Werner Bartens

RVOSI TÉVHITEK
LEXIKONA
 Werner Bartens

Orvosi tévhitek
lexikona
Előítéletek, féligazságok, kétes kezelések
 A m agyar fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Lexikon der M edizin-Irrtüm er
By Eichborn Verlag

C opyright © E ichborn AG, Frankfurt am M ain, 2004

H ungárián translation © M arkw arth Zsófia, 2005

© Partvonal Könyvkiadó, 2006

M indazoknak, akik nem rabjaik
az előítéleteknek
T A R T A LO M

ELŐSZÓ 15

A
Abortusz 18
Agy 21
AIDS 23
Alkohol 26
Allergiák 35
Alvás 36
Amalgám 37
Anatómia 38
Anesztézia 39
Antibiotikum 41
Apaság 42
Arc 42
Aszpirin 43

B
Botulinustoxin 45
Bőr 45
B urn-out szindróma 47

C
Cellulitis 48
Cipőkrém 49
Contergan 49

7
cs
Családtervezés 51
Császármetszés 52
Csontvelő-adományozás 53

D
Délutáni alvás 54
Depresszió 55
Desztillált víz 59
Dohányzás 60

E,É
Éjszakai műszak 69
Elalvás előtti olvasmányok 69
Előítéletek 70
Élő szervdonor 70
Epehólyag 72
Epekő 73
Epilepszia 74
Erekció 75
Érvágás 75
Érzések 76
Étkezés 77

F
Fájdalom 78
Farkasétvágy 78
Fejetlenség 80
Félrelépés 81
Férgek 83
Fogak 83
Fogamzásgátlás 84
Fogamzásgátló tabletta 85
Fogyatékosság 86

8
Friss-sejt-terápia 86
Fülzsír 87

G
Génkezelt ételek 89

GY
Gyerekek 90
Gyermekágyi depresszió 92
Gyermekágyi láz 93
Gyógyszerek 95
Gyomorfekély 95
Gyümölcs 96

H
Haj 98
Halál 100
Halottszemle 104
Hangulat 105
Hangulatzavar 105
I látfájás 106
Házasság 107
I leparin 108
I Iimlő 109
I liperaktivitás H0
Hit H3
Holdállás H3
H orm onok H3
Hosszú élet 117

I
Ideális testsúly 118
Idegsorvadás 119
Ijesztés 170
 Im potencia 120
Infúzióban lévő légbuborék 122
Ivás 223
Izom láz 123
Izzadás 124
Izzadság 125

K
K iónok 127
Kocogás 127
Kokain 128
Kóla 129
Kolera 130
Koleszterin 131
K oncentráció 134
Koncert közbeni köhögés 135
Kopaszság 136
Koraszülöttek 135
K orhatár 137
K órházi tartózkodás 138
K órokozók 139
Köhögés elleni szerek 141
Kullancs 142

L
Lábak I4 4
Légszomj 145
LSD 145

M
M agas vérnyom ás 147
M arihuána 150
M aszturbáció 150
M eddőség 1 51

10
Megfázás 153
Megtermékenyítés 154
Mellrák 155
Memória 157
Méregtelenítés 159
Mesterséges szervek 160
Migrén 161
Mobiltelefonok 162
Mosogatószerek 164
Mustár 165

N
Naptej 166
Narkózis 167
Nemek megoszlása 170
Nemi betegségek 171
Nemi kiválaszt(ód)ás 171
Növényi eredetű gyógyszerek 172

0 ,0
Oltási szövődmények 174
Oltások 174
Ondó 175
Orgazmus 176
Oroya-láz 176
Orr 177
O rrunk mérete 178
Orvosok egészsége 178
Orvostól orvosig 180
Ózon 181

Ö ,Ő
öngyilkosság 183
öngyógyszerezés 184

11
öregedés 185
öregségi diszkrimináció 186
őssejtek 187

P
Parkinson-kór 191
Párválasztás 193
Passzív dohányzás 194
Pattanás 195
Pellagra 197
Penis 198
Pestis 201
Plasztikai műtét 202

R
Rák 204
Rákmegelőzés 207
Reuma 211
Röntgensugarak 212

S
SARS 215
Sárgaláz 216
Skizofrénia 217
Spórolási lehetőségek 219
Sport 219
„Sportszív” 221
Stressz 221
Sugárzás 222

SZ
Szamárköhögés 223
Szaporodás 224
Százévesek 225

12
Szélütés 226
Szem 227
Szépség 228
Szerelmesek 229
Szervátültetés 229
Szex 233
Szexuális vágy 233
Szívgyengeség 234
Szívinfarktus 236
Szívkatéter 243
Szívritm us-szabályozó 245
Szívritm uszavarok 246
Szoptatás 249
Szőkék 252
Szőrzet, szőrösödés 253
Szülés 253

T
Tea 256
Telihold 257
Téli zsírpárnák 257
Térdhajlat 258
Termékenység 259
Tesztoszteron 262
Tetoválások 263
Torokgyulladás 265
Trikó 266
Tuberkulózis 266
'Tudatos egészség 267
Túlsúly 268

Ú
Úszás 272

13
V
Vakbélgyulladás 273
Válás 275
Városi élet 276
Vastagbélrák 277
Vér 278
Vérátömlesztés 278
Viagra 279
Vitaminok 280

Z
Zene 283

ZS
Zsíros ételek 285

IRODALOMJEGYZÉK 287

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 313

14
ELŐ SZÓ

A csalán hasznos a reum a ellen? A sok só m agas vérnyom ást

okoz? Egészséges az izzadás? A m enedzserek körében gyakoribb
a szívinfarktus? A szerelem elvakít? Rákot o koznak a m obiltele­
fonok? Elkapható az AIDS csókolózással? Vannak kérdések,
melyekre orvosa vagy gyógyszerésze sem tu d n á elsőre a választ.
Aligha találunk m ég egy területet, m in t az orvostudom ány,
amely ennyi bizonytalanságot rejt. Az egészség és a betegség az
életnek az a területe, ahol a m agyarázatoknak, a jó tanácsoknak,
a feltevéseknek, a legendáknak és az előítéleteknek a tárházával
találkozunk.
Sok állítás m ég gyerm ekkorunkból ism erős. Vajon helyesek?
A m ustártól csakugyan b u ták leszünk, a savanyútól pedig vidá­
mak? M ielőtt kiszedjük a kullancsot, valóban be kell k e nnünk
ragasztóval vagy olajjal, hogy megfulladjon? N ém ely tanács és
intés azonnal világos, ám vannak olyanok, am elyek eléggé zava­
rosak. Ebben a könyvben A-tól Z-ig m egtalálhatók az orvostu­
dom ány és az egészség legelterjedtebb tévedései és féligazságai.
Sokszor meglepő, hogy az általánosan elfogadott feltevések ala­
posabb vizsgálat után hibásnak vagy legalábbis kétesnek bizo­
nyulnak. M indenesetre m egdöbbentő, hogy az orvostudom ány
alig fordít figyelmet szám os hétköznapi kérdésre.
M egpróbálok az orvostudom ányban és az egészség terén a
legendák és az előítéletek végére járni. Ehhez orvosokat és k u ­
tatókat, valam int a szakirodalm at hívtam segítségül, melyeket
megjelöltem forrásként. Aki gyógyászattal foglalkozik, ham ar
rájön, hogy a m edicinának és a kutatásnak is m egvan a m aga

15
 szórakoztató oldala. „Az orvostudom ány m egállapította, hogy a
lekvár zsírt is tartalm az.” „A Coca-C olában pálinka található.”
„A kolbászban lóhús is van” - a többé-kevésbé szokatían vagy
m eglepő kutatásokról m ár a gyerekek is tu d n án ak mesélni.
Ezért ebben a könyvben összegyűjtöttem az orvostudom ány
furcsaságait, érdekességeit, különösen azokat, am elyek ellent­
m ondásosak.
Az orvoslás korábbi feltevései m egalapozott és féligazságokat
is tartalm aznak. H a azonban ezek m a hibásnak és elavultnak
tűnnek, és nem illenek bele m ai életkörülm ényeinkbe, m eg p ró ­
bálom m egvilágítani, hogyan alakultak ki, és m ilyen elképzelé­
seken alapulnak. A panaszok m agyarázata vagy a gyógym ódok
kiválasztása m in d arról árulkodik, m i is foglalkoztatja az em ­
bereket, m ik a félelmeik, és m itől érzik m agukat túlterhelve.
A betegség kérdése, a helyes életm ódért folyó harc és a legjobb
kezelés képet ad a gyógyításban való h itről és a káros m ellék­
hatásokról.
Nem csak a laikusokat, hanem az orvosokat is m eglepően
sokszor becsapják a tévhitek és az előítéletek. Talán ez az oka,
am iért m inden orvosi szakkönyv elején ez áll: „A gyógyítás
m in t tudom ány állandó fejlődésben van.” Jóllehet, az o rvostu­
dom ány m indig az igazságot keresi, az orvosi álláspont m ellett
rendkívül sok legenda és valótlanság áll. N éhány gyógyítónak
időbe telik, m íg elszakad egy kedvelt dogm ától. A káros m el­
lékhatások vagy a különleges kezelési m ódszerek m iatt az o r­
vosoknak sem könnyű h in n i a gyógyításban.
Az orvosok azt hitték, jó t tesznek a korlátlan terápiákkal. Csak
hónapokkal vagy évekkel később kerültek napfényre a végzetes
m ellékhatások (a C ontergan-ügyben az 1960-as évek elején vagy
a szívritm uszavarok kezelésénél az 1980-as években).
Egyes orvosok egy elm élet bebizonyításához n em betege­
ket vagy egészséges em bereket, hanem önm agukat használ­
ták fel kísérleti nyúlként. Ezzel áttörést akartak elérni az orvos-
tudom ányban, sokan azonban életükkel fizettek vakm erősé­
gükért.

16
 A kérdésekhez és válaszokhoz sok b arátom , ism erősöm és
kollégám javaslataival n yújtott segítséget. Szívből köszönöm
Síikének - valam int b etűrendben a következőknek:
U lrich Bröckling, A lexander Dick, M artina D ören, Yngve
Falck-Ytter, M artin Fischer, C hrisof G oddem eier, M artin Halter,
Florian H einen, Eckart von H irschhausen, Stefan H upka, Klaus
Koch, Stefan Kohlbrenner, Tobias Korenke, Jakob Matschke,
H eym ut O m ran, M artin Reineke, Julian Stalter, C hristian Strub,
R udolf W alther, A ndreas Weigel. N em hiányozhat az a m ondat,
hogy a könyvben lévő m inden hiba csak az én felelősségem vagy
a kezelőorvosé. Ennek értelm ében: m aradjanak egészségesek!

17
A
A bortusz I.
Ha az abortusztörvényt liberalizálják,
több abortuszt fognak végezni

H a m egnézzük m ás országok tapasztalatait, ez nem felel m eg

a valóságnak. Franciaországban, a Benelux állam okban és a
skandináv országokban a 20. század m ásodik felében liberali­
zálták az abortuszt. Az abortuszok szám a nem em elkedett,
ahogy ezt a kritikusok előre m egjósolták, sőt a terhességm eg­
szakítások száma továbbra is változatlan m aradt.
Egyes országok konkrét adatait ismerve, valam int a k u tatók
szerint, az a bortuszok szám a a világon m indenhol 1000 terhes­
ségből 32-46, m elybe m in d en 15 és 44 év közötti nő beletar­
tozik. A legm agasabb értékeket a Szovjetunió utódállam ainál
találjuk, ahol az abortuszok szám a 1000 terhességből 112, n é ­
hány kelet-európai állam ban pedig 186. Ezzel ellentétben H ol­
landiában, ahol a legliberálisabb az abortusztörvény, az a b o r­
tuszok szám a 1000 terhességből átlagosan 5.
Persze nem úgy van, ahogy a liberális abortusztörvényeket
ellenzők állítják, m iszerint a n ő k szívesen vállalják a terhesség­
megszakítást, és csak a törvények m érséklésére várnak. Ráadá­
sul a tapasztalat azt m utatja, hogy am ennyiben egy nő valóban
a terhességm egszakítás m ellett dönt, akkor a törvényektől füg­
getlenül m egtalálja ann ak m ódját.

IRODALOM:
Kulczycki, A., Potts, M., Rosenfield, A.: Abortion and fertility reguládon.
Láncét 1996; 347: 1663-1668.

18
A b o rtu s z II.
A gyógyszeres abortusz (Mifegyne,
régen RU 486) túl veszélyes a nó'k számára

A gyógyszeres terhességm egszakítás n e m veszélyesebb, m in t az

a b o rtu sz bárm ely form ája. E nnek kockázata az orv o so k szerint
n e m nagyobb a m ű té ti beavatkozásénál; sokan m ég kím élete­
sebbnek is tartják. M ás országok tapasztalatai szerint a gyógy­
szer a n ő k 97 százalékánál b iztonságosnak és m eg b ízh ató ­
n a k bizonyult, anélkül h o g y lettek volna káros m ellékhatásai.
A fe n n m a rad ó 3 százaléknál a kezelés ellenére m eg m a ra d t a te r­
hesség, vagy n e m lö k ő d ö tt ki a m agzat, am i nagyon ritk án
vérzéshez és fertőzéshez is vezetett.
Évekig vitatták a M ifegyne ném etországi engedélyezését.
A szer kilöki a m éhbe beágyazódott m agzatot, a zo n b an ez csak
a terhesség első heteiben alkalm azható. A nyolcadik, illetve k i­
lencedik h éttő l kezdve a szer veszít hatékonyságából, azu tán
m á r n e m szabad alkalm azni.
Az „ a b o rtu sz ta b le tta ” p o litik ai o k o k b ó l n em k ív á n ato s.
Az engedélyezés ellenzői úgy vélték, az ab o rtu sz így „túl egy­
szerű” a n ő k szám ára. 1999 novem berében a M ifegynét m égis
piacra dobták. A visszaélések elkerülése végett azo n b an csak az
o rv o so k ju th a tta k hozzá közvetlenül a gyógyszerhez. Ez a
Fem agen cégnek küldem ényenként 15 eurójába került. 2001-
b e n a cég b eszüntette a gyógyszer forgalm azását. E ttől kezdve
a gyógyszeres terhességm egszakítás nehezen volt elérhető N é­
m etországban.
Az orvosok alig kerestek a gyógyszeres a b o rtu szo n , való­
színűleg ez a m agyarázata annak, hogy ritk án rendeltek a szer­
ből. A kezelés k örülbelül 140 e uró, ebből 80 e u ró a p irula
- am iből az orvosok se m m it sem kaptak. A körülm ényes ellá­
tásért és a páciens h áro m szo ri vizsgálatáért adózás u tá n az
orv o sn ak talán 60 e urója m arad . Ez azonban tú l kevés a k ö lt­
ségek fedezéséhez. A m ű té ti beavatkozásokért az orvosok 350

19
eu ró t kapnak, ezért a legtöbb nőgyógyász nem is ajánlotta a
gyógyszeres abortuszt. N ém etországban 2000 első negyedében
csak 4,5 százalékra tehető a gyógyszeres terhességm egszakítá­
sok száma. Franciaországban és Svédországban ez 35 százalékra
rúg. M indkét országban ugyanannyiba kerül a m űtéti és a
gyógyszeres beavatkozás is.
A tiszteletdíj rendszerét az orvosok ebben az esetben m eg­
választhatják: vagy nem teljesítik a páciensek kívánságait, vagy
betegorientáltan, de n em jövedelm ezőn dolgoznak. A gyógy­
szeres terhességm egszakítás valójában nem volt „túl kö n n y ű ” a
nő k számára. Elvégre alig tu d tak választani. A m it a Mifegyne
ellenzőinek világnézeti érvekkel nem sikerült elérniük, azt el­
érték a szabad piaci törvények kihasználásával.
A tiszteletdíjakat egy bizottság állapítja m eg, m ely a betegbiz­
tosítási képviselőkből és az o rvosok egyesületéből áll. A h ázior­
vosok, valam int a többi orvos követelése sem eredm ényezte
a terhességm egszakítások újraértékelését.
Az alacsony értékelésnek köszönhetően a M ifegynét ellenzők
sikert arattak. N ém etországban a szer n em terjedt el. H átrányt
szenvednek a nők, akiket optim ális kezelés illetne m eg, vala­
m int a Fem agen cég és a páciensek, akiknek nincs beleszólásuk
a terhességm egszakításba, hacsak nem állják saját zsebből a
költségeket.

IRODALOM:
Peyron, R., Aubeny, E., Targosz, V. et al: Early termination o f pregnancy with
mifepriston (RU 486) and the orally active prostaglandin misoprostol. New
England Journal o f Medicine, 1993; 328: 1509-1513.
Ulmann, A., Silvestre, L.: RU 486: the French experience. Human
Reproduction, 1994; (Suppl. 1): 126-130.

20
Agy I.
Agyunknak csupán 10 százalékát
hasznosítjuk

Ez a népszerű, A lbert Einsteinhez fűződő m o n d at nem helyes -

azonban felettébb közkedvelt. Einstein állítólag azt m ondta: „A
legtöbb em ber agyának csak 5-6 százalékát használja, én az
agyam 7 százalékát.” Ez a kijelentés biztathatná az em bereket
agyuk fejlesztésére, „ag y trén in g ” folytatására. Bár létezik
néhány olyan része agyunknak, m elynek jelentőségét m ég nem
ism erjük, am i nem jelenti azt, hogy ne használnánk őket.
Az agy körülbelül 100 m illiárd idegsejtje (ez több, m int
ahány csillag van a Tejútrendszerben) több m in t 10 000 m ásik
sejttel van összeköttetésben, és így egy óriási hálózat része,
am ely állandóan adatokat dolgoz fel, inform ációkat küld és
fogad. Az agy edzésével kevesebb kapacitásra lenne szükség egy
feladat elvégzéséhez, mivel a gyakrabban használt összekötteté­
sek aktívabbak, és m ellőzik a kerülő és m ellékutakat. M inél
több gyakorlata van az agynak a problém am egoldásban, annál
kevesebb energiára és idegellátásra van szüksége - ahogy a
sportoló nyugalm i pulzusa is alacsonyabb, m in t az o tth o n ülőé.
Az okos em berek gondolkodása hatásosabb és takarékosabb.

Agy II.
Egy egészséges, felnőtt agy felépítése már
nem változik

Kívülről nézve az agy nem sokat változik az em ber élete

folyam án. Idővel azonban kevésbé szilárd. H a vérkeringési
zavarokra kerül sor, egyes részek akár „össze is zsugorodhat­
nak”. Felnőttek esetében a szürkeállom ány összességében vál­
tozatlan.

21
 Ezzel ellentétben, a sejtek m ikrostruktúrája és az agy idegpá­
lyái folyton változnak. Á llandóan új ideg-összeköttetések kép­
ződnek - akár felnőtteknél, sőt idősebbeknél is - , a régi, keveset
használtak pedig nyugalom ba vonulnak. Képzeljük el agyunkat
úgy, m in t egy óriási hálózatot vagy m in t egy nagyvárosi tér­
képet, m elyen egyes u takat újra és ú jra „bejárnak”, m ásokat csak
ritkán, m elyeknek ezzel szem ben olykor egy-egy nagyobb köz­
lekedési dugót is le kell küzdeniük. A nagyváros analógiája
találóbb lenne, ha az utak a közlekedés gyakoriságához igazod­
va kiszélesednének vagy összeszűkülnének.
A m it agyunkkal teszünk, az visszatükröződik az agyban zajló
állandó változásokban és folyamatokban. Bizonyos emlékeknél,
emlékezésnél vagy egy fontosabb érzékelésnél az egyes idegpá­
lyák nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. A gyakorlat folya­
m án nem csak a teljesítmény javul, hanem az azt lehetővé tevő út
is. Ezért vakok esetében az agykéreg azon részei, melyek a hallást,
a tapintást és az ízlelést képviselik, kifejezőbbek, m int a látóknál.

Agy III.
A nők agya kisebb, mint a férfiaké

Ez a súlyát tekintve igaz, m ert a férfiak agya átlagosan 15 száza­

lékkal nagyobb és súlyosabb, m in t a nőké. A töm eg azonban
nem egyenlő az erővel, a m ennyiség pedig nem egyenlő a
m inőséggel. Az idő m úlásával a férfiak agya gyorsabban is zsu­
gorodik. Ezzel ellentétben a nő k koponyájában az idegek sokkal
jobban „csom agoltak”, és a két agyfélteke közötti összeköttetés
jóval erősebb. Kétségtelen, hogy a nő k és férfiak agyának
különbsége nem akkora, m in t az azonos n e m ű hozzátartozók
agyának különbsége.
Eddig m ég nem tisztázott, hogy a női és a férfiagy közötti
anatóm iai különbségek veleszületettek-e, vagy esetleg a nevel­
tetés és a szocializálódás során alakulnak ki.

22
AIDS I.
Az AIDS csókolózással, uszodában,
rovarok által vagy közösen használt edények
útján terjed

Kevés olyan betegség van, m in t az AIDS, am elyről annyi legen­

da kering. K ülönösen a m eg fertő ző d ésrő l léteznek m eg­
d öbbentő teóriák. Az bizonyított, hogy a H IV -vírus nem i úto n
és vérátvitellel terjed, m iközben fertőzésének lehetősége jóval
kisebb, m in t a hepatitis B -vírusnak, m ely kom oly m ájgyulladást
is okozhat.
Az AIDS nem terjed csókolózással. A szakirodalom n em is­
m er olyan esetet, am ikor valaki heves csókolózás révén fer­
tő ző d ö tt volna meg. Bár egyre gyakrabban utalnak arra, hogy
fogm űtét u tán vagy erős fogínyvérzés esetén a fertőzés elm életi­
leg lehetséges, gyakorlatilag azonban m ég nem volt rá példa.
Ugyanez vonatkozik a közösen használt edényekre, p o h arak ­
ra vagy üvegekre. A H IV -vírusok a testen és a testnedveken
kívül n em képesek a túlélésre. Tehát ezekben az esetekben sem
lehetséges az átvitel és a fertőzésveszély. A szakirodalm akban
tö b b eset is szerepel, m elyben egy H IV -fertőzött m egharapott
valakit. Itt általában fe rtő z ö tt elítéltekről volt szó, akik
rendőröket vagy őröket h araptak meg. Senki sem fertőződött
meg, csak kom oly sebeket szereztek. Az uszodákban ugyancsak
n em áll fenn a fertőzés veszélye. A vizet annyira klórozzák és
fertőtlenítik, am it egyetlen kórokozó sem élne túl - főleg nem a
HIV -vírus.
A többi szexuális szokásnál bonyolultabb a fertőzés m eg­
ítélése. O rális közösülés során a fertőzés kockázata kisebb, m int
hüvelyi ú to n , de a sperm ák vagy a hüvelyi váladék általi ví­
rusterjedés n em kizárt.

23
AIDS II.
Az AIDS veszélye Európában
és az Egyesült Államokban megszűnt

Ezt kell érezni a betegeknek és azoknak, akik a betegeket és a

fertőzötteket gondozzák. Az AIDS-segélyszervezetek tá m o ­
gatottsága csökken, és az 1980-as évek végi AID S-hisztériát
közöm bösség váltotta fel az 1990-es évek közepétől.
Rengeteg új gyógyszer létezik, am ely késlelteti a betegség ki­
törését. N ém etországban visszaszorult az újabb fertőzések szá­
m a is. Időközben ism ertté vált, hogy nem törvényszerű az
azonnali halálos ítélet, hiszen egyes fertőzötteknél az AIDS k ró ­
nikus betegség tü neteit veszi fel.
N ém etországban évről évre körülbelül 600 em ber hal m eg
AID S-ben. A H IV -fertőzöttek 20 százalékának állapota gyógy­
szeres kezeléssel m ár nem javítható. Egyes kórokozók a leg­
újabb terápiákkal szem ben is ellenállók.
A helyzet csak rom lik. A W H O és az Egyesült N em zetek
AID S-szervezetének szám ai alapján 2002-ben világszerte több
m in t 3 millió, a járvány kitörése óta pedig több m in t 26 m illió
em ber halt m eg A ID S-ben. A H IV -vírust 42 m illió em ber h o r­
dozza. Ezek a szám ok tö b b m in t 50 százalékkal m agasabbak,
m in t a W H O 1991. évi becslései. A helyzet A frikában a leg­
szörnyűbb. Az U N adatai szerint az elkövetkezendő években
Afrika népességének a fele A ID S-ben fog m eghalni.

AIDS III.
Ha sok afrikai hal meg AIDS-ben, a többiekre több
pénz marad, és ezzel javulnak az életfeltételeik

Ez a cinikus vélekedés újra és újra hallható. A frikában a Sza­

harától délre eső országokat sújtja a legjobban a vírus. Az újabb

24
fertőzések, m egbetegedések és halálos esetek körülbelül h á ro m ­
negyedét ezekből a régiókból jelzik. B otsw anában, N am íbiában,
Z im babw éban és D él-A frikában a 15 és 49 év k ö zö ttiek n ek m ár
30 százaléka H IV -pozitív. B otsw anában a lakosság 38,8 százalé­
ka, Z im babw éban 33,7 százaléka H IV -pozitív.
Ilyen m értékű betegségnél az országok helyzete m in d e n kép­
zeletet felülm úl. Ezer és ezer bizonytalan jövőjű A ID S-árva nő fel.
Az AIDS m a óriási fenyegetést jelent a m ár am úgy is szegény
országok gazdaságának. A W H O becslései szerint a járvány
évente 0,3-0,4 százalékkal csökkenti Dél-Afrika gazdaságának
növekedését. M egjósolták, hogy a b ru ttó hazai összterm ék
(GD P) 2010-ben 17 százalékkal alacsonyabb lesz. M ég Botswa­
nában is, amely valamivel tehetősebb, m in t a többi dél-afrikai
ország, m integy 20 százalékkal terheli az A ID S-járvány az ál­
lam háztartást.

AIDS IV.
Az AIDS egyre jobban terjed Afrikában

2003-ban m integy 3 m illió e m b er halt m eg világszerte A ID S-ben,

a járvány kitörése óta pedig tö b b m in t 26 m illióan. 2003-ban
5 millió új fertőzést regisztráltak. H ivatalos adatok szerint,
•12 millió em ber hordozza m agában a H IV -vírust. Az UNAIDS,
az Egyesült N em zetek AID S-szervezete a W H O -val közösen
m egállapította, hogy a Szahara déli régiója m ost is az AIDS által
legjobban sújtott terület. Becslések szerint o tt 2003. decem ber óta
25-28 millió em ber fertőződött m eg a vírussal, ez a 15 és 49 év
közötti lakosság 8 százalékát jelenti. 2003-ban Dél-Afrikában
2,3 millió em ber halt m eg az AIDS m iatt.
Afrikában m égis v a n n ak elszigetelt régiók, ahol to v áb b ra is
viszonylag alacsony a fertőzési ráta, vagy csökken az új fertőzé­
sek száma. A különbség óriási: M a u ritán iáb an a felnőtt lakosság
„csupán” 1 százaléka fertőzött. B otsw anában és Szváziföldön

25
ellenben az em berek 40 százaléka hordozza a vírust. Szenegálban
és U gandában az úgynevezett m egelőző pro g ram o k nagy sikert
arattak: az Ugandái fővárosban, Kam palában, a fertőzöttek szám a
8 százalékra csökkent. A ru an d ai fővárosban, Kigaliban, a HIV-
pozitív terhes n ő k szám a az elm últ tíz évben 35 százalékról 13
százalékra csökkent. M alaw iban 1996-ban ez 23 százalék volt, és
2001-ben 15 százalékra esett vissza. Z im babw éban a H lV -fer-
tő zöttek szám a 34 százalékról 25 százalékra csökkent. Etiópiában
hasonló változás figyelhető m eg, az A ID S-fertőzöttek szám a
1995-től 2003-ig 24 százalékról 11 százalékra esett vissza.
Az egyes országokban lévő stabil vagy akár csökkenő fertőzési
arány csak feltételesen ad o k o t a rem ényre - m e rt a fertőzöttek és
a betegek szám a m ég m indig nagyon magas. A sikerek a helyi
felvilágosító pro g ram o k n ak és óvintézkedéseknek köszönhetők.
Sok esetben a relatív stabilizálás csupán azt m utatja, hogy m ilyen
re tten e tes járv á n y d ü h ö n g A frika szám os országában: az
UN AIDS vizsgálatai alapján a Szaharától délre annyi em ber fer­
tőzött, hogy m á r új fertőzés egyre ritkábban jö h et szóba.

A lko h o l I.
Az alkohol kedvez a szívnek

Ez részben igaz, m e rt a kevés és m értékletes alkoholfogyasztás,

úgy tű n ik , v a ló b a n c sö k k e n ti a sz ív in fa rk tu s és a z é re l­
m eszesedés k o c k áz atá t, a m e n n y ib e n n a p o n ta tö b b m in t
5 g ram m , de kevesebb m in t 30 g ra m m tö m é n y alkoholt fo­
gyasztunk. Egy m agas a lk o h o ltartalm ú ital 10-15 g ra m m al­
koh o lt tartalm az, egy fél liter sö r ak ár 25 g ra m m o t is.
A tu d o m á n y szám ára m ég n e m teljesen világos, hogy az
egészségre m ié rt hasznos az alkohol. N agyobb m ennyiség fo ­
gyasztásánál a haszna kétségtelenül h a m a r eltűnik. A n a p i tö b b
m in t 50 g ra m m alkoholfogyasztás ártalm as a szívre, töb b n y ire
szívritm uszavarhoz vagy szívizom -károsodáshoz is vezethet.
 Ilyen alkoholmennyiség esetén m egnő az egyes szervek elráko-
sodásának veszélye, ezenfelül csökken a m ájm űködés, rendszeres
alkoholfogyasztás esetén akár tartósan is sérülhet a máj. T úl sok
alkohol hatására m egnő az elhalálozás kockázata is. Alkoholisták­
nak nem ajánlják az ivás teljes beszüntetését, csupán a mennyiség
korlátozását, mivel így az alkohol pozitív hatása m egm arad.

IRODALOM:
Doll, R., Pető, R., Hall, E. et al.: Mortality in relation to consumption o f alco­
hol: 13 years observation on male Britisch doctors. British Medical Journal,
1994; 309:911-914.
( ¡a/.ziano, J. M., Buring, J. E., Breslow, J. L. et al: Moderate alcohol intake, in­
creased levels o f high density lipoprotein and its subfractions and decreased risk
of myocardial infarction. New England Journal o f Medicine, 1993; 329:
1829-1832.
Klatsky, A. L.: Can „a drink a day” keep heart attack away? Patient Care, 1995;
29; 39-42.

Alkohol II.
Az alkoholfogyasztás élteti a gazdaságot

Az állítás helytelen, am ennyiben m inden tényezőt beszám í­

tunk, úgym int az előállítást, a forgalm azást, valam int a „m el­
lékhatásokat”. Egyedül az Egyesült Á llam okban évente 100 000
olyan haláleset van, am ely az alkoholra vezethető vissza,
ezeknek a fele baleset. Tehát a közlekedési balesetek felében az
alkohol játszik szerepet. A gazdaságot azonban fellendíti a sérült
autók cseréje vagy javíttatása.
E cinikus szám ítás során bizony elfelejtik, hogy a halálesetek
kapcsán a potenciális fogyasztók is „kiesnek” - ugyanis ki javít-
latja meg a sérült autót, és ki vesz újat, ha az u tasok m eghaltak?
becslések szerint az alkohol az am erikaiaknak évi 100-130 m il­
liárd USA-dollárjukba kerül.
IRODALOM:
Spcicher, C. E.: Rationale Labordiagnostik. Bern, 2001

27
Alkohol III.
A másnaposság elmulasztható egy reggeli
pohárkával

ím e a m ulatozók kedvenc m ondása, amely azonban orvosi szem ­

pontból m egkérdőjelezhető. Azt sem vizsgálták még, hogy az esti
tivornyázás után kinek van kedve egy reggeli pohárkához. Erre
két m agyarázat is létezik: a szervezet továbbra is kívánja a magas
alkoholtartalm ú italt (néhány orvos szerint ez okozza a m ásna­
posságot), mivel az alkoholnak erős vizelethajtó hatása van, ami
m ég órákkal az ivászat után is tart. Eszerint a „még egy pohárká-
val” érzés bárm ely folyadékra vonatkozik.
A m ásik m agyarázat szerint a m ásnaposságot az alkoholtar­
talm ú italokban lévő m etanol okozza, am ely a nehéz időkben
pálinkapótlóként szolgált, túlzott m ennyisége azonban vaksá­
got, sőt halált is okozhat. A m etanol a testben m éreganyaggá
változik, form aldehiddé és hangyasavvá, melyek a m ásnaposság
tipikus tüneteit eredm ényezik: fejfájást és rosszullétet. H a helyes
ez a feltevés, akkor értelm et nyer a „m ég egy pohárka”. Ugyanis
a valódi alkohol blokkolja a form aldehid és a hangyasav szin­
tézisét, így a m ásnaposság h am ar elm úlik.
T udom ányosan az állítás nincs bizonyítva. Lehetséges, hogy
a reggeli pohárka csak egy rituálé, m elynek segítségével az ittas
állapot ham ar visszaállítható.

Alkohol IV.
Ittasan mindenkit szépnek látunk

A kevésbé vonzó p a rtn e rt az ittas nők és a férfiak egyaránt szép­

n ek látják. T udom ányos vizsgálatok lehangoló eredm énye
szerint nőknél ez nincs így. Legalábbis ez a szingli-kocsm ákban
végzett számos vizsgálat eredm énye. A kutatók m ódszere m in ­

28
den alkalom m al ugyanaz: este h é t ó ra tájban m ég a legtöbb
vendég józan volt. Ekkor a férfiaknak egy nullától tízig terjedő
skálán p o n to zn iu k kellett az egyik hölgyet. H a a férfiak kora este
5 p o n to t adtak, úgy az idő m úlásával és a növekvő alkoholfo­
gyasztás hatására a hölgy egyre vonzóbb lett. Este tízkor elérte a
7,5 p o n to t, és éjfél körül m á r 8,5 p o n to t kapott.
A nőkre az alkohol n e m h a t ilyen pozitívan. H a a hölgyek egy
férfinak kora este 5 p o n to t adtak, akkor órákkal később, több ital
hatására sem változtatták m eg a vélem ényüket, tehát a férfi nem
tű n t vonzóbbnak a szem ükben. N éhány vizsgálatból kiderült,
hogy az em elkedő alkoholfogyasztás hatására a hölgyek inkább
egyre kevésbé találták kívánatosnak az illető férfit. Az „ittasan
m indenkit szépnek látunk” alapelv teh á t csak a férfiakra igaz.

A lkohol V.
A szívre csak a vörösbor van „kedvező” hatással

Az alkoholos italok közül a v ö rö sb o rt tartják a leginkább „szív-

klm élőnek”, azonban bizonyos m ennyiségben a fehérbor, a
rozé, a sör és a pálinka is lassítja az erek elm eszesedését.
A táplálkozásnak és az eltérő életkörülm ényeknek k ö sz ö n ­
hetően a franciáknak és az olaszoknak m agasabb a v á rh ató élet­
űn talm uk, m in t a közép- és észak-európaiaknak. A m ed iterrá n
országokban tö b b v ö rö sb o rt fogyasztanak, m in t fehérbort, sört,
pálinkát vagy m ás alkoholt. A déli országokban tö b b olívaolajat
es növényi zsiradékot használnak, am i szintén csökkenti a szív­
infarktus kockázatát, ám ezeket sokáig n e m ta rto ttá k olyan
fontosnak, m in t az állítólag szívvédő h atású vörösbort.
2003-ban egy nagy am erikai vizsgálat sem tu d ta m egin­
dokolni az alkohol különféle védőhatásait. 1986 és 1998 között
Iii iM<mi orvosok 38 000 férfi ivási szokásait vizsgálták meg. Kim u-
Irttták, hogy a kevés alkoholt fogyasztó férfiak esetében (hetente
hám m szor-négyszer 2-3 p o h ár sör, b o r vagy pálinka) ritkábban

29
lépett fel szívinfarktus (12 év alatt 1000 férfi közül 33-nál), m int
azoknál, akik ebben a ciklusban egyáltalán nem fogyasztottak
alkoholt (1000 férfi közül 50-nél). Nagy alkoholfogyasztás esetén
azonban m egnőtt a szívinfarktus kockázata. Azt nem tudták
kideríteni, hogy az alkohol egyik fajtája biztonságosabban hat-e,
m int a többi. Az, hogy az alkohol étkezésekhez vagy önm agában
való fogyasztása hatással van-e a szívinfarktus kialakulására,
ugyancsak nem volt kim utatható.
IRODALOM:
Valmadrid, C. T., Klein, R., Moss S. E. et al: Alcohol intake and the risk of
coronary heart disease mortality in persons with older-onset diabetes melli­
tus. Journal o f the American Medical Association, 1999; 282:239-246.
Mukamal, K. J., Conigrave, K. M., Mittleman, M. A. et al: Roles o f drinking
pattern and type o f alcohol consumed in coronary heart disease in men. New
England Journal o f Medicine, 2003; 348:109-118.

Alkohol VI.
Amennyiben a nők isznak,
lényegesen kevesebbet isznak, mint a férfiak

V itathatatlan, hogy a nő k összességében kevesebbet isznak, m int

a férfiak. A férfiak m ajdnem kétharm ada, a nők csupán egyhar-
m ada iszik rendszeresen, am i azt jelenti, hogy naponta vagy
többször egy héten fogyasztanak alkoholtartalm ú italokat. A nők
m ajdnem 70 százaléka viszont rendszertelenül iszik, am ikor is
egyszerre nagyobb m ennyiséget fogyasztanak el. A lkoholkutatók
szerint a nőknél ezért ham arabb kialakulhat a függőség. A m ér­
tékletes, de rendszeres alkoholfogyasztás, akár a legtöbb férfié,
kedvezőbb hatású az egészségre.
Az elm últ években m egállapították, hogy a n ő k több alkoholt
isznak, m in t régebben, a férfiak pedig kevesebbet.

IRODALOM:
Hoffmeister, H., Schelp, F. R, Mensink, G. B. et al: The relationship between
alcohol consumption, health indicators and mortality in the German popula­
tion. International Journal o f Epidemiology, 1999; 6: 1066-1072.

30
Alkohol VII.
A fiatalok és az ifjú felnőttek isznak a legtöbbet

Ez tévedés, ez csak elsőre tűnik így ennél a korcsoportnál.

Az alkoholfogyasztás a középkorúaknái, a 36-59 év közöttieknél
a legnagyobb. Németországban* három (az 1985-ös, 1988-as és
1991-es évből) nemzeti egészségvizsgálatról léteznek adatok. Az
1970-es évektől az alkoholfogyasztás érezhetően visszaesett.
Mindhárom vizsgálat kimutatta, hogy nem a fiatalok és az ifjú
felnőttek, hanem a középkorúak fogyasztják a legtöbb alkoholt.

Alkohol VIII.
A mértékletes, de rendszeres alkoholfogyasztás
függőséghez vezethet

Egyedi esetekben ez talán így van, ez azonban a rendszeres alko­

holfogyasztók többségére nem igaz. Németországban minden
kutatás azt mutatta ki, hogy idősebb embereknél csökken az alko­
holfogyasztás. A legtöbb alkoholt a 40-60 évesek isszák. A fogyasz­
tás először csekély (lásd fent), majd idővel visszaesik.

Alkohol IX.
A 3,5 ezrelék feletti véralkoholszint halált okoz

A németek nagyivónak tartják magukat, Nemrégiben valósággal

rekordot döntögettek a rendőri jelentésekben szereplő véralko­
holszintek. 2003 szeptemberében a közép-badeni Kehiben felje­
lentettek egy autóvezetőt, akinek már délben 4,1 ezrelék volt az
ulkoholszintje. A rendőrök számára megdöbbentő volt, hogy a
férfi egyenesen tudott állni, és biztosan tudott járni. Ezt jóval

31
felülmúlta egy fiatal férfi Lörrachban, a ném et-svájci határvidé­
ken, akit 2003 októberében kaptak el csendháborítás m iatt, „cse­
kély” 5,5 ezrelék alkohollal a vérében. Karl-Heinz Schmid, a
freiburgi rendőrség sajtószóvivője szerint: „Akinél 2,5 ezreléket
találtunk, hónapokra táborba került. Az értékek feltűnően m aga­
sak sok fiatal és nő esetében.”
H am burgban az ezrelékrekord nem ilyen m agas, h abár a 4,5
is tekintélyes érték. N ém etország abszolút rekordja az új tar­
tom ányokból szárm azik, am it egy rutinellenőrzés során állapí­
to ttak m eg egy kissé alkoholszagú személygépkocsi-vezetőnél
(úgy m ondták, a férfi feltűnés nélkül vezetett...). A kórházban
elég barátságtalan lett, m ajd a vérvétel 6,5 ezreléket m u ta to tt ki.
H a a szervezet m ár hozzászokott az alkoholhoz, akkor kitolód­
hat a halálos dózis határa. Az elterjedt hírekkel szemben az alko­
hol lebontását nem lehet meggyorsítani. A 90 százalékban ezért
felelős máj egyik enzimje, az aldehid-dehidrogenáz (ADH) tö b b ­
éves alkoholfogyasztás után sem gyorsul fel. Jákob Matschke ham ­
burgi igazságügyi orvos szerint a lebontás sebessége nagyjából
m inden em bernél megegyezik, 0,1-0,2 ezrelék/óra. A szervek ér­
zékenysége változó, ezért talán edzhető is. Ami a gyakorlatlan
ivóknak kóm át vagy rosszabb esetben akár légzésbénulás általi ha­
lált okozhat, az a m egrögzött ivókat m ég eszméletüknél hagyja.
K orábban úgy hitték, a 3,5 ezrelék életveszélyes, időközben a
szakirodalom ban 8 és 9 közötti értékekről beszélnek. Az új ta r­
tom ánybeli és a kelet-európai tapasztalatok alapján m a m ár
nem jelölnek m eg értékhatárt. A véralkoholszint felső értéke
nyitott —bárm i lehetséges.

Alkohol X.
Az alkoholtartalmú italok rákkeltők

M egállapították, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás elősegíti a

rákos m egbetegedéseket, azonban pon to s szerepe m ég nem

32
tisztázott. V itathatatlan, hogy éppen a m agas alkoholtartalm ú
italokat fogyasztó rendszeres ivók esetében növekszik a nyelő­
cső- és a gégerák kockázata. A gyom orrák és a m ájrák okaként
gyakrabban m egállapítható az alkoholizm us.
Ismeretes, hogy néhány alkohol jó hatással van az egészségre.
A pozitív következm ények m ár régóta közism ertek, m in t pél­
dául m értékletes, de rendszeres fogyasztás esetén (lásd fent)
a b or hatása a szívre (a söré is). Aránylag új az a felismerés, m ely
szerint ném ely ital, ésszerű adagolás m ellett, bizonyos védelm et
nyújt a rákos m egbetegedések ellen.
A C hicagói Egyetem k u tató i u tán ajártak a jelenségnek.
Az elm últ években száz növényfajta rákm egelőző hatását vizs­
gálták meg. Az am erikai kutatók a resveratrol-tartalm at tan u l­
mányozták, am elyet először P eruban, 1974-ben, egy növényben
találtak meg. A resveratrol 72 különböző fajtában létezik - tö b ­
bek között az eperben, a földim ogyoróban és a szőlőben is.
Jelentős m értékben m egtalálható a vörösborban, a fehérborban
és a rozéban valamivel kevesebb van.
Rájöttek a resveratrol m egdöbbentő tulajdonságaira. Össze­
tevői megfékezik a ciklooxigenáz (COX) enzim et, ahogy n é ­
mely fájdalom csillapító, m in t az aszpirin és az indom etacin,
amelyeknek szintén van bizonyos rák elleni védőhatásuk. A k u ­
tatók továbbá kim utatták, hogy a resveratrol megfékezi a rák­
sejtek képződését és növekedését. Állatkísérletek kim utatták,
hogy a resveratrol egereknél m egakadályozta a gyulladások ki­
alakulását, és az esetek több m in t a felénél felszívódtak a felszíni
bőrtum orok. A tudósok tehát bebizonyították a növény rák-,
génm utáció- és gyulladásellenes tulajdonságait.
Ezek a laborvizsgálatok arra utalnak, hogy a resveratrol olyan
s/.er, am elynek - legalábbis a laboratórium ban - több, rák elleni
védőhatású tulajdonsága is van. Kérdéses, hogy ezek az ism e­
retek vajon em bereken is kipróbálhatók-e, és terápiásán hasz-
uálhatók-e. M indenesetre egy-egy p ohár b o r rendszeres elfo­
gyasztása orvosi szem pontból sem helytelen. M ég akkor sem,
ha a vizsgálatot folytatók szerint léteznek alkoholm entes italok

33
és élelmiszerek, m elyek ugyancsak szőlőből készülnek, és res-
veratrolt tartalm aznak.
IRODALOM:
Jang, M., Cai, L., Udeani, G. O. et al: Cancer chemopreventive activity o f resve-
ratrol, a natural product derived from grapes. Science, 1997; 275:218-220.

Alkohol XI.
Az alkalomszerű részegség nem károsítja jobban
az egészséget, mint a rendszeres, de visszafogott
ivás

N em csoda, ha az alkoholfogyasztásnak és hatásainak vizsgálata

éppen Finnországból származik. O tt hideg van, ősszel és télen
hosszan van sötétség - és m ikor a sarkköri jávorszarvas és ré n ­
szarvas aludni tér, jól jö n a finneknek a szíverősítő. Európában az
alkoholfogyasztás terén a skandinávok foglalják el az első helyet.
Ezért a finn Kuopio orvostudósai szem ügyre vették a lakos­
ság ivási szokásait. Az ivás különböző form áinak hatását vizs­
gálták az egészségre és az elhalálozásra nézve. A vizsgálatban
1641,42 és 60 év közötti férfi vett részt. Két csoportba osztották
őket: az egyikbe a nagyivókat, akik legalább hat üveg sö rt ittak
n aponta, a m ásikba a m érsékelt ivókat, akik n aponta legfeljebb
h árom üveggel fogyasztottak.
A csaknem nyolcéves megfigyelési időszak kim utatta, hogy
a nagyivók körében m agasabb volt a halálozások száma, m in t a
m érsékelt ivók csoportjában. Az összes halálesetnél egyértelm űen
kim utatható volt a közvetlen összefüggés az alkalmi alkoholfo­
gyasztással, így a halállal végződő szívinfarktusok számával is.
Érdekes m ódon, a betegségsorozatok és a magasabb halálozás
független az elfogyasztott alkoholm ennyiségtől. Ez azt jelenti,
hogy az alkalomszerű lerészegedés jóval károsabb az egészségre,
és ham arabb vezet halálhoz, m in t a rendszeres, azonban vissza­
fogott ivás.

34
IRODALOM:
Kauhanen, J., Kaplan, G. A., Goldberg, D. E., Salonen, J. T.: Beer binging and
mortality: results from the Kuopio ischaemic heart disease risk factor study, a
prospective population based study. British Medical Journal, 1997; 315:
846-851.

A lle rg iá k I.
Az asztma és az allergia főleg a vidéki régiókban
fordul elő

L akókörülm ényeink tisztábbak és higiénikusabbak lettek az

utóbbi évtizedekben. Bár egyre ritkábban van kapcsolatunk ide­
gen anyagokkal, m égis egyre gyakoribb az allergia. H ázainkat
szigeteljük, de éppen a külső ingerek és a hideg elleni átfogó
védelem okozza a házi p o r m iatti allergiák tartós növekedését. Az
atkák jobban érzik m agukat a jól szigetelt, kellemes hőm érsékletű
helyeken, m in t a régebbi építésű huzatos, de jo b b an szellőző
házakban. A m egkérdőjelezett fejlődés eredm énye: m inél inger-
szegényebb a környezetünk, annál érzékenyebben reagálunk.
A városban jobban elterjedtek ezek a betegségek, m ég akkor is,
ha vidéken tö b b pollen, virág és m ás anyag található, am i szé­
nanáthát, asztm át és egyéb allergiát okozhat. A vidéken lakók
kevésbé érintettek ebben. Valószínűleg a megfelelő anyagok­
kal való állandó kapcsolat védi őket a test túlzott reakcióitól.
Azok a gyerekek, akik zöldben nő n ek fel, állandóan term észetes
deszenzibilizálásnak vannak kitéve. V elük ellentétben a városi
gyerekeknél, akik egy sterilebb és ingerszegényebb környezetben
élnek, gyakrabban lép fel allergia, h a hirtelen olyan anyagokkal
kerülnek kapcsolatba, melyekhez nem szoktak hozzá. Szerveze­
tük nincs rá felkészülve, ezért túlzott m értékben reagál.

IRODALOM:
Gassner-Bachmann, M., Wüthrich, B.: Bauernkinder leiden seltener an
I leuschnupfen und Asthma. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 2000;
125: 924-931.

35
Liu, A. H., Murphy, J. R.: Hygiene hypothesis: fact or fiction? Journal of
Allergy and Clinical Immunology, 2003; 111: 471-478.
Ziska, L. H., Gebhard, D. E., Frenz, D. A. et al: Cities as harbingers o f climate
change: common ragweed, urbanization, and public health. Journal o f Allergy
and Clinical Immunology, 2003; 111: 290-295.

A llergiák II.
A tisztaság véd az allergiáktól és a szénanáthától

Ennek po n t az ellenkezője igaz. Az allergia kialakulása szem pont­

jából a „szutyokmatyik” egészségesebben élnek. M anapság sok
orvos azt tanácsolja, hogy hagyjuk gyermekeinket néha koszban is
játszani, és ha valami leesik a földre, ne tisztítsuk m eg azonnal.
Pont a diákkort megelőző évek alatt form álódik az im m unrend­
szer. Ebben az időszakban a szervezet tanul, és hozzászokik az ide­
gen anyagokkal való találkozásokhoz és ezek megfelelő kezelésé­
hez. Az ND K -ban ritkábban fellépő allergiákat azzal magyarázták,
hogy o tt a legtöbb gyermek bölcsődébe és napközibe járt, ahol
korán találkoztak a kórokozókkal és m ás idegen anyagokkal. A
szervezet hozzászokott ezekhez, ezért megfelelően reagált, de sem ­
m iképpen sem egy helytelen, felesleges reakcióval, az allergiával.

IRODALOM:
Jäger, L.: Allergien. Ursachen, Therapien, Vorbeugung. München, 2000
Riedinger, F., Kuehr, J., Strauch, E. et al: Natural history o f hay fever and
pollen sensitization, and doctors’ diagnosis of hay fever and pollen asthma in
German schoolchildren. Allergy, 2002; 57: 488-492.

Alvás
Az éjfél előtti alvás a legegészségesebb

Ezt m ár generációk óta m ondják a szülők gyerm ekeiknek. Ez

azonban nem orvosi bölcsesség, hanem bevált m ódszer a gyer­

36
m ekek vagy a fiatalok lefektetésére. A feltevés valószínűleg azon
alapul, hogy az alvás első k é t-h á ro m ó rája a legm élyebb, és
m inél m élyebben alszunk, a n n ál intenzívebb a felfrissülés.
Aki k orán fekszik le, úg y 21 vagy 22 ó ra k ö rü l, a n n a k éjfél
előtti, frissítő alvásban van része, az ettő l való eltérés azo n b an
n ehéz ébredést eredm ényez. A ki m á r h ozzászokott ahhoz, hogy
éjjel egy ó ra k o r fekszik le, az 1 és 3 ó ra k ö z ö tt alszik a leg­
m élyebben. Ez ugyanolyan egészséges, m in t az éjfél e lő tti alvás,
ha ez az alvási ritm u s rendszeres, és a szervezet m á r h o zzá­
szokott.

A m algám
Az amalgám nem káros

Az am algám hatása m ég m a is vitatott. N éhányan azt állítják,

hogy a fogtöm ésekben lévő higanytól m egbetegedtek. A k á­
rosodás okát m ég nem sikerült egyértelm űen k im utatni, ezért
alakult ki az a vélemény, m ely szerint az am algám tól való félelem
csak hisztéria, am i csak a fogorvosok szám ára jelent hasznot. Az
biztosan állítható, hogy az 1990-es évek közepe óta a töm ések
higanytartalm a egyre jobban nyugtalanítja az em bereket.
A lehetséges káros h atásoktól való félelem n e m lebecsülendő,
mivel 50-60 m illió n é m e tn e k van am algám töm ése. Az 1990-es
évek végén M a n n h e im b en a k ö z p o n ti pszichikai intézetben a
tu d ó so k 800 ö n k é n te st kérdeztek m eg a h ig an y tartalm ú tö m é ­
sekkel kapcsolatban. A kérdezetteknek csu p án 40 százaléka
gondolta, hogy az am algám töm ések valóban ártalm atlanok.
A m aradék 60 százalék az egészségét kissé (40 százalék) vagy
akár nagyon (60 százalék) veszélyeztetettnek érezte. Ez azt je ­
lenti, hogy N ém etországban körülbelül 10 m illió e m b er retteg
fogtöm éseinek m ellékhatásaitól.
Az am algám tól félők a fém különféle h atásait vélték felfe­
dezni, m elyeknek azo n b an sem m iféle testi jeleit n e m találták.

37
Az am algám ot ártalm atlannak vélő személyek ezzel szem ben
jóval kevesebb tün etet em lítettek. Az utólagos vizsgálatok ki­
m utatták , hogy a tü n etek tő l függetlenül m in d k ét c so p o rt
vérében és vizeletében hasonló - elég alacsony - higanykon­
centrációt találtak. A vázolt tünetek szám a nem hozható össze­
függésbe a m agas higanyértékkel.
Az am algám , úgy látszik, a hézagpótló szerepét tölti be. A kí­
sérleti személyek m agyarázatot keresnek a panaszaikra, ehhez
p o n t jól jö n az am algám , am elynek egészségkárosító hatására
m ég nincs végleges bizonyíték.

IRODALOM:
Koch, K.: Amalgam und die Angst. Zahnmetail bereitet vielen Patienten psy­
chische Probleme. Süddeutsche Zeitung, 6. April 1999 (lásd még
www.evibase.de)

A natóm ia
A 17. és 18. században sok orvos visszautasította azt a javaslatot,
m ely tám ogatta az „orvosilag” végrehajtható halálbüntetést. Az
orvosok nem ak artak m űtéteket vagy m ásféle kísérleteket
végezni a halálraítélteken. Féltek attól, hogy ezek negatívan be­
folyásolnák szakm ai m egítélésüket. A sebészeket és az an ató ­
m usokat így is elítélték az élő em bereken végzett kísérletekért,
mivel tanulm ányi célokból ú jra m eg újra szükségük volt elítél­
tekre.
A legtöbb európai országban csak elítélteken volt lehetséges
az em beri holttestek boncolása. Az orvosi klinikák és egyetem ek
szám ának m egnövekedésével, valam int újraalapításával a 19.
században „hiánycikké” váltak a holttestek. Ezért h am ar elter­
jedt a sírrablás, am ely „virágkorát” élte. Sokszor m aguk az
egyetemi hallgatók keresték fel éjjel a tem etőket, m ajd egyre
több bűnb an d a vette át ezt a piszkos m unkát. Az egyetem ek és
a klinikák orvosai, szükségleteik fedezése érdekében, igénybe
vették a sírrablók szolgáltatásait.

38
 N ém ely sírrabló irtó z o tt a fárasztó éjszakai m u n k átó l, ezért
„friss” h ullákat kerített. W illiam Burke, N agy-B ritannia talán
legism ertebb sírrablója, először leitatta áldozatait, m ajd m eg­
ölte őket. Az a n ató m u so k m agasabb á rat fizettek a friss h o lt­
testekért, m in t a m á r p á r n apja eltem etett hullákért. 1828-ban
azonban B urke-öt tetten érték. 1829-ben felakasztották, m ajd
h o lttestét átad ták a patológiának.
A b o n co láso k szabálytalanságai és a hullarablás látványos
esetei odáig vezettek, h o g y 1832-ben A ngliában k iad ták az
„A natom y A ct”-et. E szerin t m in d e n h u lla a n ató m ia i vagy p a ­
tológiai vizsgálatához törvényes engedély szükséges. Az enge­
dély nélkül b o n c o ló o rv o so k n a k szabadságvesztést helyeztek
kilátásba.
IRODALOM:
Richards, E.: The „moral anatomy” o f Robert Knox: the interplay between
biological and social thought in Victorian scientific naturalism. Journal o f the
History o f Biology, 1989; 22: 373-436.
Biddis, M. D.: The politics o f anatomy: Dr. Robert Knox and Victorian
Racism. Proceeddings o f the Royal Society o f Medicine, 1976; 69:245-250.
Anonymus: Robert Knox and the body snatchers. Medical Journal o f Aust­
ralia, 1965; 2: 929-930.

A n e s zté zia
M ióta a betegek orvosi segítséget vesznek igénybe, az orvostudo­
m ány célja a m in d en n ap o k és a m űtéti beavatkozások alatt fellépő
fájdalmak csökkentése. Az ókorban ehhez csepegtetőt és rongyot
használtak, m elyet növényekből nyert kábítószerben áztattak.
A legtöbb beteget kissé elkábították alkohollal a m űtét előtt. Az
ópium fájdalomcsillapító hatását m ár a régi kínaiak is ism erték.
A o rv o stu d o m án y m á r évszázadok ó ta k ü z d ö tt azzal a p ro b ­
lémával, hogy a felhasznált szerek közül sok h atástalan volt,
m ások túladagolva halált okoztak. Ezért az orv o so k többsége
inkább eltekintett a b ódítástól, és a betegeknek a szó szoros é r­
telm ében össze kellett szorítaniuk a fogukat. Egy am putáció

39
elő tt például k aptak egy jó nagy k o rty alkoholt, m ajd egy darab
fát vagy g u m it szorítottak az állkapcsuk közé, hogy az iszonya­
tos fájdalm ak közben nehogy m egsértsék m agukat, vagy esetleg
leharapják nyelvüket.
A 18. század végén m eg jö tt a segítség: H u m p h ry Davy
(1778-1829) b rit kém ikus 1799-ben rájö tt a n itro g é n -m o n o x id
(N 20 ) hatására, m elyet 1772-ben Joseph Priestley b rit te rm é ­
szettudós fedezett fel. Egy korabeli orv o stu d ó s elm élete szerint
ez az anyag sok fertőzéses betegség okozója. Davy ezért először
m ag án tesztelte a gázt. A m ik o r belélegezte, n e m érzett sem m it,
kivéve a kellem es, jóleső állapotot.
A gáz tesztelése végett kollégákat és ism erősöket hív o tt v e n ­
dégül. Egy hölgy, aki ö n k é n te len ü l vett részt a kísérletben, szin­
tén n e m érzett sem m i kellem etlent, csak hangosan kikacagta a
jelenlevőket. E ttől kezdve a gázt „kéjgáznak” nevezték. H a m ar
híre m e n t a n itro g é n -m o n o x id n a k , és n em sokára m in d e n ü tt
„kéjgázpartikat” rendeztek.
Davy többször felhívta a figyelmet a szer érzéstelenítő hatására,
de senki sem ügyelt az utasításaira, és végül az orvoslásban nem
alkalm azták az altatást. M ég m ajd n em ötven évet kellett várni,
m ire 1844-ben az Egyesült Á llam okban először végeztek foghú­
zást kéjgázzal tö rté n ő altatás alatt. M ajd állítólag H orace Wells
(1815-1848) am erikai fogorvos egy kiállítás bem u tató ján rájött,
hogy a kéjgáz nem csak jókedvre derít, han em fájdalom csillapító
hatású is.
H asonlóképp lassan alakult az éter sikertörténete, m elyet m ár
1815-ben felfedezett M ichael Faraday. M ost „éterpartik” kez­
dődtek, ahol a résztvevők átad ták m agukat a bódulatnak. Az étert
csak az 1840-es évektől használták. 1842-ben egy vidéki orvos
G eorgiából éternarkózis alatt távolított el egy cisztát egy fiatalko­
rú torkából, azonban heroikus tettét nem hozta nyilvánosságra.
W illiam M o rto n (1819-1868) fogorvos 1846 őszén k ip ró b ál­
ta az etilétert, m elyet egy kém ikussal közösen fejlesztett ki.
Teljesen fájdalom m entesen k ih ú zatta az egyik fogát. Két héttel
később nyilvánosan b e m u ta tta az éternarkózist. A 20 éves p á ­

40
ciens észre sem vette, hogy a nyakáról eltávolítottak egy felszíni
tu m o rt. A beteg ö t perccel a beavatkozás u tá n m á r eszm életénél
volt, és elm ondta, hogy sem m it sem érzett a m ű té tb ő l, és csak
„a kés reszelő hangját” h allotta. H a m ar elterjedt az é te rn a rk ó ­
zisban folytatott sikeres m ű té tek híre, és néh án y év m úlva m ár
világszerte ezt alkalm azták.

IRODALOM:
Desbarax, R: Morton’s design o f the early ether vaporisers. Anaesthesia, 2002;
57: 463-469.
Westhorpe, R.: William Morton and the first successful demonstration of
anaesthesia. Anaesthesia and Intensive Care, 1996; 24: 529.
Bergman, N. A.: Michael Faraday and his contribútion to anesthesia.
Anesthesiology, 1992; 77: 812-816.

A n tib io tik u m
A 20. században, az antibiotikum bevezetésével
megnőtt a várható élettartam

Az o rv o stu d o m án y nagy vívm ányai k ö z ö tt ú jra m eg újra

m egem lítik az a n tib io tik u m o t. Ez helyes, a zo n b an a 20. szá­
zadban a nyugati országokban és a világ m ás tájain is a várh ató
é lettartam m egnövekedéséhez m ásféle tényezők is hozzájárul­
tak, m in t például a jo b b higiéniai feltételek.
A 19. század m ásodik felében R obert Koch és Louis Pasteur
k utatók szám os kórokozót fedeztek fel, m ajd legyőzésükhöz
m eghozták a m egfelelő intézkedéseket. K ülönösen 1890 és 1930
között tettek sokat a higiénia érdekében. A nagyvárosokban,
akárcsak Berlinben, kiépítették a csatornahálózatot, a k órházak­
ban, valam int a h áztartásokban fokozottan ügyeltek a fertőt-
lenítési eljárásokra. E hhez m ég hozzájött, hogy a h ű tő k és a
m élyhűtők m egjelenésével kevesebb em ber halt bele az élel­
m iszer-m érgezésekbe. Az em bereknek m eg kellett é rn iü k egy
bizonyos életkort, m ire ezek az újítások hatással voltak a v árható

41
élettartam ra. Ez az 1950-es évektől egészen a m i időnkig tartott.
Az 1940-es és 1950-es években fedezték fel a legtöbb antib i­
o tikum ot, és ekkor kerültek klinikai használatba. A higiénia
lassú hatását az új gyógyszereknek tulajdonították.

Apaság
Az USA-ban a gyerekek 10 százaléka nem
a vér szerinti apának vélt férfitól származik

Ez a szám sű rű n szerepel újságcikkekben és rádióadásokban,

hogy ezzel alátám asszák a főleg a nyugati társadalm akban és az
Egyesült Á llam okban nagy szám ban jelen levő idegen apaságot.
A 10 százalék becslésen alapul, m ely m áig nem bizonyítható
statisztikailag, b ár az apasági teszteket végző intézm ények az
esetek 10-12 százalékában arró l tájékoztatnak, hogy a szociális
apák nem a vér szerinti apák. Az apasági teszteket elvégző férfi­
ak azonban nem reprezentálják az összes apát, tehát ezeknek
csak csekély hányada elfogadható.

Arc
A felnőttek arca már nem változik

A felnőttek o rra és füle lassan, de folyam atosan nő. Ezért tű n ik

az idős em berek arca m arkánsabbnak és durvábbnak.
Az arc term észetes növekedésének eltérése az acrom egalia
kórképe. Ez a betegség az agyalapi m irigyben lévő növekedési
h o rm o n o k többletterm elésén alapul, m elynek folyam án az áll,
az orr, a fül, valam int a nyelv és a belső szervek túlzottan m eg­
nőnek, am i groteszk torzulásokhoz vezethet.

42
Aszpirin
Az aszpirin ártalmatlan

Nincs gyógyszer, am elynek ne lennének m ellékhatásai, m ég he­

lyes adagolás esetén sem . Az egészségre való törekedésnek és a
szociális norm ává vált kötelességnek, m ely szerint érezzük jól
m agunkat, ára van. Sokaknak olyan pirulára van szükségük,
melyet bárm ely életszituációban „utána, előtte vagy közben”
kell bevenni. Ennek az igénynek próbál az orvostudom ány
megfelelni. N ém etországban a következm ényeiket évi 16 000
halálesetre becsülik, melyek m in d a gyógyszerek m ellékhatá­
saira vezethetők vissza.
Évente világszerte több tucat em ber hal m eg az aszpirin m el­
lékhatásaiban - csak hogy példának egy olyan gyógyszert em lít­
sünk, am ely több m in t száz éve nagy népszerűségnek örvend, és
amelyet több száz m illió em ber fogyaszt évente. Ezek n em eg­
zotikus m ellékhatások, han em olyan jelenségek, am elyek évek
óta ism ertek - m égsem vesz senki tudom ást róluk.
A gyógyszerekkel kapcsolatos alapproblém a az, hogy soha­
sem százszázalékos a biztonságuk - képm utatás lenne m ást
m ondani, ehhez nem kell, hogy a gyógyszeripar barátai le­
gyünk. A felelősök közül senki sem akarja kim ondani, a fo­
gyasztók közül pedig senki sem akarja m eghallani, hogy m indig
lesz „kockázatos gyógyszer”. Mivel évente tö b b m illiárd aszpi­
rintablettát vesznek be, a m ellékhatások szám a százalékokban
mérve elenyésző.
Az sem jelentene nagyobb biztonságot, ha a N ém etországban
gyógyszerek tesztelésében eddig részt vevő 5000-10 000 közötti
kísérleti személyek szám át 50 000-re vagy akár 500 000-re em el­
nék. Az em beri kísérleti nyulak ellenére sem elkerülhetetlen a
m ellékhatások vagy a halálesetek előfordulása. Az állatkísér­
leteket valam ikor em berkísérletekkel kell felváltani. Ez ciniku­
san hangzik, de az új gyógyszerek és terápiák létrejöttének és
alkalm azásának ára van, akár halálos ára is.

43
 A zsírcsökkentő Lipobayről, amely a statine anyagcsoportba
tartozik, és am ely 2001 nyarán a tisztázatlan halálesetek révén
cím lapra került, bevezetése óta tudni, hogy olyan m ellékhatása
van, am ely izomgyengeséget, sőt halálos izom sorvadást okoz.
Ez hozzátartozik a — kívánt — m űködési m echanizm ushoz,
akárcsak az aszpirin vérhígító hatása, m ely főleg a gyom or-bél
környékén halálos vérzéseket okoz. A m ellékhatásoktól m entes
orvosságot eddig m ég nem találták fel.
B
Botulinustoxin
A botulinustoxin legcsekélyebb dózisa is halálos,
ezért az emberek mindenféle kontaktust
kerüljenek az erős méreggel

Az igaz, hogy az élelem be vagy a légutakba kerülő pár nano-

gram m nyi m éregnek m ár halálos hatása van. Ez a veszély azon­
ban nem túlzottan rém íti m eg az em bereket. Szerfelett nagy a
tolongás a „lunchtim e”-kezelés, a botoxos ránctalanítás körül.
Rengeteg am erikai és egyre tö b b n ém et adat be botulinustoxint
ebédideje alatt a b őre alá. Pedig ez a létező legerősebb, baktéri­
um ok által előállított biológiai méreganyag.
Az 1980-as évek óta a kancsalság, valam int a gyerekek gör­
csös m ozgászavarainak kezelésére használják. M ivel a szúrás h e­
lye körül a botox hetekre m egbénítja az izm okat, ezért ráncok
kozm etikázására is használják. 2000-ben több m in t egymillió
ilyen injekciót adattak b e az am erikaiak. H átránya: néhány h a ­
vonta m eg kell ism ételni az eljárást.

Bőr I.
A bőr „légzése” nélkül meghalunk

Ez egy alaptalanul elterjedt rém hír, am ely tovább terebélyese­

dett az 1964-es Goldfinger cím ű James B ond-film hatására.
A filmben a 007-es b rit titkos ügynöknek egy hosszú lábú szép­
séggel van viszonya. Este közelebb kerülnek egym áshoz, azon-

45
b án m ielőtt a tárgyra térnének, B ond pezsgőért indul a h ű tő -
szekrényhez, m ialatt leütik. A m ikor m agához tér, játszótársa
tetőtől talpig aranyba öntve, holtan fekszik a földön. Állítólag
m egfulladt, m ert bőre nem tu d o tt lélegezni...
Ez egy drám ai jelenet, m elynek sem m i köze a valósághoz.
Ugyanis senki sem fullad m eg hiányzó „bőrlégzés” esetén —m ég
egy Bond-girl sem . H a a „bőrlégzés” ennyire fontos lenne, akkor
a búvárok és a szörfösök szűk öltözete életveszélyes lenne, m int
ahogy az egyes dolgozók légm entes ruhái is.
Az égési sérültek sem abba halnak bele, hogy b ő rü k nagy
része megég, és ennek következtében nem tu d „lélegezni”. Ese­
tükben általában a sebek újbóli elfertőződéséről és a halálos
kim enetelű vérm érgezésről van szó. Ezenkívül egy égési sérült
annyi fehérjét veszít, hogy teste képtelen pótolni a veszteséget.

Bőr II.
A rendszeres krémezés hatására bőrünk rugalmas
és selymes lesz

A krém ezést követően b ő rü n k selymesebb lesz, a túlzott kré­

m ezéstől azonban kiszárad. Még ha a szépségápolási ipar ezt
nem szívesen hallja is, b ő rü n k nem tu d végtelen m ennyiségű
krém et befogadni. A krém ek - akárcsak a többi b ő rápoló szer is
- növelik a b ő r efféle igényét. A b ő r lassan elveszíti „önzsíro-
zódási” képességét, ha külsőleg rendszeresen m egkapja a m eg­
felelő anyagokat. H a ilyenkor abbahagyjuk a krém ezést, b ő rü n k
ham ar érdessé válik és kiszárad.

46
B u rn -o u t s z in d ró m a
A burn-out szindróma még mindig kivételes
a tanárok körében

H e rb ert F reudenberger N ew York-i orvos 1974-ben használta

először a b u rn -o u t fogalm át. A következő 30 évben a sz in d ró ­
m a hihetetlen k a rrie rt fu to tt be. Jelenlegi tan u lm án y o k szerint a
ném etországi általános iskolák o k tató in ak 28-36 százaléka é rin ­
tett a betegségben. Vajon a beteg és kiégett ta n á ro k teh e tn ek
arról, hogy ta n u ló in k szánalm as ered m én y t értek el a n e m ­
zetközi m egm érettetésen?
A b u r n - o u t sz in d ró m á b an szenvedő tan á ro k 50 és 60 év k ö ­
zöttiek. A pszichoszom atikus p a naszok m in d e n pedagógusnál
m ásképp jelentkeznek - hátfájás, gyom or-bél fájdalom , m igrén,
de ak ár szédülés, depresszió és szívritm uszavarok form ájában
is. A b u r n - o u t szindróm ás tan á ro k b an közös, hogy k o n c en trá ­
ció-, em ocionális, valam in t alvászavarokra panaszkodnak.
A m ai ism eretek szerint a valaha idealista és elkötelezett ta n á ­
rok valam ikor k a rrie rjü k folyam án krízisbe kerülnek, és b u rn -
ou t szin d ró m a vagy m ás túlterhelési tü n ete k lépnek fel náluk.
A nagyon kötelességtudó em bereknél, akik nem k a p n ak ele­
gendő elism erést, a betegség kialakulásának esélye 2,15-ször
nagyobb, m in t a kevésbé kötelességtudó, de enn ek ellenére nagy
elism erésben részesülő em bereknél.
A tan á ro k 50 százaléka gyakran képtelen a m unkavégzésre,
ezért gyakori k ö rü k b e n a korai nyugdíjazás. 2000-ben a ta ­
nároknak csak 35,8 százaléka ta rto tt ki a nyugdíjkorhatárig. Ez
az érték k ü lö n ö sen m agas, m ely m ás hivatások esetében jóval
alacsonyabb. B ad en -W ü rttem b erg b en a tan á ro k 49,5 százaléka
kényszerül korai nyugdíjba m enetelre. E hhez képest az a d m i­
nisztrációs m unkahelyeken ez 28,4 százalékot, a vasúti alkalm a­
zottaknál csak 22,1 százalékot tesz ki. A korai nyugdíjazás fő
okozójának a pszichés zavarokat tartják, m elyek a tan á ro k 52
százalékát érintik.

47
c
C ellu litis I.
A cellulitis kezelésre szoruló betegség

Ez csak értelm ezés kérdése. Cellulitis esetén azonban túlzás

volna betegségről beszélni. A com bok és az ülep bőrelváltozása,
m elyet narancsbőrnek is neveznek, csupán kozm etikai problé­
m a - ha egyáltalán az. A bőrelváltozás nem kóros, kivéve, hogy
sok nő szenved tőle (néha férfiak is).
A gyógyszer- és a kozm etikai ipar szobrot állíthatna annak,
aki kitalálta a cellulitis fogalm át. Évente több m illió eu ró t köl­
tenek a b ő r lazulása elleni, többnyire hatástalan szerekre.
IRODALOM:
Bartens, W.: Was hab ich bloss? Die besten Krankheiten dér Welt. München,
2003

C ellulitis II.
A hormonkenőcs eltünteti a lábak hajszálereit és
a cellulitist

Szép is lenne! Á m a láb megfiatalítása sajnos n em ilyen egy­

szerű. Ez a m egkérdőjelezhető kezelés is sok követőre talált,
mivel a 20. század m ásodik felében a nő k m ár a h o rm onkészít­
m ényeket is a fiatalság forrásának és egyetemes gyógyszernek
tekintették. A h o rm o n k észítm é n y ek e t külsőleg használják
kenőcs form ájában, így a kezelések során legalább puhává válik
a bőr.

48
Cipőkrém
A farsangkor használt cipőkrém veszélyes,
sőt halálos is lehet...

A Rajna-vidéken farsangkor kedvelt szokás, hogy a cipőkrém ­

m el festik ki a bő rt. E nnek ellenére m indig elhangzik a figyel­
m eztetés, m iszerint ez veszélyes, sőt halálos is lehet. A félelem
oka az, hogy úgy gondolják, a b ő r nem tu d lélegezni. Ez csak
legenda, m elyet a Bőr cím ű fejezetben, egy Jam es Bond-film
példáján m ár m egcáfoltunk. A bőrlégzés kevesebb m in t egy szá­
zalékot tesz ki, ezért teljesen elhanyagolható. M ásrészről azon­
ban a b ő r egészségének szem pontjából van ném i jelentősége.

Contergan
1961-ben N ém eto rszág b an m egm ag y arázh atatlan m ó d o n
m egszaporodtak az újszülöttek fejlődési rendellenességei. Fel­
tűnően sok gyerek született csonka karral és lábbal,* ném elyik­
nek hiányzott a füle vagy m inden végtagja. W idukind Lenz
gyerm ekorvos 1961. novem ber 18-án egy düsseldorfi tovább­
képzés során először hívta fel a figyelmet arra, hogy összefüggés
lehet a torzszülöttek és a terhesség alatt szedett T halidom id
nevű altató („C ontergan”) között.
Lenz feltételezése alig vált ism ertté, százával jelentkeztek az
édesanyák, akiknek gyerm eke torzan jö tt a világra. Az ezt köve­
tő felmérések eredm énye szerint ezek az édesanyák terhességük
alatt a C ontergan nevű nyugtatót és altatót szedték. Az orvossá­
got m ellékhatásoktól m entesnek tartották, ezért sok orvos g o n ­
dolkodás nélkül ajánlotta terhesség alatti szedését.
Ném etországban a T halidom id 1957. október 1-jén került a
piacra. Az állatkísérletek és a 300 páciensen végzett tesztek
alapján nem voltak m egfigyelhetők em lítésre m éltó m ellékhatá­
sok. 1957 és 1961 között körülbelül 5 millió em bernek adták el

49
a gyógyszert, N ém etországban 70 000 páciens használta re n d ­
szeresen. A C hem ie G rünenthalhoz, a gyártó céghez alig futott
be m ellékhatásokkal kapcsolatos panasz.
A m ikor 1961-ben a szer hosszabb távú, rendszeres szedése
kapcsán viszketésre panaszkodó páciensek jelentkeztek, a cég
azonnal kezdeményezte, hogy az addig szabadon m egvásárol­
ható C ontergant kizárólag receptre lehessen m egkapni. Az o r­
vosok azonban továbbra is felírták a gyógyszert, mivel ártalm at­
lannak tartották, m in t a m a is használt hasonló hatású szereket,
a barbiturátokat.
A további vizsgálatokból és kutatásokból kiderült, hogy N é­
m etországban a C ontergannak „köszönhetően” összesen 2625
torzszülött gyerek jö tt a világra. 1968 m ájusában Aachenben
elkezdődött a C ontergan-per. Bár a testi deform itásokért a b í­
róság a T halidom idot találta felelősnek, ítéletet m égsem hozott.
1970 decem berében - az áldozatoknak fizetett kártérítéssel -
lezárták a C ontergan-ügyet. Ez a gyógyszergyártók kötelezettsé­
geinek újraszabályozásához vezetett, m ely szerint a gyárak a
gyógyszerek piacra dobása előtt kötelesek azokat alapos klinikai
és állatkísérleteknek alávetni.

IRODALOM:
Botting, J.: The history o f thalidomide. DrugNews and Perspectives, 2002; 15:
604-611.
Maio, G.: On the history o f the Contergan (thalidomide) catastrophe in the
light o f drug legislation. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 2001; 126:
1183-1186.
Schulte-Wissermann, H.: The Contergan (Thalidomide) case. Catastrophic
consequences. Kinderkrankenschwester, 2000; 19:360-366.
Hartlmaier, K. M.: The contergan tragedy - a brutal lesson. Zahnärztliche
Mitteilungen, 1971; 61:62-65.
Amelung, W., Puntmann, E.: Clinical aspects and therapy o f the so-called
Contergan-polyneuropathy. Nervenarzt, 1966; 37:189-199.

50
cs
C salád tervezés
Ázsia több országában eredménytelen volt
a születésszabályozás

Ezt g o ndolnánk a Távol-Kelet egyes állam ainak lakosságát néz­

ve. Ázsia több országa a világ legnagyobb népességű nem ze­
teihez tartozik. A családtervezési szabályozásnak a zonban p o n t
o tt volt legham arabb eredm énye. H a a túlnépesedés elleni
globális kam pány tíz évet késett volna, akkor legalább 400 m il­
lió em berrel több élne bolygónkon. Ez elsősorban Ázsia e rő ­
feszítéseinek köszönhető.
Amíg az Egyesült Á llam okban 58 évig (!) ta rto tt a szüle­
tési ráta 6,5-ről 3,5-re való csökkentése, Á zsiának ez ham arabb
sikerült: Indonéziának 27 évre volt szüksége, T haifoldön ez 8
évet, K ínában pedig csak 7 évet vett igénybe. Kelet-Ázsiában a
párok több m in t 70 százaléka használ fogam zásgátlókat, és
több m int 95 százalékuk igénybe veheti a családtervezési ta ­
nácsadást.

IRODALOM:
Anonymos: Steep dedine in world fertility rates: contraceptives use up
slnirply. Sozial- und Praventivmedizin, 1992; 37: 254-255.
Ktilc/.ycki, A., Potts, M., Rosenfield, A.: Abortion and fertility regulation.
Láncét, 1996; 347:1663-1668.

51
C s á s z á rm e ts z é s
A császármetszés kíméletesebb,
mint a természetes szülés

Sok n ő hisz ebben, és a term észetes szülés fájdalm ától tartva,

inkább a m ű té t m ellett d ö n t. Eltekintve a kockázatoktól, m e ­
lyeknek az anya a m ű té t k özben van kitéve - itt a k ü lö n b ö ző
vérzési kom plikációkról van szó - , a császárm etszés a gyerekre
nézve is hátrányos. A szűk átjáró n , m elyen a gyereknek a szülés
alatt term észetes ú to n kell átju tn ia, kinyom ódik a tü d ő b e n lévő
m agzatvíz. H a a gyereket császárm etszéssel hozzák a világra,
a k k o r tö b b m agzatvíz m a ra d a tüdejében, és azt le kell szívni, és
ki kell köhögnie.
A császárm etszésnek azo n b an előnye is van. Az id ő sk o rb a n
gyakran kialakuló in k o n tin en cia császárm etszéses szülés esetén
ritk áb b (norvégiai tapasztalatok szerint 15,9 százalék), m in t
hüvelyi szülés esetén (21 százalék). Császárm etszés so rá n a h a ­
lálozások szám a is kisebb, feltéve, h a tapasztalt szülész végzi.
A kérésre végzett császárm etszéseknél a kom plikációk ritk á b ­
bak, m in t az olyan m űtéteknél, am elyeket fájások kö zb en kez­
d e n ek el.

IRODALOM:
Rortveit, G., Daltveit, A. K., Hannestad, Y. S. et al: Urinary incontinence after
vaginal delivery or cesarean section. New England Journal o f Medicine, 2003;
348: 900-907.
Joseph, K. S., Young, D. C., Dodds, L.: Changes in maternal characteristics and
obstetric practice and recent increase in primary cesarean delivery. Obstetrics
and Gynecology, 2003; 102: 791-800.
Allen, V. M., O’Conell, C. M„ Liston, R. M., Baskett, T. E: Maternal morbidi­
ty associated with cesarean delivery without labor compared with sponta­
neous onset o f labor at term. Obstetrics and Gynecology, 2003; 102:477-482.

52
C s o n tvelő-ado m ányozás
Csontvelőt mindenki adományozhat

Ez elméletileg igaz. A gyakorlatban azonban csak akkor m ű ­

ködik, ha százezer adom ányozó van. Első lépésként ez csak egy
vérvételt jelent, ugyanis egy rákos beteg m egm entéséhez 5 m il­
liliter elegendő a különleges folyadékból. Sok, egyszerű véradás­
ról szóló felhívás létezik: például az e-m ailben elküldött sze­
rencselánc, m elyben ism ertetik a beteg sorsát, illetve a m édiák
adnak h írt a d o n o r után kétségbeesve kutatókról. N ém eto r­
szágban kétóránként betegednek m eg leukém iában. Az évente
4000 új vérrákos em ber részére sokszor a sejtek transzplantá­
ciója jelenti a gyógyulás utolsó lehetőségét.
A vérképző sejtek átviteléhez szükség van egy alkalm as d o ­
norra, am i azonban nem egyszerű. Ugyanis a d o n o r és a fogadó
vércsoportján kívül a különböző szöveteknek is egyezniük kell.
Az adom ányozás jobb koordinálása érdekében 1991-ben létre­
hozták a N ém et Csontvelő-adom ányozási A dattárat (DKMS).
Időközben csaknem 980 000 em ber tipizáltatta vérének és szö­
vetének jellegzetességeit. A segítőkész vállalkozás napi három
em beri életet m en t meg.
Az adom ányozás m agas szám a ellenére a betegek csupán 75
százaléka részére találnak megfelelő do n o rt. A DKMS ezért egy
reklám kam pány keretében próbál „még több életm entőt” —és
nem sokára az egym illiom odik potenciális d o n o rt - m egtalálni.
Az adom ányozás kétféle m ó d o n lehetséges: teljes narkózis alatt
levesznek a m edencecsontból egy liter, csontvelőből és vérből
álló keveréket, melyet aztán transzfúzióban adnak át a beteg­
nek. A m ásik lehetőség szerint a d o n o r ö t nap o n át kap h o r­
m onális anyagot injekcióban, m elynek hatására fokozódik a
sejttermelődés, m ajd azt követően kivonják véréből a sejteket.

53
D
Délutáni alvás
A délutáni alvás egészséges

Legalábbis így gondoljuk. A sziesztának legfőképpen a földközi­

tengeri országokban van hagyom ánya, lakosaira pedig lelki
nyugalom és egészség jellem ző. A közhiedelem szerint a spa­
nyolok, a délfranciák, az olaszok és a többi m editerrán nép az
olívaolajnak, a b o rn a k és a m indennapi délutáni alvásnak k ö ­
szönhetik a nyugodt, hosszú életet.
Egy izraeli k utató - Izrael is a Földközi-tenger m ellett fekszik
- legutóbb cáfolta e néphitet. M ichael Bursztyn és m unkatársai
a jeruzsálem i H adassah K órházban m egállapították, hogy azok
között, akik délután rendszeresen alszanak - legalábbis a 70
éves korosztályban —, m agasabb a halálozási arány. Bursztyn
Jeruzsálem ben hét éven keresztül 455 idős em bert kísért fi­
gyelemmel, alvási és pihenési szokásaikról kérdezte őket. Ez idő
alatt a megfigyeltek 75 résztvevője m eghalt. A n ap o n ta sziesz-
tázó em berek halálozási aránya 20 százalékos, a nem sziesztá-
zóké 11 százalékos.
Az orvosok azzal m agyarázzák a szokatlan eredm ényt, hogy
az ism étlődő ébredés nagyon m egterheli a m ár beteg szerve­
zetet. H asonlóan a reggeli ébredéshez, m ely a szívbetegek szá­
m ára tudvalévőén a legveszélyesebb napszak, a délutáni alvást
követően is m egem elkedik a vérnyom ás és a szívfrekvencia.
Az érrendszeri problém ákkal küszködő em bereknek ez nehéz­
ségeket okozhat. A délutáni alvók csoportjában valójában több
szív- és érrendszeri problém ával küzdő személy volt, m in t a
nem alvók körében.

54
 Az izraeli m un k acso p o rt egy további vizsgálata szintén alátá­
masztja e hipotézist. A zoknál az öregeknél, akik délben csak
pihentek, de nem aludtak, nem volt m agas az elhalálozás m ér­
téke. M inél hosszabb és m élyebb volt az alvás és ennek követ­
keztében intenzívebb az ébredés, annál m agasabb volt a halá­
lozási arány. így az elhalálozás az egy óránál többet alvóknál
28,2 százalékos volt, ezzel szem ben azoknál, akik csak pihentek,
10,9 százalékos volt.

IRODALOM:
ltursztyn, M., Ginsberg, G., Hammerman-Rozenberg, R., Stessman, J.: The
siesta in the elderly: risk factor for mortality? Archives o f Internal Medicine,
1999; 159: 1582-1586.
Ilursztyn, M., Ginsberg, G., Stessman, J.: The siesta and mortality in the el­
derly: effect o f rest without sleep and daytime sleep duration. Sleep, 2002; 25:
187-191.

Depresszió I.
A férfiak mindent magukba fojtanak,
ezért hajlamosabbak a depresszióra

l nnék po n t az ellenkezője igaz. A nyugati országokban kétszer

annyi nő depressziós, m in t férfi. Eredete m ég nagym értékben
ismeretlen, azonban léteznek ezzel kapcsolatban különböző te­
óriák: kiváltó oknak a horm onális különbséget tartják, ezen­
kívül a társadalm i szereposztást és az elvárásokat, úgym int a
nők kettős terhelését, a hivatást és a családot.
I lepresszió esetén az agyban lévő hisztam in, szerotonin és
noradrenalin nincsen egyensúlyban. M ég egyelőre n em vilá­
gos, hogy ezekre a h o rm o n o k ra m ilyen hatással v annak az
iilegim pulzusok és a tö b b i h o rm o n . Egy ideje a z o n b a n
ismeretes, hogy az olyan élelmiszerek, am elyek sok szeroto-
nint tartalm aznak (m in t például a b anán), hangulatjavító ha­
tásúak.

55
IRODALOM:
Tölle, R.: Depressionen. Erkennen und Behandeln. München, 2000
Simon, G. E. et al: An international study o f the relation between somatic
symptoms and depression. New England Journal o f Medicine, 1999; 341:
1329-1335.

D epresszió II.
A depresszió ritka, és hamar elmúlik

Az Egészségügyi Világszervezet (W H O ) egyik vizsgálata szerint

a depresszió a fejlett országok első szám ú népbetegsége. Ez
a tünetek súlyosságára és a betegség időtartam ára is vonatkozik.
M egbízható források szerint N ém etországban az em berek
5 százaléka szenved depresszióban, m ely oly m értékű, hogy ke­
zelésre szorul. Ez egy akkora városban, m in t például Karlsruhe
vagy Augsburg, 10 000 em bert érint.
A betegség sok esetben kezeletlen m arad, mivel számos házi­
orvos nem ism eri fel, vagy jelentéktelennek tartja. Különböző
becslések és vizsgálatok szerint az idősebb em berek 20-30 szá­
zaléka alkalom szerűen vagy tartósan szenved depresszióban, és
ebből csupán 1 százalékuk kap megfelelő kezelést. Ez nem csak az
orvosokon, hanem a betegeken is m úlik, akik legtöbbször irtóz­
nak a specialistáktól, pedig csak ő k tudnának rajtuk segíteni.
Léteznek átm eneti depressziók is, de ez nem jellemző a több­
ségre, ez a depressziósoknak csak negyedét vagy harm adát érinti.
A legtöbb depresszió makacs, akár évekig is eltarthat, és olykor
nehezen is kezelhető. Ez m egm utatkozik a németországi öngyil­
kosságok számában is. Az öngyilkosságok zöme, mely egy évben
körülbelül 12 000 halálesetet jelent, valószínűleg depresszióra ve­
zethető vissza (összehasonlításul: „csak” 500 em ber lesz gyilkosság
áldozata, és 6000-7000 em ber hal meg közlekedési balesetben).
A depressziós em berek gyakrabban szenvednek m ásfajta testi
betegségekben is, m in t a lakosság fennm aradó része, nevezete­
sen szívinfarktusban vagy egyéb szív- és keringési zavarokban.

56
IRODALOM:
Judd, L. L.: Surveys show that 20-30% o f elderly patients exhibit SSD symp-
tomatology. Intern Medicine World Report, 1997; 12: 33-34.
Dinan, T. G.: The physical consequences o f depressive illness. British Medical
Journal, 1999; 318: 826.
Blum, W.: Bündnis gegen die Schwermut, Die Zeit 13.12.2001. S. 38.

Depresszió III.
A legtöbb öngyilkosságot ősszel követik el

A közhiedelem m el ellentétben tavasszal tö b b öngyilkosságot

követnek el, m in t a nyom asztó őszi napokban. E nnek pontos
okáról nincsenek megegyező orvosi vélemények, noha a h o r­
m onok ingadozása az egyes évszakokban változó, egyikük sem
felelős az elkövetett öngyilkosságokért.
Talán a term észet tavaszi ébredése van nyom asztó hatással az
egyes depressziós em berekre, ahogy azt m o n d an i szokták:
„M inden kivirágzik, csak én hervadok.”

D epresszió IV.
Az öngyilkosságra hajlamos embernek
ne beszéljünk öngyilkosságról

Az eddigi ism eretek alapján ennek p o n t az ellenkezője igaz.

Az öngyilkosságot fontolgató em berek m egkönnyebbülnek,
ha elm ondhatják bajaikat. A pszichiáterek n em tartják in ­
dokoltnak az orvosok aggodalm át, m iszerint abban az esetben
kell foglalkozni az öngyilkosság gondolatával, am ikor az szóba
kerül.
A m édiában id ő n k é n t látványos öngyilkossági eseteket
közölnek. K ülönböző tanulm ányok kim utatták, hogy a hatás­
keltő tudósítások „W erther-effektust” válthatnak ki. A m ikor

57
230 évvel ezelőtt m egjelent G oethe regénye, N ém etországban
sok em ber vetett véget életének az ifjú hős példája nyom án.
H am burgban például 2001-ben 50 százalékkal kevesebb ön-
gyilkosságot követtek el a földalatti-pályaudvarokon, m in t
2000-ben. H ansestadtban ez a m édiával k ö tö tt m egállapodás­
nak köszönhető, m ely szerint a bulvársajtó nem közöl részle­
teket és nem tesz közzé képeket az öngyilkosságokról. M inél
részletesebben ism ertetnek egy öngyilkosságot, annál több k ö ­
vetőre talál.
Ez a jelenség San Franciscóból is ism ert, ahol a G olden Gate
csak úgy vonzotta az Egyesült Á llam ok öngyilkosjelöltjeit. Az
1980-as években tö rté n t 950. öngyilkosság után beszüntették a
statisztikák nyilvánosságra hozatalát, hogy véletlenül se ösz­
tönözzenek senkit az ezredik ugrásra. Az 1980-as évek közepe
óta visszaszorult a G olden Gate öngyilkosainak száma.

IRODALOM:
Bhugra, D., Mastrogianni, A.: Globalisation and mental disorders: OverView
with relation to dépression. British Journal o f Psychiatry, 2004; 184:10-20.
Lester, D., Wood, P., Williams, C., Haines, J.: Correlates o f motives for suicide.
Psychology Report, 2003; 93:378.

Depresszió V.
A depressziós emberek testileg egészségesek

A betegség kezdetére ez jellem ző, azonban huzam osabb idő

után a depressziós em berek súlyos betegségeknek és a korai
elhalálozás kockázatának vannak kitéve. M íg a ku tató k alapo­
san kivizsgálták a depresszió szociális és pszichikai következ­
m ényeit, addig a testi hatásokat figyelm en kívül hagyták. Az
1990-es évek óta léteznek az ezekkel a problém ákkal foglalkozó
kutatások.
Egy am erikai tanulm ányban 237 egészséges férfi állapotát
vizsgálták az egyetemi éveiktől egészen a 70. életévükig. A több

58
m int 50 éves vizsgálatból kiderült, hogy a m ár depresszív idő­
szakot átélt férfiak 45 százaléka elhunyt, m íg a pszichikailag
m indig egészséges férfiaknak csupán 5 százaléka halt meg.
Egy m ásik vizsgálat, m elyben 1200 egyetemista vett részt,
kim utatta hogy a depresszió elősegíti a szív és a keringési
rendszer megbetegedését. Ezt m ás vizsgálatok is igazolták, habár
a depresszió után legalább 10 évvel később jelennek m eg a
szívpanaszok. A szakem berek úgy vélik, hogy a depressziós em ­
berek 4-5-ször olyan sűrűn k apnak szívinfarktust vagy m ás szív-
betegséget, m in t a pszichikailag egészséges em berek. Ügy tudják,
hogy ennek kockázata nőkre és férfiakra nézve is egyenlő.
A depresszió állítólag a csontokat is m egtám adhatja. Ku­
tatások bizonyítják, hogy depressziós em bereknek csökken a
csontsűrűsége - férfiaknál és nőknél egyaránt, valam int fiata­
loknál és öregeknél is. Ez a vér kortizontartalm ának m eg­
növekedését jelenti, am i csontritkuláshoz vezet. Az átlagosan tíz
százalékkal kevesebb ásványianyag-tartalom nem csak jelenték­
telen laborérték: tíz éven belül 40 százalékkal em elkedett
a com bnyaktörések gyakorisága a csontritkulásos depressziós
em berek között.

IUO DALOM:
Pord, D. F., Mead, L. A., Cang, P. P. et al: Dépréssion predicts cardiovascular
disease in men: the precursors study. Circulation, 1994; 90: 614.
Michelson, D., Stratakis, C., Hill, L. et al: Bone minerai density in women with
dépréssion. New England Journal of Medicine, 1996; 335: 1178-1181.
Ariyo, A. A., Haan, M., Tangen, C. M. et al: Depressive symptoms and risks o f
coronary heart disease and mortality in elderly americans. Circulation, 2000;
102: 1773-1779.

D esztillált víz
Aki desztillált vizet iszik, meghal

Ennek a népszerű előítéletnek első hallásra van kém iai értelm e.

I la desztillált vizet fogyasztunk, akkor az ásványokkal és sókkal

59
telített testsejtek m egpróbálják kiegyenlíteni a k o n c en trá ­
cióeltérést. E nnek következm énye: a sejtek teleszívják m agu­
kat folyadékkal, és végül kidurrannak, ebbe pedig belehal az
ember.
Bárm ennyire világosnak tű n ik is e teória, nem igaz. Először
is, kevés testsejt kerül közvetlen kapcsolatba azzal, am it
m egeszünk és m egiszunk. Egyébként pedig a sejtek sérülé­
se n em okozna halált. M ásodszor, a gyom orban m indig v a n ­
nak szilárd alkotórészek is, úgym int a sók és a gyom orsav
ásványai, ezért a desztillált víz először m indig összevegyül
velük, és csak azután kerül kapcsolatba a sejttel. H arm adszor,
v annak em berek, akik esküsznek a desztillált víz jó hatására, és
- am ennyire ism ert - rendszeres fogyasztása esetén sincs káros
hatása.

Dohányzás I.
A dohányzás karcsúsít

Ez a nikotinfüggők egyik legkedveltebb m ondása, m ely az

U SA -ban állítólag oda vezetett, hogy a túlsúlyosak inkább rá ­
szoktak a cigarettára. Pedig a dohányzás és a fogyás között
nincs összefüggés. K ülönböző tanulm ányokban összehasonlí­
to ttá k a dohányzók és n em dohányzók súlyát. Egyetlen vizs­
gálat sem bizonyította, hogy a d ohányzók soványabbak m a ra d ­
nának.
Ennek fordítottja azonban igaz. H a a régóta cigarettázók fel­
hagynak káros szenvedélyükkel, hajlam tól függően 4-6 kilót is
hízhatnak. Ennek az az oka, hogy a cigarettát sokan evéssel p ó ­
tolják.

60
D o h á n y z á s II.

A dohányosok az orvosi figyelmeztetések

és a felvilágosítási kísérletek ellenére sem
hagynak fel káros szenvedélyükkel

14 000 dohányossal folytatott vizsgálatokból kiderült, hogy az

orvosi javaslatoknak és tanácsoknak van bizonyos m inim á-lis,
statisztikailag is k im utatható hasznuk. Az orvosi tanács-adást
követően a cigarettázók két százaléka felhagyott a dohányzással,
és nem váltak visszaesővé a következő évben sem , b ár az orvosi
tanácsadás kevesebb m int ö t percet vett igénybe. A kiegészítő
és a valamivel részletesebb biztatások, illetve tám ogatások to ­
vábbi három százalék leszokásához vezethetnek. A zok szám ára,
akik legalább fél évre m egszabadulnak káros szokásuktól, telje­
sen mindegy, hogy a tanácsadást orvos vagy pszichológus ve­
zette-e.
Jóllehet a tanácsadások eredm ényei kiábrándítóan alacsony
szám okat m utatnak, ám figyelembe véve az effajta beszélgetések
m inim ális ráfordítását és költségeit, ez figyelemre m éltó ered­
mény. M ár két százalékkal kevesebb cigarettázó is javíthat a
közegészségen. A m ókus fáradságos m unkával ju t élelemhez,
tehát ahhoz, hogy egy em ber legalább fél évig ne dohányozzon,
50 cigarettázót rövid ideig vagy 25 cigarettázót intenzíven kell
kezelni.

IRODALOM:
I i i w , M., Tang, J. L.: An analysis o f the effectiveness o f interventions intended
l<> Help people stop smoking. Archives o f Internál Medicine, 1995; 155:
1933-1941.
Anhenden, R., Silagy, C., Weller, D.: A systematic review of the effectiveness of
l'iniiioting lifestyle change in generál practice. Family Practice, 1997; 14:
l(>0-176.

61
D o h á n y z á s III.

A nikotinpótlás eredménytelen

Sokféle kísérlet és m ódszer létezik a dohányzásról való leszokás­

ra, ezek közül azonban csak néhány eredm ényes. Sok em ber
nem hisz a nikotinpótlás sikerében.
Pedig tudom ányosan bizonyított: legyen szó tapaszról, rágó­
gum iról vagy sprayről, nikotinpótlással akkor is le lehet szokni a
dohányzásról, ha azelőtt napi tíz szál cigarettát szívtunk el. A sta­
tisztika azt m utatja, hogy 10-20, nikotinpótlást kapott dohányos
közül általában egy akad, aki több m in t egy évre leszokik.

IRODALOM:
Stapleton, J.: Cigarette smoking prevalence, cessation and relapse. Statistical
Methods in Medical Research, 1998; 7:187-203.

Dohányzás IV.
Az időskorban abbahagyott dohányzás már nem
befolyásolja az egészséget és a várható élettartamot

Így szól azoknak a dohányosoknak a kifogása, akik m ár nem

bajlódnak leszokással. A kár 15 évig is eltarthat, m íg a dohányo­
sok rákbetegségének vagy szívinfarktusának kockázata csök­
ken. M ég a dohányzásról való leszokást követő 5-10 évben is
fennáll a szélütés lehetősége, illetve három szor gyakoribb a
45-64 évesek elhalálozása, m in t a 65-84 éveseké.
Vizsgálatok kim utatták, hogy a 65 éves korban abbahagyott
dohányzás hatására is m egnőhet a várható élettartam , tehát
abbahagyni sohasem késő.

IRODALOM:
Dőli, R., Pető, R., Wheatley, K. et al: Mortality in relation to smoking: 40 years’
observations on male British doctors. British Medical Journal, 1994; 309:
901-911.

62
D o h á n y z á s V.

A dohányzás minden tekintetben káros

Ez kényes tém a. Kétségtelen, hogy a dohányzásnak rendkívül

nagy a kockázata, sőt egyes szakértők az egészség legnagyobb
ellenségének tartják. A dohányzás által m egnő a tüdőrák, a k ró ­
nikus légúti megbetegedések, a nyelőcsőrák, valam int az orr-
garatűr daganatainak veszélye. Ezenkívül a cigarettázók gyak­
rabban kapnak szívinfarktust, továbbá a dohányzás az egész
keringési rendszert károsítja azáltal, hogy m egtám adja az ere­
ket, valam int negatív hatással van a sperm aérésre és a term é­
kenységre.
A zonban ne tagadjuk, a nikotinnak pozitív tulajdonságai is
vannak, ezt szám os kísérletben kim utatták. A n ikotin a követ­
kező betegségekre jó hatással van: Parkinson-kór, Alzheim er-
kór, colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás), valam int a
m éh tum orai és az endom etriosis.
E nnek m agyarázata, hogy a dohányzás antiösztrogén hatású,
ami befolyásolja a prosztaglandin előállítását, és stim ulálja az
idegrendszer receptorait. A P arkinson-kór és az A lzheim er-kór
által gátolt receptorok stim ulálása jótékony hatással lehet az
idegrendszer degenerációs betegségére. Ezenkívül a nikotin p o ­
zitívan hat az idegrendszer ingerületátvivőjére, a d o pam inra
Parkinson-kór esetén például a szervezetben csökken a do-
pam in előállítása.
Az orvosok hivatalos vélem énye szerint a dohányzás káros
hatásai alól nem m entesít az egyes betegségekre való pozitív
hatás. Orvosi kongresszusokon az orvosok a következő fel-
I' lállással tartottak cigarettaszünetet: „Tegyünk valam it az Alz-
helm er-kór ellen!” A freiburgi N eurológiai Egyetemi Klinikán
«'i rt* egy külön, úgynevezett „cigarettázószobát” jelöltek ki, ah o ­
vá az orvosok betértek egy-egy szivarra vagy cigarettára —ter-
ilies/elcsen csak elővigyázatosságból.

63
 m
Lehetséges, hogy a n ikotin Parkinson- és A lzheim er-kór elle­
ni védelm e valam i egész mással m agyarázható: talán azzal, hogy
a legtöbb dohányos m eghal, m ire elérné a Parkinson- és az Alz­
heim er-kór szem pontjából veszélyes életkort.

IRODALOM:
Riggs, J. E.: The „protective” influence o f cigarette smoking on Alzheimer’s
and Parkinson’s disease. Quagmire or opportunity for neuroepidemiology?
Neurology Clinic, 1996; 14: 353-358.
Hillier, V., Salib, E.: A case-control-study o f smoking and Alzheimer’s disease.
International Journal o f Geriatric Psychiatry, 1997; 12:295-300.
Birtwistle, J., Hall, K.: Does nicotine have beneficial effects in the treatment of
certain diseases? British Journal o f Nursery, 1996; 13:1195-1202.
Baron, J. A.: Beneficial effects o f nicotine and cigarette smoking: the real, the
possible and the spurious. British Medical Bulletin, 1996; 52: 58-73.

Dohányzás VI.
Egészségtelen, ha a cigarettát gyertyalángnál
gyújtjuk meg

Szórakoztató, am ikor a dohányosok figyelmeztetik egym ást a

gyertyával m eggyújtott cigaretta veszélyeire. A gyertya veszélye
m iatt aggódnak, pedig súlyosan károsítják egészségüket a kát­
rány, a nikotin és a többi m érgező anyag beszívásával.
A gyertya állítólagos veszélyeiről többféle teória létezik. Hol
a viasz részecskéi, hol a kanócban lévő anyagok, hol pedig a gyer­
tya füstje fenyeget m inket. M i olyan rossz benne? A tűz az tűz. Az
eddigi tanulm ányok szerint egy tucat gyertya égési termékeivel
együttvéve sem ér fel egyetlen cigaretta káros anyagaival.

64
D o h á n y z á s VII.
A dohányosok ugyanolyan egészségesen élnek,
mint a többi ember - kivéve amikor dohányoznak

A baj ritkán jár egyedül. Egy régebbi amerikai tanulmány sze­

rint a dohányosok életstílusa, eltekintve a nikotinfüggőségük­
től, minden, csak nem egészséges. A dohányosok, szemben a
nem dohányzókkal, hat óránál kevesebbet alszanak, gyakrab­
ban kihagyják a reggelit, kevesebbet sportolnak, és rendszeres
ivók, akik nemcsak néha, hanem gyakran a pohár fenekére néz­
nek. A dohányosok azonban ritkábban túlsúlyosak, m int a nem
dohányzók. Tulajdonságaik, valamint külső jegyeik nőknél és
férfiaknál egyaránt hasonlók.
IRODALOM:
Revicki, D., Sobal, J., DeForge, B.: Smoking status and the practice of other
unhealthy behaviors. Family Medicine, 1991; 23: 361-364.

Dohányzás VIII.
Dohányzók paradoxonja: ha egy dohányzó
szívinfarktus miatt kórházba kerül, általában túléli,
nem úgy, mint egy nem dohányzó

Mennyi „pozitívum” mondható még el a dohányzásról. Egyre

több hír, sőt szakcikk szerint a dohányzás nem is oly mértékben
egészségkárosító, m int ahogy azt sejtették, sőt egyes betegségek­
nek akár elejét is veheti (lásd fent). A szakirodalomban meglepő
megfigyeléseket lehet találni a dohányzók paradoxonja alapján:
egy szívinfarktust követően több dohányos éli túl a kórházban
töltött első négy hetet, mint nem dohányzó. Számos vizsgálattal
bizonyítható a megfigyelés (bizonyos tanulmányok szerint ket­
tővel kevesebb dohányzó halt meg, m int nem dohányzó), meg­
magyarázni azonban senki sem tudja.

65
 K ésőbb pofonegyszerű m ó d o n m agyarázták m eg a p a ra d o ­
xont. Ú j-zélandi o rv o so k analizálták az 1986 és 1992 k özött
A ucklandben tö rté n t, 5106 szívinfarktusos esetet. Az infarktus
áldozatai közül 2166 dohányos, 1477 egykori dohányos és 1088
n e m dohányzó volt. A tö b b i betegről nincsenek adatok. 231 p á ­
ciens viszont m á r a k ó rh á zi beutalás előtt m eghalt.
Ebből a vizsgálatból is kiderült, hogy az infarktus u tá n i első
négy h e te t általában tö b b dohányos élte túl. Ez azzal m agya­
rázható, hogy akik az o tth o n u k b a n vagy a k ó rh áz felé tartó
ú to n haltak m eg, nagyrészt dohányzók voltak. A dohányzás
káros h atását igazolja az a tény, hogy szívinfarktus esetén a d o ­
hányosok nagy része m á r a kórházig sem é r el.

IRODALOM:
Barbash, G. I., Reiner, J., White, H. D. et al: Evaluation o f paradoxic beneficial
effects o f smoking in patients receiving thrombolytic therapy for acute
myocardial infarction: mechanism o f the „smoker’s paradox” from the
GUSTO-I-trial, with angiographic insights. Journal o f the American College
o f Cardiology, 1995; 26: 1222-1229.
White, H. D.: Lifting the smoke-screen: the enigma o f better outcome in smokers
after myocardial infarction. American Journal o f Cardiology, 1995; 75:278-279.
Sonke, G. S., Stewart, A. W., Beaglehole, R. et al: Comparison o f case fatality
in smokers and non-smokers after acute cardiac event. British Medical
Journal, 1997; 315: 992-993.

D o h á n y zá s IX.
A dohányzás károsítja a szívet és a vérkeringést,
valamint elősegíti a rák kifejlődését, azonban más
szervre és testrészre nézve nem káros

A dohányzás további káros h atásait sem szabad em lítés nélkül

hagyni: gyengíti a cso n to k at, és törésre hajlam osít. A dohányzás
hatására csökken a csontsűrűség, ezzel m eg n ő a c so n ttö rések
kockázata. Először 1976-ban ism ertették ezt az összefüggést,
azonban a károsodás m érték e sokáig v itato tt volt.

66
 Ezért londoni tu d ó so k egy gondos elemzés keretében össze­
foglalták az eddigi ism ereteket. Ehhez 2156 dohányzó, 9704
nem dohányzó, valam int 3889 com bnyaktörést szenvedett em ­
berről szereztek be jelentést.
Kiderült, hogy a változás korában lévő nő k csontsűrűsége
dohányosoknál és nem dohányzóknál hasonló volt. Idővel vi­
szont n ő tt a különbség. M íg az 50 éves n ő k esetében m indkét
csoportnál egyenlő volt a com bnyaktörés kockázata, addig a 60
éves dohányzó nőknél a kockázat 17 százalékkal m agasabb volt.
70 éves korban 41 százalékkal, 80 éves korban pedig m ár 71
százalékkal m agasabb a kockázat. A teljes népességet tekintve,
m inden nyolcadik com bnyaktörést dohányzók szenvedték el.
Férfiaknál hasonló tendencia figyelhető m eg, azonban róluk
kevés az adat.

IRODALOM:
Dániel, H. W.: Osteoporosis o f the slender smoker. Archives o f Internál
Medicine, 1976; 136; 298-304.
I,aw, M. R., Hackshaw, A. K.: A meta-analysis of cigarette smoking, boné mi-
neral density and risk o f hip fracture: recognition o f a major effect. British
Medical Journal, 1997; 315: 841-846.

Dohányzás X.
A dohányzók többe kerülnek az egészségügynek,
mint a nem dohányzók

Egészségügyi szem pontból term észetesen előnyös, ha m inél

több em ber hagyja abba a dohányzást. Gazdaságilag azonban
más a helyzet. Jóllehet sokáig azt állították, hogy a dohányzás
anyagilag m egterheli a társadalm at, elvégre a cigarettázók álta­
lában több betegségben szenvednek, m in t a nem dohányzók.
Másrészt h am arabb is halnak meg, így a nem d ohányzók életük
során több egészségügyi kiadást okoznak. Továbbá, ha a d o h á ­

67
nyosok egyszer m egbetegednek, akkor általában súlyosan, és
ham arabb is halnak m eg, m in t a nem dohányzó betegek, akik jó
ideig elsínylődnek. Tehát a dohányosok kevesebbe kerülnek a
társadalom nak, m in t n em dohányzó társaik. Ez a számítás cini­
kusnak tűnhet, gazdaságilag azonban helyes.
R otterdam i holland orvosok alaposabban m egvizsgálták e
jelenséget, és arra az eredm ényre jutottak, hogy a dohányosok
egészségügyi költségei bizonyos időpontokban jóval m agasab­
b ak a nem dohányzókénál - m inél idősebb a vizsgált csoport,
annál nagyobb az eltérés. Egy dohányzók nélküli társadalom ­
b an a férfiak egészségügyi kiadásai h ét százalékkal, a nőké pedig
négy százalékkal lenne magasabb. H a a dohányzók feladnák
függőségüket, csökkenne a betegségek kezelési költsége, azon­
b an 15 év m úlva m agasabbak lennének, m in t a dohányzó tár­
sadalom ban. Tehát a teljesen dohánym entes társadalom ban
hosszú távon m egnövekednének a jelenlegi költségek.

IRODALOM:
Barendregt, J. J., Bonneux, L., Van dér Maas, P. J.: The health care costs of
smoking. New England Journal o f Medicine, 1997; 337: 1052-1057.
E, É
Éjszakai m űszak
Az orvosok még egy hosszú munkanap után is
képesek tökéletesen koncentrálni a munkájukra

Azok az orvosok, akik 24 vagy 30 órát dolgoznak pihenő nélkül,

nem tudnak ugyanúgy reagálni és döntéseket hozni, m int kipi­
hent kollégáik. Bár egy hirtelen esemény hatására - például egy
sürgősségi esetnél vagy egy újraélesztésnél - m egnő a stressz-
horm onok termelése, és teljes figyelemre kényszerítik a testet,
hosszú távon ez az állapot nem tartható fenn. N éhány perc múlva
- legalábbis egy órán belül - újra jelentkezik a fáradtság.
Vizsgálatok kim utatták, hogy a 30 órás alvásm egvonásra az
orvosok ugyanolyan rosszul és lassan reagálnak, m in th a vérük
egy ezrelék alkoholt tartalm azna. Eddig csak becslések ism e­
retesek azzal kapcsolatban, hogy hány orvosi m ű h ib a vezethető
vissza a fáradtságra. 2003 ősze óta kötelező az új m u n k aid ő ­
törvény bevezetése. Mivel m ás országokban ezt m ár bevezették,
ezért a ném etországi orvosok szám ára is kötelező a kényszerpi­
henő, illetve a lábadozási idő.

Elalvás előtti o lvasm ányok

A párna alatti könyv segít emlékezni - amit este
elolvasunk, arra másnap jobban emlékszünk

A párna alatt lapuló könyv nem elég ahhoz, hogy m inden a

lejünkbe vésődjön. Az kétségtelenül igaz, hogy am it este le­

69
fekvés előtt olvasunk vagy m egtanulunk, arra m ásnap reggel
jobban em lékszünk m ajd, m in t a korábban olvasottakra vagy
tanultakra. Végül is csak egy éjszaka telik el, és a feldolgozásra
váró új benyom ások csak az álm ok.

Előítéletek
Az idegenekről való képalkotás időbe telik

H am arabb ítélünk m eg valakit, m int gondolnánk. Egy fél m ásod­

perc elég ahhoz, hogy körülbelüli képet alkossunk a m ásik em ber
koráról, intelligenciájáról vagy jelleméről. Az ennyi idő alatt
megszerzett, aránylag kevés inform ációból az agy egy képet alkot,
melytől azonban később is csak nehezen tér el. Az első csalóka
benyom ás a későbbiek folyam án is döntő fontosságú m arad.

Élő szervdo n or
Németországban az élő szervdonor
csak rokonnak adományozhat szervet

Enyhítették a törvény szigorúságát. Az 1997-ben elfogadott

szervátültetési törvény határozottan kim ondja, hogy az élő szerv­
do n o r kizárólag elsőfokú vagy m ásodfokú rokonnak, házastárs­
nak, jegyesnek vagy olyan személynek adom ányozhat szervet,
akivel közism erten összetartozik. Ezzel a megszorítással próbál­
ják megállítani a szervkereskedelmet. Hans-Ludwig Schreiber, az
orvosi kam ara állandó szervtranszplantációs bizottságának
elnöke szerint: „Senki sem kívánhatja, hogy falvaink fele egy ve­
sével rohangáljon”, m ajd utalva az indiai viszonyokra: „Nem
szeretnénk abba a szituációba kerülni, hogy egy szultán ideállít
egy fickóval, és közli az orvossal: ő a barátom , és nekem szeretné
adni a veséjét.”

70
 M ennyire kell közel állnunk ahhoz, akinek életünk folyam án
odaajándékozzuk egyik szervünket? Elvégre senki sem vállal­
kozik szívesen egy m űtétre - főleg ha az a saját egészségéhez
szükségtelen. A m egm aradt vese például később m eg is sérül­
het, és akkor m ár nem helyettesíthető a másikkal.
A szervátültetések 16 százaléka általában élő szervdonorok
útján történik. A tám ogatók a dialízises páciensek m agas szá­
m ára hivatkoznak, akiknek sürgősen segítségre van szükségük.
Hetente két, talán négy alkalom m al m esterségesen kell átm osni
a vérüket, diétázniuk kell, és csökkenteniük kell a folyadékfo­
gyasztásukat. Ezek az em berek általában ö t évig várnak egy
szervre. Sokan időközben belehalnak a veseelégtelenség követ­
kezményeibe vagy a dializálás kom plikációiba.
Ezenkívül az élő d o n o rtó l k apott szervek beültetése utáni
első tíz évet a betegek 80 százaléka éli túl, ez az arány halott
do n o r esetében csak 50 százalék. Az orvosok szerint a krónikus
szervhiány enyhíthető élő d o n o ro k segítségével. N ém etország­
ban évek óta stagnál a szervadom ányozók száma. Az 50 000
krónikus vesebeteg közül 12 000 várólistán van. Évente alig
5000 vesét tu d n ak csak átültetni.
A törvényt eléggé rugalm asan lehet érelmezni. 1999-ben két
pár, Svájcból és N ém etországból, négyes „keresztadom ányozást”
hajtott végre: egy beteg szövetségi katona felesége egy dialízises
svájci nőnek adom ányozta a veséjét. A vesebeteg katona ellen­
szolgáltatásként a svájci nő férjétől kapott egy egészséges vesét.
A párok a beavatkozás előtt soha nem is látták egymást.
A keresztadom ányozás illegális azok szerint, akik az élő
donorok általi adom ányozás bárm ilyen form áját a szervkeres-
kcdelem elősegítésének tartják. Ezzel ellentétben, a keresztado­
mányozást tám ogatók „törvényes rokonságról” beszélnek, sze-
i intük ez a páciens egészsége érdekében történik, am i senkinek
sem árt.
Az Egészségügyi M inisztérium felhívta a figyelmet a tisz­
tázatlan jogi helyzetre. Talán azért végeztek Bázelben néhány
beavatkozást, mivel Svájcban engedélyezett a keresztadom á­

71
nyozás. Az első találkozáson pszichológusok is részt vesznek,
hogy dokum entálják a „személyes összetartozást”.
Az esseni bíróság nem volt meggyőződve a keresztadom ányo­
zás törvényességéről. N em találta büntetendőnek, azonban m eg­
tagadta a katona 100 000 m árkás költségtérítését. A férfi beperelte
a betegkasszát, m ert az nem térítette meg szervátültetésének költ­
ségeit, ám a p ert első fokon elvesztette az aacheni bíróságon.
„Elviselhetetlen, am ikor az orvosokat sarokba szorítják - nyi­
latkozta Schreiber elnök - , ennek véget kell vetni.” Számtalan
orvos a személyes összetartozás kifejezésének tartja a kereszt­
adományozást. Ez a felfogás megfelel az Egészségügyi M inisz­
térium által 2001-ben kiadott transzplantációs törvénynek, mely
szerint nem rokoni kapcsolat esetén is engedélyezett a kereszt­
adományozás, „am ennyiben az élő szervdonor és a beteg között
kialakul a különleges személyes kötődés”.

IRODALOM:
Bartens, W.: Tausche Niere gegen Niere. In Deutschland fehlen Organe. Eine
Überkreuzspende könnte vielen Kranken helfen. Aber Juristen habén
Bedenken. Die Zeit, 31/2001, S. 23.

Epehólyag
Az epehólyag laparoszkópiás műtéttel való
eltávolítása („kulcslyuk-sebészet”) kímélőbb,
mint a hagyományos műtét

Meglepő, de nagy-britanniai tanulm ányok szerint, bárm ilyen

m ódszerrel végzik az epehólyagm űtéteket, a felépülési idő
ugyanannyi. Az 1990-es évek közepén egy híres vizsgálat so­
rán brit kutatók m egállapították, hogy a hagyom ányos „nyi­
to tt” m ódszerrel végzett epehólyagm űtétek után a páciensek
felépülése ugyanannyi id ő t vett igénybe, m int a laparoszkópiá-
val, az úgynevezett kulcslyuk-m űtéttel eltávolított epehólyag
esetén.

72
 Eddig a laparoszkópiával operált pácienseket korábban elbo­
csátották a kórházból, m ert úgy gondolták, hogy ham arabb ter­
helhetők. Ez a feltevés azonban tévesnek bizonyult. Ügy tűnik,
szervezetünknek szüksége van a m űtét után bizonyos időre, hogy
erőre kapjon, am i független a bőrön, izom ban vagy hasfalon ejtett
vágástól.
Mivel a legtöbb orvos úgy gondolta, hogy a laparoszkópiás
eljárás kíméletesebb a hagyományos m űtétnél, a brit k utatók egy
trükkhöz folyamodtak: nem világosították fel sem a pácienseket,
sem az ápolókat arról, hogy melyik beteget milyen m ódszerrel
operálták. M indegyik páciens egyform án vérfoltos kötést kapott,
mielőtt az osztályra érkezett volna. A tanulm ány eredm énye
kimutatta, hogy a laparoszkópiás eljárással operált betegek idő
előtti hazaengedését sem m i nem tám asztja alá.

IRODALOM:
Majeed, A. W. et al: Randomised, prospective, single-blind comparison of
laparascopic versus small-incision cholecystectomy. Lancet, 1996; 347:
989-994.

Epekő
Az epekövek mindig nagy fájdalmakat
okoznak

A/, egyrészt igaz, hogy az epekövek fájdalm at okozhatnak.

A jóm ódú országok lakosai közül 15-20 százaléknak van epe­
köve, ezeknek m integy 20 százaléka ezt érzi is. N áluk kialakul­
hat az epehólyag-gyulladás, amely borzasztóan fájdalm as epe­
görcshöz is vezethet. A m ennyiben m egism étlődnek a görcsök,
akkor javasolt és szükséges a m űtét. Az epekövesek fen nm aradt
80 százaléka élete végéig nem érzékeli, hogy m i zajlik az epe­
hólyagjában. N ők esetében három szor gyakoribb az epekő kép­
ződése, m int a férfiaknál, különösen a 40-es éveikben lévő,
többször szült nő k a veszélyeztetettek.

73
Epilepszia
A japán rajzfilmek epilepsziát válthatnak ki
kisgyerekeknél

Túlbecsüljük a japánokat. Ez egy 1997-ben született legenda,

m ely inkább a statisztikák alattom osságáról árulkodik. Ez a
töm eges hisztéria akkoriban Japánban 12 000 gyereket és szülőt
érintett. Kiváltója a Pokémon cím ű rajzfilm sorozat volt, m ely­
ben kicsi, szeretni való, kitalált lények szerepeltek. A legtöbb
szülő szám ára gyanús volt a sorozat. Talán ezért láthattuk a kis
„zsebszörnyeket” (szó szerinti fordítás szerint) a világ összes
gyerekszobájában: a P okém onokat először G am eboy-játékként,
m ajd képregény és plüssállatka form ájában ism ertük m eg, vé­
gül m egjelentek a rajzfilm ek és mozifilmek.
M iután a sorozatot b em u tatták a japán tévében, epilepsziás
roham okat átélt gyerekekről adtak hírt. N apokon belül szülők
ezrei keresték fel gyerm ekükkel az orvosokat. Alig egy tucat
olyan gyerek volt, akinél felfedezték az epilepsziára való hajla­
m ot. A ro h a m o t a gyors kép- és fényhatások válthatták ki.
Az úgynevezett fotoszenzibilitás 1000 iskolás közül kevesebb
m in t 1 ezreléket érintett. Egyébként a diszkók villogó fénye és
az egyéb vizuális ingerek is kiválthatják a ro h am o t. A n eu ro ló ­
gusok m ár évtizedek óta ism erik ezt a jelenséget. A m édia h í­
reinek és a televíziónak, különösen a Pokémon sorozatnak k ö ­
szönhetően, jap án szülők ezrei aggódtak gyerm ekükért, és
sokáig úgy gondolták, a kis szörnyek veszélyeztetik gyerm ekük
egészségét.

74
Erekció
„Egy farok sem olyan kemény, mint az élet.”
(Sámuel Shem: „The House of God”)

A m erev penisben lévő vérnyom ás akár tízszer akkora é rté ­

keket is elérhet, m in t a vérkeringésben lévő norm ális nyom ás.
A m egkem ényedett hím vesszőben 1200 m m H g-es csúcsérték
is m érhető. Az em ber vérnyom ásának norm ális értéke 120/80
m m H g. A 140/90 m m H g-es értékek m á r kezelésre szorulnak.
A penisben lévő nyom ás term észetesen n em veszélyes. Sőt
- nélküle nem is létezne m erevedés. Az erekció akkor jö n létre,
ha a hímvessző barlangos testei m egtelnek vérrel, és a vér vénás
elvezetője gátolt. A penis csak elegendő nyom ás hatására válik
merevvé.
Hogy m ennyire kem ény is lehet a hímvessző, azt az u rológu­
sok tu d n ák m egm ondani. A kezelésekre rendszeresen érkeznek
olyan férfiak, akik egy túl viharos szex folytán „törést” idéznek
elő penisükben. A sérülést akkor is törésnek nevezik, ha az
em beri penisben - ellentétben egyes m ajom fajták nem i szer­
vével - nincsenek is csontok. Ezért o tt a kötőszövet szakadására
kerülhet sor.

Érvágás
)ohan Baptist van H elm ont (1579—1644), holland orvos és
filozófus term észetfilozófiai írásaib an m egkérdőjelezte az
orvostudom ány több m ódszerét is. Az életerő és a m ágikus
m ágnes hatásaival kapcsolatos felfedezései m iatt az egyházak és
számos orvosi kar állandó üldözéseinek volt kitéve (beleértve az
inkvizíció előtti pert). Csak két évvel halála u tán rehabilitálta a
katolikus egyház.
H elm ont kételkedett az érvágás értelm ében, m ely a 17. szá­
zad egyik legelterjedtebb orvosi kezelése volt. Egy vizsgálatot

75
javasolt, am ely m ajd n e m m egfelelt a m ai m inőségi követelm é­
nyeknek. A tan u lm án y h o z m in d e n m egvolt, a résztvevők (a kí­
sérleti szem élyek véletlenszerű kiválasztásával) és egy félig kész
statisztikai kiértékelő rendszer. A tan u lm án y bekerült volna az
o rv o stu d o m án y tö rtén etéb e. H ogy m ié rt n e m k erült so r a kí­
sérletre, azt n e m tu d n i.
Az érvágás sikere vagy sikertelensége talán a kísérlet fel­
építésén vagy az értékelés k rité riu m a in m últ. H e lm o n t sorsolás
ú tjá n 200 és 500 fő k ö z ö tti „szegény em b e rt” ak art két c so p o rt­
ra osztani. Az egyik c so p o rt résztvevőitől annyi vért vettek
volna le, am en n y it az érvágás tám o g ató i ésszerűnek ta r to t­
tak. A m ásik c so p o rt kísérleti szem élyeit m egkím élték volna
a véres p rocedúrától. H e lm o n t az eredm ényesség m ércéjének
a tem etések szám át vette. Az egyszerű és m eggyőző ta n u l­
m án y ellenére az érvágás tám o g ató i m égsem voltak készen a
vizsgálatra.

IRODALOM:
Debus, A. G.: Chemists, physicians, and changing perspectives on the scien­
tific revolution. Isis, 1998; 89: 66-81.

É rzé se k
Minden kultúra másképp mutatja ki érzéseit

Az érzések elnyom ása, kim utatása, az azokkal való bán ásm ó d ,

elhallgatásuk vagy e lm o n d ásu k m in d e n kultú ráb an , m in d e n
országban, sőt m in d e n em b ern él különböző. Az alapem óció­
inkat tü k rö ző vonásaink viszont világszerte m egegyeznek - az
arckifejezések m in d e n h o l h asonlóan m u tatják m eg az érzéseket.
Paul E km an am erikai pszichológus az 1970-es években hat
külön b ö ző alapem óciót írt le: ö rö m , szom orúság, harag, féle­
lem , csodálkozás és u n d o r. Ezeket a világon m in d e n h o l felis­
m erik, az efféle érzésű em b erek fényképeit m in d e n k i azonnal
m egérti. Az érzelm ek általános nyelve m ia tt a képregények v i­

76
lágszerte tetszést a ratn ak - h a tá ro k tó l és k u ltú rá k tó l függetle­
nül. A b e n n ü k kifejezett leegyszerűsített vagy eltúlzott érzelm ek
ezért n e m szo ru ln ak fordításra.

É tkezés
A bőséges vacsora hizlal

Teljesen m indegy, h o g y a n a p m ely időszakában vesszük m a ­

gunkhoz a kalóriákat. A m ennyiség a d ö n tő . Aki a zo n b an n a p ­
közben norm álisan eszik, és este m ég bőségesen b e is vacso­
rázik, az ne csodálkozzon, h a felszed p á r felesleges kilót.
Valószínűleg azért alakult ki az elképzelés, m ely szerint az esti
étkezés hizlal a legjobban, m e rt úgy gondolták, h o g y az alvás és
a pihenés alatt leáll az em észtés és az anyagcsere folyam ata.
Pedig e n n ek p o n t az ellenkezője tö rtén ik . Pihenés k özben a
szerveinket ellátó és az em észtést szabályozó paraszim patikus
idegrendszer aktív. Ez stim ulálja a béltevékenységet. „Ellenfele”,
a szim patikus idegrendszer, m ely a védekezésért, a h a rcé rt és a
m enekülésért felelős, kevésbé aktív pihenés közben.

77
 F
Farkasétvágy
Farkasétvágy esetén a nők rögtön a chips
vagy a gyorskaja után nyúlnak

A nők farkasétvágy esetén nem a chipset vagy a gyorskaját, ha- 1

nem a csokoládét, a pralinét vagy a bonbont választják. Vizsgá* ■
latok szerint, az édes kísértés 57 százalékkal a gyümölcsök ■
(34 százalék), a rágcsálnivalók, a chipsek (32 százalék) és az 1
egyéb kielégítő termékek előtt foglal helyet. A csokoládé fenil- I
etil-amin-tartalma jóleső érzést ad.

Fájdalom I.
A fájdalmat csak fájdalomcsillapítóval enyhíthetjük

A fájdalomban az a legszebb, amikor elmúlik. Azt mindenki 1

tudja, hogy ha jókedvünk van, nem érzünk olyan erős fájdalmat. 1
Még gyerekcipőben jár az a felismerés, mely szerint antide- I
presszív kezeléssel csökkenthető a fájdalom. Egy hangulatjavító \
terápia vizsgálata során 1800 idős pácienst tanulmányoztak, \
akiknek 56 százaléka ízületi gyulladásban és depresszióban szen­
vedett. A betegek kevesebb fájdalmat éreztek az antidepresszív |
kezelés hatására, valamint egészségesebbnek tartották magukat,
és életminőségüket is pozitívabbnak látták. A terápiával két cél is
elérhetővé vált: megszűnt a fájdalom és a depresszió.
A megfigyelést azzal magyarázzák, hogy az agyban szorosan
összefügg a fájdalomérzékelés, valamint a hangulatmoduláció,

78
és m indkettő befolyásolja az egymással kom m unikáló idegpá­
lyákat. Ez a neurobiológiai összeköttetés m egm agyarázhatná a
krónikus betegeknél elm aradhatatlan fájdalom érzékelés sikeres
pszichoterápiás befolyásolását.
E fontos megfigyeléseket kiegészíti a krónikus betegek ö n ­
értékelése. Bár a fájdalom a betegség tünete, és a népesség egész­
ségi állapotára utal, csak kevés orvos sorolja ezt a betegség is­
mérvei közé. M inél gyakoribbak és intenzívebbek a fájdalmak,
annál egészségtelenebbnek tartják az embereket. Az egészségügy
számára az elégedetlen vagy akár depressziós em berek 50 száza­
lékkal több költséget jelentenek, m in t a nem depressziósak.

IRODALOM:
Mantyselka, P. T., Turunen, J. H., Ahonen, R. S., Kumpusalo, E. A.: Chronic
pain and poor self-rated health. Journal o f the American Medical Association,
2003; 290: 2435-2442.
I in, E. H., Katón, W., von KorfF, M. et al: Effect of improving depression care
on pain and functional outcomes among older adults with arthritis: a ran-
dnmized controlled trial. Journal o f the American Medical Association, 2003;
290: 2428-2429.

Fájdalom II.
A nemzetgazdaságban rendkívül nagy a fájdalom
miatti munkakiesés

A nemzetgazdaság szám ára jelentős veszteséget jelent a dolgo­

zók fájdalma. Ugyanis fájdalom esetén az em berek vagy egyál­
talán nem dolgoznak, vagy csak korlátozottan. T u d ó so k kiszá­
molták az USA-ban, hogy a fájdalom éves költségei 61,2 m illi­
óid USA-dollárt tesznek ki. A költségek nagy részét (76,6 száza­
lék) azonban nem a m unkakiesések és a betegszabadságok
okozták, h anem a csökkent hatékonyság és teljesítőképesség.
A kutatók 2001-ben és 2002-ben 29 000 m unkavállalót vizs­
gáltak meg. Egy adott kéthetes m unkaidő alatt a m unkások 13
százaléka csökkenő teljesítményre panaszkodott, melyet egyér­

79
telm űen a fájdalom különböző szindróm áira vezettek vissza. Ál­
talában fejfájásról (5,4 százalék), hátfájásról (3,2 százalék), ízületi
fájdalm akról (2 százalék), izmok, illetve csontok fájdalmáról volt
szó. Az érintettek egy héten átlagosan 4,6 órát hiányoztak, noha a
term elés kiesését a csökkenő teljesítőképesség okozta.
IRODALOM:
Stewart, W. F., Ricci, J. A., Chee, E. et al: Lost productive time and cost due to
common pain conditions int he US workforce. Journal o f the American
Medical Association, 2003; 290: 2443-2454.

Fejetlenség
Az „erős akaratú” emberek képesek rövid ideig
fej nélkül élni

Ism erjük azt a jelenséget, am ikor a levágott fejű tyúk m ég sza­

ladgál egy ideig. Ez az északném et kalóz és szabadságharcos
Klaus Störtebekerrel is m egtörtént. Elfogása után véres alkut
k ö tö tt a felsőbbséggel. A halálra ítélt Störtebeker azt kérte, hogy
m iu tán fejét veszik, kegyelm ezzenek m eg m in d en bajtársának,
aki előtt fej nélkül el tu d futni. A legenda szerint fél tucat társát
m entette m eg a biztos haláltól, s a legenda szerint többet is
m egm enthetett volna, ha a h óhér nem gáncsolja el a hetedik
cim borája előtt.
Az em berek n em képesek fej nélkül élni - főleg nem futni.
A test m inden mozgását az agy irányítja, és ez a halál után azon­
nal megszűnik. A nyak verőerének átvágása után m egszűnik a
vérellátás. A fej nélküli állatok az izom zat reflexszerű rángása
m iatt futkosnak, mivel az agyhoz vezető idegpályák tagoltak.
Talán nem sokára lehetséges a test fej nélküli léte - legalábbis
rövid időre. Ugyanis R óbert W hite am erikai sebész fejtransz­
plantációt tervez. Eszerint balesetek fiatal áldozataira idős e m ­
berek fejét helyeznék át. A kérdéses beavatkozásnak jelenleg
orvosi és elsősorban etikai akadálya van. A m ennyiben a b e ­

80
avatkozás egyszer m égis m egtörténik, lesz m ajd egy rövid, de
döntő pillanat, am ikor a fej éppen elhagyja az egyik testet, és
még nem kerül át a m ásikra.
IRODALOM:
Jungblut, C.: Meinen Kopf auf deinen Hals. Die neuen Pláne des Dr.
Prankenstein alias Róbert White. Stuttgart/Leipzig, 2001

Félrelépés
A nőknek kevesebb szexben van részük, és ritkáb­
ban lépnek félre, mint az első tapasztalataikat
korábban megszerző férfiak

Iízeket a feltevéseket sű rű n hallani, és gyakran el is hiszik őket.

IJgy tűnik, van is alapja: a n ők tartózkodóbbak, a férfiak viszont
dicsekszenek tapasztalataikkal. Pedig m inden szexuálisan aktív
férfihoz (hacsak nem hom oszexuális) és m inden félrelépéshez
szükségeltetik egy n ő is. E nnek ellenére a közvélem ény-kutatá­
sokból az derül ki, hogy a férfiaknak kétszer vagy három szor
annyi szexpartnerük van, m in t a nőknek.
Vajon a férfiak dicsekvéséről vagy a n ő k diszkréciójáról van
ill szó? Terri Fisher és M ichele A lexander e nyilvánvaló ellent­
m ondás végére akart járni. Ehhez egy ügyes tanulm ányt állítot­
tak össze. A ku tató k 201 egyetem istát (96 férfit és 105 nőt)
kérdeztek szexuális szokásaikról: m ikor volt utoljára szexben
részük, összesen hány partnerrel volt eddig intim kapcsolatuk,
mik az elvárásaik, és melyeket szeretnék ő k teljesíteni.
A meghallgatást h árom csoportban, különböző szituációk­
ban végezték. Az első csoport résztvevői úgy tudták, hogy ha­
zugságvizsgálót kapcsoltak rájuk. Ehhez elektródákat helyeztek
i | bu kójukon és karjukon, m ajd m agukra hagyták őket a szo­
bában, ahol egy kérdőívet kellett kitölteniük. A hazugságvizs­
gáló ott állt előttük, azonban nem m ű k ö d ö tt - am iről persze
a tanulók nem tudtak. A m ásodik csoportban egyedül hagyták

81
a tan u ló k at, és b izto síto tták őket arról, hogy adataik a n o n im ak
m arad n ak . A h a rm a d ik c so p o rto t figyelm eztették, hogy a k u ­
ta tó k felügyelhetik a kérdőívek kitöltését.
Az értékelés k im u ta tta , hogy azok a nők, akik úgy hitték,
hogy figyelik őket, elbagatellizálták szexuális tapasztalataikat,
így átlagosan csak 2,6 szexpartnert a d ta k meg. A kik úgy tu d ták ,
hogy hazugságvizsgálóra v a n n ak kötve, átlagosan 4,4 szexpart­
n e rt jelöltek m eg, azok a n ő k pedig, akik a n o n im n a k hitték
a tesztet, 3,4 p a rtn e rt írta k be.
Férfiak esetében n e m volt ilyen jellegzetes az ad ato k közti
különbség. A hazugságvizsgáló hatására 4,0 szexpartnert jelöl­
tek m eg, am ik o r úgy gondolták, figyelik őket, azt állították,
hogy 3,7 nővel volt szexuális élm ényük.
Ezzel, úgy tű n ik , m eg o ld ó d o tt az em beriség legnagyobb
rejtélye. Végül is férfiak és n ő k is egyaránt 4 szexpartnerről szá­
m o lta k be, am ik o r úgy hitték, egyenes választ kell ad n iu k . Tehát
a két n e m szexuális m agatartása hasonlóbb, m in t g o n dolnánk.
Terri Fisher azzal m agyarázza a m eglepő eredm ényeket, hogy
„a n ő k b en szorongást váltanak ki a társadalm i elvárások, am i
azt jelenti, hogy a kapcsolatok ápolása a legfontosabb, épp en
ezért egy nő sem m iképp sem tű n h e t kön n y elm ű n ek ”. A nő k
válaszaiban ezért oly nagy az eltérés, az őszinteség pedig m áso d ­
lagos ezekben a kényes kérdésekben.
Talán az ilyen m egfigyelések hatására át kellene g o n d o ln i a
szex tö rtén etét, valam int a n ő k és a férfiak k ö z ö tti különbséget.
Ugyanis a szexuális m agatartásról szóló közvélem ény-kutatások
m ajd n e m m indegyike in te rjú k o n alapul, m elyeket szem től
szem ben folytatnak. A n ő k ham is válaszokat adnak, h a úgy vé­
lik, hogy m eg kell felelniük a szociális elvárásoknak, ezért a jö ­
vőben a n o n im felm érésekkel kellene helyettesíteni a közvéle­
m ény-kutatásokat.

IRODALOM:
Alexander, M. G., Fisher, T. D.: Truth and consequences: using the bogus
pipeline to examine sex differences in self-reported sexuality. Journal o f Sex
Research, 2003; 40: 27-35.
Férgek
A sebbe kerülő legyek és rovarok fertőzéshez
vezetnek

Beismerem , a nyílt sebbe k erülő m indenféle állatnak m ég a

gondolata is u n d o rító . A zonban a kis állatok éppenséggel se­
gítőkészek is lehetnek a gyógyulás folyam atában. A katonai o r­
vosok és sebészek m á r az am erikai p o lg árh á b o rú és N apóleon
hadjáratai alatt is felfigyeltek arra, hogy a lárvákkal teli sebek
kevésbé fertő ző d n ek el, és h a m a rab b gyógyulnak.
Az első v ilágháború idején W. S. Baer o rto p é d sebésznek
franciaországban k ato n ai sebészként pozitív tapasztalatai vol­
tak a lárvákkal kapcsolatban. V isszatérve az U SA-ba, M ary-
landben létrehozott egy Lucilia sericata légytenyészetet, m ajd
1930-ban összefoglalta a sebkezelésben szerzett tapasztalatait.
A Lederle vállalat a következő években iparilag g yártotta a
légylárvákat, és kórh ázak százainak szállította őket az Egyesült
Á llam okban. M iu tán 1941-től kifejlesztették az an tib io tik u m o t,
ez a „biosebészeti” eljárás há tté rb e szorult, m ajd az 1980-as
években újra alkalm azták.

IRODALOM:
Uuíli, T., Rudin, W.: Biochirurgie: Bewáhrtes Verfahren in dér Wundbe-
hnndlung. Deutsches Árzteblatt, 2002; 30: C 1621-22.

Fogak
A fogmosás után elfogyasztott alma nem káros

Az alm a is tartalm az olyan anyagokat, am elyek m eg tá m a d h at­

ják a fogzom áncot, és ez szuvasodáshoz vezethet. A cukor
Ideális táptalaj a szuvasodást előidéző b a k té riu m o k szám ára.
I vek a kórokozók savat term elnek, m elyek elpusztíthatják
a fogzom áncot. S zám os táp lá lé k fő alk o tó része a cukor,

83
fogainkra azonban n em csak a háztartási cukor veszélyes. Más
szénhidrátok is ártalm asak, úgym int az alm ában lévő gyüm ölcs­
cukor. A liszttartalm ú ételek egyszerű c ukorrá alakulnak
a szájban, melyek elősegítik a fogak romlását. Ez vonatkozik a
chipsekre, a rágcsálnivalókra és a többi sós süteményre is. M a­
radékaik a fogközökbe ragadnak, melyekből cukor válik ki.
Kis igazság van abban a feltételezésben, m ely szerint az alm a
nem oly nagym értékben káros a fogakra. Egyes élelmiszerek
kevésbé segítik elő a fogszuvasodást és a fogínygyulladást. A bal­
lasztanyagokban gazdag ételeknek, a gyüm ölcsöknek és a zöld­
ségeknek előnyük, hogy alaposan m eg kell rágni őket. Ez m asszí­
rozza a fogínyt, am i m egindítja a nyáltermelést, m elynek révén
elindul a fogak öntisztulása. A nyál kiöblíti a fogakat és fogkö­
zöket, ráadásul közöm bösíti az agresszív sav egy részét is. A fog­
m osás azonban nem helyettesíthető almával.

F og am zásgátlás
Nem kívánt terhesség rendszeres védekezés
mellett is létrejöhet

Ez elvben így van, azonban az időközben elérhető fogam zásgát­

lók megfelelő használat esetén nagyon m egbízhatók. A statisz­
tika azt m utatja, hogy fogam zásgátló tabletta használatánál
100 esetből 1 nem kívánt terhességre kerül sor (különös m érce,
azonban a 100-as érték m egszokott a fogam zásgátlók vizs­
gálatánál). A spirál, az óvszer és a fogamzásgátlás term észetes
m ódszereinek (peteérés figyelése, hőm érőzés, m éhnyaknyák ál­
lapota) értékei nem sokkal rosszabbak (100 esetből 2-6 nem
kívánt terhesség).
N em csoda tehát, ha a legtöbb nem kívánt terhesség a vé­
dekezés hiánya m iatt jön létre. Az USA-ban a szexuálisan aktív
nők 7 százaléka nem védekezik - és nem is szeretnének teherbe
esni - , ezért a nem kívánt terhességek száma 53 százalékra tehető.

84
IRODALOM:
Kulczycki, A., Potts, M., Rosenfield, A.: Abortion and fertility reguládon.
Láncét, 1996; 347:1663-1668.

F o g a m zá s g á tló ta b le tta
A fogamzásgátló tablettát az USA-ban
fejlesztették ki

A fogam zásgátló tab le ttát M exikóvárosban fejlesztették ki. Luis

M iram ontes vegyészhallgató Carl D jerassi la b o ra tó riu m áb a n
írta diplo m am u n k áját. 1951. o k tó b er 15-én M ira m o n te sn ek si­
került egy hatóanyagot előállítani, m elynek kém iai neve 19-
N or-17alpha-ethinyl-T estosteron. A később „ n o reth istero n ”-
nak nevezett anyagot M adisonba (W isconsin állam ) k üldték
pontosabb elem zésre. Bár a jog M exikóé, a fogam zásgátló m eg ­
születéséhez az USA k u tató in ak is volt n ém i közük. Az USA-
ban végzett vizsgálatok alátám asztják, hogy az anyag a fogam ­
zásgátlás egyik rendkívül hatásos h o rm o n ja .
A m exikói Syntex cég m ég az 1951-es évben m eg in d íto tta a
szabadalm aztatási eljárást, m ajd 1952-ben Djerassi, M ira m o n -
tcs és R osenkranz nyilvánosságra h ozta az új h o rm o n n a l
végzett kísérleteket. A használat jóváhagyásáig m ég eltelt p á r év,
az USA-ban 1957-ben a fogam zásgátló tab lettát először kli­
nikai, m ajd 1960-ban általános használatra is engedélyezték.
N yugat-N ém etországban 1961. jú n iu s 1-jén d o b ta piacra a
Schering gyógyszercég az A novlar nevű fogam zásgátlót. Téve­
désből „m enstruációs zavarok elleni szerként” hirdették a tablet­
tát. A mellékelt tájékoztatón azonban valóban szerepelt a „fo­
gam zásgátló” m in t m ellékhatás. Keleten késett a horm onális fo­
gamzásgátló megjelenése. Az N SZK -ban 1965-ben engedélyezték
először az O vosiston nevű orális fogam zásgátló használatát.
M anapság N ém eto rszág b an a term ék en y n ő k e g y h arm ad a
fogamzásgátló tablettát szed. 35 év felett a n ő k 24 százaléka, 40 év
lelett 16 százaléka szed tablettát.

85
IRODALOM:
Djerassi, Carl.: This Man’s Pill. Sex, die Kunst und Unsterblichkeit. Innsbruck,
2001
Baker, Robin: Sex im 21. Jahrhundert. Dér Urtrieb und die moderné Technik.
München, 2000

F o g y a té k o s s á g
Ha a születés előtti géntesztek nem mutatnak ki
örökletes hibát, a gyerek egészséges lesz

A születés e lő tti g én tesztek h a m is b iz to n sá g o t sugallnak.

Az úgynevezett p renatális d iag n o sztik án keresztül m eg állapít­
h a tó néh án y betegség, m in t például a krom oszóm azavar, am i
a D o w n -k ó r okozója. M ás betegségeket a zonban, ú g y m in t
az epilepsziát vagy az anyagcsere m egbetegedéseit, n e m lehet
egy egyszerű g é n te sz t segítségével m eg á lla p íta n i. S zám os
betegségnek n e m valam ilyen fogyatékosság az alapja. A sz ü ­
lések alatt m ég m in d ig b ek övetkezhetnek orvosilag előre n e m
láth a tó sérülések, m in t például oxigénhiány vagy egyéb k o m p ­
likációk.

F ris s -s e jt-te rá p ia
Paul N iehans (1882-1971) svájci orvos nagy sikert é rt el m akacs
terápiájával az 1950-es években. K onrad A denauer, n é h án y szí­
nész és m ás ism ert szem élyek is alávetették m ag u k at e kérdéses
gyógym ódnak. 1954 februárjában N iehans m ég a nagyon beteg
XII. P ius p á p át is kezelte. M ivel a pápa jo b b a n lett, N iehans
(m in t A lexander Flem ing, a penicillin feltalálója) m ég a Papi
T u dom ányos A kadém ia tagja is lett. M ódszerének ennél n a ­
gyobb reklám nem is kellett volna.
N iehans fiatal ju h o k és szarv asm arh ák véréből sejteket,
fehérjét és m ás alkotórészeket szűrt ki, m a jd azokat p á c ie n ­

86
seibe helyezte. Ügy vélte, a szervezetük regenerálódik, és
újra kivirágzik a fiatal állatok sejtjeitől. A friss sejteknek va­
rázserőt tu la jd o n íto tta k , úgy gondolták, hogy m indenféle
betegségre gyógyírt jelentenek, m in t például a rákra és a szív­
panaszokra, és ezenkívül m ég az ifjúság forrásának is tarto tták
őket.
A m ódszert sokat kritizálták, mivel ezek a sejtek n em steril
állati anyagokat tartalm aztak. 1987-ben a közegészségügyi h i­
vatal károsnak nyilvánította, m ivel úgy vélték, hogy az eljárás
során az em berre átvihető a BSE (kergem arhakór) és a többi
betegség is.

IRODALOM:
I laubold, H.: Cellular therapy according to Paul Niehans or K. Fr. Bauer’s
niethod. Medizinische Klinik, 1954: 49: 1468-1472.
Hircher, F.: Paul Niehans’ cellular therapy. Medizinische Klinik, 1953; 48:
1895-1896.

Fülzsír I.
A fülzsírt rendszeresen el kell távolítani

A fülzsír term észetes anyag, ezért nem kell olyan gyakran el-
távolítani. Fülm osásnál vagy fülpiszkálóval tö rté n ő tisztításnál
könnyen túlzásokba is eshetünk. A fülünkben lévő zsíros anyag
ugyanis felfogja a piszkot, a b aktérium okat és a gom bákat, hogy
ezek ne jussanak be a fül belsejébe.
A tudom ányosan cerum ennek nevezett fülzsír speciális en ­
zimeket tartalm az, m in t a lizozim et, melyek elpusztítják a bak ­
térium ok sejtfalát, és ezzel m egsem m isítik a kórokozókat.
A fülzsír tehát nem csak m echanikai gát a kórokozók szám ára,
hanem baktérium ölő hatású is. Egészségi okokból tehát a fül-
zsír gyakori eltávolítása nem ajánlott.

87
Fülzsír II.
A fülzsír minden embernél ugyanolyan

A különböző népcsoportokban eltérő a fülzsír állaga. A fehérek

és feketék esetében p u h a és sárgásfehér, ezzel szem ben az ázsiai
népeknél száraz, m orzsálódó és szürkés színű.

88
c
Génkezelt ételek
Géntechnikai eljárással előállított élelmiszerekkel
leküzdhető az éhínség

Kutatók és gyógyszercégek azt hangoztatják, hogy géntechnikai

eljárással előállított termékek révén biztosítva lenne a táplálék a
világ népessége számára. Ez badarság, ugyanis az éhínség első
számú problémája az elosztás, nem pedig a mennyiség.
Az az ötlet, hogy a halakat génkezeléssel megnöveljék, telje­
sen abszurd. A tengerek lehalászása és az óceánok természetes
tartalékainak kifosztása nem kompenzálható az egyre nagyobb
méretű halak tenyésztésével. Egyébként valószínű, hogy az éhe­
ző emberek nem génkezelt halakra vágynak. Általában a Föld
száraz régióiban élnek, így gabonára, valamint növényekre len­
ne szükségük, melyeket környezetükben termelhetnének.

89
CY
G yerekek I.
Kisgyerekekre húzzunk sapkát a huzat ellen

N ém etországban nagyon elterjedt a huzattól való félelem.

A gyerekek term észetesen m eg is fázhatnak, és középfülgyul­
ladást is kaphatnak, ezért azonban nem egyedül a hideg a fe­
lelős, a kórokozók is benne vannak a játékban. Az em berek
a hűvös évszakok idején általában fűtött helyiségekben tar­
tózkodnak. A sok em ber és a m eleg olyan klím át eredm é­
nyez, m elyben a különböző m eghűlést okozó és influenzavíru­
sok jól érzik m agukat. Ilyenkor a gyerekek is könnyebben
m egbetegszenek, nem úgy, m in t nyáron, am ikor sokat vannak
levegőn.
Az újszülöttek és a hat hónaposnál fiatalabb csecsem ők ese­
tében van értelm e a sapkának. Ugyanis a nagyon kicsi gyerm e­
kek feje nagy a testükhöz képest, ezért sok h ő t adnak le a
fejükön keresztül, és ham arabb kihűlhetnek.

G yerekek II.
Az orvosok a gyerekeket jobban óvják
a fájdalomtól, mint a felnőtteket

Egyetlen orvos sem akar a gyerm ekeknek felesleges fájdalm at

okozni, a valóságban azonban egyáltalán n em vagy csak ritkán
ügyelnek a gyerekek fájdalm ára. „U gyanarra a betegségre a gye­
rekek kevesebb gyógyszert kapnak, m int a felnőttek” - nyilat­
kozta Richard H ow ard londoni aneszteziológus a fájdalom ról
2003-ban, New Yorkban rendezett kongresszuson.
E nnek az az oka, hogy a kezelőorvosok félnek a fájdalom csil­
lapítók m ellékhatásaitól. Ráadásul a gyerekek kevésbé képesek a
liíjdalom m értékét és jellegét leírni, m ég akkor is, ha ezt a szülők
vagy az orvosok játékosan és vizuálisan közelítik meg. Ú jszülöt­
tek és csecsem ők esetében az idegrendszer és a fájdalom feldol­
gozás m ég nincsen teljesen kifejlődve. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy a kisgyerekek nem éreznek fájdalm at.
Különösen nagy problém át jelent az intenzív osztályokon lé­
vő koraszülöttek fájdalom csillapítása. R otterdam i orvosok 150
koraszülöttet tanulm ányoztak, és m egállapították, hogy a világ­
rajövetel utáni első két hétben az intenzív osztályon kezelt kora­
szülött b ab ák n ak n a p o n ta 14 fájdalm as beavatkozást kell
elszenvedniük: vérvétel, infúziók, injekciók, oltások vagy a táp ­
lálékszonda orro n , illetve to rk o n keresztüli bevezetése.
A holland orvosok szerint a koraszülöttek kevesebb m in t
15 százaléka k apott fájdalom csillapítót a kínzó beavatkozások
előtt, valam int 40 százalékuk sem m ilyen fájdalom csillapító
gyógyszert sem kapott az intenzív osztályon eltöltött idő alatt.
Az orvosok szerint ez tarthatatlan, m ég akkor is, ha nem is­
merik a koraszülötteknek megfelelő fájdalom csillapító szereket.
Kutatások kim utatták, hogy a m o rfium nak például alig van fáj­
dalom csillapító hatása a kisgyermekekre.
Időközben kiderült, hogy a korai gyerm ekkorban tapasztalt
fájdalom hatással van a későbbi életre. M egváltozhat a viselkedés,
amelynek rendellenességei jóval lassabban m úlnak el, m intha
gyógyszeres beavatkozás tö rtén t volna. A fájdalom szakértők ezért
azt kérik, hogy kisgyermekeknél csak feltétlenül szükséges ese­
tekben végezzenek fájdalmas beavatkozásokat, és olyankor gon­
doskodjanak a fájdalomcsillapításról.

IRODALOM:
I lownrd, R. F.: Current status of pain management in children. Journal of the
American Medical Association, 2003; 290:2464-2469; Hopkins Tanne, J.: Child-
rni nre often undertreated fór pain. British Medical Journal, 2003; 327:1185.
Simons, S. H., Van Dijk, M., Anand, K. S. et al: Do we still hurt newborn
babies? A pospective study o f procedural pain and analgesia in neonates.
Archives o f Pediatric and Adolescent Medicine, 2003; 157: 1058-1064.

G y e rm e k á g y i d e p re s s zió
A gyermekágyi depresszió csak a nó'ket érinti

A szülés u tán i első h etek b en és h ó n a p o k b an néh án y n ő d e p ­

resszióban szenved. Ezek n e m hangulatingadozások, m elyeket
m in d e n n ő átél a testi és pszichikai változások révén. A gyer­
m ekágyi depresszió kom oly panaszokkal járh at, ném ely esetben
oly m érték ű , hogy veszélyt jelen th et az újszülöttre és/vagy az
anyára (öngyilkosság). G yakran n e m tu la jd o n íta n ak jelentősé­
get e n n ek az igen nehéz időszaknak.
A gyerm ekágyi depresszió azo n b an n e m csak a nő k et érinti.
Ezt Janice G o o d m a n egy átfogó vizsgálat során állapította m eg.
G o o d m a n a férfiak kö réb en 1980 és 2002 k ö zö tt végzett 20,
depresszióval kapcsolatos vizsgálatot értékelte. Az újd o n sü lt
a p u k ák 1,2-25,5 százaléka volt depressziós a születést követő
első évben. A m elyik családban az anya is gyerm ekágyi depresz-
szióban szenvedett, o tt a depressziós férfiak aránya 24 és 50
százalék közö tti volt.
Ez a m agas arány jelentős m érték b e n hatással lehet az egész
családra. H a az édesanya gyerm ekágyi depresszióban szenved,
fontos, hogy a p a rtn e r ellensúlyozza a kényes családi helyzetet.
A depressziós nő k et kezelő o rv o so k n ak és pszichológusoknak
g o n d o ln iu k kellene a p a rtn e r esetleges depressziójára is.

IRODALOM:
Goodman, J. H.: Paternal postpartum depression, its relationship to maternal
postpartum depression, and implications fór family health. Journal o f
Advanced Nursing, 2004; 45: 26-35.
G ye rm e ká g y i láz
A 19. század első felében szörnyű „járvány” to m b o lt E urópa
szám os kórházában. A szülészeti osztályokon n ő k ezrei h altak
meg gyerm ekágyi lázban, így az újszülöttek h a m a r félárvák let­
tek. N éhány kó rh ázb an olyan rossz volt a helyzet, hogy a fiatal
anyák tö b b m in t eg yharm ada m eghalt a szülést követő h e ­
tekben. 1840-ben a bécsi közk ó rh ázb an Sem m elw eis Ignác
(1818-1865) m agyar szülészorvos közvetlen közelről végig­
nézhette a n ő k kínjait.
A bécsi k ó rh á zn a k két szülészeti osztálya volt. Az egyikbe,
betegvizsgálati kiképzésre az o rv o sta n h allg ató k n ak volt be já rá ­
suk, a m ásikban zavartalanul d o lg o zh attak a bábák. Sem m el­
weis m eglepő különbségeket vett észre páciensei között: azon
¿17. osztályon, ahol az o rv o stan h allg ató k is m egfordultak, jóval
gyakoribb v o lt a g y erm ek ág y i lázzal fe rtő z ö tte k szám a.
Azonkívül sokkal súlyosabb lefolyásúak voltak a betegségek,
és többször végződtek halállal, m in t a b á b ák által ellátott osz­
tályon.
Sem m elw eisnek időre volt szüksége, m íg átlátta e n n ek okait.
Egy véletlen folytán jö tt rá, a m ik o r 1847 tavaszán egy igazság­
ügyi orvos barátja egy hulla boncolása közben m egsebezte m a ­
gái, m ajd m eghalt vérm érgezésben. Sem m elw eist kollégájának
kórképe és szörnyű haláltusája a gyerm ekágyi lázban m eghalt
nőkre em lékeztette. így gondolkozott: „Valószínűleg a vérke-
i iugésbe ju to tt hullarészek okozták az igazságügyi orvos és az
«nyák betegségét, valam int halálát.” Ezt egy m ásik tén y is alátá­
m asztotta: az orvostanhallgatók a hullák boncolása u tán , a pa-
lológiáról m en te k át a szülészetre. És a „hullákat é rin te tt ú j­
a ik k a l”, kézm osás nélkül vizsgálták m eg a frissen szült nőket, és
így m egfertőzték őket.
Sem m elw eis a „halálos m éreg” m egállítására k linikáján el-
i cndelte a klóros vízben való rendszeres kézm osást, valam in t az
orvosok, o rvostanhallgatók és az á p o ló k fertőtlenítését, am i
addig egyáltalán n e m volt term észetes. A m ódszerrel p á r h éten

93
b elül felére csökkent a szülészeti m egbetegedések és elhalálozá­
so k szám a. Felfedezését n e m fogadta ujjongás, hiszen tu la jd o n ­
k é p p en beism erte, hogy a n ő k n e m egy ism eretlen járványba
haltak bele, h a n em a k ó rh á z orvosi szem élyzete fertőzte m eg
őket.
O livér W. H olm es am erikai orvos és író hasonló cip ő b en járt.
1843-ban egy b o sto n i előadásában azt követelte, hogy az o r ­
vosok a b oncolások vagy a gyerm ekágyi lázban szenvedő nő k
vizsgálata u tá n ne vizsgáljanak azonnal m ásik beteget. M in d e n ­
kép p en m ossanak kezet, és cseréljenek ru h á t, m ielő tt a követ­
kező pácienshez fordulnak. H olm es javaslataival d ü h ö s tilta­
kozást v áltott ki kollégáiból, m ajd Sem m elw eis á tü tő kam pánya
vezetett 1847-ben a m inim ális orvosi higiéniai szabályok b e ­
vezetéséhez.
Kollégái sem Sem m elw eist, sem a praxisában oly hatásosan
b izonyított elm életet n e m ism erték el. 1849-ben, m egunva a
so k személyes tám adást, az orvos betegen visszatért hazájába,
B udapestre, ahol 1855-ben egyetem i ta n á rrá nevezték ki. 1861 -
b e n nyilvánosságra h o z ta a gyerm ekágyi lázzal kapcsolatos
felism eréseit és tapasztalatait, m ajd n éhány évvel később, 1865-
b e n elborult elm ével m eghalt. Sem m elweis m indvégig úgy érez­
te, hogy sok n ő n segített, anélkül hogy orvoskollégái igazán
m egértették volna.

IRODALOM:
Van Andel, R: Semmelweis and puerperal fever. Journal o f Psychosomatics in
Obstetrics and Gynaecology, 2001; 22: 3-5.
Adriaanse, A. H., Pel, M., Bleker, O. P.: Semmelweis: the combat against puer­
peral fever. European Journal o f Obstetrics, Gynecology and Reproductive
Biology, 2000; 90: 153-158.
Ainsworth, S.: Puerperal fever. Disaster and triumph. Practical Midwife, 1999;
2: 34-35.
Raju, T. N.: Ignaz Semmelweis and the etiology o f fetal and neonatal sepsis.
Journal o f Perinatology, 1999; 19: 307-310.
G yógyszerek
A gyógyszeripar orvosságai nem természetesek

A különböző gyógyászatok képviselői között nagy szakadék

tátong: az egyik oldalon a gonosz orvostudom ány áll, m ely a
páciensek szám ára állandóan m ellékhatásoktól hem zsegő „ve­
gyi” (mely a „méreggel” egyenértékű) anyagokat ír fel - a m ásik
oldalon a kíméletes gyógyítók állnak, akik kizárólag term észetes
eljárást és növényi szereket alkalm aznak.
Ez azonban nem ennyire egyszerű. Az o rv o stu d o m án y
egynéhány ism ert gyógyszere ugyancsak növényi eredetű.
A szívelégtelenség esetén felírt digitálisz a gyűszűvirágból, a rák-
terápiában használt kolchicin az őszi kikericsből, az aszpirin h a­
tóanyaga, az acetil-szalicilsav, a fűzfakéreg alkotórészéből szár­
mazik. Az a n tibiotikum ok többsége különböző gom bákból
származik. A listát m ég lehetne folytatni.
Az ipari előállítás során a növényi hatóanyagokat m ár régen
nem a növényekből vonják ki aprólékos, fáradságos m unkával,
hanem m ajdnem teljesen szintetikusan állítják elő. Ez azonban
sokszor a „természetes orvosság” cím szó alatt eladott növényi
készítményekkel is így van. M indkét esetben a term észet a pél­
dakép, m ajd az ism ert form ula alapján a laborban szintetikusan
előállítják az anyagot.

G yom orfekély
A gyomorfekély pszichoszomatikus betegség,
moly a stressznek köszönhető

( íyomorfekély esetén fertőző betegségről beszélhetünk. A gyo­

morfekélyt évtizedekig az érzékeny és a stressz által m eggyö­
töri em berek „klasszikus” pszichoszom atikus betegségének
tartották, akiknek a sok problém a és teher a „gyom rára m en t”.

95
Az 1980-as évektől tudjuk, hogy a baktérium ok felelősek a
gyom orfekély kialakulásáért, és a helicobacter pylori nevű bak­
tériu m o t tartják a kiváltójának. Két ausztrál, Barry J. M arshall
és J. Robin W arren ism ertette a helicobacter pylori nevű bak­
térium ot, és a gyom orfekély okozójaként azonosították.
Az állítást többen m egcáfolták, m íg 1985-ben M arshall egy
önkísérlet során bebizonyította igazukat. M arshall gyom rát
m egtükrözték, kóros elváltozást n em találtak, aztán elfogyasz­
to tt egy helicobacter-tartalm ú italt. P ár nappal később a tudós
gyom orfájdalm akra panaszkodott, m ajd gyom ornyálkahártya­
gyulladást kapott. Az eredm ény a hipotézis megkérdőjelezői
szám ára is oly meggyőző volt, hogy ettől kezdve a gyom orfekély
kutatásánál és terápiájánál a m ikrobiológia vette át a lélekku-
tatás helyét. 1988-ban a Lancet cím ű szaklapban m egjelent cikk
alátám asztotta a két ausztrál felfedezését: egy kísérlet bebizonyí­
totta, hogy a gyom orfekély gyógyítható antibiotikum m al.
A betegségek pszichoszom atikus m agyarázatát előnyben ré­
szesítő o rvosok szám ára nem világos, hogy a helicobacter pylori
egyes em bereknek m iért okoz gyom orfekélyt, m iközben m á­
soknak nem . Az em berek 90 százaléka találkozott m ár a k ó r­
okozóval, azonban csak csekély részük betegszik meg. Talán a
gyom orfekély valóban pszichoszom atikus kórkép, m elynek tü ­
netei lelki kim erültség esetén jelentkeznek?

IRODALOM:
Leiss, O.: Ärztliche Weltbilder: Helicobacterisierung psychosomatischer
Konzepte? Deutsches Ärzteblatt, 2001; 98: A886-890.

G yüm ölcs
Ha csonthéjas gyümölcsre iszunk, megfájdulhat
a hasunk

Ez a bölcsesség n em helytálló, m ég abból az időből szárm azik,

am ikor az ivóvíz n em felelt m eg a m ai higiéniai követelm é­

96
nyéknek. A cseresznyével kapcsolatos legendának van alapja,
am i term észetesen az elfogyasztott gyüm ölcs m ennyiségétől is
függ-
Ha például m egeszünk tö b b m in t fél kiló cseresznyét, akkor
akár iszunk vizet, ak ár nem , m egfájdulhat a hasu n k , és felfújód­
hatunk. Ugyanis a csonthéjasok héján és belsejében szám os
gom ba található, m elyek m egerjesztik a g y o m o rb an lévő c u k ­
rot, e kém iai folyam at hatására pedig nyom ást és m o rg ást ész­
lelhetünk. E kkora m ennyiségű cseresznyénél a gyom orsav nem
tudja m egakadályozni az erjedést. H a erre m ég vizet is iszunk,
az felhígítja a gyom orsavat, így kevésbé gátolja az erjedési fo ­
lyam atot. A m ennyiben a víz fertő zö tt - am i a n n a k idején gyak­
ran előfordult - , és gom bákat is tartalm az, a kkor b e in d u l az
erjedés.

97
H
Haj I.
A haj idővel szürke,
majd fehér lesz

A hajszín n em fokozatosan válik b arnából szürkévé, m ajd ké­

sőbb fehérré. A hajszín a m elanocitának nevezett pigm entsej­
tekből keletkezik, melyek a hajgyökerekben és a fejbőr felületén
találhatók. A pigm entsejtek b eburkolják a hajszálat, m ajd bele­
m élyednek. A m elanociták korral elveszítik hatásukat, így a haj
elveszti eredeti színét.
Az eredeti szín elvesztése u tán a haj ham ar m egőszül. Ha
mégis úgy látjuk, hogy a haj először szürke, m ajd később fehér,
a n n ak az az oka, hogy a fehér hajszálak szám a lassan növekszik,
és ezért a hajkorona egésze szürkének látszik.

Haj II.
Egy tragédia hatására egyetlen éjszaka alatt
megőszülhetünk

Az ilyen esetekről szóló tö rténetek kivétel nélkül a legendák

világába tartoznak. A stressz és az aggodalom csak bizonyos
m értékben befolyásolja az őszülés folyam atát.
Lehetséges, hogy az őszülés feltűnés nélkül zajlik, aztán egyik
napról a m ásikra tudatosul az érintett személyben. H a többség­
ben vannak a világos hajszálak, akkor úgy tűnhet, hogy az illető
haja hirtelen m egőszült.

98
Haj III.
A férfiak hamarabb őszülnek, mint a nők

Ez a feltevés lehet, hogy azért olyan népszerű, m e rt a n ő k gyak­

rabban festetik a hajukat, a férfiak őszülő halántékát pedig vo n ­
zónak tartják. Az igazság az, hogy a n ő k ham arabb és gyorsabban
őszülnek, m in t a férfiak. N em tu d n i, m iért, enn ek valószínűleg
horm onális okai lehetnek.

Haj IV.
Az őszülés a húszas éveink végén kezdődik

Az őszülés jóval h a m a rab b m egkezdődik. A szervezet m á r 15

éves korban elkezdi „term eln i” az ősz hajszálakat. A hhoz a zo n ­
ban, hogy a tincsek ősznek tűnjenek, so k ősz hajszálnak kell te r­
m elődnie.
Az em berek negyede k o rá n m egőszül, am i azt jelenti, hogy
hajuk m ár 25 éves k o rtó l őszesnek tű n ik . M indezért a géneket
tartják felelősnek.

Haj V.
Minél gyakrabban vágatjuk le a hajunkat,
annál gyorsabban nő

A fodrászok legnagyobb sajnálatára, ez n e m igaz. A haj n ö ­

vekedése nem befolyásolható a vágással - nem úgy van ez, m in t
¡1 fűnél, m ely sok hobbikertész szerint a gyakori vágás hatására
gyorsabban nő. A h ajnak m egh atáro zo tt növekedési ciklusa
van, melyet a hajgyökér irányít, függetlenül attól, hogy m i tö r ­
téi lik a hajszál túlsó végén.

99
Halál I.
A halál beállta percre pontosan megállapítható

Ez szám os krim iből ism ert. A rendőrfőnök m egérkezik a te tt­

helyre, ránéz a hullára, m ajd az igazságügyi orvos szakértőhöz
fordul. A kérdésre, hogy hogyan és m ikor tö rté n t a gyilkosság,
az orvos általában velős és precíz választ ad: „A halál 00.47 és
00.52 között állt b e” vagy „Kettő és fél h árom között halt meg.”
Ez bárm ekkora segítség lenne is a nyom ozók szám ára, ekko­
ra pontosságra egyetlen orvos sem képes, hacsak a tettes nem
hagyott üzenetet a halál p ontos idejéről. A halál beálltát egy
úgynevezett n o m o g ram segítségével állapítják m eg - ehhez meg
kell vizsgálni a hullafoltokat, a hullam erevséget, továbbá a test-
hőm érsékletet és a környezet hőm érsékletét, az öltözéket és a
szélviszonyokat is. M érvadó m ég a pupillák ingerlékenysége és
az izom zat, m ely m ég tö b b órával a halál után is reagál az elekt­
rom os im pulzusokra. Bizonyos kém iai param éterek szintén
utalhatnak a halál időpontjára, az id ő p o n t m eghatározásában
azonban optim ális feltételek m ellett is legalább plusz-m ínusz
kétórás eltérés lehetséges.

Halál II.
A halottak arckifejezéséből kiolvasható,
hogy békésen vagy gyötrelmek közepette
haltak-e meg

M ég egy történet, m elyet rendszeresen látni a tévéfilm ekben.

R endőrfőnökök, nyom ozók érkeznek a helyszínre, m ajd m eg­
látják a hullát. A halott arckifejezéséből következtetnek az u to l­
só m ásodpercekre vagy arra, hogy az áldozat ism erte-e a
tettest, ellenkezett-e, m egijedt-e, vagy esetleg szörnyen szen­
vedett-e.
 Ennek kizárólag a film szem pontjából van jelentősége, való­
jában ez teljesen m ásképp m űködik. A halál u tán m egszűnik az
izm ok és a szervek tevékenysége. M im ikánkért és arckifeje­
zésünkért pedig az arcizom zat a felelős, m ely a halál bekövet­
keztével ellankad. Az izm ok elernyednek, a vonások nyugodtak,
ezért a halott békés. A gyászjelentésekben szereplő „békésen
elhunyt” kifejezés tehát nem szépítés. A haláltusától és a gyilkos
látványától függetlenül m in d en halott békés.

Halál III.
A legtöbb ember fertőző betegségekben hal meg

A globalizálódás idején sok szó esik a világ egészségi helyze­

t r ő l . Az A ID S-katasztrófa, a SARS-járvány, az ebola és a többi
fertőző betegség ú jbóli feltűnése kétségtelenül felkavarta
a kedélyeket. A rég elfelejtett vagy leküzdött betegségek, m in t a
tuberkulózis, a lepra, a kolera vagy a vérhas újbóli visszatérése
emlékeztet arra, hogy a fertőző betegségeket n em szabad lebe­
csülni. Laurie G arrett A jövő csapásai cím ű könyvét, m ely a já r­
ványok visszatérésével foglalkozik, az 1990-es évek végén több
m int 300 000 példányban adták el, am i felhívta a figyelmet a
fertőzések n agym értékű fenyegetésére.
Nem fertőző betegségekben halnak m eg legtöbben. Az
Egészségügyi Világszervezet (W H O ) becslései szerint 2003-ban
világszerte 56 m illió em ber halt meg. 60 százalékuk nem fertőző
betegségben hunyt el: 16 m illióan haltak m eg szív- és keringési
m egbetegedésekben (főleg szívinfarktusban), 7 m illióan rák­
it,m, 3,5 m illióan krónikus légúti m egbetegedésekben és m ajd
I m illióan cukorbetegségben. Afrika az egyetlen kontinens,
tthol a fertőző betegségek a leggyakoribb halálokok.
A nem zetközi segélyszervezetek és a politikusok elhanya­
golják a fejlődő országokban vagy az úgynevezett gazdaságilag
m egerősödött fejlődő országokban a krónikus m egbetegedé­

101
seket. A zonban itt is m egfigyelhető a lakosság öregedése, m eg ­
változtak a táplálkozási szokások, tö b b zsírt és c u k ro t fogyasz­
tanak, kevesebbet m ozognak, és sokan dohányoznak. 2003-ban
egyedül K ínában 2,8 m illió em ber halt m eg szívinfarktusban.

IRODALOM:
Beaglehole, R., Yach, D.: Globalisation and the prevention o f non-communi-
cable disease: the neglected chronic disease o f adults. Láncét, 2003: 362:
903-908.

Halál IV.
A halál után tovább nő a haj és a köröm

Ez a m egfigyelés o ptikai csalódás következm énye. A b ő r nem

sokkal a halál u tán összezsugorodik, ezáltal az ujjhegy és a k ö ­
rö m közö tti távolság m egnő. Ez azo n b an n e m a k ö rm ö k n ö ­
vése, h a n em a b ő r folyadékvesztesége m ia tt áll elő. U gyanez a
jelenség okozza azt a látszatot, m ely szerint a halál u tá n tovább
n ő a szakáll. A b ő r m á r n e m olyan rugalm as, ezért a szakáll lej­
jebb ereszkedik. E m iatt a férfi elhunytakat m egborotválják a
klinikán vagy a tem etkezési vállalatnál.

Halál V.
Az arzénnal elkövetett gyilkosság nem mutatható ki

Ez a feltevés a klasszikus film ből, az A rzén és levendulából

ism ert. Az 1944-ben Frank C ap ra által forg ato tt film ben a bájos
A bby n é n i és M a rth a néni pincéjében 13 hulla található („Két
liter b o rh o z egy teáskanál arzén és egy fél teáskanál sztrich n in -
m ajd egy icipici ciánkáli”). Az arzén m á r 1836-ban k im u ta th a tó
volt. Jam es M arsh (1790-1846) b rit kém ik u st felkérték egy
m érgezéses gyilkosság szakértőjének, m elyhez kifejlesztett egy
m űszert, am ely egym illiom odnyi g ram m arzént is képes volt
kim utatni, és m elyet m ég a 20. században is használtak.
Ebben az úgynevezett M arsh-készülékben az arzént, cink
és kénsav hozzáadásával, arzén-hidrogénné alakítják. A ke­
letkező gáz egy csövön keresztül távozik, m elyben tükörként
kicsapódik.
A pontos m ódszer eredm ényeképpen a 19. század m ásodik fe­
lében jelentősen csökkentek az arzénnal elkövetett gyilkosságok.

Halál VI.
Az E 605 segítségével elkövetett öngyilkosság
fájdalommentes és „biztos”

Az E 605 növényvédő szer az 1950-es években gyászos em lékű

népszerűségnek örvendett. N ém etországban sokan követtek el
öngyilkosságot a szemcsés anyag segítségével. Az E 605 általi
halál azonban lassú és gyötrelm es volt, ugyanis az anyag egy
sejt méreg, m ely blokkolja a sejtlégzést, ennek következtében
kegyetlen belső fulladást okoz.

Halál VII.
Aki meghal, valójában nem harap a fűbe

A kifejezés a görög írótól, H om érosztól szárm azik. Az Iliászban

a Trójáért folytatott harcot ecseteli. A csata forgatagában sok
görög és trójai hős súlyosan m egsérül. H om érosz a sebfertőzés
következményeit is ábrázolja - többnyire a m erevgörcsöt, m e­
lyet tetanusznak is neveznek.
A görcsöket egy baktérium által term elt m éreg okozza. Mivel
tt hát izmai erősebbek a has izm ainál, a test hátrahajlik. Az illető
nem tud m egállni a lábán, ezért hátrahajolva fekszik a földön.

103
A rcizm ai görcsben v a n n ak és feszesek, olyan, m in th a g rim a ­
szolna, m in th a „fűbe h a ra p o tt” volna.
H om érosz m esteri ábrázolása révén, m áig fe n n m a rad t a halál
e képszerű fogalm a - m ég a kkor is, ha m anapság m á r a legtöbb
e m b er kap tetanusz elleni védőoltást, és a m erevgörcs korai stá­
d iu m á b a n kezelhető izom lazító szerekkel, ezért a tü n etek re a
legritkább esetben kerül sor.

H a lo tts z e m le
A halottszemlén az orvos állapítja meg
a halál okát

A feltevésekkel szem ben a halottszem léken gyakran nem is álla­

p ítják m eg a halál p o n to s okát. N ém etországban orvosi hiba
m ia tt évente 10 000 halálesetnek ism eretlen az oka, ezek közül
legalább 1200 b űncselekm ény m ia tt következett be.
Az esetekért az orvosokat befolyásoló h a rm a d ik szem élyt
tartják felelősnek, ez általában a rendőrség. A halottszem lét
egyébként is futólag és hiányosan végzik. Sok orvos képzetlen,
m áso k tú l kényelm esek: egy legutóbb nyilvánosságra h o zo tt
vizsgálat k im u ta tta , hogy az orv o so k n ak csu p án 25 százaléka
vetkőztette le teljesen a hullákat.

IRODALOM:
Brinkmann, B., Banaschk, S., Bratzke, S. et al: Fehlleistungen bei der
Leichenschau in der Bundesrepublik Deutschland (I + II). Archiv für
Kriminologie, 1997; 199: 1-12. und 65-74.
Vennemann, B., DuChesne, A., Brinkmann, B.: Die Praxis der ärztlichen
Leichenschau. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 2001; 126: 712-716.
Rückert, S.: Tote haben keine Lobby. Berlin, 2002

104
Hangulat
A jókedv nem tápláló

Az ünnepélyesen m egterített, gyertyákkal díszített asztal, a kí­

vánatos ételek - és a megfelelő p a rtn e r - a legtöbb em bert
jókedvre derítik. Á m n em csak a tetszetős asztal, hanem m aga az
étel is hozzájárulhat a jó hangulathoz. Főleg akkor, ha az elfo­
gyasztott ételek szerotonint is tartalm aznak. A szerotonin egy
úgy nevezett „boldogsághorm on”. A hangulatra m ár egytized
gram m is jó hatással van. Egyes antidepresszánsok például úgy
m űködnek, hogy m egakadályozzák a szerotonin testben való
lebomlását.
Ha az anyagcseréből hiányzik a szerotonin, h am arabb válunk
ingerültebbé, depresszióssá, neurotikussá, valam int éjszaka ide-
oda forgolódunk ágyunkban. Egyes élelm iszerekben m egtalál­
ható a szerotonin egy része, a triptofán, például a csokoládéban,
a banánban, az ananászban, az eperben és a m álnában. A kívánt
hutás elérése érdekében több kilót is m eg kellene enni belőlük.

IRODALOM:
l.ohmann, C.: Machen Bananen glücklich? Dér etwas andere Ernáhrung-
•hcrater. München, 1999

Hangulatzavar
Általános a hangulatzavar

I / nemrég tű n t fel új szindróm aként a szakirodalom ban. U lrich

Streeck göttingeni orvostudós egy előadásában b e m u ta tta
>i pszichikai betegség jellem zését és tüzetes analízisét. M ajd az
előadás m egjelent A pszichoanalízis fórum a cím ű szaklapban.
Slrceck hangsúlyozza cikkében, hogy a vidám ság régebben „kí­
vánatos lelkiállapotnak” szám ított. M anapság a „vidám ság a va­
lóságtól idegen, kóros lelkiállapot”, am i „többé-kevésbé a lelki

105
tapasztalatok jellegzetes párhuzam ának kifejezése”. Olyan élm é­
nyek, „melyek m egnehezítik a lakosság átlagának az életet”, a
vidám em berek állapotán azonban nem változtatnak. Ezzel ellen­
tétben „úgy tűnik, a derültség egyre inkább kimegy a divatból.
Néhány orvos és pszichológus felháborodott e fejtegetés halla­
tán —ezért egyesek saját, részletekben pontosabb esettanulm ányt
készítettek. Egyikük sem vette észre, hogy a szerző cikkével csak a
tudom ány hiszékenységét, az új betegségeket és szindróm ákat
akarta kigúnyolni. Ulrich Streeck a szaklap egy későbbi kiadá­
sában m egm agyarázta tréfáját, mely sem m iképpen sem rá, ha­
nem hum orérzékkel nem rendelkező kollégáira vetett rossz fényt.

IRODALOM:
Streeck, U.: Die generalislerte Heiterkeitsstörung - Diagnose, Differential-
diagnose, Therapie. Fórum dér Psychoanalyse, 2000; 16: 116-122.
Streeck, U.: Noch einmal zűr „generalisierten Heiterkeitsstörung”. Fórum dér
Psychoanalyse, 2000; 17: 94-96.
Bartens, W.: Was hab ich bloss? Die besten Krankheiten dér Welt. München,
2003

Hátfájás
A hátfájásnak általában szervi oka van

A hátfájások 80 százaléka „aspecifikus”, am i azt jelenti, hogy

az izm okban, a csontokban és az ízületekben n em található k ó ­
ros elváltozás. Az akut hátfájás az érintettek 90 százalékánál
m indenféle különleges kezelés nélkül, néhány nap vagy hét
m úlva m egszűnik. Csakhogy később annál intenzívebben je­
lentkezik.
A hátfájás igazi népbetegség. N yugat-N ém etországban a fel­
nőttek 40 százaléka szenved tőle, sőt egy teljes évet vizsgálva, 70
százalékuk panaszkodik különböző időpo n to k b an hátfájásról.
Az orto p éd orvosok leggyakrabban a hátfájás tünetével talál­
koznak, a betegek m ajdnem fele ezzel a panasszal keresi fel a
szakorvosokat. A háziorvosoknál és az általános orvosoknál is
m inden hatodik beteg erre panaszkodik - a hátfájás a fejfájás
után a m ásodik leggyakoribb betegség. Sőt, m ás vonatkozásban
első helyen van: a hátfájás a m unkakiesés, illetve a m unkaképte­
lenség leggyakoribb oka.

Házasság
A házastársak egyformán karcsúak maradnak

A házasság utáni testsúlyra kétféle elm élet létezik. Az egyik sze­

rint a házasok karcsúbbak, m in t a hajadonok, illetve a nőtlenek,
mivel partn erü k kizárólag attraktív, karcsú külsejük m iatt d ö n ­
tött m ellettük. A m ásik elm élet szerint a házasok a kölcsönös
gondoskodás következtében egyform án túlsúlyosak.
A Cornell Egyetem kutatói 3025 felnőttet tanulm ányoztak, és
megállapították, hogy a nős férfiak túlsúlyosabbak, és hajlam o­
sabbak a hízásra, m in t a nőtlen vagy a nem rég nősült férfiak.
Nők esetében ez nem ilyen egyértelm ű. Az „egym ásról való köl-
( sönös gondoskodás” társadalm i szerepe úgy tű n ik - legalábbis
ami a testsúlyt illeti - csak a férfiak esetében igaz, am i m eg is
m utatkozik a felesleges kilókban. N őknél m inim ális testsúly-
növekedés csak a házasság u táni néhány hónapban vehető észre.
A kutatók tíz éven át 9043 felnőttet tanulm ányoztak, és arra
a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb férfi akkor lesz újból
sovány, ha elválik vagy megözvegyül.

IRODALOM:
Hubai, )., Rauschenbach, B. S., Frongillo, E. A.: Marital status, fatness and
obílity. Social Science Medicine, 1992; 35: 915-923.
Hmuchenbach, B. S„ Sobal, J., Frongillo, E. A.: The influence of change in
marital status on weight change over one year. Obesity Research, 1995;
\ J19-327.
Holmi, |., Rauschenbach, B. S., Frongillo, E. A.: Marital status changes and
limty weight change: a US longitudinal analysis. Social Science Medicine,
JtMIJ; 56: 1543-1555.

107
Heparin
A heparin gátolja a trombózist és az erek
elzáródását

Ez csak elm életben igaz. A m it egyes orvosok sem tudnak: az

úgynevezett nem frakcionált heparin használatánál viszonylag
gyakran előfordulhat a heparinnal szem ben fellépő im m u n ­
reakció (im m unthrom bocytopenia, H IT ), m elynek életveszé­
lyes kom plikációi is lehetnek. Ez az im m unreakció a vér össze-
csom ósodásához, a trom bózis m agas rizikójához, valam int
egyéb vénás, illetve artériás érelzáródásokhoz is vezethet. A H IT
okozói a heparin elleni antitestek, am elyek a páciensek negye­
dénél vagy felénél alakulnak ki. Egy részüknél ez a vérlemezkék
összecsom ósodását is ösztönzi. A nagyobb m űtéteknél, m int
például a szív- és tü dőm űtéteknél vagy a csípőízület pótlásánál
a H IT -ben való m egbetegedés kockázata 3 százalékra tehető.
A H IT kialakulása esetén tipikus, hogy a heparin beadását
követő 5. és 14. n a p o n jelentkeznek az első tünetek. A vérle­
m ezkék koncentrációja a felére csökken. A szokásos heparin-
hatással ellentétben n em vérzésre, hanem trom bózisra kerül
sor. N éhány éve a halálozás m ég 20 százalékos volt, a túlélő p á ­
ciensek érelzáródás m iatt szélütést, szívinfarktust, illetve tü d ő ­
em bóliát kaptak, vagy am putálni kellett végtagjaikat. M ióta
ism eretes a kockázat, a kezeléseknek köszönhetően csökkent
a gyakorisága.
A H IT kockázatai m egelőzhetők, am ennyiben a m ű tét után
a vérhígításhoz nem frakcionált heparin helyett kis m oleku­
lasúlyút használnak. Ezenkívül a legegyszerűbb kezelés a vér-
lem ez-koncentráció rendszeres megállapítása.
M iután a betegek a m űtét után heparint kapnak - a kórházak­
ban egyik leggyakrabban használt vérhígító szert - , e drám ai m el­
lékhatás számottevő. Mivel a betegeket az egészségügy pénzte­
lensége m iatt korábban hazaengedik, valam int egyre több am bu­
láns beavatkozást végeznek, a H IT sokszor otthon, am bulánsán
vagy a rehabilitáció folyam án jelentkezik. Ilyen esetekben azon­
ban a kezelés, a kontroll és a gyors beavatkozás nem lehetséges.

IRODALOM:
<Ircinacher, A., Lubenow, N ., Hinz, P., Ekkernkamp, A.: Heparininduzierte
Tlirombozytopenie. Deutsches Árzteblatt, 2003; 34/35A: 2220-2229.
(ircinacher, A.: Treatment options for heparin-induced thrombocytopenia.
American Journal o f Health Systems and Pharmacology, 2003; 60 (Suppl.):
12-18.

Himlő
A fekete himlő végérvényesen vereséget
szenvedett

1 / elm életileg igaz. A h im lő feletti győzelem az o rv o stu d o m án y

legnagyobb sikerei közé tartozik. 1980. m ájus 8 -án a járványt
hivatalosan is m eg szű n tn ek nyilvánították. A zonban a bio ter-
ror, a lépfene és a géntechnika által m an ip u lálh ató kórokozók
Idején a rég elfeledett járványoktól való félelem visszatér.
Az ellenség nincs egy m illim éter, a h im lővírus pedig csak
elektronm ikroszkóp alatt ism erhető fel. Nyolc és tizennyolc nap
közötti lappangási id ő u tá n jelen tk ezn ek az influ en záh o z
hasonló tünetek: m agas láz, fejfájás és végtagfájdalm ak. M ajd a
hónaljban és a com b h ajlatb an vérzés jelenik m eg. A betegséget
a légutak gyulladása és súlyos b ő rkiütések jellem zik.
A fertőzöttek k örülbelül egyharm ada belehal a him lőbe.
I'PtH ban a járvány m ég kétm illió e m b e rt ölt m eg világszerte.
I / elegendő o k o t a d o tt arra, hogy az Egészségügyi Világszer -
ve/et (W H O ) kam p án y t in d ítso n a him lő kiirtására.
I luszonkét év m úlva elérkezett az idő; 1980-ban a W H O szerint
legyőzték a him lőt. A hivatalos verzió szerint az am erikai és a szov-
|t I |.t i ványvédelmi központban néhány kórokozó életben m aradt.
A kutatók között m ár nem titok, hogy a veszélyes kórokozók egyes
loi/sei más laborokban is életben m aradtak illegálisan.

109
 Egy esetleges terrortám adás esetén nehézségeket okozna a
járványszakértőknek a sokáig kihaltnak h itt betegség. Az orvo­
soknak m ár nincs tapasztalatuk a betegség diagnosztizálásában,
valam int kezelésében. B aden-W ürttem bergben, H eidelbergben
1958-59-ben tom bolt utoljára a járvány. Az ism eretek hiánya
m iatt újbóli oktatásokat tartanak az orvoskongresszusok alkal­
m ából. A szakértők szerint m anapság senki sem rendelkezik
kielégítő tudással.
Johannes H übner, a N ém etországban kiképzett fertőzésku­
tató, aki időközben a H arvard kutatója lett, úgy véli: „Bár a
him lőoltás legalább tíz évig védelm et ad, N ém etországban az
1970-es években adták be az utolsó oltásokat.” A világot beh á­
lózó terrorizm us elegendő ok az újbóli töm eges oltás bevezeté­
sére? Az orvosok szkeptikusak, ugyanis az oltásnak súlyos m el­
lékhatásai is lehetnek. H ü b n e r szerint: „Az oltás helyén fekély
keletkezhet, vagy akár agyhártyagyulladás veszélye is fenyeget­
het.” 1000 oltásból egynél biztosan kom plikációkra szám ítanak.
Ez a 80 m illiós összlakosságot nézve 80 000 em bert érintene.
Az epidem iológusok és az egészségügy politikusai m ég
bizonytalanok a töm eges oltás bevezetésével kapcsolatban.
A him lő kockázatával összefüggésben különböző becslések lé­
teznek. Em ellett feltételezik a bioterroristákról, hogy genetikai­
lag m egváltoztatott, m ég veszélyesebb és nehezebben leküzd­
hető him lővírusokat vetnek be. A hagyom ányos oltóanyag tehát
am úgy is hatástalan lenne.

Hiperaktivitás I.
Az iskolai osztályok fele figyelemhiányban
szenved

A gyerekek „hiperaktivitása” az u tóbbi évtizedben m ár m ajd ­

nem járványhoz hasonló m éreteket öltött. A betegséget gyakran
„figyelemzavarnak” is hívják. Angolul „A ttention Deficit Hyper-
MCtivity D isorder” a zavarokat összefoglaló fogalom , m elynek
rövidítése A D H D .
M egbízható forrásokból tu d ju k , hogy az iskolaköteles gyere­
kek m axim um 2-4 százaléka é rin te tt A D H D -b a n . A többség
még általános iskolás, ez azt jelenti, h o g y a b b an a fázisban je­
lentkezik, am ik o r a gyerekektől első ízben követelnek m eg al­
kalm azkodást és rendszeres teljesítm ényt. Sokszor a fiatalokat is
érinti az A D H D , fiúknál pedig hétszer annyi diagnózist állí­
tanak fel, m in t lányoknál. L éteznek azo n b an m egbízhatatlan
s/ám ítások is, m elyek szerint az általános iskolás fiúk 40 száza­
léka hiperaktív. Egy vizsgálat so rá n kiderült, hogy Észak-R ajna-
Vesztfáliában állítólag tö b b m in t 10 000 gyerek szed rendszere­
den koncentrációs zavarok elleni gyógyszert.
Általában sem a diagnózis, sem a terápia n e m tu d o m á n y o s
alapú. Sok esetben hiányzik az előírt, a gyerek egész környezetét
ailngó vizsgálat. L éteznek m ag u k at „szakértőnek” képzelő e m ­
berek, akik telefo n o n felállított diagnózissal dicsekednek.
Az A D H D -re leggyakrabban javasolt gyógyszer, a Ritalin
(a m ethylphenidat kereskedelm i neve) szedése 1990 és 1995
között világszerte 3 to n n á ró l 8,5 to n n á ra n ő tt. Ez id ő k ö z­
ben m ár 12 m illió to n n a fölé em elkedett. Az Egyesült Á llam ok­
ban a pszichofarm akonokkal (A D H D elleni gyógyszerek) kezelt
gyerekek szám a m á r 1996-ban elérte az 1,5 m illiót (ez az
ligyesült Á llam okban élő összes gyerek 2,8 százaléka). Az 1990-
em évek közepe ó ta ez a szám egyre nő. N ém etországban 1995-
löl 2000-ig tö b b m in t negyvenszeresére n ő tt a gyógyszer
fogyasztása.

IRODALOM:
I Inderärztliche Praxis: Soziale Pädiatrie und Jugendmedizin. Sonderheft
„Unaufmerksam und hyperaktiv”. 15. 1. 2001., 72. Jahrgang (Darin finden
«li h etliche Beiträge zur ADHD)
Klause, K. H., Krause, J., Trott, G. E.: Diagnostic und Therapie der
Aiilinerksamkeitsdefizit-/Hyperaktivitätsstörung im Erwachsenenalter.
Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1999; 124: 1309-1313.
l 'assoit, M. (Hg.): Hyperaktivität zwischen Psychoanalyse, Neurobiologie und
Systenitheorie. München/Basel, 2001

111
Hallowell, E. M., Ratey, J. J.: Zwanghaft zerstreut. Die Unfähigkeit aufmerk­
sam zu sein. Reinbek, 1999

Hiperaktivitás II.
A Ritalin nincs hatással a pszichés fejlődésre

A vényköteles m ethylphenidat ism ert kereskedelm i neve a

Ritalin, illetve a M edikinet. A m ethylphenidat a pszichofarma-
konok csoportjába tartozik, m ert beleavatkozik az agy anyag­
cseréjébe. A m ethylphenidat tulajdonképpen kábítószer. Az
anyag a dopam in koncentrációját modulálja, amely az agy egyik
fontos ingerületátvivője. A m ethylphenidat stim ulánsként m ű ­
ködik, így csökkenti az úgynevezett dopam inszállítók számát.
Ezáltal m egem elkedik az ideg-összeköttetések dopam inszám a.
A gyógyszer 1954-ben került piacra. Először csak a „fokozott
fáradékonyság”, a „depresszív lehangoltság” és a „lábadozás"
kezelésénél engedélyezték. M ár akkor segített abban, hogy
könnyebb legyen m egfelelni a m unkahelyi és a m indennapi k ö ­
vetelményeknek.
A m ethylphenidat a legtöbb orvosi vélem ény szerint veszély­
telen. A gyerekek agyára vagy annak fejlődésére vonatkozóan
a pszichofarm akonok hatásáról m ég nincsenek m eggyőző vizs­
gálati eredm ények. A patkányokon végzett kísérletek k im u ta t­
ták, hogy a Ritalin m egváltoztatja az agy struktúráját, sőt m eg­
akadályozza az idegnyúlványok növekedését. Egyes tudósok a
későbbi beláthatatlan károkra figyelm eztetnek, melyek akár
Parkinson-kórhoz is vezethetnek.

IRODALOM:
Kinderärztliche Praxis: Soziale Pädiatrie und Jugendmedizin. Sonderheft
„Unaufmerksam und hyperaktiv”. 15. 1. 2001., 72. Jahrgang (Darin finden
sich etliche Beiträge zur ADHD)
Passolt, M. (Hg.): Hyperaktivität zwischen Psychoanalyse, Neurobiologie und
System theorie. München/Basel, 2001

112
Hit
A vallás nem befolyásolja
a testsúlyt

Úgy hisszük, hogy Isten előtt m indenki egyenlő. A m érleg azon­

ban m ást m utat. A New York állam beli C ornell Egyetem kutatói
a súly és a h it összefüggését vizsgálták. Az országos m éretű köz­
vélem ény-kutatás keretében 3032 felnőtt kitöltött kérdőívét ele­
mezték. Kiderült, hogy a konzervatív h ith ű protestánsok át­
lagosan túlsúlyosabbak, m in t azok, akik nem jelöltek m eg k ü ­
lön vallást. A k u tatók ezt azzal m agyarázzák, hogy a vallásos
em berek kevesebbet dohányoznak, ezért hízékonyabbak, m in t
a kevésbé vallásosak.

IRODALOM:
Kim, K. H., Sobal, J., Wethington, E.: Religion and body weight. International
lournal of Obesity and Related Metabolic Disorders, 2003; 27: 469-477.

Holdállás
A hold erős hatással van a műtéti és az egyéb
orvosi beavatkozásokra

A holdnak különféle hatásokat tulajdonítanak. Fázisai m ár az

ókorban is jó vagy rossz óm en n ek szám ítottak. Ez a hiedelem
Újabban ism ét követőkre talált. Paungger és Poppe A megfelelő
híd cím ű bestsellerében azt állítja, hogy a telihold rossz hatással
van a sebészeti beavatkozásokra, a m űtétek elvégzésére a fogyó
hold a legalkalmasabb. Teliholdkor nagyobb a kom plikációk és
a fertőzések veszélye, ilyenkor a gyógyulás több időt vesz igény­
be, és gyakrabban jelentkeznek nehéz vérzések is.
Egyre gyakrabban előfordul, hogy a betegek csak m eghatáro­
zol! holdálláskor vetik alá m agukat egy m űtétnek. Egyes o r­
sósok és gyógyítók m aguk is hisznek ebben. M eggyőződésük,

113
hogy a „helyes” holdállás figyelembevételével csökken a k o m p ­
likációk gyakorisága. Vizsgálatok szerint a holdállás sem milyen
hatással sincs a m űtéti beavatkozásokra. 1999-ben megfigyel­
ték, hogy a m esterséges ízületek sikeres beültetése független a
holdállástól. U gyanabban az évben egy m ásik vizsgálat k im u tat­
ta, hogy sem m ilyen összefüggés sem található az egyéb sebészeti
beavatkozások és a holdállás között, valam int a kom plikációk
nehézsége és gyakorisága között sem.
Josef Smolle a grazi bőrgyógyászati egyetem i klinika egyik
vizsgálatát vezette, m elyben 11 134 páciens vett részt, akik az
utóbbi hat évben kerültek kórházba. A balesetek gyakorisá­
gához sem a teliholdnak, sem a növő vagy fogyó holdnak, sem
pedig az újholdnak nem volt sem m i köze. 1998-ban egy m ásik
tanulm ány alapján, 1990-ig visszamenőleg, 15 000 páciens ada­
tait vizsgálták m eg, melyekből kiderült, hogy a holdállás sem ­
m iképpen sem befolyásolta a gyógyulási folyam atokat vagy
a m űtét alatti, illetve után i kom plikációkat. A ku tató k m ég az
összefüggés csekély jelét sem találták.
A tanulm ányba bevontak 14 970 beteget is, akiken általános
sebészeti, plasztikai, érsebészeti, mellkasi és szívm űtéteket vé­
geztek. A holdállás hatásának bizonyítására a m ű té t alatti vagy a
m űtétet követő 30 nap o n belüli halált kötötték ki kritérium ként.
A 14 970 beteg közül 189-en haltak m eg a m űtétet követő 30
napon belül, am i 1,28 százaléknak felel meg. A páciensek kö­
rülbelül felét növő holdkor, m ásik felét fogyó holdkor operálták.
A növő holdkor operáltak halálozási aránya 1,20 százalék, a
fogyó holdkor operáltaké 1,33 százalék. A betegek 1,16 száza­
lékát operálták teliholdkor. A halálozások szám a nem m utat
összefüggést a különböző holdfázisokkal.
Egyéb m űtétek (térd- és csípőprotézisek beültetése, m ellm ű­
tétek) esetében sem sikerült kim utatni a k ülönböző holdállások
hatását.
Az utóbbi években az orvosok megfigyelték, hogy nő azok­
nak a betegeknek a száma, akik a ho ld állása szerint alakítják
életritm usukat, és akik a szerintük „megfelelő időben” kérik a
kezelést. Legrosszabb esetben ezért tú l k éső n kerül sor a fontos
m űtétekre, illetve a felépülési idő sem zökkenőm entes.

IRODALOM:
Wolbank, S., Prause, G., Smolle-Juettner, F. et al: The influence o f lunar phe-
nomena on the incidence o f emergency cases. Resuscitation, 2003; 58:
97-102.
Smolle, J., Prause, G., Kerl, H.: A double-blind, controlled clinical trial o f
homeopathy and an analysis o f lunar phases and postoperative outcome.
Archives o f Dermatology, 1998; 134: 1368-1370.
Wunder, E., Schardtmüller, M.: Moduliért dér Mond die perioperative
lllutungsgefahr und andere Komplikationsrisiken im Umfeld von chirurgis-
ilien Eingriffen? Zeitschrift für Anomalistik, 2002; 2: 91-108.

H o rm o n o k I.
ösztrogénekkel az öregedés ellen

Hz volt sokáig a nőgyógyászok dogm ája, akik az 1980-as évek

végén h o rm o n o k a t írta k fel a változás k o rá b an lévő n ő k szá­
m ára - függetlenül attól, h o g y voltak-e panaszaik vagy sem .
Úgy tű n t, hogy a változás k o rá b an az állandó h o rm o n p ó t­
lás garantálja a n ő k egészségét. A h o rm o n p ó tlá st a fiatalság
forrásának és egyetem es gyógyszernek tek in tették , m ely óvja
a/ em b ert a c so n ttö rések tő l, a szívinfarktustól és a b ő r örege­
désétől.
2002-ben végérvényesen m egdőlt ez az elképzelés. Az Egye­
süli Á llam okban félbeszakították a n ő k egészségét vizsgáló
kutatást. A 2005-ig tervezett W om en’s H ealth Initiative (W H I)
nevű tanulm ány folyam án, m elyben 16 000, 50 és 79 év közötti
nő vett részt, szám os nem kívánatos m ellékhatás lépett fel: a
placebóval kezelt 8000 nővel szem ben a h orm onkezelésben ré ­
szesülő 8000 n ő k ö zö tt 41 százalékkal tö b b szélütés, 29 száza­
lékkal több szívinfarktus és kétszer annyi trom bózis, valam int
em bólia volt m egfigyelhető. A h o rm o n hatására 26 százalékkal
em elkedett a m ellrákos m egbetegedések szám a is.

115
 Az U SA N em zetközi Egészségügyi In tézetén ek felelősei
szám ára ez elegendő o k o t ad o tt a tanulm ány félbeszakítására
és a nyom atékos figyelmeztetésre - a 2005. július 17-ei közle­
m ény - am elyet az A m erikai O rvosi Szövetség szakfolyóiratában
kívánnak közzétenni - egyelőre az interneten m egtekinthető.
Bár a vizsgálatból kiderült, hogy a h o rm o n k o k té l hatására
37 százalékkal csökkenthető a vastagbélrák gyakorisága, sőt
egynegyedével a csonttörések szám a is visszaesett, a változás ko­
rá b a n lévő n ő k hosszú táv ú h orm onkezelésének veszélyeit is­
m erve, ezek a h atások elhalványulnak.
U gyanabban a szakfolyóiratban, a W H I-ta n u lm á n n y a l k a p ­
cso latb an , két H a rv a rd -o rv o s sz e rin t n in csen o k p án ik ra.
A következőt javasolják: „A k ró n ik u s m egbetegedések m egelő­
zésére n e használjanak ö sztrogén-gesztagén k o m binációkat.”

IRODALOM:
Writing Group for the Women’s Health Initiative Investigators: Risks and
benefits o f estrogen plus progestin in healthy postmenopausal women.
Journal o f the American Medical Association, 2002; 288:321-333.
Fletcher, S. W., Colditz, G. A.: Failure o f estrogen plus progestin therapy for
prevention. Journal o f the American Medical Association, 2002; 288:
366-367.

H o r m o n o k II.
A hormonok nincsenek hatással a hűségre
és a kapcsolatokra

Az oxitocin nevű h o rm o n képes a m á r m eglévő kedvesség és

gondoskodás felerősítésére, valam in t a kapcsolatok összetar­
tására. Ez érvényes a p árk ap c so latra is, de főleg az anya-gyer­
m ek kapcsolatra. Az oxitocin a kellem es érintések során, a sz o p ­
tatásnál, valam int az org azm u sn ál ü rü l ki. Á llatkísérletekben a
m agas oxitocinszint hatására az egyébként poligám egerek örö k
hűséget fogadtak p a rtn e rü k n ek .
Hoss zú élet
A siker se nem boldogít, se nem öregít

Színészek esetében van n é m i összefüggés siker és h osszú élet

között. A pénznyerem ények is k ih atn a k az életkorra. Az 1500
színésszel és színésznővel végzett kísérlet k im u ta tta , hogy az
O scar-díjasok átlagosan 79,7 évet, m íg a k itü n tetés nélküli kol­
légák csak 75,8 évet élnek.
Az életkorra való pozitív hatás n e m volt m egfigyelhető azok­
nál, akik csak jelöltként indu ltak , és n e m k apták m eg az á h íto tt
díjat. Aki kétszer k a p o tt O scar-díjat, az átlagosan h a t évvel élt
lovább díj nélküli kollégáinál. Felső h a tá r nincs: K atharine
I lep b u rn t négyszer tü n te tté k ki, és 94 évig élt. A n th o n y Q u in n ,
aki kétszer k a p o tt k itüntetést, 86 évesen halt m eg. A hatszoros
( )scar-díjas Billy W ilder m ég tovább élt, 2002 m árciu sáb an halt
meg, 96 évesen.

11«) DALOM:
Kedelmeier, D. A., Singh, S. M.: Survival in Academy Award-winning actors
múl actresses. Annals o f Internál Medicine, 2001; 134: 955-962.

117
 I

Ideális t e s ts ú ly
Az ideális testsúly a legegészségesebb

Ideális testsúly, m i is az pontosan? K inek a szám ára ideális,

és m ennyi ez a bizonyos testsúly? A definíció m ég elég egy­
szerűen levezethető. Á ltalában a testm agasságból kell levonni
100 cen tim étert. Így m eg m a ra d az állítólagos „norm ális test­
súly” (tehát 185 centim éteres m agasságnál 85 k ilogram m ).
Az „ideális testsúly” kiszám ításához a norm ális testsúlyból m ég
tíz százalékot le kell vonni, am i ebb en az esetben 76,5 k ilo ­
g ra m m lenne.
N em kell orvosnak vagy táplálkozáskutatónak lenni, hogy ké­
telkedjünk ebben a szám ításban. A széles vállú, izm os férfiak so­
sem érhetik el az ideális testsúlyt, m ely egyébként is veszélyeztet­
né egészségüket. A hosszútávfutókhoz hasonló alkatú em berek
szám ára az ideális testsúly a valódi testsúlyuk fölötti jóval m aga­
sabb értéket m utat.
Egyes vizsgálatok sz e rin t a v á rh ató é le tta rta m csö k k e n é ­
se csak n a g y m érték ű tú lsú ly esetén valószínű. Egyes b e te g ­
ségek m á r csekély tú lsúly esetén is felléphetnek, ú g y m in t a
cukorbetegség, a m agas vérnyom ás, a szív- és keringés k á ro ­
sodása.
Az orvosok m ár réges-rég áttértek az úgynevezett Body M ass
Index (testtöm egindex - BM I) m egállapítására, m ivel ez p o n ­
tosabb értékeket ad az em berek túlsúlyáról. Kiszámítása a követ­
kezőképpen történik: a testsúly osztva a testm agasság (m éterben
számolva) négyzetével. Term észetesen a B M I-t is érte kritika.
A kutató k szerint ezzel m ég n e m szám ítható ki a test zsíraránya.

118
Egy erős, kidolgozott izom zattal rendelkező férfi — például egy
súlyemelő - testének zsírtartalm a aránylag alacsony lehet, de
a BMI valószínűleg erősen túlsúlyosnak m utatja. Ezért inkább a
testzsír közvetlen m érését javasolják.

IRODALOM:
l’rentice, A. M„ Jebb, S. A.: Beyond body mass index. Obesity Review, 2001 ; 2:
141-147.
Troiano, R. P., Frongillo, E. A., Sobol, J., Levitsky, D. A.: The relationship
between body weight and mortality: a quantitative analysis o f combined
information from existing studies. International Journal o f Obesity and
Related Metabolic Disorders, 1996; 20: 63-75.

Ide g s o rv a d á s
Agyunkban évente egymilliónyi idegsejt
pusztul el

Az 1990-es évekig m ég a tu d ó so k is úgy vélték, hogy az agyunk­

ban lévő idegsejtek szám a állandóan csökken. Ü gy hitték, sem m i
sem tudja m egakadályozni a n eu ro n o k folyam atos pusztulását.
Az értékes ideg-összeköttetések - például a bokszolóknál — idő
előtt m aradandóan és visszafordíthatatlanul elvesznek. Az ütések
valóban károsak lehetnek, h a azonban egészséges a test és a vér­
keringés, illetve m egfelelő az oxigénellátás, úgy m ás baj n e m tö r ­
ténhet. Időközben az is kiderült, hogy a felnőttek agya is képes az
Idegsejtek átalakítására.
Ö rvendetes h ír tehát, hogy a 70, illetve 80 évesek agyának
teljesítőképessége n e m változik, hacsak n e m szenvednek Alz-
licim er- vagy a P a rk in so n -k ó rb an , vagy n e m érte őket egyéb
károsodás. Az 1990-es években kifejlesztett m o d e rn vizsgálati
m ódszerek k im u ta ttá k , h o g y idegsejtjeink m ilyen h o sszú éle­
tnek. Sőt rendszeres edzés esetén hosszú távon is m ű k ö d ő k é ­
pesek m aradnak.

119
Ijesztés
A beugratós játékok
csak elsőre ijesztők

Ez nem igaz, m ert akkor nem lenne ekkora hatásuk. A doboz­

b ól kiugró bohóc és a többi beugratós játék, m elyeknek lényege
a meglepetés, újból és újból ijesztően h at ránk. E nnek oka, hogy
az agy ingerfeldolgozása gyorsabb, m in t a gondolaté. M ég ha
ism erjük is a bohócot, és felkészülten várjuk, akkor sem kerül­
hetjük el a hirtelen ijedséget.
Az agy efféle ingerfeldolgozása védekezésül szolgál. Veszély
esetén először m inden porcikánkban félelmet érzünk, m ajd
felm érjük a veszélyt. E nnek így van értelm e, m ert az ösztönös
reakció, az ijedség, riadókészültségbe helyezi a testet, így az
gyorsan reagál a veszélyre. Ez őseink szám ára is nagyon fontos
volt, m ert ennek köszönhetően gyorsan elm enekülhettek akár
egy vadállat elől is.

Impotencia I.
A terméketlen férfiak
impotensek

Im potencián általában a hímvessző tartós m erevedésének kép­

telenségét értik, am i független a term ékenységtől.
Az orvosi szaknyelvben különbséget tesznek az im potentia
generandi (a szaporodás képtelensége) és az im potentia coeun-
di (a közösülés képtelensége) között. Az im potencia azonban
m indig a penis erekciójának hiányát jelenti, nem pedig az o n ­
dósejtek életképtelenségét.

120
Impotencia II.
A rendszeres kerékpározás
potencianövelő

Az élet kész kockázat: évekig azt tanácsolták, hogy sokat m o ­

zogjunk, és tegyünk tö b b et egészségünkért. Ezért az elm últ
években egyre több em ber ült át kerékpárra. A zonban itt is
különféle veszélyek leselkednek egészségünkre. A kerékpá­
rozókat nem csak a közlekedési balesetek veszélyeztetik, h anem
érzékeny testrészü k is m indenféle kellem etlenségnek van
kitéve.
M inden kerékpározó ism eri a genitális tájék érzéketlenné
válását, m elyekről különböző vélem ények léteznek. Egyesek a
potenciájuk tartós károsodásától félnek, m íg m ások a nem i
szerveket ösztönző és izgató hatásban hisznek, v alam int a rövid
íileig tartó érzéketlenség potencianövelő eredm ényében.
A tudom ány nem m aradt tétlen, és m egvizsgált számos
kísérleti személyt. A penis csúcsán m egm érték az oxigénellátást,
valam int a nem i szervek vérellátását. A fenékben, melyet a far­
polák erős izom zata véd, fut a nervus pudendus, m ely az el­
sődleges nem i szerveket is ellátja. Annyi biztos, hogy az érzé­
kellenséget és az ideiglenes potenciazavart nem csak az idegpá­
lyák nyomása okozza, legalább annyira hozzájárul a véredények
nyomása is, m elyek a gátat és a genitáliákat látják el.
A különféle tanulm ányokban orvosilag elgondolkodtató
lény került napfényre: a kölni egyetemi klinika önkéntes kísér­
let i csoportjában végzett kutatásokból kiderült, hogy a h eti 400
I ¡lométert biciklizők 61 százaléka érzéketlenségre, 19 százaléka
Im potenciára panaszkodott. A panaszok edzettségtől függet­
lenül léptek fel. A N orvégiában évente m egrendezett 540 kilo­
méteres állóképességi verseny kim utatta, hogy az északi férfiak
kevésbé érzékenyek, m ert a futam után csak 22 százalékuk pa­
naszkodott érzéketlenségre és 13 százaléka im potenciára, ezek
ii Iünctek csupán egy hétig vagy egy h ónapig álltak fenn. T öbb

121
n o rv é g - m égpedig 30 százalékuk - az u jjakban fellépő érzé­
ketlenségre p an aszk o d o tt, m elyet az állandó korm ányfogással
m agyaráznak.
A T o u r de France tö b b résztvevője apa, am i azt bizonyítja,
h o g y a kerékpározás n e m eredm ényez h osszú táv ú term ék e t­
lenséget. A m íg azo n b a n a kerékpározás h osszú táv ú következ­
m ényei nem p o n to sa n ism eretesek, addig csak a m egfelelő
nyereg segít. A kölni egyetem u rológusai szerint a szélesebb,
p á rn áz atlan nyereg a legbiztonságosabb, legalábbis jobb, m int
a kem ény, keskeny versenynyereg vagy a „testb arát” nyereg,
am elynek a k özepén m élyedés van. H a sem m i sem segít, ki kell
p ró b á ln i a fekvőbiciklit, tö b b szünetet kell tartan i, és m e g p ró ­
b á ln i helyzetet v á lto z ta tn i vagy zav artalanul továbbtekerni,
m e rt annyi biztos: egy id ő u tá n m á r n e m fog fájni.

IRODALOM:
Andersen, K. V., Bovim, G.: Impotence and nerve entrapment in long distance
amateur cyclists. Acta Neurologica Scandinavia, 1997; 95: 233-240.
Sommer, F., König, D., Graft, C. et al: Impotence and genital numbness in
cyclists. International Journal o f Sports Medicine, 2001; 22:410-413.
Southorn, T.: Great balls o f fire and the vicious cycle: a study o f the effects o f
cycling on male fertility. Journal o f Family Planning and Reproductive Health
Care, 2002;28:211-213.
Schwarzer, U., Sommer, F., Klotz, T. et al: Cycling and penile oxygen pressure:
the type o f saddle matters. European Urology, 2002; 41:139-143.

Infú zió b an lévő lé g b u b o r é k

Az infúzióban lévő légbuborék
halálos lehet

Ez a m ennyiségtől függ. Az infú zió b an lévő egyes b u b o ré k o k ,

m elyek a kó rh ázb an lévő pácienseket és ho zzátarto zó ju k at ag ­
gasztják, m ég n e m veszélyesek. Veszélyessé akkor válhatnak, ha
az infúziós csőben 20 c en tim é te r hosszan találh ató k a b u b o ­
rékok, am elyek légem bóliát is o kozhatnak. E kkor vér helyett
levegő jut a tüdőartériákba, amely eltömíti a véredényeket, vala­
mint megakadályozza a hörgők vér- és tápanyagellátását.

Ivás
Sportoláskor a pihenőidőben az ivás nem javasolt,
csak a száj kiöblítése

í rdekes szabály, mely ifjúkori labdarúgócsapatunkra volt érvé­

nyes. A nyár derekán, a játék pihenőjében se igyuk meg a m a­
gunknál lévő ásványvizet, csak öblítsük ki szánkat, majd köpjük
ki a vizet. Különben állítólag túl sok víz lesz gyomrunkban,
ezért nem tudunk majd gyorsan és kitartóan futni.
Sportfiziológiailag ennek a javaslatnak semmi értelme. A ki­
száradás elkerülése végett éppen a testi megerőltetés során fon­
tos az elegendő folyadékbevitel.

Izomláz
Az izomlázat a túlterhelés következtében
lorakódott tejsav okozza

l'.zt sokáig a sportorvosok is így gondolták. Ma m ár tudjuk,

Imgy az izomláz a test nagyfokú terhelése esetén fellépő izom-
rostok szakadása és húzódása során alakul ki. Itt nem erős vér­
zésekről és szakadásokról, hanem csak mikroszkopikus nagy­
ságú sérülésekről van szó. Az izomláz új definíciója kihat a
kezelésre. Miközben régen, a felesleges tejsavak lebontása érde-
1ében, az izmok azonnali terhelését javasolták, ma inkább nyu­
galomra intenek, hogy a megviselt izmok megerősödjenek, bár
a/ izomláz magától is elmúlik, még akkor is, ha azonnal tovább
«portóiunk. A sportorvosok óvnak az izmok túlterhelésétől,
mivel annak hosszú távú következményei is lehetnek.

123
Iz zad ás I.
Az izzadás egészséges

E m eggyőződés talán a zo n alapul, hogy sp o rto lás k özben m eg­

izzadunk, és a sp o rt végül is bizonyos m érték b e n egészséges.
A sp o rto ló k és az ed zett e m b e rek kevesebbet izzadnak, m int
a n e m sp o rto ló k , és a rendszeresen szaunázók is keveseb­
b e t izzadnak, m in t az alkalom szerűen szaunázók. A hőség,
a sp o rt és az egyéb testi m egerőltetések esetében m ég n e m iga­
z o ló d o tt, hogy az erős izzadás egészségesebb volna, m in t a
m érsékelt.
A m ásik ok, am ié rt az izzadást egészségesnek tartják, az az iz-
zadás tisztítófunkciója. Sok e m b e r úgy képzeli, hogy az izza-
dással távoznak szervezetéből a káros anyagok. Lehet, hogy
felszabadítónak és tisztító n a k tű n ik a tavaszi levegőn való futás,
h a előtte egy füstös kocsm ában iszogattunk, ezzel a zo n b an nem
tisztítjuk m eg szervezetünket - m ajd talán zuhanyozáskor. Az
izzadás révén tö rté n ő tisztulás ugyanolyan téves elképzelés,
m in t a salaktalanítás.
Az izzadás egészséges v oltának h a rm a d ik oka összefügghet
a lázzal. A láz em elkedéséig fo rró n ak és n y o m o ru ltn a k érezzük
m agunkat, am ik o r p edig m egizzadunk, m á r jo b b a n leszünk.
A verejtékelválasztás és az izzadság elpárolgása a b ő rrő l h ű sítő ­
én h a t - a láz pedig csökkenni kezd.
H á ro m m agyarázat az izzadás jó ték o n y hatására, az egész­
ségre gyakorolt pozitív hatása azonban m ég n e m bizonyított.
Léteznek olyan betegségek, m elyeknél korlátozzák az izzadás
képességét, valam int létezik beteges izzadás is, az úgynevezett
hiperhidrózis. Sokszor n e m találják az extrém izzadás okát, am i
pedig kialakulhat a pajzsm irigy vagy a növekedési h o rm o n o k
túltengése m ia tt vagy n ő k n él a változás korában. Az extrém
h iperhidrózisban szenvedők alig m erészkednek e m b e rek közé,
m e rt azonnal átizzadják a ru h á ju k a t, és ez gyakran k ellem etlen­
séget okoz.

124
Izzadás II.
A sportolók erősebben izzadnak,
mint a nem sportolók

A sp ortolók különféle o kokból kevésbé izzadnak, m in t a nem

sportolók. E lőször is, m e rt testü k edzett, így kevesebb energiát
és erőt használnak fel, am ik o r m egerőltetik m agukat. M á so d ­
szor, az anyagcsere a rendszeres testm ozgás hatására kevesebb
lolyadékot, sókat, valam int ásványi anyagokat ad le, ezért képes
a testet kevesebb izzadással is lehűteni.

Izzadság I.
Aki borotválja a hónalját, kevésbé izzad

líz. a kifogástalan szépség u tá n i vágyból fakadó egyik tévedés.

I Igyanis a borotválás h atására n e m a b ő rb e n lévő izzadságm iri­
gyeket távolítjuk el, h a n em a kívül növő szőröket. A ttól n e m
izzadunk kevesebbet, h a a h ónaljszőrzetünket rendszeresen b o ­
tol váljuk, ez inkább az izzadságm irigyek gyulladását ered m é ­
nyezi, am i tályoghoz is vezethet.

Izzadság II.
A / izzadság büdös

A/ izzadság ö n m ag áb an szagtalan. A tip ik u s izzadságszagot

baktérium ok és a m ik ro o rg an izm u so k okozzák. A kellem etlen
kzagot nem m aga a verejtékezés, h an em az izzadság b o m lá ste r­
mékei eredm ényezik.
Az izzadságot m irigyek term elik - főleg a hónalj és a n em i
»/érvek tájékán - , m elyek m agas fehérje- és zsírsavtartalm úak.

125
A felszínre jutva összekapcsolódnak a b ő r felületén, főleg a tcsl
szőrös részein letelepedő coryne-baktérium okkal, és így jön
létre a rossz hírű m etilhexánsav. Az izzadság, am ely sportolás­
kor keletkezik, kevésbé büdös, m ég akkor is, ha az illető nem
azonnal fürdik le és öltözik át.

Izzadság III.
Az izzadság lehangoló

Az izzadság m ár régóta szexuális csalogatónak szám ít - ám nem

m aradhat túl sokáig a b ő rö n . Az evolúció szem pontjából, a
verejtékterm elés egyenlő a m egnövekedett szexuális izgalom ­
m al. A parfüm ökbe és szépítőszerekbe m áig olyan anyagokat
kevernek, amelyek kém iai felépítésükben és illatukban hasonlí­
tanak az izzadságra - m in t például a m ósusz. A m ósusz n em ­
csak az izzadságra hasonlít; az izgató parfüm a pézsm atulok
m irigyéből term elődik, m ely az állat végbélnyílásánál található.
Egyes afrikai törzseknél a párválasztás szagteszt alapján zaj­
lik. M ielőtt a férfiak kiválasztanak egy hölgyet, megszagolják
hónaljukat és nem i szervüket, hogy rájöjjenek, m elyik illat a
legmegfelelőbb szám ukra.
A tősgyökeres bajorok körében az efféle tesztek m ég a 20.
század elején is érvényben voltak. A vidéki népünnepélyeken a
táncban kim elegedett férfiak egy hatalm as zsebkendőt húztak
végig izzadt hónaljukon. Az érdeklődő nők m egszaglászhatták a
nedves kendőt, hogy képet alkothassanak esetleges jövendőbeli
partnerükről. Vagy m egállapíthassák, hogy a világért sem sze­
retnék többet érezni.

IRODALOM:
Morris, D.: Körpersignale: Vöm Dekolleté zum Zeh. München, 1986
K
Kiónok
A gátlástalan diktátorok egy hadseregnyi brutális
katonát is létrehozhatnának

Mióta a klónozás ism ertté vált, félő, hogy egy őrült diktátor
hadsereget klónoz m agának. A zonban csak a külső ism ertető-
jelek örökölhetők, n em pedig a viselkedés, úgym int az ag­
resszivitás, a harag, a harci kedv vagy egy különleges szellemi
képesség.
Aki a klónhadsereg ijesztő képét látja, túl nagy jelentőséget
tulajdonít a genetikai determ inizm usnak.

IKODALOM:
llurtcns, W.: Die Tyrannei dér Gene. Wie die Gentechnik unser Denken
vermutért. München, 1999

Kocogás
I hgyomorra egészségtelen a kocogás

I / tévedés. A reggeli előtti futás m egrögzött hívei nem panasz­

a id n a k , pedig léteznek figyelmeztetések a reggeli vérkeringés és
anyagcsere gyengéire. H a a test nem elég m ozgékony, annak
m indig a reggeli sp o rt az oka. Pontos m agyarázatot viszont m ég
nem találtak arra, hogy m itől káros.
Természetesen a m érték a döntő. H obbifutók között vég­
zet I nem reprezentatív közvélem ény-kutatásból kiderült, hogy
n M éláiként legtöbben reggeli nélkül kocognak egy-másfél

127
órát. H a hosszabb távra indulnak, vagy ha gyors tem p ó jú fu­
tást terveznek, akkor esznek p ár falatot, vagy visznek m agukkal
valam it.

Kokain
A kokainfogyasztás egyre nő, erről a bank­
jegyeken szereplő kokainnyomok is árulkodnak

N ehéz időket élünk. T ízből kilenc eurós bankjegyen k im u ­

tatható a kokain, közölte 2003 júniusában Fritz Sörgel a n ü rn ­
bergi Bioorvosi és Gyógyszerészeti Kutatóintézetből. A m agán-
intézet vezetője veszélyre hívja fel a figyelmet - a kokainfo­
gyasztás „aggasztó” növekedéséről beszél.
Pár éve a képviselőházban talált kokainnyom ok óriási felzú­
dulást okoztak. Az illemhelyen leltek rá ném i kokainra, ebből
rögtön arra következtettek, hogy kokainfogyasztók kerültek be
a képviselőházba.
A bankjegyeken kevesebb m in t egym illiom odnyi gram m
kokaint találtak, am i szerencsére nem tetem es m ennyiség.
C hristoph Janiak freiburgi vegyészprofesszor óv Sörgel bizonyí­
tékként kezelt állításától, m ely szerint: „A kokain olyan, m int a
por, pirinyó részecskékből áll. Az anyag könnyen átvihető d ö r­
zsöléssel.” A pénztárcában lévő érm ék szennyeznék egymást?
„A m ai analitikával bárhol bárm i m egtalálható” - így Janiak, aki
azelőtt sohasem hallott a nürn b erg i intézetről.
A bankok pénzszám olói könnyen átvihetik egyik b a n k ­
jegyről a m ásikra a kokaint vagy m ás anyagokat. Egy b á­
zeli bankban végzett tanulm ány kim utatta, hogy egy erősen szen­
nyezett bankjegy m érhető m ennyiségű kokaint adott tovább a
többi bankjegynek. Egy fontbankjegyen is, melyet visszaadtak az
angol banknak, a p o r és a többi anyag között kokain is volt.
A talált kokainnyom ok m értéke területenként változó. A k u ­
tatók abból indulnak ki, hogy az olyan területeken, ahol sok
kokaint fogyasztanak, nagyobb kokainkoncentráció található.
I bb ól azonban nem következtethetünk a lakosság m agas kokain-
fogyasztására.
A 2002. jan u á ri pénznem váltás u tá n m ég 70 d a rab eurós
bankjegy közül csak k e ttő n m u ta tta k ki kokaint, azóta tíz közül
kilencen m egtalálható a fehér por. Elvégre időbe telik, m íg a
körforgás során m ajd n e m m in d e n bankjegy érintkezik kokai-
nos pénzzel.

IRODALOM:
( 'nrter, |. F., Sleeman, R., Parry, J.: The distribution o f controlled drugs via
rnunting machines. Forensic Science International, 2003; 3539:1-7.

Kóla
A kóla egyetlen éjszaka alatt képes feloldani egy
darab húst, ezért támadja meg a gyomorfalat is

M ióta létezik a b a rn a frissítő, a kóla, m indenféle csodával h o z ­

óik összefüggésbe. Az igaz, hogy a szögről le tu d ja oldani a rozs-
i h il , de hogy az este kólába áztato tt h ú sd a rab reggelre eltűnik, az
iiNtnbnság. Ezt a feltevést csak egy kísérlettel lehet m egcáfolni.
M ásnap a h úsdarab látványa n e m épp en étvágygerjesztő, de a
kólulürdő hatására sem m ik ép p en sem tű n ik el.
A gyom orfalat egy nagyon ellenálló nyálkahártya védi, m ely
a magas alkoholtartalm ú italoknak (legalábbis m értékkel fo­
gyasztva) és a zsíros h ú so k n a k is ellenáll. Sőt, a kóla nyugta­
inkig is hat a gyom or-bél traktusra. Egyik összetevője, a foszfor­
sav például a hasm enés esetén felírt gyógyszerekben is m egta­
lálható.

UK ÍDALOM:
Ntmiery, II. et al: Mass sociogenic illness. Láncét, 1999; 354: 77.

129
Ko lera
M ax Pettenkofer (1818—1901) orvos és gyógyszerész 1865-ben
k apta m eg a professzori cím et M ü nchenben végzett m unkájáért
(H igiénia N ém etországban). Az orvostudós elsősorban a kolera
és a tífusz kialakulását ku tatta, és rájött, hogy e veszélyes beteg­
ségek elkerülésének legfontosabb feltétele a lakóhely, az ivóvíz és
a levegő tisztasága. Pettenkofer szerint a R óbert Koch által 1882-
b e n felfedezett kolerabacilus n e m a kolera elsőrendű kiváltója.
Pettenkofer en n ek bizonyítása érdekében 1892. o k tó b er 7-én
egy nyilvános kísérlet alkalm ából m egivott egy italt, m elyben
frissen tenyésztett kolerabacilusok hem zsegtek. H eroikus tette
m in d e n h o l ism ertté vált, m e rt akk o rib an H a m b u rg b an és P á­
rizsban nagy kolerajárvány to m b o lt. Pettenkofer m eg volt győ­
ződve arról, hogy a b a k té riu m o k nem á rta n ak neki, és hogy
gyom orsava m egsem m isíti őket. N em tu d n i, hogyan, P etten­
kofer ne m betegedett m eg. Ezzel bizonyítottnak találta teóriáját.
Az 1880-as és 1890-es években sok m ás orvos is ivott kolera­
kórokozókkal m eg fertő zö tt baktériu m k o k télt, a zo n b an M ax
Pettenkofer itala volt a legism ertebb. 1893-ban az orosz Ilja
Iljics M ecsnikov m u n k ac so p o rtjáb a n is tö b b ehhez hasonló
kísérletet végeztek: Z ab lo tn i és Savcsenko bak terio ló g u so k
elpusztított kolera-kórokozókkal o ltatták be m agukat, hogy így
ellenállóvá váljanak a betegséggel szem ben. Az oltás u tá n élő
b a k té riu m o k a t ittak - és a kolera m egkegyelm ezett nekik.
A zoknak a k utatóknak akik azokban az években kolerabacil-
usokat ittak, vagy beoltatták m agukat - összesen m ajd n e m ötve-
nen -, m egvolt a m aguk elm élete, hogy m iért élték tú l a kísérletet.
A rra azonban senki sem tu d ta a m agyarázatot, hogy egyeseknél
m iért nem lépett fel egyáltalán fertőzés, m íg m ások enyhébben
vagy súlyosabban m egbetegedtek.

IRODALOM:
Locher, W. G.: Max von Pettenkofer - life stations o f a genius ont he lOOth
anniversary o f his death (February 9,1901). International Journal o f Hygiene
and Environmental Health, 2001; 203: 379-391.
I'vnns, A. S.: Two errors in enteric epidemiology: the stories o f Austin Flint
itiul Max von Pettenkofer. Review o f Infectious Diseases, 1985; 7:434-440.
I'vnns, A. S.: Pettenkofer revisited: the life and contributions o f Max von
Pettenkofer (1818-1901). Yale Journal o f Biology and Medicine, 1973; 46:
161-176.

Ko leszte rin I.
A koleszterinszint csökkentésével
tovább élnek azok, akik panaszmentesek,
ele nem gyógyultak

I ‘>-18 óta összefüggést látnak a m agasabb vérzsírszint és a szívin­

farktus között. Az 1970-es években, a gazdasági csoda u tá n a k ő ­
ién/,térin - a zsíros húsételeknek és nehéz szószoknak köszön-
lii’töcn - a szívet veszélyeztető több m in t kétszáz rizikótényező
közül a legism ertebbé vált a nyilvánosság szám ára. Á m m áig nem
tudják m egm agyarázni a koleszterin ellentm ondásosságát: az
lény, hogy a m agas koleszterinszint infarktushoz és szélütéshez
vezet, fordítva viszont nem egyértelm ű, hogy a koleszterinszint
gyógyszeres csökkentésével m eghosszabbodik az élettartam .
lizzel kapcsolatban szám os vizsgálatot végeztek. M ajdnem
m inden tanulm ányban m egfigyelhető volt, h o g y a zsírcsökken-
lökkcl való kezelések esetén kevesebb szívpanasz és kom pliká-
i ló lépett fel. A kísérleti szem élyek túlélési esélye m in im álisn ak
muUitUozott: legalább egy éven át kellett 1000 e m b e rt koleszte-
i Incsökkentő gyógyszerekkel kezelni ahhoz, h o g y a b b an az év­
ben egy halálesettel kevesebb legyen. Mivel a zsírcsökkentőknek
m indenképpen van valam ilyen — többnyire csekély — m ellék­
hatásuk (ahogy ezt n e m csak a L ipobay körüli b o trá n y m u ta t­
ót ), vitatott, hogy p anaszm entes páciensek esetén egyáltalán
megéri e a gyógyszeres koleszterinszint-csökkentéshez folya­
m odni. Azok a betegek, akiknek m á r volt szívinfarktusuk, tö b ­
bel köszönhetnek a koleszterinszint csökkentésének, m e rt p a ­
naszaik ritkulnak, és túlélési esélyeik javulnak.

131
 Egy további paradoxon, amely a halálozás és a koleszterin­
érték összefüggését illeti: szám os tanulm ány igazolja, hogy ala­
csony koleszterinszintű idős em berek ham arabb betegednek
meg, korábban halnak m eg, és hajlam osabbak az öngyilkos­
ságra, m in t azok, akiknek m agas a koleszterinszintjük.

IRODALOM:
Katerndahl, D. A., Lawler, W. R.: Variability in meta-analytic results concern-
ing the value o f cholesterol reduction in coronary heart disease: a meta-meta-
analysis. American Journal o f Epidemiology, 1999; 149: 429-441.
Gould, A. L., Rossouw, J. E., Santanello, N. C. et al: Cholesterol reduction
yields clinical benefit: impact o f statin trials. Circulation, 1998; 97: 946-952.

Koleszterin II.
Az alacsony koleszterinszint egészséges,
és növeli az élettartamot

Az alacsony koleszterinszint a legtöbb esetben az egészség, a

helyes táplálkozás és az elegendő testm ozgás jele. M ásfelől b i­
zonyos betegségekre is utalhat, úgym int AIDS, m ájkárok,
pajzsm irig y tú lten g és, hiányos táplálkozás vagy k ró n ik u s
vérszegénység. Sőt, idősebb korban kedvezőtlen az alacsony
koleszterinszint: a kórházakban és az o tth o n o k b a n lévő, n a ­
gyon alacsony koleszterinszintű idős em bereknél valószínűbb
a korai halál, m in t a szintén idős, m agas koleszterinszinttel
rendelkezőknél. Az idősebb pácienseknél rosszat sejtet a csök­
kenő koleszterinszint. Ezenkívül az alacsony koleszterinszintre
fokozott öngyilkossági hajlam jellem ző, m elynek p o n to s okát
nem tudni.

IRODALOM:
Weverling-Rijnsburger, A. W„ Blauw, G. J„ Lagaay, A. M. et al: Totál choles­
terol and risk o f mortality int he oldest old. Láncét, 1997; 350:1119-1123.
Speicher, C. E.: Rationale Labordiagnostik. Bern, 2001
Koleszterin III.
A magas koleszterinszint mindenképpen káros

S/.ív- és keringési p a naszok esetén az első szám ú gonosztevő a

1«i ileszterin. N incs m ég egy kockázati tényező, am ely ily m érték ­
ben sújtaná az em bereket. A gyógyszertárak a gyorsteszté­
it'! ajánlják, az élelm iszerek vásárlásánál pedig a zsírtartalo m
mennyisége a d ö n tő . Az általános koleszterinhisztéria elterje­
désével feledésbe m erült, hogy a koleszterint a test n e m n é lk ü ­
lözheti, m in d en szövetében m egtalálható.
Idős em b erek n él m ég v ita to tt a m agas koleszterin szin t
szerepe. K ülönböző vizsgálatok k im u ta ttá k , h o g y a csökkentett
kolcszterinszint elősegíti a rák, a légúti m egbetegedések és a
balesetek halálos kim enetelét.
l eideni h olland o rv o stu d ó so k m egvizsgálták a koleszterin
idős em berek h alandóságára való hatását. A tan u lm án y 724
i észt vevőjét, akik átlagosan 89 évesek voltak, tíz éven át vizs­
gálták 1986 és 1996 között. Idők ö zb en 642 kísérleti szem ély
hunyt el. A vizsgálat n ő k n él és férfiaknál egyaránt kim utatta,
In így a m agas koleszterinszinttel rendelkezők tovább éltek, m in t
a közepes koleszterinszintűek, akik viszont az alacsony kolesz-
li i inszintű szem élyeknél éltek tovább.
Nem volt összefüggés az é lettartam és a koleszterinszint k ö ­
zön azoknál, akik belehaltak a szív- és keringési betegségekbe.
A iák és a fertőzéses betegségek m ia tt bekövetkezett halál az
aliii suny koleszterinszintű cso p o rtb an volt a leggyakoribb, és
a m agasabb koleszterinszinttel rendelkezők c so p o rtjá b an volt a
Irgi sekélyebb. A kó rh ázak b an és az o tth o n o k b a n lévő idős
em bereket tehát sem m i értelm e koleszterinszegény étren dre
Ingni - sőt, ellenkezőleg.

IKODALOM:
Iái hIih, I >., Blackburn, H., Higgins, M. et al: Report o f the conference on low
liliiini cholesterol: mortality associations. Circulation, 1992; 86:1046-1060.
Ndiillt, A. I., Van Dijk, C. R. M. J., Dekker, J. M. et al: Inverse association

133
between serum cholesterol and cancer mortality in Dutch civil servants,
American Journal o f Epidemiology, 1993; 137: 966-976.
Weverling-Rijnsburger, A. W., Blauw, G. J., Lagaay, A. M. et al: Totál
cholesterol and risk o f mortality in the oldest old. Láncét, 1997; 350;
1119-1123.

Ko ncentrá ció I.
Gondolkodás közben egy dologra koncentráljunk,
és közben ne futkossunk nyugtalanul ide-oda

E bben a kérdésben m ég n em született egyöntetű állásfoglalás.

Egyrészről ism ert a kocogok bölcsessége: „Ne bízz olyan go n ­
dolatokban, am elyek ülve születtek.” A séta vagy a futás szár­
nyakat adhat a gondolkodásnak. A lelkesítő ötlet vagy gondolat
olykor csak m ozgás közben pattan ki az agyból.
Ezenkívül a séta közbeni gondolkodásnak régi hagyom ánya
van: Arisztotelész ógörög filozófus és tanítványai m egalapítot­
ták a peripatetikus iskolát: ő k járás közben kapták a legjobb
ötleteket. A név a „peripatosz” szóból, a sétálóhelyből szárm a­
zik, ahol tanítottak és filozofáltak, és m elynek oszlopai em lé­
keztetőül is szolgálhatnak.

Ko ncentráció II.
Az ázsiai ember nem alszik, mert ha nem dolgozik
is, mindig szolgálatban van

Az európaiak - megfelelő ism eretek hiányában - tévesen ítélik

m eg Ázsiát. A japánokról, a koreaiakról és a kínaiakról azt g o n ­
dolják, hogy keveset alszanak, m ert m indig dolgoznak. Az
általános elképzelés szerint kevés szabad idejüket is általában
m unkatársaikkal töltik.

134
 Kínára nem jellem ző a szüntelen m unka. Sok ku ltú ra - így a
kínai is - úgy tartja, hogy az ebéd utáni alvás fontos. Kína talán
a / egyetlen ország, ahol az ebéd utáni alvás alkotm ányban rög­
zített jog - függetlenül attól, hogy néhány m unkaadó ezt nem
engedélyezi.
A/, ebéd utáni alvás jogát nem csak a klasszikus „sziesztá­
in szágok”, Spanyolország és M exikó harcolták ki. Ez a kínai
alkotm ány 49. törvénycikkében a következőképpen szerepel:
„Aki dolgozik, ann ak joga van ebéd után i alváshoz is.” Talán
ebben rejlik a kínaiakról feltételezett, nyugati szem m el nézve
lankadatlan szorgalom és erő titka - a nyugalom ereje.

Koncert közbeni köhögés

A koncert közbeni köhögés a száraz levegő,
a vírusok vagy a baktériumok miatt van

l'.z a magyarázat csak nyárspolgároktól szárm azhat. A látogatók

köhögését nem a m egfázások és nem az influenza kórokozói
vall jók ki. Sem az eldugult orr, sem a száraz torok, sem a hiány­
zó levegő, sem pedig a nedvesség nem okoz kellem etlen to ro k ­
hangokat. Inkább a zene hiányzó szeretete az, am i a közönséget
krákogásra, köhécselésre vagy akár köhögésre készteti. Leg­
alábbis ezt állítja W ayne Booth, a Chicagói Egyetem nyugalm a­
zott professzora, aki több m in t 50 éve lelkes csellista.
booth könyvet írt a zene iránti szerelem ről (Fór the lőve ofit),
melyben m egm utatja, hogy egy zenekedvelő am atőr is lehet
lelkei és odaadó. Booth rendkívül düh ö s a koncert alatti n em ­
kívánatos hangokra. New Yorkban Kurt M asur a közönség
köhögése m iatt félbeszakította filharm onikusai előadását. Rá­
adásul elhagyta a p ódium ot, és csak egy bizonyos szünet után
vezényelt tovább. Más koncertek alatt például m obiltelefonok
szólallak meg, így az előadást később kezdték el, vagy szintén
lélhm akltották.

135
IRODALOM:
Booth, W.: For the love o f it. Amateuring and its rivals. Chicago, 1999

K o p aszs ág
A kopasz férfiakra is jellemző a testszőrzet

A kopasz férfiaknak erősebb a testszőrzetük, m in t az aránylag

sű rű fejdísszel rendelkező férfitársaiknak. A zonban a haj és
a szőrzet közö tti váltakozás m ég n e m világos. A kopaszság és
a sű rű testszőrzet hajlam ára csak egy összefüggés létezik, am i a
haj és a gyűrűsujj szőrzete k ö z ö tt figyelhető meg.

K o ra s z ü lö t t e k
A koraszülöttek éretlen tüdejére hatásosabb
a surfactant, mint a kortizon

A koraszülöttekre jellem ző az éretlen tüdő. Az úgynevezett

„tüdőérés” a terhesség utolsó 6-8 hetében zajlik, a m ik o r egy
felületaktív anyag, a surfactant term elődik, am ely felületifeszült-
ség-csökkentő hatása révén m egakadályozza, hogy a léghólya-
gocskák fala összetapadjon. 1957 óta, m ióta ez az összefüggés
ism eretes, a gyógyszervállalatok m egpróbálták m esterségesen
előállítani a surfactantot. Az 1970-es évek kö rü l a tu d ó so k rá jö t­
tek, hogy a k ortizon is m eggyorsítja a tüdőérést, és m egaka­
dályozhatja az egyéb tü dőkárokat. A zoknak a kism am áknak,
akiknél idő előtti fájások m utatkoznak, és fennáll a koraszülés
veszélye, idejében m eg kell k a p n iu k a gyógyszert.
A k o rtiz o n t a zo n b an k ü lö n b ö ző okokból alig használták.
A n ő k körülbelül 12-18 százaléka részesült a kezelésben, pedig
a terápián sokszor életek is m últak. Az orvosok ism erték a k o r­
tizon hatását, de azt n e m tu d tá k , hogyan fejti ki. Ezért nem
«kurták olyan szert ajánlani, illetve felírni, am elynek n e m é rte t­
tek a pontos m űködési m echanizm usát. A su rfactan t viszont
«/.ónnal hat, így az orvos szem tanúja lehet egy súlyosan beteg
i Hccsemő azonnali gyógyulásának. Ezzel szem ben a k o rtizo n
<N,ik pár nap m úlva fejti ki hatását, ráadásul a k ism am ák eleve
kételkedtek a ko rtiz o n b an , így az o rv o so k kö réb en sem volt jó a
híre.
Az 1980-as évek végére sikerült m esterségesen előállítani a
m irfactantot. A gyerm ekklinikák orvosai fellelkesültek, m e rt
n m e k segítségével kezelni tu d tá k a betegséget, és m ű k ö d ése
m ár évek óta ism ert volt. Egy nagy rek lám k am p án y elő m o zd í­
totta az új szer használatát.
Az 1990-es évek elején fo lytatott összehasonlító ta n u lm á ­
nyok szerint a m esterségesen előállított su rfactan t segítségével
M gyorsított „tüdőérés” sem m ivel sem volt jo b b vagy gyorsabb
« tossz hírű kortizonnál. 1970 és 1990 k ö zö tt ritk án használták
« k<ni ¡/.ont, ezért nehéz lenne felbecsülni, hogy h ány gyerek jö tt
KUlőkárokkal a világra, és h ányán haltak bele.

IKOIMLOM:
I liillklay, II. 1..: OverView o f clinical trials comparing natural and synthetic
•m i lat tants. Biology o f the Neonate, 1995; 67 (suppl. 1): 32—47.
i iii'rnhalgh, T.: Einführung in die Evidence-based Medicine. Bern, 2001

Korhatár
A n/orvátültetés orvosi okokból korhatárhoz kötött

I la egy szerv sérült, és m ű k ö d ését m ás eszközökkel n e m lehet

helyreállítani, akkor a beteg életben tartására az egyetlen k iú t a
n/rrvátllltetés. N ém etországban a leggyakoribb a veseátültetés
(évente csaknem 3000), a m áj, a szív és a hasnyálm irigy eseté-
Ihmi ez jóval ritkább.
A vesére várók listáján tö b b m in t 10 000 e m b er szerepel,
t o v á b b i'!() 000 vesebeteg fel sem kerül a listára. Egyesek azért

137
nem , m e rt n e m vállalják a m ű té t esetleges kockázatait, m ások
pedig azért, m e rt tú l idősek. M ár évek ó ta kró n ik u s d o n o rh ián y
van, sok beteg m eghal, m ie lő tt so rra kerülne. A várakozási idő
átlagosan 5 év.
N éh án y vesebeteg azért n e m kerül a transzplantációs v á ró ­
listára, m e rt az orv o so k szerin t tú l idős. H a egy 75 éves em ber
veséje felm ondja a szolgálatot, és m eg lehet operálni, akkor
szám ára a szervátültetés a legjobb m egoldás. A transzplantáció
u tá n ak ár évekig is elélhet. A ttól m ég, hogy egy 30 éves em ber
átültetés u tá n i v á rh ató élettartam a hosszabb, n e m lehet a szer­
vet egy jóval idősebb e m b e rtő l m egtagadni.

Kórh ázi t a r t ó z k o d á s
Az orvosok minél hosszabb ideig tartják
kórházban a betegeket

Az elm últ években d rá m a ia n súlyosbodott a n é m e t klinikák

helyzete: a betegek szám a az 1990. évi 13,7 m illióról 16,6 m illió­
ra n ő tt 1998-ban. Ezzel egy id ő b en a k ó rh ázak tíz százaléka
bezárt, az ágyak 15 százalékát pedig felszám olták. A páciensek
m an ap ság átlagosan 20 százalékkal rövidebb ideig m ara d n ak a
k ó rházban, m in t régebben. 2002-ben a ta rtó s kezelést igénylő
betegek gyógyulási ideje - betegségtől függetlenül - átlagosan
tizenkét n a p volt.
S pórolnak a szem élyzettel, a tú ló rá k at pedig a legtöbb kórház
n e m fizeti ki. M in d tö b b o rv o sn ak akad egyre tö b b tennivalója.
A m egváltozott szituációt nézve m á r-m á r nevetséges, ahogy az
idős főorvosok a „régi szép id ő k rő l” m esélnek, am ik o r m ég állí­
tólag egyedül b irk ó ztak m eg m unkájukkal. M iu tán sem a k ó r­
ház, sem az orv o so k n e m keresnek tö b b et azzal, h a a betegek
tovább m arad n ak , sem m i sem szól am ellett, hogy a páciensek a
szükségesnél tovább tartó zk o d ja n ak a k ó rházban.

138
Kórokozók
Vannak kórokozók, amelyek egyes népekre nézve
ártalmasabbak

A biológiai fegyverek bevetésével ham ar m egkezdődtek az et­

nikai kisebbségek, illetve a bizonyos népcsoportok elleni har-
t ok, A középkorban a tám adó tö rö k csapatok pestises hullákat
hajítottak át az ostrom olt városok falai fölött. Az am erikai
lllggctlenségi h áborúban him lővel fertőzött takarókat osztottak
*/ét a lázadó indiánok között. A stratégia részben „sikeres” volt,
hál a bacilusok bárm ilyen bőrszínű em bert m egbetegíthetnek.
A 20. században újból m egcéloztak bizonyos népcsopor-
lokut, Tesztelték a baktérium okat, vírusokat, férgeket, gom ­
bákat és parazitákat, hogy jobban vonzódnak-e a fekete, fehér
vagy sárga bőrszínhez. Szerencsére kórokozókkal nem lehet
„rasszista” nézetek m iatt kiirtani egy n épcsoportot - ugyanis a
m ikrobákat nem érdekli a bőrszín. Az em berek im m u n re n d ­
szere és génjei túl hasonlók, ezért a kórokozók bevetése m in ­
déi ikit érintene. Luigi Cavalli-Sforza népességgenetikus állítása
»/ei mt egy bajor és egy keletfríz em ber között akár nagyobb
genetikai különbség is lehet, m in t egy fekete vagy egy fehér em -
hei között.
Vannak népcsoportok, amelyek hajlam osabbak bizonyos b e­
tegségekre: a pim a indiánok gyakran cukorbetegek, ném ely
eszkimó pedig hajlam osabb a zsírháztartási panaszokra. Japán­
ban gyakoribb a gyom orrák, azonban ritkább a m ellrák. Afriká­
ban pedig a vérszegénység egy fajtája, a sarlósejtes aném ia ad
bizonyos védelm et a m alária ellen.
lízek a kis különbségek azonban nem jelentik azt, hogy ezek
a népcsoportok kevésbé tu d n ak ellenállni a kórokozók tám a­
dásának. T udósok szerint ez a génm anipulált organizm usok
segítségével sem lehetséges. A m ennyiben a lépfene kórokozói
beket ülnek a tüdőbe vagy a C lostridium b o tu lin u m baktérium
a gyom orba - csak hogy a biológiai hadviselés két klasszikusát

139
em lítsü k teljesen m in d eg y szám ukra, hogy m ilyen bőrszínű
e m b e r testét teszik tönkre.
E nnek ellenére a biológiai fegyverek kutatói felfigyeltek a vá­
logatós, egzotikus kórokozókra. A Coccidioides im m itis egy
gom ba, am ely elsősorban a tü d ő t tám adja meg. Eddig ism eretlen
okokból a feketék és a filippínók vérkeringésében gyakrabban
m egtalálható, m in t a fehérekében, és kom oly gondokat okoz. Ha
korán felismerik, jól gyógyítható a m akacs gom bás fertőzés.
Az Egyesült Á llam okban tarto tta k attól, hogy bevetik egyes tá­
m aszpontok ellen, ahol nagyrészt színes b ő rű e k dolgoznak.
Létezik egy b a k té riu m , am ely gyakrabban tám a d feketékre,
m in t fehérekre, a d o novanosis okozója (G ra n u lo m a inguinalé-
n a k is nevezik), m elynek hatására a b ő rö n és a nyálkahártyán
kelés keletkezik. N em i ú to n terjed, és kezelés hiányában m e d ­
dőséghez is vezethet, a zo n b an szerencsére a n tib io tik u m m a l ke­
zelhető. Az U SA -ban a G ra n u lo m a in guinalét a szexuálisan
k ü lö n ö sen aktív, hátrányosan m egk ü lö n b ö ztetett feketék tip i­
kus betegségének tarto ttá k . Á llítólag a feketéken végzett „ em ­
berkísérletekben” szándékosan előidézték a fertőzést ezzel a
bak tériu m m al. M indazonáltal a donovanosis kiváló táptalaja
volt a rasszizm usnak.
A legtöbb veszélyes kórokozó válogatás nélkül tá m a d k ü lö n ­
b öző b ő rszín ű em berekre. A m ikor az eu ró p aiak m eg h ó d íto tták
a közép- és dél-am erikai országokat, m agukkal vitték a kanya­
ró, a rubeóla és m ás betegségek kórokozóit. Sok in d ián belehalt
ezekbe, m ivel im m u n re n d sz erü k addig m ég sohasem találko­
zo tt európai kórokozókkal.
Az 1970-es évek végén R hodesiában, dél-afrikai segítséggel, a
külön b ö ző vizeket koleravírussal fertőzték m eg, azokat a v id é ­
keket pedig, ahol főleg feketék éltek, lépfenével szennyezték be.
D él-A frikában és m ás országokban olyan anyagok, k órokozók
u tá n kutattak, am elyek az em bereket m eddővé tehetik, és k ró ­
n ikus betegségekhez vagy rák h o z vezethetnek. A klasszikus b io ­
lógiai fegyverekkel szem ben a káros anyagok lassan fejtik ki
ro m b o ló hatásukat.
Köhögés elleni s z e re k
W uppertal m ellett, E lb erfeld b en a Bayer A G -h o z ta rto z ó
l'riedrich Bayer et com p. gyár k u ta tó i az 1890-es években láza­
san dolgoztak egy köhögés elleni szer kifejlesztésén. A bban az
Időben a tuberkulózis m ellett az influenza és a m egfázásos
betegségek voltak a legelterjedtebbek. Az 1890-es évek végére
sikerült a k u tató k n a k előállítani egy term éket, m elyet m egfázás
esetén használhattak. A szert elsősorban saját dolgozóikon és
tilkíilm azottaikon p ró b á lták ki.
Az új gyógyszer m ellékhatásai m eg d ö b b e n tő ek voltak: a d o l­
gozókon eufórikus h an g u lat lett ú rrá, és m egszűnt a k ö h ö g é­
sük, az új szernek teh á t sikerült elfojtania a köhögési ingert.
Mivel a gyógyszer bevétele u tá n az alkalm azottak nagyon „hero-
Ikusun” érezték m agukat, a szert h a m a ro sa n „h ero in n ak ” n e ­
vezték el. Mivel a m ellékhatásai felülm últak m in d e n m ás hatást,
hosszú távon m á r n e m volt h a sz n á lh a tó k ö h ö g é s elleni
szerként.
ügy hajszálon m últ, hogy a Bayer cég egy lázcsillapító álta­
lános kutatása so rá n elkerülje a vállalkozás egyik talán legsike-
lescbb felfedezését. Félix H o ffm an n fiatal kém ikus 1899-ben
Izolálta az acetil-szalicilsavat, am ely fájdalom csillapító, a zo n ­
kívül a lázat is csökkenti. H o ffm an n azért vett részt a k u tatá s­
ban, hogy segítsen re u m á b an szenvedő apján.
Az anyag, m elyből fia kifejlesztette az új fájdalom csillapítót, a
lü/liikércgből (lat. Salix = fűzfa) szárm azik, am it a kém ikusok
mái régóta szalicilsavként ism ertek. H o ffm an n addig vizsgálta a
szalu ilsav különböző vegyületeit, m íg n e m talált az acetil-szali-
t llsuvhoz illő hatóanyagot. Az aszpirin azóta is a világ legkere-
siMlebb gyógyszerei közé tartozik, m elyet m indig a Bayer ko n -
szt i nnel hoznak kapcsolatba.

Ili) H »Ál.1)M:
i JiUHtfHU, I*.: The saga o f aspirin: centuries-old ancestors o f an old lady who
iIiimii'I drserve lo die. Therapie, 2001; 56: 723-726.

141
Levesque, H., Lafont, O.: Aspirin throughout the âges: a historical review,
Revue Médical Interne, 2000; 21: 8-17.
Mueller, R. L., Scheidt, S.: History o f drugs for thrombotic disease. Discovery,
development, and directions for the future. Circulation, 1994; 89: 432-449.

Kullancs I.
A kullancsot kenjük be olajjal,
vajjal vagy ragasztóval, majd az óra járásával
megegyezó' irányban forgatva távolítsuk el

A kullancsoktól való félelem nagyon elterjedt. N em alaptalanul,

ugyanis a kis rovarok két betegséget is terjesztenek: a tavaszi me-
ningoencephalitist (agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, FSME) és
a baktérium ok által okozott borreliosist (Lyme-kór). M indkét
betegség okozhat neurológiai kom plikációkat, különös esetben
agyhártyagyulladáshoz is vezethetnek. A borreliosist N ém et­
ország összes kullancsa terjeszti, az FSME szinte csak Dél-Né-
m etországra, a B ajor-erdőre és a Fekete-erdőre jellemző.
A kullancsok eltávolítására rengeteg ajánlott m ódszer létezik,
azonban többségük helytelen. Sokszor azt javasolják, hogy a kul­
lancsot olajjal vagy vajjal, ném ely esetben ragasztóval kenjük be,
hogy megfulladjon, m ajd az óra járásával megegyező irányban
forgatva távolítsuk el. Ez kétségtelenül árt a kullancsnak, de az
em berre nézve sem veszélytelen. A kullancs nyálában és gyo­
m ornedvében kórokozók lehetnek, és eltávolításkor ezek az áldo­
zat vérébe kerülnek, m ert a rovar visszaöklendezi a fertőzött vért.
A forgatás iránya egyébként teljesen lényegtelen. A kullancs
fullánkja kam pós, ezért nehéz eltávolítani, bárm elyik irányba
forgatjuk is.
Legjobb, ha a kullancsot m inden előkészület nélkül távolít-
ju k el: a rovart a b ő r fölött egy vékony fogóval vagy csipesszel
m egfogjuk, és egyenesen kirántjuk.
Az em berek úgy gondolják, hogy a b e n t m arad t kullancs­
darabtól jobban m egfertőződnek. Pedig az ártalm atlan, ugyanis

142
ii kullancs csak addig képes átadni a veszélyes kórokozókat,
amíg vért szív. H a leszakad a teste, m ár nem tu d kórokozókat
kiköpni, akkor sem, ha testének egy darabja b en t m arad a bő -
i linkben.

Kullancs II.
A/ erdőben ne járjunk meztelen felsőtesttel
vngy fedetlen karral, mert a fákról ránk eshetnek
u kullancsok.

A hiedelmekkel ellentétben, a kullancsok n em esnek le a fákról.

I Igyanis a kis vérszívók legfeljebb 1,20 m éter m agasságig képé­
nek felmászni. Tehát nem a széles turistautakon való séta a ve-
»Hélycs, hanem a bokrok között és a m agas fűben való járás.
A kullancsok o tt szívesen rátelepednek az em berre, m ajd bele­
im ódnak a bőrbe. Ha ennek ellenére találunk nyakunkon vagy
Válhmkon egy kullancsot, akkor az észrevétlenül m ászott fel
Inul (lükön.
 L
Lábak
A gyerekeknek nem lenne szabad használt cipőt
hordaniuk, mert azok hibás lábtartást
és egyéb lábsérüléseket is okozhatnak

A gyerekek lábával nem sokat foglalkoznak. A fejlődésben lévő

láb m ég könnyebben alkalm azkodik a cipőhöz, m in t a felnőttek
lába. A használt cipők viselésének hátrányairól az orvosok nem
tu d n ak sem m it.
A láb, b á r gyakran elhanyagoljuk, nagyon érzékeny. Egyesek
szerint aki kizárólag to rnacipőt hord, az lassan m ár nem is tud
m ezítláb járni. M ég jó, hogy Joschka Fischer idejében áttért az
előkelőbb öltözékre, és m anapság m ár az öltönyt, a nyakkendői
és a b ő rtalp ú cipőt részesíti előnyben. Szám talan legenda létezik
az edzőcipőt viselőkről, az egyik szerint ha m ezítláb lépnek a
hom okba, azonnal kibicsaklik a lábuk, ez azonban orvosilag
nem bizonyított.
Egy újság bem utatta, hogy a nem optim ális lábak is alkal
m asak. A lap közeli felvételeket közölt egy tucat lábról, melyek
m ellett a diagnózisokat is közzétették, ú gym int lapos láb, lú d ­
talp, terpesztett láb, valam int a legszokatlanabb lábtartások.
M ajd a következő oldalon a lábakhoz tartozó arcokat is b e m u ­
tatták, m elyekből kiderült, hogy kivétel nélkül m indegyik
focistáé vagy m ás versenysportolóé.

144
Légszomj
A napfonatra mért ütésre a tüdő egy része oly
érzékenyen reagál, hogy nem kapunk levegőt

I ki a nap fo n ato t (plexus Solaris) eltalálják, akkor tu la jd o n k ép ­

pen térdre b o ru lu n k , m ivel n e m k a p u n k levegőt. A m ellcsont
alsó végénél található, a gyom or m agasságában, a tö rzs elülső
oldalán, ahol az alsó b o rd á k találkoznak.
A n a p fo n a tra n e h ez ed ő n y o m ás k ö v e tk e zté b en fellépő
légszomj nem a tü d ő k összenyom ása m ia tt alakul ki. A n a p ­
lónál inkább az úgynevezett zsigeri idegek kötege. Ezek a belső
i/erveinket irányítják. Erős ütés hatására reflexek lép n ek m ű ­
ködésbe, melyek rövid ideig alaposan összezavarhatják a légzést
és a keringést.

LSD
liiu o th y l.eary és R ichard A lpert az 1960-as évek elején a
llai várd Egyetem docensei voltak - egyikük társad a lo m tu ­
dom ányt, a m ásik neveléstudom ányt tan íto tt. A kkoriban olyan
kutatásokat is vezettek, m elyek pedagógiailag m egkérdőjelez-
llptflk voltak. Leary és A lpert hallucinációkat okozó, illegális
anyagokat vizsgáltak. A Sandoz Pharm aceutical nevű nagy ké­
miai cégtől psilocybint és LSD-t kaptak, m elyeket nem csak
kísérleteikhez használtak fel, h an em barátaiknak, kollégáiknak
söl a tanulóknak —is a dtak belőlük.
A/ egyetem en n e m nézték jó szem m el a két docens visel­
kedését. K utatásaikból hiányolták a kellő kom olyságot és a cél-
Intnyos m agatartást. Egyébiránt p o n t ebb en az id ő b en törvény­
ben szabályozták az em bereken folytatott kísérleteket. 1961
fls/én egy m egállapodás született A lpert, Leary és a H arvard
I (ívelem között, m ely szerint a tan u ló k n e m vehetnek részt
di o(i kísérletekben.

145
 1962-ben Leary és A lpert végül m eg u n ta az egyetem szigorú
előírásait, és m egalapították az In tern a tio n a l F ederation for
In tern al F reedom nevű saját egyesületüket. Talán így m eg­
találták a belső szabadságot és békét, m indazonáltal az egyetem
elbocsátotta őket. A lpertet azért, m e rt a m egegyezés ellenére
psilocybint a d o tt egy d iáknak , Learyt pedig, m e rt személyes
drogkísérletekre hivatkozva, n e m ta rto tta m eg az óráit.

IRODALOM:
Pattullo, E. L.: Governmental regulation o f the investigation o f human sub­
jects in social research. Minerva, 1985; 23: 521-533.
 M

Magas v é r n y o m á s I.
A túlzott sófogyasztás növeli a vérnyomást

Az elterjedt n ép h it szerint a só a legfőbb vérnyom ásem elő. Év­

ii /<•( lek óta óvnak a tú lz o tt sófogyasztástól, am i állítólag em eli
a vérnyom ást, m ásfelől - v ita th atatlan u l - a szívbetegségek, a
szélütés és m ás betegségek kockázatát is növeli.
A só fogyasztás előnyeiről és hátrán y airó l a tu d o m á n y b a n is
kilórt a háború. M áig n em b izo n y íto tt azo n b an , h ogy az ételben
levő sok só valóban veszélyes-e. K ülö n b ö ző vizsgálatokból
kiderült, hogy a nagy sófogyasztás csak m in im álisan , általában
I m ini Ig-rel em elte m eg a vérnyom ást. Id ősebbeknél ez v a ­
lamivel több, 5 m m H g - a m i m ég m in d ig n e m sok. F ordítva
ugyanaz az eredm ény: h a a levesben és a tö b b i ételben jele n ­
íts e n korlátozzuk a só ta rta lm a t, a k k o r szin tén k ism érté k b en ,
de i sökken a vérnyom ás.
I pidem iológusok érvelése szerint e jelentéktelen m érté k ű vér-
i tyon láscsökkenés hatására világszerte kevesebb lenne a szívbeteg­
ségek és a szélütések szám a. Azt viszont n e m vették figyelembe,
Ia így a kevesebb sófogyasztás és az alacsonyabb vérnyom ás szintén
m ellékhatásokkal jár: idetartozik a stresszh o rm o n o k tú lzo tt ki­
nt illése, a m agas vércukorszint és a szim patikus idegrendszer
aktiválása, am i riadókészültségbe helyezi a testet. Ezek m in d szív­
es kei ingési zavarokhoz, sőt halálesetekhez vezethetnek.
I vért követelik a tu d ó s o k az élelm iszerekben lévő só csö k -
I fn lé sé l, ak ár m eg n ő a kevesebb sófogyasztástól az é le tta rta m ,
akái nem . Ezzel k a p c so la tb a n m ég alig létezn ek vizsgálatok,
l /en k lv ü l m ég n e m tu d ju k , h o g y a v é rn y o m á s-in g a d o z á sb a n

147
szenvedő em berek m ié rt reagálnak a sófogyasztási szokásuk
m egváltoztatására, am íg m ások alig. Egy 1990-es évek végén
nyilvánosságra h o zo tt tan u lm án y eredm énye m egriasztotta a
tu d ó so k a t, m e rt a l l 000 m egvizsgált felnőtt közül a halálozá­
so k szám a azoknál volt a legkevesebb, akiknél a legnagyobb volt
a sófogyasztás. Ez a vizsgálat akkor is helytálló, ha csak a szív- és
keringési elégtelenségben elhunytakat vesszük figyelem be. Pe­
dig évtizedekig állították, hogy a só n ak negatív hatása van a
szívre és a keringésre.
A legújabb tan u lm án y o k n e m tu d já k a m agas vérnyom ás és
a tú lz o tt sófogyasztás közö tti összefüggéseket sem alátám asz­
tani, sem kizárni. K utatók szerint felnagyított a tú lz o tt sófo­
gyasztás m iatti aggodalom . V élem ényük szerint a só anélkül,
hogy valam iben k á rt ten n e, term észetes ú to n távozik a szerve­
zetből. E nnélfogva a só tö b b let kiválik a vesén keresztül, anélkül
h o g y k á ro síta n á szerv ezetü n k et, és csö k k e n te n é é le tta rta ­
m u n k at.

IRODALOM:
Intersalt cooperative Research Group: Intersalt. An international study of
electrolyte excretion and blood pressure: results for 24 hour sodium and
potassium excretion. British Medical Journal, 1998; 297: 319-328.
Whelton, P. K., Appel, L. J., Espeland, M. A. et al: Sodium reduction and
weight loss in the treatment o f hypertension in older people. Journal o f the
American Medical Association 1998; 279: 839-846.
Alderman, M. H., Cohen, H. W., Madhavan, S.: Dietary sodium intake and
mortality: the National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES
I). Lancet, 1998; 351: 781-785.
Alderman, M. H.: Salt, blood pressure, and human health. Hypertension,
2000; 36: 890-893.
Alderman, M. H., Cohen, H. W.: Impact o f dietary sodium on cardiovascular
disease morbidity and mortality. Current Hypertension Report, 2002; 4:
453—457.

148
Magas v é r n y o m á s II.
A kávé az egekbe emeli a vérnyomást

Már 1934-ben azt állították egy tu d o m á n y o s értekezésben,

hogy a kávéfogyasztás az egekbe em eli a vérnyom ást. Azt is állí­
tották, hogy a kávé h irtelen növeli a vérnyom ást, azo n b an a
szív- és érrendszer ehhez h a m a r hozzászokik. Bár tö b b vizsgá­
lóiban m egállapították, hogy a bőséges kávéfogyasztás és a
magas vérnyom ás k ö zö tt van összefüggés - kérdéses m aradt,
hogy vajon létezik-e o k -o k o zati összefüggés.
Ilaltim ore-i orvosok 33 éven keresztül tö b b m in t 1000 volt
orvostanhallgató v érnyom ását és kávéfogyasztását ta n u lm á ­
nyozták. Az eredm ények azt m u tatták , hogy a kávé vérnyom ás-
i a gyakorolt hatása m eglepően csekély volt. A zoknak a részt­
vevőknek, akik egyáltalán n e m ittak kávét, a vérnyom ásuk
átlagi tsan 121,3/75,4 m m H g volt, m íg azoknak, akik tö b b m in t 5
t néN/e kávét ittak n aponta, szintén alacsony, 122,2/76,7 m m H g
volt Kllcnben a rendszeresen kávézók esetében 60 éves korban
gyakori volt a m agas vérnyom ás. Ezek az a d ato k azo n b an nin-
i senek tudom ányo san alátám asztva.
A vizsgálatokat követően azt m o n d h atju k , hogy a kávé
»zcTcpét a m agas vérnyom ás kialakulásában látványosan túlbe-
• sitiik. Még ha a kávé képes is a vérnyom ás rö v id táv ú élén­
kítésére, akkor sincs sem m i köze a k ró n ik u s m agas vérnyo­
máshoz.

IKODAIOM:
t tag, M ),, Wang, N. Y., Meoni, L. A. et al: Coffee intake and risk o f hyper-
Itaislun. Archivcs o f Internál Medicine, 2002; 162; 657-662.
In s | | , | |c, |., Whelton, P. K. et al: The effect o f chronic coffee drinking on
Iámul p rc siu re : a meta-analysis o f controlled dinical trials. Hypertension,
| Ut)'J| W 6-17-652.

149
Marihuána
A hasisfogyasztás nem mutatható ki

Ez tévhit, am ely elterjedt az alkalmi és rendszeres fogyasztók,

valam int sportolók körében. Ugyanis a hasis vagy a m arihuána
heti egyszeri fogyasztás esetén egy hónapig, rendszeres napi
fogyasztás esetén akár három hónapig is kim utatható a vizelet­
ben. Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerülnek olyan fo­
cisták a cím lapokra, akiknél hasis volt kim utatható.
A rajtakapott füvezők vigasztalására: a testnedvek k im u tat­
ható drogtartalm a és a fogyasztókra ható m ennyiség között
nincs összefüggés.

IRODALOM:
Speicher, C. E.: Rationale Labordiagnostik. Bern, 2001

Maszturbáció
A maszturbáció egészségtelen

M iket n em h itettek el a fiatalem berekkel: az önkielégítés

sorvadáshoz, vaksághoz és gyengeelm éjűséghez vezet, valam int
m ás egészségkárosodásokat is okozhat.
2003 nyarán ennek p o n t az ellenkezőjét állapították meg.
A gyakran m aszturbáló fiatal férfiaknál csökken a prosztatarák
kialakulásának veszélye. Egy ausztrál csoport 20 és 70 év k özöt­
ti, 1079 prosztatarákos beteg adatait hasonlította össze 1259
egészséges férfi adataival.
Az eredm ény nem csak ellentm ond a m oralistáknak, akik
egykor a m aszturbáció okozta vakságtól óvták a fiatalokat, h a ­
nem kiegészíti a legújabb orvosi tanulm ányokat is. Aki húszas
éveiben heti ö t alkalom nál többször ejakulál, harm adával csök­
kenti a leggyakoribb rákbetegségek kialakulását. Idősek szá­

150
m ára ez ü rö m az öröm ben, ugyanis az időskori ejakuláció m ár
nem befolyásolja a betegséget.
Régebbi tanulm ányok p o n t ellenkezőleg hozták összefüg­
gésbe a gyakori szexuális kapcsolatot és a prosztatarákot.
M elbourne-ben a C ancer C ouncil V ictoria dolgozói, G raham
Giles és kollégái szerint ez a m agasabb fertőzésveszélytől is
függhet. H a összességében vizsgáljuk az ejakulálások számát,
akkor hatásuk védelm ező. A k u tatók úgy vélik, az o n d ó gyako­
ri term elődésével rákkeltő anyagok távoznak a prosztatából.
„M inél gyakrabban ürülnek ki a vezetékek, annál kevesebb
ártalm as anyag m arad bent, am i károsíthatná a sejteket” -
vélekedett Giles. Ez a prosztatasejtek érését is ösztönzi, m elynek
hatására szintén kevésbé hajlam osak a rákra.
Egy évekkel ezelőtti tanulm ányban hasonló összefüggést
találtak a női m ellrák és a szoptatás között is. A gyerm ekek
szoptatásával csökken a rizikó, mivel a rákkeltő anyagok re n d ­
szeresen kiürülnek a szervezetből.

IRODALOM:
Giles, G. G., Severi, G., English, D. R. et al: Sexual factors and prostate cancer.
British Journal of Urology, 2003; 92:211-216.

Meddőség I.
A gyermektelenségért általában a nők felelősek

E urópában a párok m integy 15 százaléka m arad akaratlanul

gyerm ektelen, am i azt jelenti, hogy egyévi védekezés nélküli
közösülés ellenére sem jön létre terhesség. Elterjedt az a tévhit,
m ely szerint elsősorban a nő a felelős a gyerm ektelenségért.
Pedig időközben bebizonyosodott, hogy az esetek csaknem
feléért a férfi a felelős. E nnek különböző okai vannak: a ter­
m éketlen férfiak ondója kevés vagy hibás sperm ium ot tartal­
m az, a sperm ium ok esetleg nem életképesek. Alkalom szerűen
az is előfordulhat, hogy a sperm ium ok külsőre megfelelnek,

151
ennek ellenére sem képesek a petesejt falán áthatolni, ezért nem
kerül sor a m egterm ékenyítésre.
Ezek az akadályok a m esterséges m egterm ékenyítés segít­
ségével kiküszöbölhetők. „N orm ális” in vitro fertilizációnál,
kém csőben tö rté n ő m egterm ékenyítés esetén, a petesejtet
egyesítik az ondósejttel. Sőt az 1990-es évek eleje óta lehetséges
az ondósejt petesejtbe való behelyezése. M ikroszkóp alatt egy
m ikropipettával befecskendezik az o ndósejtet a petesejtbe
(intracitoplazm atikus sperm ium injekció = ICSI). Az ily m ódon
m egterm ékenyített petesejtet addig tenyésztik, am íg többszö­
rösen osztódik, végül b eültetik a m éhbe. A m esterséges m egter­
mékenyítés csak 10-20 százalékban sikeres. A párok 40-50 szá­
zalékának szám ítania kell a rra , hogy vágyuk az intenzív
kezelések ellenére sem teljesül.
A nő term éketlenségének különböző m echanikai és h o r­
m onális okai is lehetnek. Egyes nőknél összenőnek a peteve­
zetékek, ezért a petesejt nem tu d eljutni a petefészekből a
m éhbe. M ás nőknél pedig a horm onális ciklus olyan rend-
szertelen, hogy a petesejtet képtelenség m egterm ékenyíteni. M i­
vel a m éh nyálkahártyája n em teljesen kifejlett, a m egterm é­
kenyített petesejt nem képes beágyazódni, ezért néhány nap
m úlva leválik.

Meddőség II.
A császármetszés nincs összefüggésben
a termékenységgel

Lehet, hogy véletlen egybeesés, de m indenesetre feltűnő, hogy

az elm últ húsz évben a császárm etszéses szülések száma fo ­
lyam atosan nő, és ezzel egyidejűleg m egnőtt a term éketlen
párok száma is. Létezhet összefüggés a kettő között?
Egy skóciai nőgyógyászati m unkacsoport szerint valószínűleg
igen. Itt azonban elsősorban nem az orvosi beavatkozás a lé-

152
Iiycgcs. Ha a nő nem sérült, valam int a nem i és szaporodási szer­
vek anatóm iai felépítése m űködőképes, úgy a császármetszés és
a meddőség közötti összefüggés statisztikailag bizonyítható.
A i sászármetszés gyakrabban vezet m eddőséghez, m in t gondol­
nánk. A skót orvosok szerint ez n em kóros jelenség, az érintettek
ítM/.ichikai és/vagy szociális következményeiben keresendő az oka.

11(01 >AI,OM:
Curler, M., Bhattacharya, S., Van Teijlingen, E.,Templeton, A.: Does caesarian
wi Ilon cause infertility? Human Reproduction, 2003; 18; 1983-1986.
IIiImo, ()., Baird, D. D.: Infertility and preterm delivery, birthweight and cae-
tiirliin section; a study within the danish national birth cohort. Human
((»production, 2003; 18; 2478-2484.

Megfázás I.
A hideg meghűlést okoz

A hideg környezet egyedül m ég nem vezet megfázáshoz, influ­

enzához vagy m ás bakteriális, illetve vírusos fertőzéshez. Ehhez
egy kórokozóra is szükség van, nem csak a hideg levegőre.
Sokszor hidegrázás a betegség előjele. Ilyenkor az em berek a
billeget okolják a betegség kialakulásáért. A „náthás” em berek
lázása a betegség eredm énye, nem pedig okozója.
I lii a kórokozók m ár b ejutottak a szervezetbe, akkor az ala-
i sony kinti hőm érsékleten nagyobb esély van a betegség kiala­
kulására, m int a jóleső m elegben. Ugyanis a szervezet im m u n -
léiulszerc a hideg hatására kissé legyengül, így a m ár jelen lévő
Ingerek könnyen kiválthatnak betegségeket.
A legtöbb kórokozó érzékeny a hidegre, ezért az Északi- és a
I »éli sarkon ritkábbak a m eghűléses megbetegedések, m in t n á ­
lunk Ez a tény is alátám asztja, hogy a hideg és a megfázás k ö ­
zön nincs összefüggés.
A léli m eghűlések a zárt és levegőtlen term eknek köszön­
hetők, melyekben m agas a kórokozók száma. H idegben az em ­

153
berek sű rű n tartózkodnak ilyen helyeken, ahol a kórokozók
szintén jól érzik m agukat.

M egfázás II.
Az átfázott vagy nedves láb megfázást okoz

A m egfázás általában egy vírusos fertőzés következménye. Két-

h árom nap o n belül jelentkeznek a tünetek, am ikor elkezdünk
dideregni. Ekkor m ár n em em lékszünk arra, hogy ki fertőzhe­
tett m eg m inket, ezért a betegséget a hideg vagy nedves lábra
fogjuk. Pedig a lehűlés érzete csak megelőzi a hidegrázást és a
betegségek tü neteit (lásd a Megfázás I. részében leírtakat). Ezt
egy vizsgálat is alátám asztja, m elyben a k u tatók önkénteseket
kértek fel arra, hogy húzzanak hideg és nedves zoknit. Az ered­
m ény: a nedves zoknit viselők közül sem fáztak m eg többen,
m in t azok közül, akik vastag, m eleg zoknit viseltek.

M egterm ékenyítés
Terhesség akkor jön létre, amikor egy spermium
megtermékenyít egy petesejtet

Így gondoljuk, a term észet azonban nem ilyen egyszerű. Egy

teljesen egészséges, legjobb korban lévő párnál sem garantálja
a sikeres m egterm ékenyítés a terhesség bekövetkezését. Persze
vannak esetek, am ikor az egyszeri közösülés terhességhez vezet.
Ez azonban nem szabályszerű, m ert a m egterm ékenyített pete­
sejtek m ajdnem 70 százaléka néhány órán vagy nap o n belül
elhal. Ez m ár legtöbbször a petevezeték és a m éh közötti úton
m egtörténik. Ezért általában a krom oszóm ahibák a felelősek.
A nő nem érzi a m egterm ékenyített pete elvesztését, de m en st­
ruációja éppenséggel eltolódhat pár nappal.

154
 A terhesség akkor sem biztos, ha a m egterm ékenyített pete-
sttjt nem hal el. Sok közülük nem tu d m arad an d ó an beá­
gyazódni a m éhbe. Ekkor hasonlóképpen term észetes m ódon
távoznak, anélkül hogy ezt a nő érezné. Az em lített okok m iatt
a megterm ékenyített petesejteknek csak 15-20 százalékából lesz
I,ni ke rés” terhesség. Ez megegyezik a m esterséges m egterm éke­
nyítés eredményességével. Ezzel m agyarázható, hogy m iért kell
a pároknak sokszor több h ó n ap o t is várniuk a n ő teherbe
ménéig.

Mellrák I.
A mellet ért ütéstől mellrák alakulhat ki

Itégcbbcn ez általános vélem ény volt, m elyet azonban sem m i­

lyen vizsgálat és sem miféle klinikai tapasztalat n em bizonyított.
A/ em berek m indig is k utatták az előre láthatatlan sorscsapások
magyarázatát, így keletkezett az a hiedelem , hogy az ütés rák­
keltő hatású.
A mell különösen érzékeny szerv, m égsem okoz rákot a m el­
lel erő, bárm ilyen erőszakos term észetű hatás. Az egyetlen
összefüggés talán az, hogy ilyenkor a nők azonnal felkeresnek
egy orvost, aki a vizsgálat során véletlenül rábukkanhat egy tu ­
morra.

Mellrák II.
A mulltartó hozzájárul a mellrák kialakulásához

Néhány évvel ezelőtt elterjedt a hír, m ely szerint a rák okozója a

ml szoros m elltartó. Egyes n ő k a „vissza a term észethez” jelszó­
val szerettek volna m egszabadulni m elltartójuktól, m ások
szel Int a m elltartó a nők elnyom ását és fegyelmezését jelképezi.

155
Sőt, m ég egy orvosi m agyarázatot is találtak az állítólag káros
fehérnem űre, m iszerint a m elltartó elnyom ja a nyirokpályákat,
így a salak n e m tu d kiü rü ln i. Sok k u tató keresett, de n e m talált
ezzel kapcsolatos szakcikket vagy egyéb tu d o m án y o s forrást.
A n ő k végül elárasztották kérdéseikkel az orvosokat és az e u ró ­
pai szakm ai társulatokat.
M ivel a nagy m ellű n ő k gyakrabban h o rd a n ak m elltartó t kis
m ellű társnőiknél, m egvizsgálták a nagy m ell és a m ellrák k ö ­
zö tti összefüggést. Az a h ír járta, hogy a nagy m ellű nőknél
nagyobb a kockázat, m ivel m á r k orán rákényszerülnek a szoros
m elltartó k viselésére. Ezt az összefüggést sem tu d tá k azonban
alátám asztani, kivéve azoknál a nőknél, akiknek a serdülőkor
kezdetétől, sovány testalkatuk ellenére, m á r legalább D m éretű
m ellta rtó t kellett h o rd a n iu k . A nagy m ellekben kialakuló rák
okai a h o rm o n ális rizikótényezők.

M e llrá k III.
A férfiak nem hajlamosak a mellrákra

Ez a rosszindulatú betegség férfiaknál jóval ritkább, m in t n ő k ­

nél - a m ellrákba azo n b an a férfiak is b elehalhatnak. A nem ek
közö tti különbség a betegség gyakoriságában és az elhalálozá­
so k szám ában m utatk o zik m eg.
N ém etországban m ellrákban évente k örülbelül 48 000 n ő és
„csak” 400 férfi betegszik m eg. 1999-ben N ém etországban 182
férfi halt m eg m ellrákban, ezzel szem ben 18 000 nő. A férfiak
általában 60-65 évesen b etegednek m eg, úgy tíz évvel később,
m in t a nők.
A legtöbb férfinál a m ellrák egy kicsi, fájdalom m entes csom ó
form ájában jelentkezik. A férfiak 20 százalékánál a m ellbim bón
fekély vagy vérzés jelentkezik, de csak 10 százalékuk p a n asz ­
k o d ik fájdalom ra. Mivel ez a betegség férfiak esetében igen r it­
ka, sok orvos tú l későn vagy egyáltalán n e m veszi észre. Ekkor

156
m ár késő a diagnózis felállítása, ezért a m ellrákos férfiak prog­
nózisa és túlélési aránya m ég rosszabb, m in t a nőké. A terápiás
m ódszer nőknél és a férfiaknál egy és ugyanaz.

IR O D A LO M :
Ilii« k e .).: Brustkrebs beim Mann. Deutsches Árzteblatt, 2002; 17: C913.

Memória I.
A (ej hátsó részére mért ütések fejlesztik
ii gondolkodást

i hindulhattuk volna: m ár a labdarúgók példáján is cáfolható

lenne e kérdéses állítás. Különféle kutatócsoportok bebizonyí-
lultilk, hogy a fejelések - legalábbis néhány n apra - m érhetően
i Hökkentik a labdarúgók szellemi képességeit. Általában h o m ­
lokkal, illetve a fej elülső részével fejelnek, de a rázkódás és a n ­
nak a koponyára, valam int az agyra való hatása független a lö­
kés Hányától.
I lollandiában végzett vizsgálatok - m elyekben több m in t 50
a inai őr labdarúgó vett részt — kim utatták, hogy a focisták a
inéi kőzés utáni első két n apban nehezebben rajzolnak le össze-
li'll alakokat vagy egészítenek ki félkész képeket, m in t például
a/ atléták vagy az úszók. A focisták a játék utáni első két n apban
a m em ória tesztekben is jóval rosszabbul teljesítettek. Ugyanez
a lollerdam i egyetemi kutatócsoport 84 profi labdarúgót vizs-
jiilll meg különböző hollandiai egyesületekből. A játék után itt
Is (ói lkán csökkent a vizuális és a verbális m em ória, m iközben
a lejeiének számával arányosan a m em óriatesztek eredm énye is
égyre rosszabbodott.
Mai ism eretek szerint a fejelés a focistáknál nem okoz m a-
i adandó károkat, de enyhe agyrázkódást eredm ényezhet. A fél-
piiill labdarúgókat, az am erikai focistákat, a kosárlabdázókat és
a sollballozó sportolókat vizsgáló am erikai tudósok szerint az

157
agyat és az egyensúlyérzéket é rt csekély h atások akár tíz napig is
fe n n m a rad h a tn ak a játé k után.

IR O D A L O M :
Matser, E. J., Kessels, A . G., Lezak, M . D . et al: Neuropsychological im pairm ent
in amateur soccer players. Journal o f the American Medical Association)
1999: 282: 971-973.
Matser, E . J., Kessels, A . G ., Lezak, M . D ., T ro o s t, J.: A dose-response relation
o f headers and concussions w ith cognitive im pa irm ent in professional soccer
players. Journal o f Clinical and Experim ental Neuropsychology, 2001; 23:
770-774.
Peterson, C . L ., Ferrara, M . S., M ra zik , M . et al: Evaluation o f neuropsycho­
logical domain scores and postural stability follow ing cerebral concussion in
sports. Clinical Journal o f S p o rt and Medicine, 2003; 13: 230-237.

M em ó ria II.
Az izgalom és a stressz fiatalon tartja az agyat,
valamint megakadályozza a feledékenység
kialakulását

A korral m in d e n e m b er em lékezete lanyhul. Ezért az idegsejtek

közö tti összeköttetés, az úgynevezett szinapszis, egyre ritk áb b an
újul m eg az életkor növekedésével. A csökkenő m em ó ria m ásik
oka az idegsejtek lassú elhalása, főleg a h ip p o ca m p u s szférá­
jában, m ely az agy közepén helyezkedik el, és a m em ó riáé rt,
valam int a tan u lásért felelős.
Az utóbbi években a tu d ó so k kiderítették, hogy az adrenalin
m agas koncentrációja és a vér kortizontartalm a nem hogy m eg ­
akadályozza az idegsejtek leépülését, h anem inkább felgyorsítja.
Az adrenalin és a kortizon olyan tipikus stresszhorm onok, m e­
lyek terhelés és izgalom hatására m egsokszorozódnak a vérben.
Ü gy tű n ik , a stressz és az izgalom nincs jó hatással a m e ­
m óriára, és nem is tartja „frissen”. Az állatkísérletekből ennek
p o n t az ellenkezője d e rü lt ki. A W ashingtonhoz közeli Bethes-
d á b an az USA Egészségügyi K utató k ö zp o n tján ak (N IH ) ku-
Iiilói patkányokon végzett vizsgálatok alapján m egállapították,
Intgy az idegsejtek elhalása m egakadályozható, ha a rágcsálók
vérében egyáltalán nem fordulnak elő stresszhorm onok, vagy
m ennyiségük elenyésző.
Ezek az eredm ények nem cáfolják m eg azt a régóta ism ert
li'nyt, mely szerint a m em ória és az agy rendszeres edzése m eg­
akadályozza a leépülést. Az úgynevezett „agytréning”, am ely
fejtörőkből és m em óriatesztekből áll, a legjobb m ódszer agyunk
én m em óriánk karbantartására. Ezzel akár időskorban is sike-
i ülhet új ideg-összeköttetéseket létrehozni vagy a régi, keveset
használtakat aktiválni.

HtO IM LO M :
i «merőn, I t. A., McKay, R . D .: Restoring production o f hippocampai neu-
IiillH In old age. Natúré Neuroscience, 1999; 2: 894-897.

Memória III.
A logtöbb ember csak 3-4 információt képes rövid
Kkvú memóriájában tárolni

A iOvid távú m em óriában csak néhány m ásodpercig m aradnak

meg az inform ációk, m ajd eltűnnek. A legfeledékenyebb em -
Ileiek is képesek azonban rövid távú m em óriájukban —ha csak
|túl m ásodpercre is - átlagosan hét inform ációt tárolni.

M éregtelenítés
A mórogtelenítő teák és italok salaktalanító hatásúak

A méregtelenítés pontos értelm ét m ég senki sem fogalm azta

meg Elmélete azonban annyira meggyőző, hogy sokan m eg­
gazdagodnak rajta. Pedig beleink és ereink nem átfújható és
11ti/1111intó szén nyvízelvezetők.

159
 Bélrendszerünk több m illió bélbolyhot tartalm az, melyeknek
szerepe létfontosságú az élelem- és folyadékbevitel folyamán. Rá­
adásul több m illiárd baktérium van a belekben, m elyek nélkülöz­
hetetlenek az emésztéshez. H a bárm ilyen méregtelenítővel eltá­
volítjuk a bélbolyhokat és a baktérium okat, annak végzetes követ­
kezményei lehetnek: szervezetünk nem tu d nélkülük semmilyen
élelmet feldolgozni, ennek folytán lehetetlenné válik az emésztés.
A vérerek n e m m erev csövek, m in t a vízelvezetők, hanem
k ü lö n b ö z ő izo m réte g ek b ő l és v éred é n y h árty ák b ó l állnak,
Elasztikusak, így kitágulnak és összehúzódnak, ezzel szabályozva
a véráram m értékét. Az erekben azonban úgynevezett „lerakó­
dások” is képződhetnek. Az elhalt vérsejtek és koleszterin­
kristályok lerakódnak az erekben, am elyek elm eszesedhetnek,
A zonban ezek sem távolíthatók el m indenféle m éregtelenítő teá­
val vagy egyéb tisztító h atású eljárással.

M e s te rs é g e s sze rv e k
A mesterséges szervek hamar helyettesíthetik
a sérült vagy elpusztult szerveket

A m esterséges szervek létrehozása m indig is foglalkoztatta a

k u ta tó k és az orvosok fantáziáját. Ez sokáig a jövő zenéje volt,
azo n b an a tenyésztett b ő r h a m a r sikert a rato tt a szövetkutatók
körében.
A k u ta tó k ism erik az új technológia határait: a „tubusos
b ő r”, ahogy az 1999-es, első klinikai kísérletek ó ta nevezik, nem
tartalm az m irigyeket vagy szőrzetet, n e m lélegzik, tartóssága a
kom olyabb sérülések, például égések esetén m ég vizsgálatra vár.
C ukorbetegeknél befedi ugyan a b ő r hibáit, de a b ő r táp lá lk o ­
zási és vérellátási zavarait n e m szünteti m eg.
Egyes lab o ro k b an m á r p o rc o t is sikerült tenyészteni, de ez
csak teh erm en tes ízületekre vagy a hiányzó fül- és o rrp o rc p ó t­
lására volt használható.
 Belső szervek esetén m ég b o nyolultabb u tán o z n i a te rm é ­
szetes m intát. T ö b b m u n k a c so p o rt p ró b álk o zo tt például m áj-
szövet előállításával. A m áj a zo n b an bon y o lu lt sejtekből áll, vér­
erek és idegek hálózzák be. Egyes sejtek epesavat h o z n ak létre,
m ások az anyagcserével és a táplálék feldolgozásával van n ak
elfoglalva.
I la ism erünk is m in d e n egyes stru k tú rá t és szövetet, úgy e
bonyolult összjáték h á ro m d im en z ió s felépítése és m űködése,
ha egyáltalán lehetséges, akkor a távoli jövőben szim ulálható.
A szív, a lép és a vese esetében hasonló a helyzet. Ezek a szervek
szintén túl összetettek ahhoz, hogy szim ulálhatok legyenek.
Szakértők szerint a szervadom ányozás m ég jó ideig lényegesen
egyszerűbb lesz, m in t a belső szervek előállítása.

IRODALOM:
lltti Ions, W .: Revolutionäre Zellen. Ein e Reise durch deutsche Labors, wo das
I tunt/.teillager Mensch entsteht. D ie Z e it (D o ssie r), 35/2000

Migrén
A bíjdalomcsillapítótól megszűnik a fejfájás

l.z általában igaz. A zonban a m ig ré n n ek létezik olyan form ája,

amelyet p o n t a fájdalom csillapító vált ki. Egészségkutatók becs­
lése szerint a gyógyszerekkel való visszaélés költségei évente 90
millió e u ró t tesznek ki. Ezekbe beletarto zn ak az éveken át sze­
di! l fájdalom csillapítók m ellékhatásai következtében keletke­
zel I költségek is; ha a gyógyszer phenacetin n evű hatóanyagot
tartalm az, k rónikus vesebetegséget válthat ki, és a betegnek
dialízisre vagy transzplantációra lesz szüksége.
külön b ö ző becslések szerint N ém etországban k örülbelül 8
millió em ber szenved m igrénben, am i a lakosság 10 százalékát
li lé iü l, A szám ok ennél m ég jóval m agasabbak lesznek. A gya-

k o r i m igrénes fejfájásoknak gazdasági következm ényük is lehet,

a m igrén m iatt m u n k áb ó l kiesett n a p o k évente 1,5 m illiárd

161
e urós költséget okoznak. A páciensek évente 700 m illió eurót
h a jla n d ó k recept nélküli fejfájás-csillapítókra és m ig rén elleni
szerekre áldozni, ezzel szem ben a vényköteles gyógyszerekre
csak 75 m illió e u ró t költenek.

IR O D A L O M :
H einze , A.: M igräne - wenn es häm m ert und pocht. Deutsches Ärzteblatt,
2001; 98: C 708-709.

M o b ilte le fo n o k I.
A mobiltelefonok rákot okoznak

Ez kényes tém a, am ely m ia tt az u tó b b i években m á r szinte „val­

lásh áb o rú ” dúl. A m o biltelefonok sugarai és a rák keletkezése
k ö z ö tti összefüggés m ég n e m egyértelm űen bizonyított, bár
egyre n ő a kom oly tu d o m á n y o s m u n k ák ra hivatkozó, állítóla­
gos é rin tettek szám a. A m o biltelefonok és az elektrom os szer­
kezetek ártalm atlanságát eddig egyetlen tan u lm án y sem tu d ta
alátám asztani.
Bár létezik szám talan vizsgálat, m elyek szerint a m obiltelefon
használatakor a fülhöz közeli agyrész hőm érséklete m egem el­
kedik, csakhogy ebből m ég n e m k ö v etkeztethetünk a u to m a ti­
k u san a fej vagy a test egyéb részeinek elrákosodására.
Egyes járványtani vizsgálatok e lle n tm o n d an a k a m obiltele­
fon és a rák összefüggésének. A m erikai tan u lm án y o k szerint a
m obiltelefonok használata eddig n e m növelte a rák kockázatát.
M ásfelől ezek a telefonok csak az 1980-as évek ó ta van n ak fo r­
galom ban, ezért hosszú táv ú következm ényeik m ég nem is­
m ertek - m á r h a léteznek.
N em csak az Egyesült Á llam okban végzett vizsgálatokból
ism eretes, hogy a gyakori telefonálás révén n e m növekszik az
agy tu m o ro k szám a. Egy ú j-zélandi ta n u lm án y készítői iga­
zolták, hogy 1987, a m o biltelefonok o tta n i bevezetése óta szin­
tén n e m gyakoribbak a feji, a nyaki és az agyi rákos m eg-

162
Iiclcgcdések. Ezek a testrészek v a n n ak legnagyobb m érték b en
Mlgárzásnak kitéve. Egy m ásik k u tatá sb an a nyálm irigy tu m o r ­
á n ak előfordulását vizsgálták. A m obiltelefonálók k ö ré b en ez a
láklajta m ég nem fordult elő n a g ym értékben - ahogy szám os
európai tanulm ány szerint az állan d ó an telefonálók k ö z ö tt sem
gyakoribb a leukém ia vagy az egyéb tu m o ro k kialakulása.
A m obiltelefonok körüli vita irracionális. A kik kizártn ak
Iái Ij.ik az elektrom ágneses sugárzás veszélyét, azoknak a m obil-
lek Ionok ártatlanságáról m á r elegendő tu d o m á n y o s a d at áll
icitdclkezésére. Aki hisz a telefonok, az elektroszm og és tá r­
náinak káros hatásaiban, az a következőképpen érvel: az em -
Ia icket m ég nem érte akkora m érték ű sugárzás, hogy k im u ­
tathatók lennének a d rám ai következm ények. Esetleg a kutatás
zajlik hibás m ódszerekkel.
Elegendő m obiltelefon-bázisállom ás esetén csök k en th ető
volna a sugárzás - m ég ha ez első hallásra ostobaságnak hangzik
in Ez esetben lényegesen kisebb lenne a sugárzás, m ely n é lk ü ­
lözhetetlen a felhasználó eléréséhez. T ovábbi védettséget jelen-
lene, ha a bázisállom ásokat az épületekre helyeznék - például
óvodák vagy iskolák esetében. Ez term észetesen n e m kivitelez­
hető, pétiig a sugarak m ozgása töb b n y ire vízszintes. Aki k ö z ­
vei lenül egy bázisállom ás alatt lakik vagy dolgozik, a n n ak
fizikailag nincs m itől félnie.

IIIOI IAIjOM:
W n lirc iu lo rí,)., Michaelis ,)., Blettner, M .: M o b ilfu n k und Gesundheit: Noch
I « I l it genlcherten epidemiologischen Studien verfügbar. Deutsches Árzteblatt,
ZlllHI, 97: 0 6 6 2 - 6 6 5 .
Im i i|i I’, I ),,Tarone, R . E., Hatch, E . E . et al: Cellular-telephone use and brain
Im iim « New England Journal o f Medicine, 2001; 344: 79-86.
ü li Impoulos, I)., Adami, H . O.: C ellular Telephones and B ra in T u m o rs . New
l'iig ln iu l Journal o f Medicine, 2001; 344: 133-134.
i mik, A,, Woodward, A., Pearce, N ., M arshall, C.: C ellular telephoné use and
Mimiiriuls lor brain, head and neck tu m o u rs. New Zealand Medical Journal,
JIIIM, 116: 457.

163
M o biltelefo no k II.
A mobiltelefonok semmilyen tekintetben sem
károsak

Bár az egészségi károk, m elyektől a m obiltelefon ellenzői ta r­

tan ak - ú gym int a rák vagy a súlyos krónikus betegségek még
nem bizonyítottak, a gyakori telefonhasználatnak mégis vannak
kockázatai. A ndrew Prentice angol táplálkozáskutató szerint, a
m obiltelefon használata hizlal. A kutató egy előadásában kiszá­
m olta, hogy a m obiltelefonálók évente körülbelül 16 kilom éter­
rel kevesebbet gyalogolnak. A civilizáció szám os kérdéses vív­
m ánya m ellett, m in t például a lift, a m ozgólépcső és a távirá­
nyító, a m obiltelefon is társadalm unk elhájasodásához vezet.
Prentice szerint a túlsúlyosak aggasztó gyarapodása szintén a
m obilok elterjedésére vezethető vissza.
A m obiltelefonok következő veszélye m ég nyugtalanítóbb.
H abár a kihangosító használata kötelező az autókban, N ém et­
országban ezt az autósok fele sem tartja be. Pedig bebizonyo­
sodott, hogy az a utóban való telefonálás növeli a balesetek
szám át.

M oso gatószerek
Az öblítővel ölni Is lehet - mérgek a Tetthely
című sorozatból

Kedves Tetthely-nézők: ne utánozzák! Az öblítő és a m o so ­

gatószer nem való a levesbe. N em csak az íze m iatt - hanem
azért sem, m ert n em túl egészséges. A nnyira viszont n em káros,
m in t azt a 2003 m ájusában vetített Tetthely sorozatnak A fekete
rém cím ű epizódjában bem utatták. R öviden a cselekmény: a
film vége felé a tettes lányának és szeretőjének e szokatlan ki­
egészítőt tartalm azó levest kellett m egenniük. M ajd nem sokára

164
m ozdulatlanul és összegörnyedve feküdtek a padlón. A m entők
persze idejében érkeztek. A zonban „húsz perccel később”
- közölte a m entős - úgy végezték volna, m in t a m éregkeverő
előző áldozatai.
A dolog orvosi sz e m p o n tb ó l m egkérdőjelezhető. Uwe
Stedler, a freiburgi m érgezési k özpont helyettes vezetője szerint:
„Tartós egészségi problém ák létrejöttéhez egytányérnyi öblítőt
kellene elfogyasztani.” Az orvos szerint ha az öblítő egyáltalán
érezhető a levesben, akkor azt észrevehetjük a to ro k égéséből
vagy a gyom or m orgásából. H a félrenyeljük, akkor az ritka eset­
ben tüdőgyulladáshoz is vezethet. M inek sugároznak egyáltalán
ilyeneket a televízióban? Stedler szerint a televízióban n em len­
ne szabad „m űködő m érgezési m ódszereket” b em utatni, végül
is nem kell bárkiben is b u ta gondolatokat ébreszteni. H a mégis
akadnának követői, úgy az okozott kár szerencsére viszonylag
csekély lenne.

Mustár
A mustár butít

A m ustár valóban tartalm az olyan anyagokat, m elyek - nagy­

m értékű fogyasztás esetén - egészségi károsodáshoz és agy-
károsodáshoz is vezethetnek. Itt a m ustárolajokról van szó,
m elyeket tudom ányosan izotiocianátnak neveznek. A m u stár­
ban előforduló m ennyiségük azonban olyan kicsi, hogy teljesen
ártalm atlan, sőt ném elyiknek hasznos hatása is van, ezért a
m u stárt és az éteres m ustárolajokat külsőleg is használják k ü ­
lönféle panaszokra.

165
 N
Naptej
Általában túl vastagon kenjük be magunkat naptejjel

E nnek p o n t az ellenkezője igaz. A legtöbb em ber túl vékonyan

keni be m agát naptejjel vagy m ás napvédő szerrel. Ez jelentősen
csökkenti a nap elleni védelm et, am i m ár nem felel m eg a cso­
m agoláson feltüntetett fényvédő faktornak. Általában úgy gon­
dolják, hogy a fényvédő faktor szám a az idővel arányos, így
hosszabb ideig m aradhatnak nap o n anélkül, hogy leégnének.
Ez a gyakorlatban azért helytelen, mivel a naptejet hibásan ada­
goljuk, így használata ellenére is leégünk. A naptej használata
ezért inkább növeli a b ő rrák kialakulásának veszélyét.
A naptejek tesztje során a bőrre négyzetcentim éterenként két
m illigram m krém et kennek, szokásos adagja ezzel szem ben
négyzetcentim éterenként csak 0,5 és 1,3 m illigram m . Ezáltal
20-50 százalékkal is csökken a napfény elleni védelem . így a
naptej használata ellenére is előfordul a leégés, m elynek követ­
keztében a napim ádók egyre m agasabb fényvédő faktorú kré­
m ek u tán nyúlnak.
Ez szükségtelen, mivel különböző vizsgálatok szerint az
észak- és közép-európai fehér em berek szám ára egy intenzív
hétórás dél-európai napfürdőzéshez bőven megfelel a tízes
fényvédő faktor is. Sőt, helyes adagolás m ellett a trópusokon
eltöltött hétórás n apfürdő esetén is elegendő lenne a tizenötös
fényvédő faktor.
A brit és az új-zélandi orvosok a következő adagolást java­
solják, am i így is jóval m agasabb a strandokon megfigyelteknél.
A testet először is nyolc részre kell felosztani: fej és nyak, karok,

166
com bok, lábszárak és lábak, valam int m ell és hát. M indegyik
testrészre annyi k ré m e t kell elhasználni, am en n y i a m u ta tó - és
középső ujju n k belső felére ráfér - m in d e n egyes ujjra egy-egy
adag k ré m e t tegyünk.
Aki kevesebb k ré m e t szeretne használni, a n n a k az o rv o so k az
egyujjnyi adagot ajánlják, h o lo tt így a m eg a d o tt fényvédő faktor
a felére csökken.
A m ennyire ism eretes, ezek az orv o so k n e m állnak kapcsolat­
b a n a kozm etikai ip arral vagy a napvédő szerek gyártóival, tehát
tan u lm á n y a ik tu d o m á n y o s jellegűek. K étségtelenül szkep­
tikusak a legm agasabb fak to rú napvédőket illetően, pedig id ő ­
közben m á r m ajd n e m m in d e n gyártó forgalm azza az ötvenes
fényvédő faktort. A k ré m e k ajánlott m agas, közepes és alacsony
fényvédő faktora, m ely a fehér lakosság m in d h á ro m b ő rtíp u s á ­
n a k m egfelelne, tú l m agas költségekbe verné az iparágat, és ez­
zel h á trá n y t okozna, m e rt ö n k é n t lem o n d a n a a szükségtelen, de
drágán eladott m agas fényvédő faktorú krém ekről.

IRODALOM:
Diffey, B.: Has the sün protection factor had its day? British Médical Journal,
2000; 320: 176-177.
Neale, R., Williams, G., Green, A.: Application patterns among participants
randomized to daily sunscreen use in a skin cancer prévention trial. Archives
o f Dermatology, 2002; 138: 1319-1325.
Taylor, S., Diffey, B.: Simple dosage guide for suncreams will help users.
British Médical Journal, 2002; 324: 1526.

N a rk ó zis I.
Narkózis alatt az agysejtek rendszeresen elhalnak

M ű té t elő tt ez a félelem m in d e n k ib en b e n n e van. Egy tapasztalt

aneszteziológus szerint ezzel a tém ával m in d e n m ásodik beteg
m egkeresi. Pedig m anapság m ár nincsen o k aggodalom ra,
ugyanis narkózis alatt agyunk oxigénellátása fényűzőbb, m in t
am ik o r légzésünk term észetes és n e m kontrollált. Az idegsej­

167
tekre vagy az egyéb agyterületekre szintúgy n e m m u ta th ató ki
az a ltató k káros hatása.
Az agysejtek elhalásától való félelem valószínűleg m ég régeb­
bi időkből szárm azik. Egyes idős páciensek m ég m a is iszonyat­
tal em lékeznek a ko ráb b an használatos éterre, elsősorban azért,
m e rt az általában rosszulléttel és hányással já rt együtt. Az é te r­
rel tö rté n t nark ó zist sp o n tá n légzés alatt h a jto ttá k végre, a vér
oxigénellátásának m a m á r kötelező felügyelete és a m anapság
szokásos lélegeztetés nélkül.
Az altatás k özben elégtelen légzés lépett fel, m elynek k ö ­
vetkeztében hiányos volt az oxigénellátás. Ez talán nem szabály-
szerű, de n e m is kivételes eset. Az 1970-es években a né m e t k ó r­
h ázakban az anesztéziát általában a legfiatalabb sebész vezette,
aki m ég n e m operálh ato tt. A n n a k idején a fiatal orvosok addig
csepegtették az étert a m aszkra, am íg a beteg el n e m a lu d t - a
tö b b i a szerencsén m últ.
M anapság ritk á n hibáznak altatáskor, a hiba m a m á r agy-
károsodáshoz is vezethetne. Egy ru tin m ű té t közben a hibás
lélegeztetés m ia tt bekövetkezett agykárosodás m an ap ság m ár
n e m a narkózis m ellékhatása, h a n em egy ritk a anesztéziái b a l­
eset következm énye.

N a rk ó zis II.
Senki sem fekszik ö n k é n t kés alá. A m ű té ti beavatkozás félel­
m et kelt, és m in d e n páciens a m ű té t lefolyásán töpreng. A n a r­
kózis ezenkívül m ajd n e m m in d e n em b erb ő l aggodalm at és
bizonytalanságot vált ki. V égül is testü n k fölött elveszítjük h a ­
talm u n k at, és életünket egy m ásik e m b er kezébe adjuk. N em
tu d n i, m i tö rté n ik narkózis közben, később pedig m á r n e m
em lékszünk rá.
A m ű té t előtti félelem enyhítésére és a m ű té t előkészítése
érdekében az orvosok a tényleges narkózis előtt gyógyszereket
a d n ak a pácienseknek. E nnek célja, hogy a beteg m egnyugod-

168
jón, és n e legyenek félelm ei. A szorongásoldó gyógyszereknek
olykor nyugtató h atásu k is van.
Az 1980-as évekig sok kó rh áz a T h alam o n al nevű gyógyszert
használta szorongásoldásra. E ttől a betegek elálm osodtak és
m egnyugodtak, így az orvosok úgy vélték, hogy a páciensek ké­
szek a m ű té tre. Az azo n b an tisztázatlan, hogy a páciensek a k ö ­
vetkező m ű té t előtt m ié rt tiltakoztak a tabletta ellen.
Lassan fény derü lt a titokra. K iderült, hogy a páciensek a
gyógyszertől álm osak lettek és elaludtak, félelm ük azonban
n e m csökkent — sőt. A betegek félelm e egyre fokozódott, am i
depresszív h a n g u la th o z vezetett. A p ácien sek lelk iállapota
rosszabbodott a T halam onaltól.
Az orvosok sokáig n e m vették észre, hogy m it o koznak a
betegeknek. A szer beadása u tá n teljesen m ást figyelhetett m eg
az altatóorvos (a páciens álm os és félálom ban van), m in t am it a
beteg a narkózis alatt valójában átélt (belső zaklatottság és re n d ­
kívüli fáradtság). Egyes esetekben ez odáig fajult, h o g y a T h a ­
lam onal hatása alatt a betegek hevesen tiltakoztak az előzőleg
elfogadott m ű té t ellen.
M iu tán az 1980-as évek elején rájö ttek a tévedésre, az anesz­
teziológusok csak kivételes esetekben használták a T h alam o -
nalt. Időközben a félelem enyhítése legalább olyan jelentőségű
lett, m in t a beteg általános m egnyugtatása. M a benzodiazepin-
kezeléssel oldják a szorongást. A legtöbb páciens kellem esnek
találja ezeket az anyagokat, m e rt csökkentik a félelm et, és visz-
szam enőleg em lékezetkiesést okoznak, ezért a m ű té t előtti n e ­
gatív élm ényekre m á r n e m em lékeznek.

IRODALOM:
Höfling, S., Dworzak, H., Butollo, W., Neef, W.: Dér Angstprozess unter ver-
schiedenen hohen Thalamonaldosen zűr Prámedikation. Anásthesist, 1983;
32: 512-518.

169
N e m e k m e g o s zlá s a
A fiú- és lánygyermekek születési aránya
független a társadalmi hatásoktól

Ez így logikus, m e rt hogy fiú- vagy lánygyerm ek születik-e, az

elsősorban a petesejtet m egterm ékenyítő sp e rm iu m b a n lévő
X- és Y -krom oszóm ák véletlenszerű m egoszlásán m úlik. A zon­
b a n az orvosi sz a kirodalom ban ism ert jelenség, hogy a nehéz
időket átélt lakosság n em i aránya eltolódhat: kevesebb fiú sz ü ­
letik, m in t lány. Pszichológiailag ez azzal m agyarázható, hogy a
stresszes nő k fiús terhességei többször végződnek vetéléssel,
m in t a lányos terhességek. E nnek okát azonban n e m tudni.
Egy kaliforniai tu d ó s nem rég en tesztelte ezt a hipotézist, és
1946 és 1999 k ö zö tt Kelet- és N yugat-N ém etországban m eg ­
vizsgálta a n em ek m egoszlását. Az elm élet szerint a n em i ará ­
nyok eltolódásában, m égpedig a fiúgyerm ekek hátrán y ára,
főleg 1991-ben az egykori N D K -b an kellett volna változásnak
bekövetkeznie, am ik o r is a k eletném et gazdaság k u d a rco t val­
lott, és nagy volt az szociális-gazdasági stressz.
Valóban, egyetlen évben sem jö tt olyan kevés fiú világra,
m in t az 1991-es évben. A m agyarázat a zo n b an n e m igazán
m eggyőző, ugyanis a keletn ém et gazdaság helyzete 1990-ben
sem volt jobb, és 1992-ben és azu tán sem javult.

IRODALOM:
Catalano, R. A.: Sex ratios in the two Germanys: a test o f the economic stress
hypothesis. Humán Reproduction, 2003; 18: 1972-1975.
Nemi b e te g s é g e k
A fejlett országok szexuális úton terjedő
betegségei közül az AIDS a leggyakoribb

Az úgynevezett fejlett országokban több, szexuális ú to n te r­

jedő betegség is létezik, n e m csak az im m u n re n d sz er betegsége,
az AIDS. 2000-ben az U SA -ban körülbelül 80 000 új A ID S-fer-
tőzés lépett fel - szem ben a tö b b m in t 800 000 g o n o rrh o ea -
(„ trip p er”) és a 100 000 új szifiliszfertőzéssel. A chlam ydiás
m egbetegedések szám a m ég nagyobb, egyedül az Egyesült Álla­
m o k b an tö b b m in t 4 m illió igazolt eset volt.
Az AIDS világviszonylatban az első helyet foglalja el. Becs­
lések szerint 2003-ban világszerte tö b b m in t 50 m illió em ber
fertő ző d ö tt m eg H IV -vírussal. A helyzet rosszabb, m in t b á rm i­
kor, ahogy ez a W H O legújabb adataiból és az AIDS Szervezetek
Egyesült N em zeteinek (U N A ID S) kim utatásaiból is kiderül.
2002-ben 3 m illiónál is tö b b e m b er halt m eg A ID S-ben, a já r­
vány kitörése óta pedig tö b b m in t 26 m illióan. H ivatalos adatok
szerint legalább 42 m illió e m b e r h ordozza a H IV -vírust. Ezek a
szám o k 50 százalékkal m agasabbak, m in t a W H O 1991-es becs­
lései. A frikában válságos a helyzet. Az Egyesült N em zetek adatai
szerint az elkövetkezendő években A frika lakosságának a fele
A ID S-ben fog m eghalni.

IRODALOM:
Speicher, Carl E.: Rationelle Labordiagnostik. Bern, 2001

Nem i k iv á la s z t(ó d )á s
A közösülés módja befolyásolja az utódok nemét

N incs m ég egy ilyen orvosi tém a, m in t a terhesség és a szülés,

m ellyel kapcsolatban ennyi m ítosz és legenda létezne. A tu d o ­
m án y n ak m ég nincs m egbízható m ódszere a p áro k közösülési

171
testhelyzetének m egvizsgálására. A szerelm i technikájukról
beszám oló kísérleti alanyok szerint nincs olyan póz, melynek
segítségével befolyásolni lehetne az u tódok nem ét.
M egterm ékenyítéskor az utó d nem ét a sejtek véletlen ko m ­
binációja dö n ti el, am i azt jelenti, hogy a sperm ium vagy egy
nő-, vagy egy h ím n e m ű krom oszóm ával csapódik a petesejtbe.
A külső, a karakter, illetve az intelligencia szintén nem a közö­
sülés pózától függ.

Növényi eredetű g yógyszerek

A növényi eredetű gyógyszerek veszélyesek

Ez legenda, m ely egy m ásik legendán alapul. Ugyanis az évek

óta egyre népszerűbb term észetgyógyászattal és növényi erede­
tű gyógyszerekkel együtt az a h it is elterjedt, m iszerint a n ö ­
vényi gyógyszerek ártalm atlanok, enyhék, és m inden esetben
veszélytelenek. A b ritek tö b b m in t 30 százaléka, valam int a n é ­
m etek több m in t fele használ növényi gyógyszereket. N ém et­
országban körülbelül kétm illiárd e u ró t költenek növényi o r­
vosságra.
A kkor léptek fel először kételyek a gyógyszerekkel szem ben,
am ikor az Echinacea nevű m egfázás elleni cseppek által kivál­
to tt egyes allergiás - sőt halálos - reakciókról beszéltek. Elvégre
nem cáfolható, hogy a növényi gyógyszerek hatásai és m ellék­
hatásai kevésbé vannak felderítve, m in t a gyógyszeripari o r­
vosságokéi.
Eszerint a növényi szereknek több m ellékhatásuk van? K ü­
lönböző tanulm ányokban m egpróbálták felbecsülni a növényi
eredetű gyógyszerek veszélyeit. 23 szakcikkből 11 pozitívan, 3
negatívan értékelte a növényi gyógyászatot, 9 pedig tanácstalan
volt. 1968 és 1997 között az Egészségügyi Világszervezetnek
(W H O ) 55 országból 8985 növényi orvossággal összefüggő
m ellékhatást jelentettek. A szám szokatlanul m agasnak tűnhet,
azonban elenyésző, h a m egnézzük a hagyom ányos gyógyszerek
m ellékhatásainak szám át.
Bár kim utatták, hogy a depresszió kezelésére gyakran hasz­
nált o rb án cfű n ek olykor m ellékhatásai vannak, ezek m égis jó ­
val ritkábbak, legalábbis kevésbé m egterhelők, m in t a hagyo­
m ányos antidepresszánsokéi. A szorongás kezelésére használt
Kava nevű növényi szer káros lehet a m ájra (ezért n é h án y o r ­
szágban b etiltották, k ö z tü k N agy-B ritanniában is), azo n b an
m ellékhatásai csekélyebbek, m in t a terápiában használt b e n -
zodiazepinéi.

IRODALOM:
Farah, M. H., Edwards, R.: International monitoring o f adverse health effects
associated with herbal medicine. Pharmacoepidemiology and Drug Safety,
2000; 9:105-112.
Corns, C. M.: Herbal remedies and clinical biochemistry. Annals o f Clinical
Biochemistry, 2003; 40: 489-507.
Ernst, E.: Herbal medicine put into context. British Medical Journal, 2003;
327: 881-882.

173
o
O ltási szö vőd m ények
Egy betegség „természetes úton" való lefolyása
előnyösebb és kevesebb komplikációval jár,
mint a védőoltás

Az oltás ellenzői általában nem orvosi, h anem világnézeti o kok­

ból tiltakoznak az oltások ellen. Pedig, m in t tudjuk, a beteg­
ségek kom plikációi gyakoribbak az oltások szövődm ényeinél.
Kanyaró, m um psz vagy bárányhim lő esetén például 500 vagy
1000 gyerek közül egynél m erülhetnek fel kom plikációk, úgy­
m in t a súlyos tüdőgyulladás vagy az agyhártyagyulladás. O ltá­
sok után jóval csekélyebb a kom plikációk valószínűsége. Egyes
oltásoknál ez egy a tízezerhez, m ásoknál egy a százezerhez. Az
oltásokat csak akkor javasolják, ha a lehetséges szövődm ények
esélyei jóval kisebbek, m in t betegségek esetén. Halálos vagy n a ­
gyon súlyos betegségek megelőzésére, m int például a tetanusz,
a diftéria vagy a gyerm ekbénulás, egyértelm ű az oltás adása.

O ltások
Nem kell védőoltás a Németországban már alig
előforduló betegségek ellen, mint például
a tetanusz, a gyermekbénulás vagy a diftéria

Ezek a betegségek azért nagyon ritkák N ém etországban, mivel

az em berek évtizedeken keresztül védőoltást kaptak ellenük.
Ném etországban m ég az 1950-es években is nagyon elterjedt

174
volt a gyerm ekbénulás. A diftéria elleni oltás védelm e csökkent,
ezért az 1980-as évektől tö b b kis járvány alakult ki. O lyan
városokban, ahol évtizedek ó ta n e m fo rd u lt elő diftéria, újabb
m egbetegedésekre k erült sor.
Nagy tévedésben v a n n ak az oltást ellenzők, m o n d v án , hogy
vidéken nem léteznek efféle betegségek. Például a gyerm ek-
bénulás azért csak elvétve fordul elő, m e rt régen a lakosság nagy
részét b eo lto tták ellene, és ebből p rofitálnak m a az oltást ellen­
zők. H a tovább csökken az o ltások n yújtotta védelem , akkor a
rég elfelejtett betegségek újbóli feltűnése is tö b b m in t valószínű.

Ondó
Az idős férfiak ondója kevesebb, mint a fiataloké

Lehet, hogy az idősebb férfiak sp erm iu m ai kevésbé m ozgéko­

nyak, m in t a fiatalokéi - a zo n b an az ö regurak sem kullognak
hátul, am i a m ennyiséget illeti. Az idősek sp erm iu m ai ugyan­
olyan b u z g ó n h ato ln ak b e a nő i petesejtbe, m in t a fiatalokéi.
Ezenkívül a 60-90 év k özöttiek o n d ó ja m illiliterenként átla­
gosan 125 m illió o ndósejtet tartalm az, szem ben a fiatal férfiak
75 m illiójával. Ez valószínűleg azért van, m e rt az idősebb férfi­
ak tovább őrzik o ndójukat.
A kérdéses szabály is csak mese: „Ezer lövés, és kész.” A férfi­
ak szám ára n e m csak bizonyos m ennyiségű o n d ó áll rendel­
kezésre. Az o n d ó egészen időskorig term elődik. A sp e rm iu m o k
m inősége a z o n b a n id ő sk o rb a n m á r n e m olyan tökéletes,
ugyanis az évek gyarapodtával egyre kevésbé m űködőképesek.
Az 50 éves férfiak sp e rm iu m á b an lévő D N S-szalagok 30 száza­
léka m á r nem sértetlen. Ez vezet a term ékenység csökkenéséhez.
Az o n dósejtek tetem es része m á r sérült, a kkor is, ha a m ikrosz­
kóp alatt m ég „no rm álisn ak ” látszanak.
IRODALOM:
Dekkers, M.: An allém nagt dér Zahn dér Zeit. München, 1999

175
O rg a zm u s
Orgazmus alatt minden érzék kiélesedik

Ez m ás területre is érvényes, például a tapintásra, a szaglásra és

az ízlelésre. Ez a férfiak látóképességére azo n b an n e m jellem ző,
m e rt a szerelem elvakít - legalábbis egy ideig. M indig van n ak
férfiak, akik a szex k özbeni vagy szex u tán i látászavarok m ia tt
keresik fel orvosukat. E n n ek egyik oka, hogy a férfiak orgaz­
m u sa közben az agy egyes részein csökken a vérkeringés, m ely
főleg a látó k ö zp o n t terü leteit érinti. A látás rövid ideig zavaros,
ső t egyes férfiak percekig m ég villódzást is észlelhetnek.

O ro y a -lá z
P e ru b a n az 1870-es és 1880-as években egy rejtélyes, addig
ism eretlen járvány to m b o lt, m ely főleg a vasúti m u n k áso k at
érintette; m agas láz, gyengeség és vérszegénység voltak a tü n e ­
tei. M ivel a betegség főképp a lim ai főváros és a La O roya nevű
hely k özötti vasútvonalon terjedt el, ezért az o m in ó z u s járványt
O roya-láznak nevezték. A járv án y sok p e ru it elragadott, kilátás
sem volt a p a naszok enyhítésére vagy akár sikeres kezelésére.
1881-ben egy fiatal p e ru i orvostanhallgató szintén belehalt
a rejtelm es lázba. M ivel a leendő orv o sn ak szem ölcsszerű b ő r­
kiütései is voltak, barátja, D ániel Alcides C a rrió n (1858-1885)
úgy gondolta, hogy összefüggés lehet a szem ölcsök és a láz
között. Perui hagyom ány szerin t évszázadokkal ezelőtt az in ­
k á k k ö zö tt elterjedt egy „sirki” nevű szem ölcsszerű kiütés,
am ely szintén m agas lázzal járt. E u rópában a kkor m ég nem
ism erték ezt a betegséget, úgy látszik, csak az A n d o k vidékére
korlátozódott.
C a rrió n olvasm ányai alapján összefüggést láto tt a két rejté­
lyes kórkép között. Egyetem ista társai ösztökélésére ezt egy
h e ro ik u s ö n k ísé rle tb en szerette volna b eb izo n y ítan i. 1885.

176
augusztus 27-én b e o lta tta m agát egy n ő vérével, aki a „perui
szem ölcs” nevezetű b ő rk iü té sb e n szenvedett. C a rrió n p o n to s
n a p ló t vezetett m erész önkísérletéről. 1885. szeptem ber 17-én,
22 n appal a fertőzés u tá n lett figyelm es az első tünetekre.
Fájdalm ai voltak, és elég rosszul érezte m agát. N em sokkal
később a panaszokhoz láz is társult. N éh án y n ap p al később m á r
n e m tu d o tt felkelni. A láz, a fájdalom és a vérszegénység an n y i­
ra legyengítette, hogy a jegyzetelést m á r n e m b írta folytatni,
am it aztán barátai vettek át.
C a rrió n nem gyógyult m eg, m ég 27 éves sem volt, am ik o r
1885. o k tó b er 5-én m eghalt a lim ai francia k órházban. Peruban
m ég m a is nem zeti h ő sk én t ü n n e p lik önfeláldozó bátorságáért.
A ró la elnevezett C a rrió n -b e te g sé g k ó ro k o z ó já t 1909-ben
A lberto B arton (1871-1950), C a rrió n ho n fitársa fedezte fel, és
a B artonella bacilliform is nevet a d ta neki.

IRODALOM:
Garcia-Caceres, U., Garda, F. U.: Bartonellosis. An imtnunodepressive disease
and the life o f Dániel Alcides Carrión. American Journal o f Clinical
Pathology, 1991; 95: 58-66.

Orr
Az eldugult orr szívása egészségtelen

E ldugult o rr esetén a fül-orr-gégészek egészségesebbnek tartják

az o rr szívását, m in t kifújását. M in d k e ttő n e k van bizonyos tisz­
tító hatása, eredm ényük azo n b an külön b ö ző a fej szom szédos
területeire nézve. Ugyanis szívásnál nyom ás keletkezik az o rr­
b a n , m elynek hatására folyadék távozik az orrm elléküregekből.
O rrfújásnál a túlnyom ás hatására a folyadék és a sű rű nyálka
visszaszorul a m elléküregekbe, am itől m egnő a fertőzés k o c ­
kázata. Az orrm elléküreg-gyulladásra hajlam os em b erek ny u ­
g o d tan k ip róbálhatják az orrszívást, m ég akkor is, ha az illet­
lenség.

177
O rrunk mérete
A hímvessző mérete arányos az orr hosszával

A penis hosszáról m eglepő találgatások léteznek. M éretét k ü ­

lönböző testrészekkel hozták összefüggésbe. Időközben kide­
rült, hogy a nők szexuális életében nem d öntő fontosságú a fér­
fiak nem i szervének hossza, m in t ahogy m anapság sok férfi
gondolja.
Szintén alaptalan a feltevés, m ely szerint a férfiak orrának
hossza és vastagsága összefügg a penisük méretével.
Egyvalami azonban igaz: az ázsiai férfiak penise átlagosan
2-3 centim éterrel rövidebb, m in t az európaiaké. Ezért készül­
nek az óvszerek különböző m éretben.

O rvosok egészsége
Az orvosok egészségesebbek a többi embernél

Bárcsak így volna! A hogy a cipész cipője a legócskább, úgy sok­

szor szánalm as az orvosok egészségi állapota. Egy am erikai
pszichiáter m egállapította, hogy ridegebbek az átlagnál, és haj­
lam osabbak a depresszióra. Roy M enninger T opekából az el­
m últ 20 évben több m in t 1000 orvost kezelt, m ajd 1999-ben az
am erikai pszichiáterek ülésén közzétette megfigyeléseit.
M enninger m egdöbbentő hasonlóságokat fedezett fel az álta­
la kezelt orvosoknál. Az orvosok gyakran extrém helyzeteknek
vannak kitéve, és állandó szenvedés, halál és csalódás veszi őket
körül. Ezek a rendszeres tapasztalatok azonban nem erősítik
beleérző képességüket. Az orvosok nem tu d n ak m it kezdeni
érzelm eik hullám zásával, segítő szándékuk pedig m ár inkább
cinizm usba hajlik. T udják, hogy m it kell m on d an i egy rákbeteg
hozzátartozójának, sokszor azonban nem képesek beleélni m a ­
gukat m ások szenvedéseibe.

178
 Ism ervén az orvosok túlterhelését, ez n em m eglepő. N em rég
m egállapították, hogy az o rvosoknak koncentrálási nehézségeik
tám adnak 30 órás szolgálat után , am i körülbelül egyezrelékes
véralkoholszintnek felel m eg. Am íg nem változtatják m eg a
m unkaidőre vonatkozó törvényt, addig a fehér köpenyes se­
gítők veszélyt jelentenek a betegek számára.
Az orvosok lelki problém ái évek óta gyarapodnak. Sokan
függőséget okozó szerekhez és tablettákhoz folyam odnak.
A függőségben szenvedő orvosok pontos szám át nehéz lenne
m egm ondani. Az orvosok m integy 7-8 százaléka érintett - ez
egyedül N ém etországban 30 000 orvost jelent, am i a függőség­
ben szenvedő lakosság három szorosa. Más forrásokból, úgy­
m in t az Orvosi gyakorlat cím ű újságból arra következtethetünk,
hogy a 388 000 ném et orvos közül 20 000 alkoholista. A szám ok
ijesztőek, azonban az Egyesült Á llam okban az orvosok alkohol
m iatti m ájzsugorodása három szor gyakoribb, m in t a lakosságé.
A függőségben szenvedő női orvosok általában a tablettát, a
férfiak az alkoholt részesítik előnyben. M enninger m ajdnem
kizárólag férfiakat vizsgált, mivel szám ukra nagyobb problém át
jelent az érzések, nevezetesen a szom orúság, az együttérzés és az
em pátia kifejezése. A m ellett a legtöbb orvos racionalizálással
leplezi em ocionális hiányosságát. Ebben segíti őket a szervezet
m echanisztikus képe, m ely gyengeség vagy m unkahelyi nehéz­
ségek esetén megfelelő gyógyszerek segítségével gyógyítható.
M enninger szerint a betegség beism erése sokszor későn vagy
egyáltalán nem következik be.
Általában hat évbe telik, m ire a függőségben szenvedő orvosok
m ár nem képesek m unkájuk elvégzésére. Csakhogy az orvosok
sokáig titokban tartják függőségüket, külső jegyeit pedig sikere­
sen leplezik gyógyszerekkel. A tünetek nyilvánvalóvá válásakor
csak néhány kolléga érez elég bátorságot ahhoz, hogy egy szemé­
lyes beszélgetés keretében rám utasson az orvos problém ájára.
M enninger az em ocionális ridegség okát az önértékelés hiá­
nyában látja. „M inél többet dolgoznak, annál több elism erésben
rem énykednek” - figyelte m eg a pszichiáter.
 Az o rvosok és pszichiáterek évek óta vizsgálják kollégáik elé­
gedetlenségét és az ösztönzés hiányát. A gyakori lelki problé­
m ák okai nem csak az orvosok túlterheltségében keresendők,
akik, hasonlóan a tanárokhoz, ritkán részesülnek m egbecsülés­
ben. Ebben az orvosok és a páciensek ellentm ondó elvárásai is
szerepet játszanak, ugyanis a betegek m inden élethelyzetben se­
gítséget és gyógyulást várnak, az orvosok többsége viszont
tisztában van a lehetőségek korlátaival.
O lykor az orvosok is tönkrem ennek, am ennyiben n em képe­
sek feldolgozni az elvárás és a realitás k özötti különbséget. Ezek
u tán m ég m eglepő, ha a vizsgák u tán egyre több orvos választ
nem orvosi szakmát?
IRODALOM:
Lamberg, L.: If I work harder, I will be loved. Roots of physician stress
explored. Journal of the American Medical Association, 1999; 282: 13-14.
Wetterneck, T. B. et al: Worklife and satisfaction of generál internists. Archives
of Internál Medicine, 2002; 162: 649-656.
Smith, R.: Why are doctors so unhappy? British Medical Journal, 2001; 322:
1073-1074.
Shem, S.: The House of God. New York, 1978

O rvostól orvosig
Sok páciens ugyanazzal a betegséggel többször is
felkeresi ugyanazt az orvost vagy más orvosokat is,
ami az egészségügy számára költséges

Mivel N ém etországban a páciensek adatait nem személyre sza­

b o ttan tárolják, ezért a betegbiztosítási pénztárak képtelenek
ellenőrizni, hogy a beteg hányszor keresi fel ugyanazt az orvost
egyazon panasz m iatt, és em ellett hány m ásodik, h arm adik vagy
negyedik vélem ényt szerez m ég be. Bár a betegkasszák ellenőr­
zik, ha egy beteg túl gyakran van táppénzen, vagy sok gyógy­
szert fogyaszt, esetleg többször keres fel különböző orvosokat,
de az orvosi látogatások szám a nincs korlátozva.

180
 B arbara M arnach, a b o n n i A O K -szövetség tagja szerint:
„N em célunk az ellenőrzés, elvégre szabad orvosválasztás van.”
Egyedül az AOK által bizto síto tt n ém etek szám a 30 m illió, am it
képtelenség felügyelni. T anulm ányok szerint az orvostól o rv o ­
sig járás egyáltalán n e m olyan költséges, m in t ahogy azt várták,
az ellenőrzése viszont jóval d rágább volna. „A zok a páciensek,
akik 30 orvost keresnek fel, valóban kivételek” - így M arnach.
A betegkasszák szám ára fontosabb, hogy az orvosok a p ro b lé ­
m ás betegeket közösen kezeljék, ezzel is csökkentve a felm erülő
költségeket.
A m agánpénztáraknál a m ásik orvos bevonása a kérelm ező
ügyességétől és orvosától függ. A költségek átvállalására nincs
szabály - m ásképp m ű k ö d ik ez K aliforniában, ahol a m ag án ­
b izto síto ttak szám ára szükség esetén két kiegészítő szakvéle­
m ényt is garantálnak. T ö b b et azo n b an nem .

Ó zon
Az ózon káros hatással van a gyerekek tüdejére

Az ó zon egy m érgező gáz, am ely a környezetszennyezés m ia tt

egyre nagyobb m érték b e n van jelen levegőnkben. Az egyes góc­
p o n to k ó z onkoncentrációja nyáron olyannyira m agas és káros
értékeket m u ta t, hogy e m iatt korlátozzák a közlekedést, és a
szabadban való tartó zk o d ás n e m tanácsos.
M ind azo n által az ó zon hosszú táv ú következm ényei m ég
n e m olyan károsak a légutak szám ára, m in t ahogy eddig g o n ­
d olták. Freiburgi gyerekorvosok egy többéves ta n u lm á n y során
m egállapították, hogy a m agas ó z o n ta rta lm ú területeken élő
gyerm ekek tü d eje n e m m a ra d el a fejlődésben. E hhez a B aden-
W ü rtte m b e rg b e n élő eltérő k o rú , k ü lö n b ö ző ó z o n k o n c e n trá ­
c ió n a k k ite tt gyerekeket vizsgálták m eg. A gyerm ekek tü d e ­
je h aso n ló fejlődést m u ta to tt, a zo n b an a m agas ó zonterhelésű
terü lete k en élő gyerekek tü d ejé n ek fejlődése ny áro n kissé

181
visszam aradt, m ajd az őszi vagy téli h ó n a p o k b a n b e h o zta le­
m aradását.

IRODALOM:
Forster, Kuehr, J.: The role o f ozone. Pediatric Allergy and Immunology
2000; 11 (Suppl. 13): 23-25.

182
o••

Öngyilkosság I.
A nők gyakrabban követnek el öngyilkosságot,
mint a férfiak

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számai szerint ennek pont

az ellenkezője igaz. 2000-ben a hivatal 11 065 öngyilkosságot
regisztrált, melynek legalább 25 százaléka becsléseken alapul.
100 000 lakosból körülbelül húsz az öngyilkosságot elkövető
férfiak száma, m íg a nőké „csupán” hét. A z öngyilkossági kísér­
letek számát ennek tíz-tizenötszörösére becsülik.

Öngyilkosság II.
A Kelet-Németországban elkövetett
öngyilkosságok száma csaknem ugyanannyi,
mint a Nyugat-Németországban elkövetett
öngyilkosságoké

Kelet-Németországban jóval többen követnek el öngyilkossá­

got, m int Nyugat-Németországban. Ennek lehetséges okai a ne­
hezebb munkalehetőségek, rossz kilátások a jövőre nézve és a
fordulatot követő bonyolult személyi és társadalmi átállás.
Nyugat és kelet között 13 évvel az egyesülés után sem egyen­
lítődött ki a különbség.

183
Ö ngyilkosság III.
A fiatalok hamarabb lesznek öngyilkosok

A zért terjedt el ez a feltételezés, m ert talán a fiatalok öngyil­

kossága érzékenyebben é rin t m indenkit, m in t az idősebbeké.
Az öngyilkosságok szám a serdülőkorban a legalacsonyabb, és
a kor előrehaladtával folyam atosan növekszik. A 60. életév utáni
öngyilkosságok szám a különösen tragikus. M inden m ásodik
öngyilkos nő m ár elm últ 60 éves. Ennek oka, hogy időskorban
az öngyilkosság tű n ik végső k iútnak - m ely n em utolsósorban
az eutanáziáról való vitának és az időskorúak korlátozott orvosi
szolgáltatásainak köszönhető. Ezenkívül az öngyilkosságok azt
is tükrözik, hogy a nyugati társadalm ak milyen csekély figyel­
m et tanúsítanak az idősek iránt.

Ö ng yó g yszerezés
A természetes gyógyszerek aránya csökken,
mivel az orvosok egyre kevesebbet írnak fel

Bár az orvosok egyre ritkábban írnak fel növényi orvosságokat,

ennek ellenére nő a term észetes gyógyszerek fogyasztása. T ö ­
retlen a hit, m ely szerint ezek „kíméletesek”, és ugyanakkor
rendkívül hatékonyak. Sőt egyre nő azon páciensek száma, akik
inkább pénzt áldoznak az úgynevezett term észetes gyógy­
szerekre, ha azt orvosuk nem írja fel.
Az allensbachi közvélem ény-kutató intézet szerint 1970-ben
52 százalékra, 1997-ben 65 százalékra és 2002-ben 73 százalékra
n ő tt N ém etországban a term észetes gyógyszert szedők száma.
A legtöbb szert megelőzésre, valam int megfázás, influenza,
álm atlanság, fejfájás, kim erültség, bőrbetegség, gyom or- és vég-
bélpanaszok kezelésére használják.

184
 Az o rvosok által felírt term észetes gyógyszerek forgalm a
2000-ben 10 százalékkal, 800 m illió e u ró ra csökkent. Ezzel egy­
idejűleg 2000-ben 10 százalékkal m eg n ő tt az öngyógyszerezés.
N ém eto rszágban évente összesen 4,3 m illiárd e u ró t k öltenek a
recept nélkül k ap h ató gyógyszerekre.
A hagyom ányos gyógyszerekkel szem ben a növényi anyagok
irán t m ég m in d ig óriási a bizalom . A tan u lm án y 2172 részt­
vevőjének egy tízes skálán kellett m egbecsülni a gyógyszerek
lehetséges m ellékhatásait, ahol a n ulla m ellékhatásoktól m e n ­
tesnek szám ított. A k ém iai-szintetikus gyógyszereket a skála
6,7-es helyére, a term észetes gyógyszereket p edig a jóval ala­
csonyabb 2,3-es helyre sorolták.

IRODALOM:
Stiftung Warentest: Handbuch Selbstmedikation. Rezeptfreie Mittel - für Sie
bewertet. Berlin, 2002
Flintrop, J.: Allensbach-Studie „Naturheilmittel 2002”: Die Selbstmedikation
boomt. Deutsches Árzteblatt, 2002; 17: C881.

Ö re g e d é s
Az öregedés folyamata legkorábban
a húszas éveink végén kezdődik, többnyire
azonban a negyvenes éveinkben

Biológiai ó rá n k m á r a kezdetektől ketyeg, am ivel m egkezdő­

dik az öregedés folyam ata. A szem látóképessége a 15. életévtől
gyengül, a tö b b i szerv funkciója, ahogy a vese és a m áj szerepe
is, ettől a kortól kezdve kissé korlátozott. A férfiak szexuális tel­
jesítőképessége 18-20 év k ö rü l a legnagyobb, m ég a k k o r is, h a a
kedv évekkel később is éppoly m érték b en jelen van.

185
Ö re g s ég i d is z k rim in á c ió
Öregeket orvosi okokból nem lehet és nem is
szabad operálni

N ém ely orvosi beavatkozás elh ibázott, ám a k o rh a tá r m eg ­

szabása d iszkrim ináció lenne - és ez a legtöbb esetben o rvosi­
lag indokolatlan. Egyelőre m ég h angos nem tetszés kíséri a
tu d ó so k vagy a kotnyeles fiatal p o litik u so k azon javaslatát,
m ely szerint a 75 éveseket m á r ne o perálják m eg. Az orvosi
szolgáltatások kapcsán azo n b a n egyre gyakoribb a k o rh a tá r
m egszabása. Az orvoslás egyik kulcskérdése: m en n y it fizet­
n én k , és kinek? Az o rv o stu d o m án y fejlődésével egyre k o m p ­
lik áltab b b e av a tk o z á so k a t végeznek az egyre b e te g eb b és
öregebb em bereken, m elyeknek sokszor nincs is é rtelm ük.
N ap jain k orvoslása elérte azt a p o n to t, a m ik o r tö b b e t teszünk,
m in t a m e n n y it kéne. O lykor az o rv o stu d o m án y b a n is tö b b e t
jelen t a kevesebb.
Ez okból és a költségek végett az orvosi szolgáltatások igény-
bevételét k o rh atárh o z k ö tn i éppoly szokatlan, m in t cinikus.
Először is v a n n ak 75 évesek, akiknek biológiai életk o ru k inkább
egy 55 évesének felel m eg - és fordítva. M ásodszor az orvosi
ethosz a beteg szám ára felajánlja a legideálisabb segítséget,
függetlenül attól, hogy u tá n a a várh ató élettartam a ö t h ó n ap , öt
év vagy ö t évtized.
A betegek és a segítségre szo ru ló k különféle m egítélése
m á r régóta része az orvosi gyakorlatnak. Az öreg és gyógyít­
h atatlan betegeket gyakran félretolják, és a nagy orvosi c e n t­
ru m o k b a n m á r n e m állnak az orv o so k és az á p o ló k figyel­
m én e k k ö zép p o n tjáb an . A v esetranszplantációra v áró k listáján
az 55 év felettieknek talán 10 százaléka szerepel, p edig a k ró ­
n ikus vesebetegek kö rü lb elü l k é th a rm a d a ebbe a k o rc so p o rtb a
tartozik.
Ez az öregségi d iszkrim ináció a legtöbb esetben orvosi o k o k
m ia tt n e m bizonyítható, és nyilván orvosilag palástolt. A ki úgy
tartja, hogy egy 25 éves élete „értékesebb”, m in t egy 75 évesé, az
ezen vélem ényének rögtön adjon hangot, és ne az időskorban
nagyobb m űtéti kockázatokkal vagy a m agasabb költségekkel
hozakodjon elő.
A páciensek nagy része idős és krónikus beteg, és ez a te n ­
dencia egyre nő. A m o d ern orvostudom ány ezt n em tévesztheti
szem elől. Először is be kell építeni a tervbe a betegek szük­
ségleteit. Az öregségi diszkrim inációval kapcsolatos jelenlegi ja­
vaslatok ennek épp az ellenkezőjét tükrözik: képzelt, ideális
páciensekből indulnak ki, akik rövid időtartam ú, akut beteg­
ségekből gyorsan felgyógyulnak, és h am ar elbocsáthatók.

Ő ssejtek I.
A gyógyíthatatlan betegségek embrionális
őssejtekkel gyógyíthatók

Az őssejtek gyógyítási képessége m ég nem bizonyított, ez csu­

p án a k u tatók álm a. A Parkinson-kóros páciensekkel végzett
kutatások kim utatták, hogy az őssejtek szöveteivel folytatott
terápia hatására az állapotuk nem javult, sőt rosszabbodott.

Ő ssejtek II.
Az őssejtek általi gyógyulási lehetőséget
nem szabad megvonni a betegektől

Az őssejtekkel való gyógyítás kilátásai bizonytalanok. A terápia

m ég m indig nagyon távoli, bár Dél-Koreában 2004 február­
jában első alkalom m al klónoztak em beri em briót, melyet aztán
az őssejtek előállítása végett azonnal m egsem m isítettek.
A m ódszerrel szem beni etikai kételyek m iatt az egyre realisz­
tikusabb terápiát inkább gyorsan a szőnyeg alá söprik. A tech­

187
nikai kivitelezés fölötte áll az intéseknek és a figyelmeztetések­
nek. Olyan ez, m in t a nyúl és a sü n versenye: a tudom ány foly­
to n azt kiabálja, „én m ár o tt vagyok”, m íg a felriadt nyilvánosság
m ég javában azon gondolkozik, hogy m ely értékek veszhetnek
kárba. Az etikusok segítő kezet nyújtanak a k u tatók szám ára
azáltal, hogy az em briós sejtkutatással m egpróbálják kikövet­
keztetni a „gyógyítás etikáját”.
A terápiával azonban ham is rem ényeket ébresztenek. Az ez­
zel összefüggésbe h o zo tt betegségek viszont, m in t például a
cukorbetegség, az A lzheim er-kór és a Parkinson-kór, nem
gyógyíthatók laborban kitenyésztett őssejtekkel. Leleményes
tu d ó so k az 1990-es évek végén rájöttek, hogy a kém csőben
egyszerű az őssejtek átprogram ozása, melyek egy kis ügyes­
séggel, szerencsével és m egfelelő növekedési faktorral szívből
aggyá, vérből izom m á változtathatók. Az m ár m ás kérdés, hogy
hogyan lehet belőlük m ű k ö d ő szöveteket képezni, m ajd b eü l­
tetn i őket olyan összetett szervekbe, m in t a hasnyálm irigy vagy
akár az agy.
Az őssejtekből való szervtenyésztés m ég bonyolultabb vagy
akár utópisztikusabb, m elyről m inden klónozás után fantáziái­
nak. Belátható időn belül sem a különböző sejttípusokból álló
három dim enziós máj, sem a m áj vérerekkel és idegpályákkal
való ellátása nem valósítható meg.
A m ai betegeknek n em őssejtterápiára, hanem valam i egé­
szen m ásra van szükségük: például a rákbetegek fájdalm ának
csillapítására vagy a h aldoklók ápolására, valam int a hosz-
szadalm as terápiák pszichoszociális tám ogatására. Az o tth o ­
n o k öregei és betegei szám ára hiányoznak az ugyancsak fontos
hétköznapi dolgok, ú g ym int a rendszeres testápolás és az
elegendő folyadékbevitel. A pénzforrások azonban korláto­
zottak.
Ő s s e jte k III.
Ha nem kutatjuk az embrionális őssejteket,
megteszik mások

Ezzel a logikával bármilyen badarságot lehetne törvényesíteni.

A német kutatók hosszú ideig irigyen lesték az Egyesült Álla­
mokat, a határtalan kutatási lehetőségek országát. 2001-ben azon­
ban George W. Bush befagyasztotta az embrionális őssejtkutatásra
szánt pénzeket. Azóta Izrael és Nagy-Britannia a példakép.

Őssejtek IV.
Az embrionális őssejtek „meggyilkolása” egyenlő
az abortusszal

Az abortuszok esetén két jogi érdeket mérlegelnek, az őssejtku­

tatásnál azonban egyet sem. Az abortusztörvény egy bonyolult
társadalmi egyezség révén jött létre, melynél az embrió érdeke áll
szemben az anya érdekével. Senki sem kötelezhet egy nőt akarata
ellen az anyaságra. Az őssejtkutatásban azonban nem létezik két
érdek, itt kizárólag az embrióról van szó, melynek nincs egyéni
érdeke, amit meggyilkolása érintene vagy igazolna. A társadalmi
érdekek, mint a kutatás szabadsága vagy a gyógyítás lehetőségei,
nehezen érvényesülnek az egyéni érdekekkel szemben.

Őssejtek V.
Egy sejthalomnak nincs emberi méltósága,
ugyanis az a tudat kialakulásával kezdődik

Ez esetben az ájultaknak, az elmebetegeknek és a kómában

szenvedőknek sincs emberi méltóságuk. Senki sem bíráskodhat

189
az em berség és az em beri m éltóság felett. Ezen alapul az alkot­
m ány első cikkelye. Ernst-W olfgang Böckenförde egykori alkot­
m ánybíró és R óbert Spaem ann filozófus m ár évekkel ezelőtt
rá m u ta to tt az em beri „definíciótilalm ára”: „H a egyáltalán
létezik olyan, hogy em beri jog, az csak úgy lehetséges, ha m ások
jogairól senkinek sincs felhatalm azása ítélkezni.”
p
P a rk in s o n -k ó r I.
A Parkinson-kórban szenvedő betegek szellemileg
korlátozottak, sőt elbutulhatnak

Sokan úgy gondolják, hogy azok a betegek, akik a tévesen

„reszkető b énulás”-n a k is nevezett P a rk in so n -k ó rb an szenved­
nek, m o to rik u s képességük m ellett szellem i képességüket is
elveszíthetik. Ez pedig egyáltalán nem igaz. P a rk in so n -k ó r ese­
tén egyértelm űen a testi fogyatékosság dom in ál. A súlyos szelle­
mi korlátozás sok esetben egyáltalán n e m vagy csak a betegség
nagyon előrehaladott állapotára jellem ző.
Szerény becslések szerint N ém etországban 150 000-200 000
e m b er szenved P a rk in so n -k ó rb a n . Az o rsz ág b a n évente
12 000-13 000 új beteget regisztrálnak. A tü n ete k et az agy
„substantia nigra” terü letén lévő, d o p a m in t term elő sejtek le­
épülése okozza. A p an aszo k sokrétűek, a zo n b an nagyrészt a
m ozgást érintik. Ez a m ozgás lelassulását és a végtagok m eg­
m erevedését jelenti, am i m egnövekedett izom tónussal párosul,
am it m anapság reszketésnek neveznek. T ipikus a m im ikasze­
gény arc, az úgynevezett m aszk. Talán ezért tű n n e k a P ark in ­
so n -k ó rb an szenvedők részvétlennek és szellem ileg inaktívnak
- pedig az élettelen arckifejezés oka valószínűleg a m im ika
izo m z atán a k k o rlá to z o tt alk alm a zk o d ó k é p essé g éb e n k e re ­
sendő.
A P a rkinson-kóros betegeket külön b ö ző vizsgálatok révén
összehasonlították haso n ló k o rú , m ás betegségben szenvedők­
kel. A P a rk in so n -k ó rb an szenvedők személyisége és szellem i
képessége éppolyan kism érték b en változott m eg, m in t az ar-

191
throsisos vagy reum ás betegeké. K étségtelen azonban, hogy
g y a k rab b a n szen v ed n ek h a n g u la tin g a d o z á sb a n , v a la m in t
depresszióban.
Idővel viszont sok P ark in so n -k ó ro s betegnél gyakran m e n ­
tális leépülésre kerül sor. Az elbutulás vagy az egyéb súlyos
szellem i zavarok csak a páciensek egyötödét érintik. E setükben
m egfigyelhető az em lékezőképesség csökkenése, a tanulás vagy
a p ro blém am egoldó képesség lelassulása.
M anfred R om m elnek, S tu ttg art korábbi főpolgárm esterének
esete bizonyítja, hogy a m á r sok éve P ark in so n -k ó ro s betegek is
leh etn ek szellem ileg aktívak. 2003. decem b er 24-én tö ltö tte be
75. életévét, és n e m sokkal azelőtt a Badeni Üjság egyik cik­
kében, a rra a kérdésre, hogy szellem i frissességét n e m befolyá­
solja-e a testi fogyatékosság, ezt nyilatkozta: „Fordítva. H a nem
len n ék korlátozva, bizonyára kevesebb könyvet írta m volna.”

IRODALOM:
Hausotter, W.: Parkinson in dér Praxis. Bern, 2003
Ivory, S. J., Knight, R. G., Longmore, B. E., Caradoc-Davies, T.: Verbal mem-
ory in non-dem ented patients with idiopathic Parkinson’s disease.
Neuropsychologia, 1999; 37: 817-828.
Pluck, G. C., Brown, R. G.: Apathy in Parkinson’s disease. Journal of
Neurology Neurosurgery and Psychiatry, 2002; 73; 636-642.
Schrag, A., Ben-Shlomo, Y., Quinn, N.: How common are complications o f
Parkinson’s disease. Journal o f Neurology, 2002; 249: 419-423.
Hupka, S.: „Ehret die Altén.” Interview mit Manfred Rommel. Badische
Zeitung, 20.12. 2003.

P a rk in s o n -k ó r II.
A Parkinson-kórban szenvedők elfojtják érzéseiket

A P a rk in so n -k ó rb an szenvedőkről régebben úgy tu d tá k , hogy

„érzéseik m erevek”, valam in t betegségük az in d u la to k tú lz o tt
elnyom ása m ia tt alakult ki. 1948-ban egy am erikai orvos azt a
hipotézist állította fel, hogy a P ark in so n -k ó ro s betegek kény­

192
szeresek, és egy m aszk m ögé rejtőznek, m elynek segítségével el­
nyom ják az agresszív im pulzusokat. A betegség akkor lép fel,
ha a frusztrációk és a trau m ás élm ények felborítják a lelki
egyensúlyt.
Évek óta ism eretes, hogy a P ark in so n -k ó r az agysejtek
degenerációján alapul, m inek következtében kevesebb dopa-
m in term elődik, ez eredm ényezi a m erev m ozgást és az úgy­
nevezett „maszk”-ot. Ism erve a betegség okát, m ár senki sem
m ondja egy Parkinson-kórosra, hogy a betegségbe m enekül.
Sok beteg szenved az elham arkodott pszichologizálástól, pe­
dig a betegség következm ényeit — például a szociális vissza­
húzódást vagy a m indennapi tevékenységek korlátozását - sok­
szor a betegség okának tekintik. A rákbetegek talán kevésbé
kím élték m agukat, és azért lettek fogékonyak betegségükre?
Az önhibájukon kívül gyerm ektelenek talán lelkileg m ég nem
készültek fel egy gyerekre? Ehhez hasonló, közönséges pszi­
choszom atikus fejtegetéseket kell hallgatniuk azoknak, akiknek
panasza m ég ism eretlen, vagy akik elzárkóznak az egyszerű m a­
gyarázat elől. Helyes inform ációkkal az orvosok felm enthetnek
a b ű n tu d at, v alam int a szem rehányás alól.

Párválasztás
Az egyforma emberek összeillenek

P ont az ellenkezője igaz: az ellentétek vonzzák egymást. A m ásik

illata különösen vonzó, ha egyértelm űen eltér sajátunktól. E n­
nek az az oka, hogy b ő rü n k ö n keresztül kém iai illatanyagok
távoznak, m elyek m inden em bernél különbözők, és csalogató­
ként is szolgálnak.
E zeknek az úgynevezett ferom onoknak az összetétele m ár
génjeinkben m eg van határozva, és közeli kapcsolatban áll
im m unrendszerünkkel. Az eltérő illatú párok jelentősen k ü lö n ­
böző im m unrendszerrel rendelkeznek. Im m unológiailag jól

193
kiegészíthetik egym ást, és k ü lö n ö sen ellenálló u tó d o k a t h o z ­
h a tn a k létre. Tehát az illatnak éppenséggel evolúciós jelentősége
is van.

IRODALOM:
Bakker, J.: Sexual differentiation o f the neuroendocrine mechanisms regulat­
ing mate recognition in mammals. Journal o f Neuroendocrinology, 2003; 15:
615-621.
Portillo, W., Paredes, R. G.: Sexual and olfactory preference in noncopulating
male rats. Physiology and Behaviour, 2003; 80:155-162.

P a ss zív d o h á n y z á s
A dohányzás a nem dohányzók számára nem káros

Sokáig úgy gondolták, hogy a dohányzás csak azokra veszélyes,

akik m aguk is dohányoznak. Lassacskán azo n b an a n e m d o ­
hányzók is, akik kénytelenek a d ohányosok füstjét szívni, a
k ö zép p o n tb a kerültek. Idők ö zb en ism ert, hogy a passzív d o h á ­
nyosok egészsége szintén veszélyeztetett, azo n b an ezt továbbra
is alábecsülik.
L o n d o n i orvosok ezért alap o sab b an m egvizsgálták a pasz-
szív dohán y o so k kockázatait. E hhez 19 ta n u lm á n y t elem eztek
ki, am elyben a cigarettázókkal együtt élő passzív d o h án y o so k
egészségét vizsgálták, és első so rb an a szívinfarktus kockázatát
elem ezték. M in d en tényezőt figyelem be véve k im u ta ttá k , h o g y
a d ohányzó p a rtn e rre l e gyütt élő n e m d o h án y zó k esetében
30 százalékkal nagyobb a szívinfarktus k ialakulásának leh e tő ­
sége. A kockázat teh á t m eg lep ő en m agas, ső t a d o h á n y ­
z ó k rizikójának a fele - akik u g yanakkor n a p i 20 cigarettát is
elszívnak - , m ég a kkor is, h a a passzív do h án y o s a k áros anya­
g o k n ak „csupán” egy százalékát szívja be. A h a tá s azzal m a ­
gyarázható, hogy a kockázat növekedése n e m arányos a dózis
növekedésével, h a n e m m á r egy kis adag n ik o tin is súlyos k á ­
ro k a t okozhat.

194
 M íg 1962-ben és 1964-ben N agy-B ritanniában és az Egyesült
Állam okban m ár bebizonyították a dohányzás és a tü d ő rák k ö ­
zötti összefüggést, addig az első nem zetközi egészségügyi intéz­
m ényeknek az 1980-as évek közepéig ta rto tt m egállapítani
a tényt, m iszerint a nikotin és a dohány egyéb egészségkáro­
sító anyagai a passzív dohányosokra is káros hatással vannak.
A passzív dohányosok tüd ő rák b an való m egbetegedését az
1990-es évek végén tanulm ányozták. Kiderült, hogy a dohányos
p artnerrel együtt élő, azonban soha n em cigarettázók esetében
24 százalékkal m agasabb a tü d ő rák kockázata.
A dohány tipikusan rákkeltő anyagai a passzív dohányosok
vérében, sőt vizeletében is kim utathatók, am iből az következik,
hogy a passzív dohányosok tü dőrákban való m egbetegedése a
cigarettázók füstölésére vezethető vissza. A vizsgálatok egyér­
telm űen kim utatják, hogy nem csak a cigarettázók, h anem p a rt­
nereik és családtagjaik m egbetegedése is jóval valószínűbb.
San Franciscó-i k utató k ezt további kísérletekkel bizonyítják.
Tucatnyi egérbe olto ttak be ráksejteket, m ajd cigarettafüstöt
vagy tiszta levegőt lélegeztettek be velük. A tu m o ro k a cigaret­
tafüst hatására jóval erősebbek lettek, és m éretben, valam int
súlyban is gyorsabban gyarapodtak, m in t a tiszta levegő h atá­
sára. A tu m o ro k érhálózata is jóval kifejezőbb volt a füst m iatt.
A tudósok úgy vélik, hogy a tu m o r vénáinak képződését a
nikotin gerjeszti, am i szintén a daganat növekedését stimulálja.
H a a vérerek újraképződéséért felelős anyagokat blokkolják,
úgy a daganat növekedése lelassul.
A passzív dohányzás következm ényei ijesztően m agas m é­
reteket m utatnak: becslések szerint egyedül az USA-ban évente
3000 em ber hal m eg passzív dohányzás m iatti tü dőrákban és
35 000-62 000 em ber szívinfarktusban. 150 000-300 000 em ber
hal m eg h ö rg h u ru tb an vagy tüdőgyulladásban, m elyet szin­
tén a passzív dohányzás vált ki. Továbbá az U SA-ban évente
8000-26 000 újabb asztm ás m egbetegedést regisztrálnak, az
asztm aroham ok szám a pedig 400 000-1 000 000 között van.
A passzív dohányzás m iatt 700 000-1,6 m illió közötti az orvosi

195
látogatások szám a, ehhez m ég hozzájön a 9700 és 18 600 kö zö t­
ti kis súllyal születő és az 1900 és 2700 közötti, bölcsőhalál m iatt
elvesztett gyerm ekek szám a. A szorongás azo n b an nem segít,
inkább alaposan m eg kellene gondolni, hogy együtt éljünk-e
egy dohányossal.

IRODALOM:
Law, M. R., Morris, J. K., Wald, N. J.: Enviromental tobacco smoke exposure
and ischaemic heart disease: an evaluation o f the evidence. British Medical
Journal, 1997: 315: 973-980.
Hackshaw, A. K., Law, M. R., Wald, N. J.: The accumulated evidence on lung
cancer and tobacco smoke. British Medical Journal, 1997; 315: 980-988.
McGinnis, J. M., Foege, W. H.: Actual causes o f death in the United States.
Journal o f the American Medical Association, 1993; 270:2207-2212.
Zhu, B. Q., Heeschen, C., Sievers, R. E. et al: Second hand smoke stimulates
tumor angiogenesis and growth. Cancer Cell, 2003; 4: 191-196.

P a tta n á s
A zsíros étkezés és a hiányos tisztálkodás
pattanást eredményez

N em k ö n n y ű a p a tta n áso k tó l g y ö tö rt kam aszoknak. A rcuk tele

van kráterrel és m ég a helyes táplálkozásról szóló tan ácso k at
is végig kell h allgatniuk. K erülniük kell a zsíros ételeket, a c it­
rusféléket vagy a csokoládét, m e rt ezek állítólag serk en tik
a kellem etlen m itesszereket. Sok p a tta n áso s e m b e rre a tisz­
tálkodás hiányát is ráfogják. T erm észetesen szükséges az arc
m in d e n n a p i tisztítása, a tú lz o tt tisztálkodás a zo n b a n tö n k ­
reteszi a b ő r savrétegét, am i n e m é p p en kedvezőtlen a p a tta n á ­
sok szám ára.
A pattan áso k a h o rm o n ális változások m ia tt alakulnak ki,
függetlenül a táplálkozástól, valam int az arc tisztításától. Pisz­
kos b ő r esetén azo n b a n valóban gyorsabban elfertőződnek
a pattanások. A p a tta n ást a k ó ro k o zó k idézik elő, m elyek k ü lö ­
n ö sen elterjedtek a kam aszkori h o rm o n ális változások alatt.

196
A zsíros b ő r nem a zsíros ételek m iatt alakul ki, és serdülőkor­
ban m ég a legápoltabb b ő rö n is kifejlődhetnek pattanások.

Pellagra
Joseph G oldberger am erikai orvos a 20. században több, kife­
jezetten gusztustalan önkísérletnek vetette alá m agát. G old­
berger a fájdalm as bőrelváltozással, hasm enéssel és idegrend­
szeri zavarokkal járó pellagra okait kutatta, am ely főként a sze­
gényebb népréteget sújtotta.
A pellagra tü neteit „három D-vel” jellem ezték: diaré (has­
m enés), derm atitis (bőrgyulladás) és dem entia (elbutulás).
A betegeket elviselhetetlenül égő bőrpír, görcsök és bénulá­
sok gyötörték, sokan az öngyilkosságba m enekültek. Dél-
E urópában, de főleg az USA déli állam aiban a 20. században
egyre súlyosabb, halottak tízezreit követelő járványok to m ­
boltak. A járvány főként az USA kukoricaterm elő, szegényebb
vidékeit érintette.
A kkoriban az orvosok úgy gondolták, hogy a m egbetege­
déseket egy kórokozó idézi elő. Goldberger, akit az USA Public
H ealth Service m egbízott a pellagra kutatásával, n em h itt a
hipotézisben, illetve az ism eretlen kórokozókban. Megfigyelte,
hogy főleg a szegény, alultáplált em berek betegednek m eg, de az
őket gondozó ápolók, valam int orvosok nem .
G oldberger egy önkísérlet keretében szerette volna a kó r­
okozók ártalm atlanságát bebizonyítani. 1914-ben befecsken­
dezte m agának egy beteg vérét, azonban ez m ég nem volt elég.
Állítólag bekente száját és o rrát a beteg nyálával és orrváladéká­
val. G oldberger ezek után sem észlelt sem miféle panaszt. Pár
nappal később jö tt az „un d o rp artik ” csúcspontja, ahogy G old­
berger m aga nevezte önkísérleteit: p ár kollégájával együtt
lenyelte a fe rtő z ö tte k vizeletét, ürülékét és b ő rd a ra b k á it.
Jóllehet ezek u tán hasm enést kapott, de m ég így sem kapta el a
pellagrát.

197
 A hétszer m egism ételt „und o rp artik ” után, m ár G oldberger-
nek is elege lett. Egyik este ezt írta naplójába: „Ez volt m a az
utolsó partink. H a az em ber e m ó d o n elkaphatná a pellagrát,
akkor m i biztosan elkaptuk volna. M ost m ár elég. Soha tö b ­
bé.” G oldberger szám ára a fertőzés hipotézise végérvényesen
m egdőlt. Ezenkívül állítására m ég volt két bizonyíték: a fogva
tartottaknál sikerült előidéznie a pellagrát azáltal, hogy tojásfe­
hérje-diétára fogta őket. A m ikor a pellagrában m egbetegedett
em bereknek húsételeket adott, meggyógyultak.
Mégis több m int 20 évig tartott, m ire a tudom ány rájött, hogy
a pellagra egy bizonyos vitam inhiánytól keletkezik. A betegség
a niacin hiánya m iatt alakul ki, amelyet főleg az élesztő, a hús és
a m áj tartalm az.

IRODALOM:
Altmann, L. K.: Who goes first? The Story of Self-Experimentation in
Medicine. New York, 1987
Elmore, J. G., Feinstein, A. R.: Joseph Goldberger: an unsung hero of
American clinical epidemiology. Annals o f Internal Medicine, 1994; 121:
372-375.
Nutrition classics: Public Health Reports, Vol. 37, March 3,1922: Amino-acid
deficiency probably the primary etiological factor in pellagra. By Joseph
Goldberger and W. F. Tanner. Nutrition Rewiew, 1987; 45:149-151.
Schultz, M. G.: Joseph Goldberger and pellagra. American Journal o f Tropical
Medicine and Hygiene, 1977; 26:1088-1092.

Penis I.
Nők számára mellékes
a hímvessző mérete

H a a férfi nem i szerv nagyságáról beszélünk, általában a hosz-

szára gondolunk. Pedig a vastagság is a m éret része. A férfiak
rendszerint kicsinek tartják penisüket, ha rövid és vastag, illetve
nagynak, ha hosszú és vékony. M ár régóta vitatják, hogy a m éret
vajon befolyásolja-e a nő k szexuális élm ényét.

198
 M asters és Jo h n so n híres am erikai szexkutatók ab b ó l in d u l­
tak ki, hogy a n ő k szám ára a penis m érete m ajd n e m vagy tel­
jességgel jelentéktelen, és m egfelelő stim uláció esetén m in d e n
férfi képes szexuális ö rö m b e n részesíteni egy n ő t. M asters és
Jo h n so n azzal in dokolta teóriáját, hogy a n ő i hüvely képes csak­
nem m in d e n penishez alkalm azkodni.
Russel E isenm an k ételkedett ab b an , hogy a n ő k szám ára
valóban m ellékes-e a m éret. E hhez egyetem én 50 diáklányt
kérdezett ki. A 18 és 25 év k ö z ö tti d iáklányoknak egyetlen
kérdést tettek fel: „M elyik kellem esebb, a h o sszú vagy a vastag
penis?”
Az 50 n ő közül 45 a vastag penisre szavazott, és csupán öten
a hosszúra. A n ő k közül azo n b a n egy sem g o n d o lta úgy, hogy a
m éret n e m szám ít. E isenm an ezt azzal m agyarázza, hogy a vas­
tagabb penis erősebben stim ulálja a csiklót, és „teltebb” érzést
nyújt a n ő szám ára.

IRODALOM:
Masters, W. H., Johnson, V. E.: Humán sexual response. Boston, 1966,1970
Eisenman, R.: Penis size: Survey o f female perceptions o f sexual satisfaction.
BMC Women’s Health, 2001; 1:1-2.

Penis II.
A hosszú penis intenzívebb orgazmust
okoz a nőknek

E nnek sokszor p o n t az ellenkezője igaz. U gyanis h a a hosszú

penis tú l m élyen h ato l a hüvelybe, és nekiü tk ö zik az érzékeny
m éhszájnak, akkor fájdalm at okoz a nőnek. Ezenkívül, fájdal­
m asan kitágíthatja a szalagokat, m elyekkel a m éh a csontos m e ­
dencébe kapaszkodik. A legtöbb n ő szám ára a csikló és a h ü ­
velybem enet - ahol az o m in ó z u s G -p o n t gyanított, am it eddig
senki sem tu d o tt p o n to sa n m eghatározni - nyújtja a legerősebb
szexuális ingert.

199
IRODALOM:
Coolsaet, B.: Dér Pinsel dér Liebe. Köln, 1999
Eisenman, R.: Penis size: Survey o f female perceptions o f sexual satisfaction.
BMC Women’s Health, 2001:1:1-2.

Penis III.
A fekete férfiak penise hosszabb,
mint a fehéreké

Ez nem igaz - b ár általában úgy tűnik. Fekete férfiaknál a penis

lankadt állapotban kevésbé rugalm as, m in t fehér társaiknál.
Ezért „lankadtan” lelóg, am itől hosszabbnak tűnik. A fehérek
penise, különös rugalm asságának köszönhetően, hidegben - és
ha nincs rá szükség - kicsire összehúzódik.
A hímvessző m egm erevedésekor a feketék hosszúnak vélt
penise m ár alig n ő m eg, ellentétben a fehérekével. Tehát a fehér
férfiak állítólagos kis m érete csupán „optikai csalódás”, am i
penisük rugalm asságán és változóképességén m úlik.

Penis IV.
A kövérek penise rövidebb,
mint a soványaké

Ezt sokszor gondoljuk így. Ez azonban nagyrészt optikai csa­

lódás. Ugyanis túlsúlyos férfiaknál a szem érem csont és az altest
táján is kialakulnak zsírpárnák. A zsír nem csak a hason, a m el­
len és a lábon rakódik le, h an em a penis tövénél is. Ezért elta­
karja a hímvessző egy részét, am ely ettől kisebbnek tűnik. Egy
diéta után a penis újra term észetes m éretében pom pázik.

200
Penis V.
A penis a férfiak legérzékenyebb testrésze

M inden az értelm ezéstől függ. A testrészek érzékenységét az

idegrostok határozzák m eg. H a ezeknek az „érzékeny idegvég­
ződéseknek” a szám át és m egoszlását nézzük, a hím vessző
m akkja egyáltalán n e m olyan érzékeny, m in t például az ajkak, a
nyelv vagy az ujjhegyek. A penis hegyében található idegvég­
ződések szám a k örülbelül a talp u n k b a n lévőkkel egyenlő.

P estis
Eusebio Valii olasz orvos k ü lö n ö sen vakm erő és kísérletező
kedvű volt - főleg m agával szem ben. Talán életu n t volt, vagy
csak az u tó k o r elism erésére vágyott. M indenesetre 1803-ban a
m ai Isztam bul egyik kó rh ázáb an beo ltatta m agát egy genny­
keverékkel, m elynek fő alkotórésze a pestis és a him lő volt. Valii
az oltással a pestis elleni védelm et szerette volna bizonyítani.
Szerencséje volt, m e rt csak a pestis enyhe tü n ete i jelentkeztek
nála. A sikertől felvillanyozva, a következő h ó n a p o k b a n tö b b ­
ször is m egism ételte a kísérletet.
1816-ban a ragályos sárgalázat vizsgálta. A kubai H a v an n á­
b a n ezért bedörzsölte m agát az egyik sárgalázban elhunyt in ­
gével, és b efeküdt a hulla m ellé. C sakhogy ez alkalom m al Valii
n e m élte tú l a kísérletet, n éhány n a p m úlva m eghalt.
Valiinak akadt követője, ső t Jean-L ouis-G eneviéve G uyon
francia katonai orvos felülm últa tettét. 1822-ben G uyon m eg it­
ta az egyik sárgalázas beteg k ihányt vérét. N em tu d n i, ettől h o ­
gyan érezte m agát, m e rt a tu d o m á n y szám ára fontosabb volt a
kísérlet kim enetele: G uyon n e m fe rtő z ő d ö tt m eg a sárgalázzal.
N éhány évvel később, 1831-ben G uyon készen állt a követ­
kező kísérletre. Ü jfent halálos fertőzésről volt szó. G uyon a
kolera kórokozójával o lto tta b e m agát, és ezúttal sem betegedett

201
meg. N em tudni, hogy végül m ibe halt bele, de annyi biztos,
hogy nem az önkísérleteibe.

IRODALOM:
Spina, G.: Eusebio Valii. Scientia Medica Italiana, 1959; 7: 393—409.

Plasztikai műtét I.
A plasztikai műtét esztétikai luxus

N em m indig. A m űtéti korrektúrák néha ésszerűek, sőt olykor

orvosilag szükségesek. Visszahajló állú páciensek esetében az
alsó állkapocs erős eltolódása következtében a garat oly m érték­
ben összeszűkülhet, hogy alvási nehézségekhez is vezethet. Az
állkapocs hibás állása m iatt az illető fogsora n em illeszkedik
tökéletesen egymásra, ettől a norm ális rágás, sőt a táplálkozás is
nehézkessé válhat. Ebben az esetben a m űtéttől javul a páci­
ensek életminősége.
Nehéz m egm ondani, hogy hány sebész végez orvosilag szük­
séges beavatkozásokat, és hányán nyúlnak a szépség érdekében
szikéhez. Kétségtelen, hogy a plasztikai m űtétek szám a re n d ­
kívül nagym értékben nő. Becslések szerint az U SA -ban évente
legalább egymillió em ber végeztet plasztikai m űtétet, egyes tá r­
saságok szerint a beavatkozások száma tö b b m in t kétm illió.
N ém etországban évente legalább 400 000 esztétikai m űtétet
hajtanak végre, de hallani m agasabb szám okról is, melyeket a
szakklinikák vagy az ügynökségeik adnak meg.
N ém etországban a has szépsége fontosabb, m int a fejé: a zsír-
leszívás és a hasfeszesítés 40 százalékkal az első helyet foglalja el,
m ajd követi a felvarrás (25 százalék), az orrkorrekció és a m ell­
m űtét. Az o rr korrektúrája 4000-5000 euróba, a zsírleszívás és a
hasfeszesítés 8000 euróba kerül. Egy felvarrt m osoly m ég költ­
ségesebb. A szakma terjeszkedése nem ism er határokat, az ügy­
felek pedig egyre fiatalabbak: csaknem egynegyedük 15-25 éves.

202
 Egy m ű tétnek akkor is lehet értelm e, ha az állítólagos hiba
valójában n em is betegség. A szám os orvosi rendelőben m ár
m egfordult, m ás kiutat nem lelő betegek szám ára a plasztikai
m űtét új életperspektívát is nyújthat. Ilyen lehet például a zsír-
leszívás is, am ikor a nő k m ár szám os diétán túl vannak, azon­
ban a problém ás helyeken lévő zsírpárnák egyszerűen n em tű n ­
nek el. Ilyenkor az orvosok feladata eldönteni, hogy krónikus
önértékelési zavarról van-e szó, ugyanis akkor a m ű té t m ár nem
segít, csak a pszichoterápia.

Plasztikai műtét II.

Csak nők vállalkoznak plasztikai műtétre

Ez a vélem ény m ár régen nem igaz. Közvélem ény-kutatások

adatai szerint m inden tizedik nő n ek és m inden huszadik férfi­
nak eszébe ju t a plasztikai m űtét. A gyakorlatból m ég nem ez
derül ki, egyelőre a n ő k vezetnek, férfiakon a m ű tétek csupán 15
százalékát végzik.

203
 R
Rák I.
A rák gyógyíthatatlan

A rák gyógyításában m ég nem tö rté n t áttörés. Sok tum orfaj­

tánál rosszak a kilátások, és a rákos betegeknek több m int a fele
az első ö t éven belül meghal. M indam ellett m a m ár hatéko­
nyabban kezelhetők az egyes rákfajták, m in t ezelőtt 10 vagy 20
évvel. K ülönösen eredm ényes a leukém iás gyerekek és a here­
rákos betegek gyógyulása. 35 évvel ezelőtt m ég biztos halált
jelentett az akut leukém ia, m a azonban a fiatal pácienseknek
több m in t a fele meggyógyul. Ugyanez vonatkozik a hererákra
is, ahogy ezt Lance A rm strongnak, a T o u r de Francé győzte­
sének vagy Ebbe Sandnak, a Schalke 04 dán profi focistájának
az esete is bizonyítja.
Ez azonban n em jelenti azt, hogy ezek a tu m o ro k m indig
jóindulatúak lennének. Fajtától és kiterjedéstől függően m ég
m a is belehalnak a leukém iába vagy a hererákba.

Rák II.
A rossz egészségügyi rendszerű országokban
több a rákos beteg

Nehéz m egm ondani, hogy m ilyen a jó és m ilyen a rossz egész­

ségügyi rendszer, ám Európa jó m ó d ú országaiban jóval több
rákbeteg található, m in t a szegényebb országokban. Egy tan u l­
m ányban 17 ország rákos m egbetegedéseit vizsgálták, melyből

204
kiderült, hogy L engyelországban a legalacsonyabb a rák gyako­
risága (100 000 lakosból 1170 eset), Svédország déli részén
pedig a legm agasabb (100 000 lakosból 3050 eset). N é m e t­
országban az esetek szám a k örülbelül annyi, m in t Svédország
déli részén.
Ez n e m a n n ak k öszönhető, hogy a lengyelek kevésbé hajla­
m osak a tu m o ro k ra , vagy egészségesebben élnek, m in t tö b b i
eu ró p ai ország lakói. E nnek az az oka, hogy a jó m ó d ú orszá­
gokban a sikeresebb kezelések m ia tt a rákos betegek tovább
élnek. A rosszul finanszírozott egészségügyi rendszerű o rszá­
gokban nem csak később veszik észre a daganatokat, h a n em a
betegek h a m a r bele is halnak. Ezenkívül a szegényebb orszá­
gokban jóval alacsonyabb a várh ató élettartam . A legtöbb rá k ­
fajta idősebb ko rra jellem ző, am i szintén befolyásolja a rák
gyakoriságát. A korai halál, a késői diagnosztizálás, a rossz keze­
lés és a betegség rövid id ő ta rtam a révén a szegényebb országok­
ban kevesebb rákbeteg található.

IRODALOM:
Meyer, R.: Krebspravalenz: Mit dem Wohlstand steigt die Rate. Deutsches
Árzteblatt, 2002; 99; C1465.

Rák III.
Létezik rákra hajlamos egyéniség

C h a rlo tte N iem eyer freiburgi rákszakértő tö m ö re n ekképp

jellem ezte a rákot: „A rák egy tisztességtelen ellenség. A kit m eg ­
talál, a rra lesújt.” Term észetesen v a n n ak külön b ö ző tényezők is,
melyek növelik a kockázatát: a d ohányosok például gyakrabban
kap n ak tü d ő rák o t, és aki a cigaretta m ellett m ég sok m agas
alk o h o ltartalm ú italt is fogyaszt, gyakrabban kap nyelőcsőrá­
kot, gégerákot és különféle tu m o ro k a t a szájban. A táplálkozási
szokások és az életm ó d is lehetnek rákkeltő hatásúak, ú g y m in t
a kém iai anyagok és a radioaktív sugárzás is.

205
 M égis folyton „rákra hajlam os egyéniségről” beszélnek. Ügy
gondolják, hogy az érzéseiket elfojtó em berek előbb lesznek
rákosak, m in t akik kim utatják őket. Az 1960-as és 1970-es évek­
b en kirajzolódott a rákra hajlam osak képe: gátlásos em berek,
akik m in d en t m agukba fojtanak, m inden érzést elnyom nak,
úgym int a szexuális vágyat, a haragot és az agressziót. N orm an
M ailer részegen agyonszúrta feleségét, am it később azzal in d o ­
kolt, hogy ha akkor nem szabadul m eg „vérszom jas indula­
taitól”, m ostanra rákos lenne. Susan Sontag A betegség m in t
metafora cím ű könyvében a rákról m in t „a lelki sérültek” beteg­
ségéről ír. M ár Krisztus u tán a m ásodik században Galenus
görög-róm ai orvos is összefüggést látott egy bizonyos v érm ér­
séklet és a rák között.
Jó húsz éve m egdőlt a rákra való hajlam tézise, a legenda
azonban fennm aradt. A ku tató k rájöttek, hogy a betegségre h aj­
lam os em berek létezése retrospektív vizsgálatokon alapul: a
m ár rákbeteg em bereket kikérdezték, és felállították személyes
profiljukat. A rákbetegek sokszor nehezen m utatták ki érzései­
ket, am i azonban n em a tu m o r oka, hanem következm énye.
N éhány előrelátó tanulm ány m egdöntötte a rákra hajlam os
egyéniség gondolatát: egészséges em berek személyes profilját
dolgozták ki, m ajd évek m úlva megvizsgálták, hogy m elyikük
betegedett m eg rákban. Képtelenek voltak olyan személyiséget
m eghatározni, amelynél nagyobb kockázat m utatkozott volna
a rák kialakulására.
A páciensek nehezen szem besülnek a rákkal. Szám ukra a
betegségük azt jelenti, hogy „rosszul” éltek, am iért saját m aguk
felelősek. H asonló jelenség figyelhető m eg a betegség feldolgo­
zásában is. Egy elterjedt elképzelés szerint segíthet a betegség
leküzdésében az, aki tájékozott és jól inform ált páciensként néz
szembe betegségével, és aki a rákos sejteket, valam int legyőzé­
süket m aga elé képzeli. Vizsgálatok szerint a betegség feldolgo­
zása nem befolyásolja a betegség lezajlását. Túlértékeljük a lel­
künket, csakhogy ezt a betegek és hozzátartozóik nem fogadják
el. Óriási az igényünk arra, hogy felderítsük a betegség okát.

206
Rák IV.
A rákot nem kórokozók terjesztik

A rák kialakulásánál a dohányzás és a táplálkozási szokások

u tá n a h a rm a d ik helyet a fertőző k órokozók foglalják el. Az
úgynevezett pap illo m a v íru so k a m éhrák, az em észtési re n d ­
szerben m egtelepedett helicobacter pylori b a k té riu m a gyo­
m o rrák , a h epatitis B -vírus és a hepatitis C -vírus a m ájrák
kialakulását segítik elő. Az E b stein -B arr-v íru st (EBV) a ritka
nyirokcsom órákkal hozzák összefüggésbe. H a a víru so k és a
b a k té riu m o k képesek is a rák elősegítésére, az m ég n e m jelenti
azt, hogy a rák fertőző, és a rákbetegekkel való érintkezés során
m egfertőződhetünk.

R á k m e g e lő zé s I.
A rákmegelőzés meghosszabbítja az életet

Az előrelátó g o ndoskodásban való hit töretlen. Ezzel nincs is

baj. M inél előbb veszik észre a rákot, a n n ál k ö n nyebben lehet
kezelni és gyógyítani. Ez első hallásra logikus, d e n e m ilyen
egyszerű. A korai diagnózis n e m hosszabbítja m eg az életet,
csak a szenvedést. Itt van például a p rosztatarák esete: a vér ta r­
talm az egy fehérjét, a „prosztataspecifikus a n tig é n t” (PSA),
m elynek értéke pro sztatarák esetében általában m agas. K erék­
pározás és szex u tá n is nagyobb P S A -koncentráció m érh ető ,
v a la m in t gyulladásoknál vagy jó in d u la tú m e g n a g y o b b o d á ­
soknál is.
A korai PSA-teszt és további vizsgálatok elvégzésével h a m a r
felism erhető a prosztatarák. A rák általában rendkívül lassan
növekszik, ezért ritk án terjed, és nehezen kezelhető, így a teszt­
nek nincs bizonyított hatása a férfiak halálozási arányára. A rá k ­
betegségtől való félelem m ellett gyakran károkat o k o zh atn ak a

207
m ű té tte l és a sugárzással, m elyeknek gyakori következm énye az
im potencia és a hólyaggyengeség.
A prosztatarák töb b n y ire későn jelentkezik. N ém etországban
a tu m o r t 67 éves ko r k ö rü l fedezik fel. E bben a rák b an átlagosan
77 éves k o rb a n h alnak m eg, és ez jóval a férfiak v á rh ató élettar­
tam a fölött van, am i 73 év. K ülönféle vizsgálatok szerint m in ­
d e n m ásodik 80 éves férfi prosztatájában van n ak tu m o ro s sej­
tek. A többség ebb en a k o rb a n m ás okokból hal m eg, am i azt
jelenti, hogy a férfiak rákkal h alnak m eg, de n e m rákban.
A m egelőzések propagálását csupán néh án y orvos tagadja
m eg. K özéjük ta rto z n a k a bizonyítékalapú orvoslás (E bM ) k é p ­
viselői, akik m in d e n orvosi intézkedés tu d o m á n y o s m eg ­
vizsgálását követelik - a m i általában n e m garantált. Az E bM -
hálózat 2003 tavaszán közzétett PSA -tükrözéssel kapcsolatos
állásfoglalása szerint: „A m űveletnek nincs egyhangú, tu d o m á ­
nyosan alátám asztott bizonyítéka arra, hogy az é rin te tt férfiak
élete m eghosszabbodna.” A zavaros helyzet ellenére az ú jabban
bevezetett „férfiak egészségnapja” alkalm ából ajánlják a PSA-
teszt elvégzését. W olfgang Schultze-S eem ann, a freiburgi egye­
tem i klinika urológiaprofesszora szerint „A m ég befejezetlen
tan u lm án y o k igazolni fogják a PSA-teszt előnyeit”, ezzel elébe
vág a m ég nem ism ert eredm ényeknek.
M ellrák esetében (lásd alább) sem b izonyított a sorozatos
vizsgálatok előnye. M am m ográfiai vizsgálatok hiányában tíz év
alatt 1000 n ő b ő l 996 n e m m ellrákban hal m eg. A m a m m o g rá-
fia elvégzése esetén tíz év alatt 1000 n ő b ő l 997 n e m m ellrákban
hal m eg. Ezért aján lo tták fel a betegkasszák 2003 ó ta az 50 és 70
év közötti n ő k szám ára az ingyenes m am m ográfiát? Egyáltalán
n e m biztos, hogy a m egelőzés életet m en t, vagy talá n csak a rák ­
diagnózisok szám át növeli. Az előrelátó g o n doskodás esetleg a
pro b lém ák előrehozását jelenti?
Aki veszített m á r el rákos h o zzátartozót, vagy ö n m ag a is
rákos, kevésbé m egértő a statisztikákkal szem ben. Pedig senki
sem akarja lebeszélni őket a m egelőzésről, de egy őszinte felvilá­
gosításra m in d e n páciens kíváncsi lehet.

208
IRODALOM:
Weymayr, C., Koch, K.: Mythos Krebsvorsorge. Frankfurt, 2003

Rákm egelőzés II.

A mell rendszeres röntgenezésével (mammográfla)
csökkenthető a mellrákban való elhalálozások
száma, így sok nő élete megmenthető

N ém etországban évente körülbelül 48 000 n ő betegszik meg

m ellrákban, hozzávetőleg 18 000 bele is hal. A m ellrák a n ők leg­
gyakoribb rákos m egbetegedéseinek egyike. Mivel a rák m inden
nőnél egészen hirtelen terjed, évek óta azon folyik a vita, hogy
egyáltalán csökkenthető-e a halálozások száma, és hogyan.
A m ellrák legyőzésére orvosok, politikusok és betegkasszák
keresik a választ. A géntesztek nem váltották be a hozzájuk fűzött
reményeket, ezért a m ell szűrővizsgálata középpontba került. Az
orvosok körében is vitatott azonban a bizonyos kortól való
rendszeres m am m ográfiai vizsgálatok bevezetése.
Szakértők szerint az 50 és 70 év közötti n ő k kétévenkénti
mellvizsgálata csökkentené a halálozások számát. A m am m og-
ráfia h atására a szakértők 20-30 százalékkal kevesebb m ellrákos
halálesetre tippeltek.
Az elm últ években azonban kételkedtek a becslésekben.
A Láncét cím ű szaklap 2001. o któ b er 20-án m egjelent cikkében
kétségbe vonja a m am m ográfla hasznát. Öle O lsen dán kutató
és Peter G ötzsche kim erítő irodalm i tanulm ányok alapján ki­
m utatták, hogy „nincs m egbízható bizonyíték arra, hogy a
m am m ográfiai vizsgálatok csökkentenék a n ő k m ellrákban
való elhalálozását”. Ezenkívül a tu d ó so k szerint a m am m o g rá ­
fiai vizsgálatok u tán jóval agresszívabb terápiákat választanak,
és gyakrabban folyam odnak m ellam putációhoz, m elyek ké­
sőbb feleslegesnek bizonyulnak. O lsen és G ötzsche hiányossá­
gokat fedezett fel az alaposan megvizsgált tanulm ányokban.

209
Ezért arra az eredm ényre ju tottak, hogy az eddig m esszem enő-
leg elfogadott feltevés, m iszerint a m am m ográfiai vizsgálat
csökkenti a m ellrákban való elhalálozást, a szakirodalom sze­
rin t nem m egerősíthető.
Nyilvánosságra hozták a dán kutató végkövetkeztetését, m i­
u tá n a képviselőház m in d en pártja m egszavazta a korm ány-
koalíció javaslatát, hogy vezessék b e a röntgenes szűrővizsgála­
tokat. A dán kutatók adatait figyelembe véve, vajon tévednek a
politikai szándéknyilatkozatok és az önsegélyező csoportok,
am ikor követelik a m am m ográfiai vizsgálatokat? Lehetséges,
mivel O lsen és Götzsche m unkájának van értelm e.
A két kutató a koppenhágai C ochrane-centrum ot vezeti.
A C ochrane-centrum ok feladata az orvosi tanulm ányok ki­
értékelése. Ezért a d án o k nem kívülállóként m o n d tak véle­
m ényt. A freiburgi ném et C ochrane-centrum ot G erd Antes
vezeti, aki szkeptikus az eddig rendelkezésre álló adatokkal
szem ben: „Ű jra kell értékelni a követelést, m ely szerint vég­
re N ém etországban is bevezetnék a szűrővizsgálatokat. A dán
m unkálatok alapján kim utatható, hogy rendkívül rossz a m ell­
rákos szűrővizsgálatok m inősége.”
M inden a tudom ányos eredm ények közvetítésén m úlik.
A potenciális haszon kim utatása befolyásolja a páciensek, az
orvosok és a politikusok d öntéseit. Ingrid M ühlháuser, a h a m ­
b urgi egyetem egészségügyi tanszékének vezetője tö b b vizs­
gálatban bebizonyította a m ellrák és a szűrővizsgálatok torz
inform ációit:
Á ltalában azt hallani, hogy a m am m ográfiai vizsgálatoknak
köszönhetően a m ellrákos halálesetek 20-30 százalékkal csök­
kennek. Ez kecsegtetően hangzik. A zonban tíz évvel a m am -
m ográfia után 1000 nőből talán egy húz hasznot a vizsgálatok­
ból, mivel nem m ellrákban hal meg. M am m ográfiai vizsgálat
hiányában tíz éven belül 1000 nőből 4 hal m eg m ellrákban.
Ezzel szem ben a m am m ográfiai vizsgálat elvégzése esetén tíz
éven belül 1000 nőből 3 hal m eg m ellrákban (a 3 és 4 közötti
különbség „20-30 százalék”). Ez azt jelenti, hogy m am m ográ-

210
fiai vizsgálatok h iányában tíz éven b elül 1000 n ő b ő l 996 n e m
m ellrákban hal m eg. K övetkezésképpen a m am m o g ráfiai vizs­
gálatok elvégzése esetén tíz éven belül 1000 n őből 997 sem m ell­
rákban hal meg.
Azt inkább ne firtassuk, hogy 1000 n ő b ő l egynek m egéri-e a
szűrővizsgálatra fo rd íto tt összeg. V égül is a m am m o g ráfiai vizs­
gálatokból évente legalább 200 000 helytelen pozitív és negatív
diagnózist állítanak fel - például átsiklanak a rá k felett, vagy az
ártalm atlan leleteket a veszélyesek közé sorolják. A legfontosabb
n éző p o n t a m am m ográfia v itájában talán a n ő k aggodalm a és
bizonytalansága.

IRODALOM:
Mühlhäuser, I.: Mammographie-Screening - informierte Entscheidung
statt verzerrte Information. In: Koppelin, F., Müller, R., Keil, A., Hauffe, U.
(Hg.): Die Kontroverse um die Brustkrebs-Früherkennung. Bern, 2001, S.
79-90.
Olsen, O., Götzsche, P. C.: Cochrane review on screening for breast cancer
with mammography. Lancet, 2001; 358: 1340-1342. (und 1284-85.)

R eum a I.
A reuma csak idősekre jellemző

A fiatalkori re u m á n ak m ég k ü lö n b ö ző form ái is léteznek.

R eum a h a lla tá n vastag u jja k ra g o n d o lu n k , idősekre, akik
szenvednek a hidegtől és az időjárás-változástól. A reu m a egyik
fő fajtája a rh e u m a to id arth ritis, a gyulladásos ízületi reum a. A
rh e u m a to id a rth ritis egy pusztító h a tá sú a u to im m u n betegség,
m elynek során a védekező rendszer sejtjei a saját testszöveteket
tám adják m eg, és tönkreteszik az ízületeket. Ez b árm ely ko rb an
felléphet, és m á r iskoláskorú gyerekeknél is m egfigyelhető, sőt
ritka esetben m ég iskoláskor elő tt is.

211
Reuma II.
A gyakori csalán- vagy hangyacsípés
reumát okoz

A reum a világszerte elterjedt, főleg az idősebbeket sújtó beteg­

ség, m elyben m illiók szenvednek. A krónikus polyarthritis, így
szól a szakkifejezés, a fiatalokat is érintheti. N épi szokás szerint
a reu m a bárm ely fajtájára csalánt javasolnak. A gyulladt
ízületekre állítólag a hangyákból kivont anyag is nyugtatólag
hat. H a az egyetem i reum atológusokat kérdezzük, csak a vál-
lukat vonogatják: igen, h a llottunk róla. Pedig a csalán m ár az
ókori és a kínai orvostudom ányban is használatos volt. Rom án
H uber, a freiburgi egyetemi klinika term észetgyógyászati a m ­
bulancia vezetője tudja, hogyan tovább. Időközben bebizonyí­
tották, hogy a csalán gyulladás- és fájdalom csökkentő hatású
- legalábbis ha m egszűnt az érintés után i első fájdalom .
M ár régóta ism eretes, hogy a csalán tartalm az egy anyagot,
am ely blokkolja a TNF-alfa m olekulát. A TNF-alfa egy olyan
hírvivő, am ely az im m u n re n d sz e r sejtjeinek in fo rm á ció -
cseréjéért felelős, és fontos szerepet tölt be a reum a kialaku­
lásánál is. A legújabb reum a elleni szerek célzottan a TNF-alfát
tám adják, és ezzel csökkentik a gyulladást. Egyelőre m ég nem
tudni, hogy a csalán m ely anyagának köszönhető a hatás. H uber
szerint a növény akkor a leghatásosabb, ha nincs feldarabolva.
M ég egyelőre bizonytalan, hogy m ennyi a terápiás csalán m eg­
felelő adagja, akárcsak a hangyák száma, mellyel a reum atoló-
gusok is kezeltethetnék m agukat.

R öntg ensug arak

1895. novem ber 8-án W ilhelm C onrad Röntgen (1845-1923)
w ürzburgi fizikusprofesszor feleségén próbálták ki első ízben az
„X -sugarakat”. A több m in t 20 percen át tartó átvilágítást

212
követően elkészült az a kép, am ely az 1895-96-os újév bekö-
szöntekor bejárta a világot. E zután a m á r n e m so k ára „rö n tg en -
sugaraknak” nevezett új diagnosztikai és terápiás m ó d szert ne m
lehetett feltartóztatni.
Az új eljárás körüli eufória rendkívül n agy volt. Az orvosok
azo n b an h a m a r felfedezték a rö n tg en súlyos m ellékhatásait is.
Főleg technikusok, fizikusok és orvosok szenvedtek a b ő r ­
betegségektől, m elyek később csonkoláshoz is vezettek, m ivel
védekezés nélkül érintkeztek a sugarakkal. 1896-ban Bécsben
alkalm azták először a sugarakat, am ik o r is egy kislány nyakán és
h á tá n lévő óriási, szőrös m ájfoltot p ró b á ltak kezelni. A sugarak
hatására egy véres kelés keletkezett, m elynek az orvosok nem
tu la jd o n íto tta k külö n ö seb b jelentőséget.
1897-ben H einrich A lbers-Schönberg (1865-1921) h a m b u r­
gi orvos egy rö n tgenológiai intézm ényt alapított, és ezzel a
szakterület első szakorvosa lett. A sugarakkal való folyam atos
érintkezéstől n éhány év m úlva ő is k árosodott. M agas sugárzás­
n a k volt kitéve a m ég alig ism ert m ellékhatások és a m egfelelő
óvintézkedések hiánya m iatt. 1910-ben A lbers-Schönberg rákos
bal karját am p u táln i kellett, m ajd 1921-ben belehalt a rö n tg en -
sugarak m ellékhatásaiba.
1901-ben H enri Becquerel (1852-1908) u rá n só k at vizsgálva
felfedezte a radioaktivitást, a C urie házaspár is ezzel a jelen­
séggel foglalkozott. Ezek a zseniális tu d ó so k is alábecsülték az
anyagok veszélyét, m elyekkel m in d e n n a p kapcsolatba kerültek.
Becquerel például két h é te n át egy d arab rá d iu m o t h o rd o z o tt a
zsebében, m ik o r egy viszkető bőrelváltozást fedezett fel a bő rén .
Az orvosok ebből a rá d iu m bőrégető hatására következtettek,
m ajd ebből fejlődött ki a kelések, a rák és a bőrelváltozások
elleni terápia.
A C urie házaspár (1903-ban H en ri Becquerellel közösen
m egkapták a fizikai N obel-díjat) az ugyancsak radioaktív szu­
rokércet k u tatta, így fedezték fel a rád iu m o t. Pierre C urie
(1859-1906) 1906-ban közlekedési balesetben halt m eg. M arie
C urie (1867-1934), kétszeres N obel-díjas (1911-ben kém iai

213
Nobel-díjat is kapott), 1934-ben a sugárzás okozta fehérvérű­
ségbe halt bele.
IRODALOM:
Fölsing, A.: W ilhelm C onrad Röntgen. Aufbruch ins Innere dér Materié.
M ünchen/W ien, 1995
McMillan, N. C.: D evelopm ents in imaging. An historical review. Scottish
Medical Journal, 1999; 44:180-185.
Boyd, L., O ’Leary, J. R: Roentgen and his ray: an early im pact on m odern
m edicine. Am erican Surgery, 1999; 65:292-294.
s
SARS
A higiéniai és járványügyi óvintézkedéseknek
köszönhetően 2003-ban sikerült megfékezni
a SARS nevű atípusos tüdőgyulladást

Azért nem ilyen egyszerű a kórokozókkal, nehéz őket kordában

tartani. M iután a W H O 2003 tavaszán világraszóló fenyegetés­
ként jelentette be a SARS nevű atípusos tüdőgyulladást, két h ét­
tel rá m ár ki is kiáltották a veszély végét. Csakhogy, m in t tudjuk,
a kórokozók aprók, de gonoszak. Ez a SARS-ra is igaz, korai
eltűnéséért pedig nem a helyes védekezés, illetve kezelés a
felelős.
Szerencsére a vírusok általi fertőzés m érsékeltnek m u ta tk o ­
zott. Ez inkább egy m édiajárvány volt, m ely 2003-ban világra­
szóló hisztériát ro b b an to tt ki, amivel a SARS a 21. század első
újszerű, globális járványa lett. Az alultápláltság, a hasm enés, a
malária, a kolera vagy a vérhas napi százezer halottjához képest
a SARS m értéktartó, m ég ha m inden egyes halott szám ít is.
2003-ban hivatalosan 8439 fertőzöttet, valam int 812 halottat
jelentettek.
A W H O bejelentését, m ely szerint a járvány véget ért, senki
sem ünnepelte az egészségügy sikereként. Sokkal inkább azt
gondolták, hogy a szerencsén m últ. H a a SA RS-vírusok csak
feleannyira lettek volna veszélyesek, m in t például a him lő,
akkor a korlátozás nem sokat segített volna. A n ém et klinikák
orvosai nincsenek felkészülve az ilyen katasztrófákra, ahogy ezt
a SARS-gyanús európai esetek is m utatják. Gyakran hiányoz­
nak a szakem berek és a megfelelő infrastruktúra.

215
 A fenyegetettség irreálisnak és túl távolinak tűnik, pedig
egyre tö b b kórokozó ellenálló a hagyom ányos gyógyszerekkel
szem ben. A régi fertőzéses betegségek (m in t például a tu b er­
kulózis) m anapság reneszánszukat élik. Az új járványoknál,
m in t például a m adárinfluenzánál, m ely 1997-ben és 2004-ben
to m b o lt Ázsiában, vagy a SARS esetében, a veszély elm últával
m in d en m arad a régiben, és örülünk, hogy sem m i sem tette
p ró b ára egészségügyi politikánkat.
Pedig nyilvánvaló, hogy egy kom oly fenyegetéssel szem ben
nem tu d n án k m it kezdeni, és sajnos elég kórokozó létezik,
am ely ezt fájdalm asan és halálosan be is bizonyítja. Ü gy tűnik,
m in th a a SARS kórokozói a 2003-2004-es újév alkalm ából ép ­
pen ezért tértek volna vissza.

IRODALOM:
Garret, L.: Das Ende dér Gesundheit. München, 2002
Kriener, M.: Mensch und Mikrobe: Es wird spannend, wer wen umbringt.
Tageszeitung, 31.12.2003., S. 15.

Sárgaláz
1900 júniusában négy am erikai katonai orvost k üldtek Kubába,
am ely akkor m ég az Egyesült Állam ok fennhatósága alatt állt.
Feladatuk a járványos sárgaláz kivizsgálása és a hatékony véde­
lem kifejlesztése volt. H avannában néhány év alatt 35 000 e m ­
ber halt bele a betegségbe. A járvány végül az o tt állom ásozó
katonákat is m egtám adta.
Az orvosok szerint a betegséget szúnyogok terjesztették. M i­
előtt W alter Reed, az orvoscsoport vezetője elérte volna Kubát,
m unkacsoportjából m ár két orvos is m egbetegedett: végül az
egyik felgyógyult, a m ásik belehalt a sárgalázba. Ü jra és újra
felm erült, hogy kettejük esetében önkísérletről volt szó. Reed az
Egyesült Á llam ok k orm ányának tett jelentésében tragikus bale­
setként írta le a halálesetet. Ezt barátja kedvéért tette, aki halála
előtt életbiztosításának kifizetéséért aggódott.

216
 Reed k aran tén b a zárt n é h án y egészséges e m b e rt, hogy b e ­
bizonyítsa a betegség rovarok általi terjedését, m ajd rá ju k eresz­
tette a rovarokat. A tö b b ie k n e m érintkezhettek szúnyogokkal,
ehelyett sárgalázas betegek ágyaiba és ru h á ib a kellett b ele­
bújniuk.
ö n k é n te s jelentkezőkben n e m volt hiány, pedig felvilágosí­
to ttá k őket a kísérlet veszélyeiről. Kuba k o rm ányzója tám ogatta
az eljárást, ső t az önkéntesek szám ára anyagi k ártérítést is ki­
látásba helyezett, és helyet b izto síto tt szám ukra az ország egyik
gyéren lakott vidékén. A kísérlet m egkezdődhetett: a fertőzött
szúnyogoknak kitett c so p o rtb ó l a férfiak három negyede m eg­
betegedett, a m ásik cso p o rtb ó l senki. M in d e n résztvevőnek sze­
rencséje volt, és a gondos orvosi kezelésnek k ö sz ö n h e tő e n élet­
b e n m aradtak.
Reed bebizonyította, hogy a sárgalázat szúnyogok terjesztik,
és m egkapta az Egyesült Á llam ok legm agasabb kitüntetését.
Mivel az önkéntesek közül senki sem halt bele az em b erk ísér­
letekbe, Reed vakm erő kutatását n e m érte kritika.

IRODALOM:
Reed, W., Carroll, J., Agramonte, A., Lazear, J. W.: Classics in infectious dis­
eases. The etiology o f yellow fever: a preliminary note. Walter Reed, James
Carroll, A. Agramonte and Jesse W. Lazear, Surgeons, U. S. Army. The
Philadelphia Medical Journal, 1900. Revue o f Infectious Diseases, 1983; 5:
1103-1111.
Pierce, J. R.: „In the interest o f humanity and the cause o f Science”: the yellow
fever volunteers. Milestones in Medicine, 2003; 168: 857-863.

S k iz o fré n ia
A vér különleges folyadék. A v érnek m isztikus-vallásos értelm e
van, és a vér tisztasága sok to talitárius állam form a szám ára az
ideológia fontos alkotórésze volt.
Az o rv o stu d o m án y b an élettani jelentőségén kívül a vér k ü lö ­
nös szerepet kap. A legkézenfekvőbb a k ü lö n b ö ző betegségeket
a „rossz vérre” fogni, főleg akkor, h a a tünetekre nincs egyér­

217
telm ű m agyarázat. H úsz éve az orvosok úgy gondolták, hogy a
skizofrénia is a vérre vezethető vissza - az o m in ó z u s skizofrén
toxinra. H a a vér rossz vagy tisztátalan, akkor m eg kell tisztítani.
A dialízis feltalálása ó ta a m o d e rn o rv o stu d o m án y lehetővé
teszi ezt. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején szá­
m o s szaklapban a skizofrén betegek vértisztítását követelték a
pszichiáterektől. Ü gy vélték, hogy a szervezetből dialízissel eltá­
v o lítható az állítólagos skizofrén m éreganyag, m elynek révén az
elm ebeteg m eggyógyul.
N éh án y beteget vértisztítás céljából két éven át rendszeresen
a gépre kapcsoltak. Egyes betegek jo b b an érezték m ag u k at a
kezeléstől, és az orvosok is m egállapították a tü n ete k csökke­
nését. A zonban a terápia egyáltalán n e m segített, leszám ítva a
rö v id ideig ta rtó placebohatást.
Legalább 325 eset szerepel a szakirodalom ban, m elyben ski­
zofrén betegeken v értisztítást h a jto tta k végre. A tém ával k a p ­
csolatban tö b b tu ca t cikk jelen t m eg, m ajd az 1980-as évek vé­
gén h irtelen e ltű n t a kérdéses m ódszer. Lehet, hogy az új tec h ­
n ik ára esküdő, hiszékeny tu d ó so k figyelm ét elkerülte valam i,
am it azo n b an az 1994-ben elhunyt Petr S krabanek o rv o sk ri­
tik u s felvetett: a vér skizofrén m éreganyagának ötlete egy ski­
zofrén pácienstől szárm azik.

IRODALOM:
Skrabanek, R: Haemodialysis in schizophrenia: déjà vu or idée fixe. Lancet, I
1982: 1404-1405.
Wagemaker, H., Rogers, J. L., Cade, R.: Schizophrenia, hemodialysis, and the
placebo effect. Results and issues. Archives o f General Psychiatry, 1984; 41:
805-810.
Schulman, A.: Hemodialysis int he treatment o f a group o f schizophrenic
patients. Acta Psychiatria Scandinavia (Suppl.) 1985; 321:1-127.
Meurice, E.: Overall results o f attempts to treat schizophrenia by hemodialy­
sis. Reflections ont he placebo effect in a psychosis. Acta Psychiatria Belgiae,
1986; 86: 266-286.

218
Spórolási leh ető ségek
Előrelátó intézkedésekkel jelentős költségeket
megspórolhatna az egészségügy

Ez a feltevés sem mivel sem bizonyítható, de gyakran em lítik,

mivel állítólag jól beleillik egészséges életvitelünkbe. A ném et-
országi betegbiztosító költségei 2001-ben körülbelül 132 m il­
liárd eu ró t tettek ki. A n em krónikus betegségek költségei k ö ­
rülbelül 35 m illiárd eu ró ra rúgnak. Az egészségügyi szakértők
szerint a célzott előrelátó intézkedéseknek köszönhetően a
kiadások körülbelül egyharm adát lehetett m egspórolni. Egy
1999-es tanulm ány szerint ezek a becslések figyelmen kívül
hagyják azokat a kiadásokat, m elyeket a m egnövekedett élettar­
tam vagy a többi betegség okozna.
Ebből az okból kifolyólag a szakértők úgy gondolják, hogy az
előrelátó intézkedések program ja rövid és hosszú távon n e m ­
hogy pénzt spórolna m eg, han em inkább többe kerül. Mivel az
előrelátás pénzbe kerül, a m egelőző intézkedésekhez először is
befektetésekre van szükség. Az élettartam növekedésével és az
időskor növekvő kiadásai révén további költségek m erülnek fel.
A feltevés tehát, m ely szerint az előrelátás egészséghez vezet, és
csökkenti a társadalom költségeit, csak illúzió. A társadalom
szám ára az lenne a legolcsóbb, ha az em berek sokáig egészsége­
sek m aradnának, és ham ar m eghalnának.

Sport I.
A sport gyilkosság

Ez a sp o rto t kerülők kedvenc m ondása. A napisajtóban is m in ­

dig olvashatunk a sportolás u tán bekövetkező hirtelen halálról.
K ülönböző vizsgálatokból kiderült, hogy a sportolás m iatt
bekövetkező korai halálnak igen csekély a lehetősége. Ügy szá­

219
m olják, hogy 100 000 középkorú em berből évente hatan halnak
m eg sportolás következtében. Másfelől a sportoló em berek
között a szív- és keringési elégtelenség m iatt bekövetkezett
halálesetek szám a 10 000 em ber esetén 70-ről 40-re csökkent,
am i azt jelenti, hogy évente 10 000 em berből 30 m egm enekül a
sport révén. Elvégre csökken a vérnyom ásuk, a szívük edzettebb
lesz, valam int javul a szervezet vér- és oxigénellátása. Ezek m in d
olyan hatások, melyek m egelőzik a szívinfarktust és a szélütést,
valam int em elik a v árható élettartam ot (lásd alább).

IRODALOM:
Paffenbarger, R. S., Hyde, R. T., Wing, A. L.: The association of changes in
physical-activity level and other lifestyle characteristics with mortality among
mén. New England Journal o f Medicine, 1993; 328: 538-545.

Sport II.
A versenysportolók tovább élnek

A versenyszerűen űzött sp o rt term észetesen egészséges. Erősíti

az izm okat, edzésben tartja a szívet és az ereket, ezenkívül javít­
ja a tüdőm űködést. Sőt a legtöbb sportoló aktívabbnak, fris­
sebbnek és egészségesebbnek érzi m agát, m in t az em berek nagy
része.
Az edzésektől viszont m ég nem javul az életm inőség, am i
egyes orvosoknak okot ad az élcelődésre: a sportolók n em élnek
tovább, csak egészségesebben halnak meg.
Ez azzal m agyarázható, hogy a sportolók sejtjeiben és szer­
veiben lévő en erg iata rta lé k o k h a m a rab b elhasználódnak.
A m ásik m agyarázat szerint az úgynevezett szabad gyökök fele­
lősek azért, hogy a sportolók nem élnek tovább a töb b i em ber­
nél. A test m egerőltetése és az anyagcsere terhelése m iatt a
szabad gyökök különösen nagy szám ban képződnek, m ajd
m egtám adják a véredényeket és a szerveket.

220
„ S p o r ts z ív ”
A sportolók szíve vissza kell hogy álljon
normál méretre

A sportszívben való h it m áig m akacsul jelen van. Kétségtelen,

hogy a versenyszerű sp o rt révén jelentős m érték b e n m egnövek­
szik a szív térfogata, lassul a m űködése, és m eg n ő teljesítő-
képessége. Szélsőséges esetekben kerékpározóknál az átlagosan
500 g ram m súlyú szív tö b b m in t 1 k ilo g ra m m o t is nyom hat.
A versenysport befejezésekor a szív önm agától is alkalm azkodik
az alacsonyabb követelm ényekhez. Egyes sp o rto ló k , a m ik o r b e ­
szüntetik az intenzív edzést, alvási nehézségekkel küszködnek, a
kevesebb m ozgás m ia tt n ap k ö zb en nyugtalanabbak.

S tre ss z
A stressz megbetegít

Ez nem m indig helyénvaló: aki élvezi a stresszt, az ritk áb b an

betegszik m eg, m in t az, aki szenved tőle. Selye János, a stressz­
elm élet m egalkotója m á r 1936-ban b eszám olt a stresszről egy
szakcikkben. Szerinte a stresszre a szervezet m in d ig azonos m ó ­
d o n reagál, függetlenül a m egterheléstől. A test első reakciója
a vészreakció, ezt követi az ellenállás fázisa, m elyben a szervezet
felkészül a harcra. Az utolsó fázis a kim erülés állapota. Selye
szerint az első fázis n e m káros, h an em m in d a fizikai, m in d a
pszichológiai fejlődés alapvető feltétele.
A stressz akkor válik kórossá, h a nem vagyunk képesek m eg­
birkózni az újszerű, veszélyeztető helyzetekkel. Ezt bizonyos m é r­
tékben ö n m ag u n k is vezérelhetjük. M i d ö n tjü k el, hogy m it vé­
lünk m egterhelőnek. A stresszre főleg a sikerorientált és a törekvő
em berek hajlam osak, akik sohasem lelnek nyugalom ra. Káros

221
hatásait emeli az ingerlékenység, a düh, a bizalmatlanság és a ci­
nizm us.
A m u n k a világának legnagyobb stresszora m égsem az am bí­
ció és a sikerre való törekvés, hanem a kilátástalanság és a
hiányzó mozgástér. Kevésbé veszélyeztetett az olyan alkalm a­
zott, aki önm aga oszthatja be m unkáját, m in t az, aki a futósza­
lag m ellett soha n em szabadulhat a m onotóniától. Ezért néhány
tu d ó s szerint am ennyiben szabadon d ö n th etü n k saját elképze­
léseinkről, akkor n em beszélhetünk stresszről. Ezzel szem ben az
előléptetés hiánya, a m o n o to n m unka és a megbecsülés hiánya
jelentősen m egnöveli a stressz hatására kialakuló betegség
veszélyét.

Sugárzás
Az Atlanti-óceán átrepülésekor több sugárzás ér
bennünket, mint egy röntgenfelvételkor

Ez igaz, am ennyiben a N ém etországból az Egyesült Állam ok

keleti partjára való repülést hasonlítjuk össze az egyszerű m ell­
kasröntgennel. A m ellkasröntgen a csekély sugárterhelésű rö n t­
genvizsgálatok közé sorolható, az A tlanti-óceán átrepülésekor
kétszer-három szor nagyobb sugárzásnak vagyunk kitéve.
A repülés alatt kozm ikus sugárzás ér bennünket. A világ-
egyetem állandóan feltöltött részecskékkel bom báz m inket,
ezek jóval erősebbek repülési magasságban, a sarkokhoz közel
és a m agas hegységekben, m in t sík vidéken.

222
sz
S zam árköhögés
A szamárköhögés elleni oltás veszélyes,
mert agykárosodáshoz vezethet

Ez a tévhit m a - m ég a gyerekorvosok körében is - elterjedt.

M inden oltásnak lehet m ellékhatása, és kom plikációkhoz is
vezethet. A súlyos kom plikációk az oltásoknál jóval ritkábbak,
m in t a kérdéses betegségeknél - ezért is ajánlják őket.
A szam árköhögés esetében évekig fennállt a vélemény, m ely
szerint az oltás jóval gyakoribb és súlyosabb kom plikációkkal
jár, m in t m aga a betegség. A tévedésre az 1980-as évek végén
jöttek rá, am ikor beperelték a szam árköhögés elleni oltás gyár­
tóját. Úgy gondolták, hogy az oltás sok gyerm eknél neurológiai
károkat okozott. Az agykárok és az oltások közötti összefüggés
kiderítésére kutatást folytattak, m elyben k árosodottnak nyil­
vánították azokat a gyerekeket, akik az oltást követő egy héten
belül görcsroham okat kaptak, vagy az agykárosodás tipikus tü ­
neteit produkálták.
Á m az orvosok és a szülők is arra hajlottak, hogy az egy hét
után bekövetkezett vagy az oltás előtt fellépő neurológiai tü ­
netek esetén is károsodottnak nyilvánítsák a gyerekeket. A b í­
róság ezért 1990-ben úgy dö n tö tt, hogy szám os gyerm eket
igazságtalanul soroltak a „károsodottak” közé, m inek következ­
tében túlértékelték és m egm ásították a szam árköhögés lehet­
séges kom plikációit. A szakszervezetek nagy része újfent enge­
délyezte a szam árköhögés elleni oltást. Számos orvos és szülő
m ég m indig szkeptikus, és m eg van győződve az oltás káros
hatásairól.

223
IRODALOM:
Bowie, C.: Lessons from the pertussis vaccine trial. Lancet, 1990; 335:
397-399.
Fischer, M., Bartens, W.: Zwischen Erfahrung und Beweis. Medizinische
Entscheidungen und Evidence-based Medicine. Bern, 1999

S za p o ro d á s
A férfiak szaporodása független a magasságuktól

Ezt feltételezzük, de n e m így van. A m agasabb férfiaknak egy­

értelm ű en nagyobb esélyük van a nőknél, m in t az alacsonyab­
baknak. Ezt az o sztrák k u ta tó k legújabb vizsgálatai is alátá­
m asztják, m elyet tö b b m in t 4400 egészséges férfin végeztek.
A gyerm ektelen férfiak általában sokkal alacsonyabbak voltak,
m in t a m á r legalább egygyerekes apukák. Á tlagon felüli volt a
n ő tlen férfiak k ö zö tt is az alacsonyak száma.
A feltevés, m ely szerint a m agasabb férfiaknak tö b b u tó d ju k
van, m in d e n korosztályra igaz - kivéve a m ai 70-80 éves k ö z ép ­
európaiakat. Ez azzal m agyarázható, hogy a n ő k jóval tö b b e n
voltak, am ikor ezek a férfiak a m ásodik világ h áb o rú b ó l h a za ­
tértek. Ezért kivételesen ebb en az időben az alacsonyabb férfiak
is kap tak esélyt.
N őknél jóval kisebb a m agasság és a szaporodás közö tti
összefüggés. Az átlagos m agasságú, a zo n b an nőies id o m ú n ő k ­
n e k van a legnagyobb esélyük.
A k u ta tó k hangsúlyozzák, h o g y evolúciós sz e m p o n tb ó l
m in d k é t n e m m ag atartásán ak van értelm e. A m agas férfiak azt
az érzetet keltik, hogy nagyobb b iztonságot a d n ak a n ő n e k és a
gyerm eküknek. N ő k esetében a m ásodlagos n e m i jelleg a
term ékenységet és a gyerm ek ellátásának képességét jelzi.

IRODALOM:
Pawlowski, B., Dunbar, R. I., Lipowicz, A.: Tall mén have more reproductive
success. Nature, 2000; 13: 156.

224
Nettle, D.: Women’s height, reproductive success and the evolution o f sexual
dimorphism in modern humans. Proceedings o f the Royal Society o f London
in Biological Sciences, 2002; 269: 1919-1923.

S zázévesek
A magas életkor elsősorban a géneknek köszönhető

Japánt tartják a legm agasabb élettartam ú em berek országának

(nők esetében 84 év, férfiaknál 77 év). Japánon belül, az O ki-
nava-szigeteken az em berek különösen m agas életkort érnek el,
ott a n ő k várható élettartam a 86 év, a férfiaké 78 év. 2001 őszén
a Japán Egészségügyi M inisztérium nyilvánosságra hozta, hogy
O kinava 100 000-es lakosságából 34-en, m íg egész Japánban
ugyanezt az arányt nézve csak 12-en száz év felettiek. O kinaván
összesen 457 százéves él, akiknek 85 százaléka nő.
H árom orvos 25 éven keresztül tanulm ányozta a „vének szi­
getét”. M akoto Suzuki, C raig W illcox és Bradley W illcox a k ö ­
vetkező eredm ényre jutott: a szigetlakók hosszú életének titka
a táplálkozásban és az életm ódban rejlik, nem pedig a gének­
ben. O kinaván rendkívül ritka a koszorúér-betegségek, a szél­
ütés és a rák előfordulása, és a lakosság alig ism eri az érelm e­
szesedést.
A szigetlakok visszafogottan és zsírszegényen táplálkoznak:
sok gyüm ölcsöt és zöldséget, kevés húst, sok halat és ballaszt­
anyagokban gazdag élelm iszereket fogyasztanak. Ezenkívül
előnyben részesítik könnyű ételeket, és nem eszik tele m agukat.
Sokat m ozognak, kevés alkoholt fogyasztanak, alig dohányoz­
nak. Egy m ásik vélem ény szerint az okinavaiak stresszm entesen
élnek - habár kis szigetük a m ásodik világháborúban hadszín­
térré változott, és a történelem folyam án állandó harcok folytak
körülöttük.
Egy tanulm ány bebizonyítja, hogy hosszú életük nem a
géneknek köszönhető. Kiderült, hogy azok, akik elhagyták

225
O kinavát, és felvették új lakóhelyük szokásait, szintén civilizá­
ciós betegségekben szenvedtek, és korábban haltak meg. Ko­
rábban m eszesedtek az ereik, és m eg n ő tt a rákm egbetegedések
szám a is. Ez a veszély nem sokára O kinavát is fenyegetheti.
A hagyom ányos életm ó d o t és táplálkozási szokásokat m ár
egyre kevesebben követik. A gyorsétterm ek és a zsíros, kalória­
dús ételek elterjedéséért n em csak a közeli am erikai katonai
bázis a felelős. A következm ények ism ertek: a japán statisz­
tikákban újabban O kinava is az élre tö rt a túlsúlyosok arányá­
nak tekintetében.

IRODALOM:
Suzuki, M., Willcox, B. J., Willcox, C. D.: Implications from and fór food cul-
tures fór cardiovascular disease: longevity. Asian and Pacific Journal of
Clinical Nutrition, 2001; 10: 165-171.
Scheppen, A.: Warum gibt es in Japan so viele Hundertjährige? Frankfurter
Allgemeine Zeitung, 16. Oktober 2001.

Szélütés I.
A szélütés következményei általában elmúlnak

Ez főleg a fiatalabb páciensekre jellemző. A szélütés m iatti h a ­

lálozások szám a m agas, a túlélők nagy része pedig m aradandó
károsodást szenved. A fejlett társadalm akban az elhalálozás h a r­
m adik leggyakoribb oka a szélütés, világszerte 4,5 m illió em ber
halálát okozza évente. Az esetek felében a m ár 70. életévüket
betöltött em berek érintettek.
A betegek 10 százaléka a szélütést követő első 30 napon belül
meghal. A túlélők 50 százaléka biztosan elszenved valamilyen
károsodást. A szélütés prognózisánál döntő fontosságú az azon­
nali kezelés. A néhány éve megalakult „Stroke units”-ban a pá­
ciensek gyors és megfelelő kezelést kapnak. Aki részesül a „Stroke
units” kezelésben, annak nagyobb az esélye arra, hogy élve és
későbbi károsodások nélkül hagyja el a kórházat.

226
IRODALOM:
Bonita, R.: Epidemiology o f stroke. Lancet, 1992:339: 342-344.
Stegmayr, B., Asplund, K., Hulter-Asberg, K. et al: Stroke units in their natu­
ral habitat: can results of randomized trials be reproduced in routine clinical
practice? Stroke, 1999; 30: 709-714.

Szélütés II.
A szélütés az agy egyik vérerének elzáródása
miatt jön létre

Az esetek 80 százalékában ez igaz. Az agy egyik artériája vagy

az agyhoz vezető egyik artéria egy vérrög vagy egy em bólia
m iatt elzáródik. Az általa ellátott agyterület n em kap elég vért,
oxigént és tápanyagot. A szélütések 20 százaléka nem ekképp,
h an em az agy egyik artériájának vérzése következtében ke­
letkezik.

IRODALOM:
Bonita, R.: Epidemiology o f stroke. Lancet, 1992: 339: 342-344.

Szem I.
A szem gyakori forgatása kancsalságot okozhat

Ezt m ajdnem m inden gyerek hallotta m ár legalább egyszer.

Pedig itt csak arról van szó, hogy a szülők és a nevelők, akiknek
m ár elegük van az állandó grimaszolásból, ezzel fenyegetik a
gyerekeket.
Szem ünk rendkívül mozgékony, a szemgolyó körül k ü lö n ­
böző izom kötegek helyezkednek el, melyek m inden irányba
lehetővé teszik a m ozgást. Tapasztalt szemészek sem ism ernek
olyan esetet, ahol a kancsalságért vagy a szem hibás állásáért a
gyerektréfák a felelősek.

227
Szem II.
Elrontja a szemét, aki az ágyban kevés fény
mellett vagy zseblámpánál olvas

Ezzel az intéssel tartották távol a gyerekeket az ágyban való ol­

vasástól. Ez a figyelmeztetés valószínűleg abból a korból szár­
m azik, am ikor m ég gyertyával világítottak. A kevés fénynek
sem m i köze a szem élességéhez, és n em is károsítja. Esetleg
fejfájást okoz, vagy ham arább elfáradunk. Aki éjjel vagy söté­
tedés u tán tevékenykedik, az n em árt a szemének, csupán m eg­
erőlteti - a szeme hozzászokik a különféle m egvilágításhoz. Ezt
hangoztatják folyton a szem orvosok.
Egy szem specialista ennek az ellenkezőjét állítja. Az 1990-es
év közepén megfigyelte, m ennyire változik a tyúkok szeme
attól, hogy m indig szürkületben kell keresgélniük a m agokat.
Az eredm ény m eglepő, ugyanis a tyúkok rövidlátók lettek.

IRODALOM:
Drösser, C.: Stimmt’s? Moderné Legenden im Test. Reinbek, 1998

Szépség
A szimmetrikus arcok szebbek
az aszimmetrikusaknál

Ez elvben igaz, m ég ha az arcfelek egyik em bernél sem szim ­

m etrikusak, a túlzott szim m etria azonban szokatlan. Rosem arie
Trockel m űvésznő 1995-96-ban abszurddá tette a szim m etriát
azáltal, hogy 3000 példányban sokszorosította 12 „szépség”
fotóját, m ajd a képeket kifüggesztette Bécsben. A m odellek arca
első pillantásra azt sugallta, hogy az eltérő frizura és bőrszín
egyénivé varázsol. Trockel egy szám ítógépprogram segítségével
teljesen szim m etrikussá „szépítette” a fotókat, ettől az arckife­

228
jezés üresnek, az arc áttetszőnek tű n t. A plasztikai sebészek is
úgy vélik, hogy az abszolút szim m etria unalm as.

S zerelm esek
A szerelmesek intenzívebben
és összeszedettebben észlelik a világ történéseit

Ez m inden olyan gondolatra igaz, am ely az im ádott személlyel

és a közös, rózsaszínben pom pázó jövővel kapcsolatos. Az im á­
do tt személyt egy rózsaszínű szemüvegen keresztül látjuk, a vele
való találkozások pedig igen intenzívek. Ezt azonban a szerel­
m eseknél nagym értékben korlátozott racionális gondolkodás
bánja, m ely átm enetileg nem teljesen beszám ítható. Ennek
egyik oka, hogy a szerelmesek szerotoninszintje gyakran csök­
ken. Ez a h o rm o n nem csak a hangulatot, hanem a figyelmet is
befolyásolja. Ennek folytán az agy id őnként kihagy, am it m in ­
denki ismer, aki m ár volt szerelmes.

Szervátültetés I.
Az új szervek kilökődésének elkerülése végett
a szervátültetésen átesett betegek betartják
az orvosi utasításokat

Egy orvosi kezelés sikeressége nem csak a megfelelő terápiától,

hanem a páciensek együttm űködésétől és az ajánlott életm ód
betartásától is függ. Pazarláshoz vezet, ha nem tartják be az o r­
vosok utasításait. Először is rom lik a terápia hatékonysága,
m ásodszor az elégtelen terápia következtében felm erült beteg­
ségek m iatt további kezelési költségek keletkeznek.
A szervátültetés utáni kezelés folyam án problém ákat okoz a
hiányzó együttm űködés. Az új szerv kilökődésének m egakadá­

229
lyozására a betegek életük végéig gyógyszereket szednek az im ­
m unrendszer gyengítésére. H a az új szervvel rendelkezők nem
vetik alá m agukat a szükséges kezeléseknek, vagy n em tartják be
az orvosi utasításokat, az a szerv elvesztéséhez, súlyos fertő­
zésekhez, sőt halálhoz is vezethet.
Ezért és mivel a szervhiány végett jó esetben is több h ó napot
kell várni a m űtétig, úgy gondolnánk, a transzplantált betegek
gondosabban odafigyelnek a kezelésekre. M eglepő m ó d o n ez
azonban nem jellem ző. A páciensek 20-50 százaléka nem m ű ­
ködik együtt az orvosokkal, ő k súlyos egészségkárosodásoknak
vannak kitéve. A transzplantáció előtti m agatartásból m á r kö­
vetkeztetni lehet a beavatkozást követő nem kellő együttm ű­
ködésre.
IRODALOM:
Bunzel, B., Laederach-Hofmann, K.: Noncompliance in organ transplanta­
tion: a review. Wiener Klinische Wochenschrift, 2000; 112:423-440.

S zervá tü lte té s II.

A szervátültetés pozitív hatással van a páciens
és partnere kapcsolatára

Egy szerv m egbetegedése, m ely szükségessé teszi a transzplantá­

ciót, nagy m egterhelést jelent a beteg, a p artnere és a családja
szám ára. Ezért abból kell kiindulnunk, hogy a szervátültetés
pozitív hatással van a kapcsolatokra, mivel a sikeres átültetést
követően az életveszély m egszűnik. Ügy tűnik, a kezelés után
csökken a beteget és p a rtn e rét eddig nyom asztó teher.
A gyakorlatban ez azonban m ásképpen m űködik. A bécsi
egyetemi klinika orvosai szerint a transzplantáció u tá n rom lik a
beteg és partnere közötti kapcsolat. A tudósok egy vizsgálatban
26 p á rt elemeztek, akik közül egyikük szívátültetésen esett át.
A páciensek észrevették, hogy a m in t érzésekre került a szó, k o n ­
fliktusba kerültek partnerükkel.

230
 Az új helyzet problém át jelentett a társak szám ára. M egvál­
tozott szereposztást éltek m eg, operált társukkal nehézségük
tám adt a kom m unikáció, az érzelm ek, az értékek és a szabályok
terén. A problém ák legkésőbb egy évvel a m ű té t u tá n jelent­
keztek, és legalább öt évig fennálltak. M iután a kezelés során az
orvosi vélem ény az elsődleges, és mivel az o rvosok legfőbb célja
a szervkilökődés m egakadályozása, a beteg személyes kapcso­
latát nem szabad figyelmen kívül hagyni, és m ár a transzplantá­
ció előtt ajánlatos a p a rtn e r igényeit figyelembe venni.

IRODALOM:
Bunzel, B., Laederach-Hofmann, K., Schubert, M. T.: Patients benefit - part­
ners suffer? The impact o f heart transplantation ont he partner relationship.
Transplant International, 1999; 12: 33-41.

S zervátültetés III.
Az állandó felvilágosításnak köszönhetően
az elmúlt években megnőtt a veseátültetések
száma

1990-ben N ém etországban 2358, 2000-ben 2219 veseátültetést

hajtottak végre. A közbeeső években tö rté n t veseátültetések
szám a soha n em haladta m eg a 2340-et. A vesetranszplantációk
szám a tehát 1990 és 2000 között állandó volt - kissé csökkenő
tendenciával. A transzplantációra várók száma ebben az id ő ­
szakban a várólistákon 6945-ről 11 973-ra nőtt. A kínálat és ke­
reslet közötti eltérés tehát egyre nagyobb. Ez a vesebeteg p á ­
ciensek szám ára azt jelenti, hogy átlagosan ö t évet kell várniuk
egy új szervre, am i testileg és lelkileg is m egerőltető, ez idő alatt
néhány beteg m eg is hal az elégtelen vesem űködés m iatt.
2002-ben a krónikus szervhiány oda vezetett, hogy egyes
transzplantációs orvosok tám ogatták az élő d o n o ro k szám ára
adandó „bónuszt”. E szerint az adom ányozók pénzhez vagy m ás
szolgáltatáshoz, például adókedvezm ényhez jutnának. A javas­

231
lat heves vitákat váltott ki. N ém etországban az életben felaján­
lott szervadom ányozást szigorúan szabályozzák, kizárólag első
vagy m ásodfokú rokonok esetében engedélyezik, úgym int a
házastársak, a jegyesek vagy „az olyan személyek esetén, akik
között rendkívüli személyes kapcsolat áll fenn”.

S ze rvátültetés IV.
A szervátültetés után a betegek minden tekintet­
ben jobban érzik magukat

A nyilvánosság által tám ogatott szervadom ányozás ellenére sem

biztos, hogy m inden transzplantált beteg jobban érzi m agát az
új szerv beültetése után. Bár a szervátültetést követően m eg­
szűnik az életveszély, helyette azonban m ás veszélyek lépnek fel.
E rről elsősorban a transzplantáció utáni gyógyszerek m ennyi­
sége tehet; ném ely beteg n ap o n ta egy tucat gyógyszert is beszed.
Az új és idegen szerv kilökése ellen többféle im m unrendszer­
gyengítő gyógyszert kell szedni, am i hajlam osabbá tesz a fertő­
zésekre, és rákos m egbetegedések kialakulásához vezethet.
Egy lyoni orvoscsoport 2029, transzplantáción átesett p á ­
ciens közül 146-nál (7,2 százalék) fedezett fel basaliom a nevű
bőrrákot. A b ő rrák általában a transzplantáció u tán 6,9 évvel
fejlődött ki - az új szíves betegeknél ez korábban alakult ki,
m in t a vesét kapottaknál, valam int három szor annyi férfinál,
m in t nőnél. A transzplantált betegeknél felületesebb a rák, és
gyakrabban fellelhető a test többi részén is, n em csak a szokásos
helyeken, a fejen, illetve a nyakon. 20 évvel a szervátültetés után
a betegek 40 százaléka b őrrák b an szenved.

IRODALOM:
Kanitakis, J., Alhaj-Ibrahim, L., Euvrad, S., Claudy, A.: Basal cell carcinomas
in solid organ transplant recipients: clinicopathologic study o f 176 cases.
Archives o f Dermatology, 2003; 139: 1133-1137.

232
Szex
A szex csökkenti a teljesítőképességet

A New York Yankees edzője találóan így fogalm azott: „A szex

nem á rt a fickóknak. C sak szörnyen m egerőltető, h a előtte egy
egész éjszakán át kell fűzni a lányt.” E nnek ellenére m in d ig h a l­
lani olyan edzőkről, akik a verseny előtti n a p o k o n m egtiltják
sp o rto ló ik n ak a szexet. E zért az ed ző táb o ro k b a n való látogatás
- legalábbis focisták esetében - a m ai n apig kényes kérdés.
N ői sp o rto ló k esetén ritk á n h a llu n k efféle korlátozásokról.
A tiltás talán a régi b a b o n á n alapszik, m ely szerint a sp erm a és
a b e n n e lakozó nem zőképesség távozásával a férfiak elvesztik
erejük és en ergiájuk egy részét is.
A n em i aktus során term észetesen az energia, valam int az
erőtartalékok csökkennek, sp o rt közben azo n b an nem csak ez a
lényeg. Férfiaknál ugyanis a szex növeli a tesztoszteronszintet,
javítja a kedélyállapotot, valam in t a figyelm et és az életérzést,
am i tö b b küzd ő erő t, nagyobb teljesítési szándékot és pozitív
agressziót eredm ényezhet. Egyes spo rtág ak b an fontos az ösz­
tönzés, valam int a versenyzők harci szellem ének és győzni aka­
rásának m egerősítése.

S z e x u á lis vág y
A nők mindig ugyanolyan mértékben
(vagy egyáltalán nem?) kívánják a szexet

M ikor és m it kíván az asszony? Ez fogós kérdés, m elyre m ég az

o rv o stu d o m án y sem tu d ja a választ. V izsgálatokból ism eretes,
hogy a n ő k szexuális vágya a peteleválás idején m egnő. A női
vágy p o n to s, valószínűleg h o rm o n ális szabályozása m ég nem
áttekinthető a tu d ó so k szám ára - ahogy oly sok m in d e n m ás
sem , am it a n ő k tesznek.

233
 O sztrák viselkedéskutatók úgy vélik, hogy a nők, ciklusuktól
függetlenül, különféleképpen viselkednek a nyilvánosság előtt,
mivel a szexhez való kedvük havonta jelentősen ingadozik.
M egállapították, hogy a term ékeny napokon a fiatal nő k az
éjszakai bárokban és a diszkókban szűkebb és m erészebben
dekoltált ruhákat viselnek, m in t a ciklusuk többi napján. A tu ­
dósok ebből a rra következtettek, hogy ekkor a n ő k könnyebben
hajlandók egy szexuális kalandra. A k u tatók szerint m indez a
fajfenntartás biztosítása érdekében történik.
Kétségtelen, hogy az osztrák k u tatók öröm üket lelték a nők
megfigyelésében. Vajon a forró éjszakának köszönhető kihívó
öltözet valóban a n ő k párzási vágyát jelzi, vagy esetleg a parket­
ten lejtett tánc term ékenységi tánc akar lenni? Ez bizonyíték
hiányában egész nyugodtan kétségbe vonható.

IRODALOM:
Grammer, K.: Signale dér Liebe. Die biologischen Gesetze dér Partnerschaft.
Hamburg, 1993
Stanislaw, H., Rice, F. J.: Correlation between sexual desire and mentrual cycle
characteristics. Archives o f Sexual Behaviour, 1988; 17: 499-508.
Levin, R. ].: The physiology o f sexual arousal in the humán female: a rec-
reational and procreational synthesis. Archives of Sexual Behaviour, 2002; 31:
405-411.

Szívg yeng eség I.

A szívgyengeséget olyan gyógyszerekkel kezelik,
melyek erősítik a szívet

Ö regkorban nagyon gyakori a szívgyengeség. Az érintettek lég­

szom jban szenvednek, kevésbé terhelhetők, szervezetükben
vizet raktároznak el. Szívgyengeség esetén a bal szívkam ra nem
képes elegendő vért p u m p áln i az erekbe. Ez általában a szív-
betegségek, a szívinfarktus, a m agas vérnyom ás vagy a szívizom
gyengeségének a következm énye.

234
 Sokáig úgy gondolták, hogy a szívgyengeség rosszabbodik a
gyógyszerek hatására, am elyek lassítják a szívverést, és csökken­
tik a szív erejét. A k u tató k attól féltek, hogy ez alacsony vérnyo­
m áshoz vezet, am i ártalm as lenne a páciensre nézve.
Az 1990-es években p o n t az ellenkezője derült ki: a béta­
blokkolókkal tö rté n ő kezelés esetén - szívveréslassító gyógy­
szerek - a prognózis lényegesen javult. M egállapították, hogy a
béta-blokkolókkal kezelt szívgyenge pácienseket jóval ritkáb­
ban utalják be a kórházba, és kevesebb a haláleset is.

IRODALOM:
CIBIS-II Investigators and Committees: The cardiac insufficiency bisoprolol
study II (CIBISII): a randomised trial. Lancet, 1999; 353:9-13.
MERIT-HF Study Group: Effect of metoprolol CR/XL in chronic heart fail­
ure: metoprolol CR/XL randomised intervention trial in congestive heart fail­
ure. Lancet, 1999; 353: 2001-2007.

S zívgyengeség II.
Időseket leggyakrabban zavartság miatt utalnak
kórházba

A fejlett országokban a 65 év feletti em berek általában szívgyen­

geség m iatt kerülnek kórházba. A betegség évente 1000 férfiból
11 -et, 1000 nőből 5-öt érint. E urópában és Észak-A m erikában
a lakosság 3 százaléka szenved szívgyengeségben. A betegség
kilátásai rosszak, a jelentkezését követő első 5 évben - vizsgálat­
tól függően - az érintettek 26-75 százaléka meghal.

IRODALOM:
Cowie, M. R., Mosterd, A., Wood, D. A. et al: The epidemiology o f heart fail-
ure. European Heart Journal, 1997; 18: 208-225.

235
S z í v i n f a r k t u s I.

A szívinfarktus tipikus „menedzserbetegség”,

mely gyakran okozza a vezetők halálát

Az 1970-es és 1980-as években ezt a feltevést a legtöbb orvos

elfogadta. Az örökké törekvő személyiség, aki sohasem elége­
dett azzal, am it elért, és egyre többet akar, tipikus szenvedő
alanya a korai szívinfarktusnak. Alfa-személyiségnek nevezték
őket, és állandó rohanásuk illett a hirtelen végzethez. Az örökös
terheltség m iatt a pu m p a felm ondta a szolgálatot. A szívinfark­
tus húsz éve m ég a vezetők hősi halálának szám ított.
Az Egyesült Á llam okban a halálesetek 42 százaléka a szív- és
keringési rendellenességeknek tu dható be. A középszintű alkal­
m azottaknak és dolgozóknak, akik nem csináltak karriert, és
beosztásuk évek óta nem változott, nagyobb esélyük van az
infarktusra. M ár ism eretes, hogy a szociálisan hátrányos hely­
zetben lévők jóval hajlam osabbak a szívbetegségekre. A kevésbé
iskolázott és a szociálisan hátrányos helyzetű em berek táplál­
kozása hiányos, nem sportolnak, gyakran túlsúlyosak és d o h á ­
nyoznak - ezek m ind infarktushoz vezethetnek.
A szívinfarktus további okozója a stressz.
2002 tavaszán az allensbachi közvélem ény-kutató intézet
a stressz hatásait vizsgálta. E szerint a vezető alkalm azottak és
a tisztviselők 77 százaléka kielégítő érzésnek találja a stresszt.
A vezetők 43 százaléka a m u n k a folyam án is tapasztalta ezt a
fajta pozitív stresszt. Sőt, ezzel a szabadfoglalkozásúak és a vál­
lalkozók 53 százaléka is egyetért.
M anapság a vezetők közül kevesebben kapnak infarktust.
A csúcsmenedzserek az utóbbi években tudatosan ügyelnek
egészségükre. Egyesek személyes fitneszedzőt fogadnak, m ások­
nak sikerül beiktatni életükbe a rendszeres sportolást és az egész­
séges táplálkozást. Ezekből az következik, hogy az infarktus veszé­
lye három szor akkora a futószalag mellett dolgozó, m int a vele
egyidős gyárigazgató számára.

236
S z í v i n f a r k t u s II.

A szívinfarktus és a fertőző betegségek között

nincs összefüggés

Évtizedekig úgy tűnt, hogy az orvosok ism erik a szívinfarktus

okait: a zsíros táplálkozás, a m agas vérnyomás, a túlsúly, a magas
koleszterinszint, a dohányzás és a kevés testm ozgás megfelelő
genetikai hajlam esetén, főleg férfiaknál, korai infarktushoz vezet.
Részletesen m ég nem ism erték e tényezők összefüggését. Az o r­
vosok abban egyetértettek, hogy a hirtelen szívhalálnak sem m i
köze a kórokozókhoz és a fertőző betegségekhez.
Ez a vélem ény legkésőbb az 1990-es évek elejére m egválto­
zott. Máig azon vitatkoznak az orvosok, hogy vajon bizonyos
baktérium ok hatására - itt elsősorban a Chlam ydiára vagy a
helicobacter pylorira g ondolnak - összeszűkülnek-e idő előtt az
erek. A kórokozók m iatt kialakult fertőzések gyulladásos reak­
ciót indítanak be az érfalon. Ennek következtében ham arabb
rakódik le a zsír és a mész, és eltöm ődnek az erek.
A fertőzések okozta infarktusban csak kevés orvos hisz. M indig
akadnak azonban újabb feltevések, melyek a baktérium ok és a
szívkoszorúér-betegségek közötti összefüggést alátámasztják. Egy
tanulm ányban bebizonyították, hogy az antibiotikum m al kezelt
pácienseknél 40 százalékkal csökkent az infarktus kockázata.

Szívin farktus III.

Az E- és C-vitamin, valamint a béta-karotinok
(úgynevezett antioxidánsok) megvédik
a szívbetegeket a második infarktustól

Az „an tio x id án s” v ita m in o k b a n való h ite t nehéz m eg in ­

gatni. Ezeket az anyagokat csodaszereknek tartják. Á llító­
lag lekötik a káros szabad gyököket, és így m egvédenék a civi­

237
lizációs betegségektől - elsősorban a ráktól és az érelm esze­
sedéstől.
H atásukat m ég egyelőre n em tu d ták m egbízható kutatások­
kal bebizonyítani. Egy 2001-es átfogó tanulm ányban m egvizs­
gálták az antioxidánsoknak a szívbeteg páciensekre gyakorolt
hatását. Az antioxidánsokat szedett kísérleti személyeknél nem
volt kevesebb m ellékhatás, m in t a placebóban részesülőknél.
M indkét csoportban ugyanakkora, jó 20 százalék volt az akut
szív- és keringési zavarok gyakorisága - úgym int az érszűkületé,
az angina pectorisé vagy a szívinfarktusé.
A béta-karotin káros hatása m ár korábbi tanulm ányokban
is m egm utatkozott: a vizsgálatok során m egnőtt a szív- és ke­
ringési m egbetegedések kockázata, egyeseknél akár 12 százalék­
kal is. Orvosilag nem bizonyított tehát, hogy az antioxidáns
vitam inok védelm et nyújtanak a szív- és keringési betegségek
ellen.
IRODALOM:
Brown, B. G., Zhao, X. Q., Chait, A. et al: Simvastatin and niacin, antioxidant
vitamins, or the combination fór the prevention of coronary disease. New
England Journal o f Medicine, 2001; 345: 1583-1592.
Egger, M., Schneider, M., Davey Smith, G.: Spurious precision? Meta-analysis
o f observational studies. British Medical Journal, 1998; 316: 140-144.
Gaziano, J. M.: Randomized trials o f dietary antioxidants in cardiovascular
disease. Journal o f Cardiovascular Risk, 1996; 3: 368-371.

S zívin farktus IV.

Aki túléli a szívinfarktus első óráit, több hónapig
biztonságban van

N em , sajnos a szívinfarktust elszenvedett betegek az első k ó r­

házi nap után sincsenek túl a veszélyen. A páciensek körülbelül
fele m eghal az első négy h ét folyam án. A világon évente k ö rü l­
belül 6 millió em ber hal m eg infarktusban, a halálesetek 42
százaléka cardiovascularis m egbetegedésre vezethető vissza.

238
A tü n ete k fellépését követően az é rin tettek fele egy ó rá n belül
m eghal, m ég m ielő tt a kórh ázb a érne.

IRODALOM:
Anderson, K. V., Odell, P. M., Wilson, P. W. F., Kannel, W. B.: Cardiovascular
disease risk profiles. American Heart Journal, 1991; 121: 293-298.

S z ív in fa rk tu s V.
Szívinfarktus közben erősen fáj a szív

Ez lehetséges, de n e m törvényszerű. A szív m aga ritk á n fáj. M i­

kor egészséges, szinte alig érezzük, m ég félelem, izgalom vagy
szerelem hatására sem fájdalm as a dobogása. Egyes em bereknek
id ő n k én t „botladozik” a szíve, azo n b an az sem fáj, csak irritál.
Ez a szívverés ártalm atlan rendszertelensége.
A beteg szív fájdalm a tehát szokatlan. A szívinfarktus követ­
keztében eldugult koszorúérrel és az elhalt szívizom m al az agy
n e m tu d m it kezdeni. Ezért az em berek m áshol érzik a szív akut
veszélyét: fáj a bal karjuk, a bal válluk, a h á tu k vagy a hasuk. Sőt,
olykor az álluk is. Az in farktusok egyharm ada m élyebben lo ­
kalizált, am i azt jelenti, hogy gyom orfájással és gyom orégéssel
jár, ezért sokszor tú l későn veszik észre, és félrediagnosztizálják.
Ezért hal bele a páciensek k é th a rm a d a a szívinfarktusba, m ég
m ielő tt a kórh ázb a érne.

S z ív in fa rk tu s VI.
A nők ritkán halnak meg szívinfarktusban

Ez sajnos n e m igaz, n o h a kétségtelen, hogy tíz évvel később

szenvedik el, m in t a férfiak. Az o rv o stu d o m án y a szív- és k e rin ­
gési k u tatá so k b an sokáig elhanyagolta a nőket. Ü gy tű n t, h o r­
m onálisán védettek a korai érelm eszesedéssel és a keringési

239
zavarokkal szem ben. Ezenkívül „szívbarátnak” tekintették a n ők
életm ódját, ugyanis sok tu d ó s szerint a kevésbé törtető, ezzel
szem ben érzelmes term észetük m iatt csak kism értékben hajla­
m osak a szívbetegségekre. Ráadásul egészségesebben is táplál­
koznak.
Az utóbbi időben végzett epidem iológiai tanulm ányok sze­
rin t a szívinfarktusok gyakoriságában a n ő k behozzák lem ara­
dásukat. Az idősebb nő k elsősorban infarktusban halnak meg.
H abár az ösztrogén védelm e m iatt később találkoznak vele,
m égis m eglepően sokszor. Az orvosok náluk gyakran nem is­
m erik fel a szívinfarktust, mivel ism eretlen m ellfájdalm ak ese­
tén a nőket inkább nőgyógyászhoz küldik, m in t kardiológus­
hoz. A tudom ány m a m ár m ásképp gondolkozik, ezért többször
állapít m eg szívinfarktust n ő k esetében is.

Szívin farktus VII.

A nők a változás korát követően ösztrogén-
tablettákkal védekezhetnek a szívinfarktus ellen

Ez sajnos nem így m űködik, b ár az ötlet kézenfekvő. Ugyanis a

n ő k nem i horm onjaik révén a változás kora előtt védettek az
érelmeszesedéssel szem ben. Egy am erikai kutatásban, m elyben
3000 nő vett részt, az ösztrogénpiruláknak n em volt hatásuk.
Ezzel ellentétben azok a nők, akik placebo helyett h o rm o n k e ­
zelést kaptak, gyakrabban kaptak szívinfarktust, m in t azok, akik
nem szedtek ösztrogéneket.
A h o rm o n o k pozitív hatását bizonyítani kívánó kutatás sze­
rin t a horm o n o k at szedő n ő k nagyobb m értékben vannak ki­
téve a trom bózis, az em bólia és a szívinfarktus veszélyének.

IRODALOM:
Writing Group fór the Women’s Health Initiative Investigators: Risks and
Benefits o f Estrogen plus Progestin in Healthy Postmenopausal Women.
Journal of the American Medical Association, 2002; 288: 321-333.

240
Fletcher, S. W„ Colditz, G. A.: Failure o f Estrogen plus progestin therapy for
prevention. Journal o f the American Medical Association, 2002; 288:
366-367.

S z ív in fa rk tu s V III.
A szívinfarktus tünetei nőknél és férfiaknál hasonlók

A n ő k esetében m ás a helyzet. M íg a férfiak egy szúrást éreznek

a m ellkasukban, am i bal vállukba és karjukba kisugárzik, addig
a nőknél m ásféle tü n ete k jelentkeznek. 515, in fark tu st m á r átélt
n ő t vizsgáltak m eg, n á lu k az előjelek a következők voltak: szo­
katlan kim erültség (70,7 százalék), alvászavarok (47,8 százalék)
és légszom j (42,1 százalék). A n ő k csupán 29,7 százaléka p a ­
n aszko dott m ellkasi fájdalom ra, am i tipikus tü n e t férfiak ese­
tében. A kut panaszok esetén légszom j (57,7 százalék), gyen­
geség (54,8 százalék) és kim erültség (42,9 százalék) d om inált.
A n ő k 43 százaléka az in fark tu s alatt n e m is érzett fájdalm at
m ellkasában.
Ez a megfigyelés n e m azért lényeges, m e rt rá m u ta t a férfi és
nő közö tti újabb különbségre. Sokkal inkább azért, m e rt a házi­
orv o so k és m ás orvosok n e m ism erik a n ő k tip ik u s in fark ­
tu stüneteit. Mivel a szívinfarktust sokáig férfibetegségnek ta r­
tották, és m iu tá n sok orvos m ég m a is osztja e vélem ényt, k é t­
szer akkora a veszélye annak, hogy n ő k esetében n e m ism erik
fel az infarktust.

IRODALOM:
McSweeney, J. C., Cody, M., O’Sullivan, P. et al: Women’s early warning symp-
toms o f acute myocardial infarction. Circulation, 2003 (online)
McSweeney, J. C., Cody, M., Crane, P. B.: Do you know them when you see
them? Women’s prodromal and acute symptoms o f myocardial infarction.
Journal o f Cardiovascular Nursery, 2001; 15:26-38.

241
S z í v i n f a r k t u s IX.

A tüsszögéstől megállhat a szív

Ez nem igaz - vagy csak akkor, ha valakinek éppen akkor kell

tüsszögnie, am ikor akut koszorúér-elzáródása van. Bár a hirte­
len tüsszögés m egrázza a test egészét, ez azonban csupán m a ­
gasabb pulzusszám ot vagy szaporább légzést eredm ényez, nem
pedig infarktust.

S zívin farktu s X.
Ha hideg vízbe ugrunk,
megállhat a szívünk

Állandóan hallani, hogy felhevült testtel ne ugorjunk hideg

vízbe. Em ellett kánikulában nagy a kísértés, hogy stran d o n egy
jó nagy fejest ugorjunk. Szám os eset bizonyítja, hogy a váratlan
lehűlés hirtelen szívhalálhoz vezethet.
A figyelmeztetés n em alaptalan, b á r ezek az esetek ritkán for­
dulnak elő. A hirtelen hőm érséklet-változásra reflexszerűen b e ­
indulnak a test k ülönböző folyamatai. A szim patikus idegrend­
szer reagál a hirtelen fájdalom ra és hidegre. Az egész szervezet
riadókészültségben van, az erek összehúzódnak, a pulzus fel­
gyorsul és a szív több vért pum pál. A koszorúerek beszűkítése
a szim patikus idegrendszer egyik tipikus reakciója, am i a m ár
elm eszesedett és beszűkült erek m iatt a szív leállásához vezet­
het. A ndreas van de Loo, a freiburgi klinika kardiológiai osztá­
lyának vezető orvosa szerint jobb, ha a szív- és érrendszeri
betegségben szenvedők lassan szoktatják hozzá testüket a hideg
vízhez. A terhelhetőséget az orvossal kell megbeszélni.

242
S z í v i n f a r k t u s X I.

Félrelépés esetén különösen megnő

a szívinfarktus kockázata

A dolog egyértelm űnek tűnik: a szív- és keringési zavarokban, a

m agas vérnyom ásban vagy a cukorbetegségben szenvedők
szám ára az idegen ágyban feltám adó lelkiism eret-furdalás a
véget jelenti. A partnerrel való kéjes ellazulás helyett a m ár
károsodott szív felm ondja a szolgálatot.
Ezt a legendát azonban m egcáfolták. 1996-ban a több m int
10 000 halotton végzett vizsgálatokból kiderült, hogy csupán 43
férfi halt m eg hirtelen „stressz” következtében - ezek közül h á r­
m an szeretkezés közben. Ez a hirtelen haláleseteknek kevesebb
m in t 0,5 százaléka.
A szeretkezés közbeni halálnak csekély az esélye - b árhol és
bárm ely ágyban legyünk is. A szívpanaszokkal küzdő férfiak
m égis gyakran visszariadnak a szextől, noha a kutatás erre is
szabad u tat ad. O rgazm us alatt percenként 120-as pulzus m ér­
hető - ez egyenlő a fűnyírás vagy a golfozás alatti szívverések
számával.
Szex közben is elfáradhatunk. A vérkeringés terhelését nem
befolyásolja a közösülés pozíciója. Tanulm ányokból ismeretes,
hogy ha a férfi van alul, szíve percenként 117-et üt, ha felül van,
akkor 114-et. A szex során elhasznált oxigén és anyagcsere nem
tö b b m in t am ennyit házim unka közben használunk el.

IRODALOM:
Porst, H.: Die gekaufte Potenz. Viagra, Sex, Lifestylemedizin. Darmstadt, 1999

S zívkatéter
W erner Forssm ann (1904-1979) fiatal segédorvos 1929-ben
végzett először szívkatéteres önvizsgálatot. A 25 éves fiatalem ­
ber annyira bízott a vizsgálat ártalm atlanságában, hogy kö-

243
nyökhajlati vénáján keresztül bevezetett egy olajozott hólyag­
katétert. Forssm ann 30 centim éterre feltolta a katétert, és a
gum icsővel együtt elindult a sebészeti osztályról, ahol egyéb­
k ént dolgozott, a röntgenosztályra. O tt egy tü k ö r és egy rö n t­
gengép segítségével nyom on követte a cső jobb szívpitvarban
tö rté n ő fájdalom m entes mozgását. Röntgenfelvételt készített
m ellkasáról, valam int szívéről és tüdejéről, m ert úgy gondolta,
hogy ezek évekkel később m ég híressé tehetik.
F orssm ann főnöke, Ferdinand Sauerbruch, a berlini kórház
jó nevű sebésze volt. F orssm ann o tt 1929. o któber 1-jén foglal­
ta el segédorvosi állását. A m ikor S auerbruch tu d o m ást szerzett
a fiatal orvos szokatlan önkísérletéről, és elolvasta a Klinikai
Hetilapban A jobb szívpitvar szondázása c ím ű cikkét, nem volt
valam i lelkes, állítólag ezt kiabálta: „E nnek sem m i köze a se­
bészethez. Effajta bűvészm utatványokat a cirkuszban m u ta t­
nak be, nem pedig egy tisztességes n ém et klinikán!” Forss-
m an n t azonnali hatállyal elbocsátották. Később különböző
klinikákon dolgozott, főleg urológián. 1931-ben Forssm ann
egy m ásik szaklapban, a M üncheni Orvosi Hetilapban tu d ó sí­
to tt a szívkatéterezésről (ekkor kontrasztanyagot is befecsken­
dezett) - ezúttal azonban nem önm agán, han em állatokon
kísérletezett.
A m ásodik világháború u tán Forssm ann rövid ideig vidéki
orvosként tevékenykedett, m ajd egy Bad K reuznach-i kórház­
b a n vezette az urológiát. Ügy tűnt, m in d en elcsöndesedett
körülötte. 25 évvel heroikus tette u tán elnyerte jutalm át. 1956-
ban teljesen váratlanul N obel-díjat kapott a szívkatéterezés fel­
találásáért. Szigorú tanára, Sauerbruch lesújtó véleménye u tán
ez a kitüntetés diadalnak szám ított.

244
S z ív ritm u s -s z a b á ly o z ó I.
Szívritmus-szabályozóval rendelkező ember
nem halhat meg

Van olyan, aki ezt elhiszi? H a n e m léteznének ilyen feltétele­

zések, a kkor fel sem vetném a tém át. M ióta 1958-ban a Siem ens
cég svéd kutatási és fejlesztési vezetője kidolgozta az első pace­
m akereket, m elyeket n e m sokkal később b e is ültettek, a sz ü n ­
telenül m ű k ö d ő szerkezet m ia tt állan d ó an felm erül a h alh atat­
lanság kérdése.
Pedig a szívritm us-szabályozó csak a szívverés ritm u sá t
szinkronizálja azáltal, hogy elektrom os im pulzusokat sugároz.
A koszorúér elm eszesedését, eldugulását és az infarktus kiala­
kulását n e m tu d ja m egakadályozni. A szívgyengeség - am ikor a
szív a külön b ö ző károsodások m ia tt n e m képes elegendő vért
p u m p áln i - sem gyógyítható szívritm us-szabályozó segítségé­
vel. A szívinfarktus és a szívgyengeség a szívritm us-szabályo­
zóval élő em berek esetében is a leggyakrabban előforduló, h alá­
los k im enetelű betegség.
A szív- és keringési betegségeken kívül az em berek sok m in ­
d en b e m ásba is belehalnak: elvéreznek, különféle balesetek ál­
dozatai lesznek, fertőző betegségekbe vagy a rákbetegség végső
stád iu m áb a haln ak bele. Ezek a betegségek m ég egy jól beállí­
to tt szívritm us-szabályozó segítségével sem késleltethetők vagy
akadályozhatók m eg.

S z ív ritm u s -s z a b á ly o z ó II.
A szívritmus-szabályozóval rendelkezőket
nem lehet komputertomográffal (CT) vizsgálni

B eism erem , ez k im o n d o tta n technikai kérdés. Sok páciens és

orvos úgy véli, h o g y az elektrom os kölcsönhatás m ár eleve

245
k izárja a szív ritm us-szabályozóval rendelkezők k o m p u te r­
tom ográfiás vizsgálatát.
Az 1990-es évekből ism eretesek olyan sikeres beszám olók,
am elyekben a szívritm us-szabályozóval rendelkező p áciense­
k e t igen csekély sugárzású CT-vel vizsgálták. A p ro b lém a
m egoldására a rö n tg en o rv o so k 44, pacem akerrel élő pácienst
vizsgáltak m eg, a kiknek sü rg ő sen C T -elem zésre volt sz ü k ­
ségük.
A vizsgálat során egyiküknél sem k erült so r szívritm uszavar­
ra vagy akár a pulzus m egem elkedésére. A páciensek nem
érezték rosszul m agukat, és n e m p anaszkodtak szívtájéki nyo­
m ásra vagy hőségérzetre sem . A szívritm us-szabályozók p ro g ­
ram ja és beállítása a vizsgálat so rá n nem változott m eg, teh á t a
legtöbb, pacem akerrel rendelkező páciens esetében m egfelelő
szerkezettel elvégezhető a CT-vizsgálat.

IRODALOM:
Lampidiús, M. S., Irnich, W.: Schrittmacher und Kernspintomographie: Frage
dér Programmierung oder doch kontraindiziert? Deutsches Árzteblatt, 2002;
11: C531.
Ahmed, S., Shellock, F. G.: Magnetic résonance imaging safety: implications
for cardiovascular patients. Journal o f Cardiovascular Magnetic Résonance,
2001;3: 171-182.

S z ív ritm u s z a v a ro k
A kezdet sokat ígérő volt. Az 1970-es években egy am erikai
gyógyszergyár kém ik u sain ak sikerült egy új gyógyszert előállí­
tani, m ely h a so n líto tt a p ro c ain nevű helyi érzéstelenítőre. A
flecainidnak nevezett szer azo n b a n m ásra is alkalm as volt: p é l­
dául a szívritm uszavarokban szenvedő betegek kezelésére.
Az állatokon végzett első kísérletek sikeresek voltak. Ü gy
tű n t, a szer hatásos az a ritm ia ellen. A konk u ren cia azonban
nem aludt. M ás cégek elő állították az encainid és a tocain id
nevű haso n ló an hatásos szereket, m elyeket, m in t a flecainidot,
az a n tia rrh y th m ic u m o k I. osztályába sorolták.

246
 Az új gyógyszerekkel éveken át különféle vizsgálatokat vé­
geztek. A gyógyszert elsősorban egészséges önkénteseken, m ajd
olyan pácienseken tesztelték, akik kam rai ritm uszavarokban
szenvedtek. Ügy tű n t, az újfajta gyógyszerek alkalm asak az úgy­
nevezett kam rai aritm ia gyógyítására. Ennek óriási jelentősége
volt, hiszen az 1970-es évek végén az orvosok úgy vélték, hogy a
kam rai aritm ia és a hirtelen szívhalál szorosan összefügg. N é ­
hány szívspecialista a k am rai ritm uszavarokban szenvedő
betegek gyógyszeres kezelését propagálta.
Számos orvost m eggyőzött a tünetm entes betegek állítólagos
előkezelése. 1979-ben csak az A m erikai Egyesült Á llam okban
körülbelül 12 m illió esetben rendelték el az antiarrhythm icu-
m o k I. osztályába tartozó szerek alkalmazását. Ez m egerősítette
az érin tett gyógyszercégek stratégiáját, m iszerint törekedjenek a
gyógyszerek klinikai terjesztésére. Ennek érdekében újabb e n ­
gedélyeket kértek a tanulm ányozásra, melyeket h a m a r m eg is
kaptak az USA K özponti Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző
Hivatalától, a Food a n d D rug A dm inistrationtól (FDA).
Az 1980-as években kiderült az új gyógyszerek gyakori alkal­
m azása során, hogy az antiarrhythm icum képes m egakadá­
lyozni a kam rai ritm uszavarokat. Egyes esetekben azonban
p o n t a gyógyszer idézte elő a szabálytalan szívveréseket. C sak­
hogy ezt sem a gyógyszercégek, sem az orvosok nem vették
kom olyan. A szívgyógyszerek által előidézett alkalom szerű
kam rai aritm iákat kivételes eseteknek tarto tták - általános vé­
lekedés szerint a gyógyszer előnye nagyobb, m in t hátránya.
1986-ban az FDA engedélyezte a flecainidet; azzal a figyelmez­
tetéssel, hogy a szer kam rai aritm iát válthat ki.
Senkit sem nyugtalanított ez a figyelmeztetés, sem az o rvo ­
sokat, sem a gyógyszergyárak képviselőit. Két éven belül 50 szá­
zalékkal m egnőtt a flecainid-fogyasztók száma, havonta 57 000
receptet állítottak ki. Bár m indig voltak szkeptikus orvosok,
akik hangoztatták, hogy a szívgyógyszerek esetében nincsenek
összehasonlító tanulm ányok, melyek egyébként az új gyógy­
szerek bevezetésénél szokásosak voltak. Az am erikai egészség­

247
ügyi intézm ény, a N IH vezetésével viszonylag későn in d u lt el az
a k utatás, m ely azt vizsgálta, hogy a flecainiddal, encainiddal
vagy a m oricizinnel való kezelés m ellett a placebóval tö rté n ő
kezelések is csökkenthetik-e a halálozások szám át.
1987 jú n iu sáb a n az USA, K anada és Svédország b evonta az
első, szívpanaszokkal rendelkező betegeket az úgynevezett
C A S T -tanulm ányba. 1989 áprilisában, a tervezettnél 3 évvel k o ­
rá b b an félbeszakították a vizsgálatot. A szívritm us-szabályozás­
ra használt h á ro m gyógyszer közül kettő károsnak bizonyult.
A k o n tro llc so p o rth o z kép est a flecainidet vagy encainidet
használók közül kétszer annyian haltak m eg. Ezek a gyógy­
szerek valóban elfojtják a k a m ra i aritm iákat, ettől azo n b an nem
csökkent a halálesetek szám a, sőt.
M eglepő m ó d o n e n n ek a gyógyszerbotránynak kevés figyel­
m et szenteltek az Egyesült Á llam okban és m á su tt is. Ugyanis
az 1980-as évek végén az U SA -ban 200 000 páciens szedett
flecainidet és encainidet. N agyon szerény szám ítások szerint
évente 5000 haláleset tö rté n h ete tt, m elyeket ezek a szívgyógy­
szerek okoztak. H a a tö b b i, I. osztályba tarto zó a n tia rrh y th m i-
c u m o t is figyelem be v ennénk, a halálozások szám a tízezer is
lenne. E hhez jö n m ég valam ennyi jó m ó d ú ország, ahol so h a ­
sem szám lálták m eg p o n to sa n a haláleseteket. T h o m a s M oore
újságíró 1995-ben írt egy tu d ó sítá st a bo trán y ró l, becslése sze­
rin t a kezelés alatt tö b b e m b e r halt m eg, m in t a v ietn a m i h á ­
b o rú b a n .
A C A S T -tanulm ányt 1989-ben továbbfejlesztették CAST II-
tanulm ánnyá. E bben az á rta tla n n ak vélt m o ric izin t h a so n líto t­
ták össze egy látszatkészítm énnyel. M ég a ta n u lm án y befejezése
előtt, m á r 1990-ben engedélyezte az FDA a m oricizin hasz­
n álatát az „életveszélyes ritm uszavarokkal rendelkező betegek”
szám ára. Szám os szaklapban „hatásos és b iztonságos” gyógy­
szerként reklám ozták.
A zonban ez is tévesnek bizonyult. A CAST II sorsa azonos
volt a CAST I-ével: idő e lő tt befejezték a tan u lm án y t, m ivel a
kezelt c so p o rtb an m agas volt a halálozások szám a. A tu d ó so k

248
tö m ö r összegzése m ár kínosan ham is volt, m ely szerint a CAST
I és a CAST II m egm utatta, hogy a kam rai aritm iák elfojtása
„nem egyenlő a m agasabb túlélési rátával”. A vizsgálat ered­
ményéről az Egyesült Á llam ok m édiája m élyen hallgatott. Csak
néhány újság közölte azt a hírt, m iszerint b iztosan ezer „egyedi
eset” vezetett a korai szívhalálhoz.

IRODALOM:
Cardiac Arrhythmia Suppression Trial (CAST) Investigators. Preliminary
report: Increased mortality due to encainid or flecainid in a randomized trial
of arrhythmia suppression after myocardial infarction. New England Journal
of Medicine, 1989; 321: 406-412.
Cardiac Arrhythmia Suppression Trial (CAST II) Investigators. Effect of the
anti-arrhythmic agent moricizine on survival after myocardial infarction.
New England Journal o f Medicine 1992; 327: 227-233.
Moore, T. J.: Deadly Medicine. Why tens o f thousands o f heart patients died
in America’s worst drug disaster. New York, 1995
Silverman, W. A.: Where’s the Evidence? Debates in Modern Medicine. New
York, 1998

Szoptatás I.
Az anyatejjel táplált csecsemők később kövérek
lesznek

Az elm últ évtizedekben a szoptatás m indenféle tám adásnak

volt kitéve. Sokáig vitatkoztak az optim ális időtartam áról.
Az 1980-as években csupán négy hónapnyi szoptatást java­
soltak, mivel az anyatejben u tána káros anyagok és környezeti
m érgek is előfordulhatnak. Azóta m ár hat h ó n a p o t javasolnak
az orvosok. A tudósok nagy része úgy véli, hogy a szoptatásnak
jóval több a pozitívum a, m in t a negatívum a.
A későbbi elhízást folyton a szoptatásnak tudják be, ám ezt
m ég nem sikerült bebizonyítani, sőt ellenkezőleg: a kisgyer­
m ekeken, az iskoláskorú gyerm ekeken és a fiatal felnőtteken
végzett tanulm ányok kim utatták, hogy a szoptatás óv a későbbi

249
elhízástól, csakhogy a szám ok nem egységesek. Brit tudósok
3000 gyereket vizsgáltak, és azok a 4 és 18 év közötti gyerekek
voltak a legkarcsúbbak, akiket 2-3 hónapig szoptattak. Az ered­
m ények azonban statisztikailag nem voltak elég kifejezők.
M ás tudósok 2000-ben 2200 tizennyolc éves fiút kérdeztek
ki, akik 1982-ben egy brazíliai városban születtek. Azok, akiket
csecsem őként 3-5 hónapig szoptattak, kevésbé voltak túlsúlyo­
sak, m in t a többiek. A zonban itt is túl sok a tisztázatlan kérdés,
ezért ez esetben sem jelenthető ki, hogy a „szoptatás óv az
elhízástól”.
Ez sohasem bizonyítható - ahogy az ellenkezője sem , mivel
etikailag n em m egengedhető az a tanulm ány, m elyben a csecse­
m őket két csoportra osztanák, az egyik csoportot szoptatnák, a
m ásikat pedig tápszerrel etetnék. Az eddigi megfigyelések ered­
m ényei túl pontatlanok, ezért az utólagos adatok torzak.
IRODALOM:
Clifford, T. J.: Breast feeding and obesity. British Médical Journal, 2003; 327:
879-880.
Li, L., Parsons, T. J., Power, C.: Breast feeding and obesity in childhood: cross
sectional study. British Médical Journal, 2003; 327: 904-905.
Victora, C. G., Barros, F. C., Lima, R. C.: Anthropometry and body composi­
tion o f 18 year old mén according to duration o f breastfeeding. British
Médical Journal, 2003; 327: 901-904.

S zoptatás II.
Aki szoptat, nem esik teherbe

Ez ebben a form ában egyáltalán n em helyes. Elvileg a szoptatás

alatt a horm onális változások m iatt nem kerül sor peteleválásra,
és ebben az időszakban a m éh nyálkahártyája sem kész a m eg­
term ékenyített petesejt befogadására. Tehát a szoptatás alatt
bekövetkező terhesség valószínűsége igen csekély. Szoptatáskor
gátolt az agyalapi m irigy és a petefészek közötti horm onális
kapcsolat, m ely egyébként a peteleválás kiváltója. Peteleválás

250
nélkül pedig nincs m egterm ékenyíthető pete, m inek következ­
tében terhesség sem lehetséges.
A zonban a horm onális változás, m ely biztosan kizárná a
szoptatási időszak alatt bekövetkező terhességet, nem m inden
nőnél „százszázalékos”. A szoptatás ellenére bekövetkezett ter­
hességeket 2-12 százalékra becsülik. T udom ányos vizsgálatok
szerint a védelem lényegesen csökken, ha a szoptatások közötti
szünet hosszabb, m in t hat óra. Ezt az id ő tartam o t pedig a nők
m ár nem sokkal a gyerm ekük születése u tán elérik, különösen
akkor, ha a csecsem ő éjszaka m ár nem szopik annyit.

IRODALOM:
Labbok, M. H.: Breastfeeding and fertility. Mothers and Children, 1989; 8:
1-3.

Szoptatás III.
A nők szoptatják újszülöttjüket,
amennyiben képesek rá

T öbb oka is lehet annak, ha a n ő k nem tudják vagy nem akar­

ják szoptatni újszülöttjüket, pedig m anapság a gyerekorvosok a
hat h ónapos korig tartó szoptatást javasolják. Az anyatej az első
félévben (sokak szerint m ég tovább) nem csak egészségi szem ­
p ontból fontos a gyerm ek szám ára. A szoptatás során alakul ki
az anya-gyerm ek kapcsolat. N éha azonban az anya szám ára fáj­
dalm at okoz a szoptatás, esetleg m ellbim bója túl lapos vagy b e ­
felé forduló, m inek következtében a csecsemő nem tu d szopni.
A szoptatást azonban befolyásolhatja a nő szoptatási kész­
sége. Ezzel kapcsolatban az 1990-es évek közepén N ew Yorkban
33 000 n ő t kérdeztek meg. Azok a nők, akik rossz id ő pontban
vagy akaratlanul estek teherbe, jóval ritkábban és rövidebb ideig
szoptatták gyerm eküket, m in t azok, akik tervezték gyerm ekük
m egszületését.

251
IRODALOM:
Dye, T. D., Wojtowycz, M. A., Aubry, R. H. et al: Unintended pregnancy and
breast-feeding behaviour. American Journal o f Public Health, 1997; 87:
1709-1711.

S z o p ta tá s IV.
A nagyobb mellű nők könnyebben szoptatnak,
mint a kisebb mellűek

A tejterm elés független a n ő i m ell m éretétől. A m ell nagysága

ugyanis az elraktározott zsírszövetek m értékétől és elosztásától
függ - és egyiknek sincs köze a szoptatáshoz.
A tej a m ell m irigyeiben term elődik. Ez m ajd n e m m in d e n
n ő n é l egyenlő nagyságú, és kitágul a terhesség, valam in t a szop­
tatás alatt. Ezért lehetséges az, hogy egy kis m ellű n ő ug y an ­
annyi tejet tu d term elni, m in t egy nagy m ellű.

S ző k é k
A férfiak szerint a szőke nők buták

Lehet, hogy igaz - azo n b an n e m lehet eldönteni, hogy a férfiak

e feltevés dacára vagy é p p en e m ia tt részesítik előnyben a sző­
kéket. Szám talan felm érés szerin t a férfiak évtizedek ó ta a sző­
kékre buk n ak . Evolúciós pszichológusok szerint a szőkék irán ti
vonzalom a m agasabb ösztrogénszint-kisugárzásnak k ö sz ö n ­
hető. A szőkék nő i h o rm o n ja ik m ia tt term ékenyebbek, m in t a
m ás hajszínű nők. A k u ta tó k vélem énye szerint az u tó d o k biz­
tosítása érdekében a férfiak elsősorban a szőkéket term ék e ­
nyítik meg.

IRODALOM:
Pease, A., Pease, B.: Warum Männer nicht zuhören und Frauen immer Schuhe
kaufen. Berlin, 2002

252
Szőrzet, sző rösödés
A szőrzet megerősödik a borotválástól

A nnyit borotválkozhatunk és ott, ahol akarunk - a szőr növe­

kedése nem élénkül fel, és n em lesz erősebb. Az arcon és főleg a
karon, illetve a lábon sem . Ahogy az sem igaz, hogy m inél
gyakrabban vágjuk hajunkat, annál gyorsabban nő. Az érzés
oka, am i m iatt úgy érezzük, hogy borotválás u tán a testszőr
gyorsabban nő, egészen m ás. A borotva a szőrök legvastagabb
részét vágja el. Ettől érdesnek tűnik, és olyan érzésünk van,
m intha ham arabb nőne.

Szülés I.
A szülőszobában jelen lévő apa biztonságot jelent
a nő számára

A leendő apák lelki tám aszt és érzelm i biztonságot nyújtanak a

szülő nő k számára. Am íg az 1960-as és 1970-es években a férfi­
akat csak kivételes esetekben tű rté k m eg a szülőszobában, addig
m anapság m ár ferdén néznek arra, aki élettársát egyedül hagy­
ja e fontos esem ény alkalm ából. Pedig a férfiak jelenléte nem
m indig előnyös a szülés alatt - sőt.
M inden p árn ak önállóan kell eldöntenie, hogy a kism am a
hogyan és milyen kísérettel szeretne szülni. Vizsgálatok és vé­
lem ények alapján azonban kiderült, hogy a szülőszobában jelen
lévő férfiak olykor inkább zavarnak, m int segítenek: az általá­
ban stresszes férfiak állandóan arról faggatják társukat, hogy
érzi m agát, m inden valóban rendben van-e, és hogy tehetnek-e
m ég valam it. így a nő nem tu d nyugodtan a testére figyelni,
m ert elvonják a figyelmét. Ahelyett hogy a szülés lefolyására
koncentrálna, a férfi jó szándékú kérdései kiszakítják a transz­
hoz hasonló állapotból. M ichel O d en t francia szülésszakértő

253
szerint: „Az elm e bárm ilyen m egszólítása, az agykéreg bárm iféle
stim ulálása m egzavarhatja a vajúdás folyam atát.”
A n ő k sokszor együtt éreznek a szüléskor jelen lévő p a rtn e r­
rel. N em szeretnék, h a szenvedni vagy ord ítan i látn á őket, ezért
ilyenkor gyakrabban k é rn ek fájdalom csillapítót. H a az apák
jelen v a n n ak a szülésnél, a császárm etszések szám a is m egnő.
A ngliában az anyák 41 százaléka utólag azt nyilatkozta, hogy
inkább lem o n d o tt volna férje jelenlétéről - n e m n ekik való a
helyzet, és csak aggódtak m iattuk.
Szülésnél m in th a két lélek lakozna a nőkben: racionálisan
gondolkozva azt kívánják társuktól, hogy tám ogassa és erősítse
őket. E m ocionálisan nézve viszont szabadabbnak érzik m ag u ­
kat, h a szülés közben n e m figyeli őket p a rtn e rü k , ráadásul ha
m ég társu k ért is ag g ó d n iu k kell, m e rt esetleg elveszti a fejét, az
csak nehezíti a helyzetet.

IRODALOM:
Odent, M.: Is the participation o f the father at birth dangerous? Midwifery
Today, 1999; 51: 2 3 ^ 4 .
Mainka, L: Mamas schwache Helfer. Die Zeit, 13. Juni 2001., S. 31-32.

S zü lé s II.
Folyamatosan nő a természetes szülések száma

M anapság sokat beszélnek „gyengéd szülésről”, és n é h án y éve

m ég az o tth o n i szülés is nagyon divatos volt. A szülési sta­
tisztikák viszont egészen m ást m u tatn ak . A n é m e t klinikákon a
term észetes szülések szám a 60 százalékra, a gyógyszeres segít­
séggel levezetett szülések szám a 15 százalékra tehető.
Egy m ásik n é z ő p o n t szerin t a n ő k m a m in d e n t lehetségesnek
és irányíthatónak tartan a k , m ég a gyerekük születését is. A bban
a ham is h itb en élnek, h o g y kím élik a m ed encéjüket és a szülő­
csatornájukat, valam int alakjuk kifogástalan m arad , ha a p o n ­
tosan m egtervezhető, kockázat- és fájdalom m entesnek ta rto tt

254
császármetszés m ellett döntenek. Az Egyesült Á llam okban a
következő m ottóval népszerűsítik a császárm etszést: „Preserve
your lőve channel - m entsd m eg a szerelem csatornáját.” M o­
dellek, énekesnők vagy színésznők gyakran választják a szülés­
nek ezt a m ódját, m in t például V ictoria Beckham, az egykori
Spice Girl, aki gyerm eke születését férje két labdarúgó-m ér­
kőzése közé időzítette. Brazília és Mexikó egyes városaiban a
jóm ódú lakosság több m in t k étharm ada császárm etszéssel szül.
T ársadalm unkban m egnőtt a biztonságra való igény. Ezért
sok n ő n em akar fájdalm at érezni - azt azonban figyelm en kívül
hagyják, hogy a császárm etszés m űtéti beavatkozás, m elynek
vannak kockázatai: ritka esetben felléphetnek kom plikációk,
úgym int vérzés vagy fertőzés. E nnek ellenére a császárm etszé­
sek szám a H essenben 1990-2000 között 17-ről 23 százalékra
nőtt. Az 1980-as évek elején N ém etországban szám uk csupán
az 5 százalékot érte el, am i időközben több m in t 20 százalék, sőt
az egyetemi klinikákon (ahol sűrűbben fordulnak elő problé­
m ás esetek) m ajdnem 28 százalék. Az Egészségügyi Világszer­
vezet, a W H O abból indul ki, hogy a császárm etszések 10-15
százaléka lenne indokolt, am i ezen felül van, az m in d kérésre
végrehajtott császármetszés.

IRODALOM:
Mainka, I.: Mamas schwache Helfer. Die Zeit, 13. Juni 2001., S. 31-32.
Joseph, K. S., Young, D. C., Dodds, L.: Changes in maternal characteristics and
obstetric practice and recent increase in primary cesarean delivery. Obstetrics
and Gynecology, 2003; 102: 791-800.

255
T
Tea
A tea nem vízhajtó hatású - ellentétben a kávéval
és az alkohollal

Régebben az étterm ekben és a kávézókban egy po h ár vizet

kínáltak a kávé m ellé, szám os dél-európai országban ez m an a p ­
ság m ég m indig szokás. A kiegészítő folyadék a kávé vízhajtó
hatásával m agyarázható. Forró napokon nem ajánlott a kávéfo­
gyasztás, és a gyüm ölcslevek helyett is inkább a teát javasolják,
mivel ezeknek az italoknak állítólag nincs nagym értékű vízhaj­
tó hatásuk. Ez azonban csak részben igaz. Az alkohol és a kávé
m ellett a fekete és a zöld tea is vízhajtó hatású, szem ben a gyü­
mölcslevekkel és a gyüm ölcsteákkal.
A szervezet vízegyensúlyát a vese tartja fenn, és a vazopresz-
szin nevű h o rm o n szabályozza. Ennek a h o rm o n n ak a hatására
a víz a vizeletből visszajuthat a vérbe, am i csökkenti a vizelet
mennyiségét. Az alkohol gátolja a vazopresszin felszabadulását,
ezért m egnő a vizelet mennyisége. Teljesen m indegy, hogy sört,
b o rt vagy pálinkát fogyasztunk - m inden alkoholnak hasonló
hatása van.
Visszatérve a teára: ugyanannyi víz elfogyasztása esetén is
viszonylag gyakran kell betérni a mellékhelyiségbe, így ebből a
szem pontból a m ennyiség nem teljesen lényegtelen. Teaivásnál
gyakoribb lesz a vizelési inger, m in t a sim a víz fogyasztása ese­
tén. A teában található alkaloid, a tein kém iailag azonos a kof­
feinnel, nem csak a szívre és az agyra, han em a vesére is izgató
hatással van m indkettő.

256
Telihold
Teliholdkor több gyerek születik,
mint az egyéb holdállások idején

A születésről és a születés időpontjáról m ár ősidők óta viták

folynak. A kutató k a m ai napig sem tudják, hogy m iért indul
meg a szülés egy m eghatározott időpontban, és m i befolyásol­
ja a baba váratlan világrajövetelét. Száz éve azt olvashattuk a
B rockhaus-lexikonban, hogy a legtöbb gyerek éjjel 12 és 3 óra
között születik. Ez n em igaz, hiszen az újszülöttek világrajö­
vetele egyenletesen oszlik el.
A holdállással való összefüggést m indig lehetségesnek ta rto t­
ták, mivel sok n ő ciklusa megegyezik a ho ld ciklusával. Több
vizsgálat kim utatta, hogy teliholdkor sem születik több gyerek,
m in t az egyéb holdállások idején.

Téli zsírpárn ák
Karácsonykor mindenki hízik pár kilót

Sem m it sem nehezebb elviselni, m in t a kellemes nap o k soroza­

tát. Sok evés, sok ülés, kevés mozgás. N em csoda, hogy jan u ár­
ban m indenki panaszkodik az ü nnepek alatt felszedett pár
kilóra. Ez vajon tényleg így van? Az am erikaiak átlagos súly-
gyarapodásukat az ünn ep n ap o k (am i az U SA-ban a hálaadás
ünnepétől, novem ber végétől január elejéig tart) alatt felszedett
2,3 kg-ra saccolják.
A C N N televízióadó szerint „egy átlagos am erikai 3,2-
4.5 kg-ot hízik karácsonytól újévig. A texasi orvosi egyesület
3.6 kg gyarapodásból indult ki, m ajd különféle újságokban
legalább 2,3 kg-ot közöltek kiegészítésképpen. N ém etország­
ban is gyakran hallani, hogy „ ü n nepnapok alatt több kilót” is
híznak az em berek.

257
 Az am erikai egészségügyi intézmény, a N IH megvizsgálta a
jelenséget, m iszerint a súlygyarapodás több kg-ot is jelenthet,
ugyanis erre n em találtak utalást a szakirodalom ban. Ehhez 195
em ber súlyát vizsgálták m eg. A tanulm ány résztvevőinek súlyát
különböző időszakokban m érték: az ü n n e p n ap o k előtt (szep­
tem ber közepétől novem ber közepéig), az ünn ep n ap o k alatt
(novem ber végétől jan u ár elejéig) és utána (január közepétől
m árcius elejéig). Végezetül a következő év szeptem berében vagy
o któberében is m egm érték a súlyukat, hogy egy egész éves fo­
lyam at értékelhető legyen.
Az ü n n ep n ap o k alatt a testsúly átlagosan 0,37 kg-m al növe­
kedett. Az ezelőtti és az ezutáni súlygyarapodás m inim ális volt,
így az őszi és a téli h ó napokban - szeptem ber/október, feb­
ru ár/m árcius - összesen 0,48 kg-os súlygyarapodás volt m egál­
lapítható. A következő év m árciusa és szeptem bere között szinte
egyáltalán nem változott a kísérleti személyek súlya - legalábbis
n em csökkent.
Tehát összességében az ünnepnapok alatti súlygyarapodás
csak néhány száz g ram m és nem egypár kiló. A téli súlygyarapo­
dás kevesebb fél kilónál. Mivel tavasszal és nyáron nem volt súly-
csökkenés, a csekély téli súlygyarapodás közrejátszik abban, hogy
a felnőttek testsúlya az évek folyam án egyre csak növekszik.
IRODALOM:
Yanovski, J. A., Yanovski, S. Z., Sovik, K. N. et al: A prospective study o f holi-
day weight gain. New England Journal o f Medicine, 2000; 342: 861-867.

T érd h ajlat
Belső óránk befolyásolható a térdhajlat
megvilágításával

Ez az elm élet tudom ányosan m egalapozottnak tű n t, mivel úgy

gondolták, hogy bebizonyították egy vizsgálat során. 1998-ban
New Yorkban a C ornell Egyetem kutatói éjszaka 15 kísérleti

258
személynek órákon át világították a térdhajlatát. M ajd arról tu ­
dósítottak, hogy ezáltal befolyásolható belső ó rán k és nappali­
éjszakai időérzékünk.
A vizsgálatok u tán a b ő rb en lévő fotoreceptorokról spekulál­
tak, m elyek élm ényeinkkel, valam int a nappalok és az éjszakák
váltásával állnak kapcsolatban. Az eredm ények 1998-ban jelen­
tek m eg a jó nevű Science szaklapban, és a k u tatók abban bíztak,
hogy m egism erhetik a hirtelen időzónaváltás, a jetlag következ­
ményeit.
2002-ben a H arvard Egyetem kutatói m egpróbálták m egis­
m ételni New York-i kollégáik kísérletét. Egyetlen esetben sem
sikerült azonban m egváltoztatni a kísérleti személyek időérzé­
két, erről szintén a Science-ben tudósítottak: egy kevésbé lát­
ványos megfigyelés szerint a k u tatók rájöttek, hogy a nappali és
éjszakai időérzéket csak akkor tu d ták m egváltoztatni, ha a fé­
nyek a szembe világítottak.
1998-ban valószínűleg hiba csúszott a New York-i m unka-
csoport vizsgálataiba, talán a térdhajlat m egvilágítása közben a
kísérleti személyek szeme n em volt rendesen letakarva. Lehet­
séges, hogy ez azért tö rté n t, m ert az 1998-as tanulm ány egyik
felelősét M urphynek hívták?

IRODALOM:
Campbell, S. S., Murphy, P. J.: Extraocular circadian phototransduction in
humans. Science, 1998: 279: 396-399.
Wright, K. P., Czeisler, C. A.: Absence o f circadian phase resetting in response
to bright light behind the knees. Science, 2002; 297: 571.

Term ékenység I.
A szoros farmerek terméketlenséget vagy akár
rákot is okozhatnak

G enerációkon át fennm aradt ez a „bölcsesség”. Sok aggódó anya

azt tanácsolta fiának, hogy ne h ordjon túl szoros nadrágot, m ert

259
attó l term éketlenné válhat. A fiatalok az 1990-es évek óta m ár
n e m a szoros, h a n em a b ő szabású farm ereket igénylik - de nem
egészségi okokból, h a n em divatból.
Az anyai intésben éppenséggel van valam i. A herék n e m k e d ­
velik a túlzo tt m eleget. M ár az em brionális időben is kiván­
d o ro ln ak a test belsejéből, m ajd egy életen át o tt is m arad n ak .
E rre jó o k u k van, ugyanis a h ím ivarsejtek n o rm ális te sth ő ­
m érsékleten, 37,5 fokon n e m tu d n a k b e érn i és kifejlődni.
A herezacskóban 2-3 fokkal hűvösebb van, m in t a tö rzsb en - ez
a h ím ivarsejtek szám ára p o n t m egfelelő.
A m i a szűk, m eleg ru h á k a t illeti, 323 hererákos férfi vizsgála­
ta k im u ta tta , hogy a szűk n adrágok, v é d ő ru h ák h o rd ása vagy a
rendszeres szaunalátogatás nincs összefüggésben a rák kiala­
kulásával. Egyedül azok a férfiak voltak hajlam osak a hererákra,
akik egy évben h á ro m h ó n a p n á l is tovább viseltek h osszú alsó­
n a d rág o t (ki h o rd ilyet?). Ez a tendencia tu d o m á n y o sa n nincs
alátám asztva.
Egyes afrikai nép ek a sp e rm iu m o k hőm érsékleti igényeit a
családtervezésben pró b álják hasznosítani. A védekezés m egbíz­
hatatlan m ó d já t választják: a heréjüket a közösülés elő tt nagyon
m eleg vízbe m ártják. Ez b iztosan nem csak kellem etlen, h an em
a védekezés sikere is kérdéses.
Ez a szoros n a d rág ra is érvényes. H a tú l szűk ru h á za t esetén
a h erék a testhez szorulnak, a kkor csekély m érték b e n m e g n ö ­
vekszik a hőm érsékletük. Ez azo n b an n e m vezet term ék e tle n ­
séghez, csak egy rö v id ideig ta rtó jelenség, m elyből a h ím ivar­
sejtek h a m a r felépülnek - legkésőbb a n ad rág levételekor.

IRODALOM:
Karagas, M. R., Weiss, N. S., Strader, C. H., Daling, J. R.: Elevated intrascrotal
temperature and the incidence o f testicular cancer in noncryptorchid mén.
American Journal o f Epidemiology, 1989; 129:1104-1109.

260
Term ékenység II.
A szex utáni hanyatt fekvés növeli a terhesség
valószínűségét

Ez a tévhit azon az elképzelésen alapul, mely szerint az ondónak

nehéz utat kell m egtennie „felfelé”, hogy elérjen a petesejthez, és
megtermékenyítse. A sperm ium oknak azonban mindegy, hogy
milyen irányban teszik m eg a petesejt felé tartó utat. Megtalálják a
m ódját akkor is, ha a nő fekszik, ül, áll, fut, vagy éppen kézen áll.
Sok nő úgy gondolja, hogy testhelyzetével befolyásolhatja a
m egterm ékenyülés valószínűségét, ezért közösülés után egy
ideig fekve m arad. A klinikákon tö rtén ő m esterséges m egter­
m ékenyítések során azt javasolják a nőknek, hogy egy darabig
m aradjanak fekve. Pedig az orvosok tudják, hogy ezzel nem nő
a terhesség valószínűsége, viszont csökkenni sem fog.

Term ékenység III.

Az alkohol káros a termékenységre

Mivel az alkoholnak különféle káros hatásai vannak, elképzel­

hető, hogy a term ékenységre is negatív hatással van. N agym ér­
tékű alkoholfogyasztásnál ez igaz: a teherbe esésre hosszabb
ideig kell várni. D án ku tató k szerint a m értékletes alkoholfo­
gyasztás nincs negatív hatással a term ékenységre, sőt ellenkező­
leg: azok a nők, akik alkoholt fogyasztanak, ham arabb esnek
teherbe - főleg rendszeres borfogyasztásnál, de sör és nagy al­
koholtartalm ú italok esetén is.
M ette Juhi vezetésével koppenhágai epidem iológusok m ajd­
nem 30 000 n ő t kérdeztek ivási szokásaik felől és arról, hogy
védekezés nélkül m ennyi idő alatt estek teherbe. A n ő k fele az
első két hónap során lett terhes, 15 százalékuknak ez egy évbe
tellett. M ikor a kedvelt italok szerint csoportosították őket, ki­

261
 derült, hogy a borivók estek legham arabb teherbe. Aki csak sört
vagy pálinkát ivott, az tovább várhatott a terhességre. A leg­
ham arabb azok a n ő k estek teherbe, akik m indhárom alkohol­
fajtát fogyasztották. Azoknál a nőknél, akik fogyasztottak alko­
holt, ham arabb következett be terhesség, m in t azoknál akik azt
állították, hogy sem m ilyen szeszes italt sem ittak.
A m értékletes, de rendszeres alkoholfogyasztás m iatt m eg­
n ő tt term ékenységet nehéz m egm agyarázni. A b o r pozitív h atá­
sa - am i a tüdőrákot, a szívinfarktust és a szélütést illeti - m ár
bebizonyosodott. A m érsékelt b orivók tehát tovább élnek, m int
a teljesen absztinensek. Mivel itt egy tanulm ányról van szó, a
vizsgálat eredm énye félrevezethet. Valószínű, hogy a borivó nők
összességében egészségesebbek és barátkozóbbak, több szexuá­
lis kapcsolatuk és kevesebb genitális fertőzésük van, vagy egy­
szerűen „borivó” p a rtn e rü k jobb sperm am inőséggel rendel­
kezik, am i m iatt ham arabb teherbe esnek. A dán vizsgálatokkal
kapcsolatban az olvasók megjegyezték, hogy hasonló eredm ényt
lehetne felm utatni, ha a cigaretta vagy a csokoládé terhességre
való hatását vizsgálnánk - ennek kapcsán az egyik olvasó önként
jelentkezett a vizsgálatra.

IRODALOM:
Juh, M., Olsen, J., Andersen, A. M., Gronbaek: Intake o f wine, beer, spirits and
waiting time to pregnancy. Humán Reproduction, 2003; 18: 1967-71.
Dobson, R.: Women who drink wine get pregnant more quickly. British
Medical Journal, 2003; 327: 468.

T esztoszteron
A nők előnyben részesítik a magas
tesztoszteronszinttel rendelkező férfiakat

H a a nőket álm aik férfijáról faggatjuk, hasonló választ kapunk,

m int a gazdától, akit az ideális haszonállatról kérdezünk: tojás­
rakó tehén. Sok nő kem ény férfiról álm odik, aki azonban nem

262
macsó, de nem is puhány. Bár nem igaz a feltevés, m ely szerint
a különösen agresszív vagy atlétakülsejű férfiak tesztoszteron-
szintje m agasabb a visszahúzódó típusúakénál, viszont testszőr­
zetük erősebb, izom zatúk fejlődése pedig gyorsabb.
Úgy tűnik, a H arvard-diákok p a rtn e rn ő i szám ára lényegte­
len a tesztoszteronszint. Aki okos p a rtn e rt szeretne, annak m ás
értékek a fontosak. Az elit egyetem 122 diákját megvizsgálva a
tudósok rájöttek, hogy a szerelm i kapcsolatban élő férfiak h o r­
m onszintje 21 százalékkal alacsonyabb, m in t a szabad férfiaké.
A nős diákoknál szintén alacsonyabb h o rm onkoncentráció volt
kim utatható, m in t az egyedülállóknál.

IRODALOM:
Burnham, T. C., Chapman, J. F., Gray, P. B. et al: Men in commited, romantic
relationships have lower testosterone. Hormones and Behaviour, 2003; 44:
119-122.

Tetoválások
A CT-vizsgálat veszélyes a tetováltak számára

Van valam i hátborzongató a feltevésben: az em ber befekszik a

CT-vizsgálatra, és egyszer csak bizsergést és viszketést érez -
legalábbis, h a van tetoválása. 2003 júniusában a Bild cím ű újság
napokon át rém híreket terjesztett az orvosi „gyilkológép”-ről.
(„A tetováltak eléghetnek a csőben”, ijesztgetett az egyik cikk.)
Az aggódó páciensek azonnal hívták az orvosokat. A tetováló­
szalonok m ár nem sokára érezhették a csökkenő érdeklődést.
Pedig az egészségügyi hivatal évente ellenőrzi a tetoválóstúdiók
által használt színeket. Ráadásul a pánik alaptalan volt, ugyanis
a kom putertom ográfban nagyon ritkán kerül sor b ő rirritá ­
cióra, és az is teljesen veszélytelen.
A vitát a vastartalm ú részecskék váltották ki, m elyek csekély
m ennyiségben m egtalálhatók a tetováláshoz használatos ha­
gyom ányos színekben (főleg a feketében), a tartó s m ake-upban

263
 (az ajakrúzsban és a szem héjfestékben), valam int a m ellbim ­
b ó plasztikai m űtétjét követő sebészi helyreállításnál is hasz­
nálatos.
Az orvosok egyértelm űen cáfolják a híreket. Oliver Schäfer, a
freiburgi egyetemi klinika röntgendiagnosztikai osztályának
főorvosa m ég nem találkozott efféle panaszokkal. Schäfer sze­
rint: „N aponta 30-40 beteget vizsgálunk k om putertom ográffal,
akik között alkalom szerűen tetováltak is vannak, a jelenséget
azonban csak az irodalom ból ism erjük.” Az irodalom szerint
egyes radiológusok annyira bizonytalanok, hogy a tetováltaktól
m egtagadják a vizsgálatot.
Az orvosok tapasztalatai is, valam int a szakirodalom cikkei is
igazolják a csekély kockázatot. A 2002-es évben nyilvánosságra
hozott tanulm ányban 135 tartós kozm etikum ot használó b e ­
teget vizsgáltak kom putertom ográffal. C supán két n ő eseté­
b en volt átm eneti irritáció. Az egyik hölgy a tetoválás helyén
„könnyed bizsergést”, a m ásik „égést” érzett.
Schäfer a következőképpen m agyarázza a tanulm ányt: „H a
fellépnek is ilyenfajta tünetek, azoknak orvosi jelentőségük
nincsen.” A k o m p u terto m o g ráf továbbra is a képalkotás egyik
legfontosabb és legbiztosabb m ódja, m elynek feltalálásáért és
technikai tökéletesítéséért 2003-ban orvosi N obel-díjat adtak.
„A m ennyiben valakit kellemetlenség ér, a vizsgálat alatt b á r­
m ikor m egnyom hatja a vészjelzőt, és azonnal kitolják a csőből”,
nyugtat az orvos.
A tetoválások bizonyos esetekben g ondot okozhatnak az
orvosoknak. Radiológusok körében ismeretes, hogy a nagyon
erős tetoválások ro n th atn ak a kom p u terto m o g ráf k é p m in ő ­
ségén. A bőrdísz alkalom szerűen elváltozásokat is produkálhat
a képen.
Másfajta fém testékszer esetén azonban néhány óvintéz­
kedést m eg kell tenni. A piercingeket el kell távolítani, mivel
zavarják a képet, v alam int befolyásolják a CT m ágneses terét és
nagyfrekvenciájú im pulzusait. Ugyanebből az okból kifolyólag,
a szívritm us-szabályozóval rendelkező pácienseket csak bizo­

264
nyos feltételek között vizsgálják (lásd Szívritmus-szabályozó).
A háborúban vagy balesetben m egsérültek, kiknek testében
fém darabok vannak, sokszor nem vizsgálhatók CT-vel. Ezzel
szem ben az arany és az ezüst ékszer nem jelent gondot. Az
orvosi okokból bevitt idegen testek - m in t a csípőprotézis, a
kapocs - szintén n em okoznak problém át, mivel titánból vagy
olyan ötvözetekből készülnek, m elyek nem befolyásolják a m ág­
neses teret.

IRODALOM:
Tope, W. D., Shellock, F. G.: Magnetic resonance imaging and permanent cos­
metics (tattoos): Survey o f complications and adverse events. Journal of
Magnetic Resonance Imaging, 2002; 15:180-184.
Carr, J. J.: Danger in performing MR imaging on women who have tatooed
eyeliner or similar types of permanent cosmetic injections. American Journal
of Roentgenology, 1995; 165: 1546-1547.
Shellock, F. G.: Guide to MR procedures and metallic objects. Philadelphia,
2001

Torokgyulladás
Torokgyulladás és influenza esetén segít
az antibiotikum

A legtöbb influenzás fertőzést, úgym int a torokfájást és a m eg­

hűlést, vírusok okozzák - vírusok ellen azonban az a n tib io ti­
kum teljesen hatástalan. Az antib io tik u m o k kizárólag b a k té ri­
u m o k ellen hatékonyak. H a nem szedjük be az előírt adagot,
akkor hosszú távon károsodhat az egészségünk. Ekkor ugyanis
ellenálló képesség fejlődik ki azokban a baktérium okban, a m e­
lyek talán nem is okoztak volna betegséget. Az ellenálló képes­
ség akkor alakul ki, ha egy antibiotikum os kezelés során nem
pusztul el az összes kórokozó, így a túlélő kórokozók m ár
ellenállók lesznek az antibiotikum m al szem ben. Ezért h a ké­
sőbb valóban szükség lesz a ntibiotikum ra, akkor m ár nem fog
hatni.

265
 Influenza esetén azonban nem teljesen felesleges az antibi­
o tik u m szedése. H iszen egy vírusos m egbetegedésnél könnyen
kerülhet sor baktérium ok általi „felülfertőzésre”, am i m ég jo b ­
b a n legyengíti a pácienst. Ezeket a fertőzéseket sikeresen kezel­
hetjük antibiotikum m al.

Trikó
Aki nem hord trikót, annak a veséje bánja

Ebben az elnyűhetetlen állításban csak kevés igazság van. Aki

nem hord trikót, és m egfázik, lehet, hogy hajlam ossá válik a
hólyaggyulladásra. H a a hólyaggyulladást helytelenül kezelik
vagy elhanyagolják, akkor vesem edence-gyulladás léphet fel,
m ely krónikus vesebetegséghez is vezethet.

Tuberkulózis
A tuberkulózis olyan betegség, amely szinte nem
is fordul elő

A tuberkulózist - melyet régebben güm őkórnak neveztek - sok

éven át leküzdött betegségnek tartották. A 20. század elején
gyakori betegségnek szám ított, melybe a rossz higiéniai körül­
m ények és a hiányzó kezelések révén sok em ber bele is halt.
T hom as M ann Varázshegy és Carl Zuckm ayer A köpenicki kapi­
tány cím ű m űvében, valam int számos regényben és színdarab­
ban szerepel a szenvedés ábrázolása. Az 1940-es években sikerült
világszerte visszaszorítani a betegséget, am ikor is felfedezték a
tuberkulózis elleni első hatásos gyógyszereket.
N éhány éve azonban újfent m egnőtt a tuberkulózisos betegek
száma. 1980 közepén észrevette a világ, hogy az elm últ 20 évben
elhanyagolták a betegséget. 1985 óta egyedül az U SA-ban évente

266
27 OOO-re n ő tt az új betegek száma. A betegség N ém etországban
is újra terjed. E nnek oka a globalizálódás és az új bevándorlók
áradata, ezért a m ár visszaszorított betegségek reneszánszukat
élik. Ráadásul a kórokozók egyre im m únisabbak a rendelkezésre
álló gyógyszerekkel szem ben. Az 1990-es évek elején New York­
ban m inden harm adik tbc-s betegre legalább egy a ntibiotikum
hatástalan volt. A m inden lehetséges gyógyszerrel szem ben
ellenálló tbc-s betegek szám át 2-3 százalékra becsülik.
A tuberkulózis megfékezésére tö rté n ő kísérletek 1992 óta
oda vezettek, hogy a m egbetegedések szám a - az 1985-1992-es
em elkedést követően - ú jra csökkenni kezdett. E nnek ellenére a
tbc m ég m indig óriási veszélyt jelent: epidem iológusok és az
Egészségügyi Világszervezet jelenlegi becslése alapján világ­
szerte évente körülbelül kétm illió em ber hal m eg tuberkulózis­
ban, és évente nyolcm illió új beteget regisztrálnak. A helyzet
Afrikában a legrosszabb, ahol az A ID S-betegek helyzetét m ég
súlyosbítja a tuberkulózis. A betegség Kína egyes régióiban is
gyakran előfordul, valam int az egykori Szovjetunió területén,
főleg Litvániában, U krajnában és O roszországban. O tt 1991 és
2000 között a tbc-fertőzöttek szám a 100 000 lakosból 34-ről
több m int 85-re nőtt.

IRODALOM:
lademarco, M. F., Castro, K. G.: Epidemiology o f tuberculosis. Seminars in
Respiratory Infection, 2003; 18: 225-240.
Frieden, T. R„ Sterling, T. R., Munsiff, S. S. et al: Tuberculosis. Lancet, 2003;
362: 887-899.

Tudatos egészség
Az emberek egyre tudatosabban élnek egészségileg

Szép is volna. A krónikus m egbetegedések kockázatát, k ü lö n ö ­

sen a szívritm uszavarokét, csökkentené az életm ód-változtatás.
H iába ügyelnek az em berek egyre gyakrabban az egészséges

267
táplálkozásra, ténykedésük nem terjed tovább a bioboltokban
való vásárlásnál (am i n em m indig egészséges) és a rendszeres
sportnál.
A jó m ó d ú országokban csökken ugyan a dohányzás m értéke,
ez az örvendetes folyam at azonban néhány éve lelassult. Pedig
egyre kevesebb férfi dohányzik, a nő k azonban behozzák lem a­
radásukat. Ezenkívül a fiatalok körében nő a rendszeresen d o ­
hányzók száma. Az ülő életm ód egyre gyakoribb, és a fejlett
országokban a túlsúlyosok szám a is folyton növekszik - ez főleg
a gyerekek és a fiatalok körében ijesztő.

IRODALOM:
Ashenden, R., Silagy, C., Weller, D.: A systematic revlew o f the effectiveness of
promoting lifestyle change in generál practice. Family Practice, 1997; 14:
160-176.

T úlsúly I.
A túlsúly a „nehéz csontoknak” köszönhető

A felesleges kilókat, m elyeket egyesek m agukkal cipelnek, szí­

vesen magyarázzák a „nehéz csontokkal”. Pedig a túlsúlynak
sem m i köze a csontvázhoz. A csontok testsúlyunknak k örülbe­
lül 8-9 százalékát teszik ki, ennek ellenére a masszív testfelépí­
tésre fogják az úszógum it és a túlsúlyt.

T úlsúly II.
A kövérek „rosszul hasznosítják a táplálékot”

A túlsúlyt gyakran m agyarázzák a rossz táplálékhasznosítással.

Ez azt jelentené, hogy a kevés táplálék, m elyet m agunkhoz ve­
szünk, ham ar elraktározódik. Sokszor úgy gondoljuk, nem is
eszünk sokat. Ügy látszik, a túlsúllyal küszködök a k ö rü l­

268
mények áldozatai: „nehezek” a csontjaik, vagy rosszul m űködik
az anyagcseréjük, ellentétben a karcsúkkal és hajlékonyakkal.
N ag y -b ritan n iai k u ta tó k végére já rta k e hiedelem nek.
C am bridge-i tudósok 319 felnőtt energiaszállítását és ener­
giafelhasználását vizsgálták meg. A kísérleti személyeket négy
csoportra osztották (norm ál súlyú, túlsúlyos, erősen túlsúlyos,
igen erősen túlsúlyos), és elem ezték az energiaforgalm at, vala­
m int az anyagcserét. Az eredm ény lesújtó volt, legalábbis a k ö ­
vérek szám ára, akik hittek a „rossz” táplálékhasznosításban. Az
energiafelhasználást m inden csoportban folyam atosan és egyre
nagyobb m értékben növelték. A különböző param éterekkel
m ért anyagcsere-funkció állandó növekedést m u ta to tt a norm ál
súlyúaknái és a túlsúlyosoknál egyaránt. Az orvosi felm érések­
ben és a tanulm ányokban is szereplő állítás, m ely szerint a tú l­
súlyos em berek a csekély táplálékfelvétel ellenére kövérek, tu ­
dom ányosan nincs alátámasztva.

IRODALOM:
Prentice, A. M., Black, A. E., Coward, W. A., Cole, T. J.: Energy expenditure in
overweight and obese adults in affluent societies: an analysis o f 319 doubly-
labelled water measurements. European Journal o f Clinical Nutrition, 1996;
50: 93-97.

T úlsúly III.
A kövérek hamarabb halnak meg, mint a soványak

Nem újdonság, hogy a nagym értékű túlsúly egészségkároso­

dáshoz vezethet. A szív- és keringési megbetegedések, a cukor-
betegség, a csontozat rendellenességei és az anyagcserezavarok
túlsúlyosok esetén gyakoribbak. Ennek ellenére a túlsúly és a
korai halálozás közötti összefüggés nem annyira nyilvánvaló,
m int gondolnánk.
A szakirodalom szisztem atikus összefoglalása szerint férfi­
aknál jelentős túlsúly esetén nagym értékben m egnő a halá­

269
lozási arány, ugyanez áll a betegesen sovány férfiakra is. N őknél
ez az összefüggés nem ilyen egyértelm ű. A m ennyiben ezek a
megfigyelések helytállók, akkor a m ostani, tú lzottan sovány
szépségideái az egészség szem pontjából nem túl kívánatos.
E zért a n o rm ális testsúlyú em berek, akik engedélyeznek
m aguknak itt-o tt egy kis felesleget, egészségesebbek, és tovább
is élnek.

IRODALOM:
Troiano, R. R, Frongillo, E. A., Sobol, J., Levitsky, D. A.: The relationship
between body weight and mortality: a quantitative analysis o f combined
information from existing studies. International Journal of Obesity and
Related Metabolic Disorders, 1996; 20: 63-75.

T úlsú ly IV.
A többszöri, de kevesebb étkezés, nem hizlal
annyira, mint a napi háromszori kiadós étkezés

Ü jra és újra hallani, hogy többször, de kevesebbet étkezzünk

ahelyett, hogy reggelinél, ebédnél és vacsoránál jól teleegyük
m agunkat. Ez talán kellemesebb is, m ert n em érzünk olyan
ham ar telítettséget, és akkora éhséget sem , m in t am ikor hosszú
szüneteket tartu n k az étkezések között.
A túlsúlyt azonban nem csökkenti a köztes étkezés. Bár egyes
vizsgálatok kim utatták, hogy a kisebb étkezések során k ü lö n ­
böző időpontokban elfogyasztott ételm ennyiség több energiát
szabadít fel a testben, m intha azt egyszerre fogyasztanánk el.
A jelenség azonban csekély m értékű volt. A gyakorlatban m eg­
m utatkozott, hogy több ezer kísérleti személy esetében sem volt
24 ó rán belül különbség az energiafelvételben, függetlenül attól,
hogy a személyek dőzsöltek vagy csipegettek.

IRODALOM:
Bellisle, F., McDevitt, R., Prentice, A. M.: Meal ffequency and energy balance.
British Journal of Nutrition, 1997; 77 (Supp. 1) 57-70.

270
Túlsúly V.
A párok megpróbálnak egymás számára
kívánatosak és karcsúk maradni

Ez csak addig áll fenn, am íg nem teljesen biztosak a m ásik fél­

ben. T udósok ugyanis m egállapították, hogy a nős férfiak jóval
túlsúlyosabbak, m int a nőtlenek. A néphit szerint, a férfiak a h á ­
zasságkötés u tán m eghíznak (mivel akkor tö b b et gondoskod­
nak róluk, és főznek rájuk), azonban ezt a tudo m án y m ásképp
látja: eszerint a házasem berek korábban, m ég függetlenként
azért voltak soványabbak, m ert a párválasztásnál d ö n tő az a tt­
raktív, karcsú külső, ezért a soványaknak nagyobb esélyük van a
házasságra, m in t a kövéreknek. A házasságkötést követően az­
tán sokakra ham ar rárakódnak a plusz kilók.
A New York-i C ornell Egyetem kutatói m egkeresték a csalá­
di állapot, a súlygyarapodás és a túlsúly közötti összefüggést.
Ehhez 20 és 64 év közötti, tö b b m in t 3000 felnőttet kérdeztek ki
az USA-ban. K im utatták, hogy a házasságban élő férfiak jóval
kövérebbek, m in t a nőtlen vagy elvált férfiak. N ők esetében a
súlykülönbségek n em voltak ilyen m eghatározók.
Nos, tudjuk, hogy a házasságban élők m indent összevetve egész­
ségesebbek és átlagosan tovább is élnek, m int a szinglik. A tények
és a - káros hatású - túlsúly közötti összhangot m ég kutatják.

IRODALOM:
Sobal, J„ Rauschenbach, B. S., Frongillo, E. A.: Marital status, fatness and obe-
sity. Social Science and Medicine, 1992; 35:915-923.

271
u
r

Úszás
Az evés utáni úszás veszélyes

Ú szóm esterek, aggódó anyák és a N ém et Életm entő Társaság

(DLRG) is óvnak az étkezés után i úszástól. E nnek egyszerű a
magyarázata: az evést követően a test az emésztéssel van elfog­
lalva, ezért a vér főleg a gyom or és a végbél területén gyűlik
össze. Aki jóllakva m egy úszni, az könnyen m egfulladhat, mivel
az agy és a többi fontos szerv vérellátása csökken.
N em kellenek tudom ányos vizsgálatok ahhoz, hogy m egcá­
foljuk e néphitet. Aki evés után sportol, például fut vagy kerék­
pározik, az sem veszti el az eszméletét. Az étel „súlyától” és a
telítettségtől is függ, hogy m ennyire nehéz kiadós étkezés után
sportolni, ezért az em berek pontosan tudják, hogy m ikor m e­
h etnek a vízbe.

272
V

Vakbélgyulladás I.
A cseresznyemag lenyelése vakbélgyulladást okoz

A vakbélről leágazó féregnyúlvány nyílása begyulladhat, de túl

kicsi ahhoz, hogy egy cseresznyemag eltömítse. Keresztmetszete
csak két milliméter, és ez az emberek 20 százalékánál teljesen
zárt. A vakbélgyulladást általában bélsárkő okozza, mely befész­
keli magát, valamint az immunreakciók, a gyulladásos folyama­
tok vagy a nyílás gennyesedése idézi elő.

Vakbélgyulladás II.
Lányoknál és fiúknál hasonló gyakorisággal
távol ítják el a vakbelet

Németországban a lányok sűrűbben kerülnek be vakbélgyul­

ladás gyanújával a kórházba, mint a fiúk. Más országokban nem
ilyen nagy a különbség. Német jellegzetesség, hogy a lányok
alhasi panaszok miatt gyorsan kés alá kerülnek. Németország­
ban a kezdődő nemi érettség prűd kezelése miatt a vakbélgyul­
ladásos műtétek páratlan szintet értek el. Arról nincs pontos
statisztika, hogy ezek közül mely műtétek voltak és lesznek fe­
leslegesek. Egy biztos: a fájdalmakat, melyek a periódussal kap­
csolatosak, és melyek a lányok számára még újak, valamint jobb
oldalon érezhetők, gyorsan vakbélgyulladásnak titulálják.

273
Vakbélgyulladás III.
A vakbél mindig jobb oldalon
helyezkedik el

N ém etországban körülbelül 2500 em bernél a vakbél a bal o lda­

lon, a lakosság fennm aradó részénél a jobb oldalon található. Az
em brionális idő első hetének végén történik m eg a szervek el­
rendezése. Az aszim m etrikus hozzárendelés is - szív a bal oldal­
ra, a m áj és a vakbél a jobb oldalra - az em brionális időszak
korai stádium ában következik be a csillószőrök m ozgásának
segítségével, melyek révén betöltik a test üres üregeit.
N ém etországban m integy 5000 em bernél veleszületett beteg­
ség a csillószőrök m ozgászavara. Az érintettek felénél a szervek
is felcserélődnek, és ekkor m ár K artagener-szindróm áról b e­
szélhetünk.
H a a csillószőrök m ozgása akadályozott, úgy véletlenszerű a
jobb-bal elrendezés. Ez azonban nem okoz szenvedést a bete­
geknek, a problém a a kom plikációkkal van. A csillószőrök
m ozgásában bekövetkező zavar a test bárm ely részére kihathat.
Sokszor érintett a tüdő. Egészséges em bereknél a csillószőrök
egyidejű m ozgásuk révén nyálkát és káros anyagokat továbbí­
tanak a tüdőből a légcsőbe, a h o n n an kiköhögjük őket.
Ez a term észetes tisztulás a dohányosoknál és a csillószőr-
zavarral született betegeknél alig m űködik, in n en szárm azik a
krónikus köhögési ingerük. Mivel a betegség ritka, ezért sok
esetben tévesen asztm aként vagy h ö rg h u ru tk én t diagnosztizál­
ják. Olykor ciszták kialakulásához vagy m ájelváltozáshoz is ve­
zethet a csillószőrök mozgásképtelensége. M ég az agyban is
m egtalálhatók a finom szőrszálacskák. A m ennyiben m ozdulat­
lanok, az neurológiai fejlődési zavarokhoz, valam int agynyo-
m ás-fokozódáshoz vezethet. Az orvosok általában véletlenül
b ukkannak ennek nyom ára.
A csillószőrök m ozgáshiányának genetikai oka van. A k u ­
tató k az ötös krom oszóm ában találták m eg a fogyatékos gént

274
- m ely a létező legnagyobb em beri gén - , jellem ezték, és több
m in t tíz m utációt állapítottak m eg, m ely a csillószőrök m e ­
revségéhez vezet. A génhiba felelős a csillószőrök m o zd u lat­
lanságáért. A sp erm iu m o k ostorszerű farokvégződése hasonló
a csillószőrök felépítéséhez. T u d ó so k úgy vélik, hogy ném ely
term ék etlen férfinál fennáll a csillószőrök m ozgászavara.
E bben az esetben a biológiai m o to r nem m űködik.

IRODALOM:
Olbrich, H., Fliegauf, M., Hoefele, J. et al: Mutations in a novel gene, NPHP3,
cause adolescent nephronophthisis, tapeto-rettinal degeneration and hepatic
fibrosis. Nature Genetics, 2003; 34:455-459.

Válás
A válások és szakítások többsége
az „elátkozott hetedik évben”
történik

T ulajdonképpen az „elátkozott negyedik évnek” kellene nevez­

ni, m ert a statisztika azt m utatja, hogy a legtöbb pár m ár a
negyedik évben szakít. Férfiaknál ennek oka az úgynevezett
Coolidge-effektus. T öbb kísérlet is kim utatta, hogy szexuális
megszokás esetén egyre kevesebb d opam in szabadul fel az ideg­
sejtekből. A kedv elvész, és négy év m úlva a dopam inleadás
egyenlő a nullával. H a új szexpartner kerül a képbe, a férfi do-
pam inszintje azonnal m egem elkedik. N őknél ez a jelenség m ég
kevésbé van felderítve.

IRODALOM:
Kiecolt-Glaser, J. K., Bane, C., Glaser, R., Malarkey, W. B.: Lőve, marriage and
divorce: newlyweds’stress hormones foreshadow relationship changes.
Journal o f Consulting in Clinical Psychology, 2003; 71: 176-188.

275
Városi élet
A városban az orvosi ellátás mindenki számára
egyenlő

Lássuk be, a város, m elyről beszélünk, a legnagyobb és a leg­

sokoldalúbb város az egész világon: N ew York. M ár régen nem
titok, hogy a jó m ó d ú állam okban is vannak különbségek az
orvosi ellátásban. Csak m eg kell nézni a ném etországi m agán­
betegek és a biztosított betegek kezelési különbségét. M ég váro­
son belül is eltér a terápia, lakóhelytől, bőrszíntől, szociális hely­
zettől és keresettől függően.
A New York-i A lbert Einstein College o f M edicine két orvosa
megvizsgálta, hogyan kezelik a betegeket szívinfarktus után a
m illiós fővárosban. A zokat az eseteket vizsgálták, m elyeknél az
elzáródott koszorúereket egy katéter segítségével újra átjárha­
tóvá tették (revascularisatio). Két, szociálisan hátrányos hely­
zetű városrészt (D él-B ronx és H arlem ) hasonlítottak össze
M a n h a ttan leggazdagabb kerületével, és viszonyításképpen
bevonták New York fennm aradó részeit is.
K im utatták a bőrszín szerinti m egkülönböztetést: a revascu-
larisatiót fehéreknél 29,2 százalékban, a spanyol am erikaiak­
nál 19,9 százalékban és a feketéknél 12,5 százalékban hajtották
végre. A legkevesebb revascularisatiót D él-B ronxban végezték
(12 százalék), ezzel szem ben H arlem ben a m ű tétek gyakorisága
24 százalékra, M anhattan központjában pedig 38,4 százalék­
ra tehető. New York város fennm aradó részében az em berek
21,2 százalékánál végeztek effajta beavatkozást.

IRODALOM:
Fang, J., Alderman, M. H.: Is geography destiny fór patients in New York with
myocardial infarction? American Journal o f Medicine, 2003; 115:448-453.

276
Vastagbélrák
A vastagbélrák megfelelő előkezelés mellett
gyógyítható

Kényes kijelentés. Az igaz, hogy a rák jobban gyógyítható,

ha korán felfedezik. 2004 februárjában Svájcban a jó h írű rák­
liga arra az álláspontra helyezkedett, hogy senkinek sem ajánl­
ja a bélrák előkezelését, ann ak ellenére, hogy a betegség N é­
m etországban az egyik leggyakoribb rákfajtának szám ít -
évente 58 000 em bert betegít m eg, és 30 000-en halnak m eg
miatta.
A svájciak a tükrözés gyengéit bizonygatják, mellyel a jó in ­
dulatú daganat első jeleit, a polipokat keresik. A zonban nem
m indegyik vastagbélrák fejlődik ki a polipokból, és nem m in ­
den polip vehető észre - ezért szám os esetben átsiklanak a rák
előjelein. Ezenfelül a jó in d u la tú daganatnak csak kis része fej­
lődik tum orrá, m ely a tükrözés közben észrevehető és eltá­
volítható. A tükrözés elleni érvelés így szól: a beavatkozás során
a páciensek többsége kockázatoknak van kitéve - m elyek cse­
kély m értékűek, de léteznek - , és em ellett az egész beavatkozás­
nak sem m i haszna. T udom ányosan m ég nem igazolták, hogy a
vastagbéltükrözés révén csökken a halálesetek száma.
A svájci rákliga szerint fontosabb az egyénre szabott kockázat
(www.swisscancer.ch), nevezetesen a rokonok e betegségre való
hajlama (fokozott kockázat), az elegendő gyüm ölcs- és zöldség-
fogyasztás, valam int a testm ozgás.

IRODALOM:
Selby, J. V., Friedman, G. D., Quesenberry, C. P. ír, Weiss, N. S.: A case-control
sludy o f screening sigmoidoscopy and mortality from colorectal cancer. New
língland Journal o f Medicine, 1992; 326:653-657.
Alkin, W. S., Morson, B. C., Cuzick, J.: Long-term risk o f colorectal cancer
altér excision o f rectosigmoid adenomas. New England Journal o f Medicine,
1992; 326: 658-662.
Wcymayr, C., Koch, K.: Mythos Krebsvorsorge. Frankfurt, 2003

277
Vér
Ha vérmérgezéskor a „piros vonal” elér a szívhez,
meghalunk

M ég egy ilyen dajkam esét! A rövid „piros vonal”, m elyet egy

sérülést követően a vérerek m entén látni, a helyi gyulladási
reakció következm énye. G yakran egy nem fertőtlenített, jelen­
téktelen kis seb m iatt keletkezik. Lehet, hogy a szív irányába
folytatódik, d e elérni sosem fogja.
Előbb kerül sor lym phadenitisre, a gyulladás okozta nyirok­
csom ó-duzzadásra. Ez általában fájdalom m entes, azonban a
nyirokcsom ó nagy és kemény. H a a felszíni nyirokerek gyul­
ladásban vannak (lym phangitis), akkor a piros vonal 10-12 cen­
tim éter hosszan szétterjedhet. Komoly problém ák m erülhetnek
fel azoknál a betegeknél, akiknek gyenge az im m unrendszerük,
és nem kezeltetik a gyulladást. Súlyos esetben a kórokozók b e ­
ju tn a k a vérkeringésbe, és vérm érgezésre kerül sor.
H a egy egyszerű sérülésből valóban vérm érgezés alakul ki, az
nem csak külsőleg észrevehető tüneteket és piros vonalakat p ro ­
dukál. Az egész testet érinti. T ipikus tünetei: fáradékonyság, láz
és fontos szervi funkciók akadályozása.

Vérátö m lesztés
William Harvey (1578-1657) brit orvos 1628-ban felfedezte az
em beri vérkeringést, és leírta a szívműködést. M atem atikai szá­
mításai és embereken, valam int állatokon végzett egyszerűbb
kísérletei megcáfolták Galenus ókori orvos elméletét, mely szerint
a szervezetben m indennap nagyobb mennyiségű vér képződik és
semmisül meg - Galenus szerint a máj a vér term előüzem e.
H arvey úttö rő felism eréseit szám os m ás kutatás követte, m e ­
lyekben szokatlan vérátöm lesztésekről volt szó: 1665-ben az
angol Richard Lower a vérkeringés alaposabb vizsgálata céljából

278
nemegyszer vérátöm lesztést végzett állatról állatra. 1667-ben
m egkockáztatta ezt em bereken is, és O xfordban kétszer is adott
birkavért egy volt tanulójának.
Jelentős incidensek m iatt ham ar beszüntették az eljárást.
Franciaországban is adtak em bernek állati vért, azonban o tt is
felhagytak vele, mivel sokan súlyosan reagáltak az összeférhe­
tetlenségre, sőt bele is haltak a kísérletbe.
Ügy tűnik, ezeket az eseteket 200 évvel később elfeledték.
Léonard Landois greifswaldi orvos 1875-ben készített egy sta­
tisztikát az 1666 óta véghezvitt vérátöm lesztésekről. A 19. szá­
zadban újra és újra végeztek vérátöm lesztést állatról em berre
- főleg a tuberkulózis gyógyítása céljából. Az összesen 129 állat­
ról em berre - főleg bárányvérrel - történő transzfüzióból 62 ha­
lálos kim enetelű volt. Richard von V olkm ann hallei sebész
összefoglalta a terápia kilátásait: „A birkavérrel tö rté n ő transz-
fúzióhoz h árom birka szükséges: az első, am elyből kivonjuk a
vért, a m ásodik, am elybe átöm lesztjük, és egy harm adik, am ely
m indezt véghezviszi.”
IRODALOM:
Payne, L.: „With much nausea, loathing, and foetor”: William Harvey, dissec­
tion, and dispassion in early modern medicine. Vesalius, 2002; 8: 45-52.
McKechnie, M. D., Robertson, C.: The resuscitation greats. William Harvey.
Resuscitation, 2002; 55:133-136.
Schultz, S. G.: William Harvey and the circulation o f the blood: the birth of a
scientific révolution and modern physiology. News in Physiological Sciences,
2002; 17:175-180.

Viagra
A potenciaproblémát nem ismerő férfiak Viagra
segítségével „sem bírnák” tovább és intenzívebben

A m ikor az első potencianövelő szereket a piacra dobták, az

egészséges férfiakat óva intették használatuktól, m ondván, raj­
tu k úgysem segít, és szexuális életükön sem javít. E nnek azon-

279
bán p o n t az ellenkezője igaz: a Viagra és a többi erekciózavar
elleni szer valódi életstílus-gyógyszerekké váltak. Axel M ünch
freiburgi urológus szerint egészséges kísérleti személyek szá­
m olnak be arról, hogy a Viagra „m inden m inőségben” segített
nekik. A m erevedés erősebb, a szexuális élm ény intenzívebb, és
tovább is tart. „Természetesen az efféle leírásokban m indig van
egy pici túlzás - állítja M ü n ch - , azonban elvben igazak.” C sak­
hogy a túladagolás m egelőzése érdekében érdem es odafigyelni
ártalm atlan m ellékhatásaira: fejfájás és színirritáció - hatására a
világ kékben tündököl. Az előkárosodások következm ényei
szívproblém ák lehetnek.
A tartós m erevség okozója egy ritka betegség, a priapizm us.
A szűnni nem akaró merevség rendkívül fájdalmas, és szükség
esetén kezelésre szorul. Potenciától függetlenül, ez egyetlen férfi
szám ára sem tanácsos.

V itam in ok I.
A táplálkozás mellett kiegészítésképpen vita­
minokat is kell szedni

A nyugati országokban m áig töretlen a h it a vitam inok gyógyító

hatásában. A C -vitam in egyetem es gyógyszer a stressz és az
öregedés, valam int a súlyos betegségek, úgym int a rák vagy a
szívinfarktus leküzdésére. A vitam inpótlás azonban erősen vita­
tott, ugyanis az európaiak és az észak-am erikaiak vitam inel­
látása gyorsétterm i étkezés esetén is megfelelő. A fejlett orszá­
gokban a skorbut, a beriberi és a többi vitam inhiányos betegség
ideje lejárt. Az em berek nem hogy hiányosan, inkább túlzottan
el v annak látva vitam inokkal.
Azt senki sem tagadja, hogy a szervezetnek szüksége van vita­
m inra, azonban ételeink, sőt m ég a készételek is tartalm aznak
elegendő vitam int. Ráadásul a vitam inokkal és m ás adalékokkal
mesterségesen d ú sított élelm iszer-ipari term ékek forgalm a az

280
elm últ tíz évben m egduplázódott. Sok esetben azonban a d ú ­
sítás szükségtelen.
A m ultivitam inos készítm ények főképp feleslegesek. M ár
gy erm ek k o ru n k ó ta v itam in o k k al tö m n e k m inket. A h í­
zóm arha például annyi vitam in t tartalm az, hogy az Európai
U nió óva inti a szülőképes nőket a májfogyasztástól, ugyanis
a m agas koncentrációban jelen lévő A -vitam in károsíthatja a
m agzatot.

Vitam in ok II.
A túlzott vitaminfogyasztás nem káros

H ihetetlen, de a v itam inok károsak is lehetnek. T úlzott C -vita-

m in-fogyasztás esetén akut gyom or- és bélpanaszok léphetnek
fel. K rónikus túladagolás esetén pedig vesekő alakulhat ki. H a a
szervezet hosszú távon túl sok A- és D -vitam int kap, akkor az
ártalm atlan fejfájás m ellett izomgyengeség, m ájnagyobbodás és
korlátozott vesem űködés is előfordulhat.

V itam in ok Ml.
C-vitaminnal megelőzhető a megfázás

Ezt m áig m ég egyetlen tudom ányos tanulm ány sem bizonyítot­

ta egyértelm űen. E nnek ellenére a gyerekek és a fiatalok m ár
évek óta több C -vitam int fogyasztanak, m in t a ném et tár­
sadalom által ajánlott napi 100 m illigram m . Ezek az értékek
nem zetközi összehasonlításban nagyon is megfelelők, m ég ak­
kor is, h a nem érik el a kétszeres N obel-díjas Linus Pauling által
ajánlott 5 gram m ot. 2000-ben em elték fel az adagot 75 m il­
ligram m ról 100 m illigram m ra. M ég a vitam inban hívő am e­
rikaiak is m egelégszenek a napi 60 m illigram m nyi adaggal, sőt

281
a W H O és az EU élelm iszer-bizottsága is „csak” napi 30 m il­
ligram m ot ír elő.
Linus Pauling idősebb korában m indennap többgram m nyi
C -vitam int fogyasztott el. Az anyagot nem csak megfázás elleni
szernek, h anem az ifjúság forrásának és rákm egelőzésnek is tar­
totta. M ielőtt Pauling felállította vitam inteóriáját, m egpróbálta
objektívan értékelni a tudom ányos irodalm at. Mivel saját el­
m élete olyannyira m eggyőzte, alulértékelte, sőt elvetette azokat
a tanulm ányokat, m elyek n em ism erték el a C -vitam in hasznát.
Am elyeknek pedig vélem énye szerint van értelm ük, azokat tú l­
értékelte.

IRODALOM:
Chalmers, I., Altman, D. G. (Hg.): Systematic Reviews. London, 1995
Greenhalgh, T.: Einführung in die Evidence-based Medicine. Kritische
Beurteilung klinischer Studien als Basis einer rationalen Medizin. Bern, 2000
Pauling, L.: How to live longer and feel better. New York, 1986
z
Zene
A zene egészséges

H a eltekintünk W ilhelm Busch gúnyos kijelentésétől, m ely

szerint „A zenét gyakran n em ítélik szépnek, m ivel zajnak
tekintik”, akkor a zene az általános nézet szerint tökéletes ki-
kapcsolódást és jó közérzetet nyújt. M ég a tehenek is több
tejet adnak, ha az istállóban M ozart Kis éji zene cím ű m űve
szól.
A legtöbb em ber n em is ism eri a zene okozta betegségeket és
az ezekkel járó küzdelm et. Term észetesen m inden zenei pályá­
nak van egészségi kockázata. A zenészek ezt általában saját h i­
bájuknak vélik, úgy gondolják keveset vagy hibásan gyako­
roltak. Bizonyos dolgokat eltitkolnak, m in t például az énekesek
a lám palázát, pedig az előadás alatt fellépő idegesség a tapasztalt
profik szám ára is problém át okoz.
Ez olykor tartási hibákhoz és a test károsodásához is vezet­
het. Főleg az „aszim m etrikus” hangszereknél, m int a h arán tfu ­
vola és a hegedű, m egsérülhet a váll, a könyök és a kéz. A kö­
nyök feszülésétől íngyulladás, valam int kéztőcsontgyulladás is
felléphet, ezért az alkar izm ai bedagadnak. Zenészek körében
ism ert egy m ásik tü n et is, amely akkor jelentkezik, am ikor az
alkar túl sokáig fekszik a könyökben lévő idegen.
A fúvósokra m ás veszélyek leselkednek. Az állandó nyom ás­
tól m ég a fogak is m eglazulhatnak. A tüdőem phyisem a - a
tüdőhólyagocskák kóros kitágulása - szintén ism ert betegség
fúvósok körében. Énekeseknél ezzel szem ben a hangszálak tú l­
terhelése léphet fel. H a m egvizsgáljuk a zenészeknél fellépő

283
tüneteket és szindróm ákat, arra a következtetésre juth atu n k ,
hogy a zene egészségtelen.
Csakhogy az érzelm i kötődés m iatt ez nem általános. Ez azt
jelenti, hogy a zene szórakoztat - legalábbis azokat, akik gyako­
rolják. Am i szórakoztat, az jó t is tesz. A szenvedés m értéke
független a kedvtől és az igyekezettől. A rockzenészek hallása,
akik m indent beleadnak előadásukba, kevésbé károsodik, m int
a zenekari zenészeké, akik a városi színház előadásán m ár
tizenötödszörre kísérik A víg özvegy cím ű m űvet - m ég akkor is,
h a a rockzene zajszintje jóval m agasabb.

284
zs
Z síros ételek
A kevés zsírt tartalmazó ételek egészségesebbek

Ez m ár gyerekkorunkból ism eretes, ám nincs rá egyértelm ű b i­

zonyíték. Negyven-ötven éve óvják a népességet a zsíros élel­
m iszerektől. K ülönösen veszélyesek állítólag az állati eredetű
zsírok és a telítetlen zsírsavak. Ahogy m ondani szokták: a túl
sok zsír zsírossá és beteggé tesz. A sok zsíros ételtől nagyobb
eséllyel k aphatunk m eg krónikus betegségeket, és az elm últ
években a cukorbetegek szám a is m agasabb lett. Az „am erikai
paradoxon” azonban nem m agyarázza m eg a „gonosz” zsír le­
gendáját. A m erikában az ételek átlagos zsírtartalm a az utóbbi
években 40 százalékról 34 százalékra csökkent, de a szívinfark­
tu so k száma ugyanannyi m aradt. Ezenkívül a túlsúlyosok szá­
m a m egduplázódott, és jóval tö b b lett a cukorbeteg.

285
IR O D A LO M JE G Y Z É K

A
Adriaanse AH, Pel M , Bleker OP: Semmelweis: the com bat
against puerperal fever. E uropean Journal o f O bstetrics,
Gynecology and Reproductive Biology 2000;90:153-158
A hm ed S, Shellock FG: M agnetic resonance im aging safety:
im plications for cardiovascular patients. Journal o f C ardio­
vascular M agnetic Resonance 2001;3:171-182
A insw orth S: Puerperal fever. Disaster and trium ph. Practical
M idwife 1999;2:34-35
A lderm an M H , C ohen HW , M adhavan S: D ietary sodium
intake and m ortality: the N ational H ealth an d N u trition
E xam ination Survey (NH ANES I). Lancet 1998;351:781-785
A lderm an M H : Salt, blood pressure, a nd h u m an health. H yper­
tension 2000;36:890-893
A lderm an M H , C ohen HW : Im pact o f dietary sodium o n car­
diovascular disease m orbidity an d m ortality. C urrent H yper­
tension R eport 2002;4:453-457
Alexander M G, Fisher TD: T ruth and consequences: using the
bogus pipeline to exam ine sex differences in self-reported
sexuality. Journal o f Sex Research 2003;40:27-35
Allen VM , O ’Conell CM , Liston RM, Baskett TF: M aternal
m orbidity associated w ith cesarean delivery w ithout labor
com pared w ith spontanious onset o f labor at term . O bs­
tetrics and Gynecology 2003;102:477-482

287
A ltm ann LK: W ho goes first? T he Story o f Self-Experim en­
tatio n in M edicine, N ew York 1987
A m elung W, P u n tm an n E: Clinical aspects and therapy o f the
socalled C ontergan-polyneuropathy. N ervenarzt 1966; 37:
189-199
van Andel P: Semmelweis and puerperal fever. Journal o f
Psychosom atrics in O bstetrics an d Gynaecology 2001;22:3-5
A ndersen KV, Bovim G: Im potence an d nerve e n trap m en t in
long distance am ateur cyclists. Acta N eurologica Scandinavia
1997;95:233-240
A nderson KV, Odell PM , W ilson PWF, Kannel WB: C ardio­
vascular disease risk profiles. A m erican H eart Journal 1991;
121:293-298
A nonym us: R obert Knox a n d the body snatchers. Medical
Journal o f Australia 1965;2:929-930
Anonym os: Steep decline in w orld fertility rates: contraceptives
use up sharply. Sozial- u n d P räventivm edizin 1992;37:
254-255
Ariyo AA, H aan M , Tangen CM , et al: Depressive sym ptom s
and risks o f coronary heart disease and m ortality in elderly
am ericans. C irculation 2000;102:1773-1779
A shenden R, Silagy C, W eller D: A system atic review o f the
effectiveness o f p ro m o tin g lifestyle change in general prac­
tice. Family Practice 1997;14:160-176
A tkin WS, M orson BC, C uzick J: L ong-term risk o f colorectal
cancer after excision o f rectosigm oid adenom as. N ew Eng­
land Journal o f M edicine 1992;326:658-662

B
Backe J: Brustkrebs beim M ann. D eutsches Ä rzteblatt 2002;
17:C913
Baker R: Sex im 21. Jahrhundert. D er U rtrieb u n d die m oderne
Technik. M ünchen 2000

288
Bakker J: Sexual differentiation o f th e n e u ro en d o c rin e m ech a­
nism s regulating m ate reco g n itio n in m am m als. Jo u rn al o f
N euro en d o crin o lo g y 2003;15:615-621
B arbash GI, Reiner J, W hite H D , et al: E valuation o f paradoxic
beneficial effects o f sm o k in g in patients receiving th r o m ­
bolytic th erap iy for acute m yocardial infarction: m echanism
o f th e „sm oker’s p a rad o x ” from the G U S T O -I-trial, w ith
a n g iographic insights. Jo u rn a l o f the A m erican College o f
C ardiology 1995;26:1222-1229
B arendregt JJ, B onneux L, van d e r M aas PJ: T he health care
costs o f sm oking. N ew E ngland Journal o f M edicine 1997;
337:1052-1057
B aron JA: Beneficial effects o f nicotine a n d cigarette sm oking:
th e real, th e possible a n d th e spurious. British M edical
Bulletin 1996;52:58-73
B artens W : Die T yrannei d er G ene. W ie die G en tech n ik u n se r
D enken verändert. M ü n c h e n 1999
B artens W: R evolutionäre Zellen. Eine Reise d u rc h deutsche
Labors, w o das Ersatzteillager M ensch entsteht. D ie Zeit
35/2000:11-14
B arten s W : T ausche N iere gegen N iere. In D e u tsc h la n d
feh len O rg a n e. E ine Ü b e rk re u z sp e n d e k ö n n te v ielen
K ranken helfen. A ber Juristen h a b en Bedenken. D ie Zeit
31/2001:23
B artens W: B akterien ist die H au tfarb e egal. T rotz alle F o r­
sc h e rm ü h e n lassen sich E rreger n ich t als ethnische W affen
nutzen. D ie Z eit 3/2002:11
B artens W: D em Leben a u f d e r Spur. Biografie einer E n td ec­
kung. S tu ttg a rt/M ü n ch e n 2003
B artens W: W as hab ich bloß? Die besten K rankheiten d e r Welt.
M ü n c h e n 2003
Basso O, Baird DD: Infertility an d p reterm delivery, birthw eight,
a n d caesarian section: a study w ithin the danish national b irth
cohort. H u m a n R eproduction 2003;18:2478-2484

289
Beaglehole R, Yach D: G lobalisation a nd the prevention o f n on-
com m unicable disease: the neglected chronic disease o f
adults. Lancet 2003;362:903-908
Bellisle F, M cD evitt R, Prentice AM: Meal frequency an d en er­
gy balance. British Journal o f N utrition 1997;77(Suppl.l)
57-70
B ergm an NA: M ichael Faraday and his contrib u tio n to anes­
thesia. A nesthesiology 1992;77:812-816
Bhugra D, M astrogianni A: G lobalisation a nd m ental disorders:
Overview w ith relation to depression. British Journal o f
Psychiatry 2004;184:10-20
B iddiss M D : T he politics o f anatom y: Dr. R obert Knox
a n d V ictorian Racism. Proceedings o f the Royal Society o f
M edicine 1976;69:245-250
Bircher F: Paul N iehans’ cellular therapy. M edizinische Klinik
1953;48:1895-1896
Birtwistle J, Hall K: Does nicotine have beneficial effects int he
treatm en t o f certain disease? British Journal o f N ursery
1996;13:1195-1202
Blum W: B ündnis gegen die Schwerm ut, Die Zeit 51/2001:
38
Bonita R: Epidem iology o f stroke. Lancet 1992;339:342-344
B ooth W: For the love o f it. A m ateuring an d its rivals. Chicago
1999
Botting J: T he history o f thalidom ide. D rug News an d Pers­
pectives 2002;15:604-611
Bowie C: Lessons from the pertussis vaccine trial. Lancet
1990;335:397-399
Boyd L, O ’Leary JP: R oentgen and his ray: an early im pact on
m odern m edicine. A m erican Surgery 1999;65:292-294
B rinkm ann B, Banaschk S, Bratzke S, et al: Fehlleistungen bie
der Leichenschau in d er B undesrepublik D eutschland (I+II).
Archiv fiir K rim inologie 1997;199:1-12 u n d 65—74
Brown BG, Z hao XQ, C hait A, et al: Sim vastatin a n d niacin,
antioxidant vitam ins, o r the com bination for the prevention

290
 o f coronary disease. N ew England Journal o f M edicine
2001;345:1583-1592
Bunzel B, L aederach-H ofm ann K, Schubert MT: Patients bene­
fit - p artners suffer? T he im pact o f heart transplantation
on the p a rtn e r relationship. T ransplant International 1999;
12:33-41
Bunzel B, L aederach-H ofm ann K: N oncom pliance in organ
transplantation: a review. W iener Klinische W ochenschrift
2000;112:423-440
B urnham TC, C hapm an JF, G ray PB, et al: M eni n com m ited,
rom antic relationships have lower testosterone. H orm ones
and Behaviour 2003;44:119-122
Bursztyn M , G insberg G, H am m erm an-R ozenberg R, Stessm an
J: T he siesta in the elderly: risk factor for m ortality? Archives
o f Internal M edicine 1999;159:1582-1586
Bursztyn M , G insberg G, Stessm an J: T he siesta a n d m ortality
in the elderly: effect o f rest w ithout sleep an d daytim e sleep
duration. Sleep 2002;25:187-191

c
C am eron HA, McKay RD: R estoring p ro d u ctio n o f hip p o cam ­
pal n eurons in old age. N ature N euroscience 1999;2:894-897
C am pbell SS, M urphy PJ: E xtraocular circadian p h o to tra n s­
duction in hum ans. Science 1998;279:396-399
C ardiac A rrhythm ia Suppression Trial (CAST) Investigators.
Prelim inary report: Increased m ortality due to encainid o r
flecainid in a random ized trial o f arrhythm ia suppres­
sion after m yocardial infarction. New England Journal o f
M edicine 1989;321:406-412
C ardiac A rrhythm ia Suppression Trial (CAST II) Investigators.
Effect o f the a nti-arrhythm ic agent m oricizine o n survival
after m yocardial infarctio n . N ew E ngland Jo u rn al o f
M edicine 1992;327:227-233

291
C arr JJ: D anger in perform ing M R im aging on w om en who
have tatooed eyeliner o r sim ilar types o f perm an en t cos­
m etic injections. A m erican Jo u rn al o f R oentgenology
1995; 165:1546-1547
C arter JF, Sleem an R, P arry J: T he distribution o f controlled
d rugs via cou n tin g m achines. Forensic Science International
2003;3539:1-7
Catalano RA: Sex ratios in the two Germ anys: a test o f the
econom ic stress hypothesis. H um an R eproduction 2003;
18:1972-1975
C halm ers I, A ltm an DG: Systematic Reviews. L ondon 1995
CIBIS-II Investigators and Com m ittees: T he cardiac insuffi­
ciency bisoprolol study II (CIBIS II): a random ised trial.
Lancet 1999;353:9-13
Clifford TJ: Breast feeding an d obesity. British M edical Journal
2003;327:879-880
C ook A, W oodw ard A, Pearce N, M arshall C: Cellular telephone
use a n d tim e tren d s for b rain, head a n d neck tum ours. New
Z ealand M edical Journal 2003;! 16:457
C oolsaet C: D er Pinsel der Liebe. Leben u n d W erk des Penis.
Koln 1999
C orns CM : H erbal rem edies and clincal biochem istry. Annals
o f Clinical Biochem istry 2003;40:489-507
Cowie M R, M ostered A, W ood DA, et al: T he epidem iology o f
heart failure. E uropean H eart Journal 1997;18:208-225

D
Daniel HW : O steoporosis o f the slender sm oker. Archives o f
Internal M edicine 1976;136:298-304
D ebus AG: Chem ists, physicians, a nd changing perspectives o n
the scientific revolution. Isis 1998;89:66-81
D ekkers M: An allem nagt der Z ahn der Zeit. M iinchen
1999

292
Desbarax P: M orton’s design o f the early ether vaporisers.
A naesthesia 2002;57:463-469
Diffey B: Has the sun protection factor had its day? British
Medical Journal 2000;320:176-177
D inan TG: T he physical consequences o f depressive illness.
British M edial Journal 1999;318:826
Djerassi C: T his M an’s Pill. Sex, die Kunst u n d Unsterblichkeit.
Innsbruck 2001
D obson R: W om en w ho d rin k wine get p regnant m ore quickly.
British M edical Journal 2003;327:468
Doll R, Peto R, Hall E, et al: M ortality in relation to c o n su m p ­
tion o f alcohol: 13 years observation o n m ale British doctors.
British M edical Journal 1994;309:911-914
Doll R, Peto R, W heatley K, et al: M ortality in relation to sm ok­
ing: 40 years’ observations o n m ale British doctors. British
Medical Journal 1994;309:901-911
Drosser C: Stim m t’s? M oderne Legenden im Test. Reinbek
1998
D rosser C: S tim m t’s? N eue m o d e rn e L egenden im Test.
Reinbek 2002
Dye TD, Wojtowycz MA, A ubry RH, et al: U nintended preg­
nancy and breast-feeding behaviour. A m erican Journal o f
Public H ealth 1997;87:1709-1711

E
Egger M, Schneider M , Davey Sm ith G: S purious precision?
M etaanalysis o f observ atio n al studies. B ritish M edical
Journal 1998;316:140-144
Eisenm an R: Penis size: Survey o f female perceptions o f sexual
satisfaction. BM C W om en’s H ealth 2001;1:1-2
Elm ore JG, Feinstein AR: Joseph G oldberger: an u nsung hero
o f A m erican clinical epidem iology. A nnals o f In tern al
M edicine 1994;121:372-375

293
E rnst E: H erbal m edicine p u t into context. British Medical
Journal 2003;327:881-882
Evans AS: Two errors in enteric epidem iology: the stories o f
A ustin Flint and M ax von Pettenkoffer. Review o f Infectious
Diseases 1985;7:434-440
Evans AS: Pettenkoffer revisited: the life and c o ntributions o f
M ax von Pettenkoffer (1818-1901). Yale Journal o f Biology
and M edicine 1973;46:161-176

F
Fang J, A lderm an M H : Is geography destiny for patients in New
York w ith m yocardial infarction? A m erican Jo u rn al o f
M edicine 2003;115:448-453
Farah M H , Edwards R: International m onitoring o f adverse
health effects associated w ith herbal m edicine. P harm aco­
epidem iology and D rug Safety 2000;9:105-112
Fischer M , B artens W: Z w ischen E rfahrung u n d Beweis.
M edizinische Entscheidungen u n d Evidence-based M edi­
cine. Bern 1999
Fletcher SW, C olditz GA: Failure o f Estrogen plus progestin
therapy for prevention. Journal o f the A m erican M edical
Association 2002;288:366-367
F lintrop J: A llensbach-Studie „N aturheilm ittel 2002” : Die
Selbstm edikation boom t. Deutsches Ä rzteblatt 2002;17:C881
Fölsing A: W ilhelm C o n rad Röntgen. A ufbruch ins Innere der
M aterie. M ünchen/W ien 1995
Ford DF, M ead LA, C ang PP, et al: D epression predicts cardio­
vascular disease in m en: the precursors study. C irculation
1994:90:614
Forster J, Kuehr J: T he role o f ozone. Pediatric Allergy a n d
Im m unology 2000; 11 (Suppl. 13): 23-25
Frieden TR, Sterling TR, M unsiff SS, et al: Tuberculosis. Lancet
2003;362:887-899

294
G
G allup GG, Burch RL, Platek SM: D oes sem en have a ntidep­
ressant p roperties? A rchives o f Sexual B ehavior 2002;
31:289-293
Garcia-Caceres U, Garcia FU: Bartonellosis. A n im m unode-
pressive disease a n d the life o f Daniel Alcides C arrion.
A m erican Journal o f Clinical Pathology 1991;95:58-66
G arrett L: Das Ende der G esundheit. M ünchen 2002
G assner-B achm ann M , W üth rich B: B auernkinder leiden sel­
tener an H euschnupfen u n d A sthm a. D eutsche M edizinische
W ochenschrift 2000;125:924-931
G azziano JM, Buring JE, Breslow JL, et al: M oderate alcohol
intake, increased levels o f high density lipoprotein an d its
subtractions an d decreased risk o f m yocardial infarction.
N ew England Journal o f M edicine 1993;329:1829-1832
G azziano JM: R andom ized trials o f dietary antioxidants in car­
diovascular disease. Journal o f C ardiovascular Risk 1996;
3:368-371
Giles GG, Severi G, English DR, et al: Sexual factors and
prostate cancer. British Journal o f Urology 2003;92:211-216
G oodm an JH: Paternal p o stp artu m depression, its relationship
to m aternal po stp artu m depression, and im plications for
family health. Journal o f A dvanced N ursing 2004;45:26-35
G ould AL, Rossouw JE, Santanello N C, et al: C holesterol reduc­
tio n yields clinical benefit: im pact o f statin trials. C irculation
1998;97:946-952
G ram m er K: Signale der Liebe. Die biologischen Gesetze der
Partnerschaft. H am burg 1993
G reenhalgh T: E inführung in die Evidence-based M edicine.
K ritische B eurteilung klinischer Studien als Basis einer ra tio ­
nalen M edizin. Bern 2000
G reinacher A, Lubenow N , H inz P, E kkernkam p A: H eparini-
n d uzirte T hrom bozytopenie. D eutsches Ä rzteblatt 2003;
34/35A:2220-2229

295
G reinacher A: T reatm ent options for heparin-induced th ro m ­
bocytopenia. A m erican Journal o f H ealth Systems and
Pharm acology 2003;60 (Suppl.): 12-18

H
Hackshaw AK, Law M R, W ald NJ: T he accum ulated evidence
o n lung cancer and tobacco sm oke. British M edical Journal
1997;315:980-988
Halliday HL: O verview o f clinical trials com paring natural and
synthetic su rfactan ts. Biology o f th e N eonate 1995;67
(Suppl. 1): 32-47
Hallowell EM, Ratey JJ: Zw anghaft zerstreut. Die U nfähigkeit
aufm erksam zu sein. Reinbek 1999
H am m ar L: T he dark side to D onovanosis: color, clim ate,
race an d racism in A m erican South venerology. Journal o f
M edical H um anities 1997;18:29-57
H artlm aier KM: T he contergan tragedy - a b rutal lesson.
Zahnärztliche M itteilungen 1971;61:62-65
H aubold H: C ellular therapy according to Paul N iehans o r K.
Fr. Bauer’s m ethod. M edizinische Klinik 1954;49:1468-1472
H ausotter W: Parkinson in der Praxis. Bern 2003
Heinze A: M igräne - w enn es h äm m ert u n d pocht. Deutsches
Ärzteblatt 2001;98:C708-709
Hillier V, Salib E: A case-control o f sm oking and A lzheim er’s
disease. International Journal o f G eriatric Psychiatry 1997;
12:295-300
Höfling S, Dw orzak H , Butollo W, N eef W: D er A ngstprozeß
un ter verschieden ho h en T halam onaldosen zur Präm edi­
kation. A nästhesist 1983;32:512-518
H offm eister H, Schelp FP, M ensink GB, et al: T he relationship
betw een alcohol c o n sum ption, health indicators a n d m o rta l­
ity in the G erm an population. International Journal o f Epi­
dem iology 1999;6:1066-1072

296
H ow ard RF: C urrent status o f pain m anagem ent in children.
Journal o f th e A m erican M edical A ssociation 2003;
290:2464-2469
H opkins Tanne J: C hildren are often undertreatet for pain.
British M edical Journal 2003;327:1185
H upka S: „Ehret die Alten.” Interview m it M anfred Rom m el.
Badische Zeitung 20.12.2003

I
Iadem arco MF, C astro KG: Epidem iology o f tuberculosis.
Sem inars in R espiratory Infection 2003;18:225-240
Inskip PD, Tarone RE, H atch EE, et al: C ellular-telephone use
a n d b rain tum ors. N ew England Journal o f M edicine 2001;
344:79-86
Intersalt cooperative Research G roup: Intersalt. A n in tern atio n ­
al study o f electrolyte excretion and b lood pressure: results
for 24 h o u r sodium a n d p otassiuk excretion. British M edical
Journal 1998;297:319-328
Ivory SJ, K night RG, L ongm ore BE, C aradoc-D avies T: Verbal
m em ory in no n -d em en ted patients w ith idiopathic Par­
kinson’s disease. N europsychologia 1999;37:817-828

J
Jacobs D, Blackburn H , H iggins M , et al: R eport o f the confer­
ence o n low b lo o d cholesterol: m o rtality associations.
C irculation 1992;86:1046-1060
Jäger L: Allergien. U rsachen, T herapien, V orbeugung. M ünchen
2000
Jang M, Cai L, U deani GO, et al: C ancer chem opreventive acti­
vity o f resveratrol, a natural product derived form grapes.
Science 1997;275:218-220

297
Jee SH, He J, W helton PK, et al: T he effect o f chronic coffee
drinking o n blood pressure: a m eta-analysis o f controlled
clinical trials. H ypertension 1999;33:647-652
Joseph KS, Young DC, D odds L: Changes in m aternal charac­
teristics a nd obstetric practice and recent increase in p rim ary
cesarean delivery. O bstetrics a n d G ynecology 2003; 102:
791-800
Judd LL: Surveys show th at 20-30% o f elderly patients exhibit
SSD sym ptom atology. In te rn M edicine W orld R eport
1997;12:33-34
Juhl M , Olsen J, A ndersen AM , G ronbaek: Intake o f wine, beer,
spirits a n d w aiting tim e to pregnancy. H um an R eproduction
2003;18:1967-71
Jungblut C: M einen Kopf a u f deinen Hals. Die neuen Plane des
Dr. Frankenstein alias R obert W hite. Stuttgart/Leipzig 2001

K
Kanitakis J, A lhaj-Ibrahim L, Euvrad S, C laudy A: Basal cell car­
cinom as in solid organ transplant recipients: clinicopatho-
logic study o f 176 cases. Archives o f D erm atology 2003;
139:1133-1137
Karagas M R, Weiss NS, Strader C H , D aling JR: Elevated
intrascrotal tem perature an d the incidence o f testicular can­
cer in noncryptorchid m en. A m erican Journal o f Epide­
m iology 1989;129:1104-1109
K aterndahl DA, Lawler W R: Variability in m eta-analytic results
concerning the value o f cholesterol reduction in coronary
heart disease: a m eta-m eta-analysis. A m erican Journal o f
E pidem iology 1999;149:429-441
Kauhanen J, Kaplan GA, G oldberg DE, Salonen JT: Beer bing­
ing and m ortality: results from the Kuopio ischaem ic heart
disease risk factor study, a prospective p opulation based
study. British M edical Journal 1997;315:846-851

298
Kiecolt-Glaser JK, Bane C, Glaser R, M alarkey W B: Love, m ar­
riage, and divorce: newlyweds’ stress h o rm o n es foreshadow
relationship changes. Journal o f C o nsulting in Clinical
Psychology 2003;71:176-188
Kim KH, Sobal J, W ethington E: Religion an d bod y weight.
International Journal o f O besity an d Related M etabolic
D isorders 2003;27:469-477
Klatsky AL: C an „a d rin k a day” keep a heart attack away?
Patient Care 1995;29:39-42
Kinderärztliche Praxis: Soziale Pädiatrie u n d Jugendm edizin.
Sonderheft „U naufm erksam u n d hyperaktiv”. 15.1.2001, 72.
Jahrgang
Klag MJ, W ang NY, M eoni LA, et al: Coffee intake an d risk o f
h y p ertension. A rchives o f In tern al M edicine 2002; 162:
657-662
Koch K: Am algam u n d die Angst. Z ahnm etall bereitet vielen
P atien ten psychische Problem e. S üddeutsche Z eitung
6.4.1999
Krause KH, Krause J, Trott GE: D iagnostik u n d T herapie der
A ufm erksam keitsdefizit-/H yperaktivitätsstörung im Erwa­
chsenenalter. D eutsche M edizinische W ochenschrift 1999;
124:1309-1313
Kriener M: M ensch u n d M ikrobe: Es w ird spannend, wer wen
um bringt. Tageszeitung 31.12.2003
Kulczycki A, Potts M , Rosenfield A: A bortion a n d fertility regu­
lation. Lancet 1996;347:1663-1668

L
Labbok M H : Breastfeeding and fertility. M others and C hildren
1989;8:1-3
Lam berg L: If I w ork harder, I will be loved. Roots o f physician
stress explored. Journal o f the A m erican M edical Association
1999;282:13-14

299
L am pidius MS, Irnich W: Schrittm acher u n d K ernspinto­
m ographie: Frage der P rogram m ierung o der doch k o n train ­
diziert? D eutsches Ä rzteblatt 2002;1I:C531
Law MR, Hackshaw AK: A m eta-analysis o f cigarette sm oking,
b one m ineral density and risk o f hip fracture: recognition o f a
m ajor effect. British M edical Journal 1997;315: 841-846
Law M R, M orris JK, W ald NJ: Environm ental tobacco sm oke
exposure an d ischaem ic heart disease: an evaluation o f the
evidence. British M edical Journal 1997;315:973-980
Law M , Tang JL: A n analysis o f the effectiveness o f interven­
tions intended to help people stop sm oking. Archives o f
Internal M edicine 1995;155:1933-1941
Leiß O: Ärztliche W eltbilder: H elicobacterisierung psycho­
so m atisch er K onzepte? D eutsches Ä rzteblatt 2001;98:
A886-890
Lester D, W ood P, W illiam s C, H aines J: C orrelates o f m otives
for suicide. Psychology R eport 2003;93:378
Levesque H , Lafont O: A spirin th ro u g h o u t the ages: a historical
review. Revue M edical Interne 2003;93:378
Levin RJ: T he physiology o f sexual arousal in the hu m an
female: a recreational an d procreational synthesis. Archives
o f Sexual Behaviour 2002;31:405-411
Li L, Parsons TJ, Power C: Breast feeding and obesity in child­
hood: cross sectional study. British Medical Journal 2003;
327:904-905
Lin EH, Katon W, von K orff M , et al: Effect o f im proving
depression care o n pain an d functional outcom es am ong
older adults w ith arthritis: a random ized controlled trial.
Journal o f the A m erican M edical Association 2003;290:
2428-2429
Liu AH , M urphy JR: H ygiene hypothesis: fact o f fiction?
Journal o f Allergy an d Clinical Im m unology 2003;111:
471—478
Locher WG: M ax von Pettenkofer - life stations o f a genius on
the 100th anniversary o f his death (February 9, 1901).

300
 International Journal o f Hygiene a n d E nvironm ental H ealth
2001;203:379-391
L ohm ann C: M achen B ananen glücklich? D er etwas andere
E rnährungsberater. M ünchen 1999

M
M aio G: O n the history o f the C ontergan (thalidom ide) catas­
trophe in the light o f d ru g legislation. D eutsche M edi­
zinische W ochenschrift 2001; 126:1183-1186
M ainka I: M am as schwache Helfer. Die Zeit, 13. Juni 2001
M ajeed AW, et al: Random ised, prospective, single-blind com ­
parison o f laparascopic versus sm all-incision cholecystecto­
my. Lancet 1996;347:989-994
M antyselka PT, T u ru n en JH, A honen RS, K um pusalo EA:1
C hronic pain a n d p o o r self-rated health. Journal o f the
A m erican M edical A ssociation 2003;290:2435-2442
M atser EJ, Kessels AG, Lezak M D, et al: N europsycholo­
gical im p airm en t in a m ateu r soccer players. Journal o f
the A m erican M edical A ssociation 1999;282:971-973
M atser EJ, Kessels AG, Lezak M D , T roost J: A dose-res-
ponse relation o f headers a n d concussions w ith cogni­
tive im p airm en t in professional soccer players. Journal o f
Cli nical a n d E x perim ental N europsychology 2001;23:
770-774
M asters W H , Johnson VE: H u m an sexual response. Boston
1966,1970
M cG innis JM, Foege W H : Actual causes o f death in the U nited
States. Journal o f the A m erican M edical A ssociation 1993;
270:2207-2212
M cK echnie M D , R o bertson C: T h e resu scitatio n greats.
W illiam Harvey. Resuscitation 2002;55:133-136
M cM illan NC: D evelopm ents in imaging. A n historical review.
Scottish M edical Journal 1999;44:180-185

301
McSweeney JC, C ody M , O ’Sullivan P, et al: W om en’s early
w arning sym ptom s o f acute myocardial infarction. C ir­
culation 2003 (online)
McSweeney JC, C ody M , C rane PB: D o you know th em w hen
you see them ? W om en’s prodrom al an d acute sym ptom s o f
m yocardial infarction. Journal o f Cardiovascular N ursery
2001;15:26-38
M ER IT-H F Study G roup: Effect o f m etoprolol CR/XL in
chronic heart failure. Lancet 1999;353:2001-2007
M eurice E: Overall results o f attem pts to treat schizophrenia by
hemodialysis. Reflections o n the placebo effect in a psycho­
sis. Acta Psychiatria Belgiae 1986;86:266-286
M eyer R: Krebsprävalenz: M it dem W ohlstand steigt die Rate.
D eutsches Ä rzteblatt 2002;99:C1465
M ichelson D, Stratakis C, Hill L, et al: Bone m ineral density in
w om en w ith depression. N ew England Journal o f M edicine
1996;335:1178-1181
M oore TJ: Deadly M edicine. W hy tens o f thousands o f heart
patients died in Am erica’s w orst drug disaster. N ew York
1995
M orris D: Körpersignale: Vom Dekollete zum Zeh. M ünchen
1986
M ueller RL, Scheidt S: H istory o f drugs for throm botic disease.
Discovery, developm ent, and directions for the future. C ir­
culation. 1994;89:432-449
M ühlhäuser I: M am m ographie-Screening - inform ierte E nt­
scheidung statt verzerrte Inform ation. In: Koppelin F, M üller
R, Keil A, H auffe U (H g.): Die K ontroverse u m die
B rustkrebs-Früherkennung. Bern 2001, S. 79-90
M ukam al KJ, Conigrave KM, M ittlem an MA, et al: Roles o f
drinking pattern and type o f alcohol consum ed in coronary
heart disease in m en. N ew England Journal o f M edicine
2003;348:109-118

302
N
Neale R, W illiam s G, G reen A: A pplication patterns am ong p a r­
ticipants random ized to daily sunscreen use in a skin can­
cer prevention trial. Archives o f D erm atology 2002;138:
1319-1325
N em ery B, et al: M ass sociogenic illness. L ancet 1999;
354:77
Nettle D: W om en’s height, reproductive succès an d the evolu­
tion o f sexual dim o rp h ism in m o d ern hum ans. Proceedings
o f the Royal Society o f L ondon in Biological Sciences
2002;269:1919-1923
N utritio n classics: Public H ealth Reports, Vol. 37, M arch 3,
1922: A m ino-acid deficiency p robably the prim ary etiologi­
cal factor in pellagra. By Joseph G oldberger and W. F. Tanner.
N utritio n Review 1987;45:149-151

o
O dent M: Is the participation o f the father at b irth dangerous?
M idwifery Today 1999;51:23-44
O lbrich H , Fliegauf M , Hoefele J, et al: M utations in a novel
gene, N PH P3, cause adolescent nephronophthisis, tapeto­
retinal degeneration an d hepatic fibrosis. N ature Genetics
2003;34:455-459
O lsen O, Götzsche PC: C ochrane review on screening for breast
cancer w ith m am m ography. Lancet 2001;358:1340-1342
(u n d 1284-85)

P
Paffenbarger RS, Hyde RT, W ing AL: T he association o f
changes in physical-activity level and other lifestyle charac-

303
 teristics w ith m ortality am ong m en. New E ngland Journal o f
M edicine 1993;328:538-545
Passolt M (H g.): H yperaktivität zw ischen Psychoanalyse,
N eurobiologie u n d System theorie. M ünchen/B asel 2001
Pattullo EL: G overnm ental regulation o f the investigation o f
h u m an subjects in social research. M inerva 1985;23:521-533
Pauling L: H ow to live longer and feel better. New York 1986
Pawlowski B, D u n b ar RI, Lipowicz A: Tall m en have m ore
reproductive succes. N ature 2000;13:156
Payne L: „W ith m uch nausea, loathing, a n d foetor”: W illiam
Harvey, dissection, and dispassion in early m o d ern m edi­
cine. Vesalius 2002;8:45-52
Pease A, Pease B: W arum M änner nicht zuhören u n d Frauen
im m er Schuhe kaufen. Berlin 2002
Peterson CL, Ferrara MS, M razik M , et al: Evaluation o f n e u ­
ropsychological d om ain scores and p ostural stability follow­
ing cerebral concussion in sports. Clinical Journal o f Sport
a nd M edicine 2003;13:230-237
Peyron R, A ubeny E, Targosz V, et al: Early term ination o f preg­
nancy w ith m ifepristone (RU 486) and the orally active
prostaglandin m isoprostol. New England Journal o f M edi­
cine 1993;328:1509-1513
Pierce JR: „In the interest o f hum an ity a n d the cause o f
science”: the yellow fever volunteers. M ilestones in M edicine
2003;168:857-863
Pluck GC, Brown RG: A pathy in Parkinson’s disease. Journal o f
N eurology N eurosurgery a n d Psychiatry 2002;73:636-642
Porst H: Die gekaufte Potenz. Viagra, Sex, Lifestylemedizin.
D arm stadt 1999
Porter M , B hattacharya S, van Teijlingen E, Tem pleton A: Does
caesarian section cause infertility? H um an R eproduction
2003;18:1983-1986
Portillo W, Paredes RG: Sexual a nd olfactory preference in n o n ­
copulating m ale rats. Physiology and Behaviour 2003;80:
155-162

304
Prentice AM , Black AE, Cow ard WA, Cole TJ: Energy expendi­
ture in overweight and obese adults in affluent societies: an
analysis o f 319 d o ubly-labelled w ater m easu rem en ts.
European Journal o f Clinical N utritio n 1996;50:93-97
Prentice AM, Jebb SA: Beyond body m ass index. O besity
Review 2001;2:141-147

Q
Q ueneau P: The saga o f aspirin: centuries-old ancestors o f an old
lady w ho doesn’t deserve to die. Therapie 2001;56: 723-726

R
Raju TN: Ignaz Semmelweis and the etiology o f fetal and
neonatal sepsis. Journal o f Perinatology 1999;19:307-310
Rauschenbach BS, Sobal J, Frongillo EA: T he influence o f
change in m arital status o n weight change over one year.
O besity Research 1995;3:319-327
Revicki D, Sobal J, DeForge B: Sm oking status and the practice o f
other unhealthy behaviors. Family M edicine 1991;23:361-364
Redelm eier DA, Singh SM: Survival in A cadem y Aw ard-w in­
ning actors a n d actresses. A nnals o f Internal M edicine 2001;
134:955-962
Reed W, Carroll J, A gram onte A, Lazear JW: Classics in infectious
diseases. T he etiology o f yellow fever: a prelim inary note.
W alter Reed, James Carroll, A. Agram onte, and Jesse W.
Lazear, Surgeons, U.S. Army. T he Philadelphia M edical
Journal 1900. Revue o f Infectious Diseases 1983;5:1103-1111
Richards E: T he „m oral anatom y” o f R obert Knox: the interplay
betw een biological and social th o u g h t in V ictorian scientific
naturalism . Journal o f the H istory o f Biology 1989;22:
373-436

305
Riedinger F, Kuehr J, Strauch E, et al: N atural history o f hay
fever an d pollen sensitization, a n d doctors’ diagnosis o f hay
fever and pollen asthm a in G erm an schoolchildren. Allergy
2002;57:488-492
Riggs JE: T he „protective” influence o f cigarette sm oking on
A lzheim er’s an d Parkinson’s disease. Q uagm ire o r o p p o rtu ­
n ity for neuroepidem iology? N eurology Clinic 1996;14:
353-358
R öhrich L: Lexikon d er sprichw örtlichen Redensarten. Freiburg
1991
Rortveit G, Daltveit AK, H annestad YS, et al: U rinary in co n ti­
n ence after vaginal delivery o r cesarean section. N ew
E ngland Journal o f M edicine 2003;348:900-907
R ückert S: Tote haben keine Lobby. Berlin 2002
Rufli T, Rudin W: Biochirurgie: Bewährtes V erfahren in der
W undbehandlung. D eutsches Ä rzteblatt 2002;30:C1621-22

s
Scheppen A: W arum gibt es in Japan so viele H undertjährige?
Frankfurter Allgemeine Zeitung, 16. O ktober 2001
Schlich T: Die K onstruktion d e r notw endigen K rankheisur­
sache: W ie die M edizin K rankheit beherrschen will. In:
Borck C (Hg.): A natom ien m edizinischen W issens. F rank­
furt a.M . 1996, S. 201-229
Schräg A, Ben-Shlom o Y, Q u in n N: H ow c om m on are com pli­
catio n s o f P a rk in so n s disease. Jo u rn al o f N e urology
2002;249:419-423
Schulm an A: Hem odialysis in the treatm ent o f a group o f schiz­
ophrenic patients. Acta Psychiatria Scandinavia (Suppl.)
1985;321:1-127
Schuit AJ, van Dijk CRMJ, D ekker JM, et al: Inverse association
between serum cholesterol and cancer m ortality in D utch civil
servants. American Journal o f Epidemiology 1993;137:966-976

306
Schulte-W isserm ann H : T h e C o n terg an (T h alidom ide) case.
C atastrophic consequences. K inderkrankenschw ester 2000;
19:360-366
S ch u ltz M G : Jo sep h G o ld b e rg e r a n d pellagra. A m e ric an
Jo u rn a l o f T ropical M e d icin e a n d H ygiene 1977;26:
1088-1092
Schultz SG: W illiam H arvey a n d th e circulation o f th e blood:
the b irth o f a scientific re volution a n d m o d e rn physiology.
N ew sin Physiological Sciences 2002;17:175-80
Schw arzer U, S om m er F, K lotz T, et al: Cycling a n d penile oxy­
gen pressure: th e type o f saddle m atters. E uropean U rology
2002;41:139-143
Selby JV, F riedm an GD, Q u e se n b erry C P Jr, W eiss NS: A case-
co n tro l study o f screening sigm oidoscopy a n d m o rta lity
from colorectal cancer. N ew E ngland Journal o f M edicine
1992;326:653-657
Shellock FG: G uide to M R p rocedures a n d m etallic objects.
P hiladelphia 2001
Shem S: T he H ouse o f G od. N ew York 1978 (D eutsch: H ouse o f
G od, 1996)
Silverm an WA: W h ere’s th e Evidence? D ebates in M o d e rn
M edicine. New York 1998
Sim on GE, et al: A n in te rn atio n al stu d y o f the relation betw een
som atic sym ptom s a n d depression. N ew E ngland Journal o f
M edicine 1999;341:1329-1335
Sim ons SH, van D ijk M , A n a n d KS, et al: D o we still h u rt new ­
b o rn babies? A prospective study o f procedural pain a n d
analgesia in neonates. A rchives o f Pediatric a n d A dolescent
M edicine 2003;157:1058-1064
Skrabanek P: H aem odialysis in schizophrenia: déjá vu o r idée
fixe. Lancet I 1982; 1404-1405
S krabanek P, M cC ornick J: T o rh eiten u n d T rugschlüsse in der
M edizin. M ainz 1995
S m ith R: W hy are d o ctors so unhappy? B ritish M edical Journal
2001;322:1073-1074

307
Sm olle J, Prause G, Kerl H : A double-blind, c ontrolled clinical
trial o f h o m eo p a th y a n d an analysis o f lu n ar phases a n d
postoperative outcom e. A rchives o f D erm atology 1998;134:
1368-1370
Sobal J, R auschenbach BS, Frongillo EA: M arital status, fatness
a n d obesity. Social Science M edicine 1992;35:915-923
Sobal J, R auschenbach BS, Frongillo EA: M arital statu s changes
a n d b o d y w eight change: a US longitu d in al analysis. Social
Science M edicine 2003;56:1543-1555
S o m m er F, K önig D, G raft C, et al: Im potence a n d genital
n u m b n e s s in cyclists. In te rn a tio n a l J o u rn a l o f S p o rts
M edicine 2001;22:410-413
Sonke GS, Stew art AW, Beaglehole R, et al: C o m p ariso n o f case
fatality in sm okers a n d n o n -sm o k ers after acute cardiac
event. B ritish M edical Jo u rn a l 1997;315:992-993
S o u th o rn T: G reat balls o f fire a n d the vicious cycle: a study
o f th e effects o f cycling o n m ale fertility. Jo u rn a l o f
Fam ily P la n n in g a n d R ep ro d u ctiv e H e alth C are 2002;
28:211-213
Speicher CE: R ationale L abordiagnostik, B ern 2001
Spina G: Eusebio Valli. Scientia M edica Italiana 1959;7:393-409
Stanislaw H , Rice FJ: C o rre la tio n betw een sexual desire a n d
m en stru al cycle characteristics. Archives o f Sexual B ehaviour
1988;17:499-508
S ta p le to n J: C ig arette sm o k in g prevalence, cessatio n a n d
relapse. Statistical M e th o d s in M edical Research 1998;7:
187-203
Stegm ayr B, A splund K, H ulter-A sberg K, et al: Stroke u n its in
th eir natu ral habitat: can results o f ra n d o m ize d trials be
rep ro d u cted in ro u tin e clinical practice? Stroke 1999;30:
709-714
Stew art WF, Ricci JA, C hee E, et al: Lost productive tim e a n d
cost due to c o m m o n p a in con d itio n s in the US w orkforce.
Journal o f th e A m erican M edical A ssociation 2003;290:
2443-2454

308
Stiftung W arentest: H a ndbuch Selbstm edikation. Rezeptfreie
M ittel - für Sie bew ertet. Berlin 2002
Streeck U: Die generalisierte H eiterkeitsstörung - D iagnose,
Differentialdiagnose, Therapie. Forum der Psychoanalyse
2000;16:116-122
Streeck U: N och einm al zu r „generalisierten H eiterkeitsstörung”.
Forum der Psychoanalyse 2000;17:94-96
Suzuki M, W ilcox BJ, W ilcox CD: Im plications from an d for
food cultures for cardiovascular disease: longevity. Asian and
Pacific Journal o f Clinical N utritio n 2001;10:165-171

T
Taylor S, Diffey B: Sim ple dosage guide for suncream s will help
users. British M edical Journal 2002;324:1526
Tölle R: D epressionen. E rkennen u n d Behandeln. M ünchen
2000
T ope W D, Shellock FG: M agnetic resonance im aging a n d p e r­
m anent cosm etics (tattoos): Survey o f com plications and
adverse events.
T richopoulos D, A dam i H O : Cellular Telephones an d Brain
T u m o rs. N ew E ngland Jo u rn a l o f M edicine 2001;344:
133-134
Troiano RP, Frongillo EA, Sobol J, Levitsky DA: T he relation­
ship betw een body w eight and m ortality: a quantitative
analysis o f com bined inform ation from existing studies.
International Journal o f O besity and Related M etabolic
Disorders 1996;20:63-75

u
U lm ann A, Silvestre L: RU 486: the French experience. H um an
R eproduction 1994; (Suppl. 1): 126-130

309
V

V alm adrid CT, Klein R, M oss SE, et al: A lcohol intake a n d the
risk o f co ro n ary h e art disease m o rta lity in p ersons w ith
o ld e r-o n se t diabetes m ellitus. Jo u rn al o f th e A m erican
M edical A ssociation 1999;282:239-246
V e n n em a n n B, D uC hesne A, B rinkm ann B: Die Praxis der
ärztlichen Leichenschau. D eutsche M edizinische W ochen­
schrift 2001;126:712-716
V ic to ra C G , B arros FC, L im a RC: A n th ro p o m e try a n d
b o d y c o m p o sitio n o f 18 year old m e n according to d u ­
ra tio n o f breastfeeding. British M edical Journal 2003;327:
901 -9 0 4

w
W agem aker H , Rogers JL, C ade R: Schizophrenia, hem odialysis,
a n d th e placebo effect. R esults a n d issues. A rchives o f
G eneral Psychiatry 1984;41:805-810
W a h re n d o rf J, M ichaelis J, B lettn er M : M o b ilfu n k u n d
G esu n d h eit: N o c h k eine g esicherten e p id em io lo g isch en
S tudien verfügbar. D eutsches Ä rzteblatt 2000;97:C 662-665
W esthorpe R: W illiam M o rto n a n d the first successful d e m o n ­
stra tio n o f anaesthesia. A naesthesia a n d Intensive C are 1996;
24:529
W etterneck TB, et al: W orklife a n d satisfaction o f general
internists. A rchives o f In tern al M edicine 2002;162:649-656
W everling-R ijnsburger AW, Blauw GJ, Lagaay AM , et al: T otal
cholesterol a n d risk o f m o rtality in th e oldest old. Lancet
1997;350:1119-1123
W eym ayr C, Koch K: M ythos Krebsvorsorge. F ran k fu rt 2003
W hite H D : Lifting th e sm oke-screen: th e en ig m a o f b e tte r o u t­
com e in sm okers after m yocardial infarction. A m erican
Journal o f C ardiology 1995;75:278-279

310
W helton PK, Appel LJ, Espeland MA, et al: Sodium reduction
and weight loss in the treatm en t o f hypertension in older
people. Jo u rn al o f th e A m erican M edical A ssociation
1998;279:839-846
W olbank S, Prause G, Sm olle-Juettner F, et al: T he influence o f
lunar phenom ena on the incidence o f em ergency cases.
Resuscitation 2003;58:97-102
W right KP, Czeisler CA: Absence o f circadian phase resetting in
response to bright light b ehind the knees. Science 2002;
297:571
W riting G roup for the W om en’s H ealth Initiative Investigators:
Risks and Benefits o f Estrogen plus Progestin in H ealthy
Postm enopausal W om en. Journal o f the A m erican Medical
A ssociation 2002;288:321-333
W under E, Schardtm üller M: M oduliert der M ond die perio­
perative Blutungsgefahr u n d andere K om plikationsrisiken
im U m feld von chirurgischen Eingriffen? Zeitschrift für
A nom alistik 2002;2:91-108

Y
Yanovski JA, Yanovski SZ, Sovik KN, et al: A prospective study
o f holiday weight gain. New England Journal o f M edicine
2000;342:861-867

Z
Z hu BQ, Heeschen C, Sievers RE, et al: Second hand smoke stim u­
lates tum or angiogenesis and growth. Cancer Cell 2003;4:191—196
Ziska LH, G ebhard DE, Frenz DA, et al: Cities as harbingers o f
clim ate change: com m on ragweed, urbanization, and public
health. Journal o f Allergy an d Clinical Im m unology 2003;
111:290-295

311
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
(A vastagon szedett oldalszámok a tém ák érdemi tárgyalását jelzik)

A antidepresszáns 105,173
ab o rtu sz 18 -2 0 antioxidánsok 237,2 3 8
absztinencia 262 anyagcsere 7 7 ,8 6 ,1 2 5 ,1 2 7 ,2 2 0 ,
acetilszalicilsav 95 243,269
A denauer, K onrad 86 anyatej 251
adrenalin 158 apaság 4 2
agy 2 1 - 2 2 , 70, 8 0 ,1 1 2 ,1 2 0 , 158, apasági teszt 42
159, 176, 188, 191, 227, 229, arc 4 2 , 1 91,1 9 6 ,2 2 9
239,272 A risztotelész 134
agyalapi m irigy 4 2 ,250 A rm strong, Lance 204
agyhártyagyulladás 110 arzén 102,103
agykár 1 6 5,168,223 aszpirin 3 3 , 4 3 - 4 4 , 95,141
agykéreg 2 2,254 asztm a 35
agytréning 2 1,159 a u to im m u n betegség 211
AID S 15, 2 3 - 2 6 , 101, 132, 171, A -vitam in 281
267
A lbers-Schönberg, H einrich 213 B
aldehid-dehidrogenáz 32 b ak té riu m o k 45, 83, 87, 96, 125,
A lexander, M ichele 81 130, 135, 139, 142, 160, 207,
alfa-szem élyiség 236 23 7 ,2 6 5 ,2 6 6
alkohol 2 3 - 3 4 , 1 79,256,261 bárányhim lő 174
allergia 3 5 - 3 6 barlangos test 75
A lpert, Richard 145,146 B arton, A lberto 177
alvás 3 6 - 3 7 , 5 5 ,7 7 ,1 3 5 Bartonella bacilliform is 177
alvászavar 47,241 basaliom a 232
A lzheim er-kór 6 3 ,6 4 B eckham , V ictoria 255
am algám 3 7 - 3 8 Becquerel, H enri 213
an ató m ia 38 bélbolyhok 160
anesztézia 39 béltükrözés 276
A ntes, G erd 210 benzodiazepin 169,173
a n tib io tik u m 4 1 —4 2 , 8 3 ,9 5 ,2 6 5 , beriberi 280
266, 267 b éta-blokkolók 235

313
béta-karotinok 237 Contergan 1 6 ,4 9 -5 0
betegség feldolgozása 206 Coolidge-effektus 275
biológiai életkor 186 cukorbetegség 118,188,269
biológiai fegyverek 139,140 Curie, M arié 213
b ody m ass index (BMI) 118 Curie, Pierre 213
Booth, W ayne 135 C -vitam in 237,28 0 ,2 8 1 ,2 8 2
borotválás 125,253
botulinustoxin 45 cs
Böckenförde, Ernst-W olfgang családtervezés 5 1
190 csalán 15,212
b ő r 4 5 - 4 6 , 4 8 ,4 9 ,1 0 2 ,1 1 5 ,1 4 2 , császármetszés 5 2 , 152,153,
160,196,197 255
bőrlégzés 46,49 csecsemők 9 0 ,9 1 ,1 3 7 ,2 4 9 ,
b őrrák 166,232 251
Burke, W illiam 39 csillószőrök 274,275
b u rn -o u t szindróm a 4 7 csípőprotézis 114,265
Bursztyn, Michael 54 csokoládé 78,262
Busch, W ilhelm 283 csókolózás 23
Bush, George W. 189 csontok, nehéz 268
csontvelő-adom ányozás 53
c
C apra, Frank 102 0
C arrión, Dániel Alcides 176,177 Davy, H um phry 40
C arrión-betegség 177 délutáni alvás 5 4 , 135
C AST-tanulm ány 248 depresszió 4 7 , 5 5 - 5 9 , 78,173
Cavalli-Sforza, Luigi 139 dialízis 218
cellulitis 48 diftéria 174,175
ciklus 152 Djerassi, Carl 85
cipők, használt 144 dohányzás 6 0 - 6 8 , 194,207,237,
cipőkrém 49 268
chips 78 donovanosis 140,296
Coccidioides im m itis 140 dopam in 6 3 ,1 1 2 ,1 9 1 ,1 9 3 ,2 7 5
colitis ulcerosa 63 D ow n-kór 86
combnyaktörés 67 dülmirigy, lásd prosztata

314
E Faraday, M ichael 40
ebola 101 farkasétvágy 78
ébredés 54,55 farm erek, szoros 259
E bstein-B arr-virus 207 fej 8 0 ,8 1 ,1 5 7 ,1 6 2 ,1 6 6 ,
Echinacea 172 177
egészségügyi rendszer 204 fejelés 157
éhínség 89 fejetlenség 80
Einstein, A lbert 21,277 fejfájás 28,80,1 0 7 ,1 0 9 ,1 6 1 ,1 8 4 ,
Eisenm an, Russel 199 228
éjszakai m űszak 69 félrelépés 81,243
elalvás előtti olvasmányok 69 felvarrás 202
életerő 75 fényvédő faktor 166,167
ellenálló képesség 265 férgek 83
előítéletek 1 5 , 16,70 fertőző betegségek 101, 2 37
élő szervdonor 7 0 - 7 2 Fischer, Joschka 144
em beri m éltóság 190 Fisher, Terri 81,82
encainid 246,248 flecainid 247,249,291
endom etriosis 63 Fleming, Alexander 86
epehólyag 72,73 fogak 8 3 -8 4 ,2 8 3
epekő 73 fogamzásgátlás 8 4 -8 5
epilepszia 74 fogamzásgátló tabletta 84,
erekció 7 5 85
érelmeszesedés 26 fogínyvérzés 23
érvágás 75 -7 6 fogm osás 83,84
érzések 7 6 , 179 fogyatékosság 86 191,192 ,
éter 40 form aldehid 28
éternarkózis 40,41 Forssm ann, W erner 243,
éterpartik 40 244
étkezés 77, 196,270,272,280 fotoreceptorok 259
Freudenberger, H erbert 47
F friss-sejt-terápia 86
fájdalom 4 7 ,7 8 -8 0 ,9 1 ,1 7 7 ,2 1 2 fül 87,160,177
fájdalom csillapító 3 3 ,3 9 ,4 0 ,9 1 , fülpiszkáló 87
141,161 fülzsír 8 7-8 8

315
G haj, ősz 99
Galenus 206,278 halál 1 0 0 - 1 0 4 , 132,133,178,
G arrett, Laurie 101 205
gégerák 33 halál beálltának ideje 100
génkezelt ételek 89 halálbüntetés 38
Giles, G raham 151 halálozás 34,132,269
Goldberger, Joseph 197,198 halálozás oka 226
gonorrhoea 171 halhatatlanság 245
Goodm an, Janice 92 halottszemle 104
görcsroham ok 223 hangulat 105,141
Götzsche, Peter 209,210 hangulatzavar 105
Granulom a inguinale 140 Harvey, William 278
Guyon, Jean-Louis-Geneviéve hasis 150
201 hasnyálmirigy 137,188
giim őkór 266 hátfájás 4 7 , 10 6 -1 0 7
házasság 107
GY hazugságvizsgáló 81,82
gyerekek 1 6 ,35,42,45,74, helicobacter pylori 96,207
90-91, 110, 111, 112,144,181, Helmont, Johan Baptist van 75,
204,250,268,281 76
gyermekágyi depresszió 92 heparin 1 0 8 , 295,296
gyermekágyi láz 93-94 hepatitis B-vírus 23,207
gyermekbénulás 174,175 hepatitis C-vírus 207
gyógyszer 19 ,2 4 ,4 3 ,4 8 ,9 5 ,1 1 1 , hererák 204,260
112,141,161,247,248,280 herezacskó 260
gyógyszer, természetes 184,185 heroin 141
gyomorfájás 239 higany 37,38
gyomorfekély 95—96 higiénia 41, 42,94, 96,130, 215,
gyomornedv 142 266
gyom orrák 33,139,207 him lő 109-110,139,201,215
gyümölcs 96-9 7 ,2 7 6 himlőoltás 110
hiperaktivitás 110-112
H hippocam pus 158
haj 9 8 -9 9 ,1 0 2 ,1 3 6 h it 16,113,172,184,207,221,
hajgyökér 99 280

316
H IV -fertőzöttek 2 3 ,2 4 ,2 6 izom rostok 123
HIV -vírus 2 3 ,2 4 ,2 5 ,1 7 1 izom zat 8 0 ,1 0 0 ,1 0 1 ,1 1 9 ,1 2 1 ,
H offm ann, Félix 141 191.263
hold 113,114,257 izzadás 1 5 , 1 2 4 -1 2 5
holdállás 113,114,257 izzadság 1 2 5 - 1 2 6
H olm es, Olivér W. 94 izzadságmirigyek 124,125
H om érosz 103,104 izzadságszag 125
hónaljszőrzet 125
h o rm o n o k 4 2 ,5 5 ,5 7 , 1 1 5 - 1 1 6 , J
124,240 Janiak, C hristoph 128
hosszú élet 5 4 , 1 1 7 , 119,225 Juhi, M ette 261
H ow ard, Richard 91
h ö rg h u ru t 195,274 K
hulla 39, 93, 100, 102, 104, 139, kancsalság 45,227
201 kanyaró 140,174
H übner, Johannes 110 K artagener-szindróm a 274
hüvely 2 3 ,5 2 ,1 9 9 kábítószertörvény 39,112
kávé 149,256
I kéjgáz 40
ideális testsúly 118 kelés 140,213
idegrendszer 6 3 ,7 7 ,9 1 ,1 4 7 ,1 9 7 , kerékpározás 121-122
242 kéztőcsontgyulladás 283
idegsorvadás 1 1 9 kisgyermekek 91,249
ijesztés 120 kiónok 1 2 7
im m unrendszer 36,139,140, Koch, Klaus 17
15 3 ,1 7 1 ,193,212,230,232, Koch, R óbert 41,130
278 kocogás 12 7
im potencia 1 2 0 -121,208 koffein 256
influenza 90 ,1 0 9 ,1 3 5 , 141,153, kokain 1 2 8 - 1 2 9
184, 265,266 kokainnyom ok 128
infúzióban lévő légbuborék 122 kóla 129
ivás 27, 3 4 ,1 2 3 ,2 5 6 kolera 1 0 1 ,1 3 0 ,1 4 0 ,2 0 1 ,2 1 5
ivási szokások 29,34,261 koleszterin 131-1 3 3 ,1 6 0 ,2 3 7
izomgyengeség 44,281 kom putertom ográf 245,246,
izom láz 123 263.264

317
koncentráció 3 8 ,4 7 ,6 0 ,1 0 8 , lépfene 109,139,140
1 1 2 ,1 2 9 , 13 4 , 158, 181,207, leukém ia 53,163,204
263,281 Lower, Richard 278
koncentrációs zavarok 111 LSD 145
koncert közbeni köhögés 13 5
kopaszság 13 6 M
koraszülöttek 9 1 , 13 6 m adárinfluenza 216
korhatár 4 7 , 1 3 7 , 186 magasság 118,143,145,222,224
kórházi tartózkodás 138 magas vérnyomás 15,118,
kórokozók 24,36, 83, 87,90, 1 4 7 - 1 4 9 ,2 3 4 , 2 3 7 , 243
1 0 9 ,1 3 0 , 1 3 9 - 1 4 0 , 142,143, Mailer, N orm an 206
153,154 ,1 9 6 ,1 9 7 ,2 0 7 ,2 1 5 , máj 2 7 ,3 2 ,1 3 7 ,1 6 1 ,1 7 3 ,1 8 5 ,
2 37,26 5 ,2 6 7 ,2 7 8 188,198,274,278
kortizon 59,1 3 6 ,1 3 7 ,1 5 8 m ájnagyobbodás 281
koszorúér 23 9 ,2 4 2 ,2 4 5 ,2 7 7 m ájrák 33,207
koszorúér-betegségek 225,237 m akk 201
köhécselés 135 m alária 139,215
köhögés 135,141,274 m am m ográfia 208,209,210,211
köhögés elleni szerek 141 M ann, T hom as 266
köhögési inger 141,274 m arihuána 150
köröm 102 M arnach, Barbara 181
középfülgyulladás 90 M arsh, James 102
krém ezés 46 M arshall, Barry J. 96
krom oszóm ahibák 154 m ásnaposság 28
kullancsok 1 5 , 1 4 2 - 1 4 3 Masur, Kurt 135
m aszk 168,191,193
L m aszturbáció 150
Landois, Leonard 279 M atschke, Jákob 17,32
lábak 4 8 ,1 4 4 ,1 6 7 m eddőség 1 4 0 , 1 5 1 - 1 5 3
látászavarok 176 megelőzés 184,207-209,280,
Leary, T im othy 145,146 282
leégés 166 megfázás 1 3 5 ,1 4 1 , 1 5 3 - 1 5 4 ,
légem bólia 122 172,184,281,282
légszomj 145,234,241 m egterm ékenyítés 1 5 2 , 1 5 4 ,
Lenz, W idukind 49 172

318
megterm ékenyítés, mesterséges N
152,155,261 n a p f o n a t ( p le x u s S o la ris ) 145
m éh 1 9 ,6 3 ,8 4 ,1 5 2 ,1 5 4 ,1 5 5 , n a p p a li-é js z a k a i id ő é r z é k 259
199,250 n a p te j 16 6 -16 7
m éhrák 207 napvédő 166,167
méhszáj 199 n a rk ó z is 5 3 ,1 6 7 -16 9
m elanocita 98 n a rk ó z is a la tti h ib a 168
m ell 1 5 5 ,1 5 6 ,167,200,209,252 ND K 36,170
m ellbim bó 156,251,264 nem 82
m ellékhatások 1 6 ,2 7 ,4 3 ,4 4 ,4 9 , nem ek megoszlása 170
5 0 ,9 5 ,1 0 8 ,1 1 0 ,1 1 5 ,1 4 7 ,1 6 1 , nem i aktus 233
168 ,1 7 8 ,1 8 5 ,2 1 3 ,2 3 8 ,2 8 0 nem i betegségek 1 7 1
m ellkasröntgen 222 nem i kiválaszt(ód)ás 1 7 1
m ellrák 1 1 5 ,1 3 9 ,1 5 1 ,1 5 5 -1 5 7 , niacin 198,238,290
208, 209,210,211 N iehans, Paul 86
m elltartó 155,156 Niemeyer, Charlotte 205
m em ória 1 5 7 - 1 5 9 nikotin 6 3 ,6 4 ,1 9 4 ,1 9 5
M enninger, Roy 178,179 nikotinpótlás 62
m enstruáció 85,154 noradrenalin 55
m éregtelenítés 15 9 norm ális testsúly 118,270
m erevgörcs 103,104 n ők egészsége 115
m igrén 4 7 , 1 6 1 - 1 6 2 növényi eredetű gyógyszerek 95,
m itesszer 196 172
m obiltelefonok 15,135,
16 2 -16 4 NY
M oore, T hom as 248 nyálm irigytum or 163
m orfium 91 nyelőcsőrák 33,63
M orton, W illiam 40 nyirokcsom órák 207
m osogatószerek 164 nyugdíjazás, korai 47
m um psz 174
m unkaidőtörvény 69 o
m unkaképtelenség 107 O dent, Michel 253
m ustár 1 5 , 165 Okinava 225,226
m ustárolajok 165 Olsen, Öle 209,210
M ühlháuser, Ingrid 210 oltási szövődm ények 1 7 4

319
oltások 9 1 ,1 1 0 ,1 7 4 ,2 2 3 Pauling, Linus 281,282
o ndó 120,151,152,175, pellagra 197-198
261 penicillin 86
ópium 39 penis 7 5,120,121,178,
óra, belső 258,259 198-201
orbáncfű 173 peripatetikus 134
orgazm us 116,176, 199,243 pestis 139,201
Oroya-láz 176-177 petefészek 152,250
o rr 4 2 ,9 1 ,1 3 5 ,1 7 7 ,1 7 8 ,1 9 7 petesejt 152,154,155,170,172,
orrm elléküreg-gyulladás 177 175,250,261
o rru n k m érete 178 Pettenkofer, Max von 130,131
orvosok egészsége 178 pim a indiánok 139
oxigénhiány 86 Pius, XII., pápa 86
ózon 181 placebo 1 1 5 ,218,238,240,248
ózonterhelés 181 plasztikai m ű tét 114,202-203,
264
ö pollen 35
öngyilkosság 5 6 ,5 7 ,5 8 ,9 2 ,1 0 3 , porc 160
132,183-184, 197 potencia 280
öngyógyszerezés 184-185 prenatális diagnosztika 86
öregedés 1 0 2 ,115,185,280 Prentice, A ndrew 164
öregségi diszkrim ináció priapizm us 280
186-187 Priesdey, Joseph 40
őssejtek 187-190 prosztata 151,208
ösztrogén védelme 240 prosztatarák 150,151,207,
208
P
pajzsm irigy 124,132 R
papillom a vírusok 207 radioaktivitás 213
Parkinson-kór 63, 119,187, 188, rádium 213
191-193 rák 3 3 ,6 6 ,1 3 3 ,1 4 0 ,1 5 1 ,1 6 2 ,
párválasztás 126,193,271 164,204-207, 208,211,213,
passzív dohányzás 194-196 2 2 5 ,2 3 2 ,2 3 8 ,2 5 9 ,2 6 0 ,2 7 6 ,
Pasteur, Louis 41 280
pattanások 196-197 rákmegelőzés 207-211

320
rákra hajlam os egyéniség 205,
206
Reed, W alter 216,217
részegség 34
reszketés 191
„reszkető bénulás” 191
reum a 211-212
Rom m el, M anfred 192
röntgensugarak 2 1 2 - 2 1 3
Röntgen, W ilhelm C onrad 212
rövid távú m em ória 159
s surfactant 136,137
salak 156
Sand, Ebbe 204
sárgaláz 2 0 1 ,2 1 6 -2 1 7
SARS 101,215-216
Sauerbruch, Ferdinand 244
Schäfer, Oliver 264
Schm id, Karl-Heinz 32
Schultze-Seem ann, Wolfgang
208
Schreiber, Hans-Ludwig 70,72
Selye János 221
Semmelweis Ignác 93,94
Shem, Samuel 75
sírrablás 38
skizofrénia 217-218
skorbut 280
Smolle, Josef 114
sófogyasztás 147,148
Sontag, Susan 206
Spaem ann, R obert 190
sperm a 23,233
sperm aérés 63
spórolási lehetőségek 2 19
sp o rt 124,127, 2 1 9 - 2 2 0 , 221,
233
sportszív 221
Stedler, Uwe 165
Störtebeker, Klaus 80
Streeck, Ulrich 105,106
stressz 9 5 ,9 8 ,1 5 8 ,1 7 0 ,
2 2 1 - 2 2 2 , 236,243,280
stresszhorm onok 69,147,158,
159
sugárzás 222
sz
szabad gyökök 220,237
szamárköhögés 2 23
szaporodás 120, 224
százévesek 225
szélütés 6 2 ,1 0 8 ,1 1 5 ,1 3 1 ,1 4 7 ,
220, 225, 2 2 6 -227,262
szem 185,227-228
szemölcs, perui 177
szénanátha 35,36
szépség 125,202,228
szerelmesek 229
szerotonin 55,105
szervadományozás 161,232
szervátültetés 7 0 ,7 1 ,7 2 ,1 3 7 ,
138, 2 2 9 -2 3 2
szervek, mesterséges 160
szervhiány 71,230,231
szervkilökődés 231
szex 7 5 ,8 1 ,8 2 ,1 7 6 ,2 0 7 , 2 33 ,
234,243,261
321
 szexuális élm ény 82,198, terhességmegszakítás, lásd
280 abortusz
szexuális vágy 206,233 termékenység 63,1 2 0 ,1 5 2 ,1 7 5 ,
szieszta 54 2 2 4 , 2 5 9 -2 6 2
szifilisz 171 természetes születés 52,254,
szim patikus 77,147,242 258
szinapszis 158 testsúly 107, 113, 118, 268,
szívgyengeség 2 3 4 - 2 3 5 , 245 270
szívhalál, hirtelen 237,242 tesztoszteron 2 3 3 , 2 6 2 -2 6 3
szívinfarktus 2 6 ,2 9 ,3 0 ,5 6 ,5 9 , tetanusz 103,104,174
63, 6 5 ,1 1 5 ,1 3 1 ,1 9 4 ,2 3 4 , tetoválások 2 6 3 -2 6 4
2 3 6 - 2 4 3 , 24 5 ,2 6 2 ,2 7 7 ,2 8 0 tífusz 130
szívkatéter 2 4 3 -2 4 4 tocainid 246
szívritm us-szabályozó 2 4 5 -2 4 6 , tornacipő 144
267 torokgyulladás 265
szívritm uszavarok 16,47,246, trikó 266
267 Trockel, Rosem arie 228
szoptatás 1 5 1 ,2 4 9 - 2 5 2 trom bózis 108,115,240
szőkék 252 tuberkulózis 101,141,216,
szőrzet, szőrősödés 136,160, 2 6 6 -2 6 7
253,263 tudatos egészség 2 6 7
szülés 2 53—2 5 5 túlsúly 6 0 ,6 5 ,1 0 7 ,1 1 3 ,1 1 8 ,1 1 9 ,
születési ráta 51 164, 200, 226, 236, 237, 250,
szülőcsatorna 254 2 6 8 - 2 7 1 , 285
szülőszoba 253 tüdőérés 136,137
tüdőgyulladás 165,174,195,
T 215
tea 159,160,256 tüdőrák 6 3 ,1 9 5 ,2 0 5 ,2 6 2
tejsav 123 tüsszögés 242
telihold 113,114,257
téli zsírpárnák 257 u
térdhajlat 258—259 ujjbegyek 201
terhesség 1 9 ,4 9 ,8 4 ,1 3 6 ,1 5 1 , újszülöttek 4 9 ,9 0 ,9 1 ,9 3 ,2 5 7
1 5 4 ,1 5 5 ,1 7 0 ,1 7 1 ,2 5 0 ,2 5 1 , un d o r 76,197,198
252 úszás 2 72

322
V vesebetegség, k ró n ik u s 161,266
vakbélgyulladás 2 73 —2 7 5 V iagra 2 7 9 -2 8 0
válás 2 7 5 v itam inok 2 3 7 ,2 3 8 , 2 8 0 -2 8 2
Valii, Eusebio 201 víz, desztillált 5 9 - 6 0
v álto z ásk o ra 6 7 ,1 1 5 ,1 1 6 ,1 2 4 , vizelési inger 256
240 V olkm ann, Richard von 279
Van de Loo, A ndreas 242
várható élettartam 4 1 ,6 2 ,1 1 8 , w
1 3 8 ,1 8 6 ,2 0 5 ,2 0 8 ,2 2 0 ,2 2 5 W arren, J. R obin 96
városi élet 2 7 6 Wells, H orace 40
várólista 7 1 ,1 3 8 ,2 3 1 W hite, R obert 80
vastagbélrák 1 1 6 , 2 7 7 W H O 24, 25, 56, 101, 109, 171,
vér 5 9 ,7 5 ,8 6 ,1 0 8 ,1 5 8 ,1 6 8 , 1 7 2 ,2 1 5 ,2 5 5 ,2 8 2
2 0 7 ,2 1 7 ,2 1 8 ,2 2 7 ,2 7 2 , 2 7 8 , W ilder, Billy 117
279
vérátöm lesztés 278-279 Y
vércsoport 53 Y -krom oszóm ák 170
vérerek 1 6 0 ,1 6 1 ,1 8 8 ,1 9 5 ,2 7 8
vérhas 201,215 z
vérhígítás 108 zene 1 3 5 ,2 8 3 - 2 8 4
vérlem ezkék 108 Zuckm ayer, C arl 266
vérm érgezés 4 6 ,9 3 ,2 7 8
versenysportoló 144 ZS
vese 7 1 ,1 4 8 ,1 6 1 ,1 8 5 ,2 5 6 ,2 6 6 zsírsavak 285

323
 Nyom ta a Kinizsi N yom da Kft., Debrecen
Felelős vezető Bördős János ügyvezető igazgató
Megjelent 19,48 (A/5) ív terjedelem ben

ISBN 963 9644 02 1

 W erner Bartens

ORVOSI TÉVHITEK
LEXIKONA
R á k o t o k o z -e a m o b ilt e le f o n ? E g é s z s é g e s -e a z iz z a d á s ?
H o n n a n s z á r m a z ik a h e r o in e ln e v e z é s e ? G y a k o r ib b a s z ív in ­
fa rk tu s a m e n e d z s e re k k ö ré b e n ? E g yre tö b b e m b e r s z e n v e d
f ü lz ú g á s b a n , é s n in c s n y u g a lm a ? S e h o l m á s u t t n e m o ly a n
g y o r s a f e jlő d é s , a z is m e r e t e k v á lt o z á s a , m in t a z o r v o s -
t u d o m á n y b a n . B á r a f e h é r k ö p e n y e s f é lis t e n e k f o ly t o n a z
i g a z s á g o t k e re s ik , a lig a k a d t e r ü le t , a h o l a n n y i m e g d ö b ­
b e n tő , i je s z t ő é s h ih e t e t le n f é lig a z s á g k a p n a s z á r n y r a , m in t
a z e g é s z s é g ü g y b e n , é s a m e l y e t a n n y i e l ő í t é l e t t e r h e ln e ,
m in t o r v o s é s b e t e g k a p c s o la t á t . W e r n e r B a r t e n s o r v o s é s
t u d o m á n y o s s z a k ír ó m in d a n n y iu n k a t f o g la lk o z t a t ó , e z é r t
h a lla tla n u l iz g a lm a s é s t a n u ls á g o s k ö te t b e g y ű jt ö t t e ö s s z e
a z o r v o s t u d o m á n y le g h írh e d t e b b t é v e d é s e it , a d iv a to s é s
c iv iliz á c ió s b e t e g s é g e k e g é s z so rá t, a k é p z e lt é s f é lre é rte tt
b e t e g e k e s e t e it , b e le é r t v e a k o le s z t e r in e lle n t m o n d á s o s
ig a z s á g á r ó l, a r á k ró l é s a z ö r ö k é le tr ő l a lk o to t t , e g y m á s s a l
v i t á z ó n é z e t e k e t is.

IS B N 963-9 6 4-4 0 2-1

9789639644021

9*789639 644021

w w w .p a r t v o n a l.h u