Misz Jozsef Palotai Daniel Makrookonomia Feladatgyűjtemeny PDF

MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL
Makroökonómia
feladatgyüjtemény
2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS
MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL
Makroökonómia
feladatgyűjtemény
2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS
PANEM
Ez a könyv az Oktarási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított
Fe l sőoktarási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg.
0
Copyright Hungarian ediúon Panem Könyvkiadó, Budapest, 2004
ISBN 963 545 434 l
A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetője, Budapest, 2004

Lektorál~a: Major Klára
S.t.erkcsztene: Dávid Krisztina
Tipográfia és tördelés: Székffy Tamás
Borítóterv: Édelkram Róbert
panem@pancm.hu
www.panem.hu
Minden jog fenmanva. Jelen könyvet. illcrvc annak részeit tilos reprodukálni,
adatrögzítő rendszerben tárolni. bármilyen formában vagy eszközzel
- clclmonikus úton vagy más módon - közölni a kiadók engedélye néllo..iil.
Tartalomjegyzék
Előszó .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
)(. fejezet. A makroökonómia főbb mutatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

~ fejezet. A termelés és felhasználás egyensúlya hosszú távon. . . . . . . . . . . . . 14
~fejezet. A gazdaság növekedése - A Solow-modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
~ fejezet. Munkapiac és munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
(2_. fejezet. Pénzpiac - pénzkereslet, pénzkínálat, infláció . . . . . . . . . . . . . . . . 42
~ fejezet. Aggregált kereslet és aggregált kínálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
1
;;7' fejezet. Aggregált kereslet - Az IS-LM modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 63
"l>..~ { . . ,
~ 1eJezet. A nyttott gazdasag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
( M ejezet. Aggregált kínálat és a Phillips-görbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
10. fejezet. A makroökonómia mikroökonómiai megalapozása . . . . . . . . . . . . lll
ll. fejezet. Gazdaságpolitika, költségvetési deficit és államadósság . . . . . . . . . 120
12. fejezet. Minta vizsgasor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Az l. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

A 2. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 139
A 3. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Az 5. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
A 7. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 158
A 8. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . 167
A 10. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
A ll. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
A 12. fejezet, a minta vizsgasor megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189
Előszó
Jelen feladatgyűjtemény a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

Makroökonómia Tanszéke bevezető Makroökonómia kurzusához készült, 2003-ban megje-
lent kötet 2. átdolgozott, bővített kiadása . A példatár illeszkedik a világ neves egyetemeinek
standard makroökonómia tananyagához, ezért valamennyi hazai felsőoktatási intézményben
e tárgyban oktatott alapmű elsajátításához nagy segítséget j elent. A 2 . kiadás megírásakor
felhasználtuk az l . kiadás oktatásában szerzett tapasztalatokat, a kollégák és a hallgatók
észrevételeit, megjegyzéseit.
A példatár tematikája az előadások menetét követi , de az egyes fejezetek sorrendje- az
oktatók belátása szerint - felcserélhető . Tapasztalatunk alapján a makroökonómia tudomá-
nyának alapfokú megértése is folyamatos felkészülést igényel, ezért e feladatgyűjteményt
egyaránt ajánljuk szemináriumi foglalkozásokhoz, otthoni gyakorláshoz, valamint vizsgára
való felkészüléshez .
Az első rész ll önálló, tematikus fej ezetre tagolódik. Az átdolgozás során egy új, a
nyiton gazdasággal foglalkozó fejezettel egészítettük ki az előző kiadást. Minden fejezet
elején feleletválasztós kérdések találhatók, majd számítási és geometriai feladatok, valamint
gondolkodtató, kifejtendő kérdések következnek. A tematikus fejezeteket követően, 12.
fejezetként, minta vizsgasort mellékeltünk, amellyel ténylegesen próbára tettük korábbi hall-
gatóink tudását. A könyv második részében találhatók a megoldások: a tesztek megoldási
Irulcsa és a feladatok megoldási menetének részletes kifejtése. A feladatgyűjtemény jelölése-
iben a bevett - a legtöbb tankönyvben is alkalmazott - gyakorlatot követi.
A példák kiválasztása során igyekeztünk elkerülni a sablonos és csupán mechanikus számí-
tást igény lő feladatokat. Az átlagos nehézségi szintet meghaladó feladatokat, amelyek megvá-
laszolása kicsit több intuíciót, ill. bővebb matematikai eszköztárat kiván, *-gal jelöltük meg.
A kérdések összeállításában a könyv szerzői mellett a Makroökonómia Tanszék szinte
teljes kollektívája részt vett. Az évek során folyamatosan csiszolt és átalakított példák eseté-
ben ma már lehetetlen megállapítani, hogy kié volt az eredeti ötlet. Ezért ezúton is szerel-
nénk megköszönni kollégáiniatak segítségüket, megjegyzéseikeL Külön köszönet illeti Bock
Gyulát, Bodnár Katalint, Horváth Áront, Major Klárát, Pete Pétert, Scharle Ágotát, Szabó-
Bakos Esztert és Szilágyi Katalint. Továbbá köszönjük a kurzus hallgatóinak, hogy az l.
kiadás oktatása közben kérdéseikkel és hozzászólásaikkal további munkára ösztönöztek.
A feladatgyűj teményre vonatkozó észrevételeit, megjegyzéseit bizalommal küldje a
makro@makro.bkae.hu címre. A példatárral kapcsolatos közérdekű információkat megta-
lálja a http://makro.bkae.hu/peldatar.html oldalon.
Jó munkát és hasznos időtöltést kívánunk!
Budapest, 2004. augusztus

Misz József és Palotai Dániel
1.FE.JEZET
A makroökonómia főbb mutatói
1.1. Feleletválasztás
1.1. l . A bruttó hazai termék

a) az ország területén adott időszakban megtermelttermékek és szolgáltatások össz-
értéke.
b) megegyezik a vállalatok összes termelési értékéveL
c) megegyezik a hazai gazdasági szereplők összes jövedelmével, akár hazai, akár
külföldi eredetű a jövedelem.
d) megegyezik a hazai gazdasági szereplők hazai eredetű jövedelmével.
1.1.2. A nemzetgazdaságban keletkezett aggregált jövedelem értéke megegyezik
a) a foglalkoztatottak teljes bértömegéveL
b) az időszak alan lebonyolított pénzbeli tranzakciók összértékéveL
c) a termelés különböző fázisaiban keletkezett hozzáadott értékek összegével.
d) a termelők által realizált profit nagyságával.
1. 1.3. Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül
fogyasztásnak,
a) ha egy háztartás új autót vásárol.
b) ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel.
c) ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol.
~ d) ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.
~-'~- ' Az alábbi gazdasági eseményekközüla nemzeti számlarendszerben NEM minősül
beruházásnak,
a) ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak.
b) ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak.
c) ha a vállalatok új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén.
d) ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet-állomá-
nyuk növekszik.
1.1.5. Az alábbi gazdasági eseményekközüla nemzeti számlarendszerben NEM minősül
kormányzati vásárlásnak,
a) ha kifizetik a nyugdíjakat.
b) ha kifizetik a közalkalmazonak bérét.
c) ha a hadsereg teherautókat vásárol.
d) ha egy minisztérium íróasztalokat vásárol.
r
10 l. FEJEZET
1.1.6. A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tanalmazza

a) a használt gépek vásárlását, ha azok nem importból származnak.
b) a részvények vásárlását.
c) a készletek növekedését.
d) a háztartások autóvásárlását.
1.1.7. A hazai parasztgazdaságban megtermelt mák akkor számít végterméknek a GDP
számbavétel szempontjából, ha
a) azt senki nem veszi meg a termelés évében, hanem a gazda raktárkészletét gya-
rapítja.
b) exportra kerül még a termelés évében.
c) egy hazai háziasszony veszi meg, aki mákos rétest süt a családjának.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
1.1.8. Tételezzük föl , hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyánott gépko-
csikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többit
eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel má-
sok által gyárton anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát
fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéhez
a) 5 milliárd Ft volt.
b) 4,5 milliárd Ft volt.
c) 2,6 milliárd Ft volt.
_ d) 2,4 milliárd Ft volt.
§ Tegyük föl, hogy valaki 2002 januárjában vásárol egy újonnan épült lakást 20 mil-
lió Ft-ért, és beköltözik. Ekkor a 2002-ben mért fogyasztási kiadások cereris paribus
a) 20 millió Ft-tal nőnek.
b) 600 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakást havi 50 ezer Ft-ért lehetne bérelni.
c) 200 ezer Ft-tal nőnek, ha a lakás éves amortizációja l%.
d) nem változnak.
1.1.10. Az alábbi esetek közül melyikben nő a GDP?
a) A kormány átvállalja a mezőgazdasági termelők 60 milliárd forinmyi agrárhitel-
tartozását.
b) Egy tervezőiroda l 00 millió forintért elkészíti a négyes me tró megvalósíthatósá-
gi tanulmányát az önkormányzat számára.
c) A kormány megemeli az egyetemi hallgatók támogatását.
d) A makroökonómia-vizsga után eladjuk a példatárunkat egy el sőévesnek.
1.1.11. Tegyük föl, hogy egy Magyarországon működő japán rulajdonú vállalat hozzáadott
értéke 200 l-ben 500 millió Ft volt, profitja pedig 50 millió Ft. E vállalat hozzájáru-
lása
a) Magyarország GDP-jéhez 450 millió Ft volt.
b) Japán GDP-jéhez 50 millió Ft volt.
c) Magyarország GDP-jéhez 500 millió Ft volt.
..... d) Japán GDP-jéhez nulla volt.
e) Az a) és b) válasz is igaz.
j) A c) és a d) válasz is igaz.
A MAKROÖKONÓMIA FŐBB MUTATÓI 11
1.1.12. Egy Magyarországon működő, csak hazai munkavállalókat foglalkoztató, japán ru-
lajdonú válJalat hozzáadon énéke 2001-ben 500 millió Ft volt, profilja pedig 50 millió
Ft. E vállalat hozzájárulása
a) Magyarország GNP-jéhez 450 millió Ft volt.
b) Japán GNP-jéhez 50 millió Ft volt.
c) Magyarország GNP-jéhez 500 millió Ft volt.
d) Japán GNP-jéhez nulla volt.
e) Az a) és b) válasz is helyes.
j) A c) és a d) válasz is helyes.
1.1.11. A fogyasztói árindex
a) egy rögzített összetétel ű jószágkosár bázisévhez viszenyílOrt beszerzési költségét
mutatja.
b) a reálbérek énékvesztését mutatja.
c) a bázisév és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa.
d) mindig nagyobb, mint a GDP-deflátor.
§.Tegyük föl, hogy egy ország kőolajfogyasztásának 30%-át otthon termeli meg, s
70%-át importálja. Ha a világpiaci olajárak nagy arányban nőnek, akkor ennek
hatására ebben az országban
a) a GDP-defiátor nagyobb arányban nő, mint a fogyasztói árindex.
b) a fogyasztói árindex nagyobb arányban nő, mint a GDP-defiátor.
c) a GDP-defiátor ugyanakkora arányban nő, mint a fogyasztói árindex.
d) a fentiek alapján semmit nem mondhatunk a GDP-defiátor és a fogyasztói árin-
dex alakulásáról.
1.1.15. Tegyük föl, hogy a GDP-defiátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke
csökken. Ekkor
a) a nominális GDP-nek emelkednie kell.
b) a nominális GDP-nek csökkennie kell.
c) a nominális GDP-nek változatlannak kell maradnia.
d) a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
1.1.16. Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon cereris paribus
a) növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét is.
b) nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét sem.
c) növeli a fogyasztói árindex értéké!, de nem növeli a GDP-defiátor értékér.
r::-:;4> növeli a GDP-defiátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értéké!.
~ Ha az OPEC összeomlana, és az olaj világpiaci ára jelentősen csökkenne, akkor egy
ol ajimportőr országban, ahol hazai olajtermelés is van,
a) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex ugyanakkora arányban esne.
b) a GDP-defiátor kisebb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex.
c) a GDP-defiátor nagyobb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex.
d) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex is csökkenne, de nem dönthető el a két
mutató csökkenésének aránya.
1.1. 18. Ha egy évben a reál GDP gyorsabban erneikeden egy országban, rnint a nominális
GDP, akkor ebbőJ az következik. hogy abban az évben
a) az adók csökkentek.
b) a fogyasztói árak csökkentek.
c) az amortizáció csökkent.
d) a GDP-defiátor értéke csökkent.
r
12 L FEJEZET
1.1.19. A GDP-defiátor
a) értéke biztosan emelkedik, ha a reál GDP nő.
b) a kibocsátás bázisidőszakban rögzítell egységének értékváltozását mutatja.
c) is egyfajta inflációs mérőszám.
d) rnindig kisebb áremelkedést mutat, mint a fogyasztói árindex.
1.1.20. A fogyasztói árindex
a) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor.
b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumenadatainak hányadosa.
c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja.
d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek
emelkedését.
~Az aktivitási ráta (részvételi arány)
a) a foglalkoztatottak szán1ának és a munkaerő-állománynak (aktív népesség) a há-
nyadosa.
b) a munkaerő-állománynak és a teljes lakosságnak a hányadosa.
c) a munkaerő-állománynak és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságn_ak a hánya-
dosa.
d) a foglalkoztatottak számának és a felnőtt lakosságnak a hányadosa.
1.1.22. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és
a) a foglalkoztatottak számának hányadosa.
b) a munkaerő-állománynak a hányadosa.
c) a felnőtt lakosság számának hányadosa.
d) a teljes lakosság számának hányadosa.
1.1.23. Tegyük föl, hogy egy országban érvényesül Okun törvényének tankönyvben sze-
replő alakja, sa reál GDP egyik évről a másikra 4 százalékkal emelkedik. Ezzel egy
időben a munkanélküliségi ráta egyik évről a másikra
a) 2 százalékponttal csökken.
b) 4 százalékponttal csökken.
c) l százalékponrtal csökken.
d) 0,5 százalékponttal csökken.
1.2. Feladatok
1.2.1. Egy gazdaság különböző szektoraíoak vásárlásairól az alábbi táblázatban feltünte-

tett adatok állnak rendelkezésre. Az első oszlop a vásárlások forrásait tünteti fel, az
utolsó oszlop pedig a bruttó beruházásokat mutatja.
Vásárlások
Honnan
Háztartás Állam Külföld Bruttó beruházás
Vállalat 5000 2000 5000 500
Külföld 3000 1000 - 400
A MAKROÖKONÓMIA FÓBB MUTATÓI 13
A fentieken kívül még ismert. hogy a tőkejavak értékcsökkenése az adon évben

600, a hazai gazdasági szereplők külföldön megtermelt jövedelme 800, a külfóldi
gazdasági szereplők belföldön megtermelt jövedelme pedig 1000 egységnyi.
a) Mekkora a fogyasztás, az állami vásárlások, az export és az import nagysága?
b) Mekkora az ország GDP-je, NDP-je és GNP-je?
\,
1.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban csak X és Y terméket termelnek és fogyasztanak.
Az egyes termékek áráról és termelt mennyiségéről különböző évekből az alábbi
adatok ismertek:
Reál GDP C Pl
Nominál GDP-
Év px Qx P, Q, GDP
2000-cs
deflátor
2000-es
bázison bázison
1990 30 100 50 200
2000 50 120 60 300
Az adatok alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovatait!

1.2.3. Tekintsünk egy leegyszerűsített gazdasági modellt, amelyben csak két szektor, ház-
tartás és vállalat van! Tudjuk, hogy az év során a tervezett jövedelem nagysága
1200 egység, a szándékolt megtakarítás 200 egység, a szándékolt beruházás 250
egység, és azt, hogy az év elején a gazdaság 400 egységnyi felhalmozott készter-
mék készlettel rendelkezik.
a) Mekkora az árupiaci összkereslet (szándékolt fogyasztás + szándékolt beruhá-
zás) nagysága? Mekkora az árupiaci túlkereslet (esetleg rúlkínálat) értéke?
b) Mekkora lesz a késztermékek készlete az év végén? Mekkora lesz a tényleges
beruházások és a tényleges megtakarítás nagysága? Hogyan láthatjuk be a tény-
leges beruházások és szándékolt megtakarítások azonosságát?
1.2.4. Tegyük föl, hogy Kánaánban csak tejet és mézet fogyasztanak. A bázisévben, 2000-
ben egy reprezentatív fogyasztó 10 kg mézet és 100 liter tejet fogyasztott. A méz
ára 1000 Fúkg, míg a tej ára 150 Fúliter volt. 2001-ben a méz ára 1200 Fúkg, a tej
ára pedig 200 Fú liter volt.
a) Mekkora volt a fogyasztói árindex 2000-ben és 2001-ben?
b) Mekkora volt a fogyasztói infláció rátája 2001 -ben?
1.2.5. Tegyük föl, hogy egy országban 2001-ben a piaci áron mért GDP !6 OOO .egység
volt. A magánszektor által befizetett adók értéke 7000, az állam által a magánszek-
tornak kifizetett transzferek értéke pedig 3000 egységnyi volt. A vállalati szeletor
(adózás utáni) fel nem osztott profitja 1000, míg a háztartások megtakarításának
énéke 2000 egységnyi volt.
Mekkora volt a fogyasztás énéke?
2. FEJEZET
A termelés és felhasználás
egyensúlya hosszú távon
2.1.1. Ha az Y = F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az

alábbi áiiÍlások közül NEM igaz, hogy
a) zY = F(zK,zL).
b) Y/L = F(KIL,l).
c) Y + l = F(K + l ,L + l).
d) Y = MEK·K + MPLL
landó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelési tényezők
határterméke
a) kizárólag a termelés KIL arányától függ.
b) növekszik a terme lési mennyiség bővüléséveL
c) csökken a termelés mennyiségének emelkedéséveL
d) Egyik fenti váJasz sem helyes.
2.1.3. Állandó mérethozadékú Y= F(K,L) termelési függvényesetén a termelés Kl L ará-
nyának növekedésével
a) a munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő.
b) a tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig nő.
c) mindkét termelési tényező határterméke nő.
d) mindkét termelési tényező határterméke csökken.
2.1.4. Ha egy országban a termelés hosszú távú alakulását a Cobb- Douglas-függvény jól
közelíti, és bevándorlás követkellében egyszeri alkalommal megnő a munkaerő
állomány, akkor ennek hatására a statikus modellben
a) nő a hosszú távú jövedelmi sz im és a munka részesedésének aránya a jövedelem-
ből.
b) nő a hosszú távú jövedelmi szim és a tőke részesedésének aránya a jövedelem-
ből.
c) változatlan a hosszú távú jövedelmi szim, és nő a munka részesedésének aránya
a jövedelembőL
d) nő a hosszú távú jövedelmi szim, és változatlan a két tényező részesedésének
aránya a jövedelemből.
A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁ LÁS EGYENS ÚLYA HOSSZÚ TÁVON 15
2. 1.5. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keres-
letét, amíg
a) a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással.
b) a termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését.
c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig
a reál bérleti díjjal.
d) hite l ezői bírják türelemmel.
2.1.6. Cobb- Douglas típusú termelési függvényesetén a tőke egyensúlyi reál bérleti dija
nő, ha
a) a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak.
b) a vállalatok több munkát alkalmaznak.
c) az alkalmazott technológia fejlődik.
2.1.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell fö ltevései érvényesek, és a
két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosságjelentős
részét, akkor ennek következtében
a) a földbérleti díjak jelentősen emelkednek.
b) a földbérleti díjak je l entősen csökkennek.
c) a földbérleti díjak nem változnak.
d) nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak.
2.1. 8. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak meg-
változása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következté-
ben
a) csökken a reálbér.
b) nő a munka termelékenysége.
c) emelkedik az árszínvonal .
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.9. A fogyasztási határhajlandóság
a) megmutatja, hogy a fogyaszták jövedelmük hány százalékát forditják fogyasz-
tásra.
b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát for-
dítják fogyasztásra.
c) megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelke-
dését eredményezi .
2.1.10. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineár is (egyenes). Ismert
továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3000, akkor a fogyasztás
C = 2800, és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3500, akkor a magán-
megtakarítás értéke SP = 325. Ebben a gazdaságban
a) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,25.
b) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,2.
c) a megtakarírási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatat-
lan.
16 2. FEJEZET
2.l ~ II.hálassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT!

\.._./ a) A társadalm• megtakamas a maganmegtakamas es a kolrsegvetes1 deficn osszege.
b) A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fo-
gyasztás, valamint a kormányzati vásárlások értékér.
c) A társadalmi megtakarítás a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összege.
d) A társadalmi megtakarítás változatlan GDP mellett emelkedik, ha nő a nettó
adók összege.
2.1.12. Jelölje a magánszféra megtakarításár SP, az állam megtakarírását Sc, a költségvetési
deticitet DEF. Válassza ki a helyes állítást, ha tudjuk, hogy az árupiac egyensúly-
ban van.
a) S +T= l+ G
b) SG +T= l + G
c) sp+ T= I+ G
d) Sp+ T= 1- G
e) Sc + T = DEF + G
, 2.1.1}. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és
\...._/ a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Az állam ösztönözni
kívánja a beruházási keresleteL Erre a célra alkalmas eszköz lehet
a) adókedvezmények nyújtása a beruházó vállalatok számára.
b) az adók emelése.
c) a fogyasztást sújtó adók csökkentése.
2.1.14. A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésére vezet
a) ha technológiai változások folytán nő a beruházási kereslet
b) az adók csökkentése vagy a kormányzati vásárlások növelése.
c) ha a fogyaszték jövőbeni jövedelmük visszaesésétől tartva növelik megtakarítá-
saikaL
d) Az a) és b) válasz is helyes.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.15. A klasszikus modellben az egyensúlyi reálkamatláb csökkenését eredményezi
a) a nominális pénzmennyiség növelése.
b) az adók csökkentése.
c) a kom1ányzati vásárlások csökkentése.
d) ha adókedvezmények mian emelkedik a beruházási kereslet.
2.1.16 . A klasszikus modellben melyik változó alkalmazkodásán keresztül valósul meg az
árupiaci egyensúly?
a) A kibocsátás tipikus egységének ára.
b) A kibocsátás mennyisége.
c) A reálkamatláb.
---.._ d) A nominális kamatláb.
~ A klasszikus modellben
a) a beruházások ménéke emelkedik, ha a reálkamatláb csökken.
b) a beruházások mérréke emelkedik, ha a reálkamatláb nő.
c) a profitvárakozások javulásával a beruházási függvény jobbra tolódik.
d) Az a) és c) válasz is helyes.
A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENS ÚLYA HOSSZÚ TÁ VON 17
1
"Í. ~-~ 8-~J~gyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és
~ a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Tudjuk, hogy a kibo-
csátás, a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlások pillanatnyi értéke
mellett az Y < C + l + G reláció áll fönn. Ebben a gazdaságban a meginduló
automatikus korrekciós mechanizmusok úgy állítják helyre az egyensúlyt, hogy
a) a fogyasztás csökken, mert a fogyaszták jövedelme visszaesik.
b) a kormányzat fedezet híján vásárlásainak visszafogására kényszerül.
c) a reálkamatláb emelkedik, és a beruházási kereslet visszaesik.
r:~d) Mindegyik fenti fej lemény bekövetkezik.
r 2.1.1 9. ;A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszútávon), ha a megtakarítás nem függ a
\.___..--/ reálkamatlábtól, és az állam növeli a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor
a) csökken a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is.
b) csökken a fogyasztás, nő a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megta-
karítás.
c) csökken a fogyasztás és a magán.megtakarítás, de nő a társadalmi (nemzeti) meg-
takarítás.
d) nő az egyensúlyi reálkamatláb.
2.1.20. A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon), ha a megtakarítás nem függ a
reálkamatlábtól, és az állam csökkenti a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor
a) nő a fogyasztás, csökken a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megta-
karítás.
b) nő a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is.
c) csökken az egyensúlyi reálkamatláb.
d) nő a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de csökken a társadalmi (nemzeti) meg-
takarítás.
2.1.21 . Tegyük föl, hogy a klasszikus modellben a társadalmi megtakarítás nem függ a
reálkamatlábtól, és nő a beruházási kereslet az adórendszer módosításának hatásá-
ra. Ennek az lesz a következménye, hogy
a) emelkedik a reálkamatláb és a beruházások tényleges értéke.
b) emelkedik a reálkamatláb, de a beruházások tényleges értéke nem változik.
c) se a reálkamatláb, se a beruházási kereslet nem változik.
2.1.22. Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben zárt gazdaságban az állam a kom1ányzati
kereslet bővülését a magánszektortól felvett hitelekből fmanszírozza. Ez a politika
a) nem érinti a reálkamatlábat és a beruházási keresleteL
b) csökkenti a reálkamatlábat, és növeli a beruházási keresleteL
c) növeli a reálkamatlábat, és csökkenti a beruházási keresletet
d) csökkenti a reálkamatlábat és a beruházási keresletet egyaránt.
2.1.23. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C= a +
+ b(Y - T;, ahol a > O, O < b < l (a és b konstans) és Y- T a magánszektor
rendelkezésére álló jövedelem. Ebben a gazdaságban a magánszektor rendelkezésé-
re álló jövedelmének bővülése a megtakarítási rátát (a magánrnegtakarításoknak és
a magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének arányát)
a) növeli.
b) csökkenti.
c) nem változtatja meg.
d) a fentiek alapján eldönthetetlen módon alakítja.
18 2. FEJEZET
2.1.24. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C = C0 +

+ c(Y - T) , ahol C0 >O és O< c< l (konstans paraméterek). Ebben a gazdaságban
adócsökkentés hatására konstans GDP mellett a fogyasztási hányad (a fogyasztás-
nak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított aránya)
a) nő.
b) csökken.
c) nem változik.
d) alakulása a fenti adatok alapján nem dönthető el.
2.1.25. Ha a klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon) a fogyasztási függvény
C = C0 + c(Y- D , ahol (O< c< l), és a kormányzat 100 egységgel csökkenti
vásárlásait, s ugyanezzel az összeggel csökkenti az adókat, akkor
a) nő a társadalmi megtakarítás.
b) csökken a lársadalmi megtakarítás.
c) nem változik a lársadalmi megtakarílás.
d) a fentiek alapján nem tudunk semmitmondani a lársadalmi megtakarítás alakulá-
sáról.
2.2. Feladatok
2.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a
két alapvető termelési tényező a föld és a munk:a. A termelési függvény állandó
mérethozadékot mutal. Tegyük föl , hogy egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős
részét.
Hogyan változnak a járvány hatására a reálbérek és a reál földbérleú díjak? Indo-
kolja válaszát!
2.2.2. Egy klasszikus modellben a termelési függvény Y = 3K 113U 13 egyenlení. Tegyük

fól, hogy a munkakínálat nagysága rögzített L = 1000, a tőkeállomány nagysága
szintén adott K = 8000. A termék- és tényezőpiacok kompetitívak és a tényezőárak
rugalmasak.
a) Határozza meg a gazdaság termelésének nagyságát! Mekkora ebből az összes
tőke- és munkajövedelem?
b) Halározza meg az egyensúlyi reálbért és a tőke reál bérleti diját!
2.2.3. Egy klasszikus modellel jellemezhető gazdaságban ismert a munkakínálati fü~

vény U = 640w, ahol w a reálbér, és a termelési függvény egyenlere Y = 25-J L.
Tudjuk, hogy a gazdaságot profitmaximalizáló vállalatok alkotják, és tökéletes ver-
seny van.
a) Adja meg a munka határtermék függvényét és a munkakeresleti görbe egyenle-
tét!
b) Mekkora a piactisztító reálbér? Mekkora a foglalkoztalás nagysága? Mekkora a
kibocsátás? /
A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENSÚLYA HOSSZÚTÁVON 19
2.2.4. Az alábbi ábrák a kölcsönforrások piacát ábrázolják a klasszikus modell elvei sze-
rint működő gazdaságban. Az (l) jelű ábrákon a megtakarítások kamatérzéketlenek,
míg a (2) jelű ábrákon érzékenyen reagálnak a reálkamatláb változásaira.
a) Mur.assa meg az alábbi ábrákon a hitelfelvételből finanszirozott expanzív fiskális
politika (adócsökkentés vagy a kormányzati vásárlások növelése) hatásait az egyen-
súlyi reálkamatlábra és a beruházások mennyiségére!
(l) Kamatérzéketlen megtakarítások (2) Kamatérzékeny megtakarítások
r r
'------..____ _ _ _ S,I ' - - - -- - - - - - - S,I
b) Mutassa meg az alábbi ábrákon, hogyan hat az egyensúlyi reálkamatlábra és a

beruházások mennyiségére, ha egy technológiai változás folytán ugyanakkora
reálkamatláb mellett több beruházást hajtanának végre a vállalkozók!
r r
'------..____ _ _ _ S,I ' - - - - - - - - - - - - - S,I

20 2. FEJEZET
2.2.5. Az alábbi ábra a kölcsönforrások piacát ábrázolja a klasszikus modell elvei szerint
múködő gazdaságban. Tegyük fól, hogy az ábrázol! gazdaságban a kormányzat a
lakáshitelekre nagymértékű kamattámogatást vezet be, s ennek hatására a lakásépí-
tés erősen föllendül és a költségvetési deficit növekszik.
a) Az alábbi ábrán mutassa meg a fenti lépés hatását a beruházáskeresieri görbére,
a társadalmi megtakarításra, a reálkamatlábra és a beruházások összmermyiségére!
b) Hogyan hat a fenti politika a beruházások többi elemére, az üzleti állóeszköz- és
a készletberuházásokra?
r
s,
I,
...___ _ _ _...__ _ __ S,I
2.2.6. Egy klasszikus modell szerint múködő gazdaságban ismenek az alábbi adatok és
összefüggések:
- a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000;
- a fogyasztási függvény egyenlete C = 20 + 0,8(Y- T);
- az állam minden jövedelemre egységesen 15% (nettó) adót vet ki, így az adó-
függvény T = O, 15 Y;
- a kormányzati vásárlások értéke G = 320;
- a beruházási függvény egyenlete l = 500 - 40r.
a) Mekkora a fogyasztás , a beruházás és a költségvetési egyenleg az egyensúlyi
helyzetben?
b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb?
c) Hogyan változnak a fömi mennyiségek, ha az állam a kormányzati kereslet vissza-
fogásával biztosítja a költségvetés egyensúlyát?
2.2.7. Egy klasszikus gazdaságban ismertek a következő adatok és összefüggések:

- a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 5000;
- a magánmcgtakarítási függvény egyenlele S,, = 0,05(Y- T) + 200r;
- a nettó adóbevételek nagysága T = 600;
- a beruházási függvény egyenlere l = l OOO - 300r.
a) Adja meg a társadalmi megtakarírási függvényt!
b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb, beruházás, magánmegtakarítás és fogyasz-
tás értéke?
c) Hogyan hat egy adócsökkentés a b) kérdésben meghatározott értékekre? (Csak a
változás irányát kell megadni!)
A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYE SÚLYA HOSSZÚ TÁ VON 21
2.2.8. Egy klasszikus elvek szerím működő gazdaságban a fogyasztás csak a magánszek-
ror rendelkezésre álló reáljövedelmétől függ , s a fogyaszrási határhajlandóság érté-
ke MPC = 0,8. A reálkamatláb egy százalékpontos emelkedése mindig 50 egység-
nyivel csökkenti a beruházási keresletet Csak egyösszegű adók vannak.
A fentiek alapján töltse ki a következő táblázatban, hogyan változnak a megjelölt
változók a fejlécben jelzen gazdaságpolitikai események hatására, egyebek váho-
zallansága mellen!
Gazdaságpolitikai !lG = 100, flT = 200,

!lG = flT= 100
változások ~ flT = O !lG= O
Állami megtakarítás változása ll(T- G)

Magánmegtakarítás vál tozása !:JSP
Fogyasztás változása !lC
Társadalmi megtakarítás változása t:JS
Beruházás változása lll
Egyensúlyi kamatláb válrotása llr
2.2.9. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek, és a megtakarítások

nem függnek a kamatlábtóL Az alábbiak közül mely változások növelik a beruházá-
sok egyensúlyi mennyiségét?
l. A kormányzat támogatja a kis- és középvállalkozások beruházásait.
2. A kormányzati vásárlások csökkentése.
3. Az adók emelése.
4. A kormányzat növeli a jóléti transzfereket.
5. A kormányzat adókedvezménnyel ösztönzi a magánmegtakarításokat, méghozzá
olyan eredményesen, hogy minden 100Ft adókedvezményre 150 Ft-tal nőnek a
magánmegtakarítások.
6. A fogyaszték a későbbiekben magasabb jövedelemre számítanak, így növelik
jelenbeli fogyasztásukat.
2.2.10. Egy tökéletesen versenyző gazdaságban a beruházási függvény J(r) = 400 - SOr
alakú, a kibocsátás értéke hosszútávon 600 egység, á társadalmi megtakarítás pilla-
natnyi értéke 150 egység. A magánszektor fogyasztási függvénye C= a + c( Y - T) ,
ahol a > O, O< c< l (a és c konstans), és Y - T a magánszektor rendelkezésére álló
jövedelem. Tudjuk továbbá, hogy G = O és T = O.
a) Adja meg
- az egyensúlyi kamatláb,
- a beruházás,
- a fogyasztás
- a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékét!
22 2. FEJEZET
b) A kormányzat 50 egységnyi egyösszegű adót vet ki, amelyből árukat és szolgál-

tatásokat vásárol. Az állami beavatkozás következtében a társadalmi megtakarí-
tás 20 egységgel csökken. Hogyan változik
- a beruházás,
- a fogyasztás,
- a magán-, államj és társadalmi megtakarítás?
Elemezze a kiszorítási hatást! Számitsa ki a fogyasztási határhajlandóság értékér!
c) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyi áruért és szolgáltatásért
támaszt keresletet Kiadásai a költségvetés egyenJegét terhelik. Hogyan változik
- a beruházás,
- a fogyasztás,
- a magán-, állami és társadalmj megtakarítás?
Elemezze a kiszorítási hatást!
2.2 . 11. Egy klasszikus modellelleírható nemzetgazdaságban a fogyasztási függvény egyenJe-

te C(Y) = 150 + 0,8Y01 , ahol Y01 = Y- T (disposable) a rendelkezésre álló
jövedelmet jelöli. A nemzeti jövedelem értéke 2000, és hosszú tá von nem változik.
A beruházási keresletet az / (r) = 250 - lOr függvény írja le. A költségvetés egyen-
Jegét a következő tételek adják meg: G = 250, T = 200.
a) Adja meg
- a beruházás,
- a fogyasztás,
- a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékér!
b) Az állam kiadásait 50 egységgel növeli, és azonos mértékű, egyösszegű adó
kivetéséből fedezi. Hogyan változik
- a beruházás,
- a fogyasztás,
- a magán-, állami és társadaLmi megtakarítás?
c) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyivel több áruért és szol-
gáltatásért támaszt keresleteL Kiadásait a magánszektortól felvett hitelekből fi-
nanszírozza. Hogyan változik
- a beruházás,
- a fogyasztás,
- a magán-, állami és társadalmi megtakarítás?
d) A kiinduló a) esethez képest a kormányzat 50 egységnyi adót enged el, míg
kiadásain nem változtat. Hogyan változik
- a beruházás,
- a fogyasztás,
- a magán-, állami és társadalmj megtakarítás?
A TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS EGYENSÚLYA HOSSZÚ TÁ VON 23
.J
2.2. 12. Egy klasszikus modell segítségévelleírható gazdaság termelési függvénye Y = K0 L,
ahol a tőkeállomány változatlan értéke 2500. A munkakínálat állandó, értéke 400.
Határozza meg az egyensúlyi reálbért!
2.2.13. Egy klasszikus gazdaság munkapiaca W = 2 reálbér mellett kerül egyensúlyba. A

p
.J
munkakínálat állandó, a termelési függvény pedig Y= K0 L, ahol a tőkeállomány
állandó.
Mekkora a munka határtermelékenysége és az átlagtermelékenység a munkapiaci
egyensúly mellett?
3. FEJEZET
A gazdaság növekedése
A Solow-modell
3.1.1. A Solow-modell szerint egy stacianer egyensúlyban lévő gazdaságban {ha n =g = 0)

a) az egy munkásra jutó tőkeállomány konstans. IGEN
b) az egy munkásra jutó beruházás megegyezik az egy munkásra eső amortizáció-
val. IGEN
c) az egy munkásra jutó megtakarítás megegyezik az egy munkásra eső amortizáci-
óval. IGEN
" d) Mindegyik fenti válasz helyes. IGEN
3.1.2. Ha y= k , s = 0,4 , o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó tőkeállo
1 2
mány
• a) 4.
0.4 sqrt(k) = 0.2 k
b) 8. k=4
c) 2.
d) 16.
3.1.3. Ha y=k 1 2
, s = 0,4, o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó beruházás
.. a) 0,8. k=4
b) l ,6.
y = sqrt(4) = 2
c) 8.
d) 2. i = 2 * 0.4 = 0.8
3.1.4. A stacianer egyensúlyi egy főre eső tőkeállomány megnő. ha
a) az egy főre eső beruházások szintje süllyed.
b) az amortizáció üteme emelkedik.
c) a megtakarírási ráta emelkedik. IGEN
3.1.5. Egy stacionárius egyensúlyban lévő gazdaságban megnövelik a megtakarírási rátát.
Az új egyensúly beálltakor
a) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb ütemben fog nőni, mint korábban.
~ b) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb lesz. IGEN
c) az egy főre jutó tőkeállomány nem változik.
A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL 25
3.1.6. Ha y = k 1 2 • 8 = O, l, akkor az aranyszabályszerinti megtakarírási ráta

' a) 0.5. 1/(2sqrt(k)) = 0.1 s*sqrt(25) = 0.1*25
b) O, l. k = 25 5s = 2.5
c) 0.6. s = 0.5
d)Egyik fenti válasz sem helyes.
3.1.7. Ha a népesség növekedési üteme (n) megnő, akkor az egy főre jutó tőkeállomány
a) megnő.
' b) csökken. IGEN
c) nem változik.
d) ó > n esetén megnő, ellenkező esetben csökken.
3.1.8. A Solow-modell szerinr abban az országban, amelyben nagyobb a népesség növe-
kedési üteme, on
'a) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó tőkeállomány. IGEN
b) alacsonyabb az egyensúlyi egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme.
c) magasabb az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme.
3.1.9. A technikai haladás nélküli Solow-modellben a megtakarírási hányad emelkedése
' a) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionári-
us) értékét. IGEN
b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensú lyi (stacio-
nárius) értékér.
c) biztosan csökkenti az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionári-
us) értékér.
d) hatására az a). b) és c) váJaszban megadon fejlemények közülegyik sem követ-
~ kezik be.
~A technikai haladás nélküli Solow-modell ben a népesség növekedési ütemének emel-
kedése
a) biztosan növeli az egy főre eső tőkeállomány hosszú távú egyensúlyi (stacionári-
us) értékét.
' b) biztosan emeli a termelés növekedési ütemének hosszú távú egyensúlyi (stacio-
nárius) értékét.
c) biztosan növeli az egy főre eső fogyasztás hosszú távú egyensúlyi (stacionárius)
érté két.
d) hatására az a). b) és c) válaszban megadon fej lemények közül egyik sem követ-
kezik be. IGEN
26 3. FEJEZET
Az alábbi ábra a 3.1.11 - 12. kérdésekre vonatkozik.

Az ábrán lévő gazdaság a Solow-modell szerím működik. Tegyük föl, hogy nincs technikai
haladás, és az egy főre jutó tőkeállomány aktuálisan a k 1 értéken áll.
3. l . ll. Ebben a gazdaságban az egy főre jutó jövedelem aktuális értéke

a) Y ~.
b) Y2.
.. c) YJ. IGEN
d) Y~.
3.1.12. Ebben a gazdaságban az egy főre jutó jövedelem hosszú távú stacionárius értéke
a) Y~.
t. b) Y2. IGEN
c) Y3.
d) y4
3.1.13. Egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A munkaerő növekedési
üteme n. A gazdaság termelési függvénye Y = KaL' a, az amortizációs ráta ao,
megtakarírási hányad s. Melyik fenti paraméter ismerete NEM szükséges annak az
egy főre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értékének kiszámításához, amely
mellett az egy főre jutó fogyasztás maximális lenne?
a) n
b) a
c) o
~"' d)s IGEN
' 3.1.14) A következő ábra egy Solow-modell szerint működő gazdaság stacionárius egyen-
'---.) súlyi helyzetét mutatja ak•. i értékeknéL Itt a tényleges megtakarírási ráta az arany-
szabály szerinti rátánál
a) kisebb.
" b) nagyobb. IGEN
c) pontosan megegyezik vele.
d) Bármelyik fenti eset előfordulhat.
3.1.15. Tegyük föl, hogy a Solow-modellben a termelési függvény Y= K IIJU 13 • A megtaka-

rírási ráta 20% (s = 0,2), az amortizációs ráta pedig 10% (8= O, 1). Népességnö-
vekedés és technikai haladás nincs. Mekkora az egy főre jutó tőkeállomány növeke-
dési üteme a kiigazodási folyamat első időszakában, ha kiinduló értéke k0 = l?
a)ök=03 f(k) = k^(1/3)
ko ' k0 = 1, y0 = 1, sy0 = 0.2, i = 0.2
~ b) 6k = 0 1 k1 = 1.2
ko '
ök
c) -k =015
.
o
d 1 ök= o 2
l k . IGEN
o
3.1.16. A felhalmozás aranyszabályának teljesülésemellen a Solow-modellben
• a) ugyanakkora a gazdasági növekedés üteme, mint más lehetséges növekedési pá-
lyákon, ahol ellérő a megtakarírási hányad. IGEN
b) az egy főre jutó fogyasztás növekedési üteme maximális.
c) a fogyasztás jövedelemhez viszonyított aránya maximális.
d) biztosan nő az egy főre jutó jövedelem.
3.1.17. A Solow-modell szerím működő gazdaságban ismenek a következők: Y = K 112L'12 ,
8 = l O%, s = 25%. (A népesség nem változik, és tekintsünk el a technológiai
haladástól.) Ha ebben a gazdaságban az aranyszabály szerinti megtakarírási ráta s ,
8
akkor
a) s > s
8
• b) s < s
R
C) S = Sg
d) a fentiek alapján nem lehet eldönreni a relációt.
28 3. FEJEZET
r'f."í.ii Biztosan az aranykori növekedési úton halad a gazdaság a Solow-féle modellben, ha

\....._Aa) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a tőke termelési rugalmassá-
gávai.
b) a megtakarítási (felhalmozási) hányad megegyezik a munka termelési rugalmas-
ságávaL
c) a tőke termelési rugalmassága megegyezik a tőke jövedelemből való részesedési
arányával.
d) a munka termelési rugalmassága megegyezik a munka jövedelemből való része-
sedési arányával.
3.1.19. Ha egy exogén változás hatására megemelkedik az egy főre jutó tőkeállomány (k)
'- stacionárius értéke a Solow-modellben, akkor ez NEM jár együrt feltétlenül az egy
főre jutó . . . . . . . . . . . . . növekedéséve l.
a) jövedelem
b) beruházás
c) amortizáció
• d) fogyasztás IGEN
3.1.20. Melyik állítás HAMIS? A Solow-modellben
a) a gazdasági növekedést a technológia fejlődésével és a népesség bővülésével
magyarázzuk.
b) az egyensúlyi pályán nem növekedhet az egy főre jutó jövedelem a technológia
fejlődése nélkül.
c) a megtakarítási hányad csökkenése alacsonyabb egyensúlyi kibocsátáshoz vezet.
· d) a gazdasági növekedés üteme a tőkeállomány bővülési sebességél meghatározó
megtakarítási hányadtól függ. HAMIS
3 .l. 21. A Solow-modell stacionárius egyensúlyi állapotában az életszínvonal folyamatOs
növekedése - ha van - .................. ............. .. köszönhető.
a) a magas megtakarítási hányadnak.
b) az alacsony amortizációs rátának.
• c) a technológiai haladásnak. IGEN
d) a magas egy főre jutó tőkeállománynak.
3.1.22. A Solow-madellben n nagyságú népességnövekedés és g nagyságú munkakiterjesz-
tő technikai fejlődés melleu a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány változása
megegyezik a következővel:
a) s'f(k) + (o + g + n)k.
b) s'f(k) + (o- g - n)k.
.. c) sf(k) - (o + g + n)k. IGEN
d) s'f(k) - (o- g - n)k.
3.1.23. A Solow-madellben az egy munkásra jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme
a) O.
' b) g. IGEN
c) n.
d) n+ g.
3.1.24. A Solow-madellben az egy hatékonysági egységre jutó kibocsátás egyensúlyi növe-
kedési üteme
• a) O. IGEN
b) g.
A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE- A SOLOW-MODELL 29
c) n.
d) n + g.
3.1.25. A Solow-modellben a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme
a) O.
b) g.
c) n.
~'-.d) n+ g. IGEN
~Az ~ ország~ ~ellé,kel_t ábrán az A-val jelölt növek~dési pályán halad, a B ország
pedig a B-vel Jelolt palyan. Ebben az esetben azA orszagban ................... ...... .. .. ,
mint a B-ben, ha teljesülnek a Solow-modell feltevései.
a) ugyanakkora a r, időpontban az egy főre jutó jövedelem színvonala
b) biztosan alacsonyabb a népesség növekedési üteme
c) biztosan alacsonyabb a technikai haladás üteme
t d) alacsonyabb a népesség növekedési ütemének és a technikai haladás ütemének
összege
ln Y,
3.1.27. Tegyük föl, hogy a Solow-modell által leírt gazdaság a kiinduló helyzetben a staci-
onárius egyensúlyi pályán fejlődik. Mi történik ezután, ha jelentősen lecsökken a
munkaerő-állomány növekedési üteme (n)?
't a) Az új stacionárius állapotban nagyobb lesz az egy főre jutó tőkeállomány .
b) A technikai haladás meggyorsul.

c) A teljes kibocsátás stacionárius egyensúlyi növekedési üteme nem változik.
d) Az új stacionárius egyensúlyi pályán az egy főre jutó tőkeállomány növekedési
_ üteme magasabb lesz.
~gy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban a gazdaság belső szerkezeti változá-
~inak eredményeképpen megnő a tőkések részesedése a jövedelemből, mivel meg-
változik a termelési függvény. Ennek hatására
a) rövid távon lecsökken az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája.
b) hosszú távon megnő az egy főre jutó fogyasztás növekedési rátája .
c) hosszú távon megnő a megtakarítás kibocsátáshoz viszonyított aránya .
.. d) rövid távon megnő az egy főre jutó kibocsátás növekedési rátája.
r
30 3. FEJEZET
'3.í.29. 'Az alábbiak közül melyik állítás lehet igaz a felhalmozás aranyszabálya szerinti (
~ növekedési pályától KÜLÖ BÖZŐ egyensúlyi növekedési pályákra is?
a) Az egy főre jutó fogyasztás maximális.
b) A megtakarírási hányad megegyezik a tőke jövedelmi hányadávaL
c) A népesség növekedési üteme megegyezik a reálkamatlábbal. /
d) A fogyasztási hányad megegyezik a munka jövedelmi hányadával.
• e) A technológiai fejlődés növekedési üteme megegyezik az életszínvonal növeke-
dési ütemével.
3.1.30. Ha a Solow-féle növekedési modellben az amortizációs ráta 10%-os (8 = 0,1), a
munkakiterjesztő technikai haladás rátája (a munkahatékonyság növekedési üteme)
3 %-os (g = 0,03), és a népesség l %-os ütemben növekszik (n = 0,0 l) az egyensú-
lyi pálya mentén, akkor a tőkeállomány (K) növekedési üteme
a) 10%-os.
b) 6 %-os.
c) 4%-os.
_ . _· . Y!} 3 %-os.
C2.V~együk föl, hogy egy Solow-modell szerint működő gazdaságban a technikai hala-
dás üteme g = 0,02 volt egy korábbi hosszú időszakban, s utána ez tartósan a g' =
0,03 értékre emelkedik, más exogén változás azonban nem történik. Ennek hatására
a) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó tőkeállomány stacionárius értéke megnő.
b) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó kibocsátás stacionárius értéke megnő.
• c) az egy munkásra (L) jutó kibocsátás növekedési üteme egy százaJékponnaJ megnő.
3.1.32. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A tem1e-
lési függvény Y = 12,5 · K 113(L·E) 211, az amortizációs ráta 5%-os (o = 0,05), a
munkaerő-állomány növekedési üteme 2 %-os (n = 0,02), a munkakiterjesztő tech-
nikai haladás üteme 3%-os (g = 0,03), a megtakarírási hányads = 0,2. Mekkora a
hatékony munkaegységre (L· E-re) jutó jövedelem stacionárius egyensúlyi értéke?
a) i= 125
(
• b) y· = 62,5
c) y· =5
Az alábbi adatok és összefüggések a 3.1.33-34. kérdésekre vonatkoznak.

Két országra (A-ra és B-re) teljesülnek a Solow-modell föltevései. Mindkét ország az egyen-
súlyi növekedési pályán halad. A két ország termelési függvénye azonos, továbbá a két
országban megegyezik a népesség növekedési üteme (n), a munka hatékonyságának növeke-
dési üteme (g), az amortizációs ráta (8), valamint a munka hatékonyságának szintje (E) is. A
két ország közötti egyetlen különbség az, hogy A országban nagyobb a megtakarírási ráta
(s), mint B országban.
3.1.33. Ernian a magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a hatékonysági

egységre jutó tőkeállomány szintje
a) kisebb, mint B országban.
' b) nagyobb, mint B országban.
c) egyenlő a B országbeliveL
AGAZDASÁG NÖVEKEDÉSE- A SOLOW-MODELL 31
~ A magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a tőkeállomány növeke-

dési üteme
a) kisebb, tnint B országban.
b) nagyobb, mim B országban.
~~c) egyenlő a B országbeliveL " ... '1
3.1.3~.
Egy gazdaság a t 1 időpontig az A-val jelölt növekedési pályán haladt, de valamely
1
~ exogén változás hatására - a bejelölt úton - áttért a vele párhuzamos B növekedési
pályára. Ez az exogén változás .................... lehetett.
a) a népesség növekedési ütemének csökkenése
b) a technikai haladás ütemének visszaesése
c) az amortizációs ráta csökkenése
.. d) a megtakarírási ráta csökkenése
ln Y,
A
B
3.1.36. Egy Solow-modellel leírható gazdaság aranykori növekedési pályán van, az egy
~/ főre jutó kibocsátás értéke y • Tegyük föl, hogy a népesség növekedési üteme meg-
8
nő. Az új aranykori növekedési pálya, és ezen y8 mértékű egy főre jutó kibocsátás
továbbra is elérhető,
a) ha a megtakarítási rátát megfelelő ménékben növelik.
b) ha a megtakarírási rátát megfelelő mértékben csökkentik.
c) ha a megtakarítási rátát változatlan szinten tartják.
d) ha (kormányzati) beavatkozás nélkül kivárják, míg a gazdaság eléri új stacioná-
rius egyensúlyi növekedési pályáját.
"' e) Egyik fenti válasz sem helyes.
3.1.37. Egy gazdaság termelési függvénye Y= A· J(0·15L 0 ·75 egyenlern (ahol A a teljes ténye-
zőtermelékenység). Tegyük föl, hogy a reáljövedelem növekedési üteme 4 %-os
(ó.YI Y = 0,04), a tőke növekedési üteme szintén 4%-os (MIK = 0,04), a munka
növekedési üteme pedig l %-os (U/L = 0,0 l). Ekkor a teljes tényezőtermelékeny
ség (A) növekedési üteme
a) 4%-os (MIA = 0,04).
b) 3%-os (MIA = 0,03) .
., c) 2,25%-os (MIA = 0,0225).
,
32 3. FEJEZET
3.1.38. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a tőkejövedelem részaránya a kibocsátásban

(l/3)-os, a felhasznált munkamennyiség növekedési üteme 2 %-os, míg a fizikai
tőke növekedési üteme és a kibocsátás növekedési üteme is 3%-os. E bben a gazda-
ságban a teljes tényezőtermelékenység növekedési üteme (a Solow-maradék)
a) l %-os.
<- b) (2/3)%-os.
c) (l/3)% -os.
d) 0%-os.
3. l. 39. Legyen a gazdaság termelési függvénye Y = A· K 1' 2L'n, ahol A a reljes tényezőter
melékenység évi 2 %-kal nő. A munkahatékonyság (E) hány százalékos emelkedé-
sének felel meg ez a technikai haladási ütem?
a) 0,5 %
b) I%
c) 2%
P d) 4%
3.1.40. A Solow-féle maradéktag azt mutatja, hogyan hat a növekedési folyamatra
a) a munkamennyiség bővülése.
b) a tőkeállomány bővülése .
.. c) a technikai haladás.
d) az emberi tőke felhalmozása.
3.2. Feladatok
3 .2.1. Egy gazdaságban a termelési függvény Y = K 0•4(E · L)0 ·6 , a megtakarírási ráta 25 %,

az amortizáció 5 %, a népesség növekedési üteme 2% és a technológia fejlődési
üteme 3%. Tudjuk továbbá, hogy a gazdaság stacionárius növekedési pályán halad.
a) Adja meg az egy hatékonysági egységre jutó kibocsátási függvényt!
b) Számolja ki az egy hatékonysági egységre jutó tőkeállomány, kibocsátás és fo-
gyasztás nagyságát!
c) A technológia növekedési üteme 5 %-ra fe lgyorsul. Hogyan változnak a b) kér-
désben megnevezett mutatók?
3.2.2. Egy technikai haladás nélküli Solow-modellben a termelési függvény y= 3Jk. a

fogyasztási függvény C= 0,8 Y, az amortizációs ráta 8= O, l, a népesség növeke-
dési üteme pedig 2 %-os (11 = 0,02). Technikai haladás nincs.
a) Mekkora ebben a modellben az egy főre eső reálkibocsátás stacionárius egyensú-
lyi értéke?
b) Számolja ki az aranyszabály szerimi egy főre eső reálkibocsátás stacionárius
egyensúlyi értékér!
c) A fenti modellben, ha cereris paribus kisebb lesz a népesség növekedési üteme,
akkor
l. biztosan kisebb lesz az egy főre eső tőkeá ll omány stacionárius egyensúlyi értéke.
~ 2. biztosan nagyobb lesz az egy főre eső termelés stacionárius egyensúlyi értéke .
3. az egy főre eső fogyasztás stacionárius egyensúlyi értéke nőhet, csökkenhet és
vál!ozatlan is maradhat.
4. csökken a megtakarírási ráta.
5. Egyik fenti válasz sem helyes.
3.2.3. Egy gazdaságban a rőkeállomány-kibocsátási arány 2. az amortizáció üreme 8%, a

megtakarírási ráta 30% és a népesség növekedési üteme 2%. A tőketulajdonosok
jövedelemkém az ourpur 35 %-át kapják (és mind a tőkét. mind a munkár határter-
mékével fizetik meg). A gazdaság termelési függvénye Cobb-Douglas típusú, és a
gazdaság sracionárius egyensúlyban van .
a) Határozza meg a technológia növekedési ütemét!
b) Mekkora a tőke határterméke?
c) A gazdaság stacionárius á llapota megfelel a növekedés aranyszabályának?
Ha nem, hogyan változtassák a megtakarírási rátát, hogy az aranykori növekedé-
si pályára lépjen a gazdaság?
d) Milyen hatása lesz a c) kérdésre adon válaszban leírt változásnak a rőke határter-
mékére és a tőkeállomány-kibocsátási arányra?
3.2.4. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jellemzők, a maximális egy

főre jutó fogyasztást biztosító (aranyszabály szerinti) növekedési pályán halad. A
termelési függvény Y = K0 ·25 (EL)0 •75 egyenletű. A rőke/te rmelés arány Kl Y= 2, az
amortizációs ráta 10% (8= 0,1), n> O és g> O. Tudjuk, hogy mindkét termelési
tényezőt határtermékével tizetik meg.
a) A föntiek alapján mekkora a reáljövedelem sracionárius egyensúlyi növekedési
üteme?
b) Mekkora ebben a gazdaságban a hatékony munkaegységre jutó rőkeállomány (k =
= KIEL) és kibocsátás (.v = Y/EL) stacionárius egyensúlyi értéke?
c) Ebben a gazdaságban az egy főre juró rermelés stacionárius egyensúlyi értéke
csökken, ha
l. növekszik a megrakarítási ráta.
2. emelkedik a munkaerő-állomány növekedési üteme.
3. gyorsul a technikai haladás.
4. A 2. és a 3. válasz is helyes.
3.2.5. Egy Solow-modellben a rermelési függvény Y= .J KEL egyenletű. (ahol E a mun-

ka hatékonysága). A népesség növekedési üreme l%, rechnikai haladás nincs. a tőke
állomány amonizációs rárája 7%-os. A hosszú távú fogyasztási függvény C = O,BY.
a) Határozza meg az egy hatékony munkásra jutó beruházás stacionárius egyensú-
lyi értékét [//(E· L) l!
b) Határozza meg az egy hatékony munkásra jutó fogyasztás sracionárius egyensú-
lyi értékét [C/(E·L)I!
c) A stacionárius egyensúlyi növekedési pályán haladva, mekkora az egy főre jutó
jövedelem (Y/L) jelenlegi értéke, ha a munka hatékonysága E = l ,5?
3.2.6. Tegyük föl , hogy egy kompetitív gazdaságban a tőke részesedése az összrermékből
25%-os, a rőke/termelés arány KIY = 3 , a megrakarítási hányads = 0,3, az amor-
rizációs ráta pedig 8 = 0,05. Nincs technikai haladás és a népességnövekedés üte-
me 2% (n = 0,02). A rermelési függvény Cobb- Douglas típusú.
Mekkora az egy főre eső tőkeállomány és az egy főre jutó termelés növekedési
üteme? (Sracionárius egyensúlyi pályán halad-e a gazdaság?)
34 3. FEJEZET
3. 2. 7. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jel l emzők, stacionárius egyen-

súlyi növekedési pályán halad. A termelési függvény Cobb-Douglas típusú Y =
J<0· 3 (EL)0 ·7 . A tőke/termelés arány KI Y = 2, az amortizációs ráta 10 % (ó = 0,1). A
népesség csökken, a népesség " növekedési" üteme - l% (n = -0,01). A technikai
haladás üteme 3 % (g = 0,03).
a) Mekkora ebben a gazdaságban a megtakarírási ráta?
b) Mekkora az egy főre jutó jövedelem (Y/L ) stacionárius egyensúlyi növekedési
üteme?
c) Az aranyszabály szerinti stacionárius egyensúlyi növekedés elérése érdekében a
fentiek alapján hogyan kellene változtatni a megtakarírási rátán?
l. Csökkenteni kellene a megtakarírási rátát.
2. Nem kellene változtatni a megtakarítási rátán, mert a növekedés éppen az
aranyszabály szerimi.
3. Növel nj kellene a megtakarírási rátát.
4. Nem dönthető el, hogy milyen irányban kellene változtatni , vagy nem kellene
változtatni a megtakarírási rátán.
3.2.8. A következő táblázatban (34-35. o.) a Solow-modell 3 változatának sajátosságait,

valamint néhány fontosabb változóját tüntettük föL
A táblázat üresen hagyon rovataiba írja be, hogyan alakulnak (növekednek. s ha
igen, rnilyen ütemben, vagy változatlanok) a változók stacionárius egyensúlyi érté-
kei, miközben a gazdaság a Solow-modell által meghatározott stacionárius egyensú-
lyi növekedési pályán halad!
l . modeUváltozat 2. modellváltozat 3. modellváltozat
népesség növeke- népesség növeke- népesség növeke-

dési üteme = O dési üteme = 11 dési üteme = 11
munka hatékony- munka hatékony- munka hatékony-
ságának növekedési ságának növekedési ságának növekedési
üteme = O üteme = O üteme = g
Reáljövedelem
(Y)
Tőkeállomány
(K )
Egy főre eső

reáljövedelem ( Y/L)
Egy főre eső

tőkeállomány (K/L)
Egy főre jutó

fogyasztás (c = ClL)
Egy főre jutó

reálbér (w)
Egységnyi tőkére jutó

reál bérleti díj
(R/P = MPK)
l. modellváltozat 2. modellváltOLal 3. modellváltOzat
népesség növeke- népesség növeke- népesség növeke-

dési üteme = O dési üteme = n dési üteme = 11
munka hatékony- munka hatékony- munka batékony-
üteme = O üteme =O üteme= g
Hatékony munka-
egységre jutó reál-
jövedelem ( Y/LE)
Hatékony munka-
egységre jutó tőke-
állomány (K/LE)
3.2.9. Mindkét alábbi ábrán ugyanannak a gazdaságnak ugyanazt a növekedési pályáját

runtettük fel. A gazdaság a Solow-modell szerint működik, s a t 1 időpontban egy
exogén sokk éri. Ábrázolja , hogy milyen új növekedési pályára tér át a gazdaság
a) a bal oldali ábrán azzal a feltevéssel, hogy a megtörtént sokk a megtakarírási ráta
emelkedése;
b) a jobb oldali ábrán azzal a feltevéssel, hogy a megtörtént sokk a népesség növe-
kedési ütemének csökkenése.
!nY,
t, t,
3.2.10. A következő ábrán egy Solow-modell szerint működő gazdaságban megadtuk az y

és k aktuális értékeit (y, és k 1), valamint az egy főre jutó beruházás hozzájuk tartozó
értékét (i 1) . Emellett feltiintertiik az y, kés i stacionárius értékeit (y·, k. és t) is. A
gazdaságban a népesség száma és a technikai színvonal konstans. Rajzolja be a
megadott értékek alapján az ábrába
a) az egy főre jutó jövedelem függvényét;
b) az egy főre jmó megtakarítás (beruházás) függvényét;
c) egy főre jutó amortizáció függvényét!
d) Mutassa meg az ábrán, milyen ménékben változik az egy főre jutó tőkeállomány
(D.k) az adott helyzetből kiindulva a kiigazodási folyamat első lépésében!
36 3. FEJEZET
*3.2.11. Tegyük föl, hogy egy országban jelenleg a kibocsátás/tőke aránya YIK = 0,4, a
népesség növekedési üteme évi 1,5%, az amonizáció 5,5 %, a munkajövedelem
részesedése az összjövedelemből pedig 50% (és mind a tőkét, mind a munkát határ-
termékével ftzetik meg). Technikai haladás nincs. A megtakarírási ráta 25%.
a) Számolja ki ebben a gazdaságban az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üte-
mét!
b) Számolja ki ebben a gazdaságban az egy főre jutó kibocsátás növekedési ütemét!
c) A fenti gazdaságban az egy főre jutó tőkeállomány pillanatnyi értéke
l. megegyezik a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány értékéveL
2. nagyobb a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány értékénéL
3. kisebb a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány énékénél.
4. O.
*3.2.12. Egy gazdaságban a termelési függvény Y= K 112L' 12 , amortizáció nincs. A gazdaság

az egyensúlyi növekedési pályán halad, amikor természeti katasztrófa hatására tönk-
remegy a korábbi egyensúlyi tőkefelszereltség (egy főre jutó tőkeállomány) fele.
Az újjáépítést a Solow-féle növekedési modell írja le. Hány százalékkal lesz maga-
sabb a tőkeállomány növekedési üteme az újjáépítés kezdetén a korábbi egyensúlyi
növekedési ütemhez képest?
* Az átlagos nehézségi szintet meghaladó feladaL

4. FEJEZET
Munkapiac és munkanélküliség
4.1.1. A munkanélküliség stacionárius rátája annál magasabb, minél

a) nagyobb az állásszerzési ráta.
b) nagyobb az állásvesztési ráta.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenú válasz sem helyes.
~ l Ha az állásvesztési ráta és az állásszerzési ráta egyaránt 2 százalékponttal nő, akkor
L:J ennek eredményeként a munkanélküliség stacionárius rátája
a) emelkedik.
b) csökken.
c) nem változik.
d) a fenti adatok alapján meghatározhatatlan módon alakul.
@ Azt várhatjuk, hogy a frikciós munkanélküliségi ráta ceteris paribus magasabb ab-
ban az országban, amelyben a munkaerő-állományon belül
a) magasabb a fiatalok aránya.
b) alacsonyabb a fiatalok aránya.
4.1.4. A munkások növekvő szervezensége (a szakszervezeti tagság növekvő aránya) cereris
paribus
a) növelheti a béreket és így a frikciós munkanélküliséget.
b) növelheti a béreket és így csökkentheti az állásvesztési rátát, ennélfogva a mun-
kanélküliség stacionárius rátáját is.
c) növelheú a béreket és így a várakozási munkanélküliséget.
d) Egyik fenú válasz sem helyes.
4.1.5 . Az államnak az alábbi gazdaságpolitikai intézkedéssei van esélye a frikciós munka-
nélküliség csökkentésére:
a) a törvényes minimálbér csökkentésével.
b) expanzív költségvetési politikával.
c) a szakszervezetek érdekérvényesítő képességének törvényi korlátozásávaL
d) a munkanélküli segélyek törvényes időrarramának és a keresetekhez viszonyított
arányának jelentős csökkentésével.
r
38 4. FEJEZET
4.1.6. Az állam ronthatja a frikciós (súrlódásos) munkanélküliség arányát, ha

a) élénkíti az aggregált keresleteL
b) átképzési és továbbképzési programokat indit a munkanélküliek számára.
c) növeli a munkanélküli segély időtartamát és összegét.
d) növeli a minimálbér törvényes összegét.
4.1. 7. 2003 októberében Magyarországon a munkaképes korú (15-74 éves) lakosság lét-
száma kb. 7 millió 741 ezer fő, az aktivitási ráta 54,4 %-os, a munkanélküliségi ráta
pedig 5,6 %-os volt. Ezeknek az adatoknak az alapján Magyarországon 2003 októ-
berében a munkanélküliek száma (ezer főre kerekítve)
a) 433 ezer fő volt.
b) 236 ezer fő volt.
c) Egyik fenti válasz sem helyes.
/.~d) a fentiek alapján nem határozható meg.
\i :.L..S,t A várakozási munkanélküliség oka lehet
' a) a szakszervezetek tevékenysége.
b) a megfelelő munkahcly keresése időt és energiát igényel, s ezért a munkanélkü- /
liek várnak a megfelelő munkahelyre. L
c) a munkaerő-állomány csökkenése.
d) az, hogy a munkakereslet földrajzi és szakmai szerkezete gyorsabban változik a
" munkakínálat szerkezeténél.
~. 1 .9-/ A minimálbérek emelése csökkenti az alacsony képzenségű munkások összes bérét.
ha az alacsony képzettségű munka keresiere
a) rugalmatlan.
b) rugalmas.
c) egységnyi rugalmasságú.
d) bármilyen rugalmasságú.
4.1.10. A frikciós munkanélküliség oka lehet
a) a munkapiaci információáramlás tökéletlensége.
b) a minimálbér emelése.
c) a reálbér rugalmatlansága.
d) a hatékony bérek fizetése.
4.1.11. A várakozási munkanélküliség okozója lehet
a) a tökéletlen munkapiaci információáramlás.
b) a munkakereslet szerkezetének gyors változásai.
c) az, hogy a vállalatok a munkaerő fluktuációjának csökkentése érdekében "haté-
konysági béreket" fizetnek.
d) az, hogy túl kicsi a munkakínálat.
4. l. 12. A következő ábra egy gazdaság termelési függvényét mutatja adott tőkeállomány ( K)
melleu. Tudjuk, hogy a gazdaságban a klasszikus modell feltevései érvényesülnek.
A munkakínálat U = 1000 egységnyi.
Ebben a gazdaságban az összes reál-munkajövedelem (összes reálbér) értéke
a) 2000.
b) 4800.
c) 2800.
d) a fentiek alapján nem határozható meg.
MUNKAP!AC ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG 39
F(K,L)
4800 -----------------
2000
1000
/4.
~a a gazdaságban érvényes reálbér mellett a betöltetlen álláshelyek száma meg-
L Agyezik az aktívan munkát keresők számával, akkor
a) a gazdaságban teljes a foglalkoztatás.
b) mivel az állások és a munkavállalók összepárosítása időt vesz igénybe, rövid
távon (súrlódásos) frikciós munkanélküliség lehet a gazdaságban.
c) csak akkor alakul ki munkanélküliség, ba a nominálbér nem csökken.
d) az állásszerzési ráta megegyezik az állásvesztési rátával.
4.1.14. Ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van (a jövedelem megegyezik a
potenciális kibocsátással), a munkanélküliség
a) a természetes rátának felel meg, és csak frikciós eredetű lehet.
b) a természetes rátának felel meg, és csak a túlságosan magasan rögzített nominál-
bér miatt alakulhat ki.
c) nincs jelen a gazdaságban, hiszen az erőforrásokat teljesen kihasználják.
d) csak akkor lehet jelen a gazdaságban, ha alacsony a munkavállalási hajlandóság.
4.2. Feladatok
4.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkaerő-állomány állandó, és minden egyes
időszakban a foglalkoztatottak 2 %-a veszíti el állását (az állásvesztési ráta s =
= 0,02). Ugyanakkor minden egyes időszakban a munkanélküliek 30%-a szerez
állást (az állásszerzési ráta/ = 0,3).
Határozza meg a munkanélküliség stacionárius rátáját!
4.2.2. Tegyük föl, hogy a kormányzat nagyrnénékben növeli a munkanélküli segélyeket.

Milyen irányban módosítja ez a lépés a stacionárius munkanélküliségi rátát? Me-
lyek a stacionárius munkanélküliségi ráta változásának okai?
r
40 4. FEJEZET
4.2.3. Tudjuk, hogy egy országban a munkaerő-állomány nem változik, és az l. hónapban

a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül. Ebben a hónapban a munkanélkü-
liek 23%-a talál magának állást (az állásszerzési ráta/= 0,23). A foglalkoztatottak
száma 23 millió fő, a munkanélküliek száma 2 millió fő.
a) Mekkora a munkaerő-állomány? Mekkora az l. hónapban a munkanélküliségi
ráta? A foglalkoztatottak hány százaléka válik munkané lkülivé az l. hónapban
(mekk.ora az állásvesztés rátája, s)?
b) Tegyük föl, hogy a 2. hónapban (mondjuk a munkanélküli segély jelentős eme-
lése következtében) az állásszerzési ráta/' = 0.2-re süllyed, az állásvesztési ráta
pedig s' = 0,03-ra emelkedik, és a továbbiakban nem változik. Írja be az alábbi
táblázatba, hogyan alakulnak a következő hónapok munkaerő-piaci adatai! Mi-
lyen irányban módosul a munkanélküliségi ráta?
Hónap l . hónap 2. hónap 3. hónap

<!- 0.23) (f' = 0 ,2 s' = 0.03) (f' = 0,2 s' = 0 ,03)
Foglalkozlatouak
23
(millió fö)
Munkanélkül ick
2
(millió fö)
Munkanélküliségi
rá la
c) Mekkora lesz a stacionárius munkanélküliségi ráta új értéke?
*4.2.4. Tegyük föl, hogy állandó munkaerő-állomány mellert a jelenlegi munkanélküliségi

ráta eltér a munkanélküliség stacionárius rátájától.
Mutassa meg, hogy a munkanélküliség stacionárius rátája stabill Vagyis amennyi-
ben a jelenlegi munkanélküliségi ráta meghaladja a stacionárius rátát. úgy a munka-
nélküliségi ráta csökkenni fog, és ha a jelenlegi munkanélküliségi ráta kisebb a
stacionárius rátánál, úgy a munkanélküliség rátája emelkedni fog, és csak akkor
állandó a munkanélküliségi ráta, ha megegyezik a stacionárius rátával. (Tipp: cél-
szerű a munkanélküliek számának változásából kiindulni.)
4.2.5. Egy gazdaságban ismertek az alábbiak:

- a munkakínálat egyenlő a munkaerő-állománnyal (aktív népességgel) U = 100;
- a rendelkezésre álló lőkemennyiség K = 144;
- a rövid távú termelési függvény Y = 2JKi egyenletű.
Tudjuk. hogy a gazdaságot profitmaximalizáló vállalatok alkotják.
a) Mekkora lesz a foglalkoztatás, a reálbér és a kibocsátás, ha a reálbérek rugalma-
san alkalmazkodnak a munkapiaci kereslethez és kínálathoz?
b) Tegyük föl, hogy a szakszervezeti tevékenység következtében az (egy főre jutó)
reálbér - ceteris paribus - w = 1,25-re emelkedik. Mekkora lesz így a foglal-
koztatás, a munkanélküliség, a munkanélküliségi ráta és a kibocsátás?
c) Hogyan változon a munkások összes reálbére az egy főre eső reálbér emelkedése
miatt?
MUNKAPIAC ÉS MU KANÉLKÜLISÉG 41
4.2.6. Figyeljük meg, hogyan befolyásolja a stacionárius munkanélküliségi ráta a Solow-

féle növekedési modelh! Egy Solow-modellel jellemezhető gazdaságban ismertek a
következők:
- a termelési függvény: Y = K 1 2 · L~ 2 • ahol LEa foglalkoztaton munkások szá-
\ ma;
m - a megtakarílási ráta 20 %-os:
- a tőkeállomány amortizációs rátája 10%-os;
e- - nincs népességnövekedés és technikai haladás;
~ta - az állásvesztés rálája l %-os;
bi - az állásszerzés rálája kezdetben 9%-os;
i- - a munkaerő-állomány nagysága L = l 00.
a) Határozza meg az egy foglalkoztatottra eső tőkeállomány és kibocsátás stacioná-
rius egyensúlyi énékét~
b) Mekkora a stacionárius munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak száma?
c) Mekkora a kibocsátás és a tőkeáll omány abszolút nagysága a stacionárius egyen-
súlyi helyzetben?
d) Tegyük föl , hogy a munkapiaci infom1ációáramlás javulása folylán az állásszer-
zési ráta 11 ,5%-ra emelkedik. Hogyan váltOznak ennek hatására a fenti értékek?
e) Milycn következtetést vonhatunk le a fentiekből a stacionárius munkanélküliségi
rátának a gazdasági növekedésben járszott szerepéről?
ll.
gt
i-
a-
a
e
Pi
5. FEJEZET
Pénzpiac - pénzkereslet,
pénzkínálat, infláció
(
5 . 1. Feleletválasztás
5. 1.1. Ha a várható inflációs ráta három százalékponttal csökken, akkor a Fisher-hatás

szerint
a) a nominális kamatláb és az ex ante reálkamatláb egyaránt három százalékponual
csökken.
b) a nominális kamatláb nem változik, miközben az ex ante reálkamatláb három
százalékponttal süllyed.
c) a nominális kamatláb három százaJékponttal süllyed, miközben az ex ante reál-
kamatláb nem változik.
d) Egyik fenti fejlemény sem következik be.
5.1.2. Ha a nominális pénzkínálat 6 %-kal, azárszínvonal4 %-kal , a kibocsátás pedjg 3%-kal
nő, akkor a pénz forgási sebessége
a) 13%-kal nő.
b) 7%-kal nő.
c) 3%-kal nő.
d) l %-kal nő.
5. 1.3. Tegyük föl, hogy a nominális kamatláb 9%, az infláció ván értéke 5%, az aktuális
infláció pedig 3 %. Ekkor az
a) ex ame reálkamatláb 4 %.
b) ex post reálkamatláb 4 %.
c) ex ante reálkamatláb 6 %.
d) ex post reálkamatláb 2%.
5. 1.4. A pénztartás költsége megegyezik
a) a nominális kanlatlábbaL
b) az ex ante reálkamatláb + ván inflációval.
d) az ex post reálkamatlábbaL
PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET. PENZKÍNÁLAT. l FLÁCIÓ 43
5.1.5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a nominális pénzkeresletet az Md = P(e Y- fr)
egyenlet adja meg. Ebben a gazdaságban a pénz jövedelmi forgási sebességét kife-
jező egyenlet
a) V= eY - fr.
l
b) V= - - .
e- 1 r
y
l
c) V= - - -
eY - fr
/ \ d) Egyik fenti válasz sem helyes.
(5.1.6) A nem várt inflációs sokk miatt a hitelezők kárt szenvednek, mig a hitelek felvevői
J nyereséget realizálnak, mert
a) az ex post reálkamatláb meghaladja az ex ame reálkamatlábaL
b) az ex post reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante reáJkamatláb.
c) a reálkamatláb csökken.
d) a nominális kamatláb csökken.
e) Egyik fenti válasz sem helyes .
5.1.7. Tegyük föl, hogy egy országra a klasszikus modell feltevései érvényesek, sa nomi-
nális pénzmennyiség növekedési ütemének gyorsítása miatt az inflációs ráta cereris
paribus 3 százalékponttal emelkedik. Ennek eredményeként a Fisher-hatás szerint
a) a reálkamatláb 3 százalékponttal süllyed, míg a nominális kamatláb nem válto-
zik.
b) a reálkamatláb l százalékponttal süllyed, mig a nominál is kamatláb 2 százalék-
ponttal nő.
c) a reálkamatláb nem változik, míg a nominális kamarláb 3 százaJékponttal emel-
kedile
d) a nominális és a reálkamatláb különbsége nő 3 százalékponttal, de ezen rúl sem-
mit nem tudhatunk a két kamatláb válrozásáról.
5.1.8. Ha a pénzkereslet kamatérzékeny, akkor a klasszikus modellben az inflációs vára-
kozások élénkülésének hatására változatlan pénzmennyiség mellett is
a) emelkedik a nominális kamatláb, csökken a reálkamatláb, így nő a beruházások
értéke.
b) emelkedik a nominális kamatláb és az árszínvonal is, de nem változik a reálka-
matláb.
c) nem változik a nominális kamatláb, de emelkedik a reálkamatláb, s így vissza-
esik a beruházások értéke.
5.1. 9. Ha az állam megnövekeden vásárlásait seigniorage jövedelemből finanszírozza, akkor
ezzel közverve
a) megadóztatja azokat, akik hitelt nyújtanak neki .
b) megadóztatja azokat, akik likvid pénzeszközöket tartanak.
c) megadóztatja azokat, akiknek nincsen megtakarításuk, hanem minden pénzjöve-
delmüket elköltik.
d) nem adóztat meg senkit, csak növeli adósságait a magánszféra felé.
r
44 5. FEJEZET
5. 1.10. A hiperinfláció és a seigniorage (a pénzkibocsátásból származó állami jövedelem)

összefügg egymással, me rt
a) úgy lehet letörni a illperintlációt, bogy az állami kiadásokat nem adókból, hanem
új pénz kibocsátásából fmanszírozzák.;
b) ha visszaszorítják a seigniorage szerepét a költSégvetés kiadásainak finanszírozá-
sában, akkor hiperinfláció fenyeget;
c) ahiperinfláció mélyebb okát éppen abban kell keresni, hogy az adókból és pénz-
piaci hitelekből származó állami források messze elmaradnak a kiadásoktól, s a
költségvetés kénytelen nagymértékben a seigniorage-ra támaszkodni.
d) ha van az államnak seigniorage-ból származó jövedelme, akkor a illperinfláció
elkerülhetetlen.
~) e) Rossz a kérdésfelvetés, mert a kettő között semmi összefüggés sincs.
~ll. Hiperinfláció okozója lehet az, hogy
a) az állami kiadásokat teljes egészében adóbevételekből fedezik.
b) az állami kiadásokat teljes egészében a hazai magánszektor hiteleivel fedezik.
c) az állami kiadások nagy részét a központi bank hitelei fedezik .
5.1.12. Ha a klasszikus modellben a központi bank ceteris paribus 10%-kal növeli a nomi-
nális pénzmennyiséget, akkor ennek eredményeként
a) a pénz forgási sebessége és az árszínvonal változatlansága mellen a reáljövede-
lem 10%-kal bővül.
b) az árszínvonal és a nominális bér is 10%-kal emelkedik, de a reáljövedelem és a
reálbér értéke nem változik.
c) egyetlen váhozó értéke sem változik, mert a pénz semleges.
d) a pénz forgási sebessége csökken 10%-kal.
5 .1.13. A klasszikus dichotómia értelmében, ha a jegybank növel i a pénzkínálatot, akkor
a) a reálkamatláb nő.
b) a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik.
c) a munkaerő-kereslet emelkedik.
d) a nominális GDP változatlan.
5.1.14. Tegyük fól, hogy a reál GDP évi 3%-kal, a nominális pénzkínálat pedig 8%-kal nő.
Ha a pénz forgás i sebessége állandó és a reálkamatláb évi 5%, akkor a nominális
kamatláb
a) 5 %. 5
b) 8%.
c) 10%.
d) ll%.
5.1.15. Az alábbiak közül melyik költség nem merül föl várt infláció esetén?
a) Cipőtalpköltség.
b) Étlapköltség.
c) Adósok és hitelezők közötti vagyonátrendeződés .
d) Pénz vásárlóerejének csökkenése.
5.1.16. Az étlapköltség
a) csak várt infláció esetén jelentkezik, nem várt infláció esetén nem.
b) csak nem várt infláció esetén jelemkezik, várt infláció esetén nem.
c) csak illperinfláció esetén jelentkezik.
d) defláció esetén is jelentkezik.
PÉNZPIAC - PENZKERESLET, PENZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 45
7
5.1.17. A pénz jövedelmi forgás i sebessége megmutatja, hogy egy időszak alatt
J a) egységnyi nomináljövedelem realizálásához mekkora pénzállományt tartanának
a gazdasági szerepl ők.
b) egységnyi reáljövedelem realizálásához mekkora pénzállományt akarnak tartani
a gazdasági szerepl ők.
c) hányszor kerül be a pénzállomány egy egysége a bankrendszer valamelyik intéz-
ményébe.
d) a pénzállomány egy egysége hány pénzegységnyi nomináljövedelem realizálásá-
-~ ban működik közre.
5.1.18. Ha a pénz forgási sebessége állandó, akkor a mennyiségi pénzelmélet szerint
~ a) a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség
növekedési üteméveL
b) a reál GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növeke-
dési ütemével.
c) az inflációs ráta egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével a
reál GDP növekedési ütemétől függetlenül.
5.1.19. Tegyük föl, hogy a reál GDP és a pénz forgási sebessége állandó. A nominális
pénzkínálat adott időszakban l %-kal emelkedik, majd a magasabb szinten stabilizá-
lódik. A mennyiségi elmélet alapján az inflációs ráta
a) nem változik.
b) folyamatosan l %-kal nő.
c) az adott időszakban l% lesz, utána visszaáll nullára.
d) az adott időszakban l %-kal nagyobb lesz, majd a magasabb szinten stabilizálódik.
5.1.20. A klasszikus modellben hosszú távon, stabil jövedelmi szint mellett a nominális
pénzmennyiség (M) rendszeres egyenletes ütemű növelésének hatására
a) a pénz forgási sebessége csökken, és így az árszínvonal nem változik.
b) a pénz forgási sebessége nő, és ezért az árszínvonal gyorsabban növekszik, rnint
a pénzkínálat.
c) a pénz forgás i sebessége konstans, és ezért az inflációs ráta megfelel az M növe-
kedési ütemének.
d) a pénz forgási sebessége konstans. de az inflációs ráta nagyobb, mint az M növe-
kedési üteme.
5.1.21. A hosszú távú klasszikus modellben mit eredményez , hajegybank a nominális pénz-
mennyiséget gyorsabban növeli, mint amekkora a gazdasági növekedés hosszú távú
üteme?
a) Megszűnik a munkanélküliség.
b) A nominális GDP növekedési üteme tartósan magasabb lesz a reál GDP növeke-
dési üteménél.
c) A nominális GDP növekedési üteme tartósan alacsonyabb lesz a reál GDP növe-
kedési üteménél.
~ d) A nominális kamatláb hosszabb távon alacsonyabb lesz a reálkamatlábnáL
~2. A zárt gazdaság klasszikus modelljében a reálkamatlábat ............ csökkenti.
a) csak az expanzív fiskális politika
b) csak az expanzív monetáris politika
c) az expanzív fiskális és a monetáris politika egyaránt
d) az expanzív fiskális és a monetáris politika sem
46 5. FEJEZET
G3. 'Ba a reál pénzkeresteti függvény L = 0, 4 Y, akkor

~) a pénz jövedelmi forgási sebessége állandó.
b) a pénzkereslet nem függ a nominális kamatlábtóL
c) a pénz jövedelmi forgási sebessége pontosan 2,5.
5. 1.24. Ha a monetáris bázis ceteris paribus megkétszereződik, akkor a pénzkínálat
a) megfeleződik.
b) megkétszereződik.
c) nem változik.
d) a 2m-szeresére nő (ahol m a pénzmultiplikáton jelöli).
5.1.25. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben, ha egy kereskedelmi bankban 100000
Ft új betétet helyeznek el, akkor
a) a bank tartozásai megnőnek 100 OOO Ft-taL
b) a bank forrásai megnőnek 100000 Ft-tal.
c) a bank hitelállománya zérus marad.
d) Mindegyik fenti válasz helyes .
5.1.26. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben a pénzmultiplikátor értéke
a) l.
b) 10.
c) O.
d) 100.
5.1.27. A tartalékolási követelmények megváltozása nem válrozatja meg lényegesen a pénz-
kínálarot. ha
a) a kereskedelmi bankok nem változtatják meg tanalék-betét arányaikat
b) a készpénz-betét arány nem változik.
c) a kereskedelmi bankok többlettartaléka nem változik.
r:-:\ d) a monetáris bázis nem változik.
{s:'t .28_. A refinanszírozási kamatláb csökkentése a pénzkínálatot növeli, mert
L/ a) a pénzmultiplikátor értékét növeli.
b) a jegybanki betéteket növeli.
c) a tartalék-betét arányt csökkenti.
_ --.._ d) a készpénz-betét arányt csökkenti.
~A Baumol- Tobin-modell szerím a tranzakciós pénzkereslet
a) kamatrugalmassága -112.
b) jövedelemrugalmassága + 1/2.
(i) Az a) és a b) válasz is helyes.
e. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
Megfigyeltük a gazdaságban a reálkamatláb növekedését. Melyik esemény NEM
leheten ennek kiváltó oka?
a) A kormányzati vásárlások nagyságának növekedése, melyet adóbevételből finan-
szíroztak.
b) A kormányzati vásárlások nagyságának növekedése, melyet hitelfelvétellel fi -
nanszíroztak.
c) Beruházási adókedvezmény mian növekvő beruházási kerestet.
d) Technológiai fejlődés mian növekvő beruházási kerestet.
e) Az inflációs ráta csökkenése.
ET PÉNZPIAC - PÉNZKERESLEL PÉNZKÍNÁLAT. INFLÁCIÓ 47
5.1.31 / Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben a pénz forgási sebességét növeli a ka-
matláb emelkedése [tehát V = V(r) és dV/dr> 0]. Ebben a modellben
a) az expanzív monetáris politika csökkenti az egyensúlyi kamatlábat.
(i} a magánszektortól fölvett hitelből finanszírozott expanzív fiskális politika növeli
az egyensúlyi árszínvonalar.
c) Az a) és a b) válasz is helyes.
5.1.32. Ha a közpomi bank csökkenteni kívánja a nominális pénzmennyiséget, akkor
a) hitelt kell nyújtania a költségvetésnek.
b) államkötvényeket kell vásárolnia a magánszektonól.
() c) államkötvényeket kell vásárolnia az államkincstánól.
d) államkötvényeket kell eladnia a magánszekromak.
5.1.33. A nominális pénzkínálat bővül, ha
a) a kormány kiadásai finanszírozására a magánszekwmak államkötvényt ad el.
b) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektornak államkötvényt ad el.
c) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektortól államkötvényt vásárol.
d) a kormány az államkötvények után kamatot fizet, és a kötvénytulajdonosok a
kamatjövedelmet állampapírba fektetik.
5.1.34. Lehetséges-e, hogy a reál pénzkeresJeti függvény ........... .... egyenletű?
a) L = 200r + 0,5Y
b) L = (0,4Y)/(20r)
:- c) L = (50r)/(0,5 Y)
~d) L= P(0,5Y - 200r)
~~1'i--...~a a klasszikus modellben a központi bank növeli a nominális pénzmennyiség nö-
C / v ekedési ütemét, akkor ez
a) az infláció gyorsulására és a munkanélküliségi ráta átmeneti csökkenésére vezet.
b) a nominális kamatláb emelkedésére és a reálkamatláb csökkenésére vezet.
c) az infláció és a nominálbér növekedési ütemének emelkedésére vezet.
d) változatlan reálkamatláb mellett a nominális kamatláb emelkedésére vezet.
e) A c) és d) válasz is helyes.
5.1.36. A monetáris bázis (MO) énéke növekszik, ha a központi bank
a) külfóldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktóL
b) nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el.
c) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól, és ezzel egy időben ugyanak-
kora Ft értékben nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el.
e d) Egyik fenti válasz sem helyes.

A pénzkínálali multiplikátor csökken, ha
a) a készpénz-betét arány (cr) emelkedik.
b) a tényleges tanalékráta (rr) emelkedik.
/- d) Egyik fenti válasz sem helyes.
5.1.3~. A monetáris bázisnak nem része
._/ a) a forgalomban lévő készpénz.
b) a kereskedelmi bankoknál lévő készpénz.
c) a kereskedelmi bankok jegybanki betétei.
d) a lakosság kereskedelmi bankoknál elhelyezett, rövid lejáratú betétei.
48 S. FFJEZET PÉl'
(5~1.39. Tegyük föl, hogy meginog a betétesek bizalma egy ország bankrendszerében, és a 5.1
~ betétesek bankcsődtől tartva megrohamoznak egy vagy több bankot, és betéteiket
készpénzre kívánják váltani. Az ilyen bankostrom következtében
a) a pénzkínálari multiplikátor nő.
b) a pénzkínálali mulriplikáwr csökken.
-
c) nem rudjuk hogyan változik a pénzkínálari multiplikátor.
d) a készpénz-betét arány csökken. 5.1
e) a kötelező tanalékráta nő .
8 . Tegyük föl, hogy a bankok emelik az áruta1ással történő fizetési forgalom tranzak-
ciós díjait. Ennek hatására
a) csökken a pénzmultip1ikátor értéke, s így változatlan monetáris bázis me11ett is
visszaesik a pénzk.ínálat.
b) csökken a monetáris bázis, s így váltOzatlan pénzmultiplikátor mellett is csökken
a pénzkínálat.
c) csökken a pénzmultiplikáto r és a monetáris bázis is, ennél fogva csökken a pénz-
kínálat is.
d) nő a bankrendszeren kívül i készpénzállomány, s így nő a pénzkínálat
5.l.4l. Tegyük föl, hogy a központi bank100M Ft értékben államkötvényt vesz a nyílt
piacon, sennek hatására a forgalomban levő készpénzállomány 75 M Ft-tal megnő,
míg a betétállomány növekedése 250 M Ft értékű. A készpénz-betét arány nem
változik. A fentiek alapján mekkora ebben a gazdaságban a tartalékráta énéke?
a) 25%-os (rr = 0,25)
b) 40 %-os (rr = 0,4)
c) 10 %-os (rr = 0,1)
5.1.42. Egy pénzügyi eszköz
a) énéke megtermelésének határköltségével arányos.
b) valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tanozása.
c) valamely gazdasági szereplő követelése és senkinek nem tartozása. 5. 1
d) valamely gazdasági szereplő tartozása és senkinek nem követelése.
5.1.43 . A pénzsemlegesség elve azt jelenti, hogy a klasszikus modellben
a) a tőkeállomány konstans, és ezért nem változhat a kibocsátás.
b) az állami vásárlásoknak teljes a kiszorítási hatása.
c) a péozmennyiség változásai befolyásolják a reálkamatlábat és a beruházási
keresleteL 5.1
·r-" d) a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra.
~A Baumol- Tobin-modellben igaz, hogy
a) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül.
b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kétszer annyit jár bankba.
G;lha a nominális kamatláb l 0%-ról ll %-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül
5%-kal csökken. 5. 1
d) a pénztartás összes költsége az elveszett reálkamatból és a bankba járás költsé-
géből áll.
PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 49
5. l .45. A Baumol- Tobin-modellben a pénztulajdonos költSégei csökkennek, ha cereris paritus

a) többször jár a bankba átváltani a tartós betéteit likvid eszközökre.
b) kevesebbszer jár a bankba átváltani a tartós betéteit likvid eszközökre.
c) csökkenti az átlagos pénzkészletét.
d) csökken számára az egyszeri banki látogatás tranzakciós költsége.
e) A b) és d) válasz is helyes.
5.1.46. Az alábbi ábrán egy gazdasági szereplő pénzkezelési szokásait ábrázoltuk. A sze-
replőnk év elején kapja meg a teljes jövedelmét, amely Y = 10 OOO pénzegység.
Ennek az adarnak és az ábrának az alapján mekkora a szereplőnk tranzakciós pénz-
kereslete?
a) 625 pénzegység
b) l OOOO pénzegység
c) 2500 pénzegység
d) 1250 pénzegység
Pénzkészlet
~----L-----L-----~----+- I dő
l év
5.1.47. A tranzakciós pénzkereslet elmélete szerint a gazdasági szereplők pénztartási igé-

nye abból fakad, hogy
a) a gazdasági szereplők kockázatkerülők.
b) a pénz megkönnyíti a csereaktusok lebonyolítását.
c) a pénz nominális hozama állandó.
d) az infláció nem jelezhető tökéletesen előre.
5.1.48. A pénz
a) mindenképpen árupénz.
b) azért értékes, mert aranyra váltható .
c) ntindazon eszközök összessége, amelyek betöltik az értékmérő eszköz, forgalmi
eszköz és vagyontartási eszköz funkciót.
d) jelenléte káros a gazdaság számára, mert lehetővé teszi az inflációt.
5.1.49. A pénznek mint vagyontartási eszköznek a többi vagyontartási eszközzel (például a
kötvénnyel és a részvénnyel) szemben előnye, hogy
a) az infláció nem érinti a reálértékéL
b) bármikor elcserélhető árura a legkisebb tranzakciós költséggel.
c) árfolyarna nem ingadozik.
d) A b) és c) válasz is helyes.
,
50 5. FEJEZET PÉ
5.1.50. A pénzkereslet 5.
a) egyenlő az áruk kínálatávaL
b) megegyezik az emberek fogyasztási keresletéveL
c) az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség.
"" d) az áruvásárlásokra fordíton pénzmennyiség.
( 5.1.51. ~Tegyük fö l, hogy az árszínvonal emelkedik, de a reáljövedelem és a nominális
C kamatláb nem változik. Ekkor A:
a) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik. T
b) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet nem változik. ko
c) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet csökken. ta
- .... d) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet csökken. ta
~: 1.52. A reál pénzkereslet nő, amennyiben ceteris paribus
, a) a nominális kamatláb (i) emelkedik. 5
.:Jifa reáljövedelem (Y) emelkedik.
5.1.53. Ha lekötött betétünkből 100 OOO Fr-or kiveszünk, és folyószámlánkon látra szóló
betétként helyezünk el, akkor 5
a) az M2 pénzmennyiség 100000 Ft-taJ csökken, és az M1 pénzmennyiség 100000
Ft-tal nő.
b) az M2 pénzmennyiség nem változik, és az Ml pénzmennyiség 100000 Ft-tal nő.
c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik.
5.1.54. A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme A
a) a bankrendszeren kívüli készpénz. E
b) a bankrendszeren belüli készpénz. k(
c) a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka.
5.1.55. A pénzkereslet portfólióelmélete alkalmas lehet
a) az M1 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.
b) a monetáris bázis iránti kereslet magyarázatára.
c) az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.
d) a készpénz iránti kereslet magyarázatára.
5.1.56. A pénzkereslet portfólióelmélete szerint a pénzkereslet növekszik
a) az alternatív pénzügyi eszközök (kötvény, részvény) hozarnrátájának esésével. 5
b) a reálvagyon emelkedéséveL
c) a várható inflációs ráta csökkenéséveL
5.1.57. A pénzkereslet ponfolióelmélerei szerint a likvid pénz a gazdasági szerepi ők köz ül
azok számára NEM dominált portfolióelem (vagyis nem rosszabb a többi elernnél), 5
akik
a) bérből és fizetésból élnek.
b) nem tartják fontosnak a portfolióelemek likviditását.
c) legális jövedelmeket szereznek, és érzékenyek a portfolióelemek hozarnára.
d) illegális jövedelmeket szereznek, amelyeket titokban akarnak tartani.
PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 51
5.1.58. Amennyiben az infláció emelkedik,

a) adott nominális kamatláb mellett nő a reál pénzkereslet
b) nőnek a cipőtalp- és menüköltségek.
c) azok nyernek, akik fix kamatozású hiteleket nyújtottak.
Az alábbi adatok az 5.1.59-60. kérdésekre vonatkoznak.

Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a bankokon kívüli magánszféra szereplői 800 egység
készpénzzel és 2200 egység folyószámlabetéttel rendelkeznek. A jegybank 8%-os kötelező
1a11alékrátát ír elő, de a kereskedelmi bankok ezen felül még 24 pénzegység szabad (fölös)
laftalékkal is rendelkeznek.
5.1.59. A fenti adatok alapján a monetáris bázis nagysága az adott országban

a) 800 pénzegység.
b) 916 pénzegység.
c) 1000 pénzegység.
5.1.60. A fenti adatok alapján a pénzmulúplikátor aktuális énéke
a) 3
b) =3, l
c) 3,75
Az alábbi adatok az 5.1.61-64. kérdésekre vonatkoznak.

Egy kis zárt gazdaság jegybankjának vagyonrnérlege (millió pénzegységben) az alábbi ala-
kot ölti:
Jegybank
Belföldi államkötvények 205 059 Forgalomban lévő készpénz 148 500
Rcfinansz.írozási hitelek 32 541 Tartalék 89 100
Eszközök összesen 237 600 Források összesen 237 600
5.1.61. Mekkora a monetáris bázis (millió pénzegységben)?

a) 148 500
b) 89 100
c) 237 600
d) 32 541
5.1.62. A fenti gazdaságról tudjuk tOvábbá azt, hogy a kötelező tartalékráta 12%, és a
kereskedelmi bankok nem tartanak szabad tartalékot. Mekkora a (készpénz és a
kereskedelmi banki betétállomány összegeként értelmezett) nominális pénzkínálat
(millió pénzegységben)?
a) 891 OOO
b) 181041
c) 237600
d) A fentiek alapján nem dönthető el.
l'
l 52 5. FEJEZET PÉN
5.1.63. Ebben a gazdaságban a jegybank expanzív monetáris politikai lépésre szánja el

magát, csökkenti a refinanszírozási hitelek kamatát. Ennek hatására a refinanszíro-
zási hitelek állománya 19 440 millió pénzegységgel emelkedik. Mekkora lesz (mil-
lió pénzegységben) a monetáris bázis?
a) 160650
b) 257040
c) 237 600 5.:
5.1.64. Ebben a gazdaságban a kereskedelmi bankok nem tartanak szabad tartalékot, és a
kötelező tartalékráta 12 %. A fenti jegybanki tranzakció nyomán a készpénz-betét
arány nem változik. Mennyivel változik (millió pénzegységben) a nominális pénz-
kínálat?
a) 19440
b) 891 OOO
c) 72900
5.
5.2. Feladatok
5.2.1. Egy makrogazdaságban, amely a klasszikus modell szerím múködik, és ahol a pénz-
piaci viszonyokat a Fisher-féle forgalmi (mennyiségi) egyenlet írja le, ismertek az
alábbi adatok:
- a magánszféra megtakarírási függvénye Sp(r) = ?Or;
- a beruházási függvény !(r) = 420 - 40r;
- a kormányzati áruvásárlások G = 240;
- egyösszegű adók T = 220;
- transzferek nincsenek;
- a reálbértől független munkapiaci kínálat U = 900; 5.
- a tőkeállomány állandó K0 = 1024;
a termelési függvény Y = !Ki:
- a pénz jövedelmi forgás i sebessége V = 2;
- a nominális pénzkínálat W = 480.
a) Mekkora a gazdaság hosszú távú jövedelmi szimje?
b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb a tőkepiacon?
c) Hogyan alakul a fogyasztás?
d) Mekkora az egyensúlyi árszínvonal?
5.2.2. Egy klasszikus modellben ismertek az alábbi adatok és összefüggések:

- a termelési függvény y =50./L;
- a munkakínálat konstans U = l O OOO:
- a fogyasztási függvény C(Y) = 250 + 0,15(Y - T);
- a beruházási függvény /(r) = l OOO - 50r;
- a kormányzati kereslet nagysága G = ll 00;
- az adók nagysága T = 1000;
- a költségvetési delicitet a magánszektor hitelei fedezik;
PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLA T, INFLÁCIÓ 53
el - a nominális pénzmennyiség M = 6000;

0- - a pénz forgási sebessége V= 2.
li l- a) Mekkora a fenti modellben az egyensúlyi reálkamatláb értéke?
b) Számítsa ki az egyensúlyi árszínvonal értékér!
c) Határozza meg az egyensúlyi nominálbér értékér!
5.2.3. Egy klasszikus modellben a társadalmi megtakarításS = 200, a reáljövedelem Y=

2000 egységnyi. A beruházási függvény I = 400 - 50r. A reál pénzkeresJeti függ-
:a
vény L = 5~. A központi bank a nominális pénzkínálatot állandóan évi 6 %-os
:ét l
z- ütemben bővíti.
a) Mekkora a nominális kamatláb?
b) Mekkora a nominális pénzmennyiség, ha jelenleg az árszínvonal éppen P = 10?
c) Mekkora a reáljövedelem pénzben tartott hányada (k), amennyiben a reál pénz-
keresJeti függvény egyenlete L = kY.
5.2.4. Egy nemzetgazdaság pénzpiaci alkalmazkodását hosszú távon a Fisher-féle forgal-
mi (mennyiségi) egyenlet írja le. A kötelező tartalékráta 4%, és a kereskedelmi
bankok nem rendelkeznek fölös tartalékkal. A monetáris bázis 5000 pénzegység, a
makrogazdaság kibocsátása 250 OOO egység, egységnyi árszínvonal me ll ett. A kész-
z- pénz-betét arány 0,2.
az a) Mekkora a gazdaságban a pénz forgási sebessége?
b) A hitelkártyák rohamos elterjedése következtében a pénz forgási sebessége 25%-
kal emelkedik, valamint a készpénz-betét arány 4 százalékponttal csökken. Mek-
kora lesz a fenti változásoknak betudható árszínvonal-változás?
c) Az inflációt a központi bank a monetáris bázis nagyságának módosításával sze-
retné megakadályozni. Mekkora legyen a monetáris bázis?
5.2.5 . Az alábbi két mérleg egy hipotetikus gazdaság pénzügyi szektorának mérlegeit szem-
lélteti egy adott időpontban.
Jegybank Kereskedelmi bankok

nettó külföldi készpénz ? tartalékok ? saját tőke 30 OOO
követelések 68 OOO
kormányzati és kereskedelmi bankok kihelyezett látra szóló betétek
kereskedelmi banki tartalékbetétei ? hitel !98 OOO 210 OOO
hitelek l 00 OOO
Határozza meg a
a) monetáris bázis nagyságát!
b) nominális pénzkínálat nagyságát!
c) a kötelező tartalékrátát, ha a kereskedelmi bankok 21 OOO szabad tartalékkal ren-
delkeznek!
d) a készpénz-betét arányt!
e) a pénzmultiplikátort!
,
54 5. FEJEZET
5.2.6. Egy gazdaságban a pénzmennyiséget (M) a forgalomban levő készpénz (C) és egy-
fajta betét (D) alkotja. A készpénz-betét arány nagysága cr = 0,2 (konstans), a
kötelező tartalékráta értéke rr = 0,1 (konstans). A kereskedelmi bankok csak a
kötelezően előírt tartalékot tartják. Tegyük föl, hogy a központi bank 225 egység-
nyi államkötvényt vesz a nyílt piacon.
Határozza meg, hogyan változik a nyílt piaci művelet hatására a pénzmennyiség,
illetve ezen belül a betétállomány és a forgalomban l evő készpénz állománya!
5. 2. 7. Egy gazdaságban a pénzmennyiséget (M) a forgalomban levő készpénz (C) és egy-

fajta betét (D) alkotja. A készpénz-betét arány nagysága cr = 0,2 (konstans), a
kötelező tanalékráta értéke rr = O, l (konstans). A kereskedelmi bankok csak a
kötelezően előírt tartalékot tartják.
Tegyük föl, hogy a központi bank államkötvényeket vásárol a nyílt piacon, és en-
nek hatására a gazdaságban a forgalomban levő készpénz állománya ó C = l OOO
egységgel megnő.
A fentiek alapján mennyivel változon a kereskedelmi bankokjegybanki tartaléka (R)?
5.2.8. Tegyük föl, hogy egy vállalat egy év alatt Y= l ,6 M Ft-ot kiván elkölteni. Éppen el
nem költendő vagyonát 10%-os éves kamatozású befektetési jegyben tartja (i = O, 1).
A befektetési jegy pénzre való átváltásának költsége egy alkalommal F = 5000 Ft.
Az átváltott pénzt a vállalat egyenletes ütemben költi el. A feladatban teljesülnek a
Baumol-Tobin-modell feltevései.
a) Hányszor váltja pénzre befektetési jegyeit a vállalat, és egy alkalommal mekkora
összeget vált át?
b) Mekkora a vállalat pénzkerestete (átlagos pénzkészlete) és a pénztartás összes
költsége?
5.2.9. Tegyük föl, hogy az internet elterjedése csökkenti a pénzfelvétel tranzakciós költsé-
gét, mert nem kell a bankban személyesen megjelenni a tranzakciók lebonyolításá-
hoz.
A Baumol-Tobin-modell alapján határozza meg, hogy mjképpen hat a tranzakciós
költségek csökkenése
- a tranzakciók optimális számára (N' -ra),
- az átlagos optimális pénzkészletre,
- a pénztartás összes költségére!
5.2.10. Magyarországon 1999. november 30-án a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a
különböző pénzeszközök állományának értéke az alábbi volt:
Bankrendszeren kivüli készpénz 760 Mrd Ft

Látra szóló forintbetétek 1179 Mrd Ft
Lekötött forintbetétek 2200 Mrd Ft
Devizabetétek 904 Mrd Ft
Pénzintézeti értékpapírok 51 Mrd Ft
IlET PÉNZPIAC- PÉNZKERESLET. PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 55
egy- A Magyar Nemzeti Bank a különféle pénzeszközöket az alábbiak szerím oszlályozza:

ts), a
MI = Bankrendszeren kivüli készpénz + Látra szóló forimbetétek.
saka
M2 = Ml + Lekötött forintbetétek + Devizabetétek.
ység-
M3 = M2 + Pénzintézeti értékpapírok.
M4 = M3 + Bankrendszeren kivüli államkötvény-állomány.
1iség,
! A fenti adatok alapján határozza meg az MI, M2 és M3 pénzállományok értékét!
egy- *5.2.11. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek. Az ábra bal oldalán
IS), a a kölcsönforrások piaca, a jobb oldalon a pénzpiac látható. Mindk:ét koordináta-
sak a rendszer függőleges tengelyére az i nominális kamatlábat vettük föl. A pénzpiac
koordináta-rendszerében az L-lel jelölt negatív meredekségű görbe, a reál pénzke-
!s eo- reslet görbéje azt mutatja, hogy a nominális kamatláb emelkedésével a reál pénzke-
1000 reslet értéke csökken.
Tegyük föl, hogy az árupiaci egyensúlyt biztosító reálkamatláb értéke r = 5%. A
1 (R)? kiinduló helyzetben nincsenek inflációs várakozások, így az ábrán látható módon
5% nominális kamatláb alakul ki, és a reál pénzmennyiség M.fP1 •
:>en el Tegyük föl, hogy a központi bank élén változás történik, és emiatt a gazdasági
0,1). szereplők a moneláris politika lazulására, hosszú Lávon pedig 5% inflációra számí-
)() Ft. tanak. Jelenleg azonban még nem változott meg a pénzmetmyiség.
.nek a
Kölcsönforrások piaca Pénzpiac
kkora Nominális Nominális
kamatláb, i kamatláb, i
)sszes
10 10
:öltsé-
lításá- 7,5
lkciós 5
2 /, 2
0~--------~----------- S,i o MIP

s. M/ P,
Reál pénzmennyiség
·rint a
a) Mutassa meg az ábrán, hogy az inflációs várakozások kialakulásamiatt elmozdul
a beruházási függvény, s így a kölcsönforrások piacán a Fisher-hatásnak megfe-
lelően magasabb nominális kamatláb alakul ki!
b) Milyen hatást gyakorol a magasabb nominális kamatláb a pénzpiacra? A pénzpi-
aci ábra segítségével mutassa meg, hogy a jövőbeni inflációra vonatkozó várako-
zások megjelenése már jelenleg is árszínvonal-emelkedést okoz, még akkor is,
ha a nominális pénzmennyiség egyelőre nem változik!
AG
&.FEJEZET 6
Aggregált kereslet és aggregált

kínálat
6
6.1.1. Makroökonómiai megközelítésből a rövid táv és a hosszú táv közön elsősorban az a

különbség, hogy
@ míg hosszú távon az árak rugalmasan reagálnak a keresJeti és kínálari változások-
ra, addig rövid távon ragadósak.
b) míg rövid távon csak a felhasznált input mennyiségek változhatnak, addig hosszú
távon a termelési függvény alakja is módosul.
')SJ. Az a) és b) válasz is helyes.
6.1.2. A jövedelem szintjét ALAPVETŐEN a következő határozza meg:
~ hosszútávon a kínálati, rövidtávon a keresJeti oldal.
b) hosszú távon a keresteti, rövid távon a kínálati oldal.
c) rövid és hosszú távon is a keresJeti oldal.
d) rövid és hosszú távon is a kinálati oldal. 6
6.1.3. Tegyük föl, hogy az aggregált keresJeti függvény valamely reálgazdasági sokk ha-
tására jobbra tolódik. Ennek következtében
~rövid távon a jövedelem, hosszú távon a munkanélküliség nő.
/ b[ rövid távon a jövedelem csökken, míg hosszú tá von az árszínvonal nő.
c) rövidtávon az árszínvonal, hosszútávon a jövedelem nő. 6
~ rövid távon a foglalkoztatottság, hosszú távon az árszínvonal nő.
é) Egyik fenti válasz sem helyes.
6.1.4. Amennyiségi egyenletből származtatható AD görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribus
J g) a nominális pénzmennyiség nő.
b) az árszínvonal nő.
c) a nominális pénzmennyiség csökken.
d) a pénz jövedelmi forgás i sebessége csökken.
6.1.5. Rövid távon a kibocsátás! és az árszínvonalat
~ a) az AD és az LRAS helyzete határozza meg.
'1J az AD és az SRAS helyzete határozza meg.
c) az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg.
d) az AD , az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg.
AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT 57
6.1 p. Hosszú tá von a kibocsátást és fog lalkoztatást

r) (i) az AD és az LRAS helyzete határozza meg.
b) az AD és az SRAS helyzete határozza meg.
c) az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg.
d) az AD, az SRAS és az LRAS helyzete határozza meg.
6. 1. 7. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja. Ebben a gazdaságban
hosszú távon ............ ............ tolódására kell számítani.
p
LRAS a) az LRAS görbe jobbra
}2), az AD görbe balra
J W az SRAS görbe fö lfelé
d) bizonytalan, hogy melyik. görbe.
AD
L-----~~--------------- Y
y y•
6.1.8. Ha a központi bank stabilizációs politikát folytat , növeli a pénzkinálatot

a) kedvezőtlen kínálali sokk esetén.
b) kedvező kínálali sokk esetén.
~a pénz forgási sebességének gyorsulása esetén. V\ V 'V Y
~ a pénz forgási sebességének lassulása esetén.
~ Az a) és d) válasz is helyes.
6.1 .9. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja az A pontban. Tegyük föl,
hogy cereris paribus a jegybank csökkenti a pénzkínálatot. Ennek hatására a gazda-
ság semmiképpen nem juthat .... .......... ...... ...... állapotba.
p a) az A pontnak megfelelő
b) a B pontnak megfelelő
LRAS
c) a C pontnak m egfelelő
d) a D pontnak meg felelő
J~ Az a) és a c) válasz is helyes.
58 6. FEJEZET
6.1.10. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja a B pontban. Tegyük föl.
hogy cereris paribus a jegybank hosszú távon folyamatosan növeli a pénzkínálatot.
Hosszú távon
(
L-----~--~-------------
y y· Y
a) a gazdaság az A pontnak megfelelő állapotban kerül egyensúlyba.

b) a C pontnak megfelelő árszínvonal fenntartható a pénzkínálat megfelelő ütemű
bővítésével.
c) a gazdaság a C pontnak megfelelő stabit állapotba kerülhet.
Az alábbi ábra a 6.1.11-12. kérdésekre vonatkozik. Tegyük fel, hogy a gazdaság kezdetben
az A pontnak megfelelő helyzetben van.
p
L-----------~----------- Y
6.1.11. Milyen helyzetbe jut innen rövidTávon a gazdaság, ha a jegybank növeli a nominá-
lis pénzmennyiséget?
a) A B pontnak megfelelő helyzetbe.
b) A C pontnak megfelelő helyzetbe.
c) A D pontnak megfele lő helyzetbe.
d) Az F pontnak megfelelő helyzetbe.
e) A G pontnak megfele lő helyzetbe.
ZET AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT 59
föl, 6.1.12. Milyen helyzetbe jut innen hossztí rávon a gazdaság, ha a jegybank növeli a pénz-
tot. mennyiséget?
a) A B ponmak megfelelő helyzetbe.
b) A C pontnak megfelelő helyzetbe.
c) A D ponmak megfelelő helyzetbe.
d) Az F ponmak megfelelő helyzetbe.
e) A G ponmak megfelelő helyzetbe.
6.1.13. Ha a gazdaságot negatív keresleli sokk éri, és a pénzkínálat változatlan, azáltal fog
visszatérni a hosszú távú egyensúlyhoz, hogy
a) a kamatláb csökken.
b) a rövid távú kínálati görbe lefelé tolódik.
c) az árszínvonal nő.
8· d) a hosszú távú kínálat csökken.

A gazdaságpolitika a tárgyalt modellben képes
a) az árszínvonal hosszú távú növelését elérni
b) az árszínvonal hosszabb távú ingadozását csökkenteni
c) az árszínvonal rövid távú csökkenését elérni
d) az árszínvonal rövid távú növekedését megelőzni.
DÚ e) Az a) és b) .válasz is helyes.
6.1.15. Negatív kínálari sokk okozta rövid távú stagfláció eseLén a gazdaságpolitika ered-
ményesen küzdhet
a) a kibocsátás csökkenése ellen az aggregált kereslet bővítésével.
b) az árszínvonal emelkedése ellen az aggregált kereslet bővítésével.
oen c) a kibocsátás csökkenése és az árszínvonal emelkedése ellen is az aggregált keres-
let bővítésével .
d) a kibocsátás csökkenése és az árszínvonal emelkedése ellen is az aggregált keres-
let szűkítésével.
Az alábbi ábra a 6.1.16-17. kérdésekre vonatkozik.
p
LRAS
' '
--- ...... t-----
á- '' c
AD
L---~--~--~----------- Y
60 6. FEJEZET AG<
6. l. 16. Az ábra A pontja egy keynesi típusú (rövid távon ragadós árakkal működő) gazda- 6.1
ság kiinduló állapOlát mutatja. Milyen rövid távú következménnyel jár, ha a jegy-
bank megemeli a kötelező tartalékrátát?
a) A gazdaság a B ponttal jelölt állapotba kerül.
b) A gazdaság a C pomtal jelölt állapotba kerül.
c) A gazdaság a D ponttal jelölt állapotba kerül.
d) A gazdaság az E ponttal jelölt állapotba kerül.
6.1.17. A fenti monetáris politikai lépés hatására melyik pontba jut hosszú táv on a gazda-
ság?
a) B
b)c
c) D
d) E
Q..l.l8. ~ mennyiségi egyenletből levezeten AD görbe azért negatív meredekségű, mert
®az árszínvonal emelkedése arra ösztönzi a gazdaság szereplőit, hogy vagyonukat
pénz helyett alternatív (kamatozó) eszközökben tartsák, így a gazdasági szerep-
lőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy árukat és szolgáltatásokat
vásároljanak.
b) az árszínvonal emelkedése növeli a tranzakciók nominális értékét, így adott pénz-
mennyiség kevesebb tranzakció lebonyolítását teszi lebetővé.
c) az árszint növekedése a mikroökonómiából ismert helyenesítési hatásnak megfe-
lelően csökkenti az aggregált keresleteL
d) az árszínvonal növekedése csökkenti a bérek reálértékéL
1 6.1.19. vegyük föl, bogy Nekeresdföldön rövid távon minden ár ragadós, hosszú távon 6
~pedig rninden ár rugalmas, s az aggregált keresJeti görbét a mennyiségi pénzelmé-
letből vezetik le. Ha a hosszú távú egyensúlyi helyzetből kiindulva a szakszerveze-
tek ceteris paribus magasabb nominális bérek kifizetését kényszerítik ki, s a köz-
ponti bank nem változtat a nominális pénzkínálaton, akkor ennek következménye
rövid távon a kiinduló helyzethez képest
a) változatlan árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás.
b) magasabb árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás.
c) magasabb árszínvonal és változatlan kibocsátás.
~ d) változatlan árszínvonal és kibocsátás.
~ 15 A rövid tá von ragadós árszínvonal feltevése szerim
7 a) az árszínvonal rövid távon semmilyen oknál fogva nem változhat.
~az árszínvonal rövid távon nem változhat keresleli sokkok folytán, de módosul-
hat kínálari sokkhatások következtében.
c) az árszínvonal rövidtávon nem változhat kínálari sokkok folytán, de módosulhat
keresJeti sokkhatások következtében.
AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT 61
6.1.21. Ha egy statikus gazdaság aktuális helyzetét az alábbi ábrán lévő A pom mutatja,
akkor ez egyben a hosszú távú egyensúlyi helyzet is,
p
AD LRAS
L __ _ _ _ _ _ _ _J __ _ _ _ _ _ _ y
a) és ebből semmi nem mozdíthatja ki a gazdaságot.

b) de ebből keresteti sokk esetén rövid távon kimozdulhat a gazdaság az SRAS
görbe memén.
c) de ebből keresteti sokk esetén rövid távon kimozdulhat a gazdaság az AD görbe
mentén.
d) de ebből rövid távon kimozdulhat a gazdaság az SRAS görbe mentén kinálati
sokk esetén.
6.1.22. Ha egy statikus gazdaság helyzetét pillanatnyilag az alábbi ábrán lévő A pont mmat-
ja, akkor egy pozitív keresJeti sokk (pl. a beruházási kereslet emelkedése) követ-
keztében rövid távon
p
AD LRAS
SRAS
L __ _ _ _ _ _ _ _J __ _ _ _ _ _ _ y
a) az árszínvonal és a jövedelem is emelkedik.

b) az árszínvonal nő, a jövedelem változatlan marad.
c) a jövedelem nő, de az árszínvonal nem változik.
62 6 . FEJEZET
6.2. Fe ladatok
6.2.1. Egy hosszú távú egyensúlyi helyzetben lévő gazdaságban, ahol a hosszú távú kínálali
fiiggvény (LRAS) Y= Y, a rövid távú kínálari függvény (SRAS) P= P, valamint
az aggregált keresJeti görbe (AD) Y=_!!____, néhány nagy cég eredményességi muta-
k·P
tóiról kiderül, hogy távolról sem a valóságot tükrözik. A kialakuló bizalmi válság-
ban a bankok csökkentik hitelkihelyezéseiket.
Hogyan hat ez az aggregált kínálari görbékre és a keresJeti görbére?
6.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az aggregált keresJeti görbe a pénz mennyiségi
elméletéból vezethető le. Rövid távon az árszínvonal ragadós, hosszú távorr pedig
rugalmas. Ismert a pénz forgási sebessége V = 2, a nominális pénzkínálat M =
= 1000 és a potenciális kibocsátás szintje Y =1250.
a) Határozza meg az aggregált keresJeti fiiggvény egyenletét! 7.
b) Mekkora az árszínvonal, ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van?
c) A b) pontbeli helyzetből kiindulva mekkora lesz a kibocsátás és az árszínvonal
rövid, valamint hosszútávon, ha a pénz forgási sebessége hirtelen V' = 2,2-re nő?
6.2.3. Az Ígéretek Földjén az aggregált keresJeti (AD) görbét a mennyiségi egyenletből

vezetik le. Ugyanakkor a pénz forgási sebessége nem konstans, hanem gyorsul , ha
emelkedik a nominális kamatláb [M · V(l) = P· Y és dV/di >O].
Rövid távorr az árak teljesen ragadósak, hosszú távorr pedig teljesen rugalmasak. Az
árupiacot a beruházás és megtakarítás egyenlősége jellemzi.
a) A fentiek alapján adja meg az aggregált keresJeti görbe egyenletét! 7.
b) Hogyan hat ebben a gazdaságban az AD görbére, valamint rövid és hosszútávon
a termelésre, a foglalkoztatásra és az árszinvonalra a deficitcsökkentő fiskáli s
politika? indokolja válaszát!
c) Tegyük fól, hogy ebben az országban egy keménykezűségéről közismert bankárt
neveznek ki a központi bank elnökévé. Az új elnökról köztudott, hogy csökkenteni
fogja a nominális pénzmennyiség növekedési ütemét. Hogyan hat a nominális kamat-
lábra, a pénz forgási sebességére és az AD görbére az új elnök kinevezésének hire?
6.2.4. Hogyan reagál a monetáris politika különböző exogén sokk.okra, ha kizárólagos

célja az árszínvonal stabilizálása, illetve akkor, ha kizárólagos célja a kibocsátásnak 7.
a tem1észetes szinten való stabilizálása?
Az alábbi táblázat üres rovataiba írja be a monetáris politika megfelelő reakcióját a
k:ülönböző külső sokkok és kizárólagos stabilizációs politikai célok esetén!
A monetáris politika kizárólagos célja

Exogén sok.kok
az árszínvonal stabilitása a kibocsátás termésretes szintje
Az aggregált kereslet
exogén növekedése
Kedvezőtlen
kínálaLi sokk
7. FEJEZET
Aggregált kereslet
- Az IS-LM modell
7 .1. Feleletválasztás
7.1.1. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövede-

lemfüggő adó, valamint a kamatláb és az árszim rögzített. A kormányzat saját
kiadásainak növelésével a nemzeti jövedelmet l OOO egységgel szeretné növeini .
Mekkora a szükséges kormányzati beavatkozás ménéke (öG), ha a kormányzat
kiadásait a költségvetés egyenlegének rovására teszi?
a) 150
b) 200
c) 250
d) 1000
7.1.2. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jöve-
delemfüggő adó , valamint a kamatláb és az árszint rögzített. A kormányzat egy-
összegű adó elengedésével a nemzeti jövedelmet 1000 egységgel szeretné növel-
ni. Mennyi adót kell elengednie (-öT), ha megengedett a költségvetés egyenlegé-
nek romlása?
a) 150
b) 200
c) 250
d) 1000
7.1.3. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság 0,8, és nincs jövede-
lemfüggő adó, valamint a kamatláb és az árszint rögzített. A kormányzat saját
kiadásainak növelésével a nemzeti jövedelmet 1000 egységgel szeremé növelni.
Mekkora a szükséges kormányzati beavatkozás mértéke (öG), ha a kormányzat
kiadásait azonos mértékű, egyösszegű adó beszedéséből fedezi?
a) 150
b) 200
c) 250
d) 1000
64 7. FEJEZET
7.1.4. Ha a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási határhajlandóság értéke MPC =

= 0,75, és nincsenekjövedelemtől függő adók, valamim a beruházások sem változ-
nak. akkor az adók és a kormányzati vásárlások egyidejű 100 egységnyi csökkenté-
se (óG = óT = -100)
a) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel csökkenti (ó Y = - 100).
b) az egyensúlyi jövedelmet nem változtatja meg (óY = 0).
c) az egyensúlyi jövedelmet 100 egységgel növeli (óY = 100).
d) az egyensúlyi jövedelmet 100 egységnél kisebb mértékben csökkenti.
7 .l. 5. Ha a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási batárhajlandóság értéke MPC = 0,8,
és nincsenek jövedelemtől függő adók, valamint a beruházások sem változnak, ak-
kor az adók és a kormányzati vásárlások egyidejű 100 egységnyi emelése (óG =
= óT = 100)
a) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel csökkenti (ó Y = - 100).
b) az egyensúlyi jövedelmet nem változtatja meg (óY = 0).
c) az egyensúlyi jövedelmet l 00 egységgel növeli (ó Y = 100).
7 .1.6. Tegyük föl, hogy a keynesi kereszt modelljében a fogyasztási batárhajlandóság
értéke MPC = 0,8, sa nettó adóbevételek rövidtávon sem függnek a kibocsátástóL
Tudjuk, hogy kibocsátás nincsen egyensúlyi szimjén. A jelenlegi kibocsátás mellen
a szándékolt megtakarítások é rtéke S = 900, míg a szándékolt beruházások é rtéke
csak J = 800. Ebben a helyzetben
a) a jelenlegi kibocsátás értéke 100 egységgel meghaladja az egyensúlyi kibocsátás
értékéL
b) a jelenlegi kibocsátás értéke 100 egységgel kisebb az egyensúlyi kibocsátás érté-
kénél.
c) a jelenlegi kibocsátás értéke 500 egységgel meghaladja az egyensúlyi kibocsátá
értéké t.
7. l .7. Az adócsökkentés a keynesi kereszt modelljében
a) éppen annyival növeli meg a kibocsátást, amennyivel a fogyasztást.
b) éppen annyival növeli meg a kibocsátás!, amekkora összeggel csökkennek az
adók.
c) éppen annyival növeli meg a fogyasztást, amekkora összeggel csökkennek az
adók.
d) éppen annyival növeli meg a költségvetési deficitet, amekkora kibocsátás-
emelkedést idéz elő.
7.1.8. Egy gazdaságban a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,8, a jövedelemfüggő adó
Irulcsa 15 %, a beruházások kamatérzékenysége pedig zérus. Mennyivel nő a jöve-
delem, ha a kormányzat óG = 1000 nagyságú keresletélénkítést hajt végre?
a) 5000
b)3I25
c) 2500
d) 468,75
EZET AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS- LM MODELL 65
C= 7.1.9. Ha egy keynesi gazdaságban a jelenlegi kamatláb, reáljövedelem és árszínvonal

ltoz- mellett a pénzpiacon túlkereslet van, akkor ennek mértékét csökkenti
enté- a) a reáljövedelem bővülése.
b) a kamatláb esése.
c) ha a közpomi bank nyílt piaci művelerek keretében államkötvényeket ad el a
hazai gazdasági szereplőknek.
d) ha a közpomi bank nyílt piaci műveletek keretében államkötvényeket vásárol a
hazai gazdasági szerepl őktől .
0,8. 7.1.10. Az ábrán megjelölt B pontban
:, ak-
r
.G = a) az árupiac túlkeresletes, a pénzpi-
ac túlkínálatos.
b) az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac
LM
túlkeresletes.
c) az áru- és pénzpiac túlkeresletes.
d) az áru- és pénzpiac túlkínálatos.
1óság e) Az a)- d) esetek bármelyike előfor
ás tól. dulhat.
•ellett
!rtéke IS
~-----------------------Y
~tás
. érté- 7. 1. 11. A kormányzati kereslet bővítése vagy az adók csökkentése az IS- LM modcllbcn
a) jobbra tolja az IS görbét.
::sátás b) balra tolja az IS görbét.
c) balra tolja az LM görbét.
d) jobbra tolja az LM görbét.
7. 1.12. Az árszínvonal növekedése
ek az a) jobbra tolja az IS görbét.
b) balra tolja az IS görbét.
.ek az c) balra tolja az LM görbét.
d) jobbra tolja az LM görbét.
sátás- e) Egyik fenti válasz sem helyes.
lő adó
7.l . 13. A beruházások kamatérzékenysége növekedésének hatására
a) az IS görbe laposabb lesz.
jöve- b) az IS görbe meredekebb lesz.
c) az IS görbe párhuzamosan fölfelé tolódik.
d) az IS görbe párhuzamosan lefelé tolódik.
7.1.14. A pénzkereslet kamatérzékenysége növekedésének hatására
a) az LM görbe laposabb lesz.
b) az LM görbe mcredekebb lesz.
c) az LM görbe párhuzamosan fölfelé tolódik.
d) az LM görbe párhuzamosan lefelé tolódik.
66 7. FEJEZET
7 .1.15. A fiskális politika annál hatékonyabb, minél 7. 1

a) laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.
b) meredekebb az LM görbe vagy meredekebb az JS görbe.
c) meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.
d) laposabb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.
7 .1.16. A monetáris politika annál hatékonyabb, minél
a) laposabb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.
b) meredekebb az LM görbe vagy meredekebb az IS görbe.
c) meredekebb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.
d) laposabb az LM görbe vagy laposabb az IS görbe.
7.1.17. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban negatív meredekségű IS és pom1v
meredekségű LM görbét föltételezve rögzítert árszínvonal mellett ceteris paribus
csökkentik az adókat. Ennek hatására rövid távon
a) a fogyasztási kereslet növekszik.
b) a beruházási kereslet csökken.
c) a kamatláb csökken.
e) Az a) és c) válasz is helyes.
j) Egyik fenti válasz sem helyes. 7. 1
7.1.18. Az IS- LM modellben változatlan reál pénzkínálat mellett az adók csökkentése rövid
távon
a) növeli a fogyasztást és csökkenti a beruházást, de növeli az egyensúlyi jövedelmet.
b) növeli a fogyasztást, de csökkenú a beruházást, és így nem növeli az egyensúlyi
jövedelmet.
c) növeli a fogyasztást, de nem csökkenti a beruházást, és így növeli az egyensúlyi
jövedelmet.
d) növeli a munkanélküliek számát.
7 .1.19. Egy keynesi (IS- LM) modellben rögzített árszínvonal me llen a beruházások csök-
kenéséből fakadó recesszió megfelelő körülmények között enyhíthető az alábbi gaz-
daságpolitikai beavatkozásokkal:
a) az adókuicsok növelése. 7 .l
b) a kormányzati áruvásárlások növelése.
c) pénzszűkítő monetáris politika.
d) a szociális célú költségvetési kiadások csökkentése.
67
7.1.20. Az alábbi ábra egy keynesi gazdaság áru-, illetve pénzpiaci egyensúlyát biztosító
jövedelem-kamatláb kombinációkat mutatja kiinduló állapotban, rögzített árszint
me ll ett.
Melyik intézkedéscsomag hatására kerülhetett a gazdaság az A ponnal jelzen új
egyensúlyi állapotba?
a) A kormány nagyszabású stadionépítő prog-
p ramba kezdett, amelynek költségeit a sze-
mélyi jövedelemadó emeléséből fedezi.
IS LM b) A kormány megépítette az M9-es autópá-

lyát, amelynek költségeit új kibocsátású és
magánszemélyeknek értékesített Beton-je-
gyekből finanszírozta.
c) A kormány megépítette az MlO-es autó-
--------- -- ------ _____.A pályát, amelynek költségeit a jegybanktól
l
felvett hitelből fedezte.
d) A kormány megépítette az M ll-es autó-
pályát, amelynek költségeit a nagyszabású
L----------'--- y stadionépítő program kiadásainak befa-
gyasztásából teremtette elő.
7. 1.21. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresteti oldalát az IS-LM modell írja Ie. Ha ebben a modellben egy adóemelés
következtében recesszió alakul ki, akkor
a) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus nagyobb lesz, ha a központi bank a
kamatlábat változatlan szinten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan
szinten.
b) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus kisebb lesz, ha a központi bank a
kamatlábat változatlan színten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan
sz in ten.
c) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus egyenlő lesz abban a két esetben, ha
a jegybank a kamatlábat, illetve a pénzkínálatot tartja stabilan.
d) a reáljövedelem visszaesése nem függ attól , hogy a központi bank a kamatlábat
vagy a pénzkínálatot tartja-e stabilan.
7.1.22. A nominális pénzkínálat szűkítésének hatására az IS- LM modellben végbemenő
folyamatok úgy hatnak vissza a keynesí keresztre, hogy
a) lefelé tOlódik a kiadási egyenes (E), mert a kevesebb pénzből a fogyaszték keve-
sebbet akarnak vásárolni.
b) lefelé tolódik a kiadási egyenes, mert nő a reálkamatláb és csökken a beruházási
keres let.
c) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítését a kormányzati
vásárlások bővítésével kell ellensúlyozni.
d) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítésének következtében
csökken a reálkamatláb, és minden szereplő többet fog költeni.
68 7. FEJEZET AGC
7 .l. 23. Az alábbi ábra egy gazdaság helyzetét mutatja, kiinduló állapotban a gazdaság az A 7 .l
és E pontokban van. A gazdaságot érő gazdaságpolitikai beavatkozás vagy sokk
hatására kialakuló új egyensúly a B és F pontokban lesz. Mi NEM leheten a válto-
zás oka?
a) Az expanzív fiskális politika .
E b) Az expanzív monetáris politika.
c) Az árszínvonal csökkenése.
7. 1
7.1.24. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az JS-LM modell írja le.
Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,8, és nincsenekjövedelemfüggő
adók. Az árszínvonal ragadós, a központi bank pedig úgy szabályozza a pénz-
meunyiség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen. Ha ebben a gazda-
ságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik a kormányzati keresletet (ó G =
1000), akkor a fogyasztás változása
a) t.C = 1000 lesz.
b) t. C = 4000 lesz. 7 .l
c) óC = 800 lesz.
d) t.C = 3200 lesz.
7 .1. 25. Ha a 7.1.24. kérdésben leírt gazdaságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik az
autonóm adót (óT = 1000), akkor a fogyasztás változása
a) óC = - 3200 lesz.
b) óC = - 800 lesz.
c) óC = - 4000 lesz.
d) t.C = - 1000 lesz.
AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS-LM MODELL 69
7.1.26. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresieri oldalát az IS- LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
Ebben a gazdaságban
a) a fiskális politika hatásos, míg a
r
JS monetáris politika hatástalan.
b) a monetáris politika hatásos, míg
a fiskális politika hatástalan.
c) a fiskális és a monetáris politika is
hatásos.
d) a fiskális és a monetáris politika is
1-----~..--------- LM hatástalan.
e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati
beavatkozás hatásos-e.
L-------~------------- Y
7. 1.27. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresleti oldalát az IS-LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
a) a fiskális politika hatásos, míg a
r
IS LM monetáris politika hatástalan.
hatásos.
hatástalan.
L------L--------------- f
7.1.28. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresleti oldalát az IS-LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
a) a fiskális politika hatásos , míg a
r
monetáris politika hatástalan.
LM b) a monetáris politika hatásos, míg
hatásos.
hatástalan.
L __ _ __.:...._ __ _ _ _ __ y
70 7. FEJEZET AGG REG,
7.1.29. Tegyük föl , hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan és egy zárt gazdaság 7. 1.32. 1
keresJeti oldalát az IS- LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
r a) a fiskális politika hatásos, míg a
monetáris politika hatástalan.
IS LM
hatásos.
hatástalan.
~----------------------- Y

Az ábrán lévő gazdaság a keynesi rövid távú modell szerint működik. Kezdetben az A
pontnak megfelelő kiinduló helyzetben volt, utána gazdaságpolitikai beavatkozások követ-
keztében már rövid távon a B pontba került.
r
Az alább
~----------------------- Y
7 .1.30. Válasza ki az alábbi lehetőségek közül, milyen beavatkozások tönénhertek.

a) A jegybank növelte a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az adókat.
b) A jegybank növelte a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az állami vásárlásokat.
c) A jegybank csökkentette a pénzkínálatot, a költségvetés pedig az adókat.
cl) Egyik fenti válasz sem helyes.
7 .1.31. Az előző kérdésre adott válasza alapján határozza meg, hogy a fenti ábrán feltünte- 7.1.33.~
tett gazdaságpolitikai beavatkozások hatására milyen változás következhetett be a
kiadások szerkezetében.
a) Az I nőn, a G csökkent, a C változatlan.
b) Az I nőn, a C csökkent, a G változatlan.
c) Az I csökkent, a C nőtt , a G változatlan.
d) A C nőn, a G csökkent, az l változatlan.
AGGREGÁLT KER ESLET - AZ IS- LM MODELL 71
7.1.32. Egy gazdaság fogyasztásának és beruházásának alakulását az alábbi ábra mutatja:
Ha megbízható információk alapján arra következtethetünk, hogy a besatírozott

intervallumba eső változások gazdaságpolitikai lépések hatását tükrözik, akkor az
adott időszakban az állam valószínűleg
a) expanzív jellegű fiskális politikai lépéseket hajtott végre.
b) restriktív jellegű fiskális polirikai lépéseket hajtott végre.
c) expanzív jellegű monetáris politikai lépéseket hajtott végre.
d) restriktív jellegű monetáris politikai lépéseket hajtott végre.
Az alábbi ábra a 7. l . 33-34. kérdésekre vonatkozik.

r r
M/P M'/P LM
LM"
L
L . , __ _ . __ _ _ __ . __ _ MIP
y
7. 1.33 . Tegyük föl, hogy egy gazdaság pénzpiacát az ábrán látható MIP reál pénzmennyi-
l ség, az L( Y, r) pénzkeresleli függvény és az ezekbőllevezethető LM görbe határoz-
za meg. Az árupiac egyensúlyi (Y, r) kombinációit az IS görbe írja le. A gazdaság
az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe vízszin-
tes.
Ebben a gazdaságban a jegybank - államkötvények nyílt piaci műveletek keretében
történő felvásárlásával - megnöveli a nominális pénzmennyiséget M' szintre. A jegy-
banki intervenció következtében az LM görbe
72 7. FEJEZET
a) rövid tá von LM' helyzetébe tolódik, és rövid Lá von az új egyensúlyi jövedelem Y' Az
lesz.
b) rövid távon LM" helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem
Y" lesz.
c) hosszú tá von LM' helyzetébe tolódik, és hosszú tá von az új egyensúlyi jövedelem
Y' lesz.
d) hosszú távon LM" helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövede-
lem Y' lesz.
7.1.34. Tegyük föl, hogy egy gazdaság pénzpiacát az ábrán látható MIP reál pénzmennyi-
ség, az L(Y, r) pénzkeresJeti függvény és az ezekbőllevezethető LM görbe halároz-
za meg. Az árupiac egyensúlyi (Y, r) kombinációi! az IS görbe írja Je. A gazdaság
az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe pozitív
meredekségú.
Ebben a gazdaságban a jegybank - államkötvények nyílt piaci műveletek keretében
történő felvásárlásával - megnöveli a nominális pénzmennyiségct M' szintre . A
jegybanki intervenció következtében az LM görbe
a) rövid tá von LM' helyzetébe tolódik, és rövid tá von az új egyensúlyi jövedelem Y'
lesz.
b) rövid távon LM" helyzetébe tolódik, és rövid Lávon az új egyensúlyi jövedelem
Y" lesz.
c) hosszútávon LM' helyzetébe tolódik, és hosszútávon az új egyensúlyi jövedelem
Y' lesz.
d) hosszú távon LM" helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensú lyi jövede-
Jem Y" lesz.
7.
7.
AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS- LM MODELL 73
Az alábbi ábra a 7 .1.35-36. kérdésekre vonatkozik.
E
Y=E
C+/+ G'
C+ l + G
ó. G
~--------._--~------ Y
Y Y' Y"
7.1.35. Tegyük föl, hogy egy gazdaság árupiacát az ábrán látható keynesi kereszt (C, J, G)
és az ebből levezethető JS görbe határozza meg. A pénzpiac egyensúlyi (Y, r) kom-
binációi! az LM görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi hely-
zetben van. A rövid távú AS görbe vízszimes.
Ebben a gazdaságban a kormányzat vásárlásait a költségvetés terhére ó.G-vel emeli.
A fiskális expamió hatására az IS görbe
a) rövid távon JS' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a B
pontnak megfel elő Y' lesz.
b) rövid távon IS'' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a
C pomnak megfelelő Y" lesz.
c) hosszú tá von IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem
a B pontnak megfelelő Y' lesz.
d) hosszú távon IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem
a C pomnak megfelelő Y" lesz.
7.1.36. Tegyük föl, hogy egy gazdaság árupiacár az ábrán látható keynesi kereszt (C, / , G)
és az ebből levezethető IS görbe határozza meg. A pénzpiac egyensúlyi (Y, r) kom-
binációit az LM görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi hely-
zetben van. A rövid távú AS görbe pozitív meredekségű.
74 7. FEJEZET
Ebben a gazdaságban a kormányzat vásárlásait a költségvetés terhére .6G-vel emeli.

A fiskális expanzió hatására az JS görbe
a) rövidtávon JS helyzetébe tolódik, és rövidtávon az új egyensúlyi jövedelem a B
pontnak megfelelő Y' lesz.
b) rövid távon JS' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a
C pontnak megfelelő Y" lesz.
c) hosszú távon IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem
a B pomnak megfelelő Y' lesz.
d) hosszútávon IS' helyzetébe tolódik, és hosszútávon az új egyensúlyi jövedelem
a C pontnak megfelelő Y" lesz.
7.1.37. Ha a nominális pénzkínálat és az árszínvonal 10%-kal emelkedik, akkor
a) az LM görbe jobbra tolódik.
b) az AD görbe jobbra tolódik.
c) az AS görbe jobbra tolódik.
d) az JS görbe jobbra tolódik.
7.1.38. Az AS-AD modellben a pénzkínálat növelésének hatására hosszútávon
a) az árszínvonal magasabb lesz, de a kibocsátás nem változik.
b) az árszínvonal nem változik. de a kibocsátás magasabb lesz.
c) az árszínvonal és a kibocsátás is magasabb lesz.
d) sem az árszínvonal, sem a Icibocsátás nem változik.
7 .1.39. Ha az árak és bérek rövid tá von merevek, de hosszú tá von tökéletesen rugalmasak,
akkor NEM igaz, hogy
a) a hosszú távú aggregált kínálari görbe függőleges.
b) a rövid távú aggregált kínálali görbe vízszintes.
c) a pénzkínálat változása csak rövid távon módosítja a kibocsátást.
d) a pénzkínálat növelése emeli az árszínvonalat
e) az AD görbe vízszintes.
7. 1.40. Adott AD görbe mentén konstans
a) a reáljövedelem .
b) a nominális pénzkínálat.
c) az árszínvonal.
d) a kormányzati vásárlások mértéke.
e) A b) és d) válasz is helyes.
7 .!.41. A zárt gazdaság IS- LM modelljéből levezetett aggregált keresleli (AD) görbe nega-
tív meredekségű, mert
a) az árszínvonal csökkenése folytán növekszik a változatlan nominál jövedelem-
mel rendelkező fogyasztók vásárlóereje.
b) az árszínvonal csökkenése növeli a lútelfelvételükben korlátozott vállalatok be-
ruházásra fordítható pénzeszközeinek vásárlóerejéL
c) az árszínvonal csökkenése növeli az állami adóbevételek vásárlóerejét, ezért vál-
lOZatlan költségvetési deficit mellett is emelkedik a reál kormányzati kereslet (G)
nagysága.
d) Mindegyik fenti válasz helyes .
AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS-LM MODELL 75
7.1.42. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban a keresJeti oldalt az IS- LM modell írja le. A
kínálari oldalról ismert, hogy a rövid távú AS görbe vízszintes, a hosszú távú kínálat
pedig az árszínvonaltól független, és egyenlő a potenciális kibocsátássaL Ebben a
modellben, ha a rövid távú egyensúlyi jövedelem kisebb a potenciális kibocsátás
szimjénél, akkor a hosszú távú automatikus alkalmazkodási folyamatok során
a) a kamatláb emelkedik, a beruházás és a fogyasztás csökken.
b) a kamatláb emelkedik, a beruházás csökken, de a fogyasztás bővül.
c) a kamatláb csökken, a beruházás és a fogyasztás bővül.
d) a kamatláb csökken, a beruházás bővül, de a fogyasztás csökken.
7.l .43. Ugyanazon jövedelemtől független (autOnóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatá-
sa az alábbi modellben a legkisebb (egyébként azonos konstans paraméterek mel-
lett):
a) az IS-LM rendszerben rövid távon;
b) az AS-AD rendszerben hosszú távon;
c) a keynesi keresztben rövid távon.
d) Rossz a kérdésfel vetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelem-
növelő hatás .
e) Rossz a kérdésfelvetés, mert az autonóm keresieri elemek csak a keynesi kereszt-
ben értelmezhetők.
7.1.44. Ugyanazon jövedelemről függerlen (autonóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatá-
sa az alábbi modellben a legnagyobb (egyébként azonos konstans paraméterek mel-
lerr):
a) az IS-LM rendszerben rövid távon;
b) az AS-AD rendszerben hosszú távon;
c) a keynesi keresztben rövid távon.
d) Rossz a kérdésfel vetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelem-
növelő hatás.
e) Rossz a kérdésfel vetés, mert az autonóm keresteti elemek csak a keynesi kereszt-
ben értelmezhetők.
7.1.45. Az IS- LM rendszerben rövidtávon ártételesen növeli a fogyasztási keresletet
a) a kormányzati vásárlások bővítése a multiplikáror-hatáson keresztül.
b) a kormányzati vásárlások szu'"kítése, mert így a reáljövedelemből több jut fo-
gyasztásra.
c) a nominális pénzkínálat szűkirése, men a fogyasztóknak így gyorsabban el kell
költeniük a pénzüket.
d) a beruházási kereslet visszaesése, mert emiatt kevesebbet kell megtakarítaniuk a
fogyasztóknak .
e) Az a)-d) válaszokban felsoroll összes exogén változás.
7.1.46. Ha az egyensúlyi jövedelem kezdetben kisebb a potenciális kibocsátásnál, akkor
a) az árszínvonal esni fog és emiatt nő a reál pénzkínálat így az LM görbe jobbra/le
tolódik. a kamatláb csökken és az egyensúlyi jövedelem nő.
b) az árszínvonal esni fog és em iarr nő a reál pénzkínálat így az AD görbe jobbra/ fel
tolódik.
c) az árszínvonal emelkedni fog és a gazdaság aggregált keresJeti (A D) görbéje
memén alakul ki a hosszú távú egyensúly.
76 7. FEJEZET AC
7 .1.47. A magánszekto rról fölven hitellel finanszírozort expanzív fiskális politika beruházá- 7.
sokat szorít ki
a) a klasszikus modellben.
b) a keynesiánus IS- LM rnodellben rövid távon változatlan árszínvonal mellen.
c) a keynesiánus IS- LM rnodellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellett.
d) Az a), b) és c) válasz is helyes.
Az alábbi ábra a 7.1.48- 49. kérdésekre vonatkozik.

Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaság jelenlegi rövid távú egyensúlyi helyzetét a mellék:elt
ábrán az IS( J) és LM( l) görbe metszéspontjában levőK pont mutatja. A gazdaság kínálati
oldaláról tudjuk, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe vízszintes, míg a hosszú távú
aggregált kínálat megegyezik a potenciális kibocsátással (LRAS = Y). Feltételezzük, hogy
nincsenek inflációs vagy de flációs várakozások.
r
LM(l)
,. LM(2)
/
/
'/S(2)
7.
7.1.48. Ha az állam nem válroztatja meg a kormányzati kereslet, az adók és a nominális

pénzmennyiség nagyságát, akkor a fenti ábrán a gazdaság hosszú távú egyensúlyi
helyzetét
a) az IS(2) és LM(l) görbe metszéspontjában levő A pont mutatja. 7.
b) az IS( l ) és LM(2) görbe metszéspontjában levő B pont mutatja.
c) a potenciális kibocsátás egyenesén egy A és B közötti pont mutatja.
7 .1.49. Ha az állam nem változtatja meg a kormányzati keres let, az adók és a nominális
pénzmennyiség nagyságát, akkor az előző ábrán a gazdaság hosszú távú egyensúlyi
helyzetében
a) a fogyasztás nagyobb lesz, mint a K pontban.
b) a fogyasztás kisebb lesz, mint aK pontban.
c) a fogyasztás nem változik a K pontbelihez képest.
d) nem tudunk semmit mondani a fogyasztás alakulásáról a K pontbelihez képest.
7.1.50. A pénzpiaci egyensúlyt

a) a hosszú távú klasszikus modellekben az árszínvonal kiigazodása állítja be, a
rövid távú keynesi modellben viszont a kamatláb mozgása.
b) a hosszú távú klasszikus madeilekben a kamatláb kjigazodása állítja be, a rövid
távú keynesi modellben viszont az árszínvonal mozgása.
c) mindkét modellben a kamatláb kiigazodása állítja be.
d) mindkét modellben az árszínvonal kiigazodása állítja be.
p
LRAS
'8
, -- .AD'
AD
'-----'--~---- Y
7.1.51. A fenti ábrán egy keynesi típusú gazdaság keresteti, valamjm rövid és hosszú távú
kínálati függvényeit látjuk. Kiinduló helyzetben a gazdaság rövid és bosszú távú
egyensúlyban van. Melyik az a változás, amelyik a gazdaságot rövid távon az A
pombeli helyzetbe juttatja?
a) A profitkilátások romlása miatt a vállalatok elhalasztják beruházásaikat
b) A munkáltatók által fizetendő tb-járulék emelése.
c) A jegybank nyíltpiaci államkötvény-eladása.
d) A nagyszabású metróépítés beindítása.
7.1.52. A fenti gazdaság hosszú távú alkalmazkodása úgy valósul meg, hogy
a) a hosszú távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik, így a hosszú távú egyen-
súlyt az A pont adja meg.
b) a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik, így a hosszú távú egyensúlyt
a B pom adja meg.
c) az aggregált keresteti görbe visszatolódik, így a kibocsátás az árszint változatlan-
sága mellett visszaáll a potenciális szintre.
d) a monetáris politika reakciójától függően vagy a kibocsátás, vagy az árszint emel-
kedik.
78 7. FEJEZET AG
7 .1.53. Tegyük föl, hogy az IS-LM modell feltevései érvényesülnek, s az árszúlVonal raga- 7.
dós. A választások közeledtével a kormányzat nagyvonalú adócsökkentéssei pró-
bálja meg a választök kegyeit elnyerni, Iniközben a központi bank restriktív mone-
táris politikával kívánja elkerülni az inflációs nyomás kialakulását. Ezeknek a lépé-
seknek a következtében
a) lehetSéges, hogy egyetlen reálváltozó sem változik (még rövidtávon sem), mivel
előfordulhat, hogy az egymást ellensúlyozó politikák miatt az aggregált kereslet
nem változik.
b) lehetséges, hogy a kibocsátás nem változik, de biztos, hogy a reálkamatláb emel-
kedik, a beruházás pedig visszaesik.
c) lehetséges, hogy a kibocsátás változik, és ekkor előfordulhat, hogy a reálkamat-
láb nem változik.
7 .1.54. Ha a csökkenő nominális pénzkínálat deflációt (árszintcsökkenést) eredményez, ak-
kor
a) a Pigou-hatás visszaállíthatja a potenciális kibocsátást.
b) az így keletkező defláció destabilizáló hatásai súlyosbíthatják a recessziót. 7
7 .1.55. Az adósságdefláció elmélete szerím a defláció destabilizáló, ha
a) a hitelezők kiadási hajlandósága nagyobb, mint az adósoké.
b) a hitelezők kiadási hajlandósága megegyezik az adósokévaL
c) a hitelezők kiadási hajlandósága kisebb, mint az adósoké.
d) érvényesül a Pigou-hatás.
7 .1.56. A Pigou-hatás szerint az árszínvonal esése adott nominális pénzkínálat mellett növe-
li a reál pénzkínálatot,
a) ami csökkenti a kamatlábat, és így az LM görbe jobbralle tolódik, ami az egyen-
súlyi jövedelem bővülésére vezet.
b) aini növeli a fogyaszták reálvagyonát, és így a fogyasztás, valamint az egyensú-
lyi jövedelem bővülésére vezet.
c) ami növeli a fogyaszták reálvagyonát, és így a fogyasztás bővülésére, az IS
görbe jobbra/föl tolódására vezet.
e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.
7 .1.57. Az adósságdefláció elmélete szerint a váratlan defláció gazdagítja a hitelezőket és
szegényíti az adósokat, ennélfogva a váratlan defláció
a) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ha a hitelezők kiadási hajlandósága
meghaladja az adósokét
b) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ba az adósok kiadási hajlandósága
meghaladja a hitelezőkéL
c) nem érinti az egyensúlyi jövedelem alakulását, ha az adósok és hitelezők kiadási
hajlandósága egyenlő.
AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS- LM MODELL 79
7.1.58. A deflációs várakozások erősödése esetén (azaz ha az eddiginél nagyobb arányú

árszínvonalesésre számítanak)
a) az il Y koordináta-rendszerben az LM görbe jobbrallefelé tolódik, és így a nomi-
nális kamatláb csökken, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem pedig nő.
b) az i! Y koordináta-rendszerben az LM görbe balra/ fölfelé tolódik, és így a nomi-
nális kamatláb emelked ik, a beruházás és az egyensúlyi jövedelem pedig csök-
ken.
c) az ilY koordináta-rendszerben az IS görbe balrallefelé tolódik. és így a nominális
kamatláb csökken.
d) a nominális kamatláb csökken, a reálkamatláb nő, a beruházás és az egyensúlyi
jövedelem csökken.
e) A c) és d) válasz is helyes.
7 .2 . Feladatok
7.2.1. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az IS-LM modell írja le.
Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,6, és nincsenek jövedelemfüggő
adók. Az árszínvonal ragadós, és a központi bank úgy szabályazza a pénzrneunyi-
ség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen.
a) Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik a reál kormány-
zati keresletet (!lG = l 00), akkor a fogyasztás változása, ll C
l. 100 lesz.
2. 150 lesz.
3. 60 lesz.
b) Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik az autonóm adót
(tlT = 100), akkor a fogyasztás változása. tlC
l. - 90 lesz.
2. -60 lesz.
3. -150 lesz.
4. Egyik fenti válasz sem helyes
7.2.2. Egy keynesi gazdaságban a fogyasztási függvény C = 200 + 0,8}'D' egyenlerű. A

beruházási függvény l = 1200 - 50r. A kormányzat G = 280 egység értékben
vásárol javakat és szolgáltatásokat, és T = 200 összegű adót szed (jövedelemfüggő
adó nincs). A reál pénzkeresteti függvény L = 0,5 Y + 500 - l OOr, az árszínvonal
P = l. A kiinduló helyzetben a közpomi bank úgy szabályazza a nominális pénz-
mennyiséget, hogy a kamatláb r = 8 nagyságú legyen.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmct és a nominális pénzmennyiséget!
b) Számítsa ki, hogyan kellene a kormányzar vásárlásait megváltoztatui az egyensú-
lyi jövedelem 200 egységgel való megnövelése érdekében, miközben az árszín-
vonal és az a) pontban meghatározon nominális pénzmennyiség nem változik!
c) Határozza meg számszerűen, hogyan hat a b) pont alatti intézkedés a magánberu-
házásokra?
80 7. FEJEZET AGGF
7 .2.3. A következő oldalon a felső ábra egy keynesi gazdaságot mutat be, egyensúlyi 7.2.3
helyzetben. Kövesse végig az ábrán, hogy milyen változások metmek végbe a gaz-
daságban, ha a jegybank megnöveli a pénzkínálatOt! (Az árszínvonalat tekintse rög-
zítettnek!)
Az ábrán feltüntetett változásokat írásban is fejtse ki, és indokolja válaszát!
7.2.4. A következő oldalon az alsó ábra egy keynesi gazdaságot mutat be, egyensúlyi
helyzetben. Kövesse végig az ábrán. hogy milyen válwzások mennek végbe a gaz-
daságban, ha a kormányzat megnöveli megrendeléseinek ménékét! (Az árszínvona-
lat tekimse rögzítettnek!)
Az ábrán feltüntetett változásokat írásban is fejtse ki, és indokolja válaszát!
7.2.5. Egy keynesiánus gazdaságban a fogyasztási kereslet C= 580+ 0,75}'ű1 . A beruhá- r

zási keresJeti függvény I= 440 - 15r. A pénzkeresleli függvény L = 40+ 0,3Y - 30r.
A pénzkínálat 280, az árszínvonal egységnyi szinten rögzflen. A kormány 360 egy-
ségnyi mértékbcn vásárol árukat, és 60 egység transzfert fizet a magánszektomak.
A beszedett adó 300 egyösszegű adóból és 20%-os adóicules mellctti jövedelemadó-
ból áll.
a) Írja fel az IS görbe egyenletét!
b) Írja fel az LM görbe egyenletét!
c) Határozza meg az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát jellemző értékeket!
d) Hogyan alaku l a költségvetés egyenlege egyensúlyban?
e) A foglalkoztatás növelése érdekében a kormányzat a jövedelmet 3000-re szerel-
né növelni. Mennyivel kell ehhez növelnie megrendeléseit?
!J Mennyi magánberuházást szorít ki az e) kérdésben felírt állami beavatkozás?
g) Mennyivel növelje a jegybank a nominális pénzkínálatot, ha monetáris eszkö- 7.2.L.
zökkel kívánja megvalósítani a 3000-es kibocsátási szintet [az e) kérdésben ki-
számolt kormányzati áruvásárlások helyeu]?
ll) Mennyi magánberuházást szorít ki a g) kérdésben felírt állami beavatkozás?
7.2.6. Egy keynesiánus gazdaságról tudjuk, hogy az autonóm fogyasztási kereslet 100, és a
fogyasztási határhajlandóság 0,6. A magánszféra beruházási kereslete I = 280 - 44r
sze ri nt alakul. A kormányzat l 00 egységnyi egyösszegű adót szed be Gövedelem-
függő adó és transzfer nincs). A költségvetés kiadási oldalán 400 egységnyi kor-
mányzati vásárlás áll. A pénzpiacról a következő információk állnak rendelkezé-
sünkre: a nominális pénzkínálat 600, a pénzkeresletet pedig az L = 2 Y - 440r
függvény írja le. Az árszínvonal 2, és nem változik.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmer és kamatlábat! r
A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében a kibocsátást 1470 egy-
ségre kívánja emelni.
b) Mennyivel kell a fenti cél elérése érdekében növelnie vásárlásait, ha közben a
pénzkínálatot állandó szimen tartja?
c) Mennyivel kell a fenti cél elérése érdekében növelnie a nominális pénzkínálatot.
ha fiskális expanzió helyen csak moneráris eszközöket alkalmaz?
AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS- LM MODELL 81
7.2.3. feladat ábrája E
r r
MIP LM
L(Y. r) JS
~------~---------- MIP
y
7.2.4. feladat ábrája E
r r
MIP LM
L(Y. r) JS
L - - - - - - -J __ _ _ _ _ _ _ __ _ M/P y
82 7. FEJEZET AC
7.2. 7. Egy háromszereplős keynesi modellről az alábbi adarok isme nek: a fogyasztási 7.
határhajlandóság 0,8, az autonóm megtakarítás - 50. A magánszféra beruházási ke-
restete /(r) = 500- 20r sze r int alakuL Az állrun 250 egységnyi árut vásárol, és l 00
egységnyi egyösszegű adót szed Uövedelemfüggő adó és transzfer nincs). A nomi-
nális pénzkínálat 760. a reál pénzkeresteti függvény L(Y, r) = 100 + 0,6Y- 20r.
Az árszínvonal egységnyi, és nem vállozik.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat!
b) A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében 100 egységgel növeli
megrendeléseit, amelyet azonos összegű pénzkibocsátással fedez. A pénzmul-
tiplikátor értéke 2.
Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem és kamatláb a fiskális és monetáris
expanzió együttes hatására?
c) Mekkora é rtékű magánberuházást szorít ki a b) kérdés alatti állami beavatkozás?
7.2.8. Egy zárt gazdaságban rövid távon ragadós, hosszú távon viszont rugalmas az ár-
színvonal. Ismertek az alábbiak:
- az autonóm fogyasztás C0 = 200;
- a fogyasztási határhajlandóság c = 0,75;
- a beruházási függvény l = 2000 - l OOr;
- a kormányzati kereslet G = 2500:
- az adófüggvény T = 400 + 0,2Y, transzferek nincsenek;
- a reál pénzkeresteti függvény L = 0,8Y - 200r;
- a nominális pénzkínálat M = 8400;
- a rövid távú AS görbe vízszintes, egyenletc pedig P = 1.5;
- a hosszú távú aggregált kínálari görbe LRAS = 9000.
a) Mekkora ebben a modellben a jelenlegi egyensúlyi jövedelem?
Tudjuk, hogy a nominális pénzkínálat növelésének hatására az egyensúlyi jöve-
delem rövid távon óY = 350 egységgel nőn.
b) Mennyivel válrozon a pénzkínálat növelésének hatására a beruházási kereslet?
c) Mennyivel változott a nominális pénzkínálat? 7
d) Mekkora a hosszú távú alkalmazkodási folyamatok lezajlása után az árszínvonal?
7 .2. 9. Az alábbi ábrán egy keynesi feltevések szerint működő gazdaság jellemző makro-
ökonómiai összefüggéseit ábrázoltuk a kiinduló egyensúlyi helyzetben.
r r r
.___ ___.__ _ _ _ I, S y ' - - -- L - - -- - MIP

Mutassa meg az ábrán, hogy milyen rövid távú változások következnek be, ha e
helyzetből kiindulva a költségvetési politika felelősei deficitcsökkentő intézkedése-
ket tesznek!
7.2.10. Az alábbi ábra egy gazdaság pénzpiacát mutatja. M / P0 a reál pénzkíoálat, L a reál
pénzkeresieri függvény. A jelenlegi kamatláb r'.
A központi bank vásárolja meg Nem a központi bank vásárolja meg

a kötvényeket a kötvényeket
r r
r' r'
L L
L-..- - - - ' -- - - -- - MIP '--- - - ' - - - - -- - - M/ P
a) Milyen állapotban van a pénzpiac? Milyen változások következményeként jöhe-

tett létre ez a szituáció?
b) MutaSsa meg a fenti , bal oldali ábrán, hogyanjön létre a pénzpiaci egyensúly, ha
az államkötvényektól szabadulni akaró (a pénzt preferáló) gazdasági szerepiéktól
a közpomi bank vásáralja meg az államkötvényeket! (A reáljövedelem és az
árszínvonal nem változik meg az alkalmazkodási folyamat során.)
c) Mutassa meg a fenti, jobb oldali ábrán, hogyan jön létre a pénzpiaci egyensúly,
ha az államkötvények eladóitól nem a központi bank vásárolja meg az államköt-
vényeket, hanem más magángazdasági szereplő! (A reáljövedelem és az árszín-
vonal nem változik meg az alkalmazkodási folyamat során.)
7.2.11. Tegyük föl, hogy a zárt gazdaság IS- LM modelljét a következő adatok és összefüg-
gések írják le:
- a fogyasztási függvény C = a + b(Y- 1), ahol a> O és O< b< l;
- a beruházási függvény l = X - dr, ahol x> O és d> 0;
- a kormányzati kereslet G = G0 ;
- az adók nagysága T = T0 ; .
- a reál pénzkeresieri függvény L = eY - fr, ahol e> O és j> O;
- rövid távon az árszínvonal rögzített P = P0 ;
- hosszú távon az árszínvonal rugalmas és az aggregált kínálat rögzített LRAS = Y;
- nincsenek inflációs várakozások n• = O;
- a modellben szereplő paraméterek végesek.
Tudjuk továbbá, hogy az áru- és pénzpiaci egyensúly mindig fönnáll.
A fenti modell két ország (A és B) gazdaságát írja le. A két ország gazdaságának
helyzete kezdetben azonos és gazdasági modelljük csak egyetlen Lényeges sajáros-
ságban különbözik (az egyik függvény egy konstans paraméterében): A országban
a beruházások érzékenyebben reagálnak a reálkamatláb változásaira, mint B or-
szágban. Tehát A országban a beruházások kamatérzékenységét jellemző d együtt-
ható értéke nagyobb, mint B országban .
84 7. FEJEZET
a) Tegyük föl, hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szimjén

termel, és ebből a helyzetből kiindulva az expanzív monetáris polilika mindkét
országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek
hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben rövid távon az
egyensúlyi jövedelem?
J. A országban, ahol d értéke nagyobb.
2. B országban, ahol d értéke kisebb.
3. Mindkét országban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik rövid
távon az egyensúlyi jövedelem.
4. Egyik országban sem változik rövid távon az egyensúlyi jövedelem.
b) Tegyük föl ismét. hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szint-
jén termel. és ebből a hel yzetből kiindulva az expanzív monetáris politika mind-
két országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek
hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben rövid távon az
egyensúlyi kamatláb (r)?
l . A országban, ahol d értéke nagyobb.
2. B országban, ahol d értéke kisebb. 8.
3. Mindkét országban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik rövid
távon az egyensúlyi kamatláb.
4. Egyik országban sem változik rövid távon az egyensúlyi kamatláb.
c) Tegyük föl újra. hogy kezdetben mindkét ország a potenciális kibocsátás szintjén
termel, és ebből a helyzetből kiindulva az expanzív monetáris politika mindkét 8.
országban azonos összeggel növeli meg a nominális pénzmennyiséget. Ennek
hatására melyik országban változik nagyobb abszolút mértékben hosszú távon az
egyensúlyi reálkamatláb (r)?
l. A országban, ahol d értéke nagyobb.
2. B országban, ahol d értéke kisebb. 8.
3. Mindkét o rszágban ugyanakkora nem nulla abszolút értékkel változik hosszú
távon az egyensúlyi reálkamatláb.
4. Egyik országban sem változik hosszú távorr az egyensúlyi reálkamatláb.
*7.2.12. Egy keynesi gazdaságban a pénzkereslet kamatérzékenysége nagyon nagy. [Az

L( Y, r) = kY- hr függvényben h tart a végtelenhez.] Elemezze az IS-LM rendszer 8.
segítségével a fiskális és monetáris politika hatékonyságát! Érvelését (a fiskális és
monetáris politika elemzésére két külön) ábrával támassza alá!
*7 .2.13. Egy keynesi gazdaságban a beruházások kamatérzékenysége zérus. [Az /(r)= l- br

függvényben b = O.] Elemezze az IS- LM rendszer segítségével a fiskális és mone-
táris politika hatékonyságát! Érvelését (a fiskális és monetáris politika elemzésére 8
két külön) ábrával támassza alá!
8. FEJEZET
A nyitott gazdaság
A nyitou gazdaság hosszú távon
8.1.1. A nyitott gazdaságban az árupiac egyensúlyi helyzetében a nettó export értéke

a) egyenlő a társadalmi megtakarítás és a beruházás különbségével.
b) egyenlő a nettó külföldi beruházás értékéveL
c) egyenlő a kibocsátás és a belföldi kiadás különbségével.
d) Mindegyik fenú válasz helyes.
8.1.2. Kis nyitou gazdaságban hosszútávon az expanzív fiskális politika
a) emeli a kamatlábat, és így beruházásokat szorít ki.
b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, s így nettó exportot szorít ki.
8.1.3. Ha egy kis nyitott gazdaságban a technológia változása folytán nő a beruházási
kerestet, akkor hosszú távon
a) emelkedik a reálkamatláb, a nettó export pedig változatlan marad.
b) nő a nettó export.
c) csökken a nettó export.
d) bővülnek a hazai megtakarítások is.
8.1.4. Egy kis nyiton gazdaságban hosszú távon a hazai valuta reál felértékelődése bekö-
vetkezhet
a) a hazai megtakarítások emelkedése folytán.
b) az importkorlátozó intézkedések eredményeként.
8.1.5. Ha egy kis nyiton gazdaság kormányzata importkorlátozó protekcionista intézkedé-
seket vezet be, akkor hosszú távon
a) csökken az import, ezáltal nő a nenó export.
b) a hazai valma reál felénékelődése folytán nem változik a nenó export.
c) nő a nettó export, ez pedig a hazai valuta reál felénékelődésére vezet.
86 8. FEJEZET A N'
8.1.6. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaság főként gépalkatrészeket exportál, és 8.1
csökken a gépalkatrészek iránti világkereslet Ennek következtében hosszú távon
a) az ország nettó exportja csökken, valutája pedig reál leértékelődésen megy ke-
resztül.
b) az ország nettó exportja nem változik, mivel az exportkereslet csökkenésével
együtt valutája reál leértékelődésen megy keresztül.
c) az ország nettó exportja emelkedik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt 8.1
valutája reál leértékel ődésen megy keresztül.
d) a nettó export nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
8 .l. 7. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú táv on a nettó export csökkenésére vezet
a) a beruházási kereslet emelkedése.
b) a világpiaci kamatláb süllyedése.
c) Az a) és b) válasz is helyes. 8.1
8.1.8. A hazai valuta reál felértékelődésére lehet számítani hosszú távon, ha
a) a hazai kormányzat expanzív költségvetési politikát folytat.
b) a hazai kormányzat importkorlátozó intézkedéseket vezet be.
d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1
8. 1.9. Ha egy kis nyitott gazdaságban a kormányzat hosszú távon csökkenteni kívánja a
külkereskedelmi mérleg deficitjét, akkor ennek érdekében célszerű lehet
a) a hazai beruházásokat növeirti.
b) kormányzati szubvencióval támogatni az importtal versenyző hazai vállalato-
kat
c) a kormányzati kiadások visszafogásával csökkenteni a költségvetési deficitet. 8.1
8.1.10. Ha a hazai inflációs ráta meghaladja a külföldi inflációs rátát,
a) lebegő árfolyam esetén hosszútávon a hazai valuta leértékelődésére kell számítani.
b) rögzített árfolyam esetén a nettó export csökkenni fog.
8.1.11. Nagy nyitott gazdaságban az expanzív fiskális politika ceteris paribus
a) a hazai kamatláb emelkedésére vezet.
b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet. 8.1
A nyitott gazdaság rövidtávon 8.1
8.1.12. A nyitott gazdaság Js· görbéje jobbra tolódik, ha ceteris paribus

a) a központi bank leértékeli a hazai valutát.
b) a kormányzat növeli vásárlásait
c) az ország fő külkereskedelmi partnereinél recesszió következik be.
d) emelkedik a hazai reálkamatláb, és ezért visszaesnek a beruházások.
AXYITOTI GAZDASÁG 87
8.1.13. Kis nyilOrt gazdaságban az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt Is· görbe negatív

meredekségű. me n
a) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai beruházások emelkednek.
b) a hazai valuta leértékelődése folytán a hazai fogyasztás emelkedik.
c) a hazai valuta leértékelődése folytán a nettó export emelkedik.
8.1.14. A Mundeli-Fleming-modellben egy kis nyirott országban tökéletes tőkepiac esetén
a) a hazai kamatláb és a világpiaci kamatláb megegyezik.
b) az LM" görbe függőleges, mert az árfolyam változásai nem módosítják sem a
pénzkeresletet, sem a pénzkinálatot.
d) Egyik femi válasz sem helyes.
8.1.15. A Mundeii- Fleming-modell szerím egy kis nyitort gazdaságban lebegő árfolyam
me ll ett
a) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.
b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.
8.1.16. A Mundell- Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam
mellert a hazai pénzmennyiség bővítése rövid távon azért expanzív hatású, mert
a) alacsonyabb kamatlábat és így nagyobb beruházási keresletet eredményez.
b) leértékelődött hazai valutát és így nagyobb nettó exporrot eredményez.
8.1.17. A Mundell-Flerning-modell szerint egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam
me ll ett
a) az expanzív fiskális politika magánberuházásokat szorít ki, mert növeli a kamat-
lábat.
b) az expanzív fiskális politika nettó exportot szorít ki, mert a hazai valuta felérté-
kelődésére vezet.
c) az expanzív fiskális politika fogyasztást szorit ki, mert a fogyasztók a későbbi
megszorításokra gondolva növelik megtakarításaikar.
8.1.18. A Mundell-Fleming-modell szerím egy kis nyitott gazdaságban fix árfolyam mellen
a) a monetáris politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.
b) a fiskális politika képes az egyensúlyi jövedelem alakítására.
8.1.19. A Mundell-Fleming-modellben egy kis nyitott gazdaságban rögzített árfolyamok
esetén az expanzív költségvetési politika
a) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntanása érdekében növelje a
hazai pénzkínálator.
b) nem képes a jövedelmet növelni. mert jegybanki intervenció következtében az
LM' görbe balra tolódik.
c) arra kényszeríti a jegybankot, hogy az árfolyam fenntartása érdekében leülföldi
valutát adjon el.
88 8. FEJEZET A
8.1.20. A Mundell- Fleming-modell szerim egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyam 8
mellett a hazai valuta felértékelődését okozza
a) az expanzív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt.
b) az expanzív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt.
c) a restriktív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt.
d) a reSLriktív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt.
8.1.21 . A Mundell-Fieming-modell szerím egy kis nyiton gazdaságban az importkorlátozó
intézkedések bevezetése rövid távorr
a) növeli az egyensúlyi jövedelmet mind rögzített, mind lebegő árfolyam mellett.
b) rögzíterr árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, lebegő árfolyam mellett
viszont nem.
c) lebegő árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, rögzített árfolyam mellett
viszom nem.
d) sem rögzített, sem lebegő árfolyam mellett nem növeli az egyensúlyi jövedelmet.
8.1.22. A Mundell-Fleming-modell szcrint egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyamok
esetén a
a) fiskális expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nettó export nő.
b) fiskális expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csök-
ken.
c) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export
csökken.
d) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nenó export
csökken.
8. 1.23. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az
árfolyam rögzített. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsá-
tás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-
emelkedés a kibocsátás visszaesésére vezet, men az árszínvonal emelkedése
a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig
csökken.
b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisarr felértékelődik a hazai valuta,
ami a nettó export csökkenését okozza.
c) a rögzítert árfolyam mellelt a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, ami a
nettó export visszaesésével jár.
8.1.24. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az
árfolyam lebeg. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátás
meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-emel-
kedés a kibocsátás visszaesésére vezet, mert az árszínvonal emelkedése
a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig
csökken.
b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisan felértékelődik a haza.i valuta,
ami a nettó export csökkenését okozza.
A NYITOlT GAZDASÁG 89
8.1.25. Egy nagy nyiton gazdaságra a MundeU- Fleming-modeU feltevései érvényesek, és az

árfolyam lebeg. Ha a konnányzat expanzív fiskális politikát alkalmaz, ez a lépés
a) növeli a kamatlábat, és így csökkenti a beruházásokal.
b) a hazai valuta felértékelődésére vezet, és így csökkenti a nettó exponot.
8 .2. Feladatok
A nyitou gazdaság hoss-:;ú tái'OII
8.2.1. Egy kis nyirott gazdaság hosszú távú modelljében ismenek al alábbiak:
- a kínálati oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000;
- a fogyasztási függvény egyenletc C= 100 + 0,8(Y- D;
- az adók értéke T = 400;
- a beruházási függvény egyenlele l = 600 - SOr;
- a nettó exportfüggvény egyenletc NX = 200 - 400t:;
- a világpiaci reálkamatláb r' = 4.
a) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a nettó export az egyensúlyi helyzetben?
b) Mekkora az egyensúlyi reálárfolyam?
c) Tegyük föl, hogy a kormányzat túlzottnak ítéli meg a kialakult külkereskedelmi
deficitet, mert az a külföldi adósságállomány felhalmozódásával jár. A kormány
200 egységre akarja csökkenteni a külkereskedelmi mérleg hiányát, s ezt a célt a
kormányzati vásárlások megváltoztatásával kívánja elérni.
Milyen mértékben kell módosítani a kormányzati vásárlásokat a cél elérése érde-
kében? A végrehajtott intézkedések eredményeként hogyan változik a társadalmi
megtakarítás, a beruházás és a reálárfolyam?
8.2.2. A következő ábrák egy kis nyitott gazdaság valutapiacát ábrázolják, a nettó expor-
lOl és a nettó külföldi beruházást, S-/-t jellemző görbékkel. (A vízszintes tengely
negatív iránya negatív nettó exponot jelez.)
a) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nettó export és a reálárfolyam,
ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadásai t!
s, -/,
-NX o +NX
90 8. FEJEZET A N'
b) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nenó export és a reálárfolyam,

ha a külföldi fiskális restrikció miatt a világpiaci reálkamatláb csökken!
8.:
NX(e) ,
--------------~------~------
- NX o +NX
c) Tegyü k föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban hatalmas új kőol ajmezőket tártak
föl, s így az ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik.
Mutassa meg az alábbi ábrán e változás hatását a nenó exportra és a reálárfo-
lyamra! A reálárfolyam ábrázolt változása hogyan hat az ország hagyományos
exportszektorára és az impomat versenyző ágazataira?
e
-NX o +NX
ANYITOTI GAZDASÁG 91
A nyítort gazdaság rövíd rávon
8.2.3. Az alábbi ábrán az r, Y koordináta-rendszerben ábrázolt standard LM görbét, vala-

mint az e, Y koordináta-rendszerben ábrázolt LA/' görbét láthatja. Az ábrán látható
az is, hogy a kis nyiton gazdaságban a hazai reálkamatláb megegyezik a külföldi
reálkamatlábbal (r = r"). Mutassa meg az ábrán, hogyan har a hazai reál pénz-
meunyiség növekedése az LM és az LM' görbére!
oL--- - + - -- - - - - y
e LM"l
QL----J--------------Y
92 8. FEJEZET AN'
8.2.4. Az alábbi ábrán a keynesi kereszt modelljét és az abból levezetert IS görbét lálhat- 8.:
juk. A jelenlegi árfolyam e1 , a jelenlegi egyensúlyi jövedelem pedig Y1 • Mutassa
meg az ábrán, hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a hazai valuta leértéke-
lődik (árfolyama csökken)! Egy kis nyilOrt gazdaságban melyik kiadási tétel vállo-
zik meg a hazai valuta leé rtékelődésének hatására?
E E= Y
e
8.~
IS*
o'-------'--- - - -- - y
8.2.5. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellert a Mundell- Fleming-
modell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az
alábbi ábra A pomja mULatja.
Mutassa meg az ábrán hogyan váltOzik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a köz-
ponti bank hazai államkötvények vételével növeli a pénzkinálatot!
e
LM:
OL-------~-------------- Y
ANYITüTI GAZDASÁG 93
8.2.6. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellen a Mundeii- Fieming-
modell feltevései érvényesülnek. az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az
alábbi ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a kor-
mányzat jelentősen megnöveli vásárlásait, miközben a központi bank a pénzmennyi-
séget változatlan szinten tartja!
0'--- - - - - L - -- - - - - Y
8.2.7. Tegyük föl, hogy egy kis országban a Mundell-Fleming-modell feltevései érvénye-
sülnek, s az ország központi bankja az árfolyamot az alábbi ábrán látható e0 szinten
rögzíti. így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a fo-
gyasztói bizalom erősödése folytán bővül a fogyasztás! Milyen műveleteket kell
végeznie a közpomi banknak a fix árfolyam fenntartása érdekében. s hogyan válto-
zik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?
e
LM l'
o'---- - - - ' - - - -- - - - y
94 8. FEJEZET
8.2.8. Tegyük föl , hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellett a Mundell- Fleming- 8.~
modell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az
Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy
politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak
kockázati prémiuma!
e LM.
l
0~------~-------------Y
8.2.9. Tegyük föl , hogy egy kis országban e0 fix árfolyam mellett a Mundell-Fleming-
modell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az 8.2
Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy
politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak
kockázati prémiuma!
o'------------'-------------- y
A NYITOTT GAZDASÁG 95
8.2.10. Egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii- Fleming-modell feltevései érvényesülnek, s

az ország közpomi bankja az árfolyamot kezdetben az alábbi ábrán látható e0 szin-
ten rögzíti, így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a köz-
pomi bank az ábrán látható e1 szimre értékeli le a hazai valutát! Milyen műveleteket
kell végeznie a központi banknak a hazai valuta leértékelése érdekében, és hogyan
változik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?
OL-------~~------------- Y
8.2.11. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellett a Mundeii-
Fleming-modell feltevései érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyze-
tét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Figyeljük meg, hogy a függőleges ten-
gelyre a reálárfolyam (E) értékét vettük föl. Az ábrán látható, hogy a rövid távú
egyensúlyi kibocsátás (Y1) meghaladja a potenciális kibocsátás (Y) szintjéL
Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emel-
kedésének következtében! Indokolja az ábrázolt változásokat!
Is:
96 8. FEJEZET A
8.2.12. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii-Fieming-modell feltevései 8
érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A
pontja mutatja. A központi bank a nominális árfolyamot rögzíti, így az adott hazai
és leülföldi árszínvonal melletti reátárfolyamot az E 1 vízszintes egyenes mutatja. Az
ábrán látható, hogy a rövid távú egyensúlyi kibocsátás {Y1) meghaladja a potenciális
kibocsátás (i7 ) szintjét.
Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emel-
kedésének következtében! Indokolja az ábrázolt váltOzásokat!
LM'l
e, A
r---------~~~---------
0 ~----------~---------Y
y
8.2.13. Egy kis nyitott gazdaság lebegő árfolyamrendszerű Mundeii - Fieming-modelljéből

ismenek az alábbiak:
- a fogyasztási függvény C= 125 + 0.75(Y- 1);
- a beruházási függvény l = 1500- lOOr;
- a kormányzati vásárlások G = 600;
- a nettó adók T = 500:
- a nettó exportfüggvény NX = 500 - 20e
(adott hazai és leülföldi árszínvonal melleu):
- a világpiaci reálkamatláb r· = 5.
Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a világpiaci reálkamarlábhoz,
- a nominális pénzmennyiség M = 1500;
- az árszínvonal P = l;
- a reál pénzkeresleli függvény L = 0,5Y- 200r.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem, a nettó export és a valutaárfolyam érté-
két!
b) Tegyük föl, hogy a kormányzat el sőd leges gazdaságpolitikai célja - változatlan
jövedelemszim mellett - a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremté-
se. Határozza meg számszerűleg is, milyen fiskális politikai lépéseket igényel
rövid távon ennek a célnak az elérése! Hogyan változik a valutaárfolyam e fiská-
lis politikai lépések következtében?
c) Tegyük föl, hogy a kormányzat monetáris politikai lépések segít égével kívánja
helyreáHítani a leülkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Határozza meg számszerűleg
is, milyen monetáris politikai lépésre van szükség a cél elérésére, illetve hogyan
módo ul ennek következtében az egyensúlyi árfolyam és az egyensúlyi jövedelem!
A NYITOn GAZDASÁG 97
~sei 8.2.14. Egy kis nyiron gazdaság rögzített árfolyamrendszerű Mundell-Fleming-modelljé-

aA ből ismertek az alábbiak:
IZai a fogyasztási függvény C= 100 + 0,8(Y- 7);
l~~
- a beruházási függvény l = 2000- lOOr;
- a kormányzati vásárlások G = l OOO;
- a nettó adók T = l OOO;
nel- - a nettó exportfüggvény NX = l OOO - 20e;
(adott hazai és kül földi árszínvonal mellett)
- a központi bank által rögzített árfolyam értéke e = 62,5;
- a világpiaci reálkamatláb r· = 5.
Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a vilá!,rpiaci reálkarnatlábhoz,
- a potenciális kibocsátás szimje Y = 8000;
- az árszínvonal P = l ;
- a reál pénzkeresieri függvény L = 0,5Y- 200r.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem és a nominális pénzkinálar értékét!
b) Nevezzen meg legalább három gazdaságpolitikai eszközt, amellyel rövid távon
elérhető , hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termeljen!
c) Tegyük föl, hogy a kormányzat a hazai valuta leértékelésével kívánja elérni,
hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szimjén termeljen. Határozza meg szám-
szerűleg. milyen mértékű leértékelésre van szükség! Miért és milyen mértékben
vállozik a nominális pénzkínálat a kiigazodási folyamat során?
AG
9. FEJEZET 9
Aggregált kínálat
és a Phillips-görbe
9
9.1. Felelet válas ztás

9
9.1.1. Mind a négy aggregált kínálali modell szerím a potenciális kibocsátás
a) a munkaerő-állomány teljes foglalkoztatása mellett termell kibocsátás.
b) a kibocsátás fizikailag túl nem léphető határa.
c) a várt és a tényleges árszínvonal egyenlősége mellen termelt kibocsátás.
9.1.2. A hosszú távú aggregált kínálari görbe függőleges a potenciális kibocsátás szintjé- 9
nél, mert
a) hosszú távon a kibocsátás alakulása nem befolyásolja az árszínvonalat.
b) hosszú távon a várt árszínvonal egyenlő a tényleges árszínvonallaL
c) hosszú távon a reálbér megegyezik a nominálbérreL
d) hosszú tá von a reálbér megegyezik a munka termelékenységéveL 9.
9.1.3. Mind a négy aggregált kínálati modell szerint a kibocsátás
a) akkor nagyobb a potenciális kibocsátásnál, ha a tényleges árszínvonal meghalad-
ja a várt árszínvonalat.
b) csökken, ha változatlan tényleges árszínvonal mellett a várt árszínvonal nő.
d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.
9.1.4. A ragadós nominálbérek modellje szerint a rövid távú aggregált kínálati görbe pozi-
tív meredekségű, mert
a) az árszínvonal emelkedése következtében a rögzített nominálbér adon értéke mellen
a reálbér csökken, s így emelkedik a keresen munkamennyiség és a foglalkoztatás.
b) az árszínvonal emelkedése folytán az egységnyi munkára jutó reálbér csökken , s
emiatt a rnunk:ások többet dolgoznak, hogy továbbra is biztosíthassák a megszo- 9.
kott életszínvonalukat.
c) az árszínvonal emelkedése következtében a reálbér csökken, tekintet nélkül a
nominálbérek alakulására.
d) az árszínvonal emelkedésének hatására a válialatok többet termelnek, tekimet
nélkül a reálbérek alakulására, mert nagyobb bevételre számítanak.
9.1.5. A ragadós bérek modelljében, ha a kjbocsátás nő, és nincsen kínálati sokkhatás,
akkor a reálbérek
a) emelkednek. 9.
b) csökkennek.
c) nem változnak.
d) változása nincs egyértelműen meghatározva.
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHlLLIPS-GÖRBE 99
9.1.6. A ragadós nominálbérek modelljében a foglalkoztatás bővül, ha

a) egy új bérmegállapodás megkötésének következtében nő a reálbér.
b) bevándorlás következtében emelkedik a munkakínálat.
c) emelkedik a várt árszínvonal.
d) adott nominálbér mellett emelkedik az árszínvonal.
9.1 .7. Ha az aggregált kínálat ragadós nominálbéres modelljében a nominálbérek megálla-
pítása után az árszínvonal emelkedik, akkor rövid távon
a) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert emelkedik a munka határterméke.
b) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert csökken a munka termelékenysége.
c) a vállalatok növelik a foglalkoztatást, mert nagyobb foglalkoztatás mellett telje-
sül a reálbérnek és a munka határtermékének egyenlősége.
9.1.8 . A ragadós nominálbérek mode!Uében, ha a bérmegállapodás megkötése után az
árszínvonal váratlanul csökken, akkor ez a változás
a) csökkenti a tényleges reálbért.
b) csökkenti a foglalkoztatást.
c) növeli a tervezett reálbért
d) csökkenti a potenciális kibocsátást.
é- 9.1.9. A téves helyzetmegítélés modelljének feltevései közé NEM tartozik a következő :
a) az árak ragadósak;
b) a nominálbérek rugalmasak;
c) a munkapiacon egyensúly van;
d) a munkavállalók összetévesztik a nominál- és reálbéreket.
9.1.10. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor a téves helyzetmegítélés modelljé-
ben rövid távon
j.
a) a tényleges reálbér csökken.
b) a várható reálbér és a nominálbér is nő.
9.1.11. A téves helyzetmegítélés modellje szerim az aggregált kereslet növekedésének hatá-
sára bekövetkező gazdasági fellendülés során
a) a nominálbérek emelkednek, míg a reálbérek csökkennek.
b) a nominálbérek és a reálbérek is nőnek.
s. c) a nominálbérek és a reálbérek is visszaesnek.
s d) a nominálbérek csökkennek, míg a reálbérek nőnek.
J-
9.1.12. Tegyük föl, hogy a ragadós nominálbérek vagy a téves helyzetmegítélés modellje
érvényesül. Ha a kibocsátás rövid távon a potenciális kibocsátás szintje fölött van,
a akkor kormányzati beavatkozás és exogén sokkok hiányában mindkét fenti modell-
ben a hosszú távú egyensúly létrejötte során
et a) a nominálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest.
b) a reálbérek nőnek a rövid távú egyensúlyi helyzethez képest.
s, c) Az a) és b) válasz is helyes.
9.1.13. Az információhiány modelljében az árszínvonal emelkedésének hatására a kibocsá-
tás nő, mert
a) az árszínvonal emelkedése folytán a reálbér csökken.
100 9. FEJEZET A<
b) a termelők termékük pénzárának emelkedését relatív árnövekedésnek vélile 9.

c) vannak ragadós áras vállalatok is a gazdaságban.
d) a termelők várakozásai nem racionáJisak.
9.1.14. Az információhiány modelljében
a) az árak rövid távon merevek.
b) az árkiigazítás mikro szintű költségei magyarázzák a makroszintű ármercvséget.
c) a szereplők aszimmetrikusan informáltak az aggregált árszint alakulásáról. 9.
d) a nem ván áremelkedés a termelőket a kibocsátás fokozására ösztönzi.
9.1.15. Az információhiány modelljében akkor következik be recesszió az aggregált keres-
let visszaesésének hatására. ha a termelők a saját termékük
a) áremelkedésének ütemével megegyező intlációt várnak.
b) áremelkedésének üteménél alacsonyabb intlációt várnak.
c) áremelkedésének üteménél magasabb intlációt várnak.
9.1.16. Az információhiány modelljében az árak váratlan emelkedése esetén a termelők úgy 9.
érzik, hogy termékük relatív ára ...... , és ezért a termelést .......
a) nőtt; növelik.
b) nőtt; csökkentik.
c) csökkent; növelik.
d) csökkent; csökkentik.
9.1.17. A ragadós árak modelljében az aggregáJt kereslet változására 9.
a) minden vállalat módosítja termékének árát.
b) a vállalatok nem módosítják termékeik árát.
c) néhány vállalat módosítja termékének árát.
d) nem változik a kibocsátás.
9 .l. l 8. Ha az árszínvonal váratlanul emelkedik, akkor az információhiány modelljében 9·
a) a termékek relatív ára nő, így a termelők növelik a kibocsátást.
b) a termelők úgy gondolják, hogy termékük relatív ára emelkedik, így növelik a
kibocsárást.
c) a termelők az infláció rniatt visszafogják a kibocsátást.
d) Egyik fenti válasz sem helyes. 9.
9. l. 19. A ragadós árak modelljében. minél nagyobb a ragadós árakkal működő vállalatok
aránya (s), rövid távon annál
a) meredekebb lesz az aggregáJt kínálari görbe.
b) laposabb lesz az aggregált kínálari görbe.
c) kevésbé változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének hatására.
d) nagyobb rnértékben változik az árszínvonal az aggregált kereslet növelésének
hatására.
e) A b) és c) válasz is helyes.
9.1.20. Tegyük föl, hogy kezdetben a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termel. Ha 9.
ekkor az aggregált kereslet nem várt módon nő, akkor a ragadós árak modelljében
a) a ragadós árakkal rendelkező vállaJatOk növelik termelésüket és termékük árát is.
b) a rugalmas árakkal rendelkező vállalatOk növelik termelésüket és termékük árát.
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE 10 1
9.1.21. A ragadós árak modellje szerint

a) minden vál lalat azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira.
b) egyetlen vállalat sem reagál azonnali árváltozással a kereslet változásaira.
c) a vá1lalatok egy része azonnali árváltozással reagál a kereslet változásaira, másik
része pedig nem változtat árat rövid távon.
d) a rövid távú aggregált kínálali görbe vízszintes.
9.1.22. A ragadós árak és az információhiány modelljének előrejelzéseszerint
a) az aggregált kínálari görbe viszonylag lapos (dYidP nagy) lesz az ingadozó inflá-
ciójú országokban.
b) az aggregált kínálari görbe viszonylag meredek (dYidP kicsi) lesz az ingadozó
inflációjú országokban.
c) az aggregált kínálati görbe meredeksége nem függ a múltbeli inflációs tapaszta-
latoktól.
d) Egyik femi válasz sem helyes.
9.1.23. A reálbérek csökkenése nélkül is bekövetkezhet a gazdasági fellendülés az aggregált
kínálat
a) mindegyik modelljében.
b) merev nominálbérekre épülő modelljében.
c) azon modelljében. amely a munkások téves helyzetmegítélésére épül.
d) ragadós árakra épülő modelljében.
9.1.24. A munkakínálati görbe bérrugalmassága fonros szerepet játszik
a) a ragadós nominálbérek modelljében.
b) a téves helyzetmegítélés modelljében.
9.1.25. A reálbér kontraciklikusan mozog
a) a ragadós bérek modeJljében és a téves helyzetmegítélés modeJljében.
b) az információhiány rnodelljében és a ragadós árak modelljében.
9. 1.26. Egyik - tankönyvben szereplő - aggregált kínálati modcll szerint sem igaz, hogy
a) a kibocsátás nagyobb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal megha-
ladja a várt árszínvonalal.
b) a kibocsátás egyenlő lesz a potenciális kibocsátással, ha az árszínvonal megegye-
zik a várt árszínvonallaL
c) a kibocsátás kisebb lesz a potenciális kibocsátásnál, ha az árszínvonal kisebb a
várt árszínvonalnál.
d) a hosszú távú kínálat nem függ az árszínvonaltóL
e) a kibocsátás egyenlő a potenciális kibocsátással a várakozásoktól függetlenül.
9.1.27. A rövid távú Ph illips-görbe
a) fölfelé tolódik, ha nő a várt inflációs ráta.
b) azonnal fölfelé tolódik, ha nő a tényleges inflációs ráta, de nem változik a várt
inflációs ráta.
c) függőleges a munkanélküliség természetes rátájánál.
102 9. FEJEZET A
9.1.28. A Phillips-görbe összefüggés értelmében 9

a) rövidtávon nem érvényes a klasszikus dichotómia.
b) a vártnál nagyobb infláció recesszióval jár együtt.
c) az inflációt a gazdaság keresieri oldala határozza meg.
d) az inflációs várakozások lassan alkalmazkodnak.
9.1.29. A rövid távú Phillips-görbe alapján az infláció váratlan felgyorsulása csökkenti a
munkanélküliségi rátát, ha az
a) az aggregált kereslet váratlan emelkedéséből ered.
b) a termelési költségek váratlan növekedéséből ered.
c) Mindegyik fenti válasz helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes, mert az a) és b) alan megjelölt exogén inflációs
sokk egyaránt növeli a munkanélküliségi rátát.
9.1.30. Az alábbi ábrán egy gazdaság rövid távú Phillips-görbéjét tümerrük fel , a gazdaság
pillanatnyi helyzetét pedig az A ponttal jelöltük. Tegyük fel, hogy ebből a kiinduló
helyzetből a jegybank olyan dezinflációs lépéseket tesz, amelyre a gazdasági sze-
replők előzetesen nem számítortak. Ezek hatására a gazdaság rövid távon ... ... ... .
pontba, hosszú táv on azonban .......... pontba kerülhet.
n'
'
''
l
c• - ---- ~- --------- '
D: E
0'---- - - - --'--- -- -- - u
a) a C; a D
b) az E; az F
c) a B ; az A
d) az E; a D
r AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE 103
9.1.31. Az alábbi ábra egy gazdaság keresJeti és kínálari oldalának néhány összefüggését
mutatja. Tegyük fel, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzet bosszú távú kiigazodása
közben a gazdaságot nem éri külső sokkhatás vagy állami beavatkozás, és nincs
gazdasági növekedés sem. Ennek alapján a rövid távú jövedelemszint ..... , a rövid
távú árszínvonal ........ . a hosszú távú jövedelemszint ............. , a hosszú távú
a árszínvonal pedig ............ .
a) Y1; P1 : Y2: P 1•
b) Y1 ; P 1; Y1; Pr
c) Y1 ; P2; Y2; P2•
d) Y1; P2 ; Y3; P1 •
s
p
g LRAS
6
PJ
p2 SRAS
pl
AD
o y
yl y2 YJ
9.1.32. Tegyük föl, hogy az emberek 50%-os valószínűséget tulajdonítanak a 10%-os inflá-
ció bekövetkeztének, és szimén 50%-os valószínűséget tulajdonitanak az 5 %-os
infláció előfordulásának. Az adott gazdaságban a Phillips-görbe egyenlete u = 6 +
+ 0,8(n' - n). Ha az adon gazdaságban az inflációs ráta 10 %-os lesz, akkor a
rnunkanélküliségi ráta
a) 8 %-os lesz.
b) 6%-os lesz.
c) 4%-os lesz.
d) 2 %-os lesz.
9.1.33. A munkanélküliségi ráta
a) gyorsuló infláció esetén egyen l ő a természetes rátával.
b) egyen lő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt
inflációs rátával , és kínálari sokk sem érte a gazdaságot.
c) a Phillips-görbe elmélete szerint az inflációs ráta és a várakozások függvénye.
d) Egyik fenti válasz scm helyes.
9.1.34. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája
alá süllyed, akkor
a) költséginflációról beszélherünk.
b) keresJeti inflációról beszélhetünk.
c) kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot.
d) stagflációról beszélherünk.
104 9. FEJEZET AG
9.1.34. Ha az infláció csökkenésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája Az

fölé nő, akkor lehetséges, hogy Az
a) kedvező kínálari sokk éne a gazdaságot.
b) kedvezőtlen kínálari sokk érte a gazdaságot.
c) az állam restrikúv gazdaságpolitikát alkalmazou, és ez váratlanul érte a gazdasá-
gi szereplőket.
9.1.36. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája
fölé nő, akkor
a) költséginflációról beszélhetünk.
b) keresJeti inflációról beszélhetünk.
c) az aggregált kereslet növekedésével járó sokk érte a gazdaságot.
9.1.37. Az infláció csökkentése
a) a hiszterézis-hipotézis szerint megnöveli a munkanélküliség természetes rátáját.
b) racionális várakozások és előre bejelentett, hiteles gazdaságpolitika esetén ki- 9.
sebb áldozatot igényel, mint adaptív várakozások esetén.
9 .l. 38. Ha egy gazdaságban egy adou időszakban a tényleges kibocsátás növekedési üteme
meghaladja a potenciális kibocsátás növekedési ütemét, akkor on
a) a munkanélküliségi ráta biztosan kisebb lesz a természetes mw1kanélküliségi rá- 9.
tá nál.
b) a munkanélküliségi ráta biztosan csökken, de lehet, hogy nagyobb a természetes
rátánál.
c) a munkanélküliségi ráta lehet, hogy emelkedik.
9.1.39. Tegyük föl, hogy az inflációs várakozások adaptívak, és a kormányzat olyan expan- 9
zív politikát folytat, amelynek hatására az inflációs ráta 5%-ról 10%-ra növekszik,
és utána tartósan l O% is marad. Ekkor
a) a rnunkanélküliség tartósan a természetes rátája alá süllyed.
b) a munkanélküliség átmenetileg a tennészetes rátája alá süllyed.
c) a munkanélküliség marad a természetes rátáján.
d) a munkanélküliség átmenetileg a természetes rátája fölé növekszik, mert a gazda-
sági szereplők az infláció növekedése után a csökkenésére számítanak.
9 .1.40. A munkanélküliségi ráta
a) gyorsuló infláció esetén egyenlő a természetes rátával.
b) adaptív várakozások mellctt rövid távon növekszik, ha lassul az infláció.
c) egyenlő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt
inflációs rátával.
d) a természetes ráta hipotézis szerim hosszú távon nem gyorsuló infláció rnellett
nem csökkenthető a természetes ráta alá.
e) A b), c) és d) válasz is helyes.
/) A c) és d) válasz is helyes.
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE 105
Az alábbi ábra az 9.1.41 - 43. kérdésekre vonatkozik.

Az ábrán az A pont egy gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét mutatja.
p LRAS
ADI
o L . , __ _ _ _ __ _..J...__ ___ y
9.1.41. Az A pontbeli rövid távú egyensúlyi helyzetben

a) a várt árszínvonal értéke nagyobb a tényleges árszínvonal értékénéL
b) a tényleges árszínvonal értéke nagyobb a ván árszínvonal értékénéL
c) a tényleges és a várt árszínvonal értéke megegyezik egymással.
d) a fenti ábra alapján megállapíthatatlan, hogyan viszonylik egymáshoz a tényleges
és a várt árszínvonal.
9.1.42. Ha nincsen kormányzati beavatkozás és egyéb exogén sokk, akkor a gazdaság hosszú
távú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra
a) B pontja mutatja.
b) C pontja mutatja.
c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen.
9.1.43. Aktív stabilizációs politika és változatlan várakozások esetén a gazdaság hosszú
távú egyensúlyi helyzetét a fenti ábra
a) B pontja mutatja.
b) C pontja mutatja.
c) B és C pontja közötti pont mutatja az LRAS egyenesen.
106 9. FEJEZET A
9.2. Feladatok
9.2.1. Az alábbi ábra egy gazdaság aggregáll kínálari (AS) görbéjét mutatja adott nominál-
bérszint mellett. A jelenlegi árszínvonal P0 , a jelenlegi jövedelem Y0 .
p
AS
~----------~-----------Y
~)
a) Tegyük föl, hogy a munkavállalók és a vállalkozók olyan ár-bér megállapodást

körnek, amely szerint a nominálbérek a mindenkori árszínvonal-emelkedés szá-
zalékos mértékének felével növekednek. Rajzolja meg az aggregált kínálari gör-
bét a megállapodás figyelembe vételével! Jelölje a görbét AS(a)-val!
b) Tegyük föl, hogy az ár-bér megállapodás szerint a nominálbérek az árszínvonal
növekedésével megegyező ütemben emelkednek. Rajzolja meg az aggregált kí-
nálati görbét az új megállapodás figyelembe vételéve l! Jelölje a görbét AS(b)-vel!
9.2.2. Egy gazdaságban az aggregált kínálatot a ragadós nominálbérek modellje írja le.
Ismert a termelési függvény Y = .JKi; a rögzített tőkeállomány nagyságaK = 6400;
a bérmegállapodás során tervezett reálbér w = 2. A nominálbért a bérmegállapodás
idején a W = w· P' szabály alapján határozták meg.
a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét!
b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari függvény egyenletét!
c) Számítsa ki a megállapított nominálbér értéké!. ha a jelenlegi árszínvonal P =
= 2,25, a jelenlegi reáljövedelem pedig Y = 1800!
9.2.3. Egy gazdaságban a kmálati oldalt a ragadós nominálbérek rnodellje írja le. Ismenek
az alábbiak:
- a termelési függvény Y = .JKi;
- a rögzített tőkeállomány nagysága K = 9000:
- a tervezett reálbér w = l;
- a munkaerő-állomány L = 2500.
a) Határozza meg a potenciális kibocsátás nagyságát és a munkanélküliség termé-
szetes rátáját!
b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálati görbe egyenletét!
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE 107
9.2.4. Egy gazdaságban az aggregáll kínátatra a téves helyzetmegítélés modellje jellemző.

A gazdaság termelési függvénye rövid távon Y = 32.fi egyenletű. A munkake-
reslet a tényleges reálbér függvénye. a munkakínálat pedig a várt reálbér függvé-
2
nye. A munkakínálati görbe egyenlere L5 =
~
(W
p• ) , ahol W a várt reálbér. Tud-
p•
juk, hogy a rugalmas nominálbér mozgása mindenkor létrehozza a munkakereslet
és -kínálat egyenlőségéL
a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét!
b) Ebben a gazdaságban a reálbérek
l. prociklikusan alakulnak (fellendülés esetén nőnek, visszaesés esetén csökken-
nek).
2. a gazdasági ciklustól teljesen függetlenek.
3. kontraciklikusan alakulnak (fellendülés esetén csökkennek, visszaesés esetén
nőnek).
4. alakulásáról a fentiek alapján semmit nem tudunk mondanj.
9.2.5. Egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. Ismertek az alábbiak:

- a termelési függvény Y = 16Jl.;
- a munkakínálati függvény L
5
=(; J;
a munkaerő-á llomány L = J0;
- a nominálbér mozgása mindenkor létrehozza a munkakereslet és -kínálat egyen-
lőségéL
a) Határozza meg a rövid távú kínálari görbe egyenletét, a potenciális kibocsátás
értékét, valarrunt a munkanélküliség természetes rátáját!
b) Adja meg a rövid távú kínálali görbe egyenletét logaritmált formában!
9.2.6. Tegyük föl , hogy egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. A
következő ábra a munkapiacot ábrázolja. A függőleges tengely a nominálbér (W)
értékét mutatja. Az ábra negatív meredekségű görbéje a munka határtermékének
értékét mutatja a fennálló P 1 árszínvonalnáL A munkakínálat a várt reálbér függvé-
w
P, ·MPL
e l
l, l
o Í~~---------------- L
108 9. FEJEZET
nye, és az ~ pozitív meredekségú görbe a munkakínálat görbéje, amely akkor

érvényesül, ha a várt árszínvonal éppen egyenlő P 1-gyel.
a) Jelölje az ábrán A ponnal a munkapiac egyensúlyi helyzetét és jelölje a nominál-
bér és a foglalkoztatás értékér!
b) Tegyük föl, hogy az árszínvonal P 1-hez képest 10 %-kal, P 2-re emelkedik, mi-
közben a várt árszínvonal értéke nem változik. Mutassa meg az ábrán, hogyan
hat ez a változás a munka határtermék-értékének görbéjére, az egyensúlyi nomi-
nálbérre és a foglalkoztatás nagyságára! Jelölje B pomtal a munkapiac megválto-
zon egyensúlyi helyzetét! Hogyan változik a reálbér?
c) Tételezzük föl. hogy az árszínvonal tovább már nem változik. viszont a várakozá-
sok alkalmazkodnak a megnövekeden árszínvonalhoz. Mutassa meg az ábrán a
várakozások alkalmazkodásának hatását az egyensúlyi nominálbérre és a foglalkoz-
tatásra. Jelölje C pomtal a kialakult helyzetet! Hogyan változnak a reálbérek B pom-
hoz képest? Hogyan alakulnak a reálbérek a kiinduló helyzetbeli A ponthoz képest?
9.2.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az információhiány modellje érvényesül, s egy
p
tejtermelő kínálaLi görbéjét a Q= a· ;~ egyenlet írja le, ahol Q a terme l ő által
kínált tem1ékmennyiség, a pozitív konstans. PIr) a tej ára és P' a várt árszínvonal.
Az a), b) és c) kérdésben tegyük föl, hogy a tej piacát nem éri relatív keresJeti sokk,
s így a tej ára éppen az általános árszínvonallal megegyező ütemben emelkedik
(termelőnk persze nem tudja ezt). Tételezzük föl wvábbá, hogy az árszínvonal és
így a tej ára is 10 %-kal növekszik.
a) Mivel az adott gazdaságban az aggregált kereslet gyakran ingadozik, ezért a
termel ő a tej áremelkedését 80%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésé-
nek fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószínűséggel a relatív kereslet változá-
sának. Körülbelül hány százalékkal fogja növeini a termelő a kibocsátást az ár-
színvonal (és a tej árának) 10 %-os emelkedése folytán?
b) Tegyük föl most. hogy a kérdéses gazdaságban az aggregált kereslet ritkábban
ingadozik, s ennél fogva termelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószínűséggel az
árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív kereslet növekedé-
sének tulajdonítja. Ilyen feltevés mellett körülbelül hány százalékkal fogja növeini
a termelő a kibocsátás! az árszínvonal (és a tej ára) 10%-os emelkedése miatt?
c) A fenti példa alapján milyen összefüggés mutatkozik a rövid távú aggregált kíná-
lat árszínvonalra való rugalmassága és az aggregált kereslet stabilitása közöu?
Mi az összefüggés oka az információhiány modelljében?
A d), e) és j) kérdésben tegyük föl, hogy az általános árszínvonal nem változik, dc
a tej keresiere megnőll s így az ára 10%-kal emelkedcu.
d) Most ismét tételezzük fel, hogy termelőnk a tej áremelkedését 80%-os val ószínű
séggel az árszínvonal emelkedésének fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószí-
nűséggel a relatív kereslet változásának. Körülbelül hány százalékkal fogja nö-
velni a termelő a kibocsátásta 10%-os tejáremelkedés hatására?
e) Most ismét azt tesszük föl, hogy terrnelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószí-
nűséggel az árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív ke-
resle! növekedésének tulajdonítja. llyen feltevés mellett körülbelül hány száza-
lékkal fogja növeini a tem1elő a kibocsátás t l 0 %-os tejáremelkedés rniatt?
J) Az infláció milyen társadalmi költségére következtethetünk a d) és e) kérdés
kapcsán?
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE 109
9.2.8. Tegyük föl. hogy egy gazdaságban a ragadós árak modellje érvényesül, és a raga-
dós árakkal működő vállalatok aránya s. A rugalmas áras vállalatok áraikat a Pr=
= P+ a· (Y -Y) egyenlet alapján képzik, mig a ragadós áras vállalatok Ps= r +a ·
·(Y' -Y) egyenlet alapján, ahol a pozitív konstans. A ragadós áras vállalatok vár-
ható kibocsátásként a potenciális kibocsátást tekintik (Y' =f).
Az általános árszínvonal a két vállalatcsoport árainak súlyozou átlagával egyenlő.
a) Adja meg az árszínvonalat a várható árszínvonal és a kibocsátásnak a potenciális
kibocsátástól való eltérésének függvényében!
b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari görbe egyenletét!
c) A rövid távú aggregált kínálari görbe egyenlere alapján hogyan hat a rövid távú
aggregál! kínálati görbére, ha növekszik az aggregált kereslet ingadozásának gya-
korisága, s emiatt nő a rugalmas árakkal működő vállalatok aránya?
d) Tegyük föl, hogy minden vállalat ragadós árakkal működik. Ekkor milyen lesz a
rövid távú aggregált kínálali görbe?
e) Milyen lesz az aggregált kínálari görbe, ha minden vállalat rugalmas árak mellett
működik?
9.2.9. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkanélküliség természetes rátája 5%-os.
Az emberek 10 százalékos inflációra számítanak, de a központi bank a pénzmennyi-
ség növekedési ütemének csökkentésével váratlanul 5 százatékra nyomja le az inflá-
ciós rátát.
a) A megfelelő AD és AS görbék berajzolásával mutassa meg a bal oldali ábrán
ennek a politikának az árszínvonalra és a kibocsátásra gyakorolt hatását!
b) A rövid távú és hosszú távú Phillips-görbét mutató jobb oldali ábrán pedig mu-
tassa be ennek a politikának az inflációs rátára és a munkanélküliségi rátára
gyakorolt hatását!
AD-AS modell Phillips-görbe

Árszín- Inflációs
vonal, P ráta. 1r
1.10 AS, 10
1,05 7.5
1,00 5
2,5
AD,
o y o
5
Reáljövedelem Munkanélküliségi ráta
1 10 9. FEJEZET
9.2.10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a Phillips-görbe 1C =1r' +~ - 3 egyenletű, ahol
u
u a munkanélküliségi ráta százalékpontos énéke.
a) A fentiek alapján mekkora az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes
rátája?
b) Tegyük föl, hogy a !-edik időszaJera vonatkozó inflációs várakozásokat a 1r; = 7r,_1
összefüggés fejezi ki. Ha a kormányzat expanzív politikája miatt az inflációs ráta
mjnden évben 3 százalékponrtal nagyobb, mint az előző évben, akkor mekkora a
munkanélküliségi ráta?
25
9.2.1 L Egy gazdaság Phillips-görbéje adaptív várakozások mellett 1r, = 1e; + - 5. Az
u
adaptív várakozásokat ebben a feladatban a 1r; = 1C, _1 egyenlet írja le, vagyis a r-
edik időszakra várt inflációs ráta egyenlő a megelőző, (r - 1)-edik időszak inflációs
rátájával.
a) Mckkora a munkanélküliség természetes rátája?
b) Mekkora az inflációs ráta évenkénti változása, ha a munkanélküliségi rátát a kor-
mányzat keresletszabályozó (fiskális és monetáris) politikával állandóan u = 3 %-on
tartja?
*9.2.12. Egy gazdaság aggregált kínálati görbéjének egyenletc Jogaritmált formában y=

=y+ 2( p- p' ), ahol a kisberűle a megfelelő változók természetes alapú logarirmu-
saü jelölik.
Ezenfelül ismert a tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás logaritmusának
különbsége, valamint a munkanélküliség tényleges és természetes rátájának különb-
sége közötti összefüggés y - y =-0,5(u- u"), ahol u· a munkanélküliség természe-
tes rátáját jelöli.
Adja meg a kínálali görbéből következő Phillips-görbe egyenletét!
T
10.FEJEZET
>l
A makroökonómia
s
mikroökonómiai megalapozása
a
a
1 0 .1. Feleletvála sztás
10.1.1. A keynesi fogyasztási függvényben a fogyasztás

a) a reálkamatláb növekvő függvénye.
b) a reálvagyon növekvő függvénye.
c) a reáljövedelem növekvő függvénye.
d) a reáljövedelem csökkenő függvénye.
10.1.2. A keynesi fogyasztási hipotézis szerim
a) a kamatláb növekedésével csökken a fogyasztás.
b) a jövedelem növekedésével csökken az átlagos fogyasztási hajlandóság.
c) a jövedelem növekedésével csökken a fogyasztási határhajlandóság.
d) a jövedelem növekedésével csökken az autonóm fogyasztás.
10.1.3. Melyik NEM tartozik a szekuláris pangásról vallott közgazdasági nézetek közé?
a) A pangást az alacsony fogyasztási kereslet váltja ki.
b) Fiskális politikai expanzió nélkül nem lehet kilábalni a recesszióbóL
c) A pangás ideje alan a megtakarítás egyre növekszik.
d) A megtakarítás értéke végig túl alacsony.
10.1.4. A hosszú távú fogya ztási függvény
a) meredekebb, mint a rövid távú fogyasztási függvény.
b) meredeksége megegyezik a rövid távú fogyasztási függvény meredekségével.
c) laposabb a rövid távú fogyasztási függvénynél.
d) egybeesik a rövid távú fogyasztási függvénnyeL
10.1.5. A reálkamatláb emelkedésének hatására a fogyaszték intertemporális döntésénél
megjelenő helyenesítési hatás
a) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá válnak a második
időszak javai az elsőhöz képest.
b) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert az első időszaknak nagyobb a
határhaszna.
c) növeli a második időszaki fogyasztást, mert nem érvényesül a ricardói ekviva-
lencia.
d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert nagyobb megtakarításra ösztönzi
az egyéneket.
112 10. FEJEZET Al\
10.1.6. Azok a fogyasztók, akiknél a hitelfelvételi korlát effektív, 10.1

a) nem végeznek optimalizálást.
b) az első időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelellllnel egyenlő.
c) a második időszaki fogyasztás a második időszaki jövedelemmel egyenlő.
d) nem érnek el maximális hasznosságot.
10.1. 7. A Fisher-féle fogyasztási elmélet szerint várhatóan csökken a jelen időszaki háztar- 10.1
tási megtakarítás, ha
a) emelkedik a kamatláb értéke.
b) a bankok és a költségvetés olyan kedvezményes hitelkonstrukciókat (lakáshitel,
diákhitel stb.) dolgoznak ki, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre.
c) emelkedik a jelen időszaki jövedelem.
d) növekszik a jövő relatív fontossága az egyén értékítéletében.
l 0.1. 8. Az alábbi ábrán egy olyan fogyasztó intertemporális költségvetési korlátját és a 1O.
fogyasztási pontjának meghatározásához szükséges közömbösségi görbéjét tüntet-
tük fel, aki a Fisher-féle fogyasztási modell szerint viselkedik. Ez a fogyasztó
10.
L __ ___.__ _ _ _ _ _ __ ri, cl 10.
a) idős személy lehet, aki korábbi megtakarításait éli fel.

b) egyetemista lehet, aki szeretne diákhitelt fe lvenni , de nem kap, mert rosszak az
elhelyezkedési kilátásai.
c) középkorú személy lehet, aki jelentős megtakarításokat eszközöl a folyó jövedel-
méből.
d) a fentiek közül bármelyik lehet azonos valószínűségge l.
10.1.9 . A két időszakos Fisher-modellben, ha a fogyasztó az l. (jelen) időszakban kölcsön- l O.
vevő, akkor a reálkamatláb emelkedésével
a) jelenbeli fogyasztása biztosan nő.
b) jelenbeli fogyasztása biztosan csökken.
c) jelenbeli fogyasztása biztosan nem változik.
d) jelenbeli fogyasztása nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
10 .1.1 O. A fogyasztás életciklus-hipotézise sze r int
a) az életpálya mentén a megtakarítás simább pályát követ, mint a fogyasztás . 10.
b) az aktív életszakaszban a megtakarírási ráta magasabb, mint a nyugdíjas évek
alatt.
c) a fogyasztási hányad minden életkorban ugyanakkora.
d) a megtakarítás vagyonhoz viszonyított aránya az é letpálya mentén állandó.
AMAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA 113
10.1.11. Az életciklus-hipotézis szerint a megtakarírási ráta ceteris paribus abban az ország-

ban lesz magasabb, amelyikben
a) nagyobb a fiatalkorú népesség aránya.
b) nagyobb a középkorú népesség aránya.
c) nagyobb az időskorú népesség aránya.
10.1.12. Tegyük föl, hogy egy új gyógyszer föltalálásának következtében az emberek várha-
tó élettartama átlagosan 10 évvel megnövekszik. Az életciklus-modell szerint a fenti
válrozás hatására változatlan rendelkezésre álló jövedelem mellett
a) a (jelenbeli) fogyasztás csökken.
b) a (jelenbeli) fogyasztás nő.
c) a (jelenbeli) fogyasztás nem változik.
d) a (jelenbeli) fogyasztás alakulása kiszámíthatatlan.
10.1.13. Tegyük föl, hogy egy életciklus-modell szerim gondolkodó fogyasztó még 20 évig
lesz aktív, s ez alan éves jövedelme várhatóan 2 millió Ft. Nyugdíjazása után várha-
tóan még 20 évig él, s ez alatt várhatóan évi 0,5 millió Ft nyugdíjat élvez (?!) .
Jelenlegi vagyana 20 millió Ft. A reálkamatláb zérus. E fogyasztó jelenlegi éves
fogyasztása
a) l ,25 millió Ft.
b) 2 millió Ft.
c) l ,75 mi llió Ft.
10. J. l 4. A fogyasztási hányad kontraciklikusan mozog (fellendülés esetén csökken, recesszió
esetén nő)
a) a keynesi fogyasztási függvény szerint.
b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint.
c) Az a) és b) válasz is helyes .
10.1.15. Változatlan jövőbeni jövedelemre vonatkozó várakozások mellett a folyó jövede-
lemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság ............... .... a keynesi fogyasztási
függvény szerint, mim az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise
szerim.
a) magasabb
b) alacsonyabb
c) ugyanakkora
d) magasabb, alacsonyabb vagy ugyanakkora is lehet
10. l. l 6. Az életciklus-hipotézis és a keynesi fogyasztási kereslet közötti kapcsolat megte-
remthető oly módon, hogy a vagyon növekedése miatt a fogyasztásban bekövetke-
zen növekedést
a) az auwnóm fogyasztási keresletben bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg.
b) az autonóm fogyasztási keresletben bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg.
c) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett növekedésnek feleltetjük meg.
d) a fogyasztási határhajlandóságban bekövetkezett csökkenésnek feleltetjük meg.
10. 1. l 7. Az életciklus-hipotézis sze ri nt a fogyasztó életpályája során
a) egyenletes fogyasztási szint elérésére törekszik.
b) egyenletes jövedelmi szim elérésére törekszik.
c) elégséges megtakarírási szint elérésére törekszik.
114 10. FEJEZET
10. 1.18. Az életciklus-hipotézis fogyasztási függvénye melyik alábbi körülményt nem veszi J(
figyelembe?
a) Vagyon.
b) Költségvetési deficit.
c) Nyugdíjig hátralévő évek száma.
d) Nyugdíjasként eltöltön évek száma. 11
10.1.19. Tegyük föl, hogy egy fogyasztójelenlegi reálvagyana W, várható átlagos munkajö-
vedelme pedig Y, nyugdíjazása előn még 25 évet kíván dolgozni, s várhatóan még
50 évet él. Az életciklus-hipotézis alapján ennek a fogyasztónak a fogyasztás i függ-
vénye
a) C= 0,02 W + 0,75Y.
b) C= 0,2 W + 0, 75f.
c) C= 0,02W + 0.5Y.
d) C= 0,2W + 0,5Y.
10.1.20. A hitelfelvételi korlátok létezése u
a) növeli a megtakarírási rátát.
b) növeli a fogyasztás függését a folyó jövedel emtőL
10.1.21. A permanens jövedelem hipotézise szerint. ha a kormányzat átmenetileg csökkenti
az adókat, akkor
a) a fogyasztök az adók csökkenésének ménékével növelik megtakarításaikat H
b) a fogyasztök az adók csökkenésének mértékével növelik fogyasztásukat
c) a fogyasztök az adók csökkenésének MPC-szeres mértékével növelik megtakarí-
tásaikat.
10.1.22. A permanens jövedelern hipotézise szerint
a) az egyének jövedelmét csak permanens tényezők befolyásolják. H
b) az egyének jövedelmét el sőso rban átmeneti tényezők befolyásolják.
c) az egyének megtakarítását elsősorban permanens tényezők befolyásolják.
d) az egyének fogyasztását el sősorban permanens tényezők határozzák meg.
10.1 .23. A permanens jövedelem hipotézise alapján átmeneti adócsökkentés hatására
a) a fogyasztás növekszik.
b) a megtakarítás növekszik.
c) a permanens jövedelem növekszik. H
d) az átmeneti jövedelem csökken.
10. 1.24 . A permanens jövedelem hipotézise alapján tartós adókulcs emelés hatására
a) a fogyasztás csökken.
b) a permanens jövedelem növekszik.
c) a megtakarítás növekszik.
d) az átmeneti jövedelem csökken.
10. 1.25. A fogyasztás permanens jövedelem hipotéziseszerint egy évről évre erősen változé-
kony jövedelemmel rendelkező szabadúszó basszusgitáros megtakarítási rátája
a) szűkös időszakokban (alacsony folyó jövedelem mellett) magasabb.
b) a bő esztendőkben (magas folyó jövedelem mellett) magasabb.
c) minden évben nagyjából ugyanakkora.
d) nyugdíjba vonulása után magasabb.
A MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA 115
10.1.26. A permanens jövedelem hipotézise sze ri nt gazdasági fellendülés idején a fogyasztás

a) a jövedelemnél nagyobb arányban emelkedik.
b) a jövedelemnél kisebb arányban emelkedik.
c) a jövedelemmel megegyező arányban emelkedik.
d) Mindegyík fenti válasz helyes.
10.1.27. Az empirikus megfigyelések tanúságaszerint fellendülés idején csökken az átlagos
fogyaszrási hajlandóság. A permanens jövedelem hipotézise szerint ennek a jelen-
ségnek az oka, hogy
a) a fellendüléseket általában a fogyasztás emelkedése idézi elő.
b) fellendülés idején a permanens jövedelem értéke meghaladja a folyó jövedelem
értéké t.
c) fellendülés idején a folyó jövedelem értéke nagyobb a permanens jövedelem
értékénél.
10.1.28. Ingadozó jövedelmei ellenére annak a személynek lesz időben legegyenletesebb
(kisimítottabb) a fogyasztása, aki
a) az életciklus-hipotézis szerint viselkedik.
b) a permanens jövedelem hipotézise szerint viselkedik, s öt év jövedelmének sú-
lyozott átlagát tekinti permanens jövedelemnek.
c) a keynesi fogyasztási hipotézis szerint viselkedik.
d) Ebben a tekintetben az említen modellek ugyanazt a magatartást feltételezik.
10. 1.29. A fogyaszták által átmenetinek tekintett jövedelemváltozásoknak kisebb a hatása a
fogyasztásra, mint a tartósnak tekinten jövedelemváltozásoknak a
a) a keynesi fogyasztási függvény szerint.
b) az életciklus-hipotézis sz.erint.
10.1.30. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hiteles bejelentés! tesz arról, hogy a
2004 januárjában tartósan és nagymértékben csökkenti az adókat. E lépés hatására
a) a keynesi fogyasztási függvény szerint nő a 2003-as év fogyasztása is.
b) az életciklus-hipotézis és a permanens jövedelem hipotézise szerint nő a 2003-as
év fogyasztása is.
c) a véletlen bolyongás hipotéziseszerint nem nő a 2003-as év fogyasztása.
10.1.31. Tegyük föl, hogy a kormányzat deklaráltan ám1enetileg, a 2004-es évre csökkenti
az adókat. Ez a lépés
a) a keynesi fogyasztási függvény szerint növeli a 2004-es év fogyasztását.
b) a permanens jövedelem hipotézise és az életciklus-hipotézis szerint lényegében
nem érinti a 2004-es év fogyasztását.
11 6 10. FEJEZET
10.1.32. Tegyük föl, hogy Temporaria kormányzata - korábban meghirdeten politikájának

megfelelően - a 2003-as évre szóló adókat a korábbiakhoz képest jelemősen csök-
kenti, majd 2004-től kezdődően visszaállítja a korábbi adókat. Ez a lépés a perma-
nens jövedelem hipotézise szerint cereris paribus
a) nem érinti a 2003-as év fogyasztását, de csökkenti a 2003-as évben mért fogyasz-
tási hányadot.
b) növeli a 2003-as év fogyasztását, és csökkenti a 2003-as évben mért fogyasztási
hányadot.
c) nem érinti sem a 2003-as év fogyasztását, sem a 2003-as évben mért fogyasztási
hányadot.
d) növeli a 2003-as év fogyasztását és a 2003-as évben mért fogyasztási hányadOt is.
10.1.33. Tegyük föl, hogy a kormányzat 2003 közepén hitelesbejelentést tesz arról, hogy a
2004 januárjában tartósan és nagyrnénékben csökkenti az adókat. E lépés hatására
a véletlen bolyongás hipotézise szerint
a) nagyobb lesz a 2003-as év és a további évek fogyasztása, mim egyébként len
volna.
b) a 2004-es évben a fogyasztás tovább nő a 2003-as évhez képest is.
10.1.34. A neoklasszikus beruházási elmélet szerint, változatlan tőkeköltség és állandó mé-
rethozadékú termelési függvény mellett ceteris paribus
a) nő a bruttó beruházási kerestet, ha ceteris paribus nő a foglalkoztatás, mert ek-
kor nő a tőke határterméke is.
b) biztosan arrnál nagyobb lesz a bruttó beruházás, minél nagyobb a már meglévő
tőkeállomány.
10.1.35. A tőkereálköltsége ceteris paribus
a) annál nagyobb, minél nagyobb a tőkejavak relatív ára.
b) növekszik, ha nő a reálkamatláb.
l 0.1.36. A rövid távú recesszió azért vezethet a beruházások visszaeséséhez, mert
a) a recesszió miatt minden vállalat elbalasztja a beruházását.
b) a beruházásokat a meglevő pénzeszközökből kell végrehajtani.
c) egyes vállalatoknál léteznek finanszírozási korlátok.
10.1.37. A lakásberuházást növeli
a) a reálkamatláb esése, mert ez növeli a meglevő lakások iránti keresleteL
b) a gazdasági föllendülés.
c) a népesség gyarapodása.
10.1.38. Az akcelerátor-modell szerím
a) a beruházási kereslet függ a termelés szintjétől.
b) a beruházási kereslet függ a termelés várható változásátóL
c) a beruházási hányad {J/ Y) a termelés növekedési ütemétől függ.
d) A b) és c) válasz is he lyes .
A MAKROÖKONÓMIA MlK.ROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA 117
10.1.39. Tobin q elméleteszerint a vállalatnak akkor érdemes beruháznia, ha

a) a tőke piaci értéke meghaladja pótlási költségét.
b) a tőke határterméke meghaladja a tulajdonosi költségekeL
c) a tőke bérleti díja meghaladja a tulajdonosi költségeket
10.1.40. Tobin q modellje abban különbözik a neoklasszikus modelltől, hogy
a) csak hitelből lehet beruházni.
b) csak saját tőke emeléssei lehet beruházni.
c) a tőke jövőbeni jövedel mezőségét is tükrözi.
d) nettó és bruttó beruházást egyaránt modellezi.
1 0.2. Feladatok
10.2.1. Egy fogyasztó két időszakos Fisber-féle fogyasztási modelljét vizsgáljuk. A fo-
gyasztó hasznossági függvényének egyenlete U = C1 · C2, ahol C1 a jelenlegi, C2
pedig a jövőbeni fogyasztás. A reálkamatláb mindvégig áJJandó, értéke pedig 2,5%
(r= 0,025).
a) Írja fel a fogyasztó jelenlegi és jövőbeni fogyasztását a folyó jövedelem (Y1), a
jövőben várható jövedelem (Y2) és a reálkamatláb (r) függvényében!
b) Tegyük föl, hogy a fogyasztó jelenlegi jövedelme 820 egységnyivel nő, míg a
jövőben várható jövedelme nem változik. Hogyan változik ennek hatására a je-
lenlegi fogyasztása és megrakarítása, illetve a jövőbeni fogyasztása?
c) Tegyük föl most, hogy a fogyasztó jövőben várható jövedelme nő 820 egység-
gel, míg jelenlegi jövedelme nem változik. Hogyan változik a jövőben várható
jövedelem bővülésének hatására a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a
jövőbeni fogyasztás?
d) Végül tegyük föl, hogy a jelenlegi és a jövőben várható jövedelem egyaránt 820
egységgel nő. Hogyan változik a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a
jövőbeni fogyasztás?
e) Milyen következtetést vonharunk le ebből a példából a tartós (permanens), illetve
az átmeneti (tranziens) jövedelemváhozások és a fogyasztás kapcsolatáról? Ho-
gyan függ össze a folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság a
jövőben várható jövedelem alakulásával?
10.2.2. Egy fogyasztó életciklusát jellemzik a következő táblázatban levő adatok:
Éves Éves Időszakvégi

Időszak Fogyasztási
jövedelem fogyasztás vagyon
(év) hányad
(M Ft) (M Ft) (M F1)
20-30 l
30- 40 2
40-SO 3
50-60 2
60-70 l
118 10. FEJEZET A
A táblázatban minden sor az életciklus egyik tízéves időszakát jelenti. Ezen belül az
éves jövedelem állandó. Az éves jövedelem nagyságát konstans vásárlóerejű pénz-
ben mérjük. Tudjuk, hogy a fogyasztó életciklusa során kisimított fogyasztásra tö-
rekszik, azaz arra, hogy fogyasztása minden évben ugyanakkora legyen. A reálka-
matlábat az egyszerűség kedvéért nullának tekintjük. A fogyasztó nem kap és nem
hagy örökséget, valamint nem néz szembe hitelfelvételi korláttal.
a) A fentiek alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovataiti
b) Tegyük föl, hogy 50 éves korában a fogyasztó vagyona váratlanul 4 millió Ft-tal
megemelkedik, mert a részvénypiacon nagy fellendülés ment végbe. Hogyan
módosul ennek hatására a fogyasztó éves fogyasztása, fogyasztási hányada és
időszak végi vagyona 50 és 60, valamint 60 és 70 éves kora közötti időszakok
ban?
c) Az alábbi táblázatban tekintsük újból az előző életciklus-jövedelmi profilt! A
feltételek ugyanazok, mint az a) pontban, azzal a különbséggel, hogy most fel-
tesszük, hogy a fogyasztó nem vehet föl hitelt. Töltsük ki a táblázat üres rovataiti

jövedelern fogyasztás vagyon
(év) hányad
(M Ft) (M Ft) (M Ft)
20-30 l
30-40 2
40-50 3
50-60 2
60-70 l
10.2.3. Egy gazdaságban a megtakarírási függvény egyenlere S, = O, 16r:- 0,05W,, ahol S,

a t-edik időszak megtakarítása, r; a t-edik időszak jövedelme, "-':pedig a reálvagyon
a t-edik időszak végén . A gazdaság növekedési üteme állandóan 3 %-os: g = 0,03.
Hosszú távon a vagyon és a jövedelem aránya konstans.
a) Határozza meg a gazdaság hosszú távon érvényesülő jövedelem/vagyon <r;t~)
arányát!
b) Határozza meg a hosszú távú megtakarítási rátát!
c) Hogyan változna a jövedelem/ vagyon arány és a megtakarírási ráta, ha nőne az
exogén módon meghatározott gazdasági növekedési ütem?
10.2.4. Az empirikus kutatások tanúsága szerint a magasabb jövedelmű háztartások átlagos

megtakarírási rátája is magasabb, mint az alacsonyabb jövedelmű háztartásoké.
a) Hogyan magyarázza ezt az empirikus eredményt az életciklus-hipotézis?
b) Hogyan magyarázza ezt az empirikus eredményt a permanens jövedelem hipoté-
zise?
A MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓM IAI MEGALAPOZÁSA 1 19
10.2.5. Az Egyesült Államokban folyó empirikus kutatások során azonos jövedelmű fehér
és afroamerikai háztartások fogyasztását hasonlították össze, és megállapították,
hogy az afroamerikai háztartásoknak magasabb az átlagos megtakarírási rátájuk,
mint az azonos jövedelmű fehér háztanásoké. Ez az eredmény a kutatók előzetes
hipotézisével ellemétes volt.
A permanens jövedelem hipotézise segítSégével adjon magyarázalot a megfigyelt
jelenségre!
G
11 . FEJEZET
Gazdaságpolitika, költségvetési
deficit és államadósság
l
Gazdaságpolitika
11.1.1. Aktív kormányzati gazdaságpolitikáról beszélünk, ha az állam

a) a progresszív adórendszer és a szociális juttatások rendszerének működtetésével
kívánja csökkenteni a jövedelmi különbségeket.
b) a közjavak. pl. az oktatás kínálatát állami megrendelésekkel növeli meg.
c) a gazdaság stabilizálására törekszik, pl. recesszió idején keresletélénkítő beavat-
kozással.
d) Mindegyik fenti beavatkozás egy-egy példa az aktivista gazdaságpolitikára.
11.1.2. Passzív gazdaságpolitika mellett szóló érv
a) a stabilizáció gyakorlati kivitelezésének nehézségei.
b) a fiskális politika nagy belső késése.
c) a monetáris politika nagy k-ül ső késése.
d) Mindegyik fenti válasz helyes. 1:
11.1.3. Az aktív stabilizációs politika
a) elleni érv a gazdaságpolitikát jellemző hosszú és változékony idejű késések léte.
b) melletti érvek a magánszektor instabilitására hivatkoznak.
c) lehetséges, hogy szándékai ellenére destabilizálja a gazdaságot.
11.1.4. A belső késés
a) elsősorban a fiskális politikára jellemző.
b) elsősorban a monetáris politikára jellemző.
c) a fiskális és a monetáris politikára egyformán jellemző.
d) a fiskális és a monetáris politikára sem jellemző.
11.1.5. Melyik állítás HAM IS az alábbiak közül? Az automatikus stabilizátorok
a) nem igényelnek külön politikai döntést.
b) recesszió idején ösztönzik a gazdaságot.
c) egyik példája a jegybank auromatikus kamatemelése inflációs időszakban.
d) egyik példája lehet a munkanélküli segélyezés.
GAZDASÁGPOLITIKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 121
11.1.6. Melyik, a háztartások által közvetlenül vagy közvetve fizetett adófajta NEM tarto-
zik az automatikus stabilizátorok körébe?
a) áfa;
b) szja;
c) jövedéki adó;
d) ingatlanadó.
11.1.7. Az aggregált kereslet visszaeséséből adódó recesszió esetén az automatikus stabili-
zátorok
a) növelhetik az aggregált keresletet, és így visszaállíthatják a kibocsátás természe-
tes szimjéL.
b) fékezik az aggregált kereslet visszaesését, és így enyhítik a recesszió!.
11.1.8. Adaptív várakozások mellen
a) a dezinfláció áldozati rátája alacsonyabb, minr racionális várakozások esetén.
b) a múltba tekintő várakozások "újratermelik" az inflációt, tehetetlenségi infláció
alakul ki.
ével c) a jegybank hosszú távon sem képes leszorítani az infláció!.
11.1.9. Az infláció csökkentésével járó reál GDP-áldozat alacsony lehet, ha
1vat- a) a Phillips-görbe viszonylag lapos.
b) érvényes a recesszió hiszterézis-elmélete.
c) ha a szereplők hitelesnek tartják az inflációcsökkentési bejelentést, és várakozá-
saikat ennek megfelelően módosítják.
d) ha a monetáris politikai eszközök helyen inkább a költségvetési hiány lefaragásá-
val próbálják csökkenteni az inflációt.
e) Az a) és c) válasz is helyes.
11.1.1 O. A következő előrejelzési hibák közül melyik példázza a Lucas-kritikát?
a) A lakástámogatások gazdaságösztönző hatása elmarad attól. amire a kormány a
éte. korábbi tapasztalatok alapján számíwu.
b) A szokatlanul zord téli időjárás miatt az első negyedévi ipari termelés elmarad a
várttól.
c) Egy távoli fejlődő országbeli valutaválság hatására a vártnál kevesebb külföldi
tőke érkezik az országba.
d) Az elhúzódó iraki konflikrus mian drasztikusan emelkednek a világpiaci olaj-
árak, így az infláció magasabb lesz, mim a jegybanki célérték.
11 . 1.11 . A Lucas-kritika arra hívja fe l a figyelmet, hogy
a) a gazdasági előrejelzések pontatlanok.
b) az adathibák mian az előrejelzési célú becslések megbízhatatlanok.
c) a hagyományos becslési eljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikának
a várakozásokra gyakorolt hatását.
d) a hagyományos becslési e ljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikai
beavatkozások hatásmechanizmusában lévő késéseket.
122 ll. FEJEZET (
11.1.12. Az alábbiak közül melyik lépés NEM tartozik a szabály szerinti gazdaságpolitika
körébe?
a) A központi bank bejelenti , hogy mindenkor évi 3%-kal növeli a pénzmennyiséget.
b) A központi bank a pénzmennyiség mindenkori növekedési üteméta munkanélkü-
liségi ráta figyelembevételével. a következő képlet alapján határozza meg: pénz-
ruennyiség növekedési üteme = 3% + (munkanélküliségi ráta - 6%).
c) A központi bank a pénzmennyiség növekedési ütemét a fentieken túlmenően
egyéb tényezőket is figyelembe véve, a mindenkori helyzet mérlegelését követő
en állapítja meg.
11.1 .13. Az eseti gazdaságpolitika e l őnye a szabály szerímivel szemben, hogy
a) rugalmasan alkalmazkodhat a gazdaság pillanamyi állapotához.
b) időben bizonyosan konzisztens.
c) egyszerű, előre kiszámítható.
d) lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaságpolitika megJephesse a gazdasági szerep-
lőket.
11.1. 14. Milton Friedman szerím a központi banknak egyenletes ütemben ke llene növelnje a
pénzmennyiséget. Ha a közpomi bank követné ezt az ajánlást, akkor
a) aktív eseti politikát folytama.
b) passzív eseti politikát folytatna.
c) szabály szerinti aktív gazdaságpolitikát folytatna.
d) szabály szerinti passzív gazdaságpolitikát folytama.
11.1.15. A szabály szerinti gazdaságpolitika előnye az eseti politikával szemben, hogy
a) mindenképpen passzív jellegű, így a szabálykövető központi bank nem okozhat
intlác iót. l:
b) rugalmasabban tud reagálni a változó körülményekhez.
c) szabálykövető politika esetén elkerülhető az időinkonzisztencia problémájából
eredő hitelességvesztés.
ll.l.l6. Melyik állítás igaz a racionális várakozásokról?
a) Ha a szereplők várakozásai racionálisak, akkor sosem tévednek el őrejelzéseikben.
b) A gazdaság gyorsabban kilábalhat egy negatív keresJeti sokk okozta recesszió- l:
ból, ha a szereplők várakozásai racionálisak, mint akkor, ha a várakozások adap-
tívak.
c) Ha a szerepi ők várakozásai racionálisak, akkor a jegybank a pénzkínálat növeke-
dési ütemének csökkentésével nem képes leszorítani az intlációt, vagyis a mone-
táris politika tehetetlen.
d) Racionális várakozások mellen a még váratlan gazdaságpolitikai lépések sem
hatnak .
l 1.1.17. Egy gazdaságban hosszú tá von a jegybank hite lesen követi a következő monetáris
politikai szabályt: dM = 3 %+ (u - 6%). aholMa nomillális pénzkínálat, u pedig a
M
munkanélküliségi ráta . Tegyük fel, hogy r0 időpontig u = 6%, utána pedig egy
kedvezőtlen kínálari sokk következtében 8 %-ra emelkedik. A következő ábrák kö- 1·
zül melyik írja le helyesen az árszúwonal időbe li alakulását?
(Tételezzük fel , hogy a munkanélküliségi ráta változása és az erre adott jegybanki
válasz is azonnal bekövetkezik 10 időpontban , valamint tekintsünk el az inflációs
várako-:.ásokról!)
~T GAZDASr\G POLITlKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 123
ca a) ln P b) ln P
:[.
}-
z-
5-
c) ln JC d) ln p
)-
11.1.18. Az előző 11.1.17. kérdés ábrái közül melyik a helyes, ha ezúttal a monetáris poli-
tikai beavatkozás Izatással van az inflációs várakozásokra, és a gazdasági szerepi ők
nem szánútanak a munkanélküliség további változására?
a) Az a) ábra.
b) A b) ábra.
c) A c) ábra.
l. d) A d) ábra.
11.1.19. Az alábbi polirikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára?
a) Az expanzív politikát meghirdető választási ígéretek megtartása.
b) A korábbi privarizációk tömeges felülvizsgálata.
:- c) Az a) és b) válasz is helyes.
:- d) Egyik fenti válasz sem helyes.
11.1.20. Az időinkonzisztenc ia problémája szerint a gazdaságpolitikusoknak a meghirdetett
Q beavatkozástól érdemes lesz eltérniük a végrehajtás során , mert
a) addigra a várakozások már kialakultak.
s b) az újabb adatok módosítják a korábbi elemzések eredményeit.
c) úgysem hitte el a magánszektor a korábbi bejelentést.
a d) a politikai ciklusok mian a meghirdetett gazdaságpolitikai beavatkozások gyak-
y ran nem realizálódnak.
11.1. 21 . Az alábbi politikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára?
a) A pénzkínálatnak az output növekedési üteménél gyorsabb ütemű növelése a
j nulla infláció politikájának meghirdetése után.
s b) Ideiglenes adóamnesztia az adócsalók számára.
124 ll. FEJEZET
11.1.22. A szabály szerimi moner.áris politika célválrozója szokon lenni

a) a pénzmennyiség, a nomináljövedelem vagy az árszínvonal.
b) a munkanélküliségi ráta, a nomináljövedelem vagy a reálkamatláb.
c) a nominálkamatláb, a reáljövedelem vagy az árszínvonal.
d) a reálkamatláb, a reáljövedelem vagy a munkanélküliségi ráta.
11.1.23. A szigorúan kiegyensúlyozott költSégvetés szabálya azt jelenti, hogy
a) recesszió idején a ko rábbinál többet kell költekeznie a kormánynak.
b) a költségvetés deficitjét hitelfelvétellel kell finanszírozni.
c) a költségvetés deficitjét pénzteremtéssei kell finanszírozni.
d) a költSégvetés kiadásait mindenkor az adóbevételekből kell fmanszírozni.
11.1.24. Tegyük föl. hogy Equi libriában a nenó adóbevételek a mindenkori GDP 20 %-át
teszik ki. A parlament olyan törvényt hoz, amely szerím a kormányzati vásárlások-
nak minden időszakban egyenlőknek kell lenni a nenó adóbevételekkeL Korábban a
kormányzati vásárlások rövid távon függetlenek voltak a GDP-től. Ez a törvény a
korábbiakhoz képest
a) stabilizálja a gazdaságot, mert kiküszöböli a költségvetési deficitet.
b) növeli a gazdaság instabilitását.
c) fellendülés esetén stabilizáló, recesszió esetén desrabilizáló hatású.
d) recesszió esetén stabilizá ló, fellendülés escrén desrabilizáló hatású.
11.1.25. A szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés szabálya azt jelenti, hogy
a) a jegybank nem finanszírozhatja a költSégvetés hiányát.
b) az államadósság reálértéke állandó.
c) a deficitek és többletek a gazdasági ciklus átlagában kiegyenlítik egymást.
d) a kormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy hitelfelvétellel generációk közöni
jövedelem-átcsoportosítást valósítson meg.
11.1.26. A szigorúan kiegyensúlyozou költségvetés szabályának (G = T minden időszak
ban) követése
a) fellendülés esetén adóemelést vagy a kormányzati vásárlások csökkentését köve-
teli meg.
b) növeli a gazdaság instabilitását.
11.1.27. Tegyük föl, hogy a kormányzat egy évre elhalasztott adófizetésre nyújt l ehetőséget.
Ez a lehetőség a fogyasztás jelentős bővü lésére vezet
a) a véletlen bolyongás hipotézise szerint.
b) abban az esetben , ha a fogyaszták nem számítottak a halasztott adófizetésre.
c) abban az esetben, ha a fogyaszták jelentős része effektív hitelfelvételi korláttal
szembesül.
11.1.28. A magánszektortól fölven hitellel finanszírozott adócsökkentés beruházásokat szo-
rít ki
a) a ricardói ekvivalencia teljesülése esetén.
b) az IS- LM modellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellen.
r GAZDASÁGPOLITIKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 125
Az alábbi ábra a 11 . 1.29-30. kérdéshez tanozik.

Az ábrán a berajzolt egyenes Okun törvényének konkrét megjelenését ábrázolja egy adott
gazdaságban (segítségképpen feltüntettünk két segédvonalat is). A függőleges tengelyen a
reál GDP százalékos változása, a vízszintes tengelyen pedig a munkanélküliségi ráta száza-
lékpontos változása áll.
10
9
8
7
.t 6
.- 5
a 4
a 3
2
l
o
l
-2
-3
- 3 - 2 -l o 2 3 4
11.1.29. A fenti ábra alapján megállapítható, hogy

a) munkanélküliségi ráta nem változik, ha stagnál a gazdaság.
ti b) a Solow-modellbeli 11 + g énéke 4%.
c) a munkanélküliségi ráta több mint 2 százalékponttal nő, ha a kormányzat restrik-
tív fiskális intézkedésekkel a reál GDP növekedési ütemét rövid távon 4%-ról
l·- 0%-ra szorítja le.
11.1.30. Az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes rátája
a) 2 l/3%.
b) kb. 5 %.
c) akkor áll be, ha a gazdasági növekedés üteme évi 4%.
t. d) A b) és a c) válasz is helyes.
Költségvetési deji.cil és államadósság

'il
11.1.31. A kormányzat intertemporális költségvetési korlátja azt fogalmazza meg, hogy
a) a költségvetési politika nem hat az aggregált kereslctre.
>- b) a hitelpiacok tökéletesen működnek, a kormányzat pedig ugyanolyan feltételek
mellen jut lútelhez, mint a magánszerepi ők.
c) a felhalmozott államadósságot vissza kell fizetni.
d) kiegyensúlyozott költségvetést kell fenntartania.
126 ll. FEJEZET
11.1.32. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a szereplők inflációs várakozásai nem változnak
egy időszakban. Ebben az esetben biztosra vehetjük az infláció felgyorsulását, ha
váratlanul
a) növekszik a költségvetési hiány, és emelkednek a világpiaci olajárak (egy olajim-
portőr országban).
b) szűkíri a jegybank a pénzmennyiséget, és a szakszervezetek jelentős béremelést
harcolnak ki.
c) erősödik a fogyasztói bizalom (fellendül a fogyasztási kereslet), és új technikai
eljárások kifejlesztése széles körű költségmegtakarítást eredményez a vállalatok-
nál.
d) csökken a pénz forgási sebessége, és új környezetvédelmi óvintézkedések e l őírá
sa széles körben költségemelkedést okoz a vállalatoknáL
11.1.33. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeli adócsökkentés
a) nem csökkenti a társadalmi megtakarítást.
b) nem növeli a fogyasztást.
11.1.34. A ricardói ekvivalencia szerint, változallan folyó makrojövedelmet és vállozatlan
jelenlegi és jövőbeni kormányzati vásárlásokat föltételezve, a fogyaszták a jelenbeni
adócsökkentésre úgy reagálnak, hogy
a) az adócsökkentés összegével növelik megtakarításukat, miközben fogyasztásuk
nem változik.
b) az adócsökkentés nagy részével növelik fogyasztásukat, kisebbik részével pedig
bővítik megtakarításukat.
c) az adócsökkentés összegével csökkentik megtakarításukat és növelik fogyasztá-
sukat
d) az adócsökkentés kisebbik részével növelik fogyasztásukat, nagyobbik részével
pedig bővítik megtakarításukat.
ll. l . 35. A ricardói ekvivalencia érvényesülése esetén
a) a kormányzati kereslet (G) kötvényfinanszírozású növelése ugyanakkora hatást
gyakorol az aggregált keresletre, mint az adófinanszírozású növelése.
b) a fogyasztók költségvetési korlátja nem módosul a jelenlegi adócsökkentés hatá-
sára, ha a jelenbeni és a jövőbeni kormányzati kereslet nem változik.
c) a kormányzati keresletjövőbeni csökkenésére irányuló várakozás növeli a jelenbeni
fogyasztást.
11 . 1.36. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeni adócsökkentés
a) nem növeli a jelenlegi költségvetési deficitet.
b) nem növeli az aggregált keresletet.
c) nem növeli a magánmegtakarítást.
d) csökkenti a társadalmi megtakarítást.
11.1 .37. Ha a fogyaszták hitelfölvételi korlátja effektív (azaz optimális fogyasztási szerkeze-
tük megvalósításához szeretnének hitelt fölvenni, de nem tehetik), akkor
a) nem érvényesülhet a ricardói ekvivalencia.
b) a jelenlegi jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság énéke egységnyi.
c) a jelenbeni adócsökkentés növeli a folyó fogyasztásukat, de csökkenti a jövőbeli
fogyasztásukat.
GAZDASÁGPOLITIKA, KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 127
11.1.38. A ricardói ekvivalencia elleni érv, hogy

a) bizonyos fogyaszták hitelfölvételi korlátja effektív.
b) a fogyaszták nem látják át a jelenlegi és a jövőbeni adók közötti összefüggéseket.
11.1.39. A ricardói ekvivalencia szerím változarlan aggregált kibocsátás mellett a jelenbeni
fogyasztás emelkedik, ha ceteris paribus
a) a kormányzat jelentősen csökkenti az adókat.
b) a kormányzat jelemősen csökkenti a kormányzati vásárlásokat, mert ekkor a
fogyaszták jövőbeni adócsökkentést várnak.
11.1.40. Tegyük föl, hogy egy két időszakos fogyasztási modellben egy fogyasztó a ricardói
ekvivalencia modellje szerím gondolkodik. A reálkamatláb 5%-os (r = 0,05), és
egy adócsökkentés folytán a fogyasztó l. időszakban rendelkezésre álló reáljöve-
delme 1000 egységnyivel emelkedik. Ennek következtében a 2. időszakra várt ren-
delkezésre álló reáljövedelme
a) l OOO egységgel csökken.
b) 1050 egységgel csökken.
c) nem változik.
d) Egyik fenti válasz sem helyes .
11.1.41. Tegyük föl, hogy két ország (A és 8) reál államadóssága és árszínvonala 2001
elején éppen egyenlő. A két ország 2001 -es költségvetési deficitje az államadósság
után esedékes kamatfizetéseket leszámítva éppen egyenlő. A két ország közötti egyet-
len különbség, hogy A országban az inOációs ráta 10%-os és így a nominá lis kamat-
láb 13 %-os, míg B országban az inflációs ráta nulla százalékos, s így a nominális és
reálkamatláb egyaránt 3%-os. Ennek alapján az államadósság reálértéke az év végén
a) A országban nagyobb lesz, rnint B országban.
b) B országban nagyobb lesz, rnint A országban.
c) mindkét országban ugyanakkora lesz.
d) a fenti adatok alapján eldönthetetlen módon alakul.
11.1.42. A reál költségvetési deficit
a) egyenlő a kamatkiadások nélkül számított deficittel.
b) egyeillő a reál államadósság növekményéveL
c) egyenlő a ciklikusan kiigazítorr deficittel.
d) Egyik fenti válasz sem helyes .
128 ll. FEJEZET GA
11.2. Feladatok
Gazdaságpolitika
11.2.1. Egy gazdaságról ismertek az alábbiak:

- a Phillips-görbe egyenlere u = u· - 4(n - n ' );
- a munkanélküliség természetes rátája u· = 6;
- a központi bank preferenciáit leíró veszteségfüggvény L = u + 0,5n2 ;
- a központi bank monetáris politikája egyértelműen meghatározza az inflációs
rátát.
a) Tegyük föl, hogy a központi bank szabál ykövető politikát folytat, mégpedig a
nulla inflációs szabályt követi, valamint azt. hogy a gazdasági szereplők várako-
zásai racionálisak. Mekkora lesz az inflációs és munkanélküliségi ráta?
b) Tegyük most föl, hogy a központi bank eseti politikát folytat, és a várakozások
most is raciooálisak. Mekkora lesz az optimális és a tényleges inflációs ráta,
valamint a munkanélkü liségi ráta?
11.2.2. Tegyük föl , hogy egy gazdaságot a keynesi kereszt modellje jellemez. Ismertek az
alábbiak:
- a fogyasztási függvény C= C+ c· (Y- T). ahol c a fogyasztási határhajlan-
dóság:
- a beruházási kereslet exogén l= l;
- a nettó adóbevételek T= t· Y, ahol t az adókulcs.
a) Tegyük föl, hogy a kormányzati vásárlások exogének, vagyis függetlenek a ki-
bocsátástól G = G.
Határozza meg a beruházási multiplikátor nagyságát!
b) Tegyük föl most, hogy bevezetik a szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés sza-
bályát. Eszerint a kormányzati vásárlásoknak mindenkor egyenlőnek kell lenni-
ük a nettó adóbevételekkeL Így a kormányzati vásárlások a jövedelemmel ará-
nyosan alakulnak G = t · Y.
Határozza meg ezen föltevés mellett a beruházási multiplikátor nagyságát!
c) Ha föltesszük. hogy az adon gazdaságban a kibocsátás ingadozását elsősorban a
beruházási kereslet ingadozása okozza, akkor melyik esetben nagyobb a gazda-
ság stabilitása: az exogén kormányzati vásárlások vagy a szigorúan kiegyensú-
lyozott költségvetés esetében? Indokolja válaszát!
Költségvetési deficit és államadósság
11.2.3. A következő ábrák egy fogyasztó két időszakos Fisher-madelljét mutatják. Mindkét
ábrán az A pont jelzi az optimális fogyasztási szerkezetet a kiinduló helyzetben.
a) Mi jellemzi a következő ábrákon megrajzolt költségvetési korlátOt? Határozza
meg a költségvetési korlát vízszintes tengelymetszetét!
GAZOASÁGPOLITfKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 129
b) Tegyük föl, hogy a fogyasztás normál jószág, és nem érvényesül a ricardói ekvi-
valencia. Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan válrozik a fogyasztó költségveté-
si korlátja és az optimális fogyasztási szerkezet, ha a fogyasztó jelenbeli jövedel-
me (Y,) egy adócsökkentés folytán megnő, de a jövőben várható jövedelme (Y2)
változatlan marad!
c) Tegyük föl most, hogy érvényesül a ricardói ekvivalencia , és a fogyasztás to-

vábbra is normál jószág. Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a fo-
gyasztó költségvetési korlátja és az optimális fogyasztási szerkezet, ha a fogyasz-
tó jelenbeli jövedelme egy adócsökkentés folytán megnő!
'----------l.------- Y,,C,
d) Milyen esetben nőne az ábrázolt költségvetési korlát mellett a jelenbeli adócsök-

kenrés hatására a jelenbeli fogyasztás, még akkor is, ha a fogyasztókarra számí-
tanak, hogy a jövőbeli adóemelés jelenértéke egyenlő a jelenbeli adócsökkentés-
sei?
130 ll. FEJEZET
11.2.4. Gondolja végig, hogyan hat egy zán gazdaságban a kötvénykibocsátással fmanszí-
rozott adócsökkentés a főbb makroökonómiaj változókra - válwzatlan reálkjbocsá-
tás mellen - a klasszikus modellel jellemzett hagyományos szemlélet és a ricardói
ekvivalencia alapján! A változások irányát jelölje az alábbi táblázatban!
Váltolók Hagyományos szemlélet Ricardói ekvivalencia

Fogyasztás
Magánmegtakarítás
Állam i megtakarítás
Társadalmi megtakarítás
Reálkamatláb
Beruházás
12.FEJEZET
Minta vizsgasor
A dolgozat időtanama 90 perc. A dolgozat 30 kérdésből áll. Minden helyes váJasz

3 pontot ér. Minden kérdésre csak egyetlen helyes válasz van.
Vátaszait az alábbi megoldástáblázatban X jellel tüntesse föl! Csak a táblázatban
egyértelműen feltüntetett válaszokat értékeljük. Figyelem! Az értékelésnél csak a
megoldástáblázatot vesszük figyelembe!
l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll 12 !3 14 IS
c
D
16 17 18 !9 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
A
c
D
l. Melyik állítás HAMIS a CPI-vel kapcsolatban?

a) Tárgyidőszaki súlyozású (Paasche-index).
b) Nem tartalmazza a kormányzat által vásárolt áruk áremelkedésének mértékét.
c) Nem számol a termékek helyettesíthetőségéveL
d) Amikor a különböző termékek árai különböző mértékben változnak, akkor in-
kább felülbecsüli a megélhetés költségeinek növekményét.
132 12. FEJEZET
2. Egy gazdaságban csak két terméket (kenyeret és ásványvizet) gyánanakés mindent

el is fogyasztanak. Az alábbi táblázat kér év adatait mutatja (a feladat során legyen
!990 a bázisév).
Év 1990 2000
Kenyér ára (peták/vekni) 100 120
Ásványvíz; ára (peták/palack) 5 9

Gyártott kenyér mennyiségc (vekn i) l OOO 1600
Gyánon ásványvít mennyisége (palack) 10000 12000
Melyik állítás NEM igaz?

a) A nominális GDP a duplájára nőtt.
b) A reál GDP 47%-kal emelkedett.
c) A GDP-delláLOr 1.40.
d) A CPI l ,40.
3. Melyik munkanélküliséggel kapcsolaros definíció helytelen?
a) Munkaerő-állomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek.
b) Munkanélküliségi ráta = (munkanélküliek/munkaerő-állomány) · 100.
c) Részvételi arány (aktivitási ráta) = (munkaerő-állománylteljes lakosság) · 100.
d) Munkanélküliségi ráta = azon emberek százalékos aránya a munkaerő-állomá
nyon belül. akik szeremének dolgozni, de nincs állásuk.
4. A várakozási munkanélküliség kialakulásának oka lehet:
a) a szakszervezetek gyenge érdekérvényesítő képessége;
b) az alacsony minimálbérek;
c) a vállalatok a munkacrő-fluktuáció csökkentését szolgáló béreket fizetnek;
d) a vállalatok a morális kockázat növelését szolgáló béreket fizetnek.
5. A gazdaság klasszikus modelljének termelési függvényére NEM igaz, hogy
a) a tőke és a munka a két termelési tényező benne.
b) az árszínvonal nem szerepel benne változóként.
c) a termelési tényezőket 10%-kal növelve a kibocsátás 10%-nál gyorsabban nö-
vekszik.
d) a termelés hatékonyságának változása megjelenik a termelési függvény változá-
sában.
6. A klasszikus gazdaságban (hosszú távon) igaz, hogy
a) az árak nem képesek rugalmasan alkalmazkodni.
b) a központi bank a pénzkínálat befolyásolásával hatást gyakorolhat a gazdaság
reálváltozóira.
c) a kibocsátás nagyságát csak a kínálat határozza meg.
d) nem érvényesül a klasszikus dichotómia elve.
7. Egy Cobb-Douglas termelési függvény esetén az alábbi események közül melyik
csökkenti a tőke bérleti díját?
a) Egy földrengés elpusztítja a tőkeállomány egy részét.
b) A technológia fejlóctése következtében növekszik a termelékenység.
c) Egyelvándorlási hullám hatására csökken a munkacrő-á llomány .
d) Egyik sem csökkenti a tőke bérleti díját.
~UNTA VIZSGASOR 133
8. A Solow-modellben stacionárius növekedési pályára NEM igaz, hogy

a) a hatékonysági egységre jutó tőke válrozatlan.
b) a hatékonysági egységre jutó kibocsátás növekedési üteme nulla.
c) az egy munkásra jutó kibocsátás a technikai haladás ütemével nő.
d) Mindegyik fenti állítás igaz.
9. A Solow-modellben a megtakarírási ráta emelkedése
a) tartósan alacsonyabb fogyasztást eredményez.
b) egyensúlyban magasabb egy főre jutó tőkeállományhoz vezet.
c) növeli az aranyszabály szerinti egy főre jutó tőkeállományt
d) hosszú tá von gyorsabb gazdasági növekedést j elem.
10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az aggregált termelési függvény Y= A· K'·3 ·L' J
egyenlerű. Ismert továbbá, hogy a gazdasági növekedés üteme 5%-os, a tőkeállo
mány (/()növekedési üteme szintén 5%-os, a munkamennyiség (L) növekedési üte-
me pedig 3%-os. A fentiek szerím ebben a gazdaságban a teljes tényezőtermelé
kenység növekedési üteme
a) 5%-os.
b) 3%-os.
c) 2 %-os.
ll. Definíció szerint a pénz három célt szolgáL Az alábbiak közül melyiket NEM?
a) Vagyontartási eszköz.
b) Értékmérő eszköz.
c) Forgalmi eszköz.
d) Termelési tényező.
12. A Baumol- Tobin-modellben igaz, hogy
a) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül.
b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kérszer annyit jár bankba.
c) a pénzkereslet kamatrugalmassága -0,5.
d) az összes költSég az elveszett reálkamatból és a bankba járás költSégéből áll.
13. Kinek van a legnagyobb esélye elkerülni az alábbiak közül a váratlan infláció káros
hatását?
a) Aki sokszor fizet bankkártyávaL
b) Aki részvényekbe fekteti vagyonát.
c) Aki megtakarításait a befőttes üvegbe rejti.
d) Aki fix kamatozású kölcsönt ad.
14. A mennyiségi egye nletből levezetett aggregált keresJeti görbe jobbra tolódik, ha
ceteris paribus
a) a nominális pénzmennyiség csökken.
b) az árszint kedvező kínálari sokk miatt csökken.
c) a pénz forgási sebessége emelkedik.
d) technológiai újítás miatt a potenciális kibocsátás emelkedik.
134 12. FEJEZET
15. Egy nemzetgazdaság rövid lávú állapolában a jövedelem magasabb, mint a hosszú lávú
kibocsálási szim. Hosszú lávon (minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve)
a) a kibocsátás visszaáll a természetes állapotnak megfelelő szintre, és az árszínvo-
nal csökken a rövid távú egyensúlynak megfelelő szinthez képest.
b) a jövedelem a természetes kibocsátásnak megfelelő szintre csökken, az árszínvo-
nal pedig magasabb lesz.
c) a kibocsátás az árszint változatlansága mellert visszaáll a hosszú távú szintjére.
d) a monetáris politikától függően vagy az árszint, vagy a kibocsátás alkalmazko-
dik.
16. Egy gazdaságról ismert, hogy a fogyasztási függvény C = 192 + 0,8Ym, az adóbe-
vételek T = 240+ 0,12Y, kormányzati vásáralások nagysága G = 6800, a beruhá-
zási kereslet l = 12 OOO - l OOOi, reálpénzkereslet L = 6000 + 0,5 Y - l OOOi, az
árszínvonal értéke l és rögzített. A jegybank által előírt tartalékráta l O%. Mekkora
monetáris bázis me llen lesz a piaci kamatláb nagysága 4% (a készpénz/betét arány-
tól most eltekinthetünk)?
a) 270000
b) 27000
c) 2700
17. Az IS- LM modellben (a gazdaság rövid tá von) melyik gazdaságpolitikai akció hatá-
sára csökken a reálkamatláb?
a) Ha a jegybank csökkenti a pénzkínálat növekedési ütemét.
b) Ha a jegybank bővíti a pénzkínálatot
c) Ha a megnövelt kormányzati kiadásokat adóemelésseJ finanszírozzák.
d) Ha a kormányzat fokozza az áruk és szolgáltalások iránti keresletét.
18. Ha a reáljövedelem emelkedett, a reálkamatláb pedig csökkent a kormányzati vá-
sárlások növelése után , akkor az JS-LM modellben
a) az JS görbe függőleges.
b) az LM görbe függőleges.
c) a jegybanknak bővítenie kellett a pénzkínálatot
d) a jegybanknak szűkítenie kellett a pénzkínálatot
19. Ha az emberek bármely karnatszint mellett a korábbinál több készpénzt kívánnak
tartani, akkor
a) az LM görbe balra/felfelé tolódik.
b) a reáljövedelem csökken.
c) a kamatláb emelkedik.
20. Melyik állítás nem igaz a multiplikátorhatással kapcsolatban a keynesi kereszt mo-
delljében?
a) A kormányzati kiadások emelése az emelésnél nagyobb mértékben növeli az
egyensúlyi jövedelmet.
b) A kiadási multiplikátor - abszolút értékben - kisebb, mint az adómulriplikátor.
c) Az adóbevételek csökkentése a csökkentésnél nagyobb mértékben növeli az egyen-
súlyi jövedelmet.
d) Lineáris fogyasztási függvényesetén a kormányzati multiplikátor konstans.
MINT A VIZSGASOR 135
21. A profitvárakozások javulása esetén rövid távon azért nő a gazdaság jövedelme,

me n
a) az IS függvény balra tolódik, és ezért növekszik a makrokeresleL
b) az IS függvény jobbra tolódik, és ezért növekszik a makrokeresleL
c) a makrolánálati függvény jobbra tolódik, me rt növekszik a tőkeállomány.
d) a makrokínálali függvény jobbra tolódik, de nem a c) pontban említett okok
miatt.
22. Az ábra egy gazdaság helyzetét mutatja. Kiinduló állapotban a gazdaság a B és F
pontokban van. A javuló profitvárakozások miatt növekszik a gazdaságban az auto-
nóm beruházások nagysága. Mi lesz az új egyensúly?
a) C, F
b) A, E
c) C, H
d) D, G
23. Melyik állítás NEM igaz a ragadós bérek modelljében?

a) Ha az árszínvonalra vonatkozó várakozások megegyeznek a tényleges árszínvo-
nallal , akkor a kibocsátás a potenciális értékét veszi fel.
b) Az AS görbe pozitív meredekségű.
c) Ha az árszínvonal az előzetesen vártnál jobban emelkedik, nő a foglalkoztatás.
d) A foglal koztatás szintjét a munka kínálata határozza meg.
24. Melyik állítás HAMIS? A Phillips-görbe szerint az infláció csökken, ha
a) a fogyasztási kereslet növekszik.
b) a várt infláció csökken.
c) nő a ciklikus munkanélküliség.
d) az olajárak esnek.
136 12. FEJEZET
25. A gazdaságpoliúkai beavatkozások belső késése

a) addig tan, amíg a gazdaságpolitikai lépés gazdaságra gyakorolt hatása nem je-
lentkezik.
b) azért következik be, mert a gazdaságpolitika nem hat azormal a kiadásra, jövede-
lemre és a fog lalkoztatásra.
c) hosszabb a monetáris politikánál, mint a fiskális politikánáL
d) a gazdaságot érő sokk és a sokkra adott gazdaságpolitikai válasz között eitell
időszak.
26. Az automatikus stabil izátorok
a) jellemzője, hogy belső késésük alig több, mint a monetáris politikáé.
b) fellendülés idején visszafogják a gazdaságot.
c) hatása ellen tehetetlen a fiskális politika.
d) csak a Lucas-kritika érvénytelensége idején működhetnek.
27. Az alábbiak köz ül melyik fogyasztási függvény esetén lesz a legnagyobb a kor-
mányzati kiadások multiplikátora?
a) Milton- Friedrnan permanens jövedelem hipotézise szerinti (C = aYP).
b) Csak a létfenntartáshoz szükséges mennyiség fogyasztása (C = C0).
c) Keynes-féle (C = C0 + eY).
d) Modigliani életciklus-hipotézise szerinti [C= (W+ RY)fT, ha c> l i T].
28. Fisher modelljében a reálkamatláb emelkedésének hatására a helyenesítési hatás
a) növeli a második időszaki fogyasztást, mert növekszik a megtakarításból szárma-
zó második időszaki jövedelem.
b) növeli a második időszaki fogyasztást, mert relatíve olcsóbbá lesz a második
időszaki fogyasztás az elsőhöz képest.
c) csökkenti a második időszaki fogyasztást, mert csökken a fogyasztó jövedelmei-
nek jelenértéke.
d) csökkenti a második időszaki fogyasztást, men relatíve olcsóbb lesz az első idő
szaki fogyasztás.
29. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban érvényesül a ricardói e kvivalencia, s az árszín-
vonal rövid távoo rögzített. Ebben a gazdaságban az adóemeléssei finanszírozott
kormányzati vásárlás növelése
a) nagyobb hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátással
finanszírozott kormányzati vásárlásnövelés.
b) kisebb hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a kötvénykibocsátással fi-
nanszírozon kormányzati vásárlásnövelés.
c) ugyanakkora (nem nulla összegű) hatást gyakorol az aggregált keresletre, mint a
kötvénykibocsátással finanszírozort kormányzati vásárlásnövelés.
d) egyáltalán nem hat az aggregált keresletre.
30. Melyik állítás HAMIS? A Solow-maradék
a) a technikai haladás ütemeként értelmezhető.
b) a kibocsátás változásának azon része, ami nem magyarázható meg a tőke és a
munka változásaival.
c) a kibocsátás és a termelési tényezők százalékos változása különbségével egyenlő.
d) Mindegyik fenti állítás igaz.
AZ 1. FEJEZET MEGOLDÁSAI
A makroökonómia főbb mutatói
l. l.!. a) 1.1.13. a)
1.1.2. c) 1.1.14. d)
1.1.3. d) 1.1.15. d)
1.1.4. c) 1.1.16. c)
1.1.5. a) 1.1.17. d)
1.1.6. c) 1.1.18. d)
1.1.7. d) 1.1.19. c)
1.1.8. c) 1.1.20. c)
1.1.9. b) 1.1.21. c)
1.1.10. b) 1.1.22. b)
1.1.11. /J 1.1.23. d)
1.1.12. e)
1.2. Feladatok
1.2.1. a) A fogyasztás egyenlő a háztartások vásárlásával C = 8000;

az állami vásárlások énéke G = 3000;
az export, a külföld vásárlása X = 5000;
az import a belföldiek vásárlása külföldrő1, ez a második számsor összege
IM= 4400.
b) A GDP = C + I + G + NX = 12 500.
Az NDP = GDP - értékcsökkenés = ll 900.
A GNP kiszámításánál a GDP-hez hozzá kell adni a hazaiak külföldön megter-
melt jövedelmét, és le kell vonni a külföldiek belföldön megtermelt jövedelmét.
Így GNP = GDP- 200= 12300.
1.2.2. A kitöltött táblázat:

Reál GDP CPI
p Nominál GDP-
Év x 8x py Qy GDP
2000-es
deOátor
2000-es
bázison bázison
1990 30 100 50 200 l3 OOO 17 OOO 76,47 77,5

2000 50 120 60 300 24 OOO 24 OOO 100 100
138 AZ l. FEJEZET MEGOLDÁSAI
1.2.3. a) Az összjövedelem 1200, ebből a szándékolt megtakarítás 200 egység. így a szán-
dékolt fogyasztás a maradék 1000 egység. Az összkereslet 1250 egység, így 50
egységnyi rútkereslet van az árupiacon. Ez megegyezik a szándékoil beruházá-
sok és megtakarítások különbségével.
b) Az 50 egységnyi túlkeresletet a raktárkészletekből elégítik ki, így az év végi
készletállomány 400 - 50 = 350 lesz. Ez készterapadást jelent, ami negatív
beruházás. Tehát a tényleges beruházások nagysága csak 200 egység, ami meg-
egyezik a szándékolt és egyben tényleges megtakarítássaL
1.2.4. a) A fogyasztói kosár árösszege 2000-ben, a bázisévben 10 · 1000 + 100 · 150 =

= 25 OOO Ft volt. A fogyasztói kosár árösszege 200 l-ben l O · 1200 + l 00 ·
· 200 = 32 OOO Ft volt.
A bázisévben, 2000-ben a fogyasztói árindex értéke definíció szerím 100 volt.
200 l -ben a fogyasztói árindex értéke 32 000/25 OOO · 100 = 128 volt.
b) Ezek szerím 2001-ben a fogyasztói inflációs ráta 1281100- l = 28%-os volt.
1.2.5. A fogyasztás értéke = GDP- adók + transzferek - fel nem osztott profit- háztar-
tási megtakarítás, vagyis 16 OOO - 7000 + 3000 - l OOO - 2000 = 9000 egységnyi
volt.
A 2. FEJEZET MEGOLDÁSAI
A termelés és felhasználás
egyensúlya hosszú távon
2.1 . Feleletválasztás
2.1.1. c) 2.1.14. d)
2.1.2. a) 2.1.15. c)
2.1.3. b) 2.1.16. c)
2.1.4. d) 2.1.17. d)
2.1.5. c) 2.1.18. c)
2.1.6. d) 2. 1.19. c)
2.1.7. b) 2.1.20. d)
2.1.8. a) 2.1.21. b)
2.1.9. b) 2.1.22. c)
2.1.10. a) 2.1.23. a)
2.1.11. a) 2.1 .24. b)
2.1.12. C) 2. 1.25. a)
2.1.13. b)
2.2. Feladatok
2.2 .1. A reálbérek emelkednek, míg a reál földbérleti díjak csökkennek, mert a járvány
miatt nő a tennelésben a föld/munkaerő arány, s emiatt nő a munka határterméke,
míg a föld határterméke visszaesik.
2.2.2. a) A kibocsátás Y = 3 · 8000113 • 10002 3 = 6000. Ennek 2/3-a munka-, 1/3-a pedig
tőkejövedelem (a termelési függvény kirevőinek megfelelően).
b) Az egyensúlyi reálbér w = (összes munkajövedelem)/(munkamennyiség) = 4000/
11000 = 4. Az egyensúlyi reál bérleti díj RI P = (összes tőkejövedelem)/(tőke
mennyiség) = 2000/8000 = 0,25.
2.2.3. a) A munka határterméke: MPL =dY/dL = Jt. A munkakeresleti görbe a w =
= MPL egyenlőségből w= l~~ Ji= 12 •5 ~e= 156,25/w 2 •
-v L w
b) Rugalmas reálbérek esetén U= L0 ~ 640w = 156,25hv1 ~ 1vl = 156,25/640 ~
~ A piactisztító reálbér w = 0,625. A foglalkoztatás L = 400. A kibocsátás
y = 500.
140 A 2. FEJEZET MEGOLDÁSA I
2.2.4 . a) Az expanzív fiskális politika adon reálkamatláb mellen csökkenti a társadalmi

megtakarítást. Az S görbe mindkét ábrán balra tolódik, az egyensúlyi reálkamat-
láb emelkedik, a beruházás csökken. A kamatláb emelkedése és a beruházások
visszaesése kisebb ménékű, ha a megtakarítások kamatérzékenyek.
(!) Kamatérzéketlen megtakarítások (2) Kamatérzékeny megtakarítások
r r
s.
s.
-_r_-_-_-_-_-_ -- ---
'
' ''
~
L-----~----- S,I
b) A technológiai változás adon reálkamatláb mellen növe li a beruházást, az I görbe

az alábbi ábrákon jobbra mozdul. Ennek folytán az egyensúlyi reálkamatláb nö-
vekszik. Kamatrugalmatlan megtakarítások esetén nem növekszik a beruházások
összmennyisége, mert nem nőn a megtakarítások mennyisége sem. Kamatérzékeny
megtakarítások mellett viszont a beruházások összmennyisége is emelkedik.
r r
/2
I2
I. .
~
I•
S,I S,I
A 2. FEJEZET MEGOLDÁSAI 141
2.2.5. a) A lakáshitelek kamanámogatása növeli a lakásberuházást, s így a beruházás ke-

resleti görbéje jobbra mozdul. Ugyanakkor ez a lépés a kormányzati transzferek
növelését, vagyis a nenó adók csökkentését jelenti, ennélfogva a társadalmi meg-
takarítás visszaesik. Mindezek hatására a reálkamatláb növekszik és a beruházá-
sok összmennyisége csökken.
r
s~ s
b) A reálkamatláb emelkedése miatt az üzleti állóeszköz-beruházások és a készlet-

beruházások visszaesnek, mégpedig a lakásberuházások emelkedésénél nagyobb
ménékben.
2.2.6. a) A fogyasztás C= 20 + 0,8(Y - 0,15.Y) =20 + 0,68 · 2000 = 1380.

A beruházás egyeillő a társadalmi megtakarítással I = Y- C - G = 300.
A költségvetés egyenlege T- G = 0,15 · 2000-320 = -20.
b) Az egyensúlyi reálkamatláb I = S ~ 500 - 40r = 300~ r = 5.
c) A kormányzati keresletet 20 egységnyivel , G' = 300-ra kell csökkenteni. Ez
nem változtatja meg a fogyasztást, de megnöveli a társadalmi megtakarítást, és
így a beruházást 20 egységnyivel, tehát az egyensúlyi kamatlábat r ' = 4,5-re
csökkenti.
2.2.7. a) A társadalmi megtakarírási függvény

S = SP + (T - G)= 0,05 · 4400 + 200r - 150 =70+ 200r.
b) A társadalmi megtakarítás egyenlő a beruházással S = I~ 70 + 200r = !OOO -
- 300r ~ Az egyensúlyi reálkamatláb r = 1,86. A beruházás I = 442. A
magánmegtakarítás: SP = 592. A fogyasztás C = (Y - T) - SP = 3808.
c) Az adócsökkentés növeli a fogyasztást és a magánmegtakarítást, csökkenti az
összmegtakarítást és a beruházást, valamint emeli a reálkamatlábaL
Gazdaságpolitikai ó.G = 100. AT= 200,

ó.G =AT = 100
változások~ ó.T= O AG= O
Állami megtakarítás változása A(T- G) - 100 +200 o
Magánmegtakarítás o 0.2 . (-200) = 0,2. (- 100) -
változása ó.SP =-40 = -20
Fogyasztás o 0.8 . (-200) = 0,8 . (- 100) -

változása óC = - 160 = -80
Társadalmi megtakarítás \'áltozása óS - 100 +160 -20

Beruházás változása t:J -100 + 160 -20
Egyensúlyi karnatláb változása Ar +2 -3,2 +0, 4
2.2.9. Csak azon változások növelik a beruházások egyensú lyi mennyiségét, amelyek nö-
velik a társadalmi megtakarítást. Ezek a 2., 3. és az 5. változás.
2.2.10. a) A társadalmi megtakarítás egyenlő a beruházással l = S ~400 - SOr= 150 -7

ebből az egyensúlyi reálkamatláb r = 5, l = 150.
A fogyasztás C = Y - 1 - G = 600 - 150 - O = 450.
A társadalmi megtakarításS = Y - C - G = 150.
A magánmegtakarítás SP = Y - T - C = 600 - O - 450 = 150.
A kormányzati megtakarítás Sc = O.
b) A kormányzati kiadások és az adók emelése !lG = !lT = 50, és IlS = -20, ebből
S' = 130.
A társadalmi megtakarítás egyenlő a beruházással l = S ~ 400 - SOr = 130,
~r= 5,4.
IlSc = !lT- !lG = o, tehát IlSP = - 20, így s~ = 130.
A fogyasztási függvény C = a + c(Y- 1) alakú, ebből a magánmegtakarí-
tási függvény SP = -a + (l - c)(Y- D. ahol a megtakarítási határhajlandóság
-dS,JdT = dS/dY = l -c. Erre felírható, hogy- (-20)/50 = l - c= 0,4, ebből
a fogyasztási határhajlandóság c = 0,6.
A fogyasztás pedig C= 600- 130- 50 = 420.
c) A kormányzati kiadások emelése /lG = 50, az adók nem változnak !lT = O,
ezért a fogyasztás sem változik /lC = O, C = C' = 450.
A társadalmi megtakarítás S" = Y- C- G" = 600- 450- 50 = 100.
A magánmegtakarítás S~ = Y- T- C = 600 - O - 450 = 150.
A kormányzati megtakarítás S~ = T- G" = - 50.
A kamatláb l = S ~400- SOr= 100 ~r = 6.
A2. FEJEZET MEGOLDÁSA! 143
2.2.11. a) A fogyasztás C= 150 + 0,8 · (2000 - 200) = 1590.

A társadalmi megtakarítás S = Y- C- G = 160.
l = S, 250- lOr = 160, ebből a kamatláb r = 9~ l = 160.
A kormányzati megtakarítás S0 = T- G = - 50.
A magánmegtakarítás SP= Y- T- C= 2000-200- 1590 =210.
b) A magánmegtakarítás S~ = -150 + 0,2 · (2000- 250) = 200~ !lSP = - 10
!lS0 =0 és !lS= -10 ~ S' = 150.
l = S, 250- lOr= 150. ebből r' = 10.
Az új fogyasztás C' = 150 + 0,8 · (2000 - 250) = 1550 ~ !lC = -40.
c) A fogyasztás változatlanul C= 150 + 0,8 · (2000- 200) = 1590.
A nemzeti megtakarítás S" = Y- C- G" = 2000- 1590- 3000 = 110.
l = S, 250- lOr = 110, ebből r" = 14.
A magánmegtakarításs; = 210 ~ !lSP = 0.
s;
A kormányzati megtakarítás = 200- 300 = -100.
d) A fenti összefüggésekkel számolva:
A fogyasztás C'" = 150 + 0,8(2000- 150) = 1630.
A magánmegtakarításs;' = - 150 + 0,2 · (2000- 150) = 220~ !lSP = + 10.
A s;'
kormányzati megtakarítás = 150- 250 = - 100 ~ !lSG = -50.
A nemzeti megtakarítás S"' = 120 = l ~ 250 - l Or = 120 ~ r"' = 13.
2.2.12. A munka határterméke megegyezik a reálbérrel W = d(F) =-)h, ebből

0
P d(L) 2vL
2.2.13. A munka határterméke MPL = oY = .JK,i és o Y = W = 2, ebből MPL =2.

oL 2vL dL P
y =- - =
Az átlagtermelékenység APL =-
L L
..!Kijf L '
.
- =4 mert a fen u egyenletben
Fo
2.Ji =2.
A 3 . FEJEZET MEGOLDÁSAI
A gazdaság növekedése
A Solow-modell
3.1. Feleletvá lasztá s
3. LL d) 3. 1.11. c) 3.1.21. c) 3.1.31. c)

3.1.2. a) 3.1.12.b) 3.1.22. c) 3.1.32. b)
3.1.3. a) 3.1.13. d) 3.1.23. b) 3.1.33. b)
3.1.4. c) 3.1. 14. b) 3. 1.24. a) 3.1.34. c)
3.1.5. b) 3.1.15. b) 3.1.25. d) 3.1.35. d)
3.1.6. a) 3. 1. 16. a) 3.1.26. d) 3.1.36. e)
3.1.7. b) 3.1.17. b) 3.1.27. a) 3.1.37. c)
3.1 .8. a) 3.1.18. a) 3.1.28. d) 3.1.38. b)
3.1.9. a) 3.1.19. d) 3.1.29. e) 3.1.39.d)
3.1.10.b) 3.1.20. d) 3.1.30. c) 3.1.40. c)
3.2. Feladatok
3. 2. l. a) A lineárisan homogén termelési függvényt transzformál va y = k0 .4 .

b) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · f(k) = (n + g + 8) · k. Ebbe
behelyettesítve 0,25~.4 = (0,02 + 0,03 + 0,05)k = O, lk, majd az egy haté-
konysági egységre jutó tőkeállományra rendezve kapjuk, hogy 2,5 = 6 -7
l
e-
-7 k = 2,5°·6 = 4,61 .
Ezt visszaírjuk a termelési függvénybe y = k0 A = 4,61°.4 = 1,48 a hatékony
munkásra eső kibocsátás. A fogyasztás pedig c = (1 - s) ·y = O, 75· l ,84 = l ,39.
c) A megváltozott adatokkal a feladat újraszámolva s · f(k) = (n + g + 8) · k -7
-7 0,25k0.4 = (0,02 + 0,05 + 0,05)k = 0,12k -7 k = 3,39-7 y = 1,63-7 c= 1,22.
3.2.2. a) A fogyasztási függvényből (C = 0,8Y) a megtakarítási ráta s = 0,2. A stacioná-

rius egyensúlyi növekedés feltétele s · f(k) = (n + g + 8) · k -7 0,2 · f(k) =
= 0,12 . k = 25 -7 y = 3. Jk = 15.
r.- , ebből
3
b) Az aranyszabály alapján MPK = n + g + 8 = O, 12 és MPK =
2--vk
Jk =12,5.
Az egy főre jutó kibocsátás pedig y = 3· Jk = 37,5.
c) A helyes válasz a 2.
3.2.3. a) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · j(k) (n +g + 8) · k ~

K
~ s = (n +g+ 8)· y ~ 0,3 = {0,02 +8 + 0,08) ·2~ O, 15 = O, l + g ~ A
technológia növekedési üteme 8 = 0,05. K
b) A tőketulajdonosokat határtermékük szerint fizetik meg, tehát MPK - =0,35 ~
~ MPK ·2 = 0,35 ~A tőke határterméke MPK = 0,175. y
c) Vizsgáljuk meg, hogy teljesül-e a növekedés aranyszabálya MPK =ll+ g+ 8 ~
~ 0,175 > 0,15.
Láthatóan nem teljesül. A tőke határtermékét csökkenteni kell , amely magasabb
hatékonysági egységre jutó tőkeállományt követel meg. (Csökkenő határtennék.)
Ezért növeini kell a megtakarítási rátát!
d) A hatékonysági egységre jutó tőkeállomány növelésével a tőke határterméke csök-
ken, és így K/Y emelkedik.
3.2.4. Ez a feladat megoldható a 3.2.2. feladattal azonos módon is, itt azonban egy alter-
natív megoldást mutatunk be.
a) Az aranyszabály teljesülése estén a megtakarítási ráta megegyezik a tőke terme-
lési rugalmasságávaL amely a termelési függvényből eK = s = 0,25. Tudjuk.
hogy a reáljövedelem stacionárius növekedési üteme dYIY = 11 + g. Ezt kell
tehát meghatározni.
A tőkeállomány részesedése az ourputból, ha minden tényezőt a határtermékével
fizemek meg: 0,25 = MPK · Kl Y, valamint ismert, hogy K/Y =2, ebből MPK =
= 0,125.
Az aranyszabály alapján MPK = n + g + 8 és 8 = 0,1 ~n +g = dYIY =
= 0.025, tehát 2,5%-os.
b) A hatékonysági egységre jutó tőkeállomány meghatározásához számoljuk ki a
tőke határtermékét! MPK = 0,25 · k-0·75 = O, 125, ebből k = 2,52 és y = J..-0·15 =
= 2,52°· 25 = l ,26.
e c) A helyes válasz a 4.
:-
3.2.5. a) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · j(k) = (n + g + 8) · k ~

~ 0.2 · Jk = 0,08k ~ k = 6,25 és y = 2,5. Ebből i = 0,2y = 0,5.
b) A hatékony munkásrajutó fogyasztás stacionárius egyensúlyi értéke c= O,By =2.
y c) A hatékonysági egységre jutó kibocsátásból kifejezhető az egy főre eső jövede-
lem
y y
- -=y= 2,5 ~- = 2,5 ·1,5 =3,75.
L·E L
3.2.6. Az egy főre eső tőke növekedési üteme (ók/k): ók = sy - (8 + n)k ~ t:.k =si -
k k
- (8 + 11) = 0,3 ·.!..- 0,07 = 0,03 = 3%. Az egy főre jutó termelés nagysága y = k0·15 •
51 3
Ebből az egy főre jutó termelés növekedési üteme t:.y = 0,25 ök = 0,25 · 0,03 =
y k
=0,0075 =0,75%. A gazdaság nincs stacionárius egyensúlyi állapotban, mert az
egy főre eső tőke és termelés bővül (az egyensúlyi pályán haladva az egy főre eső
tőke és az egy főre eső termelés állandó lenne).
146 A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI
3.2.7. a) A stacionárius egyensúlyi növekedés feltétele s · j{k) = (n +g + o) · k ~

k
~ s = 0,12- = 0,12 . 2= 0,24.
y
b) ll(YIL)I(YIL) = g = 0,03.
c) Az aranyszabály teljesülése estén a megtakarítási ráta megegyezik a tőke terme-
lési rugalmasságával , amely a termelési függvényből EK = s = 0,3, ezért növeini
kell a megtakarítási rátát. A helyes válasz tehát a 3.
l. modellvállozat 2. modellváltozat 3. modellvállozat
n~pesség növeke- népesség növeke- népesség növeke-

dési üteme = O dési üteme = n dési üteme = n
munka hatékony- munka hatékony- munka hatékony-
üteme= O üteme = O üteme = g
Reáljövedelem (Y) nem változi k .. 11'' ütemben nő " 11 + g" ütemb(:n nő
Tőkeállomány (K) nem váltOzik "n" ütemben n6 "n + g" ütemben nő
Egy főre eső

nem változik nem vállozik ..g -ütemben nő
reáljövedelem (Y/L)
Egy főre esó

nő
tőkeállomány (K/L)
nem vál!ozik nem vállozik "g -ütemben
Egy főre jutó

nem változik nem változik "g- ütemben nő
fogyasztás (c = ClL)
Egy főre jutó reálbér (w) nem változik nem vá ltozik "g" ütemben nő
Egységnyi tőkére jutó reál

nem változik nem változik nem vállozik
bérleLi díj (R/P = MPK)
Hatékony munkaegységre
nem változik nem vállozik nem váltOzik
jutó reáljövedelem ( Y/LE)
Hatékony munkaegységre
nem változik nem változik nem változik
jutó tőkeállomány (KILE)
3.2.9. a) A következő bal oldali ábrán látható, hogy a megtakarírási ráta emelkedése foly-
tán a gazdaság egy magasabb jövedelmi szint melletti pályára tér át, de a növeke-
dési ütem nem változik.
b) A következő jobb oldali ábrán megfigyelhető, hogy a népesség növekedési üte-
mének csökkenése folytán a jövedelem stacionárius szintje emelkedik, de a növe-
kedési ütem visszaesik.
ln Y,
3.2.10. a) Az alábbi ábrán y = f(k) jelzi az egy főre jutó jövedelem függvényét.
b) Az alábbi ábrán i = s -j(k) jelzi az egy főre jutó beruházás (megtakarítás) függ-
vényéL
c) Az alábbi ábrán ö· k jelzi az egy főre jutó amortizáció függvényét.
d) Az alábbi ábrán flk jelzi az egy főre eső tőkeállomány csökkenését a kiigazodási
folyamat első lépésében.
y = f(k)
y.
Ök
y
il i = s f(k)
..
l
rN · ó Nk • . .. k d'... dk
3.211
. . aJAz egy •Ore JUt to ea 11omany nove e es1 uteme - = s·f(k)-(n+g+Ö)·k =
k k
=s· f-
(n+ g+ Ö)= 0,25 · 0,4-0,07 = 0,03.
b) A z egy .ore
f'N • k'b
JUto
• • • nove
1 ocsatas o o
.. ked'es1. u.. teme -dy = MPK. K . -dk = ,5 . ,03 =
y y k
= 0,015, mert a = MPK · K a
y
tőke részesedése az outputbóL
1/ 2 .
Va y = dln y = dlnk = 05dlnk = 05k =05 ·003=0015.
gy y dr dr ' dl ' k ' ' '
c) A pillanacnyi tőkeállomány értéke kisebb a stacicner egyensúJyinál, men az egy
főre jutó tőkeállomány növekszik: dklk >O. A helyes válasz tehát 3.
3.2.12. Az összes tőkeállomány növekedési üteme megegyezik az egy főre jutó tőkeállo
mány növekedési ütemének és a népesség növekedési ütemének összegével

k L k k
- = - + -= n +- .
K L k k
Az egy főrejutó tőkeállomány növekedési üteme ~= s · f(k)- n · k. Ebbe behelyet-
k k
tesítve a korábbi tőkeállomány felét
{/(
. S· ~ 2
- n = - -2- - n = - J2
.[J(·s - n.
5
!!.._ = -- n=
k k. k. {/(
2 2 v~
Számitsuk kik. értékét a stacionárius egyensúlyi növekedés feltételéből
• • 1.7 • s 1.7
sf(k )=nk ~Nk = nk ~ - =vk
n
Helyettesítsük a kapott értéket az egy főre jutó tőkeállomány növekedési ütemét
,, lbk
1e1ro egyen et e -
.fi.s n = n · vr,::2
=--- L. - n.
k s
k ll
K =n · .fi az új növekedési ütem, n pedig a régi.
Az n.fi = J2 = 1,4142, tehát 41,42%-kal magasabb.

ll
Munkapiac és munkanélküliség
4.1.1. b) 4.1.8. a)
4.1.2. d) 4.1.9. b)
4.1.3. a) 4.1.10. a)
4.1 .4. c) 4.1.11. c)
4.1.5. d) 4.1.12. c)
4.1.6. c) 4.1.13.e)
4.1.7 . b) 4.1.14. a)
4.2. Feladatok
s
4.2.1. A stacionárius munkanélküliségi ráta U l L= - - = 0,02 / 0,32 = 0,0625, azaz
6,25 %. s+f
4.4 .2. A munkanélküli segély növelése a stacionárius munkanélküliségi ráta emelkedésére

vezet, mert
l. növeli az állásvesztési rátát, mivel magasabb munkanélküli segély melleu a
munkások kevésbé ragaszkodnak munkahelyükhöz, és
2. a nagyobb munkanélküli segély csökkenti az állásszerzés rátáját, mivel csök-
kenti a munkanélküliek álláskeresési erőfeszítéseit.
4.2.3. a) A munkaerő-állomány L = 23 + 2 = 25 millió fő.

Az l. hónapban a munkanélküliségi ráta U/L= 2/25 =8%. Mivel az l. hónap-
ban a munkanélküliség stacionárius rátája érvényesül, ezért az állásszerzők szá-
ma egyenlő az állásvesztök számával f · U = s · E ~ 0,23 · 2 = s · 23 ~ Az
állásvesztési ráta s = 0,02.
150 A 4. FEJEZET MEGOLDÁSA1
b) Az alábbi kitöltött táblázatból látszik, hogy a munkanélküliségi ráta folyamato-

san emelkedik.
Hónap l. hónap 2. hónap 3. hónap

(J= 0,23) (f = 0.2 s' = 0,03) (f = 0,2 s' = 0.03)
Foglalkoztatottak
23
23 + 0,4 - 0,69 = 22,71 + 0,458 -
(millió f6) = 22,71 - 0,6813 = 22,4867
Munkanélkülick 2 - 0.4 + 0.69 = 2,29 - 0,458 +

2
(millió f6) = 2,29 + 0 .6813 = 2,5133
Munkanélküliségi
ráta
2/25 =8% 2.29/25 = 9, 16% 2,5133/25 = 10,05%
Például a 2. hónapban 0,2 · 2 = 0,4 millió fő talál állást, míg 0,03 · 23 = 0,69
millió fő veszíti el állását, s így számítható ki a foglalkoztattak és munkanélküli-
ek száma.
c) A természetes ráta új é rtéke u' = s'/(s' +j') = 0 ,03/0 ,23 = 13 ,04%.
4.2.4. Ha a foglalkoztatottak s hányada vesziti el állását, és a munkanélküliek f hányada

talál állást. akkor a munkanélküliek számának változása ó.U = sE - fU.
Ebből ó.U = s(L- U) -fU~ ó.U = sL - (s + f)U ~ ó.U = [s- (s + f)UIL] · L.
Ha a munkanélküliségi ráta meghaladja a stacionárius rátát, vagyis U! L> sl(s +J),
akkor a fenti szögletes zárójelben levő [s- (s +J) U/L] kifejezés értéke negatív lesz,
vagyis a munkanélküliek száma s ezzel a munkanélküliségi ráta csökken.
Ha a munkanélküliségi ráta kisebb a stacionárius rátánál, vagyis U/L < sl(s +J),
akkor a fenti [s - (s + J) U/Lj kifejezés értéke pozitív lesz, vagyis a munkanélküliek
száma, így a munkanélküliségi ráta emelkedik.
Ha a munkanélküliségi ráta egyenlő a stacionárius rátával , vagyis U/L = s/(s +J),
akkor a fenti szögletes zárójelben levő [s - (s + f)U/L] kifejezés értéke nulla lesz,
vagyis a munkanélküliek száma nem változik, így a munkanélküliségi ráta sem.
4.2.5. a) Rugalmas reálbérek esetén a munkakereslet egyenlő a kínálattal LD = U, így a

foglalkoztatás L = l 00.
A kibocsátás Y = 2-./r-
i44
- -1-:0-:-0 =240.
, , 05·2Ji44 12
A munka batartermeke MPL = ' .fi = .fi .
A reálbér megegyezik a munka határtermékével w = MPL, és így L = l 00-nál a
reálbér w= 1,2.
12
b) A foglalkoztatás ou alakul ki , ahol w= MPL ~ 1,25 =.fi ~L= 92 , 16.
A munkanélküliség U= 100- 92,16 = 7,84 .
A rnunk.anélküliségi ráta u = 7,84% .
A kibocsátás Y = 2J144 · 92,16 = 230, 4.
c) Az összes reálbér a kibocsátás fele, így kezdetben az összes reálbér w-L = 120,
az egy főre jutó reálbér emelkedése után pedig w'· L' = 115 ,2. Az összes reálbér
csökkent, mert esen a kibocsátás értéke az egy főre jutó reálbér emelkedése
miatt.
A 4. FEJEZET MEGOLDÁSA! 151
4.2.6. a) A Solow-modell ismert egyenleres · f(k) = ó · k. Így 0,2 · k 1' 2 = O, l · k . Ebből

az egy foglalkoztatonra eső tőkeállomány k' = 4. Az egy foglalkoztatoura eső
kibocsátás y· = 2.
b) A stacionárius munkanélküliségi ráta U/L= 0,01/(0,01 + 0,09) =O, l, vagyis
10 %-os . A fog lalkoztatottak száma LE = 90.
c) A tőkeállomány K = k' · LE = 360. A kibocsátás Y = y' · Le = 180.
d) A stacionárius munkanélküliségi ráta új értéke 0,011(0,0 1 + 0,115) = 0,08,
vagyis 8 %-os. A foglalkoztatás 92 főre emelkedik. Az egy foglalkoztatottra jutó
kibocsátás és tőkeállomány nem változik. (Vegyük észre, hogy ezek kiszámításá-
nál sehol nem használtuk föl a munkanélküliségi ráta értékét.) Viszont a tőkeál
lomány abszolút nagyságaK = 4 · 92 = 368-ra, a kibocsátás abszolút nagysága
pedig Y = 2 · 92 = 184-re emelkedik.
e) A fentiek alapján a stacionárius munkanélküliségi ráta csökkenése növeli a kibo-
csátás és a tőkeáll omány szintjét, de nem változtatja meg azok stacionárius egyen-
súlyi növekedési ütemét. Másképpen: a stacionárius munkanélküliségi ráta csök-
kenése rövid távon fokozza a gazdasági növekedést egészen addig, rníg a gazda-
ság el nem éri az új stacionárius egyensúlyi növekedési állapotot, amelyben csak
a népességnövekedés és a technikai haladás határozza meg a növekedési ütemet.
Pénzpiac - pénzkereslet,
pénzkínálat, infláció
5.1.1. c) 5.1.17. d) 5.1.33. c) 5.1.49. d)

5.1.2. d) 5.1.18. a) 5.1.34. b) 5.1.50. c)
5. 1.3. a) 5.1.19. c) 5.1.35. e) 5.1.51. a)
5.1.4. c) 5.1.20. C) 5.1.36. a) 5.1.52. b)
5.1.5. b) 5.1.21. b) 5.1.37. c) 5.1.53. b)
5.1.6. b) 5.1.22. d) 5.1.38. d) 5.1.54. a)
5.1.7. c) 5.1.23. d) 5.1.39. b) 5.1.55. c)
5.1.8. b) 5.1.24. b) 5. 1.40. a) 5.1.56. d)
5.1.9. b) 5.1.25. d) 5.1.41. c) 5.1.57. d)
5.1.10. c) 5.1.26. a) 5.1.42. b) 5.1.58. b)
5.1.11. c) 5.1.27 . a) 5.1.43. d) 5.1.59. c)
5.1. 12.b) 5.1.28. b) 5.1.44. c) 5.1.60. a)
5.1. 13. b) 5.1.29. c) 5.1.45. d) 5.1.61. c)
5.1.14. c) 5.1.30. e) 5.1.46. d) 5.1.62. a)
5.1.15. c) 5.1.31. b) 5.1.41.b) 5.1.63. b)
5.1.16. d) 5.1.32. d) 5.1.48. c) 5.1.64. c)
5.2. Feladatok
5.2.1. a) A hosszú távú (potenciális) jövedelmi szintet a rendelkezésre álló termelési té-
nyezők határozzák meg. A termelési függvénybe helyettesítve Y = .Ji(:L =
= .11024. 900 = 960.
b) A magánszféra megtakarítási függvénye adott, a ko rmányzati megtakarítás pedig
= =
Sc T- G -20, ebből a nemzeti megtakarításS 70r - 20. =
A beruházás egyenlő a társadalmi megtakarítással l = S ~ 70r - 20 = 420 - 40r
~r= 4.
c) A fogyasztás C = Y- l - G = 960 - 260 - 240 = 460.
d) A kJasszikus modell pénzpiacán az árszínvonal alkalmazkodása teremti meg az
egyensúlyt. A mennyiségi egyenlet alapján M · V = P · Y~ 480 · 2 = P · 960 ~
~P = l.
5.2.2. a) A kamatlábat az I = S egyenlőségból fogjuk kiszámolni. Srukségünk van tehát

153
l
az állami és magánmegtakarításra, és ehhez a nemzeti jövedelemre. A kibocsá-
tás! a rendelkezésre álló termelési tényezők határozzák meg hosszú távon. Y =
= SOJIO OOO = 5000. A magánmegtakarítás Sp = -250 + 0,25(5000 - 1000) =
=750, míg a költségvetés egyenlege: S0 = T - G = -100. Így a társadalmi
megtakarítás S = S0 + SP = 650. A megtakarítások és beruházások I = S -t
-t 1000- SOr= 650, ebből r= 7.
b) A klasszikus modellben az árszínvonal alkalmazkodása teremti meg a pénzpia-
ci egyensúlyt. A mennyiségi egyenlet alapján M · V = P · Y -t 6000 · 2 =
= p . 5000 -t p = 2,4.
c) A vállalali munkafelhasználás optimumában a munka határterméke megegyezik
50
a reálbérrel W = MPL = ~. = 25 = 0.25. IGszámolruk, hogy P = 2,4,
P 2·vL 100 .
ebből W = 0,6.
5.2.3. a) A beruházás egyenlő a társadalmi megtakarítással l = S-t 200 = 400- SOr -t

a reálkamatláb r = 4.
A pénzmennyiség állandó ütemű (dMIM = 6%) bővítése TC = 6%-os infláció!
eredményez, amelyből a Fisher-hatás alapján a nominális kamatláb i = r + TC =
=4+ 6= 10%.
b) A pénzpiac egyensúlya: reál pénzkínálat = reál pénzkereslet -t MIP = L -t
-t M/10 =5 · 2000/ 10 -tM= 10000.
c) A mennyiségi egyenletból a pénz jövedelmi forgási sebessége V = P· YIM =
= 10 · 2000/ 10000 = 2, és ennek reciproka k = 1/V = 0,5.
5.2.4. a) A nominális pénzkínálatM = m · B , ahol a pénzmultiplikátor m = (l + 0,2)/
/(0,2 + 0,04) = 5. Így a pénzkínálat M = 5 · 5000 = 25 OOO, a mennyiségi
egyenletből pedig a forgási sebesség V= P· YIM = 250000 · 1125000 = 10.
b) Az új forgási sebesség V' = 12,5, az új készpénz-betét arány cr' = 0,16. Ezek
alapján az új pénzkínálat M' = m' · B = (l + O, 16)/(0, 16 + 0,04) · 5000 =
= 5,8 · 5000 = 29000. A mennyiségi egyenletből számolható az árszínvonal
változása P' = M' · V'l Y= 29000 · 12,5/250000 = l ,45, tehát 45%-os.
c) Az árszínvonal maradjon P" = l, míg a pénz forgási sebessége V" = 12,5 és a
készpénz-betét arány cr" = 0,16.
A kívánatos monetáris bázis B" = M"lm" = 20000/5,8 = 3448,276.
5.2.5.
Jegybank Kereskedelmi bankok
nettó külróldi készpénz 126 OOO tartalékok 42 OOO saját tőke 30 OOO
követelések 68 OOO
kormányzati és kereskedelmi bankok kihelyezell látra szóló betétek
kereskedelmi banki tartalékbetétei 42 OOO hitel 198 OOO 21 OOOO
hitelek 100 OOO
154 AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI
a) A monetáris bázis = készpénz + tartalékok: 8 = C + R = 126 OOO + 42 OOO =

= 168000.
b) A nominális pénzkínálat = készpénz+ betét: M = C+ D = 126000 + 210000 =
= 336000.
c) A kötelező tartalékráta = (Lanalékok - szabad tartalékok)/D = (42 OOO- 21 OOO)/
/2 10000 = 0,1.
d) A készpénz-betét arány cr= C/D = 126000/210000 = 0,6.
e) A pénzmultiplikátor 111 = M /8 = 336000/ 168000 =2.
5.2.6. A nyílt piaci művelet következtében a monetáris bázis M3 = +225 egységgel emel-
kedik. A pénzkínálali multiplikátor m = (cr+ l)/(cr + rr) = 1.2/0,3 =4, amellyel
kiszámoljuk a nominális pénzkínálat változását M1 = m · M3 = 4 · 225 = 900.
A pénzkínálat két részre bontható M = C + D ~ M1 = ó.C + W = 900, ebből
ó.C = 900 - W.
A készpénz-betét arány konstans, ezén fennáll , hogy cr = C/D = 0,2 = ó.C!till,
ebből pedig 0,2 · W = ó.C. Most már megvan a két egyenlet a két ismeretlenhez
0,2 · ó.D = 900 - W ~ l ,2 · W = 900 ~D = 750 és ó.C = 900 - 750 = 150.
5.2 .7. A konstans készpénz-betét arányra felírható, hogy 0,2 = cr = C/D = ó.C!till.
amelyből a betétállomány változása W = ó.C/0,2 = 1000/0,2 = 5000.
A szintén állandó tanalék-betét arányra igaz, hogy O, l = rr = R/D = ó.R/6.0.
Ebből kifejezve a tanalékok változását kapjuk, hogy 6.R = O, l · W = O, l · 5000 =
500.
- k··1
5 .2 .8 . a) A pé nztanas - f..uggvenye
·o tseg ' C = OJ. 1. 6 M Ft + 5000N .
2N
Deriváltja: dC/dN = 5000 - 160000/2N 2 = O. Ebből W =4, azaz 4-szer váltja
át befektetési jegyét pénzre, egyszerre 4 M Ft-ot.
b) Az átlagos pénzkészlet Md = Y/2W = 200 OOO Ft.
Az összes költség C = O, l · 200 000 + 5000 · 4 = 40000 Ft.
5.2.9. A tranzakciós költségek csökkenése növeli a tranzakciók számát, csökkenti az opti-

mális pénzkészletet és a pénztartás összes költségét.
A pénztartás összes költsége C = ~ + F · N = ·h ·i· Y · F .
2·N
5.2.10. Ml = Bankrendszeren kívüli készpénz + Látra szóló forintbetétek = 1939 Mrd Ft.
M2 = Ml + Lekötött forintbetétek + Devizabetétek = 5043 Mrd Ft.
M3 = M2 + Pénzintézeti értékpapírok = 5094 Mrd Ft.
AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI 155
5.2.11. a) Az alábbi ábrán Járható, hogy 5%-os inflációs várakozások kialakulásának hatá-
sára a beruházási függvény fölfelé tolódott (5 %-os inflációs várakozások mellett
10%-os nominális kamatláb 5%-os reálkamatlábat jelent), és a kölcsönforrások
piacán a nominális kamatláb 5 százalékponttal, 5 %-ról 10%-ra emelkedett.
b) A pénzpiac ábráján látjuk, hogy a 10%-os nominális kamatláb és a kezdeti M / P1
reál pénzmennyíség me ll ett a pénzpiacon túlkínálat alakul ki . Ez az árszínvonal
emelkedését és így a reál pénzmennyiség csökkenését eredményezi. A pénzpiac
a P2 magasabb árszínvonal mellett M/ P2 reál pénzmennyiségnél kerül egyen-
súlyba. Az árszínvonal tehát nőtt az inflációs várakozások mialt még változatlan
nominális pénzmennyíség mellen is.
Allernatív módon a fent leírt eseménysor elképzelhető úgy is, hogy a pénzpiaci
egyensúly szabja meg a nominális kamatlábat, és az inflációs várakozások meg-
jelenése urán a régi 5 %-os nominális kamatláb mellett túlkereslet jelenik meg az
árupiacon (mivel l > S), amí árszínvonal-emelkedést, és így a reál pénzmennyi-
ség csökkenését idézi elő. A reál pénzmennyiség csökkenése pedig az árupiaci
egyensúly létrejöttéhez szükséges ménékben megnöveli a nominális kamatlábat.
Kölcsönforrások píaca Pénzpiac

Nominális Nominális
kamatláb, i kamatláb, i
Túlkínálat
10
r---
:: :r::: _: 75
5 - ------- ---------
2 2 L
/,
o~--------~------~---- S,I o MIP
s, M/ P2 M/ P,
Reál pénzmennyiség
Aggregált kereslet és aggregált

kínálat
6.1. Feleletválasztá s
6. 1.1. a) 6.1.12. a)
6.1.2. a) 6.1.13. b)
6.1.3. d) 6.1.14. e)
6.1.4. a) 6.1.15. a)
6. 1.5. b) 6.1.16. c)
6.1.6. a) 6.1.17.b)
6.1.7. c) 6.1.18. b)
6.1.8. e) 6.1.19. b)
6.1.9.e) 6.1.20. b)
6.1.10. d) 6.1.21. b)
6.1. 11. e) 6.1.22. a)
6.2. Feladatok
6.2.1. Az aggregált kínálati görbék nem változnak, a keresJeti görbe balra tolódik, mivel a
hitelkihelyezés a pénzmennyiséget csökkentene (az AD függvényben M csökkenése
az Y,P koordináta-rendszerben exogén hatáském jelenik meg, vagyis nem a függ-
vény mentén mozdulunk el, hanem a függvényt toljuk el). Ennek hatására Y csök-
ken, P változatlan.
.. be egyenl ete .y
6 .2 .2 . a ) A z aggrega' l t k eresl ett. gor =pMV = l OOO·
p 2.
b) AzM ·V = P· Ymennyiségi egyenletbőlláindulva P = MVI Y = 1000 · 2/1250 =
= 1,6.
c·l1 Rov
.. .t d tavon
, , ,
az arszmvona l nem va' l tozik-, ,t gy a k'boc
t
, , y=-
satas MV'
- = 1000 .2,2 =
p 1,6
= 1375 lesz. Hosszútávon a lábacsátás visszaesik Y = 1250-re, az árszínvonal
viszont nő P' = 1000 · 2,2/1250 = 1,76-ra.
6.2.3. a) Az aggregált keresJeti görbe egyenlete Y = MV(i).

p
b) Az AD görbe balra tolódik, az aggregált kereslet csökken, mert a költségvetési
deficit csökkenése folytán nő a társadalmi megtakarítás és csökken a reálkamat-
láb. Ekkor a nominális kamatláb is csökken és így a pénz forgási sebessége
lassul. Az AD balra tolódása mian rövid távon a termelés és a foglalkoztatás
csökken (recesszió következik be), az árszínvonal nem változik. Hosszú távon a
termelés és foglalkoztatás visszaáll a természetes szimjére, és az árszínvonal
kisebb lesz, mim volt.
c) A hírt hallva az emberek a nominális pénzkínálat növekedési ütemének csökke-
nésére, így kisebb inflációra számítanak. Ezért a nominális kamatláb csökken, a
pénz forgási sebessége lassul, az aggregált kereslet csökken (AD balra tolódik).
A rövid távú és hosszú távú következmények ugyanazok, mint a b) kérdésben.
6.2.4. A kitöltölt táblázat:
A monetáris politika kizárólagos cé lja

Elmgén sokkok
az árszínvonal stabilitása a kibocsátás termésteles stilllje
Az aggregáll kereslet A pénzmennyiség A pénzmennyiség

exogén növckcd~sc csökkentése csökkentése
Kedvezőtlen A pénzmcnnyiség A pém:mennyiség

kínálaLi sokk szinten tartása növelése
Aggregált kereslet
- Az IS-LM modell
7 .1. Feleletválasztás
7.1.1.b) 7.1.16. c) 7.1.31. c) 7.1.46. a)

7.1.2. c) 7 .1.17. d) 7.1.32. a) 7.1.47. d)
7.1.3. d) 7.1.18. a) 7.1.33. a) 7.1.48. b)
7.1.4.a) 7.1.19. b) 7.1.34. e) 7.1.49. a)
7.1.5.c) 7.1.20.c) 7.1.35. a) 7.1.50. a)
7.1.6. c) 7.1.2l.a) 7.1.36. e) 7.1.51. d)
7.1.7. a) 7.1.22. b) 7.1.37. b) 7.1.52 . b)
7.1.8. b) 7.1.23. a) 7.1.38. a) 7.1.53 . b)
7.1.9. d) 7.1.24. b) 7.1.39.e) 7.1.54. b)
7.1.10. d) 7.1.25. c) 7.1.40. e) 7.1.55. c)
7 .l. ll. a) 7.1.26. a) 7.1.41. e) 7.1.56. d)
7.1.12.c) 7.1.27. a) 7.1.42. c) 7.1.57. d)
7.1.13. a) 7.1.28. b) 7.1.43. b) 7.1.58. e)
7.l.l4.a) 7.1.29. b) 7.1.44. c)
7.1.15.a) 7.1.30. c) 7.l.45.a)
7 .2. Feladatok
7 .2.1. A helyes válasz a) esetében a 2, b) esetében pedig a 3.

Először határozzuk meg a jövedelem váltOzását! ó Y= 1/(1 - 0,6) · óG =
= 2,5 · 100 = 250, mert a kamatláb nem változik. ~ óC = 0,6 · óY = 150.
Adóemelés esetében óY = - 0,6/(1 - 0,6) · ó T = - l ,5 · 100 = - 150 ~
~ óC = 0,6(6Y - 67) = 0,6(- 250) = -150.
7.2.2. a) Az árupiaci egyensúly feltétele Y= C+ I + G~ Y = 200 + 0,8(Y- 200)+

+ 1200 - 50 · 8 + 280 = 1120 + 0,8Y ~ Y = 5600. A pénzpiaci egyensúly
M = P · L~ M = 500 + 0,5 · 5600- 100 · 8 = 2500.
b) Y' = 5800 lesz. Az árupiaci egyensúlyban Y' = C + I + G' ~ 5800 = 200 +
+ 0,8(5800- 200)+ 1200- SOr'+ G'. A pénzpiaci egyensúlybanM =P· L~
~ 2500 = 0,5 · 5800 + 500- lOOr' ~r' = 9. r'-et az árupiaci egyensúlyba
visszahelyettesítve G' = 370. Tehát óG = 90.
A7. FEJEZET MEGOLDÁSAI 159
c) A magánberuházások visszaesnek a kamatláb emelkedése folytán Ml P = 0,5 Y' +

+ 500 - IOOr' ~ 2500 = 3400 - 100r' ~r' = 9~ l' = 750. A beruházási
visszaesés tehát 61 = -50.
7.2.3. E
~--------~--~------ y
r r r. r2 l
LM'
L---------~~~------- y
Y, y2
l. A pénzmennyiség megnövelésének hatásáraM/ P jobbra tolódik. Az eredeti r 1

kamatláb mellen a pénzpiac túlkínálatos.
2. A pénzpiaci egyensúly nagyobb pénzkereslet, azaz kisebb kamatláb mellen
valósulhat meg. Ezt a jobbra tolódon LM görbe fejezi ki (Y1 mellett). A rúlkí-
nálatos pénzpiacon a kamatláb csökken, így a beruházások szintje (és ezért a
jövedelem is) emelkedik, amíg az IS-LM ' merszéspontba nem jut a gazdaság.
3. A megnövekeden jövedelem miatt a pénzkeresleli függvény felfelé tolódik, az
r 2-nek megfelelő kamatszintig.
4. A magasabb beruházási kereslet az árupiaci keresJeti függvényt fölfelé tolja,
az Y2 jövedelemszimig.
7.2.4.
L(Y', r)
L(Y, r)
MIP y
Y, Y'
l. A kormányzati vásárlások növekedése miatt az árupiaci keresletet kifejez6

görbe felfelé tolódik. Itt az árupiac túlkeresletes.
2. A kamatláb megváltozása nélkül csak magasabb jövedelemszint esetén kerül-
het egyensúlyba az árupiac, ezt fejezi ki a jobbra tolódott IS' görbe. Az árupi-
aci túlkereslet mian a készletek csökkennek. a termelést növelik, Y nő.
3. A megnövekedett jövedelem a pénz keresletét is emeli, amit a felfelé tolt
pénzkeresleli függvény fejez ki. A nagyobb pénzkereslet mellen a pénzpiac
túlkeresletessé válik, ami a kamatláb emelkedését vonja maga után, az r 2 szin-
tig (IS' és LM metszéspontja).
4. A magasabb kamatláb beruházásokat szorít ki, ami mérsékli a kezdeti árupiaci
kereslet növekményét, így a kiadási görbe visszatolódik az Y2-nek megfelel6
helyzetbe.
NB: Y' jövedelemszintet csak rögzített kamatláb mellett leheten volna elérni,
kiszorítási hatás nélkül. Ezt kapruk csupán a keynesi kereszt elemzésekor,
amikor a pénzpiaci kamatláb alakulását elhagytuk.
Megjegyzés: Komparatív statikai modellünk csak egyensúlyi helyzetek össze-
hasonlítását teszi lehetővé, az ezek közti átmenet elemzése némi inruíciót kö-
vetel meg. A változók egymáshoz viszonyíton alkalmazkodási sebességétól
függ, hogy valójában van-e "túllendülés" az árupiacon.
+ G' 7.2.5. a) Az árupiaci egyensúlyban Y= C+ l+ G= 580+ 0,75(Y- 300 - 0,2Y +60) +

+G +440 - 15r + 360 -7 Y= 2,5(1200- 15r) -7/S: Y= 3000 - 37 ,5r.
b) A pénzpiaci egyensúlyban: MIP =L -7 280/ 1 = 40 + 0,3Y - 30r -7
+ G -7 r = 0,3 Y/30 - 240/ 30 -7 LM: r = 0,0 l Y- 8.
c) Az IS és LM görbék metszéspongában teljesül az Y = 3000 - 37,5(0,01 Y - 8) -7
-7 Y = 2400 és r = 16.
d) A költségvetés egyenlege avagy az állam megtakarítása
SG = T - G - TR = 300 + 0,2 · 2400 - 360 - 60 = +360.
e) A kormányzati vásárlások növelése miatt az IS görbe jobbra tolódik
/S': 3000 = 2,5(1200 + !:.G - 15r). -7 A pénzpiacról kiszámolhatjuk az új
egyensúlyi kamatlábat r = 0,01 · 3000-8 = 22. -7 Ezt /S'-be beírva 3000 =
= 2,5(1200 + t::.G- 15 ·22) -7 3000 = 2,5 ·870 + 2,5 · t::.G -7 2,5 · t::.G = 825
-7 t::.G = 330.
J) Számoljuk ki a beruházások szintjét a beavatkozás előtt és után is! /(r) = 440 -
- 15 · 16 és /(r') =440- 15 ·22 -7 M = - 90 a kiszorítás.
g) Most a váltOzatlan IS gö rbéből számoljuk ki az új kan1atlábat 3000 = 2,5(1200 -
- 15r) -7 r = O. (Ez a kamatláb az IS görbe speciális helyzetéből adódik.)
Helyettesítsük az új jövedelmet és kamatlábat LM'-be , ahol csak t::.M az ismeret-
len (280 + t::.M)/ l = 40 + 0,3 · 3000 - 30 · O -7 t::.M = 660.
lz) Nincs kiszorítás, mert a kamatláb csökken! / (0) - / (16) =240 -7 M = +240-nel
nő a beruházások szimje.
7.2.6. a) Az árupiaci egyensúly feltételéből az IS görbe Y= C+ l + G = 100 + 0,6(Y-

- 100) + 280 - 44r + 400 = 720 + 0,6Y- 44r -7 Y = 2.5(720 - 44r) -7
-7 /S: Y = 1800 - 110r.
600
A pénzpiaci egyensúlyból pedig az LM görbe M = L -7
p
=2Y - 440r -7
2
2Y - 600
-?LM: r =--~2-
440 2Y- 600
Az IS és LM görbék metSzéspontjában Y = 1800 -ll O- --= 2- = 1800 - 0,5Y +
440
, . ah l , LM gor
.. b'b
e e r, = 2·1250 - 300 = 5 ·
+75 -7 Y, = 1250 es vtssz e yenesttve az
440
b) Az LM görbéből az új kamatláb LM(Y = 1470) -7 r'= '
2 1470 300
- = 6.
440
A !:.G-t az IS' görbéből számoljuk, az új jövedelem és kamatláb felhasználásával
1470 = 2,5(720 + t::.G- 44r) -7 1470 = 1800- 110 ·6 + 2,5 t::.G -7 330 =
= 2,5t::.G -7 t::.G = 132.
c) Most fordítva járunk el: az új kamatlábat a változatlan IS görbéből számoljuk ki,
majd ezt felhasználva keressük a pénzmennyiség változását az LM görbéből.
IS(Y = 1470) -7 1470 = 1800- l lOr = 3.
y _ 600+ t::.M
2 600
LM': r = 2 -7 3· 440= 2 ·1470 - + t::.M -7 t::.M =2640.
440 2
7.2.7. a) Az árupiaci egyensúlyban Y= C+ I+ G= 50 + 0,8(Y - 100) +250+ 500 -

- 20r ~ Y = 720 - 0,8Y - 20r ~ Y = 5(720 - 20r) ~ /S: Y = 3600 - 100r.
A pénzpiaci egyensúlyban M =L ~ = 0,6Y + 100- 20r ~
760
p l
LM : r= 0,6Y + 100 -760 = 0,03Y- 33.
20
A két görbe metszéspontjában Y = 3600 - l00(0,03Y- 33) = 3600 + 3300 -
- 3Y ~Y,= 1725 és r,= 0,03 · 1725-33 = 18,75.
b) Az új IS görbe /S': Y = 5(720 + D.G- 20r) = 4100 - IOOr.
A 100 egységnyi jegybanki pénzkibocsátás a monetáris bázist növeli, amely a
bankrendszeren keresztül multiplikálódik. Így a nominális pénzkínálat változása
L1M = 2 · D.B = 2 · 100 = 200, ebből az új LM görbe
0,6Y + 100 - 760+ 200

LM': r = l = O03Y - 43.
20 ,
A két görbe metszéspontjában Y= 4100 - 100(0,03Y - 43)~ Y= 2100 és
r= 0,03 · 2100 - 43 = 20.
c) A beruházások változása M = /(20)- /(18,75) = 100 - 125 = - 25.
7.2.8. a) Az IS görbe Y = C(Y - 1) + /(r)+ G~ Y= 200+ 0,75(Y- 400- 0.2Y) + +

2000- lOOr + 2500 ~ Y= 4700- lOOr + 0,75 x 0,8Y - 0,75 x 400~
Y= 4400 + 0 ,6Y - IOOr.
Az LM görbe M! P = L(Y,r) ~ 8400/ 1,5 = 0,8Y - 200r ~ 200r = 0,8Y- 5600
~ lOOr = 0,4Y - 2800.
Behelyettesítve az IS görbébe Y= 4400 + 0,6Y - 0,4Y + 2800 ~ 0,8Y = 7200
~y= 9000.
1
b) A beruházási kereslet jövedelmi multiplikátora D. Y lM = =
l - c(l - t)
l
= =2,5.
1-0.75·0,8
Így a beruházási kereslet változása M = D.Y/2,5 = 350/2,5 = 140.
c) A kamatláb változása M = - 100/J.r ~ tJ.r = M l( - l 00) ~ tJ.r = -l ,4.
A nominális pénzkínálat változása !1M = P[0,8D.Y - 200(M)] = l ,5[0,8 · 350 -
-200. (- 1,4)] = 1,5. 560= 840.
d) Mivel a nominális pénzkínálat 10%-kal nőtt, ezért hosszú távorr az árszínvonal is
10%-kal nő, ebből P' = l , l · 1,5 = 1,65.
Alternatív megoldás a mulriplikáror felhasználása nélkül, elemi úton:

l
a) IS: Y = C + I + G = - (4400 -IOOr) =2,5(4400 - IOOr) = 11000- 250r.
0,4
8400
8400 0,8Y- - -
LM: - - = 0,8Y - 200r ~ r = p = 0,004Y- 28.
p 200
AD
L---------~--~------------- Y
9000 9350
Az AD görbe IS- és LM-egyensúlyi pontokat jelöl, különböző árszínvonalak mel-

len. Ezért P-t változókém hagyjuk LM egyenletében
Y =11000 _ 250 (0 8Y _ 8600 ) ~ Y= 11000 _ Y+ 10500 ~
200 l' p p
~ y = 5500 - 5250 .
p
5250
Vegyük az AD és SRAS metszéspontját Y = 5500- = 9000.
1,5
A kamatláb az LM görbéből LM( Y= 9000) : r = 0,004 · 9000 - 28 = 8.
M'
0,8Y - -
c) A pénzkínálat megnövelése után az LM': r = P
200
ebből az AD': Y = 11000 -250
200 p
M' )
- (0,8Y - - = 11000 -Y+ 1,25-
p
M' ~
M'
~ Y = 5500 + 0,625 --, amelybe Y
p
= 9350-et helyenesítve
M'
9350 = 5500 + 0,625 - ~ M' = 9240 ~ ó.M = 9240 - 8400 = + 840.
1,5
9240
o8 . 935 0 -
b) Az új karnalláb pedig LM(Y = 9350): r= '
15
• = 6,6, ebből a beru-
200
házás változása M = -(6,6- 8) · 100 = + 140.
d) Hosszú távon az AD'-LRAS metszéspontból kapjuk meg az árszínvonalat
9240
9000 = 5500 + 0,625y ~P' = 1,65.
7.2.9. Az alábbi ábrán látható, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatására a társadalmi

megtakarítás nő, az IS görbe balra mozdul, az egyensúlyi jövedelem csökken, a reál
pénzkeresieri görbe balra mozdul, és így a kamatláb is süllyed.
r r r
1, s, sl IS,
M,JP
LM,
'
L(Y, ,r )
- L (Y2 ,r )
/, s y '---- -'------- MIP
7.2.10. a) Az r kamatláb melleu túlkereslet van a piacon (L > MIP). Ez a központi bank
pénzmennyiség-szűkítő politikája, vagy változatlan nominális pénzkínálat mel-
lett az árszínvonal és/vagy a reáljövedelem emelkedése miatt alakulhatott ki.
b) Ha a központi bank vásárolja meg a kötvényeket, akkor nő a pénzkínálat és
változatlan kamatláb mellett a.lakul ki az egyensúly (bal oldali ábra).
c) Ha más magángazdasági szereplők vásárolják meg a kötvényeket, akkor a köt-
vényárfolyamok esnek, tehát a kamatláb emelkedik, és így jön létre az egyensúly
változatlan pénzkínálat mellen (jobb oldali ábra).
A közpomi bank vásárolja meg Nem a központi bank vásárolja meg

a kötvényeket a kötvényeket
r r
r _I _______ _
r' ---------- ----------- ,. - -------- -- ------- --

L L
L..__ __ . __ _ __.___ _ MIP ' - - - - - - - ' - - - - - - - M/P
M,lfo
A 7. FEJEZET MEGOLDÁSA1 165
7.2.11. a)- b) dA> d8, ezért A országban az IS görbe laposabb, a monetáris politika hatéko-
nyabb, a monetáris expanzió hatására a beruházások érzékenyebben reagálnak,
ezért a jövedelem is nagyobb mértékben nő meg. A helyes válasz tehát az a)
esetében az l, a b) esetében pedig a 2.
r r
LM'
t. r
IS
.___ _ _..__
t.~Y:-'----- y
c) Hosszú távon az árszínvonal alkalmazkodása mialt az LM görbe visszatolódik, az

SRAS pedig felfelé. A reálkamatláb tehát nem változik. (A pénzmennyiség hosszú
távon semleges.) A helyes válasz a 4.
r r
LM = LM" IS LM= LM"
LM' LM'
M
t. r
y y
t. Y
p p
'
LRA~ LRAS '
'
L___ _...._.__ _ _ __ _ y
~------~--~-------- Y
t. Y t. Y
7.2.12. LM: r= .!.(k ·Y- M ) vízszintes, ha b -4oo. A kamatláb vállozására a pénzkeres-

h p
let végtelentil rugalmasan reagál. A fiskális politika kiszorítás nélkül hat, men a
kamatláb nem (vagy al ig) nő meg a pénzpiac egyensúlya mellett. Tehát a fi skális
politika nagyon hatásos.
A monetáris politika ineffektív , az LM görbe szinte önmagán belül tolódik el. A
gazdaság a likvidirási csapdába kerülhet. A monetáris hatóság nem képes befolyá-
solni a kamatláb alakulását. A végtelen nagy spekulációs pénzkereslet miatt hiába
vásárol értékpapírt, a pénzpiaci túlkínálat nem vezet a kamatláb csökkenéséhcz.
r r
IS IS' IS
LM= LM'
~---67.Y~=~O----------Y
7.2.13. A beruházások kamatérzékenysége zérus, mert pl. túl rosszak (vagy túl jók) a profit-
várakozások. Az IS görbe meredeksége dr =

dY
1- 1 -b cl-4 oo, az IS görbe tehát füg-
gőleges.A fiskális politika nagyon hatékony: a fiskális expanzió következtében
ugyan megnő a kamatláb, de beruházásokat nem szorít ki.
A monetáris politika teljesen ineffektív: bár az expanzív pénzpolitika következtében
csökken a kamatláb, a beruházások rugalmatlanul reagálnak erre. Ez a beruházási
csapda esete.
r r
IS IS' IS LM
LM LM'
M>O M>O
y y
öY öY= O
A nyitott gazdaság
8.1.1. d) 8.1.10.c) 8.1.19. a)

8.1.2. b) 8.l.ll.c) 8.1.20. b)
8.1.3. c) 8.1.12. b) 8.1.21. b)
8.1.4. b) 8.1.13. c) 8.1.22. b)
8.1.5.b) 8.1.14.c) 8.1.23. c)
8.1.6. b) 8.1.15. a) 8.1.24. b)
8.1.7. c) 8.1.16. b) 8.1.25. c)
8.1.8. c) 8.1.17.b)
8.1.9. c) 8.1.18. b)
8 .2. Feladatok
8.2.1. a) A fogyasztás C = 100 + 0,8(Y - 1) = 100 + 0,8 · 1600 = 1380.

A beruházás a világpiaci reálkamatláb mellett l = 600 - 50 · 4 = 400.
A nettó export NX = Y - (C+ l + G) = -280.
b) Az egyensúlyi reálárfolyam NX = 200 - 400t: = - 280 -7 E = l ,2.
c) Éppen az elérni kivánt nenó expormövekedés ménékével kell csökkenteni a kor-
mányzati vásárlásokat t:.G = - t:.NX = -80. Ennek következtében a társadalmi
megtakarítás 80 egységgel nő, a beruházás változatlan marad (a világpiac reálka-
matláb határozza meg). Az új reálárfolyam NX' = 200 - 400t:' = 200 -7 t:' = l.
(A hazai valuta reál értelemben leértékelődött.)
8.2.2. a) Ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadása it, akkor a társadalmi meg-
takarítás és így a nenó expon csökken, a hazai valuta felénékelődik.
--------- -_1 _
-NX o +NX
b) Ha a leülföldi fiskális restrikció miatt a világpiaci reálkamatláb csökken, akkor

nő a hazai beruházás, és így a nettó export visszaesik, a hazai valuta felértékelő
dik.
l----1----
-:
1
l
l
'+--
l
-NX o
c) Ha egy kis nyitoll gazdaságban hatalmas új kőolajmezőket tárnak föl, és így az
ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik, akkor a nettó
export görbéje jobbra tolódik, a hazai valuta felértékelődik, a nettó export értéke
azonban nem változik (mivel a nettó leülföldi beruházás sem változik). A hazai
valuta felértékelődése visszaesést okoz a hagyományos exportszektorban és az
importtal versenyző ágazatok termelésében.
S, - T, E
''
''
-NX o +NX
8.2.3. Az alábbi ábrán látható, hogy a reál pénzmennyiség növekedése az LM és az LM"

görbét is jobbra mozdítja.
LM. /
/LM!
/
/
/
/
/
/
/
r= r
/
/
/
o l
y
l
l
l
e LM.
l
l LM*
l l 2
o ~----~------~-------r
170 A 8. FEJ EZET MEGOLDÁSAI
8.2.4. Az alábbi ábrán látható, hogy a hazai valuta leértékelődésének hatására a tervezett
kiadások görbéje följebb tolódik (mjvel a nenó export növekszik) , és így az egyen-
súlyi jövedelem növekszik. A gazdaság az JS" görbe memén lefelé mozdul el.
el -r---------:
e2 ------·-----~- - ---------'
l :
l
JS"
o ~-----'------'----- y
8.2.5. Ha a közpomi bank lebegő árfolyam mellett hazai államkötvények vételével növeli
a pénzkínálatot, akkor a hazai valuta leértékelődik, a nettó export bővülése folytán
pedig emelkedik az egyensúlyi jövedelem. Az alábbi ábrán a pénzmennyiség növe-
kedése miatt az LM görbe jobbra tolódik, az új rövid távú egyensúlyi helyzet pedig
a B pomban lesz.
e
LM"
l 2
oc_____ ___!__ _ ___;_ _ __ y
l
8.2.6. Ha változatlan pénzmennyiség melleu megnőnek a kormányzati vásárlások. akkor a

hazai valuta felértékelődik, a neuó export pedig éppen a kormányzati vásárlások
bővülésének nagyságával csökken, így az egyensúlyi jövedelem nem változik. Az
alábbi ábrán a korrnányzaö vásárlások növekedése miau az IS' görbe jobbra toló-
dik, az új rövid távú egyensúlyi helyzet pedig a B pomban lesz.
e
ts; LM;
'
'' B
''
''
'
o1.-- - ---'-- - - - - - - y
8.2.7. Ha megnőa fogyasztás, akkor az JS' görbe jobbra tolódik, a hazai valuta pedig
felértékelődne. A Felértékelődés megakadályozása érdekében a központi banknak
hazai valutát kell eladnia külföldi valutáért, így nő a hazai pénzmennyiség, tehát az
LM' görbe is jobbra tolódik. Az új rövid távú egyensúlyi helyzet a B pontban lesz.
e
1s; LM; LM;
''
'
eo
''
'
l
--+l
l
o y
8.2.10. Ha a központi bank az e1 árfolyamra értékeli le a hazai valutát, akkor a gazdaság az

1s; görbe mentén halad lefelé, így nő a neuó export és az egyensúlyi jövedelem. A
hazai valuta leértékelése érdekében a központi banknak hazai valutát kell eladnia
külföldi valutáért, így nő a hazai pénzmennyiség, ennélfogva az LM" görbe jobbra
tolódik. Az új rövid távú egyensúlyi helyzet a B pomban lesz.
o L . . __ _ ___,__
__.l l
______ y
8.2.11. Ha lebegő árfolyam mellett megemelkedik az árszínvonal , akkor ez csökkenti a reál

pénzmennyiséget, így az LM' görbe balra mozdul , a hazai valuta felértékelődik, és
a nettó export, ennélfogva az egyensúlyi jövedelem is csökken. A hosszú távú egyen-
súlyi helyzet a B pontban lesz a potenciális kibocsátás mellen.
l._
l
- ------ -- -----l B
_1____________ l ___ _
l
·~
QL---------~
· --~-----------Y
8.2. 12 . Ha rögzített árfolyam mellett megemelkedik az árszínvonal , akkor ez a fix árfolyam

adott értéke mellett a hazai valuta reál felértékelődését eredményezi, ami a nettó
export és így az egyensúlyi jövedelem visszaesésére vezet. Továbbá az árszínvonal
emelkedése csökkenti a reál pénzmennyiséget, valamint a központi bank a hazai és
külföldi valuta cseréjével biztosítja a fix árfolyam fenntartását. Így az LM' görbe
balra mozdul , a hosszú távú egyensúlyi helyzet pedig az alábbi ábra B pontjában
lesz a potenciális kibocsátás mellett.
c
1s; LM; LM;
,.__
l
e2
e, i
l
l~
o l
y
y Y,
8.2. 13. a) Az egyensúlyi jövedelmet a pénzpiac egyensúlyi helyzete határozza meg M/P =
= L(Y, r)~ 150011 = 0,5Y - 200· 5, ebből Y = 5000. A megfele l ő behelyet-
tesítésekkel a beruházások értéke I = 1500- l 00 · 5 = 1000, a fogyasztás értéke
C = 125 + 0,75(5000 - 500) = 3500. Egyensúlyi jövedelem esetén fennáll az
Y= C + I + G+ NX összefüggés, am i ből NX = Y - (C+ I+ G), tehát a nettó
export értéke NX = 5000 - (3500 + 1000 + 600) = -100.
A valuraárfolyam értéke a nettó export függvényének a segítségével határozható
meg NX = 500- 20e = -100 ~e = 30.
b) A kormányzati vásárlások 100 egységnyi csökkentése vagy az adók 100/0,75 =
) = 133( 113) értékű növelése biztosítja változatlan jövedelemszint mellett a külke-
reskedelmi mérleg egyensúlyát (a nettó export l 00 egységnyi növelését). Mind-
két fiskális politikai lépés önmagában 100 egységnyivel csökkenti a jövedelem
belső felhasználását.
A valutaárfolyam a külkereskedelmi mér1eg egyensúlya mellett NX = 500 - 20e =
=O~ e= 25. A hazai valuta tehát leértékelődött, és ez idézte elő a kívánt nettó
exportnövekedést.
c) Expanzív monetáris politikára van szükség, amely a hazai valuta leértékelődését
és a nettó export növekedését idézi elő, így növeli az egyensúlyi jövedelmet. A
valutaárfolyam a külkereskedelmi mérleg egyensúlyamellett e = 25 . Az egyen-
súlyi jövedelem NX = Omellett Y' = 125 + 0,75(Y' - 500) + 1000 + 600 + O~
~ Y' = 5400. Az új jövedelemszint eléréséhez szükséges pénzmennyiség M' =
= 1(0,5 · 5400 - 200 · 5) = 1700. Tehát a pénzmennyiséget ()M = 200 egység-
nyi értékkel kell növelni.
8.2. 14. a) Az egyensúlyi jövedelmet az árupiac egyensúlyi helyzete határozza meg. A meg-
felelő behelyettesítésekkel a beruházások értéke l = 2000 - l 00 · 5 = 1500, a
nettó export értéke NX = 1000 - 20 · 62,5 = - 250. Egyensúlyi jövedelem
esetén fennáll az Y = C+ I + G+ NX összefüggés~ Y= 100 + 0,8(Y- 1000) +
+ 1000 + 1500 - 250 ~Y= 7750. Mivel fix árfolyam esetén a pénzmennyiség
alkalmazkodik a kialakult árupiaci egyensúlyi helyzethez, ezért a pénzmennyiség
értéke egyenlő a nominális pénzkereslenel M = PL(Y,r) ~ M = l · (0,5 · 7750 -
-200 . 5) = 2875.
b) A kibocsátás rövid távú növelésére alkalmas fix árfolyam melleu a kormányzati
vásárlások növelése, az adócsökkentés, a hazai valuta leértékelése, protekcionis-
ta intézkedések megtétele.
c) Az Y = C + l + G + NX összefüggésből felírható az IS görbe egyenletc ~ Y =
= 100 + 0,8(Y - 1000) + 1000 + 1500 + 1000- 20e ~Y = 2800 + 0,8Y -
- 20e ~ 0,2Y = 2800- 20e ~ Y= 14 OOO- IOOe. A potenciális kibocsátást
behelyettesítve 8000 = 14 OOO - IOOe. Ebből a potenciális kibocsátást biztosító
árfolyam értéke e = 60. Ennyire kell leértékelni a hazai valutát.
A pénzmennyiség most is alkalmazkodik a kialakult árupiaci egyensúlyi helyzet-
hez, ezért a pénzmennyiség értéke most is egyenlő a nominális pénzkereslenel
M' = PL(Y',r) ~ M'= l · (0,5 · 8000-200 ·5)= 3000. A pénzmennyiség azért
növekszik, mert a hazai valuta leénékelése érdekében a központi bank leülföldi
valutát vásárolt hazai valutáért.
Aggregált kínálat
és a Phillips-görbe
9.l.l.c) 9.1.16 . a) 9.1.31. a)

9.1.2. b) 9.1.17 . c) 9.1.32. c)
9.1.3.c) 9.1.18. b) 9.1.33. b)
9.1.4. a) 9.1.19. e) 9.1.34. b)
9.1.5. b) 9.1.20. b) 9.1.35. c)
9.1.6. d) 9.1.21. c) 9.1.36. a)
9.1.7. c) 9.1.22. b) 9.1.37. c)
9.1.8. b) 9.1.23. d) 9.1.38. b)
9.1.9. a) 9.1.24. b) 9.1.39. b)
9.1.10. c) 9.1.25. a) 9.1.40. e)
9.l.1l.a) 9.1.26. e) 9.1.41. a)
9.1.12. C) 9.1.27. a) 9.1.42. b)
9.1.13. b) 9.1.28. a) 9.1.43. a)
9.l.l4. d) 9.1.29. a)
9.1.15. C) 9.1.30. d)
9.2. Feladatok
9.2.1. a) A következő ábrán AS(a) meredekebb, mint az eredeti rögzített nominálbéres AS

görbe, mert az árszínvonal-emelkedést félig kompenzálja a nominálbérek emel-
kedése, a reálbér kevésbé esik vissza, így kevésbé nő a fogla lkoztatás és a jöve-
delem.
b) A következő ábrán AS(b) függőleges, mert az árszínvonal-emelkedést teljesen
kompenzálja a nominálbér növekedése.
p
AS(b) AS(a) AS
~----------~----------- Y
=
9.2.2. a) A termelési függvény Y 80.Ji. A munka határterméke egyenlő a reálbérrel
40
.JL W r.
L 40 p A l, . ru·
= p ~ v L = W . terme es1 ggveny
, be he lyettesltve
, S 80 . 40 p =
A = -w
= 3200 p ~ AS = 3200 . .!..._ ~ AS= 1600~.
W w P' P'
A potenciális kibocsátás ott van, ahol P = P'~ Y= 1600.
b) A rövid távú aggregált kínálari görbe AS = 1600~.
p•
c) P = 2 ,25 és Y = 1800 esetén 1800 =
3200
. 2,25, ebből W = 4.
w
9.2.3. a) A vállalatok annyi munkást alkalmaznak, hogy a munka határterméke egyenlő
, , l 0,5 · J9000 W L 0,5 · J900ö
r.
legyen a real berre MPL = rr = - , ebből v L =
vL P W/P
A potenciális kibocsátást akkor termelik meg a vállalatok, ha a tényleges reálbér
- 1, ezert
egyen1o- a tervezett rea-lb erre L = 0 •5 · .J9000 = o,s· .J9ooo .
- vr.
L
w
Ezt behely~tesítve a termeléji függvénybeapotenciális kibocsátás értékére kap-
juk, hogy Y = .J9000 · 0 ,5 · 9000 = 4500.
A foglalkoztatás .JL = 0,5 · .J9000 ~ L = 2250.
A természetes munkanélküliség ráta u· = 250/2500 = 10%.
b) Az aggregált kínálali görbe egyenletc a reálbér és a munka határterméke egyen-
lősége alapján azt kaptuk, hogy .Ji = O,S · .J9000.
W/P
A nominálbér a tervezett reálbér és a várható ár színvonal szorzata W = w · P',
így a reálbér W/ P = w· P'/ P.
Ezt behelyettesít ve a fenti képletbe .JL = O,s.J900o p adódik. Mivel w= l,
w P'
ezért .fi =0,5 · .J9ooo ·.!..._.
p•
Ezt a kifejezést a termelési függvény egyenletébe behelyettesítve nyerjük a rövid
távú aggregált kínálari görbe egyenletét Y =.J9000 · 0,5 · .J9000 .!..._
p•
= 4500.!..._
p•
.
9.2.4. a) A munka határterméke egyenlő a reálbérrel W = 3 ~ ~ .JLii = 1W6 a munkake-

p 2-vL
reslet. p
A munkapiaci egyensúly L5 = LD ~;. = ~ ~; =4, ha P = P' (potenciális
p
kibocsátás).
A megkapott reálbért helyettesítsük vissza a termelési függvénybe f = 32-!L =
=32·~= 128.
p
b) A helyes válasz: 3.
9.2.5. a) A munkapiac keresJeti oldalán érvényesül a munka határtennéke és a reálbér egyenlősé

ge MPL = ~ = W Ebből a munkakeresleti görbe egyenJere .fL = -- ~
8
.fL P Wj P
~LD = ~2
(WIP)
J
•
A modellben a munkapiac mindig megtisztul, így L 5 = L 0 ~ ( ; =
=~ ~ W = _ S_ ~ W 2 =8 . p . p e. Ezt az összefüggést a munkakeres-

(W/P) P' W/P
Jeti vagy -kínálati görbe egyenletébe behelyettesítve a foglalkoztatásra nézve azt
kapjuk, hogy a foglalkoztatás az árszínvonal és a várt árszínvonal arányától függ
L = g.!__
pe
A foglalkoztatás értékét a termelési függvénybe hel)'ettesítve megkapjuk a rövid
távú aggregált kínálati görbe egyenletét Y= l6J8~.
A potenciális kibocsátás akkor érvényesül, ha P = P'.
Így a potenciális kibocsátás szintje f = l6J8.
Az ehhez tartozó foglalkoztatás L = 8.
A természetes munkanélküliségi ráta u· = 20%.
b) A rövid távú kínálati görbe Jogaritmált formában y= ln16J8 + 0,5( p- p' ),
ahol a kisbetűs változók a kibocsátás és az árszínvonal természetes alapú logarit-
musát jelölik.
9.2.6. a) A következő ábra A pontja jelöli a kiinduló helyzetben a munkapiac egyensúlyi

állapotát. Az egyensúlyi nominálbér értéke W = l.
b) Az árszínvonal nem várt emelkedése azonos foglalkoztatás mellett megnöveli a
munka határtermékének értékét Az árszínvonallO%-os emelkedése folytán ugyan-
azon munkamennyiséget éppen 10%-kal magasabb nominálbér mellett hajlandók a
vállalatok foglalkoztatni. Az új határtennékérték-görbe az alább ábrázolt P2 • MPL
lesz. Ennek következtében a munkapiaci egyensúlyt a B pont jelöli, a nominálbér
és a foglalkoztatás egyaránt emelkedett. A reálbér visszaesett, mert az árszínvo-
nal a nominálbérnél nagyobb arányban emelkedett, illetve a foglalkoztatás emel-
kedése miatt a munka határterméke csökkent.
c) A várt árszínvonal emelkedése folytán a munkakínálat csökkent, az új munkakí-

nálati görbét r; mutatja (ugyanazon munkamennyiséget most csak 10 %-kal ma-
gasabb nominálbér mellen hajlandók kínálni a munkások). A munkapiac egyen-
súlyi helyzetét a C pont jellemzi, a nominálbérek éppen az árszínvonal emelke-
désével azonos arányban nőttek , a foglalkoztatás az eredeti szintjére esett vissza.
A reálbérek a B ponthoz képest emelkedtek, mert változatlan árszínvonal mellett
a nominálbérek nőnek. A reálbérek éppen megegyeznek az eredeti A pontbeli
szintjükkel, mert a nominálbérek az árszínvonallal azonos arányban emelkedtek,
illetve a foglalkoztatás az eredeti szintjére esett vissza, s így a mun.ka határtermé-
ke is az eredeti szintjére nőtt.
w
P 1 • MPL P2 • MPL
l, l
01~----------------~----------- L
9.2.7. a) Mivel a tej ára az árszínvonallal megegyező ütemben, 10 %-kal nőtt , míg a várt
árszínvonal csak 8 %-kal, ezért a tej várt relatív ára körülbelül 2%-kal (pontosan
1, 111,08 = 1,0185 azaz 1,85 %-kal) nőtt , így az adott egységnyi rugalmasságú
kínálali görbe mentén a termelő is 2 %-kal növeli kibocsátását.
b) Mivel a tej ára az árszínvonallal megegyező ütemben, 10%-kal nőtt, míg a várt
árszínvonal most csak 4 %-kal, ezért a tej várt relatív ára körülbelül 6% -kal
(pontosan 1,111,04 = 1,0577 azaz 5,8 %-kal) nőtt, így a termelő is 6 %-kal növe-
li kibocsátását.
c) A rövid távú aggregált kínálat annál rugalmasabb lesz az árszínvonalra nézve,
minél stabilabb az aggregált kerestet. Ugyanis ekkor a termelők outputjuk árvál-
tozását nagyobb valószínűséggel tulajdonítják a relatív kereslet változásainak,
mint az általános árszínvonal változásának, s így rugalmasabban reagálnak az
árváltozásokra.
d) Az a) kérdéssel megegyező módon kiszámítható, hogy a tej árának 10% -os emel-
kedése a kibocsátás 2 %-os (l ,85%) növelésére ösztönzi termelőnkeL
e) A b) kérdésben leírtakat követve, a tej 10 %-os áremelkedése most a kibocsátás
6 %-os (5,8 %-os) emelkedését idézi elő.
J) Az infláció eltorzítja az erőforrások allokációját, mert tompítja a termelőknek a
relatív kereslet változásaira adott reakcióit. Inflációs környezetben ugyanis a ter-
melők a relatív kereslet változásai mian bekövetkező árváitolásokat is nagy rész-
ben az inflációnak tulajdonítják s emiatt kevésbé reagálnak rájuk.
180 A 9 . FEJEZET MEGOLDÁSAI
9.2.8. a) Az árszínvonal P = s P5+ ( I - s) PF ~ P = (l - s) · [P + a(Y- Y)] + s · P'.

Mindkét oldalból ( I - s) · P-t levonva kapjuk, hogy s · P = ( l - s) · a(Y - Y) +
+ s ·P'. Osztvas-selaz árszínvonalra azt nyerjük, hogy P= P'+ l-s a( Y - Y).
s
b) Az a) kérdésre kapott kifejezésből Y-t kifejezve az aggregált kínálati görbére
Y= Y +-s- (P - P') adódik.
(1- s)a
c) Ha az aggregált kereslet gyakoribb ingadozása mian nő a rugalmas áras vállala-
tok aránya, ( l - s) nő, és így s csökken, ennél fogva az aggregált kínálati görbe
az árszínvonalra rugalmatlanabbá, vagyis meredekebbé válik (dY/dP csökken).
d) Ha minden vállalat ragadós árak mellen működik, akkor s = l, és az árszinvo-
nalra kapott képletből látható, hogy az aggregált kínálali görbe a várható árszín-
vonal szintjén vízszintes P = P'.
e) Ha minden vállalat rugalmas árak mellett működik, akkor s = O, és az aggregált
kínálati görbe képletéből látható, hogy az aggregált kínálati görbe a potenciális
kibocsátás mellell függőleges Y =Y.
9.2.9. a) Az alábbi, bal oldali ábrán látszik, hogy az AS görbe a várt infláció mértékébcn
följebb mozdul s így a potenciális kibocsátás t most P = l, l mellett termelnék
meg. A központi bank restriktív monetáris politikája mian viszont az aggregáll
kereslet kereslet kevésbé nő, így az árszínvonal a vármáJ kisebb ütemben nő
( I, I O helyen csak l ,05-ra), és a kibocsátás a potenciális szintje alá esik.
b) A jobb oldali ábrán látható, hogy rövid távon az inflációs ráta csökkenésével
együn a munkanélküliség nő.
AD-AS modell Phillips-görbe
Árszín- Inflációs
vonal, P ráta, n
5
Reáljövedelem Munkanélküliségi ráta
9.2.10. a) A természetes munkanélküliségi ráta esetén teljesül , hogy n= n • ~21 /u = 3 ~

u" = 7.
b) Helyenesítsük a n = n' feltételt a Phillips-görbe egyenletébe, majd rendezzük ~
n, - n,_1 = 21 /u - 3 és n,- n,_1 = 3 ~ u = 3,5.
r
9.2.11. a) A munkanélküliség természetes rátája akkor áll fönn, ha a tényleges infláció

megegyezik a várt inflációval n, =n;. A Phillips-görbe egyenletéből25/u = 5~
~ u· = 5 %.
b) A Phillips-görbe egyenlere n; =n,_1 mellen n, = n,_1 + 25/u - 5 ~ n, - nl-l =
=25/u - 5. u = 3% melleu az inflációs ráta változása~- ~-t =25/3 - 5 = 3(1/3)%.
Ennyivel nő az inflációs ráta évente.
9.2.12. Az aggregált kínálali görbe egyenletéből kiindulva az árszínvonal és a várható ár-

színvonal logaritmusából levonjuk az előző időszaki árszínvonallogaritrnusát y = y+
+2L(p - p 1)- (p' - p l)].
Mivel az árszínvonalak logaritmusainak különbsége az árszínvonalak százalékos
változásával, az inflációs rátával egyenlő, ezért az aggregált kínálatot felírhatjuk a
tényleges és a várt inflációs ráták különbségének függvényében y= y+ 2(n - n ') .
Ezt átrendezve kapjuk, hogy 0,5(y - y) = (n - n'), majd n= n' + 0,5(y - y ). Eb-
ből az összefüggésből kapjuk a Phillips-görbe egyenletét n =n' -0, 25( u - u·).
A 1 O. FEJEZET MEGOLDÁSAI
A makroökonómia
mikroökonómiai megalapozása
1 0.1. Feleletválasztás
10.1.1. c) 10.1.15. a) 10.1.29. b)

10.1.2. b) 10.1.16. a) 10. 1.30. b)
10.1.3. d) 10.1.17. a) 10. 1.31. c)
10.1.4. a) 10.1.18. b) 10.1.32. a)
10.1.5. a) 10.1.19. c) 10.1.33. a)
10.1.6. c) 10.1.20. C) 10.1.34. a)
10.1.7. b) 10.1.21. a) 10.1.35. c)
10.1.8. b) 10.1.22. d) 10.1.36. C)
10.1.9. b) 10.1.23. b) 10.1.37. d)
10.1.10. b) 10.1.24. a) 10.1.38. d)
10.1.11. b) 10.1.25. b) 10.1.39. a)
10.1.12. a) 10.1.26. b) 10.1.40. c)
10.1.13. c) 10.1.27. c)
10.1. 14. c) 10.1.28. a)
1 0 .2. Feladatok
10.2.1. a) A fogyasztói optimum feltétele, hogy a helyenesítési határráta egyenlő legyen a

költségvetési egyenes meredekségével MRS = l + r . Az adon hasznossági függ-
vény mellett MRS = C/ C, ~ C2 = (l + r) · C, vagy C1 = C/(1 + r).
A fogyasztó költségvetési korlátja azt mondja ki , hogy a jelenlegi és jövőbeni
fogyasztás jelenértékének meg kell egyeznie a jelenlegi és jövőbeni jövedelem
jelenértékével C1 + _s_
l+r
= Y + _21_
1
l+r
Az optimumfeltételt a költségvetési korlátba helyertesítve 2C1 =Y, +_21_
l+r
Ebből a jelenlegi fogyasztás C, l)
=0,5( r; + l+r
A jövőbeni fogyasztás C1 = 0,5[(1 + r ) Y1 + Y1 ].
b) A jelenlegi fogyasztás 410 egységnyivel nő, ugyanennyivel nő a jelenlegi megta-
karítás is. A jövőbeni fogyasztás 1,025 ·410 = 420,25 egységgel fog nőni .
c) A jelenlegi fogyasztás 0,5 · 820/ l ,025 = 400 egységnyivel nő, ugyanennyivel

csökken viszont a jelenlegi megtakarítás. A jövőbeni fogyasztás 410 egységgel
fog nőni.
d) A jelenlegi fogyasztás a jelenlegi és a jövőbeni jövedelem jelenénékének felével ,
vagyis 810 egységnyivel nő, a jelenlegi megtakarítás mindössze 10 egységgel
gyarapszik. A jövőbeni fogyasztás l ,025 · 810 = 830,25 egységgel nő.
e) A permanens jövedelemváltozások sokkal nagyobb ménékben befolyásolják a
fogyasztást, mint azok. melyeket a fogyasztó tranziensnek, átmenetinek vél. A
folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság sokkal nagyobb ak-
kor, ha a jövedelem változása permanens jellegű.
10.2.2. a) A fogyasztó életciklus-jövedelmelO · l + 10 · 2 + 10 ·3 + 10 ·2 + 10 · 1 =

= 90 M Ft. Ha kisimított fogyasztásra törekszik, akkor fogyasztása minden
évben: C = 90150 = l ,8 M Ft.
Egy időszakban a vagyon a felhalmozott megtakarítások összegével változik az
előző időszak végi vagyonhoz képest. Például az első időszak végi vagyon
- 0,8 · lO = - 8 M Fl.
A fentiek alapján kitöltött táblázat:

(év) hányad
(M Fl) (M Ft) (M Ft)
20- 30 l 1,8 1,8 -8

30-40 2 1,8 0.9 -6
40-50 3 1,8 0,6 +6
50-60 2 1,8 0,9 +8
60-70 l 1,8 J ,8 o
b) Ha a fogyasztó vagyona 50 éves korában a részvénypiaci fellendülés folytán 4 M

Ft-tal váratlanul megnő. akkor vagyona 10 M Ft lesz, amelyet a következő 20
évben egyenletesen elkölt. Így a következő 20 évben éves fogyasztása
C = (10 · 2 + l O · J + l 0)/20 = 2 M Ft lesz.
Így fogyasztási hányada 50 és 60 éves kora között éppen l , 60 és 70 éves kora
közön pedig 2 lesz. Vagyona 60 éves korában a 10 évvel ezelőttihez képest
változatlan 10 M Ft, 70 éves korában (halálakor) pedig O Ft lesz.
c) Hitelfelvételi korlát hiányában a fogyasztás az l. id őszakban túllépné a jövedel-
met. Ha figyelembe vesszük a hitelfelvételi korlátot, akkor az l. időszak fo-
gyasztása egyenlő lesz a jövedelemmel. A többi időszakban viszont a fogyasztó
végrehajthatja a kjsimiton fogyasztási terveL Így az éves fogyasztás
C = (20 + 30 + 20 + l 0)/40 = 2 M Ft lesz.
A kitöltött táblázat:

(év) hányad
(M Ft) (M Ft) (M Ft)
20-30 l l l o
30-40 2 2 l o
40-50 3 2 2/3 10
50-60 2 2 l 10
60-70 l 2 2 o
10.2.3. a) Mivel a vagyon minden időszakban az időszaki megtakarítással nő, ezért a va-
gyon növekedési üteme egyenlő a megtakarítás/vagyon aránnyal
W, - W,_1 = S,, ezért a megtakarítási függvényt osztva W,_1-gyel a vagyon növe-
kedési ütemére kapjuk, hogy
w,- w,_,= ~= o,t6Y, -o.osw, =( 0 • 16 ~ - o.os ) w, .

w,_, wt-l w,_, w, w,_,
Mivel a vagyon és a jövedelem aránya konstans, ezért a vagyon és a jövedelem
növekedési üteme egyenlő <W: - W:_,)IW:_1 = 0,03, valamim felhasználva, hogy
W:! W:_, = 1.03 a fenti egyenletből kapjuk. hogy a hosszú távú jövedelern/vagyon
arány ~/ W: = 0,4945 == 0,05.
b) A megtakarítási függvényből a megrakarítási ráta S,IY, = 0,16- 0,05 · W:l ~ =
= 0,0589 :::: 0,06.
c) A gazdasági növekedés nagyobb ütemével nagyobb lenne a jövedelern/vagyon
arány és a megtakarírási ráta is.
l 0.2.4. a) Az életciklus-hipotézis szerím az életciklus során a középső korcsoportban a

Jegmagasabb a jövedelem. Mivel az emberek kisimítort fogyasztásra töreksze-
nek, ezért a középkorúak közön a Jegmagasabb a megtakarítási ráta is. A maga-
sabb jövedelmű háztartások között tehát az átlagosnál nagyobb a középkorúak
aránya, akiknek magasabb a megtakarítási rátájuk is.
b) A permanens jövedelem hipotézise szerím a fogyasztás mindegyik jövedelmi
csoportban a permanens jövedelemmel arányos. Viszont az átlagnál magasabb
mért jövedelmű háztartások átlagos tranziens {átmeneti) jövedelme pozitív, hi-
szen ide kerülnek az átmenetileg magasabb jövedelemmel rendelkezők. Így eb-
ben a csoportban a mért jövedelem meghaladja a permanens jövedelmet, tehát a
mért fogyasztási hányad alacsonyabb a permanens fogyasztási hányadnáL
Ugyanakkor az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások átla-
gos tranziens jövedelme negatív, így ebben a csoportban a permanens jövedelem
meghaladja a mért jövedelmet, tehát a rnért fogyasztási hányad nagyobb a per-
manens fogyasztási hányadnáL
A LO. FEJEZET MEGOLDÁSAI 185
10.2.5. A fehér háztartásoknak átlagban magasabb a permanens jövedelmük, mint az

afroamerikai háztartásoknak. Emian átlagos fogyasztásuk is arányosan magasabb.
Ha azonos jövedelmű fehér és afroamerikai háztartásokat vizsgálunk, akkor az átla-
gos tranziens jövedelem a fehér háztartások esetében negatív, míg az afroamerikaiak
esetében pozitív lesz. Így a fehér háztartások mért fogyasztási hányada magasabb
lesz. mint az azonos jövedelmű afroamerikai háztanásoké.
Gazdaságpolitika, költségvetési
deficit és államadósság
11.1.1. c) 11.1.15. C) 11.1.29. b)

11.1.2. d) 11.1.16. b) 11.1. 30. c)
11.1.3. d) 11.1.17. d) 11.1.31. c)
11. 1.4. a) 11.1.18. b) ll. l .32. a)
11.1.5. c) 11.1.19. b) 11.1.33. c.)
11.1.6. d) 11.1.20. a) 11.1.34. a)
11.1.7. b) 11.1.21. c) 11.1.35. d)
11.1.8. b) ll.l.22. a) 11.1.36. b)
11.1.9. c) 11.1.23. d) 11.1.37. d)
11.1.10. a) 11.1.24. b) 11.1.38. c)
11.1.11. c) 11.1.25. d) 11.1.39. b)
11.1.12. c) 11.1.26. b) 11.1.40. b)
11.1.13. a) 11.1.27. c) 11.1.41. c)
11.1.14. d) 11.1.28. b) 11.1.42. b)
11.2. Feladatok
Gazdaságpolitika
11.2.1. a) Szabálykövető politika esetén a jegybank zérus inflációt valósít meg. Ezt a raci-
onális várakozásokkal bíró gazdasági szereplők is felismerik, tehát a központi
bank gazdaságpolitikája hiteles lesz. A tényleges és a várt infláció is nulla lesz, a
munkanélküliség pedig egyenlő a természetes rátával.
b) Eseti politika mellett az optimális inflációs ráta on lesz, ahol a veszteségfüggvény
és egy Phillips-görbe érinti egymást. A Phillips-görbe meredeksége dul d1r = - 4.
A veszteségfüggvény meredekségének kiszámításához rendezzük át a függvényt
2
L = u + 0,57r • ~ u = L- 0,5Tr2• A veszteségfüggvény meredeksége dul d1r =
= - Tr. A fentiek alapján az optimális inflációs ráta 1r = 4 lesz. A racionális
várakozásokkal rendelkező gazdasági szereplők tudják ezt, így a várt infláció is
4 % lesz. A munkanélküliség a természetes ráta szerint alakul, az inflációs ráta
pedig 4 %-os lesz, ami rosszabb a nulla inflációnáL
A ll. FEJEZET MEGOLDÁSAI 187
11.2.2. a) Az exogén kormányzati vásárlások esetében a kibocsátás egyenlete

Y =C +c(Y - rY)+l +G.
Ebből az egyensúlyi kibocsátás értéke
1
Y= (C+ l + G).
1- c(l-1)
A be ru h a'zás1 1·ator -dY
. mu l.up J'k' =- -l- -
dl 1- c(l- t)
b) Szigorúan kiegyensúlyozorr költségvetés esetén a kibocsátás egyenlere
Y =C+c(Y - rY)+l + r·Y. Ebből Y·[l-c(l-1)-r]=C + / adódik.
1
Így az egyensúlyi kibocsátás Y = (C+ 1).
l - c(l- t)- r
.: . mu lup
A beruh á..L.dSI . J'k '
1 ator , 'ke -dY = - - -
ene l --
dl 1 - c(l - l) - r
c) Az exogén Uövedelemtől független) kormányzati vásárlások esetén stabilabb a
gazdaság, mint a szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés esetén, mivel exogén
kormányzati vásárlások mellett kisebb a beruházási multiplikátor értéke, így ugyan-
akkora beruházásváltozás kisebb jövedelemingadozást hoz létre.
Költségvetési deftcir és államadósság
11.2.3. a) Az ábrákon a fogyasztó hitelfölvételi korláttal szembesül, így jelenbeni fogyasz-

tását jelenbeni jövedelme korlátozza. A költségvetési korlát vízszintes tengely-
metszere a jelenbeni jövedelemmel egyenlő.
b) Ha nem érvényesül a ricardói ekvivalencia, akkor a jelenbeni adócsökkentés
folytán a fogyasztó költségvetési korlátja kifelé tolódik (összes jövedelmének
jövőértéke is megnő annak ellenére, hogy a jövőbeni jövedelme nem változon),
és a jelenbeni adócsökkentés folytán mindkét időszakban nő a fogyasztása, amint
az alábbi ábra 8 pontja mutatja.
188 A ll. FEJ EZET MEGOLDÁSAI
c) Ha érvényesül a ricardói ekvivalencia, akkor a költségvetési korlát releváns sza-

kasza nem változik, így a fogyasztási szerkezet sem, me rt a jelenbeni jövedelem
növekményét ugyanakkora jelenértékű jövőbeni jövedelemcsökkenés ellensúlyoz-
za. A költségvetési korlát alsó (esetünkben nem releváns) szakasza ugyanakkor
kifelé tolódik, hiszen a fogyasztó jelenbeni jövedelme emelkedett.
Yz,C2
-- -1
l
l
L __ _ _ __ __ . __ _ ._ _ __ _ YI,CI
d) Akkor nőne a jelenbeni fogyasztás a jelenbeni adócsökkentés hatására, ha a hitel-

felvéreli korlát effektív lenne, vagyis a fogyasztó preferenciái olyanok lennének,
hogy többet fogyasztana korábbi jelenbeni jövedelménéL
Változók IIagyományos szemlélet Ri cardói ef.:vivalcncia
Fogyasztás Nő Nem változik

Magánmegtakarítás Nő Nő
Állami megtakarítás Csökken Csökken
Társadalmi megtakarítás Csökken Nem változik
Reálkamatláb Nő Nem változik
Beruházás Csökken Nem váltOzik
A 12. FEJEZET MEGOLDÁSA
A minta vizsgasor
l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll 12 13 14 IS
A x
B x x x
c x x x x x x x x
D x x x
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
A x
B x x x x x
c x x x x x
D x x x x
c 96604

Misz Jozsef Palotai Daniel Makrookonomia Feladatgyűjtemeny PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Misz Jozsef Palotai Daniel Makrookonomia Feladatgyűjtemeny PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL

2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

ISBN 963 545 434 l

A kiadásért felel a Panem Kft. ügyvezetője, Budapest, 2004

)(. fejezet. A makroökonómia főbb mutatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Az l. fejezet megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Jelen feladatgyűjtemény a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

Budapest, 2004. augusztus

A makroökonómia főbb mutatói

1.1. l . A bruttó hazai termék

1.1.6. A GDP kiszámításánál alkalmazott bruttó beruházás tanalmazza

1.2.1. Egy gazdaság különböző szektoraíoak vásárlásairól az alábbi táblázatban feltünte-

A fentieken kívül még ismert. hogy a tőkejavak értékcsökkenése az adon évben

1990 30 100 50 200

2000 50 120 60 300

Az adatok alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovatait!

2.1.1. Ha az Y = F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az

2.l ~ II.hálassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT!

2.1.24. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C = C0 +

2.2.2. Egy klasszikus modellben a termelési függvény Y = 3K 113U 13 egyenlení. Tegyük

2.2.3. Egy klasszikus modellel jellemezhető gazdaságban ismert a munkakínálati fü~­

(l) Kamatérzéketlen megtakarítások (2) Kamatérzékeny megtakarítások

'------..____ _ _ _ S,I ' - - - -- - - - - - - S,I

b) Mutassa meg az alábbi ábrákon, hogyan hat az egyensúlyi reálkamatlábra és a

(l) Kamatérzéketlen megtakarítások (2) Kamatérzékeny megtakarítások

'------..____ _ _ _ S,I ' - - - - - - - - - - - - - S,I

2.2.7. Egy klasszikus gazdaságban ismertek a következő adatok és összefüggések:

Gazdaságpolitikai !lG = 100, flT = 200,

Állami megtakarítás változása ll(T- G)

2.2.9. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek, és a megtakarítások

b) A kormányzat 50 egységnyi egyösszegű adót vet ki, amelyből árukat és szolgál-

2.2 . 11. Egy klasszikus modellelleírható nemzetgazdaságban a fogyasztási függvény egyenJe-

2.2.13. Egy klasszikus gazdaság munkapiaca W = 2 reálbér mellett kerül egyensúlyba. A

3.1.1. A Solow-modell szerint egy stacianer egyensúlyban lévő gazdaságban {ha n =g = 0)

3.1.6. Ha y = k 1 2 • 8 = O, l, akkor az aranyszabályszerinti megtakarírási ráta

Az alábbi ábra a 3.1.11 - 12. kérdésekre vonatkozik.

3. l . ll. Ebben a gazdaságban az egy főre jutó jövedelem aktuális értéke

3.1.15. Tegyük föl, hogy a Solow-modellben a termelési függvény Y= K IIJU 13 • A megtaka-

r'f."í.ii Biztosan az aranykori növekedési úton halad a gazdaság a Solow-féle modellben, ha

b) A technikai haladás meggyorsul.

Az alábbi adatok és összefüggések a 3.1.33-34. kérdésekre vonatkoznak.

3.1.33. Ernian a magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a hatékonysági

~ A magasabb megtakarítási rátávaJ rendelkező A országban a tőkeállomány növeke-

3.1.38. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a tőkejövedelem részaránya a kibocsátásban

3 .2.1. Egy gazdaságban a termelési függvény Y = K 0•4(E · L)0 ·6 , a megtakarírási ráta 25 %,

3.2.2. Egy technikai haladás nélküli Solow-modellben a termelési függvény y= 3Jk. a

3.2.3. Egy gazdaságban a rőkeállomány-kibocsátási arány 2. az amortizáció üreme 8%, a

3.2.4. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jellemzők, a maximális egy

3.2.5. Egy Solow-modellben a rermelési függvény Y= .J KEL egyenletű. (ahol E a mun-

3. 2. 7. Egy gazdaság, amelyre a Solow-modell összefüggései jel l emzők, stacionárius egyen-

3.2.8. A következő táblázatban (34-35. o.) a Solow-modell 3 változatának sajátosságait,

l . modeUváltozat 2. modellváltozat 3. modellváltozat

népesség növeke- népesség növeke- népesség növeke-

Egy főre eső

Egy főre eső

Egy főre jutó

Egy főre jutó

Egységnyi tőkére jutó

l. modellváltozat 2. modellváltOLal 3. modellváltOzat

népesség növeke- népesség növeke- népesség növeke-

3.2.9. Mindkét alábbi ábrán ugyanannak a gazdaságnak ugyanazt a növekedési pályáját

3.2.10. A következő ábrán egy Solow-modell szerint működő gazdaságban megadtuk az y

*3.2.12. Egy gazdaságban a termelési függvény Y= K 112L' 12 , amortizáció nincs. A gazdaság

2.2.3. Egy klasszikus modellel jellemezhető gazdaságban ismert a munkakínálati fü~

._ _.__ _ _ _ I, S y ' - - -- L - - -- - MIP