A különböző hatástani csoportba tartozó vegyületek:

1. Csökkentik a fáradtságot (az agykéregben kikapcsolják az ellenőrző rendszert,

a szervezet figyelmen kívül hagyja a fáradtságérzés jelzéseit). 
2. A szervezet stressztűrő képessége megsokszorozódik, serkentő anyagok
szabadulnak fel, amelyek közvetlenül serkentik a keringést, a légzést.
3. Fokozódhat az izom tömege,melynek során annak teljesítménye is fokozódik. 
4. Emelik a fájdalom küszöböt, kikapcsolják a szervezet fájdalom ellenőrzését.
5. Fokozódik a fizikai erő (különösen jelentős súlyemelőknél, bodybuilding,
nehéz atlétika sportágaknál) 
6. Nemcsak az erőnlét,hanem az állóképesség is javul (kerékpározók, atlétika,
úszók) 
7. Felgyorsulnak a regenerálódási folyamatok.
8. A munkavégző képesség fokozódik.
9. Kedvezően hatnak a pszichés faktorokra (rajtláz, versenyláz)

Doppingolásnak minősül minden olyan szer vagy eljárás alkalmazása, amely rajta
van a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kiadott doppinglistán. Ezen a listán olyan
szerek, illetve eljárások szerepelnek, amelyek mesterségesen megváltoztatják a
szervezet működését. Például fokozzák a teljesítményt (és/vagy csökkentik a
regeneráció idejét), vagy elfedik a szerek kimutathatóságát. A doppingolást nemcsak
az esélyegyenlőség biztosítása miatt tiltják, hanem egészségkárosító hatása miatt is. A
szerek szedése nagyon súlyos egészségkárosodással vagy akár halálos
következményekkel is járhat. Hatásuk szerint több csoportba sorolhatjuk a
doppingszereket.

anabolikus szteroidok, vagy más néven izomtömeg-növelők. Az anabolikus

szteroidok serkentik a fehérje beépülését az izomba. Így a sportoló nagyobb
izomtömegre, és így nagyobb erőre tehet szert.

Másik ilyen káros doppingcsoport a központi idegrendszer izgatói. Ezek a központi

idegrendszerre hatnak, fokozzák az éberséget és csökkentik a fáradtságérzetet. A
hosszabb terhelhetőség érdekében az állóképességi sportágakban használják egyszeri
alkalommal közvetlenül a verseny előtt. Rendszeres szedésük akár halálos
kimenetelű is lehet, illetve ingerlékenységet, magas vérnyomást és szívritmuszavart is
okozhatnak. A kábító fájdalomcsillapítókat kevés sportágban használják, mert
csökkentik az éberséget és a gyorsaságot. Olyan sportolók alkalmazzák, akiknek nagy
fájdalmakat kell elviselniük verseny közben, mint például a küzdősportolóknak. Ők a
központi idegrendszeri izgatókkal kombinálva alkalmazzák ezeket a szereket, így
kevésbé érzik a fájdalmat, de nem lassulnak le.

Optimális esetben a mintavételi helyiség három elkülönített, de egybe nyíló részből

áll: váró rész (ülőhelyek biztosításával), adminisztrációs rész (ahol a minta osztása,
illetve a dokumentálás zajlik), és a mintaadó rész (WC-kézmosó). Tapasztalataink
szerint ritkán optimális a helyzet.
A helyiségekben nem lehet felszerelt kamera, illetve bármely olyan tárgy, amely a
doppingellenőrzést megzavarhatja, a manipulációra utaló helyzetek elkerülése
érdekében.
A mintavételi helyiségbe a mintavétel befejezéséig illetéktelen személyek nem
léphetnek be.

A sportoló a kijelöléstől a mintavétel befejezéséig csak a doppingellenőrök által

jóváhagyott folyadékot fogyaszthatja, mely legyen zárt, palackozott, bontatlan
csomagolású. Az alkohol tartalmú italok fogyasztását nem javasoljuk.
A sportolónak a kijelöléstől számított egy órán belül a mintavételi helységben
jelentkeznie kell. Ennek elmaradása esetén doppingvétség elkövetése miatt
jegyzőkönyvezésre kerül a mulasztás. Ha egy sportoló egy órán belül jelentkezik, de
egyéb, rajta kívülálló okok miatt a mintaadásra még nincs lehetősége (Pl: elhúzódott
a verseny, eredményhirdetés van, orvosi ellátásra szorul, verseny utáni levezetés,
sajtótájékoztató, bemelegítés, stb) a doppingellenőrnek joga van az egy órát
meghosszabbítani, és ezt a kijelölő nyomtatványon engedélyezni.