„Ha nem ismerünk fel derűs és zúzmarás napja­

ink minden egyes percében valamely szenvedélyes

•megnyilvánulást embertársaink viselkedésében,
akár el is alhatunk, mielőtt beköszönt az este."
Walter Pater
„Létezik valami, ami valamennyi információ út­
jába sorompót állít, ami bizonyítékul szolgál va­
lamennyi érvvel szemben és ami csalhatatlanul a
tudatlanság homályos fátylát borítja az emberek­
re: a vizsgálódás előtti ítélkezés."
Herbert Spencer

George Strelisker (1894-1962),

az orvostudományok és a filozófia doktora nemes
emlékének,
aki megtanított a grafológia, a jellemtan
és a mélylélektan területén szerzett tudásom
jelentős hányadára;
és
Edward Glover (1888-1972),
az orvostudományok és a jogtudományok doktora
emlékének,
akitől mindazt megtanultam, amit
az elméleti és gyakorlati pszichoanalízisről tudok;
valamint
Szondi Lipót (1893-1986),
a Szondi Intézet nevű zürichi Mélylélektani
Kutató Központ igazgatója emlékének,
aki oly kitüntető figyelemmel kísérte
a Schicksalanalysis területén végzett grafológiai
kutatásaimat.
 Tartalom

Bevezetés
1 A grafológia, a kézírás elemzésének
tudománya
2 Jellem, személyiség és tesztek
3 A grafológia filozófiai alapjai
4 A grafológia történeti háttere
5 A formanívó
6 A kézírás iránya és az írászónák
7 Az írás nagysága
8 A hajlásszög
9 Keskeny és széles írás
10 A vonalvezetés (ductus)
11 Kötött és szaggatott írás
12 Térelosztás a szavak
és a sorok között
13 A sorok iránya
14 Az írás szabályossága
15 A nyomáserő
16 Az írás sebessége
17 Díszítő és egyszerűsítő tendenciák
18 Mázolt és éles írás
19 Telt és sovány betűk
20 Jobb- és balsodrású írászónák
21 A margók
22 Az aláírás
23 A címzés
24 Az intelligencia
25 Megbízhatatlanság és tisztességtelenség
26 Egyéb szempontok:
az „I" és a „T" betű;
kezdő- és végvonalak;
hurkok az alsó zónában
27 Grafológia és mélylélektan
28 Jellemvonások
29 A jellemvonások pozitív és negatív
megnyilvánulási formái
30 Bibliográfia
Ajánlott irodalom
 Bevezetés
Az olvasó egy a grafológiáról írt elméleti és gya­
korlati könyvet tart a kezében. Ami a téma gyakor­
lati oldalát illeti, remélem, hogy könyvem haszná­
ra válik majd mindazoknak, akiknek a munkájuk
során jellemeket és személyiségeket kell megítél­
niük - gondolok itt a banki és biztosítási munka­
körben dolgozókra, az ügyvezetési tanácsadókra,
az üzletkötőkre, a feltételesen szabadlábra helye­
zettek felügyeletével megbízott nyomozótisztekre,
a szociális munkásokra, a papokra, a pedagógu­
sokra, a jogi szakemberekre, az orvosokra, stb.

Elméleti szempontból igyekeztem megvizsgálni

a grafológia tudományos alapjait, az egyes jelle­
mek és személyiségek természetét, a kézírás elem­
zésének a jellem- és személyiség-tesztekhez való
viszonyát, a grafológia filozófiai alapjait, a grafoló­
gia történeti hátterét és fejlődését, Ludwig Klages
oly sokat vitatott formanívó-fogalmát, Freud, Jung
és Szondi mélylélektani alapfogalmait, valamint a
grafológiai és a mélylélektani kutatások összefüg­
géseit. Ezenkívül felsoroltam százötven grafológi­
ai témájú munkát azoknak az olvasóknak a számá­
ra, akik a későbbiekben szeretnének jobban elmé­
lyülni e témakörben.
A. E. H.
- A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS
ELEMZÉSÉNEK TUDOMÁNYA
 1. A grafológia,
a kézírás elemzésének
tudománya
A tudomány két fajtájáról beszélhetünk:
egyik a Naturwissenschaft vagy természettudo­
mány, a másik pedig a Geisteswissenschaft
vagy szellemtudomány (morális, elméleti tudo­
mány). Ez a felosztás régóta általános a német
nyelvterületen, a német kulturális szférán kívül
azonban ismeretlen vagy nem elfogadott.
A természettudomány a természet ismétlődő
jelenségeit kutatja. A tudomány ezen fajtája vé­
ges számú variánsok mennyiségekben kifejez­
hető vizsgálatára törekszik. A fizikában például
abszolút pontossággal kiszámíthatjuk a víz re­
akcióit normál hőmérsékletről négy Celsius-
fokra, illetve négy Celsius-fokról nulla fokra va­
ló lehűtése esetén, állandó nyomás alatt. A
pszichológiában és a jellemtanban lehetetlen
ekkora pontosságra törekedni. Egy jó grafo­
lógus rendszerint 87,88%-tói 95% -ig terje­
dő pontossággal ítél. Egy igen jól képzett
l4 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

grafológus ettől olykor még nagyobb pon­

tossággal dolgozik.
A szellem azonban nem része a természet­
nek, így nem lehet természettudományos mód­
szerekkel vizsgálni. A német Geist szót nemigen
lehet pontosan lefordítani - „szellem"-et, „el-
mé"-t, „kultúrá"-t, „civilizáció"-t, stb. egyaránt
jelent, jobban mondva mindezeket együtt. A
történelem a legjobb példa a szellemi/morális/
elméleti tudományokra. A természet ismétlődő
jelenségeit vizsgáló fizikával (a részek tudomá­
nyával) ellentétben a történelem (az egész tudo­
mánya) a Geist egyszer s mindenkori jelenségét
kutatja. A Magna Charta szignálása például a
Geist egyszer s mindenkori jelensége volt.
Ugyanígy említhetném az ujjlenyomatomat is,
vagy megismételhetetlen aláírásomat a tegnapi
napról, amikor is délután két óra harminc perc­
kor aláírtam egy csekket, stb.
Kijelenthetjük, hogy a grafológia is a Geistes-
wissenschaft egyik ága, s mint ilyen, nem alkal­
mazhatóak rá a természettudomány fogalmai.
A természettudomány a részeket vizsgálja, a
Geist vizsgálata azonban az egész tanulmányo­
zását jelenti. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az
Egészet nem úgy kell felfognunk, mint valami
aggregátumot, a részek összefüggéstelen hal­
mazát. A Geist maga a teljesség, amely sokkal
több az egyes részek összegénél. Ebből követ-
 A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 15

kezően a Geist kísérleti vagy statisztikai jellegű

vizsgálata eredendő szellemi bűn, amely a téma
alapvető félreértéséről árulkodik. A pszicholó­
giának az a válfaja pedig, amely kizárólag ter­
mészettudományos módszereket alkalmaz, a
neurofiziológia és az anatómia periférikus je­
lenségei közé sorolható.
Az „elme", a „szellem", a „lélek" tanulmányo­
zásáért cserébe megszerezhetjük a mélyrelátás
képességét, megismerhetjük az egyes jelensé­
gek szerkezetét és konfigurációját, megtanul­
hatjuk képletesen szemlélni a dolgokat. Mi­
előtt azonban elmerülnénk a részletek­
ben, látnunk kell az egészet. Ahogy Klages
mondta, az egészből lehet a részekre következ­
tetni, a részekből azonban nem rakhatjuk ösz-
sze az egészet, hacsak nem következtettük ki
az egészből azt a vezérelvet, amely az „össze­
rakás" folyamatában irányadó a számunkra.
Szeretnék rávilágítani még egy lényeges
pontra. Nem akarom alábecsülni azoknak a ki­
váló pszichológus és grafológus szakértőknek
az erőfeszítéseit, akik többezer órát szentelnek
olyan anyagi részletek vizsgálatának, mint az iz­
mok erőkifejtése, a tinta állaga, a papírminőség,
stb. Az efféle vizsgálatok értékes adalékok a
kézírás pszichológiájának természettudomá­
nyos megközelítéséhez, de alapvető tévedés azt
hinni, hogy az ilyen módszerek megoldást kínál-
16 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

hatnak a grafológia problémáira - e módszerek

természete maga a kizáró ok.
Az írás a Geist - az egész - szimbolikus
kifejezése. Akár érvényesek az efféle kifeje­
zéssel rokonítható szabályok, akár nem. Ameny-
nyiben érvénytelenek, úgy a grafológia elmélete
és gyakorlata zsákutca. Ha pedig érvényesek,
akkor bármennyi részletkutatást is végezzünk
el, nem leszünk képesek hozzájárulni velük a
kézírás, mint az egész szimbolikus kifejeződésé­
nek tanulmányozásához (vagy elvenni belőle).
Amikor például az íróeszköz a felső zóna felé
halad, a feszítőizmok dolgoznak, amikor pedig
az alsó zóna felé halad, a hajlítóizmok lépnek
működésbe. Viszont a felső zóna hangsúlyos
szerepe az idealista viselkedés, az alsó zónáé
pedig az ösztönös viselkedés iránti hajlamra
utal. Az természetesen egyértelmű, hogy sem
felső, sem alsó zóna-hangsúlyos írás nem jöhet­
ne létre a feszítő- illetve a hajlítóizmok harmo­
nikus együttműködése nélkül. Az izmok mozgá­
sát pedig a neuroendokrin tevékenységek sza­
bályozzák. Az efféle neurofiziológiai és izomte­
vékenységek azonban nem mások, mint a pszi­
ché, vagyis a Geist, szomatikus és természetes
kifejeződési formái.
Ennek tagadása olyan lenne, mint a Hamlet,
dán királyfi nélkül. S ez a pszichofizikai paralel-
izmus teóriájával sem magyarázható, hiszen eb-
 A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... I7

ben az esetben nem önálló jelenségek paraleliz-

musáról van szó.
Ha egy kritikus azt állítja, hogy x-nek azért
olyan furcsa az írása, mert az iskolás stílust kö­
veti, határozottan ellentmondok neki. Az író sa­
ját egyéni vagy személyes céljaira megőrizhette
azt a bizonyos stílust, magába vetíthette a szere­
tett tanár képét. Ha a kritikus azt állítja, hogy az
illető folyton változtatja az írásmódját, én ezzel
szemben azt az érvet hozom fel, hogy ez nem ér­
vényteleníti a grafológiai elméletet és gyakorla­
tot, csupán arra utal, hogy a kritikusnak szkizoid
és/vagy hiszteroid a háttere. Ha egy kritikus
megkérdi tőlem, mit tudok kiolvasni egy gyerek
irkafirkáiból, aki még nem iskoláskorú, azt fele­
lem, hogy ezek a krikszkrakszok mondanak a
legtöbbet, hiszen a gyerek még nem alkalmazko­
dott az ábécé egyezményes jeleihez.
Egy elme sajátos tevékenysége minden
esetben két ellentétes pólus közötti inga­
dozásban tükröződik. A percnyi oszcilláció­
ban a jobb és bal sodrás, a felfelé és a lefelé hú­
zott vonalak, a feszültség és a lazítás és számos
egyéb pólus között, amelyek mind megfigyelés­
re és értelmezésre szorulnak. Életünk valameny-
nyi ellentmondása megmutatkozik és kifejező­
dik a kézírásunkban. Jók vagyunk és rosszak,
önzőek és önzetlenek, egoisták és segítőkészek,
optimisták és pesszimisták, határozottak és ha-
18 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

tározatlanok, eltökéltek és félénkek, magabiz­

tosak és visszahúzódóak; bármely helyen, idő­
ben és körülmények között. Ráadásul soha nem
vagyunk ugyanolyanok; napról napra, óráról
órára, sőt, olykor percről percre változunk,
amint, hogy úgy mondjam, „végigimbolygunk"
az életen, örökké hullámzó érzésekkel és gon­
dolatokkal, a konvenciók fogságában, szabad­
ságért epedve, remélünk és elveszítjük a re­
ményt, miközben kézírásunk folyamatos válto­
záson megy át.
Ám tegyünk szert bármennyi élettapasz­
talatra is, azok soha nem változtathatják meg
alapvető jellemünket és vérmérsékletünket,
igaz, új utakra vezethetnek bennünket és örö­
költ lehetőségeinken belül ösztönözhetik vala­
mely irányú fejlődésünket. Kézírásunk megha­
tározó jellegét azonban nem befolyásolják a
pillanatnyi változások. Különböző változások
állhatnak be életünkben, s ennél fogva kézírá­
sunk is változó. A grafológus szakértő ugyan ké­
pes nyomon követni gyermek- és serdülőkori
lelki állapotváltozásainkat, kimutatni a pszicho­
terápiás kezelés alatt álló egyén fejlődését vagy
megfigyelni egy új munkahely vagy egy rossz
házasság hatásait, kézírásunkon azonban nem
mindig mutatkoznak azonnal az életszemléle­
tünkben bekövetkezett változások. Ennek való­
színűleg az az oka, hogy bizonyos változások
 A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 19

lassú lefolyásúak, hogy egy ideig ragaszkodunk

megszokott viselkedés-normáinkhoz és meg­
próbáljuk palástolni (akár tudatosan, akár
nem) a bekövetkezett változást. Számos faktor
játszik szerepet egy kézírás milyenségében, s
ezek nem mindegyike mérlegelhető egyetlen
írásminta alapján.
A szokásos érvelések azonban nem he-
lyénvalóak. Nem számít például, hogy valaki
színleli-e kézírását, (akár tudatosan, akár nem)
vagy sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bi­
zonyos vonások könnyen, mások nehezebben
alakíthatóak. A kézírás önkényes módosításai
megtéveszthetik a laikust, a szakértőt azonban
nem, hiszen ő jól ismeri a kézírás kendőzésének
valamennyi tudatosan vagy önkéntelenül alkal­
mazott apró trükkjét.
Valamennyien különbözőképpen fejezzük ki
érzéseinket és gondolatainkat. Lelki alkatunk,
vérmérsékletünk, egész endokrin rendszerünk,
valamint neveltetésünk egyaránt meghatározó
szerepet töltenek be megnyilvánulásainkban.
Ebből következően egyes emberek kézírása
sokkal kifejezőbb másokénál. Az írásbeli extra­
vagancia vagy a kifejezésbeli szegénység azon­
ban különös módon nem mindig állnak össz­
hangban az egyén pillanatnyi viselkedési formá­
jával, mindennapos reakcióival.
Arckifejezéseinket és gesztusainkat könnyen
20 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

kordában tarthatjuk, kézírásunk azonban el­

árulja szellemi tevékenységünk valamennyi
összetevőjét és ellentmondását. Ugyanakkor az
egyes írásjelek túl szigorú értékelése tévedések
forrása lehet. Ezért veszélyes és könnyelmű do­
log olyan grafológiai tesztekre hagyatkozni,
amelyek szabott jelek szerint értékelnek. Nem
következtethetünk egy-egy izolált vonásból
egy egész személyiségre. Lehetetlen egyetlen
kiindulópont alapján megítélni az emberi szer­
vezet belső ellentmondásait és a test-szellem
komplex egységének sokszínűségét. Kizárólag
a kézírás valamennyi jellegzetességének egysé­
ge és azok belső összefüggései világíthatnak rá
egy személyiségre. S minthogy számos faktor
befolyásolja személyiségünket, nyilvánvaló,
hogy ezek az egymást ellensúlyozó erők és ten­
denciák nem nyerhetnek kifejezést egy-két elszi­
getelt vonásban. Ilyen erők a gének és kromo­
szómák természete és jellege, a Mendel-féle tör­
vények, a nem, az endokrin rendszer, a szimpa­
tikus és a paraszimpatikus idegek működése,
valamint olyan egyéb tényezők, mint a szellemi
légkör, a kulturális gyökerek, a hagyományok, a
társadalmi kapcsolatrendszer és a neveltetés.
Mindezekből következően a kézírás-elemzés
olyan tudományág, amely a megérzésen alap­
szik, vagyis azon, hogy a grafológus hogyan
képes a kézírásba, ynint egészbe bepillantani.
 A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 2I

Sokan kifogásolják az intuíció döntő sze­

repét, pedig általa juthatunk az élet felszíni ré­
tegei alá, vagyis a magjába. Racionális indítta­
tásból óvjuk az egészségünket, végezzük min­
dennapi tevékenységünket és matematikai fo­
galmak szerint vélekedünk az időről - a múltról,
a jelenről és a jövőről. Pedig nem csak múlt, je­
len és jövő létezik - az idő és a tér egységében
mozgunk. Ennek tagadása olyan, mintha úgy
próbálnánk megérteni egy mozgófilmet, hogy
megállítjuk a kamerát és kockáról kockára ta­
nulmányozni kezdjük a képeket. A film értelme
a mozgásban rejlik. Ezért szükséges, hogy a
Geist-ba mint egészbe pillantsunk be, intuitív
módon.
A fentieket összegezve megállapíthat­
juk, hogy a grafológia a kézírás elemzésének és
értelmezésének tudománya. Neurológiai szem­
pontból a kézírás az agyműködés lenyomata, s
érdemes megjegyezni, hogy valamennyi test­
rész közül a kéz (a fogásra alkalmas végtag, a
kézírás eszköze) foglalja el a legnagyobb kiter­
jedést az agykéregben. Karakterológiai szem­
pontból ez a pszichés működés megnyilvánulá­
sa. A grafológia olyan tudomány, amely adott
tudás-területeken megalapozott eredményekre
épülő, rendszerezett tudás-anyagból táplálko­
zik. Olyan tudomány, amelynek megalapozott
eredményei a kézírás-elemzés alapkövei. A va-
22 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

lamennyi értelmezésben benne rejlő szubjektív

elem miatt a grafológia nem egzakt tudomány,
mint amilyen mondjuk a fizika, de ne felejtsük
el, hogy a tudomány nem korlátozódik a pusz­
tán objektív módszerekkel és pontos mérési
adatokkal értelmezhető tudásterületekre. Az
analitikus eredményeket élő egésszé kell szinte­
tizálni, s ez a kreatív feladat szükségszerűen
művészet. Bár az analízis és a szintézis elvá­
laszthatatlan szellemi folyamatok, mind a mű­
ködést, mind az időbeli sorrendet tekintve,
mégis az értelmezés két pólusáról van szó. Eb­
ből következően a szakavatott grafológusnak
általános pszichológiai, valamint átfogó mélylé­
lektani és jellemtani ismeretekkel egyaránt ren­
delkeznie kell. Ezenkívül természettudomá­
nyos, humán- és társadalomtudományi ismere­
teket is tartalmazó széles kulturális háttértu­
dásra kell szert tennie.
A grafológia alapját a vertikális és horizon­
tális síkon kifejeződő vonások és görbületek
képezik* Valamennyi vonás és görbület, a
megnyilvánulási síknak megfelelően az „én-
te" kifejeződései. Ez a „makrokozmosz-mikro-
kozmosz" paracelsusi doktrínája, s egy kézírás
értelmezésénél meghatározó szempont. A szak­
értő grafológus azonnal rálát az egészre, amint
* Ezenkívül természetesen figyelembe kell venni a nyomásbeli
különbségeket is.
 A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 23

rápillant egy kézírás-mintára. Már túljutott azon

a fejlődési szakaszon, amikor valaki tudatosan
olvas egy kézírást; azonnal értelmez, s intuitív
módon adja a fizikai polaritások végeláthatat­
lan sorának analitikus és szintetikus elemzését.
De miután mindenki rendelkezik bizonyos in­
tuitív képességgel, s a grafológia elméleti ta-
nulmányozása mellett a különféle írásminták
összevetésével egyre nagyobb gyakorlatra tehe­
tünk szert, intuitív erőnket is szépen fejleszt­
hetjük.
- JELLEM, SZEMÉLYISÉG
ÉS TESZTEK
- A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI
ALAPJAI
 2. Jellem, személyiség
és tesztek
Ha „személyiségről" beszélünk, különbséget
kell tennünk hiteles és színlelt személyiség kö­
zött, melyek között legalább akkora a különb­
ség, mint az igazság és a hazugság között. De mi
a személyiség? És mi a jellem? A személyiség
- definíció szerint - egy embernek a többiek
előtti megmutatkozása. Eszerint a meghatáro­
zás szerint egy személyiség nem azonos az
egyéniséggel. Még csak nem is az egyéniség ré­
sze, s ezért különbözik a jellemtől, amely az
egyéniség szerves része.
De akkor mi a személyiség? A pszichoana-
litikusok felállították az „én" (ego), a „felettes
én" (superego) és az „ösztönén" (id) kategóriá­
ját, és számos pszichológiai megközelítés léte­
zik a személyiség és a vérmérséklet meghatáro­
zására. Ezek a módszerek azonban a pszicholó­
gia számos többé-kevésbé ortodox módszeré­
hez hasonlóan meglehetősen felületesek. Az el­
vont elméletek és a gyakorlati tévedések bo­
nyolult szövedékeiről van szó.
26 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Számos t e s z t e t dolgoztak ki annak a kide­

rítésére, milyen típusú feladatok várhatók el kü­
lönböző életkorú gyerekektől az iskolában, s mi­
lyen jellegű neveltetés szükséges a számukra, ha
már nagyobbak. Holott a pszichológusok valójá­
ban a korábban divatos tudománytalan vizsgála­
tokat, valamint a szülők és tanárok ösztönös íté­
leteit helyettesítették úgynevezett tudományos
tesztekkel a gyerekek szellemi képességeinek
felmérésére. Számos nehézség merült fel az úgy­
nevezett intelligencia-tesztek pontos értelmezé­
sekor. Ráadásul közben kiderült, hogy a tesztek­
nek az az óriási hiányossága, hogy nem is képe­
sek rávilágítani az egyes jellemekre; olyan tulaj­
donságokra, mint a kezdeményezőképesség, a
kitartás, az eltökéltség, a becsületesség, stb.,
amelyek pedig szemmel láthatóan sokkal fonto-
sabbak az életben és az üzletben, mint a puszta
ész. Sőt, a nem kevésbé meghatározó ötletgaz­
dagságot sem tudták kimutatni.
A pszichológusok különféle módszerek­
kel kísérleteztek a személyiség és a jellem
mérésére. Számos kérdőívet dolgoztak (és dol­
goznak) ki, mely kérdőívek azt próbálják kifür­
készni, hogyan cselekszik valaki, miképpen
érez és vélekedik egyes kérdésekkel kapcsola­
tosan, de semmiféle kulcsot nem adnak a jel­
lem, a személyiség és a vérmérséklet megfejté­
séhez. Ennek és egyéb hátrányok ellenére - kü-
 JELLEM, SZEMÉLYISÉG ÉS TESZTEK 27

lönösen az USA-ban - széles körben alkalmaz­

zák a teszteket, mert - ahogy azt Blackburn ki­
fejtette: „az ember munkája általában nem térül
meg rövid idő alatt". Ha egyetértünk azzal a
megállapítással, hogy az ember személyiségét
másokkal szembeni viselkedése határozza meg
(vagy ahogy szeretne viselkedni), bizonyára
könnyen megállapítjuk majd egy ilyen tesztből,
milyen viselkedésre törekszik az illető.
Van egy indián szó: Maya. Azt jelenti: szín­
lelés: szerintük ilyen a világ természete. Minél
erősebb a színlelés, annál mélyebb, annál össze­
tettebb, annál inkább valóságosnak látszó a vi­
lág. Valóban, minél képtelenebb és abszurdabb
a képmutatás, annál természetesebbnek tűnik
a viselkedés, s annál inkább vissza lehet vele
élni. Ez a személyiségek lényegi problémája.
Egy személyiség nem deríthető fel azáltal,
hogy figyeljük és tanulmányozzuk egy személy
viselkedését, és úgy sem, hogy a jellem veleszü­
letett vonásait vesszük elsődlegesen figyelem­
be. A szociológusok az utóbbi időkben a kultú­
rának az egyén viselkedésére gyakorolt hatását
tartják a legfontosabbnak. Ez is jól hangzó
szempont, mégsem határozza meg egyértelmű­
en a személyiséget; csupán azt hangsúlyozza,
hogy a kulturális hatások sokkal döntőbbek az
ember veleszületett jellemvonásainál.
De vajon egy személyiség meghatározásánál
28 MiT REJT A KÉZÍRÁSUNK

elegendő-e az egyén viselkedés-normáinak a fi­

gyelembevétele? Kétségtelen, hogy az emberi
szellem tanulmányozásakor önkéntelenül is
szembesülnünk kell a formák és a normák prob­
lémájával. Amikor Goethe bevezette a morfoló­
gia terminusát, a virágok és a koponyák formá­
jára gondolt. S a szó még ma is hordoz termé­
szettani másodjelentést. A morfológia fogalma
azonban bizonyos mértékig a viselkedés jelensé­
gére is alkalmazható. Úgy is definiálhatnánk a
„morfológia" szót, mint a formák tudománya. A
szótár szerint a forma valaminek az alakja, s
mint ilyen, a tartalom ellentéte. A viselkedésnek
is lehetnek formái. A viselkedésformákat is tu­
dományosan vizsgálták (és vizsgálják).
A morfológiai megközelítés tehát a sajátos
formák vizsgálata és jellemzése, a formák, vala­
mint azok ontogenetikai progressziói és reg­
ressziói, valamint topográfiai relációinak és
korrelációinak rendszeres tanulmányozása, az
emberek és egyéb élőlények vonásainak össze­
hasonlítása.
John Hunter szerint „a struktúra nem más,
mint a működés belső kifejeződése". Monisz-
tikus (de nem misztikus) értelemben az elme
élő, növekvő struktúra, mégha nem is kézzel­
fogható. Egyes morfológusok szerint összetett,
szervező tevékenység-rendszer, amely jellegze­
tes viselkedés-formákban nyilvánul meg - test-
 JELLEM, SZEMÉLYISÉG ÉS TESZTEK 29

helyzet-, mozgás-, közvetlen képzet-, manipulá­

ciós, érzékelési, kommunikációs és társadalmi
felelősségérzeti modellekben. De ez így egy kis­
sé zavaros. Egy dologban azonban biztosak le­
hetünk: az emberi elme egyáltalán nem olyan
egyszerű, mint azt sokan (pszichológusokat is
beleértve) gondolják. Az oly divatos intelligen­
cia-tesztek hívei mégis úgy vélik, hogy ilyen
vagy olyan módon, előbb vagy utóbb a rendkí­
vül szubtilis mentális folyamatok és a megfog­
hatatlan szellemi megnyilvánulások is mérhe­
tőek lesznek. Thorndike ezt igen tömören meg
is fogalmazta: „Minden valamilyen mennyiség­
ben létezik, és ha így van, minden mérhető".
De vajon lehet-e a szellemet mennyiség­
ben mérni? C. G. Ogden azt írja ABC of Psy­
chology c. művében, hogy „az elme (a szó meg­
tévesztő volta ellenére) nem egy dolog, hanem
egy tevékenység. A képzetek, a gondolatok, stb.
nem termékek, hanem folyamatok". Valóban
mérhetőek lennének a képzetek és a gondola­
tok? Lemérhetjük a rudakat és a köveket, kiszá­
míthatjuk a legtávolabbi csillag távolságát, de
nem hatolhatunk az érzelmek mélyére. Van­
nak, akik mégis megpróbálják, újra és újra, ám
mindhiába.
Valójában senki nem tudja pontosan, mi
is az a szellem. Régebben érzésekről, érzetek­
ről, képzetekről, ítéletekről, szándékokról és
30 MiT REJT A KÉZÍRÁSUNK

akaratokról, vagyis az értelem legalapvetőbb

jelzéseiről, valamint az érzékelőszervek fizikai
felépítéséről beszéltek.
Meg lehet állapítani, hogyan vonunk le követ­
keztetéseket, hogyan emlékezünk, hogyan alko­
tunk fogalmakat, ám ami a személyiség, a vér­
mérséklet, a vallásos lelkiismeret, a lelki válsá­
gok vagy az élet gyakorlati fényeinek rejtelmeit
illeti, kénytelenek vagyunk egyetérteni Klages-
szel, aki szerint nem jutunk sokkal több tudás
birtokába, mint a virágok szerelmese egy bota­
nikai szakkönyvből, ahol tömören le van fektet­
ve, hogy a növények háromdimenziós, mozdu­
latlan, növekedő alakzatok, amelyeknek táp­
anyagra és fényre van szükségük.
 3. A grafológia
filozófiai alapjai
Amióta a pszichológia „tudományossá"
vált, egyre féktelenebb. Átsöpört rajta a mé­
rések és a pontosság iránti őrület szele. Amióta
tekintélyes tudományként tartják számon, egy­
re követi az egzakt tudományok mérési mód­
szereit, s a psziché vizsgálata egyre több neuro-
fiziológiai adatot és statisztikát eredményez.
A szellem tanulmányozásakor azonban nem
szabad semmibe vennünk a filozófiai vonatko­
zásokat. Az a véleményem, hogy a polaritás
alapelvét valamennyi pszichológiai folyamat
tanulmányozásakor figyelembe kell venni. Ek­
kor, és csak ekkor érthetjük meg, miért is va­
gyunk az ellentmondások rabságában és miért
is vagyunk kénytelenek mindig, mindenhol és
mindenféle körülmények között a középutat vá­
lasztani. Életünk nem csupán abból a tudatos és
ösztönös törekvésből áll, hogy a spirituális és a
démoni erők, Káin és Ábel, a jó és a rossz, a va­
lóság és a képzelet, a maszkulin és a feminin
tendenciák között egyensúlyozzunk.
32 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

A világ-folyamat és az élet-folyamat el­

lentétpárok végtelen sorából áll, bár ezek az
ellentétek mindig egyazon dolog különböző as­
pektusai. Ezek a párok szétválaszthatatlanok
egymástól, de adott helyen, időben és körülmé­
nyek között az egyik aspektus mindig erősebb, a
másik pedig gyengébb. Nincs létért folytatott
küzdelem a léthez való kötődés nélkül, nincs
élősködés együttélés nélkül. Bizonyos értelem­
ben minden ilyen pár egyik tagja egyben a másik
is, a másik folytatása, mégha ellentétes is azzal
és különbözik is attól. Ilyen ellentétpárok az
öröm és a bánat, a remény és a reménytelenség,
a, jobb és a bal, az erény és a bűn, a nappal és az
éjjel, a nő és a férfi. Pontosabban egyazon dolog
összességének különböző aspektusairól van
szó, mégha ellentétes irányokat is képviselnek.
Egyik magával vonja a másikat, hiszen nem gon­
dolhatunk az éjjelre nappal nélkül, a férfire no
nélkül, a bűnre erény nélkül, a reménytelenség­
re remény nélkül, stb. Ennek ellenére az egyes
pólusok nem semlegesítik egymást. Csupán a
két ellentétes pont közötti feszültség aránya vál­
tozó. Növekedhet vagy csökkenhet, gyengülhet
vagy erősödhet, de soha nem szűnhet meg vagy
aludhat ki, hacsak maga az egység meg nem szű­
nik. Az ellentétes pontok egymástól való füg­
gőségét polaritásnak nevezzük.
Ilyen megközelítésből nem mondhatjuk, hogy
 A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI ALAPIAI 33

egy ember személyiségét az a mód határozza

meg, ahogyan másokkal szemben viselkedik. A
személyiséget úgy definiálhatjuk, hogy az az
emberi természetben rejlő ellentétpárok összes­
sége. Ez maga a „perszóna" (az a tudatosan és
tudat alatt kifejlesztett maszk, amelyet a többi­
ek felé mutatunk), a karakter és a temperamen­
tum, valamint a kömyezeti hatásokkal szemben
tanúsított reakciók. A karakter olyan mérték­
ben határozza meg a perszónál, ahogyan a ka­
rakter sem létezhet perszóna nélkül. S a perszó­
na természetesen soha nem semlegesíti a karak­
tert. Az egész személyiség eme két pólusa között
csupán a feszültség ingadozhat.
A perszóna és a karakter közötti vi­
szonyt a világegyetem hatalmas erői között
fennálló viszonyhoz hasonlíthatjuk, nevezete­
sen a központhoz közelítő (centripetális) és a
központtól távolító (centrifugális) erő kapcso­
latához. A kettő közötti egyensúlyt a negatív és
pozitív polaritás teremti meg. Egy elektromos
cella centrifugális áramlása pozitív, centripetá­
lis áramlása pedig negatív. Mindkettő szüksé­
ges az áramkörhöz. Nem szorul bizonygatásra,
hogy a polaritás alapelve meghatározó a termé­
szetben. A világ és az élet egy örök áramkör. Ér­
zékeinket együtt járja át az életöröm és a halál­
félelem, a szerelem balzsama és a gyűlölet mér­
ge. Mondunk valamit, ám az ellenkezőjét tesz-
34 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

szűk; egyszer egyvalami, máskor az ellenpólusa

győzedelmeskedik. Azonban minden alkalom­
mal mindkét pólus jelen van.
Egyszerre vagyunk jók és rosszak, de
hogy milyen mértékben, azt lehetetlen lemérni.
Mérni csupán a két pólus közötti feszültséget le­
het. Egyazon entitás ellentétes pólusai közötti
feszültséget „teljes személyiséginek nevezzük.
Az egocentrikusság a központhoz közelítő
erő, míg a szociábilitás a középponttól távolodó
erő. Szeretném felvázolni, hogyan érvényesül
a polaritás elve az emberi szellem egyik össze­
tett megnyilvánulási módjában, nevezetesen a
kézírásban. Ez az alapelv azonban egyéb terüle­
teken is meghatározó - ami az izommozgást (fe­
szítő- és hajlítóizmok), a viselkedést (morális­
immorális viselkedés) vagy a fizikai világ jelen­
ségeit (hatás-ellenhatás), stb. illeti.
Mivel az élet és a világ ellentétekből áll,
és valamennyi folyamat ambivalens, egy-egy
kézírás összes vonása is ellentétes. Egy évszá­
zada a kézírást egymás mellé helyezett, össze­
függéstelen jelek halmazának tekintették. Ez az
oka, hogy a kézírás mint a jellem és a személyi­
ség lenyomatának értelmezése zsákutcába fu­
tott. Alapvető hiba azt feltételezni, hogy egy-
egy vonás egy-egy sajátosságot tükröz, m,ert
minden egyes írásjel más és más. Ezenkívül
különbséget kell tenni a hiteles és a színlelt
 A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI ALAPJAI 35

írásjelek, a hiteles és a színlelt személyiség kö­

zött. De vajon képesek vagyunk-e pontosan ítél­
ni? Valóban ismerjük-e legközelebbi barátain­
kat vagy csupán azt hisszük? Képes-e bárki is
belelátni embertársai szívébe? Valamennyiünk­
nek két arca van - az egyik kifelé néz, a másik
befelé, az egyik maszk, a másikat pedig nem
akarjuk felfedni, az egyiket a társadalomnak
mutatjuk, a másikat a barátainknak; az egyikkel
álmodunk, a másikkal élünk és szenvedünk.
Azonban mindkettő egyazon entitás összeol­
vadt része.
Hogyan fedezhetjük fel az emberek örökké
változó cselekedetei mögött a valódi jellemvo­
násokat? Hogyan bukkanhatunk rá a valódi
mozgatórugókra az udvariasság és az úgyneve­
zett jólneveltség álarca mögött? Hogyan hasít­
hatjuk ketté és dobhatjuk el a Maya-fátylat?
Meg kell szabadulnunk bizonyos illúzi­
óktól. Tévesen azt gondoljuk, hogy valameny-
nyien az igazságra áhítozunk, pedig csupán
újabb és újabb illúziókra vadászunk. A remény
és a reményvesztettség, a szeretet és a gyűlölet,
az öröm és a bánat, a boldogság és a szenvedés,
a külső befolyások és a belső élmények között
lebegünk; a polaritások labirintusában bolyon­
gunk. És oly sok filozófus igyekezett már meg­
találni az élet és a világ útvesztőjéből kivezető
utat.
56 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Fogalmunk sincs, milyenek vagyunk, hiszen

az ember képtelen objektív módon szemlélni
önmagát. Ha komolyan megpróbálunk szemé­
lyiségünk mélyére hatolni, legalábbis elhinni,
hogy azt tesszük, csupán önnön árnyképünket
pillanthatjuk meg, mintha valami üvegbe néz­
nénk; csak azt láthatjuk meg, amilyenek egy má­
sodperccel azelőtt voltunk, azt soha nem tud­
hatjuk meg, milyenek is vagyunk abban a pilla­
natban. Énünk ugyanis mindig azon a ponton
helyezkedik el, ahonnan kifelé néz és soha nem
ott, ahová, a pillantása irányul. S bár legtöbben
képtelenek vagyunk erre a következtetésre jutni
(ez először Rudolph Allers érdeme volt), mégis
jobb, ha megpróbáljuk emlékezetünkbe vésni
azt az alapvető tényt,, hogy lehetetlen megismer­
nünk önmagunkat.
Épp ezért legbelső énünket, teljes szemé­
lyiségünket mindörökre homály fedi. Termé­
szetesen némi önismeretre tehetünk szert, ha
felismerünk bizonyos tényeket, s számba ve­
szünk belső énünkre utaló hivatkozási ponto­
kat. Önmegfigyeléssel természetesen sokat
megtudhatunk magunkról. De ha komolyan át­
adjuk magunkat az önelemzésnek, teljesen ösz-
szezavarodunk, meglepődünk, sőt, olykor el is
képedünk. Rádöbbenünk, milyen keveset is tu­
dunk önmagunkról. Ilyenkor döbbenünk rá,
 A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI ALAPIAI 37

hogy a pszichológia elsősorban nem tényekkel,

hanem illúziókkal foglalkozik.
Nyilvánvaló, hogy oly sok pszichológus és ka-
rakterológus, akik azt hiszik, tesztekkel és mé­
résekkel megoldást kínálhatnak a szellem, a jel­
lem és a személyiség problémáira, tévúton jár.
Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezek az em­
berek lealacsonyítják önmagukat és a munkáju­
kat azáltal, hogy kereken megtagadják tudomá­
nyuk filozófiai aspektusait. Ezt annak ellenére
kell megállapítanom, hogy a filozófia önmagá­
ban nem vezethet gyakorlati eredményekre.
- A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNETI
HÁTTERE
 4. A grafológia
történeti háttere
A grafológia tudománya mindössze egy év­
százados múltra tekinthet vissza. A kézírás és a
jellem/személyiség közötti összefüggések gon­
dolata azonban már az ókorban felmerült. C.
Suetonius Tranquillus már i. e. 120-ban ezt írja
De Vita Caesorum c. művében Augustus csá­
szár kézírásáról: „Nem választja el a szavakat és
nem folytatja a következő sorban, inkább össze­
préseli a betűket és lekanyarítja a sorok végét".
Az i. e. negyedik századra a kínaiak kifejlesztet­
tek egy „fűírás" nevű írásformát. Grafológiatör­
téneti szempontból nagy jelentőségű Kuo Jo-su
(i. e. 1060-1110) megállapítása: „Egy kézírás el­
árulja, vajon szerzője nemes lelkű avagy kö­
zönséges személy". Okakura még tovább megy:
„Minden egyes vonás egy egész életet tükröz".
Európában a kora középkorban a kézírás
a szerzetesek feladata volt. A 12-13. században
az iszlám kultúra hatására azonban a világiak
körében is elterjedt az írástudás, a reneszánsz
idején pedig egyre gyakoribb jelenséggé vált. A
40 Mit REJT A KÉZÍRÁSUNK

humanisták kutatásai alapján kiderült, hogy

már Arisztotelész is érdeklődött a kézírás és a
személyiség közötti összefüggések iránt, több
mint háromszáz évvel Krisztus születése előtt.
Az első grafológiai tárgyú könyv a 17. szá­
zad elején jelent meg Bolognában; a címe Ideo­
graphic. Ezt követte Camilla Baldi 1622-es érte­
kezése a kézírás és a személyiség kapcsolatáról.
Baldi a bolognai egyetem professzora és doktora
volt, s művének igen hosszú és tudálékos címet
adott: Trattato come da una ettera massiva si
cognosca la natura e qualita dello scrittore (Ér­
tekezés arról, hogyan ismerszik fel egy betűből
írója természete és jelleme). Értekezésében a
következőt írja: „Nyilvánvaló, hogy minden sze­
mély egyéni módon és jellegzetes vonásokkal ír,
amelyeket senki más nem képes utánozni". Kö­
vetkeztetése pedig így hangzik: „Alapos tanulmá­
nyozással bármely kézírás alapján rávilágítha­
tunk bizonyos jellemvonásokra. Figyelmesen
meg kell vizsgálni, vajon ismétlődnek-e a voná­
sok, vajon nem színlelt jelekről van-e szó, s hogy
nem befolyásolják-e az írást különböző okok,
például a felhasznált anyagok minősége". Jacoby
úgy minősítette Baldi munkáját, hogy „az első
európai lépés Európában a grafológia tudomá­
nyában; rendkívül kimagasló és különleges telje­
sítmény". Azóta természetesen jó néhány grafo­
lógiai tárgyú mű jelent meg számos nyelven.
 A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNELMI HÁTTERE. 4I

Leibnitz, német filozófus és matematikus

megjegyezte: „Az írásmód, amennyiben nem kö­
veti az iskolás formákat, bizonyos mértékig a
természetes vérmérséklet lenyomatának tekint­
hető".
J. Ch. Grohmann, a wittenbergi egyetem teo­
lógia és filozófia tanára 1792-ben értekezést adott
ki „Kísérletek a jellem vizsgálatára a kézírás
alapján" címmel. E kis könyvben a következő
megállapításokat teszi: „Éppoly nehéz a kézírás
színlelése, akár az arcvonásoké. Miképp arcvoná­
saink is többnyire állandóak, s ugyanazokat az iz­
mokat mozgatjuk belső érzéseink kifejezésére, a
kézírás jellege is alapvetően változatlan, még ha
tudatosan, megtévesztő szándékkal is próbáljuk
alakítani. Arra a következtetésre jutottam, hogy a
kézírás színlelése a jellem és a viselkedés álcázá­
sához hasonlatos".
Azt hiszem, önmagáért beszél az a tény, hogy
a kézírás jelentőségét Gainsborough, Scott,
Goethe, Lavather, Knigge és Stefan Zweig is
méltatta. Ezenkívül Browning, Poe, Sand, Hum-
bolt, Baudelaire, Dumas, Daudet, Zola, Gogol,
Csehov, Heyse, Lombroso, Björnson, Kielland,
Thomas Mann, Ludwig, Feuchtwanger, Hirsch-
feld, Kretschmer, Bleuler, Jung, Einstein, stb. is
érdekes megfigyeléseket tettek műveikben a
kézírással kapcsolatosan.
Egy francia abbé, Michon vezette be a „gra-
42 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

fológia" terminust 1871-ben. Önálló betűket

vizsgált empirikus módszerekkel; eredményeit
pszichológiai értelmezéssel azonban nem tá­
masztotta alá. Egy tanítványa és követője,
Crépieux- Jamin viszont tovább elemezte meg­
figyeléseit, s ezzel sikerült elrugaszkodnia az el­
szigetelt jelek vizsgálatától, s megalapozta a
kézírás átfogó jellegű tanulmányozását.
Preyer (gyermekpszichológus), Meyer (pszi­
chiáter) és Klages (filozófus) voltak azonban
azok, akik vizsgálataikkal és pszichológiai mód­
szereikkel új lendületet adtak a grafológiának.
Elmondhatjuk, hogy ők fektették le a grafológia
tudományos alapjait.
Preyer a jénai egyetem élettan professzora
volt és bebizonyította, hogy egy-egy ember jobb
illetve bal kezes, sőt, akár jobb illetve bal lábas
vagy szájba fogott íróeszközzel történő írása is
azonos vonásokat mutat. Meyer pszichiáter volt
és az írás-folyamat három fontos tényezőjére
hívta fel a figyelmet. Ezek a kiterjedés, a sebes­
ség és a nyomás. A karakterológiát is új alapok­
ra helyezte, hiszen megállapította, hogy a kifeje­
zésben módok a jellem aspektusai.
Klages fektette le a grafológia, az önkifeje­
zés és a karakterológia törvényeit és alapköve­
it. Megállapította, hogy a kifejezés alapelve az,
hogy valamennyi kifejező fizikai mozdulat a
személyiségben rejlő feszültségeket és indula-
 A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNETI HÁTTERE 43

tokai tükrözi. Kiemelte, hogy rendkívül fontos

az írás ritmusának intuitív módon történő
meghatározása, mert csakis így tudjuk meg­
ítélni a formanívót.
Számos kísérlet történt arra, hogy levá­
lasszák a grafológiát a karakterológia különféle
sajátos filozófiai ágairól, s a mélylélektan - a
freudi pszichoanalízis, a jungi analitikus pszi­
chológia, az adleri individuál-pszichológia,
Szondi Schicksal-pszichológiája, stb. - különbö­
ző iskoláinak eredményeire és tanításaira ala­
pozzák e tudományt.
Schlag és Pulver (svájci grafológusok) ne­
véhez fűződnek efféle törekvések, Jung elmélet­
rendszerén belül. Először Pulver foglalta össze
a grafológia addigi elméleteit és eredményeit:
„A kézírás olyan ösvény, amely „tőlem",feléd"
halad; olyan híd, amely az „énből" a, „külvilág­
ba" vezet". Egy freudi beállítottságú grafológus
is hasonló megállapításra jutott: >rAz írás az a
jelképrendszer, amely az én és a valóság lap­
pangó viszonyát fejezi ki". Freud elmélet-rend­
szerében minden és mindenki (az úgynevezett
„környezet") a „valóság" része, amelyet az „én"
„libidóval" (pszichoszexuális energiával) „tölt
fel" (ruház fel). Ezenkívül meg kell említenünk,
hogy Pulver az írás kiterjedésének szimboliz­
musával is foglalkozott.
Fanta, Menzel és Schönfeld, cseh grafoló-
44 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

gusok, 1939-ben grafológiai folyóiratot jelente­

lettek meg. Azelőtt is léteztek már grafológiai
szaklapok - Klages alapította és adta ki például
a Zentralblatt für Grapkologie c. újságot
(amely a Zeitschrift für Menschenkunde mel­
léklete volt) -, azonban mind közül ez a rövid
életű cseh kiadvány volt a legjelentősebb.
Magyarországon grafológiai intézetet is
alapítottak 1920-ban. A magyar grafológusok
közül ki kell emelnünk Románné, Balázs és
Hajnal nevét, A grafológiát hivatalosan is elis­
merték Magyarországon, mivel az egyetemi és a
klinikai pszichológia professzorok egyaránt ki­
egészítették eredményeiket, kutatásaikat és
módszereiket grafológiai eredményekkel, kuta­
tásokkal és módszerekkel. Az alkalmazott grafo­
lógia a magyar oktatás-fejlesztésben is előkelő
szerephez jutott. Románné a grafológiai jelensé­
gek mérésére kifejlesztette az úgynevezett
„graphodyn"-t, míg Balázs és Hajnal pszichoana­
litikus módszerekkel közelítették meg a kérdést.
Az Egyesült Államokban June Downey az
iowai egyetemen, Allport és Vernon pedig a
Harvard Pszichológiai Klinikán folytattak grafo­
lógiai tárgyú kutatásokat. Downey a kapcsolá-
sos módszert alkalmazta; a kézírásból levont
következtetéseket összevetette a gesztusokkal,
a testtartással, a járással, stb. Allport és Vernon
ezzel szemben inkább a statisztikákra és a ta-
 A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNETI HÁTTERE 45

pasztalati megközelítési módszerekre támasz­

kodtak. Meg kell még említenünk még Saudek,
cseh grafológus nevét, aki a kísérleti pszicholó­
gia által bevezetett fogalomrendszeren belül kö­
zelítette meg a grafológiai kérdéseket; Allport-
tal és Vernonnal működött együtt. A kísérleti
pszichológusok és a munkájukat segítő grafoló­
gusok fontos következtetése volt annak a kísér­
leti módszerekkel történő bizonyítása, hogy egy
izolált jellegzetességnek önmagában nincs je­
lentése. Zubin és Lewinson klinikai jellegű ku­
tatásaikat egy skálás rendszerre alapozták, s az
ő módszereiket követte Rose Wolfson is. Wolff
neve a modern kísérleti grafológiához, Sonne-
manné pedig a modern klinikai grafológiához
kötődik.
Svájcban dolgozott Pulver, akinek nevéről és
tevékenységéről már megemlékeztünk. Emlí­
tésre méltó Heider neve, aki 1941-ben publikál­
ta Exakte Graphologie című munkáját. Heider
kutatási eredményei oly nagy horderejűek,
hogy röviden szeretném összefoglalni őket.
A kéznek és a kisujjnak az írófelületre gya­
korolt nyomása tekintetében Saudek megállapí­
totta, hogy ez a sajátos nyomás az írás folyama­
ta alatt önkéntelenül is a papír elmozdulását
eredményezi. Az a következtetés azonban Hei­
der nevéhez fűződik, hogy a kéz eme nyomását,
ha nem is tudatos szándékkal, a bipoláris pszi-
46 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

chikai energiák okozzák, s „a kézírás súlyával"

van összefüggésben. Abból a felfedezésből in­
dult ki, hogy minden személy, akár férfi, akár
nő, egyaránt termel férfi és női hormonokat, a
férfi vagy a női hormonok javára. Feltételezte,
hogy a férfi és a női hormonok alakítják az em­
ber pszichéjét és hogy mindenki egyidejűleg
rendelkezik férfi és női energiákkal, de vagy a
férfi, vagy a női energiák vannak túlsúlyban.
Ezen energiákat a kézírás nagyságával és kiter­
jedésével, valamint a kézfej nyomásával hozta
összefüggésbe, amely önkéntelenül is apapír el­
csúszását eredményezi. Ami az írott betűk és
szavak méretének és kiterjedésének a papír el­
mozdulási mértékétől való függőségét illeti,
Heider feltevése szerint a kéz és a kisujj nyomá­
sát a pszichikai energiák okozzák. A férfi ener­
giák nagy és széles írást, a női energiák pedig
kicsi, keskeny írást eredményeznek.
Nem az a fontos, hogy ki milyen nemű. Hei­
der arra alapozta elméletét, hogy a kézírás pará­
nyi tinta- (ha tollal írunk) és grafit- (ha ceruzá­
val írunk) részecskék sokaságából tevődik ösz-
sze. Ennek tükrében számos egyszerű megfi­
gyelés más színben tűnik fel. Ha például valaki
bizonyos ideig töltőtollal ír, megfigyelhető,
hogy a tollhegy egyik oldala jobban megkopik,
mint a másik. Más szóval a hegy jobb vagy bal
oldalára nehezedik a kézfejünk által kifejtett
 A GRAFOLÓGI TÖRTÉNETI HÁTTERE 47

nyomás. Ez olyannyira így van, hogy a tollgyár-

tók jobbra illetve balra hajló heggyel készítik a
tollakat. A tollhegy bal oldalára nehezedő nyo­
más esetén balról jobbra, azaz az óramutató já­
rásának megfelelő irányban kerülnek a papírra
a tinta-részecskék, a hegy jobb oldalára neheze­
dő nyomás esetén pedig jobbról balra, vagyis az
óramutató járásával ellentétes irányban. Ezeket
a mozgásokat Heider „belső írás-áramlat"-nak
nevezte, melynek iránya az európai írásokban a
balról jobbra haladó mozgásokkal van össz­
hangban, ha a nyomás a toll vagy a ceruza he­
gyének bal oldalára nehezedik. Az óramutató
járásával megegyező irányú belső áramlat vala­
mennyi leírt egység baloldali kezdőpontjától
jobbra haladó tendenciát mutat. Az óramutató
járásával ellentétes irányú áramlat abba az
irányba fordul, ahonnan írás-mozgás kiindul. Ez
egy mechanikus jelenség, ugyanakkor nagy je­
lentőségű a megfigyelése a kézírás pszichológi­
ai értelmezése szempontjából, s a freudista gra­
fológusok számára új perspektívákat nyitott az
én-objektum viszony kutatásában.
Heider pszichológiai konklúzióit elfogadha­
tatlannak tartom. Villamosmérnökként és fizi­
kusként rendkívül szigorú, logikus és mechani­
kus pszichológiai rendszerben gondolkodott,
márpedig az emberi viselkedés alapvetően az
ösztönből és az érzelmekből táplálkozik és nem
48 MIT KEJT A KÉZÍRÁSUNK

a logika mozgatja, amely a grafológia eseté­

ben másodlagos jelenség (ld. A formanívó c. fe­
jezet).
Angliában a grafológia nem keltett túl
nagy érdeklődést, s még kevésbé járultak hoz­
zá fejlődéséhez a múltban. Ez elsősorban a
konzervatív beállítottságú angol gondolkodás­
módból következett; ne felejtsük el, hogy a fre­
udi pszichoanalízisnek több mint kilencven év
alatt sikerült pozitív fogadtatásra lelnie és be­
férkőznie a köztudatba. Napjainkban azonban
már kedvező és biztató jelek utalnak arra, hogy
itt is - akárcsak a pszichoanalízis számára -
megfelelő viszonyok alakultak ki a grafológia
széles körű elterjedésére és további fejlődésé­
re. Saudek egy ideig Angliában élt és számot­
tevő (Allport és Vernon kedvező fogadtatását
is kiérdemlő) eredményekkel járult hozzá a
kézírás kutatásához, következtetéseit pedig
Brooks népszerűsítette az angol anyanyelvű
olvasók számára.
Jacoby is Angliában élt egy bizonyos ideig, s
itt írta alapértékű, átütő erejű tanulmányát,
Analysis of Handwriting címmel. Nagyszerű
grafológus volt, akinek korai halála igen nagy
veszteséget jelentett.
Singer is Angliába települt; itt írta műveit és
itt folytatta kutatásait. Strelisker 1939-ben köl­
tözött Angliába és itt tanított, végezte kutatása-
 A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNETI HÁTTERE 49

it és vizsgálatait 1962-ben bekövetkezett halá­

láig.
A grafológia Németországban sokkal ked­
vezőbb és szívélyesebb fogadtatásra lelt. Vala­
mennyi pszichológiai kurzus szerves részét ké­
pezi, s néhány egyetemen diplomát is lehet sze­
rezni e tudományból. Említést érdemel Heiss,
aki pszichológiát és karakterológiát oktatott
(valamint a Pszichológiai és Karakterológiai In­
tézet igazgatója volt) a dél-németországi Frei-
burg-im-Breisgau egyetemén. Szólnunk kell
Pophalról, akit a hamburgi egyetem neurológia
professzorává neveztek ki; Brügerről, aki az or­
vostudományok professzora volt a lipcsei egye­
temen, s aki tisztelettel szólt a grafológiáról Die
Hand des Kranken c. művében. S többek kö­
zött említést kell még tennünk Wittlich,
Müller és Enskatt nevéről - e két utóbbi a
nyugat-berlini egyetem előadója volt.

Természetesen még számos olyan tudós nevét

említhetnénk, akik hozzájárultak (és hozzájá­
rulnak) a grafológia tudományának fejlődésé­
hez. További információért ajánlom az olvasó
figyelmébe a könyvem végén olvasható bibliog­
ráfiát; ezt a százötven címet tömörítő listát ma­
gam állítottam össze egy több mint hatszáz cí­
met tartalmazó bibliográfia alapján. Ezenkívül
hadd adózzam tisztelettel azok iránt is, akik ok-
SO MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

látják a grafológiát, bár írásban még nem járul­

tak hozzá e tudomány haladásához. Mint oly
sok bűnöző, aki még soha nem került nyilván­
tartásba, számos olyan grafológus létezik, aki
még nem jelent meg nyomtatásban.
- A FORMANÍVÓ

- A KÉZÍRÁS IRÁNYA
ÉS AZ ÍRÁSZÓNÁK
52 MIT REIT A KÉZÍRÁSUNK

& ábra. Magas formanívójú szöveg

 5. A formanívó
A formanívó fogalma Ludwig Klages nevéhez
fűződik. Könyvünk egy másik fejezetében arról
is szólunk, miként vállalt meghatározó szerepet
a grafológia mint tudományág alapköveinek le­
rakásában és további fejlődésében.
Meyer, Preyer és Erlenmeyer eredményeit.
Klages illesztette össze és fejlesztette tovább „a
kifejezés tudománya" elnevezésű kutatási terü­
letén. Arra a következtetésre jutott, hogy egyes
impulzusformák - arckifejezés, beszéd és kéz­
írás - összhangban vannak egymással. Közös
formanívóról beszélhetünk, amely az egyén im­
pulzusának ritmusához igazodik. A „ritmus"
Klages szerint meghatározhatatlan dolog,
amely csupán intuitív módon érthető meg.
Egy írás formanívója alapvető kritérium egyes
jellegzetességeinek, mint egésznek a megérté­
séhez. Mielőtt hozzáfognánk egy írás el­
különített jeleinek vizsgálatához, az egé­
szet kell megítélnünk, hogy meghatároz­
hassuk formanívóját.
Ha egy formanívót „átlagon felüli"-nek íté-
54 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

lünk, először az egyén jellemvonásainak pozitív

oldalát kell nagyító alá vennünk. Amennyiben a
formanívó „átlagon aluli", az egyén jellemvoná­
sainak negatív aspektusait kell megvizsgál­
nunk. Ha pedig egy formanívó „átlagos", akkor
az egyes jellegzetességek mindkét oldalát
szemügyre kell venni, hogy megállapíthassuk -
a polarizáció fokának mértékében -, melyik pó­
lus a domináns. Kettősség is előfordul - ilyen­
kor mindkét pólus meghatározó.
Klages formanívó-elmélete széles körű pozi­
tív fogadtatásra lelt a német grafológiai iskolán
belül, a német kultúrkörön kívül azonban me­
reven elutasították. Ha azonban elfogadjuk,
hogy a grafológia Geisteswissenschaft - ahogy
én is gondolom -, akkor az effajta elutasítás és
kritika tökéletes félreértésről, valamint hiá­
nyos grafológiai tudásról árulkodik. Igaz,
Klages stílusa kissé nehézkes és nyakatekert
(de nem jobban, mint a legtöbb német nyelvű
tudós általánosan elfogadott írásmódja), ám a
legtöbb ilyen jellegű kritika tájékozatlanságra
vall, személyeskedő és előítéletektől terhes.
Azt szokták mondogatni, hogy csak igen keve­
sen értik meg Klages írásait - úgy látszik, vala­
mennyi kritikus a kiválasztottak közé sorolja
magát! Románné osztja Kroeber-Keneth véle­
ményét, aki a ritmus megfoghatatlan jelenségét
„a tegnap értékelési módszere" szavakkal bé-
 A FORMANÍVÓ 55

lyegzi meg. Angyal kritikáját is elfogadja, ami­

kor az azt írja, hogy Klages teóriája „eltúlozza
az úgynevezett "Geist" (tudatos agyműködés,
szellem) és a "Seele" (érzelmi élet, lélek) közöt­
ti ellentétet, s két összebékíthetetlen erőről be­
szél. A "Geist" Klages szerint úgy hasít az éle­
tünkbe, mint valami ék, s maradandó nyomot
hagy benne. (Klages) úgy tekint az elmére, mint
valami élet-zavaró tényezőre, mint valami
"Lebensstörung"-ra."
Nem akarok elveszni a metafizika útvesz­
tőjében, sem a szavak játékában, mégis kényte­
len vagyok a következő megjegyzéseket tenni.
Románnénak az intuíció szerepére vonatko­
zó kritikája Bergson, a kiváló francia filozófus
tanainak hiányos ismeretéről tanúskodik, aki
alapvető különbséget tett az „idő" (az intellek­
tus atomisztikus gondolkodásmódjának mate­
matikai fogalma) és a „tartam" (az intuíció ho­
lisztikus megérzéseinek megfelelő metafizikai
fogalom) között. A matematikai, racionális
gondolkodásmódot követve végezzük minden­
napi tevékenységeinket, óvjuk szellemi épsé­
günket a lét-folyam fékezésével, s azzal, hogy
az élet-sodrás valamennyi aspektusának stati­
kus reprodukálására törekszünk. Ám épp ez a
sodrás adja meg az élet értelmét és valódi tar­
talmát, egy szóval a Gestalt. Ezt pedig kizárólag
intuitív módon lehet felfogni.
56 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Klages ellentétes értelemben használja a

„Geist" és a „Seele" szót; legfontosabb művének
címe: Der Geist als Widersacher der Seele. (A
Geist mint a Seele ellenpontja/ellentmondása).
A „Geist" jelentése a fent említett kontextusban
„tudatos gondolkodás", a „Seele" pedig „ösztö­
nös élet" jelentéssel bír (ld. Grafológia és mély­
lélektan c. fejezet).
Ha a freudi pszichoanalízis fogalmi ke­
retein belül vizsgáljuk a „Geist" (szellem)
és a „ S e e l e " ( l é t e z é s ) kettősségét, a
„Geist" gyűjtőnév alatt a következő kategóriá­
kat sorolhatjuk fel:
(a) „másodlagos folyamatok", amelyek a for­
mai logika törvényeinek engedelmeskednek,
kötött ösztönös energiákból merítkeznek és „a
valóság-elv" kormányozza őket;
(b) „valóság-elv", amely az ösztönös feszült­
ségekkel járó kellemetlen érzéseket az alkal­
mazkodó viselkedéssel tompítja;
(c) „én (ego), amely az "ösztönén" (id) része,
amelyet a külvilág közvetlen hatásai alakítanak;
(d) „másodlagos elfojtás", amely az „elsődle­
ges elfojtás" feladatkörét egészíti ki; segít az el­
fogadhatatlan ösztönös impulzusok derivátu-
mainak és színlelt megnyilvánulási formáinak
tudat alá szorításában;
(e) „szublimáció" - az a fejlődési folyamat,
amelynek során az alacsonyabb rendű ösztönök
 A FORMANÍVÓ 57

szellemi természetű, „kulturált," tevékenységgé

alakulnak át.

A „Seele" fogalma alá a következő kate­

góriák tartoznak:
(a) „elsődleges folyamatok", amelyek a tudat­
talan agytevékenység jellemzői, ellentmonda­
nak a formális logika törvényeinek, kötetlen
ösztönös energiákból táplálkoznak és az "öröm­
elv" irányítja őket;
(b) „örömelv" - rögtönzött megnyilvánulá­
sokkal szorítja vissza az ösztönös feszültségek­
kel járó kellemetlen érzéseket és nem veszi fi­
gyelembe a valóságot;
(c) „ösztönén" (id), amely „minden olyasmit
magába foglal, ami már születésünkkor is jelen
van, ami adott az emberben - mindenekelőtt az
ösztönöket, amelyek a szomatikus szerveződés­
ből erednek és számunkra ismeretlen formák­
ban elsősorban itt (az ösztönénen belül) nyilvá­
nulnak meg pszichikailag" - Freud (1940);
(d) „elsődleges elfojtás", amely meggátolja a
megengedhetetlen impulzusok felszínre bukka-
nását;
(e) „ösztönös kisülések", valamint „ösztönös
kielégülés", amelyek akkor következnek be,
amikor az ösztönös feszültségként megélt ér­
zések csökkennek a valóság figyelembevétele
nélkül.
58 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Ha megvizsgáljuk a „Geist" gyűjtőnév alatt

felsorolt freudi fogalmakat, egyértelműen kitű­
nik, hogy a „szellem" fejlődése eredendő ellen­
tétben áll a „lét" felszabadult megnyilvánulásá­
val. Ilyen megvilágításban a „szellem" (Geist)
valóban a „létezés" (Seele) útjában áll, vagyis
Lebensstörrung („a létezést zavaró és gátló té­
nyező"). Kijelenthetjük, hogy Klagesnek ilyen
értelemben, igaza van.
Ami Klages további metafizikus elmélkedése­
it illeti, jelen keretek között nem térünk ki rá­
juk. Felhívta a figyelmet a „polaritás", az intuí­
ció és a holizmus jelentőségére. Kiemelte a
klasszikus pszichoanalitikus szempont fontos­
ságát, mely szerint „a szellem" a feszültségből
ered és fejlődése is annak köszönhető. Az a
megállapítás, hogy egy minimális vagy optimá­
lis „feszültség" elengedhetetlen az élethez, nem
mond ellent Klages elméletének, amely szerint
a „Geist" kezdete egyben a „feszültség", a
„Lebensstörung" kezdetét is jelenti.
Gyakorlati okokból azonban a következő
szempontok alapján ítéljük meg a forma­
nívót:
(a) az írás eredetisége (ld. Díszítő és egy­
szerűsítő tendenciák c. fejezet);
(b) az írás természetessége vagy mes­
terkéltsége (ld. u. o. valamint a Megbízhatat­
lanság és tisztességtelenség c. fejezet);
 A FORMANÍVÓ 59

(c) a térmegosztás (ld. Térelosztás a sza-

vak és a sorok között c. fejezet).

E szempontok figyelembevételével a forma-

nívó lehet:

(a) átlagon felüli

(b) átlagos
(c) átlagon aluli.
60 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

3. ábra. Az írászónák

Önkontroll Távolságtartás igazaság

Gátlás Függetlenség Spontaneitás
Egocentrizmus Kiegyensúlyozottság Szociabilitás
Introverzió Elégedettség Extroverzió
Konzervativizmus Radikalizmus

4. ábra. A kézírás iránya

 6. A kézírás iránya
és az írászónák

A kézírás függőleges és vízszintes irányban mo­

zog. A vízszintes irányon belül háromfelé halad­
hat: balra vagy hátrafelé, felfelé vagy függőlege­
sen és jobbra vagy előrefelé. A függőleges irá­
nyon belül három zóna van: a felső, a középső
és az alsó.
A felső zónába nyúló felső szárral rendel­
kező betűk a következők: b, d, h, k, l és t, és
valamennyi nagybetű. A középső zónában el­
helyezkedő betűk az a, c, e, m, n, o, r, s, u, v,
w és az x. Az alsó zónába nyúló alsó szárú
betűk pedig a g, j, p, q, y és a z. Egyetlen be­
tű érinti mindhárom zónát: az/; és valamennyi
betű érinti a középső zónát. A felső zónába nyú­
ló betűk egy része a középső zónában helyezke­
dik el, akárcsak az alsó zónába nyúló betűké.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kéz­
írás „tőlem",feléd" halad, ahogy azt Pulver
megfogalmazta. A freudista pszichológusok sze-
62 MIT RJTT A KÉZÍRÁSUNK

rint az írás az „én " és a „valóság" (környezet) vi­

szonyát tükrözi. Így ha valakinek jobbra vagy
előrefelé dőlnek a betűi, az arról tanúskodik,
hogy szeretne „kinyúlni" a világba és az életbe.
Minél inkább jobbra dől egy írás, annál extro­
vertáltabb az illető, akitől származik. Minél füg­
gőlegesebb az írás, annál kisebb mértékben
akar szerzője részt venni a külső életben. Végül
minél inkább hátrafelé dől egy írás, annál int­
rovertáltabb az a személy, akitől ered, vagyis an­
nál kevésbé akar részese lenni a külvilágnak.
Akinek jobbra dől a kézírása, többnyire extro­
vertált alkat és valamilyen benyomást szeretne
tenni az emberekre és a dolgokra. Akinek balra
dőlnek a betűi, introvertált típus és kényelme­
sebben érzi magát a saját belső világában; gon­
dolatai, érzései és ábrándképei között. A függő­
leges, álló írás pedig kiegyensúlyozott emberre
vall, aki nagyjából egyforma mértékben fordul a
külvilág és önmaga felé. A két irány között in­
gadozó betűk olyan embert takarnak, aki ambi­
valens érzésekkel viseltetik a külvilággal és az
élettel szemben, s ha az egyes szavakon belül is
megfigyelhető az ingadozás, annál hangsúlyo­
sabb az ambivalencia. Természetesen egyetlen
írásban sem dőlnek ugyanolyan szögben a betűk.
Mindig az általánosan jellemző dőlés­
irányt kell figyelembe venni.
Ha a felső zónában írunk, feszítőizmaink
 A KÉZÍRÁS IRÁNYA ÉS AZ ÍRÁSZÓNÁK 63

dolgoznak. Ez az író testétől távolodó mozgás

és a reflexió, a meditáció, az absztrakció és az
elmélkedés pszichológiai folyamatának meg­
nyilvánulása, amely mentes az anyagi vonatko­
zásoktól. Ha azonban lefelé mozog az íróesz­
köz, hajlítóizmaink lépnek működésbe. Ilyen­
kor a testünkhöz közelít a toll vagy a ceruza, s
az ösztönök, az irracionalitás és ilyenkor az
anyagi világ vonzáskörében működő pszicholó­
giai folyamatról van szó. Az is megfigyelhető,
hogy míg a feszítőizmok működése kellemetlen
érzésekkel jár, a hajlítóizmok munkája közben
kellemes érzések jelentkeznek. A felső és az al­
só között helyezkedik el a középső zóna,
amely a személyiség kiegyenlített helyét szim­
bolizálja a kulturált és az ösztönös világ között;
az életerős kiegyensúlyozottságot, az élő szer­
vezetek szükséges gyakorlati alkalmazkodóké­
pességét jelenti.
A geometria könyvekben az áll, hogy két pont
között a legrövidebb út az egyenes, ha azonban
írásunk egyetlen egyenes vonalból állna, az
azt jelentené, hogy semmiféle kapcsolatunk
nincs a külvilággal, s hogy elménk kiüresedett,
személyiségünk eltűnt és a pszichózis állapotá­
bajutottunk.
Egy kis elhajlás tehát a felső vagy az alsó
zóna irányába (ami szigorú és teoretikus érte­
lemben a kelletlenségtől a kommunikációs ké-
64 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

pesség és az extroverzió felé haladást, jelenti)

elengedhetetlen ahhoz, hogy kommunikációs
szándékunk értelmes legyen. Abból a sarkított
axiómából, hogy két pont között a legrövidebb
út az egyenes, arra lehetne következtetni, hogy
a szélsőséges extrovertáltság a követendő út. A
szélsőséges extrovertáltság azonban, vagyis a
túlságosan jobbra dőlő kézírás egyet jelentene
az egyenessel, amely értelmetlen volna a „tő­
lem" ,feléd" irányuló kommunikáció szem­
pontjából. Az ilyen szélsőséges extrovertáltság
pedig (a középső zóna szélsőséges használata,
amikor az írás már nem több, mint egy vonal) a
szélsőségesen extrovertált elme ürességét is je­
lentené egyben. Ugyanez fordítva is elmondha­
tó, amikor túlságosan balra dőlnek a betűk, va­
gyis szélsőséges introvertáltságról tanúskodik
az írás. Az írott nyelv lehetővé teszi, hogy az
ábécé különféle betűinek használatával az em­
ber világosan kifejezhesse magát az alsó és a
felső zónában egyaránt.
Érdemes megjegyezni, hogy a túlságosan
megdöntött betűk rossz idegzetre, rossz ellenál­
lóképességre, határozatlanságra és hisztérikus
hajlamra utalnak. Hitler aláírásában a betűk
igyekeznek „átugrani" egymást jobb felé; az
írás szinte megközelíti a jelentésnélküliséget
jelképező elméleti egyenest.
- AZ ÍRÁS NAGYSÁGA

- A HAJLÁSSZÖG

- A KESKENY ÉS SZÉLES ÍRÁS

- A VONALVEZETÉS
66 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

5. ábra.
Az írás nagysága: nagy formátumú írás

6. ábra.
Az írás nagysága: kis formátumú írás
 7. Az írás nagysága

Az írás nagysága elsősorban arról árul­

kodik, mennyire becsüljük önmagunkat.
Ami a kisbetűket illeti, a három milliméteres
nagyság tekinthető átlagosnak.
A nagy formátumú írás pozitív jelentése lehet
kiválóság, komolyság, büszkeség, nagyvonalú­
ság.
Negatív jelentése lehet arrogancia, önteltség,
nagyképűség, pökhendiség.
A kis formátumú írás olyan pozitív tulajdon­
ságokra utalhat, mint az áldozatkészség, a tisz­
telet, az alázatosság, a szerénység és a toleran­
cia.
Negatív jelentése lehet kisebbrendűségi ér­
zés, nyúlszívűség, önbizalomhiány, félelem.
68 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

7. ábra. Jobbra dőlt írás

8.
8. ábra. A hajlásszög
Függőleges vagy álló írás

9. ábra. Balra dőlt írás

A hajlásszög szempontjából három csoportba
oszthatjuk az írásokat:
(a) Jobbra dőlt írások;
(b) álló írások;
(c) balra dőlt írások.
 A HAJLÁSSZÖG 69

A jobbra dőlt írások extrovertáltságra,

haladó szellemre, a külvilág és az élet felé való
nyitottságra utalnak.
Az álló írás távolságtartást, az élettel és
a világgal szembeni elégedettséget takar.
A balra dőlt írás introvertáltságra, befe­
lé fordulásra, a világtól és az élettől való elhúzó­
dásra vall.
A jobbra dőlt (95-145 fokos hajlásszögű) írás
pozitív jelentése lehet aktivitás, megértő termé­
szet, szociabilitás és expresszivitás. Negatív je­
lentése lehet nyughatatlanság, türelmetlenség,
fegyelmezetlenség és hisztérikusság.
Az álló (85-95 fokos hajlásszögű) írás pozitív
jelentése lehet függetlenség, racionalitás, ön­
kontroll vagy visszafogottság. Negatív jelentése
lehet önteltség, könyörtelenség, hidegség és ke-
ményszívűség.
A balra dőlt (85 foknál alacsonyabb hajlás­
szögű) írás pozitív jelentése lehet önmegtartóz­
tatás, önkontroll, visszafogottság és konzerva­
tív gondolkodásmód. Negatív jelentése leltet
színlelés, önzés, passzivitás és a jövőtől való fé­
lelem.
A 145 foknál nagyobb hajlásszögű, jobbra
dőlt írás negatívan értelmezendő, akárcsak a 60
foknál kisebb hajlásszögű, balra dőlt írás.
70 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

10. ábra. Keskeny írás

13. ábra. Széles írás

9. Keskeny és széles írás

A széles írások esetében a törzsvonalak (ame­

lyekből a betű még felismerhető - az „m" vagy
az „u" szárai) közötti távolság nagyobb, mint
maga a törzsvonal.
Egy átlagos írás esetében a törzsvonalak kö­
zötti távolság megegyezik a törzsvonal magas­
ságával.
A keskeny írások esetében a törzsvonalak
közötti távolság kisebb, mint a törzsvonalak
magassága.
A széles írás extrovertáltságot, a társa­
dalom, a külvilág és az élet iránti centrifugális
(a központtól távolító) mozgást tükröz. Az ilyen
ember lendületes, nyitott, tetterős személyiség.
Nincsenek gátlásai a személyes kapcsolatte­
remtésben.
A keskeny írás introvertáltságot, az „én"
iránti centripetális (a központhoz közelítő) erőt
mutat. Az ilyen ember szerény vagy félénk és ál­
landóan kontrollálja önmagát. Gátlásos a sze­
mélyes kapcsolatteremtésben.
72
MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

16. ábra. Füzéres vonalvezetés

17. ábra. Árkádos vonalvezetés

18. ábra. Fonalas vonalvezetés

10. A vonalvezetés (ductus)
A vonalvezetés meghatározó szempont.
Vonalvezetés alatt azt a módot értjük, ahogyan
a középső zóna felfelé és lefelé irányuló vonása­
it (törzsvonalait) hajlékony ívekkel vagy szöges
törésekkel (kötésekkel) összekapcsoljuk. A kö­
zépső zónára a „tőlem" „feléd" irányuló mozgás
középpontja jellemző. A vonalvezetés módjából
következtethetünk egy személyiség alkalmaz­
kodóképességére a munka, a kapcsolatterem­
tés és az élet során. Az írás valamennyi össze­
tevője közül ezt a legnehezebb színlelni, ezért
vizsgálata óriási jelentőséggel bír a hamisítások
leleplezésében.
A vonalvezetés négyféle módját különböztet­
jük meg, ezek:
(a) szöges;
(b) füzéres;
(c) árkádos;
(d) fonalas.
A szöges vonalvezetés ellenállást tükröz.
Pozitív jelentése lehet stabilitás, ellenállás,
energikusság és őszinteség.
74 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Negatív jelentése lehet merevség, makacs­

ság, önfejűség, torzsalkodó hajlam.
A füzéres vonalvezetés természetesség­
ről árulkodik.
Pozitív jelentése lehet őszinteség, szociabili-
tás, vendégszerető természet és megközelíthe­
tőség.
Negatív jelentése lehet megbízhatatlanság,
önállótlanság, határozatlanság és lustaság.
Az árkádos vonalvezetés visszafogott­
ságról tanúskodik.
Pozitív jelentése lehet diplomatikusság, tá­
volságtartás, szkepticizmus és szűkszavúság.
Negatív jelentése lehet mesterkéltség, kétszí-
nűség, zárkózottság és intrikus hajlam.
A fonalas vonalvezetés érzelmi beállí­
tottságot mutat.
Pozitív jelentése lehet pszichológiai tehetség,
fogékonyság, rugalmasság és hajlékonyság.
Negatív jelentése lehet hisztérikus hajlam, ra­
vaszság, alakoskodás és kiismerhetetlenség.
- KÖTÖTT ÉS SZAGGATOTT ÍRÁS

- TÉRELOSZTÁS A SZAVAK
ÉS A SOROK KÖZÖTT

- A SOROK IRÁNYA

- AZ ÍRÁS SZABÁLYOSSÁGA

- A NYOMÁSERŐ

- AZ ÍRÁS SEBESSÉGE
 11. Kötött
és szaggatott írás
Az írás folytonossága arról árulkodik, milyen
mértékben sikerül egy személynek környezeté­
hez alkalmazkodnia. Azt jelzi, mennyire képes
az illető a társadalmi beilleszkedésre. Azt is
megmutatja, hogyan tudja valaki elsajátítani
a következetes gondolkodásmódot.
Kötött írásnak számít, ha öt vagy annál
több betű kapcsolódik egymáshoz. Az i-re kitett
pont vagy a t áthúzása (az ékezetek) által oko­
zott törések nem számítanak.
Szaggatott írás az, amikor csupán négy
vagy annál kevesebb betű kapcsolódik folyama­
tosan egymáshoz. A nyomtatott betűt utánzó
írás nem számít szaggatott írásnak.
A kötött írás pozitív jelentése lehet követke­
zetes gondolkodásmód, együttműködésre való
hajlam, kitartás és reproduktív intelligencia.
Negatív jelentése lehet túlzott alkalmazkodás,
csordaszellem, ötletszegénység és felszínesség.
A szaggatott írás pozitív jelentése lehet intui­
tív gondolkodásmód, önállóság, egyéniség és
78 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

teremtő szellem. Negatív jelentése lehet ego­

centrizmus, szellemi kiegyensúlyozatlanság, áll­
hatatlanság és elszigeteltség.
12. Térelosztás a szavak
és a sorok között
A szavak és a sorok közötti térelosztás a
szervezőképességet mutatja.

Az arányos térelosztású írás pozitív je­

lentése lehet rendszeretet, rendszerezett gon­
dolkodás, nagyvonalúság és kreativitás.
Negatív jelentése lehet a spontaneitás hiánya,
tékozló hajlam, elszigeteltség és meggondolat­
lanság.
A szűk térelosztású írás pozitív jelentése
lehet spontaneitás, takarékosság, kötetlenség
és eredeti gondolkodásmód.
Negatív jelentése lehet meggondolatlanság,
zsugoriság, bizalmaskodó természet vagy zava­
ros gondolkodás.
80 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

23. ábra. Emelkedő sorok

24. ábra. Egyenes sorok

25. ábra. Süllyedő sorok

 13. A sorok iránya
A sorok iránya lehet emelkedő, egyenes
vagy süllyedő.
A sorok iránya lehet jellegzetessé vált, de
akár a pillanatnyi hangulatot is tükrözheti.
Ezért ha mindössze egy írásmintával rendelke­
zünk, jobb, ha nem vonunk le semmiféle követ­
keztetést a sorok irányából, hacsak nem tudjuk
alátámasztani állításainkat az írásminta egészé­
ből következő bizonyítékokkal.
Az emelkedő sorok pozitív jelentése lehet
ambíció, optimizmus, lendületesség és céltuda­
tosság.
Negatív jelentése lehet indulatos természet, a
realitás-érzék hiánya, frivolitás és nyughatatlan­
ság.
A süllyedő sorok pozitív jelentése lehet de­
presszió, fáradság, pesszimizmus és hiperérzé-
kenység.
Negatív jelentése lehet enerváltság, akarat­
gyengeség, betegség és öngyilkosságra való haj­
lam.
Az egyenes sorok pozitív jelentése lehet
82 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

módszeresség, állhatatosság, kitartás és érzelmi

kontroll.
Negatív jelentése lehet pedantéria, póker-arc,
közöny és érzéketlenség.

26. ábra. Szabályos írás

27. ábra. Szabálytalan írás

 14. Az írás
szabályossága
A szabályos írás önkontrollt tükröz.
Meghatározói:
(a) a lefelé irányuló vonások (a törzsvonalak)
magasságának rendszeressége a középső zóná­
ban;
(b) a lefelé irányuló vonások (a törzsvona­
lak) magasságának és távolságának rendszeres­
sége a középső zónában;
(c) a hajlásszög rendszeressége.

A szabályos írás pozitív jelentése lehet ön­

megtartóztatás, kitartás, harmónia és mérték­
tartás. Negatív jelentése lehet érzéketlenség,
lagymatagság, unalmas természet és közöny.
A szabálytalan írás érzelmi gazdagsá­
got tükröz.
Pozitív jelentése lehet lendületesség, meleg-
szívűség, kreativitás és érzelmi fogékonyság.
Negatív jelentése lehet változékony termé­
szet, ingerlékenység, szeszélyesség, indulatos­
ság.
84 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

29. ábra. Nyomatékszegény írás

 15. A nyomáserő
A szabályos írással párosuló nagy nyomás­
erő akaraterőről tanúskodik.
Pozitív jelentése lehet kitartás, megbízhatóság,
energikusság, önkontroll. Negatív jelentése lehet
hiúság, esetlenség, nehézkesség, önfejűség.
A szabálytalan írással párosuló nagy
nyomáserő érzelemgazdagságról árulkodik.
Pozitív jelentése lehet rugalmasság, fogé­
konyság, vitalitás, lendületesség. Negatív jelen­
tése lehet agresszivitás, brutalitás, ingerlékeny­
ség, heves természet.
A szabályos írással társuló gyenge nyo­
máserő a jó alkalmazkodóképesség jele.
Pozitív jelentése lehet szerénység, talpra­
esettség, mozgékonyság, feminin természet.
Negatív jelentése lehet a kezdeményezőkészség
hiánya, erőtlenség, puhaság, gyengeség.
A szabálytalan írással párosuló gyenge
nyomáserő fogékonyságra vall.
Pozitív jelentése lehet idealizmus, álmodozó
hajlam, érzelmi fogékonyság, érzékenység. Ne­
gatív jelentése lehet félénkség, gyengeség, önál­
lótlanság, felszínesség.
86 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

30. ábra. Gyors írás

31. ábra. Lassú írás

 16. Az írás sebessége
A gyors írás pozitív jelentése lehet spontanei­
tás, nagyvonalúság, extroverzió, önbizalom. Ne­
gatív jelentése lehet céltalanság, felületesség,
gátlástalanság, kapkodás.
A lassú írás pozitív jelentése lehet megfon­
toltság, elővigyázatosság, állhatatosság, intro-
verzió. Negatív jelentése lehet lustaság, hezitáló
hajlam, sunyiság, gyengeség.

A sebesség meghatározó jelei:

(a) a szavak utolsó betűinek befejezetlensége
(b) füzéres vagy fonalas vonalvezetés
(c) a pontok és a „t" áthúzásának (az ékeze­
tek) elhagyása vagy jobbra tolódása
(d) eredetiség
(e) természetesség
(f) arányos térelosztás
(g) egyszerűsítés
(h) kötött írás
(i) széles írás
(j) emelkedő sorok
(k) jobbra dőltség és jobbsodrás
(1) nagy hajlásszög
88 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

(m) nagy betűk

(n) egyenletes nyomaték

A lassú írás ismertetőjegyei:

(a) a szavak utolsó betűinek befejezettsége
(b) szöges vonalvezetés
(c) a pontok és a „t" áthúzásának (az ékeze­
tek) pontos elhelyezése vagy balra tolódása
(d) eredetiség hiánya
(e) mesterkéltség
(f) rossz térelosztás
(g) díszítés, kidolgozottság, cikornya
(h) szaggatott írás
(i) szűk írás
0) süllyedő sorok
(k) balra dőltség és balsodrás
(1) kis hajlásszög
(m) apró betűk
(n) egyenetlen nyomaték
- DÍSZÍTŐ ÉS EGYSZERŰSÍTŐ
TENDENCIÁK

- MÁZOLT ÉS ÉLES ÍRÁS

- TELT ÉS SOVÁNY BETŰK

- JOBB- ÉS BALSODRÁSÚ
ÍRÁSZÓNÁK
90 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

33. ábra. Díszes írás

 17. Díszítő
és egyszerűsítő
tendenciák
A díszes írás olyan cikornyás betűket használ,
amelyek eltérnek a szabványostól.
Az egyszerű írás - amely nem azonos az ap­
ró betűs írással - olyan alapformájú betűket
használ, amelyek azért még olvashatóak.
A díszítés pozitív jelentése lehet eredetiség,
formaérzék, kreativitás, büszkeség.
Negatív jelentése lehet szenvelgés, közönsé-
gesség, hiúság, őszintétlenség.
Az egyszerűsítés pozitív jelentése lehet
érettség, egyszerűség, lényeglátás, rendszeres­
ség.
Negatív jelentése lehet a formaérzék hiánya,
megbízhatatlanság, tapintatlanság, őszintétlen­
ség.
92 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

34. ábra. Mázolt írás

35. ábra. Éles írás

 18. Mázolt és éles írás
A mázolt írás anyagias szemléletmódot
tükröz. Az ilyen betűk formálásakor az író sze­
mély 90 foknál jelentősen kisebb hajlásszögben
tartja a kezében az íróeszközt. Ilyenkor az író­
eszköz lapos részével írunk, nem pedig a hegyé­
vel. A mázolt vonalak sosem keskenyebbek 1/2
mm-nél, s a felfelé és a lefelé irányuló vonások
azonos vastagságúak.
A mázolt írás pozitív jelentése lehet melegség,
természetesség, jó színérzék, kifinomult érzé­
kenység. Negatív jelentése lehet bujaság, bárdo­
latlanság, mohó anyagiasság, faragatlanság.
Az éles írás elvonatkoztató képességről
árulkodik. Ilyenkor az író személy kb. 90 fokos
szögben tartja kezében az íróeszközt. Az írás te­
hát az íróeszköz hegyével történik. Az éles voná­
sok sosem vastagabbak 1/2 mm-nél, s a felfelé és
a lefelé irányuló vonások eltérő vastagságúak.
Az éles írás pozitív jelentése lehet elemző
gondolkodásmód, szellemi beállítottság, kitar­
tás, vitalitás. Negatív jelentése lehet torzsalkodó
hajlam, sértődékenység, kritizáló természet, ér­
zéketlenség.
94 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

36. ábra. Telt felső szárak

37. ábra. Telt betűk a középső zónában

38. ábra. Telt alsó szárak

39. ábra. Sovány felső szárak

 40. ábra. Sovány betűk a középső zónában

41. ábra. Sovány alsó szárak

19. Telt és sovány betűk

A telt betűk - különösen a hurkolt szárúak - na­
gyobbak a szabványosnál.
A sovány betűk - elsősorban a hurkolt szárú­
ak - kisebbek a szabványosnál.
A telt felső hurkok pozitív jelentése lehet
fantázia, képzelőerő, színes beszéd-stílus, jó
felfogóképesség.
96 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Negatív jelentése lehet álmodozás, felleng­

zősség, az önkritika hiánya, utópizmus.
A középső zónában elhelyezkedő kerek
betűk és betű-egységek pozitív jelentése lehet
szociabilitás, érzelemgazdagság, melegszívű-
ség, megértő természet.
Negatív jelentése lehet emelkedés a társadal­
mi ranglétrán, konvencionális természet, erőlte­
tett szívélyesség, nyájasság.
A telt alsó hurkok pozitív jelentése lehet
erotikus fantázia és viselkedésmód, érzékiség,
az anyagi világ iránti vonzalom, a vidéki élet
szeretete.
Negatív jelentése lehet perverz fantázia és vi­
selkedésmód, bujaság, földhözragadtság, mohó
anyagiasság.
A sovány felső szárak pozitív jelentése le­
het etikus magatartás, racionális gondolkodás­
mód, analitikus elme, világos gondolkodás.
Negatív jelentése lehet ingerlékenység, kriti­
záló hajlam, ötletszegénység, fantáziátlanság.
A középső zónában elhelyezkedő sovány
betűk és betű-egységek pozitív jelentése lehet
gyakorlatiasság, érzelmi kontroll, különbségtétel
a társadalmi osztályok között, hűvösség.
Negatív jelentése lehet fagyosság, sznobéria,
kiapadt belső források, hidegség.
A sovány alsó szárak pozitív jelentése le­
het vallásos, morális és etikus gondolkodás-
 TELT ÉS SOVÁNY BETŰK 97

mód, a szexualitás szublimálása, üzleti szellem,

realitás-érzék.
Negatív jelentése lehet pesszimizmus, a sze­
xualitás elfojtása, rossz idegzet, pénzimádat.
98 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

42. ábra. Bal- és jobbsodrás a felső zónában

43. ábra. Bal- és jobbsodrás a középső zónában

44. ábra. Bal- és jobbsodrás az alsó zónában

 20. Jobb- és balsodrású
írászónák
Balsodrású az az írás, ahol a szabályok szerin­
ti jobbsodrású elemeket is balra irányuló moz­
dulatokkal oldja meg egy személy. A jobbsodrá­
sú elemeket vagy elhagyja az illető, vagy balra
irányuló mozgással oldja meg őket; a szabályok
szerinti balsodrású elemeket pedig eltúlozza.
Jobbsodrású az az írás, ahol a szabályok
szerinti balsodrású elemeket is jobbra irányuló
mozdulatokkal oldja meg egy személy. A bal­
sodrású elemeket vagy elhagyja az illető, vagy
jobbra irányuló mozgással oldja meg őket; a
szabályok szerinti jobbsodrású elemeket pedig
eltúlozza.

A balsodrás önkontrollra, önuralomra,

énközpontúságra és introverzióra utal.
A jobbsodrás lazaságot, spontaneitást,
szociabilitást és extroverziót tükröz.
A jobb- illetve balsodrás egy, két vagy mind­
három írászónában megmutatkozhat. Ilyenkor
100 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

azonban egyetlen mozgásiránynak kell domi­

nálnia.
A felső zóna-beli balsodrás pozitív jelenté­
se lehet elmélkedő hajlam, szellemi és erkölcsi
szabadság, önuralom, introspektív gondolatok.
Negatív jelentése lehet egoizmus, túlzott töp­
rengésre való hajlam, sértődékenység, ál-intel-
lektualizmus.
A középső zóna-beli balsodrás pozitív je­
lentése lehet önbizalom, magabiztosság, önálló­
ság, függetlenség.
Negatív jelentése lehet csalárdság, fondorla­
tosság, egoizmus, az őszinteség hiánya.
Az alsó zóna-beli balsodrás pozitív jelen­
tése lehet misztifikáló hajlam, anyai ösztönök, a
múltnak a jelenre való kivetítése, passzív jóhi­
szeműség.
Negatív jelentése lehet nemi eltévelyedés,
nárcizmus, kábítószer-függőség, paranoid haj­
lam.
A felső zóna-beli jobbsodrás pozitív jelen­
tése lehet jó empátiás érzék, fogékonyság,
gyors észjárás, racionalitás.
Negatív jelentése lehet meggondolatlanság,
befolyásolhatóság, felületes gondolkodás, szó­
rakozottság.
A középső zóna-beli jobbsodrás pozitív
jelentése lehet emberszeretet, jóhiszeműség,
segítőkészség, vállalkozó szellem.
 JOBB- ÉS BALSODRÁSÚ ÍRÁS 101

Negatív jelentése lehet utópista hajlam, fék­

telen érzelmek, túlzott szociabilitas, nyughatat­
lanság.
Az alsó zóna-beli jobbsodrás pozitív je­
lentése lehet kézügyesség, ösztönös beleérző­
képesség, jó koncentráló-képesség, haladó szel­
lem.
Negatív jelentése lehet ügyeskedés, a túl ben­
sőséges kapcsolatok kerülése, anyagi kizsák­
mányolásra való hajlam.
A MARGÓK

AZ ALÁÍRÁS

A CÍMZÉS
 21. A margók
A margók szélessége országonként válto­
zik. Németországban például széles bal margót
hagynak, míg az amerikaiak szeretik elhagyni a
bal margót. Az angol nyelvű írásokra általáno­
san a következő szempontok érvényesek:
(a) a bal margó a múltat és az „én"-t szimbo­
lizálja,
(b) a jobb margó a jövőt és a társadalmat jel­
képezi,
(c) a széles margók visszafogottságra vagy
elővigyázatosságra utalnak,
(d) a keskeny margók kötetlenséget és laza­
ságot tükröznek,
(e) az egyforma margók jó ízlésre vagy modo­
rosságra vallanak,
(f) a hiányzó margók laza gondolkodásmódot
vagy közönségességet jeleznek.
104 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

45. ábra. Kidolgozott aláírás

46. ábra. Egyszerű aláírás

 22. Az aláírás
Az aláírás minden más szempontnál job­
ban tükrözi az illető „én"-jét.
Igaz, egy aláírás önmagában még nem elegen­
dő a megbízható elemzésre. Összehasonlítása
az írásmintával azonban nagy jelentőségű.
Ha az írásminta és az aláírás összhangban
van egymással, az illető hasonlóképpen visel­
kedik a magán- és a társadalmi életben. Az alá­
írás és az írásminta közötti eltérések a ma­
gán- és a társadalmi élet-beli viselkedés közöt­
ti különbségekre utalnak. Am a nehezen olvas­
ható betűkből következő eltérésekre nagyon
oda kell figyelni. A legtöbb aláírás kisebb-na­
gyobb mértékben olvashatatlan; különösen
azoké, akik foglalkozásukból következően nap­
jában többször is aláírják nevüket. Ha azonban
az aláírás és az írásminta egyaránt olvashatat­
lan, abból alattomos jellemre következtethe­
tünk.
A legtöbbet az aláírás és az írásminta
nagysága közötti különbségek árulják el.
Az aláírás betűi lehetnek szokatlanul aprók, az
írásminta betűi pedig nagyok, és fordítva. Mind-
106 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

két jelenség arra utal, hogy az illetőnek a társa­

dalmi életben megnyilvánuló viselkedése nem
hiteles tükre jellemének és személyiségének.
Ha az aláírás betűi kisebbek, mint az egyéb­
ként használt betűméret, az azt jelzi, hogy az il­
lető alábecsüli magát a társadalmon belül.
Ha viszont az aláírás betűinek mérete megha­
ladja az egyébként használt betűkét, ez arra
utal, hogy az illető túlbecsüli saját társadalmi
szerepét.
Ugyanilyen fontosak a díszítés-egyszerűsítés-,
a nagy nyomaték-nyomatékszegénység-, a má-
zolt-éles betűk-, a vastag-vékony stb. írásbeli
különbségek is.
A hiteles személyiség - az ál-személyi­
séggel szemben - arról ismerhető fel, hogy
az aláírása némiképp nagyobb, mint a
rendes írása. Az aláírás és a szöveg összeha­
sonlításakor kapott abszolút pozitív eredmé­
nyek esetén hiteles személyiségre és egyéniség­
re következtethetünk.
A család- és az utónév (illetve azok kezdőbe­
tűi) közötti méret-, szélesség-, hajlásszög-, nyo­
maték-, stb.-beli eltérések az illető és családja
közötti viszonyra vetnek fényt.
Az aláírás cirkalmazását az egyes zónákon
belüli jobb- illetve balsodrás szempontjai sze­
rint kell vizsgálni. Az aláhúzások, stb. az illető
„én"-jének fontosságát jelzik.
 23. A címzés
Ha egy borítékot függőlegesen és vízszintesen
kétfelé osztunk, négy negyedet kapunk,
(a) a bal felső,
(b) a jobb felső,
(c) a bal alsó és
(d) a jobb alsó sarkot.
így vizsgáljuk grafológiai szempontból a ne­
vet és a címet.
A bal felső sarokba helyezett név és cím
azt jelzi, hogy a levélíró elsősorban a felső zó­
nában és balsodrással óhajtja kifejezni magát.
Ennek pozitív jelentése lehet visszafogottság
a társadalmi érintkezésben, megfontoltság a jö­
vőt illetően, a múlt iránti tisztelet.
Negatív jelentése lehet félelem a jövőtől, túl­
zott ragaszkodás a hagyományokhoz, problé­
mák a társadalmi kapcsolatteremtésben.
A jobb felső sarokba helyezett név és cím
azt jelzi, hogy a levélíró elsősorban a felső zó­
nában és jobbsodrással óhajtja kifejezni ma­
gát.
Ennek pozitív jelentése lehet jó empátiás ér­
zék, fogékonyság, gyors észjárás.
108 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Negatív jelentése lehet meggondolatlanság,

befolyásolhatóság, felületes gondolkodás.
A bal alsó sarokba helyezett név és cím azt
jelzi, hogy a levélíró elsősorban az alsó zónában
és balsodrással óhajtja kifejezni magát.
Ennek pozitív jelentése lehet misztifikáló haj­
lam, anyai ösztönök, passzív jóhiszeműség.
Negatív jelentése lehet erotikus hajlam, túl­
zott szubjektivitás, paranoid jellegű félelmek.
A jobb alsó sarokba helyezett név és cím
azt jelzi, hogy a levélíró elsősorban az alsó zó­
nában és jobbsodrással óhajtja kifejezni magát.
Ennek pozitív jelentése lehet jó koncentráló­
képesség, ösztönös beleérző-képesség, haladó
szellem.
Negatív jelentése lehet ügyeskedés, a túl ben­
sőséges kapcsolatok kerülése, anyagi kizsák­
mányolásra való hajlam.
A középre helyezett név és cím pozitív jelen­
tése szellemi kiegyensúlyozottság, negatív je­
lentése rettegés valamiféle küszöbön álló ka­
tasztrófától.
- AZ INTELLIGENCIA
110 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

48. ábra. Magas intelligencia-szint

 24. Az intelligencia
Az intelligencia éleslátást, jó megérzése­
ket jelent. Az intelligens viselkedés átfogó
gondolkodást igényel; szemben a szűklátókö­
rűséggel, amikor csupán bizonyos szempontok
szerint ítélünk. Az intelligencia azonban szá­
mos alkotórészből áll. Ezek a memória (a rend­
szerezett elme alapja), az ész, az akarat, az in­
tuíció, a képzelőerő, a találékonyság, a kreativi­
tás, a beilleszkedési képesség, a rendszerező-
képesség, stb. Újból szeretném kihangsúlyozni,
hogy egyetlen grafológiai jelből nem követ­
keztethetünk egy-egy jellemvonásra. Az in­
telligencia felmérésénél ez különösen fontos.
Számos szempontot figyelembe kell vennünk
ahhoz, hogy megítélhessük egy ember intelli­
gencia-szintjét. A következő kritériumokat
mindenképpen számításba kell venni:
(a) eredetiség
(b) természetesség (nem feltétlenül fontos)
( c ) j ó térelosztás
(d) sebesség (elhanyagolható)
(e) egyensúly és megfelelő arány az írászó­
nák között
112 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

(f) az ékezetek és a „t" keresztvonalának

ügyes kapcsolása a következő betűkhöz
(g) egyszerűség (nem feltétlenül fontos)
(h) könnyedség (nem feltétlenül fontos)
(i) íves kapcsolás (nem feltétlenül fontos)
(j) apróbb betűk (nem feltétlenül fontos)
- A MEGBÍZHATATLANSÁG
ÉS TISZTESSÉGTELENSÉG

- EGYÉB SZEMPONTOK
114 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

49. ábra. Tisztességtelen

ember írása
25. A megbízhatatlanság
és tisztességtelenség
A megbízhatatlanság és tisztességtelen­
ség összetett jellemvonás, csakúgy, mint az
intelligencia. A megbízhatatlan vagy tisztesség­
telen magatartás számos alkotórészből áll. Ezek
az önzés (ez a legmeghatározóbb elem), az anya­
giasság, a csalárdság, a lustaság, a határozatlan­
ság, az elvtelenség, stb. Természetesen a meg­
bízhatatlanságra és a tisztességtelenségre sem
következtethetünk egyetlen grafológiai jellegze­
tesség alapján. Számos szempontot kell fi­
gyelembe venni, hogy a megbízhatatlanság és
a tisztességtelenség fokát megítélhessük, ezek
közül az alábbiak a legfontosabbak:
(a) mesterkélt és túlzottan „stílusos" írás
(b) a legkülönfélébb túlzások (különösen a
nyomaték, a hurkok, a nagybetűk és az aláírás
terén)
(c) kacskaringók (különösen a kezdő- és vég­
vonalaknál)
(d) jelentős különbség az írás és az aláírás
között
116 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

(e) vegyes írásformák a mesterkéltségen belül

(f) egy-egy betű különbözőképpen való leírása
(g) látványos vonások
(h) olvashatatlanság és balra dőltség
(i) téves betűk és szavak leírása (különösen
gyakorlott író részéről)
(j) szakadozott, hiányos betűk
(k) az írás szükségtelen javítgatása az olvas­
hatóbbság vélt érdekében
(1) bonyolult, nehézkes kezdések
(m) hiányzó betűk
(n) lassú írás
(o) a lendület hiánya
(p) árkádos (olykor fonalas) vonalvezetés
(q) balsodrás, különösen a kezdő és a befeje­
ző vonásoknál
(r) a középső zóna-beli kötések hiánya
(s) dupla hurkok
(t) az eredetiség hiánya
(u) aránytalan térelosztás
(v) az „a", a „d", a „g" és hasonló betűk két
részletben való leírása
(w) az „I" túlzott díszítése
(x) erőtlen áthúzások a „t"-n
(y) túlzott aktivitás vagy passzivitás
(z) csomókban végződő hurkok az alsó zóná­
ban
stb.
 26. Egyéb szempontok:
Az „I" és a „T" betű;
kezdő- és végvonalak;
hurkok az alsó zónában

Az „egyéb szempontok" kategóriában felsorolt

grafológiai tárgyú megjegyzések nem kevésbé
fontosak az előzőeknél. Ellenkezőleg, a grafo­
lógián belül valamennyi szempont egyfor­
ma jelentőséggel bír. Pusztán az áttekinthe­
tőség miatt csoportosítjuk őket.

Az „I" (és az „i") énünkhöz való viszo­

nyunkat szimbolizálja. Kizárólag ezen betű
vizsgálata alapján azonban nem tehetünk kate­
gorikus kijelentéseket senki énjéről. Figyelme­
sen kell elemezni aláírását, kezdőbetűit, vala­
mint a középső zóna-beli kezdőbetűket is. A
sok-sok szempont közül az alábbiakban megkí­
séreljük felsorolni a legfontosabbakat.
(a) Az egyetlen vonalból álló „I" pozitív jelen­
tése lehet lényeglátás, negatív jelentése pedig
tohonyaság (50. ábra).
118 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

(b) A nyomtatott formájú „I" pozitív jelentése

lehet kulturális érdeklődés, negatív jelentése
pedig pózolás (52. ábra).
(c) A felső és/vagy alsó zónában hurkolt „I"
pozitív jelentése lehet agyafúrtság, negatív jelen­
tése pedig megalkuvásra való hajlam (51. ábra).
(d) A pont nélküli „i" kizárólag negatívan ér­
telmezhető. Jelentése gondatlanság, felelőtlen­
ség, megbízhatatlanság (53. ábra).
(e) Az „i"-re kitett pont jelentése elhelyezke­
désétől függ (magasan, középen vagy alacso­
nyan; baloldalt, középen vagy jobboldalt van),
milyen a nyomatéka és a formája (kerek vagy
vessző-szerű), stb. (54-57. ábra).
 EGYÉB SZEMPONTOK

52. ábra. Nyomtatott, formájú „I"

53. ábra. Pont nélküli „i"

54. ábra. „i" magasra helyezett ponttal

55. ábra. „i" alacsonyan kitett ponttal

56. ábra. „i" balra helyezett ponttal

57. ábra. „i" jobbra helyezett ponttal

120 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

A „ T" áthúzását - különösen a kis t-jét - szin­

tén az elhelyezkedése (magasan, középen, alacso­
nyan van vagy hiányzik; baloldalt, középen vagy
jobboldalt van), a nyomatéka, az iránya (emelke­
dő, vízszintes, süllyedő), a formája (homorú vagy
domború), stb. határozza meg (58-63. ábra).

58. ábra. „t" áthúzás nélkül

59. ábra. „t" magasra helyezett áthúzással

60. ábra. „t" alacsony áthúzással

61. ábra. „t" balra tolt áthúzással

62. ábra. „t" jobbra tolt áthúzással

 EGYÉB SZEMPONTOK 121

63. ábra. „t" erőteljes áthúzással

64. ábra. „a" hosszú kezdővonallal

65. ábra. „A" kacskaringós kezdővonallal

A hirtelen befejeződő végvonalak nyers

modort és szívtelenségét sejtetnek. A nyújtott
122 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

végvonalak a középső zónában barátságos ter­

mészetet és szociabilitást, a felső zónában elvo­
natkoztatásra és az irrealitásra való hajlamot, az
alsó zónában pedig ösztönös természetű közös­
ségi örömök iránti vonzalmat jeleznek. A végvo­
nalakra vonatkozó fenti megállapítások csupán
abban az esetben helytállóak, ha a vonal lágy és
íves. Ha a végvonal egyenes vagy szöges, éles
vagy tompa, az értelmezéskor az érzéketlenség,
a keménység, az agresszivitás vagy brutalitás
szempontjait kell figyelembe vennünk.

Az alsó zóna-beli hurkokat (az „f", a „g", a

,j", az „y", a „z" esetében) az írás egészének ér­
tékelésén belül kell vizsgálni (66-72. ábra).
Az alsó zóna-beli írást a hajlítóizmok teszik
lehetővé. A hajlító mozgások olyan örömökkel
vannak összefüggésben, mint a szexuális élet,
az evés, az ivás, az erotikus örömök (a bőr és a
test örömei, az izommozgás erotikus élvezete).
Ebből következően minél lejjebb nyúlik a hurok
és minél jobban balra húzódik, miután már elér­
te legalsó pontját, a libido annál inkább a mate­
riális szférára irányul. Ugyanakkor minél rövi­
debb az alsó hurok és minél kevésbé nyúlik bal­
ra, miután elérte legmélyebb pontját, annál ke­
vésbé irányul a libido a materiális szférára. Oly­
kor a hurok mély, széles és telt (vagyis teljes).
 EGYÉB SZEMPONTOK 12 3

Ez többek között a színes szexuális fantázia je­

le is lehet. Néha nincs is hurok, csupán egy lefe­
lé irányuló vonás. Ez egyebek között szublimá­
ló hajlamot, lényeglátást, fatalizmust jelenthet.
A szűk, hegyes hurok kritizáló hajlamot takar­
hat. A megszakított alsó huroknak számos je­
lentése lehet - többek között hanyagság, fáradt­
ság, sunyiság, stb. Az alsó zóna-beli hurok ér­
telmezése igen sokféle szemponttól függ, mint a
nyomaték, a telt vagy sovány illetve a mázolt
vagy éles vonalak, stb.

66. ábra. Befejezetlen alsó zónájú „g" és „y"

67. ábra. „g" és „y" normális hurokkal

124 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

68. ábra. „g" és „y" bal sodrású alsó zónával

69. ábra. „g" és „y" jobb sodrású alsó zónával

70. ábra. „g" és „y" jobb sodrású alsó zónával

71. ábra. Csökevényes alsó zónájú „g" és „y"

 EGYÉB SZEMPONTOK 125

72. ábra, Domináns alsó zónájú „g" és ,,y'

GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN
 27. Grafológia
és mélylélektan
A grafológia módszeres tanulmányozásakor nem
hagyhatjuk figyelmen kívül a mélylélektani kuta­
tások fogalomrendszerét, kidolgozott módszere­
it és elért eredményeit. Napjainkban már számos
mélylélektani iskola létezik, mi azonban most
Freud (a mélylélektan atyja), Jung és Szondi el­
méleteire összpontosítjuk a figyelmünket.
Freud szerint a „lelki" tevékenységet egy
olyan szerkezet működteti, amelynek térbeli ki­
terjedése van és számos részből épül fel. A pszi­
ché fizikai szervei az agy és az idegrendszer.
A személyiség képzeletbeli territóriumának
legősibb alkotórésze az ösztönén (id), amely
egy ösztön-örökséget hordoz; az ösztönök pe­
dig a test követeléseinek szellemi megnyilvánu­
lásai.
Két alapösztön létezik: az Erős (életösz­
tön) és a Thanatos (halálösztön). Az Eros-
energiát Freud libidónak nevezte. A Thanatos-
energiának Schilder a mortido nevet adta, de
olykor destrudóként emlegetik.
I 28 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Az ösztönén (id) működését az öröm-elv ha­

tározza meg, amely az ösztönös feszültségek
azonnali feloldását követeli.
Az Én (Ego) a személyiség azon része, amely
az ösztönén (Id) agykéreg-beli rétegéből fejlő­
dött ki. A valóság-elvnek megfelelően működik,
mivel szerepe a külvilágból érkező impulzusok
(be)fogadása illetve kirekesztése. A valósághoz
való kötődése tehát alapvető.
A felettes én (superego) négy fő személyiség­
rendező elvből vezethető le:
(a) az énideál (fantázia-szülte kép a valósá­
gos én hiányosságainak kompenzálására);
(b) az introjekció (a külső hatás olyan mérvű
befogadása, amely a másikkal való azonosulá­
son alapszik);
(c) a nemezismus (a bosszúállás hajlama, a
szubjektum elleni agresszió);
(d) a szadomazochizmus (kellemes és gyötrő
ingereket egyaránt magában foglaló, kifelé illet­
ve önmagunkra irányított agresszió).
A felettes én a lélek etikai-morális felügyelő
szerve.
Az ösztönén, az Én és a felettes én alkot­
ják a freudi személyiség három fő alkotó­
részét. Az ösztönelmélet alkotja a lelki dinami­
kát. A (lelki energia elosztására irányuló) lelki
mechanizmusok fogalmai alkotják a lélek „gaz­
daságtanát".
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 129

A freudi pszichoanalízis alapfogalmai:

(a) a gyermekkori szexualitás;
(b) az elfojtás;
(c) a konfliktusok;
(d) a tudattalan;
(e) az érzelemátvitel.
A szexuális élet két szakaszból áll: az első
és a másodvirágzásból, s a kettőt a lappangási
szakasz választja el egymástól. Az első virágzás
a fiúk számára az Ödipusz-komplexusban, a lá­
nyok számára pedig az Elektra-komplexusban
teljesedik ki.
A szexuális fejlődés a következő - egy­
mást részben átfedő - stádiumokból áll:
(a) orális (a száj áll az érdeklődés középpont­
jában - szopás, evés, ivás, stb.);
(b) anális (a végbélnyílás áll az érdeklődés
középpontjában - ürítés, szellentés, stb.);
(c) urethrális (a húgycső és a pénisz áll az ér­
deklődés középpontjában - vizelés, ágybavize-
lés, stb.);
(d) fallikus (a pénisz áll az érdeklődés közép­
pontjában; ez a jelenség az Ödipusz-komplexus­
ban csúcsosodik ki és a lappangási szakaszra is
jellemző, s a megfelelő pénisz-ingerlések kísérik);
(e) genitalis (a lappangási szakasz végétől to­
vábbra is a pénisz áll az érdeklődés középpontjá­
ban, a megfelelő nemi tevékenységek kíséreté­
ben).
130 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Az elfojtás a felettes én felügyelő tevé­

kenységének eredménye.
A konfliktusok a fent említett elfojtás követ­
kezményei.
Az elfojtás és a konfliktusok elválaszthatatla­
nok a tudat alatti tevékenységtől.
Az érzelemátvitel során a szubjektum vala­
mely helyettesítő objektumra (pl. szülő-figura
helyettesítése) helyezi át gyermekkori érzéseit,
gondolatait, stb.
Az álmok az alvás-folyamat közben jelentke­
ző átmeneti pszichózisok. Következésképp
mind a belső, mind a külső világra alkalmazott
tapasztalatokra vonatkozó valóság-érzék gátol­
va van. Érzékelési hibák lépnek fel, ezeket hallu-
cinációnak nevezzük. Az álom-tevékenység két
meghatározó lelki mechanizmusa a sűrí­
tés (az a folyamat, amikor két vagy több képet
egyetlen összetett képpé olvasztunk, amely
mindkét képből származó jelentéssel és energi­
ával van felruházva) és az eltolás (az a folya­
mat, amikor a lelki energiát egyik képről a má­
sikra visszük át). Az álmodó által átélt álmot ne­
vezzük az álom manifeszt tartalmának (látens
tartalom tudatos kifejezése), de a valóságos
álom-folyamatot az álom látens tartalma jeleníti
meg. Az álom eredhet a közvetlen múlt valamely
tapasztalatából, a tudatelőttesből (olyan gondo­
latok, érzések, amelyek valójában tudatalattiak,
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 131

de nem elfojtottak) vagy az ösztönén követelé­

séből. Ezek az álom ontogenetikus (egyedfejlő­
dési) aspektusai. A régmúltból fakadó álmok az
ösztönén filogenetikus (törzsfejlődési) aspektu­
sait fejezik ki. Az álommunka lényegi szerepe
azonban a kompromisszumos teljesítés.
A freudi pszichoanalitikus módszer a tu­
dattalan megértésére és megismerésére irányu­
ló kutatási folyamat. A lélek elsődleges folya­
matait, vagyis azokat a lelki folyamatokat vizs­
gálja, amelyek már a szervezett Én és a nyelvi
kifejezőkészség kifejlődése előtt is léteztek. Bár
elmélete természetesen nem zárja ki teljesen a
lélek filogenetikus aspektusait, elsődlegesen
annak ontogenetikus aspektusaival foglalkozik
(ld. A formanívó c. fejezet).
Analitikus pszichológia című művében Jung
a pszichét „a tudatos és a tudattalan pszicholó­
giai folyamatok összességé"-nek nevezi. A tuda­
tos és a tudattalan egymás ellenpontjai, ugyan­
akkor ki is egészítik egymást. A tudattalan
ősibb a tudatosnál, s az előbbi működésére épül
rá az utóbbié. Kétféle tudattalan létezik - az in­
dividuális és a kollektív. Az individuálisban az
egyéni elfojtások, a kollektívben pedig a primi­
tív ösztönök és az elemi erővel bíró ősi tartalom
fejeződik ki.
Jung a psziché négyféle funkciójáról be­
szél: a gondolkodó, az érző, az intuitív és az ér-
132 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

zckelő funkcióról. Ezeknek vagy kiegészítő

vagy kompenzáló szerepük van.
Az extraverzió és az introverzió az a kétféle
általános pszichológiai magatartásforma, amely
meghatározza, miképpen viselkedik egy sze­
mély egy-egy szituációban.
Jung azt írja a kollektív tudattalanról, hogy
az nem más, mint „...az a hatalmas szellemi
örökség, amely minden egyes személyben újjá­
születik". A tudattalan első megnyilvánulási for­
mái a tünetek és a komplexusok. A tünet az
energia-áramlás akadályozása, amely fizikailag
és pszichikailag is megnyilvánulhat. A komple­
xusok „a személyiségről leváló pszichológiai
részek".
Az álmok, a fantáziaképek és a látomások
mind a tudattalan megnyilvánulási formái. Nem
függenek a helytől, az időtől vagy az alkalomtól,
s a tudattalan tevékenységét szabályozzák -
igyekeznek megelőzni az egyoldalúságot.
A teljes pszichés működés folytonos dinami­
kus mozgás.
A libidó a lelki energia elméleti kiinduló­
pontja. A lelki energia szüntelen áramlás, ame­
lyet a potencia-különbség indukál, amely a lé­
lek számára ellentétpárokban fejeződik ki. A
komplemetaritás törvénye szerint az energia
ugyanis valamely tudattalan, nem differenciált
magatartásforma vagy funkció irányából áram-
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 133

lik valamely tudatos, differenciált magatartás­

forma vagy funkció felé. A jungi psziché műkö­
dése olyan önszabályozó rendszer, ahol Jung
szavaival „szembenállás nélkül nincs egyensúly
és önszabályozás".
A libidót a tudat előrefelé, a tudattalan pedig
visszafelé irányítja. Az akarat a libidót valamely
ellentétpárból egy másikká alakíthatja.
A képzet az energia sajátos megnyilvánulási
formája a pszichében. Érték-intenzitása van,
amelyet konstellációja alapján mérünk, s nin­
csenek kötött szimbólumai és az álomfejtésben
is alkalmazzák.
Ha a pszichével foglalkozunk, a megfogha­
tatlant vizsgáljuk, amely nyilvánvaló ellentmon­
dást világít meg, és amelyet a „vagy- és/vagy"
szemléletmódja irányít. Ez a tézis, az antitézis
és a tertium quid dialektikus folyamata.
A kollektív tudattalan archetípusokban - az
ösztönök megfelelőiben - nyilvánul meg. Az
élet egy-egy szakaszában különböző archetípu­
sok dominálnak. Ezek a következők:
(a) árnyék (természetünk „sötét oldala")
(b) anima (a férfi szexuális ellenpontja)
(c) animus (a nő szexuális ellenpontja)
(d) persona (a társadalom felé mutatott ar­
cunk)
(e) idős, bölcs ember (a férfi szellemi princí­
piuma)
134 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

(1) Magna mater (a nagy Földanya)

(g) önmagunk (a polaritás szintézissel való
feloldása)

A jungi analitikus vagy komplex pszichológia

a lélek törzsfejlődését a kollektív archetípusok­
ból kiindulva, nem ok-okozati módon, hanem a
célszerűségben értelmezi. A lélek egyedfejlődé­
se itt másodlagos jelentőségű. Ez a másodlagos
folyamatok pszichológiája. A másodlagos fo­
lyamatok a gondolkodás folyamatai, amelyek a
grammatika és a formális logika törvényeinek
engedelmeskednek, kötött energiát használnak
és a freudi valóság-elv kormányozza őket.
Jung ugyanis nem fogadta el a freudi
pszichoanalízis alapelveit - a gyermekkori
szexualitás, az elfojtás, a konfliktusok, az indi­
viduális tudattalan és az érzelemátvitel fogal­
mát. Jungnál a szimbólumok értelmezése a
konkréttól az elvont felé halad, Freudnál pedig
fordítva, vagyis az elvonttól a konkrét felé -
jungi értelmezésben a „pénisz" például „szexu-
alitás"-t jelent, míg a freudi értelmezésben a
„szexualitás" jelenti a „pénisz"-t.
A Schicksal-pszichológiában (sorspszicholó­
gia) Szondi a freudi individuális tudattalan és a
jungi kollektív tudattalan mellé a családi tudat­
talan fogalmát is beiktatta. Ez őseink általunk
örökölt pszichológiai tendenciáit jelenti. Az
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 135

öröklődés egyik generációról a másikra törté­

nik, a látens recesszív géneken keresztül.
Szondi szerint az emberi viselkedést ( é s
sorsot) nyolcféle ösztön mozgatja, melyek a
következők:
(a) a passzivitás ösztöne (,,h"-faktor);
(b) az aktivitás ösztöne (,,s"-faktor);
a „h"- és az „s"-faktor alkotják a szexuális
vektort;
(c) az erős érzések ösztöne (,,e"-faktor);
(d) a finom érzések ösztöne (,,hy"-faktor);
az „e"- és a, „hy"-faktor alkotják a paroxiz-
mális vektort;
(e) a környezettől való eltávolodás ösztöne
(,,k"-íaktor);
(f) a környezetbe való beolvadás ösztöne
(,,p"-faktor);
a „k"- és a „p"-faktorok alkotják az Én-vek­
tort;
(g) a dolgok keresésének ösztöne („d"-fak-
tor);
(h) a dolgokhoz való ragaszkodás ösztöne
(,,m"-faktor);
a „d"- és az „m"-faktorok alkotják a kapcso­
lat-vektort.

Eme nyolc ösztön mindegyikének szélsősé­

ges megnyilvánulási formája megfeleltethető a
nyolc pszichopatológiai viselkedés-típus vala-
136 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

melyikének. Az emberi viselkedés tekintetében

azonban nem beszélhetünk abszolút normális
vagy abszolút abnormális viselkedésről - a nor­
mális fokozatosan süllyed az abnormálisba.
Az egyes ösztönöket el lehet fogadni, vagy el
lehet utasítani. Minden egyes vektor poláris;
egészséges állapotban a nyolc ösztön aránya
kiegyensúlyozott, lelki vagy jellembeli zavarok
esetén azonban felborul az egyensúly. A „k"-
faktor például (akár öröklött ösztönről van
szó, akár nem) logikát és módszerességet
igénylő munka mellett tompítható és az egyén
szociábilisabbá válhat, a kielégítetlen „k"-fak-
tor azonban katatóniás szkizofréniához vezet­
het.
Szondi elfogadja a freudi öröm-elvet és
valóság-elvet. A kettőt kiegészíti a humanitá­
rius elvvel. Ez azt jelenti, hogy minden egyes
ösztön pszichopatológiai és normális irányt is
vehet. A pszichopatológiai irány a kényszer-sors­
hoz, a normális irány pedig az akaratunk által be­
folyásolt sorshoz vezet. A fejlődés szempontjá­
ból a legmeghatározóbb szempont a szellem sza­
badsága.
Azért tartottam fontosnak Freud, Jung és
Szondi mélylélektani elméleteinek tömör is­
mertetését, mert hiszem, hogy ha a grafológia
nem veszi figyelembe a mélylélektani kutatá­
sok eredményeit, akkor az emberi cselekvések
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 137

motivációinak és az emberi viselkedés megis­

merésének kiapadhatatlan forrásától fosztja
meg magát. És sajnos még napjainkban is
számos olyan grafológus tevékenykedik, aki
szakértelem nélkül kontárkodik a mélylélek­
tan területén.

Az orális típusnak és a Szondi-féle „m"-

faktornak megfelelő grafológiai sajátos­
ságok:
(a) felül nyitott ovális-forma betűk („a", „o")
(b) teltség az alsó zónában
(c) nagy befejező betűk
(d) rossz térelosztás
(e) az eredetiség hiánya
(f) füzéres vagy árkádos vonalvezetés
(g) jobbra dőltség
(h) egyenetlen nyomáserő

Az anális típusnak és a Szondi-féle „d"-

faktornak megfelelő grafológiai sajátos­
ságok:
(a) mázolt írás
(b) teltség az alsó zónában
(c) nagy befejező betűk
(d) megtört végvonalak
(e) töltött alsó hurkok
(f) szűk írás
(g) álló vagy balra dőlt írás
138 M l T REJT A KÉZÍRÁSUNK

(h) szöges vonalvezetés

(i) nagy nyomáserő
(j) mesterkéltség
(k) az eredetiség hiánya
(1) csúcsos vagy lekerekített pontok és áthú­
zások
(m) rossz térelösztás

Látható, hogy számos közös vonás akad az

orális és az anális típus írásmódjában. Ennek
valószínűleg az az oka, hogy az oralitás és az
analitás egyaránt a pregenitális, azaz éretlen
szexualitás típusai.

A passzivitás, az érzékenység és a Szon­

di-féle „h"~faktor grafológiai sajátosságai:
(a) gyenge nyomáserő
(b) szokatlan formájú alsó hurkok
(c) zöld vagy világoskék tinta használata
(d) balra dőlt írás
(e) alacsonyra helyezett vagy hiányzó ékeze­
tek és áthúzások
(f) teltség az alsó zónában
(g) füzéres vagy fonalas vonalvezetés
(h) lassú írás
(i) mázolt írás
(j) díszítések alkalmazása
(k) gyenge nyomáserő; széles írás
(1) szabálytalan írás
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 119

Az aktív, hatást keltő típus és a Szondi­

féle „s"-faktor grafológiai sajátosságai:
(a) szöges vonalvezetés
(b) nagy nyomáserő
(c) nagy méretű betűk
(d) jobbra dőltség
(e) gyors írás
(f) stabil törzsvonalak
(g) csúcsos, lefelé kerekített, magasra helye­
zett, hosszú, vaskos áthúzások a „t"-n
(h) nagy kezdőbetűk
(i) nyitott ovális-forma betűk
(j) vaskos végvonalak

Az erős érzelmeknek és a Szondi-féle

„e"-faktornak megfelelő grafológiai sajá­
tosságok:
(a) vaskos végvonalak és áthúzások a „t"-n
(b) szöges vonalvezetés
(c) egyenetlen nyomáserő
(d) töredezett betűk
(e) tintapacák
(f) változó betűmagasság (különösen a kö­
zépső zónában)
(g) szabálytalan alapvonal
(h) szabálytalan sorközök
(i) szokatlan alsó zóna-beli formák

A finom érzéseknek és a Szondi-féle

140 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

„hy "-faktornak megfelelő grafológia sajá­

tosságok:
(a) fonalas és/vagy füzéres vonalvezetés
(b) szabálytalan írás
(c) különféle túlzások
(d) telt és díszített írás
(e) töredezett és/vagy elhagyott betűk
(f) átkötött betűk vagy szaggatott írás
(g) hangsúlyos bal- vagy jobbsodrás
(h) egyenetlen alapvonal
(i) aláhúzások és az írásjelek hangsúlyos
használata

Az én-zsugorodás, a visszahúzódás és
a Szondi-féle „k"-faktor grafológiai sajá­
tosságai:
(a) vízszintes, egyenes sorok
(b) gondosan kitett ékezetek és áthúzások
(c) arányos térelosztás
(d) egyszerűsítés
(e) szabályos írás
(f) apró betűk
(g) álló írás
(h) nyomtatott formájú „I"
(i) kötött írás
(j) éles írás
(k) lassú írás
(1) olvashatóság
(m) egyenetlen nyomáserő
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 141

(n) sovány formák a felső zónában

(o) természetesség
(p) eredetiség
(q) nagy nyomáserő; szűk írás

A „kiterjesztett" Én, a mindenben részt­

vevő Én és a Szondi-féle „p"-faktor grafo­
lógiai sajátosságai:
(a) egyenes vagy emelkedő sorok
(b) magasra helyezett ékezetek és áthúzások
(c) díszes írás
(d) nagy méretű betűk
(e) nagy méretű, kidolgozott „I"
(f) nagy betűs, kidolgozott aláírás
(g) nagy nyomáserő;
(h) árkádos vonalvezetés
(i) nagy kezdőbetűk
(j) nagy kiterjedés az alsó és a felső zónában
(k) eltúlzott, jobbra sodró áthúzások a „t"-n
(1) áleredetiség
(m) mesterkéltség
(n) kettősség
(o) kevert írásformák
(p) kacskaringók
(q) fonalas vonalvezetés
(r) sok aláhúzás (különösen az aláírásoknál)
(s) széles üres felső sáv a papíron
(t) alul nyitott „d" és „o"
142 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Nem állítom, hogy a fenti nyolc típusnak

megfelelő grafológiai sajátosságok skálája tel­
jes - elvégre a létek (Geist), nem pedig a ter­
mészet jelenségeivel foglalkozunk. Még egy­
szer szeretném hangsúlyozni, hogy az egyes
grafológiai sajátosságok a nyolc típus közül
többre is érvényesek, hiszen a „h" és az „s" egy­
más poláris ellentétei, csakúgy, mint az „e" és
a „hy", a „k" és a „p", valamint a „d" és az „m".
Ezenkívül a „h", a „hy", a „p" és az „m" össze­
függenek egymással, akárcsak
„k" és a „d".
A mélylélektani iskoláknak a jellem és a sze­
mélyiség tanulmányozása terén elért jelentős
eredményei ellenére azonban komoly nehézsé­
gekbe ütközünk, amikor a grafológia fogalom­
körén belül törekszünk az egyes mélylélektani
típusok vizsgálatára. Ennek az az oka, hogy a
mélylélektani módszerek (különösen Szondi
módszerei) közvetlenül a pszichikai jelenségek
tudattalan szféráját célozzák meg. Ezzel ellen­
tétben, egy kézírás elemzésekor először az ille­
tő viselkedésének fenomenológiai vizsgálatát
végezzük el (a kézírás jellegzetességei alap­
ján), majd kizárólag ezzel a módszerrel igyek­
szünk feltárni a tudattalan mozgatórugóit.
Metodikailag tehát két módszer létezik:
(a) Szondi (a maga természettudományos
módszerével) közvetlenül a tudattalan Ént és
 GRAFOLÓGIA ÉS MÉLYLÉLEKTAN 143

annak mozgatórugóit vizsgálja; az érzéseket és

az érzelmeket; a magatartásformát (amely le-
het erotikus, munkaközpontú vagy szociális);
(b) a grafológia (a Geisteswissenschaft
módszerével) fenomenológiai alapon vizsgálja
az érzéseket, az érzelmeket, az intelligenciát,
az akaratot, a viselkedést; a tudatos és a tudat
alatti Ént illetve annak mozgatórugóit.
- JELLEMVONÁSOK

- A JELLEMVONÁSOK POZITÍV
ÉS NEGATÍV MEGNYILVÁNULÁSI
FORMÁI

- BIBLIOGRÁFIA

- AJÁNLOTT IRODALOM
 28. Jellemvonások
Agresszivitás: szöges vonalvezetés; gyors
írás; nagy nyomáserő.

Akaraterő: szabályos, nagy betűs írás; nagy

nyomatékú, szabályos írás; határozott vonások;
súlyos ékezetek; vaskos és széles áthúzások a
„t"-n; emelkedő sorok; a hurkok pozitív aspek­
tusai.

Aktivitás: szöges vonalvezetés; nagy nyo­

máserő; nagy betűk; jobbra dőltség; határozott
törzsvonalak; gyors írás.

Alázatosság: apró betűk; egyszerűsítés

(különösen az ,,I"-é).

Alkalmazkodóképesség: szabályos írással

párosuló gyenge nyomáserő; fonalas vonalveze­
tés; szabálytalan írás.

Alkotó szellem: homorú formák; nyomta­

tott betűk; eredetiség.
146 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Állhatatosság: nagy nyomáserő, szabályos

írás.

Álmodozó hajlam: gyenge nyomáserő; telt-

ség a felső zónában; díszítés; magasra helyezett
ékezetek és áthúzások.

Analitikus elme: éles írás; arányos térelosz­

tás; egyszerűsítés.

Anyagiasság: domináns alsó zóna (gyakor­

ta töltött alsó hurkok); mázolt írás, annak nega­
tív velejáróival; sovány vonalak az alsó zóná­
ban, annak negatív velejáróival.

Bágyadtság: gyenge nyomáserő; süllyedő

sorok.

Barátságos természet: természetesség; fü-

zéres vonalvezetés; jobbra dőltség; jobb irányba
való terjeszkedés.

Bátorság: nagy nyomáserő (különösen a

végvonalaknál); arányos térelosztás.

Bátortalanság: gyenge nyomáserő; sűrű

írás; nyitott felfelé irányuló vonások.

Becsületesség: ld. 25. fejezet.

 JELLEMVONÁSOK 147

Becsvágy: egyenetlen nyomáserő; gyors

írás; nagy kezdőbetűk; emelkedő áthúzások a
„t"-n; emelkedő sorok; nagy kiterjedés az alsó
és a felső zónában.

Befolyásolhatóság: gyenge nyomáserő;

széles írás; nyomatékszegény szabálytalan írás.

Birtoklási vágy: balra sodró kacskaringók;

kacskaringós nagybetűk; kacskaringós kezdő­
betűk.

Bizalom: füzéres vonalvezetés; jobbra dőlt-

ség; emelkedő sorok; emelkedő áthúzások a „t"-n.

Bizonytalanság: változó sebesség; vízszin­

tes ékezetek és áthúzások; nagy nyomáserő;
szabálytalan írás.

Bőbeszédűség: sűrű írás; egyenetlen írás,

sorok közötti beszúrások; felül nyitott „a"-k és
„o"-k.

Bőkezűség: nagy betűk; domináns felső zó­

na, annak negatív velejáróival.

Brutalitás: kiszélesedő végvonalak; nagy

nyomaték; szabálytalan írás.
148 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Buzgóság: emelkedő sorok; túlméretezett

középső zóna és alulméretezett alsó és felső zó­
na; szabálytalan, nagy betűs írás.

Büszkeség: nagy betűk; túlméretezett alá­

írás; sok aláhúzás; széles bal margó; álló írás;
szabályos margók; díszítés.

Büszkeség a származásra: hangsúlyos a

családnév kezdőbetűje; a családnév betűi na­
gyobbak az utónév betűinél; a családnév betűi
nagyobbak az átlagos betűnagyságnál.

Csalárdság: alul nyitott „d"-k és „o"-k; ket-

tőség; szabálytalan alapvonal.

Depresszió: az utolsó betűk végvonalai fi­

noman belenyúlnak az alsó zónába; süllyedő so­
rok.

Diadalittasság: emelkedő sorok és áthúzá­

sok; magasra helyezett és jobbra sodró ékeze­
tek.

Diplomatikusság: apró utolsó betűk; mes­

terkéltség; álló írás; zárt ovális-forma betűk.

Durvaság: kellemetlen formák; tinta-pacák;

nagy nyomáserő.
 JELLEMVONÁSOK 149

Egoizmus: igen telt „I"-k; balra irányuló

kacskaringók; díszítések, aláhúzások (különö­
sen az aláírásnál).

Egyenes jellem: nagy nyomáserő; széles

írás; füzéres vonalvezetés.

Életöröm: mázolt írás; egyenes vagy emelke­

dő sorok.

Életösztön: éles írás; nagy nyomáserő; szé­

les írás; szabálytalan írás; mázolt írás; emelkedő
sorok; magasra helyezett és/vagy emelkedő
ékezetek és áthúzások; díszítés.

Elevenség: gyors írás; nagy nyomáserő; szé­

les írás; szabálytalan írás; mázolt írás; emelkedő
sorok; magasra helyezett és/vagy emelkedő
ékezetek és áthúzások; díszítés.

Ellenállás: nagy nyomáserő, szabályos írás;

szöges vonalvezetés; hurkok; határozott, süllye­
dő áthúzások a „t"-n.

Elmélkedő hajlam: alulméretezett alsó és fel­

ső zónák, normális középső zóna; szabályos írás.

Elnéző természet: füzéres vonalvezetés; ál­

ló írás; hiányzó margók.
150 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Előrelátás: szabályos, nagy betűs írás; túl­

méretezett alsó és felső zóna, normális méretű
középső zóna.

Elővigyázatosság: elkeskenyedő bal mar­

gó; széles jobb margó; balra dőltség.

Elszántság: határozott, vaskos (hurkokkal

hangsúlyozott) ékezetek és áthúzások; gyors
írás.

Energikusság: nagy nyomáserő; határozott

törzsvonalak; szöges vonalvezetés.

Érdeklődés: magasra helyezett ékezetek és

áthúzások; felül csúcsos középső zóna-beli betűk.

Eredetiség: ízléses díszítés; egyszerűsítés;

olvasható eltérések a szabványtól.

Érettség: egyszerűsítés; eredetiség; termé­

szetesség; arányos térelosztás.

Erotikus hajlam: teltség az alsó zónában,

annak negatív jelentéseivel; nagy nyomáserő;
balsodrású írás az alsó zónában; töltött hurkok.

Erőtlenség: gyenge nyomáserő; süllyedő so­

rok.
 JELLEMVONÁSOK I5I

Érvelésre való hajlam: kötött írás.

Érzékenység: túlzott jobbra dőltség; hul­

lámzó sorok; szabálytalan nyomáserő.

Érzéketlenség: sovány betűk (különösen a

középső zónában); nagy nyomáserő, szűk írás.

Érzékiség: mázolt írás; töltött hurkok; telt-

ség az alsó zónában.

Eszesség: zárt, ovális-forma betűk; rövid

végvonalak; túlírások (különösen a nagy- és a
kezdőbetűknél).

Esztétikai érzék: nyomtatott betűk (különö­

sen a nagybetűk esetében); arányos térelosztás.

Etikus magatartás: sovány felső zóna-beli

formák; apró betűk; éles írás.

Extravagancia: széles, illetve egyre széle­

sedő margók (különösen Nagy-Britanniában);
laza sorok; nagy betűk.

Fantázia: teltség a felső zónában; magasra

helyezett ékezetek és áthúzások; egyszerűsítés;
arányos térelosztás.
152 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Fáradtság: süllyedő sorok; szabálytalan

írás; gyenge nyomáserő.

Fecsegő hajlam: emelkedő sorok; felül nyi­

tott „o"-k.

Féktelen kommunikatív hajlam: a közép­

ső zóna-beli jobbsodrás negatív aspektusai; el­
túlzott végvonalak; túlságosan kötött írás; szé­
les írás; emelkedő sorok; füzéres vagy fonalas
vonalvezetés.

Félénkség: széles jobb margó; fonalas vo­

nalvezetés, olykor cikornyázással (különösen
az aláírásnál); a díszítés hiánya; túlméretezett
alsó és felső z ó n á k "

Fellengzősség: nagy kezdőbetűk; díszíté­

sek; áleredetiség; mesterkéltség.

Fennköltség: nagy kiterjedésű, telt vonalak

a felső zónában; magasra helyezett ékezetek és
áthúzások; az alapvonal feletti írás.

Férfiasság: nagy nyomáserő; szabályos írás.

Fogékonyság: nagy nyomáserő; szabályta­

lan írás.
 JELLEMVONÁSOK 153

Formalitás: széles felső sáv a papíron; dí­

szítés; laza sorok.

Fölény: mesterkéltség; díszítés; nagy betűk;

nagy nyomaték; nagy kezdőbetűk; az aláírás be­
tűi nagyobbak a normális betűméretnél; sok ci-
kornya és aláhúzás (különösen az aláírásnál);
túlméretezett „I"; az „M" második vonása és a
„W" második és harmadik vonása nagyobb,
mint az első.

Fukarság: hiányzó margók; rövid vagy hur­

kolt végvonalak; sűrű írás.

Furcsaság: eltérések a szabványtól; díszí­

tés; sok aláhúzás; különféle túlzások (elsősor­
ban a nagybetűk, az aláírás és a központozás te­
kintetében).

Függetlenség: nagy kezdőbetűk; szöges vo­

nalvezetés; az „M", az „N" és a „W" első vonásai
magasabbak a többinél.

Gondosság: az ékezetek és az áthúzások

szabályos elhelyezése; olvashatóság; arányos
térelosztás; egyenetlen nyomáserő; lassú írás.

Gyakorlatiasság: csavaros vonalak a felső

zónában; rövid végvonalak; túlzott kiterjedés az
 54 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

alsó zónában; kurtított vonalak a felső zónában;

keskeny margók; kis szóközök.

Gyengeség: a középső zóna-beli jobbsodrás

negatív aspektusai; gyenge nyomáserő; szabály­
talan írás.

Gyorsaság: szabályos írással párosuló

gyenge nyomáserő; gyors írás.

Hagyománytisztelet: balsodrás; díszítés; má­

zolt írás; széles margók; lassú írás; szabályos írás.

Hajlékonyság: fonalas vonalvezetés; álló

írás.

Haladó szellem: jobbsodrás; a balsodrás tel­

jes hiánya; jobbra dőltség; magasra helyezett éke­
zetek és áthúzások; gyors írás; emelkedő sorok.

Halogatásra való hajlam: az adott betűtől

balra elhelyezkedő ékezetek és áthúzások; lassú
írás.

Hanyagság: túlzott jobbra vagy balra dőltség;

az ékezetek és áthúzások hanyag elhelyezése; kü­
lönbözőképpen leírt azonos betűk; mázolt írás;
hangsúlyos középső vagy alsó zóna; szabálytalan
írás; a megbízhatatlanság általános jellemzői.
 JELLEMVONÁSOK 155

Haragvó természet: súlyos végvonalak és

áthúzások a „t"-n; csúcsos, magasra helyezett
áthúzások.

Hezitáló hajlam: lassú írás, annak negatív

velejáróival.

Határozottság: szöges vonalvezetés; sza­

bályos írás; erős áthúzások.

Hatalmaskodó természet: nagy betűk; ci-

kornyázás (különösen az aláírásnál); díszítés.

Határozatlanság: álló írás; fonalas vonal­

vezetés; egyenetlen nyomáserő; kettős betűfor­
málás; változó hajlásszög; változó hangsúly az
egyes zónákon.

Határozottság: szöges vonalvezetés; nagy

nyomáserő; töredezett végvonalak és áthúzá­
sok a „t"-n.

Higgadtság: álló írás; füzéres vonalvezetés;

árkádos vonalvezetés; szabályos írás.

Humorérzék: hullámzó, vízszintes vonalak.

Hűség: álló vagy balra dőlt írás; mázolt írás.

156 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Idealizmus: gyenge nyomáserő; szabályta­

lan írás; szabálytalan, nagy betűs írás; domináns
felső zóna.

Ideges természet: hirtelen változások a

nyomáserő, a sebesség és a méret tekintetében.

Individualizmus: szaggatott írás; álló írás;

eredetiség; természetesség; arányos térelosz­
tás; gyors írás.

Ingadozás: változó nyomáserő és hajlás­

szög; az ékezetek és áthúzások változó helye;
lassú írás.

Ingerlékenység: változó magasságú betűk;

szöges vonalvezetés; magasra helyezett ékeze­
tek és áthúzások.

Intelligencia: ld. 24. fejezet.

Intuíció: szaggatott írás.

Izgulékonyság: magasra helyezett, egyenes

áthúzások; szabálytalan írás; füzéres vonalveze­
tés; emelkedő sorok.

Jó beosztó képesség: keskeny bal margó;

sűrű írás; hurkos vagy rövid végvonalak.
 JELLEMVONÁSOK 157

Jó felfogóképesség: felső zóna-beli törede­

zettség; változó törzsvonal-magasság a középső
zónában.

Jóhiszeműség: jobbra dőltség; jobbsodrás;

füzéres vonalvezetés; emelkedő sorok; magas­
ra helyezett ékezetek és áthúzások; széles írás;
egyenletes, nagy nyomáserő; elnyúló végvona­
lak.

Jóindulat: füzéres vonalvezetés.

Jó ízlés: harmonikus és kiegyensúlyozott dí­

szítések és eltérések a szabványtól; pontos mar­
gók; eredetiség; természetesség; arányos térel­
osztás.

Józanság: sovány, magasra húzó betűk a

felső zónában; szöges vonalvezetéssel párosuló
álló írás.

Kalandvágy: túlméretezett felső és alsó,

normális méretű középső zónák; eredetiség;
természetesség; arányos térelosztás.

Kedvesség: hiányzó margók; füzéres vonal­

vezetés; jobbra dőltség.

Kegyetlenség: Súlyos, csúcsos ékezetek és

158 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

áthúzások; az utolsó betűk hegyesek és lefelé

hajlanak; mázolt írás, nagy nyomáserő.

Keménység: a szöges vonalvezetés negatív

jellegzetességei; éles írás.

Képmutatás: árkádos vonalvezetés; sza­

bálytalan alapvonal; alul nyitott „d" és „o".

Képzelőerő: magasra helyezett ékezetek és

áthúzások; hangsúlyos felső zóna.

Kezdeményező szellem: jobbra dőltség;

kötött vagy szaggatott írás; gyenge nyomáserő;
szabályos írás; gyors írás; eredetiség.

Kiegyensúlyozottság: természetesség;
eredetiség; arányos térelosztás.

Kitartás: vízszintes, egyenes sorok; szöges

vonalvezetés; hurkok.

Komolyság: a vízszintes hullámos vonalak

hiánya; szöges vonalvezetés; nagy betűk; szabá­
lyos írás; határozott áthúzások a „t"-n.

Körültekintő természet: álló írás; az ékeze­

tek és áthúzások precíz elhelyezése; éles írás;
hangsúlyos felső zóna; szabályos írás.
 JELLEMVONÁSOK 159

Kötetlenség: keskeny bal margó; egyszerű­

sítés.

Közönségesség: mesterkéltség; nagy nyo­

máserő; díszítés; nagyon rossz térelosztás; túl­
méretezett nagybetűk; túlméretezett aláírás és
kezdőbetűk; sok aláhúzás.

Közöny: gyenge nyomáserő; szabálytalan

írás; süllyedő ékezetek és áthúzások; lassú írás;
süllyedő sorok.

Közvetlenség: nagy nyomáserő; széles írás;

jobbra dőltség; füzéres vonalvezetés; kötött
írás; jobbsodrás a középső zónában.

Kritizáló hajlam: éles vonalvezetés, annak

negatív sajátosságaival; sovány formák a felső
zónában; nagy nyomáserő; keskeny írás.

Kulturáltság: arányos térelosztás; termé­

szetesség; eredetiség; nyomtatott betűk.

Különcség: szokatlan ékezetek; díszítések;

igen egyéni írásmód.

Lelkesedés: magasra helyezett, hosszú,

emelkedő áthúzások a „t"-n; emelkedő sorok;
gyors írás; nagy nyomáserő.
160 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Lelki beállítottság: éles írás; gyenge nyo­

máserő; túlzott kiterjedés a felső zónában.

Lelkiismeretesség: alacsonyra helyezett

ékezetek és áthúzások; olvashatóság; éles írás.

Letargiára való hajlam: lassú írás; füzé-

res vonalvezetés, annak negatív velejáróival.

Lovagiasság: nagy betűk; telt írás; díszíté­

sek.

Megfigyelő hajlam: az „r" első vonása ma­

gasabban van, mint a többi; homorú „e"; apró
betűk; alulméretezett alsó és felső zóna, normá­
lis méretű középső zóna; szaggatott írás.

Megfontoltság: alacsony, gondosan kitett

ékezetek és áthúzások; lassú írás; álló vagy bal­
ra dőlt írás; elkeskenyedő bal margó; széles
jobb margó.

Meggondolatlanság: szabálytalanul kitett

vagy elhagyott ékezetek és áthúzások; olvasha­
tatlanság; szabálytalan térelosztás; egyenetlen
nyomáserő; gyors írás.

Melegszívűség: teltség a középső zónában;

mázolt írás; szabálytalan írás.
 JELLEMVONÁSOK I6I

Modorosság: díszítés; cikornyázás (különö­

sen az aláírásnál); árkádos írás, annak negatív
velejáróival.

Módszeresség: vízszintes, egyenes voná­

sok; gondosan elhelyezett ékezetek és áthúzá­
sok; arányos térelosztás.

Nagylelkűség: jobbra dőltség; egyszerűsí­

tés; apró betűk; szabályos írás; füzéres vonalve­
zetés; mázolt vagy éles írás; határozott, nagy
nyomáserő; arányos térelosztás; az „I" szerény
formája; szerény kezdőbetűk.

Nagyvonalúság: laza írás; a végvonalak

jobb irányba való terjeszkedése.

Nőiesség: gyenge nyomáserő; szabályos

írás.

Nyájasság: lendületes írás; alacsonyra he­

lyezett áthúzások a „t"-n; jobbra dőltség; füzé­
res vonalvezetés.

Nyíltság: a kezdővonalak elhagyása; egysze­

rűsítés.

Nyitottság: füzéres vonalvezetés; szabályta­

lan írás; álló írás.
162 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Optimizmus: emelkedő sorok és áthúzások;

magasra helyezett pontok; határozott törzsvo­
nalak; széles, jobbra dőlt írás.

Ostobaság: ld. 24. fejezet.

Óvatosság: finom és/vagy precíz ékezetek

és áthúzások; szó eleji korrekciók; zárt ovális
formájú betűk.

Önfegyelem: éles írás, apró betűk; szabá­

lyos írás; egyszerűsítés; álló írás; határozott,
egyenletes nyomáserő; arányos térelosztás.

Önfejűség: hangsúlyos, hurkolt végvonalak;

nagy nyomáserő; vaskos, hurkolt áthúzások a
„f-n.
Önfeláldozó természet: süllyedő sorok;
erősen jobbra sodró áthúzások a „f-n; jobbra
dőltség; apró betűk.

Önmegtartóztatás: éles írás; egyszerűsítés.

Önteltség: mesterkéltség; nagy kezdőbetűk;

díszítések (különösen az aláírásnál).

Öntudatosság: nagy kezdőbetűk; nyitott

ovális-forma betűk; magasra helyezett, lefelé
hajló vagy csúcsos áthúzások a „t"-n.
 JELLEMVONÁSOK 163

Önuralom: nagy nyomáserő; keskeny írás;

túlméretezett alsó és felső zóna, normális mére­
tű középső zóna; szabályos írás.

Önzés: igen telt „I"-k; balra irányuló csava­

rok; nagy kezdőbetűk; díszítések és aláhúzások
(elsősorban az aláírásnál); mázolt írás; nagy be­
tűk; cikornyázás; balra dőltség (olykor álló
írás); egyenetlen nyomáserő; rossz térelosztás;
alacsony formanívó.

Önzetlenség: jobbsodrás a középső zónában.

Őszinteség: ld. 25. fejezet.

Összpontosított figyelem: alacsonyra he­

lyezett ékezetek és áthúzások; apró betűk; álló
írás.

Panaszkodásra való hajlam: éles írás,

annak negatív velejáróival; nagy nyomáserő;
szöges vonalvezetés; hurkok.

Pártatlanság: szabálytalan, apró betűs

írás; álló betűk.

Passzivitás: gömbölyded betűk; gyenge

nyomáserő; lassú írás.
164 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Pesszimizmus: süllyedő sorok; gyenge nyo­

máserő; vékony ékezetek és áthúzások.

Precizitás: az ékezetek és az áthúzások sza­

bályos kitétele; arányos térelosztás.

Puhaság: a gyenge nyomáserős, szabályos

írás negatív aspektusai; a balra dőltség pozitív
aspektusai; keskeny írás; szabályos írás; egy­
szerűsítés; apró betűk; az „I" az „i"-re hasonlít;
az „M" és a „W" első vonása kisebb, mint a töb­
bi; alacsony áthúzások a „t"-n.

Racionalitás: álló írás; sovány vonalak a

felső zónában; egyszerűsítés; egyenes vonások;
határozott áthúzások; alacsony ékezetek.

Radikalizmus: a jobbra dőltség negatív as­

pektusai; emelkedő sorok; nagyon magasra he­
lyezett ékezetek és áthúzások; a balra irányuló
mozdulatok teljes hiánya.

Ravaszság: kettősség; mesterkélten kevert

írásformák; álló vagy balra dőlt írás; mesterkélt­
ség; lassú írás.

Realitás-érzék: sovány vonalak az alsó zó­

nában; domináns alsó zóna; szabályos, apró be­
tűs írás.
 JELLEMVONÁSOK 165

Rendíthetetlenség: alacsony, határozott

ékezetek és áthúzások.

Rendszeresség: egyenletes margók; szabá­

lyos írás; arányos térelosztás.

Reproduktív intelligencia: kötött írás; az

eredetiség hiánya (elsősorban az egyszerűsítés
és a díszítés tekintetében).

Ridegség: éles írás; balra dőltség.

Rokonszenvesség: jobbsodrás a középső

zónában; füzéres vonalvezetés; jobbra dőltség;
gyenge nyomáserő; széles írás.

Rugalmasság: füzéres vonalvezetés; íves

formák; közepes sebesség; egyenetlen nyo­
máserő.

Semlegesség: álló írás.

Sokoldalúság: eredetiség; szaggatott írás;

fonalas vonalvezetés; kevert írásformák.

Szelídség: gömbölyded fonnák (elsősorban

füzéres vonalvezetés); közepes, illetve gyenge
nyomáserő.
166 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Széles látókörűség: apró betűk; íuzéres vo­

nalvezetés; álló írás.

Szellemesség: a szöges vonások hiánya;

gömbölyded formák; hullámos vonalak.

Szenvedélyesség: határozott vonások; má­

zolt írás; szöges vonalvezetés; nagy betűk; jobb­
ra dőltség.

Szeszélyesség: szabálytalan írás, annak ne­

gatív velejáróival; emelkedő, majd süllyedő so­
rok; változó nyomás.

Szerénység: apró betűk; apró nagybetűk;

természetesség; egyszerűsítés.

Szilárd jellem: szabályos írás; szöges vonal­

vezetés.

Színes egyéniség: díszítések; telt írás; nagy

kezdőbetűk; nagy nyomáserő; eredetiség.

Szívélyesség: teltség a középső zónában;

mázolt írás.

Szívósság: hurkok; szöges vonalvezetés;

éles írás; nagy nyomáserő; szabályos írás.
 JELLEMVONÁSOK 167

Szociabilitás: jobbsodrás a középső zóná­

ban; kötött írás; füzéres vonalvezetés; jobbra
dőltség; nagy nyomáserő; széles írás.

Szókimondás: éles írás, annak negatív vele­

járóival.

Szolgalelkűség: az „I"-nek az „i"-hez hason­

latos a formája; alacsony áthúzások a „t"-n; egy­
szerűsítés; apró betűk; az „M" és a „W" első voná­
sa kisebb, mint a többi; balra dőltség, annak po­
zitív aspektusaival; szabályos írás; keskeny írás.

Takarékosság: nagy nyomáserő; keskeny

írás; sűrű írás; lassú írás.

Találékonyság: szaggatott írás" egyszerűsí­

tés; eredetiség; arányos térelosztás; természe­
tesség.

Tapintatlanság: nyitott, ovális-forma be­

tűk; az utolsó betűk kisebbek, mint a többi;
nagy nyomáserő; széles írás; jobbsodrás.

Tapintatosság: zárt ovális-forma betűk; az

utolsó betűk nagyobbak, mint a többi; keskeny
írás; álló vagy balra dőlt írás.

Tartás: alacsonyra helyezett ékezetek és át-

168 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

húzások; gömbölyded formák; lassú írás; egye­

netlen nyomaték.

Tartózkodás: szöges vonalvezetés, annak

negatív aspektusaival; balra dőltség, annak po­
zitív velejáróival; apró betűk; szabályos írás.

Tekintélyelvűség: túlzottan jobbra sodró

áthúzások a „t"-n.

Természetesség: mázolt írás; gyors írás; fü-

zéres vonalvezetés.

Tisztaság: egyszerű írás; sovány vonalak a

felső zónában; arányos térelosztás; természe­
tesség; eredetiség.

Tisztánlátás: arányos térelosztás; egysze­

rűsítés.

Tisztelettudás: alacsony áthúzások a „t"-n;

egyszerűsítés; apró betűk; az „M" és a „W" első
vonása kisebb, mint a többi.

Tisztességtelenség: ld. 25. fejezet.

Titokzatosság: balra sodró árkádos végvo­

nal; árkádos vonalvezetés; balra sodró csavarok
a felső zónában.
 JELLEMVONÁSOK I 69

Tolerancia: füzéres vonalvezetés; apró be­

tűk; álló írás; rövid áthúzások a „t"-n.

Törekvés: egyenetlen nyomáserő; gyors

írás; nagy kezdőbetűk; emelkedő sorok; emel­
kedő áthúzások; nagyobb kiterjedés az alsó és a
felső zónában.

Tréfálkozó hajlam: hullámzó, vízszintes

vonalak.

Túlérzékenység: gyenge nyomáserő; széles

írás; szabálytalan írás; balsodrás az „I"-nél.

Túlzásra való hajlam: nagy betűk; nagy

kezdőbetűk; díszítés; magasra helyezett ékeze­
tek és áthúzások; túlzott alsó és felső zóna-beli
kiterjedés.

Türelem: pontosan elhelyezett ékezetek és

áthúzások; lassú írás; gömbölyded formák.

Türelmetlenség: jobbra tolódott ékezetek

és áthúzások; szöges vonalvezetés; jobbra dőlt-
ség; gyenge nyomáserő; széles írás, annak nega-
' tív velejáróival; gyors írás.

Uralkodó hajlam: szabályos írás; nagy kez­

dőbetűk; elnyújtott, vaskos áthúzások a „t"-n.
170 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Utánzó hajlam: fonalas vonalvezetés, an­

nak negatív velejáróival.

Utópizmus: a felső zóna-beli teltség negatív

aspektusai; a szaggatott írás negatív aspektu­
sai.

Ügyesség: jobbsodrás az alsó zónában; fo­

nalas vonalvezetés; jobbra dőltség.

Vállalkozó szellem: jobbsodrás a középső

zónában; túlméretezett alsó és felső zóna, nor­
mális méretű középső zóna; nagy betűk.

Vendégszerető természet: hiányzó mar­

gók; füzéres vonalvezetés; jobbra húzó végvo­
nalak.

Vidámság: nagy betűk; emelkedő sorok,

nagy nyomáserő.

Visszafogottság: árkádos vonalvezetés;

balra dőltség és balsodrás; széles jobb margó;
széles üres sáv a papír alján; álló írás; nagy nyo­
máserő; keskeny írás.

Vitakészség: éles írás, annak pozitív jelleg­

zetességeivel.
 29. A jellemvonások
pozitív és negatív
megnyilvánulási formái
Pozitív Negatív
agresszivitás leigázó erőszakosság
aktivitás nyughatatlanság
alázatosság önmegtagadás
alkalmazkodóképesség állhatatlanság
állhatatosság szigorúság
álmodozó hajlam szórakozottság
analitikus elme kritizáló hajlam
anyagiasság földhözragadtság
barátságos természet bizalmaskodás
befolyásolhatóság irányíthatóság
birtoklási vágy kapzsiság
bizalom pimaszság
bőbeszédűség szószátyárság
bőkezűség tékozlás
büszkeség hiúság
~ a származásra kasztszellem
buzgóság fanatizmus
diadalittasság mániákusság
diplomatikusság kétszínűség
172 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Pozitív Negatív
egyenes jellem indiszkréció
egyszerűség igénytelenség
ékeskedés hivalkodás
életöröm hedonizmus
életösztön állatiasság
életvidámság felelőtlenség
elevenség izgága természet
ellenállás makacsság
elnéző természet túlzott lazaság
előrelátás türelmetlenség
elővigyázatosság gyávaság
elszántság dacosság
emelkedő hajlam egocentrizmus
energikusság békétlenség
érdeklődés kíváncsiság
eredetiség különcködés
erélytelenség puhányság
érettség cinizmus
erotikus hajlam perverzió
erőtlenség apátia
érzékenység erélytelenség
érzéketlenség ridegség
érzékiség függőség
érzelmi kontroll póker-arc
esztétikai érzék érzékiség
etikus gondolkodás skrupulozitás
etikus magatartás álfilantrópia
fantázia álmodozó hajlam
 A JELLEMVONÁSOK MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 173

Pozitív Negatív
fáradozás puhányság
fecsegő hajlam szószátyárság
félénkség túlérzékenység
fennköltség gyakorlatiatlanság
férfiasság szadizmus
fogékonyság befolyásolhatóság
fölény arrogancia
formalitás ragaszkodás
a külsőségekhez
függetlenség aszocialitás
furcsaság bizarrság
gondosság aggodalmaskodás
gyorsaság kiegyensúlyozat­
lanság
hagyománytisztelet szigorúság
hajlékonyság határozatlanság
haladó szellem modernkedés
haragvó természet rosszindulat
hatalmaskodó
természet zsarnoki természet
határozatlanság elvtelenség
határozottság irgalmatlanság
határozottság keménység
hezitálás határozatlanság
higgadtság kazualizmus
humorérzék felelőtlenség
hűség fanatizmus
idealizmus fellegekben járás
174 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Pozitív Negatív
individualizmus anarchista hajlam
intuitív gondolkodás következetlenség
izgulékony természet hisztérikusság
jó beosztó képesség zsugoriság
jó ízlés finomkodás
jóhiszeműség közömbösség
jóindulat álfilantrópia
jovialitás álfilantrópia
józanság doktrinér
gondolkodás
kalandvágy otthontalanság
kedvesség szentimentális
modor
keménység könyörtelenség
képzelőerő irreális gondolkodás
kezdeményező szellem vakmerőség
kiegyensúlyozottság unalmas természet
kitartás csökönyösség
komolyság vaskalaposság
körültekintő természet teoretikus
beállítottság
kötetlenség meggondolatlanság
következetesség tehetetlenség
közvetlenség bizalmaskodás
kritizáló hajlam destruktivitás
lelkesedés megszállottság
lelki beállítottság ájtatosság
lelkiismeretesség skrupulozitás
 A JELLEMVONÁSOK MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 175

Pozitív Negatív
lovagiasság szertartásosság
megfontoltság ravaszság
melegszívűség kedélyeskedés
melegszívűség nyájasság
modorosság finomkodás
módszeresség pedantéria
nagylelkűség önmegtagadás
nagyvonalúság pazarlás
nőiesség mazochizmus
nyájasság kétszínűség
nyitottság közömbösség
önfegyelem mazochizmus
önfeláldozó természet fanatizmus
önigazolás megtévesztés
önmegtartóztatás mazochizmus
öntudatosság hatalmaskodó
hajlam
tekintélyelvűség zsarnoki hajlam
önuralom színtelenség
önzetlenség utópizmus
optimizmus irreális gondolkodás
őszinteség tapintatlanság
óvatosság gyanakvás
panaszkodásra való
hajlam zsörtölődés
pártatlanság hezitálás
passzivitás tehetetlenség
pesszimizmus depresszió
176 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

Pozitív Negatív
precizitás szigorúság
puhaság önbizalomhiány
racionalitás ridegség
radikalizmus anarchista hajlam
realitás-érzék mások lebecsülése
rendszeresség megszállottság
rendszeretet unalmas természet
reproduktív intelligencia fantáziátlanság
rokonszenvesség érzelgősség
rugalmasság felszínesség
rutinosság gépiesség
semlegesség közöny
sokoldalúság felszínesség
szabadságvágy szabadosság
széles látókörűség közönségesség
szelídség finomkodás
szellemesség trágárság
szenvedélyesség érzelmi
extravagancia
szerénység félénkség
szeszélyesség kiszámíthatatlanság
szilárd kitartás szolgaiság
színes egyéniség bombasztikus stílus
szívósság csökönyösség
szociabilitás pajtáskodás
szókimondás csípős természet
szolgalelkűség önmegtagadás
takarékosság zsugoriság
 A lELLEMVONÁSOK MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI 177

Pozitív Negatív
találékonyság ügyeskedés
tapintatosság kétszínűség
tartás mesterkéltség
tartózkodás gátlásosság
természetesség bárdolatlanság
tisztánlátás prózaiság
tisztaság üresség
tisztelettudás szűk látókörűség
tolerancia közöny
törekvés megalománia
tréfálkozó hajlam bugyutaság
türelem mazochizmus
ügyesség ravaszság
utánzó hajlam majmolás
vállalkozó szellem opportunizmus
vendégszerető természet pajtáskodás
vidámság eksztatikus hajlam
visszafogottság hidegség
vitakészség kötekedő hajlam