Edzéselmélet 2.

tétel

Edzéseszközök:

A sportoló teljesítményének fokozásában és megtartásában játszik szerepet.

1. Természet erői

Napfény, víz, levegő (szervezet ellenálló - képességét növeli)

2. Higiéné

Testápolás, étkezés, szórakozás-pihenés egyensúlya, masszázs…

3. Testgyakorlatok

Sokoldalúan képző gyakorlatok, versenygyakorlatok, versenyszerű edzés, edzőmérkőzés.

4. Versenyek

Speciális edzettség fejlesztése, speciális fizikai képzés, technikai képzés, speciális taktikai képzés…

5. Szakismeretek: tudásanyag, izomműködésről szóló ismeretek…

6. Pszichológiai eszközök: pl.határterhelések vállalása és elviselése

7. Ellenőrzések, értékelések: a sportoló felkészülésének, a végzett edzések hatékonyságának

lemérése. Próbák tesztek.

8. Magaslati edzés: magaslati alkalmazkodás, kedvezőbb élettani feltételek az alacsony

magasságon való versenyzéshez, nehezített körülmény, 3000m, csökkent oxigénnyomás, ált. 4 hétre
tervezik, gyakran nagy versenyek előtt, a magaslatról visszatérve a növelt teljesítőképesség néhány
napig tart. Nő a hemoglobin szint, nő a vérmennyiség, nő a vörösvérsejtek száma, javítja a tüdő és az
izomzat vérellátását.

9. Káros edzéseszközök:

 A sportteljesítmény növekedése érdekében az egészségre és a személyiségre károsan hat.

Sporterkölccsel össze nem egyeztethető.
 Bizonyos határon túl a terhelés nem növelhető.
 fáradtság megelőzése, késleltetése
 dopping szó 1889. – versenylovak/ ópium
 Délkelet – afrikai koffer törzsek – „dop” pálinka (izgatószer, telj.fokozó szer)
 Primitív törzsek – állatok vérét itták, erős állatok húsát ették
 Közép – Dél Amerika – tea, kávé, kokain
 XX.sz. gyógyszeripar fejl.
Doppingizgató-ajzószerek, teljesítményfokozó szerek.

1. Központi idegrendszer izgatók

 csökkenti a szellemi fáradtságot
 m.h.: alvászavar, álmatlanság, vérny.-pulzus emelkedett
 Pl.: kerékpárosok, labdarúgók, futók

2. Szimpatikomimetikus aminok
 efedrin
 izgatja a légző központot
 mellékh.: szívdobogás, szédülés, fejfájás
 Pl.: úszók

3. Kül. központi stimuláló szerek

 dopamin, tiranin
 nő a munkabírás
 fokozzák a mozgáskészséget
 m.h.: a.cs.zavar lép fel, vérnyomás ingadozás

4. Narkotikus érzéstelenítők
 morfin származékok
 légző központot ingerli
 fokozza a szellemi tevékenységet és a munkakedvet
 m.h.: gátolja a fizikai aktivitást

5. Anabolikus szteroidok
 tesztoszteron, androszteron, ösztraidol
 serkenti a vérképzést
 legyengült állapotok javítása
 fokozza a csontképződést
 tágítja a bőrt és a szívereket
 1964-es olimpia után kezdett el terjedni
 testsúlygyarapodás
 étvágyjavulás
m.h.: mentális zavar, májat károsítja, a.cs. zavar, nőknél szőrképződés,
szívbetegségek, sérülések, hangmélyülés, agresszió
Ókori olimpiák
i.e. VI. sz. - Milon, a híres birkózónak saját borjútenyészete volt. Borjúhússal fedezte az
energiát. Naponta megevett egy borjút.
i.e.IV. sz. - Görög atléták gombát ettek. Fokozott fehérjebevitel.
Bemelegítés

 A bemelegítés nemcsak a sportban, hanem mindenben fontos. A mérkőzés, verseny előtt

olyan tevékenység, amely a versenyzőt magas szintű teljesítményre teszi alkalmassá.
Beletartoznak a pszichológiai eljárások is, a masszázs, az izmok bemelegítése, a kenőcsök
alkalmazása.
 Megkülönböztetünk általános és speciális bemelegítést. Az általános minden sportágban
azonos, a speciálisbemelegítés sportágra jellemző egyedi gyakorlatok.
 A bemelegítés központi része a sajátos sportági gyakorlatok intenzív végzése. Ezek „járatják
be” az idegpályákat, ideg-izom kapcsolatokat, az izomműködést, és csökkentik az izomsérülés
veszélyét.
 Bemelegítés célja: nem az izmok hőmérsékletének növelése, hanem az izomműködés, az
izomkoordináció beindítása, izomanyagcsere folyamatainak serkentése, izomkeringés
növelése.

Jellemzői:

 A hőmérséklet nő az izomban (enzim aktivitás)

 Véráramlás nő (oxigén szállítás nő, kapillárisok kinyílnak, tehát a kapillarizáció nő).
 pulzus nő (a vér eljut a perifériára)
 Metabolikus folyamatok nőnek (az energianyerő folyamatok mobilizációja)
 ingerületvezetési sebesség nő
 munkakapacitás nő
 kötőszöveti állomány rugalmassága nő (inak rugalmassága nő)
 ráhangolódás nő (külvilági problémák kizárása, tevékenységre koncentrálás)
 rajtállapot nő
 Bohr hatás nő (terhelés hatására a hemoglobin milyen mennyiségben köti meg az oxigént)
 Izomtenzió csökken (izom feszülése csökken, harmonikusabb, könnyebb végrehajtás)
 reakció idő csökken

A bemelegítés az edzésen és a versenyen is más. Edzésen: kötelező, monoton. Versenyen: előfordul,

hogy a versenyző ellövi a legjobb teljesítményt. Az edzőnek kell visszafogni és koordinálni a
versenyzőt.

Táplálkozással kapcsolatos tudnivalók bemelegítés előtt:

 táplálék eloszlás: szénhidrát 60-70 %, fehérje 12-15 %, zsír 20-25 %

 Terhelés előtt: 15-20 perccel szénhidrát bevitel, hogy a cukor emelkedjen, és az inzulin
késsen, ez a kedvező.

A táplálkozás mennyiségi szempontjai:

 Napi energia szükséglet:
 alapanyagcsere érték + többletszükséglet + sportmozgásokhoz szükséges
energiaszükséglet
 testtömeg-kilogrammonkénti energia szükséglet a különböző sportágaknál: 292,6 KJ
(70 kcal) / meghatározza az intenzitás és a sportoló testalkata

A táplálkozás minőségi szempontjai:

 Teljesítményt befolyásoló, de nem fokozó tényező

 A táplálkozásban elkövetett hibák csökkentik a teljesítőképességet
 Energiaszolgáltató tápanyagok: fehérjék, zsírok, szénhidrátok / elsősorban fehérjék és
másodsorban zsírok és szénhidrátok
 napi átlag:

Fehérjeszükséglet: 13-15 %

Zsír: 25-30 %

Szénhidrát: 55 – 66%

Pl.: küzdősportoknál: fehérje 20 %, zsír: 30 %, szénhidrát:50 %