qa,

100&sző
,*
- qF-*:
t"l'
g4f-*
€
F-.;*
tr*,
i ó,:,t i.'t
Hatodik kiadás
 ': _:-;"::-:j

.,=+,.,
_:.r=.,;i5j
,: "]j:.i:.i].

'l
']
".
]a---
:
-]

'_]1_.''_].::

. ]_ .]:'_.

'
-..:a...,.,,

Vl d,
'záIl a a_.. :

I4 'Z' utc
u :.,' 'i! ,., , !'.t ":

9 I5 'tkeezés 'ek
'Iek' .',. .
' i2' l6 ,hiízl
t-:,:_: \

ruh
'rull
'

zá
?v,ÁB
ÁB
L-a _ -'

t8 17. ?y
. i1; :_] :.,

25,
30
37
,42

5l,, . '

54 .],

-57 -,.,,

ffi.. -
 1-
;
.1
:

tffi.
167 ;

a;Poliiika oodo l99-

b) Ipar, mezoga zdaság,, kereskede-
l74 lem .1,rr...., . ,2Ct
179
t84 A hgfontosabb olvasási és kiejtési
,:'.1i";i:írátéía,ésamaym nyéIvr l. - - 188 . ,ríbalyok..,.].... oirr 2O9
.,;;,36r,'
5ftiheíny .szó' Magya irsiztíg'Fól . . 192 Nyelvtaniuárlut ..d. ...., 22l
M:agyar-francia zótár
,
. .,,'. . -.'j . .'..:, 247.

,*

!:

\
i,.
i :' :,.*!uá
}
,,Binek,á3*Pttlnivnelc
ry,_Sonrv*
lEiB3z*njeknt ',
meg.
:r*r' 1sry1". 1 .rrya"mtt*l"n r*",rr,;:* t,!tq-s!!i:S.ff
eredéti vrangzaia.l956e szpptembtre,bcn r*,ourt;:*t,liii*aá, ,]ts
.Turistát s 8i!9g ifj ,ígi takálko;ók ngszrlcvoí sz*rrrriá *rvi*,'ifo1 ,F:{,iT
i : -'t8e,t nyújtani, de ttibbévq.kcre
; zsl ennek a |iadványsorozatnar á tematitiálri *i+:-*+
.,.; is l957
mál:,i,tjsában:mecindított'rryrryatl ryetvlectelücntÉ}ainfua.ffirii
'. hff3glií:ó
;-';;ffi;; akkori rncgjelerréF id Jén nirnoratin is kevés *ort u.x"ontni-neEfl.#*ffi
l ''l ', Y.ánh
í: dc a neneétk zi érintkczések egyre gyakoribi válása kiiwtkáÉó.,r. rdicn,ÍSffii
l-' .., ryPTf.Td_t"k a kisebb-nagyobb kutr nféte rendettetesii otitonyvet.:l* loesgfuqnÉtdi*tff
F''
p. - , *P.Í,!*9. nel látottmeíeteketiilt
vítetttiadásánaka-gondolata.
]oh.a
tt,ígymerultfelerégiki { nyr;uy1ocffi]
.-,,. :,;--,,a,':'.a

{gfffi,$:t,i*ó*l.a,ffi;á_:.ffiffi
g'i$4!tünk.,&:6pl.',aut
.:témét,r${lt*nk..b ](pl.'ailrtósok,.cxrnping,.,orvo
divet,,,ABCd*m*:*t *1;_
!,,j,,.-.,',
i -.,-'],...:,'rri- Xa#*r*i--I- áo'''-*t]**..;a
; $L_:
.. ***erg*qett+r,.Át*,,aÉ*áiaiel-rJ:ióái",iiffi,*i ffi É6óiffi*#
P::.'
|;
r'i,l':
|j,l,," 4r,_,el4
4z,_'o 4qrnány9tc-utáni kíhagytuk, hogy helrÉ
szószedctet tihagytuk,
_í,l,i{y9l-utáni szószedctet hetpÉ'a!.[ünt
ad.Bunt .sa É.:ey&
rg,'6l:mya t***H
ffi
íé', ,, .]f*.Á.&@vtctjcdelmét nem
*_P.].aí.:::::;i:ry=:l!la 1 lr akart*nFl{J,-VgEti.ni
rrll .tllltftti+í_ U n,egril}
vetni, hiijén k n$ekiof4*&fuLffimi.i
gf'ttrY ll., :KOny

'-'--",',,',..: ja..:_,-,

ij'*jijui1+'a: ;:i -': .i. ,,.-,, '_ ,.,__= ,,_,,,'_', ;..;''"1:ia,,::. ,::,,,,,,;,,:'..,
::"',1.';iii. i-l
jl:#i!,:a:;:-, ,É:i:.,.*..],.,. _..:J.i_1...._.; i;n**"=;;*íán! *ásiti,*r .,.* _u;1,,i'
 '_ . _:.
-
t
.
,

,! 1

s,
:

too'rr.tl" fér.-i"íoghagytuka i<inyv végéna ,,Kiejtési szabályokat",,a_ ,,Nyelvtani váz;

láili]|;o;;"n"iii-tiriln"at, ,ne.t, has"nátatának magyarázata nagyobb terjedelmet igé:'
I

,,r"r*"u._r.incia szótárt,,, amely a táisalgiísi témák sókincsének z mét ,

"**'"l,r"ai?o nincsenék Lenne, arnelyek nyilvánvatóan egy-egy témához

'ii,,,urr"'á]ic*i.-óffi;*;;;k
;;ffi;i.;i,bb;"használatosak,pl.egy.egyautóalkatrésznevestb.)
'.- ;;;;ilé"a'u"n i helyen is fethívni a figyelÁet á ,,Ki".;tési szabályokra".Az átírásban
*ár;há;;hemzetkozi jórct hasmáltunk, Áert egy népszer kiadvány olvasását csak nehe_
ÍÉó.ilh" minduo tring t<iejtesenek tudgmányos jelzése. Kiilon is hangsriíyozzuk,
hogY-

.,:_Á ;;;;*","i.uiiitus. ez tooo szó nem pontosan ezret jelent, hanem a4 4legmini-
*áfia-Ó'";6kt;;;ij.iáii,;;ellyel már beszélni lehet. Jel n esetben ez kb, l50O lexikai
,ffi'X;d;".; lrta
egY.
meg
;-Éi'rir"uo szókincsíi írója: Racine, ennyi szó felhasználásával

Mur dnkat tiira az elsó kiradás ;,Bevezetés".ének soraival zeretnérrk ritjára bq átani: '
i::..a;,
+., .. ..ni"
ti* ionyv esak arra jo, hoey t lutaljon tinmagán: miután át egítette az olvasót
az
,,' - él.B;il;;;Ér,1.*uti .áye66 nyelvtánulísra szeretné tisztiin zni, tnszen azemberi-
r*.,.::.rgff*iift6ii*e"é6riiátutOkicsupiuezékbenatípu moídatokban,Azqob}Qn}v,r{ia\ja-
tl.. ai*rrr".o*" iárut. zta aóyigát, e korlátai lttenere is azzal.a .kivtT.ás9T T:rál- \
.,:;.iq4 ,rila.a hogy legyen más népek megismeresének eszkiize,anépek barátkoásáinakbuz,
\
 ].
,
ii
TÁRSAIGÁSI TÉMÁK
,n

I ,, Kijsztintés, megszótítás ok
. ,. :
n;{ Jó napot,! Jó
,(v. reggplt!) Bonjour ! b zsur,t
,Jó',estét,! --, ,
Bonsoir b szpár
J
! !
éjszakát t bon nQi!
Uram | '

maszlti !
Uraim ! meszlo !
a . .. a

Asszonyom
,A.
I
mádám !
, ,Mesdames!
_Hoteyeim! rnédám !
Kisasszony ! Mademoiselle ! mádmpázell
KisássiQnyok ! }víesdemoiselles ! \ médrngázel!

Camarade! : mészio,,,dám,!
. Elv,társ!,{ lvtársn !) , "
kámárád !
Barát,ona ! Mon ami mon_ámi !
!
!
Barálaim .
',
Mes amis.! :

méz_ámi !

ser ámi !
kedves barátaim ! Chers amis
' ,I rl, a szonyorn.
!. serz_ámi
pi mádárn.
!
Monsietir-,lp,,,doc,teur !. ,, ,-. -

ornment .9p y3 !'

,
,,,, .'] , , ., . ,

,Mercí, trés,bien, .". j

Merci, a va bien.
Merci,'á,mervei[le,.,, .', ; _:l
Malheureusernent, Ea qe va ]

,, , ]
,\

p_4s tlés bien1 ., " ]

Jg ne me en pa, ],t{ bjg-n.' _

\

:. .. j

Co,mment, ya,,ton'{rni ?.. ],,,:.,

Comment va votre arni? ,

Comnren,t va.M n ib-ur' ,

-, Vt rne}i? .., ,:-, ,- ,
i'- ,,' -," -i
't
.
 , .,-
]'.
!

'i
-,^ ,Mi rijsáB?
Quoi de neuf ?
kiátildenuvó? :.,:,
;

Qu'y a-t-il de nouveau

]'
.'' ?
Qu]est-cequ'il yade
,

n keszkiliá da nuvó ?
niruveau ?'
átt"r, , .

örul. k, hory '.

Encharrté de te voir. ásáté de ta vgár. ,-;

ásáté da vu vgár. '

.

Enchanté de vous voir. ,' '

;,, ,,Vi zontlátásra! , ]

Au revoir! ,"
:_ ,. -A mielóbbi
viszontlátásra! A bient t ! á biéto !
viszontlátásra nía este !
*:- Viszontlátásra holnap ! '
A ce -soir ! "

' A demain ! ádamé! .i'- ' -,'

viszontlátásra kedden A mardi! á márdi
.
!
!
zerencsés utat ! Bon voyage! b vpájázs!! ,

Jól egészsé8et !, Bonne santé ! bon száté !

; Egészségére! A ,votre santé ! á votr száté,!
Üdvoztetem. Üdvozollek. Salut ! ' :

Mindenliit tidvozlok. alut á tout le monde ! szálüátu'lem d! ],'.

. Péter'rrlegkért, hógy adjam Pierre m'a prié de vous dire pier má pr!é da vu dif (dalie
.
át-.iid_vtiz leté.t . (de te dire) bonjour de sa dir) b zsur da szá pár.
part. .: .!
ücvozlom családodat Mes complirnents 'á ta Ta- ]mé koplimáz*á tri fárnrj .'

mille (á votre farnillé}. (á votr fámij). '

-.i
.:. .]:

.t
- *11 ," ,,
_
;.

'..'
",:
':
.. |:.a)
 , zsa,*z i zs kgváes.
?ierré .
,Paut
'
pol , ' , ,-.",,'
Joseph . zsozef

Michpl misel , ,] ' :

-Étienne étyien
IraszHa
f _
tsrí}ílots
ugéne ozsen
Charles sárl '" .

Antoine átgán
Alexandre álekszádr
Gabriel ,- '
', gábLiel
Jú|e .,
_

zstil
.

Guillaume
Iui
André, , ,:-"., aOre
'-lJ

Nicolas nikolá i

George
,zsa'sz[iz;ev balog, ,
Je suis Eve Balog. ,
.:,:.
'Héíétte,t
Marie'
Aiine

charlotte
Susanne
Juliette
Madeleine
Ir ne

catherine
Je m'appelle Madame
Kovács.t

Mon nom est Madarn

Kovács.
}e suis ouvrier;

Je suis cultivateur;
chauffeur;
montell*f i.,,, .; .
',
.,.,',
'rnéca:ic'íéa;' .'-,'''-
E$.,
*,,:.'
iil,), i_,,

i-
._,li}.

minor i
couturiére; kut[irier; ".:,,
tailleur; tájor;
modiste;

,
a '.
instituteur (institutrice)
,
lngenleur;
- ',
'..".
; énstitiitor (észtittitrisz) ;

n.édecin ; . médszé ;
dentiste ; dátiszt ;

fármász!é;
avocat; ávoká; ] ., .

chimiste; simiszt;
1 physicien ; '

journaliste; :. zsurnáliszt;
eKrlve;
:

écrivain;
peintre; ,?
muzlSZle;
_

musicien ;

arttste l ártiszt;
acteur (actrice); áktor (áktriszX
chan'teur (chanteuse) ;
Louis'est rnétallurgiste l lqi e métáltirzsiszt; '-
 peintre en bátirnent;
,tapissier; , _

relieur;
horloger;
otrvfi f'du bátiment;
JarcInler;
. l.', .

employé;
rapporteur ;
opérateur;
chef-comnlabt9,i,,'',.,,,,
_ c_srre pondaneiér; . , '
gerant;
admlnistpateui,Éiérau t ; :,
 administrateur géraot ádrninisz,trátiir .mérá
ádzsgé;
foruelé de pouvoir;

secrétaire.
,Marie est employée; ,

sténo-dactylo;

rapporteuse ;

opératrice;
correspondanci re;
coiffeuse, .

Pierre est étudi4nt;

écolier. ,

Eve est é,tudiante;.

l

J'habite Budapest. :

É
J'habite Paris,,
le sixiéme arrondisse,
:

í6
'

.!
I
i

*
ni,
.,
.,, 4onip4rnasse utca]]i7. dix-sept.rue Mont- diszet,rii nr párná z. .
patrnasse.
András szállodában lakik,
.

André demeure á l'h tel, ádré damtir'á lotel,

dans le deuxiéme ar-
,

l dá te dciziem ár diszmá.
rondissement.
Diákszállóban lakom. Je demeure dans un foyer dáz- fpájé
déttidiá., : l .
zse dem<ir '-,,

Pái egy családnál lakik. paul demeure chezune pol derncir

I

séz._rin famij.
:

famille.
Ó vállalatnál dolgozik. Il travaille dans uRe il tr áv áj dáz_iin_átrápriz.
entreprise.
l948-ban sztilettem. Je suis né en dix-neuf zse sz i né á diznof szá
cent quarante huit. kárát h it. _]

28 éves vagyok. J'ai vingt-huit an

{

. zsé vét it_á.

1953-ban sztilettem.
,.l

Je suis né en mil neuf

]' zse sz[i né á mil nof szá 1

cent cinquante' trois.

]':,... 1

székát trpá.
, j

J'ai quatorze ans. zse kátorz á.

Iíázas vagyok. N s vagyok. Je suis marié. zse sz[i márié
Férjnél vagyók.
-
i
Je suis mariée. zsa szfii márié
N tlen vagyok. Je suis célibataire. zse sziii szélibát r. , -
Férjem mérnok. , - ,l; -

Mon mari est ingénieur. m mári et_ z_sénleir. , _' "

2 Lffi szó franciául - 5683

:
 Mon fil a doqz , &n .

Ma fille a cinq ans. má fij á saéké.

,Jev u pr*pnte] _{ougi,o, z o vu ptétÁt mszi

Pierrb Nagy. pier nagy.
tsr, uf" tJ
Je suis journaliste, l
et yu,,6sr á? _,
,,

" - Etcs-yoü' rxr3fol*,? j.

Nous omgr s amis.
Qui éte ,ygus,? kietvu? , _ ._,:-
l' :,::: ..
. .._.;,, i ,-,,_ .
ff ,'','-
'

&
,i,,' Dubois-né vagyok. ' Je siris Madame D'ubois.
Férjern,,francíá.: ,
zse sz i mádám',dtibpá. ,

Mon mari est Frangais.

Én nem vagyok francia
oo, en rnagyar vagyok
ar,
:Jé ne suis pas Franiaise, zs ne sziii pá'frászgz,
, je suis Hongroise. zse z$i grgáz.
Qui'étes-vous ? : ''
kietvu? 'i
Oroszok vagyunk. Nous soínmes Russes.
őt nu zom'rii z;, . ,'. 1

mtivészek. Ce sont des, artistes.

Ki vagy te ? Qui es-tu ? ki e tti?
Ön fran cia? Étes-vous Frangais ? et yu frásze ?
Nem, as zonyofr, svájci
vagyok. ';
',
Non, Madame, je suis
'' Suisse. '
n mádárr1 zse szfi
sziiisz.
Ki 9z a h lgy ott?
'Egyangol'n.',i,''' Qui est cette dame-le ? ki e szet dám la ?
C'est une Anglaise. szet tin _áglez.
Ez az rir nérnet ? ,)

Ce Monsieur; est-il :' ''sze ma zio et_íl'álni ,? ]'

Allemand ?
Nem, utrarn, iámérikai. Non, Monsieur, il est
j n ]':_
, mCsziii,'il et_áméfiké.
Américain. , ]-
,1
:

ki ez az r az ablaknál ? Qui est ce monsieur devant ki q

l:

ze mgsziii dává ,,|{ -''

] ' u' la fenétre ? fenetr ?
Egyojasz.,',;,," -]
C]est un'Italien. szet_ itátia , . ,, , 'r, ,.,
Mi a neved ,",',.,
,

? Quel est ton nom ? kel'et n ? ,

.rJ .]
3
19
 ' . .
-] '
,I
,
' ' _ ,_... ' '-
.

ket]e votr n,6 ?.^ ,".,

.,-_
'.,
Q*rc,est vp ,prafession?
kel,e yotr métyié?
'

'- Qtrel,,est, vqtre métieí?

Qui étes.vous ?
Éies-vous Américaine, et
_vuz=lTériken
mádám 1,
Non, Monsieqr, je ne slis n masziQ, zsa ita gziji I
:'- ]pas
Américaine, iq suls pál_áóériken, Éá szlii ,
}
Frangaise. frászez., ',,.,..-., .
I
i
_1
Qui étes-vous, Mesdamps?
Étes,-vous F,spagnoles ou eí vuz3sryányol u
Anslai$es ?
ki sz t_il? ót,il,álmá?
í
,t
Qui sont:ils? ont-lls
- '"
it z t_álmá;
---: -

Oui, Moqsieur, ils sont pi maszió,

Atlénand. ,
Qgí sont-elks?' ont-ell
,,, _,_,.,
ti:rlOt*t? sz t_elám {? ,!,}
,
,
All*mandes,.! ,. _. .,
:
' ió el,n a '9áz,- .á
-,]
,,a

': N9,4, Monsiéu,r- 9I1w pe moaai.

:

.r,

álmad. ,
Oir travailles-tu ? u trávfi t ?
a.. ] _

/
 i

Je travaille á l'usine
:- Csepel,; ' .. " ,

__á ia',fabrique de , ,'

conserYes;
8 Telimpe1.:'vrltlatatnál
...,=

l,. ,3rnrel sz vetkezetben. ; á l:entreprise Terimp x; a,

á une coopérative a.

Je suis ernployé db, ' ,

bureau.
,Hol dolgozik tin ?
O travaillez-vous? ' '

Mi a(' ón} fo,glalkozása ?

Mi a(z on) mestersége ?. Q_uel est votre rpétier ?

",

Mi a foglalkozásod ? Quel est ta profession ?

Mi a mesterseged ? 'Quel est ton métier? i"
Míl az tí ,foglalkoiása ? Quellé''e t sa profession?- .

Mi az ri mestersége ? Quel es_t son métier ?-

:Mi
az- foglalkoiasuk ? :Quelle ésr t9ur. piofessi-on ?
, 'II3E tersestik ?
ftli.,*e Q
el est leur métiEr ?
Mifué"*llást't lí f
,|

-" 'Quel est le poéte que vou-

occupez ?
 .ni
.']i

.:,", .,'1agja n az itírisági Etes-vous mer,nbre de et vu mábr da tiin! da lá

szeryezetnek ? - l]Union de la'íéunessÉ? z onesz
ít
!

..' _, '- Milyen társádqlrfri 3zer..; A quetle brganis-ation '' , á ket orgánizászi 'szosz!ál,
],. vezethez tarigzik,3n,?,'
:' soci até appartenez-vous ? ápártené vu ?
"' , T,,agja viig}ok az oíVos-] '
-,:
Je suis 6961 16-,"': ", ",
]

'-,,u;., szák$zervezetnek; du Syndicat des d i szédiká dé médszé;

, ;] ':
d
'

,
';]i-],,*rdl..
:a bányászszak zer- du Syndicat des mineurs; szédiká dé minor;
'
;
'
-' '.', vezgtnek;", :

azépítmunkás-szakszer- du Syndicat des ouvriers dii szédiká déz_uvr!édii

du bátiment i
,,-a pedagó ll - zak zerye- du Syndicat des d ,
sz diká dé pédágog;
zetnek,; ' íiédagogueS;"
'' ":
'kl b szportif; ' '''
]' By sportklirbnak. d'un club sportif. d ,

Tagia on a Etes-vous mombre du' et vu m br dii párti

-,
, kgmmunista pártnak ? Parti communiste? ,

Milyen funkciót t lt be Quelle fonction occupez-

, ,vous dans td parií ?
"

,'apártban;-' '
dansfunidn?" |
,

_, '
dá ltin! ?
Je suis secrétaire général. zse sztii'szekréter zsénérál.
Hol laksz? O demeutes-tg,!, "; ,
,,"' u dem r't ?'
.;,;
 , *, _ -.' - '

' ,,.''
-;'__*+
_] ,, "

_"; ,l"'_,-,,_,

, i. .: -,:_,j..] .:.', .. _':a _ ;i.i:.' :.-',-,'--=' :',

Quelle e t ton adresse ?

_Dix, rue de l'Opéra. di z.r.fi:d*,
Dans quelle rue
{itycn' Dans quel arrondi sement
. , demeulés_tu?,. j ,,'
A quel étage demeurez-
' Nous demeurg*s.su, ', .

' ,,prernier:' tágé;

, ,.,. . ,
au deuxiéme (au second);
aU tr$i iétnc;. , _, ]l ,-,i .

,QU t-,es9.éyeZ..votls,? .:l, _ ,, ,.,

J'ai vin_gf:ciil ans. ,, ''

J'ai vingt et uR flíl; , ,

N ous.ssmrlr§ dtt.méme ágn.

,Quel á3e q'$g_ns!é
'votf -!q4gi,!
f,,,,"1 '
",
,

.
,"',
 Fj\
-
1

].' _'

::
' Hán} éves a, fia?,*. Quel áge a votre,fils?
éves a leánya? Quel áge a votre fille ? kel ázs á votr fij ?
Hán}-ianul
.. " 'Hui -
--,' ón ? Oir étudiez-vous ?- u ét idié vu ?
:a:.
, zsa frék** 1iilliverszité
,'',. ' Egyetdmre '-, ]; Je fréqueirte l'université
(lékot politeknik.)
' (Miiegyetemre) járok.
:

(' ÉcolePolytechnique).
.

Je fréquente l'Université zse frékát liiniverszité

Rózgazdas á gi e gyete m re -1

dé szjászz_ékonornik.
z

járok. des sciences économi-

ques. _
zsa frékát lésztitti
i;. 'Ppdagógiai f iskolára Je fréquente l'Institut
pédágozsik.
járok. pédagogique.
'' "rdiá esz letr-
zse szulz_etu
vagyok. Je stris étudiant s lettres.
...'''.Bulcseszhallgató
',' ,61i.egf;etemre járok.
^
zse sziji lé cur dti szgár.
:,' Je suis les cours du soir- 'c
tagozatra járok, Je suis les cours par cor- zse szífi lé r páí
1. ellei
,
,.!.o respondance. koreszp dász.
kozépiskolába jár. Ma soeur cadette fréquente rná szor kadet frékát lékol
' , Htigom
_
.l'ecole secondaire. szek der.
:,Öcuem'álialános iskolás- Mon fr re' cadet fréquente mo frer káde frékát lékol
":'
l'école primaire. primér.
:
!.

permeté mgá de ma
.:

Engedje rneg, hogy Permettez-moi de-me "

.bemutatk azzam. présenter. ptazáté.

 ,
Engedje fr 8, hogybemu-
tassam D-ubois urat.
Nem tudnx bernu+atni
Legrand kisasszonynak ?
Legyen szíves, ismételje
meg a nevét !
permettez-moi de vous
présenter Monsieur
Dubois.
Ne pburriez-vous me pré-
senter á Mademoiselle
Legrand ?
Ayez la bonté'de répéter
votre nom !
permeté mgá de vu
prézáíémeszlo dribpá.
ne pur!é vu ma préáté
á mádmyáze! legrá ?
.:
éjélá b té da répété
votr n !

4. udvariassági és egyéb ktjzkelet

formák
(minden fontosabb hely zetreegy-két kifejezés)

Kérem. S'il vous plaít. szil vu ple. _ ,

Je vous prie. zsa vu pri.

Ktiszonm. Merci. merszi.
Koszon<imszépen. M;;;i bien. merszi bié.
koszonom a segítségét.prerci ;il votre aide.

ó,e**ii.
merszi pur votr gd.
Szívesen. Vnlnnti, vol tyié.
X;*Ti;:;r. ávek plezir.
z5
 ,tr-
,l

;}
-'1É

'.

, :- ..: ,17
 .1..
,

Parancsol ? Tessék ? Pardon

Nem értettem Je n'ai pas compris.
Mit akar ezzel mondani ? Que voulez-vous dire par lá ? ke vulé vu dir par lá?
Ez tpossible.
lehetséges. :', --. -
' C'est sze poszibl.
Ez lehetetlen. ',

C'est impossible. szet_époszibl.

C'est incroyable. szet_ékrgájábl
Ez csak mese., ,. ; ,

Ce n'est qu'une histoire. sze ne ktin_isztpár. ,

Au contraire. o k trer.
Biztos nue ok az ellenke- Je suis scrr du contraire.
:' k trer.
zse sziji sztir dti

Kételkedem benne. ,

J'en doute.
:

Nem hiszem. Je ne le crois pas.

Ez igaz. C'est vrai. sze vre.
Ez bizto . '
C'est sCrr. sze sz r.
C'est certain. sze szerté.
Cela est ceitain., : 1

szlá e szerté.
J'en suis sfrr. zsá sz i sztir.
J'en suis certain. zsá szili szerté.
I rz egészen bíztos.
sze sztir é szerté.
l tV ffi, egyáltalán nem. Non, pas du tout. n , pá dti tu.
; B |eegyezem. Je suis d'accord. ": ,:,..:,-
zse szili dakor.
l

l.
l
*27
rl
F"", *, -: ,
 ._ _ __ -,_ .: ,j.:
., ;j -_] ..,
_.
,*:" 1* ,1...'.
1-i;;r.:1 _ _,,,
":,
:
1;

,.'
.

v$z*ávé tor., ::

'ou' t.ce qüe c'est?] keszka sze ?

Qutsi.ce'que cela veut, --- keszka sz|á vci dir ?
dire ?
. Coinment appelle-t-otl ceci, komí ápeltó szeszi szíl vu
s'il vous plait ? ple ?
F;ntrez! atre
-.
'a
!

Attendez un peu! atadez_ po !

Oir altez;vous ? ]
u álé vu?
Je rentre.

Je viens de chez moi. zsa v!é da sé mpá, ,

(dé chez nous) (da sé nu).

té szit vu ple! 1
,

Menjen fet.!, Montez, s'it vou ,ptait! m

Mcpjbn Ie!., Descen dez,.s'il votl píait ! dészfldészil:vu ptrc!, ,\

Sortez, s'il vous plait,!

,Menjen Bl ,
,
.
,

.,.: .,,

Aprés yo r,, Mad&me-, 1

ápre vu mádá,ú,,.' ,, ,

ke fer ?
Que devons nou faire ? ke dev nu fer ?

.', -j' ,:_j_

,.,;
. - _... ,]. -
,_
'1: . ';
-,
.a.. , i_ ].;.
 ],

Mit zól'hozzá?
r

du'en dites-vous ?
Mit}t vélekedik err ,[ ? ,
Qu'en pen ez-vous ? ká pászé vu? , _ ,..,

Ez iw remek $óndol&i. Yoilá.utr exCellente idée. vgálá íirt ekszélát_ídé,., ]' _., ,,,*
Foeadja,el
,,,.

eztí''*:, csekély- Faites-moi le ptaisir d'ac- fet muá la plézir diikszepté ;

: eepter. ette bagateÍle.
Ez valószínií.
C'est vraisemblable.
,
:

Ez nem valószínii. c'est invraisemblabte. szét_ vreseSbtábl. :_,_,,.'- ,,

.,
Ez ne-rri lep meg. Cela ne m'étonne pas. szlá na méton pá.
_ __l

Ez természetes. C'est naturel szenátíirel. i,j,.-, ,:

--":_,
Lehetseges ez ? Fst-ce possible ? cisz poszibl ? ,. '
Ez
,,_
lehetetlen. C'est irnpbssible. szet _époszibl,
csodálatos. C'est merveilleux. zo mervejti.
C' st admirable. sz,et*ádrnirábl. ,_, , ] ,- ]'",'

Ez nag}6ít:: zornor dolog. . C'est bilrn triste.

Ez nagy ze{encsetlenség. C'est un grand malheur.
, Ez szégrenlete . C'est hortteux.
Nagyon haragszom.
Mélyelr vagyok sértve. Vous me vexez profondé-
.ryg
menL
Halálra untat. il m'ennui? e mort. il,,mán i á mo'r.
'"
-, a,

_a

,' i-
F,7." .$
W::
.':,].- ].

:,

Cest un homme trés

' 'i-::
szet_ n] om trez' , '

..
. intéressant; ' étéreszá;
kedves; trés gentil; tre zsáti;
eredeti. =
í-- origi,nal. orizsinál.
n nagyon kedvq;
','
Vous étes tr s gentil. vuz_et tre zsáti. ' -'

Je suis tr s cont_ent de zsasz itrek táde

j,

Nagyon tirtilók, hogy .

\

vous,volr. vu vqár.
!

Jól néz ti. Voui avezbonne mine:' vuz_ávé bon rnin.

.j. ]

permettez-moi de vous permeté mBá de vuz_

.l

Engedje ffi98,, hogy ?

elkísérjem. accompagner.', :

ák pányé; .f
1]

Kitíírróen néz ki.

]

vous ayez une mine vuz_ávéz._tin, min ekszelát. t

exellente.
'|,

5. Dátuffi, fldp, óra stb.

.',.,:',.:

Nna. Aujourd'hui. ozsurd i.

Tegnap. Hier. ier"
Holnap. damé.
Avant-hibr., ,';:
ávátyier.
Aprés-demain. , "
Tegnapel tt. ,

Holqápután. ápre damé.

3o:
l

I
Márdi tte mardi)- -.

Mercredi (le mercredi;.

Jeudi'(le jeudi).
Vendredi (le veridredi).

,Dimanche (le dimancbe).

Le jour, la journée.
Le jour de féte.
Le jour férié.i., , .;, , t ] ,!::
'
La, journee de,.travail. ' ,r.
Le jour ouvrable.
Le jour de congé.
Les vacances.

La demi-journee; lá d*mi z ,urné" ,]

la máte.
a mldl
a a a.

Il est midi; il e midi.

Aprés-midi. ápre mi.di.- , . ,,,, -
Le soir. ,, ., i,,,.: .",, ;."-,. le szgár. ' , |,l, .
 ,], ] ], ',: r .,. __,j_.:.::::\1,L

-: : ",-,

-á;elrnappal. zsur é n|ii: ,

,'Éj,félkor.:
., Jour et nuit. ,.
a mlnul.
",

De grand matin, (á l'aube). da grá rnát (á lob).

Korán reggel. |.:_. De bonne heure. da bon or.
Dans ía matinée. dá lá mátiné.
,.Alkonyatkor. Au crépuscule. o krép szktil.
M\ lt hétfón. Lundi passé. l di pászé.
, Jov hétf n. Lundi prochain. l di prosé.
Ézena héten. cette semaine. szet szmen.
A m lt héten. La semaine passée. lá szrnen pászé.
A jov héten. La semaine prochaine. lá szmen prosen.
, Egy,hét mrilva., Dans huit jours. dá iii zsur.
A

Dans une semaine. dáz_tin szmen.

' ,Egy héttel ezelótt, Il y a huit jours. iliá Ui zsur.
,, Il yaunesemaine. iliá tin szmen.
.,,,,
,- N{ához e;gy hétre. D'aujourd'hui en huit. dozsurd{i á iii. :

Hónap. Le mois. la mpá.

Janvier. zsáv!é.
:,,.i' Február. trevrler
F,

févr!é.
,mársz.
Március. Mars.
Április. Avril ávril.

32*
'!
_..

,-.,I

i**:--:
 Május. Mai. me.
J uni us. J uin.
Jrilius. zstié.
Juillet. zstije.
Augusztus. --:.
Ao t. u.
Szeptember. "

epternbre. szeptábr.
Október. Octobre.
November. oktobr.
Nove mbre. novábr.
December. Décembre.
.
dészábr.
Ebben a hónapban. Ce mois-ci. sze mqá szi.
Dans ce mois. dá sze mHá.
r
A mritt,hónapban. ' Le mois passé.
l_
le mgá pászé.
A jtivo hónapban.
|." Március hónapban.
Le mois prochain. le mlrá prosé.
r

t Au mois de mars; o mpá de mársz.

Tavasszal., Au printemps.
Nyáron. o prétá.
En été. an_été.
Ősszel, En automne.
Télen. an_oton.
En hiver. an_iver.
Ebben az évszakban. Dans cette saison. dá szet szez
Ebben az évben. cette année.
.

szet áné.
Am lt évben. J-'année passée.
A jov évben, jovcíre. 'L'année prochuiT.
láné pászé.
láné prosen.,
3 IOQO szó franciáut - 5683 *,33
 Il"'y a d ux &as. :]
'
dá sza sziekl; ._,, i
o sziekl pászé. ;
Dans ce,siécle,
1

Au si cle passé-
o szlekl prosé, , ,
1

:,

Au si&le próchain.
Ia turná du szic}ll ,, . i,
.

I,e iournant du siecle,

Au début du siecle i
ver,le mil,Iii dür sziekl;
,
Yers le mitieu du si cle;
;

A la fin du si cle. ' á lá fé dii sziekl. . , ", ,

Avagt notre ére. ává notr er.

ér .
:

Apr s notre _, , ápre notr ér.

la k bié zoí1,1 nuz.J l,,,,
,.
Le combien sommes nous
_],

aujourd'hui ? ozsurdlii ?
.

sQmíI} nou kel dát szom nuz_

Qtlelle -date
aujourd'hui? ozsurdiii ?
Aujourühui trou ofilítle ozsurdtii nu szom ' .

- -, le prernier juillet, :
le pram!é zsqig' _

dix,netrf cent soixante diz_niif szá szgászát 1

sept. szet.
Nous omrne !9 dluxlo t, nu szom la d u.
Quand? A quc-trle date? :, ká? á kel dát?
L trois juillet. te trpá zstije.
 ]

], ,,F-

J lius 2-tül. (A partir) du 'deux juillet. (á pártir) dii dci zstije. -,

(Jusqu') au deux juillet. (zs szk) o do zstije.

J lius 2. felé, Vers juillet.
'Avantle deux ver la do zstije.
le deui juillet. ává le do frtije.
Jrílius 2.vtán. Aprés le deux juillet. áprele do zstije.
Mikor van a.névnapod? Quand ,as-tu ta fOte? kát_á tti tá fet ?
Mikor \ran a névnapju r Quand avez-vous votre k t_ávé vu votr fet ?.
(onnek) féte ?
Mikor van a sz letés Quand as.tu tgn annniver- kát_á t ton*ánivers zet,?,
napod? ,
".

.', saire ?
Mikor van a sz, letésnapja ? Quand avez-vous votre kát_ávé vu votr ánivers,zer-?,
(cinnek) , anniversaire ?
Hány ra? Quellb heure est-il ? kel or etil ?
trl est midi. il e midi.
Egy ía. Il est une-heure. il et_tin tir. .,,',
Két óra.
,-,

,,, .. Il est deux heures. il e doz_ r.

Tizenegy óra. , , -. Il est onze heures. il et_ z or.
Reggel hét óra. ,
,,-

| .j
Il est sept heures du matin., il e szet or díi mat . :

Il est sept heures du,soir. il e szet or dii szpár.

Ejret van. Il est minuit, lt e mlnPl.
.l

Két óra m lt 5 perccel. Il est deux heures cinq. :

il e dciz or szék.
3r 35"
 ]._

-' est,'deu8' re_s.. et; quart, ilediiz ré kár.: ,:_'

,
,

ited ziiréd+mi.
11'
n est deux heures et,
demie-,,
Il est troís heures
] , *oillg,(l9) qaart.
il e trqáz or mll szék.
' ,
11 est trois heuf s mojns
ctn{l.
a.

], , 11 est diri heures p*écises. il e diz_tir présziz.

.il,e diz-Or' p*sréi:
Il est dix 'héure pas#s, ,

Nous partons dans cinq nu párt dS szé mintit.

minutes.
' J' tl 'gi encore po r deux rsá é ákor-pur d{' mintit, :.
i

, Il est tard.
l ,
il e tár.
Il est t t.
Il est dix heures selon it e diz- r,szel '1 r -'

lnheure,de-Páris; dg pári;
de Londres;
de Moscou. " ds mo rku-' ' ' j,.
] Toute la journ&.
'
 Ma montre marche bien.
..,l...'

, Ma rnontre,est á lrheure: ,
-, '

Vgtre moRtre retarde.

cinq minutes).
Megállt az rám. Ma montre s'est arrété.
Az <ia,órÉ pon ós? Votre montre est-elle exacte ?
A.u1i ór{ tq pontos. Notre montre est exacte
fiuste).,''.,,
]...
6. Napirend
Bonjour ! b zsur !
. fotit dézsá ze levé ?
Quelle heure est-il ?
Oui, il est temps de se lever. pi, il e tá de sze lavé.
Je fais ma toilette.
Je m'habille.
:Jo,ffie lave lq mains. , .

,a
 :.

, -Ki yaa,a ftirddszobában? Qui ,est dans la salle ,,de ki e dá lá szál da bö?
\
l
\,*
,A víz nagyon meleg; L'eau es trop chaude; ló e tro sód;
=
:] ;trop froide; tro frgád; b,
nagyon hideg;
;; ,, langyop,, tiéde. ty[ed.
'' -' zéretnékreggelizni Je voudrais prendre mon zsa vudre prádr m
, petit déjeuner. pti,,dézsoné. 1

Es-tu prét (préte) ? ifr :' ,t i pre (pret) ? ]

Étes-vous pr t (préte) ? et vu pre (pret) ? l

:Készgn va3 ? ,

Étes-vous préts (prétes) ? et vu pre (pret) ? \

Készen vaqnak? nu szer pre dázjin
t

Nous seron pr ts dans une

I
Fét, óra ,rn lva készen va-
,
:
dami or.
.gY.Unk. , ,' demi-het}re.
t
Viens prendre. ton petit vié prádr pti
i,i,,
déjeuner! dézsoné! ,a

Je suis prQt dans une zsa sz i pre d z_iin

Egy p Tcen qéril kész va-
1
s
minute. miniit. I

gyok.
.

komá á tii dormi ?

Hogy aludtál?
}

komá avé vu dormi?,

I

Hogyaludt?,, , ,.., comment avez-vou dormi ? ..

Merci, trés bien. merszi tre bié.

Kiisziinoffin nagyon jól.
li
!t
J'ai trös bien dorrni- zsé tre bié dormi- {
Jól,aludtam. :
:

' x
zsé mál dormi.
:

J'ai mal dormi. -t

í
\
38 at
$
l{
"Z
 t ,i

1":""

_i-.

keveset aftldtarn.
Reggqli, 'után setálok zre po dormi.
a Aprös le petit déjeuner je ápre la pti dézsoné.]
furai une promenade *n fré, iin promnád á irii:'
, .
l*

ville. _
A
' t -__
..
posta keizel'van, gyalog : ],], -

La poste es$ toirt prés d'ici, lá posut lu pfe ,disii', zs.

j'y vais á pied. vez_a ple.
A
a.:

ínrizeum rne sze van, Le musée est loin, je prends

villamossal megyek. - la miizé e lpé, zsa prá' ]
tramway.
le le trámpe. .- :, - ,,, "- ,},.
,

Reggeli után. 'Pet.. egy,

vJ Aprés le petit .

eltíadást fog meghall.

déjeuner ápre la pti dézstinépier vá
Pierrb' va assister 'a' une asziszté á tin k ,férász:;
gatni.
-

conférence.
zép idónk lesz, lehet'kirán- Il fera beau, nous pourrons
dulni.
il fará bó, nu pur fer
faire une excursion. cksZkiir zi ,
Il est temps de se reposer. iI e tá de sza reépozé.'
Fáradt vagyok. Je suis fatigué (fatiguée). Z e' SZtii fátigé:' : ]''
Szép id van. Il fait beau. il fe bó.
taflap, .,, Il fait du soleil. it fe d szotr:j :.' i
- Nagyon s it a nap, Il y a trop de soleil.
:

Nagyon n1 lee,van.
illa tro de szolej;
Il fait trös chaud, il fe tre só.
Menjíink az árnyékba. Pas gns ir l'ombre. . pász z_ál br.

-],' , , -\ ]
P::
').:
'

,.: Mit Qu'est-ce que tu as, vu ce keszka tti á -vti sz;a nráté ?
láttál délelót1: \-,
matin ?
Avez-vous re u une lettre ? ávé vu raszii iin letr ?
,- ' Kítpott (on) leveletJ,,
á tti raszti télégrám ?
Kaptál táviratot ? ' ,- Ag-tu reeu un,télégramme?
zsé raszti d letr.
,

J'ai regu deux lettres,

",,,Két:,levelet,kaptam Ma mére m'a écrit. má mer má ékri.,
.: Édesanyám irt.
sze mon-ámi, ki á, ékri
|,,,,

C'est mon ami qui a écrit

: l'autre,lettre lotr letr. ],, :,
"''le,velet.
zse Ie.
, f-

Ehes vagyok. J'ai faim.

' Hol vacsorázunk ? Ou allons-nous diner ?
Toi, tu as toujours faim, tqá, tii á tuzsur fé.
" Te mindig éhes v&gy,
Mangeons plus vite, parce mazsO plti vit párszka
que nous arriverons nuzjriver á r:gtár o
., , ilké*tink a szin|lázból,
en
retard au théátre. téátr. ,

Aujourd'hui nous irons'au ozsurdiji nuz_ir T._o téátr,

,:.. Ma"szinházba megytink,
théátre.
Demain nous irons , au dem nuz*ir z:_o szinérná,
'|,,', Hotnap moziba megytink,
cinéma
Aprés le spectacle nous ápré le szpektákl nuz,ir
'
., "' Színház után táncolunk
dászé-
irons danser.
. ], .] {táncolni megyiink),
]

40* IY
,;
r&
4
 Sétálunk egyet, és nézztlk Nous ferons un petit tour nu fr z_ pti , tur é nu
a csillagokat. et nou regarderons les ragardar léz_étqál.
étoiles.
Máí nagyon-kffi van. Il est déjá trös tard. il e dézsá tré tár.
Van id nk. Nous avons le temps.
Álmos vagyok.
. nuz_av la tá.
J'ai sommeil. zse szomej.
Fektidjetek le ! Allez-vous coucher álé vu kusé !
5 perc m lva lefeksztink.
!

Nous nous couchons dans nu nu ktís dá szé mintit;

cinq fitinutes. ,
Hol a (villally)kapcsoló ? Ou esi l*nterrupteur ? u e létertiptór? :_
Ou essle bouton ? uelabut
,

l,
?
A
:

Balra. gauche.
I
á gós.
t Jobbra. A droite. á drpát.
Az ajt
|"

l mellett. Prés de la porte. pre de lá port.

oltsátok el a lámpát Éteignez la lampe, s'il vous
!
étenyé lá láp, szil vu ple !
plait !
J éjszakát ! Bonne nuit !
ta
l
)
r
l
}

-*41
 j
t

a;:,:
,i;lfo

'A
tl$
-§:,
t

z é tuzsur dslzi}é vgár' ,lá, !

kápitál da lá frász;
\

léz_á|pi ,,
,.
,
1é'vil szélebr de_ 1á sz$isz:

ká párté vu?
nu párt damé.
á kel,tir párt nu damé'?

kel tré prádré vu ? "

,
,,.-'_

ise vo,prádr le trén__omnr,

, b sz-da it_ r dti máté;
le trcn-ekszpresz; " "-

kgmát_ávé vu dormi?
 Nagyon .iól á{udtam. J'ai tl.és bien dormi, merci. zsé_ tre bie dormi, merszi
Nem aludt3m jól. Je n'ai pas bien aormi. i
korán zse né pá ble dormi.
kelte.md Je, me suis levé de bonne
:

zse me sz i lavé da bon_or,

heure
,a,-,
-

.
Elkészítetteniái a csomag- Avez vous déjá fait
jait ? vos ávé vu dézsá í'c vo niál?
malles ?
Mlt elkuldtem a csomag- J'ai déjá envoyé mes malles zsé dézsá áv ájé' nré], .,
jaimat az állomásra. á la gare.
Hol a feltilt je ? málz_á lá gár.
Oir est votre pardessus ? u e votr párdaszti ?
Siesstink Dépéchons-nous ! dépes nu
!

Milyen ktizlekedési eszkci- Quels moyens de com-

!

zcik vannak kel mqáj de konriinitasiiO

ebben a munication y a-t-il dans
városban ? !átil dá szet vil? 'i'
cette ville ?
Vasrit. Le chemin de fer. la smé dg fer.
Villamos; Le tramway. le trámpe.
Autóbusz. L'autobus.
l axt.
lbtobíisz"
Le taxi.
Foldalatti. Le métro.
G zhajó. Le bateau ir vapeur.
Menj taxiért ! la bát á'vápór.
va chercher un taxi.
l

lr *43
| .,.

i..---
I
 zse] dázir,álé á lá g&t,, ,:,-:"
,,,l "- -', .-
. ,

puvé vu ma dir u sze truv

: | .

hoI Pouvez;xpus me dire, tl se

trouve .la gare; M sar;
,,ie' .bureau de renseigne- i; iró de r szenyma;,
ments;
,, la,gisel ,-] ,_,

enregistre
l' me nt- de s
- lárázsi ztremá dé bágázs;
bagages;
la consigne; lá k sziny;
la. salle dla{tente? lá sál dátát? ,_ _ : ,,-"-, ,

Oir soat vendus,les billets ?

O e procure-t-oni les u sza prok rt lé tike da ké ?

O sont les guiche-ts des :u sz , lé gise dé grád liny?

grandes lignes ?_ ,bije de
keí e la pri-d'
_ .

Quát est le prix d'un,billet

,
ITl&::
. dóaiem;
de deuxiéme;
d'un bi st de retour ? : d Uije da ratur ? , , ,
]rirárszej rápid] direkt; , truá
gy, r Marseille, rapide dir*t, tt,i1 'diiziefili zil vu ple!
', tícuxiéme,s'il ious plait!

- ] ."' ,_ 'i': !
!,:_1
- ]
,_,;.;:__.:,i
._, :]'-.':-:.i
 '] .] :',---.-,,_
,J
_,,._ _.,

,.
Detrx, biltets. p ur gafants,
, Adjon:kérern esy(qgYsz"r --') Donnez=mói *il vous plaít,
másodosztályri :lJáyJ- .un bíllet:, (simple}'] . de
,l , -,-ba_; a,-* seconde pour... ;
,.98Y. m*boaoi}tály rettir un bi}let d'aller et retour
(de) seconde l}our.-.
Meddig érvényes ez a jesy ? Jusqu' quand ce billet
.'.''. est-il valable ?
Hányszor szakíthatom meg Combien de fois puis-je
interrompre Ie uóyas" t
Mennyibe ker l egy els - combien coirte un
-billet
' , OsztáIyti, jp,glt',..-d&;
de premiére pour... ;
egy mersékett árri jegy; un billet á prix
-. réduit
pour...
' 8y week-end jesy ;
. ? un billetl de,week- nd,
pour... ?
szeretnérn feladni ezt a Je désire faire enregistrer
cBomagot o. ba.o
ce bagage Bour...
sreretném biztosítani Jp désire faire a surer
esomagjaimat. ,

mes bagagies
 l'*-

c oma- Il marique une petite'valise,

Voili le,bulletin: vpalá le btilté

^dár"zsisztramá,
d'en,registrement.
Porteuro portez cette valisa portor, , porté ,szet uái|iz
au train pour. .. o tré pur. ..

helyet (a , cherchez-nioi une bonne sersé-mqá iin bon plász

place (de,deuxiéT")
k
t
:_
poriez cette valise la porte szet válii e 1á sziny !

Combien Vous dois-je? '

D'oir part le train pour", ? du pár le tré pur", ?
Quand ai-je un train
pour", ?
Quand part le prochain
ká par le,prosen_ek zpresz
-express pour...? +
pur... ?
ká pár le prem!é (la dernié)
(tn Quana part le premier
(le ]dernier), train pour", ?
Sur quelle ,voie part- le sziir kel ,vpá pár le 'tré
, ? pur...í
:

train pour.
':
--
,

Allons-y !
ál z_i!
}
\t

r \
 .l
,',.l-':
,.::'- ; -,
_,-:

ét.Bgth lehet Qn ne pcut P&S gJlCOíe , ,na; p pázjkor

monter.
En voiture!
Dépecnon -nous pour nou
assurer de bonnes places.
-'
Quelle est notre voitire r
Quelle est notre wagon ?
Quel est notre aorrr'p"r-
5 --- kel e notr k párttrnf, l,
Yan tires hély ebben
timent ? ?.,",-*

a Y a-t-il une, place libre

fíilkében ?
Ez a hely foglalt.
dan compartiment ?
^
Cette
Ez a liely szabad. slace est prise.
Cette place est libre.
Ez nern dohányzó kocsi ? Est-ce que c'est une voiture

a,hálókclcsi?
.,

Hol
,J a

Oir est le,wagon-|it?,

Mária az étkezokocsiban Marie prend Ie déjeuner
ebedel. au wagon-restaurant.
Hot,a mo dó,?
:

oir est le lavabo ?

Hol a veszfék ? o est le frein d'alarrne ?
tr=,.]
:},],'j:,
|+.
,.

;T,'

-ki, Ouvrez la fenétre, s'il vous uvré lá fnetr, szil , vu , p'le !

kéi m, "
l

l Nyiss4. nz
,,,,' ablakot !
plait!
'',,.
Ml permettez-vots dlouvrir ma permeté vu duvrir , lá
" Mggengedi, hog}, \ipyis- fnetr ?
satn ,az
:ablakot ? =1
:' la fenétre ?
Ia vá vié da sze koté é
". Le vent vient de ce c
.,
té
,' ,rr l az oldalról ffij a szél,
sász lá ftimé dá la
et chasse ia fumée clans
le compartiment. k pártimá.
-fiilkébe.
Allumez la larnpe, s'il vous álumé lá láp, szil vu ple!
CYirjaa mG , kérem a
plait
étenyélá ltimler, szil yu
!
lámpát!
Oltsa el, kéiem a lámpát! É,tlignee la ltrmlére, s'il
ple
vous plait
!
!

La locomotivo siffle, le lá lokomotiv szifl, la tré pár,

F tytil a ,mozdooyr indul a
train part.
vonat.
Me pcrmettez-vou , Mada- ma permeté vu, mádám
Meg ngedi a szony m, da ftimé iin szigaret ?
me de fumer une clga-
"

,.=hogy rágy,iljtsak ?
rette ?
l Combien d'herrre pour aller k mb!é da zsur (dtir) pur
,-
t{ánY óra az irt Párizst álé da pári á brtiszeI?
de Paris á Bruxelles ?
meg most ? O nous a'rrétons-nous
,",Hot átlunk u nuz_árét nu m tná ?
,

1
I
maintenant?

48
 ,

Mi a kovetkéz állomás ?
":,:J,

Quel est l'arrét suivant ?

Mennyi ideig áll a vonat a Combien de temps le train kobié de tá la tr 'reszte
pályaudvaron ? reste-t-il en gire ? til á gár?
Mennyi késéstinkvan combien de retard avons kobié da ratár áv nu
eddig ? nous déjá ? dézsá?
Van-e késése .a ...-ból Le train venant de... la tré vaná da. . . átil dti
érkezó vonatnak ?
f i ,,

a-t-il du retard ? ratár?

Egy rát késik. Il a une heure de retard. il a tin r da retár.
Át kell-e szállnunk ? Devons-nous changer de dav nu sázsé de tré ?
train ?
Mennyit állunk ? combien de temps d'arrét k bié da tá, dáre áv nu ?
avons-nous ?
Hol kell átszáltni ? oür faut-il changer de u fot-il sázsé da tré ?
train ?
Nem kés ink le a csatlako- Ne manquerons-ílous pas la ne máker nu pá lá
zásról ? correspondance ? koreszp dász ?
Az Északipályaudvaron Nous descendrons la .nu dészádr z_á lá gár dii
fogunk nsánni; Gaie du Nord; nor;
a Déli pályaudvaron; á la Gare du Sud; á lá gár dri sz d;
a Keleti pályaudvaron; á la Gare de l'Est; á tá gár da leszt i
a Nyugati pályaudvaron. á la Gare de l'Ouest. á lá gár da lgeszt.
4 1000 szó franciául - 5683
49
í-,
!

7
b._

l
Préparez y- valises!

Nous voil arrivés nu vpálá árivé

Yisite des passoports. vizit dé pászpor.

Montrez votre passeport, m tré votr pászpor, szil
s'il vous plait ! vu ple!
O, a lieu
,
la visite des uá li lá vizit dé bágázs?
bagages ?
oir a lieu la visite u á liti 1á vizit,,dpánier ? ,

Avez-vous quelque chose ávé -y :,_ ketka soz. á dék-

á deelarer ? láré?
N'ayez-vous rien, á návé vu rien*á dékl áté?
déclarer ?
Je n'ai que des effgts zsa né kadéz*efe d zázs.
d'usage.
Ouvrezvo ulli56, 51il uvré vo.váliz, szil vu, Ble!
vorlsptait! . ,

Quels obje* entrent Bn kelz,obzse átr á frásiz?

franchise?
F...
'.
I _

Milyen tárgyak esnek elvá-

..."i
* i:-

Quels] objets sont soumis kelz_obzse sz szumiz_o

I molás atá3 aux droits de douane ? drpá de dgán ?
l Mennyit kell-fizetn nk ? combien devons-nous k bié dav nu péjé?
,,_ payer ?
r Mehetnek. ,

Vous pouvez passer. vu puvé pászé

8. Rep I gépen
Üttet már repiil ,gépen ? As-tu deja fait un voyage á tl,i dézsá fet_ vpájázs
aérien ? áér!é?
'IVíár reptiltern, Budapestr l J'ai déj fait, un vol de zsé dézsá fet_6 vol 'd'o
Moszkvába. Budapest á Moscou. btidápeszt á noszku. :

J'ai déjá fait le trajet zsé dézsá fe le trázse

Budapest-Moscou en btidapeszt moszku
avion. an_ávi .
Mennyi ideig tart a légi t Combien de temps dure le k bié de tá dtir Ie trázse
trajet -Budapest-Prague btidapeszt prág pár áv! ?
par avion ?
Egy óráig tart. , :
Il dure une heure.

5I
,<
 Jc.voud'rais, aller á zsa vudr,er_áté],á ,
, , ,-:,:, _,' ,

l'aéroport. láéropor.
Accom pagnez-moi, s'il -iik pányé mgá,, szil,vu ple
vous plait, á l'aéroport! á láéropo,r!, ' ' '

Je vous en remercie i zse vuz_í ramerszi á

'
l'avance (d'avance). " . lávász (dávász).
.és hány Q,uels sont les jours et les kel sz lé zsur ,é léz_ór da
rep l gép heures de départ des dépár déz_ávi pur
avions pour Paris ? pári ?
L'ayion part p ur ,Paris'' lávi " pár pur pári ,:

mercredi dix,heures. ' merkradi á diz_tir-

Dgnnez-moi. un billet pour doné muá bije pur
mercredi prochain,! merkredi prosé!
ket"e la pri d büe? .
,

kel e Ie pllá dii, tÉgázs

,

Quel-est lp poids du bagage

i,.'.,"..iiá$ yászt] vihet magával . qu'on peut emporter k póLáporté ávek szqá ?
ave oi?-
Je pars n-avion i truit zsa pár an_ávi e ilit;tir
pur...
Quand' erons-nous xp, "
] . ká szar nuz_apalé?
pelés ?
 _:
"

*'
L'avion', décolje-t-il
: ,fog:,retszáltni? {pa,rt-il} á l'hCure ,fixée ?
Á ..;-ba indutó] gép felszál-
,

Ltavion pour... est prét au

lrisra kész áfuttes számti départ: ur la piste nu-
kifutópályári., - méro deux.
Kérjtik az utasokat, hogy Les p& ag rs sont priés
,, fáradjanak a kijárathoz. de se rendre á la sortie.
Kérem, hogy csatolják fel áttachez les ceinturesr.
az oveket. s'il vous plait !
Jt
l Kérjiik, hogy, hagyják On est prié de cesser
a
.
I

I abba dohányzást. de fumer.

in
k.,
_ Milyen magasságban A que}te altitude omme -.
vagyunk ? nous ?
Hol sállunk le
l"

i,- , legkoze- Quelle era, l'escale

l
t lebb ? suivante ? :

t. Hogy érzi magát ? Comrnent vous,sentez-

l:l.,
r
vous ?
Nehezen bírom a reptilést. Je upporte mal l'avion.
Adjon kérem ásványvizet Donnez-moin s'il vou
vary konyakot. plaít,. de l'eau minérále
ou du cognaco
ry_-

'Már jobban érzem magam. Je me sens déjá mieux. zsa me szá dézsá mio. , ]

Ivíilyen gyonyoríí tájak. Quels beaux paysages ! kel bó péjzázs!

Mikor szállunk le ? Quand. atterrissons-nous ?
Tíz perc m lva lesállunk. Nous atlerrissons dans nuz_áterisz dá di mintit.
dix minutes.
Kérem, maradjanak iilve. Restez assis s'il vous p[ait. resztéz_aszi, szil vu ple.
.Várjanak, kérem, ameddig Attendez jusqu'á ce que la átá é zstiszká szka lá port
az ajt kinyílik. porte soit ouverte, s'il szpátjvert, szil vu ple.
vous plait.

9. Hajón

Menjiink a kikot be! Allons au port I ál z_o por!

Menjiink a rakpartra ! Allons sur le quai ! ál sziir le ké !
Mikor indul a hajó ? Quand part le bateau ? ká pár la báto ?
Mikor érkezik a hajó ? Quand arrive le bateau ? ká áriv la báto ?
Melyik a legjobb hajó ? Quel est le meilleur kel e le mejor báto ?
bateau ?
Milyen napokon és hány Quels jours et ár quelles kel zsur é í kelz_or
párt*il?
 !,

Quand devons-nous,
bord ?
étre ká
'': á "-bor?-',,:""-
dav nuz3tr
",", '
Oii] 5e procure.t-ori les u sze proctirt Ié bijé 1,
] ,
.
1 ]
billets ? .. __

peut-on obtenir les pcit_ obtenir Ié büe á bpr? ,

billets i }
:

bórd ? .' " '..'

,-.
,.... .:
, ,'r, ,

Kérek egy] turístajegyet Je déiire une place

'

zsa dézir tin plász turiszt

a, ,

(helyet) ...-ba i touriste pour ... ; pur,.,; ' '"

..-, egy kétágyas kabinba. ... une cabine e deux lits tin kabin á do lit purt.. ',
]

-,.',_.']',
pour... .i,

Hány napig tart az átkelés? Combien de jours dure la c bié de zsur diir lá
traversee ? '
tráverszé ?
Hol a kapitány ? O r est le capitaine ? u e la kápiten ?
Itt a kormányo ; Voili le pilote; vgálá la pilot; ;

a tiszt; l'officier; tofisz!é;

az altlszt le .sous-officier. lg szuzofisz!é. ,

A matrózok horgonyt vet- Les matelots jettent te mátlo zset

^lákr.
nek. l'ancre.
A matr zokfelszedik a Les matelots l vent lé mátlo lev lákr.
horgonyt. l'ancre.
 Az' utasok 'g fedélzeten Les voyageurs se trouvent lé vgájázs r ze truv sztir
vannak. ]- 'sur lé pont. lep.
Mutas a meg kérem a Montrez-moi ma cabine, m tré m9á má kábin,
kabinomat ! ; =:_
, s'il vous plait ! szil vu ple ! ;

Hol az étterern ? otr est le restaurant ? u e la resztorá ?

Hol a szalon ? O - est le salon ?
Hol a sétafedélzet ? Otr est le pont-promenade ? u e le p -pro{renád ?

Er s a szél. Le vent est fort. la vá e for.

Ellenkez irányból f j Nous ayons le vent nuz_áv la vá kótrer,
a szél. contraire.
Viharos a tenger. La mer est,houleuse (grosse). lá mer e uloz (grosz).
Nyugodt a tenger. La mer est calme. lá mer e kálm.
yezessen kérem,vis za a Reconduisez-moi á ma rek dliizé mgá á má kábin
kabinomba cabine, s'il vous plait ! szil vu ple !

Nem éí,zemjól rnagam- Je ne me sens pas bien. zse ne ma szá pá b!é;

- Van valami orvossága Avez-vous un rem ,de avé vuz_ ramed k tr tl

| , tengóri betegség. ellen ? contre le mal de mer ? le mál de mer ? J

Leadhatok egy rádió- Puis-je expédier un p[izs ekszpédié },

gramot ? radiogramme ? radiográmm ? \

otr est la ceinture de u e lá széttir de szovtázs? \

|.

Hol a menótiv?
sauvetage ?

56 ,)

)
.in
 . :.:: .

Hol a m ntticsónak? otr est le canot de u o la káno da szovtázs ?

sauvetage ?
Mikor kotunk ki ? Quand débarquons-nous ? ká débárk nu?
Ki lehet szállni?-__ Peut.on descendre ?
Milyen kozbees kikot k- Dans quels ports faisons- dá kel por foz nuz_
ben fogunk megáltni ? nou escale ? eszkál ?
partra lehetrszállni peut-on descendre terre pot_ dészádr á ter á...?
...-ban ? ... ?
Megérkeztrink. Nous voil arrivés. nu vurál á árivé. :

Kérjuk, hogy a látogatók Les visiteurs sont priés de lé vizitor s prié de kité
hagyják el a hajót. quitter le bateau. le bátó.

I0. Utazós villamoson, autóbuszon, taxin

Villamos. Le tramway. Le tram. Ie trámpe. le tram.
Trolibusz. Le trolleybus. le troléjbtisz.
Foldalatti. Le métro. la métro.
Személyautó La voiture. L'auto. 1á vgátiir. loto.
Autóbusz. L'autobus. lotobtisz.
Teherautó. Le camion. le kám! .

57
 ,,\ Le taxi. la tákszi.
,, Hova megy aa.busz? oir va cet autobus ? u vá szet3tob sz? '

Quel autobus va au kel otobíisz vá o téátr

, Nemzetí zíÉtr$zig; Theátre National;
a stadionig ? au stade ? o sztád?
., Hol á buszmegállót Oii est l'arrét d'autobus ? u e láre da lotobtisz ?
Hol kell felszállni ? Oii faut-íl prendre l'auto- u fot_il prádr lotobtisz?
bus ?
'
.1.

i '_ ' / .:

Hot kell leszállni ? Oir faut-il descendre? u fot _il dészádr ?

Át kell:e száltni ? Faut-il changer ? fot _il sázsé ?
Hol kell átszállni ? Oir faut.il changer ? u fot_il sázsé?
Mondja meg kérem, Dites-moi, s'il vous plait, dit mgá, szil vu ple,
'
mikor kelt leszállni ? quand il faut descendre ?
,:
_'.Mik keriil a víllamo ,
.

Quel est 1e prix d'un kel e le pri d

tike de
ticket de tram ? trám ?
iegy ?
Koszónom a figyelmessé- Je vous remercie de votre zse vu remerszi de votr
oblizsász.
," géL obligeaí}ce.
truvé táxi
Idol találok egy taxit ? O puis-je trouver un taxi ? u pliizs ?
Conduisez-moi i I'h tel k diiiz
,

.',Leg n: zívq , hajtson a m*á á lotel, szil

sállodába; s'i[ vous,plait; vu ple;
, a pályaudvarra. á,Iia gare. áL |í gát

!
'
 '':,.
Tessék a poggyászom és a
csomagjaim.
Tegye be ket a kocsi
belsejébe ! i,}_
Folosleges fizetri'i ezekért
a kis csomagokért.
Adja ide hát ezt a csoma-
got, az olembe veszem.
Hajtson gyorsabban,
kérem ! "
Áttjon írro , kérem !
Mennyit mutat a taxióra ?
Tessék, ez a magáé.
prenez ces valises et ces
paquets.
Mettez-les i l'intérieur
Il est'inutile de payer
pour ces petits bagages.
Passez-moi donc ce pa-
quet, je le mettrai'sur
mes genoux.
Allez plus vite, s'il
vous plait !
Arrétez-vous, s'il vous
plait !
Combien y a-t-il au
compteur ?
Tenez, voici pour vous.
prané szé váliz é szé páke.
! meté léz_á létérlor !
il et_iníitil da péjé
pur szé pti bágázs.
paszé mHá d k sza páke,
zse la metré sztir mé zsnu.
álé plti vit, szil vu ple!
árétévu, szil vu ple !
kobié iátil o k tcir ?
tané, vpászi pur vu.
59
 J|. Áutósók, rtgyelem!
Quette belle auto !
Queltd.belle voiture!
J'en ai une cinquante
cheva x six cylindres,
quatre places.
combien de kilom tres
faites-vous á l]heure ?
Jusqu' cent quarante
kilométres;
c chauffeur conduit
trös bien.
[r garage est-it loin ?
, Est-ce que chez yous
aussi on tient- sa droite ?
ket bel oto !
kel bel vpát rr !
zsan_é tin székát svoz_á
szi szilédr.
zsé nvgát rákátr
plász.
k bié de kilometr fet
zs szká szá káÉt kilo-
metr.
szasofórk d itrebié.
la gárázs et_il 19é?
eszke é vuz,oszi
tyié sá drgát ? ,a

Attention ! átász! I

Tout droit. tu drgá. ._ ]

vers la droite.
Vers la gauche. ver lá go .

..o
 gns;obtigatoiiej " =,

zász obligátuár. - :,
Tilos irány.--:,:- . -,
- '
sens interdit szász éterdi.
Tilos a parkolás. Parcage interdit. párkázs terdi.
párkázs otorizá
Défense de doubler. défász da dublé. _

Ijtkeresztez dés. croisement. Kruazema.

af

Vas t. voie ferrée. vtsá feré.

Virage dangereux. virázs dázsarci.
Autón megy tnk. Nous roulons en auto. nu rol an_oto.
Az n kocsija gyor an votre voiture roule vite votr vgát r rul vit
(lassan) megy; (lentement); (látamá);
gyorsabban, mint a plus vite que la n tre. pl ,vitka Iá nótr.
mienk. .!

Megy nk Párizs felé. Ngus allons ver Paris.

Melyik a tegjobb rit Quelle est la meilleur- kel e lá mejor rut pur
Párizsba ? ioute pour Paris ? píri ?
Eizaz'ittjó állapotban van? -
cette route est-elle en bon szet rut et;el á bon_étá ?
état?
Balra kelt tartanom (iobb- ,Dois-je me tenir á gauche, dgázs Ina tenir á
ra) ? ( droi9 ? drpát) ?
 , ;,:'}'
/
l

Hár*y kilomger .van

'a

meg Combien de kilométres y kobié da kilometr latll :

Párizsig? , ", a-t-il jusqu'á Paris ? á pári?

zs[rszk
(zstiszk á lá prosen vil?)
,

(a
_

legkozelebbi városig ?) (jusqu'á la prochaine ville ?)

***
,

Párizsban vagyunk. Nous voilá á Paris. nu vqálá á pári.

Van garázs a szállonk koze- Y a-t-il un garage pres de iatil gárázs pre da notr
lében ? notre h tel? otel ?
,Van egy szabad boxa,? Avez-vous un box séparé avé vu box szépáré libr ?
libre ?
Megfelet a kozos garázs is. Il me suffit un garage com- il me sztifi gárázs kom .

mun.
]_

Garázsba,tehetem Önotnet Puis-je garer ma voiture pifizs sáré má vgát ir sé yu;

i a kocsimat; chez vous;
] (u motorbiciklimet, 4 (ma motocltlette, mon "{má motosziklet, m
robogómat, scooter, szkuter,
,ezt a teherautót, -, c tte camionnelte; szet kamionet;
, ,az autóbuszunkat) ? notre autobus) ? notr otobiisz) ?
l'Fiol hagyhatom ? kocsit ? Oir puis-je laisser la voiture ? u p izs leszé lá vpáttir ?

62*

l
fJolnap réggel jtiv k a ko- Je viendrai cherchgr la z e viédrésersé [á -v*át l
csimért. voiture demain matin. damé mát . -'
Holnapután tíz órakor Nous continuons notre ,np -kbtiníi notr vpájázs
folytatjuk utqg&at. vo}age aprés-demain á ápredam é á diz._or.
-:.'
a dix'heures.
zeretném kihozni a kocsi-
a

Je voudrais ortir nra voi= zsa vudre zortir má vpát

mat a garázsból. ture du garage. diigiirázs. , r. -

Mennyivel tartozom ? Combien je vous dois? k biéz3vudpá?,]. _,"

tvtennyiUe keriil a garázs Que coilte le garag pour ke kut la Eárázs pur dt'
, két,' naPre ? , deux jours ?,-
i_

:,. . ***
:

Legyen:slives temosni a voulez-you laver la voi-

,
kmsit ture ?
Mossa te *.érem, az ablako- Lavez les vitres, s'il vou lávé lé:vitr, szil vu ple, é
kat, és takarítsa (tisztítsa) plait, et nettoyez aussi netpájé oszi létéricirde
ki a kocsi belsejét is. }'intérieur de la voiture ! lávpáttirt ", "

**,r
Motordefektem van ':'i
J'ai une panne de moteur zsé iin pán da motor
(gumidefektem). (panne de pneu). (pán da pno)
Segítsen, kérem. Aidez-moi, s'il vous plait. edé mg á, szil vu ple.
Kiildjon egy szeiel t a leg- Envoyez-moi un mécanicien ávpájé muá t' mékanisz!é
kozelebbi várósbot t de la ville la plus proche! da lá vil lá plu pros!
Legyen szíves elvontatni
,

Voulez-vous remorquer ma vulé vu ramorké má vpáttir?

a kocsimat. voiture ?
Tud átengedni pouvez-vous me céder puvé
,
vu m szédé(preté)
(kolcson adni) egy kis (préter)- un peu d'huile po diTil, (deszász) ?
olajat (benzint) ? (d'essence) ? ,

Van a kozelben javítómíi- Y a-t-il ici á proximité un ,iátil iszi á prokszimité

hely ? atelier de réparation ? on _átelié darép árász! ?
A motor jó,állapotban van ? Est-ce que le moteur est en esz ka le motor et_á
bon état ? bon _étá?
A legsziikségesebb javítá- Faites les réparations in- fet lé répárász! z_édisz-
sokat csinálja dispensables ! pászábl !
Az onindító nem mííktidiki - Le démarreur ne marche ta démárrjr na rnárs pá.
pas.
Vizsgálja még,kérem a féke- Vérifiez les.freins, s'il vous vérifiélé fré, szil vu ple.
ket ! plait.

5 1000 szó francíául - 5683 65

i-
É+j.,

Hol van a legkozelebbi ben- Oür se trouve le poste d'es- u sze truv la poszt des2 sz
zinállomás? . sence le plus proche ? le pl{i pros ?
de
,

] Adjon nekem rendes ben- Donnez-moi l'essence doné mpá da leszász ordiner.
zint. : :1- ordihaire.
Tíz liter kiváló minO.eg t Dix litres de super, s'il vous di litr de sziiper, szil vu ple.
kérek. plait.
Toltse ffieg, kérem. Faites le plein, s'il vous plait. fet la pIé, szil vu ple.
Ellen rízze kérem az olaj- Contr lez le niveau d'huile, k trolé la nivo d il, szil
szintet s'il vous plait. vu ple.
l
!

Cseréljen olajat. Changer l'huile s'iI vous sázsé il, szil vu ple.
plait.
'Elég víz van még á híit ben ? Est-ce que j'ai encore assez esz ka zsé áko r ászé do dá
d'eau dans mon radiateur? m rádiátcir ?
..r,tes kemények még a gu- La pression dans les pneus ,
W preszi dá lé pno etel
, mik? est-elle encore suffisante ? ákor sztifizát ?
(a gumik nyomása kielé-
gít ?)
Pumpálja fél kérem a kere- Gonflez les pneus s'il vous g flé lé pno, szil vu ple.
keket. plait.
Vulkanizáltasson egy gu- youlez-vous faire vulcaniser vulé vu fer v ilkáni zé pno ?
mit. un pneu?
64
 ! :._*".--

] :
:
, '] ",-
] i

Rechargez la batte ie,,' snit resárzsé lá,tátri,.szil :v pl

vous plait. j .,,
,, A. sebességvált nem'míi- Le changernent
,de vitesse la sázsmá da vitesz ne.ntárs *
,
pa.
A világít berendézésnincs La lumiére ne marche pas. m iumiler ne,márs pá.
rendbel}., "
'l': --

_.=,'*;kolmányom elrornlott; La,direction e t déré3[ée, lá diqekszi e déréglé.

.clé de iífiíl lsé perdii lá klé da,
.

-' ,_Et *szlt ttem a, ku,lcsornat, J'ai ,per,du .la má

,."
. ,' tudna csinálni egy j voiture, pouvez,you. faire vgáttir,' puvé.:vu ,fer n
, kulcsot ? , tlltr . nouvelle clé ?,,'" . '
,
nuvel klé ?
Changez, ,une bougie, s:it sázsé rn buzsi, szil vu p[e.
,Él

.' se#ljeh" egy gyerty,át ké=

vous plait.
rem !

-. =,, ''Nézze meg, trogy a porlasz- Regardez si, ,,le carbufateur ragárdé, sZi le kárbiirát r e
est, bien réglé!,:, ,: _
b!é réglé!
.,j

Quand puisrje avoir, ,la ká pliizs avqár la vpátiir ?

voiture? ,:, | .

* ,1.* *_

,} ]
karambolom volt. J'ai euluíl ,ílCCident. i.
zsé ti tin,ákszidá:
A vezet és két utas meg- Le conducteur et deux k dtiktor é do vpájázsor
,la
sebestilt. vo}íl urs sont blessés. sz bleszé.
Hol van orvos ? O y ,a-t-il un médecin ? u iátil médszé?
Adja meg az (Ön} nevét és Donnez-moi votre nom doné muá votr n é ádresz,
címét! et adresse, s'il vous plait. szil vu ple.
Itt van a forgalmi engedély, Voilá la- carte gr,ise, mon vpálá lá kárt griz,, m permi
a hajtási igazolványom és permis de conduire et dek diiir,ém pászpor.
, az tlevelem. mon passeport.
Ertesíteni kell a rend rséget. On doit informer la police. dgátjformé lá polisz..
Hol van a rend rhivatal ? ou est le commissariat u e la komiszáriá da potisz?
de police ?
A fék nem mííkodott. Le frein íloa pas marché. la fré ná pá mársé.,
Jobbról jottem, és enyém Je suis venu de droite et zse szli venu de drpát é
volt az elstíbbség. jiavais priorité. ]

zsáve priorlté. .j

Az tin kocsija a kanyarban

j

votre voiture a doublé dans votr vqáttir á dublé de la

,l

el zott. le virage. virázs.

Az on kocsija megrongálta Votre voiture a endommagé' votr vgáttir á ádomázse .

a sárhányómat (a lámpái- rnes garde-boue (mes mé gárd bu (mé láp, lá

mat, d kocsim ajtaját). lampes, la porte de ma port da má vuáttir).
voiture).
5r *6:1
 Je vais demander le rem- ,z e'\ig damád,é *o rábu5szmá
boursement des do{n, dé. domá.g;s. , :

(bizto- Auprés de quelle . société opre da kel szosz!été votr

a kO- votre voiture est-elle vgátírr et,el'ász iré?
assurée ?
tanris- Je vous remercie de ce que z e vu ramer zi da sze ka
vpu m'avez servi de ' ' ílzetvi da tému
Yu mave á__ ! _

témoin!
l

12. PénlnóItá

Pardon, Monsieur (Mqre) pard, masz!ó'(mádám),

el pour alter e la Banque pur á|é eW bek da..- ?
Áa' >

\lV. o. i

Oir y a-t-il une banque ici ? u iátil n bák iszi ?

' Oir est la Ba9gue Natio- u e lá bák nászlonál ?
' nale ?
Je voudrais changer de zsa vudre sázsé da lárzsá.
l'argent. ,,
 -Hot],'Iehet O peut-on changer pot sázse de
i l!ar8 nt ? :

Mennl,it akar__yáltani ? combien voulez-vou k bi vulé vu sázsé ?

i *,? 'chánger? : ,

Mennyi ma a itant< árfo- Quel ' est '.aujourd'hui kel

,.'le
et_oz urdlli , ls
.lyama ? cours du franc ? frá?
Ez a hivatalos árfolyam ? Est-ce le cohrs officiel ? esz lo kur
A dollár (értéke)lement Le dollar a baissé (monté). la dolár á
(felment).
Hány frankot kapok 50 Combien de francs puis-je kobie da frá
doltárért ?, obtenir pour cinquante pour székát
dollars ?
: szeretnók tw frankot " Je désire changer cent zse dézir sázse
már- Ira -.
a
kára váltani. francs en marks.
1

márk.
A magyar pénzegység a L'uni.té de monnaie hon- l nité de mone élg
roriní. groise est le forint forint (fforé).
(florin)
Egy forintban l,ffi fitlér van. Dans un forint il y a cent dáz_ forint iliá filI r:
fillérs.
,l0, .20, 5 és, 100 forintos Un billet de dix forints; bije da'di forint;
papírpénz. de vingt forints; de vé forint;
 '.
':,
"'"l de cinquante forints; da székát forint;
de cent forints: de szá'forint,
l0, 20, 50 fiIlJiésaprópénz. Une ,piéce de dix frllérs; íin plesz_dadi fillér;
---:'
_,_ cihquante
,de fillérs,
-....---..-, ...,:::..
,s,il
de székát fillér,
Aprópenzt kérek. De
.t1 .monnáie,
vous do lá mone, szil vu ple!
plait !
J,ji assez de cinq irancs zsé ászé da szé. frá de mone,
]

lesz tit frank apróban,

-,ittitut
Elég ,
(kéreriri,papir- de monnaie, le reste en larezt[büé,szilvuple.
: pénáen. billets, s'il vous plait.
'Ván]"eY,'*. niik bankjá- J'ai une lettre de crédii sur 'zsé iin.letr de krédi sziir
nak':szóló hitellevetem. votre bánque. votr bák,
,er"tném b"váttani ezt a ,Je désire.encais er ce zsa dézir ákeszé sze sek,
: csekket, chéque,
Van pen, a számomra? y a_t-it de |,argent rentré iati1 da lárzsá, rátré,
pur
pour moi? mgá?
Quelle somme? kel szom?^
:

,Milyen iisszeg? ,
montré !r;á,_szil vu plq
il;i;;;.,;émélyi
"'rá""ar, ' igazol- Montrez.moi,s,ilvousplait,
votre piécéd,identité. votr piesz,d_idátité.
ter.*.
iri"-"' rraii"p."r Signez au _verso! szinyé o verszo!
"
,vfu-.ár"ape"it eJ_tu de l,argent s r toi? á-tudelárzsásziirtgá?
Yan nálam aprópéne. J'ai de la monnaiQ ur ínoi. zsé de lá mone sziir mgá,
V,an iinnél áprópénz? Avez-vous de la monnaie ávé vrr de 'lá mone sztir vu t
', ;,

ur vous?
Adj kólcstin lq frankot, vetix-tu rne préter dix vo t me pre!é di fi r. zsa
csak e y-,lqq fr.anko om francs, je n'ai qu'un billet né k bije da szá frá sz r
van. de cent francs ur moi.
Csak nagy pénzem van. Je n'ai qu'un gros billet* zse né k gro bije.
rfáltson fel,eg}a lO0 frankost Veuillöz changer 'un billet vójé sázsé bije ds, szá,fré
francia pénzre. de cent franJs en monnaie á rnone, frászez. _. ,

frangaise.
Legyen szíves 50 frankot Veuillez me changer cin- vojé ma sázsé szék6t, ftá á
magyar pénzre Váltani. quante francs en monnaie mone gtt7áz.
hongroise. ....',.''.,-
'- , : --,:
_,.::

I3. SzáIIoda
, .i

Hol sállunk meg? Oir descendons-nous ? }

u deszád nu? ];

Tud nekem egy nem t l Pouvez-vous íne recom- puvé vu n1a rekomedé
'
, dfága saáIlodát ajánlani ? manderu h telpas,trop on _otel pá .tro ser,?
cher ?
*!:,,)

A ts lé,pászi da rámij s
-_:

csatádi penziók olcsób- pensions de, familles m9é

,

sont moins chéres que les ser ke léz_otel;

h tels.
zeretnék egy sáJlodát ta- Je voudrais trouver un zse vudre truvé otel á
lálni szerényen=_trérende- h tel i
chambres mode - sábr modeszt me bié
'rett, de nagyon tiszta tes, mais bien propre . propr.
,
szobákkal.
Itt van egy a kozelben, de ll y en a un tout pr.ös d'ici, ilian_á tu pre diszi, me il
,',fiindig tele van. mais il est , toujours au etuzsurok ple.
complet.
Van,iires szobájuk ? ,
Ayez-vou des chambres ávé vu dé sábr libr ?
_._,
-.,.1.
libres ?
doné mpá, szil vu
.

Adjon, kérem, egy kétágyas Donnee-moi, s'il yous, plait, ple,

une chambre deux tits; iin sábr'á dii li;,
háromágya szobát" ', ,une chambre á trois lits. tin sábr á trpá li.
Tudna nektink adni egy pourriez-vorr notr donner pur!é vu nu doné n sábr
kétszemélyes szobát. üít chambre pour deux pur do perszon ?
personnes ?
Van egyágyas szobája Avez-vous un chambre,'á ávé vuz, n,sábr á li ávek
fíird szobával ? un lit avec salle de bain? száL da bé ? ]

!
/

\
\;*

11
lL
-l
:

1
l
d
1
A,djon, kérem, egy szobát Donnez-íT}oi l s'il, vous, plait; doné, rDFá,,szil vu 'ple; tin
,.,uo .-chambre au premier sábr o premler_étázs;
étage ;
a második emeleten; au deuxiéme étage; o doziem étázs; , -.. :

a har,madik ái{pleten. au:troisi me étáge;, o trgáziem étázs.

Nincs iires szobájuk a szál- N'ayez-vou pas de cham- návé vu pá da sábr libr sziir
loda eltils részén? bres libres sur le devant le davá de lotel ?
:

Pillanatnyilag minden fog- En ce moment tout est oc- á sze momá tut et_oktipé.
lalt. cupé.
Egy hete triviratilag lefog- Il, y ,. huit jours, j'ai fait illa {i zsur, zsé fe ratanir- tin
laltattam egy szobát. retenir une chambre ,par sábr pár télégrám.

s ,avon nu vuz_áv
_::j'

A hatodik emeleten tartot- Nous, v.o réservé rézervéun

tunk .fenn onnek egy ,une chambre au sixiéme. sábroszizlem. ,''.:,
szobát.
:n'est pa
Nem il88y., de szép világos. Elle grande, mais el ne pá grád, me zsoli é
"

jolie et claire. ,", kler.

ElIe donne sur un petit el don sztir - oli zsárdé.

73
 ]

Tánt mieux, au mgins glle tá m!ó, o mgé. ei kálm

est ealme. - -1:

Je préféreunq chambre zs préfer rn sábr doná

donnant sur la coür. .sz rr lá kur.
Jusqu'á. quelle daJe restez- zsíiszká kel dát reszté vu ?
,vous ?
Combien de temps avez- kob!é da tá ávé vú létász!
vou l'intention de rester ?
Je reste trois {ours (trgis zse r , zt trpá zs.ur (trpá
semaines). szmen).
Nous restons], uíle semaine nu reszt ürn szmen o mgé,
au moins, _peut-étre une potetr tin kézéde zsur.
]

Je ne saurais vous le dire zse ne szore vu le dir dávász.

d'a-vaílCQ.. : l
puv nu m té vgár lá
]

pouvon -nous monter voir

la chambre ? sábr ?
pá.
.

Cette chambre ne me plait szgt sábr ne me ple

pas.
,

oir donne cette fenétre ? u don szet fnetr ?

Sur la rue. szur la ru.
a'
-
Az udvirra. - jio tlr la cour. ' sitir lá]kur.
A Szajn ára: Sur Ia Seine. zur lá szen. ..
A folyóra. -
sur la fleuve. : ztir la fltiv.
Mi az ára ennek a szobá- Quel est le prix de cette kel e la pri de szet sábr ?
nak? :=: chambre ?
A kiszolgálás beieértve ? Le service est-il compris ? la szervisz et_il kópri ?
Nem uram, a szoba árához Non, Monsieur, au prix des o, maszio, o pri dé sábr
la9/"-ot =kell számítani ghambres il faut ajouter ilfot_azsuté di pur szá
a kiszolgálásért. dix pour cent pour le pur la szervisz
service.
Ez a szoba nagyon drátga. cette chambre est trés chére.
Kemény az ásy. Le lit est dur la li e diir.
A fíítésnem míikodik. Le chauffage ne fonctionne la sofázs ne f kszion pá.
pas.
Jobban szeretem ezt a szo- J]aime mieux cette chambre- zsem mio szet sábr szi.
bát. ci.
Mi az ára? Quel en est le prix ? kel an_e la pri ?
Mibe kertil ez a szoba ? combien cofite cette kobié kut szet sábr ?
chambre ?

*75
 ktr t.na$on'ta a fait trente-, 'cinq 'francs szá: fe-irát szé fre pár-z utr,
,
par jour, y compris le i k pri le pti dézsoné.
,
].,
..

,- ' -. L.
petit déjeuner l ., ,

i ben nfogllltatik az I-e petit déjeuner est com- la pti dézstinée kópri d la
,de a kisigtsálást pris dans le prix, mais le píi, me la szervisz sze pej
ell fizetni:.
,-kell ':

service se paye 'á

part. á pár.
ík lu rd
-fi
szobá ák ? Les chambres sont-elles avec lé sábr sz t_el .ávek u szá
],
ou sans salle de bain ? sáldab ?
orn1zezt a sZobát., Je retiens cette charnbre. zsa retié szet sábr.
i' kérem,
t{i
ká ezt az ttr- Veullez remplir ce bulletin, vojé riptir zá biilté, szi!
s"il vous plait. vu ple.
", kit
lYe;li-,K
szÍve
_zlYe
a

tténi ezt Voulez-vou avoir l'obli, vulé vuz,avgár loblizsász

lodrlai)
á}lo$É
lá}lot bejelentii . 8eancio,X";rii,To''. e" tt da ráplir.z t fis (dotel).

ak;;"',,}N év... ,Et -

esak;
esak Voyons: Nom... Prénom vuajó: nó... prén... pto=
feszi ... domiszil... ná-
.

Fogla
oglrlatk
tsog lkozás. ,. ... Profession., .' Dornicile
szionálité liti é dát
]

... Nationatité... Lieu et -

Y..... Nemzetiség
rely.
helv., '

,eIihe
letési hely
l és id ... date de naissance. . . Ad- da nészász ádresz
íó, lak
la]rkcííIl ..; Al.á, re permanente ... i- perrnánát ...,szinyáttir...
gnature. ..

,?
gy? C'est bien comme a ? sze b!é kom szá?

/
 ,:;rj.,i1lia.t}-ffi:a"- ]i ] -=,,:,..
-:5. -',, 1,.,,,,,' :,. .

r-, , : , :"i ''.:

, ."] ,,
i ,- l n ,,Ér -: _!_
:

t Nasyon"jó.jK z n m. Trés bien. Merci,

- Te ék a kglcsa. Voici votre ctef.
i Hotalift?', O estl'ascenseur?
l A bory- felkíséfi _qnt. , It, ehasseur *a vou , coll.j '
''--
.

o. , , duire.
r," ]-
l
!n|

Vitesse fel, legyen szíves, Faite monter mes bagag s,

',, _ _ a csomagjaimat. s'il vou plait.
Csomagiait liften viszik fel Vos bagáges seront tout de
I azonnal. :suite montés par &sC o-
r seur.
:

t Hol a f rd zoba ? O est la salle de bain ?.

. Szeretnék megfiirodni. Je voudrais prendre un bain.
zeretnék tussolni. Je , prendre
;,j voudrai une
: douche.
.
F'='-
' Átalttiztim, mietdtt leme- Je. me change avant de

i Hol a W,C. ? Oir sont les cabinets ?

|,'..,, A folyosó végén. Ils sont au bout du corridor.
F Hogy hívják a kiszolgálót ? Comment s'appelle le
gargon?
 -:
,:'. l-t--

,t

de.
.j
','*o_

komá szápel lá ., fám

,

Comment s'appelle la
.].

Hogy hívják a. szobalrinyt ?

femme de chambre ? sábr ?
-j ltt a szobalányt Éiyó c ng . Voici le bouton d'appel vqászi la but dápel
de la"femme de chanrbre. lá fám de sábr.
;.,' }t8 a fehérnemíij&:akarja
-,:,
Si vous avez,bosoin, do faire szi vuz jvé bazgé de fer
',mosatni, szóljon esak ne- laver votre linge, dites-le lávé votr lézs, dit la m*á,
.:
kem, ,kérem.' moi, s'il vous plait. szil vu ple.
voulez-vous donner més vulé vu doné . mé sm,iz
--' Mosassa ki,'kérem, az inge-
blanchir; btásir;
imet; chemises á,
mé kálsz ;
,, ,
-,
.,,,,,",
' aZ alsónadrágjaimat; mes calegons;
mé soszet;
, & zoknijairnat; ,mes chaussattes;
mes bas; mé bá;
a zsebkend imet. me mouctloirs. mé muspár.
vu
,

i: , Vasaltatni vagy tisztíttatni Vous pouvez aussi donner puvéz_oszi doné vo

.,
, ]' , is átadhatja a ruháit. vos
-v
tements ir repa sor vetm z,á rapászé u á
ou ár nettoyer, netr;ájé
voulez-vou donner mon vulé vu doné m (kosztiim)
i!

,,-, ,:, .,V&saltassa ki, kerem a kosz-

(costume) . tailletrr ,ái tájor á rapászé;
repasser;
, '1 a ruhámat; ma robe;
,-
]

. ,'l a szoknyámat , ma jupe; má zstip;

"
'.,.' ], 78 ':

í
.=,
 . : .9",:
; ]

a bl zom4t;
a,
,

az ltonlilmet; , :

m k ple;
, mon pantalon;
.. a zakómat-'-' ._ ' ' mon veston. mo Yesztó.
Holnap reggbt dutazom. Je pars demain matin. zsa pár dgm mát . '
Délben:utazom. ' ' Je pars midi.
'.,;:,

É;re*orutazom. Je pars ár minuit. zsapárámin i, , 1 i

Ma este utazom. Je pars'ce soir. , '' zsa pár sza szuár.

Legyen szív s, készítse,el a Voulez-vou pfépárer fna vulé vu prépárémá not.
számfáírrat. , ', .
.

,'
note. ,: ., _.,

Legyen szíves a pénzíárnát Voulez-voús ]'payeri, á :la vulé vu péjéa''l* ke a} ,síiil

caisse, s'il vous.plait. '
vu ple. -

A je
,

csoport vezet fizeti Le chef du groupe réglera

a számlát ' la.'note.
; , ,, ;' ', .1.!-:.,,.'-

A kuld tt
B
[',
Eg vezet je. Le chef de la délégation. Ia sef da_Iá délégászi.
,:,

t.
.

Fizetett on ? Avez-vous payé ?

rgen, minden rendezve,van. Ou| tout est réglé.
:. Koszontim a segítségét; Merci, pótrr. votre aide;
a fáradsá gát. je vous remercig de,votre
peine. " ] , -'
Szívesen, a szonyom.' A votre service, Madame.
merszi pur votr ed;
zs3 vu remerszi de
Pen. ,,',],".
á votr szervis4, mádárn

,
-!,_
 Ez
_ ]i
:,;-
nag.yon forgalmas'titca. c'est une rue trös mouve- szet_iin r,ti tre muvmáté.
mentée
Egy kicsit-setálunk a ktir- Nous nous promenons un nu nu promen z_ po sztir
ton. : p tl sur le boulevard.
Sétáljunk a k& ton ! Promenon -ooUs sur le. promen nu sztir la bulvár !
boulevard !

Akarsz sétálni ? Veux-tu te promener ? vo tii ta promané ?

Órrajt on sétálni ?
]

Désirez-vous vous prome- déziré vu vu promené ?

ner ?
szereti on nézni a kiraka- Aimez-vous regarder les émévu ragá rdé léz_étálázs,
tokat ? étalages, les devantures, lé daváttir, lé vitrin ?
les vitrines ?
szeretem nézn i az áruházak J'aime regarder les étalages zsern regárdé léz.étálázs dé
kirakatait. des grands magasins. gre mágázé.
trtt egy szép kalap ebben Voici un beau chapeau dans vgászi bó sápó dá szet
a kirakatban. cette vitrine. vitrin.
Álljunk ffi 8, nézzuk meg Arrétons-nous 'p,our voir árét nu pur vpár létálázs
ezt a kalapkirakatot. |'étalage de cette modiste.
Átryunt< ffi 8, csodáljuk meg Arrétons-nous pour adrnirer árét nu pur ádmiré
i
ezt a remek éptlletet. cet édifice' splendide. szet_édifisz szpládid.
I
r Itt egy gyonycir szobor. Voici une statue magnifiqug. vr;ászi iin sztátti mányifik.
l
l 6 t000 szó franciául - 5683 *8l
 ,;
_*' -:

-;: Voita le Louvre. vpalá la luvr.

i.{*t.*:,Li vrg.,:-,l ,,
Traversons ce pont. tráverszó sza pó.
il nk,' át ezen. a hídon.
, cet a g}onyóríi
i Xeueet**. Regardez cette cathédrale
,, szekesegyházat. magnifique. mányifik.
-
,*,}_

Quet be.au'ínonument! kel bó mon{lmá!

:.',,!$ily*n' riép em lékmii r,
-,*obbra a Nagykor t. A droite les Grands Boule_
',
,-'.:,- ]
,

vards. :,,

A gauche le Quartier Latin. á gós le kárt!é láté.

A gauche le quartier le plu 'l a iOs la kártié le ptii ris,
riche.
Devant nous un musée. davá nuz; mtizé. , ,

Derri re 'nou ]une église; derier nuz jin égliz. ,

C"ést le centiö de Paris-

"
sze la sátr da pári-
voici le centrc de paris; vrtászi le sátr da pári.
'átr sz t ávan é la'buMr
,.

Entfe c,ette ayenue etle bou-

levard s ''trouve_la ru ... ' ze'truv'tá r ....-'.,
,l,

De ce c té-Ci, c'est la Co; da , z3 koté-szi, ze,, 'lá,

.''diédie' koméói frászez.
$, éiid,Ffbaqaisfl ].
Frangaise. _.'" "
ui:- ,-,iugárirt másilc old1l|n De l'autre c té dé{'aVenúer, da lotr koté 'da-]áVan[i' ,sztaszi )
nu
v*ájó !á bus (1á
i,=;'..I*thatjuk a íótdalatti'ál: nous vo}t
station) du métro. dü métro.
r, '*-,

]
:

.*'
'. ';

Ho[ a Szepmíivészeti 'ftri- Oir'est Ie Musee des Beaux- u e la mtizé dé b zar?

zeum ? _' Arts? ] :

Jobbra
"
. ,+
A droite. a d rgát.
Hol a KozÍekgdési Mrize- Ou est le Musée des Com- u e lg mtizé dé komiiniká-
F] um? ;:- munications ? sz! ?
gós.
l.
l
a i
Hol a Mez M O
..,

i
gazdasági - est le M usée de l'Agri- LL e le miizé da lágriktilttir?
zeum ? culture ?
Itt mindjárt. Tout prés d'ici.
?

l
Messze. C'est loin. sze lgé.
I
h_._
r-,*
El ttilnk. Szemben. Devan.t nous. En face. , devá nu. á fász.,
L, Mogott ink. Derriére nous. derier nu.
r
Menjen egyenesen, kérem. Allez touí droit, s"il vous álé tu drpá, szil vu ple.
. plait.
I

t Hol az ón lakása ? Oir est votre logement

.

? u e votr lozsmá ?
}

Á
Hol a gyár, ahol on dolgo- Otr est votre fabrique ? u e votr fábrik ?
!
} zik?
Hol van az uzem, amelyben o est l'usine oir vous ueIizinuvutrávájé?
a..

a
on dolgozik ? travaillez ?
oir est votre usine ? u e votr tizin ?

6i 83
hol bit -qoi, s'.il,] voys plait,. dit. mgí szii vu Fíe, u e i"
oir est te bureau de'postQ? birrode,poszt? i
Dites-rnoi" s,lil ,vous plait, dit mgá; szil vu pte, u e la
oir est la boite aex lettrgs; bpát o letr;
oir est' le ,restaurant le u e , la resztorá le plii
plus prrche; pros;
o est le café le plus u e la káfé la plti pros;
proche;
Oit 9 t la station de u e lá sztaszi da métro
métro la plus proche; lá plti pros; .

oir est l]arrét d]autobus u e láre dgtobiisz la pl

le plus próche; pros;
:' o est l'arrét de tramway u e láre da trámge la
b plus proche; plti pros;
o r est la station dd taxis u e |á sztasz! da tákszi
la plus proche ? :

Oir y a-t-il une cabine u iátil rn kábin téléfonik?

téléphonique?
Je voudrais aller au cinérna. zsa vudrez _álé o szinémiL
Jé voudrais atrler au musée. zsa vuil rez _álé o mtizé.

l*

1'
 _,]_

Je voudraís aeheter quelque zse vudrez_ásté

chose.
Idegen vagybkt Jé suis étranger (étransir ) zsa sziiiz_.étr-áisé
Idegenek vagy_ryk. Nous sommes étrangers. nu szomz_étrázsé
':- l (éiran8éres). (étrázser).
Eltevedteín. Je me suis égaré(égaree).
Eltévedtíink. Nous nous' ommes égarés
(égarées).
Elszakadtam a :
csoportom- J'ai perdu,mon groupe.
tól.
,Flszakadtunk a c opor- Nous avons perdu notre
groupe.
Milyen villamossal menjek Quel tram dois-je prendre
a szállodámba ? pour aller á mofi h tel ?
Meg tudná mondani, hogy Pouvez-vou me dire, ColT}-
, kell a szállodába menni ? ment aller e l'h tel?
Elkíserem, ha megengedi. Je vous accompagn , si voJs'
|e permettez.
Erre menj nk,,itt a kijelott Par icin voici le, pa age
,átjáró. clouté (zébré).
Sziik a járda.. Le trottoir est étroit.

'," :
 : ,, -: , ".:
j:" ]'"

-
- -,jt

Quelle:est la largeur de la ket e lá lárzsor da 1á soszé ?

:

Miben ''szélés ?7;' tte t?

chaussée?
-Que-Ia
,
:.
Milyen' zéles aL rlttest ! chaussée est large! ka lá soszé e lárzs !

,,: Áttj! Halte!, ált !

,i

,t

I5 . É*ezések,,ételek
' Les Frangais-ont trois repas lé frásze trpá rcp t
. fi flanciáknak három f
preszlpo:
principaux:
a,

étkezésiikvan:
a reggeli, 'le petit déjeuner, la pti dézsoné,
az ebéd és le déjeuner et le dézsonéé
a vacsora. le diner. la diné.
'"A f étkezés az estebéd, Le repas principal est le le rap prészipál e la diné
'diner qui corfespond au ki koreszp o szupé
' ', amelyi megfelel a, magyar gryá.
' vac orának. souper hongrois.
-A 'gyerekeknek van egy Les enfants ont un repas léz_áfá t_ rcpá
particulier, c'est le pártikíi[é,sze le guté.
.: ,az'uy onna. goitter.
reggelizik A quelle heure prenez-vou á kel iir prené vu votr pti
, ,H{ny órakor
,:_.

, (t'll)?
_j:'
votfe petit déjeuner ? dézs né ?

", :86
 ,'
., _ - _ ,_1

Mit eszik (ón) ,rg_sgel ?

e Qulest-ge. que vous preil z; keszka vu prené la
-
le matin'?, ,, ]

Fz attóí ffrgg. Cela dépend.

' Télen numos' teát' irro* En, hiver, j
szlá dépá.
pirított kerryÉrrel, vajjal
prends du an_iver zsa prá d té o rom
thé au rhum aveg du pain
és dzsemnnel vagy mézzel. grlllé, du beurre et de la da lá k fit r u dü miet,
- Nyáfoíl inkább egy csésze
confiture ou du miel;
En été,je -.'.
,

friss tejet iszom

préféreune an-étézsapréfer n '."'
'
vagy tagsede lait bien, frais tász de le bié fre u '
egy tejeskávét vajas k;- ou ttn cafe-créme avec káfé-krem ávek tin trirtin
nyérrel és két kiflivel. une tartine de beurre da bór é d krgáiz .: ,'
. et deux croisBants. ..,'...
zse fé.
Szomjas vagyok. zsé szpáf.
Éhesek vagyunk, mint. a Nous avon _une faim de nuz_áv z_tin fé de lu.
] farkások.
loup,
Tejeskávét yagy teát iszik ? Prenez-vous dg café.au lait prané vu d káfé,,o,,É u
dii té? , ,,., _,.],-,
Reg el egy csesze citromos Le matin, je prends uo la rnrité zse prá n tász de
teát iszom; tasse de thé au citron; té o szitr, .; ], i ,, .,
egy csésze csoko.Iádét; une tasse de chocolat ;
, tin tász da sokolá;
_'' , , .

*T='
..
: :-' .,_

"'
''4,.

' un café á la'.turque;

(un moka) ,
( moká)
egy presszó iláuet. un café express káfé ekszpresz. :,

Hogy szereti a káv_é1? comment désirez-vous le komá dézirévu la káfé ?

'
,

'
. ._,--'
"-,: café ?
zse nem pá ,la káfé tro
'

Nem szeretem nagyon Je n'aime pas le café,,,trop

édesen a kávét. sucré. szukré.
cukrosan szeretem a kávét- J'aime le café bien, sucré, zsem la káfé bi sztikré.
for u febl ?
:

E,r sen vagy gyengén ?, Fort ou faible ?

\

Er s duplát iszom. Je prends un café bien erré. zse prá kafé bié szeré.
Forrón vagy hidegen ? Chaud ou froid ? " só u frpá ?
Je,suis au régime. - .,
,

Diétázom. , zsa,sz iZ,z,o rézsim. ,

Hazzon egy csészétejes Apportez-moi une tasse de áporté-muá iin tász de

kávét. káfé o le.
,-1 ' ,Habbal vagy sztlrve ? Avec de la:créfire ou passé? ávek: ,da lá krem u pászé ?

H,azzon nekiink Apportez-nous áporté-nu

tejet i du lait; d[i le;
, ,..
.

aludttejet; du yogourt; : dii jogurt;

tejszínt; de la cr me ;
da lá krem;
de,!a cr
me fouettée; de lá krem fgeté;
du beurre; du bor;
l ..

vajat;
&8
rl
sajtot; , : ,*,: du ftornage; 1 .
dii fromázs; :

sonkát; ' du jambon; ou zsaDo;

t.. -a -

szalámif; .- du salami ; du szálárni; , '.

tormás virslit; des saucisses au raifort; dé szoszisz o réfor;
láey tojást; ; :,
,

des oeufs á la coque; déz_ti á lá kok,:

kemény tojást; des oeufs,durs:; déz_o dtir;
rántottát. une omelette. tin omlet.
Tudna ajánlani egy jó Pourriez.VOUS, .me recornJ purié"vu me rekomádé b
vendégt t ? mander un .bon restau- resztorá ?
rant ?
Párizsban, mint Buda- A Paris, comme á Budapest, á pári korn' á biidapeszt
pesten, csak, választani vous n'avez que l'embar- vu návé ke lábárá da suá.,

van
nehéz.
minden izlésnek és
,:ras de choix. ,"
' ,, , ],,
Il y en a pour tous'les goílts i,l!an_á pur tu lé gll g.pur
l
t
:minden pénztárcának et pour.toutes les tut lé bursz.
megfelel . -.
,

bourses ,' .,''

l Eey luxus étterem tril drága un restaurant de luxe est c'
n
resztorá da l{iksz e tro
nekem. trop cher pour moi. : í PUr
i,

i mgá.
Legolcsóbbak :, az tinkiszol- Les moins chers sont les Ié rnqé ser
a' _ l
sz lé resztorá
í
?

gáló éíter.mek, , títurants,rself-service". szelf szervisz,

Ebédeljtink egytitt. Allons déjeuner en ernble. áló dézsonéászábl.
*89,
 ' ",,,',,: .i:§11 ',1.:
k::.,-, '
ffiTt=.,ii:":'...-,-:=,,§1-.,,.'',,,''"',r.l'.-,"...
]};]i'._.-
.
il
, =i.,::=],:':]:..";:'
_.
:,.J'^,-}l*ebpsariql€bédetunk*Aujourdlrui nors déjeune, ozsurd§i nu dég§önrö á,lá

§'._arat"e o u áioar c"ti"-t"ur.:áúle tibre? szet tábl,et_pllibt?

í',-.ffiil*- ;rú.,a. @t.az . Je,regüte, Monsizur, mais zse rarre!, m3gz!ö, me szet
jr; affiii-rn*t Todfu* r" cette taUte-ci vi91l d'étre tábl-szi.vié d€tr retenü
Í' . telefonon . fetenue par téléphone. pár tércror,
:.- iö."u ._u"a. c.tl+,lá" li_bas, est libre. szellá,lábá9.tiu.1,
_.
Domrrrago, aou9 désiriorrs nu déaidöz_otr pre
Fl: it}.*=itr"űliszeretttnk dlormázs,
i, 6ro'. étre pr-úde la fenétre, da lá fnetr,..
,

,,:"jio;
§:..,,,Urinot Ű , Mettons-nous ici!
-:,
metö nu1-!s1!

,
r":..ffi{ il;m az étlapoai Garcon,_l",!"1", s'il vous ,gárczö, l{ kért, szil vu ple

#;.,*u",*,, .f§f,;ffi"rl?:" , jT&lá?'

,',

,fri;iÉJútOoOr Oü est laiprwrrse? u c lá szcrvöz?

L:
/
;*:;,,rífritóhaitanak?ói""ae.ia_";űi' , t" dézir&vu? . _
|_. ._
la,
.

E.,,.,§i;;Jini]ú"i"*i ölsrá_"-ú' mangér i: oezir§ v.u_pe_ge ,Á tá {árt

fi ',6iTö.il"ni p".*- carte ou ö prix fixe? ,,
.
u á pri fiksz?
;:.,,: csolnak?
i prix' Te"§ tuzsur á pri,fiksa,
í, -.'- ,
:- mert
Mirrdir-mcnüt eszcm, Je mange
-cartoujours
i4' :?liői,i;- fixe, c,est rrreillpur"sakár sze mejör mársé,
*i§, 1 . . ':. , ".
,.,- nqcbe,
", ,,, _"
i, 90
f-. .,'-=
:

í;,-
É.,:
,

F.J;i],',-..i.-.'.]-...-
",
.
 , , .',' _,

Milyen men jíik rran ? "r"'

,:-::i_-

Quet est votre prix fixe ? kel e'votr pri fiksz,?

KétfélevaíÍ:7 és 10 frankos, Nous en avons .deux: nllz_á áv dci: á szet é á di
:" / -

á sept et dix francs. ^-

tra.
Mi a ktilonbség kozotttik ? Quelle est la différence kel e tá difér ász átr lé do
-,,--- ?
entre les deux ?
7 frankért levest, f zeléket, Pour sept francs on sert pur szetfrá szer potázs,
síiltet szölgátunk fel bur- qn potage, des légumes, dé légüim, roti ávek
gonya korítésselés un r ti avec des pommes dé :pom frit é da tá szá-
salátával. frites et de la salade. lád.
I
10 frankért s teményt is pour dix francs nous ser- pur di frá nu szerv oszi
ádunk, és nagyobbak az vons aussi un des ert, deszer é lé porszi sz
adagok. et les' portions sont plus plu grád.
. grandes. ..'.
Mit rendel, kedves, Qu'est-ce que vous prend- keszke vu prádré, er
barátom ? tez, cber ami ?
Milyen levest eszik ? Que prenez-vous comme ka prené vu kom potázs ?
potage ?
:

H.ozzon Apport z-Dous áporté nu

egy h
slevest; un bouillon; o DuJo;
fir

egy er levest; un consommé; k szomé; ''-

tytikhtlslevest; k szomé da voláj;
, .9i
du consommé de volaille; dti
 iin zup piire; ' . ,
un p lage purée; : .?, potázs p ré;
une oup , ,au p6isson; n szup o pgász ;
ne bouillabaisse; n bujabesz;

: *sy tavasej zó_ldséglevest. ] un. goiase iulienne. potázs zstilien.

1
,

*i.:',. Éíbnin*áuu eltiételt A midi, je préfere un hors_ á rnidi zse préfer n_ ordtivr
d'oeuvre á un potüge. á potázs,
Prenons pren
des huitres; déz_iiitr,
ttvlrlaa! }, du homard á la filíl}oíl; du omár e lá májonez;
kot); ' ' nal e;,
a
:

des sardines á l'lruile; dé szárdin á liiit;

des filets de harengs; , dé file da árá:
de la salade russe; da lá szálád í *z;
dé rádi roz.
maszio etil k tá ?
Oui, tout était bon, 9i, tut_éte bó.
Non, j'ai á me plaindre: il ,. zsé á ma plédr:
la soupe était lá szup été
trop épicee: trop_épjsze;
 tro fád;
trop.atée. :
- 'ós,
,nagygn] vott. -,. '-- - " ., tro szálé.
Melyik kenferet szereti Quet paiu , preféte,z-vous ? kel pé préférévu ?
jobban ? i

,Á íbhér&.uvé.@zeretem. Je préférele pain blanc. zse préfer la p ble.

,. A
_hossztl fehér :kenyeret Je préfére Ia flitte. zse préfer la fltit.
zeretem.
C'est une specialité fran- szet n szpéseiáti,té
gaise. frászez.
A .barna kenyeret, qzeretem. Je préférele pain bis. zse préfer le p bi.
A pfuizsi éttermekben a ke-
'nyeret tetszés szerinti
Dans les restaurants de dá lé resztorá da pári frl_á
Paris, on a le pain e
mennyisegben, ingyen discrétion. ,
fogyasztja az ember. -
Mit esz nk leves után ? Qu'est-ce qu'on prend aprés
le potage ? (la soupe ?)
F zeléket és h st. Des légumes et de la viande.
Mityen hrist szeret ? Quelle viande préférez-
yCIus?
Fótt htist ? La viande
:

vagy _lt hrist bouillie ou le lá viád buji u le roti ?

-,]';'
:
' l

:
 ',';.'
?,
,j:l

h keszka vvz_ávé kom viád?

',

féle,ik .vannak Qu'est-ce . 'que vous-avez

comme viancle ?
Quelle viande ayez-vous kel viád ávé vuz_ozsurd i?
aujoufd'hui ?
-Nous avbns du porc; nuz_áv dti por;
du veau; ou vo;
aú
'

du boeuf; du bof;
du mouton; dti mut ;
de la volaille; da lá voláj;
du poisson; du ppász ;
du gibier; dti zsibié;
du liévre; dti lievr; )

de la viande fumée; da lá viád ftimé i

de la viande hachée; de tá viád ásé;
de la viande grillée. da 1á viád grijé.
Apportez-moi un r ti, de áporté mBá roti da
porc garni; por gárni;
une scalope ár la tln eszkalop, á W
parisienne; párizlen;
bécsi, szeletet i , une escalope ár la ,tin eszkalop á 1á
'
viennoise; vlenr;áz;

94
_:
:'..-:',;i;l..*." .' i?i;,_.i,,-.i,,,.,.',"'{;":, -
=.','.i.
.........:.:..'::;-..j"':-.{::..'1....'....:.
i ;,
.' , ,,ili*], .-,

' sírgolo*..- ifsztgket,; . ,.-

o-
ün, bifteck saignant;
jól kisuttitt bifszteket; un bifteck bien cuit; ,
biftek bié kui ;
bifs'deket i6seibn ival-; . :
]
un bifteck aux ,pomme biftek 6:poíll frit; ,', ', - ,

,frites
i
roston stilt táájt; une c telette grillée; tin kotlet grijé;
tirticornbot; du gigot de ffioüton; : dti zsigo de mut ;
du poulet r ti i
,
.

du pule roti ;
toltottcsirkét;,,,
:

,,
du pou_Iet farci; ; , :

kacsasriltet; .
du canard r tii" ,
d i kánár roti;
gesztenyés pulykát i de la dinde ,farcie a,ux da lá déd fárszi o már
, :'-. marrons;
;

halat; ,
]

stilt ,1 .
du poisson frit; dti ppász fri;
gombát des champignons. ,
- désápiny. ,-,__|
"préféré
A kovér ya y a sovány hrist Préférez-vo$ lá viand .].,
vu lá viád- .grá z
zereti jobban,?.,,,,,, gr{sse,'oü:, la : viande u lá viád megr? :,; - - ,
,
.,-:,

. ,maigre ?; -, ',
, -l :

A
._ i
, ,

",
sovány hrist, zeretem, Je préférela viande maigre, zse préfer ta viád megr,
nem akarok hízni. je fl ;v Ux. pas grossir. z a ne vo pá.grosiir., , ' .' , |-

Milyen f zeléket" egytink ? Qu'est-ce que nous prenons keszka nu pran kom
comme, légurne,} . ,. ,:-|
lég m?
iliá
 1}+,_

dé pti puá.
ztildbab, -'. des haricots verts, dé áriko ver,
karfiol, =
_

,. des choux-fleurs, dé suflor,

articsóka, }_ des artichauts, déz _ártiso,
dé pom de ter o bor
=
des pommes de terre au
beurre,
káposzta, des choux blancs, dé su btá,
\ da tá sukrut.
savanyri káposzta. de la choucroute.
Esytik kiil n a salátát, Mangeons la salade á part, mázs ,lá szálád á pár, kom
' rnint a franciák. comme les Franqais; lé frásze.
Milyen salátákat szeretnek Quelles sortes de salades Kel szort da szálád préfer
}- a franciák ? préférenttes Frangais ? lé frásze ?
A fejes zold salátát, La laitue, lá letii,
a fodros salátát, la chicorée frisée, lá sikoré frizé,
les endives, léz _ádi'v,
az endivia salátát,
az ecetes uborkát, les cornichons au vinaigte, lé kornis z_o vinegr,
az uborkasalátát, ,la salade de concombres, lá szálád de k k br,
de tomates, de tomát,
a paradicsomsalátát,
de célefi, da szélari,
a zellersalátát,
a céklát, la betterave rouge, lá betráv ruzs, t

a voros káposztát. le chou rouge. le su ruzs.

96
 \

Kérek sót vous

Donnez-moi du sel, s'il doné mpá dti szel, szil vu
plait
:

ple
du vinaigre,
L

ecetet, dti vinegr,

mustárt ) : dé la moutarde, de lá mutárd,
paprikát, - d piment rouge, dii pimá ruzs,
borsot, dupoivre, dippávr,
toimát. du raifort. dii refor.
Ny jtsa ide, kér ffi, a sótar- Passez-moi la saliére, s'il pászé-mpá lá száller. szil
tót. vous plait. vu ple.
hz adagok kicsik voltak, Les portions étaient petites, lé porszlo éte ptit, me la
de'a h,is jól volt elké- mais la viande était bien viád éie blé prépáré.
szítve . préparée.
A hris kemény volt, ehetet- La viande était dure, lá v!ád éte dtir, 'mrnázsábl.
len- immangeable.
Mit parancsol a htis után ? Que dé.irez-vous apr s la ka dézi ré vuz jpre 1á viád ?
viande ?
S temétryt, Des gáteaux, dé gátó,
cukrászstiteményt, de la pátisserie, de lá pátiszri 9 ,
f tt tésztát
:

des pátes, dé pát

iléil;;-'' des nouilles, dé nuj,
gombócot. des boulettes. dé bulet.
7 lmO só franciául - 5683 97

,
L.-

l
 \
:.-:1:_ft;i1] ,:-,,,:.., " -. :

=.t?
déziré-vu
.

Desirez-vous
lJ ,

de la compote, de lá k pot,
,de la glace, da lá glász,
du cá.fé gtacé ?
.
-

áporté-nu
. des fruits: :: dé fr i:
des orang s, déz..orázs; ( :

dé mádarin,,
des bananes, dé bánán, :

. des pommes, dé poffi,_

. de lá pásztgk,',
,
de la pastéque :

dé pgár,
des abricots, déz_ábriko,
des péches, dé pes,
,cu reze
.1 -fa

du raisin,
a..
-
'

du melon, dii mal ,

"qa

dé pr in,
'

des prunes, ,
',]
dé frez,
des cerise5, dé szriz,
dé griot.

] -j:
:
 :,:"".|],
i ,
.

, ,.a]ib -_.

' ,Hozzon
két adag gytimtifcs- Apportez-nou deux por- áportéinu d porsz! de
. ',tions de salade
de fruíts. szálád da fr i. , , ,
-
-:

Milyen italt ,Barancspl ? Que prendrez-vou coínme ke prádré vu kom bpászd

,
?,
,.+ bbisson ? -."
Milyen. italt $francsoisz ? Que'prends-tu comme ka pr t kom bpász ?
boisson ?
Mit óhajt cin inni ? Que désirez-vou boire ? ka dézirévu bgár?,
HLozzon 3 pohár stirt; Apportez-nou,trois bocks; . áporté nu tr,gá bok;
scirt.
.]'

3 korsó ,
trois demis ,de biérc; 1 trgá derni de bier.
.

Milyen sort szeret jobban, Quelle biére préférez-vou , . kel bier préférévu,.tá br n
a barnát vagy a világosat ? la brune ou la ' blonde ? ,ulábl d? ,:
Hozzon egy tiveg; fehér Apportez-ílous une bouteil- -, áporté nue_fin butej de
, bort ! le de vin blanc.
Akarsz fehér bort ? Veux-tu du vin blanc ? vtit duv blá?, ], - :

Voros bort parancsol vagy

. fehéret ? Voulez-vous du vin rouge vulé vud vé ruzs u dti v
ou du vin blanc ? blá?, ,.,._.-_],,,.._
Nern iszom alkoholt. Je ne prends pas d'alcool. .zse ne prá pá dálkol.
, ' Hrozzai,n nekem egy
,

vgg Apportez-moi une bouteille áporté mFá n butej ,,.

ásványvizet, , d'eau minérale, do minérál, " ,,
-:

zódav,izeb ,, .:,,, :,, d'eau de Seltz, ,; . do de szelc,

almabort de cidre da szidr.
1,

7. 9,9
 ApÉffiez-not
d'eau,
de limonade. .; t da]limonád.
Appoltez.., ous deux petit
verr ver
deau de vie,
de liqueur,
de cognac.
,,}t,bois
du Éisky.-- z a b*á'dti viszki. é,
VóuPz.vo ,du iham- ,
vulé vu dii sápány ?
,Fá§c?,, . " i"
gós italirk*t. zsem lé b ász fort.
-,,,'l]'

*a Jigirre les bois ons fortes-

meg nnek? Puis-je v ul en yenier píiizs vtnz_á, verszé ákor?
'- ' ',eiiicr t,,, ',, ., ,,,{" : ,-
. l] , ,|

Permettg-,noi d -vous crl", ',,pe meté mgá da vuz-{,, '

: -',Ver er. Ot . . ,, ,]= yerszé.,ákgt: ",,' i,_:,_
A votre santé ! ávotr száté!,
A la v tre! á lá votrl
O "est,,]tre,.g$rgon, ui fait , ] u, Ia,$rsz -ki fe . , "' "
," ,,,,]f,additi íl?, '],'-.:":-^'' _.,,_. .
ládizi ? , , - ,

,Oit. ! 3e rnaitr9 dllx6eí-?, u e le metr dotel? :

 ,,
,fet"sqfu_y
.l r í.
Iaolszlo,

J. ppye pouf ,toi; '. ,,

pour eux.,
il{it várnak a pincérck?,- Qu,'e5.f.ce que,l 1 ffí orls
attendent ?

' Le,f t8' st,ppur v,oll . .

L'apr s-midi je serai au

catá
:Ma.,,i*Élut*r ' Cet aprös.midi, j'y,iai
glrek;
,,
-_,."
. nnoi aussi.
*Á'*á! báil & ..1i.i...' -
,

, , ut ában y&3i] . ],.,,
Ma5,.@f*té,tt-I:
le
la rue .. e .. . .... .]..
Aujourd'hui, j'y serai
yers (les) cinq heures.
Nous_allons cauwr un l}gu.
Nous díscuteron le
npu,velles. , ,i* :
 \

Átnézz,tik a francia jsá- Nous consulterons les

\
!-:.

journaux frangais. ^d
Irasze" t
,Yannak ott hetilaPok és On y trouve des revues on_i truv dé ravti ',T\
] , ebdomáder é mász[el,

t
havi folyóiratokl: hebddmadaires et men-
suelles (des hebdoma- (déz_eb{omader é dé
daires et des mensuels). mász$el).
,i:

\
16. Áryházban
.-
.. Negyáruház; !-e g:taad magasin. la grá mágázé.
Bejárat. L'entrée. l'átré.
' 'Osztály (áruházban). Le rayon. le reJo.
a ,.-

,\
:

Acheter. ásté. -
Venni.'
'_,'_1
',,,, ',

L'acheteur. lástor. \

,,]\
_.,

l,
Vendre. vádr. '' .,

Eladó. Le vendeur. la vádor.

Pénztár. _La caisse. Le guichet. lá kesz. le gise.
Le, service :de l]ernballage- le, szervisz de lábálázs.
.._,j, .

, Kijárat. : , La sortie. lá szorti.

Vous désirea Madame ? vu déziré,mádám
:

Mtt pararlcsoln asszonyom? ?

\_
!o2
 -',
MOntrezr.moí l..]. i...-. : .

Donnez-moi.........
Sz kségemv&n........ J'ai besoin o . . . i .. .. o .
, Jobb ]rriin sés&L szeretne ?' Désirez-vou une rneilleure
quatité ?
C'est de premiére qualité.
C'est ung qualité excellente.
C'est bien, je le prendrai.
cela co te combien ?
Combien 9a co te ?
Quel en est le prix ?
Mibe ker l métere ? Connbien le rnétre ? . ,:

Ez tril drága. C'est trop cher.

Legyen szíves, vágjon le Coupez-rnoi trois métres
3 m] sz vetet; de tissu, s'il vous plait.
olcsóbb szovetet mutás- Montroz-moi une etoffe
. sonI moins ch re I
Mutasson valami olcsob- Montrez-moi quelque cho e
batl l de moins cher!
Mi az utolsó ára? Quel est Yotre dernier prix?
szabott fuaink vannak. Nous ayon des prix fixe .
 -- Kérem :a blokk'ot La note, s'il vous plait. lá not, szil vu ple. {

. (a jegyzéket',, számlát)!
,,., ,. Itt a blokk. , voici la note. vpászi lá not.
"

' Tessék a pénztárnál_

,

Vous payez la cais e. vu péjéz_á lá kesz.

fizetni.
' lrgyenszíves becsomagolni, voulez-vous emballer mes vulé' vuz_ábálé mét, _ásá.
amit vetterrr achats.
' ,| Csomagolja egybe, kérem- Faites un seul paquet, s'il fetz_ stil p;$g-srrlxu Ple. *,*,9*

vous plait.
",
,, - Hol yan a cip osztály ? Otr est le rayon des chau su- u e la réj dé sosziir.
res.
' Ho] vail ,& , készruhaosz- Oir est le rayon des confec- u e la réj dé k feksz! ?

tály ? tions ?
.:|' Hol :van a fehérnemííoz- Oirest le rayon de la lin- u e Ia réj de lá lézseri ?
tály ? gerie ?
Hot van a rovidáruosz- Oir est le rayon de la bon- u e la réj de l L bonetri ?

tály ? neterie ? (de la mercerie ?) (da lá merszeri ?)

. ' Hol az élelmiszerosztály ?
, Oir est le rayon de l'alimen- u e la réj da lálimá-
tation ? tászi ?
'.., '' u e la réj de lépiszri?
Hol a f szerosztály ? Oir est le rayon de l'épicerie ?
Kérek Donnez-moi doné mpá

104
_j
i_
[,
t
h-
+*l-
l,
Y 1 kiló alm-át, ,
un kilo de pommes, kilo de pom,
F;.,. '2 kiló nafancsot, deux kilos dnoranges, do kilo dorázs,
r, Y2 kilr datolyát, unó livre (un demi-t ilo; tin livr ( dmi kilo) da
-;.-:*
de,dattes, dát,
Y4 kil ftigét,' une demi-livre (deux cent n dami livr (do szá
"

cinquante grammes) de szekát grám) de fig,

figues,
10 banánt, une dizaine,de bananes tin dizen da bánán, ,

l2 tojást, une douzaine d'oeufs, tin duzen d ,

1 doboz szardíniát, une boite de sardines, un bpát de szárdin,
10 dkg csokoládét. cent grammes de chocolat. szá grám de sokolá.
Adjon, kérem, 3Y2 m sely- Donnez-moi trois métres et doné mpá trgá metr é dami
met. demi de soie. da szpá
Kérek egy pár Donnez-moi une paire doné mpá tin per
fekete cip t, de chaussures noires, de sosztir npár,
barna félciptit, de souliers marron, da szul!é már ,
kivágott lakkcip t. d'escarpins vernis. deszkárpé verni.
Hányas számrit ? Quelle pointure ? kel ppét r ?
Ez a cip tril nagy. Ces chaussures sont trop szé sosztir sz tro grád.
grandes.

l05
 egy,fiagnószalagot, une bande de magnéto- iin b C'de máíryétofon,
phone,
,,

un disque de musique de diszk de miizik de

:-1_ danse, ,dáSz, ,;
egy népdallrffi-ezt, un disque de chansons diqzk da sász
populaires,
!

egy operalemezt, un disque d'op éra,

egy mikrobarázdás le-., un disque microsillon. diszk mikroszij .
mezt. t
v-aonak m{veszlemezeik? Avez-vous de
des disques ávé vu dé diszk de mbzik
musique classique? klászik?
Szeretnék e8y /tingynyak- Je vorrdrais un ,..--uuái"",arté kotié.
éket venni, collier. ""rr.t".
egy kétsoros gyongyot, deux rangs de perles. do rá de perl.
fíilbevalót, des boucles d'oreilles, dé bukl dorej,
egy gyÍiltíit, une bague, tin bág, B

két jegygyííríít, deux alliances, d z ál!ász,

egy q lltÚt, une broche,
egy láncot, une chaine, iin sen,
egy karkot t, un bracelet, brászle,
egy kar rát, une montre-bracelet,

tgl
ll
, .|,, $4.p,ortgl$rry!fi?í r-. ,

,. ::tlQ. & r ain,. ', i,

unp $e-cigarettes.,-
youlez-vous me donner
,trn boite de po,gdre; flíl,,b*á{. da,pudq l_ ,,,
. ...,;,
k
,

=
flako+,do da lq J,
C_otogile, ,,
, , i
:

Une p&ts defitifri Éi,, ., n pat dátifrisz, =

. uá ,bre .,*,dóntSr ' iitr brosz, á da',., - ],,
tr Z á i& r'.,i , ,i'-
" .,,

1.,. .n9 troti

T;. 51se*, _.,._", .' :

, nrázgár ét+k,trik,,
,
'un ra [r électriqu , ,

,buke da ffór. .,.

= ]

-.",,,,, ',,,

, :. '" .- ,-, ]'' .'

. ,QglÉst- u c' t,,: keszke. z ká ze ,,,, .

que c ínagasin-li ? mástré W?

Je vois sur l'enseigne zsa vpí sz r lászeny
- 'luminéu é: :ABC. -, '-,
] L,t$ingz: á bé. s7é.
 |.ii. ,:ii,:,

:
- .ASC
._' . ,. - - ]:
aa&
1_
jclenti, hogy ott , .ABC signifie que vous y á bé sz

tás pq-;' k& Els or,báo, .,,

"e't
:'Br,emiir li u dps

..vacsoráfa.
.Yq1ry- ezt a' ko+&rat,

"bl*lom a Pekárut ? O Pui -je trouver Ia bou- u piiizs truvé lá bulái:rari? ,]

,' '', lan8 rie? ' ' ,
'
A" végÉn,!ízembeil. . C'ett au bout, e.n,face.
Friss ez, a zsemlye ? Est-ce que ces petits f -'
'paínsiO*t bien frars? ' __ .,
,Te , .--,'---].:':,..'..:-..'.
,'.

, Nat$retlemerrtr.]a6usén're i nát
.,.-q'lia ,,,,,'héf-ori|szor-
'. _,, relmá ]nuz-,* ,]ii
aapoa_ta,' -,': evons trois fois par jour. trgá frá pár isur., ] , ' ._..
,V_cry,S*k,2 ,Ék ,.sgfilriit, é Actretons deux cents grlm- ást dti izá grám de asÉffi ]
' , ,l, 'dkg.Sra.t4mi.t a óént e sze grám, di. ieáh
=:r
hentcs" ,', mes:.de, jarnbon et
 ,ir
.-..
i.*a -

,, Vous savez que lé3'salami v szávé,, ka lé szálámi

hongrois ont ne renom- grpá t_tin renomé ''
i mee m diál.
,No.us ryondiale.
l

en exportons dans nuz_á ekszport dá tut lé

':i
,_ i_ .'

:.,Expgftál un,k belóle;d vi lág

rninden részébe. ,,,
'
töutes . les parties du di m d.
"

) párti
monde.
Menjtink a tejtermékekhez !
:.
]
Passons , á la crémerie ! pász ,z _á á kremri !
.ia,, Adjohn
, ,kérem,' 10 , deka, . Donnez-moi, s'i'l''Vous plait, done-mgá, szil vu ple, szá
cent grammes de' beurre.
Et avec aa, Madame ? e ávek szá, mádám ?' ."

Ne désirez-vous pás du na dézirévu pá dti'fromázs?

fromage ?
Le choix n'est pas si grand la spá ne pá szi grá ká"frász.
. ,, . ,nrirTt ,-Franciaországb,an. qu'en France.
fidjon nektink 15 dkg 'DonRez-nous cent cin- doné nu ' zá' szekát grám
da fromázs megr,
, .,

sovány sajtot. quante grammes de fro- szil

*.:': -, ,
mage maigre, s'il vous
plait.
Nous. ne voulons- pas nu ná Vul ,,Fá,gíoszir.
r:
grossir.
:
l1,0
 cornme , dessertr, pr non kom, deszer, p13nq
_ des fruits.
Van. mindén évszakban. Il y en a en chaque saison. i[an_á á sák zez
Most'a .ftildigpgi; szelonja En c moment, c'est la a ze momá ze lá
.

yall. *. ;
dé frábpáu.
Nagyon gusáusósak. Elles sont bien appétis-
,
'. -..:- _: . ' , . ,,,, antes.
Adjon, kérem,-egy kb. Donnez m'en une boite
félkilós dobo zzal. d'environ une livre.
Ésvégu! ne, felejtkerii,nk Et enfin, n'oublions pas la
meg az italr l, boisson.
A sáraz fehér bor Un vin blanc, ec, convient
illik, a.,legjobban a hidCg le mieux á notre díner
vacsoránkhoz. froid.
.l.
.

Menjunk most a pénzterhoz,, passons maintenant la

ahol,,géppel végzik el az . .cais e ott on fait l'addition tádiszi áWmásin. , -,
'

sszeadást. la machine.
Fizess nk és manj ink !
:' ,,,

Réglons la sote et sortons !

..

!
régl lá not é szort .
Ne felejtse el távozlskor N'oubliez Bas de remettre nub[é pá da remetr votr fis
leadni kifizetett blokkjrit ! votre fiche acquittée i ta ákitée szortil:-,, ','
sortie !
 ,

..; 1
:!: ..

, ;#-,
' ,:ít-

: I8. Néhány s2ó a dívatról

pouvez-vous me montrer puvé vu me m tré kelka
. :''. 'i : a.,
]

Tud nel<em néhány divat-

lapot mutatni ? ?,,.
quelq es journaux de zsurno de mod ?
modes ?
Mit hordanak az idén ta- Qu'est-ce quoon porte ce keszk port sza prétá ! ?
vasszal ? printemps ?
Milyen sr,ínek divatosak ? Quelles couleurs sont en kel kulor sz t á vog ?
vogue ?
A r zsaszín és a halványlila.
:'
Le rose et le lilas pále. le roz é la lilá pál.
, zeretnék magamnak egy
je voudrais me faire faire un zse vudre me fer fer n máto
, tavaszi kabátot csináltat- manteau de printemps. da prétá.
nl.
Préférez-vous la ligne droite préférévu lá liny drqái u lé
Az egyenes vonalat vagy a
svájfolt ruhákat szereti.?
, ou le robes cintrées ? rob szétré?

Ort etég karcs ahhoz, hogy
róvid, sziik ruhákat hord-
Jon.
, Í'me egy nagyon csings kosz,
tiim tavaszra zre.
Vous tes assez svelte pour
porter des vétements
courts assez collants.
Voici un (costume) tail-
és leur tr s chic pour le
printemps et l'automne.
vuz_et ászé,,szgelt pur porté
dé vetmá kur ászé, kolá.
Vgászi (kosztiim) tájor
tre sik pur le prétá é lo-
ton.

l12*
 Tiszta gyapjti ?
, ' .'"!!-

C'ést de la laine pure ?

-
sze de lá len piir ?
Ez gyapj "szovet miíanyag- c'est un tissu de laine mé- szet_ , tiszti da len méIázsé
gal keverVe. langé de matiére synthé- de mátyler szététik.
tique.
Nem szerete írr a miniszok- Je ri'aime pas les minijupes,
nyát, mégha olyan diva-
zse nem pá lé minizsup,
, méme si elles sont telle- mem szi el sz telmá
to
':

is. ment en vogue (á la mo- á vog (á lá mod).

de).
A rovid kosztiimkabát jól La
jaquette -tailleur courte lá zsáket tájcir kurt vu
áll onnek. vá
vous va bien. bié.
zeretnék egy gyíírhetetlen Je voudrais acheter une jupe zso vudrez_ásté tin zstip
szoknyát venni. indéfroissable .
Vegye ezt a fehér bl zt is, Prenez ce corsage blanc qui prené sze kor százs bIá ki
amely konnyen mosható. se lave facilement. sze láv fászilmá.
#:
Koszonrim n jó tanácsot. Merci pour le bon conseil.
t merszi pur la b,5 k szej.
t
Mit ajánl nekem nyárra? Qu'est-ce que vous me keszka vu me rekomádé pur
recommandez pour I'été? lété?
Ime egy konnyíí,egyszeríí, Voici une robe légére, vpászi tin rob lézser, szépl,
de elegáns ruha. simple, mais élégante. me élégát.
Felvehetem estére is ? Puis-je la mettre pour sortir pr[izs lá metr pur szortir le
le soir ? szgár.
8 1000 szó franciául
- 5683
l13
 - :- i. : 'l: , :'-_

rJít
:

.é

AlqrS pren z,ptru! t ce álor prané _. pltlto. sze, d -

] deux-pieces: ír soio pu,re.
i

Avez-vous des maillots de áyé vu dé májó dg bé?

van Nous en avoíls.-Uíl_,sran :nuu,an avó. ó grá sgáj

choix.
Sánt-ils bon teint ? , ], sz til b té?
il sz b t
,

Ils sont garantls bon-teint, gáláti. ?

Je voudrais essayer celui-ci. z_se. v ud rez._eg_zul;ié sza!*i szi ;
Assistons á une re_vue de ásziszt z _á n revii da mod
mode, pour voir [a mode

színek En général, c'est la saison á zsénérálsze lá szez dé

des, cot"lleuls rnbres. kulor sz br.
19
Montrez-moi, s'il vous plait, mótré tnpá, szil vu ple
un manteau d'hiver der- mátó diver dern!é kri-
nier cr.i. .:

Aveg ou sáns fourrure ? ávek u sá furiir ? ,,

'j
*L_**á*:-.*_
 l

La fourrure
i
est trés en lá furtir e
vogue, cette année. áné.
Je , suis frileuse, je préfére zsa sz i friloz, zse prefer
un ,manteau doublé de mátó dublé da furtir.
tot. fourrure. _
'A
-.
_i, ._':- _.':1.

férfiak ' kevésbéfázéko- Les horirmes ont

moins léz_om sz mpé rrílO ke Ié
nyak,mintan k.
:

frileux que les femmé .

Mutasson nekem ktilonféle Montrez-rnói des pullovers m tré mpá dé ptilover] de :
színii pulóvereket. de couleurs diveises. kul r diversz. ": .- - *: : :

Télen nadrágharisnyát hor- En hiver, je porte des col- an_iver zse port dé kolá.
lants.
' ,] 'A' nylon' harisnyák és .a Les ]bas nylon et les bas
csipkeharisnyák jobban _ dentelle me plaisent]
lé bá nil é le bá dátel ma
prcz m!o.
:
_-.l

'-"
- -

tetszenek nekem. mleux ' ,,,

ztlkségem van egy gumi- J'ai besoin d'une gainé et zsé bazué diin gen "d '.b
f z te és egy jó mell-
''é \

Szuty!'goffi., ,
- l.ra ,r.

. d'un bon soutien-g.orge. ,.

,tart ta. ,',:,
'r ,i

,1 :Menj,{ink' be
. tizletbe.]
'ebbe a cip -' Entrons dans ce magasin de :átr dá tá._m;;ágáz dá- *. ' '
chaussures. sosztir.
A
:

:
kirakatban, nagyon szép, ,-{ ll talage, j'ai vu de trés á létátázs zsé vri da tre bel
cip két láttam. belles chaussures. sosztir.
8.
I15
 essi i
.....'.:.'ij.:l.*-:].l.:]a....-.l.]

,
A*e*rrous r** =

,b,u,r ?.
- 'iond ?. ,]_,-;i ,*:,

, L ,talgn alttím ttes_ n:e

1é ,tát z_ál met na, z ,,,],

, Et'les accessojresde la qgde ,

é lé!;ákszeszgár, d*-1á ryod
', féminine? ,]j-',.'_, S, íá, gá-",-
, [l-'''y *"* irn-Bján$,,choiX.',
ilian*á
. :

Des chapeg x def iar ] ,, dé sápo,óer*r!é - ,- ,

div,itri,, u. _
paiíle tI ,: ' ,kri,d*,páj
.

, ,,,_ .-'-
de. ,

,í t
6:1.i,
,
, ,

feutre, -,.: , ..'.

,
,.]...,.
,,.
de ; 1 '
,-!
dé gá, :kiiir".,fi . "
-
",
: .des gants en cuir ou
,, íl, rnati te synihétiques, á mátyier szététik,
:.:
'.i,., ' dé SZá'k á,mér, "__ ,
,_
93 sáés á!.ngain, '"]'\
, ,dé trusz de:szgáf,-, ,-: "
4es trotrsses de soir,
. p;aragluia+,*_:,@$e_h,,, dé,,párápryi' á'-más -{ g,
",des,
longrre, te. :, ,"et zetera;
nubli
,

,, - Ntffions,pas,,le,bi;sux. : pa,Ié
{-
1á bir $tri táplása d*,pl, a_á
]
 .- :i

Vous,n!.ay * que I'embafla ,

., .des boucles dlgreitrles,

des clips, .

aussi, mais pas si vite que

Ia mode féminine.
- í-e ,, mánteaux, ,ct"r. lg ,paf...
dessus sont plus courts
qu'ilyatroisaíLs.
Je voudrais me faire faire un
 .ii ..--
)
&

I
l
\
divatlapot. consul tez,&ette revue de k sztilté szet revti da mod-
' -,lqOzZe meg ezt ?
mode. .\.
']."'Vannak egy oro _ zakók Il y a $es veston droits iliá dé veszt drr;á u á dubl
i., ' ,]vagy kétsorosalcxi11 ou á double rangée. rázsé.
,_,-Az, ltonynek melléirye van. Le complet a un gilet. lak pleá zsile.' ,:

nem t t- Le pantalon est étroit, mais la pátaló et*étrgá, me bá

,'_. Á nádrág sztik,.de
ságosan. pas trop. tro.
_!\ .] ;,
j
Csináttathatja ruháit rnér- Vous p.ouvez faire faire vos vu puvé fer fer vo vetmá '\
ték után. vétements sur mesure.
Avez-vous des ávé vu dé vetmá prez _á
i;,.i: ],,.

vétements
;,*:.

vannak készruháik ?
. 4''

.a'

préts á porter ? porté ? >

:-'l
',
Felpróbálhat keszruhákat Vous pouvez essayer des vu puvéz_ észéjédé vetmá
, ]i .,, vann.ak kiváló min - vétenients eonfectionnés, k fekszioné, illaná da
kálité ekszelát.
,a:.a1.

, segtíek, il y en a de qualité excel,

De vannak félkészruháink
ii,,amelyeket méretre iga,
'
lente.
.Nous avons rnéme des véte- nuz._áv mem,dé vetmá de-
ments demi-confection- mi-k fekszloné ko vuz_
'

nés qu'oti vous ajuste sur ázs iszt sziir meziir.

zítanak.
mesure
.IÉs',mégígy em drásák. Et avec a encore, its ne sont é ávek szá ákor, il na sz pá
pas chers. ser.
 . , ],- -'".,-. . ']
:-
szeietnék vá árolni
-franciá kQngWret, -.
, német konyVtiket, '
ahgol ,k nyveket. ,.,
Hol,vaft._egy konyvkereske-
dés ?
19. Ktinyv- é pa,pírkereskedésben
-Jb-voudrais acheter
des livres frangais,
zse vud rez _ásté
dé livr frásze,
,
des lívres állémands, dé livr álmá,
des livres anglais. : dé livr ágle.
Ou y a-t-il une librairie ? u iátil. iin iibreri t
Dans cette' rL} -' ]

dá szet rti.
Talál ott klasszikus és mo- Vous y trouverez des oeu- vuz_i truvré déz* vr
, dern .ín veket egyaránt. vre - classigues et lTlo- klaszik é modern.
" dernes.
Melyik negyedben vannak Dans quel quartier se trou- dá kel kártié sze
a7, antikváriumok ? vent- les bouquinistes ? bukinis zt?
zeretnék egy" francia re- II me faut un rciman il ma fot_ r,omá
frangais ,
rnagyar verseket francia for. des] pqe ies hongroises en , -dé ,poézi gry áz
á.
dításbaíl. traduction frangaise. trádrikszi frászez.
Adjon riekem, kérem, e8y Donnez-Inoi,. s'il yous plaít doné mHá, szil vu

-:' ,
 ,i
:._

.]' n,
lEa

,
i

., francia:ánBol szótárt, un dictionnaire franqais- dikszloner frászeágle,

.'
anglais, ,t
dikszloner da pos.
,. ,, , eg} zsebszótárt. :,:1,
un dictionnaire de poc{re-
ávé vu déz _ebdomaderz _
, ' ] Kaphatok képes fibtilapo- Avez-vous des hebdomadai-
res illustrés ? illtisztré ?
' ' kat íl , masz! , lé zsurno é lé
?
jságok és
Nem uram, Non, monsieur, les journaux
et les rev_u s se vendent au ravii sza vád o kloszk (da
', , folyóiratok ?z , rijságos- zsurno).
': bódéban kaphatók._ kiosque (de journaux).
ki e lotor de sza livr?
',,, Ki a szerz je ennek a Qui est l'auteur de ce livre ?
konyvnek ? .
|,'., 'Mégvannak
,a]

... osszes míi-

,,
Avez-vous les oeuvres corn- ávé vu léz_ovr k plet
plétes de... ? da ... ?
vei ?
Les voici en deux volumes, lé vpászi .á dö voltim. .
Parancsoljon, két kotetben.
Chez quel éditeur ont paru sé kel éditor párti szi livr ?
ces livres ?
, ' Mutasson, kérem, néhány Montrez-moi, s'il vous plait, m tré mqá, szil vu ple,
' jonnan megjelent míi- kelkaz_uvrázs teknik
_]' '
quelques ouvrages tech-
niques nouvellement pa- nuvelmá párti.
: szaki konyvet.
:."
ruS.
É Van pári-si titi kalauzuk ?
.'

Avez-vous un guide de ávé vuz- gid de pári ?

Paris ?
"]l2o

l.-*:*,
r.,
r

V
}
i

L Vannak kepes ti kalau- Avez-vous des guides, illus- ávé vu dé gid_z_iltisztré ?

i zaik? :.
trés ?
Sok francia konyvet szeret- Je voudrais acheter beau- zse vudre4_ásté boku
!.
de
nék venni, spt_ zenemtí- cotrp de livres frangais, livr frásze, boku da mor-
vet.
t'
:| '
beaucoup de morceaux de
?
szo de mtizik.
musique.
Milyen nyelvre van lefordít- En quelle langue ce livre est- á kel lág sza livr ei_il trádili ?
va ez a konyv ? il traduit ?
: Mibe keriil ez d konyv combien coirte ce livre k bié kut sze livr
díszkotésben, en reliure de luxe, á ral! ir de ltiksz,
b rkotésben, relle culr,
a. , . /

ral!é kr[ir,
vászonkotésben, relié toile, rel!é tgál,
ftizve? broché ? brosé ?
Ez a leg jabb kiadás ? Est-ce la derniöre édition ? esz lá dernler édiszi ?
Ez' a konyv nagy példány- C'est un livre á fort (á gros) szet_ livr á for (á gro)
számban jelent meg. tirage. tirázs.
Gratulálok nagyszeríi kiad- Je vous félicite de vos ma- zse vu féliszit de vo má-
ványaikhoz. gnifiques éditions. nyifikz_édisz! .
Hol van a legkozelebbi Oir est la papeterie la ,plus u e lá pápatri lá pl i pros ?
papírkereskedés? proche ?
Adjon, kérem, Donnez-moi, s'il vous plait, doné m*á szil vu ple,
I2I

l
 du papier bro-uillon;
du papier ministre,
du papier carbone,
du papier á lettres,
des enveloppes,
du papier buvard,
du papier d'emballage.
Montrez-moi des sty.los, s:il
vous plait,
d i papié minisztr,
dti pápié á letr,
déz_ávelop,
dti pápié bifvár,
du pápié dábálázs.
m tré m á dé sztilo,
szil vu ple,
dé sztiloz_á bij. ,

tintát, -Donnez-mpi une bouteilté doné mHá tin butej

d'encre, 'il vous plai1, dákr, szil vu ple,
de l'encre bleue, de lákr blo,
kék tintát,
de l'encre noire, da lákr ngár,
,,]-.-
f kste tintát,
de l'encre rouge, da lákr ruzs.
vortis tintát.
Je voudrais acheter zse vudrez_ásté
.- ieretnék venni,
piros ceruát, uR crayon,rouge, kréj ruzs,
: ,,, ..kék ce.r Záil un.crayon blqu, - kréj bl ,
, fekete ceruát, un eray n,noir, "
kréj ngár,
1 t ltóceruzát, un stylo-mine sztilo,min,
(trn porte-rnine), ( port-min),
 ' '
, , ,.
_ ._ ]a
''

, ,.,
.
- ..:- i,
,',t*
]

4 szinií toltoceruzát,
.: |:
un stylo-mine de quatre
couleurs,
sztilo-min da kátr kulor
egy doboz szfues uílo;boite de crayons tin bqát da kréjó da ,
ceruzát, i.':_ do couleurs, kul
A

r,
," _

egy jegyzetf,uhétet, un bloc-notes, blok not,)

egy zsehnaptárt. un calendrier de poche. káládrie da pos. t
Kaphatnék .levelez lapot,
, ']
Avez-vous
tales,
des cartes pos- ávé vu dé kárt posztát,

képeslapot ? des cartes postales illu- dé kárt p,osztálz_iltisztré ?

strées ?

Esy csomag cigaretta. Un paquet de cigarettes. páke da szigáret.

-i
,.
:.,
1
1

Egy csomag gyufa. Un paquet d'allumettes, páke dáltimet.

]

Egy doboz gyufa. Une' boite d'allumettes. tin bgát

Fustszíír s cigaretta.' Une cigarette avec filtre.
,. , dáltimet.
,
iin szigáret avec filtr.
, Ftistszíir nélktili eigaretta.
Cseréppipa,
Une cigarette sans filtre. iin szigáret szá filtr. ' ,

,
Une pipe en terre cuite. tin pip á ter kiiit.
d

ngy jtó. Un briquet. brike.

*I23
..]
!

:-':
 Uné9ier-r,e.e.ü,Thu tn' -,_.,. íin pier,i brike. ., . i

^','
De'I'es é-n en,s'il vous'Blait- de,:leszász, szil vu p.le-
]Youdrig2.vijus me remplir,- ,
vudrjé,,Vu me ráplir_ la
]
, le briquet; s'il vouslplait.

tsurner. ,. . ,,, :_, -- ,

brike; szil vu ple.
,

Quelles cigarettes fumez- ket seigáret f rné' vu?" '-, . ,

vous ?
Des cigarettes fortes. dé szigáret fort.
Des eigarettes douces.
Mon arni fume 1a'pip ,.. ,_

Mon p ie fu,me parfois des

,elga're ., ]'-, ;:]. i ,,: ,_ , , .:,

Tu fu,mes-]des cigarettes si
, , '
_

,',, .],,..',., , Ph r_Qq?' . ,

', ávé vu dé szigáret Ézsips.ziep : ,-
gy.tti;_ ] Avez.vous des'cigarettes
],

', ": egyptieuhes,"oulurgues? u t irk?

--,,,,- Co,mbien coi*te ceci? kóbi kut sraszi?
ádni! Veuiltez íne dorrner du feu; vójé rne doné, d&,,fó,.szil -vu
'il'vou plait. ,,, ,Ple!,dé
,
:

, de o cigarettes ávé vu- szigaretl, ,: bttr.

' Avez*vou
''

,b gt certohrré? . kárton.é ?,
 '''.,,, Ciílquente. ,;*
ilyen so- Ce dest pas étonnant que
' {u sois si maigfe. , , .;
C,'est tropf,,. ., '
,:
,.,.

: , , 2r: rodraszmtt .

a:.ltoeelfu -E
. .,_.'

t-ce; qrr?i[}a un.,c ffieur

, :.:,1_

tout pre d]ici (un salon

de coiffure) ?
Dans c}ette f ug; tout prm d?ici
,íI
,, ,, y.*,nn s*to*á*coiffllre
.. ,Iil
,Saitq-rnoí .: "_:-, -.
barbe, mais
:
 i=_']'-.

<

,.-j,,

,,' , ,gyfuzon,:,m9r! p, btironr , veuillei flir3. attention, átászi , párszke zsé lá po

, ''.' nagyon érzéBeny_! parce que j'ai la peau trop tro sászibt.
sensible.
,,,.; , djon.kerem alkeblt! Donnéz-moi de l'alcool, s'il doné mBá da lálkol, szil vu
,:
:," - vous'plait ! ple !

Adjon kérem kotnit ! Donnez-moi de l'eau de doné mBá do lo da kolony,,

] ]'].,- , Cologne; s'il vous plaít. szil vu ple!
,,.,Ridpít'rlem kérek. ., , ,,/ Je ne ,veux, pas ,de poudre. zse nö vo pá"d3lpudr. : ,:.. ," ,,
, 'Igazitsa meg a bajuszomat Rafraíchissez-moi la mous- rafresiszé mqá ,,lá musztás
,. ,is, ké,rQm ! tache aussi, s'il vous plait ! osii, szil vu ple !

, '' Mgg van'egy kis id m, nyír- J?ai encore un peu de temps, zsé ákor ptl de tá, kupé
: coupez-moi les cheveux mtiá lé svoz.,oszi, szil vu
t-. _iorl
,rr,les,
,kérenr! ple.
|s aussi, s'il vous plait.
,. e n&8yon,],rtividre, e na- Ni tróp court, ni trop long. ni tro kur, ni tro l .

,.;gyon hossztira..
]. ,
;
- O-tr désirez-vous ,Ia raie ? ,udézirévuláre? ,.', ,

Dg c té. Au milieu. da koté, o militi.

veuillez me laver la téte. vójé ma Iávé tá tet.
Mettez-moi sur les cheveux meté mBá sztir le svoz* pti
un peu d'huile (de pom_ d,iii} (de pomád}.
made).
 ':. -

(Combien cela co te ?)
Qu'e t-ce gue je , vous
dois ?
ou est le salon de coiffure u e la sál da --kpáfur
x--- -- pur
r -'
":
poirr dames ? dám ?
Megyek a fodntsznohóz. Je me rends chez la coiffe,use. z e me rá se lá kgáfoz.,
,] , . ielnem kell,
.' ,
Je suis presse(e).
okáig kell várnom ? Dois-}e attendre longtemps ? dpázs átádr lótá ?
önon a sor. C'est votre tour. sze votr tur.
,' uit- hajt ? Que désirez-vous ? ka dézirévu ? ;

Une permaflente, s'i[ vous n pérmánát, szil vu -ple,

,

'r-

-]-
plaít. ;,

Je désire, une mise en plis. zse dézir ti.rr miz_á- pli.

Váeja [e egy kicsit a hajam, Coupez-moi un peu,, les kupé mriá pO lé svti;.,,st}},
kérem l "cheveux, s'il vous Plait ! vu ple I

Un lavage
_

(shampooing), láyázs (sápu ), szil vu plé. ''

s'il vous ptaít. j' .

Le séehoir est trop ehaud. la széspá, a SOi*... ,,,,'

'

:l ,, z retném. befestetni a ha- Je désire me faire teindre les zsa dézir rna'ao
fer,tédr lé,svti. , '

jam cheveux.
(sotétszoke, vi lágoss ziilke, (btond foncé, blond clair, {bJ f szé, bl , kler'*
*.Árn
li, ;"_]',

.j:,-

..,
' ::É
',?{'

geszten yebarn a, rézvo ros) - brun-maFron, roux).

Csináljon egy gyszeríi frizu- Faites-mci une coiffure
rát. simple.
Amíg a feleségem 4_ kozme- Pendant le temps que ma
tikai szalonbanffin, rend- femme est au salon de
be hozatom a kórmeimet. , beauté, je me fais faire
les ongles.
fet mpá tin kpáftir szépl.
pádá la tá ka má fárn et_o
szálö da boté , zse ma' fe
fer léz_ gl.
:

pedikíirt kéiek. La pedicure, s'il vous plait- lá pédiktir, szil vu ple.

22. LevéI, telefon

Levél. La lettre. lá letr.

Ajánlott levél. La lettre recommandée. lá letr rakomádé.
Levelez tap (képes). La carte postale (itlustrée). |á kárt posztál (iltisztré).
Expressz levél. La lettre tirgente. lá letr tirzsát,
Expressz levé[. La lettre per exprés. lá letr pár ekszpre.
Nyomtatvány. L'imprimé. léprimé
Minta értéknétkiil. L'échantillon sans valeúr. lésátijo szá válor.
Belfóldi levelez tap. La carte postale pour l'inté- lá kárt posztál pur létérior.
rieur.
L28

L-;j-r---;.J _:]
 :.

. .ryi

Ktilfdldi levél ,(ktilf
k ildend ).
Légiposta. '?*
Lé gipost a-k ti tdéqxán y.
Pénzesutalvány.._
szeretnék levelet írni.
Hol lehet levélpapírt venni
Hol lehet borítékot venni
,a Hol lehet bélyeget venni
Adjon kérem tollat és tintát.
Van tolt tolla ? Avez-vous un stylo ?
Pontosan irja fel a címet !
Pontosan írja fel a feladó
címét!
Hol van a postaláda?'
Merre van a posta ?
9 IOOO szó fra4ciául
ldre La tettre pour l'étranger.
La poste aérienne.
L'envoi par avion.
r Le mbndat poste.
Je voudrais écrire une lettre.
? Oür peut-on acheter du papi-
er á lettre, s'il vous plait ?
? Oir peut-on aclreter des
envelopp s, s'il vous plait ?
? O peut-on acheter des
timbres, s'il vous plait ?
Donnez-moi une plume et
de l'encre, s'il vous plait.
Éerivezl'adresse exaéte
Ecrivez l'adresse exacte de
l'expéditeur.
Oir est la b.oite aux lettres
Dans quelle directíon se
trouve la poste ?
- 5683
lá 'letr .pur létrázsé.\
Á poszt áér!en.
lávpá pár áv!
le mádá poszt.
zse vud.rez_ékrir tin letr.
u pot_on_ásté dii pápié á
letr, szil vu ple ?
u pot;on ásté déz_ávalop,
szil vu ple ?
u pot_on ásté dé tébr, szil
vu ple ?
doné mHá tin plrim é do
, lákr, szil vu ple.
ávé vuz_ sztilo ?
ékrivéládresz egzákt.
ékrivéládresz egzákt da
lekszpéditor.
? u e lá bpát o letr ?
dá kel direkszi sza truv lá
poszt ?
I29
Je voudrais expédier une zsa,vudrez;ekszpédié tií,",',
lettre. letr.
Quet est le guichet pour ket e la gise pur (lé) letr
(les), lettres recom-
, mandees ?
O,üi est le guichet pour u e la gise pur .-,,. '-

les télégrammes,
lé verszamá, .l
les versements,
la poste aérienne, lá poszt éérien,
les petits paquets, lé pati páke,
lé letr posztresztát ?
:

Pésee cette lettre, s'it vous pazé szet letr, szil vu pI !

plait I
űette tettro a du surpoids- szetletrád szirrppá.
't

Y a-til de la cofre - iatit da lá koreszpódász

, por,ldarrc * ce =nom ? ásza n ?
Oui, il y en a, qi, illaná.
Faites suivre ma corres- fet szpivr ma ,kqreszp dász
pondance cette adresse, á szet ádresz,
s'il vous plait. szil vu ple.
,.r,l.j,_ ,',-,,r"'':', '.,'..,'i', ,,, ,.'],. .,]. _:_ ..i
,l

":',- ]

-Ktilf ldie szeretném Je ,voudrais , envoyer cette

!

{frt- zse :vudrez;ávqájé' szet, letr

deni ezt á
]

levelet. lettre á l'étranger. á létrázsé.

. ne vo tti páz_ásté dé'tébr?:
1 Nern akarsi'b.g,|reset venni?
':'
Ne veux-,tu pas acheter des
:
tímbres ?
Nem akarsz jtÉíieumi
:

Ne v'eux-tu pas acheter des ne vci tti páz _ásté dé tébr

bélyeget,yenni? ,, mbres commémoratifs ?
ti komémorátif ?
-Kérek egy l0 frankos bé- Un timbre de dix francs, s'il tebr de di frá, szil vu ple.
Iyeget. vous plait. ..
M.utassa a bélyegkatalógr.r- Montrez-moi votre m tré mHá votr
...sát. . ,..,,|
logue de-timbres, s'il vous
,cata- kátálog
_"':.- plaít.
. On is bélyeggyííjtt1?, Etes-vous aussi philatéliste ? et vuz_oszi filátéliszt ?
. É,tes-vous'aussi collection-
- neur et vuz _oszi kolekszloncir
de timbres-poste ?, da tébr poszt ?, _ :,
Kérek egy táviratblanket- Une formule de télégram- tin formiil da télégrám, .
tát. me, s'i[ vou plait.
zeretnéln ezt a táviratot Je voudrais expédier ce zsa,yydr z_expéd!észe
feladni. télégramme. télégrám.
il
:
,Mennyibe ker ,ggy ,egy- Combien.,co te, u l, télé-
szeríítávirat kiilfóldre ? gramm ordinaire pour
, ordiner pur létrázsé ?
l'étranger ?
9l
13t
 , p}ti prq ? '..
,,
.
á lá poszt.
dászet,fti..] ' ,.,
sziir szet plász lá.
,
Dans c.e re
-,,.

Daní ce
taura,nt*lá!]
caférci.i :, , ..,
dá szo resztorá lá.
,dá sza káfé.szi.
lá tá
.

e lá.
kell, e,., táksz
nikászi sp! ? 1

dá Ia rézo lokál o péj ...frá

.a.

pur n kolr*3 rdká zi "' .

_communicatiotT.: ,',,,... " , _

'+n. rhaine, ,dc-. ,_:,.1á,.,,

Avez-v,gg . l _,.téle.p,!iaír .. :

chez vous ?

p rté le részeqt r, ,{
Ha a kért szán;clentkezik,
,=!4- Quand -trel numéro deinandé' ká
_t', ,t.

tetefondíj
havonta ? t

@ Ft-ot fizetíink hayonta.

É rititt

de camrn*iiimtíon..,
*arlde 'plus' haut, s'il vo{r , párlé pt o;szi}:*ipltiJ-"',:-".'i'i,.,
plait !
Ki beszé' yan ott ?)
lti Quí e t,*,}i3pp;arcil!
Nem értem. Ie:ae cortrprd 'pa,
.
 urat a telefon hór!'ÉPasséz-moiMonsieur X pászé m*á maszio X, szil
s'il vous plaít ! vuple !
'Tartsa a.vonalál? Ne quittez pas ! ne kité pá !

;í{ívja ,a ,telefonhóz _a tol- Appelez. l'interpréte á áplé léterpret á lápárej.

.'mácsot, 1.- l'appareil.
tlivja a telefonhoz'a ktil, Appelez le chef de la áplé le sef da lá délégászi
l. dtittség vezetójét. délégation á l'appareil. a
a

lapareJ.
a, , .

ide,-',tudja adni a telefon- pourriez-vous me donner purié vu me doné lárruer dé

l'annuaire des téléf,on?
téléphones ?
Halló, ki van á készulék- All , qui est á l'appareil ? ál , ki et_á lápárej ?
nél ?
Dupont rir nincs otthon Dupont Jtip netil pá sé liii r
'Monsieur
? n'est-il maszio
pas chez,lui ?
Pourriez-vou , lui
:-

At llii
'-

'
i,,\

tudna neki adni,, vala-

,
purié vu trászmetr

': kelke soz

!

mit ? , transmettre quelque ?

,
chose ?
Nous parlons encore, nu parl z_ákor,
- , né zakítsa szét n]interrompez F&s, - néterópé pá,'
s'il vous plait. szil vu ple.
'.'.
 Il fait beau.
Rossz id vari. Il fait mauvais. it fe move. , 1 ,, .",' ,

so.
=,=;;
van. :'':-
"! ,
Meleg Il fait chaud. il fe :., ..',_,,_ ..;

.Hides Van-. ,
'', , ", ,:
Itr fait froid; ;
- .

il fe frgá. ,

Esik az es . l l pleut. .

Zahog. il pl t_á versz.

soleil. i l fe_ d u' zolej.
'"i ',,, ,;
Siit a nap. Il fait du , _: _

Szél van. ll fait du vent. il fe dti vá.

Havazik, Il neige. ilnezs. :i - '

gle. - -
tsagy. Il /, il zsel. ,_ ,, _1;.
"','--
,.Jé5,egi .,, , il grel , i :: ']
Kod.van! Il fait du brouillard.
Nedves az idó. Le témps est htrmide ,' ., la tá et_ mid. ] .:
-,,-

Nyomott a levegó. Il fait lourd. il fe lur. -.

Vihar késziil.
}'
Le temps est á l'orage.
Láttad ezt a villámot? As-tu vu -cet eclair
!e tá et _* lorázs.
' , ,' =,_,
? ],. á tti vti szetrékler?
etá t la toner ?
,

Flallod a menRydorgést ? Entends-tu Je tonnerre? y:-..

Becsapott a villám. La foudre est tornbee. lafudret bé.. ]' , :

Kezd sz nni az'e . La pluie comín nce i ce ser. la pl$i komász á szészé. ,' ' = 'j',
ffif-,.,
.., )

". Megszíint az e ii.

'*,+,
ll a cesse de pleuvoir. il á szeszé de plovgár.
Világosodik. .' Le temps s'éclaircit. la tá széklerszi.
Né;d azt a nágyszerií Regardez le magnifiqr.re ragárdé la manyifik
arc-e.n-ciel! árkászlel !
..A tavasz az év lee íebb Le printemps est la plus la prétá e lá plu bel
szaka. belle saison de l'année. szez do láné
Én jobban szeretem a Moi, je préférel'été, m|rá, zse préfer lé,té,
nyarat, mert ak,kor lehet car'alors on peut se kár álor po sza
frircidni. baigner. bényé.
, Micsoda- forróság ! Quelle chaleur ! kel sálor !
,
Csurog rólam a veríték. Je sue á grosses gouttes. Zsa szti á grosz gut. ,

Holdvilág van. Il fait clair de lune. il fe kler da ltin.

. Nézd, hogy ragyognak ma Regarde, comme les ragárd, kom léz _étqál brij
este a csillagok. étoiles brillent ce soir. sze szgár.
,'Ő zel , rijra meg íbglak En automne j'irai de an ,oton zsiré da nuvo
'- látogatni. nouveau te voir. te vgár.
Jó lenne télen egyiitt tol- En h iver, il serait bon de an,iver il szre b da pászé
, teni egy hetet valamelyik - passer une semaine en- un szmen ászábl dá
tiduloben. senrble dairs quelque kelke mez da rapp.
maison de repos.
Hány fok van ? Combien de degrés y a-t-il ? kobié da dagré iátil ?

136

l"-
 30 fok (O "felett). á
,
Trente degrés (au-dessus trát degré (o dasz , de
'.; de zéro). zero).
Télen nálunk -20 fpk is En hiver, il y a chez nous an_iver iliá' sé nir párfpá
szokott lenni. .parfois vingt degrés vé degré odszu da zéto.
-} au-dessous de zéro,
Azi hiszem, rnóg rog változ- Je pense que le temps va zse pász ke le tá vá sázsé.
ni az id . changer.
Nálatok nagyon változ az Chez vous le temps est bien sé vu le tá e bié sázsá.
id járás. changeant.
Mit mond a meteorológiai Que dit l'Office national
intézet, esni fog holnap ? météorologique, pleu-
-
météorolozsik, plovrátil
demé ?
Holnapra keduez id t Le pronostic du temps est le pronosztik d i tá e
jósolnak. favorable pour demain. fávorábl pur demé.
" Holnapra kedvez tlen
idót Le pronostic météorolo- le pronosztik météorolo-
jósolnak. gique est défavorable zsik e défávorábl pur
pour demain. demé.
Milyen nagy felh k Qu9 de grands nuages au ke de grá ntiázs o sziel !
vannak az égen! ciel !
Havazni fog. Il va neiger. il vá nezsé.

t37
 it
i1

Aimez:vous faire des

, ex ursions? szl ?
t szuvá déz_ekszk r-
..

szoktál kinín- fe _

,, X llfsions?
a

i szi ?
En éténou faisons des, anjté nu fez déz_ \
excursions "de plusierys ,ekszktir zl , d9 Bl izitir
zsur.
Oii irezlvou demain ? u iré vu dem ? , -] ],", _ ,.

la._
_.

Quand est-cc.'que :

directi,oq organisera :
organiziá tn ekszk r z1
une excursion d'trno
d,emi-journee au moins ?
oir ferons-nous des f.r nu déz_ekszkiirszi !'
excursions ?
a

Au bois. o bgá.
 _\ ,,,

'.,-
A hegyekbe. Dans les montagnes. :

A tengerpartra. Au bord de la mer. obordalárner.,' ' "-

Egy kozefi k!9városba. Dans une petite ville des vil déz._ávir
daz,,tin ptit .
environs.
A fóváros k rflyékére. Aux envi.rons de la oz_ávir da lá kápitál. ,1

capitale.
Tanulmányi kirándulást Nous projetons une ex- nu prozst tin ekszk ir zi
terveztink. cursion d'étude.
Van rnegfelel cip tok k
"',
? Avez-vous des chaussures
convenables ?
ávé vu dé sosztir vanábl ?

Ne feledke zzetek el az N'oubliez pas les ptovi- nubl!é pá I;é proviz!, l '- ,'

elemózsiáról ! sions !

van hátizsákotok ? Avez-vous des sac de ávé vu dé szák da m tány

Turistabot nem sztikséges.
Jó turistafelszerelésiin k van.
Ismeri jó| a turistautakat
Une canne alpine n'est pas tin kán álpin ne pá né-
nécessaire. s zeszer.
Nous avons un bon nuz_áv ,: bort_ékipmá de
équipement de tóuriste.
,
turiszt.
? connaissez-vous bien les koneszé vu bié lé smé pur'
chemins pour touristes ? turiszt ?
 álor á damé máte t

lá piszin.
lá plázs :
],,,
, iá,piszin,.kuveít,j ,,-,:, :,
:,

lá kesz. la gise.
lá kábin.
lárrnr;ár de vesztyier,
la dra. , ,

lá szerviet de tqálet.
lé kábin pui dárn. , j
lé kábin pur om
lá koszliim dá b . ], ']"
' la nlájo cl+ bé; :'
 _:,.;' .

:
:-

"
... .,|._ ..,..i
..a : \'\
'-'
' ,

A hegyekbe.
i -i&il
í"\''
Dans les montagnes. :
de lé niotány.
A tengerpartra. Au bord de la mer.
,Egy koze li -*isvárosba.
,:
Dans.une petite ville des daz_,tin ptit vil déz_ávir.
envtron . .

Aux environs de la
capitale.
Tanulmányi kirándulást Nous] projetons une ex- nu prozst tin ekszk urszi6
tervezunk. cursion d'étude.
Van megfelel cip tok ? Avez-vous des chaussures ávé vu dé sosztir k vanábl ?
convenables ?
i

Ne el
F
t,
feledkezzetek az N'oubliez pas les provi- nubl!é pá lé proviz! !
Y elemózsiáról ! sions !

van hátizsákotok ? Avez-youS des sac de ávé vu dé szák da m tány

I
F
Y
Turistabot nem .sztikséges.
montagne (sac á dos) ?
Une canne alpine n'est pas un kán álpin ne pá né-
l
nécessaire .
P: ,Jó
ts,
l
turistafel szereléstin k van. Nous avons un bon nuz_áv ,3 bon_ékipmá da
ran.tarrí Aa' +,'
turiszt.
lsmeri jó| a turistautakat ? c.'#;|r'r3:*":" J,:l'",:;
ll

koneszé vu bié lé smé pui'

,
i,;. ,

chemins pour touristes ? turiszt ?

'

l,<''

*,l39
b ]'-

w,
i-- '..'
l. ]

i-
 :,
fuiati íi álor, á darné mát ,!

lá piszin kuvert.,
lá kesz. la gise.
lá kábin.
' lórfi-Bár ,de, veszty! .f .,;
,
,

le dra, ,i

lá szerviet de tqálet.
lé kábin ptlr dám
..Iékáb-inp r".oíD.,
], "
la koszttim dá bé.
la nrájo da bé.
lá krcm|. '

te li da rqpo.
lá dus.
prádr tin dus.
názsé.
o prof d.
pur názsór sztilrná.
lá mer"
Iá fftivr-_Iá rívier '. , ,, ,

le lák.
le bé da,váp r. "- -

ta b de bu.
 ],
:. i:_:]:*,:',j:_.. ,, ,-'

:-
- '-' '',. i,
É- ] .

-;,,

., 'r' ' -
-}
'+
!ri
La buvette.
Aujourd'hui il ,fait ozsurdli il fe bo,
,
_-

ij,., ", , ', íttel}jtlnk ki á" Srandra. , beau, allons á la plage. al z_álá plázs.
Sais-tu nager ? sze tii názsé ?
: ', M.9r,_sz a yiz alá meÉfrri ? Oses-tu plonger ? oz tti pl zsé ?
tti
|:

Van riszósapkád ? As-tu un bonnet de bain ? á boné de bé ? .\

i',_' ,.}tg! hagYtad a f rdti- Ot, as-tu laissé ta bai- u á tíi leszé tá bpnyóz?
gneuse ?
N'as-tu .pes dq, maillot ná t i pá de májo (koszttim)
, ], (costume) e bain ?
.
da bé?
?: *,,strandon lehet pot_an_ápr té á lá plázs.
]

, On peut en emprunter
,
j,'] ],
kolcsonvenni.
zse dézir lué
,
zeretnék bérelni, Je désire louer,
egy'kabint, iin kabin,
.;;. egy nyugágyat, , un transatlantiqu.e, trázátlátik,
ia,*' ,.r;
gy napozókosarat, u{t , guérite de plage, tin gérit d? pláZs, ,

.'. }gY naPgrnY t. párászol.

,:;,,_.._
Combien, cela co te:t-il k bié szelá :ku{atil pur
, , napra ? zsur ?
" ,' ,-.Á víz hideg ? , lo et_el frpád ? , .

A t lo et_el sod?
,

viz meleg ? L'eau est-elle ctrauCe

A viz mőy? L'eau est-elle profonde? lo etj proföd?
Milyen mély a víz? Quelle est la profondeur kel e lá profödör de lo?
de l'eau ?
Egy méter 2O,centi mély. EIIe a un métre vingt el á Ő metr vé de profödör.
de profondeur.
Van-e sodrása a víznek ? Y-a-t-il des courants? iátil dé kurá?
Nem veszélyes ez N'est-ce pas dangeureux nesz pá dázsörö pur 1éz_áíá?
a gyerekeknek? pour les enfants?
Milyen távolságra lehet Jusqu'ö quelle di§tance zsüszká kel disztász
riszni ? peut-on nager? pöt_ö názsé?
Nem fogok fürdeni, csak Je ne me baignerai pas, zs3 ne ma benyré pá,
napozni. je prendrai seulement un zse prádré szölmö 8 bé
bain de soleil. da szolej.
Péter nagyon jól tud mellen Pierre sait trés bien nager pier sze tre biö názsé á lá
úszni. ö la brasse, brász.
katalin kiválóan tud háton catherine fait trés bien kátrin fe tre b!é lá plás.
úszni. la planche.
Pillangóriszás. La brasse papillon. lá brász pápijö.
Távúszó. Le nageur de fond. le názsör da fö.
Búvárúszás. La nage sous eau. lá názs §zujz_o. '
Fejesugrás. Le plongeon. la plözsö.
143
Cyorsúszó. Le nageur de vitesse. la názsör da vitesz.
Görcs. La crampe, lá kráp.
'
tswán részt vesz Etienne prendra part etlen prádrá pár o kókur. j
a versenyen.'-:, au concours.
Te is részt veszel Est_ce que tu prendras eszke tü prádrá pár, tr]á
a versenyen? part, toi aussi, au oszi, o kökur?
concours ?
,János hires versenyző. Jean est un champion zsan et_ő sáp!ó konü,
connu. i

Ilona világbajnok. Héléneest championne élen e sápion dü mód,

du monde.
Milyen hosszú a medence? Quelle est la longueur de la kel e lá lögör de lá piszin1 ,

piscine ?
Elkészülni ! Kész ! Préts ! pre !

Fej fej melletti küzdelem. Une bord.

lutte bord ö ün lüt bor á bor, a

Péier győzni fog! Pierre l'emportera! pier láportrá!

**t

144*
t Itt nem lehet leállni. Ici on n'a pas pied. iszi ó ná pá pié.
Valaki fuldo\lik. Quelqu'ún est en train de kelkő et_á tré de sze ngájé.
, se noyer.

) Igyunk egy pohár borterre prenons un verre de vin prenöz_ö ver de vé ápre
i a nagy ijedtségre! apréscettegrandefrayeur! szet grád frejör!
Menjünkelóbbzuhanyozni! Allons d'abord prendre une álö dábor prádr ün dus!
1 douche!
' Menjünk csónakázni! Fai§ons une partie de fözöz_ünpártidekánotázs!
. canotage!
. Milyen csónakod van? Commentesttoncanot? komát-e tö káno?
, Kétpárevezős, C'est un canot ö deux szet-Ő káno á dö rámör á
l négyszemélyes. rameur§ en couple, pour kupl pur kátr perszon,
I quatre personnes.
)

'. 26. Sport

Sport. Le sport. le szpor.

Sportolni. Faire du sport. fer dü szpor.
1 Sportoló. Le sportif. La sportive. le szportii lá szportiv.

| 10 1000szó franciáuI - 5683 I45

I
Stadion. Le stade.
Versenyt nyerni, Remporter le championnat.
Perdre.
Veszteni.
Le coui"t.
Korcsolyapálya. La patióoire. La glace.
La piste de ski.
Sípálya,
§portegyesület, La sociétésportive.
Gól. Le but.
Marquer un but.
Gólt lőni.
Aimes-lu jouer au íootball?
szeretsz futballozni?
Aimez-vous les matchs?
szereti a futballmeccseket ?
Milyen csapatok játszanak Quelles équipes jouent
ma? aujourd'hui ?
Kik a tegjobb játéko§ok ? Qui sont les meilleurs
joueurs ?
t(i lesz a biró? Qui sera l'arbitre?
Qui a marqué ce but?
Ki rúgta ezt a gólt ?
Un coup franc.
Szabadrúgás.
Quel est le résultat?
Mennyi az eredmény?
3:0, 3:l, 3:2. Trois á nul, trois á un,
trois á deux.
l46*
la sztád.
ráporté la sáploná.
perdr.
le kur.
lá pátingár. lá glász.
lá piszt da szki.
lá szosz!étészportiv.
la büt.
marké ö büt.
em tü zsué o futbol ?
emé vu lé mács?
kelz_ékip zsu ozsurdiji?
ki szö lé mejör zsgör?
ki szrá lárbitr?
ki á márké sza bü?
ö ku frá.
kel e le rézültá ?
trgá á nül, trgá á ö,
trqá á dö.
Félidő: l :0. Mi-temps: un á nr.rl. mitá: ön_á nül.
Kinek a javára? En faveur de qui? á favör de ki ?
A magyar csapat javára. En faveur de l'équipe á fávör da lékip őgryáz,
hongroise.
Döntetlenül játiiani. Faire match nul. fer mács nül.
Jó| véd a kapus. Le gardien du but défend la gárd!é dü bü défá bié.
bien.
A védők nem dolgoznakjól. Les airiéres ne travaillent lez,arier na tráváj pá bjé.
pas bien.
Az a kÖzépfedezet nagyon Ce demi-centre joue trop sza demi §zátr zsu tro
durván játszik. brutalement. brütálmá.
A csatárok nagyon frissek. Les avants sont trés agiles léz_áva szö trez_ázsil (vif).
(vifs).
Középcsatár. L'avant-centre. |ává_szátr.
Balösszekötó. L'inter-gauche. |éter gos.
Jobbösszekötő L'inter-droit. léter drqá.
Balszélsó. L'ailier gauche, lel|é gos.
Tud ön teniszezni?. Jouez-vous au tennis? zsgé vuz,o tenisz?
van teniszfelszerelése ? Avez-vous un équipement ávé vuz_ön_ékipmá da
de tennis ? tenisz ?
Játsszunk egy partit! Jouons une partie! zsgöz_ün parti !

lo. *l47
Mit gondolsz, ki lesz az Qu'est-ce que tu en,penses,
elsó ? qui sera le premiei?
Úgy gondólom, hogy Je pense que
X lesz az elsó,_ X sera le premier
Y'a második:]éa y'le deuxiéme et
z aharmadik. z le troisiéme.
Győztes. Le vainqúeur.
Győztes csapat. L'équipe victorieu§e.
Feltétlenül csapatunk fog C'est sür que notre équipe
Eyőzni. remportera le prix
(notre équipe l'emportera
sur l'autre).
Nem hiszem, hogy gyözni Je ne crois pas que notre
fog a csapatunk. équipe remporte le prix.
János világbajnok vagy Jean est-il champion du
. olimpiai bajnok? monde ou champion
olympique?
Világrekord. Le record du monde.
Magasugrás. Le saut en hauteur.
Távolugrás. Le saut en longueur.
Rúdugrás. Le saut á la perche.
keszke tü á pász,
ki szrá le prem!é?
zse pász ke
X szrá la pram!é,
Y le dözlem é
Z la tryáziem.
la vékör.
lékip viktoriöz,
sze szür ké notr ékip rá-
portrá le pri (notr ékip
láportrá szür |otr).
zse na krgá pá ke notr ékip
ráport la pri.
zsan_et,il sápiö dü möd
u sáplon_olépik?
le rakor dü möd.
la szot,á otör.
le szot_á lögör.
le szot_á lá pers.
*149
Most vonulnak fel a szovjet Voici les lanceurs de poids vgászi lé láször de pgá
súlydobók. ] soviétiques qui,défilent. szov!étik ki défil.
Most következnek a Maintenant ce §ont les métná sze szö lé láször da :
diszkoszvetők, _ _ lanceurs de disque qui diszk ki sziiiv,
suiveírt,
!
a gerelyvetók. les lanceurs de javelot. lé láször de zsávlo.
Végül itt_ vannak a súly- voici enfin les athlétes vqászi áfé |éz,átlret áltérofil.
emelők. haltérophiles.
stafétafutás. Le relais. le rale.
stafétabot (Tanú). Le témoin. le témqö.
Ez a kiváló versenyző fogja Ce champion excellent sza sápiö ekszelá ráportrá
elnyerni a kupát, remportera la coupe, lá kup,
az araayérmet, la médaille d'or, 1á médáj dor,
az ezüstérmet, la médaille d'aigent, lá médáj dárzsá,
a bronzérmet. la médaille de bronze. 1á médáj de bröz.
A boxolást nem §zeretem Je n'aime pas la boxe, mais z§e nem pá 1á boksz, me
nézni, de annál jobban j'aime d'áutant mieux zsem dotá m|ö ásziszté
szeretem nézni a birkó- a§§i§ter ö des luttes. á dé lüt.
zást.

150
ön nagyon jó jótékos. Vous étes un joueur vuz_etz_Ő zsgör ekszelá.
excellent.
Köszönöm a játékot. Merci pour le jeu! (pour merszi pur la zsö! (pur 1á

la partie). párti).
' zse vu féliszit.
Gratulálok! ::
Je vous félicite.
l!ö Ö sápioná
Holnap egy nemzetközi at- Demain aura lieu un demen,orá
létikai verseny lesz. championnat d'ath- dátlétizm (ö mács dátlé-
létisme (un match d'ath- tizm).
létisme),
Vegyek jegyet neked? Veux-tu que je prenne un vö tü ka zsa pren Ö bije
billet pour toi? pur tgá?
Prends-eli, s'il te plait. práz_á, szil te ple.
Vegyél kérlek.
Angol hosszrltávfutókat Nous pouvons voir des nu puvö vgár dé kurör da
láthatunk. coureurs de fond anglais. fö ágle.
Nous verrons des coureurs nu verö dé kurör de
Maratoni futókat
de marathon. márátö.
láthatunk.
Les coureurs de demifond 1é kurör da domi fö ögrgá
Ott lesznek a magyar kö-
hongrois seront lá aussi- szrö lá oszi.
zéptávfutók is,
Akadályverseny Suit une course d'obstacles. sz§it-ün kursz dobsztákl.
következik.

148
Jobban §zeretem a görö§-
római stílusú, mint
szabadlogiisú birkózást.
Milyen téli sportot űzöl?
sizni szoktam.
A gyermekeim szeretnek
szánkázni.
A feleségem nagyon §zeret
korcsolyázni.
Van a városukban műjég
(pálya) ?
A nyári pihenés legjobb
módja a turisztika.
Je préfére la lutte greco- zsa préfer lá lüt gréko_
a romaine ö la lutte libre. romen á lá lüt libr.
Quel. sport d'hiver fais-tu kel szpor diver fe tü
(pratiques-tu) ? (pratik tü)?
Je fais du ski. zse fe dü szki.
Mes enfants aiment faire méz_áfáz_em fer de 1á lüzs.
de la luge.
Ma femme aime beaucoup má fám em boku pátiné,
patiner.
Y a-t-il dans votre ville une i átil dá votr vil ün pátingár
patinoire de glace artifi- de glász ártifiszlel
cielle (de la glace arti- (d,a 1á glász ártifisziel) ?
ficielle) ?
27. Camping
Le meilleur moyen de se le mejör mlájé de sze
reposer en étéc'est de repozé an_étésze da fer
faire du tourisme. dü turizm.
151
Hol tölti a szünidőt ezen Oü passez-vous vos u pászé vu vo vákász szet,
a nyáron?' vacances cet été? été?
Hová megy,szívesebben: Préférez-vous aller á 1a mer préférévu álé á lá mer u
a tengerpartía _yagy a ou,dans les-montagnes? dá lé mötány?
hegyekbe? 1 ::
Hány napi szabad§ága van ? Combien de jours de congé kób|é de zsur de közsé ávé
avez-vous ? vu?
Fog-e . tiborozni (campin- Ferez-vous du camping cet feré vu dü kápi szet_été?
gezni) ezen a nyáron? été?
'úti-
Megcsinálta-e már az Avez-vous déjá élaborél'i- ávé vu dézsá élaboré
tervét ? tinéraire ? litinérer ?
Persze, mintegy tiz napot Bien sür, nous passerons bié szür, nu paszrö ün dizen
töltünk a ...... tó partján une dizaine de jours au da zsulo bor du lak . .. .. .
és néhány,napot a he- bord du lac,..... et quel- é kelke zsur dá lé
gyekben. ques jours dans les mötány.
montagnes.
Nagy kirándulásokat ren- Nous ferons de grandes nu ferö de grádz_ekszkür-
dezünk. excursions. sz!ö.
Kora reggel indulunk, háti- Nous partirons au petit nu partirö o páti zsur, szák
zsákkal, térképekkelés jour, sac au dos, munis o do, müni de kart é da
iránytűkkel felszerelve. de cartes et de boussoles. buszol.

l52
Viszünk élelmiszereket'-is Nous emporterons aussi nuz_áportrö oszi dé vivr
és mindent,
ami szükséges des vivres et tout ce qu'il é tu sze kil fo pur fer lá
a szabadban való fózés- faut pour faire la cuisine kijizin á plen_er.
hez. en plein air.
--:-
***
Hol a legközelebbi tábor- Oü est le terrain de camping u e ia téréda kápi le plü
|ely ? le plus proche? pros ?
Lehet itt táborozni? Est-ce qu'on peut camper esz kö pö kápé iszi?
ici ?
rjjel-nappal őrzik a Le terrain est.il gardé jour le téréet_il gárdé zsur-é
táborhelyet ? et nuit ? nii ?
HoI a felügyelő Oü est le,surveillant? u e le szürvéjá ?
(a gondnok)?
Mennyi négy napra a tábo- Quel est le tarif du camping kel e la tárif dü kápi pur
rozás díja? pour quatre jours? kátr zsur?
Mennyivel tartozom a Combien je vous dois pour köb!é zse vu dgá pur le
parkolásért ? le parcage ? párkázs?

153
Hol lehet főzni? Oü est-ce qu'il y a un u esz kil!á ön,_ádrgé pur
endroit .pour faire la fer lá k{izin?
cuisine ?
Hová tehetem a: slemetet? Oü puis-je mettre les u plizs metr léz_ordür?
ordures ?
Oü peut-on laver et repasser u pöt_ö lávé é rapászé kelk
Hol lehet kimosni, kivasalni
valamit? quelque chose? soz ?
Hol van ivőviz? Oü est-ce qu'il y a de l'eau u esz kilia delo potábl?
potable?
0ü peut-on se lavern. u pöt_ó szalávé, sza benyé?
Hol lehet mosdani,
fürödni ? se baigner?

***
kérem, Prétez-moi, s'il vous plait, preté mgá, szil vu ple,
Kölcsönözzön,
une tente, ün tát,
egy sátort,
egy nyugágyat, un transatlantique, ő trázátlátik,
két gumimatracot, deux matelas dö máttá pnömátik,
pneumatique,
sportszereket, des accessoires de sport, déz_ákszeszpár da szpor,
ágyneműt, du linge de lit, dü lézs de li,

L54
 egy vasalót, un fer á repasser,
egy petróleumfőzőt, un réchaud á pétrole,
egy propángázÍŐzőt, un réchaud i gaz propane
egy biztonsáEi zárat. une serrure de süreté.
Holnap reggel ütazom. Je_ pars demain matin.
Készítseel a szárilát, Piéparez-moi la note, s'il
kérem! vous plait.
Ez az öné (borravaló). C'est pour vous,
Kitűnően éreztúk magun- Nous nous sommes portés
kat önöknél. á merveille chez vous.
(Nous étions merveilleu-
semelrt bien chez vous.)
28. Orvosnól
Rosszul érzem magam, Je me sens mal,
tudna ajánlani pourriez-vous me
egy jó orvost? recommander un bon
médecin ?
ö fer á rapászé,
ő réso á pétrol,
á gáz propán,
ün szerür da szürté.
zsa pár demé máté.
préparémgá' Iá not, szil
vu ple.
sze pur vu.
nu nu szom porté á mervej
sé vu.
(nuz_étyiö mervejőzmá
bié sé vu.)
zse me szá mal,
pur!é vu me
rekomádé ő bö médszé?
l55
Rossz színben_ van ma, mi vous avez mauvaise mine vuz_ávé movez min
van önnel? aujourd'hui, qu'avez- ozsurdli, kávé vu?
vous ?
Feküdjön áeyba,,=snindjárt Mettez-vous au lit, je vais meté vuz_o li, zsa ve téléfoné
téléphoner á un bon á ö bö médszé,
telefonálok egy'jó orvos-
nak. médecin.

***
Jó napot doktor úr, néhány Bonjour docteur, je ne vais bózsur doktor, zsá ná ve
pas bien depuis quelques pá bié döpiii kelke zsur.
napja nem vagyok jól.
jours,
Mi baja van? Qu'y a-t-il donc? kiátil dök?
pris froid. zsé pri frgá.
Megfáztam. 'J'ai
Je suis enrhumé. zse szlii_árümé.
Meghűltem.
Je tousse beaucoup. zse tusz boku.
Sokat köhögök.
J'ai mal paítout: zsé mál pártu:
Mindenütt fáj:
j'ai mal á la t€te, zsé mál á |á tet,
fáj a fejem,
mal la gorge, mál á 1á gorzs,
a torkom, al
mál o do émál á
a hátam mal au dos et mal ir
l'estomac. lesztomá.
és a gyomrom.
156
Nincs étvágyam. Je n'ai pas d'appétit. zse né pá dápéti.
Egy kis lázam varl. J'ai un peu de fiévre. zsé ő pö de fievr.
Fájdalmaim vannak az J'ai des doileurs dans le zsé dé dulör dá la koté gos
oldalamon, és nehezen cöté gauche et j'ai de la é zsé da lá pen á
lélegzem.' '. : peine d respirer, reszpiré.
Áhatlanságban szenvedek. Je souffre d'insomnie. zse szufr dészomni.
Hánytam. J'ai vomi. zsé vomi.
kificamítottam a lábamat, Je me suis foülé le pied. zse ma szli fulé la p!é.
Megrántottam a karomat. Je me suis luxé (démis) le zse me szli lükszé (démi)
bras. le brá.
Leestem. J'ai fait une chute. zsé fet_ün süt.
Látási és hallási zavaraim J'ai des troubles de la vue zsé dé trubl de lá vü é da
vannak. et de l'ouie. lui.
Elvesztettem az eszmélete- J'ai perdu connaissance, zsé perdü koneszász, me
mét, de néhány perc mais quelques minutes kelke minütz_ápre zsá
múlva visszanyertem. aprés je l'ai repris. lé repri.
Epegörcsöm van. J'ai une colique hépatique. zsé ün kolik épátik.
Vesegörcsöm van. J'ai u.ne colique zsé ün kolik néfrétik.
néphrétique.
vesehomokom van. J'ai du sabie urinaire. zsé dü szabl üriner.

t57
Az orvos mondja:
Mutassa meg,a _nyelvét!
Vetkózzön le, meg fogom
Meg kell röntgendztétni.
Ágyban kell maradnia leg-
alább három napig, és
naponta négyszer kell
szednie a gyógyszert,,
Mérje a lázát naponta
kétszer !
Enyhe diétát kell majd
tartania.
Szigorú diétát kell tartania.
Sajnos, ez nagyon súlyos
dolog, kórházba kell önt
szállítani.
158
Le docteur dit: la doktör di:
Faites voir votre langue! fet vgár votr lág!
Déshabillez-vous, je , vais dézábijé vu, zse ve
vous,ausculter. vuz,oszkülté.
vous dévez étre vu devéz,étrrádiográf!é.
radio$aphié.
Vous devez garder le lit vu devé gárdé le li pádá
pendant trois jours au trgá zsur o mgé é prádr
moins et prendre le la médikámá kátr fqá
médicament quatre fois pár zsur.,
par jour.
Prenez votre température prené votr tápérátür dö
deux fois par jour! fgá pár zsur!
Il faudra suivre un petit il fodrá sz§ivr ő pati rézsim.
régime.
vous devez observer un vu davéz_obszervéő rézsim
régime sévére. széver.
c'est malheureusement trö§ sze málörözmá tre szériö,
sérieux, il faudra vous il fodrá vuz_ámné á
emmener e l'höpital. lopitá1.
§zerencsére ez nem súlyos Heureusement ce n'est pas örözmá, sze ne pá gráv, vu
dolog, hamar meg fog grave, vou§ serez trés vite szaré tre vit géri.
gyógyulni.' guéri.
:_: ' ** *.

Fáj a fogam.. J'ai mal aux dents. zsé mál o dá.

Ez a fogam fáj.
Be ketl tömni a fogát.
Ki kell ölni az ideget.
Ki kell húznom ezt a fogat.
Egy koronát kell tenni erre
a fogra.
cette dent me fait mal.
Il faut plomber Ia dent.
Il faut tuer le nerf.
Je dois extraire cette dent.
Il faut une couronne sur
cette dent.
szet dá ma fe mál. i
il fo plöbé lá dá.
il fo tüé le ner.
zse dgáz_éksztrer szet dá.
il fot,ün kuron szür szet dá;

{.**
Itt egy recept. voilö une ordonnance. vgálá ün ordoná§z.
Mikor lesz kész? Quand sera-t-elle préte ?
' ká szarátel pret ?
Megvárhatom ? Est-ce-que je peux eszke zsa pö látádr?
l'attendre ?

159
Adjon, kéremi egy nyug- Donnez-moi, s'il vous plait, doné mqá, szil vu ple, ő
tatót (egy att4tót). un sédatif (un dormitif)! szédátif (ő dormitif)!
Kérek valamit torokfájá§, Jé désire quelque chose zsa dézírkelkg soz kötr le
,le
contré mal de gorge, mál de gorzs,
;" _:
köhögés, la toux, 1á tu,
fogfájás, le mal de dents, le mál de dá,
1áz, la fiévre, lá fievr,
la diarrhee. 1á dióré.
hasmenés ellen.
***
Ez a gyógyszertár éjjel- Cette pharmacie est-elle szet fármíszi etel uvert
nappal nyitva van? ouverte jour et nuit? zsur é n§i?
Hol van az ügyeletes Oü est la pharmacie de u e,lá fármászi da
gyó8yszertár ? service ? szervisz ?

29. Színház

Mi a programja ma estére? Quel est votre piogramme kel e votr prográa p*rr,
pour ce §oir? sze szpár?

160
F
,n
Mi a programod ma estére?
Quel est ton programme kel e tö prográm pur §ze
pour ce soir? szpár ?
l Szeret színházba járni ? Aimez-vous aller au thé- emé vuz_álé o téátr?
átre ?
Mi van műsordn1 Qu'y a-t-il au programme?
Érdemes-e odamenni? kiátil o prográm?
Cela var,rt-il la peine d'y Szelá votil lá pen di álé?
aller ?
Mikor kezdődik az előadás ? Quand commence la Ká komász lá reprézÁ-
représentation ? - tász!ó ?
Mit játszanak nla a Qu'est-ce qu'on joue keszkó zsu ozsurd{i á lá
Comédie Frangaise-ban ? aujourd'hui á la Comédie komédi frászez?
Frangaise ?
A fösvényt. L'Avare.
|, Ez egy ölfeÍvonásos darab. laVar,
C'est une piéce en cinq szet ün plesz á szök,ákt.
actes.
Milyen színházak
Párizsban ?
vannak Quelles sortes de théátres kel szort da téátr !átil
y a-t-il á Paris? á pári?
l,.. ' Mit adnak ma a többi szín- Qu'est-ce qu'on donne keszkö don ozsurd{i dá
!a Itázban? aujourd'hui dans les \éz_otr téátr?
'"::
autres théátres?
i.]]
F.
l
ll l000 szó franciául - 5683
l6l
 Qu'est-ce qu'on donne á keszkö don á lopérá?
Mit adnak az'Operában?
1'Opéra?
Est-ce une tragédie ou une esz ün trazsédi u ün ko-
Ez tragédia vagy vígjáték? médi?
comédie ?
.l'aime beaucoup (á) rire. zsem boku (á) rir,
Nagyon szeretek nevetni, purkqá vö tü álé á sze
Miért akarsz ebbe a szín- Pourquoi veltx-ttl aller á ce
théátre ? téátr ?
házha menni? purkqá vö tü álé á lá
Miért akarsz a comédie Portrqltoi veux-ttl aller á la
Comédie Franqaise ? komédi frászez ?
Franqaise-ba menni? párszkon,i átá párlé ls
M€rt ott lehet a legszebb Parce qu'on y entend parler
le nreilleur franqais. mejör frásze.
írancia beszédet hallani, párszka lé mejörz,áktör
Parce que les
é
meilleurs
Mert ott játszanak a legjobb áktrisz zsu Iá.
színészek és színésznők. acteurs et actrices jouent
lá.
Oir joue-t-on des piéces tt zsutö dé plesz modern?
Hol játszanak modern
darabokat ? modernes ?
keszka tü á vü ler?
Mit láttál tegnap? Qtr'est-ce que tu as vu hier?
Sikere volt a darabnak? La piéce a-t-e lle eu du lá plesz átel ü dü szüksze?
srrccös ?
vous étes-vous bien vuz_et vu blen_ámüzé?
Jó1 mulattatok?
amusés ?

L62

]^
 Jól mulattál? T'es-tu bien amusé?
Nagyon:iól. te tü blen_ámüzé?
Fort bien. for b!é.
Nem mulattam jó|, mert Je, ne me suis pas bien
rossz helyerrr volt.
zsa ne me szSi pá bien _
amusé, parce que j'étais ámüzé párszke zsétémál
mal placé. plászé.
.Tetszett neked ez a darab?
Cette piéce t'a-t-elle plu? szet pjesz tátel plü?
Tetszett önnek ez a darab? Cette piéce vor"rs a-t-elle plu ?
Fl Nekem nem tetszett, Elle ne m'a pas plu.
szet plesz vuz_átel pIü?
el no má pá pIü.
Egyáltalán nem. Pas du tout.
t .Vannak még jegyek holnap fá dü tu.
Y a-t-il encore des billets iátil ákor dé bijé pur demé
i. _, estére ? pour demain soir? szuár ?
Hol van a jegypénztár oü ,se trouve la vente
F
t- l des u sze truv lá vát dé bijé?
űegyeladás) ? 'billets ?
I
Mikor kezdődik az elővétel ? Quand commence la loca. ká komász Iá lokász!ö?
t tion ?
Legyen szíves féIretenni Voulez-vous réserver quatre
a
vulé.vu rézervékátr plász
négy jegyet holnapra. places pour demain. pur demö?
t Két jegyet (helyet) kérek Je désire deux places au zse dézir dö plász o sátr.
középre.
i Péter és Mária jó helyen
centre.
pierre et Marie sont bien pjer és márí szö bié plászé.
üInek. placés.
I lI*
163
l
]
l
],
 kel e1o pri dö fotöj
Mibe kerül egy zenekari Quel est le prix d'un fau-
teuil d'orchestre? dorkesztr ?
ülés ?
Jean a pris une loge. zsan_á pri ün lozs.
János páholyt vett. , mgá zsa prá dé fotöj dá
Moi, je , prends des fau-
__

En az erkélyre veszek balkö.

jegyeket. teuils de balcon.
Juliette a pris une loge de zsüliet á pri ün lozs de
Júlia egy erkélypáholyt vett, bálkó.
balcon.
Est-ce que tu prends des eszke tü prá dé bije da zgód
Te a második emeletre
gáleri ?
(karzatra) veszel jegyet? billets de seconde galerie ?
Quel bel édifice! kel bel édifisz!
Milyen szép épület! dépesó nu!
Siessünk Dépéchons-nous !
!
Nous sommes en retard. nu szomz_á retár.
Elkéstünk. u e la vesztyier?
Hol a ruhatár? Oü est Ie vestiaire?
oüizs lué dé zsümel?
Lehet bérelni látcsövet ? Puis-je louer des jumelles ? 'Átr lé bije o kötrolör
Mutasd meg a jegyet a Montre les billets au
(á luvrör);
jegyszedónek; contröleur (á l'ouvreur) ;

á l'ouvreuse, á luvröz,
a jegyszedónónek. don liji ö purbgár.
Adj neki borravalót, Donne-lui un pourboire,
L'accös de la salle láksze de lá szál et_
Tilos a terembe lépni éterdit_ápre lá tryáziem
a harmadik csengetés est interdit aprés la
troisiéme sonnerie. szonri.
után.
164
Bocsásson meg, hogy
elkéstem.
Kár, hogy elkésett, nagyon
szép az elsó-felvonás.
A második felvonásban van
egy szép (hires) jelenet.
Ki játssza a főszerepet?
Egy elragadó színész.
Egy eIragadó színésznó.
Egy érdemes művész.
Nagyon tetszenek a kosz-
tümök.
Nagyon tetszenek a díszle-
tek.
A díszletek elsőrangúak.
Nem tetszenek a kosztü-
mök.
Excusez-moi d'étre en
retard.
Il est donrmag€ que vous
§oyez en retard, le
premier acte est trés beau.
Dans le deuxiéme acte il
y a une scéne célébre.
Qui interprétc le röle
principal ?
un acteur ravissant.
une actrice ravissante.
un artiste éméritede la
république.
Les costumes me plaisent
beaucoup.
Les décors me pláisent
beaucoup.
Les décors sont de premier
ordre.
Les costumes ne me
plaisent pas.
ekszküzé mgá detr á
retár.
il e domázs ke vu szuájez_á
ratár, Ia pramiér_ákt e
tre bó.
dá le dözlem ákt iliá ün
szen szélebr.
ki éterpret le rol
pröszipál ?
ön_áktör ráviszá.
ün,áktri§z ráviszát.
ön*ártiszt éméritda lá
répüblik.
lé kosztüm me plez boku.
lé dékor me plez boku.
lé dékor szö da premler_
ordr.
lé kosztüm ne me plez pá.
l65
 vous avez des chanteurs vuz_ávé dé sátörz,ekszelá,
kiváló énekeseik vannak,
excellents.
vous avez des cantatrices vuz,ávé dé kátátrisz
Kiváló énekesnóik:vqnnak, ekszeját.
excellentes.
Nous avons vu les nuz,ávö vü lé mejör
,A legjobb táncosokat dáször.
meilleurs danseurs.
láttuk.
Que pensez-vous du ke pászé vu dú metr de
Miavéleményeakon- köszer ?
maitre de concert?
certmesterről?
Combien de temps dure ,köb!é da tá dür látrákt?
Meddig tart a szünet?
|'entr]acte ?
Nous avons beaucoup ap- nuz_ávö boku áplodi.
Sokat tapsoltunk,
plaudi.
Au buffet j'ai rencontré un o büfé zsé rákötré ő
A büfében ,találkoztam egy köpátriot ka zse né pá
honfitársammal, akit két compatriote que je n'ai
pas vu depuis deux ans, vü dspli döz_á.
éve nem láttam. o büfé zsé rákötré ön*ámi
A büfében találkoztam egy Au buffet j'ai íencontréun
ami étranger, étrázsé,
külföldi barátommal,

l66

l*
l

t
30. Mozi
l
Filmelöadás.
t La, représentation lá raprézátasz!ö szinémá-
l cinématographiq ue, tografik.
szélesvásznú film. Le cinémascope.
szabadtéri mozi. le szinémászkop.
Le cinéma de plein-air. la szinéma de plener.
Nyitott tetejű mozi. Le cinéma á toit ouvrant.
plasztikus film. lá szinémá á tgát_uvrá.
t Térhatású vetítés.
Le cinérama.
La pro|ection panoramique.
la szinérámá.
Térhatású hang köz- lá prozseksziö pánorámik.
a La reproduction stéréo- lá raprodüksziö sztéréo-
vetítése. phonique.
Lassított vetités. lonik.
La projection au ralenti. lá prozseksz!ö o ráláti.
Hiradó. Les actualités. |éz_áktüalité.
Reklámfilm. Le film-publicitaire.
Dokumentumfilm.
la film püblisziter,
Le film documentaire, |e film dokümáter.
Bűnügyi film (krimi). Le film policier. la film poliszié:
Rajzfi|m. Le fiIm de dessins animés. le film da deszéz_ánimé.
Rövidfilm. Le couft:métrage.
Nagyfilm. le kur-métrázs.
Le long-métrage. la ló_métrázs.
A vetítővászon. L'écran.
A vetítófülke. lékrá.
La cabine de projéction. lá kábin de prozseksz!ö.
*167
 La sortie de secOurs. lá szorti de szekur.
A vészkijárat. -- .
láktör de szinéma.
Moziszínész., L'acteur de cinéma.
L'actrice de cinéma. 1áktrisz de szinémá.
Moziszinésznő. .--
1á vadet da szinémá.
Mozicsillag (sztár),l La vedette de cinéma.
Le metteur en scéne. le metör á szen.
Rendező. em tü le szinémá?
szereted a mozit? Aimes-tu le cinéma?
vas-tu souvent au cinéma? vá tü szuvá o szinémá?
Gyakran jársz moziba? álé vu szuvá o szinémá?
Gyakran jár moziba? Allez-vous souvent au
cinéma?
Deux fois par semaine, dö fgá par szmen.
kétszer hetenként. kel film préfer tü?
Milyen filmeket szeretsz? Quels films préféres-tu ? á kulör,
1é filmz,ártisztik
A színes,. művészi Les films artistiques en
filmeket. couleurs.
Les films de vulgarisation lé film de vülgárizász!ö
Az isníeretterjesztő (sziátifik).
filmeket. (scientifique).
1é komédi.
A vígjátékokat. Les comédies.
Quelle langue parle-t-on
kel lág párltó dá sza film?
Milyen nyelven beszélnek
ebben a filmben? dans ce film?
On parle franqais. ö párl frásze.
Franciáu1 beszélnek. la film pásztil á versz!ö
Eredeti változatában Le film passe-t-il en
version originale ? orizsiná1 ?
megy a film'!
168
 I\íagyar feiiratos a film? Le film a-t-il des sous- lo film atil dé szutitr
titres hongrois ? ögrpá ?
Ez egy mágyarul beszélii ce,film est doublé en
film. sze film e dublé á ögrgá.
:" :, hongrois.
C'est un film synchro- szet_ő film székronizé
nisé en hongrois. á ögrpá.
Látott már magyar Avez-vous déjá vu un ávé v.u dézsá vü ő film
filmet ? film hongrois ? ögrpá ?
Ho8y tetszett ? Comment vous a-t-iI plu? komá vuz_átil plü?
Van néhány jó rendezőnk. Nous avons quelques bons nuz_ávő kelke bö
réalisateurs. réálizátör.
Mikor kezdódnek az Quand commencent les ká komász lé szpektákl?
etöadások ? spectacles ?

(Jegyváltást stb. lásd a színházról szóló fejezetben,)

3l. Hangverseny
Hangverseny. Le concert. le köszer.
koncertterem. La salle de concert. lá szál da köszer.
169
l
!
 Le piano. la p!áno.
Le violon. la violö.
Hegedű.
L'orcheslre. (hn) lorkesztr.
Zenekar. á vá.
L'orchestre (hn) ö vent. lorkesztr
Frlvószenekar. á kord.
L'orchestre á cordes. lorkesztr
vonószenekar.
La musique de chambre. lá müzili da sábr.
kamarazene.
La musique symphonique. lá müzik széfonik.
Szimfonikus ,zene.
La musique militaire. 1á müzik militer.
katonazene.
La óhanson populaire. 1á sás2ó popüler,
Népdal. 1á berszöz.
Bölcsódal. La berceuse,
L'oratorio. (hn) 1orátorlo.
Oratórium. lá szérénád.
Szerenád. La sérénade.
La sonate. lá szonát.
Szonáta. lá széfoni.
Szimfónia. La symphonie.
Le concerto pour violon le köcserto pur v!olö,
Hegedű-(zongoral) (pur piano).
ver§eny.
(pour piano).
Le duo. Ia düo,
Duett. la trio.
Trió. Le trio.
Le quatuor. le kr;átüor.
Kvartett. le kgötet.
Kvintett. Le quintette.
Le mode majéur. la mod mázsör_
Dúr.
17o
 Moll. Le mode mineur.
l(oncertmester. le mod minör.
Le premier violon te pröm!é vlolö
(le violon solo), (la violö szolo).
Karmester. Le chef d'orchestre. le sef dorkesztr.
Vezényel. Il dirige. (L'orchestre est il dirizs. (lorkesztr e plászé
placé sous la direction szu lá direkszjö de...)
de...)
Játszik. Il joue. Elle joue.
Enekes. il zsu, el zsu.
Le soliste. la szoliszt.
Enekesnő. [,a soliste.
Enekel.
lá szoliszt.
Il chante. Elle chante. il sát, el sát.
rr.,sérő. L'accompagnateur; (hn) láköpányátör;
l'accompagnatrice. (nn) láköpányátrisz.
Tenor. Le ténor. le ténor.
Basszus. La basse (la voix
Bariton.
basse). lá bász (Iá vgá bász).
Le baryton. le báritö.
Szoprán. La soprane (le soprano). lá szoprán (le szopráno).
Alt. Le contralto. la kótráIto.
Milyen hangszeren Quel instrument jouez-
játszik? kel észtrümá zsué vu ?
vous ?
Hegedülök. Je joue du violon. zsa zsu dü v!olö.

17I

A húgom zonprázlk.
A barátom nem szereti
a zenét. . -:
Szeretnék ma este hang-
versenyre menni.
Mi lesz műsoron?
A szimfonikus vagy
a kamarazenét szereti
jobban ?
Éna tánczenét szeretem.
Verdi egyik operájának a
nyitányát fogják hallani,
Egy lrancia zongorista
Beethoven-szonátát
játszik.
172
Ma soeur (cadette) joue má ször (kádet) zsu dü
p!áno.
du piano.
Mon ani n'aime pas la mon_ámi nem pá lá müzik,
musique.
zse vudrez_álé sze szqár o
Je voudrais aller ce soir au
concert. köszer.
Quel est le programme? kel e la prográm?
(keszki1 iorá o prográm ?)
(Qu'est-ce qu'il y aura au
programme ?)
kel müzik préférévu:
Quelle musique préférez-
vous: la musique lá müzik széfonik u
lá müzik de sábr?
symphonique ou la
musique de chambre?
Moi, je préfére la musique mla, zse préfer lá müzik
de dász.
de danse.
vous allez entendre vuz,áléz _átádr luvertür -
dön,opérá de verdi.
l'ouverture d'un opéra
de Verdi.
Un pianiste frangais Ö p!ániszt frásze egzékütrá
ün szonát de bétoven.
exécutera une §onate
de Beethoven.
 Hallotta már Bartók Avez-vous déjá entendu
concerlóját ? ávé vu dézs;á átádü ls
le Concerto a" nu.tJt Z
Azt nem ,,hallottam, de Je n'ai pas encore entendu
köcserto da bartók?
zsa né páz_ákor átádü szelli
tegnap játszoíták a rádió- celui-|á, mais hier il y
ban a IIL vonósnégyesét. lá, me ier il!ávet*ün
avait une émission de son émisziö de szö kuátüor
quatuor á cordes numéro á kord nüméro trqá.
trois.
Hány órakor kezdódik a A quelle heure Ie concert
koncert ? á kel ör le köszer
commence-t-il ? komásztil ?
Hallotta párizsban a Avez-vous entendu á
Magyar Népi Egyúttest? ávé vuz*átádü á pári
Paris l'Ensemble po- lászábl popüler .ögrgá?
pulaire hongrois ?
Látta őket? Les avez-vous vus?
Egész Párizs el volt léz_ávé vu vü?
Tout paris en était tu pári á étet,ásáté.
ragadtatva tőle_ enchanté.
Nagyon tetszik a bolgár La musique populaire lá müzik popüler bülgár
népi muzsika. buIgare n-re plait me ple boku.
beaucoup.
Ez az orosz kórus csodála- ce choeur russe était
tos volt. sze kör rüsz étet_ádmirábl
admirable (épatant). (épátá).
Vége. C'est la fin. sze lá fé.

l73

Valóban sohasem hal-
lottam ennél'szebb zenét.
':
32., Múzeum,, kiáltítós, és könyvtárlátogatás
Szeretnénk megtekinteni a
várost.
Milyen múzeumaik van-
nak ?
Nézzük meg a Széprnűvé-
szeti Múzeumot, a Nem-
zeti Múzeumot.
A szomszért utcában van
,az lrodalmi Múzeum.
Van Növénytani Múzeumo-
tok is?
Állattani Múzeumotok?
Biológiai Múzeumotok?
174
En effet, je n'ai jamais an éfé.zsa né zsáme
átaati da müzik plü bel.
entendu de musique plus
belle.
,
nu vudriö vizité lá,vil,
,
Nous voudrions visiter
la ville.
kel szort da müzé ávé vu?
Quelles sortes de musées
avez-vous?
Allons voir le Musée des álö vqár la müzé débóz_ár,
le müzé nászionál,
Beaux-Arts, 1e Musée
Nationa|.
Dans la rue voisine se dá lá rü vgázin sze truv
trouve le Musée des la muzé dé letr.
Lettres.
Avez-vous aussi un Musée ávé vuz,oszi ő müzé
botánik,
Botanique,
un Musée de Zoologie, ö müzé de zoolozsi,
6 müzé da biolozsi?
un Musée de Biologie?
Szeretném megtekinteni a Je voudrais visiter le
Louvre:t.
zse vudre vizité la luvr.
Louvre.
Mennyi idő aIatt tekint- combien de temps faut-il
hetjük meg ezt a műzeu- kóble da tá fot_il pur
pour visiter ce musée? yizité sza müzé?
nrot ? '

Mikor építettékezt az épü- Quand a-t-on beti cet

letet ?
kát_átö báti szet_édifisz ?
édifice ?
Le tudod fordítani a Est-ce que tu peux
iratot ?
fel- me eszke tü pö ma trád[ir
traduire l'inscription? lészkripsziö ?
Hol lehet belépőjegyet Oü peut-on prendre des
tani?
vál_ u pöt_ö prádr dé büe
billets d'entrée ? dátré ?
Adjanak egy vezetőt. Donnez-nous un guide doné nuz_ö gid pur
pour nous accompagner. nuz_áköpányé.
K i festette ezeket a képeket ?
Qui a peint ces tableaux? ki á pé szé tábto?
Kié ez a portré? A qui est ce portrait? á ki e sze portre?
Kit ábrázol ez a portré? Qui est représenté sur ce ki e reprézáté ,szür sze
portrait ? portre ?
Gyönyörű ez a csendéIet. cette nature morte est szet nátür mort e mervejöz.
merveilleuse.
Nagyon szeretem a tájképe- J'aime, bien les pay§ages. zsem b!é lé peizázs.
ket.

1?5

kinek a műve ezl,a szobor?
Nagyon szeretnék karika-
túrákat 1átni.
Milyen erős színei Vánnak
ennek a festőnek!
Az akvarell nagyon nehéz
műfaj.
A szomszéd épületben van
az ország legnagyobb
könyvtára.
Mindenféle könyvet találhat
benne.
A szépirodalom iránt érdek-
1ődünk.
Mutassa .meg a legújabb
fizikai, kémiai, biológiai,
pedagógiai könyveket,
l76
Qui a fait cette statue?
.Ie voudrais bien voir des
caricatures.
Que ce pgintre a des ,cou-
leurs vives (éclatantes),
L'aquarelle est un genre
difficile.
***
Dans l'édifice voisin se
trouve la plus grande
bibliothéque du pays,
Vous pouvez y trouver des
livres de tout genre,
ce sont les belles-lettres
qui nous intéressént,
Montrez-moi les livres les
olus récents de physique,
ie chimie, de biologie, de
péda8ogie.
ki á fe szet sztátü?
zsa vudre b!é vgár dé kári-
kátür.
ka sza pétr á dé kulör viv
(éklátá0.
lákuárel et,ó zsár difiszil,
dá lédifisz vgázé sza truv
Iá plü grád bibliotek dú
oéi.
vu puvez_i truvé dé livr da
tu zsár.
sze szö 1é bel,letr ki nuz,
étéresz.
lé plü
mötré mgá lé livr
részá dJ fizik, da simi. da
biolozsi, de pédágozsi,
 Hol van a katalógus? Oü est le catalogue? u e !a kátálog?
Hogy kell kitolteni a kérő- Comment est-ce qu'on komá eszkö rápli 1á fis?
lapot ? remplit la fiche?
Ide írja az olvasó_nevét, oda Ecrivez-ici le nom du lec- ékrivéz,iszi le nó dü lektör,
a könyv ciÁéi, szerzőjé- teür, lá le titre du livre, lá la titr dü livr, la nö de
nek nevét és a könyv le nom de son auteuf et la szon_otör é lá kot dü
számát. cote du livre. livr.
Hol van az olvasóterem? oü est la salle de lecture? u e Iá szál de lektür?
Mikor van nyitva az olvasó- Quand la
salFe de lecture ká lá szál de lektür et_el
terem ? est-elle ouverte? uvert ?
Meddig lehet olvasni az Jusqu'á quand peut-on lire zsüszká ká pöt,ö lir dá lá
olvasóteremben ? dans la salle de lecturé? szál de lektür?
Hol őrzik a ritka könyve- Oü sont gardés les livres u szó gárdé lé livr rár?
ket ?
l
I
rares ?
I
***
t
I

7 Mutas§on valami érdekes Montrez-moi une exposi- mötré mqá ün_ekszpozi-

kiállítást. tion intéressante. szjón étéreszát.
l
:,
12 1000 szó franciául - 5683 177

I
l
Szeretnénk látni az új ipari Nous v-oudrions voir les nu vudr!ö vgár lé nuvel
konstrukciókat. nouvelles constructions kösztrüksz!öz _édüsztrle1.
industrielles.
Mennyi ennek a gépnek az Quelle est la consommation kel e lá köszomász|ö dé-

energiafogyasztása ? d'énergie de cette nerzsi ds szet másin ?

machine ?
Hol tudják ezt a gépet hasz- Oü peut-on utiliser cette u pöt_ön,ütilizé szet
nálni ? machine ? másin ?
Hol gyártják ezeket a Oü construit-on ces ma- u kösztriit_ö szé másin?
gépeket ? chines ?
Rendeznek önök mezőgaz- Organisez-vous aussi des o1gánízé vuz_oszi déz_
dasági kiállitásokat is ? expositions agricoles ? ekszpozisziöz,ágriko1 ?
Szeretném megtekinteni a Je voudrais visiter l'exposi- zse vudre vizité lekszpozi-
kiállítást, tion, sz!ö,
a gyümölcspavilont, le pavillon des fruits, le pavijö dé lr{i,
a virágpavilont, le pavillon des fleurs, le pávijö dé flór,
az állattenyésztési pavi- le pavillon de l'élevage, la pávijö de lélvázs,
lont,
a gabonapavilont. 1e pavillon des grains. le pávijö dé gré.
Milyen fajtájúak ezek a De quelle face sont ce§ de kel rász szö szé svo;
lovak; chevaux;
178
 ezek a tehenek;
ezek a §ertések ?
Hány liter' tejet ad ez
tehén? .._
Hány kiló gyapiút ad,
birka ?
Mennyi a sú|ya ennek a ser-
tésnek ?
Szereti hallgatni a rádiót,
vagy jobban szereti nézni
a televíziót?
Nem vagyok televízióelle-
nes, de a gyakorlatban
nem szeretem, mert ritkán
vannak igazán jó adások.
12,
ces vaches;
ces porcs?
a combien de litres de lait
donne cette vache?
ez a combien de kilos de laine
donne cette brebis (ce
mouton) ?
Quel est le poids de ce porc ?
33. Rádió, televízió
Aimez-vous écouter Ia radio
ou préférez-vousregarder
la télévision?
Je ne,suis pas contre la télé-
vision, mais je ne l'aime
pas en pratique, car les
émissions vraiment
bonnes sont rares.
szé vás;
szé por?
köb!é de litr da le don §zet
vás ?
köb!ö de kilo de len don
szet bröbi (sza mutó) ?
kel e le pqá de sza por? .
emé vuz_ékuté lá rádio u
préférévu ragárdé 1á
1616yiziö ?
zsa ne §zli pá kőtr lá télé-
viz!ö, me zsa no lem páz,
á prátik, kár .léz_émisziö
vremá bon szó ráí.
179
Milyen típusú rádiója van?
Egy hatlámpás és négy hul-
]ámsávos készülékem van
(hosszú, közép, rövid és
ultrarövid).
Ez a rádiő fogja egész Euró-
pát.
Fogja Amerikát is.
sőt az ázsiai és afrikai állo-
másokat is jól fogja.
Jó a hangszórója?
A barátomnak van egy...
készüléke.,. Egészen új,,
és félvezetőkkel műkö-
dik, egy elem táplálja.
Az elem hat hónapig
180
Quel type de poste de,radio
aVeZ-VOUS?
J'ai un poste ö six lampes
et á', quatre longueurs
d'onde (longue, moyenne,
courte et ultra-courte).
Cet appareil capte les émis-
sions de toute l'Europe.
Il capte aussi les émissions
de l'Amérique.
Il capte bien méme les
émissions des stations de
l'Asie et de l'Afrique.
Votre haut-parleur est-il
bon ?
Mon ami a un po§te ...
Il est tout récent et
marche avec des semi-
conducteurs, il est ali-
menté par une pile. Cette
kel tip da poszt de rád|ó
ávé vu?
zsé ó poszt á szi láp é ákátt
lögör död (lög, mgájen,
kurt, é ültrakurt).
szet,ápárej kápt léz_
émisziö da tut lörop. ,
il kápt oszi léz_émissziö
da lámérik.
il kápt bié mem léz_émisziö
dé sztász!ó de lázi.é de
láfrik.
votr opárlör et_il bö?
mon_ámi á Ö poszt... il e
tu részá é n-rárs ávek dé
szömiködüktör, il et_áli-
máté pár ün pil. Szet pil
fökszion pádá szi mgá, é
I
I
l
működik, és azután cse- pile fonctionne pendant ápre il fo lá ráplászé.
rélni kelI. six mois et aprés il faut
la remplacer.
A készülékem.hordozható. Mon poste e§t portatif. n]on poszt e portátif.

Legyen szíves, kapcsolja be
a készüléket.
szívesen, de nenr tudonr
szabályozni.
Forgassa a bal oldali gom-
bot.
Ma este hallgathatunk egy
szép koncertet;
egy sportközvetítést;
egy eIőadást;
egy riportot, híreket;
egy szindarabot.
***
voulez-vous bracher le
poste, s'il vous plait?
Avec plaisir, mais je ne sais
pas le régler.
Tournez le bouton gauche.
Ce soir nous pourrons
écouter |'émission d'un
beau concert i
une émission sportive;
une conférence;
un reportage, des nou_
velles;
une piéce de théátre.
vulé vu brásé la poszt, szi|
vu ple ?
ávek plezir, me zse ne sze
pá la réglé,
turné la butö gos,
sza szqrár nu puröz_ékuté
lémisz!ö dö bó köszer;
ün énliszjó szportiv;
ün köférász;
ö raportázs, dé nuvel;
ün plesz da téátr,
*l8l
A rádiózerrekar, nag;,t,lt-t tól L'tlrchestre du stutlio joue ltlrkcsztr clü sztirrlio zsLt
játszi k. trés bien. tre bié.
Egyrc javtrl a rátlió nliisorii. Le programme de la radit-l le nrogr,árrr ,l;r lú rli.li,l
s'améliore constamment. sztinlólior ktisztánli.
Meli,ik h rll llinrht,sszrtn t crzi Sur quelle longueur d'onde sziir kel lögőr dilt1 raszrl,é
a ... rtidió csti p1,ogrilll1- recevez-vous le prog- vL| ll progriinr da lli
ját? ramme tle la stlirée cle szLráré cla lirdio ?
Raditl ... ?
Lcgycn szives, kcrcssc nlcg vtlulez-vtlus chercher vulé vu scr5ó rlidio...
a ... Rádiót. Radio...
Mikt,r lo8 rrregjtlcnni a jöi il Quand paraitra le pr(> kir pilr,ctr-ii |a progrtinr cle lli
hcti nidió- ós telcvizió- gramme cle la raditl et tle riiclitl ó de lli tólóviziil pLtr
műsclr ? la télévision pour, la lii szanlcn prtrscn'l
semaine prochaine?
Mi a mai progranl? Quel est le príJgramme kel c le prclgri'lnl ptlt,Ozstll-
pour aujor,,rd'hui? diii,l
3 óra 40-kor: l5 heures 4O; küz iir kiirl-rt:
(Legújabb) hírck; Derniéres nouvelles; dernier nr,tvcl.
4 órakor: gylynlckrrtdió; l6 heures: émission ptlur szcz ör: énliszió }rur ailll;
enfants;

182
l6 óra 20-kor: sporthíradó;
20 órakor: Élet és halál.
Nagy film... .:'
főszereplésével ;
23 órakor: televíziós híradó
utolsó kiadás.
Milyen a hang?
Kitúnő, de a kép még egy
kicsit elmosódott.
Köszönőm, most tiszta a
kép.
Ésönnek milyen tv-készü-
léke van?
Nekem egy kisképernyős..,
67-es típusú gépem van.
Nagyszerűen működik.
l6 heures 20: Chronique szez ör vé: kronik szportiv;
sportive;
20 heures:La vie et la nrort, vét,ör :lá vi é lá nror.
Grand film avec...; grá film ávek... ;
23 heures: Journal télévisé vé truáz*ör: zsurnál télé-
derniére édition. vizé, dernier édisz!ö.
***
comment est le son? komá e le szó?
Excellent, mais l'image est ekszelá, me limázs et_ákor
encore un peu floue. o po flu.
Merci, á présent l'image merszi, á prézá limázs e net.
est nette.
Et vous, quel modéle de é vu, kel model de téléviziö
télévision avez-vous ? ávé vu?
J'ai un ... 67 á petit écran, z§é ő ...... szuászát szet
á petit_écrá.
I1 fonctionne parfaitement. il fökszion párfetmá.
183
De figyeljünk,, mindjárt kez- Attention! Le film va com- átász!ö! le film vá komászé
dődik a film. mencer tout de suite. tu de szijit.
Ez a szpíker gyö_nyörűen Ce speaker parle un lranqais sze szpiker párl ő frásze
beszél franciául; ,: admirable, ádmirábl,
oroszu'l, un íusse admirable, ő rüsz ádmirábl,
angolul. un anglais admirable. őn_ágle ádmirábl.

34. Előadás, vita

Előadás. La conférence. lá köférász, le diszkur.

Le discours.
,Faire une conférence fer ün kóférász szür
Elóadást tartani
valamiről. sur quelque chose, kelk soz.
Beszámoló. Le rapport. le rápor.
ülés. La séance, 1'assemblée. 1á szeász, lászáblé.
ülésszak. La session. 1á szeszlő.
Kongresszus. Le congrös. 1e kögre.
A párt XXIII. Le vingt troisiöme la vétrqáz|em kögre dü
kongresszusa. congrés du parti. párii.
Összejövetel, La réunion. 1á réüniö.

184
Vita. La discussion. 1á diszküsziö.
politikai vita. La discussion politique. lá diszküsziö politik.
Sajtóvita. La discussion sur la presse. lá diszküsz|ö szür 1á presz.
Irodalmi vita. , La discussion littéraire. lá diszküsziö litérer.
Tárgy (az előadásé). Le sujet. 1e szüzse.
Szavazás (szavazaí). Le vote. ]e vot.
szavazzunk! Votons ! votó !
Döntés. La résolution. lá rézolüszió.
Határozat. La décision. lá dészizió.
Bevezetés. L'introduction. létrodüksziö.
Befejezés. La conclusion, 1á köklüziö.
Az előadás ma détután La conférence aura lieu cet lá köférász ora liö szet_
5 órakor lesz. aprös-midi á cinq heures. ápremidi á szék_ör.
Itt vannak az ifjúság Voilá les déIéguésde la vgálá lé délégéde 1á
küldöttei. jeunesse. zsönesz.
Ott ülnek a munkásmozga- Les anciens militants léz_ász!é militá dü muv-
lom régi harcosai, du mouvement ouvrier mát_uvr!é szöt,ászi lá.
sont assis lá.
Ki az előadó? Qui est le conférencier? ki e la köférás,ié?
(Qui sera le conférencier ?) (ki szra le köférász!é?)

185
A szervezet fötitkára Le secrétaire général
tart beszámolót. de l'organisation fera son
rapport.
A beszámoló kb.:égy óráig Le rapport durera environ
fog tartani. une heure.
A beszámolót vita követi. Le rapport sera suivi d'une
discussion.
A hallgatók kérdéseket Les auditeurs peuvent poseí
tehetnek föl az előadó- des questions au confé-
nak. rencier.
Megindül a vita. La discussion s'engage.
A francia küldöttség nevé- C'est le chef de la déléga-
ben a küldöttség vezetője tion qui inte[viendra au
nom de la délégation
szólal fel.
frangaise.
Előre szeretném tudni a Je voudrais connaitre
kérdéseket,amelyeket l'avance les problémes á
tárgyalni fognak. discuter.
Megérti az e|őadót, Comprenez-vous le
ha franciául beszél? conférencier s'i1 parle
franqais ?
186
le szakréter zsénérálde
lorganizásziö frá szö
rápor.
la rápor dürerá ávirö ün ör.
le rápor szra szlivi dün
diszküsz!ö.
léz_oditör póv pozé dé
keszty!ö o köférászié.
1á diszküsz!ö szágázs.
sze lg sef de lá délégász|ö ki
éterviédrá o nö de lá délé-
gaszlő frászez.
á zse vudre konetr á lávász|é
problem á diszküté.
köprené vu la köférászié
szil párl frásze?
Remélem, J'espére. zseszper.
Forditó nem lesz? Est-ce qu'il n'y aura pas eszkil nlorá pá de
de traducteur ? trádüktör ?
De igen. Mais si. me szi,
Szót kérek. Je demande la parole. zse demád 1á párol.
szeretnék hozzászőlni - Je voudrais intervenir. zse vudrez,étervgnir.
Ki kér szót? Qui demande la parole? ki demád lá párol?
Szeretnék egy problémát Je voudrais po§er un zse vudre pozé ő
fölvetni. probléme. problem.
Az előad,ő válaszol a Le conférencier répond la köférászié répö (réplik)
feltett kérdésre. (réplique) á la question á lá kesztyiö.
posée.
A következő javaslatot Je voudrais faire la zse vudre ler 1á propo-
szeretném tenni: proposition suivante: zisz|ö szlivát:
A javaslattal nem Je ne suis pas d'accord zse ne sz§i pá dákor
értek egyet. sur la proposition. szür lá propozisziö.
Az egyik résztvevö igen Un des participants a fait ő dé pártiszipá á fet_ün
értékes nyilatkozatot une décIaration trés déklárász!ő trez_
tett. intéressante. étérészát.

l87
Az elnök javaslatot terjesz-
tett a bizottság elé.
Részletes vita után a részt-
vevők egyhangúan elfo-
gadták a javaslatot;
nagy szótöbbséggel.
Az értekezlet végü1 jóvá-
hagyta a módosított ja-
vaslatot.
Így a határozat jogeróssé
vált.
35. A
Beszél ön franciául?
Beszélsz franciául ?
l88
Le président a présenté
(fait, déposé) au comité
une proposition.
Aprés une large discussion,
les participants ont unani-
mement adopté la propo-
sition;
á une grande majorité
des voix.
Enfin, la conférence a
adopté (approuvé) Ia
proposition modifiée
(appropriée).
Ainsi la proposition a pris
force de décision.
francia és a magyar nyelvről
Parlez-vous frangais?
Parles-tu frangais ?
le prézidá á prézáíé(fe,
dépozé)o komité ün
propozisziö.
áprez_ün lárzs diszküsziö
lé pártiszipá öt_ünánim-
má ádopté lá propozi-
sz|ö;
á ün grád mázsorité dé
vPá.
áfé lá köférász á ádopté
(ápruvé) 1á propozisziö
modifié (áproprié).
észi lá propozisziö á pri
forsz de désziziö.
párlé vu frásze?
párl tü frásze?
Csak keveset. beszélek. Je parle un peu. zse párl ő pö.
Még nem beszélek jól. Je ne parle pas encore bien. zs3 ná párl páz_ákor bié.
Érti,amit mondok ? Est-ce que volls compíenez esz kö vu kóprané sze ke zse

Sokat értek. beaucoup. zsa köprá boku.

Je comprends
Majdnem mindent értek. Je comprends presque tout. zse köprá preszke tu.
Nem értem teljesen, amit Je ne comprends pas enti- zso na köprá páz_átyiermá
mondott. örement ce que vous avez sza ke vuz_ávé di.
dit.
Megértem önt, de nem Je vous comprends, mais je zse vu köprá, me zss ns pö
tudok válaszolni, ne peux pas répondre. pá répödr.
Kérem, ne beszéljen olyan Ne parlez pas si vite, ne párlé pá szi vit,
gyorsan. s'il vous plait. szil vu ple.
Legrand úr lassan beszél, Monsieur Legrand parle masziö legrá párl látmá,
jól megértem. lentement, je le comp- zsa le köprá bié.
rends bien.
Folyékonyan o1vas ön Est-ce que vous lisez eszke vu \izé kurámá á
franciául? couramment en frangais? frásze?
Folyékorryan olvasok, de Je lis couramment, mais je zso li kurámá, me zsa pIo-
rossz a kiejtésem. prononce mal. nösz mál.

189
Nem rossz a kiejtése, de
rosszu1 hangsúlyoz.
Barálom jól tud fordítani.
Könnyen beszél,- de sok
nyelvtani hibát ejt.
Mit jelent ez a szŐ?
Ismered ezt a francia szőt?
Hogyan ejtik ezt a szót?
Hogyan irják ezt aszót?
Legyen szíves megismételni.
Milyen idegen nyelven
beszél ?
Németül beszélsk egy keve-
set.
Húgom oroszul tanul.
190
Votre prononciation n'est
pas mauvaise, mais vous
accentuez mal.
Mon ami sait bien traduire.
ll parle avec facilité. mais
il lait beaucoup de
fautes de grammaire.
Que veut dire ce mot?
Connais-tu ce mot frangais ?
Comment se prononce ce
mot ?
Comment s'écrit ce moi?
Répétezcela, s'il vous plait.
Quelle langue étrangére
parlez-vous ?
Je parle un peu ailemand.
I\,ía soeur cadette (ma petite
soeur) étudie la langue
russe.
votr pronösz!ásziö ne pá
movez, me vuz_ákszátüé
mál.
mon,ámi sze biö trád{ir.
il párl ávek íászilité,mez_il
fe boku de fot de grámer.
ka vö dir sza mo?
kone tü sze mo frásze?
komá sza pronösz sze mo?
komá székri sza mo?
répétészla, szil vr"r ple.
kel lág étrázser párlé vu?
zso párl ö pö álmá.
má ször kádet (má ptit ször)
étüdi 1á lág rüsz.
§okan beszéInek nálunk Chez nous beaucoup de sé ntt boku da zsá pi|rr|
angolul. l'anglais.
gerts parlent lriglc.
Kevesen beszélnek itt Peu de gens parlcnt ici pö clö zsá páLl iszi
spanyolu|; ,: l'espagnol. leszlliinyol.
Magyarországon szeretik En Hongrie on aime le ir ögrion enl la frtisze.
a francia nyelvet. franqais.
Tanítják Magyarországon Est-cc qu'on enscigne le eszkó ászcny la friszc á
a francia nyelvet ? íranqais en Hongrie ? ögri ?
gimnáziumokban és
Igerr, a Oui, on l'enseigne aux
Lri, ó lászeny o iiszé é á
az egyetemen tanítják. lycées et á l'université, liinivcrszité.
Milyen nyelva magyar? Quel est le caractére de Ia kel e la káráktcr da lá lág
langue hongroise? ögrqáz?
A magyar nye'lv finnugor La langue hongroise est une lá lirg ögr9áz ct_tin lig fino
nyelv. langue finno-ougrienne. ugrlen.
A magyarok áltaában az Les Hongrois appuient gé- lé ögrgá ápüi zsénérálmá
első szótagot hangsúlyoz- néralement sttr la pre- szür la pramier sziláb, lé
zák,afrancíáktöbbnyire miéresyllabe,lesFranEais lrisze ápüi la plü szuva
az utolsót. appuient le plus souvent szür la dernier.
sur la derniére.
Vannak francia szavak, Il y a des mots frangais iliá dé mo frásze kon_
amelyeket a magyar qu'on emploie dans la áplr;á dá lá lág
l9l
 nyeivben is hasznáInak, langue hongroise, par ógrqáz, pár egzápl:
pl, : exemple ;

a szezon, á koffer, a la saison, |e coffre, lá szező, le kofr,

randevú, pardon. le rendez-vous, pardon.
Keleti
Sauvageot, a párizsi Selon Sauvageot, professeur
Nyelvek Fóiskolája des langues finno-
finn-ugor nyelvek pro- ougriennes á l'Ecole des
fesszorának szavai Langues orientales á
szerint: Paris:
,,a magyar férfias, ,,le hongrois est une
tömör nyelv". langue virile, ferme".
le rádévu, párdö.
szeló szovázso, profeször
dé lág fino-ugrlen á lékol
dé lágz,oriátál á pári:
,,le ögrgá et*ün lág
viril, ferm.

36. Néhány szó Magyqrországról

Magyarország Közép- La Hongrie s'étencl danslá ögri szétá dá lörop

Európában fekszik l,Europe c€ntrale, szátrál, átr lá csékoszlo_
Csehizlovákia, Ausztria, entíe la Tchécoslovaquie, váki, lotris. lá jugoszlávi
Jugoszlávia és a Szovjet_ |,Autriche, ta Ytrugoslavie é lün!ö szovjétik.
unió között. et l'Union Soviétique.

l92*
Területe 93 000 kmz
Hírny lakosa van ? corrrbicn d'habitants
Lakóinak száma 11 millió.
Milyen részekre oszlik
A Duna két nagy
tert'iletre osztja,
az egyik az Alföl<l,
egy hatalmas sík§ág,
a másik a Dunántúl.
Ez utóbbi dombos vidék,
közepén a Balatonnal.
I] l000 szó franciául - 5683
Sa sr,rperficie est de quatrc-
vingt-treize mille kilo-
mélres caIré§.
(El!e a rrne superficie de
quatre, Vingt-treize n-ril le
kilonrétre,s carlés.)
a-t-clle ?
Le nombre de ses habitants
est de onze millions.
? En quelles parties est-elle
divisée ?
Le DanLrbe la divise en
deux grandes régions:
l'une en est l'Allöld,
vaste plaine, l'autrc
la Transdanubie.
Cclle-ci est un pays
accidcnté, au nlilierr se
trouve le lac Balaton.
szá szüperíiszi e da ktitrvé-
trcz ntil kilonrctr káró.
(el á tin szűperfiszi do
'kátrvötrez nril
kilonletr
káré.)
köbie dábitaz_átcl?
la nöbr da széz_ábitá e da
óz miliö.
á kcl párti et_el divizé?
la dániib lii diviz i di)
grid rézs!ó: lún i'in_e
lallöld, vászt plcn, lotr
lá trászdánübi.
szel szi et_ö peji ákszi-
dáté, o mili!ö szö truv la
lák báIátö.
193
Magyarország éghajlata
szárazíö|di, de érezhető
a Földközi-tenger közel-
Főként gabonát, szőlőt,
burgonyát, dohányt,
újabban rizst is termesz-
tünk.
Foglalkoznak állattenyész-
téssel is?
Gazdasági életünkben
fontos szerepet játszik az
ál lattenyésztés.
Vannak Magyarországnak
ásványi kincsei?
Igen uram, a legfontosab-
bak a bauxit és a kóolaj.
194
Le climat de la Hongrie la klimá da lá ögri e da
est de type continental, tip kótinátál me lá prok-
mais la proximité de la szimité da lá méditéráné
Méditerranéese fait sza fet_oszi szátir.
aussi-sentir.
Nous cultivons (produisons) nu kültivó (prodlizö)
surtout des éréales,des szürtu dé széréál,dé
vignes, des pommes de viny, dé pom da ter, dü
terre,du tabac, et tábá é részámá dü
récemment du riz aussi. riz,oszi.
Est-ce qu'on s'occupe aussi eszkö. szoküp oszi
d'élevage ? délavázs ?
L'élevage joue un röle lélevázs zsu ö rol
important dans notre vie éportá dá notr vi
écomonique, ékonomik,
La Hongrie a-t-elle des la ógri átel dé reszursz
ressollrces minérales ? minérál?
Oui, Monsieur, les plus qi masziö, lé plúz_éportát
importantes sont: la szó: lá bokszit é le pétrol.
bauxite et le pétrole.
Nemrégen ledeztek fel
uránérc-le[őhelyeket is.
A második vilá§háború
befejezése óta igen
nagyot fejlődött az ipar.
A népi hatalom kikiáltása
után napirendre tűzték
az iparosítást.
Az első ötéves terveket
határidő elótt, terven
felül teljesítettük.
Ebben az időszakban nagy
üzemek épültek.
Il y a peu de tenlps, on a il|á pö de tá, on*á dékuver
découvert aussi des
gisements de minerai
d'urane,
Depuis la fin de la seconóe
guerre mondiale
l'industrie a lait de
grands progrés.
Dés la proclamation du
pouvoir populaire
l'i nd ustrialisation
fut á l'ordre du jour.
Les premiers plans
quinquennaux ont été
réalisésen avance sur les
prévisions.
Dans cette période de
grandes usines ont été
construites.
oszi dé zsizmá de minré
dúrán.
dapii lá fé de lá zgöd ger
möd!ál lédüsztri á fe de
grá progre.
dé lá proklamaszió dü
puvgár popüler
léd üsztrializasz|ö
füt_á lordr dü zsur.
lé prem!é plá kékeno
őt _éíéréalizéanávász
szür lé prévizió.
dá szet pérlod de grádz_
üzin öt*été kósztr!it.
l95
Néhány iparágban az ország Dans quelques branches de
termelése l980-ban l'industrie la production
7-szeresére íog növe- du pays en 1980 aug-
keoni l960-hoz yiszo- mentera de sept fois
nyitva. : : par rapport á 1960.
Melyek Magyarország Quelles sont les étapes les
történelmének legfonto- plus importantes de
sabb szakaszai? l'histoire de la Hongrie?
Mi magyarok a IX. század- Nous, Hongrois, nous
ban érkeztünk mai somme§ venus dans
hazánkba. notíe pays au neuviéme
siécle,
l30l -ig az Árpád-házi Jusqu'á mil trois cent un
királyi család uralkodott. c'e§t la dynastie des
Árpád qui a régné,
Később az ország sokat Plus tard, le pays a
szenvedett a törököktől bQaucoup souffert des
és a Habsburgoktól. Turcs et des Habsbourgs.
196
dá kelk brás da lédüsztri
lá prodüksz!ö dü peji á
mil nöf szá kátr vé
ogmtitará da szet fqrá
pár rápor á mil nöl szá
szrlászát.
kel szö léz_étáp lé plüz_
éportát da lisztgár da
la ógri ?
nu, ögrgá nu szonr vanú
dá notr peji o növlenr
szlekl,
zsüszká nlil trgá szát*i-i
sze lá diná§zti déz_árpád
ki á rényé.
plú tár, la peji á boku
szufer dé türk é dé
abszbur.
A török veszély elmúIása
után az ország minden
erejével igyekezett vissza-
követelni f ügge,tlenségét.
Az l 84E-as §zabadságharc
íontos része az akkori eu-
rópai §zabadságmozgal-
maknak.
1946 óía Magyarország
népköztársaság.
zászlónk szine a
pi ros_fehér_zöld.
Dés que le péril turc eul
clisparu. le pals a rev6n-
diqué son indépendance
de toutes ses ftlrces,
La guerre d'intlépendance
tle mil huit cenl qtlara!]te-
huit est tlne partie int-
pórtanle clu ntotrvement
q|'affranchissement de
l'Europe d'alors.
Depuis mil nettt'tení
quarante-six 1clix rreul'
cenl g(larxnte-si\) lil
Hongrie. est tlne Répub-
Iiqtle poptrlaire.
Les coulettrs cle notre
.lrapeau §ont; rouge-
blanc-vert-
1Notre rlrapeau est
lricolore: rotrgc-
blanc-vert. )
dé ko 'la péril lürk ű
diszparü, la péji á
ravidiké szon édépá_
dász da tut szé íorsz.
lá ger dédépádász da mil
üi szá kárát uir et ün
párti éportát dü ntuvmir
dálliisiszmá da lörop dá-
lor.
dopiii nril nöf szá kárát
szisz (diznöf szE kárat
szisz) lyi ögli et ün
répiiblik popüler,
lé kulör da notr drápo
szö: ruzs blá ver.
notr drápo e trikolor
ruzs blá vcr.
*197
Mi az ország fóvárosa? Qr.relle est la capitale kel e lá kápitál dü peji ?
du pays ?
Magyarország fővárosa La capitale de la lá kápitál da lá ógri e
Budapest. Hongrie est Br.rdapest. büdápeszt.
Fekvése idegenek' tanúsága son site est merveilleux szö szit e nlervejö menr
szerint is csodálatos. ménre au témoignage o témlányázs déz_
étrangers.
<les étrázsé.
Gyönyörú hidak kapcsol- Les deux rives du Danubc lé dö riv dü dánüb szö
ják össze a Duna két sont jointes par des zsuét pár dé pö
partját. ponts magnifiques. mányifik.
Nagy- Budapest lakóinak Le Grand-Budapest a la grá büdapeszt á
szánra nregközelíti a approximativement deux áprokszimátivmá dö
2 milliót. millions d'habitants. milió dábitá.
Fővárosunknak sok gyógy- Notre capitale a beaucoup notr kápitál á boku da bé
fürdóje és hőforrása van, de bains thermaux et de termo é dg szursz termál,
valamint számos szép sources thermales. ainsi észi kö grá nöbr da boz,
középülete. qu'un grand nombre de edifisz püblik.
beaux édifices publics.

l98
 pÜccBrBr
Szócsoportok
a) Politika

Ország Le pays le peji

ÁlIam L'État ihn; létá
Államforma La forme d'Etat lá form détá
Köztársaság La république lá répüblik
Népköztársaság La république populaire lá répüblik popüler
Népi demokrácia La démocratie populaire lá démokrászi popüler
Szovjetunió L'Union Soviétique lün!ö szoviétik
Demokratikus országok Les pays démocratiques lé peji démokratik
Kapitalista örszágok Les pays capitalistes lé peji kápitáliszt
Nyugati országok Les pays occidentaux 1é pejiz_okszidáto
Kormány Le gouvernement la gouvernemá
Parlament Le parlement la párlemá
Országgyűlés L'Assemblée nationale lászáblé nászionál
Minisztérium Le ministére le miniszter
l99
Miniszter Le ministre le minisztr
Párt Le parti le párti
Külpolitika La politique extérieure lá politik eksztér!ör
Belpolitika La politique intérieure lá politik étériör
A felszabadulás óta Depuis la libération dap{i lá libérász!ö
Alkotmány La constitution lá kósztitüsz!ö
M unkás-paraszt szövetség L'alliance ouvriére et lál!ász uvr|er é pejzán
paysanne
É,rtelmiség Les intellectuels léz_ételektüel
Ifjúság La jeunesse lá zsönesz
Tanácsok Les conseils (hn), les lé köszej. lé szovjet
soviets (hn)
,d szocializmus építése L'édification du socia- lédifikász!ö dü szo-
lisme sz!álizm
Helyes gazdaságpolitika La politique économique lá politik ékonomik zsüszt
juste
Terv(ek) Le plan (les plans) le plá (lé plá)
Országos Tervhivatal L'Office Nationa| du Plan lofisz nászlonál dü plá
Tervteljesités L'accomplissement du plan laköpliszmá dü plá
A gazdaság iejlesztése Le développement de le dévlopmá da lékonomi
l'économie
200*
Népgazdaság (Nemzet- L'éconontie nationale l,ekonomi nászlonál
gazdaság)
Az életszínvonal javul Le niveau de vie s'éléve Ia nivo da vi szélev
(süllyed)' ( ba isse ) (besz)
A külpolitikai lre.lyzet La sittration de polirique lá szitüásziö da politik
javLrl; ' extérieu re s'amél iore : eksztér!ör számé|!or;
ronrlik (romlott). s'aggrave {s'est aggravée). szágráv (szet _ágrávé).

b ) Ipar, nc z(íga zclastig, k ercsk ede le nt

Nchézipar L'industrie loLrrdc lédüsztri lurd

Könny[iipar L'industrie légére lédüsztri lézser
Ipari Industriel, industrieIle éd üsztrlel
Iparositás (iparosodás) L'ind ustrialisation léd üsztr!álizasz!ó
Gyár La fabrique lá fábrik
üzem L'usine lüzin
Kombinát Les usines léz _üzin
Míihely L'atelier látalié
Munkás, mr.rnkásnó L'ouvrier, l'ouvriére luvrié, luvrier
Brigtid La brigade lá brigád
20l
Brigádvezető Le cheí de brigade Ia sef de brigád
Munkaverseny, La compétition de travail lá kópétisz!ó da tráváj
Termelés La production Iá prodüksz!ó
Termeló Producteur, productrice prodüktör, prodüktrisz
Nyersanyag .,. La matiére premiére lá mátler pramier
Mezőgazdaság L'agricr,rlture lágrikültür
Mezógazdasági Agricol, agricole ágrikol
tlenJaro Avancé, avancée ávászé
Gépesítés La mécanisation lá n-rékánizásziö
Gépesíteni Mécaniser mékánizé
szövetkezet La coopérative lá koopérativ
Termelószövetkezet La coopérative agricole lá koopérativ ágrikol de
de production prodúksziö
Állami gazdaság L'exploitation agricole lekszpl qrátászlon _ágrikol
d'Etat détá
!'agriculture lágri k ültür.
Földmúvelés
Gabona Le blé la blé
Gabonafélék Les céréales lé szér€ál
Búza Le íroment la fromit
Rozs Le seigle la szegl
Árpa L'orge (nn) lorzs

202
Zab L'avoine (nn) lávgán
Burgonya ' La pomnre de terre lá pom ds ter
Kukorica Le maís la máisz
ÁIlattenyésztés L]éleva8e lélvázs
Ló .: Le cheval lo sval
Tehén La vache lá vas
Sertés Le porc |a por
Juh Le mouton la mutó
Kutya Le chien le sié
Macska Le chat la sa
Liba L'oie (nn) luá
Kacsa Le canard la kánár
Tyúk La poule lá pul
Csirke Le poulet la pule
Kakas Le coq la kok
Belkereskedelem Le commerce intérieur la komersz étér!ör
külkereskedelem Le commerce extérieur la konrersz eksztér!ör
Nemzetközi kereskedelem Le commerce international la komersz éternászlonál
szerződés Le contrat la kötra
Egyezmény L'accord (hn) lákor
Aláírni Signer szinyé
203
Kötni Conclure köklür
szállítani Fournir furnir
Cserébe En échange an _ésázs
Kereskedelmet foIytatni Faire du commerce avec fer dü komersz ávek
vkivel :
quelqu'un quelkő
Kemény valuta La devise forte lá daviz fort
puha valuta La devise faible lá deviz febl
Áru La marchandise lá mársádiz
Piac Le marché, le débouché la mársé, la débusé
Ár Le prix la pri
Világpiaci ár Le prix du maI,ché Io pri dü mársé möd!ál
mondial
Közös piac Le marché commun la mársé komö
Szállitmány, küldemény La livraison, l'envoi (hn) lá livrezö, lávqá
Export L'exportation (nn) lekszportász|ö
Import L'importation (nn) léportász!ö
Nyersanyag La matiére premiére, lá máty|er pramler
I<észtermék Le prodrrit fini le prodi,.1i fini
Árucsere Les échanges (hn) léz,ésázs
kulturális érintkezés Les relations culturelles lé relász!ö kiiltiirel
A népek barátsága L'anritié (nn) des peirples lánrityié dé pöpl

204
Békésegyüttműködés La coopération.pacifique Iá koopérásziö pászifik
Békében akarunk élni. Nous voulons vivre en nu vuló vivr á pe.
paix.

c) A mozgalmi éIgt

szervezet Organ isat ion orgánizász|ó

Alapszerv Organisation de base orgánizász!ő d,a báz
Bizottság Le comité le komité.
Vezetóség La direction lá direksz!ö
Központi Vezetóség Le Conlité Central la komité szátrál
Kerületi bizottság Le comité régional lá komité rézsionál
Megyei bizottság Le comité départemental le komité dépártmátál
Alapszervi vezetőség La direction d'une orga- lá direksziö dün orgáni-
nisation de base zászlő da báz
Csoport Le groupe la grup
Titkár Le secrétaire la szekréter
szervező titkár Le secrétaire organisateur lg szakréier orgánizatör
Agit-prop. felelős Le responsable de le reszpöszábl de lázsi-
I'agitation et de la tasziö é de lá propágád
propagande

205
 Gazdasági felelős Le responsable des le reszpöszabl déz _áíerz,
affaires économiques ékonomik
kultúrfelelős' Le responsable des la reszpöszabl déz,áíer-
affaires culturelles kültürel
Sportfelelős ': I
Le (la) responsable des le (lá) reszpöszáb| déz,
affaires sportives áfer szportiv
Instruktor L'instructeur Iésztrüktör
Tag Le membre |a mábr
Gyűlés La réunion lá réún!ó
Taggyűlés (pártgyúlés) La réunion du parti lá réüniö dü párti
Megbeszélés La discussion lá diszküsz!ö
választás L'élection léleksz!ö
Tagtoborzás L'engagement des lágázsmá dé mábr
membres
Tagokat toborozni Engager des membres ágázsé dé mábr
Tagdíj La cotisation lá kotizászió
Kapcsolat Le contact la kötákt
Együttműködés La coopération lá koopérász!ö
kultúrterem La salle culturelle lá szál kültürel
Színjátszó csoport Le groupe théátral le grup téátrál
(műkedvelő) (amateur) (ámátör)

206
Tánccsoport L'ensemble de danse lászábl da dász popüler
populaire
Énekkar Le choeur la kör
La soirée lá szgáré
Próba ' ' La répétition lá répétisz!ö
.Fellépés
La représentation lá raprézátász!ó
Kultúrverseny (kulturális La compétition culturelle lá köpétiszió küItürel
seregszemle) (la revue culturelle) (lá revü kültürel)
Spórtterem (tornaterem). La salle de gymnastique. lá szál de zsimnasztik.

m7
 A LEGFONTOSABB OLVASÁSI ES KIEJTBSr SZABÁLYOK
A betűk vagy beiűcsoportok kiejtése

Betű v.
betűcsoport Kiejtés, ill. jelölés

a á (rövid) la, Marie, ami (lá, mári, ámi)

a á gáteau, bátiment (gáto, bátimá)
ai e chaise (sez)
ay ej crayon (krejö)
ain, aim é (orrhangzó) main, faim (mé, fé)
ail, aille áj travaille (tráváj)
au o aussi (oszi)
an, am á (orrhangzó) dans, lampe (dá, láp)
kettőzésnél v. magánhangzó télégramme, ami (télégrám,ámi)
előtt nincs orrhangzó

i4 l000 szó franciául - 5683

 Betű v. Kiejtés, ill. jelölés Példa
betúcsoport

k encore, docteur (ákor, doktör)

sz (e vagy i elótt) ce, merci (sza, merszi)

sz (a, o, u elótt fordul elő) gar§on, frangais, (gárszó,
frásze)
s chambre, acheter (sábr, ásté)

a (szótag végén nagyon röviden se, lever, je (sza, levé, zsa)

ejtett ö-féle hanB)
sokszor egyáltalán nem ejtjük, chambre, acheter (sábr, ásté)
fóleg szó végén.
e (zárt szótagban) service, certain (szervisz, szerté)
é (szó végén) parler, chez (párlé, sé)
er, ez
e é médecin, déji (médszé, dézsá)
e pére, premiére (per, premler)
é

210
 Betű v.
betűcsopoft Kiejtés, ill. jelölés Példa

é e fenétre, prét (fnetr, pre)

eu ö neuf, heure (nöf, ör)
eau ó tableau, beau (tábló, bó)
en, em á (orrhangzó) encore, empofter (ákor, áporté)
ien, éen ié, éé(az i félhangzó, az é bien, européen (b!é, öropéé)
orrhangzó)

cigarette, langue (szigáret, lág)

zs (e, vagy i előtt) argent, manger, gigot (árzsá,
mázsé, zsigo)
ny magnifique, cologne (mányifik,
kolony)
 Betű v. Kiejtés, ill. jelölés
betűcsoport .

h hérna, a szót tlgy ejtjük, mintha l'homme, s'habiller (lom,

magánhangzóval kezdődnék, szábüé)
tehát van hangkötés;
a kiejtésben nem halljuk, de la Hongrie, huit (lá ögri, iiit)
a szót mégis úgy ejtjük,
mintha mássalhangzóval
kezdődnék, tehát ninc§
hangkötés

t
il, merci (il, merszi)
i (magánhangzó előtt félhangzó: bien, portion (bié, porsz!ö)
i és j közötti hang)
i diner (diné)
 Betű v.
betűcsoport Kiejtés, ill. jelölés Példa

eil, eill eJ conseil, meilleur (kószej,

mejör)
in, im é (orrhangzó) indirect, impossible (édirekt,
époszibl)

J bonjour, jeudi (bözsur, zsödi)

l lampe, il (láp, il)

ill famille, habiller (fámij, ábijé)

o o porte, votre (port, votr)

o o röti, cöté (roti, koté)
oi uá (az u félhangzó) voilá, noir (vpálá, npár)

213
 Betű v. Kiejtés, ill, jelölés
betűcsoport

oln Qé (az u félhangzó

loin, nroins (luö, mué)
az e orrbangző)
on, on1 ó (orrhangzó) kettózésnél v. bon, l'ombre (bö, löbre)
magánhangzó e|őtt nincs bonne, mon ami (bon, monánri)
orrhangzó
ou u vous, bonjour (vu, bözsur)
oui ui (az u félhangzó) oui, Louis (qi, lqi)
oy uáj, (az u félhangzó) voyons, croyons (vuájó, kruájö)

qui, quatre (ki, kátr)

sz (szó elején v. mássalhangzóval) soir, rester (szgár, reszté)

z (két magánhangzó között) maison, chose (mezö, soz)
szó végén nem ejtjük repas, précis, (repá, prészi)

214*
 Betű v.
betűcsoport Kiejtés, ill. jelölés Példa

t table, monter (tábl, möté)

szó végénnem ejtjük petit, complet (pti, köple)
sziő (az i félhangzó, az o oír- portion, fonction (porsz!ö,
hangzó) föksz!ö)

ü tu, sur (tü, szür)

ul üi (az'ü féthangzó) huit, suis ({it, sz!i)
un, um ö (orrhangzó) lundi, un (lődi, ö)
kettőzésnél v. magánhangzó
előtt nincs lumiére, une (lüm!er, ün)
orrhangzó
 Betű v. Kiejtés, ill. jelölés Pétda
betűcsopoít

(mássalhangzó elött) exporter (ekszporté)

gz (magánhangzó előtt)
z (két magánhangzó
között ritkábban: k)
szó végén általában nem
ejtjük
exécuter (egzeküté)
deuxiéme (döziem)
heureux, deux, (örö, dö)

i (idegen szavakban) hydravion, lycée (idráv|ö, liszé)

é (orrhangzó) syndicat, symphonie (szédika,
széfoni)

jelet
Az átírás általában a magyar ábécé betűivel történik. MindÖssze háronr olyan
használunk, amelyek a magyarban ismeretlenek, Ezek:
e (alig ejtett ö féle hangjelolésére szolgál, szótag, ill, szó végén);
Pl.: se lever (sze levé)
216*
á, ö, ö, ö (orrhangzókatjelölnek, amelyek kiejté§énél egy n-féle hang olvad
egybe a magán-
|angz9yal); kb. olyan mint a,,hang'' szó n-je. pl.: dans (dá).
! 9q, (félhangzók jelei, amelyeknél i és j, u és itt. ti e. j közötti hangot ejtünk).
A, magYartól teljesen eltérő fuancia r hangot ",
nem jelöliük krilon azZtírásban, mert ennek
,
el.ujátitása csak:hosszas gyakoilattal és haliás után iehetséges. A magyar r-et
a nyelv hegyé-
nek pergetésével, a francia r-t a nyelvcsap pergetésével képeizük.
EgY kifejezetten népszerű kiadásban ennél több tudományos jel használata szinte
1ehe-
tetlen volna. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy az átirás ciak megközeliti
a kiejtést,
de mindenkinek az életben kell megfigyelnie a francia szavak valóságo. ti"lté.ét,
Az átírásban az á és az é hangokat a magyar ékezettel jelöltük, hingsúlyozni szeretnénk
azonban, hogy ez az ékezet itt nem jelöl hosszúságot. A francia a hang ugyanis
nem azonos
?.*?F,yu, a-val (ilyen hang a franciában nincs is), hanem a magyar á-hoz hasonló hang, de
általában rövid (mint a palócok á-hangja). ugyanígy az éhanggal átirt francia
hang is a
legtöbbször röviden ejtendő é-szerű hang.

Hangkötés

Ha egY szó magánhan gzőval vagy néma h-val kezdódik, akkor a kiejtésben az előtte
á|lő
szó utolsó - többnyire néma - mássalhangzójával legtöbbször egybóolvassuk. Ilyenkor
a szó végi x-et és s-t z-nek,
a d-t t-nek,

2l7
 az f-et v-nek,
az orrhangú m-et és n-et rendes m-nek, ill, n-nek ejtjük, jelöltük, pl,:dix
Az átírásban a hangátkötésmiatt kiejtett mássalhangzót félkövérbetűvel
(kát,álé ?), lTeuf heures (növ_ör),
"ri";i.
tJüfáj les h-eures (léz_ör), quand allez_vous ? vu

Hangsúly
conférence, Az elsó
A hangsúly általában a szó utolsó kiejtett szótagit ira esik: principal,
ha orrhangót vagy hosszú magánhangzót ta_rtalmaz: penser,
szótag is-lehet hangsúlyos,
chez une famille,
Amondathangsrily álta'lában az uiolsó szón van: Hélénedemeure
érzelmileg fonto. sravakat azonban a mondaton beltil bárhol hangsúlyoz_
lirtelmileg és
hatunk: Il n'a rien dit.
A hangsúlyt az átírá§ban nem jelöIjük,
A könyvben hasznáIt rövidítések
qch quelque chose
e. eset
qun qttelqu'un
hn hímnemű
körülbelül részeshat. részeshatározó
kb.
szem. szenrély
l. lásd
névmás szenv. szenvedő szerkezet
névm.
nn nónemű T tárgyeset
Nyelvtan tb. többes szám
Nyt,
2l8*
 tl. tudniillik vki valaki
v. vagy vmi valami
vnrennYi valamennyi inf. főnévi igenév

I
I

219
 NYELVTANI VÁZLAT

Á főnév
. :
A francia fónevek nem szempontjából két csopoítra oszlanak: him- és nőneműek. A hím-
nemű főnevek határozott névelője: le, a nóneműeké: la; magánhangzóval kezdódő főnév
előtt mindkét nemben: l'; határozatlan névelőjük hímnembin: un, nőnemben: qne. PL:
Iejour, la rue, l'institut (hn), l'usine (nn); unjour, une rue, un institut, une usine,
A többes számjele - s (amely a kiejté§ben nem okoz változást), de: a) az-s, -x, -z végűek
nem kapnak ragot: le Frangais - les Frangais , b) az -au, -ou, -eu végűek -x-et kapnak : le
chapeau-leschapeaux,c)az-alvégűekkevéskivétellel,az-ail végűiknekpedigégyrésze
-aux-re végzódik: le cheval - les chevaux, le travail - les travaux (de: Ie festival, - les
festivals stb.).
Ragokat a főnév nem kap. Alany- és tárgyesetben egyforma, a birtokos esetet a de,
a részeshatározó esetet az á elöljáró fejezi ki. E két elöljáró a le, ill, les határozott névelővel
összevonódik du, au, ill. des, arrx-vá. Tehát a íőnév ragozása a következő:

22l
Határozott névelővel
Egyes szám

Alanyeset le jour (a nap) |

la rue l'institut l'usine
Tárgyeset te jour (a napot) la rue l'institut l'usine
de l'usine
|

Birtokos e. du jour (a napnak a)I de la rue de l'institut

au jour (a naonak) á la rue á 1'institut á l'usine
Részeshat. e.
|

Többes szám

jours les rues les instituts les usines

Alanyeset les
(a napok)
les jours les rues les instituts les usines
Tárgyeset
(a napokat)
jours des rues des instituts des usines
Birtokos e. des
napoknak a)
(a
aux jours aux rues aux instituts aux usines
Részeshat, e.
(a napoknak)
Határozatlan névelővel

Egyes szám

Alanyeset un jour (egy nap) une rue un institut une ustne

Tárgyeset un jour (egy napot) une rue un institut une usine
Birtokos e. d'un jour (egy napnak a) d'une rue d'u:r institut d'une usine
Részéshat.e. á un jour (egy napnak) á une rue á un institut a une uslne

Többes szám

Alanyeset des jours (napok) des rues des instituts des usines
Tárgyeset des jours (napokat) des rues des instituts des usines
Birtokos e. de jours (napoknak a) de rues d'instituts d'usines
Részeshat. e. á des jours (napoknak) ö des rues á des instituts á des usines

A birtokviszony fordított: a birtokot előre tesszük, a birtokost utána.

Van a franciában Ún. anyagnévelő is, amelyet akkor használunk, arnikor az egésznek csak

223
egy(mennyiségileg)meghatározatlanrészéről,iltetvemagárólazanyagtólvanszó.Ama-
gyarban ilyenkor nem használunk névelőt.
Azanyagnévelóahímnemben:du,anónemben:dela,magánhangzóvalkezdódőfőnév
l,eau, (Kenyeret,
etott mindt<ét nembe,n: tte l,. Pl.: Je demande du pain, de la viande et de
húst és vizet kérek.)
Mennyiséget kifejező szavak és mértékegységekután csak de
(d') áll, Pl,: Je demande
egy darab húst
beaucoup de pain, un morceau de viande et un verre d,eau. (sok kenyeret,
és egy pohár vizet kérek)
A tárgy tagarlásánál szintén csak rle áll.
Tu prends du café. Tu ne prends pas de café.
(Iszol kávét.) (Nem iszol kávét.)
prenez de la viande. Merci, je ne prends pas de viande.
(Vegyen húst!) (Köszönöm, nem eszem húst.)
Il a de l'argent. Il n'a pas d'argent.
(Van pénze.) (Nincs pénze.)
J'ai regu des lettres. Je n'ai pas regu ile lettres.
(Kaptam levelet) (Nem kaptam levelet.)

224
Melléknév

A íranciában,a melléknév megegyezik a vele kapcsolatos fónévvel nemben és számban.

A nőnemű alak végződése -e, amely a hímnemű alakhoz járul, és gyakran befolyásolja
a kiejtést, pl.: peti[ - petite (pti - ptit), íran9ais - franqaise (frásze - írászez).

Eltérések
a) Megkettőződikaszóvégi nlássalhangzóaz-evégződéselóttalegtöbb-l,-n,-tvégű
melléknévnél,továbbá az -s végűek egy részénéI,pl.: bon - bonne, ca<let - cadette,
gras _ grasse.
b) A nőnemű alak képzésénélgyakran megváltozik a szó végi nlássalhangzó; c - ch
(blanc- blanche), f v (vif, - vive), x -s (heureux - hettreuse).
c) Az-ervégződésbőlanőnemben-örelesz,pl,:cher,chére;ennckanrintájáraképezzük
a premier sorszámnév nőnemét is: premiére.
d) Van néhány olyan melléknév, ame|yiknek a hínlnembcn, egyes számban két alakja
van, a másodikat magánhangzóval vagy nénla h-val kezdódő szó előtt használják.
Ilyenek pI.:
beau, bel (hn) - belle (nn)
nouveau, nouvel (hn) - nouvelle (nn)
vieux, vieil (hn) - vieille (nn)

I5 l000 szó íranciául - 5683 225

 A melléknév többes számát ugyanúgy képezi, mint a főnév (l. ott). A fokozás kÖrÜlirással
történik. Fokozhatunk fölfelé vagy lefelé.
Alapfok Középfok Felsófok
Felfelé fokozás: grand plus grand le plus grand
grande plus grande la plus grande
(nagy) (nagyobb) (legnagyobb)

Lefelé fokozásl moins grand le moins grand

moins grande Ia moins grande
(kevésbé nagy) (a legkevésbé nagy)

Rendhagyó fokozású melléknév pl.:

bon (jó) meilleur (jobb) le meilleur (legjobb)
bonne meilleure la meilleure

a főnév
A melléknévtöbbnyire a fónév után áll, A rövid melléknevek gyakran kerÜ'lnek
itb. hovatartozást jelentők viszont mindig a főnév után állnak; pl,:
elJ, a színt és a népi
le grand livre - le livre bleu, le livre frangais.

226
Á számnév

Tőszámnevek
0 zéro l8 jix-huit ' 36 trente-six
1un l9 dix-neuf 37 trentc-sept
2 deux 20 vingt 38 trente-huit
3 trois 2l vingt et Lrn 39 trente-ncul
4 quatre 22 vingt-clcirx 40 qr.rarantc
5 cinq 23 vingt-trtlis 50 cinqtrante '
6 six 24 Vingt-qtlatrc ó0 s<lixantc
7 sept 25 vingt-cinq soirarrtc-dix
70
8 huit 26 vingt-six qtratrc-vingts
80
9 neuf 27 vingt-scpt qtratrc-vingt-clix
90
10 dix 28 vingt-htrit ccnt
l 00

l 1 onze 29 vingt-ncul l0[ cent un

l 2 douze 30 trente l l0 ccnt <jix
13 treize 3l tlente et un l 90 cent qtratrc-vingt-tiix
14 quatorze 32 trente-deux 200 deux cents
15 quinze 33 trente-trois 2"l4 deux cent soixante-quatorze
1 6 seize 34 trente-quatre 300 trois cents
1 7 dix-sept 35 trente-cinq 1000 mille (keltezésben: mil)
l5, 221
 2000 deux mille 10000 dix mil|e
465l quatre mille'six cent cinquante et un 1 millió un million

1. premier, premiére " 2t. vingt et uniéme

2. deuxiéme: second(e)
(kettó közüt a második)
3. troisiéme
4. quatriöme
5. cinquiéme
A sorszámnevek képzóje
30. trentiéme
70, soixante-dixiéme
100. centiéme
520. cinq cent vingtiöme.
- az l. kivételével - -iéme,

Keltezés
A franciában a keltezés kilejezésére tőszámnevet használunk, kivéve az elsejét, amely sor-
" számnév. Az év - hónap sorrendje fordított : nap - hó - év. Pl. : le dix octobre mil neuf Cent
§oixante-sept (l967. október l0.), le premier mai (május elseje).

A névmdsok

A franciában a névmásoknak hangsúlytalan és hangsúlyos változatai vannak,

228
7
i Személyes nóvmás
l
;
a/ Hangsúlytalan alak: csak igével fordul eló és a kérdó alak kivételével az ígeelótt álI
t
Egyes szám Többes szám

Alanyg591 Je trt notls vous ils, elles én, te, ő stb.

Tárgyeset nle tc nolls votls ]es engem, téged, ót
Birtokos:e.
Részeshat. e. nr'e te ll oLls Votls lctt r nekem, neked,
neki stb.

Ó,) Hangsúlyos alak: ige nélkül áll és kicnreló szcrkezetben vagy elöljárószókkal fordul
elő. PL: C'est á toi qtre je parle. (Neketl beszélck.) Viens avcc moi au théátre!(cyere
velem színházba!)

229
 Egyes-szám Többes szánr

Alanyeset moi toi lui elle nou§ vous eux elles

Tárgyeset moí toi lui elle nous vous eux elles
Birtokos e. de moi de toi de lui d'elle de nous devous d'eux d'élles
Részeshat, e. á moi á toi á lui á elle á nous á vous á eux ir elles

A hangsúlyos névmásjelenté§e ugyanaz, mint a hangsúlytalané (én, te, engem, téged stb.)

230
Birtokos névmás

a/ Hangsúlytalan alak: csak főnévvel együtt fordul elő, és soha sem állhat előtte névelő.

Egy birtok
Több birtok
hímnem I nőnem

l. szem. mon ma mes

egy birtokos 2. szem, ton ta tes
3. szem. son sa SeS

l. szenr. nos
több birtokos 2. szem vos
3. szem. Ieurs

231
-óJ Hangsúlyos alak: birtokos névnrással ellátott lőnevet helyettesít,

Egy birtok Több birtok

Jelentése
hímnenr nOn"nl hínrnenr nOn.nl
| I
l. szem. le nlien la les les az enyém
mienne miens miennes az enyéim
egy birtokos 2. szenr. le tien la les les a tied,
tienne tiens tiennes a tieid
3. szenr. le sien la les les stb.
sienne siens siennes

1. szem. le (la) nötre les nötres a mienk,

,a mieink,

több birtokos 2. szem. le (la) vötre 1es vötres a tiétek,

a tiéitek
3. szem. le (la) leur les leurs stb.

232
Mutató névmós

a./ Hangsúlytalan:csakl::í:._'.*lütt fordul

elő. A himnemben két alakja van, a má-
sodikat magánhangzóval vagy nema l-val
kezdődő ,ro .ro* r,u.r*iliáil
Egyes szám

ce, cet cette

ez a, ezek a

HangsúIyos: mutató névnrással eIlátott főnév

helyett áiI.

Egyes szán-r Többes szám

hímnen-r nonem himnenr I nönem
Jelentése

celui-ci cel Ie-ci ceux-ci celIes-ci ez itt, ezek itt

celui-Iá cel le-Iá ceux-lá celIes-lá az ott, azok oít
 Aceciéscela(rövidítve:ca)eddigmégmegnememlítettdolgokravagyegészmondatra
égal. (Az nekem mindegy,)
vonatkozik, pl.:,Ecoutez .""ií trrurÉu..a' meg ezt;. §a m,est

A vonatkozó névmás''

Leggyakrabban előforduló alakjai :

qui (aki, amely, ami, akik,. amelyek, amik)

qu" iutit, amélyet, amit, akiket, an-relyeket, amiket)
dont'(akinek a, aminek a, akiknek a, amiknek a)

A kórdő névmüsok
Leggyakoribb alakjai:
qui? (ki? kit? személyekre vonatkozik)
que? (mi? mit? nem személyekre vonatkozik)
quoi, avec quoi stb,)
Óuoi?'(elóljárószóval que helyett; de
Körülírással kifejezett ké.dó névmások:
qui est-ce qui? (ki?) qui e§t-ce que? (kit?)
qu'est-ce qui? (mi?) qu'est-ce que? (mit?)

234
Áz en és y határozói névmások

Az en névmás de eIö|iárós főnevet helyettesít,

s így mint,azt kifejezheti, amit a
,.." de elöljáró-
.. y t, e l y h a á ro. ó t s t b.
l11 : 1 "::,ron
t
i i.- E Ül j ;r,5"r;ó k ).
Jzemelyt .;elentő főnevet nem helyettesít.
.h

J'ai visité Paris, j'en connais tous les musées. (Meglátogattam

múzeumát, ti. annak). Parlez-nous.de Párizst, ismerem összes
uot." uá-ű.'ij'en ai déjá parlé plusieurs
fois, (Beszél-
§i,áíiilá';jlrfi;.]oo*o'.beszéltem,oral.'Ci-Üien o".iyri. u.-i"i}:"" "i un. (Hány
Az y névmás á elÖliárós, legtöbbször helyhatározőt
kifejezőfőnevet helyettesít. Részes_
határozó nem lehet. Mint heljhatá."r;
h;ú;;;;iü-"t uronbun elöIjárós főnevet is. Az y is
mindig a íagozott ige előtt áll.
Allez-vous á l'hótel? J'y vais aussi. (A szállodába
megy? Én is oda megyek.) Notre ami
sa chambre, Il y restera jusq";J
H:ll!.lffi -Üi. rs"iitunt u ,ioűa;á-u"J,i'iolgorlt. ott

235
 ,\
,ia

Az ige
A frun.iu igéLet a főnévi igenév végzódése alapján három igeragozási
tíPusba soroljuk: .,

I. ragozás (-er, végri igék): parler

II. ragozás (-ir végű igék): finir \
III. ra-gozás (-re végű igék): vendre
\
Ielen idő
-re végzódésételhagyjuk, és a megmaradó töhöz a következő
A főnévi igenév -er, -ir,
ragokat tesszük:
I.ragozás IL ragozás ItL ragozás

-e -ons -is -issons -s -ons

-^nc

,es ,ez -is -issez -S ,ez

-e -ent -it -issent -t -ent

236
 parler (beszélni) rinir (bevégezni) venrlre (eladni)
a"tő: parl- a tő: fin- a tő: vend-
-
je parle (beszélek) je finis (bevégzem) j";il;
J.u narles
(beszélsz) tu finis (bevégzed) iu vends
il parle stb. it finit stb. i[ vend
(elle) (elle) (elle)
nOuS Parlons nous finissons nous vendons
vous parlez vous finissez vous vendez
ils parlent ils finissent ils vendent
(elles) (elles) (elles)
A többes szám 2. személyű alak a magázást is kifelezi, egyes és többes
parlez_(beszéltek, ön beszél, önök beszéInek).
számban. pl. vous

...A-z.általános alanyt az on névmás fejezi ki, utána egyes szám harmadik személyű igealak
áll. Pl.: on parle (beszélnek, ti. az emúerek.)
Folyamaíos múlt
A jelen idő többes szám l- személyéből elhagyjuk az -ons
ragot, és a tőhöza következó
ragok járulnak mindhárom igeragozásban: ]

-ais -lons
-ais -iez
-ait -aient

23?
 \'

je parlais je finissais je vendais

tu parla,is tu finissais tu vendais
il parlait il finissait il vendait
nous finissions . nous vendions
nous parlions
vous finissiez vous vendiez
vous parliez
ils parlaient ils finissaient ils vendaient
fejez ki, amelynél
Á folyamatos múlt olyan (befejezetlennek tekintett) múltbeli cselekvést
a cselekvésnek sem a kezdete, sem a vége nincs megjelölve,

összetett múlt
Aleggyakrabbanhasználtmúltidó,amelynélazavoirvagyazötresegédigétjelenidóben
utána,
,ueirir;i, afőigét pedig múlt idejű melléknévi igenévi alakban tesszük
-e
-
mritíiaejii meiéknéviigenév végződése
a II. és a IIL ragozásban: -i, ,u, -s vagy -t
ari. iagozáibarr,.,é
parlé fini, lu, mis, ouvert
segédigévei. ragozzuk, étre_rel csak kb, 15 tárgyatlan igét,
Az igék nagy többségét avoir
Ezek kiizül a fontosabbak:
venir űönni), arriver (megérkezni),
aller (menni), partir (elutái), sortir (kimenni, elmenni),
entrer (belépni), monter aiáil;;;ir"e"scendie (lemenni), naitre (születni), mourir (meg_
halni).
238
 étre-rel ragozott igéknéla múIt idejű melléknévi igenév nemben és
..Az számban megegye-
zik az alannyal.

Avoíí*al ragozott ige: Etre-rel ragozott ige:

j'ai parlé (fini, vendu) je suis allé (allée)
tu as parlé tu es allé (allée)
il a parlé ilest allé,
elIe est allée
nous avons parlé nous sommes allés (allées)
vous avez parlé vous étes alles (allées)
t ils ont parlé ils sont allés
f elles sont allées.

Jövő idő

..A.főnéviigenévhez(aIII.ragozásná|az-eelhagyásával)hozzátesszük azavoirigevégző-
déseit:
pl. (parler) -al -ons
-as -ez
_a -ont

239
 je finirai je vendrai
je parlerai
tu finiras tu vendras
tu parleras il vendra
il parlera _--_ il finira
nous finirons nous vendrons
nous parlörons vous vendrez
vous parlerez vous finirez
ils finiront ils vendront
ils parleront

Feltételes mód
a folyamatos
A főnévi igenévhez (a III, ragozásnál az -e elhagyásával) hozzáillesztjük
múlt'ragjait. je vendrais
je parlerais je finirais
tu finirais tu vendrais
tu parlerais il vendrait
il parlerait il finirait
nous finirions nous vendrions
nous parlerions
vous finiriez vous vendriez
, vous parleriez ils vendraient
ils parleraient ils finiraient

240
7-.-

FeIszólító mód

A jelen idő egyes szám 2. személyéből és a többes szám l. és 2. személyéből ethagyjuk

a személyes névmást. Az I. ragozásnál az s-t is.
parle ! : finis ! vends !
parlons ! finissons ! vendons !
parlezI finissez ! vendez !

Eltérésekaz -er végű igék ragozósában

1. A,,lever" tipusú igéknél,vagyis ahol a tő uto|só szótagjában néma -e van, ez a néma

-e tompa ékezetet kap a néma -e-t tartalmazó ragok előtt: je léve, t'u léves, il léve, ils
lévent, (de: nous levons); je léverai stb,
2. A ,,préierer" típusúigék a tó utolsó szótagjában levő -é-t -ö-re változtatják a néma
-e-t tartalmazó ragok előtt: je préfére, il préfére, ils préférent.(Csak a jelen időben !)
3. Az -eler és -eter végű igéknéIaz l, illetve a t néma -e-t tartalmazó ragok előtt megkettő_
zödik: j'appelle, tu appelles, il appelle, ils appellent; je jette, tu jettes, il jette, ils jettent,
de: nous jetons.
4. Az -oyer, -uyer végű igék néma -e előtt az y-t i-re változtatják: j'essuie, tu essuies, il
essuie, ils essuient.
16 1000 szó franciául - 5683 24l
 5. A -cer és -ger véEű igék -a vagy -o-val kezdődő ragok elótt a tő végi c-t §-re, a tóvégi
g-t ge-re változtatják: nous commen§ons, nou§ mangeons; je commengais, je mangeais.

Eltérésekaz -ir végű,igéknél

l. Az ,,ouvrir" típusúigék jelen időben az első ragozás szerint ragozódnak: j'ouvre

tu ouvres, il ouvre, nous ouvrons, you§ ouvrez, ils ouvrent,
Szenvedő múlt idejű melléknéviigenevük: -ert-re végződik: ouvert, ouverte. Tehát az \
összetett múlt idejtik: j'ai ouvert, tu as ouvert, il a ouvert stb.
2. A,,partir,, tipusú iget a III. igeragozás szerint ragozódnak ajelen idöben, de az egyes
számban kiesik a tő végi utolsó mássalhangzó: je pars, tu par§, il part, nous partons, vous
partez, ils partent, A többi alak szabályos
3. Az -oir végű igéket a rendhagyó igék közé soroltuk. A rendhagyó igék fontosabb alak-
jait helyszűke miatt csak az ABC-szótárban közöljdk.

Á visszaható ige

á visszaható igét a francia nyelv visszaható névmás segítségévelfejezi ki. Ez a névmás

közvetlenül a ragozott ige elé (összetett múlt időben tehát a segédige elé) kerül. A visszaható
névmások a következők:
me, te, se, nous, vous, se,

242.
 Magánhangzóval vagy néma h-val kezdődö ige előtt az -e-végű névmások végénaz e
helyett ' van: m' t' s'.
A visszahaió igéket ötre-rel ragozzukl
' , se réveiller (felébredni)
je me réveille je me suis réveillé (réveillée)
tu te réveilles tu t'es réveillé(réveillée)
il se réveille il s'est réveillé
(elle) elle §est réveillée
nous nous réveillons nous nous §ommes réveillés(réveillées)
vous vous réveillez vous vous étes réveillés(réveillées)
ils se réveillent ils se sont réveillés
(elles) elles se sont réveillées

A szenvedő szerkezet

A szenvedő §zerkezetet,a francia nyelv úgy fejezi ki, hogy az étre igét íagozza a megfelelő
idóben, és a fóigét a szenvedő múlt idejű melléknévi igenév alakjában teszi utána. Ez a mel-
léknéviigenév természete§en megegyezik az alannyal nemben és számban, mert étre-rel
ragozzttk. Szenvedó alak csak tárgyas igéből képezhető.
t6| 243
 j'lnvite je suis invité (invitée)
j'ai invité j'ai étéinvité (invitée)
j'inviterai je serai invité (invitée)
(meghívok, meghívtam (meghívattam - engem meghívtak stb.)
srb.)

Cselekvő mondat átalakítása szenvedő szerkezetté úgy törlénik, hogy a cselekvő mondat
tárgya lesz a szenvedő szerkezet alanya,azállírmánya megl'eleló szenvedő szerkezetű alakba
kerül, a régi alany pedig (ha volt ilyen) par vagy de elöljárós határoző lesz.
Mon ami m'a invité. Je suis invité par mon ami,
La mére habille l'enfant. L'enfant est habillé par la mére.

Á kérdő alak
A kérdó alakot fordított szórenddel akkor fejezzük ki, ha az atany személyes névmás.
Ilyenkor, ha az egyes szám harmadik személy magánhangzóra végződik (az I. ragozású
igéknélés jövő időben mindhárom ragozásban), a magánhangzó-torlódás elkerÜlésére t-t
iktatunk be: Parle-t-il? Finira-t-elle la lettre? (Be fogja fejezni a levelet?)
Ha az alany lőnév, az állítmány előtt marad, de az állítmány után megismételjük az
alanyt személyes névmás formájában: André pdrtira-t.il demain? (Elutazik hoinap And-
rás ?) (Alanyismétlő szórend.)
244
 Bármely mondatot kérdő mondattá változtathatunk anélkül, hogy a szórendjét meg kel_
Iene változtatnunk, ha az est-ce que kérdó kifejezéssel kezdjük a mondatot: Est_ce que
i Pierre partifa demain? (Péter eIutazik holnap?) (Egyenes szórend.)

:j

, A ragadó alak

A tagadó alakot általában tagadó szópárokkal képezzük, amelyek az ige ragozott részét
fogják közre: ne... pas, ne...rien, ne...point stb.
I Je ne vais pas au théetre. (Nem megyek színházba.)
_ Il n'a pas bien dormi. (Nem aludt jól.)

Az elöIjárószók

Az elöljárószók közül csak a két legváltozatosabb jelentésűt soroljuk itt föl, a többit
a szótárban közöljük, E két elöljárószó ade és azá.
A de elöljárószó kifejezhet:
birtokviszonyt: le sac de Paul (Pál táskája).
helyhatározót: ,,honnan ?" kérdésre: -tól, -től, -ból, -ből jelentéssel: I1 arrive de Paris. (Párizs_
ból érkezik.) Nous venons de l'usine. (Az üzemből jövünk.)
245
 T.

,,közül" ielentéssel kiemelést: Í'un des camarades (egyik elvtárs) le plus beau des monuments
(az emlékművek legszebbike).
anyagnévelőt l. a 224. lapon

Az ir elötjárószd- kifejezhet:
részeshatározót: Donne ce billet ir ton frére : (Add ezt a jegyet a fivérednek.) ;
helyhatározót:,,hol?" kérdésre:ir Paris, á l'usine (Párizsban, a gyárban);
id6határozót: ,,mikor?" kérdésre:á midi, au printemps (dé|ben, tavasszal).
Gyakran fordul elő mindkét elöljáró ige vagy melléknév vonzataként, az ilyen vonzato-
kat a szótárban jelöltük.

246
 MAGYAR-FRANCIA SZÓTÁR

(A rendhagyó igéknéla jelen idő egyes szám 1., többes szám 1. és 3. személyét, az összetett
múlt idő és a jövő idő egyes szám 1. személyétadtuk meg. Azigék utáni római szám a
ragozási típust jelenti.)

A alacsony bas, basse

alatt sous
abbahagyni cesser I. de * főnévi igenév alatta vminek au-dessous de qch
ablak la fenétre aláírni §igner I.
ablakűveg la vitre alámerülni plonger, faire le plongeon
adag la portion alkalmazott l'employé (hn),
adni donner I. l'employée (nn)
ajánlani recommanderI. alkohol l'alcool (hn)
ajánlat Ia proposition, l'offre (nn) alma la pomme
ajtó la porte alsónadrág le caleqon
akarni vouloir: je veux, nous voulons altató le dormitif
ils veulent; j'ai voulu, je voudrai aludni dormir: je dors, nous dormons,
,-
aktatáska la serviette ils dorment; j'ai dormi, je dormirai
I
l 247
.aludttej le lait caillé ágynenrű le linge de lit
amerikai américain, -e álIandóan constamment
angol anglais,,-e állapot l'état (hn)
annál jobb tant mieux állaitenyésztés l'élevage (hn)
anya la mére . : állás l'emploi (hn), la place, le poste
antikvárius lebouQuiniste állomás la station, la gare
apa le pére álom le réve
aprópénz la monnaie álmodni réver
aranyérem la médaille d'or általában généralement
arc (kifejezés) la mine általános général,-e
articsóka l'artichaut (hn) ár le prix _
asszony la femme, la danle árfolyam le cours
asztalos le menuisier árjegyzék le catalogue
autó l'auto (nn), la voitr.rrc árnyék l'ombre (hn)
autógumi le pneu árucikk l'article (hn)
azonnal tout de suite áruház le ma§asin
azután ensuite ásvánv le minéral
ásványviz l'eau minérale (nn)
Á átadni remettre: je remets, nous ren]ct-
tons, ils remettent; j'ai remis; jc
ábrázolni (bemutatni) représent€r I. remettrai; transmettre: l. remettre
ásy |e lit átjáró le passage
ágyban maradni garder le lit átfutni parcourir: je parcours, nous

248
 parcourons, ils parcourent; j'ai par- bámtrlatos épatant, -e; étonnant, :e
couru; je parcourrai becsomagolni (árut) emballer
átkelés Ia traversée (utazáshoz) faire ses malles
átöltözni se changer befedni couvrir: je couvre, nous cou-
átszállni changer I. de qch vrons, ils couvrent; j'ai couvert; je
couvrlral
B befesteni (ruhát, hajat) teindre: je teins,
nous teignons, ils teignent; j'ai teint;
bajnok, bajnoknő le clranrpion, la cham- je teindrai
plonne bejárat l'entrée (nn)
bajnokság le chanrpionnat bekötni (könyvet) ielier I.
bal (oldaIil gauche beleegyezni consentir: je consens, nous
baleset l'accident (hn) conseirtons, ils consentent; j'ai con-
balra (fordulni) (tourncr) á gauche scnti: je consentirai
balra tartani lenir sa gauche beleegyezem d'accord
balösszekötó l'inter-gauche (hn) beleszeretni vkibe tomber amoureux'
balszélső l'ailier-gauche (hn) de qun
bányász le mineur belépni entrer I.
barát, barátnó l'ami (hn), l'amie (nn) belépőjegy le billet d'entrée
barna brun, -e belső, belseje l'intérieur (hn)
barna kenyér le pain bis bemutatni présenter
báj (kedvesség) la gráce bemutatkozni se présenter
bájos charmant, -e bennfoglaltatik (étre) compris, -e

249
. benzin l'essence (nn) blokk la note, la fiche
benzinállomás le po§te d'essence blúz le corsage
berakás (frizuráé) la mise en plis bók le compliment
beszerezni vmit se procurer qch bonyolító, -nó l'opérateur (hn), l'opé-
bécsi szelet l'escaldpe (nn) á la vien_ ratrice (nn)
noise bor le vin
bélelt doublé, -e; fourré, -e borítékl'enveloppe(nn)
bélyeg le timbre borjú le veau
bérelni, bérbeadni louer I. borotva le rasoir
bérmentesíteni affranchir Il. borotvakészlet le trousse á raser
bifsztek (angolos) lé bifteck (saignant) borotválni raser I.
(jól kisütött) (bien cuit) borotválkozni se raser I.
birta le mouton, la brebis borravaló le pourboire
birkózás les luttes (nn tb.) bors le poivre
bírni (vkinek vmüe van) avoir: j'ai, bot la canne, le báton
nous avons, ils ont; j'ai eu; j'aurai boy (száIlodai) le chasseur
(képes vmire) pouvoir: je peux. nous böicsészhallgató l'étudiant (hn) ös lettrcs
poúvons, ils peuvent: j'ai pu: je pourrai bőr la peau, le cuir
bíró (versenyen) I'arbitre (hn) bórönd la valise
bizottság le comité bronzérem Ia médaille de bronze
biztos sür, -e; certain, -e búgás(telefonkapcsolás) ledóclic
biztosítani assurer I. burgonya la pomme de terre

250
 c cs
ceruza le crayon
cédula la fiche
cégtábla, cégér::l'gn5glgne (nn)
cékla la betterave rouge
cigaretta (füstszűrós) la cigarette (avec
filtre)
cigarettatárca le porte-cigarette
cikk l'article (hn)
cím (tevélen) I'adresse (nn)
(állás, könyvcím) le titre
címzett le destinataire
cipész le cordonnier
cipő (félcipő) les chaussures (nn
(les souliers) (hn tb.)
cipőosztály le rayon des chaussures
cukor le sucre
cukrászsütemény la pátisserie
cukros sucré, -e
csaknem presque
család la famille
családi penzió la pension de famille
c§apat l'équipe (nn)
csatár l'avant (hn)
csatlakozás la correspondance
csekélységla bagatelle
csekk le chéque
csendes,nyugodt calme,tranquille
csendélet la nature rnorte
csengetéS la sonnerie
csengetni sonner I.
tb.) csengőgomb le bouton d'appel
csepp la goutte
csésze la tasse
csillag l'étoile (nn)
csinálni faire: je fais, nous faisons, ils
font; j'ai fait; je ferai
csinos joli, -e
csipke la dentelle
csipkeharisnya les bas (hn tb.) dentelle
25l
csirke le poulet datolya la datte
csodálatos admirable, merveilleux, -euse dátum la date
csodálkozni vmin s'étonner I. de qch de mais
csodálni admirer I. defekt la panne (de moteur)
csokoládé le choe,olat dél (l2 óra) le midi
csokor le bouqriet déI (égtájl lc sud
csomag (postai, vásárlási) le paquet, délben á midi
(útD le bagage, la valise diákszálló le foyer d'étudiants
csomagfeladó vevény le bulletin de ba- diéta le régime
gages, le bulletin d'enregistrement diétát tartani suivre un régime: je suis,
csomagolás l'emballage (hn) nous suivons, ils suivent; j'ai suivi;
csomagoló (osztály) le service d'embal- je suivrai
Iage diétázni €tre au régime: je suis, nous
csomagolópapír le papier d'embailage sommes, ils sont;j'ai été;jeserai
csónak le canot díj (fuvar. postai) la taxe
csónakázás le canotage diszkoszvető le lanceur de disque
csoportvezető le chef du groupe díszlet le décor
csúszós glissant, -e disznó le porc
divatlap le journal de mode
divatos (étre) en vogue; (étre) á la mode
D doboz (gyufa) la boite d'allr-rmettes
darab la piéce dohánvozni fumer I.
dauer la permanente dokumentumfilm le film documentaire

252
7
L.
dolgozni travailIer T. egyetemi hallgató, -nó l'étudiant (hn),
dolog (tárgy) la chose l'étudiante (nn)
drága cher, chére egyetérteni étre d'accord (avec qun sur
durván brutalement qch)
dzsem la corÉture egyetértés l'accord (hn)
egyetlen egy un seul, une seule
E egyhangúlag unanimement
egyidős du méme áge
ebéd Ie déjeuner egy kicsit un peu
ebédelni prendre le déjeuner: je prends, egysoros (zakó) (le veston) droit
nous prenons, ils prennent; j'ai pris; egyszer une fois
jeprendrai egyszerú simple
ebédlő la salle á manger együtt ensemble
ecet le vinaigre együttes l'ensemble (hn)
egész tout, -e; entier, -iére ehetetlen immangeable
egészség la santé ejtőernyő le parachute
nem pas du tout
egyáltalán eladni 'vendre: je vends,
egybecsomagolni faire un seul paquet nous vendons, ils vendent; j'ai vendu;
egyedül seuI; -e je vendrai
egyene§ droit, -e eladó (férfi) le vendeur
egyesület l'union (nn), la société elárusítónó la vendeuse
egyetem l'université (nn) elbűvölni enchanter I.
elegáns chic, élégant, -e

253
elegendö suffisant, -e sortons, ils sortent, je suis sorti;
eleie (kezdete) te début ie sortirai
'l'ecole elmenni vhonnan s'en aller I.
eljmi iskola (nn) primaire
elégedett content, _e elmúlt passé, -e
elfogadni accepte{,I. elnök le président
(adoptálni) adopter I. eloltani éteindre: j'éteins. nous étei-
erÖelaini occuper I. tenir une place: je gnons, ils éteignent; j'ai éteint; j'étein-
tións, nous ténons, ils tiennent; j'ai drai
tenu; je tiendrai előadás la conférence, le discours
elfoglaítiág l'occupation (nn), l'emploi (színházi) la représentation, le spec-
(hn) tacle
elhagyni quitter I. elóadás (egyetemi) |e cours
elhelyezni placer I. clőadó le conférencier
elhozni apporter I. (vállalatnál) le rapporteur, la rappor-
elkészítenipréparerI. teuse
elkészülni étre prét, -e (étre:lenni; elóadásokra járni suivre les cours: je
l. ott) suis, nous suivons, ils suivent; j'ai suivi;
je suivrai
elkísérni accompagnerI.
elküldeni envoyer I., expédier I. előétel le hors-d'oeuvre
ellenőrizni contrölerI. előfizetni vmire s'abonner á qch, étre
ellenszél le vent contraire abonné á qch
ellenkezőleg aucontraire előhívó le révélateur
elmenni otthonról sortir: je §or§, nous előre ö l'avance, d'avance

254
elótt (hely) devant emlékezni se souvenir de qch: je
(idő) me
avant souviens, nous nous souvenons, ils se
előzni (járművel) doubler I. souviennent;je me suis §ouvenu; je me
elragadó ravissant, -e souviendrai
elsőrendű de prömier ordre ernlékmű le nronument
(minőségű) de premiére qualité energia l'énergie (nn)
elsőség la priorité engedélyezni accorder I.
elsősorban en premier lieu enni prendre: jeprends, nous prenons,
elterülni s'étendre III. ils prennent; j'ai pris; je prendrai; man-
eltévedni s'égarer I. ger I. (l. Eltérések az -er végű igéknél)
eltűnni disparaitre: je disparais, nous erdó la forét, le bois
disparaissons, ils disparaissent; j'ai eredeti original, -e
disparu; je disparaitrai eredeti (váItozat) la version originale
elutazni partir: je pars, nous partons, eredmény le résultat
ils partent; je suis parti; je partirai erő la force
elvágni couper L eróleves le consommé
elveszteni perdre lII. erós fort, -e; solide
elvinni emporter I. erős dup|a (fekete) le caíébien serré
elviselni supporter I. erre par ici
elvtárs, -nő
Ie camarade, la camarade esés la chute
ember l'homme (hn) esni tomber I.
emelet l'étage (hn) (eső) pleuvoir: il pleut; il a plu; il pleuvra
emlék- commémoratif, -tive e§ő la pluie

255
este le soir életkor l'áge (hn)
esti tagozat 1es cours du soir élenk vif, vive
eszköz le moyen ének ia chanson
eszteigályos le tourneur énekes, -nő le chanteur, la chanteuse
evezős le rameúi,: la rameuse építenibetir II.
expressz levél la lettre par exprés, la eoitómunkás l'ouvrier (hn) du bátiment
lettre urgente eblilet l'édi6ce (hn), le bátiment
ezüstérem la médaille d'argent ér vmit valoir: il vaut; il a valu; il vaudra
érdekes intéressant,-e
É. érdeklődni s'intéresser á qch
érdemes (pl. művész) émérite
édes doux, douce, érdemesl cela vaut Ia peine
édesanya la möre érezni §entir: je sens, nous sentons, ils
ég, égbolt le ciel sentent; j'ai senti; je sentirai
éhesnek lenni avoir íaim érme le jeton
óhség la faim érteni comprendre: je comprends, nous
éjfélle minuit comprenons, ils comprennent; j'ai
éjfélkorá minuit compris; je comprendrai
éjszaka la nuit értékesprécieux. précieuse
ékszer le bijou érzékenysensible
ékszeráru labijouterie észak le nord
élelmiszer le comestible, les vivres (hn tb,) étkezni prendre les repas
élelmiszerosztály lerayond'alimentation (prendre:venni; l. ott)

256
étkezőkocsi le wagon-restaurant fáradt flatigué, -e
étkészlet le service de table fáradtság la latigue
étlap la carte fázékony frileux, frileuse
étlap szerint á Ia carte fecsegő loquace
étterem le restáurant fedett couvert, -e
étvágy l'appétit (hn) fedélzet le bord
év l'année (nn), l'an (hn) fedélzeten á bord
évszak la saison fehér blanc, blanche
évszázad le siécle fehérnemű le linge, la lingerie
fehérneműosztály le rayon de Ia lin-
F gerle
fej la téte
fagylalt Ia gIace fejfájás le mal á la téte, le mal de téte
fagyni geler L (l. Eltérésekaz -er végű fejlődés le développement, le progrös
igéknél) fekete noir, -e
faj la race fekvés le site
fajta la sorte feladni expédier I.
farkas le loup í'eladó l'expéditeur (hn)
farkaséhségla faim de loup felelni répondre III., répliquer L
fáj (a feje) avoir mal (á la téte) (avoir: feleség la femme, I'épouse (nn)
bírni; l. ott) feleségül venni épouser I.
fájdalom la douleur felé vers
fáradság la peine felfedezni découvrir: je découvre, nous
l7 1000 szó franciául - 5683 257
 découvrons, ils découvrent; j'ai décou- felvilágosítás le renseignement
vert; je découvrirai felvilágosító iroda le bureau de rensei-
felhozatni faiie monter: je fais, nous 8nement
faisons, ils foni; j'ai fait; je ferai monter ielvonás l'acte (hn)
felhozni monter.I; felvonulni défiler I.
felhő le nuage fenék le lond
felirat l'inscription (nn) fenntartani réserver I.
feliratos film le film sous-titré festeni teindre: je teins, nous teignons,
(l. Eltérésekaz ils teignent; j'ai teint; je teindrai; pein-
felkelni se lever -et végű
igéknél) dre (l. teindre)
felmenni monter I. festett teint, -e
felnőtt adulte festó le peintre
felosztani diviser I. fék le frein
felöltő le pardessus fél- demi-
felöltözni s'habillerI. félbeszakítani interrompre II[,
felpumpálni (gumit) gonfler I. (le pneu) couper I.
felizabadítás l'affranchissement (hn), la lelcipö les souliers (hn tb.)
Iibération lélkészdemi-conlectionné, -e
felszállni monter L (kb,) la livre
fél kiló
felszerelni vmivel rnunir II. de qch félnap la demi-journée
felszín la superficie félret-enni réserver I, mettre de cöté (l.
feltárcsázni composer I. le numéro tenni)
felváltani changer I. fényűzés le luxe

258
fényképla photo fogkrém la dentilrice
fényképezőgép l'appareil (hn) photogra- l"oglalkozás la professio4, le métier
phique foglalkozni vmivel s'occuper l, de qch
férfi- masculin, -e 1-oglalt prjs, -e, occupé, -e, engagé, -e
férfias viril, -e . ., fogni, megfogni prendre:je p..nd.lnou,
férfi öltözők lds-cabines (nn tb.) pour prenons., ils prennent; j'ai pris; je
hommes prendrai
férj le mari, l'époux (hn) fogorvos le dentiste
férjhez menni se marier I., épouser I. fogyasztás laconsommation
férjnéllenni étre nlariée fok |e degré
fia vkinek le fils loIyékonyan couramment
figye|em l'attention (nn) folyó le íleuve, la riviére
finnugor finno-ougrien,-ne folyóirat la revue
fiú le garqon folyosó le corridor
fiútestvér, fivér le frérc folytatni continuer I.
fizetni payer I. fontos important, -e
fizikus le physicien fordítani traduire: je traduis, nous tra-
fodrász, -nő le coiffeur, la coiffeuse duisons,. iIs traduisent; j'ai traduit; je
fodrászüzlet le salon de coiffure traduirai
fog la dent fordítás la traduction
fogalmazvány le brouillon fordító le traducteur
fogfájás le mal aux dents forduló le tournant
fogkefe la brosse á dent forgalmas mouvementé,-e
17,
259
íorealmi engedély la carte grise funkcionárius lefoctionnaire
forió (tárgy) chaud. -e, brülant, -e futballozni jouer I. au football
(folyadék)'bouiIlant, -e futó le coureur
fő- orincipal, -e lüce la figue
füÉgetlenség l'indépendance (nn)
_

főkönvvclő lechc[-comptable
foldaIátti (villanlos) le nrétro fül l'oreille (nn)
ráiásrint (épi'ilctbcn) le rez-dc-chaussée fülbevaló la bolrcle d'oreille
(szinházban) lc partcrrc fülke la cabine
fölösleges superfitt. -e: inutile für<leni se baigner [.

fö|ött arr-dessus de qch itlrdti (gyóey) le bain (thermal)

fölszerclós |'équipenrent (hn) fürdókijpeny Ia baigneuse
iói"ii.t"i faire monter (faire, csinálni; für<Jónatlrág le calegon de bain
l. ott) für<lőruha te nlaillot de bain
fónök le chef l'iirdósanka le bonnet de bain
|'tirt|ószézon la saison balnéaire
fótt hús la viande bouillie
főváros la capitale fiirrlöszoba la salle de bains
főzelék le légume liist la ltrnréc
iórnl- rulr" ú cuisine (faire-,csináIni, l, hús la viande
fiistölt fumée
ott)
iiiiii.tirO. cigaretta lacigaretteavec filtre
francia franqais, -e fúszerárú|'épicerie(nn)
frizura la coiffure fűtés le chauffage
funkció la fonction fütvülni siffler l,
rriá (noi) la gaine

260
 G gunlirnatrac le matelas pneunlatiquc
gl,Isllusos appétissant, -c
gabona |e giain, le blé gyakran souvent
gabonafélék les_céréales(nn tb.) cyapjú la laine
garázsba tenni : garer I. gyár la labrique
gazdasági écononlique gyártani íabriquer I.; produire: je pro-
gerelyvető Ie lanceur dc javelot tluis, nous produisons, ils produisent;
gesztenye le marrcln j'ai produit: jc prodtrirai
gesztenyebarna marron gyáltiis la labrication
cép la machine gyengc faible (cigaretta) doux, doucc
gépészle mécanicierr gyengélkedő indisposé, -e
gimnázium le lycée gyere ! viens !

cól le but gyernrck l'enlant (hn, nn)

gólt lőni marquer I. Ie but gyernrekjegy le billet pour enlant
golyóstoll le stylo á billc gyertya la bougie
gomba le champignon gyógyszert beszedni prendre le médica-
gondolat l'idée (nn), la pensée nrent (prendre-venni; l. ott)
gondolni penser tr. gyógyszerész lcpharmacicn
görcs la crampe 8yors rapide
görögdinnye lapastéque gyorsan vite
gőzfürdő Ie bain de vapeur gyorsaság la vitesse
gőzhajő le bateau á vapeur gyors- és gépirónő la sténo-dactylo
gratulálni vkinek féliciter I. qun gyorsúszó le nageur de vitesse

26l
gyorsvonat le train express, le rapide halászlé la soupe au poisson,
gyönyörű magnifique (provánszi) la bouillabaisse
svönsvsor le collier hallani entendre lII.
ávarőí remporter l. h prix, l'emporter I. hallás |'ouie (nn)
gyOrtes victorieúr, -euse; le vainqueur hallgató l'auditeur(hn)
gyufa l'allumette (nn) (téle[on) le récepteur. l'écouteur (hn)
gyűjtemény la collection (egyetemi) l'étudiant (hn), l'étudiante
svűmölcs le fruit (nn)
ivtimolcssaláta la salade de fruits halott mort. -e
Öyűrhetetlen indéfroissable halvány páIe
gyűrű la bague hamarosan bientöt
hamis faux, fatrsse
H hang (gépi) le son
(emberi) la voix
hai les cheveux (hn tb.) hangosabb, hangosabban plus haut
ha]mosás le champooing hangsúlyozni accentuer[.
hajnal l'aube (nn) hangszer l'instrument (hn)
haió le bateau hangszóró lehaut-parleur
hajszárító le séchoir (á cheveux) hangverseny le concert
hajtási igazolvány le permis de conduire harag la colére
hal le poisson harisnya les bas (hn tb.)
haladás le progrés harisnyanadrág lecollant
halál la mort használat l'usage (hn)

262
használni enrploycr (l. Eltérések az -er háziasszony la nrénagére,la maitressc tle
végű igéknél;; rrtiliser l. maIson
haszontalan inutile háztartás le nlénage
-hat, -het pouvoir: je per-rx, nolls pou- hegedű lc violon
vons. ils pe[lven(: j'ai pu: je potrrrai hegy, hegység la montagne
határozat la décision, le décret ...-hegy le mont ,..
határozott ferme hely la place, le lieu
havi íolyóirat le périodique mensuel helyes juste, correct, -e, exact, -e
hazanlenni rentrer I. helyettes igazgaíő le directeur adjoint
háború la guerre helyi local, -e
hálókocsi le wagon-lit hentesáru, -üzlet la charcuterie
hányadika ? le combien ? hetilap l'hebdomadaire (hn)
hányszor? combien de íois? hét la semaine
háromszíníítricolore hétköznap le jour ouvrable
hárontszor trois lois hiányzik (személytelen ige) il nranque
hát le dos hiba la faute, |e délatrt
hátizsák |e sac á dos, le sac de touriste híd le pont
hátlapon all verso hideg lroid, -e
háton úszni laire la ptanche hihetetlen incroyable
hátvéd l'arriöre (hn) hinni croire: je crois, nous croyons, iIs
ház la maison croient i j'ai cru: je croirai
házas marié, -e hír la nouvelle
híradó (film) les actualités (nn tb.)

263
hil,cs célöbre hozzászokni vmihez s'habituer I. á qch
hírnévla rintlrlllrréc h<lzzászánritani ajotrter l.
hitcllcvól la ltttle tlc crótlit h(jí'tlrrás la sourcc thernlale
hitvcs l'ópoLrr'(hn), l'ópottsc (nn) h(inrérséklctlatcnlpóraturc
hivatal |'ollice 1l}n). lc burcatt hiiség la chaletrr
hivataIos oíIicic|, -le hírg la soeltr cadette
hívni appelcr (l. t:ltórésck az -er vógti hús la viande
igéknél) húslcves lc bouillon
hizni grossir lI. hússallrta la saladc russe
holnap tlcrltlin hiitii (autón) le radiateur
holnaptrtlin uptó:-rlctttuitt
holt évad la nltlrtc saisotl I
hónap le nlois
hónapos rctek le radis r<lsc iticg lc nerl
honfiiárs |c ctlnrpatritltc, la ctlnrpatri<lte itlcxcn étranger, -ére
honnan ? d'oü '] i.lcic il c\t temps de l lónévi igenév
hordani portcr l. iLli]. irliiirirás le tcmps
hordár le porteur itlóiárúsjclentcs lc bulletin météoroIo-
giqLre
horgony l'ancre (nn)
hosszú long, longue i.lóióslris le pronostic
ií'jabb cadet, cadette; plus jeune; moins
hosszúság la longueur
hosszútávlutó le coureur de fond ágé, -e
hozni apporter l. ifjúság la jeunesse

264
 ifjúsági mozgalom le mouvement de Ia irodai alkalmazott l'employé de bureau
Jeunesse (hn)
...ig jusqu'á.... irodalom la littérature, Ies lettres (nn tb.)
igaz vrai, -e ls aussl
igazság la vérite,- iskola l'école (nn)
igy ainsi iskolába járni fréquenter I. l'école
ijedtség la frayeur ismeretség la connaissance
illusztrált illustré, -e ismerni connaitre: je connais, nous con-
indulásra kész prét, -e au départ naissons, ils connaissent; j'ai connu;
indulni vhová partir pour qch: je pars, je connaitrai
nous partons, ils partent;.je suis parti, ismert connu, -e
je partirai ismételni répéter I.
ing la chemise iszapfúrdő le bain de boue
inkasszálni encaisserI. ital la boisson
intézet l'institut (hn) itatós le papier buvard
ipar l'indLrstrie (nn) ivócsarnok la buvette
ipari industrieI, -Ie ivóvíz l'eau (nn) potable
irány la direction, le sens iz, izlés le goüt
iránytű la boussole, le compas ízetlen fade
írni écrire: j'écris, nous écrivons, ils izzadni suer I., transpirer I.
i écrivent: j'ai écrit: j'écrirai
l író l'écrivain (hn)
iroda le bureau

265
 J jelenteni
- (vkinek)signifier I.
annoncer I., comntuniquer I.
iavára en faveur de jelleg le caractére
lavítani réparer I., faire les réparations jég la glace
(faire-csinálni; 1. ott) jó bon, bonne, bonvenable
(írást) corriger I. jó színben van il a bonne mine
javítóműhely l'atelier (hn) de réparations jobb meilleur, -e
javulni s'améliorer I. iobb(oldali) droit, -e
járni marcher I. oldalon közlekedni tenir sa droite:
- je tiens,
lobb
játék le jeu nous tenons, iIs tiennent; j'ai
játékszer le jouet tenu; je tiendrai
játékos le joueur iobbra fordulni tourner l. á droite
jegeskávé le café glacé iobbra tartani tenir sa droite 1tenir- tar-
iesv le billet tani; l. ott)
jeéveladás, jegypénztár la vente des bil- iobban mieux
lets (des cartes)
jobbösszekötő l'interdroit (hn)
jegyelóvétel lalocation jog le droit
legygyűrű l'alIiance (nn) joghurt le yogourt
jegviieaO l'ouvreur (hn), l'ouvreuse (nn) jól bien
le contröleur jóság la bonté
jegyzék la note, la liste iOnn-i venir: je viens, nous venons, ils
jel le signe viennent; je suis venu l je viendrai
jelenet la scéne. j övő (a jövőben) l'avenir (hn) (á l'avenir)

266
 jövőre l'année prochaine káposzta le chou (blanc)
juh le moutön kár Ie dommage
kár! c'est dommage
K kárpitos le tapissier
:, kártérítésle remboursement des dom-
kacsasüIt le canai,d röti mages, les dommages-iJrtéréts
kalap le chapeau (hn tb.)
kalaposnő la modiste kedves chéri, -e; aimable; charmant, -e;
kanyar le virage gentil, gentille
kapitány le capitaine kedvezó favorable
kapni recevoir: je regois, nous recevons, kedvezőtlen déíavorable
ils regoivent l j'ai regu; je recevrai kefe la brosse
kapus le gardien kelet (égtái) l'est (hn)
t

karaj (sertés) la cötelette (de porc) keleti oriental, -e

karambol l'accident (hn), le carambola- kelI falloir: il faut, il a fallu, il laudra;
ge devoi r: je dois; nous devons, iIs doivent
j'ai dü; je
;
karcsú svelte devrai
karfiol le chou-fleur kellemes agréable
karkötó le bracelet kellék l'accessoire (hn)
karóra la montre (bracelet) kenyér Ie pain
kartonpapir le carton kemény dur, -e
karzat la galerie keresni chercher l.
kassza la caisse, le guichet kert le jardin
261
kertész Ie jardinier kétsoros á double rangée
kerület l'arrondissement (hn) kétszer deux fois
kerülni vmibe coüter I. qch kétszersült le biscuit
kesztyű les gants (hn tb,) kéztör|ő l'essuie-main(hn)
kevert mélangé, _-e kiadás (pénz) la dépense
kevés peu (könyv) l'édition (nn)
kezdódni, kezdeni commencer I. (l. El- kiadó l'éditeur (hn)
térésekaz -er végű igéknéI) kiállítás l'exposition (nn)
képes illustré, -e kicsi petit, -e
képeslap (postai) lacarte postale illustrée kitleriilni (idő) s'éclaircir I[.
képesnek ienni pouvoir: je peux, nous kidolgozni élaborer I.
pouvons; ils peuvent; j'ai pu; je kiejteni prononcer [.
pouríal kiejtés la prononciation
kérdésla question kifizetett (biokk) (la fiche) acquittée
kérésla demande kifizetni (blokkot) régler I. (la note) (l.
kérni demander I. Eltérések az -et végű igéknél)
késni retarder I., étre en retard (étre kifli le croissant
lenni; l. ott) avoir du retard (avoir kilutópálya(repülőtéren) la piste
bírni; l. ott) kijárat la sortie
kész prét, -e kikötő le port
készüIék I'appareiI (hn) kimenni sortir: je sors, nous sortons,
kételkedni douter l, de ils sortentl jc suis sorti; je sortirai
kétrészes ruha le detrx-piéces

268
kíná_Ini offrir: j'offre, nóus offrons, ils kosár la corbeille
offrent; j'ai offert: j'offrirai kosztüm (női) le (costume) taillerrr
kirakat la vitrine, |'étalage (hn) kosztümkabát (nói) la jaquette
kirándulás l'excursion 1nn) kozmetikai szalon le sálon de beauté
kirándulni faire une excursion köd Ie brouillard
kiszolgálás le service köhögni tousserL
kitesz vmennyit qa fait kölcsönözni (adni) préter I.
kitölteni verser l., (űrlapot; remplir ll. (venni) emprunter L
kivasaltatni donner l. á repasser költemény la poésie
kiváló excellent, -e könnyedség la facilité
kívánni ' désirer I. könnyen aved facilité, facilement
kocsi Ia voiture könnyű (súIyú)léger, -ére
(vasúti) le wagon (megtenni, megérteni) facile
kombiné la combinaison könyv le livre
komoly sérieux, -euse könyvkereskedés la librairie
komor sombre ,
könyvkötő le relieur
kor, korszak l'époque (nn) könyvtár la bibIiothéque
kora reggel au pel,it jour; de bon matin környék les environs (hn tb.;
korán de bonne heure köröm l'ongle (hn)
korcsolyázni patinerI. körömcipő les escarpins (hn tb,)
kórház l'hópital (hn) körte la poire
kormányos le pilote körülbelül environ, approximativement
kórus le choeur köszönöm merci, je vous en rernercie

*269
köte'lező obligatoire közlekedés lacommunication
kötet le volúme köz|ekedési eszköz le moyen de com-
kötés (könyvé} la reliure munication
következő suivant, -e közös commun, -e
követni suivre: je suis, nous suivons, ils között (kettő között) ent!"e,
suivent; j'ai suivi; je suivrai (több között) parmi
kövér gras, grasse; gros, gros§e központ le centre
közel vmihez prés de qch központi central, -e
közel ide, a közelben tout prés d'ici, ö köztársaság la république
proximité közvetlen (vonat, vonal) direct, -e
közeli proche, prochain, -e krém la créme
közelség la proximité krumpli (zsírban sült) les pommes (nn
közepe le milieu, le centre tb.) (frites)
középcsatár l'avant-centre (hn) kulcs la clé
középen au milieu kupa la coupe
középfedezet le demi-centre küldemény l'envoi (hn)
középiskola l'école secondaire (nn) küldeni envoyer I. (l. Eltérésekaz -er
középiskolás l'écolier(hn),l'écoliére végű igéknél)
(nn) küldött (delegátus) délégué,-e
közgazdaságtan l'économie küldöttség ladélégation
politique (nn) külföldi étranger,-öre
köigazdasági egyetem, |'Université des külön (box) (le box) séparé
Sciences Economiques (nn) különbség la différence

270
különféle divers, -e tons, ils remettent; j'ai remis; je remet-
küzdelem la lutte trai
leesni tomber t.
L lefeküdni se coucher I.
lefoglalni retenir: je retiens, nous rete-
lakatos le serrurier nons, ils retiennent; j'ai retenu; je
lakás l'appartement (hn), le loge- retiendrai
ment legalább au moins
lakni habiter I. qch, demeurer I. legutolsó divatú dernier cri
lakóhely le domicile lehetetlen impossible
lakos l'habitant (hn), l'habitante (nn) lehetséges possible
langyos tiéde lekvár la confiture
lassan lentement lemegy descendre: je descends, nous
láb Ie pied, [a jambe descendons, ils descendent; je suis
lágy tojás l'oeuf (hn) á Ia coque descendu ; je descendrai
lámpa la lampe lemez le disque
lánc la chaine lenni étre: je suis, tu es, il est, nous som-
lány, lánya vkinek la fille mes, vöus étes, ils sont; j'ai été;je serai,
látni voir: je voi§, nous voyons, iIs voi- tu sefas, il sera, nous serons, vous serez,
ent; j'ai vu; je verrai ils seront
látogatni fréquenter I. lepedő le drap
|áz la fiévre leszállni(repülővel) atterrir II.
leadni remettre; je remets, nous remet- levágni coupcr I.

*271
levelezés lacorrespondance magasugrás ie saut en hauteur
levelező, -nö, le correspondancier, la magnó le magnétophone
correspondá{rciöre magnószalag la bande de magnétophone
levelezőlap la carte postale magyar hongrois, -e
(belföldi) (porrr,l'intérieur) Magyarország laHongrie
levelező tagozat Iés cours du soir majdnem pre§que
leves la soupe, le potage maradék le íe§te
levetkőzni se déshabiller I. maradni rester I.
levél (kürlföldre küldendő) la lettre (pour marhahús le boeuf
1'étranger) matróz le matelot
levélpapír le papier á lettre már déjá
légi posta la poste aérienne más, másik autre
lélegezni respirer I. másnap le lendemain
lényeges essentiel,-elle másolópapír le papier carbone
lift l'ascenseur (hn) meddig? jusqu'á quand? jusqu'ö quelle
lökhajtásos repülógép l'avion (hn) ö date?
réaction medence (fürdö) la piscine
megállni §'arréter I.
M megállóhely l'arrét (hn)
megcsodálni admirer I.
ma aujourd'hui megegyezni étre d'accord (étre:lenni;
ma este
ce soir 1. ott); se mettre d'accord mettre:
magasság la hauteur, l'altitude (nn) tenni; l. ott, de: je me suis mis)

272
 megelégedni étre contont, -e (étre:lenni; meggyújtani (lámpát) allumer [.
1. ott) meghatalmazott (cégvezető) le fondé de
megengedni permettre: je permets, nous pouvolr
permettons, ils permettent; j'ai permis; meghívni inviter I.
je permettiai megigazitani ajuster I.
megérkezni :arriver I. fie suis ar- megismételni répéterI.
rivé) megjelenni paraitre: je parais, nous pa-
megéIteni comprendre: je comprends, raissons, ils paraissent; j'ai paru; je
nous comprenons, ils comprennent; paraitrai
j'ai compris; je comprendrai megkettőzni doubler I.
megfázni prendre froid: je prends, nous megkérdezni demanderI.
prenons, ils prennent; j'ai pris; je megkérni prier I.
|," prendrai megköszönni vkinek vmit remercier I.
megfelelni convenir: il convient, ils con- qun de qch
viennent; il a convenu; il conviendra; megközelítőleg approximativement
correspondre III. meglátogatni (személyt) aller voir qun,
I
megfelelő convenable rendre visite ö qun
I
megfogni prendre (ragozását 1. a köv. (várost, múzerrmot stb.) visiter I.
I szőnál) meglepetés la surprise
megfürdeni prendre un bain: je prends, meglepni (bámulatba ejteni) étonner I.
nous prenons, ils prennent; j'ai pris; (egyébként)surprendre: je surprends,
je prendrai nous surprenons, ils surprennent; j'ai
meggyógyítani guérirII. surpris; je surprendrai
l8 1000 szó franciául - 5683 273
megmérni (súlyra) peser I. , allons, vous allez, iIs vontl Je suis allé;
(l. Eltérések az I. igeragozásban) j'irai
megmosakodni se laver I. mentés le sauvetage
megnősülni se marier I. mentőöv la ceinture de sauvetage
megpróbálni essayer I. mennydörgés letonnerre
megsérteni piquer tr., offenser l. ménnyi ideig? combien de tenrps?
megszakítani interrompre IIL merre? par oü ? dans quelle direction ?
(hirtelen vmit) couper court á qch mert parce que. car
megszállni vhol descendre III. mesteraég le métier, la profession
megtekinteni visiter I. mesteíséges artificiel, -elle
megtelt complet, -éte messze loin
megtölteni remplir II. mezőgazdaság l'agriculture (nn)
megvitatni discuter I. mezőgazdasági agricole
még encore mérnök l'ingénieur(hn)
meleg chaud, -e mérsékeltárú jegy le billet á prix
mellett prés de réduit
mellény le gilet mértékután §ur mesure
melltaitó soutien-gorge
le - méz le miel
*"rl,itr quei? quellJ? mielöbb le plus töt possible..
mély profo'nd, _" mikrobarázdás (lemez) (le disque) mi_
méliségla profondeur crosillon
.erietóna indicateur (hn), (fali) horaire (hn) minden tout, -e tout
;;;i aller: je vais, tu uái,'il uá, nous mindenféle de toute sorte, de g,enre

2,14*
mindenki tout le monde munkanap la journée de travail
mindig tOuiours munkás, -nő l'ouvrier, -iére
miniszoknya laminijupe mustár le moutard
minóség la qualité mutatni montrer L
minta értéknákül l'échantillon (hn) tnúzeum le musée
sans valeur mű l'ouvrage (hn), l'oeuvre (nn)
mód le moyen műanyag la matiére synthétique
módosítani modifier I. műegyetem l'école polytechnique
mondani dire: je dis, tu dis, il dit, műfaj le genre
nous disons, vous dites, ils disent; műjég Ia glace artificielle
j'ai dit: je dirai működni fonctionner I.
nrosatni faire laver műsor le programme
(faire:csinálni ; l, ott) műszer I'instrument(hn)
mosdó le lavabo művész l'artiste (hn, nn)
mosni laver I. művészet I'art (hn)
(fehérneműt) blanchir Il, művészi artistique
mosódni, mosakodni se laver I.
mozdonyvezető lemécanicien N
'mozgalom le mouvement
mozgékony agile nadrág le pantalon
mozi le cinéma nagy grand, -e
munka le travail nagyon bien, trés, fort
munkakör la sphére d'activité nagyszerű magnifique
l8* *2,15
nap (24 óra) la journée, le jour nép le peuple
(égitest) le soleil népdal la chanson populaire
napernyö le parasol népi populaire
naponta par jour név le nom
napozni prendre üú bain de soleil (pren- névnap la féte
dre:venni;1. ott) nézni regarder t.
napozókosár la guérite de plage nincsigaza avoirtort (avoir:bírni; 1. ott)
narancs l'orange (nn) nő |a femme (nn)
nedves humide női féminin, -e
negyed Ie quart női öltöző les cabines (nn tb.) pour da-
neÁéz (munka) ditricile; (súly) lourd, -e mes
nem non, ne... pas nős marié
nem tetszik nekem il ne me plait pas nőtlen célibataire
nemzeti national, -e növény la plante
Nemzeti Bank la Banque Nationale
nemzetiség la nationalité NY
nevetni rire: je ris, nous rions, ils rient;
j'ai ri; je rirai nyak le cou
nevezetes célébre, illustre nyakék le collier
négyszer quatre fois nyár l'été(hn)
néha parfois nyelv la langue
nélkülözhetetlen indispensable nyelvtan la grammaire
német allemand, -e nyelvtani gfammatical, -e

2,t6
 nyilvános public, publique
nyomás la pression
nyomtatvány l'imprimé (hn)
nyugat l'oüest (hn)
nyugágy Ie lit de repos,
,lantique
nyugodt calme, tranquille
nyugtató le sédatif
nyugtázott acquitté, -e
nyújtani (hitelt) accorder I.
l
i
nyúl le lapin
o
I
oda y orvos le médecin
l óhajtani désirer I.
olaj l'huile (nn)
olasz italien, -ne
t olcsó bon marché
olcsóbb meilleurmarché
oldal le cöté
oldalt decöté
olvasmány la lecture
oly$.ry lire: je lis, nous lisons, ils lisent;
j'ai lu; je lirai
olvasó le lecteur, la lectrice
olvasóterem la salle de lecture
Ie transat- olvasztár le fondeur
ondoláltatni faire onduler
óra (idő) l'heure (nn)
(kar-, zseb-) la montre
(ébresztő) le réveil
(utcai) l'horloge (nn)
(inga-) la pendule
órás'l'horloger (hn)
orosz russe
ország le pays
orvosság le remöde, le médicament
orvostanhallgató l'étudiant (hn) en mé-
decine
osztály (áruházban) le rayon
osztriga l'huitre (nn)
óta depuis
otthon á la maison
(nálunk, nálam) (chez nous, chez moi)
277
 ö összekötni joindre: je joins, nous joi-
gnons, ils joignent; j]ai joint; je joindrai
öccse vkinek le frére cadet összerakni composer I.
ölbe §ur les genoux összes művek 1es oeuvres complétes
öltöny le compleí. öv la ceinture
öltözék le vétemeht
ön vous P
öngyújtó le briquet
önkiszolgáló,,self-service" panaszkodni se plaindre: je me plains,
önteni verser I. nous nous plaignons, ils se plai'gnent;
öntőmunkás le fondeur je me suis plaint; je me plaindrai
öntudat la conscience, la connais- papírkereskedésla papeterie
§ance papírpénzle biIlet (de banque)
öreg vieux, vieil, vieille; ágé, -e paprika le piment rouge
őrizni garder I. parkolás le parcage
öröm la joie, le plaisir parkolóhely le parking, le parcage auto,
örülni étre enchanté, -e; etre content, ,e risé
(étre:lenni, l. ott) part la rive
ősz l'automne (hn) partra szállni débarquer I.; descendre á
őszibarack la péche terre: je descends, nous descendons, ils
összeadni faire l'addition (nn) (faire: descendent; je suis descendu; je des-
tenni; l. ott) cendrai
összeg la somme, le montant páholy la loge

278
pályaudvar la gare pénztár la caisse
pályaudvari ruhatár la consigne (des pénztárablak Ie guichet
bagages) ,
pénztárca le portefeuille, le porte-
párisi szelet l'escalope (nn) á la parisi- monnaie, Ia bourse
enne .: pihenés le repos
párt le parti pihenni se reposer I.
pedagógiai pédagogique pillangó le papillon
pedagógiai főiskola l'lnstitut Pédagogi_ pillangóúszás Ia brasse papillon
que (hn) pincér le gargon
pedig pourtant pipa |a pipe
penzió la pension pipázni fumer la pipe
(fé1-) la demi_pension plros rouge
peronjegy le ticket de quai, le billet de pirulni rougir II.
qual poggyász le bagage, |a malle
pék |e boulanger poggyászfeladás I'enregistrement (hn)
pékáruk, péküzlet |a boulangerie des bagages
például par exemple pohár le verre
példányszám le tirage pontos exact, -e; précis, -e
péntek levendredi portré le portrait
pénz l'argent (hn) postahivatal le bureau de poste
pénzegység l'unité (nn) monétaire postaláda la boite aux lettres
pénzesutalvány le mandat-poste, le man- puha mou, mol, molle
dat postal

279
pulyka la dinde (számlát) régler I. la note ( l. Eltérések
püré (Ieves) (la soupe) purée az -et végű igéknél)
rendező le metteur en scéne, le réali-
R sateur
..: rendór l'agent (hn) (de police)
ragyogni briller I. rendőrség la police
ragyogó brillant, -e; éclatant, -e; splen- repülni voler I.; faire un vol (faire:
dide tenni; l. ott)
rajta! al|ez-y! vas-y! állons-y! repülőgép l'avion (hn)
rakpart le quai repülőtér l'aérodrome (hn), 1'aéroport
rádióadás l'émission (nn) (hn)
rántotta l'omlette (nn) retek le radis
recept l'ordonnance (nn) retikül le sac á main
regény le roman rész la partie, la part
reggel le matin részt venni assister I. á qch; prendre
reggeli le petit déjeuner part á qch; je prends, nous prenons, ils
rernek excellent, -e; exquis, -e; superbe, prennent; j'ai pris; je prendrai
splendide résztvevő [e participant, la participante
remélni espérer I. riport le reportage
rendbe hoini magát faire sa toilette ritka iare
(faire:tenni; l. ott) rostonsült (la viande) .grillée
(felöltözni) rossz mauvais, -e
rendezni organiser I. rosszul mal
280
a,

Iögtön tout de suite sapka le bonnet

röntgenezni radiographierI. sarok (utca) ]e coin
rövid court, -e; bref, bréve a sarkon au coin de la rue
rövidáru la bonneterie, la merccrie sarok'(cipő, láb) le talon
rövidáruosztály le rayon de la bonnete- savanyú, aigre, acide
rie. le rayon de la mercerie savanyú káposzta la choucroute
rövidhullám l'onde (nn) courte sárgabarack l'abricot (hn)
rúd Ia perche sárhányó le garde-boue
rúdugrás le saut á la perche sátortáborozni faire du camping (faire:
ruha le vétement tenni; l. ott)
(női) la robe sebesség Ia vitesse
ruhaosztály le rayon des vétements con- sebességváltó le changement de vitesse
fectionnés segiteni aider I.
ruhatár le vestiaire segítségl'aide (nn)
ruházat le vétement segítség! á l'aide!
rum le rhum selyem la soie
rumos tea le thé au rhum semmi rien
sertés le porc
s séta la promenade
sietni se dépécherI.
sajnos malheureusement siker le succés
sajt le fromage síkság la plaine
saláta la salade siöltözék le costume de ski

281
sípálya la piste de ski súlvdobó le lanceur de poids
só le sel súlr crrrctő l'haltérophile (hn)
sofőr le chaufféur sült csirke le poulet röti
soha jamais sült hal le poisson frit
sok, sokat beauco-up süit hús le röti, la viande rötie
sokan beaucoup de monde sürgős urgent, -e
sokáig longtemps süt a nap il fait du soleil
sonka le jambon sütemény le gáteau, la pátisserie
sós salé, :e svájci suisse
sovány maigre svájfolni cintrer
sör la biöre
Sz
oohár sör le bock
Lorsó sör le demi de biére
sötét sombre szabad libre
sportegyesület 1a sociétésportive szabad! lehet! entrez!
spo.toinl faire du sport (faire:tenni; szabad ég alatt en plein air
l. ott) szabadrúgás 1e congé
sportoló le sportif, la sportive szabadság la liberté
siadion le stade (sportil') íidő) le congé
stafétabot le témoln .ráoodréri (*oil) (le cinéma) en plein
strand la plage air
sugárút l'avenue (nn) szabó Ie tailleur
súly le poids szabott ár le prix fixe

282
7
szakasz (út) l'étape (nn) személyautó la voiture
(vasúti) . le compartiment személyi igazolvány la carte d'identité
szakáll la!arbe személyiség la personnalité
szakszervezet le syndicat személyvonat le train omnibus
szalag la ban.de, Je ruban szemét 1es ordures (nn tb.)
szalámi le salaini szendvics la tartine, le sandwich
szalma la paille szenvedni souffrir: je souffre, nous
szállodai alkalmazott. l'employé, -e (hn, souffrons, ils souffrent; j'ai souffert; je
nn) de l'hötel souffrirai
szám le numéro szerda le mercredi
számjegy le chiffre szerelem l'amour (hn)
számla la note szerelmes amoureux, -euse
(kereskedelmi) la facture szerelő le monteur, le mécanicien
szándék l'intention (nn) szerencsétlenségle malheur
szándékozni avoir l'intention de (avoir szerep le röle
:bírni; l. ott) szeletet 1'amour (hn)
szárnyas la volaille szeretetre méltó aimable
szeg le clou szeretni aimer I.
szekrény l'armoire(nn) szerény modeste
szelet la tranche szerint selon
szem l'oeil (hn), les yeux szeryezethez tartozni appartenir á une
szemben en face organisation: j'appartiens, nous appar-
személy la personne

283
 tenons, ils appartiennent;
tenu; j'appartiendrai
szervezni orga4iser I.
szerző l'auteur (hn)
szégyenletes hontpux, -euse
szél le vent ,
széle vminek le bord
szélénau bord de qch
széles large
szép beau, bel, belle; joli, -e
szépirodalom les belles-lettres
(nn tb.)
szépművészetek les beaux-arts (hn tb.)
szépségla beauté
szín la couleur
színes coloré, -e; multicolore
színész, -nő l'acteur (hn), l'actrice (nn)
szinház le théátre
színtartó bon teint
szintén aussi, également
színvonal le niveau
szipka le fume-cigarettes
szivar le cigare
284
j'ai appar, szivárvány 1'arc-en-ciel (hn)
szívesen volontiers, avec plaisir, á votre
se rvice
szíveskedni avoir l'obligeance (avoir:
bírni; l. ott)
szívességle service, l'obligeance (nn)
szívni (dohányozni) fumer I.
szó le mot, la parole
szobaasszony la femme de chambre
szobor la statue
szoknya 1a jupe
szolgálat le service
szolsálni servir: je sers, nous servons,
iliservent; j'ai servi l je servirai
szomjasnak ienni avoir soif (avoir:
bírni; 1. ott)
szomjúság 1a soif
szomorú triste
szomszéd le voisin (hn), la voisine (nn)
szomszédos voisin, -e
szomszédság levoisinage
szopókás cigaretta la cigarette i bout
cartonné
T
szórakozni . s'amuser r. congé
szor,ítani (cipő) géner I., blesser I. (felvonásközi) 1'entracte (hn)
szótag la syllabe szünnap le jout de congé
szóíár le dictionnaire
Szovjetunió 1'Uirion Soviétique (nn) T
szőke blond, -e
szőlő leraisin tag le membre
szőIőtő la vigne takarítani nettoyer I. (1. Eltérések az -er
szőrme la fourrure végű igéknél)
szövet le tissu, l'étoffe (nn) találmány 1'invention(nn)
szövetség l'union (nn), la fédération talán peut-étre
szőyő le tisseur tanács le conseil
szövöttáru 1e textile, la bonneterie tanár, -nő le professeur
szűk étroit, -e tanfolyam le cours
szüksége van vmire avoir besoin de qch tanítani enseigner I.
(avoir:bírtli; l,
ott) tanító, -nő 1'instituteur (hn), l'institut-
szükséges nécessaire rice (nn); le maítre, 1a maitresse (d'éco-
sziiletés la naissance 1e)
születésnap l'anniversaire (hn) tanú le témoin
születni naitre; je nais, nolts naissons, tanuImány l'étude (nn)
ils naissent; je suis né; je naitrai tanulmányozni étudierI.
szünet (vakáció) les vacances (nn tb.); le tanulni étudier I.; apprendre qch: j'ap-

285
 prends; nous apprenons, i'ls appren- táj,tájkép lepaysage
nent; j'ai appris; j'apprendrai tánc Ia danse
tanúság le témoignage tánclemez le disque de danse, le disque
tantusz le jeton de musique
tapsolni applaudiÉ II. táncolni danser I.
tarka multicolore táplálék l'aliment (hn), la nourriture
tartani (kézben) tenir: je tiens, nous te- tárcsázni composer L le numéro
nons, ils tiennent; j'ai tenu; je tiendrai társadalmi szeryezet l'organisation (nn)
(időben) durer I. sociale
tartós hullám lapermanente társadalom 1a société
tartozék l'accessoire (hn) távcső (színházi) les jumelles (nn)
taítozítivmihez adhérer I. á qch (1. távirat le télégramme
Eltérésekaz -er végu igéknél);appar- távíróblanketta la formule de télé-
tenir: j'appartiens, nous appartenons, gramme
ils appartiennent; j'ai appartenu; j'ap- távolság Ia distance
partiendrai távolugrás le saut en longueur
taitozni vmivel devoir: je dois, nous távúszó le nageur de fond
devons, ils doivent; j'ai dü; je devrai tea le thé
tavaly l'année passée teasütemény le petit four
tavasz le printemps teáskészlet le service de thé
taxiállomás la station de taxis tegezni tutoyer I. (l. Eltérésekaz -er
taxióia le compteur végű igéknél)
táborhely le terrain de camping teherautó le camion

286
,.-
tehén la vache templom l'église (nn)
tej le lait . tenger la mer
tejcsarnok la crémerie tengeribetégségle mal de mer
tejeskávé té café créme, le café au lait tengerpart (homokos) la plage
tejszín la créI4e teniszezni jouer I. du tennis
tejszinhab la breme fouettée teniszpálya le court.
televmivel plein de qch tenni, csinálni faire: je fais, nous faisons,
telelon le téléphone ils font; j'ai lait: je ferai
telefonálni téléphoner I., donner I. un tenni, helyezni mettre: je mets, nous
coup de téléphone á qun mettons, ils mettent; j'ai mis; je mettrai
telefonfülke Ia cabine téléphonique termelni produire: je produis, nous pro-
telefonkönyv l'annuaire (hn) téléphoni- duisons, ils produisent; j'ai produit; je
que prod u i rai
telefonközpont le central (téléphonique) természet la nature
telep (érclelő hely) le gisement természetes naturel, -elle
telepfelügyelő lesurveillant tervezni projeter I. (l, Eltérésekaz -er
televíziós adás la télédiffusion, la séance végű igéknél)
de télévision tetszeni plaire: je plais, nous plaisons,
televíziókészülékle téléviseur ils plaisent; j'aierint á plu; je plairai
teljes entier, -iöre tetszés sz(hn) discrétion
teljesen entiérement tél l'hivere
telve lenni étre au complet (étre:lenni; tér 1a placo
l. ott) térd les gentux (hn tb.)

287
térhatású vetítésla projectlon panorami- tofma le raifort
que tormásvirsli les saucisses (nn tb.) au
térkép,la caitg (géographique) railort
tészta la páte torokfájás le mal á la gorge
tévedésl'erreur (_nn) továbbitani (levelet) faire suivre (faire:
téves faux, fausse - tennil 1. ott)
téves kapcsolás l'erreur (nn) (de com- több plusieurs
munication) többnyire le plus souvent
tilos interclit, -e többség la majorité
tilos irány le sens interdit töltőceiuza le stylo-mine, le porte-mine
tinta l'encre (nn) töttőtoll le stylo
tiszt l'officier (hn) töltött csirke le poulet farci
tiszta propre tömör concis, -e; compact, -e
(syapjú) (la laine) pure ... től kezdve á partir de qch
tisziviselő l'employé (hn), 1'employée török turc, turque
(nn), le fonctionnaire török kávé le calé á la turque, le moka
titkár le secrétaire történelem l'histoire(nn)
tízfilléres une piéce de dix filléres törülközó la serviette de toilette
tízforintos uíl billet de dix forints trolibusz le trolleybus
tó le lac tucat la douzaine
toll la plume tudni savoir: je sais, nous savons, ils
tolmács l'interpréte (hn és nn) savent; j'ai su; je saurai
tolmácsoini interpréterI.
288
túlozni exagérer I. (l. Eltérések az -er újság la nouvelle
véeű igéknél) (hírlap) le journal
túl sok trop újságíró lejournaliste
tűlzás l'exágération (nn) uralkodni régner I. (l. Eltérésekaz -er
túlzott exagéré. -e végű igéknél)
tussolni prendr€ une douche (prendre: úszni_ nager I. (l. Eltérésekaz -er végő
. venni; l. ott) igéknél)
tűsarok le talon allumette uszoda la piscine
tűz le feu úszó le nageur, la nageuse
tűzkő lapierre á briquet úszómester le maitre de natation
tyúkhúsleves le consommé de volaille út le chemin, la route
utas le voyageur, la voyageuse; le pas-
U sager, la passagére
utazás le voyage
uborka ie cornichon után aprés
(ecetes-) (le cornichon au vinaigre) utca la rue
udvar la cour útitáska la valise
új nouveau, nouvel, nouvelle útikalauz le guide
(időben új) récent, -e útiterv l'itinéraire(hn)
újabban récemment útkereszteződés le croisement (de routes)
újdonság ia nouveauté útlevélle passeport
újonnan nouvelIement utolsó dernier, -iöre

l9 t000 §zó íranciául - 5ó83 289

utónév (franciában előnév) le prénom üzem l'usine (nn)
útszakasz le trajet üzletkötő, -nó le rapporterrr, la rappor-
teu§e
ü v
ügyeletes gyógyszertár la pharmacie de vacsora le diner
servlce (színház utáni) le souper
üsvvezető le gérant vad le gibier,
üéyvezető igazgatő l'administrateur gé- vadonatúj (flambant) neuf, neuve
rant vapdalt hús la viande hachée
ügyvéd l'avocat (hn) vaÉyok, vagy stb, je suis, tu es (l, étre:
ülés la séance lenni.1
ülni étre assis, ,e: je suis assis, -e (étre: vai le beurre
lenni: 1. ott) va'iaskenyér Ia tartine de beurre
ünneD la féte, le jour de féte uajódi iéel. réelle; original, -e
(hivatalos) le jour férié (ékszer) (le büou) précieux
üres (szabad) szoba la chambre libre valószínű vraisemblable
ürücomb le gigot de mouton valószínűtlen invraisemblable
ütés le coup van il est (l. étre-lenni)
üveg (palack) la bouteille varrónő la couturiöre
(ablak-) la vitre vasalni repasser I.
vasaló le fer á repasser
vasút le chemin de fer

290
F-r

vágány la voie (kézbe) prendre: je prends, nous pre_

vágni iouper I. nons,_ils prennent; j'ai pris;je prendrai
válaszolni lépondreIIL vendéglő le restaurant
választani choisir II. vpr§ la poésie
választék le choix verseny le concours
(haj) la raié' versenyt nyerni remporter I. le cham-
vállalat l'entreprise(nn) pionnat
váltani (pénzt) changer I. de l'argent versenyző, -nő le concurrent, la concur-
(ruhát) se changer I. rente
változni changer I. (1. Eltérésekaz -er veszély le danger
végű igéknél) veszélyes dangereux, -euse
változó changeant, -e veszteni perdre III.
vám la douane vevő .l'acheteur (hn), l'acheteuse (nn)
vámőr le douanier vezetni conduire: je conduis, nous Óon-
vámvizsgálat la visite douaniére duisons, ils conduisent; j'ai conduit : je
várni attendre III. conduirai
város la ville (ú1) mener I. (l. Eltérések az -er végű
városnegyed lequartier igéknél)
váróterem la salle d'attente vezető (idegen-) le guide
vászon Ia toile űárműé) le conducteur
vegyész le chimiste vezényelni diriger L (l. Eltérésekaz -er
venni (vásárolni) acheter I. (1. Eltérések végű igéknél)
az -er végű igéknél) vezérigazgatő le directeur général
19|
291
védeni défendre IIL villamos le tramway
védjegy la marque (déposée) villamosjegy ie ticket de tramvay
vég (kelme) la piéce villamosia izállni prendre le tram(way)
vége vminek le bqut de qch, la fin de qch
(prendre:venni; l.. ott)
villányborotva le rasoir électrique
vélekedni penser I. villanyszerelő l'électricien
vészfékle frein d'alarme villám l'éclair (hn)
vészkijárat la sortie de secours vinni porter I.
vígjáték la comédie virág ia fleur
vl-iyázni faire attention (faire: tenni; virágcsokor le bouquet de fleurs
1. ott) virsli les saucisses (nn. tb.)
vihar l'orage (hn), la tempéte viselni porteI I.
viharos (tenger) houleux, -euse; gros, visszavezetni reconduire: je reconduis,
grosse nous reconduisons, ils reconduisent;
vilás le monde .i'ai reconduit; je reconduirai
vilálbajnok le champion du monde viszontlátásra! au revoir!
viláei. vilás- mondial, -e vita la discussion
vitaÉiiasia lumiére, l'éclairage (hn) víz l'eau (nn)
világító lumineux,-euse vízvezeték-szerelő leplombier
világos clair, -e vonat le train
világosodni s'éclaircirII. vonal la ligne
világosság la lumiöre vontatni remorquer I.
világrekord le record du monde
292
vöröskáposzta le chou rouge zokni les chaussettes (nn tb.)
W.C. le cabinet, le WC zongora le piano
,z zongorista Ie pianiste, la pianiste
zöIdbab les haricots vertj 6n tb.;
zöldbolsó les petits pois (hn tb.) -
zakő le veston '-.': zöldségleves (tavaszi) le potagejulienne
zavar l'embarras (hn)
zavarni vmit troubler I. qch
vkit déranger I. géneiI. (l. Eltérések
zs
az -er végű igéknél); zsák le sac
zászló le drapeau zseb Ia poche
zebracsíkos zébré,-e zsebkendő le mouchoir
zenekar l'orchestre (hn) zsebóra Ia montre
zenész le musicien, la musicienne zsemlye le petit pain
zsöllye le fauteuil (d'orchestre)

293
Olvassa
az ldegen Nyelvi Kiskönyvtár francia köteteit:
Lectures choisies
Lectures de tous les jours
Arr Quartier Latin, comme si
vous y étiez
Petite anthologie de la
littérature frangaise
minden szakaszában
A2 erdekes tartalmú történetek egyszerű nyelvezetük miatt a nyelvtánulás
kÖnnyíti meg,
alkalmasak az önállő olvasásra. Áfeldolgozást lábjegyzetek és szójegyzék
 A kiadásért felelős a Tar}kónyvkiadó igazgatója
Felelős szerkesztő: Molnár Agnes
Műszaki vezető: Lojd Lajos
Műszaki szerkesztő : sándor Józsefné
A kézirat nyomdába érkezett:1979, április, Megjelent: 1980, február,
iéldányszám: 37000. Terjedelem: 9,25 (A/' íy
Készült az 1977. évi öiódik kiadás változatlan utánnyomásaként, álló filmről,
5602-5 5 szabvá ny szeri nt
roúciós ofszet nvo mássa'. - §íá1? i;;l::?ír* "
TA 3057-Cl2olb-8083
79-0844 ' Dabasi Nyomda, Budapest*Dabas
Felelős vezető: Bálint Csaba igazgatő