You are on page 1of 36

Az izomkontrakció alapjai,

az izomsejtek típusai és
működésük
Az izomszövet
• szövettanilag eltérő típusok (sima, váz- és szívizom), de azonos
összehúzódási mechanizmus: aktin-miozin rendszer

A vázizom
• harántcsíkolt izomszövet bicepsz

• összehúzódás csak idegi hatásra


- mozgató neuron (motoneuron)
• sejttestje:
- gerincvelő mellső szarvában
- agytörzsben, a mozgató
vegetatív agyidegek magjában
• testtartás- és mozgásszabályozás, légzőizmok, arc mimikai
izmai, külső záróizmok, szemizmok, stb....
A vázizom felépítése
• vázizom: ínnal csonthoz rögzül
• izomköteg: izompólya (kötőszövetes burok + erek, idegek)
borítja
• izomrost: sokmagvú izomsejt
(szincíciális) ín

- szarkolemma burkolja csont


izompólya

- szarkoplazma (izomsejt
citoplazmája) izomköteg

- belsejében izomrost (izomsejt)


összehúzódásra képes miofibrillum

fehérjerendszer izomköteg mozgató ideg


kapilláris
kötőszövetes burok

• miofibrillum: szarkoméra sejtmag


izomrost (izomsejt)
harántcsíkolat
szerkezet, harántcsíkolat szarkoplazma
szarkolemma
miofibrillum
• miofilamentum: aktin (vékony) és filamentum

miozin (vastag) filamentumok


A vázizomsejtek felépítése
• az izom teljes hosszát átérő, sokmagvú sejt (szinciciális sejt)
• szarkolemma (sejthártya) burkolja, belsejében szarkoplazma
(citoplazma)
• szarkolemma betüremkedések: T-tubulus rendszer +
szarkoplazmás retikulum
• sok mitokondrium, hosszanti rendezettségű miofibrillumok

miofibrillum
szarkoplazma
szarkolemma
sejtmag
vastag filamentum (miozin)
vékony filamentum (aktin)
T-tubulus
szarkoplazmás
retikulum
mitokondrium miofibrillum

egy izomrost (izomsejt) részlete szarkomer Z-vonal


A miofibrillum felépítése, a szarkomera
• harántcsíkolat: hossztengely mentén anizotróp (A, kettős
fénytörő, sötét) és izotróp (I, gyengén fénytörő, világos)
sávok váltakozása
szarkomer: 2 Z lemez között
glikogén szemcsék
miofibrillumok

vastag fil. vékony fil.


Z-korong M-vonal (miozin) (aktin) Z-korong

M-vonal M-vonal szarkomer


Z-lemez Z-lemez Z-lemez
vékony fil. (aktin)
I-sáv I-sáv I-sáv vastag fil. (miozin) titin
Z-korong M-vonal Z-korong
A-sáv A-sáv

szarkomer szarkomer
szarkomer
átfedő átfedő
szakasz H-sáv szakasz
rövidülés iránya
I-sáv A-sáv I-sáv
A miofilamentumok szerkezete
• vastag filamentum: miozin molekulák
- "golfütő": hosszú farok, két M-vonal

fej (ATPáz aktivitás)


- 2 irányú rendeződés, miozin farok miozin fej
középen M vonalhoz rögzül
• vékony filamentum: aktin molekulák
- gyöngyszerű struktúra
troponin tropomiozin
- miozin kötőhelyet alapállapot-aktin
ban a tropomiozin fedi
- tropomiozinhoz a
troponin kapcsolódik miozin kötőhely (tropomiozin fedi)
(Ca2+ szint érzékelés) kony fil. (aktin)
vastag fil. (miozin) titin
• titin molekulák M-vonal
M-vonal Z-korong

- a szarkomera rugója; Z
vonal és M-vonal között
Az izomkontrakció alapja: a szarkomera
rövidülése
• az A sáv változatlan, míg az I sáv rövidül
Z M Z
Z Z vonal vonal
I sáv A sáv vonal
vonal vonal

aktin elernyedt izom miozin


I sáv A sáv I sáv

részlegesen összehúzódott izom

teljesen összehúzódott izom


Az aktin és miozin filamentumok
elmozdulása: csúszó filamentum elmélet
• magas Ca++ szint és elegendő ATP kell hozzá
Ca++ szint emelkedés troponin leválik miozin kötőhely szabad
miozin-ATP aktinhoz köt Pi (foszfát csoport) leválik
miozin-ADP „csuklómozgás” elmozdulás ATP kötés
miozin-ATP leválik; új ciklusra kész
miozin aktin

a miozin fej csuklómozgása


Az izomkontrakció alapja: a Ca2+ szint
szabályozása a citoplazmában
szarkoplazmás plazmalemma
retikulum

T tubulus

T tubulus
• szarkoplazmás retikulum:
Ca2+
belső Ca2+ raktár
feszültség
függő Ca2+ Ca2+ ionpumpa
csatorna

• citoplazmában nyugalomban
alacsony Ca2+ szint:
aktin
folyamatosan működő miozin
ionpumpák troponin

• aktinon a miozin
kötőhelyeket a tropomiozin tropomiozin
fedi
Az izomkontrakció alapja: a Ca2+ szint
szabályozása a citoplazmában
szarkoplazmás plazmalemma
• ingerület -> izomsejt retikulum akciós potenciál

T tubulus
T tubulus
membránján akciós potenciál

• feszültség-függő Ca2+ Ca2+


csatornák nyitnak feszültség
függő Ca2+ Ca2+ Ca2+ ionpumpa
• intracelluláris Ca2+ csatorna
szint emelkedik
• troponin + tropomiozin
elmozdul aktin miozin

• miozinfej aktinhoz köt,


összehúzódás
• helyreállítás: Ca2+ ionpumpák
tropomiozin
visszaszállítják a Ca2+ ionokat
a szarkpl. retikulumba Ca2+ + troponin
Az ideg-izom szinapszis
• motoros egység: egy mozgató neuron által beidegzett gliasejt
izomsejtek összessége preszinapszis
(idegsejt axon-
érző neuron terminálisa)

hátsó gyökér agy

szinaptikus
hólyagok
mellső gyökér érző ideg
mozgató szinaptikus rés
gerinc- mozgató ideg
velő neuron

ideg-izom szinapszis

érző
izomsejt
receptor

posztszinapszis
(izomsejt)
Ingerületátvitel az ideg-izom szinapszisban
mozgató szinaptikus
ideg vezikula acetil kolin
(ACh)
ideg-izom
szinapszis

izomsejt akciós
Na+ potenciál

acetil kolin receptor (AChR)

axon végbunkóban feszültség-


beidegző motoneuronon akciós potenciál
függő Ca2+ csatornák nyílnak

vezikulákból ACh ACh izomsejt membránján lokális Na+ beáramlás,


ürülés az AChR-hoz köt EPSP kialakulás

EPSP elegendő mértéke esetén az


[Ca2+ ]IC nő az izomössze-
izomsejt membránján akciós
izomsejtben húzódás
potenciál terjed végig
Az
izomkontrakció
lejátszódása a
vázizomban
(összefoglalás)
Az akciós potenciál és az izomkontrakció
időbeli lefutása a vázizomban
időbeli késleltetés: vázizom
akciós potenciál
1. akciós potenciál (~1-5 ms)

membrán potenciál
izom
2. intracelluláris Ca2+ szint kontrakció

erő
emelkedés (~5-20 ms)
- visszaállítását Ca2+ pumpák végzik
3. egyedi rángás, izomösszehúzódás idő (ms)
(~100-300 ms)
- a kialakuló erő nagysága a Ca2+ szint változásokat követi!
intracell. Ca2+ szint

izomösszehúzódás
összegződése

1-5 ms
5-20 ms erő
akciós potenciál 20-300 ms
Az izomösszehúzódás összeadódása
többszörös inger a beidegző gyakori akciós potenciál
motoneuronon az izomsejten

összeadódó intracelluláris
Ca2+ szint emelkedés egyre nagyobb mértékű izomösszehúzódás

• ha az egyes összehúzódások között részleges elernyedés


van: inkomplett tetanusz
• ha az egyes összehúzódások között nincs teljes összeolvadás
elernyedés: komplett tetanusz (görcsös (komplett tetanusz)
összehúzódás) izomösszehúzódás
egyedi részleges összeolvadás
rángás (inkomplett tetanusz)
- a vázizom normális
működése alatt is!

akciós potenciál
(motoneuron) idő (ms)
egyedi inger egymást követő akciós potenciálok
érző neuron

A motoros egység hátsó gyökér agy

mellső gyökér érző ideg


• egy izomrosthoz egy motoneuron tartozik, de egy gerinc-
velő
mozgató
neuron
mozgató
ideg

motoneuron több izomrostot láthat el - szinkronizált ideg-izom szinapszis

működés érző
izomsejt
receptor
• 1 akciós potenciál - minden beidegzett
izomsejten 1 rángás
• beidegzési arány változó: külső szemizom-10; kéz-100; láb-2000
izomrost/motoneuron
• egy motoros egység egyféle rostból áll, de egy izomrostot (mind
beidegzési arány, mind ingerküszöb szerint) többféle motoros
egység építhet fel
• az izomfeszülés szabályozása, a változtatható mértékű izommozgás
alapja a szervezetben:
• az ingerlés frekvenciájának változtatása - tetanuszos
összehúzódás mértékének/időtartamának beállítása
• toborzás (recruitment) - további motoros egységek bevonása; a
feladattól függően más-más típusú rostok aktiválódhatnak
A vázizom energetikája
fő energiaigény:
• miozin ATPáz aktivitása vér izomsejt

• Ca2+ pumpák (intracelluláris Ca2+ kreatin-foszfát


glükóz
szint visszaállítása)
anaerob kreatin
• kreatin-foszfát (rövid ideig) glikolízis energiaraktár

• aerob glikolízis: szabad zsírsavak, piruvát kreatin


aminosavak és glükóz oxidatív
lebontása (nyugalomban és kisebb tejsav
munkavégzésnél)
terminális
• anaerob glikolízis: piruvátból oxidáció

tejsav (intenzív munkavégzés;


izomláz; O2- adósság) mitokondrium

• ATP, foszfokreatin-raktár
kimerülése: ld. hullamerevség
A szívizomszövet
"specialitásai"
A munkaizomrostok
• egy sejtmagvú, "valódi" Eberth-féle
vonal
sejtek, Y alak dezmo- T tubulus
szómák nyílása

• elektromos szinapszis = gap gap


junction
junction; funkcionális mitokondrium
izomrost
szincícium (pitvarok - kamrák!) sejtmag
szarkolemma

T tubulus SER
• SER kevésbé, T tubulus jobban fejlett, mint
vázizomban

• akciós potenciál indítása az ún. pacemaker


(ritmusgeneráló) sejtekből
• akciós potenciál hatására Ca2+ szint emelke-
dés nemcsak a szarkoplazmás retikulumból,
hanem a szövet közötti térből is

• az aktin/miozin kontrakció mechanizmusa a vázizomhoz


hasonló
A munkaizomrostok akciós potenciálja
-90 mV nyugalmi membrán-
Cl- be- és K+
potenciál kiáramlás Ca2+ be- és K+
kiáramlás

membránpotenciál (mV)
(1) gyors depolarizáció: Na+
beáramlás 4 K+
kiáramlás
Na+ beáramlás
(2) gyors repolarizáció: Cl-
be- és K+ kiáramlás
(3) plató szakasz: Ca2+
abszolút relatív
beáramlás és K+ refrakter stádium
összehúzódás
kiáramlás egyensúlya
(4) repolarizáció: K+ kiáramlás

• elhúzódó refrakter stádium (~250 ms: abszolút refrakter


stádium)
• a szívizomszövet nem tetanizálható
A vázizom és a munkaizomrostok akciós
potenciálja

vázizom szívizom (munkaizomrost)


akciós potenciál
plató szakasz
izom
kontrakció akciós izom
potenciál kontrakció

abszolút refrakter stádium relatív refrakter stádium


A pacemaker (ritmusgeneráló) sejtek
• módosult (nodális) szívizomszövet szinusz (SA) csomó
bal pitvar

pitvar-kamrai
• ingerületképző rendszer: szinusz (AV) csomó
bal kamra

(SA) és pitvar-kamrai (AV) csomó jobb pitvar


His köteg
Tawara szálak

- spontán diasztólés depolarizáció: Purkinje rostok


jobb kamra
ritmusgenerálás, akciós potenciál kiváltása
- nincs nyugalmi membránpotenciál
- akciós potenciál: ~ 100 ms
(1) szivárgási kation csatornák Ca2+
be(2) (3)
(prepotenciál / pacemaker potenciál)
küszöb- K+ ki
potenciál
(2) depolarizáció: Ca2+ beáramlás
(3) repolarizáció: K+ kiáramlás (1) Na+ be
A simaizomszövet
"specialitásai"
A simaizomszövet
• nem harántcsíkolt; aktin filamentumok a
plazma sötét testjeihez vagy a membránhoz
szarkolemma
sötét test

kapcsolódnak

• rés kapcsolatok csak az ún. egyegységes sejtmag

simaizomban miozin
aktin

• szarkoplazmás retikulum gyengén fejlett;


kevesebb mitokondrium, ált. nagyon lassú bélideg-
rendszer

kontrakció sejtmag

• aktiváció pacemaker sejtek, hormonok,


lokálisan felszabaduló felszabaduló izomsejt

mediátorok hatására
zsigeri (egy- sokegységes
egységes) simaizom simaizom

• nincs gyors Na+ csatorna, akciós potenciál nem mindig alakul


ki; kontrakció a citoplazmás Ca2+ szint növekedése miatt
A simaizom típusai
1. működés szerint
• fázisos
- alap állapotban elernyedt, az üreges szerv térfogat-növekedésére
(ingerre) húzódik össze (nyelőcső, húgyhólyag)
- általában akciós potenciál váltja ki az összehúzódást
• tónusos
- ált. összehúzott állapotban (záróizmok, légutak, erek)
- ált. nincs akciós potenciál; az összehúzott állapot fenntartásához
alacsony energia-igény

2. funkció szerint
• motilitás biztosítása: zsigerek

• üreges szerv alakjának, térfogatának biztosítása: pl. húlyhólyag


3. működés/felépítés szerint
sokegységes egyegységes
• önálló sejtek külön-külön • elektromos szinapszis (gap junction) -
beidegzéssel összehangolt összehúzódás
• külső és hormonális • beidegzés csak a sejtek egy részére hat
beidegzés közvetlenül
• pl. pupilla - iris izmai; • belső szervek falában (méh, bél, húgyhólyag)
vas deferens
bélideg-

sokegységes kapilláris egyegységes rendszer


sejtmag

autonóm vagy hormon


bélidegrendszer receptor

variko- izomsejt
zitások
(transz-

ingerületterjedés
mitterek) zsigeri (egy-
egységes) simaizom
bélideg-
rendszer
sejtmag

izomössze-
húzódás
keringő szabályozá-
izomsejt
rés kapcsolatok neurotransz-
hormonok,
mitter receptor sát ld.
diffúzió tápcsatorna
parakrin hatás,
- sokegységes
ges) simaizom simaizom diffúzió fejezetben
Ábrák
A vázizom felépítése

ín

izompólya
csont

izomköteg

izomrost (izomsejt)
miofibrillum

izomköteg mozgató ideg


kapilláris
kötőszövetes burok
sejtmag
izomrost (izomsejt)
harántcsíkolat
szarkoplazma
szarkolemma
miofibrillum
filamentum
A vázizomsejt felépítése

kötőszövetes burok
éretlen mioblaszt mitokondrium
sejtek fúziója
miofibrillum
sejtmag
izomrost
szarkolemma
szarkoplazma

egy izomköteg részlete

miofibrillum
szarkoplazma
szarkolemma
sejtmag
vastag filamentum (miozin)
vékony filamentum (aktin)
T-tubulus
szarkoplazmás
retikulum
mitokondrium miofibrillum

egy izomrost (izomsejt) részlete szarkomer Z-vonal


A szarkoméra szerkezete
vastag fil. vékony fil.
Z-korong M-vonal (miozin) (aktin) Z-korong

szarkomer

vékony fil. (aktin)


vastag fil. (miozin) titin
Z-korong M-vonal Z-korong

szarkomer
átfedő átfedő
szakasz H-sáv szakasz
I-sáv A-sáv I-sáv
Ingerületátvitel az ideg-izom szinapszisban
beidegző motoneuronon akciós potenciál

végbunkóban feszültség-
függő Ca2+ csatornák nyílnak
[Ca2+ ]IC nő, vezikulák-
ból ACh ürülés

ACh izomsejt membránján


AChR-hoz köt

lokális Na+ beáramlás, EPSP


kialakulás

EPSP elegendő mértéke


esetén akciós potenciál az
izomsejt membránján

[Ca2+ ]IC nő az
izomsejtben

izomösszehúzódás
Ingersorozatok és az izomösszehúzódás
ereje (tetániás rángás)

izomösszehúzódás

akciós potenciál
(motoneuron) idő (ms)
egyedi inger egymást követő akciós potenciálok

egyedi
inkomplett tetániás rángás komplett tetániás rángás
rángás
A szívizomszövet felépítése
Eberth-féle
vonal
dezmo- T tubulus
szómák nyílása
gap
junction
mitokondrium
izomrost
szarko- T mitokond- szarkoplazmás sejtmag
lemma tubulus rium retikulum szarkolemma

aktin

miozin

szarkomera
A simaizom felépítése
A simaizom felépítése és kontrakciója

szarkolemma
sötét test

bélideg-
rendszer
sejtmag sejtmag

miozin
aktin

izomsejt
elernyedt összehúzódott

zsigeri (egy- sokegységes


egységes) simaizom simaizom
Az izomszövet típusai
Vázizom

Szívizom

Simaizom

You might also like