Professional Documents
Culture Documents
Misz Jozsef Palotai Daniel Makrookonomia Feladatgyűjtemeny PDF
Misz Jozsef Palotai Daniel Makrookonomia Feladatgyűjtemeny PDF
Makroökonómia
feladatgyüjtemény
2. ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS
MISZ JÓZSEF-PALOTAI DÁNIEL
Makroökonómia
feladatgyűjtemény
PANEM
Ez a könyv az Oktarási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított
Fe l sőoktarási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg.
0
Copyright Hungarian ediúon Panem Könyvkiadó, Budapest, 2004
Minden jog fenmanva. Jelen könyvet. illcrvc annak részeit tilos reprodukálni,
adatrögzítő rendszerben tárolni. bármilyen formában vagy eszközzel
- clclmonikus úton vagy más módon - közölni a kiadók engedélye néllo..iil.
Tartalomjegyzék
Előszó .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.1. Feleletválasztás
1.1.12. Egy Magyarországon működő, csak hazai munkavállalókat foglalkoztató, japán ru-
lajdonú válJalat hozzáadon énéke 2001-ben 500 millió Ft volt, profilja pedig 50 millió
Ft. E vállalat hozzájárulása
a) Magyarország GNP-jéhez 450 millió Ft volt.
b) Japán GNP-jéhez 50 millió Ft volt.
c) Magyarország GNP-jéhez 500 millió Ft volt.
d) Japán GNP-jéhez nulla volt.
e) Az a) és b) válasz is helyes.
j) A c) és a d) válasz is helyes.
1.1.11. A fogyasztói árindex
a) egy rögzített összetétel ű jószágkosár bázisévhez viszenyílOrt beszerzési költségét
mutatja.
b) a reálbérek énékvesztését mutatja.
c) a bázisév és a vizsgált év lakossági fogyasztási adatainak hányadosa.
d) mindig nagyobb, mint a GDP-deflátor.
§.Tegyük föl, hogy egy ország kőolajfogyasztásának 30%-át otthon termeli meg, s
70%-át importálja. Ha a világpiaci olajárak nagy arányban nőnek, akkor ennek
hatására ebben az országban
a) a GDP-defiátor nagyobb arányban nő, mint a fogyasztói árindex.
b) a fogyasztói árindex nagyobb arányban nő, mint a GDP-defiátor.
c) a GDP-defiátor ugyanakkora arányban nő, mint a fogyasztói árindex.
d) a fentiek alapján semmit nem mondhatunk a GDP-defiátor és a fogyasztói árin-
dex alakulásáról.
1.1.15. Tegyük föl, hogy a GDP-defiátor értéke emelkedik, miközben a reál GDP értéke
csökken. Ekkor
a) a nominális GDP-nek emelkednie kell.
b) a nominális GDP-nek csökkennie kell.
c) a nominális GDP-nek változatlannak kell maradnia.
d) a nominális GDP értéke nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
1.1.16. Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon cereris paribus
a) növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét is.
b) nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-defiátor értékét sem.
c) növeli a fogyasztói árindex értéké!, de nem növeli a GDP-defiátor értékér.
r::-:;4> növeli a GDP-defiátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értéké!.
~ Ha az OPEC összeomlana, és az olaj világpiaci ára jelentősen csökkenne, akkor egy
ol ajimportőr országban, ahol hazai olajtermelés is van,
a) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex ugyanakkora arányban esne.
b) a GDP-defiátor kisebb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex.
c) a GDP-defiátor nagyobb arányban csökkenne, mint a fogyasztói árindex.
d) a GDP-defiátor és a fogyasztói árindex is csökkenne, de nem dönthető el a két
mutató csökkenésének aránya.
1.1. 18. Ha egy évben a reál GDP gyorsabban erneikeden egy országban, rnint a nominális
GDP, akkor ebbőJ az következik. hogy abban az évben
a) az adók csökkentek.
b) a fogyasztói árak csökkentek.
c) az amortizáció csökkent.
d) a GDP-defiátor értéke csökkent.
r
12 L FEJEZET
1.1.19. A GDP-defiátor
a) értéke biztosan emelkedik, ha a reál GDP nő.
b) a kibocsátás bázisidőszakban rögzítell egységének értékváltozását mutatja.
c) is egyfajta inflációs mérőszám.
d) rnindig kisebb áremelkedést mutat, mint a fogyasztói árindex.
1.1.20. A fogyasztói árindex
a) mindig nagyobb inflációt mutat, mint a GDP-deflátor.
b) a tárgy- és bázisidőszak fogyasztási volumenadatainak hányadosa.
c) egy rögzített összetételű jószágkosár beszerzési költségének változását mutatja.
d) szisztematikusan alulbecsüli a reprezentatív háztartás megélhetési költségeinek
emelkedését.
~Az aktivitási ráta (részvételi arány)
a) a foglalkoztatottak szán1ának és a munkaerő-állománynak (aktív népesség) a há-
nyadosa.
b) a munkaerő-állománynak és a teljes lakosságnak a hányadosa.
c) a munkaerő-állománynak és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságn_ak a hánya-
dosa.
d) a foglalkoztatottak számának és a felnőtt lakosságnak a hányadosa.
1.1.22. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának és
a) a foglalkoztatottak számának hányadosa.
b) a munkaerő-állománynak a hányadosa.
c) a felnőtt lakosság számának hányadosa.
d) a teljes lakosság számának hányadosa.
1.1.23. Tegyük föl, hogy egy országban érvényesül Okun törvényének tankönyvben sze-
replő alakja, sa reál GDP egyik évről a másikra 4 százalékkal emelkedik. Ezzel egy
időben a munkanélküliségi ráta egyik évről a másikra
a) 2 százalékponttal csökken.
b) 4 százalékponttal csökken.
c) l százalékponrtal csökken.
d) 0,5 százalékponttal csökken.
1.2. Feladatok
Vásárlások
Honnan
Háztartás Állam Külföld Bruttó beruházás
Vállalat 5000 2000 5000 500
Külföld 3000 1000 - 400
A MAKROÖKONÓMIA FÓBB MUTATÓI 13
1.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban csak X és Y terméket termelnek és fogyasztanak.
Az egyes termékek áráról és termelt mennyiségéről különböző évekből az alábbi
adatok ismertek:
Reál GDP C Pl
Nominál GDP-
Év px Qx P, Q, GDP
2000-cs
deflátor
2000-es
bázison bázison
1.2.4. Tegyük föl, hogy Kánaánban csak tejet és mézet fogyasztanak. A bázisévben, 2000-
ben egy reprezentatív fogyasztó 10 kg mézet és 100 liter tejet fogyasztott. A méz
ára 1000 Fúkg, míg a tej ára 150 Fúliter volt. 2001-ben a méz ára 1200 Fúkg, a tej
ára pedig 200 Fú liter volt.
a) Mekkora volt a fogyasztói árindex 2000-ben és 2001-ben?
b) Mekkora volt a fogyasztói infláció rátája 2001 -ben?
1.2.5. Tegyük föl, hogy egy országban 2001-ben a piaci áron mért GDP !6 OOO .egység
volt. A magánszektor által befizetett adók értéke 7000, az állam által a magánszek-
tornak kifizetett transzferek értéke pedig 3000 egységnyi volt. A vállalati szeletor
(adózás utáni) fel nem osztott profitja 1000, míg a háztartások megtakarításának
énéke 2000 egységnyi volt.
Mekkora volt a fogyasztás énéke?
2. FEJEZET
A termelés és felhasználás
egyensúlya hosszú távon
2.1. Feleletválasztás
2. 1.5. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keres-
letét, amíg
a) a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással.
b) a termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését.
c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig
a reál bérleti díjjal.
d) hite l ezői bírják türelemmel.
2.1.6. Cobb- Douglas típusú termelési függvényesetén a tőke egyensúlyi reál bérleti dija
nő, ha
a) a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak.
b) a vállalatok több munkát alkalmaznak.
c) az alkalmazott technológia fejlődik.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
2.1.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell fö ltevései érvényesek, és a
két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosságjelentős
részét, akkor ennek következtében
a) a földbérleti díjak jelentősen emelkednek.
b) a földbérleti díjak je l entősen csökkennek.
c) a földbérleti díjak nem változnak.
d) nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak.
2.1. 8. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak meg-
változása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következté-
ben
a) csökken a reálbér.
b) nő a munka termelékenysége.
c) emelkedik az árszínvonal .
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.9. A fogyasztási határhajlandóság
a) megmutatja, hogy a fogyaszták jövedelmük hány százalékát forditják fogyasz-
tásra.
b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát for-
dítják fogyasztásra.
c) megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelke-
dését eredményezi .
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.10. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineár is (egyenes). Ismert
továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3000, akkor a fogyasztás
C = 2800, és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y- T = 3500, akkor a magán-
megtakarítás értéke SP = 325. Ebben a gazdaságban
a) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,25.
b) a megtakarírási határhajlandóság értéke 0,2.
c) a megtakarírási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatat-
lan.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
16 2. FEJEZET
1
"Í. ~-~ 8-~J~gyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesülnek, és
~ a fogyasztás pusztán a rendelkezésre álló jövedelemtől függ. Tudjuk, hogy a kibo-
csátás, a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlások pillanatnyi értéke
mellett az Y < C + l + G reláció áll fönn. Ebben a gazdaságban a meginduló
automatikus korrekciós mechanizmusok úgy állítják helyre az egyensúlyt, hogy
a) a fogyasztás csökken, mert a fogyaszták jövedelme visszaesik.
b) a kormányzat fedezet híján vásárlásainak visszafogására kényszerül.
c) a reálkamatláb emelkedik, és a beruházási kereslet visszaesik.
r:~d) Mindegyik fenti fej lemény bekövetkezik.
r 2.1.1 9. ;A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszútávon), ha a megtakarítás nem függ a
\.___..--/ reálkamatlábtól, és az állam növeli a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor
a) csökken a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is.
b) csökken a fogyasztás, nő a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megta-
karítás.
c) csökken a fogyasztás és a magán.megtakarítás, de nő a társadalmi (nemzeti) meg-
takarítás.
d) nő az egyensúlyi reálkamatláb.
2.1.20. A klasszikus modellben (a gazdaságban hosszú távon), ha a megtakarítás nem függ a
reálkamatlábtól, és az állam csökkenti a személyes jövedelmeket terhelő adókat, akkor
a) nő a fogyasztás, csökken a magánmegtakarítás és a társadalmi (nemzeti) megta-
karítás.
b) nő a fogyasztás, a magánmegtakarítás és a beruházás egyensúlyi értéke is.
c) csökken az egyensúlyi reálkamatláb.
d) nő a fogyasztás és a magánmegtakarítás, de csökken a társadalmi (nemzeti) meg-
takarítás.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.21 . Tegyük föl, hogy a klasszikus modellben a társadalmi megtakarítás nem függ a
reálkamatlábtól, és nő a beruházási kereslet az adórendszer módosításának hatásá-
ra. Ennek az lesz a következménye, hogy
a) emelkedik a reálkamatláb és a beruházások tényleges értéke.
b) emelkedik a reálkamatláb, de a beruházások tényleges értéke nem változik.
c) se a reálkamatláb, se a beruházási kereslet nem változik.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
2.1.22. Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben zárt gazdaságban az állam a kom1ányzati
kereslet bővülését a magánszektortól felvett hitelekből fmanszírozza. Ez a politika
a) nem érinti a reálkamatlábat és a beruházási keresleteL
b) csökkenti a reálkamatlábat, és növeli a beruházási keresleteL
c) növeli a reálkamatlábat, és csökkenti a beruházási keresletet
d) csökkenti a reálkamatlábat és a beruházási keresletet egyaránt.
2.1.23. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a magánszektor fogyasztási függvénye C= a +
+ b(Y - T;, ahol a > O, O < b < l (a és b konstans) és Y- T a magánszektor
rendelkezésére álló jövedelem. Ebben a gazdaságban a magánszektor rendelkezésé-
re álló jövedelmének bővülése a megtakarítási rátát (a magánrnegtakarításoknak és
a magánszektor rendelkezésére álló jövedelmének arányát)
a) növeli.
b) csökkenti.
c) nem változtatja meg.
d) a fentiek alapján eldönthetetlen módon alakítja.
18 2. FEJEZET
2.2. Feladatok
2.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a
két alapvető termelési tényező a föld és a munk:a. A termelési függvény állandó
mérethozadékot mutal. Tegyük föl , hogy egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős
részét.
Hogyan változnak a járvány hatására a reálbérek és a reál földbérleú díjak? Indo-
kolja válaszát!
2.2.4. Az alábbi ábrák a kölcsönforrások piacát ábrázolják a klasszikus modell elvei sze-
rint működő gazdaságban. Az (l) jelű ábrákon a megtakarítások kamatérzéketlenek,
míg a (2) jelű ábrákon érzékenyen reagálnak a reálkamatláb változásaira.
a) Mur.assa meg az alábbi ábrákon a hitelfelvételből finanszirozott expanzív fiskális
politika (adócsökkentés vagy a kormányzati vásárlások növelése) hatásait az egyen-
súlyi reálkamatlábra és a beruházások mennyiségére!
r r
r r
2.2.5. Az alábbi ábra a kölcsönforrások piacát ábrázolja a klasszikus modell elvei szerint
múködő gazdaságban. Tegyük fól, hogy az ábrázol! gazdaságban a kormányzat a
lakáshitelekre nagymértékű kamattámogatást vezet be, s ennek hatására a lakásépí-
tés erősen föllendül és a költségvetési deficit növekszik.
a) Az alábbi ábrán mutassa meg a fenti lépés hatását a beruházáskeresieri görbére,
a társadalmi megtakarításra, a reálkamatlábra és a beruházások összmermyiségére!
b) Hogyan hat a fenti politika a beruházások többi elemére, az üzleti állóeszköz- és
a készletberuházásokra?
r
s,
I,
...___ _ _ _...__ _ __ S,I
2.2.6. Egy klasszikus modell szerint múködő gazdaságban ismenek az alábbi adatok és
összefüggések:
- a kínálari oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000;
- a fogyasztási függvény egyenlete C = 20 + 0,8(Y- T);
- az állam minden jövedelemre egységesen 15% (nettó) adót vet ki, így az adó-
függvény T = O, 15 Y;
- a kormányzati vásárlások értéke G = 320;
- a beruházási függvény egyenlete l = 500 - 40r.
a) Mekkora a fogyasztás , a beruházás és a költségvetési egyenleg az egyensúlyi
helyzetben?
b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb?
c) Hogyan változnak a fömi mennyiségek, ha az állam a kormányzati kereslet vissza-
fogásával biztosítja a költségvetés egyensúlyát?
2.2.8. Egy klasszikus elvek szerím működő gazdaságban a fogyasztás csak a magánszek-
ror rendelkezésre álló reáljövedelmétől függ , s a fogyaszrási határhajlandóság érté-
ke MPC = 0,8. A reálkamatláb egy százalékpontos emelkedése mindig 50 egység-
nyivel csökkenti a beruházási keresletet Csak egyösszegű adók vannak.
A fentiek alapján töltse ki a következő táblázatban, hogyan változnak a megjelölt
változók a fejlécben jelzen gazdaságpolitikai események hatására, egyebek váho-
zallansága mellen!
2.2.10. Egy tökéletesen versenyző gazdaságban a beruházási függvény J(r) = 400 - SOr
alakú, a kibocsátás értéke hosszútávon 600 egység, á társadalmi megtakarítás pilla-
natnyi értéke 150 egység. A magánszektor fogyasztási függvénye C= a + c( Y - T) ,
ahol a > O, O< c< l (a és c konstans), és Y - T a magánszektor rendelkezésére álló
jövedelem. Tudjuk továbbá, hogy G = O és T = O.
a) Adja meg
- az egyensúlyi kamatláb,
- a beruházás,
- a fogyasztás
- a magán-, állami és társadalmi megtakarítás értékét!
22 2. FEJEZET
.J
2.2. 12. Egy klasszikus modell segítségévelleírható gazdaság termelési függvénye Y = K0 L,
ahol a tőkeállomány változatlan értéke 2500. A munkakínálat állandó, értéke 400.
Határozza meg az egyensúlyi reálbért!
A gazdaság növekedése
A Solow-modell
3.1. Feleletválasztás
mány
• a) 4.
0.4 sqrt(k) = 0.2 k
b) 8. k=4
c) 2.
d) 16.
3.1.3. Ha y=k 1 2
, s = 0,4, o= 0,2, akkor a stacianer egyensúlyi egy főre jutó beruházás
.. a) 0,8. k=4
b) l ,6.
y = sqrt(4) = 2
c) 8.
d) 2. i = 2 * 0.4 = 0.8
3.1.4. A stacianer egyensúlyi egy főre eső tőkeállomány megnő. ha
a) az egy főre eső beruházások szintje süllyed.
b) az amortizáció üteme emelkedik.
c) a megtakarírási ráta emelkedik. IGEN
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
3.1.5. Egy stacionárius egyensúlyban lévő gazdaságban megnövelik a megtakarírási rátát.
Az új egyensúly beálltakor
a) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb ütemben fog nőni, mint korábban.
~ b) az egy főre jutó kibocsátás nagyobb lesz. IGEN
c) az egy főre jutó tőkeállomány nem változik.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
A GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE - A SOLOW-MODELL 25
c) n.
d) n + g.
3.1.25. A Solow-modellben a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme
a) O.
b) g.
c) n.
~'-.d) n+ g. IGEN
~Az ~ ország~ ~ellé,kel_t ábrán az A-val jelölt növek~dési pályán halad, a B ország
pedig a B-vel Jelolt palyan. Ebben az esetben azA orszagban ................... ...... .. .. ,
mint a B-ben, ha teljesülnek a Solow-modell feltevései.
a) ugyanakkora a r, időpontban az egy főre jutó jövedelem színvonala
b) biztosan alacsonyabb a népesség növekedési üteme
c) biztosan alacsonyabb a technikai haladás üteme
t d) alacsonyabb a népesség növekedési ütemének és a technikai haladás ütemének
összege
ln Y,
3.1.27. Tegyük föl, hogy a Solow-modell által leírt gazdaság a kiinduló helyzetben a staci-
onárius egyensúlyi pályán fejlődik. Mi történik ezután, ha jelentősen lecsökken a
munkaerő-állomány növekedési üteme (n)?
't a) Az új stacionárius állapotban nagyobb lesz az egy főre jutó tőkeállomány .
30 3. FEJEZET
'3.í.29. 'Az alábbiak közül melyik állítás lehet igaz a felhalmozás aranyszabálya szerinti (
~ növekedési pályától KÜLÖ BÖZŐ egyensúlyi növekedési pályákra is?
a) Az egy főre jutó fogyasztás maximális.
b) A megtakarírási hányad megegyezik a tőke jövedelmi hányadávaL
c) A népesség növekedési üteme megegyezik a reálkamatlábbal. /
d) A fogyasztási hányad megegyezik a munka jövedelmi hányadával.
• e) A technológiai fejlődés növekedési üteme megegyezik az életszínvonal növeke-
dési ütemével.
3.1.30. Ha a Solow-féle növekedési modellben az amortizációs ráta 10%-os (8 = 0,1), a
munkakiterjesztő technikai haladás rátája (a munkahatékonyság növekedési üteme)
3 %-os (g = 0,03), és a népesség l %-os ütemben növekszik (n = 0,0 l) az egyensú-
lyi pálya mentén, akkor a tőkeállomány (K) növekedési üteme
a) 10%-os.
b) 6 %-os.
c) 4%-os.
_ . _· . Y!} 3 %-os.
C2.V~együk föl, hogy egy Solow-modell szerint működő gazdaságban a technikai hala-
dás üteme g = 0,02 volt egy korábbi hosszú időszakban, s utána ez tartósan a g' =
0,03 értékre emelkedik, más exogén változás azonban nem történik. Ennek hatására
a) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó tőkeállomány stacionárius értéke megnő.
b) az egy hatékonysági egységre (L· E) jutó kibocsátás stacionárius értéke megnő.
• c) az egy munkásra (L) jutó kibocsátás növekedési üteme egy százaJékponnaJ megnő.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
3.1.32. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell feltevései. A tem1e-
lési függvény Y = 12,5 · K 113(L·E) 211, az amortizációs ráta 5%-os (o = 0,05), a
munkaerő-állomány növekedési üteme 2 %-os (n = 0,02), a munkakiterjesztő tech-
nikai haladás üteme 3%-os (g = 0,03), a megtakarírási hányads = 0,2. Mekkora a
hatékony munkaegységre (L· E-re) jutó jövedelem stacionárius egyensúlyi értéke?
a) i= 125
(
• b) y· = 62,5
c) y· =5
d) Egyik fenti váJasz sem helyes.
ln Y,
A
B
3.1.36. Egy Solow-modellel leírható gazdaság aranykori növekedési pályán van, az egy
~/ főre jutó kibocsátás értéke y • Tegyük föl, hogy a népesség növekedési üteme meg-
8
nő. Az új aranykori növekedési pálya, és ezen y8 mértékű egy főre jutó kibocsátás
továbbra is elérhető,
a) ha a megtakarítási rátát megfelelő ménékben növelik.
b) ha a megtakarírási rátát megfelelő mértékben csökkentik.
c) ha a megtakarítási rátát változatlan szinten tartják.
d) ha (kormányzati) beavatkozás nélkül kivárják, míg a gazdaság eléri új stacioná-
rius egyensúlyi növekedési pályáját.
"' e) Egyik fenti válasz sem helyes.
3.1.37. Egy gazdaság termelési függvénye Y= A· J(0·15L 0 ·75 egyenlern (ahol A a teljes ténye-
zőtermelékenység). Tegyük föl, hogy a reáljövedelem növekedési üteme 4 %-os
(ó.YI Y = 0,04), a tőke növekedési üteme szintén 4%-os (MIK = 0,04), a munka
növekedési üteme pedig l %-os (U/L = 0,0 l). Ekkor a teljes tényezőtermelékeny
ség (A) növekedési üteme
a) 4%-os (MIA = 0,04).
b) 3%-os (MIA = 0,03) .
., c) 2,25%-os (MIA = 0,0225).
d) Egyik fenti váJasz sem helyes.
,
32 3. FEJEZET
3.2. Feladatok
3.2.6. Tegyük föl , hogy egy kompetitív gazdaságban a tőke részesedése az összrermékből
25%-os, a rőke/termelés arány KIY = 3 , a megrakarítási hányads = 0,3, az amor-
rizációs ráta pedig 8 = 0,05. Nincs technikai haladás és a népességnövekedés üte-
me 2% (n = 0,02). A rermelési függvény Cobb- Douglas típusú.
Mekkora az egy főre eső tőkeállomány és az egy főre jutó termelés növekedési
üteme? (Sracionárius egyensúlyi pályán halad-e a gazdaság?)
34 3. FEJEZET
Reáljövedelem
(Y)
Tőkeállomány
(K )
Hatékony munka-
egységre jutó reál-
jövedelem ( Y/LE)
Hatékony munka-
egységre jutó tőke-
állomány (K/LE)
!nY,
t, t,
*3.2.11. Tegyük föl, hogy egy országban jelenleg a kibocsátás/tőke aránya YIK = 0,4, a
népesség növekedési üteme évi 1,5%, az amonizáció 5,5 %, a munkajövedelem
részesedése az összjövedelemből pedig 50% (és mind a tőkét, mind a munkát határ-
termékével ftzetik meg). Technikai haladás nincs. A megtakarírási ráta 25%.
a) Számolja ki ebben a gazdaságban az egy főre jutó tőkeállomány növekedési üte-
mét!
b) Számolja ki ebben a gazdaságban az egy főre jutó kibocsátás növekedési ütemét!
c) A fenti gazdaságban az egy főre jutó tőkeállomány pillanatnyi értéke
l. megegyezik a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány értékéveL
2. nagyobb a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány értékénéL
3. kisebb a stacionárius egyensúlyi tőkeállomány énékénél.
4. O.
5. Egyik fenti válasz sem helyes.
Munkapiac és munkanélküliség
4.1. Feleletválasztás
F(K,L)
4800 -----------------
2000
1000
/4.
~a a gazdaságban érvényes reálbér mellett a betöltetlen álláshelyek száma meg-
L Agyezik az aktívan munkát keresők számával, akkor
a) a gazdaságban teljes a foglalkoztatás.
b) mivel az állások és a munkavállalók összepárosítása időt vesz igénybe, rövid
távon (súrlódásos) frikciós munkanélküliség lehet a gazdaságban.
c) csak akkor alakul ki munkanélküliség, ba a nominálbér nem csökken.
d) az állásszerzési ráta megegyezik az állásvesztési rátával.
e) Az a) és b) válasz is helyes.
4.1.14. Ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van (a jövedelem megegyezik a
potenciális kibocsátással), a munkanélküliség
a) a természetes rátának felel meg, és csak frikciós eredetű lehet.
b) a természetes rátának felel meg, és csak a túlságosan magasan rögzített nominál-
bér miatt alakulhat ki.
c) nincs jelen a gazdaságban, hiszen az erőforrásokat teljesen kihasználják.
d) csak akkor lehet jelen a gazdaságban, ha alacsony a munkavállalási hajlandóság.
4.2. Feladatok
4.2.1. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkaerő-állomány állandó, és minden egyes
időszakban a foglalkoztatottak 2 %-a veszíti el állását (az állásvesztési ráta s =
= 0,02). Ugyanakkor minden egyes időszakban a munkanélküliek 30%-a szerez
állást (az állásszerzési ráta/ = 0,3).
Határozza meg a munkanélküliség stacionárius rátáját!
Munkanélkül ick
2
(millió fö)
Munkanélküliségi
rá la
ll.
gt
i-
a-
a
e
Pi
5. FEJEZET
Pénzpiac - pénzkereslet,
pénzkínálat, infláció
(
5 . 1. Feleletválasztás
5.1.5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a nominális pénzkeresletet az Md = P(e Y- fr)
egyenlet adja meg. Ebben a gazdaságban a pénz jövedelmi forgási sebességét kife-
jező egyenlet
a) V= eY - fr.
l
b) V= - - .
e- 1 r
y
l
c) V= - - -
eY - fr
/ \ d) Egyik fenti válasz sem helyes.
(5.1.6) A nem várt inflációs sokk miatt a hitelezők kárt szenvednek, mig a hitelek felvevői
J nyereséget realizálnak, mert
a) az ex post reálkamatláb meghaladja az ex ame reálkamatlábaL
b) az ex post reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante reáJkamatláb.
c) a reálkamatláb csökken.
d) a nominális kamatláb csökken.
e) Egyik fenti válasz sem helyes .
5.1.7. Tegyük föl, hogy egy országra a klasszikus modell feltevései érvényesek, sa nomi-
nális pénzmennyiség növekedési ütemének gyorsítása miatt az inflációs ráta cereris
paribus 3 százalékponttal emelkedik. Ennek eredményeként a Fisher-hatás szerint
a) a reálkamatláb 3 százalékponttal süllyed, míg a nominális kamatláb nem válto-
zik.
b) a reálkamatláb l százalékponttal süllyed, mig a nominál is kamatláb 2 százalék-
ponttal nő.
c) a reálkamatláb nem változik, míg a nominális kamarláb 3 százaJékponttal emel-
kedile
d) a nominális és a reálkamatláb különbsége nő 3 százalékponttal, de ezen rúl sem-
mit nem tudhatunk a két kamatláb válrozásáról.
5.1.8. Ha a pénzkereslet kamatérzékeny, akkor a klasszikus modellben az inflációs vára-
kozások élénkülésének hatására változatlan pénzmennyiség mellett is
a) emelkedik a nominális kamatláb, csökken a reálkamatláb, így nő a beruházások
értéke.
b) emelkedik a nominális kamatláb és az árszínvonal is, de nem változik a reálka-
matláb.
c) nem változik a nominális kamatláb, de emelkedik a reálkamatláb, s így vissza-
esik a beruházások értéke.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
5.1. 9. Ha az állam megnövekeden vásárlásait seigniorage jövedelemből finanszírozza, akkor
ezzel közverve
a) megadóztatja azokat, akik hitelt nyújtanak neki .
b) megadóztatja azokat, akik likvid pénzeszközöket tartanak.
c) megadóztatja azokat, akiknek nincsen megtakarításuk, hanem minden pénzjöve-
delmüket elköltik.
d) nem adóztat meg senkit, csak növeli adósságait a magánszféra felé.
r
44 5. FEJEZET
5.1.31 / Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben a pénz forgási sebességét növeli a ka-
matláb emelkedése [tehát V = V(r) és dV/dr> 0]. Ebben a modellben
a) az expanzív monetáris politika csökkenti az egyensúlyi kamatlábat.
(i} a magánszektortól fölvett hitelből finanszírozott expanzív fiskális politika növeli
az egyensúlyi árszínvonalar.
c) Az a) és a b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
5.1.32. Ha a közpomi bank csökkenteni kívánja a nominális pénzmennyiséget, akkor
a) hitelt kell nyújtania a költségvetésnek.
b) államkötvényeket kell vásárolnia a magánszektonól.
() c) államkötvényeket kell vásárolnia az államkincstánól.
d) államkötvényeket kell eladnia a magánszekromak.
5.1.33. A nominális pénzkínálat bővül, ha
a) a kormány kiadásai finanszírozására a magánszekwmak államkötvényt ad el.
b) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektornak államkötvényt ad el.
c) a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektortól államkötvényt vásárol.
d) a kormány az államkötvények után kamatot fizet, és a kötvénytulajdonosok a
kamatjövedelmet állampapírba fektetik.
5.1.34. Lehetséges-e, hogy a reál pénzkeresJeti függvény ........... .... egyenletű?
a) L = 200r + 0,5Y
b) L = (0,4Y)/(20r)
:- c) L = (50r)/(0,5 Y)
~d) L= P(0,5Y - 200r)
~~1'i--...~a a klasszikus modellben a központi bank növeli a nominális pénzmennyiség nö-
C / v ekedési ütemét, akkor ez
a) az infláció gyorsulására és a munkanélküliségi ráta átmeneti csökkenésére vezet.
b) a nominális kamatláb emelkedésére és a reálkamatláb csökkenésére vezet.
c) az infláció és a nominálbér növekedési ütemének emelkedésére vezet.
d) változatlan reálkamatláb mellett a nominális kamatláb emelkedésére vezet.
e) A c) és d) válasz is helyes.
5.1.36. A monetáris bázis (MO) énéke növekszik, ha a központi bank
a) külfóldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktóL
b) nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el.
c) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól, és ezzel egy időben ugyanak-
kora Ft értékben nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el.
(5~1.39. Tegyük föl, hogy meginog a betétesek bizalma egy ország bankrendszerében, és a 5.1
~ betétesek bankcsődtől tartva megrohamoznak egy vagy több bankot, és betéteiket
készpénzre kívánják váltani. Az ilyen bankostrom következtében
a) a pénzkínálari multiplikátor nő.
b) a pénzkínálali mulriplikáwr csökken.
-
c) nem rudjuk hogyan változik a pénzkínálari multiplikátor.
d) a készpénz-betét arány csökken. 5.1
e) a kötelező tanalékráta nő .
8 . Tegyük föl, hogy a bankok emelik az áruta1ással történő fizetési forgalom tranzak-
ciós díjait. Ennek hatására
a) csökken a pénzmultip1ikátor értéke, s így változatlan monetáris bázis me11ett is
visszaesik a pénzk.ínálat.
b) csökken a monetáris bázis, s így váltOzatlan pénzmultiplikátor mellett is csökken
a pénzkínálat.
c) csökken a pénzmultiplikáto r és a monetáris bázis is, ennél fogva csökken a pénz-
kínálat is.
d) nő a bankrendszeren kívül i készpénzállomány, s így nő a pénzkínálat
5.l.4l. Tegyük föl, hogy a központi bank100M Ft értékben államkötvényt vesz a nyílt
piacon, sennek hatására a forgalomban levő készpénzállomány 75 M Ft-tal megnő,
míg a betétállomány növekedése 250 M Ft értékű. A készpénz-betét arány nem
változik. A fentiek alapján mekkora ebben a gazdaságban a tartalékráta énéke?
a) 25%-os (rr = 0,25)
b) 40 %-os (rr = 0,4)
c) 10 %-os (rr = 0,1)
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
5.1.42. Egy pénzügyi eszköz
a) énéke megtermelésének határköltségével arányos.
b) valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tanozása.
c) valamely gazdasági szereplő követelése és senkinek nem tartozása. 5. 1
d) valamely gazdasági szereplő tartozása és senkinek nem követelése.
5.1.43 . A pénzsemlegesség elve azt jelenti, hogy a klasszikus modellben
a) a tőkeállomány konstans, és ezért nem változhat a kibocsátás.
b) az állami vásárlásoknak teljes a kiszorítási hatása.
c) a péozmennyiség változásai befolyásolják a reálkamatlábat és a beruházási
keresleteL 5.1
·r-" d) a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra.
~A Baumol- Tobin-modellben igaz, hogy
a) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül.
b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kétszer annyit jár bankba.
G;lha a nominális kamatláb l 0%-ról ll %-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül
5%-kal csökken. 5. 1
d) a pénztartás összes költsége az elveszett reálkamatból és a bankba járás költsé-
géből áll.
PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 49
Pénzkészlet
~----L-----L-----~----+- I dő
l év
5.1.50. A pénzkereslet 5.
a) egyenlő az áruk kínálatávaL
b) megegyezik az emberek fogyasztási keresletéveL
c) az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség.
"" d) az áruvásárlásokra fordíton pénzmennyiség.
( 5.1.51. ~Tegyük fö l, hogy az árszínvonal emelkedik, de a reáljövedelem és a nominális
C kamatláb nem változik. Ekkor A:
a) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik. T
b) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet nem változik. ko
c) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet csökken. ta
- .... d) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet csökken. ta
~: 1.52. A reál pénzkereslet nő, amennyiben ceteris paribus
, a) a nominális kamatláb (i) emelkedik. 5
.:Jifa reáljövedelem (Y) emelkedik.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
5.1.53. Ha lekötött betétünkből 100 OOO Fr-or kiveszünk, és folyószámlánkon látra szóló
betétként helyezünk el, akkor 5
a) az M2 pénzmennyiség 100000 Ft-taJ csökken, és az M1 pénzmennyiség 100000
Ft-tal nő.
b) az M2 pénzmennyiség nem változik, és az Ml pénzmennyiség 100000 Ft-tal nő.
c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
5.1.54. A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme A
a) a bankrendszeren kívüli készpénz. E
b) a bankrendszeren belüli készpénz. k(
c) a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka.
d) Egyik fenti váJasz sem helyes.
5.1.55. A pénzkereslet portfólióelmélete alkalmas lehet
a) az M1 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.
b) a monetáris bázis iránti kereslet magyarázatára.
c) az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.
d) a készpénz iránti kereslet magyarázatára.
5.1.56. A pénzkereslet portfólióelmélete szerint a pénzkereslet növekszik
a) az alternatív pénzügyi eszközök (kötvény, részvény) hozarnrátájának esésével. 5
b) a reálvagyon emelkedéséveL
c) a várható inflációs ráta csökkenéséveL
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
5.1.57. A pénzkereslet ponfolióelmélerei szerint a likvid pénz a gazdasági szerepi ők köz ül
azok számára NEM dominált portfolióelem (vagyis nem rosszabb a többi elernnél), 5
akik
a) bérből és fizetésból élnek.
b) nem tartják fontosnak a portfolióelemek likviditását.
c) legális jövedelmeket szereznek, és érzékenyek a portfolióelemek hozarnára.
d) illegális jövedelmeket szereznek, amelyeket titokban akarnak tartani.
PÉNZPIAC - PÉNZKERESLET, PÉNZKÍNÁLAT, INFLÁCIÓ 51
Jegybank
l 52 5. FEJEZET PÉN
5.2. Feladatok
5.2.1. Egy makrogazdaságban, amely a klasszikus modell szerím múködik, és ahol a pénz-
piaci viszonyokat a Fisher-féle forgalmi (mennyiségi) egyenlet írja le, ismertek az
alábbi adatok:
- a magánszféra megtakarírási függvénye Sp(r) = ?Or;
- a beruházási függvény !(r) = 420 - 40r;
- a kormányzati áruvásárlások G = 240;
- egyösszegű adók T = 220;
- transzferek nincsenek;
- a reálbértől független munkapiaci kínálat U = 900; 5.
- a tőkeállomány állandó K0 = 1024;
a termelési függvény Y = !Ki:
- a pénz jövedelmi forgás i sebessége V = 2;
- a nominális pénzkínálat W = 480.
a) Mekkora a gazdaság hosszú távú jövedelmi szimje?
b) Mekkora az egyensúlyi reálkamatláb a tőkepiacon?
c) Hogyan alakul a fogyasztás?
d) Mekkora az egyensúlyi árszínvonal?
5.2.5 . Az alábbi két mérleg egy hipotetikus gazdaság pénzügyi szektorának mérlegeit szem-
lélteti egy adott időpontban.
Határozza meg a
a) monetáris bázis nagyságát!
b) nominális pénzkínálat nagyságát!
c) a kötelező tartalékrátát, ha a kereskedelmi bankok 21 OOO szabad tartalékkal ren-
delkeznek!
d) a készpénz-betét arányt!
e) a pénzmultiplikátort!
,
54 5. FEJEZET
5.2.6. Egy gazdaságban a pénzmennyiséget (M) a forgalomban levő készpénz (C) és egy-
fajta betét (D) alkotja. A készpénz-betét arány nagysága cr = 0,2 (konstans), a
kötelező tartalékráta értéke rr = 0,1 (konstans). A kereskedelmi bankok csak a
kötelezően előírt tartalékot tartják. Tegyük föl, hogy a központi bank 225 egység-
nyi államkötvényt vesz a nyílt piacon.
Határozza meg, hogyan változik a nyílt piaci művelet hatására a pénzmennyiség,
illetve ezen belül a betétállomány és a forgalomban l evő készpénz állománya!
5.2.8. Tegyük föl, hogy egy vállalat egy év alatt Y= l ,6 M Ft-ot kiván elkölteni. Éppen el
nem költendő vagyonát 10%-os éves kamatozású befektetési jegyben tartja (i = O, 1).
A befektetési jegy pénzre való átváltásának költsége egy alkalommal F = 5000 Ft.
Az átváltott pénzt a vállalat egyenletes ütemben költi el. A feladatban teljesülnek a
Baumol-Tobin-modell feltevései.
a) Hányszor váltja pénzre befektetési jegyeit a vállalat, és egy alkalommal mekkora
összeget vált át?
b) Mekkora a vállalat pénzkerestete (átlagos pénzkészlete) és a pénztartás összes
költsége?
5.2.9. Tegyük föl, hogy az internet elterjedése csökkenti a pénzfelvétel tranzakciós költsé-
gét, mert nem kell a bankban személyesen megjelenni a tranzakciók lebonyolításá-
hoz.
A Baumol-Tobin-modell alapján határozza meg, hogy mjképpen hat a tranzakciós
költségek csökkenése
- a tranzakciók optimális számára (N' -ra),
- az átlagos optimális pénzkészletre,
- a pénztartás összes költségére!
5.2.10. Magyarországon 1999. november 30-án a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a
különböző pénzeszközök állományának értéke az alábbi volt:
egy- *5.2.11. Tegyük föl, hogy a klasszikus modell feltevései érvényesülnek. Az ábra bal oldalán
IS), a a kölcsönforrások piaca, a jobb oldalon a pénzpiac látható. Mindk:ét koordináta-
sak a rendszer függőleges tengelyére az i nominális kamatlábat vettük föl. A pénzpiac
koordináta-rendszerében az L-lel jelölt negatív meredekségű görbe, a reál pénzke-
!s eo- reslet görbéje azt mutatja, hogy a nominális kamatláb emelkedésével a reál pénzke-
1000 reslet értéke csökken.
Tegyük föl, hogy az árupiaci egyensúlyt biztosító reálkamatláb értéke r = 5%. A
1 (R)? kiinduló helyzetben nincsenek inflációs várakozások, így az ábrán látható módon
5% nominális kamatláb alakul ki, és a reál pénzmennyiség M.fP1 •
:>en el Tegyük föl, hogy a központi bank élén változás történik, és emiatt a gazdasági
0,1). szereplők a moneláris politika lazulására, hosszú Lávon pedig 5% inflációra számí-
)() Ft. tanak. Jelenleg azonban még nem változott meg a pénzmetmyiség.
.nek a
Kölcsönforrások piaca Pénzpiac
kkora Nominális Nominális
kamatláb, i kamatláb, i
)sszes
10 10
:öltsé-
lításá- 7,5
lkciós 5
2 /, 2
&.FEJEZET 6
6.1. Feleletválasztás
AD
L-----~~--------------- Y
y y•
p a) az A pontnak megfelelő
b) a B pontnak megfelelő
LRAS
c) a C pontnak m egfelelő
d) a D pontnak meg felelő
J~ Az a) és a c) válasz is helyes.
58 6. FEJEZET
6.1.10. Az alábbi ábra egy gazdaság pillanatnyi helyzetét mutatja a B pontban. Tegyük föl.
hogy cereris paribus a jegybank hosszú távon folyamatosan növeli a pénzkínálatot.
Hosszú távon
(
L-----~--~-------------
y y· Y
Az alábbi ábra a 6.1.11-12. kérdésekre vonatkozik. Tegyük fel, hogy a gazdaság kezdetben
az A pontnak megfelelő helyzetben van.
p
L-----------~----------- Y
6.1.11. Milyen helyzetbe jut innen rövidTávon a gazdaság, ha a jegybank növeli a nominá-
lis pénzmennyiséget?
a) A B pontnak megfelelő helyzetbe.
b) A C pontnak megfelelő helyzetbe.
c) A D pontnak megfele lő helyzetbe.
d) Az F pontnak megfelelő helyzetbe.
e) A G pontnak megfele lő helyzetbe.
ZET AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT 59
föl, 6.1.12. Milyen helyzetbe jut innen hossztí rávon a gazdaság, ha a jegybank növeli a pénz-
tot. mennyiséget?
a) A B ponmak megfelelő helyzetbe.
b) A C pontnak megfelelő helyzetbe.
c) A D ponmak megfelelő helyzetbe.
d) Az F ponmak megfelelő helyzetbe.
e) A G ponmak megfelelő helyzetbe.
6.1.13. Ha a gazdaságot negatív keresleli sokk éri, és a pénzkínálat változatlan, azáltal fog
visszatérni a hosszú távú egyensúlyhoz, hogy
a) a kamatláb csökken.
b) a rövid távú kínálati görbe lefelé tolódik.
c) az árszínvonal nő.
p
LRAS
' '
--- ...... t-----
á- '' c
AD
L---~--~--~----------- Y
60 6. FEJEZET AG<
6. l. 16. Az ábra A pontja egy keynesi típusú (rövid távon ragadós árakkal működő) gazda- 6.1
ság kiinduló állapOlát mutatja. Milyen rövid távú következménnyel jár, ha a jegy-
bank megemeli a kötelező tartalékrátát?
a) A gazdaság a B ponttal jelölt állapotba kerül.
b) A gazdaság a C pomtal jelölt állapotba kerül.
c) A gazdaság a D ponttal jelölt állapotba kerül.
d) A gazdaság az E ponttal jelölt állapotba kerül.
6.1.17. A fenti monetáris politikai lépés hatására melyik pontba jut hosszú táv on a gazda-
ság?
a) B
b)c
c) D
d) E
Q..l.l8. ~ mennyiségi egyenletből levezeten AD görbe azért negatív meredekségű, mert
®az árszínvonal emelkedése arra ösztönzi a gazdaság szereplőit, hogy vagyonukat
pénz helyett alternatív (kamatozó) eszközökben tartsák, így a gazdasági szerep-
lőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy árukat és szolgáltatásokat
vásároljanak.
b) az árszínvonal emelkedése növeli a tranzakciók nominális értékét, így adott pénz-
mennyiség kevesebb tranzakció lebonyolítását teszi lebetővé.
c) az árszint növekedése a mikroökonómiából ismert helyenesítési hatásnak megfe-
lelően csökkenti az aggregált keresleteL
d) az árszínvonal növekedése csökkenti a bérek reálértékéL
1 6.1.19. vegyük föl, bogy Nekeresdföldön rövid távon minden ár ragadós, hosszú távon 6
~pedig rninden ár rugalmas, s az aggregált keresJeti görbét a mennyiségi pénzelmé-
letből vezetik le. Ha a hosszú távú egyensúlyi helyzetből kiindulva a szakszerveze-
tek ceteris paribus magasabb nominális bérek kifizetését kényszerítik ki, s a köz-
ponti bank nem változtat a nominális pénzkínálaton, akkor ennek következménye
rövid távon a kiinduló helyzethez képest
a) változatlan árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás.
b) magasabb árszínvonal és alacsonyabb kibocsátás.
c) magasabb árszínvonal és változatlan kibocsátás.
~ d) változatlan árszínvonal és kibocsátás.
~ 15 A rövid tá von ragadós árszínvonal feltevése szerim
7 a) az árszínvonal rövid távon semmilyen oknál fogva nem változhat.
~az árszínvonal rövid távon nem változhat keresleli sokkok folytán, de módosul-
hat kínálari sokkhatások következtében.
c) az árszínvonal rövidtávon nem változhat kínálari sokkok folytán, de módosulhat
keresJeti sokkhatások következtében.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
AGGREGÁLT KERESLET ÉS AGGREGÁLT KÍNÁLAT 61
6.1.21. Ha egy statikus gazdaság aktuális helyzetét az alábbi ábrán lévő A pom mutatja,
akkor ez egyben a hosszú távú egyensúlyi helyzet is,
p
AD LRAS
L __ _ _ _ _ _ _ _J __ _ _ _ _ _ _ y
SRAS
L __ _ _ _ _ _ _ _J __ _ _ _ _ _ _ y
6.2. Fe ladatok
6.2.1. Egy hosszú távú egyensúlyi helyzetben lévő gazdaságban, ahol a hosszú távú kínálali
fiiggvény (LRAS) Y= Y, a rövid távú kínálari függvény (SRAS) P= P, valamint
az aggregált keresJeti görbe (AD) Y=_!!____, néhány nagy cég eredményességi muta-
k·P
tóiról kiderül, hogy távolról sem a valóságot tükrözik. A kialakuló bizalmi válság-
ban a bankok csökkentik hitelkihelyezéseiket.
Hogyan hat ez az aggregált kínálari görbékre és a keresJeti görbére?
6.2.2. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az aggregált keresJeti görbe a pénz mennyiségi
elméletéból vezethető le. Rövid távon az árszínvonal ragadós, hosszú távorr pedig
rugalmas. Ismert a pénz forgási sebessége V = 2, a nominális pénzkínálat M =
= 1000 és a potenciális kibocsátás szintje Y =1250.
a) Határozza meg az aggregált keresJeti fiiggvény egyenletét! 7.
b) Mekkora az árszínvonal, ha a gazdaság a hosszú távú egyensúly állapotában van?
c) A b) pontbeli helyzetből kiindulva mekkora lesz a kibocsátás és az árszínvonal
rövid, valamint hosszútávon, ha a pénz forgási sebessége hirtelen V' = 2,2-re nő?
Az aggregált kereslet
exogén növekedése
Kedvezőtlen
kínálaLi sokk
7. FEJEZET
Aggregált kereslet
- Az IS-LM modell
7 .1. Feleletválasztás
. érté- 7. 1. 11. A kormányzati kereslet bővítése vagy az adók csökkentése az IS- LM modcllbcn
a) jobbra tolja az IS görbét.
::sátás b) balra tolja az IS görbét.
c) balra tolja az LM görbét.
d) jobbra tolja az LM görbét.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
7. 1.12. Az árszínvonal növekedése
ek az a) jobbra tolja az IS görbét.
b) balra tolja az IS görbét.
.ek az c) balra tolja az LM görbét.
d) jobbra tolja az LM görbét.
sátás- e) Egyik fenti válasz sem helyes.
lő adó
7.l . 13. A beruházások kamatérzékenysége növekedésének hatására
a) az IS görbe laposabb lesz.
jöve- b) az IS görbe meredekebb lesz.
c) az IS görbe párhuzamosan fölfelé tolódik.
d) az IS görbe párhuzamosan lefelé tolódik.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
7.1.14. A pénzkereslet kamatérzékenysége növekedésének hatására
a) az LM görbe laposabb lesz.
b) az LM görbe mcredekebb lesz.
c) az LM görbe párhuzamosan fölfelé tolódik.
d) az LM görbe párhuzamosan lefelé tolódik.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
66 7. FEJEZET
7.1.20. Az alábbi ábra egy keynesi gazdaság áru-, illetve pénzpiaci egyensúlyát biztosító
jövedelem-kamatláb kombinációkat mutatja kiinduló állapotban, rögzített árszint
me ll ett.
Melyik intézkedéscsomag hatására kerülhetett a gazdaság az A ponnal jelzen új
egyensúlyi állapotba?
a) A kormány nagyszabású stadionépítő prog-
p ramba kezdett, amelynek költségeit a sze-
mélyi jövedelemadó emeléséből fedezi.
7. 1.21. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresteti oldalát az IS-LM modell írja Ie. Ha ebben a modellben egy adóemelés
következtében recesszió alakul ki, akkor
a) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus nagyobb lesz, ha a központi bank a
kamatlábat változatlan szinten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan
szinten.
b) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus kisebb lesz, ha a központi bank a
kamatlábat változatlan színten tartja, mintha a pénzkínálatot tartaná változatlan
sz in ten.
c) a reáljövedelem visszaesése ceteris paribus egyenlő lesz abban a két esetben, ha
a jegybank a kamatlábat, illetve a pénzkínálatot tartja stabilan.
d) a reáljövedelem visszaesése nem függ attól , hogy a központi bank a kamatlábat
vagy a pénzkínálatot tartja-e stabilan.
7.1.22. A nominális pénzkínálat szűkítésének hatására az IS- LM modellben végbemenő
folyamatok úgy hatnak vissza a keynesí keresztre, hogy
a) lefelé tOlódik a kiadási egyenes (E), mert a kevesebb pénzből a fogyaszték keve-
sebbet akarnak vásárolni.
b) lefelé tolódik a kiadási egyenes, mert nő a reálkamatláb és csökken a beruházási
keres let.
c) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítését a kormányzati
vásárlások bővítésével kell ellensúlyozni.
d) felfelé tolódik a kiadási egyenes, mert a pénzkínálat szűkítésének következtében
csökken a reálkamatláb, és minden szereplő többet fog költeni.
68 7. FEJEZET AGC
7 .l. 23. Az alábbi ábra egy gazdaság helyzetét mutatja, kiinduló állapotban a gazdaság az A 7 .l
és E pontokban van. A gazdaságot érő gazdaságpolitikai beavatkozás vagy sokk
hatására kialakuló új egyensúly a B és F pontokban lesz. Mi NEM leheten a válto-
zás oka?
a) Az expanzív fiskális politika .
E b) Az expanzív monetáris politika.
c) Az árszínvonal csökkenése.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
7. 1
7.1.24. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az JS-LM modell írja le.
Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,8, és nincsenekjövedelemfüggő
adók. Az árszínvonal ragadós, a központi bank pedig úgy szabályozza a pénz-
meunyiség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen. Ha ebben a gazda-
ságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik a kormányzati keresletet (ó G =
1000), akkor a fogyasztás változása
a) t.C = 1000 lesz.
b) t. C = 4000 lesz. 7 .l
c) óC = 800 lesz.
d) t.C = 3200 lesz.
7 .1. 25. Ha a 7.1.24. kérdésben leírt gazdaságban ceteris paribus l OOO egységgel növelik az
autonóm adót (óT = 1000), akkor a fogyasztás változása
a) óC = - 3200 lesz.
b) óC = - 800 lesz.
c) óC = - 4000 lesz.
d) t.C = - 1000 lesz.
AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS-LM MODELL 69
7.1.26. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresieri oldalát az IS- LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
Ebben a gazdaságban
a) a fiskális politika hatásos, míg a
r
JS monetáris politika hatástalan.
b) a monetáris politika hatásos, míg
a fiskális politika hatástalan.
c) a fiskális és a monetáris politika is
hatásos.
d) a fiskális és a monetáris politika is
1-----~..--------- LM hatástalan.
e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati
beavatkozás hatásos-e.
L-------~------------- Y
7. 1.27. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresleti oldalát az IS-LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
Ebben a gazdaságban
a) a fiskális politika hatásos, míg a
r
IS LM monetáris politika hatástalan.
b) a monetáris politika hatásos, míg
a fiskális politika hatástalan.
c) a fiskális és a monetáris politika is
hatásos.
d) a fiskális és a monetáris politika is
hatástalan.
e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati
beavatkozás hatásos-e.
L------L--------------- f
7.1.28. Tegyük föl, hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan, és egy zárt gazdaság
keresleti oldalát az IS-LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
Ebben a gazdaságban
a) a fiskális politika hatásos , míg a
r
monetáris politika hatástalan.
LM b) a monetáris politika hatásos, míg
a fiskális politika hatástalan.
c) a fiskális és a monetáris politika is
hatásos.
d) a fiskális és a monetáris politika is
hatástalan.
e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati
beavatkozás hatásos-e.
L __ _ __.:...._ __ _ _ _ __ y
70 7. FEJEZET AGG REG,
7.1.29. Tegyük föl , hogy rövid távon az árszínvonal rugalmatlan és egy zárt gazdaság 7. 1.32. 1
keresJeti oldalát az IS- LM modell írja le az alábbi ábrának megfelelő görbékkel.
Ebben a gazdaságban
r a) a fiskális politika hatásos, míg a
monetáris politika hatástalan.
IS LM
b) a monetáris politika hatásos, míg
a fiskális politika hatástalan.
c) a fiskális és a monetáris politika is
hatásos.
d) a fiskális és a monetáris politika is
hatástalan.
e) eldönthetetlen, hogy a kormányzati
beavatkozás hatásos-e.
~----------------------- Y
Az alább
~----------------------- Y
M/P M'/P LM
LM"
L
L . , __ _ . __ _ _ __ . __ _ MIP
y
7. 1.33 . Tegyük föl, hogy egy gazdaság pénzpiacát az ábrán látható MIP reál pénzmennyi-
l ség, az L( Y, r) pénzkeresleli függvény és az ezekbőllevezethető LM görbe határoz-
za meg. Az árupiac egyensúlyi (Y, r) kombinációit az IS görbe írja le. A gazdaság
az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe vízszin-
tes.
Ebben a gazdaságban a jegybank - államkötvények nyílt piaci műveletek keretében
történő felvásárlásával - megnöveli a nominális pénzmennyiséget M' szintre. A jegy-
banki intervenció következtében az LM görbe
72 7. FEJEZET
a) rövid tá von LM' helyzetébe tolódik, és rövid Lá von az új egyensúlyi jövedelem Y' Az
lesz.
b) rövid távon LM" helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem
Y" lesz.
c) hosszú tá von LM' helyzetébe tolódik, és hosszú tá von az új egyensúlyi jövedelem
Y' lesz.
d) hosszú távon LM" helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövede-
lem Y' lesz.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
7.1.34. Tegyük föl, hogy egy gazdaság pénzpiacát az ábrán látható MIP reál pénzmennyi-
ség, az L(Y, r) pénzkeresJeti függvény és az ezekbőllevezethető LM görbe halároz-
za meg. Az árupiac egyensúlyi (Y, r) kombinációi! az IS görbe írja Je. A gazdaság
az A pontnak megfelelő egyensúlyi helyzetben van. A rövid távú AS görbe pozitív
meredekségú.
Ebben a gazdaságban a jegybank - államkötvények nyílt piaci műveletek keretében
történő felvásárlásával - megnöveli a nominális pénzmennyiségct M' szintre . A
jegybanki intervenció következtében az LM görbe
a) rövid tá von LM' helyzetébe tolódik, és rövid tá von az új egyensúlyi jövedelem Y'
lesz.
b) rövid távon LM" helyzetébe tolódik, és rövid Lávon az új egyensúlyi jövedelem
Y" lesz.
c) hosszútávon LM' helyzetébe tolódik, és hosszútávon az új egyensúlyi jövedelem
Y' lesz.
d) hosszú távon LM" helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensú lyi jövede-
Jem Y" lesz.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
7.
7.
AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS- LM MODELL 73
E
Y=E
C+/+ G'
C+ l + G
ó. G
~--------._--~------ Y
Y Y' Y"
7.1.35. Tegyük föl, hogy egy gazdaság árupiacát az ábrán látható keynesi kereszt (C, J, G)
és az ebből levezethető JS görbe határozza meg. A pénzpiac egyensúlyi (Y, r) kom-
binációi! az LM görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi hely-
zetben van. A rövid távú AS görbe vízszimes.
Ebben a gazdaságban a kormányzat vásárlásait a költségvetés terhére ó.G-vel emeli.
A fiskális expamió hatására az IS görbe
a) rövid távon JS' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a B
pontnak megfel elő Y' lesz.
b) rövid távon IS'' helyzetébe tolódik, és rövid távon az új egyensúlyi jövedelem a
C pomnak megfelelő Y" lesz.
c) hosszú tá von IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem
a B pontnak megfelelő Y' lesz.
d) hosszú távon IS' helyzetébe tolódik, és hosszú távon az új egyensúlyi jövedelem
a C pomnak megfelelő Y" lesz.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
7.1.36. Tegyük föl, hogy egy gazdaság árupiacár az ábrán látható keynesi kereszt (C, / , G)
és az ebből levezethető IS görbe határozza meg. A pénzpiac egyensúlyi (Y, r) kom-
binációit az LM görbe írja le. A gazdaság az A pontnak megfelelő egyensúlyi hely-
zetben van. A rövid távú AS görbe pozitív meredekségű.
74 7. FEJEZET
7.1.42. Tegyük föl, hogy egy zárt gazdaságban a keresJeti oldalt az IS- LM modell írja le. A
kínálari oldalról ismert, hogy a rövid távú AS görbe vízszintes, a hosszú távú kínálat
pedig az árszínvonaltól független, és egyenlő a potenciális kibocsátássaL Ebben a
modellben, ha a rövid távú egyensúlyi jövedelem kisebb a potenciális kibocsátás
szimjénél, akkor a hosszú távú automatikus alkalmazkodási folyamatok során
a) a kamatláb emelkedik, a beruházás és a fogyasztás csökken.
b) a kamatláb emelkedik, a beruházás csökken, de a fogyasztás bővül.
c) a kamatláb csökken, a beruházás és a fogyasztás bővül.
d) a kamatláb csökken, a beruházás bővül, de a fogyasztás csökken.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
7.l .43. Ugyanazon jövedelemtől független (autOnóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatá-
sa az alábbi modellben a legkisebb (egyébként azonos konstans paraméterek mel-
lett):
a) az IS-LM rendszerben rövid távon;
b) az AS-AD rendszerben hosszú távon;
c) a keynesi keresztben rövid távon.
d) Rossz a kérdésfel vetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelem-
növelő hatás .
e) Rossz a kérdésfelvetés, mert az autonóm keresieri elemek csak a keynesi kereszt-
ben értelmezhetők.
7.1.44. Ugyanazon jövedelemről függerlen (autonóm) kereslet i elem jövedelemnövelő hatá-
sa az alábbi modellben a legnagyobb (egyébként azonos konstans paraméterek mel-
lerr):
a) az IS-LM rendszerben rövid távon;
b) az AS-AD rendszerben hosszú távon;
c) a keynesi keresztben rövid távon.
d) Rossz a kérdésfel vetés, mert mindhárom rendszerben ugyanakkora a jövedelem-
növelő hatás.
e) Rossz a kérdésfel vetés, mert az autonóm keresteti elemek csak a keynesi kereszt-
ben értelmezhetők.
7.1.45. Az IS- LM rendszerben rövidtávon ártételesen növeli a fogyasztási keresletet
a) a kormányzati vásárlások bővítése a multiplikáror-hatáson keresztül.
b) a kormányzati vásárlások szu'"kítése, mert így a reáljövedelemből több jut fo-
gyasztásra.
c) a nominális pénzkínálat szűkirése, men a fogyasztóknak így gyorsabban el kell
költeniük a pénzüket.
d) a beruházási kereslet visszaesése, mert emiatt kevesebbet kell megtakarítaniuk a
fogyasztóknak .
e) Az a)-d) válaszokban felsoroll összes exogén változás.
7.1.46. Ha az egyensúlyi jövedelem kezdetben kisebb a potenciális kibocsátásnál, akkor
a) az árszínvonal esni fog és emiatt nő a reál pénzkínálat így az LM görbe jobbra/le
tolódik. a kamatláb csökken és az egyensúlyi jövedelem nő.
b) az árszínvonal esni fog és em iarr nő a reál pénzkínálat így az AD görbe jobbra/ fel
tolódik.
c) az árszínvonal emelkedni fog és a gazdaság aggregált keresJeti (A D) görbéje
memén alakul ki a hosszú távú egyensúly.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
76 7. FEJEZET AC
7 .1.47. A magánszekto rról fölven hitellel finanszírozort expanzív fiskális politika beruházá- 7.
sokat szorít ki
a) a klasszikus modellben.
b) a keynesiánus IS- LM rnodellben rövid távon változatlan árszínvonal mellen.
c) a keynesiánus IS- LM rnodellben hosszú távon rugalmas árszínvonal mellett.
d) Az a), b) és c) válasz is helyes.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
r
LM(l)
,. LM(2)
/
/
'/S(2)
7.
p
LRAS
'8
, -- .AD'
AD
'-----'--~---- Y
7.1.51. A fenti ábrán egy keynesi típusú gazdaság keresteti, valamjm rövid és hosszú távú
kínálati függvényeit látjuk. Kiinduló helyzetben a gazdaság rövid és bosszú távú
egyensúlyban van. Melyik az a változás, amelyik a gazdaságot rövid távon az A
pombeli helyzetbe juttatja?
a) A profitkilátások romlása miatt a vállalatok elhalasztják beruházásaikat
b) A munkáltatók által fizetendő tb-járulék emelése.
c) A jegybank nyíltpiaci államkötvény-eladása.
d) A nagyszabású metróépítés beindítása.
7.1.52. A fenti gazdaság hosszú távú alkalmazkodása úgy valósul meg, hogy
a) a hosszú távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik, így a hosszú távú egyen-
súlyt az A pont adja meg.
b) a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé tolódik, így a hosszú távú egyensúlyt
a B pom adja meg.
c) az aggregált keresteti görbe visszatolódik, így a kibocsátás az árszint változatlan-
sága mellett visszaáll a potenciális szintre.
d) a monetáris politika reakciójától függően vagy a kibocsátás, vagy az árszint emel-
kedik.
78 7. FEJEZET AG
7 .1.53. Tegyük föl, hogy az IS-LM modell feltevései érvényesülnek, s az árszúlVonal raga- 7.
dós. A választások közeledtével a kormányzat nagyvonalú adócsökkentéssei pró-
bálja meg a választök kegyeit elnyerni, Iniközben a központi bank restriktív mone-
táris politikával kívánja elkerülni az inflációs nyomás kialakulását. Ezeknek a lépé-
seknek a következtében
a) lehetSéges, hogy egyetlen reálváltozó sem változik (még rövidtávon sem), mivel
előfordulhat, hogy az egymást ellensúlyozó politikák miatt az aggregált kereslet
nem változik.
b) lehetséges, hogy a kibocsátás nem változik, de biztos, hogy a reálkamatláb emel-
kedik, a beruházás pedig visszaesik.
c) lehetséges, hogy a kibocsátás változik, és ekkor előfordulhat, hogy a reálkamat-
láb nem változik.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
7 .1.54. Ha a csökkenő nominális pénzkínálat deflációt (árszintcsökkenést) eredményez, ak-
kor
a) a Pigou-hatás visszaállíthatja a potenciális kibocsátást.
b) az így keletkező defláció destabilizáló hatásai súlyosbíthatják a recessziót. 7
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
7 .1.55. Az adósságdefláció elmélete szerím a defláció destabilizáló, ha
a) a hitelezők kiadási hajlandósága nagyobb, mint az adósoké.
b) a hitelezők kiadási hajlandósága megegyezik az adósokévaL
c) a hitelezők kiadási hajlandósága kisebb, mint az adósoké.
d) érvényesül a Pigou-hatás.
7 .1.56. A Pigou-hatás szerint az árszínvonal esése adott nominális pénzkínálat mellett növe-
li a reál pénzkínálatot,
a) ami csökkenti a kamatlábat, és így az LM görbe jobbralle tolódik, ami az egyen-
súlyi jövedelem bővülésére vezet.
b) aini növeli a fogyaszták reálvagyonát, és így a fogyasztás, valamint az egyensú-
lyi jövedelem bővülésére vezet.
c) ami növeli a fogyaszták reálvagyonát, és így a fogyasztás bővülésére, az IS
görbe jobbra/föl tolódására vezet.
d) A b) és c) válasz is helyes.
e) Egyik fenti válasz sem helyes. 7.
7 .1.57. Az adósságdefláció elmélete szerint a váratlan defláció gazdagítja a hitelezőket és
szegényíti az adósokat, ennélfogva a váratlan defláció
a) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ha a hitelezők kiadási hajlandósága
meghaladja az adósokét
b) az egyensúlyi jövedelem csökkenésére vezet, ba az adósok kiadási hajlandósága
meghaladja a hitelezőkéL
c) nem érinti az egyensúlyi jövedelem alakulását, ha az adósok és hitelezők kiadási
hajlandósága egyenlő.
d) A b) és c) válasz is helyes.
e) Egyik fenti válasz sem helyes.
AGGREGÁLT KERESLET-AZ IS- LM MODELL 79
7 .2 . Feladatok
7.2.1. Egy zárt gazdaságban az aggregált kereslet alakulását az IS-LM modell írja le.
Ismert, hogy a fogyasztási határhajlandóság c = 0,6, és nincsenek jövedelemfüggő
adók. Az árszínvonal ragadós, és a központi bank úgy szabályazza a pénzrneunyi-
ség alakulását, hogy a reálkamatláb (r) állandó legyen.
a) Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik a reál kormány-
zati keresletet (!lG = l 00), akkor a fogyasztás változása, ll C
l. 100 lesz.
2. 150 lesz.
3. 60 lesz.
4. Egyik fenti válasz sem helyes.
b) Ha ebben a gazdaságban ceteris paribus 100 egységgel növelik az autonóm adót
(tlT = 100), akkor a fogyasztás változása. tlC
l. - 90 lesz.
2. -60 lesz.
3. -150 lesz.
4. Egyik fenti válasz sem helyes
7 .2.3. A következő oldalon a felső ábra egy keynesi gazdaságot mutat be, egyensúlyi 7.2.3
helyzetben. Kövesse végig az ábrán, hogy milyen változások metmek végbe a gaz-
daságban, ha a jegybank megnöveli a pénzkínálatOt! (Az árszínvonalat tekintse rög-
zítettnek!)
Az ábrán feltüntetett változásokat írásban is fejtse ki, és indokolja válaszát!
7.2.4. A következő oldalon az alsó ábra egy keynesi gazdaságot mutat be, egyensúlyi
helyzetben. Kövesse végig az ábrán. hogy milyen válwzások mennek végbe a gaz-
daságban, ha a kormányzat megnöveli megrendeléseinek ménékét! (Az árszínvona-
lat tekimse rögzítettnek!)
Az ábrán feltüntetett változásokat írásban is fejtse ki, és indokolja válaszát!
7.2.6. Egy keynesiánus gazdaságról tudjuk, hogy az autonóm fogyasztási kereslet 100, és a
fogyasztási határhajlandóság 0,6. A magánszféra beruházási kereslete I = 280 - 44r
sze ri nt alakul. A kormányzat l 00 egységnyi egyösszegű adót szed be Gövedelem-
függő adó és transzfer nincs). A költségvetés kiadási oldalán 400 egységnyi kor-
mányzati vásárlás áll. A pénzpiacról a következő információk állnak rendelkezé-
sünkre: a nominális pénzkínálat 600, a pénzkeresletet pedig az L = 2 Y - 440r
függvény írja le. Az árszínvonal 2, és nem változik.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmer és kamatlábat! r
A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében a kibocsátást 1470 egy-
ségre kívánja emelni.
b) Mennyivel kell a fenti cél elérése érdekében növelnie vásárlásait, ha közben a
pénzkínálatot állandó szimen tartja?
c) Mennyivel kell a fenti cél elérése érdekében növelnie a nominális pénzkínálatot.
ha fiskális expanzió helyen csak moneráris eszközöket alkalmaz?
AGGREGÁLT KERESLET - AZ IS- LM MODELL 81
r r
MIP LM
L(Y. r) JS
~------~---------- MIP
y
r r
MIP LM
L(Y. r) JS
L - - - - - - -J __ _ _ _ _ _ _ __ _ M/P y
82 7. FEJEZET AC
7.2. 7. Egy háromszereplős keynesi modellről az alábbi adarok isme nek: a fogyasztási 7.
határhajlandóság 0,8, az autonóm megtakarítás - 50. A magánszféra beruházási ke-
restete /(r) = 500- 20r sze r int alakuL Az állrun 250 egységnyi árut vásárol, és l 00
egységnyi egyösszegű adót szed Uövedelemfüggő adó és transzfer nincs). A nomi-
nális pénzkínálat 760. a reál pénzkeresteti függvény L(Y, r) = 100 + 0,6Y- 20r.
Az árszínvonal egységnyi, és nem vállozik.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat!
b) A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében 100 egységgel növeli
megrendeléseit, amelyet azonos összegű pénzkibocsátással fedez. A pénzmul-
tiplikátor értéke 2.
Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem és kamatláb a fiskális és monetáris
expanzió együttes hatására?
c) Mekkora é rtékű magánberuházást szorít ki a b) kérdés alatti állami beavatkozás?
7.2.8. Egy zárt gazdaságban rövid távon ragadós, hosszú távon viszont rugalmas az ár-
színvonal. Ismertek az alábbiak:
- az autonóm fogyasztás C0 = 200;
- a fogyasztási határhajlandóság c = 0,75;
- a beruházási függvény l = 2000 - l OOr;
- a kormányzati kereslet G = 2500:
- az adófüggvény T = 400 + 0,2Y, transzferek nincsenek;
- a reál pénzkeresteti függvény L = 0,8Y - 200r;
- a nominális pénzkínálat M = 8400;
- a rövid távú AS görbe vízszintes, egyenletc pedig P = 1.5;
- a hosszú távú aggregált kínálari görbe LRAS = 9000.
a) Mekkora ebben a modellben a jelenlegi egyensúlyi jövedelem?
Tudjuk, hogy a nominális pénzkínálat növelésének hatására az egyensúlyi jöve-
delem rövid távon óY = 350 egységgel nőn.
b) Mennyivel válrozon a pénzkínálat növelésének hatására a beruházási kereslet?
c) Mennyivel változott a nominális pénzkínálat? 7
d) Mekkora a hosszú távú alkalmazkodási folyamatok lezajlása után az árszínvonal?
7 .2. 9. Az alábbi ábrán egy keynesi feltevések szerint működő gazdaság jellemző makro-
ökonómiai összefüggéseit ábrázoltuk a kiinduló egyensúlyi helyzetben.
r r r
7.2.10. Az alábbi ábra egy gazdaság pénzpiacát mutatja. M / P0 a reál pénzkíoálat, L a reál
pénzkeresieri függvény. A jelenlegi kamatláb r'.
r' r'
L L
7.2.11. Tegyük föl, hogy a zárt gazdaság IS- LM modelljét a következő adatok és összefüg-
gések írják le:
- a fogyasztási függvény C = a + b(Y- 1), ahol a> O és O< b< l;
- a beruházási függvény l = X - dr, ahol x> O és d> 0;
- a kormányzati kereslet G = G0 ;
- az adók nagysága T = T0 ; .
- a reál pénzkeresieri függvény L = eY - fr, ahol e> O és j> O;
- rövid távon az árszínvonal rögzített P = P0 ;
- hosszú távon az árszínvonal rugalmas és az aggregált kínálat rögzített LRAS = Y;
- nincsenek inflációs várakozások n• = O;
- a modellben szereplő paraméterek végesek.
Tudjuk továbbá, hogy az áru- és pénzpiaci egyensúly mindig fönnáll.
A fenti modell két ország (A és B) gazdaságát írja le. A két ország gazdaságának
helyzete kezdetben azonos és gazdasági modelljük csak egyetlen Lényeges sajáros-
ságban különbözik (az egyik függvény egy konstans paraméterében): A országban
a beruházások érzékenyebben reagálnak a reálkamatláb változásaira, mint B or-
szágban. Tehát A országban a beruházások kamatérzékenységét jellemző d együtt-
ható értéke nagyobb, mint B országban .
84 7. FEJEZET
A nyitott gazdaság
8.1. Feleletválasztás
8.1.6. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaság főként gépalkatrészeket exportál, és 8.1
csökken a gépalkatrészek iránti világkereslet Ennek következtében hosszú távon
a) az ország nettó exportja csökken, valutája pedig reál leértékelődésen megy ke-
resztül.
b) az ország nettó exportja nem változik, mivel az exportkereslet csökkenésével
együtt valutája reál leértékelődésen megy keresztül.
c) az ország nettó exportja emelkedik, mivel az exportkereslet csökkenésével együtt 8.1
valutája reál leértékel ődésen megy keresztül.
d) a nettó export nőhet, csökkenhet és változatlan is maradhat.
8 .l. 7. Egy kis nyitott gazdaságban hosszú táv on a nettó export csökkenésére vezet
a) a beruházási kereslet emelkedése.
b) a világpiaci kamatláb süllyedése.
c) Az a) és b) válasz is helyes. 8.1
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
8.1.8. A hazai valuta reál felértékelődésére lehet számítani hosszú távon, ha
a) a hazai kormányzat expanzív költségvetési politikát folytat.
b) a hazai kormányzat importkorlátozó intézkedéseket vezet be.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes. 8.1
8. 1.9. Ha egy kis nyitott gazdaságban a kormányzat hosszú távon csökkenteni kívánja a
külkereskedelmi mérleg deficitjét, akkor ennek érdekében célszerű lehet
a) a hazai beruházásokat növeirti.
b) kormányzati szubvencióval támogatni az importtal versenyző hazai vállalato-
kat
c) a kormányzati kiadások visszafogásával csökkenteni a költségvetési deficitet. 8.1
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
8.1.10. Ha a hazai inflációs ráta meghaladja a külföldi inflációs rátát,
a) lebegő árfolyam esetén hosszútávon a hazai valuta leértékelődésére kell számítani.
b) rögzített árfolyam esetén a nettó export csökkenni fog.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
8.1.11. Nagy nyitott gazdaságban az expanzív fiskális politika ceteris paribus
a) a hazai kamatláb emelkedésére vezet.
b) a hazai valuta reál felértékelődésére vezet. 8.1
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
8.1.20. A Mundell- Fleming-modell szerim egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyam 8
mellett a hazai valuta felértékelődését okozza
a) az expanzív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt.
b) az expanzív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt.
c) a restriktív fiskális politika és a restriktív monetáris politika egyaránt.
d) a reSLriktív fiskális politika és az expanzív monetáris politika egyaránt.
8.1.21 . A Mundell-Fieming-modell szerím egy kis nyiton gazdaságban az importkorlátozó
intézkedések bevezetése rövid távorr
a) növeli az egyensúlyi jövedelmet mind rögzített, mind lebegő árfolyam mellett.
b) rögzíterr árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, lebegő árfolyam mellett
viszont nem.
c) lebegő árfolyam mellett növeli az egyensúlyi jövedelmet, rögzített árfolyam mellett
viszom nem.
d) sem rögzített, sem lebegő árfolyam mellett nem növeli az egyensúlyi jövedelmet.
8.1.22. A Mundell-Fleming-modell szcrint egy kis nyiton gazdaságban lebegő árfolyamok
esetén a
a) fiskális expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nettó export nő.
b) fiskális expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export csök-
ken.
c) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta felértékelődik, ezért a nettó export
csökken.
d) a monetáris expanzió hatására a hazai valuta leértékelődik, ezért a nenó export
csökken.
8. 1.23. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az
árfolyam rögzített. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsá-
tás meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-
emelkedés a kibocsátás visszaesésére vezet, men az árszínvonal emelkedése
a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig
csökken.
b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisarr felértékelődik a hazai valuta,
ami a nettó export csökkenését okozza.
c) a rögzítert árfolyam mellelt a hazai valuta reál felértékelődésére vezet, ami a
nettó export visszaesésével jár.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
8.1.24. Egy kis nyitott gazdaságra a Mundell-Fleming-modell feltevései érvényesek, és az
árfolyam lebeg. Tegyük föl, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzetben a kibocsátás
meghaladja a potenciális kibocsátás szintjét. Az így bekövetkező árszínvonal-emel-
kedés a kibocsátás visszaesésére vezet, mert az árszínvonal emelkedése
a) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nő a kamatláb, a beruházási kereslet pedig
csökken.
b) csökkenti a reál pénzmennyiséget, így nominálisan felértékelődik a haza.i valuta,
ami a nettó export csökkenését okozza.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
A NYITOlT GAZDASÁG 89
8 .2. Feladatok
8.2.1. Egy kis nyirott gazdaság hosszú távú modelljében ismenek al alábbiak:
- a kínálati oldalról meghatározon reáljövedelem értéke Y = 2000;
- a fogyasztási függvény egyenletc C= 100 + 0,8(Y- D;
- az adók értéke T = 400;
- a kormányzati vásárlások értéke G = 500;
- a beruházási függvény egyenlele l = 600 - SOr;
- a nettó exportfüggvény egyenletc NX = 200 - 400t:;
- a világpiaci reálkamatláb r' = 4.
a) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a nettó export az egyensúlyi helyzetben?
b) Mekkora az egyensúlyi reálárfolyam?
c) Tegyük föl, hogy a kormányzat túlzottnak ítéli meg a kialakult külkereskedelmi
deficitet, mert az a külföldi adósságállomány felhalmozódásával jár. A kormány
200 egységre akarja csökkenteni a külkereskedelmi mérleg hiányát, s ezt a célt a
kormányzati vásárlások megváltoztatásával kívánja elérni.
Milyen mértékben kell módosítani a kormányzati vásárlásokat a cél elérése érde-
kében? A végrehajtott intézkedések eredményeként hogyan változik a társadalmi
megtakarítás, a beruházás és a reálárfolyam?
8.2.2. A következő ábrák egy kis nyitott gazdaság valutapiacát ábrázolják, a nettó expor-
lOl és a nettó külföldi beruházást, S-/-t jellemző görbékkel. (A vízszintes tengely
negatív iránya negatív nettó exponot jelez.)
a) Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan változik a nettó export és a reálárfolyam,
ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadásai t!
s, -/,
-NX o +NX
90 8. FEJEZET A N'
NX(e) ,
--------------~------~------
- NX o +NX
c) Tegyü k föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban hatalmas új kőol ajmezőket tártak
föl, s így az ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik.
Mutassa meg az alábbi ábrán e változás hatását a nenó exportra és a reálárfo-
lyamra! A reálárfolyam ábrázolt változása hogyan hat az ország hagyományos
exportszektorára és az impomat versenyző ágazataira?
e
-NX o +NX
ANYITOTI GAZDASÁG 91
oL--- - + - -- - - - - y
e LM"l
QL----J--------------Y
92 8. FEJEZET AN'
8.2.4. Az alábbi ábrán a keynesi kereszt modelljét és az abból levezetert IS görbét lálhat- 8.:
juk. A jelenlegi árfolyam e1 , a jelenlegi egyensúlyi jövedelem pedig Y1 • Mutassa
meg az ábrán, hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a hazai valuta leértéke-
lődik (árfolyama csökken)! Egy kis nyilOrt gazdaságban melyik kiadási tétel vállo-
zik meg a hazai valuta leé rtékelődésének hatására?
E E= Y
e
8.~
IS*
o'-------'--- - - -- - y
8.2.5. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellert a Mundell- Fleming-
modell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az
alábbi ábra A pomja mULatja.
Mutassa meg az ábrán hogyan váltOzik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a köz-
ponti bank hazai államkötvények vételével növeli a pénzkinálatot!
e
LM:
OL-------~-------------- Y
ANYITüTI GAZDASÁG 93
8.2.6. Tegyük föl, hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellen a Mundeii- Fieming-
modell feltevései érvényesülnek. az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az
alábbi ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a kor-
mányzat jelentősen megnöveli vásárlásait, miközben a központi bank a pénzmennyi-
séget változatlan szinten tartja!
0'--- - - - - L - -- - - - - Y
8.2.7. Tegyük föl, hogy egy kis országban a Mundell-Fleming-modell feltevései érvénye-
sülnek, s az ország központi bankja az árfolyamot az alábbi ábrán látható e0 szinten
rögzíti. így a rövid távú egyensúlyi helyzetet az ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán, hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha a fo-
gyasztói bizalom erősödése folytán bővül a fogyasztás! Milyen műveleteket kell
végeznie a közpomi banknak a fix árfolyam fenntartása érdekében. s hogyan válto-
zik ennek hatására a hazai pénzmennyiség?
e
LM l'
o'---- - - - ' - - - -- - - - y
94 8. FEJEZET
8.2.8. Tegyük föl , hogy egy kis országban lebegő árfolyam mellett a Mundell- Fleming- 8.~
modell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az
alábbi ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy
politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak
kockázati prémiuma!
e LM.
l
0~------~-------------Y
8.2.9. Tegyük föl , hogy egy kis országban e0 fix árfolyam mellett a Mundell-Fleming-
modell feltevései érvényesülnek, az ország rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az 8.2
alábbi ábra A pontja mutatja.
Mutassa meg az ábrán hogyan változik a rövid távú egyensúlyi helyzet, ha egy
politikai változás következtében ceteris paribus megemelkedik az ország aktíváinak
kockázati prémiuma!
o'------------'-------------- y
A NYITOTT GAZDASÁG 95
OL-------~~------------- Y
8.2.11. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban lebegő árfolyam mellett a Mundeii-
Fleming-modell feltevései érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyze-
tét pedig az alábbi ábra A pontja mutatja. Figyeljük meg, hogy a függőleges ten-
gelyre a reálárfolyam (E) értékét vettük föl. Az ábrán látható, hogy a rövid távú
egyensúlyi kibocsátás (Y1) meghaladja a potenciális kibocsátás (Y) szintjéL
Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emel-
kedésének következtében! Indokolja az ábrázolt változásokat!
Is:
96 8. FEJEZET A
8.2.12. Tegyük föl, hogy egy kis nyitott gazdaságban a Mundeii-Fieming-modell feltevései 8
érvényesülnek, a gazdaság rövid távú egyensúlyi helyzetét pedig az alábbi ábra A
pontja mutatja. A központi bank a nominális árfolyamot rögzíti, így az adott hazai
és leülföldi árszínvonal melletti reátárfolyamot az E 1 vízszintes egyenes mutatja. Az
ábrán látható, hogy a rövid távú egyensúlyi kibocsátás {Y1) meghaladja a potenciális
kibocsátás (i7 ) szintjét.
Mutassa meg az ábrán hogyan áll be a hosszú távú egyensúly az árszínvonal emel-
kedésének következtében! Indokolja az ábrázolt váltOzásokat!
LM'l
e, A
r---------~~~---------
0 ~----------~---------Y
y
l~~
- a beruházási függvény l = 2000- lOOr;
- a kormányzati vásárlások G = l OOO;
- a nettó adók T = l OOO;
nel- - a nettó exportfüggvény NX = l OOO - 20e;
(adott hazai és kül földi árszínvonal mellett)
- a központi bank által rögzített árfolyam értéke e = 62,5;
- a világpiaci reálkamatláb r· = 5.
Tudjuk, hogy a hazai reálkamatláb alkalmazkodik a vilá!,rpiaci reálkarnatlábhoz,
- a potenciális kibocsátás szimje Y = 8000;
- az árszínvonal P = l ;
- a reál pénzkeresieri függvény L = 0,5Y- 200r.
a) Határozza meg az egyensúlyi jövedelem és a nominális pénzkinálar értékét!
b) Nevezzen meg legalább három gazdaságpolitikai eszközt, amellyel rövid távon
elérhető , hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termeljen!
c) Tegyük föl, hogy a kormányzat a hazai valuta leértékelésével kívánja elérni,
hogy a gazdaság a potenciális kibocsátás szimjén termeljen. Határozza meg szám-
szerűleg. milyen mértékű leértékelésre van szükség! Miért és milyen mértékben
vállozik a nominális pénzkínálat a kiigazodási folyamat során?
AG
9. FEJEZET 9
Aggregált kínálat
és a Phillips-görbe
9
n'
'
''
l
c• - ---- ~- --------- '
D: E
0'---- - - - --'--- -- -- - u
a) a C; a D
b) az E; az F
c) a B ; az A
d) az E; a D
r AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILUPS-GÖRBE 103
9.1.31. Az alábbi ábra egy gazdaság keresJeti és kínálari oldalának néhány összefüggését
mutatja. Tegyük fel, hogy a rövid távú egyensúlyi helyzet bosszú távú kiigazodása
közben a gazdaságot nem éri külső sokkhatás vagy állami beavatkozás, és nincs
gazdasági növekedés sem. Ennek alapján a rövid távú jövedelemszint ..... , a rövid
távú árszínvonal ........ . a hosszú távú jövedelemszint ............. , a hosszú távú
a árszínvonal pedig ............ .
a) Y1; P1 : Y2: P 1•
b) Y1 ; P 1; Y1; Pr
c) Y1 ; P2; Y2; P2•
d) Y1; P2 ; Y3; P1 •
s
p
g LRAS
6
PJ
p2 SRAS
pl
AD
o y
yl y2 YJ
9.1.32. Tegyük föl, hogy az emberek 50%-os valószínűséget tulajdonítanak a 10%-os inflá-
ció bekövetkeztének, és szimén 50%-os valószínűséget tulajdonitanak az 5 %-os
infláció előfordulásának. Az adott gazdaságban a Phillips-görbe egyenlete u = 6 +
+ 0,8(n' - n). Ha az adon gazdaságban az inflációs ráta 10 %-os lesz, akkor a
rnunkanélküliségi ráta
a) 8 %-os lesz.
b) 6%-os lesz.
c) 4%-os lesz.
d) 2 %-os lesz.
9.1.33. A munkanélküliségi ráta
a) gyorsuló infláció esetén egyen l ő a természetes rátával.
b) egyen lő a természetes rátával, ha a tényleges inflációs ráta megegyezik a várt
inflációs rátával , és kínálari sokk sem érte a gazdaságot.
c) a Phillips-görbe elmélete szerint az inflációs ráta és a várakozások függvénye.
d) Egyik fenti válasz scm helyes.
9.1.34. Ha az infláció emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliség a természetes rátája
alá süllyed, akkor
a) költséginflációról beszélherünk.
b) keresJeti inflációról beszélhetünk.
c) kedvezőtlen kínálati sokk érte a gazdaságot.
d) stagflációról beszélherünk.
104 9. FEJEZET AG
p LRAS
ADI
o L . , __ _ _ _ __ _..J...__ ___ y
9.2. Feladatok
9.2.1. Az alábbi ábra egy gazdaság aggregáll kínálari (AS) görbéjét mutatja adott nominál-
bérszint mellett. A jelenlegi árszínvonal P0 , a jelenlegi jövedelem Y0 .
p
AS
~----------~-----------Y
~)
9.2.2. Egy gazdaságban az aggregált kínálatot a ragadós nominálbérek modellje írja le.
Ismert a termelési függvény Y = .JKi; a rögzített tőkeállomány nagyságaK = 6400;
a bérmegállapodás során tervezett reálbér w = 2. A nominálbért a bérmegállapodás
idején a W = w· P' szabály alapján határozták meg.
a) Határozza meg ebben a gazdaságban a potenciális jövedelem értékét!
b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari függvény egyenletét!
c) Számítsa ki a megállapított nominálbér értéké!. ha a jelenlegi árszínvonal P =
= 2,25, a jelenlegi reáljövedelem pedig Y = 1800!
9.2.3. Egy gazdaságban a kmálati oldalt a ragadós nominálbérek rnodellje írja le. Ismenek
az alábbiak:
- a termelési függvény Y = .JKi;
- a rögzített tőkeállomány nagysága K = 9000:
- a tervezett reálbér w = l;
- a munkaerő-állomány L = 2500.
a) Határozza meg a potenciális kibocsátás nagyságát és a munkanélküliség termé-
szetes rátáját!
b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálati görbe egyenletét!
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE 107
9.2.6. Tegyük föl , hogy egy gazdaságban a téves helyzetmegítélés modellje érvényesül. A
következő ábra a munkapiacot ábrázolja. A függőleges tengely a nominálbér (W)
értékét mutatja. Az ábra negatív meredekségű görbéje a munka határtermékének
értékét mutatja a fennálló P 1 árszínvonalnáL A munkakínálat a várt reálbér függvé-
w
P, ·MPL
e l
l, l
o Í~~---------------- L
108 9. FEJEZET
9.2.7. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban az információhiány modellje érvényesül, s egy
p
tejtermelő kínálaLi görbéjét a Q= a· ;~ egyenlet írja le, ahol Q a terme l ő által
kínált tem1ékmennyiség, a pozitív konstans. PIr) a tej ára és P' a várt árszínvonal.
Az a), b) és c) kérdésben tegyük föl, hogy a tej piacát nem éri relatív keresJeti sokk,
s így a tej ára éppen az általános árszínvonallal megegyező ütemben emelkedik
(termelőnk persze nem tudja ezt). Tételezzük föl wvábbá, hogy az árszínvonal és
így a tej ára is 10 %-kal növekszik.
a) Mivel az adott gazdaságban az aggregált kereslet gyakran ingadozik, ezért a
termel ő a tej áremelkedését 80%-os valószínűséggel az árszínvonal emelkedésé-
nek fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószínűséggel a relatív kereslet változá-
sának. Körülbelül hány százalékkal fogja növeini a termelő a kibocsátást az ár-
színvonal (és a tej árának) 10 %-os emelkedése folytán?
b) Tegyük föl most. hogy a kérdéses gazdaságban az aggregált kereslet ritkábban
ingadozik, s ennél fogva termelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószínűséggel az
árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív kereslet növekedé-
sének tulajdonítja. Ilyen feltevés mellett körülbelül hány százalékkal fogja növeini
a termelő a kibocsátás! az árszínvonal (és a tej ára) 10%-os emelkedése miatt?
c) A fenti példa alapján milyen összefüggés mutatkozik a rövid távú aggregált kíná-
lat árszínvonalra való rugalmassága és az aggregált kereslet stabilitása közöu?
Mi az összefüggés oka az információhiány modelljében?
A d), e) és j) kérdésben tegyük föl, hogy az általános árszínvonal nem változik, dc
a tej keresiere megnőll s így az ára 10%-kal emelkedcu.
d) Most ismét tételezzük fel, hogy termelőnk a tej áremelkedését 80%-os val ószínű
séggel az árszínvonal emelkedésének fogja tulajdonítani és csak 20%-os valószí-
nűséggel a relatív kereslet változásának. Körülbelül hány százalékkal fogja nö-
velni a termelő a kibocsátásta 10%-os tejáremelkedés hatására?
e) Most ismét azt tesszük föl, hogy terrnelőnk a tej áremelkedését 40%-os valószí-
nűséggel az árszínvonal emelkedésének és 60%-os valószínűséggel a relatív ke-
resle! növekedésének tulajdonítja. llyen feltevés mellett körülbelül hány száza-
lékkal fogja növeini a tem1elő a kibocsátás t l 0 %-os tejáremelkedés rniatt?
J) Az infláció milyen társadalmi költségére következtethetünk a d) és e) kérdés
kapcsán?
AGGREGÁLT KÍNÁLAT ÉS A PHILLIPS-GÖRBE 109
9.2.8. Tegyük föl. hogy egy gazdaságban a ragadós árak modellje érvényesül, és a raga-
dós árakkal működő vállalatok aránya s. A rugalmas áras vállalatok áraikat a Pr=
= P+ a· (Y -Y) egyenlet alapján képzik, mig a ragadós áras vállalatok Ps= r +a ·
·(Y' -Y) egyenlet alapján, ahol a pozitív konstans. A ragadós áras vállalatok vár-
ható kibocsátásként a potenciális kibocsátást tekintik (Y' =f).
Az általános árszínvonal a két vállalatcsoport árainak súlyozou átlagával egyenlő.
a) Adja meg az árszínvonalat a várható árszínvonal és a kibocsátásnak a potenciális
kibocsátástól való eltérésének függvényében!
b) Adja meg a rövid távú aggregált kínálari görbe egyenletét!
c) A rövid távú aggregált kínálari görbe egyenlere alapján hogyan hat a rövid távú
aggregál! kínálati görbére, ha növekszik az aggregált kereslet ingadozásának gya-
korisága, s emiatt nő a rugalmas árakkal működő vállalatok aránya?
d) Tegyük föl, hogy minden vállalat ragadós árakkal működik. Ekkor milyen lesz a
rövid távú aggregált kínálali görbe?
e) Milyen lesz az aggregált kínálari görbe, ha minden vállalat rugalmas árak mellett
működik?
9.2.9. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a munkanélküliség természetes rátája 5%-os.
Az emberek 10 százalékos inflációra számítanak, de a központi bank a pénzmennyi-
ség növekedési ütemének csökkentésével váratlanul 5 százatékra nyomja le az inflá-
ciós rátát.
a) A megfelelő AD és AS görbék berajzolásával mutassa meg a bal oldali ábrán
ennek a politikának az árszínvonalra és a kibocsátásra gyakorolt hatását!
b) A rövid távú és hosszú távú Phillips-görbét mutató jobb oldali ábrán pedig mu-
tassa be ennek a politikának az inflációs rátára és a munkanélküliségi rátára
gyakorolt hatását!
1.10 AS, 10
1,05 7.5
1,00 5
2,5
AD,
o y o
5
Reáljövedelem Munkanélküliségi ráta
1 10 9. FEJEZET
9.2.10. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a Phillips-görbe 1C =1r' +~ - 3 egyenletű, ahol
u
u a munkanélküliségi ráta százalékpontos énéke.
a) A fentiek alapján mekkora az adott gazdaságban a munkanélküliség természetes
rátája?
b) Tegyük föl, hogy a !-edik időszaJera vonatkozó inflációs várakozásokat a 1r; = 7r,_1
összefüggés fejezi ki. Ha a kormányzat expanzív politikája miatt az inflációs ráta
mjnden évben 3 százalékponrtal nagyobb, mint az előző évben, akkor mekkora a
munkanélküliségi ráta?
25
9.2.1 L Egy gazdaság Phillips-görbéje adaptív várakozások mellett 1r, = 1e; + - 5. Az
u
adaptív várakozásokat ebben a feladatban a 1r; = 1C, _1 egyenlet írja le, vagyis a r-
edik időszakra várt inflációs ráta egyenlő a megelőző, (r - 1)-edik időszak inflációs
rátájával.
a) Mckkora a munkanélküliség természetes rátája?
b) Mekkora az inflációs ráta évenkénti változása, ha a munkanélküliségi rátát a kor-
mányzat keresletszabályozó (fiskális és monetáris) politikával állandóan u = 3 %-on
tartja?
10.FEJEZET
>l
A makroökonómia
s
mikroökonómiai megalapozása
a
a
10.
10. 1.18. Az életciklus-hipotézis fogyasztási függvénye melyik alábbi körülményt nem veszi J(
figyelembe?
a) Vagyon.
b) Költségvetési deficit.
c) Nyugdíjig hátralévő évek száma.
d) Nyugdíjasként eltöltön évek száma. 11
10.1.19. Tegyük föl, hogy egy fogyasztójelenlegi reálvagyana W, várható átlagos munkajö-
vedelme pedig Y, nyugdíjazása előn még 25 évet kíván dolgozni, s várhatóan még
50 évet él. Az életciklus-hipotézis alapján ennek a fogyasztónak a fogyasztás i függ-
vénye
a) C= 0,02 W + 0,75Y.
b) C= 0,2 W + 0, 75f.
c) C= 0,02W + 0.5Y.
d) C= 0,2W + 0,5Y.
10.1.20. A hitelfelvételi korlátok létezése u
a) növeli a megtakarírási rátát.
b) növeli a fogyasztás függését a folyó jövedel emtőL
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
10.1.21. A permanens jövedelem hipotézise szerint. ha a kormányzat átmenetileg csökkenti
az adókat, akkor
a) a fogyasztök az adók csökkenésének ménékével növelik megtakarításaikat H
b) a fogyasztök az adók csökkenésének mértékével növelik fogyasztásukat
c) a fogyasztök az adók csökkenésének MPC-szeres mértékével növelik megtakarí-
tásaikat.
d) Az a) és b) válasz is helyes.
10.1.22. A permanens jövedelern hipotézise szerint
a) az egyének jövedelmét csak permanens tényezők befolyásolják. H
b) az egyének jövedelmét el sőso rban átmeneti tényezők befolyásolják.
c) az egyének megtakarítását elsősorban permanens tényezők befolyásolják.
d) az egyének fogyasztását el sősorban permanens tényezők határozzák meg.
10.1 .23. A permanens jövedelem hipotézise alapján átmeneti adócsökkentés hatására
a) a fogyasztás növekszik.
b) a megtakarítás növekszik.
c) a permanens jövedelem növekszik. H
d) az átmeneti jövedelem csökken.
10. 1.24 . A permanens jövedelem hipotézise alapján tartós adókulcs emelés hatására
a) a fogyasztás csökken.
b) a permanens jövedelem növekszik.
c) a megtakarítás növekszik.
d) az átmeneti jövedelem csökken.
10. 1.25. A fogyasztás permanens jövedelem hipotéziseszerint egy évről évre erősen változé-
kony jövedelemmel rendelkező szabadúszó basszusgitáros megtakarítási rátája
a) szűkös időszakokban (alacsony folyó jövedelem mellett) magasabb.
b) a bő esztendőkben (magas folyó jövedelem mellett) magasabb.
c) minden évben nagyjából ugyanakkora.
d) nyugdíjba vonulása után magasabb.
A MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIAI MEGALAPOZÁSA 115
1 0.2. Feladatok
10.2.1. Egy fogyasztó két időszakos Fisber-féle fogyasztási modelljét vizsgáljuk. A fo-
gyasztó hasznossági függvényének egyenlete U = C1 · C2, ahol C1 a jelenlegi, C2
pedig a jövőbeni fogyasztás. A reálkamatláb mindvégig áJJandó, értéke pedig 2,5%
(r= 0,025).
a) Írja fel a fogyasztó jelenlegi és jövőbeni fogyasztását a folyó jövedelem (Y1), a
jövőben várható jövedelem (Y2) és a reálkamatláb (r) függvényében!
b) Tegyük föl, hogy a fogyasztó jelenlegi jövedelme 820 egységnyivel nő, míg a
jövőben várható jövedelme nem változik. Hogyan változik ennek hatására a je-
lenlegi fogyasztása és megrakarítása, illetve a jövőbeni fogyasztása?
c) Tegyük föl most, hogy a fogyasztó jövőben várható jövedelme nő 820 egység-
gel, míg jelenlegi jövedelme nem változik. Hogyan változik a jövőben várható
jövedelem bővülésének hatására a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a
jövőbeni fogyasztás?
d) Végül tegyük föl, hogy a jelenlegi és a jövőben várható jövedelem egyaránt 820
egységgel nő. Hogyan változik a jelenlegi fogyasztás és megtakarítás, illetve a
jövőbeni fogyasztás?
e) Milyen következtetést vonharunk le ebből a példából a tartós (permanens), illetve
az átmeneti (tranziens) jövedelemváhozások és a fogyasztás kapcsolatáról? Ho-
gyan függ össze a folyó jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság a
jövőben várható jövedelem alakulásával?
20-30 l
30- 40 2
40-SO 3
50-60 2
60-70 l
118 10. FEJEZET A
A táblázatban minden sor az életciklus egyik tízéves időszakát jelenti. Ezen belül az
éves jövedelem állandó. Az éves jövedelem nagyságát konstans vásárlóerejű pénz-
ben mérjük. Tudjuk, hogy a fogyasztó életciklusa során kisimított fogyasztásra tö-
rekszik, azaz arra, hogy fogyasztása minden évben ugyanakkora legyen. A reálka-
matlábat az egyszerűség kedvéért nullának tekintjük. A fogyasztó nem kap és nem
hagy örökséget, valamint nem néz szembe hitelfelvételi korláttal.
a) A fentiek alapján töltse ki a táblázat üresen hagyott rovataiti
b) Tegyük föl, hogy 50 éves korában a fogyasztó vagyona váratlanul 4 millió Ft-tal
megemelkedik, mert a részvénypiacon nagy fellendülés ment végbe. Hogyan
módosul ennek hatására a fogyasztó éves fogyasztása, fogyasztási hányada és
időszak végi vagyona 50 és 60, valamint 60 és 70 éves kora közötti időszakok
ban?
c) Az alábbi táblázatban tekintsük újból az előző életciklus-jövedelmi profilt! A
feltételek ugyanazok, mint az a) pontban, azzal a különbséggel, hogy most fel-
tesszük, hogy a fogyasztó nem vehet föl hitelt. Töltsük ki a táblázat üres rovataiti
20-30 l
30-40 2
40-50 3
50-60 2
60-70 l
10.2.5. Az Egyesült Államokban folyó empirikus kutatások során azonos jövedelmű fehér
és afroamerikai háztartások fogyasztását hasonlították össze, és megállapították,
hogy az afroamerikai háztartásoknak magasabb az átlagos megtakarírási rátájuk,
mint az azonos jövedelmű fehér háztanásoké. Ez az eredmény a kutatók előzetes
hipotézisével ellemétes volt.
A permanens jövedelem hipotézise segítSégével adjon magyarázalot a megfigyelt
jelenségre!
G
11 . FEJEZET
Gazdaságpolitika, költségvetési
deficit és államadósság
l
11.1. Feleletválasztás
Gazdaságpolitika
11.1.6. Melyik, a háztartások által közvetlenül vagy közvetve fizetett adófajta NEM tarto-
zik az automatikus stabilizátorok körébe?
a) áfa;
b) szja;
c) jövedéki adó;
d) ingatlanadó.
11.1.7. Az aggregált kereslet visszaeséséből adódó recesszió esetén az automatikus stabili-
zátorok
a) növelhetik az aggregált keresletet, és így visszaállíthatják a kibocsátás természe-
tes szimjéL.
b) fékezik az aggregált kereslet visszaesését, és így enyhítik a recesszió!.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
11.1.8. Adaptív várakozások mellen
a) a dezinfláció áldozati rátája alacsonyabb, minr racionális várakozások esetén.
b) a múltba tekintő várakozások "újratermelik" az inflációt, tehetetlenségi infláció
alakul ki.
ével c) a jegybank hosszú távon sem képes leszorítani az infláció!.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
11.1.9. Az infláció csökkentésével járó reál GDP-áldozat alacsony lehet, ha
1vat- a) a Phillips-görbe viszonylag lapos.
b) érvényes a recesszió hiszterézis-elmélete.
c) ha a szereplők hitelesnek tartják az inflációcsökkentési bejelentést, és várakozá-
saikat ennek megfelelően módosítják.
d) ha a monetáris politikai eszközök helyen inkább a költségvetési hiány lefaragásá-
val próbálják csökkenteni az inflációt.
e) Az a) és c) válasz is helyes.
11.1.1 O. A következő előrejelzési hibák közül melyik példázza a Lucas-kritikát?
a) A lakástámogatások gazdaságösztönző hatása elmarad attól. amire a kormány a
éte. korábbi tapasztalatok alapján számíwu.
b) A szokatlanul zord téli időjárás miatt az első negyedévi ipari termelés elmarad a
várttól.
c) Egy távoli fejlődő országbeli valutaválság hatására a vártnál kevesebb külföldi
tőke érkezik az országba.
d) Az elhúzódó iraki konflikrus mian drasztikusan emelkednek a világpiaci olaj-
árak, így az infláció magasabb lesz, mim a jegybanki célérték.
11 . 1.11 . A Lucas-kritika arra hívja fe l a figyelmet, hogy
a) a gazdasági előrejelzések pontatlanok.
b) az adathibák mian az előrejelzési célú becslések megbízhatatlanok.
c) a hagyományos becslési eljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikának
a várakozásokra gyakorolt hatását.
d) a hagyományos becslési e ljárások nem veszik figyelembe a gazdaságpolitikai
beavatkozások hatásmechanizmusában lévő késéseket.
122 ll. FEJEZET (
11.1.12. Az alábbiak közül melyik lépés NEM tartozik a szabály szerinti gazdaságpolitika
körébe?
a) A központi bank bejelenti , hogy mindenkor évi 3%-kal növeli a pénzmennyiséget.
b) A központi bank a pénzmennyiség mindenkori növekedési üteméta munkanélkü-
liségi ráta figyelembevételével. a következő képlet alapján határozza meg: pénz-
ruennyiség növekedési üteme = 3% + (munkanélküliségi ráta - 6%).
c) A központi bank a pénzmennyiség növekedési ütemét a fentieken túlmenően
egyéb tényezőket is figyelembe véve, a mindenkori helyzet mérlegelését követő
en állapítja meg.
11.1 .13. Az eseti gazdaságpolitika e l őnye a szabály szerímivel szemben, hogy
a) rugalmasan alkalmazkodhat a gazdaság pillanamyi állapotához.
b) időben bizonyosan konzisztens.
c) egyszerű, előre kiszámítható.
d) lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaságpolitika megJephesse a gazdasági szerep-
lőket.
11.1. 14. Milton Friedman szerím a központi banknak egyenletes ütemben ke llene növelnje a
pénzmennyiséget. Ha a közpomi bank követné ezt az ajánlást, akkor
a) aktív eseti politikát folytama.
b) passzív eseti politikát folytatna.
c) szabály szerinti aktív gazdaságpolitikát folytatna.
d) szabály szerinti passzív gazdaságpolitikát folytama.
11.1.15. A szabály szerinti gazdaságpolitika előnye az eseti politikával szemben, hogy
a) mindenképpen passzív jellegű, így a szabálykövető központi bank nem okozhat
intlác iót. l:
b) rugalmasabban tud reagálni a változó körülményekhez.
c) szabálykövető politika esetén elkerülhető az időinkonzisztencia problémájából
eredő hitelességvesztés.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
ll.l.l6. Melyik állítás igaz a racionális várakozásokról?
a) Ha a szereplők várakozásai racionálisak, akkor sosem tévednek el őrejelzéseikben.
b) A gazdaság gyorsabban kilábalhat egy negatív keresJeti sokk okozta recesszió- l:
ból, ha a szereplők várakozásai racionálisak, mint akkor, ha a várakozások adap-
tívak.
c) Ha a szerepi ők várakozásai racionálisak, akkor a jegybank a pénzkínálat növeke-
dési ütemének csökkentésével nem képes leszorítani az intlációt, vagyis a mone-
táris politika tehetetlen.
d) Racionális várakozások mellen a még váratlan gazdaságpolitikai lépések sem
hatnak .
l 1.1.17. Egy gazdaságban hosszú tá von a jegybank hite lesen követi a következő monetáris
politikai szabályt: dM = 3 %+ (u - 6%). aholMa nomillális pénzkínálat, u pedig a
M
munkanélküliségi ráta . Tegyük fel, hogy r0 időpontig u = 6%, utána pedig egy
kedvezőtlen kínálari sokk következtében 8 %-ra emelkedik. A következő ábrák kö- 1·
zül melyik írja le helyesen az árszúwonal időbe li alakulását?
(Tételezzük fel , hogy a munkanélküliségi ráta változása és az erre adott jegybanki
válasz is azonnal bekövetkezik 10 időpontban , valamint tekintsünk el az inflációs
várako-:.ásokról!)
~T GAZDASr\G POLITlKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 123
ca a) ln P b) ln P
:[.
}-
z-
5-
c) ln JC d) ln p
)-
11.1.18. Az előző 11.1.17. kérdés ábrái közül melyik a helyes, ha ezúttal a monetáris poli-
tikai beavatkozás Izatással van az inflációs várakozásokra, és a gazdasági szerepi ők
nem szánútanak a munkanélküliség további változására?
a) Az a) ábra.
b) A b) ábra.
c) A c) ábra.
l. d) A d) ábra.
11.1.19. Az alábbi polirikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára?
a) Az expanzív politikát meghirdető választási ígéretek megtartása.
b) A korábbi privarizációk tömeges felülvizsgálata.
:- c) Az a) és b) válasz is helyes.
:- d) Egyik fenti válasz sem helyes.
11.1.20. Az időinkonzisztenc ia problémája szerint a gazdaságpolitikusoknak a meghirdetett
Q beavatkozástól érdemes lesz eltérniük a végrehajtás során , mert
a) addigra a várakozások már kialakultak.
s b) az újabb adatok módosítják a korábbi elemzések eredményeit.
c) úgysem hitte el a magánszektor a korábbi bejelentést.
a d) a politikai ciklusok mian a meghirdetett gazdaságpolitikai beavatkozások gyak-
y ran nem realizálódnak.
11.1. 21 . Az alábbi politikák közül melyik példa a döntések időinkonzisztenciájára?
a) A pénzkínálatnak az output növekedési üteménél gyorsabb ütemű növelése a
j nulla infláció politikájának meghirdetése után.
s b) Ideiglenes adóamnesztia az adócsalók számára.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
124 ll. FEJEZET
10
9
8
7
.t 6
.- 5
a 4
a 3
2
l
o
l
-2
-3
- 3 - 2 -l o 2 3 4
11.1.32. Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a szereplők inflációs várakozásai nem változnak
egy időszakban. Ebben az esetben biztosra vehetjük az infláció felgyorsulását, ha
váratlanul
a) növekszik a költségvetési hiány, és emelkednek a világpiaci olajárak (egy olajim-
portőr országban).
b) szűkíri a jegybank a pénzmennyiséget, és a szakszervezetek jelentős béremelést
harcolnak ki.
c) erősödik a fogyasztói bizalom (fellendül a fogyasztási kereslet), és új technikai
eljárások kifejlesztése széles körű költségmegtakarítást eredményez a vállalatok-
nál.
d) csökken a pénz forgási sebessége, és új környezetvédelmi óvintézkedések e l őírá
sa széles körben költségemelkedést okoz a vállalatoknáL
11.1.33. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeli adócsökkentés
a) nem csökkenti a társadalmi megtakarítást.
b) nem növeli a fogyasztást.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
11.1.34. A ricardói ekvivalencia szerint, változallan folyó makrojövedelmet és vállozatlan
jelenlegi és jövőbeni kormányzati vásárlásokat föltételezve, a fogyaszták a jelenbeni
adócsökkentésre úgy reagálnak, hogy
a) az adócsökkentés összegével növelik megtakarításukat, miközben fogyasztásuk
nem változik.
b) az adócsökkentés nagy részével növelik fogyasztásukat, kisebbik részével pedig
bővítik megtakarításukat.
c) az adócsökkentés összegével csökkentik megtakarításukat és növelik fogyasztá-
sukat
d) az adócsökkentés kisebbik részével növelik fogyasztásukat, nagyobbik részével
pedig bővítik megtakarításukat.
ll. l . 35. A ricardói ekvivalencia érvényesülése esetén
a) a kormányzati kereslet (G) kötvényfinanszírozású növelése ugyanakkora hatást
gyakorol az aggregált keresletre, mint az adófinanszírozású növelése.
b) a fogyasztók költségvetési korlátja nem módosul a jelenlegi adócsökkentés hatá-
sára, ha a jelenbeni és a jövőbeni kormányzati kereslet nem változik.
c) a kormányzati keresletjövőbeni csökkenésére irányuló várakozás növeli a jelenbeni
fogyasztást.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
11 . 1.36. A ricardói ekvivalencia szerint a jelenbeni adócsökkentés
a) nem növeli a jelenlegi költségvetési deficitet.
b) nem növeli az aggregált keresletet.
c) nem növeli a magánmegtakarítást.
d) csökkenti a társadalmi megtakarítást.
11.1 .37. Ha a fogyaszták hitelfölvételi korlátja effektív (azaz optimális fogyasztási szerkeze-
tük megvalósításához szeretnének hitelt fölvenni, de nem tehetik), akkor
a) nem érvényesülhet a ricardói ekvivalencia.
b) a jelenlegi jövedelemre vonatkozó fogyasztási határhajlandóság énéke egységnyi.
c) a jelenbeni adócsökkentés növeli a folyó fogyasztásukat, de csökkenti a jövőbeli
fogyasztásukat.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
GAZDASÁGPOLITIKA, KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 127
11.2. Feladatok
Gazdaságpolitika
11.2.2. Tegyük föl , hogy egy gazdaságot a keynesi kereszt modellje jellemez. Ismertek az
alábbiak:
- a fogyasztási függvény C= C+ c· (Y- T). ahol c a fogyasztási határhajlan-
dóság:
- a beruházási kereslet exogén l= l;
- a nettó adóbevételek T= t· Y, ahol t az adókulcs.
a) Tegyük föl, hogy a kormányzati vásárlások exogének, vagyis függetlenek a ki-
bocsátástól G = G.
Határozza meg a beruházási multiplikátor nagyságát!
b) Tegyük föl most, hogy bevezetik a szigorúan kiegyensúlyozott költségvetés sza-
bályát. Eszerint a kormányzati vásárlásoknak mindenkor egyenlőnek kell lenni-
ük a nettó adóbevételekkeL Így a kormányzati vásárlások a jövedelemmel ará-
nyosan alakulnak G = t · Y.
Határozza meg ezen föltevés mellett a beruházási multiplikátor nagyságát!
c) Ha föltesszük. hogy az adon gazdaságban a kibocsátás ingadozását elsősorban a
beruházási kereslet ingadozása okozza, akkor melyik esetben nagyobb a gazda-
ság stabilitása: az exogén kormányzati vásárlások vagy a szigorúan kiegyensú-
lyozott költségvetés esetében? Indokolja válaszát!
11.2.3. A következő ábrák egy fogyasztó két időszakos Fisher-madelljét mutatják. Mindkét
ábrán az A pont jelzi az optimális fogyasztási szerkezetet a kiinduló helyzetben.
a) Mi jellemzi a következő ábrákon megrajzolt költségvetési korlátOt? Határozza
meg a költségvetési korlát vízszintes tengelymetszetét!
GAZOASÁGPOLITfKA. KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT ÉS ÁLLAMADÓSSÁG 129
b) Tegyük föl, hogy a fogyasztás normál jószág, és nem érvényesül a ricardói ekvi-
valencia. Mutassa meg az alábbi ábrán, hogyan válrozik a fogyasztó költségveté-
si korlátja és az optimális fogyasztási szerkezet, ha a fogyasztó jelenbeli jövedel-
me (Y,) egy adócsökkentés folytán megnő, de a jövőben várható jövedelme (Y2)
változatlan marad!
'----------l.------- Y,,C,
11.2.4. Gondolja végig, hogyan hat egy zán gazdaságban a kötvénykibocsátással fmanszí-
rozott adócsökkentés a főbb makroökonómiaj változókra - válwzatlan reálkjbocsá-
tás mellen - a klasszikus modellel jellemzett hagyományos szemlélet és a ricardói
ekvivalencia alapján! A változások irányát jelölje az alábbi táblázatban!
Magánmegtakarítás
Állam i megtakarítás
Társadalmi megtakarítás
Reálkamatláb
Beruházás
12.FEJEZET
Minta vizsgasor
l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll 12 !3 14 IS
c
D
16 17 18 !9 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
A
c
D
Év 1990 2000
15. Egy nemzetgazdaság rövid lávú állapolában a jövedelem magasabb, mint a hosszú lávú
kibocsálási szim. Hosszú lávon (minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve)
a) a kibocsátás visszaáll a természetes állapotnak megfelelő szintre, és az árszínvo-
nal csökken a rövid távú egyensúlynak megfelelő szinthez képest.
b) a jövedelem a természetes kibocsátásnak megfelelő szintre csökken, az árszínvo-
nal pedig magasabb lesz.
c) a kibocsátás az árszint változatlansága mellert visszaáll a hosszú távú szintjére.
d) a monetáris politikától függően vagy az árszint, vagy a kibocsátás alkalmazko-
dik.
16. Egy gazdaságról ismert, hogy a fogyasztási függvény C = 192 + 0,8Ym, az adóbe-
vételek T = 240+ 0,12Y, kormányzati vásáralások nagysága G = 6800, a beruhá-
zási kereslet l = 12 OOO - l OOOi, reálpénzkereslet L = 6000 + 0,5 Y - l OOOi, az
árszínvonal értéke l és rögzített. A jegybank által előírt tartalékráta l O%. Mekkora
monetáris bázis me llen lesz a piaci kamatláb nagysága 4% (a készpénz/betét arány-
tól most eltekinthetünk)?
a) 270000
b) 27000
c) 2700
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
17. Az IS- LM modellben (a gazdaság rövid tá von) melyik gazdaságpolitikai akció hatá-
sára csökken a reálkamatláb?
a) Ha a jegybank csökkenti a pénzkínálat növekedési ütemét.
b) Ha a jegybank bővíti a pénzkínálatot
c) Ha a megnövelt kormányzati kiadásokat adóemelésseJ finanszírozzák.
d) Ha a kormányzat fokozza az áruk és szolgáltalások iránti keresletét.
18. Ha a reáljövedelem emelkedett, a reálkamatláb pedig csökkent a kormányzati vá-
sárlások növelése után , akkor az JS-LM modellben
a) az JS görbe függőleges.
b) az LM görbe függőleges.
c) a jegybanknak bővítenie kellett a pénzkínálatot
d) a jegybanknak szűkítenie kellett a pénzkínálatot
19. Ha az emberek bármely karnatszint mellett a korábbinál több készpénzt kívánnak
tartani, akkor
a) az LM görbe balra/felfelé tolódik.
b) a reáljövedelem csökken.
c) a kamatláb emelkedik.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
20. Melyik állítás nem igaz a multiplikátorhatással kapcsolatban a keynesi kereszt mo-
delljében?
a) A kormányzati kiadások emelése az emelésnél nagyobb mértékben növeli az
egyensúlyi jövedelmet.
b) A kiadási multiplikátor - abszolút értékben - kisebb, mint az adómulriplikátor.
c) Az adóbevételek csökkentése a csökkentésnél nagyobb mértékben növeli az egyen-
súlyi jövedelmet.
d) Lineáris fogyasztási függvényesetén a kormányzati multiplikátor konstans.
MINT A VIZSGASOR 135
a) C, F
b) A, E
c) C, H
d) D, G
1.1. Feleletválasztás
l. l.!. a) 1.1.13. a)
1.1.2. c) 1.1.14. d)
1.1.3. d) 1.1.15. d)
1.1.4. c) 1.1.16. c)
1.1.5. a) 1.1.17. d)
1.1.6. c) 1.1.18. d)
1.1.7. d) 1.1.19. c)
1.1.8. c) 1.1.20. c)
1.1.9. b) 1.1.21. c)
1.1.10. b) 1.1.22. b)
1.1.11. /J 1.1.23. d)
1.1.12. e)
1.2. Feladatok
1.2.3. a) Az összjövedelem 1200, ebből a szándékolt megtakarítás 200 egység. így a szán-
dékolt fogyasztás a maradék 1000 egység. Az összkereslet 1250 egység, így 50
egységnyi rútkereslet van az árupiacon. Ez megegyezik a szándékoil beruházá-
sok és megtakarítások különbségével.
b) Az 50 egységnyi túlkeresletet a raktárkészletekből elégítik ki, így az év végi
készletállomány 400 - 50 = 350 lesz. Ez készterapadást jelent, ami negatív
beruházás. Tehát a tényleges beruházások nagysága csak 200 egység, ami meg-
egyezik a szándékolt és egyben tényleges megtakarítássaL
1.2.5. A fogyasztás értéke = GDP- adók + transzferek - fel nem osztott profit- háztar-
tási megtakarítás, vagyis 16 OOO - 7000 + 3000 - l OOO - 2000 = 9000 egységnyi
volt.
A 2. FEJEZET MEGOLDÁSAI
A termelés és felhasználás
egyensúlya hosszú távon
2.1 . Feleletválasztás
2.1.1. c) 2.1.14. d)
2.1.2. a) 2.1.15. c)
2.1.3. b) 2.1.16. c)
2.1.4. d) 2.1.17. d)
2.1.5. c) 2.1.18. c)
2.1.6. d) 2. 1.19. c)
2.1.7. b) 2.1.20. d)
2.1.8. a) 2.1.21. b)
2.1.9. b) 2.1.22. c)
2.1.10. a) 2.1.23. a)
2.1.11. a) 2.1 .24. b)
2.1.12. C) 2. 1.25. a)
2.1.13. b)
2.2. Feladatok
2.2 .1. A reálbérek emelkednek, míg a reál földbérleti díjak csökkennek, mert a járvány
miatt nő a tennelésben a föld/munkaerő arány, s emiatt nő a munka határterméke,
míg a föld határterméke visszaesik.
2.2.2. a) A kibocsátás Y = 3 · 8000113 • 10002 3 = 6000. Ennek 2/3-a munka-, 1/3-a pedig
tőkejövedelem (a termelési függvény kirevőinek megfelelően).
b) Az egyensúlyi reálbér w = (összes munkajövedelem)/(munkamennyiség) = 4000/
11000 = 4. Az egyensúlyi reál bérleti díj RI P = (összes tőkejövedelem)/(tőke
mennyiség) = 2000/8000 = 0,25.
2.2.3. a) A munka határterméke: MPL =dY/dL = Jt. A munkakeresleti görbe a w =
= MPL egyenlőségből w= l~~ Ji= 12 •5 ~e= 156,25/w 2 •
-v L w
b) Rugalmas reálbérek esetén U= L0 ~ 640w = 156,25hv1 ~ 1vl = 156,25/640 ~
~ A piactisztító reálbér w = 0,625. A foglalkoztatás L = 400. A kibocsátás
y = 500.
140 A 2. FEJEZET MEGOLDÁSA I
r r
s.
s.
-_r_-_-_-_-_-_ -- ---
'
' ''
~
L-----~----- S,I
r r
/2
I2
I. .
~
I•
S,I S,I
A 2. FEJEZET MEGOLDÁSAI 141
r
s~ s
2.2.9. Csak azon változások növelik a beruházások egyensú lyi mennyiségét, amelyek nö-
velik a társadalmi megtakarítást. Ezek a 2., 3. és az 5. változás.
y =- - =
Az átlagtermelékenység APL =-
L L
..!Kijf L '
.
- =4 mert a fen u egyenletben
Fo
2.Ji =2.
A 3 . FEJEZET MEGOLDÁSAI
A gazdaság növekedése
A Solow-modell
3.2. Feladatok
3.2.4. Ez a feladat megoldható a 3.2.2. feladattal azonos módon is, itt azonban egy alter-
natív megoldást mutatunk be.
a) Az aranyszabály teljesülése estén a megtakarítási ráta megegyezik a tőke terme-
lési rugalmasságávaL amely a termelési függvényből eK = s = 0,25. Tudjuk.
hogy a reáljövedelem stacionárius növekedési üteme dYIY = 11 + g. Ezt kell
tehát meghatározni.
A tőkeállomány részesedése az ourputból, ha minden tényezőt a határtermékével
fizemek meg: 0,25 = MPK · Kl Y, valamint ismert, hogy K/Y =2, ebből MPK =
= 0,125.
Az aranyszabály alapján MPK = n + g + 8 és 8 = 0,1 ~n +g = dYIY =
= 0.025, tehát 2,5%-os.
b) A hatékonysági egységre jutó tőkeállomány meghatározásához számoljuk ki a
tőke határtermékét! MPK = 0,25 · k-0·75 = O, 125, ebből k = 2,52 és y = J..-0·15 =
= 2,52°· 25 = l ,26.
e c) A helyes válasz a 4.
:-
3.2.6. Az egy főre eső tőke növekedési üteme (ók/k): ók = sy - (8 + n)k ~ t:.k =si -
k k
- (8 + 11) = 0,3 ·.!..- 0,07 = 0,03 = 3%. Az egy főre jutó termelés nagysága y = k0·15 •
51 3
Ebből az egy főre jutó termelés növekedési üteme t:.y = 0,25 ök = 0,25 · 0,03 =
y k
=0,0075 =0,75%. A gazdaság nincs stacionárius egyensúlyi állapotban, mert az
egy főre eső tőke és termelés bővül (az egyensúlyi pályán haladva az egy főre eső
tőke és az egy főre eső termelés állandó lenne).
146 A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI
Egy főre jutó reálbér (w) nem változik nem vá ltozik "g" ütemben nő
Hatékony munkaegységre
nem változik nem vállozik nem váltOzik
jutó reáljövedelem ( Y/LE)
Hatékony munkaegységre
nem változik nem változik nem változik
jutó tőkeállomány (KILE)
3.2.9. a) A következő bal oldali ábrán látható, hogy a megtakarírási ráta emelkedése foly-
tán a gazdaság egy magasabb jövedelmi szint melletti pályára tér át, de a növeke-
dési ütem nem változik.
b) A következő jobb oldali ábrán megfigyelhető, hogy a népesség növekedési üte-
mének csökkenése folytán a jövedelem stacionárius szintje emelkedik, de a növe-
kedési ütem visszaesik.
A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI 147
ln Y,
3.2.10. a) Az alábbi ábrán y = f(k) jelzi az egy főre jutó jövedelem függvényét.
b) Az alábbi ábrán i = s -j(k) jelzi az egy főre jutó beruházás (megtakarítás) függ-
vényéL
c) Az alábbi ábrán ö· k jelzi az egy főre jutó amortizáció függvényét.
d) Az alábbi ábrán flk jelzi az egy főre eső tőkeállomány csökkenését a kiigazodási
folyamat első lépésében.
y = f(k)
y.
Ök
y
il i = s f(k)
..
l
rN · ó Nk • . .. k d'... dk
3.211
. . aJAz egy •Ore JUt to ea 11omany nove e es1 uteme - = s·f(k)-(n+g+Ö)·k =
k k
=s· f-
(n+ g+ Ö)= 0,25 · 0,4-0,07 = 0,03.
b) A z egy .ore
f'N • k'b
JUto
• • • nove
1 ocsatas o o
.. ked'es1. u.. teme -dy = MPK. K . -dk = ,5 . ,03 =
y y k
= 0,015, mert a = MPK · K a
y
tőke részesedése az outputbóL
1/ 2 .
Va y = dln y = dlnk = 05dlnk = 05k =05 ·003=0015.
gy y dr dr ' dl ' k ' ' '
c) A pillanacnyi tőkeállomány értéke kisebb a stacicner egyensúJyinál, men az egy
főre jutó tőkeállomány növekszik: dklk >O. A helyes válasz tehát 3.
148 A 3. FEJEZET MEGOLDÁSAI
3.2.12. Az összes tőkeállomány növekedési üteme megegyezik az egy főre jutó tőkeállo
Munkapiac és munkanélküliség
4.1. Feleletválasztás
4.1.1. b) 4.1.8. a)
4.1.2. d) 4.1.9. b)
4.1.3. a) 4.1.10. a)
4.1 .4. c) 4.1.11. c)
4.1.5. d) 4.1.12. c)
4.1.6. c) 4.1.13.e)
4.1.7 . b) 4.1.14. a)
4.2. Feladatok
s
4.2.1. A stacionárius munkanélküliségi ráta U l L= - - = 0,02 / 0,32 = 0,0625, azaz
6,25 %. s+f
Munkanélküliségi
ráta
2/25 =8% 2.29/25 = 9, 16% 2,5133/25 = 10,05%
Például a 2. hónapban 0,2 · 2 = 0,4 millió fő talál állást, míg 0,03 · 23 = 0,69
millió fő veszíti el állását, s így számítható ki a foglalkoztattak és munkanélküli-
ek száma.
c) A természetes ráta új é rtéke u' = s'/(s' +j') = 0 ,03/0 ,23 = 13 ,04%.
Pénzpiac - pénzkereslet,
pénzkínálat, infláció
5.1. Feleletválasztás
5.2. Feladatok
5.2.1. a) A hosszú távú (potenciális) jövedelmi szintet a rendelkezésre álló termelési té-
nyezők határozzák meg. A termelési függvénybe helyettesítve Y = .Ji(:L =
= .11024. 900 = 960.
b) A magánszféra megtakarítási függvénye adott, a ko rmányzati megtakarítás pedig
= =
Sc T- G -20, ebből a nemzeti megtakarításS 70r - 20. =
A beruházás egyenlő a társadalmi megtakarítással l = S ~ 70r - 20 = 420 - 40r
~r= 4.
c) A fogyasztás C = Y- l - G = 960 - 260 - 240 = 460.
d) A kJasszikus modell pénzpiacán az árszínvonal alkalmazkodása teremti meg az
egyensúlyt. A mennyiségi egyenlet alapján M · V = P · Y~ 480 · 2 = P · 960 ~
~P = l.
AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI
5.2.5.
Jegybank Kereskedelmi bankok
nettó külróldi készpénz 126 OOO tartalékok 42 OOO saját tőke 30 OOO
követelések 68 OOO
kormányzati és kereskedelmi bankok kihelyezell látra szóló betétek
kereskedelmi banki tartalékbetétei 42 OOO hitel 198 OOO 21 OOOO
hitelek 100 OOO
154 AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI
5.2.6. A nyílt piaci művelet következtében a monetáris bázis M3 = +225 egységgel emel-
kedik. A pénzkínálali multiplikátor m = (cr+ l)/(cr + rr) = 1.2/0,3 =4, amellyel
kiszámoljuk a nominális pénzkínálat változását M1 = m · M3 = 4 · 225 = 900.
A pénzkínálat két részre bontható M = C + D ~ M1 = ó.C + W = 900, ebből
ó.C = 900 - W.
A készpénz-betét arány konstans, ezén fennáll , hogy cr = C/D = 0,2 = ó.C!till,
ebből pedig 0,2 · W = ó.C. Most már megvan a két egyenlet a két ismeretlenhez
0,2 · ó.D = 900 - W ~ l ,2 · W = 900 ~D = 750 és ó.C = 900 - 750 = 150.
5.2 .7. A konstans készpénz-betét arányra felírható, hogy 0,2 = cr = C/D = ó.C!till.
amelyből a betétállomány változása W = ó.C/0,2 = 1000/0,2 = 5000.
A szintén állandó tanalék-betét arányra igaz, hogy O, l = rr = R/D = ó.R/6.0.
Ebből kifejezve a tanalékok változását kapjuk, hogy 6.R = O, l · W = O, l · 5000 =
500.
- k··1
5 .2 .8 . a) A pé nztanas - f..uggvenye
·o tseg ' C = OJ. 1. 6 M Ft + 5000N .
2N
Deriváltja: dC/dN = 5000 - 160000/2N 2 = O. Ebből W =4, azaz 4-szer váltja
át befektetési jegyét pénzre, egyszerre 4 M Ft-ot.
b) Az átlagos pénzkészlet Md = Y/2W = 200 OOO Ft.
Az összes költség C = O, l · 200 000 + 5000 · 4 = 40000 Ft.
5.2.10. Ml = Bankrendszeren kívüli készpénz + Látra szóló forintbetétek = 1939 Mrd Ft.
M2 = Ml + Lekötött forintbetétek + Devizabetétek = 5043 Mrd Ft.
M3 = M2 + Pénzintézeti értékpapírok = 5094 Mrd Ft.
AZ 5. FEJEZET MEGOLDÁSAI 155
5.2.11. a) Az alábbi ábrán Járható, hogy 5%-os inflációs várakozások kialakulásának hatá-
sára a beruházási függvény fölfelé tolódott (5 %-os inflációs várakozások mellett
10%-os nominális kamatláb 5%-os reálkamatlábat jelent), és a kölcsönforrások
piacán a nominális kamatláb 5 százalékponttal, 5 %-ról 10%-ra emelkedett.
b) A pénzpiac ábráján látjuk, hogy a 10%-os nominális kamatláb és a kezdeti M / P1
reál pénzmennyíség me ll ett a pénzpiacon túlkínálat alakul ki . Ez az árszínvonal
emelkedését és így a reál pénzmennyiség csökkenését eredményezi. A pénzpiac
a P2 magasabb árszínvonal mellett M/ P2 reál pénzmennyiségnél kerül egyen-
súlyba. Az árszínvonal tehát nőtt az inflációs várakozások mialt még változatlan
nominális pénzmennyíség mellen is.
Allernatív módon a fent leírt eseménysor elképzelhető úgy is, hogy a pénzpiaci
egyensúly szabja meg a nominális kamatlábat, és az inflációs várakozások meg-
jelenése urán a régi 5 %-os nominális kamatláb mellett túlkereslet jelenik meg az
árupiacon (mivel l > S), amí árszínvonal-emelkedést, és így a reál pénzmennyi-
ség csökkenését idézi elő. A reál pénzmennyiség csökkenése pedig az árupiaci
egyensúly létrejöttéhez szükséges ménékben megnöveli a nominális kamatlábat.
10
r---
:: :r::: _: 75
5 - ------- ---------
2 2 L
/,
o~--------~------~---- S,I o MIP
s, M/ P2 M/ P,
Reál pénzmennyiség
A 6. FEJEZET MEGOLDÁSAI
6.1. Feleletválasztá s
6. 1.1. a) 6.1.12. a)
6.1.2. a) 6.1.13. b)
6.1.3. d) 6.1.14. e)
6.1.4. a) 6.1.15. a)
6. 1.5. b) 6.1.16. c)
6.1.6. a) 6.1.17.b)
6.1.7. c) 6.1.18. b)
6.1.8. e) 6.1.19. b)
6.1.9.e) 6.1.20. b)
6.1.10. d) 6.1.21. b)
6.1. 11. e) 6.1.22. a)
6.2. Feladatok
6.2.1. Az aggregált kínálati görbék nem változnak, a keresJeti görbe balra tolódik, mivel a
hitelkihelyezés a pénzmennyiséget csökkentene (az AD függvényben M csökkenése
az Y,P koordináta-rendszerben exogén hatáském jelenik meg, vagyis nem a függ-
vény mentén mozdulunk el, hanem a függvényt toljuk el). Ennek hatására Y csök-
ken, P változatlan.
.. be egyenl ete .y
6 .2 .2 . a ) A z aggrega' l t k eresl ett. gor =pMV = l OOO·
p 2.
b) AzM ·V = P· Ymennyiségi egyenletbőlláindulva P = MVI Y = 1000 · 2/1250 =
= 1,6.
c·l1 Rov
.. .t d tavon
, , ,
az arszmvona l nem va' l tozik-, ,t gy a k'boc
t
, , y=-
satas MV'
- = 1000 .2,2 =
p 1,6
= 1375 lesz. Hosszútávon a lábacsátás visszaesik Y = 1250-re, az árszínvonal
viszont nő P' = 1000 · 2,2/1250 = 1,76-ra.
A 6. FEJEZET MEGOLDÁSAI 157
Aggregált kereslet
- Az IS-LM modell
7 .1. Feleletválasztás
7 .2. Feladatok
7.2.3. E
~--------~--~------ y
r r r. r2 l
LM'
L---------~~~------- y
Y, y2
7.2.4.
L(Y', r)
L(Y, r)
MIP y
Y, Y'
AD
L---------~--~------------- Y
9000 9350
M'
~ Y = 5500 + 0,625 --, amelybe Y
p
= 9350-et helyenesítve
M'
9350 = 5500 + 0,625 - ~ M' = 9240 ~ ó.M = 9240 - 8400 = + 840.
1,5
164 A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI
9240
o8 . 935 0 -
b) Az új karnalláb pedig LM(Y = 9350): r= '
15
• = 6,6, ebből a beru-
200
házás változása M = -(6,6- 8) · 100 = + 140.
d) Hosszú távon az AD'-LRAS metszéspontból kapjuk meg az árszínvonalat
9240
9000 = 5500 + 0,625y ~P' = 1,65.
'
L(Y, ,r )
- L (Y2 ,r )
/, s y '---- -'------- MIP
7.2.10. a) Az r kamatláb melleu túlkereslet van a piacon (L > MIP). Ez a központi bank
pénzmennyiség-szűkítő politikája, vagy változatlan nominális pénzkínálat mel-
lett az árszínvonal és/vagy a reáljövedelem emelkedése miatt alakulhatott ki.
b) Ha a központi bank vásárolja meg a kötvényeket, akkor nő a pénzkínálat és
változatlan kamatláb mellett a.lakul ki az egyensúly (bal oldali ábra).
c) Ha más magángazdasági szereplők vásárolják meg a kötvényeket, akkor a köt-
vényárfolyamok esnek, tehát a kamatláb emelkedik, és így jön létre az egyensúly
változatlan pénzkínálat mellen (jobb oldali ábra).
r _I _______ _
7.2.11. a)- b) dA> d8, ezért A országban az IS görbe laposabb, a monetáris politika hatéko-
nyabb, a monetáris expanzió hatására a beruházások érzékenyebben reagálnak,
ezért a jövedelem is nagyobb mértékben nő meg. A helyes válasz tehát az a)
esetében az l, a b) esetében pedig a 2.
r r
LM'
t. r
IS
.___ _ _..__
t.~Y:-'----- y
M
t. r
y y
t. Y
p p
'
LRA~ LRAS '
'
L___ _...._.__ _ _ __ _ y
~------~--~-------- Y
t. Y t. Y
166 A 7. FEJEZET MEGOLDÁSAI
r r
IS IS' IS
LM= LM'
~---67.Y~=~O----------Y
7.2.13. A beruházások kamatérzékenysége zérus, mert pl. túl rosszak (vagy túl jók) a profit-
r r
IS IS' IS LM
LM LM'
M>O M>O
y y
öY öY= O
A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI
A nyitott gazdaság
8.1 . Feleletválasztás
8 .2. Feladatok
8.2.2. a) Ha a kormányzat jelentősen növeli biztonsági kiadása it, akkor a társadalmi meg-
takarítás és így a nenó expon csökken, a hazai valuta felénékelődik.
--------- -_1 _
-NX o +NX
l----1----
-:
1
l
l
'+--
l
-NX o
c) Ha egy kis nyitoll gazdaságban hatalmas új kőolajmezőket tárnak föl, és így az
ország nettó exportja minden reálárfolyam mellett megnövekszik, akkor a nettó
export görbéje jobbra tolódik, a hazai valuta felértékelődik, a nettó export értéke
azonban nem változik (mivel a nettó leülföldi beruházás sem változik). A hazai
valuta felértékelődése visszaesést okoz a hagyományos exportszektorban és az
importtal versenyző ágazatok termelésében.
A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI 169
S, - T, E
''
''
-NX o +NX
LM. /
/LM!
/
/
/
/
/
/
/
r= r
/
/
/
o l
y
l
l
l
e LM.
l
l LM*
l l 2
o ~----~------~-------r
170 A 8. FEJ EZET MEGOLDÁSAI
8.2.4. Az alábbi ábrán látható, hogy a hazai valuta leértékelődésének hatására a tervezett
kiadások görbéje följebb tolódik (mjvel a nenó export növekszik) , és így az egyen-
súlyi jövedelem növekszik. A gazdaság az JS" görbe memén lefelé mozdul el.
el -r---------:
e2 ------·-----~- - ---------'
l :
l
JS"
o ~-----'------'----- y
8.2.5. Ha a közpomi bank lebegő árfolyam mellett hazai államkötvények vételével növeli
a pénzkínálatot, akkor a hazai valuta leértékelődik, a nettó export bővülése folytán
pedig emelkedik az egyensúlyi jövedelem. Az alábbi ábrán a pénzmennyiség növe-
kedése miatt az LM görbe jobbra tolódik, az új rövid távú egyensúlyi helyzet pedig
a B pomban lesz.
e
LM"
l 2
l
A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI 171
e
ts; LM;
'
'' B
''
''
'
o1.-- - ---'-- - - - - - - y
8.2.7. Ha megnőa fogyasztás, akkor az JS' görbe jobbra tolódik, a hazai valuta pedig
felértékelődne. A Felértékelődés megakadályozása érdekében a központi banknak
hazai valutát kell eladnia külföldi valutáért, így nő a hazai pénzmennyiség, tehát az
LM' görbe is jobbra tolódik. Az új rövid távú egyensúlyi helyzet a B pontban lesz.
e
1s; LM; LM;
''
'
eo
''
'
l
--+l
l
o y
A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI 173
o L . . __ _ ___,__
__.l l
______ y
l._
l
- ------ -- -----l B
_1____________ l ___ _
l
·~
QL---------~
· --~-----------Y
174 A 8. FEJEZET MEGOLDÁSA I
,.__
l
e2
e, i
l
l~
o l
y
y Y,
8.2. 13. a) Az egyensúlyi jövedelmet a pénzpiac egyensúlyi helyzete határozza meg M/P =
= L(Y, r)~ 150011 = 0,5Y - 200· 5, ebből Y = 5000. A megfele l ő behelyet-
tesítésekkel a beruházások értéke I = 1500- l 00 · 5 = 1000, a fogyasztás értéke
C = 125 + 0,75(5000 - 500) = 3500. Egyensúlyi jövedelem esetén fennáll az
Y= C + I + G+ NX összefüggés, am i ből NX = Y - (C+ I+ G), tehát a nettó
export értéke NX = 5000 - (3500 + 1000 + 600) = -100.
A valuraárfolyam értéke a nettó export függvényének a segítségével határozható
meg NX = 500- 20e = -100 ~e = 30.
b) A kormányzati vásárlások 100 egységnyi csökkentése vagy az adók 100/0,75 =
) = 133( 113) értékű növelése biztosítja változatlan jövedelemszint mellett a külke-
reskedelmi mérleg egyensúlyát (a nettó export l 00 egységnyi növelését). Mind-
két fiskális politikai lépés önmagában 100 egységnyivel csökkenti a jövedelem
belső felhasználását.
A valutaárfolyam a külkereskedelmi mér1eg egyensúlya mellett NX = 500 - 20e =
=O~ e= 25. A hazai valuta tehát leértékelődött, és ez idézte elő a kívánt nettó
exportnövekedést.
c) Expanzív monetáris politikára van szükség, amely a hazai valuta leértékelődését
és a nettó export növekedését idézi elő, így növeli az egyensúlyi jövedelmet. A
valutaárfolyam a külkereskedelmi mérleg egyensúlyamellett e = 25 . Az egyen-
súlyi jövedelem NX = Omellett Y' = 125 + 0,75(Y' - 500) + 1000 + 600 + O~
~ Y' = 5400. Az új jövedelemszint eléréséhez szükséges pénzmennyiség M' =
= 1(0,5 · 5400 - 200 · 5) = 1700. Tehát a pénzmennyiséget ()M = 200 egység-
nyi értékkel kell növelni.
A 8. FEJEZET MEGOLDÁSAI 175
8.2. 14. a) Az egyensúlyi jövedelmet az árupiac egyensúlyi helyzete határozza meg. A meg-
felelő behelyettesítésekkel a beruházások értéke l = 2000 - l 00 · 5 = 1500, a
nettó export értéke NX = 1000 - 20 · 62,5 = - 250. Egyensúlyi jövedelem
esetén fennáll az Y = C+ I + G+ NX összefüggés~ Y= 100 + 0,8(Y- 1000) +
+ 1000 + 1500 - 250 ~Y= 7750. Mivel fix árfolyam esetén a pénzmennyiség
alkalmazkodik a kialakult árupiaci egyensúlyi helyzethez, ezért a pénzmennyiség
értéke egyenlő a nominális pénzkereslenel M = PL(Y,r) ~ M = l · (0,5 · 7750 -
-200 . 5) = 2875.
b) A kibocsátás rövid távú növelésére alkalmas fix árfolyam melleu a kormányzati
vásárlások növelése, az adócsökkentés, a hazai valuta leértékelése, protekcionis-
ta intézkedések megtétele.
c) Az Y = C + l + G + NX összefüggésből felírható az IS görbe egyenletc ~ Y =
= 100 + 0,8(Y - 1000) + 1000 + 1500 + 1000- 20e ~Y = 2800 + 0,8Y -
- 20e ~ 0,2Y = 2800- 20e ~ Y= 14 OOO- IOOe. A potenciális kibocsátást
behelyettesítve 8000 = 14 OOO - IOOe. Ebből a potenciális kibocsátást biztosító
árfolyam értéke e = 60. Ennyire kell leértékelni a hazai valutát.
A pénzmennyiség most is alkalmazkodik a kialakult árupiaci egyensúlyi helyzet-
hez, ezért a pénzmennyiség értéke most is egyenlő a nominális pénzkereslenel
M' = PL(Y',r) ~ M'= l · (0,5 · 8000-200 ·5)= 3000. A pénzmennyiség azért
növekszik, mert a hazai valuta leénékelése érdekében a központi bank leülföldi
valutát vásárolt hazai valutáért.
A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI
Aggregált kínálat
és a Phillips-görbe
9.1. Feleletválasztás
9.2. Feladatok
p
AS(b) AS(a) AS
~----------~----------- Y
=
9.2.2. a) A termelési függvény Y 80.Ji. A munka határterméke egyenlő a reálbérrel
40
.JL W r.
L 40 p A l, . ru·
= p ~ v L = W . terme es1 ggveny
, be he lyettesltve
, S 80 . 40 p =
A = -w
= 3200 p ~ AS = 3200 . .!..._ ~ AS= 1600~.
W w P' P'
A potenciális kibocsátás ott van, ahol P = P'~ Y= 1600.
b) A rövid távú aggregált kínálari görbe AS = 1600~.
p•
c) P = 2 ,25 és Y = 1800 esetén 1800 =
3200
. 2,25, ebből W = 4.
w
9.2.3. a) A vállalatok annyi munkást alkalmaznak, hogy a munka határterméke egyenlő
, , l 0,5 · J9000 W L 0,5 · J900ö
r.
legyen a real berre MPL = rr = - , ebből v L =
vL P W/P
A potenciális kibocsátást akkor termelik meg a vállalatok, ha a tényleges reálbér
- 1, ezert
egyen1o- a tervezett rea-lb erre L = 0 •5 · .J9000 = o,s· .J9ooo .
- vr.
L
w
Ezt behely~tesítve a termeléji függvénybeapotenciális kibocsátás értékére kap-
juk, hogy Y = .J9000 · 0 ,5 · 9000 = 4500.
A foglalkoztatás .JL = 0,5 · .J9000 ~ L = 2250.
A természetes munkanélküliség ráta u· = 250/2500 = 10%.
b) Az aggregált kínálali görbe egyenletc a reálbér és a munka határterméke egyen-
lősége alapján azt kaptuk, hogy .Ji = O,S · .J9000.
W/P
A nominálbér a tervezett reálbér és a várható ár színvonal szorzata W = w · P',
így a reálbér W/ P = w· P'/ P.
Ezt behelyettesít ve a fenti képletbe .JL = O,s.J900o p adódik. Mivel w= l,
w P'
ezért .fi =0,5 · .J9ooo ·.!..._.
p•
Ezt a kifejezést a termelési függvény egyenletébe behelyettesítve nyerjük a rövid
távú aggregált kínálari görbe egyenletét Y =.J9000 · 0,5 · .J9000 .!..._
p•
= 4500.!..._
p•
.
178 A 9. FEJEZET MEGOLDÁSAI
J
•
w
P 1 • MPL P2 • MPL
l, l
01~----------------~----------- L
9.2.7. a) Mivel a tej ára az árszínvonallal megegyező ütemben, 10 %-kal nőtt , míg a várt
árszínvonal csak 8 %-kal, ezért a tej várt relatív ára körülbelül 2%-kal (pontosan
1, 111,08 = 1,0185 azaz 1,85 %-kal) nőtt , így az adott egységnyi rugalmasságú
kínálali görbe mentén a termelő is 2 %-kal növeli kibocsátását.
b) Mivel a tej ára az árszínvonallal megegyező ütemben, 10%-kal nőtt, míg a várt
árszínvonal most csak 4 %-kal, ezért a tej várt relatív ára körülbelül 6% -kal
(pontosan 1,111,04 = 1,0577 azaz 5,8 %-kal) nőtt, így a termelő is 6 %-kal növe-
li kibocsátását.
c) A rövid távú aggregált kínálat annál rugalmasabb lesz az árszínvonalra nézve,
minél stabilabb az aggregált kerestet. Ugyanis ekkor a termelők outputjuk árvál-
tozását nagyobb valószínűséggel tulajdonítják a relatív kereslet változásainak,
mint az általános árszínvonal változásának, s így rugalmasabban reagálnak az
árváltozásokra.
d) Az a) kérdéssel megegyező módon kiszámítható, hogy a tej árának 10% -os emel-
kedése a kibocsátás 2 %-os (l ,85%) növelésére ösztönzi termelőnkeL
e) A b) kérdésben leírtakat követve, a tej 10 %-os áremelkedése most a kibocsátás
6 %-os (5,8 %-os) emelkedését idézi elő.
J) Az infláció eltorzítja az erőforrások allokációját, mert tompítja a termelőknek a
relatív kereslet változásaira adott reakcióit. Inflációs környezetben ugyanis a ter-
melők a relatív kereslet változásai mian bekövetkező árváitolásokat is nagy rész-
ben az inflációnak tulajdonítják s emiatt kevésbé reagálnak rájuk.
180 A 9 . FEJEZET MEGOLDÁSAI
9.2.9. a) Az alábbi, bal oldali ábrán látszik, hogy az AS görbe a várt infláció mértékébcn
följebb mozdul s így a potenciális kibocsátás t most P = l, l mellett termelnék
meg. A központi bank restriktív monetáris politikája mian viszont az aggregáll
kereslet kereslet kevésbé nő, így az árszínvonal a vármáJ kisebb ütemben nő
( I, I O helyen csak l ,05-ra), és a kibocsátás a potenciális szintje alá esik.
b) A jobb oldali ábrán látható, hogy rövid távon az inflációs ráta csökkenésével
együn a munkanélküliség nő.
AD-AS modell Phillips-görbe
Árszín- Inflációs
vonal, P ráta, n
5
Reáljövedelem Munkanélküliségi ráta
A makroökonómia
mikroökonómiai megalapozása
1 0.1. Feleletválasztás
1 0 .2. Feladatok
A kitöltött táblázat:
10.2.3. a) Mivel a vagyon minden időszakban az időszaki megtakarítással nő, ezért a va-
gyon növekedési üteme egyenlő a megtakarítás/vagyon aránnyal
W, - W,_1 = S,, ezért a megtakarítási függvényt osztva W,_1-gyel a vagyon növe-
kedési ütemére kapjuk, hogy
Gazdaságpolitika, költségvetési
deficit és államadósság
11.1 . Feleletválasztás
11.2. Feladatok
Gazdaságpolitika
11.2.1. a) Szabálykövető politika esetén a jegybank zérus inflációt valósít meg. Ezt a raci-
onális várakozásokkal bíró gazdasági szereplők is felismerik, tehát a központi
bank gazdaságpolitikája hiteles lesz. A tényleges és a várt infláció is nulla lesz, a
munkanélküliség pedig egyenlő a természetes rátával.
b) Eseti politika mellett az optimális inflációs ráta on lesz, ahol a veszteségfüggvény
és egy Phillips-görbe érinti egymást. A Phillips-görbe meredeksége dul d1r = - 4.
A veszteségfüggvény meredekségének kiszámításához rendezzük át a függvényt
2
L = u + 0,57r • ~ u = L- 0,5Tr2• A veszteségfüggvény meredeksége dul d1r =
= - Tr. A fentiek alapján az optimális inflációs ráta 1r = 4 lesz. A racionális
várakozásokkal rendelkező gazdasági szereplők tudják ezt, így a várt infláció is
4 % lesz. A munkanélküliség a természetes ráta szerint alakul, az inflációs ráta
pedig 4 %-os lesz, ami rosszabb a nulla inflációnáL
A ll. FEJEZET MEGOLDÁSAI 187
-- -1
l
l
L __ _ _ __ __ . __ _ ._ _ __ _ YI,CI
A minta vizsgasor
l 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll 12 13 14 IS
A x
B x x x
c x x x x x x x x
D x x x
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
A x
B x x x x x
c x x x x x
D x x x x
c 96604