Magyar

PSZ FCHOLÓGIAI
S zemle
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA

FŐSZERKESZTŐ

GKGES I KI SS PÁL

1960
X Y 1 1. K Ö T E T
1. S Z Á M
A M agyar Tudományos Akadém ia
Pszichológiai Bizottságának folyóirata
Főszerkesztő
D b . G e g e si K iss P á l
az MTA Pszichológiai B izottságá­
nak elnöke
Szerkesztőbizottság
D b . B ábozi Gusztáv
D b . H orányi B éla
D b . K abdos L ajo s
D b . K ádár Miklós
D b . L éná rd F e r e n c
P . L ieberm ann L u c y
D b . M átrai L ászló
D b . M olnár I mre
D b . P ogány Ö. G á b o r
a Pszichológiai B izottság albizott­
ságainak elnökei
Technikai szerkesztő
D r . L énárd F e r e n c
Szerkesztőség
Budapest, VIII. B ók ay János u. 53.
Telefon: 343— 186, 134— 428
A kadém iai Kiadó, B u dap est, V.
A lkotm ány utca 21. 111— 010
Terjeszti a M agyar P osta
E lőfizethető bárm ely P ostahivataln ál
v a g y a Posta Központi H írlapirodánál
B udapest, V. József nádor tér 1.
Telefon: 1 8 0 - 8 5 0
Csekkszámlaszám
egyéni előfizetőknek : 61 257
K özületeknek : 61 066
Megjelenik negyedévenként. Ára 18 Ft.
Előfizetési díj egy évre 60 Ft.
A tanulm ányok közlési feltételeit lásd
a boríték harm adik oldalán
TA r t a l o m j e g y z E k
Gegesi K iss P ál : B e v e z e t ő ......................... 1
K ardos L a jo s : A lélektani kísérlet......... 9
L énárd F er e n c :
A neveléslélektan p rob lém ái.................. 20
Molnár I m re :
A m unkalélektan m ai fe la d a ta i......... 30
H orváth L ászló Gábor :
A közlekedéspszichológia problémái 37
BArczi G usztáv : A gyógypedagógiai pszi­
chológia egyik problémája: a beszéd­
hallás fejlesztése .................................... 43
Vértes O. A n d r á s : E g y X V H I. századi
m agyar lélektani d olgozat.................... 50
Tánczos Zsolt : K ísérleti berendezés az
érzékelés és mozgás kölcsönhatásának
analitikus tanulm ányozására ............. 60
Szemle
Salamon J e n ő : A pszichológiai kutatások
m ai problémái az OSzSzSzK Pszicho­
lógiai Társaságának I. kongresszusán 63
Az OSzSzSzK Pszichológiai Társaságának
első kongresszusán hozott határozatok 72
K iss T iham ér : H . W allon, a gyermekpszi­
chológia dialektikus-m aterialista szem ­
léletű m űvelője — 80 éves ................. 78
H orváth L ászló Gábor : Közlekedéspszi­
chológiai problémák az UIMC 1957. évi
párizsi kongresszusán ................. 84
I Sz. L . R ubinstein 1889— 1960 | ........... 88
Könyvszemle
Rubinstein, R ugyik, Simon, Woodworth és
Schlosberg, Szokolov, Ananyev és
m unkatársai, H all és Lindzey, Men-
csinszkája és m unkatársai, Krutyeckij
és Lukin, Bohm m unkáinak ism erte­
tése ............................................................... 89
F olyóiratszemle
Voproszi Pszichologii, D okladi és az A cta
Psychologica ism e r te té se ...................... 110
Содержание 123
Contents . . . 126
MAGYAR P S Z I C H O L Ó G I A I S Z E ML E
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AK ADÉM IA PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK
FOLYÓIRATA
XVII. KÖTET 1960. 1. SZÁM

M AG YA R TUDOMÁNYOS AKADÉN
Gyermeklélektani Intézete
i JDAPEST, VI., SZONDY UTCA 8 3 -8 5

BEVEZETŐ

Ügy vélem, e folyóirat hasábjain nem szükséges a pszichológia tudomá­

nyos művelésének és gyakorlati tevékenységének fontosságáról szólni. Hogy
mégis röviden rá kívánok néhány szempontra mutatni, erre az késztet legin­
kább, hogy hazánkban olyan helyzet állott elő, hogy 1948 után közel 10 éven
át a pszichológia tudományos és gyakorlati művelőinek nem volt lehetőségük
kutatásaik és megfigyeléseik eredményeit saját szakmai folyóiratukban nyil­
vános vitára bocsátani, sőt nem volt fórumuk sem, ahol szervezett formában
összejőve nyilvános vitában elmondhatták volna, megbeszélhették volna
szakmai problémáikat. Ez a helyzet azt is jelentette, hogy a pszichológusok­
nak arra sem volt e 10 évhen lehetőségük, hogy a szakmai közösség bölcses­
ségére, erejére támaszkodva, kételyek esetén irányt szabhattak volna a kutatá­
soknak és a gyakorlati tevékenységeknek, nem volt lehetőség, hogy munkáju­
kat összeegyeztetve, tudományuk fejlődését és a tudományos eredményeknek
a mindennapi életben való alkalmazását megszervezhették volna.
Mindez súlyos következményekkel járt : nem tudott megindulni a kor­
szerű pszichológusképzés, sőt még az is megszűnt, ami a korábbi években, ha
csökevényesen is, de mégis igyekezett valami eredményt elérni ; súlyos
következmény volt az is, hogy nemcsak a szervezett pszichológusképzés nem
alakulhatott ki, de még a meglevő pszichológusok továbbképzése is nehézsé­
gekbe ütközött, mert a közkönyvtárakban nem lehetett megtalálni a legújabb
pszichológiai szakmunkákat, feloszlott a Magyar Psychologiai Társaság, meg­
szűnt hivatalos lapja, a Magyar Psychologiai Szemle, amely korábban is az
egyetlen magyar pszichológiai szakfolyóirat volt. Nagyon nehezen lehetett
hozzáférni a nemzetközi folyóiratokhoz, és így a magyar szakemberek nem
tudták figyelemmel kísérni a nemzetközi tudományos eredményeket. Károsan
hatott ez a helyzet a már érett szakemberek számára is, azonban különös­
képpen súlyosan éreztette hatását azokra a fiatalokra, akik valamilyen
olyan szakmára készültek, amelyben elméleti és gyakorlati pszichológiai
jártasságra van szükség. így különösen kedvezőtlen volt a hatás az orvosi,
pedagógiai, gyógypedagógiai területre készülő fiatalok felkészülése szem­
pontjából.
A Magyar Tudományos Akadémia, mint a magyar tudományos élet
legfőbb irányító szerve felismerte, és átérezte e kérdés jelentőségét, és felelős­
sége tudatában, lehetőségeihez mérten nekikezdett a hiba kiküszöböléséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia I. sz. Klinikai Főbizottsága 1954. XII.
14-én tartott ülésén G e g e s i K i s s P á l referátumot tartott „A pavlovi szemlélet
alkalmazása a magyar gyermekgyógyászatban” címen. E referátumhoz csat­
lakozó vita alapján javasolta a Főbizottság az Orvosi és Biológiai Osztály

1 Magyar Pszichológiai Szemle 1

 Vezetőségének, hogy az Akadémia vagy az Egészségügyi Minisztérium ren­
dezzen tudományos ülést, amely ülésen a kérdés széles nyilvánosság előtt tár-
gyaltassék meg. E javaslat megvalósulásaként a Magyar Tudományos Akadé­
mia 1955 májusában tarto tt nagygyűlésén külön tudományos ülés keretében
a kérdés megvitatásra került. E tudományos ülés javaslata alapján a Magyar
Tudományos Akadémia magáévá tette azt a javaslatot, hogy a pszichológia
tudománya és tudományos eredményeinek a gyakorlati életbe való átvitelé­
nek munkája újból megindítandó.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése 1955-ben, 1956-ban,
1957-ben, majd a közgyűlések határozatainak végrehajtásaként a Magyar
Tudományos Akadémia Elnöksége ismételten foglalkozva a pszichológia hely­
zetével hazánkban, eredményes határozatokat hozott. Az újjászervezési
munka közben először a Társadalmi-Történelmi Osztálya keretében állíttatott
fel pszichológiai bizottság, majd az Elnökség elfogadva azt, hogy a pszicho­
lógia nem kizárólag társadalomtudomány, de nem is kizárólag orvostudomány,
és eredményes munkát emiatt nem lehet végezni csupán egyik osztály kereté­
ben, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége mellett, az Elnökség köz­
vetlen irányításával létrehozta a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége
mellett működő Pszichológiai Bizottságot, és a szervezési munkával megbízta
G e g e s i K iss PÁLt.
Elnökségi bizottságban igyekezett az Akadémia szervezetileg is módot
adni a tudományok különböző területén pszichológiával foglalkozó kutatók­
nak, hogy akadémiai szinten időnként tarto tt üléseken összejöjjenek, problé­
máikat megvitassák, és hazánkban is újból elindítsák a pszichológia tudo­
mányos művelését, és segítsék e tudományos munka eredményeit átvinni a
gyakorlati életbe.
Elhatározta a Magyar Tudományos Akadémia, hogy újra meg fogja
indítani a Magyar Pszichológiai Szemlét, de addig is, amíg ezen folyóirat meg­
jelenése lehetővé válik, kötetbe összegyűjtve Pszichológiai Tanulmányok c.
alatt nyilvánosság elé bocsátja azon munkák eredményét, amelyeket az elmúlt
10 évben nem volt mód a tudományos nyilvánosság előtt megvitatni.
Az Elnökségi Pszichológiai Bizottság első plenáris ülését 1959. január
24-én tartotta, s eddigi munkáját röviden az alábbiakban lehet összefoglalni :
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Bizottság elnökéül
G e g e s i K iss P ál akadémikust jelölte, a Bizottság tagjaiul pedig a követ­
kezőket :
B árczi G usztáv , a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója ;
D á v id F e r e n c , a Fővárosi Ügyészség Fiatalkorúak Csoportja ügyésze
(1959 októberében felmentését kérte);
G e r é b G y ö rg y , a Szegedi Pedagógiai Főiskola tanára;
H o r á n y i Béla, egyetemi tanár, a Budapesti Orvostudományi Egyetem
Neurológiai klinikájának igazgatója;
K ardos L a jo s , egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Lélektani Tanszékének vezetője;
K á d ár M ik l ó s , egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jog- és Államtudományi Karának dékánja,
L én á r d F e r e n c , tanár, a Pedagógiai Tudományos Intézet nevelés­
lélektani munkabizottsága vezetője;
P. L ieb e r m a n n L u c y , tudományos munkatárs, az I. sz. Gyermekklinika
Nevelési Tanácsadó Rendelésének vezetője;

2
 M átrai L ászló , egyetemi tanár, a MTA levelező tagja, az Egyet. Könyv­
tár igazgatója;
Molnár I m r e , a MTA Gyermeklélektani Intézetének igazgatója;
P ogány Ö. G á b o r , a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója;
Z ib o l en E n d r e tanár, a Pedagógiai Könyvtár munkatársa.
E bizottság m indjárt az első ülésén az Elnökségnek azt a javaslatot tette,
hogy a pszichológia rendkívül sokrétű és kiterjedt feladatai miatt alakuljanak
szakmai jellegű albizottságok. Az Akadémia Elnöksége a Bizottság ezen javas­
latát magáévá tette, és a következő szakmai albizottságok szervezését hagyta
jóvá, és e szakmai albizottságok alábbi elnökeit és tagjait nevezte ki;

1. Filozófiai-pszichológiai albizottság
elnök: Má tra i L ászló ; tagok: Á kos K á ro ly , K ovács L ászló, M á rk u s
G y ö rg y , N agy L ászló , Sándor P á l , T óth Sá n d o r .

2. Általános, kísérleti, közösségi lélektani albizottság

elnök: K ardos L a jo s ; tagok: G ra sty á n E n d r e , H orváth L ászló
G á bo r , L énárt E d it , S alamon J e n ő , S zalai S á n d o r , T ánczos Z so lt .

3. Neveléslélektani albizottság
elnök: L én á r d F e r e n c ; tagok: B ara n y a i E r z s é b e t , B artha L a jo s ,
J u sztn é K ér y H e d v ig , K elem en L ászló , S u r á n y i G á b o r , Z ibo len E n d r e .

4. Munkalélektani albizottság
elnök: M o lnár I m r e ; tag o k : B á l in t I stv á n , G eréb G y ö rg y ,
H orváth L ászló G á b o r , Márto n ffy R u d o l f , M u r á n y i M ihá ly , R ad io s
L ászló , T ímár M ik l ó s .

5. Orvosi lélektani albizottság

elnök: H ó r á n y i B é l a ; tagok: A ngyal L a jo s , H erm ann I m re , H u ­
szár I stván , K ö r n y e y I stván , P. L ieb e r m a n n L u c y , S zinetár E r n ő ,
S z ir t e s G y u la .

6. Gyógypedagógiai lélektani albizottság

elnök: B árczi G usztáv ; ta g o k : G y ő r ffy P á l , I llyés G y u l á n é ,
K a n izsa i D ezső , K u n M iklós , S. L óránt B l a n k a , M é h e s J ózsef , P ető
A n d r á s , S zabó A n n a , V in c e A n t a l n é .

7. Művészetlélektani albizottság
elnök: P ogány Ö. G ábor ; ta g o k : A r a d i N ó ra , B arabás T ib o r ,
Bartha D é n e s , H inc z G yula , H ont F e r e n c , K assák L a jo s , Ma jo r M á t é ,
V il t T ib o r .

l* 3
 8. Kriminálpszichológiai albizottság

elnök: K á d ár M ik l ó s ; ta g o k : F o n yó A ntal , G y ö rg y J ú l ia , M olnár

J ó z s e f , S zabó A n d rá s , S zapor J ó z se f , V id é k i A liz .

9. Gyakorlati, módszertani albizottság

elnök: P. L ieb e r m a n n L u c y ; ta g o k : A czél G y ö r g y , F arkasház y
M e n y h é r t , G á l ff y B él a , H ir s c h M a r g it , J akab I r é n , M e z e i Á r p á d ,
S c h n e l l J ános .
Ezen szakmai albizottságok megszervezésével a szervezési munka még
nem fejeződött be, mert még vannak területek, amelyeken a munka szervezett
megindítása feladatként a bizottság előtt áll.
A már megalakított szakmai albizottságok elkezdték szervező és tudo­
mányos munkásságukat, kidolgozták az 1959 I. és II. félévére szóló munka­
tervüket, és ezek alapján dolgoznak. Részt vettek a Pszichológiai Tanulmányok
II. kötetének szerkesztésében, lektorálásában, továbbá kidolgozták távlati
tudományos tervüket.
A szakmai albizottsági munkálatokat irányította, és koordinálta a Pszi­
chológiai Bizottság, és a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége elé ter­
jesztette az 1959. év I. és II. félévére szóló munkatervet, majd a távlati tudo­
mányos terveket is. Az Akadémia Elnöksége a Pszichológia Bizottság terveit
jóváhagyta.
1958 végén és 1959 első félévében a Pszichológiai Bizottság a következő
főbb feladatokat hajtotta végre :
— A pszichológusképzéssel kapcsolatos problémák felvetése, a pszichológus­
képzés jelenlegi helyzetének felmérése, átképzésre, illetve végleges képzési
formára vonatkozó javaslatok előkészítése,
— 1959. évi célhitelek elosztása,
— a Pszichológiai Tanulmányok II. kötetének kiadása,
— a Magyar Pszichológiai Szemle 1960. januártól való megindításának elő­
készítése,
— az albizottságok munkaterveinek megvitatása,
— az első pszichológiai ankét előkészítése,
— könyvkiadási javaslatok elkészítése,
-— távlati tudományos kutatási tervek elkészítése,
— a TIT-tel való kapcsolat felvétele,
— az 1960. évi költségvetés és célhitel igény megvitatása,
-— a dokumentációs anyagokkal kapcsolatos problémák felvetése.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Tanácsa a Pszichológiai
Bizottság által előterjesztett távlati tudományos terveket az alábbiak szerint
fogadta el és hagyta jóvá :

Az országos kutatási tervbe való felvétel számára :

1. A,.lelki jelenségek” marxista értelmezése,a determinizmus elve mar­
xista megfogalmazásának alkalmazása a pszichológiában.
2. A korszerű üzemszervezés közösséglélektana : az üzemen (munka­
helyen) belüli emberi kapcsolatok vizsgálata (vezető és beosztott, egyszintű
munkatársi viszonylatok, munkakollektívák, brigádok).

4
 3. A tanulói személyiség és a pedagógus személyiség megismerése és
fejlesztésének pszichológiai feltételei ; a tanulóközösségek kialakításának
pszichológiai feltételei a nevelőmunka különböző körülményei között.
4. A bűnelkövetés pszichológiai tényezői.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének távlati kutatási tervébe

való felvétel számára:
1. A „lelki jelenségek” marxista értelmezése, a determinizmus elve
marxista megfogalmazásának alkalmazása a pszichológiában.
2. A korszerű üzemszervezés közösséglélektana : az üzemen (munka­
helyen) belüli emberi kapcsolatok vizsgálata (vezető és beosztott, egyszintű
munkatársi viszonylatok, munkakollektívák, brigádok).
3. A tanulói személyiség és a pedagógus személyiség megismerése és
fejlesztésének pszichológiai feltételei ; a tanulóközösségek kialakításának
pszichológiai feltételei a nevelőmunka különböző körülményei között.
4. A bűnelkövetés pszichológiai tényezői.
5. A neurózisokat előidéző konfliktusok kutatása, a neurózisokra vo­
natkozó preventív módszerek kutatása.
6. Gyógypedagógiából egy később meghatározandó kutatási téma.

A Pszichológiai Bizottság saját kutatási terveként :

1. A pszichológia helye a tudományok rendszerében.
2. A lelki jelenségek marxista értelmezése.
3. A determinizmus elve marxista megfogalmazása a pszichológiában.
4. A megismerő tevékenység és a cselekvés kölcsönös kapcsolatának fel­
tárása, különös tekintettel a kettő együttes fejlesztésére.
5. Pszichofiziológiai problémák.
6. A korszerű üzemszervezés közösséglélektani vizsgálata.
7. Az üzemen belüli emberi kapcsolatok vizsgálata : vezető és beosz­
tott, egyszintű munkatársi viszonylatok, munkakollektívák, brigádok.
8. A pályaválasztási és pályaalkalmassági vizsgálatok módszerei, a
pályairányítás lélektani problémái.
9. A bűnelkövetés pszichológiai tényezői.
10. A pszichológiai diagnosztikai módszerek és pszichoterápiás mód­
szerek szemléleti alapjainak tisztázása.
11. A neurózisokat előidéző konfliktusok kutatása: a neurózisokra
vonatkozó preventív módszerek kutatása.
12. A pszichofarmakonokkal előidézhető kísérleti pszichopatológiás
állapotok kutatása.
A Pszichológiai Bizottság albizottságainak távlati tudományos terveiként :

Filozófiai p szich ológia :

1. A pszichológia helye a tudományok rendszerében.
2. A pszichológia viszonya a dialektikus materializmushoz és a fizi­
ológiához.
3. A „lelki jelenségek” marxista értelmezése.

5
 4. A determinizmus elve marxista megfogalmazásának alkalmazása a
pszichológiában.
5. A tevékenység materialista pszichológiai koncepciójának története.
6. A személyiségvonások materialista pszichológiai koncepciójának
története.

Á lta lá n o s, kísérleti, közösségi lélektan :

1. A tanulás lélektani problémái.
2. Pszichofiziológiai problémák.
3. A gondolkodás lélektana.
4. A korszerű üzemszervezés közösség-lélektani vizsgálata.
5. A különféle személyiség-elméletek összegező feldolgozása.
6. A csoport-struktúrára vonatkozó kutatások.

N ev eléslélek tan :
1. A tanulói személyiség és a pedagógus személyiség megismerése és
fejlesztésének pszichológiai feltételei.
2. A tanulóközösségek kialakításának pszichológiai feltételei a nevelő­
munka különböző körülményei között.
3. A megismerő tevékenység és a cselekvés kölcsönös kapcsolatának fel­
tárása, különös tekintettel a kettő együttes fejlesztésére.
4. A gondolkodás fejlesztésének eljárásai.
5. A tanulók érdeklődésének és aktivitásának összefüggése. A pálya-
választás előkészítése.
6. Az érzelmek szerepe az oktató-nevelő munkában.
7. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése a pedagógiai
pszichológia segítségével.

M un k alélektan :
1. Baleset-elhárítás és baleset-megelőzés lélektani kérdései.
2. Az üzemen (munkahelyen) belüli emberi kapcsolatok vizsgálata,
vezető és beosztott, egyszintű munkatársi viszonylatok és munkakollektívák,
brigádok.
3. Begyakorlás és átállítás (különös tekintettel az alkalmazott technoló­
giák fejlődésére).
4. Elfáradás és munkateljesítmény.
5. A pályaválasztási és pályaalkalmassági vizsgálatok módszerei, a
pályairányítás lélektani problémái.
6. Környezeti (klimatikus, toxikus, higiéniai stb.) tényezők lélektani
hatásai a munkavégzésre.

Orvosi lélek ta n :
1. A neurózisokat előidéző konfliktusok kutatása : a neurózisokra
vonatkozó preventív módszerek kutatása.
2. A preventív mentálhigiénia hazai viszonylatban alkalmazott mód­
szereinek kutatása.

6
 3. A pszichofarmakonokkal előidézhető kísérleti pszichopatológiás álla­
potok kutatása.
4. A különböző pszichoterápiás irányzatok részletes kritikai feldolgozása
és hazai viszonyokra való alkalmazása.
5. Érzékelés-pszichológiai kutatások.
6. Pszichosomatikus összefüggések kutatása.
7. Hazai patobiográfiai munkák megindítása.

K riininálpszichológia :

1. A bűnelkövetés pszichológiai tényezői.

2. A pszichológia szerepe a bűncselekmény kiderítésében.
3. A pszichológiai tényezők hasznosítása a büntetési célok érvényesíté­
sében, a büntetés kiszabásában és végrehajtásában egyaránt.

Gyakorlati m ódszertan :

1. A pszichológiai diagnosztikai módszerek és pszichoterápiás módszerek

szemléleti alapjainak tisztázása (különös tekintettel a gyermekpszichológiai
anyagra).
2. A különféle teszt-módszerek standardizálásának problémái (esetleg
új vizsgálati módszerek kidolgozása).
3. (Jsoport-pszichológiai diagnosztikai eljárások kidolgozása.
4. A csoportterápiás eljárások módszereinek tisztázása és alkalmazási
területük felmérése (munkaterápia, munkalélektan, pedagógiai lélektan, gyer­
mek- és pszichoterápia területein stb.).
Az egyes albizottságok távlati tudományos terveit később tesszük közzé.
A Pszichológiai Bizottság javaslata alapján a Magyar Tudományos
Akadémia Elnöksége hozzájárult ahhoz, hogy 1960. januárjától az Akadémia
kiadásában megindíttassék a Magyar Pszichológiai Szemle. A szervezési mun­
kák befejeződtek s e füzet (XVII. kötet, 1. füzet) megjelenésével a pszi­
chológiával foglalkozó tudományos kutatóknak saját folyóiratuk áll rendel­
kezésre tudományos eredményeik nyilvánosságra hozatalára, és így folyama­
tosan mód lesz a tudományos életet serkentő nyilvános vitákra is. E folyó­
irat mellett évente továbbra is megjelennek a Pszichológiai Tanulmányok
további kötetei.
A Pszichológiai Bizottság kidolgozta tudományos könyvkiadási tervét,
külön csoportosítva azon műveket, amelyek megjelentetése az Akadémiai
Kiadó 1960. évi, illetve 1961. évi könyvkiadási tervében szerepeljen.
A Pszichológiai Bizottság javaslatára a Tudományos Minősítő Bizottság
olyan határozatot hozott, hogy a jövőben a pszichológiai tudományokból
önállóan is lehet tudományos fokozatot szerezni. A tudományos fokozatok
megszerzéséhez szükséges eljárások lebonyolítására a Tudományos Minősítő
Bizottság létrehozta a TM B Pszichológiai Szakbizottságát, ennek elnöke :
G e g e s i K iss P ál , tagjai: K orányi B é l a , K ardos L a jo s , K ádár M ik l ó s ,
Má t r a i L ászló és P ogány Ö. G á b o r . E Pszichológiai TMB Szakbizottság is
megkezdte munkáját. Javaslatai alapján a Tudományos Minősítő Bizottság
ez évben már rendes és levelező aspiránsokat vett fel, és többeknek engedélyt
adott a kandidátusi disszertáció benyújtására és a megvédési eljárásra.

7
 A Pszichológiai Bizottság tudomány-szervezői munkái közé tartozott a
külföldi tudományos kongresszusokra, tanulmányutakra való kiküldetések
elbírálása, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által a
pszichológiai kutatások támogatására rendelkezésre bocsátott célhitelek oda­
ítélése is.
A tudományos eredményeknek a gyakorlati életbe való minél teljesebb
átvitele érdekében a Pszichológiai Bizottság kapcsolatot hozott létre a Tudo­
mányos Ismeretterjesztő Társulat megfelelő osztályaival, azok munkáját
mindenben támogatni kívánja.
A Pszichológiai Bizottság javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia
Elnöksége elhatározta, hogy az Akadémia kebelén belül újjászervezi a Magyar
Pszichológiai Társaságot; a szervezési munkák, az alapszabálytervezet elő­
készítésével megbízta a Pszichológiai Bizottságot.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége elvileg egyetért azzal is,
hogy a pszichológia tudományának fejlődéséhez szükséges, hogy az Akadémia
távlati tudományos terveibe bekerüljön egy pszichológiai tudományos kutató-
intézet tervezése is, és megbízta a Pszichológiai Bizottságot, vizsgálja meg,
miként volna lehetséges az Akadémia keretén belül pszichológiai tudományos
kutatóintézet szervezése, illetve felállítása. Elhatározta azt is a Magyar Tudo­
mányos Akadémia Elnöksége, hogy 1960. január 1-től kezdődőleg a Pszicho­
lógiai Bizottság közvetlen irányítása alá tartozó tudományos munkák szer­
vezési, gazdasági, adminisztratív irányítására az Akadémia Elnökségi Titkár­
ságán belül külön részleg szerveztessék, és a Bizottság területéhez tartozó
munkák költségvetése is elkülönülten kezeltessék.
A Magyar Pszichológiai Szemle újraindulásakor azzal a felhívással
fordulok nemcsak a szakma közvetlen művelőihez, hanem minden kutatóhoz,
minden tudóshoz, kísérje figyelemmel a magyar pszichológia fejlődését, és
mind közvetlenül, mind közvetve a munkában való részvétellel, tanácsaival,
építő jellegű bírálatával segítse, járuljon hozzá, hogy ez a fontos tudományág
a többi tudományágak között hazánkban is újból elfoglalhassa méltó helyét.
G e g e s i K iss P á l
ak ad ém ik u s

8
A z Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészeti Kar lélektani tanszékének (vezető: dr.
Kardos Lajos egyetemi tanár, a neveléstudományok — pszichológia — doktora) közleménye

A LÉLEKTANI KÍSÉRLET
KARDOS LAJOS

A lélektanban — amióta önálló tudománnyá vált — szakadatlanul

folyik a vita arról, hogy mi a tárgya, és mi a módszere. A vita elméleti jellegű,
mert ugyanakkor — különös módon — a pszichológusok százai folytatnak a
különböző országokban széleskörű kutató munkát, kísérleteznek, megfigyelé­
seket tesznek, adatokat gyűjtenek, s azokat gondosan, amennyire csak lehet,
kifinomult matematikai módszerekkel feldolgozzák. Látszólag tudomásul
sem veszik a vitát — amely pedig éppen arról szól, hogy ők mit kutatnak és
hogyan. A szemlélő azt hihetné, e kutatások kétes értékűek, mert hiszen el
méleti alapjuk bizonytalan. Miféle eredmények származhatnak olyan kuta­
tásokból, melyekben a kutatók nem tudják pontosan, mit kutatnak, és hogyan
kell kutatniok? Mégis aki e kutatásokról beszámolókat olvas, aligha nyerhet
más benyomást, mint azt, hogy azok jól átgondoltak, nagyszabásúak, ered­
ményesek, nem egyszer konkrét összefüggéseket tárnak fel, és érdekes, az
életet közelről érintő, adott esetben sikerrel felhasználható felismeréseket
hoznak. Mi a magyarázata ennek a látszólagos ellentmondásnak?
Az első és természetes feltételezés eleve az, hogy a lélektan tárgya
— ahogy a neve is sugallja — a lelki jelenségek. Miért vált ez az egyszerű
meghatározás, mely korábban oly természetes volt, vitássá ? És miért indult
meg a vita éppen akkor, amikor a lélektan mint valódi tudomány kibonta­
kozott? Talán éppen azzal függ össze, ami a lélektant a filozófiai spekuláció
köréből kiemelte — a lélektani kísérlettel. Ezt a feltevést megvizsgáljuk.
Kiindulunk a konkrét lélektani kutatás vizsgálatából, és igyekszünk megálla­
pítani, hogy e kutatás során ténylegesen mit vizsgálnak, mit figyelnek meg,
mifajta jelenségek vagy dolgok összefüggéseit és törvényszerűségeit tárják
fel. Vegyünk egy ismert lélektani kísérletet, pl. valamelyik küszöbérték meg­
határozását (valójában azt a kísérlet-típust, amellyel a lélektan mint tudomány
megindult). Egy ember, a kísérleti személy, egy ernyő vagy fal előtt ül, ame­
lyen kis tejüveg-ablak van. Egy másik személy, a kísérletvezető, felszólítja
őt, hogy figyelje a tej üveg-ablakot, és szóljon, vagy emelje fel a kezét, amikor
az ablak világosabb lesz. (A tejüveg-ablakot a fal vagy az ernyő mögül meg­
világítják, s a világítást a kísérletvezető variálja.) Mit figyelnek meg ebben a
kísérletben és hogyan?
Nyilván ketten is figyelnek : a kísérleti személy és a kísérletvezető.
És mindketten mást. Melyik mérvadó? Melyiknek a megfigyelése vonatkozik
arra, amit ténylegesen vizsgálni akarnak ?
Már a tényállásra való első ráeszmélés érthetővé teszi, miért vált kérdé­
sessé a lélektan tárgyának fenti, természetes meghatározása — éppen a lélek­
tani kísérlet térhódítása idején. Kiderül ugyanis, hogy a kísérletben szereplő

9
személyek közül egyik sem — sem a kísérleti személy, sem a kísérletvezető —
nem figyel meg „lelki jelenségeket”. Az előbbi — az utasításhoz híven — a
tej üveg-ablakot figyeli, az utóbbi pedig a kísérleti személyt, annak szavait és
viselkedését. Egyik sem figyel meg — a szó valódi értelmében — látási érzékie­
teket, színélményeket, változás-érzékelést és hasonlókat ; amit megfigyel­
nek, az : a szín, a változás, a szavak, a viselkedés stb. (Akadhatnak kísérleti
személyek, akik azt sem tudják, mi az a „látási érzéklet” .)
Hogyan igazodott az elmélet ehhez a látszólag furcsa tényálláshoz ?
Az első reakció nyilván az, hogy a pszichológusok úgy érzik, valamilyen alap­
vető hiba van tudományuk tárgyának meghatározása körül. A vélemények
két csoportra oszlanak. Az egyik felfogás a kísérleti személy megfigyeléséből
indul ki, és azt tanítja : a pszichológiában ugyanazt figyelik meg, mint a
többi természettudományban, külső tárgyakat (pl. a tej üveg-ablakot), azok
tulajdonságait és változásait — mindenesetre hozzáfűzik : csak más szem­
pontból. A fizikus, mondják, eltekint, elvonatkozik a megfigyelést végző em­
bertől, a pszichológus nem. Ugyanabból a „tapasztalatból” indul ki a lélek­
tan is, mint a többi természettudomány, vagyis tárgya lényegében ugyanaz,
m int a fizikáé — csak megfigyelési szempontjai mások, ő a megfigyeléseket
a megfigyelőtől való függésben vizsgálja és szemléli. Adott esetben a fizikus is
figyelheti a tej üveg-ablakot, figyelheti világosságát, változásait, és fontos
megállapításokat tehet — ugyanúgy, mint a lélektani „megfigyelő” . Jellemző,
hogy a régebbi kísérleti leírásokban nem is kísérleti személyről, hanem „meg-
figvelőről” („Beobachter” ) beszélnek. Ez a felfogás rövid életű, bár maga a
tudományos lélektan megalapítója, W u n d t , vallja, és világnézeti implikációi­
ban is jól ráhangzik az egykorú empíriokriticista ismeretelméletre. (Lásd
L e n in kritikáját W u n d t elgondolásairól! Materializmus és empíriokriticiz-
mus, Szikra, 50—52. o.) Viszont a gondolat, hogy a lélektan tárgya egyszerűen
a külső valóság — vagyis az, amit érzékelünk, tapasztalunk, — annyira ellen­
tétes a kutatás gyakorlatával (mely erről a külső valóságról soha semmit
meg nem állapít, sem közvetve, sem közvetlenül, sem ilyen, sem olyan szem­
pontból), hogy a felfogás tarthatatlannak bizonyul.
Jóval jelentősebb és következményeiben is súlyosabb a másik felfogás,
amely a kísérletvezető megfigyelését veszi alapul. Mit figyel meg a kísérletvezető ?
Lényegében csak a kísérleti személy viselkedését ; a beszéd is viselkedés, annak
egyik tipikusan emberi fajtája. íme, mondották, ez a lélektan tárgya. Meg­
születik a „behaviorizmus”, mely szerint a pszichológia a viselkedés tudománya.
Azzal nem kell törődni, mi van a viselkedés mögött, milyen lelki, „mentális”
vagy tudatjelenségek. Úgy vélték, semmit sem nyerünk azzal, ha a viselkedés­
ről szerzett tapasztalatainkat valahogy „áttesszük” erre a filozófiából örökül
ránkmaradt, misztikus jelenségkörre. Azokkal szemben, akik hajlamosak vol­
tak a kísérleti személy beszédreakciójában (melyben gyakran utalás van
lelki jelenségekre) többet látni, mint egyszerű viselkedést, felhozták, hogy az
állatlélektani kutatás tökéletesen nélkülözni tudja a beszédreakciót, és teljes
egészében a viselkedés megfigyelésére épül. A behaviorista felfogásnak nagy
jelentősége van a pszichológia fejlődésében, az amerikai pszichológusok zöme
ma is híve.
Egyelőre ennek az álláspontnak a taglalásába sem bocsájtkozunk.
A nnyit mindenesetre már az eddigiek alapján láthatunk, hogy egyik felfogás
sem veszi tekintetbe az egész tényállását, az egyik a kísérletvezető, a másik
a kísérleti személy szerepét hanyagolja el. De ezen felül egyik sem eléggé mély­

10
reható : megáll annál, ami a megfigyelés közvetlen tárgya. Talán egy kissé túlzó
hasonlattal megvilágíthatjuk, mire gondolunk. Valaki egy folyamat időtar­
tamát méri — órával a kezében. Az, amit közvetlenül megfigyel, az óramutató
elmozdulása a tárcsán. De senkinek sem jut eszébe azt állítani, hogy az illető
„tulajdonképpen” nem a folyamat időtartamát vizsgálja, hanem az óramutató
elmozdulását. Mindenki természetesnek tartja — anélkül, hogy arra külön
ráeszmélne — hogy az óramutató mozgása csak mint egy másik jelenség jel­
zése, indikátora szerepel. Ez a másik jelenség éppen az idő múlása. Az utóbbit
közvetlenül — óra nélkül — is észleljük, de vizsgálni, pontosan mérni, adatokat
szerezni róla, csak az óra segítségével tudunk. Kérdés : nem ilyen vagy hasonló
szerepe van-e a külső tárgyak és a viselkedés megfigyelésének a lélektani kísér­
letben ?
Gondolatmenetünket rövid időre megszakítjuk, és átgondoljuk a követ­
kezőt : valaki elhatározza, hogy egy bizonyos jelenségkört vizsgálni fog, és­
pedig az ún. lelki jelenségeket, ilyeneket, mint : látok valamit, emlékezem
valamire, gondolkodom valamin, érzek valamit, akarok valamit és hasonló­
kat. Az illető nem törődnék azzal, hogy ez tárgya-e már valamilyen tudomány­
nak vagy nem — tárgya-e pl. éppen a pszichológiának. Hogyan fogna hozzá
feladatához ?
Mindjárt kiindulásakor világosan fel kell ismernie egy tényt: az, amit
a lelki jelenségekről tudunk, nem egészen úgy jutott tudomásunkra, mint az,
amit egyébként a világról tudunk. Az eltérés kétirányú. 1. Saját lelki jelensége­
inkről bizonyos értelemben közvetlenebbül tudunk, mint bármi másról. Látunk
valamit, és mindjárt tudjuk is, hogy látjuk, emlékezünk valamire, és mindjárt
tudjuk is, hogy emlékezünk, gondolunk valamire, és mindjárt tudjuk is, hogy
gondolunk stb. A lelki jelenséghez általában (nem mindig, mint korábban
gondolták) közvetlenül társul a róla való tudás (ami szintén lelki jelenség).
Közvetítő folyamatra — valamiféle megfigyelésre vagy másra, ami akárcsak
analóg volna a megfigyeléssel vagy észleléssel — nincs szükség. Valójában
nem másról van itt szó, mint arról, amit a lelki jelenségek ,,;tudatosságának”
neveznek. Ez a tudatosság az alapja annak, hogy lelki jelenségeinkről, élmé­
nyeinkről be tudunk számolni. Nem kell hozzá semmiféle „önmegfigyelés”,
semmiféle „önmagunkba-nézés”, „introspekció”, ahogy a lélektanban nevezik.
Tegyük fel, hogy valakivel találkozunk az utcán, aki azzal fogad : „éppen
rád gondoltam” — mire mi megkérdezzük őt : honnan tudod, hogy rám gon­
doltál? Megfigyelted magad? Az illető hirtelenjében azt sem tudná, miről be­
szélünk, annyira természetellenes volna számára, hogy állításához valamiféle
megfigyelésre vagy észlelésre lett volna szüksége.
„Önmegfigyelés”, „introspekció”, „belső tapasztalás” és hasonló „el­
járások” valójában nem léteznek. Az ilyen elképzelések kialakulását két
helytelen elgondolás sugalmazta. 1. A XIX. században, amelyben a lélektan
megszületik, a megfigyelésre épülő természettudomány — minden tudomány
mintaképe. Úgy gondolták — alapjában véve helyesen — hogy a lélektan is
csak akkor emelkedhetik a komoly tudomány rangjára, ha alapja valamiféle
megfigyelés. De igyekezetükben, hogy a természettudományokkal való ana­
lógiát kimutassák, túl messze mentek: megfigyelést tételeztek fel ott is, ahol
ilyesmi még per analogiam sincs — a lelki jelenségeinkről való közvetlen
tudásnál. 2. Ugyancsak a megfigyelés különleges értékelése folytán úgy gon­
dolták, konkrét ismeret és tudás csak valamiféle megfigyelésből származhatik
(végső soron akkor is, ha egyébként bonyolult gondolatmenetek közvetítésére

11
 is szükség van). Pl. tudom, hogy a ház előtt egy fa van — ehhez kétségtelenül
valamiféle megfigyelésre volt szükség (akár saját, akár mások megfigyelésére,
akár közvetlen megfigyelésre, akár valami másnak a megfigyelésére, amelyből
az állítás következik). Ennek analógiájára így gondolták : tudom pl., hogy
emlékezem valamire — ennek a tudásnak is csak valamiféle megfigyelés lehet
az alapja — még akkor is, ha a megfigyelési aktusról nem tudunk. Az analógia
jogosultsága azonban nem bizonyítható. A tényt minden hipotetikus hozzá-
té t nélkül el kell fogadni : emlékezem valamire, és mindjárt tudom is, hogy
emlékezem — minden közvetítő folyamat vagy tevékenység nélkül.
Röviden még utalunk az „önmegfigyelés” egy többé-kevésbé elfogadható
értelmezésére — bár ez esetben az elnevezés „önmegfigyelés” teljességgel
jogosulatlan. Az, hogy lelki jelenségeinkről közvetlenül tudunk, nem jelenti
szükségszerűen, hogy azokról be is számolunk, azokat mások számára leírjuk.
Ehhez külön indíték, külön „beállítottság” kell. A kísérleti személyeket a
kísérlet vezetője felszólítja, hogy számoljanak be élményeikről; ezzel meg­
terem ti náluk az élmények leírására irányuló beállítottságot vagy „készenlé­
te t” . Egyes pszichológusok önmegfigyelésen csak ezt a beállítottságot, illetve
készenlétet értették, és gyakran nem is önmegfigyelésnek, hanem „fenomeno-
lógikus beállítottságnak” nevezték. — Ez az értelmezés használhatónak bizo­
nyult azért is, mert bonyolultabb élmények leírása csak ilyen különleges
készenléti állapotban lehetséges. A hosszabb időn át tartó, összetett élmények
esetében a leírás általában időbeli eltolódást szenved, csak utólag, emlékezeti
visszaidézés alapján eszközölhető. Ilyenkor „retrospekcióról” is beszélnek —
m ert úgy képzelik (megint csak jogosulatlanul), hogy mintegy „visszatekin­
tü n k ” az élményekre, és úgy írjuk le őket.
Ha azt mondottuk, hogy saját jelenségeinkről közvetlenebbül tudunk,
m int bármi másról — akkor nagyjából az ellenkezőjét kell mondanunk a
mások lelki jelenségeire vonatkozó tudásunkról. Mások lelki jelenségeiről
közvetettebb úton szerzünk tudomást, mint környezetünk többi jelenségéről.
Láthatjuk, és megfigyelhetjük, hogy egy tárgy változik vagy mozog — de
egészen másképp tudjuk meg, hogy valaki ezt vagy azt látja, hallja, érzi,
erről vagy arról gondolkodik, ezt vagy azt akarja stb. Általában úgy tudjuk
meg, hogy megmondja nekünk, vagy kitűnik viselkedéséből, cselekvéséből,
arcjátékából és hasonlókból. Tehát előbb valami mást kell látnunk, halla­
nunk, megfigyelnünk — valamit, ami nem lelki jelenség (szavakat, viselkedést,
cselekvést stb.), s csak abból jutunk el mások lelki jelenségeinek megismeré­
séhez.
Mi biztosíthatja elvben egy ilyen megismerés lehetőségét? És tovább-
menően: mi biztosíthatja, hogy ilyen módon magas fokban megbízható, tudo­
mányos ismerethez jutunk ? Nyilván az, hogy a lelki jelenségek és a megfigyelt
másfajta jelenségek — beszéd, cselekvés, viselkedés — között valamiféle törvény-
szerű összefüggés van. Annak, aki a lelki jelenségek tanulmányozását tűzi ki
feladatául, mindenekelőtt tehát meg kell vizsgálni, van-e ilyen összefüggés —
hacsak nem akar lemondani mások lelki életének tanulmányozásáról. É vizs­
gálat során azonban hamarosan rájön, hogy itt nem valamilyen nehezen fel­
ismerhető, rejtett összefüggésről van szó. Áz emberek, amikor társaik és az
állatok viselkedését és cselekvését megfigyelik, hallgatólagosan és megfogal-
mazatlanul ezt az összefüggést feltételezik. Feltételezésüket így explikálhat-
juk: az ember és az állat aszerint cselekszik, amit lát, hall, érzékel, amire fi­
gyel, amire emlékezik; továbbá aszerint (csak az ember), amit elképzel, amit

12
elgondol, amit akar, amit elhatároz stb. A lelki jelenségek a cselekvés fő meg­
határozó tényezői.
Mindaz, amiből, mint mondottuk, mások lelki jelenségeinek megismeré­
séhez eljuthatunk, tehát a beszéd, a taglejtés, az arcjáték és hasonlók, a cse­
lekvés fogalma alá sorolhatók, ha a cselekvés lényeges jegyét a következőben
látjuk: az állati és emberi szervezet olyan megnyilvánulása, mely valamiképpen
kihat a környezetre vagy a szervezetnek a környezethez való viszonyára, megvál­
toztatja a környezetet vagy az ahhoz való viszonyt. Az okozott változás néha
szembetűnő, pl. amikor elmozdítunk egy tárgyat, vagy mi elmozdulunk (téri
viszonyunk változik a környezethez), máskor kismérvű, pl. amikor a levegőt
különleges rezgésbe hozzuk (hangadás, beszéd), vagy az arc felületéről vissza­
verődő (s esetleg a másik állat vagy ember szemébe jutó) fénysugarak együt­
tese változik meg (arcjáték).
Még néhány szót a cselekvésről. A cselekvés a környezethez való alkal­
mazkodás egyik formája, éspedig a tipikusan állati (és emberi) formája. Al­
kalmazkodás annyiban, amennyiben a környezetnek, illetve a környezethez
való viszonynak olyan megváltoztatása, mely az állat (és az ember) életének
fenntartását, nagyobb fokú biztonságát szolgálja. Alkalmazkodó, adaptív
jellegét éppen az biztosítja, hogy lelki jelenségek irányítják. A cselekvésnek,
minthogy a környezetbe való beavatkozás, a mindenkori környezet mérték-
adása szerint kell lefolynia. A lelki jelenségek biológiai funkciója abban áll,
hogy a cselekvést a mindenkori környezet mértékadása szerint irányítják.
A lelki jelenség tehát biológiai lényegénél fogva törvényszerűen megnyilvánul a
cselekvésben, vagyis valamiben, ami objektiven megfigyelhető. A cselekvés egész
lefolyása — felidéződése, megindulása, irányulása, módosulása, hirtelen for­
dulatai, lezárulása stb. — mind törvényszerűen lelki jelenségekre vezethetők
vissza, lelki jelenségekről tanúskodnak. A cselekvésből és viselkedésből elvben
mindent meg lehet tudni a lelki jelenségről, mert mindaz, ami lényeges vonása,
valamilyen módon kihat — vagy kihathat — a cselekvésben.
Annak, ahogyan a cselekvésből a cselekvő egyén lelki jelenségeinek meg­
ismeréséhez eljutunk, három módozata van:
a) Az emberi cselekvésnek egy különleges formája szolgáltatja a viszony­
lag legközvetlenebb ismeretet a másik ember élményeiről: a beszéd. Csak az
kell hozzá, hogy a beszédet megértsük. A másik ember közvetlenül tud élmé­
nyeiről, tehát beszámolhat róluk — mint mindenről, amit tud. Beszámolója
alapján mindenki más tudomást szerezhet lelki jelenségeiről és állapotairól.
b) A másik ember viselkedéséről nyert összbenyomás adott esetben
minden további nélkül — szinte kényszerítőén — utal a viselkedést irányító
lelki jelenségekre. Látjuk és halljuk, hogy valaki felolvas egy könyvből — nyil­
vánvaló számunkra, hogy látja a szöveget; a kutya kergeti a macskát — min­
den gondolkodás vagy következtetés nélkül nyilvánvaló számunkra, hogy a
kutya látja a macskát, és pillantásával követi; látjuk, amint valaki nekitámad
a másiknak — az összképből nyilvánvaló, hogy az illető indulati állapotban
van. Hangsúlyozni kell, hogy mindezekben az esetekben az összbenyomás a
lelki jelenségre közvetlenül — nem valamilyen gondolkodó vagy következtető
művelet segítségével — utal.
c) A cselekvésből néha csak gondos következtetéssel, a körülmények­
nek — a pillanatnyi konstellációnak, a szervezet állapotának, esetleg m últ­
beli eseményeknek — elemzésével és figyelembevételével juthatunk el a cse­
lekvő lelki jelenségeinek megismeréséhez. Pl. azt, hogy egy állat két egymástól

13
 kevéssé eltérő hangot különbözőnek hall-e, csak különleges helyzetben
tanúsított viselkedésének gondos tanulmányozása árulhatja el. Néha a szigorú
következtetések egész sorát kell egy ember cselekvésének adataiból levonnunk,
hogy eldönthessük, tudott-e valamilyen tényről vagy sem, szándékában volt-e
az, amit cselekvésével ténylegesen felidézett és hasonlók.
A b ) pontban leírt megismerési módozathoz hozzá kell fűzni: többen
— közöttük modern pszichológusok — úgy vélték, hogy az az ismeret, melyet
a viselkedésről nyert összbenyomás a másik ember lelki jelenségeiről nyújt,
lényegében ugyanolyan természetű, mint minden más megfigyelésből származó
ismeret. Azt mondották: az összbenyomás alapján ugyanolyan közvetlenséggel
ismerjük fel, hogy valaki pl. szomorú, m int azt, hogy az arca sápadt. Mind­
kettőt a megfigyelés közvetlenül sugalmazza. Beszéltek ún. „szociális érzé­
kelésről”, mely a másik ember lelki állapotainak és jelenségeinek valamilyen
közvetlen észlelése volna. Hivatkoztak arra, hogy a gyermeknél már nagyon
korán — az első életévben — kifejlődik az „érzékelésnek” ez a módja: nagyon
hamar felismeri, és megkülönbözteti egymástól a vidám és a komor arckifeje­
zést. Ez a felfogás nem fogadható el. A különbséget a fogalmazás elfedi. Azt,
hogy valakinek az arca sápadt, látom, megfigyelem — ez megfigyelésem tá r­
gya; helytelen azt mondani, hogy ezt a megfigyelés „sugalmazza” . Ezzel
szemben azt, hogy valaki szomorú, az összbenyomás közvetítésével ismerem
fel. Arról valóban mondhatom, hogy az összbenyomás sugalmazza. Az egyik
esetben túlmegyek a megfigyelés tulajdonképpeni tárgyán, a másikban nem.
Ugyanakkor az a nézet sem fogadható el, hogy a b) pontban leírt meg­
ismerési módozat azonos a c j pontban leírttal. Egyesek ugyanis azt állították,
hogy az összbenyomásból is mindig következtetéssel jutunk el a másik ember
lelkiállapotának felismeréséhez •— csak ez a következtetés túl gyors, tudomást
sem veszünk róla. Ez az állítás nehezen igazolható. Amikor pl. az a benyomá­
som, hogy valaki szomorú — a leggondosabb „önmegfigyeléssel” sem tudok
magamban felfedezni valamiféle következtetést (még nyomokban sem), mely
a felismeréshez szükséges volna.
Mind a három megismerési módozatnak vannak természetes hibaforrá­
sai. A másik ember beszámolója hamis lehet — több okból : esetleg nem
fejezi ki magát pontosan, vagy nem állnak rendelkezésére a leírás­
hoz szükséges nyelvi jelek és kifejezések. Az is lehet, hogy beszámolója szán­
dékosan hamis és félrevezető (hazudik). Megtörténhetik továbbá, hogy nem
értjük, vagy helytelenül értelmezzük beszámolóját. A viselkedésről nyert
összbenyomás is sugalmazhat helytelen elképzeléseket; ezúttal is lehetséges,
hogy a másik ember csak „mímel”, vagy megjátszik valamilyen magatartást,
hogy a szemlélőt megtévessze. A viselkedés adataiból kiinduló következtetés
hibás lehet. Szükségtelen az összes lehetőségekre rámutatni. Hangsúlyozni kell
azonban, hogy e hibaforrások nem súlyosabbak, mint általában a megfigyelés
hibaforrásai.
A három különböző megismerési mód ellentmondó eredményekhez is
vezethet. Összbenyomásom szerint lehet valaki szomorú, ő maga azonban azt
állítja, hogy nem az. Ilyen esetben néha nehéz eldönteni, mi az igazság; lehet,
hogy benyomásom téves, de lehetséges az is, hogy az illető titkolni akarja
szomorúságát. Gyakori a b) és a c) módozatok útján nyert felismerések ellen­
tétessége. A „puskázó” diák azt a benyomást kelti a tanárban, hogy a leckét
emlékezetből mondja fel, pedig cselekvésének közelebbi vizsgálatából kiderül,
hogy a pádon levő jegyzetből olvassa ki — vagyis: nem emlékezik, hanem ér­

1
zékel. Az emberek gyakran igyekeznek azt a benyomást kelteni embertársaik­
ban, hogy ilyen vagy olyan érzelmeket táplálnak irántuk — míg cselekedeteik­
ből egészen más érzelmekre kell következtetni (az „alakoskodók”). Igen nagy
jelentősége volt bizonyos ellentmondások feloldásának, melyek az a) és a c)
módozatok eredményei között mutatkoztak. Egyes emberek cselekedeteinek,
valamint viselt dolgaikról való beszámolóinak tanulmányozásából arra lehetett
következtetni, hogy cselekvéseikben, állásfoglalásukban, nézeteikben, szóbeli
megnyilvánulásaikban bizonyos emlékezések, vágyak, törekvések stb. be­
folyásolják őket — ők maguk azonban ezekről nem számoltak be. Cselekvé­
seik és szavaik beható elemzése alapján azt sem lehetett feltételezni róluk,
hogy hazudnak, vagy bármit is szándékosan elhallgatnak. Idegorvosok, akik
neurotikus betegeiket hosszabb időn át figyelték, számoltak be ilyen meg­
figyelésekről. Az ellentmondást egy a maga korában merész feltételezéssel
oldották fel: a betegek bizonyos megnyilvánulásait (elsősorban a neurotikus
tüneteket) olyan elképzelések, emlékképek, vágyak, törekvések stb. hatá­
rozzák meg, amelyek „tudattalanok”, amelyekről a beteg nem tud — és így
beszámolni sem tud. Vagyis a c) pontban leírt megismerési módozat ered­
ményeinek adtak hitelt az a) pontban leírttal szemben ; és ugyanakkor fel -
tételezték, hogy az a) pontban leírt megismerési módot valamilyen kóros
körülmény lehetetlenné teszi („elfojtás”). Ez az alapelgondolás nagy hord­
erejűnek bizonyult a lélektan, főként a kórlélektan történetében.
Azt mondottuk, hogy a cselekvésből és viselkedésből elvben mindent
megtudhatunk a lelki jelenségről, mert mindaz, ami lényeges vonása, kihat,
vagy kihathat a cselekvésben és viselkedésben. Hozzátettük, hogy „elvben” .
Ez a megszorítás azt jelenti, hogy a lelki jelenségek nem mindig nyilvánul­
nak meg a cselekvésben — de mindig előállhat a lehetősége annak, hogy meg­
nyilvánuljanak. Biológiai funkciójuk valójában csak az, hogy — amikor annak
szükségessége előáll — a cselekvést irányítsák. Az állat láthat egy tárgyat,
de ez csak akkor hat ki cselekvésében, ha a helyzet — az alkalmazkodás ér­
dekében — megkívánja, hogy pl. a tárgyhoz odamenjen (mert tápláléka vagy
állattársa), vagy más természetű mozgásában elkerülje, vagy távozzék, eset­
leg meneküljön tőle (ha a „tárgy” éppen üldözője, vagy valamilyen ártalommal
fenyegeti). Az állat láthatja, hogy egy tárgy zöld — de ez csak akkor fog cse­
lekvésében megnyilvánulni, ha pl. két egyforma alakú és nagyságú tárgy közül
a zöld színűhöz kell odamennie, hogy éhségét csillapíthassa (a másik tárgy
más színű). Valaki tudhatja, mi Brazília fővárosa — de ez a tudása csak külön­
leges helyzetekben fog cselekvésében megnyilvánulni, pl. ha megkérdezik
tőle, mi Brazília fővárosa, és ő hajlandó felvilágosítást adni, vagy véletlenül
Brazíliában jár, és el kell jutnia a fővárosba.
Most térjünk vissza a kutatóhoz, aki a lelki jelenségek vizsgálatát tűzte
ki feladatául, és — természetesen nem elégszik meg azzal, amit saját lelki
jelenségeiről ki tud deríteni. Nyilván nem elégszik meg alkalmi megfigyelések­
kel sem, és a kísérleti módszerhez folyamodik, vagyis szándékosan igyekszik
a vizsgálandó lelki jelenségeket más embereknél felidézni, hogy azokat meg­
figyelhesse. Minden tudományos kísérlet lényege, hogy a vizsgálandó jelensé­
get a megfigyelés céljára mesterségesen előállítják, és nem várják be annak
véletlen előfordulását. De az előzők alapján a lelki jelenségek vizsgálatához
szükséges kísérletnek egy további lényeges követelményt is ki kell elégítenie:
a vizsgálandó lelki jelenséget olyan szituációban kell mesterségesen felidézni,
amelyben az ember vagy állat (akinek lelki jelenségeiről éppen szó van)

15
bizonyos cselekvésre vagy viselkedésre kényszerül, melyben a vizsgálandó lelki
jelenség kihat, és megnyilvánul. A zöld tárgyat megfelelő megvilágításban az
állat elé teszik — ezzel feltehetőleg megteremtik a feltételeit annak, hogy az
állat a zöld színű tárgyat látja —, de ez nem elég: el kell érni, hogy az állat
valamiképpen cselekedjék, és e cselekvésében a zöld színű tárgy látása döntően
megnyilvánulj on.
Hogyan érhető ez el? Bizonyos helyzetekben természetszerű késztetés
áll elő a cselekvésre, helyesebben arra, hogy az állat és ember környezetéhez
cselekvéssel alkalmazkodjék. Ilyen helyzetek: az állat valamilyen szükség-
állapotban van, melyet csak a környezethez alkalmazott cselekvéssel tud ki­
elégíteni, pl. éhes, és a táplálékot környezetében kell megtalálnia, vagy: a
környezet részéről valamilyen károsodás éri vagy fenyegeti, melyet megint
csak megfelelő cselekvéssel tud elhárítani. Embernél a cselekvésre való álta­
lános késztetésnek más, bonyolultabb formái is vannak. A kísérletezőnek tehát
elő kell idéznie a cselekvésre való általános késztetést — annál az embernél vagy
állatnál, akinek lelki jelenségeit vizsgálja. Nevezzük ezt a motiváció követel­
ményének.
De valójában ennél többet kell követelni a kísérlettől, mellyel a lelki
jelenségeket vizsgálni akarjuk. Nem elég elérni, hogy az állat vagy ember
valamiképpen cselekedjék — el kell érni, hogy különleges módon cselekedjék,
éspedig úgy, hogy cselekvésében a vizsgálandó lelki jelenség döntő módon és
jól megfigyelhetően megnyilvánuljon. A megoldás a következő: olyan kísérleti
helyzetet kell megszerkeszteni, amelyben az állat vagy ember csak valamilyen
meghatározott módon tu d — a motívumnak megfelelően — cselekedni (pl.
éhségét csak meghatározott módon tudja csillapítani, vagy a kísérletvezető
felszólításának csak meghatározott módon tu d eleget tenni); vagyis olyan
cselekvésre kényszerül, amelyet részben vagy egészen a vizsgálandó lelki jelenség
határoz meg, illetve irányít. Nevezzük ezt a megszabott cselekvéspálya követel­
ményének. így megrendezett kísérleti helyzet pl. a következő: a hosszabb időn
á t éheztetett állat, amely elé a zöld színű tárgyat teszik, csak úgy juthat enni­
valóhoz, ha az előtte levő egyenlő formájú, nagyságú, szagú stb., de külön­
böző színű tárgyak közül a zöld színűhöz odamegy (pl. a tárgyak, dobozok,
melyek közül csak a zöld színűben van ennivaló). Ha meg tudja tanulni, hogy
az adott helyzetben azonnal — minden keresés és próbálgatás nélkül — a zöld
színű dobozhoz megy, tanúságot tett arról, hogy a zöld színű tárgyat látás
ú tján megkülönböztette a többitől. Az emberrel végzett kísérletben viszony­
lag könnyű elérni, hogy az illető, akinek lelki jelenségeit vizsgáljuk, megfelelő
módon viselkedjék; a kísérletező egyszerűen felkéri őt, hogy ezt vagy azt tegye.
Pl. két szürke színárnyalat nagyon kevéssé tér el egymástól; a kísérletező
tudni akarja, vajon az illető látja-e ezt a különbséget. A két szürke színű
felületet (pl. papírlapot) az illető elé teszi (ezzel megteremti a feltételét annak,
hogy lássa őket), azután felkéri, mondja meg, egyformák-e a papírlapok vagy
nem — és ha nem, melyik a szürkébb. Vagy arra kéri, hogy a kettő közül vá­
lassza a sötétebbet — nem szóbeli megjelöléssel, hanem úgy, hogy a sötétebb
papírlapot megfogja, és arrébb teszi. Természetesen a kísérletezőnek nincs min­
dig ilyen könnyű dolga; elképzelhető, hogy adott esetben a megoldás rendkívüli
találékonyságot és bonyolult kísérleti berendezést kíván meg.
Foglaljuk röviden össze, amit eddig megállapítottunk: Annak, aki a lelki
jelenségeket (éspedig mások lelki jelenségeit) kísérletileg vizsgálni akarja, e
kísérletek megszerkesztésénél különleges követelményeket kell szem előtt

16
tartania, melyek túlmennek a tudományban egyébként alkalmazott kísérlet
általános követelményein. 1. Olyan helyzetet kell teremtenie, melyben a vizs­
gálandó lelki jelenség feltehetőleg előáll (ez a követelmény — mutatis mutan­
dis — érvényes minden tudományos kísérletre). 2. A helyzetnek ezenkívül
olyannak kell lennie, amelyben az állat vagy ember (akinek lelki jelenségeiről
éppen szó van) természetszerűen valamilyen cselekvésre kényszerül (a motivá­
ció követelménye). Éspedig 3. olyan cselekvést vagy viselkedést tanúsít, mely­
ben a vizsgálandó lelki jelenség döntő módon megnyilvánul (a megszabott
cselekvéspálya követelménye).
Kiindultunk egy elméleti kérdésből: hogyan járjon el az, aki feladatául
tűzi ki, hogy a lelki jelenségeket — függetlenül a vitától, vajon a lelki jelensé­
gek tárgyát képezik-e a pszichológiának vagy nem — tudományosan vizsgál­
ja. Eljutottunk egy különleges kísérleti eljárás konstrukciójához. De, ha
közelebbről megnézzük, ez a kísérleti eljárás — egyáltalában nem különleges.
Minden kísérlet, amelyről a pszichológusok a különböző közleményekben és
folyóiratokban beszámolnak, pontosan ilyen jellegű — jóllehet erre a jellegre
élesen eddig nem eszméltek rá. Valójában a lélektani kísérlethez jutottunk el
— úgy, ahogy azt a pszichológusok egy évszázad óta művelik; azok a pszicho­
lógusok, akik egyébként vitatkoznak azon, hogy kísérleteikben mit vizsgál­
nak — lelki jelenségeket-e, viselkedést, „külvilágot” vagy más egyebet.
Úgy gondoljuk, eléggé plauzibilissé tettük, hogy ezek a pszichológusok — akár
tudják, akár nem, akár „behavioristák” és a cselekvés kutatójának tartják
magukat, akár nem — a lelki jelenségeket tanulmányozzák, azokról állapíta­
nak meg törvényszerűségeket.
A lélektani kísérlettel a pszichológia alapmódszere születik meg, az a
módszer, amely a lélektant a tudomány rangjára emeli. De ezt a módszert
csak jó ösztönnel és intuitív módon találták meg. Valójában kikölcsönözték
a természettudományokból, és szerencsésen átalakították — anélkül azonban,
hogy ráeszméltek volna sajátos vonásaira. Ezért éreztek diszkrepanciát, össze­
hangolatlanságot az új módszer és a lélektan hagyományos tárgymeghatáro
zása között. És ezért nem ismerték fel világosan azt sem, hogy milyen szerepe
van a cselekvés megfigyelésének a lélektani kutatásban; nem ismerték fel,
hogy nagyjából indikátora, „m utatója” egy további jelenségnek — úgy mint
az óramutató mozgása az idő múlásának.
A lélektani kutatás tulajdonképpeni tárgya bizonyos fokig elmosódott
a kutatók tudatában — azért is, mert a behavioristák, akik a feloldatlan disz­
krepanciából a legmesszebbmenő következtetéseket vonták le, jellegzetes
fogalmazásokat vezettek be, melyekkel a kutatás tulajdonképpeni tárgyát
mintegy elfedték. Leírásaikból száműzték a lelki jelenségekre való utalást.
Az említett állatkísérlet eredményét a behaviorista pszichológus pl. így írta
le: az állat specifikusan reagál a zöld felületről jövő fényre, másképp, mint
más fényre. Úgy vélte, ezzel kiküszöbölte a tényállásból a lelki jelenséget,
pedig csak a leírásból hagyta el; valójában azt állapította meg, hogy az állat
a zöld színű tárgyat másnak látja, mint a más színűt.
A lélektani kísérlet megvalósít valamit, ami a lelki jelenség vizsgálata
szempontjából alapvető jelentőségű. A lelki jelenséget nemcsak mesterségesen
előállítja, felidézi, hanem beállítja a folyamatok természetes biológiai egysé­
gébe: a kísérleti személy az adott helyzetben cselekszik, és e cselekvése, a
felidézett lelki jelenség segítségével, a külvilághoz igazodik. Jellegzetes formá­
ban szerepel benne a cselekvés és a külvilág: a külvilágot tükröző lelki jelenség

2 Magyar Pszichológiai Szemle 17

 meghatározza a külvilághoz igazodó cselekvést. Valójában minden lélektani
kísérletben a környezethez való alkalmazkodásnak az az aktusa áll elő, mely­
nek irányítása éppen a lelki jelenség biológiai funkciója; a lelki jelenség ebben
az egységes aktusban szemlélhető. A kísérletben a lelki jelenséget nem elszi­
getelten, hanem mintegy biológiai funkciójának betöltése közben vizsgáljuk.
A példaként leírt állatkísérletben ez nyilvánvaló: az állat — annak alapján,
am it lát — alkalmazkodik a külvilághoz; ahhoz a dobozhoz megy, amelyben
a táplálék van. De lényegében az emberkísérletekben is erről van szó: a kísér­
leti személy eleget tesz a kísérletvezető felszólításának — és tesz valamit,
amiben a kísérletileg felidézett lelki jelenségek vezetik, vagyis az, amit lát,
annak alapján választja a sötétebb árnyalatot. „Eleget tevés” a kívülről jövő
felszólításnak valójában a környezethez való alkalmazkodás egyik emberi
— szociális — formája.
A lélektani kísérlet mint kutatási módszer, egyesíti magában és kiak­
názza mindazokat a lehetőségeket, melyek a lelki jelenség megismeréséhez
rendelkezésre állnak: az élményről való közvetlen tudást (a kísérleti személy
beszámol lelki jelenségeiről), a „szubjektív” módszert, és a cselekvés és visel­
kedés megfigyelését és elemzését, az „objektív” módszert. De ez az egyesítés
többet jelent, mint azt, hogy két forrásból kapunk adatokat, melyeket egybe­
vethetünk. Lehetővé teszi az élménybeszámoló, a „szubjektív” módszer leg­
főbb hibaforrásának a kiküszöbölését. Az élményről való beszámolót, az
„önmegfigyelést” szükségszerűen — a lelki élet sajátos belső egysége folytán —
zavarja mindaz, amit a beszámoló egyén az élményről, annak feltételeiről,
jelentőségéről jól-rosszul tud, gondol vagy sejt. A kísérlet mindig valamilyen
kérdésfeltevésből indul ki, valamilyen problémára keres megoldást. Ha a
kísérleti személy tud erről a problémáról, vagy ha tud a kísérletvezető el­
gondolásáról, esetleg arról, hogy milyen eredményt vár — már nem éli át
pontosan azt, amit a kísérletvezető vizsgálni akar, már nem áll elő tisztán és
befolyásolatlanul az a lelki jelenség, melyet a kísérletező előállítani akart,
és vizsgálni vél. Esetleg magának a kísérleti személynek is vannak elgondolásai,
feltevései, elméletei a vizsgált lelki jelenséggel kapcsolatban, mindez oly mérték­
ben torzíthatja (éppen e feltevések irányába) élményeit, hogy a kísérleti vizs­
gálat illúzióriussá válik. Főleg ezért voltak azok a megállapítások, melyeket
régebbi filozófusok saját lelki életük „megfigyeléséből” nyertek, tudományo­
san hasznavehetetlenek. A lélektan mint tudomány ezekre fel nem épülhetett.
A kísérlet teljességgel kiiktatja a hibaforrást; a lélektani kísérletezés legfőbb
szabálya, hogy a kísérleti személynek nem szabad tudnia, milyen kérdésre
vár választ, és egyáltalában mit vizsgál a kísérletező; kísérleti személy és kí­
sérletvezető nem lehet ugyanaz a személy. (Ideális volna, ha a kísérleti sze­
mély azt sem tudná, hogy egy lélektani kísérletben vesz részt; ez azonban,
kivételes esetektől eltekintve, nem valósítható meg.)
A lélektani kísérlet, mint láttuk, jóval bonyolultabb módszer, mint ál­
talában a tudományos kísérlet. Nagyrészt ez magyarázza, hogy viszonylag
későn jelent meg — legalábbis használható formában — a pszichológia törté­
netében. De későn és nehezen vonult be az emberek tudatába is — mint a
lélektan főmódszere. És itt nem arra a banális, naiv és többszörösen túlhaladott
ellenvetésre gondolunk, hogy a kísérlet, mint művi beavatkozás, magát a
vizsgálandó jelenséget veszélyezteti, hanem arra, hogy a laikusok nem egészen
értik, miért van szükség kísérleti vizsgálatra olyan jelenségeknél, melyeket
mindennapi életünkből már jól „ismerünk” . Az asszociáció tényét — sőt nagy­

18
jából a törvényszerűséget is — már Arisztotelész ismerte, utána a filozófusok
százai értekeztek róla, filozófiai rendszereket építettek reá (az „asszociációs
lélektan” megelőzte a tudományos lélektant), de csak a XIX. század második
felében kezdik kísérletileg vizsgálni (E b b in g h a u s ) — és valójában csak azóta
ismerjük a jelenséget a szó tudományos értelmében. A laikus úgy véli, a lelki
jelenségek nagyon közel vannak hozzánk, dolgunk van velük felébredéstől
elalvásig, egész nap látunk, hallunk, emlékezünk, gondolkodunk, érzünk,
akarunk stb. — ezek nem ritka természeti jelenségek, melyeket kísérletileg
kell felidézni, hogy vizsgálhassuk őket. Nem tudják éppen azt, amit ebben a
dolgozatban kifejteni igyekeztünk: a lélektani kísérlet fő pontja nem a vizsgá­
landó lelki jelenség mesterséges felidézése (ez a felidézés általában egyszerűbb,
mint bármely más kísérletben), hanem annak a különleges belső állapotnak
és külső helyzetnek a megteremtése, melyben a felidézett lelki jelenség meg­
nyilvánul és vizsgálható. Azt mondhatjuk, az emberek a lelki jelenségeket túl
közelről ismerik, azt hiszik, már eleve többet tudnak róluk, mint más jelensé­
gekről, bátrabban elmélkednek, és spekulálnak róluk („lelki problémákról”
nemcsak a pszichológus szakemberek gondolkodnak és beszélnek, hanem min­
den félig-meddig művelt ember) — és — paradox módon — ez volt, és talán
még ma is ez a pszichológia fejlődésének egyik kerékkötője.
Azzal, hogy a lélektani kísérlet különleges jellegét és jelentőségét fel­
tártuk, és hangsúlyozzuk, hogy a lélektan — éspedig az egész lélektan, nem­
csak egy része — elsőrendűen kísérleti tudomány, nem becsüljük le az elmélet
jelentőségét sem a pszichológiában. De más az elmélet, amely kísérleti adatokra
épül. A pszichológiai elméletképzés arculata ugrásszerűen megváltozott a
rendszeres kísérleti kutatás nyomán. Korábban a fantasztikus és „merész”
elméletek valósággal elburjánzottak a pszichológiában. E „merészség” főként
azzal függött össze, hogy az elmélkedők nem érezték a tényekkel való kon­
frontáció veszélyét. A tények — abban az elmosódottságban és bizonytalan­
ságban, ahogyan a mindennapi és alkalmi megfigyelésben megjelentek —
minden elméletet megtűrtek.
Azt is láttuk, milyen szorosan fonódik össze a pszichológiában a tárgy
és a módszer problematikája. Ez az összefonódás természetes — de a dolog
belső logikája szerint a módszernek kell a tárgy különleges természetéhez
igazodnia. Mégis — rendkívüli tudománytörténeti okokból — a pszichológiá­
ban nagyjából ennek az ellenkezője történt: a tudomány tárgyát igyekeztek
elméletileg hozzákonstruálni a szerencsésen megtalált módszerhez. Ennek a
fonák elméleti szituációnak a felismerése nélkül a lélektan tárgya és módszere
körüli, immár évszázados vita nem juthat nyugvópontra.

Budapest, V. Pesti Barnabás u. 1.

2* 19
 A P e d a g ó g i a i T u d o m á n y o s I n té z e t ( ig a z g a t ó : d r . S z a r k a J ó z s e f a n e v e lé s tu d o m á n y o k
k a n d id á tu s a ) k ö z le m é n y e

A NEVELÉSLÉLEKTAN PROBLÉMÁI
LÉNÁRD FER EN C

Az elmúlt évben alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Pszicho­

lógiai Bizottsága keretében a Neveléslélektani Albizottság. Az Albizottság
első munkája az volt, hogy összegyűjtötte a neveléslélektan problémáit,
és ezek figyelembevételével összeállította a hazai neveléslélektani kutatás
többéves távlati tervét. (Lásd G e g e s i K i s s P ál, 1959). Ebben a tervben a kö­
vetkező témák szerepelnek : i
/ \ é >••
1. A tanuljSzemélyiség'és a pedagógus személyiség megismerése, és fejlesz­
tésének pszichológiai feltételei. ,
2. (A tanulóközösségek kialakításának pszichológiai feltételei a nevelő-
munka különböző körülményei között.
3- A megismerő tevékenység és a cselekvés kölcsönös kapcsolatának fel­
tárása, különös tekintettel a kettő együttes fejlesztésére.
4. A gondolkodás fejlesztésének eljárásai.
5. A tanulók érdeklődésének és aktivitásának összefüggése. A pálya-
választás előkészítése.
6. Az érzelmek szerepe az oktató-nevelő munkában.
7. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése a pedagógiai pszicho­
lógia segítségével.
Tanulmányunknak az a célja, hogy a neveléslélektani problematika
rendszeres, bár vázlatos bemutatásával ismertessük a tervtémák hátterét.
Ezzel a fenti témák kiválasztását is megindokoljuk. A neveléslélektani problema­
tika felvázolásával egyúttal szemléltetjük azokat a feladatokat, amelyek meg­
oldását társadalmunk éppen a szocialista nevelés eredményességének fokozása
érdekében erőteljesen sürget. A már elindított és a közeljövőben elindítandó
neveléslélektani kutatások egybeesnek a szocialista iskolareformmal, azzal a
í törekvéssel, amely célul tűzi ki az iskola és az élet közti szakadék megszünte­
tését. Ez a tény fokozottabb felelősséget ró pszichológiai intézményeinkre
.és az egyes kutatókra.
A fentiekben neveléslélektani problematikáról volt szó. Ugyanakkor
az egyik tervtémában szerepelt a pedagógiai pszichológia elnevezés is. Nevelé­
sen a társadalomban élő ember alakítását, fejlesztését értjük. Ebben a neve­
lésben a pedagógusokon kívül még nagyon sok ember, az iskolán kívül még
számos intézmény és az észlelt benyomások tömege vesz részt. Ezért szüksé­
gesnek tartjuk a következő megkülönböztetést : A nevelést a társadalom
végzi a maga intézményeivel. Ez a nevelés tágabb jelentése. Ezen belül nevel­
nek a pedagógusok szervezett formában az iskolában. Ez a nevelés szűkebb
értelme. Ezek szerint neveléslélektannak nevezzük azt az alkalmazott lélektani

20
tudományt, amely a nevelés tágabb jelentésével kapcsolatos pszichológiai
kérdésekkel foglalkozik. Ebben az alkalmazott pszichológiai tudományban
szűkebb területet foglal el a pedagógusok tevékenységével kapcsolatos pszi­
chológiai problematika. Ezt nevezzük pedagógiai pszichológiának. Magától
értetődően meg kell különböztetnünk ez utóbbiban szűkebb értelemben vett
neveléslélektant és oktatáslélektant, amelyeket pusztán a tudományos tárgyalás
kedvéért szükséges elválasztanunk. A valóságban a nevelés és az oktatás
a pedagógiai tevékenység hatásaként egységes emberformálás alakjában
jelentkezik.
Számunkra ma elsősorban azoknak a neveléslélektani problémáknak
megoldása fontos, amelyeket az iskolai munka vet fel. Ez nem jelenti azt,
hogy lemondunk a legszélesebb körű nevelés pszichológiai feltételeinek vizsgá­
latáról. A személyi és tárgyi feltéfélék biztosításával el kell indítani az ilyen
jellegű kutatásokat is. P -
A neveléslélektan fogalmának tisztázásához a „nevelés” szó jelentésén
kívül szükséges kifejteni, mit értünk pszichológián. A pszichológia az a szak- &
tudomány, amely az ember és környezete kapcsolatát biztosító alapvető
tevékenységet, a megismerő tevékenység és a cselekvés egységét a maga
konkrét formáiban, feltételeivel és kísérő jelenségeivel együtt — a kísérleti
módszer és más eljárások hathatós igénybevételével — vizsgálja, és törvény-
szerűségeit felderíti. Az ember alapvető tevékenységformáinak megismeré­
sével lehetővé válik az embert, az ember személyiségét jellemző tulajdonsá­
gok együttesének feltárása, vagyis az emberismeret. Ebben a felfogásban kife­
jezésre jut a marxista pszichológiának az az álláspontja, hogy a valóságban
a megismerés és a cselekvés egységet alkot, hogy a pszichológiai jelenségeket
a maga konkrét formáiban kell tanulmányóznunk, hogy a tevékenységek és az
emberi tulajdonságok kölcsönösen hatnak egymásra. Az ember és környezete
kapcsolatának helyes értelmezéséhez segítséget nyújt a determinizmus elvének
az a megfogalmazása, amelyet Sz. L. R u b in s t e in több újabban megjelent
munkájában részletesen kifejtett. E szerint a külső okok mindig a belső ténye­
zők közvetítésével érvényesülnek. Ez annyit jelent, hogy a külső körülmények
az ember esetén nem mechanisztikusán hatnak, hanem a legváltozatosabb
hatást válthatják ki. Ezekhez a tételekhez csatoljuk azt a követelményt,
hogy a pszichológiai vizsgálódások alkalmával mindig az ember egészét tartsuk
szem előtt.
A most vázolt pszichológiai szemlélet alkalmas arra, hogy a pszichológiá­
nak a pedagógiához való viszonyát is tisztázza. A pszichológia a konkrét tevé­
kenységek általános törvényeinek a felderítésével nyújt segítséget a pedagó­
giának ahhoz, hogy eredményesebben neveljen és oktasson. A pedagógiai
tevékenység számára önállóságot biztosít az a körülmény, hogy a követelmény-
rendszert a társadalom szükségleteinek megfelelően a pedagógia és nem a
pszichológia fogalmazza meg, és dolgozza ki az egyes tantárgyakra és az egyes
foglalkozási formákra vonatkozóan. De a pedagógiai tevékenység végrehajtása
mindaddig csupán ösztönös marad, míg nem ismeri meg, és nem használja
fel a pszichológiai törvényeket. Az általános pszichológia törvényeinek alkal­ I
mazása a gyakorlati élet különböző területeire és így magára a pedagógiai
tevékenységre nem annyit jelent, hogy ezeket mechanikusan vagy formálisan
ráillesztjük valamilyen új tartalomra. Az alkalmazás azt jelenti, hogy a gyakor­
lati élet problémákat vet fel az általános pszichológia számára, és ez a pszicho­
lógiát újabb és újabb általánosításokra, törvényszerűségek megfogalmazására

21
kényszeríti, vagyis gazdagítja. (Lásd Sz. L. R u b in st e in : Az általános
pszichológia alapjai című művének első fejezetében a pszichológia ágazatairól
szóló részt.)
A nevelés, az emberalakítás, és ezen belül a pedagógiai kérdéseknek
pszichológiai megközelítése annyit jelent, hogy az emberi tevékenységek
törvényszerűségeinek ismeretében lehetővé tesszük, hogy a nevelés-oktatás
célja, az ezzel kapcsolatos követelmények minél eredményesebben valósul­
hassanak meg. A neveléslélektan alapkérdése, hogy hogyan lehetséges a nevelés,
a pedagógiai tevékenység hatásfokát emelni a pszichológiai törvényszerűségek
figyelembevételével, alkalmazásával. Alapvető kérdésünk, hogy hogyan lehetsé­
ges a pedagógiai tevékenység dialektikájában feszülő ellentéteket úgy egységbe­
foglalni, hogy a pedagógus munkája eredményes legyen. Néhány ilyen ellen­
tétet felsorolunk.
A pedagógiai tevékenység két főszereplője a pedagógus és a tanuló­
kollektíva, vagyis az osztály. A pedagógiai tevékenység nem válik egységes
folyamattá, a pedagógus és a tanulók közös munkájává, ha a pedagógus
szereplése és a tanulók szereplése monológok formájában nyilvánulnak meg.
Nem alakul ki az egység akkor sem, ha az egyes tanulókat kiszakítjuk abból
a közösségből, amelyet éppen a nevelésnek kellene kikovácsolnia. — Egy másik
ellentét : A pedagógusnak az egész osztályt kell nevelnie, formálnia. Ugyan­
akkor fejlesztenie kell az egyes tanulót is. Az egyes tanuló személyiségvoná­
sainak kialakítása és a közösség fejlesztésének követelménye olyan felold­
ható ellentétek, amelyet meg kell oldanunk a lehető legeredményesebb módon.
— Egy harmadik ellentét : Fejlesztenünk kell a tanulók aktivitását. Ez a
pedagógus aktivitása nélkül megvalósíthatatlan. Azonban más a pedagógus
aktivitása, és más a tanulók aktivitása. Sok tekintetben ellentétes a jellegük.
A kettő egységéből fakadhat csak olyan pedagógus aktivitás, amely a tanuló­
kat valóban fejleszti. — A pedagógiai tevékenység egyike a legkomplexebb
tevékenységeknek, hiszen a pedagógus személyisége és a tanulók személyi­
sége rendkívül bonyolult. Magától értetődő, hogy együttes munkájuk számos
ellentétet hordoz magában. Ezeknek felismerésében és feloldásában nyújt
segítséget a pszichológia. Mivel ez a megállapítás nem mindenki számára
magától értetődő, egy hasonlattal tesszük világosabbá.
A műszaki élet, az ipari termelés, a technika fejlődése lehetetlen lenne,
ha nem fordítanánk nagy gondot az anyagismeretre. A gyártás anyagismeret
nélkül elképzelhetetlen. Bármelyik anyagnál is bonyolultabb anyag az élő
organizmusok legfejlettebb formája, az ember. Mi az oka annak, hogy ugyan­
akkor többen elképzelhetőnek tartják a nevelést emberismeret, pszichológia
nélkül ? Ennek egyik oka az, hogy a tudományos pszichológia a szaktudo­
mányok sorában aránylag későn alakult ki. Egy másik, alapvetőbb oka azon­
ban az, hogy a hagyományos, ösztönös nevelési eljárások eredménytelenségét
az iskolában nem ismerik fel, hanem csak jóval későbben, amikor már nehéz
segíteni. Ez jut kifejezésre abban az ítéletben is, hogy az iskola elszakadt
az élettől. Ezt az elszakadást fel lehet ismerni az iskola egyes osztályaiban,
ba a pedagógiai tevékenység eredményességének mérésére komolyabb gondot
fordítunk, és ebben az eljárásban a pszichológia törvényeit segítségül vesszük.
A nevelés, az emberformálás eredményességének elérése és ugyan­
akkor ennek megállapítása, mérése elképzelhetetlen pszichológia nélkül.
I tt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy tisztán lássunk a fejlődés és nevelés,
az életkori sajátosságok alapvető problémáiban, hanem mindezeken túl

22
többletgondot jelent a nevelés gazdaságosságának igénye is. Napjainkban
égetően fontossá vált annak a megoldása, hogy hogyan lehet kevesebb idő
alatt eredményesebben nevelni, oktatni.
A pszichológia alkalmazására szükség van mindenütt, ahol emberi tulajdon­
ságok, emberi tevékenységek szerepet játszanak. A pszichológiát azonban lehet
rosszul, károsan alkalmazni. A pedagógia területén helytelenül alkalmazzuk
a pszichológiát abban az esetben, ha a nevelés-oktatás célját, a követelményeket
nem a társadalmi szükségletből, hanem a pszichológiai törvényszerűségekből,
a gyermek, a tanuló tulajdonságaiból akarjuk levezetni. A pszichologizmusnak
ez a formája szűk látókörű, csak a tanulót tartja szem előtt, és teljesen meg­
feledkezik azokról a társadalmi célokról, igényekről, amelyek érdekében
történik a nevelés. A káros alkalmazásnak egy másik formáját tapasztaljuk
abban az esetben, ha a pszichológus nem a pedagógiai tevékenységet tanul­
mányozza, hanem attól teljesen idegen eljárásokkal akar következtetéseket
levonni a nevelésre, az oktatásra, a tanuló pályaelőkészítésére és más, a peda­
gógia területére tartozó kérdésekre vonatkozóan. Az e téren mutatkozó jelen­
ségeket pedológia néven szokás összefoglalni. Egy más helyen — Tanulmányok
a neveléstudomány köréből (1959) című kötetben — részletesen kifejtettük,
hogy a pedológia elítélése egyáltalán nem jelenti a pszichológia száműzését
a pedagógia területéről, hanem olyan eljárásoknak megbélyegzését, amelyek
mind a pszichológiának, mind a pedagógiának nagy károkat okoztak.
Most áttérünk a neveléslélektani problematika bemutatására.
A tanulókkal kapcsolatos pszichológiai problémákkal kell kezdenünk,
hiszen ők a pedagógiai tevékenység középpontjai. Tudatosítanunk kell azt
a tényt, hogy a pedagógusnak mindig az egész osztályt kell formálnia és ezen
keresztül az egyes tanulókat. A szocialista nevelés egyik célja a közösségi
szellem kialakítása. Ennek azonban pszichológiai előfeltételei is vannak.
Meg kell ismernünk azokat a törvényeket, amelyek a kollektívák alapvető
tulajdonságait juttatják kifejezésre, ellentétben például az egyszerű csoporto­
sulással, vagy éppen az ellenkező előjelű banda-kialakulással. A kollektívákra
jellemző pszichológiai törvények egyre mélyebb megismerésével egy időben
lehetővé válik a kollektivitás fokának diagnosztizálása. Szokás ezt úgy is
kifejezni, hogy fontos valamely osztály vagy csoport légkörének, atmoszférá­
jának ismerete. A pedagógus ezt ma csupán érzi, ösztönösen fogja fel, és nem
méri le tudományos egzaktsággal.
A kollektívák kialakítása azzal az előnnyel jár, hogy az egyes tanulók
teljesítményét hatásosabban fejleszti, mint az egyéni foglalkozás. Ma már
egyre több olyan pszichológiai vizsgálatot ismerünk, amely kimutatja, hogy
pl. a gondolkodás fejlesztése sokkal eredményesebb kollektívában, mint
egyéni úton (Lásd A n c ife r o v a , 1957 és Olero n , 1955.) Ugyanez a megállapí­
tás még számos más tulajdonság fejlesztésére is érvényes. A nevelésléiektani
kutatásoknak ki kell deríteniük, hogy milyen hatásokkal, milyen tevékenysé­
gekkel fejleszthetjük a kollektíván keresztül a tanulói személyiséget.
A tanulók személyiségének ismerete az eredményes nevelés szempont­
jából elengedhetetlen. Korábban láttuk, hogy az emberi tulajdonságok csak
a tevékenységeken keresztül fejleszthetők. A neveléslélektani kutatásoknak
kell fényt deríteniök arra, hogy a különböző tevékenységek és a kialakítandó
tulajdonságok között milyen korreláció van, hogy melyek a tipikus tevékeny­
ségi formák, és melyek a nekik megfelelő emberi tulajdonságok. Számos
tulajdonság-listával, személyiség-inventárral rendelkezünk. Annál nagyobb

23
hiányosság mutatkozik meg a tevékenységek tudatosításában, és ezzel össze­
függésben a tanulók tulajdonságainak kialakításában. További problémát
jelent a tanulók személyiségbeli eltéréseinek, vagyis egyéni különbségeinek
optimális áthidalása a csoportfoglalkozások keretében. Az eltérések egyik
fajtáját éppen a fiú és leány tanulók személyiségeltérései adják. Nem csekély
kutatási feladatot jelent, a koedukáció neveléslélektani vonatkozásainak
tudományos feldolgozása.
Ha a tanulók személyiségvonásainak fejlesztése szempontjából vizsgál­
juk a pedagógus nevelő és oktató munkáját, akkor meg kell állapítanunk,
hogy az oktató munka mindig eredményesebb volt, mint a nevelés. Könnyebb
megtanítani a tanulót, az egész osztályt a másodfokú egyenletek megoldására,
m int ránevelni a munkaszeretetre vagy a tulajdonhoz való helyes viszonyra.
A nevelési feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében a Szovjetunió­
ban 1958-ban elkészült az iskolai nevelőmunka programtervezete (Programma
veszpitatelnoj rabotü skoli. Projekt. Izd. APN Moszkva. 136.) a tíz osztályos
iskola számára. Tekintettel arra, hogy ez a programtervezet minden egyes
évfolyam számára pontosan megvalósítandó nevelési feladatokat állit fel,
neveléslélektani szempontból tanulságos lenne kidolgozni a konkrét cselek­
vések mögött rejlő alapvető tevékenységformákat, és azok nevelhetőségének
fokát kísérletileg is megvizsgálni a mi tizenkét osztályos iskoláinkban. További
lépést jelent az alapvető tevékenységformák kidolgozásával megteremteni
a szoros kapcsolatot a nevelési program és az oktatási tanterv között.
Vizsgáljuk meg külön a megismerő tevékenységgel kapcsolatos neveléslélek­
tan i problémákat. A megismerő tevékenységre az jellemző, hogy az ember
ennek a segítségével ismeri meg a világot, az objektív valóságot olyannak,
amilyen az. A megismerő tevékenység körén belül kiemeljük az észlelés,
a pszichológiai értelemben vett tanulás (ennek körén belül az emlékezés)
és a gondolkodás fejlesztésének neveléslélektani problémáit. Az 1957. évi
brüsszeli 15. nemzetközi pszichológus kongresszuson külön átfogó témaként
szerepelt az észlelés és gondolkodás kapcsolata. A vizsgálatok azt mutatták,
hogy e kettő valójában egymástól elválaszthatatlan, és a különböző kísérle­
tekből részletesen is megismerhetjük, hogy milyen a konkrét kapcsolat észle­
lés és gondolkodás között. Nyilvánvalóan hasonló szoros kapcsolat áll fenn
egyfelől a tanulás és az észlelés, másfelől a tanulás és a gondolkodás között.
Neveléslélektani szempontból a kérdések csomópontját ragadjuk meg, ha
megvizsgáljuk a tanulást elősegítő és hátráltató tényezőket, természetesen
konkrét összefüggésben a konkrét tananyaggal. Ilyen tényezők, pl. a pilla­
natnyi fiziológiai állapot, az észlelés adatai, a megértés foka, a motivációs
bázis, az érdeklődés, a fáradtság, kimerülés, a siker vagy sikertelenség, az
igényszínvonal, a dicsérés vagy büntetés, vagy közömbös magatartás,
az iskolai és az otthoni körülmények, a barátok, a különböző társadalmi
hatások, film, színház, rádió, televízió stb. és nem utolsó sorban a
gondolkodás.
Széleskörű vizsgálatot kellene elindítani az olvasás, írás és más tanulói
teljesítmény pontos mérésére és ezekkel összefüggésben a képességek fejlesz­
tésének, a készségek, jártasságok kialakításának és a transzfer optimális
realizálásának megismerése érdekében. Értékes elméleti és gyakorlati eredmé­
nyeket várhatunk a szókincsvizsgálatoktól. A magyar nyelv és az idegen
nyelvek tanulásának eredményességét fokozhatja, ha a szókincsvizsgálat
kiterjed a szavak jelentésének megállapítására is. A szavak jelentésének meg­

24
ismerésén keresztül ugyanis be tudunk hatolni a tanulók gondolkodásába,
és általában egész megismerő tevékenységükbe, az ismeretek elsajátításának
folyamatába.
A gondolkodás fejlesztésének feladata számos neveléslélektani problé­
mát vet fel. Például : mi a szerepe a megértésnek a gondolkodás fejlesztésé­
ben ? Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy a tanulók valóban megértették
azt, amiről szó van ? (Lásd Tanulmányok a megértés lélektanából, 1959.)
Hogyan alakulnak az alapvető fogalmak az iskolai tanítás során az egyes
tantárgyak keretén belül ? Milyen szerepe van a gondolkodás fejlesztésében
a tanári és tanulói kérdéseknek, a problémáknak, a feladatoknak ? Milyen
összefüggés van a problémamegoldás és az egyes gondolkodási műveletek
között ? Vajon megtörténik-e a gondolkodási műveletek fejlesztése az általá­
nos iskola alsó tagozatában ? A gondolkodási műveletek fejlesztésével meg-
teremtjük-e a tanulók számára a lehetőséget a problémák megoldására,
avagy ehhez még más gondolkodási eljárás elsajátítására is szükség van ?
A tanuló feleleteiben, dolgozataiban, mindennapi beszédében hogyan ismer­
hetjük fel a gondolkodás nyomait? Minek alapján választható szét a mecha­
nikus gondolkodás és a külsőleg ugyanolyan benyomást tevő rutinos gondol­
kodás ? Hogyan lehetséges a gondolkodási hibákat felismerni és kiküszö­
bölni ? A tanulók gondolkodásbeli hibái és logikai hibái azonosaknak vehetők-e,
vagy az egyik tágabb körű a másiknál ? Mi az oka annak, hogy zenei tago­
zatú általános iskolák tanulói a többi tantárgyban is jobb eredményt érnek
el, mint a többi tanulók? stb., stb.
A megismerő tevékenység területén külön vizsgálatra szorul annak meg­
állapítása, hogy az egyes életkorokban melyek a gyermeki világkép jellegze­
tességei, és ezek milyen módszerekkel ismerhetők meg. Ehhez a kérdéshez
kapcsolódik az a neveléslélektani probléma, hogy a gyermeki világkép hogyan
alakítható, fejleszthető.
A cselekvésre mint alapvető tevékenységre az jellemző, hogy az ember
ezzel a tevékenységgel változtatja meg környezetét, a külvilágot, ezzel ala­
kítja át a természetet. A megismerés és cselekvés egysége azt jelenti, hogy e
két tevékenység szorosan egybefűződik, egyik a másik nélkül elképzelhetetlen.
Nem jelenti azonban azt, hogy az iskolában a megismerő tevékenység fejlesz­
tése és a cselekvés fejlesztése azonos színvonalon állna. A hagyományos
iskolai eljárások elsősorban a megismerő tevékenységet fejlesztik, és ennek
következtében a tanulók cselekvésének fejlesztése minimális marad. A jelen­
legi szocialista iskolareform egyik célja az, hogy a termelésben való jártasság
kifejlesztésével segítsen ezen a hiányosságon.
A neveléslélektani kutatások komoly segítséget jelenthetnek, ha a cse­
lekvés pszichológiai törvényeinek figyelembevételével kidolgoznák a követ­
kező témákat: Melyek a cselekvés elindításának feltételei a különböző élet­
korokban? Milyen jellegű akadályok léphetnek fel a cselekvés folyamán,
és melyek ezek kiküszöbölésének feltételei? Hogyan lehet elérni, hogy a
tanuló a megkezdett cselekvést be is fejezze ? Milyen szerepet játszanak az
érzelmek a cselekvésben ? Milyen kapcsolat van az egyes életkorokban a
megismerés és a cselekvés, vagy felbontva : az észlelés, a tanulás, a gondolkodás
és a cselekvés között ? Hogyan értékeljék a tanulók a befejezett cselekvést ?
Mi a hatása a befejezett cselekvésnek ? Ezek, és még számos más téma pontos
kidolgozásával lehetségessé válnék a tanulók aktivitásának fejlesztése a cse­
lekvés területén. Nem megoldott probléma az aktivitás fejlesztése a megismerő

25
tevékenységben, bár ezen a területen jobban állunk, mint a cselekvés fejlesz­
tésével.
Az iskolareform pszichológiai szempontból nézve kétségtelenül nagy
lépést jelent előre a tanulók cselekvésének fejlesztése terén. A neveléslélek­
tannak kell segítenie abban, hogy ez a fejlesztés optimális legyen. Ezen azt
értjük, hogy a tanulók a termelési nap, a termelési gyakorlat vagy bármely
más foglalkozás keretében elsajátított cselekvésbeli készségeket képesek
legyenek átvinni és hasznosítani a szokásos tanulási napok munkájában.
A cselekvéssel kapcsolatos további neveléslélektani probléma, hogy hogyan
lehet az iskola keretei között a szervezés és vezetés készségeit kifejleszteni
a tanulókban.
A megismerő tevékenységgel kapcsolatban szerepelt a gyermeki világkép
problémája. Ugyanez a kérdés felvetődik a cselekvés síkján is abban a formá­
ban, hogy vajon a gyermek a kialakult világképe értelmében cselekszik-e,
vagy törés mutatkozik megismerő tevékenysége és cselekvése között. Ez a
probléma átvezet a magatartás kérdéséhez.
A magatartás az ember tetszését vagy nem tetszését jelenti tárgyakkal,
személyekkel, tevékenységekkel stb. kapcsolatban. A magatartás pontos képet
ad a tanulóknak a külvilághoz való viszonyáról, amely a fizikai fejlettségtől
az esztétikai magatartásig széles spektrumban mutatkozik meg. Jelenleg
nem rendelkezünk olyan objektív módszerekkel, amelyek lehetővé tennék
a magatartás mérését. Hasonló a helyzet az érzelmekkel. Kidolgozatlan az
érzelmek kapcsolata a tevékenységekkel, és különösen kidolgozatlanok az
érzelmek fejlesztésének eljárásai az iskolai munkában. Kedvezőbb a helyzet
az érdeklődés és általában a motivációs bázis megállapítása tekintetében. Ennek
megállapítása természetesen nem jelenti azt, hogy az iskolai gyakorlatban
a motivációs bázis alkalmazása és az érdeklődés figyelembevétele tekinteté­
ben nincs még tennivaló. Hangsúlyozni kívánjuk — a félreértések elkerülése
érdekében —, hogy a motívumok a megismerés-cselekvés egységének elin­
dítói még abban az esetben is, ha bizonyos esetekben a megismerő tevékeny­
ség, vagy bizonyos esetekben a cselekvés dominál.
Ezzel eljutottunk a neveléslélektan egyik legbonyolultabb problémájá­
hoz, az erkölcsi és világnézeti nevelés pszichológiai feltételeinek feltárásához.
A probléma így fogalmazható meg : milyen pszichológiai tényezők segíthetik
a pedagógust az erkölcsi-világnézeti nevelés sikeres megvalósításához. Úgy
látjuk, hogy az ilyen komplex feladatok megoldásának előfeltétele az, hogy
felderítsük azokat a tényezőket, amelyek együtteséből áll maga a feladat.
Az előzőekben azokról a neveléslélektani problémákról volt szó, amelyek
a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésével kapcsolatosak. Nem volt
szó azonban a pedagógiai tevékenység másik főszereplőjéről, a pedagógusról.
Az a tétel, hogy a tevékenységekben alakulnak ki a személyiség tulajdonságai,
érvényes a pedagógusra is. így a pedagógus-tanulócsoport viszony kialakítja
a pedagógus személyiségvonásait, és ezek felismerése, tudatosítása, formálása
jelentős tényezővé válhat a nevelés eredményességének fokozásában. A neve­
léslélektani kutatásoknak foglalkozniuk kell a pedagógus személyiségvonásai­
val, és keresnie kell azokat az összefüggéseket, amelyek a nevelési eredmény,
a pedagógiai tevékenység és a pedagógus személye között kétségen kívül
fennállanak.
A pedagógus tevékenységének neveléslélektani vizsgálata egészen a leg­
újabb időkig elsősorban az oktatási tevékenységre vonatkozott. Ezek a vizsgá­

26
latok szoros kapcsolatban voltak az egyes tantárgyak tanítási módszerével.
Ritkábban találkozunk azonban olyan tanulmányokkal, amelyek a pedagógus
tevékenységeit más összefüggésekben kutatják. Ilyenek például G. Olauss
és H . H ie b sc h (1958) vizsgálatai, amelyek többek közt pontosan feltüntetik,
hogy egy-egy órán hány szót használ a pedagógus, és mennyit a tanulók.
Mérésekkel kimutatták, hogy vannak pedagógusok, akik átlagban 90%
szómennyiséget használnak és csak 10%-át teszi ki a tanulók beszéde. Mivel
ez az átlag csak kis szóródássá' párosul, megerősíti azt a nézetet, hogy a peda­
gógusok beszédének mennyisége erősen a pedagógus személyiségétől függ.
32 hetedik osztályban tartott óráról készült magnetofon felvétel elemzése
azt mutatta, hogy a pedagógus óránként átlagban 2100 szót használ. Ezzel
szemben a tanulók óránként átlagban 530 szót. Vagyis a pedagógus beszéde
úgy aránylik a tanulók beszédéhez, mint 4 az 1-hez. Ez azt jelenti, hogy a
pedagógus a beszéd tekintetében nem nagyon engedi részt venni a tanulókat
az órán lezajló tevékenységben. Ez az egyszerű mennyiségi adat nagyon sok
meggondolnivalót von maga után. — Egy másik példa. Kísérleti úton vizsgál­
ták meg, hogy a tantervi változtatások, a tantervi reformok eredményessége
milyen mértékben függ a pedagógus személyétől. E. I. B an nin g (1954) vizs­
gálata felhívja a figyelmet arra, hogy a legtökéletesebb reform is gyenge
eredménnyel végződhet, ha nem vesszük tekintetbe a pedagógus személyi­
ségét. — Szemléltetésképpen két olyan adatot közöltünk, amely látszólag
az iskola alapvető munkájától távol van, ugyanakkor igen nagy mértékben
befolyásolja az iskolai munka eredményességét. — Az lesz a feladatunk, hogy
összegyűjtsük mindazokat a rejtett vagy kevésbé rejtett összefüggéseket,
amelyek a pedagógus tevékenységével kapcsolatban a pedagógiai munka
eredményességét befolyásolják. Ezek között valószínűleg nem csekély szere­
pet játszik a pedagógus és a tanulók kapcsolata, ezzel összefüggésben a tanu­
lók munkájának megítélése, osztályozása, a dicsérés és a büntetés alkalmazása
stb. Végül ide tartozik az a neveléslélektani probléma is, hogy mennyire
ismerik a pedagógusok a tanulókat, tudnak-e bánni velük, milyen mértékben
tudják őket foglalkoztatni stb.
A pedagógus és a tanulók személyiség-problémáin, kettőjük közös tevé­
kenységének neveléslélektani megközelítésén kívül a nevelés-oktatás jelen­
legi formái és szervezete még számos olyan kérdést vet fel, amelynek sikeres
megoldásához a pszichológiai ismeretek, törvények segítséget nyújthatnak.
Ennek egyik előfeltétele, hogy a tananyag egysíkú szemléletéről áttérjünk
egy differenciáltabb látásmódra. Ennek a látásmódnak középpontjában nem
pusztán a tananyag áll, hanem a pedagógiai tevékenység eredményességének
lemérése, e tevékenység hatásfokának megállapítása. Ehhez a problémakör­
höz tartozó témák: a tanítási óra gazdaságos felépítése, a tanulók foglalkoz­
tatottságának növelése, a tankönyvek pszichológiai elemzése, a szemléltetés
módjainak felülvizsgálása az eredményesség szempontjából, a tanítási mód­
szerek analízise abból a szempontból, hogy mennyiben fejlesztik a tanulók
megismerő tevékenységét és cselekvését stb. A tanítási módszerekkel kapcso­
latban újabban kialakult az a nézet, hogy valamely módszer használható­
ságát egyes-egyedül a módszer közvetítésével elért eredmény alapján lehet
megállapítani. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert előfordult a módszerek
használhatóságának apriori megállapítása. Ha a gyakorlat igazolja a módszere­
ket, és ezzel tökéletesen egyetértünk, akkor a neveléslélektani eljárások szá­
mára ez a tény fokozottabb feladatokat ró. Ki kell dolgozni azokat az eljárá­

27
sokat, amelyekkel objektíve meg lehet állapítani a pedagógiai tevékenység
hatásának eredményét. A neveléslélektan ezen a téren úgy tud segítséget
nyújtani, hogy eljárásaival nyomon követi a tanulók személyiségvonásaiban,
különböző tevékenységformáiban a nevelés-oktatás hatására beállott válto­
zásokat.
A neveléslélektan számára további problémákat jelentenek a személyi­
ség megismerése és a személyiség formálása szempontjából a felnőttoktatás,
az osztott, részben osztott és osztatlan általános iskolák pszichológiai problé­
mái, a túlkorosság problémái, a nehezen nevelhető, a normálistól eltérő gyer­
mekek problémái, a furkáció (iskolatagozódás), az egyik iskolafajtából a
másikba való átmenet, az ún. „buktató’’-osztályok, a diákotthonok, a tanuló-
közösségek, az ifjúsági szervezetek stb. mindama kérdései, amelyek megol­
dásában a neveléslélektan a maga ismeretanyagával, módszereivel, eljárásai­
val segítséget tud nyújtani. Nem csekély feladatot ró a neveléslélektanra
magában az iskolában a pályaválasztás tudományos előkészítése.
A neveléslélektani módszerek ismertetése meghaladja e tanulmány
kereteit. Tekintettel arra, hogy a módszerekkel kapcsolatban számos vita
zajlott le, szükségesnek tartjuk a módszereket és a hozzájuk tapadó problémá­
kat egy más alkalommal ismertetni. Erre annál is inkább szükség van, mert
a neveléslélektani problémák nagy száma úgyis sürgeti a kutatások széleskörű
elindítását, és ehhez szükség van a módszerek megvitatására is.
A tanulmányunkban felvázolt neveléslélektani problematika és a Nevelés-
lélektani Albizottság keretéhez tartozó tervtémák összefüggését — úgy vél­
jük — nem szükséges még külön részleteiben bemutatnunk. Meg kell azonban
említenünk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségi Tanácsa
a hét tervtéma közül a másodikat és harmadikat az országos kutatási tervbe
és az MTA elnökségének távlati kutatási tervébe, a harmadikat pedig a Pszicho­
lógiai Bizottság tervébe beiktatta.
Befejezésül szólnunk kell arról, hogy mit eredményeznek a neveléslélek­
tani kutatások. Általános megfogalmazásban azt, hogy segítséget nyújtanak
a pedagógiai tevékenység eredményesebb végrehajtásában, könnyebbé teszik
a pedagógusok számára az emberformálást. Ugyanakkor az átalakított,
a kibontakoztatott személyiség is értékesebbé fog válni. Megszüntetik az
ösztönszerű, szűk prakticista eljárások alkalmazását. Ehelyett rámutatnak
a nevelés rendkívül differenciált jellegére. Tudatossá teszik, tudományos
alapokra helyezik széles körben a nevelők számára az emberalakítás pszicho­
lógiai feltételeit és tényezőit.
Nemrégiben jelent meg K e l e m e n L ászló (1959) tanulmánya a nevelés­
lélektani kutatások feladatairól. Ehhez hozzászólt P u t n o k y J enő (1959). Mind­
két tanulmány alapvető kérdésekkel foglalkozik. Mivel tanulmányunk feladata
a tervtémák indokolása volt, és nem a neveléslólektani kutatások elméleti
kérdéseinek fejtegetése, a fenti két vitacikkre egy másik alkalommal szeret­
nénk visszatérni. A tanulmányunkban közölt neveléslélektani problémákat
K e l e m e n és P tttnoky által közölt nézetekkel együtt most széleskörű vitára
bocsátjuk. A vita és a neveléslélektani kutatások fellendülése minden bizony­
nyal segítséget jelent olyan újtípusú iskola kialakításához, amely megfelel
a szocialista társadalom igényeinek.

28
 T Á JÉ K O Z T A T Ó IRO D ALO M

A n c if e r o v a , L. I., 1957, Iszledovanyije problem i m isle n y ija v szovrem ennoj

zaru b esznoj pszichologii. V oproszi Psziohologii, No 3. 95— 107. old.
B a n n in g , E . I., 1954, T eacher a ttitu d e s tow ard cu rric u lu m change : th e effect
of p erso n al relationshipes on th e degree of favorableness. J o u r n a l o f E x p erim en tal E d u ­
ca tio n , 23. 133— 147. old.
Brüsszeli 15. nem zetközi pszichológiai kongresszus elő ad ásai m egjelentek 1959-ben
a N o rth -H o lla n d P ublishing Co. A m sterd am kiad ásáb an 658 oldalon. A kongresszus
26 átfogó té m ája közül a tiz e n k e tte d ik cím e : Az észleléstől a gondolkodásig.
C l a u s s , G. és H ie b s c h , II., 1958, D ie sprachliche G e sta ltu n g des U n terrich ts.
B erlin. Volk u n d W issen. 74 old.
G a t e s , A. I. és m ások, 1956, E d u ca tio n a l Psychology. R eview of E d u catio n al
R esearch, 26. 241— 267. o. összefoglalja az utolsó huszo n ö t év angolszász neveléslélektani
iro d alm át.
G e g e s i K is s P á l , 1959, A M ag y ar T udom ányos A k ad é m ia Elnöksége m e lle tt
m ű k ö dő Pszichológiai B izottság eddigi m u n k á ja. Pszichológiai T an u lm án y o k , m ásodik
k ö te t, 651— 659. old.
K e l e m e n L á szló , 1959, A neveléslélektani k u ta tá s o k feladatairól. P edagógiai
Szem le, 9. 142— 153. old.
L e v it o v , N. D., 1958, G y etszk a ja i pedagogicseszkaja pszihologija. M oszkva,
U cspedgiz, 324. old.
L é n á r d F e r e n c , 1959, A pedagógiai tevékenység h a tá sfo k á n a k ja v ítá sa a p sz i­
chológia segítségével. T an u lm án y o k a neveléstudom ány köréből. M agyar T udom ányos
A k ad ém ia kiadása. 223— 273. old.
M e n c s in s z k á ja , N. A., 1958, P roblem i pszihologii o b ucsenyija. S zovjetszkaja
P ed agogika, No 4. 58— 64. old.
Ö l e r o n , P i e r r e , 1955, L a résolution des problèm es e t la rig id ité m entale. L ’A nnée
Psychologique, 55. 79— 101. o. I t t a k o lle k tív gondolkodási v iz sg álato k ra to v áb b i a d a to k
is ta lá lh a tó k .
P e e l , E . A., 1956, T he P sychological Basis of E d u ca tio n . O liver an d Boyd, E d in ­
b u rg h , Scotland. 304 old.
Pszichológiai T an u lm án y o k , I. k ö te t 1958, II. k ö te t 1959. M indkét k ö te t nev elés­
lé lek tan i ta n u lm á n y o k a t és neveléslélektani b ibliográfiát közöl.
P u t n o k y J e n ő , 1959, A neveléslélektan alapkérdéséhez. P edagógiai Szemle, 9.
573— 580. old.
R u b in s t e in , S z . L ., 1946, O sznovi obscsei pszihologii. M ásodik kiadás. M oszkva,
U cspedgiz, 704 o. — N ém etül G run d lag en der allgem einen P sychologie címen m eg jelen t
1958-ban, Berlin, Volk u n d W issen, 862 old.
R u b in s t e in , S z . L., 1957, B ityie i szoznanyie. M oszkva, a S zovjetunió T udom ányos
A k ad ém iája, 328 old.
R u b in s t e in , S z . L., 1958, O m islenyije i p u tja h jivo iszledovanyija. A S zo v je t­
u n ió T udom ányos A kadém iája, 147 old. — K özeljövőben m a g y a ru l is m egjelenik.
R u b in s t e in , Sz. L ., 1958a, P rin c ip determ inizm a i pszichologieseszkaja te o rija
m islen y ija. M egjelent A pszichológiai tu d o m án y a S zo v je tu n ió b a n cím ű gyűjtem én y es
m u n k a első k ötetében, 315— 356. old. A Pedagógiai T u d o m án y o k A k ad ém iáján ak k iad ása.
S alam on J e n ő , 1959, A neveléslélektan kérdései az OSzSzSzK P edagógiai A k a ­
d ém iája Pszichológiai T ársaság án ak I. kongresszusán, 1959-ben. Pedagógiai Szemle, 9.
954— 966. old.
S t e p h e n s , J . M., 1956, E d u c a tio n a l Psychology. T he S tu d y of E d u catio n al G row th.
R e v ise d E dition. L ondon, C onstable a n d Co. 718 old.
T an ulm ányok a m egértés lélektanából. 1959, P ed ag ó g iai T udom ányos In té z e t
k ia d ása . T ankönyvkiadó, B ud ap est, 200 old.
A ta n u ló k szem élyisége és gondolkodása. 1959. K ö zp o n ti Pedagógus T ovábbképző
I n té z e t kiadása, T ankönyvkiadó, B ud ap est, 184 old.

Budapest, V. Szalay u. 10.

29
A Magyar Tudományos Akadémia Oyermeklélektdni Intézetének (igazgató: dr. Molnár
Imre) közleménye

A MUNKALÉLEKTAN MAI FELADATAI

MOLNÁR IMRE

A munkalélektan — összehasonlítva a jelentősebb más alkalmazási

területekkel, mint amilyen pl. a klinikus lélektan és a pedagógiai lélektan —
aránylag rövid múltra tekinthet vissza. Mindössze kb. fél évszázaddal ezelőtt
kezdték művelni, mig a klinikum, valamint a tanítás és nevelés területén
már jó néhány évtizeddel korábban is alkalmazták a lélektant.
Nem feladatunk ezúttal, hogy ennek az aránylag késői megindulásnak
az okaival foglalkozzunk, és nem taglaljuk azt a kérdést sem, hogy vajon
egyszerűen csak alkalmazási terület-e a munkalélektan, vagy pedig felvet-e
olyan speciális problémákat, amelyek a lélektan egyes elméleti kérdéseinek
továbbfejlesztésére is vezetnek. De e kérdés eldöntése nélkül is meghatároz­
hatjuk azt, hogy a munkalélektannak, mint tudománynak, feladatkörébe
tartozik mindazoknak a kérdéseknek a kutatása, amelyek az embernek a
munkához való viszonylatában adódnak, — mint gyakorlatnak pedig az a fel­
adata, hogy közreműködjék ezeknek a viszonylatoknak olyan alakításában,
ami mind a közösség javát, mind az egyén boldogulását egyaránt szolgálja.
Ez a megállapítás, bár csak nagy vonásokban jelöltük meg a munka­
lélektan feladatkörét, nyilvánvalóvá teszi, hogy a munkalélektan —meghatározott
szemszögből kiindulva — a lélektan igen különböző ágaira és területeire terjed
ki. Az érzékeléslélektantól kezdve, a gondolkodáslélektanon keresztül, a fej­
lődéslélektan, az emberi cselekvések motivációjának területe, a diagnosztika
(ezzel kapcsolatban a prognosztika), továbbá a szociálpszichológia területén
az emberi kapcsolatok lélektani kérdéseinek köre, a szakmai képzéssel össze­
függő kérdésekben a pedagógiai lélektan, — mind szerepet kapnak benne.
A gyakorlati feladatkör meghatározása magában foglal egy alapelvet,
mégpedig azt, hogy az egyén és közösség, személy és társadalom érdekeinek
összehangolásában mindig meg kell találni a helyes arányt. Nem szabad tehát
abba a hibába esni, hogy az egyén boldogulását a társadalom érdekeinek
rovására igyekezzünk elősegíteni, vagy pedig épp ellenkezőleg, a társadalom
érdekeit oly módon akarjuk szolgálni, hogy nem vesszük tekintetbe a társa­
dalmat alkotó egyének érdekeit, céljait, vágyait. Nyilvánvaló, hogy a helyes
aránytól bármely irányban való eltérés mind az egész társadalomra, mind
pedig az azt alkotó egyes személyekre károsan hatna vissza.

Pl. a p ály av á lasz tá si felad atk ö rb en elképzelhetetlen egy o ly a n o ptim ális m eg­
egyezés, hogy a p á ly á t k ezd ő k vágyai és alk alm asság a éppen a z t a szám szerű m egoszlást
m u ta s s a , m in t am ely e t az a d o tt esetben a tá rsa d a lm i érdeket kifejező g azdasági lehető­
ségek n y ú jta n a k . Az o p tim ális kom prom isszum az, hogy a gazd aság i szükségletek oly
m ó d o n nyerjenek kielégítést, hogy h a nem k e rü lh e t is m in d en k i a b b a a foglalkozási
k ö rb e, am elyet a leg jo b b an szeretne, vag y am ely személy sz erin t n e k i legmegfelelőbb

30
v o ln a — felhasználva az em beri szem élyiség sokrétű ség ét — , m égis olyan p á ly á ra k e rü l­
hessen, am elyre nem alk alm atlan , am ely en m egvan a lehetőség arra, hogy kép esség eit
k ifejtse, és am elyen, ezek követk eztéb en , indo k o ltan v á rh a tó a p ály a m egkedvelése is.
A m a i m u n k a lélek ta n főbb sze m lé le ti elvei. A munkalélektan úgy jutott
el a ma benne érvényesülő szemléletig, hogy keresztülment mindazokon az
alakulásokon, amelyek ez idő alatt az egész pszichológiai szemlélet változásait
is jellemezték. Élesebben domborodik ki a mai szemlélet progresszív és szociá­
lisabb volta, ha — csak néhány szóval is — emlékeztetünk a század elején
pszichotechnika néven meginduló munkalélektan szemléletmódjára és cél­
kitűzéseire.
Mint általában ismeretes, a munkalélektan a racionalizálás gondolatá­
ból indult ki. Ennek keretében egyrészt a megfelelő embernek a megfelelő
pályára való irányítását, másrészt pedig a munkafolyamatok, a munkamozgá­
sok leegyszerűsítését tartotta feladatának.
T a y lo r , aki nyersvas-rakodási munkálatoknál kereste elsőként az e
munkánál alkalmazható legjobb munkamódot azzal, hogy különböző nagy­
ságú lapátokat használtatott, majd kisebb vagy nagyobb tömegeknek egy­
szerre való rakodásával kísérletezett, — elérte azt, hogy kísérleti személye
az addig szokásos 12,5 tonna helyett napi 47 és fél tonnát tudott megmozgatni.
Tanítványa G ilb r eth pedig, aki a kőművesmunkánál végzett hasonló tanul­
mányokat, az addig szükséges 18 mozgáselemnek 5-re való csökkentésével,
a napi teljesítményt háromszorosra tudta emelni. Taylor munkamódátalakí-
tási kísérletei a vállalatnak csak a nyers vas rakodásnál évi 75 000 dollár
megtakarítást eredményeztek, mert — bár az órabér 1 dollár 15 centről
1 dollár 85 centre emelkedett (60%-os emelkedés) — az addigi 500 munkás
helyett a szükséges anyagmennyiséget 140 is meg tudta mozgatni. A munká­
sok 70%-a vált tehát feleslegessé és rövidesen kiderült az is, hogy az eredeti
500 emberből a felfokozott igényű új munkamódra az akkor üzemben levők­
nek csak 13%-a volt alkalmas.
A g y á r igazgatósága term észetesen öröm m el fo g ad ta T aylor re n d sz e ré t,
de é rth e tő az az ellenszenv is, am ely e t az ily e n fa jta racionalizálás a v eszélye­
k e t h a m a r felism erő m u n kásság körében v á lto tt ki.
A közölt példa világosan mutatja a kezdeti pszichotechnikai szemlélet
és eljárás összes hibáit. Elsőnek ezek között azt kell fölemlítenünk, hogy
nem számoltak az emberrel, mint teljes szem élyiség g el, hanem — kissé eltú­
lozva talán azt mondhatnánk — az embert élő munkagépnek tekintették,
aki reggel 6-kor megindul és meghatározott működéseket végezve délután
2-kor leáll. 'F u n kciószem léletü k volt tehát, mint akkor általában a pszicholó­
gusoknak, es"a munkalélektanban elkövették azt a már akkor is szimpli-
fikálásnak minősülő hibát, hogy az egyes funkciókat nagyjából izolálható
egységekként kezelték. — A második alapvető hiba röviden úgy határozható
meg, hogy a munkaracionalizálás kérdését a g a zd a sá g i h elyzettől fü g g e tle n ü l
kezelték. Nem vették tekintetbe azt, hogy az adott gazdasági helyzetben a
munkaműveletek racionalizálása mindazt az előnyt, amelyet a vállalkozók
egészének, valamint a munkavállalók egy töredék részének jelentett, közöm­
bösíti, sőt, hátránnyá változtatja azáltal, hogy az addigi munkavállalók
túlnyomó százalékát feleslegessé teszi. — Összefügg ezzel a harmadik, ma már
világosan kirajzolódó tévedés, ami magát a célkitűzést és a feladattudatot
illeti : a munkalélektan céljául elsősorban (vagy talán kizárólag ? — ez ma
már nehezen dönthető el) a m u n k a r a c io n a lizá lá sá t és nem a dolg o zó em ber

31
 tekintették. A munkalélektanban tehát munkafolyamatközpontú
v é d e lm é t
és nem emberközpontú szemlélet érvényesült.
Anélkül, hogy a fejlődés vonalát ezúttal végig követnénk, rögtön
összefoglaljuk a munkalélektanban ma érvényesülő, az előbb felvázoltaktól
eltérő szemléletmódot és alapelveket.
Elsőként azt kell leszögeznünk, hogy a pszichológusok aránylag elég
korán felismerték azt, hogy a m u n k a p r o d u k tiv itá s emelése n em k izá ró la g o s,
sőt n e m is elsődleges feladata a munkalélektannak, hanem ennek mindenek­
előtt és mindenek fölött a dolgozó em ber v é d e lm é t és bold o g u lá sá t kell szolgálnia.
A dolgozó ember számára a munkát, amelyben életének nagy részét tölti el,
nemcsak könnyebbé és biztonságosabbá, hanem kellemesebbé és örömtelibbé
is kell tenni. A munkaproduktivitás emelése, s az ezáltal létrehozható nagyobb
termékmennyiség ennek csak egyik eszköze és — mint eszköznek — értéke
a célérték mögött csak másodlagos.
Szoros összefüggésben áll ezzel a felismeréssel a szemléletmódnak az a
változása, amely ugyanakkor az egész lélektant jellemzi: a fu n k c io n á lis
szem léletrő l a szem é ly isé g sze m lé le tre való á tté ré s. Ennek következtében a munka­
pszichológus nem egyes funkciókat vizsgál, hanem tudatában van annak,
hogy élő emberekkel foglalkozik, akiknek múltja, jelene és jövője van, akik
— még ha csupán a legmechanikusabb munkamozdulatokat kell is végez­
niük —, a munkában egész személyiségükkel vesznek részt. Nyilvánvaló,
hogy kizárólag a munkahely tárgyi körülményeihez való viszonylatok kuta­
tása és alakítása nem bizonyult elégségesnek, hanem előtérbe került a munka­
helyen belül a z e m b e ri v iszo n y la to k egész kérdésköre, a m u n k a m o tiv á c ió kér­
dései — mindenek fölött pedig érvényesült az az alapvető felismerés, hogy a
dolgozó ember életét m in d e n tén yező jével eg yü tte se n kell figyelembe venni.
Nem csak azokkal a viszonylatokkal kell tehát a munkalélektanban törődni,
amelyek a munkakezdéstől a munka befejezéséig előfordulnak, hanem
számolni kell az ember minden életkörülményével, mint pl. családi hely­
zetével, családi kapcsolataival, céljaival, vágyaival, értékítélet-rendszeré­
vel, világszemléletével. Az egyes embert tehát mindig úgy kell tekinteni,
m int egy m eg h a tá ro zo tt tá rsa d a lo m k o n s tr u k tív ta g já t, aki nemcsak a társa­
dalom term elésében, hanem a társadalom életében tölt be egy meghatáro­
zott helyet.
A megváltozott szemlélet természetesen megváltozott gyakorlatot vont
maga után. A legjelentősebb ezek között hangsúlyeltolódás volt a munkalélek­
tan három nagy feladatköre között.
A m u n k a lélek ta n egész te rü lete a következő h á ro m felad atk ö rre oszlik : 1. a m eg­
felelő em bernek a m egfelelő p ály ára való irá n y ítá sa , am in ek k o n k rét fo rm á ja p á ly a ­
v á la s z tá s i, illetve p á ly a a lk a lm a s s á g i v izsg á la to k a la p já n tö rté n ő tan ácsad ás. E z a m u n k a
te h á t diagnosztikai és p ro g n o sztik ai jellegű, am ely szükségessé teszi a szem élyiségvizs­
g á la ti m ódszerek a lk a lm a z á sá t, a fejlődés tö rv én y e in ek te k in te tb e v ételét, a pszichológiai
sz em p o n tú p ály aan alízisek (az ún. p ály atü k rö k ) elkészítését, az ak tu á lis gazdasági
h e ly z e t teljes ism e re té t s tb ., stb .;
2. alkalm assá te n n i a z em bert foglalkozása ellátásá ra . E te rü le te n m indazok
a kérdések felm erülnek, am ely e k a sza k m a i k é p zé s, n e v e lé s és o k ta tá s te rü leté re ta rto zn ak ,
kezd v e az ip a ri ta n u ló k képzési m ódszereitől a b e ta n íto tt m u n k ás b e ta n ítá si m ódszerein
k eresztü l, fel egészen a vezető pozíciókra való k ik ép zés m ódszeréig. E fela d atk ö rb e n te h á t
a m u n k a lélek ta n első so rb an a pedagógiai lé le k ta n ra és a fejlődéslélektanra tám aszk o d ik ;
3. a szűkebb é rte le m b e n v e tt ü zem i p s z ic h o ló g ia , am ely a m á r dolgozó em berrel
foglalkozik. (Az „ü z em i” szó p a rs pro toto értelm ezendő, azaz nem csak az ip a ri, te h á t
tényleges üzem ekre, h a n e m iro d a i és m ás egyéb m u n k a te rü le te k re is vonatkozik.)

32
 Míg a z első feladatkörben elsősorban az alkalm asság m egállapítása a fő fe la d a t,
a m á so d ik b an az em b ert kell képessé te n n ü n k a m u n k a tá rg y i feltételeinek teljesítésére,
addig az üzem i pszichológiában elsősorban az a cél, h o g y a m u n k a (tárgyi és szem élyi)
feltéte leit a la k ítsu k úgy, hogy azok az em b er szám ára m inél kedvezőbbek legyenek.

A legnagyobb kihatású változás az üzemi pszichológia jelentőségének

előtérbe kerülése. A munkalélektan kezdeti időszakában a hangsúly az első
feladatkörön volt. A 20-as években és még a 30-as évek első felében is a munka­
lélektan kutató és gyakorlati munkáinak túlnyomó részét pályaanalízisek,
pályaalkalmassági vizsgálati módszerek kidolgozása tette ki. Emellett arány­
lag szerény helyet foglaltak el a munkaanalízisek, és alig találkozunk a
szociálpszichológia területére tartozó emberi viszonylatok problémáival.
Ugyancsak emelkedett jelentőségében a második terület, a kiképzés és
oktatás területe is.
A z ü z e m i lélektan p ro b le m a tik á ja . A három nagy feladatkör közül azért
emeljük ki ezúttal az üzemi munkalélektan területét, mert ennél van első­
sorban szükség arra, hogy a feladatokat valamilyen módon rendszerezzük.
A problematikának általánosan elfogadott rendszere ma még nincs. Ez, ha
nem jelent is akadályt a kutató, illetőleg gyakorlati munkában, mégis olyan
kérdés, amellyel foglalkoznunk kell, mert a rendszerezés — és ennek folyamán
a fogalmak tisztázása — a kutató és a gyakorlati munkának előnyére válhat.
Az alábbiakban a teljesség és a befejezettség igénye nélkül kísérletet
teszünk az üzemi lélektan feladatainak rendszeres felosztására.
Mindenekelőtt a tényezők két nagy csoportját kell elkülönítenünk.
Az I. kategóriába soroljuk mindazokat a tényezőket, amelyek közvetlenül
a m u n k a h e lly e l, a m u n k a fo ly a m a tta l függenek össze. Ezek a tényezők tehát
valamennyien a munkavégzés folyamán, s így a munkaidőn belül hatnak az
emberre. (Ez csak arra vonatkozik, hogy a hatás hol és mikor éri el az embert,
de természetesen a hatás nem szűnik meg a munka befejezésével és a munka­
hely elhagyásával.) A II. kategóriában viszont mindazokat a tényezőket
foglaljuk össze, amelyek az ember üzem e n H m iM körülményeiből adódnak.
III. kategóriaként — mint az előbbi két kategória ellenpólusát — magát
az emberi szem élyiség et, mint strukturált, organikus egységet kell felvennünk.
Az I. kategória két nagy alkategóriára bontandó. IA alatt csoportosítjuk
azokat a tényezőket, amelyek a munkahely, illetőleg a munkafolyamat
tá r g y i a d o ttsá g a iv a l függenek össze (IA = az üzemen belüli tárgyi tényezők
alkategóriája.) — Az IB alkategória viszont a munka folyamán adódó e m b e ri
k a p c so la to k tényezőit foglalja magában. Mindkét alkategórián belül meghatá­
rozott szempontok szerint összefoglalt tényezőcsoportok foglalnak helyet.
Mielőtt az egyes alkategóriák további csoportokra való felbontását
tárgyalnók, le kell szögeznünk azt, hogy sem a kategóriák, sem az alosztályok,
még kevésbé a csoportok nem jelentenek egymástól szétváló, egymást kölcsö­
nösen kizáró egységeket. Mivel valamennyi tényezőcsoport a személyre hat,
a személy viselkedését, magatartásformáit és cselekvéseit befolyásolja, mind­
egyik tényező a többi tényező által módosított személyiséget talál. Képletesen
úgy fejezhetnénk ki magunkat, hogy minden egyes tényezőnek a személyre
való hatásában a többi tényezővel kell megbirkóznia és ezekkel együtt a sze­
mély már adott struktúrájával újra megszerveződnie. A rendszerezés szem­
pontja tehát csak az lehet, hogy olyan tényezők kerüljenek egy-egy csoportba,
amelyeknek egymás közötti kapcsolata nagyobb, mint a más egységekben
levő tényezőkkel való összefüggésük.

3 Magyar Pszichológiai Szemle 33

 Az IA alkategórián belül 4 csoportot különböztethetünk meg, ezek :
1) a gépi konstrukciók tényezői,
2) a munkahely tényezői,
3) időbeli tényezők,
4) munkamozgások.
Az IA alkategória 1. csoportjába soroljuk be mindazokat a tényezőket,
amelyek — a gépet kezelő ember szempontjából — a g ép szerk ezetével kapcso­
latosak. Ide tartoznak tehát mindazok a kérdések, amelyek fogantyúk, karok
elhelyezésére, nagyságára, mozgásirányára stb., továbbá a gép bizonyos,
az emberhez alkalmazható részeinek mozgásirányára, mozgássebességére
vonatkoznak, valamint a gépen elhelyezett jelzésekkel, védőberendezésekkel
stb.-vei összefüggő kérdések.
Az IA alkategória 2. csoportját a m u n k a h e ly á lta lá n o s tá r g y i k ö rü lm é n y e i
alkotják, amelyek között például a munkahelyi és a munkaterem nagysága,
rendje, színei, a megvilágítás, a hőfok, a zaj, a levegő szennyeződése szerepel­
nek.
A 3. csoport különböző nagyságrendű és részben minőségben is külön­
böző id ő b e li té n y e ző k e t egyesít magában. Ide soroljuk mindenekelőtt azokat
a kérdéseket, amelyek az évszakokkal, napszakokkal (délelőtti, délutáni,
éjjeli műszakokkal), a műszakokon belül az egyes munkaórákkal függenek
össze. (Tágabb értelemben ide sorolhatjuk a meteorológiai tényezők hatásának
vizsgálatát is.) Ebbe a csoportba kell sorolnunk továbbá a munkaidő hosszára,
a munkaidő és a pihenőidő arányára, a pihenőidő elhelyezésére és kitöltésére
vonatkozó vizsgálódásokat. Mivel a munkaidő és a pihenési idő optimális
aránya az, amely a legkisebb energiaelhasználódás mellett a legjobb produkti­
vitást eredményezi, ezek a kérdések szorosan kapcsolódnak az elfáradás,
pihenés, regenerálódás kérdéseihez.
A 4. csoportot a technológiai folyamatokkal szorosan összefüggő m u n k a -
m o zg á so k , m u n k a tevék en ység ek alkotják. A mozgáselemzés, a szükséges és
optimális mozgásmód kialakításának vizsgálata egyik legnagyobb területe
az üzemi lélektannak. Döntő szempont a vizsgálatoknál az, hogy a munka­
mozgások úgy alakítandók, hogy fiziológiai és pszichológiai szempontból
a legkisebb megerőltetéssel járjanak, ami nem mindig azonos a legkevesebb
vagy a legegyenesebb mozgással. Például a szegecselő munkánál az egy-egy
produktív ütés után végzett látszólag felesleges kis melléütések — amint
ez kísérletek folyamán beigazolódott — egyáltalán nem feleslegesek, s kiikta­
tásuk nemcsak a munkát végző ember számára jelentett nagyobb megerőlte­
tést, hanem még a produktivitás szempontjából is kedvezőtlennek bizonyult.
E nagyon széleskörű csoportba tartoznak mindazok a kérdések is,
amelyek a m u n k a m o zg á so k a u to m a tizá lá sá v a l, a szokások kialakításával, az
automatizált cselekvéssorok átállításával függenek össze, s ide kell sorolnunk
még a monotónia és a telítődés kérdéseit is.
Kiemelt fontossága van a munkamozgások csoportjában az inadekvát
cselekvések vizsgálatának. A balesetek nagy része ugyanis valamely inadek­
vát cselekvés következtében jön létre. Ezeknek egy részét alkotják az úgy­
nevezett tévcselekvések : az ember megszokott és változatlan munkafolya­
m at közben nem a megszokott és általában adekvátnak bizonyult cselekvést
végzi, hanem valami más, az adott helyzetben inadekvát munkamozdu­
latot tesz. A balesetek másik nagy csoportja úgy jön létre, hogy a
tárgyi körülményekben váratlanul valami szokatlan konstelláció áll elő,

34
I
amely a megszokottól eltérő cselekvést igényelne, de a személy az új helyzet
fel nem ismerése vagy hibás felmérése folytán a régi, megszokott, tehát
aktuálisan inadekvát munkamozgással reagál. Inadekvát cselekvésekre vezet
végül a veszély lebecsülése, az óvóintézkedések, előírások elmulasztása (pél­
dául védőszemüveg nélkül való köszörülés, biztonsági öv mellőzése stb.).
A balesetek elleni védekezés az üzemi lélektannak egyik legfontosabb
területe. Külön csoportként azért nem emeljük ki, mert az a komplexitás,
amelyre már utaltunk, a legmesszebbmenően érvényes a balesetekre is —-
a balesetet létrehozó feltételek között ugyanis szinte kivétel nélkül minden
tényező szerepelhet.
Az IB alkategóriába azok a tényezők tartoznak, amelyek a s z e m é ly i
k a p csolatokból eredn ek. Ide tartoznak :
1) a vezetés és a z ir á n y ítá s lélektani kérdései. Ezek között szerepelnek
a felettes és beosztott viszonnyal összefüggő kérdések, mint amilyen például
az utasítások, rendelkezések helyes módjának, a vezetésre való alkalmasság­
nak, a konfliktushelyzetek megoldási módjainak, az autoritív és demokrati­
kus vezetési formák alkalmazásának kérdései, — de a megfelelő hangnem és a
helyes modor kérdései is.
Az IB alkategória 2. csoportjába a z e g y szin tű m u n k a tá r s i viszonylatokat
soroljuk. Ide tartoznak az egyéni és a kollektív munkával kapcsolatos kérdé­
sek, a munkakollektívák (brigádok) alakulására, nagyságára, szervezeti for­
máira, ügyviteli rendjére vonatkozó kérdések.
A 3. csoportot a m u n k a m o tiv á c ió változatai alkotják. Magyarázatra
szorul az, hogy például az érdeklődés, a munkakedv kialakulásának, felkel­
tésének és ébrentartásának feltételei és módszerei miért kerülnek az emberi
relációk alkategóriájába. A feleletet talán legvilágosabban a M ayo által
végzett és jogosan híressé vált ún. Hawthorne-kísérlet eredményei adják meg.*
Ennek folyamán kiderült az, hogy az a megváltozott szociális szituáció,
amelybe a kísérleti személyek kerültek, lényegesen nagyobb szerepet játszott
a munkához való viszonyulásukban s ennek kihatásaképpen a munka ered­
ményességében is, mint maguk a kedvező vagy kedvezőtlen tárgyi feltételek.
Ez adja meg a jogosultságát annak, hogy a munkamotiváció kérdésében
általában jelentősebbnek tartsuk az emberi kapcsolatokat, mint — szélsősé­
gesen rossz tárgyi feltételektől eltekintve — a tárgyi tényezők csoportját.
Ebbe a csoportba tartoznak továbbá a bérezéssel, premizálással, jutalmazás­
sal és büntetéssel összefüggő összes kérdések is.

* A W estern E lectric Co. egyik rölé-összeállító üzem részében a m u n k afeltételek

m eg jav ításáv al kísérleteztek. E célból a tö b b száz m u n k á sn ő t m agábafoglaló m u n k a ­
terem m e lle tt egy k ülön kis terem ben h a t kísérleti szem élyt hely eztek el, ak ik i t t v ég ezték
m egszokott m u n k á ju k a t. A k ísérlet folyam án a különböző tá rg y i feltételeket (p éld áu l
m egvilágítás, szünetek) v ariá ltá k . A várak o zásn ak m egfelelt az, hogy a különböző tá rg y i
feltételek ja v ítá sa em elte a m u n k a teljesítm é n y t, de m eglepetéssel ta p a sz ta ltá k , h o g y
a különböző tá rg y i feltételek lerontása nem v o n ta m ag a u tá n a m u n k ateljesítm én y csö k ­
kenését, han em az egyszinten m a ra d t vagy em elkedett. A jelenség o k át ab b an ta lá ltá k
meg, hogy a kíséleti szem élyek szociálisan k e rü lte k egészen m ás viszonyok közé. Míg
a n ag yterem ben csak a m u n k ateljesítm én y szám íto tt, ad d ig a kísérleti terem ben, m in d e n
egyes v á lto z ta tá s e lő tt m egbeszélték a k ísérleti szem élyekkel m a g á t a k ísérletet, m e g ­
kérdezték vélem ényüket, k ik érték ja v a sla ta ik a t. íg y ez a h a t szem ély — a n a g y te re m
körülbelül 000 m unkásnőjével ellen tétb en — nem egyszerűen m u n kaerőn ek, h an e m
m u n k a tá rsn a k érezh ette m agát, és ez a m egváltozott s z o c iá lis h e ly ze t nagyobb befolyással
v o lt m u n k a teljesítm é n y ü k re , m in t a tá rg y i feltételek ja v u lá sa v ag y romlása.

3’ 35
 A 4. tényezőcsoport szintén a fenti meggondolás alapján kerül az ember
kapcsolatok alkategóriájába. Azokról a tényezőkről van itt szó, amelyek
a személyeknek bizonyos csoportokba való tartozásával függenek össze.
Ilyenek pl. azok a speciális problémák, amelyek a nők, a fiatalok vagy az
öregek munkájával kapcsolatosak. Ide sorolásukat azért tartjuk jogosnak,
mert nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ezek a speciális problémák
is inkább a munkatársak és a környezet megítélésének, mintsem a valóban
tárgyi tényezőknek hatása alatt állanak.
A II. kategóriát a dolgozó ember üzemen kívüli körülményei alkotják.
Az I. kategória felosztásához hasonlóan itt is két alkategóriát különbözte­
tünk meg. A HA alkategóriába tartoznak az összes nem a munkahellyel köz­
vetlenül összefüggő tárgyi tényezők, mint például a lakásviszonyok, a munkahely
és lakás közötti távolság, a házimunka, az esetleges szakmai továbbtanulás,
amelyek együttesen az üzemen kívüli megterhelés mértékét mutatják.
A IIB alkategóriát viszont a munkahelyi viszonylatokon kívüli személyi
kapcsolatok alkotják. Ezek között szerepelnek a családi helyzet, családi viszony­
latok, baráti kapcsolatok, társadalmi pozíció. (E kategória csoportokra osztá­
sát egyelőre nyitva hagyjuk.)
Mindeme tényezőket természetesen az emberi személyiséggel való vonat­
kozásukban kell tekintetbe vennünk. íg y tehát mint III. kategóriát sorol­
hatjuk a két tényezőcsoport ellenpólusaként magát az emberi személyiséget.
Ezen belül elsősorban a személyiség legmagasabb rétegéhez, az ún. ,,szociális
felépítményhez” (G ottsch a ld t ) tartozó személyiségjegyek fontosságát kell
kiemelnünk. Ezek keretébe sorolhatók pl. a világnézet, az erkölcsi érték­
ítéletrendszer, az önértékelés, az önmagával szemben felállított követelmények,
a célok és a vágyak — egyszóval azok a döntő tényezők, amelyek a személy­
nek önmagáról és a külvilágról való megítélését határozzák meg. Ezek a tényezők
döntik el a személy viszonyulását önmagához, a társadalomhoz, a világhoz,
s jelentőségükben felülmúlják az összes többi személyiségtényezőt. Ezzel
a megállapítással nem hagyjuk figyelmen kívül a többi személyiségtényezőnek,
m int például az értelmi szintnek, a személyes tempónak, az egyes érzékszervi
funkcióknak stb. jelentőségét, csak annak a szemléletnek akarunk kifejezést
adni, hogy a személyiség egészére jellemző fenti tényezők az utóbbiakhoz
viszonyítva nagyobb jelentőségűek.
*
Igyekeztünk egy bizonyos rendszerben felvázolni az üzemi lélektan
jelenlegi problémakörét. Az egyes csoportok igen széles területet fognak át,
s a pontosabb rendszerezésben nyilvánvalóan további alcsoportokra bontan­
dók. De úgy véljük, hogy az eddigiekből is nyilvánvaló, milyen nagy feladatok
állanak a munkalélektan előtt, mind a tudományos kutatás, mind pedig a
gyakorlati munka terén. A Munkalélektani Albizottság egyik elsőrendű
feladata az lesz, hogy ebből a széleskörű problematikából kiválassza a hazai
viszonylatokban legfontosabb területeket, s azokon mind a gyakorlati, mind
a kutató munkát szorgalmazza.

B u d a p e s t , V I . S z o n d y u . 83.

36
A M Á V P á ly a a lk a lm a s s á g i V iz s g á ló Á llo m á s (in té ze tv e ze tő : d r . H o r v á th L á s z ló G ábor
a b io ló g ia i tu d o m á n y o k k a n d id á tu s a ) közlem én ye

A KÖZLEKEDÉSPSZICHOLÓGIA PROBLÉMÁI
HORVÁTH LÁSZLÓ GÁBOR

A közlekedéspszichológia az általános közlekedéstudománynak viszony­

lagosan önálló részét alkotja. Van külön tá rg yk ö re, amely pontosan körül­
határolható, saját vizsg á ló m ó d sze re k k e l rendelkezik, amelyeket részben az élet­
tanból, a fiziológiából, az orvostudománytól stb. vett kölcsön, de azokat alkal­
mazza a közlekedő ember élet jelenségeinek tanulmányozására; megvannak
a se g é d tu d o m á n y a i, melyekre támaszkodik és végül feladatát a közlekedés­
pszichológia fontos tényeinek és az azokban található törvényszerűségeknek
tudományos megállapításában látja.
A közlekedéspszichológia elnevezését, fogalomkörét, tárgyát stb.-t ille­
tően számos vita alakult ki, és annak eldöntése végett szükségesnek tartjuk a
közlekedéspszichológia helyét a tudományok rendszerében, tárgyát, vizsgálati
módszerét és eljárásait közelebbről megvilágítani.
A z á lta lá n o s k ö zle k e d é stu d o m á n y t két nagy tudományrendszerre osztjuk
fel: 1. a közlekedési technika és eszközök tudományainak és 2. a mobilemberrel
foglalkozó tudományok rendszerére.
A közlekedéstech n ika és eszk ö zö k tu d o m á n y a i közé soroljuk: a ) a szoro­
sabb értelemben vett közlekedéstechnika, b ) közlekedésüzemtan, c ) közleke­
désgazdaságtan és d ) közlekedés szervezés tudományát.
A közlekedő (m o b il és a z egyh elyben la k ó ) em berrel fo g la lk o zó tu d o m á n y o ­
kat felosztjuk: a ) közlekedésegészségtudományra és b ) közlekedésantropobioló-
giára.
A k ö zlekedésegészségtu dom án yt felosztjuk ismét: a ) közlekedésmunka-
tudományra, b ) közlekedésorvostudományra és c ) közlekedésbalesettanra.
A k ö zlek ed ésa n tro p o b io ló g iá n a k résztudományai: a közlekedésfiziológia
és közlekedéspszichológia.
Mind a közlekedésfiziológia, mind pedig a vele szerves kapcsolatú közle­
kedéspszichológia további viszonylagosan önálló tudományágra oszlik. Ilyenek:
a közlekedésnarko- és farmakofiziológia, illetve narko- és farmakopszichológia,
továbbá közlekedésmeteorofiziológia, amely a közlekedésmeteorobiológia egyik
ága és közlekedésmeteoropszichológia és patológia. Ez utóbbiak ugyancsak a
közlekedésmeteorobiológia alá tartoznak.
E viszonylagosan önálló tudományágak további felosztását nem tá r­
gyaljuk, annak ellenére, hogy közlekedési ágak (közúti-, vasúti-, légi-, hajó-
stb. közlekedés) szerint további felosztást lehet tennünk.
A közlekedési a lk a lm a ssá g tu d o m á n y a a közlekedő emberrel foglalkozó
tudományok alá tartozik. Jellegét tekintve alkalmazott tudomány, amely
célkitűzésének gyakorlati megvalósításánál felhasználja a közlekedésegészség-
tudománynak és közlekedésbiológiának, tehát a közlekedésfiziológiának, köz­

37
 lekedéspszichológiának, közlekedésmeteorofizio- és pszichológiának, a közle-
kedésnarko- és farmakofiziológiának és pszichológiának, a közlekedésorvos­
tudománynak, a közlekedésmunkatudománynak és a közlekedési balesettudo­
mánynak eredményeit, illetve módszereit és eljárásait.
A k ö zlek e d é sa lk a lm a ssá g tu d o m á n y a közlekedés számára alkalmas embe­
rek kiválasztásával és bizonyos foglalkozási ágak felé történő irányításával
foglalkozik, tárgya tehát a közlekedésfoglalkozásra alkalmas és az abban
beváló ember életjelenségeinek, tevékenységeinek vizsgálata a közlekedés
gyakorlati céljainak megvalósítása érdekében.
Az általános közlekedéstudomány ezen felosztásakor a következő alap-
elveket követtük:
A közlekedő ember speciális, vagyis magából a közlekedésből eredő
betegségformáinak megállapításával, elkülönítésével, illetve azoknak meg­
előzésével vagy gyógyításával a k ö zlek ed éso rvo stu d o m á n y foglalkozik. A közle­
k e d é s i m u n k a tu d o m á n y felöleli a közlekedő ember valamennyi szolgálati tevé­
kenységével összefüggő gyakorlati és tudományos problémát, tehát a közle­
kedésben dolgozó ember munka közben tanúsított életmegnyilvánulásait, tevé­
kenységét és az ezeket befolyásoló valamennyi biofaktor hatását is, míg a
közlekedésbalesettan a közlekedési balesetek okaival, körülményeivel, statisz­
tikai összefüggéseivel, a balesetmegelőzés és elhárítás problémáival stb. foglal­
kozik. A k özlekedésbalesettan és a közlekedési m u n k a tu d o m á n y a munkavédelem
és a balesetmegelőzés problémakörében határosak egymással.
A közlekedésnek a közlekedő ember érzékszerveire gyakorolt hatásával,
központi idegrendszerének első- és második jelzőrendszerbeli tevékenységének,
pszichológiai folyamatainak, szenzomotoros teljesítményeinek, általában az
agykéreg működésének, illetve az idegrendszer energiagazdálkodási folyama­
tainak a közlekedés által történő befolyásolásával a k ö zlek ed ésfizio ló g ia és
k ö zlek ed ésp szich o ló g ia foglalkozik, a meteorológiai viszonyoknak a közlekedő
emberre tett szervélettani ' : pszichikus hatásait a közlek ed ésm eteo ro fizio ló g ia
és k ö zlek ed ésm eteo ro p szich o ló g ia , a közlekedésnek és az élvezeti cikkeknek,
továbbá gyógyszereknek, drogoknak komplexhatásait a közlekedés n a rk o - és
fa r m a k o fizio ló g ia , illetve p szich o ló g ia , mindezeknek pedig az időjárási ténye­
zőkkel együtt jelentkező komplexhatásait a kö zlek ed ésm eteo ro n a rk o - és fa rm a k o -
p szic h o ló g ia tárgyalja (1. ábra).
A k ö zlek ed ésp szich o ló g ia tárgyát így határozhatjuk meg: a közlekedésnek
az emberre tett hatásai, ezek tényei és törvényszerűségei. Minden tény, amely
a „közlekedő embernek”, a „mobilembernek” cselekvéseire és viselkedésére
jellemző és lényeges, egyformán beletartozik a közlekedéspszichológia tudo­
mányos felépítésébe. Azonban e tényhalmaz csak akkor válik tudománnyá,
ha előbb helyes áttekintésben tagolju k és re n d e zzü k . így nyerjük a közlekedés­
pszichológia főbb problémáit és fejezeteit, amelyeknek kidolgozására több éves
munkásságunkat fordítottuk és azok áttekintését az alábbiakban kívánjuk adni:
I. A közlekedéspszichológia első fontos problémája az alábbi körvona­
lakban jelentkezett: ,,a k özlekedés, m in t tá r s a d a lm i és e g y é n i életfo rm a , továbbá
m int fogla lk o zá s, illetőleg mint m u n k a ” . A felszabadulás utáni tudományos
munkásságunk első éveit a közlekedéspszichológia ezen fejezeteinek kidolgozá­
sának szenteltük, amikor is a következő vizsgálati szempontokkal foglalkoz­
tunk és az alábbi megállapításokat tettük:
a) A közlekedés a modern élet egyik legfontosabb mozzanata. A közle­
kedés kifejlesztésével az ember továbbfejlesztette és átalakította az egész

38
gazdasági, társadalmi és kulturális életet, ugyanakkor azonban a közlekedés
által ő maga is alakult. Ezzel azt kívánjuk mondani, hogy a közlekedés,
mint k ö rn yezet, az emberi szervezetre mély hatást gyakorol és hogy a közlekedő
ember a közlekedéssel, mint környezettel, fu n k c io n á lis egységet a lk o t és e két
tén yező e g y m á ssa l kölcsön h atásban á ll.
b) az alábbi jellemző jegyeket
A közlekedés, m in t életfo rm a és fo g la lk o zá s,
mutatja fel a nem közlekedési foglalkozásokkal szemben: 1. állandó, 2. éjjel­
nappal tartó rendszeres helyváltoztatás, 3. éjszakai ioglalkoztatottság és 4.
étkezés, 5. nappali alvás, G. a biológiai folyamatok tartós változásai, 7. perio­

dicitás, 8. a foglalkozásból eredő erős idegfeszültség, 9. útonlevésnél: az állan­

dóan változó környezet és 10. fokozott időjárásélettani hatások. E mozza­
natok tartós foglalkoztatási időtartam után a közlekedő ember egyéniség­
vonásaiban, életmegnyilvánulásaiban jellemző, jól körülhatárolható elválto­
zásokban jelentkeznek, vagyis a közlekedésn ek és a vele k a p cso la to s körn yezetn ek
h a tá sá ra a közlekedő em ber közlekedésfoglalkozási ágaktól függően átalakul,
„ m o b iliz á ló d ik ” . Ezért a „mobilember” több típusát határoztuk meg és
osztályoztuk.
c) Bár az egyes közlekedésfoglalkozási ágakban működő mobiltípusok­
ban jól differenciálható vonások állapíthatók meg, a k ö zlek ed ési k ö rn y e ze t
h a tá sá ra „a mobilember” képe egységes sze m é ly isé g v o n á so k k a l jelen tk ezik .

39
 II. Munkásságunk ezen időszakára esik a ) a k ö zle k e d é sp szic h o ló g ia i
megszerkesztése, b) kititrálása, majd c )
ö n á lló v izsg á ló m ó d szerek és e ljá rá so k
alkalmazásuk elméleti alapjainak tisztázása és d ) a gyakorlati, továbbá e ) tudo­
mányos kutatási célokra történő beállítása. E munkásságunkban készen
vettük át a fiziológia és orvostudomány egyes módszereit és eljárásait, milyen
pl. a színlátásvizsgálat (Nagel anomaloscop, pseudoisochromatikus táblák),
az adaptometria (Goldmann Weecker-féle adaptometer), az audiometria
(Beoton-rendszerű audiometer) eszközei és műszerei, azonban ezeket vizsgá­
lati és kutatási céljaink számára megfelelően átalakítottuk és egyben újakkal
egészítettük ki (pl. coloptometerünk villanó fénnyel működő transzparens
színlátás vizsgáló lámpasor stb.). Más funkciók vizsgálatára pedig ú j a la p elvek
szerint működő módszereket és eljárásokat dolgoztunk ki. (Ilyen pl. az auto­
matikusan és meghatározott szüneti időközökben adagoló cselekvési időmérő­
készülékek egész sora, a tremometer és tremoreaktometer, az egyensúlyozó
képességet vizsgáló módszerünk, a „gondolkodási séma vizsgálati módszere” .)
E módszerek és eljárások segítségével több mint 50 000 fő vizsgálati adatainak
rendszerezésével, továbbá az azokban jelentkező törvényszerűségek felfedé­
sével tisztáztuk a „mobilember” átlag-reakciómódjainak minőségét, reakciói­
nak nagyságát és irányát. Ezzel megvetve alapját azon időszak munkássá­
gának, amelyet
III. A foglalkozóisi hatóisok és á r ta lm a k című fejezetbe sorolhattunk.
Másként és talán világosabban fogalmazva az elmondottakat: előző munkás­
ságunk a különböző közlekedési foglalkozásra való alkalmasság feltételeit és
normáit határozta meg. A most tárgyalt fejezetben mindazon biopszichés
tényezők hatásfokát és irányát tisztáztuk, amelyek a közlekedő ember szer­
vezetét állandóan érik és életműködését, illetve e működések feltételeit a közle­
kedési munka minőségének rovására — kedvezőtlenül, a „balesethajlam”
határáig, vagy azon túl — befolyásolják. így mutattuk ki a közlekedési
munka okozta fáradtságnak, a mobil életmóddal együttjáró alkoholfogyasz­
tásnak és az időjárási tényezőknek hatását a színlátásérzékelésre, a homálybeli
látási teljesítőképességre (homálybeli látási küszöbre, photopicus és scotopicus
adaptációs képességére, a scotopicus visusra), hallásérzékelésre, a neuro-
muszkuláris reakciókészségre, a sensomotoros teljesítőképességre, az érzelmi­
hangulati életre és általában a mobilember pszichikai reakciómódjára stb.
E kutatási munkánkban fontos szerep jutott a különböző időjárási
tényezők vizsgálatának, melyet egyrészt 17 000 vasúti, autóközlekedési és
ipari baleset gondos elemzésével végeztünk, másrészt pedig laboratóriumi
kísérleti úton ejtettünk meg. Figyelmet érdemelnek azok az eredmények is,
melyeket a különböző sorozatú mozdonyok és ipari műhelyek munkatérklíma
hatásának vizsgálatánál nyertünk különböző légnyomás, levegőáramlás, vál­
tozó hőmérséklet, páratartalom, továbbá különféle származású levegőfajták
mellett.
Az időjárási tényezőknek a mozdonyvezetők kialakult szokáscselekvé­
seire gyakorolt hatásának elemzése pedig kimutatta, hogy e szokáscselekvések
végrehajtásának időtartamát az időjárási frontok, a levegő párateltsége és
hőmérséklete mellett a levegő elektromágneses állapota is befolyásolja.
A foglalkozási tevékenységeket befolyásoló tényezők vizsgálata mellett
mély figyelmet- szenteltünk a fo g la lk o zá si á rta lm a k n a k is. így elemeztük az
ívfényhegesztésnek, a rendszeres alkoholfogyasztásnak, dohányzásnak, a
hypertonia megbetegedésnek stb. hatását a látás és hallás különféle funkcióira,

40
a mozgásszervek működésére, a sensomotoros teljesítményekre, a pszichikai
reakciókra stb. Mivel pedig a közlekedéspszichológia tárgyaként elsősorban
a k özlekedő egészséges em ber élettevékenységét, szokáscselekvéseit és pszichikai
funkcióit stb. határoztuk meg, figyelmünket a n o r m a litá s körébe tartozó cse­
lekvés, gondolkodás és állásfoglalás típ u so s különbségeinek megállapítására
irányítottuk és az így nyert eredményeinket használtuk fel a lk a lm a ssá g ­
v iz sg á la ta in k n á l, m u n k a v é d e lm i és b a lesetelh á rítá si gyakorlatunkban.
IV. Intézetünk ezen gyakorlati és tudományos tevékenységének ismer­
tetése megköveteli, hogy megemlékezzünk Intézetünk sze rv e ze ti felépítéséről is.
A MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás 1947. évben nyitotta meg
kapuit, és működését a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium vasútegészség-
ügyi és munkavédelmi osztályának keretében fejti ki. A biológus vezetése alatt
álló Intézet dolgozói között 4 orvost, 12 pszichológust, 1 meteorológust stb.-t
találunk. Közülük kettőnek tudományos rangja van: egy a pedagógiai, egy
pedig a biológiai tudományok kandidátusa.
A MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás egy központi intézetből
(Budapest, VIII. Baross tér 9.) és egy autóközlekedési intézetből áll (Budapest,
VII. Dob utca 107.). Az előbbi helyen a vasutas dolgozóknak, az utóbbi helyen
pedig a gépkocsivezetőjelöltek vizsgálatát végezzük. A vidéki vizsgálatok meg-
ejtésének könnyítésére ez év október haváig elkészülő pótkocsis mozgólabora­
tórium és Debrecenben egy decentrum fog állni intézeti céljaink elérésére.
Évi vizsgálataink száma 25 000 fő, e szám azonban az 1960. évi tervek szerint
közel kétszeresére nő. Mindezek az alkalmassági vizsgálatok népgazdasági
szempontból jól értékelhető fontosságára mutatnak.
V. Intézetünk élénk kapcsolatot tart fenn a közlekedés különböző
n e m ze tk ö zi in té zm é n y e iv e l és szerveivel. E kapcsolatok kiépítése és kiszélesítése
elsősorban az a lk a lm a ssá g tu d o m á n y művelésével kapcsolatos problématerüle­
tekre épült. E téren a hazai közlekedéstudomány Intézetünkben működő kép­
viselői olyan eredményekkel dicsekedhetnek, miszerint elkészíthették a
Magyar Népköztársaság referátumát a „Szocialista Országok Gépkocsiközle­
kedési és Útügyi Bizottságának” a gépkocsivezetői alkalmassági vizsgálatok
nemzetközi egységesítésével kapcsolatosan. Az O. S. S. h. D. (Szocialista
Vasutak Együttműködésének Szervezete) Vasúti Közlekedési Bizottságában
eredményeinket és működésünket szolgálati felsőbbségünkön keresztül ismer­
tettük és megfelelő javaslatainkat előterjesztettük. A tervezett 1960. évi
moszkvai vasútegészségügy]' kongresszusra pedig több előadást és korreferá­
tumot jelentettünk be a hazai közlekedésbiológiai és közlekedéspszichológiai
kutatási eredményeink ismertetésére. Ezek témája a színérzékelést és homály -
banlátási teljesítőképességet, továbbá a mozdonyvezetők szokáscselekvéseit
befolyásoló tényezők hatásaival foglalkozik.
A közlekedésegészségtudomány és közlekedésalkalmasságtudomány
másik nagy nemzetközi fóruma az U. I. M. G. (Union Internationale des Ser­
vices Médicaux des Chemins de Fer). Intézetünk munkásságát itt az 1957. év
szeptember 25—29-én Párizsban megtartott kongresszuson tekintettük át.
A nagy tetszést aratott ismertetés hatására dr. Ortega azU. I. M. G. főtitkára
1958. évben meglátogatta intézetünket és az ott folyó munkáról az U. I. 0.
(Nemzetközi Vasútegyesülés) 1958. május havában Budapesten megtartott
kongresszusán a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott, majd az U. I. M. G.
1958. év októberében Firenzében megtartott ülésén a szerzőt, mint Magyar-
ország képviselőjét az U. I. M. C. Állandó Pszichológiai Munkabizottságának

41
f

tagjai közé felvételre javasolta — Nagy-Britannia (dr. Grant) és Franciaország

(dr. Binois) mellé. A javaslat elfogadásának eredményeként az U. I. M. C.
Állandó Pszichológiai Munkabizottsága Magyarország képviselőjével bővült.
Az U. I. M. 0. keretében működő „Látásvizsgálati Módszereket Tanul­
mányozó Munkacsoport” („Groupe de Travail pour l’étude des épreuves
visuelles”) a folyó évben választotta tagjai közé e sorok íróját. (Tagjai:
Dr. Serge Oberlin, Prof. Dubois-Poulson, dr. Binois Paris, Prof. Migliorino,
dr. Oggiano, Palermo, dr. Bouckaert, dr. Jaumotte Brüsszel, dr. Newnham
Londres, dr. Horváth László Gábor Budapest.)
A közlekedésegészségtudománynak, illetve annak tárgytémánkat illető
ágának, a közlekedéspszichológiának nemzetközi problémáit Párizsban, Brüsz-
szelben, Firenzében, Warnemündeben, Várnában stb. tárgyalták az utóbbi
években a közlekedéstudomány szakemberei, akik igen nagy érdeklődéssel
tekintenek az 1960. évi moszkvai kongresszus elé.
A Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Főbizottsá­
gának életrehívása azzal a reménnyel kecsegtet, hogy közeljövőben az általános
közlekedéstudománynak hazai viszonylatban is további fejlődése várható.

T Á JÉ K O Z T A T Ó IR O D A LO M

L á sd a Pszichológiai T an u lm án y o k első és m áso d ik k ö te téb e n a következő szá­

m o k k a l je lze tt irodalm at: 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 139, 140, 141, 142, 144,
146, 147, 148, 149, 150, 152, 153, 154, 483. T ovábbá:
H orvá th L ászló G á b o r : A közlekedésbiztonság m ikroklim ás, m eteorobiológiai
és e g y é n i tényezőinek v iz sg álata . A M agyar Á llam v asu tak E gészségügyi Intézm ényeinek
T u d o m á n y o s K özlem ényei. 1956— 1958.
C z é r e B é l a , 1958, A z ú j m ag y ar közlekedéstudom ány fejlődése. Közlekedés-
tu d o m á n y i Szemle, 8. 542— 549. old.
Öz é b e B é l a , 1958, A közlekedéstudom ány alap v e tő ren d sz ertan i kérdései. K öz­
lek ed é stu d o m á n y i Szemle, 8. 52— 67. és 137— 152. old.
C sa n á d i G y ö r g y , 1958, A m a g y ar közlekedés nem zetközi k ap cso latai. K özle­
k e d é stu d o m á n y i Szemle, 8. 233— 237. old.

B u d a p e s t, V i l i . B a ro ss té r 9.

42
 .4 G y ó g y p e d a g ó g i a i T a n á r k é p z ő F ő is k o la ( ig a z g a tó : d r . B á r c z i G u s z tá v ) k ö z le m é n y e

A GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA EGYIK PROBLÉMÁJA :

A BESZÉDHALLÁS FEJLESZTÉSE
BÁRCZI GUSZTÁV

Az emberi beszéd a legösszetettebb érzékelés és a legösszerendezettebb

mozgás révén valósul meg. Alapja a szóban való gondolkodásnak, amely a
konkrét valóságtól való elvonatkoztatást és általánosítást teszi lehetővé.
Ez utóbbi tény világosan mutatja, hogy a beszéd neuropsziehológiai jelenség,
melynek vizsgálata mind a fiziológia, mind a pszichológia oldaláról szükséges.
Az emberi beszéd megvalósulásának sok tényezője között a hallás fő
szerepet játszik, amelyet a hallás nélküli ember némasága bizonyít legjobban.
P avlov (1938) szerint a „beszéd új elvet visz be a nagyagyféltekék tevé­
kenységébe. Ha a környező világra vonatkozó érzéseink képzetünk számára
a valóság konkrét jeleiként foghatók föl, akkor a beszéd, elsősorban speciálisan
a b eszéd szervein k tő l a kéreg felé h ala d ó k in e szté ziá s in gerek, a másodlagos jel­
zések, az előbbi jelzéseknek a jelzései. Ezek a valóságtól való elvonatkoztatást
jelentik, és lehetővé teszik az általánosításokat, ami egyértelmű a speciálisan
emberi, magasabb gondolkodással. Ez hozta létre először az általános emberi
empirizmust, végül pedig a tudományt, az ember külvilágban és önmagában
való tájékozódásának legtökéletesebb fegyverét” .
Tehát a „beszéd” nem egyszerű hangadás, hanem P avlov megfogalma­
zásában: „A szó képezi a második, a valóságnak speciálisan emberi jelző-
rendszerét, lévén az első szignálok szignálja. A szervekkel történt gyakori
ingerlés részben eltávolított bennünket a valóságtól, ezért mindig emlékeznünk
kell erre, nehogy a valósághoz való viszonyunkat elferdítsük. Másrészről éppen
a szó te tt bennünket emberré. Kétségtelen, hogy az első jelzőrendszer műkö­
désében megállapított alaptörvények irányítják a másodikat is, mivel ez a
működés is ugyanannak az idegrendszernek a működése.” (Ugyanott 722. o.)
A beszéd energetikai fészke beszédszervi izmaink működésében kompri-
málódik, és ezen izmok adekvát működése hallás nélkül nem biztosítható.
A beszédből annyit értünk meg, amennyire a beszédhanginger beszédszervi
izmaink adekvát megmozgatására képes. Ismeretlen szavak hallás útján való
megértése sokszor lehetetlen, pl. telefonáláskor használt olyan szó, amelyet
a hallgató nem ismer. Ilyenkor a beszélő kénytelen az ismeretlen szót lebetűzni,
a hallgató ezt k ie jti, és az addig nem hallottat a továbbiakban már hallja is.
íme, a hallás minősége és mennyisége a beszédszervi izmok kinesztetikus
ingerei révén befolyásolható, — nevelhető.
A hallás és a kiejtés egymásra utalt, egymás mellé rendelt jelenségek,
fiziológiai és pszichológiai faktorokból van összetéve. A beszédszervi izmok
kinesztetikája nélkül nem jöhet létre pszichés funkció.
A h a n g h a llá s és a beszédh allás k é t különböző jelenség. A hallásnevelésnek
ezt az a la p té te lé t igazolja a freiburgi fülészeti k lin ik a igazgatója Z ö l l n e r

43
(1954) és H a h lb r o c k á lta l sz e rk e sz te tt „freib u rg i b eszéd test” , to v á b b á
WEDENBERGnek (1953) az a végső k o n k lú zió ja, m ely a hallásnevelés fo ly tán
b eálló IQ n agyfokú em elkedés tén y éb e n k eresi a „hallásfejlődés m é rté k é t” .
A h an gh allás az I. jelzőrendszer funkciója, és tanulás nélkül is működik.
Mindig a konkrét valóságot jelzi, soha sincs benne absztrakció, és általánosí­
tásra alkalmatlan. Vizsgálata fizikai eszközökkel, hangforrásokkal, hang­
villával és audiométerrel történik. A b eszéd h a llá s második jelzőrendszeri
funkció, ezért minősége és mennyisége a tanulás mennyiségétől és minőségétől
függ. Vizsgálata szavakkal és beszéddel történik. Nyilvánvaló, hogy a vizsgá­
lathoz kiválasztandó szavak a vizsgált egyén beszédbeli intelligenciájához kell
hogy alkalmazkodjanak. Mi itt Magyarországon erre a célra a Ranscbburg-
féle szópár módszert használjuk. Nyugaton a Skin-Resistance Tests hasz­
nálatos.
A beszédh allás foka az egy hangot adó audiométerrel nem állapítható
meg. A beszédh allás minőségét olyan tényezők szabják meg, melyek speciálisan
humán jellegűek, melyeket kinesztéziás jelenségek és pszichés faktorok hoznak
létre. A beszédfejlődés és a beszédhallás mértékét is főleg pszichés vizsgálatok
segítségével tudjuk hozzávetőlegesen lemérni. Természetesen ez nem jelenti
azt, hogy ne ismerjük meg pontosan a fizikai hallás mértékét. Bebizonyított
tény azonban az, hogy a fizikai hallás megváltoztatása nélkül is képesek
vagyunk a beszédhallás fokát emelni. [ W e d e n berg (1953), P rzezw á n szk y
(1948), K er n (1937), K r o iss (1937), B i e r i (1939), Sch illin g (1956), R a n -
sc h b u r g (1936), S arbó (1935).]
P avlov ezt úgy fejezte ki, hogy a beszéd új elvet visz be a nagyagy­
féltekék tevékenységébe. Ez az új elv a legmagasabb ren dszerű ség elve, és ez
szabja meg az ember vizsgálatának és nevelésének új útjait. Az is kétségtelen,
hogy az I. jelzőrendszerre megállapított alaptörvények erre az új elvre és útra
is érvényesek.
Az emberi b eszéd h a llá s elválaszthatatlan egységben érvényesül a „beszéd­
szerveinktől a kéreg felé haladó kinesztéziás ingerekkel”. A beszédhallás
a fizikai hang és a beszédkinesztetika időleges kapcsolata révén keletkezik,
és kizárólag utánzás révén valósul meg. A szó k iejtése és h a llá sá n a k időleges
kapcsolata.
Ezek az új utak a merev lokalizációs tan értelmében nem érthetők és
nem építhetők ki.
P avlov nézete szerint az egész agykéreg összefüggő felvevő felszín,
mely a receptor-zónák megszámlálhatatlan sorából tevődik össze. Ezek mind
bizonyos perifériás receptoroknak vagy érzékszerveknek projekciói. Mindegyik
ilyen mezőnek van egy centrális része vagy magja, amelyben a magasabb
szintézis és analízis történik. Ennek a magnak az egész agykéregre szétterjedő
perifériája van, ahol a szintézis és analízis a legelemibb formában lehetséges.
A különböző mezők perifériás részei kölcsönösen átterjednek egymásba, és
összeszövődnek egymással, tehát az agykéregben egyrészt vannak specifikus
és magas fejlettségű funkciókkal rendelkező részek, másrészt a kéreg területén
elhelyezkedő részek, amelyekben különböző analizátorokhoz tartozó ideg­
sejtek találhatók. Ezek szétszórtságuk m iatt csupán elemi szintézisre és ana­
lízisre képesek.
A funkciók lokalizációjára vonatkozó tan alapját a lélektani korreláció
eszméje képezte, az a törekvés, hogy minden pszichológiai vagy patopszicho-
lógiai fogalom számára anatómiai szubsztrátumot találjanak. P avlov loka-

44
lizációs elképzeléseit a fiziológiai-morfológiai korrelációk leiállítása jellem zi.
P avlov a kéreg működését egységes dinamikus rendszernek tekinti, és bárhol,
bármilyen lokalizációjú sérülés éri az agyféltekét, egyidej űleg mind a szin te­
tikus, mind az analitikus működések zavara észlelhető. Ezek minőségileg külön­
bözők, éspedig elsősorban az okozott sérülés helye és a kérdéses analizátor
specifikus sajátsága szeint. Ami a funkciók helyreállításának folyam atát illeti,
PAVLOvnak az a felfogása, hogy a centrum perifériáján szétszórt, de a centrum ­
mal azonos idegsejtek a kiindulópontjai a funkcionális kompenzációnak, az
agykéreg különböző sérülései esetén. Az egységes gyógypedagógia is ezen az
elven épül fel. Analitikus és szintetikus zavarok észlelhetők a siketném áknál,
vakoknál, értelm i fogyatékosoknál egyformán. Ezek a zavarok bárm ennyire
sajátságosak, ellentétesek, csak egységükben érthetők jól.
1928-ban kísérletsorozatot indítottunk el a siketnémák hallásnevelésével
kapcsolatban. A kísérletsorozattal az volt a célunk, h ogyan ja v íts u k m eg a
sik e tn é m a gyerm ek ek hangosbeszéd k ie jté sé t, és h o g ya n g y o rsítsu k m eg in te lli­
g e n c iá ju k em elkedését. Abból az észlelt tényből indultunk ki, hogy a siket­
némáknál 90%-ban kéreg-laesióval kell számolnunk, és megfelelő nevelési
rendszerrel kíséreljük meg náluk a kompenzációs hallásnevelést. Az volt a fel­
tevésünk, hogy ha a szájról leolvasott beszédm ozgást saját hangingerével tá r­
sítjuk, a beszédszervi mozgás (kiejtés) tökéletesedni fog, és a gondolkodás
folyamatai is tökéletesedni fognak.
A kortikális siketség jellemzői :
1. A teljesen negatív füllelet.
2. A kórtörténetileg kimutatható terheltség.
3. A kórtörténetileg kimutatható agyi sérülés (encephalitis, menin­
gitis, szülési sérülés).
4. A hallási figyelem nagyfokú zavara, de nem teljes hiánya. (A beszéd­
hallási figyelem a hangzó szó és a beszédszervi izmok kinesztetikája k özötti
időleges kapcsolatának minőségétől függ.)
Ez utóbbi alsó határát úgy állapítottuk meg, hogy a teljesen siket és
néma gyermeknek ad concham társalgó beszédhangon a fülébe ó-t mondtunk,
és azt a gyermekkel utánoztattuk ; azután hangtalanul mondtuk az ó-t.
Ha a gyermek a hangosat hangosan, a hangtalant hangtalanul utánozza,
akkor azt mondtuk, hogy „ elsődleges d in a m ik u s h a llá s i r e a k c ió ja ” pozitív,
és hallásnevelésre alkalmas. Ellenkező esetben a gyermek még nem alkalmas
hallásnevelésre. Érdekes tény, hogy a fejletlen vagy értelmi fogyatékos gyer­
meknél ez a reakció mindig negatív. Miután a beszédnek vannak ritmusos
és optikai faktorai is, megnéztük azt is, hogy az elsődleges dinamikus hallási
reakción túl a gyermek érzékeli-e a ritmust.
Hangos
O—Ó (egy rövid, egy hosszú),
Ó—O (egy hosszú, egy rövid),
0 —O—O (három rövid stb.)
ritmusra a gyermek hogyan reagál. Ha azonos ritmussal reagált, akkor meg
az optikai faktort vizsgáltuk meg. Természetesen a bilabiális mássalhangzókkal
indítottuk el a vizsgálatot, mivel ezek optikai képe jól utánozható, tehát a
beszédszerv-izmok kinesztéziáját viszonylagosan könnyen és jól kialakíthatjuk.

45
 A magyar nyelvnek erre igen alkalmas szava a „pá” egyben köszönés­
formát jelent. A „pá” kimondásának mozdulatát a gyermek könnyen utánozza.
Ezt a mozdulatot jól begyakoroltuk, leírtuk írott képét, a gyermekkel ezt
elolvastattuk, és leírattuk. Mikor ezek a mozdulatok mind begyakorlódtak,
a „pá” kinesztéziás mozdulatát időleges kapcsolatba hoztuk a „pá” akusztikai
ingerével, úgyhogy a pá-t társalgó beszédhangon a gyermek fülébe mondtuk,
miközben ő a „pá” írott képét nézte, és mondta.
Ezután a „papa” szót tanítottuk meg ugyanezzel a technikával. A gyer­
mek most már a pá (egy hosszú) és a papa (két rövid) ritmus között meg­
tanulta az akusztikai differenciálást, és ugyanakkor a két szó kiejtése ritmus
és érthetőség szempontjából feltűnően megjavult. Harmadik szónak az
,,ajtó”-t (egy rövid, egy hosszú) tanítottuk meg a fent leírt technikával.
Negyediknek a „páva” (egy hosszú, egy rövid) szót, ötödiknek a három
szótagú „fekete” szót gyakoroltuk be.
Tehát :
pá
papa
páva
ajtó
fekete uuu

nem azonos ritmusú szavak voltak a begyakorlás tárgyai. A gyermekek ezt

az öt szót akusztikai érzékeléssel hiba nélkül differenciálták. Az volt a meg­
győződésünk, hogy a gyermekek ezeket az akusztikai differenciálásokat kizá­
rólag a szó globális ritmusa alapján tudták produkálni. Amint ez öt szó közé
egy valamelyikkel azonos ritmusú szót tettünk (papa—pipi), ennek a szét­
választása már akusztikailag nem sikerült. Feltételeztük azt, hogy idővel
beáll egy minőségi változás, ha kellő mennyiségű nem azonos ritmusú ötös
csoportot gyakorolunk be.
így begyakoroltuk még a következő szavakat :
tó— fa u zöld o mama uu
pipi uu kér — kék — néni — u
bácsi —v á s ó ------- barna uu kép —
szabó u— kabát u— kapál u— rendőr u—

hat u piros uu villamos uuu lakatos uuu

Amikor e jól begyakorolt 25 szót úgy kevertük össze, hogy azonos rit­
musú szavak is bekerültek egy-egy csoportba, az akusztikai differenciálás
már 50 %-ban sikerült, tehát láttuk, hogy a nem azonos ritmusú ötös csoportú
szavak mennyiségét tovább kell emelni. Ezt 60 szóra emeltük fel. Amikor
ezt a 60 szót ötös csoportokba úgy kevertük össze, hogy azonos szavak is
voltak egy csoportban, az akusztikai differenciálás 100%-ra emelkedett.
Ilyen csoportok voltak például:
tó — pipi uu kép —
pá — papa uu ásó — —
páva —u bácsi —u barna uu
ajtó u— rendőr u — kapál u—

fekete uuu kabát u— kabát u —

46
 A ritmuson túl, a kiejtési faktor is érvényesült.
Miután elértük a fejlődésnek azt a fokát, bogy a hallási figyelem a rit­
muson túl a hang és a beszéd egyéb fizikai jelentéseit is felhasználja psziché­
sen (kiejtés), a továbbiakban már nem kellett az ötös csoportokat csupán
különböző ritmusú szavakból összeállítani, hanem rátérhettünk arra, hogy
a begyakorlásra kerülő szavakat úgy válasszuk meg, ahogy azok a beszédben
leggyakrabban fordulnak elő. Meg kellett azonban kezdeni a szavak szófajok
szerinti rendszerbefoglalását. Miután minden kérgi sérülés az egész agy rend­
szerszerűségét megbontja, ezt a fejlődési fokot is mesterségesen kellett kiépí­
teni. Ennek érdekében felhasználtuk a színhatást:
Valamennyi személynevet (Ki?) piros,
,, tárgynevet (Mi?) fehér,
„ igét (Mit csinál?) zöld,
,, melléknevet (Milyen ?) sárga,
,, számnevet (Hány?) barna papirosra írtuk.
Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével szókincsük a követ­
kező nyelvtani szerkezetbe rendeződött:

K it M it M ily e n ! M i t c sin á l / H ány !

(p iro s) (fehér) (s á rg a ) (zöld) (b a rn a )

papa fa p iro s ír sok

m am a ló fe k e te o lv a s k ev és
lá n y a jtó sá rg a nevet sem m i
b á c si kabát b e te g beszél (sz á m n e v e k
néni kép kék kér 1 - 10-ig)
szab ó ó ra nagy áll
re n d ő r k u ty a szép e sz ik
fiú cipő kövér isz ik
a sz ta lo s kapa jó főz
la k a to s ásó k icsi kapál
k és erő s ás
vonat fu t
v illa m o s

Az új szavak begyakorlását mindig az ötös szócsoportok rendszerében

végeztük. Egy-egy új csoport szavai közé a már begyakorolt szókincsből
egy-egy azonos ritmusú szót helyeztünk. Ezzel biztosítani akartuk annak
a pedagógiai elvnek az érvényesítését, hogy haladjunk az ismertről az isme­
retlenre, az egyszerűről az összetettre. Feladatként azonban el kellett végezni
a szavak fogalmi rendszerezését úgy, hogy amikor egy új szót tanítottunk,
akkor a kellő szemléltetés után a gyermeknek az újonnan tanult szó írott képét,
a szó fogalmi tartalmának megfelelően, a megfelelő színre kellett helyeznie. így
győződtünk meg arról, hogy az újonnan tanult szó belső lényegét a gyermek
tényleg felfogta-e a valóság tükörképeként. így kaptak a kérdések is (ki ? mi ?
milyen? mit csinál? hány?) tartalmat, amely tartalom már „elvonatkoztatást
jelent, és általánosítást tesz lehetővé” .
A normális beszédfejlődés folyamán ugyanezt a jelenséget figyelhetjük
meg a két-három éves gyermeknél. A kétéves gyermek először szavakat gyűjt,
majd a szavak nyelvi rendeződése következik, ami azáltal jön létre, hogy
a normális gyermek alapszótára mindig a kérdőszóval együtt gyakorlódik be.
Mi ez ? Mondd meg, mi ez ? — kérdi a mama, miközben a lámpára mutat.

47
 Az agy rendszerszerűsége fölveszi ezt a rendszert, és a gyermek maga is
hamarosan kérdezni kezd, és ez a kérdezés azután végnélküli. A kérdezés bizto­
sítja a továbbiakban a fogalmak rendszeresítését. Ezt a fokot sérült agyú
gyermekeknél igen nehéz elérni. Ez mindig a sérülés fokától függ. Ezután
következik a szópárok segítségével az asszociáció mesterséges begyakorlása.
Ebben igen nagy segítséget nyújtanak a színtáblák, és ezen a fokon a gyermek
intelligencia-kvociense m ár igen megemelkedett, és maga is a nevelésnek aktív
részvevőjévé válik. Meglevő szókincséből a szópárok százait szerkeszti, és az
egyszerű tőmondat kialakítása rendkívül könnyű lesz, hiszen a szópár elé
csak a megfelelő névelőt kell helyezni. Pl.:
K i! M i i csinál! K i? M ily e n !

papa ír papa erős

m am a olvas m am a jó
lány számol lá n y szép
bácsi n ev et b ácsi k ö v ér
Az ebből szerkesztett tőmondatok:
A papa ír. A mama olvas. A bácsi kövér stb.
Mindezeket a folyamatokat a normális agy a rendszerszerűség törvénye
alapján reflexszerűen rendezi. A sérült agynál ezeket a reflexeket mesterségesen
kell kialakítani. Minden reflex és reflexlánc kialakítása sok begyakorlás ered­
ménye. A sérült agyú gyermeknél ez még fokozottabb mértékben szükséges.
Hogy ez a begyakorlás ne fulladjon unalomba, ehhez sok egyéni ötletre és
művészi pedagógiára van szüksége a nevelőnek.
Kísérleteinket eddig több helyen ellenőrizték, és ültették át a gyakorlatba.
Stockholmban dr. W e d e n b e r g (1953) igen jó körülmények között igen
részletesen ellenőrizte kísérleteinket. A jó körülményeket a svéd Scout Boy
által adományozott 230 ezer dollár tette lehetővé, és az, hogy olyan munka­
társai voltak, mint a magyar B é k é s y , B á r á n y professzorok, továbbá számos
svéd tudós és technikus. Kísérleteiről 1951-ben kiadott monográfiája számolt
be. W e d e n b e r g audiométerrel ellenőrizte a hallás javulását, és ezen a téren
mindkét monográfiája egyedülálló. Konklúzióként mégis azt mondja, hogy
a „hallásjavulást” nem annyira audiométerrel, mint az intelligencia folytonos
emelkedésével lehet lemérni. Azt állítja, hogy hangerősítő berendezések alkal­
mazása legalábbis a nevelés kezdeti szakaszában problematikus.
A Szovjetunióban a hallásnevelést a siketnémák iskoláiban tanterv
szerint tették kötelezővé. A tantervet A. I. M a s z j u n y i n 1957-ben állította
össze. A Szovjetunióban a hangerősítő berendezéseket igen nagy mértékben
veszik igénybe.
1948-ban Zürichben P r z e z w a n s k i lengyel tanár, doktori disszertációja
„Ü ber das Phänomen der Aufnahme der Sprache durch das Ohr bei Gehör­
losen” címen foglalkozik a hallásneveléssel. Bem utatja a hallásnevelés kétszáz­
éves múltját, megállapítja, hogy az eddigi szerzők közül a magyar B á r c z i
állította be a hallásnevelést a lélektan és a neurológia körébe.
A heidelbergi klinikán K e r n (1937) végezte az ellenőrzést. B i e r i közöl
kísérleteiről beszámolót. Legutóbb doktori disszertáció Freiburg in Br-ban
prof. de Z ö l l n e r fülészeti klinikáján jelent meg A n t o n S c h i l l i n g tollából.

48
 IRODALOM

P avlo v , H úsz év ta p a s z ta l a ta i az á lla to k fe ls ő b b id e g te v é k e n y sé g e o b je k tív

ta n u lm á n y o z á s a te ré n . V I. 1938. 615— 6.
W e d b n b e e g , A u d ito ry tra in in g of deaf, a n d h a r d of hearing Children. A cta
O to-laryngologika S uplem enturn XCIV. A uditory tra in in g of severely h a rd o f h earin g
preschool children. A cta O to-laryngologika 1953. S tockholm .
P r z e z v a n sz k y , Ü b er d as Phenom en der A u fn ah m e d er Sprache d u rch d as O hr
bei Gehörlosen. P h il. D issertatio n Z ürich 1948.
K e r n , G edanken u n d E rfah ru n g en zu B árezis H ö rm eth o d e. A rchiv f, O hren-
unsw . H eilk. 143., 1937. 303— 306. old.
K r o is s , O h rta u b -H im ta u b . E ine Studie au s d e m G renzgebiete zw ischen H eil-
w issensehaft u n d E rziehungsw issenschaft W iebaden. D eu tsch e Sonderschule 1937. 389—
412, 503— 532.
B i e r i , H örerziehung n ac h d er M ethode Bárczi. B e m . 1939. H eilpedagogik. 507—
509, 777— 778, 989— 991.
S c h il l in g , Ü b er H ö rtra in in g . A us U niv ersität f. H als-N asen-O hren K lin ik F re i­
b u rg i. Br. 1956.
Z ö l l n e r , »Synthese naturw issenschaftlicher u n d m edizinischer F orschung in d e r
m odernenne H eilkunde« F re ib u rg 1954.
R a n so h b u r g , D ie K o rtik ale T au b stu m m h eit des K indesalters. Z eitsch rift fü r
K in d erpsychiatrie Z ürich 1936. H e ft 5— 6.
S a r b ó , E g y új beszédnevelési m ódszerről. Socialhygiene 1935. april.
M asz .t u n y in , A sik etn ém a iskolák hallásnevelő foglalkozásainak ta n terv e. M oszkva
1957. T ud. K u ta tó In té z e t.
B u d a p e st, V I I . , B eth len G ábor té r 2 .

4 Magyar Pszichológiai Szemle 49

A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia N y e lv tu d o m á n y i In tézetén ek (ig a zg a tó : d r . N ém eth
G y u la e g y e te m i ta n á r, a k a d é m ik u s ) közlem én ye

EGY XVIII. SZÁZADI MAGYAR LÉLEKTANI DOLGOZAT

— F r o n iu s M i h á l y értekezése a b ra ssó i vadem berről —

VÉRTES O. A N D R ÁS

1. A magyar pszichológia történetében, sőt általában a lélektani iroda­

lomban mindeddig ismeretlen volt F r o n iu s M ih á l y ;1 pedig — egyetlen —
ránk maradt lélektani tárgyú dolgozatának a szerző neve nélkül megjelent
szövegét külföldön még a legutóbbi évtizedekben, tehát másfél század múltán
is fölhasználják.12
2. E kis munkának már a címéből is megtudjuk, hogy kapcsolatos az ún.
vademberek problémájával, illetőleg az elvadult gyöngeelméjűek kérdésével:
Eggy Erdélyben Brassó körül 1781ben találtt vad-embernek le-irása. (Meg­
jelent K azinczy Orpheusának I. kötetében; a folyóirat e számának kelte:
KOS’ HAVA, 1790.)
Milyen a természet ölén, az emberi társaságon kívül felnövekedett ember ?
Ez a kérdés már az ókorban fölmerült, s azóta is számos kiváló elmét foglal­
koztatott. Elég most csak CoMENiusra utalnunk. Mikor a nagy nevelő Magna
didacticájának VI. fejezetében azt bizonyítja, hogy az embernek emberré
formálódása lehetetlenség nevelés nélkül, akkor említi az elvadult gyermeket
is : Exempla prostant, raptos in infantia quosdam a feris animalibus et inter
ipsa educatos nihil supra bruta sapuisse, immo nec lingua manibus pedi­
busque a belluis quidquam diversum potuisse, nisi rursum inter homines

1 É le tra jz a: T rattsch , J o s e f : S chriftsteller-L exikon oder biographisch-literärische

D e n k -B Iä tte r der Siebenbürger D eutschen. I. K ro n s ta d t, 1868. 378— 84. 1. és S z i n n y e i :
M a g y a r írók. in, 808— 10. h. — V ezetékneve á lta lá b a n Fronius a la k b a n fo rd u l elő,
m a g y a r n y elv ű dolgozata végén F ró n iu s v an ; k eresztn ev e: Michael T ra u g o tt. T rattsch
és S z i n n y e i szerint 1761-ben sz ü le te tt, F r o n iu s m ag a azonban a z t írja (alá b b közölt
k is m u n k á já b a n ), hogy 1781-ben 17 éves volt. M ár g y erm ekkorában k itű n t ren d k ív ü li
te h e tsé g é v e l. M iután h áro m esztendeig ta n u lt a g ö ttin g a i egyetem en (1781— 4), B rassó­
b a n — szülővárosában — k e z d te tisztviselői p á ly a fu tá s á t; 1786 ta v asz án a k a ssa i ta n ­
k e r ü le ti főigazgatóságon is d o lg o zo tt (az t gondolom , hogy ekkor k e rü lh e te tt k ap c so la tb a
KAZiNCZYval), hosszú ideig m ű k ö d ö tt a B écsben székelő erdélyi u d v a ri k an c elláriáb an ,
s B é csb e n is h a lt m eg 1812-ben.
2 C sak néhány p é ld á t em lítü n k : R ä u b e r , A .: H om o sapiens feru s o d e r die Z u­
s tä n d e d e r V erw ilderten . . . Leipzig, 18882. 49— 55. 1. — K ir m sse cikke a D an n e m a n n —
S ch o b er— Schulze-féle E nzyklopädisches H a n d b u c h d er H eilpädagogik I., 1911-i k ia d á ­
s á b a n : V erw ilderte Id io ten , 822., 825. h. — V alószínűleg W. W e y g a n d t is k özvetve
FRO N iusból m e rit (Idiote u n d Im b ez illität. D ie G ru p p e d er D efek tzu stän d e des K in d es­
a lte rs . L eipzig u. W ien, 1915. Az A schaffenburg-féle H an d b u ch d er P sy c h ia trie -ban:
S p ezieller Teil, 2. Band, 2. A b teilu n g , 103.1.).— Z in g g , R o b e r t M. : F eral M an a n d E x ­
tre m e C ases of Isolation. A m . J . Psychol. L H I [1940.], 487— 517. 1.: p assim .

50
aliquantulus conversatos.3 Ezután szól a hesseni elvadult gyermekről s a
hasonló sorsra jutott franciaországi kisfiúról.45
A XVIII. század közepén még növekedett az érdeklődés az effajta kér­
dések iránt. A kultúra és a természet ellentétének gondolatát ekkoriban a
dijoni akadémia is fölvette híres pályatételében: Si le progrès des sciences et
des arts a contribué à corrompre ou épurer les moeurs (1749.), s R o u ssea u
éppen e kérdésre való — tagadó — válaszával lett híressé. Az 1780-as, 90-es,
1800-as éveket, a felvilágosodás és a romantika korát élő elődeink amúgy sem
fogadták volna közömbösen azt a hírt, hogy fölbukkant valahol egy gyermek,
egy ifjú vagy egy felnőtt ember, akit még nem érintett a civilizáció levegője;
a Contrat social és az Émile írójának hatása csak hozzájárult ahhoz, hogy
egyre többen a filozófus kérdő tekintetével nézzenek az ilyen emberekre:
valóban jobbak-e, mint a művelt társadalom tagjai?
P r o n iu s is így tett, sőt határozottan állást foglalt: „Jámbor Jean
Jaques [!] Rouffeau, nem fojthatom-meg magamban azt a’ botszankodáft,
a’ mellyet a ’ te álmodozáfod támafzta, azt állítván, hogy azok a’ boldog Halan­
dók, a ’ kik magokat a’ tárfasági élet kebeléből erdőségekbe vonják. Tekint­
hettél volna erre a’ Nyomorúlttra [ti. a brassói vademberre], ’s meg láttad
volna mennyivel boldogabb a ’ Te állapotod az övénél. . (Orpheus, I,
216—7.1.)s
Hogy FRONiust jelentős részben pszichológiai érdeklődés vezette a
brassói vadember leírásában, az saját szavaiból is kiderül. Egy helyütt kifejezi
reményét, hogy a vademberek tanulmányozása révén ,,a’ Philofophus réft talál a ’
P f y c h o l o g i á n a k 6 leg-titkofabb rejtekeibe bé-pillantani” (204.1.), mun­
kája egy másik részében pedig azon sajnálkozik, hogy 1781-ben ,,a’ Terméízet
munkáival az emberiség’ történeteivel, ’s a ’ P f y c h o l o g i á v a l 6 annyira
nem . . . [volt] esméretes, hogy . . . [a brassói vadembert] azzal a’ hafzonnal”
nézhette volna, mint később, dolgozata megjelenésének idején (205.1.).
A lább k ö zölt értekezését olvasva lá tn u n k kell, hogy F ro n iu s M ih á l y -
n a k n em csak lélek tan i érdeklődése, h anem pszichológiai érzéke és tu d á s a is
á tla g o n felüli volt. A brassói v ad em b er leírása való b an sokoldalú: k é p e t
k a p u n k testérő l, te stta rtá sá ró l, já rá sá ró l (207—9., 214. 1.); m eg tu d ju k , m ilyen
v o lt h a n g a d á sa (209., 214.1.), ho g y an re a g á lt bizonyos ingerekre, íg y tű s z ú ­
rá s ra (211.1.), zenei h an g o k ra (uo. és 216.1.), a dobszó zörejére (211.1.);
a szerző igyekszik vázolni a szerencsétlen em ber szegényes érzelm i v ilá g á t
(212.1.), s igen tüzetesen m u ta tja b e alacsony értelm i szín v o n alát (209—16.1.:
passim ). F r o n iu s lelem ényessége ta lá n ez u tó b b i részben m u ta tk o z ik m eg
legjo b b an .
3. Az erdélyi szász szerző maga is magyarul írta-e a dolgozatot, vagy
pedig K azinczy körében fordították magyarra ? Erre a kérdésre nehéz feleletet
adni. Két érdekes idevágó adatot azonban megemlítenék. 1. A nemrég kiadott

3 J . A. C o m e n ii M agna didaotica. E x editione A m stelodam ensi an n i 1657 om nes

libros didacticos com plectente n u n c p rim u m sep aratim e d id it F r id k r ic u s C a r o l u s
H u l t r g e n . L ipsiae, M D CCCLX X X X IV . 51. 1.
4 I. m . 51— 2. 1.
5 E c k h a r d t S án do r idézi e részletet, kiem elvén, h o g y az erdélyi szász szerző
i t t a h alad á s eszm éjének egyik szószólója volt. (A fra n cia forradalom eszm éi M agyar-
országon. B u d a p est [1924.], 207. 1.); E c k h a rd t jeles m ü v én ek m ás célja lévén, te rm é ­
szetesen nem em líti, hogy F r o n iu s cikkének v an n a k lé lek tan i vonatkozásai.
6 É n ritk íto tta m . V. O. A.

4* 51
Az Orpheus I. kötetének címlapja
Fronius értekezésének első lapja

53
 iratok tanúsága szerint7 az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társasággal kapcso­
latban volt „brassai bíró Fronius úr” ;8 2. a Nyelvmívelő Társaság tervbe
vette „1796. Szent Jakab havának 12-én”, Marosvásárhelyen tarto tt gyűlésén
„A brassai vademberéről szóló írás kiadását.9 A Társaság még kéziratban
levő kolozsvári anyagának átkutatása talán világosságot deríthet e kérdésre.
Bármilyen választ kapunk is e vizsgálat után, kétségtelen, hogy az Orpheus-
ban megjelent értekezésnek — mint régi magyar nyelvű lélektani szövegnek —
stílusa megérdemli figyelmünket.
4 . Kérdés, hogy milyen viszonyban van a magyar nyelvű dolgozat a
Wagner-féle kiadásnak101 és a Siebenbűrgische Quartalschrift IV. kötetének
cikkével.11
Először azonban hasonlítsuk össze e két utóbbit.
A német szövegek közt általában csak lényegtelen eltérések vannak.
Figyelemre méltó azonban a Siebenbűrgische Quartalschrift egyik — nem
FnoNiustólszármazó —jegyzete:„Herr Doktor Barbenius12inKronstadt schreibt
unterm 16. Nov. 1794. daß er noch am Leben, und itzt etwa 25 Jahre alt sey,
Sprechen soll er noch nicht können, weil es ihm am Gehöre mangle, dagegen
aber doch an Humanität etwas zugenommen haben, und unter andern am
Rocken den Flachs schön spinnen gelernt haben.” (308—9 1.)
E megjegyzés alatt: „A. d. H.”, ti.: Anmerkung des Herausgebers.
Ezekből — az irodalomban figyelembe nem vett sorokból — megtudjuk,
hogy a brassói vadember 1794-ben még élt, s ekkor már jól tudott bánni a
rokkával; nem elhanyagolható adat a hallási fogyatékosságára vonatkozó
megjegyzés sem, hiszen ismeretes, hogy az ember (egyéni) nyelvfejlődésének
kérdésével összefügg a vademberek nyelvi képességének vizsgálata.13
A magyar és a német szövegek között egy lényeges különbség van, még­
pedig a magyar változat javára: a német variánsokból hiányzik a szegény
elvadult ember megtalálása körülményeinek leírása.
5 . Alább bemutatjuk Fronius magyar cikkének egész szövegét, közlé­
sünk betű szerinti, az őrszókon kívül csak az ívjelzeteket és a lapszámokat
hagytuk el.

7 J ancsó E l e m iír : A z E rd é ly i M agyar N yelvm ívelő T ársaság ira ta i. B u k arest,

1955. 158, 379. 1.
8 N yilván azonos F r o n i u s M ih á l y (1727—-1799) erdélyi k o rm án y szék i tanácsos,
b ra s s ó i városbíróval (vő. S z i n n y e i : M agyar írók. ü l , 806— 8. h .).
9 J a n c só : i. m . 205— 6. 1.
10 W a g n e r , M i c h a e l : B ey träge zu r P hilosophischen A nthropologie u n d den
d a m it verw andten W issen sch aften . H erausgegeben von — . E rs te s B ändchen. Wien,
1794. A 251— 9. lapon: A u sz u g eines Schreibens a u s S iebenbürgen ü b e r einen ohnweit,
K r o n s ta d t in einem W alde g efu n d en en wilden M enschen. A szerző neve — m in t em lí­
t e t t ü k — nincs fö ltü n te tv e.
11 Siebenbűrgische Q u a rta lsc h rift. IV [1795.], 301— 10. 1.: B eschreibung eines,
im J a h r e 1781. an d er G rä n z e Siebenbürgens, u n w eit K ro n s ta d t, gefundenen wilden
M enschen. A 310. lapon v a n a d á tu m (Wien im N ov. 1794.) és az a láírás: M. T. F r.
12 B arbenilts J ó z s e f B e n j á m in szül. 1754-ben B rassóban; 1781-től, m a jd 1788-tól
fo g v a brassói orvos (vő. S z i n n y e i : M agyar írók. I, 567. h .; iro d alm i m unkásságáról
u g y a n o tt) .
13 Vö. például: P a n c o n c e l l i -Ca lzia , G i u l i o : D as M otiv vom „w ilden K n ab en ”
— Z u r Sprache verw ild erter K in d e r. Sprachforum — Z eitsch rift f. angew . Sprachw issen­
s c h a f t I [1955.], 272— 7.

54
 I.
EGGY
E R D É L Y B E N BRASSÓ
KÖRÜL 1781ben TALÁLTT
VAD-EMBERNEK
L E - Í RÁS A.
Nintsen íemmi a ’ Terméízetben, a’ mellyet a ’ Phikaophiai Szemlélő
érdemetlennek állithafson figyelmeteíebb megtekintésére. Mind maga, mind
az, a ’ mit maga köriül lát, el-foglalhatja az Ô figyelmeteíségét, ’s tárgyává
válhatik elmélkedéíeinek. De vannak még is néminémü esméretlenebb ritkáb­
ban elő-fordúló jelenségek, a ’ mellyek a’ Philoíophus előtt || [204.1.] annál
kedveíebbek, mentői több és nyomoíabb világosítáít vonhat azoknak közelébb-
ről való ízemléséből. Hogyha pedig ezek a’ jelenségek a ’ mi önnön valóságun­
kat, olly kevéísé esmértt emberiségünket illetik, úgy kéttség kiviül a’ leg­
méltóbb tárgyaivá leíznek meg-tekintésünknek.
Az utolsó nemébe ízámlálom én ezeknek a ’ Terméízet’ tsudálláít érdemlő
munkáinak a’ vadon-leltt emberek’ példáit. Ezek egéízen el-foglalhatják a ’
Terméízet’ visgálót, a ’ Philofophuft, és az emberiség Hiítoriographusát. —
A’ Terméízetvisgáló itt az emberi nemnek reménytelen ki-fajzására akad; — a ’
Philoíophus réít talál a ’ Píychologiának leg-titkoíabb rejtekeibe bé-pillan-
tani; — ez Emberiség Hiítoriographuía pedig belőlle világoíságot kap a ’
leg-nyomoíabb tapogatáfaira; — nékünk pedig, a ’ kik ízoroísan íem eggyik,
fém máíik rendibe nem tartozunk || [205.1.] az Tudótoknak, alkalmatoíságot
ád a ’ táríafsági élet igaz betfinek érzésére.
E ’ fzerint azt tartom, nem téfzek hafzontalan munkát, ha az Olvasók
elibe eggy olly példát hozok, a ’ mellynek magam ízemmel látott tanúja
vagyok. Sajnállom ugyan azt, hogy akkor, midőn azt láttam, nem voltam úgy
el-kéfziülve, s’ a’ Terméízet munkáival az emberiség’ történeteivel, ’s a’ Pfycho-
logiával annyira nem voltam esmóretes, hogy azt azzal a ’ haízonnal nézhettem
volna, a’ mint moft nézhetném. Történt ez 1781ben, életemnek 17dik efzten-
dejében, tsak kevéísel az előtt, hogy a’ külső Orízági Univerfitáfokhoz te tt
útazáfomat meg-tettem. Azt tartom mindazáltal, hogy azok a’ jegyzéfek,
a ’ mellyeket akkor tettem, és a ’ mellyekre vifsza emlékezhetem, leg-alább
azon okból íem leíznek egéízen érdemetlenek a ’ közönségefsé tétetésre, m int­
hogy ezen ritkábban elő for || [206.1.] dúló jelenségeknek Galleriájokat eggy
Originalis darabbal fogják gazdagítani.
Történt az, a’ mit beízélleni kezdek, a’ hazámban, Brafsóban. Egy Oláh
lakoía a’ kül városnak nem tudom mi okból a ’ Brafsó és Olah-Orfzág között
fekvő nagy erdőbe ment vala; ’s a ’ mint méljen bé-hatott az erdőbé, valami
igen különös állatot láta-meg eggy fán. Elejéntén Medvének állította azt,
’s nem mert fok ideig feléje közelíteni: de néki bátorodván, látta, hogy az,
a ’ mit medvének gondolt, valami olyas, mint az ember. Hozzá fzollott, de
nem kapott feleletet; sőt inkább látta, hogy az esméretlen állat mindég fellyebb
máízott a’ fa’ ágain. Az Oláh el-álmélkodva nézett rá íokáig, ’s el-tsudálkozott,
látván hogy ez az esméretlen teremtés, a’ kit már ekkor embernek kezde
tartani, fa-levelet efzik. Hoíszas ízemléléíe, és az a ’ félelem, a’ mellyet ez az
állat az Oláh előtt || [207.1.] való fellyebb máfzáfsal mutatott, végtére reá
vették ezt, hogy a’ fára utánna máfízon, ’s azzal a ’ kötéllel, a’ melly fzerentsé-

55
jére tarifznyájában volt, meg-köffe. Úgy is lett, el-érte ezt a ’ fá tetején,
’s öfzve-kötvén lábait, le vonta a ’ fán, ’s a ’ földre le-vetette. így könnyebb
vala ofztán kezeit öfzve-kötni, mint kéttség kívül úgy lehetett volna, ha lábai
meg nem lettenek volna kötözve. Ekkor feloldozta a’ lábait, meg-fordúlt
Brafsó felé, ’s úgy hajtotta maga előtt rendes találmányját, m int a ’ rabot
hajtani fzokás, bé a ’ Városba.
I t t házról házra vezette ötét az Oláh, ’s pénzért mutogatta. E ’ fzerint
jutottam én is annak látásához. Termete középfzerü nagyságú vala, tekintete
vad, izéméi méljen bé-efettek, és fzilajon forgók; homloka nem dombos,
hanem bé-horpadtt; rövid és bé-nött; hajai fzürke fzínük, mint a ’ hamu;
fzemőldöke fertés, || [208.1.] ’s Izéméi felett le-fityegő; orra pifze és bé-lapúltt;
fzája fel-tátott, és azon a ’ lélekzetet nem fzívta, hanem hörbölte, nyaka fel
puffadt, ’s gégéje táján gelyvás forma, nyelve nehezen forgó, fzája előre nyúló,
ortzája inkább bé-efett mint gömbölyű, ’s fzintén úgy mint az egéfz képe,
motskos-sárga fzinnel bé-futott. Első meg látáfa is mutatta, hogy ez akép
okos elmével bíró állat’ képe nem lehet, annyira jelengette magát belőlle a ’
vadság; ’s engemet meg-erősített azon vélekedéfemben, mellyet már az előtt
is tartottam , annak utánna pedig a’ bolondok házaiban ujjabban igaznak talál­
tam , hogy az elméfség, okofsággal bírás képeinkbe nyilvánságos jelenségeit
nyomja. Telte, kivált a ’ hátán és meljén egéfzen fzőrös volt, karja és láb-fzarai
izmofabb, húfofabb mint más embereknél látfzani fzokott; bőre olly töpörödött
és olly otfmány fárgás fzínü mint képén; marka olly vaftag bőrű és körmei
felette hofszak. Könyö- || [209.1.] kén és térde’ kalátsán a ’ bőr keményebb
volt fokkal, mint mátoknál lenni fzokott. Két lábon az az fel-egyenefedve
já rt ugyan, de lépéfei reftek, lomhák voltak, ’s magát minden lépten eggy
lábáról a ’ malikra lökte. Feje előre hajlott, melly onnan eshetett, mivel az
erdőben talám négy lábon járt. Botskorban vagy tfismában elejéntén járni
tellyefséggel nem akart.
Befzélleni nem tudott, hanem tfak mormolt és érthetetlen hangot ejtett,
mdiőn Vezetője tovább hajtotta, ’s az siránkozó nyivásra változott-el, midőn
fákat, vagy erdőt látott. Ez történt véle azon háznál is, a’ mellyben én laktam,
midőn ablakomból egynéhány közel álló fákat fzemléle, s’ nékem úgy tetfzett,
hogy az által oda való kívánkozásának igen világos jeleit adta.
Nem lehetett az értelemnek benne femmi munkáját fejdíteni; ’s femmit
fém y [210.1.] m utathattak néki ollyat, a ’ mivel gyönyörködésre ragadtat­
h ato tt volna. Sem fzót, fém intéft, fém femmi jelt nem értett. Mind egy volt
előtte nevetni, vagy haragot mutatni: meg indúlás nélkül nézte Ő azt. Nem
vala benne femmi terméfzeti gyorfaság, vagy valami eránt való hajlandóság,
a ’ mellyet más eletekben az illyen vad emberek körül tapafztalni lehet, és a ’
mellyet C o n d a m in e, Hiftoire d’ une jeune fille fauvage nevű írásában említ
azon vad leányról, a ’ kinek történeteit elö-adja. Nem vett feminin réfzt, nem
kapott femmin, midőn leg-előfzör láttam, mellynek oka az lehetett, hogy új
állapotjával egéfzen esméretlen volt, ’s a ’ régire kívánkozott vifsza. Éppen
ennek tulajdonítom még azt is, hogy az első efztendőben az Afszonyok láttáfa
mellett fém mutata femmi meg-indúláft, femmi öfztönt: holott három efzten-
dök el-múlásával már illykor kívánságát mindég örvendező nevetéfsel, sőt
gyakorta mozdúlafaival is jelengette. || [211. 1.]
De valamiképpen kedves hajlandóságokat nem lehete első efztendejében
benne tapafztalni, úgy nem m utatott kedvetleneket is külömben, hanemha
valóságos fájdalmat érze. Mert a’ mi mái ok előtt tfak első meg-látásra is

56
borzadáft indított, ö azt minden meg indulás nélkül nézte, ’s abban femmi
veízedelmet nem íejdített. Ha eggy gombos tővel valaki az elevenjéig hatott,
futásnak iramodott: de meg-indúlás ’s meg-rettenés nélkül nézte midőn a ’
ki-vont kardott valaki előtte forgatta vagy meljének fzegezte. Azt fém lehet
mondani, a ’ mit más vadon találtt emberek mutatni fzoktak, hogy ez félt volna
az Idegenektől: néki mind eggy vala, akár tsoportofan gyülekeztek-öfzve
körüllötte a ’ Nézők, akár magának hagyva volt. -— Semmiféle Muzfika nem
érdeklette fzívét; ’s tsak azt lehetett éfzre venni, hogy a ’ dob-fzó által meg
rettent, ’s el-távozni igyekezett. || [212.1.]
Azon hevefebb indulatok közzül, a ’ mellyeket mi paffióknak nevezünk,
tsak az eggy régi honnya felé való kívánkozáft lehete tapafztalni; melly
idővel midőn újjabb állapotjához fzokni kezde, el-múlni látfzatott; és bizonyos
mértékű kedvetlenséget és haragot, ha éhségét és ízomjúságát annak idejében
le nem tfilapíthatta. Illyenkor talám az embereket is öfzve-marta, holott
egyébkor fém embert, fém más féle állatot nem bántott.
Azon emberi alakon kívül, mellyet le-nem vetkezhete, és fzerentsétlen
állapotja egéfzlen el-nem változtatható, nem lehetett benne azokat a ’ meg
külömböztető jeleket látni, a ’ melly az embert más teremtéfektől olly vilá-
gofan ki-esmérteti. Sőt inkább fzomorú tekintet vala az, a ’ mellyel látta az
ember, hogy Vezetője előtt idébb odább miként bitzegett, vad fzeme forga­
tásával mint mormogott, ’s nem vévén femmiben réfzt, akár mit Iá- || [213.1.]
to tt maga körül a’ vadak lakó helyje felé mint kívánkozott. Valamikor a ’
Várofon kívül vitettetett, meg-kellett néki kötöztetni, mert külömben ki-fej-
tette volna magát Vezetője karjai közzul, ’s a’ kerteknek ment volna, mellyeket
erdőknek gondola.
Míg a ’ főtt ételekhez fzokott, eledele fa levél, fü és nyers hús volt.
Közel el múlt fél efztendeje míg a ’ főztteket ehette; mellynek utánna vadsága
fzemlátomáft kezde fzelídülni.
Mennyi efztendős lehetett, meg-határzoni nehéz. En őt 23. vagy 25.
efztendősnek véltem. Leg-alább azt mutatja az, hogy annakutánna magafsá-
gában femmit nem nőtt, és femmi befzélléft nem tanúihatott. Három efzten-
dővel azután hogy őt leg-előfzör láttam, még fzint olly fzótalan vala, mint
az előtt, noha másban fokban változott. Tekintete, ké-1| [214.1.] pe még ugyan
mindég ollyan teremtéft mutata, a ’ ki értelemmel nem bír, de fokkal fzelí-
debb ’s nyúgodalmafabb, ’s járáfa könnyebb és rendefebb vala. Leg kedvefebb
eledele ekkor a’ káfa volt, ’s éhségét érthetetlen mormogáfsal jelentette,
valamint azon támadott örömét, hogy ha ezen kívánságát tellyesítették, fzem­
látomáft való vidámsággal; ’s már ekkor kanállal is tudott enni. A’ tfisma és
ruházat hordáshoz is néki fzokott, de azoknak rongy ofságok kai nem gondolt
leg-kifsebbet is. Idővel magától is haza tudott akadni; ’s ha valaki az iiress
korsót kezébe adta, a ’ kútra ment, meg-merítette, ’s vifsza-hozta. Ez vala az
az eggy fzolgálat, a’ mellyet gazdája körül tett. Azon házakhoz is el tudott
magától menni, a’ hol néha jól tartották.
Mindazáltal, ámbár fok tselekedeteiből az látfzott, hogy Ô némelly
előtte el követett tselekedeteket követni, hí- || [215.1.] mezni* nem egéfzen
alkalmatlan: még fém lehet mondani, hogy azon terméfzeti munkákon kívül,
a ’ mellyek az evéshez, iváshoz alváshoz igen közel járnak, egyebeket is úgy

* H ím ezni : ’utánozni’; vő. M á r t o n , Lexicon (1807.): „Hím ezni . . . naehahmon,

nachmachen, nachäffen” .

57
 tanúit volna meg, hogy el-ne felejtse ismét. Délben és eítve azokhoz a ’ házak­
hoz ment-el, a’ hol valamit kapni reménylett; éjtfzakára pedig vatzkát el-
keízítette.
A’ pénzel való élés előtte mind végig esméretlen volt. El-vette azt, de
tsak azért hogy véle mint a ’ gyermekek játízbaíson; s’ nem m utatta íemmi
kedvetlenségét, ha azt el vefztette is. Haíonló volt az olly gyermekhez, a ’
kinek terméfzeti tehettségei ki fejtőzni kezdenek, tfak hogy Ô abban femmi
fzemlátomáít való elö-menetelt nem tehete, hanem mindég tsak az alsó grá-
ditson marada.
Abban is hafonlított a ’ gyermekhez, hogy mindre el-bámúlt, de izéméit
is y [216.1.] mét meg illetődés nélkül fordította tovább, hogy újjabb tárgyra
bámúlhafson. Mint a ’ gyermek mikor tükröt lát maga előtt, a’ benne látott
képet a ’ tőkor megett kerefte, ele tsendefen vefzteglett, ha meg nem találta,
így balgatta a’ Muzfikát is. Ügy tetfzett, mintha gyönyörködve hallgatta
volna Clavieromnak hangjait, de félve vonta félre magát, midőn arra kénfze-
rítettem , hogy rajta hangot ejtíen.
El-hagyván Brafsót 1784ben, még életben hagytam öt; azólta nem érte­
keztem eránta.
Jámbor Jean Jaques Rouífeau, nem fojthatom-meg magamban azt a’
bofszankodáft, a’ mellyet a ’ te álmodozáfod támafzta, azt állítván, hogy azok
a ’ boldog Halandók, a ’ kik magokat a ’ tárfasági élet kebeléből erdőségekbe
vonják. Tekinthettél volna erre a’ Nyomorúlttra, ’s meg láttad volna mennyivel
boldogabb || [217.1.] a ’ Te állapotod az övénél. Ha igaz az, hogy az értelem
bíráfa emel bennünket fellyeb a’ barmoknál, úgy az is igaz, hogy az tsak a’
tárfaságos élet kebelében léphet óhajtott tökélletefségre; eggy ollyan tárfa-
ságos élet kebelében, a’ mellynek tagjai az értelemmel tökélletefen bírnak.
Hogy ezen hónapos írásnak Olvasói több haíonló példákkal is esmértet-
hefsenek-meg, azon léfzek, hogy a’ következendő darabokba némelly efféle
tudosítáfok iktattathafsanak.
FRÓNI US M IH ÁLY.

6. E kis értekezéssel kapcsolatban föl szeretnénk vetni még egy-két

kérdést.
Milyen keretben jelent meg a német nyelvű dolgozat 1794-ben? Ki a
kötet szerkesztője?
W a g n e r kiadványa több szempontból is modern szerkesztőre vall.
A W a g n e r szerkesztette kötetekben — a többi között — helyet kapott a peda­
gógiai lélektan, a gyógyító pedagógia, a gyógyító pedagógiai lélektan és az
elmebajosok modern gyógyítása is. Az egyik szerző a szórakozottságról
szól neveléstani szempontból (L. B e n d a v i d : Ueber Zerstreuung in pädago­
gischer Rücksicht. I, 77—99.1.), egy aláírás nélküli cikk tárgya a süket­
némák tanítása (Von der besten Methode die Taubstummen zu unter­
richten. I, 244—8. 1.), egy másiké Paradis Mária Terézia vak lány
oktatása (Geschichte der Blindheit, und der Bildung des Fräuleins von Para­
dies [!]. H, 229 kk.); az Anthropologisch-psychologische Thatsachen c. részben
P r o n i u s értekezése után következik a szepesi félvad emberről szóló tudósítás
(Auszug eines Schreibens aus Zips in Ungarn vom 11. Oct. 1793, eine ähnliche
Geschichte eines halb-verwilderten Menschen betreffend. I, 259—63.1.): ebben
egy gyöngeelméjűnek többé-kevésbé pszichológiai szempontú leírását olvas­

58
suk,14 sőt nyomát látjuk egy ismeretlen hazánkfia sikeres gyógyító pedagógiai
tevékenységének; egy hosszabb közlemény írója az elmebajosok munkaterá­
piája mellett száll síkra: ,,. . . Arbeit ist . . . das erste Heilmittel, das man
anwenden muss . . . (J. B. E r h a r d cikkében. I, 140.1.), s ugyané munkában
mintha már megcsillanna az elmebetegségek gyógyító pedagógiájának gondo­
lata is: „Die Vorbeugungskur der Narrheit besteht in einer guten Erziehung”
(I, 141.1.). Folytathatnánk a fölsorolást, hiszen W a g n e r személye nagyon is
közelről érdekel bennünket: a második kötet előszavából ugyanis kiderül, hogy
Magyarországot vallja hazájának.15 Sajátságos, hogy sem S z i n n y e i ,16 sem
W u r z b a c h 17 életrajzi gyűjteménye nem tud róla. Pedig W a g n e r a, Beytrágét
nemcsak szerkesztette, hanem egy részét maga is írta. Köteteivel érdemes
lenne egyszer tüzetesebben foglalkozni. Sajnos, nincs tudomásunk arról sem,
hogy maradt-e más munkája.
H ogy FRONiusnak v o lta k bizonyos pszichológiai terv e i, arról világosan
szól im én t b e m u ta to tt dolgozatának végén. D e ki tu d ja , elkészültek-e te rv e z e tt
m u n k ái, s h a m eg írta őket, m egvannak-e m ég valahol k éz iratai?

B u d a p e s t, V . S z a la y u . 1 0.

14 A vadem berekkel k ap c so la tb an em líti Z in g g , R o b e r t M. : F eral M an an d

E x tre m e Cases of Isolation. Am. J . Psychol. LZII, 487— 517. 1.: passim .
16 ,,. . . in m einem V aterlande (U ngarn) . . .” : VI. lap. K ia d v á n y á n a k tö b b közle­
m énye m agyarországi vonatkozású; 1. például a 267—-9., 272., 273— 5., 291— 3., 327.
la p o t s a Pi'ónay G ábor báró v o lt pozsonyi főigazgatónak szóló aján lá st.
16 M agyar írók. X IV . k ö te t.
17 B iographisches L exikon des K aiserth u m s Ö sterreich. T h. 1— 60. W ie n ,1856— 91.
L egalábbis a törzsan y ag W betű jén él hiányzik W a g n e r neve ; p ó tlá so k a t nem v o lt
alk alm am lá tn i.

59
 A z E ö tv ö s L ó rá n d T u d o m á n y e g y e te m B ö lc sé sze ti K a r lé le k ta n i ta n szék én ek (vezető : dr.
K a r d o s L a jo s eg yetem i ta n á r , a n e v e lé stu d o m á n y o k — p s z ic h o ló g ia — d o k to r a ) k ö zlem én ye

KÍSÉRLETI BERENDEZÉS AZ ÉRZÉKELÉS ÉS MOZGÁS

KÖLCSÖNHATÁSÁNAK ANALITIKUS TANULMÁNYOZÁSÁRA
TÁNCZOS ZSOLT

Érzékelés és mozgás kölcsönhatását -— eltekintve egyes speciális opto-

kinetikus és taktilomotoros kísérletektől — nagyrészt olyan módszerekkel
vizsgálják, ahol a mozgásreakció vagy a tanulás hatása csak az összteljesít­
ményben fejezhető ki. Ismerve a szenzomotoros együttműködés nagy jelentő­
ségét az érzékelésben és a megismerési folyamatok fejlődésében, hasznosnak
látszik e folyamatok részletekbe menő tanulmányozása. E célból ritmikus,
ún. „intermittens” ingerlést alkalmaztunk, amely a pszichológia és a pszicho-
fiziológia különböző területein a jelenségek analitikus vizsgálatának jól bevált
eszköze. Módszerünk szerint a k. sz. a tér különböző helyein rövid időre ritmi­
kusan felvillanó fényingereket kap, ezek egyikére-másikára kezével gyors
beállítódási vagy követő mozgást kell végrehajtania. A reakciókat és az expo­
nált ingereket regisztráljuk. Az ingerek felvillanásának és a közöttük levő
szüneteknek a nagyságrendje olyan (0,1—0,3 sec.), hogy közöttük az érzék-
letben a kölcsönhatás változatos formái valósulhatnak meg: a fényingerek
összeolvadása, látszatmozgás, térbeli, időbeli eltolódások stb. A k. sz. érzék­
letérői való beszámolói tehát mozgása függvényében mutatják az érzékleti
változást.
A vizsgálatra szolgáló berendezés három részből áll: 1. Az ingeradó
készülék és a reakciókar, 2. az ingervezérlő, 3. a regisztráló berendezés. Az inger­
adó berendezés az asztalon elhelyezett sötétkamraként szolgáló doboz. Meg­
figyel őnyílásán keresztül a k. sz. tejüvegre néz, amely alatt öt gyengeáramú
(12—18 V.) izzó foglal helyet a tér különböző helyein; a fényhatás szigetelése
céljából ernyővel vannak ellátva. Az izzókat 24 V feszültségű, hálózatból
transzformált áram táplálja; a túlfeszítésre az izzók tehetetlenségének (után-
világításának) minimumra való csökkentése miatt van szükség. A kísérletek
tanúsága szerint ugyanis az utánvilágítás jelentősen befolyásolja az érzékleti
szerveződést. Jelző vagy zavaróingerként RG' hanggenerátorból kapott hang­
inger szolgál. Az ingeradó elülső alsó nyitott részében, a fényingerek alatt
helyezkedik el a reakciókar. Ez függőleges tengely mentén könnyen mozgat­
ható fogantyúval ellátott fémrúd, amely meghatározott helyzetében áram­
kört zár (lásd az ábrát).
Ingervezérlőként egyszerű elektromechanikai rendszer szolgál. Ez 7 szek­
torra (gyűrűre) felosztott vízszintes tengely mentén forgó rézhengerből áll;
mindegyik szektorra rugós áramszedő kefe tapad. Az egyik szektor (az ábrán
a jobbszélső) nincs szigetelve, kollektorként működik, a kefe erre viszi rá
a hálózatból transzformált 24 voltos tápfeszültséget. A többi 6 szektor nagy
része szigetelt, csak meghatározott, az ingerlési program alapján előre beállí­
to tt kis fémlemezeken keresztül kerül érintkezésbe a kefékkel. A kefék külön-

60
külön egy-egy inger áramkörébe vannak kapcsolva, így a fény- és hangingerek
a szektorokon beállított fémérintkezők útján a henger forgása szerint lépnek
működésbe. A hanginger vezérlése a hangszóró áramkörének zárása, illetve
nyitása útján történik; ezt a kefén áramkörébe kapcsolt jelfogó végzi. A fém­
érintkezők a szektorokon elmozdíthatok, így az ingerek sorrendje, tartama
és a közöttük levő szünet tetszés szerint állítható. Ez a módszer —- bár preci­
zitás tekintetében kívánnivalókat hagy maga után — áttekinthetősége és a
tényezők nagyfokú variálhatósága alapján a korszerű elektronikus inger-
kapcsolókkal szemben is rendelkezik előnyökkel. Emellett a csatornák könnyen

átállíthatok. így pl. ha a kísérletek során csak néhány ingervariáció fordul

elő, a fémérintkezők eltolása nélkül is változtatható a program, ha ugyanazon
inger különböző időben való kapcsolását külön csatornával (áramkörrel) való­
sítjuk meg. A program megváltoztatását tehát az áramkörök kapcsolása adja.
Az állandóan egy időben exponált ingerek viszont egy áramkörbe vihetők.
Néhány kísérletsorozatban ún. instrumentális ingerlést használunk, azaz a
fényinger csak akkor villan fel, ha a k. sz. meghatározott időpontban, meg­
határozott helyen tartja a reakciókart. Itt az ingervezérlést a kar már említett
kontaktusa és az egyik szektor meghatározott helyzetű fémérintkezője együt­
tesen adja.
A k. sz. reakcióit és az ingerek működését laboratóriumi Palmer kimográf
regisztrálja, a k. sz. beszámolóit pedig magnetofon szalag rögzíti. A reakció-
regisztrálás állítható zsinóráttétel útján történik. A kimográf írókar az érté-

61
kelés egyszerűbbé tétele céljából függőleges tengely mentén függőleges síkban
mozog. így az egyidejűséget a kimogrammon függőleges egyenes adja. A reak­
cióregisztráló alatt helyezkednek el az ingerek működését író jelfogók. Mind­
egyik jelfogó a kérdéses fényingerrel sorba van kapcsolva. A reakcióíró és a
jelfogók csőtollak útján tintaírással működnek. Időjelzőként ún. Jacquet-óra
vagy szinkronmotor szolgál. Előbbi meghatározott időközökben (0,2 vagy
1 sec.-ónként) mechanikai impulzust ad; az órát áramkörbe kapcsolva és jel­
fogóval ellátva használjuk elektromos időjelzőként. A szinkronmotort idő­
jelzésre az ingervezérlőhöz hasonló elvek alapján a tengelyre szerelt fém-
érintkezők és kefék alkalmazásával használjuk.
A mozgásgörbék értékelése történhet kvalitatív szempontok alapján.
Meghatározott ingerlési programoknál a kitérő és visszatérő mozgások viszony­
lagos nagyságrendje és egymásutánja tekintetében feltűnő különbségek mutat­
koznak; ezek alapján a reakciók pszichofiziológiailag értelmezhető típusokba
sorolhatók (lásd T ánczos Zs. 1959, Érzékelés és mozgás kölcsönhatásának
formái. Pszichológiai Tanulmányok. 2.k.) Kvantitatíve a következő fő tényezők
határozhatók meg: a reakciók latenciaidejei az inger be- és kikapcsolására,
a reakció tartama, kezdősebessége, átlagsebessége, a kitérés nagysága, nyugalmi
helyzetek látenciája és nagysága, a reakció tehetetlensége az inger kikapcso­
lása után stb.

B u d a p e s t, V . P e s ti B a r n a b á s u . 1 .

62
S Z E ML E
A PSZICHOLÓGIAI KUTATÁSOK MAI PROBLÉMÁI AZ OSZSZSZK
PSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁGÁNAK I. KONGRESSZUSÁN
SALAMON JENŐ
Pedagógiai Tudományos Intézet
1959. n y a rá n (július 29-től au g u sztu s
4-ig) ta r t o ttá k M oszkvában a Pszicholó­
giai T ársaság I. kogresszusát. A k o n ­
gresszuson elh a n g z o tt nagyszám ú előadás
h ív en tü k rö z i a Szovjetunióban folyó
pszichológiai k u ta tá s o k jelenlegi állását,
ered m ényeit, fogyatékosságait, égető p ro b ­
lém áit.
A kongresszus a tudom ányos k u ta tá ­
so k n ak az élethez közelebb kerülése jegyé­
ben fo ly t le. E z t az élet á lta l tá m a s z to tt
k ö v etelm én y t tü k rö zi A. A. S z m i r n o v ,
a P szichológiai T ársaság elnökének beszá­
m olója, v a la m in t szám os hozzászólás, és
ennek a k ö v etelm énynek tesz eleget az el­
h a n g z o tt elő adásoknak igen jelentős része.
M indenekelőtt az v o lt m egfigyelhető,
hogy a m u n k a lélek ta n n al kapcsolatos k u ­
ta tá s o k eg y re nagy o b b te re t h ó d íta n ak ,
egyre in k á b b m élyülnek és szélesednek.
E z n em csak ab b a n nyilvánul m eg, hogy
az u tó b b i években a m u n k a lélek ta n m in t
a pszichológiának külön terü lete jelentős
fejlő d ést m u ta t, hanem ab b an is, hogy
a m u n k a pszichológiai v izsgálata egyre
in k á b b k ap c so la tb a kerül a pszichológia
egyéb terü lete iv el is. K ülönösen a nevelés­
lélek tani k u ta tá s o k eredm ényeiről beszá­
moló előadások te m a tik á já b a n v o lt ez
m egfigyelhető, de éreztette h a tá s á t az
általán o s lé lek tan b a n és m ás te rü lete k en
is. E z a fejlődés a szovjet pszichológusok
m u n k á já b a n egy ú j szakasz b iz tató k ezde­
térő l ta n ú sk o d ik .
A kong resszu st m egnyitó plenáris ü lé ­
sen A. A. S z m i r n o v ta r t o tt e lő a d á st „ A
p szic h o ló g ia fe la d a ta i a z 8 Z K P XXI.
k o n g resszu sa fé n y é b e n ” címmel. E lő a d á sá ­
ban v áz o lta a pszichológia jelenlegi leg­
fo n to sabb p ro b lém áit a S zovjetunióban.
A z előadó a legfontosabb fela d atn a k
olyan k érdések k u ta tá s á t ta rtja , am elyek
a sz o v jet em berek kom m u n ista nevelésé­
vel és elsősorban a felnövekvő nem zedék
nevelésével kapcsolatosak. Fel kell tá rn i
az iskolai életn ek k o n k rét p roblém áit.
K ülönösen jelen tő s a m u n k á ra nevelés
pszichológiai p roblém áinak k u ta tá s a . Az
előadó felhívja a figyelm et egy so r nev elés­
lé lek tan i problém ára, am elyről m á r m ás
hol (Pedagógiai Szemle, 9. 1959. 954—
966. old.) beszám oltunk.
Az ip a r fejlődése, az inform áció, a k ib e r­
n e tik a , a telem echanika és au to m atizá -
ció a dolgozók szerepét n em csö k k en ti,
hanem ellenkezőleg, m u n k á ju k a t m ég fele­
lősebbé teszi. Csökken u g y a n a z egyes
foglalkozásokhoz szükséges készségek je ­
lentősége, de az egyéb, a m u n k á v a l k ap c so ­
lato s pro b lém ák m egoldásának szük ség es­
sége m ég in k á b b növekszik. F o n to s k u ta ­
tá si pro b lém ák a selejt, a b alesetek stb .
pszichológiai feltételeinek tisztá zá sa. N agy
szerepe v a n a m érnöki p szichológiának
az ip a ri term elés fejlesztésében. U g y a n ­
csak fontos a k ád erek k iv á la sz tá sá n a k
pszichológiai tan u lm án y o zása.
Je le n tő s p roblém a az orvosi pszicholó­
gia kérdéseinek in ten zív eb b kidolgozása.
Az orvosi pszichológia m a is szám os
elvi h ib á v a l te rh e lt. L ényegében a régi
id e alista és a m ai m a teria lista pszichológia
vegyüléke. Az előadó a z t a g o n d o la to t
j u t t a t t a kifejezésre, hogy az orvosi p sz i­
chológiának ú g y kell v iszo n y u ln ia a b e te g ­
hez, m in t szem élyiséghez; és n em m in t
tö b b é v ag y kevésbé beteg organizm ushoz.
Szükséges a pszichikum és az a g y to v á b b i
erőteljes v izsgálata.
J a v ítá s ra szorul a k u ta tá s i té m á k
tervezése, m e rt az egyes k u ta tá s i te rü le te k
koordin áció ja nem kielégítő. A z előadó
p é ld a k é n t m egem líti, hogy a g o n dolkodás
v izsg álatáv al sokan fo g lalk o zn ak , de a
k u ta tó k tú lnyom ó többsége e z t a nevelés-
lélek tan asp ek tu sáb ó l végzi, u g y a n a k k o r
á ltalán o s lélek tan i szem pontból a lig n éh á -
n y a n foglalkoznak ezzel a té m áv a l. P o n to s-
sa n fo rd íto tt a h ely zet az érzék elés és a z
észlelés v izsgálatánál.
S z m ir n o v egyéb h iá n y o ssá g o k ra is
fe lh ív ta a figyelm et, am elyeknek k ik ü sz ö ­
bölése a pszichológia to v á b b i fe jlő d é sé t
segíti elő. Ily e n pl. a kísérleti té n y a n y a g o n
alap u ló színvonalas h a rc a k ü lfö ld ö n
e lte rje d t reakciós és hibás elm életek ellen.
63
 Szükséges a szem élyiség pszichológiá­
já n a k to v á b b i ta n u lm á n y o zá sa, szoros
k a p c so la tb a n a m ag asab b idegtevékenység
sajáto sság a iv al. S zm ir n o v m egem líti, bogy
a sz o v je t pszichológusok tú l óvatosak
v o lta k a m a te m a tik a i s ta tis z tik a pszicho­
ló g ia i alk alm az ásá t illető en . A jövőben
in te n z ív e b b a lk alm az ást érdem el több
v iz sg á la ti és feldolgozási m ódszer. (K lini­
k a i m ódszer, m a te m a tik a i s ta tis z tik a stb.)
E lv e tv e a helytelen sta n d a rd iz á lt teszt-
m ó d sz erek széleskörű alk a lm a z á sá t, ki kell
dolgozni az em ber ta n u lm á n y o zá sán a k
g y a k o rla ti m ódszereit. M eg érett a szüksé­
gessége an n a k , hogy az isk o lák b a n és az
ü z e m e k b en létrehozzuk a gyakorló pszi­
chológusok h á ló z a tá t. E rő síte n i kell a
fő iskolákon és egyetem eken a pszichológiai
o k ta tá s t. F elté tle n ü l szükséges, hogy a
m ű v észek , írók, orvosok, technikusok,
m é rn ö k ö k és m in d a zo k a specialisták,
a k ik n e k em berekkel v a n d olguk, legalább
f a k u lta tív pszichológiai o k ta tá s b a n része­
sü ljen e k .
S zm lrnov e lő a d á s á t a hozzászó ló k
s o k é rd e k e s é sz re v é te lle l és ja v a s la tta l
e g é s z íte tté k ki.
A n a n y e v professzor (L eningrad) a
m u n k a pszichológiai kérdéseihez szólt
h o zzá. M é lta tta az inform áció és a k ib e r­
n e tik a jelentőségét a m u n k a lélek ta n b an .
H a n g sú ly o z ta a m érn ö k i pszichológia erő­
te lje se b b kifejlesztésének szükségességét a
S zo v jetu n ió b an , a m e ly e t eg y ideig nem
m é lta tta k kellőképpen. A n a n y e v profesz-
sz o r jav aso lta, hogy a S zovjetunió T udo­
m á n y o s A kad ém iáján ak elnöksége m ellett
h o z z a n a k létre egy b iz o ttsá g o t, am ely az
e m b e r ta n u lm á n y o zá sáv a l foglalkozna.
Z a n k o v professzor (M oszkva) a z t az
á llá s p o n to t j u tt a tt a kifejezésre, hogy a
pszichológusoknak b á tra b b a n kell hozzá-
n y ú ln io k az o k ta tá si és nevelési m ódsze­
re k k e l való kísérletezésekhez. E z t azért
t a r t j a fontosnak, h o g y a neveléslélektan
és a pedagógia k ap c so la ta a jelenleginél
sz o ro sa b b á váljon.
M ja s z is c s e v professzor (Leningrád)
felszólalásában m egem lékezett arról, hogy
a sz o v je t h atalo m id eje a l a t t a pszichológia
h a ta lm a s a t fejlődött. E n n e k ellenére a
tö b b i tu dom ányhoz v isz o n y ítv a a pszicho­
ló g ia helye az építésben ig en k o rlátozott.
( 10 000 pedagógusra sem j u t egy pszicho­
lógus, és m ég rosszabb a h e ly z e t az orvos-
tu d o m á n y te rü leté n dolgozó pszichológu­
so k a r á n y á t illetően.) A felszólaló han g ­
s ú ly o z ta a pszichológusok alk alm azásán ak
és részvételének n a g y fo n to ssá g át a gya­
k o r la ti élet különböző te rü lete in .
A plenáris ülésen a n n y i hozzászóló
j ele n tk e z e tt, hogy idő h iá n y á b a n a hozzá­
sz ó ló k jelentős részét a kongresszus nem
64
tu d ta m eg h allg atn i. Az eddig is m e rte te tt
hozzászólások u tá n m á r csak a szövetséges
k ö ztársaság o k képviselői k a p ta k szó t ezen
az ülésen.
K o szt Y i; k professzor (Kiev) elm o n d o tt-
ta , h o g y az u k ra jn a i pszichológusok k u ta ­
tá s i irá n y a egyezik az orosz pszichológusok
k u ta tá s i irán y á v al. É p p en ez ért fo n to sn ak
ta r t a n á a k é t szövetségi k ö ztársaság
pszichológusai m u n k a terv én e k szorosabb
k o o rd in ác ió já t. A felszólaló b eszám o lt
arró l, h o g y az u ltrá n pszichológusok a k tí­
v an re sz tv e tte k az iskolai ta n te rv e k k id o l­
g o zásáb an .
A k ö z é p á z s ia i p szich ológu sok a rró l sz á ­
m o lta k be, h o g y m ilyen lépéseket te tte k
a k ö zép ázsiai köztársaságok pszichológusai
k u ta tó m u n k á já n a k k o o rd in álásáv al k a p ­
cso lato san .
E ze n az ülésen felszólaltak a külföldi
v en d ég ek is, ak ik eredm ényes m u n k á t
k ív á n ta k a m egnyíló kongresszusnak.
A kongresszus e lő tt h a ta lm a s fe la d a t
á llo tt, u g y an is m ég a kongresszus kezdete
e lő tt 400 pszichológus n y ú jto tta be
elő ad á sát. E ze k et az elő ad áso k at tézisek ­
b en m á r a kongresszus e lő tt h áro m k ö te t­
ben k in y o m a ttá k , és a kongresszus ré s z t­
v ev ő in ek rendelkezésére b o c sá to ttá k . L e ­
h e te tle n v o lt 6 n a p a la tt en n y i elő ad ást
m e g ta rta n i, ezért ezek közül a kongresz-
szuson „c sa k ” százö tv en et a d ta k elő, és
v ita tta k m eg. A kongresszuson nyolc
ü lésszak m ű k ö d ö tt részleges p árh u z am o s­
sággal. A z ü lésszak o k at a pszichológia k ü ­
lönböző te rü le te i sz erin t o sz to ttá k fel.
E zek a kongresszus k in y o m ta to tt p ro g ra m ­
ja sz e rin t a következők v o lta k : 1. iskolai
o k ta tá s és neveléslélektan; 2. óvodáskorú
g y erm ek ek pszichológiája; 3. m u n k a lélek ­
ta n ; 4. orvosi lélek tan ; 5 g y ó g y p ed ag ó ­
g iai lé le k ta n ; 6. általán o s lé lek tan és
pszichofiziológia; 7. összehasonlító lélek­
ta n ; és 8. pszichológiatörténet. A leg tö b b
elő ad ás az o k ta tás és n eveléslélektani
ü lésszak o n h a n g z o tt el, ezekről a fe n t
id é z e tt ta n u lm á n y b a n részletesen b eszá­
m o ltu n k . U tá n a szám szerin t a legtöbb
elő ad ás az általán o s lé lek tan és pszicho­
fiziológia kérdéseivel foglalkozó szekció­
b a n h a n g z o tt el. E bből a p roblém akörből
36 e lő a d á st ta r to tta k meg.
A z á ltalán o s lé lek tan i k u ta tá s o k k ö ­
z ö tt je len tő s h ely et foglal el a m egism erési
te v ék en y ség v izsgálata. Az e te rü leth e z
ta rto z ó előadások tém ái: a térészlelés
(A n a n y e v ); az észlelés fo ly am ata és
a n n a k m odelizálása (E. N. S zo k o lo v );
a lá tá s i fu nkciók regularizációja; a jelző
k a p c so la to k kölcsö n h atása az id ő in te r­
v a llu m o k észlelésében; az an a liz áto ro k
m érő fu n k ció ja; a m ozgási k ép zetek
a la k u lá sa ; a gondolat és szó; a gondol -
 kodás fo ly am ata és az ism eretek a k tu a li­
zálása; a feladatm egoldás, a p ro d u k tív
em lékezés feltételes reflex m echanizm usá­
n a k v iz sg álata stb.
A grúz pszichológusok beszám oltak a
„b e állító d á s” v izsgálatának legú jab b e re d ­
m ényeiről.
Szám os előadás h a n g z o tt el a m agasabb
idegtevékenység típ u sai és a vérm érséklet
tém aköréből. E z t n éh án y té m a m egneve­
zésével érz ék eltetjü k : a m ag asab b id eg ­
tevékenység, a vérm érséklet és a szem élyi­
ség viszonyulásának k apcsolata; az ideg-
ren dszer erőssége m e g h atáro zásán ak n é ­
h á n y m ódszere; az idegrendszer érzékeny­
sége és erőssége k ö lcsönhatásának k ísé r­
leti vizsgálata; a figyelem k o n c e n trá ­
ciója és az idegrendszer erőssége; az ideg-
rendszer m ozgékonyságának egyéni k ü ­
lönbségei az em ber gondolkodási te v é k e n y ­
ségében; a te m p eram en tu m n éh á n y k o m ­
ponensének kom plex-vizsgálata; a m a g a ­
sab b idegtevékenység speciálisan em beri
típ u s a in a k variációi stb.
T öbb k u ta tó szám olt be legújabb
pszichofiziológiai k u ta tá s i eredm ényeiről.
(A n o h in , A s z t r a t y â n , V a c u b o , B o jk o
és m ások.)
A kongresszuson a figyelem k ö zép p o n t­
já b a k e rü lt az általán o s-lélek tan i szekció­
n a k az az ülése, am ely et a képességek
p ro b lé m á já n a k szenteltek. E z olyan p ro b ­
lém a, am ely h atalm as elm életi és g y ak o r­
lati jelentőségéhez v iszonyítva m eglehe­
tő sen elh an y ag o lt v o lt és ennek k ö v etk ez­
té b en m ég távolról sem m o n d h ató kid o l­
g o zo ttn ak . A kongresszus résztvevőinek
érd eklődését m ég az is fokozta, hogy ennek
az ülésnek az előadója négy olyan elism ert
pszichológus volt, m in t R u b in s t e in ,
L e o n t y e v , M ja s z is c s e v és K o s z t y u k .
A problém a fontosságára és a n a g y érd e k ­
lődésre való te k in te tte l ezt az ü lé st olyan
id ő p o n tra helyezték, am ikor sem m ilyen
m ás szekciónak nem v o lt pro g ram ja.
S ajnos Sz. L . R u b in s t e in elő ad á sát b eteg ­
sége m ia tt nem tu d ta m e g ta rta n i, ezért
á llá s p o n tjá t csak előadásának k in y o m ta ­
t o t t téziseiből ism e rh e ttü k m eg. Az elő­
ad á s cím e: „A képességek p ro b lém ája és
a pszichológiai elm élet kérdései.” R u b in ­
s t e in téziseinek bevezetésében a z t az
á llá s p o n tjá t ju tt a tj a kifejezésre, hogy a
pszichológiának a g y a k o rla tta l való k a p ­
cso lata b ehatol a pszichológiai elm életbe
a „p szichikus” jellegének, az életben elfog­
la lt helyének és szerepének m eghatározása
segítségével. Csak ilyen irá n y b a n haladó
pszichológiai elm élet keretében lehetséges
a képességeknek olyan elm életét m eg al­
k o tn i, am ely h aték o n y eszközévé és
vezérlőjévé v álik az em berek nevelé­
sének.
5 Magyar Pszichológiai Szemle
Az em b er fejlődése a „ ta p a s z ta la t”
felhalm ozódásától eltérően, az ism eretek
és a cselekvés m ódszereinek (jártasság o k ,
készségek) e lsajátítása , — az em b er képessé­
geinek alak u lása. A képességek p ro b lém á­
já n a k helyes felállítása nem m ás, m in t a
fejlődés és d eterm in áció ján ak p ro b lém ája.
Az értelm i fejlettség különböző fo k o zata
az ism eretek és cselekvési m ódszerek
különböző fokon való e ls a já títá sá n a k belső
feltétele. B árm ely képesség fejlődése sp i­
rális m ozgás fo rm á já b an m eg y végbe,
ez a lehetőségek realizációja, am ely ek et
az a d o tt képesség képvisel. E z e g y ú tta l
a m a g asab b színvonalú képességek fejlő­
désének lehetőségét tá r ja fel.
A b első és k ü ls ő fe lté te le k k ö lc s ö n ­
h a tá s a a k ép esség ek v itá s k é rd é s e i e ld ö n ­
té s é n e k k iin d u ló p o n tja és e lm é le ti a la p ja .
R u b in s t e in a lá h ú z z a , h o g y a z e m b e ri
te v é k e n y sé g tö rté n e lm ile g k ia l a k u lt m ó d ­
sz e re in e k m eg felelő sp e c iá lis k é p e ssé g e k
és a z e m b e r v e le s z ü le te tt s a já to s s á g a in a k
e ls z á llítá sa e lz á rja a k é p e ssé g e k tu d o m á ­
n y o s m a g y a r á z a tá n a k ú t j á t .
A képességek „összetétele” és „ s tr u k ­
tú r á ja ” : az analízis, szintézis és generali-
záció fo ly am ata in ak m inősége és a rá ju k
épülő operációk k id o lgozottsága. A k ép es­
ségek m ag ja nem az a u to m a tiz á lt m ű v elet
(készség), hanom a pszichikus fo ly a m a t
v ag y tevékenység, am ely a z t irá n y ítja .
A k ép esség és p r o d u k tiv itá s k a p c s o ­
l a t a R u b in s t e in s z e r in t k ö z v e te tt és
n e m e g y é rte lm ű .
A szerző ez u tá n a képességek és a g o n ­
dolkodás pszichológiai elm életén ek k é rd é ­
sével foglalkozik. M egem líti, h o g y a gon­
dolkodáselm életben k é t koncepció u ra lk o ­
dik. Az egyik koncepció sz e rin t a g ondol­
kodás n em m ás, m in t a m á r előre m e g a d o tt
jegyek a la p já n kész álta lá n o sítá so k k a l
való operáció. E m e n éz ő p o n t a la p já n a
gondo lk o d ást k im eríti az ism erete k és a
cselekvés m ó d ja in a k e lsa já títá sa , am ely et
a teljesítm én y a la p já n érté k eln e k , am a
fo ly am at feltárása nélk ü l, am ely a te lje ­
sítm én y h ez elvezet. E b b en az esetb en
a pszichológiai v iz sg álato t egyszerűen fe l­
cserélik a külső p edagógiai h a tá s , ered ­
m ény m eg állap ításáv al. — A m á sik k o n ­
cepció a m élyenfekvő belső fo ly a m a to t
igyekszik feltárn i, a z t a fo ly am ato t, am ely
törvén y szerű en elvezet az eredm ényekhez.
E z az irá n y z a t m in d e n ek e lő tt a g ondolko­
dásn ak az o k at a részeit igyekszik feltárn i,
am elyek ú j általán o sításo k h o z v ezetn ek
E b b en az esetben az az irá n y z a t korü •
felszínre, hogy a gondolkodás a z ú jn a k a
keresése és feltárása.
A gondolkodással k a p c so la tb a n első­
nek e m líte tt koncepció szolidáris az za,.
az elm élettel, am ely a képességeket a
65
e g y é n „sztereotipizált” m ű v e letén e k te ­
k in ti, a m ásodik k oncepció pedig úgy
t a r t j a , hogy a képesség m a g já t azok a
p sz ich ik u s tevékenységek v a g y folyam atok
a lk o tjá k , am elyek e z e k e t a m űveleteket
ir á n y ítjá k .
A gondolkodás k é t k o n ce p ció ján a k az
é rte lm i nevelés k é t ú t j a felel meg: Az
első koncepció a la p já n a gondolkodás a
„ m e g ta n ítá s ” -sál (naucsényie) szem ben m á­
so d lag o s szerepet já tsz ik ; a z ism eretek
e ls a já títá s a m indent k im e rít. L egjobb eset­
b e n a ta n u ló k a t felfegyverzik m eghatáro­
z o t t típ u s ú feladatok m e g o ld ásán ak m ód­
szereivel. A m ásodik koncepció, am ellett,
h o g y n em veti el a gon d o lk o d ás „tech n i­
k á j a ” elsajátításán ak f e la d a tá t, a legfon­
to s a b b n a k azonban az ön álló ú j általán o ­
s ítá s o k ra irányuló oly an képesség fejlesz­
té s é t ta rtja , am ely a gondolkodás ered­
m é n y é t további e lő re h a la d á sá n a k módsze­
r é v é v á lto ztatja. R u b in s t e i n vélem énye
s z e r in t csak a m ásodik ú t v e z e t a gondol­
k o d á s igazi fejlődéséhez, a z a k tív és
ö n álló értelm i képességek kialak ításáh o z.
C sak a m ásodik ú t felel m e g a m i tá rsa ­
d a lm u n k és a m i k o rsz a k u n k felad atain ak .
B . N . M ja sz isc se v e lő a d á s á n a k cím e:
„ A k ép esség ek p r o b lé m á ja a sz o v je t
p sz ic h o ló g iá b a n , és k id o lg o z á s á n a k leg ­
k ö z e le b b i fe la d a ta i.”
A z előadó m é lta tta a z o k a t a jelentős
v á lto z á so k a t, am elyek em e p roblém akör­
n e k értelm ezésében v ég b e m e n te k a szovjet
h a ta lo m idején, és a m e ly e k szem beállí­
t o t t á k a szovjet pszichológusok koncep­
c ió já t a nyugaton és a cá ri O roszországban
e lte r je d t elm életekkel. A képességek vizs­
g á la tá n a k term észettu d o m án y o s bázisa a
fizio ló g ia és ezen belül az idegtev ék en y ­
sé g rő l szóló ta n ítá sn a k k ü lö n ö sk ép p en az
a része, am ely a feltételes reflexekkel, a
p la szticitássa l, a szisztem atik u sság g al és
a dom in án ssal foglalkozik. A kérdés a n a ­
tóm iai-fiziológiai oldala a z o n b a n m ég nem
eléggé fe ltá rt, és további k id o lg o z á st igényel.
A képességek v iz s g á la tá ra iián y u ló
s ta n d a r d iz á lt tesztek és a speciális képessé­
g e k e t m egállapítani ig y e k v ő egyoldalú
k ísé rle te k , am elyeket k ü lfö ld ö n alkalm az­
n a k , csak korlátolt és elő zetes tájékozó­
d á s i jelentőséggel b írn ak . E z e k gyakran
te n d en c ió zu s és á ltu d o m á n y o s k ö v etk ezte­
té s e k re vezetnek. A sz o v je t pszichológu­
so k elsősorban a k övetkező m ódszereket
a lk a lm a z z á k : o) g en e tik u s (pszicho-bio-
g rá fik u s) vizsgálatok, b) a tevékenység
fo ly a m a tá n a k és p ro d u k tu m a in a k elem ­
zése, c) a ta n u lás f o ly a m a tá n a k és ered­
m é n y e in e k elemzése, d) k ís é rle t term észe­
te s k örülm ények kö zö tt.
A z előadó beszélt a képességekkel
k a p c so la to s k u tatáso k hiányosságairól,
66
a m ely n e k k ö v etk eztéb en ellen tétek v a n ­
n a k az egyes szo v jet pszichológusok fe l­
fo g ásáb an . Ily e n problém a tö b b e k k ö zö tt
az ad o ttsá g o k kérdése. M ja s z is c s e v véle­
m én y e sz erin t az ad o ttsá g o t n em helyes
an ató m iai-fizio ló g iai sajáto sság o k n ak t e ­
k in te n i. E b b en az esetben az a d o ttsá g
n em is lenne a pszichológiai k u ta tá so k
tá rg y a .
M j a s z is c s e v egy so r m egoldásra v áró
p ro b lém ára h ív ja fel a figyelm et. E zek a
k ö v etk ező k : a képességek fo g alm án ak
helye a pszichológiai fogalm ak ren d szeré­
ben; a képességek k ö zvetlen tü k rö ző d ésé­
n ek h iá n y a a tu d a tb a n , és a képességről
sz e rz e tt a d a to k k izárólag o b je k tív je l­
lege; a képességek m in t az em beri s a já ­
to sság o k rendszere a tevékenység k ö v etel­
m é n y ein e k rendszerében; az ö rö k lö tt és
sz e rz e tt tu lajd o n ság o k , a fu n k ció k és
viszonyok, a lehetőségek és h ajlam o k
egysége. E len g ed h etetlen az atom izm us,
a racio n alizm u s és a szem élytelen m ech a­
n ik u s m a g a ta rtá s kiküszöbölése a képes­
ség p ro b lé m á já n a k k u ta tá s á n á l. E l kell
ism ern i, hogy a képességek k ia la k u lá sá ­
n a k feltéte le a k o n ce n trált és m eg feszített
m u n k a ; u g y an csak el kell ism erni, hogy a
képességek k ia la k u ln a k , és m egjelennek
n em csak a kedvező, han em g y a k ra n a
k ed v ező tlen külső k ö rülm ények k ö zö tt is.
A. N . L e o n t y e v a k é p esség ek k ia l a k u ­
lá s á ró l t a r t o t t e lő a d á st.
A z előadó szerin t a képességek vizsgá­
la ta h a la d h a t az egyes em berek m ag asan
fe jle tt speciális képességeinek elem zésétől
a képességek általán o s jellegének tis z tá ­
zása felé, v a la m in t fo rd íto tt irá n y b a — az
á lta lá n o s képességek elem zésétől az egyes
em b erek m a g asan fe jle tt speciális képessé­
gein ek v iz sg álata felé.
A képességek elm életének m a i á llá sá ­
n á l a m á so d ik ú t a fontosabb. Az em b er
képességeinek v iz sg álatá n ál m eg kell k ü ­
lö n b ö ztetn i az általán o sa n biológiai és a
sp ecifik u san em beri képességeket. Az első
a szerv ezetn ek filo g en etik u sán k ia la k u lt
öröklődéssel rö g ző d ö tt sajáto sság a, m ely
fa já n a k te rm ész eté t fejezi ki. A m ik o r az
em b er képességeiről beszélünk, h ozzá­
é rtjü k a n n a k speciálisan em beri sa já to s­
ság ait. E ze k a sajátosságok, am elyek az
em beriség tá rsa d alm i-tö rtén e lm i fejlődé­
sének p ro d u k tu m a i, n em fix áló d n ak ö rö k ­
lődés ú tjá n , h an e m nem zedékről-nem ze-
d ék re az em berek élete fo ly am án sajátí-
tó d n a k el, és fejlődnek to v áb b . Az em beri
nem zed ék ek e lé rt eredm ényeinek fo ly to ­
nosság a n em m orfológiailag, n em öröklő­
dés ú tjá n rögződik, h an em tev ékenységük
an y a g i és eszm ei p ro d u k tu m a i fo rm ájáb an .
A m ik o r az em berek e ls a já títjá k ezek et az
e lé rt ered m én y ek et, e lsa já títjá k a b en n ü k
 rejlő em beri képességeket is. A képességek
a tevékenységben a la k u ln a k ki, a te v é ­
kenység form áinak e lsa já títá sa pedig m in ­
dig a környezetben élő em berek v alam i­
lyen o k ta tásán ak h a tá s á ra a la k u l ki, és ez
az em ber o ntogenetikus fejlődésének leg­
lényegesebb tényezője. A képességek fej­
lődésének m orfológiai-fiziológiai alap ja az
agy fiziológiai szerveinek fejlődése az o n to ­
genezis folyam án (U h t o m s z k ij ), ta rtó s
reflex egyesülések v ag y rendszerek, am e­
lyek új funkciót teljesítenek. Ily en fu n k ­
cionális agyi rendszerek az állato k életé­
ben is k ia lak u ln ak , de k ia lak u lásu k csak
az em ber szám ára az ontog en etik u s fejlő­
dés legfontosabb p rin cíp iu m a. L e o n t y e v
vizsgálati an y ag ai a la p já n az életben
keletkező funkcionális szerveknek három
sajáto s v o n ását k ü lö n b ö z teti m eg: 1.
alak u lá su k u tá n m in t egységes szerv
m ű ködnek, és az á lta lu k realizálódott
funkciók olyan a k tu so k jellegét öltik
m a g u k ra , am elyek különös képességet
fejeznek ki: m in t a té ri viszonylatok a n a li­
tik u s észlelése, a logikai szintézis stb. 2.
K ialak u lá su k feltételes-reflex kapcsola­
to k keletkezése a la p já n tö rté n ik , de ezek
a kapcsolatok, m iu tá n speciális funkcioná­
lis egységbe lépnek, sa játo s d inam ikával
rendelkeznek. 3. E zek könn y en á ta la k u l­
n a k és egyes kom ponenseik felcserélőd­
h etn ek , m ásokkal vagyis m agas kom penzá­
ciós képességekről tan ú sk o d n ak .
L e o n t y e v a fen te b b elm o n d o tta k a t
la b o rató riu m án ak k ísé rleti anyagával t á ­
m a sztja alá ; a v izsgálatok a szenzorá-
lis képességek fe ltá rá sá ra irá n y u lta k , kü lö ­
nös te k in te tte l a m ag as han g o k hallásá­
n a k képességére. E b b e n a kísérletben
sik e rü lt k ia lak ítan i a m ag as hangok a n a li­
zálásának képességét a m egfelelő funkcio­
nális rendszer fő m o to rik u s kom ponensé­
nek kiem elésével, am ely a z u tá n redukáló­
dik, am elynek eredm ényeképpen a hang-
m agasság „belső k ép z ete” (vnutrennyeje
p redsztavliványije — T y e p l o v ) keletke­
zik. E z többek k ö z ö tt a zenei hallás
alap ja.
E lvileg ilyen ú to n jö n létre az ontoge­
nezis folyam án az értelm i képesség fejlő­
dése is. (M atem atikai, logikai stb.) F or­
m á ja a történelm ileg k ia la k u lt operációk
elsajátítása , a d e k v á ta n a megfelelő fogal­
m a k n ak . É s ez m e g in t csak az o k ta tás és
nevelés ú tjá n jön létre.
Az előadó vélem énye sz erin t az a d o tt­
ság o k at úgy kell te k in te n i csupán, m in t a
képességek fejlődésének elengedhetetlen
feltételeit, de nem m in t azok alakító
erejét.
Végezetül a képességek fejlődése p ro b ­
lém áján ak tud o m án y o s kidolgozását az
előadó úgy h atáro zz a m eg, m in t a képes­
5*
ségek a k tív pedagógiája pszichológiai a la p ­
ja in a k létreh o zását.
G. Sz. K o szty u k a k é p e ssé g e k fe jlő ­
d é se ir á n y ítá s á n a k p szich o ló g iai k é rd é s e i­
rő l t a r t o t t e lő a d á st.
A z előadó a képességek iskolai ta n ítá s ­
b an való fejlesztésének pszichológiai k é r­
déseivel foglalkozva felv e tett eg y sor
p ro b lé m á t, am elynek m egoldása fe lté tle ­
n ü l szükséges a képességek h a té k o n y fe j­
lesztéséhez. T isztázni kell az a d o ttsá g o k és
képességek viszonyát, a képességekben levő
á lta lá n o s t és speciálist, a képességek k ü lö n ­
böző fa ja in a k s tru k tú rá já t és alap v e tő
kom ponensei k ialak ításán ak ú tj a i t stb .
K ife jte tte , hogy a kievi pszichológusok
á lta l m eg k ezd ett vizsgálatok, am ely ek a
n o rm ális és abnorm ális g yerm ekek m a g a ­
sa b b idegtevékenysége egyéni sa já to ssá g a i­
n a k fe ltá rá sá ra irán y u ln ak , leh ető ség ek et
n y ú jta n a k az ad ottságok p ro b lém ájá n ak
tisztá zá sáh o z . E zek a v izsgálatok h o zzá­
fé rh ető b b é teszik a ráte rm ettség (odarjon-
noszty ) term észetének fe ltá rá sá t is. K o sz ­
tyuk a ráterm ettség en az a d o ttsá g o k
egyén i sa játo sság a it érti, am ely ek a sze­
m élyiség term észeti tu lajd o n ság ai, és tö b b é
v a g y kevésbé elősegítik képességei in d i­
v id u á lis sajáto sság ain ak k ia lak u lásá t, fe j­
lődését.
A z előadó tö b b elgondolását j u t t a t t a
kifejezésre az iskolai o k ta tás és nevelés
á té p íté sé v e l kapcsolatosan, am ely a k ép es­
ségek m in d en o ld alú fejlesztésére irá n y u l.
F e lté tle n fontosnak ta rtja , hogy a z eg y sé­
ges középiskolák m e g h atá ro z o tt differen-
ciá c ió já n a k kérdésében a pszichológiai
v iz sg álato k segítsenek tisztázn i, h o g y m i­
ly e n v o n alak o n , m ilyen m é rték b en és
h o g y a n valósuljon meg ez a differenciáció.
A képességek fejlesztésében fontos
sz e re p e t já tsz a n a k a ta n ítá s m ódszerei.
A v iz sg álato k a z t m u ta tjá k , h o g y a leg­
h a té k o n y a b b a k azok a m ódszerek, a m e ­
ly ek n él a tan u ló k erejét a legnagyobb
m é rté k b e n ak tiv izálják , és helyesen ir á ­
n y ítjá k . F o n to s láncszem e a képességek
fejlesztésének a ta n u ló k k al való egyéni
b án ásm ó d , am elynek u g y an ú g y kell
v o n a tk o z n ia m ind az erős, m in d a gyenge
ta n u ló k ra .
A szem élyiség képességei fejlődésének
szükséges feltétele, hogy tevékenysége
te lje sé rté k ű e n m o tiv ált legyen. É p p en
e z é rt a képességek fejlesztésének e g y ü tt
kell h a la d n ia a ta n u lás és a m u n k a m o tív u ­
m a in a k fejlesztésével. In n en ered a m o tí­
v u m o k és képességek kö lcsö n h atása p sz i­
chológiai vizsgálatának fontossága azok
fejlődési foly am atáb an . U g y an csak je len ­
tő s fe la d a t a tevékenység sik erén ek és az
érdeklődésnek tanulm ányozása, v a la m in t
a k o lle k tív a szerepének fe ltá rá sa a fel­
67
 n övek vő nem zedék m unkaszeretetének k i­
alak ításában , a képesség szerinti m unka
belső szükségletének kifejlesztésében. Az
előadó bírálta azokat a pszichológusokat
(pl. OuERON-t), akik nem veszik figyelem be,
h ogy a képességek m ilyen körülmények
k ö zö tt keletkeznek, és fejlődnek.
A z előadásokat vita követte, am elyhez
nem csak a kongresszuson résztvevő pszi­
chológusok, hanem más szakemberek (gya­
korló pedagógus, zenetanár) is hozzá­
szóltak . Többen vitatták LEONTYEV-nek
a zt a tételé t, amelyben m ereven külön­
választja az általános biológiai és a spe­
ciálisan em beri képességeket. Az egyik
felszólaló ez t úgy fejezte ki, h ogy az elő­
adó m egsértette az emberiséget, amikor a
n övén yek k el és az állatokkal szem be­
á llítv a e lv ita tta tőle a biológiai tényezők
h atását. E g y másik hozzászóló a zt kifogá­
solta, h o g y a pszichológiából teljesen k i­
k üszöbölték a teszt módszereket, vélem é­
nye szerin t egyes elem eit, m ás m ódsze­
rekkel kiegészítve jól lehet használni.
E z u tób b i felszólalóval egyetértett Mja -
s z is o s e v is. Több hozzászóló saját kísér­
leti eredm ényeivel és gyakorlati tapaszta­
latával járu lt hozzá a képességek problé­
m ájának vitájához.
E z e n a z ülésen a kongresszus résztvevői
ü d v ö zlő tá v ir a to t k ü ld te k Sz. L . R u b in ­
s t e in professzornak 70. szü letésn ap ja
a lk a lm á b ó l.
N a g y érdeklődést k e lte tt a kongresz-
szuson a fellendülőben levő m u n k a lé le k ta n
p r o b lé m á iv a l foglalkozó ü lé ssza k . E zen az
ü lé ssza k o n a tézisekben k in y o m ta to tt elő­
ad á so k k ö z ü l három ülésen 15 elő ad ást
h a llg a tta k , és v ita tta k meg.
D . A. O s a n y in „A m unka-tevékenység
és a te rm elé si operáció” cím m el ta r t o tt
e lő a d á st. E lő a d ásá b an abból az alap g o n d o ­
la tb ó l in d u l ki, hogy a pszichológusnak
fel k ell v é rte z n ie m a g át a m u n k a -tev ék e n y ­
ség á lta lá n o s ism eretével, és m in d e n ek ­
e lő tt m e g k e ll ism ernie a m u n k a -tev ék e n y ­
ség és fe lté te le i viszonyának a z o k a t a
tö rv én y sz erű sé g eit, am elyektől függ a
m u n k a term elékenysége. Csak a m u n k a-
te v ék e n y ség általán o s elm élete b iz to sítja
a m u n k a lé le k ta n igazi tud o m án y o s szem ­
lé le té t, és segíti hozzá a pszichológust,
h o g y fe lü l em elkedjen az üzem en belüli
egy szerű racionalizálás színvonalán.
E le m ez v e a m a i m u n k a lé le k ta n s a já ­
to ss á g a it, a szerző hangsúlyozza, hogy a
vezérlő fu n k ció különböző m ech an izm u ­
so k n a k v aló á ta d á sa egyre in k á b b b iz to ­
s ítja a m u n k a fo ly am a to k egészben való
ta n u lm á n y o z á s á t. Ez tip ik u s a z autom a-
tik á n á l. A k ib e rn e tik á n ak sik e rü lt fe ltá r­
n ia a m a g a s fokon a u to m a tiz á lt term elő
fo ly a m a to k és az élő organizm usok te v é ­
68
ken y ség én ek m ély an a ló g iáját. A z em b er
m u n k a-tev ék en y ség én ek szerepe a m u n k a
fo ly a m a ta ib a n u g y an ak k o r m in d m áig k e ­
véssé fe ltá rt. O s a n y in k ife jte tte , hogy
a n n a k ellenére, hogy a term elési m ű v e le­
te k n a g y o n v áltozatosak, m égis ren d e lk ez­
n e k bizonyos m ennyiségű á lta lá n o s s a já ­
to ssággal. M indegyiknek v an előkészítő,
v é g re h a jtó és végül befejező szak asza,
a m e ly a m űveletek végső eredm ényéhez
v ezet. A z előadó szerin t a term elési m ű v e ­
le te k összehasonlító elemzése a gépesítés
és au to m atizá ció különböző fo k ain re n d ­
k ív ü l fo n to s a m u n k a lélek ta n sz ám ára.
K ü lö n ö sen gyüm ölcsöztetőnek íg érk ezik a
legkevésbé és legnagyobb m é rték b en a u to ­
m a tiz á lt m u n k afo ly am ato k összehasonlító
elem zése. A term elési m ű v eletek ö sszeh a­
so n lító k u ta tá s a lehetővé teszi az em b er
és az a u to m a ta m u n k á ja ö sszeh aso n lítá­
s á t. E z fe ltá rja n éh án y á ltalán o s lé lek tan i
fogalom sem atizm u sát és h a s z n á lh a ta tla n ­
s á g á t az em b er m u n k áb an való v iselk ed é­
sé n ek m ag y aráz atá n ál.
A m u n k a lélek ta n a rra h iv a to tt, hogy
elősegítse a term elési fela d ato k sikeres
m e g o ld ását, éppen ezért a m u n k a -te v é ­
k en y ség e t arró l az oldaláról k ell v izsgálnia,
a m e ly a term elést érinti.
V. V. S zuvorova és L. B. F il o n o v
a fu tó szalag o n végzett m ű v e letek m in ő sé­
gének és idejének pszichológiai h a tá s ­
té n y e z ő it vizsgálta. A szerzők a ,,T em p 3”
telev ízió k összeállításának fo ly a m a tá t
v iz sg álták , am ely 59 b o n y o lu lt m ű v e le te t
foglal m ag áb an . V izsgálatukban a k ö v e t­
kező m ód szerek et h aszn á lták : a m u n k a
m egfigyelése, a m űveletek pszichológiai
elem zése, általán o s és részleges időm érés,
a se le jt m ennyiségi és m inőségi elem zése,
a g y á ri dokum entáció ta n u lm á n y o zá sa,
m u n k á so k kikérdezése kérdőívek a la p já n ,
k lin ik a i beszélgetés m érnökökkel, m e s te ­
rek k el, technológusokkal és n o rm áso k k al.
Az elem zés a z t m u ta tta , hogy a fu tó sz a la ­
gon v aló m u n k am ű v eletek lényegesen
k ü lö n b ö zn ek egym ástól észlelési n ehézségek
és s a já t összetételük szem p o n tjáb ó l eg y ­
a r á n t. A n agyszám ú hasonló tá rg y , a m e ly ­
ből a m u n k á so k n ak tö b b m ű v e letn él n em
eléggé világos jegyek alap já n k i k ell v á lo ­
g a tn i a szükséges alk atrészek et, re n d k ív ü l
m eg n eh ezíti a m u n k á t. A m ű v e letek v é g re ­
h a jtá s a nagyszám ú különböző n ehézségű
d ifferen ciáció t igényel. A pszichológusok
m e g á lla p íto ttá k , hogy a se le jt m a g as
v a ria b ilitá sa és n ag y százaléka a le g tö b b
esetb en az észlelés nehézségeitől függ.
A m u n k a tá rg y m egkülönböztető jeg y ein ek
v á lto z á sa a sém ák összekeveréséhez vezet,
a n eh éz differenciációk m ennyisége ped ig
a m a g as v ariab ilitás oka. E z e g y ú tta l a
m ű v e le te k id e jét is m eg h o sszab b ítja. Az
elem ek m ennyisége egym agában á lta lá b a n
nem h a tá ro z z a m eg a m űv eletek id e jét.
A v a ria b ilitá s fo rd íto tta n arányos a m ű v e ­
le te k v ég re h ajtá sá n ak idejével.
A v izsgálatok eredm ényei a la p já n egy
sor ja v a s la to t te rje sz te tte k elő a m ű v e le­
te k s tru k tú rá já n a k m egjav ítása és az
észlelés fo ly am ata in ak m egkönnyítése cél­
jából. A pszichológusok m u n k á já n a k e re d ­
m é n yeképpen a televízió g y á rtá sá b a n a
term elési m u ta tó jelentősen em elkedett.
( 1 év a l a t t 30 000-el em elkedett a „T em p 3”
g y ártá sa.)
O. A. K o n o k in a futószalagon való
m u n k a ritm u s á t és te m p ó já t vizsgálta.
R e n d k ív ü l n a g y jelentősége v an a n n a k ,
hogy a futószalagon dolgozó m u n k á so k
ta r ta n i tu d já k a m u n k a egyenletes r itm u ­
sá t. H a egy m u n k ás ebből a ritm u sb ó l
kiesik, m á r az is neg atív jelentőségű az
egész futó szalag m u n k á jára. A szerző
kísérletei a z t bizonyítják, hogy a f u tó ­
szalagon való m u n k a ritm u sa , am elynek
m u ta tó ja az egyes m űveletek idejének
v ariáció ja, a m u n k a m e g ad o tt ü tem étő l
függ. A tú l m agas tem pónál a ritm u s
k á ro so d á st szenved. A kísérletekben fel­
h a sz n á ltá k a Pszichológiai In téz etb e n e l­
k é s z íte tt futószalag m odelljét, am elyhez
se b essé g v ariá to rt és a legfontosabb m u ta ­
tó k regisztrálásához n ég ycsatom ás osz­
cillo gráfot szereltek.
A. V. J a r m o l e n k o a m u n k a -tev ék e n y ­
ség n é h á n y v áltozásának sajátosságáról
sz ám o lt be a tech n ik a változásánál. E . A.
K l im o v az idegfolyam atok m ozgékony­
sá g á n a k szerepét vizsgálta a tö b b gépen
dolgozó szövőnők egyéni m u n k a stílu sán a k
k ia lak u lásá b an .
A. N . L e o n t y e v és K . M. G u r evtcs
az a u to m a tiz á lt m echanizm usok pszicho­
lógiai v iz sg álatá n ak din am ik u s elvéről
t a r t o t t közös előadást.
A szerzők szerin t a m echanizm usok
pszichológiai vizsgálatának d inam ikus elve
az észlelés és a cselekvés elem zésében áll.
F igyelem be kell venni ezek szerepét a
m u n ka-tev ék en y ség s tru k tú rá já b a n és m e ­
n etéb en , to v á b b á azo k at a k ö rü lm é n y e­
k et, am elyekben ez végbem egy. Az elő­
ad á s is m e rte ti a M oszkvai L om onoszov
E g y etem pszichológiai tanszékén le fo ly ta­
t o t t v iz sg álato k a t. A vizsgálatok tá rg y a i
b o n y o lu lt fém vágó gépek voltak, m ásoló
berendezéssel ellátv a. A szerzők beszá­
m o ltak ezeknek a vizsgálatoknak az
ered m én y eirő l.
L e o n t y e v és G u r e v ic s v iz sg álatu k
d in a m ik u s elvének jelentőségét ú gy v ilá ­
g íto ttá k m eg, hogy a z t p árh u z am b a á llí­
to ttá k a n y u g ato n folyó „em bergépek”
v iz sg álatá v al. E szerint a koncepció sze­
r in t az em ber funkciója az inform ációk
á ta d á sa a m echanizm us eg y ik szervéről a
m ásik szervére, m ivelhogy a m ech an izm u s
e z t ö n m ag áb an nem képes elvégezni. E z a
koncepció, am ely a k a p ita lis ta term elési
viszonyok term éke, leszű k íti a m unk áso k
fu n k ció ját a term elésben. E z é r t ösztönzi
csupán a konstru k ció k s ta tik u s v izsgála­
tá t.
E ttő l eltérően a d in a m ik u s v izsg álat
elve segíti az alkotó m o z z a n a to k fe ltá rá ­
s á t a dolgozó m u n k á jáb a n , a k i a z a u to m a ­
tiz á lt berendezéseket ir á n y ítja . V izsgálja
a „m en etirán y o k ” terv ezésén ek és vég re­
h a jtá s á n a k legracionálisabb m eg o ld ását, a
tevékenység m eg változásának m ó d ja it b a l­
eseti k ö rü lm én y ek k ö zö tt. M indezekben
a foly am ato k b an o lyan fe la d a to k k e le t­
keznek, am elyek pszichológiai k ísérlete­
k e t igényelnek. A m u n k ás, a k o n stru k tő r
és a pszichológus közös tev ék en y ség e az
au to m a tiz á lt m echanizm usok lé treh o zá sá­
n a k k im e ríth etetlen le h ető ség eit r e jti m a ­
gában.
A to v á b b i m u n k a lé le k ta n i előadások­
n a k tém áiból n é h á n y a t felso ro lu n k : a te r ­
melő m u n k a o p eratív vezetésén ek pszicho­
lógiai kérdései; a n y á ri m u n k a pszicholó­
giája; a fárad ás d in am ik ája; a m ezőgazda-
sági gépesítés pszichológiai vizsg álata;
a szem élyiség alak u lása a k o m m u n ista
m unkab rig ád o k b an ; a tu d a to s és a tu d a t­
ta la n p ro b lém ája a m u n k a -tev ék e n y sé g ­
ben; a készségek tu d a tta la n v o ltá n ak
problém ájáró l.
Az orvosi pszichológia kérdéseiről három
ülésen 16 előadást hallgattak meg.
E z az ülésszak m á r első n a p já n olyan
nagyszám ú h allg ató ság o t v o n z o tt, hogy
az eredetileg erre a célra s z á n t kisebb
terem ből a résztv ev ő k n ek eg y nag y o b b
terem be k e lle tt vonulniok, h o g y m in d ­
a n n y ia n elférjenek.
Az első előadást A. R . L u r i j a ta rto tta ,
am elynek címe: ,,A pszichológia az agy
funkció in ak d ia g n o sztik ájáb an és helyre-
á llítá sá b a n .” A klin ik ai v iz sg álat, am ely
az agy m egbetegedésénél bekövetkező
viselkedésbeli v álto záso k at á lla p ítja meg,
g y a k ra n nem tu d ja kellő p o n to sság g al fel­
tá rn i a szim p tó m ák lényegét, m ely ek a
sérülés k ö v etk eztéb en k e le tk e z te k ; nem
tu d ja m eg találn i k eletk ezésü k n ek k ö zv e t­
len o k á t és term észetét. E fe la d a t m egoldá­
sá b an seg ít a k lin ik án a k a pszichológiai
és pszichofiziológiai k ísé rlet, am ely a
szim ptó m ák stru k tu rá lis elem zését és m e­
chan izm u sán ak m a g y a rá z a tá t igyekszik
m egadni. A klin ik ai sz im p tó m á k ilyen
kvalifik áció ja és a m ö g ö tte álló tényezők
elemzése a v izsg álato k eg y ik legfontosabb
felad ata. A k lin ik ai le írásb a n és m a g y a rá ­
z a tb a n h e ly e t kell fo g laln ia em e tények
k v alifik ác ió já n ak és az a g y m u n k á já b a n
69
levő elsődleges defektusok ta n u lm á n y o z á ­
s á n a k , am elyek a k lin ik á n m e g á lla p íto tt
s z im p tó m á k keletkezéséhez v ez ettek . E n ­
n e k a m u n k á n a k a sikere a h ely es elm életi
tu d á s tó l és az in d ik á to ro k k iv á lasztá sátó l
függ, am ely e k helyesen tü k rö z ik a p ato ló ­
g ia i fo ly a m a to k á lta l k iv á lto tt pszicholó­
g ia i tevékenységben b e á llo tt változások
fő o ld a la it. E bből a n é z ő p o n tb ó l L u b ij a
sik e rte le n n e k ta r tja a szám o s külföldi
k u ta tó á lta l alk alm az o tt tis z tá n m e n n y i­
ségi szem léletet a p sz ic h ik a i sérülések
elem zésénél, am elyből az „ a g y m egbetege­
désénél tö rté n ő funkciócsökkenés koeffi­
c ie n sé t” igyekeznek le v e z e tn i, és e z t a
csö k k e n é st megfelelő „ p ro filb a n ” k ife­
jezni. A zok a k u ta tó k , a k ik ezen az ú ton
h a la d n a k , a klin ik án m e g fig y e lt lényeges
té n y e k so ro zatán ak leírása m e lle tt nem
k ép e se k tud o m án y o san m e g m ag y a rá zn i a
jelen ség ek et; a jelenségek in te rp re tá c ió ­
já b a n n y ílta n id ealista pozíció k o n m a ra d ­
nak.
A z a g y sérülésénél k eletk e ző károso­
d áso k tu d o m án y o san m e g a la p o z o tt vizs­
g á la ta m in d e n esetben a szim ptóm ák
m in ő ség i és stru k tu rá lis elem zése. E z szoro­
sa n e g y ü tt h alad a m a g a sa b b idegtevé­
k en y ség agysérülés á lta l k iv á lto tt v álto zá­
s a in a k ta n u lm á n y o zá sáv a l.
A z u tó b b i években v é g z e tt szovjet
k ísé rle te k , am elyek az ab n o rm á lis fejlődés
és a z ag y k ö z p o n t sérü léseivel k apcsola­
to sa k , a z t m u ta tjá k , h o g y a beszédkároso­
d á s n a k k é t egym ástól élesen e lh a tá ro l­
h a tó fo rm á ja van. Az első e se tb e n az a n a li­
z á to ro k valam ely része m u n k á já n a k neuro-
d in a m ik á ja vagy az id e g fo ly am a to k á lta ­
lános d in a m ik á ja szenved n a g y o b b károso­
d á s t, m in t a beszélő te v ék e n y ség a la p já t
képező n eu ro d in a m ik a ; és e z é rt a beszéd-
k a p c so la to k rendszere, a n eu ro d in a m ik u s
d e fe k tu so k m egszüntetése á l ta l kom penzá­
ló d h a t. A m ásodik ese tb e n a beszélő
te v ék e n y ség n eu ro d in a m ik u s folyam atai
sz en v ed n ek jelentős k á ro so d á st, és a defek­
tu s o k kom penzációja a m á so d ik jelző-
re n d sz e r k apcsolatai irá n y ító szerepének
részv ételév el nehezen elérh ető . (K ülönö­
sen n eh é z eset a lobus o cc ip italis sérülése.)
B. N . M ja s z is c s e v , E . K . J a k o v l e v a ,
R . A . Z a c sepic k tj k özös e lő a d á st ta r ­
t o t t a k a pszichológia szerepéx-ől a n eu ró ­
zisok v izsgálatában, g y ó g y ítá sá b a n és
m egelőzésében. A szerzők felfogásukat
sz em b e állítjá k egy sor n y u g a to n elterjed t
koncepcióval. A n eurózisok g yógyításánál
fo n to s szerepet tu la jd o n íta n a k ann ak ,
h o g y a b eteg m aga is m e g értse n eu ro tik u s
á lla p o tá t, és ne úgy érté k elje csu p án , m in t
eg y k ü lső szituáció k ö v etk ezm én y ét, hanem
m in t szem élyiségének és jellem ének szer­
z e tt tu la jd o n sá g á t is, am ely m eghatározza
70
a p ato ló g ia i reak ció t. E z a m ódszer a l a p ­
vető en k ü lö n b ö zik az olyan pszich o teráp iái
m ó d szerek tő l, am elyek különböző eszkö­
zökkel ig y ek ezn ek a tu d a tta la n b ó l a
„k o m p le x u m o k a t” kiem elni.
A szem élyiség pszichológiai sa játo ssá­
g ain ak ism e re te alap v ető feltétele a n e u ró ­
zis k o n k ré t patogenezise m egértésének, a
racionális te rá p iá n a k és a megelőzés
ú tja in a k . H a a pedagógia felh aszn álja a
k lin ik a á lta l f e ltá r t a d a to k a t a n eu ro tik u s
jellem k ia la k u lá sá n a k feltételeiről, ez h o z­
zásegíti a z isk o lá t a gyerm ekek nevelésé­
ben m eglevő kom oly h ib á k kiküszöbölé­
séhez.
A sok érd ek es előadás közül felsoroljuk
m ég n é h á n y előadás té m á já t: a m u n k a
te rá p iá já n a k pszichológiai elemzése; a szo­
m a tik u s b e te g pszichológiájáról; a tu d a t
szerepe a k o m penzációban; a gondolkodás
szétesésének v iz sg álata és enn ek általán o s
lé lek tan i jelentősége; az afáziás betegek
g o n d o lk o d ásán ak sajátosságai; az aszte-
n ik u s g o ndolkodás pszichológiai és fizio­
lógiai sa já to ssá g a i; a beszéd irá n y ító szere­
pének k á ro so d á sa hom loklebeny sérülés­
nél; a jelzőrendszerek k ö lcsö n h atásán ak
k áro so d ása ag y d a g an a to k esetén stb .
A k o n g resszu s an y ag án ak ta n u lm á n y o ­
zása b iz o n y á ra értékes segítséget fog
n y ú jta n i o rv o si pszichológiával foglalkozó
k u ta tó in k sz ám ára.
A g y ó g y p e d a g ó g ia i p szic h o ló g iá v a l fog­
lalkozó ü lésszak o n 9 elő ad ást v ita tta k
meg. Az elő ad áso k egyik része a sü k etn ém a
gyerm ek ek pszichológiai sa já to ssá g a iv a l
foglalkozik. E zek a következő té m á k a t
é rin tik : a b eszéd m o tiv áció ja és fejlődése;
a színek felism erésének fejlődése (össze­
h a s o n lítv a a halló gyerm ekek hasonló
te rü le te n v aló fejlődésével); az észlelt
dolog ö n álló szóbeli á tad á sa; a m ozgási
em lék ezet fejlődése; a szem léleti-képszerű
g o n d o lk o d ás fejlődése a g y ak o rla ti fel­
a d a to k m eg oldásánál. (Ez is egy össze­
haso n lító v iz sg álat a norm álisan halló
g y erm ek ek gondolkodásával.) A tö b b i
előadás az értelm ileg fogyatékos gyerm ekek
v iz sg álati eredm ényeivel kapcsolatos. Ily e ­
n ek : a fe la d a to k felcserélése és leegyszerű­
sítése a z oligofrén iskolásoknál; az első
felidézés h a tá s a a tov áb b i felm ondásra
a szellem i fogyatékos gyerm ekeknél; a
k au zális k ap c so la to k vizsg álata norm ális
és ab n o rm á lis gyerm ekeknél; az oligofrén
g y erm ek ek id eg fo ly am atain ak enerváltsá-
gáról.
E z e k n e k az előadásoknak ism erteté­
sére h e ly h iá n y m ia tt nem té rh e tü n k ki.
A z ö ssze h a so n lító lélektan tárgyköréből
re n d e z e tt k é t ülésen 10 elő ad ást terveztek,
de B e b it a s v il i külföldi ú t j a m ia tt csak
k ilen cet t a r t o tta k meg. E zeknek cím ei
a következők: D arw in ta n ítá s a a kifejező
m ozgásokról m ai m egvilág ításb an ( B u n a k ) .
Ű j csim pánz kísérletek (tájékozódási re f­
le x és utánzás), R o g in s z k ij (1957-ben
m eg halt). A nyom -u tán zás a csim pánznál
( F ib s z o v ). A csim pánz készségeinek a la ­
k u lá sa (N o v o szjo lo v a ). L a d ig in a — K otz
elő ad ásán ak té m á ja : k u ty á k készségei
k ia lak u lásán ak egyéni variációi ingerek
lá tási (szín) differenciációjánál. Az a la ­
cso n yabb rendű m ajm o k analíziséről és
szintéziséről M a r k o v a t a r t o t t előadást.
T o v ábbi előadások: Az alacsonyabbrendű
m ajm o k tárg y i tevékenységének sa já to s­
ság ai (L e v ik in a ). A z életkörülm ények
h a tá s a az alacsonyabbrendű m ajm ok t á r ­
gyak hoz való viszonyához (F a b r i ). A m oz­
gási a k tiv itá s szerepe az organizm usok
evolúciójában és az em berré válásban.
A p szich o ló g ia történ etével ugyancsak
k é t ülés foglalkozott, ah o l 10 előadást
v ita tta k meg. E zek a következők: Az
orosz pszichológia forrásain ál (M. V.
S z o k o lo v ). A gyerm ekek pszichikai fejlő­
désének p roblém ája az orosz forradalm i
d em o k ra ták m u n k á ib a n (R azm iszlov ).
Plechanov és a m a te ria lista pszichológia
( R a j e v s z k ij ). P olém ia a kísérleti m ódsze­
rek rő l a X IX . század végi orosz pszicho­
ló g iában (B u g y il o v a ). A sz o v jet pszicho­
lógia és a m a g asab b idegtevékenység
fiziológiája viszonyának tö rté n eté rő l (P e t -
r o v s z k ij ). D odasvili pszichológiai néze­
te i (P r a n g is v il i ). P e l e h az O któber elő tti
U k ra jn a haladó pszichológiai elm életeiről,
M a z m a n y a n az örm ény pszichológiai gon­
d o la t fejlődéséről, G u c sasz pedig a litv án
pszichológia fejlődésének főbb szakaszai­
ró l t a r t o tt előadást.
A z óvodáskorú g yerm ek ek p szic h o ló g iá ­
já v a l foglalkozó k é t ülésen a következő
előadások h a n g z o tta k el: A k ezdeti olvasás
k ialak u lásá n ak fokozatai (E l k o n y in ). A z
á ltalán o sítás fejlődése (F r a d k in a ). A k ép ­
zelet n éh á n y sa já to ssá g a (V o v c s ik — B l a -
k it n a j a ). A zenei k ép zetek (I l j in a ).
A hangm agasság különbségi érzékenysége
( J e n d o v ic k a ja ). A kinesztéziás érzékeny­
ség életkori sajáto sság ai (N y e v e r o v ic s ).
Az orientációs tevékenység típ u sai és
k ap cso latu k a g y ak o rla ti tevékenység k i­
alak u lá sáb a n ( P o d g y a k o v ). A z o rien tá­
ciós tevékenység sajáto sság ai az óvodások
tá rg y a k ró l alakuló elsődleges képzeteinél.
Ä kongresszus k ülön ü lé st ren d ezett
a pszichológia főiskolai ta n ítá sá n a k g y a­
k o rla ti problém áiról.
A kongresszus rendezősége a túlzsúfolt
p ro g ram ellenére lehetőséget b izto síto tt
a v endégként résztvevő külföldi k u ta tó k ­
n ak , hogy előadhassák s a já t vizsgálati
eredm ényüket. E zzel a lehetőséggel többen
éltü n k is. (M int érdekességet em lítem meg,
hogy egy am erik ai pszichológus lá to g atása
véletlen ü l e s e tt egybe a kongresszus id ejé­
vel, és ő is lehetőséget k a p o tt, hogy elő ­
a d á s t rögtönözzön s a já t k u ta tásairó l.)
A kongresszus utolsó n a p já n n ag y p le­
n áris ülésen h a llg a ttá k m eg a résztvevők
a kongresszus szekcióinak m űködéséről
szóló beszám olót. E zen az ülésen ta r t o tt
a T ársaság szervezőbizottsága beszám olót.
Jó v á h a g y tá k a T ársaság szervezeti szab ály ­
z a tá t, és m e g v ála szto ttá k a T ársaság
k özpo n ti ta n ác sán a k és ellenőrző b iz o tt­
sá g án a k ta g ja it.
A Pszichológiai T ársaság szervező-
b iz o ttsá g án a k beszám olójában, A. A.
S z m ir n o v m egem lékezett az 1957. n y ará n
e lh u n y t K o r n y il o v professzorról, a szov­
je t pszichológia lé treh o zásán ak egyik leg­
jelentő seb b alak járó l, ak in ek em lékére a
kongresszus egyperces felállással adózott.
A T ársaság rö v id tö rté n e te a la tt is
m á r igen a k tív tev ék en y ség et f e jte tt ki.
T udom án y o s konferen ciák at, ülésszako­
k a t ren d eztek a különböző k ö ztársaság o k ­
b a n és te rü letek en , tu d o m án y o s és ism e­
re tte rje sz tő m u n k á k a t a d ta k ki. Az elő­
adó és a hozzászólók egy so r fe la d a t m eg ­
oldására h ív tá k fel a fig y elm et, am ely et
a kongresszus h a tá ro z a to k b a foglalt.
S zá m ár in a m a n d á tu m b iz o ttsá g n ev é­
ben a d a to k a t k ö zö lt a kongresszus k ü l­
d ö tte iv e l k ap cso latb an . E zek kö zü l b em u­
ta tu n k n éh á n y érdekesebb a d a to t. A k o n ­
gresszuson 173 k ü ld ö tt és 348 vendég
v o lt jelen, k ö ztü k 38 külföldi. A k ü ld ö tte k
a S zovjetunió legkülönbözőbb te rü lete it
képviselték. A k ü ld ö tte k n e k 7 % -a ak a d é­
m iai és levelező tag , 18,5% -a tu d o m án y o k
d o k to ra és professzor, 6 4 ,5 % -a k an d id átu s
és docens, 10% -a tu d o m á n y o s fokozat
nélküli. Az életkori m egoszlás a következő­
k éppen fest: 30 éven a lu li 0 ,5 % , 30 és 40
év k ö z ö tt 19%, 40 és 50 k ö z ö tt 17% ,
50 és 60 k ö zö tt 39,5% , 60 év en felüliek
24% . Az életk o ri ö sszetételről m egjegyez­
ték, h o g y tú lz o tta n sta b il a pszichológus
káderösszetétel. A k ü ld ö tte k 7 4 % -a férfi,
2 6 % -a nő. A vendégek k ö z ö tt 49%
férfi, 51% nő.
A kongresszus k ü ld ö tte i ú g y v álasz­
to ttá k m eg a Pszichológiai T ársaság k ö z­
p o n ti ta n á c sá t, hogy a b b a n a S zovjetunió
legkülönbözőbb te rü le te in élő pszicholó­
gusok képviselve legyenek.
A kongresszus h a tá ro z a ta in a k ism er­
te tésére n em té re k ki, m e rt a M agyar
P szichológiai Szemle a z t teljes terjed el­
m ében a lá b b közli.
V ázlatos beszám olónk, am ely b en m eg ­
p ró b á ltu k érzék eltetn i a sz o v je t pszicho­
lógusok k ongresszusának p ro b lém ag azd ag ­
s á g á t és szellem ét, sem m iesetre sem k ív á n ­
ja a le h e te tle n t m egkísérelni, v agyis pótolni
71
 az o t t elhan g zo tt előadások és ezeket
k ö v e tő v itá k k o n k rét ism e re té t. A k o n ­
g resszu s an y ag án ak későbbi m egjelenése
u tá n m in d e n m ag y ar pszichológusnak
sz a k te rü le té n e k m egfelelően a lk a lm a lesz
m e g ism erk ed n i az o tt e lh a n g z o tta k k a l.
S z o v je t b ará tain k k o ngresszusa arról
ta n ú s k o d ik , hogy o rsz á g u k b an pezsgő,
ere d m én y e s és a k o m m u n izm u s építését
elősegítő nag y fellendülés e lő tt álló és
h a ta lm a s p ersp ek tív ák at m u ta tó pszicho­
ló g ia i k u ta tó m u n k a folyik. A szovjet
pszichológusok k u ta tá s i eredm ényeinek
ren d sz eres figyelem m el kísérése, a k é t
AZ OSZSZSZK PSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁGÁNAK ELSŐ'
KONGRESSZUSÁN HOZOTT HATÁROZATOK (TELJES SZÖVEG)
1.
A Pszichológiai T ársaság első k o n ­
g ressz u sa az össznépi m ozgalom kiszélese­
d ésén e k id ő p o n tjáb an ü lt össze. A z S Z K P
X X I. kongresszusán a k o m m u n izm u s ép í­
té sére k itű z ö tt h atalm as p ro g ra m m egvaló­
s ítá s a v a n kibontakozóban. Az elkövetkező
h é té v e s terv b en új te ch n ik a (ala p v ető en
a k o m p le x m echanizáció és a z a u to m a ti-
záció) a la p já n és a term elésb en a tu d o ­
m á n y ú j eredm ényeinek m e g h o n o sítá sá­
v al d ö n tő sikereket érü n k el a h a ta lm a s
sz o v je t ip a r és a m ezőgazdaság to v á b b i
fejlesztésében, ésazSzSzSzK n é p g a z d a sá g á ­
n a k m á s területein.
A te c h n ik a i fejlődés a la p já n és a m u n k a
term elékenységének em elkedésével je len ­
tő s lé p é s t teszünk az a n y a g i bőség m eg­
te re m té sé b e n , am ely elen g ed h etetlen a
k o m m u n izm u sb a való á tm e n e th e z . Á t­
é p ítjü k az iskolai m űvelődés ren d sz erét
az o k ta tá s n a k a te rm elő m u n k á v al való
eg y e sítése alapján. E z b iz o sítja a k o m m u ­
n is ta tá rsa d a lo m sokoldalúan f e jle tt po lg á­
r á n a k kiképzését. K isz éle sítjü k az ú j t í ­
p u sú o k tató-nevelőintézm ények h áló za­
t á t (isk o la in te m átu so k ). E z m egerősíti
h a z á n k b a n a társadalm i n evelés ren d szerét,
e g y e síti az óvodás és bölcsődei in té z m é ­
n y e k e t, m egterem ti a legjobb fe lté te le k e t
az isk o lá sk o r elő tti g yerm ekek fejlődésé­
hez, és a z o k a t fokozatosan elő k észíti az
isk o la i ta n u lá s ra és a m u n k á ra . M egsok­
sz o ro zó d ik a szellemi gazdagság. H a z án k
tá rs a d a lm i fejlődésében és a sz o v je t em b e­
re k k o m m u n ista nevelésében m egnő a
sz o v je t irodalom és m ű v észet jelentősége.
Ü j és m ég nagyszerűbb e re d m én y e k et
m u ta t fe l a szovjet tu d o m á n y fejlődése.
D icső ség et szerez h a z á n k n a k n ag y sze rű
felfedezésekkel, elsősorban a v ilá g tu d o ­
72
ország p szichológusainak eddiginél so k k al
in te n zív eb b és szélesebbkor!! k a p c so la ­
ta in a k m eg terem tése n ag y szo lg álatára
lenne h a z a i k u ta tá s a in k eszm ei és sz ak m a i
fellendülésének. A kongresszuson tö b b
olyan hozzászólás elh a n g z o tt (és m in t
a záró é rte k ez let is b iz o n y ítja , teljes
e g y e té rté st v á lto tt ki), hogy a szocialista
országok p szichológusainak k ap c so la ta erő ­
síté st k ív á n , m e rt közös m u n k á v a l, e g y ­
m ás ta p a s z ta la ta in a k m e g v ita tá sá v a l és
á ta d á sá v a l rö v id eb b idő a l a tt n ag y o b b
ered m én y ek et é rh e tü n k el a közös cél
érdekében.
m ányos m egism erésének a la p já u l szolgáló
te rm ész ettu d o m án y o k terü letén . A k o m ­
m u n izm u s építése k ib o n ta k o zá sán a k fe l­
tételei k ö z ö tt jelen tő sen m eg n ö vek e d ik a z
em berről szó ló tu d o m á n y sz e re p e , m e rt az
em b er m u n k á já v a l az ő b o ldogságáért
épül a k o m m unizm us. Az em b errel fog­
lalkozó tu d o m á n y o k k ö z ö tt fontos h e ly e t
foglal el a pszichológia, am ely az em b er
p szichikai tevékenységének, tu d a tá n a k ,
az em ber p szich ik ai tu la jd o n sá g ai fo rm á lá ­
sán ak ú tjá r a és feltételeire v o n atk o zó
tö rv én y szerű ség ek et ta n u lm á n y o zz a. A
kongresszus m egelégedéssel á lla p ítja meg,
h o g y a sz o v je t pszichológiai tu d o m á n y
fejlődése az u tó b b i években jelen tő s sik e­
re k e t é r t el. A k u ta tó m u n k a az á ltalán o s
pszichológia, a g y erm eklélektan, a p e d a ­
gógiai pszichológia, a pszichofiziológia, az
összehasonlító pszichológia, a m u n k a p szi­
chológiája, alap v e tő en a term elő m u n k a
pszichológiája, a sp o rt és a testn ev elési
pszichológia, az orvosi pszichológia és a
pszichológia egyéb te rü letein ek a k tu á lis
kérdései felé irá n y u lt. I t t összegeződtek
a szo v jet pszichológia n eg y v en év a l a tt
elért eredm ényei. Az elv ég zett k ísérleti
k u ta tá s o k ered m én y eit b e m u ta ttá k , és
érté k elték a z u tó b b i években t a r t o t t k o n ­
ferenciák és tan ácsk o záso k egész so ro za­
tá n . A m u n k a pszichológiájáról, a tá jé k o ­
zódási tev ék en y ség k u ta tá sá ró l, a térészle­
lés és a térfo g alo m p roblém áiról k ö z tá rsa ­
sági és zónális tu d o m án y o s k o n feren ciák at
ta r to tta k K iev b en , L en in g rád b an , P erm -
ben, V oronyezsban, T bilisziben, T ask en t-
ben, O rdzsonyikidében és m ás v áro so k b an .
K ib ő v ü lt a sz o v jet pszichológusok k ap c so ­
la ta a k ü lfö ld i országok, m in d e n ek e lő tt
a n ép i d e m o k ra tik u s országok pszicholó­
gusaival. M eg n ő tt a szo v jet pszichológiai
tu d o m á n y n em zetközi jelentősége, a m it
a sz o v jet tu dósok m u n k á in a k h az án k
h a tá ra in tú l való elterjedése és a külföldi
pszichológusok érdeklődése a szovjet pszi­
chológiai m u n k á k ir á n t is ta n ú sít.
A kongresszus üdvözli a résztvevő k ü l­
földi országok pszichológusainak képvise­
lőit.
A tudo m án y o s pszichológiai m u n k a
széles k ö ré t m u ta tja az ak tu á lis elm életi és
g y ak o rla ti p roblém ákról szóló nagyszám ú
(több m in t 400) előadás bejelentése. E zek ­
ben az utolsó évek kísérleteinek eredm é­
n y e it álta lá n o sítjá k . M agán a kongresszu­
son k b. 150 elő ad ást h a llb a ttu n k , m elyek­
nek többsége po zitív érték elést k a p o tt.
E zekből sok igen jelentős a tudom ányos
v itá k to v á b b i fejlődésére.
A k étségtelen sik erek et figyelem be véve
a kongresszus m eg állap ítja, hogy h a z á n k ­
ban a pszichológiai tu d o m á n y fejlődése
m ég m indig e lm a ra d t a kom m unizm us
építésének követelm ényeitől. Igen sok
ak tu á lis pszichológiai problém a kidolgo­
z a tla n m a ra d t. A pszichológiai kísérletek
ered m én y eit nem eléggé v aló sítják m eg a
g y ak o rla tb an , és a g y ak o rla ti alkalm azás
köre k o rláto zo tt. A pszichológia m ég nem
a z t a h e ly e t foglalja el a kom m unizm us
építésének g y ak o rla táb a n , am elyre h iv a ­
to tt, és am ely e t el kell foglalnia. Az a
fela d atu n k , hogy a pszichológiai k u ta tá s o ­
k a t a g y a k o rla tta l szorosabb k ap csolatban
szélesítsük, k i és nö v eljü k a pszichológiai
tu d o m á n y a k tív szerepét a kom m unizm us
építése grandiózus p ro g ra m já n ak g y ak o r­
la ti m egvalósításában. I.
II.
A kongresszus m egelégedéssel h a n g ­
súlyozza, hogy az u tó b b i években jelentős
m érték b en elő re h ala d t az általános pszi­
chológia és a pszicho/iziológia problém áinak
tu d o m án y o s kidolgozása I . P . P avlo v
m a te ria lista ta n ítá sa in a k alap já n . Az e
te rü le te n v ég z ett kísérletek eredm ényeiről
szóló kongresszusi jelentés arró l ta n ú sk o ­
dik, h o gy az észlelés problém ái, a gondol­
kodás és beszéd, a szem élyiség in d iv id u á ­
lis-tipológiai sajáto sság a in ak vizsgálata
igen tö kéletes és o b je k tív m ódszerekkel
tö rté n ik , új te ch n ik a i eszközök alk alm az á­
sá v al és m ennyiségileg is kiem elkedő e ljá ­
rásokkal. A pszichológia elm életi p roblé­
m á in a k m e g v ita tá sa a lk alm áv a l a k o n ­
gresszus ülésein a n ézetek teljes egysége
m u ta tk o z o tt m eg a m a rx ista — leninista
filozófiai m aterializm u s szellemében.
E g y ú tta l a kongresszus r á m u ta t a rra
a m inőségileg igen kom oly hiányosságra,
hogy m indeddig gyengén dolgozták ki a
tu d a t p ro b lém ájá t a m ag a egészében, az
em ber tu d a to s tevékenysége sz erk ez eté­
n ek és tö rté n e ti fejlődésének a p ro b lé m á ­
já t. E b b e n az irá n y b a n erő síten i k ell a
pszichológusok m u n k á já t k a rö ltv e a filo ­
zófusokkal, a nyelvészekkel és a szocioló­
g usokkal. Je len tő s hiányosság m u ta tk o ­
zik m eg az érzelm ek, az a k a r a t és a szem é­
lyiség pszich ik ai sajátosságai, alap v e tő en
a jellem és a teh etség szűk k ö rű v iz sg á la ta
m ia tt. A teh etség rő l szóló elm életi előadás-
so ro z a to t ezen a kongresszuson ú g y k ell
te k in te n i, m in t egy n ag y k o llek tív m u n k á ­
n a k , az á ltalán o s és speciális (ala p v ető e n
a k o n stru k tív -te ch n ik a i) te h etség ta n u l­
m á n y o zá sán a k a kezdetét. A k o ngresszus
h angsúly o zza az általán o s pszichológia és
a pszichológia különböző á g a i k ö z ö tti
k a p c so la t m egerősítésének szükségességét.
E z m in d e n pszichológiai k u ta tó m u n k a
eredm ényességének elengedhetetlen fe l­
tétele. E rő síte n i kell a pszichológia elm é­
le tén e k és tö rté n eté n ek k idolgozását, és
ezzel m e g te re m tjü k a h azai és k ü lfö ld i
pszichológia m a rx ista tö rté n e té t.
A kongresszus rá m u ta t a rra , h o g y a
munka pszichológiájának p ro b lém áiv a l
m in d ed d ig h ián y o san foglalkoztak. E zek
kidolgozása n ag y jelentőségű a tu d o m á ­
n y o k á lta lá n o s együttesében, m e rt a
m u n k aterm elék en y ség em elésének fe lté ­
te le it vizsg álja. E zek k idolgozásában a
pszichológia ab b ó l a m a rx ista— le n in ista
té telb ő l in d u ljo n ki, am ely e t N. Sz.
H r u s c s o v 1959-ben az S zK P K ö z p o n ti
B iz o ttsá g á n a k jú n iu si p lén u m án t a r t o t t
elő ad á sáb a n a következőképpen szövege-
z e tt m eg : „Sőt, a gazdaság egészének
racionális vezetése idején, am ik o r a tu d o ­
m á n y fejlődése, az alkotó gond o lato k , ú j,
m agas term elékenységű ag reg áto ro k , esz­
te rg a p a d o k létreh o zását, a fu tó szalag e lte r­
jedő a lk a lm a z á sá t és sok term elő fo ly a m a t
a u to m a tiz á lá s á t b izto sítják , a k k o r is az
első h ely en fog álln i az em ber, a k itő l függ
a m u n k a m inősége és szerv ezettség e.”
A m o d ern szocialista term elés fe lté te ­
lei k ö z ö tt a m u n k a p szichológiájának fő
p ro b lé m á ja az em ber, még ab b a n az e s e t­
b en is, am ik o r egyre in k áb b kiszélesedik
a k om plex m echanizáció és a u to m a tiz á -
ció. A m o d e m tech n ik a nö v ek ed ésén ek
feltéte lei k ö z ö tt e problém a m eg o ld ása
érdekében a fejlődés legközelebbi p e rs p e k ­
tív á ja az, h o g y m eg kell te re m te n i a sz o v ­
je t mérnöki pszichológiát, és k i kell d o l­
gozni az ip a r különböző te rü lete in ek m e g ­
felelően a m u n k a pszichológiájának k ü lö n ­
böző á g a it.
73
 A m u n k a term elékenysége különböző
té n y ez ő in ek pszichológiai k ísérleti ta n u l­
m á n y o z á sá t —- m ely n ek eredm ényei elő
tu d já k segíteni a m u n k a fo ly am a to k racio­
n a liz á lá s á t — fo ly ta tn i kell, és jelentős
m é rté k b e n k i kell szélesíteni. A különböző
te rm elő foglalkozások összehasonlító t a ­
n u lm á n y o z á sá t, elsősorban azokat, am e­
ly e k ú jk é n t a la k u ln a k ki, vag y pedig a
m o d e m feltéte lek k ö z ö tt igen kom oly
v álto zá so k o n m e n n ek keresztül, k i kell
fejleszten i. E b b en a m u n k á b a n meg kell
erő síten i a k a p c so la to t a gazdasági sz ak ­
em berekkel, a m érnö k -tech n ik u s dolgo­
z ó k k a l és a term elés ú jító iv al, elsősorban
a k o m m u n ista m unk ab rig ád o k k al.
A z o k ta tá s és a term elő m u n k a egyesí­
tése elvének m egvalósítása és az iskola
felsőbb o sz tály aib a n a term elési szakosítás
bevezetése szükségessé teszi az ifjúság
sz á m á ra a m u n k a racionális m egszervezé­
sét, és különböző term elő foglalkozások­
n a k az ifjú ság á lta l tö rtén ő elsajátításá t,
am i szükségessé teszi a term elő m u n k á ra
való előkészítés p ro b lém áin a k széleskörű
és m é ly ta n u lm á n y o zá sát.
E zzel k a p c so la tb a n a kongresszus fon­
to s n a k ta r t j a a felnövekvő nem zedék
á lta lá n o s m u n k a- és foglalkozási irán y ítási
ren d szerén ek m egterem tését, és m egbízza
a T ársa ság kö zp o n ti ta n á c sá t a szervezeti
k érd ések kidolgozásával, és azoknak az
O SzFSzK P edagógiai T udom ányos A k a­
d é m iá ja és a Szövetségi K öztársaságok
M űvelődésügyi M inisztérium ai elé terjesz­
tésével .
A fe ln ő tte k és az ifjúság m u nkapszicho­
ló g iá ja a k tu á lis p ro b lém áin ak kidolgozá­
sá ra a kongresszus szükségesnek ta r tja
az összes sz o v jet pszichológus erőfeszíté­
sé n ek egyesítését. A T ársaság központi
ta n á c s a m e lle tt egy állandó koordináló
b iz o ttsá g o t kell m eg terem ten i a T ársaság
k ö z tá rsa sá g i és zónális osztályai k épvise­
lőiből, to v á b b á e prob lém ák kidolgozása
érd e k éb en a h a tá rtu d o m á n y o k képviselői­
vel (fiziológusokkal, higiénikusokkal és
m ásokkal) helyre kell á llíta n i a szoros
k ap c so la to t.
A kongresszus a n n a k érdekében, hogy
a p szich o ló g iát kö zv etlen ü l bevonja a
term elő m u n k a g y ak o rla táb a , m e g h atá ro ­
z o tt feltéte lek m e g terem tését követeli, és
m egbízza a T ársaság k özponti ta n á c sá t
a n n a k a p ro b lém án ak a m egoldásával,
h o g y szervezzenek tu d o m án y o s g y ak o r­
la ti pszichológiai la b o ra tó riu m o k a t a te r ­
m elés (g y árak és a ta n ác si gazdasági
üzem ek) te rü leté n , fokozatosan a lak ítsák
k i a különböző típ u s ú g y ak o rla ti pszicho­
lógiai m u n k á t, szervezzék m eg a g y á ra k ­
b a n és m á s intézm én y ek b en a foglalkozási
ta n á c sa d ó iro d á t stb .
74
n i.
A g yerm ek - és a p e d a g ó g ia i p sz ic h o ló g ia
k érd é seit intenzíven d olgozták k i az u tó b b i
év ek b en . Egész sor fontos g y a k o rla ti
je len tő ség ű p ro b lém áv al k a p c so la tb a n é r ­
té k es té n y a n y a g o t g y ű jtö tte k össze, elő re­
h a la d o tt n éh á n y elm életi k érd és k id o lg o ­
zása (az o k ta tással és fejlődéssel, a ta n u ­
lási fo ly a m a t törvényszerűségeivel, a g y e r­
m e k szem élyiségének fo rm á lá sáv a l k a p ­
c s o la tb a n stb .).
U g y an a k k o r a pszichológia egyes te r ü ­
le tein v ég z ett k u ta tó m u n k a m ég n em felel
m eg a pszichológiai tu d o m á n y e lő tt álló
fela d a to k n a k .
Az isk o la átszervezésének fo n to s k é r ­
dései m egoldására irán y u ló k u ta tá s o k m ég
a legkezdetlegesebb szak aszb an ta lá lh a tó k ,
s a k o ra i gyem ekkor pszichológiai k é rd é ­
se in ek kidolgozása, a közép- és felsőbb
isk o lásk o r pszichológiai sa játo sság a in ak
felm érése egészen elm arad t, a n ev elés­
p szichológia és az o k tatásp szich o ló g ia k ö ­
z ö tt m eglevő szak ad ék o t n em s z ü n te tté k
m eg. A kisgyerm ekhez, m in t a szem élyiség
egészéhez való viszony, a p e d a g ó g ia i­
pszichológiai k u ta tó m u n k á b a n n em ele­
g endő m é rték b en realizálódik. A v ég z ett
k u ta tá s o k g y ak ran szükségtelen leíró jellegű
h ib á k k ai terhesek. A gyerm ek g y ak o rla ti
célokból tö rté n ő ta n u lm án y o zása d iag n o sz­
tik u s m ódszereinek kidolgozása zavaros.
A g y erm ek ek pszichikai tevéken y ség én ek
sa já to s s á g a it az o k ta tá s fo ly a m a tá b a n
feltáró pszichológiai té n y an y a g , — am ely
elő seg íten é a nevelés és az o k ta tá s tu d o ­
m á n y o s alap ja in a k m eg terem tését — ,
g y en g én k erü l alk alm azásra a g y a k o rla t­
b an . A p ro g ram o k és a ta n k ö n y v e k össze­
állítá sa k o r, a ta n tá rg y a k és a m u n k a
o k ta tá s i m ódszereinek kidolgozásakor, a
pszichológiai tényezők figyelem bevétele
alk alo m sze rű és hiányos.
A kongresszus m eg állap ítja:
A gyerm ek- és pedagógiai pszichológia
te rü le té n a k u ta tó m u n k á t m in d e n e k e lő tt
a r r a k e ll irán y ítan i, hogy az o k ta tá s n a k
a m u n k á v a l való egyesítésével k a p c so la t­
b a n figyelem be vegye az isk o la g y a k o rla ti
á té p íté se ú tja in a k pszichológiai m e g ala p o ­
zá sát. A k u ta táso k k ö zp o n tjá b a n a tu d o ­
m á n y o k elsajátítása és a ta n u ló k m u n k a ­
tevék en y ség e k ap c so latán ak kérd ései á llja ­
n a k , am ely ek b iz to sítják az o k szerves
eg y esítését. Ily en kérdések: a szem élyiség
so k o ld a lú fejlődése a m u n k a és a ta n u lá s
fo ly a m a tá b a n , az egyén értelm i tu la jd o n ­
sá g a in a k form álása, a m u n k á b a n való
já rta ssá g o k és készségek, s az alk o tó k ez­
dem ényezés a m u n k á b an , a tá rsa d alm ila g
h aszn o s m u n k a m o tív u m ain ak k ia lak u lása ,
belső szükséglet a m u n k áh o z, a szem élyi­
ség erkölcsi v o násainak form álása a ta n u l­
m án y i- és m u n k a fo ly am a tb an , k o m m u n ista
viszony a m unkához.
Szükséges to v á b b á fig y elm et fo rd ítan i
a ta n u ló k gyak o rlati ism eretei e lsajátítási
fo ly am atá n ak tan u lm á n y o zá sára, az o k ta ­
tá s m ódszerei ak tiv iz álá sa pszichológiai
a la p ja in a k , az o k ta tá s fo ly a m a tá b a n a
ta n u ló k m egismerő tevékenysége fejlő­
désének, a ta n u lá s önálló m ódszerei el­
sa já títá s á n a k tan u lm á n y o zá sára. A lap ­
vető figyelm et kell fo rd íta n i a falusi
ifjú ság és a dolgozók esti isk o lája ta n u l­
m á n y i m u n k á jára.
K idolgozva az o k ta tá s és fejlődés
kölcsönös k ap c so latán ak p ro b lé m á já t a n ­
n a k különböző v o n atk o zásaib an , szüksé­
ges szélesebb körben ta n u lm á n y o z n u n k a
ta n u ló k képességform álásának fo ly am atá t,
a ta n u ló k általán o s képességét az ism eretek
e lsa já títá sá ra , a ta n u ló k h a jla m a it a ta n u ­
lá sra és a m u nkatevékenység különböző
form áira. Szükséges a képességek pszicho­
lógiai s tru k tú rá já n a k analízise azok k ifej­
lesztésének különböző sz ak a sza ib an , to ­
v á b b á az o k ta tá s t elősegítő pszichológiai
m egalapozás és az o k ta tá s k ia la k íto tt
m ódszerei pszichológiai m egalapozásának
tan u lm án y o zása. T an u lm án y o zn i kell a
g yerm ekek képességeinek effek tiv fejlesz­
té sé t az o k ta tá s és m u n k a fo ly am atá b an ,
az ifjú tehetségek kiem elésének m ó d ja it
a tu d o m á n y , a te ch n ik a és a m űvészet
te rü lete in . Ezzel k ap cso latb an n a g y figyel­
m e t kell fordítani a különböző életkorú
gyerm ekek egyéni pszichológiai sa já to s­
sá g ain a k ta n u lm án y o zására azok o k ta tá ­
sá n ak és nevelésének fo ly am atá b an , am i
lényeges és jelentős a ta n u ló k k a l való
egyéni bánásm ód m ódszereinek pszicholó­
giai m egalapozásában.
A gyerm ek- és pedagógiai pszichológia
g y ak o rla tila g fontos kérdéseinek sikeres
tan u lm ányozásához szükséges a k u ta tó ­
m u n k a elm életi szín v o n alán ak emelése,
a neveléspszichológia és az o k ta tá sp sz i­
chológia kö zö tti szakadék felszám olása.
Meg kell valósítani a gyerm ek szem élyisé­
gének egészéhez való v iszonyt, növelni
kell a k u ta tó m u n k a k u ltú r á já t, tö k é lete­
síten i kell a n n a k m ódszerét, szélesebb k ö r­
ben kell alkalm azni a pszichológiai-pedagó­
giai kísérletek különböző fo rm á it, ta rtó s
g y a k o rla to t kell szerezni egy és u g y a n ­
azon gyerm ekek rendszeres ta n u lm á n y o z á ­
sá b a n a ta n u lás és a m u n k a feltételei
k ö z ö tt.
A kongresszus m egbízza a T ársaság
k ö zp o n ti ta n ác sát, hogy a Pszichológiai
In té z e tte l és a le n in g rád i P edagógiai
In té z e tte l dolgozzon ki ú tm u ta tá s o k a t a
gyerm ek- és a pedagógiai pszichológia
te rü lete in ek tudom ányos ta n u lm á n y o z á ­
sára szolgáló m ódszerek és u ta k to v á b b ­
fejlesztésére. Szükségesnek véli a g y erm e­
kek ta n u lm á n y o z á sá t szolgáló d iag n o szti­
kai m ódszerek k idolgozásának m eggyorsí­
tá s á t oly m ódon, h o g y a z t a tudo m án y o s
k u ta tá s ellen ő rzö tt m ódszereinek a la p ­
elveire építsék. M egbízza a T ársaság k ö z­
ponti ta n á c sá t az íg y k id o lg o zo tt d iagnosz­
tik a i m ódszerek m e g v ita tá sá n a k m egszer­
vezésével és a z o k n a k a pedagógiai in té ze­
tekhez való e lju tta tá s á v a l, hogy a d iá k o k ­
kal fo ly ta to tt foglalkozásokon és a g y ak o r­
lati m u n k á b a n a ta n u ló k egyéni pszicho­
lógiai sa játo sság a in ak ta n u lm án y o zása
és a ta n u ló k k a l való egyéni b ánásm ód
m egvalósítása esetéb en ezek et a m ó d ­
szereket to v á b b i ellenőrzéseknek vessék
alá.
Megbízza a T ársaság k ö zp o n ti ta n á c sá t
olyan in tézk ed ések rendszerének kidolgo­
zásával, am ely az isk o la g y ak o rla ti m u n k á ­
já b an elősegíti a pszichológiai k u ta tó
m u n k a eredm ényeinek a felhasználását.
A pszichológusokat v o n ja be az ú j ta n u l­
m ányi te rv e k és p ro g ram o k felülvizsgálá­
sába. Segítse a ta n u ló k ta n u lm á n y i tú lte r ­
helésének kiküszöbölését, az iskolai t a n ­
könyvek és az o k tató -n ev elő m u n k a m ó d ­
szereinek tö k életesítését, az iskolai h iv a tá s
felé irá n y ítá s á t és p ály av á lasz tá si k o n zu l­
táció m eg v aló sítását. A kongresszus e fel­
ad a to k sikeres teljesítéséhez elen g e d h ete t­
len feltételn ek t a r t ja a pedagógusokkal
való kap cso lato k kiszélesítését (a p ed ag ó ­
gusok to v áb b k ép ző in té ze té n k eresztü l és
m ás u tak o n ), a pszichológia kérdései irá n t
érdeklődő pedagógusok b ek ap cso lását a
tudom án y o s m u n k á b a . S egítséget kell
n y ú jta n i m u n k á ju k eredm ényeinek pszi­
chológiai ta n u lm á n y o z á sá ra és pszicho­
lógiai felk észü ltség ü k növelésére.
A gyerm ek- és pedagógiai pszichológia
te rü leté n a tu d o m á n y o s m u n k á n a k a
g y a k o rla tta l való k ap c so la ta m egerősítése
céljából, s a n n a k az élethez való közelebb-
vitele érd ek éb en a kongresszus szükséges­
nek ta r tja tu d o m á n y o s-g y ak o rlati la b o ra ­
tó riu m o k és m á s szerényebb tu d o m án y o s
csoportok lé treh o zá sá t az isk o la-in tern átu -
sokban, ó v o d ák b an , bölcsődékben és m ás
oktató-n ev elő in tézm én y ek b en . Megbízza
a T ársaság k ö zp o n ti ta n á c sá t ily en vonalú
ja v aslato k kidolgozásával.
A pedagógia pszichológia kérd éseib ő l
egész so r speciális k o n feren ciát k ell leve­
zetn i p edagógusok és m ó d szertan i sz a k ­
em berek b ev o n ásáv al. K o n feren ciák at
kell szervezni a h iv a tá s felé irá n y ítá s
és p ály av álasztási ta n ácsad ás iskolában
végzett m ódszerbeli, szervezeti és szerve­
zési kérdéseiről, az iskola -in té m át u-
sokban folyó pszichológiai m u n k a k ér­
déseiről.
75
 IV .
A dolgozók és a felnövekvő nem zedék
k o m m u n ista nevelésében fo n to s szerepe
v a n a m űvészetnek. E zzel k a p c so la tb a n
n a g y o n ak tu álisak a művészet pszichológiá­
jának kérdései, a m ű v é sze t m egértése,
h a t á s a a h allg ató k ra és a nézőkre. E k é r­
d ések kidolgozása teljesen h iá n y o s. A k ong­
re ssz u s szükségesnek ta r t j a a m űvészeti
p szichológia területén és a m ű v é sz e ti n ev e­
lé sb en a tudom ányos m u n k a m egerősíté­
s é t. K ite rje d t figyelm et k e ll fo rd íta n i a
szem élyiség esztétikai fejlődése pszicholó­
g ia i kérdéseinek kidolgozására, az em berek
m u n k á já b a n , a term észetben és a m űvészet
te rm é k e ib e n a szépség m e g lá tta tá s á ra
szolgáló képesség fo rm álására. A lak ítan i
k e ll a személyiség helyes m ű v észi ízlését,
fejlesz ten i kell m űvészi képességeit. E k é r­
d ések kidolgozásában b iz to síta n i kell a
pszichológusok e g y ü ttm ű k ö d é sé t a k ü lö n ­
böző m űvészetek és a ped ag ó g u so k k é p ­
viselőivel.
V.
A sport pszichológiája p ro b lé m á in a k
k e z d e t i sik eres k id o lg o z á s á t te k in te tb e
v é v e , a k o n g resszu s s z ü k s é g e sn e k ta r tj a ,
h o g y a to v á b b ia k b a n m é g i n k á b b k isz é le ­
s í t s ü k e te rü le te n a k u ta t ó m u n k á t . Szem
e l ő t t k e ll ta r ta n i M a b x s z e r in t a z t, h o g y
a z o k t a t á s eg y esítése a te rm e lő m u n k á v a l
és a g im n a s z tik á v a l a s o k o ld a lú a n f e jle tt
e m b e r n e k , a k o m m u n is ta tá r s a d a lo m e m ­
b e r e i n e v e lé sé n e k e g y e tle n e sz k ö z e . A k o n ­
g re s s z u s szü k ség esn ek t a r t j a a ta n u ló k
te s tn e v e lé s i p sz ic h o ló g iá já n a k te r ü le té n a
tu d o m á n y o s k u ta tó m u n k á t. A te s tn e v e ­
lé s k é rd é s e in e k ré s z le te it a te s tn e v e lé s i
fő is k o lá k és a p e d a g ó g ia i fő is k o lá k te s t-
n e v e lé s i fa k u ltá s a in a z á lta lá n o s p sz ic h o ­
ló g ia e lő a d ó in a k k e ll k id o lg o z n iu k .
A kongresszus ja v aso lja a tu d o m án y o s
k u ta tó m u n k á v a l foglalkozó pszichológiai
in té z e te k n e k is, hogy k a p c so ljá k be te m a ­
tik á ju k b a a tanu ló k testn ev elési pszicholó­
g ia i problém áinak ta n u lm á n y o z á sá t, a
sport-pszichológiát, m in t tu d o m á n y o s te ­
v ék e n y sé g ü k részét, a szak em b erek figyel­
m é t e te rü letek en alap v ető en a h az á n k b a n
lev ő tö m e g testnevelési-m ozgalm ak p ro b ­
lé m á já ra fordítva. V I.
VI.
A kongresszus az orvosi pszichológia
p ro b lé m á in a k kidolgozását a pszichológiai
g y a k o r la tta l kapcso latb an eg y ik legfon­
to s a b b te rü letn e k ta r tja . A te s ti és pszi­
c h ik a i m egbetegedések a lk a lm á v a l, a a F első o k tatá si M in isztériu m n ak és a
76
p szichikai fo ly am ato k sérülésének tu d o ­
m á n y o san m e g ala p o zo tt ta n u lm á n y o z á ­
sá v al a pszichológia, szoros k ap c so la tb an
a m ag asab b idegtev ék en y ség fiziológiájá­
v al, a k tív a n rész t vesz az egészség védel­
m ében, és seg ít az o rv o sn ak a beteg sze­
m élye jo b b m egértésében, a m egbetegedés
d ia g n o sztik ájá b an és a k á r t szen v ed ett
fu nkció h ely re állítá sáb a n . E zzel az orvosi
pszichológia fontos része lesz a pszicholó­
gia tu d o m á n y án a k , a m ely n e k a d a ta i fon­
to s szerep et já tsz a n a k a p szich ik ai te v é ­
kenység ideg-m echanizm usai kifejlesztésé­
ben, és ú j leh ető ség ek et b iz to sít a pszichi­
k a i fo ly am ato k te rm észettu d o m án y o s a n a ­
lízisének feltárásá ra .
Szükségesnek ta r t v a az orvosi pszicho­
lógia leg nagyobb m é rté k ű fejlesztését,
a k o ngresszus m egbízza a T ársaság K ö z­
p o n ti T an á csá t, h o g y az SzSzSzR E gész­
ségügyi M in isztériu m án ak , v a la m in t az
SzSzSzR O rv o stu d o m án y i A k ad ém iáján ak
ja v a sla to k a t teg y en pszichológiai la b o ra­
tó riu m o k kiszélesítéséről a neurológiai,
a p szich iátriai, az idegsebészeti, a h ely re­
állító k lin ik ák o n , az o rv o stan h allg ató k
és orvosok pszichológiai neveléséről és
speciális orvosi pszichológiai ta n k ö n y v ek
és segédeszközök m egterem téséről.
A kongresszus szükségesnek ta r tja az
orvosi pszichológia elm élete és g y ak o rla ta
legfontosabb kérd ésein ek m e g v ita tá sá t az
orvosi tá rsaság o k és a m egfelelő ak ad ém iák
speciális konferenciáin.
A kongresszus célszerűnek ta r tja fel­
v etn i, h o g y h o zzan ak lé tre egy speciális
b iz o ttsá g o t a S zo v jetu n ió O rvostudom ányi
A k ad ém iája és az O SzFSzK P edagógiai
T u d o m án y o s A k ad é m iá ja képviselőinek,
v a la m in t a Pszichológiai T ársaság n ak és az
o rv o s-társaság o k n ak , elsősorban a neuro-
pato ló g u so k tá rsa sá g á n a k , a pszichiáterek
tá rsa sá g á n a k részvételével, am ely b iz o tt­
ság k o o rd in áln á az orvosi pszichológia
te rü lete in ek m u n k á já t. E b izo ttság fontos
fe la d a ta lenne a b eteg em b er pszichológiai
ta n u lm á n y o zá sára irá n y u ló tudom ányos
m u n k a , a pszichohigiénia, a beszéd m eg­
betegedésének p ro b lém ái, seg ítség n y ú jtás
a fejlődésben v issz a m a ra d t gyerm ekeknek,
a p ato ló g ik u s és n o rm ális összehasonlító
ta n u lm á n y o zá sa, a b eteg személyisége sa ­
játo ssá g ain a k figyelem bevétele, a beteg ­
ségek m egelőzésében és gy ó g y ításáb an
előforduló kérdések kidolgozása.
A kongresszus h an g sú ly o zza a re n d ­
ellenes fejlődésű g yerm ekeknél az ideg­
p szichikai sajáto sság o k v iz sg álata to v áb b i
kiszélesítésének szükségességét. A k o n g ­
resszus m egbízza a T ársaság K ö zponti
T an ácsát, h o g y te g y en ja v a s la to t a Szov­
je tu n ió E gészségügyi M inisztérium ának,
Speciális K özépfokú O k tatási M iniszté­
riu m n a k a pszichológiai o k ta tá s bevezeté­
sére az orvosi felső-és középfokú ta n in té z e ­
te k b en , s a n n a k előkészítését szervezze
m eg.
À kongresszus szükségesnek ta rtja ,
hogy az összehasonlító pszichológia pro b lé­
m á it erőteljesebben dolgozzuk ki. E n n ek
a d a ta i általán o s pszichológiai és ism eret-
elm életi szem pontból fontosak. U gyancsak
szükségesnek ta r t ja a krim inálpszicholó-
gia és a pszichológia m ás te rü letei kérdései­
n ek kidolgozását.
V II.
A kongresszus m egjegyzi, hogy ezek­
nek a pszichológia e lő tt álló óriási és fele­
lősségteljes fela d ato k n a k a m egoldása a
tu d o m án y o s m u n k a m egszervezése m ó d ­
szereinek és k o ordinációjának h a tá ro z o tt
m e g jav ításá t, a pszichológiai k u ta tó m u n k a
eredm ényességének növelését követeli meg.
E zzel k ap c so la tb an m egbízza a T ársaság
központi ta n á c sá t a S zovjetunióban folyó
pszichológiai k u ta tó m u n k a — m ely et a
T ársaság ta g ja i a különböző k ö ztársasá­
gokban végeznek — tervezésének és koor­
d in áció ján ak m egerősítésével.
A kongresszus hangsúlyozza an n ak szü k ­
ségességét, hogy m egerősítsék a pszicholó­
gia k a p c so la tá t a m ag asab b id egtevékeny­
ség fiziológiájával, a pedagógiával, az
o rv o stu d o m án n y al és m ás h a tá rtu d o m á ­
n y o kkal, a z em ber k o m p le x ta n u lm á n y o z á ­
sá n a k m egszervezésével egyesítve azoknak
a tu d o m á n y o k n ak erőit, m elyek az em ber­
rel foglalkoznak, s am elyek a nevelés
problém áira, a m u n k a term elékenységének
növelésére, a neuro-pszichikai egészség
védelm ére, a m u n k a és a pihenés m egszer­
vezése pro b lém áin ak m egoldására irá n y u l­
n ak . A kongresszus ja v aso lja a T ársaság
K ö zp o nti T anácsán ak és helyi osztályainak
szoros kapcsolatok k ia la k ítá sá t m ás tá rs a ­
ságokkal (pedagógiai, orvosi, tudo m án y o s­
technikai) abból a célból, hogy ezeket a
p ro b lém ák at eg y ü ttesen dolgozzák ki.
E len g edhetetlenül szükséges a T ársaság
k ö zp o nti ta n ác sa m e lle tt koordinációs
bizottságok létrehozása a n n a k érdekében,
hogy az alap v ető pszichológiai problém ák
m egoldására egyesítsék a T ársaság azon
ta g ja in a k erőfeszítéseit, a k ik ezeken a
tém ákon dolgoznak, m egterem tve az e g y ü tt­
m ű k ö d é st és a p á rh u z a m o t a k u ta tó ­
m u n k á b an . A tudo m án y o s m u n k a koordi­
n álásá b an , m ódszerei tökéletesítésében,
v alam in t eredm ényessége növelésében fon­
tos szerepet já tsz a n a k a p ro b lém ák at fel­
vető konferenciák. A konresszus m egbízza
a T ársaság k özponti ta n á c sá t az ilyen
kői ferenciák terv én ek összeállítására és
azok sikeres lefolyásának b iz to sítá sá ra
(M oszkvában, L en in g rád b an , T bilisziben,
K ievben és m ás városokban). F igyelem be
véve a tu d o m án y o s konferenciák fontos
jelentőségét a pszichológia egyes te rü le te i
sz ám á ra (gyerm ek, pedagógiai, orvosi,
m unkapszichológia stb .), a kongresszus
m egbízza a T ársaság központi ta n á c s á t
azok előkészítése és levezetése te rv é n e k
kidolgozásával.
A kongresszus hangsúlyozza a S zo v je t­
unió b an és külföldön a pszichológia k ü lö n ­
böző te rü le te in v ég zett k u ta tó m u n k á ró l
szóló inform áció b izto sításán ak szükséges­
ségét. A T ársaság ta n á c sá t m egbízza a
kongresszus egy inform ációs la p k ia d á sa
és a S zo v jetu n ió T udom ányos A k ad ém iája
T udom án y o s Inform ációs In téz eté b en p sz i­
chológiai részleg felállítása k érdéseinek
kidolgozásával (és an n a k g y ak o rla ti m e g ­
v alósításáv al). A kongresszus szükséges­
n e k ta r tja a k ü lfö ld i tudo m án y o s k u ta tó
tá rsa sá g o k k al való kapcsolatok m egerősí­
té sét, n y o m d ai term ék ek kicserélésének
ú tjá n , v a la m in t szo v jet pszichológusok
külföldi u ta z á sa in a k növelésével ab b ó l a
célból, hogy k ö zvetlenül ism erkedjenek
m eg pszichológiai in tézetek m u n k á já v a l.
A kongresszus szükségesnek ta r t j a a
szo v jet pszichológusok nem zetközi p sz i­
chológiai kongresszusokon való részv ételé­
n ek növelését, jelentős külföldi pszicholó­
gusok m e g h ív ását a T ársaság á lta l sz erv e­
z e tt tu d o m án y o s pszichológiai k o n feren ­
ciákra, kongresszusokra, fontosnak ta r t ja
a legjobb külföldi pszichológiai m u n k á k
orosz n y elv re fo rd ítását.
A kongresszus m egbízza a T ársaság
kö zp o n ti ta n á c s á t, hogy b izto sítsa a
T ársaság ta g ja i szám ára a p u blikációs
lehetőségeket a T ársaság tu d o m án y o s
m u n k á in ak g y ű jtem én y es k iadványok, m o ­
nog ráfiák fo rm á já b an tö rtén ő k iad ásáv al.
A kongresszus célszerűnek ta r tja m ég egy
pszichológiai fo ly ó irat k iad ása m egszerve­
zését (gyerm ek- és pedagógiai pszicholó­
gia).
Az ú j pszichológiai eszközök k o n s tru á ­
lására és szerkesztésére kellő fig y elm et
kell fo rd ítan i. A közp o n ti ta n á c sn a k
ja v aso lja a kongresszus, hogy ebb en az
értelem b en álljo n a T ársaság ta g ja i k ezd e­
m ényezéseinek az élére, és velük e g y ü tt­
m űködv e v aló sítsák m eg a z o k a t az életb en .
A T ársaság és a n n a k helyi o sz tály ai
fo rd ítsan a k alap v e tő figyelm et a p szi­
chológiai k ád e rek k v alifik áció ja em elésé­
n ek kérdésére. E gész sor szem in áriu m i
ta n fo ly am és ko n zu ltáció levezetését k ell
előirányozni í zo k n ak a pszichológusok­
n ak , a k ik a T ársaság helyi szervezetei­
ben dolgoznak. D isszertációjuk elkészí­
téséhez, tu d o m án y o s m u n k á ju k k ia la k í­
77
 tá s á h o z és lefolytatásához b iz to síta n i kell
a z eg y ü ttm ű k ö d é s különböző form áit.
A P edagógiai In té z e te k b e n , egyetem e­
k e n és m ás ta n in té ze tek b e n a pszichológia
ta n ítá s á n a k m egjav ításáró l s a ta n ító k
pszichológiai felkészültségének m e g jav í­
tá s á ró l való gondoskodásnak fontos h ely et
k e ll elfoglalnia a T ársaság és an n a k helyi
o sz tá ly a in a k m u n k á jáb a n . Célszerű a P szi­
choló g iai T ársaság K ö z p o n ti T anácsa m e l­
l e t t speciális bizottság létrehozása, am ely
ily e n irá n y b a n k o o rd in áln á a T ársaság
ta g ja in a k erőfeszítéseit. E n n e k a b iz o tt­
s á g n a k a m u n k a terv éb e n figyelem be veen ­
dő a ta n ító k szám ára a k tu á lis pszichológiai
k érd é sek rő l k ö nyvsorozat kiadása.
A pszichológiai ism erete k p ro p ag a n d á­
já n a k n em kielégítő á lla p o tá t szem e lő tt
ta r t v a , és a n n a k n a g y jelentőségét é rté ­
k e lv e a dolgozók széles töm egei k o m m u ­
n is ta nevelésében, d ia lek tik u s—m a teria lista,
a te is ta világnézetének form álásában, a
kongresszu s kötelezi a T ársaság m inden
o s z tá ly á t az Ö sszszövetségi T ársasággal
e g y ü tt a p o litik ai és tu d o m á n y o s ism eretek
ily e n irá n y ú szóbeli és írásb e li p ro p ag á lá­
s á ra . E b b e n a T ársaság ta g ja in a k a k tív
ré sz v é te lé t bizto sítan i kell.
H. WALLON, A GYERMEKPSZICHOLÓGIA DIALEKTIKUS-MATERIA­
LISTA SZEMLÉLETŰ MŰVELŐJE — 80 ÉVES
KISS TIHAMÉR
Tanítóképző Főiskola, Debrecen
II. W a l l o n , aki ez esztendőben tö l­
tö tte be a 80. életévét, m int ideggyógyász
k ezd te munkásságát. P. J a n e t -Iioz és
E . CLAPERÉDE-hez hasonlóan a pato-
pszichológiai kutatások mezejéről indult
el, sok at foglalkozott az alkalm azott lélek­
ta n több ágában kutató m unkával, hogy
azu tán néhány évtizeden á t főleg a gyer­
m eklélektani kutatásoknak szentelje éle­
tét. Ily irányú m unkássága közben H.
W allon, m int nagy kortársa J. Piaget, a
gyakorlati, kísérleti vizsgálatokra, a való­
ságra alapozza tudom ányos m egállapítá­
sa it, és az a világnézeti álláspontja, hogy
tudom ányos pszichológiát csak a dialek­
tikus-m aterialista m ódszer és szem lélet
alapján lehet m űvelni. E gy vitacikkében
e szem lélet nélkülözhetetlenségéről így
ír: ,,A dialektikus m aterializm us m agya­
rázó elveire annál nagyobb szükség van,
m in él bonyolultabbak, szövevényeseb­
bek, finomabbak, törékenyebbek azok a
viszonylatok, am elyek egy adott tud o­
m ánykört áthatnak, s m inél többféle
78
A kongresszus célszerűnek v a llja a
kongresszus m u n k á in a k p u b lik á lá sát, és
m egbízza a k ö zponti ta n ác so t, hogy
keresse m eg ennek leh ető ség eit és ú tja it.
A kongresszus célszerűnek ta r tja , hogy a
T ársaság m ásodik k o n g resszu sát Lenin-
g rá d b a n , a h arm a d ik k o n g resszu st pedig
K ie v b e n ta rts á k meg.
A kongresszus felh ív ja a Pszichológiai
T ársaság m inden ta g já t a sz o v jet pszicho­
lógiai tu d o m á n y fejlesztésében való fá ra d ­
h a ta tla n közrem űködésre a m a rx ista —
le n in ista m etodológia alap já n , m u n k á ju k
elm életi színvonala em elésére, azok m ó d ­
szereinek tökéletesítésére, az eredm ények
ir á n ti k ö v etelm én y tám asztás növelésére.
A kongresszus felkéri a T ársaság m in ­
den ta g já t, hogy tu d o m án y o s m u n k á já t
hozza szoros k ap cso latb a az élettel, e re d ­
m é n y e it hasznosítsa a g y a k o rla tb an ,
és eredm ényes alk o tó m u n k á já v a l b iz­
to sítso n a k tív szerepet a pszichológiai
tu d o m á n y n a k a k o m m u n izm u s építése
h a ta lm a s tervének h a z á n k b a n való m eg ­
v aló sításáb an .
Fordította : B a r t h a L a j o s
tén y ező k ö zö tt jö h e t lé tre a v isz o n y la to k ­
n a k ez a v áltozatossága. K ülönösen íg y
v a n ez a lélek tan b an , am ely összekötő
k ap o cs az ú g y n ev ezett te rm ész ettu d o m á­
n y o k és az ú g y n ev ezett h u m á n tu d o m á ­
n y o k k ö zö tt.” (H. W a l l o n : K é t ir á n y ­
z a t a lélek tan b an . „L a N ouvelle C ritique”
1958. 100. szám ából á t v e tt cikk. V alóság
1959. 3. szám 54. lapon.) A z idős tu d ó s
m a is n y ílt h arc o t fo ly ta t az idealizm us
és a m ech an ista m a terializm u s ellen a
pszichológiában. É les tá m a d á s t in té z e tt
eddig a Condillac-i szenzualizm us, a berg-
sonizm us, a m odern egzisztencializm us és a
pozitivizm us, k o n cep tu alizm u s, freudia-
n iz m u s és az id ealista p o lg ári füozófián
n y u g v ó pszichologizm us ellen.
H . W a l l o n s z e r in t m in d a z id e a lis ta ,
m in d a m e c h a n is z tik u s m a te r ia lis ta s z e l­
le m ű p sz ic h o ló g u so k n a k a z a fő h ib á ja ,
h o g y a t u d a t o t e lv á la s z to ttá k a v a ló sá g o s
e m b e rtő l, a z é le te s m a té r iá tó l, ille tő le g a z
e m b e r t a k ö rn y e z e te fe lté te le itő l, és a z
e m b e r t m in te g y a s a j á t t u d a t a p a s s z ív
hord o zójának, olyan lénynek tek in tik ,
ak i n em a valóságos világot, h an e m csak a
s a já t é rz e te it szemléli. T ipikus id ealisták
ezek, ak ik n ek a szellem az elsődleges és
akiit sz erin t a dolgokat a m a g u k valóságá­
b an közvetlenül nem le h e t m egism erni.
E zzel szem ben W a l l o n olyan pszi­
chológiára tö rek e d ett, am ely a valóságos
em b ert fejlődésében és életé t széles össze­
függésében szem léli. H ird e ti, hogy az
em ber a környezetével állan d ó kölcsön­
h a tá sb a n levő a k tív lény, a k i nem csak
tá rg y a , h an e m ala n y a is a cselekvésnek.
„M ind a pszichikai, m in d a biológiai t é ­
n y ek az élőlény és a környezete kö zö tti
k apcsolatból fa k a d n a k .” — írja „ In tro ­
d u ctio n a l’étu d e de la vie m e n ta l” c.
m űvében.
A vulgáris m a teria listák k al szem ben
v allja, hogy az em ber nem csupán biológiai,
han em tá rsa d a lm i lény is, és az em ber és a
társad alo m sz é tv á la sz th a ta tla n egységet
képez. Szellem esen jegyzi meg, hogy az
em b ert elszállítani a tá rsad alo m tó l a n n y it
jelen t, m in t lehám ozni agyvelejéről a k é t
n ag y agyfélteke kérgiállom ányát, am ely
éppen az em berek tá rsa d alm i e g y ü tt­
m űködése folyam án fejlő d ö tt ki. M int
ah o g y an a tü d ő a szárazföldi életre, é p p ­
úgy a beszéd, illetőleg az agyvelőben a
beszédközpont és kap csolt részei a tá rs a ­
dalm i életre s egyben a tá rsa d alm i fejlő­
désre m u ta tn a k . Az egyén a tá rsa d alm i
életben n y e rte a lk a ti, pszichikai sa játo s­
ság ait, és m in t aho g y an nincs társadalom
egyének nélkül, úgy az egyének sem le h e t­
nének olyanok, m in t am ilyenek, tá rs a ­
dalom nélkül. (H. W a l l o n : Les origines
d u caractère chez l’enfant. Les préludes du
se n tim e n t de personnalité. P aris. 2. k i­
adás. 1949. Bev. IX .)
H . W a l l o n írása ib a n nem csak az
em ber általán o s, de egyéni tu lajd o n ság ai
kifejlődésének sajáto sság aira is rá m u ta t.
Beszél a tevékenység és a tá rg y d ialek ­
tik u s kölcsönhatásairól, arról, hogy a
tevékenység eredm ényeként hogyan v á l­
tozik m eg a tá rg y , am ely a z u tá n a te v é­
kenység m egfelelő t ovábbi v á lto z á sá t igény­
li. E z v iszo n t h a t az em ber m ag asab b ren d ű
idegtevékenységeire, m e g v álto zta tja , g az­
d ag ab b á teszi az em bert. E s m in th o g y
u g y an az a tá rg y különböző em bereknél
— a m ú lt egyéni ta p a sz ta la ta itó l és m ú lt­
beli tevékenységeitől s egyben a lk a ti ideg
és pszichikai különbözőségeitől függően —
különböző tevékenységeket v á lt ki, ezek­
nek szervezetünkre való visszah atásai
hozzák létre az egyéni tu lajd o n ság o k at,
íg y a determ inizm us alap já n , a külső
k ö rü lm ényektől függőség elve alap já n
véli m a g y a rá z h a tó n a k az em berek egyé­
niségének sa játo s jellegét.
H . W a l l o n azon kevesek k özé ta r­
tozik a francia pszichológusok k ö zö tt, aki
nem került az amerikai pszichológia hatása
alá, viszo n t kom oly érdeklődést m u tat
P a v lo v tanításai és a szovjet pszichológia
eredm ényei iránt.
W a l l o n szerint PAVLOvnak nagy
érdeme, h o g y helyes világításba helyezte
az em bert, m int biológiai s ugyanakkor
társadalm i lényt. Védelmébe veszi P a v -
Lovot azokkal szemben, akik azzal v á d o l­
ják, hogy mechanisztikus m aterialista, s
egy ela v u lt asszocianizmushoz tért vissza.
W a l l o n helyesen m utatott rá, h o g y m íg
a régi asszociációs lélektan az em ber in ­
tellektusa passzivitását volt alkalm as e l­
hitetni, hirdetve többek közt a zt a téves
hiedelm et, h ogy az emberi agy olyan m in t­
ha viaszlapocskákból állna, am elyen a
külső vilá g együttes ingerei nyom ot h a g y ­
nak, — addig P avlo v szerint az asszociá­
ciók oly többé-kevésbé felújulásra kész
kapcsolat-nyom ok, amelyek az em ber és
környezete eleven kölcsönhatásaként jö t­
tek létre. A feltétlen és feltételes reflex-
kapcsolatok sem mechanikusak — m int
ahogy azt P a v lo v ellenfelei hirdetik —,
hanem igen rugalmas, dinamikus k épződ­
m ények.
U g y an c sak szembeszáll a P av lo v -elle-
nesek a m a v ád jáv a l, hogy P a v l o v az
agykérg i te rü le te k e t ato m izálta, m o z a i­
k o k ra tö rd elte. W allon szerint a k ö rn y e z e t
kom plex h a tá s a i a la tt létrejövő m o zaik -
szerveződések, illetőleg, ahogy ő n evezi,
„ru g a lm as d in am ik u s eg y ü ttesek ” k o r ­
lá tla n leh ető ség ek et rejtenek m a g u k b a n ,
m elyeknek segítségével u g y an o ly an so k ­
féle k o m b in á ció t v aló síth atu n k m eg, m in t
am ilyen sokféle követelm ényt a k ö rn y e z e t
tá m a s z t v e lü n k szemben. (H. W a l l o n :
L ’associationism e de Pavlov. B u lle tin
de Psychologie, VI. köt. 1952. dec.)
H . W a l l o n elfogadja PAVLOvnak a
második jelzőrendszerről, a beszédről szóló
tanítását is, — de ő azt állítja, h o g y ezen ­
kívül van m ég az emberek közti érin tk e­
zésnek egy tudatalatti jelrendszere is, am ely
a m im ika, az arcjáték és a pantom im ika
önkéntelen m egnyilvánulásaiból tevőd ik
össze. E zek a nem tudatos ráhatások és
felfogások, am it egyesek „ in tu ícióval”
m agyaráznak, segítenek létrehozni a ro-
konszenv és ellenszenv érzését, a zt az ér­
zést, am ely egyesekkel szemben v issza ­
tetszést, m ások iránt viszont von zalm at
ébreszt. (H . W.: L’organisation e t le social
chez l’hom m e.) L. J . A n c if e b o v a H.
W a l l o n szo v jet méltatója elism eri, h ogy
az ember a külvilág nem minden ingerét
tudatosítja, de azt helytelennek tartja,
hogy a fen t leírt lelkifolyamatot a beszéd ­
del egy sorba helyezhető jelzőrendszernek
79
 t a r t s u k . (L. J . A n c if e r o v a : H enri W al­
lo n — a haladó fra n c ia pszichológus.
V ap ro szi Pszichológii. 1955. 4. szám)
H . W a llo n szám os m a ra d an d ó m ű ­
v e t a lk o to tt, am elyből különösen n ag y ­
é r té k ű a L ’évolution psychologique de
l’e n f a n t (1941); Les origines de la pensée
chez l ’en fa n t (1945). L es origines du
c a ra c tè re chèz l’e n fa n t (1934, 1949);
L a psychologie scolaire (1953); L ’enfan t
tu r b u le n t (1925); D e l ’ac te à la pensée
(1942) és a fra n cia enciklopédia VIH.
k ö te té b e n „L a vie m e n ta le ” -ról szóló
rész (1938), a m it n em csa k szerkesztett,
de tú ln y o m ó ré szt m a g a írt.
A gyermek fejlődésének vizsgálata —- t a ­
n í t j a H . W a l l o n — n em sz ak íth ató el
te rm é sz e ti és tá rsa d a lm i környezete vizs­
g á la tá tó l.
L a sociabilité chèz l’e n fa n t (1952) c.
m ű v é b e n különös g o n d d al fejtegeti a
gyerm ek és társadalmi környezete kölcsön­
hatásának fejlődést elősegítő tényeit. F e j­
te g e té se i szerint a g y erm ek megszületése
u t á n bizonyos ideig m ég to v á b b ta r t a
g y e rm e k n ek az a n y já v a l közös szim bió­
z isá n a k időszaka, a m e ly m ég az em brio­
n á lis á lla p o t jellem zője. E z időszakban
ö r ö k lö tt tevékenységform ái segítik a la p ­
v e tő szükségletei kielégítésénél, am elyeket
a z a n y a k özvetít. Az első h áro m hónapban
k ifejező m ozdulatai, sírása, ösztönös cse­
lekvés-form ái azok, a m ik életfeladatai
m e g o ld ásáb an segítik. E kifejező m ozdu­
la to k és a sírás azok a hasznos jelző esz­
közök, am elyekkel k ö rn y e z e té t segítségére
m o z g ó sítja. A 3 h ó n ap u tá n m egjelenik az
a n y á v a l k ap c so la tb an bizonyos érzelmi
m e g n y ilv án u lás, a m osoly, s m egindul
a m a fejlődés szakasza, a m e ly e t ő érzelm i­
em ocionális vagy affektiv szakasznak n e ­
vez, s am ely e t úgy jellem ez, hogy az elsőd­
leges an y a g i szükségleteken kív ü l jelen t­
k ez ik és erősödik a z em beri, társadalm i
k a p c so la to k igénye. E zzel a m egállapítás­
sa l ta g a d ja azok á llá s p o n tjá t, akik az
„ a u tiz m u s ” á lla p o tá t v a lljá k , és akik a z t
h ird e tik , hogy a gy erm ek csak 6— 7 éves
k o rá tó l kezd tá rsa d a lm i lénnyé válni.
A já rá s és a beszéd k ia lak u lása a tár­
sas kapcsolatok ig é n y é t m ég tovább fej­
le szti, illetőleg k iin d u lási a la p o t szolgáltat
a 3. év u tá n jelentkező tá rs a s környezet
fo k o z o tt igényének, am ik o r nem csak azok­
k a l keresi a k ap c so la to t, a k ik alapvető
sz ü k ség le te it elégítik k i, h an e m m ásokkal
is, m in t a tesvérekkel, a családban gy ak ­
r a b b a n m egforduló szem élyekkel, játszó­
p a jtá s o k k a l, m eseszükségletét kielégítő sze­
m é ly ek k e l stb . E zek b en az években (3— 7
életév ) a la k u lh a tn a k k i az úgynevezett
„ k o m p le x e k ” , bizonyos rejlett sérelmek a
társas-viszonyok érzelmi vonatkozásai során,
80
— a m ik h a ta rtó san is b efo ly á so lh a tjá k a
g y e rm e k m a g a ta rtá sá t — , m ég sem h a tá ­
ro z z á k m eg végzetszerűen a gyerm ekek
so rsá t, m in t a z t a p szich o an alitik u so k
h ir d e tik .
W a l l o n u ta l a z óvoda nagy jelentő­
ségére, a m e ly sz erin te a g y e rm e k e t a c sa lá d i
é le t sz o ro s k a p c s o la ta in a k fe lla z ítá sá h o z
és a z is k o la i életb e v a ló k ö n n y e b b b e k a p ­
c s o ló d á sá h o z segíti.
A z iskolás korban n a g y v á lto z á so n
m e h e t á t a g y erm ek , a h o l m á s o k a t is
fig y e le m b e k ell v e g y e n , a k ik n e k a h a tá s a
a lá k e r ü lh e t, s a k ik re s z in té n h a t . H elyte­
le n íti azt az iskolai nevelési rendszert,
am ely nem a közösséget, hanem az egyént
ta rtja szem előtt. E té r e n s o k v o n a tk o z á s ­
b a n ta lá lk o z ik M a k a r e n k o p e d a g ó g iá já ­
v a l.
W a l l o n különös g o n d o t f o rd ít a ser­
dülő lelki fejlődése és tá rsa s-v isz o n y a k i­
a la k u lá s a elemzésére. I t t k ü lö n ö sen szem ­
m e l t a r t ja , hogy a serdülő m ily en tá rs a ­
d a lo m b a n él, m ilyen tá rs a d a lm i h a tá so k ­
n a k v a n kitéve. N em v a llja , h o g y lelki
k o n flik tu so k , válságok csu p án a burzsoá
tá rsa d a lo m serdülői életéb en jellem zők.
A se rd ü lő k bárm ilyen k ö rn y ez etb e n köny-
n y e n esn ek veszélyes áb rá n d o záso k b a, és a
ro k o n lelk ek k u ta tása, v elü k e g y ü tte s él­
m é n y e k keresése, k a la n d v á g y , — sok oly
h e ly z e tb e sodorhatja ők et, am ely b ő l csak
g o n d o s pedagógiai irá n y ítá s m e n th e ti meg
ő k e t. — Szerinte az egyfelől jelentkező
tú lz o tt önérvényesítő te n d e n c iá t, u ralm i
v á g y a t, másfelől a ltru is ta , önfeláldozásra
v aló készséget fel kell h a sz n á ln i haladó
tá rs a d a lm i feladatok m eg o ld ására ir á ­
n y u ló felelősség érzése felk eltésére és ez-
ir á n y ú levezetésében. E ir e v iszo n t a
h a la d ó ifjúsági m ozgalom a legm egfele­
lő b b .
L es origines d u c a ractère chèz l’en ­
f a n t c. m űvében u g y an c sa k hangsúlyozza
az egyén és társadalom szétválaszthatatlan
egységét. E bben a m ű v éb en a jellem fejlő­
désének a vizsgálatát tű z i k i fe la d a tu l, és
k if e jti értékes g o n d o latait a g y erm ek é r­
zelm i életéről és an n a k a szem élyiség fe j­
lő d éséb en való szerepéről.
W a l l o n szerint a jellem pszichológiája
az, am ely b en a hagyom ányos pszichológia
m ó d szerei a legkevésbé elégségesek. Véle­
m é n y e szerin t e téren a le g tö b b e t a g y er­
m ekpszichológia n y ú jth a t.
A jellem tan u lm án y o zása sokáig ab b a n
á llo tt, h o g y a jellem et alk o tó tu la jd o n sá ­
g a ira b o n to tták , m inőségi jellegzetességei
elem eire szedték szét. V izsg álat a lá v e tté k
az eg y én szokásait v ag y erkölcsi m a g a­
ta r t á s á t — am elyet a tá rsa d a lo m egésze
v a g y eg y kis csoportja a la k íto tt k i benne,
v a g y am i a közvélem ény n y o m ására
n y ilv á n u lt mog. Szerint© a jellem vizsgá­
la tá n á l nem le h et a jellem et részecskéire
b o n ta n i és az elem eket kom binálni, hanem
a szem élyiség egészét kell egységében,
összes pszichikai reak ció jáv al e g y ü tt szem ­
lélni. M inden egyénnek m egvan a m ag a
sa játo s, szokásos és állan d ó jellegű re a ­
gálási m ódja, am ely a jelenségek k ü lö n ­
bözősége ellenére, a le gváltozatosabb h ely ­
ze tek b en és körülm ények k ö z ö tt hasonló­
k ép p e n n y ilv á n u l m eg. A személyiség
egészére a különböző helyzetekben és
k ö rü lm ények k ö zö tt m egnyilvánuló rea k ­
cióira kell figyelm ünket irá n y íta n i, m ert
éppen a reagálási m ód, az egész személyiség
reagálási módja az, amiről a jellem fel­
ismerhető. A v izsgálat során — h a nem
a k a ru n k a jellem m egnyilv án u lásain ak
egyszerű leírói és regisztrálói lenni — fel
kell tá rn i a jellem et m eghatározó tényező­
k e t is, m in t a tem p eram en tu m , fiziológiai,
szervezeti tényezők stb.
V iszont, h a a különböző helyzetekben
való egyéni reagálás és alkalm azkodási
m ód feltárása a jellem m e ghatározásának
eszköze, ú gy ezt nehéz elvégezni a minél
k isebb gyerm eknél, a k i környezetéhez
való viszonyában ö rö k lö tt ad o ttsá g a i által
k o rlá to z o tta n és szinte m inden gyerm eknél
azonos m ódon, vagyis kevésbé egyénien
viselkedik. H a pedig m egfontoljuk, hogy
a jellem a reagálási m ód bizonyos állan d ó ­
sá g áb a n ism erhető fel, a k k o r a gyerm eknél
a jellem felismerése szinte lehetetlen.
E z a m egfontolás in d íto tta W a l l o n í
a z u tá n a rra , hogy a kisgyerm ek-kortól
k ezdve m égis p ró b álja m egkeresni és fel­
tá rn i a jellem alap v o n á sait, és in d u lt el
fe n tje lz e tt m űvében a viselkedés alapjai,
az érzék- és mozgásszervi tevékenységek és
elv á la sz th a ta tla n kísérői és m otiválói, az
érzelmek vizsgálatára és a jellem egyéb m eg­
h atáro zó tényezői feltárásá ra , „L es origi­
nes d u caractère chèz l’en fa n t. Les préludes
d u se n tim e n t de perso n n alité” c. m űvében.
A z érzelmekről a z t ta n ítja , hogy azok
a la p ja a n em tu d ato síth a tó ingerekre való
reagálás, és hangsúlyozza azok fontos
tá rsa d a lm i fun k ció ját. Az érzelern-eltérően
a m a g a ta rtá s m ozgásban m egnyilvánuló
és a fizikai világ m e g v álto zta tására irá ­
n y u ló egyéb form áitól — egy a társadalm i
kö rn y ezetre irányuló, kifejező, az em be­
re k e t összekapcsoló lelki fo ly am at, am ely­
nek m eg nyilvánulása so rán az egyén a
k o n k ré t helyzetre reagálva, m ásokban is
hasonló érzelm eket v á lt ki.
W a l l o n négy magatartási szintet k ü ­
lö n b ö z tet m eg, am ely a gyerm ek fejlődése
so rán eg y m ást követően jelentkezik, és a
feln ő ttek n él bizonyos h ie ra rc h ik u s szer­
k e z e te t alk o t. E zek egyikének felel m eg az
érzelem . E szintek a következők: 1. im-
6 M agyar Pszichológiai Szemle
pulzív magatartás, am ely a fe lté tle n re f­
lexes és au to m a tik u s cselekvéseken n y u g ­
szik. 2. az érzelmi (emocionális) m a g a ­
ta rtá s , 3. szenzo-motorikus magatartás és
4. az ú g y n e v e z e tt ,, projektív” magatartás.
K u ta tá s a in a k jelentős rész ét fo rd ítja
W allon a gyermek gondolkodása s a já ­
to sság ain ak feltárására. Id ev o n a tk o zó m eg ­
á lla p ítá s a it főleg egyik n ag y m ű v e „L es
origines d e la pensée chèz l’e n f a n t” (2
k ö te t) ta rta lm a z z a .
M egállapításaiból kiem eljük az a lá b b i­
a k a t:
Hat éves korig a fejlődés sik erei a g y e r­
m ek n ek a tá rg y a k k al és szem élyekkel
való v isz o n y áb a n jelentkeznek. A g y e r­
m ek ö sztönös irányultságából, fiziológiai
és érzelm i szükségleteiből k ö v etk ező r e a k ­
tív tev ék en y ség ei fokozatosan k ib o n ta ­
k o z ta tjá k a dolgok á ltal k iv á lto tt g e sz tu ­
sa it, m a g a ta rtá s á t és u g y a n a k k o r a t á r ­
gyak, szem élyek perceptív és beszédben
m eg n y ilv á n u ló ism ereteit. A 3. évben
jelentkezik a személyiség válsága, a m ik o r a
g yerm ek fellázad környezete érzelm i m eg ­
kötései ellen, am elyek egyénisége k ifejté­
sét k o rláto zzá k , és igyekszik k ib o n ta k o z ­
ta tn i s a já t ,,én ” -jét, b izto sítv a m a g á n a k
rendszeresen az érvényesülést és egyéb
előnyök et. A 4. és 5. életévben az érzelmek­
nek domináló szerepük van. E k k o r a la k u l­
h a tn a k k i bizonyos kom plexek, h a a k ö r ­
n y ez et k o rláto zza a gyerm ek a k a r a tá t, és
elfo jtáso k ra kényszeríti, illető leg h a a
gy erm ek m érték telen ü l tö rek szik n ö v eln i
k ö v etelm én y e it környezetétől. U g y a n a k k o r
to v á b b fejlő d ik a csecsemőkor v ég e felé
k ia la k u lt ,, praktikus intelligencia.”
W a l l o n az „intelligencia” k ifejezést
az ösztö n ö s feladat-m egoldási képességgel
szem ben h aszn á lja. Az ösztön eg y f a jn a k a
m ű k ö d és-fo rm ájáb an m e g h a tá ro z o tt t e ­
vékenység -fo rm ája, az életfelad a to k m e g ­
o ld á sán a k gépies végrehajtási m ó d ja . Az
intelligencia v iszont oly felad atm eg o ld ási
képesség, am ely kezdem ényezéseiben sz ó r­
ványos, m egoldásm ódjában v álto za to s,
m in ta h o g y a n az m e g v aló su lásm ó d jáb an is.
Az ö sz tö n n ek szüksége v an a n e k i m eg ­
felelő kedv ező helyzetre, hogy m eg n y ila t-
kozhassék, — bizonyos fokig m ó d o su lh a t
a v álto zó viszonyokra te k in te tte l, s g y a ­
k o rta szüksége v an p ró b álg a táso k ra , b e­
g y ak o rlá sra. E z u tóbbi tu la jd o n sá g a m ia tt
m u ta t bizonyos rokonságot az in te lli­
genciával. V iszont az in te llig en c iáb a n
nincs fa ji tu d á s, au to m atik u s te v é k e n y sé g ­
sém a, r u tin , és m ás síkon is m ű k ö d ik . Az
intelligencia új helyzetekben való hasznos
reagáló képesség. S tru k tú rá k a t k é p e s ele­
m ezni, s ezek elem eit felhasználni egy-egy
felm erülő p ro b lém a m egoldása érd ek éb en .
E m eg o ld áso k at kezdeti fokon p ra k tik u s
81
 in tellig en c iáv a l, később a gondolkodással érd e k lő d n i. Term észetesen a tá rg y a k ob­
végzi. je k tív ok-viszonya és az ő s a já t sz u b jek tív
A praktikus intelligencia és a gondol­ m a g y a rá z a ta i között sokáig e lle n té te k is
kodás közt minőségi különbség van. Az első v arrn ak , de nem á th id a lh a ta tla n o k ezek a
a v a ló sá g b a n , p ró b álg atással operál, a sz ak a d ék o k .
k o n k r é t ad o ttsá g o k a la p já n szerkeszti meg A z iskolát megelőzően és az első iskolai
a g y a k o r la ti hasznos m egoldást. Az utóbbi é v e k b e n m ég m egtalálható a m e g h a tá ro ­
k é t s ík ú v á tu d válni, és előzetesen a kép- záso k és ok-viszonyok felfogásának konfúziói,
z e le tb e n i szem lélet sík ján tu d ja végre­ — d e k éső b b éppen az o k ta tá s segítségével
h a j ta n i m anipulációit. A gondolkodás, ezek tis z tu ln a k . Pl. egy 5 és fél éves g y er­
a h e ly e tt, hogy a k o n k rét h elyzetekben re n ­ m e k a szélről a k ö v etk ező k et v éli. Mi a
d e z g e tn é a megoldás érd ek éb en az a d o tt szél ? —- k é rd i a kísérletvezető. G yerm ek:
e lem e k et, — a szimbólumok világában, jelek „ E z , a m i h ideget csinál.” K ísérletv ezető :
jelhasználásával operál. Á lta lá b a n szavakat „ H o g y csin ál hideget a szél? ” G yerm ek:
h a s z n á l, s m integy belső beszédet folytat, „ A z é rt, m e rt v annak a jtó k , k a p u k .”
a m it n y e lv i m otorizm usával v a g y írásban K ísé rle tv e ze tő : „A n y ito tt k a p u k csi­
is k ife je z h e t. M ár legkezdetibb form ájában, n á ljá k a szelet?” -— G y erm ek : „Ig e n ”
a m ik o r a z érzékietekhez je le n té st fűz, a K ísé rle tv e ze tő : „Az erd ő b en v a n szél?
d o lg o k a t jelképező jeleket, m in t elem eket M ié rt v a n ? ” Gyermek: „A z e rd ő b e n v a n ­
k o m b in á lja , gondolatsoraiba k iválasztva n a k fá k , azok csinálják.”
b eille szti, oly tulajdonságokról tesz bizony­ M e g ta lá lju k a gyerm eki g o n d o lk o d ás­
sá g o t, a m e ly kiem eli az e m b e rt az á lla t­ b a n a z eg y ü ttes fennállás h ie d e lm é t és az
fa jo k viselkedés-szintjéből, s élesen el­ e g y m á sra következés (ju x tap o zíció . P ia ­
k ü lö n íti a z ösztönös cselekvést, de a g y a ­ g e t szó h aszn álata szerint) felfo g ását. Pl.
k o r la ti in te llig en c iát is a gondolkodástól, „M i a lep k e?” E rre a k érdésre a z t feleli:
az e lm é le ti tevékenységtől. „ A m ik o r m eleg van, jö n n e k .” A z „okok
W a l l o n ugyanakkor, am ik o r ezt az v é le tle n v álto za ta i” felfogására, a „p o li­
éles e lh a tá ro lá s t végzi, r á m u ta t arra, is, m o rf o k sá g ra ” , a körben forgó okoskodás­
h o g y a z ösztönös és praktikus intelligen­ ra , „ a z irreverzibilitásra” stb . so k p é ld á t
ciából fakadó cselekvések előkészítik az ér­ ho z fel W a l lo n kísérleti a n y a g áb ó l.
telm i funkciókat. A fajfejlődés során lé tre­ H a H . WALLONnak a g y e rm e k i g o n ­
j ö t t asszociációk, az érzékszervi benyom á­ d o lk o d á s r a v o n atk o zó m e g á lla p ítá s a it, p é l­
so k és m ozgásszervi reakciók kapcsolatai d á u l a gyermeki gondolkodás szinkretiz­
g a z d a g ítjá k a hasonló hely zetek b en fel­ m usáról í r t a k a t J . P ia g e t id e v o n a tk o z ó
h a s z n á lh a tó viselkedés-válaszokat. I s ­ m e g á lla p ítá s a iv a l v e tjü k e g y b e , m e g le h e t,
m é tlé se ik , am ely ism étlések ném ileg el­ h o g y h a so k p o n to n e g y e t is é r te n e k , de
té rő h ely ze tek b e n folynak le, csak erősítik so k m e g á lla p ítá s b a n k ü lö n b ö z n e k . O ly ­
és b iz o n y o s m egkülönböztetésekhez, elem ­ k o r - o ly k o r u g y a n a z o n je le n s é g e t m u t a tj á k
zésekhez segítik. A m ódok k ö z ti v álasz tá­ b e , d e m á s elnevezéssel és e lté rő m a g y a r á ­
sok és a legmegfelelőbb eljá rá so k kom bi­ z a t t a l . ( í g y pl- P ia g e t a g y e rm e k , „ego-
n á lá s a ped ig hozzásegít oly aktusokhoz, c e n tr iz m u s ” -a té n y e k é n t í r le o ly a n je le n ­
a m e ly e k e t m á r intelligenseknek m ondha­ s é g e k e t, a m irő l H . W a l l o n , m i n t „ s y n ­
tu n k . I n n e n m á r csak egy lépés a gyakor­ c r é tis m e so c ia l” -ról beszél.)
la ti m egoldások képszerű m egőrzése és A m ag y aráz ato k különbözősége és g y ak ­
k é p z e le ti felhasználása ú tjá n a gondol­ r a n ellen tm o n d ása m ély g y ö k erek h ez n y ú ­
k o d á s felé. lik v issza. H . W alllon m a g a ö n tu d a to sa n
H. W a l l o n a gyermeki gondolkodásv a llja , h o g y ez a n agy k ü lö n b ség a világ­
fe jlő d é sm e n e té t vizsgálva érdekes sa játo s­ n é z e ti különbség m ia tt v a n elsőrenden.
sá g o k ra b u k k a n t. Ily en p éld áu l a kezdet­ Az id e a lis ta és tud o m án y o s m a te ria lista
leges szervezettség, a páros fogalmi-kap­ filo zó fia nézőpontja n em eg y e zteth e tő
csolatok sajátossága. össze. A z egyik állásp o n tja fejetetejére
N a g y gondot fo rd ít W a l l o n P ia g e t - á llíto tt, m a g y arázata h am is. M egbízható
hoz h a s o n ló a n a gyerm ek k a u z á lis gondol­ e re d m é n y e k e t csak a tu d o m á n y o s m a te ri­
k o d á s a feltárásá ra . K u ta tá s a i eredm énye­ a lis ta szem lélet hozhat.
k é p p e n m egállap ítja, h o g y a gyerm ek sok­ J . P ia g e t m űveiben az o b je k tív v aló ­
sok o k o z a ti összefüggést fog fel, és használ ság a k k o r tükröződik a leghívebben, am ikor
m á r a szenzo-motorikus intelligencia síkján. ö sztö n ö sen a m aterializm us szem léletével
K ü lö n ö se n a játékos m a n ip u lá ció k n y ú j­ és a d ia le k tik a m ódszerével v izsg álja a
ta n a k sz á m á ra sok ta p a s z ta la to t. Az 5— 6 té n y e k e t, és m agyarázza a fejlődés törvény-
éves k o rtó l a cselekvés ú tjá n sz erze tt ok­ szerű ség eit. Tévedései o tt m u ta th a tó k ki,
v isz o n y ta p a sz ta la to n tú l a kérdések sora a m ik o r e szemléletből kiesik. E rr e jó példa
k ö v e tk e z ik , am ikor kö rn y ezetéb en le­ az a v ita , am ely a gyerm ek szociális lén y ­
já ts z ó d ó ok-okozati tö rté n é se k ir á n t kezd v o lta fe le tt, illetőleg a szo ciab ilitás felett

82
 a pszichológiában n éh á n y évtizede folyik
az id ealista és m a te ria lista pszichológusok
között, s am ely c s ú c sp o n tjá t a k k o r érte
el, am ikor a v ilá g v isz o n y latb an k é t leg­
nag y o bb te k in té ly ű gyerm ekpszichológus,
W a l l o n és P ia g e t fo rd u lt egym ással
szembe. E szellem i h arc v ita a n y a g á t a
„C ahiers in te rn a tio n a u x de Sociologie”
(1947— 1951) szám áb an ta lá lh a tju k meg.
E v ita hevességében, am ik o r W a l lo n
h ely telen ítette P ia g e t elm életében a gy er­
m ek tá rsa s viszonyulása m a g y aráz atá n ál
a gyerm ek individ u alizm u sáb ó l való k i­
in d u lá st és az au tizm u s term inológiája
h aszn á latá t, és á llíto tta , hogy a gyerm ek
biológiai és szociális lény lévén, a biológiai
és szociális nem v á la sz th a tó el egym ástól,
— P ia g e t nem éppen elism eréssel M a r x
á lta li befolyásoltságát h á n y to rg a tta , és
azzal v ád o lta W a l l o n í , hogy a durkheim i-
szociológia áld o za ta le tt.
P ia g e t állásp o n tja sz e rin t ugy an is a
gyerm ek előbb az érzékletes-m ozgásos
intelligencia síkján oldja m eg az életfela­
d a ta it az egyének k ö zti érin tk ezés közben
is. A fejlődést ez ö rö k lö tt érzékletes-m oz-
g áso s-stru k tú rák n ak a való világhoz való
alk alm azkodása b iz to sítja. A b en nünk
rejlő szociabilitás az intellig en cia további
előm ozdítója. A szociális k örnyezet, am ely ­
ben a gyerm ek él, csupán előnyösen segíti
elő a fejlődést azzal, hogy a lk a lm a t n y ú jt a
benne készenlevő szenzo-m otoros in te lli­
gencia begyakorlására. P ia g e t e téren
egy vélem ényen v an FREtrodal, am ikor
a z t á llítja , hogy a szociálist le le h e t vezetni
az individuálisból. A g y eim ek b en örök­
lö tte n benne rejlő képességek b eg y ak o r­
lása tö rté n ik csupán az egyének közti
érintkezésből.
W a l l o n e fe lfo g á ssa l sz e m b e n a z t
á llítja , h o g y h a k issé t ú l z o tt is a z t á llíta n i,
h o g y a csecsem ő m á r a z első h ó n a p ja ib a n
szociális lé n y , m ég is a lé n y e g e s az, h o g y
v is z o n y a a v ilá g g a l k e z d e ttő l fo g v a az
e m b e ri k ö rn y e z e t k ö z v e títé s é v e l, assz isz ­
te n c iá já v a l és to lm á c s o lá s á v a l a la k u l ki.
A v a ló sá g d ia le k tik á já b ó l fo ly ik a z a té n y ,
h o g y a m ik o r a g y e rm e k b e n a sz o c ia b ilitá s
im m a n e n s , b e n n e re jlő , b első sz ü k sé g le t,
u g y a n a k k o r a g y e rm e k fe n n m a ra d á s á n a k ,
a d a p tá c ió já n a k , fe jlő d é sé n e k fe lté te le az
e m b eri, tá r s a d a lm i k ö rn y e z e t.
*
A gyerm ekpszichológiai irodalom ban
m u tatk o zó gazdag v á lto z a t, ellen tm o n d á­
sok és a világnézeti k é t tá b o rra szakadás
ellenére elm ondható, h o g y különösen a
szovjet X X . p ártk o n g resszu s ó ta a k é t
tá b o rra sz a k a d t világ pszichológusai m ind
n ag y o b b érdeklődést m u ta tn a k egym ás
6*
k u ta tá s a i, m ódszerei és eredm ényei ir á n t.
A tu d o m á n y o s m ű v ek kicserélése, a k ö l­
csönös in té z e ti láto g atáso k , a nem zetk ö zi
pszichológiai kongresszusokon m in d k é t t á ­
bor pszichológus képviselőinek részvétele
so k a t se g ít a gyerm ekpszichológia fejlő ­
dése előrelendítésében. Ma m á r m in d tö b b
n y u g a ti pszichológus h aszn álja fel a p a v ­
lovi fiziológián nyu g v ó szo v jet pszicholó­
gia m ód szereit, és veszi á t leg aláb b rész­
legesen a d ia lek tik u s-m aterialista szem lé­
letet. H . W a l l o n tu d o m án y o s k u ta tó
m u n k á já n a k h a ta lm a s sikerei, am ely ek
ennek a v ilág n ézetn ek és m ódszernek a l­
kalm azásáb ó l fa k a d ta k , nem m a ra d n a k
h a tá sta la n o k a m ég elav u lt m ódszerrel
dolgozó, h a m is u ta k o n járó, h ely telen
k ö v etk ez tetése k zsák u tc ájá b an tévelygő
k u ta tó k ra .
A m a g y a r pszichológusok és p ed ag ó ­
gusok k ö zü l sokan rég ó ta figyelem m el
kísérik H . W allon tö b b évtizedes tu d o ­
m ányos m u n k á sság á t, so k a t ta n u lta k tőle,
és tis z te le tte l gondolnak az 1959. jú n iu s
15-én 80. eszten d ejéb e lé p e tt n a g y tu d ó sra.
H enri Wallon főbb Életrajzi a d a ta i:
S zü letett: P árizsb a n . 1879. jú n iu s 15-én.
Pedagógiai F ő iskolán já rt: 1899— 1902-ben
Orvosi d o k to r á tu s t 1908-ban, bölcsészeti
d o k to rá tu s t 1925-ben szerzett.
Az H a u te s E tu d e s gyakorló-iskolája histo-
lógiai la b o ra tó riu m á b a n do lg o zo tt 1908—
1910-ben J o l l y és N a g e t t e professzorok
irá n y ítá sá v a l. 1908— 1931 k ö zö tt N a g e t t e
orvos professzor asszisztense. 1919— 1927-
ben az idegileg sérü ltek és a b n o rm á ­
lis gyerm ek ek v iz sg álatá t végző orvosi
in tézetb en dolgozik.
1928— 1939-ben abnorm ális gyerm ekek o r­
vosi-pedagógiai vizsgáló és ta n ác sad ó in ­
tézetében ( I n s titu t L annelonguse, Ville de
Boulogne— B illan co u rt) m űködik.
1920— 1937 k ö z ö tt m egbízott előadó P á ­
rizsban a S orbonne-on. 1927— 1950 k ö z ö tt
a Sorbonne m e lle tt m űködő H a u te s E t u ­
des gyakorló isk o láján ak ta n u lm á n y i ig a z­
g atója, a gyerm ek ek pszichobiológiai
la b o ra tó riu m á n a k vezetője.
1929— 1940: A m u n k a -tan u lm á n y i és p á ­
ly a v álasztási országos in té ze t ta n á ra .
1937— 1949: A Collège de F ra n ce profesz-
szora.
Tisztségei : A P árizsi E g y etem P szicholó­
giai In té z e té n e k igazgató tan ácsi ta g ja . —
A M u n k a -ta n u lm á n y i és P ály a v ála sztási
Országos I n té z e t igazg ató -tan ácsi ta g ja . —
A n em zetk ö zi pszichológiai kongresszusok
állandó b iz o ttsá g á n a k ta g ja. 1932. —
A F ra n c ia P szichológiai T ársaság elnöke
1927. — A p szichotechnikai nem zetközi
kongresszus gyerm ekszakosztályi b iz o tt­
ságának elnöke. (M oszkva. 1931. P rá g a .
83
 1934.) — Az O rvos-pszichológiai társaság
e ln ö k e . 1951. — A P ed ag ó g iai és U j-
n e v e lé s fra n cia T á rsu la ta elnöke. — A
F e ls z a b a d u lt N em zeti N evelés fő titk á ra
(1944. aug.). A felszabadulás u tá n i első
n em ze tg y ű lé sb en P árizs képviselője. —
A K ö z o k ta tá s R e fo rm -b izo ttság a elnöke
1940— 47.
M u n k á i : D élire de persécu tio n s. Le délire
c h ro n iq u e à base d ’in te rp ré ta tio n (thèse
M éd.) J . B. Bailliere P aris. 1909.
L ’e n f a n t tu rb u le n t: É tu d e s u r les reta rd s
e t les anom alies du d év e lo p p e m en t m o te u r
e t m e n ta l. Paris. 1925.
P sy ch o lo g ie pathologique. P a ris . A lcan.
1926.
P rin c ip e s de psychologie ap p liq u ée. P aris.
A . C olin. 1930.
L es o rigines du caractère chez l’enfant.
P a r is . B oivin. 1934. P . U . F . 1949.
L a v ie m entale. E ncyclopédie française,
to m e VTII. Paris. 1938.
L ’é v o lu tio n psychologique d e l’en fan t.
P a r is . A Colin. 1941.
D e l ’a c te à la pensée. P aris. F lam m ario n .
1942.
L es o rigines de la pensée chez l’en fan t.
P a r is P . U . F . 1945.
L es m écanism es de la m ém oire (en colla­
b o r a tio n avec G. E v art-C h m ieln itzk i)
P a r is . P . U . F . 1950.
T a n u lm á n y o k :
E m o tio n e t épilepsie. J . de Psychologie,
a v r il 1920.
L es ré a c tio n s m otrices d a n s les crises dues
à l’ém o tio n . Année psychol. 1920.
L ’in te rro g a tio n chez l’e n fa n t. J . de P s y ­
chologie, jan v ier 1924.
L a m e n ta lité prim itive e t celle de l’en ­
f a n t. R e v u e Philos, ju ille t 1928.
L e s cau se s psycho-physiologiques de l’in a t­
te n tio n chez l’enfant. B u lle tin de la Soc.
F r . d e Pédagogie, ju in 1929.
k ö z l e k e d é s p s z ic h o l ó g ia i
1957. ÉVI PÁRIZSI KONGRESSZUSÁN
HORVÁTH LÁSZLÓ GÁBOR
M ÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás
A z U nion In te rn a tio n a le des Services
M é d ica u x des Chem ins de F e r 1957. évi
V II. kongresszusa különös érd e k lő d ést és
f ig y e lm e t a tá rg ya m ia tt v á l to tt ki a köz­
le k e d é s gyakorlati szakem bereiből és a
közleked éstu d o m án y m űvelőiből. Az eg y ­
s z e rű orvosi szom atikus v iz sg á la to k u g y a n ­
is m á r régóta a lk a lm a t]a n n a k b izo n y u ltak
84
D e l’im age a u réel d an s la pen sée de l’en ­
fa n t. R ev u e philos., m ai— ju in 1930.
D e l’expérience concrète à la n o tio n de
ca u sa lité e t à la re p ré se n ta tio n sym bole.
J . de Psychologie, ja n v .— fév. 1932.
P édagogie concrète e t psychologie de
l’E n fa n t. P o u r l’E re n o u velle, sep t.— oct.
1933.
D iscipline e t troubles d u c a ractère. Con­
grès de l’enseignem ent p rim a ire , Paris,
1937.
L a fo rm atio n psychologique des m aîtres.
L ’enseignem ent scientifique, E yrolles, oct.
1938.
L a psychologie scien tifiq u e e t l’étu d e du
caractère. „L a pensée.” n o v . — dèc. 1939.
F u g u es e t vagabondage. „ P o u r l’enfance
cu p ab le.” ju illet. 1941.
L ’étu d e psychologique e t sociologique de
l’en fa n t. Cahiers in te rn a tio n a u x de soci­
ologie. 1947.
L ’év o lu tio n psychique de l’e n fa n t. Cours
de p éd iatrie sociale, F lam m ario n , 1949.
L es te sts psychologiques e t la clinique
m en tale. E nfance, ja n v .— fév. 1951.
Psychologie e t m a téria lism e dialectique.
Societa. ju in . 1951.
L ’év o lu tio n dialectique de la personnalité.
D ialectica. 15 déc. 1951.
L a pensée précatégorielle chez l’enfant.
E n fan ce, m ars.— av r. 1952.
K in esth ésie e t im age v isu elle d u corps
p ro p re chez l’en fan t. B u lle tin de psycho­
logie, 1954. vol. 7. n° 5.
L a socialisation de l’e n fa n t. L yon.
Les m ilieu x les groupes e t la- psychogénese
d e l’en fa n t, fasc. 12. 1955.
L a cré atio n chez l’e n fa n t — je u e t jouets.
M élanges Georges J a m a ti., 1956.
L a psychologie génétique. B u lletin de
psychologie, 1956. vol. 10. n° I.
*
pro blém á k az u im c
a közlekedési dolgozók v asú talk alm a ssá g i
fo k án a k és b ev álásán ak előre jelzésére, é s ; -l
a k ongresszusnak eg y etlen tá rg y a , sőt cél­
k itű zése az v o lt, h o g y m egism ertesse,
m ily en a lk a lm a z o tt lé le k ta n i m ódszereket
h aszn á ln ak az UIMC ta g á lla m a i E urópa-
szerte a v asú talk alm asság m eg állap ítására;
m e ly ek azo k a m ódszerek és eljárások,
am ellyel e c é lju k a t elérik, v ag y elérték,
illetv e el k ív á n já k érni, és m ily en e re d ­
m énnyel. A n a g y érdek lő d ést k iv á lto tt
kongresszus k ü ld ö tte i k ö z ö tt a francia,
belga, n é m e t szövetségi v a s u ta k , n ém et
birodalm i v a s u ta k , az osztrák, spanyol,
finn, n a g y -b ritta n ia i, olasz, algériai, m a ­
rokkói, norvég, hollan d , p o rtu g ál, svéd,
lengyel, svájci, csehszlovák, török, jugosz­
láv, szovjet, ja p á n és m a g y a r vasútorvo-
sok m e lle tt o tt ta lá ltu k ezen országok
pszichológiai intézetein ek képviselőit is.
A kongresszus összehívását igen nag y
szervezési m u n k a előzte m eg. E n n ek orosz­
lán részét prof. E . B o g a n e l l i az Olasz
V asu tak K ö zp o n ti P szichológiai és P szi­
ch o tech n ik ai L a b o ra tó riu m á n a k ig a z­
g ató ja (Róm a) és prof. G. M ig l io r in o
az Olasz V a su ta k P szichológiai és P szi­
chotechnikai L a b o ra tó riu m á n a k igazga­
tó ja (Palerm o) v á lla lta m ag ára. Az á l­
ta lu k ö ssz eg y ű jtö tt a d a to k a t k ülön k ia d ­
v á n y b a n h o zták az UIMC tag állam a in ak
tu d o m á sá ra (L a Psycho tech n iq u e d an s
les D ifférents R éseaux F erroviaires— B ru ­
xelles, 1957. 168. o.). A szerzők összefog­
la ltá k az egyes v a s u ta k pszichológiai in ­
tézeteinek a d a ta it: az in té z e te k e t m ikor
a la p íto ttá k , h á n y ta g ja van, m ily en szer­
vezetbe, ta rto z n a k és m elyek azok a vizsgá­
la ti m ódszerek és eljárások, am ellyel az
alk alm assági v iz sg álato k a t végzik. Az
egyes v a s u ta k pszichológiai vizsg álatain ál
n ag y szerephez ju tn a k a m e n tális re a k tív
(intelligencia, logikai, különböző figyelm i,
szám olási, em lékezeti stb.) te sztek és a
szem élyiségvizsgálati m ódszerek (R o r­
schach, B ehn-R orschach, Zulliger, W artegg-
kérdőíves), értelm ezési v iz sg álati e ljá rá ­
sok, ső t a grafológia is. (N yugat-N ém et-
ország, F innország, H o llan d ia stb.) N éhány
ország (B elgium , Olaszország) Szondi ge-
n o te sz tjé t is h aszn álja. Á lta lán o san e l­
te rje d t a reakcióidők és a cselekvési idők
m érése, a különböző m ozgásossági és
ügyességi v izsgálat, to v á b b á a látás- és
hallásérzékelés legkülönbözőbb irá n y ú és
m ódszerű v izsg álata. B o g a n e l l i és M i g ­
l io r in o rá m u ta t az alkalm asság, a b e v á ­
lás és a baleseti hajlam osság problém áira,
az in telligencia szerepére, m a jd részlete­
sen ism e rte ti a k iv álasztás, a balesetek
m egelőzésének, a m u n k a tudom ányos
m egszervezésének, a p ály av á lasz tá si ir á ­
n y ítá sn a k , á lta lá b a n : az a lk a lm a z o tt lélek­
ta n p ro b lém áit. A szerzők az olasz v a s u ­
ta k n á l n y e rt ta p a sz ta la to k a la p já n az
alk a lm a z o tt pszichológia elő n y eit az alábbi
p o n to k b a n vázo lják az UIMC V II. k o n g ­
resszusán rész tv en n i szándékozó ta g á lla ­
m o k n ak:
,,Az a lk a lm a z o tt pszichológia a m u n k á ­
sok k iv á lasztá sa és irá n y ítá sa m e lle tt vizs­
gálja az em b er alk alm az k o d ásá t a géphez,
foglalkozásához, h iv atásáh o z, és elem zi em e
alk alm az k o d ást befolyásoló v alam en n y i
tén y ező t a következő célszerű szem pontok
szem e lő tt ta rtá sá v a l:
1. h o g y m egrövidítse, v ag y ped ig te l­
jesen eltü n te sse a dolgozók p ró b aid ő re
való alk alm azási idejét,
2. m egak ad ály o zza a m u n k a erő v á n ­
dorlást,
3. m eg rö v id ítse a ta n u lá si id ő t,
4. em elje a teljesítm én y ek m en n y iség ét
és m inőségét, am iv el a dolgozók bére is
növekszik,
5. csökkentse a b alesetek szám át,
6. ja v íts a a term elést, és végül, de nem
utolsó so rb an ,
7. e szo lg álat céljául tű z te ki, h o g y a
dolgozót o ly m u n k ah ely re irá n y ítsa , ah o l
a m u n k á s képességeinek leg jo b b an m eg ­
felelő h ely en dolgozva, m u n k á já b a n ö rö m et
ta lá ljo n .”
A kongresszus, am ely 1957. szep tem b er
25— 29-ig ta r t o tta ü lését P árizsb an , ebben
a szellem ben m e g ta rto tt elő ad áso k at h a ll­
h a to tt. M ind az előadásokat, m in d az e l­
h a n g z o tt hozzászólásokat jellem ezte eg y ­
rész t ezen a lk a lm a z o tt tu d o m á n y á g n a k
g y ak o rla ti hasznosság sz erin t való é rté ­
kelése, m á sré sz t pedig a tu d o m án y o s gon­
dosság, alaposság és tárgyilagos k ritik a .
Az előadások á lta lá b a n a közlekedési d o l­
gozókkal az alkalm asság m eg állap ítása
sz em po n tjáb ó l v ég zett k u ta tá so k ró l és
azok eredm ényeiről szám o ltak be. M ivel
pedig a közlekedési m u n k a lélek ta n az
általán o s m u n k a lélek ta n főfogalm a a lá
ta rto zik , érdeklődésre tarthat számot a hazai
munkalélektan jövő fejlődése szempontjából
a kongresszuson elh an g z o tt k u ta tá s o k és
eredm én y ek áttek in tése .
M. B e l l in i a K ö zp o n ti Pszichoteoli-
n ik a i L a b o rató riu m vezetője a figyelem
k a p a c itá sá n a k m érésével (figyelem pró­
bákkal) és korrelációjával, a m u n k a te lje ­
sítm énn y el és a b alesethajlam ossággal
foglalkozott. A zt kereste, m ily en e g y ü tt-
já ra s t ta lá lh a tu n k a dolgozók figyelm ének
k ap a citása , m u n k ateljesítm én y e és b a le ­
setekre való diszpozíciója k ö zö tt. B e l l in i
144 dolgozó figyelem görbéjét n a p o n ta
m e g állap ítv a p o zitív e g y ü ttjá rá s t ta lá lt a
figyelem k a p a c itá sá n a k foka és a dolgozó
m u n k a teljesítm é n y e kö zö tt, v agyis m inél
jobb v o lt a dolgozó figyelm e, a n n á l jobb
v o lt a teljesítm én y e is.
A m u n k a köztien b ek ö v e tk e ze tt b a le ­
setek és a m ásik k é t tényező — figyelem
és telje sítm é n y k ö z ö tt — p o zitív eg y ü tt-
já rá s n em v o lt m eg állap íth ató .
E llen b en összefüggés v o lt a b alese t
id ő p o n tja és a balesetes figyelm ének g ö r­
béje k ö zö tt. Az esetek 7 7 % -áb an a k k o r
85
k ö v e tk e z e tt be baleset, a m ik o r a dolgozó
figyelom görbéje a legalacsonyabb ponthoz
é rk e z e tt, te h á t am ikor figyelm e a „leg­
ro s s z a b b ” volt.
D r . M in c a r e l l i a R orschach-féle él­
m é n y típ u s o k („benső rezo n an cia” ) és a
re a k c ió id ő k között k e re se tt korrelációt.
A m e g v izsg álta k at négy c so p o rtra o sz to tta:
a ) a, b eszű k ü lt érzelm ességűekre, b ) am-
biekV alisokra, c ) in tro v e rtá lta k ra , és d )
e x t r a tenzívekre.
L eg jo b b észlelési-mozgási reakcióidőket
eg y sze rű fényingerekre az „ in tro v e rtá lt”
eg y é n ek , legszabályosabbakat pedig az
,,e x tra te n z ív e k ” a d ta k . A h a llá si ingerek
a d a g o lá sá n á l a legrövidebb reakcióidőkre
a z „a m b ie k v álisak ” v o lta k képesek.
K o m p le x ingerlésre a le g jo b b ak — leg­
k is e b b h ib a szá m m a l— az „a m b iek v áliso k ” ,
a legegyenletesebbek a „ b e sz ű k ü lte k ”
v o lta k .
A legjobb összeredm ényeket fe lm u ta tó ­
k a t az „ in tro v e rtá lta k ” és a z „e x trate n -
z ív e k ” k ö z ö tt azok m u ta ttá k fel, a k ik a
le g n a g y o b b szám ú form aszín (F F b)-fele­
le te k e t a d tá k .
A leggyengébb ere d m én y e k et azok az
„ in tr o v e r tá lta k ” és „ e x tra te n z ív e k ” cso­
p o r tja p ro d u k álta, a k ik im p u lziv itásu k k a l
(sok F b felelettel) tű n te k ki.
B alesetezőkkel v ég zett R orschach-vizs-
g á la to k sz erin t a balesetezők elég jó re a k ­
ció id ő k e t m u ta tta k , a z o n b a n ezek izgu­
lé k o n y a k , nem eléggé ó v a to sa k v oltak,
tu d a t t a l a n im pulzusokat k ö v e tte k . E re d ­
m é n y e i a Rorschach -vizsgálat hasznossá­
g á t em elte ki m ind az alk alm assá g i vizs­
g á la to k b a n , m ind pedig a b ev álás ered­
m é n y e in e k ellenőrzésekor.
D r , Q u e r o a F ra n c ia N em z eti H ajózás
első o sz tály ú főorvosa haso n ló k ép p en a
R o rschach-vizsgálatok érté k érő l szám olt
b e a pályaalkalm assági irá n y ítá s b a n és
k iv á la s z tá sb a n . E célra az életrajz, az
ex p lo ráció , a Cornell-féle in d e x e n és a
B ern re u ter-k é rd ő ív en k ív ü l a R orschach
k o lle k tív form áját és a tóm aértelm ezési
v iz sg áló m ódszert, to v á b b á a M innesota
M u ltip h asic-P erso n ality In v e n to ry francia
f o r d ítá s á t használják. Az előadó kiem elte,
h o g y a pályaalkalm assághoz szükségesek
u g y a n bizonyos m eglevő képességek és
ism e re te k , azonban a b ev á lá sn ál a képes­
ség ek jó vag y rossz felh aszn álása, a m u n k á ­
h o z v aló viszony, a m u n k a a k a ra t, a m eg­
b íz h a tó s á g és a felelősség fonto sab b ak ,
m i n t a képességek egyszerű létezése vag y
n e m létezése, és éppen e z é rt a já n lja az
a lk a lm a z o tt lélek tan b an a személyiség-
v iz sg á la to k a t.
D r . G o l in v a u x és dR. D a e n e n s z e r in t
a z o rv o s i fizio ló g iai és a p s z ic h o ló g ia i v iz s­
g á l a t o k n a g y m e g e g y e z é st m u t a t t a k a
86
v iz sg áltak elégtelen m űködéseinek k i­
m u ta tá s á b a n . A pszichológiai v izsgálatok
á lta l fe ld e ríte tt h ib á k és elégtelen m ű k ö d é­
se k e t az E . E . G. feltűnő jellegzetességei
in d o k o lják .
D r. B in o is és L e f e t z azo k ró l a vizs­
g álato k ró l szám oltak be (500 közlekedési
dolgozón), am elyekkel felfedték az alk o h o ­
los in to x ik áció , a lerom lás és rekuperáció
fo k át, m e g á lla p íto ttá k a beteg m o tív u m a it
(gondolkodását), és m e g á lla p íto ttá k a g y ó ­
g y u lá s esélyeit. F elh a szn á lt p ró b áik b an
a kéz reszketését, az értelm esség logikai
k épességét v izsgálták. K ü lö n ö sen b ev ált
M ir a p ró b ája .
Az a lk a lm a z o tt közlekedéslélektani
v iz sg álato k é rté k é t ig a zo lták R o ssel
(Svájc), H e n c k e l (N. S z . K .), W in c k l e r
(N. D. K .) és m ások. F igyelem re ta r t h a t
sz ám o t d r. M o r is h ig e előadása, ak i a
ja p á n v a sú ti dolgozók pszichológiai vizs­
g á la tá n a k érvényességéről szám o lt be.
A h áb o rú u tá n m eg n ö v ek ed ett ja p á n v asú ti
b aleseteknek tényezői k ö zö tt jelen tő s szerepe
v o lt a szem élyzet lelki n y u g ta la n sá g á n a k és
m o rális b izo n y talan ság án ak . E z é rt a ja p án
fo rg alm i szem élyzet orvosi szom atikus
alk alm asság i vizsg álatai m ellé b evezették
a pszichológiai szem élyiségvizsgálatokat is.
A b ek ö v e tk e ze tt balesetek u g y an is t ú l­
nyom ó részben szem élyi h ib á k ra v o ltak
v isszav ezeth ető k .
A pszichológiai szem élyiségvizsgálatok
bevezetése ó ta az 1952— 1957-ig terjedő
id ő sz ak b a n a b alesetek 45% -kai csökken­
tek .
A v izsg álato k az alk alm azk o d ás könv-
nyűségére, a k ö v etk eztető gondolkodásra,
a figyelem k a p a c itá sá ra és a cselekvés
g y o rsasá g ára te rje d te k ki. M egszerkesztet­
té k az egyes foglalkozási á g a k pszichológiai
I
p ro filjá t is, és a soffőröknél és a m ozdony-
vezetőknél a túlterhelés o k o zta neuro-
p sz ich ik ai z a v a ro k a t is észleltek.
M o r is h ig e b eszéd e b e fe je z é se k o r h a n ­
g o z ta t ta a z a lk a lm a z o tt p sz ic h o ló g ia i v iz s ­
g á la to k n a g y g y a k o rla ti h a s z n á t és fo n ­
to s s á g á t.
V égezetül — ú g y g o n d o lju k — helyes
lesz k ö zö ln ü n k az o k at a h a tá ro z a ti ja v a s­
la to k a t, am ely ek et az UIMC á llan d ó B iz o tt­
ság a az 1957. évi párizsi kongresszus ered ­
m é n y e k é n t elfogadott.
1. Ja v a so ljá k a p sz ich o tech n ik a k i­
fejezés h e ly e tt a jövőben az „ a lk a lm a z o tt
pszichológia” kifejezés h a s z n á la tá t.
2. Az UIMC állandó B izo ttság a k ív á ­
n a to sn a k ta r t ja a felvételi v izsg álato k n ál
az a lk a lm a z o tt pszichológiai m ódszerek
b ev ezetését az alkalm asság m e g állap ításá­
ra , főképpen azo k n ál a szo lg álati beo sztá­
soknál, am ely ek összefüggenek a forgalom
b izto n ság áv al.
 3. Á lta láb a n ja v aso lja az alk alm az o tt 2. a g y ak o ri b alesetet szenvedő v ag y
lélek tani vizsgálatok eredm ényének oly előidéző alk alm azo ttak n ál, betegségek
m ódon tö rtén ő felh asználását, hogy az u tá n és
ne csak a v a sú ti szolgálatból tö rté n ő k i­ 3. különleges esetekben a szo lg álati
zárásra szolgáljon, h an e m a jelö lt a lk a l­ főnökség v ag y egészségügyi sz o lg álat k é ­
m asságának megfelelő m u n k a k ö rb e ir á ­ résére.
n y ítá sá ra is. Az elm o n d o tta k h o z m ég csak a n n y it
A régi a lk a lm a z o tta k n á l a pszicho­ fűzünk, h o g y az UIMC állandó pszicholó­
lógiai vizsg álato k at az aláb b ia k szerint giai m u n k a b iz o ttsá g o t és egy látásvizsgáló
tan ácso lja alkalm azni: b iz o ttsá g o t h o z o tt létre, am ely b e az
1. az alk a lm a z o ttn a k forgalom bizton­1958. év i firenzei UIMC érte k ezleten
sága szem pontjából különösen kényes és M agyarország képviselőit is b ev álasz­
felelősségteljes b eosztásba helyezésekor, to ttá k .

»!

87
 SZ. L. RUBINSTEIN
1889— 1960

É le tén e k 71., tu d o m án y o s és pedagógiai m u n k ásság án ak 45. év éb en , alk o tó ­

e re je te lje s kibontakozásában, hosszas betegség u tá n h a lt meg Szergej L eonyidovics
R u b in s te in , a Szovjetunió T udom ányos A k ad é m iá ján a k levelező ta g ja , az O rosz Szövet­
séges S zovjet K öztársaság Pedagógiai T udom ányos A kadém iájának ren d es ta g ja , és
a S z o v je t Tudom ányos A k ad ém ia Filozófiai In té z e te pszichológiai sz ek to rán a k vezetője.
H a lá la súlyos veszteség a nem zetközi tudom án y o s élet szám ára, hiszen neve, személyisége
ú g y v á lt világszerte közism ertté, m in t a filozófia és a pszichológia tu d o m á n y á n a k jelentős
to v áb b fe jle sztő je, akin ek tudo m án y o s és pedagógiai m űködését a d ialek tik u s m a teria lista
v ilá g n é z e t, a mélységes em berszeretet és az igazi hum anizm us fű tö tte .
M unkásságát O desszában kezdte 1915-ben. N éh án y évig pszichológiát és logikát
t a n í t o t t egy odesszai gim názium ban, m a jd 1919-ben a novorosszijszki eg y etem filozófiai
f a k u ltá s á n docens, m ajd a pszichológiai ta n szé k vezetője le tt. N agy elm életi és kísérleti
m u n k á s s á g a tulajdonképpen L en ingrádban k ez d ő d ö tt, ahol 1930-tól 1942-ig a H erzen
Á lla m i Pedagógiai T udom ányos In té z e t Pszichológia tan szék ét v ezette. L eningrádi
m u n k á ssá g a a la tt, 1934-ben je le n t m eg ,,A pszichológia problém ái M arx K á ro ly m u n k á i­
b a n ” c. jelentős tan u lm án y a. E b b e n első ízben fo g alm azta meg a m egism erés és a cselek­
vés egységéről vallott nézeteit. E lső könyve, „ A pszichológia alap ja i” 1935-ben jelent
m eg. E z a kö nyv R u b in stein t a szovjet pszichológusok első soraiba em elte. Ö t év m úlva,
1940-ben a d tá k ki „A z általán o s lélektan a la p ja i” c. könyvét, am ely h á ro m fontos
p ro b lé m á t v e t fel: a fejlődés elv ét, a m egism erés és a cselekvés egységének elv ét és az
a b s z tr a k t funkcionalizm us leküzdésének elvét. E z u tó b b i a pszichológiának a k o n k rét
e m b e ri cselekvésben tö rté n ő v iz sg álatá t jelenti. (Á tdolgozott k iadása 1946-ban jelen t meg.)
E b b e n a z időszakban k ezdte m eg R u b in stein a z o k a t a kísérleteit, am elyek a gyerm ek
g o n d o lk o d á sáv a l és ta n u lá sá v a l kapcsolatosak. 1942-től 1950-ig R u b in stein a m oszkvai
e g y e te m pszichológia ta n szé k ét vezette, s m egszervezte a filozófiai fak u ltás pszichológiai
ta g o z a tá t. 1943-ban a Szovjet Tudom ányos A k ad ém ia levelező ta g ja le tt, 1945-ben az
O SZSZK P T A rendes ta g ja , s e ttő l kezdve az A k ad ém ia Filozófiai In téz ete pszichológiai
sz e k to rá n a k vezetője.
1957-ben jelent m eg ,,A lé t és a tu d a t” c. ú ja b b m u n k ája, m elyben a d eterm ináció
elv én e k m a rx ista értelm ezését alkalm azza a pszichológia területére, és k ife jti az anyagi
v ilá g egyetem es összefüggéseiben rejlő pszichológiai problém ákat.
A z u tóbbi tíz esztendő m u nkásságát R u b in ste in a gondolkodás fo ly am atá n ak
tu d o m á n y o s és kísérleti v iz sg álatá ra fo rd íto tta . 1958-ban m egjelent „A gondolkodásról
és v iz sg á la tá n a k ú tja iró l” c. m u n k ája.
É le té n e k utolsó n ag y alk o tása: „A pszichológia fejlődésének ú tja i és alapelvei”
c. m ű v e , m ely 1959-ben, n é h á n y hónappal h a lá la elő tt lá to tt n ap v ilág o t. A m u n k a
első része a pszichológiai m egism erés pro b lém áit foglalja össze, m ásodik része az egyes
pszichológiai irányzatok elem zésével foglalkozik. A h alál elrag ad ta az élettő l, a tu d o ­
m á n y tó l, m ielő tt e jelentős m u n k a eleven n em zetközi viszhangjával ta lá lk o z h a to tt
vo ln a.
A m agyar pszichológia m űvelői és olvasói m ély fájdalom m al vesznek búcsút
Sz. L . R ubinsteintől, k in ek egész életm űve a nem zetközi tudom ányos élet jelentős
e lő re h a la d á s á t szolgálja.

88
K önyvszemle

С. Л. РУБИНШТЕЙН: О МЫШЛЕНИИ И ПУТЯХ ЕГО

ИССЛЕДОВАНИЯ
8г. L. R u b i n s t e i n : A g on dolkodásról és k u ta tá sá n a k ú tja ir ó l.* A S z o v je t­
u nió T udom ányos A kad ém iáján ak K ö n y v k iad ó ja, M oszkva, 1958. 146 o ld a l.

Az u tó b b i időben igen sok k ö n y v je le n t lu k a t Sz. L. R u b i n s t e i n „ L ó t és t u d a t ”

meg, am ely a gondolkodás pszichológiá­
já n a k p ro b le m a tik á já t elsősorban az o k ­
ta tá s m ódszertan i kérdéseivel k ap c so la t­
b an tá rg y a lja : N . A. M e n c s i n s z k a j a :
,,A sz á m ta n ta n ítá s pszichológiája” , L. N.
B o g o j a v l e n s z k i j : „A helyesírás elsa já ­
títá sá n a k pszichológiája” és m ások, v a la ­
m in t n é h á n y g y űjtem ényes m u n k a . Ily en
kö n y v ek m egjelenését, am elyek a pszicho­
lógiai tu d o m á n y n a k a g y akorlathoz való
közeledését ta n ú sítjá k , term észetesen csak
üdvözölni leh et. A im ál élesebben érezzük
azo n b an a gondolkodás pszichológiájával
k apcsolatos elm életi problém ák kidolgozá­
sá n ak szükségességét egészében véve, m ég­
hozzá oly an színvonalon, am ely m egfelelne
a m o dern követelm ényeknek, s am ely a
k o ráb bi elm életek színvonalához k ép est
m ag asabb fo k o t képviselne.
Sz. L. R u b i n s t e i n „ A gondolkodásról
és k u ta tá s á n a k ú tja iró l” c. könyve m eg­
felel pszichológiai tu d o m á n y u n k b an az
elm életi pro b lém ák kidolgozásával k a p ­
csolatos m e g é re tt szükségleteknek. E z a
m ű k ö zv etlen ü l kapcsolódik Sz. L. R u b i n ­
s t e i n egy m ásik, szintén nem rég k ia d o tt
könyvéhez, a „ L é t és tu d a t” cím űhöz.
E z t a k ap c so la to t figyelem be kell venn ü n k
nem csak a k ö n y v b en k ife jte tt nézetek,
h an em a k ö n y v te m a tik á já n a k értékelésé­
nél is. A gondolkodás elm életének három
alap p ro b lém ája v an : a gondolat és az érzé­
kelés, a go n d o lat és a szó és a gondolkodási
m űveletek. F ilozófiai szem pontból úgy
lehet ezeket jellem ezni, m in t az érzékinek
és lo g ikainak, a gondolkodás és a nyelv, a
gondolkodás lo g ik ája és pszichológiája
v iszo n yainak p roblém áit. Filozófiai o ld a­
c. m u n k á já b a n vizsgálta m eg. „A g o n d o l­
kodásról és k u ta tá s á n a k ú tja iró l” c. k ö n y ­
v é t a m e ly az o n b an a fen teb b felso ro lt
pro b lém ák közül csak eg y et v iz sg ál, a
gondolkodási m űveleteket. E z a k o rlá to z á s
teljesen jogos. A h azai és a k ü lfö ld i iro ­
d alo m b an szem m elláthatólag az a h ely ze t,
hogy m ie lő tt a gondolkodás p szich o ló g iá­
já n a k á lta lá n o s elm életét felá llítják , k i kell
dolgozni a gondolkodás lé le k ta n á n a k p ro b ­
lé m áiv al kapcsolatos elm életeket.
A k ö n y v k ö zéppontjában, m in t erre
helyesen m u ta t r á m aga Sz. L . R u b i n ­
s t e i n is, a determ inizm us elve áll.
A d eterm in izm u s problém ája jelenleg
v aló b an a gondolkodás-lélektani elm élete k
valam iféle p ró b ak ö v é t jelenti. A z in d e te r ­
m in izm u s az idealizm us fő m e n ts v á ra
ezekben az elm életekben, s ő t n em csa k
egyedül ezekben. Az in d eterm in izm u s elle­
ni h arc azo n b an e lv ála szth ata tla n a m e c h a ­
n ik u s d eterm in izm u s leküzdésétől. F . E n ­
g e l s rég e n r á m u ta to tt a rra , h o g y a z i n ­
d eterm in izm u s és a m ech an ik u s d e te r m i­
n izm us kieg észítik egym ást. A m e c h a n ik u s
d eterm in izm u s alapvető rák fen é jén e k
E ngels a szükségszerű és a v é le tle n
d ia le k tik á já n a k m eg nem é rté sé t ta r t o t t a .
A pszichológiai elm életek sz á m á ra k ü lö n ­
leges jelen tő ség ű v o lt az o k n ak a m e c h a ­
n ik u s d eterm in izm u sra jellem ző é rte lm e ­
zése, a m e ly k é t fogalom hoz k a p c so ló d o tt:
a külső „lö k és” és a szigorúan m e g h a tá ro ­
z o tt „ k e z d e ti á lla p o t” fo g alm ához. Az
okhoz v aló ilyen hozzáállás, a m e ly e t a
k lasszik u s m ech an ik átó l v e tte k kölcsön,
a p szich o ló g iát a következő a lte r n a tív a
elé á llíto tta : v ag y elfogadja az á lta la

* F. N. S e m j a k i n , A (Pedagógiai T udom ányok A k ad ém iája Pszichológiai In té z e te

egyik la b o ra tó riu m á n ak , a gondolkodás és beszéd v iz sg á la ta la b o ra tó riu m á n ak v ez e­
tő je Sz. L. R u b i n s t e i n legújabb m u n k á já ró l í r t fe n ti ism ertetése a Voproszi F ilo zó fii
1959-es év fo ly am áb an a kilencedik szám b an (150 — 154. old.) je len t meg. E z é r t első ­
so rb an a k ö n y v elvi, filozófiai kérdéseivel foglalkozik. Szükségesnek ta r tju k is m e r te ­
té sét kiegészíteni a n n a k érdekében, hogy az olvasó R u b i n s t e i n m u n k ájáró l te lje seb b
k ép e t k ap jo n .

89
ta n u lm á n y o z o tt „esem ények” determ inált-
s á g á t, a z o k a t egyértelm ű en eleve m eg­
h a tá r o z o tta k n a k te k in ti, v ag y az o k at a b ­
sz o lú t véletlennek, k a o tik u sn a k ta r tja és á t ­
á ll a z ind eterm in izm u s állásp o n tjára . A
p szichológiai elm életekben ez az a lte rn a ­
tív a m á s fo rm á t is ö ltö tt: a m echanikus
d e te rm in iz m u s v ilá g áb a n n in c s helye a
lé le k n e k — , az epifenom en, véletlen.
A z id ealizm u s állásp o n tjáró l, ellenkezőleg,
a z a n y a g i világ rendszertelen, kaotikus, s
c sa k a z a z t determ ináló lélek, gondolkodás
te r e m t benne rendet. A gondolkodás vagy
te lje se n k i v an rek esztv e a jelenségek
a n y a g i oksági kapcsolatából, v ag y e k a p ­
c so la to k oka éppen ben n e gyökerezik.
Sz. L . R u b in s t e in a d eterm in izm u s prob­
lé m á já ró l a d o tt elem zését csak e m ásodik
a lte r n a tív á r a korlátozza. E korlátozás
ellen ére állásp o n tja k étség k ív ü l elősegíti,
h o g y a pszichológiai tu d o m á n y helyesen
tu d j a m egoldani a d eterm in izm u s egész
p ro b lé m á já t.
Sz. L . R u b in s t e in a következőképpen
fo g alm azza meg, h o g y m it é r t determ i­
n iz m u so n : „A külső okok belső feltétele­
k e n k eresztü l h a tn a k ” (G. o.). E z t az
á llá s p o n tjá t m ag y aráz v a és m egalapozva
Sz. L . R u b in s t e in r á m u ta t a n n a k a m a­
g a s a b b idegtevékenységről szóló ta n ítá s ­
sa l v aló közvetlen k a p c so la tá ra . A szerző
a lá h ú z z a , hogy a g o n d o lk o d ást m in t fel­
té te le s reflex -fo ly am ato t vizsgálja. Minden
fe lté te le s reflex -fo ly am ato t kétségkívül és
fe lté tle n ü l külső ok v á lto tt ki, am elyet
a fiziológia nyelvén in g e rn e k neveznek.
N in cs olyan feltételes reflex-folyam at,
a m e ly n e k oka ne külső in g e r lenne. l i a
elism e rjü k , hogy a gondolkodás feltételes
reflex -fo ly am at, a k k o r ab b ó l az az elvi
k ö v e te lm é n y szárm azik, hogy egész m ene­
t é t m in t külső okok á lta l m eg alap o zo ttat
fo g ju k fel. E n n ek a követelm énynek,
m in t a to v á b b iak b a n lá tn i fogjuk, Sz. L.
R u b in s t e i n eleget tesz, i t t a z t fontos
k ie m eln i, hogy ezzel a követelm énnyel az
in d e term in izm u s b árm ily en form ájában
ö sszeegyeztethetetlen. E rre tám aszkodva
Sz. L . R u b in s t e in az „a la k lélek ta n ”
á l ta l ja v a so lt gondolkodáselm élet komoly
b ír á l a tá t adja. R á m u ta t a rra , hogy az
a la k lé le k ta n á lta l p ro d u k á lt „insight”
(h irte le n belátás) fogalm a a la p já b a n véve
in d e term in isztik u s, a determ inizm ustól
id eg en . K evésbé tis z tá n k örvonalazott
a z o k n a k a koncepcióknak a bírálata,
a m e ly e k a „fe la d a to t” m indössze kezdeti
lö k é sn ek te k in tik a gondolkodás ap p a rá­
t u s a szám ára, am ely e z u tá n m á r a külső
o k o k h a tá sá tó l függetlenül fo ly ta tja m u n ­
k á já t.
A m a g asab b ren d ű idegtevékenységről
szóló ta n ítá s ra tá m a sz k o d v a Sz. L. R u ­
90
b in s t e in h a rc o t fo ly ta t a gondolkodás és
a k ü lső okok kap cso latán ak leegyszerűsí­
t e t t értelm ezése ellen is. Igazságos b írá la t­
n a k v e ti a lá a korai „w atso n i” behavioriz-
m u s n é z ő p o n tjá t az in d ító o k és a reakció
k ö z ö tti k ö zv etlen kapcsolatról szóló elvé­
vel e g y ü tt („az indítóok a la p já n íté ln i a
rea k ció ró l, s a reakció a la p já n a z indító-
o k ié i” ). A m agasabbrendű id e g tev é k en y ­
ségről szóló ta n ítá s a kérgi serk en tés, g á t­
lás, irra d iá ció , koncentráció, in d u k c ió fo ­
ly a m a ta iv a l foglalkozik, am ely ek a szer­
v ez et effek to raira való külső r á h a tá s á t ­
a d á s á n a k „belső feltételeit” képezik. A f i­
ziológia állásp o n tja szerin t ezek a tö rv én y -
sz erű ség ek közösek m in d en p sz ich ik ai fo­
ly a m a t szám ára, legyen az érzékelés v agy
k ép z elet, gondolkodás v ag y em óciók. Sz. L.
R u b i n s t e i n helyesen já r el, a m ik o r nem
tö re k sz ik a rra , hogy a gondolkodás fo ly a­
m a ta i t ezekre korlátozza. A gondolkodás
fo ly a m a ta in a k egyedi specifikus pszicho­
ló g iai jellem zését adja: ezek — a go n d o lati
a n a líz is és szintézis, á lta lá n o sítá s és a b ­
sz tra k c ió , v alam in t az összehasonlítás
fo ly a m a ta i. Ezek törvényszerűségei k ép e­
zik a gondolkodási tevékenység „belső
fe lté te le it.”
Sz. L . R u b in s t e in term észetesen nem
elég szik m eg a d eterm in izm u s elvével
k a p c so la to s nézetének k ifejtésév el és e l­
m é le ti m egalapozásával, ezen az alapon
f e jti k i a gondolkodás fo g alm át és dolgozza
k i a gondolkodás pszichológiai elm életét,
a m e ly n e k alátá m a sztá sára és illu sz trá lá ­
s á ra k ísé rle ti an y ag o t h aszn ál fel, am ely
a k é rd é s ténybeli o ld a lát v a n h iv a tv a
jellem ezn i. A nnak érdekében, h o g y a gon­
d o lk o d á s á lta la a d o tt értelm ezését k i­
fe jtse , Sz. L . R u b in s t e in a cél érd ek éb en
e lh a tá ro lja a gondolkodásnak a m o d em
p szich o ló g iáb an előforduló egy éb é rte l­
m ezéseitő l.
A pszichológiai tu d o m á n y b a n k é t
a la p v e tő felfogás a la k u lt ki, a m e ly k ü lö n ­
b ö ző k ép p en tá rg y a lja a d eterm in izm u s
p ro b lé m á já t. Az egyik a g o n d o lk o d ást
m in t „ a kapcsolatok és viszo n y o k m eg álla­
p ítá s á t” , a m ásik m in t „ a fe la d a to k m eg ­
o ld á sá n a k k ita lá lásá t” fogja fel. A z első
sz e m p o n t LocKEtól ered, és fő k é n t az
asszociácionizm us képviseli, a m ásodik
n a p ja in k b a n szélesen elterje d t, és főleg a
b eb a v io rizm u s és az a la k lé le k ta n k é p v i­
seli. M in d k é t nézőpontot az jellem zi, hogy
a d eterm in iz m u s egyetlen fo rm á ja k é n t a
m e c h a n ik u s d eterm in izm u st ism eri el.
Á lta lá b a n elfogadott nézet, h o g y a d e te r­
m in iz m u s elve az o lyan gépekben ö lt
te s te t, m in t az óra. Az ily e n fa jta gépek
p é ld á já n p ró b álják m eg érten i a „g o n d o l­
k o d á s a p p a rá tu s á t.” Az asszociácionizm us
m eg k ísérelte, hogy k id e rítse en n ek az
a p p a rá tu s n a k a belső felépítését, „ a kere-
kecskék egym áshoz k apcsolódását” , am ely
b iz to sítja an n a k m űködését. A m odern
asszociácionizm us állásp o n tja sz erin t a
gondolkodás fo ly am ata nem m ás, m in t
„ a k apcsolatok aktualizálása” (S e l z ), am ely
egyértelm űen determ in ált belső á llá s p o n t­
ju k és külső feltételeik á lta l. A behavio-
rizm us le m o n d o tt arról, hogy m egkísérelje
a gondolkodás a p p a rá tu sá n a k belsejébe
való b eh a to lá st és kiderítse a n n a k fel­
ép ítését, a rra korlátozódott, hogy reg isz­
trá lja , m i v a n a gondolkodás a p p a r á tu s á ­
n a k „ b e já ra tá n á l” és „ k ijá ra tá n á l.” A fe ­
la d a t m egoldása véletlenül jön lé tre k a o ­
tik u s „ p ró b á k és tévedések” fo ly a m a tá b a n
(T h o r n d ik e ). Végül az ala k lé le k ta n k i­
je le n te tte , hogy a gondolkodásra nem
a p p a rá tu s á n a k felépítése és m űködése,
h an e m a n n a k irán y ítása jellem ző. A fela­
d a t m egoldását „in sig h t” (K ö h l e r ) — v á ­
ra tla n , h irte len b elátás szüli, am ely m e n t
m in d en determ inációtól. íg y a m echanikus
d eterm in izm u s — E n ö e l s sz e rin t — a
m o d ern pszichológiában egyrészt a g on­
dolkodás foly am ata d eterm in á ció ján ak
egyértelm űségéről, m ásrészt a n n a k teljes
véletlenségéről és indeterm in áltság áró l a l­
k o to tt elképzeléseket szült.
A m echanikus determ inizm ussal való
k a p c so la t a gondolkodás jelenlegi é rte l­
m ezéseinek nem egyedüli gyengéje. Sz.
L . R u b in s t e in helyesen m u ta t rá, hogy
e h ib á k forrása a gondolkodásnak a v a ló ­
sághoz való viszonya szemlélődő jellegé­
n ek elism erése, és a ttó l való elzárkózás,
h o g y a gondolkodást m in t a külső világ
tü k rö ző d é sét fogja fel. A szerző e k é t
v o nalon h a tá ro lja el m a g á t tő lü k . A go n ­
dolkodás felfogását kifejtve aláhúzza, hogy
az b eleta rto zik a külső v ilágra h a tó em b e­
re k g y ak o rla ti, m ateriális tevékenységébe:
„A gondolkodás az em bernek a v ilá g ­
g al való reális k ö lcsönhatásának fo ly a­
m a tá b a n jö n létre és an n ak a d e k v á t m eg­
v a ló sítá sá t szolgál ja. ” (12. old.) E z u tá n a z t
írja : „A gondolkodást g y a k ra n m in t a
fela d ato k m egoldásának fo ly a m a tá t h a ­
tá ro z zá k m eg . . . A gondolkodás az em ber
e lő tt felbukkanó felad ato t —■ egészen
á lta lá n o sa n szólva — an n a k k ö v etk ez té­
ben o ld ja m eg, hogy a problém a-h ely zet­
ben szereplő objektum ok és jelenségek a
feltételekben n em ad o tt, ism eretlen tu la jd o n ­
sá g a it tá rja fel: a gondolkodás — lényegét
te k in tv e megism erés, am ely az em ber
e lő tt álló problém ák és fela d ato k m eg ­
oldásához vezet.” (14. old.)
Sz. L . R u b in s t e in n e m v e ti e l a
g o n d o lk o d á s n a k m in t a „ fe la d a to k m eg -
o ld á s á ” -n a k , v a g y m i n t a „ k a p c s o la to k és
v is z o n y o k ” -n a k m eg lev ő é rte lm e z é se it, d e
ig y e k sz ik le k ü z d e n i k o rlá to lts á g a ik a t. A
„fe lad a t” kifejezést k é t értelem b en h a s z ­
nálja: a z egyik esetben a fe la d a to t m in t
objektíve a d o tt p ro b lém a-h ely zetet fogja
fel, am ellyel az em ber a g y a k o rla tb a n
szem bekerül, a m ásik esetb en a szitu áció
elsődleges analízisének eredm énye, a m e ­
ly e t a következő sz av a k k al fejez ki:
„A fe la d a t — lényegét te k in tv e m in d ig
a prob lém a szóbeli, beszédbeli m eg fo g al­
m azása.” (87. old.) A m in t a k ísé rlete k m u ­
ta tjá k , eg y és u g y an azo n p ro b le m a tik u s
szituáció n ak többféle m egoldása le h e t a
szituáció különböző szóbeli m e g fo g alm a­
zásától függően. A p ro b lem atik u s szitu áció ,
m in t erre Sz. L . R u b in s t e in r á m u ta t,
„szükségszerűen szüli a gondolkodás fo ly a­
m a tá t” , a fela d at szóbeli m eg fo g alm azásá­
ban m in t a gondolkodás fo ly a m a tá t k ö z­
vetlenül k iv á ltó külső ok lép fel. A m eg ­
oldás a problem a-helyzet á lta l fe lv e te tt
k apcso lato k és v iszonylatok tis z tá z á sá n a k
eredm énye, am i az analízis, a szintézis, az
általán o sítás, az absztrakció, az össze­
haso n lítás fo ly am ataib an v aló su l meg.
Az alap v e tő közülük, m in t e z t Sz. L.
R u b in s t e in aláhúzza, a szintézisen k eresz­
tü l végbem enő analízis. E z é rt „ a z o b je k ­
tu m a gondolkodás m en etéb en egyre
újab b k ap cso lato k b a kerül, s en n e k e re d ­
m ényeképpen egyre ú ja b b m inőségben
jelenik m eg .” (98— 99. old.)
E g y ré sz t a problém a-helyzet és a fe la ­
dat, m á sré sz t a gondolkodási fo ly a m a to k
k ö lcsö n h atásán ak tá rg y a lásáb a n lá th a tju k
a determ in izm u s elvének érv én y esü lését
úgy, a h o g y a z t Sz. L. R u b in s t e in é r te l­
mezi. E z az elv v aló b an ú g y b o n ta k o zik
ki, m in t am ely k izárja m in d az in d e te r ­
m inizm ust, m in d a m ech an ik u s d e te rm i­
nizm u st. Az in d eterm in izm u st azzal zá rja
ki, ho g y a szóban m eg fo g alm azo tt fe la ­
d a to t k ü lső o k k én t te k in ti, am ely a g o n ­
dolkodási fo ly am ato k feltételéü l szolgál
és b iz to sítja e folyam atok v á lto z á sá n a k
következetességét és m egoldás m e n eté b en .
Sz. L . R u b in s t e in aláh ú zza, h o g y a
„ b e lá tá s” , h a erre szükség v an , m egoldás
közben, v ag y a szóbeli m egfogalm azással
kapcso latb an , v ag y a n n a k m e g v á lto z á ­
sával, a fe la d a t átfo g alm azásáv al k a p c so ­
la tb a n jelentkezik. E gyes fe jtö iő k e t p é l­
d ául csak a k k o r tu d u n k m egoldani, h a
m egváltozik az első m egfogalm azás, am ely
m aga u tá n v o n ja a g o n d o la tm e n et m e g ­
v álto zá sát is. A m egfogalm azásnak a fela­
d a to t m egoldó szem ély á lta l tö rté n ő m eg ­
v á lto z ta tá sa a rra m u ta t, h o g y ez a m e g ­
fogalm azás nem csak előfeltétele a m egoldás
m enetén ek , han em m aga is a n n a k fü g g ­
vénye (95. old.). Az elm o n d o tta k b ó l az
következik, hogy eg y általán nem szükséges
feltételezni, hogy a p ro b lém a-h ely zet e g y ­
értelm űen d eterm in álja a fe la d a t szóbeli
91
m e g fo g a lm a z á s á t, s ez a m e g fo g a lm a z á s —
a g o n d o lk o d á s m e n e té t. Sz. L . R u b in s t e in
h e ly e s e n te k in ti a f e la d a to k m e g o ld á s á t az
e m b e r i tev é k e n y sé g e g y ik fa jtá já n a k ,
a m e ly tev ék e n y sé g e g y á lt a lá n n e m az
ó r á k m e c h a n iz m u s á n a k m i n t á j á r a v aló su l
m e g , a m e ly n e k m in d e n m o z g á s a e g y é rte l­
m ű e n d e te rm in á lt.
A k u ty á n á l a feltételes re fle x kidolgo­
z á sa k o r a k u ty a sz erv ezetén ek „kezdeti
á lla p o tá t” szigorúan m e g h atá ro z zá k ta r ­
tá s á n a k és tá p lálásá n ak feltéte lei, a n yálel­
v á la s z tá s t pedig külső „ lö k ése k ” h atáro z­
z á k m eg: a táplálékkal e g y ü tt alk alm azo tt
h a n g v a g y fény. E z a „m o d e ll” és ezzel
e g y ü tt a feltételes reflex e k rő l szóló egész
ta n ítá s a klasszikus m e c h a n ik a alapesz­
m é in e k győzelm ét je len ti, az a g y tevékeny­
ségének v iszonylatában. A feltételes ref­
le x ek k ia lak ításá n ak ere d m én y e i azonban
az em bernél csak s ta tis z tik a i helyességgel
b írn a k , nem „százszázalékosak.” Ezzel
e g y á lta lá n nem ta g a d ju k , h o g y a gondol­
kodó em beri agy m in d e n k iv é te l nélkül
tev ék en y ség e a lá v a n v e tv e a feltételes
reflex e k törvényeinek. A z elm ondottak
c sa k a z t jelentik, hogy a feltéte les reflexek­
rő l szóló ta n ítá s a la p já u l szolgáló d eter­
m in iz m u s t nem sz ab a d összekeverni a
m e ch a n ik u s d eterm inizm ussal. I. P . P a v ­
l o v , m in t ism eretes, r á m u t a to tt az em ber
m a g asa b b re n d ű idegtevékenységének ren d ­
k ív ü li p laszticitására, és a z e m b ert m in t
ö n m a g á t irán y ító g ép e t jellem ezte, am ely
k épes tökéletesíteni ö n m a g á t. A feltételes
re fle x e k törvényei a n n a k a m agasabb­
re n d ű idegtevékenységnek a fejlődési tö r ­
vén y ei, am elyek a gondolkodásnak, a
gondolkodás fejlődésének és tökéletesíté­
sé n ek an y ag i a la p já t kép ezik . Sz. L.
R u b in s t e in tu la jd o n k é p p en ú g y vizsgálja
a gondolkodás fo ly a m a tá t, m in t a k ü l­
v ilá g n a k — a problém a-h ely zetn ek — az
e m b e r fejében való tü k rö ző d é se állandó
v á lto z á s á t és tökéletesedését. „A gondol­
k o d á s m inden egyes lépése . . . új módon
t á r j a fel az objektum ot, ez u tó b b i változása
p ed ig szükségszerűen fe lté te le k e t terem t a
gondolkodás új m enete sz á m á ra .” (136. old.)
A gondolkodás fejlő d ését, tökélete­
se d ésé t k é t szem pontból vizsg álh atju k :
a lo g ik a és a pszichológia szem pontjából.
A lo g ik a a gondolkodás ig a z voltának
kérdésével foglalkozik, és a gondolkodás
fejlő d ésé t m egközelíti a k ü lv ilág ró l szóló
ism e re te in k k ibővítésének és elm élyítésé­
n e k , a gondolati tü k rö z é sn e k m agához a
v alósághoz való közeledésének oldaláról.
A pszichológiában e z t a k é rd é s t először a
gondolkodási m űv eletek oldaláról, s m á ­
so d sz o r új feladatok kiem elésének oldalá­
ró l vizsgáljuk. Az „ ú j fe la d a to k kiemelése”
m e g h atá ro z ásán ak az a z értelm e, hogy
92
m e g o ld ásu k ú j igazságok fe ltá rá sá t adják.
Sz. L . R u b in s t e in pszichológiai téren a
g o n dolkodás fejlődésének p ro b lé m á já t az
isk o lai o k ta tá s kérdéseire v o n a tk o z ta tv a
v e ti fel, és helyesen m u ta t iá , h o g y ezt a
p ro b lé m á t k e tté kell v álasztan i. N em k é t­
séges, h o g y az isk o lán ak a ta n u ló k a t előre
m e g á lla p íto tt ism ertető jelek sz e rin t k a p ­
csolódó fogások, v ag y m űvelet-készségek
bizonyos összességével kell felfegyverezni.
A leg fo n to sab b azo n b an a gondolkodás
k ia la k ítá sa , am ely képes „ú j k ap c so la to k at
fe ltá rn i, ú j fogásokat felfedezni, ú j fela­
d a to k m egoldásához e lju tn i.” (140. old.).
A z e célra való rá m u ta tá s egyidejűleg
a gondolkodás pszichológiája alap k é rd é­
sén ek felv etését is jelen ti: h o g y an ju t el a
go n d o lk o d ás ú j igazságok feltárásáh o z ?
E z n e m a logika, h an em éppen a gondol­
k o d ás pszich o ló g iáján ak kérdése.
A pszichológiai tu d o m á n y b a n széles
k ö rb e n e lte rje d t az a nézet, h o g y „ a lo ­
g ik u s gondolkodás” az em beri gondolat
fejlő d ésén ek legm agasabb fo k a és leg­
m a g a sa b b fo rm ája. A gondolkodás pszi­
c h o ló g iáját v ag y azonosítják a logikával,
v a g y a „szellem i h ib á k pszichológiájának”
sz ín v o n a lá ra d egradálják. E m e lle tt g y ak ­
r a n elfe lejtik azt, az elem i ta n k ö n y v ek
sz á m á ra is ism eretes m e g állap ítást, am ely
ú g y szól, hogy a form ális lo g ik á n ak m in t
a h ely es gondolkodásról szóló tu d o m á n y ­
n a k az igazság b izo n y íték aiv al és a „leve­
z e te tt” igazságok feltárásáv al v a n dolga,
s e g y á lta lá n n em foglalkozik ú j igazságok
fe ltá rá sá v a l. N em le h et az ig azság o t m eg­
ism ern i, h a csak a logika a p p a rá tu s á t
h a s z n á lju k egyedül. Az asszociációs
pszichológia m egkísérelte a m a g a ide je ­
lien, h o g y m egvizsgálja a „lo g ik ai gon­
d o lk o d ás pszichológiai a p p a rá tu s á t.” Az
asszociációs pszichológia belső válsága
ép p en a k k o r k ö v etk ez ett be, am ik o r k i­
d e rü lt, h o g y ez a m echanizm us, az asszo­
ciáció m echanizm usa, a n n a k klasszikus
érte lm é b en , n em b izto sítja ú j igazságok
fe ltá rá sá t. H asonló nehézségekbe ütközik
a g o n d o lk o d ásn ak m in t fela d ato k m eg­
o ld á sá n a k értelm ezése is. L ogikai o ld alát
te k in tv e m in d en m egoldandó fe la d a t olyan,
h o g y m egoldása feltételeiben rejlik . A fela­
d a t m eg o ld ása te h á t sem m i ú ja t n em ered­
m én y ez ah h o z képest, m in t a m i benne
fo g la lta tik . A behaviorizm us és az alak-
lé le k ta n m in d eg y ik a m ag a m ó d já n k ö v et­
k ezetes k o n zek v en ciák at v o n t le ebből a
té n y b ő l. A behaviorizm us, am ely a gon­
d o lk o d ás fo ly am atá t, m in t „p ró b álk o zá­
s o k a t és tévedéseket” fogja fel, a z t álh tja ,
h o g y az ú j igazságot csak v életlen ü l lehet
fe ltá rn i. Az alak lélek tan az „in sig h t”
(„ b e lá tá s” ) fogalm ával belehelyezte egy
m á sik fogalom ta rta lm á t, m éghozzá a
„m ag á tó l értetődőség” fo g alm át az axió­
m á k ra v o n atk o zta tv a . Az in d e te rm in á lt
„in sig h t” voltaképpen pszichológiai „m e­
ch an izm u sát” te k in tv e u g y an az a m agától-
értető d ési axióm a, csak á t v a n téve a
gondolkodási a k tu s elejéről a végére a
m egoldáshoz.
Sz. L. R u b in s t e in helyesen v á la sz to tta
szét a lo g ik á t és a gondolkodás pszicholó­
g iá ját, am ikor rá m u ta t, hogy az előbbi
p ro b lem atik á já n ak k ö zé p p o n tjá b an a
gondolkodás igaz v o ltá n a k kérdése áll,
m íg az u tó b b i esetében —- a d eterm in ált-
sá g án a k a kérdése (23—-24. old.). V alóban
csak a pszichológia foglalkozik a gondol­
kodással, m in t olyan fo ly am atta l, am ely ­
ben az ok és a cselekvés, a h a tá s kapcsola­
t á t vizsgálják. A logika az a la p o k és a
következm ények k ap c so la tain ak a k érd é­
sével foglalkozik, ezek tu d a to sa n nem ok­
ságiak. Feltételezni, hogy a szillogizm us
prem isszái és a következm ények k ö zö tt
oksági kapcsolat v an , éppen a n n y ira szel­
lem es, m in t feltételezni ez t az alap eg y en ­
le t és á ta la k íto tt form ái kö zö tt.
A gondolkodás pszichológiáját a logi­
k á tó l elválasztv a Sz. L. R u b in s t e in
lehetőséget n y e rt a rra , hogy leküzdje
a z o k a t a h ib á k at, am elyek a k e ttő kölcsön­
h a tá s á n a k helytelen értékeléséből sz ár­
m azn ak. Ism erete az a m élyen ham is el­
képzelés, hogy a gondolkodás pszichológiája
n em m ás, m in t a gondolkodásbeli tév ed é­
sek pszichológiája. Sz. L. R u b in s t e in
k ö nyvében kísérleti m u n k á k példáin kerül
b e m u ta tá sra a helyes gondolkodás pszi­
chológiai szerkezete m űködésének k u ta tá si
lehetősége. Más kísérleti m u n k á k rövid
ism ertetése és m a g y a rá z a ta lehetőséget
n y ú jt a rra , hogy rá m u ta ssu n k azo k n ak a
n ézeteknek a hibás v o ltá ra, am elyek a z t
á llítjá k , hogy a m egoldáshoz vezető „ b e ­
lá tá s” („in sig h t” ) nem okságilag m eg­
alap o z o tt: b e m u ta tja an n a k a lehetőségét,
hogy a „ b e lá tá st” , m in t a „szintézisen
k eresztüli analízis” törvényszerű lá n c­
szem ét é rtsü k meg.
A logika és a gondolkodás pszichológiá­
já n a k viszonyáról szóló kérdés helyes
m egoldása lehetővé te tte Sz. L . R u b in ­
s t e in szám ára, hogy a gondolkodás-fela­
d a to k m egoldásaként való k o rlá to z o tt fel­
fogása leküzdésének ú tjá ra lépjen. A gon­
dolkodásnak, m in t a külvilág m egism erésé­
nek, m in t a külvilág tükrözésének é rte l­
m ezéséből k iin d u lv a le h et csak valóban
m eg találni a helyes v álasz t a rra a kérdésre,
h o g y an tá rja fel az em ber az új igazságo­
k a t. E z t az u ta t jelzi Sz. L. R u b in s t e in ,
am ik o r hangsúlyozza, hogy a gondolkodás
m egism erés, rá m u ta t, hogy a gondolkodás
m eg találja a m egoldást, tisztá zz a a z t, am i
„n in cs a d v a ” a felad at követelm ényeiben.
É pp en e z é rt n em é rth e tü n k eg y e t azzal a
vélem ényével, hogy a fejtörő felad v án y o k
„bizonyos te k in te tb e n igen közel álln ak
a z ú n . alk o tó feladatokhoz” (89. old.), b á r a
to v á b b ia k b a n Sz. L. R u b in s t e in r á m u ta t
a k ö z ö ttü k levő lényeges különbségre.
H a m in d e n fela d at m egoldása a k ö rü lm é­
nyeiben rejlik , ak k o r a fejtö rő k b en , a
rejtv én y ek b e n á lta lá b a n , hogy ú g y m o n d ­
ju k , a felü lete n v an a megoldás, de álcázv a
v an szóbeli m eghatározásokkal. N em igen
v an érte lm e m egkísérelni, hogy a gondol­
kodás „ a lk o tó elem ét” m in t a szóbeli
m egfogalm azások „leleplezésének” és egyes
szavak m á s szav ak k al való felv áltásán ak
képességét fo g ju k fel. Igen n ag y fig y elm et
érdem el eb b en a v o n atk o zásb an Sz. L.
R u b in s t e in m egállapítása, am ely sz erin t
az elem i gondolkodási fo ly am ato k tö r ­
vényszerűségei egyidejűleg a le g á lta lá ­
n o sa b b ak is, s ezek m egőrzik jelen tő ség ü ­
k e t b árm ily en színvonalú felad ato k sz ám á­
ra is (139. o.). E zzel leküzdi a z t a p szi­
chológiában elterje d t, de m élységesen h a ­
m is n é z e te t, am ely szem beállítja eg y m ás­
sal az em b eri gondolkodás m ag asab b szín ­
v o n alát az alacsonyabbal. E m agas szín ­
vonalon, pl. egy tu d ó s alk o tó gondolko­
d ásáb a n ezek az elem ei törvényszerűségek
nem „v e szn ek el” , és szám ításb av ételü k
szükséges a gondolkodás fejlődésm eneté­
nek tan u lm án y o zásáh o z. Sok érdekes és
tanulság o s m e g állap ítást ta lá lu n k Sz. L.
R uBiN STEiN nél a gondolkodás és az
ism eretek k ö lcsö n h atásán ak kérdéseiről.
E z részben a r r a vonatkozik, h o g y az új
igazságok fe ltá rá sa m egköveteli a régebbi
ism eretek felh aszn álását és m á srészt a
kész ism eretek , a k ia la k u lt m ű v e letek is­
m erős sz itu á ció b a n vagy fe la d a tb a n való
alk alm az ása is m egköveteli az ú ja b b a n a ­
lízist és n em tö rté n ik au to m a tik u sa n .
E b ben a z értelem b en az em beri gondol­
kodás eg y etlen fo ly am ata sem nélkülözi
az „ a lk o tó elem et.” Ez helyes. Az em beri
gondolkodás a n n a k k ö v etkeztében a k tív ,
m ivel a la p ja n em a term észet, m in t olyan,
hanem a term ész et em ber á lta l való á t ­
alak ítása . A z em ber m e g v á lto z ta tja a
te rm észetet, felh aszn álja a tö rv é n y e it és
e k ere tek k ö z ö tt a felism ert tö rv én y sz erű ­
ségeknek m egfelelően, azaz szab ad o n te ­
vékeny k ed ik . Az em beri gondolkodás a k t i­
v itá sa eg y b e n a szabadsága is. A g o n d o l­
kodás p szich o ló g iáján ak alap v ető n eh é z­
sége ép p en a b b a n rejlik, hogy a gondol­
k o d ást eg y id ejű leg értse meg sz ab a d ság á­
b a n és d eterm in á ltsá g áb a n .
Sz. L . R u b in s t e in k ö n y v é b e n e g y á l­
ta lá n n e m é r i n t eg y , a m o d e rn p szic h o ló g ia i
tu d o m á n y s z á m á ra re n d k ív ü l a k tu á lis
k é rd é s t, a p sz ic h o ló g iá n a k a k ib e r n e tik á ­
v a l és a z ú j m a te m a tik á v a l v a ló k a p c so -
lá tó t. E z t általáb a n m a g y a rá z h a tju k a
k ö n y v alapelgondolásával, a m e ly sz erin t
összefo g lalja és álta lá n o sítja a z o k a t a
k ís é rle ti m u n k á k at, am ely ek a b b a n az
id ő s z a k b a n kezdődtek, am ik o r a k ib e rn e ­
tik a első lépéseit te tte m eg. M in d e n t össze­
v e tv e Sz. L . R u b in s t e in á llá s p o n tja a
g o n d o lk o d á s d eterm in á ltsá g án a k és a gon­
d o lk o d á s pszichológiája és a lo g ik a k ö l­
c s ö n h a tá s á n a k kérdésében sok érték eset
a d a f e n ti kérdés kidolgozásának szám ára.
A z Sz. L. R u b in s t e in v ezetésével vég­
z e tt k ísé rle ti m unkák bőséges a n y a g á t
ta rta lm a z z a a könyv. R e m é ljü k , hogy a
k ö ze ljö v ő b e n Sz. L . R u b in s t e i n ú ja b b
k ö n y v é b e n az összes an y a g te lje s p u b li­
k á c ió já ra is sor kerül.
Sz. L . R u b in s t e in ,,A g o n d o lk o d á s ró l
és k u t a t á s á n a k ú tja ir ó l” c ím ű m u n k á ja
k é ts é g k ív ü l kiem elk ed ő á llo m á s a g o n d o l­
k o d á s p sz ic h o ló g iá ja e lm é le té n e k k id o lg o ­
zásában .
F . N . S em j akin
* szerűségeibe csupán a gondolkodás á ltal
Sz. L . R u b in s t e in a S zo v je tu n ió T u d o ­
m á n y o s A kadém iája F ilo zó fiai In té z e té ­
n e k pszichológiai szekcióját v ez ette. Az
u tó b b i években a gondolkodási fo ly a m a to t
v iz s g á lta különböző fe la d a to k m egoldá­
s á n a k analizálásával. E z t megelőzően
1 9 46-ban jelen t meg ,,A z á lta lá n o s pszi­
ch o ló g ia a la p ja i” cím ű k ézik ö n y v e m á so ­
d ik k ia d á sb a n . (1958-ban n a p v ilá g o t lá ­
t o t t a m ű ném et fo rd ítása és v á rh a tó a
m a g y a r fordítás m egjelenése is.) 1957-ben
k e r ü lt k ia d á sra ,,A lé t és a t u d a t ” cím ű
m u n k á ja , am elynek ism e rte té sé t 1959-ben
a M a g y a r Filozófiai Szemle (468— 484. old.)
és a P edagógiai Szemle (890— 894. old.)
k ö zö lte. (É letrajzi a d a ta ira von atk o zó an
lá sd P edag ó g iai Szemle, 9. 1959. 827—
828. old.)
R u b in s t e i n m u n k a tá rsa iv a l a k ö v e t­
kező gondolkodáslélektani k ísé rle te k e t v é ­
g e z te el. J . P. K r in c s ik k ísé rlete : „ O ld ­
já to k m eg a következő fiz ik a i fela d ato t:
E lő tte te k egy tá n y ér vízben v a n egy p é n z ­
d a ra b . T aláljá to k ki, h o g y an le h e t kiven n i
a tá n y é rb ó l a p én zd arab o t p u s z ta kézzel
a n é lk ü l, hogy nedves lenne a z u jja to k .
F e lh a sz n á lh a tjá to k az összes ittle v ő t á r ­
g y a t .” — K . A. S z l a v s z k a ja kísérlete:
„ H á n y három szöget lá tn a k a m e g a d o tt
á b r á n ? ” — J . M. Z s u k o v a k ísérlete:
E d é n y b ő l cu k o rk át k e lle tt k iv e n n i m eg­
felelő szerszám alk alm azásáv al. — I. Sz.
J a k im a n s z k a ja kísérlete: ra jz , á b ra a n a ­
lízise, szintézise. — N . Sz. M a s u r o v ,
K . A . S z la v szk a ja , N . F . F r o lo v a és
m á so k bonyolultabb g eo m etria i felad a­
94
to k a t o ld a tta k meg. — A. M . M a t ju s k in
fela d ata : A lkalm azzuk a tizes sz ám ren d ­
szer sz a b á ly a it m ás szám rendszerekre,
í r j u k le pl. a 17-et az ötös szám ren d szer­
ben. — L. I. A n c if e r o v a k ísé rlete : E gy
m érleg serp en y ő it ú g y k ell eg y en sú ly b a
hozni, h o g y bizonyos idő m ú lv a ez az
eg y en sú ly m egbom oljon a n é lk ü l, h o g y a
k ísé rleti szem élyek b e a v a tk o z ta k volna.
(Ez S z é k e l y L a jo s k ísé rlete , am ely et
az o n b an A n c if e r o v a S z é k e l y íő I eltérő
m ó d o n in te rp re tá lt.) R u b in s t e i n nem
h a s z n á lta fel ebben a m u n k á já b a n azo k at
a k ísérleteit, am elyek a n y e lv ta n i á lta lá ­
n o sítósok és a szám képzetek k ia la k u lá sá ra
v o n a tk o z ta k . — K ísé rle ti m ódszere a
han g o s gondolkodás p o n to s lejegyzése és a
k a p o tt a d a to k feldolgozása v o lt.
Sz. L . R u b in s t e in sz e rin t a gondol­
k o d ás á lta lá b a n valam ely p ro b lém a-h ely ­
ze tb e n kezd m ű ködni és az a célja, hogy a
p roblém a-helyzet p ro b lem atik u s v o ltá t fel­
o ldja. H ely telen íti a z t az e ljá rá s t, am ely
a gondolkodás term észetébe, tö rv é n y -
lé tre h o z o tt eredm ények, a „m egoldások”
a la p já n a k a r behatolni. S zerin te e p ra g m a ­
tik u s eljárás h ely ett a z t a fo ly a m a to t kell
tan u lm án y o zn i, am elynek segítségével az
eredm ény, a „m egoldás” lé tre jö tt. R u b in ­
s t e in a gondolkodást, m in t fo ly a m a to t
v izsg álta. H angsúlyozza, h o g y „ a gondol­
k o d ásn ak , m in t az em b er m egism erő,
elm életi tevékenységének belső feltételei
közé m in d en k o n k rét esetb en h o z z á ta r­
to z n a k a gondolkodó a la n y szem élyi tu la j­
donságai, in d íték ai, am ely ek a fela d at­
hoz való ily en v ag y o ly a n v iszonyban
ju tn a k kifejezésre, a célk itű zései, a m ú lt­
beli ta p a s z ta la ta i és sz e rz e tt ism eretei,
készségei.” (137. old.)
A gondolkodást teh á t a probléma-
h elyzet váltja ki. R u b in s t e in m egkülön­
bözteti a problém a-helyzetet és a felada­
to t. A feladat a problém a-helyzet előzetes
analízise eredményeként szövegeződül meg.
E lkülöníti továbbá a feladat m egoldását
a probléma megoldásától abban a formá­
ban, hogy az utóbbin rejtvények m eg­
oldását érti. Ugyanakkor hangsúlyozza,
h ogy a rejtvények m egoldására is érvé­
nyesek a gondolkodás általános törvényei.
F*. N. S e m ja k in nem ért eg y e t R u b in -
STEiNnel abban, hogy a rejtvények bizo­
nyos tekintetben igen közel állnak az ún.
alkotó feladatokhoz. H a közelebbről m eg­
vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor kiderül,
hogy ők ketten rejtvényen nem értik
ugyanazt. S e m ja k in szerint a rejtvényt
az jellem zi, hogy a felületen lev ő megoldás
álcázva van. Ilyen pl. az ism ert kép, ame­
lyen elrejtett alakot, pl. a v ad ászt kellett
m egtalálni. Az ilyen feladatok valóban
 nem a gondolkodást veszik igénybe. Ezzel
szem ben D. B. T u r o v sz k a ja kísérlete,
„ h a t gyufaszálból négy egyenlő oldalú h á ­
rom szöget összeállítani” , tip ik u s rejtv én y
és u g y an a k k o r a gondolkodást igen nag y
m é rték b en igénybe veszi. E z u tó b b i r e jt­
v é n y fa jtá k ra á lla p ítja m eg R u b in s t e in ,
hogy az alap v e tő különbség a re jtv é n y ­
felad ato k és az igazi alk o tó felad ato k
(am elyek m egoldását kom olyan, nem elm e­
já té k k é n t végezzük) ab b a n áll, hogy az
u tó b b ia k p ro b lem atik u s v o lta szükség­
szerűen m a g án a k a pro b lém án ak a lénye­
géből adódik, m íg a re jtv é n y e k é t szándé­
kosan, provokáció, m u la tsá g céljából hoz­
tá k létre. E z a m egállap ítás a kétféle
problém a „előállítási m ó d já ra ” v o n a tk o ­
zóan tesz különbséget, s ebből egy általán
nem következik, hogy a m egoldási m ó d ­
ban , a gondolkodási fo ly am atb an is h a ­
sonló különbséget lehetne m egállapítani.
R u b in s t e in m eggyőzően m u ta tja ki, hogy
a re jtv é n y e k m egoldása sem a véletlen
m űve. E z ind eterm in izm u s lenne. K i­
m u ta th a tó , h o g y a k ita lá lá s m ö g ö tt a
fe la d a t feltételeinek a m esterségesen te ­
re m te tt nehézségeket leküzdő analízise
rejlik (91. old.). K é t ilyen jellegű re jtv é n y t
közöl: 1. „ E g y repülőgép A pontból keleti
irá n y b a n 80 perc a l a tt é r t el B p o n tb a.
B p o n tból n y u g a ti irá n y b a a repülőgép
1 ó ra 20 perc a l a tt é r t el az A p ontba.
M agyarázzátok m eg, m i ennek az oka ?” —
2. „ K é t k eré k p ár m egy szem be egym ással
ó rá n k é n t 15 km sebességgel. A m ikor 30 km
táv o lságra v a n n a k egym ástól, az egyik
k erék p ár ko rm án y áró l felszáll egy légy és
2 0 km ó rá n k é n ti sebességgel egyenesen a
szem közt halad ó k eré k p árra száll. A m ikor
odaér, m egfordul és ú jra az első k eré k p ár­
hoz rö p ü l, m a jd ism é t m egfordul és így
száll m egszakítás nélk ü l az egyiktől a
m ásikig v á lto z a tla n sebességgel. H án y
k ilo m éte rt tesz m eg a lé g y ?” E ze k et a
fela d ato k a t R u b in s t e in a n n a k igazolásá­
ra sz án ta , h o g y a fe la d a t m egfogalm azása
— és a fe la d a t feltéte leit a m ellékkörül­
m én y ektől elválasztó analízis — játszik
szerepet a fela d at m egoldására irányuló gon­
dolkodási fo ly am atb a n (93. old.). U g y an ­
ak k o r felh ív ja a figyelm et a rra is, hogy az
életben, az em berek m in d e n n ap i g y ak o r­
la táb a n , a te c h n ik á b a n ahhoz, hogy a
dolgoknak e lre jte tt tu la jd o n sá g a it fel­
színre hozzuk, olyan analízisre v a n szü k ­
ség, am ely a dolgok új összefüggésekbe
való bekapcsolásának sz in té tik u s a k tu sa
ú tjá n m egy végbe ( 1 1 2 . old.). íg y nyernek
a re jtv é n y m egoldások fontos szerepet a
gondolkodási fo ly am at k ísérleti ta n u l­
m án y o zásában. E hhez term észetesen
olyan rejtv én y ek alk alm azására v an
szükség, am elyek a gondolkodást való­
b a n ig é n y b e veszik . R u b in s t e in k ö n y v é ­
b e n tö b b ré sz le te s je g y z ő k ö n y v e t k ö z ö lt
r e j t v é n y m e g o ld á so k m e n e té n e k le fo ly á ­
sá ró l.
Szükséges m ég azzal a k érd éssel is fog­
lalkozni, hogy a gondolkodási fo ly a m a t
v iz sg á la tá n a k m ilyen jelentősége v a n a
nevelés szem pontjából. E z t a k é rd é st
R u b in s t e i n könyvének végén v e ti fel
140— 142. old.). Ellenzi a z t a szokásos e l­
já rá st, am ely a ta n u ló k a t fo rm á lis ism e­
re te k k e l lá tja el, am ely típ u s-fe la d a to k
sablon-m eg o ld ásait g y a k o ro lta tja be. E z t
fel kell v á lta n i egy olyan e ljá rá sn a k , am ely
a ta n u ló k a t képessé teszi új k a p c so la to k
fe ltá rá sá ra , ú j eljárások felfedezésére, új
fe la d a to k m egoldására. „A m ik o r a ta n u ló
n em k ép es a fela d ato t elem ezni és se g ít­
ség n é lk ü l m egoldani, a ta n á r n a k n em fel­
té tle n ü l szükséges a ta n u ló v a l közölni a
kész m egoldást, vagy a rra k én y sze ríten i,
hogy ta n u lja m eg a neki készen n y ú jto tt
m egoldási m ódot. H a a ta n u ló k e lő tt r á ­
m u ta tu n k az analízis egyes láncszem eire,
m éghozzá éppen azokra, a m e ly e k e t képesek
felhaszn áln i, m in t a to v á b b i an alízis
eszközeit, a pedagógus e lm o z d íth a tja a
h o ltp o n tró l és m e g in d íth a tja a ta n u ló k
gondolkodási tevékenységét. (141. old.).
R u b in s t e in m u n k á ján a k összefoglaló feje­
zetében b írá lja azo k at a p ed ag ó g u so k at,
a k ik a z t v allják , hogy a p ed ag ó g iai g y a ­
k o rla to t csak a kész te ch n ik a i eljáráso k
pszichológiai vizsgálata szolgálja. Szerinte
ez a n é z e t helytelen. A lap v ető en fo n to s a
gondolkodás törvényszerűségeinek fel­
tá rá sa . E n n e k a d a ta i m ag asa b b re n d ű en
szolgálják a pedagógiai g y a k o rla to t, u g y a n ­
is ezek elősegítik az igazi, alk o tó , p ro d u k ­
tív gondolkodás nevelését. „ A b b a n a p e d a ­
gógiai v izsg álatb an , am ely a gondolkodás
m ozgásán ak belső feltételeit tá r j a fel, a
pedagógus m e g találh atja a lényeges p szi­
chológiai előfeltételeket ahhoz, h o g y az ő
— d id a k tik a i, m etodikai — s ík já n m eg ­
oldja a pedagógiai folyam at felépítésének,
azo k n ak a feltételeknek a k érd ését, am e ly e ­
k e t a ta n u ló szám ára meg kell te re m te n ie,
hogy életrek eltse n ála az igazi g o n d o lk o ­
d ást, a m e ly nem csak a u to m a tik u sa n képes
felhaszn áln i m e g tan u lt eljáráso k at, han em
képes v a la m i ú ja t felfedezni is.” (142. o.)
M u n k á já n a k függelékében R u b in ­
s t e in k ísérleti m eg állap ításait a lk a lm a z z a
a tu d o m á n y o s felfedezések g o n d o lat-
m enetére. P éldaképpen M e n g y e l e j e v fel­
fedezését, a periódiltus rendszer m eg szü le­
tésének feltéte leit an alizálta.
E gészéb en véve Sz. L. R u b in s t e i n
m u n k á ja , am ely a közeljövőben m a g y a ru l
is m egjelen ik , igen értékes k ísé rle ti e re d ­
m é n y ek e t és k ö v etk eztetések et ta rta lm a z .
T an u lm án y o z ása m inden b iz o n n y al ú ja b b
95
le n d ü le te t ad a gondolkodás kísérleti
v iz sg á la tá n a k h az án k b a n is, és lehetővé
teszi, h o g y a gondolkodás fejlesztését a
g y a k o rla ti élet különböző te rü le te in az
П. А. РУДИК: ПСИХОЛОГИЯ
P. A. B u g y i k : Pszichológia. G oszud arsztv en n o je Izd aty elsztv o „ F iz k u ltu r a i
S z p o rt” , Moszkva, 1958. 502 oldal.
„ N a p ja in k b a n a sz o v jet pszichológia,
a m e ly n a g y elm életi és g y a k o rla ti jelentő­
ség re t e t t szert, kom oly h e ly e t foglal el a
tu d o m á n y o k területén. E n n e k legnagyobb
e re d m én y e , hogy a pszichológiai problé­
m á k a t a m arx i—lenini filozófia és a p a v ­
lo v i fiziológia pozíciójának megfelelően
d o lg o z ta fel. A szovjet tu d o m á n y igen sok
a la p v e tő és k o n k rét a d a tta l g azd ag íto tta
m á r a pszichológiát, és ezek a tények a
pszichológiában m ély m a te ria lista értel­
m e t n y e rte k . Ezen az a la p o n n ag y m érték ­
b e n m e g n ő tt a pszichológia gyakorlati
je len tő ség e az em beri tevékenység v ala­
m e n n y i területén, s ebb en a z értelem ben
a sp o rttev ék en y ség g y a k o rla ti kérdései­
b e n is. E zekből k iin d u lv a tö re k e d e tt a
szerző a rra , hogy ta n k ö n y v sze rű e n feldol­
gozza a sp orttevékenység általán o s és
sp e ciá lis pszichológiai p ro b lém áit. (3. old.)”
E z e k k e l a szavakkal vezeti be ta n k ö n y v ét
P . A . R u g y ik professzor, a z OSZSZSZK
P e d a g ó g ia i T udom ányos A kadém iája
E ln ö k sé g én e k ta g ja. A ta n k ö n y v a test-
n ev e lé si főiskolák és a ped ag ó g iai főisko­
lá k pszichológia-kurzusai sz á m á ra készült,
és e n n e k m egfelelően k é t főrészre oszlik :
1. á lta lá n o s lé lek tan ra (360 oldal) és 2.
s p o rtlé le k ta n ra (150 oldal). E k é t főrész
éles ta r ta lm i és form ai m egkülönböztetése
n em je le n ti azt, hogy a ta n k ö n y v egészét
ne egységes m etodológiai szem pontok
h a s s á k á t : m ind az á lta lá n o s lélektani,
m in d a sp o rtlélek tan i rész problém ái
p ed a g ó g ia i asp ek tu sb an v a n n a k feldol­
gozv a, v alam in t az á lta lá n o s lélektan
p é ld a a n y a g á n a k n ag y része a sp o rttev é­
k en y ség h ez közelálló te rü le te k rő l kerül
k i. A szerző a ta n k ö n y v összehasonlítá­
sá h o z a K özponti T estnevelési In tézet
pszichológia-kurzusának ta p a sz ta la ta it
h a s z n á lta fel.
A ta n k ö n y v első része, az általános
lé le k ta n , 16 fejezetre tagolódik. Ism er­
t e t j ü k e fejezeteket., m e rt eg y m ásu tán ju k
a m e g sz o k o tt ta n k ö n y v e k é tő l — bizonyos
m é rté k b e n — eltér. F ö lte h e tő , hogy ez az
e lté ré s nem csak m ódszerbeli, nem csak for­
m á lis, hanem ta rta lm i e lté ré s t is jelent.
,,A pszichológia tá rg y a ” a ta n k ö n y v első
96
e g z a k t k u ta tá s o k eredm ényeire tá m a sz k o d ­
v a cé ltu d a to sa b b a n és eredm ényesebben
érh essü k el.
L énárd F er en c
fejezete, am ely b en a cím nek m egfelelően
a k ö v etk ez ő m eg h atáro zást ta lá lju k :
„A pszichológia a személyiség p szich ik ai
fo ly a m a ta it, pszichológiai sa já to ssá g a it,
és a z em b eri tevékenység pszichológiai
s a já to ssá g a it tan u lm án y o zza.” (5. o.) A feje-
zetb en k ife jté st nyernek o ly an fo n to s
p ro b lém ák , m in t „A m a te ria lista p szi­
chológia a la p ja i” , „A pszichikum , m in t az
ag y m o z g á sa ” , ,,A pszichikum , m in t az
o b je k tív v ilág tükrözése,” „A pszichológia
f e la d a ta i” , de em ellett i t t ta lá lju k m ég a
p szichológia tö rtén etén ek rö v id v á z la tá t
is. „A pszichológia m ódszerei” c. m áso d ik
feje ze t n em csa k ism erteti az egyes m ódsze­
re k e t, h a n e m azok k ritik a i elem zését is
m e g ta lá lju k . E zu tán ,,A p szichikum fizioló­
g iai a la p ja i” -nak kifejtése kö v etk ezik ,
am ely n a g y já b ó l a pavlovi reflex elm életet
ism e rte ti. „A pszichikum és az em beri
tu d a t fejlődése” az a fejezet, am ivel
le z á ru l a pszichológia általán o s a lap e lv ei­
n e k ism ertetése . Ez a fejezet a z t az u ta t
v áz o lja , am ely az em beri tu d a tn a k az
á lla tv ilá g b ó l való kiem elkedését jelenti.
E z u tá n a to v áb b i fejezetek követk ező
érd ek es so rre n d jé t ta lá lju k : A z érzékelés
— A z észlelés — A k épzet és a k ép z elet —
A g o n d o lk o d ás — A beszéd — A z érzel­
m e k — A z a k a ra ti cselekvés —• A z em lé­
kezés — A figyelem . — E z u tá n a szem élyi­
ség pszichológiai sajátosságai, s végűi a
te v ék e n y ség pszichológiai jellem zése. N em
tu d ju k , m ily en m ódszertani, a v a g y t a r ­
ta lm i szem p o n to k v ezették a sz erző t a rra ,
h o g y ta n k ö n y v éb e n ilyen fe lo sz tá st eszkö­
zöljön, m indenesetre a fejezetelm ek ez az
e g y m á su tá n ja v ita th a tó , és n é h á n y fontos
p ro b lé m á t v e t fel. Az egyik ily e n problém a
tö b b e k k ö z ö tt „Az a k a ra ti cselekvés” feje­
z e t fu rc s a beágyazása a különböző, a m eg ­
ism erési tevékenységet jellem ző te v é k e n y ­
ségek közé. Lehetséges, hogy P . A. R u g y ik
eg y ré szt az a k a ra ti cselek v ést éppen
„ a k a r a t i” jellegénél fogva az érzelm ekhez
a k a r ta kapcsolni, m ásrészt p ed ig k ifeje­
zésre a k a r ta ju tta tn i, hogy a különböző
m eg ism erési és cselekvési fo ly a m a to k az
em b eri tevékenység egységes egészében
n y ilv á n u ln a k meg. De v ajo n a cselekvés-
n ek k é t megism erő tevékenység k özötti
kifejtése m á r elegendő an n a k bizo n y ítására,
hogy a m egism erési és a cselekvési te v é ­
kenység k ö zö tt valam iféle d ia lek tik u s k a p ­
cso lat v an ? E z nem valószínű.
E h h ez kapcsolódik m ég egy problém a.
P . A. R u g y ik ugyanis a tevékenység pszi­
chológiai jellem zését a szem élyiség lélek tan i
elem zése u tá n fejti ki. Lehetséges, hogy
ebben az a helyes gondolat já tsz ik szere­
p et, hogy a személyiség m ag a végül is a
tevékenységben n y ilv á n u l m eg. E z te rm é ­
szetesen így van. Az utolsó fejezet elhelye­
zése azonban alk alm at ad a rra , hogy az
olvasó ne d ialektikus k a p c so la to t lásson
az em ber megism erési és cselekvési te v é ­
kenysége között, hanem egy h ie ra rc h ik u s
ép ítm é n y t, am ely az érzékeléssel kezd ő ­
d ik és az alkotó tevékenységben éri el csúcs­
p o n tjá t.
A ta n k ö n y v m ásodik része a m o d em
sp o rtlé lek tan rövid, ta n k ö n y v sze rű v á z ­
la t á t ad ja. K ifejtése k é t te rü le te n tö r té ­
n ik : A ta n k ö n y v egyrészt a sp o rtte v é ­
kenység pszichológiáját, m á sré sz t a sp o r­
toló pszichológiáját elem zi. A z egész
sp o rtlé lek tan i rész 5 fejezetben v a n össze­
foglalva, ezek a következők : ,,A sport-
tevékenység pszichológiai jellem zése” —
BRIAN SIMON : PSYCHOLOGY IN THE SOVIET UNION
Pszichológia a S zovjetu n ió b an , S tanford U n iv ersity P ress, S tanford,
Calif. 1957. V III + 305 oldal
1955-ben angol nevelők k iseb b cso­
p o rtja já r t a S zovjetunióban. T a n u lm á ­
n y o z tá k a kísérleti iskolákat, az o k ta tá si
m ódszereket, a politechnikai nevelést.
H am aro san nyilvánvalóvá le tt azonban,
hogy m eg keli ism erniük a sz o v jet lélek­
ta n t is, pedagógiai ta n u lm án y o zásaik szer­
ves kiegészítéseképpen. K ésőbb m egszü­
le te tt az a gondolat, hogy célszerű lenne
m eg ism ertetn i az angol olv asó k at a szovjet
lé lek tan n a l, am ely eg y a rán t sz á m íth a tn a
a nevelők és a pszichológusok érdeklő­
désére.
A szo v jet pszichológusok elk ü ld té k
cik k eiket, elő ad ásaik at az angol kiadóhoz.
E zek n ek legtöbbje — d okum entációs
a n y a g form ájában — m a g y aru l is elérhető.
(Az angol kiadásban, helyszűke m ia tt
a sz o v jet szerzők előzetes h o zzájáru lásáv al
itt - o t t rö v id íte tte k az eredeti szövegen.)
A szerkesztő, B r ia n S im o n , terjedelm es
b ev ezető t í r t a kötethez. Szükségesnek
ta r t o tta ezt, m e rt A ngliában a sz o v je t lélek­
ta n ró l alig tu d ta k v alam it. A bevezetés
első fejezetében a z t a k ap cso lato t tá rg y a lja ,
am ely a dialektikus m aterializm u s és a
sz o v jet lélek tan k ö zt van. M ásodik fejeze­
7 Magyar Pszichológiai Szemle
,,A különböző testnevelési fo rm ák p szich o ­
lógiai elem zése” — „A sp o rtb a n v ég z ett
ta n u lás és trén in g pszichológ ai jellem zése”
— „A sp o rtv ersen y ek pszichológiai jellem ­
zése” — ,,A sp o rt és a szem élyiség n e v e ­
lése” . Az egyes fejezetek ta rta lm i k ife j­
tése igen g azdag vizsg álati a n y a g ra tá m a s z ­
kodik, és ez a ta n k ö n y v m e g h atá ro z ásait,
k ö v etk ez tetése it alapossá, v ilág o san b iz o ­
n y íto ttá teszi.
Á lta lá b a n az egész ta n k ö n y v e t jellem zi
az egyes pszichológiai p ro b lém ák n ak szin te
az aprólékosságba m enő, n ag y o n a lap o s fe l­
dolgozása, a m it kiegészít a k ö n y v gazd ag
és szépen ö sszeállíto tt illu sztráció s a n y a g a.
A ta n k ö n y v jól h a sz n á lh a tó sá g á t csak
növeli, h o g y m in d en fejezet végén m e g ­
ta lá lh a tju k az oda vonatkozó szak iro d alo m
jegyzékét, am ely felsorolja a szükséges
klasszikus és m o d e m irodalom legfon to -
sa b b jait. A ta n k ö n y v e t név- és tá r g y ­
m u ta tó egészíti ki.
P . A. R u g y ik tan k ö n y v e — a z eg y -k ét
v ita th a tó részlettel e g y ü tt is — k itü n ő e n
h aszn álh ató ta n k ö n y v , am ely b iz to sítja az
egyetem i és főiskolai h allg ató k pszichológia
képzésének jó m eg alapozását.
S. M o l n á r E d it
tében a sz o v jet lélek tan és a p av lo v i id e g ­
fiziológia eg y ü ttm ű k ö d ésérő l szól. A h a r ­
m adik fejezetben a szo v jet lé lek tan sz er­
vezeti kérdéseiről tá jé k o z ta tja a z olv asó t.
E z u tá n á ta d ja a szót m a g u k n a k a
szovjet pszichológusoknak. Az a n y a g o t ö t
részre tag o lja.
Az első részben A. A. S z m ir n o v elő ­
a d á sá t közli, am ely a H l. S zo v jet L élek ­
ta n i K ongresszuson h a n g z o tt el. E z á lt a lá ­
n os á tte k in té se az 1953— 55. év ek sz o v jet
lélek tan án ak , v a la m in t p ro g ra m n y ú jtá s a
a következő évekre. A m áso d ik részben
azok a ta n u lm á n y o k ta lálh ató k , m ely ek a
m agasabb id eg m ű k ö d ésre vo n a tk o zó p a v lo v i
k u ta tá so k jegyében készültek. T a lá n leg ­
ism erteb b ezek közül E l k o n y in m u n k á ja :
,,A m ag asab b idegm űködés fiziológiája és
a gyerm ek lélek tan ” . A h a rm a d ik részben
a p erc e p c ió és a m e m ó ria kérdéseivel fo g ­
lalkozó cik k ek et lá tu n k . K ö z tü k Z a n k o v
egy cikk ét, a k i m á r régebben b e h a tó a n fog­
la lk o zo tt az em lékezet p ro b lém áiv al s a k i
m ost a p av lo v i ta n o k alap já n v izsg ál m eg
n éhány idevágó k érd ést. Ä n eg y ed ik rész a
g yerm ek- és n evelé slélek ta n b a n v é g z e tt jelleg ­
zetes ta n u lm á n y o k n a k ad h ely et, azzal a
97
cé llal, hogy a S zo v je tu n ió b a n leginkább
m ű v e lt lé le k ta n -te rü le te t illu sztrálják .
B o j k o v , T y e p l o v és R u b i n s t e i n három
e lm é le ti ta n u lm á n y a szerep el az utolsó
rész b en . Végül a szerk esztő függelékül
c s a to lja L u r íja ism e rte té s é t a szovjet
p szic h o p a to ló g ia i k u ta tá s o k ró l, v alam in t
Z a p o r o z s e c és S zo k o lo v beszám olóját a
X I V . N e m ze tk ö zi P s z ic h o ló g ia i K on gresz-
s z u s á r ó l.
A tan u lm án y o k b ib lio g rá fia i keresé­
sé n e k m egkönnyítésére k ö z ö ljü k azok ere­
d e ti m egjelenési h ely ét és id e jé t.
S z m ir n o v , A. A., L é le k ta n i k u tatáso k ,
1953— 5. Voproszi P szichologii, 1955. No 5.
38— 53. old.
E l k o n in , D. B., A m a g a sa b b idegm űkö­
d és fiziológiája és a gyerm eklélektan.
S zo v je tsz k aja P edagogika, 1951. No 11.
51— 75. old.
B o g o ja v l e n s z k ij , D. N ., A m egértés
lé le k ta n a . Szovjetszkaja P ed ag o g ik a, 1951.
N o 12. 28— 40. old.
M i l e r i a n , A. E ., Ö n k én te le n és szándé­
k o s figyelem . S zo v jetszk aja P edagogika,
1954. N o. 2. 55— 67. old.
S z o k o l o v , E. N., A m a g a sa b b idegm űkö­
d és és a percepció p ro b lé m á ja . Voproszi
Pszichologii, 1955. No. 1. 58— 66. old.
S v a ro , L. A., A lá tá s érzékenységének
növelése. „E lőadások az 1953. júliusában
ta rto tt Pszichológiai K onferencián” ,
M oszkva, 217— 28. old.
Z a p o r o z s e c , A. V., A k a ra tla g o s mozgások
fejlesztése. Voproszi P szihologii, 1955. No.
1. 42— 9. old.
L u r i j a , A. R ., A n y elv szerepe az időleges
k a p c so la to k k ia lak ításá b an . V oproszi Pszi­
chologii, 1955. No. 1. 73— 87. old.
A n a n y e v , B. G., A té r i diszkrim ináció
a la p ja . „A téri d isz k rim in áció ” című,
1955-ben m egjelent k ö n y v bevezető feje­
zete.
Z a n k o v , L. V., Az em lé k e z e t elmélete.
S zovjetszk aja P edagogika, 1951. No. 6 .
59— 80. old.
L e o n t j e v , A. N. és R o z o n o v a , T. V.,
A sszociációs k apcsolatok k ia lak ításá n ak
R. S. WOODWORTH és H. SCHLOSBERG :
T EXPERIMENTAL PSYCHOLOGY
K ís é r le ti p szic h o ló g ia . H e n ry H o lt an d C om pany. New Y ork, 1956. 948 1.
E könyv W o o d w o r t h 1938-ban m eg­
je le n t, széles körben is m e rt m u n k á ján a k
k ib ő v íte tt és átd o lg o zo tt k ia d á sa . A m unka
fő jellegzetessége, h o g y m á s kifejezetten
k ísé rle ti pszichológiai ta n - és kézikönyvek­
k e l szem ben is jó v a l m esszebbm enően,
m in d en esetre h e ly en k é n t ta lá n sajátos
98
k ísé rleti vizsg álata. S zo v jetszk aja P ed ag o ­
g ik a, 1951. No. 10. 60— 77. old.
A. A. S z m ir n o v , G y erm eklélektan. E lőadás
1954. á p rilisá b a n a p árizsi „N em zetközi
G y erm ek lélek tan i N ap o k o n ” .
M e n c s in s z k a ja , N. A., A z o k ta tá s lélek­
ta n á n a k n éh á n y szem p o n tja. E lő a d ás 1954
á p rilisá b a n a p árizsi „N em zetközi G yer­
m e k lé le k ta n i N ap o k o n .”
L j u b l in s z k a j a , A. A ., A g y erm ek beszé­
d én ek és g o ndolkodásának fejlődése. „E lő ­
ad á so k az 1953 jú liu sáb a n t a r t o tt Pszicho­
ló g iai K o n feren cián “ . 124— 38. old.
S z l a v in a , L . Sz„ A gyenge ta n u ló k értelm i
te ljesítm én y én ek specifikus vonásai.
S zo v jetszk aja Pedagogika, 1954. No. 1.
91— 101. old.
G a l p e r i n , P . J a ., Szellem i tevékenységek
k ísé rleti vizsg álata. „E lő ad áso k az 1953.
jú liu sá b a n t a r t o tt P szichológiai K o n ­
feren cián ” . M oszkva, 1954. 188— 201. old.
L e o n t j e v , A. N „ Az em beri pszichikum
sa já to ssá g a in a k jellege és k ia lak u lása .
V oproszi Pszichologii, 1955. No. 1.29—36 old.
B o j k o , E . I., A dalék a „sk ill” és „ h a b it”
definíciójához. S zovjetszkaja Pedagogika,
1955. No. 1. 41— 55. old.
T y e p l o v , B. M„ O b jek tív m ódszer a lélek­
ta n b a n . S zovjetszkaja P edagogika, 1952.
N o. 7. 6 6 — 8 6 . old.
R u b in s t e i n , S z . L., A lé lek tan i elm élet
k érdései. Voproszi Pszichologii, 1955. No.
1 . 6— 18. old.
L u r i j a , A. R., P szich o p ato ló g iai k u ta tá ­
sok a S zov jetu n ió b an . (Ez a cik k k ü lö n az
an g o l k ö te t szám ára készü lt).
Z a p o r o z s e c , A. V. és S zo k o lo v , E . N.,
A X IV . N em zetközi L élek ta n i K ongresszus.
V oproszi Pszichologii, 1955. N o. 1.116—20
old.
A m in t a k ö te t an y ag áb ó l lá tju k , a
cik k ek 1951 és 1955 k ö z ö tt je len tek meg
elsőízben, L u r ij a pszichopatológiai á tte k in ­
té s é t n em szám ítv a. Az u tó b b i ö t óv te rm é­
k ei m á r nincsenek benne. E n n ek az ö t évnek
ja v a lé le k ta n i term ése, m in t tu d ju k , első­
so rb an a Voproszi Pszichologii c. fo ly ó irat­
b a n je le n t meg.
K a lm á r E rnő
m ó d o n érvényesülnek a k ísérleti eredm é­
n y ek e n , p o n to s tén y m eg állap ításo k o n és
ezek összevetésén alap u ló ism ertetés szem ­
p o n tja i. A szerzők m in d en egyes pszichikai
fo ly a m a t tá rg y a lásán á l először ism ertetik
a k ö rn y ezetb en és a szervezetben k ísérleti­
leg hozzáférhető v áltozó tén y ező k et, jelen tő ­
ségük sz erin t rövidebben v ag y hosszabban
foglalkoznak a kérdéses jelenség vizsgála­
tá ra szolgáló kísérleti m ódszerekkel, m ajd
á lta lá b a n igen gazdag kísérleti anyag
(összesen kb. 2480, tú ln y o m ó an kísérleti
m u n k á t h asználnak fel) tá rg y a lá s a a la p ­
já n m u ta tjá k be a törvényszerűségeket.
G y a k ra n hangsúlyozzák, h o g y csak a
kísérletileg hozzáférhető fu n k ció k k al fog­
lalkoznak, h elyenkén t kiegészítve az intro-
spekció és pszichológiai s ta tis z tik a a d a ta i­
val. E z a szem pont h atáro zz a m eg az any ag
felo sztását és a fejezetek so rre n d jé t is. Így
nem szerepel a könyvben az egyéni különb­
ségek és a személyiség kérdése, m ivel a
szisztem atikus kísérletezéssel n y e r t a d a ­
to k e té re n még hiányosak. E gyes funkciók
viszont, m in t a m otiváció, a k a r a t és gondol­
kodás, am elyek nag y részt csak m ás jelen­
ségek k eretében v izsgálhatók rendszeres
kísérletezéssel, nem k a p ta k egészen önálló
fejezetet. A m otiváció a ta n u lá s és visel­
kedés keretében kerül tá rg y a lá sra , ugyanis
a szerzők szerin t a ta n u lá si kísérleteken
k eresztül lehet leginkább a m otiváció fő
változó tényezőit és ezek összefüggését m eg­
ism erni. Az a k a ra ti jelenségekkel a k ondi­
cionálásról szóló fejezetben foglalkoznak
a szerzők a feltételes reakciók akaratlag o s
g átlásáv al v ég zett v aló b an e x a k t kísér­
letek elem zése alap ján . A gondolkodást,
m in t problém am egoldást szin tén lényegé­
ben a ta n u lá s keretében, a ta n u lá s i folya­
m a to k k al összefüggésben m u ta tjá k be.
É rdekes a fejezetek sorrendje is. Az első
fejezet a reakcióidőről szól, a z u tá n az
asszociációról és a figyelem ről szóló feje­
zetek következnek. A szerzők sz e rin t ezek­
nél a folyam ato k n ál viszonylag ta lá n a leg­
kisebb a környezetben és a szervezetben
a d o tt változók szám a, illetv e a változás
m ódja. A figyelem u tá n az érzelm et tá r ­
g y alják három fejezetben (K ifejező m oz­
gások, E n erg etik a, E gyéb te sti változások
pl. vérkeringés, légzés, izom tenzió stb.)
K é t fejezet foglalkozik a pszichofizikai
m ódszerekkel. Az elsőben a küszöbm érés
klasszikus m ódszereit ism e rte tik , kiegé­
szítve az előfordulható h ib á k részletes
b em u tatásá v al. A m ásodik fejezet a pszicho­
fizikai értékeken alapuló sk á lák szerkeszté­
séiül, illetv e az ezzel kapcsolatos vizsgáló
eljárásokról szól. Az érzékelést nyolc feje­
zetben ism e rte tik (B őrérzékietek, K ém iai
érzékietek, H allás, L átás, Form aészlelés,
Színészlelés, V izuális térészlelés, Szem m oz­
gások szerepe az észlelésben). E z t követi
kilenc fejezet a ta n u lásró l (Bevezető,
K o n dicionálás, D iszkrim inációs ta n u lá s,
Ú tvesztő ta n u lás, M otiváció a ta n u lá s b a n és
a viselkedésben, E m lékezet, T ranszfer
és interferencia, G azdaságosság a ta n u lá s­
b an és a viselkedésben, P roblém am egoldás :
gondolkodás.) E sorrend term észetesen
p ro b lém ák at v e th e t fel. Pl. zavaró, h o g y
az asszociáció és az em lékezet, m á sré sz t
az érzelem és a m otiváció fejezet n ag y o n
m essze k e rü lte k egym ástól.
A fejezetek b em u tatásá ra és tá rg y a lá ­
sára e rö v id ism ertetés k eretéb en n em v á l­
lalk o zh a tu n k , de a n n y it meg kell em líte ­
n ü n k , h o g y a kísérleteken n y u g v ó elő ad ás
e g y á lta lá n n em m erül k i a részletered m é­
nyek felsorolásában, hanem ellenkezőleg
a fejezetek — különösen a figyelem ről, a
kifejezőm ozgásokról, az érzelem a la p já t
képező en erg etik ai m echanizm usról, a
pszichofizikai m ódszerekről, a szem m ozgá­
sok szerepéről az észlelésben, a b eállító d ás
és a kondicionálódás összefüggéséről és a
diszkrim inációs ta n u lásró l szóló fejezet—
a té n y e k széleskörű egybevetése a la p já n
készült, szám os fontos ered eti k ö v e tk e z ­
te té s t is ta rta lm a z ó tu d o m án y o s össze­
foglalóknak tek in th e tő k . A pszichológia
a lap k é rd é sét képező kölcsönhatás ta n u l­
m ányo zása a k ü lv ilág és a szervezet k ö z ö tt
á lta lá b a n k o n k réte n kifejezésre j u t a
kísérleti v álto zó k kezelésében és a k ísérleti
eredm én y ek ism ertetésében. U g y a n a k k o r
a korszerű pszichofiziológiai szem lélet, a
pszichofiziológiai kísérletek b e m u ta tá sa
ném ileg h á tté rb e szorul. Íg y az érzelem , a
m otiváció és részben az érzékszervek t á r ­
g y alásá n ál a szerzők részletesen fo g lal­
koznak a perifériális ap p a rátu so k a n a tó m iá ­
já v a l és fiziológiájával és a k ísé rleti m ó d ­
szerekkel, az idegközpontok m ű ködésére
vonatkozó gazd ag pszichofiziológiai k ísé r­
leti a n y a g o t és vizsgálóm ódszereket v iszo n t,
m elyeit jó v a l közelebbi v o n atk o zá sb an
v an n a k a pszichikai fo ly am ato k k al és
pszichológiai m ódszerekkel, rö v id eb b en ,
néhol csak u talásszerű én ism ertetik . H iá ­
nyos a reflex ek , és á lta lá b a n a m ozgás-
reakciók m ech an izm u sán ak , a m o zg ás­
ta n u lá s n a k , az időleges id eg k ap cso lato k
finom abb pszichofiziológiai m e ch a n izm u ­
sának, az egyensúlyi szervnek és ezzel k a p ­
csolatb an a beállítódási reflex ek n ek a
b e m u ta tá sa is, jóllehet ezeken a te rü lete k en
h a ta lm a s k o rszerű kísérleti a n y a g á ll r e n ­
delkezésre, am ely éppen a ta n u lá s a la p ­
ja in a k m egism erése szem p o n tjáb ó l igen
fontos. A gondolkodást tá rg y a ló részben
a fo ly a m a t lényegét képező jelzőfunkció,
illetve jelen tés k ia lak u lására v o n atk o zó
kísérleti ered m én y ek et h iá n y o ltu k .
A gazd ag o n illu sztrá lt, élvezetes s tílu s ­
ban m e g írt m u n k a — az elm o n d o tta k a la p ­
já n — n a g y o n jó á tte k in té s t n y ú jt a
kísérleti pszichológia eredm ényeiről ős
m unkam ódszereiről ; sok te rü le te n n é lk ü ­
lözhetetlen a tu d o m án y o s k u ta tá s b a n .
T á n czo s Z so lt
99
 E. H. COKOJIOB: BOCnPMflTME H yCJlOBHblfi PEOJ1EKC
E. N . S zokolov:
É s z le lé s é s feltételes re fle x .
v ersz ity e ta . M oszkva, 1958. 331 1.
A k ö n y v S zokolov és m u n k a tá rs a in a k
a m o s z k v a i Állami E gyetem P szichológiai
T a n s z é k é n több éve f o ly ta to tt pszicho-
fiz io ló g ia i k u ta tásai ere d m é n y e it össze­
fü g g ő e n m u ta tja be. Bizonyos értelem ben
sz éle seb b problém akört ölel fel, m in t a m it
a c ím jelez. A m unka u g y a n is általán o s
é rte le m b e n foglalkozik az észlelés, illetve
a z érzék szerv ek perifériális és központi
id e g e le m e in e k főként o b je k tív m ódszerek­
k e l k ö v e th e tő reflexes reg u láció jáv al, egy­
a r á n t m a g á b a n foglalva a fe lté tle n és a
fe lté te le s reflexes szabályozást. E k u ta tó ­
m u n k a k özponti gondolata az a z elektro-
fiz io ló g ia i vizsgálatok és a k ib e rn e tik a i
s z e m lé le t á lta l is jól a lá tá m a s z to tt felis­
m e ré s, h o g y az érzékszervek n em csa k in g er­
felfogó és továbbító, afferens rendszerek,
h a n e m ugyan ak k o r v ég re h ajtó , efferens
re n d s z e re k is. Az idegkö zp o n to k k ü lö n ­
böző beidegzési nívókon á lla n d ó vissza­
h a tó tevékenység fo rm á já b an szabályoz­
z á k a receptorok érzékenységének szín­
v o n a l á t és az így k ialakuló kölcsönhatás
b iz to s ítja a helyes észlelést. A szerző az
észlelés reflexes reg u lá ció ján a k három ,
tö b b é -k e v é sb é jól e lh a tá ro lh a tó rendszerét
k ü lö n -k ü lö n és eg y ü ttm ű k ö d ésü k b en vizs­
g á lja , éspedig az in gerfelfogást elősegítő
(érzé k en y sé g et emelő) orien táció s reflexet,
a z in g e rh a tá s t gyengítő, ille tv e elhárító
sp e c ifik u s adaptációs (hőszabályozó, p u p il­
la s z ű k ítő reflex stb.) és a védekező elh á­
r ító re fle x e k e t (elektromos b ő rin g erre kéz-
e lrá n tá s , szemhéjreflex). E rea k ció k ta n u l­
m á n y o z á s á ra a szerző a jelen leg i kísérleti
te c h n ik a nagyon sok le h ető ség ét felhasz­
n á l ta . íg y az orientációs re a k c ió k kom po­
n e n s e ik é n t vizsgálta a p erifériá lis vér-
e d é n y re a k c ió t, galvanikus bő rreflex et, E E G
a lfa r itm u s t, légzést, az izom elektrom os
re a k c ió já t, audiom etriás és speciális adap-
to g r á f iá s kísérleteket v ég z ett, v alam in t
k o rs z e rű hullám analízis segítségével ta n u l­
m á n y o z ta , hogy a periféria és a kéreg
k ü lö n b ö z ő érzékenységi sz ín v o n a la m ellett
h o g y a n változik a k éregnek külső fény-
in g e r r itm u s t elsajátító képessége. E re a k ­
c ió k összehasonlító v iz sg álata különböző
m in ő s é g i ingerek egyszeri, e ln y ú jto tt ős
is m é te lt alkalm azásakor, v a la m in t jelző­
in g e re k exponálása esetén lehetőséget
a d o t t a r r a , hogy az id e g re n d sze r k ü lö n ­
b ö ző n ív ó in az ingerületi á lla p o to t és ennek
v á lto z á s a it összehasonlítsa a z érzékeny­
ség, a re a k tiv itá s és a la b ilitá s te k in te té ­
ben.
100
Izd á ty elsztv o M oszkovszkovo Unyi-
A z eredm ények, szám os rész lettő l el­
te k in tv e , á lta lá b a n az o rien táció s rea k ­
ció elsődleges szerepét m u ta tjá k a z észle­
lésben. A z ingerre először gen eralizált
o rien táció s reakció lép fel, a m e ly a p eri­
fériális véredónyreflexekben, g alvanikus
b őrreflexben, az alfa ritm u s te lje s kórgi
d eszinkronizációjában stb . n y ilv á n u l meg.
E z t ú n . lokális orientációs reak ció követi,
am ely a kérdéses kőrgi szenzoros k ö zp o n t
a lfa ritm u sá n a k depressziójából áll. Speci­
ális ad a p tá ció s reakciók csak a lokális
o rien táció s reflex k io ltása u tá n lép n ek fel.
Ö sszehasonlító v izsgálatokból kiderül,
h o g y az orientációs reakció g átló h a tá s t
f e jt k i a z ad ap táció s és a védekező ref­
lexekre. A z e x train g er alk alm az ása k o r vagy
az in g e r változására fellépő orientációs
reak ció sajáto sság ai azo n b an a z t is m u ta t­
já k , h o g y ez a k k o r is ré sz t vesz a z érzé­
ken y ség szabályozásában, h a a v izsgált
in d ik á to ro k b a n nem is jelen tk ezik . M ind­
ez ek et a m egfigyeléseket a szerző nagyon
jól tu d ja összefüggésbe ho zn i a z z a la z ú ja b b
felfedezéssel, hogy a szenzoros in g erü let
to v á b b ítá s a a perifériáról a k éreg b e n em ­
csak az eddig ism ert specifikus p á ly a re n d ­
szeren tö rté n ik , hanem ú n . aspecifikus, a
fo rm a tio reticu la rist és a tlia la m u s t m ag á­
b a n foglaló pály ák o n is. A fo rm a tio reticu ­
la ris szenzoros ingerlése a k ére g b en diffúz
iz g a lm a t v á lt ki, am i a kéreg egész te rü ­
le té n az alfa ritm u s depresszióban, to v á b b á
p erifériális receptorok in g e rü le ti állap o ­
tá n a k em elésében m u ta tk o z ik . A tala-
m ik u s szenzoros k ö zp o n t d ifferen ciáltab b
in g e rlé st v á lt k i a kéregben, csak a kérd é­
ses szenzoros te rü lete n okoz alfa ritm u s
d epressziót. N agyon v aló szín ű a szerzőnek
az a feltételezése, hogy a g en e raliz ált orien­
táció s reakció a fo rm atio reticu lárisb ó l
k iin d u ló , a lokalizált pedig a th alam u sb ó l
k iin d u ló kérgi izg alm at tü k rö zi. A szerző
u g y a n a k k o r k i is egészíti e z t a k é p e t vizs­
g á la ta i a la p já n azzal, hogy a z aspecifikus
ren d szerb ő l k iinduló h a tá s a k éreg érzé­
ken y ség én ek színvonalától, a k éreg a k tív
v isszah a tá sátó l függ. íg y pl. az orientációs
reak ció k ialvásához a k éreg erős in g erü leti
á lla p o ta szükséges.
 k ö n y v számos érdekes tö rv é n y sz e rű ­
sé g et m u ta t be a reflexes reg u láció rész­
le te irő l, íg y tö b b ek k ö z ö tt az adaptációs
m e ch a n izm u ssal szem ben m ű k ö d ő szenzi-
bilizációs jelenségekről, eg y an alizáto ro n
b elü li feltételes kap cso lato k ró l, feltételes
o rien táció s reakciók k ia lak u lásá ró l az inge­
rek ism étlése során stb . Részletesen beszá­
m ol az lín. jelző (szóm egerősítéssel e llá to tt
v ag y védekező rea k ció t k iv áltó , azaz fel­
tételes kap cso lat a la p já t képező) ingerekre
k a p o tt reakciókról. Az eredm ények n em ­
csak sokoldalúan dem o n strálják a z t a re n d ­
k ív ü l fontos törvényszerűséget, am ely
sz erin t a feltételes reflexek kialakulásához
nélk ülözhetetlen, hogy a feltételes ingerre
előzőleg orientációs reakció lépjen fel,
h an em számos, a feltételes kapcsolatok
fin o m ab b m echanizm usának megismerése
szem pontjából ren d k ív ü l fontos új össze­
függésre is m u ta tn a k . íg y pl. többek
k ö z ö tt k itű n ik , hogy a feltételes inger
ism étlése esetén először az orientációs
reakció növekszik és nem csak a feltételes
ingerre, han em a feltétlen in g eire is fellép­
n ek a z orientációs reakció kom ponensei és
g áto ljá k a speciális reflexeket. K ioltásnál,
differenciálásnál ism ét fellépnek az orien­
tációs reakció különböző kom ponensei,
az a lk a lm a z o tt ingerek sz erin t különböző
m érték b en . M indezek alap já n a szerző fel­
tételezi, hogy a speciális feltételes kapcso­
lato k k ia lak u lása e lő tt feltételes orien­
tációs reakció alakul ki, ez feltételesen gát-
lódik, de eltűnése u tá n is az a specifikus
ren d szer szelektív izgalm a ú tjá n sz ab á­
lyozza a végleges feltételes reflexet.
B izonyos, hogy az a kép, am elyet a
szerző a nagyszab ású kísérleti m u n k a
a la p já n az észlelés pszichofiziológiai m echa­
nizm usáról elénk tá r, tö b b vonatkozásban
m ég kiegészítésre szorul. íg y pl. az aspeci-
fik u s rendszer m űködése jelenlegi tu d á ­
su n k a la p já n éppen az orientációs reakciók
te k in te té b e n összetettebbnek látszik, m in t
ah o g y egy-két évvel ezelőtt, a kö n y v m eg­
írása id ején tű n t. P ro b lé m á t okozhat
m a g án a k az orientációs reflex kifejezésnek
a h a sz n á la ta is. A b e m u ta to tt v egetatív
Б. Г. АНАНЬЕВ, Л. M. BEKKEP, Б. Ф. ЛОМОВ, А. В. ЯРМОЛЕНКО:
ОСЯЗАНИЯ В ПРОЦЕССАХ ПОЗНАНИЯ И ТРУДА
В . О. А п а п у е V, L. М. Vekker,
A ta p i n tá s a m egism erés é s a m u n k a fo ly a m a tá b a n . Izdatyelsztvo A k ad é m ii
gicseszkih N a u k RSZFSZR. M oszkva, 1958. 2631.
A n a n y e v és m u n k a tá r s a in a k n a g y
m o n o g rá fiá ja a ta p in tá s s z e re p é t és m e c h a ­
n iz m u s á t so k o ld a lú a n , g a z d a g iro d a lm i és
sa já t k ís é rle ti a n y a g ra tá m a s z k o d v a
m u t a t j a b e. A b e v e z e tő b e n A n a n y e v a
ta p i n tá s je le n tő s é g é t v iz s g á lja a z é le tfu n k ­
c ió k b a n . A ta p in tó s z e rv sz e rk e z e té t is m e r­
te ti, r á m u t a t v a a ta p in tá s a la p v e tő össze­
t e t t jelleg ére. Ö sszeh aso n lító a n a tó m ia i,
idegrendszeri és EEG rea k ció k so k e se t­
b en lényegében eg y b ev ág n ak azzal a
m echanizm ussal, am ely et tö b b szerző,
m in t p l. G. L. F r e e m a n , R . C. D a v is ,
D u f f y , L in d s i .e y és m áso k , feszültségi
á lla p o t, m agas en erg etik ai n ív ó , vagy
ú ja b b a n aktiváció kifejezéssel jelölnek.
K étség telen , hogy ez a m e c h a n iz m u s— b á r­
h o g y is nevezzük — g y a k o rla tila g re n d ­
sz e rin t az orientáció sz o lg á la tá b a n áll, de
m eg k ell jegyeznünk, h o g y a z orientációs
reakció kifejezésnek a p szich o ló g iai és
neurofiziológiai irodalom ban is v a n olyan
h a tá r o z o tt jelentése, am ely n e m egyszerűen
in te n zitásb e li, hanem a re c e p to rfe lü le t­
nek, v a g y esetleg az egész o rg a n iz m u sn a k
a z in g e r helyéhez való té rb e li b eig az ítá sát
j u t t a t j a kifejezésre. Jelen leg i ism erete in k
sz e rin t ez a reakció d öntően a k ére g fu n k ­
ciója. E z t követeli meg a rea k ció sz ab á ly o ­
zásához nélkülözhetetlen p o n to s téri
diszkrim ináció, ezt b iz o n y ítjá k a kéreg
elek tro m o s ingerlésével v é g z e tt k ísérletek
is, am ely e k szerint a szenzoros projekciós
te rü le te k m eg h atáro zo tt p o n tja in a k ,
ille tv e h atárterü letein ek in g e rlése diffe­
re n c iá lt beállítódási m o zg áso k h o z vezet.
B izon y o sn ak látszik, hogy e n n e k a z össze­
függésn ek részletes ta n u lm á n y o z á sa az
orien táció s reakció k érg i beidegzésére
v o n atk o zó tu d á su n k a t je le n tő se n fogja
k o n k retizáln i.
A k ö n y v a korszerű pszichofiziológiai
k u ta tó m u n k a nem zetközi v isz o n y la tb a n
is eg y ik rep rezen tatív a lk o tá s a , azo n kevés
m u n k á k egyike, ahol a szerző alap v ető
pszichológiai p ro blém ákat a p szichofizio­
lógiai k ísérleti technika s a k o rsz e rű n e u ro ­
fiziológiai ism eretanyag fölényes és b iz to n ­
ságos kezelésével oldja m eg.
T á n c z o s Z so lt
В. F . Lom ov, A. V . J a r m o l e n k o :
Pedago-
fiziológiai, régészeti és k ísé rle ti a d a to k
a la p já n a z t a hipotézist v e ti fel, h o g y a
kéz és íg y a nagyagyféltekék asszim etriá j a
a z antropogenézis eredm énye. A z em b er­
n é l a ta p in tá s n ag y arán y ú fejlődésével a
m u n k a fo ly am a tb an v álik s z é t a k é t kéz
fu n k ció ja, a jobb kéz a m u nkaeszközzel
való m an ip u láció t, a bal kéz p e d ig a m u n k a ­
tá rg y rö g zítését lá tja el. E n n e k m egfelelően
lül
az érzékenység is asz im m e trik u sa n oszlik
m eg, a jo b b kézen in k á b b a kinesztétik u s
érzékenység a nagyobb, a b a l kézen pedig a
ta k tilis . M ajd szám os p é ld á n m u ta tja be,
h o g y a z egyéni fejlődés k e z d e ti szakaszain
a ta p in tó sz e rv v ezető érz ék szerv , a ta p in ­
tá s n y o m á n , feltételes reflexkapcsolatok
ú tjá n ala k u ln a k ki az a k a ra tla g o s m anipu­
lációs m ozgások. A köv etk ező fejezetekben
V e k k e r n ag yrészt s a já t és m á s leningrádi
k u ta tó k eredm ényei a la p já n tá rg y a lja a
ta p in tá s m echanizm usát. E vizsgálatok
eg y ik érdekes eredm énye, h o g y szemben
az ed d ig i felfogással, a ta p in tá s s a l való
form aészleléshez nem szükséges a ta p in tó ­
szerv m ozgása. H ozzávetőleges forma-
észlelés le h et passzív ta p in tá s n á l is, ha
a k éz rö g z íte tt h e ly z e té b e n a tá rg y a t
v ég ighúzzuk a tenyéren. I ly m ó d o n a forma-
észlelést a bőrdeform ációk speciális idői
e g y m á su tá n ja h a tá ro z z a m eg. Jellegzetes­
sége, h o g y a k o n tú ro k n em z á rta k . Részle­
te se n foglalkoznak a szerzők a z a k tív ta p in ­
tá s m echanizm usával is, jó ré sz t film felvéte­
lek a la p já n . A k u ta tó k a t a z a törekvés
h a t ja á t, hogy a k o rá b b i fenom enológiai
jelleg ű vizsgálatokkal szem b en a tapin tás
tén y leg es pszichofiziológiai a la p ja it keres­
sék m eg. F ő k én t a ta p in tó m o z d u la to k sa ­
já to s s á g a it elemzik, k im u ta tjá k , hogy a
kéz a ta p in tá sn á l k o o rd in á ta re n d sz e rt ké­
pez, a z u jja k különböző fu n k ció k a t, így
szenzotoros, tám asztó, m érő, k o n tro ll fu n k ­
c ió k a t tö lth etn e k be. V izsg álják a bőr­
deform áció d in a m ik á já n a k á tm e n e té t a
m ozgási kinesztétikus d in a m ik á b a . Nagyon
érdekes L omov ta n u lm á n y a a k é t kéz együtt­
m űkö d ésérő l a ta p in tá s b a n . A szerző a
ta p in tó m o z d u la tró l k a p o tt film felvételek
ere d m é n y e it an a litik u sa n áb rá zo lja , kive­
títv e m u ta tja m in d k é t k éz u jja in a k m ozgá­
s á t, sebességét a ta p in tá s a l a tt . E nn ek az
összehasonlító v iz sg álatn a k eg y ik ta n u l­
sá g a, h o g y a k ét kéz azonos részei u g y an ­
ab b a n az időben rend szerin t különböző funk­
C. S. HALL—G. LINDZEY: THEORIES OF PERSONALITY
S zem élyiség-elm életek
J. W iley, N ew Y ork—London, 1957. X I + 572 old.
A szerzők m u n k á ju k k a l o ly a n össze­
fo g la lá st ak a rn ak a d n i, m in t am ilyent
H il g a r d közölt a T h eories o f learning
(Tanulás-elm életek) cím ű is m e rt m űvében
a ta n u lá slé le k ta n terén.
B evezetésül ism e rte tik a személyiség
elm életén ek és a lé le k ta n tö rtén etén ek
v isz o n y á t ; külön elem zik a személyiség
és k ü lö n az elm élet fo g alm át, m a jd a kettő
összegeződését a szem élyiség-elm élet sajá­
to s fogalm ában ; végül e g y b e v etik a sze­
102
ció t tö lte n e k be a tapintásnál, ille tv e k ü lö n ­
böző in g e rü le te t kapnak. A k é t kéz sz in k ­
ro n m ű k ö d é sén é l az érzéklet erősen to rz í­
t o t t és lab ilis, küzdelem fig y elh ető m eg az
egy-egy k ézrő l k a p o tt képek k ö z ö tt. Íg y
ezek a z ere d m én y e k a k ét kézzel v aló ta p in ­
tá s n á l a b in o k u lá ris látáshoz, ille tv e m ég
in k á b b a b in au rális halláshoz hasonló
m e c h a n iz m u st m u ta tn a k ; az ingerlésbeli,
illetv e id ő b e li különbség alap o zza m eg a
helyes térészlelést. E z t az összefüggést és
így A n a n y e v hipotézisét a lá tá m a s z tjá k
I d e l s z o n a u gyancsak n ag y o n érdekes
k ísérletei, am elyekben a ta p in tá s a l a t t a
k é t fé lte k e E E G alfa ritm u sá t h a s o n líto tta
össze. A k é t félteke eg y ü ttm ű k ö d ése az
irra d iá c ió és az indukció jelenségeivel
írh a tó le. R észletesen foglalkozik L om ov
és J a b m o l e n k o az ún. „ in s tru m e n tá lis ”
ta p in tá s s a l, am ely az eszközhasználatban,
az a m p u tá lta k m ű v é g tag h a szn á la táb a n
és a k ü lö n b ö z ő m u n k afo ly am ato k b an n y il­
v á n u l m eg . Részletesen b eszám o ln ak a
ta p in tá s szerepéről a k éz im u n k áb an és a
gépek irá n y ítá sá b a n . Bár ezeknél a m ű v e ­
le tek n é l a k in esztétik u s vezetés a z első d le­
ges, d e a sz e rz ő k — m ás tén y ek k el is össz­
h a n g b a n — helyesen m u ta tn a k r á a szo ro ­
sab b é rte le m b e n v e tt ta p in tá s szerep ére is.
A fe je z e t szám os p éldát hoz a k é t kéz
eltérő beidegzésére a különböző m u n k a -
fo ly a m a to k n á l, v alam in t e g y ü ttm ű k ö d é ­
sü k p ro b lé m á ira . A nagy m o n o g ráfia ez en ­
k ív ü l fo g lalk o zik még a ta p in tá s sz erep é­
vel az o rv o si m u n k áb an , a m esterséges kéz
e lő á llítá sá n a k pszichológiai p ro b lém áiv al,
a v a k o k és v aksüketném ák ta p in tá s á v a l,
ille tv e gyógypedagógiai kezelésükkel. A z
e lm o n d o tta k b ó l nyilvánvaló, h o g y ez az
elm életi és g y ak o rlati szem pontból e g y ­
a r á n t g a z d a g an y ag o t ta rta lm a z ó k ö n y v
n a g y o n érté k e s hozzájárulás a z e té re n
folyó tu d o m á n y o s m unkához és a ta p in tá s
so k o ld a lú szerepének m egism eréséhez.
T á n c z o s Z so lt
m ély iség -elm élet jellegzetességeit m á s lélek ­
ta n i e lm é le te k jellegzetességeivel.
E z u tá n rá té rn e k az egyes szem ély iség ­
elm élete k rendszeres ism ertetésére. E zek
b e m u ta tá s á b a n következetes, b á r n em
m e re v sz erk ez eti felépítéshez t a r t j á k m a g u ­
k a t. A sz k é m a szerinti első p o n t a z á lt a lá ­
n o s tá jé k o z ta tá s : közük i t t a szerző főbb
é le tra jz i a d a ta it, ism ertetik a z o k a t a
h a tá s o k a t, am elyek szerepet já ts z o tta k
elm élete kibon tak o zásáb an , v áz o ljá k ir o ­
 dalm i munkásságát, n agy általánosság­
ban ábrázolják szem élyiség-elm életét. A
m ásodik szakaszban ism ertetik az elmé­
letnek azt a részét, am ely a s z e m é ly is é g
s z e r k e z e té t magyarázza. E z t a szakaszt
a s z e m é ly is é g d i n a m i k á j á v a l foglalkozó
rész követi, am elyben bem utatják a
szerző állásfoglalását a m otiváció és
diszpozíció problémáját illetően. Ezután a
s z e m é ly is é g fe jlő d é s é r e vonatkozó felfogást
tárgyalják, majd a je lle m z ő k u ta tó m u n k á k
é s k u ta tó m ó d sze re k ism ertetése következik ;
vázolása ez annak a tudom ányelm életi
szemléletnek és m ódszertani anyagnak,
am ely a tárgyalt szem élyiség-elm életet
spekulative vagy em pirikusan, klinikai-
lag vagy kísérletileg alátám asztja. Az
utolsó rész a je le n h e ly z e t körvonalazása és
az elm élet é rté k e lé se : m ilyen a hatása,
elterjedtsége a szem élyiség-elm életnek ma,
m ilyen irányokra oszlik, kik a m ai kép­
viselői, milyen kritikában részesült s kik
részéről. Végül minden fejezethez külön
bibliográfia tartozik. Ennek első része az
elm élet fő képviselőjének alapvető ide­
vonatkozó m űveit m int fő f o r r á s m u n k á k a t
em líti meg ; második részében, az ir o d a lm i
u ta lá s o k b a n szerepel m inden más könyv,
tanulm ány, amely az elm életet fejlesztette,
bírálta stb.
Egyenként ism ertetik F r e u d p s z ic h o ­
a n a l i t i k u s , J u n g a n a l i t i k a , A d d e r , F ro m m ,
H o r n e y , S u l l iv a n ,, t á r s a d a lo m lé le k ta n i ”
elm életeit. Ezután a TAT alkotójának,
MuRRAvnak „ p e r s o n o ló g iá ja ” , I. e w in m ező
e lm é le te és G. A l l p o r t e g y é n - lé le k ta n a
következik. Az o r g a n iz m ik u s szem élyiség­
elm életet K. G o l d s t e in és A n g y a l A n d r á s
m űvein mutatják be. S h e l d o n k o n s titu c ió s
lélektanának vázolását a f a k to r - e lm é le t két
reprezentánsának, E y s e n c k és R. B.
Ga t t e l eredményeinek ism ertetése követi.
Az in g e r -r e a k c ió tanuláslélektani elméle­
tére épülő szem élyiség-teóriák képviselői
H. A. МЕ Н Ч И Н С К А Я : ПСИХОЛОГИЯ ПРИМЕНЕНИЯ ЗНАНИЙ
К РЕШЕНИЮ УЧЕБНЫХ ЗАДАЧ
N . A . M e n C s i n s z k á j a : A z is m e r e te k i s k o l a i f e la d a tm e g o ld á s r a a l k a lm a z á s á n a k p s z i ­
c h o ló g iá ja . Az OSZSZSZK Pedagógiai Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének
tanulm ánykötete. Izdatyelsztvo Akagycmii Pedagogicseszkih Nauk RSZFSZR,
Moszkva, 1958. 415 old.
A szovjet pszichológia élénk, pezsgő
életéről tanúskodik az alig több, m int egy
év v el ezelőtt m egjelent újabb tanulm ány-
k ötet, am it az OSZSZSZK Pedagógiai Tudo­
m ányos Akadémiá ja Pszichológiai Intézeté­
nek kollektívája állított össze az ismeretek
J. D o l l a r d és N. M i l l e r , továbbá H.
M o w r e r és R. S e a r s . A következő feje­
zet a különböző én-(self) teóriákat ismer­
teti futólag, hogy azután részletesen fog­
lalkozzék a divatossá v á lt nem -irányító
(non-directive) pszichoterápiái módszer
megterem tőjének, C. RoGERSnek s e l f -te ó r iá ­
j á v a l . U tólsóként G. M u r p h y „új, kreatív
ekletieizm usának” eredm ényéről, a , , b io ­
s z o c i á l is ” személyiség-elméletről van szó.
A könyv záró fejezete — „A szem élyi­
ség-elm élet perspektívája” — egybeveti az
eddig tárgyalt elm életeket és ebben a kör­
ben általános értékelést n yújt. Végül fel­
v eti a kérdést ; elm életi szintézis vagy
elm életi m ultiplicitás ? A szerzők szilárd
m eggyőződése, hogy bárm elyik v ita t­
ható elm életi kérdésre a végső választ „a
jól ellenőrzött tapasztalati tén yek ” adhat­
ják csak meg, ezért többet várnak az egyes
szem élyiség-elm életek széleskörű tapasz­
talati tanulm ányozásától, m int az összes
elm életek valam iféle vegyítésétől.
H a l l és L in d z e y m u n k á já b a n sz e m b e ­
szö k ő a z a té n y , h o g y n á lu n k je le n tő s n e k
is m e rt sz e m é ly isé g -te o re tik u so k ró l, p é l­
d á u l KRETSCHMERről, STERNről c s a k r ö v i­
d e n , a tö rté n e tis é g k e d v é é rt te s z e m líté st.
M á s o k a t, m in t p l. a s z o v je t p sz ic h o ló g u so ­
k a t te lje s e n m ellő zi. A z in g e r-re a k c ió e lm é ­
le té n e k m ú l tj á t és le h e tő s é g é t b iz o n y á ra
m á s k é n t lá tn á k a szerző k , h a fig y e le m b e
v e n n é k a P a v lo v -is k o lá n a k a z első- és
m á s o d ik v ilá g h á b o rú u tá n i e re d m é n y e it ;
ő k , m i n t á lta lá b a n a z a m e r ik a i szerző k ,
c s a k a sz á z a d e le ji k e z d e ti fe lté te le s reflex -
k u ta tá s o k r a u ta ln a k . A k ö n y v a z o n b a n —
e b b e n a fo n n á já b a n is — a lk a lm a s a rra ,
h o g y a z o lv a só v a l m e g ism e rte s se n eg y -eg y
sz e m é ly isé g -e lm é le te t, b e le é rtv e annak
s z e rz ő jé t, h a tá s á t, m a i á llá s á t, k ü lö n b ö z ő
é rté k e lé s é t, a z e lm é le t m ó d s z e rta n i a lá ­
tá m a s z tá s á t és ré sz le te s s z a k iro d a lm á t.
K a l m á r E rn ő
iskolai feladatmegoldásra alkalm azásával
kapcsolatos széleskörű vizsgálati an yag­
ból. A kötet 11 tanulm ánya arról tanúsko­
dik, hogy a Szovjetunióban a pszichológia
rendidvül szorosan kapcsolódik a szovjet
élet gyakorlatához, hogy az iskolai oktató
103
és n e v e lő m u n k a alapjellegét m eg ad ó poli­
te c h n ik a i oktatás a n ev e lé slélek ta n n al és a
gond o lk o d áslélek tan n al foglalkozó pszicho­
ló g u so k érdeklődésének k ö zé p p o n tjá b an
á ll. — E z t a gondolatot fe jti k i N . A. M e n -
c s in s z k a j a , a Pedagógiai T udom ányos
A k a d é m ia E lnökségének ta g ja , a ta n u l­
m á n y k ö te te t összeállító k o lle k tív a veze­
tő je , a k i a k ö te t elé bevezető ta n u lm á n y t
ír t. A m in t a z t a bevezető ism e rte ti, a k ö te t­
b e n k ö z ö lt tan u lm án y o k f o ly ta tá s a i azo k ­
n a k a m u n k á k n ak , a m it az Iz v e sz ty ija A PN
R S Z F S Z R 28. és 61. szám áb an m á r k ö zz étet­
te k a z ism eretek elsa já títá sá v a l kapcso lato ­
sa n . A bevezető ta n u lm á n y k ife jtia z ,,is m e ­
r e t e k alk alm az ása” fo g alm án ak ta rta lm á t,
m egjegyezve, hogy a tu d á s e ls a já títá s á t és a
tu d á s alk alm az ásá t csak e g y ü tte se n , egy­
m á sb ó l kifejtve le h et ta n u lm á n y o zn i.
U g y a n is a tu d á s alkalm azása n em csupán
a z t a z eszközt jelenti, a m e ly n e k ism ereté­
b e n a ta n u ló k képesek fe la d a to k a t m eg­
o ld a n i, h an e m egyben az e ls a já títo tt tudás
v aló ság o s ta rta lm á n a k a lap o s elm élyíté­
s é t, k ite rje sz té sé t is. A „ tu d á s a lk alm az á­
s á n a k ” fogalm a te h á t egy re n d k ív ü l össze­
t e t t , b o n y o lu lt ta rta lm a t jelöl. N . A. M e n -
c s in s z k a j a ta n u lm á n y á b a n beszámol
a rró l, h o g y az eddigi k u ta tá s o k a tu d ás
a lk a lm a z á sá n a k p ro b lém ájá t fogalm i, szó­
b e li ú to n m egoldandó isk o lai feladatok
te rü le té n vizsgálták. M ost a z o n b a n a k u ta ­
tó k fig y elm e a rra irán y u l, h o g y az e lsa já tí­
t o t t ta n a n y a g o t hogyan a lk a lm a z z á k a
ta n u ló k gyakorlati tevékenységükben.
A k u ta tó k figyelm ét a p o litech n ik ai
o k ta tá s a k tu á lis célkitűzései v e z e tté k erre
a te rü le tr e . A bevezető ta n u lm á n y világo­
s a n k ife jti, hogy a tu d á s g y a k o rla ti te v é ­
k en y ség é re való alk alm az ásá n ak pszicho­
ló g ia i vizsg álata a z é rt szükséges, m e rt —
m iv e l a g y ak o rla t k iin d u ló p o n tja és k rité ­
r iu m a a z elm életi ig azságoknak — a g y a­
k o r la t a z em ber m egism erő tev ék en y ség é­
n e k lényeges m ozzanata, s íg y a tan u ló i
szem ély iség tevékenységében is fontos
sz erep e van. A ta n u lm á n y m egem líti,
h o g y a z eddigi vizsgálatok m eglehetősen
e lh a n y a g o ltá k a ta n u ló k g y a k o rla ti te v é­
k en y ség é n ek a m egismerő tev ék e n y ség és a
cselekvés dialek tik áján ak a s p e k tu sá b ó l tö r ­
té n ő elem zését.
E b b e n a z ir á n y b a n a z e lső k ís é rle te k e t
A . I . L ip k in a és M. K ttd bjav cev a
t e t t é k , a k ik v iz s g á la ta ik a t a te rm é sz e t-
tu d o m á n y o k g y a k o rla ti a lk a lm a z á s a te ré n
v é g e z té k . A . I. L ip k in a „A ta n u ló k
a b s z t r a h á l ó te v é k e n y sé g e a z é le tte le n te r ­
m é s z e t o b je k tu m a in a k s a já to s s á g a iv a l k a p ­
c s o l a tb a n ” c. ta n u lm á n y a IV . o sz tá ly o s
ta n u l ó k k a l v é g z e tt v iz s g á la to k ró l szám o l
b e , és k im u ta tja , h o g y a ta n u l ó k a fém és
a le v e g ő sa já to s s á g a in a k k ie m e lé s é t sik e re ­
104
sebben végzik el, h a e sajáto sság o k kiemelé"
sé t a g y a k o rla tb a n h a jtjá k végre. J . M.
K u d b ja v c e v a . „A nö v én y ek életév el k a p ­
csolatos ism eretek e lsa já títá sa és a lk a l­
m azása” cím en közölt ta n u lm á n y a u g y a n ­
ebb en a z asp e k tu sb a n vizsgálja a p ro b lé­
m á t, b e m u ta tv a , hogy a n övényekkel k a p ­
cso latb an v ég z ett m u n k a elősegíti a n ö v é­
n y ek sa játo sság a in ak elm életi feldolgozá­
s á t is, az. ún. „o ksági gondolkodás” ú tjá n .
A k ö te t n ég y o lyan ta n u lm á n y t közöl,
am ely a tu d á s alk alm az ásá t k o n k ré t fel­
ad atm eg o ld ás közben vizsgálja. E ta n u l­
m á n y o k a következők : E . A. F l e s n e b :
„N é h án y fizik ai fogalom e lsa já títá sa és
alk alm az ása a ta n u ló k k örében” — e ta n u l­
m án y a fizik ai fogalm ak m eg értését a ta n u ­
lók önálló lab o ra tó riu m i m u n k á ja közben
v izsg álja ; Z. I. K a l m ik o v a : „ A tu d á s
a lk alm az ásá n ak színvonala fizik ai felad a­
to k m eg o ld ása közben” c. ta n u lm á n y a
szám os p é ld a b e m u ta tá sá v a l tesz b izo n y ­
ság o t arró l, h o g y a fizik ai felad ato k m eg­
oldása a k k o r é r el m ag asab b szín v o n alat,
h a az ú j a n y a g e lsa já títá sa g y ak o rla ti
tev ék en y ség közben tö rté n ik ; P . M. J a -
k o b sz o n : „A ta n u ló k gondolkodásának
sa játo sság a i te ch n ik ai felad ato k m eg­
oldása k ö zb en ” cím en közöl ta n u lm á n y t,
am ely b en a ta n u ló k tech n ik ai-k o n stru áló
tev ék en y ség ét vizsgálja, m íg B. I. Z ik o v a ,
a g eo m etriai ism eretek alk alm azásán ak
p szich o ló g iáját vizsgálja, m ely a rég i és az
ú j ism eretek , v a la m in t a fogalm i és g y ak o r­
la ti ism erete k eg y ü ttm ű k ö d ését, egy m ásra
h a tá s á t elem zi geom etriai felad ato k m eg­
oldása közben. K iem elkedik E . N. K a b a ­
n o va — M e l l e b k é t ta n u lm á n y a : „A té r ­
beli viszo n y o k m eg állap ítására vonatkozó
készségek k ia la k ítá sa a ta n u ló k n á l” és
„A té rb e li viszonyok m eg állap ítása bevésé­
sének á tv ite le a szem léltető an y a g ró l a
to p o g ráfia i k ép zetek re” cím en, am ely ek ú j­
szerűén elem zi a készségek k ia lak u lásá n ak
p ro b lé m á já t, és e készségek á tv ite lé t m ás
te rü letre. E z u tó b b i té m á v a l k apcsolatos
k ísérleti feldolgozásokat a pszichológusok
eddig m ég n em végeztek. A. V. P o l ja k o v a
„A haso n ló n y e lv ta n i a n y a g d ifferenciálá­
sá n ak összefüggése az o k ta tá s k ö rü lm é­
n y eiv el” és T. A. K u d b ja v c e v „A gondol­
kodási m ű v e letek egyikéiül m á sik ra való
á tá llá s (alsó tagozatosok iskolai m u n k á ­
já b a n )” cím en közölt ta n u lm á n y a i új
oldaláról v izsg álják u g y a n a z t a közp o n ti
p ro b lé m á t : a z o k a t a m egism erési fo ly a­
m a to k a t k u ta tjá k , am elyek szerep et j á t ­
szan ak a z isk o lai tevékenység v alam en n y i
fo rm á já b an . M indkét ta n u lm á n y olyan
egyéni sa já to ssá g a it vizsgálja a ta n u ló k
felad at-m eg o ld ásán ak , m elyeknek pszicho­
lógiai elem zése n élk ü l a pedagógiai te v é ­
k enység ered m én y telen m a ra d . A. V.
P o l ja k o v a k im u ta tja , h o g y a n y e lv ta n i
a n y a g e ls a já títá s á b a n b e k ö v e tk e z e tt tö r é ­
se k n e m fe lté tle n ü l a n y e lv ta n i sz a b á ly o k
n e m ism e re té b ő l a d ó d n a k , h a n e m a cselek ­
vő te v é k e n y sé g fe jle tle n sé g é b ő l is. T. A.
K u d r ja v c e v ta n u lm á n y á b a n k im u ta tja ,
h o g y a ta n u ló k e g y ik g o n d o lk o d á si m ű v e ­
le trő l a m á s ik ra v aló á tá llá s á n a k a la p ja az
a n a liz á ló -sz in te tiz á ló te v é k e n y sé g . A ta n u l ­
m á n y o k ele m z ik a c se le k v é se k n e k a z o k a t
a s a já to s v o n á s a it, a m e ly e k e lő se g ítik a
m eg ism erési fo ly a m a to k e re d m é n y e ssé g é t.
v a la m e n n y i ta n u lm á n y m eg fe le l a n n a k
a kö zö s, á lta lá n o s a la p e lv n e k , h o g y fe l­
В. А. КРУТЕЦКИЙ И И. С. ЛУКИН : ПСИХОЛОГИЯ
V. A. K r u t y e c k i j és N. Sz . L u k i n :
Ucspedgiz, Moszkva, 1959. 240 old.
A serdülőkor pszichológiájával kapcso­
latban a Szovjetunióban publikált kisebb
cikkek, tanulm ányok csupán egy-egy speci­
ális részkérdést dolgoztak fel. Ez nem sok
segítséget n yú jtott a serdülők nevelésével
foglalkozó szülőknek és pedagógusoknak.
Erre a hiányosságra hívta fel a figyelm et az
OSZSZSZK Pedagógiai Akadémiája Pszicho­
lógiai Társaságának I. kongresszusa is.
V. A. K r u t y e c k ij és N. Sz. L u k in
könyvük megírásakor azt a célt tűzték
m aguk elé, hogy a serdülőkor pszichológiá­
járól átfogó képet adva, sok gyakorlati
példán keresztül m utassák be a serdülő­
kor pszichológiai problémáit. Ugyanekkor
ezeknek a problémáknak a figyelem be­
vételével vizsgálják a serdülőkorúakkal
végzett oktató-nevelőm unka néhány for­
máját, módszerét és gyakorlati fogását.
K r u t y e c k ij és L u k in könyvük m eg­
írásakor gazdag tapasztalati és kísérleti
anyagot használtak fel. Ennek egy részét
gyakorló pedagógusoktól, pszichológusok­
tól vették át, más részét pedig saját peda­
gógiai gyakorlatukban gyűjtötték össze.
A serdülőkor pszichológiai analízisé­
nek fontos jelentősége van, hiszen végered­
m ényben a szem élyiség formálása, az erköl­
csi és értelm i erők kifejlődése ebben az élet­
korban kezdődik meg.
A serdülő már nem kisgyermek, de még
nem felnőtt. Ebben a fejlődési időszak­
ban m egy végbe a nem i érés, erőteljesen
m egindul, — bár korántsem fejeződik be
— , a testi és értelm i fejlődés.
Mindebből adódik az a sok probléma,
m ely a serdülőkkel kapcsolatban jelent­
kezik, s am elyeknek figyelm en kívül ha­
gyása m egnehezíti nemcsak a szülőknek és
tárják a tudás alkalm azásának közös és
speciális útjait, annak m echanizm usát,
és célul tűzik ki, hogy ezek ism eretében a
pedagógiai tevékenység még eredm énye­
sebben munkálkodhasson a tanulók is­
m ereteinek elm élyítése, m agas színvonalra
em elése terén.
A tanulm ánykötet a pszichológiával,
didaktikával, m ódszertannal foglalkozó
szakemberek és gyakorló pedagógusok
számára hasznos olvasmány, ezért az egyes
tanulm ányok részletes ism ertetése nálunk
sem lenne felesleges.
S. M o l n á r E d it
ПОДРОСТКА
A s e r d ü lő k o r p s z ic h o l ó g i á ja .
a pedagógusoknak a m unkáját, de m aguk­
nak a serdülőknek az életét is.
A k önyv hat fejezetből áll.
A z első fejezetben a serdülőkor álta lá ­
nos jellem zését adják, bem utatva, hogy a
gyermek fejlődésében m ilyen n agy jelentő­
ségű ez a időszak. Ebben az életkorban a
gyerm ekeket fokozott érzelmi élet, nagy
átélések jellemzik. A romantika, a techniká­
hoz való vonzódás, az új m egismerésére
törekvés, állandó aktivitás, m ind kom oly
m értékben befolyásolja a serdülő jövendő
életét. Ebben az életkorban értik m eg az
erkölcsi fogalmakat. Az akarati tulajdon­
ságok és a jellem formálása is ekkor indul
meg erőteljesebben. — A serdülőket ta n u l­
m ányozva a könyv szerzői figyelem be
veszik azok fizikai fejlődését, s ezzel kap­
csolatban igen érdekes, általánosított ada­
tokat közölnek.
A m ásodik fejezetben a serdülők sze­
m élyiségének formálását tárgyalják, m iköz­
ben jellem zik a serdülők erkölcsi ism ere­
teit, m eggyőződését és ideáljait. A serdülők
erkölcsi m eggyőződése és ideáljaik kialaku­
lásával kapcsolatban erőteljesen hangsú­
lyozzák a szerzők a dialektikus m ateria­
lista világnézet meghatározó szerepét,
am elynek kialakításához az alap ot az
egyes tantárgyak ismereteinek elsajátítása
biztosítja. — Ugyancsak ebben a fejezet­
ben foglalkoznak a serdülők érdeklődési
körével, a serdülők jellem ével és érzelmi
világával. E zeket a kérdéseket vizsgálva
kiem elnek néhány olyan vonást, am elyek
csak az a d ott életkorra jellem zőek, s csak
a fejlődésnek ezen a szakaszán jönnek
létre és formálódnak. R ám utatnak arra
is, hogy ezen vonások közül egyik vagy
105
m á sik , bizonyos feltételek k ö z ö tt, — így a lésétől a tö b b em bertől á t v e tt egyes tu la j­
n ev e lé s h a tá s á ra —-, m á r jó v a l a serdülő­ d o n ság o k általán o sításáb ó l a lk o to tt ide­
k o r e l ő tt is létrejöhetnek, de ezek idő elő tti álig.
k ifejlő d ése legtöbbször szükségtelen, ső t S erd ü lő k o rb an jelentkezik a k ö rn y ezet
k á ro s. A z ilyen serd ü lő k o rra jellemző erkölcsi felfogásának és cselekedeteinek
v o n á s o k id ő elő tti m egjelenése esetén is értékelése, u g y an a k k o r m eg jelen ik az
k im u ta th a tó a k azok a jellegzetességek és önm egism erésre törekvés, a m it m a g a az
sa já to ssá g o k , am elyek csak a serdülőkor­ é le t és a serdülő tevékenységének szükség­
b a n te sz ik teljessé ezeket, m á s serdülő­ le tei h o z n a k létre.
k o ri tu la jd o n sá g o k k ia la k u lá sá v a l eg y ü tt. A serd ü lő k fejlődésében m eg találh a tó
M eggyőző kísérleti an y a g o n m u ta tjá k k ü lö n b ség ek jelentkeznek a serd ü lő k o rn ak
be, h o g y egyes fogalm ak se rd ü lő k általi érdeklődésében is. A serd ü lő k érdeklődése
érte lm e zé se a jószándék m e lle tt sem m indig so k o ld alú , változékony. E zek k ö zü l n ag y
h ely es. Íg y például a se rd ü lő k jelentős fo n to sság o t tu la jd o n íta n a k a szerzők a m eg­
része h ely telen ü l értelm ezi és értékeli a ism erésre irán y u ló érdeklődésnek, m ely
m a k a c ssá g o t. A szerzők m e g m u ta tjá k azo­ n em m a ra d m eg az iskolai p ro g ra m k e re té ­
k a t a z u ta k a t, am elyen já rv a a z ilyen félre­ ben, s m ely n ek jó irán y ú kielégítése elősegí­
é rte lm e z e tt és helytelenül é rté k e lt tu la j­ tésév el a szülők és a nevelők so k a t te h etn ek
d o n sá g o k a t helyes és szükséges tu la jd o n ­ g y e rm e k ü k fejlődésének érdekében.
sá g o k k a l, illetve azok fogalm a valóságnak M egvizsgálták az érdeklődés különböző
m egfelelő értelm ezésével és értékelésével f a jtá it, íg y az olvasásra, film re, já ték ra,
c se ré ljé k fel. sp o rtra , te ch n ik á ra irán y u ló érdeklődési.
U g y an íg y az ideál k ia la k ítá sá b a n is a E zek m in d h atássa l le h etn e k a serdülő
s e rd ü lő k segítségére kell lenni, am ivel k a p ­ egész életére, m e g h a tá ro z h a tjá k a n n a k
c s o la tb a n a könyv szerzői k o n k ré t és h asz­ to v á b b i a lak u lá sát.
nos ta n á c s o k a t adnak. E z e k e t a szovjet A serd ü lő k o rb an sz erze tt élm ények,
p e d a g ó g ia i és pszichológiai iro d alo m a la p ­ ism erete k , ta p a sz ta la to k k o m o ly m é rté k ­
já n á llíto ttá k össze. E lm o n d já k például, b en befolyásolják a g yerm ek jellem ének
h o g y m ié r t kell alap v ető en fig y elm et fordí­ k ia la k u lá sá t. E rre az életk o rra a fokozott
ta n i a r r a , hogy a serdülők sz a v a i és te tte i érzelm i élet, a fok o zo tt ingerlékenység
k ö z ö tt n e legyen eltérés. L eírjá k , hogy az m e lle tt, a jellem ben m u ta tk o z ó eg y e n et­
á l ta l u k vizsg ált serdülők e szem pontból lenség, a h a n g u la t és m a g a ta rtá s gyors és
n é g y cso p o rtb a oszthatók. éles v álto zá sai jellemzőek. A szerzők ig y e­
A v iz sg áltak ra jellem ző első csoportnál k ez n ek segítséget n y ú jta n i az ezekből
(a m e g v izsg álta k kb. % -e) n in cs eltérés fak a d ó nehézségek áth id a lá sá ra .
s z a v a ik és te tte ik között. A h a rm a d ik fejezetben ,,A serdülők
A m á so d ik kis csoportnál, am ely a vizs­ n evelése” kérdéseivel foglalkoznak. íg y
g á lt iskoláso knak m in teg y V io'ét foglalja az isk o lai közösség p ro b lém ájáv al, m ely et
m a g á b a n , rossz erkölcsi n é z etek rossz a m a k aren k ó i elvek a la p já n k ív á n n a k m eg­
m a g a v ise le tb e n és te tte k b e n n y ilv á n u ln a k oldani. F ejtegetéseik k ite rjed n e k az ú ttö rő
m eg. és K om szom ol szervezetek serdülőkkel
A h a rm a d ik csoportba csu p án egyes k ap c so la to s m u n k á jára, s a se rd ü lő k b a r á t­
k ü lö n á lló ta n u ló k a t leh et sorolni, ak ik n a g y ­ sá g á n a k és elv társiasság án ak kérdésére.
sz e rű e n ism erik a helyes erkölcsi nézeteket, A serdülőkkel v ég z ett n ev elő m u n k a
erk ö lc si n o rm ák a t, de m a g u k ra nézve nem n é h á n y sajátosságáról ír o tt rész feltétlen ü l
t a r t j á k a z o k a t kötelezőnek. haszn o s ta n ác so k at ad a n ev elő k n ek . Sok­
A n eg y e d ik csoport a v iz sg á lt tan u ló k szo r a szülő, v ag y a pedag ó g u s figyelm en
k b 2/ 3- á t foglalja m agába, a k ik nem lá tjá k k ív ü l h a g y ja a serdülőkben m eglévő ellen t­
és n e m é rtik a k apcsolatot az á lta lu k ism ert m o n d á so k at, „n em é rti” m eg a serdülőt,
erk ö lc si n o rm ák és az ő m in d e n n a p i te tte ik am ire a z fo k o zo tt ingerlékenységgel reagál.
k ö z ö tt. E zek például n a g y h ő ste tte k e t E z a „m eg n em értés” ab b ó l ad ó d ik , hogy
a k a r n a k véghezvinni, de n em h ajlan d ó k a n em ism erik a serdülők életk o ri sa já to ssá ­
m in d e n n a p i élet ap ró b b k ö v etelm én y ei­ g a it, ped ig serdülőkorban a g y erm ek olyan
n e k teljesítésére. Az ily en ta n u ló k m eg­ v álto záso k o n m egy k eresztü l, m elyek
n e h e z ítik az iskolai fegyelem k ia la k ítá sá t, u g y a n n em teszik ő t feln ő tté, de m á r más-
v is s z a ta r tjá k a közösségi éle tre és te v é­ , k é n t k ell kezelni m in t a kisgyerm eket.
k e n y sé g re irányuló a k tiv itá s t, s ezeknél az E b b e n a k o rb an m egnő az o ly a n m ó d ­
a k a r a ti tulajdonságok alacso n y színvona­ sz erek h atásfo k a, m in t a m egm agyarázás
lú a k . és m eggyőzés, vagyis a szóval v aló ráh a tás
A k ö n y v szerzői b e m u ta tjá k az erkölcsi b á rm e ly fo r irkája.
m eggyőződés és az ideálok k ia la k u lá sá n a k F o n to s m egjegyzéseket ta lá lh a tu n k a
sz o ro s k ap c so la táb a n a fejlődés fokozatos­ se rd ü lő k m a g a ta rtá sá n a k h iányosságairól
s á g á t, a z ideál egyes em berben m eg testesü ­ s az azo k m egszüntetésére irá n y u ló nevelő­

106 W
m u n k á ró l, az iskola és a család nevelő­
m u n k á já n a k koordinációjáról, a serdülők
egyéni tu la jd o n sá g ain a k ta n u lm á n y o zá sá­
rói.
A pedagógusok és szülők feltétlen é rd ek ­
lődésére ta r t h a t szám ot a n egyedik feje­
zet, m ely a serdülők ta n u lm á n y i te v ék e n y ­
ség ét ism erteti. E z a tevékenység je len tő ­
sen különbözik a kisiskolások ta n u lásátó l,
am i az V. osztályba lépéssel m a g y a rá z ­
h a tó . E ttő l kezdve az új o k ta tá si rendszer
so k k al m ag asab b és sokkal szervezettebb
érte lm i tevékenységet követel a g yerm ek­
től.
A z új feltételeknek m egfelelően m egy
végbe a ta n a n y a g rendszerezése és á lta lá ­
E . BOHM: LEHRBUCH DER RORSCHACH-PSYCHODIAGNOSTIK
F ü r P sych o lo g en . Ä r z te u n d P ä d a g o g en . (M ásodik, átdolgozott, b ő v íte tt k iad ás.)
A R orsch ach p tz ic h c d ia g n c s z tik a ta n k ö n y v e . H ar.s H u b er, B ern, S tu ttg a r t. 1957.
441 oldal.
A szem élyiség vizsgálata évtizedek ó ta
a pszichológiai k u ta tá s hom lokterében áll.
N a p ja in k b a n a pszichológia terén fokozódó
tev ék enység m agával h o zta a szem élyiség
v iz sg á la tá n a k szélesebb alap o k ra való h e­
lyezését és továbbfejlesztetését. Az u tó b b i
év ek pszichológiai kongresszusai — az
1957-es brüsszeli és párizsi, az 1958-as
ró m ai és m oszkvai pszichológiai kongresz-
szusok éppúgy, m in t az iro d alm i m űvek
— i t t Sz. L . R u b in s t e in és E . S t e r n
nem régiben m egjelent m u n k á ira gondo­
lu n k — e g y a rá n t sokat foglalkoznak a
szem élyiség stru k tu rá lis és funkcionális
kérdéseivel.
B oh m m u n k á ja R o r sch a c h m ódszeré­
nek szem p o n tjai alap ján foglalkozik a sze­
m élyiség vizsgálatával abból a célból, hogy
k o m p en d iu m b a összesűrítse m in d a zo k a t az
ered m ényeket, am elyeket az eddigi k u ta ­
tá so k fe ltá rta k . V állalkozását sikeresnek
m o n d h a tju k . N em is nélkülözheti senki e
m u n k a ism eretét, ak i a R orschach-m ód-
sz ert eredm ényesen a k a rja alkalm azni, am i
term észetesen nem zá rja k i az t, hogy
h e ly en k é n t k ritik á v a l fogadjuk egyes á llí­
tá s a it, a m in t erről a későbbiekben m ég
m egem lékezünk. K öztudom ású, hogy R o r ­
s c h a c h kisszám ú vizsgálati anyagon ju to tt
el té telein e k felállításához. Az is ism eretes
m in d en k i e lő tt, hogy e m ódszer igen sok
n e g a tív k r itik á t k a p o tt m egb ízh ató ság át
illetően. E zekre való te k in te tte l a szerző
m o st m á r tö b b évtizedes g y a k o rla t e re d ­
m é n y eit fo g lalh atta össze, s u g y an a k k o r
r á m u ta t azo k ra a módszer- és felfogásbeli
h ib á k ra , am elyek a m ódszer alk alm az ásá­
n o sítása , am i m ind nehézséget okoz a g y er­
m ek életében. Ezeken a nehézség ek en a n e ­
v előkn ek és a szülőknek kell ő k e t átseg íten i.
A serdülők észleléséről, gondolkodó
tevékenységének sajáto sság airó l, fig y el­
m éről szóló részeket, s a se rd ü lő k alk o tó
tevékenységéről szóló V. fe je z e te t bizo ­
n y á ra szívesen olvassák a szü lő k ö n és
és pedagógusokon kív ü l a pszichológia
elm életével foglalkozók is.
A k ö n y v h ato d ik és eg y b en u to lsó feje­
zete a serdülők játék airó l, já té k o s te v é ­
kenységéről szól.
E oglalkozni kellene a k ö n y v m a g y ar
n y elv ű k iadásával.
B a r t h a L a jo s
v al k ap c so la tb an elő fo rd u ltak és a n n a k
n e g a tív értékelését elő seg ítették .
R o r sc h a c h valóban csak k ö rv o n a la k ­
b a n a d ta meg szem élyiség-m egism erési
m ódszerének irányelveit, e z é rt B o h m n a ­
gyon helyesen az eljárás a lk a lm a z á sá n a k
és m o z za n ata in ak legapróbb ré sz le te it is
m e g tá rg y a lja és nagy k ísé rle ta n y a g ra t á ­
m a szk o d v a m egadja a helyes tájék o z ó d ás
sz em p o n tjait. S zám talan ap ró , d e g y a k o r­
la ti k é rd é st v et föl részletes elem zéssel,
hogy csak egyet em lítsü n k , ily e n pl.
,,a vak d iag n ó zis” , am ikor n em szak em b er
veszi fel a jegyzőkönyvet, a m e ly e t a z u tá n
a pszichológus kiértékel. Az e ljá r á s t á l ta ­
lá b a n elu ta sítja , m e rt a n em sz ak em b er
e lő tt a diagnózis szám ára ig en n a g y jelen ­
tőségű ú n . direktreakciók elv eszn ek és ez
a h iá n y sokszor a végvélem ény fo rm á lá sát
h ely telen u ta k ra terelheti.
Sok hasonló m o zzan atra m u t a t r á a
jelö lés m űveleténél. H an gsúlyozza, h o g y a
jelölés te lje se n n em m e c h a n izá lh a tó . M int
érdekesség et m egem lítjük, h o g y az I. tá b ­
lán F + an ató m iai feleletet is elfogad a
gy ak o riság következtében, a m e ly egészsé­
ges em bereknél is a n e u ro tik u s m e c h a n iz ­
m us eredm énye, végeredm ényben epochá-
lis jelenség. N agyon helyesen — egyes
a m erik ai szerzőkkel szem ben — a z á lla t­
m ozgás feleleteknek nem a d k ü lö n k a te ­
g ó riá t (FM), m e rt z a v a rt okoz, s a B F
jelölések et is csak óvatosság m e lle tt a já n lja ,
ahol az értelm ezés az an tro p o m o rfizáló -
d á sra v o natkozik, vagyis ah o l n em is az
á lla t, de legalább a m ozgása em b ersze rű ­
n ek lá tsz ik . Kiem eli a sch izo frén ek n él a
107
Szám- és helyzetfeleleteket, am ely ek nor­
m ális gyerm ekeknél is előfo rd u ln ak , így
a schizofréneknél re g re ssz ió ju k a t jelenti a
koragyerm ekkori gondolkodás és kifejezés-
m ó d ra . F igyelm eztet, h o g y a szim m etria-
hangsúlyozásokat, b e n y o m áso k a t, leíráso­
k a t, értékeléseket ne v e g y ü k feleleteknek.
E ze k feleletként való érté k elé se helytelen
e ljá rá s volna.
A z Őrig és a V fele letek n é l rá m u ta t
a z o k m iliőfaktoriális jellegére, am elyennél-
fogva — és ez főleg a V feleletekre áll —
n é p e n k é n t és o rszágonként válto zik . H an g ­
súlyozza a D feleletek k o n ta k tfa k to riá lis
jelen tő ség ét azon n e g a tív u m o n keresztül,
h o g y h a a D d feleletek sz ap o ro d n ak a D
feleletek rovására, ez k iv é te l n élk ü l a szo­
ciális k o n ta k tu s m egrom lásából származik.
A D zw feleleteket R o r s c h a c h alap já n az
agresszió kifejezésének m in ő s íti és m egálla­
p ítja az a la p té te lt: D zw -színértelm ezés =
m a n ife sz t agresszióval; D zw ■-(- mozgás­
értelm ezés = a s a já t szem ély ellen irányuló
agresszióval, te h á t agresszióhem m ung,
a m e ly g y ak ra n depresszióvá v a g y túludva-
riasság g á faju lh at, a z o n b a n m in d ig kisebb­
ren d ű sé g et, bizalm atlan ság o t, bizonytalan­
sá g o t jelez. S tabil a ffe k tiv itá s esetén a
m a n ife sz t agresszió v iszo n y lag kevésbé fej­
le t t n eu ro tik u s k a ra k te rje lle g m ellett jó
fékező erőként tú ln y o m ó a n m in t k ritik a
je len tk ezik . A Dzw feleletek k e ttő s Ja n u s
a rc u la tá b ó l következik a z a prognoszti-
k u m , a m it az alkalm azott, pszichológia tu d
felhasználni részint a b ű n ö zés profilaxisa,
ré sz in t a balesetek m egelőzése terén. Mert
so k D zw feleletnél tú ln y o m ó a n extratenzív
élm én y típ u s m ellett m a n ife sz t destrukció-
h a jla m ra k ö v e tk e z te th e tü n k (antiszociális
pszichopátia); sok D zw és túlnyom óan
in tro v e rz ív élm ény típ u s n á l (agresszióel­
nyom ás) pedig b a lese th ajlan d ó ság o t álla­
p íth a tu n k meg (k a ra k te ro g é n depresszió).
D o feleleteknél m egjegyzi, hogy ezek
n em csa k oligofréneknél, h a n e m norm áli­
so k n á l is elő fo rd u lh a tn ak és F — feleletek­
k el p áro su lv a d e b ilitá st és im becillitást
je len ten ek , sok F-j- fe le le tte l pedig a féle­
lem és gátoltság in d ik á to ra i. A H d felele­
te k n é l rá m u ta t a B i n d e r á l ta l kidolgozott
fo rm á k ra , am elyekkel R o r sc h a c h kezde­
m é n y ezéseit e téren to v á b b fejlesztették.
É rték e lésü k n é l E. S c h n e i d e r vélem ényét
fo g a d ja el: m ik én t az F b F feleletek a kifelé
v aló alkalm azkodásnál fellépő feszültséget
je le n tik , úgy a H d értelm ezések a befelé
v aló alkalm azkodásnál je len tk ező feszült­
sé g e t ábrázolják. Á lta lá b a n a jelölésekhez
sok segítséget n y ú jta n a k a kö zö lt tá b lá ­
z a to k bőséges példái és értékelései.
A szim ptom aértékelésnél leszögezi a
h á ro m ala p té te lt: 1 . F + % = a szemléle­
tesség és koncentrálóképesség, 2. T % = a
108
sz te re o típ ia , és 3. V % = a gondolkodás
szociális alkalm azk o d ásán ak , a k o n ta k t­
képesség in d ik á to ra . A to v á b b ia k b a n r á ­
m u ta t a r r a , hogy a B—k in tro v e rz ió ja
„ á lta lá n o s em b eri tu lajdonság” , csak te n ­
d en cia, fo ly a m a t, de nem állap o t. U gyanez
á ll az e x tra te n z ió ra is. E zek a te n d en c iák
m u ta tjá k a személyiség egyensúlyi h elyze­
té t, v a g y is a z t, hogy m elyik te n d en c ia v an
tú ls ú ly b a n . Az élm énytípus te h á t nem
je le n t m egrögzöttséget, v á lto z h a ta tla n t.
A lk o h o lh a tá s ra pl. az ex tra te n z ió e lto ­
ló d h a t.
H an g sú ly o zz a to v áb b á B ohm , h o g y a
R o rsch ach -m ó d szer n agy sz ám b a n ta r t a l ­
m a z o ly a n fak to ro k at, am elyek in p o n d era-
b iliák n é v e n foglalhatók össze legjobban,
m e rt n in c s szám szerű értékelési leh ető sé­
g ük, p ed ig a k o rre k t értékelésnél ig en fon­
to s sz e re p e t tö lten ek be. A szerző 71 (!)
ily e n jelen ség et sorol fel. Ily e n e k pl. a
V ersagen, m ik o r a vizsgált szem ély gon­
d o lk o d á sa felm ondja a szo lg álato t, az ön-
és tá rg y k r itik a , a D unkelschock, a szín­
m egnevezés stb . Ezek k ö zö tt so ro lja fel
a szex u alszim b ó lu m stu p o rt, am ely fér­
fia k n á l és n ő k n él a vizsgálatvezető szem é­
ly é tő l fü g g ő en felléphet, m e rt m in d en
egyes tá b lá n a k m egvan a m a g a szexuális
felhívó jellege. E zek et tá b lá n k é n t részle­
te zv e is ism erteti. Az in p o n d e ra b iliá k
k ö z ö tt e m líti a perszeverációt és a sz te ­
re o típ iá t, am elyeknek elh atá ro lásá b an de-
fin ició b elileg nem elég szabatos. A z é n ­
v o n a tk o z á s t elsősorban a schizofrénekre és
ep ile p tik u so k ra ta r tja jellem zőnek, a para-
n o id o k a t n em is em líti, m e rt a schizofrénia
felo sz tá sán á l a dem entia p ara n o id est, m in t
a n n a k eg y ik alcso p o rtját em líti, te h á t a
sc h izo frén ek k ö zö tt im plicite a p ara n o id o k
is szerep eln ek .
A z érték elés döntő tétele B o h m szerin t
a z e g é sz in tu itív m egragadása a részek
tu d o m á n y o s k ontrolljával. E m ö g ö tt az a
té v es id e a lis ta álláspont h ú zó d ik meg,
a m e ly s z e rin t a tu d a t h a tá ro z z a m eg a
v aló ság o t, hiszen B ohm az in tu íc ió t a k a rja
ig azo ln i a részek „tu d o m án y o s” k o n tro ll­
já v a l. A h a la d ó term észettu d o m án y o s gon­
d o lk o d á s csak a tények (részletek) alap já n ,
m in d e n in tu itív , a priori állásfoglalás n él­
k ü l, a d o g m a tiz m u s teljes k iz árásá v al in d u l­
h a t el a z egésznek, a té n y ek hely es és
tö rv é n y sz e rű , valóban tu d o m án y o san , azaz
e m p irik u sa n m eg h atáro zo tt és ig a z o lt k o n ­
ste llá ció jáh o z : az egész m egragadásához.
A m ó d sz er továbbfejlesztésének gondo­
la ta v itt e á t a szerzőt a patopszichológia
te rü le té re , ah o l a tárg y n ál fogva k én y telen
te o re tik a ila g bővebb explikációkba b o csát­
k o zn i, h o g y a R orschach-m ódszer a lk a lm a ­
z á s á t a n eurózisok, pszichopátiák és pszichó­
zisok te ré n érth ető v é tegye. E z v o ln a a m ű
legértékesebb része, b a n em tám aszk o d n a
k izárólag a pszich o an alitik ára. B ohm sze­
r in t a neurózisok lényegét és s tr u k tú r á já t
pszichoanalitikai ism eretek n élk ü l nehezen
le h et m egérteni. P edig v a n a neurózisok
m egértésének m ásik ú tja is, a pavlovi
fiziológiai ú t, am ely a n eurózisok lényegét
nem a gyerm ekkori és tö b b n y ire szexuális
jellegű elfo jto tt em lékek tu d a ta la tti h a tá ­
sá b an lá tja , hanem ta p a s z ta la ti ú to n ig a­
zolja a z t a kérgi fo ly am ato k d in a m ik á já­
b an fellépő zavarokban, am ely zavarok az
izgalm i és gátlási fo ly am ato k ingerületei­
n ek túlfeszítettségéből erednek. E z t az
u ta t B ohm nem ism eri, k izárólag csak
FBEUDra tám aszkodik. T anulm ányozása
így csak részigazságokat ad.
A ttó l függetlenül, hogy a patológiai
fejtegetések te o re tik á já t n em fo g ad h atju k
el, az ak tu áln e u ró z iso k és pszichoneurózi-
sok sz im p to m ato ló g iájá t h aszo n n al ta n u l­
m á n y o z h a tju k . Ú gyszintén érték esek az
egyes n eu ró zisfo rm ák R orschach m ódsze­
réb en jelen tk ező szindróm ái. A pszicho­
p á tiá k ism ertetéséb ő l is m eg le h e t ta n u ln i
a szerző á lta l felsorolt tízféle pszich o p á­
tiá n a k a R o rsch ach -b an felszínre hozh ató
jegyeit. N em kevésbé tan u lság o sak a d e p ­
resszió, az epilepsia és a sehizofrénia
rorschachi szindróm ái.
A fe n t e m líte tt k ritik a i szem pontok
érvényesítésével B oh m k önyve a pavlovi
pszichológia m űvelői szám ára is fontos
alk o tás, am ely n ek ism erete és h a szn á lata
n élk ü l R o r sc h a c h szem élyiségvizsgáló
m ódszerét eredm ényesen alk alm azn i nem
lehet.
R é t i L ászló
109
F olyóiratszemle
АКАДЕМИЯ ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАуК РСФСР
ВОПРОСЫ
психологии
A PSZICH OLÓ G IA P R O B L É M Á I
A z OSzSzSzK P edagógiai T u d o m á n y o k
A k a d é m iá já n a k pszichológiai foly ó irata.
M e g jelen ik k éthavonként.
S zerk esztő b izo ttság :
A . A . S z m ib n o v (felelős sz e rk e s z tő ), V.
N . K o l b a n o v s z k i j (helyettes szerkesztő),
B. G . A n a n y e v , N. F . D o b b in y in ,
K . N . KOBNYILOV, G. Sz. K o s z t y u k ,
A. N . L eo n ty ev , A. R . L u b ia , Sz. L.
R u b i n s t e i n és В. M. T y e p l o v .
E lső év fo ly am m egjelent 1955-ben.
I z d a ty e ls z tv o APN, M oszkva k ia d á s a .
1955. 1. szám
1. С. Л . Р уб и н ш т ей н : Вопросы психоло­
гической теории
R u b in s t e i n , S z. L.: A p s z ic h o ló g ia i e lm é ­
le t k é rd é se i. 6— 18. old. A szerző m e g ­
á lla p ítja , hogy a burzso á tá rsa d a lo m
v ilá g n é z e ti krízisével szem b en a szo­
c ia lis ta társadalom v ilá g n éz ete konszo­
lid á ló d ik és ez d ia lek tik u s k a p c so la tb a n
v a n a pszichológia elm életév el és g y a ­
k o r la tá v a l is. A főbb pszichológia-elm é­
le ti p ro b lém ák at a szerző a k ö v e tk e z ő k ­
b e n jelöli meg: 1. A felső b b idegtevé-
k en y ség és a d ia lek tik u s m a te ria liz m u s
sz erep e a pszichológia felépítésében.
2. A pszichikus tevékenység a fiziológiai
és a pszichológiai tö rv én y e k v isz o n y án a k
tü k ré b e n . 3. A pszichológiai k u ta tá s fel­
11 0
építésében d öntő a d ia le k tik u s-m a te ria ­
lis ta determ inizm us. 4. A pszichológia
k ö zp o n ti p ro b lém ája a szem élyiség pszi­
ch ik u s tevékenysége.
2. Г . C. Kocm tóic: К вопросу о психологи­
ческих закономерностях
K o s z t y u k , G. Sz. : A p s z ic h o ló g ia i tö r ­
v é n yszerű ség ek kérdéséhez. 18— 29. old.
A fiziológiai és a pszichológiai tö rvény-
szerűségek egym áshoz való viszonyáról,
az ideális és a reális k ap cso latáró l, v a la ­
m in t a pszichikai tev ék en y ség tá rs a ­
d alm i és biológiai d eterm in á ltsá g áró l fejt
k i érték es g o n d o lato k at a szerző. A p szi­
chológiai és a fiziológiai e g y ü tte s je ­
lenségek helyes, p av lo v i szem lélete m el­
le tt b írá la tn a k v eti a lá az erre v o n a t­
kozó p arallelisztik u s d u a lis ta elképzelé­
sek et is.
3. A . H . Л еонт ьев: Природа и формирова­
ние психических свойств и процессов
человека
L e o n t y e v , A. N .: A z e m b e r p s z ic h ik u s
tu la jd o n s á g a in a k , fo ly a m a ta in a k te rm é ­
sze te és fo rm á ló d á sa . 29— 36. old. A
szerző a pszichikus tu la jd o n sá g o k és
fo ly am ato k k ia lak u lásá n ak , fejlődésének
fiziológiai m e ch an izm u sát vizsgálja. A
p szich ik u s fo ly am ato k és sajáto sság o k
az ág y b é li k ap cso lato k (feltételes re fle ­
xek) d in a m ik u s ren d szerén ek term ékei.
A pszich ik u s tu la jd o n sá g o k fejlődése
eg y m ást k ö vető szakaszokon k eresztü l
tö rté n ik . E gy-egy ilyen szak aszo n k ia la ­
k u l a tu lajd o n ság , v ag y a fo ly a m a t egy-
egy láncszem e. Végső soron a m e ch an iz­
m u s csak a k k o r m ű k ö d ik ren d esen , h a
az egyes láncszem ek tö k é letesen k id o l­
g o zo ttak . H a te h á t pl. a ta n u ló k p szi­
ch ik u s fo ly am ata, tu la jd o n sá g a a n o rm á ­
listó l eltérő, a rra le h e t k ö v etk ez tetn i,
h o g y v alam e ly ik láncszem h iányzik,
v ag y ro sszu l k idolgozott. A helyesen
re s ta u rá lt, v ag y a ren d szerb ő l h iányzó
láncszem p ó tlá sa b iz to sítja a tökéletes
pszich ik u s fo ly am ato t, term észetesen az
egyén anato n ó m iai-fizio ló g iai s tr u k tú r á ­
já tó l függően.
4. Б . М . Теплое: Учение о типах высшей
нервной деятельности и психология
T y e p l o v , В. М . : A felső idegtevéken ység -
rö l szóló ta n ítá s és a p szic h o ló g ia . 36— 42.
old. A szerző m e g állap ítja, hogy a köz­
ism erten elfogadott nég y tem p eram en ­
tu m -típ u s k o rántsem m e ríti ki a típusok
sokféleségét. A k ö rn y ez et h a tá sá ra k ia la ­
k u lt feltételes k ap c so la to k rendszere
g y a k ra n álcázza az ered eti tem p eram en ­
tu m o t. A te m p eram en tu m -típ u s az egyén
pszichikus tevékenységének d in am ik á­
já ra , tevékenységének stílu sá ra és nem
színvonalára vonatkozik. A pedagógia
g y ak o rla ti felad ata olyan feltételes k a p ­
csolatrendszerek k ia la k ítá sa , m elyek a
k ív á n t irá n y b a n v á lto z ta tjá k , ta k a rjá k ,
v agy erősítik a fiziológiai sajátosságokat.
A szerző kísérleti a n y a g o t és m etodikai
p ro b lém át is ism ertet.
5. А . В. Зап орож ец : Развитие произволь­
ных движений
Z a p o k o z s je o , Á. В .: A z a k a ra tla g o s m o z­
g á s fejlődése. 42— 49. old. A szerző
szerint az em ber ak a ra tla g o s m ozgásá­
n a k m egism erését a gyerm ek a k a ra tla ­
gos m ozgásának ta n u lm á n y o zá sáv a l kell
kezdeni. A gyerm eknél az akaratlagos
m ozgás fejlődésében az orientációs-kere­
ső tevékenység igen fontos szerepet tö lt
be. E z a tevékenység szabályozza a
m ozgást. L egegyszerűbb fo rm á ja k ez­
d etb en a szituáció m o z g ató -ta p in tó vizs­
g álata . E n n ek a la p já n fejlődik a látási
orientáció. A következő fokon az a k a r a t­
lagos m ozgás m ag asab b s z in tjé t a beszéd
(szóbeli instrukció) bekapcsolódása v á ltja
ki. I t t a reg u lá to r szerep ét a gondolati
orientáció tö lti be.
6. Э . А . А с р а т я н : Переключение в услов­
норефлекторной деятельности как осо­
бая форма ее изменчивости
A sz t b a t y â n , Ё . A .: A z á tk a p c so ló d á s а
feltételes reflex-tevéken ységben , m in t v á lto ­
zé k o n y sá g á n a k s a já to s fo r m á ja . 49—
68. old. P av lo v azon tételéből in d u l ki,
h o gy a környezethez való m agasrendű
alk alm azkodás fiziológiai szem pontból a
feltételes reflex-tevékenység dinam ikus
jellegével, a reflexek változékonyságával
m a g y arázh ató . A reflex-tevékenység eme
változékonyságának fe n t e m líte tt fo r­
m á já t ism erteti a szerző.
7. E . H . Соколов: Высшая нервная дея­
тельность и проблема восприятия
S zo k o lo v , Je . N .: A felsőbb id e g te v é k e n y ­
ség és a z észlelés p ro b lé m á ja . 58— 66. old.
A szerző a z t vizsgálta, m ilyen h a tá s t
v á lt ki az észlelés fo ly a m a tá b a n az
orientációs reflex részvétele. K é t k ü lö n ­
böző feltétel k ö z ö tt tö r té n t a vizsgálat:
1. am ikor az em beri szervezetre indiffe-
rens (nem szignál) és 2. a m ik o r feltételes
(szignál) in g erek h atn ak .
8. А н а н ь е в: Труд как важнейшее условие
развития чувствительности
A n a n j e v , В. G.: A m u n k a , m in t a z é rzé ­
k en ység fejlő d ésé n e k legfon tosabb feltétele.
66— 73. old. A X IX . század felfogásával
szem ben a szerző b iz o n y ítja , h o g y a
m u n k a a megfelelő an a liz á to ro k érzé­
k en y ség ét n ag y m érték b en fejleszti. A
fo g lalk o zta to ttság a leg fo n to sab b m ó d ­
szere a z érzékenység fejlesztésének. F i­
gyelem re m éltó az a m eg állap ítás is,
hogy a b b a n az esetben, h a tu d a to su l
a m u n k a fo ly a m a t célja, tervszerűsége,
szervezettsége, s a sz u b jek tu m szerepe
ebben a rendszerben, az érzékenység
n ag y o b b m érték b en fejlődik, m in t eg y ­
szerű fo g lalk o zta to ttság esetén.
9. A . P . Л у р и я : Роль слова в формиро­
вании временных связей у человека
L u k i j a , A. R .: A szó sz e re p e a z em ber
id ő leg es k a p c so la ta in a k k ia la k u lá s á b a n .
73— 87. old. A szó le h ető v é teszi a
sz á m ta la n elsődleges in g er á lta lá n o s ítá ­
sá t. E z á lta l v á lh a t az em b eri te v é k e n y ­
ség m a g asa b b irá n y ító já v á . A szó,
fix á lv a az a d o tt h ely zetet, m o b ilizálja
a m á r k ia la k u lt k ap cso lato k ren d szerét,
tá jé k o z ta t az a d o tt h ely ze t m eg o ld ásá­
n a k lehetőségeiről, eszközeiről, m ó d ja i­
ról. A szerző részletesen v izsg álja a
beszéd fa jtá in a k és fo rm áin ak ré sz v é te ­
lét, a la k u lá s á t a tevékenységben. K ité r
a rra is, h o g y az ag y sérülése, ill. fe jle t­
lensége h o g y an m ó d o sítja a szó szerepét
a tevék en y ség b en .
10. H . А . М ен ч и н ская: Некоторые вопросы
психологии применения учащимися зн а­
ний на практике
M e n c s in s z k a ja , N. А. : A ta n u ló k is m e ­
re te in e k a g y a k o rla tb a n v a ló a lk a lm a z á s á ­
ról. 87— 98. old. Az ó rán n y ú jto t t új
an y ag teljes feltárásán ak , b irto k b a v é ­
telén ek az ism eret g y ak o rla ti a lk a lm a ­
zása elen g ed h etetlen eszköze. A z ism eret
g y a k o rla ti a lk alm az ásá t a szerző a k ö v e t­
kező feltéte lek k ö zö tt v izsg álta: 1. A fel­
a d a to t szóban fogalm azzák m eg és a
m egoldás fo ly am ata is szóbeli te v é k e n y ­
ség ú tjá n v alósul meg. 2. A fe la d a t m eg ­
oldása szóbeli tevékenységről g y ak o rla ti
tevék en y ség re való á tté r é s t k ív á n . 3. A
ta n u ló k olyan k o n stru k tív -te ch n ik a i fel­
a d a to t o ld a n ak meg, am ely a fizikai,
m a te m a tik a i ism eretek felh a szn á lá sát
igényli. A szerző vizsg álata sz erin t a régi
és az ú j ism eret szükséges és helyes k a p ­
csolása, ill. szétv álasztása n a g y b a n m eg ­
h a tá ro z z a az ism eret g y ak o rla ti a lk a lm a ­
z á sá n a k sik erét.
111
11. Л . И . Б ож ович: Особенности самосоз­
нан и я у подростков
B o z so v ic s, L. J .: A se r d ü lő k ö n tu d a tá n a k
s a já to s s á g a i. 98— 108. old. A szerző m eg­
á lla p ítja a kísérleti a n y a g a la p já n , hogy
a serdülőkori fo k o zo ttab b önm egism e­
ré si a k tiv itá s a környező v ilág m eg­
ism erése á lta l d eterm in á ló d ik . P éldák
a la p já n részletesen jellem zi a serdülők
ö n tu d a to ssá g án a k sa já to ssá g a it.
12. H. С. Л ейт ес: Вопросы формирования
личности ребенка и подростка
L e j t e s z , N. Sz.: A g y e r m e k és serdü lő
sz e m é ly is é g e fo r m á ló d á sá n a k k érd ései. I z ­
v e s z ty ija A. P. N. 62. 1954. cím ű m u n ­
k á já n a k ism ertetése. — 108— 110. old<
13. А . А . Л/Ьбинская и Б . Ф. Л о м о в: Во­
просы психологии речи и мышления
L j u b l in s z k a j a , A. A. és L omov , В. F .:
A g o n d o lk o d á s és beszéd p sz ic h o ló g iá já n a k
k é r d é s e i. Izvesztyija A. P . N . 1954. o.
m u n k á já n a k ism ertetése. 110— 112. old.
14. А . А . С м ирнов: «Международные дни
детской психологии» в П ариж е
S z m ir n o v , A. A.: A n e m z e tk ö z i g y e rm e k ­
p s z ic h o ló g ia i n a p o k P á r iz s b a n . 113—-
116. old.
15. А . В . Запорож ец и Е . Н . Соколов:
X IV Международный конгресс по пси­
хологии
Z a p o r o z s e c , А. V. és S zo k o lo v Je. N .:
A X I V . n em zetközi p s z ic h o ló g ia i kon g­
r e s s z u s . 116— 121. old.
16. Ф. Н . Г оноболин: Н аучная работа в
Институте психологии Академии педа­
гогических наук РСФСР
G o n o b o l in , F. N .: T u d o m á n y o s m u n k a
a R S Z F S Z R P e d a g ó g ia i A k a d é m iá já n a k
P s z ic h o ló g ia i In tézetében . 121— 123. old_
17. П . P . Ч амат а: В У краинском Инсти­
туте психологии
C s a m a t a , P. R .: A z U k r a jn a i P szic h o ló ­
g ia i . In tézetb en . 123— 125. old.
18. Ю . А . С ам ари н : Вопросы педагогичес­
кой психологии в Ленинградском Ин­
ституте педагогики АПН РСФСР
SzAMARiN, J u . A.: A p e d a g ó g ia i p sz ic h o ­
ló g ia kérdései a z R S Z F S i l l P e d a g ó g ia i
T u d o m á n y o s A k a d é m iá ja L e n in g r á d i I n ­
té ze té b e n . 115— 126. old.
19. П . А . Андреев и Б . Б . К весов: Экспери­
м ентальная установка для исследования
двигательных реакций на комплексные
раздражители
A n d r e j e v , Р. A. és K o s s z o v В. В.:
K í s é r l e t i berendezés a k o m p le x ingerek
m o zg á s-re a k c ió in a k k u ta tá s á r a . 126— 129.
old.
112
1955. 2. szám
20. M . В . Соколов: Передовая психологи­
ческая мысль в Московском университете
в первом столетии его существования
S zo k o l o v , M. V. : A h a la d ó p sz ic h o ló g ia i
g o n d o la t a m o szk v a i egyetem en fe n n á llá s á ­
n a k első évszá za d á b a n . 3— 16. old. A
m oszkvai egyetem 200 év en keresztül
h o z z á já ru lt a pszichológiai g o n d o la t fe j­
lesztéséhez. Az alap ító L om onoszov esz­
m éihez h ív en h ag y o m án n y á v á lt a m a te ­
ria lista pszichológiai szem lélet. K é p v i­
selői: M. V. Lom onoszov, D . Sz. Anyics-
kov, F . F . K eresztu ry , Á. A. A ntovszkij
és m áso k . Ma is érték esek a psziché
m a te ria lista értelm ezésére, a központi
id eg ren d szer szerepére stb . vonatkozó
g o n d o lataik . S zerintük az em b er pszichi­
k u s tu la jd o n sá g a it az a n a tó m ia i a d o tt­
ságok és a k örnyezeti h a tá s h atáro zz ák
m eg. Saden, Swarc és m áso k e k é rd é ­
sek b en id e alisták v o ltak . A z ideológiai
h arc m a te ria lista képviselői k ap c so la t­
b a n á llta k a d ek a b risták k al, m a jd a raz-
nocsincekkel.'
21. H . Д . Л еви т ов: Проблема психиче­
ских состояний
L e v it o v , N . D .: A p s z ic h ik u s á lla p o to k
p ro b lé m á ja . 16— 27. old. A pszichikus
fo ly am ato k a t, tu la jd o n sá g o k a t a pszi­
ch ik u s á lla p o tta l k a p c so la tb an kell vizs­
gálni. E z utó b b ih o z ta rto z ik a h a n g u la t,
a ta rtó s összpontosításra v aló képesség,
ta rtó s szétszórtság stb . A p szich ik u s á lla ­
p o t m a te riá lis sz u b sz trá tu m a az a g y ­
kéreg fiziológiai állap o ta. A pszichikus
á lla p o to t külső és belső h a tá s o k d e te r­
m in á ljá k . Pedagógiai jelentősége: a n ev e­
lői rá h a tá s o k sikere függ a pszichikus
állap o ttó l.
22. А . Л . Ш н и рм ан : Об изучении разви­
тия личности в коллективе
S n y ir m a n , A. D .: A s z e m é ly isé g fe jlő d é ­
sé n e k ta n u lm á n y o z á sa a k o lle k tív á b a n .
27— 39. old. A b urzsoá pszichológia a
szem élyiséget in d iv id u alizá lja. A m a r­
x izm u s és a m a rx ista pszichológia sze­
r i n t a szem élyiség elsősorban szociális,
tá rs a d a lm i term ék. A szem élyiséget a
tá rsa d a lo m m a l összekötő láncszem a k o l­
le k tív a . Je le n ta n u lm á n y az alsó o sztá­
lyos ta n u ló k ö n tu d a tá n a k fejlő d ését vizs­
g álja, k ap c so la tb an az o sztály k o llek tív a
sajáto sság a iv al, a ta n u ló k b en n e elfog­
la lt helyével. A to v á b b ia k b a n elem zi a
szem élyiség fejlődésének fe lté te le it a
k o lle k tív á b an .
23. E . И . Б о й к о : К вопросу о механизмах
умственных процессов
B o jk o , J e . J .: A z é rte lm i fo ly a m a to k
m e c h a n izm u sá n a k kérdéséh ez. 39— 54. old.
 Az agybeli p ro d u k tív fo ly am ato k je l­
lem ző sajátossága, hogy az értelm i te v é ­
kenység folyam án ú j k o n stru k tív t a r t a l­
m a k keletkeznek, am elyek m e g h a tá ro ­
z o tt o b jek tív követelm ényeknek felelnek
m eg. Az értelm i tevékenység ezen p ro ­
d u k tív ak tu sá n a k fiziológiai m ech an iz­
m u s á t vizsgálja k ísérleti ú to n a szerző
a reflex-elm élet alap ján .
24. С. Ф. Ж у й к о в: Первоначальные обоб­
щения языкового материала у младших
школьников
Z s u jk o v , Sz. F .: A n y e lv i a n y a g első d ­
leges á lta lá n o s ítá sa a z a lsó ta g o za to s ta n u ­
ló k n á l. 54— 65. old. A n y elv ta n u lá sa
so rán a ta n u ló k n a k el kell v o n a tk o z ta t­
n iu k a k o n k rét nyelvi an y a g tó l, jelentés
tői, h a a g ram m atik ai je g y ek et m egfelelő­
k éppen alk alm azn i a k a rjá k . A szerző
vizsgálta, hogy a ta n u ló k ho g y an b ir­
k ó zn a k m eg e fe la d a tta l. A következő
p roblém ák k al foglalkozott:
1. Asszociációs k ap cso lato k létesítése
m e g h a tá ro z o tt n y e lv ta n i csoporthoz t a r ­
tozó szavak között. 2. K épesek-e a ta n u ­
lók tu d a tu k önálló tá rg y á v á te n n i m a g á t
a szót, elválasztva tá rg y i jelentésétől?
3. A lexikális jelentésről a tá rg y i je len ­
téshez való átm en e t. 4. N y e lv ta n i fogal­
m a k rendszerének e lsa já títá sa .
25. E . H. К аба н о ва -М ел л ер : О роли на­
глядного материала в процессах абст­
ракции и обобщения у школьников
K a b a n o v a -M e l l e r , J e . N .: A szem léltető
a n y a g sze re p e a z a b sztra k c ió s és á lta lá n o ­
s ító fo ly a m a tb a n a ta n u ló k n á l. 65— 72. old.
26. Б . Ф. Л ом ов: О роли кинестезического
анализа времени в процессе формиро­
вания элементарных графических на­
выков
L o m o v , В. F .: A z id ő m o zg á sérzék lési
a n a líz is é n e k szerepe a z e le m i ra jzk észség
k ia la k ítá s á n a k fo ly a m a tá b a n . 72— 77.
old. Az idő m ozgásérzékelési analízise
a la p já n létrejövő asszociációknak fontos
szerepe v an a grafik u s m o zd u lato k a k a ­
ratlag o s szabályozásában. E gy szer az
id ő ta rta m n a k , m áskor a m o zd u lato k
eg ym ásutániságának, h a rm a d ik esetben
az időrészek egyenlőségének analízise
v alósul m eg. A m ozgások időkom ponen­
sei függenek a térkom ponensektől.
27. M. И. Зем цова : К вопросу о роли кинес­
тезий в зрительном восприятии предме­
тов
Z e m c o v a , M. I.: A m ozg á sérzék lés a tá r ­
g y a k lá tá s i észlelésében betöltött szerep én ek
kérdéséhez. 77— 85. old. V akokon vég­
z e tt kísérletek a la p já n a szerző m eg­
á lla p ítja , hogy a látó a p p a rá tu sb a n k e le t­
kező m ozgásérzékelés jelentős m érték b en
ré sz t vesz a lá tási észlelésben. A lá tási
8 Magyar Pszichológiai Szemle
kinesztetik u s érzékelés ek a vakoknál
hosszan m eg m aradnak, a tevékenységek
során felidéződnek és a tájék o zó d ás
elengedhetetlen tén y ező jév é v áln ak .
28. О. С. В иноградова и E . H. С околов:
О зависимости ориентировочного реф­
лекса от силы раздраж ителя
V in o g r a d o v a , O .S z . és S z o k o l o v , E .N .:
A z o rien tá ció s reflex fü g g é se a z in ger
erősségétől. 85— 92. old. A szerzők fel­
n ő tte k e t vizsgáltak. A k ö v etk ez ő m eg­
állap ításo k ra ju to tta k : 1. A z orientációs
reflex nagysága függ az in g e r erősségétől.
2. K özepes erősségű in g erek h a tá s a bizo­
nyos körülm ények k ö z ö tt (pl. a m ásodik
jelzőrendszer bekapcsolása stb .) m eg­
v álto zh a t. 3. A k ü szö b -in g erre k a p o tt
reakció eltér az előzőktől. H a az orien­
tációs reflex különösen erős, az észlelés
nehézségekbe ü tk ö zik .
29. К- M . Гуревич и T . В . Р о за н о в а : О
зависимости латентного периода реакции
от силы звуковых раздражителей
G o r e v ic s , К . М. és R o z a n o v a , T. V.:
A rea k ció la te n s p e r ió d u s á n a k függése a
h an gin gerek erejétől. 92— 101. old. A
szerzők m ozgás-reakciókon (fu tás) vizs­
g á ltá k az inger erősségének h a tá s á t a
reakció n agyságára. P o zitív és g átló inge­
re k e t h aszn áltak . Az ere d m én y az volt,
hogy az egyszerű reakció la te n s szakasza
a p o zitív inger erősségével fo rd íto tta n
arányos. A gátló in g er egyenesen arányos
a la ten s idővel. E z az u tá n a következő
pozitív ingerre k a p o tt rea k ció latens
szak aszán ak m egnövekedésében n y ilv á ­
n u l meg.
30. A . E . М и л е р я н : Электрическая актив­
ность коры головного мозга при внима­
нии к звуковым раздражителям
MiLERJAN, Je . A.: A n a g y a g y k é re g elektro­
m o s a k tiv itá s a h a n g in g erek fig y e lé s e ese­
té n . 101— 113. old.
31. И . M. П алей и А . И . И л ь и н а : О зада­
ниях по психологии в педагогической
практике студентов
P a l e j , J . М. és I l j in a A. J . : A p s z ic h o ­
ló g iá v a l k a p cso la to s fe la d a to k a h allgatók
p e d a g ó g ia i g y a k o rla tá b a n . 113— 116. o ld .
32. Л . И . А нциф ерова : О новом психоло­
гическом журнале в Германской Демо­
кратической Республике
A n c ü f e r o v a , L. I.: A N é m e t D e m o k ra ­
tik u s K ö ztá r sa sá g ú j p s z ic h o ló g ia i fo ly ó ­
ir a tá ró l. 116— 119. old.
33. И . В . С т рахов: Н аучная работа ка­
федры психологии Саратовского госу­
дарственного педагогического института
S z t r a h o v , J . V.: A S z a r a to v i Á lla m i P e ­
d a g ó g ia i In té ze t p s z ic h o ló g ia i ta n szék én ek
tu d o m á n y o s m u n k á ssá g a . 119— 121. old.
113
34. Н . Ф. Д обры н и н : Работа кафедры
психологии Московского городского пе­
дагогического института им. В. П. По­
тем кина
D o b r ü n y i n , N. F .: A M o s z k v a i V árosi
V . Р . P a íy o m k in P e d a g ó g ia i In tézet
p s z ic h o ló g ia i ta n székén ek m u n k á j a . 121—
123. old.
35. H . E . М алков и О. П . Ш вец ов: Уста­
н овк а для исследования высшей нерв­
ной деятельности человека
M a l k o v , N . J e . é s S v E C O V , О . P . : A z ember
fe lső b b idegtevékenységét v iz s g á ló berende­
z é s . 123— 127. old.
N a g y L á szló
ДОКЛАДЫ
АКАДЕМИИ
ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАУК
РСФСР
A Z OSZSZSZK P E D A G Ó G IA I
TU D O M Á N Y O K A K A D É M IÁ JÁ N A K
ELŐADÁSAI
S zerkesztőbizottság: B. G. A n a n y e v , A. R.
L u r i a (felelős szerkesztő), A . A. M a r -
k o s z j á n , M. N. S z k a t k in , V . Z. S z m ir -
N o v , В . M. T y e pl o v és Sz. G . S a po v a -
l e n k o . N egyedévi folyóirat. E lső évfolyam
1957. A folyóirat rö v id ta n u lm á n y o k a t
k ö zö l a folyó tudom ányos k u ta tá s o k ró l a
p o lite c h n ik a i nevelés, a d id a k tik a , a pszi­
ch o ló g ia, az emberi m a g a sa b b idegtevé­
k e n y s é g fiziológiája, az é le tk o ri fiziológia,
a te s ti nevelés és a g y ó g y p ed ag ó g ia terüle­
té rő l. A z alábbi k iv o n a to k b a n csak a
pszich o ló g ia és az em ber m a g a sa b b ideg­
tev ékenységének fiziológiájáról szóló m un­
k á k r ó l szám olunk be.
Iz d a te ls z tv o APN, M oszkva k ia d á sa .
1957. 1. szá m
36. A . P . Л у р и я : К вопросу о формиро­
вании произвольных движ ений ребенка
L t t r i j a , A. R. : A g y e rm e k a k a r a ti m o z­
g á s a form á lá sá n a k k érd éséh ez. 79— 84. old.
A z a k a ra ti m ozgások és a z o k m echa­
n iz m u s a létrejöttének k é rd é sév e l k a p ­
cso lato s kísérletek a z t b iz o n y ítjá k , hogy
a fe ln ő tt, norm ális em b er a k a r a ti m oz­
g á s á n a k kialakításában lén y eg es szere­
p e t já tsz ik az á lta lá n o s íto tt és az elvont
114
beszéd, to v á b b á azo k n ak a k ap c so lato k ­
n a k a ren d szere, am ely a beszédnyelven
a la p u l. A beszédnyelvnek ez a szerepe
m á r a n a g y o b b iskoláskorban k ia lak u l.
— A szerző kísérletei a rra irá n y u ln a k ,
h o g y lé tezik -e az a k a ra ti viselkedésnek
eg y szerű b b fo rm á ja olyan életkorban,
a m ik o r a g y erm ek belső-beszéde m ég
nem eléggé a la k u lt ki. —- A k érd é st
П /2— 21/ , éves gyerm ekekkel v é g z e tt
k ísé rlete k a la p já n válaszolja meg.
37. M . И . Л и с и н а : О некоторых условиях
превращ ения реакций из непроизволь­
ных в произвольные
L is z in a , M. I .: A z a k a ra tla n rea k ció k
a k a r a tiv á v á ló á tv á lto zta tá sá n a k n é h á n y
feltételérő l. 85— 87. old. A szerző a
szükséges feltéte lek e t vizsgálja, hogy a
v az o m o to rik u s reakciók a k a ratla n b ó l
a k a ra tib a a la k u lja n a k á t. A z a k a ra ti
m ozgás fiziológiai m echanizm usának
p av lo v i értelm ezéséből in d u l ki. Szerinte
az a k a r a tla n reakciók a k a ra tiv á v á lá sá ­
b a n d ö n tő szerep et já tsz ik ezek élet fon­
to ssá g á n a k m egváltozása, o ly an fe lté t­
len jelzésekkel való összekapcsolása,
am elly el k o rá b b a n nem v o lta k „dologi
k a p c so la tb a n ” . A to v á b b iak b a n a szerző
is m e rte ti a z o k a t a k ísérleteket, am ely e­
k e t e h ip o tézis b izo n y ítására v ég zett.
38. В . П . З и н ч е н к о : О роли ориентировоч­
ных движений руки и глаза в формиро­
вании двигательных навыков
Z iN C S E N K O , V. Р. : A kéz és a sze m tá jé ­
kozódó m o zg á sá n a k szerep érő l m o z g á si
k észség ek k ia la k ítá sá b a n . 89— 92. old.
A szerző a tájékozódás sajáto s külső fo r­
m á in a k a v izsg álatáv al foglalkozik. A
kéz és a szem tájékozódási m ozgása
re g isz trá lá sá ra a ciklografikus írá s t a lk a l­
m a z ta . A szem tájékozódási m ozgásának
rö g zítésére keskeny film felvételt h asz­
n á lt. A k ísé rle t la b irin tu so n való végig-
m en és fo ly a m a tá b a n k ialak u ló készsége­
k e t v iz sg á lt a különböző tájékozódási
feltéte lek m e lle tt. Ism e rte ti e k ísérletek
le fo ly ását, ered m én y eit s a to v á b b i fel­
a d a to k a t a lá tá si és ta p in tá si tá jék o zó ­
d ás k ö z ö tti k ap c so la t felderítésére v o n a t­
k o zó a n .
39. A . H . С околов: Электрофизиологичес-
кое исследование речевых механизмов
умственной деятельности
S z o k o l o v , Á. N .: A z értelm i tevé k en ység
b e sz é d m e c h a n iz m u sa in a k e le k lro fizio ló g ia i
v iz s g á la ta . 93— 98. old. Az értelm i te v é ­
ken y ség fo ly a m a tá b a n szerepel a külső
(h an g o k k al k im o n d o tt, v ag y jelekkel
íro tt) b eszéd és a belső beszéd. A h a llo tt
és l á t o t t (írás)beszéd állandó függésben
v a n a beszédm ozgató kom ponenssel.
E n n e k je le n lé té t a belső beszéd fo ly am a­
 tá b a n elektrofiziológiai m ódszerrel m á r
tö b b en (Jacobson, B asszin, B ein, N ovi­
kov stb.) k im u ta ttá k . A szerző kísérletei
k im u ta tjá k , hogy az a d o tt értelm i te v é ­
kenység sztereotippé v álásá n ak a rá n y á ­
b an jelentkezik a beszédm ozgás gyengü­
lése. E z t artik u láció s g átlás, m ajd a
nyelv m ikróm ozgása regisztrálásának
segítségével á lla p íto tta meg.
40. С. Я . Р уб и н ш т ей н : О воспитании при­
вычек у детей
R u b in s t e in , S z . J . : A szo k á so k n evelé­
séről gyerm ekekn él. 99— 102. old. A
s z e r z ő a m eggyőződés és szokások közötti
kölcsönös viszonnyal, a szokások nevelé­
sének életkori p ro g ra m já v al, a szokások
nevelésének eljárásaiv al foglalkozik. Ü gy
ta lá lja , hogy a különböző életk o rú gyer­
m ekek nevelésében különbözőképpen a l­
k alm azzák a szokások k ia lak ításá n ak
eszközeit, a m eggyőzést és a m egm agya­
rázást, v a la m in t az élettap a szta lato k
szervezését. A szerző fejteg eti az erkölcsi
m eggyőződés és a szokások kapcsolatát,
U sinszkij és M akarenko ta n ítá sa i a la p ­
ján. R á m u ta t a rra , h o g y a szokások
k ialak ításá ra az életk o r figyelem bevéte­
lével megfelelő p ro g ra m o t kell kidol­
gozni, m ely az erkölcsi nevelés pro g ram ­
já n a k része.
41. Л. С. С лави н а: К вопросу об изучении
ответственного отношения к обществен­
ному поручению
S z l a v in a , L . Sz.: A tá r s a d a lm i m eg b íza ­
tásh oz va ló felelő sség teljes v is z o n y ta n u l­
m á n y o zá sá n a k kérdéséhez. 103— 106. old.
A szerző a tá rsa d alm i m u n k áh o z való
felelősséget m in t erkölcsi tu lajd o n ság o t
kísérleti m ódszerekkel vizsgálta, h a rm a ­
d ik osztályos ta n u ló k ú ttö rő m egbíza­
tá sá n a k teljesítésével. T ek in tetb e v ette
az o k at a m o tív u m o k at, m elyek a te v é­
kenység fo ly am atá b an szerepeltek és
m egv ilág íto tta, hogy a m a g a ta rtá s esz­
közei m ilyen szerepet já tsz a n a k a sze­
m élyiség tu la jd o n sá g ain a k form álásá­
ban. — H árom k ísérletso ro zato t fo ly ta­
t o t t le, ezek le írásá t és eredm ényeit
közli.
42. Д . Б . Э л ькон и н : Формирование умст­
венного действия звукового анализа слов
у детей дошкольного возраста
E l k o n y in , D. В .: A s z a v a k h a n g ja in a k
a n a líz is e , m in t a z é rte lm i tevé k en ység fo r­
m á lá sa a g yerm ek ek n él is k o lá s e lő tti élet­
korban . 107— 110. old. A szerző abból
in dul ki, hogy csak az tu d olvasni, aki
a szó m egértésétől függetlenül helyes
tevékenységeket tu d v é g re h ajta n i a
nyelv b etű an y ag áv al. A hhoz, hogy a
gyerm ek m e g tan u ljo n olvasni, tu d n ia
kell halluni és kiem elni a szó egyes h an g ­
8*
ja it. Az ö t- h a t éves gyerm ekek erre nem
m in d ig képesek, ezért о tén y k ed és k ész­
ségeinek k ia la k ítá sa nem Ids n eh ézsé­
gekkel já r. A szerző b e m u ta tja m ó d sz e­
ré t, m e ly n ek segítségével k i le h e t a la k í­
ta n i a gyerm ekeknél az isk o lásk o r e lő tt
a szó h an g ja in a k analízisére irá n y u ló
gondolkodási tevékenységet. E z isk o lás­
k o rb a n m eg k ö n n y íti írás-olvasás ta n u ­
lá sá t.
43. К . П . М ал ь ц е ва : Наглядные и слове­
сные опоры при запоминании у ш коль­
ников
M a l c e v a , К . Р .: A bevésés sz e m lé le te s és
sz ó b e li tá m p o n tja i a ta n u ló k n á l. 111—
116. old. Az értelm es em lékezés eg y ik
a la p v e tő eszköze a m egőrzendő a n y a g
összehasonlítása, v ag y összekapcsolása
azzal, am i a felidézésben se g íth e t. A
szerző különböző életkorú ta n u ló k n á l
ta n u lm á n y o z ta , hogyan h a sz n á ljá k fel
a kísérletv ezető á lta l ja v a so lt „k é sz ”
szóbeli segítséget az em lékezésben, m a jd
a z t, h o g y m ilyen k apcsolat a la k u l k i a
„k ész” szem léletes segítség és a szóbeli
segítség k ö zö tt, m ilyen h atássa l v a n n a k
ezek a z em lékezés p ro d u k tiv itá sá ra . A
k ísé rlete k so iá n a szerző figyelem m el
kísérte, m ily en életkori v álto záso k t a ­
p a s z ta lh a tó k a tan u ló k á lta l k ig o n d o lt
szóbeli segítségnél, m ilyen k ap c so la t v a n
ezek és a „készen” k a p o tt szóbeli és
szem léletes segítések k özött, m ily en az
ö n álló an k ig o n d o lt szóbeli segítés h a tá s a
a ta n u ló k emlékezésének p r o d u k tiv itá ­
sára, ö sszehasonlítva a készen k a p o tt
szóbeli és szem léletes segítségeket.
44. E . H . С околов: О механизмах замы ­
кания условнорефлекторных связей у
человека
S z o k o l o v , Je . N .: A feltétlen r e f le x k a p ­
c so la to k k a p c so ló d á sá n a k m e c h a n izm u sá ­
ró l a z em b ern él. 117— 120. old. A szerző
rö v id en ism erteti azo k at a k ísé rlete k et
(V inogradov és Szokolov 1966, V oronyin
és Szokolov 1966, Szokolov és G o lu ­
beva 1955), m elyek szerin t m in d a fel­
té tle n , m in d a feltételes in g erek e g y id e­
jűleg előidézik a tájékozódási és a sp e ­
ciális reflex e k et is. A szerző k ísérleteiv el
k im u ta tja , hogy a tájékozódási re fle x ­
nek n a g y szerepe v an a régi fe lté tle n
k ap c so la to k m e g v álto zta tásáb an és az
új fe lté tle n reflexek k apcsolásában. A
tájék o zó d ási reflex ugyan ú g y fellép h et
feltétle n in g erk én t, m in t m egerősítő
in g e rk é n t. K ö v etk eztetésk én t á llítja a
szerző, h o g y a feltételes reflex nem m ás
m in t k é t feltétle n speciális reflex k érg i
szintézise. A tájékozódási reflex szerepe
a reg u láció és a feltétlen k ap c so la to k
gyors összehangolása.
115
45. В . Ф. С ергеев: Структура временных
связей между словесными и предмет­
ными раздражителями
S z e r g e j e V, V. F .: A szó b eli é s tá rg y b e li
in g e r k e lté s közötti id eig len es k a p cso la to k
s tr u k tú r á ja . 121— 124. old. A szó és a
tá r g y k ö z ö tti időleges k ap cso lato k k ia la ­
k ítá s a a gyerm eknél a n n a k k ö v etk ez té­
b e n m e g y végbe, hogy a fe ln ő tte k á lta l
k ie j t e t t szó, beszéd az a d o tt jelenség vagy
tá rg y m egjelenésével egy időben hangzik
el. A fejlődés egy bizonyos szakaszán a
m á so d ik jelzőrendszer segítségével is
le h e t k a p c so la to t k ia la k íta n i a szó és az
a d o t t tá rg y között, h a a g yerm ek m á r
re n d e lk e z ik bizonyos ism eretekkel a
tá rg y ró l. H asonlóan á ll a k érdés a fel­
n ő tte k idegen-nyelv ta n u lá sá v a l. A szer­
ző ta n u lm á n y o z ta az ideiglenes kapcso­
la to k k ia la k u lá sá t és azok s tr u k tú r á já t
k isgyerm ekeknél, az azok á lta l ism ert és
n e m is m e rt szavak és tá rg y a k lehetséges
k o m b in á c ió i közben.
46. E . А . Ш ирокова : Угасание условных
рефлексов на речевые и непосредствен­
ные раздражители у детей школьного
возраста
SiROKOVA, Je . A.: A feltételes reflexek k i-
a lv á s a b eszéd és közvetlen in g e rlé s h a tá sá ra
g y e r m e k e k n é l isk o lá sk o r előtt. 126— 128.
old. A p ro b lém át a szerző I., I II ., V. és
V I. osztályos 7— 11 éves iskoláslányok
c s o p o rtjá v a l tan u lm á n y o zta . Az iskolás
g y erm e k ek n é l m egfigyelte a feltételes
re fle x e k beszéd és közvetlen ingerlés
h a tá s á r a tö rtén ő k ia lv ásán ak gyorsasá­
g á b a n m e g találh a tó különbségeket. Az
isk o láslá n y o k túlnyom ó többségénél a
fe lté te le s reflex h am arab b k ia lu d t a köz­
v e tle n ingerre, m in t a beszéd ingerre.
A szerző szerint, m ivel a re fle x k ia lv á ­
s á n a k gyorsasága azok szilárd ság án ak
m u ta tó ja , kö v etk eztetn i le h e t a rra , hogy
a fe lté te le s reflexes k ap c so lato k az isko­
lás g y erm ekeknél sokkal sz ilá rd a b b ak a
szóbeli ingerre, m in t a k ö zv e tle n ingerre.
47. В . И . Р ож дест венская: Эргографиче­
ск ая методика определения силы про­
цесса возбуждения у человека
R o z s g y e s z t v e n s z k a ja , V. I .: E rgogra-
f i k u s m ó d s ze r a z em ber iz g a lm i fo ly a m a ta
e rő ssé g é n e k m egh atározására. 128—131. old.
I . P . P a v lo v szerint a m a g asa b b ideg­
te v é k e n y sé g e t jellem ző h á ro m alap v ető
sa já to s s á g közül legfontosabb az izgalm i
f o ly a m a t erőssége. E zzel ed d ig keveset
fo g la lk o z ta k , m e rt ez nehézségekbe ü tk ö ­
z ö tt. A szerző m etodikai e ljá rá s t ism er­
t e t a z izgalm i foly am at erején ek m eg­
á lla p ítá s á r a az a k a ra ti, m ozgási reakciók
n a g y s á g á n a k változásában, koffeines h a ­
tá s a l a t t izom fáradság feltételei között.
116
48. E . Д . Х ом ская : Динамика латентных
периодов двигательных реакций у детей
H o m s z k a ja , Je . D. : A g y e rm e k e k m o zg á si
re a k c ió ja la ten s id e jé n e k d in a m ik á ja .
133—-137. old. Az em b er m a g asa b b
idegtevékenységének fe lté tle n m ozgási
reak ció m ódszerével tö rté n ő v iz sg á la ta ­
k o r különböző m u ta tó k k a l v a n dolgunk.
E z e n m u ta tó k alap já n le h e t k ö v e tk e z ­
te tn i az a d o tt kísérleti szem ély ideg­
fo ly a m a ta in a k állap o tára. A m ozgási
rea k ció láten s periódusa re a g á l leggyor­
s a b b a n és legpontosabban az id eg fo ly a­
m a to k lefolyása feltételein ek m e g v á lto ­
zá sá ra . A láten s periódus m egrövidülése
az izg alm i fo ly am ato t, m eg h o sszab b o ­
d á s a pedig a gátlási fo ly a m a to t erősíti.
E b b ő l az általános alap b ó l k iin d u lv a a
szerző an alizálja a m ozgási reak ció láten s
p erió d u sá n ak d in a m ik á ját, a k ísé rle t fel­
té te le in e k v álto ztatá sátó l, és a felad at
b o n y o lu ltság i fokától függően.
49. И . И . К урган овски й : О некоторых
наруш ениях высшей нервной системы
детей-невротиков и особенности измене­
ний их сердечной деятельности в про­
цессе образования условных рефлексов
на одиночные раздражители
K t jr g a n o v sz k ij , I. J .: A z id eg b eteg g y e r­
m e k e k m agasabb ideg tevék en ység én ek n é ­
h á n y sérü léséről és s z ív m ű k ö d é s ü k egyes
in g e re k re történő m e g v á lto z á sá n a k s a j á ­
to s sá g a ir ó l feltételes reflexek k ia la k ítá s á ­
n a k fo ly a m a tá b a n . 139— 142. old. E gész­
séges gyerm ekekkel f o ly ta to tt kísérletek
so rá n ta p a sz ta ltá k , h o g y a se rk e n tő és
g á tlá si feltételes k ap c so la to k szóbeli
m egerősítés m ódszerének segítségével
tö rté n ő k ia lak ításá n ak fo ly a m a tá b a n a
szívm űködés válto zásai észlelhetőek.
E z e k kifejeződése függ az a d o tt k ísérleti
fe la d a t nehézségétől. K itű n t, h o g y az
egészséges gyerm ekek k ü lö n b ö z n ek eg y ­
m á stó l a v eg etatív re a k tiv itá s sa já to s­
sá g aib a n . E nnek alap já n m eg v izsg álták ,
h o g y a n változik a szív m ű k ö d és olyan
gyerm ekeknél, k ik n ek idegrendszere
fu n k cio n ális zav aro k k al te rh e s. A szerző
45 idegbeteg g yerm eket v iz sg á lt (13— 16
éves korig.) A k ísérletet sp eciálisan fel­
sz e re lt hangszigeteléses k a m rá b a n foly­
t a t t á k le. A beszéd m egerősítéssel tö r ­
té n ő feltételes reflex k ia la k ítá sá n a k fo­
ly a m a tá b a n elek tro k ard io g rafik u san re ­
g isz trá ltá k a szívm űködést. A c ik k szer­
zője ism e rte ti a kísérleti ered m én y ek et.
50. T . H . Горош кова: Колебания скорости
оседания эритроцитов у юных бегунов
и пловцов при спортивных нап ряж е­
ниях
G o r o sk o v a , T. N .: A z e r y tr o c y tá k sü ly -
ly e d é s i g y o rsa sá g á n a k v á lto z á s a i if jú fu-
 to k n á l és ú szó k n á l s p o r to lá s i e rő feszítés
id e jé n . 143— 144. old. A szerző vizsgálja
a v örösvértestek süllyedésének g y o rsa­
s á g á t 16— 18 éves if ja k n ál és leányoknál
sp ortv ersen y ek alkalm ával. A vizsgá­
la to k a t 1964-ben az összoroszországi
iskolás sportversenyek idején 49 fu tó n ál
és 27 úszónál végezték el. A kísérleti
szem élyektől a verseny kezdete e lő tt
és versen y befejezése u tá n 1— 6 perccel
v e tte k v ért, am inek sü llyedését P an -
csenkov m ikrom etodusával vizsgálták.
E vizsg álato k eredm ényét közli.
1957. 2. szám
51. П . Я . Г альперин и H. С. П а н т и н а :
Зависимость двигательного навыка от
типа ориентировки в задании
G a l p e r in , P . J . és P a n t y in a , N. Sz.:
A m o z g á si készség függése a fe la d a tb a n
v a ló tá jé k o zó d á s típ u sá tó l. 43— 46. old.
A kísérletb en vizsgálták a k ia lak ítan d ó
tevékenység m inőségének a tájékozódási
a la p tó l való függőségét. A kísérlet o b je k ­
tu m a k é n t a helyes b e tű írá st v á la sz to t­
tá k . C supán a b etű helyes k o n tú rjá ra
fo rd íto tta k figyelm et, nem törődve a n ­
n a k szépségével, az írás gyorsaságával
stb .
52. H . Ф. Т алы зи н а: Усвоение существен­
ных признаков понятий при организации
действий испытуемых
T a l ü z in a , N. F .: A fo g a lo m lén yeges
je g y e in e k e ls a já títá s a a m eg v izsg á lta k
tevé k en ység én ek m egszervezésével. 47— 60.
old. A fogalom alkotás form álásának
v iz sg álata V-—VI. osztályos ta n u ló k k al,
elem i geom etriai fogalm ak szem léltető
eszközök variációja nélküli e lsa já títá sá ­
ban, a kísérleti szem élyek tevékenységé­
nek m egszervezésével.
53. В . В . Д авы дов: Об образовании на­
чального понятия числа у ребенка
D a v ü d o v , V. V. : A sz á m ele m i fo g a lm á n a k
k ia la k ítá s a a k isg yerm ek n él. 61— 64 old.
— A kisgyerm ek szám okról a lk o to tt
fo g alm án ak k ia la k ítá sá t vizsgálja az
összeadás, m in t gondolkodási te v ék e n y ­
ség fo ly a m a tá b a n ab b a n az esetben,
am ik o r az összeadás fe la d a tá t a ta n u ló k
a tá rg y a k tó l elv o n atk o z ta tv a oldják
meg.
54. H . И . Н епом нящ ая: К вопросу о пси­
хологических механизмах формирова­
ния умственного действия
N y e p o m n y a s c s a ja , N. J .: A z é rtelm i
tevé k e n y sé g p szic h o ló g ia i m e c h a n izm u sá ­
n a k fo rm á lá sá ró l. 66— 58. old. N o rm á­
lis és szellem ileg e lm arad t gyerm ekeknél
az a ritm e tik a i összeadás m in t értelm i
tevékenység k ia la k ítá sá t vizsgálja.
55. В . Л . Я р о ш у к : Формирование понятия
о типе задачи при организации работы с
типовыми признаками
J á r o su k V. L. : A m u n k a m e g sze rv e zé se ­
k o r fo g a lo m fo rm á lá sa a fe la d a t típ u s á r ó l
a tip ik u s ism ertetőjelek fig y elem b evételével.
59— 62. old. Az a ritm e tik a e ls a já títá s a ­
ko r a gyerm ekek á lta lá b a n n eh ezen o ld­
já k m eg az ú g y n ev ezett a b s z tr a k t t a r ­
ta lm ú tip ik u s fela d ato k a t. A nehézséget
az okozza, hogy a g y erm ek ek n em ism e­
rik fel, hogy az a d o tt f e la d a t m elyik
típ u sh o z tarto zik . A k ísé rle t célja a fel­
a d a t típ u sáró l a lk o to tt fogalom a k tív
form álása a szám ok h elye, összege és
azok k ap cso lata alap ján .
56. Л . В . Б р уш л и н ск и й : Некоторые во­
просы детского мышления в условиях
усвоения счета
B r u s l in s z k ij , L. V.: A g y e r m e k i g o n ­
d o lk o d á s n é h á n y kérdése a s z á m o lá s e ls a ­
já títá s á n a k feltételei között. 63— 66. old.
A gyerm ek m egism erő te v ék en y ség ét
vizsgálja a szám olási tev ék en y ség elsajá­
títá s á n a k specifikus feltéte lei k ö zö tt.
A fogalom fejlődését m in t a gondolko­
dási fo ly am at ere d m én y é t ta n u lm á ­
nyozza.
57. К - А . С лавскан : К проблеме «переноса»
S z l a v sz k a ja , К . A.: A z „ á tv i te l” p ro b lé ­
m á já h o z. 67— 69. old. A m eg lev ő ism e­
rete k ú j feltételek közé v aló „ á tv ite lé ­
n e k ” té n y é t vizsgálja, n y o m o n k ö v etv e
az analízis és a szintézis m eg v aló su lását,
am ely k é t különböző fe la d a t á lta lá n o s í­
tásáh o z és az „átv itelh e z” , m in t a g ondol­
kodási tevékenység ered m én y éh ez vezet.
58. С. M . К озловский: Роль ориентиро­
вочно-исследовательской деятельности в
формировании двигательных навыков у
младших школьников
K o z l o v s z k ij , S z . M.: A tá jék o zó d ó -
ku tató tevéken ység sze re p e k i s isk o lá so k
m o zg á si készségein ek fo r m á lá s á b a n . 71—
73. old. 200 tan u ló v al v é g z e tt 200 k ísé r­
le t an y a g át, eredm ényeit és m ó d szereit
ism erteti.
59. Э . А . Ф арпанова: Возрастные разли­
чия в узнавании и воспроизведении на­
глядного и словесного материалов
F a r pa n o v a , Е . A.: É le tk o r i kü lön bségek
a felism erésb e n s a sz e m lé le ti é s szó b eli
a n y a g re p ro d u k á lá sá b a n . 76—-79. old.
A szem léleti és szóbeli a n y a g ra em lék e­
zésben ú g y az első, m in t a m á so d ik jelző-
rendszer kölcsönös k a p c so la ta in a k m ű ­
ködése jellemző. E n n ek b iz o n y ítá sá ra a
szerző n ég y k ísérletso ro zato t v ég zett.
A k ísérletek ered m én y ek én t a szerző
életkori különbségeket tá r fel a szem ­
léleti és szóbeli an y ag felism erését és
re p ro d u k á lá sá t illetően.
117
60. E . M . К удрявц ева : О развитии узна­
вания в школьном возрасте
KunRJAVOEVA, Je . М .: A fe lism e ré s fe jlő ­
d é se isk o lá sk o rb a n . S I — 84. old. A szerző
k ísé rle té n e k célja a tá rg y a k felism erésé­
b e n levő változások törvényszerűségei­
n e k fe lk u ta tá sa az isk o lai o k ta tá s idején.
A k ísé rle te k lehetővé te tté k a felismerés
a z o n lényeges válto zásai m e g állap ításá t,
a m e ly e k fontos sz erep e t já tsz a n a k a
g y e rm e k felismerő tevéken y ség én ek fej­
lődésében. A k a p o tt k ö v etk ez tetése k le­
h e tő sé g e t ad n a k ú g y az elem i, m in t a
középiskolai te rm ész ettu d o m án y o s o k ta ­
tá s p ro g ra m já n ak és m e to d ik á ján a k
jo b b á té te lé re .
61. Л . А . В е н ге р : Об экспериментальном
выявлении типов восприятия
V e n g e r , L. А. : A z érzé k e lé s típ u s a in a k
k ís é r le ti m e g á lla p ítá s a . 85— 89. old.
A szerző ism erteti k ísé rlete in e k első
ere d m én y e it, m elyben az érzékelés a n a ­
litik u s és szin tetik u s típ u s a in a k kísér­
le ti ú to n való m e g á lla p ítá sá ra törekszik.
62. В . И . К и р еен к о : Типологические раз­
ли чи я испытуемых «художественной» и
«нехудожественной» групп в экспери­
менте на узнавание лиц по фотографиям
K i r e j e n k o , V. J .: А ,, m ű v é s z e ti” és
,,п е т m ű v é sze ti” c so p o rto k m egvizsgált-
ja i n a k tip o ló g ia i k ü lön bsége a szem élyek
f é n y k é p ú tjá n v a ló fe lism e ré se kísérletében.
91— 94. old. A szerző kísérletileg vizs­
g á lta az em berek egyéni-pszichológiai
különbözőségét m e g h a tá ro z o tt szem é­
ly e k fényképről való felism erésével k a p ­
cso la tb a n . U g y an a k k o r f e ltá r ta a fel­
ism erés fo ly a m a tá n a k sajáto sság ait
o ly a n gyerm ekeknél és serdülőknél, akik
h a jla m o sa k a k épzőm űvészeti tevékeny­
ségre, s i t t m á r jelen tő s s ik e rt értek el.
63. Л . И . У м ан ски й : Изучение форм усло­
вных двигательных реакций в связи с
типологическими особенностями нервной
системы детей
U m a n s z k ij , L. I.: A fe lté te le s m ozgási
r e a k c ió k fo rm á in a k ta n u lm á n y o z á s a a
g y e rm e k e k id eg ren d szerén ek tip o ló g ia i s a ­
já to s s á g a iv a l k a p c so la tb a n . 95— 99. old.
A szerző 6— 7 éves g y erm e k ek idegrend­
sz erén ek tipológiai sa já to ssá g a it vizs­
g á lta a következő fe la d a to k m egoldása
céljából. 1. A feltételes m ozgási rea k ­
ció k jellemző fo rm á in a k elkülönítése.
2. A 1-dsérleti szem élyek idegrendszeré­
n e k tipológiai sa já to ssá g a in a k és az
elő b b i form áknak k a p c so la tb a hozása.
64. 3 . M . И ст ом ина: Восприятие и назы­
вание цвета у детей дошкольного воз­
раста
IszTOMiNA, Z. М. : A s z ín érzék elése és m eg­
n e v e zé s e isk o lá sk o r e lő tti g yerm ekekn él.
118
101— 104. old. A szerző a k ísérlet le,
fo ly ta tá s a e lő tt m egvizsgálta a k ísérlet1
szem ély ek színes lá tá sá t. A k ísérlet során
fe lh a sz n á lt tá rg y a k k o lo rim etrizálását
is elvégezte.
65. А . Т у р о в с к а я : О характере сосатель­
ных движений у новорожденного
T u r o v s z k a ja , А. : A z ú jszü lö tte k s z o p á s i
m o z g á sá n a k jellegéről. 105— 107. old. A
szerző ú jsz ü lö ttek n él ta n u lm á n y o z ta a
leg eg y szerű b b m ozgási reak ció k k ia la ­
k u lá s á n a k fo ly a m a tá t és a z o k a t a fe lté ­
te le k e t, m e ly ek ez t a fo ly am ato t m eg h a­
tá ro z zá k .
66. E . H . С околов: Роль центров в адап­
тации периферической части зрительного
анализатора
S z o k o l o v , Je . К .: A k ö zp o n to k sze re p e
a lá t á s i a n a liz á to r p e r ife r ik u s részein ek
a d a p tá c ió já b a n . 109— 112. old. A k ísé r­
le t so rá n a szerző ellenőrizte a rece­
h á r ty á n végbem enő reflektoros re g u lá ­
cióról szóló hipotézist.
67. В . И . Б ельт ю ков: О влиянии на сердце
сигнала предстоящей работы и мышеч­
ного н апряж ения у детей
B e l t y u k o v , V. I.: A k ö zeli m u n k a és
iz o m i erő fe szíté s jelzésén ek h a tá s a a
s z ív r e . 113— 116. old. A feltétlen és
feltéte les reflexes tényezők szerepét
v iz sg á lta a szívm űködés erősödésében a
v iz sg á lt gyerm ekek izo m u n k ájáv a l k a p ­
c s o la tb a n . Az a d a to k a t 7—-15 éves egész­
séges iskolásgyerm ekek elektrokardio-
g ra m já n a k tan u lm án y o zása szo lg áltatta.
68. E . К . Р е д ь к и н а : Об изменении подвиж­
ности функционального состояния пери­
ферического двигательного аппарата де­
тей школьного возраста
R e g y k in a , Je . К .: A z is k o lá sk o r e lő tti
g y e rm e k e k p e rife rik u s m ozgató a p p a r á ­
tu s a fu n k c io n á lis á lla p o ta m o zg ék o n y­
s á g á n a k m egváltozásáról. 117— 120. old.
A k ísé rle t a m ozgató a p p a rá tu s fu n k cio ­
n ális á lla p o ta válto zásain ak ta n u lm á ­
n y o z á sá ra irá n y u l az ingerlés m eg ­
h a tá r o z o tt m u tató szám ai ism étlésének
a lk a lm á v a l. A m egfigyelés k ite rjed az
é letk o ri különbségek m eg állap ításá ra is.
A k ísé rle t az a lk a r ellentétes-izm ai reo-
b á z iá sá n a k és chro n ak sziáján ak ta n u l­
m á n y o z á sá v a l fo ly t le.
69. Л . M . М ет альникова : Колебания ско­
рости оседания эритроцитов, у юных
велогонщиков при спортивных н апря­
ж ениях
M e t a l n y ik o v a , L. М.: A z ery tro c y tá k
le ü le p e d é s e g y o rsa sá g á n a k in g a d o z á sa i
f i a ta l k e ré k p á rv e rse n y zö k n é l sporterő-
fe s z íté s e k id e jé n . 139— 140. old. —- Az
1955. év i iskolás-sportversenyeken 16—•
 ] 8 éves ifjú és leány k e ré k p á r ve rseny zők -
nél vizsgálja a k e ré k p á rsp o rt h a tá s á t az
ery trocy tá k leülepedésének gyorsaságára.
70. T . H . Горош кова: Изменение картины
белой крови у юных бегунов и пловцов
при спортивных напряж ениях
G o r o sk o v a , T. N .: A feh ér v é rk é p m eg­
v á lto zá sa i f j ú fu tó k n á l és ú szó k n á l sport-
erő feszítések id e jé n . 141— 143. old.
A 16— 18 éves sportolók vérvétele egy
n a p p a l a verseny és 1—-5 perccel a finis
u tá n tö rté n t.
71. С. И . Биш инкевич и Л. M. М ет альни-
к ова: Влияние велоспорта на изменения
вязкости крови у подростков 16— 18 лет
BlSINKEVICS, Sz. J . és METALNYIKOVA,
L. M.: A k e ré k p á rsp o rt h a tá s a l ó — 18
éves serd ü lő k vére v is z k o z itá s á n a k m eg vá l­
to zá sá ra . 145— 148. old. A v ér v is z k o z i­
tá s a h atássa l v an a vérkeringés gyorsa­
ság ára, s így a szívm űködésre is. A
nehéz fizikai m u n k a em eli a vér visz­
k o zitását s ez fokozott m u n k á t követel
a szívtől, hogy a v érá ra m lá sn ak m eg­
felelő gyorsaságot biztosítson.
72. Г . 3 . Чуваева: Изменение моторной
хронаксии и мышечного тонуса при
статическом напряжении и произволь­
ной задержке дыхания у школьников
IV класса
C su v a jev a , G. Z. : A m otoros ch ro n a k szia
és izo m tó n u s m eg vá lto zá sa s ta tik u s m eg­
fe szíté se k o r és a lélegzet a k a r a ti v is s z a ­
ta r tá sa k o r I V . o sztá ly o s ta n u ló k n á l. 121—
124. old. — A szerző vizsgálja néhány
p roprioceptiv és in te ro c e p tiv inger h a tá ­
s á t a csontvázizom zat funkcionális á l­
la p o tá ra elemi iskolai ta n u ló k n ál.
73. А . А . Б и рю к ови ч : Реакция сердечно­
сосудистой системы детей 12— 14 лет
на стандартную и «максимальную» физи­
ческую нагрузку
B ir ju k o v ic s , А. А .: 12— 14 éves g y e r­
m ekek sz ív e d é n y ren d szerén ek re a k ció ja
sta n d a r d és a »m a x im á lis « f i z ik a i m eg ­
terh elésre. 125— 130. old. 12— 14 éves
középiskolás fiúk és leányok csoportjánál
vizsgálja a szívedónyrendszer reakcióját
különböző fizikai m egterhelésnél a pulzus
g y akoriságának és a v érnyom ás v álto zá­
sá n a k m érésével. A fiú k n á l k a p o tt
eredm ényeket összehasonlítja a leányok
cso p o rtján a k eredm ényeivel.
74. Л. И . А бросимова : К вопросу об оценке
влияния тренировочных занятий на кро­
вообращение подростков
A b r o sz im o v a , L . I . : A tré n in g -fo g la l­
ko zá so k h a tá sa a serd ü lö k vérkerin gésére.
131— 134. old. A szerző 23 k ö n n y ű ­
a tlé tá v a l végzett 49 k ísérlet, és 74 egyéb
sp o rtta l foglalkozó iskolás-sportolóval
v ég zett 114 k ísérlet e re d m é n y e it ism er­
te ti.
75. X . Д . Л ом азова: Изменение времени
свертывания крови и числа тромбоцитов
у юных бегунов и пловцов при спортив­
ных напряжениях
L omazova, H . D .: A v é r a lv a d á s idején ek
és a tro m b o cytá k s z á m á n a k m e g vá lto zá sa
sp o rterö feszítések id e jé n a f i a ta l fu tó k n á l
és ú szó k n á l. 136— 138. old.
B artha L ajos
E u ro p ean J o u rn a l o f P sy chology
Szerkesztők: G. R évész (A m sterdam ),
H . C. D uijk er (A m sterd am ), J . T h .
S n ijd er s (G roningen), B. J . K ouwer
(G roningen), C. F. V an P arrer en (Am­
sterd am )
N o rth -H o llan d P u b lish in g C om pany-
A m sterd am
A R évész G éza a la p íto tta fo ly ó ira t először
1955-ben je len t m eg cím éb en is m in t
euró p ai pszichológiai fo ly ó irat. U g y an ­
a k k o r a T udom ányos P szich o ló g ia N em ­
zetközi E gyesülete (In te rn a tio n a l Union
of Scientific Psychology) h iv a ta lo s la p ­
já n a k ism erte el.
XI. kötet. 1955. 1—514. old.
A X I V . n e m zetk ö zi lé le k ta n i k on gresszu s
a k tá i. (M ontreal, 1954 jú n iu s)
A fü ze t ta rta lm á b ó l :
E ln ö k i beszédek. (B ott , E dward A.,
T olman , E dward C.) 19— 40. old.
E lő a d á so k :
76. P iaget , J e a n : P e rc e p tu a l a n d cogni­
tiv e (or operational) s tru c tu re s in the
d ev elo p m en t of th e co n c ep t o f space in
th e child. ( É s z le lé s i és m e g ism e rő ( v a g y
o p e r a tiv ) stru k tú r á k a g y e rm e k térfo g a l­
m á n a k fejlő d é sé b e n .) — 40— 46. old. —
Az előadó a z t a k érd é st tá rg y a lja ,h o g y a n
alak u l k i az euklidesi hom ogén, izotróp
té rn e k , v a la m in t a p ro je k tív té rn e k a
fogalm a és közli az érzékelési térre, a
k o g n itív térre, és a k e ttő viszonyára
vo natkozó eredm ényeit.
77. P e n fie ld , Wil d e r : T h e permanent
record of th e stream o f consciousness.
( A tu d a t fo ly a m ta rló s r'ógzítödése) 47—
69. old.—- A k o rtex bizonyos p o n tja in a k
119
 a g y m ű té t közben tö rté n ő elektrom os
in g e rlésé re a beteg k e ttő s pszichikus
r e a k c ió t ad : az átélés közvetlenségével
re p ro d u k á l egyes m ú ltb eli esem ényeket
a m a g u k időbeli lefoly ásáb an és u g y a n ­
a k k o r a jelent is k ö z v e tle n ü l éli. Az
elő ad ó a jelenséget az za l m ag y arázza,
h o g y m in d e n em ber egész tu d a tfo ly a m a
a g an g lio n o k b an rögzítődik.
78. M ic h o t t e van d e n B e r c k , A .: P e r ­
c e p tio n e t cognition. ( É s z le lé s és m eg­
is m e r é s .) 70— 91. old. —
E g y e s tém a cso p o rto k :
79. A z ösztön ös v iselk ed és k ís é r le t i és el­
m é le ti vizsg á la ta . 93— 97. old.
80. P r o je k t ív tech n ikák é s a p s z ic h o ló g ia i
e lm é le t. 98— 102. old.
81. E le k tr o n ik u s
szá m o ló g é p e k je lh a s z n á ­
lá s a . 103— 107. old.
82. A sze m é ly isé g v is z o n y a kö rn yezetéh ez.
104— 113. old.
83. Ú ja b b fejlem én yek a z érzé k e lé sp szic h o -
c h o ló g iá b a n . 114— 121. old.
84. A kép esség egyéni k ü lö n b sé g e i é s ennek
k ih a tá s a a n em zeti p o litik á b a n . 126—
131. old.
85. Ú ja b b eredm ények a k o n d ic io n á lá s terén.
132— 141. old.
86. T á r s a d a lm i változók a s z e m é ly is é g a la k í­
tá s á b a n . 142— 146. old.
87. A m o tiv á c ió m e c h a n izm u sa a v is e lk e d é s­
b e n . 147— 153. old.
88. A sze m é ly isé g több d im e n z ió s elem zésé­
n e k n é h á n y újabb m ó d ja . 154— 155. old.
89. A tu d a t újraértékelése. 156— 161. old.
90. V ise lk e d é s és a c e re b r á lis fu n k c ió k .
162— 169. old.
91. A z i p a r i term elés s z o c iá lis é s tech n o ló g ia i
s z e rv e zé se . 170— 175. old.
92. A z érzékelési elm élet ú ja b b ir á n y a i.
176— 180. old.
93. A m o to ro s készségek. 181— 188. old.
94. A szem élye s é rin tk ezés é s a csoportok
k ö z ö tti a ttitű d v á lto zá sa i. 189— 194. old.
95. E u r ó p a i karakterológia. 195— 201. old.
96. A z in form ációelm élet a p sz ic h o ló g iá b a n .
202— 205. old.
97. T ö b b országra k iterjed ő (cross-national)
tá r sa d a lo m lé le k ta n i v iz s g á la to k . 206—
212. old.
98. A problém am egoldás k ö z b e n i m a g a ­
ta r tá s . 213— 219. old.
99. A s z ín r e vonatkozó ú ja b b felfedezések.
220— 225. old.
100. B j e r s t e d t , A k e : A dou b le-d irected
a n a ly s is of preference m o tiv a tio n s and
o th e r pal-directed s ta te m e n ts . (P r e ­
120
fe r e n c ia in d o k o k és m á s, a p a jtá s o k r a
v o n a tk o zó k ije le n té se k k é tszem p o n tú e lem ­
zé s e ) 257— 268. old. — A szerző előzőleg
17 k o ed u k áció s o sztály b an v ég z ett szo­
cio m etriái v iz sg álato k a t 9— 14 éves
g y erm ek ek k el. E z u tá n a k é t le g g y ak rab ­
b a n v á la s z to tt, ill. leg g y ak rab b an m e l­
lő z ö tt fiú v a l, ill. leánnyal, te h á t m in d en
o sz tá ly b a n 8 gyerm ekkel f o ly ta tta a
k ísé rle te t o lyanform án, hogy ezeknek
egy a n y o lc u k a t felsoroló listáró l k e lle tt
ú jb ó l v á la sz ta n i. N éh án y ered m én y : a
g y erm ek ek a s a já t nem ükhöz ta rto z ó k a t
g y a k ra n íté lik m eg p o zitívan, am in ek az
ellenkezője azo n b an nem á ll fenn, v i­
sz o n t in k á b b h ajlan d ó k tú lb ecsü ln i a leg ­
tö b b sz ö r m e llő z ö tt gyerm ekeket, h a azok
s a já t n em ü k h ö z, m in t h a a m ásik n e m ­
hez ta rto z n a k .
101. C a r l s s o n , G ö s t a : Social class, in te l­
ligence a n d th e v erb al facto r (T á r s a d a lm i
o s z tá ly , in te llig e n c ia és a v e rb á lis té n y e ző )
269— 278. old.
102. E k m a n n , G ö s t a : D im ensions of e m o ­
tio n ( A z é rze le m d im e n z ió i). 279— 288.
old. —- 84— 84 k. sz. (m indegyik cso p o rt
42 férfib ő l, ill, nőből állt) 23 érzelm i
á lla p o to t jelző szó ta rta lm i h aso n ló ság át
p á ro n k in t 0— 4 p o n tta l értékelte. F a k to r-
an alizissel 11 fa k to rt le h e te tt elk ü lö n íten i
(pl. a félelem közös tényezője az ag g o d a­
lo m n ak , ijed tség n ek , a v ág y a k ív á n sá g ­
n a k , szü k ség letn ek ). Az ö ssz ete tt érzel­
m e k fa k to riá lis leírása pszichológiailag
h ely táll, pl. „ ö rü l” fak to rai kellem esség
és n ém i élénkség, a „v id ám ” fa k to ra i k e l­
lem esség és tö b b élénkség, a ,,tü re lm e t­
len ” -é n y u g ta la n s á g és ném i h ara g stb .
103. J o h a n s s o n és m ások : M otion p e r ­
cep tio n a n d p erso n a lity I. (M o z g á s é s z ­
lelés és s z e m é ly is é g ) 289— 296. old. —
A ta p a s z ta la t sz erin t egy m ozgó p o n t
látszó lag o s sebessége növekedik, h a egy
azonos sebességgel, de ellen irá n y b an
m ozgó p o n t tű n ik fel a látóm ezőben.
E z a sebesség-szintézis. D e v a n n a k o ly an
egyének, a k ik n é l ilyenkor az első p o n t
észlelt sebessége nem válto zik . E zek
a n a litik u s v a g y izoláló szem léletűek.
A szerző k ísé rlete k et v ég zett a u tisz tik u s
(v isszav o n u lt) h a tá ro z a tla n (am bivert)
és n y ü t (szociabilis) szem élyekkel. K o r ­
re lá c ió t ta lá l t az analizáló v ag y izoláló
m ozg ásszem lélet és az au tisz tik u s,
n eh e ze n kapcsolódó típ u s k ö zö tt.
104. R a s m u s s e n , E . T r a n e k j a e r : On
p ersp e cto id d istances. ( A p e rs p e k to id
tá v o ls á g o k r ó l.) 297—-302 old. —
105. R a s m u s s e n , E . W u l f f : E x p e rim e n ­
ta l h o m o se x u al b eh a v io u r in ra ts ( F eh ér
h ím p a tk á n y k ísé rle tile g elő id ézett hom o-
 s z e x u á lis v ise lk e d é se ) 303— 304. old. —
F eh ér h ím p a tk á n y o k n a k elektrom os
ütéssel b ü n te te tt n orm ális k o itu sz kísér­
letei u tá n a p a tk á n y o k egy része hom o­
szexuális viselkedést m u ta to tt.
106. R o m m e t v e i .t , R agnak .: Model con­
stru c tio n in psychology : a defense of
„su rp lu s m eanings” of psychological
concepts (M o d e ll sze rk e szté s a lélek ta n ­
b a n : a léle k ta n i fo g a lm a k „ fö lö s je le n ­
té se in e k ’'' m eg vé d ése). 335— 345. old. —
Az „elm életi m odell” az elm élet és a t a ­
p a s z ta la t in te g ráció ját célozza. A pszi­
chológiában a m odell-konstrukció nehe­
zebb, m in t pl. a fö ld rajzb an , m e rt nem
m in den pszichikus jelenség észlelhető
k özvetlenül. A m o d e m lé lek tan b a n ezért
v ez ették be (Tolm an, H ull) a,.k ö zb ü lső
v áltozó” (intervening variable) fogalm át.
Ily e n közbülső változó pl. a p a tk á n y
éhsége, m ely k é t m egfigyelési ad a tso rral
(az utolsó etetés ó ta e lte lt idő és az á llat
m ozgásos ak tiv itá sa) való függésében
áb rázo lh ató m in t éhség-görbe, de k özv et­
len ü l nem észlelhető. A viselkedéstan
képviselőinek felfogása sz e rin t ennek a
fogalom nak a bevezetésével m indenféle
introspekcionizm us és antropom orfizm us
leküzdhető. De a fogalom csakham ar
szen nyeződött rárak ó d ó „fölös jelen­
tések kel” (surplus m eanings), am elyek
részben az illető pszichológusok szem ­
léletm ódjából eredtek.
107. S m it h , G u d m u n d J. W.— I I e n r ik k -
s o n , M á j : The effect o f a n established
p erc ep t of a p ercep tu al process beyond
aw areness. ( K ü s z ö b a la tti érzék elési fo ­
ly a m a t h a tá s a b eá llíto tt é rz é k ié ir e .) 346—
355. old. — A k ísérletben gyorsan v á l­
ta k o z v a ex p o n áltak s z é tta rtó vonal-
n y aláb - és nég y zetrajzo t, am elyek egy­
szerre exponálva ism ert o p tik a i csalódást
h o zn ak létre. A n ég y z et állan d ó a n úgy
v o lt exponálva, hogy teljesen fel lehessen
ism erni, a v onalnyaláb v iszo n t olyan
rö v id ideig, hogy nem v á lh a to tt tu d a ­
tossá. Az expozíciók fo ly am án az illúzió
m égis érvényesült.
108. D u i j k e r , H . C. J . : I n m em óriám Géza
Révész. ( R évész G éza em lék ezetére.)
357— 359. old. D r. Révész G éza, a b u d a ­
p esti egyetem v o lt ta n á ra , 1955-ben
m eg h alt. 1923-tól kezdve az am sterd am i
egyetem en a d o tt elő, 1932-ben u g y an o tt
a lélek tan professzora és a lélektani
la b o ra tó riu m ig azg ató ja le tt. A szerző
rö v id en m é lta tja Révész tudom ányos
m u n k á sság á t, ebben sokoldalúságát,
eredetiségét, p ro d u k tiv itá sá t, és ta n á ri
m űködését, m ely gazdag személyisége
révén igen n a g y h a tá sú volt.
109. C o h e n , J o h n — H a n s e l , C. E . M.—
S y l v e s t e r , J . D .: In terd ep en d en ce in
ju d g m e n ts of space, tim e and m ovem ent.
( T é r - , id ő - és m ozgásitéletek kölcsön ös
fü g g ő sé g e ) 361— 372. old. — A szerzők
x -h a tá sn a k neveznek egy á lta lu k fel­
fed e zett in term o d ális jelenséget, m ely
a b b a n áll, h o g y az egy vonal m en tén
felvillanó fények k ö zö tti id ő -in terv allu m
egyes esetek b en h osszabbnak tű n ik , asze­
rin t, h o g y a megfelelő v illanások v iszo n y ­
lagos tá v o lsá g a növekedik. E b b en a
ta n u lm á n y b a n a szerzők a kísérleti
feltéte lek v ariálásáv al f o ly ta to tt v izs­
g álato k ró l szám olnak be.
110. B i e s h ü v e l , S. an d P it t , D . R .: T he
rela tio n sh ip betw een secondary fu n ctio n
a n d som e aspects of speed and tem p o of
b eh av io u r. (M á so d la g o s fu n k c ió és a
vise lk e d é sb e n m u tatkozó g y o rsa sá g és
te m p ó n é h á n y a sp e k tu sá n a k ö sszefü g g ése.)
373— 396. old. — A m ásodlagos funkció
fo g alm át k o rá b b a n a perszeveráció szino­
n im á já n a k ta rto ttá k , ú ja b b an e z t a
szem élyiség-dim enziót diszpozició-m erev-
ségnek jelölik. A szerzők ebb en a m u n ­
k á ju k b a n to v áb b i v iz sg álato k a t végez­
nek a m ásodlagos funkció és a viselkedés­
ben kifejeződő gyorsaság és tem pó
összefüggésének felderítésére. 50, a v izs­
g á lt k rité riu m szem pontjából igen meg-
b iz h a tó a n rangsorolt kísérleti szem éllyel
e g y e n k é n t 11 te sz te t v ég eztettek el (pl.
k o p o g ta tás, járás, beszéd, írás, egyjegyű
szám ok összeadásának tem p ó já ra v o n a t­
kozó fela d ato k a t) és m e g á lla p íto ttá k a
tesztek és a v izsgált k rité riu m k o rre­
láció ját.
111. M u n d y -Ca s t l e , A. C.: T he elec tro ­
enceph alo g ram in relatio n to te m p e ra ­
m en t. ( A z elektroen kefalogram m a te m ­
p e r a m e n tu m m a l v a ló v o n a tk o z á sá b a n .)
397—411. o l d . — A szerző v izsg álata az
előbbi ta n u lm á n y h o z csatlakozik. S zigni­
fik án s k o rre lác ió t állap ít m eg a m áso d ­
lagos fu n k ció és az E E G A lp h aritm u sá-
n a k g y ak o risá g a k özött.
112. S m e d s l u n d , J a n : The epistem ological
fo u n d atio n s of behaviorism . A critiq u e.
( A v is e lk e d é s ta n ism eretelm életi a la p ja i.
B í r á l a t .) 412— 431. old. A szerző sz e rin t
egyes a la p v e tő fogalm ak nem z á rh a tó k
ki eleve a tudom ányos pszichológia
szó táráb ó l, m in t ahogy bizonyos je len ­
ségek sem a lé lek tan i k u ta tá s terü letérő l.
E zzel a szerző a v iselk ed éstan ra céloz.
113. P i k l e r , A n d r e w G.: T he d iato n ic
fo u n d a tio n o f hearing. A n o te on R évész’
tw o co m p o n en t th eo ry of p itc h p erc ep ­
tion. ( Ä h a llá s d ia to n ik u s a la p ja . M e g ­
je g y zé se k R é v é sz k él-k o m p o n en s elm életé­
h e z .) 432— 445. old. — A szerző e g y e té rt
121
 R év éssze l abban, bogy a h a llá s a la p ja az
o k táv p erio d icitás, a zenei in te rv a llu m , a
d ia to n ik u s skála és az összhangzatok .
114. R e u n i n g , H. : A new flic k er a p p a ra tu s
fo r m easuring in d iv id u a l differences.
( Ú j flic k e r készü lék e g y é n i kü lön bségek
m é r é s é r e .) 447— 466. old. —
115. N y s s e n , Ren é— B ourdon, J ean:
C o n trib u tio n to th e s tu d y o f th e size-
w e ig h t illusion by th e m e th o d of P.
K oseleff. ( A d a lék a n a g y s á g -s ú ly illú z ió
ta n u lm á n y o z á sá h o z K o s e le ff P. m ód­
s z e r é v e l.) 466— 474. old. — A к. sz.
ö sszehasonlítja egy kis té rfo g a tú 700, ill.
500 g -o t nyomó h a sá b s ú ly á t u g y a n ­
a n n a k és egy ráh e ly ez ett n ag y o b b té r ­
fo g a tú , de csak 100 g-o t nyom ó h a s á b ­
n a k eg y ü ttes súlyával. N orm ális és p a to ­
lógiás (parezis, szenilitás, oligofrénia)
fe ln ő tte k n é l eg y a rán t 90— 100% -ban
é rv é n y e sü lt az illúzió, v ag y is az a b e­
n y o m á s, hogy kis h a s á b önm agában
n eh ezeb b , vagy ug y an o ly an nehéz, m in t
a k é t h asáb együttvéve. A m ódszernek
t e h á t nincsen klinikus jelentősége.
116. V a n d e r M e e r , H . C.: P h än o m en ale
G eschw indigkeitsunterseh iode bei B e­
w egungen in verschiedenen R ichtungen.
( F e n o m e n á lis sebességkü lön bségek k ü lö n ­
b öző ir á n y ú m ozgások e se té b e n .) 475—
503. old. — K érdésfeltevés : objektiven
azo n o s sebességgel m ozgó fénypontok
fenom enális (becsléssel m e g állap íto tt)
122
sebessége hogyan v á lto z ik az o b jek tív
irá n y (jo b b ra-b alra, fel-le) és a te s t­
ta r tá s válto zásáv al? Az eredm ényekből:
a vízszintes b alra irán y u ló m ozgás g y o r­
sa b b n ak látszik, m in t a jo b b ra irán y u ló ;
a függőleges le-fel m ozgásban n in c s ilyen
különbség.
117. S m it h , G —K r a g h , U .: D o m icro-
genetic sequences reflect life h isto ry ? An
illu stratio n . (M ik r o -g e n e tik a i sorozatok
m e n n y ib e n tü k r ö zik a z élettörtén etei ?
E h h ez eg y illu s z tr á c ió .) 504— 512. old.—
118. H e r m a n n , I.: D enken u n d Sprechen
in ih re r gegenseitigen A b h än g ig k eit.
(G o n d o lk o d á s és beszéd k ö lcsö n ö s fü g g ő ­
sé g e .) 513— 514. old. — M in t szociális
jelenség, gondolkodás és beszéd szorosan
összetartozik. M int fiziológiai m űködés,
az összetartozás m á r nem ily e n egyszerű.
E g y éb eg y m ást feltételező fiziológiai
m űködés (pl. vérkeringés és lélegzés)
esete is m u ta tja , hogy az összetartozás
m eg is sz ű n h et (pl. az em b rio n ális é le t­
ben). Íg y a gondolkodás a beszédtől
k ü lö n v á lh a t pl. az álo m b an , m in t aszo­
ciális jelenségben. Az álom béli beszéd
n em álom béli gondolkodás kísérője,
h an em reprodukció az éb ren létb ő l, á m ­
b á r az álom kép g o n d o lato k kísérője.
A p av lo v i agyfiziológia ezzel a fel­
fogással összeegyeztethető.
L é n á r t E d it
ВЕНГЕРСКИЙ ПСИХОЛОГИЧЕСКИЙ РЕВЮ
Ж У РН А Л ПСИХОЛОГИЧЕСКОГО КОМИТЕТА АКАДЕМИИ Н АУК ВЕН ГРИ И
X V II. ТОМ 1960 № 1

СОДЕРЖАНИЕ

ПРЕДИСЛОВИЕ
П. Г Е Г Е Ш И КИШШ
1— 8 .

ПСИХОЛОГИЧЕСКИЙ ЭКСПЕРИМЕНТ
Л. КАРДОШ

В статье прежде всего выдвигается научно-историческая проблема : откуда проис­

ходят и каким образом оформлялись различные взгляды исследователей на вопрос пред­
мета психологии. Автор связывает данную проблему с вопросом о методе. Традиционное
определение предмета психологии стало спорным вопросом после распространения экспе­
риментального метода. Почему? В психологическом эксперименте по-видимому не иссле­
дуют «душевных явлений» — только действия, поведение и физиологические реакции. На
этом основывается «бихевиористическая» позиция в отношении предмета психологии.
При разрешении противоречий не следует упускать из вида, что между поведением и
психическим явлением существует биологически обоснованная, закономерная связь :
биологическая функция психического явления заключается в управлении поведения
соответственно всегдашней внешней (окружающей) и внутренней констелляции. Именно
поэтому психическое явление по принципу всегда можно исследовать через действие —
ведь все то, что является его существенным свойством, проявляется в действии и пове­
дении. Тщательное разграничение метода и предмета, но в то же время точное распо­
знавание их связи являются непременными условиями для ориентировки в дискуссии,
связанные с предметом психологии.
9 -1 9 .

П РО БЛЕМ Ы ПЕДАГОГИЧЕСКОЙ ПСИХОЛОГИИ

Ф. Л Е Н А Р Д

После изложения тематического плана Академии Н аук Венгрии в связи с педа

гогической психологией, автор дает обозрение проблематики современной педагогической
психологии. В первую очередь он занимается общими вопросами отношений между педа­
гогической психологией, педагогикой и психологией, после чего он психологически под­
ходит к весьма сложному понятию о педагогической деятельности. Затем перечисляются
проблемы педагогической психологии, связи между личностью учеников и развитием их
черт личности, свойствами и деятельностями. Подробнее он занимается отдельными час­
тичными функциями познавательной деятельности, проблемами педагогической психо­
логии в области развития восприятия, взятого в психологическом смысле учения и мыш­
ления, как и действия. Статья распространяется такж е на те проблемы психологии воспи­
тания, которые выдвигаются в связи с личностью педагога, оценкой работы учеников и

123
прочими вопросами ш кольной жизни. Все эти проблемы раскрываются с точки зрения
нынешней школьной реформы, особым учетом совместного развития познавательной дея­
тельности и действия, далее психологического подхода к формированию поведения, мо­
рального и идеологического воспитания.
2 0 -2 9 .

С О В РЕМ ЕН Н Ы Е ЗА Д А ЧИ ПСИХОЛОГИИ Т РУ Д А
И. М О Л Ь Н А Р

Современная психология труда характеризуется — в противоположность функ­

циональному воззрению начала столетия — воззрением личности, т. е. вместо стоявшего
тогда в центре внимания рабочего процесса, в новом воззрении центральное место зани­
мает человек. Целью трудовой психологии сегодня является в первую очередь не повы­
шение продуктивности, а защ ита человека. — Автор делает попытку систематизировать
проблематику заводско-фабричной психологии. К первой категории он причисляет иссле­
дование действующих на человека факторов, связанных с рабочим местом и трудовым
процессом, а ко второй категории исследование факторов, возникающих из условий вне
рабочего места. В качестве антиполюса этих двух групп факторов стоит группа факторов
личности человека. В пределах I и II категорий подразделение А) охватывает факторы,
связанные с объективными условиями, а подразделение Б) — факторы человеческих
взаимоотношений ; в пределах этих подразделений различные вопросы распределяются
на небольшие группы. В категории факторов личности автор подчеркивает, что с точки
зрения психологии труда самое большое значение имеют факторы относящиеся к социа­
листической надстройке, как напр. отношение к миру, к морали, система оценки, личные
цели и т. д.
30—36.

П РО Б Л Е М Ы ПСИХОЛОГИИ ТРАНСПОРТНОЙ СВЯЗИ

Л . Г. Х О Р В А Т

Автор определил место психологии т ран сп орт н ой связи в системе наук, далее
п редм ет , которым она занимается, ее задачи и п редн ач ерт ани я, которыми она служит
осуществлению практических целей науки о транспортной связи и самого сообщения,
далее ее вспомогат ельные н а у к и , способствующие достижению этих целей, мет оды и п р и ­
емы исследований, позаимствованные отчасти от смежных дисциплин, а отчасти от при­
меняемых в целях осуществления предначертаний, ст рук т урн ое пост роение и р е зу л ь ­
т ат ы ее, как в отношении Венгрии, так и зарубеж ны х стран.
Автор указывает в своей статье на отдельные проблемы, возникшие в ходе научной
работы в области психологии транспортной связи и при ее практическом применении.
П сихология т р а н сп орт н ой связи предст авляет и з себя реальную ф акт ическую
н а у к у , основанную на р я д е вспомогат ельных н а у к ком плексную т рудовую н а у к у , заним аю ­
щ ую ся одним из важ нейш их общественных явлений современной ж изни, сообщением и сооб­
щ аю щ им ся человеком, ст рем ясь во всех отнош ениях п родви гат ь вперед дост иж ения по­
следни х.
3 7 -4 2 .

О Д Н А И З П РО БЛЕМ ДЕФ ЕКТО ЛО ГИ ЧЕСКО Й ПСИХОЛОГИИ :

Р А ЗВ И Т И Е ДЕЙСТВИЯ РЕЧ И
Г. Б А Р Ц И

К ак следствие воспитания слуха происходят не органические изменения, а благо­

д ар я формированию и реорганизации функций происходит повышение интеллекта. Сле­
довательно, можно считать доказанным, что ключ к воспитанию слуха кроется в физио­
логии и психологии. Эти закономерности весьма хорошо наблюдаемы в воспитании слуха
глухонемых, как бы в медленной съемке. Процессы нормального развитий речи и мыш­
ления протекают весьма быстро и следовательно их едва ли можно наблюдать непосред­
ственно. В ходе специальной педагогики дефектных детей в области речево-физиологиче­
ской и речево-психологической функции нервной системы можно приобрести опыт, успеш­
но используемый такж е при воспитании нормальных детей.

124
 Воспитанием слуха глухонемых можно добиться того, что их произношение и
ритм речи приближается нормальному произношению и ритму речи. Их способность
к абстрактному мышлению развивается в значительной мере. Последнюю м ож но оценить
путем соответствующих исследований интеллигента.
Компенсирование поврежденных психологических функций делает необходимым
использовать физиологические закономерности нервной системы. Ввиду того, что воспи­
тание слуха глухонемых исключительно путем звукового раздражения не реш ает про­
блему принципа систематичности речи ( У рбанчич и Б ец ольд ) ,то очевидно, что отсутствую­
щую корковую систематичность у них следует формировать, в соответствии физиологи­
ческим законам, методическими способами. Данный факт доказывает, что на самом деле
существует кортикальная глухота, и что детей, страдающих поражением мозга, можно
приучить громкой человеческой речи, значит, их мышление можно развивать путем
воспит ания. Данное воспитание обеспечивает результаты лечебного характера и поэтому
полноправно можно назвать его такж е лечебной педагогикой.
43—49.
ВЕНГЕРСКАЯ ПСИХОЛОГИЧЕСКАЯ СТАТЬЯ И З X V III-ГО СТОЛЕТИЯ —
Н А У Ч Н Ы Й Т РАК Т АТ МИ ХАЯ Ф РО Н И У С А О ДИКОМ Ч Е Л О В Е К Е И З БРАШШО
О. А. В Е Р Т Е Ш
В литературе о так наз. диких, или же об одичалых, слабоумных людях приводится
такж е описание дикого человека из Брашшо, однако, до сих пор нам ничего не было из­
вестно об авторе этого труда. — Автором психологического описания дикого человека из
Брашшо был Михай Фрониус, родом из Брашшо (1761— 1812) ; работа впервые появилась
на венгерском языке в ж урнале «Орфей» Ференца Казинци (в 1790 году). Немецкий
вариант встречается в сборнике психологических работ, редактированном Вагнером
(в 1794 году) ; Вагнер такж е был нашим соотечественником, ибо в предисловии 11-го
тома сборника он говорит о Венгрии как о своей родине.
5 0 —59.
ЭКСПЕРИМ ЕНТАЛЬНАЯ УСТАНОВКА ДЛЯ АНАЛИТИЧЕСКОГО ИССЛЕДОВА­
НИЯ ВЗАИМОДЕЙСТВИЯ ОЩУЩЕНИЯ И Д В И Ж ЕН И Я
Ж . ТАНЦОШ
Установка имеет три главных части: 1. Часть для создания перемежающихся,
засверкающихся на различных местах пространства световых, звуковых раздражений, и
рычаг реакции. 2. Работающее по простому, электромеханическому принципу устройство
для проведения импульса. 3. Аппарат для регистрации двигательных реакций и появле­
ния световых раздражений (кимограф Пальмера). Приспособление пригодно дл я иссле­
дования зрительной чувствительности во время двигательных реакций, и таким образом
и для исследования чувствительно-двигательных взаимодействий.
60—62.
О БЗО Р
Ш аламон Е. : Современные проблемы психологических исследований на первом съезде
общества психологов РСФСР
63 —72.
Резолюция первого съезда общества психологов при Академии Педагогических наук РСФСР
72— 78.
Кишш Т. : А. Валлону — деятелю диалектической материалистической детской пси­
хологии — 80 лет
78—84.
Хорват Л. Г .: Проблемыпсихологии транспортной связи на парижском съезде
UMCI в 1957.
84 — 87.
С. Л. Рубинштейн 1889— 1960. 88.
О Б ЗО Р КН И Г 88— 109.
О БЗО Р Ж УРНАЛОВ 110— 122.
В енгрия, Будапешт, V. B ókay J á n o s u. 53.

125
THE HUNGARIAN REVIEW OF PSYCHOLOGY
JO U R N A L OF PSY C H O LO G IC A L COM ITÉ O F H U N G A R IA N A C A D E M Y
OF SCIENCES
V O L U M E XVH. 1960 N U M B E R 1.

CONTENTS
PREFACE
by PÄL GEGESI KISS
1- 8 .

T H E PSYCHOLOGICAL E X P E R IM E N T
by LAJOS KARDOS
T he paper first p u ts fo rw a rd a historical p ro b lem ; th e origin an d d evelopm ent
o f th e divergent opinions o f scientists on psychology. A u th o r establishes a close rela­
tio n betw een th is problem a n d th e problem of m e th o d . A fter th e in tro d u c tio n of th e
e x p e rim e n ta l m ethod th e tra d itio n a l definition o f th e subject m a tte r of psychology
becom es problem atic. W h y ? I n th e psychological ex p erim en t a p p a re n tly no “ m en tal
p h en o m en a” are observed — only action, b e h a v io u r a n d psychological reactio n s are
s tu d ie d . On this relies th e “ behaviouristic” a sp e c t concerning th e su b ject m a tte r of
psychology. In order to d isso lv e th is controversy one h a s to realise th a t th e re ex ists a
firm a n d regular re la tio n sh ip between behav io u r a n d th e m en tal phenom ena, a rela­
tio n s h ip which is b iologically founded: th e b iological fu n ctio n of th e m e n ta l p heno­
m e n o n is to control b e h a v io u r according to th e o u tsid e (surrounding) a n d inside con­
ste lla tio n present. A cc o rd in g ly as a m a tte r of p rin cip le th e m e n ta l phenom enon can
a lw a y s be studied th ro u g h b e h a v io u r, for all i t ’s e sse n tia l features m an ifest them selves in
th e behaviour an d ac tio n . T h e careful distin ctio n b etw een th e problem of m eth o d and
th e problem of subject m a tte r , an d a t the sam e tim e fu ll consideration of th e ir rela tio n ­
s h ip a re indispensable fo r clearin g up th e issue a b o u t th e subject m a tte r of psychology.

9 -1 9 .

P R O B L E M S OF E D U C A T IO N A L PSYCHOLOGY
by FERENC LÉNÂRD
A uthor presents f ir s t th e planned them es of th e H u n g aria n A cadem y of Sciences
o n educational psychology a n d gives sub seq u en tly a su rv ey of th e present problem s
in educational psychology. P rim a rily general q u estio n s of educational psychology an d
its re la tio n to pedagogy a n d psychology are discu ssed , th e n th e v ery co m plicated con­
c e p tio n of pedagogic a c tiv ity is approached from a psychological side. T his is follow ed by
th e enum eration of p ro b le m s of educational p sy ch o lo g y in rela tio n to th e p erso n ality
o f pupils, the fo rm atio n o f personal features, p ro p e rtie s an d activ ities a n d th e ir in te r­
re la tio n . Some p a rtia l fu n c tio n s of cognitive a c tiv ity , perception, learn in g an d th in ­
k in g in th e psychological sense of th e word, p ro b lem s of edu catio n al psychology arising
fro m th e developm ent of a c tio n are discussed in d e ta il. Q uestions rela ted to th e personal­
i t y o f th e teacher, th e m e a su re m e n t of ach iev em en ts of th e pupils a n d o th e r problem s
o f school life are also tr e a te d . A ll these problem s a re presented from th e p o in t of view
o f th e present school re fo rm w ith special care of th e jo in t developm ent b o th of cognitive
a c tiv ity an d action a t th e sa m e tim e endeavouring to develop th e b eh av io u r, th e m oral
a n d ideological ed u c a tio n in a psychological w ay.
20—29.

126
 P R E S E N T TASKS O F PSY CH O LOG Y O F W O R K
by IMRE MOLNÁR
A t th e beginning of th is cen tu ry th e psychology of w ork was ch aracterized by th e
asp ect of function w hereas a t p resent i t is characterized b y th e asp ect of p erso n ality .
T he in te rest sh ifted from th e procedure of w ork to th e w orker him self. T he object of
th e psychology of w ork is a t present m a in ly th e protection of m en a n d n o t th e increase
of p ro d u ctiv ity . — A u th o r is try in g to system atize th e problem s of psychology of fac­
to ry w ork. Investig atio n s on offects connected w ith th e place of w ork a n d th e p ro d u ctio n
process are classified in th e firs t category, w hereas those given b y circum stances outside
th e p la n t are recorded in th e second category. O pposite to these tw o groups of factors,
th e p ersonality facto r group of m a n sta n d s as a n antipole. W ith in categ o ry 1 a n d 2,
section A contains factors rela ted to objective d a ta , w hereas section В includes factors
of h u m a n relationship. I n each section th e different problem s a re classified in sm aller
groups. I t is stressed th a t in th e category of th e perso n ality facto rs th e g re a te st im p o r­
tan ce is given to factors belonging to th e social su p erstru ctu re from th e p o in t of view
of th e psychology of w ork, such as rela tio n to th e w orld, m o ral a ttitu d e , system of ju d g e­
m e n t as to value, personal aim s, etc.
30—36.
PR O B L E M S OF T H E PSY CH O LOG Y O F T R A F F IC
by L. G. HORVÁTH
A u th o r defines th e place of psychology of traffic in th e system of sciences. I ts
su b ject m a tte r an d ta sk s b y w hich it serves th e science of tra ffic as well as th e realiza­
tio n of th e practical scopes of traffic itself are also determ ined. T he a u x ilia ry sciences
w hich help to reach these objects, th e m eth o d s an d procedures of in v e stig a tio n borrow ed
from adjoining sciences b u t w hich are used to realize its scope; its organic s tru c tu re an d
resu lts—a t homo a n d a b ro a d —are a ll discussed.
Some scientific problem s on psychology of traffic an d its p rac tica l ap p licatio n
are d e a lt iv ith in th is paper.
T he psychology of tra ffic is a science of facts, a com plex scien tific s tu d y of work,
based on m a n y au x ilia ry sciences. I t is concerned w ith one of th e m o st im p o rta n t social
m a n ifesta tin s of m odern life i. e. w ith th e tra ffic an d th e in d iv id u al from th e po in t of
view of traffic.
37—42.
A PR O B L E M OF T H E R A P E U T IC PED A G O G Y : T H E D E V E L O P M E N T O F A U D I­
TORY SPEECH
by GUSZTÁV BÁRCZI
T he a u d ito ry education does n o t produce organic changes, b u t th ro u g h th e d ev el­
opm ent of functions an d th e ir rea rran g e m en t a rise in intelligence m a y be observed.
Therefore it can bo considered as proved th a t th e key of au d ito ry ed u c atio n h as to be
sought in biology an d psychology. These law s m ay be observed v ery well, like in slow
m otion pictures, d u rin g th e au d ito ry ed u catio n of deaf a n d d um bs. T he n o rm al develop­
m e n t procedures of speech an d th in k in g progress very quickly a n d ca n h a rd ly be ob­
served directly. D uring th e th e ra p eu tic ed ucation of deficient ch ildren, experiences m ay
be gained ab o u t th e speech-biological a n d speech-psychological fu n ctio n s of th e nervous
system , w hich can be used very well in th e educatio n of n o rm ally developed persons.
By th e a u d ito ry education of th e deaf a n d d u m b it is possible to achieve th a t th e ir a rt icula-
tio n an d rh y th m of speech approaches th e norm al artic u la tio n an d rh y th m of speech.
T heir a b ility of a b stra c t th in k in g is g rea tly im proved. T his la tte r can be m easured by
ad e q u ate intelligence tests.
The com pensation of pathological psychic functions involves th e use of biological
laws of th e nervous system . As th e a u d ito ry education of th e d eaf a n d d u m b by sound
stim u li alone does n o t solve th e ir language problem s (U rb a n tsc h itsc h a n d B e z o ld ) , i t ’s
q u ite ev id en t th a t th e ir m issing co rtical o rganisation m u st be developed b y m eth o d o ­
logical m ethods on th e basis of psychological laws. T his proves th a t co rtical deafness is
really existing an d th a t children w ith b ra in laesions can be ta u g h t loud h u m a n speech,
i. e. th e ir th in k in g ca n be developed by ed u c a tio n . T his ed ucation assures th e ra p eu tica l
resu lts an d is en title d to be called th e ra p eu tica l pedagogy.
4 3-49.

127
A H U N G A R IA N PSY C H O LO G IC A L P A P E R O F T H E X V lI I th C E N T U R Y
by O. A. VÉRTES
TH E PAPER OP MIHÁLY FRONTOS ABOUT THE WILD MAN OF BRASSÓ

T he literatu re on so c a lle d w ild m en i. d. m e n ta lly deficien t unm anageable persons

is rec o rd in g also a descrip tio n of th e w ild m an of B rassó; how ever th e re is n o th in g know n
a b o u t th e author of th is p a p e r. — T he description of th e w ild m a n of Brassó, h an d lin g
i t fro m a psychological p o in t of view , is due to M ihály F ro n iu s (1761 —1812) descending
fro m Brassó; th e s tu d y w as f ir s t published in H u n g aria n in th e periodical nam ed O rpheus
e d ite d b y K azinczy (1790). T h e G erm an version was p u b lish ed in th e well know n collected
psychological work ed ited b y W agner (1794); W agner to o w as a H u n g arian : in th e p re ­
face of volume I I , he declares H u n g a ry to be his n a tiv e co u n try .
50—59.

A P P A R A T U S F O R T H E A N A L Y T IC A L STU D Y OF P E R C E P T IO N AND
MOVEMENT
by ZSOLT TÁNCZ0S

The app aratu s serves to stu d y visual se n sitiv ity d u rin g m o vem ent reactions an d
c a n be used therefore to te s t senso-m otoric in te rre latio n . I t consists of th ree p rincipal
u n its , i. e. 1. a device g iving in te rm itta n t lig h t stim u li in d ifferen t p o in ts of th e screen
— a s w ell as sound stim u li a n d it h as also a rea ctio n lever.
2. A simple electro-m echanical device controlling above stim u li,
3. a recorder to re g iste r m ovem ent reactio n s a n d stim u li (P alm er’s kym ograph)
60—62.

R E V IE W
J . S a la m o n : The p resen t p roblem s of psychological research w ork a t th e 1st Congress
o f th e Psychological S ociety o f th e RSFSR.
63— 72.
D ecisions of th e P sychological Society of th e R S F S R a t th e 1st Congress.
72 —78.
T . K iss : H . W allon, p rofessing views of th e d ialectic m a teria lism in th e children
psych o lo g y — 80 y ears old.
78 — 84.
L . G . H o rv á th : P roblem s o f traffic psychology a t th e P aris Congress of UIMC, 1957.
8 4 -8 7 .
Sz. L . R ubinstein 1889— 1960.
88 .
B O O K R E V IE W 89— 109.
R E V IE W OF PE R IO D IC A L S 110 - 122 .
H u n g a r y , B udapest, V H I. B ó k ay Já n o s u. 53.

A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Műszaki felelős: Pataki Ferenc

A kézirat nyomdába érkezett: 1959. X. 20. Példányszám: 1500. Terjedelem: 11-25 (A/5) ív
1960.50488 — Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bernât György
 KÖZLÉSI FELTÉTELEK
1. A szerkesztőség csak o ly a n k ézirato k at fogad el közlésre, am elyek
a filozófiai pszichológia, a pszichológiatörtén et, az általán o s, kísérleti és
közösségi lélek tan , a neveléslélektan, a m unk alélck tan , az orvosi lélektan,
a gyógypedagógiai lélektan, a m űvészetlélektan , a krim inálpszichológia és
a g y ak o rla ti m ódszertan (diag n o sztik a és terápia) te rü leté rő l eredeti k u ta ­
tá so k at, problém aösszefoglalást ta rta lm a z n a k , v agy az eddigi eredm én y ek et
értékes a d a to k k a l g azdagítják. A pszichológia tö rté n e té n e k terü letéh ez
ta rto zó tanulm án y o k o n kívül tö rté n e ti ad a to k csak u talásszerű én , jegyző-
könyvi kiv o n ato k , m egfigyelések leírásai csak péld ak ép p en szerepelhetnek.
2. A tan u lm á n y o k b an szereplő bibliográfiai a d a to k közlési m ó d jára
a k ö v etk ező t javasoljuk : A ta n u lm á n y szövegében az egyes szerzőkre
u ta lá s csak névvel és évszám m al tö rté n ik . íg y pl. Sz. L. R u b in stein (1958).
H a egy szerzőnek ugyanabban az évb en k é t m u n k á ja je le n t m eg, így jelöljük:
Sz. L. R u b in stein (1968), Sz. L . R ubinstein (1968a). A betűzéssel lehetővé
v álik az egyes m u n k ák p o n to s m egkülönböztetése. A ta n u lm á n y végén
a szerzők n ev e szerint abc so rre n d b en közöljük a b ib lio g ráfiai ad a to k a t,
A m u n k á k és a tanulm ányok c ím eit m indig az ered eti nyelv en , az orosz
nyelven m egjelent m u n k á k a t cirillb etű s alak b an k özöljük. Az id ézett
m u n k á k közlési form ája a ta n u lm á n y végéhez csato lt irodalom jegyzékben
u következő legyen:
K ön y v ek esetén:
R ub in stein , Sz. L., 1946, O sznovi obsesei pszichologii. M ásodik k iad ás.
Uespedgiz, M oszkva. 704 old.
T an u lm án y o k esetén :
H eissler, N., 1968, Q uelques tra v a u x des psychologues soviétiques
s u r la réa ctio n d’orientation. L ’A nnée Psychologique, 68. 407— 426. (A b­
ban az esetben, h a a folyóirat lapszám ozása fü ze ten k é n t ú jra kezdődik,
a fü zetszám o t is tüntessük fel a k ö tetszám u tá n . P éld áu l a m ásodik fü z e t :
N o 2.)
3. A k éz irato t a p a p ír eg y ik oldalára gépelve k é t p éld án y b an
k észítsük el úgy, hogy egy oldalon 28 sornál tö b b ne legyen. H a b e ta rtju k ,
hogy u g y an a k k o r a baloldali m arg ó 3 cm, a jobboldali eg y cm széles, a k k o r
egy o ldalra kb. 2000 ,,n” b e tű h e ly ju t, és így 20 gépelt o ld al felel meg egy
ny o m d ai ív n ek . 20 gépelt o ld a ln ál hosszabb ta n u lm á n y t a szerkesztőség
nem fogad el. (Ez a terjedelem á b rá k k a l, tá b lázato k k al, iro d alo m m al eg y ü tt
értendő.)
4. A b ek ü ld ö tt ta n u lm á n y h o z m ellékelni kell k ü lö n p apíron egy
p éldányban az áb rá k v áz latát, a tá b lá z a to k a t vagy m ás szem léltető an y ag o t.
M inden á b rá t, tá b láz ato t k ü lö n cím m el lássunk el, és jelezzük h ely ű k et
a ta n u lm á n y b a n .
6. Id eg en nyelvű k iv o n a to k szám ára m ellékelni kell a ta n u lm á n y
kb. 15 so rn y i összefoglalását h á ro m példányban.
6. A szerző vállalja, hogy a h asáb lev o n ato k at egy h é t a la tt, a tö rd e lt
le v o n ato k at három n ap a la tt k ija v ítv a visszaküldi. A k é z ira ttó l eltérő
n yom dai ja v ítá so k költségeit a szerző m ag ára vállalja.
7. A szerzők a M agyar T udom ányos A kadém ia fo ly ó irata i szám ára
m e g á lla p íto tt tiszteletdíjat k a p n a k a megjelenés u tá n 16 napon belül
az A kadém iai K iadótól. A szerzőknek m ódjukban áll enn ek a tiszte letd íjn a k
terh ére k ü lönlenyom atokat k é s z ítte tn i. A külö n len y o m at készítésére v o n a t­
kozó ig é n y t a b eküldött k ézirato n tü n te ssü k fel.
8. A kéziratok beküldési h a tá rid e je novem ber vége, feb ru ár vége,
m á ju s vége, au g u sztu s vége.
9. A szerkesztőség nem v á lla lja a kéziratok m eg ő rzését,illetv e vissza­
küldését.
Ä r a : 1 8 ,— F t
Előfizetés egy évre : 00,— Ft

M E G J E L E N T AZ A K A D É M I A I K I A D Ó N ÁL

/
Pszichológiai tanulmányok
II.
Főszerkesztő
Dr. GEGESI KISS PÁL

1959. 693 oldal

Számos ábra és táb lázat

Egészvászon-kötésben 7 0 , — Ft

Dr. BODA F IO R E Dr. BARANYAI ERZSÉBET

ERD É L Y ÉV A Dr. LÉN Á RT EDIT
Követelmény, jutalom, Az írásbeli közlés
büntetés gondolkodáslélektani
Nevelési eljárások vizsgálata vonásai
1959
1959. 316 oldal
326 oldal. Táblázatok, grafikonok

Egészvászon-kötésben 4 5 , — Ft Egészvászon-kötésben 45 , — Ft

Tanulmányok a neveléstudomány köréből

1959
Az MTA Pedagógiai B izottságának gyűjteménye

Szerkesztette

KISS ÁRPÁD, NAGY SÁNDOR,

SZOKOLSZKY ISTVÁN, TETTAMANTI BÉLA

1960. 774 oldal. 25 ábra

Egészvászon-kötésben 95 , — Ft
Magyar
Ps z i c h o l ó g i a i
S zemle
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA

FŐSZERKESZTŐ

G E G E S I K I S S PÁL

1960
XVII. KÖTET
2. S Z Á M
A Magyar Tudományos Akadémia
Pszichológiai Bizottságának folyóirata
Főszerkesztő
D b . G eo e si K iss P ál
az MTA Pszichológiai Bizottságá­
nak elnöke
Szerkesztőbizottság
D r . BA rczi G usztáv
D r . H o rá n y i B éla
D r . K a rdos L ajos
D b . K á d á r Miklós
D r . L éná rd F eren c
P. L ie b e r m a n n L ucy
D r . M átrai L ászló
D b . M olnár I mre
D b . P ogány ö . G ábor
a Pszichológiai Bizottság albizott­
ságainak elnökei
Technikai szerkesztő
D r . L én á rd F er en c
Szerkesztőség
Budapest, VHI. Bókay János u. 53.
Telefon: 349—186, 134—428
Akadémiai Kiadó, Budapest, V.
Alkotmány utca 21. 111—010
Terjeszti a Magyar Posta
Előfizethető bármoly Postahivatalnál
vagy a Posta Központi Hírlapirodánál
Budapest, V. József nádor tér 1.
Telefon: 180-850
Csekkszámlaszám
egyéni előfizetőknek : 61 257
Közületeknek : 61 066
Megjelenik negyedévenként. Ára 18 Ft.
Előfizetési díj egy évre 60 Ft.
A tanulmányok közlési feltételeit lásd
a boríték harmadik oldalán
TARTALOMJEGYZÉK
Л. A. S zm irnov : A pszichológia feladatai az
SZKP XXI. kongresszusa határozatai
tükrében................................................ 129
L ie b e r m a n n L u c y : A Módszertani Albi­
zottság feladatköre.............................. 152
J u sztn é K iíry H e d v ig : A gyermekek írá­
sos-rajzos ábrázolásainak fejlődési sza­
kaszai .................................................... 155
G e r é b G y ö r g y : Munkalélektani vizsgála­
tok reflexometriás és tremometriás el­
járás alkalmazásával .......... 1C4
H orváth L ászló G á b o r : V izsgálati m ód­
szerek a MÁV P ály aalk alm asság i Vizs­
gáló Á llom áson ......................................... 171
K a n izsa i D ezső : A m a rx is ta d ialek tik a
mint módszer a logopédiában........... 184
G e g e s i K is s P á l 6 0 é v e s ................................. 194
Szemle
Má rkus G y ö r g y : A m a te ria lista pszicho­
lóg ia v ilág n ézeti m ó d sz erta n i p ro ­
b lém ái ......................................................... 195
H ir sc h M a r g it : Beszámoló az NDK-ban
t e t t t a n u l m á n y ú i r ó l .................................... 202
L ie b e r m a n n L u c y : A római pszichológiai
intézmények ........................................ 207
B öszörm ényi Zo ltá n : A z első csehszlovák
pszichiátriai kongresszus .................... 209
I l l y é s S á n d o r : Beszámoló az Országos
Gyógypedagógiai Kongresszusról . . . . 212
Könyvszemle
Rubinstein, Bruner és más szerzők, Levitov,
Clauss és Hiebsch, Mencsinszkaja, Ver­
dier, a szovjet munkapszichológusok,
Gurjanov és munkatársai, Meili és
Stern munkáinak ism ertetése............ 215
Fo Ivóira tszemle
Voproszi Pszichologii, Dokladi, Acta Psy-
chologica és a Psychological Bulletin
ismertetése .......................................... 239
Содержание..................................................... 251
Contents ....................................................... 254
MAGYAR P S Z I C H O L Ó G I A I S Z E ML E
A M AGYAR TUDOM ÁNYOS A K A D ÉM IA PSZIC H O LÓ G IA I BIZ O TT SÁ G Á N A K
FO L Y Ó IR A T A
XVII. KÖTET I960. 2. SZÁM

A PSZICHOLÓGIA FELADATAI AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA

HATÁROZATAINAK TÜKRÉBEN
A. A. SZMIRNOV

E lnöki m egnyitó a Szovjet Pszichológiai T ársaság I. kongresszusán

M oszkvában 1959. jú n iu s 29-én*

1.

A Szovjet Pszichológiai Társaság első kongresszusa országunk fejlődésé­

nek nagy jelentőségű időszakában gyűlt össze. Akkor, amikor első évében életbe
lépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének nagyszerű prog­
ramja országunkban, amely program további előrehaladást jelent a kommu­
nista társadalom építésének lenini útján. Ezt a programot a Szovjetunió
Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa tűzte elénk.
A történelemben nem találjuk párját azoknak a valóban grandiózus
feladatoknak, amelyeket országunk fejlesztési terve állít elénk a legközelebbi
hét évre. A gazdaság és a kultúra új, példátlan fellendülése áll előttünk, a dol­
gozók jólétének széleskörű javulása, a szovjet nép növekvő anyagi és szellemi
szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Az új, kommunista társadalom
általánosan kibontakozó építésének egész programját, a XXI. kongresszus
programját, mélyen humánus célok, az emberekről, az ember jólétéről való
gondoskodás jellemzi.
Ennek a nagyszabású tervnek teljesítésében, amely a Szovjetunió hatal­
mas előrelépését jelenti a kommunizmus felé, felelősségteljes és megtisztelő
helyet kap a tudomány. A kommunizmus tudományos alapon épül. Aktív,
alkotó részvétel a gazdasági és a kulturális építés valamennyi területén, az élet
által felvetett minden új kérdés kutatásában — szent hivatása minden tudo­
mánynak, kötelessége országunk minden tudósának.
A kommunista építés által felvetett kérdések kutatásában tág tere nyí­
lik a pszichológia tudományának. A pszichológia az emberről szóló alapvető
tudományok közé tartozik, és éppen az ember sokoldalú fejlődése az egyik fő
célja a kommunista társadalom felépítésének. A pszichológiai tudománynak
részt kell vennie fejlődésünk egyik legfontosabb feltételének megvalósításában,
amit az SZKP XXI. kongresszusa úgy fogalmazott meg, hogy tovább kell
javítanunk a szovjet emberek kommunista nevelésének egész munkáját.
A pszichológiának ezenkívül hatékony segítséget kell nyújtania a népgazdaság
feladatainak megoldásához is, tanulmányoznia kell a munkatermelékenység
* M eg jelen t: V oproszi P szic h o lo g ii, 1959. 5. sz á m 7 •—28. old.

1 Magyar Pszichológiai Szemle 129

szakadatlan növelésének módjait, ami fontos láncszeme hazánk termelőerői
fejlődésének. Nagy feladatok állnak a pszichológia előtt azoknak a kérdéseknek
kutatása terén is, amelyek a szovjet emberek egészséges idegrendszerének meg­
őrzését célozzák, a sérülések vagy megbetegedések következtében károsodott
pszichikus funkciók helyreállítását, a pszichikus fejlődés sérüléseinek gyógyí­
tását. A pszichológiának mindinkább el kell jutnia az élet többi területére is.
A szovjet pszichológia jelenlegi tudományos színvonala — elméleti
pozíciói és a rendelkezésére álló jelentős tényanyag — kedvező feltételeket
terem t ahhoz, hogy munkáját tovább fejlessze a gyakorlat segítségére.
A XXI. kongresszus határozatait vizsgálva azonban megállapíthatjuk,
hogy a pszichológiai tudomány kapcsolata az élettel még nem kielégítő. Gyö­
keres változás szükséges abba az irányba, hogy azokat a feladatokat oldja meg,
amelyek a gyakorlat számára a legjelentősebbek. Ezt követeli meg a gyakorlat
érdeke, és ez szükséges magának a tudománynak a számára is. Egyetlen tudo­
m ány sem fejlődhet gyümölcsözően, ha az életen kívül marad, ha nem az élet­
ből indul ki, ha nem segíti azt, ha nem viszi á t a gyakorlatba következtetéseit
és javaslatait, és nem ellenőrzi azokat a gyakorlatban. A pszichológiának külö­
nösen nagy hibája, hogy nem volt megfelelő kapcsolata az élettel. Ez az egyik
fő oka lassú fejlődésének. Mivel nem vett részt teljes felelősséggel az élet fontos
kérdéseinek megoldásában, meg volt fosztva attól a lehetőségtől, hogy olyan
sikeresen fejlődjék, mint sok más tudomány, amely szoros kapcsolatot tart
a gyakorlattal. A pszichológiai tudománynak ezt az alapvető hiányosságát
határozottan fel kell számolnunk. Ez az első és legfontosabb feladat, amely
most a pszichológia előtt áll. Ezzel kell hozzájárulnia a XXI. pártkongresszus
határozatainak végrehajtásához.

2 .

Melyek tehát azok a fő problémák, amelyek jelenleg a pszichológiai

tudom ány előtt állnak ?
A XXI. kongresszus határozata különösen fontosnak tartja, hogy „fej­
lesszék a szovjet emberek öntudatát és aktivitását, a kollektivizmus, a munka-
szeretet, a társadalmi kötelességtudat, a szocialista internacionalizmus és haza-
fiság szellemében, és a magasztos erkölcsi elvek tántoríthatatlan követésének
szellemében alakítsák ki az új embert”. A XXI. kongresszus határozatai rá­
m utatnak arra, hogy különös figyelmet kell fordítanunk az új nemzedék
kommunista nevelésére. A kongresszus megjelölte azt az irányt is, melyben az
ifjúság nevelésének haladnia kell. „A nevelés legjobb iskolája, a legszigorúbb
tanító az élet, a mi szovjet valóságunk” — mondotta beszámolójában az
SZKP XXI. kongresszusán N. Sz. H ru scsov . Kapcsolat az élettel — ez gyer­
mekeink, ifjúságunk nevelésének legfőbb módja. Ezt hangsúlyozzák az SZKP
KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának tézisei is „Az iskola és az élet kapcso­
latának szorosabbra fűzéséről és a Szovjetunió közoktatási rendszerének to­
vábbi fejlesztéséről”, valamint azok a törvények, amelyeket a tézisek meg­
valósítása érdekében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szövetséges köz­
társaságok legfelsőbb tanácsai hoztak. Es pontosan ebben a szellemben folyik
a közoktatási rendszer jelenleg már megkezdett átszervezése is országunkban.
A szovjet pszichológiának a legaktívabban részt kell vennie az iskolai
munka új formáinak és módjainak konkrét kidolgozásában. Ez az elsőrendű
feladata. E feladat megoldásában a legfontosabb helyet a következő kérdések

130
tudományos kidolgozása foglalja el: a gyermekek és az ifjúság pszichológiai és
gyakorlati előkészítése a munkára, az ifjúság részvétele a munkában, az okta­
tás és a termelőmunka összekapcsolása.
A munkára nevelés feladata mindenekelőtt a munkához való kommunista
viszonynak és az ennek megfelelő jellemvonásoknak, elsősorban a személyiség er­
kölcsi tulajdonságainak kialakítása. Ide tartoznak: a munka társadalmi jelen­
tőségének megértése, a munka örömének átélése, a munkaerkölcs és a felelősség-
érzet fejlett tudata, magasfokú igényesség a saját munkában, magasfokú
munkakultúra, munkafegyelem, alkotó kezdeményezés, állhatatosság és ki­
tartás a munkában, és — ami különösen fontos — a képesség arra, hogy a kö­
zösségben és a közösség számára dolgozzunk, hogy saját személyes érdekeinket
a munkában alávessük a közösség szükségleteinek, hogy méltó tagjai legyünk
a munkás kollektívának.
Mint a személyiség valamennyi jellemvonása, úgy ezek a tulajdonságok
is az ember tevékenysége közben, a munka folyamatában formálódnak, és ez
egyúttal feltétele a munkaszínvonal tovább emelkedésének is.
A munka, amely az embert emberré tette, örökre a tevékenységnek az az
alapvető fajtája marad, amelyben kialakul az ember valamennyi tulajdonsága,
ereje és minden képessége. Megfelelő tartalom és helyes szervezés mellett a
munka a személyiség sokoldalú fejlődésének alapja. Tanulmányozni a munka
hatalmas pozitív hatásának feltételeit — ez a pszichológia egyik legfontosabb
feladata. Különösen fontos a társadalmilag hasznos termelőmunka pozitív
hatásának vizsgálata. Már most is vannak olyan adataink, amelyek arról tanús­
kodnak, hogy sokkal előnyösebb, ha a tanulók a társadalmilag hasznos termelő-
munkában vesznek részt, mint a szokásos oktatójeliegű műhelymunkákban.
Az is világos, mi ennek az előnynek az alapja: azok az új társadalmi viszonyok,
amelyek közé az iskolások a társadalmilag hasznos termelőmunkában való rész­
vétel révén kerülnek. Ilyen esetekben az iskolás megszűnik csak tanuló lenni,
mint a szokásos iskolai feladatok végzésénél, hanem részese lesz valami olyan
dolognak, ami szemében rendkívül komoly, objektív és rendkívül fontos, társa­
dalmi jelentőségű ügy. Ez teljes mértékben megfelel a tanulók benső törekvései­
nek, annyira jellemző, különösen a középső (a kamasz) és a felsőosztályos iskolás
korra. Ugyanakkor éppen ezek az új társadalmi viszonyok a tanulókra komoly
felelősséget rónak, magasabb követelményeket állítanak munkájuk elé. Mind­
ez, az iskolásoknak azzal a belső törekvésével együtt, hogy részt vegyenek a
társadalmilag hasznos munkában, arra lelkesíti őket, hogy úgy dolgozzanak,
hogy a munka egyszersmind forrásává váljék értékes jellemvonásaik kialaku­
lásának is. Emellett nem szabad elfeledkeznünk arról (és ezt, sajnos, most
gyakran elfeledjük), hogy a munka önmagában, automatikusan még nem biz­
tosítja a személyiség pozitív vonásainak fejlődését, sem a munkához való kom­
munista viszony, sem az ennek megfelelő erkölcsi tulajdonságok nem szület­
nek és nem erősödnek meg önmaguktól, csupán azzal, hogy részt veszünk a
munkában, speciális, pedagógiailag irányított vezetés nélkül. Ahhoz pedig,
hogy ez az irányítás sikeres legyen, ismernünk kell a tanulók munkájának
pszichológiai sajátosságait. Ismernünk kell az iskolások munkához való viszo­
nyát (köztük azokét, akik először kezdenek szervezetten és rendszeresen dol­
gozni az iskolában és a termelésben), fel kell derítenünk a munkával kapcsola­
tos érdeklődési köreiket és munkájuk motívumait tanulmányoznunk, hogyan
megy végbe a munkához való felelősségteljes és tudatos viszony kialakulásá­
nak folyamata, milyen fokozatokon megy át, mi segíti elő, és mi akadályozza,

1 131
hogyan változik a munkához való viszony a munka tartalmától és körülményei­
től függően, milyen életkori sajátosságok és egyéni különbségek mutatkoznak
a tanulók munkához való viszonyában, mik a forrásai a tanulóknál megfigyelt
különbségeknek. A pszichológiának tanulmányoznia kell ezeket a kérdéseket
is. E kérdések vizsgálata reális segítséget fog nyújtani a munka pedagógiai irá­
nyításához.
Az egyik legnagyobb probléma a termelőmunka nevelő szerepével kapcso­
latban az a kérdés: milyen különbségek mutatkoznak a személyiség kialakulá­
sában attól függően, hogy milyen módon kapcsoljuk be az ifjúságot a termelő-
munkába, mint munkást-e az üzemi munka körülményei között (a nyolc-
osztályos iskola elvégzése után), vagy mint tanulót, a politechnikai középfokú
munkaiskola termelési oktatásával. Ámbár a fiatalok mind a két esetben azo­
nos (vagy hasonló) munkát fognak végezni a termelésben, és mind a két eset­
ben az iskolában is tanulnak (a dolgozók esti iskolájában vagy a politechnikai
munkaiskolában), a társadalmi viszonylatoknak az a rendszere, amelybe be­
kerülnek — egyrészt ifjúmunkások, akiknek fő tevékenysége a termelőmunka
lesz, másrészt politechnikai munkaiskola tanulói, akik lényegében folytatják
tanulmányaikat a középiskolában — természetesen nem lesz ugyanaz. Ez
pedig lehetetlen, hogy ne jelentsen különbséget a személyiség alakulásában a
különböző körülmények között. A pszichológia fontos feladata, hogy tanul­
mányozza ezeket a különbségeket, és felderítse mindkét esetben a személyiség
formálásának legcélszerűbb módjait.
Ezzel kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk, hogy komoly figyel­
met fordítsunk arra, hogyan alakul az ifjúmunkások személyisége a kommunista
brigádokban, mivel itt teljesen új, különleges feltételek jönnek létre a brigád-
tagok — ifjak és lányok — sokoldalú fejlődése számára.
A munkához való kommunista viszony és az ennek megfelelő erkölcsi
tulajdonságok kialakítása — a tanulók munkaoktatásának döntő pszichológiai
kérdése. Az iskolások életre való előkészítésének másik nélkülözhetetlen része —
a gyakorlati előkészítés a munkára, felfegyverzésük a munka terén jártasságokkal
és készségekkel. I tt nemcsak egy valamilyen munkafajtára jellemző egyes
munkaműveletek elsajátítása a fontos, hanem a szélesebb értelemben vett jár­
tasságok megszerzése, amelyek a különböző munkafajtákhoz egyaránt szüksé­
gesek. Ide tartozik elsősorban a tervezés és az önellenőrzés, a jártasság abban,
hogy az ember önállóan meg tudjon oldani a munka folyamán felmerülő kons­
truktív technikai feladatokat, hogy tökéletesíteni és ésszerűsíteni tudja a
saját munkáját. A munkatevékenységnek pontosan ezekre az oldalaira, ame­
lyek az alkotással, a szervezőképességgel vannak kapcsolatban, kell különös
figyelmet fordítanunk az iskolai politechnikai oktatás nevelési feladatainak
szempontjából. Pszichológiai tanulmányozás tárgyává kell tennünk ezeket,
hogy feltárjuk mind kialakulásuk általános törvényszerűségeit, mind sajátsá­
gaikat a tanulók életkorának különböző fokain, munkaoktatásuk különböző
szakaszaiban. Nagy érdeklődésre tarthat számot itt az a kérdés is, milyen egyéni
különbségeket figyelhetünk meg az iskolások között.
Komoly pszichológiai probléma továbbá az a kérdés, milyen pozitív
hatással Vannak az egyes jártasságok és készségek más munkaműveletek elsajá­
títására, azaz a már elsajátított jártasságok és készségek átvitele egyik munka­
fajtáról a másikra.
Ennek a problémának jelentősége különösen nagy a politechnikai oktatás
feladatainak megvalósítása szempontjából, amely nem azt tűzi ki célul, hogy

132
egyszerre megtanítson mindenre, hanem azt, hogy a tanulók elsajátítsák az
alapvető munkaműveleteket. Ez a továbbiakban lehetővé teszi, hogy aránylag
könnyen szerezzék meg a készségeket más műveletek végzésére, amelyek vala­
miképpen mind hasonlóak az alapvető műveletekhez, és így aránylag könnyen
át tudjanak térni az egyik munkafajtáról a másikra.
Az első kutatások ebben az irányban már megvilágították a termelési
jártasságok átvitelének számos lényeges feltételét, főleg az általánosító tevé­
kenység szerepét, a munkaműveletek általánosításának szakaszait, az általá­
nosított jártasságok kialakulásának hatását a tanulók munkához való viszo­
nyára stb. A jártasságok és készségek elsajátításának sikere természetesen nagy­
mértékben függ a munkaoktatás módszertanától. Lényeges helyet foglal el
ebben a tanulók instruálása. A tapasztalat azt mutatja, hogy az instruálás for­
mája és tartalma a munkaoktatásban igen különböző. Ezért az iskolai munka-
oktatással foglalkozó pszichológiának egyik legfontosabb feladata, hogy tanul­
mányozza ennek hatását a munkaműveletek elsajátítására, és feltárja azokat
a pszichológiai követelményeket, amelyeket az instruálással szemben támasz­
tanunk kell.
Igen lényeges a munkára nevelés valamennyi problémájának kidolgozásá­
hoz, hogy pszichológiai szempontból tanulmányozzuk a különböző munka­
fajtákat, azaz igen lényeges a szakmák pszichológiai tanulmányozása. Ahhoz,
hogy helyesen válasszuk meg, milyen munkafajtákat tanítsunk az iskolában,
hogy feltárjuk, milyen lehet nevelő és képző hatásuk, hogy kijelöljük az oktatás
legcélszerűbb módszereit, ismernünk kell a szakmák pszichológiai tartalmát,
elemeznünk kell a pszichikus tevékenységet a különböző munkaműveletek vég­
zésénél, jellemeznünk azokat a pszichológiai követelményeket, amelyeket
ezek a műveletek támasztanak, valamint pszichológiai hatásukat. Ezt a mun­
kát szoros kapcsolatban kell végeznünk azokkal a kutatásokkal, amelyeket a
felnőttek szakmai munkájának pszichológiája körében folytatunk.
Annak idején, a munka pszichológiájának tanulmányozása során a szov­
jet pszichológusok jelentős figyelmet fordítottak a szakmák pszichológiai elem­
zésére is. Azután ez a munka jó időre abba maradt, pedig közben, ezekben az
években a technikának példátlan fejlődése új szakmákat hozott létre, gyökere­
sen megváltoztatott számos munkafajtát, felszámolt nem egy régebben elter­
jedt szakmát. Éppen ezért, jelenleg nagy munka vár ránk a szakmák pszicho­
lógiai tanulmányozása terén mind a felnőttmunka szervezési problémáinak
megoldása, mind a tanulóifjúság munkára nevelése érdekében. Különösen
nagy figyelmet kell fordítanunk a nagy jövőjű szakmákra, amelyeket a tech­
nika legújabb vívmányai hívtak életre, valamint az olyan munkafajtákra,
amelyeknek bár régiek, még elég soká meg lesz a létjogosultságuk a jövőben is.
Ez a munka rendkívül nagy jelentőségű annak a feladatnak szempont­
jából is, amely az iskolások munkaoktatásának igen fontos része: az iskolások
pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatása, valamint a pályaválasztási tanács­
adás szempontjából.
Közismert, milyen nehézségei vannak a tanulóknak az iskola elvégzése­
kor, mikor szakmát kell választaniok, mennyire nem kielégítő az iskolások fel­
világosítása a szakmákat illetően, tájékoztatásuk a választható szakmákról,
milyen nehéz saját maguk számára is megállapítani, vajon megfelelnek-e az
egyes szakmák által támasztott követelményeknek, és néha mennyire tévednek
szakmai hajlamaik és érdeklődésük megállapításánál. Nálunk ugyan folyik
már olyan munka, amely azt célozza, hogy az iskolásoknak segítséget nyújt-

133
son a pályaválasztásban, azonban mindaz, amit eddig ebben az irányban tet­
tünk, a középiskola korábbi feladatával volt kapcsolatos, azzal a feladattal,
hogy előkészítsük a tanulókat az egyetemekre és a főiskolákra. Ezért a pálya-
választási tanácsadás az értelmiségi pályák ismertetésére szorítkozott, főleg
arra, hogyan képeznek ki ezekre a pályákra a felsőoktatási intézményekben.
I tt az ideje, hogy döntően megváltoztassuk a pályaválasztási tanácsadást az
ifjúság számára. Most, amikor a tanulók már a nyolcosztályos iskola elvégzése
után szakmát fognak választani, különösen fontos, hogy segítséget nyújtsunk
nekik ebben a kérdésben. De nem veszti el időszerűségét ez a munka a közép­
iskolát végzők számára sem. Az alapvető feladat elsősorban az, hogy a tanuló­
kat tájékoztassuk a szakmákról, megismertessük őket a választható szakmák­
kal, a szakmák különböző fajtáinak tartalmával és jellegével, a munkakörül­
ményekkel, a szakmához szükséges tulajdonságokkal, a szakmai képzéssel.
Ezenkívül szükség van a tanulók szakmai hajlamainak és érdeklődési körének
tanulmányozására is, valamint azok céltudatos formálására. Segítenünk kell
a tanulóknak szakmai hajlamaik megállapításában. Segítenünk kell a szakmai
szempontból fontos tulajdonságok fejlesztését és a hiányosságok pótlását.
Őszinte tanácsok szükségesek a pályaválasztáshoz.
Egészen világos, hogy a pszichológusoknak részt kell venniök ebben a
munkában, sőt irányítaniok kell azt.
Fel lehetne még sorolni számos olyan problémát, amelyet az iskolai
munkára nevelés feladata vet fel, s amely nemcsak pedagógiai, hanem pszicho­
lógiai kutatást is igényel. Ilyen például az, hogy hogyan lehetne pszichológiai
szempontból a legcélszerűbben megszervezni a tanulók munkáját a tanuló­
brigádokban, a kolhozokban, a kísérleti tangazdaságokban, a tanműhelyekben
stb. Komoly tanulmányozást kíván a tanulók részvétele a felnőttek termelő
kollektívájában. Különösen fontos tanulmányozni a felnőttkollektívákba való
bekapcsolódás első időszakát. Lényeges, hogy a pszichológusok részt vegyenek
a munkarend kérdéseinek és a munkához szükséges tanfelszerelés konstruálá­
sának kidolgozásában is.

3.
Számos pszichológiai probléma merül fel azzal kapcsolatban, hogy meg­
változik az általánosan képző tantárgyak oktatása az iskolában. Az általános
képzés színvonalának még jobban kell emelkednie. Ennek megfelelően meg­
változik az iskolában tanított tudományos alapismeretek tanterveinek ta r­
talm a is. A tantervekbe a tudományok jelenlegi állásának megfelelő, új adatok
kerülnek. Ez pedig magában rejti azt a veszélyt, hogy mind a tankönyvek, mind
a tantervek túl lesznek terhelve túlságosan nehéz és terjedelmes tananyaggal.
Ennek az lehet a következménye, hogy vagy rendkívül túlterheljük tanulóin­
kat tanulmányi munkával, ami egészségükre nézve káros, vagy csökkentjük
az ismeretek és készségek minőségét. Hogy elkerüljük mind az egyik, mind a
másik veszélyt, behatóan ellenőriznünk kell a tanterveket és a tankönyveket
abból a szempontból, hogy elvégezhetők-e terjedelem és tartalom szempontjá­
ból a tanulók által az adott oktatási fokon. Ehhez a munkához a következő
tétel legyen iránymutató: ,,A legfontosabbat tanítsuk, és a kevésben sajátít­
sanak el sokat.”
Szorosan kapcsolódik ehhez az a feladat, hogy dolgozzuk ki azokat a
tudományos pszichológiai elveket, melyek alapján a tanulók a tananyagot a

134
legeredményesebben sajátíthatják el. Ezeknek az elveknek megállapításához
az iskolások megismerő tevékenységének törvényszerűségeit kell tanulmányoz­
nunk. E munka sikere nagymértékben függ attól is, milyen mértékben végez­
hető el egyik vagy másik anyag.
Rendkívül fontos, hogy a tananyagot értékeljük abból a szempontból is,
hogy m i a jelentősége a ta n u ló k fejlődése szá m á ra . Nem minden ismeret van
hatással a tanulók fejlődésére, bár felhasználhatják a jövőben, vagy értékes
önmagában is. Másrészt, nem mindent lehet felhasználni a továbbiakban, az
életben, amit elsajátítottunk az iskolában. Nagyon sok ismeret vagy csak mint
lépcső szükséges más ismeretek elsajátításához, vagy — és ez rendkívül fon­
tos — mint a tanulók további fejlődésének eszköze. Ahhoz, hogy értékelhes­
sük a tananyagot abból a szempontból, mi a jelentősége a tanulók fejlődésében,
pszichológiailag elemeznünk kell az adott anyag elsajátításakor végzett tevé­
kenységet. Ez a munka rendkívül jelentős a pszichológia egyik központi kér­
désének, az oktatás és a fejlődés kölcsönhatásának megoldásához. Kidolgozásá­
ban részt kell venniök a pszichológusoknak is.
Az új tantervek összeállításában az utóbbi időben aktívan részt vettek a
pszichológusok is, és felvetettek számos olyan elgondolást, melyek korábbi
kutatásaikon alapulnak. Ez pedig kétségkívül lényeges lépést jelent előre, a
pszichológia és a gyakorlat közeledésének útján. Az ebben a munkában részt­
vevő pszichológusok száma azonban még egyáltalában nem jelentős, mivel
a rendelkezésre álló anyag is kevés. Jelentős mértékben ki kell terjesztenünk ezt
a munkát, együttműködve a pedagógusokkal és a módszertani szakemberek­
kel. A pszichológusoknak aktívan részt kell venniök az új iskolai tantervek
ellenőrzésében is.
Az iskola átszervezésében fontos helyet foglalnak el a tudományos alap­
ismeretek oktatásának m ó d s z e r ta n i k érd ései — új módszerek kidolgozása és a
jelenlegi módszerek tökéletesítése. A figyelem központjában az áll, hogyan
valósítsuk meg az oktatás és a termelőmunka összekapcsolásának elvét, amely
a leghathatósabb mód ahhoz, hogy megoldjuk a kommunista társadalom épí­
tésének egyik legfontosabb feladatát, a fizikai és a szellemi munka közötti
ellentét felszámolását, amely „egyetlen módszer sokoldalúan fejlett emberek
létrehozására”. Ennek az elvnek megvalósítását nem szabad úgy felfognunk,
mint az általánosan képző foglalkozások és az iskolai munkaórák vagy az
üzemi termelőmunka mechanikus összekapcsolását, mint a tanulás és a termelő-
munka egyszerű váltakozását. Az oktatás és a termelőmunka egybekapcsolása
elvének helyes megvalósítása, amely a szellemi és a fizikai munka közötti
ellentét felszámolásának egyik eszköze, azt jelenti, hogy az oktatásnak és a
termelőmunkának kölcsönösen át kell hatniok egymást, szorosan kapcsolód-
niok kell egymáshoz. Ez feltételezi egyrészt, hogy a meglevő ismereteket a gya­
korlati munkatevékenység során alkalmazzák, másrészt pedig, hogy ismeret-
szerzésre felhasználják a munkát, mint a valóság megismerésének gazdag for­
rását. Az elméleti ismereteknek és a gyakorlati tevékenységnek ez a kétoldalú
kölcsönös kapcsolata — fontos tárgya a pszichológiai kutatásnak. Fel kell tá r­
nunk, hogyan alkalmazzák az iskolások a már kapott ismereteket a gyakorlat­
ban, milyen nehézségek merülnek fel ennek során, mik a nehézségek okai, és
hogyan győzhetjük le azokat. Másrészt fel kell tárnunk, hogyan sajátítanak el
ú j ismereteket a munka folyamán, hogyan fogják fel a tanulók önállóan mind­
azt az újat, ami felmerül a munkában, milyen segítségre van szükségük a tanár
részéről stb. Ezeknek a kérdéseknek tanulmányozása tudományos alapot fog

135
 nyújtani annak a fontos feladatnak megoldásához, hogy hogyan gazdagítsuk
a tanulók fizikai munkáját intellektuális tartalommal (ami egyszersmind szük­
séges a fizikai és a szellemi munka közötti ellentét felszámolásához is). Az elmé­
leti ismeretek és a gyakorlati tevékenység kölcsönös kapcsolatának pszicholó­
giai kutatásai segítséget fognak nyújtani ahhoz is, hogy meghatározzuk a
munkának azt az intellektuális tartalmát, amelyet bele kell vinnünk abból a
célból, hogy közelebb vigyük a szellemi és a fizikai munkát egymáshoz. E kuta­
tások segítségével könnyebben fogjuk meghatározni azt is, miként használ­
hatjuk fel az intellektuális tartalmat a legracionálisabban ahhoz, hogy segít­
sük az iskolások szellemi fejlődését a fizikai munka folyamatában.
Az utóbbi időben a pszichológusok munkájukban nagy figyelmet fordí­
tanak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tevékenység kölcsönös kapcsolatá­
nak problémájára, valamint arra a kérdésre, hogy mi a szerepük a gyakorlati
műveleteknek a gondolkodó tevékenységben. Tanulmányozzák az értelmi tevé­
kenység fejlődését, kölcsönhatásában a gyakorlati tevékenységgel. Vizsgálják
az ismeretek gyakorlati alkalmazását. E munka eredményeképpen számos
olyan lényeges adatot kaptak, amelyek jellemzően megmutatják a tanulók
nehézségeit az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában, és a nehézségek
legyőzésének módjait. Azt azonban, hogy hogyan alkalmazzák az ismereteket
a m u n k á b a n , és főleg azt, hogy hogyan szereznek a m u n k á b a n új ismereteket,
még alig tanulmányozták. Nem vizsgálták meg azt sem, hogyan alkalmaznak
a tanulók a gyakorlatban olyan ismereteket, amelyeket a gyakorlati tevékeny­
ség során szereztek, a munkában, ami pedig jellemző lesz az új iskolatípusokban,
ahol a termelőmunka egyúttal az új ismeretek egyik forrása is lesz. E fontos
feladatok megoldása még a pszichológusokra vár.
Az iskolai oktatási módszerek tökéletesítésével, és főleg az oktatási mód­
szertanok aktivizálásának feladatával kapcsolatban nagy figyelmet kell fordí­
tanunk a tanulók önálló munkájának pszichológiai tanulmányozására. Nem
szabad elfelednünk, hogy az önállóság bizonyos előkészítést kíván, azt, hogy
a tanulókat felfegyverezzük ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel,
amelyek nélkül lehetetlen a valódi és nem a látszólagos önállóság. Szükséges,
hogy az iskolások birtokában legyenek mindannak, ami az önálló munka végzé­
sének előfeltétele. Emellett feltétlenül szükség van munkájuk bizonyos irányí­
tására is. A tanulók nem végezhetnek önálló munkát az oktató mindennemű
segítsége nélkül. Ez a segítség függ a munka tartalmától és formájától, meg­
valósításának feltételeitől, a tanulók életkorától, egyéni sajátságaitól (például
attól, milyen készségekkel rendelkeznek már az önálló munka terén, önbizal­
muktól, a munkájukkal szemben támasztott követelményektől stb.). Mind­
ezeknek a kérdéseknek megoldásában a pszichológusoknak a legaktívabban
részt kell venniök. Meg kell vizsgálniok, milyen módszerekkel alakíthat juk ki
a legcélszerűbben az iskolásoknál az önálló gondolkodó tevékenység eljárásait,
hogyan alakulnak ki azok az értelmi műveletek, melyek szükségesek ahhoz,
hogy a kapott ismereteket önállóan tudják alkalmazni a gyakorlatban, valamint
ahhoz, hogy új ismereteket is tudjanak szerezni. Pszichológiai szempontból
nagy figyelemmel kell tanulmányozniok azt is, hogyan képesek a tanulók meg­
tervezni és ellenőrizni saját tanulmányi munkájukat, felhasználni ehhez a kü­
lönböző segédkönyveket, főleg azokat az új segédleteket, amelyek célja a tanu­
lók önálló munkájának segítése lesz. Kutatniok kell e jártasságok fejlődésének
törvényszerűségeit, mivel ez nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy az okta­
tás aktivizálásának problémáját gyümölcsöző módon oldhassuk meg.

136
 Az utóbbi időben a pszichológusok már foglalkoztak ezekkel a kérdések­
kel, de e munka mérete, a felölelt kérdések terjedelme még távolról sincs össz­
hangban sem a probléma jelentőségével, sem a tanulmányozandó kérdések
sokféleségével.

4.
Sok fontos problémát vet fel a pszichológia szempontjából a b e n tla k á so s
isk o lá k munkája. Ezek újtípusú intézmények, amelyek máris nagyon jelentős
helyet foglalnak el országunk közoktatási rendszerében. Céljuk, hogy különö­
sen kedvező feltételeket teremtsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez, a
leghatékonyabb gyermekneveléshez, ahhoz, hogy kialakítsuk a tanulókban az
új embernek, a kommunista társadalom emberének legértékesebb tulajdon­
ságait. A bentlakásos iskolák tanulói idejük jó részét az iskolában töltik, szer­
vezett környezetben élnek, olyan körülmények között, ahol az egész kollektíva
és külön minden egyes tanuló életét és tevékenységét célszerűen szervezik meg.
Ez nagyszerű lehetőségeket teremt ahhoz, hogy erőiket és tehetségüket teljes
mértékben kifejlesszék, és nagyszerű lehetőséget teremt erkölcsi fejlődésük­
höz is.
A bentlakásos iskolák munkájának új tartalma és új formái azonban
nagyon alapos tanulmányozást és tudományos megalapozást kívánnak.
Ebben a pszichológiai kutatásnak nagy fontosságú szerepet kell vállalnia.
Központi helyet foglal el ebben a munkában a következő két kérdés: a
bentlakásos iskolák kollektívájának kialakítása és az egyes tanulók személyi­
ségének formálása. A bentlakásos iskolákban ezeket a kérdéseket az adott intéz­
mények jellegének és munkájuk sajátságainak figyelembevételével kell meg­
oldani. Rendkívül jelentős az a probléma, hogyan vegyenek részt a bentlakásos
iskolák tanulói az iskolán kívül folyó társadalmi életben. Ez nélkülözhetetlen
előfeltétele annak, hogy a tanulókat előkészítsük jövendő életükre.
Számos pszichológiai problémát vet fel a bentlakásos iskolák o k ta tó m u n ­
k á ja , amelyet annak következtében, hogy a tanulók állandóan ott tartózkod­
nak az iskolában, sajátos módon lehet megszervezni. Például megszervezhet­
jük az oktatómunkát anélkül, hogy élesen elválasztanánk az iskolai munkát
és a házi feladatokat, ami pedig jellemző a nem-bentlakásos iskolára.
A bentlakásos iskolákban a gyermekek élete sok lehetőséget nyújt a tanu­
lók teljes pszichológiai tanulmányozására, arra, hogy megvizsgáljuk életük és
tevékenységük egész tartalm át az iskolában, valamennyi hatás figyelembevé­
telével. Ez lehetővé fogja tenni, hogy reális segítséget nyújtsunk az iskoláknak
az egyéni bánásmód megvalósítására, és gazdag anyagot fog nyújtani a pszi­
chológiai következtetések és általánosítások számára. A pszichológusok már
el is kezdték ezt a munkát. Többek között tanulmányozzák azt is, milyen vál­
tozások mennek végbe a gyermek személyiségében életkörülményei megválto­
zásának hatására, amikor bekerül a bentlakásos iskolába. Ezeket a kutatásokat
jelentős mértékben ki kell terjesztenünk és el kell mélyítenünk.
A kutatások fontos területe a m u n k á s és p a r a s z tifjú s á g e s ti és levelező
is k o lá in a k pszichológiai problémái. Ezekre az iskolákra nagy figyelmet kell
fordítanunk. Oktatómunkájuk tartalma, módszertana és szervezeti formái egé­
szen sajátosak, aminek oka nemcsak az, hogy tanulói idősebbek, hanem az is,
hogy a többi iskola tanulóihoz képest már más helyzetet töltenek be a társada­
lomban, aktív résztvevői a termelésnek, és emellett a mindennapi életet illető-

137
leg is érettebb emberek, akiknek más érdeklődési körük, más igényeik vannak,
más az életismeretük. Igen fontos szerepet játszik ezekben az iskolákban a tanu­
lók önálló munkája. Az önálló munka kérdései különösen élesen vetődnek fel
a levelező iskolákban. Mindez azt eredményezi, hogy az esti és a levelező isko­
lák tanulóinak tanulmányi munkája, érdeklődési körei, tanulásuk motívumai,
tanulmányi tevékenységük egész jellege lényegesen különbözik a termelő-
munkával összekötött politechnikai iskola tanulóinak munkájától. Ezek a sajá­
tosságok természetesen pszichológiai tanulmányozást igényelnek.
Sok pszichológiai problémát vet fel azoknak a munkáskádereknek kép­
zése is, akiket a m u n k a e rő ta rta lé k o k ta n in té ze te in e k ren dszerében képeznek ki.
Ámbár ezekben az iskolákban a munkaoktatásnak sok közös vonása van az
általánosan képző iskola munkaoktatásával, mégis van néhány speciális különb­
ség, amely a munkaerőtartalékok képzésének sajátos feladatai, a tanulók sajá­
tos összetétele, oktatásuk sajátos feltételei következtében merül fel. Ezek megint
csak szükségessé teszik, hogy pszichológiai szempontból tanulmányozzuk az
oktató-nevelő munkát az ilyen iskolákban.
Pszichológiai tanulmányozást kívánnak a z ú ttö rő m u n k a kérdései is,
főleg új formái, elsősorban az úttörő fokozatok tartalmának kérdései és az,
hogy milyen módokon nyerjék el ezeket, mint fokozatosan növekvő teljesít­
mények — jártasságok, készségek, magatartási formák és a személyiség más
értékes tulajdonságainak komplexumait.

5.

Annak érdekében, hogy eredményesen dolgozhassuk ki azokat a pszicho­

lógiai problémákat, amelyeket az ifjúság kommunista nevelésének feladatai
vetnek fel, feltétlenül jelentős mértékben ki kell terjesztenünk a pszichológiai
munkát, főleg olyan területekre, ahol eddig nem fejlődött kielégítő módon.
Emellett lényeges változások szükségesek a munka irányzatában, módszer­
tanában és megszervezésében is.
Bővítenünk kell és át kell szerveznünk a munkát a z életkorokkal fog la lk o zó
p s zic h o ló g ia területén. A különböző életkoroknak megfelelő különböző fejeze­
teit nem dolgoztuk ki egyenlő mértékben. Főleg a serdülő- és az ifjúkor pszi­
chológiai sajátosságait tanulmányoztuk nagyon gyengén. Nem szólva arról,
hogy a kutató jellegű munka a serdülőkről és az ifjúságról számbelileg is igen
kevés, ezeknek a munkáknak komoly hibája a leíró jelleg. A kutatók ahelyett,
hogy rendszeres megfigyelések és kísérletek útján alapjaiban tanulmányoznák
az életkor sajátosságait, véletlen tényeket és általános igazságokat írnak le.
Ehelyett mélyrehatóan kell tanulmányoznunk a serdülő- és az ifjúkort, szigo­
rúan tudományos módszerekkel. Ezt kívánja meg az a körülmény is, hogy sok
a nézeteltérés a serdülők megítélésével kapcsolatban. Egyesek a serdülőket
főleg negatív vonásokkal igyekeznek jellemezni, mások pedig egyáltalában
nem veszik tekintetbe azokat a reális nehézségeket, amelyek ebben az élet­
korban jellegzetesek.
Jelentős mértékben ki kell terjesztenünk az ifjúkor tanulmányozását is.
A képzés második szakaszával kapcsolatban, amely a legnagyobb átszervezésre
szorul, sok olyan kérdés vetődik fel, amelynek megoldásához a felsőosztályos
tanulók pszichológiai sajátosságainak ismeretére kell támaszkodni. Az ifjak
és leányok pszichológiájának ismerete nélkül lehetetlen teljes értékű módon

133
kidolgoznunk a munkás- és parasztifjúság esti és levelező iskoláiban folyó okta­
tás kérdéseit sem.
Nem fordítottak elég figyelmet a pszichológusok a legalacsonyabb kor­
osztályokra : a csecsemőkorra és az óvodáskor előtti életkorra. Ez főleg az utóbbi
évekre vonatkozik. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az SZKP KB határozatait
az óvodáskor előtti és az óvodáskorú gyermekek közötti munka megjavításáról
és az egységes rendszer megteremtéséről a velük való munkában, lényegesen
fokoznunk kell e kutatásokat a legalsó korosztályú gyermekek pszichológiai
sajátosságainak tanulmányozására.
Az életkorokkal foglalkozó pszichológia terén a munkát nemcsak azzal
kell bővítenünk, hogy foglalkozunk a régebben elhanyagolt életkorokkal is,
hanem tanulmányoznunk kell a gyermekek és a fiatalok személyiségének és
tevékenységének olyan oldalait is, amelyekre eddig nem fordítottunk kellő
figyelmet. Ilyenek például a gyermek érzelmi és akarati tulajdonságai, ame­
lyeknek jellemzései az egyes életkorokkal kapcsolatban felületes, mindennapos
megfigyelésekre alapozva, rendszerint nem mentek tovább általánosságokat
tartalmazó leírásoknál.
Az életkorokkal foglalkozó pszichológiai munkák legnagyobb hibája az
alapvető problémák, a pszichikus fejlődés elm életén ek hiányos kidolgozása volt.
Ilyen például a pszichikus fejlődés mozgatóerőinek problémája, és elsősorban
az ellentéteknek, mint a pszichikus fejlődés mozgató erejének kérdése (ezeknek
az ellentéteknek az elemzése, hatásuk jellemzése). Ide tartozik a periodizáció
kérdése is, amely pl. — helytelenül — az iskolába lépés törvény által megálla­
pított életkorát veszi alapul vagy az egyik oktatási fokról a másikra való átté­
rés, valamint az iskola elvégzésének korát. Teljesen világos, hogy az ilyen
periodizáció nem megfelelő: ahelyett, hogy tudományos alapul szolgálna az
oktatás és a nevelés fokozatainak megállapításához, valójában mint pszicholó-
g adag megalapozottat rögzíti azt, aminek egészen más az alapja. Az élet­
korok jellemzésénél nem mutatják be megfelelő módon azokat az alapvető
sajátosságokat, amelyek megkülönböztetik az egyik életkort a vele határos
életkoroktól. A nagy életkori periódusok határain fjeiül nem mutatják meg a
fejlődés dinamikáját minden egyes periódusban. Ilyen például a kisiskolás kor
sommás jellemzése, amelynek folyamán a valóságban lényeges változások
történnek az iskolás pszichikai fejlődésében. Ugyanezt mondhatjuk el a többi
életkorról is.
Az életkorokkal kapcsolatos pszichológiai sajátosságok tanulmányozásá­
nál gyakran homályos marad, hogy ez vagy az a tény valóban mutatója-e az
életkori sajátosságoknak, vagy csak a gyermekek életének és nevelésének spe­
ciális körülményei eredményezték. Úgyszintén nem világos, hogyan v á lto zn a k
az életkori sajátosságok a neveléstől vagy egyes életkörülményétől függően,
és mennyire befolyásolható az életkori fejlődés menete bizonyos nevelési és
életkörülmények megteremtésével. Mindezeket a kérdéseket még tanulmányoz­
nunk kell.
Lényeges hiányosságok vannak a pedagógiai pszichológiával foglalkozó
munkákban is.
A kutatások egyik gyökeres hiányossága ezen a területen az, hogy az
ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, magatartási formáknak főleg az
eredményeivel foglalkozik anélkül, hogy elég alaposan tanulmányozná elsajá­
tításuk menetét. Főként, és gyakran kizárólag a pedagógiai rendszabályoknak
c«ak a végső hatását tanulmányozzák, anélkül, hogy vizsgálnák azt a pszichikai

139
tevékenységet, amelyet ezek eredményeznek, és amely segíti azt a végső hatást,
amelyhez a pedagógiai rendszabályok vezetnek. Keveset tanulmányozzák a
tanulókkal folytatott munka egymást követő láncszemeit, az egyes láncszemek
hatását, nem veszik figyelembe az oktató-nevelő munka hatásának dinamiká­
ját. Pedig az oktatási folyamat pontosan f o ly a m a t, amely fokozatosan bontako­
zik ki, amely számos láncszemet foglal magában, amelyek közül mindegyik
valami újat visz bele az ismeretek és készségek elsajátításába. Ugyanez vonat­
kozik a nevelőmunkára is.
A pedagógiai pszichológia kutatásainak ez az egyoldalúsága és korláto­
zottsága nagymértékben akadályozza, hogy megértsük az egyes pedagógiai
hatásoknak magát a lényegét, hogy megállapítsuk, hogyan valósulnak meg,
pontosan mi eredményezi egyik vagy másik eredményüket. Ez pedig jelentősen
szűkíti a tanulmányozott rendszabályok sikeres alkalmazását mind az oktatás,
mind pedig a nevelés területén, mivel nem teszi lehetővé, hogy megítéljük,
milyen körülmények között és milyen tanulókra tesznek pozitív hatást, és
mikor játszhatnak negatív szerepet. Az ilyen empirizmus pedig még széles
körben fellelhető a pedagógiai pszichológiában, és nagymértékben gátolja az
oktatás elméletének kidolgozását.
A pedagógiai pszichológia területén a kutatásoknak van egy másik lénye­
ges hiányossága, amely szintén nem kevéssé akadályozza eredményes fejlő­
dését. Ez pedig abban áll, hogy a tanulmányi munkának és a tanulók viselke­
désének általában csak egyes láncszemeit vagy elemeit tanulmányozzák, anél­
kül, hogy tevékenységüket, elsősorban tanulmányi tevékenységüket egészében,
teljes sokoldalúságában tanulmányoznák. Vizsgálják például az egyes fogalmak
elsajátítását a tudománynak egyik vagy másik területén, egyes jártasságok
vagy készségek elsajátítását, azonban nem vizsgálják meg egy-egy tantárgy
tanulmányozásának egész folyamatát, a hozzátartozó tananyag elsajátítását
egész sokoldalúságában, az adott tantárgy tanulmányi munkájának különböző
fajtáit. Nem tanulmányozzák megfelelően azt sem, milyen a tanulók viszonya
a tantárgyhoz, milyen az érdeklődés iránta és a tananyag egyes fejezetei, a
tanulmányi munka egyes fajtái iránt.
Ugyanez vonatkozik a tanulmányi tevékenység egészére. Nem vizsgál­
ják meg az iskolai tanulás egész folyamatát az oktatás különböző fokozatain,
e folyamat életkori sajátosságait, az egyéni különbségeket.
Mindez nagymértékben gátolja, hogy pszichológiailag megalapozzunk
olyan fontos problémákat, mint az iskolai tantervek és óratervek felépítése, a
megterhelés megengedhető normáinak megállapítása, a munkarend megálla­
pítása, a bukások elleni harc stb. Ezenkívül mindez nagymértékben gátolja
a pszichológusokat abban, hogy részt vegyenek a gyakorlati rendszabályok ki­
dolgozásában, mivel ezekhez egészében kell ismerni a tanulás folyamatának
sajátosságait.
A pedagógiai pszichológia területén a munkának még az is lényeges hiá­
nyossága, hogy az ismeretek, készségek, magatartási formák elsajátításának
tanulmányozása elszakad a tanulók személyiségének jellemzésétől. Például az
ismeretek elsajátításának tanulmányozásakor nem veszik figyelembe a tanu­
lónak a tanuláshoz való viszonyát, igényeinek színvonalát, önértékelését, hely­
zetét a közösségben, az értelmi munkához való készségeit, általános értelmi
fejlettségét, az adott kérdéssel kapcsolatos ismeretanyagát stb. Ez a hiányosság
akadályozza a tanulmányozott jelenségek helyes megértését és az egyéni bánás­
mód eszközeinek kidolgozását.

140
 Ezeknek a pszichológiai munkáknak nagy hibája továbbá az, hogy kevés
figyelmet fordítanak arra, hogyan fe jlő d ik a tanuló az oktatás és a nevelés
folyamán, hogyan alakulnak ki személyiségének tartós vonásai, milyen prob­
lémákat vet fel az értelmi tevékenység új formáinak fejlődése, hogyan alakul
ki a meggyőződés, a szokás, a valósághoz való meghatározott viszony stb.
A tanulás folyamatait tehát úgy vizsgálják, hogy közben nem veszik figyelembe
azt a hatást, amit az az iskolás fejlő d ésére gyakorol.
A nevelés pszichológiájával foglalkozó munkákban az a nagy hiba, bogy
főleg a kutatás szóbeli módszereit alkalmazzák: a beszélgetéseket a tanulókkal,
a kérdések és az írásbeli válaszok különböző formáit, és aránylag kevéssé alkal­
mazzák a reális viselkedés rendszeres megfigyelését. Ezen az úton ugyan meg­
tudhatjuk, milyenek az iskolások ism e re te i a különböző erkölcsi kérdéseket
illetően, de nem vizsgálhatjuk valódi m a g a ta rtá su k a t. Jellemző, hogy a tanul­
mányozásnak ezeket a szóbeli módszereit, amelyek a személyiség kialakulásá­
nak intellektualista értelmezésén alapulnak, széleskörűen alkalmazzák, annak
ellenére, hogy maguk a kutatók alapvetően más álláspontokat hangoztatnak,
határozottan hangsúlyozzák a közvetlen erkölcsi tapasztalat és a gyakorlati
erkölcsi tevékenység fontos szerepét, az erkölcsi élmény, az erkölcsi szokások
kialakulásának jelentőségét a személyiség erkölcsi fejlődésében.
Rá kell mutatnunk arra, hogy a pedagógiai (és az életkorokkal foglalkozó)
pszichológiai munkáknak rendkívül gyenge pontja, hogy a kutatások ered­
ményeit kevéssé viszik át a gyakorlatba, jóllehet a gyakorlat számára fontos
anyag nem kevés. Nagyon gyakran csak a munkák publikálására szorítkoznak,
amelyek nem mindig jutnak el a pedagógusok zöméhez. Néha a gyakorlati
javaslatokat olyan általános formában adják elő, hogy közhelyeknek hangza­
nak, semmi újat nem hoznak, nem segítik az iskola munkáját. Gyakran még
olyankor is, amikor a pszichológusok a végzett kutatások alapján valamilyen
„újdonságot” javasolnak, a pedagógusok és a módszertani szakemberek rend­
kívül félnek ezektől a javaslatoktól, és nem fogadják el azokat, mert ellenkez­
nek az érvényben levő tantervekkel vagy a már tartósan rögződött (bár távol­
ról sem mindig helyes) oktatási módszerekkel.
Ezzel kapcsolatban gyökeres változásra van szükség. A pszichológusok­
nak mélyrehatóan és alapjaiban kell tanulmányozniok a jelenlegi oktatási gya­
korlatot, és koordinálni munkájukat a pedagógusokkal és a módszertani szak­
emberekkel, együtt dolgozni velük. Ugyanakkor azonban, kutatásaik ered­
ményeire támaszkodva, bátrabban kell felvetniük az újat, kísérletekkel ellen­
őrizni hipotéziseiket és előzetes következtetéseiket, aktívan részt kell venniük
ezek ellenőrzésében és el kell érniök, hogy átvigyék ezeket a gyakorlatba. Ezen
az úton haladva valóban segíteni fogják az új típusú iskolák építését.
A XXI. kongresszus határozatai a munkatermelékenység jelentős növe­
lését irányozzák elő a Szovjetunió népgazdaságának valamennyi ágában. Ennek
alapja az új technika, főleg az elektrotechnika széleskörű alkalmazása lesz a
termelésben, a termelés felszerelése új, magas termelékenységet biztosító beren­
dezésekkel, gépekkel és készülékekkel, továbbá a termelési folyamatok komplex
gépesítése és automatizálása. Mindennek jelentősége az SZKP KB júniusi plé­
numa után még jobban növekszik. Az új technika azonban egyáltalában nem
zárja ki a személyiség szerepét a termelésben, még ott sem, ahol a gépek irányí­
tását maguk a gépek fogják végezni. Ellenkezőleg, éppen az egyre bonyolultabb
mechanizmusok alkalmazása, amelyek nagy kapacitással, rendkívüli gyorsaság­
gal és pontossággal dolgoznak, a termelőgépek irányítása különböző fajta ellen­

141
őrző és mérőműszerek, valamint kapcsolótáblák segítségével, a termelési folya­
m atok központosított koordinálása műszaki híradási eszközök, telemechanika
és automatika segítségével — mindez megnövekedett követelményeket támaszt
nemcsak a vezető mérnöki és műszaki személyzettel szemben, hanem a ter­
melés egyszerű dolgozóival szemben is. Egyre jobban növekszik az olyan szak­
mák szerepe a termelésben, mint az automata gépkezelők, a diszpécserek, a
kapcsolótáblák kezelőinek szakmái. Egyre jobban növekszik a dolgozó felelős­
sége munkájával szemben, mivel a legkisebb figyelmetlenség néha nagy kárt
okozhat a termelésben és az emberekben. Egyre inkább szükségessé válik, hogy
gyorsan meg tudják találni meglehetősen bonyolult termelési feladatok leg­
ésszerűbb megoldását gyakran nehéz és feszült helyzetekben, valamint az,
hogy tudjanak uralkodni magukon és kitartóak legyenek a munkában. Növek­
szik tehát a személyiség általános, és köztük erkölcsi jellemvonásainak és
magas fokú értelmi fejlettségének jelentősége.
Igazságtalan lenne azonban lebecsülni az olyan munkafajták és munka­
formák jelentőségét, amelyeket nem gépesítenek és automatizálnak tovább,
m int például a munkapadok mellett dolgozók munkája, amely még jelentős
helyet foglal el a termelésben, és ezt a helyet valószínűleg még aránylag sokáig
meg is őrzi. A személyiség szerepe itt ismét elég világos, ámbár a személyiség­
nek már más tulajdonságai válnak jelentősebbé, többek között a motorikus
készségek is, amelyek más szakmáknál háttérben maradnak. Hogyan vegyenek
részt a pszichológusok a magas fokú munkatermelékenységért folyó harcban ?
Mindenekelőtt segíteniük kell megoldani azokat a feladatokat, amelyek a
munkához való kommunista viszony nevelésével és a személyiség olyan erkölcsi
tulajdonságainak kialakításával kapcsolatosak, amelyeket megkövetel a
munka a kommunista társadalomban. Ez a fontos feladat nemcsak annak a
fiatal nemzedéknek pszichológiai előkészítésére vonatkozik, amely most fog
kilépni az életbe (erről már fentebb volt szó), hanem azoknak kommunista
neveléséről is, akik már elkezdték a munkát.
Tág teret nyitnak a pszichológiai kutatások számára a munkafolyamatok
ésszerűsítésének problémái is. Ott, ahol a munkakészségek még bonyolultak,
vagy ahol a munkástól a munka gyors ütemet vagy a műveletek meghatározott,
szigorúan betartandó ritmusát követeli meg, tanulmányoznunk kell a munka
legcélszerűbb eljárásait, a műveletek végzésének legjobb módjait, legésszerűbb
egymásutánját. A munkaműveletek és az egész munkafolyamat ésszerűsítése
igen fontos több munkapad egyidejű kezelésénél, a futószalagon végzett gyors
munkánál, a munkapadokon való bonyolult munkák végzésénél. A pszicholó­
gusnak gondosan kell tanulmányoznia ezeket a munkafajtákat, le kell írni és
elemezni minden egyes műveletet, tanulmányozni kell a munkának azokat a
legjobb eljárásait, amelyeket a termelés élenjárói alkalmaznak. Nagy figyelmet
kell fordítani a munkaselejt tanulmányozására, a selejtet kiváltó okokra, ki­
küszöbölésük módjaira. Kutatás tárgyává kell tenni a munkások hibájából
keletkezett rongálódásokat, valamint a sérüléseket, mindkettő okait és meg­
előzésük módjait. Ezeknek a kérdéseknek vizsgálata értékes anyagot nyújt
majd a helytelen vagy célszerűtlen munkamódszerek felderítéséhez, és ezzel
lényeges segítséget fog nyújtani a munkafolyamatok ésszerűsítéséhez.
Nem kevésbé tág teret nyújt a munkatermelékenység emelésére irányuló
pszichológiai kutatások számára a termelésben alkalmazott felszerelések
(munkaeszközök) és a munkahely tanulmányozása abból a szempontból, hogy
a legalkalmasabbá tegyük az ember számára. Ezek az úgynevezett m é rn ö k i

142
 problémái. Lényegében szoros kapcsolatban vannak a munkatevé­
p szich o ló g ia
kenység ésszerűsítésének eljárásaival, mivel tökéletesebb, az ember számára
alkalmasabb felszerelés konstruálása ugyanakkor egyik leghatásosabb módja
a munkafolyamat ésszerűsítésének is.
A mérnöki pszichológia feladatainak megvalósításánál különösen fontos
figyelembe venni azokat a megváltozott követelményeket, amelyeket a munkát
végző emberrel szemben a modern felszerelés támaszt. Még aránylag nemrégen
a munkaeszközök alkalmassá tétele főleg arra irányult, hogy kényelmesebbé
tegyék a kézi műveletek végzését, mivel a munkatevékenység alapvető tartal­
mát éppen ezek a műveletek alkották. A korszerű, bonyolult mechanizmusok
már más követelményeket támasztanak az emberekkel szemben. A munkában
való aktív részvételhez ma már szükség van a pszichikum más oldalaira, maga­
sabb színvonalú pszichikus folyamatokra is, mint amelyek a kézi műveletekhez,
voltak szükségesek, az egyszerű gépekkel végzett munka körülményei között.
A mérnöki pszichológia problémái között jelentős helyet kell elfoglalniok olyan
kérdéseknek, mint a különböző fajta jelzőapparátusok, vezérlőberendezések és a
korszerű termelés más bonyolult mechanizmusainak konstruálása és elhelyezése.
Az egyik legsúlyosabb probléma, amely kidolgozásához a pszichológiai
tudomány részvételét igényli — a kifáradás és kifáradás elleni harc problémája.
A kifáradás forrásai és jellege a korszerű technika alkalmazásának körülményei
között mások, mint régebben voltak. Az a körülmény, hogy az éles határok
elmosódnak a fizikai és a szellemi munka között, és hogy növekszik a munka
intellektualizálása a korszerű termelésben, jelentősebbé teszi a szellemi vagy
pontosabban a pszichikus elfáradás problémáját, amelyet a feszült pszichikus
tevékenység vált ki: a figyelem erős és hosszan tartó megfeszítése, a munka
folyamán felmerülő, gondolkodásra késztető feladatok gyors és alkotó módon
való megoldása, az akaraterő megfeszítése stb. Emellett a korszerű termelésben
számos olyan munkafajta merül fel a futószalagok széleskörű ipari alkalmazá­
sával kapcsolatban — elsősorban a műveleteket végzők munkája —, amely
forrásává válik a kifáradásnak, mivel a munka egyhangú, és hosszú ideig kell
egyforma és méghozzá rendkívül egyszerű műveleteket végezni (gyakran na­
gyon gyors ütemben).
Az a feladat, hogy küzdjünk az ilyen egyhangú munka negatív hatása
ellen, felmerült már az ifjúság munkaoktatása során is, mikor az iskolások
részt vesznek a termelőmunkában. Míg azonban az iskolában a tanulók a ter­
melőmunkával hetenként csak két napot töltenek el, addig a felnőtt dolgozó­
nak az iparban az egyhangú munkát gyakran napról napra, rendkívül hosszú
időn keresztül kell végeznie. A munka egyhangúságának problémája ezért itt
igen nagy jelentőségű. Szükségessé válik, hogy a munkást betanítsuk különféle
szakmákra, különböző műveletekre, és időnként átállítsuk az egyik művelet
végzéséről a másikra. Ennek a problémának megoldásában a pszichológusnak
aktívan részt kell vennie. Elemezni kell pszichológiai szempontból a különböző
műveleteket, és úgy válogatni őket össze, hogy amikor a munkás áttér az egyik
művelet végzéséről a másikra, a lehetőség határain belül változzék meg pszi­
chikus tevékenységének jellege is. Emellett fontos, hogy a munkás munkakész­
ségei rugalmasak legyenek, hogy könnyen áttérjen az egyik műveletről a má­
sikra, mivel a váltásnak úgy kell megtörténnie, hogy ezzel a munka üteme, a
termelékenység foka ne szenvedjen kárt. Ahhoz, hogy kialakítsuk a munka-
tevékenységnek ezt a sajátosságát, ismét pszichológiai tanulmányozás szük­
séges.

143
 Fontos pszichológiai problémákat vet fel az a körülmény is, hogy a kor­
szerű termelésben gyakran válik szükségessé új szakmák elsajátítása. A tech­
nika gyors fejlődése, és ezzel kapcsolatban egyes szakmák elavulása, új szakmák
létrejötte gyakran megköveteli, hogy a munkás gyorsan áttérjen az egyik
szakmáról a másikra. Az átképzés komoly követelményei szükségessé teszik
a felszerelés tökéletesítését is, új, nagyobb termelékenységű, és tökéletesebb
gépek szerkesztését éppen úgy, mint az ezzel kapcsolatos lényeges változásokat
a technológiai folyamatokban. Ebben az esetben is szükség van az új techniká­
nak és a termelés új technológiájának gyors elsajátítására.
A munkának a mi országunkban az a jellegzetessége, hogy szocialista
népgazdaságban, szocialista termelésben folyik. Ez pedig azt jelenti, hogy a
munkának a termelés minden területén bizonyos mértékben alkotó munkának
kell lennie. A munkafolyamatot és a munkakörülményeket még az egyszerű
műveletekből álló, egyhangú munkában is tökéletesíteni kell (és valóban töké­
letesítik is). Annál inkább szükség van mindenfajta újításra, konstruktív tech­
nikai alkotó munkára a bonyolultabb munkafajtáknál. Ezek reális vonásai a
szocialista termelésben dolgozók munkájának, ami világosan megmutatkozik
a munkások és a mérnöki- és műszaki személyzet állandóan növekvő, tömeges
újító- és feltaláló tevékenységében. A pszichológiának amúgy is problémái közé
tartozik az alkotó folyamatok tanulmányozása. Így itt is reális segítséget
nyújthat a gyakorlatnak azzal, hogy kutatja, hogyan fejlődnek a személyiség
alkotó képességei a termelésben. Ez a feladat része egy még terjedelmesebb
problémának: ez a feladat része tanulmányozni a személyiségnek azokat
a tulajdonságait, amelyeket a gépesített, a technika legújabb vívmányain
alapuló, szocialista termelés nyújt az embernek.
Komoly figyelmet igényel, főleg néhány munkaterületen a káderek ki­
válogatásának és elosztásának problémája azoknak a pszichológiai követel­
ményeknek megfelelően, amelyeket egyik vagy másik szakma megkíván. Ilye­
nek mindenekelőtt azok a munkafajták, amelyek életveszéllyel járnak vagy
nagy anyagi veszteségek lehetőségével, a dolgozó személyi tulajdonságaitól
függően.
A káderek kiválasztása e szakmák számára megkívánja, hogy pszicholó­
giai szempontból tanulmányozzuk ezeket a munkafajtákat és a követelménye­
ket, amelyeket ezek az ember személyi tulajdonságait illetően támasztanak-
Ez a gyakorlati feladat nem szakítható el a tehetség általános kérdéseinek
pszichológiai vizsgálatától. Tanulmányoznunk kell a tehetség mibenlétét, fej­
lődésének lehetőségeit, kialakulásának módjait, az úgynevezett különleges
tehetségek sajátosságait. Ezen a területen intenzív tudományos kutatómunkára
van szükség. Ez segítene megteremteni a káderek kiválasztásának tudományo­
san megalapozott, gyakorlati módszereit, a korszerű pszichológiai tudomány
elméleti eredményei és tényanyaga alapján, miután ezeket a módszereket a
gyakorlatban gondosan ellenőrizték és kipróbálták.
Amikor felsoroljuk a munka pszichológiájának számos olyan fontos prob­
lémáját, amelyet maga az élet, a népgazdaság szükségletei vetnek fel, ugyan­
akkor rá kell mutatnunk arra, hogy a pszichológiai tudománynak ez az ága
rendkívül elhanyagolt. A pszichotechnika felszámolásával, amelyben a teljesen
hibás és káros mellett sok értékes is volt, a munka pszichológiájának kérdéseit
majdnem teljesen félretették. Az utóbbi években ugyan már folyt számos
kutatás néhány szakma pszichológiai jellemzésére, a termelésben élenjárók
m unkájának tanulmányozására, a szakértői vizsgálatok és a munkaképesség

144
helyreállításának kérdéseire vonatkozóan. Ennek a munkának azonban sem a
terjedelme, sem a tartalma nem elégíti ki a gyakorlat szükségleteit. És ennek
oka korántsem az, hogy a munka pszichológiájának jelentőségét maguk a
pszichológusok lebecsülnék, és nem lennének készek dolgozni ezen a területen.
A munka elhanyagoltságának oka az a merevség, amit a pszichológiai tudo­
mánnyal szemben a gazdasági vezetők tanúsítanak, akiktől ennek a munká­
nak kibontakozása függ, sajátos félelmük a pszichológiától (ami a pszichotech­
nikában való csalódás tartós nyoma, és utóhangja annak a méltán negatív
véleménynek, amelyet az idealista pszichológia váltott ki), vagy teljes tájé­
kozatlanságuk abban a kérdésben, milyen segítséget nyújthat a pszichológiai
tudomány a termelésnek. Sem az egyiket, sem a másikat nem fogadhatjuk el.
A szovjet munkapszichológia helyzetét gyökeresen meg kell változtatnunk.
A pszichológusoknak el kell foglalniok az őket megillető helyet a népgazdaság
jelentős kérdéseinek megoldásában. Azokat a helyes tételeket, amelyeket né­
hány évvel ezelőtt a „Kommunyiszt” c. folyóirat ezzel kapcsolatban felvetett,
és amelyeket eddig egyáltalán nem valósítottunk meg, teljes mértékben valóra
kell váltanunk. Döntő változás szükséges a pszichológia és az orvosi gyakorlat
kölcsönös kapcsolatában.
Ha ennek a kölcsönös kapcsolatnak történetét vizsgáljuk, akkor első­
sorban feltűnik, hogy a pszichológia, mint kísérleti tudomány, már fejlődésé­
nek kezdeti időszakában szoros kapcsolatban állt az elmegyógyászat (és az
ideggyógyászat) gyakorlatával. Jellemző, hogy az első pszichológiai laborató­
riumok Oroszországban a XIX. század végén éppen B e h t y e r e v és vala­
mivel később K orszakov pszichiátriai klinikái mellett nyíltak meg. Nagy­
mértékben segítették a pszichológia behatolását a klinikára olyan nagy orosz
elme- és idegorvosok, mint S z e r b s z k ij , B e r n s t e in és R osszolimo . Köztudo­
mású, hogy P avlov sem utasította vissza a pszichózisos betegek pszichológiai
tanulmányozását, és maga is gyakran fordult a beteg állapotának pszichológiai
jellemzéséhez a klinikai elmeorvosokkal végzett közös munkájában. Sok híve
van az ideggyógyászat és a pszichológia szoros kapcsolatának a jelenlegi szov­
jet elme- és idegorvosok között is. És ámbár az orvosi gyakorlat jelentősége a
pszichológia számára ugyanúgy, mint a pszichológiáé az orvostudomány szá­
mára, elég világos, a pszichológiai tudomány tényleges kapcsolata az orvosi
elmélettel és gyakorlattal mégsem valósul meg, és a pszichológiai munka ezen
a területen nem fejlődik megfelelően.
Ennek oka nemcsak a félelem a pszichológiától, amelyet már említettünk,
mint a munkapszichológia fejlődésének lényeges akadályát. Oka ennek az is,
hogy sok orvos és az orvosi intézmények sok vezetője alapjaiban hibás állás­
pontot foglal el a pszichológiai tudománnyal kapcsolatban. Erre az álláspontra
a durván biológiai elhajlás jellemző, és a pszichikumnak lényegében mechani­
kus felfogása, ami igen gyakran teljes tájékozatlansággal párosul a korszerű
materialista pszichológiát illetőleg. Ennek eredménye a pszichológiai tudomány
teljes tagadása és az a törekvés, hogy az idegtevékenység fiziológiájával helyet­
tesítsék, ahelyett, hogy elismernék, hogy ennek a két tudománynak szoros
együttműködésben kell fejlődnie. Melyek legyenek a pszichológiai tudomány
és az orvosi gyakorlat kapcsolatának legfőbb irányvonalai?
Kétségtelen, hogy a beteg pszichológiai tanulmányozása elsősorban
d ia g n o s z tik a i célokból fontos. Ez természetesen leginkább az elme- és az ideg­
betegekre vonatkozik, akiknek vizsgálatában a pszichológiai módszertannak
nagy helyet kell kapnia. Azok a munkatapasztalatok, amelyeket a pszicholó­

2 Magyar Pszichológiai Szemle 145

 gusok nemcsak az elmegyógyászati, hanem az ideggyógyászati és az idegsebé­
szeti klinikákon is szereztek, teljes mértékben megerősítik ezt a tételt. A tapasz­
talatok arról tanúskodnak, hogy a pszichológiai vizsgálat reális segítséget
nyújt a megbetegedések diagnosztikájához. Jelentős szerepet kell játszania
a betegek pszichológiai tanulmányozásának a szomatikus megbetegedések
eseteiben is, minthogy számos hazai és külföldi klinikus tapasztalata világosan
kim utatja a pszichikum lényeges jelentőségét számos szomatikus betegség
létrejötténél.
A betegek pszichológiai tanulmányozása ezenkívül az eredmények rögzí­
tésére a g y ó g y u lá s folyamatában azért is szükséges (ideg- és elmebetegségek
eseteiben), hogy a betegnél alkalmazott gyógymódok hatékonyságát ellen­
őrizzük. Még nagyobb a szerepe az ideg- és elmebetegek pszichológiai vizsgá­
latának a g y ó g y m ó d m e g h a tá ro zá sá n á l , és a gyógyulási folyamat helyes irányí­
tásánál. A szovjet pszichológusok a Nagy Honvédő Háború idején már sok
értékes tapasztalatot gyűjtöttek ezen a téren. Tanulmányozták a betegek
pszichikus tevékenységeinek különböző károsodásait egyes agysérüléseknél
(főleg sebesülések és zúzódások esetében), azután pedig aktívan és eredménye­
sen részt vettek a gyógyító és rehabilitációs munkában.
A pszichológiának lényeges segítséget kell nyújtania a korszerű pszicho­
terápia számára, amely a pszichológiai hatások tudományosan megalapozott
rendszere, és amelynek feladata, hogy megismerje a beteg személyiségeit,
a valósággal való megbomlott kapcsolatait és törekedjék ezeket helyre­
állítani.
Reális segítséget nyújthat a pszichológiai tudomány a munkaterápiának
is, amelynek alapjaiban kell ismernie a dolgozó ember pszichológiáját, munka-
tevékenysége törvényszerűségeit, valamint a személyiségnek munkában való
alakulását. A szovjet pszichológusok munkatapasztalatai azt bizonyítják,
milyen szükséges részt venniök a munkaterápiában, ahol a munkát, mint gyó­
gyítási tényezőt alkalmazzák. Amikor arról beszélünk, hogy mennyire fontos
a pszichológia az orvostudomány számára, lehetetlen, hogy ne szóljunk arról,
mennyire kapcsolatban van a pszichológia a beteghez való általános viszony­
nyal, ami kötelező minden orvos számára, és amely irányít minden orvosi intéz­
kedést: a beteghez való viszonnyal nemcsak úgy, mint szervezethez, hanem
mint személyiséghez is, mint emberhez, akinek gondolatai és érzelmei vannak,
aki meghatározott módon áll kapcsolatban á valósággal, az emberekkel és
saját szomatikus vagy pszichikus betegállapotával. A pszichológiai tudomány­
nak segítenie kell az orvost, hogy megértse a beteg pszichológiáját.
Ahhoz, hogy a pszichológiai tudomány teljesértékű segítséget tudjon
nyújtani az orvosi gyakorlatnak, széleskörű kutatómunkát kell végeznie eb­
ben az irányban. Szükséges, hogy kifejlődjék a pszichológiai tudománynak egy
speciális ága, az o rv o si p szich o ló g ia , az orvosok és pszichológusok vagy mind­
két ismeretág speciálistáinak együttes erőfeszítései alapján.
A pszichológia és az orvosi gyakorlat szoros kapcsolata nemcsak az orvosi
gyakorlat számára fontos, hanem maga a pszichológia számára is. A patolo­
gikus folyamatok tanulmányozása mindig segíti a normális folyamatok meg­
értését is. Ez az általános tétel teljes mértékben áll a pszichikus folyamatok
tanulmányozására is.
A klinikum az elme- és az ideggyógyászat területén ezen kívül gazdag
tényanyagot szolgáltat a materialista pszichológia legfontosabb, alapvető kér­
désének — a pszichikum és az agyműködés problémáinak kidolgozásához.

146
A pszichikus funkciók károsodásának kutatása lokális agysérülések esetén sok
értékeset nyújt a funkciók lokalizálásának problémájához.
Az elmondottak teljes mértékben megerősítik azt a tényt, hogy a pszicho­
lógia és az orvostudomány kapcsolata szükséges az orvosi gyakorlat érdekei
szempontjából, s a pszichológiai tudomány elsőrendű fontosságú problémái
szempontjából egyaránt. Ennek a kapcsolatnak a teljes értékű megvalósításá­
hoz nemcsak az szükséges, hogy széles körben kibontakoztassuk a k u ta tó ­
m u n k á t az orvosi pszichológia területén, hanem szükséges a pszichológusok
g y a k o r la ti m u n k á ja is a klinikákon, ahol rendkívül gazdag tényanyaghoz jut­
hatnak.

8.

Ahhoz, hogy a pszichológia sikeresen megoldhassa a gyakorlat segítése

terén felelősségteljes feladatait, ki kell dolgoznia az á lta lá n o s p szic h o ló g ia kér­
déseit, elsősorban annak elméleti alapjait. Azok a tapasztalatok, amelyeket a
pszichológiai tudomány az élet által felvetett kérdések megoldásában szerzett,
világosan megmutatták, hogy a munka sikere a gyakorlat bármely területével
kapcsolatos speciális ágában (a gyermek-, a pedagógiai, a munka-, az orvosi
pszichológiában és más speciális ágakban) nagymértékben függ attól, milyen
kapcsolatban van ez a munka a pszichológiai elmélet általános kérdéseinek
megoldásával. A pszichológia gyakorlati területeinek elszakadása az általános
pszichológia problémáinak kutatásától jelentős mértékben csökkenti azt a reá­
lis segítséget, amelyet a pszichológia a gyakorlatnak nyújthat.
Ezt bizonyítja a pszichotechnika sorsa. Munkájának döntő hiányossága
— amely elhajlásának egyik legfőbb oka lett — pontosan az volt! hogy nem
támaszkodott az általános pszichológia elméleti alapjaira, a gyakorlati problé­
mák kutatása nem volt szoros kapcsolatban az elméleti kérdések kidolgozásával.
A pszichológiai tudománynak azok a speciális ágai, amelyek a gyakorlat
problémáinak megoldására hivatottak, jelenleg nincsenek megfelelő kapcsolat­
ban az általános pszichológiával. Ámbár a pszichológiának valamennyi ilyen
speciális ágában számos fontos elméleti problémát kell megoldani, a kapott
vizsgálati anyag viszont igen lényeges a pszichológiai elmélet számára, az álta­
lános pszichológia és a pszichológiai tudomány egyes ágai között még sincs meg­
felelő koordináció. Az érzékelés és az észlelés problémáit például az általános
pszichológia részletesen tárgyalja, az életkorokkal foglalkozó pszichológia
azonban nem tanulmányozza eléggé, nem fordít kellő figyelmet arra, hogyan
fejlődnek ezek a folyamatok a gyermekeknél és a serdülőknél. És fordítva, a
gondolkodás problémáit az életkorokkal foglalkozó, és főleg a pedagógiai
pszichológia intenzíven feldolgozza ott, ahol azok szorosan összefonódnak az
oktatásnak és az ismeretek elsajátításának problémáival, viszont sokkal keve­
sebbet foglalkozik ezzel a kérdéssel az általános pszichológia. Azok az értékes
munkák pedig, amelyek az egyéni pszichológiai különbségek fiziológiai tanul­
mányozása során születtek (az alapvető idegfolyamatok tipológiai különbségei),
alig lépték túl a laboratóriumi kutatások szűk határait, és csak az általános
pszichológia tervében szerepelnek. Megfelelő kutatások az életkorokkal foglal­
kozó és a pedagógiai pszichológia területén (a gyermekek tipológiai különbsé­
geinek tanulmányozása és ezeknek a különbségeknek figyelembevétele az
oktató-nevelőmunkában, főleg az egyéni bánásmódban) majdnem teljesen hiá­
nyoznak. Ezt a helyzetet döntő módon meg kell változtatnunk.

2* 147
 A pszichológiai tudomány különböző ágaiban végzett munkákat koordi­
nálnunk kell. Ez majd lehetővé teszi, hogy sokoldalúan kidolgozzuk a pszicho­
lógiának mindazokat a legfontosabb problémáit, amelyeknek kutatásától függ
a pszichológiai elmélet sikeres fejlődése és a gyakorlat segítése, és amelyeket
még nem tudtunk megnyugtató módon megoldani.
Ezekhez a problémákhoz sorolhatjuk elsősorban a személyiség pszichikus
tulajdonságainak, erkölcsi jellemvonásainak, hajlamainak és tehetségeinek,
egyéni pszichológiai sajátságainak kialakulását. Ezeket a problémákat a pszi­
chológia jelenlegi feladatainak figyelembevételével kell kidolgoznunk. Ezen­
kívül fel kell számolnunk azokat a nagy hiányosságokat, amelyek a személyiség
pszichológiájának területén a munkák jelentős részéről megmutatkoznak
(különben számos más pszichológiai probléma kutatásánál is). Ilyen hiányos­
ságok: egyes esetekben a kérdéseket elvont módon oldják meg, puszta elméle-
tieskedés tapasztalható anélkül, hogy a tényekre megfelelően támaszkodná­
nak, hiányosak a személyiségről szóló általános filozófiai tanításokon alapuló,
konkrét pszichológiai álláspontok. Más esetekben a munkák tisztán empirikus
jellegűek, hiányzik a kapott anyag megfelelő pszichológiai elemzése és elméleti
feldolgozása. Meg kell találnunk a szigorúan tudományos alapokat a személyi­
ség pszichológiai tanulmányozásához, ki kell dolgoznunk a teljes mértékben
tudományos kutatási módszereket. A munka ebben az irányban még csak
most kezdődött.
Minden téren fel kell vennünk a harcot a személyiséggel kapcsolatos
reakciós elméletekkel, amelyek igen elterjedtek a modern külföldi pszichológiá­
ban. Különös figyelmet kell fordítanunk azokra a reakciós nézetekre, amelyek
igazolni próbálják az emberek valóban egyenlőtlen helyzetét a kapitalista
társadalomban, a különböző agresszív eszméket és célokat, a fajelmélet néze­
teit stb.
Ezenkívül meg kell kísérelnünk felszámolni néhány kirívó hiányosságot
a személyiség tanulmányozása terén, elsősorban az érzelmek, az érzelmi élet
kutatásának hiányát. Ez a terület majdnem teljesen hiányzik a szovjet pszi­
chológiából. Az a mód, ahogy eddig a szovjet pszichológiai tudomány feldol­
gozta a pszichikus életnek ezt a területét, a legkevésbé sem felel meg annak,
amilyen hatalmas jelentősége van az érzelmeknek az emberi tevékenység
különböző fajtáiban, az egész emberi életben. Még leíró anyagunk sincs, ami
jellemezné az ember érzelmeit. Ezt a lényegében mélységesen intellektualista
álláspontot fel kell számolnunk. Ez pedig annál inkább szükséges, mert a kül­
földi pszichológiában számos gyökeresen reakciós elmélet terjedt el az érzelme­
ket illetően, amelyek ellen gazdag tényanyag hiányában egyáltalában nem
küzdünk.
Alapvető elméleti megvilágítást igényel a tudat, a tudatosság fejlődésé­
nek problémája, és ami ezekkel szorosan összefügg, az ösztönösség problémája.
Az a tétel, hogy a tudat vezető szerepet játszik az ember tevékenységében a
szovjet pszichológia egyik alapvető tétele. Ez azonban nem jelentheti az ösztö­
nösség szerepének teljes tagadását. Azt a kérdést, hogy mi a helye az egyiknek,
mi a másiknak, és milyen a kölcsönös kapcsolatuk, a materialista tudomány
álláspontjának alapján kell tudományosan kidolgoznunk. Csak így tudjuk majd
az ösztönösség idealista koncepcióival szembeállítani a pozitív materialista
elméletet.
Alapvető jelentőségűek a pszichológia gyakorlati feladatainak megoldása
szempontjából, főleg az ifjú nemzedék nevelésének és oktatásának területén

148
a pszichikus fejlődés már fentebb is említett problémái: melyek a pszichikus
fejlődés mozgató erői, milyen a nevelés és a fejlődés, az oktatás és a fejlődés
kölcsönös kapcsolata, melyek az életkorok pszichológiai sajátosságai. Teljes
mértékben megőrizte jelentőségét a pszichológia számára a pszichikus tevékeny
ség fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozása. Ez a feladat a pszichikum
materialista felfogásából következik. Különös figyelmet kell fordítanunk a
magasabb pszichikus folyamatok fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozá­
sára, mivel ez a kutatási terület nagyon elhanyagolt. Le kell küzdenünk azt
a jelentős elszakadást, amely a magasabb idegműködés törvényszerűségeinek
fiziológiai tanulmányozása és a pszichikus folyamatok pszichológiai kutatásai
között még fennáll. Vissza kell utasítanunk azokat a kísérleteket, amelyek a
konkrét pszichikus folyamatok fiziológiai mechanizmusainak alapos tanulmá­
nyozását kevéssé megalapozott, tisztán hipotétikus meggondolásokkal próbál­
ják helyettesíteni.
A pszichológia eredményes fejlődése megköveteli, hogy komoly figyelmet
fordítsunk számos olyan új problémára, amelyet a tudomány és a technika
ragyogó eredményei vetettek fel. ilyenek például azok a pszichológiai kérdések,
amelyek a számoló- és a fordítógépek megalkotásával, a termelés komplex
gépesítésére és az automatizálásra szolgáló bonyolult berendezések szerkesz­
tésével kapcsolatban merülnek fel. Helyesen mutatnak rá ennek a területnek
szakemberei arra, hogy ha azoknak a törvényeknek feltárásához, amelyeknek
ismerete feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a kézi munkát felcseréljék a gépi
munkával, természetes volt az élettelen természet tanulmányozása, akkor a
vezérlő gépek létrehozásához az élő természet felé, elsősorban az ember felé kell
fordulni, az értelmi munka tanulmányozása felé, amely megoldja az irányítás
legbonyolultabb feladatait is. Ezért jelentősen bővítenünk kell és el kell mélyí­
tenünk a pszichológia kapcsolatát olyan tudományokkal, mint a kibernetika,
a hírközlés elmélete, a matematikai logika, a pszicholingvisztika.
A pszichológia előtt álló feladatok megkövetelik, hogy jelentősen emeljük
a pszichológiai kutatások általános tudományos színvonalát. Nagy figyelmet
kell fordítanunk új, objektív kutatási módszerek kidolgozására. Különösen
szükséges kidolgozni objektív módszereket a magasabb pszichikus folyamatok
és a személyiség pszichológiájának tanulmányozásához. A pszichológiai kísér­
leti munkákban széles körben kell alkalmaznunk a legújabb technikát, ami az
adott terület szakembereivel közös munkát kíván. Bátrabban kell a matema­
tikai módszereket alkalmazni. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a
matematika széles körben behatolt a korszerű tudományok számos területére.
Nálunk pedig az után az időszak után, amelyet a tesztek alkalmazásával kap­
csolatban a matematikai statisztika iránti túlságos lelkesedés jellemzett, rend­
kívül óvatos, olykor majdnem szkeptikus álláspont alakult ki a kutatás mate­
matikai módszereinek alkalmazásával szemben, ami teljesen helytelen.
Határozottabban fel kell számolnunk a kutatások leíró jellegét. Nem
szabad engednünk, hogy egyes példákat és illusztrációkat felhasználjanak, anél­
kül, hogy törvényszerű jellegüket megalapoznák. Következtetéseinknek bi-
zonyíthatóbbakká és megbízhatóbbakká kell válniok.
Széles körben kell alkalmaznunk a tanulmányozás klinikai módszereit,
amelyek hosszantartó, rendszeres megfigyelésekre vannak alapítva, és ahol
a megfigyeléseket kísérletek adataival kötjük össze. Javítanunk kell a meg­
figyelések kultúráját is. Alkalmaznunk kell a pszichikai fejlődésnek úgynevezett
„hosszmetszeti” tanulmányozását, ami azt jelenti, hogy ugyanazokat a gyér-
mekeket és serdülőket néhány éven keresztül tanulmányozzuk. Nem szabad
megelégednünk az életkorok tanulmányozásának jelenleg elterjedt „kereszt­
metszeti” módszerével, amelyekben mindegyik életkort új csoport gyermek
képvisel. Ez nem teszi lehetővé, hogy vizsgáljuk az átmeneteket az egyik fej­
lődési fokról a másikra, hogy megértsük a fejlődés dinamikáját.
Célszerű alkalmaznunk az extenzív kivizsgálás módszereit is, amely álta­
lános képet ad egy-egy kérdés helyzetéről, és segíti az elsődleges tájékozódást.
Nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy megteremtsük a személyiség
tanulmányozásának módszertanát, mégpedig gyakorlati célokból: hogy segít­
ségére legyünk a pedagógusoknak az egyéni bánásmód eszközeinek megálla­
pításában, hogy megjavítsuk a pályaválasztási tanácsadást, hogy tudományos
megalapozottsággal tudjuk kiválasztani a gyermekeket a gyógypedagógiai isko­
lák számára (értelmileg elmaradt gyermekek esetében). Elutasítjuk a tesztek
alkalmazásának külföldön elterjedt módját, ugyanakkor azonban tovább kell
fejlesztenünk a pszichológiai kutatás új gyakorlati módszereinek tudományos
kidolgozását.
Ahhoz, hogy emelni tudjuk a pszichológiai gyakorlati és kutatómunka
színvonalát, döntően meg kell javítanunk a pszichológus káderek tudományos
felkészültségét, javítanunk kell továbbképzésüket. Alapos elméleti képzést
kell kapniok, alapjaiban meg kell ismerkedniök a pszichológiai kutatás jelen­
legi helyzetével (többek között gyakorlati módszereivel is), valamint komolyan
tanulmányozniok kell a határos tudományoknak azokat a fejezeteit, amelyek
érintkeznek a pszichológiai problémákkal. Jól kell ismerniük a gyakorlatiak azt
a területét, amely a kutatandó problémákkal kapcsolatos.
Meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fiatal
pszichológusok tudományos fejlődését (szemináriumok és tanfolyamok, tudo­
mányos küldetések, alkotó szabadság), és bátrabban kell kiemelnünk fiatal
kádereket felelősségteljes munkára.
Azok a nagy feladatok, amelyek a pszichológia előtt állnak, számos szer­
vezeti intézkedést is igényelnek. Ide tartoznak mindenekelőtt: a pszichológiai
tudományos-kutatómunka erősítése a meglevő tudományos-kutatóintézetek
bővítésével és újak szervezésével, problémakutató pszichológiai laboratóriu­
mok létrehozása az egyetem pszichológiai fakultásán és a nagy pedagógiai
főiskolákon, komplex laboratóriumok szervezése néhány népgazdasági tanács
és egyes nagy ipari vállalatok mellett a munka pszichofiziológiai (és higiéniai)
kérdéseinek tanulmányozására, a pszichológiai laboratóriumok számának jelen­
tős növelése az orvosi intézményekben (elme- és ideggyógyászati klinikákon).
Megérett az idő, hogy megszervezzük a gyakorlati pszichológiai munkát
az iskolákban, a vállalatokban és a klinikákon. Ezzel a munkával a legközelebbi
jövőben meg kell bízni a fent említett tudományos kutatóintézeteket.
Biztosítanunk kell az egész tudományos-kutató és a tudományos gyakorlati
munka koordinálását a pszichológia területén. A kérdés javaslatának kidolgo­
zását rá kell bíznunk a Pszichológiai Társaság Központi Tanácsára. Tapaszta­
latcsere és a munka koordinálása céljából gyakrabban kell értekezletet össze­
hívnunk egyes problémák megtárgyalására.
A tudományos feladatokon kívül, amelyek a XXI. kongresszus határo­
zataival kapcsolatban a pszichológia előtt állnak, jelentős teret kell biztosíta­
nunk a pszichológiatanítás gyökeres megjavításának és a tudományos pszicho­
lógiai ismeretek propagandájának. Meg kell javítanunk a pedagógusok pszicho­
lógiai képzését is. Ennek érdekében nagyobb figyelmet kell fordítanunk a

150
pszichológia oktatására azokon az egyetemeken, ahol pedagógus kádereket
képeznek, a pedagógiai főiskolákon és a tanítóképző intézetekben. Nem békél-
hetünk meg tovább azzal a helyzettel, hogy az ifjúság, mikor befejezi az egye­
temet és elmegy pedagógiai munkára, úgy megy el, hogy alig kapott pszicholó­
giai képzést. Meg kell javítanunk a gyakorlati pszichológiai foglalkozásokat a
pedagógiai főiskolákon és be kell vezetni ezeket az egyetemeken is. A felső-
oktatási intézmények pszichológia tankönyveit tovább kell tökéletesítenünk.
Be kell vezetnünk specializált pszichológiai tanfolyamokat (az első idők­
ben esetleg fakultatív jelleggel) a legnagyobb orvosi, műszaki, jogi és művészeti
főiskolákon.
Meg kell szerveznünk és rendszeresen foglalkoznunk kell a pedagógusok
és más dolgozók pszichológiai továbbképzésével a pedagógus továbbképző
intézeteken keresztül. Létre kell hoznunk és széles körben terjesztenünk kell
a népszerű tudományos irodalmat a legkülönbözőbb olvasó kategóriák —
pedagógusok, orvosok, mérnökök, gazdasági szakemberek számára. Jelentős
helyet kell biztosítanunk az irodalomnak a gyermekek és a fiatalok nevelésének
és oktatásának pszichológiai kérdéseiről a szülők számára, végül a legkülön­
bözőbb pszichológiai kérdésekről a lakosság tömegei számára. Igen nagy figyel­
met kíván az ifjúságnak szánt pszichológiai irodalom is. Mivel a középiskolák
óratervéből a pszichológiát kihagyták, ezt osztályon kívüli (szakköri és fakul­
tatív) munkával kell helyettesíteni, valamint pszichológiai szakirodalmat kell
adni az ifjúság önképzésének segítésére.
*

A szovjet pszichológusok tudatában vannak annak, milyen nagy felada­

tok állanak előttük a XXI. pártkongresszus határozataival kapcsolatban, és
már el is kezdték sok olyan kérdés tanulmányozását, amelyet a határozatok
megvalósítása vetett fel. A kutatásoknak már vannak is bizonyos eredményei.
Le kell vonnunk ezeknek a munkáknak a tanulságait, széleskörű társadalmi
megvitatás tárgyává kell tennünk ezeket és meg kell tennünk az intézkedése­
ket, hogy a munkák eredményeit átvigyük a gyakorlatba. A Társaság Kongresz-
szusának nagy szerepet kell vállalnia abban a munkában, hogy megvalósítsuk
azokat a feladatokat, amelyeket a XXI. pártkongresszus határozatai állítanak
a szovjet pszichológiai tudomány elé.

151
 A MÓDSZERTANI ALBIZOTTSÁG FELADATKÖRE
P . LIEBERMANN LTJCY

A Pszichológiai Bizottság keretében külön Módszertani Albizottság létre­

hozására azért volt szükség, hogy a pszichológia különböző területein jelent­
kező módszertani problémákkal rendszeresen foglalkozzon.
Feladatköre igen szétágazó és minden területen kettős. Egyrészt első­
rendű feladata a meglevő szakmai helyzet felmérése, másrészt, más Albizott­
ságokkal együttműködve, újabb szakmai feladatok módszertani vonatkozásait
is meg kell vizsgálnia. Ezek a feladatkörök az Albizottság távlati tervében
nagyrészt meg vannak határozva.
A távlati tudományos terv az alábbi témákat tartalmazza:
1. A pszichológiai diagnosztikai módszerek és pszichoterápiás módszerek
szemléleti alapjainak tisztázása (különös tekintettel a gyermekpszichológiai
anyagra).
2. A különféle teszt-módszerek standardizálásának problémái (esetleg
új vizsgálati módszerek kidolgozása).
3. Csoport-pszichológiai diagnosztikai eljárások kidolgozása.
4. A csoportterápiás eljárások módszereinek tisztázása és alkalmazási
területük felmérése (munkaterápia, munkalélektan, pedagógiai lélektan, gyer­
mek- és pszichoterápia területein stb.).
A Módszertani Albizottságnak többek közt fel kell mérnie és tisztáznia
a különféle pszichológiai vizsgálati eljárások (tesztek stb.) problémakörét:
melyek azok a tesztek, vizsgálatok, amelyek meghatározott lélektani kérdések
tisztázására alkalmasak és milyen feltételek között használhatóak: alkalma-
sak-e pl. az értelem meghatározására, használhatók-e a gyermek- és felnőtt­
korban, az ép és a sérült személyiség jellegzetességeinek jellemző vonásainak
a meghatározására stb. További kérdés, amelyre választ kell adnia, hogy vala­
mely eljárás (teszt) alkalmas-e például arra a célra, amelyre használják?
Valóban tudományos és gyakorlati szempontból alkalmas kísérleti módszert
jelent-e annak a kérdéssorozatnak a megválaszolására, amelyre készült. Fel
kell mérnie az egyes eljárások elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazásuk kér­
dését. Ez vonatkozik -—többek közt — mind a különféle intelligencia-tesztekre,
mind az érzelmi élet jellegzetességeit meghatározni törekvő teszt-módsze­
rekre, mind az ún. projekciós személyiség-vizsgálati kísérleti (teszt) eljárásokra.
Az Albizottság távlati tervében ezenkívül új vizsgálati módszerek kidolgozása
is szerepel. így pl. különféle csoport-vizsgálati módszerek kidolgozását az Al­
bizottság egyik fontos feladatának tartja.
A csoportvizsgálati módszerek szükségessége igen sok területen, pl. a
neveléslélektan és a különféle pszichoterápia technikák területén megmutat­
kozó probléma. Fontos társadalmi vonatkozásai is vannak ennek a kérdésnek.

152
Az Albizottság munkaterületére tartoznak a különféle terápiás módszerek elmé­
leti és gyakorlati kérdései is. Ezeket ugyanúgy, m int a vizsgálati módszereket,
fel kell mérnie és alkalmazhatóságuk kérdésében állást kell foglalnia. Új mód­
szerek kialakítására — amilyen mértékben ennek szükségessége felmerül —
szintén vállalkoznia kell. Lényegében, minden pszichológiai munkaterületen
jelentkező mindennemű metodikai kérdéssel foglalkoznia kell, akár a munka­
lélektan, akár más pszichológiai részterületen merül is fel módszertani prob­
léma.
A problémák szerteágazó jellege miatt a módszertani Albizottságnak
szoros kooperációra van szüksége az egyéb Albizottságokkal is. Így pl. az
Orvosi Lélektani Albizottsággal, a Gyógypedagógiai Albizottsággal, a Munka-
lélektani Albizottsággal stb. aszerint, hogy a felmerülő módszertani probléma
melyik albizottság területéhez tartozik. Végül, de nem utolsósorban, szoros és
folyamatos kooperációra van szükség a Módszertani Albizottság és a Filozófiai­
pszichológiai Albizottság között a felmerülő kérdések szemléleti alapjainak tisz­
tázása érdekében. A Filozófiai-pszichológiai Albizottsággal való együttműködés
már azért is különösképpen fontos, hogy az egyes módszerek szemléleti és elvi
alapjait a két Albizottság közös munkával tisztázza.
Ennek az általános adatgyűjtő munkának egy része — a szakmai terület
felmérése — a múlt félévben elvégzett adatgyűjtő munka során nagyrészt
megtörtént. Ugyanakkor azonban egyértelműen az is kiderült, hogy a begyűj­
tö tt adatokból csak az tű n t ki, hogy hány ember, hol, milyen intézmény kere­
tében vagy intézményen kívül foglalkozik az ország területén ilyen vagy
amolyan pszichológiai módszerrel. Ez az adatgyűjtés azonban semmiféle képet
nem ad a végzett munka színvonaláról. Minden kétséget kizáró módon az is
kiderült a begyűjtött adatokból, hogy a meglevő szakembereknek sürgős
szüksége van arra, hogy szakmai területen tovább képezzék magukat és munka-
módszereiket összehasonlítsák. Ez a két adat arra bírta az Albizottságot, hogy:
1. távlati tervében vegye tekintetben a metodika területén jelentkező
legégetőbb problémákat — a különféle diagnosztikai és terápiás módszerek
összehasonlító értékelését —, esetleg új módszerek kidolgozását és
2. igyekezzen megismerni és felmérni a jelenleg alkalmazott mód­
szerek szakmai alkalmazásának színvonalát. Az utóbbi szempontot az albizott­
ság a szakmai továbbképzés szempontjával igyekezett összekapcsolni, oly módon,
hogy a meglevő intézmények pszichológiai szemléletét, az általuk alkalmazott
pszichológiai eljárások ismertetését és ezek szakmai megvitatását — tovább­
képző előadások keretében — megszervezte. Ez a terv havonta 1—2 előadás
szervezését jelenti és az eddigi tapasztalatok szerint ez igen eredményesnek
ígérkezik.
A meglevő intézmények munkamódszereinek ismertetése minden való­
színűség szerint, kb. még két félévet fog igénybe venni. Ezek befejezése után az
Albizottság a továbbképző előadások során egyes különálló módszertani prob­
lémák megvitatását tervezi bemutató előadások keretében. Az Albizottság
további terveiben szerepel két szeminárium megszervezése is — egy a külön­
féle vizsgálati-módszerek gyakorlati elsajátítására — egy pedig kazuisztikai
(egyelőre gyermek-kazuisztikai) esetek folyamatos megbeszélésére.
Ez az egyetlen módja annak, hogy többé-kevésbé pontos képet kapjunk
a szakmában dolgozóknak a meglevő hazai intézményekben folytatott munka-
módszereiről és annak színvonaláról. Ez a mód alkalmasnak ígérkezik továbbá
arra, hogy egységesen megalapozott szakmai szemléletet sikerüljön fokozato­

153
san kiépíteni és ezen a réven a különféle pszichológiai irányzatok képviselői
fokozatosan képessé váljanak arra, hogy közös szakmai alapelveket fogadjanak
el. Erre annál is inkább szükség van, mert a pszichológia jelen állása szerint
komoly, sőt alapvető elvi ellentétek vannak mind az egyes irányzatok, mind az
egyes szakterületek képviselői között is. A gyakorló pszichológus számára ma­
gától értetődő tény, szinte közhely, hogy egyes vizsgálati módszerek (tesztek)
ugyanolyan meghatározott célra szolgáló eljárások, mint a vérkép vagy a
röntgenvizsgálat az orvostudományban. Alkalmasak például az értelmi fo­
gyatékosság kimutatására, az emlékezet mérésére, a személyiség jellegzetes
struktúrájának megvilágítására. A megfelelő módszer elsajátítása azonban
komoly általános elméleti tudást és szakmai gyakorlatban való jártasságot
követel ugyanúgy, mint pl. a laboratóriumi munkában való jártasság vagy a
Röntgen-szakorvosság. Más példa : a klinikus pszichológus számára cseppet sem
meglepő, hogy pszichológiai vizsgálatok segítségével a pszichés képben szoma­
tikus megbetegedésre utaló specifikus jegyeket lehet találni. Teszt módszerek
szakszerű alkalmazása lényegében a kísérleti lélektani szempont és szemlélet
alkalmazását jelenti egyéb lélektani területen, mint ezt az elnevezés teszt-
próba is jelzi.
Természetesen minden vizsgálati módszer alkalmazásakor két alapvető
szempontot kell szem előtt tartani: azt, hogy mit akarunk vizsgálni, és hogy
a használt módszer alkalmas-e a feltett kérdés megválaszolására ? Ez a kérdés-
feltevés ugyanolyan lényeges a pszichológia területén, mint pl. az orvostudo­
m ány terén. Ismeretes pl., hogy csak a betegség alapvető jellegzetességeire
vonatkozó vizsgálati módszerek deríthetnek fényt a betegség okára és tüne­
teire. Ugyanígy az egyes pszichológiai eljárások csak körülírt és meghatározott
célra használhatók fel. Ehhez azonban ugyanúgy, mint például egy röntgen­
diagnózis felállításához — jól megalapozott szakmai tudás szükséges.
A megalapozott szakmai tudás tekintetében a jelenlegi helyzet nem mond­
ható kielégítőnek. Téves egyéni nézetek alakultak ki és gyakran megfelelő
tárgyi adatok ismerete nélkül történik véleménynyilvánítás pszichológiai kér­
désekben.
Az alapfogalmak tisztázása, a módszerek összehasonlító értékelése meg­
felelő kiindulópontnak ígérkezik a szakmai színvonal egységes és kedvező ki­
alakításához. A megindított munka azért is fontos és szükséges, mert értékes
adatokat nyújt a pszichológusképzés szempontjainak és anyagának tisztázásá­
hoz.
Teljes tudatában vagyunk annak, hogy a kitűzött célok megvalósítása
nehéz, hosszú és fáradságos munkát igénylő feladat. Mégis reméljük, hogy
sikerül egységes szakmai szemléletet és annak elvi alapjait fokozatosan kialakí­
tani. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a pszichológia terü­
letén nagy távlatokat nyit meg és komoly erkölcsi támogatást biztosít.

B u d a p e s t, V I I I . , B ó k a y J á n o s u . 53.

154
 A M T A G y e r m e k lé le k ta n i I n té z e té n e k ( ig a z g a tó : d r . M o l n á r I m r e ) k ö z le m é n y e

A GYERMEKEK ÍRÁSOS-RAJZOS ÁBRÁZOLÁSAINAK

FEJLŐDÉSI SZAKASZAI
J U S T N É K É R Y H E D V IG

Feladatunk az volt, hogy a gyermekek írásos-rajzos tevékenységét a fej­

lődés szempontjából vizsgáljuk az iskolás korig. A fejlődési fokozatok leszöge-
zésén túl két szempont szerint dolgoztuk fel a gyermekek teljesitményeit. 1.
Abból a szempontból, hogyan veszi kezdetét az írásos-rajzos ábrázolások értel­
mezése és hogy milyen jellegű az értelmezést megelőző fokozat. 2. Hogyan fej­
lődik a gyermekek kapcsolata a valóságos világ tárgyaihoz, illetve hogyan ju t­
nak el oda, hogy az ábrázolt tárgyak felismerhetők. Megállapítottuk a felismer­
hetőség fokozatait is.
I. Az értelmezést megelőző fokozat a gyermekeknek a ceruzával való első
próbálkozásai. A gyermekek hozzáérintik vagy ütögetik a ceruzát a papiroshoz,
esetleg úgy lendítik a ceruzát a papiroson, hogy annak valami nyoma marad.
Am i a ceruzanyomból keletkezett, az újabb kézmozgás ingerévé válik. Az ismételt
kézmozgásból keletkezett teljesítmény lehet az először keletkezett ponttal,
pontszerűséggel, vonalkával, vonallal vagy alakzattal azonos, de az ismételt
kézmozgásból újszerű alakzat vagy vonalhúzás is keletkezhetik. (A két, két és
fél éves korú gyermekek 70—72%-a, a három éves korúak 42—45%-a tarto­
zik ide. A vizsgált személyek száma, N = 106.)
139. jegyzőkönyv. T. M. 2 éves 8 hónapos. A ce ru zát a papiroshoz nyom ja,
felem eli a p ap iro st és megnézi, hogy m i keletkezett ebből. A pont- és pontszerűsége­
k e t fo ly ta tja . A zu tá n m inden p o n th o z egy kis v o n a lk á t h ú z úgy, hogy kissé m eglen­
d íti a ceruzát. A m e g v álto zo tt kézmozgás — a ceruza lendítése — a pontszerűségeket
m e g n y ú jto tta. Az ism étlésből azonos alak zato k keletkeztek.
A 2—3 év körüli gyermekekre az jellemző, hogy teljesítményeikben a moz-
gásos cselekvés dominál úgy, hogy ismételt cselekvés következtében új teljesít­
mény következik. A cirkulárisán egymást követő jelenség csupán ismétlődik
vagy változik, értelmezés és felismerhetőség nélkül. A gyermeki teljesítmény
megváltozása értelmezés és felismerhetőség nélkül olyan jellegű manipuláció
a ceruzával, amely már a mozgás és teljesítmény kapcsolata sztereotip ismét­
lésének fellazítását mutatja. Értelmi vonatkozásban azonban még nem jelent
fejlődést, mert értelmezést nem fűznek teljesítményeikhez a gyermekek és nem
jelenítenek meg semmiféle valóságos, sőt elképzelt tárgyat sem.
170. jegyzőkönyv. C. E. 2 éves 10 hónapos. M ind az ö t u jjá v a l fogja a ceru zát,
kezdetben a ceruza m ozgásából k ia la k íto tt laza firk a keletkezik. A zután a ce ru z á t m a jd ­
nem egy helyben m o zg atja, így sű rű vonalhúzás jö n lé tre. H ely en k én t a lazáb b vonal-
vezetésre ráfirk ál sű rű b b v onalhúzást. M ajd a ceruza ide-oda m ozgásából görbülő, kissé
hullám os vonalvezetések keletkeznek.
Az itt bemutatott és az ezekhez hasonló gyermeki teljesítményeknél az
előforduló kis különbségeket a következő tényezők okozták: a) A ceruza ta r­

155
tása. b) A különböző felszólítások. Ezek azonosak a Pszichológiai Tanulmányok
I. kötetében a 198. oldalon közölt felszólításokkal, c) A létrehozott alakzat ha­
tása. Azt hogy ezen a fokon nincs fokozatos fejlődés, a következő észlelések
igazolják: a) Sem a ceruza változó tartásából keletkező, sem a különböző fel­
szólításra kialakított alakzatok nem ismerhetők fel, nincs kapcsolatuk a való­
ságos tárgyakhoz, b) A gyermekek értelmezést sem fűznek teljesítményeikhez.
Amíg nem kapunk felvilágosítást arról, hogy mi az, amit a gyermekek a maguk
kialakította felismerhetetlen alakzatokon értenek, addig fejlettebb fokozatról
nem beszélhetünk.
II. A következőkben olyan gyermeki teljesítményeket ismertetünk,
amelyeknél a ceruzával történő kézmozgás következtében vagy a különböző
felszólításokra, de leginkább a gyermekek saját teljesítményeiknek ösztönzé­
sére már olyan változás történik az ábrázolásoknál, amelyeknél fejlődés is
megmutatkozik. (A 3 évesek 40—45%-a, a 3 és fél évesek (N = 84) 62%-a
tartozik ide.)
154. jegyzőkönyv. A. M. 3 éves 6 hónapos. A ceruzával szándék n é lk ü l v o n a la k a t
h ú z, am ely ek egym ással érintkeznek. A ceruza lendítéséből adódó h alv á n y a b b és erő tel­
je seb b a la k z a to t először nem értelm ezi. A szem ben levő lapon ceruzalendítésből görbülő
v o n a la t húz és rövid ceruzalendítéssel áth ú zza a görbülő v o n alat. M ajd visszanéz az
előző a la k z a tra és a z t m o n d ja : „k íg y ó ” . N ev et a d o tt teljesítm ényének. A szemlélődés
id ő ta r ta m á t m eg h o sszab b íto tta ős így k ö v etk ez ett be az értelm ezés.

A fejlődés az értelmezés nélküli pontszerüségek, vonalkák, alakzatok és

alakzat-csoportokhoz képest abban mutatkozik meg, hogy a ceruzanyomok,
vonalhúzások, az alakzatok értelmezése helyenként elkezdődik. Az értelmezés
kezdeti fokon a teljesítmény elnevezésében nyilvánul meg. Ez az elnevezés minden
f elismerhetőségi jegy nélkül a képzelet megnyilvánulása. Amikor a zárt körforma
ház vagy baba, vagy ház is, madár is, máskor az alaktalan formácska kecske,
néhány vonalféleség kígyó, néhány ceruzavonás leány stb., azt mutatják, hogy
a gyermekek a maguk alkotta, legtöbbször véletlenül keletkezett, de sokszor
szándékkal kialakított alakzatot önkényesen, a valóságnak nem megfelelően
értelmezik. Az alakzatokhoz fűződő „névadás’' sokszor utólagos, amelyen néha
még változtatnak is. Mivel a tárgyaknak semmilyen felismerhetőségi jegyük
nincs, ami az elnevezésre utalna, az ábrázoltak és az elnevezés között a kapcso­
latot a képzelet teremtette meg. Ebben a fokozatban a gyermekek nem képesek
technikailag sem kialakítani azt a tárgyat, amelyet képzeletük teljesítményeik­
kel azonosít. Ez irányú készségük is fejletlen még.
Tapasztaltuk, hogy a gyermekek azonos vagy hasonló vonalvezetések­
nek, alakzatoknak különböző elnevezést adtak, különböző vonalvezetéseknek
és alakzatoknak viszont azonos elnevezést. Gyakori volt az a jelenség is, hogy
ugyanannak az alakzatnak többféle elnevezést adtak. Mindez a jelenség a
bizonytalanságot tükrözi, a bizonytalanság pedig, ami a teljesítményekben
megnyilvánul, a gyermek szubjektív világát tükrözi és a tárgyról való ismeret
hiányosságából is ered. A bizonytalanság, a fantázia nagyobb befolyásának
szintjén abban is megnyilvánul, hogy az értelmezések megváltoztatásának elő­
fordulási helye, illetve ideje is változó, a) Változtatnak a gyermekek értelme­
zéseiken, a ceruzavonás, az alakzat kialakítás közben, b) Az alakzat kialakítás,
illetve az ábrázolás befejezésekor. Az itt leírt fejlődési fokozat megelőzi azt a
szintet, amikor a gyermekek által kialakított alakzatnak, illetve tárgynak felismer­
hető jegyei vannak.

156
 III. A következőkben a külvilág hatásának egyre növekvő jelentőségét,
a gyermekek tapasztalatainak bővülését fogjuk nyomon követni az ábrázolá­
saik tükrében. A tapasztalat befolyását a gyermekek írásos-rajzos teljesítmé­
nyeinél különböző megjelenési formában észleltük. A tárgyról szerzett tapasz­
talatok növekedésének megnyilvánulása a gyermekek ábrázolásainál:
1. Jellel jelzik a tárgyat. 2. A tárgynak egy valóságos jegyét ábrázolják.
3. A tárgy körvonalát és egy vagy két valóságos jegyét is ábrázolják. Az írás
és rajz között még nem tesznek különbséget, vagy ha tesznek, sajátos amorf
„quazi-írást” produkálnak. Pszichológiai tanulmányok 1. kötet 199. o.
Mindegyik megjelenési formának vannak fokozatai. Ebben a fokozatban
egy korosztályon belül nagyobb eltérések vannak mint a kezdeti színvonalon.
(3 és fél évesek 28%-a, fejlettebb fokozatban a 3% évesek 40—42%-a, a 4 éve­
sek 70%-a. N = 196.)
A tárgy jellel való jelzésének a következő fokozatai vannak:
A tárgyat, amelyet a gyermekek ábrázolni akarnak, jellel jelzik, amely
jel még nem hasonlít ahhoz a tárgyhoz, amelyet ábrázolni kívánnak, de a tárgy
elhelyezése és a hozzáfűzött értelmezés együtt elfogadhatóvá teszik a gyerme­
kek értelmezését. Ezek a jelzések rendszerint alacsonyabb fejlettségi fokon levő
alakzatok között, mint egy egyedüli magasabb fejlettségi fokot képviselő
ábrázolások jelennek meg először. Előfordulnak az ilyenfajta jellel jelzések
úgy is, hogy egy vagy több fejlettebb fokú ábrázolás között vagy után
mint alacsonyabb fokot képviselő teljesítmény bukkannak fel.
58. jegyzőkönyv. K . E . 3 éves 9 hónapos „ R a jz o lj, a m it ak arsz” felszó lításra a
ceruzavezetésből kis a la k z a to t form ál, a z t m ondja „ez a h ajó kém énye” . A zu tá n to v áb b
h úzza a ceruzát, a kém ényhez hozzáilleszti a z t az a la k z a to t, am elyre a z t m o n d ja, hogy
„ h a jó ” . A kém ény nem h aso n lít a kém ényhez, a h a jó körv o n alai a n n y ib a n u ta ln a k a
h ajó ra , am ennyiben csatlakozásuk v an a hajó kém ényéhez és a hajó alsó vonalvezetése
h ajó vag y csónak áb rá zo lásán ak megfelelő. íg y az egész ala k z a tn a k h a lv á n y felismerlie-
tösége van.

A tárgy körvonalát bizonytalanul jelzik a gyermekek.

111. jegyzőkönyv. J . Zs. 4 éves. „R ajzolj, a m it a k a rsz ” felszólításra függőleges
c e ru zatartással föntről lefelé ta rtó m ajd n em párh u zam o s v o n alak a t húz, m iközben a
ceruzavonal h a la d á sá t szem m el ta r tja . A vonalhúzás m egism étlése szándékos, figyelm ét
teljesen leköti, de értelm ezést nem fűz hozzá. „R ajzo lj h á z a t” felszólításra a vonalhúzás
görbülő és z á rt alak z at lesz, benne k ét vízszintes vo n al, értelm ezése „ á g y ” . M ajd egy kis
szögletes a lak z ato t rajzol, a gcrbe z á rt alak z ato n k ív ü l, am elyre a z t m o n d ja, hogy
„lev él” . Jellel jelezte az á g y a t és keret-vonallal a levelet. „ Í r j ” felszólításra z á rt alak z ato ­
k a t rajzol, to já sd a d és h u rk asz erű form ákat, végül eg y h alv án y vonással fejezi be m u n ­
k á já t, a ceruza önkéntelen elm ozdulásával. J . Zs.-nél m ég az írás és ra jz n em k ü lö n ü l el.
M u nkájában előfordul egy értelm ezés nélküli a lak z at, eg y nem megfelelő értelm ezés, egy
k ere t jelzés, egy jellel jelzés.

A tárgy körvonallal történő jelzésének határozottabb és fejlettebb meg­

nyilvánulása.
171. jegyzőkönyv. B. J . 4 éves három hónapos. K ezébe veszi a ceru zát, egy kes-
kenyedő, szögletes té g lalap o t rajzol, a z t m ondja: „ A s z ta l” . A zután m e g fo rd ítja a p a p ír­
lap o t, tra p é z ra em lékeztető kis a la k z a to t rajzol, értelm ezése: „F azék ” . Az első esetben
a tá rg y jellegzetes részének körv o n al jelzésé vei á b rá z o lta a tá rg y a t, az a s z ta lt, a m ásodik
esetben az egész tá rg y a t jellem ző k ö rvonalakkal felism erhetően rajz o lta m eg a fazekat.
B. J . íráskészsége azon a fokon v an , am ikor írás és r a jz egym ástól m á r elk ü lö n ü l, „tü -
m ozgással” ír.

157
 B. J. teljesítményét fejlettebb szintű teljesítménynek tekinthetjük a kör­
vonal-jelzések fejlődésében. Ezt avval indokoljuk, hogy az asztal jellegzetes
részét felismerhetően ábrázolta, a másik tárgy egészét (fazekat) ugyancsak
felismerhetően rajzolta meg, továbbá alacsonyabb szintű teljesitménye nem
volt.
Könnyen ábrázolható tárgyat utólagos elnevezéssel úgy jelölnek a gyer­
mekek, hogy a jelölésben az egész tárgy benne van.
155. jegyzőkönyv. B. G. 3 éves 9 hónapos. V o n a la k a t h úz és nézi, h o g y a ceru zája
n y o m á n m ilyen vonalvezetés k e le tk e z e tt. M indezt értelm ezés nélkül csinálja. A la p m ásik
o ld a lá n egy keresztvonalat h ú z, a z tá n öröm m el fe lk iá lt: „R ep csi!” E z az u tó lag o s é rte l­
m ezés m á r nem kusza v o n a la k n a k , v ag y felism erh etetlen alak zato k n ak v o lt tetszőleges
érte lm e zé se, hanem a valóságos tá rg y tó l elszakadt jelzésben a gyerm ek rá ism e rt a tá rg y ra ,
íg y j ö t t lé tre az értelm ezésnek a z a szintje, am ik o r a tá rg y ism erete és a k ép z elet együ tt
já r u lt a k h o zzá az öröm teljes felfedezéshez, hogy ez a „ re p csi” .

2. A gyermekek a tárgynak egy valóságos jegyét ábrázolják.

69. jegyzőkönyv. Sz. F . 4 éves 2 hónapos. „ R a jz o lj a m it ak a rsz” felszó lításra
ce ru zan y o m b ó l induló h a lv á n y vonalvezetéseket, m a jd f ir k á t csinál. A kis v o n alh ú záso k
k ív ü l e sn ek egy kereten, a m e ly a la za ceruzavonásokból adódó v o n alk ák b ó l alak u l.
A f ir k a viszont a h alv án y k e re te n belül van. A firk á ra a z t m ondja, h o g y „k ilin c s” .
„ R a jz o lj h á z a t” felszólításra s z in té n ceruzanyom ból in d u l h alv án y kusza v onalvezetések
k e le tk e z n e k , am elyeket nem érte lm e z, azu tán egy külső ferde v o n alra s ű rű f ir k á t húz,
a m e ly re a z t m ondja: „ k a p u ” . „ R a jz o lj em b ert” felszólításra a z t feleli: „ n e m tu d o k ” ,
d e a z é r t laza, szétszórt, k u sz a ce ruzavonáso d at húz. A leg tö b b ceruzanyom ból in d u l és
n em értelm ezi. „ Í r j” felszó lításra laza ceruzavonásokból alak z at keletkezik, m a jd egy
p ic i z á r t form ácskát görbe v o n a lla l összeköt. A laza ceruzavonásokból k e le tk e z e tt á b rá ­
z o lá sra , és utólagos értelm ezéssel az egész áb rázo lásra a z t m ondja, hogy „ b é k a ” , m ég
h o z z á te sz i a z t is, hogy: „ i t t a szem e” . — Sz. F. írás- és rajzkészsége m ég n in c s azon a
fo k o n , am ik o r írás és ra jz e lk ü lö n ü l egym ástól. T eljesítm ényében a ceruzanyom tól, az
é rte lm e z é s nélküli vonalvezetéstől, a képzelet ösztönözte felism erhetetlen értelm ezéstől
a tá r g y eg y valóságos jegyének ábrázolásáig m inden előfordul. A béka „szem e” a valóság
o ly a n ábrázolása, am elyen a „ s z e m ” fel is ism erhető.

Tapasztaltuk, hogy a ceruza nyomán létrejött alakzat a képzelet hatása

és a tárgy reális ismeretének kezdeti befolyása sokszor gyors egymásutánban
következnek be. Ezáltal oly gyakori együttes előfordulásuk. A mondottakat
meggyőzően bizonyítják azok a teljesítmények, ahol értelmezés nélküli alak­
zatok éppen úgy előfordulnak, mint olyan értelmezések, amelyek nem meg­
felelőek és megjelennek olyan ábrázolások is, ahol a tárgyról szerzett tapaszta­
lat hatása is megmutatkozik az ábrázolásoknál.
A 165. G. F. 4 év 6 hó jegyzőkönyvében lá th a tó a la k z a t elnevezése először csiga,
m a jd kígyó, azután a gyerm ek a s a já t kezére néz, a z t befelé fo rd ítja és a z t m o n d ja , hogy
„ k ö r ö m ” . A szubjektív é rte lm e z é st á tv á lto z ta tta a valóságból m e ríte tt értelm ezéssé.

3. A tárgy körvonala és egy-két valóságos jegy, továbbá a valóságos jegy

és jelzés több teljesítménynél változva fordulnak elő.
A következő ábrázolásokra a többféle jelzés a több valóságos jegy elő­
fordulása következtében helyenként jobb felismerhetőség és még nagyobb
változatosság a jellemző.
166. jegyzőkönyv. V. M. 3 éves 11 hónapos. K icsi z á rt fo rm ácsk át a la k ít k i és nézi,
h o g y m i keletkezett a ceruzavezetésből. A zután m e g fo rd ítja a p apirost, erő teljes vonal-
h ú z á s o k ra a z t m ondja: „ K a to n á k ” . A lap m ásik o ld alán egy függőleges v o n a la t, m a jd
p e d ig k é t görbülő k ere sztv o n a la t h ú z nagy táv o lság b an , am ely e t nem értelm ez. A m ásik
o ld a lo n különböző irán y ú v o n a la k a t húz, a z tá n h irte le n egy k ö rv o n alat a v o n a la k közé.

158
A v o n alak ra a z t m ondja, hogy „vessző” . O danyúl az egyikhez, azt m ondja: „ e z a vessző” .
M ajd m e g v álto zta tja az értelm ezést és az t m o n d ja: „n ap o csk a” . A fejlődés m e n e te i t t is
szinte leolvasható. K is szögletes vonalvezetés, v o nalhú zás értelm ezés nélkül, v o n alh ú záso k
nem megfelelő értelm ezéssel, végül a valóságot ábrázoló „vessző” , am elyből a k ö r ráhú-
zása következtében „n ap o csk a” le tt. T e h á t valóságos tá rg y a t változó értelm ezéssel á b r á ­
zolt, m iu tá n az ábrázoláson is v á lto z ta to tt.
Ha összefoglaljuk, hogy az ezen a fokon mutatkozó bizonytalanságot
mi jellemzi, megállapíthatjuk, hogy ezek: a) Az értelmezések ingadozása.
b) Az ábrázolt tárgy felismerhetőségének különböző szintje, c) teljesítmények
visszacsúszása alacsonyabb fejlettségi fokra, d) Az ábrázolási készség fejlet­
lensége.
Rámutattunk arra, hogy amikor a tárgyról szerzett tapasztalatok még
hiányosak, az ábrázolt és ábrázolandó tárgy megnevezése és értelmezése vál­
tozik, de inkább az ábrázolás közben, mint az ábrázolás befejezésekor. Azonban
az a jelenség, hogy azonos vagy hasonló alakzatokat ugyanavval a névvel
jelölnek a gyermekek, mint ahogy az olyan nagy számmal fordult elő a fantá­
zia dominanciájának szintjén, már csökkent mértékben fordul elő. Viszont
növekszik az egyféle vonalvezetésre vagy egyféle alakzatra adott többféle
értelmezés. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy hiányos még a tárgyról való
ismeret és a képzelet is befolyásolja a teljesítményt és ingadozóvá, határozat­
lanná teszi az értelmezést.
4. A gyermekek rajzos ábrázolásainál ezután mind több valóságos
jegy fordul elő, a jelzések mindinkább tökéletesednek, a keretjelzések hatá-
rozottabbak és ezáltal az ábrázolt tárgyak felismerhetők lesznek. így jut­
nak el a gyermekek az egyértelmű, de még mindig hiányos ábrázolásokhoz. Ez
a fejlődés sem következik be egyöntetűen. A tökéletesebb ábrázolások és a meg­
felelő értelmezések egy vagy két tárgy ábrázolásánál fordulnak elő, míg sok
más tárgy ábrázolása még nincs ugyanezen a fejlettségi fokon. A hiányos ábrá­
zolásoknál elmarad a tárgy valamelyik részéből valami, de a jellemző részek
ábrázolva vannak. (Idetartozik a 4 -évesek 23—25%-a, az 5 évesek 75%-a.
N = 224.)
106. jegyzőkönyv. Sz. A. 4 éves 5 hónapos. M inden felszólítás e lő tt eg y H -b et ü t
rajzol, de nem tu d ja , hogy m i az. „R ajzo lj, a m it a k a rsz ” felszólításra egy a la k z a to t csinál,
am ire a z t m ondja, hogy „ v a la m i” . „R ajzo lj h á z a t” felszólításra lendületes kézm ozgással
a la k z a to t form ál, am elynek körvonala és a ho zzáfű zö tt m a g y aráz at érth ető v é teszi, hogy
ő a z t h áz n ak m inősíti. A zu tán m agától köröket kezd rajzo ln i, az alsó k ö rb en szögletes
fo rm ák v an n a k , benne kisebb form ák, am elyekhez nem fűz értelm ezést. U g y an eh h ez a
fejletlen teljesítm ényhez k ép est az em b ert felism erhetően m egrajzolja, ta g o lt te s tte l,
„ í r j ” felszólításra körszerű alakzatokból p atk ó -fo rm ájú so rt csinál, m ajd egy tűm ozgás-
jellegű vegyesen firkaszerű vonalvezetésre a z t m o n d ja : „Ü g y m in t a fe ln ő tte k ” .
Több valóságos jegy ábrázolása, a tárgy felismerhetőbb jelzése révén a
gyermekek eljutnak arra a fejlettségi fokra, amelyen az egyes ábrázolások egy­
értelműek, bár még hiányosak. Amikor már több tárgyat tudnak felismerhetően
ábrázolni és egyértelműen értelmezni, ugyanakkor előfordulnak még fejlet­
lenebb ábrázolások is. A gyermekek teljesítményeit ebben a korban és ezen
a szinten az jellemzi, hogy a) az ábrázolások felismerhetők, b) az értelmezések
egyértelműek, de még mindig nem egyöntetűek. Ez utóbbi jelenségnek az is
az oka, hogy vannak tárgyak, amelyeknek lerajzolására már vagy tanították
a gyermekeket, vagy látták felnőttektől, nagyobb gyermekektől, hogy hogyan
lehet egy-egy tárgyat ábrázolni. A jobb ábrázolási készséget a 4—5 éves korban
az óvodai rajztanítás is fejleszti.

15&
 1. á b r a 2. á b ra
É rtelm ezés n é lk ü l

3. á b ra 4. á b ra 5. áb ra
Meg n em felelő értelm ezés H ajó B éka
kigyó

6. á b ra 7. á b ra
K u ty a H ián y o s áb rázo lás,
de felism erhető

A tárgyak pontosabb ismerete következtében a tárgyakról való belső

szemlélet is megerősödik. A mindinkább megszilárduló belső szemlélet és fej­
lettebb ábrázolási készség hatására a gyermekek mindinkább felismerhetőbben
ábrázolnak anélkül, hogy visszacsúsznának egy alacsonyabb szintre. Mind

16Э
 i

8. ábra. Jól felismerhető ábrázolás

több tárgyat mind kevesebb hiánnyal képesek ábrázolni. A szándékkal készült

ábrázolások száma növekszik. A gyermekek túlnyomó részben betűféleségeket
vagy betűket, betűutánzatokat vagy számokat írnak. (Az 5 évesek 20—23%-a,
a 6 évesek 65—68%-a tartozik ide. N = 180.)
46. jegyzőkönyv. Cs. B. 5 éves 4 hónapos. Házat, embert, hajót, elefántot egyfor­
mán felismerhetően, bár nem elégséges felismerhet őségi jeggyel ábrázol. Alacsonyabb
szintre nem esik vissza, írása betűfóleségek és három torz betű, am elyeket nem ism er föl.

A 6, 6 és fél évesek ábrázolásait — a nevelés hatására — fokozatosan

jellemzi az, hogy a gyermekek megfelelően ábrázolják azt, amit akarnak vagy
amire felszólítják őket. A 6 évesek 22—25, a 6 és fél évesek 52%. N = 65.
Elmaradnak az alacsonyabb szintet jelző teljesítmények, fölösleges ábrázolások
vagy fölösleges vonások. Fejlettebb rajzkészséggel ábrázolnak tárgyat, bizto­
sabb vonalvezetéssel felismerhető betűket, némelyik egy-egy szót is ír már.
92. jegyzőkönyv B. A. 5 éves 8 hónapos. „Rajzolj, am it akarsz” felszólításra azt
mondja: „K islányt rajzolok” . Meg is rajzolja igen jól. Felszólításra házat rajzol, jó rajz­
készséggel, biztos vonalvezetéssel. Betűket ír. írásában h ét betű szerepel: Ä, S, egy be­
fejezetlen A, egy o, E, B, R. A n evét is leírja: AN NI.
49. jegyzőkönyv. Sz. M. 6 éves. Azonnal rajzol egy házat, felöltöztetett kislányt,
felhőt és napot, leírja a nevét, m ondatokat is tud írni. Leírja: A N A P SÜT A MACKÓ
K EDVES.

5. A gyermekek tapasztalatainak megszilárdulásával, a külvilággal való kap­

csolat bővülésével a belső szemlélet megerősödik, aminek következtében a gyermekek
írásos-rajzos teljesítményei leegyszerűsödnek. Nincsenek már ingadozó értelme­
zések, bizonytalan ábrázolások, felesleges vonalvezetések. Ha ezt a fejlődési
szintet jellemezni akarjuk, azt röviden így írhatjuk le: 1. Az értelmezések egy­
értelműek. 2. A felismerhetőség teljes. 3. A felesleges vonalak eltűnnek. 4.3

3 M a g y a r P sz ich o ló g iai S zem le 161

Alacsonyabb szintű teljesítmények nem fordulnak elő. 5. A szándékkal történő
ábrázolások száma nő.
Ha az egész fejlődés menetére visszapillantunk, azt látjuk, hogy határo­
zott és egyszerű, könnyen áttekinthető a fejlődés kezdetben, amikor a motoros
elemek dominálnak a gyermekek teljesítményeinél. Majd a motoros elemek szét­
bomlásával két ingadozó és egymásba nyúló fejlődési szintet írtunk le. A fejlő­
dést kezdetben a képzelet csapongása és a tapasztalatok szegénysége teszi
ingadozóvá és bizonytalanná, a következő szintet pedig a képzelet és a tárgy
ismeretének váltakozó szerepe, egészen addig, amíg a gyermeknek a külvilág­
gal való kapcsolata megerősödik és ezáltal a belső szemlélet kialakul.Ezen a fej­
lődési fokon a teljesítmények ismét leegyszerűsödnek és egyértelműek lesznek.
Feladatunk az volt, hogy az ábrázolási készség fejlődését, a fejlődés folya­
mán jelentkező változásokat leszögezzük. Ugyanekkor a fejlődés kibontakozá­
sát végig kísértük. Vizsgáltuk az értelmezések kezdetének jellegét és az értel­
mezések további fejlődését az iskolás korig. Leírtuk az ábrázolások felismer­
hetőségének megjelenési formáit és fokozatait. Az értelmezések kezdetét meg­
előző fokozatot is leírtuk és a felismerhetőséget megelőző szintet jellemeztük,
hogy tudjuk, melyek azok a gyökerek, amelyekre az értelmezés kezdete, majd
a további értelmezések visszavezethetők és amelyekhez az ábrázolás felismer-
hetősége visszanyúlik. Ez az a kezdeti szint, amikor a kézmozgás és a kéz­
mozgás előidézte alakzatok csak ismétlődést mutatnak, később változást,
amely változáshoz azonban nem fűződik sem elnevezés, sem értelmezés.
Megállapítottuk hogy az értelmezés hamarabb kezdődik, mint ahogy
a gyermekek által kialakított ábrázolás felismerhető volna. Ez a fokozat az
ábrázolt tárgy elnevezésének és értelmezésének ama szintje, amikor a képzelet
terem ti meg az ábrázolás elnevezését és amelyre a tárgyhoz fűződő ismeret hiá­
nyossága és belső szemlélet szegénysége is jellemző.
Erről a szintről egy fejlettebb szintre olyan ábrázolások vezetnek, ame­
lyeket az ábrázolt tárgyhoz kapcsolódó pontosabb ismeret és több tapasztalat
kezdődő befolyása jellemez mind az értelmezésnél, mind az ábrázolásnál.
A tárgy felismerhetőségének megjelenési formáit ismertettük, rámutattunk
arra, hogy mind a jelzéssel ábrázolt megjelenési formáknak, mind a valóságos
jeggyel való ábrázolásnak kezdetlegesebb és tökéletesebb előfordulásai vannak.
Mind a jellel jelzés, mind a valóságos jegyekkel való ábrázolás elérik azt a fej­
lettségi fokot, hogy a hiányos ismeret és emlékfoszlányok helyett az egész
tárgy globális képe mobilizálható az emlékezet számára. Ezen a fokon az ábrá­
zolt tárgy egyértelműen felismerhető, bár még hiányos. A tapasztalatok növe­
kedésével a belső szemlélet mind határozottabb lesz, ugyanakkor az ábrázolási
készség is fejlettebb. A gyermekek mindinkább csak azt a tárgyat ábrázolják,
am it akarnak, vagy amelynek az ábrázolására felszólítják őket és erre képe­
sek is.
Az iskoláskor előtti íráskészség az iskoláskor előtti ábrázoló készséggel
a következőképpen egyeztethető:
1. A ceruzanyom dominanciája a vonalvezetés fölött. Ennek megfelel
az a fokozat, amikor a gyermek még nem értelmezi azt amit csinál és teljesít­
ményeinél felismerhetőségi jegy sem fordul még elő.
2. A vonalvezetés dominanciája a ceruzanyom fölött. Ez megfelel annak
a fokozatnak, amikor a képzelet irányítja az értelmezést, esetenként értelmez­
nek, esetenként nem értelmeznek a gyermekek. Az értelmezések nem meg­
felelőek, bizonytalanok és változóak. A kialakított alakzat még nem ismerhető

162
fel. Az „írás” különböző vonalvezetésekben nyilvánul meg, amelyek nem külön­
böznek, vagy csak némi változással térnek el azoktól a vonalvezetésektől,
amelyekkel különböző alakzatokat, tárgyakat ábrázolnak.
3. A modell dominanciája a vonalvezetés fölött. Ezen a szinten a képze­
let és a tárgy ismerete együtt befolyásolják az értelmezést. Az értelmezések
bizonytalanok és változóak. Ezen a fokon a tárgy felismerhető kezd lenni, majd
mindinkább a tárgy ismerete irányítja az értelmezést, és az ábrázolás fejlet­
tebb. Az „írás” fejlődése azon a fokon van, amikor a gyermekek kvázi-írást
nyújtanak vagy betűutánzatokat próbálnak kialakítani.
4. Az „elv” megértésének dominanciája a modell fölött. Ezen a fokon
észlelt fejlődés az értelmezés szempontjából kialakult belső szemléleten nyug­
szik, aminek következményeképpen az értelmezések egyértelműek és határo­
zottak, a felismerhetőség pedig eljut a tárgy megfelelő ábrázolásához. Az írás­
készség ugyanekkor néhány betűnek emlékezetből való leírásában, esetleg
felismerésében, néha egy-egy szó leírásában nyilvánul meg.

T Á JÉ K O Z T A TÓ IR O D A LO M

Clauss , G .—H ie b sc h , H ., 1958, K inderpsychologie. V olk u n d W issen Verl. Berlin.

384. o.
E n g , H ., 1927, K inderzeichnen. J . A. B a rth . L eipzig. 198 o.
J u s t n é , K éry H e d v ig , 1958, A z iskoláskor elő tti íráskészség fejlődésének vizsgálata.
Pszichológiai T an u lm án y o k , 1958. 1. 197— 201 o.
G ood enoug h , F ., 1926, M easurem ent of Intelligen ce b y D raw ing. W orld B k. Co. New
Y ork, p. X I and 177.
I g n a tjev , E. L , 1954, Pszihologija R iszunka i Zsivopiszi. Iz d a t. A kad. P ed . N auk.
RSZFSZR. M oszkva. 224 p. -f 56.
N agy L ászló , 1903, F ejezetek a g yerm ekrajzok lélek tan áb ó l. Singer és WTolfner. B udapest.
96 o.
P aál Á k o s , 1959. Az óvodai ábrázolás és k ézim unka o k ta tá sá n a k m ó d sz e rta n a . T ankönyv-
kiadó. B udapest. 153 o.
P á lffy Z oltán , 1959. A p e rsp e k tív a észlelése. T an k ö n y v k iad ó . B u d ap est. 131 o.
P ia g et , J e a n , 1937. L a co n stru c tio n du réel chez l’en fa n t. D elachaux e t N iestlé. N euchâ­
te l—P aris. 398 o.
P rudhomm eau , M., 1951. Le dessin de l’en fa n t. Presses U n iv ersitaires de F rance. P aris.
185 o.
S e m ja k in , F. N., 1952. A kép zetek kérdése I. M. Szecsenov és I. P . P av lo v m u n k áib an .
Vopr. Filozofii 1952. 2. 98-—111. M agy. ford. G y erm ek lélek tan i I n t. dokum .
Sz e r g ejev icsev , V. N ., 1952. A vizuális képzetek keletkezése és m ódosulása. Szovjet-
szk aja Pedagógika 1952. 5. 47—57. o. M agy. ford. G y erm ek lélek tan i I n t. dokum .
W allon , H ., 1946—47. Les origines de la pensée chez l ’en fa n t. I., II. Presses U niversi­
ta ire s de F rance. P aris. 307 -\- 445 o.

B u d a p e s t, VI . , S z o n d y u. 83.

3» 163
 A szegedi P e d a g ó g ia i F ő is k o la (ig a zg a tó : L e r n e r K á r o ly ) k ö zlem én ye

MUNKALÉLEKTANI VIZSGÁLATOK REFLEXOMETRIÁS ÉS

TREMOMETRIÁS ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁVAL
G ER ÉB GYÖRGY

A teherbíróképesség pszichés feltételei jelentősen befolyásolják a terme­

lékenységi szintet. Azonos eredmény mögött egyazon személynél is eltérő ener­
giabefektetés lehetséges. A személyiségjegyek rendeződése, valamint a miliő­
hatások befolyása motiválja a munkavégzést. A munkalélektan a teljesítmény
és a személyiség, valamint a környezeti feltételek összefüggését is kutatja.
A kezdő vagy más munkahelyre állított személy eleinte kisebb eredménye a
gyakorlás arányában növekszik, bizonyos idő után azonban viszonylag meg­
állapodott szinten belül mozog. A kialakult produkciós szintet a továbbiakban
a személyi körülmények, fáradtság is befolyásolja. A begyakorlás arányában
egyre automatizáltabbá váló munkarészlegek gazdaságossá teszik az egész
cselekvést, kisebb erőfeszítés és energiabefektetés árán a kívánt termelési
szinthez vezetnek. A munkalélektani vizsgálatok a produkció elérésének opti­
mális mentálhigiénés feltételeit is kutatják.
A kezdő kendergyári munkás például csak hosszabb idő múlva veszi észre
a szál szakadását, mint a begyakorlott szakember, nagyobb gépének állási
ideje stb. A szakembernél nemcsak a megoszló figyelem jellege változott meg,
egyben mozgása, egész tevékenysége ritmikusabbá vált, a készségek képző­
désének arányában csökkent a tudatos ellenőrzés szükségessége, összeolvadtak
a részmozdulatok (gép leállítása, csomózás, indítás stb.) és figyelmi energiáját
a finomságok észrevételére irányíthatta (szálak egyenletessége, minőségi keve­
redésének aránya stb.). Meghatározott begyakorlás után azonos alapanyagot
feltételezve is különböző mennyiségi és minőségi produkciókat tapasztaltunk.
Ez megmutatkozik nagyobb csoportok átlagos eredményeinek alakulásában
éppúgy, mint egyes munkások részeredményeiben.
Joggal feltételezhetjük, hogy együttesen ható külső tényezők (hőmér­
séklet, légnedvesség, klimatikus viszonyok stb.), vagy személyi okok (betegség,
kimerültség, gond stb.) játszanak közre. Mindezek a teljesítmény alakulása
m ellett a teherbíróképesség szubjektív vetületében, pszichés vonatkozásban is
jelentkeznek. Csökken a produkció, máskor rapszódikussá válik. Mindez ter­
mészetesen kihat a munkás hangulatára éppúgy, mint figyelmére, mozgásainak
koordinációjára, egész lelki struktúrájára. A teljesítmény tehát visszahat a
személyiségre, illetőleg kölcsönhatásban van vele.
Előfordul azonban, hogy zavaró tényezők objektív megléte mellett a
teljesítményben lényeges változás nem áll be. Ilyenkor a kompenzálás jelensé­
gével találkozunk. Â rugalmas, egészséges, kiegyensúlyozott ember ezt a kom­
penzálást nagyobb energiaveszteség, megrázkódtatás nélkül elvégzi, míg más
csupán szomatikus-pszichés elváltozások, igen nagy energiaveszteség árán.
Szükséges, hogy az általánosan és egyedien jelentkező megterhelésnek

164
ezt a szubjektív tükröződését felismerjük, számoljunk vele, a lehetőséghez
képest ellensúlyozzuk. A munkalélektani vizsgálódások ezen mentálhigiénés
célkitűzése ezért közvetett úton segíti az összmunkafolyamat egyensúlyának,
zavartalanságának biztosítását.
A fenti jelenségek sorában fontos tényező a fáradtság. Mintegy szabály­
szerűen mutatkozó fiziológiás ritmusa mellett az individuális különbségek ezen
a téren rendkívül figyelemre méltóak. Érintőlegesen sem utalhatunk most a
fáradtság megnyilvánulásának pszichés okaira, lefolyására és tüneteire. Meg­
említjük azonban, hogy a munkalélektan fontos feladata az egyes munkahelye­
ken belül a műszakok során jelentkező fáradtsági megnyilvánulások felisme­
rése, vizsgálata. Ismernünk kell azokat a tényezőket, munkakörülményeket,
amelyek időben lejátszódó fáradtsági görbékben ábrázolhatok. Ezen általános
grafikonok a munkaidő és pihenés helyes arányaira is rávilágítanak. Az egyéni
görbék alakulása pedig az egyes dolgozó életritmusának jellegére vet fényt.
Összehasonlítva az átlagos és egyedi görbéket, valamint az individuális grafi­
konoknak különböző körülmények közti alakulását, értékes adatokat nyer­
hetünk. Megtudhatjuk, hogyan alakul a fáradtság az egyes műszakokban,
mikor vannak a „holtpontok”, hogyan hat a munkásra a technológiai vagy
személyes átcsoportosítás, betegség, pihenés stb.
A szegedi Kenderfonógyárban második éve vég.c-tt vizsgálatainkban
választ keresünk a felvetett kérdésekre. Feldolgozás aluit álló anyagunkból két
dolgozó adatait ragadtuk ki, elsősorban módszertani szempontból. Készüléke­
ket szerkesztettünk, melyeknek segítségével részint reflexometriás, részint
tremometriás eljárást dolgoztunk ki. A fáradtságot előidéző munkateljesítmény
az egyre növekvő lefutási időértékben jelentkezett. A vizsgált személyeknek
a váltakozó három műszakon belül a munka megkezdésekor, műszak közben és
után kellett fény- és hangingerekre reagálniok. Az adagolt ingerek sorrendje és
ideje meghatározott terv szerint rögzített volt. Egy-egy alkalommal 5—5 fény-,
illetve hangingért exponáltunk. A reflexometriás eljárás részleteiről másutt
(1954, 1957) beszámoltunk, most röviden ismertetjük tremometriás készülé­
künket és vizsgálatunkat. Általános tapasztalat, hogy a fáradt ember manuali-
tása gyengül, megterhelés után a kézbiztonság csökken, reszketés lép fel.
Lényegében ezt igazolta más összefüggésben L e h m a n n is „Chronozyklogra-
phie”-nak nevezett eljárásában. A test különböző részein elhelyezett világító
pontokat fényképezve a mozgási kilengések egyre csituló tendenciája lengési
kötegek változását kapcsolatba hozta a fáradtság alakulásával. A rezgőmoz­
gásból alakult görbék a kilengések menetének csomópontjait mutatják, szoros
kapcsolatban a fáradtsággal (1953, 42—43).
Vizsgálati célra 1958-ban tremometert szerkesztettünk,1 melynek segít­
ségével adatokat szereztünk a fáradtság jelentkezésének arányában fellépő
kézbiztonságra vonatkozóan. Vizsgálatainkat kendergyári munkásokon végez­
tük (1. és 2. ábra).
Készülékünk három részből áll: a ) Minden irányba gördíthető és billent­
hető asztalka, b ) Ráhelyezett vizsgálati lap a szükséges vezetési mintákkal, c )
Elektromos számláló berendezés.
A vizsgálati lap egy 8 mm kazánlemez, melybe 12 mm szélesen csigavona­
lat martak be. A mintázat egyenes és görbe menetet ír le, melynek hajlatai

1 A kivitelezésben ré sz tv e tte k U ngi I stván , S zűcs J en ő , K ovács I m re m ű szak i

dolgozók.

165
meghatározott rend szerint sűrűsödnek. A vonalak által bezárt mélyedésben
állítható és szabályozható végződésű ceruzának kiképzett hengert kell elvezetni
úgy, hogy minél kevesebbszer érintkezzen a csigavonal oldalaival. A pólus
egyik vége a ceruza, a másik pedig a csigavonallal kiképzett fémlap. A vizsgált
személy azt a feladatot kapja, hogy lehetőleg minél rövidebb idő alatt s lehető
legkisebb hibával vezesse végig az adott mintákon a ceruzát. A művelet idő­
beli lefolyását stopperórával mérjük. Az érintkezések számát egy elektromos
számláló szerkezet számolja. Ennek reléi 6 volttal működnek, s az érintkezések

1. á b ra 2. áb ra

számát regisztrálják. A készülékhez állítható szék tartozik, hogy a kényelmes

elhelyezkedés biztosítva legyen.
Tapasztalatunk szerint az elkövetett hibák száma, valamint a műve­
letre fordított idő jellemzően mutatja a munkás fáradékonyságának alakulását,
egyben azonban több vonatkozásban is megfigyelési lehetőséget nyújt. Jellemző
a különböző időszakban végzett kísérlet során a teljesítmény hibapontjainak
és a ráfordított időszaknak alakulása, összehasonlítása. Egyedi különbségek
mutatkoznak a tekintetben, hogy az időt, vagy a hibamennyiséget helyezik-e
előtérbe. Egyes kísérleti személyek értékeinek önmagukhoz való viszonyítása
során pedig a munkavégzés nyugodt, kapkodó, rapszódikus vagy kiegyenlítő
jellegéről is tájékozódást nyerhetünk.
Természetesen módszerünket csupán kiegészítő eljárásnak tekintjük. Jel­
legzetességét azonban éppen az egyéb, eddig már kikísérletezett metodikával

166
való összehasonlítás erősíti meg. Kísérleteinket ugyanis mindenkor összekötjük
reflexometriás mérésekkel, valamint gondos anamnézissel, explorációval és a
szükségnek megfelelő egyéb pszichodiagnosztikai eljárásmóddal. Úgy találtuk,
hogy adataink között szignifikánsan jelentkező korreláció van.
Ez ideig 20 egyén kísérleti adataival rendelkezünk. Délelőtti, délutáni és
éjszakai műszakban két-két mérést végeztünk az egyes műszakok megkezdése
előtt, műszak közben és műszak után. Mindhárom alkalommal egyúttal reflexo-
metriás felvételeket is készítettünk. Az explorációt az anamnézisek birtokában
minden esetben elvégeztük. A szükséges orvosi vizsgálati eredmények is bir­
tokunkban vannak.2 Feljegyeztük az életmóddal kapcsolatos észleléseket épp­
úgy, mint a klimatikus viszonyokat, pszichrometriás adatokat, a teljesítmény­
értékek alakulását, s egyéb tényezőket is.
A következőkben két munkás vizsgálati eredményeit közöljük. B. J.
36 éves fonónő. Szomatikusán: Hypertonia (195/70) és anémia (vvt: 3,2 M.)
m iatt kezelés alatt áll. Gyakori fejfájás és egyéb reumatikusnak diagnosztizált
fájdalmak. Panaszolja, hogy a hét elején munkája jól megy, csütörtökön, pén­
teken azonban —• különösen az éjszakai műszakban — nagyon fáradt, sokszor
szédül.
A reflexometriás vizsgálat szerint a szokásosnál kissé meredekebben ível
délelőtti és délutáni műszakjának kezdete. A hétfői és szerdai nap eredményei
aránylagosan jobbak a keddinél. A hétfő, kedd és szerdai nap középértéke de.
256, du. 316, átlagosan 286 msec. A délutáni aránylag alacsony kezdési idő
(286 msec.) szerdára már viszonylag magasra ível (343 msec.), s innen egészen
meredeken fut a délelőttivel szinte párhuzamosan felfele. Érdekes módon az
éjszakai meredek görbe szerdán a délutáni érték alá süllyed (300 msec),
és szinte ez mondható egyedül előnyösnek az egyébként meredeken alakuló
éjszakai műszak görbéjében. A csütörtök már 493, péntek pedig 565 msec,
növekedést mutat. (1. tábl.)
1. táblázat

Reflexometriás vizsgálatok eredménye

B. J. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Átlag

msec.
Délelőtti műszak . 242 283 243 317 368 427 —

Délutáni műszak . 28(1 318 343 383 436 452 —

Éjszakai műszak. . — 420 313 493 565 600 —

Átlag .................... 2(54 342 300 398 456 493 375

Ha ezzel összevetjük a tremometriás értékek alakulását, lényegében

hasonló csomópontokhoz jutunk. Az átlaggörbe hétfőről keddre emelkedik,
majd kissé süllyed, szerdáról csütörtökre újra felfelé ível, s ezt folytatja a hét
2 I t t m ondok köszönetét dr. V i t o s G eeő főorvosnak érték es segítségéért.

167
végéig. A délelőtti értékek alakulása is párhuzamosnak mondható. Hétfőről
keddre emelkedik, keddről szerdára süllyed, majd onnan ismét felfelé ível.
A szerdai műszak az éjszakai görbénél szintén legkedvezőbbnek látszik, —
bár a görbe meredeksége (az értékek ingadozásának kisebb lehetősége miatt is)
élesszögü. (2. tábl.)

2. táblázat
T re m o m e triás vizsg álato k eredm énye

B. J. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szombat Átlag

m p. Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba

D é le lő tti m ű s z a k ... 73 23 82 18 74 26 91 27 94 32 97 46 85 29

Ö ssz e se n ..................... 96 100 100 118 126 143 114

D é l u tá n i m ű s z a k ... 83 32 87 31 86 34 90 36 93 37 98 40 90 35

Ö ssz esen ..................... 115 118 120 126 130 138 125

É js z a k a i m ű sz a k . . . . — — 95 36 94 31 102 34 105 41 108 47 99 36

Ö ssz e se n .......................... 131 125 136 146 155 135

Á tla g ............................... 78 27 88 28 85 30 94 32 97 37 101 44 97 33

Ö ssz esen .......................... 105 116 115 126 134 145 130

A reflexometriás és tremometriás görbék tehát az előbb elemzett grafi­

konok szerint lényegében hasonló vonalvezetésre vallanak, s megerősítik a két
eljárás kiegészítő szerepének indokoltságát.
A tremometriás vizsgálat idővektorának a reflexometriás adatokkal való
hasonlósága tompább szögben érvényesül, ha külön értékeljük az elkövetett
hibák számszerű alakulását. Ez esetben ugyanis a grafikon görbületeinek élét
tom pítja az előzőkben kifejezett kompenzáló törekvés. Ezzel magyarázható,
hogy — bár jelentkezik a fáradtság következtében fellépő hibaszám-növeke-
dés — ez korántsem olyan meredek, mint az időgörbék. Az egyes műszakok
közti eltérés sem olyan nagymérvű. Bizonyára a kompenzálás játszott szerepet
abban, hogy az éjszakai műszakban a szerdai és csütörtöki értékek (26—27,
ill. 34—36) az átlagot megközelítették (3. és 4. grafikon).
Az éjszakai műszak meredek ívelése nem csupán az alkalmazkodás
nehézségére vall, hanem a helytelen életmódból is következik. Nyilvánvaló
ugyanis, hogy nappal kell elérni azt a pihentségi szintet, amely lehetővé teszi
az éjszakai munka friss elvégzését. Ezzel szemben a vizsgált személynél alvási
időátlaga délelőtti és délutáni műszaknál 7,5 óra, míg éjszakai műszakban
mindössze 5 óra volt.
A vizsgálatok alapján elvégzett tanácsadás eredményeképpen a következő
éjszakai műszakban az értékek lényegesen előnyösebben alakultak. (Az előző
heti átlagos 375 msec-mal szemben 264 msec.)

168
 N. E. 19 éves szedőnő. Szomatikusán: egészséges, panaszmentes. Külö­
nös nehézséget az egyes műszakok közti eltérés nem okoz számára. A növeke­
dés csupán az éjszakai műszakban a hét végén feltűnő. Ebben az is szerepet
játszott, hogy a légnedvesség a munkahelyen a szokásossal szemben, mintegy
8%-kal, a hőmérséklet pedig 3—4 fokkal volt magasabb. A vizsgált személy
szédülésről és fejfájásról panaszkodott ebben az időben.
A reflexometriás értékek egyenletes emelkedéssel ívelnek felfelé. Feltűnő,
hogy a délelőtti műszakban szerdáról csütörtökre esik 74 msec-mal az érték, míg
keddről szerdára erősen felfelé ível. Az éjszakai műszak kiegyensúlyozottan
halad az átlagnak megfelelően. Csupán hét végére mutat a tremometriás vizs­
gálat magasabb értékeket, ez azonban nem az időben, hanem inkább a hibák
mennyiségében nyilvánul meg. (3. és 4. tábl.)
3 . tá b lá z a t

R e fle x o m e triá s v iz sg á la to k e re d m é n y e

N . E. H étfő Kedd Szerda C sü tö rtö k P éntek Szombat Á tla g

m sec.
D é lelő tti m ű sz ak . 368 364 444 370 426 490 —

D é lu tá n i m ű sz ak . 380 380 350 418 442 518 —

É js z a k a i m ű sz a k . 405 372 405 425 448 — —

Á tlag ....................... 384 372 400 404 43 9 472 412

4. tá b lá z a t
T re m o m e triá s v iz sg á la to k e re d m é n y e

N. E. H étfő Kedd Szerda Csüt. P éntek Szombat Átlag

m p. Idő H iba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba Idő Hiba

D é le lő tti m ű sz ak 42 22 49 24 46 19 47 25 53 28 66 37 50 26

Ö s s z e s e n .......................... 64 73 65 72 81 103 76

D é lu tá n i m ű sz a k . . . . 55 23 57 28 57 26 57 33 71 36 68 37 59 30

Ö s s z e s e n .......................... 78 85 83 90 107 105 89

É js z a k a i m ű sz a k . . . . 75 25 57 21 60 29 66 53 85 73 105 93 69 40

Ö s s z e s e n .......................... 100 78 69 119 158 198 109

Á tla g .............................. 57 23 54 24 54 25 57 37 69 45 79 55 — —

Ö s s z e s e n .......................... 81 78 78 93 115 134 1 34

169
 A reflexometriás értékek egyenletes emelkedéssel ívelnek felfelé. Feltűnő,
hogy a de. műszakban szerdáról csütörtökre esik 74 msec-mal az érték, míg kedd­
ről szerdára erősen felfelé ível. Az éjszakai műszak kiegyensúlyozottan halad
az átlagnak megfelelően, csupán hét végére m u tatt a tremometriás vizsgálat
magasabb értékeket, ez azonban nem az időben, hanem inkább a hibák mennyi­
ségében nyilvánul meg.
A de. és a du. időszak hibaátlaga a 35-ös eredményt egyenletes munka­
teljesítmény mellett hozza létre, a legkisebb hibaszám 19, míg a legmagasabb
37. Az éjszakai műszakban hétfőtől csütörtökig terjedő időszakban igen előnyös
értékek mutathatók ki, az eltérés maximuma 3. Ezzel szemben hétvégére
25-ről 45-re ugrik a hibaérték. (Az 55-re ívelés csupán kiegészítő adat, számítá­
sok alapján).
Az egyes műszakok közti egyenletesség az átlagos reflexidők és tremo-
méteridőkben éppúgy megmutatkozik, mint a hibák vizsgálatánál. Az egyes
műszakok átlagideje 50—59—69, gyenge emelkedést mutat.
Az exploráció során kiderült, hogy a vizsgált személy idejével jól gazdál­
kodik, s szükséges alvásmennyiség és pihenés biztosított számára. A műszakok
közti átváltás miatt teljesítményében különösebb lemaradás nem mutatkozik,
m unkáját könnyen és egyenletesen végzi.
A bemutatott példákkal szemléltetni kívántam, hogy a leírt, összetett
módszer alkalmazása a fáradtság fokának és mineműségének megállapításához
tám pontot nyújt. Adataink részletes, általánosítható értékelését és munka-
lélektani következményeit a későbbiekben szándékozunk közölni.

IRO D A LO M
G asser, Ch ., 1952. D er M ensch im m odernen In d u strie b e trie b . W estdeutscher Verlag>
K ö ln .
G e r é b G y .—F orgács P ., 1954. A m ozgásreakció lá te n s időszakának m érései. T estnev.
F őisk. É vk. 201—217.
G e r é b G y ., 1957. F ára d tsá g v iz sg á la tra sz erk esz tett pszichológiai készülékeink és k ísé r­
le te in k . Szegedi P ed. F őisk. É vkönyve, 267— 274.
H o r v á th L. G.'—Csin á d y J ., 1955. A reakcióidő-m érésen alapuló fárasztási kísérletek,
a fáradás, a fárad ék o n y ság és állóképesség tan u lm á n y o zá sára. T estn ev e léstu d o ­
m á n y , 12—33.
L e h m a n n , G., 1953. P ra k tisc h e A rbeitsphysiologie. T hiem e, S tu ttg a rt.
M o b d e , W., 1930. L eh rb u ch d e r Psychotechnik. S p rin g er, B erlin I. B.
M o l n á r I., 1958. A m u n k a lé le k ta n . M unkaügyi Szem le, No 10. 38—32. N o 11. 19—23,
N o 12. 29—35.
R ü s s e l , A., 1956. Die F orschungsaufgaben d e r A rbeitpsychologie. Psych. R u n d sch au .
177—192.
S c H E R K E , F ., 1948. B etriebspsychologie. N auch, B erlin .
S e it z , K ., 1954. Die P ersö n lic h k eit in ih rer betriebspsychologischen B edeutung. H elbing,
B asel.
S u n g -K e n -Q u e , 1949. A n ew m e th o d of m easu rin g fa tig u e b y th e th resh o ld of th e A chil­
les ten d o n reflex. J . A ppl. Physiol. 2. 148— 156.

S z e g e d , P e d a g ó g ia i F ő isk o la

170
M Á V P á ly a a lk a lm a s s á g i V izsg á ló Á llo m á s (in té ze tv e ze tő : dr. H orváth L á s z ló G á b o r ,
a b io ló g ia i tu d o m á n y o k k a n d id á tu s a ) közlem énye

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A MÁV PÁLYAALKALMASSÁGI

VIZSGÁLÓ ÁLLOMÁSON
H O R V Á T H LÁSZLÓ G Á B O R

A közlekedési alkalmassági vizsgálatok szükségességét egy színvak moz­

donyvezető által okozott tömeges vasúti baleset vetette fel a múlt század
80-as éveiben.
Hazánkban az alkalmassági vizsgálatokat a félszabadulás előtt kizárólag
az orvosi szomatikus vizsgálatokra korlátozták. A pszichotechnikai vizsgálatok
nem jártak kellő eredménnyel (1934—1935).
Felszabadulás után az újjászületett vasútegészségügyi szolgálat keretében
szerveztük meg a Vasutasok Szakszervezete javaslatára Intézetünket, amely
vizsgálómódszereinek alapél veit pszichoszomatikus diagnosztikai elvekre épí­
tette. Az elméleti alapot a pavlovi f iziológiai tanokban találtuk meg.
Alkalmassági vizsgálati módszereink és eljárásaink megszervezésében
fontosságot tulajdonítunk a szervezet egészséges vagy beteg állapotának, az
érzék- és mozgásszervek, továbbá az idegrendszer működési képességének stb.
Ezért orvosi szomatikus (neurológiai, szív és belső szervek, EKG, Röntgen,
vér-, Wassermann stb.) vizsgálatok mellett a látás- és hallásérzékelésnek stb.
széleskörű vizsgálatát végezzük a következő módszerekkel és eljárásokkal:
1. Mivel a közlekedés megszervezésében és irányításában a különböző
alakú és színű jelzőeszközök, jelzőlámpák fontos szerepet játszanak, mert alak­
juk és színezésük meghatározott jelentéstartalmú utasításokat tartalmaznak,
a közlekedési dolgozóknak a) ép színlátással, b) jó sötétbenlátással, c) teljes
látótérérzékeléssel és d) jó látásélességgel (világosban és sötétben) kell rendel­
kezniük.
2. A közlekedési jelzések nem korlátozódnak a világosban vagy sötétben
észlelendő látási ingerek felfogásának képességére, hanem a közlekedésben a
hangingerek felfogása is szükséges.
3. A közlekedési jelzők és jelzőeszközök stb. adta utasítások lassú vagy
hiányos felfogása, jelentéstartalmának megértése vagy elmulasztása, továbbá
a megfelelő mozgásválasz elmulasztása súlyos közlekedési balesetekkel járhat
együtt, azért a látás és hallási érzékszervek vizsgálata mellett figyelmet szen­
telünk a közlekedési dolgozók ingerfelfogási minőségének és gyorsaságának
megállapítására is. Az alkalmassági vizsgálatok megszervezésében tehát az
érzékszervek és mozgásszervek működésének vizsgálata mellett meg kellett
szerveznünk az agykéreg ingerfelfogó és feldolgozó képességének, általában az
idegrendszer funkcionális állapotának vizsgálatát is.
Tanulmányunk nem terjed ki valamennyi vizsgáló módszerünk és eljárá­
sunk részletes ismertetésére, csak azokra, amelyek új vizsgálati alapelvekre
épülnek. Munkánkban az érzékszervek működését vizsgáló készülékekből indu­
lunk ki és térünk rá az idegrendszer és a mozgásszervek vizsgálati módszerére.

171
 I. A látásérzékelés vizsgálata.A látásélesség vizsgálatát Intézetünk a Kettessy-
féle decimális táblákkal végzi.
Mivel a közlekedés irányítása mind a közúti, mind pedig a vasúti közle­
kedésben színes jelzőlámpákkal, táblákkal és jelzőeszközökkel történik, ame­
lyeknek meghatározott (színtől, színösszeállítástól) függő jelentéstartalma közle­
kedési utasításokat jelent a dolgozó részére, azok felfogása ép színlátást köve­
tel. A színlátásérzékenységet a ) pszeudo-izokromatikus táblákkal, b) Nagel-féle
anomaloszkóppal és végül c) az általunk szerkesztett koloptométerrel vizsgáljuk.
Mi tette szükségessé az általánosan használt csereszín táblák és a Nagel-
féle anomaloszkóp használata mellett egy új műszernek, a koloptométernek
megszerkesztését ?

1. á b r a . Nagel-féle anom aloszkóp a színlátásgyengeség felfedésére. Az anom aloszkópon

jo b b ra o ld a lt a k ev e rő csa v art lá th a tju k , ezzel szem ben (nem látható) a sá rg a csav a r
v an . A kapcsolók fe le tt a színlátásérzékenység eltérésének leolvasására
szolgáló tá rc sák lá th a tó k

A különféle csereszíntáblák, amilyen pl. a Boestrom—Kugelberg-, a R ab­

kin-, az Ishihara-, a Stilling- és a Velhagen-féle tábla, más és más szűrőértéküek
és ellenük több kifogást lehet emelni. 1. Nem közelítik meg a reális élethelyzetet.
2. Az egyes tábla exponálási idejét nem szabják meg. Emiatt e táblák nem szű­
rik ki azokat a színérzékeny gyengéket, akik kellő fokozott kontraszttal rendel­
keznek. 3. Az egyes anomálisok, ha a normális ép színlátóknál lassabban is, de
felismerhetik a különböző telítettségű fokú és színtónusú pontokból álló számo­
kat és ábrákat abban az esetben, ha formalátásuk jó és ha a vizsgáltaknak
megengedjük, hogy a táblákat különböző szögből vagy távolságból nézeget­
hessék. 4. Ha a fenti hibaforrások ellen a vizsgáló túlzott merevséggel (kötött
idő, távolság és helyzet) védekezik, akkor ez a módszer a normális ép színlátók
20%-át is kiszűri. Különösen azokat, akiknek alaklátásuk gyenge vagy csök­
kent a színtónus megkülönböztető képességük. E hiba az erős mozdonyhő
hatásának kitett dolgozóknál tapasztalható. 5. Emellett a táblák ugyanúgy,
mint a válogató színkorong vagy pamutmódszerek, a felületek visszavert
színével vizsgálnak, ez pedig az esetek nagyobb részében nem felel meg a köz­
lekedési jelzések és jelzőeszközök színviszonyainak.

172
 A Nagel-féle anomaloszkópos vizsgálati módszer (1. ábra) a Young-, illetve
Lomonoszov-féle színelméletet alkalmazza a színérzékenység különbségeinek
meghatározására. A vizsgálat e módszernél a sárga-, és a keverőcsavarok segít­
ségével történik, amikor is a spektrumból a thalliumzöld és lithium vörös színeket
„bekeverjük” a látótér felső félkörébe, hogy összehasonlítás adódjék a látótér
alsó felébe vetített nátriumsárga félkörrel. A csavarok fokbeosztásán elolvas­
ható a vizsgált normális, illetve attól eltérő színérzékenysége, amelyet a Kries-
féle képlet segítségével egy számmal fejezhetünk ki. A Nagel-féle anomaloszkóp
érzékeny műszer, s azzal a színérzékenység kisfokú gyengülése is jól érzékelhető.
E kitűnő módszert azonban azért éri bírálat, mert a vizsgálathoz felhasznált
színek, mint említettük, spektrális színek (a fehér fényből üvegprizma segít-

^.(ftra.K oloptom r te rü n k in g rrtáb lá ja . Az ingeradagoló segítségével különböző szám ú

fényingert ad ag o lh atu n k 0,4 m ásodperc id ő ta rta m m a l v á lto z ta th a tó in ten zitással
a v izsgádnak. A színlátásérzékenység gyengeségének felfedésére a vörös, sárga,
zöld, kék tran szp aren s színekkel egyidőben ugyancsak tran sz p aren s szü rk e színek
különböző tó n u sv á lto z a ta it adagoljuk

ségével nyerjük) és ez a színfajta a reális életben nem található. E bírálat

annyiban jogos, amennyiben bizonyos hatótényezők, foglalkozási hatások és
ártalmak hatására az anomaloszkópos vizsgálatnál a színkeverék mértéke
megváltozhatik és a vizsgált az anomaloszkópon az anomálisokhoz hasonlóan
viselkedhetik, holott mind a csereszíntáblás, mind pedig a transzparens színek­
kel dolgozó, az alább ismertetett koloptométeres vizsgálaton megfelel. A szín­
látásvizsgálati problémák ezen bonyolultsága miatt láttuk szükségesnek a
transzparens közlekedési színekkel vizsgáló koloptométer elnevezésű színlátás­
vizsgáló műszerünk (2. ábra) megszerkesztését. Lényege, hogy a különböző
közlekedési színek 0,4 mp-es időtartamon keresztül történő exponálásával egy
időben ugyancsak transzparens sötét és világosszürke színek segítségével fed­
jük fel a vizsgáltaknak a transzparens színekkel szembeni színérzékenység-
csökkenését. Felhozható ellene a vizsgált esetleges színtudatlansága, illetve az
egyes színek megnevezésében vidékek szerint tapasztalható egyéni eltérések stb.
Előnye viszont — életközelsége mellett — az is, hogy meghatározott vagy

173
esetleg változtatott időtartam mellett adagolhatjuk az egyes színeket külön­
böző fényerősség mellett.
Koloptométerünk összesen 104 db 5 cm átmérőjű átvilágított színes és
szürke üveglapokból áll, amelyeknek megvilágítási ideje 0,4 mp. A fényerőssé­
get 6 lux-ról 0-ra csökkenthetjük. A különféle színű ingereket meghatározott
sorrendben egyesével, párosával, hármasával, négyesével, illetve ötösével,
hatosával adagolhatjuk. Vizsgálatnál csökkentett fényerősséggel megvilágított
üveglapokkal kezdjük a vizsgálatot. A normális épszínlátók biztosan felismerik
a különböző transzparens színeket és megkülönböztetik az egy időben alkalma­
zott szürke színektől. Nagyszámú vizsgálataink szerint a vörös-zöld színvakok
(dikromátok) 97%-a, a zöldszínvakok (deuteranopok) 93%-a, a vörösszín-
vakok (protanopok) 79%-a, a zöldszíngyengék (deuteranomálisok) 77%-a
és a vörösszíngyengék (protanomálisok) 65%-a volt képtelen az átvilágított
üvegek színének felismerésére.
E vizsgálatnál legjobban megfelelnek a vörösszínérzékelésben gyengék.
Közülük 35% megkülönbözteti egymástól a különböző színeket, azonban a
szürke színeken legtöbbjük fennakad. Az extrém deuteranomálisok és deuter­
anomálisok a megvilágítás erősségétől függően a szürke transzparens színeket
1 . tá b lá za t

A N a g e l-féle anom aloszkópos; a B o e stro m — K ugelberg-féle c se re sz ín tá b lá s és a k o lo p to m é te res

v izsg álato k e re d m é n y e in e k k o rrelá ció ja 16 434 fő v iz s g á la ta a la p já n

Színlátás érzék Di- Extrém Deuter- Extrém Prot- Normális

kromázia deuter- anomália prot- anomália tri- összes
Nagel szerint anomália kromázia
anomália

E lő fo r d u lá s o k szá m a a n o -
m a l o s z k ó p o s v iz s g á la t o k 321 374 135 48 40 1 5 ,5 1 6 1 6 ,4 3 4
s z e r in t

A n o m á lis % 35 41 15 5 4 — —

Összesen % 2 2 ,3 0 ,8 0 ,3 0 ,2 9 4 ,4 —

V. s z . 14 1 5 ,2 7 9
10 26 31 10 1 5 ,6 0 7
b iz to s

szám a
Koloptométer

0/ 3 7 23 21 35 9 8 ,4 7 95
/0

V. s z .
348 104 38 26 2 37 8 27
té v e sz t

311
szám a

0/ 97 93 77 79 65 1 ,5 3 5
/0
Boestrom—Kugelberg

V. s z . 1 5 ,5 2 6
— 4 1 — 5 1 5 ,3 1 2
b iz t o s

szám a

0/ — 1 1 — 12 9 8 ,6 8 94
tábla

/0

V. s z . 204 908
134 48 35
té v e sz t

321 370
szám a

0/ 100 99 99 10 0 88 1 ,3 2 6
/о

174
zölddel, ritkán vörössel tévesztik, míg az extrém protanomálisok és protanom á-
lisok ugyancsak a m egvilágítás erősségétől függően vörösnek vagy barnának
mondják. Mivel azonban a koloptométerrel csak azt tudjuk elbírálni, hogy
hogyan viselkednek transzparens színekkel szem ben a deviánsok, az anom áli-
sok és anopok, a színlátásérzékenység pontos m egállapításánál a koloptom éter
használata m ellett nem nélkülözhetjük sem a csereszíntáblákat, sem pedig az
anomaloszkópos vizsgálatot (mint ahogy az utóbbi kettő sem ad önm agában
kielégítő vizsgálati adatot). A különböző színlátásvizsgálati módszerek éppen
az elm ondott okok m iatt nem adnak határozott és biztos vélem ényt a vizsgál­
tak színérzékelésére vonatkozóan és ezért a vizsgálati módszerek eredm ényei-

3. á b ra . V izsgálat a Zeiss-féle p rojek ció s p erim éterrel

ben jelentkező eltérések a vizsgálótól mindenkor egyéni elbírálást követelnek.

A csereszíntáblás, anomaloszkópos és koloptométeres vizsgálatok eredményei­
nek korrelációjáról, és egyben az egyes vizsgálati módszerek szimptómaértéké-
ről 1. táblázatunk ad igen jó áttekintést. A táblázatban 16 434 gépkocsivezető­
jelölt dolgozó színlátásvizsgálatának eredményeit tekinthetjük át. E vizsgá­
lathoz a Boestrom—Kugelberg-féle csereszíntáblát használtuk és az össze­
hasonlítás alapjául a Nagel-féle anomaloszkóp eredményeit, illetve azok alap­
ján történő beosztást vettük.
A táblázatból az tűnik ki, hogy a normális trikromátok 98,5%-aakolopto-
méteren is biztosan viselkedik és a csereszíntáblákat hibátlanul olvassa. A di-
kromátok, illetve extrem anomálisok között azonban még elég nagy számban
akadnak, akik egyrészt kielégítő eredményt mutatnak a csereszíntáblás vizs­
gálaton, másrészt pedig a koloptométeren.
A táblázat nagyszámú adata jól megvilágítja azt a problémát, amely a
csereszíntáblák elolvasása és a gyakorlati életben szükséges transzparens színek

175
felismerése, illetve a spektrális színek megkülönböztetési képessége között fenn­
áll.
A közlekedési dolgozók látásérzékelése azonban nem korlátozódhatik az
előtte levő forgalom megfigyelésére, hanem teljes látótérérzékelésre van szüksége.
Intézetünk az ép látótérérzékelés megállapítására a Zeiss-féle projekciós peri-
m éter (3. ábra) használja. Látótérbeszűkülést találunk a fáradtságnál, a neu-
raszténiásoknál, a hisztériásoknál, a melankóliásoknái, a figyelmetlen egyének­
nél, míg a jól fegyelmezett közlekedési dolgozóknál inkább látótértágulás
jelentkezik.
A látásérzékelés negyedik fontos funkciója a homálybanlátás, a szemnek
a fényhez és sötéthez történő alkalmazkodása. Különböző betegségeknél, táp­
lálkozási szegénységnél, vitaminhiánynál, túlzott alkoholfogyasztásnál (poszt-

4 . á b ra . G oldm ann—W eecker-féle a d a p to m é te r a látási funkciók v iz sg álatá ra .

K ép ü n k ö n jól lá th a tó k a reflektorok, a v izsg álath o z h aszn ált fekete-fehér csíkos
tesztláp és a göm b

alkoh olos állapotban), tú lzott dohányzásnál nemcsak színlátásérzékenységünk,

h anem a homályban való látási képességünk is csökken.
A hom álybanlátásnak több funkciója van: az a és a ß adaptáció. 30 perc
előadaptáció után a hom álybeli látási küszöbérzékenységet a fotoptikus és
szkotoptikus vízust, továbbá a fotoptikus és szkotoptikus ad aptációt vala­
m e n n y i dolgozónál rendszeresen vizsgáljuk Goldm ann—W eecker-féle adapto-
m éterrel (4. ábra). Mivel a látásélességet a KETTESSY-féle decimális táblákkal
5 méterről, a szkotoptikus és fotoptikus vizu st pedig 30 cm-ről vizsgáljuk, ez
u tó b b i vizsgálat a közeli látásélesség ad ataival egészíti ki a távoli látás vizs­
g á la tá t.
II. A hallásérzékelés vizsgálata. A hallás érzékelés vizsgálata korábban
súgott beszédhallás vizsgálattal történt. Ezt a szubjektív módszert azonban
elvetjük, mert az ilyen vizsgálat nem biztosítja az azonos hangerősséget.
A beszédhang ugyanis 100— 1100 rezgésszám között van, a közlekedési síp­
jelzések rezgésszáma pedig 12 000—20 000 Hz között adódik.

176
 Beoton-rendszerű audiométerünk (5. ábra) 125 Hz-től 20 000 Hz-ig vizs­
gál, sőt technikai lehetőség adódik egészen a 32 000 Hz-ig terjedő hangtarto­
mány vizsgálatára is. Így pontos adatot nyerünk az illető vizsgált hallására
vonatkozóan, továbbá arra, hogy általános vagy részletes hypakuziája milyen
rezgésszám mellett állt be és az illető rezgésszám mellett küszöbérzékenysége
hány decibel erősségű.
Hallásérzékelésünk is alá van vetve a különféle hatótényezők hatásának:
csökken a fáradtság, az alkoholterhelés, a zaj hatására, különféle betegségekre
stb. Ha a vizsgált hallásérzékenység elváltozása nagyobb mértékű, okát kutat­
juk rendszeres és hosszabb-rövidebb időn keresztül végzett orvosi vizsgálatok­
kal.

5. ábra. B eoton-rendszerű au diom eter a hallásérzékenység m eg állap ításá ra

III. Az egyensúlyérzékelés vizsgálata. Az egyensúlyérzékelés zavarait álta­

lában a Romherg-eljárással fedik fel. A különböző hatások leméréséhez azon­
ban szükségünk volt olyan egyensúlyérzékvizsgáló módszerre, amely a kilen­
gések időtartamát és gyakoriságát idő- és számszerű adatokkal adja meg.
E célból elkészített egyensúlyérzékvizsgáló módszerünk egyetlen golyón nyugvó
rugókkal kiegyensúlyozott deszkalap (6. ábra). Erre kell a vizsgáltnak rá-
állnia és egyensúlyoznia. A vizsgált bármely irányban történő kilendülését
számláló jelfogók rögzítik és a kilengés időtartamát papírtekercsre elektromág­
nes által behúzott golyóstoll írja. A dinamikus és statikus ataxiára számszerű,
időtartamban is megadott adatokat kapunk. Normális és egészséges egyének
idő- és számszerű adataitól való eltérés manifeszt vagy szubmanifeszt stabili­
tászavarokra vonatkozóan nyújt adatokat. A zavaroknak diagnosztizálása
végett részletes anamnézist és explorációt végzünk, majd ha a zavarok nem
múló jellegűek, nem valamilyen biofaktor jelenlétére engednek bizonyos követ­

4 Magyar Pszichológiai Szemle 177

keztetést (pl. alkoholhatás, gyógyszerterhelés stb.), nevezettet orvosi kivizs­
gálásra küldjük.
I tt jegyezzük meg, hogy minden olyan dolgozóval, akinél az egyensúly­
érzés valamilyen zavara volt megállapítható, Páter—Horváth-féle tüdőlevegő
szűrős eljárással megállapítjuk az esetleg fogyasztott alkohol mennyiségét,
illetve pozitívreakció esetén explorációval az alkoholfogyasztás adatait.
A kapott színreakció minőségéből, a vizsgált testsúlyából, az alkohol-
fogyasztás idejéből megközelítő pontossággal tudjuk kiszámítani az illető vér­
alkoholszintjét.
IV. A reakció és cselekvési időmérő készülékek a központi idegrendszer inger-
felfogó és feldolgozó képességének vizsgálatára. Intézetünk 1950 óta foglalko­
zik az agytevékenység idő viszonyainak vizsgálatával. Műszereink megszer­
kesztésénél figyelembe vettük a közlekedés azon jellegét, hogy az folyamatos

6. á b r a . E gyensúlyérzékelés v iz sg álata

és különböző minőségű és erősségű ingerek észleléséből és megválaszolásából

áll. Olyan készüléket (7. ábra) szerkesztettünk tehát V a l en t L ajo s mérnök­
kel, amelynek működtetése közben különböző minőségű és erősségű ingereket
lehet adagolni különböző szüneti időközökben, és amellyel a sorozatosan adagolt
homogén-ingerekre nyert reakcióidőket is mérni lehetett. így lehetővé vált
meghatározott intenzitású fény- és hangingerekre nyert reakciók szüneti időtől
függő centrális időviszonyainak törvényszerűségeit megállapítanunk. Sorozatos
ingeradagolásoknál ugyanis az ingerekre nyert észlelési-, mozgási reakciókat
nemcsak az előzőén megjelent ingerek megválaszolási időtartama és iránya,
hanem a lappangási stádium, továbbá a sorozatban megjelenő ingerek egymás­
tól való időtávolsága is meghatározza. Készülékünk 1,25 ezredmásodperc
pontossággal dolgozott, azonban hátrányként jelentkezett, hogy az időtarta­
mok a végtelen papíron vízszintes keresztirányban jelentkeztek és ezért a gya­
korlati vizsgálatok számára nem adtak gyorsan áttekinthető szemléletes képet.
Mivel e reakcióidőméréses módszer emellett még munkaigényes is volt, S zakál
technikusunkkal oly készüléket (8. ábra) szerkesztettünk, ahol a reakcióidők
tartam ainak grafikus ábrázolása oly módon történt, hogy az írótoll az ingerek

178
megjelenése pillanatától vízszintes alapvonalról kiindulva mérte a reakciók
idejét.
Ily módon gyorsan áttekinthető reakciómetrogrammot kaptunk, ahol a
a reakcióidőknek változásait a 300 ezredmásodperces normál időhöz viszonyítva
rátekintéssel lehetett megállapítani.
A reakcióidőméréses vizsgálati módszer elsősorban időreakció-tipológiai
célokra alkalmas. Segítségével ugyanis meg lehet állapítanunk, hogy a soroza­
tos ingeradagolás esetén a vizsgált a normális és egészséges egyénekre jellemző

7. á b ra . H o rv á th —V alent-féle cselekvési időm érő készülék

170—300 ezredmp között adja-e észlelési-mozgási időreakcióit, vagy a 300

ezredmásodpercnél hosszabb időn túl, illetve 170 ezredmásodpercen belül
válaszol-e a sorozatosan adagolt akusztikai vagy optikai ingerekre. így négy
típust kaptunk : a) a normális és adekvát, b) az excesszív, c) az anticipa tív és
d) a kevert időreakciótípust.
Erős idegfeszültségben élő egyének a sorozatos ingeradagolás mellett a
már működésbe hozott mozgásmechanizmust akkor is fenntartják, ha az inge­
rek az ingertáblán nem jelennek meg. Mivel pedig a szüneti időtartam hosszától
függően változik a következő észlelési-mozgási idő tartama, a vizsgáló által
adagolt sorozatos ingerek között levő szüneti időktől függő észlelési-mozgási idő­
tartamokat nyertünk. A vizsgálat azon formája, hogy az ingereket a vizsgáló
adagolja, bizonyos szubjektív hibaforrást hordoz magában. Énnek kiküszöbö­
lésére készülékünket úgy szerkesztettük meg, hogy az 22—22 fény-, vagy

4* 179
hangingért automatikusan adagoljon meghatározott sorrendű szüneti időköz­
ben. A reakciómetrogrammon az inger nélküli anticipációs válaszok számát is
megállapíthatjuk. Gyakorlott vizsgáló számára ezáltal egyetlen rátekintéssel
leolvasható a papírszalagról a vizsgált időreakciótípusba tartozása. Ezzel volta­
képpen már nemcsak az agykéreg működési időviszonyait vizsgáljuk, hanem
egyben a személyiség jellemző vonásaira is adatokat kapunk.
Normális és egészséges, kiegyensúlyozott életet élő egyének a normális
időreakciótípusba tartoznak. A fáradt, fáradékony, beteg, rekonvaleszcens,
depressziós, szorongásos neurózisban szenvedő egyének az excessziós, az ideges,
kapkodó, nyugtalan, különféle neurózisban szenvedők az anticipációs és végül

8. ábra. H o rv á th —Szakál-féle au to m atik u s ingeradagoló gép

a mínusz-szituációban élő kiegyensúlyozatlan, nyugtalan egyének a kevert

időreakciótípusba tartoznak. Az egyes időtípusba tartozók százalékos megosz­
lásáról a 2. táblázat ad jó áttekintést:
2. táblázat

Normális Excessziós Anticipációs Keyert

össze­
Személyek száma idő reakciótipusba tartozók sen
száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a

N o rm á lis és egészséges .......................... 490 68 16 5 23 28 4 31 5 714

N o rm á lis és egészséges fá ra d t, 8 ó ra i
u t a z á s u t á n .......................................... 238 59 120 30 18 5 21 6 397
L e é p ü lt (arterio szk lero tik u s) ............... 50 58 21 25 9 11 5 6 85
H y p e r t ó n iá s .............................................. 90 54 47 28 19 12 10 6 166
S k iz o id e k ................................................. 31 59 11 21 8 15 3 5 53
D e p re s sz ió s o k .......................................... 12 34 18 52 1 3 4 11 —

N e u ro tik u s o k ............................................ 19 50 11 29 8 21 — — 38

E táblázatból kitűnik, hogy a normáhs időreakciótípusba tartozók száma

csökken a fáradtság állapotában, a különféle betegségek jelenlétekor. A vizs-

180
gáltnak excessziós, antieipációs vagy kevert típusba tartozása esetén tehát
gyanakodhatunk valamilyen organikus elváltozás jelenségére.
Módszerünk alkalmazhatóságát éppen az indokolja, hogy vizsgálatunk
az idegrendszer funkcionális állapotára vonatkozóan ad felvilágosítást, szem­
ben a reakcióidő-átlagok módszerével, amely nem tünteti fel sorozatos ingerel-

.9. ábra. A m ozdonyvezetői cselekvési időm érő gép

10. á b ra . A m ozdonyvezetői cselekvési időm érő gépben a vizsgált szem ély elhelyezése

tetésnél az észlelési mozgásválaszok egyenletességét vagy egyenetlenségét,

ezért statikus, nem pedig dinamikus képet nyújt a vizsgált idegrendszeri álla­
potára vonatkozóan.
Gyakorlott vizsgáló gyorsan, egyetlen rátekintéssel leolvashatja a papír­
szalagról, hogy a vizsgált normális, vagy excessziós, illetve antieipációs idő-
reakciótípusba tartozik.

181
 A mozdonyvezetői cselekvési időmérő gép (9. és 10. ábra), a gépkocsi-
vezetői cselekvési időmérő gép (11. ábra) ábrái szemléltetik vizsgálati eljárá­
saink további módjait.
V. Tremometriás vizsgálatok. Az opto- vagy akusztiko-motoros reakciók
centrális időviszonyainak ismerete felfedheti a központi idegrendszer funkcio­
nális állapotát. További adatot nyerhetünk az ún. tremometriás (tremoreakto-
metriás) vizsgálati módszerekkel, amelyek a perifériális idegrendszer állapotá­
ról világosítanak fel bennünket.
E vizsgálataink elvégzésére műszerünket oly módon alakítottuk át, hogy
a kulisszára elektromágnest helyezve a végtelen papírra írótollal állandó vona­
lat húzunk. A vizsgált fémpálcikát tart egy 9 mm átmérőjű kör alakú vezető­
ben azzal a feladattal, hogy a fémpálcának nem szabad érintkeznie a vezető

1 1. á b ra . G épkocsivezetői cselekvési időm érő gép (b alra). J o b b ra a figyelem m eg terh elést

vizsgáló m ű szer

falával. Ha a vizsgált e feladatnak eleget tud tenni, tehát a fémpálca nem érint -
kezik a kör alakú vezetővel, az írótoll egyenes vonalat rajzol. Az elektromágnes
azonban mindannyiszor eltéríti ettől az egyenes vonaltól az írótollat, ahányszor
a fémpálca és a kör alakú vezető között érintkezés jön létre. Az írótoll kilengé­
sének nagysága az érintkezés időtartamától függ. A kapott tremometrogram
a remegések nagyságát, az oszcillációk mélységét és sűrűségét, továbbá idő­
tartam át ábrázolja grafikusan és így alkalmas az idegrendszer állapotának
vizsgálatára. Gyakorlati célok szükségessé tették, hogy remegések számát szám­
láló jelfogóval is ellenőrizzük.
Ha pedig e tremometriás vizsgálatunkat reakcióidőmérésekkel oly módon
egészítjük ki, hogy a fémpálcika tartó nyelére reakcióidőmérő készülékünknél
is alkalmazott nyomógombot helyezünk (12. ábra) és a vizsgálatnak előbbi fel­
adatával egy időben hangingért adagolunk azzal a feladattal, hogy annak meg­
jelenésekor azonnal nyomja le a fémpálcika nyomógombját, akkor komplex
vizsgálóműszert nyertünk, amellyel egyrészt a folyamatos hanginger adago­

182
lásával vizsgáljuk a központi idegrendszer, másrészt pedig a remegések számán
keresztül a környéki idegrendszer funkcionális állapotát.
VI. Az orvosi, az érzék-, és mozgásszervi, illetve az idegrendszeri és
egyensúlyérzékeléses vizsgálatainkat azonkívül kiegészítjük a megismerő tevé­
kenység és az emocionális tényezők vizsgálatával. Ezeket a Hamburg—Wechs­
ler-, a Rorschach-, illetve Zulliger-féle foltértelmezéses vizsgálatokkal, továbbá
az e m o c io n á lis gon do lk o d á s és á llá s fo g la lá s i sém a módszerével végezzük. Pszi­
choszomatikus diagnosztikánk e megszervezésénél — mint azt áttekinthet­
tük — elsősorban a vizsgálati módszerek széles produkciófelületének, azok mi­
nél nagyobb szimptómaértékének és a vizsgálati módszerek egybehangzó kőr­

i s . á b ra . T rem om etriás v izsgálat

relációs kapcsolatának tulajdonítunk fontos szerepet. Nyert eredményeinket

két évenként megismétlődő időszakos felülvizsgálatok eredményeivel hason­
lítjuk össze, illetve vizsgáljuk a beválást azoknál a közlekedési balesetezőknél,
akiket ilyen sajnálatos körülmények hoznak vissza Intézetünkbe. E vizsgálati
módszerek eredményességét tovább fokozzuk a munkahely és a környezeti
tényezők (bioklimatológiai, higiénés stb.) vizsgálatával is. Ebben a biológiai
és pszichológiai szellemben kívánjuk munkákat végezni.

B u d a p e st, VIII. B a ro ss tc r 9.

183
A G yó g y p e d a g ó g ia i T a n á r k é p z ő F ő isk o la lo g o p é d ia i ta n s zé k é n e k (vezető ta n á r : K a n iz s a i
D e z s ő k a n d id á tu s) kö zlem én ye

A MARXISTA DIALEKTIKA MINT MÓDSZER A LOGOPÉDIÁBAN

KANIZSAI DEZSŐ

Egyik tudomány, így a logopédiai tudomány sem mentes a maga alap­

kérdéseitől. Ezek az alapkérdések azonban ma egészen másként vetődnek lel,
m int a múltban, amikor a tudomány még semmit sem sejtett a társadalmi
jelenségek ellentmondásos dialektikus természetéből.
A dialektikus materializmus törvényszerűségei már a mi specializált tudo­
mányunk alapvető kérdéseinek puszta felvetésénél minket, a szocialista logo­
pédia elméleti és gyakorlati művelőit, arra kötelez, hogy nevelő-oktató és tera-
peutikai munkásságunk célkitűzéseit úgy dolgozzuk ki, és új módszereink úgy
kerüljenek alkalmazásra, hogy az ifjúságra gyakorolt hatás erősítse és mélyítse
azok dialektikus gondolkodását. Terapeutikai vonalon viszont — a fejlődés
legmagasabb szintjén -— az élő beszédben sérült egyének beszédfogyatékos­
ságát megszüntesse a marxista dialektika módszeres eljárásaira alapozott
logopédiai eljárásokkal.
Ezekre a súlyos felelősségteljes feladatokra csak azok a nevelők alkal­
masak és képesek, akik mindenekelőtt saját gondolkodásukat •— a történelem
nagy változásai során -— őszintén át tudták és át tudják alakítani. S így szük­
ségszerűen benső kapcsolatba kerülnek mindazokkal a tennivalókkal, amelyek­
nek megoldásához a dialektikus s történelmi materializmus tudományos s gya­
korlati ismeretei szükségesek. A mi számunkra a marxista filozófia jelentette
és jelenti azt a semmi más felfogással össze nem hasonlítható, döntő jelentő­
ségű koncepciót, amely nevelő-oktatói munkálatainknál új célkitűzésekre, új
vizsgálati s gyógyító-erejű módszerekre vezet. A mi szemünkben a marxizmus
a külön nem választható összes tudományágak, így a logopédiai tudománynak
is egyetemes fejlesztője. A mi kezünkben is fegyver a marxizmus amint L enin
meghatározza: ,,a tudományos kutatások eszköze s módszere'’.
A marxista filozófia világszemlélete rendkívüli feladatokat és kötelessé­
geket ró reánk azzal, hogy kitágítja számunkra a tudományos kutatások lehető­
ségeinek határait; megtanít az objektív valóság megismerésének helyes mód­
szerére; ráeszméltet bennünket a természet, a társadalmi fejlődés, a történelem,
továbbá a lét, a tudat és a gondolkodás közötti összefüggések törvényszerű­
ségeire; rávezet az ellentmondásokra, amelyek meghatározzák és előbbre viszik
a fejlődést, rávezet a természeti és társadalomfejlődési jelenségek megcáfol­
hatatlan okaira s az ellentétek harcára.
Logopédiai tevékenységünk során a vizsgálati s gyógykezelő munkálatain­
k at módszerileg E N G E L S n e k az „Anti-Dühring'’-ben kifejtett hármas törvény­
szerűsége hatja át. Ezek a) az ellentétek harcának, b) a mennyiségből minő­
ségbe való átcsapásnak, és c) a tagadás tagadásának törvénye. A továbbiakban

184
vizsgáljuk meg közelebbről a marxista dialektikának mint a tudományos kuta­
tások módszerének rendkívüli hatását saját munkaterületünkön.
Mindenekelőtt rá kívánjuk irányítani a figyelmet a dialektikus materia­
lizmuson alapuló egyik rendkívüli és az általános pedagógia teljes rendszerét
döntően érintett elvi határozatra.
A reakciós pedagógia egyik sarktétele szerint ugyanis a gyermek s álta­
lában az ember szellemi képességét, gondolkodásmódját elődeitől örökli. Ezek
szerint a szellemi képesség s a jellemet tükröző magatartás olyan öröklött
tulajdonsága az embernek, amely születésétől fogva meghatározott és semmi­
féle külső hatással, neveléssel nem változtatható meg. G oncsarov ehhez a
reakciós tanításhoz hozzáfűzi, hogy ez a durva, hazug meghatározás erőszakos
céltudatossággal a kizsákmányolt osztályok gyermekeit örök szolgaságra és
műveletlenségre, tudatlanságra ítélte. Arra is figyelmeztet, hogy ez a hamis
s álnok kultúrpolitika meg akarta akadályozni, hogy a dolgozók gyermekei az
uralkodó osztály soraiból kikerült szervezők s vezetők közé kerülhessenek. Ez
a tudománytalan, reakciós pedagógia biológiai és társadalmi tényezőkkel tá ­
masztotta alá azt a sok vért és emberáldozatot követelt bűnös társadalmi
törvényt, mondja G oncsarov , mely ,,a gyermek sorsának fatális meghatáro­
zottságát”, az egyik fajnak, illetve osztálynak felsőbbségét a többi felett vég­
legesen meg akarta szilárdítani az emberiség köréből azzal, hogy a kizsákmá­
nyoló osztály gyermekeinek különös képességeket tulajdonított. A Szovjetunió
Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1936. július 16-i határozata le­
leplezte ennek a felfogásnak a tarthatatlanságát és „felfedte a tanítás osztály-
gyökereit”. Ma rx és E n g els a társadalmi fejlődés ok és okozati összefüggései
törvényszerű útjának feltárásával bebizonyították, hogy a társadalom, a külső
lét hatására sok minden megváltozik az ember életében. Tehát megváltozhat
és meg is változik a környezet hatására konstánsan adagolt ingeranyagra az
emberi tudat, a gondolkodás, növekedhetnek, sőt kifejlődhetnek új képességek,
átalakulhat a jellem, az értelem. Ezeknek az alapigazságoknak és törvényszerű­
ségeknek a figyelembevételével dolgozik a logopédia az alakilag s tartalmilag
kifogástalan beszéd szolgálatában. Speciális logopédiai kutatómunkánk sikerét
a külföldi szakkörök érdeklődésén s figyelmén kívül, terápiánk alkalmazásával
elért gyakorlati eredményeink is bizonyítják.
A régebbi logopédiai, illetve gyógypedagógiai tudomány irodalma és gya­
korlata kivétel nélkül tükrözi azokat a társadalmi viszonyokat, amelyben az
akkori tudomány művelői éltek. Ha elemezzük a mai, hazai logopédia tudomá­
nyos és gyakorlati eredményeit, megállapíthatjuk, hogy ez a tudomány a fel-
szabadulás óta igen nagy utat tett meg, és állandóan tovább fejlődik. A múlttal
ellentétben az egész logopédiai terület diszkriminációs eseteinek bírálatában
ma egységes szemlélet vezet bennünket. Az idejét múlt tanok és gyakorlat
helyett, a természettudományos gondolkodásnak megfelelően, a materialista
fiziológia s pszichológia, valamint a szocialista logopédiai tudomány leszűrt
tételeit és tapasztalatait hasznosítjuk.
A tudományos s gyakorlati logopédia tárgyát képező beszédelváltozások
okai s a kezelés módjai felől a múltban különböző elméletek uralkodtak. Egyes
kutatók organikus, mások funkcionális megbetegedésekre vezették vissza a
beszédfogyatékosságot. Ma azonban a nervizmus tanításai alapján azt a helyes
álláspontot képviseljük, hogy az „élő anyag valamely káros jelenségből” ta r­
tósan elváltozott s ez az elváltozás akadályozta, illetve akadályozza, zavarja
az idegrendszer koordinált működését. P avlov kimutatta, hogy a szabályszerű

185
idegműködést a két mechanizmus —serkentés és gátlás —folyamatainak egyen­
súlya dönti el. A szocialista logopédiai tudomány egyik sarkalatos tapasztalati
követelménye tehát arra vonatkozik, hogy természettudományi alapossággal
döntsük el mindenekelőtt, hogy a hibás beszéd folyamataiban milyen viszony­
ban állnak egymással az alapvető tulajdonságok: a serkentés s gátlás ereje,
a folyamatok mozgékonysága s egyensúlya. A marxizmus a logopédiai tudo­
m ányban is új szemlélet kidolgozására kötelez bennünket, amely szemlélet
és a ráépülő kezelő módszereink hatásosabb eredményekre vezetnek. P avlov
tanítja, hogy az ember legmagasabb fokú idegműködése alatt az I. és II. jelző-
rendszer széttéphetetlen egységét s kölcsönhatását kell érteni. Leszűrt logo­
pédiai tapasztalatunk az, hogy azokban az esetekben, ahol kimutathatóan két­
ségtelen okok nem igazolják a beszédelváltozás szinte „tárgyi” alapon nyugvó
jogosságát (farkastorok stb.)a baj gyökere s igazi oka az idegrendszer működésé­
vel függ össze. És a beszédelváltozás csak úgy lesz végképpen megszüntethető,
ha sikerül a beszéd pontos s finom differenciálást igénylő reflexműködését ideg-
rendszerileg biztosítani. Mindez kizárólag a központi idegrendszer serkentés­
gátlás rendkívül szövevényes összműködésével valósítható csak meg.
Tudományosan megalapozott terapeutikai előretörésünkhöz nagymérték­
ben járultak hozzá P avlov említett tanításai, a szovjet defektológiai kutató
intézmények eredményei és szakmánk egyes nyugati művelőinek munkái. De
eredményeink eléréséhez legnagyobb mértékben az a körülmény járult hozzá,
hogy sziklaszilárdan a marxista filozófia talaján állunk.
Elemző munkálatainknál a dialektikus gondolkodás szemléletének fényé­
nél igyekszünk a beszédhibában szenvedők beszédzavara mélyebb okát fel­
tárni. Bebizonyosodott, hogy legtöbb esetben a beszédzavarokkal küzdő egyé­
neknél a felsőbbrendű idegműködés fiziológiás folyamatai rendszerint nem fedik
a hibátlanul beszélők felsőbbrendű idegműködésének folyamatait. A tétel kö­
zelebbi magyarázatául annyit, hogy még a szervi elváltozások kiváltó okaként
szereplő beszédhibák mechanizmusukban is funkcionális jellegűek vagy olya­
nokká lehetnek. De amint például a beszédritmus, beszédütem s igen gyakori
esetekben az artikulációs elváltozások kórokozó tényezőinek feltárásánál lát­
ható, pszichikus és környezeti okok összeszövődnek szervi és élettani okokkal.
Pszichikus okok közé sorolhatók a vegetatív idegrendszer szorongásokban s fé­
lelmekben jelentkező zavarai. A félelem rögződhet s átterjedhet más jelensé­
gekre is. Magas fokú indulati feszültség súlyos pszichikai károsodást okozhat, e
károk egyik tünete beszédelváltozás alakban jelentkezhet. Három-négy éves
gyermekekkel gyakran megtörténik, hogy a környezet szigorú bánásmódja a
beszédfejlődés vonalán törést idéz elő. Ebben a korai szakban a beszédmozgá­
sok reflexei még nincsenek megerősítve, az agykérgi kapcsolatok nincsenek be­
járva. Hiányozhat a beszédkivitelezés fölötti gyermeki kritika. Számtalan
külső, de belső ok is (ideg és ideggyengeség, fejletlenség, motorikus nyugtalan­
ság, érzékenység stb.) mind arról tanúskodik, hogy az ilyen gyermekek, ifjak
s felnőttek reagáló képessége, fiziológiai élete nem egyezik azoknak a fizioló­
giai életével, reagáló képességeivel, akik kapott ingerekre adekvát reakciókkal
felelnek. Különösen a funkcionális alapon nyugvó beszédrendellenességek
m utatnak arra, hogy az ilyen alanynak mind a belső, mind a külső világhoz
való viszonyában díszharmónia uralkodik. Külső és belső inger egyaránt okoz
izgalmat, amely mozgásra bír, működésbe hozhat hibás mechanizmusokat.
Mind a beszédképzés, mind a beszéd felfogásbeli zavara, az artikulációs képes­
ség teljes vagy részleges hiánya, apatikus alapon felmerülő beszédhibák, szervi

186
elváltozásokon nyugvó beszédhibák stb. — amint tudtommal először én nevez­
tem el irodalmunkban — „■mozgászavarra” figyelmeztető kórképet adnak. Mert
az alakilag és tartalmilag hibátlanul és hibásan folyó beszéd egyaránt koordi­
nált, illetve akoordinált kifejező mozgáseredmény. Ez a kedvező vagy ked­
vezőtlen mozgáseredmény minden esetben az idegrendszer vagy esetleg más
szervek hibás, illetve hibátlan strukturális összetételének s funkciójának fel­
tételétől függ.
Ha elfogadjuk, mint ahogy a tárgyi valóság jegyében el kell fogadni, a
mozgászavarra vonatkozó fejtegetést, úgy a hangzó beszéd kifogásolt jelenségeit
sem szabad különválasztani attól az anyagi természetű szubsztrátumtól, amely
az idegműködésre hatva, a beszédmozgások zavaraiban jut kifejezésre. A pav­
lovi törvényszerűségek adták az eredményes kutatásokra épített fejtegetéseink
kulcsát és szabják meg logopédiai gyakorlatunk vizsgálatainak, s gyógykezelő
tevékenységének követendő menetét. P avlov tudományos vizsgálati módszeré­
nek három alapelvére támaszkodunk: 1. a determinizmus elvére, 2. az analízis­
szintézis elvére, és 3. a strukturalitás elvére.
A determinizmus elve a logopédiai vizsgálatok si.rán azt jelenti, hogy pon­
tosan meg kell határozni a beszéd rendellenesen működő reflexmechanizmusá­
nak valamennyi okát. A kialakult hibás beszédfolyamatokat az alany organiz­
musával és a környezet állandó hatásváltozásával kell kapcsolatba hozni.
Az analízis-szintézis elve a tudományos logopédiai gondolkodásban arra
a belátásra kötelez, hogy a teljes egészében felfogott beszéd mozgászavarát
mélyebben vegyük szemügyi e. Ezért a formálisan tapasztalt mozgászavart
alkotó részeire kell felbontani. Kétségtelenül meg kell állapítani az elváltozás
keletkezésének időpontját, lokalizált helyét, részjelenségeit, a zavar fenntartó
erőit stb. A nervizmus szerint a szervezetet a sejtek milliárdjai alkotják. Jelen
esetben a sejtek élete idézi elő a beszéd mozgászavarát és a sejtek ugyanakkor
kapcsolatot tartanak az egységes szervezettel. Az analitikai munka akkor mű­
vészi, ha az alkotó elemeire bontott beszédszervi működések egyes részjelen­
ségeit olyan szintézisbe egyesíti, amely a beszédmechanizmus akadálytalan
működtetésével a hangzó beszéd automatizmusának hibátlan aktivitására ér­
leli meg az idegrendszert.
A strukturalitás elve arra int, hogy minden fiziológiai jelenséget az anyag
mozgásváltozásai alapján kell elbírálni. A beszéd mozgászavarainak értékelésé­
nél a fiziológiás folyamatokat és jelenségeket a strukturalitástól elkülöníteni
nem szabad, sőt az objektív eredmények megállapítása szempontjából nem is
lehet. Figyelembe kell venni a teljes idegrendszert, az általános fejlődés s a
beszédhibák kialakulásának minden számottevő belső és külső körülményét,
az organikus állapotot stb. Vizsgálat alá kell venni a beszéd létrehozásához
szükséges szerveket s egymáshoz való viszonyulásukat. így azután szigorúan
ragaszkodva a strukturalitás elvéhez, megbízható alapokon nyugvó tám pont­
hoz juthatunk a normális beszédműködés lefolyását gátló strukturális okok
felől.
A vizsgálatnál alkalmazott eme pavlovi elvekre épített módszerek a
dialektikus materializmus filozófiai tanaival kapcsolatosak. A vizsgálatoknál
a helyes diagnózis felállítása céljából az itt érintett összefüggő, egységes szem­
léletre van szükség, hogy azután a továbbiakban a legcélravezetőbb gyógyke­
zelő módszerek kiválasztására s alkalmazására kerülhessen sor.
SzECSENovnak s PAVLOvnak az idegrendszer m űködéséről k ö z z é te tt t e r ­
m észettu d o m án y o s ta n ítá s a i szám unkra a XX. század egyik legnagyobb t e r ­

187
mészettudományos eredményeit tartalmazzák. Ezek a felfedezések az idegi
funkcióteljesítmények vizsgálatai mellett, az ember igen bonyolult lelki életé­
nek fejlődésével s működésével szerves kapcsolatot tartanak. Ma a logopédia
elméleti s gyakorlati munkálatainak alapja s módszere a pavlovi nervizmus. —
Ezzel az elvi s fogalmi lekötöttségünkkel a logopédiai kutató s gyakorlati munka
materialista értelmet kapott. Terápiái munkánkat néhány mélyen befolyásoló
s alapvetően fontos pavlovi törvényre hivatkozom. Állandóan gondolnunk kell
arra, hogy az élő szervezetben létrehozott időleges kapcsolatok új tapasztala­
tokat érlelnek a tudatban, melyek az idegrendszer központi része, az agy asszo­
ciációs funkciójának fiziológiás törvényszerűségeit bizonyítják. Ezeket az új
tapasztalatokat materiális valóságnak kell minősíteni, melyek rendkívül érté­
kes módon kerülhetnek felhasználásra a beszédnevelő terápiában. — Hasonló
dinamikus erejű tétel az is, hogy a szervezetnek ju ttato tt feltételes ingerek, idő­
leges kapcsolatok, felraktározódnak a szervezetben s koordinált beszédműkö­
désre késztethetik a kifejezettebben neurotikus idegdiszpoziciójú beszédhibás
alanyokat. —- Az idegrendszer, illetve az agy plaszticitásának bebizonyított
képessége, a logopédia területén főleg a környezethez való alkalmazkodás jelen­
tőségében domborodik ki.
Ebben a beállításban a marxista dialektikus módszer a beszédelváltozás
megszüntetése terén azt jelenti számunkra, hogy éppen azon kedvező oknál
fogva, hogy a beszédhibás idegrendszerileg ugyancsak képes megfelelően rea­
gálni, módszertanilag a gyógyulás kulcsa a környezetcsere lényegében fog
rejleni. Ha a környezetcsere kérdése sikert biztosítóan megoldható, a beteg
kérgileg olyan új beszédingerekhez s környezeti hatásokhoz juthat, melyek
ellenkező-előjelűvé változtathatják az akoordinált beszédfolyamatokat, illetve
a gátolt beszédfejlődést. Tehát a logopédia ilyen kivételesen speciális (halló­
néma) eseteiben fejlődésének dialektikus törvényszerűségei az agy felfogóképes­
ségével s plaszticitásával kapcsolatosak. Tehát szoros összefüggés áll fenn az
esetek tekintélyes részében a beszédzavar és a beszédfogyatékos szociális viszo­
nyai, a kultúra és az élő szervezet biológiai változásai között. Ilyen esetekben
az új időleges kapcsolatok kedvezően tükrözik a jó hatásúra változott környe­
zeti viszonyokat.
A beszédhibák számtalan okára s megjelenési formájára gondolva, hivat­
kozom a nervizmusnak a hibás fonémákra vonatkozó magyarázatára. Nevezete­
sen, ha hibásan kivitelezett fonémákat hoznak létre a beszédszerkezet rendben
levő izomcsoportjai, úgy mélyebben fekvő fiziológiai okok gátolják az egyén
központi működését.
T japtjgln (A dadogás c. könyve) kifejti, hogy testi megbetegedések s
sérülések károsodást okozhatnak a beszédmozgásokat koordináló agyi mecha­
nizmusukban. Ezek korántsem durva sérülések vagy szerkezeti elváltozások.
Hanem olyan funkcionálisan dinamikus elégtelenségű agyi mechanizmusok
rendellenes működéséről van szó, amelyek részt vesznek a beszédmotoriumot
mozgató mechanizmus funkcióiban.
P avlov kim utatta másfajtájú beszédhibáknál, hogy neurotikus megbete­
gedéseknél a központi idegrendszer centrumában keletkezhetnek érzékeny
pontok. Ha ezekre az érzékeny területekre ingerek hatnak, az egész neurózis,
ha csak rövid időre is, újból megjelenhet, bár a neurotikus alapbaj látszólag
teljesen elmúlt.
A materialista filozófia kimutatta, hogy a beszéd a közösségi élet s a kö­
zösen vállalt munka s biológiai fejlődés eredménye. Dialektikus értelmezéssel

188
ezért a beszédhibák nem egy fajtáját a közösségekben nyújtott időleges felté­
teles ingerek útján oldjuk meg.
Az idealista tanításokra támaszkodó logopédia alapvető hibáját a forma­
lizmusban látjuk. H vatcev szovjet fiziológus, logopédus szerint pl. régen a
dadogás kiküszöbölésénél az alkalmazott terápia pusztán beszédgyakorlatok
roppant terjedelmű rendszerében nyert kifejezést. Ez a módszer semmiféle
vonatkozásban nem állt a hibás beszédű alany személyiségével, érdeklődési kö­
rével, a környezet tagjaival való együttéléssel. Órákon át gyakoroltatták a
légzést, zöngeképzést, az ún. nehéz hangok kiejtését, hangfűzést, szótagok ki­
mondását stb., ami mind igen alkalmas volt a beszédhiba rögzítésére, s állan­
dósítására. Abban rejlett még külön a nagy hiba, hogy a módszerek válogatás
nélküli módszerek voltak. Nem számoltak az esetek fajtáival, a korral, a beszéd­
hiba fellépése óta eltelt idővel, a kezeltek értelmi nívójával stb. A régi terápia
nem törődött az elváltozás tipológiájával, a differenciáldiagnózissal s minden
dadogónál ugyanazt a mechanikus módszert alkalmazta, — állapítja meg
H v a tc ev .
A szovjet logopédia rendezte a beszédzavarok jelenségtanának s kór-
oktatának anyagát. Ez a rendezés képezi a tipológia anyagát. A szovjet tipo­
lógiai rendszer a tünetek, okok s a prognózis szempontjait vette figyelembe.
Ebben a munkában igen értékes feladatot vállalt V laszova , G e k z e n s t e in és
A. F. S e ltin g leningrádi orvos. Ez utóbbi négy csoportba osztotta az iskolás-
korúakat: a) megkésett mozgás s beszédfejlődésen alapuló-elváltozások, b)
pszichikus beszédképtelenséggel szövődött beszédelváltozások, c) általános
izomrenyheséggel szövődött beszédelváltozások, d) neurotikus alappal indo­
kolt beszédelváltozások.
Jelenleg a Szovjetunióban s nálunk a pszichofiziológiailag sérült személyi­
ség átnevelésére s a hangok, illetve a komplex-beszédfunkció területén tapasz­
talható neurotikus bántalmak egyidejű kiküszöbölésére törekednek.
A gyógykezelés sokirányú feladatot ró a kezelő szakorvosra, ideggyó­
gyászra, a korrekciós feladatokat közvetlenül megoldó logopédusra, a pszicho­
lógusra s mindazokra a szakorvosokra, kiknek vizsgálati eredményei a komplex­
kezelés folyamán nem nélkülözhetőek.
Minden igyekezetünkkel iparkodunk arra, hogy a hibás beszédű egyén
társadalmi megnyilatkozása lehetőleg normális legyen. Igen fontos a beteg
lelki életével való törődés is, mivel az agyi működésben az értelmi teljesítmé­
nyek is bennfoglaltatnak. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a marxista dialektikus
módszer azon követelményét, hogy a beszéd alaki és tartalmi folyamataiban
nyilvánvalóvá váló hibákat, nemcsak egymáshoz fűződő kapcsolatuk és egy­
másra gyakorolt hatásuk szempontjából, hanem keletkezésük, fejlődésük, moz­
gásuk, esetleges kimúlásuk szerint is kell látnunk.
A logopédiai terápia célja a kifogástalan beszéddel szemben emelt pana­
szok végleges megszüntetése. A feladat nem oly egyszerű s igen gyakran pró­
bára teszi a gyógykezelő tudását és türelmét. Ma azonban a marxista dialekti­
kus gondolkodás a beszédzavarok mérlegelésénél, a megfelelő módszerek ki­
választásánál határozott segítséget jelent. Ha azt mondottuk, hogy a beszéd­
zavar tulajdonképpen mozgászavar — méghozzá az anyag mozgásbeli tulaj­
donságával összefüggő mozgászavar — akkor sem szabad, főképpen az agy
asszociációs elváltozásaira figyelmeztető beszédhibákat és egyes más jellegű
beszédzavarokat csak tünetileg mérlegelve ismételten visszatérő zártkörű
mozgásoknak tartani.

189
 A marxista dialektikus tantételek szerint — amint erről már szó volt —
ahogy a természet sem tekinthető izolált tárgyak s jelenségek konglomerát
halmazának, hanem egymást feltételező s szervesen egymáshoz tartozó s kap­
csolódó egésznek, éppen úgy a beszédhiba, mint természeti jelenség, sem lesz
megérthető, ha a hibát az őt környező jelenségektől elszakítva, akarjuk meg­
érteni és rendbehozni. Feladataink tárgyára alkalmazva a dialektikát, a beszéd­
hibát sem szabad a beszéd valamilyen mozdulatlan, nyugalmi állapotának te­
kinteni. Ezért követeli tőlünk is a dialektikus módszer, hogy már a beszéd­
hibák vizsgálatánál a mozgás változás, keletkezés, fejlődés szempontjai lépje­
nek előtérbe. Mert igen gyakori beszédhiba fajtáknál a keletkezés kezdőpontjai
s az elváltozás fejlődési vonala, világos adatokat tár elénk.
A kutató-gyógyitó terápia útja felismerteti s meghatározza a beteg beszéd'
állapotától az egészséges normális beszéd felé tartó mozgást. De az ember is,
m int a természet szerves része, telítve van ellentmondásokkal s az ellentmondá­
sok belső harcával. A beszédhibás egyént nem lehet különválasztani a hibás
beszédétől, sem a hibás beszédet a beszélőtől. Hibát követnek el, akik a tüneti
kezelés alkalmazásával csak a beszédhiba alaki megjelenése ellen küzdenek s
nem veszik figyelembe a beszédhibás egyén személyiségét. Ilyen esetben véte­
nek Marxnak az anyag s gondolkodás kérdésében vallott megállapítása ellen,
hiszen a hibásan beszélő minden vonatkozásában organikus egészet alkot
beszédhibájával.
Az elváltozott beszédű alany felsőbbrendű idegredszerének működésében
ráismerhetünk azokra a belső ellentétekre, harcokra, amelyek a hibátlan be­
szédre és a hibás beszédre törekvő ellentétek között zajlanak. A mi speciális
beteganyagunknál a fiziológiai s pszichológiai életjelenségek abnormitásuknál
fogva a beszédhiba kialakulásáért, és a már kialakult beszédhiba elmélyüléséért
s fennmaradásáért küzdenek. Ezzel objektív bebizonyosodik az idegrendszer
anyagi természetében rejlő ellentmondások harca, amely a marxista dialektika
egyik igen fontos törvénye. Bár e harc a logopédiai kezelésünket igénylő ese­
teinkben az ellentmondások belső harcában, a negatív erőket vitte győzelemre,
mégis módjában áll a terápiának, kívülről nyújtott ingerek útján, segítséget
adni a harcban gyengének bizonyult pozitív erőknek. A kívülről támogatott
eredményes küzdelem, melyet a hibás beszédű egyén környezetének, tehát élete
közvetlen társadalmának megfelelően támogatnia kell, létrehozza az anyagi
szervezet fiziológiai s pszichológiai működésében azt a szükséges változást,
amely a hibás beszédből a hibátlan minőségű beszédbe történő ,,átcsapást”
jelenti az idegrendszer működésének folyamatában.
Egyes beszédzavaroknál világos bizonyítást nyer, hogy a beszédfolyamat
menetét alkotó hangok, szótagok, szavak és mondatok sorrendi kontinuitását
idegéleti ingerületek zavarják és megakasztják. Ezek egymás ellen dolgozó
folyamatok. Belső mozgási tények, melyek a beszédmenetet agresszív módon
tartóztatják fel, hogy azután hosszabb-rövidebb ideig elhúzódó megakasztások
után, a legközelebbi feltartóztatásig az idegrendszer szabad utat engedjen a
beszédmenetnek.
Természettudományosán gondolkozva az élő ember anyagi rendszerén s
az anyag működésén, felvetődik a marxista filozófia törvényszerűségei alapján
az a gondolat, vajon nem ismerhetünk-e rá az agyműködés rendszerében is
olyan létező hasonló csomópontokra, melyek úgy keletkeznek, hogy a sejtek
életében végbemenő mozgások megfelelő mennyiségi változása az illető test

190
— jelen esetben az agy — állapotában minőségi változást hoznak létre s ennek
következtében a mennyiség minőségbe csap át.
A mozgás mennyiségi változása növekedést, de csökkenést is idézhet elő.
Állításunkat jobban megvilágítva, kérdés formájában a következő példát emlí­
tem meg, melyre a dialektikus szemlélet kétségtelen magyarázatot ad. Szak­
mánk általános tapasztalata veti fel azt a kérdést, hogy miért lép fel a gyermek­
kori dadogás legtöbb esetben olyan gyermekeknél, akik már néhány éven át
hibamentesen beszéltek. A magyarázat abban is található, hogy ilyen esetben
is a mozgás mennyiségi változását, a mozgás anyagi növekedése vonta maga
után. A mozgás anyagi növekedés változása a zavartalan beszédfunkcióban
(nem ismeretlen okból) negatív irányú mozgásváltozásokat idéz elő, ami most
a változott csökkentebb értékű, minőségű beszédfunkcióban fejeződik ki. Ilyen
ok lehet, ha idő előtti beszédkövetelményeket támasztunk; ha lassúbb beszéd­
fejlődési menetet követő gyermeket új szavak halmazával elárasztunk; ha a
még gyakorlatlan beszédmotoriumú gyermeket idegen nyelv tanulására kény­
szerítünk stb.
A dialektikus materializmus segítségével a megzavart beszédakció egy­
ségében rejlő pozitív s negatív irányban széthúzó belső ellentétek harcáról leb-
benthető fel a fátyol. A folyamatosságában darabokra töredezett beszédfunkció
tárgyi bizonyosságot nyújt arról, hogy dinamikusabban töltődött negatív
irányú mozgásváltozások keresztezik, útját állják, időlegesen győzedelmesked­
nek a csökkentebb erejű s mozgású pozitív előjelű reflexláncok sorai fölött.
Fiziológiai s pszichológiai értelemben feleletet keresve problémánkra, a
dialektikus gondolkodás könnyen meggyőzheti fejtegetéseink igazáról a mate­
rialista nézeteket vallókat. Ugyanis minden élő anyag fejlődésére hat a belső­
külső ingeranyag. Az idegrendszer az őt működésében érő ingeranyagra időle­
gesen a saját anyaga, természete, rendszere, helyzete s állapota szerint reagál.
Ha a reagálási akció jellege s formája a beszédfunkció, megtörténik, hogy az
ingeranyag belsőleg a folyamatos beszéd megbolygatását okozó kritikus csomó­
pontokba ütközik, amitől az addig hibátlanul folyó beszéd, a negatív tüneteket
eláruló csökkentebb értékű s minőségű beszédbe, illetve mozgásváltozásba
csap át.
A mennyiségből minőségbe való átcsapás módszeres kérdéséhez még a
következőket kell hozzáfűznöm. Ha a céltudatos terápiának az idegrendszer
anyagát s mozgástulajdonságait a várt adekvát mozgásokká lehet átalakítani
s a várt megfelelő mozgásokat ugyancsak megfelelő új tulajdonságokkal sikerül
felruházni, ezzel a gyógykezelés elérheti, hogy a nem kívánt csomópontok mind
ritkábban lépjenek fel, sőt azok teljesen kimúljanak. Így az addig hibás jel­
legű beszéd emelkedettebb, magasabb fokú minőségi beszédbe fog átcsapni.
De ez a változás sohasem következik be hirtelen, mert anyagtól független be­
széd nem létezik, tehát anyagtól független beszédzavar sem. Mindig az élő
anyag, a konstrukciójában egyetemlegesen adott élő ember konstituálja a fej-
lődésileg csökkent értékű minőségbe átcsapott beszédet. Ennek az egységessé
szerveződött élő emberi anyagnak, pozitív működésű anyaggá történő átvál­
toztatása logopédiai úton, hosszabb időn át nagy mennyiségben adagolt fel­
tételes ingerek kedvező hatásától fog függni.
A magzati állapoton túljutott újszülött pszichológiai fejlődésmenete s
egészséges organizmussá történő kifejlődése még hosszú éveken át a szervezet
fiziológiai fejlődésével s életével kapcsolódik össze. Kedvező élettani feltételek
mellett a fizikai és pszichológiai fejlődés eredményes lesz. Ez a beszédfejlődés

191
természetes s hibátlan lefolyását biztosítani fogja. Minden fejlődés sajátosmódja
alapján általános mozgási törvényeknek s azok hatásának van alávetve. Akár
a teljes organizmus, akár az idegrendszer, beszédfejlődés vagy más képesség
vonalán megy végbe a fejlődés, annak minden fokán meg vannak a maga
sajátosságai, s az egyes fejlődési fokok között lényegbeli különbségek állnak
fenn. Az utolsó, illetve a mindenkor jelen való fejlődési fok, amelyet az anyag
természetében megtalálható sajátos mód biztosít, az őt közvetlenül megelőzött
fejlődési fok elhagyásával, tagadásával jár. Minden fejlődési fok, valamely előtte
já rt fejlődési fok tagadása. Viszont a már nem létező, tagadott fok, valamikor
ugyancsak egy még előbb volt fejlődési fok tagadásának volt a sajátos fejlődési
eredménye. így válik világossá a tagadás tagadásának törvényszerű létezése
a dialektikus materializmus módszerének alkalmazásakor.
Logopédiai törekvésünk az, hogy a beszédben fogyatékos vagy valamely
későbbi időpontban beszédben megkárosított egyént idegrendszere működésé­
ben, gondolkodásában, értelmi megnyilatkozásában terápiailag olyan fejlő­
dési fokra felvezetni, amely fok valóban az előbbi alacsonyabb fejlődési fokról,
határozottan a magasabb fejlődési fokra való felérést jelenti, miáltal az ala­
csonyabb fok léte tagadásba jut. E ngels szavait idézve: „tagadni a dialektiká­
ban nem azt jelenti, hogy egyszerűen ,,nem”-et mondunk, vagy egy dolgot nem
létezőnek nyilvánítunk, vagy azt valami módon elpusztítjuk”. Később mondja:
,,A dolgok minden egyes fajtájának meg van tehát a maga sajátos módja arra,
hogy olyan módon tagadtassék, hogy fejlődés származzék belőle.”
Ha a hangalkotások, vagy a hangfűzések terén, főként hiányzó hangok
kialakításánál s differenciálásánál a beszédállapot valamely fokon állandósul
s retardálódík a beszédfejlődés, speciális logopédiai módszerrel a kátyúba jutott
beszédfejlődés onnan kimozdítható s kitartó munkával magasabb fejlődési
fokra emelhető. Ezzel a dialektika törvényszerűsége révén az alacsonyabb fej­
lődési szint tagadása is bekövetkezett. l)e ez a fejlődési fok véglegesnek még
nem tekinthető, mert az egyén normális fejlődésével további újabb magas­
sági fokok jelzik majd a beszédműködés tökéletesedésében elért eredménye­
ket. Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mi a tagadás tagadása — E n g els
a következő magyarázatot adja: „a természetnek, történelemnek s gondolko­
dásnak rendkívül általános, és éppen emiatt rendkívül messzeható s fontos
fejlődési törvénye. Olyan törvény, amely érvényesül a geológiában, a matema­
tikában, a történelemben, a filozófiában. . .”
A történelem társadalomfejlődést biztosító törvényei az egyénre, a gon­
dolkodásra, és a logopédiának gondot okozó beszédfejlődésre is egyforma érvé­
nyességgel vonatkoznak. Az egyén organikus anyaga, az anyag rendszere, ter­
mészete, mozgása, s a mozgás sajátosságai egybekapcsolódottan reprezentál­
ják mindazokat a változásokat, amit a régi fejlődési foknak az új fok által tör­
ténő felváltása jelent. Végül a marxista ismeretek arra intenek bennünket,
hogy a beszédzavarban szenvedők természetében létrejövő mozgásváltozások
okainál ne feledkezzünk meg arról, hogy bizonyos célszerű beszédmozgások,
terapeutikai gyakorlatok, ingerként akaratlagosan bekapcsolhatók a beszéd­
cselekménybe és kikapcsolhatok a beszédcselekményből. Az ilyen időleges fel­
tételes ingerekkel elősegítjük a fejlődés haladását. Mégpedig a felfelé ívelő fej­
lődést, ami a saját speciális, logopédiai szakfeladataink területén, az alacso-
nyabbrendű, sérült beszédlehetőségekből a magasabbrendű beszédfejlődési
fokra való feljutás jelenségében megvalósulva egyúttal a tagadás tagadásának
marxista törvényét támasztja alá.

192
 Értekezésemben bizonyítani kívántam, miképpen alkalmazható a mar­
xista dialektika a logopédia területén. Miként válik okszerűen bizonyított esetté
a beszédhiba s mennyivel hatásosabb a gyógyítása, ha a gyógykezelő ismeri
a hiba keletkezésének, fejlődésének körülményeit, ha megérti a beszédzavar
mechanizmusát, ha marxista értelemben tudja, hogy miképpen fordítsa a
hibás beszéd ellentétesen ható erőit a gyógykezelés javára úgy, hogy az ered­
mény sokkal jobb legyen. Ilyen irányú kezelések eredményeinek tapasztalatai
amellett szólnak, hogy a marxizmus tárgyi ismeretében alkalmazott terapeuti-
kus metodikánk minden ízében dialektikus. Dialektikus, mert mozgásában,
fogja fel a beszédzavart s a determinizmus, analízis-szintézis s a strukturalitás
hármas elve szerint válogatja ki és ha szükséges, változtatja konkretizált gya­
korló terápiáját. Dialektikus a metodikánk, mert az anomália keletkezésében,
fejlődésében felismeri az élő szervezet belső ellentéteinek harcát; és végül
dialektikus a metodikánk azért is, mert a belső ellentétek küzdelméből, az
egyént magasabb fejlődési fokra állítva, a beszédhiba végleges elmúlására
törekszik.
A marxizmus alapjaiban megrendít minden a puszta feltevésekre, ki­
jelentésekre, külső formákra központosított ál, gyakorlatilag be nem vált
logopédiai és gyógypedagógiai módszert, hogy ezután jobb és értékesebb ered­
ményeket érhessünk el.
B u d a p e s t, V I I . B eth len G ábor té r 2.

5 Magyar Pszichológiai Szemle 193

 GEGESI KISS PÁL AKADÉMIKUS 60 ÉVES

Ez évben töltötte be hatvanadik életévét D e . G e g e si K iss P á l akadé­

mikus, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizottságának elnöke.
D e . G e g e s i K is s P á l , a Bókayak világhírű gyermekgyógyászati isko­
lájának folytatója és továbbfejlesztője már korán nemzetközi nevet vívott ki
magának kardiológiai kutatásaival. Hazánkban ő teremtette meg a csecsemő-
és gyermekkori szívgyógyászatot. Tudományos munkássága azonban nem kor­
látozódott erre a térre. Közel másfél száz munkájában, melynek jó része kül­
földön is megjelent, a kardiológián kívül főképpen a csecsemőkori sorvadással,
a gyermekkori cukorbajjal és idegrendszeri megbetegedésekkel, valamint a
pszichés fejlődés menetével foglalkozott. Nagyobb tanulmányai közül kieme­
lendő ,,A szív- és vérkeringési betegségek csecsemő- és gyermekkorban” című,
S z u t e é l y G yula d e . közreműködésével írt könyve, melynek nemrégiben jelent
meg a második magyar és német nyelvű kiadása, továbbá a Baselben kiadott
,,Das Koma und seine Behandlung bei Diabetes mellitus im Kindesalter” című
monográfiája, valamint ,,Diabetes mellitus csecsemő- és gyermekkorban” című,
B a eta L ajos d e . közreműködésével írt könyve, amely német nyelven is meg­
jelent. E szorosan v e tt csecsemő- és gyermekgyógyászati munkásságán kívül
sokat foglalkozott G e g e s i K iss P ál művészetpszichológiai kérdésekkel is, mint
azt számos esszéje és ,,Az ember felé” című tanulmánykötete tanúsítják.
Sokrétű tudomány-szervező munkássága során G e g e si K iss P á l vezette
be a Budapesti Orvostudományi Egyetemen az új oktatási rendszert. Többek
között már 1945-ben klinikáján osztály jellegű pszichológiai vizsgálóállomást
szervezett, amely személyes irányítása alatt áll. Az I. sz. Gyermekklinikán
tanuló orvostanhallgatók itt rendszeresen gyakorlati pszichológiai oktatásban
részesülnek, és azok az orvosok, akik e klinikán nyerik el gyermekszakorvosi
képesítésüket, legalább három, de többnyire hat hónapon keresztül teljes
munkaidejüket a pszichológiai rendelésen töltik. Nevelőmunkája eredménye­
ként az országban több mint 60 szakorvos vezeti szemlélete szellemében a cse­
csemők és gyermekek egészséggondozását, gyógyítását.
G e g e s i K is s P á l 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia I. sz. Kli­
nikai Főbizottságában, majd 1955 májusában az Akadémiai Nagygyűlés során
ta rto tt referátumai indították el Magyarországon a pszichológia rehabilitáció­
ját. Megszervezte a Magyar Tudományos Akadémia Élnöksége mellett működő
Pszichológiai Bizottságot, valamint annak albizottságait, és azóta is nagy­
vonalú koncepcióval irányítja annak működését. Ezt az eredményt hirdette
már a „Pszichológiai Tanulmányok” I. és II. kötete és az újból megindított
Magyar Pszichológiai Szemle megjelenése, valamint az ez évi Akadémiai Nagy­
gyűlésen rendezett pszichológiai beszámolók sikere.
G e g esi K iss P ál orvosi szemlélete eredetileg kizárólag a szomatikus je­
lenségekre alapozódott, kutatásai közben terelődött figyelme a pszichés és
szomatikus kölcsönhatásokra és így a pszichés funkció kialakulásának, fejlődés-
menetének vizsgálatára. A pszicho-szomatikus, illetve szomatiko-pszichés össze­
függések kutatásából önként adódott azután az egyén és társadalom összefüg­
gései pszichológiai vonatkozásainak kutatása. Klinikája csecsemő- és gyermek-
gyógyászati szemléletében ma már egyenrangú tényezőként szerepelnek a szo­
matikus, pszichés és társadalmi tényezők.

194
S Z E M I. E
A MATERIALISTA PSZICHOLÓGIA VILÁGNÉZETI-MÓDSZERTANI
PROBLÉMÁIRÓL
M ÁRK U S GYÖRGY
M TA F ilo z ó fia i I n té z e te
A n é h á n y h ónappal ezelőtt e lh u n y t
kiváló sz o v jet pszichológus Sz. L . R u b i n ­
s t e in utolsó m u n k á ja (ПРИ НЦ И П Ы
И ПУТИ РАЗВИ ТИ Я ПСИХОЛОГИИ.
A pszichológia fejlődésének ú tja i és
alapelvei. A S zovjetunió T udom ányos A ka­
dém iája F ilozófiai in té z e ti kiad ása Mosz­
kva, 352 o.) sok te k in te tb en é letm ű v et le ­
záró s egyben program adó m ű. E könyv
célja — v álasz t adni a pszichológia legfon­
tosabb filozófiai problém áira és rá m u ta tn i
ezek m etodológiai következm ényeire, m eg­
h atáro zn i a lélek tan tá rg y á t, h ely ét a tu d o ­
m án y ok rendszerében, kölcsönviszonyát
o lyan tu d o m án y o k k al, m in t a felső ideg­
m űködés fiziológiája, ism eretelm élet és
logika, jellem ezni a lélektani k u ta tá s o k
m ódszerét, a pszichológia fejlődésének fő
irá n y á t. A k ö n y v egyben to v áb b is m egy
ezeknél a követelm ényeknél. Nem elégszik
m eg az á ltalán o s kérdésfeltevéssel, hanem
egyes k o n k ré t részletproblém ák elemzésén
k eresztül m u ta tja meg a felv etett m ódszer­
ta n i elvek term ékenységét, a d ja a részle­
tesebb jellem zésüket. íg y a szerző so rt
k e rít a tu d a t és a személyiség, a pszicho­
lógiai tu la jdonságok és képességek kölcsön-
v iszo nyának elemzésére, a nevelés egyes
alap v ető pszichológiai problém áinak jellem ­
zésére s különösen részletességgel ism erteti
a gondolkodáslélektan egyes problém áit,
m ag án a k és m u n k a társa in ak kísérleti k u ta ­
tá sa ira tám aszkodva.
E zek n ek az alapvető elvi kérdéseknek
v iz sg álata foglalja el a könyv első részét
(5 —184. o.). A m ásodik részben (185—
342. o.) u g y an ez a p roblem atika m erül fel
tö rté n e ti m egvilágításban. A pszichológia
tö rté n e te egyes fontos fejezeteinek, irá n y ­
za ta in ak tö rté n elm i-k ritik ai m eg v ilág ítá­
sán keresztül m u ta tja m eg még részleteseb­
ben a m a rx ista pszichológia á llá sp o n tjá t a
szerző. A filozófiai, a pszichológiai és a
tö rtén elm i p ro b lem atik án ak ez az állandó,
eg y m ást kiegészítő s egyben — te g y ü k
m in d já rt hozzá — harm onikus egységbe
fonódó v áltak o z ása különösen jellem ző
R u b i n s t e i n e m u n k á jára. Term észetesen
5*
nem v állalk o zh a tu n k m indezen k é rd é se k ­
nek ism ertetésére, kén y telen ek v a g y u n k
m egelégedni n éh án y fontos v a g y fo n to sn ak
é rz e tt problém a kiemelésével.
A kérdés, am elynek v iz sg álatá b ó l R u ­
b i n s t e i n k iin d u l, k ifejezetten f ilo z ó f ia i te r ­
m észetű. Egész könyve ékesszólóan b izo ­
n y ítja , hogy a filozófiai kérdés m e g v álaszo ­
lása d ö n tő jelentőségű a p s z ic h o ló g ia i k u ­
ta tá s fela d ata in a k , irán y á n ak és m ó d szeré­
n ek m egválasztása szem p o n tjáb ó l. A k i ­
induló pro b lém a a következő: m i a p szich i­
ku m helye az anyagi világ jelenségeinek
általán o s kölcsönviszonyában ? A z e k é r­
désre ad a n d ó válasznál k é t m e g á lla p ítá st
kell figyelem be vennünk. Az eg y ik a d ia ­
lek tik u s m aterializm u s azon té tele, am ely
szerin t a világ egysége a n y a g isá g áb a n áll:
nincs m ás csak a mozgó a n y a g és a n n a k
tulajd o n ság ai. A m ásodik filo zó fiai tézis
a z t hangsúlyozza, hogy a p szich ik u m , a
tu d a t — ideális. A m a rx ista filo zó fia tö r ­
té n ete so rán ak a d ta k egyes m e ta fiz ik u s
gondolkodásra hajlam os filozófusok, a k ik
logikai ellen téte t lá tta k fennforogni e k é t
állítás k ö zö tt, hol az elsőt, hol a m á so d ik a t
k iá ltv á n k i igaznak. E z a lo g ik ai e lle n t­
m ondás az o n b an csak látszólagos. A világ
any ag i egysége prob lém án k ra v o n a tk o z ó ­
lag a z t jelen ti, hogy a pszichikum , a tu d a t
nem alk o t valam iféle önálló, k ü lö n létező t,
független „szellem i” szu b szta n ciát, nem
m ás, m in t a mozgó an y ag n ak , hely eseb b en
a különlegesen bonyolult szervezettséggel
bíró mozgó, organikus a n y a g n a k te rm é k e
és tulajd o n ság a. A zonban a p sz ich ik u m
az an y a g n ak egyben igen specifikus, egyedi,
az a n y a g b árm ely m ás te rm ék étő l k ü lö n ­
böző term ék e: a tu d a t az egész v aló ság n ak
tü k rö zése, k é p m á sa , helyesebben a p szich i­
k u s tevékenység re z u lta tív kifejeződése
a tá rg y i v ilág tükrözése, m á sa és ez a
pszichikus tevékenység képes a r r a , hogy
ennek az o b jektíve létező a n y a g i v ilá g n a k
bárm ely jelenségét érzékileg v a g y g o n d o la­
tila g rek o n stru á lja, m egism erje. É p p a
tu d a ti tevékenységnek, m in t m egism erő
tevékenységnek ezt a különös, sa já to s t u l a j -
195
 d o n sá g át jelöljük, em eljü k k i akkor, am ikor
a z t á llítju k , hogy a tu d a t — ideális. A d ia­
le k tik u s m aterializm us a láh ú z za azt, hogy
egy és ugyanazon tá rg y különböző, sőt
ellen téte s tulajdonságok viselőjekónt jelen­
h e t m eg, h a a v iszonyoknak és vonatkozá­
so k n a k m ás és m ás rendszerében vizsgál­
ju k . E zzel az esettel á llu n k szem ben i t t is.
H a a pszichikum ot az ism eretelm élet, a
gnoszeológia sík ján v izsg álju k a tu d a ttó l,
m egism erő ak tu stó l független tárg g y al való
k ap c so latáb an , összefüggéseiben úgy, ha
n em is egyetlen, de dön tő , m eghatározó
tu la jd o n sá g a k é n t az jelen tk ezik , hogy a
tu d a t tükrözés, képm ás, ideális. H a a pszi­
chikus tevékenységet a lételm ólet síkján,
onto ló g iai összefüggéseiben, m in t az agy
reflek to rá lis tev ékenységét vizsgáljuk, úgy
m eghatározó v o n ásak é n t az lép fel, hogy
az idegtevékenység n em m ás, m in t a felső
idegrendszer tevékenysége.
Azonban nem elégséges elhatárolni egy­
m ástól és aztán pusztán külsőleg egym ás­
m ellé elhelyezni a fent em lített két tételt,
m eg kell m utatni a k ettő összefüggését,
belső kapcsolatát is. Éppen ennek a köve­
telm énynek következetes felvetésében és
m egvalósításában rejlik R u b in s t e in köny­
vének legnagyobb filozófiai érdeme. E köve­
telm énynek m egvalósítása érdekében , ,meg
k ell haladni azt a MARX-előtti materializ­
m usban uralkodó szem léletet, am ely a
tükrözést, a képmás és a tárgy közvetlen,
a szubjektum tükröző tevékenységén kívül
végbem enő viszonyaként fogta fel úgy,
h ogy a képmás, az ideális, m in t az alapvető
ism eretelm életi viszony önálló tagja lépett
fel. A tükrözés ilyen értelm ezése elkerül­
h etetlenül maga után vonja annak veszé­
lyét, hogy az ideális dualista módra
szem beállítjuk az anyagival. Valójában az
alapvető ism eretelm életi viszony kiinduló
tagja nem a képmás és a dolog, hanem a
megismerő, az objektív valóságot tükröző
szubjektum és az objektív valóság, amely -
ly e l ez a szubjektum kölcsönhatásban
van . . . Mivel a valóságban a tükrözés —
k ét an yagi realitás kölcsönhatásának folya­
m ata, a pszichikus tevékenység —, am ely­
n ek rezultatív kifejeződése a tárgy kép­
m ása, m int a szubjektum megismerő tevé­
kenysége megmarad ideális jellegűnek és
egyben az ideálist nem em eljük ki az anyagi
világ határaiból, nem különítjük el, nem
állítjuk szembe az an yagi világgal; a dia­
lektikus m aterializmus ontológiájának alap­
tétele, am ely szerint a világ egységének
alapja anyagiságában rejlik, ily módon
m egőrzi érvényét.” (10. o.)
Ennek a m egállapításnak igen lényeges
következm ényei vannak.
Először is az em ber pszichikuma, tu ­
d ata nem fogható fel egyszerűen m int az
196
em beri a g y tulajdonsága — az emberi tu ­
dat az égetsz ember terméke, kifejeződése.
Mivel az em ber nem csupán tei-mészeti, ha­
nem egyben társadalmi lény is, az emberi
pszichikum sem értelmezhető kizárólagosan
term észeti termékként, az em ber értelm i -
érzelm i élete és tulajdonságai társadalm ilag
m eghatározottak, történelmileg változók
Másodszor, az anyagi világ tükrözése a
szubjektum tevékenységén keresztül és
azáltal valósu l meg. Nem fogható fel, m int
a tárgynak a passzív alanyra gyakorolt
m echanisztikus hatásának eredménye. A
tükörképnek a tárgytól való függését a
szubjektum gyakorlati tevékenysége, a
tárgyakkal végzett anyagi tevékenysége
k özvetíti. „Épp a gyakorlattal való kapcso­
la t okozza — írja R u b in s t e in — , hogy a
gyakorlati tevékenység tárgyaiul és eszkö­
zeiül szolgáló dolgok érzékelésében ezeknek
m eghatározó vonásai (azok a tulajdonsá­
gok, am elyek a gyakorlatilag szükségest
jellem zik bennük) nyomulnak az előtérbe,
és m inden egyéb a háttérbe szorul, eltűnik.
A gyakorlat, ily módon, m integy retusálja,
m odelálja a dolgok érzéki képét, m eghatá­
rozza a zt a reliefet, amelyben tulajdonsá­
gaik m egjelennek az érzékelésben. (Ez a
m egállapítás nem csak az érzékelésre v on at­
kozik, hanem a megismerés egész folyam a­
tá ra .)” (50. o.) Természetesen, m int ezt
a szerző határozottan aláhúzza ennek a
tételn ek sem m i köze egyes am erikai pszi­
chológusok azon felfogásához, am ely sze­
rint pl. az érzékelés nem más m int az ember
tárgyhoz való viszonyának kifejeződése.
A tu d at a tárgyat és nem az ember tárgy­
hoz való szubjektív viszonyát tükrözi.
A zonban ez a tükrözés csak m int az ember
tevékenysége, a tárg 5'lioz való gyakorlati,
em ocionális stb. viszonya által közvetített
tevékenysége valósul meg. E zt húzza alá
RuBiNSTEiNnek a tudatról adott definí­
ciója is: a tudat a tárgynak tükrözése,
am elyet a szubjektumnak a tárgyhoz való
viszonya közvetít. (161. o.)
V égül, nem érték elh etjü k helyesen a
tu d a t sz erep ét az em ber életében, h a csak
az a n y a g i viszonyoktól, az életfeltételek tő l
való függőségét lá tju k . A tu d a t nem csak
d e te rm in á lt, hanem m aga is részt vesz
a tev ék en y ség determ in álásáb an , m e g h a tá ­
ro zá sáb a n . A tu d a t közvetítésén keresztül
v aló su l m eg az em beri m a g a ta rtá s függése
a k ü lső körülm ényektől: tü k rö zv én ezeket
a k ü lső körülm ényeket, a tu d a t egyben
m e g v aló sítja az em beri tevékenysége k ö rü l­
m é n y ek h e z alkalm azkodó, ezeknek m eg ­
felelő reg u lá ció ját is. É p p a pszichikus
te v ék en y ség n ek e szerepével v a n k ap c so la t­
b a n az, h o g y m inden helyesen m egvalósí­
t o t t pszichológiai k u ta tá s g y ak o rla ti je len ­
tőséggel b írh a t és bír.
 E zek azok az alap v e tő elm életi-világ­
nézeti tételek, am elyekből k iin d u l a szerző
a pszichológia egyes p ro b lém áin a k m eg­
válaszolásánál. Az első ily en problém akör
a pszichológiának a rokonjelenségekkel
foglalkozó tudom ányokhoz való viszonyá­
n a k és á ltaláb a n a tu d o m á n y o k rendszeré­
ben elfoglalt helyének kérdése. Először is
felvetődik : term észettudom ány-e vagy
társad alo m tudom ány-e a pszichológia? R u ­
b in s t e in elveti ezt az egész altern atív át.
A társad alo m tu d o m án y o k és term észet-
tu d o m á n y o k m ellett m eg k ell különböz­
te tn i a tu d o m á n y o k n ak m ég egy csoport­
já t: a társadalm ilag d e te rm in á lt jelenségek­
kel foglalkozó tu d o m á n y o k at. E zeknek
lá rg v a nem a társadalom v ag y a tá rsa d a l­
m i élet egyes aspektusai, h an e m az ember,
az em beri individuum , illetv e an n a k egyes
tu lajd onságai stb. E tu d o m á n y o k az em ber
term észetével, a tá rsa d alm ila g m e g h atá ro ­
z o tt tö rtén elm i fejlődés e term ékével foglal­
koznak. Ilyen tudom ány a pszichológia is,
am ely term észeti és tá rsa d a lm i m om en­
tu m n a k m e g h atáro zo tt egységét, kölcsön­
h a tá s á t vizsgálja. A pszichikus jelenségek
term észeti jellege kifejezésre ju t abban,
hogy a pszichikus tevékenység m agasabb
idegtevékenység, tá rsa d a lm i jellegük az
em bernél viszont m e g n y ilv á n u l a m ásodik
jelzőrendszer létében, a b b a n a tényben
hogy az em ber szám ára a szó is „inger” ,
am ely befolyásolja nem csak a gondolko­
d ási tevékenységét, de é le té t is.
F o nto sab b és sokkal tö b b e t v ita to tt
kérdés azonban a pszichológia és a fizioló­
gia kölcsönviszonyának p roblém ája. E k é r­
d ésre vonatkozólag igen sok téves vagy
p o n ta tla n m egfogalm azás v o lt találh ató
pszichológiai és filozófiai irodalm unkban.
Ilyenek pl. a fiziológiai és a pszichológiai
egy és ugyanazon fo ly a m a tn a k k é t oldala;
v ag y a fiziológiai tö rv én y ek a pszichológiai
jelenségek anyagi alap já n ak , a pszichológiai
tö rv én y ek pedig az an y a g i alap o n felépülő
pszichológiai jelenségeknek tö rv én y ei stb.
E g y időben jelentkeztek a pszichológiai
tö rv én y ek tagadására, a pszichológiának,
m in t önálló tu d o m á n y n ak likvidálására
irán y u ló tendenciák is. E ze k k el a nézetek­
kel polem izálva R u b in s t e in leszögezi,
hogy a jelző idegtevékenységről szóló
pav lo v i ta n ítá s tá r g y ila g u g y a n a z t a jelen­
ség et tanulm ányozza m in t a pszichológia.
N incsenek olyan pszichikus jelenségek,
am elyek a m agasabb idegtevékenységen
k ív ü l játszó d n án ak le, am ely ek ne engedel­
m eskednének ez u tó b b i törvényszerűségei­
nek. A zonban a pavlovi fiziológia és a pszi­
chológia egy és ugyanazon tá r g y a t ennek
kü lön böző k a p c so la ta ib a n , v is z o n y a ib a n vizs­
g á ljá k — egy és ugyanazon tá rg y n a k k ülön­
böző a sp ek tu sa it fejezik ki. A fiziológiai
vizsgálat so rán m i e lv o n a tk o z ta tu n k az
összefüggések — és en n ek megfelelően
a törvényszerűségek — eg y ig en széles
cso p o rtjátó l, azoktól, am ely e k az a d o tt
fo ly a m a t és az em ber tev ék en y ség e, k ü l­
világgal való kapcsolata, a tü k r ö z ö tt tá rg y
(nem fiziológiai) tu la jd o n sá g ai sth . közt
fennállnak. A pszichológia ép p en ezekben
az új vo n atk o záso k b an és függésekben vizs­
g álja a fo ly am ato t és így a pszichológia
törvényszerűségei nem v ez eth ető k vissza
a p avlo v i fiziológia törvényszerűségeire.
K e ttő jü k viszonya analóg a b io k ém ia és a
biológia viszonyával. ,,. . . A pszichikus
jelenségek a n eu ro d in a m ik a fiziológiai
törvényszerűségeinek új, sa já to s m egjele­
nési fo rm á já t képviselik. E z a sajáto sság u k
ju t kifejeződésre a pszichológia tö rv é n y e i­
ben. M ás szav ak k al, a p szich ik u s jelensé­
gek m eg m arad n a k sajáto s p szich ik u s jelen­
ségeknek és egyben úgy jelen n ek m eg, m int
a fiziológiai törvényszerűségek sajáto s
m egjelenési form ái, éppúgy a h o g y a fizi­
ológiai jelenségek m e g m arad n a k fizioló­
g ia iak n a k , h a b á r a biokém iai v iz sg álato k ­
b a n a k ém iai törvényszerűségek m egjele­
nési fo rm á ja k é n t is fellépnek. . . A z alább-
fekvő szférák általán o sab b tö rv é n y sz e rű ­
ségei k ite rje d n e k a m ag asab b sz fé rá k ra is,
azonban nem m erítik k i ezek n ek törvény-
szerűségeit. M inden egyes szféra m e g h a tá ­
rozó törvényszerűségei az a d o tt te rü le t
specifikus törvényszerűségei, am ely ek az
a d o tt jelenségkör döntő sp ecifik u s v o n ásait
d eterm in á ljá k . . . A pszichológia és a m a ­
gasabb idegtevékenységről szóló ta n ítá s
k ö zti k ap c so la t a tu d o m án y o s m egism erés
„ a la cso n y a b b ” és „ m ag a sab b ” szférái
közti k ap cso lat általán o s k e re te in belül
helyezkedik el.” (30—31. o.) íg y a m a g a­
sab b idegtevékenység tu la jd o n sá g a i és
típ u sai (am elyek igen n a g y sz erep e t j á t ­
szan ak az Á llatok viselkedésének m e g h a­
táro zásáb an ) szükséges, de k o rán tsem
e g yértelm ű feltételei az em b er pszichikus
tu la jd o n sá g aik iala k u lá sán a k : egy ésu g y an -
azon idegtevékenységi típ u sh o z tarto zó
em berek lényegileg különböző jellem m el
b írh a tn a k , életfeltételeik tő l, n evelésüktől,
fejlődésüktől függően.
E z e k e t a helyes elveket a szerző nem
m in d e n ü tt alkalm azza k ö vetkezetesen.
E gyes m egfogalm azásai—v élem én y ü n k sze­
r in t — ellen tm o n d an ak a la p v e tő tézisei­
nek. íg y a 29. oldalon a k ö v etk ez ő k et írja :
„ a fiziológiai jelenségek tö b b é rte lm ű e k a
specifikus tu la jd o n sá g aik b a n és v o n a tk o z á ­
sa ik b an v e tt pszichikus jelenségekhez való
v iszony u k b an . A m aguk k o n k ré t v o ltáb an
egym ástó l különböző pszichikus jelenségek
egy és u g y an azo n fiziológiai fo ly a m a tn a k
felelhetn ek meg. E hhez h o zz ájáru l m ég az,
hogy n in cs p o n to s megfelelés a pszieholó-
197
g ia i és fiziológiai foly am ato k és jelenségek
k ö z ö tt. . . A fiziológiai tö rv é n y e k b e n sze­
rep lő változók egy és u g y a n a z o n fiziológiai
je len tésé n ek m indig a pszichológiai jelen­
té s e k egész skálája felel m eg.” E z a meg­
fo g alm azá s kétértelm ű. H a k é t egym ástól
k ü lö n b ö ző pszichikus jelenség e g y és u g y an ­
a z o n fiziológiai fo ly am atn a k felel meg,
a k k o r kell, hogy létezzen a pszich ik u s jelen­
sé g e k e t m eghatározó o ly a n tényező is,
a m e ly az idegfolyam atokon k í v ü l létezik,
és a m e ly felelős a k é t azonos fiziológiai
jelleggel bíró folyam at pszichológiai elté­
ré sé é rt. A szerző feltehetően a következő
p ro b lé m á ra kíván rá m u ta tn i: a pszichikus
fo ly a m a to k , jelenségek „egységei” nem
e sn e k egybe a fiziológiai fo ly a m a t „egy­
ségeivel” . H a a legegyszerűbb jelenséget,
pl. v alam e ly elemi érzéki fo ly a m a to t te k in ­
te k is, a z t látom , hogy a n n a k a fiziológiá­
b a n elem inek te k in te tt fo ly a m a to k (ser­
k e n té s, gátlás, irradiáció, k o n ce n trác ió stb.)
egész halm aza, helyesebben ig e n bonyolult
ren d sz ere felel meg. É p p e z é r t teljesen
h e ly te le n lenne valam ely elem i fiziológiai
fo ly a m a tn a k (pl. gátlás) eg y é rtelm ű pszi­
cho ló g iai funkciót tu la jd o n íta n i: — attó l
függően, hogy a foly am ato k m ily en ren d ­
sz eréb e n lép fel — különböző pszichológiai
jelenségek p rodukálásában v e h e t részt.
E b b e n az értelem ben a fiziológiai jelen­
sé g ek valóban tő b b é rtelm ü e k . E z m ind­
össze a n n y it jelent, hogy a m i a pszicholó­
g ia i v izsg álat során elem ik én t jelenik meg,
a z fiziológiai szem pontból összetett, az
elem i folyam atok egész h ie ra rc h iá já t ta r ­
ta lm a z z a . H a azonban az a d o t t pszichikus
jelenségnek megfelelő fiziológiai v áltozá­
s o k a t a m aguk egészében, to ta litá sá b a n
te k in te m , a kettő közti viszony egyértelm ű.
Ig a z , hogy az em ber jellem ét idegtev ék en y ­
sé g én e k típ u sa nem h a tá ro z z a m eg egy­
é rte lm ű e n , de ez nem je le n ti a z t, hogy
v o ln á n a k olyan pszichológiai tu lajd o n sá­
gok, am elyek fiziológiailag n e m determ i­
n á lta k . P usztán a z t je len ti, h o g y az őket
fiziológiailag determ ináló f a k to ro k k o rá n t­
sem o ly a n egyszerűek, m in t a fenti, és
e g y b e n a z t is, hogy ezek n e m a m agasabb
idegtevékenység valam ely a z individium -
m a l e g y ü tt született tu la jd o n sá g áb ó l, h a ­
n e m a környezeti h a tá s a la p já n , az onto-
g e n e tik u s fejlődés során k ia la k u lt vonásai­
ból szárm aznak. M indez n y ilv á n v aló an
k ö v e tk e z ik abból az állásp o n tb ó l, am elyet
R u b in s t e i n m u n k á jáb a n ig e n sokszor és
h a tá ro z o tta n leszögez, am ely sz e rin t a fizi­
oló g iai és a pszichikus m ég c s a k nem is két
e g y m á ssa l párhuzam os fo ly a m a t, hanem
e g y és ugyanazon fo ly a m a tn a k (különböző
o b je k tív összefüggéseiknek m egfelelő) k ü ­
lönböző aspektusokból való vizsgálata.
U g y an a k k o r úgy tű n ik , bizonyos ese­
198
tek b en R u b in s t e in tesz ellenkező előjelű
en g ed m én y ek et is. íg y , v élem én y ü n k sze­
rin t, k r itik a i in te rp re tác ió ra (m in t ezt
R u b in s t e in m ás esetekben m egteszi,
és nem te lje s egyetértésre le tt v o ln a szükség
P av lo v azo n téziseivel k ap cso latb an ,
am ely sz e rin t a feltételes reflex — eg y ­
idejűleg fizio ló g iai és pszichológiai fogalom
(229. o.). A m i ebből az állításb ó l teljesen
igazolt, a z a tén y , hogy n in c s sem m iféle
pszichikus jelenség o tt, ahol n e ta láln ék
meg a m a g asa b b idegtevékenységnek a
reflex elv én alap u ló m űködését, fo ly am a­
ta it. D e a fe n ti állítás tö b b e t is im plikál.
E b b ő l k ö v etk ez ik az is, hogy ahol va n
feltételes reflex, o tt van pszichológiai jelen ­
ség is. E z a té te l tu d á su n k m a i fo k án még
nem sz á m íth a t b izo n y íto ttn ak , h a b á r e
h ip o té zist ig en sok kiváló pszichológus,
pl. L e o n t y e v és W o o d w o r t h is k é p v i­
selte. T én y az is, hogy különböző k ísérletek
(H i i .g a r d és M a r q u is , S e a r s és C o h e n ,
P s o n y ik stb .) igazolták, hogy a feltételes
reflex kidolgozása eddig n em érzékelt
in g e rtk e ltő k érzékelését is leh ető v é teszi,
pl. h isz té rik u s jellegű anesztézis esetében
(kéz bőrfelülete) sik erü lt az érzékenységet
feltételes reflex tech n ik áv al v isszaállítani.
V iszont u g y a n a k k o r ism eretes, h o g y pl.
G e r s u n y i k ü sz ö b ala tti szenzorikus ágensre
a la k íto tt k i feltételes reflex et és ez v o n ta
m aga u tá n a n n a k a érzékelhetővé v á lá sá t,
s á lta lá b a n n em m inden feltételes reflex ­
hez tu d u n k pszichikus ko m p o n en set hozzá­
ren d eln i (pl. v eg etatív fu n k ció k ra épülő
reflexek esetében). Ism eretes az is, hogy az
em ber esetéb en a legelem ibb pszichikus
jelenségek is a feltételes reflex ek elég b o ­
n y o lu lt rendszerének ered m én y ek én t
jelen n ek m eg. T eh át úgy tű n ik , hogy az
a k érdés — v ajo n m inden egyes feltételes
reflex t a r ta lm a z -e „pszichikus kom ponen s t”
to v á b b i k ísé rleti v izsgálatra v á r m ég és
nem tu d u n k m a erre eg y értelm ű v álaszt
adni.
P szichológia és a m ag asab b id eg tev é­
kenységről szóló ta n ítá s k ap cso latain ak
p ro b lém ájá n tú l érin ti R u b in s t e in a
pszichológia és az ism eretelm élet v iszonyát
is. Míg az ism eretelm életi vizsgálódások
k ö zé p p o n tjá b an az ig a zsá g kérdése áll,
a n n a k p ro b lém ája, megfelel-e a g ondol­
kodási fo ly a m a t eredm énye az o b jek tív
való ság n ak , ad d ig a pszichológia az a d o tt
esetb en ép p a személyiség gondolkodási
tev ék en y ség ét, ennek fo ly a m a tá t, ennek
tö rv én y szerű ség eit vizsgálja. A z ism eret-
elm élet term észetesen szin tén fejlődésében,
fo ly a m a tá b a n te k in ti a tá rg y á t. D e az a
fejlődés, am ely e t a gnoszeológia vizsgál —
a tu d o m á n y o s ism eretek tö rté n e lm i-tá r­
sa d alm i fejlődése. T erm észetesen az em ber
gondolkodása a tudom ányos ism eretek el-
<irt foka stb. á lta l m e g h atá ro z o tt, és m ás­
részt, a tudom ányos ism eretek fejlődése
egyes gondolkodó em bereken keresztül
v alósul meg, — te h á t a k é t tu d o m án y
tá rg y a szoros kapeso latb an v an egym ással,
de k orán tsem azonosak.
M indezek a m egállap ításo k k ö rü lh a tá ­
ro lják m á r a z t a te rü le te t, ah o l a pszicho­
lógia tá rg y á t im m ár pozitíve keresnünk
kell. „A pszichológia speciális felad ata a b ­
ban áll, hogy — nem sz ak ítv a k i a pszichi­
k u s tu d a ti jelenségeket a tárg y h o z való
viszonyukból (am it nem is leh etn e m eg­
valósítani) — m in d en ek elő tt m in t az in d i­
viduális alan y m egjelenései életform áit
tan u lm án y o zza ő k et.” (166. o.) B árm ely
pszichikus folyam at az in d iv id iu m kapcso­
la ta a külvilággal. E fo ly am atb an jön létre
a k ü lv ilág képe, tükrözése. E z a képm ás
önm agában, a hozzávezető tevékenység
nélkül nem létezhet, h a b á r egyes esetekben
a szu bjektum nincs tu d a tá b a n ennek a fo­
ly a m atn ak . É p p ez ért ,,a pszichológia ren d ­
szerében centrális szerep et kell elfogadnia
a pszichikusnak m in t fo ly a m a in a k , m in t
tevéken ységn ek” . (37. o.) A pszichikust,
m in t folyam atot vizsgálni a n n y it jelent,
m in t lefolyásának törvényszerűségeit k e­
resni, k u ta tn i azt, h o g y an határo zza meg
az o b jek tu m és a m á r e lé rt eredm ények az
egyes elem i aktu so k kölcsön viszonyát, belső
k ap csolatát. A pszichikust m in t tevékeny­
séget vizsgálni a n n y it jelent, m in t fel­
m u ta tn i az összefüggéseket közte és a
sz u b jek tu m céljai, szükségletei stb . között.
„P szichikus tevékenységen olyan pszichi­
kus fo ly am ato t v ag y fo ly am ato k összes­
ségét értjü k , am elyek kielégítik az em ber
valam ely életszükségletét és am elyek v ala­
mely, ezen szükséglet kielégítéséhez többé
vagy kevésbé közvetlenül kapcsolódó m eg­
h a tá ro z o tt cél m egvalósítására irá n y u l­
nak. . . Az a pszichikus folyam at, am ely
ö nm agában véve ebb en az értelem ben nem
tevékenysége az em bernek, m indig része
valam ely m ás tevékenységnek ős függ
a ttó l.” A pszichológia tá rg y á n a k ezt a fel­
fogását R u b in s t e in élesen szem beállítja
az idealista funkcionális pszichológiával.
A funkcionális lélek tan „fu n k ció i” olyan
pszichikus folyam atok, am ely ek et önálló,
cselekvő alan y o k k á a la k íto tta k át. Az
id ealista lélektan á lta lá b a n a reális em ber
helyére a tu d a to t á llítja , a funkcionális
lélek tan ezt a h ib á t továbbfokozza — a
tu d a to t színpaddá v á lto z ta tja , am elyen
a pszichikus tevékenység önálló alan n y á
v á lto z ta to tt egyes oldalai lépnek fel önálló
szub jektum okkén t
dia a k é rd é s t, m it k u ta t n i m á r m e g v á ­
la s z o ltu k , n e m k is e b b p ro b lé m a k é n t je le n t­
k ezik a h o gyan k érd ése. A pszich o ló g ia
m ó d s z e lé n e k v iz s g á lta s o rá n R u b in s t e in
részletesen elemzi az introspt.-K.eiO m ó d sze­
ré t. V issz au ta sítja először is az önm egfigye­
lés, ö n tu d a t lehetőségének p o zitiv ista —
b e h a v io rista tag ad ását. A fő fig y elm et az
önm egfigyelésnek, m in t lélektani m ó d szer­
nek é rté k ére összpontosítja. R u b in s t e in
leszögezi, h o g y az önmegfigyelés a lélek ­
ta n i m egism erés hasznos (h ab ár k o rán tsem
alap v ető ) eszközévé v álh at. E h h ez a z o n ­
b a n a r r a v a n szükség, hogy elvessük az
in tro sp ek ció elm életileg és m ó d szertan ilag
téves, id e a lista felfogását. E felfogás sze­
r in t az introspekció lényege k ö zv etlen sé­
gében v a n , ab b an , hogy a tu d a t képes ö n ­
m a g á t a m a g a z á rt belső világából k i nem
lépve, a k ü lv ilág a d a ta iv a l való m in d en
k ö z v e títé st elkerülve tükrözni. E b b ő l k ö ­
v e tk e z e tt az a követelm ény, hogy a z ö n ­
m egfigyelésből k i kell zárni m in d en tá rg y i
v o n a tk o z á st, a tisz ta közvetlen tu d a ti
a d o tta t k ell m egragadni (harc az ú n . s t i ­
m u lu s e rro r ellen), m ásrészt az a nézet,
hogy az így k a p o tt a d a to k nem elem ezh e­
tő k to v á b b és nem is szo ru ln ak to v á b b i
elem zésre, m ivel ezek a tu d a t végső, igazi
alapelem ei. A zonban, először, a tá rg y ra
való v o n atk o zás, v alam i tu d a to n k ív ü lih ez
való v iszo n y szükségszerűen k ö v etk ezik
m a g á n a k a tu d a tn a k belső term észetéből.
M inden m eghatározás, am ely et m i v a la ­
m ely pszichikus folyam atnak a d h a tu n k ,
a m ik o r a z t tu d a to sítju k , szükségszerűen a
p u sz ta tu d a ti a d o tt h a tá ra it m eg h alad ó
jelentéssel bír. É p p ezért az id e a lista ö n ­
m egfigyelés g y ak o rla ta elto rzítja a p sz i­
ch ik u s é le t reális jelenségeit , m á r m eto d o ló ­
giai k iin d u ló p o n tjá b an feltételez egy h a ­
m is in te rp re tá c ió t. M ásodszor, b árm ely
tu d a ti jelenség nem m ás, m in t a reális,
h ú s-v ér in d iv id iu m m egnyilvánulása, reális
életén ek fo rm ája. A zok az életfeltételek ,
am ely e k k ö z t él az a d o tt in d iv id iu m és
nem p u sz tá n azok, am elyeknek ő t u d a tá ­
ban v a n , h atáro zz ák m eg azt, h o g y an tu d a ­
to s ítja ő s a já t m ag át. A pszichológiában
sem esik egybe a jelenség a lényeggel. A h ­
hoz, h o g y ezek et a r e jte tt összefüggéseket
fe ltá rju k , tu d a to sítsu k , ahhoz, hogy ellen ­
őrizzü k a pszichikus élet m a g u n k á lta l
n y ú jto tt n em tu d ato s in te rp re tá c ió já t, m a ­
ga az önm egfigyelés nem elégséges. A rra
v an szükség, hogy képesek le g y ü n k t ú l­
h a la d n i a közvetlen tu d a ti ad o tta k o n , k é ­
pesek le g y ü n k ne csak reg isztráln i je le n ­
ségeit, d e figyelem be venni a z t a reális
h elyzetet, szitu áció t is, am ely szüli ezek et
a jelenségeket, s a já t viselkedésünk és élet-
feltéte lein k o b jek tív szem pontjából é r té ­
kelni és m érlegelni az önm egfigyelés a d a ­
ta it. íg y az önm egfigyelés a d a ta i k o r á n t­
sem b írn a k ab szo lú t igazságértékkel. E z t
tu d ja m in d en k i, ak i ig y ek ezett tisz tá z n i
m aga e lő tt s a já t em ocionális v isz o n y át az
199
ő t k ö rn y e z ő emberekhez. É p p e z é rt az
ö n m eg fig y elés nem oldja m eg a kísérletező
e lő tt á lló feladatot, ez csak n y e rsa n y a g az
a n a líz is szám ára. A pszichikus jelensé­
g ek m in d ig közvetítettek, legfeljebb nem
v a g y u n k tu d a tá b a n ezeknek a k ö zv e títése k ­
n ek . A lé le k ta n i megismerés fe la d a ta épp
e z e k n e k a közvetítéseknek fe ltá rá sá b a n áll,
ez p e d ig c sa k úgy lehetséges, h a ily e n vagy
o ly a n fo rm á b a n túllépünk a tu d a t h a tá ­
ra in . É p p ez ért nem jogosult a z önm egfi­
g y e lé sn e k szem beállítása az o b je k tív m ó d ­
sz erek k e l. A z önmegfigyelés és á lta lá b a n
a t u d a t i a d a to k felhasználása ig e n hasznos
m o m e n tu m a leh et a pszichológia m ódszeré­
n e k , a z o n b a n nem önálló, független
m ó d sz e r, egym agában nem n y ú jt elég lehe­
tő s é g e t a pszichológiai m egism erés fel­
a d a tá n a k teljesítéséhez. Az önm egfigyelés
a d a ta i felh asználhatóságának vizsg álata
m a g a v e z e t el az objektív m ód szer szü k ­
ségességéhez.
,,A pszichológiai m egism erés alapvető
ú t j a a n n a k tanulm ányozásán keresztül
v e z e t, h o g y a n tá rja fel m a g á t a sz u b jek tu m
k ö rn y e z e té h e z való viszonyában.” (175. o.)
A z ú t e h h e z nyilvánvalóan a sz u b jek tu m
v ise lk e d ésé n ek megfigyelésén s tb . keresz­
t ü l v e z e t elsősorban. A zonban ezzel leg­
fe lje b b a z objektív vizsgálat a n y a g á t je ­
lö ltü k m eg , még korántsem h a tá ro z tu k
m eg tá r g y á t. Mi sem lenne h elytelenebb,
m in th a a pszichológiai k u ta tá s m egeléged­
n é k a k ü lső viselkedés egyszerű re g isz trá lá ­
sá v a l. A zo k az irányzatok, am ely ek p u sz ­
tá n a r r a törekszenek, hogy rö g zítsék a
k ü lső , o b je k tív h atás és a válaszreakció
e g y s z e rű k ap c so la tát (a b ebaviorizm us s ti­
m u lu s-resp o n se formulája) voltak ép p en lik ­
v id á ljá k a pszichológia tá rg y á t.
A m ó d sz erta n i hiba m ö g ö tt i t t v o lta ­
k é p p e n eg y filozófiai problém a helytelen
m e g v ála szo lása húzódik meg. K ü lső h a tá s
és v ise lk e d és közvetlen k a p c so la tá t k ere­
ső k a z okság, a determ inizm us téves, m e­
c h a n is z tik u s felfogásából in d u ln a k ki;
felté te le z ik , hogy a külső ok és az á lta la
k iv á lto tt effektus közt egyenes, közvetlen
k a p c s o la t találh ató . R u b in s t e in szem be­
á llítj a e felfogással a d ia lek tik u s-m ateria­
liz m u s determ inizm us-elvét: a külső okok
h a t á s a a belső feltételek k ö zv etítésén k e ­
r e s z tü l érvényesül. E n n ek m egfelelően a
p sz ich o ló g iai jelenségek sem a m echanisz­
tik u s á n h a tó külső ráh a táso k p asszív b e­
fo g a d á sa , recepciója révén keletkeznek,
a t u d a t o t a tá rg y határozza m eg, azonban
n e m kö zv etlen ü l, hanem csakis a reális
a n y a g i e m b er állapota, helyzete, te v ék e n y ­
sége s tb . á lta l d eterm inált belső pszichikus
f o ly a m a to k közvetítésén k ere sztü l. A visel­
k ed é s pszichológiai ta n u lm á n y o zá sán a k
c é lja é p p ezeknek a belső fo ly am ato k n a k
200
fe ltárása , m aga a külső viselkedés p u sz tá n
k iin d u ló p o n t.
A külső viselkedés a z é rt sz o lg álh at
ily en k iin d u ló p o n tu l, m e rt a való ság o t
tü k rö ző pszichikus jelenségek eg y b en az
em b er cselekedeteinek irá n y ítá sá b a n is sze­
re p e t játsz an ak , reg u lativ fu n k c ió t tö lte ­
n e k be. É p p ezen alap u l a k a p c so la t pszi­
ch ik u s é le t és viselkedés k ö zö tt. M aga ez a
v iszony term észetesen k o rá n tse m eg y ­
é rte lm ű e n m eg h atáro zo tt —- eg y és u g y a n ­
azo n m a g a ta rtá s különböző m o tiv ác ió n ak ,
b e á llíto ttsá g n a k stb . felelhet m eg. É p p
e z é rt v a n szükség kísérletre a p szichológiá­
b an , hogy a feltételek v ariálása so iá n eg y ­
é rte lm ű e n tá ru ljo n fel a viselkedés belső
ta rta lm a .
M indezeket a m ód szertan i elv ek e t R u ­
b i n s t e i n igen széles pszichológiai an y ag o n
illu sz trá lja és konkretizálja. K ü lö n ö sen é r­
dekes e v iszonylatban az a k ísé rle ti g o n ­
dolk o d ás lélek tan i té n y an y a g , a m e ly e t
s a já t k u ta tá s a i alap já n tá r fel a szerző.
M inderre nem té rh e tü n k k i, erre n in cs is
szükség, m ivel épp gondolkodás-lélektani
k u ta tá s a iró l 1958-ban m eg jelen t m o n o g rá­
f iá já b a n (lásd M agyar P szichológiai Szemle,
17. 1960. 89—96) részletesebben sz ám o lt
be. I t t m indössze a fen teb b i á lta lá n o s
pro b lém áh o z csatlakozó n éh á n y észrev é telt
te h e tü n k csak erre az an y a g ra v o n atk o zó ­
ig - " .
R u b in s t e in élesen b írálja a z o k a t a tö ­
rek v ések et, am elyek a gondolkodási fo ly a­
m a to k k u ta tá s á b a n m egelégszenek a g o n ­
d olkodási folyam atok eredm ényének, az
ered m én y ek és a külső feltételek k ap cso la­
tá n a k leírásával, rögzítésével. N em elégsé­
ges p l. rá m u ta tn i arra , h o g y a fe la d a t
feltételein ek ilyen és ilyen v ariá lása esetén
az á tv ite l m eg tö rtén ik , m ás esete k b en nem .
F e l k ell tá r a i azo k at a fo ly am ato k a t, am e­
ly e k a különböző effek tu st m a g y aráz zá k ,
fel k ell tá rn i, pl. m iért teszi k ö n n y eb b é
a feltéte lek bizonyos típ u sú m e g v á lto z ta ­
tá s a ezek an alízisét, és a m egoldás e z t k ö ­
v ető á lta lá n o s ítá sá t, míg m ás jelleg ű v álto -
ta tá s o k akadályozzák lényeges és lén y eg ­
te le n feltételek m eg k ülönböztetésének el­
éré sét és így az általán o sítást és a n y o m á ­
b a n fellépő á tv ite lt is.
A gondolkodásnak m in t fo ly a m a tn a k ,
a fo ly a m a t belső törvényszerűségeinek
ta n u lm á n y o zá sa a z t követeli m eg, hogy az
egyes gondolkodási fo ly am ato k b a n fel­
tá r ju k a gondolkodás alap v ető összetevői­
n ek , az analízisnek, a szintézisnek, az
ab sztrak c ió n a k és az á lta lá n o sítá sn a k k ü ­
lönböző típ u sait, fo rm áit és ezek d in a m i­
k u s kölcsönviszonyát. A felh o z o tt k o n k ré t
k u ta tá s o k eredm ényei n em csak szem lélte­
tik e z t a m ódszertani elvet, h a n e m egyben
b iz o n y ítjá k is n agy tu d o m án y o s é rté k é t és
 gyüm ölcsöző voltát. Egyes, a „leíró”
m etodológia alap ján ellentm ondásosnak
és érth e tetlen n e k tűnő tények is világos és
eg y értelm ű m a g y aráz ato t nyernek. Ily en
pl. az a tén y , hogy a feladatm egoldás
egyes eseteiben az elsővel analóg elven
alap u ló, de m ás an y ag o t ta rtalm a zó p ro b ­
lém a felvetése az első problém a m egoldásá­
n a k k ezdetén elősegíti az első fe la d a t m eg­
o ld ását, m ás esetekben viszont (vagy m ás
a la n y esetében) nem n y ú jt ebhez sem m i
segítséget, csak altkor, h a a m egoldás egy
késői fázisában k ap ja meg e z t a k ísérleti
a la n y t. R u b in s t e in k iin d u lv a a feladat-
m egoldás belső folyam atának, analízis,
szintézis, általánosítás különböző típ u sú
kölesönviszonyainak elemzéséből, igen v i­
lágos és egyben pedagógiailag is hasznos
m a g y a rá z a to t tu d adni erre a tényre.
U g y an ak k o r meg kell jegyezni, hogy
az egyéni pszichikus folyam atok tö rv é n y ­
szerűségeinek előtérbe kerülése R u b in s t e in
á lta lá n o s koncepciójában e g y ü tt já r azzal,
hogy az általános fejlődéslélektani p ro b ­
lém ák , individuum és társadalom kapcso­
la tá n a k pszichológiai problém ái bizonyos
m érték ig a h áttérb e szorultak. E z fő­
k é n t egyes k o n k rét kérdések tá rg y a lá sa
so rán érezhető. Jellem ző ahogy pl. külső,
an y a g i, g y ak o rla ti tevékenység és a belső,
te o re tik u s, pszichikus tevékenység viszo­
n y á t tá rg y a lja R u b in s t e in , i t t m in d e ­
n e k e lő tt a z t hangsúlyozza, hogy m in ­
d en külső viselkedés, tevékenység sz ü k ­
ségszerűen zá r m agába pszichikus ko m p o ­
n en seket. É p p ezért külső anyagi m űveletek
(pl. kézen v égzett számolás) és belső, g on­
d o la ti m ű v eletek különbsége az á lta lá n o sí­
tó tts á g fokának különbségét tü k rö zi
vissza. T e h á t a g yakorlati cselekvés sík ján
végbem enő gondolati m űveletek feltétlen
m egelőzik a p usztán gondolati sík b a n le­
folyó m űveleteket, mivel a tá rg y a k közti
viszonyok analízisének először feltétlen
k o n k ré t síkon kell lefolynia.
E z az elemzés helyes, de korán tsem k i­
elégítő. A m ikor a gyakorlati cselekvés
sz erep é t fejlődéslélektani asp ek tu sb ó l
szem léljük, szem beötlik an n a k szélesebb
Jelentősége. A gyakorlati, külsőleg m eg ­
v a ló s íto tt m űvelet olyan valam i, am ely e t
n em csak belső, de külső tényezők, m ás
em b erek (pl. a felnőttek) b eavatkozása is
irá n y íta n i tud. É p p ez áll fenn a gyerm ek
esetében. E z esetben a külső cselekvés,
a m e ly e t a feln ő tt ellenőriz objek tív e tö b b
o rie n tá c ió t ta rtalm az, m in t am enn y in ek
a g y erm ek birto k áb an v an szubjektíve.
A külső cselekvés elsajátításá v al e g y ü tt a
g y erm ek e lsa já títja fokozatosan (m ost nem
é rin tjü k a m echanizm us pszichológiailag
o ly an fontos kérdését) az orientációnak, az
an alízisnek, a szintézisnek stb . a z o k a t a
fo rm áit is, am elynek a fe ln ő tt b irto k á b a n
van, de am elynek ő n in c s b irto k á b a n s
am ely e t a társad alo m tó l elszig etelten n e ­
hezen v ag y eg y általán n em tu d n a m eg ­
szerezni. íg y a külső g y a k o rla ti cselekvés
elsődlegessége egyben a tá rs a d a lm i-tö rté ­
nelm i ta p a s z ta la t elsődlegességét is jelen ti,
az interiorizáeió fo ly am ata a tá rsa d a lm i
ta p a s z ta la t elsajátításá n ak fo ly a m a ta , is és
nem vizsgálható p u sz tán az eg y é n i fejlő­
dés k ere tein belül. E zekből a h iá n y o sság o k ­
ból ad ó d ik a z tá n az a té n y , h o g y R u b in ­
s t e in könyvében nem n y e r elég h a n g s ú ly t
az any ag i term elő tevékenység elsődleges­
ségének gondolata, a n y a g i te rm e lő te v é ­
kenység és pszichikus tev ék en y ség g y a k ­
ra n az em ber két egym ás m e lle tti jellem ző­
je k é n t szerepel. Az egyéni p szich ik u s m e­
chanizm usok fontosságának a lá h ú z á sa b i­
zonyos m értékig h á tté rb e sz o rítja ezeket
a p ro b lém ák at — úgy m in t az u tó b b i kér ­
désekkel tüzetesebben foglalkozó szo v jet
pszichológusoknál (L e o n t y e v , G a l p e r in )
épp e m echanizm usok k érdése m a ra d
bizonyos m értékig m eg v álaszo latlan . E k é t
kérdésfelvetés és m ódszer te lje s egységét
m egvalósítani — még m eg o ld ásra v áró fel­
ad a t.
K ö n y v e m ásodik részében a pszicho­
lógia tö rtén etén ek egyes k érd é seit t á r ­
g y alja a szerző. E részben k ü lö n ö sen em lí­
tésre m éltó M a r x k o rai k é z ira ta , az „ ö k o ­
nóm iai-filozófiai k ézirato k ” pszichológia
jelentőségének elemzése, T o l m a n neobe-
haviorizm usának és a fra n cia szociológiai
iskola nézeteinek b írálata. E g o n d o la to k ­
ban és tu d á san y a g b an igen g az d ag tö r ­
tén eti részt a M agyar P szichológiai Szemle
negyedik szám áb an tü z e te se b b e n ism er­
te tjü k .
R u b in s t e in m o n o g ráfiája fe lté tle n az
utolsó évek m a rx ista pszichológiai iro d a l­
m á n a k egyik legjelentősebb te rm ék e. E z a
könyv, bizonyos népszerűsítő jellege m el­
le tt, m águs elvi-tudom ányos színvonalon
szintetizálja a d ia lek tik u s m ateria liz m u s
ta la já n fejlődő pszichológia á lta l e lé rt ered ­
m ények et és vonja le azok v ilág n ézeti k ö ­
vetkezm ényeit. É kes b izo n y íték a e kö n y v
an n a k , m ilyen hasznos le h e t filo zó fiai és
lélektan i problém ák kom plex v iz sg álata ,
m ennyi segítséget tu d n y ú jta n i e k é t tu d o ­
m án y kölcsönösen eg y m ásn a k . R u b in ­
s t e in egyes m eg állap ításain ak p o lem ik u s
jellege nem csökkenti, h an e m em eli a
m u n k a érték ét. E m o n o g ráfiá ja kom oly
é rté k e t jelen t a m a te ria lista pszichológia
szám ára. N agy vesztesége m in d a p szich o ­
lógia, m in d a d ialek tik u s m a te ria liz m u s
tu d o m á n y án a k , hogy a to v á b b i m u n k á ­
b a n Sz. L. R u b in s t e in m á r n em v eh e t
tö b b e t részt.
201
 BESZÁMOLÓ A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN
TETT TANULMÁNYÚIDRÓL
H IR S C H M A R G IT
M TA G y e rm e k lé le k ta n i I n té z e t e
A nem zetközi k u ltu rá lis egyezmény
k e re té b e n 1959 novem b eréb en ta n u lm á n y ­
ú to n voltam a N ém et D e m o k ra tik u s K öz­
társa sá g b an . Célom az o t t folyó klinikus
lé le k ta n i munkáról való tájék o z ó d ás volt,
ezen belül pedig elsősorban a gyerm ekkorra
von atk o zó kutatáso k m egism erésére tö re­
k e d te m . Mintegy k é t h e te t tö ltö tte m Ber­
lin b e n , négy napig L ip cséb en , ö t napon á t
J é n á b a n voltam . F ő k é n t k lin ik á k , kórhá­
z a k gyerm ekgyógyászati és gyerm ekpszi-
c h iá tria i osztályain, p o lik liu ik a i rendelésen
folyó pszichodiagnosztikai és pszichoterá­
p iá i eljárásokról, v a la m in t a „Nevelési
T an á csa d ó ” rendelések m u n k á iró l igye­
k e z te m tájékozódni. M e g lá to g a tta m a ber­
lin i H u m b o ld t egyetem és a lipcsei Marx
K á ro ly egyetem pszich o ló g iai intézetét,
és n é h á n y m ás k e re tb e n m űk ö d ő in té z­
m é n y t. íté sz t v ettem L ip cséb en a Marx
K á ro ly Egyetem 550 éves fen n állása év­
fo rd u ló ja alkalm ából a z eg y e te m Pszicho­
ló g ia i Intézetében r e n d e z e tt k é t napos
ülésszakon, úgyszintén J é n á b a n az orvosi
eg y e te m polikÜ nikáján „P sz ich o teráp ia a
belgyógyászatban” tá rg y k ö rb e n m e g tar­
t o t t négy napos to v á b b k é p z ő tan fo ly a­
m on.
A klinikus lélektan te rü le té n a N ém et
D em o k ratik u s K ö z tá rsa sá g b a n igen sok­
o ldalú, intenzív m u n k a folyik. A klinikus
pszichológusok szak képzésének id ő ta rtam a
ö t év. A m u nkalélektan és a neveléslélek­
ta n terü letén folyó k épzés id ő ta rta m a is
ö t óv. A tanulm ányi a n y a g a z első k ét év­
b e n azonos. Az a la p k é p z é s lén y e g e s ir á n y ­
e lv e a term észettu d o m á n yo s b á z is m eg szi­
lá r d ítá s a . S zakosított k épzés csu p án a h a r­
m a d ik év első szem eszterétől kezdődik a
lé le k ta n em lített h á ro m á g á b a n . A h all­
g a tó k négy éven á t a ta n é v v égén h a t hetes
p ra k tik u m b a n vesznek ré sz t. A kilencedik
szem eszter elején k e rü l kijelölésre szak-
d o lg o z atu k tém ája. A z u to lsó év a szak-
d o lg o z at elkészítésének és a szakm ai gya­
k o rla tn a k esztendeje.
A m eg láto g ato tt in té z m é n y e k b e n és a
tu d o m á n y o s ülésszakok m u n k á já b a n az
orv o so k és a pszichológusok kapcsolata
ig en kedvező képet a d o tt. E z t n y ilv án az a
k ö rü lm é n y is erősíti, h o g y egyes — irányító
m u n k a k ö rb e n m űködő — orvosok pszi­
chológiai szaképesítéssel is rendelkeznek,
s ez n a g y m értékben segíti a kooperációt.
T ap a sztala taim at a következőkben
egyes tém akörök sz e rin t foglalom össze.
202
U g y a n a k k o r e g y ü tt em lítem m eg az o k at
az in té zm én y e k et, am elyek m u n k á jáb a n
az a d o tt rész terü le ten csupán lényegtelen
eltérés m u ta tk o z ik .
P s z ic h o d ia g n o s z tik a i m u n k á b a n a m eg ­
lá to g a to tt orvosi intézm ényekben nagyon
gondos v izsg álato k folynak. K orszerű
„többclim enzionális” diagnosztikai e ljá rá ­
sok alk alm az ása , a szakorvosi vizsgálatok
m e lle tt a szülők, a gyerm ek, esetleg a
k ö rn y ez et m ás ta g jain ak explorációja, k i­
m e rítő an am n ézis, szem élyiségvizsgálatok,
telje sítm é n y -p ró b á k . E zekben a n em zet­
közileg h aszn á lato s ism ertebb diagnosztikai
m ó d szerek et alk alm azzák (projekciós, és
m ás teszt-v iz sg álato k a t), leg tö b b jét azo n ­
b an m ó d o síto tt form ában, és i t t a szokásos
sta n d ard -érték e léstő l eltek in ten ek . F el­
h a s z n á ljá k p éld áu l a S taab-féle Sceno-
te sz te t, a m egszem élyesítés cé ljá t szolgáló
b a b a -fig u rá k a t azo n b an m áso k k al is k i­
egészítik. U g y an íg y h aszn álják a V ilág­
já té k (W eltspiel) te sz te t a hom okládával.
(E gyesek sz erin t hom okláda h aszn á lata
p szich o tik u s v ag y h atáresetek közé sorol­
h a tó g y erm ek ek esetében nehézségeket
okoz.)
A z ú n . „élm ény-dinam ikai” vizsgála­
to k b a n já té k m ellett felhasználják a g y er­
m ek á lta l a lk o to tt m eséket, tö rté n ete k et.
K é t ú ja b b „befejezetlen tö rté n e t” -sorozat­
ta l ta lá lk o z ta m , éspedig W a r t e g g és
T h o m a s „ E rzá h lu n g s” -tesztjével. E lte r­
je d t a g y erm ek ek rajzain ak , festm ényeinek
d ia g n o sz tik a i értékelése.
Az é rte lm i fejlettség m eg állap ítására
fő k én t a n é m e t n y elv terü letre alk alm azo tt
„ I la w ik ” v iz sg á la to k a t alk alm azzák .
(H a m b ü b g —W e c h s l e r Intelligenz-T ests
fü r K in d er), v a la m in t S c h e n k — D a n z in -
g e r m ó d szerét. U tó b b i — főbbek k ö zö tt —
isk o laé re ttsé g v izsg álatáb an n ag y o n ered ­
m én y esn ek b izo n y u lt. B i n e t —S im o n m ó d ­
szere k ev ésb é k ed v elt, egyesek m ó d o síto tt
fo rm á b an alk alm azzák (B o b e r t a g — N o r ­
d e n , K r a m e r , S t a n f o r d —L ü c k e r t ). K is­
g y erm ek ek v izsg álatáb an B ü h l e r — H e t ­
zer m ó d sz erét használják, ú g y szin tén
S c h o l l á lta l összeállíto tt tesztek et. U tó b ­
b ia k egészséges gyerm ekek esetében 1]/.,
év estő l éves korig h aszn álh ató k (re ta r­
d á lt fejlő d ésm en et esetében term észetesen
ennél id ő seb b gyerm ekek v izsg álatáb an is),
és — m ivel a m ódszer nem verbális a n y ag ra
tá m a s z k o d ik — eredm ényesen felh aszn ál­
h ató a z o k n a k a gyerm ekeknek vizsgálatá-
ban, a k ik valam ilyen okból nem beszél­
nek.
A projekciós tesztek soráb an T.A .T.,
C.A.T. és m ás k ép so ro z ato k a t a lk alm az­
n a k — m in t em lítettem —• a stan d ard -
értékelés elhagyásával. A R o rsch ach -vizs-
g álato k k a l k apcsolatban n em a la k o lt ki
egységes álláspont. G yerm ekek vizsg álatá­
b an főként a Z u l l io e k á lta l m ó d o síto tt
rö v id íte tt eljárást alk alm azzák a megfelelő
kiszám ítással. G yerm ekek vizsgálatában
S z o n d i m ódszerével nem ta lálk o zta m .
A teljesítm ény-próbák so ráb a n elterjed t
a D iel-féle és m ás gépösszeállítás, a G o t t -
SCHAI.DT professzor in stru k c ió i alap já n k é­
sz ü lt koffer-becsom agolási p róba. E zek m el­
le tt az onban m ás teljesítm ény-vizsgálato­
k a t is végeznek.
T ap asztalataim szerint nagyrészt az
e m líte tt diagnosztikai m ó dszereket a l­
k alm azzák a b e rlin i C h a rité P o lik lin ik a
ideggyógyászati rendelésén (vezetője L e o n -
h a r d professzor). A gyerm ekrészlegen a
pszichológiai szakképesítéssel is rendel­
kező dr. S z ew c zy k irá n y ítja a pszichológus
m u n k á já t. Az intézm ény k eretében óvodai
foglalkoztatás, illetve isk o lai o k ta tá s is
folyik. H ete n k én t egyszer az orvosok, a
pszichológus, a pedagógusok és az ápoló­
nők együttesen m e g tá rg y a ljá k az egyes
gyerm ekekkel kapcsolatos ta p a sz ta la to k a t
és tennivalókat. A szülőkkel való foglal­
kozásra a láto g atási időn k ív ü l h eti egy
a lk a lm a t biztosítanak m e g h a tá ro z o tt idő­
p o n tb an . Az intézm ényben h eten k é n t k é t­
szer poliklinikai rendelést is ta rta n a k . I t t
n ag y részt n eurotikus gyerm ekekkel foglal­
koznak. M ind a pszichodiagnosztikai m u n ­
ka, m in d pedig a gyerm ekekkel fol y 6 p ed a­
gógiai foglalkozás gondos, korszerű. A pszi­
chológusnő k u ta tó m u n k á ja : iker-kisgyer­
m ekek fejlődéslélektani vizsgálata.
A B erlin külső körzetében fekvő, nagy
k iterjedésű herzbergi k ó rh á z g y e r m e k p s z i­
c h iá tr ia i o sztá ly á n ug y an csak pszichológiá­
ban is speciálisan k ép z ett szakorvos és két
pszichológus dolgozik. A z eredetileg 270
ág y as gyerm ekosztály korszerű átépítése
fo ly am atb an van, ezért jelenleg csupán egy
00 ágyas (nagyrészt o rg an ik u sa n sérü lt
gyerm ekek szám ára specializált) részleg
áll rendelkezésre. N eu ro tik u s gyerm ekek
szám ára 200 ágyas részleget építenek. E l­
készültek a poliklinikai rendelés, barátságos
szép helyiségei, jól felszerelt játszószobá­
v al és diagnosztikai eszközökkel. Az á t ­
építés ideje a la tt a n ő v ére k óvodákban
rendszeresen hospitálnak.
A lip c s e i g y e r m e k p s z ic h iá tr ia k lin ik á n
(vezető W iec k főorvos) fő k én t h a tá re se te k ­
nek m in ő síte tt g yerm ekeket gyógyítanak.
Az intézm ényben h árom orvos, egy pszi­
chológus, h é t speciálisan k é p z e tt gyerm ek­
gondozónő m ű ködik, pszichológus és p ed a­
gógus külső m u n k a tá rsa k ig én y b ev ételé­
vel. A z iskolásgyerm ekek speciális o k ta ­
tása részben az intézm ény k eretében,
részben külső iskolában folyik. A z in té z ­
m ény 10 éve á ll fenn. A kevésbé súlyos
vagy n e u ro tik u s gyerm ekek sz ám á ra m in t­
egy k é t éve nevelési tan ácsad ó rendelést
á llíto tta k fel, ah o l két orvos, k é t pszicho­
lógus (egyik gyógypedagógiában is k é p ­
zett), egy szociális gondozónő dolgozik,
ug y an csak pszichológus és pedagógus
m u n k a tá rsa k bevonásával. A rendelés
any ag i fe lté te le it a városi ta n ác s b izto sítja.
A kooperáció a m u n k a tá rsa k k ö z ö tt k i­
fogástalan u l egybehangolt, a m u n k a m in d ­
k ét in té zm én y b e n m agas színvonalú.
A p szichodiagnosztika tá rg y k ö réb en az
orvosi in tézm én y ek k el e g y ü tt em lítem
meg a lipcsei M arx K áro ly egyetem pszicho­
lógiai in té ze té t. Az i t t m űködő pszicholó­
gusnő k alau zo lásáv al a d iag n o sztik ai fel­
szerelés gazdag a rz en álját te k in th e tte m
végig. A gy erm ek ek et ide főként iskolák,
és m ás pedagógiai in tézm ények irá n y ít ják,
m in teg y 5 0 % -ban azonban m a g u k a szü ­
lők k érik a gyerm ek v iz sg álatá t. A g y er­
m ekek orvosi v iz sg álatát a k lin ik á n lá tjá k
el. A pszichológusnő jelenlegi k u ta tó m u n ­
k ája: 1—3 éves gyerm ekek gondolkodás­
fejlődésének vizsgálata. E n n ek k eretében
különböző (napos, hetes, bentlakó) bölcső­
dei k ere tb en élő gyerm ekeket vizsgál.
Az általán o sa n alk alm az o tt m ódszerek
m e lle tt speciális d iagnosztikai eljárások
folynak a b e r lin i H u m b o ld t E g y e le m p s z i ­
ch ológiai in tézet ében. Vezetője: G o t tsc h a ld t
professzor, ak ad ém ik u s. I t t k é t félnapon
á t ö t 17 éves fiú szem élyiségvizsgálatának
n é h á n y rész letét k ísértem figyelem m el.
A v izsg ált szem élyek sz o m atik u sán és
pszichikusán g y ak o rla ti értelem b en egész­
ségesek. Jelen leg —- középiskolai ta n u l­
m á n y aik u tá n — két és féléves sz ak m u n ­
kásképző ta n fo ly am első évfo ly am án ak
tan u ló i. A v izsgálatok célja részben az,
hogy a d a lé k o k a t szolgáltasson a szakm ai
képzés segítéséhez. A szem élyiségvizsgá­
lato k eredm ényeképpen u g y an is lehetőség
nyílik a rra , hogy az esetleg fellépő nehéz­
ségek esetéb en h alad é k talan u l b ea v atk o z­
zanak. Az e lm ú lt n éh án y év ta p a sz ta la ta i
a z t m u ta tjá k , hogy a megfelelő eljárások
gyors életb elép tetése az a k tu á lis nehézsé­
gek, k o n flik tu so k sikeres m eg o ld ását ered ­
m ényezte.
A v iz sg ált fiatalk o rú ak személyiség-
fejlődésének, teljesítm ényeinek éveken át
tö rtén ő gondos m egfigyelésével G o t t -
schajjDT professzor egyben d ia g n o s z tik a i
v iz s g á la ta ik p ro g n o s ztik a i v a lid itá s á n a k
k o n tro lljá t célozza.
A v izsg álato k részben egyénileg, rész­
203
 b e n c so p o rtb a n folynak. C so p o rtv izsg álat­
b a n e g y közösen m egoldandó fe la d a t vég­
zésében m utatkozó m e g n y ilv á n u láso k a t
je g y e z té k fel. A feladat ab b ó l á llo tt, hogy
egy te lje se n szétszedett k e r é k p á r t k ellett
sz ű k re sz a b o tt idő a l a tt összeállítaniok.
A m u n k á t a pszichológusok a szomszéd
h ely iség b ő l d etek tív tü k rö n á t figyelték,
a f iú k beszélgetését felv e tté k m a g n eto fo n ­
s z a la g ra , s a m ásik szobában fü lre h ely ezett
k észü lé k k el m eghallgatták, a te lje sítm é n y
id e jé t m é rték . A kezdéstől e lte lt perceket
id ő n k é n t m ikrofonon k ö zö lték a kísérleti
szem élyekkel. E z — fő k é n t a m u n k a
u to lsó szakaszaiban — m eg leh ető s feszü lt­
sé g e t v á l to tt ki.
A cso p o rtb an folyó m u n k a folyam án
az e g y e s személyek viselkedése, verbális
és eg y é b m eg nyilvánulásaik o ly k o r egy­
m á stó l élesen eltérő szem élyiségjegyeket
m u ta tta k . D e •— m in t a r r a k éső b b r á té ­
re k — k iü tk ö z te k bizonyos csoportpszicho­
lógiai je g y ek is. A fiúk igen jó h a n g u la tb a n
fo g ta k m unkához. Volt a k i a z o n n a l n ek i­
l á t o t t a feladatnak, és végig k ita r tó a n dol­
g o z o tt. M ások a k ezdeti n a g y len d ü let
u tá n , a m ik o r a szándékosan sz ű k re sza­
b o tt id ő vége veszedelm esen k ö z e le d e tt és
k id e rü lt, hogy az t tú lh a la d já k , elv esztette
a k e d v é t, félrevonult, k ite k in g e te tt az
u tc á r a s tb . E gyik fiú k ez d etb en in k á b b a
tá r s a k m u la tta tá sá v a l fo g lalk o zo tt, de a
sik e rtele n ség veszélyére ú g y re a g á lt, hogy
a la p o s a n n ekirugaszkodott a m u n k á n ak ,
és e ttő l kezdve végig k ita r tó a n dolgozott.
C so p o rtléle k tan i szem pontból k é t jelenség
v ilá g o sa n m eg m u tatk o zo tt. E g y ré s z t az,
h o g y a m e g ad o tt és e lv á lla lt k o n k ré t fel­
a d a t a csoportot h am aro san összeková­
cso lta, m á sré sz t pedig, hogy a sik e rtele n ­
ség é lm én y e átm enetileg bom lasztólag
h a t o t t a csoport in te g ráció jára. A z utolsó
fá z isb a n n y ilv á n a fela d at közeli m egoldá­
s á n a k h a tá s á ra a csoportkohézió h ely re­
á llt.
A csoportfoglalkozást k ö v ető vizsgála­
to k b a n a z egyes szem élyekkel u g y a n a z a
p szichológus foglalkozott. K iv é te l v o lt ez
alól a z ú n . E . M. — (E rfolg— Misserfolg:
siker-sikertelenség) vizsg álat és az explo-
ráció. E z e k e t részben m a g a G o t t sc h a Tj DT
p rofesszor, részben az asszisztensei végez­
té k el.
A z e m líte tt v izsg álatb a n a kísérleti
sz em é ly ek a következő fe la d a to t k a p tá k :
h a rm in c , egym ástól hossz- és kereszt-
m e ts z e tb e n eltérő fából k é s z ü lt m érleg­
s ú ly t k e lle tt a megfelelő h e ly re beillesz­
te n i. A vizsg álat célja az o n b an n e m a k. sz.
m u n k a te m p ó já n a k , ügyességének, szerve­
zőképességének m egállapítása, h an e m el­
ső so rb a n a siker, — ille tv e k u d a rc él­
m é n y re a d o tt reakcióinak m egfigyelése. A
204
fela d ato t hússzor m egism étlik. A vizsgálat
m e g in d ítá sak o r a pszichológus m egkérdezi
a p ro b a n d u st, m en n y i idő a l a t t tu d ja a
fe la d a to t m egoldani. A fe la d a t elvégzése
u tá n — fü g g etlen ü l a ttó l, hogy az v a­
ló b an m e n n y i id ő t v e t t ig én y b e — a
b em o n d o ttn á l rövidebb id ő t közöl a kísér­
leti szem éllyel. E z m in te g y tizennégy a l­
k alo m m al hasonlóan fo ly ik ily en módon
a k. sz. egyre fokozódó sikerélm ényben
részesül. E zek u tá n — ism é t függetlenül
a te lje sítm é n y id ejétő l —- a k ísérletv e­
zető a m e g a d o ttn á l hosszabb id ő t á lla p ít
meg. A k. sz. m o st so ro zato s k u d arc o t,
sik ertelen ség et él á t, és v ég ü l a h arm a d ik
fázisb an a v izsgálat ism é t siker-élm é­
n y ek k el záru l.
E z a z eljárás nem csak a n n a k a m eg­
á lla p ítá s á t célozza, hogy a sik e r v ag y a
k u d arc élm énye m en n y ire és m ily en irá n y ­
b an befolyásolják, a te lje sítm é n y t, hanem
a lk a lm a t a d an n a k a m egfigyelésére is,
hogy a k ísé rleti szem ély m ily en k ö v etel­
m é n y e k e t tá m a s z t ö n m a g áv a l szem ben,
ú g y sz in té n ellenálló képességére; (a sik er­
telenség szak aszáb an a k ísérletv ezető tűre! -
m e tie n kopogással, szóbeli n ó g a tá ssa l is
sú ly o sb ítja a h elyzetet). K é p e t a d a r r a
nézve is, hogy a k. sz. m e n n y ire tu d ja
pszichikus b izto n ság át m egőrizni, és hogy
s nehéz szituáció ak a ra te re jé n e k m egfeszí­
tésére ösztönzi v agy pedig g áto lja. Végül
pedig, h o g y m in d e jelenségek hogyan
m u ta tk o z n a k m eg a h a rm a d ik fázisban, az
ú ja b b siker-szakaszban.
A k ísé rle t u tá n k ö zv etlen ü l m ég a vázolt,
in d u la tte li á llap o tb an a k ísé rleti szem ély­
hez k érd é sek e t in tézn ek m ú ltb e li siker- és
k u d arc-élm én y eire vonatkozólag. V álaszá­
n a k a ffe k tiv jegyei és ta rta lm a u g y an csak
érték esen egészítik k i a v iz sg álati an y ag o t.
E zek a k ísérleti szem élyek — m in t
e m líte tte m — g y ak o rla ti érte lem b en pszi­
ch ik u sán egészségesek v o lta k . V élem ényem
sz erin t n e u ro tik u s k ü lö n ö sen p e d ig h a tá r ­
esetn ek m in ő síth e tő sze m é ly e k esetében ennek
a z e ljá r á s n a k a lk a lm a z á s a ig e n a la p o s m eg­
fo n to lá st ig é n y e l. A „sik e r-k u d a rc ” vizs­
g á la to t telje sítm é n y -p ró b á k k ö v e tté k : gép­
összerakás, ún. „W ü rfe lk asten ” m ódszer
(egy lá d a m in d eg y ik rekeszéből megfelelő
eszközök segítségével egy b en n e levő m ás
fél cm élű k o ck á t kell kiem elni). E zek u tá n
projekció? v izsg álat k ö v etk ez ett. A k. sz.
négy fényképből álló so ro za to t k ap o tt:
gondoljon k i egy tö rté n e te t, am ely b en az
á b rá z o lt szem élyek szerepelnek. N égyféle
k é p so ro z a tta l dolgoznak. A v iz sg álat ered ­
m énye sta n d ard -érték e lésre n em k erü l.
Az e m líte tt vizsg álato k m e lle tt az á lta ­
lá b an h aszn á lato s sta n d a rd iz á lt v izsgála­
to k a t is elvégzik. E zekkel k a p c so la tb a n —
eleget té v e a nem zetközileg szokásos gya­
 k o rla tn a k — elkészítik a k iszám ítást, és a
végső feldolgozásban ez az an y ag is helyet
kap.
A gyerm ekeknél a lk a lm a z o tt p szic h o ­
te r á p iá s e ljá rá so k ra n ézve tap asz talata im
jó v al gyérebbek. Míg a diagnosztikai e ljá­
ráso k ra vonatkozólag rendszerint, szak ­
szerű, m ódszeres tá jé k o z ta tá sra nyílt lehe­
tőségem , az a lk a lm a z o tt pszichoterápiás
eljáráso k elvi és m ódszertan i alap ja i jóval
elm o só d o ttab b ak , és kevésbé egységesnek
m u ta tk o z ta k meg. Á lta láb a n ú n. eklektikus
m ódon dolgoznak. T a p a sz ta la ta im szerint
a p szichoterápiái m u n k a színvonala elm arad
a diagnosztikai m ögött. H ipnózis alk alm a­
zásá v al gyerm ekek p szichoterápiájában
nem találk o ztam . A z au to g en tréninget
illető en a vélem ények eltérőek, többek
k ö z ö tt a te k in te tb e n is, hogy m ilyen élet­
ko rtó l kezdve alkalm azh ató . Á ltalában
p u b e rtá s koron alul nem alkalm azzák, egye­
sek azo n b an 9—14 éves gyerm ekek eseté­
ben kedvezőbb ta p a sz ta la to k ró l ad n ak
szám ot, m in t a 14. életé v et b e tö ltö tt p u b er­
tas korúaknál.j
N eu ro tik u s gyerm ekekkel á ltaláb a n a
szokásos nevelési tanácsadó-technikával
dolgoznak. N agy sú ly t helyeznek a szülők­
kel, pedagógusokkal való eg y ü ttm ű k ö ­
désre. E m e llett b e h a tó a n foglalkoznak a
szélesebb értelem ben v e tt társad alm i k ö r­
n y ez et gazdasági, ideológiai kérdéseivel,
tö b b ek között a z é rt is, m ivel — főként
B erlinben — az ország k ettészak íto ttság a
a „ k e ttő s befolyás” veszedelm ét különösen
felfokozza. E z ellen a küzdelem re m ind a
nevelés, m in d pedig a pszichoterápiái el­
já rá so k a t igénylő átnevelós m unk ájáb an
alap o sa n fel kell készülniük.
A pszichodiagnosztikai és pszichoterá­
p iái m ódszerek tém ak ö réb en ráté re k a
csoport-m unkában a lk a lm a z o tt eljárásokra.
M ódszertani szem pontból ezek általáb an
a kikísérletezés á lla p o tá b a n vannak.
A c so p o r td ia g n o s ztik a i m ó dszerek egyik
irán y elve: olyan tá rsa s szituációk életre-
hivása, am elyek a gyerm ek főbb reakció­
készségeit éppen olyan céltu d a to sa n provo­
k álják , m in t a z t a jól m eg v ála szto tt tesz­
tek eredm ényezik. A ta p a sz ta la to k sze­
r in t k ö te tle n társas szituációban a g yer­
m ek viselkedése és m ás m egnyilvánulásai
igen fontos diagnosztikai a d a to k a t szolgál­
ta tn a k . A lipcsei E g y etem i Pszichológia
In té z e t g y ak o rla táb a n e szituáció m egte­
rem tésének egyik m ó d ja az, hogy a csoport
ban való részvételre k ije lö lt gyerekeket
azonos időre h ív já k be, h am aro san beve­
zetik a játszószobába, és o tt m agukra
h ag y ják őket. A gyerekek szabadon v álaszt­
h a tjá k ki, hogy m ivel, és ho g y an ak arn ak
já tsz an i. A pszichológus a szomszéd szo­
bából figyeli őket, beszélgetésüket m ik ro ­
fonon h allg atja. Megfigyelik a gyerm ekek
visel kedésének d iag n o sztik ai jeg y eit a
különb ö ző tá rsa sjá ték o k alk alm áv a l. A
já tsz m a m egnyerése, elvesztése, a já ték
k özben előálló feszültségek fo rm ái és az
ezekkel kapcsolatos reakciók érték es diag ­
n o sz tik a i an y ag o t ad n ak . H asonló e ljá rá ­
s o k a t alk alm azn ak tö b b intézm én y b en .
A cso p o rtm u n k át á lta lá b a n rövidebb-
liosszabb egyéni foglalkozás v ezeti be, és a
csoportm ódszer a to v á b b ia k b a n is ö tv ö ­
ző d ik egyéni foglalkozással. E ttő l eltérő
m ódszerrel például a herzb erg i p o ü k lin ik ai
rendelés g y ak o rlatáb an ta lálk o zta m , ahol
a cso p o rtm u n k ára való előkészítés is a
c so p o rtb a n történik.
A cso p o rtteráp ia fontos feltétele —
m in t ism eretes — a tag o k gondos k iv álasz­
tá sa . E te k in te tb en többféle kísérletezés
folyik. L eginkább 4 —6 ta g ú cso p o rttal
dolgoznak. Készben azonos, részb en eltérő
tü n e te k e t m u ta tó gyerm ekekből álló cso­
p o rto k a t szerveznek, n em ek sz e rin t is
hom ogén és heterogén cso p o rto k k al p ró b ál­
k o zn ak . A herzbergi ta p a sz ta la to k szerint
p szich o tik u s gyerm ekek csoport-pszicho­
te rá p iá ja nehézségekbe ü tk ö zik . N eu ro ti­
k u s gyerm ekekből álló cso p o rto k k al poli-
k lin ik a i rendelésük k eretéb en h e ti k ét
alk alo m m al rendszeresen foglalkoznak.
R endszeres cso p o rtteráp ia folyik fia ta l­
k o rú a k k a l a b erlin i „E gészségháza” (H aus
do r G esundheit) pszich o teráp iái osztályán.
(V ezető dr. H öch , az in té zm én y igazga­
tó ja .)
B izonyos csoportlélektani m eg állap í­
tá s o k pedagógiai v o n atk o zásaira (például
a c so p o rt integ ráció jáb an és belső tagozó­
d á s á b a n a tevékenység, elsősorban pedig
a k o n k ré te n m egszabott és e lv á lla lt felad at
jelentőségére) H ie b s c h és m u n k a tá rsa i
k u ta tá s a i meggyőzően rá v ilá g íta n a k . (Marx
K á ro ly Pszichológiai In té z e t Lipcse.)
E kérdések p szichodiagnosztikai és
p sz ich o teráp iá i v o n atk o zásain ak vizsgá­
la ta foly am atb an van, ta p a sz ta la ta im sze­
r i n t azo n b an az N D K -ban a feln ő ttek k el
k ap c so lato s csoportdiagnosztikai és cso-
p o rtte rá p ia i k u ta táso k jó v al előrehaladot-
ta b b a k , m in t a gyerm ekekkel.
M entálhigiénia tárg y k ö réb en em lítem
m eg a b e rlin — k ö n ig sh eid ei g y e rm e k v á ro s
b ö lcső d ei és óvodai részlegében d r . S c h m id t —
K o l m e b vezetésével t e t t lá to g atáso m a t.
A n a g y k iterjedésű telep k e rtte l, fákkal
k ö rü lv e tt, külön kórházi részleggel is re n ­
delkező épületeiben h atszá z ú jszü lö ttő l
14 éves korú gyerm ek n y e r elhelyezést.
(Az intézm én y vezetője R i e s igazgató.)
A gyerm ek o tth o n bölcsődei és óvodai
részlege an nakidején a higiéniai feltételek ­
n ek csu p án egyoldalú figyelem bevételével
205
k é sz ü lt. E z e n m o st fokozatosan v á lto z ta t­ m e lle tt a paciensekkel pszichés k o n flik tu ­
n a k ; p é ld á u l a kizárólag fehér sz ín ű fa la ­ sa ik a t egyénileg is m egtárgyalja.
k a t, b ú to r o k a t színesre festik, az a b lak o k ra A beszám olóm bevezetésében e m líte tt
d e rű s m in tá jú függönyöketszerelnek, üg y el­ jénai to v áb b k ép ző tan fo ly am anyaga
n e k a r r a , hogy m indegyik g y erm ek n ek u g y an csak a feln ő ttek v iz sg álatá n ak és
s a já t já té k a is legyen, s b a b á já t, m a c k ó já t p sz ich o teráp iá ján a k m ódszertani k érd ése
az á g y b a is m agával vihesse, h a kedve volt . Az előadások nagyrészt a pszich o terá-
ta r t ja . K ü zd e n ek a hospitalizm us vesze­ p ai eljáráso k lehető m egrövidítésének p r o b ­
d elm e ellen . S ajátosan a bölcsődei részleg­ le m a tik á já v a l foglalkoztak. Az ü lé ssza k o t
ben e tö rek v é seik m egvalósításában csupán a jén ai eg y etem i poliklinika ig a zg a tó ja :
a k e z d e ti lépésekig ju to tta k el, d e in te n ­ K u e in s o r g e professzor előadása v e z e tte
zív en és tervszerűen dolgoznak a fejlesz­ b e ,,R acionális pszichoterápia” cím en. A
té s tá r g y i és személyi feltételein ek m eg­ n égynapos ülésszakon h ét orvos és h a t
te re m té sé b e n . ÍTjabban k ísé rletk é p p en a z ­ pszichológus előadása h an g zo tt el. A z is ­
zal is p ró b álk o z n ak , hogy különböző k o r­ m e rte te tt m ódszereket n ag y részt b e m u ta ­
o s z tá ly ú gyerm ekek összekerüljenek. A tással illu sz trá ltá k . A pszichológusok á lta l
n a g y o k k a l való érintkezés új élm ények, d e m o n strá lt esetekben a betegek orvosi
is m e re te k lehetőségét jelenti a k ic sik szá­ v iz sg álatá n ak a d a ta it a v izsgálatokat végző
m á ra , és feltehetően ez is segíti pszichikus orvos ism e rte tte . Az ülésszakon a b erlin i
fe jlő d é sü k e t. S c h m id t —K o l m e r d o k to r „E gészségháza” pszichoteiápiai részleg é­
n a g y érd e m e, hogy a csecsemő- és a k is­ nek ö t m u n k a tá rsa is részt v e tt éspedig k é t
g y e rm e k k o r nevelési kérdéseinek je len tő ­ orvos és h áro m pszichológus. U tó b b ia k
ségére széleskörűen felhívja a fig y elm et, s e cso p o rtteráp iá s m ódszereiket is m e rte tté k
té re n so k o ld alú elm életi és g y a k o rla ti (ezek so ráb a n szerepelt a fia ta lk o rú a k m á r
m u n k á s s á g o t fo lytat. Ez a n n á l is lén y e­ e m líte tt cso p o rtteráp iája). Az ü lésszak
gesebb, m iv e l az e te rü let ú ja b b k u ta tá s i an y a g á b a n világosan m e g m u ta tk o zo tt,
e re d m é n y e it tárgyaló szakirodalom m al t a ­ hogy az ú n. „k is p szichoterápiák” sz a k ­
p a s z ta la ta im szerint egyes pszichológusok szerű és m e g n y u g tató alk alm azására c su ­
c s u p á n m o s t ism erkednek. p án a hosszab b és beható e ljáráso k b an is
M e n tálh ig ién iai területen igen k ite rje d k é p z e tt és g y ak o rlo tt p sz ich o terap e u ta
te v é k e n y sé g e t fejtenek ki a b e r lin i H u m ­ képes.
b o ld t E g y e te m H y g ié n ia i I n té z e té n e k (veze­ A n a g y m ú ltú lipcsei egyetem é v fo rd u ­
tő je W i n t e r professzor) m u n k a tá rsa i. lója alk alm áb ó l ren d ezett k étn ap o s ü lé s­
Az in té z m é n y m unkáját négy részleg kere­ szak o t F is c h e l professzor elő ad ása v e ­
té b e n végzi, éspedig: szo ciálhigiéniai, zette be. U tá n a az egyetem p á rtsz e rv e z e ­
m u n k a h ig ié n ia i, általános higiéniai, végül tén ek pszichológus titk á ra — tö b b e k k ö ­
p ed ig gyerm ek - és ifjúkor h ig ié n iá jáv a l z ö tt — k iem elte az egy ü ttm ű k ö d és je le n ­
fog lalk o zó részlegben. tő ség ét a soron levő feladatokban. H i e b s c h
B eszám olóm ban — m in t e m líte tte m — docens elő ad ásáb an a d ialek tik u s m a te r ia ­
a g y erm e k ek k e l folyó k linikus lélek tan i lista pszichológia alapkérdéseit tá rg y a lta .
m u n k a te ré n szerzett ta p a sz ta la to k k a l fog­ Az ü lésszakon felv e tett kérdések n a g y ­
la lk o zo m . E z é rt csupán u ta lásszerű én em lí­ része h á ro m szekcióban, pedagógiai p sz i­
te m m e g a berlinbuchi C ortico V isc e r a lis chológia, a k lin ik u s pszichológia, és a
P a to l ó g ia i és P szic h o te rá p iá i K u ta tó in té z e - m u n k a lélek ta n tárg y k ö re szerin t k e rü lte k
b en t e t t lá to g atáso m a t (az in té z e t vezetője tá rg y a lá sra . A k lin ik u s szekció a n y a g á b a n
B a u m a n n professzor). Az ú jo n n a n épült, az o n b an világosan m eg m u tatk o zo tt, h o g y
k itű n ő e n felszerelt intézetben a következő a g y erm ek k o rra specializált k érd ések b en
rész leg e k m űködnek: 1. vérkeringési za v a ­ a n eveléslélektan és klinikus lélek tan h a t á r ­
ro k k u ta tá s a , 2. E.K .G . és E .E .G . vizsgála­ vo n ala szám os p o n to n elmosódik. A k lin i­
to k , 3. álla tlé le k ta n i kísérletek, 4. a m a g a­ k u s pszichológia részlegében k e rü lte k t á r ­
s a b b id egm űködés k u ta tásáv al foglalkozó, g y alásra p éld áu l a politechnikai képzés és
P a v lo v -k a m rá v a l felszerelt részleg, 5. h em a­ nevelés kérdései krónikusan b eteg és
to ló g ia i, farm akológiai, k lin ik ai-k ém iai la ­ m o zg ásu k b an g á to lt gyerm ekek esetében.
b o ra tó riu m o k , 6. elektrofiziológiai la b o ra ­ Az előadó b ev ezette a „k lin ik u s p ed a g ó ­
tó r iu m és 7. klinikai részleg. A k lin ik u s gus” fo g alm át, m ely h azai sz ó h asz n ála­
részleg h y p erto n iás, vérkeringési és e n d o k ­ tu n k b a n speciálisan k ép z ett g y ó g y p ed ag ó ­
r in z a v a ro k k a l foglalkozik, ú g y sz in té n a l­ g u sn ak felelne meg. Az ülés zá ró szak áb an
v á s t e rá p iá v a l, valam in t az alv ás m eghosz- a képzés, továbbképzés és k u ta tá s je le n ­
s z a b b ítá s á n a k és bizonyos pszichés feszült- legi h ely zete és p erspektivikus fe la d a ta i
ségi á lla p o to k oldásának egyéni és csopor­ k e rü lte k v itá ra . A tesztek h asz n á la tá ra n é z ­
to s te rá p iá já v a l. A klinikai részlegben k ét ve eg y m ástó l szélsőségesen eltérő n éz etek
p sz ich o ló g u s dolgozik. A vezető pszicholó­ ju to tta k kifejezésre. U gyancsak V ita a l a ­
g u s a u to g é n tréning és h ip n o tik u s eljáráso k k u lt k i a lé lek tan szám os m ás elvi és m ó d -

206
sz e rta n i kérdéséről is. Teljes megegyezés
n y ilv á n u lt m eg azonban a h a tá rtu d o m á ­
n y o k ra is k ite rjad ő képzés fokozása és a
specializált te rü le tű képzés elm élyítése fon­
to sság án ak megítélésében.
A pszichológia a N ém et D em o k ratik u s
K ö ztá rsasá g b an nagy m ú ltra v isszatekintő,
elism e rt tudom ányág.
A tudom ányos é le t ren d k ív ü l élénk,
RÓMAI PSZICHOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK
P. LIEBERMANN LUCY
Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Gyermekklinikája
A M agyar T udom ányos A kadém ia a
Pszichológiai B izottság ja v a sla tá ra 1959.
októberében 4 hetes róm ai Collegium H un-
garicum ösztöndíjban részesített. M unka-
te rv e m e t az 1948-as róm ai tan u lm án y -
u ta m ta p a sz ta la ta i alap ján á llíto tta m ösz-
sze. A zonban 1948 ó ta O laszországban szá­
m os új intézm ény létesült, s így ném ikép­
pen e lté rte m a b ea d o tt m u n k aterv tő l.
R ó m áb an m e g láto g attam az O rvostudo­
m á n y i E gy etem keretébe ta rto zó L élek­
ta n i T an szék et és a hozzátartozó L élek­
ta n i In té z e te t. (Vezetője C a n tïstr k lu
professzor.) Az intézm ény előadásai, b á r
az O rvostudom ányi E gyetem hez tarto zik ,
nem kötelezők orvosok szám ára. A filo­
zófiai fak u ltás hallgatói szám ára azonban
igen. T a n á ra i — egyetlen kivétellel —
orvosok. R óm áb an nincs is m ás pszicho­
lógiai ta n szé k vagy ta n in té ze t. Az in té ze t
felad atköre kettő s: egyrészt tudom ányos
k u ta tó m u n k á t végez, m ásrészt kiképez.
A jelenleg folyó tudom ányos k u ta tó m u n k a :
összehasonlító a d a to k gyűjtése az egyes
g y erm ekkori fejlődéstani fázisok jelleg­
zetességeiről és azokról a lk o to tt Sztereotip
elképzelésekről — szülők és pedagógusok
k ő iéb en v ég zett ad a tg y ű jtés alap já n . E ze­
k e t a sz tereo tip elképzeléseket összevetik
a gyerm ekek tényleges fejlettségével, am e­
ly e t az egyes korszakokban különféle tesz­
tek k el vizsgálnak. Az összehasonlító é rté ­
kelés elm életi alapja P ia g e t szem lélete
és m ódszere. Az eddig végzett vizsgálatok
eredm énye sz erin t igen lényeges eltérések
m u ta tk o z n a k a felnő tteknek a gyerm ekek
fejlettségi fokáról a lk o to tt sztereotípiái
és a valóságos fejlettség foka között. A
m u n k a to v á b b i célkitűzése az eltérések
o k ain ak feltárása.
E z io P onzo docens, a tanszék helyettes
vezetője, új tesztm ódszert a la k íto tt k i —-
illetve, m e g h atá ro z o tt irá n y b a n to v á b b ­
fejlesztette a z t a feladatot, hogy a kísér­
leti szem ély rajzoljon egy em bert. E z t o ly ­
a felm erülő kérdések m e g v ita tá sá ra , és az
ú ja b b eredm ények b e m u ta tá sá ra szám os
ü lé ssza k o t, konferenciát sz erv ezn ek az
ország különböző részében.
U gy an csak nagy érd ek lő d éssel k ís é rt,
in te n z ív m u n k a folyik a k u ta tá s e re d m é ­
n y ein ek , elvi alap jain ak , és a p e rs p e k ti­
v ik u s fela d ato k m e g h atáro zásán ak id e o ló ­
giai értékelésében.
k éppen m ódosította, hogy felsz ó lítja a k í­
sérleti szem élyt: rajzoljon egy e m b e rt —
m a jd ra jz o lja le u g y an azt az e m b e rt oly
m ódon, ah o g y an azt egy é rte lm i fo g y a té ­
kos te n n é. A kétféle rajz összeh aso n lítása
igen érdekes következtetésre a d le h e tő ­
séget.
A z in tézetn ek m ásik fe la d a tk ö re a
szociális gondozók kiképzése. É re ttsé g i
vizsga u tá n 2 évig ta rtó ta n fo ly am , a m e ­
ly en szociológiai alap fo g alm ak at, elm éleli
és g y a k o rla ti pszichológiai k ép z é st k a p n a k
a h allg ató k . Pszichológiai d ia g n o sztik ai
m ódszerekből (Rorschach, T A T stb .) igen
alapos k iképzést nyernek. Ism e rik a fo n to ­
sabb pszichológiai irán y z ato k a t, a nevelési
ta n ác sad ó technika alap ja it. M e g tan u ln ak
an a m n é zist felvenni, ex p lo ráln i és p o n to s
k ö rn y ez etta n u lm á n y t készíteni. A ta n fo ­
lyam elvégzése u tá n a speciális g o n d o zó k at
vag y szociális intézm ények k eretéb en ,
g y ám ü g y i hivatalokban, gyógypedagógiai
intézm én y ek b en , vagy az ú jo n n a n lé tesí­
t e t t nevelési tanácsadó rendeléseken a lk a l­
m azzák . A nevelési tanácsadó ren d elések en
lényegében a szociális gondozók végzik a
m u n k a túlnyom ó részét. Ők v eszik fel az
an a m n é zist, végzik a k ö rn y e z e tta n u lm á n y t,
és a gyerm ek ek — szükség eseté n a szülök-
pszichológiai vizsgálatát. A z o rv o so k in ­
k á b b konziliáriusi teen d ő k et vég ezn ek , a
szociális gondozó a teljesen f e ltá r t esete t
referálja, megbeszéli a k ö v eten d ő e ljá rá s t,
és az orvosok csak a k o m p lik áltab b esetek
intézéséb e folynak be a k tív a b b m ódon.
E z a n n á l in k áb b lehetséges, m e r t a ró m ai
nevelési tanácsadó rendelések a szó igaz
érte lm é b en nem fo ly tatn ak m ég a n n y i
p sz ich o teráp iá t sem, m in t a m e n n y i a n e v e ­
lési ta n ác sad ó keretén belül le h e tő lenne.
A z elm e- és ideggyógyászati k lin ik á n
levő g y erm ekosztályt is m e g te k in te tte m .
E z Bonr.EA professzor vezetése a l a t t álló,
30 ágy as, gyönyörűen b e re n d e z e tt g y e r­
m ekosztály . Igen pontos d iag n ó zisra tö r e ­
207
 k ed n e k , am ely m ö g ö tt a z o n b a n a pszichés
esete k te rá p iá ja m essze e lm a ra d — m iután
e rre a m u nkakörre n in c sen megfelelő em be­
rü k . A z osztályhoz n ap k ö z i, játékszoba,
foglalkoztató já té k és ta n u ló sz o b a csatla­
kozik, pedagógusok és gyógypedagógiai
ta n á rje lö lte k szakszerű vezetésével. A fel­
szerelés elsőrangú. S p a sz tik u s betegek szá­
m á ra k ülön am b u lán s n ap k ö ziv el elláto tt
o s z tá ly t ta rta n a k fenn. A rehabilitáció
gépi to rn a segítségével tö rté n ik . A felügye­
le t és foglalkoztatás i t t is m intaszerű. Az
o sz tály o n álta lá b a n az az elv, hogy csak
egészen súlyos á lla p o tb a n levő gyerm eket
ta r ta n a k ágyban: a tö b b ie k egész n ap ju k at
foglalk o ztató b an v a g y tanulószobán tö l­
tik — a hospitalizációs á r ta lm a k elkerülése
céljából. A fo g lalk o zta tó k b an teljes állás­
b a n levő pedagógusok (3 fő) és pedagógus-
je lö lte k dolgoznak. "Ez u tó b b ia k n a k a kli­
n ik á n tö ltö tt id e jét sz ak m a i gyakorlatként
b eszá m ítjá k .
A B ollea-klinikán a lk a lm a m volt látn i
k ísé rle ti pszichodrám át. E g y 14 éves k is­
lá n y t, akinél felm erült a scíuzofrénia diag­
nózisa, k ísé rletk én t pszich o d rám a m ód­
sz erre l kezelték. A k islá n y 4 éves korától
k ezd v e intézetb en n e v e lk e d e tt. Szüleit
csak h a v o n ta k étszer lá to g a tta meg. 14
éves k o rá b a n h a z a k e rü lt a z intézetből.
T eljesen alkalm azk o d ó k ép telen n ek bizo­
n y u lt és felm erült a sc h izo frén ia gyanúja.
M egfigyelés céljából a k lin ik á ra küldték.
I t t —- m iu tá n m idennel szem ben tökélete­
sen elu tasító m a g a ta rtá s t ta n ú s íto tt, m eg­
k ísé re lté k a p szichodrám a m ódszerét. Té­
m á it az anam nézisből is m e rt o tth o n i konf­
lik tu so k anyaga sz o lg á lta tta . E z t a kísérle­
t e t d r. B a r to l so h i , a ró m a i nevelési t a ­
n ác sa d ó rendelések vezető főorvosa irá ­
n y íto tta . R a jta k ív ü l m ég a k lin ik án a k 3
orv o sa v e tt benne részt. 6 ily e n pszicho­
d rá m a kísérletet v o lt a lk a lm a m végignézni.
C saládi körben való eb é d et, a n ap i életből
v e t t epizódokat já ts z o tta k el, és ezekbe igye­
k e z te k a k islán y t b elevenni. E z a harm adik
alk a lo m tó l kezdődően s ik e rű it is. A játék
so rá n világosan k id e rü lt a k islán y n a k a n y ­
já v a l szem ben való ag ressziv itása, a csa­
lá d d a l és testvéreivel szem b en való e lu ta ­
sító m a g a ta rtá sa és legvégül a z egyik férfi­
o rvossal szem ben fellobbanó n y ílt sexuális
érdeklődése. M indez m eglehetősen gátlás­
ta la n form ában. M indebből az anyagból
sem m i sem került- értelm ezésre a pszicho­
d rá m a során. V élem ényem sz erin t ez a
m ód szer kom oly veszéllyel já r a beteg szá­
m á ra , m e rt te h e rb írá sá ra v aló te k in te t
n é lk ü l m obilizál ben n e trau m atiz áló él­
m é n y an y a g o t, a d e k v á t lereagálási vagy
tu d a to s ítá s i lehetőségek n é lk ü l.
M eglátogattam ezenfelül a róm ai gyer-
m e k k lin k á n m űködő nev elési tanácsadó
208
re n d e lé st is. I t t főként m en in g itis tu b e rc u ­
losa u tá n i m a g ata rtási p a n a sz o k k al és
a s z th m á s gyerm ekekkel fo glalkoznak a szo­
k áso s n ev elési tanácsadó te c h n ik á v a l.
M e g te k in te tte m a R óm a p ro v in cia
á lta l f e n n ta r to tt nevelési ta n ác sad ó re n d e ­
lé sek e t is. A z egész országban 60 ily e n r e n ­
d e lé st szerv ezn ek . Ezek egy része m á r d o l­
gozik. R ó m á b a n 6 ilyen rendelés m ű k ö d ik .
V e z e tő jü k d r. B. B a r t o l e s c h i . A z egyes
n ev elési ta n á c sa d ó rendelések szem élyzete:
5 —6 szociális gondozónő (ak ik a m u n k a
n a g y rész ét végzik) és 3-—4 orvos. A z orvos
g y a k o rla tila g csak konziliáriusi m u n k á t
végez. A nevelési tan ácsad ó k b an a lk a lm a ­
z o tt o rv o so k v ag y pszichológiai érd e k lő ­
d ésű gyerm ekgyógyászok, v ag y g y erm e k ­
g y ó g y ásza th o z értő pszichiáterek. G ver-
m e k p sz ic h iá tria i szakképzés O laszország­
b a n n in c sen . A tanácsadók felszerelése
g y ö n y ö rű . Sokféle diagnosztikai e ljá rá s t
(tesz te t) h aszn áln ak , de a te rá p iá s m u n k a
m essze e lm a ra d a diagnosztikai m u n k a
sz in tje m ö g ö tt. E setan y ag u k n ag y o n
h a s o n lít a m i nevelési tanácsadó esete in k ­
hez. É rte lm i retardáció, oligofrénia, m a g a ­
ta r tá s i p an a sz o k stb. teszik az esetek n ag y
részét. A te rá p ia lényegében a szülők r á ­
beszéléséből áll -— tu d ato s p szich o teráp ia
h e ly e tt. A z orvosok pszichológiai szem lé­
le te legközelebb áll a svájci H an selm an n -
isk o la szem léletéhez.
M egnéztem ezenkívül n éh á n y , k ifeje­
z e tte n gyógypedagógiai in té z m é n y t is.
íg y a z a z e lő tt d e S a n ctis professzor v eze­
tése a l a t t álló — jelenleg dr. G in a d e
S a n o t is vezetése a la tt álló G yerm ek o sz­
t á ly t a M o n te Marió-i kórházban. 60 ágyas
g y erm e k o sztály , foglalkoztatóval és isk o ­
lá v al. A legkülönfélébb ideg g y ó g y ászati
e sete k et veszi fel. Iskolájában szak szerű en
k é p z e tt pedagógusok, illetve gyógyp ed ag ó ­
g u so k fo g lalk o zta tjá k a gyerm ekeket. E zek
n é h a 3 —4 é v e t is benn töltenek az osztályon
L én y eg éb en i t t kórházi osztály k eretéb en
sp eciális gyógypedagógiai neveléssel ta lá l­
k o zu n k . E z az osztály sem g y ak o rla ti, sem
elm életi té re n nem sokat v á lto z o tt 1948
ó ta . A z a lk a lm a z o tt m ódszer lényege: ú n .
„g y ó g y ító kö rn y ezet” létesítése a g yerm ek
egyéni szükségleteihez alk alm az o tt m ódon.
M e g lá to g a tta m a központi g y ó g y p ed a­
gógusképző in tézetet. E z 2 éves sz ak ta n -
fo ly am m á r végzett pedagógusok szám ára.
T ú ln y o m ó ré sz t gyakorlati és re la tív e k e ­
vés e lm é le ti képzés. A központi sik etn ém a-
in té z e t m unkam ódszere, szem lélete 1948
ó ta s z in té n sem m it nem v á lto z o tt. A ta n í­
t á s t eb b e n az intézetb en m ost is n a g y o b b ­
ré s z t szak szerű en k ép zett eg y h ázi szem é­
ly e k v ég zik .
M e g láto g atta m ezenkívül a G aetan o
G iard in o -in tó z etet, am elyben 800 érte lm i
fogyatókost nevelnek — azok teljes reh a­
bilitációjáig (azaz, am íg valam ely m ester­
ségre jól m eg nem ta n ítjá k ). Az in tézet
u g y an o ly an érdekes és k itű n ő , m in t 1948-
ban volt. M un k ája nem igen változott.
S a já t gazdasága, kertészete, m űhelyei,
n y o m dája v a n — m indezeket kitűnően fel
tu d já k h aszn á ln i a növendékek nevelésé­
ben. A n ö v en d ék ek et rendszeresen (leg­
aláb b egyszer évente) alapos k lin ik ai vizs­
g á la tn a k v e tik alá (fényképezik is őket),
s ily m ódon gyönyörűen d o k u m e n tált
an y a g á ll rendelkezésükre.
O laszországban igen n a g y a pszicholó­
gia irá n ti érdeklődés. Az intézm ények k o ­
m oly állam i és közületi tá m o g a tá st élvez­
nek és n em u tolsósorban tekintélyes
WHO segélyeket is k a p n a k az intézm é­
n yek fen n ta rtásá h o z. Jelenleg központi
kérdés az országos nevelési tanácsadó-
h áló zat m egszervezése. 1948-ban ezek a
problém ák m ég csak a tervezés szakában
v oltak, m e rt nem v o lta k megfelelő szak­
em bereik. E z e k e t eleinte külföldön, főként
S v ájcban k ép ezték ki. A zó ta m egvalósí­
BESZÁMOLÓ AZ I. CSEHSZLOVÁK PSZICHIÁTRIAI
KONGRESSZUSRÓL
BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN
Országos Ideg- és Elmegyógyintézet
A Je se n ik b e n (Graefenberg) 1959. IX .
9. és 11. k ö z ö tt re n d e z e tt kongresszust az
elm eorvosok és pszichológusok részéről
világszerte kom oly v árakozás előzte meg.
A csehszlovákok u g y an is e kongresszussal
a h idegháború kezdete ó ta egyedülálló­
n ak m o n d h a tó k ísé rlete t h a jto tta k végre;
összehozták a szocialista és a k ap italista
tá b o r p szichiátereit, hogy nézeteiket egy­
m ással m e g v ita th assák . E vállalkozás je ­
lentőségét m ég fokozta az, hogy a kong­
resszus első fő té m á já u l a neu ró zist válasz­
to ttá k , am ellyel k a p c so la tb an oly kevés a
v ita th a ta tla n té n y b eli a d a t. E z é rt e té m a ­
körben a speku láció ra a legtöbb alkalom
n y ílik és így a vélem ények szükségszerűen
a legellentétesebbek. A felfogások ellen­
tétességének kiéleződését fokozta az is,
hogy a n y u g a ti m e g h ív o tta k jelentős része
a n a litik u s orien táció jú volt. A csehszlová­
kok n ém i szerénységgel n ev ezték e gyűlést
első csehszlovák pszichiáter kongresszus­
n a k „nem zetk ö zi résztvevőkkel” . A 89
külföldi és az állan d ó a n 5 nyelven folyó
p árh u zam os tolm ácsolás az egésznek „n em ­
zetközi kongresszus” jelleget ad o tt.
L egnépesebb a 21 főből álló szovjet
6 Magyar Pszichológiai Szemle
to ttá k a szociális gondozók k ik é p zé sét.
O laszországban azonban m a sin csen p sz i­
chológus-képzés.
A pszichológusok felad atk ö rét részb en
gyerm ek g y ó g y ászatb an já rta s p s z ic h iá te ­
rek, rész b en pszichológiai érdeklődéssel
bíró gyerm ekgyógyászok és szociális g o n ­
dozók lá tjá k el. Szemléletük: sv á jci isk o la.
M u n k á ju k b a n felismerhető a m é ly lé le k ­
ta n i szem lélet is. E bből a té n y b ő l és az
E g y h á z n a k az álláspontjából, a m e ly sze­
r in t a pszichés problém ák végső fo k o n a
k a to lik u s szem lélet alapján m érlegelendők
és ez ek b en a kérdésekben a végső d ö n té s az
E g y h á z fe la d a ta , az következik, h o g y az
összes intézm én y ek b en , am ely e k et a lk a l­
m am v o lt lá tn i, a diagnosztikai m u n k a so k ­
k al jo b b és korszerűbb, m in t a te rá p iá s
m u n k a . P szichoterápia in tézm én y es fo r­
m á b a n egész Olaszországban e g y á lta lá n
nincsen .
A gyógypedagógiai in tézm én y ek sz a k ­
m a i n ív ó ja k itű n ő : igen eredm ényes m u n ­
k á t végeznek.
delegáció v o lt, am elynek csaknem m in d e n
ta g ja e lő a d á st is ta rto tt. Ők b iz o n y u lta k a
legszorgalm asabb hallgatóknak is. T ö b b ­
ségük á llan d ó a n jegyzett, h o zzászólásaik
is g y a k o ria k v oltak. Az észak -am erik ai és
m a g y a r résztv ev ő k száma 11 — 11 fő v o lt.
A m a g y a ro k közül H á r d i , P e r t o r in y ,
S z il á g y i , V ö l g y e s i és jóm agam a d tu n k
elő. S c h n e l l J ános g y erm ek m en tálh ig ié-
nés p ro p a g a n d a a n y a g á t á llíto tta k i. A k ö ­
vetkező legnépesebb delegáció a fra n c iá k é
v o lt 9 fővel. A keletném et delegáció is 9
főből á llt. A ngliából öten jö tte k . A tö b b i
résztv ev ő K an ad áb ó l, Chiléből és a k ü lö n ­
böző eu ró p a i országokból k e rü lt k i. A
k o n g ressz u st rendező cseh P u rk in je-p szi-
c h iá te r szak cso p o rt tagjai kö zü l m in te g y
300 h o n i h allg ató és előadó v e tt rész t.
A kongresszuson összesen 108 elő ad ás
és re fe rá tu m h an g zo tt el. K é t k e re k a sz ta l
k o n feren c iát ta rto tta k . Szerepelt ez en k ív ü l
tö b b film b e m u ta tás, több g y a k o rla ti b e ­
m u ta tá s és szűkebbkörű m egbeszélés. P á ­
ráié i nem zetk ö zi sz ak k ö n y v k iállítást és
gyerm ekegészségügyi k iállítást is re n d e z ­
te k . A kongresszus egész m egrendezése igen
n a g y sza b ású volt. A gyönyörű k ö rn y e z e t­
209
b e n fekvő híres P riessnitz-szanatórium -
b a n v o lt a résztvevők több ség e elhelyezve.
E g y szom szédos ép ü letb e n v o lt a kongresz-
sz u si előadóterem . M in d k é t ép ü letet a
k o n g resszu s alk alm ára ú jo n n a n renovál­
tá k . A z előadások to lm ácso lása d ró tn él­
k ü li tolm ácsgéppel tö r té n t, am ely kisebb
z a v a ro k tó l elteldntve, k itű n ő e n m űködött.
A tolm ácsolások is m egfelelőnek v o lta k
m o n d h a tó k . E gyes előadók m á r a kongresz-
sz u s ta rta m a a la tt elő ad á saik szövegét
re n d e lk ez ésre b o c sá to ttá k . E z t közben
c se b re fo rd íto ttá k és a tolm ácsok a cseh
sz ö v e g e t olvasva f o rd íto ttá k a z t orosz,
fra n c ia , angol és n é m e t n y elv re . A kong­
re ssz u s külsőségeiben is a n a g y nem zetközi
k o n g resszu so k ra e m lé k e z te te tt. A m eg­
n y itá s alkalm ával, a m e ly e t a rádió is köz­
v e t íte tt, és film re is felv e tté k , a korm ány,
a p á r t K ö zp o n ti V ezetősége és a ta rto m á ­
n y i p á rtb iz o tts á g e g y a rá n t k épviseltette
m a g á t. A kongresszus v a ló b a n az egész
á lla m ü g y e le tt. E z t b iz o n y íto tta az is,
h o g y a költségekre a sz ak c so p o rt állítólag
7,5 m illió cseh k o ro n át k a p o tt. E stén k én t
k o n c e rte k , illetve fogadások v oltak, a k í­
s é rő k részére n y elv cso p o rto n k é n t k irán d u ­
lá s o k a t szerveztek. Id eg en v ezető k k én t az
o lm ü tz i egyetem nyelvész tanársegédei
m ű k ö d te k .
A következőkben az elhangzottakból
c s u p á n illu sztráció k én t em líte k meg m in ­
d e n fő té m á v a l k a p c so la tb an n éhány elő­
a d á s-tö re d é k e t.
A z első n ap té m á ja a neu ró zis elm élete
és a gyerm ekkor neu ró zisa v o lt. Az első
elő a d á so k elég sok id ő t f o rd íto tta k a n eu ­
ró zis fogalm ának m e g h atá ro z ására is. Az
e lh a n g z o tt legkülönbözőbb definíciók is ­
m e rte té s é t mellőzöm, de k i k ell em elnem
V y M E T A L (Olmütz) m e g h atá ro z ását, am ely
s z e r in t a neurózis egy pszichogén úto n és
k o r tik á lis reflexek á lta l lé tr e jö tt m egbete­
gedés, am ely főleg oly egzogén helyzetek,
k ü lö n ö se n szociális sz itu á ció k eredm énye,
am ely e k h ez az egyén n em tu d o tt a lk a l­
m a z k o d n i a szokásos legm agasabb szin­
te n . A z ésszerű ad a p tá c ió b a n tehát, egy
n e u r o tik u s kudarc á llt be, a z adaptáció
h e ly e tte s íte tt form ája j ö t t lé tre, esetleg
m á so d la g o s zavarokkal. A neurózis sze­
r in te jó l m eghatározható nozológiai egy­
ség. A neurózis a la p típ u sa i (a neuraszténia,
h is z té ria , pszichaszténia) az egyéni te m ­
p e ra m e n tu m b e li re a k tiv itá s eredm énye­
k é n t, ille tv e a P avlov sz erin ti m agasabb
id eg tev ék en y ség speciális em b eri típ u sai­
n a k a la p já n jön létre. E zz el szemben
M a s s e r m a n x (Csikágó) a n eu ró z ist nem
b e teg sé g n ek ta rto tta , h a n e m csupán egy
„ k e lle m e tle n állap o t” -n ak (uneasinness),
a m e ly m egakadályozza a z eg y é n t abban,
h o g y képességeinek te lje s felhasználásával
210
a b o ld o g ság o t kivívja m a g á n a k (in p u rs u it
o f h ap p y n ess). M ja s z is c s e v (Moszkva)
szerint, a neurózisok a pszichogén m e g b ete­
gedések h ez tarto zn ak , am ely ek a z em beri
é le t szociális és tö rté n elm i feltételeihez
so k k a l jo b b an kapcsolódnak, m in t b árm ely
m á s m egbetegedés. A m a te ria lis ta pszicho­
ló g ia a neu ró zist a szem élyiség m eg b eteg e­
d ésén ek ta rtja . A szovjet neurizm us-elm é-
le t a tö rtén elm i m a teria liz m u s a la p já n
á llv a , a pszichoanalízissel, eg zisztencializ­
m u ssa l, biodinam ikus elm életek k el ellen­
té te s felfogást vall. A n eu ró zis ellen i k ü z­
d elem a la p ja a kellő szociális életfeltételek
m eg terem tése, am ely csak a szocialista
tá rsa d a lo m b a n lehetséges, a p o z itív erköl­
csi-léle k ta n i szem élyiségvonások kifejlesz­
té sé v e l eg y ü tt. A terápia a la p ja eg y sze­
m ély iség szu p erstru k tú ra k iép ítése, főleg az
a k tu á lis nehézségekkel k a p c so la tb a n . A
te r á p ia meggyőzéssel és befolyásolással
in d u l és a páciens k o llek tív m u n k a te v é ­
k en y ség b e történő v isszav itelév el végző­
d ik . M a s se r m a n n , ak i m a g á t n e m fre u ­
d is ta an a litik u sn ak v a llo tta , kiem elte,
h o g y a te rá p ia első felad ata rá v e z e tn i a
p á c ie n st, hogy előzetes m a g a ta rtá sm ó d ja
sem n e m an n y ira szükséges, sem n em oly
előnyös, m in t a z t ő előzetesen feltételezte.
E z u tá n a transzferen cia-h ely zetet k ih a sz­
n á lv a , az ú j m a g a ta rtá s-m in tá k a t kell k i­
a la k íta n i, meggyőzve a b eteg et, h o g y erre
n e m m o rális vagy törvényes szem p o n tb ó l
v a n szü k ség főleg, hanem m e rt v é g ü l ezen
u j m a g ata rtásm ó d o k v ez etn ek „m in d en
é rd e k e lt fél teljes m egelégedésére” . F ontos
sz e rin te , hogy a páciens p o litik a i, vallási
stb . lo ja litá s á t ne ingassa m eg a z orvos,
h a n e m a z t erősítve, a beteg elő n y ére h asz­
n á lja fel. K iem elendő az e n a p i előadások
k ö z ü l W it t k o w e r m o n tre ali professzoré,
a k i a z elm ebetegségek különböző k u ltú r á k ­
b a n tö rté n ő előfordulásának ta n u lm á n y o ­
z á s á ra h ív ta fel a figyelm et. A szociokultu-
rá lis v álto zó adatok m in d ig figyelem be
v ee n d ő k , pl. a kényszem eurózisok h iá n y a
egyes k u ltú rk ö rö k b en azzal m a g y aráz h ató ,
h o g y ellenszenvük v a n a p sz ic h iá tria i
k o n z u ltá c ió irán t, vagy a tú l la z a toiletto-
tró n in g a sphyncter-m oralitás fejlődésére
m érsé k lő é n h a t, vagy a fenyegető superego
m e g n y ilv á n u lá sá t b ab o n áb a v e títik ki;
m á s ré s z t a kényszeres v éd ek ezést a k u ltú r a
á l ta l d ik tá lt ritu ális m eg n y ilv án u láso k
h e ly e tte síth e tik .
A gyerm ekneurózis p ro b lém ak ö rév el
10 elő ad á s foglalkozott: sz o v je t és cseh
elő ad á so k a peri- és p o stn a ta lis p erió d u s­
b a n elszen v ed ett finom o rg an ik u s k áro so ­
d áso k , illetv e a postinfekciós asztén iás
á lla p o to k (kortikális-gátlás) tü n e tn em ző
je len tő ség é t em elték ki.
A m á so d ik napon a n eu ró zis pszieho-
p ato ló g iá ját tá rg y aló 21 előadás közül k i­
em elendő Vo n d r a c s e k prágai professzoré,
ak i az „ é rté k e k ” szerepének fontosságát,
illetve m egingásának vagy lerom bolódásá-
n ak n eu ró z ist k iv á ltó jelentőségét em elte
ki. A pszich o teráp ia ilyen esetekben az
érték ek ú jra rendezését segíti elő.
M ic h a e l (New Y ork) egy 1660 főnyi
ún. n o rm ál városi populáció pszichiátriai
kérdőíves kiértékeléséről szám olt be. A
m o rb id itás v á ra tla n u l m agas volt. A jobb
an y a g i hely zetb en élők k ö zö tt tö b b v o lt
a neurózis, az alacsonyabb társad alm i r é te ­
gekben pedig a szervi ideg- és elm ebeteg­
ség v o lt szám osabb. G ü n z b e r g e a (Pozsony)
o p tokinetikus-nisztagm usos vizsgálataival,
am ely e k et film m el dem onstrált, bizonyí­
to tta , hogy a kóros pszichés fáradékonyság
tu la jd o n k é p p en n eu ro tik u s részjelenség.
A l a p in (Varsó) r á m u ta to tt arra , hogy az
ovuláció, a sárgatestképzés, illet ve progesz-
tero n k iv á lasztá s igen érzékeny az ideg-
rendszeri h a tá so k ra , szem ben az ösztrogén
term eléssel; neurózisoknál g y ak ra n „ c ir­
culus v itio su s” áll elő, a neurózist súlyos­
b ítja a h o rm o n za v ar és m egfordítva.
B a s s in m oszkvai professzor hangsúlyozta,
hogy egyes n ép i dem okráciákban a fre u ­
dizm usnak m ég m indig befolyása van. N y u ­
g ato n a fre u d istá k a pavlovi ta n o k k al való
k o m prom isszum ra és a form atio reticula-
rissal k apcsolatos ú ja b b eredm ények k isa­
já títá s á r a törekszenek. A legújabb ad a to k
azo n b an újból P avlov klasszikus feltevé­
sét erő sítik m eg a szubkortikális képletek
tonizáló m űködésére vonatkozóan. S o l o ­
m on (B oston) a szociális izolálódás és az
érzékletes ing erh ián y állap o tán a k kísérleti
vizsg álatáról szám o lt be. Ism eretes, hogy
h a jó tö rö tte k , sa rk k u ta tó k stb. k ö zö tt za-
v artsá g i á llap o to k léphetnek fel, hosszabb
k ényszerű egyed ü llétü k folyam án. E gyes
g y erm ek b én u lásb an szenvedők, a k ik e t v a s ­
tü d ő b e fe k te tte k , kényszerű elkülönülésük,
illet ve k ö rn y ezetü k ingerszegénysége k ö v e t­
k eztéb en átm en etileg elm ezav artak k á v á l­
tak . E zen véletlen észleléseket kísérletileg
u tá n v izsg álták : 28 önkéntes kísérleti sze­
m ély közül a 72 órás vastüdőben fekvést
csupán 7 b ír ta végig, de ezeknél téves
eszm ék és hallucinációk jelentkeztek.
A h a rm a d ik n ap o n a neurózisok keze­
léséről és m egelőzéséről elh an g zo tt 18
előadás közül kiem elendő H o f f profesz-
szoré (Bécs), a k i a különböző életkorok
speciális érzékenységét az egyes lelki bán-
ta lm a k k a l szem ben színes előadásban fej­
te tte ki. N agy érdeklődéssel v á rtá k M o ­
r e n o (New York) elő ad ását a szociom etria,
csoport p sz ich o teráp ia és pszichodrám a
tém akörből. E lő ad ása a többségben csaló­
d á st k e lte tt, m ert m in t cseh kollégák
m egjegyezték, a pszieliodrám át m in t egy
6*
m in d e n re jó gyógyszert em legette, am ely
szocialista és k ap italista állam o k b an eg y ­
a r á n t leg jo b b m ódszer a neurózisok, ső t
pszichózisok kezelésére is. M o r e n o elő­
a d á s á t és g y ak o rla ti b e m u ta tá sá t tú l sok
pátosszal és népszerűsítő stílu sb a n t a r ­
to tta . íg y az egyik szovjet professzor
ném i joggal jegyezte meg h o g y az,
a m it ő csinál, nem pszichodrám a, h an e m
pszichokom édia. U g yanakkor sz ű k eb b
k ö rb en v itá z v a M o r en o ta n ú sá g o t te tt
n a g y pszichopatológiai tu d á sáró l. Z a -
c s e p ic s k ij (Leningrad) a n eu ró ziso k és
alkoholizm u s csoport-pszichoterápiájáról
szólva kiem elte, hogy ezt p szich o an alitik u s
m ódszerek n élk ü l is lehet végezni, m in t
erre B e h t y e r e v , G il ja r o v s z k ij , és m áso k
r á m u ta tta k . Ók ez alapon a n e u ro tik u so k
részére csoportos társalg ást ren d ezn ek , az
ezeken ré sz t vev ő k et szándékosan a leg ­
k ülönbö ző b b neurózistípusokból v á lo g a t­
já k össze. Az orvos irán y ításá v al m eg b eszé­
lik az egyes betegek neurózisának e re d e té t,
a külső tényezők befolyását és a b eteg ek
szem élyiség-sajátságainak szerepét. A lk o ­
h o listá k k a l a csoportterápia u g y a n íg y k ez­
dődik, de k ollektív hipnózissal fo ly ta tó d ik ,
és e g y ü tte s n eg atív feltételes reflex k ia lak í -
fá sá v a l (apom orphin segítségével) vég ző ­
dik. E red m én y ei a csupán egyéni p sz ich o ­
te rá p iá v a l összehasonlítva, jo b b a k n a k b i­
zo n y u ltak . H a r te (New York) érd ek es elő ­
a d á s t t a r t o t t az am erikai n ő k p ro b lé m á i­
ról, őszin tén r á m u ta to tt am a d u rv a ellen ­
té tre , a m i a családok többségében m ég m in ­
dig d ív ó V iktóriánus-jellegű nevelés és a
m odern élet k ívánalm ai k ö zö tt fen n áll. Az
asszo n y o k a t függőségre, szelídségre, p asszi­
v itá sra , ösztöneik elfojtására stb . n ev elik ,
u g y a n a k k o r az iskolából k ik erü lv e v agy
férjhez m enve, éppen ellentétes k ív á n a lm a ­
k a t tá m a sz ta n a k velük szemben. É rth e tő ,
hogy ez so k ak n ál neurózishoz vezet.
A negy ed ik napon a toxikus elm eb e te g ­
ségek té m á ja k e rü lt volna sorra, de tö b b
előadás e lm a ra d t a k itű z ö tte k közül. íg y
e n a p a „vegyes” előadások jeg y éb en z a j­
lo tt le. R u b ic s e k (Prága) re fe rá tu m á b a n
kiem elte a kísérleti pszichózisok k u ta tá s i
fontosság át. R öviden m egem lékezett s a já t
P silocybin-kísérleteiről is. A csehek részé­
ről k é t m in taszerű n ek m o n d h ató , igen
é rté k es előadás h angzott el e z u tá n . Az
egyik a I,SD -nek az agyi elektrom os te v é ­
kenységre g y akorolt hatásáról, a m á sik egy
h ét főből, részben pszichológusokból és
biokém ikusokból álló k u ta tó c so p o rt rész é­
ről az anticholinergiás hallucinogének (fő­
leg B enactyzin) á ltal előidézett k ísé rleti
pszichózisokról, am elyet szép film m el szem ­
lé lte tte k . E három előadás h íven tü k rö z te ,
hogy a csehek a m odell pszichózis-kísér­
le te k e t m ily m agas nívón fo ly ta tjá k .
211
 A z ö tödik n apon e lh a n g z o tt 21, az
alk o h o l problém akörbe ta rto z ó előadást
m á r a z átlag n ál kevesebb érdeklődés k í­
s é rte , m in t ez a tö b b n ap o s kongresszusok
u to ls ó n a p já n á lta lá b a n szokásos. Az el­
h a n g z o tta k b ó l kiem elendők C a s ie r belga
és D ie t h e l m am erikai k o llég ák előadásai,
a k ik a z alkohol anyagcsere folyam atainak
k ís é rle ti vizsgálatairól sz á m o lta k be. D ie t -
h e l m érdekes pszichoszom atikus fejtege­
té s e k e t is csatolt ehhez. Ig e n szellemesnek
t a r t o t t a a hallgatóság Őa r r e r e kolléga
d e liriu m trem enszesekkel v ég z ett pszicho­
te rá p iá s kísérletét, am ely e t film m el de­
m o n s trá lt. E ljá rá sán a k az v o lt a lényege,
h o g y a deliráló alkoholistákról e lre jte tt
film felv ev ő gépekkel a d eliriu m te tő p o n t­
já n film e t készített és e z t részükre a deli­
r iu m megszűnése u tá n le v e títe tte . E záltal
d o k u m e n tá lta nekik a z t a zavartsági á lla ­
p o to t, am elyre egy éb k én t az alkoholisták
a m n e z iá sa k szoktak lenni. A film a tö b b ­
sé g re pszichés so k k -k én t h a t és nagy
ré sz ü k n é l absztinenciát eredm ényez. A fel­
v é te le k valóban szem léltetőek voltak, a
sú ly o s nyugtalanság, d u rv a remegések,
h allu cin áció k stb. igen jellegzetesek voltak.
R ö v id en tö b b b e m u ta to tt film ről kell
m ég p á r szót m ondanom . N éhány film
re n d k ív ü l érdekesen d e m o n strá lta a gyer­
m e k e k k e l és felnőttekkel v ég z ett csoport-
p sz ic h o te rá p iá t és foglalkozási teráp iát.
T ö b b szép állatk ísérleti film e t lá ttu n k ,
a m e ly e k közül M a s s b íim a n n professzor
k é t film je bizonyult legértékesebbnek.
E g y ik a neurotikus m a csk á k alkohol-hozzá­
sz o k ásá ró l készült. A m á sik a m ajm ok n eu ­
r o tik u s m a g ata rtásá t, m a jd újra-kondicio-
n á lá s á t m u ta tta be. M a s s e r m a n n î kísér­
le te iv e l kapcsolatban főleg a freudisták
tá m a d tá k , m ondván, h o g y a z általa elő­
id é z e tt kísérleti n y u g ta la n s á g n a k az em ­
BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS GYÓGYPEDAGÓGIAI
KONGRESSZUSRÓL
ILLYÉS SÁNDOR
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
J ó szervezés, lelkes h a n g u la t, színvo­
n a la s előadások, — ezzel jellem ezhetjük
rö v id e n az Országos G yógypedagógiai
K o n g resszu st, m ely 1959. o k tó b e r 5. és 7.
k ö z ö tt ta r to tta ta n á c sk o z á sa it B alaton-
fü re d e n .
A jó szervezés a P edagógus Szakszer­
v e z e t G yógypedagógus S zakcsoportjának
(M é h e s J ó z se f , P a t a k i L á szló , S zik la i
B é l a ) alapos előkészítő m u n k á já t és a
212
beri neurózishoz sem m i köze sincs. Ő film je
végén szellemesen a következő szöveget
v e títe tte : „Felesleges v itá k elkerülése v é­
g e tt té telez zü k fel, hogy az á lla to k o n ész­
le lt m a g a ta rtá s és az em bereknél észlelt
n e u ro tik u s viselkedés k ö zö tti feltű n ő h a ­
sonlóság csupán koincidencia.”
A k é t esti kerekasztal konferenciáról,
am ely e k közül az egyik a n eu ró zis a la p ­
v ető problém áival, a m ásik a p sz ich o terá­
p ia kérdéseivel foglalkozott, o ld a la k a t í r ­
h a tn é k . M ost csupán an n y it, h o g y e z t a
v ita m ó d sz e rt célszerű lenne n á lu n k is m eg ­
h o n o sítan i. Pl. az első konferencia v itá já t,
a m e ly n e k gerincét egy éb k én t H o p e és
M a s s e r m a n n professzorok szem élyes, kissé
szem élyeskedő, de ren d k ív ü l szellem es és
érd ek es v itatk o zása a d ta , am ely csaknem
éjfélig t a r t o tt és mégis, m in teg y 400 főnyi
h a llg a tó sá g d ru k k o lta végig.
A vélem énykülönbségek m e g v ita tá sá ra
e g y é b k é n t az előadóterm en k ív ü l is bőven
v o lt alk alo m és a résztvevők e z t k i is h a sz ­
n á ltá k . A „fehér asztaln ál” és k irá n d u lá ­
so k o n stb . b ará ti érdeklődéssel k érd e zg et­
té k egym ást,.
T erm észetesen h ib ák is v o lta k . A p ro g ­
ra m ig en zsúfolt volt, egyes ren d ezv én y ek
szükségszerűen ü tköztek, tö b b e n h iá n y o l­
tá k , h o g y a program ban eg y n ag y o b b
p sz ic h iá tria i tém a nem szerepelt stb . M in­
d e n t egybevetve, az egész kongresszus
n a g y élm ény volt és sok ta n u lsá g o t n y ú j­
to tt, am ely é rt a csehszlovák k a rtá rs a k n a k
h á lá s a k lehetünk. Ők a rra is p é ld á t m u ta t­
ta k , h o g y kellő k ritik á v al a legkényesebb
pszichológiai-pszichiátriai k érd é sek e t is
m eg le h e t tárgyalni, u g y an a k k o r beb izo ­
n y íto ttá k a z t is, hogy ennek érdekében
érd em es kom oly an y ag i á ld o z a to k a t is
v állaln i.
M űvelődésügyi M inisztérium G y ógypedagó­
g iai O sztály án ak an y ag i á ld o z a tv á lla lá sá t
dicséri.
A K ongresszus összehívásával a g y ó g y ­
p ed ag ó g ia elm életi és g y a k o rla ti szak em ­
b ere in ek régi kívánsága v aló su lt meg.
F őleg ezzel m agyarázh ató a K ongresszus
rész tv ev ő in ek a k tiv itá sa és lelkes h a n g u ­
la ta .
A kongresszusi előadások sz ín v o n ala
a gyógypedagógia tu d o m á n y án a k az utóbbi
15 évb en elért jelentős fejlődését bizonyítja.
A 3 napos kongresszuson 4 m ásfél órás,
3(5 tízperces referátu m és 40-nél tö b b
3 perces hozzászólás h a n g z o tt eh Az elő­
adások és referátu m o k prog ran iszeri n t i
gördülékeny le fu tása az alapos előkészítő
m u n k a m e lle tt a k itű n ő szervezésnek kö­
szönhető.
A kongresszusi előadások átfogó k ép et
n y ú jta n a k a gyógypedagógiai tu d o m á n y
m ai helyzetéről. A gyógypedagógia g y ak o r­
la ti m u n k a te rü le te az e lm ú lt 15 évben
jelentősen k ib ő v ü lt. A legjellem zőbb a d a t
erre v on atk o zó an — am ely V in c z e A n -
ta lné kongresszusi elő ad ásáb an s z e le ­
p eit — a gyógypedagógiai in té z e te k szám á­
n ak növekedése; az önálló gyógypedagógiai
in té ze te k szám a 1938-ban 48, 1945-ben 18,
1959-ben 86.
E z a jelentős szervezeti fejlődés a gyógy­
pedagógia tu d o m á n y o s fejlődésére is ösz­
tönzően h a to tt.
A K ongresszus szín v o n alán ak em elésé­
hez jelentősen h o z z á já ru lta k a külföldi
vendégek előadásai is. M. L. Z em co va a
pedagógiai tu d o m á n y o k d o k to ra a vakság
k o m p enzálásának ú tja iró l és feltételeiről,
v a la m in t a v ak gyerm ekek m u n k á ra neve­
léséről ta rto tt nag y figyelem m el k ísé rt
referátu m o t. K . G. K o r o v in a hallási
fogyatékosok szelekciójának problém áit,
v a la m in t a beszéd n y e lv ta n i szerkezetének
g y ak o rla ti k ia la k ítá sá t ism e rte tte . H o r st
( I i . a v e : „H a llá si fogyatékosok politech n i­
kai képzésének p roblém ái” , C h . I n g o l d :
„G yógypedagógiai iskolák az N D K -b an ”
c. re fe rá tu m á b a n szám olt be az N D K -ban
folyó gyógypedagógiai m u n k a egy-egy
részletéről.
Az elm élet és g y ak o rla t egészséges k a p ­
cso latán ak erősödésére az is jellem ző, hogy
a gyakorló gyógypedagógusok m ódszer­
ta n i kérdésekben k ia la k íto tt elvi á llásp o n t­
ju k a t, az általán o s pedagógiai ta p a s z ta la ­
to k m ellett, kísérleti jellegű —d éltételeiben
v ariá lt — m egfigyelésekkel is igyekeztek
a látá m a szta n i. K ülönös fig y elm et érdem el
ebből a szem pontból P a t a k i L ászló ,
S z il v á g y i L a jo s és L ovász T ib o r refe rá ­
tu m a , am elyek egy-egy átfogó d id a k tik a i
és m eto d ik ai kérdésben összegezték a g y a ­
k o rla t ta p a sz ta la ta it, v a la m in t G ally a s
G y ö rg y n é, T e g y e y J en ő n k , T apody
E r n ő , G á s p á r Á r p á d , B o r s V ilm o s és
S e l m e c z i L ászló re ferátu m a, am elyek
egy-egy eredm ényes, új m ódszeres eljárás­
ról Szám oltak be.
A gyógypedagógia tu d o m á n y á n a k m eg­
g y o rsu lt fejlődésében a K ongresszuson el­
h an g z o tt előadások és referátu m o k három
jellem ző v o n ást d o m b o ríto tta k ki.
1. A z egységes g y ó g y p e d a g ó g ia szem léle­
tének m e g s zilá rd u lá sa . A K ongresszuson e l­
h an g z o tt összes előadás az egységes gyó g y ­
pedagógia szem léletének helyességét és az
egységes gyógypedagógiai tu d o m á n y k i­
a la k ítá sá n a k lehetőségét tá m a s z to tta alá.
A gy ó g ypedagógia tu d o m á n y án a k vizs­
gálódási köréb e ta rto zó fogyatékos g y e r­
m ekek egy részénél látszólag csak az érzék ­
szervek m űködése z a v a rt. A hián y o s érzék ­
szervi m ű k ö d és azo n b an nem csak „é rzék ­
szervi fo g y até k osságot” okoz, h an em a
hiányos érzék szerv i m űködés m e lle tt k i­
alakuló szem élyiséget, am ely m ás fu n k ció k ­
ban is, egészében is, a n o rm álistó l eltér.
A gyógypedagógia tu d o m á n y án a k körébe
tarto zó jelenségvilág egységét te h á t pszi­
chológiai szem p o n tb ó l az összes fogyatékos-
sági fo rm án ál fellelhető teljes szem élyiség­
elváltozás, az összes pszichológiai fu n k ció ­
n ak a n o rm álistó l eltérő v o lta ad ja.
E z az egységes nézőpont m á r a K o n g ­
resszus p ro g ra m já n a k összeállításánál is
kifejezésre ju to tt, am ik o r az előadások
csop o rto sítása nem a különböző fogya­
tékossági fo rm á k n ak m egfelelően tö rté n t.
Az egységes gyógypedagógia szem p o n t­
jai a teljes szem élyiségelváltozás figyelem -
bevétele elsősorban a három főelőadásban,
v alam in t A n g y a l J ó z s e f , I l l y é s G y u l á n é ,
G o r d o s n é S zabó A n n a , K a n izsa i D e z s ő ,
K u n M ik l ó s és H o r vá th L ászló referá­
tu m á b a n ju to tta k kifejezésre. B ározi
G u sztáv és A n g y a l J ó z se f a beszéd te rű -
létén m u ta ttá k k i a különböző fogyatékos-
sági fo rm á k n ál jelentkező elv álto záso k at.
V in c z e A n t a l n é az értelm i fogyatékosok
gyógyító n evelésének időszerű elm életi és
g y ak o rla ti k érd é seit az egységes gyógype­
dagógia v o n atk o zá saib a n tá rg y a lta . I l l y é s
G y u l á n é a fogyatékosok p á ly a v á la sz tá sá ­
nál h an g sú ly o zta a teljes szem élyiségelvál­
tozás fig yelem bevételét. G o r d o sn é S zabó
A n n a az egységes gyógypedagógia szem ­
p o n tja it E . S e g u in gyógypedagógiai m u n ­
k ásságán ak ism ertetésénél d o m b o ríto tta
ki. K a n iz s a i D ezső és K u n 'Mik ló s a fel­
n ő ttk o ri m egsiketülés, illetv e az en cep h ali­
tis u tá n i kóros gátlásgyengeség k ö v etk ez­
tében előálló szem élyiségelváltozás egy-egy
részkérdésével foglalkozott. H o r v á th
L ászló re fe rá tu m á b a n a különféle fogya­
tékosságot okozó fejlődési rendellenességek
m egelőzésére t e t t k o n k rét ja v aslato k a t.
2. A fo g y a té k o ssá g i fo rm á k kü lö n b ség ei­
nek m eg ism e ré sé re ir á n y u ló törekvés. Az
egységes gyógypedagógia szem lélete nem
jelenti a gyógypedagógia te rü leté re ta rto zó
fogyatékossági fo rm ák különbségeinek el­
m osását. A z egyes fogyatékossági fo rm ák ra
jellemző je g y ek e t nem csak azok a jegyek
alk o tjá k , am ely ek a norm ális-abnorm ális
v iszo n y latáb an az összes fogyatékossági
form ára á lta lá b a n jellem zőek, h an em azok
213
a je g y e k is, am elyek az a b n o rm á lis-ab n o r­ F e r e n c , M o l n á r B é l a , S im o n L a jo s )
m á lis viszonylatában az egyes fo g y aték o ssá­ R a n sc h b u r g és N a g y L á szló szópár-
gi fo rm á k ra , speciálisan jellem zőek. Az á l ta ­ m ódszerével em lék ezetv izsg álato k at és M é ­
lá n o s és speciális jegyek m e g ism e ré sét a h e s olvasáselem zése a la p já n az olvasási
fo g y a té k o s gyerm ekek szelekciója teszi készség fejlődésére v o n atk o zó v izsg álato ­
szükségessé. A szelekció k é t form áb an k a t végzett. A z em lékezetv izsg álato k egy
v a ló su l m eg; a fogyatékos k iv á la sz tá sa a részeredm ényét P á l h e g y i F e r e n c ism er­
n o rm á liso k közül és a különböző fo g y até­ te tte . K é t hom ogén k ísé rleti csoportnál
k o ssá g i form ák szétválasztása. u g y a n a z t a szó p áran y ag o t hangos, illetve
A legtöbb kongresszusi elő ad ás és refe­ n ém a olvasással bevésve a z t ta lá ltá k , hogy
r á tu m részletesen foglalkozott a szelekció a hangos olvasás erősebb h a t á s t g y ako­
v a la m e ly form ájával — le g tö b b n y ire a rol az em berre, m in t a n é m a olvasás.
m á so d ik form ával — v ag y legaláb b is u ta lt M o ln á r B é l a re fe rá tu m á b a n a v ak és
a z o k ra . 7 referátum té m á já t te lje s egészé­ alig lá tó gyerm ekek ta p in tá so s olvasási
b e n a szelekció egy-egy k érd ése képezte. készségének fejlődésével fo g lalk o zo tt. A
L á n y i M ik ló sn é a h a t á r e s e t fo g a lo m „G yógypedagógia” 1956. év i 1— 2. szám á­
d ia g n o s z tik a i je le n tő sé g é t e le m e z te . R e fe ­ b an is m e rte te tt Méhes-féle olvasáselem zés
r á t u m á b a n a h a tá r e s e t d ia g n ó z is m e g á lla ­ alap ján , a v a k és alig látó g y erm ek ek o lv a­
p í t á s á b a n e lk ö v e te tt h ib á k a t é s a z o k e lő ­ sáskészségét ö ssz eh aso n líto tta és k im u ­
id é z ő o k a it fo g lalta össze. Z s ó t é r P á l a ta tta , hogy a teljesen v a k g y erm ek ek fej­
n y o m o r é k g y e rm e k e k sz e le k c ió s p ro b lé ­ le tte b b olvasási készségre te szn e k szert,
m á i t is m e r te tte . G y ő r fi P á l a s ü k e t g y e r ­ m in t az alig látó v a k g y erm ekek.
m e k e k szelek ció ján ak p e d a g ó g ia i s z e m ­ A G yógypedagógiai T an á rk é p ző F ő ­
p o n tú e ljá r á s a it tá r g y a lta . iskola L élek ta n i és É le tta n i ta n szé k én folyó
A szelekciós kérdésekkel foglalkozó 7 egy-egy k ísérletrő l I l l y é s S á n d o r , G ö l -
re f e r á tu m közül nagy érd e k lő d ést k e lte tt l e s z V ik t o r és C sa b a i L á szló szám o lt be.
a z a 4 referátu m , am ely a különböző fo g y a­ I l l y é s S á n d o r az írá s ta n ítá s so rán elő­
té k o ssá g i form ák sz étv á lasztá sán á l, az álló nehézségeket a „ p e rc e p tu á lis ta n u lá s”
egységes fogyatékossági cso p o rto k k ia la k í­ szem pontjából vizsgálta. K im u ta tta , hogy
tá s á n á l, fontos új sz e m p o n to k a t ism e rte ­ az írá sta n ítá s során előálló nehézségek egy
te tt. része ab b ó l szárm azik, hogy a p ercep tu ális
M é h e s J ózsef re fe rá tu m á b a n a lá tási ta n u lá s folyam án a szenzoros form aegészek
fo g y aték o sság o t előidéző k ó rta n i fo ly am a­ és a m otoros m ozgásegészek differenciáló­
to k különbsége alap já n h a tá r o lta k ö rü l d ása nem h a la d p árh u z am o sa n . G ö l i ,esz
a lá tá s i fogyatékos gyerm ek ek különböző V ik t o r a D ow n-betegek g lu tam in -sav
c s o p o rtja it. A k ó rtan i sz em p o n tb ó l h o m o ­ h a tá sá ra előálló fáradékonyságcsökkenését
g én fogyatékossági csoportok lé treh o zá sa a vizsgálta. N ap i 2 x 3 g g lu ta m in -sa v a d a ­
lá tá s i fogyatékos gyerm ekek gyó g y ító n ev e­ golásával jelentősen n ö v eln i tu d ta a
lé sén e k egyik lényeges feltétele. D ow n-betegek m u n k a teljesítm é n y ét. Csa ­
J a n k o v ic h L a jo s n é , G é m e s y T ib o r n é , b a i L ászló az É le tta n i T an szék en lefoly­
E s ő s s y J ó z s e f referátu m aik b a n , a z é rtelm i ta to tt nagyjelentőségű in tr a u te r in hallás-
fo g y a té k o s gyerm ekek k ü lönböző súlyos- v izsgálatokról szám olt be. 3 te rh e s tengeri-
sá g i cso p o rtjain ak k ö rü lh a tá ro lá sá v a l fog­ m alacon az ad ren alin h a tá s á ra k iv á lto tt
la lk o z ta k . v ércu k o rszin t em elkedésből — m in t fel­
3. .'1 k u tatóm u n ka k ís é r le ti jellegén ekté tle n reflexből —- az a d re n a lin injekciót
m e g e rő sö d é se . A m ag y ar gyógypedagógia megelőző n o rm ál ,,a” h an g in g er segítségé­
R a n s c h b u r g és Vé r t e s k ísé rle ti m u n k á s ­ vel feltételes reflex et d o lg o z tak ki. Mivel
sá g á v a l m á r a század elején je len tő s n e m ­ a n o rm ál ,,a” hangingerhez kapcsolódó fel­
ze tk ö z i elism erést v ív o tt k i m ag án ak . tételes v ércu k o rszin t n ö vekedés a m eg­
R a n s c h b u r g és Vé r t e s kísérletei az o n b an sz ü le te tt tengerim alac m a g za to k n ál is n e­
n e m g y ak o rla ti m ódszertan i kiinduláséi g atív fo rm áb an ta p a sz ta lh a tó v o lt — és
k ís é rle te k voltak, nem g y a k o rla ti m ódszer­ a hangingerre k iv á lto tt stress-reakciónál
ta n i p ro b lém ák m egoldását célozták, és ugyanez a h a tá s a k o n tro llc so p o rtb an nem
íg y a g y a k o rla ti gyógyító n e v e lé st közvet- je len tk ez ett — valószínűnek látszik , hogy
le n ü ln e m term ék en y íth ették m eg. A gyógy­ han g in g erre feltételes reak ció m á r az.
p ed a g ó g ia területén jelenleg folyó k ísé rle­ in tra u te rin életben is k iép íth ető . E z a kísér­
te k k ö zv e tle n kapcsolatban v a n n a k a g y a ­ le t jelentősen h o zzájáru l a fiziológiai siket-
k o rla ti m u n k á v al és a g y ó g y ító nevelés ségről szóló eddigi m e g állap ításo k k o rrek ­
h ely es m ódszereinek k ia la k ítá s á t célozzák. ciójához.
A K ongresszuson 5 referáló k ísé rleti m u n ­ Az Országos G yógypedagógiai K o n g ­
k á ró l sz ám o lt be. resszus jó m u n k á t v ég zett. E redm ényei
A V akok Intézetében f ia ta l g y ó g y p ed a­ a gyógypedagógia ü g y én ek elő b b rev itelét
g ó g u so k b ó l álló m u nkacsoport ( P á l h e g y i seg ítik elő.

214
K önyvszemle
S. L. RUBINSTEIJN: GRUNDLAGEN DER ALLGEMEINEN
PSYCHOLOGIE
( A z á lta lá n o s p sz ic h o ló g ia a l a p j a i ) . Volk u n d W issen, B erlin , 1958. 862 old.
1959-ben je le n t m e g a m a g y a r k ö n y v e s­
b o lto k b a n ItcB iN ST E iN nck a S z o v je t T udo­
m á n y o s A k a d é m ia filo z ó fia i in té z e te p sz i­
ch o ló g ia i sze k c ió ja v o lt v e z e tő jé n e k a la p ­
v e tő lé le k ta n i k é z ik ö n y v e n é m e t fo r d ítá s ­
ban.
Ö röm m el ü d v ö zö ltü k e z t a nag y jelen­
tőségű, fontos elvi és világnézeti problé­
m á k terén u ta t m u ta tó m u n k á t, am ely
n ag y segítséget je le n t szakem bereinknek,
pszichológusoknak és pedagógusoknak egy­
a r á n t az önképzésben, h a z a i pszichológiai
tu d o m á n y u n k haladó továbbfejlesztésében.
A n ém et kiadás pon to s fordítása a
könyv 1946-ban m egjelent m ásodik k ia d á­
sá n ak . A 862 oldal te rjed elm ű m u n k a •— a
szerző előszava sz e rin t —- az 1940-ben
m egjelent első k iadáshoz k é p e st csak a p ­
ró b b v á lto z ta tá so k a t ta rta lm a z . O lyano­
k a t, am elyek segítségével a könyvön végig­
húzódó alapelvek m ég következetesebb és
p o n tosabb m e g v ilág ítást k ap n a k . Az 1940-
es első kiad ásb an tü k rö ző d ik a szerző
biztos világnézeti alap o n nyugvó k ritik ai
b eállítottsága, am ely s a já t tudom ányos
m u n kásságának so rán a la k u lt ki, é re tt
meg. E könyv előzm ényének tek in th ető
R u b in s t e in 1935-ben m eg jelen t m unkája,
am elynek cím e: „A lé lek tan alap ja i” .
M int önm aga hangsúlyozza az első kiadás
előszavában, az 1935-ös és 1940-es m unka
k ö zö tt olyan lényeges eltérés v an , hogy az
u tó b b it joggal n e v e zh e tjü k ú j könyvnek.
E b b en a szerző felh aszn álta a közben nagy
fejlődést m e g te tt sz o v jet pszichológia leg­
ú ja b b v ív m á n y a it és sik e rü lt függetlení­
tenie m a g á t a trad icio n ális pszichológia el­
a v u lt nézeteitől.
A könyv in k á b b tu d o m án y o s, m in t d i­
d a k tik a i igényű. Je lle g é t te k in tv e a szó
nem es értelm ében v e tt kollek tív k u ta tó
m u n k a eredm énye. Jo g g a l viseli azonban
egyedül R u b in s t e in n ev ét, m e rt m inden
állítás, té tel m egfogalm azását egy kéz
v e te tte p ap írra, végig egységes gondolat
tü k röződik benne, nem úgy, m in t azoknál
a kézikönyveknél, am elyeknél a fejezeteket
különböző szerzők m ás szellem ben írják.
(P éldáu l: D. K a t z : H an d b u ch d er P s y ­
chologie 1951. M ásodik kiad ás 1960.) A
té n y an y a g , am ely re a k ö n y v alapelvei
épülnek, a sz o v jet pszichológia k ollektív
k u ta tá s i eredm énye. A szerző fontos fel­
a d a tá n a k te k in te tte , hogy m inden lén y e­
ges elvi k érd é st felvessen, hogy ne té rjen
k i a m ég v ita to tt problém ák elől sem, h i­
szen é p p e n ezzel szolgálja a tud o m án y o s
fejlődést. A pro b lém ák m inél tökéletesebb
m egoldása csak a róluk k ia la k u lt b írá la t
és v ita fo ly a m a tá b a n jö h et létre.
A m á so d ik k iad ás jelentőségét k iad ási
évszám a h atáro zz a meg. 1946 nem csak
d öntő p o litik a i és társad alm i változások
kezd etén ek d á tu m a E urópa-szerte, h an em
a v ilág n ézeti küzdelem ben is n ag y je len ­
tőségű. A z érdeklődés újszerűén ébred fel
az em ber, az em beri tevékenység, a k ö rn y e­
z e tá ta la k ítá s, a m orális kérdések irá n t,
és ez d ö n tő v álto zá st eredm ényez a filozó­
fiai és pszichológiai gondolkodásban eg y ­
a rá n t. R u b in s t e in pszichológia k ö n y v é­
nek — am ely a m arx izm u s—leninizm us
filozófiájára ép ü l — egyik jelentősége a mi
viszo n y ain k k ö zö tt éppen ezzel függ össze.
Segít a tisz tá n lá tá sb a n , a m ú lt tudom ányos
eredm én y ein ek k ritik a i értelm ezésében, a
tu d o m á n y h alad ó továbbfejlesztésében.
A k ö n y v , m in t címe is m u ta tja , főleg
általán o s pszichológiai vonatkozású. N em
m aiad m eg azo n b an p u sz tán az általán o s
jellegű elm életi problém áknál, és éppen
ebben fejeződik k i R u b in s t e in újszerű
felfogása, a pszichológia tu d o m án y áró l
á lta lá b a n és a pszichológia tárg y áró l. Szem ­
léletm ó d jáb ó l egyenesen következik, hogy
e lju t a g y a k o rla t k o n k rét kérdéseihez, a
gyerm eklélektan, a nevelés, a képzés, a fe j­
lődés stb . problém áihoz, ső t egyes helyeken
u ta l a pszichopatológiai v o n atkozásokra is.
M inden kérdés tá rg y alásán ál b e m u ta tja
az a r r a v o natkozó fontosabb eddigi elm é­
letek et, k u ta tá s i eredm ényeket, és a szem ­
léletével ellenkező nézetek állítá sain ak
p o n tró l-p o n tra tö rtén ő cáfolásával ép íti
fel s a já t vélem ényét, A b írá la t nem csak
a n y u g a ti pszichológia állítá saira v o n a t­
215
kozik, h a n e m a szovjet pszichológiai tu d o ­
m á n y h ely en k é n t előforduló v u lgarizáló
v a g y szim plifikáló á llítá sa it is felülvizs­
g á lja . É rd e k e s például az ösztönök és ösz­
tö n ö s viselkedésform ák tá rg y a lá sa . N em
ta lá lja kielégítőnek a z t a m a g y a rá z a to t,
a m e ly a z ösztönöket p u sz tá n feltétle n
re fle x lá n c o k n a k ta rtja . H ely et a d a n n a k
a filo g e n etik u s szem pontú felfogásnak,
h o g y a reflex fejlődéstörténetileg n em olyan
ősi viselkedésform a, am elyből szum m álódás
ú tjá n a la k u ln a k ki a szervezet összetett,
k o m p le x reakciói. A fejlődés k ezd eti sz a ­
k a s z á n a reflexnél is kevésbé d ifferen ciált
a m o rf viselkedésform ákat kell feltéte lez­
n ü n k , sz erin te ezek s tru k tu rá ló d á sa je len ti
a fejlő d ést. Vagy például az önm egfigye­
lésn ek , m in t pszichológiai m ódszernek ta g ­
la lá s á n á l is olvashatjuk, hogy tú lm e g y az
eg y sze rű általánosító m egfogalm azáson,
a m e ly sz e rin t az önm egfigyelésre, m in t
n e m o b je k tív k u ta tá si m ódszerre a te rm é ­
sz e ttu d o m á n y o s alapon n y ugvó pszicholó­
gia n e m ép íth et. V ilágosan r á m u ta t a rra ,
h o g y a z id ealista pszichológia önm egfigyelő
m ó d sz erén e k elu tasítása m ég n em z á rja
k i a z t, h o g y ennek a fogalom nak ú j t a r ­
ta lm a t n e adhassunk. T ám asz k o d h atu n k az
önm egfigyelés a d a ta ira akk o r, h a önm eg­
fig y elésen , tu d ato n , pszichológiai jelensé­
gek en m á s t értü n k m in t az id e a lista pszi­
chológia. Pszichológiai jelenségeken és
fo ly a m a to k o n nem s a já t benső v ilá g u n k b a
bezárt, tis z ta élm ényeket kell érte n ü n k ,
a m e ly e k kívülről hozzáférhetetlenek, a m e ­
ly e k p u s z tá n reflexiók. R á kell m u ta tn i a
p szichológiai jelenségek eg ziszten ciáján ak
g e n e tik u s á n elsődleges o b je k tív fo rm á já ra ,
a m e ly a z é let során a tevékenységben n y il­
v á n u l m eg, és e g y ú tta l m a g á b a n a te v é ­
k en y ség b e n alakul ki, form álódik. A pszi­
ch o ló g iai foly am ato k at ebben a szem lélet­
b e n ép p e n a külvilághoz fűződő k özvetítő
k a p c s o la tu k határozza meg.
E b b e n az értelem ben az élm én y ein k rő l
v a ló m in d e n fa jta m egállap ítás m a g áb a n
fo g la lja azo k k ap cso latát az o b je k tív k ü l­
v ilág h o z. Az „önm egfigyelés” a d a ta it,
m in t első inform ációkat kell te k in te n ü n k ,
a m e ly e k e t ellenőrizni le h e t ős kell az o b ­
je k tív m egfigyeléssel. A kétféle m egfigye­
lés R u b in s t e i n felfogásában n em lé n y e ­
gileg különböző, kölcsönös összefüggésben
v a n n a k és feltételezik egym ást.
A k ö n y v ö t n ag y részre oszlik. E zen
b elü l 20 átfogó fejezetre, am e ly e k te rje ­
delem te k in te téb e n igen különbözőképpen
o sz la n a k meg. A m ondanivaló jelentősége
eg y -e g y fejezeten belül nincs m in d ig a r á n y ­
b a n a fe je z e t tén y an y a g án a k terjedelm ével.
P é ld á u l az érzékelés és észlelés cím ű fejezet
o ld a lsz á m ra a leghosszabb, u g y a n a k k o r
so k k a l kiem elkedőbb jelentőséggel, s ú ly ­
216
p o n ti k érd ésk én t k ezelt p ro b lém ák rövi-
d eb b fejezetben szerepelnek.
Az első, körülbelül 120 o ld a lt felölelő
rész 3 fejezetet ta rta lm a z . A z első fejezet
a pszichológia tá rg y á v al, a pszichológiai
jelenségek jellem zésével, a pszichológiai
tu d o m án y m u n k aterü letév el foglalkozik.
A m ásodik fejezetben a pszichológia m ó d ­
szereiről o lv ash atu n k . A h a rm a d ik fejezet
k é t részre tag o lv a tá rg y a lja a pszichológia
tö rté n e té t, k ü lö n a n y u g a ti és k ü lö n a
sz o v jet pszichológia fejlő d éstö rtén etét.
A k ö n y v m ásodik n ag y része m in teg y
100 oldalon szin tén 3 fejezetre tagolódik.
A fejlődés problém ája a pszichológiában,
az á lla ti m a g a ta rtá s és a p szichikum fejlő­
dése és az em beri tu d a t té m á i a lk o tjá k ezt
a részt.
A h arm a d ik rész 420 oldal te rjed elm ű
és a tu lajd o n k ép p en i á lta lá n o s pszicholó­
g iai tö rzsan y ag o t ta rta lm a z z a 8 fejezetben:
a m egism erés, az érzelem és az a k a r a t k ö ­
réb e ta rto z ó jelenségeket.
A negyedik rész 80 oldalon 2 fejezetben
a cselekvés, a tevékenység és ezen felül
a m u n k a , a já ték , és a ta n u lá s p roblém áival
foglalkozik.
Az utolsó 100 oldalas, 4 fe je z e te t felölelő
rész a személyiség, a képességek, te m p e ra ­
m e n tu m , a személy ö n tu d a ta és é le tú tja
té m á it boncolgatja.
A k ö n y v et végigolvasva m eggyőződ­
h e tü n k arró l, hogy a sú ly p o n ti kérd ések et
nem csak egy fejezet k eretei k ö z ö tt t á r ­
g y alja a szerző. Ig v p éld áu l a szem élyiség
fogalm ával nem csak a k ö n y v v égén ta lá l­
kozunk, m in t egy to ld alék k én t odaillesz­
t e t t fejezetben, han em a szerző végig
érvényesíti a z t a felfogását, h o g y a pszichés
fo ly am ato k függnek a szem élyiségtől, a n ­
n a k tevékenységeitől. M inden pszichés
jelenséget a személyiséggel v aló összefüg­
gésében tá rg y a l. Az egyes pszichológiai
fo ly am ato k tá rg y a lásán á l ig y ek szik b e­
m u ta tn i a személyiség form áló szerepét,
illetve a személyiség és pszichológiai jelen ­
ségek k ölcsönhatását. L ásd p é ld á u l „Az
észlelés és a személyiség irá n y u lá sa ” cím ű
alfejezetet, am elyben k ifejti, h o g y az ész­
lelésben nem csak a r a jtu n k kívülálló
o b jek tív valóság tü k rö ző d ik , h an em a
szem élyiség sokoldalúsága is, érzelmei,
v ág y ai, érdeklődése, ta p a s z ta la ta i, egy­
szóval a szem élyiségtényezők, am elyek
m in d befolyással v a n n a k az észlelésre.
H a R u b in s t e in k ö n y v én ek ú jszerű sé­
gét, m ás általán o s pszichológiai m u n k á k tó l
való sajáto s eltérését keressük, m á r a t a r ­
talom jegyzékben érdekességre b u k k an u n k .
A pszichológiai fo ly am ato k szokásos fel­
osztása és tá rg y a lása u tá n (k o g n itív , em o­
cionális, volitív folyam atok) ú j részben,
tö b b fejezeten á t a cselekvés, a te v ék e n y ­
ség p roblém ái szerepelnek. Az a lény,
hogy R u b in s t e in ö t részre o sz to tt kö n y v é­
ben egy részt teljesen a cselekvés és te v é ­
kenység pszichológiai elem zésének és é rté ­
kelésének szentel, jól érzékelteti, hogy
szem léletében m ilyen k özponti h e ly e t foglal
el a cselekvés és a tevékenység.
Az általán o s pszichológiai könyvekben
a cselekvés k érdéseit ren dszerint az a k a ra t
tém akörön belül sz o k ták tá rg y a ln i, g y ak ­
ra n o lyan a láren d e lt jelentőséggel, hogy
m aga a cselekvés, a tevékenység szó pi.
nem is szerepel a fejezetek cím ei és alcím ei
között. (Lásd pl. H . R o h r a c h e r : E in fü h ­
ru n g in die Psychologie. U rb a n — Schw ar­
zenberg, W ien, 1946. 582 o.)
R u b in s t e in felfogása sz erin t a te v é ­
kenység és a viselkedés v izsgálata a pszi­
chológia egyik legfontosabb fela d ata és
egyben a leggyüm ölcsözőbb kiindulási alap
az értelm ezés szám ára. F o n to sn a k ta rtja ,
hogy a tu d a t-lé le k ta n szakítson azzal a
passzív szem léletm ódjával, am ely döntő
m ódon a pszichológiai funk ció k és folya­
m ato k izo lált v iz sg álatá ra szorítkozik.
H angsúlyozza, hogy az em ber nem csak
passzív, m egism erő és érző, han em te v é ­
keny lény, a k it cselekvése, speciális a k tiv i­
tása folyam án kell tan u lm án y o zn i. K iem eli,
hogy az em beri tevékenység bonyolult,
összetett jelenség, am ely n e k csak egyik
o ld alát vizsgálja a pszichológia, szociális
term észetét a tá rsa d alo m tu d o m á n y , fizi­
ológiai m ech an izm u sát pedig az élettan
k u ta tja . F ejtegetései so rán élesen elkülö­
n íti m a g á t a b ehaviorizm us állásp o n tjátó l
is, am elyben a pszichológiai jelenségek
k v a lita tív és m ás sa játo sság a i sik k a d n ak el.
Az em beri tevékenység speciális s a já t­
ság át R u b in s t e in ab b a n lá tja , hogy az
tu d a to s és célirányos. A tevékenység jelen­
tősége pedig elsősorban ab b a n áll, hogy a
tevékenység folyam án, a tevékenység á lta l
a k tív kapcsolat létesül az em ber és a k ö r­
n y ezet között, am ely kapcso lato n keresztül
a lét, m in t az o b je k tív és sz u b jek tív jelen­
ségek reális egysége n y ilv á n u l meg. Szem ­
léletében az em beri tevékenység több, m in t
p u sz tán tá rg y a k előállítása, a külvilág
m eg v álto ztatása, han em egyben tá rsa d alm i
ak tu s és k apcsolat a szó specifikus é rte l­
m ében. Ig v a tevékenység nem pu sztán
m anipu láció , han em egy pozíció az em b e­
rekhez és társad alo m h o z fűződő v iszo n y ­
ban.
A k ö n y v végén ta lá lju k a n é v m u ta tó t é s
a fo rrásm u n k ák felsorolását. A fo rrásm u n ­
k ák n á l igen jó, hogy azok tém ak ö rö k sze­
r in t v a n n a k csoportosítva, ez a cso p o rto sí­
tá s m eg k ö n n y íti a tájék o zó d ást. ,,A m a rx ­
izm u s—leninizm us klasszikusai a pszicho­
lógiai k érd ések rő l” , ,,A m ai pszichológiai
irá n y o k ” , „A z á lla ti m a g a ta rtá s és p szi­
chikum fejlődése” , „A gyerm ek pszichés
fejlődése” cím ű fejezet a fo rrásm u n k ák
felo sztásán ak egy-egv k ira g a d o tt p é ld á i-
Az egyes lelki jelenségeknél m ég külön
alcso p o rto k a t is fe ltü n te t, p éld áu l az érzel­
m eknél az érzelm ek fiziológiáját, az érzel­
m ek pszichológiai teó riáit, az érzelm ek fe j­
lődését a gy erm ek n él stb . A n é v m u ta tó
abc sz e rin t közli az id é ze tt szerzők nevét,
és a h iv a tk o z á s oldalszám át.
S ajnos azo n b an h ián y zik a k ö n y v b ő l
a részletes tá rg y m u ta tó . A kö n y v elején
u g y an m eglehetősen részletes ta rta lo m -
jegyzék seg íti a tájékozódást, de m iu tá n
ezt a m u n k á t terjedelm énél és szerkezeténél
fogva is k ézik ö n y v k én t lehet h aszn áln i,
igen in d o k o lt v o ln a a tá rg y m u tató . A h a ­
gyom ányos általán o s lélek tan i m u n k á k tó l
eltérő alap szem lélet egyes tém ák m egszo­
k o tt szerk ezeti elhelyezésének m e g v álto ­
zását is m a g a u tá n v o n ta. E lőfordul te h á t,
hogy a k ö n y v b en egy p ro b lém át keresve
nehézséget je le n t an n a k gyors m eg találása.
P éldául: az in terferen cia, á tv ite l (transzfer)
tém ák különösen az am erik ai k ísérleti
lé lek tan i m u n k á k b a n a ta n u lá s címszó
a la tt szerepelnek, ezzel is kifejezve a s a já ­
tos ta n u lásléle k ta n i koncepciót, v iszo n t
R u b in s t e in könyve ezeket a fen teb b m á r
k ife jte tt szem p o n to k m ia tt nem a ta n u lá s ­
nál vag y az em lékezetnél tá rg y a lja , h an em
a cselekvés fejezetben, a készségek alcím
a la tt.
R u b in s t e in k ö n y v é t ig e n n a g y h a ­
sz o n n a l f o r g a th a tjá k p sz ich o ló g u so k , p e d a ­
g ó g u so k , g y ó g y p e d a g ó g u so k és a ro k o n
te r ü le te k e n d o lgozó m á s érd e k lő d ő s z a k ­
e m b e re k . Az e g y e te m i és fő isk o lai p s z ic h o ­
ló g ia o k ta t á s b a n is n a g y se g ítsé g e t je le n ­
te n e a k ö n y v m a g y a r fo rd ítá sa .
L á n y i M ik l ó s n é .
217
 CONTEMPORARY APPROACHES TO COGNITION
J . S. B ru n er, E B runsw ik, L . F estinger, F . H eider, K . F. M uenzinger, Ch. E . Osgood,
D . R a p a p o rt : S z im p o z io n a „ m e g ism e ré s” -röl. H a rv a rd U niv. P ress, 1957. 210. old.
A k ö te t an n a k a szim pozionnak a n y a ­
g á t ta rta lm a z z a , am ely et 1955-ben ta r t o t ­
ta k a coloradói egyetem en a m egism erés
k érd é séb e n fo ly ta to tt ú ja b b k u ta tá s e re d ­
m é n y ein e k összefoglalására. A z előadók a
k é rd é sre vonatkozó s a já t eredm ényeiket
és e lm é le tü k e t is b e m u ta tjá k , a h o zzá­
szólók ez ek et részletesen b írálják . Az elő­
a d á so k tá rg y a a percepció, különösképpen
a térészlelés, a k a p o tt ad a to k o n túlm enő
is m e re t (pl. inferencia), a percepciónak és
n y e lv n e k m in t m egism erő jelenségeknek
b e h a v io rista analízise, a viselkedés és a
m egism erés viszonya, a m egism erő s tr u k ­
tú r á k és a megismerés elm életeinek össze­
foglalása. A ta n u lm án y o k Szerzői k ü lö n ­
féle pszichológiai irá n y o k a t képviselnek.
A percepció ta n u lm á n y á t illetőleg
B r u n s w ik elhan y ag o ltn ak t a r t ja az ökoló­
g ia i néző p o n to t, vagyis a fizik ailag és
fö ld ra jz ila g m e g h atáro zo tt k ö rn y ez et szem ­
p o n tjá t. M egkülönbözteti a percepcióban
a tá v o lsá g i változót a közelségi változótól,
v ag y is pl. egy fizikai te s t m egm ért n a g y ­
s á g á t a ttó l a nagyságtól, am ely a rece­
h á r ty á r a vetődik, a szervezeten belül pedig
a m egism erő m echanizm us p erifériális és
c e n trá lis részét. A m egism erés szerinte
a k k o r érvényes, h a a centrális v isszahatás
m egfelel a távolsági stim u lu sn ak . A tá v o l­
sá g i v álto zó k tó l a centrális változókig az
ú t a közelségi változókon k ere sztü l vezet
v ag y is a jeleken keresztül, am elyek a t á r ­
g y a k a t jelzik. E z t az ökológiai viszo n y t
k ell sz erin te bővebben ta n u lm á n y o zn i, a
k ö rn y e z e t szövedékét m egism erni. B e h a­
tó a n foglalkozik a jelnek az érzék letb en
való felhasználásával, a jelek h ie ra rc h iá já ­
v al, elem zi az ún. m élységjelek érvényes­
ségét.
B r u n e r a k a p o tt in form áción tú lm e ­
n ő ism eretszerzés m ó d já t ír ja le. M iután
p éld áu l m e g tu d tu k a funkcionálisan azonos
tá r g y a k o sz tály át m eghatározó jegyeket,
k ö v e tk e z te th e tü n k egy új tá rg y esetében
a r r a , h o g y az ta g ja az osztály n ak . Az
ily e n m egism erés bizonyos szkém ák m eg­
ta n u lá s á v a l függ össze, am ely ek et a k ü lö n ­
féle inform áció k rendezéséhen felhaszná­
lu n k . A szervezet jelrendszereket a la k ít ki,
ezek v a g y a környezet tolm ácsolásában
szerep e ln ek és ak k o r az em p irik u s v aló ­
szín ű ség a la p já n állnak, vag y a z ad a to k b ó l
való ú j eredm ények lé treh o zására ir á n y u l­
n a k és a k k o r form ális elven ép ülnek. E g y
e lm é le t szerkesztése is egy jelrendszer
felá llítása , és az ak k o r sikeres, h a a m eg­
levő és a megszerzendő a d a to k is beleille­
218
n ek . Ú j jelzési rendszer felállítása m á r a t a ­
n u lá s terü letéb e vág. A szerző eb b ő l a szem ­
p o n tb ó l tá rg y a lja a ta n u lá si ered m én y fel­
té teleit, a ta n u lási a ttitű d ö t, az ösztönzést,
a g y ak o rlá st stb .
A percepciónak és a n y elv n ek , m in t
m egism erő jelenségeknek b eh a v io rista
elem zését O sgood a n n a k a k o ncepciónak
fo rm á já b an ad ja, am ely e t a viselkedést
illetőleg felállíto tt. A z idegrendszer m ű k ö ­
désében, az in g er és v isszah atás já té k á b a n ,
először is m egkülönböztet k é t állap o to t:
egy o lyan jelrendszerben való m űködést,
am ellyel a szervezet to lm ácso lja a k ö rn y e­
zetet, és egy olyan jelren d szerb en való
m ű k ö d ést, am ely á lta l a szerv ezet szán d é­
k a i tolm ácsolódnak. A viselkedés szerve­
ződése h áro m réteg b en folyik. A projekció
réteg éb en a szenzorikus b ev e títés és a
m o to rik u s k iv etítés m in tá i a szenzorikus
és m o to rik u s agykéregbe v a n n a k beépítve,
in n e n v a n e réteg jellem zője, vag y is az
izom orfizm us a m űködésben és az a vonás,
h o g y a ta p asz talás á lta l n em m ó d o síth ató .
Az integrációs rétegben a b ev e títése k c e n t­
rális idegi megfelelői összekötődnek, am i­
ből a viselkedés különböző m ó d ja i sz ár­
m azn ak , pl. az, hogy az in g e r és vissza­
h a tá s kapcsolódása esetében az egyik n ek
a cen trális megfelelői elégségesek a m ásik
cen trális megfelelőinek ingerléséhez, é p p ­
íg y a k iv etítések is k ap csolódnak, és ebből
o ly an viszonyok szárm azn ak , h o g y egy
cselekvés felidéz és m ag a u tá n v o n egy
m á sik a t. E z a n y elv i tev ék en y ség re nézve
is áll. E viszonyok a la k u lá sá n a k tö rvény-
szerűségeit tan u lm án y o zv a, a m o to rik u s és
n y elv i ta n u lás te c h n ik á já t tá rg y a lja . A
reprezentációs réteg az, am ely b e n a szen­
zorikus és m o to rik u s esem ények összekap­
csolásának közvetítő m ech an izm u sa m ű k ö ­
dik. A külső ingernek a m a n ifesz t viselke­
déssel való összekötődése rév é n a m an ifeszt
viselkedés képzete an ticip áló d ik és ön­
stim u lá ció t pro d u k ál, am ely n ek szim boli­
k u s fu n k ció ja van. E z az S —R ta n u lá s
szokásos form ája. A percepció alk alm áv a l
való felismerés, vagyis azo n o sításk o r a
szenzorikus jelek egy rep rezen táció s folya­
m a to t in d íta n a k meg, ez a fo ly a m a t köz­
v e títi azt, hogy jelrendszerbe helyezzük
a z o k a t a szavakat, am ely ek k el beszám o­
lu n k a percepcióról. íg y lesz egy percep-
tu á lis jel jelentéssel bíró. A jelen tés m in t
reprezentációs visszajelentés seg íti a fel­
ism erést. T árg y alja m ég a szerző a konstan-
cia jelenségét is a p ercepcióban és vázolja
en n e k feltételeit.
 A viselkedés és m egism erés közti v i­
szony tanulm án y o zásak o r FESTiNGERnek
egyik eredm énye a n n a k m egállapítása,
hogy nem csak a m egism erés vezeti a cse­
lekvést, hanem a cselekvés is vezeti a m eg­
ism erést. E té te l következései m e g m u ta t­
koznak a b b a n a helyzetben, am ikor a m eg­
ism erés és cselekvés összhangban és am ikor
a k e ttő disszonanciában van. Az em berben
m egvan a tendencia, hogy a k e ttő t össz­
h an g b a hozza és a disszonanciát elkerülje,
v ag y a viselkedést v á lto z ta tja meg te h át,
v ag y a m egism erést. E n n e k m ó d ja it le­
írja.
A m eg ism erő fo ly a m a to k a lk a lm á v a l
R a p a p o b t s z e rin t a m e g ism e ré s eszközei
s t r u k tú r á k k á szerv e z ő d n e k , és ezek a s t r u k ­
tú r á k á lla n d ó k k á le sz n e k . A m eg ism erés
ily e n eszköze, a m ű k ö d é s k e re té ü l szolgáló
á lla n d ó sz e rk e z e t p é ld á u l a stílu s , a h o g y a n
a z é rz é k ie te k e t sz e rezz ü k , a h o g y a n b eszél­
g e tü n k , a h o g y a n á lm o d u n k s tb . A stílu s
igen n a g y e g y én i k ü lö n b s é g e k e t m u t a t
H. J X . J1EBHT0B: JJETCKAfl H nEfl,AEOrHMECKAH nCMXOJlOrMfl
N. D . L e v ito v : G yerm ek - és p e d a g ó g ia i p szich o ló g ia . U cspedgiz, M oszkva, 1958. 324 o.
N. D. L e v it o v éveken k eresztül a
L eninről elnevezett m oszkvai Pedagógiai
Főiskola pszichológiai tanszékének vezetője
volt. A 70 éves professzor egy év ó ta a
m oszkvai Pszichológiai In té z e t egyik, neve­
léslélektani szem pontból igen jelentős k u ­
ta tó la b o ra tó riu m á t vezeti, am ely az
iskoláskorú gyerm ekek pszichológiai k é r­
d éseit vizsgálja. M indkét m u n k a k ö r szá­
mos neveléslélektani p ro b lém át v e t fel,
ez ért érdeklődéssel fo g ad tu k L e v it o v leg­
ú ja b b m u n k á ját.
A szerző az első fejezet bevezetésében
m eg állapítja, hogy „a z o k n a k a tu d o m á ­
n y o k n ak sorában, am elyeken az iskolai
oktató-nevelő m u n k á n a k alap u ln ia kell,
kiem elkedő h ely et foglal el a pszichológia”
(3. o.). E z t a m eg állap ítást a z u tá n részlete­
se n m eg is indokolja.
A gyerm eklélektan a különböző élet­
k o rú gyerm ekek pszichológiai fejlődését és
sa játo sság a it tanu lm án y o zza. A pedagó­
g iai pszichológia a z t k u ta tja , hogy m elyek
azo k a változások, am elyek a tan u ló k
k o n k rét, eleven szem élyiségében lé trejö n ­
nek a pedagógiai r á h a tá s eredm ényekép­
pen. E n n ek elérése érdekében a pedagógiai
pszichológia fe ltá rja a nevelés és o k ta tás
pszichológiai ta r ta lm á t és m egadja azok­
n a k a k ö v etelm ényeknek pszichológiai
elem zését, am ely ek et az oktató-nevelő
m u n k a során a ta n u ló k személyiségével
fel. A z em lékezeti szerveződések a le g á lta ­
lá n o sab b m egism erő s tru k tú rá k . A szerző
h árom k lin ik u s m egfigyelési so ro zat k ere­
téb en — am n éziára, álm odásra, szkizofrén
g ondolk o d ásra vonatkozóan — b e m u ta tja
az ú n . v o n a tk o z ta tá si k eretek elto ló d ását,
am i a tu d a tz a v a ro k a t, a deperszonalizációt
stb . okozza.
A m egism erés kérdését az előadók a n ­
n a k különböző oldalairól nézve tá rg y a ljá k ,
a b eh a v io rista m e lle tt az an a litik u s pszi­
chológus is k ö zread ja eredm ényeit. E zek
eg y m ásra v o n atk o zta tá sáv a l világosodnak
m eg leg jo b b an az irán y o k k ö zö tti eltérések.
A term in o ló g ia nem egységes. U g y an a k k o r
a term in o ló g ia ú ja t is ad, m in t jelzéseit a
fin o m ab b m egkülönböztetések ered m én y ei­
nek. P é ld á u l a régi appercepció kifejezés
h e ly e tt tö b b m ás, részletesebb k u ta tá s ra
u taló m ű sz ó t ta lálu n k . A hozzászólók a
s a já t á llásp o n tju k b ó l b írálják az előadáso­
k at.
B aranyai E r z séb e t
k a p c so la tb a n tá m asztu n k . E zen k ív ü l segít
a pedag ó g u so k n ak ab b an , hogy a ta n u ló k
o k ta tá s á t és nevelését pszichológiai a la p ra
építsék és ezzel elősegítsék a p edagógiai
m u n k a fejlődését (7. o.).
A szerző a gyerm eklélektan, a p ed ag ó ­
giai pszichológia, az általános lélek tan , a
pedagóg ia és a szak tárg y i m ó d szertan o k
k a p c so la tá n a k ism ertetése u tá n r á té r a
gyerm ek lélek tan és a pedagógiai p szicho­
lógia m ódszereinek b em u tatására. E zek:
a m egfigyelés, a tevékenység teljesítm én y ei­
n ek elem zése és a kísérlet. Foglalkozik a
L azurszkij-féle term észetes k ísérlettel, a
felm éréssel, az o k tató k ísérlettel, a p szich o ­
lógiai-pedagógiai k ísérlettel és a la b o ra tó ­
riu m i k ísérlettel. N agy jelentőséget tu la j­
d o n ít a kom plex m ódszerek a lk alm az ásá­
nak.
A tö rté n e ti á tte k in té s u tá n a m ásodik
fejezetb en a fejlődés p ro b lém áját ism erteti.
A zt az á llá sp o n to t képviseli, hogy a g y e r­
m ek fejlődési ir á n y á t nem valam i belső erő
h a tá ro z z a meg, hanem a nevelés és o k ta tá s
rendszere, am ely viszont egy-egy k orszak,
egy-egy ország tá rsa d alm án a k , tá rsa d a lm i
v isz o n y ain ak és szükségleteinek a fü g g ­
vénye. A szerző nem ta g ad ja az ad o ttsá g o k
sz erep ét és a z t is elism eri, hogy a nevelés
m e lle tt m ég a külső körülm ények is szere­
p e t já ts z a n a k a gyerm eki szem élyiség k i­
a la k u lá sá b a n (29. o.). E z t a p ro b lém ak ö rt
219
sz erv ese n kiegészíti az a n ag y szab ású vita,
a m e ly a nevelés és a fejlődés kérdéseiről
a sz o v je t pszichológusok és pedagógusok
k ö z ö tt 1956—1958-ban le z a jlo tt (lásd a
S zo v je tsz k a ja Pedagógika egyes szám ait).
A h a rm a d ik nagy fejezet a gyerm ek
p sz ich ik u s fejlődését tá rg y a lja a h é t éves
életk o rig , te h á t az iskoláskor kezdetéig.
E b b e n a fejezetben az első h é t év h árm as
ta g o ló d ású . A csecsem őkor g y ak o rla tila g
az első é v e t jelenti, az óvodáskor elő tti
v a g y bölcsődei korszak az 1— 3. életévet
öleli fel. Az óvodáskorszak ped ig a 3 —7.
é v e t. E korszakok pszichológiájának b em u ­
ta tá s a u tá n L ev ito v a neg y ed ik fejezetben
(6 4 — 140. o.) a ta n an y a g tu d a to s e lsa já tí­
tá s á n a k pszichológiai a la p ja it m u ta tja be.
A k ö n y v b e n ez az első n ag y pedagógiai
pszichológiai fejezet. I t t a ta n u lá s pszicho­
ló g iai sajátosságairól szóló részben L e v i -
T o v o t a z az alapgondolat vezeti, hogy
az ism eretszerzési fo ly am atb a n a tan u ló
egész személyiségével vesz rész t, hiszen
a ta n u lá s i tevékenységgel n em csak ism ere­
te k re te sz szert, hanem az ism eretekhez
v aló v iszonyában m aga is jelen tő s v á lto ­
záso k o n m egy keresztül. L e v it o v ezt úgy
fo g a lm a z ta meg, hogy az ism eretek a ta n u ­
ló b a n csak ab b an az esetben v á ln a k tu d a ­
to ssá, h a ezek m e g h a tá ro z o tt életszerű
é r te lm e t nyernek, h a kielégítik és fejlesz­
t ik a ta n u ló k m egism erő érdeklődését,
h a t á s t gyakorolnak a tevékenységére, é r­
te lm ileg és erkölcsileg nevelik.
L e v it o v az e lsajátítás h áro m szak a­
s z á t k ü lö n b ö z teti meg. E zek: a differen­
c iá la tla n elsajátítás, a differenciált, de nem
k ellő k ép p e n á lta lá n o síto tt e lsa já títá s és
v é g ü l a differenciált és ren d szerezett el­
s a já títá s . H a ehhez hozzávesszük azt, hogy
az e lsa já títá sb a n még te k in te tb e kell venni
a m e g szilárd ítá st és az alkotó alk alm azást,
lá th a tju k , hogy L e v it o v a n n a k ellenére,
h o g y m u n k á ja tankönyv, igen differenciál­
ta n tá rg y a lja az ism eretszerzés pszicholó­
g ia i sa játo sság a it. K ü lö n foglalkozik a t a ­
n u ló k n a k a tan u lm á n y i m u n k á h o z való
v isz o n y áv a l. A figyelm en kívül i t t az érd ek ­
lődés és a nehézségek leküzdéséhez szükséges
e rő fe sz íté st em líti meg. S ajn álato s, hogy
m íg a z első k e ttő t igen részletesen tá rg y a lja ,
a h a r m a d ik ugyancsak igen fontos pszi­
choló g iai feltéte lt csak a figyelm etlenség
lekü zd ésév el kapcsolatban em líti futólag.
Ü g y lá tju k , hogy a nehézségek leküzdésé­
n e k ig e n sok pszichológiai feltétele v a n és
é rd e m es lenne ezt részleteiben is k id o l­
gozni.
A z ism eretek e ls a já títá sá n a k pszicho­
lógiai feltéte leit tá rg y a lv a k ü lö n figyelem re
érd em es L ev ito vnak az az eljárása, am ely
első h ely en az érzéki m egism erést, m ásodik
h e ly e n a gondolkodást és h a rm a d ik helyen
22d
az em lékezést és képzeletet, ille tv e ezek
szerep ét ism erteti. Az érzéki m egism erés
(érzékelés, észlelés) és ezzel összefüggésben
a m egfigyelés b em u tatása szem léletességgel
és a cselekvéssel e g y ü tt jól h a sz n á lh a tó
k ö v etk eztetések m egszövegezésére a d n a k
a lk a lm a t, tg y pl. L e v it o v h angsúlyozza,
h o g y m indez csak a b b a n az esetb e n ered ­
m ényes, h a u g y an ak k o r az érte lm i képes­
ségeket is fejlesztik. V agy a szem léltető
eszköz észlelésének bele kell illeszkednie
a b b a a kapcsolatrendszerbe, a m e ly a ta n u ­
ló b a n k ia lak u l az ism eretek, a ta n a n y a g
e lsa já títá sa alkalm ával. V agy a m egfigye­
lés célja a tá rg y részleteinek, egyes v o n á ­
sa in a k kiemelése, az összefüggések meg-
lá tta tá s a , a hasonlóságok és k ülönbözősé­
gek észrevétetése, feljegyzés és v á z la t készí­
tése stb . E zek m in d olyan k övetelm ények,
am ely ek az érzéki m egism erés és a gondol­
k o d ás szoros k ap cso latára h ív já k fel a fi­
gy elm et. U g y an ak k o r L e v it o v k ü lö n feje­
zetb en tá rg y a lja a g o ndolkodásnak, m in t
a ta n a n y a g tu d a to s e lsa já títá sa alap v e tő
fo ly am atá n ak szerepét. K id erü l u g y a n ­
is, h o g y a ta n u ló a leg k o n ce n trá lta b b fi­
gyelem , a legelevenebb érdeklődés, a m eg­
felelő szem léltetés m e lle tt sem tu d ja el­
s a já títa n i valam ely ik té m át, m ert, nem
é rti, m e rt a gondolkodásával n em tu d ja
a z t feldolgozni. Nem é rtü n k e g y e t L e v it o v
azzal a m eg állap ításáv al, h o g y a gondol­
k o d ás v agy szűkebb értelem b en a m eg értés
szerep ét meg lehet m agyarázni egyszerűen
az asszociációs kapcsolatokkal. Ig a z , hogy
a m egértés fiziológiai szem pontból felfog­
h a tó ú g y m in t időbeli k ap cso lato k , asszo­
ciációk. E z a m a g y aráz at azo n b an a b o n y o ­
lu lt gondolkodási tevékenység m e g m ag y a­
rázásáh o z m á r nem elegendő. E p o n tb a n a
pszichológiai jelenségek m a g y a rá z a tá t so k ­
k a l jo b b a n m egközelíti L. Sz. V i g o t s z k ij ,
a k i „ a z egységek sz erin ti elem zésnek”
elv ét v allja. E szerin t a gondolkodás b o ­
n y o lu lt folyam ata elveszti a sp ecifik u s
tu la jd o n sá g ait, h a az elem zésben le h a to ­
lu n k egészen az asszociációkig. U g y a n ­
a k k o r term észetesen az asszociációk u g y a n ­
o ly a n elem ei a gondolkodásnak, m in t az
oxigén és a hidrogén a víznek. N em tu d u n k
eg y etérten i azzal a m e g állap ítással sem,
h o g y a m egértés a gondolkodás eredm énye.
A m egértés pszichológiai szerep ét csak a b ­
b an az esetben ra g a d ju k m eg helyesen,
h a e z t egyszerre eredm énynek is és feltéte l­
n e k is te k in tjü k . A m egértés o k is és oko­
z a t is, feltétel is, k ö v etkezm ény is. Meg­
érté s n élk ü l nincs gondolkodás, u g y a n ­
a k k o r a m egértéshez gondo lk o d ásra v an
szükség. A pedagógiai pszichológiának ezt
a ren d k ív ü l bon y o lu lt összefüggését kell
fe ltá rn ia a m aga terü letén . L e v it o v rész­
letesen foglalkozik a m a g y a rá z a t és a fo-
galm ak k ia lak ításá n ak pszichológiai fel­
tételeivel. K ülön ki kell em elnünk a z t a
részt, am ely a fogalm ak érzelm i te líte tt­
ségével foglalkozik. E n n e k a tém án ak
alap o s kidolgozása n ag y m érték b en fokozni
fogja a ta n u lá s eredm ényességét.
A gondolkodásról szóló fejezet a logi­
kából ism eretes fogalom , íté le t és k ö v et­
keztetés tá rg y a lása u tá n té r á t a gondol­
kodási m űveletek ism ertetésére. E zek pl.
az analízis, szintézis, összehasonlítás,
ab sztrah á lá s, á ltalán o sítás és k o n k retizá­
lás. Az előbb u ta ltu n k a rra , hogy L ev ito v
ezeknek a m űveleteknek a k ia lak ításá t m ár
az érzéki m egism erés a lk a lm á v a l fontosak­
n a k ta r tja . U g y an a k k o r a gondolkodást
tá rg y a ló fejezetben logikai síkon m arad és
nem v izsgálja a gondolkodási m űveletek
szelepét, az egész gondolkodási folyam atban,
az ism eretszerzés re n d k ív ü l bonyolult te v é­
kenységének egészében. Az em lékezés sze­
repének tá rg y a lásak o r jó irá n y b a n halad,
am ik o r az a k tív tevékenység jelentőségét
kiem eli. H iv atk o zik A. A. S z m ib n o v kísér­
letére, am ely a z t igazolta, hogy az előre
el nem h a tá ro z o tt bevésés jo b b eredm ényre
vezet, m in t a szándékos, ab b a n az esetben,
h a a k tív tevékenységbe illeszkedik bele.
A ta n u ló k n a k m o n d a to k a t k e lle tt m egta-
nu ln iok. Az egyik cso p o rtn ak csak ezt a
fe la d a to t a d tá k . A m ásik cso p o rtn ak nem
ez v o lt a feladata, h an e m k i k e lle tt m utál -
niok az t, hogy m elyik m o n d at helytelen.
Az u tóbbi esetben eredm ényesebb v olt
a bevésés, m in t az első csoportnál. P. I.
Z in c s e n k o kísérlete a következő: T anulók­
k al m e g o ld ato tt ö t készen a d o tt és ö t a
ta n u ló k á lta l ö sszeállíto tt szám tan felad a­
to t. E g y m e g h a tá ro z o tt idő eltelte u tá n a
ta n u ló k három szor jo b b a n em lékeztek
azo k ra a felad ato k ra, am ely e k et ők á llí­
to tta k össze, m in t am ely e k et készen k a p ­
ta k .
T árg y alja L e v it o v az értelm i fel­
dolgozás szerepét a ta n u lá s b a n . K iderült,
hogy a z t a ta n an y a g o t, am elyhez a tanulók
m ag uk készítenek v á z la to t jobban jegy­
zik meg. E z u tó b b in a k csak k b . egy negye­
d é t felejtik el, a vázlat nélkül ta n u lt
an y ag n ak kb. a felét. A v á z la t te h á t ered ­
m ényesebbé teszi a ta n u lá s t. E z a m egálla­
p ítás önm agában igaz is m eg nem is. Az a
vázlat, am ely et a ta n u ló m aga készít
hasznos, am ely et a pedagógus készít és
u g y an ak k o r nem veszi igénybe a tanulók
tevékenységét, k o rán tse m m ond h ató h asz­
nosnak. L evttov ebben a részben igen so k ­
oldalúan foglalkozik a felidézés, az ered ­
m ényes ta n u lá s feltételeivel.
Az ö tö d ik fejezet tá rg y a a jártasságok
és készségek k ia lak ítása . L e v it o v já rta s ­
ságon valam ely m űvelet v ag y bonyolultabb
tevékenység sikeres elvégzését é rti azzal a
m egszorítással, hogy ebbe b eleérten d ő a
helyes eljáráso k m egválasztása és a lk a l­
m azása, az a d o tt feltételek szám b av étele.
A készség n em m ás, m in t a g y ak o rlás á lta l
m e g sz ilá rd íto tt jártasság. Figyelem rem éltó
L E v rro v n a k az a m eg állap ítása, hogy
m in d en já rta ssá g készséggé a la k u lh a t á t és
éppen e z é rt nem helyes e k e ttő eg y m ással
szem beállítása. E z utó b b i h ely telen n é z e t­
hez v e z e t az a m egállapítás, hogy a készség
teljes egészében au to m atizáló d o tt m ű v elet.
H a a z t m o n d ju k , hogy a já rta ssá g a k ész­
ségben m egszilárdul, ez nem a z t je len ti,
hogy u g y an a k k o r m aga a já rta ssá g nem
válto zik . N ag y figyelm et fo rd ít L e v it o v
m u n k á já b a n a jártasság o k n ak készséggé
á ta la k ítá s á n a k folyam atára, a készségek
tran sz ferén ek b em u tatására, a fellépő in te r ­
ferencia jelenségek ism ertetésére, v ég ü l az
egyes készség-fajták felsorolására. K ü lö n
felh ív ja a figyelm et arra, hogy az alk o tó
tevéken y ség ek és a készségek k ia la k ítá s á ­
n a k hely es kapcsolatától függ az o k ta tó ­
nevelő m u n k a eredményessége.
A h a to d ik fejezet az erkölcsi nevelés
pszichológiai problém áival foglalkozik. Míg
az elő b b i fejezet a tan u ló k m egism erő t e ­
vékenységének fejlesztésével foglalkozik,
ez a feje ze t a cselekvés m a g asa b b re n d ű
nevelésének bon y o lu lt fe la d a tá t m u ta tja
be. A cselekvés fejlesztése, k ü lö n ö sen a
m orális m a g a ta rtá s és a m orális cselek v é­
sek k ia la k ítá sa a tan u ló k b an csak ab b a n
az esetb e n lehetséges, h a a pedagógusok
p o n to sa n ism erik az ak tiv itá sn ak , a szer­
vezettség n ek , a cselekvések v ég re h ajt ásá-
n a k és elsősorban a m u n k á n k ere sztü l
tö rté n ő nevelésnek pontos pszichológiai
előfeltételeit. K ülön figyelm et fo rd ít L E v r -
T ov ezzel kapcso latb an a k o lle k tív á b an
tö rté n ő nevelés pszichológiájának b e m u ta ­
tá sá ra . Ism e rte ti a kollektíva tu la jd o n s á ­
g a it és a k o llek tív át, m int az erkölcsi n e v e ­
lés h a th a tó s eszközét. U g y a n itt fo g lalk o ­
zik a szokások nevelésének pszichológiai
kérdéseivel. A szokásokat e lv ála sztja
u g y an a készségektől, de ez az elv ála sztás
nem m u ta tk o z ik meg élesen a szokások
defin íció jáb an . A szokásokról szóló fejezet
gyengébben kidolgozott, m in t a tö b b i.
E n n e k o k á t ab b a n ta lá lh a tju k m eg, hogy
L e v it o v n em tu d o tt e te k in te tb e n oly sok
k ísérletre tám aszkodni, m in t a tö b b i feje­
zetben. A pedagógiai pszichológiának k o ­
m oly ad ó sság a a szokások k ia la k ítá sá n a k
és m eg szü n tetése pszichológiai fe lté te le ­
in e k k isé rleli feltárása.
A m egism erő tevékenység és a cselekvés
fejlesztésének pszichológiai kérd ései u tá n
m u ta tja be L ev it o v a h eted ik fejezetb en
(194—285. o.) az iskolás korú gyerm ek ek
pszichológiai sajátosságait. E z a fejezet
h áro m részre tagolódik. Az első az alsó ­
221
 o sz tá ly o s tanulókkal, a m á so d ik a serdü­
lő k k e l, a h arm ad ik a felső osztályosok
(m egfelel n álu n k a kö zépi skol ásóknak )
p szichológiájával foglalkozik. N yilvánvaló,
h o g y a korb eli különbségek m e g m u ta tk o z­
n a k a m egism erő tevékenység és a cselek­
v és fejlesztése alkalm ával. L e v it o v az
e rre v o n atk o zó kísérletek és egyéb ta p asz­
t a la t o k a d a ta it cso portosítja a fen ti élet­
k o ro k köré. íg y például az alsóosztályos
ta n u ló k m egismerő tevékenysége m ellett
ré sz letese n tá rg y a lja a m u n k a és a játék
sz e re p é t és a személyiség k ia lak u lásá n ak
sa já to s s á g a it. E z u tó b b ib a term észetesen
b e le é rtv e a jellembeli fogyatékosságoknak
lé n y eg e s a d a ta it is. K ü lö n tá rg y a lja a ser­
d ü lő k érdeklődését és eszm ényeit, a ser­
d ü lő k érzelm i életét, a se rd ü lő k szerepét a
k o lle k tív á b a n , a serdülők ö n tu d a tá t, ö n ­
é rté k e lé sé t, világnézeti fejlődését, a külön­
böző tevéken y ség fo rm ák at és a velü k k a p ­
cso la to s szem élyiségvonások k ia lak u lásá t.
U g y a n e z e k e t a té m á k a t az é le tk o rn a k m eg­
felelő g azdagabb k ib o n tá sb a n ta lá lju k meg
a m a g a sa b b osztályos ta n u ló k pszichológiá­
já n a k b e m u ta tá sa alk a lm á v a l. L ev it o v
ré sz le te se n foglalkozik a p ály av álasztás
p ro b lé m á já v a l. H elyesen em eli k i, hogy a
p ed a g ó g u so k n a k segíteniök k ell a ta n u ló ­
k a t a m egfelelő pálya k iv á lasztá sáb a n . H e ­
ly e se n vázo lja ennek különböző feltételeit
is. S a jn á la to s azonban, hogy ezekről a fel­
té te le k r ő l nem szól bővebben és a pálya-
v á la s z tá s ró l szóló fejezet legnagyobb részét
a n n a k a té m án a k b e m u ta tá sa foglalja el,
h o g y a n viszonyulnak m a g u k a tanulók
a p á ly a v á la sz tá s kom oly problém ájához.
A z u to lsó k é t fejezet a ta n u ló k egyéni
m egközelítésével és a p edagógus szem élyi­
ségével, te k in tély én ek k ia la k ítá sá v a l fog­
la lk o z ik . M ivel az iskola fe la d a ta a gyer­
m e k i szem élyiség sokoldalú fejlesztése,
m a g á tó l értető d ik , hogy e z t csak a tanu ló k
szem élyiségének gondos ta n u lm á n y o zá sa
ú t j á n le h e t m egvalósítani. A nevelés csak
a k k o r le h e t eredm ényes, h a m in d e n egyes
ta n u ló szem élyiségét jól ism eri a pedagógus
és n e m c sa k azok m egism erésére fordít
fig y e lm e t, ak ik nem tesznek eleg et az iskola
köv etelm én y ein ek . M indegyik ta n u ló , még
a „k ö z ep e sek ” is sajátságos egyéni vo n á­
so k k a l, a pozitív és n e g a tív tulajd o n ság o k
g a z d a g együttesével rendelkezik. A közös­
ség i nev elés m aga is erő teljesen igényli a
ta n u ló k egyéni m egism erését. A tanu ló k
szem élyiségének tanulm ányozásához a fizio­
ló g ia i a la p o t m egadja L e v it o v szerint
P a v l o v m agasabb idegm űködés típusairól
szóló ta n ítá sa . A ta n u ló k egyéniségének
(ez a szem élyiség k o n k rét m egnyilvánulása)
t a r t a l m i megismeréséhez a z o n b a n ism er­
n ü n k k e ll az egyes ta n u ló irá n y u lá sá t, azaz
érd e k lő d ési körét, érzéseit, eszm ényeit,
222
é rte lm i tevékenységeit és é rte lm i fejlődését,
em ocionális a k a ra ti m eg n y ilv án u lásait, m o­
rá lis a r c u la tá t stb. M indezek m egism erése
érd ek éb en a pedagógusnak ta n u lm á n y o z ­
n ia k ell a ta n u ló k a t az iskolában. R észlete­
sen foglalkozik ezzel kapc so la tb a n a p ed a­
gógus ta p in ta to ssá g áv a l és ta p in ta tla n s á ­
gé,v al, az egyéni bánásm ód alk alm az ásá v al
az oktató -n ev elő m ódszerek k iv á la sz tá sa
a lk a lm á v a l stb . H angsúlyozza, h o g y a p e­
d ag ó g u sn ak g y ak ran kísérleteznie kell a
m egfelelő oktató-nevelő m ódszerek k iv á ­
la s z tá s a érdekében. E zekben a k ísé rle te k ­
b e n — ír ja — an n ál kevesebb lesz a k u ­
d arc, m en n él in k áb b m egértik a p ed ag ó g u ­
sok a ta n u ló k egyéni sa já to ssá g a it s m e n ­
n él in k á b b szert tesznek a rra a ped ag ó g iai
e lő re látásra, am ely m u n k á ju k b a n o ly fon­
to s. V égül ism erteti az o k tató -n ev elő
m u n k á b a n alapvető szerepet b e tö ltő p ed a­
gógus szem élyiségének lényeges v o n ásait.
E zek : a pedagógus eszm ei-politikai a rc u ­
la ta , a pedagógiai m u n k a és érm ék közép­
p o n tjá b a n a ta n u ló k szeretete és a p e d a ­
gó g iai optim izm us. L evttov a pedagógiai
k ép esség et felbontja a következő té n y e ­
zőkre: já rta ssá g az ism eretek á ta d á sá b a n
(ez azonos a tém ák világos, rö v id és érdekes
k ifejtésével), a tan u ló k egyes álla p o ta in a k
fin o m m egértése, a pedagógus g o n d o lk o d á­
sá n a k önállósága és alkotó jellege (képes
s a já t és m ások pedagógiai ta p a s z ta la ta it
elem ezni és b írálni, v an benne k ezd em én y e­
zőkészség), találékonyság, gyors és po n to s
tájék o zó d ás, szervezői készség, c é ltu d a to s­
ság, állh atato sság , türelem , ö n u ralo m stb.
L e v tto v a m agasabb id egm űködés típ u ­
s a in a k m egjelenéseit is v izsgálja a p edagó­
g u s tevékenységében. M agától érte tő d ő en
m in d e ze k m e lle tt a jó pedagógus m u n k á ­
n a k alap v e tő feltétele a ta n tá r g y ism erete
és a m esterségbeli tu d ás. E z u tó b b in a k
érd ek es felbontása u tá n részletesen fo g lal­
k o zik a pedagógus te k in tély én ek , m in t
k o m p lex tu lajd o n ság n ak egyes összetevői­
vel, a külsőleges tek in tély kérdésével, a
te k in té ly m e g tartá sán a k és elvesztésének
egyes jellegzetes feltételeivel.
L e v it o v könyve — m ű fa já t te k in tv e —
a P ed ag ó g iai Főiskolák sz ám á ra k észü lt
segédkönyv. Igen alkalm as a rra , h o g y á t ­
te k in té s t ad jo n a szovjet g y erm ek lélek tan
és p ed ag ó g iai pszic hológia egyes főbb té m á i­
ról. A tankönyv-jelleg szűk k e re te i a z o n ­
b a n n em te tté k a szerző sz ám ára lehetővé,
h o g y az egyes tém ák tá rg y a lá sá b a m é ly eb ­
b en h a to ljo n be, nem te tté k leh ető v é, hogy
az egyes té m á k irodalm i a d a ta it közölje és
v ég ü l n em te tté k lehetővé, h o g y az egyes
k érd ések b en a szovjet pszichológusok eg y ­
m á ssa l ellentétes állásp o n tjait is m e rte t­
hesse és azokkal kap cso latb an s a já t m aga
is á llá s t foglalhasson. íg y pl. a pedagógiai
pszichológia szám ára igen jelentős a g on­
dolkodási tevékenység alapvető s tr u k tú ­
r á já n a k helyes m egragadása. E rre v o n a t­
kozóan A. S a m a r in L en ingrádban az
asszociációs felfogást vallja, P . A. S e v a r -
j o v M oszkvában kidolgozza az asszociációs
elm élet m ó d o síto tt form áját, Sz. L. R u b i n ­
s t e in pedig k im u ta tja , hogy az asszociá­
ciós m a g y a rá z a t nem alkalm as a rra , hogy
a gondolkodási tevékenység igen b o n y o lu lt
és ö sszetett lefolyását m egm agyarázza.
Az ily en lényeges és finom elm életi e lté ré ­
G. G'LAUSS, H. HIEBSCH: KINDERPSYCHOLOGIE
(G y e rm e k p szic h o ló g ia ) Volk u n d W issen, Berlin, 1958. 384. old.
A n ém et fasizm us m egsem m isítése u tá n
a felszab ad u lt dem okratikus N ém etország­
b an sürgetővé v á lt, hogy a pszichológusok
a n evelőknek gyerm ek- és ifjúság-nevelő
m u n k á ju k b a n a dialektikus-m aterializm us
szellem ében egy m egbízható tud o m án y o s
alap o n álló gyerm eklélektant a d ja n a k
kézbe. A lipcsei egyetem pszichológiai
tan székén lé tre jö tt egy neveléslélektani
m unkaközösség, am ely vállalta ilyen m ű
létreh o zását. E m unkaközösségből H .
B ie b s c h ír ta az első ö t fejezetet a szem élyi­
ség lélektanáról, v alam in t ő ír ta a 10. feje­
ze te t a 6 —9 éves kisiskolásokról, to v á b b á
a 9— 12 éves korbeli iskolásokról szóló
fejezetet, G. C l a u ss a 6. fejezetet a pszi­
chikus fejlődés általános jelenségéről és
törvényszerűségeiről, a 7. fejezetet a cse­
csem őkről, a 8. fejezetet (1—3 éves) k is­
gyerm ekekről, a 9. fejezetet a 3—6 éves
óvodáskorbeliekről, a 12. fejezetet a 12— 14
éves korbeliekről, a 13. fejezet az általán o s
iskolások ta n u lá s a lélektanáról, a 14. feje­
zet az ifjúkorról. B ö t tc h er a függelékben
m e g írta a gyerm ekek és serdülők patopszi-
chológiáját.
A szerzők — m in t ahogyan e k ö n y v
előszavában írjá k — a rra törekedtek, hogy
az e lm ú lt évtizedek s főleg a közelm ú lt 10
esztendő legértékesebb és legm egbízha­
tó b b k u ta tá s i eredm ényeinek a la p já n a
n agyközönséget m egism ertessék a g y e r­
m ekpszichológia sajátosságaival és fejlő ­
dési törvényszerűségeivel.
A rendelkezésre álló m odern k u ta tá s i
eredm ények összeválogatásánál a m a rx ista
pszichológusok k ritik a i szem p o n tjait é r ­
v én y e sítetté k és igyekeztek olyan a d a to k a t
felhasználni, a m it a gyakorlat, a m egbíz­
h ató megfigyelés, a ta p asz talat igazol.
K ülönösen a régi anyagból tö rek e d tek c su ­
p án olyan a d a to k a t kiem elni és h aszn o ­
síta n i, am elyek a m ai gyerm ekek életére,
m a g a ta rtá sá ra is érvényesek.
seket a ta n k ö n y v ek és seg édkönyvek t e r ­
m észetüknél fogva sohasem tu d já k fe l­
tá rn i. E zek p u sz tán a r r a alk alm asa k ,
hogy a ta n u ló k szám ára első tá jé k o z ó d á st
n y ú jtsan a k . Rem élhetőleg ,,A pszichológiai
tu d o m án y a S zovjetunióban” cím ű g y ű jte ­
m ényes m u n k a m ásodik k ö te te, am ely ez
évben fog m egjelenni és am ely p edagógiai
pszichológiai á tte k in té st is n y ú jt, a lk a lm a t
ad e p ro b lem atik áb a m élyebben is b e p illa n ­
tani.
L énárd F erenc
E z u tó b b i szem p o n tn ak az érv én y esí­
tése nem v o lt k ö n n y ű felad at. H iszen k ö z ­
tudom ású, hogy a N D K -b an a szocializ­
m us irá n y á b a n végzett építő m u n k a , a g az­
dasági és k u ltu rá lis fo rrad alo m m élyen
h a to tt a n ém et szülőkre és g y erm ek eik re,
az új n ém et ifjúságra. A b e n n ü k végbem enő
változások, az ifjúság sa já to ssá g a in a k új
vonásai csupán m o st k erü ln e k felm érésre.
E n n ek az ú j helyzetnek figyelem bevétele
sok régi k u ta tá s a d a ta it te tte kétségessé
vagy hasznavehetetlenné.
A kö n y v szerzői kö zü l C l a u s s és
H tebsch nem csupán kiváló szak tu d ó so k ,
hanem m in d k e tte n hosszú éveken át. m in t
nevelők m űk ö d tek . B ö t t c h e r u g y an c sa k
sokévi ta p a s z ta la tta l rendelkezik, m in t egy
nevelési tan ácsad ó m u n k a tá rsa . In n e n
adódik, hogy a szerzők m ü v ü k m e g írá sá ­
nál állandóan figyelem be v e tté k a g y akorló
nevelők és nevelői ta n ác sad ó k ig én y eit.
K ülön fejezetet szen teltek a ta n u lá s lélek­
ta n á n a k és állan d ó an szem m el ta r t o ttá k
az iskolai élet problém áit.
E kö n y v — am ellett, hogy a tu d o m á ­
nyosság leggondosabb sz em m elta rtásá v al
készült — népszerű, k ö zérth ető stílu sá v a l,
szem léltető táb láz ataiv a l, a gyerm eki m a ­
g a ta rtá s so k v álto zatú v ilágából v e t t fé n y ­
képeivel alk alm assá v á lt a rra , h o g y v a ló ­
b an a nagyközönség, az érdeklődő szülők
kézikönyve is legyen.
T alán ez u tó b b i tá rsa d a lm i igény, a
szülők gyerm ekeikkel k ap cso lato s p ro b lé ­
m á i m egoldásához segítség n y ú jtá s — in ­
dokolja, hogy e kö n y v bevezetésében á l ta ­
lános lé le k ta n t is n y ú jt. íg y a k ö n y v első
fejezete népszerűén k ifejti, h o g y m i a p szi­
chológia fogalm a, tá rg y a , ism eretelm életi
és term észettu d o m án y i a la p ja , m ik a
pszichológiai törvényszerűségek fe ltá rá s á ­
n a k m ódszerei, hogy e m ódszerek (önm eg­
figyelés, m ások megfigyelése és k ísérletek
módszere) segítségével ö ssz e g y ű jtö tt ada-
223
ló k a la p já n m iként j u t el a pszichológia az
elm életül ko tásig .
Az általán o s lé le k ta n i bevezető további
feje ze tei a különböző p sz ich ik u s folyam a­
to k és tulajdonságok is m e rte té sé t az em ­
b ern e k , m in t szem élyiség-egésznek az á l­
la n d ó szemmel ta rtá s á v a l n y ú jtá k .
E rre az első ö t fe je z e tre te h á t azért
v a n szükség, hogy a z o k a szülők, ak ik nem
tá jé k o z o tta k a pszichológia terén , nem is­
m e rik sajáto s fo galom rendszerét — a gy er­
m e k lélek tan i rész ta n u lm á n y o zá sáh o z kellő
b ev e ze té st nyerjenek. A szem élyiség-lélek­
t a n i szem léletre pedig a z é r t v a n szükség,
h o g y a hivatásos p ed ag ó g u so k és a szülők
n e essenek eg y o ld alú ság b a n e veszítsék
szem elől egy-egy fejlődő egyén sajátos
stru k tu rá ló d á sá t, jellegzetes szerkezeti egy­
ségét. A szerzők m a g u k h iv a tk o z n a k arra,
hogy a m indennapi g y a k o rla tb a n a nem
pszichológiai k ép z ettség ű em b erek csupán
egy-egy kiem elkedő jellegzetességét szok­
t á k em legetni a m e g fig y elt egyénnek, am i­
k o r v alakiről pl. a z t m o n d já k , hogy in te l­
ligens, vagy egy m ásikról, h o g y szorgalmas,
d e b u ta vagy m uzikális, v a g y m egint m á s­
ró l, hogy alattom os, önző, v ag y közösségi
s tb . M inden egyén ö n m a g á b a n egyetlen
sa já to s stru k tú rá jú szem élyiség - egész,
egyéniség, akiben le h e tn e k sok m ásban
fellelhető, egy-egy fejlő d ési szakaszban
tip ik u s jellem vonások. E z e k azonban az
egészben eg yénenként különbözően, vagy
m in t uralkodó, v a g y m in t kevésbé dom i­
n á n s vonások je le n tk e z n e k és különböző
sz erep e t tö lten ek be, erő se b b en vagy g y en ­
g ébben fejlettek, a k ö rn y e z e ti h atásokra
m ásképpen fejlődnek — és ép p en ezeknek
a különbségeknek és jellegzetességeknek a
sa já to s szerkezete h o zza lé tre az egyéniség
k ép é t.
F ejlődéslélektani szem p o n tb ó l nézve a
szem élyiséget az a p ro b lé m a , hogy m ilyen
ad o ttsá g o k , m ilyen k ö rn y e z e ti hatások,
m ily en kölcsönhatások fe lté te le i közt f e j ­
lő d ik ki egy-egy egyén ily e n vagy oly an
személyiséggé. A szerzők ép p en arra fo r­
d íta n a k nagy gondot, h o g y e fejezetekben
felm u tassák a szem élyiség morfológiai,
fiziológiai, filog en etik ai alap o k o n és k ö r­
n y ez eti h atáso k a l a tt lé tr e jö tt viselkedés-
fo rm á it, a személyiség p sz ich ik u s funkcióit,
sa játo sság a it.
A II. rész foglalkozik ez ek n ek a szem ­
p o n to k n a k az a la p já n a fejlő d és különböző
szakaszaib an levő g y e rm e k sajátosságai­
v a l. A 6. fejezet a fejlő d ésszak aszo k at és az
o ntogenetikus fejlődés ta g o ló d ását, egy-
e g y szakasz h a tá r a it jelö li m eg a csecsemő­
k o rtó l a felnőttkorig, 21 életévig. A 7. feje­
z e t ism e rte ti a csecsem őkor jellem ző sa já ­
to sság ait, a születést m egelőző em brioná­
lis és fetál-stádium , m a jd az újszülött és
224
az első é le té v e t élő csecsemő m ozgás- és
érzék szerv i fejlődését. B e m u ta tja i t t Cl a u ss
az eg y év a l a t t elért leg m ag asab b sz in te t:
az ö ssz eren d e ze tt m ozgásszervi és célra-
irá n y u ló érzékszervi m űködés sa já to ssá ­
g a it.
A 8. fe je z e t az 1— 3 éves k isg y erm ek
szo ciális m a g a ta rtá s a k ib o n ta k o zá sát (a
szülőkhöz, fe ln ő ttek h e z v aló viszonyát),
a k isg y e rm ek em lékezőképessége te lje s ít­
m é n y eit, a k o n k ré t tá rg y a k h o z ta p a d ó
eg y én i v iszo n y szu b jek tív jellegét, az o b ­
je k tív v aló ság k ap c so la tain ak felism erő
képességét, v ag y is a gondolkodás k ez d eteit
ism e rte ti. I t t tá rg y a lja e korbeli k isg y er­
m e k eg o c en triz m u sá t és kö zp o n tiság át,
a m it J . P ia g e t ism e rte t először a szak iro ­
d alo m b an , m in t kisg y erm ek k o ri jellegze­
te sség e t. E feje ze t szerzője, C la u ss el­
fo g ad ja jellem zőnek az életk o rb an e sa já to s­
ság o t, d e eg y b en m eg állap ítja, hogy ebből
ez életszak a sz végén k inő a g y e rm e k s
csak m in t n o rm álistó l eltérő jelenségnek
te k in th e tő , h a ez még 6 éves é letk o rb an is
előfordul. E fejezetb en o lv a sh a tu n k a
k isg y erm ek m a g a ta rtá sa jellegzetességéről,
a d ac k o rsza k tip ik u s m eg nyilvánulásáról,
am ely a k k o r jelen tk ezik , h a a k isg y erm ek
ö n álló su ló egyéni tö rek v éseit, v ág y a it,
a k a r a tá t a fe ln ő tte k keresztezik, g áto lják .
C l a u s s ig en alap o san foglalkozik a g y er­
m e k i d accal s k im u ta tja , hogy m ily ese­
te k b e n és k ik k e l szem ben dacos a gyerm ek.
U g y a n c sa k gondos k ifejtését k a p ju k a k is­
g y erm e k beszéde k ia lak u lásá n ak és k ü lö n ­
böző típ u s ú (funkciós, fikciós, alkotó)
já té k a in a k , am ely m in d en v á lto za tá b an
a ta n u lá s t seg íti elő.
A 9. fejezet az óvodáskorbeli g yerm ek
sa já to ssá g a iv a l foglalkozik. Szó v a n i t t
a k isg y e rm ek szociális m a g ata rtásá ró l,
gondolkozása sajátosságairól, m in d jobban
gazdagodó re p ro d u k tív és alk o tó képzelete,
ra jz a , feladatm egoldóképessége jellegzetes­
ségeiről.
A 10. fejezet kezdi ism e rte tn i az iskolás­
k o rb eli g y erm e k sa játo sság a it. A 6— 12
éves életszak asz ism ertetésé t m á r H ie b s c h
a d ja . E n n e k az életszakasznak az ism e rte ­
tése fo g lalja le a k ö n y v legterjedelm esebb
ré sz é t (157—291 o.). H ie b s c h m iu tá n szól
a beisk o lázás első n a p ja i n a g y élm ényei­
ről és a g y erm e k te sti, mozgás- és érzék ­
szerv i fejlődéséről — n ag y gonddal m e rü l
bele a kisiskolás gyerm ek é rte lm i fejlődése
sa já to ssá g a i felm u tatá sá b a.
E k o rb eli g yerm ek legfőbb fela d ata a
ta n u lá s . Míg eddig s a já t m ag a szerezte
ta p a s z ta la ta it, az iskolában a ta n ító k ö z­
v etíté sév e l rendszeresen g y ű jti ism ereteit,
szerzi készségeit és fejleszti képességeit.
A ta n u lá s lé lek tan á v al részletesebben, a
13. fejezetb en C la u ss foglalkozik. V iszont
H ie b s c h gondosan k ifejti, hogy m ik é n t
fejlődik a gyerm ek tá rg y - és térszem lélete,
a m ennyiség-, töm eg-, szám -felfogása, az
em lékező-, fogalom alkotó, gondolkodó­
képessége. E korszak fejlődési törv én y sze­
rűségei ism ertetésénél a s a já t ta p a s z ta la ­
ta in túlm enően tám aszk o d ik J . P ia g e t ,
S c u p in , K a h rs (1948), S c h in k a , B r u n s ­
w ik , W e r t h e im e r , V o l k e l t , L e o n t y e v
(1930), B e c k e r és m áso k k u ta tá s i ered­
m ényeire. F igyelem rem éltók a gyerm ek
közösségi m a g a ta rtá s á ra von atk o zó m eg­
állap ításai. Az iskolás gyerm ek n ek a ta n ító ­
hoz és az iskolai közösséghez való v isz o n y át
m a rx ista szem m el veszi v izsg álat alá.
A ta n ító n a k az első években igen n ag y
te k in té ly e és befolyása v a n a ta n u ló k fej­
lődésére, de W il l y k u ta tá s a ir a tá m a s z ­
k o d v a m egállapítja, hogy a te k in té ly
nyom asztó is leh et és a ta n u ló k igénylik,
hogy a ta n ító türelm esen segítse gyám o-
lítsa őket, barátságos, igazságos, egyesek­
kel nem kivételező, sokoldalú érdeklő­
désű, a ta n u ló k p roblém ái ir á n t érdeklődő
és m egértő, az elism erést, d ic séretet nem
sajn áló legyen. G ondosan ism erteti H ie b s c h
a csoportképződést az o sztályon belül és
a közösségi stru k tu rá ló d á s tö rv én y sz erű ­
ségeit. K ezdetben a csoportok nem differen-
( iá lta k és nem szilárdak. N agyságuk és
összetartó ere jü k változik. O sztályban és
csoportokban rangsorok a lak u ln a k , am elyen
belül egy-egy m agasabb fo k ért különböző
eszközökkel küzdelem folyik. Kgészen m ás
csoportosulások jö n n ek létre iskolán k í­
vül. E zekben lakóhely szerint, különböző
in d ításb ó l, egészen eltérő korbeliek, vagy
különböző osztály- és iskolabeliok tö m ö ­
rü lh etn ek . Az i t t b e tö ltö tt szereptől függ
a ran g so rb an elhelyezkedés. 9 —10 éves
k o rb an igen szilárd közösségek jö n n ek létre
és szigorú szabályok szerin t. R endszeres
nevelőhatások és e g y ü tte s élm ények, k ö ­
zösségi m a g a ta rtá s általán o su lá sa , h agyo­
m án y ok, közös teljesítm ények, sikerek fej­
lesztik a cso p o rto k at osztályközösséggé,
a m i lassan fokozatosan fejlődik és az
,,osztályszellem ” -ben fejeződik ki. A ta n í­
tó n a k , ú ttö rő vezetőnek és c-csap atn ak jelen­
tős szerepe van ab b an , hogy az énkczpontú
szem élyiségből ö n tu d a to s közösségi em ber
v áljék és az egyének csoportosulásából
közösség.
A 9— 13 éves életszak aszt az „iskolás­
k o r középső szakaszában levők” fejlődési
sz ak a szá t H ie b s c h ,,a k ite lje sed e tt gyer-
m ek k o r” -nak, B u s e m a n n ,, fecsegőkor” -
n a k nevezi. K étségtelen ez az életszakasz
jól elh atá ro lh ató a kisiskolások és a ser­
d ü lő k életszakaszától jellegzetes vonásaik
a la p já n . H ie b s c h a 11. fejezetben beszél
e k orszak pszichológiai sajátosságairól, e
korbeliek te s ti fejlődéséről, jellegzetessé­
7 Magyar Pszichológiai Szemle
geiről, érd ek lő d ésü k m ilyenségéről (k o n ­
stru áló h ajlam aik ró l), m egfigyelő, em lékező,
gondolkozó tevékenységük sajáto sság a iró l,
beszédkészségükről és m a g a ta rtá su k ró l.
E b b e n a szakaszban éri el az em b er a
gy erm ek i fejlődés legm agasabb fo k á t, a
belső k ieg y en sú ly o zo ttság át, szem élyiség
sz erk ezeti teljesség ét és gyerm eki te lje sít ő-
képessége csúcsát.
A 12. feje ze t a p rep u b e rtá s k o rs z a k á t
(12— 14 életév) ism erteti. Az előző fejlődési
szak a ssza l a pro b lém átlan , k ie g y en sú ly o ­
zo tt, g y e rm e k i m ódon n ag y te lje sítm é n y e k ­
re k ép e s fejlődő em ber boldog k o rsz a k a
lezárul és jö n egy n y u g ta lan , lab ilis egyen-
súlyú id ő sz ak , am ik o r a régi tá rs a s v iszo ­
n y u lá so k m eg szak ad n ak v ag y ú j fo rm á t
öltenek , az érzelm i élet d iffe ren ciáltab b á
válik, ú j ta rta lm ú élm ények, k r itik u s és
egyénien válo g ató ism eretá tv é tel id ő sz ak a
k ö v etk ez ik be és új s tru k tú rá jú v á v á lik a
szem élyiség, m egváltozik a te s ta lk a t is.
E rrő l az életszakaszról írv a , C l a u ss
röviden ism e rte ti a gyerm ek a lk a ti, m a g a ­
ta rtá s b e li v álto zásait, érzelm i életé t, a
nem i érés fo ly a m a tá t és ennek k ih a tá s a it,
in tro v e rtá lá s á t, s ezu tán részleteseb b en
szellem i fejlődését.
A 13. fe je z e tb e n u g y a n c s a k C l a u ss
az á lt a lá n o s isk o lá so k ta n u lá s a lé le k ta n i
e le m z é sé t és s a já to s s á g a in a k le ír á s á t
n y ú jt ja . A t a n u l á s n e u ro fiz io ló g ia i a la p ja i
is m e rte té s e u t á n a ta p a s z ta la ts z e r z é s , a
t a n u l á s (a m o z g á ssz e rv i és é rte lm i is m e re t
e ls a já títá s ) p sz ic h ik u s f o ly a m a tá ró l, az
is m é tlé s , a g y a k o rlá s sz e re p é rő l, a t a n u l ­
m á n y i s ik e r fe lté te le irő l, a ta n u l á s s a l s z e m ­
b e n i b e á llító d á s fo n to ssá g á ró l, a z é rz e lm e k
és a z a k a r a t sz erep érő l, és az e g y é n i e lté r é ­
sek o k a ir ó l í r a szerző.
V égül a 14. fe je z e tb e n C l a u ss r ö v id
á t t e k i n t é s t n y ú j t a to v á b b i fe jlő d é s ú t j á ­
ról, a s e r d ü lé s és if jú k o r s z a k a s z a in á t a
f e l n ő tt k o rig .
A függelékben H . B ö t t c h e r h áro m
feje ze tb en (305— 367. o.) ism e rte ti a g y e r­
m ek és a serd ü lő pato p szich o ló g iáját. Az
1. feje ze tb en a patopszichológiai jelen sé­
gekről (szim ptóm ákró), a p a n a sz o lt m a g a ­
ta r tá s ism e rte tő jegyeiről), a 2. fejezetb en
ezek o k airó l, a 3.-ban a patológiás p szicho­
lógiai fo ly am ato k sajátosságairól o lv a sh a­
tu n k . A h áro m fejezet elsősorban a r r a t ö ­
rekszik, hogy a szülő v ag y pedagógus
olvasó a z i t t közölt leírások a la p já n fe l­
ism erje a gyerm ekeken m u tatk o zó p a to ló ­
giás jelenségeket, m egkönnyítse az okok fel­
tá rá s á t, — de a pszichoterápiás le írá st v ag y
a g y ó g y ítá s m ó d já t nem közli, hiszen főleg
sú ly o sab b esetek b en — ez m á r a sz ak e m b e­
rek do lg a.
A rról érte sü ltü n k , hogy az első k iad ás
egyes fo g y aték o sság ait a szerzők k ija v í­
225
to ttá k és a könyv javított és b ővített m á­
sodik kiadása is nemrég m egjelent. Sajnos
ez a m ásodik kiadás e sorok írásakor még
nem ju to tt hozzánk.
A k ön yv értékét nagymértékben emeli
a szocialista gyermeknevelés gyakorlatá­
ban használhatósága. K ívánatos lenne
H. А. МЕНЧИНСКАЯ: РАЗВИТИЕ ПСИХИКИ РЕБЕНКА
( N . A . M e n c s in & z k a ja : A g y e r m e k p s z ic h i k u s
sztvo A .P.N . R.SzF.Sz.R. Moszkva, 1957. 184 o.
E k é t kiadást m egért k ön yv értékes
olvasm án y pszichológusok, pedagógusok és
szülők számára egyaránt. Szerzője — N. A.
M e x c s in s z k a ja — tekintélyes pszicholó­
gus, az R.Sz.F.Sz.R. Pedagógiai Tudomá­
n yos Akadémiájának levelező tagja, ő
a pszichológus, pedagógus és szülő szem é­
vel k ísérte végig gyermeke, Szása fejlődé­
sé t és gyű jtötte egybe a m egfigyelt tén ye­
ket.
A napló-formában megírt k önyv a gyer­
m ek fejlődését 8 éves koráig kíséri fig y e­
lem m el. A leírás az általános iskola I.
osztályán ak elvégzésével zárul. Megfele­
lően a gyermeki fejlődés szakaszainak a
k ö n y v et három részre tagolja, figyelem m el
kísérve a pszichikum fejlődésének sajátos­
sá g a it az óvodáskor előtti (0 —3 év), az
óvodáskori (3—7 év) szakaszokban, és az
általán os iskola I. osztályában. Ezeknek
a szakaszoknak a határait az egyes gyer­
m eknél évek szerint pontosan megszabni
nehéz feladat. Ennek ellenére a szerző
igyek szik Szása fia példáján m indegyik kor
sajátos, pszichikus jelenségeit felszínre
hozni és tényekkel illusztrálni. A z em lített
három szakaszon belül az éveket, hónapo­
k at is m egjelöli, valam int azokat a napo­
k at is, amelyeken m egfigyeléseit végezte.
B ár többnyire pszichológiai m egfigye­
lésekről van szó, a szerző részletes adatokat
közöl a gyermek testi fejlődéséről: súlyá­
ról, magasságáról, mellbősegéről stb. is.
M integy egységben szem léli gyerm eke fizi­
k ai és pszichológiai fejlődését. Em ellett
m egism erjük a családi és szociális viszonyo­
k at, egyszóval azokat a körülm ényeket,
am elyek között a kis Szása él, s amelyek
term észetesen alakítóan hatn ak rá. A
k ö n y v egyik legnagyobb érdeme éppen az,
h ogy a gyermek komplexum át, a konkrét
gyerm eki személyiség fejlődését vizsgálja
különböző viszonylatokban a gyerm ek bel­
ső erői és a sokoldalú külső környezeti
h a tá s eredőjeként.
E m unka elsősorban napló, tehát té ­
n yek leírása, helyenként m egfelelő értéke­
226
nekünk m agyar gyerm ekpszichológusok­
nak is egy hasonló fejlődés-lélektani m un­
kaközösséget létrehozni gyakorlati jel­
legű, a szocialista nevelést szolgáló gyer­
m eklélektani kézikönyv megírására.
K is s T ih a m é r
f e jlő d é s e . Az anya n a p l ó j a .) Izdatyel-
lése. A tények azonban, m in t P a v lo v
m ondja, a „tudás levegője” . Elsősorban a
gyermekpszichológia m űvelői találn ak ér­
tékes tényanyagot kutatásaik szám ára. A
gyerm ek életéből feljegyzétt konkrét ese­
tek vonatkoznak a pszichikus m űködés
valam ennyi oldalára: az egyes pszicholó­
giai folyam atok keletkezésére és fejlődé­
séin, a jellem, az akarat és cselekvés alap­
vető vonásaira, a környezeti tárgyakhoz,
az emberekhez való viszony alakulására,
készségek, szokások fejlődésére, az isko­
lához, a társakhoz, a hazához való v i­
szonyra stb. A pszichikus jelenségek tények
alapján való ábrázolásában lényeges vonás,
hogy fejlődésükben szem lélhetjük őket,
születéstől 8 éves korig. K iem elt helyen
szerepel a gondolkodás (ezen b elü l is a
szám tani gondolkodás) fejlődése (az anya
a szám tantanítás pszichológiai problém ái­
nak specialistája) és a beszéd alakulása.
N agyszám ú idézett tényanyag alapján kö­
vethetjük a beszéd fejlődését, h ogyan ala­
k ul á t az önmaga számára való gőgicsélés
m ások számára való gagyogássá s tovább
az egyszótagostól az egész szavas beszédig,
m ajd ezen keresztül a m ondatszerkesztésig.
Eközben a beszéd form álódásának szám ­
talan egyéb (a selypítés alakulásai stb.)
árnyalatát is bemutatja. Tanúi lehetünk
az észlelés alakulásának, am int hathóna­
pos korában már nemcsak lát, hanem néz
is, nem csak hall, hanem hallgat is, és íg y
tovább. A pszichikus jelenségek k eletk e­
zésének és fejlődésének tényanyaga m eg­
m utatja, hogyan válik a gyerm ek tisztán
biológiai lényből emberi, értelm es lénnyé,
s m in t tökéletesedik tovább az óvodában és
az iskola padjaiban. H elyenként az egyes
tényékhez pszichológiai általánosításokat,
m agyarázatokat fűz a szerző. íg y pl. a
gyerm ek fejlődésének bizonyos szakaszán
„m ajd én” akarja elvégezni azok at az
apróbb cselekedeteket, am elyeket eddig
a felnőttek végeztek helyette. A szerző
ezeket a jelenségeket úgy értékeli, m int az
önálló magatartás akaratlagos szabályo-
zásának kezdeteit. Sok ehhez hasonló
p é ld á t ta lá l az olvasó, m elyek a pszichikus
fo ly am ato k fejlődését m u ta tjá k be.
K ülön kell szólnunk a könyv pedagógiai
értékeiről, am elyek helyes, elemző v á la sz t
a d n a k a családi nevelés b o n y o lu lt p ro b lé­
m áira. A könyvben b e m u ta to tt nyolc év
igen jelentős a gyerm ek szem élyiségének,
jellem ének, szokásainak, m a g a ta rtá sá n a k
k ia lak u lása szem pontjából. A gyerm ek
to v á b b i fejlődésében m eghatározó jelle­
gűek az ő t érő környezeti h atások, s az
ezekre a hatáso k ra a d o tt válasza. Az így
k ia la k u lt feltételes kapcsolatok, reflexek
rendszere jelenti a gyerm ek belső világát,
am ely viszont stim ulálja v iszonyát a k ü l­
világhoz. ,,Az an y a n ap ló já” -ban szám os
p éld át, esete t találu n k ezekre a kérdésekre.
E zek é rté k é t különösen növeli az a tény,
h o g y egy egészséges szovjet család szocia­
lis ta pedagógiai szituációjában v alósulnak
meg. Sok nevelési problém a helyes m eg­
o ld á sát m u ta tja be N. A. M e n c sin szk a ja
k o n k réten , szemléletesen. Az á lta la b e­
m u ta to tt pedagógiai eljárások é rté k é t főleg
k é t szem pont határo zza meg. E zekre fel is
h ív ja figyelm ünket. A nevelői m ódszereket,
eljá rá so k a t a gyerm ek egyéni sa játo sság ai­
n a k és pszichikus fejlettségi fokának m eg ­
felelően v álasz tja meg. U g y an ak k o r a p e ­
dagógiai eljárásokhoz pszichológiai m a g y a ­
rá z a to k a t fűz. Ilyenform án a gyerm ek fe j­
lődését, a la k u lá sá t a pszichológia és p e d a ­
gógia egységében lá tju k s m eggyőződhe­
tü n k , hogy a helyes neveléshez elenged­
h etetlen a pszichológiai ism eret. A szerző
p éldául arró l ír, többek k ö zö tt, hogy cse­
csem őkorban hogyan kell a szülőknek
rea g áln iu k a gyerm ek já rá sára, k ia b álá sára .
R. VERDIER: LA CARACTEROLOGIE DANS L’ENSEIGNEMENT
SECONDAIRE
(K a ra k te ro ló g ia a középfokú o k ta tásb an .) Presses U niversitaire de F ran ce, P árizs,
1967. 207 о.
V e r d ie r m u n k ája a C aractères sorozat
tiz en h a rm ad ik k iadványaként jelent meg.
A so ro zat kezdem ényezője és irá n y ító ja
R. L e S e n n e , francia filozófus és pszicho­
lógus, ak i értékes — tö b b karak tero ló g iai
k u ta tá s t szintetizáló — típ u s ta n t dolgozott
ki. R. Ve r d ie r a Le Senne-féle tip o ló g iát
alk alm azza a serdülő ifjúságra an n a k é rd e­
kében, hogy a középiskolában ta n ító p e d a ­
gógusok ennek segítségével d iá k ja ik a t
m élyebben m egismerhessék és nev elő -
o k ta tó m u n k á ju k a t m agasabb színvonalra
em elhessék.
7*
,.A sírá s á lta lá b a n a gyerm ek k ed vezőtlen
fizikai állap o tán a k fontos jelzése. A zo n b an
sírással kifejezheti a z t a k ív á n s á g á t is,
hogy d ajk álják . E b b en a p erió d u sb a n a
gyerm ek k ívánságának v a k te lje síté se a
nevelés szem pontjából igen veszélyes. H a
sírására dajkálással v álaszolunk, ez ele­
gendő ahhoz, hogy e k é t dolog k ö z ö tt
kapcso lat, asszociáció jö jjö n lé tre. . . E zen
az alap o n a la k u lh a tn a k k i azo k a k áro s
szokások, am elyek m ély n y o m o t h a g y n a k
a gyerm ek pszichikum ában, s am ely ek
tü k rö ző d n ek jellem ében és a család h o z
való v iszonyában.” — Az ö n n álló so d ási,
a „ m a jd én ” p eriódusban a g y erm ek ily en
irán y ú törekvését fe lh a sz n á lh a tju k a r r a ,
hogy a szülők á lta l helyesnek t a r t o t t cse­
lekvés elvégzését, a k ív á n ato s v ise lk e d ést
a gyerm ek önálló a k a ra tá v á v á lto z ta ssu k .
-—■,,A kérdések időszakában” h ely es v á la ­
szokkal és kérdésekkel fe jle sz th e tjü k lá tó ­
körét. és m egism erési képességét. A szerző
naplójegyzeteiben ezekre, s az eh h ez h a ­
sonló jelenségekre n agyszám ú p é ld á t, s a
helyzetn ek megfelelő k o n k ré t e ljá r á s t t a ­
lálunk. A kisgyerm ek fejlődésére, nevelésére
vonatkozó szinte v alam en n y i k érd ésre
ta lá lu n k anyagot, te k in te tte l a r r a , hogy a
szerző a gyerm eki szem élyiség fejlődésének
egész kom p lex u m ára v o n a tk o z ta tta m e g ­
figyeléseit.
Pszichológiai és pedagógiai é rté k e i m el­
le tt szórakoztató, h ely en k én t m u la tta tó
N. A. M encsinszkaja n ap ló jeg y zete. A
könyv tudom ányos érték e jelentős, kö n y -
nyed stílu sa pedig nem -szak em b erek sz á ­
m á ra is hasznos, értékes o lv a sm á n n y á
teszi.
N agy L ászló
A szerző m aga is g y akorló ta n á r és
ezért elem zéseiben elsősorban az o sztály -
közösség és az o sztályban v é g z e tt m u n k a
sz em p o n tjait veszi figyelem be. A szerző
sz erin t m in d en o sztály n ak m e g v an a
m aga arc u lata , egyénisége, a m i a s z e rin t
alakul, hogy a különböző típ u s ú ta n u ló k
szám a rá n y a m ilyen az o sztály b an . A típ u s ­
ta n alk alm azása enn ek a felm érésében
segíti a ta n á rt. N ézete sz erin t sok p ed a g ó ­
giai k u d a rc oka az, hogy a n ev elő k n em
alkalm azzák m ódszereiket az o sz tály o k
karaktero ló g iai összetételéhez.
227
 „N ehéz pl. ta n u ló cso p o rto k a t, am elyek­
b en a nem aktív-m ásodlagosok dom inál­
n a k , belevinni olyan k u ta tá s o k b a , am elyek
az em ocionált-elsődlegeseknek nagyon jól
m egfelelnek. Az osztály vezető csoportja
n em képvisel azonos m o zgósító erőt, ha
a legjobb tanulók a szenvedélyes, az in d u ­
lato s, az érzékeny vag y a z élén k csoportba
ta rto z n a k . V annak osztály o k , am elyeknek
erkölcsi m a g a ta rtá sá t tö n k re te sz i az ide­
gesek rom boló hatása, a k ik csillogó képes­
ségeik m ia tt olyan te k in té ly n e k örvende­
n ek , hogy p a ra d o x o n aik a t m egtapsolják,
á llh a ta tla n sá g u k a t és a n a rc h ik u s törekvé­
se ik e t utánozzák” — m o n d ja a szerző és
m in d e n nevelő, ső t m in d e n em ber, aki
közösséggel foglalkozott , rá ism e r e sorok­
b a n s a já t ta p a sz ta la ta ira is.
A H eym ans—Le S enne-féle tipológiai
o sztályozás három ala p v e tő a lk a ti ténye­
zőn ép ü l fel. Ezek:
a) A z in d u la ti élet, a z az a z emóciók
le fu tá sá n a k gyorsasága, ille tv e gyakorisága.
A z t az idegrendszeri a d o tts á g o t, hogy az
egyén a külvilág h a tá sa ira — legyenek azok
kellem esek vagy k ellem etlen ek — hevesen,
izgalom m al reagál, v a g y pedig ezek ke­
véssé érin tik , és nem rá z z á k m eg, E-vel,
ille tv e n E -v e l jelzik (ém o tiv ité , non ém o­
tiv ité ).
b) A z a k tiv itá s i te n d e n c ia . A pozitív
p ó lu st, am ikor az egyén a cselekvés szük­
ségességét állandóan érzi, az akadályok
is cselekvésre ösztönzik, A -val, a negatív
p ó lu st, am ikor az eg y é n m e g to rp an az
ak a d á ly o k előtt, á lta lá b a n fél a cselekvéstől
n A - v a l jelzik (activité — n o n activité).
c) A z elsődlegesség, ille tv e m á w d la g o s-
sá g . A z elsődlegesség (p rim arité ) jele lJ,
a m ásodlagosság (secondarité) jele S .
E z e k az alk ati tényezők az élm ényfeldolgo­
zás m ó d já ra v o n atk o zn ak és fed ik a jungi
e x tra v e rtá ltsá g -in tro v e rtá lts á g vagy a M át­
r a i László-féle közvetlenség-közvetettség
té n y ez ő k fogalm át. (L ásd M á t r a i L ís z l ó :
É lm é n y és m ű, B u d a p est, 1940. !)2. o.)
E tényezők kom binációjából a követ­
kező nyolc főtípus a la k u l ki:
1. É nA P (nerveux), n y u g ta la n , ideges
2. E nA S (sen tim en tal) túlérzékeny,
tö p ren g ő
3. É A P (colérique) in d u la to s, vakm erő
4. E A S (passioné) szenvedélyes, elm é­
le ta lk o tó
5. n E A P (sanguin) élénk, felületes
6. n E A S (flegm atique) meggondolt,
fegyelm ezett
7. n E nA P (am orphe) széteső, puha
8. n E nA S (ap ath iq u e) zárkózott, szá­
ra z
A főtípusok m e g h a tá ro z á sa term észe­
te sen elsősorban elm életi jelentőségű, a
g y a k o rla tb a n e típ u s o k n a k so k változa­
228
tá v a l ta lá lk o z u n k m ind felnőtteknél, m ind
if ja k n á l aszerin t, hogy a különböző té n y e ­
zők m ily e n fo k b an ta lá lh a tó k m eg és m i­
ly e n eg y éb kiegészítő tényezőkkel p áro su l­
nak.
R . V e r d i e r m u n k á ja a H e y m a n s—Le-
Senne-féle tip o ló g iát alkalm azza a z iskolai
életre. E g y ik fontos elve, hogy az a lk a t,
a típ u s a szem élyiségnek csak eg yik és nem
is le g d ö n tő b b része. Az a lk a t m e g h a tá ro z á ­
sá v a l a szem élyiség fo rm á lá sá h o z n y ú jt
a d a to k a t m e g m u ta tv a azt, hogy a k ü lö n ­
böző k a ra k te ro ló g ia i csoportba ta rto z ó
f ia ta lo k a t m ily en p o zitív életszerep elég ít­
h e ti k i és m ily en n eg atív életszerep veszélye
fen y e g eti. R észletesen jellem zi m u n k a ­
te m p ó ju k a t, ta n u lá s u k m ó d já t, tá rs a ik ­
hoz és a feln ő ttek h e z való k a p c so la tu k
jellegzetességeit, érzelm i b e á llíto ttsá g u k a t,
csele k ed e teik m o tiv áció it. N y o m aték o san
k ije le n ti, h o g y a fiatalo k n a k v alam ily en
c so p o rtb a v aló sorolása m u n k a h ip o té zis,
a m e ly m e g h a tá ro z o tt nevelési e ljá rá s o k a t
te sz leh ető v é, de sem m i esetre sem jogosít
fel jó s la tr a a g yerm ek jövendő szem élyisége
a la k u lá s á t illető en . Eszköz, am ely köny-
n y eb b é te szi a gyerm ek m egfigyelését, de
azzal a fe n n ta rtá ssa l, hogy m a g á t az esz­
k ö z t is fo ly am ato san , gondosan kell ellen­
ő riz n i.
A g azd ag ta rta lm ú m u n k a élvezetes
o lv a sm á n y m in d a szakem berek, m in d a
la ik u so k részére. E lm életi fejteg etése it a
ta n á r i g y a k o rla tb ó l m e ríte tt éles m egfigye­
lésekkel, d iá k p o rtré k á rn y a lt leírásáv al,
tö rté n e lm i szem élyiségek naplórészleteivel
s iro d a lm i p éld ák k a l tá m a sz tja alá.
A m u n k a leg ered etib b része az V.
feje ze t, am e ly n e k címe: A k a ra k tero ló g ia
és a s z e m é ly e s sors. A szerző eb b e n a fe je ­
ze tb e n az igazi h u m a n ista nevelő m elegsé­
gével í r j a le a serd ü lő k szem élyiségfejlő­
d ésén ek krízisét, az a lk a ti ten d en ciák b ó l
folyó feszültségek m e g n y ilv án u lását. B á r­
m ily e n típ u s b a ta rto zzé k is a f ia ta l, szen­
v ed az a lk a ti tu la jd o n sá g aitó l ad d ig , am íg
a k a ra k te ré b e n rejlő ellen tm o n d áso k at meg
n em tu d ja o ldani. N ézete sz e rin t a sze­
m ély iség kifo rm áló d ása nem tö rté n h e t
m eg a n é lk ü l, hogy a f ia ta l n e ism erje meg
s a já t m a g á t, a lk a ti a d o ttsá g a it. „M egis­
m e rn i m a g u n k a t nem a z t je len ti, hogy f il­
m e zzü k belső életü n k e t, sem hogy részletei­
b en ta n u lm á n y o z z u k pszichológiai m ech a­
n iz m u sa in k a t: az önism eret n em narciz-
m u s, n e m a tu d a tá lla p o to k elm orzsolgatá-
sa, n em ra ffin á lt ízlelgetése leg in tim eb b
v a ló n k n a k . . . H ogy ism erjü k m a g u n k a t,
össze k e ll h a so n líta n i m a g u n k a t m á so k ­
k a l, és erre szolgál a k arak tero ló g ia. . .
H a c sa k a belső m eló d iát h a llh a tju k , b i­
z o n y ta la n o k k á v álu n k , de azok is b izo n y ­
ta lan o k , akik túlságosan elfo g a d ják m ások
v élem ényét.” M indezek kö v etk ezm én y e­
k ép p en a szerző a z t a já n lja a pedagógus­
n ak , hogy vezesse r á n ö v e n d é k é t a rra ,
hogy el tu d ja helyezni s a já tm a g á t a tip o ­
lógiai rendszerben. R övidebb-hosszabb b a ­
r á ti beszélgetések, p á ly a v á la sz tá si ta n á c s­
ad áso k keretében képzeli el e n n e k le h e tő ­
ségeit.
A kö n y v et igen hasznos függelék egé­
sz íti ki, am elyben az olvasó m e g találja
az o sztály b an felh a szn á lh a tó , v a la m in t a
szülőknek szóló k érd ő ív e k et, a pedagógus
á lta l alk alm azan d ó m egfigyelési szem pon­
ТЕЗИСЫ ДОКЛАДОВ НА СОВЕЩАНИИ ПО ВОПРОСАМ
ПСИХОЛОГИИ ТРУДА
( A m u n kalélelU an k é rd é se ib e n összeh ívott ta n á c s k o z á s e lő a d á s a in a k té z is e i) . Az
OSZSZSZK Pedagógiai T u d o m á n y o k A k ad é m iá ján a k k ia d ó ja , M oszkva 1957. 04
A szovjet pszichológusoknak a m u n k a ­
lé lek tan tá rg y á b an 1957-ben összehívott
tanácskozásából a könyv h u sz o n h ét elő­
a d á s t ta rta lm a z tézisekben. A tanácskozás
a n y a g a ö t tém akörre oszlik.
A z első tém akör: A m u n k a lé le k ta n á lta ­
lá n o s k érdései. G u r j a n o v , O s a n y in és
C s e b is e v referátu m a, — am e ly n e k címe:
A m u n k a lé le k ta n h e lyzete és fe la d a ta i —
a m u n k a lélek ta n i k u ta tá s o k e lm a ra d o tt­
sá g án a k o k ait vizsgálva k ritik a ila g elemzi
a szo v jet pszichotechnikusok m u n k á já ­
n ak , v a la m in t a külföldi m u n k a lé le k ta n ­
n ak a ta p a sz ta la ta it. M egállap ítja, hogy a
pszichotechnikusok m u n k á já n a k döntő fo­
gyatékossága: g y a k o rla ti tevékenységük
nem v o lt k ap c so la tb an a k u ta tó te v é ­
kenységgel; az á lta lu k a lk a lm a z o tt elvek
és m ódszerek nem feleltek m eg a szo v jet
pszichológia alap v ető elm életi m egállapí­
tá sain ak . Ami a k a p ita lista országok m u n ­
k a lé le k ta n á t illeti, figyelem be kell venni
en n e k p ozitív o ld a lait is, n a g y fejlettségét,
k a p c so la tá t az ip a rra l és a g y a k o rla ti élet
m ás terü leteiv el, a te c h n ik a le g ú jab b v ív ­
m á n y a in a k alk a lm a z á sá t a kísérletezésben.
A sz o v jet m unk alélek tan k özponti felad ata
azo k n ak a pszichológiai kérdéseknek a k i­
dolgozása, am elyek a m u n k a te rm e lé k e n y ­
ség em elése irá n y á b a n h a tn a k . O lyan in té z ­
ked éseket kell előkészítenie, am ely ek a
m u n k a m egkönnyítésére, a k ifá ra d á s és a
b alesetek megelőzésére irá n y u ln a k . U gy an ­
csak n a g y jelentősége v a n a pszichológiá­
n a k a k ád erek k iv á lasztá sáb a n , v a la m in t
szak m ai fejlesztésükben.
O s a n y in A m u n k a lé le k ta n fejlődésén ek
t j a i N y u g a to n cím ű előad ása differenciál­
to k a t és a k a p o tt a d a to k érték elésén ek
m ódszereit.
R e m élh ető , hogy ez a m u n k a m e g te r­
m é k en y ítő én fog h a tn i azo k ra a n e v e lé s­
lé lek tan i k u ta tá s o k ra , am ely ek a ta n u ló k
szem élyiségének m egism erését célo zzák .
U g y a n a k k o r a pszichológia ir á n t érdeklődő
p ed a g ó g u so k a t ö sztönözheti a r r a , h o g y a
g y a k o rla tu k b a n g y ű jtö tt és m ó dszeresen
re n d sz e re z e tt té n y a n y a g o t eg y b ev eth essék
a fen ti és m á s ism eretes k ara k tero ló g i-
ák k al.
M u r á n y i -K ovács E n d r é n é
ta n fo g lalk o zik a k a p ita lista o rszág o k
m u n k a lé le k ta n á n a k irá n y a iv a l, á tte k in ti
k u ta tá s i te rü le te it: a m u n k a te rm e lé k e n y ­
ség p ro b lém ái, a m unkásm o zg alm ak ta n u l­
m á n y o zása, a m u n k atev ék en y ség , a k é p e s­
ségek v iz sg á la ta , a m érnökpszichológia ága,
a szem élyiség, az em beri viszonyok lé le k ­
ta n a stb . A z elő ad ás k ité r a h alad ó p sz ich o ­
lógusok h a r c á r a a reakciós b urzsoá ir á n y ­
z a to k e lle n .
Az elő a d á so k m ásodik cso p o rtja a p o l i ­
te c h n ik a i o k ta tá s p szic h o ló g iá já n a k k é r d é ­
s e iv e l fo glalkozik. S z k a t k in elő ad á sáb a n
a z t tá rg y a lja , hogy m iképpen le h e t g a z ­
d a g íta n i a ta n u ló k m u n k á já n a k in te lle k tu á ­
lis ta r ta lm á t. A n n ak a vélem ényének a d
kifejezést, h o g y az általán o s isk o lák t a n u ­
ló it n em eleg en d ő az a d o tt szak m a m o z­
gási m ű v e letein e k m e g tan ításá v al k észí­
teni elő a rendszeres te rm elő m u n k á ra,
h an e m m eg kell ta n íta n i ő k e t az ip a ri,
m ezőgazdasági te rü letek en keletkező t i p i ­
kus in te lle k tu á lis feladatok m egoldására is.
E z u tá n az előadó felsorolja a z o k a t a p e d a ­
gógiai m ó d sz erek e t, fogásokat, am ely ek
vélem én y e sz e rin t a p o litech n ik ai o k ta tá s
egyes sz ak a sza in elősegítik a m u n k a in te l­
le k tu á lis ta rta lm á n a k g azdagodását. K ü ­
lön fig y e lm e t fo rd ít a rra , h o g y az isk o lai
órákon S zerzett ism eretek ne v á lja n a k h o lt
tőkévé, h a n e m a tan u ló k h a sz n á ljá k fel
ezeket a m u n k a fo ly a m a t értelm essé tétele,
a m u n k a fe la d a to k m egoldása érdekében.
Az isk o láb a n ta n u lta k o p tim ális felh asz­
n á lá sa k érd ésén ek szenteli M il e r j a n A z
ism eretek a lk a lm a z á s i képességén ek k ia la k u ­
lá s a fe lső o sz tá ly o s o k n á l cím ű elő ad ását.
Az e té re n v é g z e tt kísérletekről, m egfigye-
229
lések rő l, ta p asz talato k ró l szám ol be T a -
MUB.IDI N y o lc a d ik o s ta n u ló k a la p v e tő n eh éz­
s é g e i a z is k o la i m ű h elyekben v ég zett m u n k á ­
n á l é s e ze k leküzdésén ek n é h á n y ú tja , K a e a s -
g y e j e v a A z idő r e g isztrá lá s á n a k h a tá s a a
m u n k a f e la d a t végzésének fo ly a m a tá r a k é z i­
m u n k a készségek o k ta tá sá n á l a k ö zé p isk o la
a ls ó o s z tá ly a ib a n , T y e b j o h in A m o s zk v a i
V ö rö s P r e s z n y a kerület 95. sz. k ö z é p is k o lá ­
já b a n fo ly ó m u n k a o k la lá s m eg szervezésén ek
ta p a s z ta la ta ib ó l cím ű m u n k á ja .
B o b k o v a előadása a b o n y o lu lt c se le k ­
v é s e k ren dszerén ek k ia la k u lá s á t vizsgálja
e le m i is k o lá so k n á l k é zim u n k a ó rá k o n . A t a ­
p a s z ta la to k a z t m u ta tjá k , b o g y a ta n u ló k
k é z im u n k a órákon egyszerű m u n k a fe la d a ­
to k a t m e g tu d n a k oldani a ta n ító v ezetésé­
v el, a z o n b a n ez nem g a r a n tá lja a hasonló
f e la d a to k önálló teljesítését, s a szükséges
m o z d u la to k sikeres v é g re h a jtá sa m e lle tt
a ta n u ló k nem képesek m e g h a tá ro z n i ezen
m o z d u la to k k apcsolatát, e g y m á su tá n isá ­
g á t. E z é r t a kézim unka ó rá k egyik leg­
fo n to sa b b felad ata az elem i készségek k ia la ­
k ítá s a m e lle tt an n a k a képességnek a ki-
fejlesz tése , hogy a ta n u ló k eg y e síten i tu d ­
já k cselekvéseiket többé-kevésbé b o n y o lu lt
cselekvések rendszerében. A szerző ta p a s z ­
ta l a t a i sz erin t e cél eléréséhez a g y ak o rla­
to k h á ro m stá d iu m á n á t le h e t e lju tn i
(m ű v e le ti stádium , a k om plex cselekvések
s tá d iu m a , a g yakorlati fe la d a to k te lje s
m e g o ld á sá n a k stádium a). A m egfigyelések
a z t m u ta ttá k , hogy a m u n k a g y a k o rla to k
a z ily e n osztályokban m in d e n e k e lő tt m ű-
v e le ti-re p ro d u k tív jellegűek. A szerző a
k ís é rle ti osztályokban, v a la m in t a k o n tro ll
o sz tá ly o k b a n szerzett ta p a s z ta la ta i a la p ­
já n a r r a a végső k ö v etk eztetésre ju t, hogy
a rep ro d u k tív -k o n stru k tív g y a k o rla to k a
p o lite c h n ik a i o k ta tás egyik leglényegesebb
része.
E b b e a tém akörbe ta rto z ik m ég Misz-
t y u k előadása, am ely a te r m e lé si készségek
k ia la k u lá s á n a k n éh á n y k é rd é sé v e l foglalko­
z ik fe lső o sztá ly o so k n á l, v a la m in t J a k o b -
s z ó k A ta n u ló k k o n stru k tív -te c h n ik a i g o n ­
d o lk o d á s á n a k fejlődése a p o lite c h n ik a i o k ta ­
tá s fo ly a m a tá b a n cím ű előadása.
A h a rm a d ik té m ak ö r tá rg y a a s z a k m a i
o k ta tá s p szic h o ló g iá ja . C s e b is e v a m u n k á ja
a z ö n k o n tr o ll fo ly a m a ta it vizsg álja a m u n k a ­
k é sz sé g e k e ls a já títá sá n á l. B á rm e ly készség
m e g ta n u lá sa az em bernél n e m m e h e t végbe
m á sk é p p , m in t az ö n k o n tro ll a la p já n
A szerző kísérleteiben a z t tű z te k i célul,
h o g y a z önkontroll n é h á n y k érd ésére v es­
se n f é n y t m ozgáskészségek fo rm á ló d á sá ­
n á l. E célból három féle fe la d a to t v égezte­
t e t t el k ísé rleti szem élyekkel esztergapadon.
A z elő a d á s elemzi az egyes fe la d a to k m eg ­
o ld á s á n a k körülm ényeit, m a jd az aláb b i
230
k ö v etk eztetések re ju t. Az ö n k o n tro lln a k
d ö n tő szerepe v an a készségek k ia la k ítá s á ­
n ál. A ttó l függően, h o g y m i a z ö n k o n tro ll
tá rg y a a m ozgások reg u lá ció ján á l a kész­
ség e lsa já títá sá n a k fo ly a m a tá b a n , lényeges
m ódon v álto zik a készség k ia la k u lá sá n a k
fo ly a m a ta is: a h ib á k és a k a d á ly o k jellege,
a lá tá s i és m ozgási k o m p o n e n sek szerepe,
a sebességi m u ta tó k d in a m ik á ja . E g y és
u g y an a zo n m u n k a v é g re h a jtá s á n á l az
ö n k o n tro ll o b je k tu m á n ak v á lto z ta tá s a v á l­
to záso k s o rá t v o n ja m ag a u tá n a te v ék e n y ­
ség s tru k tú rá já b a n , jellegében, a részm ű ­
v elete k m inőségében, so rre n d jé b en . E zek
a v álto zá so k végső soron a készség fejlő ­
d ésén ek fo ly a m a tá b a n tü k rö ző d n ek .
U g y an a k k o r lényeges h a t á s t g y ak o ro l a
készség k ia la k ítá sá ra a cselekvések p o n to s­
sá g á n a k m eg k ö v etelt foka. H aso n ló té m á ­
v a l foglalkozik S zu v o bo v a , a k i a készség
á ta la k u lá s á t vizsgálja k o m p o n e n s e i so rre n d ­
jén ek v á lto zta tá sá n á l.
B ik c s e n t a j ta d z sik p szich o ló g u s a
s z a k m a i készségek k ia la k u lá s á t figyelte
g y a p o ts ze d ő k n é l (ez eg y é b k én t a ta n á c sk o ­
zás eg y etlen m ezőgazdasági tá rg y ú elő ­
ad ása). A kezdő g y ap o tszed ő n ap o n ta
m in te g y 20— 30 kg, a g y a k o rlo tt viszont
m in teg y 180—200 kg g y a p o to t g y ű jt
össze. E z a z t m u ta tja , h o g y fo n to s a k é r­
dés ta n u lm án y o zása s a b eg y a k o rlás m eg­
g y o rsítá sán a k elősegítése. A szerző a gva-
p o tszed ő k m ozgását ta n u lm á n y o z ta és
elem ezte. E n n ek a la p já n in té zk e d ése k et
te tt. A k ezd ő k közé egy ta p a s z ta lt g y ap o t -
szed ő t á llíto tt. C selekedeteik, m ozgásaik
k ritik a i értelm ezésére b u z d íto tta a g y a p o t­
szedőket, V égül speciális elő ad áso k ú tjá n
m e g ism e rtette ő k et a leg jo b b g y ap o tsze­
d ő k m ódszereivel. A m u n k a fo ly a m a t elem ­
zése és az alk a lm a z o tt ú j m ó d szerek n y o ­
m á n a m u n k a term elékenysége jelen tő sen és
rö v id idő a l a tt em elk ed ett.
Z sttkova A z ellen őrző m ű s z e r -á llá s le ­
o lv a s á si készségének g y a k o rlo ttsá g a k érdésé­
h ez és R u b a h in A lé g ifelvételek d e s iffr ir o z á s i
készség ein ek term észete és k ia la k u lá s a k é r­
déséh ez cím ű dolgozata az a v ia tik a , illetv e
a to p o g ráfia pszichológiájából m e ríti t á r ­
g y át.
Az előadások n eg y ed ik c s o p o rtja a fog­
la lk o zá so k p szic h o ló g iá já n a k k é rd é s e irő l szó l.
L evttov a fo g la lk o zá so k p s z ic h o ló g ia i ta n u l­
m á n y o z á sá n a k elvi k é rd é se it tá rg y a lja .
M egállapítja, hogy a fo g lalk o záso k pszi­
ch o ló g iáján ak alap v ető tá rg y a : a m u n k ás
szem élyisége a term elő m u n k a körülm ényei
k ö zö tt, a m u n k á s p sz ic h ik u m á b a n végbe­
m enő válto záso k m u n k a tev ék en y ség étő l
függően, az e tevékenység sz á m á ra szü k ­
séges pszichológiai á lla p o to k e lsa já títá sá ­
n a k és a term elés sz em p o n tjáb ó l fontos
Pszichikus tu lajdonságok k ia la k ítá sá n a k
ú tja i. A k u ta táso k k ö zé p p o n tjá b an a p á ly a ­
alk alm asság pszichológiai kom ponenseinek
d in a m ik á ja kell, hogy á lljo n k ia lak ításu k
legjobb ú tja in a k m egkeresése céljából. A
foglalkozások pszichológiai ta n u lm á n y o ­
zásán ak fő m ódszerei a szerző sz erin t a
következők: m egfigyelések egyes esetekben
sto p peróra, fotó- és film felv ételek seg ít­
ségével; a balesetekkel és m ás, m u n k á ra
a lk a lm a tla n n á tevő tényezőidtől kapcsola­
tos dokum entáció ta n u lm á n y o zá sa; te r ­
m észetes kísérletek; a m u n k a term é k ek
analízise, am elyek v alam ily en oldalról r á ­
m u ta th a tn a k a kidolgozás pszichológiai
fa k to ra ira ; beszélgetések a m u n k áso k k al
és m ás illetékes szem élyekkel.
P l a to n o v előadása a s z a k m a i k é p e s­
ségek p ro b lém á já h o z szól hozzá. M egálla­
p ítja , hogy az ide kapcsolódó h ib á s néze­
te k végső soron k é t n é z e tre v ezethetők
vissza. Az egyik sz e rin t a képességek s ta ti­
k u s tulajdonságok, am ely ek fátum szerűen
m eg határozzák hordozója tevékenységé­
n e k m ilyenségét; a pszichológia felad ata
ezek k im u tatá sa. A m á sik h ibás nézet
sz erin t a képességeket a tu d á s és a készsé­
gek alk o tjá k ; k im u ta tá su k csak a szakm ai
tevékenység fo ly am atá b an lehetséges. P l a ­
t o n o v ezzel szem ben a képességeket örök­
lö tt és szerzett tu la jd o n sá g o k elegyeként
fogja fel; ezek eléggé állan d ó k , mégis
v álto z ta th a tó k . E g y m e g h a tá ro z o tt m u n k a ­
körre, foglalkozásra való alk alm atlan sá g
nem a képességek h iá n y á v a l, hanem a
személyiség m eg h atá ro z o tt s tru k tú rá já v a l
m agyarázható, am ely b en az a d o tt te v é ­
kenység szem pontjából n e g a tív vonások is
benne fo g laltatn ak . A szerző a to v á b b ia k ­
b an hangsúlyozza, hogy a képességekkel
kapcsolatos vizsgálódások b árm ily en szak ­
m áb an h árom kérdésre v ez eth ető k vissza:
1. m ilyen képességeket kö v etel m eg az
a d o tt foglalkozás; 2. ho g y an ta n u lm á n y o z ­
h ató k ezek a le gobjektívebben az egyes
szem élyeknél; 3. hog y an fejleszth ető k ezek
a legjobban. A sz ak m ai képességek m eg­
állap ításáh o z m eg kell é rte n i az a d o tt
m un katevékenység pszichológiai sa já to s­
sá g a it s ezzel kell összevetni az a d o tt sze­
m élyiség pszichológiai s tr u k tú r á já t. E cél­
ból az a d o tt sz em ély t tevékenységének
különböző helyzeteiben k ell tanulm ányozni.
E n n ek egyik eredm ényes fo rm á ja a lab o ­
rató riu m i pszichológiai kísérlet. A képes­
ségek m egítélése a p ro b lém án ak csak egyik
oldala. F o n to sab b , u g y a n a k k o r b o n y o lu l­
ta b b o ld ala a szak m ai képességek fo rm á­
lása. A középiskolák p o litech n izálása is
felvet a szak m ai képességek m e g á lla p ítá sá ­
val, fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket.
A r h a n g e l s z k ij o k iv á ló m u n k á s o k és
ú jító k m u n k a te v é k e n y sé g é n e k p s z ic h o ló g ia i
tu la jd o n s á g a it v iz s g á lja . M u n k a -m e to d ik a i
k é rd é s e k k e l fo g la lk o z ik G e l l e r s t e j n a
g y o rs a sá g i cselekvések p s z ic h o ló g ia i s a j á ­
to ssá g a i és e ls a já títá s u k ú tja i, v a la m in t
T e n y e t a a revo lver-eszterg á lyo so k ra c io ­
n á lis m u n k a m ó d sze re in e k k id o lg o zá sa és
bevezetése a term elésbe c ím ű e lő a d á sa .
K o n d r a t y e v a e lő a d á s á b a n a szövőn ők
m u n k a tevék en ység e tervezésén ek p sz ic h o ló g ia i
a n a líz is é t a d ja s k u ta t á s a i n a k e re d m é n y e ­
k é p p e n m e g á lla p ítja , h o g y a te rm e lé si
o k ta tá s fo ly a m a tá b a n sz ü k sé g e s m e g ta n í­
ta n i a ta n u l ó k a t s a já t te v é k e n y s é g ü k t e r ­
v e zésére.
A rep ü lő k p szichológiájával kapcsolatos
k érdések et tá rg y a l D im e r s z k ij a fö ld tő l
v a ló tá v o lsá g észlelésén ek k érdéséh ez a r e p ü lő ­
g ép le s zá llá sá n á l, P o n o m a r jo v a m o zg á si
reakciók n é h á n y sa já to ss á g a és jelen tő ség e a
p iló ta m u n k a tevék en ység éb en , A l j a k r in -
s z k ij a p iló ta térb e li tá jé k o zó d á sá n a k p ro b lé ­
m á ja b o n y o lu lt m e te o ro ló g ia i k ö rü lm é n y e k
között cím en.
Az előadások ö tödik cso p o rtja a m u n k a ­
tevéken ység ta n u lm á n y o z á s á n a k m e to d ik á ­
já v a l foglalkozik. E té m ak ö rö n b elü l a
szerzők különböző m űszerek pszichológiai
célú felh aszn álását v izsg álják , beszám ol­
n a k ezzel k ap cso lato s kísérleteik rő l. R a d u -
s in s z k ij és P e r s z o n a z e m b e ri m u n k a -
m o zd u la to k ta n u lm á n y o z á s á n a k m e to d ik á ja
a k ife jte tt erő feszítések te n z o m e lrik u s r e g iszt­
rá c ió ja ú tjá n , L a v r e n t y e v a k ís é rle t m e to ­
d ik á ja és te c h n ik á ja film fe lv é te l és o sz c illo ­
g rá f a lk a lm a z á s á v a l a m u n k a m ó d sze re k
k u ta tá sá n á l, M ih a jl o v film je lv é le l és oszcil-
lo g rá fia a lk a lm a z á s a m a ró g ép en végze, t
m u n k a m ó d szerein ek ta n u lm á n y o z á s á n á l és
tökéletesítésén él, v a la m in t P o s z pe l o v a
tek in te t ir á n y a m e g h a tá ro zá sá n a k film m ó d ­
szere cím ű előadása arró l ta n ú sk o d ik , hogy
a szovjet m unkapszichológusok a m űszeres
te ch n ik a v ív m á n y a it is felh aszn álják az
em beri m u n k atev ék en y ség , a term elés
pszichológiai v izsg álatán ál.
R udas J ános
231
 ВОПРОСЫ ПСИХОЛОГИИ ТРУДА
(A m u n k a p s z ic h o ló g ia k é r d é s e i .) A z O S Z S Z S Z K P e d a g ó g i a i T u d o m á n y o k
A k a d é m iá já n a k h ír e
91. kötet, Moszkva,
A Pedagógiai Tudom ányok Akadém iá­
ján ak Izvesztyija című könyvsorozata 91.
k ö te te G u r ja n o v szerkesztésében a m unka­
pszichológia egyes problém áit tárgyalja.
A tanulm ányok közül k ettő foglalkozik
a t e r m e l ő m u n k a vizsgálatával. A r h a n g e l -
s z k i j m unkájának címe: A k i v á l ó d o lg o zó k
é s ú j í t ó k m u n k á já n a k p s z i c h o l ó g i a i t u l a j ­
d o n s á g a i . A szerző különböző üzem ekben
vizsgálta a munkások, elsősorban szövőnők
és cipőfelsőrészkészítők tevékenységét;
összehasonlította az átlagos és a kiváló dol­
gozók teljesítm ényét. A tapasztalatok azt
m u tatják , hogy a szovjet ip ar kiváló dol­
gozói az átlagosnál nagyobb sebességgel
h ajtjá k végre a m űveleteket, jobb m inő­
séget érnek el s több an yagot és energiát
takarítan ak meg. A jobb eredm ények el­
érése k ét irányban képzelhető el. Az egyik:
a term elési m űveletek elvégzési módjának
racionalizálása, a m ásik: m agában a
m unkafolyam atban végh ezvitt szervezési
változások . A szerző n agy fig y elm et szen­
te l a tevékenység m egtervezése folyam a­
tá n a k , am elynek során a m unkás céltuda­
tosan felépíti saját m unkáját. A z újítóra
az jellem ző ebben a vonatkozásban, hogy
tevékenységének minden pillanatában fel­
ism eri a tevékenység célját teljes jelentő­
ségében. Ebből kiindulva, elgondolja a cél
m egvalósításának útját, m ódját; megkeresi
a lehetséges megoldást. A m un katevé­
k en ység ezen m egtervezésének folyam ata
világosan felismerhető m inden foglalko­
zásban és szakmában. A tervezés, vagyis
az elkövetkező tevékenység tudatos m eg­
szervezése három alapvető szakaszra oszlik:
a tájékozódó tervezésnek, az organizációs
tervezésnek és a végrehajtás tervezésének
szakaszára. A szerző e szakaszok egyen ­
k én ti elem zése után m egállapítja, hogy a
szélesebb tervezés a kiváló m unkásoktól
n agyobb megfontolást, az egész m unka­
fo ly a m a t alaposabb átgondolását kívánja.
E n n ek következtében m unkájuk egyre
jobban intellektualizálódik. E z nemcsak
szakm ai, de általános m űveltségük em elését
is m egköveteli.
S z u v o r o v a tanulm ánya о h ib á k és
a k a d á l y o k je lleg é rő l szól a te r m e lő te v é k e n y s é g
e r e d e t i m e g ta n u lá s á n á l é s á t á l l í t á s á n á l . A
tech n ik a rohamos fejlődése egyre gyakrab­
ban állítja az ipari m unkásokat a termelési
k észségek átalakításának feladata elé. A
szerző a moszkvai Vörös Proletár gyárban
fig y e lte az adódó hibákat és nehézségeket
232
1958.
m ind az elsődleges betanulás, m ind a kész­
ségek átépítése idején.
S zu v o ro v a a szakm unkásoknál bekövet­
kezett készségátalakítások m egfigyeléséiül
számol be. M egfigyeléseinek eredm énye­
képpen m egállapítja, hogy a m unkatevé­
kenység ez irányú tanulm ányozásának alap­
vető feladata: az im produktív m ozdulatok
elem zése és ezek okainak felderítése. Bizo­
nyos m értékig ezt 6 m aga el is végzi a
továbbiakban. A több gépen egyidejűleg
történő betanulást is elem zi. Külön v izs­
gál olyan m unkásokat, akiket rögtön több
gépen tanítottak meg munkájukra, s olya­
nokat, akik kezdetben csak egy gépen
tanultak, később tértek á t több gépre.
A szerző szerint a m egfigyelt m unkások­
nál a tevékenység átállításának periódusát
az egyéni tem pó csökkenése, a szenzorikus
kontroll növekedése és az im produktív
m ozdulatok nagy m ennyisége jellem ezte.
A m unkások im produktív m ozdulatai az
alábbi csoportokba oszthatók: a ) a m ű­
ködő gép önálló tanulm ányozásának esz­
közeként jelentkező próbamozdulatok; b)
a már fejlett önkontrollal bíró munkás
korábbi m ozdulatainak ellenőrzése végett
az ism ételt ellenőrző m ozdulatok; c ) a
készségek interferenciájának hibái. Az
újonnan b etanított m unkások tevékeny­
ségének hibái főleg ism ereteik hiányos v ol­
tából fakadtak.
A tevékenység átalakításában döntő
jelentősége van a m unkások termelési
tapasztalatainak. A további kutatások
során — állapítja meg a szerző — igen fontos
lenne m egoldani az im produktív m ozdula­
tok kiküszöbölését a tevékenység átállításá­
nak időszakában.
A tanulm ányok m ásodik csoportja a
s z a k m a i o k ta tá s köréből m eríti tém áját.
C s e b is e v a a z i p a r i ta n u ló k m u n k á já n a k
t e m p ó j á b a n m u ta tk o z ó e g y é n i k ü lö n b sé g e k e t,
a tanulók pszichológiai jellem zését vizs­
gálta az egyik m oszkvai iparitanuló-isko-
lában. É rveket sorakoztat fel, am elyek a
sebességi készségek kialakulása tanulm á­
nyozásának szükségességét bizonyítják a
term elési oktatás folyam atában. A tanul­
m ány a zt tárgyalja, hogy m iben külön­
böznek pszichológiai jellegzetességük sze­
rint a gyorsan dolgozó tanulók a lassúak­
tól, vannak-e közös tulajdonságaik, v ál­
toznak-e ezek a szakoktatás hatására?
A szerző részletesen bem utatja az általa
vizsgált vakolóm unkás-tanulók termelő-
te v é k e n y s é g é t. V iz s g á la tá b a n az e g y é n i
b eszélg etések a d a ta ira , a n e v e lő k , m e s te re k
és m á s sz e m ély ek á l t a l a d o tt je lle m z é se k re ,
b iz o n y o s m a n u á lis k é p e s s é g e k e t v izsg áló
la b o r a tó r iu m i p ró b á k e re d m é n y e ire , d in a -
m o m e tr ik u s v iz s g á la to k e re d m é n y e ire stb .
tá m a s z k o d o tt. L eg fő b b m ó d s z e rk é n t a
m u n k a k ö z b e n i m e g fig y e lé st, a z e g y én i
je lle m z é se k ö ss z e á llítá s á t é s a n a líz is é t a l ­
k a lm a z ta .
C s e b is e v a részletesen is m e rte ti a t a ­
n u ló k m egfigyelt cso p o rtján a k jellegzetes
a d a ta it, a gyors, lassú és közepes ta n u ló k
szem élyiségének le írásá t. S zerinte az egyéni
m u n k a te m p ó b a n észlelt k ü lönbségek sp e ­
ciális kérdése lényegében a ta n u ló k sze­
m élyiség-fejlesztésének p ro b lém ájá v á b ő ­
v ü l. A ta n u ló k a t négy cso p o rtra osztja:
1. ak ik n e k a m unkához való viszonya p o ­
zitív (m unkaszeretet, felelősségtudat, k ez­
dem ényezés), akiknél a tá rsa d a lm ila g h asz­
nos m u n k a belső szükségletté v á lt; 2.
a k ik sz in tén a k tív a k és á llh a ta to sa k a
m u n k á b an , de ehhez szükség v a n vezetésre,
ellenőrzésre; 3. ak ik n ek á llan d ó külső
ösztönzésre v an szükségük; 4. ak ik n ek a
m u n k á h o z való n eg a tiv v iszonya pedagó­
giai elhanyagoltsággal kapcsolatos.
T a n u lm á n y a befejezéséül a szerző azo­
k a t a korreláció k at elem zi, am elyek eg y ­
részről a ta n u ló k m u n k a te m p ó ja , m ásrész­
ről egyéni szem élyiségjegyeik k ö zö tt fe n n ­
á lln a k . A szakm ai o k ta tá s fo ly am atáb an
fe ltá ru ln a k a ta n u ló k m u n k atem p ó b eli
különbségei, am elyek az iskolai nevelő­
m u n k a sikerére vag y sikertelenségére is
r á m u ta tn a k . É p p en ez a n ev elő m u n k a az,
am ely k ih a th a t az egyéni m u n k atem p ó
növelésére vagy csökkentésére. A ta n u ló
fizik u m a és általán o s fejlődése nincs eg y ­
m ással egyenes a rá n y b a n , bon y o lu ltab b
viszony v a n o k é t jelenség k ö zö tt. A gyors
és lassú tan u ló k m u n k á já t elsősorban a
te lje s m unkaciklusok elvégzésének sa já to s­
ságai, n em pedig a m ozgás v a g y az egyes
o perációk v é g re h ajtá sá n ak gyorsasága k ü ­
lö n b ö zteti meg egym ástól. A ta n u ló k összes
k a teg ó riája szám ára h aszn o sn ak bizonyul
a gyorsasági készségek nevelése céljából
speciális g y ak o rlato k szervezése a gyors
te m p ó jú m u n k á v al k ap c so la tb an .
Cs e b is e v a m á s ik ta n u l m á n y á n a k cím e:
A m e g m a g y a rá zá s és a m e g m u ta tá s p s z i ­
ch o ló g ia i a n a líz is e a m u n k a m o zd u la t vég re­
h a jtá sá n a k m e g ta n u lá s á n á l. E m u n k a az
első p ró b a m o z d u la to k b a n k ö z v e tle n ü l k i ­
fejező d ő k ü lö n b s é g e k e t e le m z i a z ú j m u n k a ­
k észség ek e ls a já títá s á n á l a z o k b a n az e se ­
te k b e n , a m ik o r e m o z d u la to k v é g r e h a jtá ­
s á n a k m ó d já t m e g m a g y a rá z z á k , a m ik o r
c sa k m e g m u ta tjá k , és a m ik o r a m e g m a g y a ­
r á z á s t és a m e g m u ta tá s t ö ssz e k a p c so ljá k .
CsEBrsEVA k ezd etb en eg y m oszkvai
ip a risk o láb an , m ajd a P szichológiai In té z e t
la b o ra tó riu m i k örülm ényei k ö z ö tt foly­
t a t t a k ísérleteit. A zt ta lá lta , h o g y a m unka-
m ódszerek m e g m u ta tá sá n a k és m egm agya­
ráz ásá n ak sajáto sság a h a tá s s a l v a n a
m e g ta n u lt m o zd u lato k m inőségére és sebes­
ségére. A szóbeli m a g y aráz at, m iv e l a m eg ­
ta n u la n d ó tevékenység jo b b értelm ezésére
tesz képessé, jó m in ő ség et a d h a t (lassúbb
tem pó m ellett), v a la m in t a részm ű v eletek
v é g re h a jtá si m ódszereinek n a g y o b b v á lto ­
za to ssá g át szem ben a m e g m u ta tá s ú tjá n
való o k ta tá ssa l. A m e g m u ta tá so n alapuló
m u n k a , m iv el a m e g m u ta to tt fogások és
tem p ó k o p íro zását teszi leh ető v é, m inőségét
te k in tv e gyengébb lesz, m in t a szóbeli
m egm ag y arázás. E k é t m ó d szer összekap­
csolása átlag o san n ag y o b b m u n k a seb e s­
séget ad, m in t a m eg m ag y arázáso s és
johb m inőséget, m in t a m e g m u ta táso s
m ódszer.
K u v s in o v a to m szk i P ed ag ó g iai F ő ­
iskola m u n k a tá rsa , a d o lg o zó k ön kon troll-
já n a k kérdését v izsg álja a z i p a r i oktatás
k e zd e ti sz a k a szá n . A ta n u ló k ö n k o n tro lljá-
n a k h a té k o n y sá g á t ú g y le h e t növelni, h a
a g y a k o rla to k k itű z ését (cél, feltételek,
m ódozatok, a m egoldás so rre n d je ) m a x i­
m ális pontossággal o ld já k m eg. O lyan
fogásokat k ell kidolgozni, a m e ly e k b izto ­
sítjá k a ta n u ló k sikeres á tv á ltá s á t az eg y ­
szerű g y ak o rlato k ró l a k o m p lex felada­
to k ra.
S zo lo v jo v a m u n k á ja a h a llá s i és lá tá s i
kon troll sze re p é v e l foglalkozik a rá d ió a d á s
készség fo r m á lá s á n a k fo ly a m a tá b a n . M egfi­
gyelései során a rádiósok k ülönböző m ó d ­
szerekkel dolgozó négy c so p o rtjá n a k te l­
je sítm én y ét v izsgálta, fig y e lte m u n k á ju k
sebességét és az á lta lu k e lk ö v e te tt h ib á ­
k at.
A ta n u lm á n y o k h a r m a d ik c s o p o rtja a
m u n k a k észség ek k ia la k ítá s á v a l és á tfo r m á ­
lá s á v a l fo g la lk o z ik . CsEBtSEVA g y o rs m o z­
g á sú tá r g y a k ra v a ló rea g á lá s készségén ek k i ­
d o lg o zá sa , to v á b b á a c selek vések ö sszeeg yez­
tetése bo n yo lu lt m o zg áskészségek o k ta tá sá n á l
a r r a a m e g á lla p ítá s ra j u t , h o g y a c se le k ­
v é se k ö ssz e e g y e z te té sé n e k k é szség e a lk a l­
m a t a d a z első és m á s o d ik je lz ő re n d s z e r
k ö lc s ö n h a tá s á n a k ta n u lm á n y o z á s á r a a k é sz ­
sé g e k k ia la k u lá s á v a l k a p c s o la tb a n .
C s e b is e v a a szóbeli, lá t á s i é s m o zg á si
k o m p o n e n se k kölcsö n h a tá sa a m o z g á s n a g y ­
sá g á n a k e ls a já títá s á n á l c ím ű ta n u lm á n y a a
m o z g ásk észség ek k ia l a k ít á s á n a k e g y e s k é r ­
d é se iv e l fo g la lk o z ik . M e g á lla p ítja , h o g y a
m o z g á sk é sz sé g e k g y a k o r la to k ú t j á n t ö r ­
té n ő e ls a já títá s á n a k p sz ic h o ló g ia i ta r ta lm a
a m o z g á so k a k tív re g u lá c ió ja , a m e ly a
m o z g á si és lá tá s i észlelés te v é k e n y sz e m b e ­
233
á l l í t á s á n alapul. Az a k tív g o n d o la ti te v é­
k e n y sé g n e k döntő jelentősége v a n m ég a
le g e le m ib b m ozgáskészségek k ia la k ítá s á ­
n á l is.
A szerző és m u n k a tá rsa i á l t a l végzett
k u ta tá s o k azt m u ta tjá k , h o g y a m ozgási,
l á t á s i és szóbeli té n y ez ő k összekapcso­
lá s a n e m m inden esetb en h a t pozitívan
-egy g y a k o rla t eredm ényeire.
A z elvégzett g y a k o rla to k eredm ényei
ész re v e h e tő e n tü k rö zik a v iz s g á lt szem é­
ly e k egy én i különbségeit.
A szerző a ta n u lm á n y v é g é n csatolja
a n n a k a m űszernek le írá s á t és fényképét,
a m e lly e l a mozgás n a g y s á g á n a k e ls a já títá ­
s á t ta n u lm á n y o zta , közli a v iz sg á lt sze­
m é ly e k egy csoportjánál m e g a d o tt in ­
s tr u k c ió k a t és a v izsgálatnál h a s z n á lt nyom -
h a tv á n y t.
S zttvorova a m u n k a k é szsé g á ta la k ítá s á t
e le m z i kiegészítő k o m p o n en s b e k a p c so lá sá n á l
é s k ik a p c s o lá sá n á l. A m u n k a fo ly a m a to k
gép esítése, a term elékenység növekedését
célzó intézkedések bevezetése m egköveteli
a m u n k á so k tó l m u n k ak észség eik folytonos
á ta la k ítá s á t. E zé rt fontos a n n a k a h a tá s ­
n a k a vizsgálata, a m e ly e t e g y kiegészítő
m ű v e le t bekapcsolása és k ih a g y á s a g y a­
k o ro l a készséget alkotó m o z d u la to k re n d ­
s z e ré re .
A szerző kísérleteket v é g z e tt a m oszkvai
V örös P ro le tá r g y árb a n . M egállapítja,
h o g y a készség s tru k tú rá já n a k m eg v álto zá­
s á v a l a m ozdulatok egész ren d sz ere is
m e g v á lto z ik . Az eg y ik k o m p o n e n s m eg­
v á lto z ta tá s a h a t az egész re n d sz e rre és
id eig len esen m egakadályozza a v á lto z a t­
la n kom ponensek h elyes v é g re h a jtá sá t.
A készségek rendszerében v égbem enő v á l­
to z á s o k mélysége különböző le h e t. Az első
j elzőrendszerrel a ffe re n tá lt kom ponens
k ö n n y e b b e n kapcsolható be, m in t a tú l­
n y o m ó a n m ásodik je lző ren d sze rrel afferen-
s t á l t kom ponens. E b b en az ese tb e n a kész­
é g e k átép ítésé t b o n y o lítja a bekapcsolt
R. MEIL1 : PSYCHOLOGIE HER BERUFSBERATUNG
( A p á ly a v á la s z tá s i ta n á c s a d á s p szic h o ló g iá ja )
S. K a rg e r, Basel 1958. 78 o.
A pályaválasztási ta n á c s a d á s re n d k í­
v ü l b o n y o lu lt p ro b le m a tik á já b ó l a szerző
c s a k a pályaválasztó szem ély pszichológiai
v iz s g á la tá n a k kérdését tá rg y a lja , te h á t
n e m té r ki a p ály av á lasz tá si ta n ác sad á ssal
s z in té n szervesen összefüggő p á ly a ta n i,
m u n k a -sta tisz tik a i és jogi v o n atkozású
p ro b lé m á k ra . H angsúlyozza, h o g y m inden
ta n á c s a d ó n a k — a szükséges alap ism ere­
234
k o m ponens elfelejtése és a v iz sg ált sze­
m ély ezzel k ap cso lato s em ocionális iz g alm a.
B o r k o v a a készség k ia la k ítá s á n a k és
á té p íté sé n e k g y o rs a sá g á b a n m u ta tk o zó eg y é n i
k ü lön bségekkel foglalkozik. A szerző k ísé r­
le te it író g ép p el végezte o ly a n szem ély ek ­
kel, a k ik g é p írá st n em ta n u lta k . A k ísé r­
letek a z t m u ta ttá k , hogy a m e g k ö v etelt
sz ín v o n alat g y o rsan elérők k éslek ed ést és
n ag y o b b m o zg ásreak ció -p o n to sság o t ta n ú ­
s íto tta k a k ez d eti g y ak o rla to k b an . A zok
viszont, a k ik sokáig n em tu d tá k eléri ú a
m e g k ö v ete lt n o rm á t, e g y a k o rla to k v é g re ­
h a jtá s á n á l re n d k ív ü li sietséget és k icsin y
reak ció -p o n to sság o t m u ta tta k . B o rk o v a
ebből a z t a ped ag ó g iai ta n u lsá g o t v o n ja le,
hogy b o n y o lu lt m ozgáskészségek ta n ítá s á ­
n á l k e z d e tb e n a g y ak o rla to k lassú és p o n ­
tos v é g re h a jtá s á t kell alk alm azn i. E k ísé r­
letek a n n a k o k á ra is rá m u ta tn a k , hogy
az o k ta tá s k ezd etén m ié rt o ly kevéssé h a té ­
k o n y ak ezek a g y a k o rla to k g y o rs íto tt
tem p ó a lk a lm a z á sa esetén.
A k ö te t u to lsó té m ak ö re a m u n k a te v é ­
ken ység ta n u lm á n y o z á s á n a k m e to d ik a i k é r ­
d ései. A r h a n g e l s z k ij m u n k a m o zd u la lo k
elem zése film fe lv é te l segítségével cím ű ta n u l­
m á n y a is m e rte ti a film felvevőgép h a sz ­
n á la tá n a k és az ú g y n ev ezett k in o g ram
elk észítésén ek m ódszereit. A tevékenység
és a te v ék e n y ség e t alk o tó cselekvések és
m ozgások film felv ételén ek an alízise sok
fe la d a to t o ld h a t meg.
A pszichológusok e lő tt a m u n k a p sz i­
chológia te rü le té n n ag y lehetőségek á ll­
n ak . A pszichológiai k u ta tá s o k a m u n k a és
a m u n k á ra v aló előkészítés te rü le té n le h e­
tővé te sz ik p ra k tik u s fela d ato k m egoldását,
u g y a n a k k o r k o n k ré t a n y a g o t is a d n a k az
á lta lá n o s pszichológia sz ám ára, am ely re
szükség v a n az em beri m u n k atev ék en y ség
á lta lá n o s pszichológiai p ro b lém áin ak fel­
tá rá sáh o z .
R u d a s J á n os
4. á td o lg o z o tt és b ő v íte tt k ia d ás.
te k m egszerzésén tú l — egyénileg k ell b e­
dolgoznia m a g á t ebbe a m u n k á b a s ta p a s z ­
ta la to k a t g y ű jte n ie . A tu d o m á n y jelenlegi
á llá s á n a k m egfelelően szerin te a jól k id o l­
g o zo tt te lje sítm é n y p ró b á k és az ezekkel
eg y b ek ap cso lt tan ácsad ó beszélgetések v a n ­
n a k elő térb en .
A sz e m é ly is é g egészének az alap e lv e és
sz em p o n tja érv én y esü l kö v etk ezetesen vé-
gig az egész könyvön, am ely a következő
k érdéscsoportokat tá rg y a lja : H ogyan épül
bele a h iv a tá s az egyes em b er egész éle­
tébe? H ogyan tö rté n ik pszichológiai szem ­
pontból az em ber és a h iv a tá s egybehango­
lása ? Mi a jellem szerepe a pályav álasztási
tan ácsadásiján és a g y a k o rla ti életben
való beválás szem p o n tjáb ó l ? Az egyes
érte lm i m űködések m ily en kapcsolatban
v a n n a k a különböző foglalkozásokkal ?
A kézügyesség d iffe ren ciált felfogása m i­
lyen m egfontolásokat tesz lehetővé a p ály a-
v álasz tási ta n ác sad á s sz ám á ra ? M aguk a
pszichológiai v iz sg álato k m ilyen alapvető
m ó d szertani elvekhez ig a zo d jan ak ? Végül
az egyes pszichológiai m ódszereknek m i a
g y ak o rla ti érték e ?
A h iv a tá sró l való felfo g ását ab b an a fo r­
m á b an fejezi ki, am ely sz erin t a h iv a tás
kielégülést, m egelégedést kell, hogy n y ú jt­
son, de u g y a n a k k o r n em szabad m inden
szükségletünk kielégítőjének ta rta n i. A h i­
v a tá ssa l egyéniségün ket s a tá rsa d a lm a t
é p ítjü k .
A z em ber és a h iv a tá s egybeh an golása
pszichológiai szem pontból k é t tényező-
cso p o rt fig y elem b ev ételét követeli meg:
a képességekét és a h ajlam o k ét. Az egyik
a z o b je k tív teljesítőképesség m e g állap ítá­
sához, a m ásik a sz u b jek tív átélésm ód fe l­
ism eréséhez szükséges. A h ajlam ok vizsgá­
la tán á l a foglalkozási k ív án ság o k k al ta lá l­
kozik először a pszichológus. Ide ta rto z ik
a kedvenc foglalkozások, az érdeklődési
irá n y o k és a szükségletek vizsgálata. F o n ­
tos az a m eg állap ítása, hogy a foglalkozási
kív án ságok és az érdeklődési irányok
k u ta tá s a nem nélk ü lö zh eti a m otivációs
szem pont érvényesítését. A képességek fel­
m érésénél „ n e m az egyes képességek a b ­
szolút színvonala, h an e m a képességegyüt­
tesek a m é rték ad ó k a h iv a tásb eli te lje s ít­
m ény sz em pontjából” . A fejezet hátralevő
részében a tö b b i egyéniségvonások (átélés­
mód, vérm érséklet, affek tiv jelenségek)
h iv atásb eli szerepével foglalkozik.
K ü lö n fejezetben tá rg y a lja a jellem
szerepét. M eghatározza a jellem vonások
d iag n osztikai és prognosztikai érté k ét.
Ig az egyrészt, hogy a p á ly á n való beválás
szem pontjából a je lle m n ek nagyobb je len ­
tősége v an , m in t a képességeknek, de
u g y an a k k o r ez m in d en foglalkozásnál eg y ­
form án jelentkezik, te h á t a tanácsadáshoz
nem sokkal já ru l hozzá. I t t tesz em lítést
az á ltalán o s te lje sítm é n y t serkentő és gátló
tényezők legfontosabbjairól, a belső szi­
lárdságról, a kiegyensúlyozottságról és az
önbizalom ról is.
A szerző so k rétű e n és rendszerezetten
v eti fel az in telligencia, az értelm esség
p ro b lém ájá t a neg y ed ik fejezetben. Sze­
r in te az in tellig en cia közvetlenül n em so k a t
m o n d a v á rh a tó h iv atásb eli e re d m é n y e k ­
ről, sik e re k rő l, h a a h ag y o m án y o s in te lli­
g en c ia -h á n y ad o s alap já n íté ljü k m eg , p o n ­
tos és d iffe ren ciált ism erete m égis ig e n jó
m eg k ö ze lítő ú t a pszichikus a d o ttsá g o k h o z
á lta lá b a n . Az értelm i fo ly a m a to k s o k ­
o ld a lú sá g á t a gyerm ek pszichológiai fejlő ­
déséből m ag y arázza meg. M e g á lla p ítja ,
hogy a z in tellig en cia az egész sz e rv e z e t
tu la jd o n sá g a . Az élet különféle h e ly z e te i­
b en realizálódó alkalm azkodási f o ly a m a t,
a m e ly n e k szerve az idegrendszer á lta lá b a n .
T o v á b b m en v e k ifejti, hogy az in te llig e n c ia
eg y ség én ek go n d o lata azonban c sa k a té v es
é rte lm e zé sek tő l óv meg, de a te lje s m e g ­
é rté sh e z n em v ezet el. E h h ez a z in te lle k ­
tu á lis te lje sítm é n y ek e t létrehozó o rg a n iz ­
m u s felépítésének b eh ató b b ism e re té re
le n n e szükség. E zu tán a z t tá rg y a lja , hogy
az egyes foglalkozások az in te llig e n c ia t e ­
k in te té b e n m it k ív á n n ak m eg, és ezzel
k a p c s o la tb a n a m u n k a fe lad a to k elem zésé­
n e k fő m o z z a n a ta it (egyszerű, ö ssz e te tt,
m e g szo k o tt, változó, új stb .) a d ja m eg.
M a jd a k é rd é st m egfordítva az in te llig e n c ia
egyes tu la jd o n sá g a it ism e rte ti, u ta lv a
m in d e n ü tt az egyes p ály ák o n v aló fe lh a sz ­
n á lh a tó s á g á ra . Négy tu la jd o n sá g o t n ev ez
m eg: k o m p le x itá s, p laszticitás, egészlátó
jelleg és gyorsaság. E b b en a fe lo sz tá sb a n
a z o n b a n bizonyos divisio co n fu sa fig y e l­
h e tő m eg, am en n y ib en a k o m p le x itá s —
a h o g y a n ő a könyvbeli példákon le v e z e ti —
a f e la d a tr a jellem ző, de n em a z é r te in i
fo ly a m a tra . E z u tó b b ia k is k o m p le x ek ,
de m á s v o n atk o zá sb an , m in t a h o g y a n a
szerző sz em léltetn i próbálja. T á r g y a lja még
az in te llig e n c ia ta rta lm i m o z z a n a ta it, a
k ü lö n féle gondolkodási m ó d o k a t és az
á l ta l a speciális képességnek n e v e z e tt e m lé ­
k ez ést és figyelm et. Végül i t t tá r g y a l b iz o ­
n y o s a z értelm ességgel összefüggő je lle m ­
v o n á s o k a t is (szorongás, le lk iism eretessé g ,
p e d a n té ria , lelkesedés, konokság, á l l h a t a ­
to sság , in g a ta g sá g stb.), v ag y is a z értel-
m esség b en az egész em ber k o m p le x t u l a j ­
d o n sá g a i kifejezésre ju tn a k .
A k é zü g y e ssé g is — szerző s z e r in t — a
je len ség ek egész cso p o rtját fo g lalja m a g á ­
b a n . B o n y o lu ltsá g u k alap já n a k é z ü g y e s­
ség n ek h á ro m fo rm áját k ü lö n b ö z te ti m eg :
1. c3ak m o to rik u s, 2. érzékeléssel v e z é re lt
és 3. él-telem m el vezérelt kézü g y esség .
É rd e k e s e n elem zi GiESÉnek a z t a m e g á lla ­
p ítá s á t, am ely sz erin t a külö n b ö ző e m b e ­
re k n e k m e g h a tá ro z o tt a ffin itá s u k v a n m e g ­
h a tá r o z o tt anyagokhoz (pl. p a p írh o z ,
fáh o z, fém ekhez stb.). E zekben a z ir á n y u ­
lá so k b a n az a n y a g kem énysége és a z ille tő
egyén iség e k ö z ö tt k apcsolat v an .
A k ö n y v utolsó elő tti fejezete a p á l y a -
235
v á la s z tá s i tan ác sad á s p s z ic h o ló g ia i v iz s ­
g á la ta in a k m ó d sze rta n i e lv e iv e l és s z a b á ly a i­
v a l is m e r te t m eg benn ü n k et. M inden pszi­
choló g iai vizsgálatnál v alam ily en te lje sít­
m é n y t m é rü n k . „E zeknél a vizsgálatok­
n á l a legfo n to sab b m ozzan at n em bizonyos
te s z te k alkalm azása, h an em az értelm ezés.”
K ü lö n n y o m a té k k a i u ta l az o b je k tív m ód­
sz erek alk alm az ásá n ak fonto sság ára és a
v ise lk e d és m egfigyelések jelentőségére. F i­
g y e lm e z te t a sz u b jek tiv ista d ile tta n tiz m u s
veszély eire. A vizsg álato k lefolyásának
n é g y a la p e lv é t á lla p ítja m eg. E zek; 1. Az
a lk a lm a z o tt p róba pszichológiai értelm é­
E STERN: DIE TES TS IN DER KLINISCHEN PSYCHOLOGIE
T e sz te k a k lin ik a i pszichológiában) E rs te r H a lb b a n d . R ascher, Z ürich 1954. 418 o.
A szerző és m u n k a tá rsa i a r r a vállalkoz­
ta k , h o g y az utolsó évtizedek pszichológiai
m ó d sz erein ek fejlődését a k lin ik a i pszicho­
ló g ia fe la d a ta k eretéb en b em u tassák . E cél­
k itű z é s t az első k ö te tb e n — a n yugati
p szichológiai k u ta tá s eredm ényéről van
c sa k szó — a szerzők többé-kevésbé meg
is v a ló s íto ttá k .
A z első k ö te t a tö rté n e ti fejlődésnek
m egfelelően először az in tellig en cia vizs­
g á la ti m ódszerek et ism erteti. E m ódszerek
k r itik a i felülvizsgálatának sa rk té te le az a
felfogás, hogy m it é rtü n k intelligencián.
E . S t e b n e te k in te tb e n W. S t e r n állás­
p o n tjá h o z csatlakozik, am ely szerin t az
in te llig e n c ia célszerű alkalm azkodás az
e lm é le ti és g y ak o rla ti életben, ah o l a g y a­
k o rla ti in telligencia m in t ősi form a szere­
pel, a m e ly az á lla tn á l is m egvan, m íg az
e lm é le ti in telligencia csak a későbbi fe j­
lődés fo ly a m á n lép fel. E b b ő l a szem pont­
ból g y ak o ro l helyes k r itik á t a B in e t —
SiMON-féle intelligencianívó m egállapítási
m ó d sz erek felett, am ely ek főleg az elméleti
in te llig e n c ia fe lk u ta tá sá ra alk alm asak , de
k e v e s e t m o n d a n ak a g y a k o rla ti in tellig en ­
ciáró l. A g y ak o rlati in te llig en c ia vizsgá­
l a tá n a k sé m á já t O. L ip m a n n a d ta m eg
K ö h l e r a n tro p o id kísérletei alap já n . A v e r­
b á lis v iz sg á la to k m e lle tt szerepeltek a nem-
v e rb á lis, m ozgásos fela d ato k b ó l álló vizs­
g á la to k . A g y ak o rla ti szükségszerűség
h o z ta m a g á v a l a k é t so ro za tú vizsgálati
m ó d sz e re k korrelációs összefüggéseinek
m e g á lla p ítá s á t is. Íg y d e r ü lt ki, hogy
g y a k r a n disk rep an cia v a n k ö zö ttü k , m e rt
a n e m -v e rb á lis p ró b á k eredm ényei a v e r­
b á lis p ró b á k á lta l igazolt in telligencianívó­
v a l szem b e k erü ltek . H ely esen állap ítja
m eg S t e r n , hogy a nem -v erb ális próbák
236
n e k ism erete . 2. N orm ák szükségessége. 3.
A v iz sg á la ti feltételek azonossága. 4. A z
ere d m én y e k kölcsönös ellenőrzése.
H a z á n k b a n évente 150 000 ta n u ló —
k ö z ü lü k k b. 40 000 középiskolás — áll
p á ly a v á la sz tá s, illetve azzal azo n o s é rté k ű
is k o la fa jta választás előtt. Pszichológusok,
ta n á ro k , de különösen o sztály fő n ö k ö k sz á ­
m á ra re n d k ív ü l hasznos a p á ly a v á la sz tá s
k érd é sév e l közelebbi k ap c so la tb a k e rü ln i.
E zz el a kérdéssel foglalkozó p szich o ló g iai
iro d a lo m egyik n éz ő p o n tját k ép v iseli M eili
k ö n y v e.
R ók usfalv y P á l
lén y eg esen k o rláto zo ttab b a lk a lm a z á si le­
h e tő sé g ü k ellenére nagyobb k lin ik a i je le n ­
tő ség ű ek , m e rt a személyiség b izo n y o s o l­
d a lá t, g y a k ra n m inőségi te rm é s z e té t is
elérik , p l. a perceptív m o to rik u s v iz sg á la ­
to k , am ely e k analízise p a to lo g ik u s z a v a ­
ro k eseté b en különösen fontos.
R y e n m eggondolások a la p já n á llíto tt
fel W e c h s l e r ú jab b in te llig e n c ia v iz sg á ­
la ti m ó d sz ert, külön a g y erm e k ek és k ü lö n
a fe ln ő tte k in te llig en c ian ív ó ján a k m eg ­
á lla p ítá s á ra . E z a m ódszer v e rb á lis p ró ­
b á k k a l nem -verbális fe la d a to k a t eg y esít.
V erb ális p ró b ák k al v izsg álja az ism e re te ­
k e t, m e g értést, szám olást, h aso n ló ság fe l­
ism e ré st, szókincset, szám ok m eg jeg y zését.
N em -v e rb á lis felad ato k k al v iz sg álja a k ö ­
v e tk e z ő teljesítm ényeket; kép ek k ieg észíté­
sé t, k é p e k sorbarendezését, eg y tá rg y
ö ssz e ra k á sá t alkatrészeiből, so k sz ín ű k oc­
k á k ö ssz erak á sát m e g ad o tt m in ta szerin t,
1— 9-ig a szám okhoz m e g h a tá ro z o tt je lek
odah ely ezését, la b irin tu sp ró b át. E h h e z h a ­
sonló W e c h s l e r —B e l l e v u e f e ln ő tte k ré ­
szére ö sszeállíto tt in tellig en cia v iz sg álati
m ó d szere. M indkét m ódszer n a g y v iz s­
g á la ti an y ag o n végzett k ísé rle te k e re d m é ­
n y e it feldolgozó s ta tisz tik a i-m a te m a tik a i
sz á m ítá so k alap ján ju to tt el a lk a lm a z á s á ­
n a k és d iagnosztikai érté k é n e k m e g á lla ­
p ítá sá h o z .
A z intelligencia v iz sg á la tá n á l n em
k ise b b fig y elm et k ív á n a m o zg á so ssá g
elem zése és k ritik a i v izsg álata. E z a m o z­
g ásszerv ek és p ály ák a n a tó m ia i és fizio ló ­
g ia i elem zésével kezdődik. G u r e w it s c h
s z e r in t a m otorikus fo ly a m a to k n a k négy
k o m p o n e n se k ü lö n b ö zteth ető m eg : 1.
e x tra p ira m id á lis kom ponens, az in n e rv á ció
tó n u s a és k o n tro llja, idő, ritm u s, a u to m a ti-
k u s m ozgások, kifejező és védekező m oz­
gások, szinkinézis. 2. P iram id ális kom po­
nens: a m ozgások ereje, energiája, a k ü lö n ­
böző m ozgáselem ek precizitása. 3. F ro n ­
tá lis kom ponens: m o to rik u s a k tiv itá s,
sz im u ltán m ozgásokra való képesség, a
m ozgásform ák kiképzésének képessége, sze­
k u n d e r au to m atizm u s. 4. K ortiko-cerebrá-
lis kom ponens: a m ozgások térbeli a lk a l­
m azása az irá n y és a koordináció szerint.
I t t k e lle tt volna a szerzőnek ism e rte t­
nie P a v lo v reflexológiáját, a feltétlen és
feltételes reflexek te ó riá já t, am ely sok
nehézségen és p ro b lém án á tse g íte tte volna
a z egyszerű és ö ssz ete tte b b m ozgások é rte l­
m ezésében, s egységes szem léletet biztosí­
t o t t v o ln a a pszichom etrikum sokoldalú
felfogásában. E sz in te tik u s szem lélet h iá ­
n y á b a n csak a n a líz ist k a p u n k , am ely
azo n b an sok te k in te tb e n hasznos igazságo­
k a t ta rta lm a z a szerző helyes neurofunkcio-
n ális szem lélete a la p já n . Az az állásp o n tja,
hogy a m ozgásosság v izsg álatán ál le h e te t­
lenség a pszichikus tényezők figyelm en k í­
v ü l h ag y ása. E z é rt kell vizsgálni a pszich o-
m o to rik u s m a g a ta rtá st, am elynél k ü lö n b ­
séget kell te n n i a m o tililá s és a m otoriku m
k ö zö tt. B eszélünk a gyom or és gyom orfal,
a szem, a törzs, a fejizom m o tilitásáról,
reflck toros m o tilitá sró l stb. A m o tilitá s
fogalm a te h á t bizonyos au to m atizm u st,
sp o n ta n e itá st és az a k a ra tla g o s koord in á­
ció h iá n y á t foglalja m agában. A m otorikum
ellenben a m o to rik u s és pszichés a k tu s
összekapcsolódásának eredm énye, és a
k in e tik u s elem en k ív ü l a k a ra ti elem et is
ta rta lm a z .
A m o to rik u s p ró b á k m in t M o r a l i —
D a n in o s m egjegyezte: „ a legrégibb és
legnehezebb p roblém ái az alk alm azo tt
pszichológiának” . A sok kísérletezés közül
k iem eljü k O s e r e t z k y vállalkozását, ak i
m o to rikus p ró b á já t 6 szem pont szerint
á llíto tta össze. E zek: 1. sta tik u s koo rd in á­
ció, 2. d in a m ik u s koordináció, 3. a m ozgá­
sok gyorsasága, 4. sz im u ltá n mozgások,
5. a m ozgások ereje, 6. a m ozgások p o n ­
tossága. A pszichom otorikus m a g a ta rtá s
v iz sg álatá n ál a m o tilitá s és a m otorikum
felszínrehozásáról v a n szó. A m o tilitá s
vizsg álata (reflexek, rem egések stb.) nag y
jelentőségű az egyén k lin ik a i vizsgálatánál,
azon b an a m o to rik u m éppúgy alapvető
fontosságú, m e rt lehetővé teszi az egyén
m o to rikus a d o ttsá g a in a k ta n u lm á n y o zá sát
és azon állap o to k m egism erését, am elyek
a n eu ro p szich iátria terü letéh ez ta rto zn ak .
A m o to rik u s p ró b á k m érései sokszor nem
h o zták m eg a tő lü k v á r t eredm ényeket.
A lkalm azásuk a p á ly av á lasz tá sn ál m égis
fontos, am en n y ib en m ás k lin ik ai vizsgála­
to k k a l kiegészülnek.
A szem é ly isé g v izsg á la to k m ó d szerein ek is ­
m e rte té se e m u n k á b a n azon az á llá s p o n to n
n y u g sz ik , hogy az em beri m a g a ta r tá s k é t
f a k to r á lta l: a z in tellig en cia és a k a r a k te r
á lta l ism erh ető meg. E k é t té n y ez ő közül
d ö n tő b b jelleg ű a k ara k ter. Az in te llig e n ­
cia lény eg éb en a rra irán y u l, h o g y m e g ta ­
lá lja a z eszközöket valam ely g y a k o rla ti
v a g y elm életi fe la d a t m egoldásához. A fe l­
a d a to k és célok m e g v álasztásán ak a z o n b a n
m á s tén y ező i is vannak: érd ek , h a jla m ,
tö rek v és, irá n y u lá s, értékelés, szü k ség let,
ösztönig én y ek , m ás szóval: érzelm i és a k a ­
r a ti m o zzan ato k . E zeket fo g la ljá k össze
„ k a r a k te r ” megjelöléssel.
A k ö n y v először á lta lá b a n is m e r te ti a
szem élyiségvizsgáló m ódszereket, am ely e k
h á ro m cso p o rtra oszlanak: 1. sz u b je k tív
m ó d sz e re k , 2. objektív m ó d szerek , 3.
p ro je k tív m ódszerek.
A sz u b je k tív m ódszerek k ö z ö tt először
a M in n e s o ta M u ltip h a s ic P e r s o n a l it y I n ­
v e n to r y ú n . „k érd ő ív es” m ó d szerrel fo g la l­
kozik, a m e ly 500 kérdésből áll, s ez ek b e n a
v iz sg á la ti szem élynek önéle tra jz sz e rű e n
kell m a g á t b em u tatn ia, hogy m ily e n k ép es­
ségei v a n n a k , m ik a vágyai, m in t v ise lk e d ik
bizonyos élethelyzetekben stb ., s e m e lle tt
tu d ja , h o g y ő m o st m agáról beszél, s eze­
k e t az a d a to k a t vele k a p c s o la tb a n fel
fo g já k h aszn áln i. A kérdésekben fo g lalt
viselked ésm ó d o k csoportosítva v a n n a k :
ré sz in t a te sti v eg etatív életre, b eteg sé g ­
tü n e te k re , rész in t családi, tá rsa d a lm i, m o ­
rá lis p ro b lém ák ra és m a g a ta rtá s ra v o n a t­
k o zn ak . M inden tételre három v á la sz le h e t­
séges: igen, nem vagy egyik sem . A v á la ­
szok összegét kilenc, K r a e p e l in te rm in o ­
ló g iá já v al fe lá llíto tt skála segítségével é r té ­
k elik ki.
A sz u b je k tív m ódszer á lta lá n o s g y e n ­
géje i t t is fennáll. F eltételezi a v iz sg á la ti
szem ély ő szin te közrem űködését, a m e ly n e k
h iá n y á b a n ham is eredm ények á llh a tn a k
elő. E m e lle tt m agasfokú ö n ism e re te t és
in te llig e n c iá t követel. Sok b eteg n é l m e g ­
v a n a közrem űködés a k a ra ta és a z ő sz in ­
teség, e z é rt n álu k jól h a sz n á lh a tó . H á t ­
rá n y a , hogy az em líte tt s k á lá k m e re v
k a te g ó riá i nem m u ta tjá k ki a sz em é ly i­
ség fin o m v o n ásait, hanem b e s o ro ljá k a
v iz sg álati szem élyt a szim p to m ák m e n n y i­
ségi a d a ta ib ó l adódó fik tív b eteg sé g típ u s
P ro k ru sztesz -á g y áb a , s nem a d n a k h e ly e t
a m inő ség i tényezők érv én y esü lésén ek ,
a m e ly n e k következtében le g tö b b p a c ie n s
a különb ö ző diagnosztikai cso p o rto k k e v e ­
réke. T o v áb b i hiányossága, hogy n em veszi
figy elem b e a vizsgált személy k ö rn y e z e t­
hez való alk alm azk o d ásán ak sz im p to m á it.
N ag y o n befolyásolja a p róba e re d m é n y e it
a h a n g u la to k tűnékenvsége és v á lto z á s a .
237
F ő leg p ara n o id o k tu d a to sa n éppen az el­
le n k ez ő sz im p to m á k a t p ro d u k á lh a tjá k . Az
egész v iz sg á la t felépítése az am erik ai tá rs a ­
d a lm i v isz o n y o k at veszi figyelem be.
A „ k é rd ő ív es” m ó d szerek közül ism er­
t e t i a szerző H . I. E y s e n c k 56 kérdésből
á lló k a ra k te rp ró b á já t, a m e ly a neurotikus
te n d e n c iá k felfedésére a lk a lm a s. A lkal­
m a z á s a és a k iérték elés is egyszerű. H asonló
re n d s z e rű sz u b jek tív m ód szer a W o o d -
w o r t h — M a t h e w s k é rd é slistá ja , m ely 75
k é rd é sb e n az em o cio n a litást, pszichaszté-
n iá t, skizoid, p a ra n o id , depresszívhipo-
c h o n d riá s, im p u lzív -ep ilep tik u s tendenciá­
k a t, a z á llh a ta tla n s á g o t és a z antiszociá­
lis te n d e n c iá k a t vizsg álja.
J u n g asszociációs v iz s g á la tá t m in t a
le g ré g ib b p sz ich o a n alitik u s m ódszert is ­
m e r te ti a szerző, a m e ly explorációval és
a n a m n é zissel kiegészítve h aszn á lh ató se­
gédeszk ö z le h et a sz ak e m b er kezében, b á r
e lm é le ti m egalapozása te k in te té b e n egy­
á l ta l á n n em é rtü n k e g y e t JuN G gal. S z o n d i
s o rs a n a litik a i m ódszere ré s z in t az öröklés­
b io ló g ia génelm életére, ré sz in t a freudi
p sz ich o an alízis ,,tu d a tta la n ” -já n a k h a té ­
k o n y s á g á ra épül fel, é p p e n a z é rt validitá sa
ig e n kétséges, m e rt m in d k é t prem isszája
ig a z o lh a ta tla n , b á r a szerző a p ró b a validi-
tá s á n a k k étség b e v o n ásá t v isszautasítja.
N e m kétséges az onban, hogy a v álasztás­
re a k c ió alléi g é n p á ro k ra v aló visszaveze­
té se ig a zo la tla n hipotézis, és a freu d i tu d a t­
ta la n m echanizm usa a pszichés trau m ára
v a ló visszavezetésében a z esetek elenyé­
szően csekély sz á m á n á l elem ezhető ki.
N in c s o k u n k k ételk e d n i a k oragyerm ek­
k o ri tr a u m á k jelentőségében, azonban
n in c s o ly a n gyerm ek, a k i fejlődése során
ily e n élm ényeken n e e sn ék á t , és mégsem
lesz m in d e g y ik n e u ro tik u s v a g y pszicho­
p a ta . A döntő tényező a k ö rn y ez eth a tás­
b a n , a tá rsa d a lo m b a n keresendő, s így a
238
S z o n d i á l t a l t e t t e lő fe lte v é se k h a m i s a k ­
n a k b iz o n y u lta k .
A z u to lsó ism e rte te tt m ó d szer M i r a ,
s p a n y o l pszich iáter, m io k in e tik a i p r ó b á ja ,
a m e ly h á ro m alapelven n y u g szik : 1. a p sz i­
c h ik u s t é r semleges. M inden m o zg ás m e c h a ­
n ik u s e ffe k tu s á n k ív ü l a ttó l a z ir á n y tó l
k a p k ü lö n leg es értelm ezést, a m e ly e t k ö v et,
pl. a b a lró l jobbra, és fe n trő l lefelé v ég ­
z e tt m o zg áso k p ro g resszív, az ellen k ező ek
r e g r e s s z ív jelentőségűek. E ze n k ív ü l a vonal-
v e z e té sn e k m in d en v álto zása az elő b b fe n n ­
álló izom feszültség v álto zása, és ezzel m eg ­
v á lto z ik az egész eg y en sú ly h ely zet. A p sz i­
c h ik u s feszültségben beálló z a v a r az izom ­
fesz ü ltsé g terü letén is m eg n y ila tk o zik . 2.
A m io k in e tik a i disszociáció elve: a k é t
te stfé lré s z n e k nem egyform a a z é rté k e és
je len tő ség e , az egyik fél d o m in á l a m á sik
f e le tt. A dom ináló rész m o to rik u s a k tiv i­
tá s a k ifejezi a személyiség je lle m b eli és
n ev e lé s á lta l lé tre jö tt o ld alát, a m á sik rész
in k á b b az ösztönös alap m in ő ség e k et, a
te m p e ra m e n tu m o t és k o n s titu c ió t tá r j a
fel. 3. A m io k in etik ai p szich o d iag n o sztik a
elve: h a v alak in e k a z t a f e la d a to t ad ju k ,
h o g y a té r fő irá n y á b a n id e -o d a m enő
m o z g á so k a t végezzen an é lk ü l, h o g y ezek
k ite r je d é s é t szemével ellenőrizné, a k k o r
m e g fig y e lh e tjü k a sz isztem atik u s e lté ré se ­
k e t; e z e k m u ta tjá k , m ily en iz o m cso p o rto k
d o m in á ln a k .
M ag a a v izsg álat abból á ll, h o g y k ü lö n ­
böző la p o k ra előrajzolt v o n a la k a t, k ö rö k et,
c ik k -c a k k o k a t, lépcsős és p á rh u z a m o s
v o n a la k a t kell m eghúzni. A k ié rték elésn é l
fig y e le m b e veszik a v o n alak h o ssz ú ság á t,
a p r im e r és szekunder (axiális) eltérések et,
í g y k e rü ln e k felszínre az iz o m tó n u s v á lto ­
z á s a in a k különböző szem p o n tjai.
E v iz sg á la t m eg b ízh ató ság áró l té n y ­
a n y a g h iá n y á b a n sem m it sem m o n d h a ­
tu n k .
R é t i L á szló
Folyüi iratszemle
АКАДЕМИЯ ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАуК РС ФСР
ВОПРОСЫ
психологии
1955. 3. szám
119. 3. И. Ходжава: К воп р осу о понятии
ум ения в советской психологии
( H o d z s a v a Z.Ï.: A készség jogalmának
kérdése a szovjet pszichológiában.) 3 —
1 3 . 0 . — A szerző je lz i, h o g y m in d a p s z i­
c h o ló g ia i, m in d a p e d a g ó g ia i ir o d a lo m ­
b a n fo n to s s z e r e p e t já ts z ik a k é sz s é g e k
p r o b lé m á já n a k k id o lg o z á sa , m e r t a k é s z ­
s é g e k k ia la k ítá s a a z o k ta tó -n e v e lő m u n ­
k a e g y ik fő fe la d a ta . S o k sz o r h ib á s a n
ö s s z e k e v e r ik a k é sz sé g é s a s z o k á s f o g a l­
m á t . A c ik k is m e r te ti a s z o v j e t p s z ic h o ­
ló g ia i ir o d a lo m e z z e l fo g la lk o z ó ta n u l­
m á n y a it , k ie m e lv e e z e k k ö z ü l K . N .
K o b n y il o v , P. N . G b ttzg y ev , N. A.
R ik o v a é s E . N . B o j k o k u t a t á s a it .
E z e k k r itik a i e le m z é se v e z e t i H o d z s a -
v Á t n é h á n y e lv i k ö v e tk e z te té s h e z : a
s z o k á s o k é s a k é sz sé g e k r e n d k ív ü l s z o ­
r o sa n k a p c so ló d n a k e g y m á s h o z , e lő s e g í­
t i k e g y m á s k ia la k u lá s á t, m in d k e ttő r e
h a tn a k a z elő z ő ta p a s z ta la t o k , é s t u d a ­
t o s fe jle s z té s ü k m e g k ö n n y íti a fe la d a t-
m e g o ld á s t.
120. H. H . Ладыгина-Коте : О собенности
элем ентарного мышления ж ивотны х
( L a d i g i n a - K o t s z N . N .: Az állatok elemi
gondolkodásának sajátosságai.) 1 3 — 25. o.
— A c ik k ö s s z e s ítv e is m e r te t i a z o k n a k
a s z o v j e t k u ta tá s o k n a k a z e r e d m é n y e it,
a m e ly e k a m a jm o k fe la d a tm e g o ld ó t e ­
v é k e n y s é g é t v iz s g á ljá k . B e m u t a t j a a
fe la d a tm e g o ld á s során e lő fo r d u ló e le m i
g o n d o lk o d á s i m ű v e le te k e t. R é s z le t e s e n
fe ls o r o lja , a fe la d a tm e g o ld á s s o r á n a z
e le m i g o n d o lk o d á s m ily e n t í p u s a i a la ­
k u lt a k k i a m a jm o k n á l.
121. А. С. Прангишвили : О понятии уста­
новки в системе советской п си хол оги и
A beállítódás fogalma
( P b a n g i s v i l i A . S z .:
a szovjet pszichológia rendszerében.) 2 5 —
40. о. — A ta n u lm á n y a b e á llít ó d á s f o ­
g a lm á n a k e lv i tis z tá z á s á t t ű z i k i c é l­
já u l. E h h e z a p a v lo v i k u t a t á s o k a t é s
D . M . U z n a d z e v iz s g á la t a it h a s z n á lja
fe l, m e g á lla p ítv a , h o g y a b e á llít ó d á s
n e m c su p á n a fe lső id e g t e v é k e n y s é g
m e c h a n iz m u s á n a k e g y je le n s é g e , h a n e m
a p s z ic h o ló g ia i é r te le m b e n v e t t s z e m é ly i­
s é g d in a m ik u s á lla p o tá n a k f o n t o s t é n y e ­
z ő je .
122. A. H. Мещеряков : Об участии прош ­
л ого опыта в выработке врем ен ны х свя­
зей у человека
( M e s c s e b j a k o v A . N.: Az ember megelőző
tapasztalatainak közreműködése az időle­
ges kapcsolatok kialakításában.) 4 0 —
51. o. — A szerző k ís é r le te it 15 f e l n ő t t e l
v é g e z t e el.
123. 77. 77. Парамонова: К в о п р о су о р а з­
витии физиологического м ехан и зм а п ро­
извольны х движ ений
( P a b a m o n o v a N . Р .: A z akarati mozgások
fiziológiai mechanizmusa fejlődésének kér­
déseiről.) 5 1 — 63. o. — A t a n u l m á n y e g y
k ís é r le tr ő l sz á m o l b e, a m e l y e t la b o r a t ó ­
r iu m i k ö r ü lm é n y e k k ö z ö t t v é g e z t e k .
M e g v iz s g á ltá k a m á s o d ik je lz ő r e n d s z e r
é s a le g e g y s z e r ű b b m o z g á s i a k t u s o k k a p ­
c s o la tá n a k s z a b á ly o ssá g á t. A v i z s g á l a t ­
b a n 90 3 — 5 é v k ö z ö tti g y e r m e k v e t t
r é s z t.
124. H. И. Рейнвальд : О собен ности вы­
полнени я речевой инструкции ребенком
дош кольного возраста
( R e j n v a l d N . I .: A szóbeli
utasítások
teljesítésének sajátosságai az óvodáskorú
gyermekeknél.) 6 3 — 71. o. ■— A t a n u l ­
m ány ó v o d ások k al v é g z e tt k ís é r le tr ő l
239
 szám ol be, am ely szem léltető anyaggal
kapcsolatos szóbeli u tasítások teljesíté­
sé t vizsgálja, s a k ö v etk eztetések során
m egállapítja a szem léltető an yag fel­
fogása és az utasítások teljesítésének
színvon ala közötti k ap csolatok külön­
böző típusait.
125. Л. H. Кадочкин: Р ол ь речевы х кин­
ест ези й в формировании н ек от ор ы х орфо­
граф и ч еск и х навыков
( K a d o c s k i n L. N .: A beszéddel kapcsola­
tos mozgási érzékelések szerepe néhány
helyesírási készség kialakításában.) 71 —
77. o. — A tanulm ány ö t o sz tá ly (I—II .)
tan u lóival végzett kísérletről szám ol be,
elem ezve a helyesírási k észség és a helyes
k iejté s közötti kapcsolatok szerepét.
126. Д. И. Красильщикова : О соотнош ении
м еж ду запоминанием и восп роизведе­
ни ем
( K r a s z il s c s ik o v a D. I A bevésés és а
felidézés kölcsönviszonya.) 77— 90. о. —
A tanu lm ány kísérletet ír le, m elyet a
szerző 13 kísérleti szem élly el végzett.
127. В. И. Рождественская: Опыт опре­
д ел ен и я силы процесса в о зб у ж д е н и я по
особен н остям его и р р ади ац и и и концент­
р ац и и в зрительном ан а л и за т о р е
( R o z s g y e s z t v e n s z k a j a V . I . : Az inge­
rületi folyamat erősségének meghatározása
az irradiáció és a koncentráció sajátossá­
gai a látási analizátorban.) 9 0 —99. o. —
A tanulm ány 28 feln ő ttel v ég zett kísér­
le t eredményeinek leírását tartalmazza.
128. П исьмо И. П. П авлова Г. И. Чел-
панову
(I . Р. Pavlov levele О. I . Cselpanovhoz.)
9 9 — 100. о. — PAVLOvnak 1914. április
5-én kelt, CsELPANOvhoz ír o tt levele itt
k erü lt először nyilvánosság elé. P avlov
CsELPANOvhoz szóló ü d v ö z letét tartal­
m azza a Pszichológiai I n té z e t m egnyi­
tá sa alkalm ából
129. H. И. Жинкин и Ф. H. Шемякин:
Э кспериментальная ф он ети к а и психо­
л о ги я речи
(Z s in k in N . I ., S e m j a k i n , F . N .: K í­
sérleti fonetika és a beszéd pszichológiája)
101— 106. o.
130. У казатель литературы по психологии,
опубликованной за 1 9 5 3 — 1 9 5 4 гг.
( Az 1953— 54-ben megjelent pszichológiai
irodalom jegyzéke.) 106-—112. o.
131. Л. И. Уманский: О п и сан и е порта­
ти вн ой установки д л я и ссл едован и я вы­
сш ей нервной деятельности человека
( 'U m a n s z k i j , L. I.: Az ember felső ideg-
levékenységét vizsgáló hordozható beren­
dezés leírása.) 112— 115. o.
132. E. Г. Мадиевская-Казан : И зучение
вы сш ей нервной дея тел ь н ости детей
240
д ош к ол ь н ого возраста в естественном
эк сп ери м ен те
( M a g y i j e v s z k a j a , E . G .: Az óvodáskorú
gyermekek felsőbb idegtevékenységének vizs­
gálata nem-laboratóriumi kísérlettel.)
1 1 5 — 1 1 9 . o.
133. H . Ф. Т а л ы з и н а : На кафедре п си хо­
л оги и м осковского государственного уни­
верси тета
(T a l iz in a , N . F .: A moszkvai Állami
Egyetem pszichológia tanszéke.) 1 1 9 —
122. o .
134. А. С. Прангишвили : Н ауч ная работа
в И н сти туте П сихологии им. Д . Н . У з­
н ад зе А кадем ии Н аук гр узи н ск ой ССР
( P r a n g i s v i l i , A . S z.: Tudományos munka
a Grúz SzSzK Tudományos Akadémiájá­
nak Uznadze Pszichológiai Intézetében.)
1 2 2 — 1 2 5 . o.
135. О пребы вании ф ран ц узск и х п си хо­
л огов в СССР
(Francia pszichológusok a Szovjetunió­
ban.) 1 2 5 — 127. о.
136. В. А. Крутоцкий: О бсуж д ен и е ж у р ­
н ала «Вопросы психологии»
( K r u t o o k i .j , V . A .: A ,,Voproszi Pszi-
hologii” értékelése.) 1 2 7 — 128. о.
S. M o l n á r E d it
1955. 4 . szám
137. Л. М. Веккер : О сигнальной функции
п си хи ч еск ого
(V e k k e r , L. М. : A pszichikus jelző-
funkciójáról.) 3—16. о. —- A szerző а
m arxizm us klasszikusai, va la m in t S ze -
csenov , P avlov és a m ai szo v jet p szi­
chológusok kutatásai alapján vizsgálja
a pszichiku s folyam atok irányító szere­
p ét a z em ber alkalmazkodó tev ék en y ­
sége szem pontjából. M indezt szoros kap­
csolatba hozza a vissza tükrözés és a d e­
term ináció elvével : ugyanekkor röviden
bírálja az idealisztikus m agyarázatokat
is.
138. N . H . Корнилов : Задач и советской
п си хол оги и
(KoRNYiLov, К . N .: A szovjet pszicho­
lógia feladatairól.) 16— 29. о. — B á r ­
m ely tudom ány feladatait annak jelen­
legi helyzetéből és a feléje irányuló
társadalm i-történelm i szükségletből kell
lev ezetn i. Ebből kiindulva vizsgálja a
szerző a szovjet pszichológia eredm é­
n y eit, h iányosságait s az okokat. A főbb
fela d a to k a t a pszichének, m in t a p szi­
chológia tárgyának, a pszichikus folya­
m a to k m ibenlétének kutatásában, v ala­
m in t P avlov tanainak pszichológiai a l­
k alm azásáb an s a szovjet em ber szem é­
ly is é g é n e k vizsgálatában látja.
139. В . В . Чебышева: Развитие скорост­
ных навыков в производственной дея­
тельности
(Cse b ise v a , V. V.: G y o r s a s á g i készségek
fejlő d ése a term elő te v é k e n y sé g b e n .) 29 —
43. о. — A szerző cip ő g y ári m unkacso­
p o rt m u n k á ján keresztül v iz sg álta ezt
a p roblém át. V izsg álatain ak főbb k é r­
dései: K ülönböző m u n k a tem p ó v al d o l­
gozó kikészítők m u n k á já n a k sa já to ssá ­
gai. A kikészítők m u n k á já n a k sa já to s­
ságai a m u n k atem p ó g y o rsítá sa esetén.
A legegyszerűbb cselekvés te m p ó já n ak
g y o rsítása lab o ra tó riu m i feltételek kö­
zö tt. A gyors és lassú m u n k a pszicholó­
giai jellemzése. A ta p a s z ta la t á ta d á sa
149. С. H . К арп ова: Осознание словесного
состава речи ребенком дошкольного воз­
раста
(K arpova , S z . N .: A b eszéd s z ó ta n i ö ssze­
tételén ek tu d a to sítá sa ó v o d á sk o rú g y e r ­
m e k n é l.) 43—56. o. — E m u n k á b a n k é t
alap v e tő kérdésre keres v á la sz t a szerző:
1. M ilyen nehézségek k eletk ezn ek a g y er­
m ek e lő tt a szavak m o n d a ttá való k i­
v álasztása esetén, és m ely ek e kiv álasz­
tá s sajátosságai az e m líte tt ko r k ü lö n ­
böző fejlettségi fokain ? 2. H o g y an fo r­
m álódik a szavakkal való tu d a to s o p e rá ­
ció folyam ata, és m ily en eszközökkel
leh et ezt a fo ly am ato t m eg g y o rsítan i ?
141. И . E . С и н и ц а: Усвоение школьни­
ками новых слов в тексте
(SziNYiCA, I. Е. : A szö veg ú j sz a v a in a k
e ls a já títá s a a ta n u ló k á ll a l.) 56—68. о. —
Az új szavak k iv á lasztá sa, é rte lm ü k elő­
zetes találg atá sa, és az ír o tt beszédben
való felhasználásuk m egfigyelése ú tjá n
k ö ze lítette m eg a szerző a pro b lém át.
A k ísérleti a n y a g o t V. és V I. o sztályban
g y ű jtö tte . T öbbek k ö z ö tt a következő
m e g állap ításra ju to tt: A z új szavak k i­
v álasz tása összefügg g o n d o lati je le n té ­
sü k felfogásával, kisebb m é rték b en p e ­
dig form ális tu la jd o n sá g aiv a l. E szavak
a k tív h aszn á lata a ta n u íó szükségletétől
függ.
142. В . К . Б уб н о ва : Индивидуальные раз­
личия в понимании научно-популярного
текста младшими школьниками
(B u bnov a , V. К .: E g y é n i kü lön bségek
a lsó tagozatos ta n u ló k n á l a tu d o m á n y o s
ism eretterjesztő szö veg m e g értésé b en .) 68—
79. o. — II., III. és IV . osztályos ta n u ló ­
kon v ég zett v izsgálatok a la p já n a szerző
h áro m csoportot k ü lö n b ö z te t m eg, m e­
ly ek k o n k rét típ u s a it részletesen ism er­
te ti, fe ltá rv a az egyéni k ü lönbségeket az
e m líte tt kérdésben. Az egyes típusokhoz
pedagógiai m egjegyzéseket fűz.
143. Д . Г. Э л ьки н : К вопросу об особен­
S Magyar Pszichológiai Szemle
ностях условного рефлекса на компле­
ксный словесный раздражитель
(E l j k i n , D. G .: A k o m p le x in g e r á lta l
k iv á lto tt feltételes reflex sa já to s s á g a in a k
k érd éséh ez.) 79—90. o. — A z egyetem i
hallg ató k o n v ég zett v iz sg álato k n á l szó­
beli kom plex in g e rt a lk a lm a z o tt a szerző.
A végeredm ényben m e g állap ítja, hogy a
m áso d ik jelzőrendszerbeli k om plex in ­
gerre k a p o tt feltételes reflex különbözik
az első jelzőrendszeri in g erre a d o tt re f­
lextől s en n e k oka a m ásodik je lző ren d ­
szer általán o sító , elv o n atk o z ta tó jellegé­
ben v an . U g y an a k k o r a m á so d ik jelző­
ren d szerb eli kom plex inger kom ponensei
m egőrzik az első jelzőrendszer kom plex
ingeréb en m u ta to tt e ffe k tiv itá su k a t. Ez
az e ffe k tiv itá s azonban nem a k o m p o ­
nens erejétő l, helyétől függ, m in t az első
jelzőrendszerben, han em szig n ál-é rté k é­
től.
144. А . С. Новомейский : Эксперименталь­
ные работы студентов по психологии в
педагогическом институте
(N o v o m e jsz k ij , A. S z .: A h a llg a tó k p s z i ­
ch o ló g ia i k ís é r le ti m u n k á i p e d a g ó g ia i
in té z e tb e n .) 90—93. o.
145. Л . И . А нцы ф ерова: Анри Валлон -
прогрессивный французский психолог
(A n c ife r o v a , L. I .: H e n r i W a llo n — а
h a la d ó fr a n c ia p szic h o ló g u s.) 9 3—99. о.
146. E . H. С околов: Проблема ощущений
в новом труде Анри Пьерона
(S z O K O n o v , E . N .: A z é rz é k e lé s p ro b lé ­
m á ja H e n r i E lé rő n ú j m u n k á já b a n .) 9 9 -
ЮЗ. о. (H . P iéro n : T he sen satio n , th e ir
functio n s, processes an d m echanism s.
1952. L ondon. 469 o.)
147. A . M . Ш уберт : О расстройствах от­
влечения и обобщения при шизофрении
и их патофизиологических основаниях
(Sc h u b e r t , А. M.: S ch izo frén ek e lv o n a t­
k o z ta tá s t és á lta lá n o s ítá s i re n d e lle n e s,
ségeiről és a zo k p a to liz io ló g ia i a la p j a ir ó l.)
103— 106. o.
148. В . В . К ардаш ев: У казатель литера­
туры по психологии, опубликованной
в' 1953-1954 гг.
(K a r d a se v , V. V.: A z 1 9 5 3 — 19 5 4 . é vek ­
ben m e g je le n t p sz ic h o ló g ia i m u n k á k je g y ­
zé k e .) 106— 113. o.
149. Б . Ф. Б а ев : Научная сессия института
психологии Министерства Просвещения
УССР
(B a jo v , В. F .: A z U .S z .S z .R . M ű v e lő d é s ­
ü g y i M in is z té r iu m a P s z ic h o ló g ia i I n té ­
zetén ek tu d o m á n y o s ü lé s s z a k a .) 113—
117. o.
150. H . С. Л ейт ес, П . И . Разм ы слов, A . 3 .
Р едько : Совещание по психологии в
Москве
241
 (L e j t e s z , N. Sz., R azm iszlov , P. I.,
B e o y k o , A. Z.: A m o s z k v a i p sz ic h o ló ­
g i a i ta n á c s k o zá s.) 118— 128. o.
N a g y L ászló
ДОКЛАДЫ
АКАДЕМИИ
ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАУК
РСФСР
1957. 3. szám
151. Г . П . Щ едровицкий и H . Г . Алексеев:
О возможных путях исследования мыш­
л ен и я как деятельности
(SCSEDROVICKIJ, G. Р ., A l e k s z e je v , N.
G. : A gondolkodás, m in t te v é k e n y sé g ta n u l­
m á n y o z á s á n a k lehetséges ú tj a ir ó l.) 41 —
46. o. — A gondolkodás tu d o m á n y o s
v iz sg á la ta eszközeinek és m ódszereinek
lo g ik a i elm életét ren d szerezik a szerzők,
s ezzel alap o t adn ak a g o ndolkodási tevé­
k en y sé g pszichológiai ta n u lm á n y o z á sá ­
hoz. Figyelem be veszik a gondolkodás
ta r t a lm i irá n y u ltsá g á t is. A szerzők kifej­
tik , h o g y a gondolkodás ta r ta lm i ir á ­
n y u lts á g a v álto zá so k at hoz lé tr e a te v é­
k e n y s é g „ te c h n ik á já b a n ” . U g y an a k k o r
r á m u ta tn a k arra, hogy e n n e k szem elő tt
t a r t á s a lehetővé teszi a ta n u lá s i folya­
m a t tö k életesítését oly m ó d o n , hogy a
t a n á r tu d a to sa n form álni tu d ja a tan u ló k
m e g h a tá ro z o tt g o ndolkodási te v é k e n y ­
sé g é t.
152. Б . Ф. Б а ев: О некоторых особенно­
стях внутренней речи при решении раз­
личны х видов мыслительных задач
(B a j e v , В. F .: A belső b e sz é d n é h á n y s a ­
já to s s á g á r ó l különböző tí p u s ú go n d o lk o ­
d á s i je la d a to k m e g o ld á sa a lk a lm á v a l.)
4 7 — 60. o. — A szerző le ír ja m egfigye­
lé se it, am elyek sz erin t a belső beszéd
ré sz v é te le a különböző gondolkodási
fe la d a to k m egoldásában m ily e n m é rték ű
és m e n n y ire függenek a n n a k fu n k cio n á­
lis, pszichológiai sa já to ssá g a i a k o n k rét
gondolkodási tevékenység jellegétől.
153. Л . H . Л а н д а : Некоторые данные о
развитии умственных способностей
(L a n d a , L. N.: N é h á n y a d a t a z é rtelm i
k é p e ssé g e k fejlő d é sé rő l.) 51— 54. o. —
K ís é rle ti adatokon k e re s z tü l m u ta tja
b e a ta n u ló k egyéni k ü lö n b sé g eit, geo­
242
m e tria i felad ato k m eg o ld ásáv al k apcso­
la tb a n a ta n u ló k á lta l a b izo n y ítás célját
szolgáló ú j m ódszer k iv á la s z tá sá n a k m eg­
ta n u lá sa k o r. E zek az a d a to k r á m u ta tn a k
az egyes értelm i képességek fo rm á lá sá­
n a k m ennyiségi sa já to ssá g a ira s bizo­
n y ítjá k azok figyelem be v ételé n ek szü k ­
ségességét a pedagógiai fo ly a m a t felépí­
téséb en .
154. T . В . К уд р я вц ев: Процесс переклю­
чения от одной умственной операции к
другой в учебной работе младших школь­
ников
(KuDRjAVCEV, T. V. : A z e g y ik érte lm i
m ű v e le tb ő l a m á s ik b a v a ló á tk a p c so ló d á s
fo ly a m a ta k isisk o lá so k ta n u lm á n y i m u n ­
k á já b a n .) 55—58. o. — A szerző a z t az
átk ap c so ló d ást vizsgálja, am ely egy
ism e rt érte lm i m ű v e let befejezése u tá n
á tv e z e t egy m ásik jól is m e rt érte lm i m ű ­
v e le t elvégzésébe. A v iz sg á la t célja a n ­
n ak ta n u lm á n y o zá sa v o lt, h o g y a g ondol­
k o d ási tevékenység m ely feltételei k ö ­
z ö tt m e g y végbe ez az átk ap cso ló d ás,
h o g y an v á lik ism ertté és a n a liz á lttá az a
fe la d a t, am ely e t az eg yik m ű v eletb ő l a
m á sik b a való á tm e n e t m egkövetel.
155. Э . А . Флейте p : Психологический ана­
лиз применения знаний по физике школь­
никами VI класса
(F l e s n e r , Е . А .: V I. o s z tá ly ú is k o lá so k
f i z ik a i is m e re te i a lk a lm a z á s á n a k p s z ic h o ­
ló g ia i a n a líz is e .) 59—62. o. — A szerző
a n n a k m eg állap ításá ra tö rek szik , hogy
a g ondolkodási tev ék en y ség b en hogyan
h a s z n á ljá k fel a ta n u ló k m eglevő ism e­
re te ik e t. E n n ek érdekében a z t vizsgálta,
hogy a csak szóban k a p o tt fe la d a t és a
szóban k a p o tt fela d at, m e ly e t szem lélte­
tés eg észít ki, a m egoldás te k in te té b e n
m ily en nehézségeket v o n m a g a u tá n .
V izsg álat tá rg y á v á teszi, h o g y a fe la d a t
k özlésének e k é t fo rm á ja m ily e n h atássa l
v a n a m egoldási m ű v eletre.
156. П . Я - Г альп ери н и А . H . Д у б р о в и н а :
Тип ориентировки в задании и формиро­
вание грамматических понятий
(G a l p e r in , P. J ., D u b r o v in a , A. N .:
A fe la d a tb a n v a ló tá jé k o zó d á s tí p u s a i és
n y e lv ta n i fo g a lm a k k ia la k ítá s a .) 63—
66. o. — A szerzők b eb izo n y ítják , hogy
a fe la d a tb a n való tájék o zó d ás n em csa k
a m ozgási készségek k ia la k ítá sá b a n (pl.
szám ok és b etű k írásakor), h an e m a n y elv ­
ta n i fo g alm ak k ia la k ítá sá n a k fo ly am a­
tá b a n is szerepet já tsz ik .
157. И . E . Голомш т ок: Формы умствен­
ных действий и их связь с успеваемо­
стью учащихся
(G olom stok , I. Е .: A z é r te lm i té n y k e d é ­
sek fo r m á i és a zo k k a p c s o la ta a ta n u ló k
 ta n u lm á n y i elő m e n e te lé v e l.) 67—70. о. —
A szerző I. osztályos ta n u ló k a ritm e tik a i
m u n k á já t elem ezve a z t az ere d m én y t
kapta,, hogy a ta n u ló k é rte lm i tev ék en y ­
ségének form ái a ta n u lm á n y i előm enetel,
lel szorosan kapcso lato sak .
158. P . M . Р а сул о в: О психологическом
анализе процесса формирования дву­
язычия
(R aszulov , R . М.: A k étn y e lv ű sé g ki
a la k ítá s á n a k p s z ic h o ló g ia i a n a líz is é r ő l. )
71—74. о. -— A zerb ajd zsán isko lásg y er­
m ekeknél és fe ln ő ttek n é l ta n u lm á n y o z ta
az orosz n y elv e ls a já títá s á n a k folyam a,
tá t. H áro m k ísé rletso ro z at ere d m én y e it
közli.
159. T . В. Е н д о ви ц к а я : Влияние органи­
зации ориентировочной деятельности на
объем внимания у детей
(J en d o v ic k a ja , T. V. : A tá jé k o zó d á si
tevéken ység sze rv e zé sé n e k h a tá s a a g ye rm e k
fig y e lm é n e k te r je d e lm é r e .) 75—80. o. —
A figyelem fu n k c ió já n a k és te rm észeté­
nek so k a t v ita to tt kérdésével foglal­
kozva a tájékozódási reakció k ia la k ítá sá ­
n a k h a tá s á t v iz sg álja a figyelem te rje ­
delm ével k a p c so la tb an .
160. T. А . Р еп и н а : Изменение эмоциональ­
ного отношения к свойствам объекта у
детей дошкольного возраста
(R e p in a , Т. A.: I s k o lá s k o r e lő tti g y e r ­
m ekek e m o c io n á lis v is z o n y á n a k m eg vá lto ­
z á s a a tá r g y sa já to s s á g a ih o z .) 81—84. o.
— K ülönböző életk o rú óvodásoknál a
színekhez való em ocionális viszony v á l­
to z ása it vizsg álta a já ték o s tevékenység
fo ly am atáb an .
161. Д. Б . Годовикова : Особенности обра­
зования условных установочных реак­
ций у детей дошкольного возраста
(Godovikova , D. В .: Á lla n d ó s íto tt fe l­
tételes rea k ció k k ia la k ítá s a isk o lá sk o r
e lő tti g y e rm e k e k n é l.) 85—88. o. — 80
óvodás gyerm eknél (3—7 éves korig)
k é t kísérletsorozatot h a jto tt végre fel­
tételes reakció álla n d ó sítá sa céljából.
E zek ere d m én y e it közli.
162. E. П. К о к : Исследование процесса
выделения абстрактного признака и
обобщенного влияния прежнего опыта
(К о к , Е . Р . : A régebbi ta p a s z ta la to k á lta ­
lá n o sító h a tá sá n a k és a b sz tra k t v o n á sa in a k
k iem elési fo ly a m a ta ta n u lm á n y o z á s a .)
89—92. o. — T öbb m in t negyven egész­
séges és beteg gyerm ek k el (10-től 11 év)
színekkel és geom etriai fig u rá k k al foly­
ta to tt k ísé rlete t úgy, hogy a régebbi
ta p a sz ta la t k ia la k ítá s á t is a k ísé rlet­
vezető id ézte elő.
163. В. И . Р ож дест венская: Определение
силы корковых клеток по способности
8 *
их длительно выдерживать концентри
рованное возбуждение
(R o zsgyesztvenszk aja , V. I . : A n a g y ­
a g y k é re g s e jtje i erősségének m e g á lla p ítá s a
a n n a k a la p já n , hogy m ily e n h o ss za n k é ­
p e se k m e g ta r ta n i a koncentrált iz g a lm a t. )
93—96. o. — Az a d o tt m u n k á b a n az
em b er nag y ag y k érg e sejtjein ek erő ssé ­
gét „ k ia lv á so s m egerősítés” segítségével
ig y ek szik m eg h atáro zn i a szerző.
164. Л . Б . Е рм олаева-Т ом и на: Некоторые
особенности внимания в связи с силой
нервных процессов
( J e r m o l a je v a -T omina , L. В.: A f i g y e ­
lem n é h á n y sa já to ss á g a a z id e g fo ly a m a -
lok e rő sség ével k a p c so la tb a n .) 97— 100. o.
•— A c ik k azon kísérletek e re d m é n y e it
közli, am ely ek a lá tási a n a liz á to r ideg-
fo ly a m a ta in a k erősségét k ap cso latb a h o z ­
zá k a figyelem koncentrációs k ép esség é­
vel fén y in g erre, zavaró zaj je len lété b en .
165. В . Д . И ебы лицы н: Различия между
зрительным и слуховым анализаторами
в изменениях абсолютной чувствитель­
ности под влиянием кофеина
(N y e b п л о т , V. D.: A lá tá s i és h a ll á s i
a n a liz á to r k ö zö tti különbségek a z a b s z o lú t
é rz é k e n y sé g v á lto zá sa ib a n k o ffe in h a tá ­
s á r a .) 101— 106. o. — A szerző a lá tá s i
és h a llá s i an a liz áto ro k abszolút é rz é k e n y ­
ségének v á lto z á sa it vizsgálja k o ffein
h a tá s á ra . M egállapítja, hogy e te k i n t e t ­
ben m ily e n különbség van a lá tá s i és
h a llá s i a n a liz á to ro k között.
B artha L a jo s
Acta Psychologies
ú j szerk esztő b izo ttság :
H . C. J . D u ijk e r (A m sterdam ), M. J . L a n ­
g e fe l d (U tre ch t), C. F. van P a r r e r e n
(A m sterdam ), J . T h . Sn ijd e r s (G r o n in ­
gen), O. K l in e b e r g (New-York) XII.
kötet, 1956.
166. B J e r s t e d t , A k e : The in te r p re ta tio n
of socio m etric s ta tu s scores in th e c la s s ­
room . ( A z is k o la i osztályon b e lü li s z o c io ­
m e tr iá i h e lyezettség értelm ezése.) 1— 13. o.
— N a g y o b b szám ú 10-—14 éves is k o lá s ­
g y erm e k k el fo ly ta to tt szociom etriái v iz s ­
g á la t a la p já n a szerző néhány, a m ó d s z e rt
illető elv i k érdésre keresi a v á la s z t.
243
 íg y összeveti a preferencia-m etódus h asz­
n á la to s v á lto z a ta it (pl. egyszerű válasz­
tá s , rangsorolás, eg yenként való érték e­
lés m e g a d o tt skála szerint) és k im u ta tja
a z ezekkel n y e rt ered m én y ek korreláció­
já t, v ag y is azt, hogy a szociom etriái
h ely ez ettség értéke viszonylag független a
v á la s z tá s t provokáló specifikus eljárás­
tó l. K im u ta tja , hogy a v iz sg á lt korosztá­
ly o k b a n a preferenciát m eglehetősen á l­
ta lá n o s szem pontok korm ányozzák, hogy
t e h á t pl. b a rá tn a k , m u n k a tá rsn a k és
já ts z ó p a jtá s n a k tö b b n y ire u g y a n a z t a
sz e m é ly t v álasz tjá k . A k iugró m értékben
p r e f e r á lt gyerm ekek a ta n á ro k m egíté­
lése, a tesztv izsg álato k eredm énye és a
szociális viselkedés cso p o rtm u n k a köz­
b e n m eg fig y elt a d a ta i sz e rin t jelentéke­
n y e n jo b b a k a kiugró m é rték b en vissza­
u ta s íto t t gyerm ekeknél.
167. E k m a n , G östa : D iscrim in atio n of hue
a s a fu n c tio n of w ave le n g th . (S z ín e k
m eg k ü lö n b ö ztetése m in t a h u llá m h o ssz
fü g g v é n y e .) 14— 18. о.
168. J o h a nsson , G u n n a b : T h e velocity
o f m o tio n after-effect. ( A m o zg á si u tó ­
k é p sebessége.) 19—24. о. — A szerző
k ísé rle te k e t v égzett a n n a k k im u tatá sára ,
h o g y egy bizonyos sebességgel mozgó
in g e rp o n t á lta l k iv á lto tt, e lle n te tt irá n y ­
b a n m ozgó u tókép látszólagos sebessége
h o g y a n a rá n y lik az in g e rp o n t sebességé­
hez. E redm ényei, am ely ek eltérn ek m ás
k u ta tó k (pl. K o f f i c a ) ad a ta itó l, a z t
b iz o n y ítjá k , hogy az u tó k é p sebessége
a z a d o tt kísérleti h ely ze tb en állandó,
t e h á t független az in g e rp o n t sebességé­
tő l.
169. K u u s e l a , R u t h : S y stem atic obser­
v a tio n m ethods in th e stu d y of sm all
g ro u p s. ( K i s csoportok re n d sze re s m eg ­
fig y e lé s é r e szolgáló m ó d s ze re k .) 25—46. o.
— A kísérletvezető ö t-h a t ta g ú csopor­
to k n a k v ita k érd ések et ex p o n á lt (pl. a
re n d ő r fegyverhasználati joga, gyermek-
nevelés) és a v ita első 15—20 p ercét
m a g n e to fo n ra v étette. E z u tá n a felv ett
szöveg rész-m ozzanatait, összesen 3602-t
k é t is m e rt kategória-lista egyes tételei­
h ez re n d e lte tte több m egfigyelő által,
a k ik eg y m ást nem befolyásolva önállóan
d o lg o z tak . Az ilyenféle m ódszerek fő
k ö v etelm én y e , hogy a rá n y la g kevés
sz á m ú kateg ó ria segítségével jó l és m eg­
b íz h a tó a n d ifferenciáljanak. A k ét k a te ­
g ó ria -lis ta összehasonlítása a rövidebbik
ja v á r a ü tö tt k i (Bales-féle módszer).
170. S c h je l d e r u p , H a r a l d : P e rso n a lity ­
c h a n g in g processes of p sy choanalytic
tr e a tm e n t. ( A p sz ic h o a n a litik u s kezelés­
n e k a sze m élyiség et m e g v á lto zta tó fo lya m a -
A4
t a i . ) 47—64. о. — Az oslói eg y e te m p ro ­
fesszora közlem ényében le írja n éh án y ,
a személyiség v á lto z á sá v a l gyógyuló
b e te g esetét, jórészt a z o k n a k levelei és
k ö zv e tle n n y ila tk o z ata i a la p já n .
171. R a ttleff , A n k e r : A s tu d y o f v isu al
m o v em en ts d eterm ined b y fo rm , colour
o r brightness. (F o r m a , s z í n , i l l. v ilá g o s­
s á g á lta l m eghatározott m o zg á s v iz s g á la ta .)
6 5 — 76. о.
172. G ro m u lick i , В. R .: R e c a ll as an
a b s tra c tiv e process. ( A fe lid é z é s , m in t
a b s z tra k c ió s fo ly a m a t.) 77— 94. о. —
13— 95 szóból álló elbeszélő p ró z a i rész­
le te k e t felolvasás u tá n r e p ro d u k á lta tta k
50 különböző korú k. sz.-lyel és a m eg­
felelő en , illetve nem m egfelelően m eg­
t a r t o t t , v alam in t a k ih a g y o tt ta rta lm i
eg y ség ek et a rela tív m n e m ik u s érték
s z e rin t sorolták. A k ih a g y o tt részek a n a ­
lízise egy nem szándékos ab sz tra h á ló
te n d e n c ia felvételére v e z e te tt, am ely n ek
ré v é n a lényeget nem é rin tő részletek
n e m idéződnek fel.
173. E y se n c k , H . J .: T he in h e rita n c e of
ex tra v ersio n — in tro v e rsio n . (E x tr a -
v e r z ió és in lroverzió ö rö k letesség e.) 95—
110. o. — 13 egy-, illetv e k é tp e té jű fiú-,
ille tv e leán y -ik erp árt v iz sg á lta k a kö­
v etk ez ő m ódszerekkel: in te llig en c ia vizs­
g á la to k (Thurstone), szem élyiségvizs­
g á la to k (Rorschach, R osenzw eig), a
к . sz. és a ta n á r á lta l k itö ltö tt, n e u ro ti­
k u s, illetv e ex trav erzív v o n á so k ra ir á ­
n y u ló kérdőívek, szociom etriái vizsg álat,
a z o b je k tív viselkedés leírása s tb . a lk a l­
m azá sáv a l. A v izsgálat k im u ta tta , hogy
a gyerm ekekben is m e g találh a tó az ex tra-
v erzió, ill. introverzió fa k to ra , to v áb b á,
h o g y az öröklésnek szerepe v a n a z in te l­
lig e n cia, az extraverzió és a z au to n ó m
re a k tiv itá s m e g n y ilv án u lásáb an .
174. Z a ja c , J . L.: D ep th p e rc e p tio n of
d o u b le im ages in th e v ic in ity of other
im ag es. (M é ly sé g észlelése k e ttő s k é p e k ­
n é l m á s képek közelében.) 111— 129. o.
175. L it w in s k i , L éo n : B elongingness as
a u nifying concept in personality in ves­
tigation. ( A z odatartozóság m in t eg y sé ­
g e s ítő fogalom a sz e m é ly isé g k u ta tá sb a n .)
130— 135. о.
176. K e l v in , R. P .: T h in k in g : P sy ch o lo ­
g ists a n d physiology. ( A g o n d o lk o d á s :
P szic h o ló g u so k és a f iz io ló g ia .) 136 —
151. о. — A jelenkori k ísé rle ti lélek tan
g y a k r a n a fiziológiai elem zéstől rem él fel­
v ilá g o sítá st. Ez azonban n e m v e z e th e t
a pszich ik u s jelenségek fizio ló g iai o k á­
n a k a felderítéséhez, h an e m c s u p á n a n ­
n a k felismeréséhez, hogy egy a d o t t je len ­
ség et, am ely et a pszichológus észlel, a
 fiziológiás hogyan ír le. A szerző sz erin t
n in es okunk feltenni, hogy az idegrend-
szeii im pulzusok reálisabbak, m in t a
k ép zetek , am elyekről egy alan y beszá­
m ol. Lényeges csu p án az, hogy ezek a
beszám olók felhasználhatók-e a n n a k
m egállap ításáb an , hogy az em ber ho g y an
gondolkozik. T isztázni kell az „ o b je k tív ”
szó jelentését, pl. meg kell á lla p íta n i,
hogy az introspekeió in d ire k te b b és
m esterségesebb valam i-e, m in t a fizioló­
gia oszcillogram m jai vagy az a to m re a k ­
to r m u ta tó in a k le o lv aso tt értékei.
177. N y s s e n , R., B o u rd o n , J .: A new
co n trib u tio n to th e experim ental stu d y
of th e size-weight illusion. (Ú ja b b a d a ­
lé k a n a g y sá g -sú ly illú z ió k ís é rle ti v i z s ­
g á la tá h o z .) 157— 173. о. — A k ísé rle t
különböző súlyú (500— 1100 g), de a z o ­
nos nagyságú, fah a sáb o k n a k egy 500 g
sú ly ú kisebb fahasáb b al p á ro n k in t való
összehasonlításával tö rté n t.
A legfőbb eredm ények: a ) Az illúzió
a v izsg ált 650 n orm ális feln ő ttn él
29,17 % -ban fennállt, b ) Az illúzió előáll
a k k o r is, ha a n ag y o b b h asáb 250—
300 g-al nehezebb a kisebbnél, e j , Az
illúzió nagysága nem függ a k. sz. n e m é ­
tő l v ag y iskolázottságától.
178. O’C onn or , N.: T h e evidence for th e
p erm a n en tly d istu rb in g effects of m o th e r
ch ild separation. (M e n n y ib e n ig a z o l­
ható a gyerm ekn ek a n y já tó l v a ló e lv á la s z ­
tá s a n y o m á n beálló za v a ro k á lla n d ó s u ­
lá s a '! ) 174—191. o. — A szerző b írá lja
B ow lby ism ert té te le it és nem ta r t ja
a z o k a t kellően igazoltaknak. A té n y an y a g ,
am e ly re B owlby té te le it építi, á llítá s a it
n em tá m o g atja egyöntetűen, u g y a n ­
a k k o r az elm életi a la p o k a t sem tisztá zz a
eléggé. A szerző m égis kétségtelen é rd e ­
m én ek véli a problém a irá n ti érdeklődés
é b re n ta rtá s á t, de a já n lja , hogy a g y e r­
m ekpszichológia m e lle tt a lé le k ta n b a
ik ta s s á k be a szülő pszichológiáját is.
179. F o s s , В. M.: Consciousness an d m e a n ­
in g . ( T u d a t és je le n té s .) 192— 197. o.
180. E x . J ., D e B R u r J N , G. L.: An e x p e ri­
m e n ta l stu d y of th e influence of th e
m e n ta l set on the percep tio n of id e n tity
a n d su b stitu tio n . ( A b e á llítá s h a tá s a a z
a zo n o ssá g és h elyettesítés észlelésére ; k ís é r ­
le ti v iz s g á la t.) 199— 207. o. — A k ís é r ­
le tb e n egy-egy vonalakból álló egyszerű
á b r á t tachisztoszkópikusan egy-egy m á ­
sik á b ra v á lto tt fel, am ely az első á b ra
e lem e it m ás elrendezésben ta rta lm a z ta .
A k. sz. beállítása sz erin t a m ásodik á b ­
r á t vag y egész m ásn ak lá tta (h ely e tte sí­
tés) v a g y az első v á lto z a tá n a k (azonos­
ság). M inthogy az első á b rá t m indegyik
esetben k étféleképpen le h e te tt felfogni,
a „ m á sn a k ” , ill. „a zo n o sn ak ” lá tá sa b e­
állítástó l függött.
181. B ib liography of w orks a n d p ap e rs by
G. Révész. (R é v é sz (1. m ű v e in e k és d o lg o ­
z a ta in a k b ib lio g r á fiá ja .) 208— 215. o. —
A bibliográfia összesen 167 m u n k á t sorol
fel a lélek tan következő ágaiból: I. Á lta ­
lános lélektan, II. Pszichológiai o p tik a,
III. H an g lélek tan , IV . A zene lélek tan a,
V. T érproblém a, VI. Beszéd és g o n d o l­
kodás, VII. T ehetség és zseni, V III.
G yerm eklélektan, IX . S zociálpszicho­
lógia, X . M u n k alélek tan , X I. K lin ik u s
lélek tan , X II. Á llat- és összehasonlító
lélek tan , X III. N eveléslélektan.
182. P ia g e t , J e a n : Some im pressions of
a v isit to Soviet psychologists. ( N é h á n y
b en yo m á s a szo vjet p szic h o ló g u so k n á l lelt
lá to g a tá s ró l.) 216—219. о.
183. E kman , G östa : D iscrim in ai se n s itiv ­
ity on th e su b jectiv e co n tin u u m . ( M e g ­
külön böztetési érzék en ység a s z u b je k tív
k o n lin u u m b a n .) 233—243. о. — S zu b ­
jektív dim enziókon (pl. súlyérzésen,
világosságon, hangerősségen) belül ész­
le lt in te n zitáso k m eg különböztetése s a ­
játo s diszkrim inációs érzékenység a la p ­
já n m egy végbe. M inthogy eddigi k u ta ­
tások nem fo rd íto tta k elég fig y elm et az
érzékenységi fa k to r és az észlelt in te n ­
zitás k ö zö tti összefüggés felderítésére,
a szerző a s a já t és m áso k k ísérleti a d a ­
ta it e szem pontból feldolgozza, és h áro m
fa jta összefüggésre ta lá l in d ik á ció t. E zek:
a küszöb állandósága, a lin eáris, és a
nem -lineáris reláció. A W eb er—Fechner-
törvén y és enn ek m o d ern átfo g a lm a zá­
sai, am elyek a sz u b jek tív in te n z itá s t
a fizikai k o n tin u u m m al helyezik re lá ­
cióba, kevesebb felv ilág o sítást a d n a k a
k érd ést illetően, m in t am en n y i az érzé­
kenység és a sz u b jek tív k o n tin u u m
összefüggéseinek to v á b b i v iz sg álatá tó l
rem élhető.
184. R a in io , K .: T h e effect of th e selec­
tion situ atio n on responses to q u e stio n ­
naires. ( A feleletek k iv á la szth a ló s á g a és
ennek h a tá sa k é rd ő ív e k k itö lté sé b e n .)
244—246. o.
185. S andström , С. I., L u n d b e r g , I .:
A genetic ap p ro ach to sex differences
in localization. ( A lo k a liz á c ió b a n m u ta t­
kozó n e m i külön bségek g e n e tik u s v iz s g á ­
la ta .) 247—253. o. — A szerző korábbi,
felnő ttek en v ég zett v iz sg á la ta it 8 — 15
éves g yerm ekekkel m egism étli. A k. sz.
felad ata abból áll, hogy egy asztallap o n
jelölt p o n t h ely zetét o p to -k in e szté tik u s
percepció alap já n az a s z ta l alsó la p já n
m eg találja, v agyis a fe la d a t a térb eli
245
 orientáció egy esetére irá n y u l. Az e re d ­
m ényekből: a gyerm ek ek á lta lá b a n jo b ­
b a k a felnőtteknél, a fé rfia k a nőknél,
a fiú k — n éh á n y k o ro sz tá ly kivételé­
v el — a lán y o k n ál.
186. S aitgstad , P .: C oncepts in psycholo­
gical m odel constru ctio n . (F o g a lm a k a
p sz ic h o ló g ia i m o d e ll sze rk e szté sé b e n .)
264—262. o. B íráló m egjegyzések Rom -
m e tv e it cikkéhez. (L ásd M agyar P szi­
chológiai Szem le, 1959. 1. sz. 121. o.
106.)
187. Sm it h , G .,—H e n r ik ss o n , M. : Studies
in th e developm ent of a p e rc e p t w ith in
v ario u s contexts of p erceived rea lity .
( A z észlelés k ia la k u lá s a a z é szlelt re a litá s
k ü lön böző k ö rü lm é n y e i k ö z ö tt.) 263—
281. o. A szerzők a n e m -tu d a to s észlelési
fo ly a m a to k a t v iz sg álják k ísérleti úton.
K é t-k é t ra jz o t ex p o n á ln a k gyors egym ás­
u tá n b a n , az egyik ( A ) szem élyautót
ábrázol, és m in d k é t k ísérletb en szerepel,
a m á sik ( B ) városi te re t az egyik k ísé r­
le tso rb an , illetve b e re n d e z e tt szobát a
m á sik b an . А В k é p e k e t a n n y i ideig ex p o ­
n á ljá k konstans m ódon, hogy felism er­
h e tő k legyenek, A k é p e t az expozíciós
idő m é rta n i h a la d v á n y sz erin ti növelésé­
v el küszöb a la tti é rté k e k tő l a világos
felfogásig. A k. sz. m in d e g y ik expozíció
u tá n beszám ol arró l, a m it észlelt. N é­
h á n y eredm ény: az A h a tá ro z o tt k ép é t
m egelőző előfázisokban a lá to tta k a
В kép szerin t o rg an izáló d n ak (pl. az
in k o n g ru en s k ö rn y ezetb en , vagyis a
szobában, először fekvő á lla tn a k gondol­
já k az au tó t); m ég a k ü sz ö b a la tti A
is h a t a k o n stá n sa n a d o tt B - re (pl.
közelebbről meg n em h a tá r o z o tt m ódon
,,m á s” -nak m o n d já k a h á t t é r épületeit).
A kísérletek n orm ális és pszichotikus
szem élyekkel fo ly tak .
188. S t e r n , A l e x a n d e r , W .: T he n a tu re
o f g a n d th e con cep t of intelligence.
( A g -fa k lo r term észete és a z in te llig e n c ia
jo g a lm a .) 282—289. о. — A k v a n tu m ­
te ó ria szerin t bizonyos viselkedéseket a
hullám részecske d u a litá s a la p já n leh et
le írn i (N ie l s B ohr , a k o m p le m e n taritá s
elve). A nalóg m ódon az in te lle k tu á lis
fa k to ro k is az a d o tt h ely ze t sz erin t
többé-kevésbé ö n álló an v a g y csoporto­
sa n m űködnek. S peciális készségekben,
íg y pl. a ta n u lá sb a n , egyes fak to ro k
d o m in á lh a tn ak , g ezzel szem ben az in te l­
le k tu á lis fak to ro k eg y ü ttese, kölcsönös
rezo n an ciája, am ely ú jf a jta viselkedés­
egészekre vezet. A ^-kapcsolások ereje
n em in te lle k tu á lis vonásokból ered,
h a n e m pl. az érdeklődésből, a szükséglet­
ből, és m ás szem élyiség-tényezőkből.
246
In te lle k tu s és intelligencia te h á t nem
azonosak; a n em -in tellek tív fak to ro k
csu p án az u tó b b ib a n visznek szerepet.
189. von W r ig h t , J . M.: On th e „C orrec­
tio n ” a n d ,,n o n -co rrectio n ” m ethods of
learn in g . ( K o rre k c ió s és n em -k o rrek ció s
ta n u lá s i m ó d sze re k .) 2 9 2 — 300. о. —
E z a ta n u lm á n y az em beri tan u lással
foglalkozik a la b irin tu s m ódszer egy
v á lto z a tá n a k alk alm azásáv al. A té m a a
korrekciós ta n u lá s (vagyis h ib ás ir á n y ­
v á la sz tá s esetén új elin d u lás a tévesztési
p o n ttó l), és a nem -korrekciós ta n u lá s
(vagyis a p á ly a végig való követése a k á r
hibás, a k á r helyes v o lt a választás) e re d ­
m ényességének összehasonlítása. A k í­
sé rle te k a korrekciós m ódszer fölényére
m u ta tn a k a b b a n az esetben, am ikor az
in g erek so rren d je m in d en kísérleti szé­
riá b a n m ás, m íg a nem -korrekciós m ó d ­
szer a k k o r gazdaságosabb, am ik o r ez a
so rren d á llan d ó . A szerző sz erin t a nem -
k o rrek ció s m ó d szer előnyös le h e t a
sp o rtb a n és egyes m u n k a eljáráso k m e g ­
ta n u lá s á b a n o ly a n esetben, am ik o r m á r
b eg y a k o ro lt rész -a k tiv itáso k a t időbeli
sz ek v e n ciá k b a k ell szervezni.
190. F r a n k e n s t e in , Ca r l : S tru c tu ra l fa c ­
to rs in th e a n x ie ty of th e child. ( A g y e r ­
m e k i szo ro n g á s str u k tu r á lis té n y e z ő i.)
3 0 1 — 325. о. — A g y erm e k et a fejlődés
irá n y á b a n h a tó és a regresszív te n d e n ­
c iá k e g y a rá n t veszélyeztetik: a gyerm ek
m in d k e ttő re szorongással reag ál. Szo­
ro n g ás és félelem csak fokozatilag k ü lö n ­
bözők, de lén y eg ü k sz erin t nem . A n ev e­
lés a szo ro n g ást e n y h íth e ti azzal, hogy
a g y erm ek ö n álló sá g át erősíti.
191. M a r t in , I r e n e : Levels of m uscle
a c tiv ity in p sy c h ia tric p a tie n ts. ( P s z i ­
c h iá tr ia i betegek izo m m ű k ö d é si s z in tje i.)
3 2 7 — 341. о. — P szichotikus, n eu ro tik u s
és n o rm ális k. sz.-ek izom feszültségét
re g isz trá ltá k v áltak o zó pihenés- és stre ss
p erió d u so k a la tt. A p ihenés a l a tt m é rt
tenzió csak a p szich o tik u so k esetében
d iffe ren ciált, a s tr e s s -helyzetben viszont
a n eu ro tik u s cso p o rt szig n ifik án s m é r­
té k b e n m a g asa b b te n z ió t m u ta to tt.
192. B e h a r , I saac —B ev a n , W il l ia m :
T h e p erc ep tio n of in c o n g ru ity by young
ch ild ren . (I n k o n g r u itá s észlelése k is ­
g y e rm e k e k n é l.) 3 4 3 — 348. о. — 4 — 7
éves g y erm ek ek n ek egy é p ü le t látszólag
k étd im en zió s h o m lo k z atán a k fén y k ép ét
m u ta ttá k . Az in k o n g ru itá s felism erése és
tö b b é-k ev ésb é ta lá ló m a g y a rá z a ta az
éle tk o r és az in tellig en ciak o r függvénye.
193. E y s e n c k , H . J .: „W arm -u p ” in p u r ­
s u it ro to r le arn in g as a fu n ctio n of th e
e x tin c tio n of conditioned in h ib itio n
 ( A „bem elegedés” a ta n u lá s b a n m in t a
je lté te le s g á tlá s k io ltá s á n a k fü g g v é n y e .)
349—370. о. — „ W a rm -u p ” (bem elege­
dési) effektuson a z t a jelen ség et értik ,
hogy sz ü n e t u tá n a m un k ag ö rb e h irte len
em elkedik, a z u tá n többé-ltevésbé ta r t ja
e z t a sz in te t vagy esetleg esik. Az u tó b b i
fá z ist (,,w arm -up” decrem en t, v ag y is
bem elegedési csökkenés) a szerző k a p ­
cso latb a hozza a re a k tív g á tlá ssa l. H ull
s z e rin t g y ak o rlás közben re a k tív g á tlá s
halm ozódik fel, am ely a rák ö v e tk ez ő
p ih en ési periódus a l a tt m egszűnik. A
szerző ebből az elm életből bizonyos fe l­
te v ések et vezet le és e z e k e t kísérleteivel
igazolja.
194. Co h e n , J ohn és m ások: T h e ad d itio n
o f su b jectiv e pro b ab ilities: T h e su m m a ­
tio n of e stim a tes of success a n d failure.
( A sz u b je k tív va ló szín ű sé g e k összege :
S ik e r és ku d a rc becslésének összeg ezése.)
371— 380. o. — K é t különböző korú g y e r­
m e k cso p o rtta l a következő k ísé rle te t
végezték: egy eléjü k h e ly e z e tt közeli
célpontról, am ely et k iseb b v ag y n ag y o b b
k e re t v e tt körül, a g y e rm e k ek n e k m eg
k e lle tt m ondani, hogy becslésük sz erin t
egy k is la b d á v a l 1, 5, 10, 100, 1000 dobás
közül hányszor ta lá ln á k el (első régebbi
kísérlet), illetve té v esz ten é k el a célt
(m o stani kísérlet). K é t kérd ésre k ere sték
a v á la sz t: 1. T ran szp o n álh ató -e a sz u b ­
je k tív valószínűség ? A sik erre vonatkozó
sz u b jek tív valószínűség érték e, u g y a n ­
ú g y m in t a k u d a rc ra vonatkozóé, ese tt
a k e re t n ag y ság án ak növekedésével.
T e h á t nem tran szp o n álh ató , vag y is pl.
h a a gyerm ek becslése ú gy szól, hogy
„5 dobás közül 4 ta lá la t lesz” , nem
fogja szükségszerűen a z t is m ondani,
h o g y ,,1000 között 800 lesz jó ” . 2. S iker
és k u d a rc szu b jek tív becslési értékei a d ­
d itív értékek-e a m a te m a tik a i való szí­
nűség a d d itív te o ré m á já n a k értelm ében,
am ely sz erin t ezek összege 1 ? H a a becs­
lés 5 lehetőségen alap u l, a k k o r az összeg
közel fekszik az egységhez, ennél tö b b
lehetőségen alapuló becslés esetén az
összeg nagyobb az egységnél, m égpedig
a n n á l nagyobb, m inél nagy o b b a le h e tő ­
ségek szám a.
195. van P a r r e r e n , C. F .: A critica l re ­
view of N u ttin ’s T âche, réu ssite e t
échec. ( N u ltin : F e la d a t, s ik e r és ku d a rc
c. k ö n y v é n e k k r itik a i is m e rte té s e .) 381 —
399. o'.
L én á rt E d it
Psychological Bulletin
Az A m erik ai Pszichológiai T á rsa sá g k é t­
havi k ia d v án y a . S zerk esztő b izo ttság : W
D e n n is , E. G ir d e n , R. L. T h o r n d ik e é^
L. B o u t h il e t . 52. kötet, 1955.
196. T a f t , R o n a ld : T h e a b ility to ju d g e
people. ( A z em berek m e g ítélésén ek k é p e s ­
sé g e .) 1—23. о. — A szerző v iz sg álja a z t
a képességet, am elly el az em b erek m áso ­
k a t m eg tu d n a k ítéln i. K eresi en n ek a
képességnek az összetev ő it és vizsgálja,
hogy ez a képesség o ly a n o k b an , ak ik n él
jól ki v an fejlődve, m ily en m á s tu la j­
donságokkal já r e g y ü tt. A k érd ésre v o ­
n atk o zó an 81 ta n u lm á n y t ism e rte t.
197. D u k e s , W illia m F .: P sychological
studies of values. ( A z érték ek k el fo g la l­
kozó lé le k ta n i ta n u lm á n y o k .) 24—50. о. -—■
A te rm ész ettu d o m án y o sság ra törekvő
lé le k ta n t (T it c h e n e r ) az é rté k e k irá n ti
közömbösség jellem ezte. A 30-as évek
ó ta azo n b an az érdeklődés ú jr a az é rté ­
kek felé fordul. Az é rté k k e l k ap c so la tb an
felm erü lt k érd ések et a szerző az ism er­
te te tt 211 ta n u lm á n y a la p já n a k ö v e t­
kező h áro m cso p o rtb a o sztja: 1. E gyéni
csoportokban k ia la k u lt é rté k e k m érése
és az eredm ények ö sszehasonlítása a
csoport egyéb a d a ta iv a l. 2. A z érté k ek
eredete és fejlődése az egyénen belül.
3. Az egyén é rté k ein e k h a tá s a kog­
n itív eleiére.
198. B ir n e y , R o b e r t ; M cK e a c h ie , W i l ­
b e r t : T h e te ach in g of Psychology: a
su rv ey of research since 1942. ( A lélek ­
ta n ta n ítá s a : a z 1 9 4 2 ó ta végzett k u ta tá s
á tte k in té se .) 51—68. o. -— Az is m e rte te tt
72 ta n u lm á n y a la p já n a szerző k ísérletet
tesz, hogy a következő n égy kérd ésre
válaszoljon: 1. M elyek a lé le k ta n ta n ítá ­
sának céljai ? 2. M ilyen té n y ez ő k befo­
lyáso lják a lé le k ta n -ta n ítá s cé lja in a k el­
érését ? 3. M ilyen eljáráso k h o z fo ly a­
m o d h at a k u ta tó ? 4. M ilyen k ö v etk ez­
te tések v o n h ató k le a to v á b b i k u ta tá s
sz ám ára ? —- A lé le k ta n ta n ítá s á v a l a
tén y an y ag és a gondolkodási já rta ssá g
elsajátításá t, v a la m in t a viselkedési és
értékelési színvonal em elését kell elérni
199. A mmons , R. B. : R o ta ry p u r s u it a p p a ­
ra tu s: I. S urv ey of v ariab les. (,, R o ta ry
p u r s u it” k észü lék 1. A v á lto zó k á tte k in ­
té s e .) 69— 75. о.
247
 200. L ivson , N orman H ., N ichols , T ho ­
m a s F. : A note on G a ie r a n d Lee’s
„ P a t te r n A nalysis” . ( M e g je g y z é s O aier
é s L e e , , S tr u k tú ra a n a lí z i s é ” -h e z .) 77—
78. о. — Gaier és L ee „ D c g ” -je, bár
a különbözőségek m e g h atá ro z ásán ak
ig e n hasznos indexe, n em o ld o tta meg
a z egyéni profilok k ö z ti különbségek
p ro b lé m á já t.
201. B a r n ette , W. L e l i e : S urvey of
re se a rc h w ith psy ch o lo g ical te sts in
I n d ia . ( A léle k ta n i p r ó b á k k a l végzett
k u ta tá s áttekin tése I n d i á b a n .) 105—
121. o. — Szerző ö sszefoglalja az In d iá ­
b a n 1952—53-ban a lé le k ta n i pró b ák
te r é n végzett k u ta tá s t. E d d ig á lta lá b a n
a z an g o l hatás dom inált, de ú ja b b a n van
n é m i eltolódás am erik ai ir á n y b a n . Meg­
v a n az érdeklődés a képesség- és te lje sít­
m ény-vizsgálatok ir á n t isk o lai, ipari,
k lin ik a i téren és tá rsa d a lo m lé le k ta n i
k érdésekk el kapcso latb an . A lélektani
ta n sz é k e k legnagyobb része m ég m indig
a filozófiával v an összekapcsolva. A k u ­
ta tó k eredm ényeinek kicserélése egym ás
k ö z ö tt nem megfelelő és e z é rt sok a p á r­
h u za m o s és hiábavaló erőfeszítés. E lm é­
le ti lélek tani k u ta tá s ed d ig csak kis
m é rté k b e n tö rté n t.
202. T agittri, R enato ; B r u n e r , J erome
S.; K ogan , N a th a n : E s tim a tin g the
ch a n c e expectancies of d ia d ic rela tio n ­
s h ip s w ithin a group. (C s o p o r to n belü li
k e ttő s v iszo n yla to k v a ló s z ín ű e lv á r á sa in a k
b e c s lé s e .) 122—131. o. — A ta n u lm á n y
o ly a n m atem atikai m odell h a s z n á la tá t
tá rg y a lja , am ely a rela cio n á lis analízis­
se l n y e r t kettős v isz o n y la to k valószínű
fre k v en ciáján ak és v á lta k o z á sa in a k k i­
sz á m ítá sá ra szolgál. A le ír t e ljá rá s b a n a
leh etség es kom binációk s z á m a 45, am i­
k o r választásokat, v iss z a u ta sítá so k a t és
ez e k megfigyeléseit d o lgozzák fel és 10,
a m ik o r csak a v á la sz tá s t és a választás
m egfigyelését. A m odell segítségével m eg­
á lla p íth a tó például, hogy v a la m e ly cso­
p o r tb a beágyazott egyén k e ttő s viszony­
l a ta i megegyeznek-e v a g y eltérnek-e
a t tó l, am i valószínűen v á rh a tó .
203. W ille rm u n , B e n : T h e a d a p ta tio n
a n d use of K endall’s co e ffic ie n t of con­
c o rd a n c e (W) to so cio m etric ty p e r a n k ­
in g s. ( K e n d a l egyezési e g y ü tth a tó já n a k
( W ) h a szn á la ta és a lk a lm a z á s a szocio-
m e trilc u s ra n g so ro lá sb a n .) 132— 133. o.
— A m ik o r a csoport egy-egy ta g já t fel­
sz ó lítju k , hogy ran g so ro lja a csoport
v a la m e n n y i ta g já t v a la m ily e n szem pont­
b ó l (pl. együttm űködőképesség), k ív á n a ­
to s tu d n i, m ilyen fo k ú a z egyezés az
ily e n rangsorolásban. E n n e k k isz á m ítá ­
248
sá ra a W -e g y ü tth ató igen alk alm as. A t a ­
n u lm á n y m eg ad ja a W -e g y ü tth ató k iszá­
m ítá sá n a k a k é p le té t a rra az esetre, a m i­
k o r a z önrangsorolások nem szerepel­
nek.
204. R a y , W il b e r t S.: Com plex ta sk s for
use in h u m a n problem -solving research.
( K o m p le x je la d a to k a p roblém a-m egoldás
k u ta tá s h a s z n á la tá r a em beri sz in te n .)
134— 149. o. — Az u tó b b i 20 év iro d al­
m á b a n szereplő kom plex problém a -
m egoldási fela d ato k ism ertetése u tá n a
szerző felsorolja a felad ato k lényegét
képező tu la jd o n sá g o k at, és r á m u ta t a
k ülönböző p ontozási m ódokra. A le írt
fe la d a to k zöm e csupán k é t kategóriás
(sik er-k u d arc) p o n to z ást tesz lehetővé.
R elia b ilitá s t csak k é t szerző em lít,
v a lid itá s t egy sem . Az összefoglaló id e­
v o n atk o zó ta n u lm á n y o k h ián y o lják a
tá rg y ra irá n y u ló k u ta tá s elm életi a la p ­
ja it,
203. Cr o n ba ch , L e e J.: Processes affec t­
in g scores on „ u n d e rsta n d in g o f o th ers”
a n d „assu m ed sim ila rity ” . (E ljá r á s o k ,
a m e ly e k a , , m á so k m egértésé” -re és a
,,feltételezett h a so n la to ssá g ” -ra von atkozó
p o n te re d m é n y e k e t é r in tik .) 177— 193. o.
— Szerző rá m u ta t a rra , hogy a szociális
percepció (m ások m egítélése) k u ta tá s á ­
b an g y a k ra n fontos v á lto z ó k a t fig y e l­
m en k ív ü l h ag y n a k . A szociális p ercep ­
cióval foglalkozó ta n u lm á n y o k b an am eg ­
ítélő (J) előre m egm ondja, hogy egy
m á sik szem ély (O) hogyan fog visel­
k ed n i, v a g y J k ísé rlete t tesz, hogy olyan
szem ély leírást ad jo n O-ról, a m ily e t az
sa já tm a g a a d n a m agáról. Szerző rá m u ta t
n é h á n y tényezőre, am ely szerepet j á t ­
szik a szociális percepcióban és kiem eli
az id ev o n atk o zó k u ta tá s g y ak o rla ti fon­
to ss á g á t az orvosi g y ak o rla tb an , az isko­
la i ta n ítá s b a n és m á s u tt is.
206. M e e h l , P aul E .: A n teced en t p ro b a ­
b ility a n d th e efficiency of psychom etric
signs, p a tte rn s , or c u ttin g scores. ( E lő ze ­
tes v a ló s zín ű s é g és a p szic h o m e lrik u s jelek,
m in tá k és a k e tté v á la szto tt p o n te re d m é n y e k
h a sz n á lh a tó s á g a .) 194—216. o. — Szerző
ism e rte ti m ódszerét, am ellyel a pszicho-
m e trik u s e ljáráso k h a sz n á lh ató ság á t á l­
la p ítja m eg, és am ely lehetővé teszi az
ily en eljáráso k a la p já n tö rtén ő értelm e­
zések h elyességének fokozását.
207. F is k e , D onald W „ R ic e , L a u r a :
In tra -in d iv id u a l response v ariab ility .
(E g y é n e n b e lü li v á la s z v á lta k o z á s .) 217 —
250. o. — A szerzők 225 ta n u lm á n y
a n y a g á n a k felh aszn álásáv al ta n u lm á ­
nyo zzák az egyén válaszolási m ó d ján ak
m e g v á lto z á sá t egyik alk alo m tó l a rrá -
 síkig. A v á lto z á s o k a t három osztályba
sorolják: I. S p o n tán vagy aperiodikus
változás. In g e r és h ely zet v álto za tla n ,
a válto zás ered ete ilyen esetben te h á t
m agában a szervezetben v an . II. R e n d ­
szeres válto zás. In g e r és helyzet m eg in t
v á lto za tla n , de a válto zás k ap cso latb an
v an a z első alk alo m m al a d o tt ingerrel.
III. A v á lto z o tt v álasz a m e g v álto zo tt
inger vag y h ely zet következm énye. Még
v izsgálandók a változóképesség szem é­
lyiség a d a ta i.
208. Cronbach , L e e J ., M e e h l , P aul E .:
C onstruct v a lid ity in psychological tests.
( K o n str u k c ió v a lid itá s и p szic h o ló g ia i
p ró b á k b a n .) 281 -—302. о. — E gyes sze­
mélyiség- és képesség-próbák értelm ezé­
sében olyan tu la jd o n sá g o k szerepelnek,
am elyek sz á m á ra a p ró b áb a n nincsen
megfelelő k rité riu m . A ta n u lm á n y b a n
k ísérlet tö rté n ik az o k n ak a b izo n y íté­
k o k n ak a m egjelölésére, am elyek az ilyen
értelm ezést m egfelelően in d o k o lh atják .
A konstru k ció kifejtése úgy tö rtén ik ,
hogy m egjelöljük azt a törvényszerűséget,
am elyben előfordul. A konstrukció
v a lid itá sb a n felh aszn álásra k erülnek a
tu d o m á n y b a n á lta lá b a n h aszn á lt s ta ­
tisztik ai eljáráso k , így: ta rta lm i v alid i­
tés, in te rim korreláció, p ró b ák közötti
korreláció, p ró b a „ism é rv ” korreláció,
időbeli s ta b ilitá s stb .
209. P ro th ro , E . T e r r y ; M e l ik a n , L e ­
von IL : Psychology in th e A rab N ear
E ast. ( A p sz ic h o ló g ia a z arab K ö ze l-
K e le te n .) 303— 310. о. — A szerzők 22
ta n u lm á n y a la p já n ism ertetik a közel-
keleti a ra b pszichológia állását. Azokon
a helyeken, ahol a fra n c ia akadém ikus
h atás az uralkodó, a lélek tan a filozó­
fiához kapcsolódik, ahol pedig az angol
h atás az erősebb (elsősorban E g y ip to m ­
ban), o tt a p edagógiával kapcsolatos, és
i t t p ró b á k és m érések v a n n a k előtérben.
E g y ip to m b an és L ib an o n b an folyik
önálló k u ta tá s , a főtevékenység azon­
ban i t t is, m in t a tö b b i állam b an a
fontosabb m ű v ek fo rd ítá sa és a p ró b á k ­
n ak a helyi követelm ényekhez való a lk a l­
m azása.
210. F ä r b e r , I. E .: T h e role of m o tiv atio n
in v erb a l le arn in g an d perform ance.
( A z in d íté k o k s ze re p e a v e rb á lis ta n u lá sb a n
és te lje s ítm é n y b e n .) 311—327. о. — А
ta n u lm á n y célja , hogy elh atá ro lja a
viselkedésnek az in d íté k a it m ás, a visel­
kedésre h ató v álto zó k tó l. N ehézséget
okoz, hogy az in d íté k és szokás fogalm ak
nincsenek élesen elk ü lö n itv e egym ástól.
Az elv ála sztás érdekében különbséget
kell te n n i az ingerek „asszociatív” , azaz
irá n y ító és „nem asszociatív” , a z a z c s u ­
p á n energetizáló h a tá s a k ö zö tt. I n d íté k ­
n a k csak olyan v álto zó t te k in th e tü n k ,
a m e ly m in d k é t tu la jd o n sá g g al b ír; a
csu p á n irá n y ító h atású v álto zó te h á t
n em te k in th e tő in d íték n ak .
211. S im o n , Charles W„ E m m o n s , W i l ­
lia m II.: L earn in g during sle e p ? ( V a n
ta n u lá s á lo m b a n 1) 328—342. о. — A sz e r­
zők 10 alv a-tan u lásró l szóló ta n u lm á n y t
ism e rte tn e k . E zeknek egy részére a n é p ­
szerű sa jtó m á r h iv atk o zo tt, m in t az
a lv a -ta n u lá s lehetőségének b iz o n y íté ­
k a im . B írálóan elemzik a ta n u lm á n y o k
k ísé rleti a n y a g á t és úgy ta lá ljá k , hogy
az ered m én y ek nem b iz o n y ítjá k e g y ­
é rte lm ű e n az alv a-tan u lás leh ető ség ét.
212. P r e s s e y , S. L .: T eaching in th e iv ó i у
to w er, w ith rarely a step o u tsid e. ( O k ­
ta tá s a z elefán tcson t to ro n yb a n , a m e ly b ő l
r i tk á n te s z i k i a lá b á t.) 343— 344. o. -
A szerző a lélek tan ta n ítá s á b a n h iá ­
n y o lja a g y ak o rlati élettel v aló k a p c so ­
la to t és nehezm ényezi, hogy B ir n e y , R.
és Me K e a c h ie , W. összefoglaló ta n u l­
m á n y u k b a n e rie a h ián y ra n em m u t a t ­
t a k rá . (Psychol. B ull., 1955, 52, 51 —
68. L á sd 199.)
213. A u l o , F rank J r „ Mu rr a y , E d w a r d
J . : C o n ten t-an aly sis studies of p sy c h o ­
th e ra p y . (P sz ic h o te r á p iá i ta r ta lo m -e le m ­
z é s se l foglalkozó ta n u lm á n y o k .) 377 —
395. о. — A szerzők ism e rte tik a p sz i­
c h o te rá p iá i ülések tartalo m -elem zéssel
foglalkozó iro d alm át. A k u ta tá s t ezen
a te rü le te n az ülések a n y a g á n a k m a g ­
netofonszalagon való rögzítése te tte
leh ető v é.
214. B r a y f ie l d , A rthur H „ C r o c k e t t ,
W a l t e r H .: E m ployee a ttitu d e s a n d
em p lo y ee perform ance. ( A lk a lm a z o tta k
m a g a ta r tá s a és a lk a lm a zo tta k te l je s ít m é ­
n y e .) 396—424. о. —ö ssz e fo g la ló t a n u l ­
m á n y , am ely n ek célja, hogy á tte k in ts e
a z alk a lm a z o tti m a g a ta rtá s és a lk a l­
m a z o tti teljesítm én y összefüggését k u ­
ta tó iro d a lm a t (1930 és 1954 k ö z ö tt m e g ­
je le n t 50 ta n u lm á n y t), és felv essen a
v iz sg álato k k a l kapcsolatos m ó d sz e rta n i
és elm életi p ro b lém ák at. Szerzők a ta n u l­
m á n y o k ism ertetésé t a következő o s z tá ­
lyozási szem pontok a la p já n v ég z ik : 1.
a m u n k a teljesítm é n y , illetve a m u n k á tó l
v aló visszavonulás (hiányzás, b aleset,
v án d o rlá s) vizsgálatai; 2. egyéni m a g a ­
ta r t á s viszonya az egyéni te ljesítm én y h ez,
ille tv e csoport m a g a ta rtá s v isz o n y a a
csop o rtteljesítm én y h ez; 3. ta n u lm á n y o k ,
a m e ly e k a m a g a ta rtá s in d ex én ek e g y ­
szerű , illetv e összetettebb fo rm á it v iz s­
g á ljá k .
215. M c H u g h , R ichard В., E l l is , D oug ­
la s S .: T h e „p o st-m o rtem ” testing of
e x p e rim e n ta l com parisons. ( A kísérleti
ö ssze h a so n lítá so k „ p o st-m o r te m ” p ró b á ja .)
42 6 —428. о.
216. P in n e a u , Sam uel R .: T h e in fan tile
d iso rd ers of hospitalism a n d anaolitio
depression. (H o s p ita liz á c ió v a l k a p cso la ­
to s csecsem ő k o ri za v a r o k és a n á k litik u s
d e p r e s s z ió .) 429—452. o. — A z utóbbi
tíz év b en m egjelent, a csecsem őkori
pszichogén za v aro k k al foglalkozó ta n u l­
m á n y o k közül a szerző k é t k u ta tó
(Sp it z , R . A. és F is c h e r , L. K .) ta n u l­
m á n y a it ism erteti részletesen. S pitz
m egfigyeléseit k é t in té ze tb e n : egy lelenc­
h á z b a n és egy le á n y a n y á k intézetében
v ég e zte, és az i t t n y e r t a d a to k a t család­
b a n n e v e lt csecsemők a d a ta iv a l haso n ­
l í t o t t a össze. A zt ta lá lta , hogy an y ju k ­
tó l csecsem őkorban e lv á la sz to tt gy er­
m e k e k fejlődésben visszam arad n ak , és
ig e n so k esetben a depresszióhoz hasonló
tü n e te k e t a la k íta n a k ki. E z t a depresz-
sz ió t n evezi a n a k litik u s depressziónak,
e n n e k súlyosabb fo rm á ja a hospitalizá-
ció. A szerző b írálja S pitz ad atg y ű jtési
m ó d szerét, és k ö v etk ez tetése it nem t a ­
lá lja m egfelelően b iz o n y íto ttn ak . Fischer
a d a t a i t szintén b írálja.
217. S p it z , R e n é A.: R e p ly to Dr. Pin-
n e a u . ( V á la s z D r . P in n e a u n a k .) 453—
459. o. — A szerző közli, hogy D r .
P i NNEAU kb. 40 ta n u lm á n y áb ó l б-öt
r a g a d o tt ki, te h á t n em megfelelő a n y a ­
go n b írá lja m u n k ásság át. Válaszol a b í­
r á l t kérdésekre és k u ta tá s a in a k legfőbb
e re d m é n y e it a következőkben szögezi le:
1. a kölcsönös érzelm i k ap c so la t nem csak
a csecsem ő érzelm i fejlődése szem pont­
já b ó l, h an e m sok m á s vonatk o zásb an is
első ra n g ú a n fontos; 2. az érzelm i k ö l­
csönösséget az a n y a —g yerm ek kölcsö­
n ö sség hozza létre; 3. ennek a kölcsönösség­
250
n e k a h iá n y a a gyerm ek szem élyisége
m in d e n szektorában igen k o m oly h á t ­
r á n y t jelen t.
218. P in n e a u , Samuel R .: R e p ly to D r.
S p itz. ( V á la s z D r. S p itz n e k .) 459—
462. о. — D r . Spitz a g y a k o rla ti orvos-
tu d o m á n y terü letén v aló b an érté k e s
k u ta tó m u n k á t végzett, és erről a m u n k á ­
ró l szám szerű és egyéb m egfigyelései
a la p já n beszám olt. A tu d o m á n y o ssá g
a z o n b a n a z t k ív án ja, hogy azok, a k ik
e z e k e t az ad a to k a t to v áb b i k u ta tá s b a n
v a g y elm életben felhasználják, előzőleg
m eg v izsg álják , hogy m ily en m é rté k b e n
v o lta k tudo m án y o sak a m ód szerek ,
am ely e k k el az a d a to k a t n y e rté k , és az
esetleg es hiányosságokra rá m u ta ssa n a k .
219. B e v a n , W illia m : S o u n d -p rec ip ita te d
co n v u lsio n s: 1947 to 1954. (H a n g á lta l
k iv á lto tt görcsroham ok : 19 4 7 -tő l 1 9 5 4 -ig .)
4 7 3 — 504. o. — A szerző 145 ta n u lm á n y t
is m e rte t. Fontos k u ta tá s i te rü le tn e k
te k in ti ezt, m ind a pszichológus, m in d a
neurofiziológus, m in d a b io k ém ik u s sz á ­
m á ra .
220. L o r d , F rederic M.: Some p e r s p e c ­
tiv e s on „ th e a tte n u a tio n p a ra d o x in
te s t th e o ry ” . ( „ A te szt elm élet c sö k k e n ­
té s i p a ra d o x o n á n a k ” n é h á n y s z e m p o n tja .)
505— 510. о. — L o ev in g er , J . fe lh ív ta
a fig y e lm e t arra , hogy az egyenlő n e h é z ­
ség ű feladatokból álló p ró b á k n á l v alid i-
tá sp a ra d o x o n lép fel. Szerző sz e rin t
a v a lid itá s m e g h atá ro z ását az á lta la
a j á n lo t t jobb m ódszerrel k ell v é g re h a j­
ta n i. A paradoxon, ekkor k isebb m é rté k ű
lesz, d e nem tű n ik el; u g y an is a v a lid itá s
fo g alo m erősen v ita th a tó és h e ly e tte
a já n la to sa b b volna a p ró b á n a k a k ü lö n ­
böző képességszinteken m u ta tk o z ó m e g ­
k ü lö n b ö z tető erejéről beszélni.
Me z e in é E r d é l y É va
ВЕНГЕРСКИЙ ПСИХОЛОГИЧЕСКИЙ РЕВЮ
Ж У РН А Л ПСИХОЛОГИЧЕСКОГО КОМИТЕТА АКАДЕМИИ НАУК ВЕН ГРИ И
XVII. Том 1960 № 2

СОДЕРЖАНИЕ
ЗА ДА ЧИ ПСИХОЛОГИИ В СВЕТЕ РЕШ ЕНИ Й XXI СЪ ЕЗДА КПСС А. А. СМИРНОВ
(Д О К Л А Д НА 1-ОМ СЪЕЗДЕ ОБЩ ЕСТВА ПСИХОЛОГОВ 29. ИЮ НЯ 1959 Г.)
129-151.

КРУ Г ОБЯЗАННОСТЕЙ МЕТОДОЛОГИЧЕСКОЙ ПОДКОМИССИИ

П . Л . Л и берм ан н

Методологическая Подкомиссия Психологического Комитета Академии Н аук Вен­

грии образовался в 1959 году. Компетенция Методологической Подкомиссии весьма раз­
ветвлена и имеет во всех областях двоякий характер. С одной стороны, она должна оценить
настоящее положение по вопросам методологии в Венгрии, а с другой кооперировать с
остальными Подкомиссиями Психологического Комитета в повышении научного харак­
тера методологических проблем. Подкомитет должен содействовать выяснению теорети­
ческих основ, действительности и надежности применения на практике отдельных пси­
хологических методов и приемов. В то ж е время он должен способствовать разработке
нижеследующих, формулированных в конкретной форме, плановых тематик: 1) выявление
наглядных основ психологических диагностических методов и психотерапевтических
приемов (с особым учетом материала по детской психологии). — 2) Проблемы стандарти­
зации различных методов — тестов (разработка новых методов исследования). — 3) Р аз­
работка диагностических методов психологии групп. — 4) Выяснение методов терапии
групп и определение их области применения (в терапии труда, психологии труда, педа­
гогической психологии и т. д.). Выполнение плановых тематик, выяснение основных по­
нятий и сравнительная оценка методов кажется соответствующей исходной точкой для
формирования однородного и благоприятного профессионального уровня. 152—154.

ЭТАПЫ РАЗВИТИЯ ПИСЬМЕННО-ГРАФИЧЕСКИХ И ЗО БРА Ж ЕН И Й У Д Е Т ЕЙ

X . Ю стне К ери

На основании исследования большого количества письменно-графических изобра­

жений у детей различного возраста были определены отдельные типичные фазы развития.
Дети начинают толковать свои изображения раньше чем .можно опознать форму их ри­
сунков. Однако, толкованию предшествует фаза, когда возникший путем движения каран­
даша письменно-графическое изображение у детей только повторяется, или изменяется.
При первом появлении толкования дети дают своим работам название. В этой фазе форму
рисунка еще нельзя распознать. Их слабо можно распознать в том случае, когда появ­
ляю тся связанные с предметом детские впечатления и следы воспоминаний. Формы появ­
ления в данном случае следующие: 1) Обозначение предмета с знаком и толкованием.
2) Неопределенное начертание контуров предмета. 3) Изображение одного из знаков фак­
тического предмета. Как и толкование, так и распознаваемость изменчивые на той ступени
когда воображение, недостаточный опыт и следы запоминания совместно влияют на тол­
кование. Эта фаза показывает больше всего вариантов и неравномерностей в развитии.
В данном случае формы появления следующие: 1) Обозначение всего предмета знаком.
2) Более точное начертание контуров. 3) Изображение контуров предмета и некоторых
фактических знаков предмета. — Обращение карандашом медленно прогрессирует, но
соответствующего графического навыка еще нельзя наблюдать. — Когда толкование руко­
водится повышенным знанием о предмете, тогда распознаваемость изображенного предмета
повышается. Обозначение предмета знаком усовершенствуется, изображение фактических
знаков достаточно для распознавания. Однако, в изображении еще наблюдаются недо­
статки. В шестилетнем возрасте исчезают излишние изображения и дети начертают пред­
меты с большей уверенностью. 155—163.

251
ИССЛЕДОВАНИЯ ПО ПСИХОЛОГИИ ТРУДА ПРИМ ЕНЕНИЕМ РЕФ ЛЕКСОМ ЕТ­
РИЧЕСКОГО И ТРЕМОМЕТРИЧЕСКОГО МЕТОДОВ
Д ь . Г ер еб
Автор излагает задачи психологии труда с точки зрения умственно-гигиенической
профилактики. Подчеркивается значение проводимых наряду с тщательным анамнезом
и психодиагнозом исследований, с помощью экспериментальных приборов и это доказы­
вается на примере, взятом из области психологии утомления. Приводятся результаты
измерений, проведенных тремометром собственной конструкции автора. Сопоставляя
эти результаты с данными рефлексометрических и дополнительных исследований, автор
считает их сигнификантными. Сообщаются и анализируются результаты исследований
двух работниц в пределах трех смен: до, во время и после смены. 164—170.

М ЕТО ДЫ ИССЛЕДОВАНИЯ ПО О П РЕД ЕЛЕН И Ю ПРОФЕССИОНАЛЬНОЙ

ПРИГОДНОСТИ НА ИСПЫ ТАТЕЛЬНОЙ СТАНЦИИ ВЕН ГЕРСКИ Х ГОСУДАР­
СТ В ЕН Н Ы Х Ж Е Л Е ЗН Ы Х ДОРОГ
Г . Л . Х о р ва т

Д ля исследования профессиональной пригодности на службе в транспортной связи

автор излагает между прочим три разработанные им метода исследования: 1) Колопт о-
м ет р , служащий для исследования цветового зрения, 2) Прибор для исследования ощ у­
щ ения равновесия, 3) т рем орреакт ом ет р , или ж е несколько хрономет ров для измерения
врем ени действия. 1) К олопт ом ет р, работающий транспарентными цветами применяется
для дополнения исследований с обменными цветными таблицами и исследований с ано-
малоскопом Нагеля. На основании данных исследований 16 434 лиц в отношении цве­
тоощущения автор указывает на то, что для определения цветоощущения следует при­
менять метод нескольких выборочных исследований, ибо при однократном выборочном
исследовании цветоощущения могут проскользнуть те аномалические или анопсические
лица, которые обладают хорошей способностью различать формы (обменные цветные таб­
лицы) или различать оттенки красок и т. д., но с другой стороны с помощью однократного
выборочного исследования цветоощущения (аномалоскоп) можно исключить те нормаль­
ные трихроматы, способность различать оттенки красок которых снижена (напр. на дей­
ствие жары паровоза) или лиц с плохой способностью различать формы. 2) П ри бор для
исследования чувства равновесия предоставляет точные данные относительно головокру­
ж ения: регистрирует число и время колебаний. 3) Т рем орреакт ом ет р автора дозирует
автоматические в определенных интервалах времени световые и звуковые раздражения,
и таким образом исследуется такж е действие взаимного влияния раздражений. Из реак-
тометрограммы можно у нормальных лиц установить в рефлексах времени различные
типы: эксцессионный (утомляемость, утомление, медленное восприятие раздражений),
антиципационный (раздражимость, тревожность, нервное напряжение) или смешанный
(лабильная способность восприятия раздражений). Одновременно получаются также
цифровые данные о состоянии нервной системы. 171 —183.

МАРКСИСТСКАЯ Д И А Л ЕК ТИ К А , В КАЧЕСТВЕ МЕТОДА ЛОГОПЕДИИ

Д . К аниж аи
Основные вопросы науки выдвигаются ныне в иной форме, чем в прошлом, когда
наука еще ничего не знала о противоречивой диалектической природе общественных явле­
ний. В области теоретической и практической логопедии марксистская философия также
является той решающей концепцией, которая при педагогической деятельности выдви­
гает новые предначертания, новые методы исследования и лечения. В противоположность
прошлым понятиям при оценке дискриминационных случаев всей области логопедии
необходимо однородное воззрение. Вместо отживших свой век учений и практики, соответ­
ственно естествоведческому мышлению следует использовать тезисы и опыт, извлекаемые
из материалистической физиологии и психологии, как и логопедии. В соответствии с
этим на основании диалектического мышления прежде всего следует раскрыть глубокие
причины расстройств речи. Оказалось, что у большинства лиц, страдающих логопатией,

25 2
физиологические процессы высшей нервной деятельности, как правило, не соответствуют
процессам высшей нервной деятельности лиц — не имеющих пороков речи. Ввиду того,
что с точки зрения формы или содержания безупречная или ошибочная речь является
результатом координированного или некоординированного движения выражения, то при
расстройстве речи получается картина болезни, указывающая на «расст ройст во движ е­
ния». Настоящая логопедическая работа построена на трех основных принципах научного
исследовательского метода П авлова: 1) на принципе детерминизма, 2) на принципе анали­
за-синтеза, и 3) на принципе структурности. Принцип детерминизма обязывает нас,
наряду с определением причин неправильно функционирующих рефлекторных механиз­
мов рассматривать ошибочные процессы речи в связи с целым организмом исследуемого
лица, и постоянными изменениями влияния среды. Принцип анализа-синтеза указывает
на необходимость разбить рассматриваемое в своей совокупности расстройство движения
речи на составные части. — Принцип структурности учит нас, что при оценке расстройства
движения речи физиологические процессы и явления не следует рассматривать обособ­
ленно от структуры. Необходимо учитывать все значительные внутренние и внешние об­
стоятельства общего развития и образования расстройства речи. Строго придерживаясь
принципа структурности получаются надежные точки опоры относительно задерживаю ­
щих нормальной функции речи структурных причин. 184—193.

Ш ЕСТЬДЕСЯТ Л Е Т АКАДЕМ ИКУ П. ГЕГЕШ И КИШШ 194.

О БЗО Р
Д ь. Маркуш: О мировоззренческих методологических проблемах материалистической пси­
хологии 195—201.
М. Хирш: Отчет о научной экскурсии в Германскую Демократическую Республику
202-207.
Л. Либерманн: Римские психологические учреждения 207 —209.
3 . Бёсёрменьи: Первый психиатрический конгресс в Чехословакии 209—212.
Ш. Илльеш: Отчет о Государственном Конгрессе по дефектологии 212—214.

О БЗО Р КНИГ
Аннотация трудов Рубинштейна, Брунера и др., Левитова, Клаусса и Гибша, Менчин-
ской, Вердие, советских психологов труда, Гурьянова и сотрудников, Мейлта, Э. Штерна.
215 - 238.
О БЗО Р ЖУРНАЛОВ
Аннотация статьей журналов: Вопросы Психологии, Доклады, A cta Psychologien и
Psychological B ulletin. 239 —250.

ВЕН ГРИ Я, БУДАПЕШ Т, V III. B ókay Ján o s u. 53.

253
THE HUNGARIAN REVIEW OF PSYCHOLOGY
JO U R N A L OF PSY C H O L O G IC A L COM M ITTEE O F H U N G A R IA N ACADEMY
OF SCIENCES
V O L U M E X V II. 1960 N U M B E R 2

CONTENTS

T H E T A S K OF P SY C H O L O G Y IN RESPEC T T O T H E R E SO LU T IO N S O F T H E
X X I s t CONGRESS OF T H E S O V IE T COMMUNIST P A R T Y . A A. SM IR N O V (IN A U ­
G U R A L SPE E C H AT T H E S O V IE T PSY CH O LOG ICA L SO C IE T Y A T MOSCOW)
129— 151.
A C T IV IT Y S P H E R E O F T H E M ETHODOLOGICAL SU B CO M M ITTEE
L U C Y P . L IE B E E M A O T

T h e M ethodological S u b co m m ittee of the Psychological Commission of 1h eH u n g aiian

A c a d e m y of Sciences h as been fo u n d e d in 1659. I t h a s to reco rd th e a c tu a l professional
s itu a tio n in H ungary a n d also h a s to cooperate w ith th e o th e r subcom m ittee of th e P sy ­
ch o lo g ical Commission in a ll p ro b le m s concerning th e v alid ity , scientific principles ar.d
p r a c tic a l application of psychological m ethods b o th diag n o stic an d th erap eu tic. Its
f u r th e r aim is to prom ote th e elab o ratio n of th e follow ing p lan n ed them es:
1. E valuation of th e fu n d a m e n ta l theories of psychological diagnostic m ethods
a n d p sy chotherapeutic p ro c e d u re s (especially m eth o d s ap p lied in child psychology);
2. Problem s of s ta n d a rd iz a tio n of different te st-m eth o d s (also elaboration of new
m e th o d s of exam ination);
3. E laboration of d ia g n o stic a l procedures fo r g ro u p psychology;
4. E valuation of g ro u p th e ra p y m ethods, as w ell as d eterm in atio n of th e ir ap p li­
c a b ility in th e field of w o rk -th e ra p y , labour psychology, pedagogical psychology, etc.
F ulfillm ent of th e p la n n e d them es, clarification of th e fu n d am e n tal concepts an d
c o m p a ra tiv e evaluation of th e m e th o d s are expected to be an a p p ro p riate startin g p o in t
fo r developing uniform a n d sa tisfa c to ry professional sta n d a rd s. 152— 154.

S T A G E S OF D E V E L O P M E N T IN W R IT T E N A N D D R A W N R E P R E S E N T A T IO N S
O F C H IL D R E N
H E D V I G J U S T -K É R Y

A g reat num ber of w ritte n an d draw n rep resen tatio n s m ad e by children of various
age h a v e been exam ined in o rd e r to determ ine th e c h a ra c te ristic stages of developm ent.
E x p lan atio n of th e re p re se n ta tio n by th e ch ild ren precedes th e recognizableness,
of th e fig u re, whereas th e e x p la n a tio n is preceded b y a p erio d w hen th e children’s w ritten
o r d ra w n perform ance, p ro d u c e d b y th e m ovem ent of th e pencil, is m erely rep eated or
c h a n g e d . W hen explaining th e ir perform ance for th e f ir s t tim e, th e children give its
n a m e . A t th is stage th e fig u re s a r e n o t yet recognizable. If, how ever, im pressions o r traces
o f m em ories, attached to th e o b je ct, are emerging, th e fig u res can be fa in tly recognized.
I n s u c h cases the form s of re p re se n ta tio n are as follows:
1. M arking w ith sign, p lu s explanation;
2. U ncertain m a rk in g o f th e contours;
3. R epresentation o f o n e of th e m arks of th e re a l object.
B o th th e explanation a n d th e recognizability a re v a ry in g a t th e stag e w hen in te r­
p r e ta tio n is subject to th e co llectiv e influence of im a g in a tio n , lack of experience and
tra c e s o f memories. I t is th is s ta g e w hich presents m o st v aria tio n s an d th e g rea test in ­
e q u a lity in developm ent. 155— 163

254
 LA BO U R-PSY C H O LO G IC A L EX A M IN A TIO N S W IT H R E F L E X O M E T R IC AND
T R E M O M E T R IC P R O C E D U R E S
GYÖRGY G ER ÉB

T he a u th o r deals w ith labour-psychology fro m th e angle of m e n tal-h y g ie n ic

prophylaxis. H e stresses th e im p o rtan ce of in s tru m e n ta l exam inations p erfo rm ed w ith
careful anam nesy a n d psychodiagnosis, proving his s ta n d p o in t w ith an ex am ple ta k e n
from th e dom ain of th e psychology of fatigue. H e p re se n ts th e resu lts of m e asu rem en ts
carried o u t w ith th e trem o m ete r he him self has co n stru c te d . T ogether w ith th e reflexo-
m etric a n d su p p le m e n tary d a ta , he considers these re su lts significant. H e pu b lish es a n d
analyzes th e exam ination ra te s of th ree w om an-w orkers before, d u rin g and a fte r th e sh ift.
164— 170

A P T IT U D E T E ST IN G M ETH OD S AT T H E A P T IT U D E TE ST IN G STA T IO N O F
T H E H U N G A R IA N STA TE R A IL W A Y S
LÁSZLÓ G Á B O R H O R V Á T H

T he a u th o r presents, am ong others, th ree m e th o d s of exam ination for a p titu d e

tests, established b y him self:
1. T he coloptom eter, w hich serves for ex a m in in g chrom otopsy;
2. T he in stru m e n t exam ining th e sensation of eq u ilib riu m ;
3. T he trem o r-reacto m eter an d other in stru m e n ts fo r m easuring ac tio n -tim e.
1. T he coloptom eter, exam ining w ith tra n s p a re n t colours, is used for th e co m p le­
tio n of th e exchange-colour ta b le and th e N agel-type anom aloscopic tests. On b asis of
d a ta of chrom atopsic tests perform ed w ith 16 434 persons, th e au th o r stresses th e
necessity of th e m ulti-screen m ethod, since anom als a n d anops w ith good form v isio n
(exchange colour tables) o r adeq u ate to n a lity discerning c a p ac ity m ay slip th ro u g h a sin g le
screening, w hereas th e one-screen chrom atopsic te s t (anom aloscopy) can o u s t th o se
norm al tricro m ates whose to n a lity discerning ca p ac ity is reduced (e. g. on a c c o u n t of
th e locom otive th e rm a l effect) o r whose form vision is poor.
2. T he equilibrium te ste r furnishes precise d a ta concerning vertigo, by rec o rd in g
th e n u m b e r a n d space of tim e of th e am plitudes.
3. T he trem o r-reacto m eter portions au to m a tic a lly th e lig h t and sound s tim u li,
th u s p erm ittin g to exam ine th e interactio n betw een th e d ifferen t stim uli as well. T h e
norm al tim e-reaction types can be determ ined w ith h elp of th e reactiom etrogram :
1. m ixed (u n stab le sensibility),
2. excessive (lack of sta m in a , tired , slow sensibility),
3. an ticip ativ e (irritable, excited, nervous tension).
A t th e sam e tim e, num erical d a ta are av a ila b le a b o u t th e sta te of th e n e rv o u s
system . 171— 183,

M A RX IST D IA LECTICS AS A M E T H O D IN LO GO PEDICS

D E Z S Ő K A N IZ S A I

A t present, th e basic issues of science arise in a d iffe ren t m a n n er th a n in th e p a s t,

when th e c o n tra d icto ry dialectic n a tu re of social p h en o m en a was unknow n to science.
In th e field of th eo retical a n d practical logopedics th is v iew p o in t induces new fu n d a m e n ta l
aim s a n d new m ethods of ex am ination an d th e ra p y . Since b o th correct an d d efectiv e
speech a re th e re su lt of coordinated or accoordinated m o tio n , th e speech defect ren d e rs
a p ath o g ra p h y resem bling m o to r troubles. O ur logopedic w ork is based on th e th re e
fu n d am e n tal principles of P av lo v ’s scientific m etho d :
1. D eterm inism ,
2. A nalysis-synthesis,
3. S tru c tu ra lity .
T he principle of determ inism n o t only com pells u s to s ta te th e reasons of a b n o rm a l
reflex-m echanism s, b u t to link defective speech w ith th e en tire organism of th e su b je c t
an d w ith th e ste a d y change o f influence o f its su rro u n d in g s.
B y follow ing th e principle of analysis-synthesis, th e m otive trouble of sp eech ,
realized as a whole, has to be reduced to its com ponents. 184— 193.

255
T H E 60T H B IR T H D A Y O F P Á L G E G E SI K IS S , M EM BER O F T H E H U N G A R IA N
A C A D E M Y OF SCIEN C ES 194.
R E V IE W
G y ö rg y M árkus: Ideological a n d m ethodological p ro b lem s of m a teria listic psychology
195— 201.
M a rg it H irsch: R e p o rt o f a stud y -v o y ag e in th e G e rm a n D em ocratic R ep u b lic 202— 207.
L u c y L ieberm ann: P sychological In stitu te s in R o m e 207— 209.
Z o ltá n B öszörm ényi: T h e firs t P sychiatric C ongress in Czechoslovakia 209— 212.
S á n d o r Illyés: R e p o rt on th e N atio n al Congress fo r T re a tm e n t of D efective C h ild ren
212— 214.

B O O K R E V IE W
W orks of R u b in stein , B ru n er an d o th e rs, L evitov, Clauss an d H ieb sch , Men-
c h in sk a y a , V erdier, S oviet labour-psychologists, G u rian o v an d his co llab o rato rs, Meili,
E . S tern . " 215—238.

R E V IE W OF PER IO D IC A L S
V oprosi Psichologii, D okladi, A cta Psychologica, Psychological B u lletin . 239— 250.

H u n g a ry , B udapest, V II I . B ókay Já n o s u. 53.

E l ő f iz e th e tő a P o s ta K ö z p o n ti H ir la p Iro d á n á l, (B u d a p e s t, У ,, J ó z s e f n á d o r té r 1.) és b á rm e ly p o s ta h i v a ta ln á l.
C s e k k s z á m la szám : eg y én i e lő fiz e té s n é l 61.257, k ö z ü le ti 61.066 ( v a g y á tu ta lá s az M N B . 47. sz. f o ly ó s z á m lá já ra .)
V a g y a z A k a d é m ia i K ia d ó n á l (B u d a p e s t, V ., A lk o tm á n y u . 21). C sek k szám la
s zá m : 05.915.111— 46, v a g y á tu t a l á s a z M N B . 46. sz. f o ly ó s z á m lá já ra .

A k i a d á s é r t felel az A k a d é m ia i K ia d ó ig a z g a tó ja M ű szak i s z e rk e s z tő : P a t a k i F eren c

A k é z ira t n y o m d á b a é r k e z e tt: I960. I I I . 2 9 . — T e rje d e le m : 11,25 (A /5) ív

1960.51025 — A k a d é m ia i N y o m d a , B u d a p e s t — F e le lő s v e z e tő : B e r n â t G y ö rg y
 KÖZLÉSI FELTÉTELEK
1. A szerkesztőség csak olyan kéziratokat fogad el közlésre, amelyek
a filozófiai pszichológia, a pszichológiatörténet, az általános, kísérleti és
közösségi lélektan, a neveléslélektan, a munkalélektan, az orvosi lélektan,
a gyógypedagógiai lélektan, a művészetlélektan, a kriminálpszichológia és
a gyakorlali módszertan (diagnosztika és terápia) területéről eredeti kuta­
tásokat , problémaösszefoglalást tartalmaznak, vagy az eddigi eredményeket
értékes adatokkal gazdagítják. A pszichológia történetének területéhez
tartozó tanulmányokon kívül történeti adatok csak utalásszerűén, jegyző-
könyvi kivonatok, megfigyelések leírásai csak példaképpen szerepelhetnek.
2. A tanulmányokban szereplő bibliográfiai adatok közlési módjára
a következőt javasoljuk : A tanulmány szövegében az egyes szerzőkre
utalás csak névvel és évszámmal történik. így pl. Sz. L. Rubinstein (1958).
Ha egy szerzőnek ugyanabban az évben két munkája jelent meg, így jelöljük:
Sz. L. Rubinstein (1958), Sz. L. Rubinstein (1958a). A betűzéssel lehetővé
válik az egyes munkák pontos megkülönböztetése. A tanulmány végén
a szerzők neve szerint abc sorrendben közöljük a bibliográfiai adatokat.
A munkák és a tanulmányok címeit mindig az eredeti nyelven, az orosz
nyelven megjelent munkákat cirillbetűs alakban közöljük. Az idézett
munkák közlési formája a tanulmány végéhez csatolt irodalomjegyzékben
a következő legyen:
Könyvek esetén:
Rubinstein, Sz. L., 1946, Osznovi obsosei psziehologii. Második kiadás.
Uespedgiz, Moszkva. 704 old.
Tanulmányok esetén :
Heissler, N., 1958, Quelques travaux des psychologues soviétiques
sur la réaction d’orientation. L’Année Psychologique, 58. 407—420. (Ab­
ban az esetben, ha a folyóirat lapszámozása füzetenként újra kezdődik,
a füzetszámot is tüntessük fel a kötetszám után. Például a második füzet :
No 2.)
3. A kéziratot a papír egyik oldalára gépelve két példányban
készítsük el úgy, hogy egy oldalon 28 sornál több ne legyen. Ha betartjuk,
hogy ugyanakkor a baloldali margó 3 cm, a jobboldali egy cm széles, akkor
egy oldalra kb. 2000 ,,n” betűhely jut, és így 20 gépelt oldal felel meg egy
nyomdai ívnek. 20 gépelt oldalnál hosszabb tanulmányt a szerkesztőség
nem fogad el. (Ez a terjedelem ábrákkal, táblázatokkal, irodalommal együtt
értendő.)
4. A beküldött tanulmányhoz mellékelni kell külön papíron egy
példányban az ábrák vázlatát, a táblázatokat vagy más szemléltető anyagot.
Minden ábrát, táblázatot külön címmel lássunk el, és jelezzük helyüket
a tanulmányban.
5. Idegen nyelvű kivonatok számára mellékelni kell a tanulmány
kb. 15 sornyi összefoglalását három példányban.
6. A szerző vállalja, hogy a hasáblevonatokat egy hót alatt, a tördelt
levonatokat három nap alatt kijavítva visszaküldi. A kézirattól eltérő
nyomdai javítások költségeit a szerző magára vállalja.
7. A szerzők a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratai számára
megállapított tiszteletdíjat kapnak a megjelenés után 15 napon belül
az Akadémiai Kiadótól. A szerzőknek módjukban áll ennek a tiszteletdíjnak
terhére különlenyomatokat készíttetni. A különlenyomat készítésére vonat­
kozó igényt a beküldött kéziraton tüntessük fel.
8. A kéziratok beküldési határideje az első szám számára október 1,
a második szám számára január 1, a harmadik szám számára április 1,
és a negyedik szám számára június 1.
9. A szerkesztőség nem vállalja a kéziratok megőrzését, illetve vissza­
küldését.
A r a : 18 — F t
E lő f izetés eg y év re : 6 0 ,— F t

MEGJELENT AZ AKADÉMIAI KIADÓNÁL

Pszichológiai tanulmányok
II.
Főszerkesztő
Dr. G EGESI KISS PÁL

1959. 693 oldal

Számos áb ra és táblázat
Egészvászon-kötésben 70,— F t

Dr. I30DA FIOI1E Dr. BARANYAI ERZSÉBET

E R D É L Y ÉVA Dr. LÉN ÄRT ED IT
Követelmény, jutalom, Az írásbeli közlés
büntetés gondolkodáslélektani
Nevelési eljárások vizsgálata vonásai
1959.
1959. 316 oldal
326 oldal. Táblázatok, grafikonok
Egészvászon-kötésben 45 — Fi Egészvászon-kötésben 4 5 ,— F t

Tanulmányok a neveléstudomány köréből

1959
Az MTA Pedagógiai Bizottságának gyűjtem énye

Szét késztette

k i s s á r p Ad
, n a g y Sá n d o r ,
SZOKOLSZKY ISTVÁN, TETT AMANTI BÉLA

1960. 774 oldal. 25 ábra

Egészvászon-kötétben 95 — Ft
Magyar
Ps z i c h o l ó g i a i
S zemle
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA

FŐSZERKESZTŐ

G E G E S I KI S S P Á L

1960 /

XVII. KÖTET
3. S Z Á M
A M agyar Tudományos Akadémia
Pszichológiai Bizottságának folyóirata
Főszerkesztő
D b . G e g e s i K is s P ál
az MTA Pszichológiai Bizottságá­
nak elnöke
Szerkesztőbizottság
D b . B ábozi G usztáv
D b . H orányi B éla
D b . K aedos L ajos
D b . K ádáb Miklós
D b . L éná rd F eren c
P . L ieb er m a n n L u c y
D r . M á tra i L ászló
D b . M olnár I mre
D b . P ogány ö . G ábor
a Pszichológiai B izottság albizott­
ságainak elnökei
/
T echnikai szerkesztő
D r . L éná rd F er en c
Szerkesztőség
B udapest, V ili. Bókay János u. 63.
Telefon: 343— 186, 134— 428
A kadém iai Kiadó, Budapest, V.
A lk otm ány utca 21. 111— 010
Terjeszti a Magyar Posta
E lő fizeth ető bárm ely P ostahivatalnál
v a g y a P osta K özponti Hírlapirodánál
B u d ap est, V. József nádor tér 1.
Telefon: 1 8 0 -8 6 0
C sekkszámlaszám
eg y én i előfizetőknek : 61 267
K özületeknek : 61 066
M egjelenik negyedévenként. Ára 18 F t.
E lőfizetési díj egy évre 60 F t.
A tanulm ányok közlési feltételeit lásd
a boríték harmadik oldalán
TARTALOMJEGYZÉK
A PSZICHOLÓGIA H E LY ZE TE HAZÁNKBAN
A M agyar Tudományos Akadém ia 1960. évi
nagygyűlésén, április 13-án, elhangzottelőadások
G e g e s i K is s P á l : Beszámoló a Magyar
Tudom ányos Akadémia Pszichológiai
Bizottságának m unkájáról ................... 257
Korreferátum ok
M á t b a i L á s z l ó ............................................ 269
K a r d o s L a jo s ............................................ 272
H o b á n y i B é l a ............................................ 276
K á d á r M ik ló s ........................................... 277
P o g á n y Ö. G áb o r .................................. 281
B á r c z i G usztáv ........................................ 284
L é n á b d F e r e n c ........................................ 286
P . L ie b e r m a n n L u c y ...............................290
M o l n á r I m r e .............................................. 292
H o z z á sz ó lá so k .................................................... 296
Szemle
S. M o l n á r E d it : A szovjet pszichológia
n egyven é v e .............................................318
V á r n a g y L ászló : K ét h ét Romániában
pszichológusok között .........................327
J u s t n é K é r y H e d v i g : A 13. n e m z e tk ö z i
a lk a lm a z o ttp s z ic h o ló g ia i k o n g re ssz u s.
R óm a, 1969 ......................................... , . 336
A M ódszertani Albizottság előadássorozata
(első k ö z le m é n y ).................................•.. 341
Könyvszemle
Ign atyev, Jakobszon, H ruska, Piéron,
Piéron — Reuchlin — B ize — Bénássy-
Clmuffard — Pacaud — Rennes,
K elem en László és m unkatársai, Mes-
te m é Bod a Fiore és Mezeiné Erdély
É v a , B álint István és Murányi Mihály
m unkáinak ism ertetése ......................... 348
Folyóiratszemle
Voproszi Pszichologii, D okladi, A cta Psycho-
logica és Pychological B ulletin ismer­
tetése ............................................................ 368
Содержание ................................................... 381
Contents ............................................................... 383
MAGYAR P S Z I C H O L Ó G I A I S Z E ML E
A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M IA PSZICH OLÓ G IA I B IZ O TT SÁ G Á N A K
FO L Y Ó IR A T A
XVII. KÖTET 1960. 3. SZÁM

A PSZICHOLÓGIA HELYZETE HAZÁNKBAN

Jegyzőkönyv a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizott­

ságának — a Magyar Tudományos Akadémia 1960. évi nagygyűlése kereté­
ben — 1960 április 13-án délután 3 órakor tarto tt üléséről. ’
Dr. Gegesi K iss P ál elnök: Tisztelt Akadémia! Örömmel és szeretettel
üdvözlöm a pszichológia tudományos és gyakorlati művelőinek akadémiai
szinten ta rto tt első tudományos nagygyűlését.
Szeretettel köszöntöm a megjelenteket: bizottságunk tagjait és kedves
vendégeinket.
Mai ülésünknek egyetlen napirendi pontja: az Akadémia elnöksége mel­
lett működő Pszichológiai Bizottság munka-beszámolójának meghallgatása és
megvitatása. A napirend akként fog lezajlani, hogy meghallgatjuk a beszá­
molót, utána 10 perc szünetet tartunk, majd a korreferensek hozzászólása
hangzik el, és ezután megkezdődik a vita.
M ost pedig felkérem M á tra i L ászló ak ad ém ik u s e lv tá rsa t, h o g y a b e sz á ­
m oló m e g ta rtá sá n a k idejére az eln ö k lést á tv e n n i legyen szíves.

Dr. M átrai László iiléseln ök : F elkérem G e g e s i K iss P ál a k a d é m ik u st,

a Pszichológiai Bizottság elnökét, legyen szíves a Pszichológiai Bizottság mun­
kájáról szóló beszámolóját megtartani.

AZ MTA PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK MUNKÁJÁRÓL

Dr. GEGESI KISS PÁL
akadémikus

A Magyar Pszichológiai Szemle első számában közelmúltban részletesen

foglalkoztam a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működő
Pszichológiai Bizottság megalakításának előzményeivel, a szervezési és a tudo­
mányos munkában elért eredményekkel. Ezért jelen beszámolóban egyes
tényekre csupán utalni kívánok, és a már közölteket csak annyiban ismétlem
meg, amennyire a beszámoló jobb áttekinthetőségéhez szükséges.
Jelen beszámoló a következő kérdéscsoportokkal foglakozik: az elért
szervezési eredményekkel, a végzett tudományos munkával, a tudományos
káderutánpótlás problémáival, a külföldi kapcsolatok kiépítésével, a jövő
feladatainak körvonalazásával.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi és Biológiai Osztályának I.
sz. Klinikai Bizottsága 1954 december 14-én tarto tt ülésén referátumot ta r­
tottam a „Pavlovi szemlélet alkalmazása a magyar gyermekgyógyászatban”

1 Magyar Pszichológiai Szemle 257

címen. Az ehhez csatlakozó vita alapján javasolta a Bizottság az Orvosi és
Biológiai Osztály Vezetőségének, hogy az Akadémia, vagy az Egészségügyi
Minisztérium rendezzen tudományos ülést, és ezen a pszichológia egyes kérdé­
sei széles nyilvánosság előtt tárgyaltassanak meg. E javaslat megvalósulása­
ként a Magyar Tudományos Akadémia 1955 májusában tarto tt nagygyűlésén
egyes kérdések külön tudományos ülés keretében megvitatásra kerültek. E
tudományos ülés javaslata alapján a Magyar Tudományos Akadémia elfogadta
azt a javaslatot, hogy a pszichológia tudományos művelésének és tudományos
eredményeinek a gyakorlati életbe való átvitelének támogatását tekintse az
Akadémia egyik fontos feladatának. Ennek hatásaként a Magyar Tudományos
Akadémia közgyűlése 1955-ben, 1956-ban és 1957-ben, majd a közgyűlések
határozatainak végrehajtásaként a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége
ismételten foglalkozott a pszichológia helyzetével hazánkban és eredményes
határozatokat hozott. Először a Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya
keretében állíttatott fel Pszichológiai Bizottság, majd az Elnökség, szem előtt
ta rtv a azt, hogy a pszichológia nem kizárólag társadalomtudomány, de nem
is kizárólag orvostudomány, és emiatt eredményes munkát végezni nem lehet
egyetlen osztály keretében, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége mel­
lett, az Elnökség közvetlen irányításával létrehozta a Magyar Tudományos
Akadémia Elnöksége m ellett működő Pszichológiai Bizottságot. Ez a szerve­
zeti forma azután lehetővé tette, hogy a tudományok különböző területein
pszichológiával foglalkozó kutatók szervezett formák között összejöjjenek,
előadásokat tartsanak és újból szélesebb körben indítsák meg a pszichológiai
kutató munkát. E határozatok kedvező hatása gyorsan jelentkezett és már
1958-ban a ,,Pszichológiai Tanulmányok” első kötetében megjelentek az első
tudományos publikációk.
Az Elnökségi Pszichológiai Bizottság első plenáris ülését 1959 január
24-én tartotta. A Bizottság már az első ülésén azt javasolta, hogy a pszicholó­
gia sokrétű feladatköre m iatt szakmai jellegű albizottságok alakíttassanak.
Az Akadémia Elnöksége ezt a javaslatot elfogadta, és a következő szakmai
albizottságokat hozta létre:
1. Filozófiai-pszichológiai Albizottságot, a filozófia és pszichológia közös
szemléleti kérdéseinek tisztázása céljából.
2. Általános, kísérleti, közösségi lélektani Albizottságot a címben meg­
jelölt pszichológiai szakterületek művelésére.
3. Neveléslélektani Albizottságot, a nevében megjelölt problémákkal való
foglalkozásra.
4. Munkalélektani Albizottságot, hazánkban u.i. a szocialista termelés
következtében egyre nagyobb ütemű ipari fejlődés a munkaszervezés, a munka­
lélektan területén igen sok fontos problémát vet fel, az ezekkel való tudományos
foglalkozás, a megoldásukat szolgáló javaslatok kidolgozása ezen albizottság
feladatkörébe tartozik.
5. Orvosi lélektani Albizottságot. Feladatköre kifejezetten orvosi lélektani
kérdésekkel való foglalkozás. Fontos e munkakör, mert az utolsó évtizedekben
az orvostudományban a morfológiai és a szűkebb értelemben vett szervi funk­
cionális szemlélet túlsúlya következtében a pszichológiai szemlélet és az azzal
kapcsolatos problémák háttérbe szorultak.
6. Gyógypedagógiai lélektani Albizottságot, feladatkörébe tartoznak
mindazon lélektani kérdések, amelyek a különféle fogyatékosságok gyógy­
kezelése és rehabilitációja során merülnek fel.

258
 7. M ű v é sze tlé le k ta n i A lb izo ttsá g o t , feladatköre a művészi alkotással és
műélvezéssel összefüggő pszichológiai problémák, valamint a művészi kifeje­
zés általános pszichológiai problémái.
8. K r im in á lp s z ic h o ló g ia i A lb izo ttsá g o t, feladata a kriminálpszichológiai
szemléletnek és problematikának szocialista szellemű feltárása, alkalmazási
módszereinek hazai kidolgozása.
9. O y a k o rla ti, m ó d sze rta n i A lb izo ttsá g o t, — egy évi működés után e
bizottság neve „ M ó d sze rta n i A lb iz o tts á g ” -ra változott; feladatkörébe tartoznak
a pszichológiai területeken alkalmazott mindazon módszerek metodikai szem­
pontból való felmérése, szemléleti alapjaiknak megvizsgálása, amelyek a pszi­
chológia bármely alkalmazási területén használatosak. Feladata továbbá új
pszichodiagnosztikai, pszichoterápiái módszerek kidolgozása lehetőségeinek
kutatása.
Valószínűleg még szükséges lesz további albizottságok létrehozása. Minde­
nekelőtt a
„ S p o r t és k a to n a i lé le k ta n i A lb iz o tts á g ” kialakítása látszik szükségesnek.
E szervezési munkán kívül a Pszichológiai Bizottság tá v la ti tu d o m á iiy o s
tervek et dolgozott k i. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Tanácsa ezek
közül a következőket fogadta el és hagyta jóvá:
A) Ö sszefü ggő k o m p le x té m á k :

1. A „lelki jelenségek” marxista értelmezése, a determinizmus elve

marxista megfogalmazásának alkalmazása a pszichológiában.
2. A korszerű üzemszervezés közös^églélektana: az üzemen, a munka­
helyen belüli emberi kapcsolatok vizsgálata: vezető és beosztott, valamint
egyszintű munkatársi viszonylatok, munkakollektívák, brigádok tagjai kap­
csolatának pszichológiai vizsgálata.
3. A tanulói személyiségnek és a pedagógus személyiségnek, a kívá­
natos személyiség fejlesztése pszichológiai feltételeinek tanulmányozása, vala­
mint a nevelőmunka különböző körülményei között a tanulóközösségek kiala­
kítása pszichológiai feltételeinek tudományos vizsgálata.
4. A bűnelkövetés pszichológiai tényezői.
5. A neurózisokat előidéző konfliktusok kutatása, a neurózisokra
vonatkozó módszerek kutatása.
B) K ö rü lírta b b tervekkén t elfo g a d ta továbbá a z E ln ö k ség a következő té ­
mákat:
1. A pszichológia helye a tudományok rendszerében.
2. A megismerő tevékenység és a cselekvés kölcsönös kapcsolatának
feltárása, különös tekintettel a kettő együttes fejlesztésére.
3. Pszichofiziológiai problémák.
4. A korszerű üzemszervezés közösséglélektani vizsgálata.
5. A pályaválasztási és pályaalkalmassági vizsgálatok módszerei,
a pályairányítás lélektani problémái.
6. A pszichológiai diagnosztikai módszerek és pszichoterápiás mód­
szerek szemléleti alapjainak tisztázása.
7. A pszichofarmakonokkal előidézhető kísérleti pszichopathológiás
állapotok kutatása.
*

1* 259
 A következőkben a fentebb felsorolt albizottságokban eddig végzett munka
eredményeivel, ill. az albizottságok további terveivel foglalkozom részletesen.
A F ilozófiai-p szich ológiai A lbizottság vállalta „Lét és tudat” címmel
ideológiai tárgyú előadás megtartását. Az Albizottság elnöke ugyanis úgy látja,
hogy az albizottságnak elsőrendő feladata a filozófiai és pszichológiai alapprob­
lémák szemléleti kérdéseinek tisztázása. Az Albizottság eddigi tevékenysége
egy vitaindító előadás előkészítése volt. Címe: ,,A tudat fogalmának kérdésé­
hez" (Ákos K á ro ly d k .). Ezt a témát ideológiai jelentőségére való tekintettel
akarja megvitatni.
Legközelebbi feladatának az Albizottság hasonló jellegű témák kidol­
gozását tartja ,,A lélektani fogalmak tisztaságáért” összefoglaló címmel.
Ugyancsak a megvalósuláshoz közelálló feladat M átra i L ászló és Á kos
K ároly közös vállalkozása: „A vallásnak mint hamis tudatnak, történeti és
lélektani együttes vizsgálata.”
Az Albizottság területéről az elmúlt évben két önálló publikáció jelent
meg, és ezen kívül több népszerű cikk láto tt napvilágot.
Az Albizottság a komplex témák kidolgozásában való részvétel mellett
a következő saját tá v l a t i tervet dolgozta ki:
1. A pszichológia viszonya a dialektikus materializmushoz és a fizioló­
giához.
2. A tevékenység materialista pszichológiai koncepciójának története.
3. A személyiségvonások materialista pszichológiai koncepciójának tö r­
ténete.
Az „Á ltalán os, kísérleti, közösségi lé le k ta n i” A lbizottság előadássoroza­
to t kezdeményezett. Az első két előadást S za la i Sá n d o r , a MTA lev. tagja
„Csoportkutatás a mai szociálpszichológiában” címmel tartotta. A harmadik
előadást a Módszertani Albizottsággal közös rendezésben tartva K ardos
L a jo s egyetemi ta n ár és munkatársai az Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Lélektani Tanszékének tudományos kutató munkáját ismertették.
Az Albizottság területéről a „Pszichológiai Tanulmányok” I. és II.
kötetében az „Általános, kísérleti, közösségi lélektan” fejezetekben közölt
munkákon kívül még 5 önálló munka jelent meg. Az Albizottság tagjai közül
többen külföldön is tartottak előadásokat.
Az Albizottság területén 4 aspiráns működik.
Az Albizottság távlati terve a komplex témákon túl az alábbi:
1. A tanulás lélektani problémái.
2. Pszichofiziológiai problémák.
3. A gondolkodás lélektana.
4. A különféle személyiség-elméletek összegező feldolgozása.
5. A csoport-struktúrára vonatkozó kutatások.
A N eveléslélek tan i A lbizottság két plenáris ülést tartott. Ezeken egyrészt
távlati kutatási tervét dolgozta ki, másrészt S u r á n y i G ábor művelődésügyi
minisztériumi főosztályvezető-helyettes ismertette a magyar iskolarendszer
problémáit és a neveléslélektani kutatások feladatait. Az Albizottság feladatául
tűzte ki, hogy a marxista neveléslélektani kutatások megszervezésében a külön­
böző intézetekben dolgozó kutatók munkáját kapcsolatba hozza a jelenlegi szo­
cialista iskolareformmal.

260
 Az Albizottság ülésein foglalkozott továbbá azzal, hogy a pszichológia
milyen helyet foglal el a tudományok rendszerében, valamint a marxista és
az idealista pszichológia különbségeivel.
Az Albizottság felmérte a munkaterületén levő káderhelyzetet, s bár
területén hét aspiráns működik, véleménye szerint lényegesen többre volna
szükség.
Az Albizottság több belföldi és külföldi intézménnyel ta rt fenn kapcso­
latot és több tagja járt és ta rto tt előadást külföldön.
Az Albizottság munkaterületén dolgozók 1958-, 1959- és 1960-ban össze­
sen 64 eredeti tudományos munkát közöltek. Ezenkívül több ismeretterjesztő
előadást tartottak.
Az Albizottság távlati tudományos terve a komplex témákon túl:
1. A gondolkodás fejlesztésének eljárásai.
2. A tanulók érdeklődésének és aktivitásának összefüggése.
A pályaválasztás előkészítése.
3. Az érzelmek szerepe az oktató-nevelő munkában.
4. Az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése a pedagógiai
pszichológia segítségével.
Az Albizottság a Román Tudományos Akadémiával kötött együttmű­
ködési egyezmény keretében egy közös témát vállalt, címe: „A politechnikai
oktatás pszichológiai kérdései.”
A Munkalélektani Albizottság egyrészt a szakterület felmérésével, más­
részt a meglevő munkalehetőségek szervezeti kérdéseivel foglalkozott. Ered­
ményei vannak: a) tudományos munkák tervezésében, valamint tudományos
eredmények publikálásában, b) intézményekkel való kapcsolatok kiépítésében,
c) munkapszichológusok képzése és alkalmazásának lehetőségei megvizsgálása
terén. Felmérte az Albizottság a Magyarországon megtalálható munkalélek­
tani szakirodalmat, továbbá beszámoló hangzott el a munkalélektan német-
országi és csehszlovákiai helyzetéről is.
Az Albizottság kapcsolatot igyekezett kiépíteni a különböző iparágak
tudományos egyesületeivel, a Műszaki Egyetem egyes tanszékeivel és a SZOT
Munkavédelmi Osztályával és intézetével.
A Munkalélektani Albizottság területéről említésre méltó a Munkaügyi
Minisztérium Módszertani Intézete munkalélektani csoportjának a pálya-
választási tanácsadás és a szaktanácsadás területén végzett munkássága. Itt
elsősorban iparostanoncok alkalmassági vizsgálatait, pályairányítását végzik
C sirszk a J ános vezetése alatt. A pályaválasztási tanácsadó munkájában
figyelemre méltó: a) az ambulans munka, b) a kutató munka, c) a pályaképek
készítése, d) a munkaerkölcstani vizsgálatok, e) a pályaválasztási motivációk
kutatása, f) az alkalmasságvizsgáló módszerek fejlődésének vizsgálata.
Ki szeretném emelni ezenkívül a H orváth L ászló G ábor vezetésével
működő MÁV Pályaalkalmasági Vizsgáló Állomás munkáját is. Ez az 1947
óta folyamatosan működő intézmény eredeti módszereket dolgozott ki,
mostani terveinknek úgyszólván minden pontjára vonatkozóan. A közlekedési
alkalmazottak szűrése, balesetelhárítás, alkalmassági vizsgálatok területén
kiemelkedő gyakorlati tevékenysége mellett jelentős tudományos munkásságot
végez klimatikus, toxikus (alkohol és drogok) tényezők lélektani és szomatikus
hatásainak kutatása terén.
Az Albizottság területéről 28 önálló publikáció jelent meg.

261
 Az Albizottság vitaülést rendezett az Országos Munkaügyi Intézet Munka-
lélektani Osztályának baleseti kutatásairól, továbbá népszerű ismeretterjesztő
előadásokat tartott különböző műszaki, tudományos egyesületekben.
Az Albizottság egyes tagjai különböző nagyüzemekkel, több külföldi
intézménnyel tartanak fenn állandó kapcsolatot, és az elmúlt években több
külföldi előadást tartottak, több nemzetközi szervezetnek tagjai.
Az Albizottság távlati tudományos terve a komplex témákon túl a követ­
kező:
1. A balesetelhárítás és balesetmegelőzós lélektani kérdései.
2. Begyakorlás és átállítás (különös tekintettel az alkalmazott techno­
lógiák fejlődésére).
3. Elfáradás és munkateljesítmény.
4. Környezeti (klimatikus, toxikus, higiéniai sth.) tényezők lélektani
hatásai a munkavégzésre.
A z Orvosi P szich o ló g ia i A lbizottság minden hónapban ülést tartott.
Ezeken részben a Pszichológiai Bizottság által hozott határozatokból reá há­
ramló feladatokat beszélte meg, részben az albizottság rendezésében tartandó
előadások és ankétok programjával foglalkozott. Kiderült, hogy az orvosi
pszichológiai munka megindítása nehezebb feladat, mint ahogy az kezdet­
ben látszott.
Az Albizottság a következő előadásokat rendezte: A n g y a l L a jo s :
A limbikus rendszer pszichológiai vonatkozásai; H erm a n n I m r e : A tudat és
tudatalatti problémája; K a jt o r F e r e n c : A tudat elektrofiziológiai alapjai;
t.é n á r t ) Fe r e n c : A gondolkodás pszichológiájának modern problémái. Ezeken
kívül ankétokat is ta rto tt: S zir tes G y u l a : Az elme védelem helyzete Magyar-
országon; P. L ieb e r m a n n L u c y : A Tavistock-klinikán folyó pszichotherápiai
munka; D em ény I s t v á n : Az orvospszichológia helyzete az USA-ban; Bö­
s z ö r m é n y i Z o ltá n : A hazánkban használatos pszichológiai tesztek klinikai
értéke.
Az Albizottság területéről többen tartottak külföldön is előadásokat.
A terület munkatársainak hat főbb orvosi pszichológiai munkája jelent
meg.
A szoros értelemben v ett tudományterületen pszichológiai aspiráns nem
működik. Moussong -K ovács E rzsébet a pszichiátriai tudományok aspiránsa
közeljövőben nyújtja be disszertációját. Az Albizottság területe pszichológiai
kutatókban szegény. Az intézeti és klinikai idegorvosok ugyanis elsősorban
terápiás kísérletekkel, a pszichózisokkal együttjáró vegetatív.és szomatikus
tünetekkel, vagy tisztán pszichopathológiai problémákkal foglalkoznak.
Az Albizottság távlati tudományos terve a komplex témákon túl a követ­
kező:
1. A preventív mentálhigiénia hazai viszonylatban alkalmazott mód­
szereinek kutatása.
2. A pszichofarmakonokkal előidézhető kísérleti pszichopathológiás álla­
potok kutatása.
3. A különböző pszichoterápiás irányzatok részletes kritikai feldolgo­
zása és hazai viszonyokra való alkalmazása.
4. Érzékelés-pszichológiai kutatások.
5. Pszichoszomatikus összefüggések kutatása.
6. Hazai pathobiográfiai munkák megindítása.

262
 A G yógypedagógiai lélek ta n i A lbizottság területéről 1958-ban és 1959-ben
36 tudományos közlemény jelent meg.
Az Albizottság több hazai és külföldi intézménnyel működik együtt
és tagjai több külföldi kongresszuson vettek részt.
A tudományterületen egy kandidátus, egy aspiráns és két aspiránsjelölt
működik.
A Gyógypedagógiai lélektani Albizottság 1960-ban több témáról be­
számolót tervez, és távlati tervtémáinak a következőket tartja:
1. Rajz vizsgálatok fogyatékos gyermekeken.
2. Emlékezetvizsgálatok fogyatékos gyermekeken.
3. Fogyatékos gyermekek fogalomkialakítása.
4. A gyógypedagógiai pszichológia rendszere és története.
5. A mechanikus emlékezet összehasonlító vizsgálata értelmi fogyatékos
és normális gyermekeknél.
6. Az emberalak-ábrázolás fejlődése értelmi fogyatékos gyermekeknél
a gyógypedagógiai osztályok tükrében (öltözék, nemi és nagyságkülönbségek
jelzése).
7. Afáziások logopédiai terápiája.
A M űvészetlélektani A lbizottság csupán a tennivalói programjának ki­
dolgozásával foglalkozott. A tervek szerint három főkérdés köré kell a teendő­
ket csoportosítani:
1. az alkotó munka,
2. a műélvezés,
3. az ízlésnevelés lélektanának problémái.
Mindhárom témát az Albizottság elsősorban közösségi vonatkozásokban
akarja kidolgozni.
Az Albizottság területéről három publikáció jelent meg.
A K riininálpszichológiai A lbizottság behatóan az igazságügyi gyakorlat­
nak a tudományszakkal szemben támasztott igényei felmérésével és a leg­
sürgősebb szervezési teendőkkel foglalkozott. Az albizottságnak a büntetőjogi
kodifikációban közreműködő tagjai a felmérés során kialakult szempontokat
érvényesíteni igyekeznek a törvényhozási munkában. Az Akadémia Jogi Fő­
bizottsága által létrehívott kriminálstatisztikai munkaközösséggel együttesen
foglalkozott az albizottság a fiatalkorúak bűnelkövetésének okaival. Foglal­
kozott továbbá a kriminálpszichológusképzés kérdésével, erre vonatkozóan
javaslatot dolgozott ki, másfelől megtárgyalta a pszichológiai diszciplináknak
a jogi oktatás és a jogászképzés keretébe való beillesztésének a kérdését is.
Az albizottság a Belügyminisztérium büntetésvégrehajtási szerve számára
tancélú előadássorozatot szervezett.
Tekintettel arra, hogy hazánkban a kriminálpszichológia szervezett tu ­
dományos műveléséről az albizottság megalakulása előtti időből lényegében
nem beszélhetünk, a tudományterületen ilyen jellegű nagyobb számú publi­
káció nem keletkezett. A megjelent publikációk száma kettő. Több tudomá­
nyos eredmény viszont közlésre már elő van készítve.
Az Albizottság több belföldi és külföldi intézménnyel ta rt kapcsolatot,
és több tagja vett részt külföldi kongresszusokon.
Az Albizottság területén egy aspiráns van.
A Kriminálpszichológiai Albizottság távlati tudományos tervébe a komp­
lex témák mellett a következő kérdéseket vette fel:

263
 1. A pszichológia szerepe a bűncselekmény kiderítésében.
2. A pszichológiai tényezők hasznosítása a büntetési célok érvényesí­
tésében, a büntetés kiszabásában és végrehajtásában egyaránt.
A Gyakorlati, módszertani Albizottság neve részben a munka során
felmerült problémák következtében, részben ideológiai meggondolások alap­
ján elnökségi hozzájárulással ,,Módszertani Albizottság”-ra változott.
Az Albizottság 1959 első félévében részletes adatgyűjtő munkát végzett.
Felmérte, hogy az országban hol, milyen intézmények, illetve egyénileg kik
foglalkoznak pszichológiai diagnosztikával és milyen módszereket (teszteket)
alkalmaznak. Ezen adatgyűjtő munka eredményeként feltárult, hogy hazánk­
ban a nevelési tanácsadó rendelések keretében általában a legkülönfélébb pszi­
chológiai diagnosztikai módszereket használják. Igen kevés pszichológiai di­
agnosztikai módszert használnak viszont a kórházi idegosztályokon, klini­
kákon és vidéki elmegyógyintézetekben. Kivételt képez a szegedi elmeklinika,
az Állami Elmegyógyintézet és az ottani gyermekosztály. A pszichológiai
diagnosztikai módszerek használata ugyanis elme- és idegosztályokon csak
legújabban kezd elterjedni, és helyenként a tesztmódszerek használata éles
ellenzésre talál. Kiderült viszont, hogy különféle tesztmódszereket, pszicho-
diagnosztikai módszereket igen magas szinten használnak az alkalmassági
vizsgálatoknál, pályaválasztási tanácsadáskor és egyes, munkalélektannal fog­
lalkozó intézetekben.
Az Albizottság azt is tapasztalta, hogy egyes intézetekben, így egyrészt
az alkalmasságvizsgáló intézetekben, másrészt az Akadémia Gyermeklélek­
tani Intézetében a módszerek standardizálásának problémájával is foglalkoz­
nak.
Folyamatban van a terápiás módszerekre vonatkozóan az adatgyűj­
tés is.
Miután e felmérés azt mutatta, hogy a gyakorlatban, bár szétszórva,
de mégis az összes fontosabb teszteket használják, a munka színvonalának
egységesítése céljából az albizottság továbbképző előadásokat szervezett. Ezek
keretében az érdekesebb munkát végző intézmények munkamódszereiket elő­
adás keretében bem utatták. 1959—1960-ban a következő ilyen előadások
hangzottak el:
1. MTA Gyermeklélektani Intézetéből két előadás : „Szemléleti és munka-
módszerek ismertetése” címen,
2: a MÁVPályaalkalmasságiVizsgálóÁllomásról három előadás: a) „Alkal­
massági vizsgálatok szempontjai”, b) „Vizsgálati módszerek” és c) „Pszicho­
szomatikus diagnosztika, gondolkodási és állásfoglalási séma vizsgáló módszer”
címen.
3. A Vasmegyei Munkaterápiás Intézetből egy előadás: „Vizsgálati és
terápiás módszerek ismertetése” címen.
4. Az Általános, kísérleti, közösségi lélektani Albizottsággal közös ren­
dezésben a „Lélektani Tanszék kutató munkájának ismertetése” címen.
Ez év végéig további előadásokat tervezett. Nevezetesen: a Munkaügyi
Minisztérium Lélektani Vizsgáló Állomásának vezetője ismerteti az intézet
munkamódszerét, a Fővárosi Gyermekideggondozó Intézetek ismertetik mun­
kamódszereiket. Ezeken kívül az albizottság az elhangzott előadások megbe­
szélésére egy külön vitaestet tervez.

264
 Az Albizottság egyik ülésén megbeszélésre került a moszkvai pszicho­
lógiai kongresszus részletes anyaga is.
A munkaterületről 1958-, 1959- és 1960-ban 37 önálló publikáció és
egy könyv jelent meg.
Az Albizottság számos hazai intézménnyel ta rt fenn kapcsolatot. Kül­
földi kapcsolatai is kiterjedtek.
Az Albizottság területéről több népszerű és ismeretterjesztő előadás
hangzott el a TIT-ben, Nőtanácsban, különféle szakszervezetekben stb.
Az Albizottság távlati tudományos terve a komplex témákon túl a következő :
1. A pszichológiai diagnosztikai módszerek és pszichoterápiás mód­
szerek szemléleti alapjainak tisztázása (különös tekintettel a gyermekpszi­
chológiai anyagra).
2. A különféle tesztmódszerek standardizálásának problémái (esetleg
új vizsgálati módszerek kidolgozása).
3. Csoportpszichológiai, diagnosztikai új eljárások kidolgozása.
4. A csoportterápiás eljárások módszereinek tisztázása és alkalmazási
területük felmérése (munkaterápia, munkalélektan, pedagógiai lélektan, gyer­
mek- és felnőtt-pszichoterápia területén stb.).
A Pszichológiai Bizottsághoz egyetlen a k a d é m i a i i n t é z e t , a Magyar
Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Intézete tartozik.
Nem szándékom a Gyermeklélektani Intézet történetét részletesen el­
mondani, mindössze megemlítem, hogy 1902-ben az intézet néhai Ranschburg
Pál professzor vezetésével alakult. 1927-ig célkitűzése kizárólag tudományos
kutató munka volt, 1927-től 1955-ig többszöri változás után, amíg az Intézet
szervezetileg is az Akadémia irányítása alá nem került, az Intézet munkája
nagyrészt gyakorlati területre tolódott. 1955 óta az Intézet részben gyakorlati,
részben tudományos kutató munkát végez. I960 január 1. óta tartozik a Gyer­
meklélektani Intézet közvetlenül a Pszichológiai Bizottsághoz. Az Intézetben
többízben volt tudományos és politikai jellegű helyzetfelmérés. Ezekről rész­
letes jelentések készültek az Elnökség számára. Megindult az Intézet átszer­
vezése, az új szervezeti szabályzat kidolgozása és elfogadása, az Intézetnek
osztályokra való tagolása és tudományos tanácsának felállítása.
Jelenleg a Gyermeklélektani Intézet gyakorlati pszichodiagnosztikai,
pszichoterápiái munkát és elméleti kutatómunkát végez, úgyszólván a lé­
lektan minden területén. Az Intézet tagjai igen sok ismeretterjesztő munkát
is végeznek.
Az Intézet tagjainak belföldön és külföldön 1958—1959, 1960-as évek­
ben 50 tudományos dolgozatuk és öt könyvük jelent meg.
Az Intézet több hazai és számos külföldi intézettel ta rt fenn kapcsolatot,
és tagjai külföldön is tartottak előadásokat.
A közeljövőben az Intézet következő osztályok felállítását tervezi: Fej-
lődéslélektani Osztály, Neveléslélektani Osztály, Klinikus lélektani Osztály,
Általános lélektani Osztály.
A Gyermeklélektani Intézetnek a Pszichológiai Bizottság által jóvá­
hagyott terve a következő témákat foglalja magába:
/. Fejlődéslélektani Osztály :
A rendszeralkotás közben folyó gondolkodás (nem tízes számrendszer
felépítése).
 Gondolkodás a közmondások értelmezésében 9—18 évig.
Erkölcsi kategóriák fejlődéslélektani vizsgálata.
I I . N e v e lé slé lek ta n i O s z tá ly :
A téri arány felismerésének kérdése.
Nyelvtani szerkezetek sematikus ábrázolásának tanuláslélektani vizs­
gálata.
I I I . K lin ik u s lé le k ta n i O s z tá ly :
Epebetegek személyiség-vizsgálata.
A Rorschach-teszt egyes kiértékelési módjai továbbfejlesztési kísérlete.
,,A játék diagnosztikai és terápiái jelentősége” című munka keretében
a hospitalizált gyermekek játékterápiájának módszere.
A koragyermekkori külső ártalmak hatása a személyiségfejlődésre.
I V . Á lta lá n o s lé le k ta n i O s z tá ly :
A szokáscselekvések kialakítása és átállítása törvényeinek kutatása ke­
retében: több tagú automatizálódott láncreflex szerű cselekvéssor átállítása­
kor, valamint többtagú automatizálódott cselekvéssor tagszámának megvál­
toztatása folytán előálló átállítási nehézségek megállapítása embereken vég­
zett megfigyelések során.
Jeladó ingerre kialakított dinamikus sztereotípia vizsgálata fehérpat­
kányokon.
Iránymutató ingerre kialakított dinamikus sztereotípia vizsgálata fe-
hérpatkányokon.
Konfliktus hatásának tükröződése a viselkedés erőellátásában (energi-
zációjában) fehérpatkányokon végzett kísérletek során.
Konfliktus hatásának tükröződése a viselkedés erőellátásában (ener-
gizációjában).
Módosított formában következő téma szerepel a tá v la ti te r v b e n :
Adalékok a gyermekkori neurózisok nevelés útján történő megelőzéséhez
és terápiájához.
*

A pszichológia területén a tu d o m á n y o s k á d e r -u tá n p ó tlá s súlyos problé­

ma. Idősebb kutatók általában minden lélektani részdiszciplina területén
vannak, komoly kérdés azonban az utánpótlás kérdése. Aspiránsjelöltek a lé­
lektan különböző területeire nyilván találhatók volnának, ezen fiataloknak
felkutatása, kiválogatása a pszichológia jövő fejlődése szempontjából égetően
sürgős és fontos. Ez az egész kérdés szervesen összefügg a p szic h o ló g u sk é p zé s
r e f o r m já v a l. Ez is mielőbb megoldandó feladat.
Meg kívánom jegyezni, hogy jelenleg a Pszichológiai Bizottság külön­
böző albizottságai területén dolgozók között akadémiai tag van 5 (2 rendes
tag, 3 levelező tag), tudományok doktora 5, kandidátus 13, aspiráns 13.
A tudományos káderképzés problémájára vonatkozó intézkedése a Magyar
Tudományos Akadémiának, hogy most már a Tudományos Minősítő Bizott­
ság pszichológiából is ad minősítést.*
*

266
 Ha befejezésül összesíteni a Pszichológiai Bizottság össz-területére vo­
natkoztatva a tudományos eredményeket és a tudományos munka végzéséhez
szükséges feltételek biztosítása terén elért eredményeinket, úgy a követke­
zőket mondhatom:
A Gyermeklélektani Intézet fenntartására és üzemeltetésére 1958-ban
1 132 000 forintot, 1959-ben 1 215 000 forintot és 1960-ra 1 410 000 forintot
fordított az Akadémia.
Ezen intézeten kívüli tudományos munka végzésére az Akadémia cél­
hitelként 1958-ban 10 000 forintot, 1959-ben 27 000 forintot, 1960-ban 100 000
forintot bocsátott, ill. bocsát rendelkezésre. Tudományos eszközök és felsze­
relési tárgyak beszerzésére a Gyermeklélektani Intézeten kívüli tudományos
munkahelyekre beruházási hitel 1958-ban még nem volt, 1959-ben 92 400
forint volt, 1960-ra 80 273 forint van előirányozva. A tudományos munka
végzéséhez segítséget adott továbbá azzal is az Akadémia, hogy 1960-ra négy
új statushelyet biztosított.
Eredményesen fejlődtek a külföldi intézményekkel való kapcsolataink
lehetőségei is. 1959-től kezdve ugyanis az Akadémia minden tudományos
egyezmény kötésekor a rendelkezésre álló keretből bizonyos mennyiséget
a Pszichológiai Bizottságnak juttatott. Ez teszi lehetővé, hogy míg 1959-ben
csupán egy külföldi kiküldetési lehetőségünk volt, ez évben több hétre szó­
lóan már 9 külföldi kiküldetésre van lehetőségünk a kongresszusi kiküldeté­
sen kívül.
Úgy vélem, hogy különösebb önelégültség nélkül is megállapíthatom,
hogy az adott lehetőségekkel megfelelően éltünk. A Pszichológiai Bizottság
össz-területéről ezen években megjelent tudományos munkák száma az alábbi:
Megjelent hat könyv, továbbá a „Pszichológiai Tanulmányok” I. és II.
kötete és megindult a Magyar Pszichológiai Szemle, megjelent annak első
száma. A „Pszichológiai Tanulmányok” két kötetében és a Magyar Pszicho­
lógiai Szemle első számában, valamint e kiadványainkon kívüli folyóiratokban
kutatóink tudományos munkája eredményeként több mint 200 önálló tudo­
mányos közlemény látott napvilágot.
Tudatában vagyok annak, hogy számszerű adatok felsorolásával nem
lehet teljes képet adni a tudományos munka eredményeiről. E beszámolóban
azonban nem áll rendelkezésre más módszer a tudományos munka eredményei­
nek összefoglalására, mint ilyen számszerű adatok ismertetése. Pár év múl­
va, talán már 5—10 év múlva, ha a tudományos munka tovább fejlődik,
gondolom, már nemcsak számszerű adatokról számolhatunk be, hanem a tu ­
dományos eredményeknek tartalmi részét is elbírálhatjuk.
Szeretnék még röviden a Pszichológiai Bizottság össz-területén előt­
tünk álló feladatokról és a jövő lehetőségeinkről is szólni. A folyamatos tudo­
mányos kutatómunka, a mindennapi gyakorlati tevékenység és az ugyancsak
folyamatosan felmerülő szervezési kérdések végzésén kívül ez évben négy
nagy feladatcsoportot kell megoldanunk:
1. Ki kell dolgoznunk a pszichológtjsképzésre és továbbképzésre vo­
natkozó javaslatunkat. Igyekeznünk kell ezt az illetékes kormányzati szer­
vek elé terjesztve, e javaslat alapján legkésőbb 1961 szeptemberre megindí­
tani az újjászervezett, megreformált pszichológusképzést.
2. A Tudományos Akadémia Elnöksége elfogadta azon javaslatunkat,
hogy a tudományos munka szélesebb körben való végzése, a tudományos ered­

267
 mények megvitatása, a tudományos eredményeknek a gyakorlati életbe való
gyorsabb átvitele elősegítésére szerveztessék újból meg a Magyar Pszicholó­
giai Társaság. Az Akadémia Elnöksége elfogadta, hogy e tudományos társa­
ság az Akadémia keretén belül szerveztessék újjá. E lehetőség felhasználásá­
val ki kell dolgoznunk a Magyar Pszichológiai Társaság szervezeti szabályza­
tá t, annak elfogadása után meg kell alakítanunk a Társaságot és meg kell
indítanunk munkásságát. Ügy vélem, ezzel a munkával is ez évben elkészül­
hetünk, és 1961-re a Magyar Pszichológiai Társaság elkezdheti működését.
3. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elfogadta a Tudományos és
Felsőoktatási Tanács javaslatát távlati tudományos tervek készítésére. A munkát
megindító kormányrendelet megjelent. E rendeletben helyet kapott a távlati
tudományos tervek között a pszichológia tudományos kutatása is. A kormány
előírta, hogy miképpen kell ez év augusztusáig elkészíteni a távlati tudományos
terveket. E tervek részletes feldolgozására az Akadémia, mint a pszichológiai
kutatásokért a kormány által felelősnek kijelölt szerv, személyemet jelölte ki
elnökül, Salamon J enő elvtársat a bizottság titkárául és 17 tagú bizottságot
küldött ki. E bizottságnak — amint említettem — e munkát augusztusig kell
elvégeznie. A tervnek részletesnek kell lennie. Fel kell mérni a különböző
részterületeket, meg kell nézni, hogy milyen tudományos munkalehetőségek
vannak, meg kell vizsgálni, hogy a társadalom részéről milyen igények jelent­
keznek, és mindezek ismeretében ki kell dolgozni intézetekre, szinte szemé­
lyekre szólóan a részletes tervet.
4. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége elvben elfogadta, hogy
10 éves fejlesztési tervébe felveszi akadémiai pszichológiai tudományos kutató
intézet létesítését. Megbízta a Pszichológiai Bizottságot e tudományos kutató
intézet előterveinek elkészítésével. E munkát is — ha csak valóban vázlatos
előtervszerűen is — ez évben el kell készítenünk.
Ügy gondolom, hogy ha mégegyszer végiggondoljuk az elvégzett mun­
kát és az előttünk álló feladatokat, örömmel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban
megszűnt a pszichológia tudományának mellőzése, semmibevevése, nem kívá­
natos tevékenységnek tekintése. Örömmel tölthet el bennünket, hogy éppen
a Magyar Tudományos Akadémia, hazánk legmagasabb tudományos fóruma,
ismerte fel a pszichológiának, mint tudományos és mint gyakorlati tevékeny­
ségnek fontosságát, és az elmúlt években rendkívül széleskörű szellemi, er­
kölcsi és anyagi, valamint szervezeti támogatást adott ahhoz, hogy e nagy-
jelentőségű tudományág hazánkban is újból fejlődésnek indulhasson. Gondo­
lom, minden öndícséret nélkül is megállapíthatjuk, hogy a Pszichológiai
Bizottság az elmúlt pár évben igen nagy munkát végzett. Létrehozta azokat
a szervezeti kereteket, amelyek most már megnyitották az utat a tudományos
munka tartalmi részének további eredményes végzése előtt is. Ha pedig a
jövőt nézzük, úgy vélem, mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy
a szocialista társadalom építésében igen komoly jelentősége van és lesz a pszi­
chológia tudományos és gyakorlati művelésének, és remélhetjük, hogy továbbra
is, az eddiginél még nagyobb támogatásban fog e fontos tudományág részesülni.
Kívánom, hogy e tudományág művelői a következő években évről évre
tartalm asabb és tartalmasabb eredményeket érjenek el mind egyéni tudomá­
nyos munkájukban, mind intézetük vagy kollektívájuk egyesített munkájá­
ban. Kívánom továbbá, hogy sok, kiváló, ma még talán csupán kezdő fiatal
kollégát képezzenek ki a magasszintű tudományos munkára és a gyakorlati
tevékenységre alkalmas szakemberré.

26S
 Dr. M átrai László ü léseln ök : Tisztelt Hallgatóság! Úgy hiszem, az ösz-
szes jelenlevők véleményét tolmácsolom, amikor őszinte köszönetét mondok
G e g e s i K iss P ál akadémikusnak, a Pszichológiai Bizottság elnökének ezért
a tudós alaposságú és tudós tárgyilagosságú beszámolójáért, amely igen széles
területet ölelt fel, jeléül annak, hogy hazánkban a pszichológiai__kutatások
valóban széles területen és örvendetes mélységben indultak meg. Úgy gondo­
lom — amint ez majd a korreferátumokból is ki fog derülni, — hogy ezeknek
a kezdeti, de igen jelentős eredményeknek az elérésében nem utolsó sorban
éppen a Pszichológiai Bizottság elnökének, G e g e s i K iss akadémikusnak is
szerepe volt. így ezzel együtt mondok köszönetét a jelen levő pszichológusok
és érdeklődök nevében a beszámolóért.
Bejelentem, hogy a korreferátumok megkezdése előtt tíz perc szünetet
tartunk.
(Szünet után)

Dr. Gegesi K iss P ál elnök: Ülésünket folytatólagosan megnyitom. Most

a korreferátumok következnek. Az első korreferens Mátrai László akadémiai
levelező tag. Kérem, szíveskedjék korreferátumát megtartani.

A FILOZÓFIAI-PSZICHOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG FELADATAI

D r. M Á T R A I LÁ SZLŐ
a z M T A levelező ta g ja

Bizonyára nem szorul bővebb fejtegetésre, hogy a filozófiai-pszicholó­

giai albizottság létrehozása nem jelent visszalépést egy olyan tudom ánytör­
téneti állapot felé, mikor a pszichológia még az „ancilla philosophiae” szerepé­
ben élte a maga csőkévényes életét. Éppen ellenkezőleg: arról a komoly és
igen nehéz új feladatról van szó, hogy szakítva mind a „tudományok tudo­
mányának” filozófiai koncepciójával, mind pedig a pozitívizmus mereven,
metafizikusán skatulyázó módszerével — nézzünk alaposan szembe, a marxista
tudományosság magas igényei szerint, azzal a tagadhatatan ténnyel, hogy
bármit mondjanak is a „tudományok rendszerét” összeállító filozófusok: a
reálisan létező, konkrét embernek nincs egy külön tudata a természettudo­
mány számára, és egy másik, a társadalomtudomány számára. Ugyanakkor
nem tagadhatjuk, hogy jogos, sőt szükséges „a tudat pszichológiai fogalmá­
ról” vagy „a tudat ismeretelméleti fogalmáról” beszélnünk a szónak abban az
értelmében, hogy u g y a n a n n a k a jelenségnek k ü lön böző két oldalát jelöli meg
a különböző két fogalom (hasonlóan az anyag fizikai és filozófiai fogalmához
— azzal a jelentős különbséggel, hogy az anyag fogalmának tartalm i fejlesz­
tését a filozófia ma már teljesen átengedheti a fizikának, viszont a tudat
fogalmáról ezt még korántsem mondhatjuk el; e különbség azonban nem elvi,
lényegi, hanem történeti, tudománytörténeti).
A Szovjet Pszichológiai Társaság 1959 nyarán tartott I. kongresszusa
bátran nézett szembe ezekkel a nehéz kérdésekkel és világosan megállapította,
hogy míg az érzékelés, a gondolkodás, a beszéd, a tipológiai sajátosságok pszi­
chológiai vizsgálata örvendetesen fejlődik, „ugyanakkor hiányosságok tapasz­

269
talhatók a tudatnak egészében való kutatása terén, amelyet együtt kell kutatni
a filozófusokkal, nyelvészekkel és szociológusokkal” .
Nem vitás, hogy ez a világos helyezetkép, ez a pontos célkitűzés még
általánosabb formában is helytálló. Abban a formában nevezetesen, hogy
a pszichológiában eddig kialakult rutin vizsgálatok, a kitaposott metodológiai
(és ideológiai-filozófiai) ösvényeken járó kutatások továbbra is hozhatnak
szerény részeredményeket, azonban lényegesen új, valóban felfedezésszámba
menő eredményeket csak akkor érhetünk el, ha a pszichológia szaktudományi
gyakorlatára nézve levonjuk azokat a konzekvenciákat, melyek a dia­
lektikus és történelmi materializmusnak a tudatműködésre, ill. a tudattar­
talm ak genezisére vonatkozó filozófiai tanításaiból következnek.
RuBiNSTEismek, a nemrég elhunyt, kiváló szovjet pszichológusnak éppen
a létről és tudatról szóló pszichológiai monográfiája bizonyítja, hogy mennyire
nehéz problémákat kell filozófiai oldalról is megoldaniok a pszichológusoknak
(vagy a velük együttműködő filozófusoknak) — ahhoz, hogy mind a szimp-
lifikáló vulgáris materializmust, mind pedig a hamisító idealizmus tudomány­
talan álmegoldásait elkerüljék. A tudat, a szubjektum, a pszichikum specifikus
funkcióját kutatni a világ anyagi egységének összefüggéseiben, úgy, hogy sem
a szubjektum specifikuma ne törjön idealista rést a világkép materialista egy­
ségén, sem pedig a világ anyagi egységének nagy elve ne mossa el a tudatnak
sajátosan emberi specifikumát: ezek azok a nehéz feltételek, melyek teljesítése
nélkül nem beszélhetünk a XX. században tudományos pszichológiáról.
Az a folyamat, melyek során a Magyar Tudományos Akadémia keretén
belül a pszichológia kikerült a II. osztály kizárólagos irányítása alól, ugyan­
akkor viszont a szakma egyetlen intézete (a Gyermeklélektani Intézet), az V.
osztálytól átkerült az önálló Pszichológiai Bizottsághoz: ez nem egyszerűen
organizációs kérdés, hanem mélyebb, lényegesebb tudományelméleti, episzte-
mológiai összefüggéseknek a gyakorlat, az organizáció terén való megnyil­
vánulása. Az itt rejlő (és részben még megoldatlan) problémákat úgy lehet
legvilágosabban érzékeltetni, ha élére állítjuk a kérdést: ha a pszichológia
természettudomány, akkor miért kell kiemelni az orvostudomány köréből;
ha viszont — ellenkezőleg — a pszichológia társadalmi tudomány, akkor
m iért kell elválasztanunk a többi társadalomtudományoktól?
Ilyen élesen megfogalmazva derül ki az unalmas rendszertani kérdésről,
hogy ez valójában nagy horderejű tudományos és világnézeti kérdés is. A te r­
mészet és a társadalom viszonyáról (s ez szükségképp együttjár a természet-
tudomány és társadalomtudományról vallott koncepcióval) lényegesen mást
ta n ít a polgári tudomány, mint a marxizmus felfogása. Bármelyik irányát
vizsgáljuk is meg (szélső „baltól” szélső jobbig) a mai polgári filozófia ideoló­
giai spektrumának: a természet és a társadalom viszonyát egyik sem képes
többé a valóságnak megfelelő, azaz tudományos módon felfogni. Vagy azt
tanítják (és ez a pozitívizmus „baloldali” maradványa), hogy a társadalmi
jelenségek „maradéktalanul” visszavezethetők a természetiekre (szociáldar-
winizmustól a szociometriáig); vagy pedig azt tanítják (ami utoljára Kant
korában volt modern felfogás), hogy a természet és a társadalom világa két
teljesen különböző világ és valóban tudományos ismereteink csakis a termé­
szeti jelenségekről lehetségesek.
Hogy ezek a világnézeti kérdések mennyire közelről érintik a legszak­
szerűbb pszichológiai kutatást: világosan m utatja az, hogy a pozitivista kon­
cepció pl. hajlandó volna magának a pszichológiának a területén vezetni

270
keresztül a neokantiánus határvonalat, szétszakítva ezt a tudományágat
egy természettudományos-kísérleti és egy társadalomtudományi-spekulatív
lélektanra. Hogy ez mennyire tarthatatlan és tudománytalan álláspont, az —
úgy hiszem — mindenki előtt világos és világos az is, hogy a társadalmi jelen­
ségek vizsgálatának tudományos lehetőségeit kétségbevonó pozitivista fel­
fogás miféle apologetikus célokat szolgál.
Tisztelt Pszichológiai Bizottság! Mindezeket a kérdéseket pusztán példa­
ként kívánom felhozni az elnöki beszámolóval kapcsolatban annak megvilágí­
tására, hogy bőven akadnak olyan igen fontos feladatok, melyeket pszicholó­
gusoknak és filozófusoknak együttesen kellene megoldaniok. Részben úgy,
hogy a két szakma kutatói egy albizottságban kooperálnak, részben pedig
úgy, hogy egyre nagyobb számban akadnak olyan kutatóink, akik egy személy­
ben egyesítik a marxizmust és a pszichológiát, vagyis : marxista pszichológusok.
Az Albizottság távolabbra tervezett, de konkrét feladatai a következők :
1. Megfelelő színvonalon tisztázni azokat a legfőbb elméleti nehézségeket,
amelyek ma még — részben a múltból ittmaradva, részben a problémák
komplex volta m iatt — akadályozzák a pszichológiai kutatások kívána­
tos mértékben való kibontakozását hazánkban.
2. Vitákat rendezünk és ezek eredményeit tanulmányokban közöljük az alábbi
témákról:
21. A pszichológia helye a tudományok marxista rendszerében.
22. A pszichológia feladata a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában.
23. A munkához való viszony pszichológiai és etikai kérdései.
24. Történelmi materializmus, szociológia, szociográfia és pszichológia
viszonya.
25. A tudat ismeretelméleti és pszichológiai fogalma. (A pszichológiai fogal­
mak tisztaságáért. I.)
26. Szubjektum, pszichikum, tudat. (A pszichológiai fogalmak tisztaságá­
ért. II.)
27. A társadalmi kérdések pszichológiai vizsgálatának tudományos határai
és tudománytalan határsértései. (Pszichologizmus és szociologizmus.)
28. A természet és a társadalom egymásrahatásának pszichológiai proble­
matikája.
29. A hamis tudat természeti és társadalmi determinánsai.
30. Egyes mai pszichológiai irányzatok világnézeti hátteréről és céljairól.
Végül feladatának tekinti az Albizottság a pszichológiai kérdésekben
érdekelt szakmák együttműködésének előmozdítását, a pszichológiai doku­
mentáció és bibliográfia megindítását és a pszichológia történetére vonatkozó
kutatások szorgalmazását is, nem utolsó sorban a Magyar Pszichológiai Szem­
lén és a Magyar Tudományos Akadémia Tudománytörténeti Bizottságán
keresztül.
*

Dr. Gegesi K iss P ál elnök: Köszönöm M á tra i L ászló akadémikus

elvtárs korreferátumát, és most felkérem K ardos L a jo s professzor elvtársat,
szíveskedjék korreferátumát megtartani.

271
 AZ ÁLTALÁNOS, KÍSÉRLETI, KÖZÖSSÉGI LÉLEKTANI
ALBIZOTTSÁG FELADATAI
D r. K A R D O S L A JO S

G e g e s i K iss P ál akadémikus beszámolójából már átfogó képet alkot­

h atta k arról a csaknem társadalmi méretű megmozdulásról, melynek célja,
hogy a pszichológiának — ennek a meglehetősen háttérbe szorított, fejlődésé­
ben sokszorosan gátolt tudománynak — végül is méltó helyet biztosítson
hazánk tudományos életében. Ebben a megmozdulásban különböző tudomá­
nyok kiváló képviselői vesznek részt, akik sürgősen érzik, hogy éppen tudo­
m ányuk erdményesebb műveléséhez pszichológiára van szükség. És már
ennek az összefogásnak a méreteiből láthatják a pszichológia különleges szere­
pét és helyzetét a tudományok rendszerében. Nincs olyan emberrel és állattal
foglalkozó tudomány, mely előbb-utóbb, problematikája egy magasabb szint­
jén, el ne jutna olyan kérdésekhez, melyeknek tisztázása csak pszichológiai
szakismeretek segítségével lehetséges.
Hogy ennek a nagy összefogásnak szükségessége előállhatott, nemcsak
abban leli magyarázatát, hogy a pszichológia hazánkban mindenféle félreértés
és felületes ideológiai aggályoskodás következtében nehéz helyzetbe került,
sőt éveken át majdnem hallgatásra kényszerült, a magyarázat összefügg
a pszichológia különleges művelődéstörténeti sorsával is : a pszichológiával az
a fonák dolog történt, hogy előbb alkalmazták, mint ismerték. Ez paradoxon
— pedig egy kicsit minden tudomány alkalmazására áll — de olyan nagymér­
tékben egyikre sem, mint a pszichológiára. Azt kell mondanom: az emberek
m ár ősidők óta alkalmaznak pszichológiai elgondolásokat munkájukban — és
egyre inkább alkalmaznak manapság. Ilyen elgondolásokat alkalmaz a peda­
gógus, az orvos, az ügyvéd, a büntetőjogász, a gyárvezető mérnök, a regény­
író, a történetkutató, a művészettörténész, stb. De ezek az elgondolások nem
lélektani ismeretekből fakadnak, csak ösztönösek, ahogy mondani szoktuk,
csak valamilyen pszichológiai érzék sugalmazza őket. A lélektan alkalmazásá­
nak ez a szintje a fejlődés egy bizonyos szakaszáig elégséges, de azután teljes­
séggel elégtelen. Úgy érzem, már nagyon is ebben a szakaszban vagyunk. Sőt
már egy kicsit el is késtünk. Mint ahogy a modern tudományos kutatótól nem­
csak azt várjuk el, hogy ösztönösen materialista legyen, hanem azt is, hogy
a tudományosan megalapozott marxista-leninista világnézetet szakszerűen
tanulja és elsajátítsa — ugyanúgy azt kívánjuk, hogy pedagógusaink, orvo­
saink, ügyvédeink, büntetőjogászaink, gyárvezető mérnökeink, historikusa­
ink, művészettörténészeink, stb. ne csak ösztönösen jó pszichológusok legyenek,
hanem pszichológiai szakismeretekkel is rendelkezzenek. Tudjanak valamit
szakszerűen a lelki jelenségek különböző területeiről, az érzékelés, a figyelem,
az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás, az érzelmi élet, az akarás stb. gondos
kísérletekben megállapított törvényszerűségeiről — amennyiben ilyen tör­
vényszerűségekig a pszichológiai kutatás már ténylegesen eljutott. Természe­
tesen azt is tudjuk, hogy az emberek szaktudása nem tágítható minden hatá­
ron túl. Valójában a pszichológiának csak olyan fokú ismeretét várjuk el
mindenkitől, aki kutató vagy gyakorlati munkájában az emberekkel foglalkozik
— hogy tudja, mikor kell problémái megoldásához a pszichológus szakembert
igénybe venni — az orvosnak a klinikus pszichológust, a nevelőnek az iskola­
pszichológust, a büntetőjogásznak a kriminálpszichológust, a gyárvezető mér-

272
nőknek a munkapszichológust, a művészettörténésznek a művészetpszicholó­
gust, és így tovább.
De egy ilyen fejlődés a pszichológiai kutatás és szakemberképzés rend­
kívüli kiszélesedését hozza magával. A szoros értelemben vett általános lélek­
tannal együtt egyre nagyobb súllyal épülnek ki az alkalmazott lélektani disz­
ciplínák, amelyek a fejlődés mai szakaszában még nem is különülnek el magá­
tól az általános lélektantól. így alakul ki az a nagyon széles, úgyszólván minden
más, az emberrel foglalkozó tudományba belenyúló kutatási terület, melyet
talán legmegfelelőbben úgy nevezhetünk, hogy „lélektani tudományok” .
Az akadémiai Pszichológiai Bizottság valójában ennek az egész, nagy tudo­
mányterületnek a művelését igyekszik szervezni, előmozdítani és irányítani.
A lélektani tudományok nagy területébe, mint mondottam, beletartoz­
nak a pszichológia alkalmazásai is — de az alkalmazott tudomány fogalmát
helyesen kell értenünk. A tudomány alkalmazása bizonyos fokon már maga is
külön tudomány, sajátos problematikája, sőt elmélete van — mely néha
nagyon is eltér annak a tudománynak a problematikájától és elméletétől,
amelynek alkalmazásáról éppen szó van. A tudomány alkalmazása sokszor
különleges szemléletet, sőt különleges gondolkodásmódot kíván meg. Fontos
tehát, hogy a pszichológus szakemberek képzése túlmenjen magának a szoros
értelemben vett pszichológiának a tanításán és kiterjedjen a lélektani tudo­
mányok egészére, ahogyan ezt fent meghatároztam — nemcsak az alkalmazási
területekre, hanem a határtudományokra is. Mindenesetre azonban világos,
hogy mindenütt előfeltételül kell tekinteni a lélektani alapismereteket.
Az Általános és kísérleti lélektani Albizottság működési területére ta r­
toznak mindazok a feladatok, amelyek éppen ezeknek a lélektani alapismere­
teknek a feltárásával, továbbfejlesztésével, gazdagításával és mélyreható
kutatásával függenek össze. A lélektani kutatás — ma már tudjuk — zömében
kísérleti kutatás. Hangsúlyozni kell — különösen azok számára, akikben még
él a régi spekulatív pszichológia képzete — hogy tudományunknak ma már
nincs olyan elméleti elgondolása, mely ne támaszkodnék kísérleti kutatásokra,
vagy kísérleti úton ellenőrizhető ne volna — és adott esetben — ahogyan egy
kiváló pszichológus mondotta — ne kerülhetne abba az áldásos veszélybe,
hogy a tények rácáfoljanak. Éppen ezért az általános, kísérleti lélektani al­
bizottság legfőbb törekvése arra irányult, hogy a korszerű kísérleti kutatás
feltételeit megteremtse. Pszichológiai kutatás ma már nincs apparatúra
— néha nagyon is bonyolult apparatúra —- nélkül. És azt kell mondanom,
hogy a Pszichológiai Bizottság működése óta kísérleti lehetőségeink jelentősen
javultak, a kísérleti eszközök fejlesztésére szánt akadémiai céltámogatás
összegszerűen tetemesen megnőtt, az Egyetemi Lélektani Intézet rendkívül
korszerű ingeradó és regisztráló apparátussal gazdagodott, melynek nemcsak
a legkülönbözőbb fontos pszichológiai és pszichofiziológiai kutatásban van
szerepe, de jó szolgálatokat tesz az oktató munkához szükséges demonstrá­
ciókban is.
Lépéseket tettünk — remélhetőleg sikeres lépéseket — az általános
lektani kutató munka káderellátásának javítására is. Tudományos utánpót­
lásunk éppen a pszichológusképzés erősen redukált és hiányos volta miatt
nem kielégítő. Mégis területünk egy központi gyakornoki állással gyarapodott.
Minden jel arra mutat, hogy az aspiránsképzés is nagyobb arányokban ki­
bontakozik ezen a területen.
Az elért eredményeknél talán még fontosabb az a perspektíva, melyet

2 Magyar Pszichológiai Szemle 273

 a Pszichológiai Bizottság számunkra megnyitni kíván egyrészt azáltal, hogy
a kísérleti lélektani kutatásnak az országos távlati tervekben is helyet biz­
tosít — másrészt azáltal, hogy egy Akadémiai Lélektani Kutató Intézet fel­
állítását vette tervbe, és azt a megvalósításhoz máris közelebb hozta. Az
Általános és Kísérleti Albizottságnak, úgy véljük, fontos szerepe lesz az új
intézmény tervezésében és előkészítésében.
Kísérleti kutatómunkánk fellendülését szolgálják természetesen az új
publikálási lehetőségek is, a Pszichológiai Tanulmánykötetek és a Pszicho­
lógiai Szemle megjelenése. Kutatóink most már érzik, hogy nem az asztal­
fiók számára írnak.
Albizottságunk különösen érdekelt a pszichológusképzés problémájában
is. Magyarország e téren nagyon elmaradt a szocialista országok mögött.
Volt egy — szerencsére rövid — időszak, amelyben nálunk pszichológuskép­
zés semmilyen formában nem volt. Majd amikor a pszichológia tanítását
a középiskolában újra bevezették, megindult a pszichológia tanárok képzése.
Ennek a képzésnek a menetét már eleve úgy terveztük meg, hogy a kiképzett
pszichológia tanárok szükség esetén pszichológusi munkakört is elláthassanak.
Sikerült a Művelődésügyi Minisztériumban annyit is elérnünk, hogy a pszi­
chológiát részben ún. nem-tanári szaknak nyilvánítsa — hasonlóan a könyv­
táros, régész stb. szakhoz. Hozzájárult a Minisztérium ahhoz is, hogy ezek
a tanárjelöltek ne csak iskolai gyakorlatokban vegyenek részt, hanem a
különböző lélektani intézményekben tipikusan pszichológiai munkakörben gya­
koroljanak. Az az igény is felmerült — a Bölcsészettudományi Kar Módszer­
tani Bizottsága foglalkozott is vele —, hogy az így képzett pszichológia tan á­
rok ne csak tanári diplomát, hanem valamiféle szakdiplomát kapjanak. Mégis
a pszichológusképzésnek ez a formája meglehetősen hiányos. Legfőbb nehéz­
sége az, hogy a tanárjelölteknek a pszichológiai szak mellett egy másik szakot
is — még hozzá nagy szakot, mint magyar, történelem, vagy idegen nyelv, kell
felvenniök, ami képzési idejük nagy részét igénybe veszi. így pszichológiai
képzésünk lényegében fél-képzés. — Amilyen örömmel köszöntöttük a pszi­
chológia tanításának újra-bevezetését a középiskolába, olyan aggodalommal
néztünk bizonyos jelenségeket, amelyek ugyanakkor megmutatkoztak. Nem
volt elég szakképzett tanár az újonnan bevezetett tantárgy tanítására, úgy
hogy több iskolában más tárgyak oktatóira hárult ennek a tantárgynak
a tanítása is. Ennek nem csak az volt a következménye, hogy a pszichológia
oktatása kétes értékűvé vált, hanem az is, hogy az újdonsült pszichológia
tanárok közül többen végül is pszichológiai szakembernek érezték magukat
(és olyan esetekről is tudunk, amelyekben az ilyen pszichológia tanár később
teljesen pszichológusi munkakörbe ment át, s valahol mint üzemi pszicholó­
gus nyert alkalmazást). A hiányos képzés akkor is veszélyt jelent, ha egyéb­
ként tehetséges emberekről van szó. Mindenesetre a sariatanizmus ellen
minden formájában védekeznünk kell. A pszichológusképzés új tervét — olyan
elvek szerint, melyekről fent szóltam — már ki is dolgoztuk, és reményünk
van arra, hogy azt meg is valósítjuk.
Még röviden ki kell térnem arra, hogy Albizottságunk területéhez ta r­
tozik a társadalmi lélektani kutatás is. Ezzel kapcsolatban eddig csak annyit
tettünk, hogy előadásokat szerveztünk, melyekben e terület egy kiváló műve­
lője ismertette előttünk annak problematikáját, eredményeit és mindenek­
előtt nagy jelentőségét a népgazdaság minden területén. De éppen ezek a
rendkívül érdekes és felvilágosító előadások meggyőztek arról, hogy a lélek-

274
tani tudományoknak ez az új és nagyon fejlődésképes ága nem kapcsolódik
olyan szervesen az Általános és kísérleti lélektani Albizottság működési terü­
letéhez, hogy az idetartozását indokolná. Túlságosan széles és önálló kutatási
területről van itt szó, amely jóval több, mint egyszerűen alkalmazott lélek­
tan; alapjelenségeit az általános lélektanból ismert kísérleti technikával nem
is lehet kutatni.
I tt tudományszervezési kérdésről van szó, amelyet talán össze lehetne
kötni egy másik, a pszichológiát ugyancsak mélyen érintő új tudományág
kérdésével, és ez a kibernetika. A kibernetika egy nagy részének alapproblé­
mája: a lelki jelenségek által vezetett állati és emberi cselekvés gépi model­
lekkel való utánzása. Ennek az utánzásnak a problémái és technikai meg­
oldásai ugyancsak fényt vetnek a magasabb idegműködés és a pszichológia
problémáira. Úgy vélem, ezt a területet nem szabad elhanyagolnunk, hiszen
műveléséhez — legalábbis kezdeti fokon — mód nyílnék. Javasolnám, hogy
a társadalomlélektan és a kibernetika lélektani vonatkozásainak művelését
valamilyen külön szervezendő albizottságra hárítsuk át.
*
Dr, Gegesi Kiss Pál elnök: Megköszönöm K a r d o s L a j o s professzor
elvtárs korreferátumát, és most felkérem H o r á n y i B é l a professzor elvtársat,
szíveskedjék korreferátumát megtartani.

AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIA HELYZETE

D r. H Ó R Á N Y I B É L A

A magyar orvosi pszichológia fejlődésének az utóbbi években nem ked­

vezett a pszichológiai tudományok iránt kevés megértést mutató általános
légkör. De hátráltatta a munkásságot e területen az a meg nem felelő, sokszor
szinte vulgáris, célszerűtlen módszer is, ahogy P a v lo v lélektani szempont­
ból is fontos tanításait egyesek orvosi pszichológiai jelenségek magyarázatára
alkalmazni igyekeztek.
Nem volt könnyű feladat a munka megindítása. Orvosaink közül sokan
bizonyos kétkedéssel nézték és nézik az orvosi pszichológia jövőjét. Nem egy
kiváló orvosunk ma is távoltartja magát munkánktól, minden törekvésünk
ellenére.
Szakbizottságunk már első üléseiben megállapította, hogy orvosi pszi­
chológiai képzettségünk az irodalom hosszú időn át való hozzáférhetetlensége
miatt nyomasztóan elmaradt a világnívótól. Első feladatunk tehát megfelelő
tájékozottság szerzése a különböző orvosi pszichológiai alapproblémák jelen­
legi helyzetéről. Ezt a célt szolgálta és szolgálja a bizottság által rendezett
előadássorozat. Ezekben az előadásokban az előadók az orvosi pszichológia
egyes témaköreit, problémáit a hozzáférhető irodalom alapján ismertették.
A limbikus rendszer pszichológiai vonatkozásai, a tudat és tudatalatti prob­
lémái, valamint a gondolkodás pszichológiájának néhány modern kérdése
került előadásra. Előadók A ngyal professzor, H erm ann és L én árd tanárok
voltak. — Másrészről szűkebb, ankétszerű megbeszéléseken foglalkoztunk
referátumok alapján a magyar elme védelem helyzetével, a londoni Tavistock-

2* 275
klinikán folyó pszichoterápiái munkával, valamint a hazánkban használatos
pszichológiai tesztek klinikai értékére vonatkozó tapasztalatokkal.
Megindult az orvospszichológiai tudományos munkásság is. Az elmúlt
másfél esztendő alatt a kifejezetten pszichiátriai témájú dolgozatokat nem
említve, a következő tanulmányok jelentek meg az orvospszichológia terüle­
téről :
1. D e . H erm ann I m r e : A kiválasztásos elgondolkodás pszichológiája.
2 . D e . B ö s z ö r m é n y i Z o l t á n : Adatok a kísérleti pszichózisok és az
alkotási vágy összefüggésének kérdéséhez.
3. D r . M oussong -K ovács E r z s é b e t : Tesztmódszerek a tudat vizsgála­
tában.
4. D r . H orányi B é l a : A z időórzésről.
5. D r . H o rá n yi B éla : Az orvosi pszichológia problémáiról.
6. D r . H orányi B éla : A gyógyító hallgatás.
A szorosabb értelemben vett tudományos területünknek személyi
nehézségeit jellemzi, hogy aspiránsunk nincsen. A fiatalabb orvosokban az
orvosi pszichológia problémái iránti érdeklődés felkeltése egyik fontos fela­
datunk.
Az elmondottakból következik, hogy az orvosi pszichológia területén
rendkívül sok és szétágazó a tennivaló.
Mindenekelőtt azoknak az idegrendszeri szerkezeteknek az élettanára
vonatkozó kutatásokkal kell foglalkoznunk, amely struktúrák az újabb meg­
ismerések szerint nagy szerepet játszanak részben a tudatnak nevezett funk­
ció, részben az emberi cselekvések organizációjában döntő jelentőségű emó­
ciók létrejöttében. Elsősorban a centrenkefalonra és az ún. limbikus rend­
szerre vonatkozó kutatások megszervezése volna döntő jelentőségű.
Fontos feladat az elektroenkefalográfiás vizsgálati eljárás behatóbb fel-
használása kifejezetten orvosi pszichológiai kérdések kutatásában. Az agy-
velő bioelektromos tevékenységének vizsgálata már számos pszichés rész­
működés keletkezési mechanizmusára nézve vezetett fontos megismerésekhez.
K iderült pl. hogy az irányított figyelem közben egyes körülírt agyi szerkeze­
tek m utatnak fokozott bioelektromos tevékenységet és pedig a figyelem tá r­
gyának minősége szerint változó helyeken.
A hazai EEG-laboratóriumok munkalehetőségeit csaknem teljesen le­
foglalja a rutinmunka, a gyakorlati diagnosztikai feladatok megoldása. Fon­
tos volna olyan kisebb EEG-laboratórium megszervezése, ahol csak kutató
munka folyik és pedig elsősorban élettani pszichológiai kérdésekben.
H átráltatja hazánkban az orvosi pszichológia fejlődését, hogy nincsen
kifejezetten orvosi pszichológiai kutatásokat szolgáló laboratórium, ha elte­
kintünk a pavlovi kísérleti laboratóriumoktól. Pedig hazánkban szép hagyo­
mányai vannak az orvosi pszichológiai laboratóriumi munkának (Ranschburg).
Elsőrendű feladatunk volna ilyen laboratórium megszervezése.
A neurózisok egyre nagyobb száma ellenére hazánkban a pszichoterá­
piás munka nagyon elégtelen. Ennek több oka van. Sokan, még egyes hivata­
los tényezők is, de a betegek egy része is, a pszichoterápiát nem tartják
„komoly” gyógykezelési eljárásnak, hanem felesleges időtöltésnek. Részben ez
magyarázza meg, hogy orvosaink jelentős része idegenkedik a pszichoterápi­
ától. Meg kell azonban említenem, hogy ennek egyik oka az is, hogy a m últ­
ban egyes ovosok ún. pszichoterápiái tevékenysége nem járult hozzá e munka
tekintélyének emelésére.

276
 Másik oka a pszichoterápia hazai mostoha helyzetének a következő.
Minden pszichoterápiás beavatkozásban döntő szerepet játszik a pszicho-
terapeuta élet- és emberszemlélete, az élet értékrendszerérői alkotott felfo­
gása, etikai tendenciái. Világos, hogy minden pszichoterápia előfeltétele az
emberről, az életről, a társadalomról, az emberek egymásközti viszonyáról
kialakított világos és egyértelmű kép. A pszichoterápia hazai viszonyok között
legalkalmasabb módszereinek és e módszerek elméleti alapjainak kidolgozása
egyik legsürgősebb, de talán legnehezebb feladatunk.
Az elmondottakban csak vázlatosan ismertettem az orvosi pszichológia
terén végzett munkákat, illetőleg feladatainkat.
*
Dr. Gegesi Kiss Pál elnök: Köszönöm H orányi B éla professzor elv­
társ korreferátumát és most felkérem K ádár Miklós professzor elvtársat,
szíveskedjék korreferátumát megtartani.

A KRIMINÁLPSZICH0LÓG1AI ALBIZOTTSÁG FELADATAI

D r. K Á D Í.R M IK L Ó S

I.
Az MTA Pszichológiai Bizottsága Kriminálpszichológiai Albizottságának
a feladatkörébe ma még nem kizárólag a kriminálpszichológia művelése és
az e tudományágat érintő szervezés, hanem e tudományszaknak a mi szocialista
viszonyaink közötti meghonosítása is tartozik.
Hozzáértők előtt nem szükséges annak a magyarázatával foglalkozni,
hogy miért van szükség a pszichológia művelésére.
Még a közelmúltban is eltérőek voltak azonban a felfogások a kriminál-
pszichológiát illetően, ezért nem indokolatlan azzal foglalkozni, vajon miért
van szükség a kriminálpszichológia tudományszakára.
E tudományszaknak a feladata nemcsak területének az elméleti fel­
kutatása, hanem igen fontos a gyakorlat szempontjából: éspedig a bűnözés
csökkentésének és majdani felszámolásának az eszközéül kell, hogy szol­
gáljon.
Nyilvánvaló, hogy nem egyedüli eszköze a bűnözés elleni harcnak.
A kriminogén tényezők felkutatása sokoldalú tevékenység útján tö r­
ténhetik; különfajta, nem is kevés tudományszak elért eredményei szolgál­
nak ehhez eszközül. Önmagában egyik tudományszak sem képes a kriminali­
tás okait felkutatni és ellenszerét szolgáltatni.
A bűnözés elleni harcnak tehát egyik, de igen fontos eszköze a kriminál­
pszichológia viszonylagos kimunkálása.
A kriminálpszichológia hatóterülete eddig főleg a kriminálpszichiát-
riára korlátozódott.
A mi szemléletünknek megfelelően a kriminálpszichológia nemcsak és
nem is elsősorban az orvosi szempontból ,,abnormális”, hanem az orvosi
szempontból ,.normális” bűnöző lélektanával foglalkozik, továbbá: — nem­
csak a bűnöző indítékainak a pszichikai felderítésére kell hogy szorítkozzék,
hanem ki kell terjednie a társadalomnak, a bűnfelderítésnek és üldözésnek az
elkövetett bűnözésre történő reagálásra is. A kriminálpszichológiának tehát

277
a bűnüldözés területén is fontos szerepet kell betöltenie. Ki kell dolgozni
a bűnüldözés pszichológiai módszereit a kriminalisztika terén is.
További fontos területe a kriminálpszichológiának a bűntetésvégre-
hajtás lélektanának a tanulmányozása.
A Kriminálpszichológiai Albizottság gondozása körébe tartozik tehát
a marxista—leninista szemléletű kriminálpszichológia kutatási területének a ki­
munkálása is.
A gyakorlati alkalmazás képzett pszichológusokat, ezeken belül krimi-
nálpszichológusokat tételez fel. Az utóbbiak mindenesetre hiányoznak ma
még.
Ilyen körülmények között az Albizottság feladata a kriminálpszicholó-
gusképzéssel való foglalkozás is.
A kriminálpszichológus-képzés ügyében az Albizottság álláspontjának
a lényege a következő:
Ma az a helyzet, hogy a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi K arán évente néhány pszichológust képeznek, a krimi­
nalitással foglalkozó szakemberek pedig (bírák, ügyészek, ügyvédek, szociális
gondozók, részben orvosok) megfelelően alapos pszichológiai, kivált kriminál­
pszichológiai képzésben nem részesülnek.
Szükség van arra, hogy a nyomozás szerveinél, valamint a büntetés-
végrehajtási intézetekben és a fiatalkorúak javítóintézeteiben képzett krimi-
nálpszichológus nyerjen elhelyezést és alapos kriminálpszichológiai tudással
rendelkezzenek az igazságszolgáltatás büntetőjogi szervei. A Csehszlovákiában
és az NDK-ban bevezetett egyetemi tanmenetre is figyelemmel kétféle kikép­
zésre gondolunk:
1. Hivatásos pszichológusok képzése a kriminálpszichológia szakterülete
számára úgy, hogy e kriminálpszichológusok részére jogi alapismereteket, bün­
tetőjogot és eljárást, kriminalisztikát, igazságügyi statisztikát és kriminológiát
kell megfelelő szinten tanítani.
2. Szükséges a már működő jogásznak a továbbképzése — megfelelő
időn — mintegy két féléven — át az általános pszichológia, valamint a pszi­
chológia egyes részterületei tekintetében, ide értve a kriminálpszichológiát is.
A Kriminálpszichológiai Albizottság további feladata a kriminálpszi­
chológia tudományszaka tagjai által, valamint mások bevonásával történő
művelésén felül e tudományterület szervezése.
E szervezés eredményeképpen kialakuló munka fő irányának a követ­
kezőket tartjuk:
— egyes fiatalkorú és felnőtt bűnözők lélektani vizsgálata;
— életkörülményeknek, elsősorban lélektani szempontból történő köz­
vetlen vizsgálata (szakszerű környezettanulmányok);
— bűncselekménycsoportok vizsgálata krimináletiológiai szempontból;
— a visszaesés lélektanának a vizsgálata;
—- nyomozás, bírósági eljárás vizsgálata lélektani szempontból;
— fiatalkorúak és felnőttkorúak büntetésvégrehajtásának a lélektani
vizsgálata, beleértve az ún. javító intézeteket.

II.
Fontos a kapitalista államok tudományos eredményeinek az ismerete
is, hogy az azokból felhasználhatók hasznosítása megtörténjék. Csak a gon-

278
dolatkör lezárása érdekében kell utalni arra, hogy a marxista világnézet lénye­
gében mást, más tudományt művel : mert a kapitalista rendszerben bűncselek­
mény az a magatartás, amely a kapitalista rendszert támadja. A büntetőjog
tehát e rendszerben a kisebbség érdekeit védi a nagy többséggel szemben.
A szocialista országokban, tehát hazánkban is, a a bűnözés a szocialista
társadalmi rendet támadja és e rend védelme érdekében ól a szocialista állam
a büntetőjog eszközeivel. A bűncselekmény elkövetőjével, a bűnözéssel szem­
ben a nagy többség, majd az egész társadalom érdekét védi.
Volt ugyan nem is túl régen olyan felfogás, hogy a szocializmusban nincs
szükség kriminológiára, krimináletiológiára és kriminálpszichológiára sem,
mert a szocialista társadalmon belül a bűnözést két nyilvánvaló és további
kutatást nem igénylő tényező okozza:
az osztályellenség támadása és
a nem osztályellenséges elemek gondolkodásában, erkölcsi felfogásában
mutatkozó csökevények.
Tehát kutatásra nincs szükség: az osztályellenséget el kell nyomni, a
csökevények a szocializmus felépítésével maguktól megszűnnek.
A történelem menete megmutatja, hogy e felfogás téves volt. Minden
szocialista országban van még bűnözés. Bár igaz, hogy az említett két tényező:
(a tudati terhes maradványok és az osztályellenség támadása) kriminogén,
azonban kutatást igénylő már az a jelenség is, hogy e csökevények miért nem
halnak el.
A mi társadalmunkban is vannak még — legnagyobb részt nem antago-
nisztikus — ellentétek, amelyek kriminogén hatást fejthetnek ki.

III.
A Kriminálpszichológiai Albizottság működésének kezdő lépéseiről a
következők nyújtanak tájékoztatást:
a) az Albizottság d b . M a jo r Mik ló s és d b . M a jlá th G y ö rg y referá­
tuma alapján foglalkozott az igazságügyi gyakorlatnak a tudományszakkal
szemben tám asztott igényei felmérésével és azokkal a szervezési teendőkkel,
amelyek a legaktuálisabb kérdések megoldását vannak hivatva elősegíteni.
Az Albizottságnak a büntetőjogi kodifikációban közreműködő tagjai e
felmérés rendjén kialakult szempontokat érvényesítik a törvényhozási mun­
kálatoknál.
Az elnöki beszámolóban említés történt arról, hogy az Akadémia Jogi
Főbizottsága által létrehívott Kriminálstatisztikai munkaközösséggel karöltve
foglalkozott az Albizottság a fiatalkorúak bűnelkövetése okaival.
A statisztikai adatfelvétel, felddlgozás, illetőleg az egyedi vizsgálatok
felvétele útján gondoskodik az Albizottság az anyagnak kriminálpszichológiai
szempontú elméleti kimunkálásáról.
Db . G yö rgy J u l ia , d r . F onyó A n t a l és d r . V id é k y A lic e referátuma
alapján foglalkozott az Albizottság egyfelől a kriminálpszichológusképzés kér­
déseivel, másfelől a pszichológiai tárgyú diszciplínáknak a jogi oktatás, vala­
mint a jogász-továbbképzés keretébe való intézményes és szervezett bevoná­
sával. A kriminálpszichológus igény megállapítása végett ankétot szervez
a bűnüldöző, igazságszolgáltató szervek főhatóságaival.
A Belügyminisztérium büntetésvégrehajtási szerve számára az Albizott­

279
ság előadássorozaton kívül írásos tananyag elkészítéséről gondoskodott. Vita­
ülést tűzött ki a kihallgatás lélektana, illetőleg a krimináletiológia egyes kér­
déseiről.
A krim inálpszichológia anyagából b ü n te tő jo g i tém ájú e lő a d á st t a r t o t t
d r . F on yó A ntal a jogásztovábbképzés k e re té b e n .
b) Figyelemmel arra, hogy a kriminálpszichológia szervezett műveléséről
az Albizottság megalakulása előtt nem beszélhetünk, e tudományterületen
ilyen rövid idő alatt szélesebb körű publikáció nem keletkezhetett. Az Albi­
zottságnak e téren úttörő munkát kell végeznie és ennek eredményei csak
most vannak kialakulóban.
Megemlítést kíván: d b . K ádár M ik l ó s ,,Büntetőjog. Általános rész”
című és kriminálpszichológiai vonatkozásokat is felölelő egyetemi tankönyve
és egyetemi jegyzetei; d r . S zabó ANDRÁsnak kriminálpszichológiai vonatkozá­
sokat tartalmazó (az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete Értesítőjében
megjelent), a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségének és büntetési rendszerének
egyes kérdéseiről szóló tanulmánya. Most hagyja el a nyomdát d r . M o lná r
J ó zsE F n ek , d r . B odgál ZoLTÁNnak, d r . B a r n a PÉTERnek a letartóztatottak
nevelése kérdéseiről szóló egy-egy tanulmánya. S alamon Z oltán a büntetés­
végrehajtók számára írt e tárgykörből, d r . V e r m e s MiKLÓsnak a kriminológia
rendszeréről és módszeréről szóló tanulmánya a közelmúltban jelent meg a
Jogtudományi Közlönyben, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete folyó­
iratában.
Az Albizottság gondozásában készül L assó K ároly monográfiája:
,,A kihallgatások lélektana” címmel.
c) E tudományterület káderállománya jelenleg még szűkkörű. A tudo­
mányággal foglalkoznak az Albizottság tagjain kívül: az Állam- és Jogtudo­
mányi Intézetnek, az egyetemek büntetőjogi tanszékeinek egyes munkatársai,
illetőleg a Belügyminisztérium néhány dolgozója. Az érdeklődés megélén­
kült, alaposan várható, hogy a káderhelyzet már a közeljövőben jelentősen
javulni fog.
Kapcsolatban vagyunk a Szovjetunió Tudományos akadémiája Jog-
tudományi Intézetével, ott D urmanov és P io n tk o v szk ij professzorokkal;
a leningrádi Z sdanovtó I elnevezett Tudományegyetem Büntetőjogi tanszéké­
vel és o tt a büntetésvégrehajtás vonatkozó kérdéseivel foglalkozó S a r g o r o d -
s z k ij professzorral; a varsói Tudományegyetem Kriminológiai és Kriminalisz­
tikai Intézeteivel ; a lengyel belügyi Kriminalisztikai Intézettel; a berlini H um­
b o l d t Egyetem Kriminalisztikai tanszékével, ott S telzer docenssel; a
párizsi Büntetőjogi tanszékkel, ott a közlekedési bűncselekmények lélektani
tényezőivel foglalkozó S t e f a n i professzorral; a strassbourgi egyetem Büntető­
jogi tanszékével, ott a gyermekbűnözéssel foglalkozó L éa l t é professzorral.
e) Az Albizottság feladataira nézve meghatározó körülmény egyfelől a
tudományszak hazai művelésének a még fennálló kiépítetlensége, másfelől
az országos tudományos kutatási terv, amelynek egyik témája „a bűnelkövetés
pszichológiai tényezői” . Ehhez képest az Albizottság fő feladatának tekinti
egyfelől a tudományszak szervezett és széleskörű művelésének a fejlettebb
szintre emelését szolgáló — a tudományszak művelésére mozgósító, kádereket
szélesebb körben bevonó — tevékenységet, másfelől az említett téma kutatási
munkálatainak a megszervezését, valamint e kutatások eredményei publiká­
lásának az elősegítését. E feladatok megvalósítása mellett igen lényegesnek
tartja a konkrét gyakorlati igények permanens kielégítését szolgáló szervező mun­

280
kát, illetőleg a gyakorlati kihatású javaslatok kidolgozására irányuló tevé­
kenységet, végül a pszichológiai oktatás fejlesztését a jogászképzésben.
Lelkesít bennünket az a tudat, hogy eredménnyel kecsegtet a munka,
mert a burzsoa tudomány a kriminálpszichológia területén sem lehet teljesen
őszinte, ha az lenne, akkor ki kellene jelentenie, hogy a bűnözés alapoka maga
a kapitalizmus és a bűnözés jelenségének a megszüntetése a kapitalista társa­
dalomban éppen ezért el sem képzelhető. Nekünk, akik a dialektikus—materializ­
mus világnézetét valljuk, nincs leplezni valónk. A kommunista társadalom,
amelynek első foka a szocialista társadalom, az az alap, amelyre támaszkodva
a bűnözés csökkentésének, majdteljes megszüntetésének a feladata elképzelhető
és megoldható.
Ehhez a tudományos szempontból jelentős és nagy gyakorlati fontosságú
feladatnak a megvalósításához óhajt hozzájárulni munkájával a Kriminál-
pszichológiai Albizottság.
*
Dr. G egesi K iss Pál elnök: M egköszönöm K ádár Mik l ó s professzor
e lv tá rs k o rre fe rá tu m á t, és m ost felk érem P ogány 0 . G ábor fő ig azg ató e lv ­
tá r s a t, szíveskedjék k o rre fe rá tu m á t m e g ta rta n i.

A MÜVÉSZETPSZICHOLÓGIA FELADATAIRÓL
D r. P O G Á N Y ö . G Á B O K

A jubiláns akadémiai nagygyűlésen a Pszichológiai Bizottság elnöke

tájékoztatást adott a lélektan művelőinek munkájáról, terveiről. A művészet­
pszichológia vonatkozásában három összefoglaló problémakör köré csoporto­
sulnak a teendők,
az alkotómunka,
a műélvezés,
az ízlésnevelés köré.
Mivel az első két témakörben külön-külön is fontos helyet foglal el a
közösségi, társadalmi motívumok vizsgálata, érthető, hogy a harmadik kuta­
tási terület, a művészeti ismeretterjesztés, a műalkotásokon keresztül történő
világnézeti propaganda lélektana milyen szerteágazó, érdekes és termékenynek
ígérkező feladatot jelent pszichológusainknak.
A Művészetpszichológiai Albizottság — bár a munkatervét illetően —
egyelőre csak a problémafelvetésnél tart, egyetért abban, hogy az irodalom,
zene, képzőművészet, film, színház történetével, hatásával kapcsolatos lélek­
tani kutatásoknak talán legfigyelemreméltóbb programpontja éppen a politi­
kai harcok, szemléleti változások kulturális megjelenési formáihoz sorolható.
Ha rendszeresen nem is folyt hazánkban tudományos művészetpszichológiai
tárgyú tevékenység, ennek ellenére sok ilyenértelmű adalék, értékes okfejtés
található az egyes szakterületek irodalmában. Legszegényebbek talán a művé­
szet és társadalom összefüggéseinek tudatalakító, élménytadó befolyása fel­
derítésében vagyunk. Pedig ez a folyamat a maga sokrétűsége, egyéni és közös­
ségi rezonanciája miatt igencsak izgalmas stúdiumnak tekinthető, művelődés­
történésznek, pszichológusnak egyaránt segítséget nyújt céljai eléréséhez.
Rendkívül tanulságos az alkotóművész lelkivilágának alakulása ideoló­

281
 giai szempontból. A művészegyéniség, az alkotótehetség tulajdonságainak, fej­
lődésének ismérveit sokan az individualizmus igazolása okából elemezték. Pe­
dig már az eddig megjelent monográfiák egyik-másik részlete is azt bizonyítja,
hogy mennyire sorsdöntőek egy életmű kibontakozása tekintetében a társa­
dalmi feltételek, mennyire ihlető a koreszme vállalása, a haladó gondolatok
meggyőződéses szolgálata. A művészettörténelem nem nélkülözheti a pszicho­
lógusok segítségét, a remekművek megértéséhez hozzátartozik alkotójuk
szemléleti módjának analízise, érzelmi és intellektuális jellemének magyarázata.
Művészetünk jelenének és közelmúltjának taglalása, forradalmi hagyo­
mányaink felmérése különösen sürgetővé teszi az ilyenértelmű kutatást. A mun­
kásmozgalom művészeinek, alkotótevékenységük sajátságainak hiteles bemu­
tatása csak világnézeti állásfoglalásuk indokolása útján történhet. A szoci­
alista művészet olyan példaképei mint József Attila, Derkovits Gyula — alkotó-
módszerük lelki összetevőinek kinyilatkoztatásával is irányt jelölnek a maiak
hivatása teljesítéséhez.
Nagyhorderejű megállapításokat ígér a proletárvilágnézetet valló művé­
szek működésének, műveik szellemiségének, osztályharcos tartalmának beható
elemzése a lélektan eszközeivel. Az elmúlt félévszázadban — a közvetlen előz­
ményekhez viszonyítva — új művésztípus született meg, a pártosság követ­
kezetes képviselője, a forradalmi küzdelem résztvevője, az alkotómunka során
az ideológiai tudatosságot érvényesítő tehetségek egész sora. Munkásságuk
tömegvisszhangjának természete is eltér attól a módtól, ahogyan a burzsoá
művészet hatott híveire. Az eddigi részeredmények viszont arra utalnak, hogy
a XX. század néhány újfajta műtörténeti jelensége mégis sok rokonvonást
m utat a klasszikusoknál tapasztaltakkal, s habár a tudományos világnézet
elterjedésével alkotás közben megnőtt a meggondolások, ismeretek jelentősége,
az intellektuális elképzelések súlya, a mondanivaló tendenciózus jellege nem
minősíthető valamiféle sohasevolt motívumnak a legújabbkori művekben.
A műalkotások hatását az egyes emberre azért is ki kell vizsgálnunk
alaposan, megfigyelések, kísérletek révén, mert az általánosítás messzevezető
politikai, társadalmi közvetkeztetésekre ad lehetőséget. Érdemes ilyen összefüg­
gésben az Orosz Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság Pszichológiai
Társaságának I. kongresszusi határozatából szó szerint is, teljes egészében idézni
az elvégzendőket:
,,A dolgozók és a felnövekvő nemzedék kommunista nevelésében fontos
szerepe van a művészetnek. Ezzel kapcsolatban nagyon aktuálisak a művészet
pszichológiájának kérdései — a művészet megértése, hatása a hallgatókra,
a nézőkre. E kérdésekre a válasz egyelőre hiányos. A kongresszus szükségesnek
ta rtja a művészetpszichológia területén és a művészeti nevelésben a tudomá­
nyos munka megerősítését. Kiterjedt figyelmet kell fordítani a személyiség
esztétikai fejlődése lélektani kérdéseinek kidolgozására, az emberek munkájá­
ban, a természetben és a művészet termékeiben a szépség megláttatását szol­
gáló képesség formálására. Alakítani kell a személyiség helyes művészi ízlését,
fejleszteni kell művészi képességeit. E kérdések megválaszolásában biztosítani
kell a pszichológusok együttműködését a különböző művészetek és pedagó­
gusok képviselőivel.”
A határozat e passzusából világosan kirajzolódik a problémák komplex­
volta, az, hogy az alkotó munka, a műélvezés, a tömegnevelés lelki folyamatai­
nak, összetevőinek, meghatározóinak kutatása nem választható szét egymás­
tól mereven. Vannak témák, amelyeket csak sokirányú adatfelvétellel, több­

282
szempontú elemzéssel lehet kielégítően feldolgozni, tudományosan megvilágí­
tani. Ilyen — a többiek között — a műalkotás mondanivalója és formája egy­
ségének szükségessége, különös tekintettel tartalmának, jelentésének forra-
dalmiságára. Csupán a lélektan alkalmazásával oldhatók fel például a közért­
hetőség és a konvenció téves összekapcsolásából következő anomáliák.
Előbbre juthatnánk ezúton a modernség és korszerűség alternatíváját
illetően is. Mert a változó életérzés, az átalakuló valóság kifejezése mindig is
megteremti a maga adekvát jelrendszerét, de az egyszer már bevált forma se
képes a fejlődés következő fázisáért helytállni. Ami tegnap modern volt, az
mára avulttá válik. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a művészetnek és a köz­
ízlésnek azok, akik az alkotókat és közönségüket stiláris kényelemhez szoktat­
ják hozzá. Forrong, alakul körülöttünk a világ, az emberiség újabb és újabb
kérdésekkel ostromolja szószólóit, az államférfiakat, tudósokat, művészeket.
A választ konkrétan kell megadni, úgy ahogyan azt a kor megköveteli, elvárja.
S ez a válasz nem lehet emlékezés, tudott dolgok ismételgetése, hozzá kell
tennie valami többletet, újat a már ismerthez.
A szem, a fül iskolázásának célja végül is az értelem, az érzésvilág pallé­
rozása, az öntudat és ízlés fejlesztése, ami csak értékes, maradandó élményeken
keresztül érhető el. A szocialista embert kulturáltsága emeli ki az osztálytársa­
dalmak antagonisztikus bonyodalmai közül, ez a sokoldalú műveltség viszont
országos méretekben csak okos ráhatással, az ember ismeretén alapuló nevelés­
sel szerezhető meg. Mindent tudnunk kell, ami a művészettel kapcsolatosan az
emberben történik, ismernünk kell az alkotót, de ismernünk kell közönségét is.
Sőt azt a kölcsönhatást is, ami a művész és a nép között jön létre — helyes
művelődéspolitika, virágzó kultúrélet mellett. Az ilyen termékeny, egészséges
közállapotok megteremtése pedig nem maradhat szervezeti kérdés, organizá­
ciós foglalkozás, mert népismeret, pszichológiai tájékozottság kell hozzá.
Nem túlzás azt állítani, hogy a szocializmus építésének kulturális prog­
ramját csak a lélektan, azon belül a művészetpszichológia tudományos ered­
ményeinek birtokában lehet maradéktalanul végrehajtani.
*
D r. Gegesi K iss P ál elnök: Megköszönöm P ogány ö . G ábor elvtárs
felszólalását, és most felkérem B árczi G usztá v igazgató főorvos elvtársat,
szíveskedjék korreferátumát megtartani.

283
 A GYÓGYPEDAGÓGIAI LÉLEKTANI ALBIZOTTSÁG FELADATAI
D r. B Á B O Z I G U S Z T Á V

Nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy a Magyar Tudományos

Akadémia, mint a magyar tudományos élet legfőbb irányító szerve, a leg­
teljesebb támogatást igyekszik a pszichológia művelőinek biztosítani. A Ma­
gyar Tudományos Akadémia értékeli és megbecsüli a pszichológiai kutatások
elméleti és gyakorlati jelentőségét. Arról van szó, hogy mind a társadalom
egésze, mind a kisebb és nagyobb közösségek, valamint az egyén szempont­
jából is nagyjelentőségű az, hogy a pszichológia tudományának kutatási ered­
ményeit hogyan viszik át a mindennapi élet gyakorlatába.
A magyar gyógypedagógia elméleti megalapozásában a kísérleti lélek­
tannak döntő szerepe van. R anschbtjrg P á l teremtette meg az első magyar
kísérleti lélektani laboratóriumot, illetve N agy L ászló a magyar gyermek-
tanulm ányi társaság megalapítója honosította meg a lélektani kísérletezést
e társaság keretein belül.
R anschbtjrg P ál és tanítványai: É l t e s M átyás és V é r t e s O. J ózsef
ebben a laboratóriumban rakták le a mai egységes gyógypedagógia alapjait.
É l t e s M átyás a Binet—Simon tesztet átdolgozta magyar nyelvre és megszer­
vezte a mai gyógypedagógiai iskola ősét, a kisegítő iskolát. V é r t e s J ózsef
a gyógypedagógia határterületein végzett pszichológiai vizsgálatokat, meg­
szervezte az ideges gyermekek iskoláját és intézetét.
S arbó A rtú r a h ib ásb eszéd ű g y erm ek ek gondozásával a m ai logopédia
ő s é t t e r e m ti meg.
R anschbtjrg P á l : „Gyermeki elme” , Sarbó A r t ú r : „A beszéd”,
yÉRTES 0 . J ó z se f : „A z ideges gyermek” és „A gyógyító nevelés rendszere” ,
É l t e s M átyás : „A gyermeki intelligencia vizsgálata” c. munkája a mai gyógy­
pedagógiai lélektan első kerete.
Ezekben a munkákban már erősen tükröződik az a felfogás, hogy a
gyógypedagógiai lélektan nem szakadhat el az élettantól és hogy a gyógy­
pedagógiai kórtan az élettan egyik nagy fejezete.
A gyógypedagógiai elmélet szerkezetében a lélektan, élettan, kortan
egységének felismerését P avlov tanainak a felismerése tette lehetővé. Az ér­
zékszerv fogalmának analizátorrá való kibővítése egységbe kovácsolta a
gyógypedagógia rendszerét és a materialista megismerési elmélet talaján
megtermékenyítette a gyakorlatot.
A kísérleti lélektan számára a feltételes reflexes és az EEG-s vizsgála­
tok új lehetőséget nyújtottak a pszichológiai folyamatok objektív materiális
alapjainak megismerésére és ezen keresztül a lelki élet miszticizmusának fel­
számolására.
Ez a lehetőség a gyógypedagógia fejlődésén máris jól lemérhető. Objek­
tív célkitűzéseinkhez objektív eszközökkel nyúlhatunk. Nem építünk légvá­
rakat, hanem kellő realitással határozzuk meg tevékenységünk területét és
jól megválasztott kulturális eszközökkel oldjuk meg a fogyatékos gyermek
nevelését és szociális problémáit.
A lélektan megkapta szükséges anyagi bázisát és ezáltal lehetővé vált,
nemcsak az ember személyiségének objektív tanulmányozása, hanem az ab­
normis személyiség társadalmi rehabilitációja is.
A gyógypedagógiai lélektan bármennyire is közel áll az orvosi lélek­

284
tanhoz, mégis merőben más, mivel feladata az idegrendszerben jelentkező
anyagi hiányokból származó megzavart, vagy hibás funkciók nevelés útján
való kompenzálása. Tehát sajátságos a vizsgálandó emberanyaga, sajátságo­
sak az eszközei, és sajátságosak a célkitűzései.
Eszközei és célkitűzései a nevelés területéről származnak, ezért terápiás
módszereiben közelebb áll a pedagógiai tevékenységhez, mint az orvosi tevé­
kenységhez. Rehabilitációs feladatait csak akkor tudja megoldani, ha lélek­
tani-, élettani-, kórtani-, pedagógiai egységes szemléletet érvényesít.
A gyógypedagógiai lélektannal kapcsolatos feladatok megoldására kb.
egy éve alakult meg a Gyógypedagógiai lélektani Albizottság.
E bizottság egyéves munkája elsősorban felmérő és szervező jellegű volt.
Az eddigi munka eredményeképpen a gyógypedagógia különböző terü­
letein folyó munkákat bizonyos fokig sikerült összehangolni és azoknak hatá­
rozottabb irányt adni.
Az eredmény ezért, főleg csak most az utóbbi hónapokban mutatkozott
meg, de még most is kevésbé kifelé, mint inkább a szakterületen érezhető jel­
leggel.
I tt említem meg, hogy a Pszichológiai Bizottsághoz bejelentett témákon
folyamatosan dolgozunk. Egyrészüket már feldolgoztuk és előadásokban,
Országos Gyógypedagógiai Kongresszuson, a Főiskola tudományos ülésszakain
a Tanszékek tudományos ülésein — valamint cikkekben közöltük. A külön­
böző fogyatékossági területeken elsősorban a gyakorlati munkához szorosan
kapcsolódó pszichológiai vizsgálatokat végeztünk.
A pszichológiai vizsgálatok kérdésfeltevését a gyakorlati pedagógiai
munka adta, ezért a vizsgálatok eredményei a gyakorlati gyógypedagógiai
tevékenységet termékenyítik meg.
A vakok pszichológiája területén olvasás és írás vizsgálatokat, szókincs
és fogalomvizsgálatokat, emlékezetvizsgálatokat és közösségi lélektani vizs­
gálatokat végeztünk.
A siketek és a beszéd pszichológiája területén jelentős az a széleskörű
audiometriás felmérés, melyet az ország összes Süketnéma Intézetében elvé­
geztünk. Ezek mellett jelentősek a siketnéma gyermek szókincsére és emlé­
kezetére vonatkozó vizsgálatok is, melyek a beszéd és gondolkodás vonatko­
zásában új összefüggéseket tártak fel. Jelentősek az afáziások beszédpszi­
chológiájára vonatkozó megfigyelések is.
Az értelmi fogyatékosok pszichológiája területén rajz- írás és emléke­
zetvizsgálatokat végeztünk. Előkészületek folynak az értelmi fogyatékosok
gondolkozásának vizsgálatára is.
Ezen a területen jelentősek pszichológiai vizsgálataink, melyek a kom­
binált glutarek—koffein terápia és a munkateljesítmény összefüggésére vo­
natkoznak. Erről a munkáról az Akadémián is beszámoltunk egy előadás
keretében.
A gyógypedagógiai diagnosztika és szelekció területén is jók az ered­
ményeink. A Főiskola Lélektani tanszékén az idevonatkozó kutatások a rajz­
vizsgálatnak és játéknak diagnosztikus lehetőségeivel, a fogyatékosság sú­
lyossági fokozataival, a felső- és alsó határesetek kérdésével, az értelmi fo­
gyatékosság finomabb differenciálásával és a prognosztika lehetőségével foglal­
koznak.
A Gyógypedagógiai Lélektani Albizottság eddigi eredményeit csak ki­
indulópontnak tekinti a jövő nagy feladatának, az általános gyógypedagógiai

285
lélektannak kiépítéséhez. Az általános gyógypedagógiai lélektan kiépítése
hosszú évek kísérletező munkáját igényli.
Az egzakt kísérleti lélektani vizsgálatokat szélesebb körbe kell kiter­
jeszteni, a pszichofarmakológiai vizsgálatok pszichológiai alapjait ki kell
dolgozni, és nem utolsósorban az idegrendszeri sérülés és a pszichés elválto­
zások kapcsolatát minden fogyatékossági formánál a lehető legobjektívabban
meg kell ismerni.
A Gyógypedagógiai Lélektani Albizottság munkájában elsősorban a Fő­
iskola Lélektani Tanszékének munkatársaira és a gyakorló Intézetek tudo­
mányos kutató csoportjaira támaszkodik.
Igen fontosnak tartanánk, hogyha a gyógypedagógiai lélektani kutatá­
sok a létesülő Pszichológiai Tudományos Intézet programjában is helyet
kapnának.
Emellett részt szeretnénk venni a Magyar Pszichológiai Társaság mun­
kájában is, hogy ezáltal saját területünk eredményeivel is előbbre vigyük
a magyar pszichológia ügyét.
*

Dr. Gegesi K iss P ál elnök: Köszönöm B árczi G usztáv elvtárs felszó­

lalását. Most kérem L é n á r d F erenc elvtársat, szíveskedjék korreferátumát
megtartani.

A NEVELÉS LÉLEKTANI ALBIZOTTSÁG FELADATAI

D r. L É N Á B D F E B E N C

Hazánkban a szocializmus építése az utóbbi években mind gazdasági,

mind kulturális téren meggyorsult. A szocialista társadalom szükségletei és
igényei következtében a pszichológiára és ennek alkalmazott tudományára,
a neveléslélektanra háruló feladatok tartalm a és minősége megváltozott,
számuk jelentősen megnövekedett.
Napjainkban egyre világosabbá válik előttünk, hogy a termelés fejlesz­
tése és végső fokon automatizálása, új technika, új gyártási eljárások beveze­
tése mellett is azoknak a tényezőknek a sorában, amelyektől a munka terme­
lékenysége, a munka minősége és szervezettsége függ, az első helyen áll az
ember. Az is egyre világosabbá válik előttünk, hogy az emberrel foglalkozó
számos tudomány közül éppen a pszichológia az, amely hozzásegíthet bennün­
ket az alapvető emberi tevékenységformák, az alapvető személyiségvonások
ismeretéhez és ezeken keresztül az emberi tényező jobb megértéséhez, igé­
nyeinknek megfelelő formálásához, fejlesztéséhez.
Ez a tény világossá válik abban a pillanatban, amikor tudatosítjuk,
hogy művelődéspolitikánk irányelvei az egész nép kulturális felemelkedését,
az emberek tudatának formálását, a szocialista tudat kialakítását, vagyis
a nevelést — fejlődésünk jelenlegi szakaszában — egyik legfontosabb felada­
tunknak írja elő.
Nevelésen a társadalomban élő ember alakítását, fejlesztését értjük.
Ebben — tudniillik a nevelésben — igen sok intézmény vesz részt, köztük
az iskola, és igen sok ember vesz részt, köztük a pedagógusok. A neveléslélek­

286
tani vizsgálatoknak tehát egy tágabb és egy szűkebb jelentése fogalmazható
meg. Tágabb értelemben jelenti az egész társadalom által kifejtett nevelőha­
tásoknak pszichológiai vizsgálatát. Szűkebb értelemben pedig a pedagógusok­
nak az iskola keretei között folytatott tevékenységének pszichológiai meg­
közelítését nevezzük neveléslélektani, helyesebben pedagógiai pszichológiai
vizsgálatnak.
Helytelen lenne ezt a kétféle nevelőhatást egymástól elszigetelten vizs­
gálni. Ugyanakkor azonban érthető, hogy a televízió nevelőhatása és az is­
kola keretei között folytatott termelőmunka csak akkor hozható szintézisbe,
ha elegendő tudományos részletkutatás áll rendelkezésünkre.
Szükséges állást foglalnunk abban a kérdésben is, hogy mit értünk pszi­
chológián? Pszichológia az a szaktudomány, amely az ember és környezete
kapcsolatát biztosító alapvető tevékenységet, a megismerő tevékenység és
a cselekvés egységét, a maga konkrét formáiban, az egyes emberek vagy ember-
csoportok, pl. kollektívák, vonatkozásaiban vizsgálja a kísérleti módszer,
vagy más, esetleg komplex eljárások hathatós igénybevételével. Ez a vizs­
gálat kiterjed a megismerő tevékenység és a cselekvés egységes megnyilvá­
nulásainak feltételeire és kísérő jelenségeire.
Az ember alapvető tevékenységformáinak pszichológiai vizsgálata le­
hetővé teszi számunkra, hogy az emberi személyiségre jellemző tulajdonságo­
kat a tudomány eszközeivel feltárjuk és ezzel lehetővé tegyük a tudományos
emberismeretet, mint az emberalakítás, az emberek mindenoldalú fejleszté­
sének egyik előfeltételét.
Mindenki, akinek a technikához valami köze van, tudja, hogy a tech­
nikai, a technológiai eljárások megfelelő elvégzéséhez anyagismeretre van
szükség. Helytelen tehát azt gondolnunk, hogy a legbonyolultabb anyag,
a gyermek és a felnőtt nevelése és fejlesztése, tudatának alakítása eredményes
lehet a gyermek és a felnőtt személyiségének ismerete vagyis a pszichológia
nélkül.
A pszichológia és a pedagógia kapcsolata felveti azt az elvi kérdést,
hogy a pszichológia beavatkozása a pedagógiába nem pedológia-e ? Erre vo­
natkozóan K airov pár hónappal ezelőtt megjelent tanulmányában (A nevelés-
tudomány fejlődésének távlatai, az Akadémia és a pedagógiai intézetek pe­
dagógiaitanszékei munkájának koordinálása, Szovjetszkaja Pedagogika, 1960.
No. 2. 16—44. old.) a következőket olvashatjuk: ,,A Párt Központi Bizottsá­
gának 1936. évi ismeretes ,,A pedológiai torzításokról a közoktatásügyi
népbiztosságok rendszerében” című határozata után pedagógiai tudományunk
egyes művelői nem igazodtak el kellőképpen ebben a határozatban, és hibás
álláspontot foglaltak el. A józan ész ellenére egyszerűen tagadni kezdték a
gyermeki sajátosságok bármiféle pedagógiai célzatú vizsgálatának szüksé­
gességét és jogosultságát. Dogmatikusan idézve egyes, a határozat szövegéből
kiragadott mondatokat és szavakat, ,,pedologikus”-nak nyilvánították az
iskolások életkori és egyéni sajátosságai vizsgálatának mindazokat a mód­
szereit, amelyek túllépték az egyszerű megfigyelésnek, vagy az ismeretek
megszokott ellenőrzésének a határait. Annak ellenére, hogy e határozat meg­
jelenése óta már több mint húsz év telt el, ezt a helytelen, egyoldalú álláspon­
to t mindmáig nem illették bírálattal, és ezért továbbra is komolyan gátolja
a gyermekről szóló valóban marxista tudomány fejlődését. Holott nem von­
ható kétségbe, hogy a gyermeki személyiség tanulmányozása nélkül lehetet­
len beszélni a pedagógus tudományosan megalapozott gyakorlati nevelő­

287
munkájáról. A fődolog itt az, hogy gondosan összegyűjtsük azokat az anya­
gokat, amelyek a gyermeki személyiség konkrét fejlődéstörténetét, a gyer­
mekközösségek fejlődéstörténetét, és a bennük kialakuló kapcsolatok törté­
n e tét jellemzik. Amikor azonban a pedagógia felhagyott a gyermekek élet­
kori és egyéni sajátosságainak a vizsgálatával, lényegében „gyermektelenné”
vált. Ez nemcsak attól a lehetőségtől fosztja meg, hogy a tanulókról nyert
tudományos pszichológiai adatokat felhasználja, hanem helytelen álláspontot
is szül egy olyan fontos probléma kapcsán, mint amilyen a gyermek oktatá­
sának és fejlődésének a problémája.” (24. old.) — Mint látható a gyermekek,
a tanulók, sőt még a pedagógusok személyiségének tudományos pszicholó­
giai vizsgálata sem azonosítható a pedológiával. Ez a megállapítás igen komoly
feladatokat ró a neveléslélektanra és akadémiai szinten a Neveléslélektani
Albizottságra. Ez az oka annak, hogy a Neveléslélektani Albizottság azt
a javaslatot tette a Pszichológiai Bizottság felé, hogy széles körben dolgoz­
tassák ki a következő tervtém a:
A tanulói személyiség és a pedagógus személyiség megismerése és fej­
lesztésének pszichológiai feltételei. Továbbá ezzel összefüggésben a tanuló-
közösségek kialakításának pszichológiai feltételei a nevelőmunka különböző
körülményei között.
Napjainkban a szocialista iskolareform küszöbén a neveléslélektannak
segítenie kell a pedagógiát abban, hogy megoldja az ifjú nemzedék minden-
oldalú fejlődésének problémáit. A neveléslélektannak foglalkoznia kell az
iskolai munka és a termelőmunka olyan összekapcsolásának pszichológiai
feltételeivel, amely lehetővé teszi a tanulók megismerő tevékenységének és
cselekvésének optimális fejlesztését. Bonyolult áttételeken ez a probléma bele­
torkollik az iskolai munka keretén belül az elmélet és a gyakorlat helyes
kapcsolatának a megvalósításába. A kérdés megfelelő megoldásától nagy mér­
tékben függ az iskola eredményes oktató-nevelő munkája elsősorban abból
a szempontból, hogy meg lehessen szüntetni az iskolázás az élet közötti jelen­
legi mély szakadékot.
A Neveléslélektani Albizottság tervtémái között a most említett prob­
léma a következő megszövegezésben szerepel:
A megismerő tevékenység és a cselekvés kölcsönös kapcsolatának fel­
tárása, különös tekintettel a kettő együttes fejlesztésére.
A többi tervtémában szereplő problémák, mint pl. a tanulók gondolko­
dásának fejlesztése, az érdeklődés és az aktivitás összefüggése, az érzelmek
szerepe, az oktató-nevelő munka hatékonyságának, hatásfokának növelése
a pedagógiai pszichológia segítségével mind-mind napjaink égető nevelés­
lélektani problémáinak vizsgálatát és előreláthatóan megoldását is célozzák.
*

A neveléslélektani kutatók és a gyakorlat embereinek együttműködése

nélkül a problémákat lehetetlen megoldani. Gyakorló pedagógusaink jelentős
része azonban a legtöbb esetben szűk prakticizmussal nyúl a neveléslélektani
kérdésekhez. Munkájuk csak abban az esetben vezetne általánosítható ered­
ményekhez, ha együttműködhetnének a neveléslélektani kutatókkal. Ez
utóbbiakban azonban igen nagy hiány van. A Magyar Tudományos Akadémia
Gyermeklélektani Intézetében csak három kutató, a Pedagógiai Tudományos
Intézetben ugyancsak három kutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

288
egy adjunktus, a pécsi Pedagógiai Főiskolán a pedagógiai tanszék vezetője
(pszichológiai tanszék ugyanis nincs!) és egy adjunktus, a szegedi Pedagógiai
Főiskolán egy főiskolai tanár foglalkozik hivatásszerűen, tehát főfoglalkozás­
ként neveléslélektani vizsgálatokkal. Ha ehhez hozzávesszük a jelenlegi el­
sőéves aspiránsokat, a helyzet még így sem kielégítő.
1954-ben kezdte meg az egyetlen magyar pszichológus aspiráns tanul­
mányait a Szovjetunióban. Azóta a TMB senkit sem küldött ki pszichológiai
tanulmányokra. Tekintettel arra, hogy a pszichológia az élet számos területén
talál alkalmazásra és tekintettel arra, hogy a Szovjetunióban a pszichológia
jelenleg hatalmas fejlődést mutat, ez a helyzet egyáltalán nem mondható kie­
légítőnek.
Ha nem tudjuk megoldani a káderutánpótlás kérdését a hazai és a szov­
jetunióbeli egyetemi pszichológiai oktatás intenzívebb igénybevételével, meg­
felelő emberek kiválogatásával és továbbképzésük erőteljes megkezdésével,
altkor lehetetlen neveléslélektanunknak eleget tenni a fentebb bemutatott
országos feladatoknak, amilyenek
— a szocialista iskolareform eredményes megvalósítása,
— a jelenlegi oktató-nevelő munka eredményesebbé tétele,
— a felnőttoktatásnak, ennek a jelenlegi terra incognitanak, nevelés­
lélektani vizsgálata,
végül, de nem utolsó sorban
— a nevelés legtágabb értelmének megvalósítása, vagyis az emberek
átalakítása, illetve mindezek pszichológiai előfeltételeinek, pszicho­
lógiai törvényszerűségeinek feltárása.
A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizottságának eddigi
működése lehetővé teszi, hogy optimistán nézzünk a kérdések megoldása felé.
Publikációs lehetőségeink kedvezőek. Külföldi kapcsolataink, elsősorban a
baráti országokkal megfelelőek. Egyetlen kérdés csupán a káderutánpótlás
megszervezése és a további kutatóhelyek felállítása.
Annak a reménynek kifejezésével zárom beszámolómat, hogy a közel­
jövőben a társadalmi szempontból is jelentős neveléslélektani kutatások elől
ez az akadály is el fog hárulni.
*

D r. Gegesi K iss P ál elnök: Megköszönöm L én árd F e r e n c kollégánk

felszólalását, és most felkérem hozzászólásra L ie b e r m a n n L ucy elvtársnőt.

3 Magyar Pszichológiai Szemle 289

 A MÓDSZERTANI ALBIZOTTSÁG f FELADATAI
P . L ie b e r m a n n L u c y

Miután az elnöki beszámoló részletesen ismertette a Módszertani Albi­

zottságnak mind távlati tervét, mind eddig végzett munkáját, ezért hozzá­
szólásomat rfem fogom nagyon hosszúra venni. Röviden megismételném azt,
hogy a Módszertani Albizottság megalakulásakor első feladatának azt tekin­
te tte , hogy felmérje az országban levő szakmai helyzetet. E célból módszeres
adatgyűjtést indítottunk meg, amelynek eredményét az elnöki beszámoló már
ism ertette. Ebből itt csak annyit ismételnék meg, hogy a pszichológiai mód­
szerekre vonatkozó adatgyűjtés olyan képet adott, hogy a különböző gyermek­
pszichológiai vizsgáló állomásokon, nevelési tanácsadókon nagyon sokféle és
igen jól használható pszichológiai módszereket alkalmaznak. Jó színvonalon
használnak teszteket, alkalmassági vizsgáló állomásokon és egyes munkalélek­
ta n i területeken, így Szegeden dr. Geréb által végzett fáradékonyság-vizsgá­
latok során is. Igyekeztünk ezt az adatgyűjtést megindítani a terápiás mód­
szerekre vonatkozólag is, de ez az adatgyűjtés még nem fejeződött be.
A Módszertani Albizottság eredetileg Gyakorlati Módszertani Albizott­
ság volt, azonban munkaterületénél fogva és — mint az elnöki beszámoló emlí­
te tte — ideológiai okoknál fogva nem látszott helyesnek az elmélet és a gyakor­
la t szétválasztása, sőt lehetetlennek bizonyult. így most mint Módszertani
Albizottságnak, távlati tudományos tervünkben egyes módszerek szemléleti
alapjainak tisztázása szerepel. Ezért az albizottság munkájának természeténél
fogva szoros kapcsolatot kell, hogy fenntartson több pszichológiai albizottság­
gal és az érintkező terület m iatt elsősorban az Orvoslélektani Albizottsággal.
A belső továbbképzés céljából indítottuk meg az elnöki beszámolóban már
szintén említett előadássorozatot is, amelynek távolabbi célja az volt, hogy
ne csak megismerjük az egyes már működő intézmények munkamódját,
szemléletét, hanem az is, hogy — miután az utolsó tíz évben meglehetős elszi­
geteltségben dolgozott mindenki, aki dolgozott, — egymás munkájával újból
fel tudjuk venni a kapcsolatot. Ezt az előadássorozatot ősszel is folytatni
kívánjuk olyan formában, hogy még más intézmények munkamódját is ismer­
te tn i szándékozunk. Ezen kívül egyes pszichológiai témákról ankétokat kívá­
nunk rendezni.
A Módszertani Albizottság feladatkörébe tartozott az is, hogy felmér jük
milyen új módszerek vannak kialakulófélben a jelenleg már működő magyar­
országi intézményekben. Ezeket most az egyes intézmények keretén belül
szeretném ismertetni.
Első helyen a Magyar Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Inté­
zetéről szeretnék beszámolni, ahol a Binet-Simon tesztvizsgálatnak a magyar-
országi viszonyokhoz való adaptálása, új sztenderdizálása folyik. Ugyancsak
az MTA Gyermeklélektani Intézetében keletkezett egy új tesztpróba a becsü­
letesség megállapítására. Molnár Imre igazgató dolgozta ki. Ugyanebben az
intézetben Harsányi István foglalkozik egy jelenleg még kezdeti stádiumban
levő egyszerű teszttel, amellyel a tanulók személyiség-struktúráját lehet meg­
világítani. Ezt a tesztet olyannak gondolják, hogy velük a pedagógusok is
dolgozhassanak, és alkalmazásához ne kelljen szakpszichológus.
Nálunk, a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Gyermekklinikáján
— ahol én is dolgozom — az utóbbi években pontos tesztsorozatot dolgoz-

290
tunk ki a kezesség megállapítására. Ez a tesztsorozat mai formájában olyan,
hogy a latens balkezesség is kimutatható vele. Ugyanitt kidolgoztuk a Ror­
schach teszt grafikus ábrázolási módszerét. Jelenleg közlés alatt van egy másik
új teszt, amelynek neve szerzője után Elkán-féleteszt: próba a szülő és a gyermek
kapcsolatának meghatározására. Ez a rendkívül érdekes módszer röviden el­
mondva a következő: A kísérleti személyeknek egy cédulát adunk, amelynek
egyik oldalán az van felírva reális apa; a másik oldalán pedig, hogy milyen apát
szeretne, és ugyancsak így egy másik cédulán az anya, és hogy milyen anyát
szeretne. Ha ezt írni tudó gyermekkel kitöltetjük, rendkívül érdekes képet
kapunk a családi konstellációról. Ugyanígy az anyával is végezhetünk egy
próbát, hogy milyen gyereke van és milyen gyereket szeretne. Ennek a tesztnek
az az érdekessége, hogy bár sematikusan, ele pontosan megmutatja a családi
konfliktus-helyzetet.
Ennek a tesztnek más formában való alkalmazásával kísérletezik jelenleg
Németh Nóra, egy ún. „én-teszttel” , — amely megpróbálja meghatározni,
hogy a gyermeknek saját magáról milyen elképzelése van, és milyen szeretne
lenni.
Kidolgozás alatt van a klinikán egy másik teszt. Majláth György mun­
kája ,,szín-teszt”-nek nevezi. Ennek az a lényege, hogy egy meghatározott
felületet meghatározott mennyiségű színekkel tetszés szerint lehet kitölteni. Ez
a különböző pszichológiai típusok, a komponálási forma és a színek sajátos
felhasználása közötti összefüggéseket keresi. Egyelőre még kezdeti stádiumban
van.
Terápiás tesztként egy rajzolás-sorozatot kezdtünk: a gyerekek nem ver­
bális síkon, hanem rajzban mesélik el konfliktusaikat. Ez rendkívül érdekes,
bár még a kialakítás fázisában levő módszer, de más eredményeket ad, mintha
szóban kíséreljük meg.
Végül kidolgoztunk egy csoport-terápiás módszert is, amelynek az a
lényege, hogy a konfliktusban érdekelt személyeket, tehát a szülőket, felnőt­
teket és gyermekeket közös csoportban igyekezünk kezelni.
Szeretnék beszámolni a Fővárosi Gyermekideggondozó Intézetben kiala­
kított új módszerekről is. Itt Schnell János és egy grafikus művész közösen
készített egy képsorozatot, amely a nevelés során előforduló legkülönfélébb
konfliktus szituációkat jeleníti meg, s azáltal, hogy grafikusan ábrázolja, tel­
jesen más hatású, mint hogyha szóban mondanák el, és más asszociátív és
érzelmi kapcsolatot is indít meg a szemlélőben.
Ugyanebben az Intézetben egy nagyon érdekes, részben diagnosztikai,
részben terápiái célra használható módszer van kialakuló félben: az álarcos
játék. Erre a célra különböző álarcokat használnak, és a gyerekek ezzel szaba­
don játszanak. Ez a módszer is nagyon érdekes lehetőségeket ad. Szerzője
dr. Poltz Alaine. Használtak ebben az intézetben bábjátékot is, amit egyéb­
ként más intézetek is használnak.
A Budapesti Orvostudományi Egyetem egészségügy szervezési tanszékén
szintén több teszt-módszer van részben kialakuló félben. Az egyik: képző-
művészeti téma, amely abból a célból készült, hogy a képzőművészeti teh et­
ségeknek sajátos jellegzetességeit e teszt keretében meghatározza. Ez többé-
kevésbé elkészült. Ezen a tanszéken jelenleg is foglalkoznak egy szubjektív
időérzékelési kísérlet kialakításával.
Szeretném megemlíteni, hogya MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás
pszichoszomatikus összefüggéseket kutat, igen részletes látási, egyensúlyi és

3* 291
mozgási vizsgálatokat végez, és reakciós időtípusokat határoz meg. Ezen felül
a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás vezetője új projekeiós tesztet
dolgozott ki, amely 1959-ben könyv alakban is megjelent a Tankönyvkiadó
kiadásában.
Végül a Testnevelési Főiskolán a kutatólaboratórium — Csinády Jenő
és Nemessury Mihály vezetésével — mozgási teszt-rendszert állított össze.
A terápiás módszerekre vonatkozóan — mint mondottam — egyelőre még nem
tudunk végleges adatokat. Az elvégzett adatgyűjtés alapján elmondhatjuk,
hogy rendkívül sokféle és érdekes vizsgálati módszerek vannak kialakuló-
félben.
Az igazi további problémánk tulajdonképpen szorosan kapcsolódik a
pszichológus-képzés kérdéséhez. Jelenleg vannak ugyan az országban egyesek,
akik különféle vizsgálati módszereket jól ismernek, azokat jól is alkalmazzák,
— de egyáltalán nincsenek szakkönyvek, kiadványok, főként pedig nincs meg
az a lehetőség, hogy fiatalabb emberek ezeket a teszt-módszereket jól és ponto­
san megtanulhassák. Ez tehát sürgősen megoldandó probléma, amely szorosan
összefügg az egyes vizsgálati módszerek alkalmazási területeinek kérdéseivel.
Összefoglalva: ha áttekintjük a Módszertani Albizottság eddig végzett
m unkáját, abból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pszichológiai diag­
nosztika területén igen magas nívón, kitűnő és sokféle munkát végeznek. Az
utánpótlás kérdése azonban itt is sok problémát okoz.
*

D r. Gegesi K iss P á l elnök: Köszönöm Liebermann Lucy kollégánk

felszólalását.
Felkérem Molnár I m re kollégát, legyen szíves referátumát meg­
tartani.

A GYERMEKLÉLEKTANI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRŐL

ÉS A MUNKALÉLEKTANI ALBIZOTTSÁG FELADATAIRÓL
D r. M O L N Á R I M R E

Az elnöki referátumhoz két szempontból szólok hozzá: az egyik a Gyer­

meki éle ktani Intézet működésére, a másik pedig a Munkalélektani Albizottság
tevékenységére, illetőleg a munkalélektan hazai helyzetére vonatkozik.
G e g e s i K iss P ál akadémikus nagy vonásokban utalt az intézet múltjára
is. E zt a következőkben szeretném röviden kiegészíteni, s nem részleteiben
hanem csak jellegében pár szóval vázolni az intézet helyzetét az Akadémiához
kerülést megelőző években. Az az inadekvát szemlélet, amellyel nálunk egé­
szen a legutóbbi évekig a pszichológiát tekintették, konkréten abban nyilvá­
nu lt meg, hogy a pszichológia megítélésében, hol a filozófia, hol a pedagógia,
hol pedig a fiziológia szempontjai domináltak. Ennek kihatásaképpen az inté­
zetnek is változóan olyan követelményekkel kellett megküzdenie, amelyek
m unkáját hol teljesen filozófiai, hol tisztán pedagógiai, hol meg szinte par
excellence fiziológiai kérdések kutatása felé irányították volna. Ez áramlatok
között mindvégig igyekeztünk megtartani azt az irányt, amely dialaktikus
materialista szemléleten alapuló, valóban pszichológiai kérdések kutatását,
pszichológiai módszerek alkalmazását és pszichológiai eredmények megállapí­

292
 tását célozta. Az említett inadekvát szemléletek eredményezték azt is, hogy
hosszú éveken keresztül évről évre küzdenünk kellett az ambuláns munka
fenntartásáért. Az ambulanciát nem csak azért tartottuk lényegesnek, mert
fontos társadalmi szükségletet elégít ki, hanem azért is, mert kutatómunkáink
egy kisebb részének anyagát szolgáltatta. A más területen dolgozó kutatóknak
pedig, ha nem is nyújt az ambuláns munka közvetlen anyagot kutatási témáik­
hoz, mégis elősegíti azt, hogy a szemléletük, a problémákhoz való hozzáállásuk
a való élet ismeretében alakuljon ki. Persze ugyanezt szolgálják a közvetlenül
óvódában, iskolában vagy nevelő közösségekben esetleg klinikákon végzett
külön kutató kísérletek is.
Az Akadémiára való átvétel elsősorban a kutató munkák nyugodtabb,
biztosítottabb feltételeit, továbbá az ambuláns munka elismerését ered­
ményezte.
Ugyanakkor nem tagadható, hogy a gyakorlati munka mennyisége még
ma is lényegesen nagyobb, mint amennyit a kutatómunka, valamint az élettel
való kapcsolat fenntartása szükségessé tenne. Ezen segíteni egyelőre azonban
nem tudunk, mert az intézet szempontjából már fölös ambuláns anyagot a
többi ambulanciát végző intézmény, — saját igénybevétele miatt, — nagyobb
mértékben átvenni nem tudja. Kevéssé örvendetes, hogy ugyanakkor a pszi­
chológusképzés — és a nagyrészt csak ezt követő terapikus képzés — eddigi
elhanyagolása miatt hosszú éveken belül nem számíthatunk arra, hogy a hely­
zet e téren gyökeresen javulhatna.
A Pszichológiai Bizottság működésétől és abból, hogy az intézet január
1-től kezdve közvetlenül a Bizottsághoz tartozik, az intézet további munká­
jára vonatkozóan az a remény meríthető, hogy a pszichológiával és így az
intézettel szemben is a múltban felállított inadekvát követelmények korszakát
lezártnak tekinthetjük. Ez az intézet kutatómunkájában elsősorban azt jelenti,
hogy biztosítottnak látjuk annak lehetőségét, hogy a pszichológiai tudomány
diszciplínáján belül maradhatunk, olyan hosszabb távú kutatómunkákat tű z­
hetünk ki, amelyek a nemzetközi tudományt is foglalkoztató, elméleti síkon
mozgó témákat ölelnek fel. Szem előtt tartjuk ugyanakkor a hazai gyakorlati
szükségleteket is, de meggyőződésünk, hogy a magasabb szinten művelt kuta­
tómunkákkal a gyakorlatot és a határtudományok szükségleteit is jobban
szolgáljuk, mint tehetnénk ezt az esetben, ha — úgy mint a múltban, — vagy
a határtudományok által diktált témákat, vagy pedig egy szűk prakticizmus
által felvetett kérdéseket kellene—esetleg még a módszer szabad megválasztása
nélkül is — kutatnunk. Ezek a biztosítottabb és a pszichológiai kutatás számára
adekvátabb feltételek intézeti tervünkben — megítélésünk szerint — már
is megmutatkoznak, s még inkább érvényre fognak jutni a következő évek­
ben. Munkánknak az anyagi támogatáson kívül kétségtelenül nagy biztosíté­
kát jelenti az is, hogy a munkák publikálására is széleskörű lehetőség nyílott.
Lezárva ezzel hozzászólásomnak a Gyermeklélektani Intézetre vonat­
kozó részét, a következőkben a Munkalélektani Albizottság munkájáról, ille­
tőleg a munkalélektan hazai helyzetéről s a feladatokról kell szólnunk. Minde­
nekelőtt történetileg megemlítendőnek tartom azt, hogy a Munkalélektani
Albizottság létrehozása volt az első lépés Magyarországon arra, hogy ennek
a területnek központi irányító szerve létesüljön. Ez a késői alakulás azonban
a kisebbik baj és csak következménye annak a már sokkal jelentősebb hiányos­
ságnak, hogy a lélektan összes alkalmazási területei közül talán a munkalélektan
az a terület, ahol elmaradásunk mind a szocialista, mind a kapitalista államok

293
mögött a legnagyobb. A 30-as évek kezdeményezései ui. elsikkadtak, a felsza­
badulás után a Munkatudományi Intézetben indított kutatómunkák ennek az
intézetnek a megszűnésével nemcsak folytatás, hanem kihatás nélkül is marad­
tak s egészen a legutóbbi évekig a munkalélektan egyedül a közlekedés területén
nyert alkalmazást.
A terület fontosságára nyilván felesleges volna utalnunk, de legyen
szabad emlékezetbe idéznem azt — ami a Magyar Pszichológiai Szemle első
számából valamennyiünk előtt ismert — .bogy a Szovjetunió Pszichológiai
Társaságának 1959-ben tartott kongresszusa a munkalélektan fontosságát
különlegesen kihangsúlyozta. Kimondja többek között a kongresszus, hogy
törekedni kell pszichológusoknak az üzemekben való alkalmazására, az egyes
iparágak, illetőleg üzemek munkalélektani intézeteinek és laboratóriumainak
felállítására, a foglalkozási tanácsadás, s az iskolákkal kapcsolatban a pálya-
választási tanácsadás megszervezésére. Megállapítják, hogy a kutató munkák­
nak a munkatermelékenység különböző pszichikus tényezőinek kísérleti tanul­
mányozását kell célul tűzniök.
A hazai helyzet az, hogy tulajdonképpen a közlekedés területe az egyet­
len, amely megfelelő intézménnyel rendelkezik s amely területen így a munka­
lélektan felhasználása kielégítőnek tekinthető. Ezzel szemben elmarad a szük­
séglettől mind a Munkaegészségügyi Intézet Lélektani Osztályának, mind
pedig a Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézetének is a státuskerete,
utóbbinak anyagi ellátottsága is. Leggyengébben azonban az üzemekben
dolgozó pszichológusok tekintetében állunk. Ez különösen azért jelent súlyos
nehézséget, mert a munkalélektani kutatásoknak is alapfeltétele és biztosí­
téka az üzemeken belül dolgozó pszichológusok széles hálózata. A kutató-
intézeteknek is elsősorban ezek gyakorlati munkájára kell építeniük, ezek gya­
korlati tapasztalatainak anyagából kell még a magasabb szintű intézeti ku­
tatást is kititrálniuk. (Ez nem speciális jelenség, mert hiszen egy Pedagógiai
Intézet is talajtalanul állna gyakorló pedagógusok, és az orvostudományi
kutatás is ingoványon mozogna gyakorló orvosok hatalmas tábora nélkül.)
S az eddigiekben az üzemi pszichológus jelentőségét csak a tudományos kutató­
munka szemszögéből mértük fel: de nem elhanyagolható az a társadalmi
haszon sem, amelyet az üzemi pszichológus gyakorlati munkája az üzem
termelésében, a dolgozók munkafeltételeinek, ezzel kapcsolatban munkahan­
gulatuk és a munkához való jobb viszonyulásuk kialakításával, a munkaöröm
emelése révén az egész társadalomnak hajthat.
Örvendetes jelenség az, hogy az utóbbi két évben maguk az ipari és
gazdasági élet vezető emberei, iparigazgatóságok és egyes üzemek ébredtek
rá részben saját iparáguk külföldi szaklapjai, részben már a hazai előadások
és cikkek nyomán is a munkapszichológus szükségességére és ma már egyre
többen igénylik munkapszichológusok alkalmazását, amelyre a kereteket fő­
állás vagy akár szakértői működés formájában meg is teremtik. A szükségle­
teket kielégíteni azonban nem tudjuk és nem vigasz az, hogy ennek a hely­
zetnek bekövetkezését évekkel ezelőtt már láttuk, ki is mondtuk.
Ez a feszültség kettős veszéllyel jár. Az egyik az, hogy a kielégítetlen
érdeklődés egy idő múlva természetszerűen elapad, a másik pedig, amely
ennél még súlyosabb, az hogy megfelelő képzettség nélküli embereket foglal­
koztatnak, utat nyitva ezzel egy következményeiben veszélyessé válható di­
lettantizmusnak. Az Albizottság feladatköre ezért nem szorítkozhat csupán
a kutatómunkák elvi irányítására, hanem elsőrendű feladata

294
 1. gondoskodni arról, liogy legalább a legszükségesebb igények kielé­
gítésére ha nem is teljesen szakképzett, de a szakképzettség elnyerésére kellő
alappal rendelkező személyek álljanak rendelkezésre;
2. szorgalmazni a tudományos kutatásban a gyakorlati élet szükség­
leteihez mért témák megválasztását és megindítását, s végül, de nem utol­
sósorban :
3. lehetőség szerint megvédeni a területet a dilettantizmustól.
Ebben az értelemben választotta meg és javasolta a Munkalélektani
Albizottság a referátumban ismertetett témákat a Pszichológiai Bizottságnak.
Ezzel kapcsolatban kell szólnunk a munkalélektan káderhelyzetéről is,
amely szintén nem nagyon örvendetes. Ma Magyarországon (nem beszélve
most arról a kb. 10—12 emberről, akik a különböző intézményeken belül
egyes gyakorlati vizsgálatok lefolytatásában, vaiamint kutatómunkák anyag-
gyűjtésében közreműködtek) összesen 12 azoknak a szakpszichológusoknak
a száma, akik részben vagy teljesen e területen dolgoznak. (Ezek között két
vidéki, egy Szegeden, egy Diósgyőrött.) A fokozódó gyakorlati igény sürgetővé
teszi tehát azt, hogy a megindítandó pszichológusképzésben megfelelő szám­
ban és megfelelő előkészítéssel képezzünk munkapszichológusokat. Fel kell
fegyvereznünk őket a pszichológia teljes ismeretével, megadva nekik a meg­
felelő alapot, mert hiszen — amint ezt már többször leszögeztük — a munka­
pszichológia a maga sajátos aspektusából az érzékeléslélektantól kezdve
a legmagasabb személyiségproblémákig, a neveléslélektantól kezdve a szo­
ciálpszichológiáig a lélektan legkülönbözőbb területeinek ismeretét igényli.
Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy már az egyetemi képzés meg­
adja azokat a speciális ismereteket és azt a minimális gyakorlati alapot is,
amely az önálló eredményes munka biztosítékául szolgálhat.
Másrészt azonban törekednünk kell arra is, hogy mérnökképzésünkben
helyet kapjon — ha egyelőre csak fakultative is — a pszichológia. A való­
ban eredményes munkának előfeltétele a műszaki és gazdasági szakemberek
megfelelő kollaborálása. Ez ma a munkalélektan területén lényegesen kevésbé
biztosított, mint akár a nevelésen, akár a klinikumon belül, mert míg a pe­
dagógusok és az orvosok, még ha nem kielégítő mértékben is, de valamelyes
tájékoztatást a pszichológiáról eddig is kaptak, mérnökképzésünkben ez mind
a mai napig nem szerepel. Hivatkozom újból a szovjet pszichológiai társaság
már említett kongresszusára, amelynek határozatai között „mérnöki pszi­
chológia” megteremtésének követelménye is szerepel. A kifejezés szokatlan-
ságától most eltekintve — hiszen a helyes magyar terminológiáról majd
annak idején vitatkozhatunk —, nem vitás, hogy e követelmény a munka­
pszichológián túlmenően a műszaki szakemberek pszichológiai képzését is
tartalmazza.
Befejezésül legyen szabad röviden egy kérdést érinteni. Érdemes volna
felvetni azt a kérdést, hogy vajon a munkalélektan kizárólag a lélektan kü­
lönböző területeinek meghatározott aspektusból való alkalmazása-e, vagy
pedig vannak-e olyan pszichikus jelenségek is, amelyek csak a szakmai mun­
katevékenység keretében állanak elő, s amelyeknek feltárása így csakis a
munkapszichológiai kutatás oldaláról lehetséges. Természetesen még a kér­
dés exponálásába sem mehetünk most bele, csak valamire szeretnék utalni
az Albizottságnak egyik, az országos tervbe javasolt témájával kapcsolat­
ban. Nyitva hagyva egyelőre azt a kérdést, hogy vajon az érzékeléslélektan,
a mozgástevékenység s mindazon más területeken, amelyek az embernek

295
 a tárgyi világhoz való alkalmazkodását irányítják, találunk-e olyan pszi­
chikus jelenségeket, amelyek kizárólag csak szakmai munka keretében lép­
nek fel, nagy valószínűségét látjuk annak, hogy a szociálpszichológia terüle­
tén igenis szó lehet ilyen jelenségekről. Úgy látjuk, hogy az üzem, a munkahely,
m int társadalmi egység, mint strukturált szociális csoport, olyan jellegzetes­
ségeket is tartalmaz, amelyek specifikusan csak a munkakollektívák viszony­
latában állanak elő s amelyek jellegükben sem azonosak más (például családi,
iskolai vagy társasági) kollektívákkal. Ebbe a körbe tartoznak az emberi
kapcsolatok és nagyrészt a munkamotívációk, gyakorlatilag pedig a vezetés,
az emberekkel való bánásmód kérdései is. S annál is indokoltabb, hogy e te ­
rületen hazai kutatásokat indítsunk, mert éppen ez a terület az, ahol a gaz­
dasági és társadalmi rendszer különbözősége a kapitalista és szocialista gaz­
dasági rendszerben dolgozó embereknél a legalapvetőbb pszichikus különb­
ségeket hozza létre. Míg tehát vannak a munkalélektannak területei, ahol
a nemzetközi irodalom adatai korlátozás nélkül felhasználhatók, addig ezen
a területen vagyunk elsősorban saját kutatásokra utalva.
Tisztelt Nagygyűlés! Öt évvel ezelőtt, már egy Akadémiai Nagygyűlés
keretében szóhoz jutott a lélektan. Akkor a pavlovi tanok alkalmazása köré
csoportosítva elsősorban a pedagógiának a lélektan feletti szupremáciája
ellen hadakoztunk s a gyakorlati gyermekvédelem és ezzel kapcsolatban
a gyermeklólektani kutatás fontosságát hangsúlyoztuk. Visszatekintve meg­
állapíthatjuk, hogy azoknak a követelményeknek nagy része — különösen
azok, amelyek a gyakorlati gyermekvédelemre vonatkoztak — ma már meg­
valósult. Legyen szabad tehát hozzászólásomat azzal a kívánsággal befejezni,
hogy az eddigiek során elhangzott célkitűzések és követelmények, amelyek
lényegesen szélesebb, nagyobb perspektívákat mutatnak fel, mint az 5 évvel
ezelőtti — ha nem is halkan kimondott, de tartalmukban mégis nagyon sze­
rény — követelmények, mégis aránylag gyorsabb ütemben s főképpen na­
gyobb hatásfokkal fognak meg is valósulni.
•
D r. Gegesi K iss P á l eln ök : Megköszönöm M olnár I mre kolléga hozzá­
szólását.
Most 10 perc szünetet tartunk. Eelkérem azokat, akik a vitában részt
venni kívánnak, szíveskedjenek nevüket és munkahelyüket egy papírlapra
feljegyezni és a szünetben az elnöki asztalra letenni.
Szünet után
D r. Gegesi K iss P ál elnök: Az ülést folytatjuk. Megkezdjük a vitát.
Az első felszólaló Szalai Sándor akadémikus elvtárs.
D r. Szalai Sándor: Tisztelt Pszichológiai Bizottság ! Tisztelt Hallgatóság!
Ha valaki elsőnek szólal fel a referátum és a korreferátumok után, akkor úgy
érzem, mindenekelőtt arról kell megemlékeznie, ami ebből a referátumból
és a korreferátumokból szükségképpen és természetszerűen kimaradt. Ez
pedig a következő. Ha valaki Magyarországon négy vagy öt évvel ezelőtt
azt mondta volna, hogy a pszichológiának az akadémiai nagyhét keretében,
a Magyar Tudományos Akadémia másik hét osztályához hasonlóan, saját
osztályülése lesz; két kötet, évről-óvre megjelenő, évkönyvszerű és évről-évre
vastagodó „Pszichológiai tanulmányok” című sorozata van, azonfelül folyó­
irata, azonfelül azt a pozíciót érte el, hogy az országos tudományos tervbe

296
b e á llíth a tja a lélek tan i té m á k egész so rá t, h a v a la k i e z t az á lm o t a d t a vo ln a
elő e z e lő tt négy-öt évvel, a k k o r k étség telen , hogy — pszichológusok lé v é n —
so k an a r ra go n d o ltunk volna, hogy elk ü ld jü k az ille tő t H erm ann I m r e k o l­
légánkhoz, hogy fejtse m eg en n e k az álo m n ak az érte lm é t, — sú ly o sab b b e ­
szá m ítás ese té n pedig h o r á n y i kollégánkhoz k ü ld tü k volna.
Aki belülről nézte ezt, ahogyan létrejött és ahogyan abból az állapotból,
amikor az volt a kérdés, vajon van-e Magyarországon lehetőség pszichológiai
kutatásra, átjutottunk olyan állapotba, amelyben az a főkérdésünk, hogy
van-e lehetőségünk kitölteni a pszichológiai kutatás számára megadott kere­
teket? — van-e elég káderünk? — fel tudjuk-e egyáltalában használni ezeket
a lehetőségeket? Aki ezt az átmenetet belülről nézte, azt tudja, hogy noha
igen sokan voltak akkor is, akik felismerték a pszichológia jelentőségét, fon­
tosságát az egész magyar tudomány, az egész magyar társadalmi fejlődés
szempontjából, a szocializmus építése szempontjából, — ezt sokan tudták, de
ezt így ennyi idő alatt, ilyen sikerrel kiharcolni: valóban csak azzal az óriási
áttekintéssel, energiával, odaadással és rátermettséggel lehetett, amivel ezt
a Pszichológiai Bizottság mai elnöke kiharcolta (élénk taps). Azt hiszem,
hogy ezt az eredményt nem harcolhatta volna ki, ha a kiváló szakemberek­
nek az a sora, akikből a Pszichológiai Bizottság összetevődik, nem állott volna
mögötte. Ezért mindenki, aki Magyarországon a pszichológiának barátja,
vagy akárcsak távoli érdeklődője, nem tehet mást, mint hogy háláját fejezi
ki a Bizottság elnökének, magának a Bizottságnak és természetesen végső
soron az Akadémia Elnökségének is, amelynek a segítségét ehhez a célkitűzés­
nek meg kellett nyerni és meg kellett szervezni, — de a segítő készség — mint
ahogyan az eredmények mutatják — valóban meg is volt.
Ez az elismerés kimaradt a bizottság elnökének és tagjainak referátumai­
ból — hadd pótolja hát az első hozzászóló. Az örvendetes eredmény azonban
az, hogy most, amikor a távlati kutatás tervének kidolgozásán fáradozik az
egész ország, már van apparátusunk arra, hogy ehhez a tervhez hozzászól­
hassunk.
A tudományos tervnek — amennyire én látom — két fő célja van.
Először is központi helyzetet és segítséget nyújtani azon tudományoknak,
amelyeknek a szocializmus építése szempontjából különösen nagy fontosságuk
van. A második szempont pedig a tudományok között — most mindegy, hogy
milyen okokból — létrejött egyenetlen fejlődést kiegyenlíteni.
Azt hiszem, hogy a pszichológia fontossága a tudományok szempont­
jából mind a két tekintetben kétségtelen. Elsősorban is abban a tekintetben,
hogy a szocializmus építése szempontjából bizonyos értelemben központi fon­
tosságú tudomány. Talán nem vitás az, hogy sokkal jobban értünk hozzá,
sokkal jobb eredményeink vannak abban a tekintetben, ahogyan az anyaggal
bánunk — és kevésbbó jók az eredményeink abban a tekintetben, ahogyan
időnként az emberekkel bánunk. Úgy is mondhatnám, hogy közgazdasági
és műszaki technikánk bizonyos értelemben előbbre van, fejlettebb, mint
társadalmi szervezési technikánk — és ez utóbbi fejlesztésének fő eszköze
kétségkívül a pszichológia.
Az, amit a pszichológia ilyen szerepéről elmondottam, továbbá a tá r­
sadalmi technikának a közgazdasági alap-technika és a műszaki alap-technika
mögött való viszonylagos lemaradásának kérdéséről, az egyébként a nyári szov­
jet pszichológiai kongresszusnak egyik legfőbb témája volt. Ha ez a helyzet
ott, akkor nálunk még inkább érvényesül ez a szempont.

297
 Az egyenetlen fejlődés nem szorul bizonyításra. A pszichológia egye­
netlen fejlődésben van egy csomó más tudományághoz képest, és az is bizo­
nyos, hogy nem lehet egy tudományág büntetlenül lemaradva. Ez kihat a tu ­
dományok egész sorára. Azt hiszem, hogy az elnöki referátum elég világosan
megmutatta, mennyi felé ágazódik szét az az érdek, hogy a pszichológiát
felhozzuk a tudományoknak arra a szintjére, arra a hatalmasan fejlődő szint­
jére, amely társadalmunk viszonyai között a legtöbb tudományt illetően
megvan. Az anyagi tudományokban mindenesetre óriási a fejlődés, és most
kell a pszichológiának ennek utána mennie.
Ha most a pszichológián belül alkalmazom azt a szemléletet, amely
az országos terv szempontjából a legdöntőbb, nevezetesen: mik a központi
problémák a szocialista építés szempontjából egyrészt, és miben vagyunk
legegyenetlenebbül lemaradva másrészt, akkor részben csatlakozva az Álta­
lános és kísérleti lélektani Albizottság elnökének, K ardos professzornak sza­
vaihoz — két kutatási szakra szeretnék rámutatni.
Az egyik valóban a szociálpszichológia, és különösképpen a modern cso­
portkutatás. Én azt hiszem, hogy ennek kérdései nemcsak az üzemi termelés
kérdéseivel függnek össze. Távolról sem! Ha megnézzük a modern tudományos
kutatás tervezési módszereit, a neveléslélektani szempontúból fontos szocio­
metriái vizsgálatok kereteit — mindenütt a csoportkutatási és szociálpszi­
chológiai módszerekre való alapozottság az, ami döntő.
Egy kicsit persze minden cigány a maga lovát dicséri, vagy legalábbis
a maga tudományszakjait tartja legfontosabbnak. De én azt hiszem, nehéz
volna elvitatni azt, hogy a mi társadalmi viszonyaink között a szociálpszi­
chológiai kutatásnak, annak minden ágának döntő jelentősége van. Azt hi­
szem, valóban érdemes volna arra gondolni, hogy ennek egy külön Albizott­
ságot szenteljünk, mert hiszen ez nem érinti azt, hogy a munkalélektan kere­
tében bizonyos csoportkutatási és szociálpszichológiai módszerek alkalmazást
nyernek. De ez nem érv ellene, hanem ez érv mellette! így érzem, és még érv
mellette az, hogy ezen a téren érzésem szerint ismereteink hátrébb vannak
még, mint a többi téren.
I tt talán legyen szabad megjegyeznem azt, gondolni lehetne arra, hogy
a Pszichológiai Bizottság Albizottságai a jelenleg fennálló szükségletek — egy­
szerűen módszer-elsajátítási szükségletek — fedezésére ahhoz az eszközhöz
folyamodjanak, hogy ősszel necsak előadássorozatokat rendezzenek, hanem
kis, szemináriumszerű tanfolyamokat egyes technikák elsajátítására. Valóban
az a helyzet, amint a Bizottság elnöke is mondta, hogy alig van olyan kuta­
tási ág, amelynek egy-egy képviselője nálunk ne volna. Ezzel szemben egész
sor kutatási ág van, amelyet sehol nem lehet tanulni. Ez vonatkozik a teszt-
módszerekre, a csoportkutatásra és egy csomó más kutatási ágra. Nagyon el­
képzelhetőnek tartom , hogy addig is, amíg a Magyar Pszichológiai Társaság
megalakulhat, illetve az egyetemi képzés megfelelően bővül, addig mi ne ál­
talános előadásokat tartsunk a nagyközönség számára, hanem legalább a
pszichológusok számára is rendezzünk csoportos tanfolyamokat, amelyeken
azok vehessenek részt, akik az illető technikát óhajtják elsajátítani.
Saját előadásaimnak — általános előadásaimnak -— tapasztalata az,
hogy ilyen technikák elsajátítása iránt valóságos éhség mutatkozik, és semmi
különös akadályát nem látom annak, hogy meghirdessünk pl. a modern teszt­
módszerekről, vagy bizonyos modern terápiás módszerekről, vagy bármi
egyébről pszichológusok számára hetenként vagy kéthetenként egyszer, de

298
az egészet rendszeresen felölelő gyakorló tanfolyamot. Nagyon sok jelentkező
volna, alighanem több, mint amennyi egy-egy ilyen tanfolyamban elfér, mert
hiszen ezek osztályok, amelyekben 10—12—15 ember tanulhat. Több nem !
Különben megint átalakul általános előadássá. Ilyesmit ősszel meg lehetne
hirdetni. Ez részben csökkentené káderproblémáinkat,mert míg pl. a bölcsész­
karon meg lehet majd szervezni a docenturát, lekturát és az egész egyetemi
apparátust, amely kielégítené ezt a szükségletet az univerzális és szakosított
pszichológiai képzés formájában, amely az elnöki referátum szerint is lesz.
az mindenesetre évekig fog tartani. Ehhez teremtene átmenetet az a magától
értetődőleg a Pszichológiai Bizottság — majdan a Társaság — által elvállal­
ható tevékenység, amely ezeket a tanfolyamokat valóban már most meg­
szervezné.
Ez az egyik rész, tehát a társadalomlélektani kutatás különböző formái
és módszerei az igénynek az egyik oldala. Van az igénynek egy másik oldala
is, amelyet az előzővel összesítőén ismertetni akarok. A következőkről van
szó. Egyrészt a modern csoportkutatásban, társadalomlélektanban, másrészt
a modern kísérleti lélektanban, gondolkodáslélektani ágakban és mindenütt
egyebütt igen nagy jelentőségre tesznek szert újabban azok az ún. formális
— ez nem elítélően hangzik! — vizsgáló módszerek, amelyek végső fokon
a modern matematikai logika alapján nyugszanak, azonban a szociometriában
és minden egyéb területen, lélektani, társadalomlélektani és egyéb területen
bőséges alkalmazásra kerülnek.
H a d d u ta lja k pl. a rra , hogy PiAGETnek és iNHELDEKnek, és az egész
fran cia iskolának az utolsó években egész sor újszerű analízise je le n t meg
a gy erm ek szellemi fejlődéséről. E n n ek legnagyobb v isszh an g ja eg y é b k én t
a S zo v jetú n ió b an tá m a d t. E zekben az analízisekben k id e rü lt, h o g y a g y e r­
m eki gondolkodás m atem atik ai-lo g ik ai elem zése egészen ú jszerű b e te k in té sre
n y ú jt m ódot ab b an, hogy bizonyos m ű v eletek és m ű v eletk o m b in áció k m ilyen
fejlődésfokon lépnek be.
Nagyon röviden ezt úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy ha egy négyéves
gyermek valami illogikusat — nekünk illogikusat mond, — altkor P iaget
nyomán majdnem utána lehet menni annak, hogy mi az a művelet, ami
hiányzott, amely miatt az „illogikus” eredmény adódott.
Ebbe bekapcsolódott jelenleg a szovjet kutatás, s miután a Szovjetunió­
ban remek matematikusok, remek statisztikusok és formális vizsgáló mód­
szerekben képzett emberek egész sora van, ma már szemben a három év előtti
állapottal, nemhogy lemaradásról nem lehet beszélni, hanem az új nagy ered­
mények egész sora született.
De ez csak az egyik oldala a kérdésnek.
A másik oldala szintén felmerült az egyik referátum keretében. Neve­
zetesen: tudni kell, hogy ezek a modern, formális módszerek, matematikai
logika, szimbolikus logikai módszerek, amelyek az egész kibernetikus építés­
nek alapul szolgálnak, és lehetővé teszik azt, hogy eddig elképzelhetetlen,
— gépi megvalósulásban elképzelhetetlen — teljesítményeket és részlet-tel­
jesítményeket lehet modellezés útján — elektronikusan vagy nem elektro­
nikusan — megvalósítani, és pedig nem gigászi számológépekkel, hanem
gyakran igen egyszerű hálózati megoldásokkal.
Hogy itt miről van szó? Nemcsak fordító-gépekre gondolok, nemcsak
matematikai feladatokat megoldó gépekre, nemcsak a mű-teknősök, a mű­
katicák hosszú sorára, hanem konkrét részlet-vizsgáló jellegű matematikai­

299
logikai, illetve kibernetikus modellezésre, illetve magasabb agykérgi folyama­
tok elemzésére. Mechanizmuson mi eddig általában valami olyasmit értettünk,
amiről tudtuk, hogy egy bizonyos ok, vagy ok-csoport egy bizonyos kauzális
úton, mechanikusan létrehoz valamilyen végeredményt. A mechanikus gép­
ből teljesen hiányzik az okosság, az alkalmazkodóképesség.
Ezzel szemben a modern mechanizmusok olyanra képesek, amiről még
álmodni sem mertünk. Pl. S h a n n o n , az egyik legkiválóbb amerikai kiberne­
tikus, évekig kísérletezett azzal, hogy egy sakkozógépet csináljon, és sohasem
ju to tt túl egy kezdő kibernetikus sakkozó alkotásán. Ekkor változtatott a
koncepcióján, és megtervezett — nem egy felnőtt-sakkozó gépet, hanem egy
sakkozó gyermek-gépet. Ez egy gép, amely a sakkozás elemi lépéseit tudja,
és amely a vele játszott sakk-partik alapján azoknak a tanulságait levonja.
Tehát: bizonyos kombinatív és szelektív általánosító képességgel rendelkezik.
Most két éve játszanak vele naponta 3—3 partit. Jelenleg közepesen játszik
a gép. Előre megjósolható, hogy ha ebben a tempóban fog menni, akkor más­
fél év múlva jobban fog játszani, mint S h a n n o n , aki a gépet megalkotta.
Pszichológiailag érdekes az, hogy modellezhető olyan rendkívül komplex
folyamat, mint egy bizonyos típusú általánosítás, amelyet a gép már csak
valószínűségi alapokon végez el, és olyan teljesítmények válnak utánozhatókká,
amelyek eddig nem voltak azok.
Most a legérdekesebb a fordítottja: konkrét idegrendszeri és aránylag
magasrendű neurális, sőt mondjuk lelki tevékenységek modern úton való
szerkezeti feltárása. Ebben a tekintetben magyar eredmények is vannak.
A Pszichológiai Bizottságnak majdnem feladata lenne a pszichológusok szá­
m ára hozzáférhetővé tenni ezeket az eredményeket. Pl. vegyük S z e n t á g o t a i -
nak és SzÉKELYnek egészen megdöbbentő hírű vizsgálódásait, amelyek arra
vezettek, hogy matematikai-kibernetikai alapon sikerült egyrészt utánozni,
másrészt feltárni azt a mechanizmust, amelynek révén pl. az idegrendszer
arra képes, hogy mondjuk a szemgödörben egy izom-négyes, két egymással
szemben levő izompár végzi ezt a sokirányú szemgolyó-mozgást, át tud kapcso­
lódni a szervezet ennek keretén helül arra, hogy tetszőleges izmok egymás
szinergistái, avagv antagonistái legyenek. Annak a mechanizmusa, hogy ez
a kapcsolat hogyan megy előre, matematikailag ki volt számítva.
Ezekhez az eredményekhez hasonló sok külföldi eredmény van. Ezzel
csak illusztrálni akartam, hogy pszichológiailag mennyire releváns kérdések­
ről van szó. S z E N T Á G O T A lé k lényeges kísérleteket folytatnak számfeletti
végtagokkal. Miután nagyon tudnak preparálni és operálni, képesek egy csir­
kének egy pótlábat beültetni az oldalába — és annak idegellátásáról is gon­
doskodnak. Eddigi elképzeléseink szerint, ha egy ilyen pótláb egy test olda­
lába csatlakozik, akkor az a legjobb esetben, ha létre is jön a neurális kapcsolat,
annak semmi köze sem lesz a lábhoz, — nem is lehet. Amilyen idegekhez csat­
lakozik, úgy fog kinézni, mintha az oldalában rejlene.
A furcsaság a k ö v e tk e z ő : h a ezt a lá b a t — t e h á t ily en szám feletti v ég ­
t a g o t — ingerük, a k k o r az idegrendszer v álasza, te lje se n re jté ly e s okból,
a v a ló d i végtagba m egy ki, a m i egy, m ajd n em m e g m a g y a rá z h a ta tla n e re d ­
m é n y a klasszikus n e u ro n -e lm é le t alap ján . Ezzel szem b en végső k ö v etk ez m én y ­
k é n t ad ó d ik , m ondjuk pl. a W.S. M cC ulloch -féle h áló za t-elm életb ő l, am ely e re ­
d e tile g tis z tá n te o re tik u s k o n stru k ció volt.
Mindezek olyan kérdések, amelyek a pszichológiának mindennapi ke­
nyerét érintik. Ezek olyan témák, amelyekről — úgy érzem — gondoskodni

300
kellene még most, legalább elvileg, a távlati terv keretében. Elég tágak azok
a témakeretek, amelyeket megadtunk. Két olyan terület van, ahol rendkívül
nagy a lemaradásunk, — egyrészt a csoport-lélektani, a társadalom-lélektani
kutatások területén, másrészt ezen módszerek alapjainak elsajátításában.
Azt hiszem, hogy ezzel igen hasznosan hozzájárulhatunk annak a kettős cél­
nak az eléréséhez, amit az országos terv kitűz, nevezetesen: a szocializmus
építésében a fontos tudományágak fejlesztéséhez. Ugyanis a kibernetika és
az automatizáció minden bizonnyal — többek között — annak a kikísérlete­
zését szolgálja, hogy új automata gépeinken mit lehet még szuper-automa-
tizálni, — és mi az, amit még ember tud kezelni: ez a pszichológiai vizsgálat
tárgya.
Mindezek együttesen olyan fontosak és egyben olyan lemaradottak,
hogy azt hiszem, az ezzel való kiegészítés, vagy ennek bedolgozása a meglevő
munkatervi keretekbe kétségtelenül lehetséges, és előbbre vinné az ügyet.
Végül még csak arra szeretnék rámutatni, hogy az a hatalmas előmene­
tel, amelyet a pszichológia össz-iigye te tt Magyarországon a Pszichológiai
Bizottság rövid, de energikus működése folytán, remélni engedi azt, hogy
azokban a kutatási ágakban, amelyek még a pszichológia keretén belül is le­
maradtak annak általános fejlődéséhez képest, hasonló gyors fejlődésre van
kilátás. Ez a kilátás megvan, és ez már önmagában olyasmi, amiért köszönet
illeti a Pszichológiai Bizottságot.
Dr. Gegesi K iss P ál elnök: H orváth L ászló G ábor kandid a tu j e lv ­
tá r s k ö v etk ezik felszólalásra.
Dr. H orváth L ászló Gábor: Mélyen tisztelt Pszichológiai Bizottság !
Mint a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Fő­
bizottságának tagja, a közlekedéstudomány területéről kívánok Dr . Gegesi
K iss P ál akadémikus elvtársnak a Pszichológiai Bizottság munkájáról tarto tt
beszámolójához hozzászólni. A közlekedés mint népgazdaságunk fontos te ­
rülete, korán felismerte az emberrel foglalkozó tudományok közül a pszicho­
lógia gyakorlati fontosságát, hasznát, sőt nélkülözhetetlenségét. Ezért hívta
életre a vasúti dolgozók alkalmassági vizsgálatára 1947. évben a MÁV Pálya­
alkalmassági Vizsgáló Állomást, majd autóközlekedésünk modernizálásával
és gyors fejlesztésével kapcsolatosan a folyó 1960. évben az Autóközlekedési
Alkalmassági Vizsgáló Intézetet.
E két intézmény nem csupán gyakorlati célokra született. Gyakorlati
feladatuk a közlekedési dolgozók alkalmassági vizsgálata, tudományos cél­
kitűzésük pedig az alkalmasságot, a beválást befolyásoló tényezők kutatása
azon célnak érdekében, hogy megállapítsák mindazon biológiai, fiziológiai és
pszichológiai tényezők szerepét, hatásuk irányát és mértékét, amelyek a köz­
lekedési munkát, a közlekedő ember szolgálati tevékenységét befolyásolják,
foglalkozási nehézségeket vagy ártalmakat okozhatnak, illetve baleseteket
idézhetnek elő.
E célkitűzések megvalósításában a fiziológia területéről indultam ki és
jutottam el a pszichológiához.
Hozzászólásom célja, bemutassam:
1. az általam megszervezett és vezetett két intézmény szervezeti fel-
építettségét,
2. vizsgáló módszereit és eljárásait,
3. végzett tudományos munkáját, elért eredményeit és végül

301
 4. azon tudományos célkitűzéseket, illetve kutatásokat, amelyek a Ma­
gyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Főbizottságának távlati kutatási
terveit érintik, illetve azzal párhuzamosak.
I. A MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás vasútközlekedési gya­
korlati célkitűzéseit a Vasútegészségügyi és Munkavédelmi Osztály, autóköz­
lekedési feladatait pedig az Autóközlekedési szolgálat keretében törekszik
megvalósítani — országos jelleggel.
II. Tudományos célkitűzéseinket a Magyar Tudományos Akadémia
Közlekedéstudományi Főbizottsága koordinálja az egyéb közlekedési tudo­
mányos kutató intézetek munkájával együtt. A MTA Pszichológiai Bizott­
ságának célkitűzéseit
a. az Általános, kísérleti, közösségi, továbbá
b. a Munkalélektani Albizottságok tagjaként támogatjuk, kiemelve azt
a tén y t, hogy
c. a Módszertani Albizottsággal is szorosan együttműködünk.
III. Munkásságunk sajátos jellegéből folyik, hogy e három Albizottság­
ban, illetve azok területén nyert eredmények csak a tárgyalás céljai érdekében
választhatók el egymástól:
a. a Módszertani Albizottság munkáját és célkitűzéseit érintően:
1. új vizsgálati rendszert dolgoztam ki: a „gondolkodási és állásfogla­
lási séma vizsgálati módszerét”, a tremometert, a koloptometert, az időreak-
eió-típusok meghatározására szolgáló reaktometert, az egyénsúlyvizsgáló ké­
szüléket stb.
2. Standardizáltunk több tesztet, többek között az OTISZ, Cattel,
a Hamburg—Wechsler-féle Hawie (Dr. Réti) teszteket stb. Pszichoszomatikus
diagnosztikai módszerekről és eljárásunkról a Módszertani Albizottság szak­
mai előadássorozatának keretén belül három előadásban számoltunk be.
b. A munkalélektan területén vizsgáltuk a különféle foglalkozási hatá­
sokat, baleseti tényezőket, milyenek pl. a közlekedés személyiségalakító ha­
tása (ismertetve ezen eredményünket a Magyar Pszichológiai Társaság 1948.
május 14-i ülésén), az ívhegesztésfény, a dohányzás, fáradtság, a rendszeres
éjjeli munka, a mozgó hőmunkahely, az elektromos tér, különösképpen pedig
a meteorobiopszichológiai tényezők hatása a közlekedési munkára és szerepük
a balesetekben. Több mint 17 000 ipari és közlekedési baleset újszerű elem­
zésével mutattuk ki az időjárási tényezők ( időjárási frontok, légtömegek, le­
vegőhőmérséklet, páraszázalék, elektrofizikai tényezők stb.) szerepét az éj­
szakai és nappali balesetekben, az elalvásos éjszakai balesetekben (lásd
Pszichológiai Évkönyv I—II-ben az irodalmi felsorolást) stb.
c. A közlekedés sajátszerű jellegéből folyik, hogy az elkövetett közleke­
dési hibák, vétségek és büntettek pszichológiai tényezőit keressük, továbbá, hogy
d. vizsgáljuk a centrális stimulánsok (alkohol, coffein, Centedrin, Ak-
tedron, Gracidin) és központi idegrendszeri depresszánsok, tehát az altatók
(Sevenal, Noxyron), az ataraktikumok (Andaxin, Amikon, Trioxazin), a trank-
villánsok (Rausedyl, Hibernál, Frenolen) és az antihisztaminok (Pipolphen,
Suprastin), stb. hatását a látás és hallásérzékelésre, a szenzomotoros teljesít­
ményekre, az intelligencia funkciókra, a szociális reakciómódokra stb.
E farmakopszichofiziológiai és farmakometeoropszichofiziológiai vizsgála­
tain k at nemcsak a közlekedési és ipari, hanem a sporttevékenységek vizsgá­
latára is kiterjesztettük.
Meg kell emlékeznünk orvospszichofiziológiai kutatásaink azon teriile-

302
téről is, amely a különféle betegségek (hypertonia, hyperthyreosis, arterioscle­
rosis, az alkoholizmus különböző formái, a máj- és hasnyálmirigy funkciók
elégtelensége, illetve zavarai stb.) ipari és munkateljesítményt befolyásoló ha­
tását tárta fel, továbbá gerontopszichofiziológiai kutatásainkról, amelyet 6
hetes N.T. (Neotonocain sine tonogeno) kúrába vont 70 éven felüli vasúti
dolgozókkal végeztünk.
IV. Az Intézet tudományos közleményeinek száma az utolsó évtizedben
meghaladja a 70-et, amelyek a Közlekedéstudományi Szemlében, a Népegész­
ségügyben, a Testneveléstudományban, az Időjárásban, a Magyar Pszicho­
lógiai Szemlében, a Pszichológiai Évkönyvben stb. jelentek meg.
V. Intézetünk bel- és külföldi kapcsolatai jól ismertek, ezért azokról
nem szólunk.
VI. Befejezésül rá kell mutatnom gyakorlati és tudományos munkássá­
gunk legfontosabb alapelvére, arra, hogy intézeti munkánk, tudományos ku­
tatásaink, hazai és külföldi kapcsolataink ápolása mind, mind a tudományos
haladást és a gyakorlati életet, közelebbről a közlekedés biztonságát hivatott
szolgájni. Ezt a célt szolgálják országos viszonylatban megszervezett alkohol-
ellenőrzési vizsgálataink is, melyeket PÁTER-HoRVÁTH-féíe tüdőlevegőszűrős
eljárással rendszeresen végzünk. Az 1952. évben megkezdett ezen munkánk
eredményeként ma elmondhatjuk, hogy a szolgálatban alkoholos állapotban
talált közlekedési dolgozók száma 1959. évben 38%-ról 3%-ra csökkent.
Ennek népgazdasági jelentőségét nem kell külön hangsúlyoznunk.
VII. Balesetmegelőzés terén végzett munkásságunkat a Fővárosi Ügyész­
ség most kiadott jelentésével támasztjuk alá. Eszerint a közúti baleseti
statisztikai adatok kedvezően alakulnak és Budapesten 1952-től 1959-ig be­
zárólag az 1 000 gépjárműre eső közúti balesetek száma 151-ről fokozatosan
31-re csökkent, — a balesetmentes verseny mozgalomban résztvevő vállala­
toknál pedig 1957. év első felében a megtett 143 175 484 km-re jutó 313 bal­
esettel szemben, 1959. év első felévében a megtett 175 067 159 km ellenére
280-ra csökkent a balesetek száma. Ezekhez az eredményekhez feltétlenül
hozzájárult az a tevékenység is, amelyet Intézetünk fejtett ki a gépjárműveze­
tők alkalmassági vizsgálata, alkoholellenőrzése stb. terén.
Tudományos kutatásaink, azok eredményeit közlő cikkeink és előadá­
saink, továbbá a különböző nemzetközi és hazai szervekkel fenntartott tudo­
mányos kapcsolataink is a biztonságos és kulturális közlekedés megteremté­
sének szolgálatában állanak és hazai és külföldi tudományos körökben el­
nyert elismeréseinket is elsősorban ezen célok odaadó szolgálatának tulaj­
donítjuk.
Dr. Gegesi K iss P ál elnök: Felszólalásra következik D r . F o d or M árk
kollégánk.
Dr. Fodor Márk: Mélyen tisztelt Nagygyűlés ! A munkaprogram kiegé­
szítéséhez kívánnék hozzászólni. Mindenekelőtt ki kell fejeznem nagy örömö­
met afölött, hogy öreg napjaimra mégis megértem magam is azt, amit olyan
nehéz szívvel vártam: a Pszichológiai Bizottságnak hosszas tetszhalálból való
feltámadását. És köszönöm ezt azoknak, akiknek köszönhetem. Tudtam,
hogy ez előbb-utóbb, de biztosan bekövetkezik, és így szorgalmasan feldol­
goztam évtizedeken át fiókom számára azt a sok mondanivalót, amely még
a felszabadulásunk előtti időből is felgyülemlett bennem.

303
 Ezek előrebocsátása után kérem, hogy konkrét kiegészítő javaslataimat
elfogadni és a munkaprogramba beépíteni szíveskedjenek.
Köztudomású, hogy mind szocialista szellemű családi nevelésünk, mind
pedig köznevelésünk is még a kezdet nehézségeivel küzd. Tanulmányi eredmény
elégtelensége, magatartásbeli és lemorzsolódási bajok, túlterhelés stb. E bajok
közös forrása, hogy az ifjúsági és gyermeklélektan ma is érvényes és hasznosít­
ható tudnivalóit teljesen figyelmen kívül hagyták azon a címen, hogy a pedo-
lógiai vagyis gyermektanulmány nem vonalas, sőt „reakciós” tudomány.
Pszichopedagógiai szakcsoportjaink igen nagy szolgálatot tehetnének
azzal, ha munkaprogramjukba felvennék mind a családi, mind az iskolai neve­
lés megjavításával kapcsolatos egész kérdéskomplexumot, beleértve a gyer­
mek- és ifjúsági lélektant és fejlődéstant is. Ezzel egyben segítenének a Műve­
lődésügyi Minisztérium neveléstudományi és iskolareform problematikájának
ügyében, mert ez a szaktudás legjobb tudomásom szerint még mindig nem
kapott megfelelő képviseletet a szocialista nevelési reform munkásságában.
E fontos kérdéskomplexum megérdemelt ápolása megoldható lenne más­
képp is. Volt nekünk valamikor — az idősebb generáció tud róla — egy
Magyar Gyermektanulmányi Társaságunk, amely kifejezetten szociális szel­
lemben dolgozott. Már a Tanácskormánynak is kidolgozta pedagógiai program­
já t jeléül annak, hogy politikailag is abszolút megbíztak benne. Ezt a társasá­
got újra feltámaszthatnánk, és akkor ez az egyúttal ugyancsak megszűntetett
Pedagógiai Társaság elméleti munkakörét is átvehetné. A munkatársak, amíg
a megfelelő káderek kifejlődnének, a Gyermeklélektani Intézet és a Pszicholó­
giai Bizottság munkatársaiból kerülhetnének ki.
A Pszichológiai Bizottság a köznevelés megjavítása területén a következő
fontos kérdésekben nyújthatna gyors segítséget: 1. A még sok hasznavehetet­
len tankönyv további írásának megszűntetésében és jó tankönyvírókkal való
pótlásának kérdésében. Ez a kérdés a Tankönyvkiadó gyermeklélektani és fej­
lődéstani lektorátusának megszervezése nélkül — amint ezt az eddigi szomorú
tapasztalatok eléggé bizonyítják — nem oldható meg. — 2. Sürgős segítségre
szorul a mai fiatal aktív pedagógus nemzedék is, amely önhibáján kívül sem­
milyen gyermekfejlődéstani szaktudásra nem tehetett szert, és akiket önkéntes
jelentkezéssel e szaktudás legelemibb ismereteibe a bizottság fejlődéstannal
foglalkozó tagjai bevezethetnének. Ez a minimális tudás lényegesen segíthetné
munkájukat. — 3. Sürgősen egybe kellene hívni egy szekszuálpedagógiai anké-
to t vagy akár kongresszust is, amely tisztázná a sürgős teendőket ebben a saj­
nos nagyon is aktuális pszichopedagógiai kérdésben. Ebbe beletartozna a
koedukáció problematikája is. Ilyen kongresszust javaslatomra már tartottunk
is még a koedukáció bevezetése előtt.
Tudom, hogy a köznevelés mindig is politikum volt. Annál inkább az
kell, hogy legyen napjainkban. De mi nem a célkitűzésbe akarunk beleavat­
kozni, hanem annak szolgálatában, hibátlanabb módszerekkel való megvalósí­
tásában akarunk és kell is segédkeznünk.
Nagyon fontos tematika, amely sajnos még nem talált gazdájára, a fel­
nőttek nevelésének, oktatásának kérdése és az ezzel kapcsolatosan a népszerű­
sítés pedagógiájának kidolgozása. Erre már évekkel ezelőtt tettem előterjesz­
tést a TIT főtitkárának, de meghallgatásra ez még a mai napig sem talált.
A Filozófiai-pszichológiai Albizottság kezébe vehetné mind az ifjúságnál, mind
a felnőtteknél most már a pszichobiológiai tudás hasznosítását a világszem­
léletre való nevelés pedagógiájának kidolgozását. Az Orvosi lélektani Albizott­

304
ság nagyon fontos feladata volna a pubertás korának szakszerű feldolgozása
népszerű munkában a pedagógusok és a szülők számára, amivel mindkét nevelő
réteget nagy hálára kötelezné. Addig is újból ki lehetne adni T u sz k a i Ö dön
orvospedagógus kitűnő szakértelemmel megírt könyvecskéjét e témáról.
Tekintettel arra, hogy két, világviszonylatban is kimagasló pedagógu­
sunk, az orvospedagógus R anschburg P ál és a Magyar Gyermektanulmányi
Társaság megalapítója és kimagasló művelője, N agy L ászló , még mindig
nem részesült abban a közfigyelemben, amelyre már erősen haladó beállított­
ságánál fogva is érdemesek, felhívom az illetékes Albizottságok figyelmét
e köztartozásunk sürgős törlesztésére is. Tudom, hogy Gyermeklélektani Inté­
zetünkben mindkét szakemberünk nagy megbecsülésben részesül, de hasonlít­
ható tanításaikat át kell vinnünk mai szocialista iskolarendszerünk kiépí­
tésébe is.
A társadalomlélektani kérdések pszichopedagógiájához a következőt
szeretném előadni: Ha valamikor, úgy napjainkban, amikor a kommunizmus
felé haladunk, szocialista rendünk tudományos szolgálatával foglalkozunk,
óriási jelentősége van a társadalmi lélektan problematikájának. Ennek nem­
csak az iskolai és a társadalmi szocialista szellem kinevelésében kell, hogy nagy
szerep jusson, de nagy hasznát veheti e tudásnak az ideológiai képzés is. A
pszichobiológiai szaktudás és természettudományi perspektíva nagy segítsé­
get nyújthat a gazdasági és politikai propagandának.
Végül még néhány szót a tudományos munkásság koordinálásáról, vagyis
a kooperációról, amelyről az idei akadémiai nagygyűlés megnyitóján is szó
esett. E tekintetben javaslom, hogy a Pszichológiai Bizottság ne csak az
orvos-biológusokkal, de a hivatásos szakbiológusokkal és főleg a csak ezután
kialakuló humánbiológusokkal is lépjen érintkezésbe.
Dr, Gegesi K iss P ál elnök: Felszólalásra következik Illyés Gyuláné !
Illy és Gyuláné: T. Nagygyűlés! Valóban tűnődtem azon, hozzászóljak-e
egyáltalán, amikor már ilyen késő van, és a hallgatóság figyelmét még én is
igénybe vegyem-e, de a gyógypedagógiai kór- és lélektani tanszék nevében
mégis szeretnék feltárni egy számunkra igen fontos problémát. A tanszék célja
és ennek következtében voltaképpen feladata is az oktatás. A jövő gyógy­
pedagógusait készíti elő általános lélektanból, gyermeklélektanból, gyógy­
pedagógiai lélektanból, gyógypedagógiai kortanból és elmekórtanból. A lélek­
tani tanszéken és az ambulancián végzett gyakorlati munkája szintén az okta­
tás szolgálatában áll. Igaz ugyan, hogy fenntart egy viszonylag elég nagy
ambulanciát, a célja azonban ezzel az, hogy ott a gyógypedagógiai főiskola
hallgatói megtanulják gyakorlatilag, hogyan kell a fogyatékos gyermekeket
vizsgálni, tehát hogyan kell összeállítani a differenciál-diagnózist, és hogyan
kell a hozzátartozóknak tanácsot adni, esetleg a beküldő szervnek leletet,
gyógypedagógiai véleményt összeállítani és elküldeni.
A tanszék harmadik feladata, a tudományos munka, szintén az oktatási
célt szolgálja elsősorban. így például a hallgatók szakdolgozatának irányítását
végzi, amely voltaképpen a hallgatók bevezetése a tudományos munkába.
Feladata azután, hogy megfelelő gyógypedagógiai és egyéb lélektani jegyzete­
ket állítson össze a hallgatók számára. Ezen innen és azon túl azonban a tan­
szék legfontosabb tudományos célja a gyógypedagógiai lélektan kidolgozása.
Ez azért olyan nagy feladat, mert a gyógypedagógiai lélektannak még az
alapvető problémáira sem alakult még ki egységes felfogás. Igen friss tudo­

4 Magyar Pszichológiai Szemle 305

 mányág tehát, amelynek az alkalmazott része, pontosabban szólva a diagnosz­
tikai és terápiái része nagyjából empirikusan épült fel. Nincs azonban még
összefüggő egységes elmélete sem, nálunk sem és másutt, tehát külföldön sem.
A legalapvetőbb kérdések közül, amelyek kidolgozása folyamatban van,
csak néhányat sorolnék fel, éppen a probléma felvetéséül.
A gyógypedagógiai pszichológia hovátartozása, azaz a lélektannak vagy
a gyógypedagógiának egyik ága-e, vagy pedig önálló-e. Ha önálló, mi a sajátos
célja, rendszere, feladata, tárgya, munkaterülete. Hogyan függ össze a rokon
szaktudományokkal, illetve hogyan különíthető el azoktól? Vannak-e és
milyenek megállapított törvényszerűségei, specifikus módszere, egységes szem­
pontjai, története? Melyek a határai? Kik tartoznak tulajdonképpen a gyógy­
pedagógiai lélektan területére? Ilyen a gyógypedagógiai lélektan felosztása,
miután a gyógypedagógiai lélektannak éppenúgy megvannak a maga sajátos
problémái a fejlődés, a nevelés, a munka szempontjából, mint az épekkel fog­
lalkozó pszichológiának.
Végül ide tartoznak a szorosabb értelemben vett általános lélektani kér­
dések, vagyis milyenek a különféle fogyatékosságot szenvedetteknek, vakok­
nak, siketeknek, gyengeelméjűeknek és így tovább a megismerési tevékeny­
ségei, érzelmi életük, cselekvéseik, munkatevékenységük, környezetbe illesz­
kedésük, — egyáltalán a fogyatékosság hogyan befolyásolja a személyiséget?
Ez a néhány felvetett kérdés is mutatja, milyen sokrétűek a gyógy­
pedagógiai lélektan problémái, milyen nagyok azok a feladatok, amelyek
előtte állnak. Mindez azt bizonyítja, hogy ennek megfelelő megoldása vagy
legalábbis mondjuk, gyors ütemben való megoldása vagy egy bizonyos lét­
számfejlesztést igényel, vagy a deféktől ógiai intézet megszervezését, de min­
denképpen azt is bizonyítják, hogy milyen szükség volna egy olyan pszicho­
lógiai tudományos kutató intézetre, amelyben a gyógypedagógiai lélektan
számára is kutatási lehetőség adódnék.
D r. Gegesi K iss P á l eln ök : Felszólalásra következik De . Csieszka
J ános !
D r. Csirszka J án os: Mélyen tisztelt Nagygyűlés! Engedjék meg, hogy
az elhangzott beszámolókhoz kiegészítésképpen, a Munkaügyi Minisztérium
Munkalélektani Csoportja részéről néhány szót szóljak arról a munkáról,
amellyel Intézetünk kívánja a gyakorlati lélektant, közelebbről a munka­
lélektan ügyét szolgálni.
Ebben az ünnepélyes órában, amikor a Magyar Tudományos Akadémia
Pszichológiai Bizottsága az újjáéledt és újjáalakult lélektani tudományos
tevékenység eredményeiről emlékezik, hadd idézzem egy pillanatra az elmúlt
10 esztendőt. Az akkori MTH Módszertani Intézetének neveléselméleti tago­
zatában 1953-ban megindultak a munkalélektani megfigyelések a tanműhelyi
és üzemi miliőre, a munkamozgásokra és a beilleszkedési problémákra vonat­
kozólag, valamint az iparitanuló képzés neveléslélektani vonatkozásának
gyakorlati vizsgálatai. E munka jelentőségét akkor még csak igen kevesen
lá ttá k be. E kevesek között kell említenem C sil l a g LÁszLÓt, a Módszertani
Intézet akkori igazgatóhelyettesét, aki lehetőséget biztosított és teret adott
e vizsgálatoknak. E korszaknak tudományunk számára mostoha feltételei
között végzett munkájából született meg az 1958-ban kiadott könyvünk,
am ely az esztergályos munka munkalélektani és neveléslélektani szempontjait
dolgozza fel, és amelyet a Szovjetunióban most készülnek oroszra fordítani.

306
 Gegesi Kiss Pál akadémikusnak az Akadémián te tt úttörő kezdeménye­
zései után, és annak eredményeképpen, 1957-ben a Munkaügyi Minisztérium
— felismerve a munkalélektan gyakorlati jelentőségét —egy fél-függetlenített
státussal lehetővé tette a munkalélektani kutatások és gyakorlati tevékenység
nyílt gyakorlását. Tevékenységünk e hivatalos elismerésével kezdődik Inté­
zetünk jelene. Ezután a fejlődés útját gyakorta sűrűsödő harcok és egyben
szerény, de progresszív irányt mutató eredmények jelzik.
Az idő előrehaladott voltára való tekintettel most nem akarok részletesen
belemenni annak taglalásába, hogy munkánkat a részletekbemenően ismer­
tessem. Csupán annyit mondok, hogy a Módszertani Albizottság alkalmat
adott Intézetünknek arra, hogy e hó 29-én itt az Akadémián ismertethessük
tevékenységünket.
Ami pedig a terveinket illeti: anélkül hogy eleve ilyen célkitűzésekkel
indultunk volna, a társadalom részéről megnyilvánuló követelmények mun­
kánk fejlődését két irányban jelölik ki. Egyre jobban elkülönítik a széleskörű
pályaválasztási tanácsadás, és az elmélyült tudományos jellegű szaktanács-
adás tevékenységét. Bár munkánk súlypontja ez utóbbira tolódott el, a jövő­
ben mégis mindkét irányt tovább akarjuk fejleszteni. Ennek érdekében:
1. Elsősorban tovább kívánunk harcolni a Minisztertanács 1024/1959.
VII. 19. sz. határozatának végrehajtásáért,— vagyis azért, hogy az elrendelt
országos pályaválasztási tanácsadó hálózat létrejöjjön. Ennek érdekében
részünkről az elvi előkészületek megtörténtek.
2. Tovább kívánjuk folytatni és bővíteni alkalmasságvizsgáló, pálya-
választási szaktanácsadó tevékenységünket, kibővítve a felvilágosító és tájé­
koztató szolgáltatásokkal.
3. A szaktanácsadással kapcsolatos elvi kérdések további tisztázásával,
valamint főleg az ezzel kapcsolatos módszertani, diagnosztikai és terápiás jel­
legű tanácsadói irányítás terén újabb kutatómunkákat is tervezünk.
Intézetünk életrajzának e néhány vonását azzal a kéréssel hozom a tisz­
telt Nagygyűlés szíves tudomására, hogy az elmondott előzményekből szüle­
tett, és majd megvalósítandó tudományos munkásságunk eredményeit is tudo­
másul venni szíveskedjék.
Dr. Gegesi K iss P ál elnök: Következik D r . Sa n d e l h a u s e n M iklós
felszólalása.
Dr. Sandelhausen M iklós: Igen tisztelt Hallgatóság! Egy pár szóval
szeretnék a jövő érdekében hozzászólni a mai együtteshez. Bizonyos félre­
értéseket kell talán tisztázni.
A természettudomány gondolkodási anyaggal foglalkozik. Az ember pon­
tosan olyan anyag, mint bármi más ezen a világon. Nincs nagy különbség —
meg fogjuk látni — a dolgok között. Az a közös alap, amire minden tudomány
helyezkedik, és amire a pszichológia tudományának — az elszigetelődés
veszélyének elkerülése végett — szintén helyezkednie kell, az a szociabilitás
biztosítása. Minden pszichológia — akár kriminálpszichológia, akár nevelés-
lélektan, csak egy céllal dolgozhat: az aszociálisok és az antiszociálisok szoci­
álissá tevésének céljával. A tudománynak ezen cél biztosításához a különböző
szak-részletek megvilágításával kell hozzájárulnia. Ne keverjük össze — mint
általában a természettudományos gondolkodásúak előtt tűnik a kérdés — a
pszichológiát a teszt-vizsgálatokkal. A pszichológia sokkal magasabbrendű

4* 307
tudomány, és ezen magasszintű tudomány művelésének biztosítása — úgy
hisszük —, az Akadémia feladata.
Nem hízelgésképpen mondom, de még sohasem történt meg, hogy az
Akadémia többi Osztályával egyenrangú Osztállyá vált a Pszichológiai Bizott­
ság. Erre még nem volt példa — még akkor sem, amikor a lélektan a virág­
zását élte különböző más gondolkodási módban és más nomenklatúrával.
Talán meg tudtam magamat értetni azzal a pár szóval, amit mondtam.

Dr. Gegesi Kiss Pál elnök : Felszólalásra következik D e . R é t i L á s z l ó !

Dr. Réti László: G e g e s i K i s s P ál akadémikus beszámolója a pszi­
chológia helyzetéről Magyarországon megmutatta azt a szervezeti felépí­
tést, amelyben ma a pszichológia művelése folyik, s megmutatta azt a
perspektivikus tervezetet, amelyben a jövőben is művelni fogják. Kor­
mányzatunk bölcs előrelátásának és tudományos életünk fejlettségének jele
az, hogy G e g e s i K i s s P ál akadémikus a pszichológia mai helyzetét így felmér­
hette s a jövőbeni feladatait szép reményekre jogosítva inaugurálhatta. En­
gedtessék meg nekem, aki második évtizede gyakorló pszichológusként mű­
ködöm, hogy a pszichológia magyarországi helyzetének felméréséhez és jövő­
beni feladatainak megállapításához néhány megjegyzést fűzzek, s rámutassak
azokra a konkrét eredményekre, amelyek a pszichológiai kutatások és vizsgála­
tok nyomán születtek meg, amelyeknek továbbfejlesztését népgazdaságunk és
szocialista társadalmunk haladásának érdeke teszi szükségessé.
A pszichológia mai helyzetét felmérhetjük úgy is, hogy hány pszicho­
lógiai bizottság működik, hány értekezletet, előadást tartottunk, mennyi pub­
likációnk jelent meg, hányán utaztak külföldre stb., de felmérhetjük úgy is,
hogy azt vesszük számba, hogy milyen konkrét feladatokat oldott meg a pszicho­
lógia, milyen eredményeket produkáltak az egyes bizottságok és intézmények a
népgazdaság, a társadalmi fejlődés érdekében. A pszichológia művelésének csak
akkor van értelme, ha kimutathatóan, de facto a társadalmi haladást szol­
gálja. Nem azon van a hangsúly, hogy hányféle és milyen módszerrel dol­
gozik a pszichológus, hanem mindig az a döntő irányelv, hogy a nép­
gazdaság érdekét, a társadalm i fejlődést, a termelés javulását és emelését
mozdítja-e elő a pszichológiai tevékenység.
Ebből a szempontból vizsgálva a pszichológia mai helyzetét, néhány
eredményre kívánok rám utatni, amelyek a pszichológia mai helyzetére jellem­
zőek. Tudjuk, hogy az 1950-es évek elején csak néhány pszichológiai intéz­
mény működött: az M.T.A. Gyermeklélektani Intézete, az I. sz. Gyermekkli­
nika Lélektani Osztálya, a MAY Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás stb.
A Gyermeklélektani Intézet szervezési adottságaiból és egyéb okokból ki­
folyóan nem tudta ellátni azokat a feladatokat, amelyek a gyermekideggon-
dozás, a gyermekdiagnosztikai és terápiái feladatok révén reá hárultak volna,
s így társadalmi szükségszerűségként jött létre D e . S c h n e l l J á n o s vezetésé­
vel az Országos Gyermekideggondozó Intézmény, melynek ma már Budapesten
három, vidéken még több állomása van és naponta a gyermekek százait vi­
szik ezekbe az intézetekbe, ahol neurológiai, pszichodiagnosztikai és pszicho­
terápiái kezelésben részesülnek, s ilymódon a sérült gyermekek százait adják
vissza a szülőknek és a társadalomnak. A pszichológia tehát a gyermekgon­
dozás területén egyre több feladatot old meg, s így a társadalom egészséges
fejlődésének ügyét egyre nagyobb élettéren szolgálja.

308
 Vagy nézzünk egy másik intézményt. 1960. január 1-én nyitotta meg
kapuit az Autóközlekedési Alkalmasságvizsgáló Intézet, ahol naponta 50—100
hivatásos gépkocsivezetőjelöltet vizsgálnak fiziológiai, pszichológiai módsze­
rekkel a gépkocsivezetői szolgálat céljaira.
Az eredmények közé kell sorolnunk azt is, hogy a középiskolákba be­
vezettük a pszichológia oktatását.
Ugyancsak a gyakorlati pszichológus szemével nézzünk át a pszichológia
másik alkalmazási területére, a munkalélektanra. Ma már több gyárban alkal­
maznak üzemi pszichológusokat. A Csillaghegyi Len- és Kenderárugyárban,
a Lenin Kohászati Müvekben, a Május 1. Ruhagyárban, a Csepeli Vasművek­
ben és az Orion Gyárban üzemi pszichológusok dolgoznak. De nem ez a lé­
nyeg, hanem az, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni a pszichológia
alkalmazásának segítségével. Tudomásom szerint D r . M o l n á r iMRÉnek és
D r . P e r c z e l JózsEFnek a Csillaghegyi Len- és Kenderárugyárban pszicho­
lógiai vizsgálataik alapján kimutatott munkaközi szünet szükségességének be­
vezetésével sikerült a termelési eredmények emeléséhez hozzájárulniok.
A MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomáson 1954 óta folyik a hi­
vatásos gépkocsivezetők előzetes kiválogatása, fiziológiai és pszichológiai
módszerekkel. A hivatalosan közölt statisztikai adatok szerint azóta csökkent
a hivatásos gépkocsivezetők 1000 km-re eső baleseteinek száma. Ugyancsak
fiziológiai és pszichológiai módszerekkel a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló
Állomáson csökkentették a MÁV dolgozók alkoholizmusának szolgálattelje­
sítés közben való elterjedését jelentős mértékben, amint már erre D r . H o r v á t h
elvtárs felszólalásában rámutatott.
Az alkalmasságvizsgálatok haladó pszichológiai módszereivel sikerült az
ipar más területén is a társadalom és a termelés érdekeit szolgálnunk. A Bánya­
gyutacs Gyár üzemi orvosa az elmúlt év folyamán azzal a kéréssel fordult
a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomáshoz, hogy az életveszélyes durhi-
gannyal dolgozó munkások kiválogatásában legyünk segítségére, mert a bal­
esetek száma félelmetesen emelkedik. Intézetünkben azóta végezzük ezeknek
a veszélyes munkahelyen dolgozóknak kiválogatását és a mi általunk kiválo­
gatott dolgozók közül egy év óta még egyetlen baleset sem történt. Egy robba­
násból eredő kár meghaladja az 50—100 000 forintot, leszámítva a legfőbb
érték elvesztését, az embert.
A felsorolást még folytathatnám. Ezekkel a kiragadott példákkal csak
illusztrálni akartam azokat a konkrét eredményeket, amelyeket haladó pszi­
chológiai módszerekkel értünk el, s amelyek úgy gondolom, igen jellemzőek
a pszichológia mai helyzetének megítélésénél.
A pszichológia magyarországi helyzetének felmérését elősegíti a magyar
pszichológia módszereinek és funkciójának világviszonylati relációkban való
szemlélete. Ezzel kapcsolatban a következőket kell megállapítanunk. Ma kül­
földön a pszichológiának két fő irányzata érvényesül: a materialista és az
idealista irányzat. E két irány közti kontroverziák mélyre nyúlnak és az ellen­
tétek kiegyenlíthetetlenek. A mi eredményeink a materialista pszichológia
szellemében kidolgozott módszerek alapján születtek meg, s ezek az eredmé­
nyek nemzetközi elismerést is nyertek. Utalok itt D r . H o r v á t h L á s z l ó G á -
BORnak az alkoholfogyasztás hatásáról végzett kutatásaira, melyeknek ered­
ményeit, az 1957. évi genfi Nemzetközi Antialkoholista Kongresszus, az 1958.
évi budapesti Nemzetközi Mentő Kongresszus is publikálta és elfogadta. Fel­
sorolhatnám itt azokat az új pszichológiai módszereket, amelyek az elmúlt

309
tíz év a latt születtek meg, s amelyek mind azt igazolják, hogy a magyar
pszichológia a külföldi pszichológiai helyzettel egyáltalán nem szubordinált
helyzetben van, sőt akárhány kérdésben úttörésnek számító feladatokat ol­
dott meg. Remélhetőleg a Pszichológiai Bizottság ma már abban a helyzetben
lesz, hogy mindazokat a félrevezető sajtóközleményeket, amelyek a magyar
pszichológiai tevékenység jelentőségét csökkentik, egyszer s mindenkorra el
fogja némítani és helyet biztosít a társadalmunk életének fejlődését szolgáló
magyar pszichológiai munka egészséges propagandájának.
G e g e s i K i s s P á l akadémikus beszámolójában lefektetett távlati tervek
oly nagyarányú feladatokat jelentenek, amelyeket csak új káderek képzésé­
nek számbavételével lehet megoldani. A rendelkezésre álló pszichológiai erők
erre nem elegendők. Az volna a tiszteletteljes javaslatom, hogy amiként a MÁV
Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás saját maga és az egyetemi oktatás bevo­
násával gondoskodik utánpótlásáról, ugyanúgy minden pszichológiai intéz­
mény törődjön, és hozzon áldozatot a fiatal munkaerők szakkáderré való
fejlesztéséért. Véleményem szerint ez a szakkáderképzés és a távlati tervek
megvalósításának megoldása addig, amíg az egyetemi oktatásban a pszicho­
lógusképzés radikális reformját nem tudjuk végrehajtani.

Dr, Gegesi Kiss Pál elnök: Dr. Severini Erzsébet kollégánk következik
felszólalásra.
Dr. Severini Erzsébet: T. Pszichológiai Bizottság! T. Hallgatóság! Én
csak néhány rövid megjegyzést szeretnék hozzáfűzni az egyes Albizottságok
munkájához. Elöljáróban azt szeretném mondani, kétségkívül mindnyájan
nagyon örülünk annak, hogy G e g e s i K i s s P á l akadémikus vezetésével ilyen
gyorsan regenerálódott a magyar pszichológia tudománya és ilyen szép kilá­
tásaink vannak.
Egy kéréssel fordulok a Pszichológiai Bizottsághoz. Segítsen — ameny-
nyire módot ad erre az Akadémia — a külföldi könyvellátást kissé eredmé­
nyesebben és intenzívebben megszervezni. Bosszantó dolog, amikor az ember
elkezd tanulmányozni egy alapvető klasszikus vagy jelentős modern művet,
s akkor jön egy kolléga, hogy neki sürgős szüksége van arra, s az ember kény­
telen odaadni, mert ő esetleg másnap egy előadást csinál, viszont a saját ku­
tatóm unkánk emiatt eléggé hátráltatódik.
Nagyon örülünk annak, hogy orvosok, éspedig kiváló orvosok bekap­
csolódnak az aktív lélektani rpunkába. Ez annál is inkább örvendetes, mert
a klinikai pszichológia az egész világon hatalmas fellendülésben van, s a pszi­
chológia mind nagyobb és nagyobb, döntő kutatásait is itt végzik.
Szeretnők azt is, ha G e g e s i K i s s elvtárs úgy is, mint rektor lehetővé
tenné, hogy az orvosi könyvtárba legalább délelőtt bejárásuk legyen olya­
noknak, akik komoly tudományos munkát végeznek, és kölcsönadják a folyó­
iratokat. Mert aki valóban komoly kutatómunkát végez, annak át kell néznie
állandóan az összes folyóiratokat, mégpedig a jelenlegi folyóiratokat. Azt hi­
szem, hogy egy kari határozattal sikerülni fog az ő nagy energiájával ezt
a kérdést is megoldani.
Néhány szót szeretnék még mondani egy-két Albizottság munkaprog­
ram jával kapcsolatban. Olyan hatalmas programokat állít mind a Nevelés­
lélektani Albizottság, mind a Munkalélektani Albizottság programjába a
pszichológusok számára, hogy joggal felvetődik az a nagyon aktuális kérdés:

310
hogyan fogjuk tudni ezeket a nagy, mondhatnám monumentális feladatokat
elvégezni? Hiszen ezekhez évtizedek kellenek!
A magam részéről sokat foglalkoztam neveléslélektannal. Utcán, tere­
ken a gyermekekkel elég szoros kapcsolatom van. Úgy gondolom, ha mi a
gyakorlati életben tanulmányozzuk a nevelés tényeit, akkor a legfontosabb
az volna, hogy a szülői nevelést és a gyermekek tényleges viselkedését egy kissé
tudományosan összehangoljuk. Szerintem elsőrendű feladat volna ezzel kap­
csolatban nemcsak ismeretterjesztő füzetekben, de komolyabb tudományos
munkákban is különféle neveléslélektani problémák megoldása pedagógusok
számára. Ezzel kapcsolatban szeretnék utalni arra, hogy igen helyes az érdek­
lődést és az aktivitást egybekapcsolni. A részletterveket még nem ismerem,
s így a magam részéről nem tudom, hogy ilyen fontos problémák, mint akarat
és fegyelem, napvilágot láttak-e már kimondottan lélektani cikkekben, folyó­
iratokban.
Nagyon fontosnak tartom a fegyelem kérdését, és ezzel kapcsolatban
az akarati kérdéseket, s úgy gondolom, hogy abba a szép programba, amelyet
a Neveléslélektani Bizottság vetített elénk, bele lehetne ezeket is illeszteni.
Még azt szeretném mondani, hogy helyeslem, hogy Szalai akadémikus
kívánja a társadalomlélektani bizottság felállítását, mert valóban ez nagy te­
rület. A tanfolyam is nagyon helyes gondolat. Remélem, a Pszichológiai Bi­
zottság osztja azt a nézetemet, hogy a Pszichológiai Társaság egyrészt a múlt­
ban is ápolt hagyományokhoz, másrészt a jelenlegi pszichológia tényállásához
mérten úgy szerveződjék meg, hogy legyen egy külön része, amely ismeret-
terjesztő, és egy másik, amely tisztán tudományos munkával foglalkozik.
Még egy rövid m egjegyzést szeretnék tenni. Liebermann kartársunk em ­
lítette, hogy a Gyerm eklélektani Intézetben a B inet -Simon teszt alapján vizs­
gálják a mi gyerm ekeinket, a magyar gyerekeket. Meglehet, hogy nem vagyok
eléggé szakszerű, de nem tudom, hogy m iért a BiNET-SiMON-féle teszt alapján
vizsgálnak, amikor már a húszas évektől kezdve úgyszólván az egész világon
a Stanford-BiNET-féle eljárással vizsgálják a gyerm ekeket éppen a B inet -
SiMON-féle teszt fogyatékossága m iatt.

Dr. G egesi K iss Pál elnök: Dr . P erczel J ózsef kartársunk követ­

kezik.
Dr. P erczel József: Eltérően az eddigi hozzászólóktól, legyen szabad
pillanatképet adni az üzemi pszichológus igen nehéz munkájáról. Ezt úgy ér­
tem, hogy az üzemek, melyek pszichológust alkalmaztak, a lélektanban való
tájékozatlanságuk miatt sokszor úgy gondolják, ha a pszichológus megfelelő
képzettséggel rendelkezik, nem kell mást tenni, mint beereszteni az üzembe és
a fizetését folyósítani. A többi már az ő dolga. Lássuk, hogy mit tud csinálni?
Itt aztán az üzem vezetőségét különböző meglepetések érik. Persze végül is
jó meglepetések, pl. mikor a balesetek száma csökkenni kezd. De addig hosszú
az út. Az üzemi pszichológus nem a reguláris, hagyományos, intézményesen
biztosított úton halad a termelékenység, a munkabiztonság és az üzem pszi­
chikus (szociális) légkörének megjavítása felé, hanem új, az üzemben még is­
meretlen módszerekkel. Munkáját sikeresen csak akkor tudja elvégezni, ha
az üzem vezetősége, a párt és a szakszervezet helyi szervei módszereit és sze­
mélyét illetően bizalmukat előlegezik. De még így is számtalan olyan akadályba
kell ütközzék, melyeknek oka a tájékozatlanság és a gyanakvás.
Az egyes üzemekben, bizonyos fokig elszigetelten, sokszor szakmunka­

311
társ nélkül dolgozó üzem i pszichológus sajátságos és új helyzetben van. Ez
a szakm ailag is valóban pionír munka csak megfelelő, kedvező körülm ények
k ö z ö tt végezhető el. M indenekelőtt szükséges, hogy tájékozódjék az ezen
a terü leten folyó munkákról és módszerekről, hogy más üzem ekben dolgozó
k ollégáival szervezett kapcsolatban legyen. Szükséges továbbá, hogy az ipar
m űszaki, gazdasági és szervezési kérdéseiről tájékozódhassék.
Erre alkalmat adott a G é p ip a r i T u d o m á n y o s E g y e sü le t. Az év elején
az ipar gyakorlati kérdéseivel való kapcsolat felvételére tervet dolgoztam ki,
melynek elfogadása után az Egyesület megbízott Ü z e m i L é le k ta n i B iz o tts á g á ­
nak. megalakításával. A Bizottságnak 24 tagja van, beszámítva az érintett
határos tudományok képviselőit is. Központi feladata az üzem pszichikus (szo­
ciális) klímájának objektív módszerekkel történő, összehasonlító (üzemek kö­
zötti) vizsgálata. Módszere a helyszíni konzultáció, melyet első esetben mun­
kahelyemen, az Orion Rádiógyárban tartottunk március 1-én.
Néhány szót szeretnék szólni az itt folyó munkákról. A legfőbb feladat
a balesetek számának csökkentése volt. Ennek elérésére kísérleti tervet dol­
goztam ki, melynek első szakaszában azt a meglepő jelenséget tapasztaltam,
hogy a kísérleti területen a baleseteknek a többi üzemrészekéhez viszonyított
száma 51%-kal csökkent. Számítottam bizonyos csökkenésre, de ilyen mérvű
változásra nem voltam elkészülve. Még jelentősebb ez a szám, ha figyelembe
vesszük, hogy — az üzem váratlanul felbukkant szervezési és technikai nehéz­
ségei miatt, mint az ilyenekre fentebb is utaltam — a tervezett módszerek­
nek csak egyikét tudtam alkalmazni: a felügyeleti információs hálózat kiépí­
tését. Ezek a számszerű adatok azonban a megfigyelési idő rövidsége m iatt
(egy hónap) csak fenntartással kezelhetők és általánosításra nem alkalmasak.
(Megjegyzem, hogy a pszichológiai módszerrel elért munkavédelmi eredmé­
nyek tekintetében az ilyen arányú javulás nem szokatlan. D e . Winckler
a Hennigsdorfi Hengerműveknél 37,8%-ot ért el, Hruska R udolf Színtan c.
könyvében csak a színdinamikai hatásokra 47%-os átlagos javulást vezet
vissza.)
Az üzemi szinten folyó baleseti vonatkozású in te n z ív pszichológiai munka
nálunk eddig teljesen ismeretlen volt.
Teljesen más a helyzet itt, mint a baleseteknek országos szinten történő
vizsgálatánál. Ezeknek a módszereknek úi. nagy hagyományaik vannak még
nálunk is. Ezt a munkát végzi több mint 10 éve a MÁV Pályaalkalmassági
Vizsgáló Állomása és néhány éve az Országos Munkaegészségügyi Intézet
illetékes osztálya is. I tt az e x te n z iv módszert alkalmazzák, vagyis nagyszámú
balesetnek egy-egy kiemelt tényezőjét tanulmányozzák. Eredményeik nem al­
kalmazhatóak azonnal, a kutatással párhuzamosan a gyakorlatban nagy ha­
tásfokkal és sokszor szinte megoldhatatlan feladatok elé állítják az elhárítást.
Pl. az egyes évszakokban, a hét egyes napjain sűrűsödő baleseti gyakoriság
esetén.
Az üzemen belül 1. nem áll rendelkezésre olyan nagyszámú adat; 2. azon­
nali beavatkozásra van szükség. Ezért itt a hazánkban még eddig fel nem hasz­
nált in te n z ív módszert kell alkalmazni, vagyis az összes jelentős tényezőt
egyszerre, egy érzékelési, mozgási, cselekvési és motivációs mezőn belül kell
vizsgálni.
A tudományos kutatás mellett párhuzamosan kell végezni a gyakorlati
e lh á r ító m u n k á t is , ami mérhetetlen mennyiségű szervezési intézkedést tesz
szükségessé. Ezeket a legnagyobbrészt nem szakmába, nem a saját munkaköri

312
kötelezettségekhez tartozó tevékenységet is a pszichológusnak kell elvégezni, ha
eredményeket akar elérni. Persze ez a rossz munkamegosztás hátráltatja ter­
vezett, saját munkájának elvégzését. (Előfordult, hogy határidők tekinteté­
ben ilyenkor 10-szeres, sőt 30-szoros szorzószámokat kellett alkalmazni, ami
a tervezést majdnem lehetetlenné teszi.)
Az elhárító munka az a lk a lm a zo tt lélek ta n egyik iskolapéldájának nevez­
hető. Itt nem törvényszerűségek megállapításáról van szó, hanem általános
lélektani, szociálpszichológiai, gazdasági lélektani, propaganda és reklámlélek­
tani tapasztalatok és ismeretek mindennapi alkalmazásáról.
A szovjet, lengyel, csehszlovák és német, valamint más államokból
származó módszerek tanulmányozása után főleg L e w in , G ottsch aldt, G n iza és
W in c k le r elméleti és gyakorlati módszereinek tanulmányozása után a követ­
kező álláspontra jutottam:
1. A veszélyeztetett dolgozó, ritka kivételektől eltekintve, igyekszik
testi épségét megvédeni. (Ezért a „balesetigény” és „balesetválasztás” elmé­
leteit a gyakorlati munkánál mellőzni lehet.)
2. Bizonyos információi vannak a veszélyről, tehát az információk ará­
nyában, a legtöbb esetben számolnunk kell a többé-kevésbé tudatos rizikó­
vállalás jelenségével.
3. A balesetek nagy számának a veszély nagysága és az információ mér­
téke között mutatkozó aránytalanság az oka.
4. Az információ hiányossága mint veszélyforrás nem csak a veszélyez­
tetett dolgozóknál áll fenn, hanem a műszaki és gazdasági vezetőknél és a
munkavédelmi funkcionáriusoknál is.
Az elhárításnak kétféle pszichológiai módja van:
I. A megfelelő in fo rm á c ió szolgáltatása
a ) a veszélyeztett dolgozónak
a a ) a környezeti veszélyre vonatkozólag,
bb ) a saját teljesítőképességére vonatkozólag,
b ) a vezetőknek és felelősöknek pedig a fizikai és szociális környezet­
ben felbukkanó veszélyekre vonatkozólag.
II. A veszélyvállalás csökkentésére irányuló hatás, a helyi motivációnak
megfelelő módszerrel.
Kísérletem mai stádiumában a vezetők és felelősök információs szerve­
zetének vizsgálatával és az új módszernek jó eredménnyel történő ellenőrzé­
sével végeztem.
Befejezésképpen még arra szeretnék rámutatni, hogy az ip a r i ü zem ek
m ily e n ig é n y t tá m a s z ta n a k majd és már most is (kis mértékben) a pszichológia
iránt.
Az üzem p s z ic h ik u s (szociális) k lím á ja — szovjet és nyugati pszichológu­
sok egybehangzó véleménye szerint — kihat igen nagy mértékben a termelé­
kenységre is, a termelés mennyiségére és minőségére, sőt a balesetek számának
alakulására is. Most már azt kell tudnunk, hogy milyen tényezőktől függ az
üzemi klíma jobb vagy roszabb volta és hogyan befolyásolhatjuk azokat.
A tényezők vizsgálatánál rádöbbenünk, hogy itt olyan kérdések kerülnek
felszínre, melyek pl. az á lta lá n o s lélek ta n feladatkörébe tartoznak: ilyen pél­
dául az igényszint, a rizikó vállalás, az elvárás jelensége, melyek nem csak a
munka, hanem az emberi cselekvés minden területén szerepelnek. A veszélyes
viselkedés, a túlvállalás mint motivációs téma szorosan összefügg a k r im in á l-

313
 hogy a társadalmi tulajdon egyre élénkebben előtérbe kerülő
p s z ic h o ló g iá v a l,
üzemi problémáját ne is fejtegessem. A munkatermek belső kiképzése, formá­
lása színezése (színlélektan, színdinamika) az e szté tik a i lé le k ta n területére ta r­
tozik. Nem is kell felsorolni a n eveléslélek ta n témáit az üzemi életben (kétszeres
átfedés a kriminálpszichológiával). Végül az egész üzemi pszichológiai kérdés-
komplexum beletartozik a szo c iá lp szic h o ló g iá b a , mivel az üzem maga szociál­
pszichológiai objektum, melyben belül kisebb csoportok működnek, de amely
maga is egy nagyobb csoport tagja.
I t t igen élesen jelentkezik az a m ó d sze rta n i kérd és is, hogy vajon nem
a c s o p o r t, a tá rsa s h elyzet-e a p szic h o ló g ia ila g elsődleges jelen ség és annak követ­
keztében az általános lélektannak lehet-e módszertanilag elsődleges feladata
a társas környezetétől izolált egyed kísérleti vizsgálata? Az ontogenetikai és
filogenetikai fejlődés pszichológiai vizsgálata nem ezt támasztja alá. Megfon­
tolás tárgyává kell tenni tehát, hogy az üzemi lélektan által felvetett kérdések­
ben nem kell-e éppen az általános lélektani kísérletező munkának a társas kör­
nyezetben lefolyó cselekvést vizsgálnia?
Mindebből azt hiszem az következik, hogy igen nagy szükség van az
általános lélektan kísérleti és irányító tevékenységére és az egyes alkalmazott
lélektani részterületek k o o rd in á lá sá ra .
D r. Gegesi K iss P ál elnök: Kíván még valaki hozzászólni, vagy pedig
lezárhatom a vitát? (Senki sem jelentkezik.) Ha senki sem kíván hozzászólni,
akkor a vitát lezárom, — és engedjék meg, hogy elnöki funkciómból folyóan,
néhány szóval összefoglaljam a napot. Napnak nevezhetem, mert már 8 óra
elmúlt, és 3 óra óta itt vagyunk. Ez több mint 5 órai munkaidő.
Azt hiszem, hogy akik itt jelen voltunk nagygyűlésünkön, valamennyien
megnyugvással és örömmel fogunk elmenni erről az értekezletről. Legalábbis
ami engem illet, semmiféle hiányérzetem sem a korreferátumokkal, sem a fel­
szólalásokkal kapcsolatban nem volt. A felszólalásokban nem volt mellébe­
szélés, nem volt mondanivaló nélküli szószaporítás, hanem úgy érzem, hogy
az összes felszólalókat a téma fontossága, és a felelősségtől áthatott beállított­
ság irányította.
Pár szóval szeretnék reflektálni Szalai akadémikus kollégánk bevezető
felszólalására, amelyben személyem szerepét értékelte. Gondolom többé-
kevésbé mindenki hiú, és én is ilyen vagyok, jól esik hát a végzett munka után
kapott dicséret. Nem hiszem azonban, hogy ilyen óriási eredményt, amilyent
aránylag rövid idő alatt elértünk, egy személy magában képes lett volna elérni,
ha nem vették volna körül olyan lelkes munkatársak, szenvedélytől áthatott
munkatársak, mint amilyenek a mai vitában, a folyamatos együtt-dolgozásban
a munkaeredmények feltárásában, egyáltalán mindenben segítették ennek a
fontos feladatnak előrejutását. Úgy gondolom, ha köszönet illet valakit, akkor
elsősorban az Albizottságok elnökeit és tagjait illeti köszönet ezért az eredmé­
nyes munkáért, és mint az Akadémia Elnöksége által megbízott elnök —
m int az Elnökség tagja — ezt a köszönetét a Bizottság tagjainak ki is
fejezem.
Most néhány szót arról, hogy tulajdonképpen miért is fontos hát a pszi­
chológia, és miért ismerte fel a Tudományos Akadémia Elnöksége ennek fon­
tosságát, s miért látott hozzá olyan intenzív erővel a szervezés támogatásához
szellemi, erkölcsi és anyagi szinten egyaránt.
Az Akadémia Elnöksége és annak minden tagja meg van győződve

314
arról és tisztában van azzal, hogy hazánkban is felépítjük a szocializmust és
a kommunizmust. Eljutunk egy olyan társadalomba, amidőn már minden
anyagi lehetőség rendelkezésünkre fog állni a jó és boldog élet éléséhez. Magas
szinten fogunk élni, mert hiszen a termelési kapacitás, a társadalom berendez­
kedése mind-mind módot fog erre adni. De bármilyen magas szintű lesz is
a társadalom, mikor már elértük a kommunizmust, és bár akkorra az emberi
tudat is nagyon sokban fog változni — s erről meg vagyok győződve, am int
azt hiszem, hogy Önök is —, mégis az ember akkor is ember fog maradni.
Idegrendszere akkor is azt a tagozódást fogja mutatni, amelynek agykérgi,
értelmi, intellektuális fogalmi része, érzelmi szférája, motorikus szférája és
vegetatív szférája van. Akkor is ez fogja alkotni az ember központi idegrend­
szerét. Az ember adott esetben akkor is örülni fog, örömei lesznek, vagy máskor
bánkódni fog, szomorú lesz. Akkor is lesznek emberi kapcsolatok az egyik
ember és más egyének között, lesznek családok, lesznek közösségi emberi
kapcsolatok, lesznek súrlódások, összeütközések még abban a magas, érettkorú
társadalomban is, amelyet a szocializmus és a kommunizmus jelent. Azt hiszem,
az ember nem véletlenül fogja formálni boldogságát, bánatait, a haláltudat
elfogadását, és olyan elfogadását, hogy az ne zavarja a boldog élet élésében.
Mindezt a pszichológia tudománya fogja előkészíteni, segítve mindazokat
a területeket, amelyeken most felépül ez a pszichológiai munka.
Én egyetértek azzal, hogy a most meglevő 9 pszichológiai Albizottsá­
gunk tovább fog bővülni. Nyilvánvalóan Közösség-lélektani Albizottságra
is szükség lesz, és mihelyt a feltételek erre megadódnak, létre is fogjuk ezt
hozni, sőt valószínűleg még más Albizottságokat is szükséges lesz létrehozni.
Igen lehetséges az is, hogy differenciálódni fognak egyes Albizottságok, és
például a munkalélektanból le fognak válni szakágak. Hiszen az egész köz­
lekedéslélektan olyan bonyolult dolog, hogy nem lehetetlen, hogy e munka
irányítására kénytelenek leszünk leválasztani külön Albizottságot. Vannak
ilyen lehetőségek. És akkor természetesen még inkább szükség lesz olyan koor­
dináló szervre, amely az államkormányzat szempontjából is a legmagasabb
szintű képzettséggel tudja ezeket a dolgokat irányítani. Itt értek egyet Szalai
kollégánknak azon felszólalásával, hogy az új modern automatizált kiberne­
tikus gépek beállítása és kellő időben való tanulmányozása ennek az egész
tudományágnak elengedhetetlen szüksége. Szerencsére nagyon közelálló lehe­
tőségünk van különösen Budapesten erre. A kormányzat ugyanis úgy döntött,
hogy a Budapesti Orvostudományi Egyetemet, amely véletlenül az én veze­
tésem alatt áll, fogja elsőként felszerelni — ennek tervezése meg is indult —
gazdasági szempontból az automatizált gépi irányítással. A terveket most még
csak éppen megbeszélő elvtársak a velem való megbeszélés alapján elfogadták,
hogy ez ne csupán a gazdasági élet irányításának automatizált műveleteit
végezze, egyszóval a befutott adatok statisztikai feldolgozását, ami az irányí­
táshoz elengedhetetlen, az értéklést, a selejtkezelést, a pocsékolást stb. érintő
adatokat, hanem olyan sokoldalú tudományterületen, mint mondjuk az egye­
temen, az anamnézis kórelőzményei adatainak feldolgozását vagy más kísér­
leti területek adatainak módszertani előkészítő kidolgozását is. Ha megfelelő
kollégák vállalkozni fognak rá, nem lesz tehát olyan nagy nehézség az, hogy
egy részleg beállíttassék annak tanulmányozására és megfigyelésére, hogy
mennyiben lesz ez alkalmas arra, hogy mondjuk, az alkalmazott pszichológia
— nem ismétlem el a gondolatsort — területe tudományos adatainak feldol­
gozási kísérlete is megtörténhessék.

315
 Nagyon hálás feladat volna itt a jegyzeteimen végigmenve egyrészt a
korreferensek rendkívül építő és sok gondolatot keltő korreferátumaihoz, más­
részt a felszólalásokhoz saját gondolataimat zárszóként hozzáfűzni. Szívesen
vállalkoznék erre, mert nagy örömmel foglalkozom ilyenszerű kérdésekkel,
de attó l tartok, hogy ez külön egyórás összefoglalás lenne. Csak egy példát
mondok. Kezdem mondjuk Mátrai kollégánk felszólalásával, amelyben a pszi­
chológiának egész ideológiai problémakörét felvetítette olyan kérdésekkel fog­
lalkozván, mint az egyszer létező egyéni ember, egyéni lény, az egyszer létező
emberi valóság-formáció. Ennek az egyszer létező egyéni embernek különös
pszichológiai helyzete van, egy bizonyos tudat- és érzelem-,,emlék” aránya.
De ez az egyszer létező lény egyben szerves része az örökké létező folyamatos
emberlétezésnek és ennek is pszichológiai vetülete. Nem lehet e kettősséget
egymástól különválasztani. Amikor tehát egy folyamatos biológiai egység:
az ember pszichológiai problémakörével is kell foglalkozni, ugyanakkor —
szerintem — fel kell dolgozni tudományos szemmel értékelve e folyamatosan
létező biológiai formációnak egy egyetlen egyszer, átmenetileg létező társadalmi
formációban való megjelenése pszichológiai problematikáját is. Csak példának
hozom fel ezt a válaszgondolatot; hogyha most erről kifejteném véleményemet,
azt hiszem, ez minimálisan jó húsz percet venne igénybe. De ugyanígy lenne,
ha továbbvinném II órányi kolléga orvostudományi, és még inkább, ha
K ád ÁB kollégánk kriminálpszichológiai vonatkozású fejtegetéseit. Ezért kérem,
engedjék el nekem ezt az elnöki összefoglalást. Én azt hiszem, módunk lesz
a következő években megvitatni ezeket a fontos dolgokat, hiszen ezért jöttek
létre az Albizottságok, hogy ezeket a vitákat előkészítsék, és utána ilyen együt­
tes üléseken, amelyeket időnként itt az Akadémián fogunk tartani, kicserél­
hessük gondolatainkat és szintetizáljuk az elért eredményeket.
Engedjék azért meg, hogy néhány részletet a jövő tervekről, álmodozá­
sainkról, amiket különben csak magánbeszélgetésben szoktam elmondani,
most mégis felvázoljak. Talán ha visszanézek arra az öt esztendőre, az 1954.
évi első referátumtól eddig eltelt időre és felmérem ennek az öt évnek az
eredményeit, ezek valami biztosítékot látszanak jelenteni a jövő tervek meg­
valósulását illetően is, remélhető, hogy belőlük egy és más meg fog valósulni,
ugyanis az akkor felvázolt tervekből — ahogy itt a hozzászólók elmondották —
úgyszólván maradéktalanul mindent megvalósítottunk. Talán helyes itt még
a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács megvalósulására is utalni. A terv 1955-
ben a pszichológiai tudományos ülésen született meg, és így mint a pszichológiai
tevékenység egyik eredménye üdvözölhető.
Mai öt órán át tartó tanácskozásunk csak nagyon vázlatosan mérte fel
azt a területet, amit a pszichológia átfog, és ahol dolgozni kell. Nincs olyan
ember, nincs olyan tanszék, nincs olyan intézet, amely egymagában meg tudná
oldani e feladatokat. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen hatalmas testületnek, mint
a Magyar Tudományos Akadémia kell ennek a tudományszervező és tudomány-
irányító munkának a problémakörét összefognia, és e feladatának nyilván­
valóan vagy minden valószínűség szerint messze jövőben majd egy pszicho­
lógiai osztály formájában fog tudni eleget tenni. Hogy kik érik ezt meg közü­
lünk, az más kérdés. Valószínű, hogy a fejlődés folyamán először pszicholó­
giai csoport fog kialakulni, majd pedig mint pszichológiai osztály jelenik meg.
így majd be fogja tudni tölteni azt a tudománypolitikai szervező feladatát,
amelyet mint bizottság — úgy gondolom — a jövőben nehezebben tudna
betölteni.

316
 A másik óriási feladat a p szic h o ló g u s-k é p zé s, a p szic h o ló g u s-to v á b b k é p zé s.
Ez nem képzelhető el másképp, különösen amikor az igények olyan óriási
mértékben jelentkeznek, amint már most is jelentkeznek, mint egy új egyetem
vagy egy új fakultás szervezésével. Valahogyan a szocializmus felé való fejlő­
désben olyanformán fog állni a pszichológusok iránti igény, hogy a pszichológus
szinte mindenütt ott lesz és mindenütt ott is kell lennie, mert hiszen bizonyos
dolgok különben nem fognak zökkenőmentesen menni. Ha tehát kezdetben
nem is igényelhető egy új egyetem kialakítása, de egy egyetemi fa k u ltá s
nélkül ezt az egész problémát hosszabb lejáratra nem lehet megoldani. Ennek
a fakultásnak a kialakítását átmenetileg természetesen a tudományegyeteme­
ken kell megkezdeni, itt azután több tanszéken — mondjuk — a mostani
Albizottságoknak megfelelő tanszékeken kell a tanszékvezetőknek a munkát
elvégezni. Az első feladat az a la p -p szic h o ló g u s-k é p zé s lesz, amely egyetemi
szinten 5—6 évet fog jelenteni. Később erre kell majd ráépíteni a sza k -p s z ic h o -
ló g u s-k é p zé st a következő négy évben. Hogy egy példát említsek: az orvosi
diploma megszerzéséhez hat esztendő szükséges, és ha valaki azután gyermek­
gyógyász-szakorvos akar lenni, ehhez még külön négy esztendő szükséges,
összesen tehát tíz esztendő. A pszichológus-képzés is csak valahogyan ilyen
koncepcióban képzelhető el, hogy majd a pszichológus eleget tudjon tenni
azoknak a feladatoknak, amelyeket a társadalom vele szemben támaszt.
Nem hiszem, hogy utópisztikus gondolatokat adtam volna elő Önöknek.
Meg vagyok arról is győződve, hogy ha a kollégák a z ü zem ekben ugyan­
olyan lelkesen dolgoznak, mint amilyen lelkesedéssel dolgoztak eddig, akkor
a jövőben is szép eredményeket fogunk elérni — mint ahogyan eddig is szép
eredményeket értek el. Az üzemekben elért eredmények statisztikai kiértéke­
lése olyan egyöntetűen talán nem fogadható el ez idő szerint, mint ahogyan
itt a hozzászólók vázolták. De meg kell mondanom, hogy én mint vöröskeresz­
tes dolgozó nagyobb üzemekben is voltam kinn a Szovjetunióban, és megnéz­
tem egy, 10 000 munkást foglalkoztató üzemet. O tt elmondták az üzem vezetői,
sőt írásban le is szögezték, hogy az üzemorvos és a társadalom-egészségügyi
dolgozók együttműködése révén olyan kedvező munkakörülményeket tudtak
kialakítani, hogy ebben a több mint 10 000 munkást foglalkoztató gyárban
egy év alatt a balesetek terén olyan csökkenést, a táppénzek tekintetében pe­
dig olyan megtakarításokat tudtak elérni, ami 400 dolgozónak egy évi bérével
egyenértékű volt. Ez jelent önköltségcsökkenést, a megbetegedések számának
csökkenését, és egyben jelenti az általános jólét emelkedését is.
A 'neveléslélektanról és a g y ó g y p e d a g ó g iá ró l szólva úgy vélem, elméleti
szinten egészen újszerű megállapításokra lesz szükség. Meg vagyok győződve,
hogy óriási feladatok állnak minden pszichológus előtt, és érdemes ezekkel
a kérdésekkel foglalkozni.
Még egyszer kívánom Önöknek, hogy sok szép eredményt érjenek el,
és azon az úton, amelyen már néhány éve együtt járunk közösen, még bejár­
juk azokat az igen érdekes és fontos területeket, amelyeket mindenképpen
érdemes bejárni. (Élénk taps.)
Értekezletünket berekeszteni.

317
S zemle
A SZOVJET PSZICHOLÓGIA NEGYVEN ÉVE
S. M O L N Á R Ü D ÍT
P ed ag ó g iai T u d o m á n y o s I n t é z e t
A szovjet pszichológia eredm ényeiről, e
tu d o m á n y rendkívül eleven, friss, a tö r té ­
n elm i-társadalm i g y a k o rla tta l lépést ta r t a ­
n i igyekvő szem léletéről k a p tu n k h irt akkor,
a m ik o r az OSZSZSZK P szichológiai Társa-
s á g á n a k l. kongresszusáról szóló beszám olót
és e kongresszus h a tá r o z a ta it olv astu k a Ma­
g y a r Pszichológiai Szem le első szám ában. Az
e m líte tt beszámoló és a h a tá ro z a to k néhány
ig en fontos k ö rülm ényre h ív já k fel figyel­
m ü n k e t, először is a r r a , hogy a szovjet
pszichológia 40 év a l a t t o ly a n fejlődést
m u ta to tt fel, am ely a z t je le n ti, hogy e tu d o ­
m á n y v ilágviszonylatban is élvonalba ke­
r ü lt. E z term észetesen a z z a l függ össze,
hogy a szovjet tá rs a d a lm i é le t gyakorlata
álla n d ó a n és egyre jo b b a n igényli is, hogy
a z a tudom ány, am ely az em berrel foglal­
kozik, elm életét és g y a k o rla tá t az em ber és
k ö rn y ez ete eg y ü ttm ű k ö d ésén ek , kölcsön­
h a tá s á n a k vizsgálata a la p já n dolgozza ki.
K ülönösen fontos ez o ly a n ú j társadalm i
form áció kialak ítása id ején , am ely a töm e­
gek m illióinak a k tív , tu d a to s cselekvését
igényli. E zt a k ö v e te lm é n y t te h á t m aga a
tá rsa d a lo m tá m a s z tja a sz o v jet pszicholó­
g iá v a l szemben, a m in t ez a X X I. P árt-
kongresszus ta n u lsá g a k é n t is levonható. Az
e m líte tt Pszichológiai K ongresszus h a tá ro ­
z a ta ezt így fogalm azza m eg: „A z a fel­
a d a tu n k , hogy a pszichológiai k u ta táso k at
a g y a k o rla tta l szorosabb k ap c so la tb an szé­
le sítsü k ki, és n ö v e ljü k a pszichológiai
tu d o m á n y ak tív sz erep é t a kom m unizm us
ép ítése grandiózus p ro g ra m já n a k gyakor­
la ti m eg valósításában.” (Az OSZSZSZK
Pszichológiai T á rsa sá g á n a k I. Kongresz-
sz u sán hozott h a tá ro z a to k , M agyar Pszi­
chológiai Szemle, 1960. 73. old.) A szovjet
pszichológia negyven éves fejlődésén végig­
te k in tv e v alóban észrev eh ető a szovjet
tu d o m á n y p o litik án a k az a helyes törekvé­
se, m ellyel a m a rx izm u s—leninizm usnak az
a la p és a felépítm ény v iszo n y áró l szóló tö r ­
v é n y é t céltu d ato san igyekszik érvényre
ju tt a tn i .
E tu d a to s tö re k v é st m u ta tja az is, hogy
az u tó b b i években a S zovjetunióban a
318
pszichológiai k iad v án y o k szám a ig en jelen­
tő se n em elk ed ett, s ez m agasszínvonalú
k u ta tó m u n k á ró l, tu d o m án y o s m egalapo­
zo ttsá g ró l, s főleg szilárd filozófiai alapokon
álló k ite r je d t kollektív m u n k ásság ró l ta n ú s ­
k o d ik . N em véletlen, hogy 1959-ben, a X X I.
P ártk o n g re ssz u s évében, am ik o r a tu d o ­
m á n y o s élet is m inden te rü le te n összegezte
ere d m én y e it, hogy erő it az ú j feladatok
m e g o ld ására irán y ítsa, jelen t m eg az a te r ­
jed elm éb en , színvonalában, jelentőségében
n a g y összegező m u n k a, am ely „A pszicho­
ló g ia tu d o m á n y a a S zo v jetu n ió b an ” I. kö­
t e t cím e t viseli. E z a 600 oldalas m u n k a 17
n a g y o b b ta n u lm á n y t ta rta lm a z , m ely t a ­
n u lm á n y o k összegezik, érték elik , elemzik
az á lta lá n o s pszichológia te ré n e lé rt szovjet
k u ta tá s o k eredm ényeit. A ta n u lm á n y k ö te t
az OSZSZSZK Pedagógiai T udom ányos
A k a d é m iá ja Pszichológiai In té z e té n e k k iad ­
v á n y a , m ely et B. G. A n a n y e v , G. S z . K osz -
t y ü k , A. N . L e o n t y e v , A. R . L u k i j a , N. A.
M e n o s in s z k a ja , S z . L . R u b in s t e i n , A.
A. S z m ir n o v , B. M. T y e p l o v és E. N.
S e m j a k i n , a Pedagógiai T u d o m án y o s A k a­
d ém ia ta g ja i á llíto tta k össze. A ta n u lm á ­
n y o k elkészítésében M oszkva, K ije v , Lenin-
g rád , O dessza, H ark o v és T biliszi pszicho­
ló g u sa in a k széles k o lle k tív á ja v e tt részt.
M int a k ö te t előszava is jelzi, ,,ez a m u n k a a
sz o v je t pszichológusok alap v e tő eredm é­
n y e it fo g lalja össze a S zo v jetu n ió b an
folyó pszichológiai m un k ásság v alam ennyi
p e rió d u sá t felölelve, s a n n a k kon k rét
p ro b lé m á it elemezve” . (3. old.)
A ta n u lm á n y k ö te t és az egész pszicho­
lógiai k u ta tó m u n k a jelentőségét, erejét,
fejlő d ésé t csak emeli, h a ezt a m o num en­
tá lis beszám olót azzal a m in teg y 10 évvel
e z e lő tti 2 íves beszám olóval v e tjü k össze,
m e ly e t 1947-ben B. M. T y e p l o v professzor
t a r t o t t „ A szovjet pszichológia 30 éve”
cím en . (M agyarul m egjelent a M arxizm us—
len in izm u s k isk ö n y v tára so ro zatb an , Szikra
k ia d á sá b a n , 1949-ben.) E z a beszámoló
m ég csak k ö rv o n alazta a pszichológiai k u ­
ta tá s o k b o n tak o zását, s alap v e tő felad a­
tá u l a n n a k leszögezését t a r t o tta , hogy a
 szo v jet pszichológiában sik erü lt á ttö rn i
m in d en te rü le te n az idealista szem léleten,
hogy m egkezdődött a pszichológia szilárd
ideológiai alap jain ak m egszilárdítása.
A fe n ti k ö te t a szovjet pszichológusok
oly an tud o m án y o s eredm ényeiről szám ol
be, am elyek m agának a k u ta tó m u n k a szín ­
v o n alán ak em elkedéséről ta n ú sk o d n ak .
F igyelem rem éltó ennek k ap c sá n e be­
szám olók közlési m ódja, m elynek érdem es
k ü lö n h e ly e t szentelni. M int em líte ttü k , a
k ö te t egyes tan u lm án y ai nem egyszerűen
felsorolják, ism ertetik, hanem elem zik, é rté ­
kelik a té m áv a l kapcsolatos szo v jet e re d ­
m én y eket, m elyeket nem kiszak ítv a, hanem
a nem zetközi pszichológiai k u ta tá s o k közé
helyezve szem lélnek, így jelezve a z t, hogy a
szo v jet pszichológia nem zetközi jelentőség­
re t e t t szert. V alam ennyi ta n u lm á n y t igen
részletes bibliográfia egészít ki, m elyek t a r ­
ta lm a z z á k a tém áv al kapcsolatos csaknem
v alam en n y i szovjet kiad v án y a d a ta it.E z e k
a b ibliográfiák rendkívül m e g ala p o zo ttak ­
k á teszik a ta n u lm á n y o k a t és jó szolgálatot
teszn ek az olvasónak. K ár, hogy A. N.
L e o n t y e v : , , A z em beri pszichikum vizsgá­
la tá n a k tö rté n elm i m egközelítése” cím ű, a
k ö te tb e n m egjelent ta n u lm á n y án a k m ag y ar
fo rd ítá sá t a M agyar Filozófiai Szem le 1959.
évi 3—4. szám a a több, m in t 100 a d a to t t a r ­
ta lm a z ó bibliográfia nélkül közli. E z a köz­
lési m ód vélem ényünk szerint m á r csak
a z é rt sem leh et helyes, m e rt ellen téte s a
ta n u lm á n y és az egész k ö te t céljával,
vagyis azzal, hogy a szovjet pszichológiai
k u ta tá s o k e té re n elért eredm ényeiről szá­
m oljon be. (Csak zárójelben jegyezzük meg,
hogy a z e m líte tt folyóirat L e o n t y e v ta n u l­
m á n y á n a k orosz cím ét is tév esen közli,
am en n y ib en az eredeti p o d h o d h e ly e tt a
m e ló d szót használja.)
T erm észetesen e cikk k eretéb en nem
v állalk o zh a tu n k egy olyan nagyobb m é re tű
m u n k á ra , m ely ta rta lm á b a n is érté k eli a 40
év a la tt v ég zett szovjet pszichológiai k u ta ­
tá so k eredm ényeit. A rra v állalk o zh atu n k
csu p án, hogy röviden ism ertetjü k az á lta lá ­
nos pszichológia te ré n fe ltá rt eredm ények
te m a tik á já t, fő problém áit.
1. A p sz ic h o ló g ia filo z ó f ia i p ro b lé m á in a k
kid o lg o zá sa
,,A szo v jet pszichológia fejlődését első­
so rb an a szocialista építés k itű z te felad ato k
h a tá ro z tá k meg. E feladatok helyes m eg­
o ld ásán ak lehetősége a ttó l fü g g ö tt, m e n y ­
n y ire s a já títo ttá k el a szovjet pszichológu­
sok a d ia lek tik u s m aterializm ust, a tu d o ­
m án y os k u ta tá s n a k ezt az eszközét, am ely
n élk ü l az em berek tevékenységének p szi­
chológiai m a g y aráz ata lehetetlen. A szo v jet
p sz ic h o ló g ia tö r té n e te e z é rt a m a r x i s t a —
le n in is ta m ó d s z e rta n e ls a já títá s á n a k , a régi
id e a lis ta p szich o ló g ia ellen i h a r c n a k a t ö r t é ­
n e te .” — m o n d ta T y e f l o v 1 9 4 7 -b e n t a r ­
t o t t fe n te b b m á r e m líte tt b e s z á m o ló já b a n .
A s z o v je t p szich o ló g ia fe jlő d é se v a ló b a n
e z t a h a rc o t tü k rö z i.
A m aterialista és d ia lek tik u s alap o k o n
álló pszichológia k idolgozásában alap v e tő
jelentősége van an n a k a té n y n e k , hogy az
em b ert, a szem élyiséget, a n n a k egész te v é ­
kenységét úgy v izsg áljaap szich o ló g ia, m in t
olyan jelenséget, m ely et tá rs a d a lm i-tö rté ­
nelm i körülm ények feltételezn ek . E p ro b ­
lém a kidolgozásának fejlődésével A. N.
L e o n t y e v : A z em beri p szich ik u m v izsg ála­
tá n a k tö rté n e ti m egközelítése c. ta n u lm á ­
n y a foglalkozik. (9—45. old.) E zzel k a p ­
cso latb an k ét p roblém a kido lg o zása v á lt
szükségessé: egyrészt, hogy a pszichikum
nem egyéb, m in t az agy fu n k ció ja, m ely az
o b jek tív realitás tü k rö zéséb en n y ila tk o z ik
m eg, m ásrészt hogy az em beri p szichikum
és a társad alm i k ö rn y ezet, az o sz tály k ö r­
n y ezet ren d k ív ü l szorosan k ap cso ló d n ak
egym áshoz. A m a rx ista pszichológia k id o l­
gozásának első fe la d a ta te rm ész ete sen a
pszichikum m a teria lista értelm ezésén ek le-
szögezése volt, m ely azo n b an m á r é rin te tt
bizonyos tá rsa d alm i v o n a tk o z á so k a t.
K o r n y il o v m u n k ásság át em lítjü k i t t első­
sorban, aki leszögezte az em beri v iselkedést
m eghatározó k ét fak to r, a biológiai és a
tá rsa d alm i fak to r tézisét és n a iv m ódon
igyekezett jellem ezni a k ülönböző tá rs a d a l­
mi osztályok pszichológiáját. L . Sz. V ig o t -
s z k ij v o lt az első, ak i k ife jte tte , hogy az
em ber pszichológiájának k ifejtéséb en a tö r ­
té n e ti m ódszert kell alk alm azn i. V izsg álato ­
k a t végzett azzal k a p c so la tb a n , hogy a
pszichikus folyam atok te rm ész eti m ech an iz­
m usai a tá rsa d alo m tö rtén e ti és o n to g en eti-
kus fejlődés folyam án á ta la k u ln a k . E z
V ig o t s z k ij szerint a n n a k az ered m én y e,
hogy az em ber a k ö rn y ezetéh ez ta rto z ó em ­
berekkel való érintkezés fo ly am án e lsa já ­
t í t j a az em beri k u ltú ra p ro d u k tu m a it.
V ig o t s z k ij m egállapításai a z o n b a n nem
képviseltek igazi pszichológiai re n d sz e rt, in ­
k á b b csak a problém a m eg k ö zelítését. Sz. L.
R u b in s t e in egv m ás a sp e k tu sb a n k ö zelí­
te tte meg az em beri p szichikum v iz sg á la tá ­
n a k p ro b lém áját, a tu d a t és a tev ék en y ség
k ap cso latán ak elem zésével. R u b in s t e in
M arxnak abból a té teléb ő l in d u lt ki,
m ely szerint az em b er — te rm é sz e te — a
m ateriális és szellemi te v ék en y ség fo ly a ­
m án m egváltozik. R u b in s t e in a k é­
sőbbiekben ennek értelm ében a r r a fo rd íto t­
t a a fő figyelm et, hogy a p szichológiának
nem a p szic h ik u m o t és a te v é k e n y sé g e t e g y ­
m á stó l e lv á la sztv a , h an e m a p s z ic h ik u m o t
te v é k e n y sé g közben kell ta n u lm á n y o z n i. E z a
319
h e ly e s e lv azo n b a n c sa k k é s ő b b b o n ta k o z o tt
k i a m a g a teljesség éb en . M a g a a z e m b e r és
a tá r s a d a lm i- tö r té n e ti k ö r n y e z e t k a p c so la ta
p r o b lé m á já n a k p sz ic h o ló g ia i feld o lg o zása
h á t t é r b e sz o ru lt,m e rt a p sz ic h o ló g ia i k u ta tó ­
m u n k a részb en a V iG O T SZ K iJ-vonalat fo ly ­
t a t t a , ré sz b e n p edig a P a v l o v á l t a l k id o l­
g o z o tt m a g a sa b b id e g m ű k ö d é s fiz io ló g iá já ­
n a k p szich o ló g iai je le n tő s é g é v e l fo g lalk o ­
z o t t . L e o n t y e v sz e rin t a k é r d é s n e k pedig
ig e n n a g y jelen tő ség e v a n , s h a e n n e k m eg­
o ld á s á r ó l lem o n d u n k , le h e tő v é te s sz ü k a
p s z ic h o ló g iá b a n k o r á b b a n u r a lk o d ó n a tu ra -
li s z tik u s v ag y p o z itiv is ta k o n c e p c ió k fe l­
ú j í t á s á t . A z em ber és a k ö r n y e z e te , n ev eze­
t e s e n a tö r té n e lm i-tá r s a d a lm i k ö rn y e z e te
k a p c s o la tá n a k k id o lg o z á sá h o z e z é r t fo n to s
a z o ly a n p ro b lé m á k k id o lg o z á s a , m in t, hogy
m e ly e k a z em b eri te v é k e n y s é g p sz ich o ló g iai
s a já to s s á g a i, ezek m ily e n k a p c s o la tb a n
v a n n a k a m egelőző e m b e ri n e m z e d é k e k k e l.
J e l e n tő s e k ezzel k a p c s o la tb a n a z o k a szo v ­
j e t k u ta tá s o k , a m e ly e k a z e m b e r biológiai
és tá r s a d a lm i- tö rté n e ti fe jlő d é s é v e l k a p ­
c s o la to s a k , m ely ek a z t m u t a t j á k k i, h o g y az
e m b e r sz ín v o n a lá n a z e m b e r o n to g e n e tik u s
fe jlő d é s e fo ly a m á n re a liz á lja f a j i szerzem é­
n y e it , k ö z ö ttü k a z o k a t is , a m e ly e k a t á r ­
s a d a lm i-tö r té n e ti k o r b a n h a lm o z ó d ta k fel.
L e o n t y e v e m líte tt t a n u l m á n y a ezek k a p ­
c s á n is m e rte ti a z o k a t a z e re d m é n y e k e t,
m e ly e k e t a n n a k f e ltá r á s á b a n é r t e k el, hogy
h o g y a n s a já títja el a z e m b e r a tá rsa d a lm i-
t ö r t é n e t i ta p a s z ta la to k a t, h o g y m e ly e k az
á l l a t o k és az em b er o n to g e n e tik u s fejlő d ésé­
n e k a la p v e tő m e c h a n iz m u s a i, és hogy
m e ly e k a z érte lm i m ű v e le te k k ia la k u lá s á ­
n a k s a já to ss á g a i.
A felsorolt vizsgálatok k ísé rle ti bizonyí­
t é k á t a d já k annak, h o g y az e m b e r á lta lá ­
n o s és specifikus pszichológiai sajátosságai
n e m v alam i biológiai sa já to ssá g o k , hanem a
fejlő d és és a nevelés so rá n a la k u ln a k ki.
E n n e k a jelentősége ped ig a b b a n v an, hogy
h a m egism erjük az o k at a sajáto sság o k a t,
a m e ly e k az emberi p sz ic h ik u m o t alak ítják ,
m egism erjük e foly am at tö rv é n y e it, tu d a ­
to s a b b a n törekedhetünk a z e m b e r képessé­
g e in e k sokoldalú fejlesztésére.
A z eddig elm o n d o tta k b ó l lá th a tó , hogy
a pszichológia és a filo zó fia kapcsolatáról
sz ó lv a első sorba te h á t a z e m b e r pszicholó­
g ia i tevékenységének h ely es, m a terialista
és dialek tik u s szem léletét k e ll állítanunk.
K ü lö n kell azonban fo g lalk o zn u n k azzal
a pszichológiai p ro b lém áv al, am ely az
e m b e r tevékenységének, e tevékenység
k u ta tá s a dialektikus m ó d sz e ré n e k kidolgo­
z á s á v a l kapcsolatos. E zz el k ap cso latb an
R u b in s t e in és k u ta tó g á rd á ja m u nkásságát
e m lítjü k . Sz. L. R u b in s t e i n tö b b jelentős
m u n k á já b a n foglalkozik azzal a problém á­
v a l, hogy milyen h ely et fo g lal el a pszichi­
320
k u m az a n y a g i világ egyetem es összefüg­
géseinek rend szeréb en . (A lé t és a tu d a t,
1958., A gondolkodás és v izsg álatán ak ú t ­
jai, 1958., A pszichológia ú tja i és a la p ­
elvei, 1959.) A cik k ü n k b en id ézett ta n u l­
m á n y k ö te tb e n R u b in s t e in m u n k á ján a k
e re d m én y e it ,,A determ inizm us elve és a
g o n d o lk o d ás pszichológiai elm élete” c.
ta n u lm á n y á b a n fo glalja össze. (315-—357.
old.) R u b in s t e i n szerin t a pszichológiai
jelen ség ek et a determ inizm us m a rx ista —-
le n in ista értelm ezése alap já n kell felfogni,
m e ly et a k ö v etk ező k ép p en fogalm az meg:
,,A k ü lső okok belső feltételeken k eresztü l
h a tn a k .” A d eterm in izm u s m a rx ista k ife j­
té sé t a g o n dolkodás lélek tan á b an vizsgálja,
m ely n ek ism ertetésére később v isszatérünk.
A pszichológia filozófiai alap ja in a k k id o l­
g o zásáró l szó lv a azo n b an feltétlen ü l k i kell
em eln ü n k , hogy a pszichológia to v á b b i fej -
lődése sz em p o n tjáb ó l szükséges, hogy a
jelen ség ek helyes összefüggését tisztá zz u k ,
am i az in d e term in izm u s id ealista á llá sp o n t­
já tó l, v a la m in t a determ inizm us m echanikus
felfo g ásátó l való elh atáro lásb an is k i kell,
hogy fejező d jö n . Az ta p a sz ta lh a tó u g y a n ­
is, h o g y a pszichológiai jelenségek in d e te r­
m in ista felfo g ása (pl. alak lélek tan , T h o rn ­
dike) v a g y a d eterm in izm u s m ech an ik u s
felfogása (pl. behaviorizm us) leh etetlen n é
te szi az em b er tevékenységének a v aló ság ­
n a k m egfelelő, helyes pszichológiai vizsgá­
la tá t. B á r jelentőségében igen n agy a d e te r­
m in izm u s elvének kifejtése a pszichológia
te ré n , e fo n to s alap elv kidolgozása te rm é ­
szetesen m ég to v á b b i m u n k á t igényel.
R u b in s t e i n m u n k ásság a m integy v ázo lja
a z o k a t a leh ető ség ek et, m elyeket a pszi­
chológiai jelenségek és az an y ag i világ
eg y etem es összefüggései k ap cso latán ak fel­
tá rá s a je le n t a pszichológiai k u ta tá s o k szá­
m á ra . A d eterm in izm u s pszichológiai szere­
p én ek k id o lg o zása u g y an ak k o r jelzi a z t is,
hogy a filozófiai p ro b lém ák kidolgozása a
pszichológia te ré n feltétle n ü l előrelendíti
m in d e n te rü le te n a pszichológiai jelenségek
helyes fe ltá rá s á t.
2. A z é r z é k e lé s é s a z é sz le lé s p r o b lé m á in a k
k id o lg o zá sa
E rre a te rü le tre is tökéletesen érvényes
az a m eg állap ítás, hogy a jelenlegi e re d ­
m é n y ek a pszichológiai jelenségek id ealista
és m a te ria lis ta felfogása k ö zö tti h arc b an
sz ü le tte k m eg. E z t tü k rö zi A n a n y e v :
,, A s z o v je t pszichológia hozzájárulása az é r­
zékelés elm életéhez” c. ta n u lm á n y a. (45—
57. old.)
A z érzékelés pszichológiája m a teria lista
a la p ja in a k kidolgozása kezd etét végered­
m é n y b en a k ísérleti pszichológia kialak ítá-
sátó l kell figyelem m el kísérni. A pszicho­
lógiai kísérlet ugyanis a tu d o m á n y fejlődé­
sében a vízválasztó szerepét tö ltö tte be az
eredm ények v alóságnak megfelelő és id e­
a lista értékelése k ö zö tt. Az első nagyobb
tá m a d á st az érzékelés id e alista szem lélete
ellen B e h t y e r e v és iskolája je len tette, til ta ­
kozva az id ealista pszichológia ellen. B e h ­
t y e r e v v o lt az első, aki kidolgozta a feltéte­
les-m ozgató reflexek m ódszerét, mely to ­
v áb b i lehetőségeket a d o tt a k u ta tá s szám á­
ra. R eflexológiának n ev e ze tt tu d o m án y a
az o n ban az em ber tu d a to s viselkedését az
állato k reflexeivel azonos m inőségű reflexek
összességének ta r to tta . K o r n y il o v volt az,
akinek jelentőségét feltétlen ü l a pszicholó­
giai jelenségek m a te ria lista értelm ezése
egyik ú ttö rő jé n e k kell ta rta n u n k . K o r ­
n y il o v azo n b an reak to ló g iá ját úgy fogal­
m a zta m eg, m elynek alap já n m ag át a pszi­
chológiát a külső b eh a tá so k ra a d o tt em beri
reakciók k iv á ltá sá t vizsgáló tu d o m án y n ak
ta r to tta . A m ozgások v álto zásán ak , gyorsa­
ságának, erejének ta n u lm á n y o zá sa azonban
nem ta rta lm a z h a tta az o k at a fontos fel­
a d a to k a t, am elyeket a pszichológia m a te ria ­
lista k ia la k ítá sa ig ényelt volna. 1923 u tá n ,
am ikor P avlo v m u n k á ja m egjelent, szá­
mos helyes kísérlet tö r té n t az érzékelés el­
m élete m a te ria b sta kidolgozására. Ilyen
tö b b ek k ö zö tt K o r n y il o v 1926-ban m eg­
jelen t pszichológia ta n k ö n y v e, B l o n s z k ij :
Pszichológiai vázlato k c. m u n k á ja vagy
D o b r in y in : B evezetés a pszichológiába
c. m űve, m ajd később L e o n t y e v m u n k ás­
sága. K b . az 1930-as évekre az érzékelés el­
m élete többé-kevésbé m á r szilárd elm életi
alapokon á llo tt, a m a rx ista —len in ista tü k -
rözési elm élet alap já n , s ekkor kezdődtek
meg az érzékelés különböző fa jtá in a k ö n ­
álló kísérleti vizsgálatai. T y e p l o v , S z m ir -
n o v , S e v a r jo v és K r a v k o v m unkái a
lá tási érzékeléssel kapcso latb an , m elyek
olyan elm életi p ro b lém ák at dolgoztak ki,
m in t a térb eli m ozgás lá tá si érzékelése, a
lá tási érzékelés és a lá tási észleléssel k a p o tt
általán o s kép összefüggéseinek problém ái,
de g y ak o rlati jelentősége is igen nagy v olt e
m u n k á k n ak , m e rt a lá tá s és az álcázás
problém ái kidolgozásának igen nagy hasz­
n á t v e tté k pl. a N agy H onvédő H áb o rú
idején. A 30—40-es években egyre széleseb­
ben b o n ta k o zo tt ki a pszichológiai kísér­
leti tevékenység az érzékelés legkülönbö­
zőbb te rü leté re . Ily en pl. T y e p l o v k ísé r­
lete a zenei hallással kapcsolatosan, mely
első ízben m u ta tta ki a h an g érzékelése és
a cselekvés s tr u k tú r á ja összefüggését.
Az érzékelés egészen speciális vizsgála­
ta i a la k u lta k ki, m in t pl. J a r m o len k o vagy
S z t a v r o v a ja v izsgálatai a vibrációs érzé­
keléssel k ap cso latb an v agy G u szev a ízlelés­
v izsgálatai, m elyek az ízérzékelés és az
5 Magyar Pszichológiai Szemle
étele k kém iai sajátosságainak k a p c so la tá ró l
sz ám o ln ak be. E bben az időben tö b b k ísé r­
le te t v ég eztek az érzékelés betegségeinek
v izsg álata iv al kapcsolatosan, v a la m in t az
érzékelés és az emóciók k a p c so la tá ró l,
ily en ek p l. B e r k e n l it és D a v id o v a k ísé r­
letei.
E z e k a kísérletek nem csak a p szich o ló ­
gia sz á m á ra jelentősek, h an em szám os m ás
tu d o m á n y t is to v áb b fejlesz tettek , így az
érzékszerv ek p atológiáját, a fizio ló g iát, a
felsőbb idegtevékenység elm életét, a defek-
to ló g iá t stb .
A z 1940—50-es évek új k o rsza k o t je le n ­
te tte k az érzékszervek pszich o ló g iáján ak
k u ta tá s á b a n , ekkorra ugyanis a feltéte les
reflex alk alm azásának m ódszere kid o lg o ­
z o ttá v á lt, és m egszületett az ú j elek tro fi-
ziológiai tech n ik a, am i a k ísé rle te k szín­
v o n a lá t m ag asra em elhette. E k k o r k ez d té k
el a m oszk v ai és a leningrádi eg y etem pszi­
chológiai tanszékén a szenzibilitás tö rv é n y ­
szerűségeivel, az érzékelés d in a m ik á ja és a
nagy ag y féltek ék m űködése összefüggésével
kap cso lato s kísérleteket, v a la m in t az em b er
individuális-tipológiai k ülönbségeinek vizs­
g á la tá t az analizátorok tev ék en y ség e k ö z­
b en . E z u tó b b it T y e p l o v vezetésév el
v ég ezték .
E z a sokoldalú és n a g y a rán y ú érzékelés-
v izsg álat a ta n u lm á n y k ö tetb en csak egy
te rü le te n v a n részletesen ism e rte tv e , a
lá tá s i érzékeléssel és észleléssel k ap cso lato s
v iz sg álato k terén E. N. S z e m jo n o v s z k a ja
to lláb ó l. (82— 114 old.) T a n u lm á n y a tö b b
igen érdekes kísérlet leírását ta rta lm a z z a a
színérzékeléssel, illetve a sz ín lá tással k a p ­
cso latb an . Az elektrofiziológiai k u ta tá s o k
leírása ezen a téren arró l ta n ú sk o d ik , hogy
a lá tá s i érzékelés és észlelés v iz sg álata
o b je k tív m ódszerrel, a m o d ern te c h n ik a
b ekap cso lásáv al tö rtén ik .
A z észlelés pszichológiájával k ap cso lato s
k u ta tá s o k k b . 10 éve érték el az en n e k m eg­
felelő színvonalat, ezek a z o n b a n még
m indig viszonylag kevésnek m u ta tk o z n a k ,
s a pu b lik áció k főként grúz és u k r á n n y e l­
v en je le n te k meg. Alapos az érzékelés és az
észlelés különbségének kidolgozása, m ely-
lyel tö b b e k k ö zö tt K o r n y il o v , R u b in ­
s t e i n , T y e p l o v , R u g y ik , K o s z t y u k és
S z m ir n o v foglalkoztak, s a k ü lö n b ség et a
tá rg y visszatükrözósének m ó d ja a la p já n
fo g alm azták meg: érzékeléssel a tá rg y a k
egyes sajáto sság ait tü k rö zzü k , az észlelés
segítségével pedig a tá rg y a t á lta lá b a n ,
egészében. K ülönösen érdekes az észlelés
elem zése V. A. A r ty em o v d o k to ri disszer­
tá c ió já b a n .
Je le n tő s helyet foglal el az észleléssel
k ap c so la to s pszichológiai k u ta tá s o k so rán
az észlelés reflektorikus a la p ja in a k k ife j­
tése, e k u ta táso k ró l a ta n u lm á n y k ö te tb e n
321
h a s o n ló cím en E . N. S zo k o l o v szám ol be.
(5 7 — 82 old.) Az a n a liz á to ro k reflektori-
k u s regulációi ú tja in a k elem zése ú tjá n be­
m u ta ttá k , bogy az érzékelés foly am ata
m in t a reflektorikus a k tu so k rendszere fo­
ly ik . A z észlelés re fle k tó rik u s alapjaival
k a p c s o la tb a n a következő fő k u ta tá s i té ­
m á k szerepelnek: A fe lté tle n reflex ek és az
a n a liz á to ro k felépítése, a feltételes reflex
és a z an a b zá to ro k regulációja, belső an a li -
z á to ri kapcsolatok, an a b z á to rk ö z i k a p ­
c s o la to k . A kísérletek k im u ta tjá k , bogy az
észleléssel felá llíto tt k ép b o n y o lu lt folya­
m a t a a belső an alizáto ri és az an a lizáto r­
k ö zi k ap cso lato k o n nyugszik, m elyek leg­
jo b b fe lté te le it b iz to sítják a z ingerek k i­
v á la sz tá s á n a k , és ez lé tre h o z z a a tá rg y
sa já to ssá g a in a k egy egységes egészben való
e g y ü tte s é t.
P . A . S e v a k jo v : K u ta tá s o k az észlelés
te rü le té rő l c. ta n u lm á n y a (114— 139 old.)
a z o k a t a pszichológiai m u n k á k a t sorolja
fe l és fo g lalja rendszerbe, am ely e k az ész­
lelés pszichológiája te ré n az észlelés külön­
bö ző te rü lete iv el foglalkoznak. A z idő ész­
le lésév el E l k in és S e v a k jo v foglalkoztak k i­
em elk ed ő en . E l k in az idő észlelését külön­
böző fela d ato k m egoldásának szituációjá­
b a n v iz sg álta, Se v a r jo v ped ig a hideg és
m eleg idő és az időészlelés k apcsolataival
fo g la lk o z o tt. Az észleléssel kapcsolatos k í­
sé rle te k egy kisebb része foglalkozik az
an a líz is, a szintézis és az absztrabálás
sz erep é v el az észlelés fo ly a m a tá b a n . E fon­
to s te r ü le t feldolgozása a z o n b a n még igen
c se k é ly .
F e n te b b m ár e m líte ttü k D . T. E l k in
n e v é t a z idő-észlelés v iz sg á la tá v a l kapcso­
la tb a n . A ta n u lm á n y k ö te tb e n E l k in to l­
lá b ó l k ü lö n ta n u lm á n y je le n t meg az idő
észleléséről (193—-207. old.), m elyből a
szerző s a já t kísérletein k ív ü l m egism erked­
h e tü n k az időészlelés agylokalizációja, az
a n a b z á to ro k és az idő észlelése, az állatok
id ő észlelése és a gyerm ekek idő észlelése
te r é n v ég z ett pszichológiai k u ta táso k k al.
A z észlelés pszichológiai p roblém ái közé
s o ro lju k még a té rb e n v aló tájékozódás
p szichológiai p ro b lém áin ak vizsgálatát.
F . N . S e m j a k in : T ájékozódás a térb en c.
ta n u lm á n y a (140—193. old.) a z ezzel k a p ­
cso la to s k u ta tá so k ró l szám ol be. A té r
észlelése feltételes re fle k to rik u s alapjaival
k a p c s o la tb a n főleg A n a n v e v m unk ásság á­
r a u ta lu n k csak itt, s a rra , h o g y a térb en
v a ló tájékozódás reflek to rik u s alapjaival
k a p c so la to s k ísérletek ered m én y e k én t meg-
á b a p ítá s t n y ert, hogy az em b er m eg h atá­
r o z o tt cselekvését a té rb e n v aló tájékozódás
k ö z b e n az em ber a n a b z á to ra in a k egy á lta ­
lá n o s jelensége, a fu nkcionális aszim m et­
r ia és szim m etria in d u k tív m echanizm usa
h a tá r o z z a meg. Igen n ag y g y a k o rla ti hasz­
322
n a v a n az o k n ak a v izsg álato k n ak , m elyek
a to p o g rá fia i képességeket, a té rk é p e n
v a ló tá jék o z ó d ás és a té rk é p e k szerkesz­
té se p ro b lé m á it vizsgálják.
A z érzékeléssel és észleléssel k a p c so la­
to s sz o v je t pszichológiai k u ta tá s o k sok­
ré tű sé g e , m agas színvonala a rró l ta n ú s k o ­
d ik , h o g y a m a rx i—lenini tü k rö zéselm élet
az érzékelés és az észlelés p szich o ló g iájá­
n a k v alam e n n y i te rü leté n a lk alm az ást
n y e r t, s ezek az eredm ények ig en n agy
g y a k o rla ti haszonnal is já rn a k .
3. A fig y e le m és a z em lék ezés v iz s g á la ta
A fig y e le m p sz ic h o ló g iá já n a k fe ld o lg o ­
z á s a a tu d o m á n y tö r té n e té b e n ig e n s o k ­
fé le m e g o ld á s t n y e rt. Ig e n s o k a n a la p v e tő
p s z ic h o ló g ia i te v é k e n y sé g n e k t a r t o t t á k , il­
le t v e t i s z t á n é rte lm i te v é k e n y s é g n e k is m e r­
t é k e l. A s z o v je t v iz s g á la to k a fig y e le m m e l
k a p c s o l a tb a n a z é rt v á lta k ig e n sik e re s e k k é ,
m e r t a p szic h o ló g ia i jele n sé g e k fiz io ló g ia i
a la p j a in a k m a g y a r á z a ta n a g y h a g y o m á ­
n y o k r a tá m a s z k o d h a to tt. A p ro b lé m á v a l
első íz b e n B e h t y e r e v fo g la lk o z o tt, m a jd
L a n g e , a k i a fig y e lm e t ö ss z e k a p c so lta a z o k ­
k a l a m o z g á so k k a l, m e ly e k e t a z észlelés és
a v is e lk e d é s k ö z b e n végez a z e m b e r. A f i ­
g y e le m h e ly e s m a g y a rá z a ta te r é n je le n tő s
e lő r e lé p é s t t e t t K o r n y il o v és V ig o t s z k ij
is. PA V LO vnak a m a g a sa b b id e g te v é k e n y ­
s é g rő l é s UHTOMSZKijnak a d o m in á n s ró l
s z ó ló m u n k á i v e te tté k m eg a la p j á t a n n a k ,
h o g y a fig y e le m re fle k to rik u s a la p ja , a z
in g e rlő és a g á tló fo ly a m a to k ti s z t á z ó d ­
j a n a k . E z e k a la p já n n a g y k ís é rle ti k u t a t ó ­
m u n k a in d u l t m eg, m ely ek f ő k é n t a n e v e ­
lé s é s o k t a t á s fo ly a m a tá b a n sz e re p lő fig y e ­
le m v iz s g á la tá v a l k a p c so la to sa k . E z e k rő l
s z á m o l b e N . F. D o b r in y in : A fig y e le m
p s z ic h o ló g iá já n a k a la p v e tő k é rd é s e i c. t a ­
n u lm á n y a . (207—221. old.)
A z em lékezés pszichológiájának vizs­
g á la ta m éreteib en szinte önábó á g k é n t sze­
re p e l az általán o s pszichológiai v izsg álato k
k ö réb e n . A z emlékezés pszichológiai prob-
lém áiv alk ap cso lato s v izsgálatokat P . I. Z i n -
c s e n k o : Az emlékezés pszich o ló g iáján ak
k érd ései (221—257 old.) c. ta n u lm á n y a is­
m e rte ti.
A sz o v jet pszichológia fejlő d ésén ek első
év tiz e d é b e n B l o n s z k ij n evéhez k ap cso ló ­
d ik az em lékezés pszichológiája elvi a la p ja i­
n a k tisz tá z á sa , ak i a p av lo v i fiziológia
a la p já n ig y ek ezett feltárni az asszociációs
k a p c so la to k a t. Jelen tő s az em lékezés-vizs­
g á la to k a la p ja in a k tisztázása sz e m p o n tjá ­
b ó l V ig o t s z k ij m unkássága, a k i az em lé­
k ez ést m in t sajáto s tevékenységet ú g y kö-
z e b te tte m eg, hogy az em lékezés n e m m ás,
m in t az előző ta p asz talato k részv étele és
felhasználása jelenlegi viselkedésünkben.
A p ro b lém a további tisztázásáh o z L e o n ­
t y e v és L írai ja já ru lta k hozzá jelen tő s m ér­
ték b en , ak ik az em lékezést úgy k ö ze lítet­
té k m eg, m in t kezdetben biológiai, m ajd
tö rté n e ti és szociális fejlődési fo ly am at ered­
m én y ét. A különböző álláspontok az 1930-
as éles pszichológiai v itá k o n k erü ltek m eg­
v ita tá sra , m ely az em lékezés-vizsgálatok
n a g y m érték ű kiszélesedését, sz ínvonalának
fellendülését eredm ényezte. Á. A. S zm ir n o v :
Az em lékezés fejlődése c. ta n u lm á n y a
(257— 315. old.) igen nagy te rjed elm ű be­
szám o lójában fe ltá rja azokat a k o n k rét k í­
sérle te k et, m elyeket a szovjet pszichológu­
sok jelenleg az emlékezés te ré n végeznek.
Az em lékezés pszichológiai v izsg álatán ak
fő k u ta tá s i tém ái a következők: 1. a sz á n ­
dékos (ak arati) em lékezés kialakulása,
2. a m egfontolt megjegyzés fejlődése, 3. a
szó és a kép együttm űködése az em lékezés
fo ly am atá b an , 4. a m egjegyzés és a felidé­
zés fo ly am atá n ak jellemzése és sikereinek
feltételei.
4. A m a g a sa b b p s z ic h ik u s fo ly a m a to k .
A g o n d o lk o d á s és a b eszéd v iz s g á la ta
E . I. B o j k o : A m agasabb pszichikai
fo ly am atok feltételes reflek to rik u s a la p ­
ja in a k problém ái c. ta n u lm á n y a (578—598.
old.) érdekesen és újszerűén közelíti meg
a p ro b lém át. M agasabb pszichikus fo ly a­
m ato k o n álta lá b a n az ag y n ak a z t a bo­
n y o lu lt fun k ció ját kell érten i, m ely a t u ­
d om ány á lta l még táv o lró l sincs feltárv a,
vagyis a z t a folyam atot, am ely az em beri
viselkedés cébrányosságát és ésszerűségét
a d ja . E zzel k apcsolatban azo n b an szá­
m os id e a b sta álláspontot kell legyőzni,
nevezetesen azokat, am elyek abból a
hegeli tételb ő l in d u ln ak ki, hogy am i v aló ­
ságos az ésszerű is, és az t ta rtjá k , hogy
az em ber pszichológiai fo ly am atai így pl.
az a k a r a t is célirányos és ésszerű. Ezzel a
felfogással egyébként a m a te ria lista pszi­
chológiában is lehet találkozni. Elég azon­
b an a következőt tisztázn u n k : Á ltalánosan
ism ert, hogy az a k a ra ti viselkedés v a la ­
m ilyen cél elérésére irányul, a gondolkodás
pedig valam ilyen m e g h atá ro z o tt feladat
m egoldására. A „cél” és a „ fe la d a t” fo­
g alm ak közötti pszichológiai különbség
azo n b an bizonyos m é rtékben feltételes, és
sem m i esetre sem olyan, hogy az a k a ra t és
a gondolkodási tevékenység k ö zö tti k ü ­
lönbséget eltü n te tn é. A sikere^ célirányos
viselkedéshez ugyanis feltétlen ü l szükséges
m e g h atá ro z o tt objektív oksági k ap cso la­
to k felism erése, am ely egyébként pedig már
k lasszikus p éld ája szokott lenni az em ber
in te lle k tu á lis tevékenységének. A m ag a­
sa b b pszichikus folyam atok reflektorikus
5 323
a lap ja in a k tisztá zá sa éppen ezért egy a la p ­
vető tu d o m á n y o s problém a m e g o ld ását se ­
gítheti elő, nevezetesen az a k a ra t p szich o ­
lógiai p ro b lém áin ak lev álasztását az em ­
ber célirányos ésszerű tevékenysége p sz i­
chológiai problém áiról. B o jk o ta n u lm á n y a ,
de m aga a Pszichológiai T ársaság I. k o n g ­
resszusa is h iv atk o zik arra , hogy ez a k é r ­
dés sajn o s még nem m egoldott, s m in t a
h a tá ro z a to k is ta rtalm a zz ák , a p szich o ló ­
giai k u ta tá s o k n a k igen nagy g o n d o t kell
fo rd ítan ia a tu d a t pszichológiai p ro b lé ­
m áin ak tisztá zá sára.
R á té rü n k m ost a gondolkodás és a b e­
széd pszichológiai k u ta tá sa in a k is m e rte té ­
sére.
A gondolkodás pszichológiai v iz sg á la ta
során a sz o v jet pszichológiának szám os ez­
zel kapcsolatos helytelen elképzeléssel való
h arcb an k e lle tt tisztá zn ia á llá s p o n tjá t.
V oltak u g yanis, akik a gondo lk o d ást ú g y
szem lélték, m in t a képzetek asszo ciáció ját
vagy pedig egy olyan tis z ta racio n ális a k ­
tu sn a k ta r to ttá k , am ely m en tes m in d e n ­
féle érzékelési és nyelvi elem től. A z alak -
lélektan á llásp o n tján levő pszichológusok
a gondo lk o d ást az a d o tt tu d a tta r ta lo m
közvetlen stru k tu rálásá b ó l v ez ették le, m íg
a viselkedés-lélektan szerint a go n d o lk o d ás
nem egyéb, m in t az organizm us reakciói
a d o tt szitu áció b an , am elyek m a g u k b a n
foglalják a h an g ap p arátu ssal k ap c so la to s
em beri szokásokat. A szovjet pszichológiai
k u ta tá so k a rró l az alapról in d u ln a k , hogy
a gondolkodás az em bernek egy speciális
megism erő tevékenysége és egyben e g y ü tt­
m űködése is a környező o b jek tív v aló ság ­
gal.
P. P . B l o n s z k ij m ár első m u n k á ib a n k i­
m u ta tta , hogy a gondolkodás az em b er és
környezete együttm űködése so rán jö n lé t­
re, hogy m ag u k a gondolatok éles és fin o m
reakciói a nagyagytól tekének, m e ly ek e t az
a kö rn y ezet h a tá sá ra ad. A gondolkodás
- csodálatos fegyver az é le té rt v ív o tt
harcb an , m ely et az em ber érdekei is a la p ­
vetően befolyásolnak. A gondolkodás p sz i­
chológiájának k u ta tá s a szám ára igen n agy
jelentőségű v o lt az a m unkásság, m ely et
S z e c se n o v és P avlov fe jte tt ki, s m ely le­
hetővé te tte a gondolkodás fiziológiai és
ism eretelm életi alapjainak v iz sg álatá t. E zen
az alap o n h alad ta k K r a v k o v , V ig o t -
s z k ij v izsg álatai. A későbbiekben R u b i n ­
s t e in , S zm ir n o v , T y e plo v és K o s z t y u k
foglalkozva a gondolkodás te rm ész eté v el
az t így fo g alm azták meg: A g o n d o lk o d ás
a közvetlenül ta p asz talh ató o b je k tív v a ­
lóság tá rg y a in a k , jelenségeinek k ö z v e te tt
és á lta lá n o síto tt tükrözése. A gondolkodás
fo ly a m a tá t ezek szerint a k ö rn y ező v a ló ­
sággal való együttm űködés d e te rm in á lja ,
de ez a d eterm in áltság b efo ly áso lv a v an
 a gondolkodás belső törvényszerűségei, az
analízis, a szintézis, az ab sztrah á lá s és az á l­
ta lá n o sítá s által, m e ly ek e t alapvető gondol­
k o d ási m ű v eletek n ek k ell ta rta n u n k . E ze­
k e t a gondolkodási m ű v e le te k e t az agy b o ­
n y o lu lt an alizáló-szintetizáló tevékenysége
s z a b ja meg, am ely m in d k é t jelzőrendszer
e g y ü tte s m űködésének eredm énye. Ezzel a
p ro b lém áv al A. G. I v a n o v -S z m o l e n s z k ij ,
P . K . A n o h in , E . A. A sz b a t y a n vizsgálatai
foglalkoznak.
K ü lö n h ely et fo g lal a szovjet pszicho­
lógiai k u ta tá so k k ö ré b e n a m egértés pszi­
ch o ló g iáján ak v iz sg álata . A m egértés vizs­
g á la tá n a k tö b b á g a z a ta a la k u lt ki. K osz-
TYTJK, M obozova , S z m ib n o v , A b ty em o v és
S a b d a k o v foglalkozik az analízis és a szin­
té z is szerepével a m eg értésb en , k im u tatv a,
hogy a m egértés f o ly a m a ta tulajd o n k ép p en
analizáló-szintetizáló tevékenység. S zoko -
l o v oly an v iz sg á la to k a t végez, hogy a
k ü ls ő és a belső beszéd v a la m in t a m egér­
té s h o g y an kapcso ló d ik egym áshoz.
E zzel k ap c so la to sa k azok a vizsgála­
to k , am elyek a szép iro d alm i és a tu d o ­
m á n y o s jellegű szövegek m egértését vizs­
g á ljá k . A vizsgálatok m eg állap ítják , hogy
a belső beszéd a d ja m eg a n n a k a lehetősé­
g é t, hogy a szövegekkel k a p c so la tb an k ü ­
lönböző gondolkodási m ű v e letek is végez­
h e tő k . A b t y e m o v az za l a problém ával fog­
lalk o zik , hogy a sz ép iro d alm i szövegek in ­
to n á c ió ja és a m egértés k ö z ö tt m ilyen k a p ­
c s o la t v an , m ely v iz sg álato k b ó l következ­
te té s e k v o n h ató k le az em óciók és a gon­
d o lk o d á s k ap cso latáró l. E h h e z a tém ához
k ap cso ló d n ak S z ib ik in a kísérletei, m elyek
a szövegek m egértése és a hangsúly, a m i­
m ik a , v alam in t a stilisz tik a i sajátosságok
k a p c s o la tá t v izsgálják. S z in y ic a az t m u ­
t a t j a ki, hogy a szép iro d alm i szövegek ol­
v a s á sa közben a szö vegekben előforduló,
a ta n u ló k szám ára ism e re tle n fogalm ak fo r­
m á ju k , hangzásuk, te h á t k ülső sajátossá­
g a ik a la p já n b e tö lth e tik a z t a szerepet,
a m e ly e t a szépirodalm i szöveg egésze az
o lv a só tó l igényel. A szépirodalm i szöveg-
megértési» elemző v iz sg álato k egy nagy
része az á tv itt é rte lm ű kifejezések, a m eta-
fó rá k , a h asonlatok, a z allegóriák m egérté­
sév el kapcsolatos. E h h e z kapcsolódik még
a szépirodalm i szövegek m ondan iv aló já­
n a k , jellem einek m egértése. Á ltalában az
ta p a s z ta lh a tó , hogy a sz o v jet pszichológiai
k u ta tá s o k a m egértés v izsgálatával k a p ­
cso la tb a n igen n ag y m é rték b en használ­
já k ki azokat a lehetőségeket, am elyeket
a szépirodalm i szövegm egértés problém ái
n y ú jta n a k . A m egértés vizsg álatán ak egy
k ise b b része az idegen n y elv tanulásával
kap cso lato s m egértésbeli problém ákat
elem zi. A vizsgálatok eredm ényeként le­
sz ű rh e tő a m egértésnek az a lényeges sa ­
324
já to ssá g a , hogy fe ltá rja a sz u b jek tu m m eg­
ism erése sz ám á ra azt, am i az o b je k tív v aló ­
s á g b ó l sz ám á ra ú j. E z é rt a m eg értés fo ly a­
m a ta m in d ig a régitől az ú jh o z, a k ép szerű ­
tő l a fogalm ihoz, a k o n k ré ttó l a z a b s z tra k t­
hoz, az egyeditől az á ltalán o sh o z való á t ­
m e n e t fo ly a m a tá t jelenti.
E g y m ásik fő te rü le t a sz o v jet gondol­
k o d ás-lé le k tan i vizsg álato k b an a fogalom-
a lk o tá s fo ly am atán ak v izsg álata. Az ezzel
k ap c so lato s vizsgálatok tisz tá z z á k a z t a
p ro b lém át, hogy a fogalm ak az em beri
m egism erés tö rtén elm i fejlődése során a la ­
k u ln a k ki. A társad alm i ta p a sz ta la to k el­
s a já títá s a alap v ető feltétele a fogalm ak k i­
ala k u lá sá n a k . A fogalom k ia lak u lásá n ak
fiziológiai a la p ja a pavlovi ta n ítá s a m áso­
d ik jelzőrendszerről. E zen a la p u ln a k azok a
to v á b b i k u ta tá s o k a fogalom k ia lak u lásá­
v a l k ap cso latb an , am elyek B l o n s z k ij ,
M a t v e j e v , K a g a l n y a k , M e n c s in s z k a ja ,
S z a m a b in , L a d ig in a -K o tsz , L u b ij a és még
egy so r pszichológus n evéhez fűződnek.
A fog alo m alk o tás v iz sg álatá n ak igen nagy
elm életi, gnoszeológiai jelentősége v an ,
le h ető ség et ad ugyanis a n n a k a kérdésnek
tis z tá z á s á ra , hogy m ilyen k ap c so la t v a n
az érz ék i m egism erés és a gondolkodás k ö ­
z ö tt, m ily en az átm en e t egyik form áról a
m á s ik ra stb . Ezek a filozófia nem egy
té m á já t is szorosan érin tik . E ze n a téren
a sz o v je t lélek tan i k u ta tá s o k igen szín­
v o n alasa k , s nem zetközi tu d o m á n y o s je ­
le n tő sé g ü k is felbecsülhetetlen.
A gondolkodás egy m ásik fő k u ta tási
te rü le te a gondolkodás m in t felad atm eg ­
oldó tev ék en y ség vizsgálata. E zek a k u ta ­
tá s o k a gondolkodásnak ab b ó l a felfogásá­
b ó l in d u ln a k ki, hogy a gondolkodás nem
egyéb, m in t a m ár meglevő ism eretein k et is
ta rta lm a z ó felad ato k m egoldása úgy, hogy
ezekből az ism eretekből v alam ily en k ö v e t­
k e z te té s t v o n u n k le. B ár ezen a te rü le te n
is ig en n ag y lehetőségek len n én ek a részle­
te se b b ism ertetésre, e h ely en m égis csak
k é t n ag y o b b k u ta tási irá n y t ism ertetü n k .
Az eg y ik BuBiNSTEiNé. R u b in s t e in a d e­
te rm in iz m u s elvéből k iin d u lv a vizsgálja a
gondo lk o d ási m űveletek és a fela d atm eg ­
oldó tev ék en y ség k ap c so la tát, s kísérleteit
k ét irá n y b a n végzi: a ) g y ak o rla ti próbák
ú tjá n tö rté n ő feladatm egoldás átv ite le
o ly a n feladatm egoldó tevékenységre, am ely
g y a k o rla ti p ró b a nélkül, csu p án értelm i
sík o n m egy végbe, b ) a problém am egoldás
á tv ite le egyik felad atró l a m á sik ra. Á m á ­
sik ir á n y t M e n c s in s z k a ja pedagógiai te r ­
m é sz e tű kísérletei jelentik, aki a gyakorlati
és elm életi ism eretek alk alm az ásá t a fel­
a d a t m eg o ld ására vizsgálja.
K iem elkedő gondolkodás-lélektani vizs­
g á la to k m ég a gondolkodás filogenézisének
k u ta tá s a , az iskoláskor gondolkodása, a
 gondolkodás in dividuális sajátosságai, v a la ­
m in t a gondolkodás és a beszéd vizsg álata
te rén .
A szovjet gondolkodás-lélektani k u ta tá ­
so k a t a ta n u lm á n y k ö te tb e n G. Sz. K osz-
T Y U K m u n k á ja ism e rte ti ,,A gondolkodás
pszichológiájának kérdései” cím m el (357 —
441. old.) Az á lta la felsorolt csaknem 700
bibliográfiai a d a t pedig az t m u ta tja , hogy
a gondolkodás lé le k ta n á v a l igen széles k ö r­
ben foglalkoznak a S zovjetunióban. Sz. L.
R u b in s t e in : A determ inizm us elve és a
gondolkodás pszichológiai elm élete c. t a ­
n u lm á n y a (315—357. old.) e vizsgálatok
elm életi a la p já t fogalm azza meg.
A beszéd pszichológiai pro b lém áin ak
• v izsg álata helyesen t a r t lépést a gondolko­
dás-lélektani k u ta tá s o k k a l. K ülönösen je ­
lentősek azok az igen pon to s o b jek tív la b o ­
rató riu m i kísérletek, am elyek a beszéd
m ech an izm usának vizsg álatáv al kapcso­
lato sak , s am elyekről a k ö te t k é t ta n u l­
m á n y a szám ol be : N . I. Z s in k in : A beszéd­
m echanizm us v iz sg álatá n ak ú tja i és A.
N . S z o k o l o v : V izsgálatok a gondolkodás
beszéd m ech anizm usának problém ájáról.
(470—488. és 488—516. old.) E zzel k a p ­
cso latb an a következő fő k u ta tá s i té m á k
szerepelnek: A beszédm echanizm us fizioló­
giai problém ái, az artik u láció különböző
feltételei k ö zö tt folyó gondolkodás, a _be-
szédm echanizm us elektrom iográfiai vizs­
g álata , a beszédm echanizm us klinikai vizs­
g álata , a beszédm echanizm us feltételes ref-
lek to rik u s m ódszereinek alkalm azása és a
beszédm echanizm us pedagógiai-pszicholó­
giai problém ái.
A beszédm echanizm us vizsgálata elé
a szovjet pszichológia a z t a fe la d a to t tű z i
ki, hogy to v á b b fe jle ssze a beszódm echaniz-
m us o lyan te rü le té n e k vizsgálatát, m in t pl.
a cselekvés lá tá si és h allási kom ponensei és
a beszédm echanizm us viszonya, m érő és
regisztráló eszközeinek továbbfejlesztése a
m odern te c h n ik á n a k megfelelően.
A beszéd pszichológiai problém ái vizs­
g álatain ak egy része a beszéd és a pszichikus
fo ly am ato k k a p c so la tá ra irányul. A. P .
L u r i j a : A beszéd fejlődése és a pszichikus
fo ly am atok fo rm á ló d á sa c. ta n u lm á n y a
(516—578. old..) foglalkozik ezzel a p ro b lé­
m ával és igen részletesen ism erteti az
ezzel kapcsolatos kísérleteket.
E k ísérletek a b b ó l in d u ln ak ki, hogy a
pszichikus fo ly am ato k az em bernek a v aló ­
ságot tü k rö ző a k tív tevékenységében jö n ­
nek létre. K im u ta tjá k , hogy szerepet j á t ­
szik ebben a fo ly a m a tb a n a gyerm ekek és a
feln ő ttek beszédbeli érintkezése, m elynek
alap já n k ia lak u l a s a já t beszéd. E z a s a já t
beszéd, m elyet az érintkezés fo ly am atá b an
s a já títa n a k el, irá n y ítja a gyerm ek egész
viselkedését.
L u r ij a ta n u lm á n y a fe lh ív ja a f i g y e l ­
m e t a rr a , h o g y a p ro b lé m a to v á b b i k u t a t á ­
sa i e lő tt a z a f e la d a t á ll, h o g y a p s z ic h o ló ­
g u so k és fiz io ló g u so k e g y ü tte s m u n k á j a
f e ltá r ja a b e sz é d b e li é rin tk e z é s f iz io ló g ia i
a la p ja it.
5. A z é rte lm e s cselek vés p s z ic h o ló g ia i p r o b ­
lé m á in a k v iz sg á la ta
A nn ak a tu d o m á n y n ak , am ely k iin d u ló ­
p o n tjá n a k fo g ad ja el az em ber és k ö r n y e ­
zete kölcsö n h atása, eg y ü ttm ű k ö d ése e lv é t,
feltétle n ü l szükséges egész elm élete és g y a ­
k o rla ta sz á m á ra kidolgozni en n e k az
eg y ü ttm ű k ö d ésn ek tö rv én y szerű ség eit, s a ­
já to ssá g ait. Az em ber és k ö rn y ezete e g y ü t t­
m űködése az em ber értelm es cselek v éséb en
fejeződik k i. A szovjet pszichológia n a g y
figyelm et szen tel az értelm es cselekvés
v izsg álatá n ak , m e rt ez az a te rü le t, a m e ly ­
nek fe ltá rá sa elősegítheti a tu d a to s tö m e ­
gek helyes bekap cso lását a g y ak o rla ti te v é ­
kenységbe. Az értelm es cselekvés tu d o m á ­
nyos vizsg álatán ak fejlődését a ta n u lm á n y -
k ö te tb en P . J . G a l p e r in : A z érte lm e s cse­
lekvés k u ta tá s a in a k fejlődése c. ta n u lm á ­
n y a foglalja össze. (441—470. old.)
A p ro b lém a helyes felvetésének k é t fo n ­
tos feltétele v o lt: egyrészt a p szich ik u s t e ­
vékenység biológiai, fiziológiai a la p ja in a k
tisztázása, m ely teljes m é rték b en e lv á ­
la sz tja eg y m ástó l a különböző rea k ció s és
id ealista pszichológiai irá n y z a to k a t és a
m a te ria lista alapokon álló szo v jet p sz ic h o ­
lógiát, m ásrészt pedig az em beri p sz ic h i­
k u m k o n k ré t tö rté n e ti v izsgálata, a z em ­
beri tu d a t term észetének p szichológiai
m a g y aráz ata , tö rté n e ti és in d iv id u ális fe j­
lődésének feltárása .
E zekre a kérdésekre elsősorban L . Sz.
V ig o t s z k ij a d o tt igen m élyen elem ző és
világos feleletet, m ely abból in d u lt ki,
hogy a tá rsa d a lm i élet alapvető s tr u k tú r á j a
szükségszerűen m eghatározza az em b eri
pszichikum alap v ető s tru k tú rá já t. A m in t
a tá rsa d alo m élete a m u n k án alap szik , m ely
m u n k á t az eszközök h a szn á lata jellem ez,
V ig o t s z k ij elm élete szerint az em b eri
pszichikum sajáto sság a is ép p en a b b a n
különbözik az állatokétól, hogy a p sz ic h i­
k us tevék en y ség sajáto s eszközét a lk a l­
m azza. Ily en eszközöknek ta r t o tta V i g o t ­
s z k ij a jelek et. A jelek — m in t V i g o t ­
s z k ij á llítja — vezetnek a pszichikus te v é ­
kenység rad ik ális átépítéséhez, s ez n e m ­
csak az egész em beriség, h an e m az egyes
em ber fejlődésére is tökéletesen érv é n y es.
A gyerm ek, növekedésének első k o r ­
szak áb an n em tu d ja a különböző eszk ö zö ­
k e t h aszn á ln i pszichikus te v ék en y ség e
m egszervezésére. A növekedés so rá n m eg-
325
ta n u lja használni ez ek et az eszközöket, de
csak oly k örülm ények k ö z ö tt, ahol az eszkö­
zök m in t külső tá rg y i eszközök adottak .
A gyerm ek fejlődésének u tolsó fokán azon­
b a n ezeket az eszk ö zö k et m egfontoltan,
ésszerűen tu d ja h a sz n á ln i, m e rt előző esz­
k ö zh aszn álata e lm ú lt ta p asz talata in ak
a n y a g áv á vált. A p sz ich ik u s tevékenység
ú j, m agasabb, tá rsa d a lm i-tö rté n e ti form ái
m in t külsők lé p te k fel, s átm entek bel­
sőkbe.
A nyelv ad ja a la p v e tő rendszerét a pszi­
ch ik u s tevékenység segítőeszközeinek. A
n y elv elsajátítása külö n ö sen világosan
m u ta tja , hogy a beszédbeli általánosítás
k ü lső form ái h o g y an m e n n e k á t oly belső
felé p ítettség ü ren d szerb e, m ely a beszéd­
b eli gondolkodás f o rm á ja lesz. E bben az
esetb e n nem egy eg y ed i elem, hanem a
k ü lső világ tev ék en y ség én ek egész folya­
m a ta neveződik m eg és v álik pszichikus
tevékenységgé.
D e az em ber p sz ich ik u s tevékenységé­
n e k alapvető m egközelítése a m unka-tevé­
kenység oldaláról tö r té n ik . Az a tan ítás,
hogy a pszichikus te v ék e n y ség új form ái
a k ü lső tevékenységből születnek, képezi
a z alapvető k ü lö n b sé g et a burzsoá és a
m a rx ista pszichológia k ö z ö tt.
V ig o t s z k ij a z o n b a n nem csak felállí­
t o t t a ilyen form án a k é rd é st, de itt meg is
á llt. A szó, a fogalom lé tre jö tté t ta rto tta
pszichológiai sz em p o n tb ó l a fejlődés leg­
m ag asab b fokának, és ez a d ta m agyaráza­
t á t szám ára a t u d a t kialak u lásán ak is.
A m ilyen a fogalom rendszer felépítése —
v a llo tta V ig o t s z k ij — o ly a n technikai és
g y ak o rla ti lehetőségei v a n n a k a gyerm ek­
n e k a környezetével v aló együttm űködésre.
A pszichikus tev ék e n y ség n e k ez az intel-
le k tu a lista felfogása a z o n b a n egy sor fontos
kérd ésre nem tu d o tt v á la s z t adni. L e o n ­
t y e v és m u n k a tá rsa i (közéjük ta rto z o tt
G a l p e r in is) v e tté k fel elsősorban az elvi
h a rc o t ez ellen. K e ttő s fela d ato t kellett
m egoldaniok: Az első fe la d a t az volt, hogy
pszichológiailag m eg alap o zzák a megfon­
to lt tevékenység fo g a lm á t, és eltüntessék
a z t a ködösséget és sz u b jek tiv izm u st, am ely
az „értelem ” fo g alm át körülveszi. E zt a
célt ú gy érték el, h o g y sik e rü lt tisztázni a
v isz o n y t a tevékenység, a cselekvés és a
m ű v e let között, a te v ék e n y ség m otívum a
és a cselekvés célja, a cselekvés célja és a
m ű v e letek eredm ényei k ö z ö tt.
A m ásodik fe la d a t v o lt az értelem fogal­
m á n a k objektív sz em léle tét kialakítani,
m elynek során tis z tá z ó d o tt, hogy a cselek­
vés objek tív s tr u k tú r á já t álta lá b a n a való­
ságos tá rg y i cselekvés és a megfontolt
cselekvés sajátos e g y ü tte s e adja.
A nézetek ilyen ren d sz eréb e n a gyermek
tevékenységét v izsgálva az tapasztalható ,
326
h o g y cselekvésének értelm essége nem foga­
lo m rendszerének felép ítettség étő l függ, h a ­
n e m ez a fogalom rendszer m a g a alak u l és
fe jlő d ik valóságos tá rg y i cselekvése során.
(U g y a n en n e k a helyes problém afelvetésnek
eg y m á sik oldalról tö rté n ő m egközelítése
ta p a s z ta lh a tó P ia g e t és W a l l o n h ip o té ­
ziséb en az értelm es cselekvés lépcsőzetes
fo rm á ló dásáról. )
A z értelm es cselekvés p ro b lém áján ak
e lm é le ti tisztázó d ását n a g y a rá n y ú k ísér­
le tez ő m u n k a k ö v ette. E k ísé rlete k e re d ­
m é n y e it a következőkben fo g lalh atju k
össze:
1. A pszichikus fo ly am ato k sikerességé­
n e k feltéte le megegyezik a k ü lső te v ék e n y ­
ség feltételeivel. Az an y ag k ü lső szervezése, •
m a g á n a k a külső tevékenységnek m egszer­
vezése ezek szerint külső feltéte leit a d ja
a belső fo ly am ato k n ak . A p ro b lém a k ü lö ­
n ö se n szem beötlő oly pszichikus funkciók
v iz sg á la tá n á l, am elyek szo ro sab b an k a p ­
cso ló d n ak valam ely külső tá rg y i cselekvés­
h ez, p l. az emlékezés, a szokások m echa­
n iz m u sa stb .
2. A k ü lső , tárg y i cselekvés állandó h a tá ­
s á n a k eredm ényére ap szich ik u s tevékenység
id e je lerövidül, s a pszichikus tevék en y ség ­
n e k ezek a le rö v id ített fo rm ái m á r egyál­
ta lá n n em h aso n lítan ak az ere d etifo rm ák ra,
h ih e te tle n ü l gyorsan, villám szerűén m en ­
n e k végbe. A m a te ria lista pszichológia
sz á m á ra alap v ető a n n a k tisztá zá sa, hogy
ez a lerövidülés a tá rg y i cselekvéssel k a p ­
cso lato s.
3. A gyerm ek új felad ato k m egoldása
so rá n különböző színvonalat m u ta t a fel­
a d a t feltételeinek megfelelően: h a róla gon­
d o lk o z v a vagy hangosan beszélve vagy a
tá rg y g y a l ténylegesen foglalkozva old meg
fe la d a to t.
E n n e k a tén y n ek pedig a pedagógia és
a pedagógiai pszichológia szám ára igen
n a g y jelentősége v an .
Je len leg az értelm es cselekvés problém á­
j á t vizsgáló k u ta táso k fő té m á já t az szab ja
m eg, hogy feltárják az egyes pszichológiai
fu n k c ió k a t m in t a sz u b jek tu m k o n k rét
tá r g y i cselekvésének form áit. A z ezzel k ap ­
cso lato s k u ta tá so k L e o n t y e v , G a l p e r in ,
Z a n k o v , S z m ir n o v , S z o k o lo v , Z in c s e n k o ,
M e n c s in s z k a ja , K osztyitk nevéhez k a p ­
cso ló d n ak , de részproblém áit érin ti szinte
v a la m e n n y i, a m agasabb pszichikus fo ly a­
m a to k k a l foglalkozó k u ta tá s .
E beszám olónk a szovjet pszichológia
n eg y v e n éves fejlődéséről m ég k orántsem
te lje s , hiszen m in t az t em líte ttü k , csak az
á lta lá n o s pszichológia te rü le té t öleli fel.
Je le n le g ugyanis „ A pszichológia tu d o ­
m á n y a a S zovjetunióban” ta n u lm á n y k ö te t
I . k ö te te szolgált beszám olónk alapjául.
A g y ű jte m é n y II. k ö tete 1960-ban jelenik
meg. E z a k ö te t ta rta lm a z z a m a jd a szem é­
lyiség pszichológiája, a gyerm ek- és p e d a ­
gógiai pszichológia, a m u n k a és a sp o rt
pszichológiája, a patopszichológia, az ösz-
szehasonlító pszichológia és a pszichológia
tö rté n e te k u ta tá s a it. A g y ű jte m é n y első
KÉT HÉT ROMÁNIÁBAN PSZICHOLÓGUSOK KÖZÖTT
V Á R N A G Y LÁ SZLÓ
M TA G y e rm e k lé le k ta n i In té z e te
K é t óra tíz perc a la tt á tre p ü lte m a k ö z­
tü n k levő földrajzi tá v o lság o t. E n n él rö-
v idebb idő a la tt csak az őszinte b ará tság
érzése sz ü letett m eg köztem és a fogadásom ­
ra k ijö tt kollégák k ö zö tt, am ik o r 1959
n o vem ber 1-én este a b u k a re sti rep ü lő té­
ren összetalálkoztunk.
U tazáso m eredeti célja az volt, hogy
m egism erkedjem a K o lo zsv áro tt folyó, s a ­
já t egyéni v izsgálataim at érin tő k u ta tá s o k ­
kal. K iküldetésem h ivatalos ú tv o n a la azon­
b a n B ukaresten á t v e z e te tt. A rep ü lő té­
ren a R om án A kadém ia L é le k ta n i In té z e ­
té n e k m u n k a társa i v á rta k . M ásnap m ár
eb ben az intézetb en tá rg y a ltu k m eg a
program ot. K i tu d o tt vo ln a ellenállni a n ­
n ak a kínálkozó lehetőségnek, hogy be­
te k in tse n a R om án iáb an folyó pszicholó­
giai életbe, mégpedig elsőnek m in d já rt az
ország fővárosában. D e nem le h e te tt ellen­
álln i an n a k a nagyon őszinte b a rá tsá g n a k
sem , am ellyel ezt a lehetőséget szám om ra
felk ín álták . É reztem , hogy készek m in ­
d e n t elm ondani és m e g m u ta tn i, ő sz in te
öröm m el tö ltö tt el az az érdeklődés is,
am ely et a h az án k b an folyó pszichológiai
m u n k a irá n t ta n ú s íto tta k . A so katigérő ú t
te h á t n y itv a v olt előttem . M egállapodtunk
a b b a n , hogy az egyik h e te t B uk arestb en ,
a m á sik a t K olozsvárott tö ltö m . Ők is, én
is fá ra d h a ta tla n o k v o ltu n k , s a to v á b b ia k ­
b an m indennek m ár csak az idő rövidsége
sz a b o tt h a tá rt.
A R om án A kadém ia vendége v oltam ,
így h á t term észetes, hogy az akadém iai
in té z e t tudom ányos m u n k a tá rsa iv a l vol­
ta m állandó és szoros k a p c so la tb an . S m i­
vel a buk aresti egyetem pszichológusainak
zöm ét is ők a lk o ttá k , r a jtu k k ere sztü l n em ­
csak a k é t legfőbb tu d o m án y o s in tézm én y ­
ről, han em a rom ániai pszichológiai é let­
rő l is a le g au te n tik u sa b b an tá jé k o z ó d ­
h a tta m .
T ájékozódásom alap v e tő fo rm á ja in té ­
zetek lá to g atásá n ak k ere tén belül szem é­
lyes beszám olók m eg h allg atása v olt. B u k a­
restb en h a t in tézetet lá to g a tta m meg, az
k ö te te és a m ásodik k ö te trő l szóló értesü lé­
seink azo n b an eddig is jelzik m ár, hogy a
szovjet pszichológia m egfelel azo k n ak az
igényeknek, am ely ek et a tá rsa d alo m ezzel
a tu d o m á n n y al szem ben tá m a s z t.
akadém iai in té ze tb e n és az egyetem en
több szö r is m egfordultam .
M indenekelőtt általán o s k é p e t k ív á n ­
ta m szerezni a pszichológia h ely zetérő l egy
m ásik szocialista országban.
N em szoros id ő ren d b en szám olok be, de
nem is valam iféle elvi so rren d szerint.
L áto g atá saim so rre n d jé t k ü lö n b en is az
h a tá ro z ta meg, hogy m elyik in té z e tte l si­
k e rü lt a fogadás idejében m egállapodnunk.
M iután k o m olyan tö rek szem a rra , hogy
— am en n y ire ez csak lehetséges — e soro­
kon k eresztü l ném ileg visszatü k rö ző d jék
az o lvasóban is az a sa já to s élm énysor,
am ely et ro m ániai lá to g atáso m folyam án
átéltem , vörös fo n alk é n t a szem élyes b e­
szám olókat k ö v etem . N em so k a t k ell v ál­
to z ta tn o m a lá to g a tá so k so rre n d jé n ahhoz,
hogy a referátu m o k a pszichológusképzés,
az elm életi és k ísérleti m u n k á k , v alam in t
a pszichológia g y ak o rla ti alk alm azásán ak
logikus v o n alára so rak o zzan ak fel.
A b u k are sti ,,C .I. P artio n ” E gyetem
pszichológiai ta n szé k én h a llo tta k ró l szá­
m olok be először. U r s u l a Ç c h i o p u v o lt itt
a tájék o z ta tó m , a g y erm ek lélek tan előadó­
ja . E lm o n d o tta , hogy a ro m án iai pszicho­
lógia fejlődésében igen je len tő s v o lt az
1948-as ta n ü g y i reform . E n n e k n yom ában
lé te síte tte k lé lek tan i ta n sz é k e t B u k a re st­
ben, K o lo zsv áro tt és la k ib a n . 1950-től az
A kadém ia tö rté n elm i és filozófiai intézetén
belül, m a jd a Fiziológiai In té z e t k eretében
is lélek tan i szekció alak u l. A z A kadém ia
Pszichológiai In té z e te 1956-ban jö n létre.
L é le k ta n i k u ta t á s o k e ls ő s o rb a n a z a k a ­
d é m ia i in té z e tb e n , ill. a z e g y e te m e k lé le k ­
t a n i ta n s z é k e in fo ly n a k . A z a k a d é m ia i in ­
té z e tn e k , v a la m in t a b u k a r e s ti eg y e te m
lé le k ta n i ta n s z é k é n e k v e z e tő p sz ic h o ló g u sa
M. R a l e a . K o lo z s v á r o tt a z e g y e te m t a n ­
szék e a p sz ic h o ló g ia i k ö z p o n t, é lé n A l .
R oscával és Z örgő BENjAM iNnal, Ia ç ib a n
V. P a v e l c u ir á n y ítá s á v a l d o lg o z ik a ta n ­
szék .
Az ak ad ém ián k ív ü l is fo ly n ak lélek­
ta n i k u ta tá s o k , n ev ezetesen a C .F .R ., azaz
327
a R o m á n Á llam vasutak k u ta tó állom ásain,
a z I . P . P avlov N eurológiai In té z e té b e n ,
a z E n dokrinológiai In té z e tb e n , a Fizioló­
g ia i In té z e tb e n és még m á s u tt is. N evelés­
lé le k ta n i és defektológiai v iz sg á la to k a t vé­
gez a z O ktatásügyi és K u ltu sz m in isz té ri­
u m m e lle tt működő P edagógiai T u d o m á­
n y o s I n té z e t is, am elynek K o lo z s v á ro tt és
I a f ib a n is v a n fiókja.
A z egyetem eken a ta n á rk é p z é se n belül
k é p e z ik a pszichológusokat. A ta n á rje lö l­
te k b ő l v á la sz tjá k ki a z tá n a jö v e n d ő k u ­
t a t ó i t . A pszichológiát m in d e n ta n á r k é p ­
zős t a n u lja profiljának m egfelelően. Ö t éve
a z o n b a n v a n m ár speciális pszichológus
k é p z é s is a b b a n az értelem ben, h o g y a k u ­
ta tó k n a k kijelöltek a 8. félé v tő l m á r a spe­
cializá ló d ásu k irán y á b an v á la s z th a tn a k
n e m k ö telező, de a v álasztási ir á n y n a k m eg­
felelő szakelőadásokat. D iplom a-dolgoza­
t u k a t is e szerint te m a tiz á ljá k a h allg ató k .
A 10. félévben a diplom adolgozat elkészí­
té s e a főfeladatuk.
A k ötelező pszichológiai elő ad á so k a k ö ­
v e tk e z ő k (zárójelben a h a llg a tá s féléveinek
sz á m a ): lé lek tan tö rté n e te (4), k ísé rle ti lé­
le k ta n és bevezetés a s ta tis z tik á b a (6), á l­
ta lá n o s lé lek tan (4), g y erm e k lélek ta n (2),
n ev e lé slélek ta n (2), p szich o p ato ló g ia (4),
á lla tlé le k ta n (1), m u n k a lélek ta n (2), h eti
k é t ó rá v a l, 3 szem inárium m al.
S z a b a d o n választható speciális előadá­
so k (a 8. félévtől): pszichofiziológia (fél),
d efe k to ló g ia (1), szem élyiséglélektan (fél),
m ű v é sz e tlé le k ta n (fél), Szükség e s e té n m ás
té m á k a t is beállítanak.
A b u k a re sti pszichológiai ta n sz é k n e k
1959— 60-ban három fő té m á ja van:
1. a V II. osztályosok (n álu n k a V III.) vizs­
g á la ta a b b ó l a szem pontból, h o g y a m e n n y i­
b e n rá té rn e k egy 8 osztályos á ltalán o s
k ép z é si form ára, mik is le g y e n e k ebben
az u to ls ó évfolyam ban az o k ta tá s és a n e ­
v elés legfőbb elvei, m i leg y en a ta n ítá si
a n y a g , m ily en m ódszereket alk a lm a z z a n a k
e lső so rb an , hogy az új 8 éves á ltalán o s
k ép z és m in él teljesebb, szervesebb, egész­
ség ese b b legyen, s a szocialista k u ltú r a b á ­
z is á t képezhesse. 2. N agy té m á ju k tu la j­
d o n k é p p e n m aga a pszichofiziológia, a t u ­
d a t, a gondolkodás és az érzelem h árom
k ie m e lt problém akörével. A 3. té m a a de­
fe k to ló g ia i iskolákban való ta n ítá s speci­
ális lé le k ta n i problém ái.
S chiopu kolléganő elm ondta m ég, hogy
az elm ú lt 15 év alatt 300 dolgozat készült
el a tanszéken, ahol 22-en dolgoznak.
A re fe rá tu m szünetében b e já r ta m a
ta n s z é k helyiségeit. M e g lá to g a tta m az
első év esek szem inárium át, a m e ly e n a m ű ­
sz e re k k e l való gyakorlati ism erk ed és v olt
é p p e n a fela d at. Z a p an professzor b e m u ta t­
t a a z u tó b b i évek kísérleteihez h a s z n á lt
328
ingerexponáló készülékeit, a ta n u lá s és fá-
ra d á s v iz sg á la tá ra h a sz n á lt írógépet, m e­
ly e t egy közönséges írógépből elektrom os
ú to n reg isztráló készülékké a la k íto tt át.
Ç ch ioptték b e m u ta ttá k házilag k észí­
t e t t h o rd o zh ató k észü lék ü k et, m ely fény-
és h a n g in g é rt adó, taszter-reak ció s és ki-
m o g ráffal regisztráló. E zzel a helyszínen
fo g ják le b o n y o líta n i az iskolásokkal k a p ­
c so latb an te rv e z e tt k ísérleteik et. E gyszerű,
de igen lelem ényesen k ih a szn á lt kísérleti
eszközök v o lta k ezek.
V olt egy k is P av lo v -k am rá ju k is, am ely
precíz in g erv ariáló készülékekkel és v álasz­
reg isz tráló k k a l v o lt felszerelve.
A leg alap o sab b an az A kadém ia L élek­
ta n i In té z e té n e k m u n k ásság áv al ism erked­
te m m eg. Az in té z e t szervezetéről, m ű k ö ­
déséről á lta lá b a n I. N . B älänesctt egyetem i
elő ad ó ta n ár, alig azg ató té já k o z ta to tt.
Az 1956-ban lé te s íte tt in tézetn ek —
m elynek M. R a l e a az ig azg ató ja — 5
o sztály a v a n , szekciója, ahogy ro m án u l n e ­
vezik: 1. m u n k a lélek ta n i, 2. gyerm ek- és
n ev eléslélek tan i, 3. pszichofiziológiai, 4.
pszichopatológiai és 5. pszichológiatörté-
n e ti. Az in té z e t 1959-ig az egyetem i t a n ­
szék helyiségeiben dolgozott. O ttlétem k o r
m á r s a já t é p ü le tü k b e n m űk ö d tek , am ely ­
n ek berendezése m ég fo ly am atb a n volt.
M. R a l e a professzorral és ak ad ém ik u s­
sal szem élyesen n em ta lálk o zta m . R o m á­
n iá n a k ta lá n legelfoglaltabb tu d ó sa, sőt
p o litik u sa is, ak i széleskörű tud o m án y o s és
tu d o m án y szerv ező i m u n k ásság a m ellett a
R o m án N ép k ö z társa ság egyik alelnöke is.
(K evés ország d icsekedhet azzal, hogy a
k o rm á n y z a t legm agasabb tisztségeinek
egyikében pszichológus tu d ó s ül.)
R a l e a egyik fő m u n k a te rü le te a p szi­
chológia tö rté n e te . T ö b b ta n u lm á n y á b a n
a ro m án pszichológia tö rté n eté v el, a n n a k
m a te ria lista h ag y o m án y a iv al foglalkozik.
K ritik a i m ű v e k et ír az id ealista pszicho­
lógiai irán y z ato k ró l, tö b b e k k ö zö tt az am e­
rik ai pszichológia em ber- és tu d o m á n y ­
ellenes jellegéről. Más országok pszicholó­
g iá já n a k tö rté n e te is tém ak ö réh ez ta r t o ­
zik. E g y ik leg jelen tő seb b m ű v e az 1958-
b a n m eg jelen t, C. I. BoTEZzel eg y ü tt ír t á l­
ta lá n o s p szich o ló g iatö rtén et (I s to r ia
p s ih o lo g ie i, 740 oldal), m ely a m arxiz-
m us-leninizm us szellem ében m eg írt pszi­
ch o ló g iatö rté n et első k ísérletén ek te k in t-
ten d ő . M ár az első k ia d á sb a n is foglalkozik
a d em o k ra tik u s országok pszichológiaim un­
k ásság áv al, a m o st készülő m áso d ik b an
azo n b an a k o rá b b in á l n ag y o b b részt k ív án
szen teln i en n ek . B ä l ä n e s c u n k eresztü l azt
k é rte R a l e a , hogy k ü ld jü n k ehhez m egfe­
lelő d o k u m en táció s an y ag o t, ill. beszám o­
ló t a m agy aro rszág i pszichológia h ely zeté­
ről és eredm ényeiről. Szóljon ez a m ú ltró l
is, de főleg a szocialista rendszer a la tt folyó
m u n k á k ró l.
M unkálkodása m ás te rü le te k re is k i­
te rje d . K ezdem ényezései v a n n a k pl. a
m u n k aló lek tan vonalán, s elvi jellegű, v a ­
la m in t vizsgálatokra ép ü lt ta n u lm á n y o k
je len tek m eg tőle a m űvészet lélek tan á n ak
köréből is. Az általános lélektanhoz ta r to ­
zik az a m u n k ája, am elyben a tö rté n e lm i­
tá rsa d a lm i tényezők h a tá s á t vizsg álta a
k ép zetek kialakulásában. A z a k a ra t pszi­
chológiai m echanizm usát is vizsgálta.
I. N . B ä l ä n e sc u az In té z e t pszichofizio-
lógiai o sztályának is a vezetője. Szem élyé­
b en a pszichológiát teljes h iv a tá s tu d a tta l
m űvelő tu d ó st ism ertem meg, ak in ek m u n ­
k a tá rsa i is ezt a szellem et képviselik. Az
egyes osztályok ism ertetésekor előbb m ások
m u n k á já ró l beszélt, m a jd végül — az
éjszak ai ó rák b a nyúló re fe rá tu m b a n —
a m ag a m u n k á já t is felvázolta.
Á ltalán o s lé lek tan v o n alán a tu d a t
p av lo v i értelm ezésével, a k ib e rn e tik á n ak
a fiziológiában és a pszichológiában való
alk alm azásáv al foglalkozik. A m űvészet-
lé lek tan te rü le té n a m űvészi gondolkodás
sa játo sság a it vizsgálja. L egjelentősebb k ét
k ísérleti m u n k á ján a k té m á ja : 1. az éb ren ­
létb ő l az álom ba való á tm e n e t szakaszai,
2. a felső idegtevékenység sa já to sa n em beri
típ u s a i. Az előbbiben k o n k réte n a v eg e ta­
tív és m otorikus reakciók v á lto z á sa it ele­
m ezte elsősorban. E redm ényei szerin t a
h ip n o tik u s fázisokban a p avlovi erő -tö r­
v én y n em egyértelm űen érvényesül; az in ­
gererősségen kívül em bernél d öntő m é rté k ­
ben figyelem be kell ven n i az in g er je len té­
sé t is. E n n ek a jelentés erőnek is v a n n a k
tö rv én y ei. M indkét tö rv é n y t különféle fo r­
m á k b an átlép i az em ber az é b re n lét és az
alv ás k ö zti állap o táb an . Az egyenlőségi-
és paradox-fázis jelenségei ezekben az á t ­
m e n eti állap o to k b an a jelentés-erő tö rv é ­
n y év el k ap cso latb an is érvényesek. H a az
ingerek rendellenes v álto záso k at, konflik­
tu s o k a t okoznak, ak k o r ez a h a tá s u k első­
so rb an a jelentésükből és n em az erejükből
szárm azó. Az alv ásb a való á tm e n e t je len ­
ségét norm ális, narkotilcus, feltételes és
h ip n o tik u s alvásokkal k a p c so la tb a n vizs­
g á ltá k . A változások a válaszok (reakciók)
lap p an g ási idejében, a válaszok fo rm á já ­
b a n m u ta tk o z ta k meg a kísérlet folyam án.
A norm ális elalvásban az á tm e n e ti fázisok
á lta lá b a n nagyon rövidek. A h ip n o tik u san
szu g g eráltb an és a n a rk o tiz á lta k b a n v i­
szo n t lényegesen m eghosszabbodnak.
A k ísérleteket először norm álisokon,
m a jd oligofréneken végezték. F o ly ta tjá k
p szich iátriai eseteken is, hogy különböző
te rá p iá i m ódszereket is felfedhessenek.
B älänescu kutató kollektívájának tag­
ja — többek között — J udit M oscou is,
b u k are sti h etem fá ra d h a ta tla n to lm ác sa.
A v azom o to rik u m v o n alán e k o lle k tív a
m u n k á jáh o z csatlakozik a sz o v jet O lga
V inogradova is, ak i a m oszkvai d efek to -
lógiai in té z e t tudo m án y o s m u n k a tá rsa .
E k utató m unka első eredm ényeit
B älänescu a szovjet pszichológusok szer­
vezetének 1959-i első kongresszusán is is ­
m ertette.
A jelzőrendszerek aspektusából felá llí­
to tt p avlovi típusokkal kapcsolatos v iz s­
gálódásaikról is részletesebben beszám olt
B älänescu . Ezt is nagyobb m unkaközös­
ség végezte. A kérdésfeltevés az v o lt, vajon
ténylegesen fennállnak-e m űvészi, gon dol­
kodó típusok, s hogy a tudós valóban an a­
litikusnak, a művész pedig szintetikusnak
tipizálható-e gondolkodásmódjában ?
BÂLÂNESCuék úgy ta lá ltá k , h o g y m in d
a m űvészeknél, m ind a tu d ó so k n ál m e g ­
ta lá lh a tó m indegyik típ u s, s hogy m ű v ész és
tudós is le h et an a litik u s és s z in te tik u s a
gondolkodásában. A végső k o n ze k v en c i­
ák: m eg kell v á lto z ta tn i a tip o ló g iai k r ité ­
riu m o k a t. Az első és m ásodik je lz ő re n d ­
szer k ö z ö tti viszonyban a le g fo n to sab b
k rité riu m a jelrendszerek fejlettség i n ív ó ­
ja . Az alk o tó m u n k a sz em p o n tjáb ó l n em
az a fonto s, hogy p otenciálisan m e ly ik je l­
zőrendszer a dom ináns, h an em az, hogy
m elyik a fejletteb b . A különféle fo g lalk o ­
zások elfedik a reális típ u s t, am ely a g y e r­
m ek korb an még in k á b b m e g találh a tó , n o ­
h a té n y az is, hogy a fejlődés k o rá b a n az
első jelzőrendszer az uralkodó. A m a te m a ­
tik u s b a n is d o m in álh at a m űvész alk o tási
m ódja, az iro d alm árb an pedig a g o n d o lk o ­
dóé. F o n to s a k é t jelzőrendszer k ö z ö tti
(inter-) és az egyes jelzőrendszeren belüli
(in tra -)m obilitás. B árm elyiknek d o m in a n ­
ciája p o zitív h a tá sú kom penzációs d in a ­
m ik á t te re m th e t és ta r t h a t fe n t. U g y an ez
a gondolkodás an a litik u s és sz in té tik u s je l­
legével k ap c so la tb an is érvényes m in d a
m űvésznél, m ind a tu d ó sn ál.
B älänescu éjjel 11 órakor fejezte be
beszám olóját. Milyen benyom ással is t á ­
vozhattam volna az intézetből a hallottak
után, ha nem olyannal, hogy BÂLÂNESCuék
valóban alkotó módon nyúlnak a pavlovi
tanításhoz.
G heorgiu Zapan professzor az akadé­
miai intézet m unkalélektani osztályának
vezetője s az egyetem en is a m unkalélektan
körében tartja előadásait. A dinam ikus
sztereotípia aspektusából vizsgál szám os
általános lélektani, tanuláslélektani és
m unkalélektani problémát. A dinam ikus
sztereotípiát centrális problémának tek in ­
ti a kísérleti kutatások területén.
Régebbi m un k áib ó l k iem elk ed ik az,
am elyben P avlov ta n á n a k bio fizik ai b á ­
zisát k u ta tta s a W eber-Fechner-féle t ö r ­
329
v é n y általánosításáig is e lju to tt. T anulás­
lé le k ta n i k u ta tá sa ib a n , a m e ly e t 30 év ó ta
végez, tö b b m in t 80 fe la d a t variálásával
k ísé rlete ze tt. K u ta tja a d in a m ik u s sztere­
o típ ia fiziológiai és pszichológiai feltételeit,
m e g v á lto z ta tá sá n a k le h ető ség eit és tö r ­
vényszerűségeit, v a la m in t a m unkalélek­
ta n b a n való a lk alm az ásá t. A z akadém iai
in té z e tb e n v e z e te tt k u ta tó i m unkaközös­
sége is igen gazdag p ro b lém ak ö rb en dol­
gozik. Foglalkoztak a sz ö v ő k m unk áján ak
elem zésével, a fém esztergályozás m u n k a­
m egszervezésével. V izsg ála t tá rg y a e k u ­
t a tó i közösségben a m ű sz a k i képzés, a gép­
te rv e z é s pszichológiai kérdései, a szocia­
lis ta m u n k a verseny, a le g jo b b m unkam ód­
sz erek szintetizálása, a m unkabiztonság,
a m u n k a a u to m atizá ló d ása, a m onotónia,
a futószalagon v ég z ett m u n k a problém ái
s v é g ü l a szakm aválasztás, ill. pályaválasz­
t á s és képességvizsgálat a z általán o s és k ö ­
zépiskolában (a ro m án iai V II. és X I. osz­
tá ly o so k n á l). E ddig se n k i se m irá n y íto tta
ez ek e t a ta n u ló k at. M ost k é sz ítik elő a p á ­
ly a v á la sz tá s állam ilag is szervezett for­
m á it.
U n s óla ÇoHiOPU v al m ásodízben úgy ta-
lá k o z ta m , m in t az a k a d é m ia i in té ze t gyer­
m ek- és neveléslélektani szekciójának v e­
zetőjével. A referátu m e s té jé n szinte teljes
sz á m b a n jelen v o lta k a szekció tagjai.
K ö z ü lü k többen m a g u k sz ám o ltak be sa­
j á t m u nkájukról.
K ísérleti te rü le tü k n a g y . K ísérleteiket
1953-ban ú jszü lö ttek k el k ez d té k . K érdés­
feltev ésü k az volt, h o g y m ily en fokú fel­
té te le s reflex ép íth ető k i az újszülötteknél,
ill. a csecsem őkorban. V iz sg á ltá k a csecse­
m ő k , kisgyerm ekek és ó v o d ásk o rú a k ori­
en tá c ió s reflexeit is.
A z u tó b b i évek té m á ja : a z iskoláskor
e lő ttie k kauzális g o n d o lk o d á sa (3—7 éve­
sek ), a II. és IV . osztály o so k (9— 12 évesek)
g o n dolkodásának o p e ra tiv itá s a . Ezek a
m u n k á k egyben P ia g e t egyes m egállapí­
tá s a in a k tudom ányos k o n trp llja k é n t és b í­
r á la ta k é n t folytak le. E re d m é n y e ik szerint
m á r az 5—6 évesek is e ls a já títjá k a k au z á­
lis gondokodást a v aló ság szem lélésében.
M egkülönböztetik az e g y m á su tá n követ­
k e z ő t a kauzálistól, a k a u z á lis t a véletlen­
sz e rű tő l. R ájönnek, h o g y tö b b oka is v an
és le h e t egy jelenségnek. A z iskolában nem ­
c s a k ism ereteket ta n u ln a k , h a n e m gondol­
k o d á si m ódot is e ls a já títa n a k és kialak í­
t a n a k m agukban a g y erm e k ek . A szenzo-
m o to rik u s szkém ák n em füg g etlen ek attól,
h o g y m it ta n u ln a k . A specifik u s és nem
specifikus gondolkodás e g y ü tt fejlődik ki
a különféle ta rta lm a k és m ó d o k szerint.
K ia la k u l bennük a „ fe e d b a c k ” , tu d já k ,
m ik o r gondolkodnak jó l v a g y nem jól.
A z I —-VII. o sztály o so k n ál az íro tt és
330
a h a n g o s beszéd viszo n y át Çc h io p u vizs­
g á lta , s a r r a a m eg állap ításra ju to tt, hogy
I —IV . osztályig a Hangos beszéd fejletteb b ,
m in t az íro tt. V .-től felfelé m á r fo rd íto tt a
h e ly z e t. A belső beszédnek k ü lső beszéddé
v aló á tm e n e té v e l is foglalkozott.
E n n e k a szekciónak m u n k a tá rs a T.
S la m a C a sa c u is. A csecsem ők feltételes
reflex é n ek k ialak u lási fázisaiv al k ap c so la t­
b a n sz in te az összes m o to rik u s reak ció k at
ta n u lm á n y o zz a, s egyik érdekes eredm énye,
h o g y m á r n ag y o n kicsi k o rb a n létezik ef­
feren s á lta lá n o sítá s is.
A fe ln ő tte k fe lté te le s re fle x e in e k v e r­
b á lis m e g e rő síté sse l v a ló k ia l a k ít á s a a l­
k a lo m sz á m á ra , h o g y I v a n o v S zm o l e n -
s z k ij m e g á lla p ítá s a iv a l k a p c s o la tb a n is t e ­
g y e n k o rrig á ló é sz re v é te le k e t.
R en d szeres és hosszú ideig ta r tó k ísér­
le te k e t v ég zett a n y elv és a gondolkodás
v isz o n y á n a k kérdéseivel k ap cso latb an .
1957-ben — a 3— 7 éves k o rú a liró l — egy
ig en k o m oly k önyve jelenik m eg a G o n d o l­
k o d á s é s a n y e lv v is z o n y a a z o n to g e n e tik u s
fe jlő d é s fo ly a m á n cím m el. D e nem csak a
g y erm ek ek , h an em a fe ln ő tte k b eszédét is
v iz sg álja. F o n etik a i jelenségek, a k o n ta ­
m in áció és m ég sok m ás n y elv i jelenség
lé le k ta n i o ld ala is érdekli.
C a s a c u a z o n k u ta t ó k e g y ik e , a k ik igen
k o m o ly tu d o m á n y o s fe lk é sz ü ltsé g g e l, igen
a la p o s és te r m é k e n y tu d o m á n y o s m u n k á t
k é p e s e k v ég ezn i.
E fk a im F is c h b e in n é g y té m a k ö rb e n
d o lg o z ik in te n z ív e n : 1. a k é t je lz ő re n d s z e r
k ö z ti k a p c s o la to k je le n sé g e i a z a u to m a ti­
z á ló d á s a l a t t , 2. a z írá s és o lv a s á s k é rd é se i,
3. a g e o m e tria i fo g a lm a k k ia la k u lá s a , 4.
( f o ly a m a tb a n lev ő m u n k á ja ) a p o lite c h n i­
k a i o k ta t á s k é rd é se , m e ly e t M a g d a l é n a
L iv e s e a n u v a l v izsg ál.
R a g a d ju n k k i n é h á n y a t e k ísérletek
ered m én y eib ő l. M egállapítása sz erin t nem
le h e t o ly a n tö rv é n y t felá llítan i, am elyik
á lta lá n o ssá g b a n m eg h atáro zza, h o g y auto-
m a tiz á ló d á s esetében m ily en az átm en e t
a z eg y ik jelzőrendszerből a m á sik b a , m ert
ez ingerspecifikus. V an, am ik o r a d irek t
in g e rrő l té r á t a vizsgálati szem ély köny-
n y e b b e n a v erb álisra, s v an , am ik o r m eg­
f o rd íto tt a helyzet. Számos e setb en kérdéses,
h o g y a I I . jelzőrendszer szerepe szükséges-e
a szo k ás k ia lak ításá b an .
A geo m etriai fogalom o n to g en etik u s k i­
a la k u lá sá b a n a z t a sajáto s h a rc o t an a liz ál­
t a , a m e ly a v izuális k ép és az a b s z tra k t
fo g alo m k ö z ö tt folyik le.
A p o litech n ik ai o k ta tá s n a k ig en fon­
to s k érd ése az, hogy az iskolai m űhelyek
h o g y a n és m en n y ire a la k ítjá k á t a ta n u ló k
g o n d o lk o d á sm ó d já t, m u n k am o tív áció it.
V izsg álatai nem H oztak eg y értelm ű en k e d ­
vező eredm ényt. Sőt a r r a jö tt rá, hogy a
ta n u ló k ra csak ak k o r h a t p o zitiv e n a t e r ­
m elő m u n k a , h a a z t a g y á ra k b a n végzik
m egfelelő beosztásban. A m inisztérium
— úgy h a llo tta m tő le —- ezt a m egállapí­
tá s t figyelem be v e tte , s a ro m án gyerekek
a g y á rb a já rn a k p o litechnikai o k ta tá su k
ó rái a la tt.
A fárad ás kérdésével is foglalkozik
F is c h b e in .
A tu d o m án y népszerűsítésében élen
já r. K é t ilyen m u n k á ja is m egjelent, az
egyik a tehetségről és k é szsé g rő l, a m ásik a
,, H o g y a n is m e r jü k m eg a v ilá g o t” k érdés­
ről szól.
A pszichopatológiai osztály vezetője
I . I a n c u . A B u k arest k ö rn y ék én k ív ü l
fekvő ideg- és elm egyógyintézetben egy
50 ágyas gyerm ekosztálya v an , am ely az
ak ad ém iai intézethez ta rto z ik . Az épület
régi, de a m u nka friss benne. L a b o ra tó ri­
u m u k kicsi, de a tu d o m án y o s szigorúságra
való törekvésük an n á l nagy o b b .
I ancitt a g y e rm e k p sz ic h o p a to ló g ia
m e lle tt a p sz ic h o p a to ló g ia á lta lá n o s e l­
m é le te is á lla n d ó a n fo g la lk o z ta tja . Az
e g y e te m e n a p sz ic h o p a to ló g ia e lő a d ó ta ­
n á ra .
I ancu orvos, m u n k a tá rsa i pszicholó­
gusok. K linikai és kísérleti k u ta tá s a ik évek
ó ta az érzelem és a tu d a tz a v a ro k k é t nagy
problém akörében folynak. A z előbbiekben
p l. a dü h , a félelem, k ü lö n az éjszakai fé­
lelm ek patológikus esetei a vizsgálatuk
tá rg y a . A zt is k u ta tjá k , hogy egy jól be-
id e g ze tt sztereotíp ia ho g y an m ódosul h ir ­
te le n és erős érzelm i h a tá sra , pl. ijesztésre,
n ag y zajra. Foglalkoznak a verbom otoros
an alizáto ro k patológiás zav araiv al, am e­
ly ek n él igen gyakori jelenség az, hogy a
légzés, a szájm ozgások, hangszálm ozgások
k o ordinációja szétesik. T e rá p iá ja a mozgás
ú jraösszehangoltságának m egterem tése.
I a n c u m ellett dolgozik E l e n a P a m pu
m in t te ra p e u ta . I t t m eg kell em lítenem azt,
hogy P a m pu volt rom ániai u ta m állandó
kísérője, program om végső m egtervezője
s m egvalósításának b izto sító ja. E b b en a
m inőségben még K olo zsv árra is elkísért.
I a n c u t nagyon érd ek elték a M agyar-
országon folyó pszich iátriai m unkák,
pszichopatológiai k u ta tá s o k . K érdései k ö ­
zül azonban csak azo k ra tu d ta m érdem ben
válaszolni, am elyeket összefüggésbe h o z­
h a tta m a sa já t in té ze te m b en folyó pszi­
ch o teráp iái m unkával. A v izsgálati m ó d ­
szerekről beszélve úgy ta lá lta m , hogy a
szem élyiségvizsgálati te sz te k h a sz n á la tá ­
v al szem ben nagy bizalm atlansággal v i­
se lte tik , még olyannal szem ben is, m in t
am ilyen a R orschach. N agyon érdekelte,
hogy tudom ányos m a te ria lista szem léle­
tü n k k e l m ilyen a m i állásfoglalásunk e
m ódszerekkel k ap c so la tb an .
M eg láto g attam a P ed ag ó g iai T udom á­
nyos In té z e te t is. E n n e k az intézetnek
nincs pszichológiai o sz tály a. S ta n ciu
S t o ia n professzor, az in té z e t igazgatója
ezt csak szervezési h ián y o sság n ak tu la j­
d o n íto tta . H an g sú ly o zta, h o g y m indig sok
h aszn o t h ú z ta k a pszichológusok m u n k á já­
ból, s eredm ényeik fe lté tle n ü l szükségesei
a pedagógia szám ára. Mégis, a referátum »
szerin t m indössze egy m u n k a tá rs foglal­
kozik n álu k lélek tan i té m á v a l.
K é t vidéki in té z e tü k is v a n , az egyik
la k ib an , a m ásik K o lo zsv áro tt. Az előbbi­
ben a ro m án p e d a g ó g ia tö rtén e t a fő m u n ­
k a, az u tó b b ib a n pedagógiai pszichológiai
és defektológiai k u ta tá s folyik.
M ivel a G y erm ek lélek tan i In tézetb en
b eszéd teráp iáv al is foglalkozunk, azért ezen
a té re n is kerestem pszichológiai v o n atk o ­
zású m u n k á k a t, e llá to g a tta m te h á t egy
logopédiai k ab in etb e is. E z egy gyerm ek -
poliklinika k eretén belül m ű k ö d ik , s egyike
azok n ak , am ilyenhez h aso n ló k Bukarest
m inden kerü letéb en , ső t 1957 ó ta m inden
nagyobb v áro sb an is m ű k ö d ik . E zek m in d ­
egyikében egy neurológus, egy logopédus
és egy pszichológus dolgozik. Iskolaorvo­
sok k ü ld ik ide a h ib ásb eszéd ű , ill. a beszéd
szem p o n tjáb ó l p ro b lem atik u s gyerekeket.
A m e g láto g ato tt k a b in e t, logopédusa
S t e r e B a b a , ak i tu d o m á n y o s k u ta tó i
m u n k á t is végez sz a k te rü le té n . E b b en a
k ab in etb e n nem csak a h ib á s beszédűekkel,
de a h ib á san író k k al is foglalkoznak.
T eráp iái m u n k á ju k b a n különös figye­
lem m el fo rd u ln ak a légzés felé, s a légzés
helyességét m ég k im o g ráffal is ellenőrzik.
É rd em es m egem líteni a z t, hogy a logo­
pédusok m á r a g y erm ek k ó rh ázi nővéreket
is ta n ítjá k a rra , hogy a h ely es beszédfej­
lődés érdekében h o g y an k ell a gyerekeket
gondozni és nevelni.
K é t in té ze tb e n já rta m m ég B u k arest­
ben, szám ítv a a rra , hogy az o k b an is t a ­
lálok a lk alm az o tt pszichológiát. Az egyik
a K özlekedésügyi M in isztériu m Orvosi
Ig azg ató ság án ak alkalm asságvizsgáló osz­
tá ly a volt, a m á sik a M unkavédelm i Intézet.
A ro m ániai ,,M Á V -intézet” rendkívül
haso n lato s a m iénkhez. A z idő javarészét
a vizsgálati term ek , a v iz sg álati műszerek
és h aszn á lati m ó d ju k m egism erésével tö l­
tö tte m el. G azdag a m űszerk észletü k , sok­
oldalú v izsg álato t te sz leh ető v é. E lsősor­
b an a reakciósebességet, a m ozgáskoordi­
náció t, az ö sszp o n to síto tt és megoszló fi­
gyelm et, az em lékezetnek sokféle fa jtá já t
vizsgálják. A szem élyiséget m in t egészet
azon b an az érzelem, a h a n g u la t, az érdek­
lődés, a m otivációk, az a k a r a t, a szokások
és még sok m ás fo n to s szem pontjaiból
331
— p szichológiai m ódszerekkel le g a lá b b is—
ú g y l á t t a m nem igen v iz sg álják .
A p sz ic h o ló g ia i la b o r a tó r iu m v e z e tő je
M ib c e a B o l o s , az e m líte tt v iz s g á la to k a la ­
p o s is m e r ő je és lelkes m ű v e lő je , a k i a m u n ­
k a l é l e k t a n v o n a lá n tu d o m á n y o s v iz s g á ló ­
d á s o k a t is fo ly ta t.
B o n o s é k nagyon sz eretn é n ek k ap c so ­
la tb a k e rü ln i a m agyarországi ro k o n in ­
té z e te k k e l. Még azt is m e g íg érté k , hogy
m in d e n b en n ü n k e t érdeklő tá jé k o z ta tó t,
in s tru k c ió t, ső t ta n u lm á n y t is sz ív esen le ­
f o rd íta n a k szám unkra, h a szem ély es m a ­
g y a ro rsz á g i tap asztalatcserére s o r kerül.
M agyarországon csak m o st v a n k ia la ­
k u ló b a n — a MÁV-hoz ta rto z ó n a g y ü z e ­
m e k k ö r e in kívül is •— a m u n k a lé le k ta n
g y a k o r la ti közrem űködése n a g y o b b és
k ise b b ip a r i üzem einkben. M iu tá n m agam
is d o lg o zo m e területen, k é tsz e re se n érde­
k e lt a z , h o g y milyen is a m u n k a lé le k ta n
h e ly z e te R om ániában. Ily e n c é lla l k érte m
le h e tő s é g e t arra, hogy m e g lá to g a th a ssa m
a M u n k a v éd e lm i In téz ete t.
M á r 1951-ben m e g ala k u lt, m égpedig
az A k a d é m ia és a S zakszervezet e g y ü tt­
m ű k ö d é sé b e n , a Szakszervezet ir á n y ítá s á ­
v a l. T u d o m án y o s kérdésekben eg y tu d ó ­
so k b ó l , m érnökökből, g y a k o rla ti szak em ­
b e re k b ő l alak u lt tu d o m á n y o s b iz o ttsá g
a le g fő b b fórum a. T ém ate rv ü k e t a z üzem ek
és a ta r to m á n y i szakszervezetek in sp ek ció i­
tó l k a p o t t ad ato k , az o tt f e ld e r íte tt g y ak o r­
la ti szü k ség letek alapján á llítjá k össze.
A v é g r e h a jtá s t technikai in sp e k c ió k ellen­
őrzik, am ely ek ta rto m á n y o n k é n t 10— 14
ta g b ó l á lla n a k , a ta rto m á n y o k n a g y sá g á ­
h o z a r á n y ítv a . Ez az in té z e t h a g y jóvá
m in d e n m unkavédelm i in té z k e d é st.
A z in té z e t igazgatója is m e r te tte e nagy
in té z e t szervezetét, fe la d a ta it és m ű k ö ­
d é sé t. A sokféle osztályt és a m é g többféle
v iz s g á la ti te rü le te t fel sem tu d ta m jegyezni
a r e f e r á tu m folyam án. D e m ég a k k o r sem
lá t t a m á t a z egészet, am ikor a z egyes osz­
tá ly o k a t végigjártam , s a k u ta tá s o k ir á ­
n y a it o t t ú jb ó l felsorolták. E g y n a g y k a s ­
té ly m in d e n zuga m űszerekkel v o lt tele —-
a zaj m é rő k tő l kezdve a forgó te x tilk o p ta -
tó n k e r e s z tü l a szempillogás s z á m á t m érőig
•— s z in te m egszám lálhatatlan so k a ság b a n .
K ü lö n ö se n a higiéniai la b o ra tó riu m m űsze­
rei é rd e k e lte k , a látási fá ra d á s t, a b ő rfelü ­
le ti h ő t, a légzéskapacitást, a z oxigénfo­
g y a s z tá s t és még ki tu d ja m i m in d e n t nem
m érő fin o m szerkezetek, a m e ly e k m in d e­
g y ik e re n d k ív ü l finom ságú re g isz trá ló ki-
m o g rá ffa l v o lt összekonstruálva. K özben
a z o n g o ndolkodtam , hogy m ily e n kom oly
v iz s g á la ti lehetőségek rejlen ek ez ek b en a
m ű sz e re k b e n a kísérleti p szichológus szem ­
sz ö g éb ő l is.
E b b e n az intézetben a z o n b a n pszicho­
332
lógiáról szó sem e sett. Pszichológiai osztá*
ly a nincs. A h ely ze tre a z t hiszem n agyon
is jellem ző lesz, h a elárulom , hogy lá to g a ­
tá so m a t a b u k a re sti pszichológusok egy
valóságos k is c s a p a ta h a s z n á lta fel a rra ,
h o g y . . . egyszer ők is m e g tek in tsék ezt a
felszereléséről m á r-m á r h írh e d t in té z e te t.
Pedig a m u n k av éd elm i ru h á k és egyéb
személyi felszereléseket k o n stru áló o sz tá­
lyon arró l is h a llo tta m , hogy a m u n k áso k
R o m án iá b an is kom oly ellenállást ta n ú s í­
ta n a k ezek h a s z n á la tá v a l szem ben. E gy
pszichológusnak nem csak szabad, de k ö te ­
lessége is a r r a gondolni ilyenkor, hogy úgy
látszik, a m u n k av éd elm i p ro b lém ák m ég ­
sem o ld h a tó k m eg csak m ű szak i ú to n ,
m űszaki eszközökkel és m ódszerekkel.
M indezek ellenére igen kom oly élm é­
nyekkel tá v o z ta m ebből az in tézetb ő l, s
m eggyőződésem , hogy igen helyes lenne, h a
a m i azonos és ro k o n felad atú in té ze te in k
m inél előbb és m in él szorosabb k ap c so la tb a
lépnének ezzel a b u k arestiv el, m égpedig
személyes ta p a sz ta la tc se re fo rm á já b an is,
— h a eddig e z t m ég n em te tté k v o ln a m eg.
A b u k a re sti h e te m közepén k e rü lt so r
a rra , hogy a fő v áro si pszichológusok egy
igen jelen tő s szám ú cso p o rtja e lő tt b eszá­
m oljak a pszichológia m agyarországi h e ly ­
zetéről.
A beszám o ló n B â l â n e sc u elnökölt, s
J u d it M o s c o u pedig k é t és fél ó rá n á t
tolm ácsolt. B ä l ä n e s c u is, de so k an m ások
is szorgalm asan j egyzeteltek, a n n y ira lelkiis­
m eretesen, h o g y tö b b e k sz ám ára k u ta tó in k
n ev ét b e tű z n ö m is k ellett. B ä l ä n e s c u zá r­
szav áb an h a n g sú ly o z ta k ap c so la tain k fo n ­
to sság át. M é ltá n y o lta, hogy nehéz k ö rü l­
m ények k ö z ö tt is (én n em igen sz ép ítette m
semmit!) m ily en kom oly m u n k á t v égeztünk,
s hogy a P szichológiai B izo ttság m eg alak u ­
lásáv al n y ilv á n v a ló a n m egnyílik elő ttü n k
az ú t a ro h am o s fejlődés felé. BÄLÄNESCut
különösen a serd ü lő k k el kapcsolatos m u n ­
k ák ra g a d tá k m eg, s m eg állap íto tta, hogy
ezen a té re n n á lu k m eglehetősen n agy
h ián y v an . Ú g y érté k elte m u n k á n k a t •—-
n y ilv án az am b u lán s m u n k án k ró l s a p e d a ­
gógiai p ro b lé m á k a t is érin tő m u n k á n k ró l
m o n d o tta k h a tá s á ra is — hogy n álu n k ,
m árm in t M agyarországon a pszichológia
szorosabb k a p c so la tb a n v a n a g y ak o rla tta l,
m in t n álu k .
B u k a re sti h e te m a végéhez é rt. Sok
hasznos ta p a s z ta la tta l és v aló b an fele jth e­
te tle n élm én y ek k el b ú csú ztam el e ttő l a
roham osan fejlődő g y ö nyörű v áro stó l és
a ben n e élő és szo rg alm asan építő ism ert és
ism eretlen em b erek tő l.
K o lo zsv árra v o n ato n u ta z ta m , hogy
v alam it lá ssa k is ebből a szép országból.
N éhány ó ráig — zuhogó esőben •— kószál-
ta m S inaiában, m a jd novem ber 8-án éjfél
k ö rül m egérkeztem K olozsvárra.
M ásnap d élu tán m á r a Babesp Bolyai
E g y etem pszichológiai tanszék én ek vendé­
g ek én t h a llg a tta m A l e x a n d r u UoscÁnak,
a tan szék vezető professzorának referátu ­
m á t. A tolm ács szerepét Z örgő B e n já m in
professzor v á lla lta , aki a m agyar pszi­
chológusok nagyrészének s a felszabadu­
lás e lő tti m ag y ar pszichológiának is jó
ism erője.
K o lozsvárnak m á r 1918-ban volt pszi­
chológiai tanszéke, 1922-ben pedig m ár
pszichológiai in té ze te is, ahol tudom ányos
k u ta tó m u n k a folyt. 1936-tól 39-ig szak-
fo ly ó iratu k is volt, a R e v ista de Psiholo-
gie. N égyszer je len t m eg évenként, cserére
h aszn á lták , s P ié r o n , S pe a r m a n és A l l -
p o r t is írta k benne.
A p szic h o ló g ia e lm é le ti a la p ja it fe lsz a ­
b a d u lá s u k u tá n á t k e lle tt é p íte n iü k —
m o n d o tta R osca p ro fe ssz o r. Uj a la p o k o n
az első d o lg o z a to k 1 9 5 1 -b en je le n te k m eg.
A k ís é rle te k re ép ü lő k u ta tó m u n k a n e m
je l e n te t t s z á m u k ra k ü lö n ö s n eh ézség et,
m e r t a k o rá b b ia k b a n is m á r k ís é rle ti irá-
n y u lá s ú a k v o lta k .
M u nkájuk k é t vonalon h a la d t, d id ak ­
tik a i és tudo m án y o s k u ta tá s i vonalon.
T an k ö n y v k e lle tt először, az egyetem re
általán o slélek tan i, a ta n ító k ép ző b e gyer­
m eklélektani. A m ú lt évben m egírták a
n eveléslélektanit is.
T an szék ü k átfogó problém aköre a
n y elv és a gondolkodás.
R osca e z u tá n n a g y v o n a la k b a n is m e r ­
t e t t e a m u n k a tá r s a k n a k e d d ig i és fo ly a ­
m a t b a n levő m u n k á s s á g á t. M iu tá n a k o l­
lé g á k m a jd n e m m in d e g y ik é tő l k é rte m és
k a p ta m eg y én i b e sz á m o ló t, a to v á b b ia k ­
b a n ezek a la p já n fo ly ta to m rö v id is m e rte ­
té s e im e t.
R oçca p ro fe ssz o rt is m e g in te rjú v o lta m
m ég eg y szer, h o g y tá jé k o z ta s s o n eg y én i
k u ta tá s a ir ó l.
A kísérletek egész so rán á t kereste a
helyes absztrakció pszichológiai feltételeit.
K om plex ingerek esetében, különösen
gyerm ekeknél gyakori, hogy a lényegtelen
m o m entum ok eln y o m ják a lényegeseket,
a k á r k o n k rét (szem léletes) alapon, ak ár
verbális ú to n folyik az absztrakció. L énye­
ges te h á t, hogy helyesen h atáro zzu k m eg az
ingerek k o m p le x itá sát, sz ám á t; hogy ezek
ta g ja it ne sorban, h an e m egyszerre expo­
n álju k ; á llítsu n k szem be m ás k ategóriába
ta rto z ó ta g o k a t az egyezés és a különböző­
ség kiem elésére; a szem léletes ta rta lm a k a t
tis z títsu k meg m inden b allaszttó l, am i á ltal
közelebb hozzuk az o k at a jó verbális foga­
lom hoz, ill. a helyes verbális absztrakció­
hoz.
Szem benálló vélem ények v a n n a k arra
v o n atk o zó la g , hogy a k o n k ré t alap ján
k ö n n y e b b -e az általánosítás, v a g y a verba-
litá s segítségével. R osca ú g y lá tja , hogy
e n n e k főleg az az oka, hogy a k u ta tó k más
a n y a g o t h aszn áltak a k o n k ré t és m á st a
v erb á lis absztrakcióhoz. E z é rt ő a k o n k ré te t
elő b b v erb alizálta, s csak a z tá n lá to tt a k í­
sé rle tn e k . Ezzel a d ialek tik u s szisztém áv al
a legvaló szerű b b kísérleti h e ly z e te t te re m ­
t e t t e m eg.
V izsg álatait fo ly ta tja m ég e b b e n a
n a g y o n fontos problém akörben.
A z 1958 évi róm ai k o n g resszu so n elő­
a d o tt té m á ja az ak tív p ih e n ésrő l szólt.
A k é rd é st a jelzőrendszerek o ld a láró l te tte
fel : h o g y an állnak ezek eg y m ással szem ben
a fá ra d á s és a pihenés v isz o n y áb a n , h a a
m u n k á b a n v áltják , ill. v á lth a tjá k egy­
m á s t ? A z első osztályosokon v ég e zte kísér­
le té t, a k ik alig tu d n a k m ég olv asn i, s akik
rö v id idő m ú lv a m ár sok h ib á t is ejten ek
a b b a n . A m ásodik jelző ren d szer síkján,
k ü lö n ö se n kisiskolásoknál, ig e n h am ar
je le n tk e z ik a fáradás. H a az o lv a sás u tá n
k o n k ré t, szemléletes an y a g o t ik t a t o t t be,
p l. rajz o lást, jav u lt az o lv asás m inősége.
A k k o r is m u ta tk o z o tt ném i ja v u lá s , h a tö r ­
té n e te se n egy m ásik, n agyon is elv o n t m u n ­
k á v a l s z a k íto tta meg az o lv a sást, p l. szám ­
ta n n a l. Az első jelzőrendszer d o m in a n ciájá­
v a l v ég z ett m un k a p ih e n tető h a tá s a azon­
b a n az előbbi váltás verziónál so k k a l h a té ­
k o n y a b b n a k m u ta tk o z o tt az o lv a sás foly­
ta tá s a k o r a minőség fo k át illető en .
R oçca p rofesszor e g y é n isé g e a tu d ó s
é s a re n d k ív ü l kellem es tá r s a s á g i e m b e r
n a g y s z e r ű ö tv ö zete. E lő a d á s a m é g rö g tö n ­
z ö tt to lm á c s o lá sb a n is oly v ilá g o s k ris tá ly -
t i s z t a v o n a lv e z e té sű és h a tá r o z o tt , h o g y
n e m n a g y o n c so d á lk o z ta m , a m ik o r m u n ­
k a t á r s a i t ó l m e g tu d ta m , h o g y tu d o m á n y o s
ta n u l m á n y a i t is „ e g y e n e se n ” d i k t á l j a g é p ­
b e , é s a z o n tö b b é se m m it se m k o rr ig á l.
M in denkitől bőven v o lt m it k apnom
K o lo z s v á ro tt is. Z örgő B e n j á m in p ro ­
fesszo rn ak s a tanszék m a g y a r ta g o z a tá n
vele e g y ü tt ta n ító k o lléganőknek helyzeti
elő n y ü k is volt ezen a té re n , m e rt velük
to lm á c s nélkül beszélhettem m u n k á ssá ­
g u k ró l, s végre v ita tk o z h a tta m is az a n y a ­
n y e lv felszabadultságában.
19 5 8 -b a n Z örgő s z e rk e sz té s é b e n G o n d o l ­
t a n u l m á n y o k c ím m e l k ö n y ­
k o d á s lé le k ta n i
v ü k je le n t m eg 22 ív v el, a m e ly n e k elő sz a ­
v á t R o §ca ír ta . H a jó l a k a r o m je lle m e z n i
ZÖRGŐék m u n k á s sá g á t, m a jd n e m e lk e rü l­
h e te t le n ü l R osca sz a v a it k e ll h a s z n á ln o m .
E z a z előszó különben b iz o n y íté k a r r a is,
h o g y m ily en szoros e g y ü ttm ű k ö d é s volt
m á r a m a g y a r és a ro m án eg y e te m egyesü­
lése e lő tt is a k ét tan szék k ö z ö tt.
Z örgő k u ta tó k o lle k tív á já n a k ta g ja i:
333
F o d o r K a t a l in , EiíDÉLYiné K ovács R ó­ a sz o v je t és a n y u g ati irodalom is m e re té ­
z s a , F a r k a s né Csá k i M a g d o l n a . n e k és felh aszn álásán ak arán y a, a tü k rö zé s
8 é v a l a tt 20 kísérleti k u ta tá s o n alapuló értelm ezése szőnyegre k erü ltek . T ö b b szö r
ta n u lm á n y t dolgoztak ki, am elyek az is k ije le n te tte Z örgő professzor, h o g y ,,d e
e m b e r analizáló és szintetizáló te v ék e n y ­ jó le n n e id ő n k é n t — legalább p á r ó r á t el­
ségéről szólnak. Első ta n u lm á n y a ik nagy- v ita tk o z n i m ag y ar pszichológusokkal” .
g y o b b ré sz t fiziológiai jellegűek, b en n ü k az A m ik o r R osca professzor b e m u ta tta
a g y k é rg i m echanizm usok fe ltá rá sá v a l fog­ ta n sz é k é n e k tudom ányos m u n k á sa it, a
la lk o z n a k . Az u tóbbi évek kísérleteiben b e m u ta tk o z á sb a n h allo ttam m ég eg y ily en
m á r a z agykérgi m e ch an izm u so k at és azok n ev e t, h o g y „ R osca ” . G ondoltam csak név-
t a r t a l m á t a lelki foly am ato k egységes egé­ ro k o n ság ró l v a n szó. M indezt e rő s íte tte
sz éb e n vizsgálják. S h a v iz sg á la ta ik nag y ­ b en n e m a z is, hogy R osca kolléganő szo ro ­
része a z á ltalán o s lé lek tan k ö réb e ta rto zik sa n b e n t ü lt a m u n k atársak g y ű rű jé b e n ,
is, a z o k b ó l k o n k rét k ö v etk ez ete tések von­ am ely k ö rü lv e tte v en d ég asztalu n k at.
h a tó k le az o k ta tá s g y a k o rla ta szám ára, s C sak n a p o k m úlva tu d ta m m eg, hogy
le g tö b b jü k k ité r a ta n u lm á n y o z o tt jelen­ M. R o scÁ b an R osca professzor feleségét
ségek é le tk o rtó l függő sa játo sság a ira is. tis z te lh e te m .
Z ö r g ő n a g y o n precíz m u n k á t k ö v e te l m u n ­ R oscÁ né k an d id átu si v izsg ára készül.
kak ö zö sség b e tarto zó ta g ja itó l, de nagyon T é m á ja az oligofrén gyerm ek é rte lm i fe j­
so k a t foglalkozik is velük. le ttsé g é n e k problém ái. K érd ésfeltev ése:
Z ö r g ő professzor szám os egyéni m u n ­ a m en n y iség i különbségeken k ív ü l m ily en
k á ja k ö z ü l egyről részletesebb ism ertetést m inőségiek k ü lö n b ö zteth ető k m eg k ö z tü k
is k a p ta m . A rról, am elyiknek a té m ája és a n o rm ális gyerm ekek között? Az em lék e­
ro m á n ia i láto g atáso m k iinduló p o n tja volt: zet te rje d e lm e például — m u ta to tt rá
az id e g e n nyelv ta n u lá s á n a k lélektana. R o scán é — a 4 éves korban sz in te a z o n o s­
É v e k ó ta foglalkozik ezzel a kérd ésk o m p ­ n a k m o n d h a tó az oligofréneknél és a n o r ­
le x u ssa l, és évekre szóló te rv e k e t is kidolgo­ m á liso k n á l, de az em lékezet h ű ség e m á r
z o tt v ele kapcsolatban. A n a litik u s m ó d ­ kom o ly k ü lö n b ség et m u ta t. Az oligók fel­
sz e rre l k ö ze líti meg a bon y o lu lt kérd ést, az id ézéséb en sok a „hozzáadás” , a m á r el­
id e g en n y e lv ta n u lása m o z z a n a ta in a k cél­ m o n d o tth o z és kim ondotthoz való m erev
tu d a to s felbontásával, nég y főirán y b an : ta p a d á s , azo k n ak sokszori ism étlése. A rész­
1. a k ie jté s (fonetika), h a n g sú ly , han g lej­ n ek az egésszel való m egnevezésében n e m ­
té s, 2. a szókincs (ak tív és passzív), 3. a csak a z analízis, hanem a m áso d ik jelző -
n y e lv i s tr u k tú r a s végül 4. az idiom atizm us re n d sz e r hián y o sság a is az ok. A hogy a
irá n y a ib a n . Vizsgálati m ódszerében a leg­ v e rb a litá s b a n gyarapodnak, ú g y n ő az
m o d e rn e b b eszközökkel is dolgozik, katód- an alizálóképességük is. Az oligókra je lle m ­
oszcillográffal, m agnóval. Z örgő k u ta tá s a i­ ző, h o g y egyes részleteknek sz á m u k ra
n a k g y a k o rla tila g is igen n a g y jelentősége k irívó jelző érték e m ia tt is (pl. rik ító szín)
v a n , első so rb an a m a g y ar an y an y elv ű ek d ö n tő je len tő ség e t adnak.
sz á m á ra , ak ik n ek a rom án m á so d ik a n y a ­ A g y erm ek lélek tan és a n ev e lé slélek ta n
n y e lv ű k . A z ő szám ukra egy pszichológiai­ te rü le té n folyó vizsgálataikból A n a t o l e
la g tu d o m á n y o sa n felé p íte tt n y e lv ta n ítá si Ch ir c e v a z t a m u n k á ját ism e rte tte , a m e ly ­
m ó d sz e r és ta n k ö n y v igen n a g y segítséget b en a típ u s m eg határozásának m ó d já t
n y ú jth a t m a jd ahhoz, hogy a ro m á n nép k e re ste az iskolai gyakorlat sz ám á ra . A t í ­
közösségében — bárm ilyen foglalkozásban pus fo g a lm a a S zovjetunióban fiziológiai
és h iv a ta lb a n — rom án n y elv en is a leg­ is m eg pszichológiai is — m o n d o tta — , ő
m a g a s a b b szinten fejleszthessék egyéni eb b ő l in d u lt ki. A pavlovi id eg ren d szeri
k u ltú r á ju k a t és az eszm ényi c é lja ib a n m in­ sa játo sság o k (erő, egyensúly, m o zg ék o n y ­
d en n y e lv ű n ép szám ára azonos szocialista ság) n e m c sa k közvetlenül fiziológiai síkon,
k u ltú r á t. h a n e m k ö zv etv e, pszichológiai sík o n is
I g e n érdekesek — hogy csak valam ire m e g n y ilv á n u ln a k , mégpedig m in d az é r­
is u ta lja k a vizsgálatok k o n k ré t eredm é­ zelm i m eg n y ilv án u lás, m ind a g ondolkodás,
n y e ib ő l — a különféle la ten c ia id ő k , am e­ m in d p e d ig a tá rsa s viszonyulás fo rm a i
ly e k a z id eg en nyelven h a llo tt, lá to tt sza­ sa já ts á g a ib a n . Ily en értelem ben a g y erm ek
v a k és a megfelelő an y a n y elv ű n ek a kim on­ egész viselkedéséből kiem elhető, k ielem ez­
d á sa , le írá s a kö zö tt m u ta tk o z n a k , és m eg­ h ető a h á ro m pavlovi idegrendszeri v o n ás.
fo rd ítv a ; a képpel sz e m lé lte te tt tá rg y ak K é t évig fo ly ta tta k m egfigyeléseket az
m egnevezésének lá te n c iá ja a k é t nyelv isk o lá k b a n p o n to sa n m e g h atá ro z o tt szem ­
v alam e ly ik é v el; szinonim ák sz á m a egy hívó p o n to k sz e rin t, órán, szünetben, ső t o tth o n
a n y a n y e lv i és idegen szóra stb . is (pl. h o g y h o g y an alszik a gy erek ). B eszél­
É s m irő l fo ly tak a v itá in k ? N in cs mód g e tte k a gyerekekkel, alk o tásaik a t elem ez­
a rra , h o g y i t t részletezzem . A n n y it azonban té k s tb . A gyerm ekek an am n ézisét is fe l­
m e g em líte k , hogy a freudizm us, a tesztek, v e tté k . A m in d e n ü tt m eg talált közös fo r­

334
m ai jeg y ek et em eltek ki, és ezek szerint
tip iz á ltá k őket. E zek u tá n rá té rte k la b o ra ­
tó riu m i vizsgálatokra. U gy an azo k at a
g y erekeket laboratórium i kísérlet eredm é­
nyei sz erin t is típ u so k b a sorolták a pavlovi
alap típusokhoz igazodva, m a jd eg y eztették
a z t az iskolai m egfigyelésekkel k a p o tt típ u s
besorolásokkal. A végső m egállapításuk az,
hogy a gyerm ekek egész viselkedéséből
k iem elh ető k a pavlovi idegrendszeri típ u ­
sok alapsajátosságai, s e sajátosságok, ill.
kom binációik szerint típ u s b a sorolhatók
a gyerekek az iskola g y ak o rla táb a n is a l­
k alm azh ató elvek és m ódszerek alap já n .
H am a ro san azonban az is n y ilv á n v aló v á
v ált, hogy a tipizálás e g y ak o rlati elvei és
m ódszerei m ások az iskoláskor előttieknél
és m ások az iskoláskorúaknál.
C h ir c e v le g ú ja b b k u ta t á s i te r ü le te a
tú lte r h e lé s o k á n a k és te rm é s z e té n e k k ö ré b e
esik .
A szem élyes referátum ok so rán ak végén
h a d d m u ta ssa m még be a le g fiatalab b
k u ta tó k egyikét, V a l e r iu M a r e U A belső
beszéd té m á já v a l készül k an d id átu si vizs­
g á já ra . Á lta láb a n a gondolkodás és a b e­
széd, ill. a beszédm echanizm us viszonyai
á lln a k érdeklődésének k ö zéppontjában. E d ­
dig főleg a siketném ák beszédét és gondol­
k o d á sá t vizsgálta.
E z u tó b b ia k n ál kiindulási p ro b lém ája
az v o lt, hogy — a gondolkodást és a beszé­
d et egységben szem lélve — ho g y an gon­
d o lkodik a süketném a, akinél verbális
beszéd nem a la k u lt ki.
M a r e vizsgálataihoz m ost ép ü l egy k í­
sérleti k am ra , am elyben katódoszcillográf-
fal fo g ja a belső beszéd sa játo sság a it vizs­
gálni. A rra kiváncsi M a r e , hogy m ilyen
m érték b en m u ta tk o z n ak a belső beszéd
v erb ál-k in esztetik u s kom ponensei akkor,
am ik or az em ber ném án gondolkodik;
h o g y an nyilvánul meg ez az a u to m a tik u s­
n a k m on d h ató gondolkodásm ódnál és h o ­
g y an pl. a töprengésnél, a tervezésnél.
I t t kell m egem lítenem ennek a la b o ra ­
tó riu m n a k , ill. a lélektani ta n szé k n ek fizi­
k u sá t, E u g e n 'Pig a r á t , ak i igen sok g on­
d o t levesz a k u ta tó k válláról, h a azoknak
a k á r a legbonyolultabb m ű szerre is sz ü k ­
ségük v an . A tanszéknek v a n m ég egy ,,fél”
elektrom érnöke is, aki az élettan i ta n sz é k ­
hez is ta rto z ik . M indketten a m odern m ű ­
szerezés irán y á b an segítik a kolozsvári ta n ­
szék kísérleti pszichológusait a m ind jelen ­
tő seb b tudom ányos eredm ények eléréséhez.
1959 novem ber 18-án rom ániai k ü ld e ­
tésem h a tá rid e je lejárt.
H azafelé vezető u tam o n — am ely et p á r
ó rá ra m ég m egszakítottam N agyváradon,
A dy v áro sá b an — főleg azon gondolkod­
ta m , hogy m elyek azok a k im o n d o tt és ki
n em m o n d o tt üzenetek, am elyeket o tth o n
m a jd feltétlen ü l á t kell adnom . M indenek­
elő tt a z t a kérést em lítem meg, h o g y cserél­
jü n k rendszeresen k önyveket, fo ly ó irato k a t
és egyéb szakm ai k ia d v á n y o k a t m inél
előbb és m inél többet! A ztá n a z t, hogy
szívesen jönnének ők is szem élyesen hoz­
zánk k ö zv etlen ta p a sz ta la tc se ré re ; sze­
retn én ek közös té m á k ra ta lá ln i velünk,
hogy okosan g azdálkodhassunk en e rg iáin k ­
kal a legfőbb pszichológiai p ro b lém ák m i­
előbbi m egoldásának érdekében.
Ü tibeszám olóm ban m e g p ró b á lta m —
a k é t h ó t a d ta lehetőség k ere tei k ö zö tt
g y ű jtö tt ta p a sz ta la to k és a d a to k alap já n
— v ázlato s k ép et rajzolni a R o m án iá b an
folyó pszichológiai életről, tu d o m án y o s
m un k áró l. K iegészítésképpen u ta lo k a
R e v is ta d e P sih o lo g ie 1959. évi 3. szám áb an
m egjelen t közlem ényre, M. R a l e a és I on
N. B ä l ä n e so u tollából. E n n e k címe:
,,A tu d o m á n y o s p sz ic h o ló g ia fe jlő d é se a
R o m á n N é p k ö z tá r s a s á g b a n a fe ls z a b a d u lá s
u tá n i 15 év fo ly a m á n .” E k ö zlem ény b ev e­
zető része 8 p o n tb a n sű rítv e a d ja a rom án
pszichológia m ásfélévtizedes fejlődésének
jellem ző vonásait, am ely et szó szerin t idé­
zek F o d o r K a t a l in kolozsvári p szicholó­
gus fo rd ításá b an :
,, 1. A pszichológiai k u ta tá s o k n a k a
d ia lek tik u s és tö rtén elm i m aterializm u s, a
lenini tükrözéselm élet á lta li m egalapozása.
Az em beri pszichikum tö rté n e lm i-tá rs a ­
dalm i feltótelezettségének ta n u lm á n y o ­
zása, a különböző lelki fo ly a m a to k n a k az
o b je k tív valóság sz u b jek tív tü k rö zé sek é n t
való értelm ezése, figyelem bevóve a tu d a t
és a tevékenység egységét.
2. A pszichológia p á v lo v ista beállító-
d o ttság a , a pszichológiai és fiziológiai —
p o n to sa b b an a felsőbb id egtevékenység
fiziológiai k u ta tá s á n a k összekapcsolása,
a különböző lelki tev ék en y ség ek n ek az agy
tevékenysége term ék ek én t való értelm ezése.
A felsőbb idegtevékenységről szóló pavlovi
elm életnek és a jelenkori neurofiziológiai
m egvalósításoknak a pszichológia k ü lö n ­
böző te rü le te in való alk alm azása.
3. A szovjet pszichológa alap elv ein ek
az e lsa já títá sa és azok n ak önálló k u ta tá s o k
révén tö rté n ő tö k életesítése. A szo v jet
pszichológia m egv aló sításán ak széleskörű
m egism erése és ezeknek a m e g v aló sításo k ­
n a k felh aszn álása a hazai pszichológiában,
4. H a rc a n y u g ati id e alista és reakciós
irá n y z a to k ellen, v a la m in t ezek n ek az
irá n y z a to k n a k a hazai b efo ly ása ellen.
A m ú ltb a n m egjelent pszichológiai m u n k á k
k ritik a i á tte k in té se , a m a te ria lista h ag y o ­
m án y o k értékesítése.
5. A h azai pszichológia o k ta tá s u n k n a k
tu d o m án y o s alapon tö rté n ő átszerv ezése.
Az új pszichológus k ád erek so k o ld alú elmé-
335
le ti és gyakorlati felkészítésének b izto ­
sító sa .
6. A pszichológia különböző ágaihoz
ta r to z ó tudom ányos k u ta tá s o k fejlődéséhez
szükséges anyagi és szellem i feltételek biz-
fo sítá sa . O b jek tív k u ta tá s m ódszerek el­
fo g ad á sa, a kísérleti k u ta tá s o k intenzifiká-
lá sa , a term észetes kísérlet összekapcsolása
a la b o ra tó riu m i v izsgálatokkal. T udom á­
n y o s egységek és pszichológus k u ta tó kol­
le k tív á k m egszervezése. A pszichológiai
la b o ra tó riu m o k te ch n ik a i felszerelése, a
pszichológiai k ia d v án y o k rendszeres m eg­
je le n te té sé n e k b iztosítása.
7. A pszichológiának harcos tud o m án y -
A 13. NEMZETKÖZI
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIAI KONGRESSZUS
(R óm a, 1959. áp rilis 9— 14.)
A Kongresszus tárgyköreinek és előadásainak ismertetése
C. U . P a p i , a ró m ai egy etem rek to ra,
r á m u t a to tt a kongresszus jelentőségére.
Ü d v ö z ö lté k még a k o ngresszust F . G io n -
d a n i , a nem zetközi k u ta tó in té z e te k ta n á ­
c s á n a k elnöke, to v á b b á B. F r is b y , az
„ a lk a lm a z o tt lé lek tan nem zetközi egyesü­
le té n e k ” elnöke. L. C a n e s t r e l l i , a róm ai
eg y e te m pszichológiai ta n szé k én e k p ro ­
fessz o ra k ife jte tte , hogy a pszichológiának
igen n a g y h a tá s a v a n a közvélem ényre és
a tá rsa d a lo m ra . E g y nem zetk ö zi pszicho­
lógiai kongresszus a z é rt je len tő s, m e rt m eg­
á lla p íth a tó itt, hogy a pszichológiai k u ta ­
tá s o k m ennyiben ju to tta k előbbre a p ro b ­
lé m á k m egoldásában. A pszichológiai kong ­
ressz u so k n ak fokozott jelentőséget kölcsö­
n ö z m ég az is, hogy a lk a lm a t a d a h a tá r-
tu d o m á n y o k k a l való szorosabb e g y ü tt­
m ű k ö d é sre . A kongresszus p ro g ra m já b an
is k ifejezésre ju to tt az a célkitűzés, hogy
e lő té rb e kerüljenek az a lk a lm a z o tt pszicho­
lógia alap v e tő kérdései és ugyan ak k o r
k o n k ré t k u ta tá s o k is.
H . P ié r o n , a College de F ra n ce p ro ­
fesszo ra, a megelőző 12 alk a lm a z o tt pszi­
chológiai kongresszus tö r té n e té t ism ertette.
A v ilá g h á b o rú az egyesület m u n k á já t tö b b
é v re m e g b én íto tta . 1947-ben az E gyesület
ú jjá sz e rv e z ő d ö tt P ié r o n elnöksége a la tt.
A . G e m e l l i elő ad á sáb a n ism ertette
a K ongresszus 4 té m ak ö rét.
A kongresszus első té m a k ö re az em beri
m u n k á v a l kapcsolatos kérdésekkel fog­
la lk o zik , különösen a m u n k afo ly am ato k
ta n u lm á n y o z á sá v a l, am ely b en a pszicholó­
g u so k ra kom oly fela d ato k h á ru ln a k .
336
n y á való á ta la k ítá sa , am ely tev ék en y en
h o zz ájáru l a szocializmus felépítéséhez
h a z á n k b a n és az új em ber k ialak ításáh o z.
A pszichológiai k u ta tá so k n a k az élettel, az
o k ta tá s g y ak o rlati kérdéseivel, az ip ari
m u n k á v a l, a nép egészségvédelm ével való
összekapcsolása.
8. A R . N . K . pszichológusai n em zet­
közi k ap c so la tain ak m egerősítése, a Szov­
je tu n ió és a tö b b i szocialista ország pszi­
chológusaival való k apcsolat szorosabbá
fűzése, az o rszág u n k at képviselő pszicholó­
g u so k n a k a különböző nem zetközi pszicho­
lógiái kongresszusokon és találk o zó k o n való
részv étele.”
A kongresszus m ásodik tá rg y k ö re az
orvosi lé lek tan . Ma m á r a szervi betegségek
d iag n ó zisán ál is n agy szerepük v a n a pszi­
chológiai tényezőknek.
A h a rm a d ik tém ak ö r a pedagógiai
lé le k ta n tárg y k ö réh ez ta rto zik .
A n eg y ed ik té m ak ö r tá rg y a a lélek tan
szerepe az igazságszolgáltatásban, a ta n ú ­
v allom ások pszichológiája, a bűnözéssel
k ap cso lato s lélek tan i problém ák.
A beszám oló rá irá n y íto tta a figyelm et
a rra , h o g y az egyes tá rg y k ö rö k kérdéseinek
szakelőadói ezeket a té m á k a t elm élyítik és
kiszélesítik.
I. M u n k a lé le k ta n és p á ly a v á la s z tá s i ta n á c s ­
ad á s.
1. té m a : A z i p a r i vezetők k é p zé sé n e k lé le k ­
ta n a .
A b eszám o ló t M. S. V i t e l e s (USA) t a r ­
to tta . E lő a d ásá n ak tá rg y a : em beri k apcso­
la to k és em beriesség a gazdasági vezetők
nevelése szem pontjából. E g y , a vezetők
sz á m á ra k idolgozott h u m a n ista ta n u l­
m á n y -te rv m é lta tása . — E b b ő l a tá rg y ­
k ö rb ő l m ég h é t előadás h a n g z o tt el.
2 . té m a : A z érd ek lő d és fe lis m e r é s e és m é ­
r é s e a p á ly a v á la s z tá s i ta n á c s a d á s ­
n á l.
B eszám o ló k at ta rto tta k : A. R o d g e r (Nagy-
b rita n n ia ): M it é rtü n k érdeklődés a la tt a
p á ly a v á la sz tá s lélek tan áb an ? — R . P a s -
quas y (Belgium): A k a ra k te rtíp u s, az I.
Q . , az iskolai érdeklődés és a h iv a tá s irán ti
érdeklődés között ta lá lh a tó összefüggések­
ről. —
E lő a d áso k a t ta r to tta k még R . D e r iv ié r e
(Belgium ): A lú v a tá s irá n ti érdeklődés
érettsége. J . G u a sc h i (Olaszország): A
h iv a tásb eli érdeklődés, az értelm i színvo­
n al és a környezet jellegének k apcsolata.
J . B. D u p o n t (F ranciaország): A z érd e k ­
lődés m értéke különböző csoportoknál.
M. P a r e n t e (Olaszorsz.): E gy rö v id íte tt
te s z t érvényessége és felhasználása h iv a ­
tásb eli tanácsad ásn ál. C. S acco (Olaszo.):
A h iv a tá s irán ti érdeklődés és ösztönzés
a serdülő korban. S. W ie g e r s m a (H ollan­
dia): E g y pályaválasztási ta n ác sad ó te szt,
a középiskola ta n u ló in a k k iv á lasztá sára
3. té m a : A k u ta tá so k á lta lá n o s ir á n y e lv e i
a m u n k a lé le k ta n és a p á ly a v á la s z ­
tá s i ta n á c s a d á s te rü le té n .
E b b e n a tém akörben a következő elő ad á­
so k h a n g z o tta k el: L. A n c o n a (O laszor­
szág) : A p ály av álasztás dinam ik u s fogalm a
W. A r n o l d (NS zK ): A p ály av á lasz tá s
N ém etországban. E . B o g a n e l l i (Olaszo.):
Az em beri kapcsolatok az olasz á lla m v a ­
su ta k n á l. E . V. G u r ia n o v (Szovjetunió):
A m u n k alélek tan és a m unkavezetés
n éh á n y problém ája. A k érd ést 3 sz em p o n t­
ból tá rg y a lja , az ip a rim u n k a lélektana, a
h iv a tásléle k ta n és a m u n k a vezetése a k ö ­
zépiskolában. J . R . U l a h n e r (USA): Az
am erik ai hadsereg szem élyzetének lélek­
ta n i vizsgálata.
4. té m a : A z is k o la i é s a p á ly a v á la s z tá s i
ta n á c s a d á s k özött m u ta tk o zó k a p ­
csolatok. (Lásd IH . rész 7. té m á já t.)
5. té m a : A m u n k a te lje s ítm é n y értékelése.
R . A m t h a u e r (NSzK): E g y új szem pont
a m u n k a eredm ényességének értékelésére.
L . B u c k (Anglia): Az ösztönző h a táso k
m érése. E . d i Ca s tro és V. M il a n i (Olaszo.)
T a n u lm á n y a h aték onyság és k iegyenlítő­
dós vizsgálatáról a futó-szalag dolgozóinál.
L . D ir i c k x (Belgium): Ip a ri m é rték o sz tá­
lyozás. C h . H . L a w s h e (USA): A m u n k a
differenciális percepciója: egy kulcs a
m u n k a eredm ényességéhez.
6. té m a : O ép- és sz e rszá m sze r k e szté si tervek
lé le k ta n i v o n a tk o z á sa i.
B eszám olók: Z . B u j a s (Jugoszlávia):
N éh án y szó a szerszám ok m érőskáláinak
o lv ashatóságával összefüggő ta n u lm á n y o k ­
hoz. E . D e v y (USA): Á ltalános és bevezető
m egjegyzések a gép és szerszám tervrajzok
m egszerkesztésének em beri v o n atk o zá sai­
ról.
6 Magyar Pszichológiai Szemle
7. té m a : A m u n k a a z a u to m a tiz á lt ü ze m ­
ben: a z i p a r i lé le k ta n s z e m p o n tjá ­
ból.
A beszám olót G. F r ie d e m a n (Francia-
ország) ta r t o tta az a u to m a tiz á lá s n éh án y
lé lek tan i-tá rsa d alm i v o n atk o zá sa és h a tá sa
címmel. E lő a d áso k a t ta r t o tta k még: J .
Cav ozzi (F ranciaország): Az au to m a tiz á lt
m u n k a g y a k o rla táv a l k ap cso lato s pro b lé­
m ák az egységes v ezetés az elektrom os
centráléb an stb . R . M a r k s (USA): A
m u n k a tervezésének elm élete és a k u ta tá s
eredm ényeiről. T . T o m a s e w s z k i (Lengyel-
ország): K u ta tá s a jelzések k o n tro llján ak
hatéko n y ság áró l. L. W a l t e r (Svájc): A
gépesítés el fo g ja tü n te tn i a kézzel végzett
m u n k át.
8. té m a : A m unkaerő-jluktuÓ Lció lé le k ta n i­
tá r s a d a lm i v o n a tk o z á s a in a k ta n u l­
m án yozása.
A beszám olót M. C. B ia n c h i és E . S pa ltr o
(Olaszország) ta r t o ttá k a fe n ti tém áról.
E lőad áso k at ta r t o tta k még: C. B e n a s s i -
C h a u f f a r d és J . P e l n a r d (F ran ciao r­
szág): H iv atásb e li m o b ilitás és k u ltu rális
környezet (E gy fia ta l — 19—20 éves —
dolgozó csoportról k észü lt ta n u lm á n y ).
9. té m a : M ű s z a k i é s lé le k ta n i b a le se tv é d e ­
le m .
•
Beszámoló: G. W e s t e r l u n d (Svédország):
B alesetet sz en v e d ett m u n k áso k bizonyos
csoportjáról szóló a d a to k globális vizsgá­
la ta és egy re p re z e n ta tív ellenőrző csoport
a svéd vas- és acélüzem ekből. E lő ad áso k at
ta r to tta k m ég: J . C o h e n (N ag y b ritan n ia):
Az alkohol h a tá s a a k o ck á za to t vállalóknál.
G. F u a m i (Olaszo.): K ap c so la t a m anifeszt
félelem és a sikeres kocsivezetés között.
J . K r iv o h l a v i (ÖSR): V életlen cselekvések
különböző te rm ész etű k o ck ázato k a lk a l­
m ával. V. L a z z e r o n i (Olaszo.): A közleke­
dési balesetek lélek tan i a sp ek tu sa . T. M a r -
zano (Olaszo.): Az ism étlés ideje és a veze­
tés biztonsága. R . R . P o l l in i (Olaszo.):
A tech n ik ai és a lé lek tan i megelőzés közti
kapcso lat (b alesetekre v o n a tk o z ta tv a ). M.
R o c h e (F ranciao.): A közlekedési balesetek
megelőzése.
10. té m a : A ro k k a n ta k m u n k a k é p e ssé
tétele.
E lő ad áso k at ta r to tta k : G . G e r u n d in i
(Olaszo.): Ú jraa lk alm az k o d ás a h iv atásh o z
a m ozgásszervi ro k k a n ta k n á l. K . R a w n a -
l e y (Anglia): Az ip a ri m u n k a h a tá s a a k ró ­
n ikus schizophréniánál a m enhelyi k ó rh á­
zakban. U. R e n d e (Olaszo.): A m unkához
való ú jra alk alm azk o d ás az üzem i balese­
teknél. P. L. R o s in a (F ran ciao .): A pszi-
337
o h o p a tá k visszavétele a m u n k á b a . C. ‘V e il
(F ra n c ia o .): Az ú jra a lk a lm a z k o d á s lélek­
ta n i ak ad ály ai. H . R e ic h (N S zK ): K ísé r­
le ti festé s és a „ t u a -t e s t ” (R eieh-T est).
I I . O r v o s i léle k ta n .
1. té m a : A z o rv o sk é p zé s lé le k ta n a (k ü lö n ­
féle országok v o n a tk o z á sá b a n és
ta p asz talata i a la p já n ).
A beszám olót F . B a u m ö a b t e n (Svájc) ta r ­
t o t t a . A lélektan szerepe a z orvosképzés
sz em p o n tjáb ó l. E lő a d ást t a r t o t t m ég: L.
L . S. H ea r n sh a w ( N agy- b rita n n ia ) :
N a g y b rita n n ia o rv o stan h a llg a tó in a k lélek­
ta n i képzései cím en.
2 . té m a : A p s z ic h ik a i n o r m a li tá s és a b n o r­
m ita s fo g a lm á n a k s z é tv á la s z tá s a a z
elm életben és a g y a k o r la tb a n .
B e szám o ló k at ta rto tta k : H . J . E y s e n c k
(N a g y B ritan n ia): B etegség-e a lelki abnor-
m itá s ? R . W. P a y n e : (N a g y -B ritan n ia):
N o rm á lis és abnorm ális lé le k ta n i fo ly am a­
to k . R . A. W il l e t (N a g y -B ritan n ia): A
lé le k ta n i laboratórium szerepe a lelki re n d ­
ellenesség m eghatározásánál. E lő a d áso k a t
t a r t o t t a k : P. L. B b o a d h u b s t (Nagy-Bi-i-
ta n n ia ) : Az állatlélektan k a p c s o la ta a pszi­
choló g iai norm alitás és a b n o rm a litá s fogal­
m a iv a l. E . J . Ca ille és m u n k a tá r s a i (F ra n ­
ciao rszág ): A lelki rendellenességek felk u ­
t a t á s a . ÓH. G r o u ss e t (F ranciaország):
A h a sz n o s típusok m e g h a tá ro z á sa az a lk a l­
m a z o tt lélektanban. O. M i y a g i (Jap án ):
A n o rm ilitás és a b n o rm a litá s fogalm a.
E . S c h n e y d e r (Brazília): A szem élyiség
ab n o rm a litá sá b ó l eredő betegségeknek
m e g h a tá ro z á sa a lélek tan b an .
3 . té m a : A z a b n o rm á lis m a g a t a r t á s o k a i a
g y e rm e k k o rb a n .
A beszám olót A. D. V o l t a ta r t o tta
(O laszország): A gyerm ek ren d e llen e s m a­
g a ta r tá s á n a k alapjául szolgáló okok s tr u k ­
tu r á lis összefüggése. E . B o r n e m a n (NSzK):
A gy erm ek rendellenes viselkedésének
szociális m otívum ai és k ez elésü k szociál­
pszichológiai m ódszerekkel. J . A n t h o n y
(N a g y -B ritan n ia): A feszü ltség feloldásá­
n a k m egbízható g y ak o rlá sa ab n o rm ális
g y e rm e k k o ri viselkedéseknél. D . F e r r a r i
és M. Z u c c h i (Olaszország): E g y z a v a rt
m a g a ta rtá s ú gyerm ekcsoport elektro-enke-
f a lo g rá f reliefjei.— V. P a v e l c o (R om ánia):
A n e u ro tik u s psziché k ie gyensúlyozása a
g y erm e k n él. F . M. R a e v e n (H ollandia):
A g y e rm e k környezetének in g a d o z á sa m in t
a g y e rm e k bizonytalan viselkedésének
f a k to r a . M. Z u cch i (O laszország): A cse­
k é ly neurológiai jelzések é rté k e a gyerm ek
ren d e llen e s viselkedésének d ia g n o sztizá lá­
s á n á l.
338
4 . té m a : A v á ls á g o s lé le k ta n i h elyzetek
(p u b ertás, szülés, öregség) lé le k ­
ta n i é s tá r s a d a lm i v o n a tk o z á sa i.
E lő a d áso k a t ta r t o tta k : M. T. Bozzo és
M. Z u c c h i (O laszország): Az egyszerű
reakció idő m e g h atá ro z ás a fejlődés k o r­
sz ak á b an S. C h ia r i (Olaszország): É rd ek lő ­
dések és a serdülés á lla p o ta . P. G a l l i :
(O laszország): K lin ik ai lélek tan i a d a t­
g y ű jtés a szülés e lő tti előkészítés m ódszeré­
ről. H . G a v in i (Olaszo.): E g y szerű reakció
idő az elag g o ttak n á l. M. T h e o d o r u (R o m á­
nia): P szich ik u s m egnyilv án u láso k a kli-
m a k tériu m b a n .
5. té m a : A lé le k ta n i k u ta tó m u n k a a p s z i ­
c h o sz o m a tik u s g y ó g y ítá s b a n .
A beszám olót J . E l m g r e e n (Svédország)
ta r t o tta A lé lek tan i k u ta tó m u n k a a pszicho­
szo m atik u s g y ó g y ítá sb a n cím m el. J . T.
B a r e n d r e g t és E . D e k k e r (H ollandia):
N eurózis a p szichoszom atikus betegeknél.
P . d e M u l a t ie (F ranciaország): P szicho­
te rá p ia a h a jlam o k felkeltésénél. A. M. d e
Q u e r io z és A. S t r a u s s (B razília): A pszi­
chológia h o zz ájáru lása az asztm atik u s
gyerekek k lin ik ai kezeléséhez. B a in s b u r y
(N ag y -B ritan n ia): A személyiség n éh án y
pszichom otoros m eg n y ilv án u lása.
6. té m a : A z em b er s z e m é ly is é g e s z e r v i beteg­
ség b en és a n n a k u tó k ö v e tk e zm é n y e i
s o r á n : a lé le k ta n i és lé le k ta n i-tá r ­
s a d a lm i té n y e ző k ö sszefo n ó d á sa .
A beszám olót A. R e y (Svájc) ta r to tta :
Az em ber szem élyisége a szervi betegségben
és an n a k u tó k ö v etk ezm én y ei során. R.
G a d d in i (Olaszo.): A k o n stitú ció befolyása
a szem élyiség fejlődésére a gyerm ekkorban.
— C. G e n t il i és C. V o l t e r r a (Olaszo.):
A szem élyiség pszichológiai és pszichopa­
tológiai m eg v ilág ítása különböző agyi b e­
tegségekben. A. M a r z i és U . T e o d o r i
(Olaszo.): A szem élyiség m egvilágítása a
p u b e rtá s fo k o zo tt fejlődésben. S. F . S.
Ca r v a lh o (B razília): A W echsler—Belle­
vue m érce érté k e és h aszn o sítása a szervi
organikus agyi m egbetegedéseknél. M.
S ió n (Törökország): Beszám oló az orvos­
lélek tan ró l. B . P . S t e f a n o v ic (Jugoszlávia):
A stru m á so k értelm i fogyatékossága az
iskolások körében. G . T r e n t i n i (Olasz­
ország): A szem élyiség felm érése. V . V o l ­
t e r r a (O laszország): A szem élyiség re n ­
dezése a poren k efalitiszes betegeknél.
7. tém a : A h o s p ita liz á c ió lé le k ta n i és lélek ­
ta n i- tá r s a d a lm i v o n a tk o z á s a i : ta ­
p a s z ta la to k .
E lő a d áso k a t ta r to tta k : A. L a m a ch e és
P . H . D a v o st (F ran ciao rszág ): A hospita-
lizáció pszichoszociális betegségének m eg­
közelítése. R. W. P io k f o r d (N agy-B ritan-
nia): K ét eset a korai hospitalizáció h a tá ­
sáról és a velük való lélek tan i b án á sm ó d ­
ról. A. G. S e s t i (O laszország): A sz a n a tó ­
rium i környezet befolyása a tu b e rk u lo ti-
kusok személyiségére. G. T r e n t i n i (O lasz­
ország): A hospitalizáció lé lek tan i asp ek ­
tu s a a cancer m egbetegedésnél.
III. O k ta tá s és n e v e lé s lé le k ta n .
1. té m a : A ta n ító -n e v e lő sz e m é ly isé g é n e k k é p ­
zé s e .
A beszám olót J. M a l l a k t (Spanyol) t a r ­
to tta : Az ifjúsággal foglalkozó ta n á ro k lé­
lek tan i képzéséről. Id ev o n atk o zó előadá­
so k a t ta r to tta k még: D .G . R y a n s (USA):
Az iskolai ta n ító k egyéniségének és szoci­
ális helyzetüknek összehasonlítása az
U SA -ban.
2 . té m a : A ta n u lá s ú ja b b e lm é le te in e k a l­
k a lm a z á s a a m u n k a is k o lá k b a n .
E lő ad ást ta rto tta k : 0 . A d k in s (USA):
Az o k ta tá si foly am at v o n a tk o zá sain a k fel­
m érése. O. A. D e n t ic i (O laszo.): H ozzá­
já ru lás ú ja b b elm életekkel és az em lékezet
kísérleti vizsgálataival az iskolai ta n u lás
problém áihoz. A. M a s s o n e (Olaszo.):
A ta n u lás egyes fo ly a m a ta in a k k u ta tá s a .
N . M e n c s in s z k a ja (Szovjetunió): A ta n u ­
lás lélek tan án ak k u ta tó m u n k á ja cím m el
t a r t o tt előadást. P av lo v ta n a in a k felhasz­
n álásával ju to tta k el a lé le k ta n i vizsgála­
to k oda, hogy a d id a k tik a fejlesztését t á ­
m o g a th atták . Új feltételes reflexek á lla n ­
d ó sításán ak eredm ényeit felh a szn á ltá k a
ta n u lá s lé lek tan á n ak szélesebb m egalapo­
zására. B. P ie t r o w ic z (NSzK ): A diszkon-
centráció te rá p iá ja m in t a ta n u lá s ered­
m ényességének legfontosabb szükséglete.
A. T. K e l l e r (Franciao.): K ísérleti k u ta ­
tá so k a helyesírás m e g tan u lásá ra . T. G.
T h u r s t o n e (Ű SA): A verbális ta n u lá s m eg­
értésének tökéletesítése.
3. té m a : A d id a k tik a i te rv e k eg yeztetése a
gyerm ek p s z ic h ik u s fejlettségén ek
k ü lö n b ö z ő f o k o z a ta iv a l.
E lő ad áso k at ta rto tta k : B a r a n y a i E . (Ma­
gyarország): Az a b s z tra k t és képes kifeje­
zések m egértéséről a 8 — 10 éves korban.
H .H a b in (N orvégia): A k o r m egbízható
a d a t-e az alk alm az o tt lé lek tan b a n ? J ust
K é r y H . (M agyarország): Az íráskészség
fejlődése az iskolás ko r e lő tti korban.
D .M .L e e (Nagy B rita n n ia ): A k isg y e rm e­
kek terem tő a k tiv itá sá n a k m egnyilvánu­
lá sa a m ennyiségekkel való m u n k a köz­
ben. A. L. B o u is s io n (F ranciao.): Az olva­
6*
sás e ls a já títá sá n a k ütem e és az in tellig en cia
színvonala. P .G .V e il (Brasilia): A k ö rn y e ­
zet bofolyása a szellemi fejlődésre, h a tá s a
a d id a k tik a i te rv e k elkészítésére.
4. té m a : A s z e m é ly te le n k a p c s o la t ta n á r és
ta n í tv á n y között m in t a z is k o la i
s ik e r n e k v a g y k u d a rc n a k té n y e ­
z ő je .
A beszám o ló t T. H ú s é n (Svédo.) t a r t o tta .
T anuló és ta n ítv á n y eg y m ásrah atása m in t
a kielégítő iskolai m un k a m o tiv ác ió já n ak
d eterm in á n sa. E lő ad áso k at ta r t o tta k m ég:
Oh . B r ie d (F ran ciao .) Az o sz tály zatn ak és
a ta n á ri vélem én y n ek befolyása az e re d ­
m ényekre és a k u d arc ra . E . Oim in o (Olasz
o.): Az ö n m a g u n k és m ások m egértése k ö zti
kapcso lat az alsófokú iskolai ta n u ló k k a l
k a p c so la tb an . M . L . F a l l o r n i (O laszo.):
T a p a sz ta la to k a szem élytelen k a p c so la t
kérdéséről ta n ítv á n y és ta n á r k ö z ö tt.
A. M a r z i (Olaszo.): Pszichológiai m e g ér­
tése m á so k n a k és ö n m agunknak az isk o la
p ro b lém áira v o n atk o zta tv a . B o d a -M e s t e r ,
F. (M agyar o.): A személyiség beilleszk e­
dése a k ü lö n b ö ző pedagógiai h ely zetek b e.
R. T a u s c h (NS zK ): T ap asztalati k u ta tá s
a ta n u ló k v álto zó viselkedéséről a ta n ító k
különböző viselkedésének irán y á b an . T . H .
V a l e n t in e r (NS zK ): A ta n ító és t a n í t ­
vány k ö z ti szem élyes kapcsolatokról, ezek­
nek h a tá s a iró l a teljesítm én y re és m a g a ­
ta rtá s ra .
5. té m a : A z o k n a k a g yerm ek ek n ek fe lk u ­
ta tá s a és a z iskoláh oz v a ló b e ille s z ­
té se , a k ik a z isk o lá b a n k e v é ssé
te h e tsé g e se k v a g y k iv á ló a k , v a g y
e lm a r a d o tta k .
G. C o d a (O laszo.): K ísérlet az isk o lára é r e t­
lenek f e lk u ta tá s á ra egy alsófokú isk o láb an .
M. D a n i e l s e n (D ánia): Az iskolapszicho­
lógus m u n k á ja az iskolában. R . D e r iv ié r e
(Belgium ): A ta n u lá s nehézségei az isk o lá­
ban a m e g lassu lt p u b ertás idejében. (A k ö ­
zépiskolában). L é n á r t E . (M agyarország):
A „ c sa lád ” fogalom rendszere és a relá ci­
ó kban v aló gondolkodás.
6. té m a : A z is k o la i te lje s ítm é n y e k é rté k e ­
lé s e .
E lő a d áso k a t ta rto tta k : R . B o n n a r d e l
(F ran ciao .): Az iskolai docim ológia fo n ­
tosságáról. V. P is a n i (Olaszo.): Az iskolai
és a p sz ich o m etrik u s értékelés k u ta tá s á ró l
szóló je len tés. N . R oy és Z. B u ja s (Ju g o szlá­
via): Az iskolai osztályzatok és a te sz t e re d ­
m ények k ö z ö tti kapcsolat. P . E . V e r n o n
(N a g y -B ritan n ia): M agasabb in te lle k tu á lis
m inőségek felbecsülése.
339
7. té m a : K a p c s o la t a z is k o la n e v e lő i i r á ­ 4 . té m a : A vádlott lé le k ta n i v iz s g á la tá n a k
n y ítá s a és a h iv a tá s r a ir á n y ítá s p ro b lé m á já ró l.
k ö zö tt.
B eszám olókat ta rto tta k : M .L. F a l o r n i és
A b eszá m o ló t L. Oo e t s b ie (Belgium ) t a r ­ F . B o s c h i (Olaszo.): N éh án y szó a bíróság
t o t t a . K a p c so la t az iskola tá jé k o z ta tá s a elé á llíto tt kiskorúak lé le k ta n i ta n u lm á ­
és a h iv a tá s ra irá n y ítá s k ö z ö tt cím en. n y o zá sa kérdéséhez. B. K a t z e n s t e in (B ra­
U g y a n e rrő l a tém áról a d o tt elő: L. O l o e t zília): T örvényes eljárás a l a tt álló szem é­
(B elgium ), M. S trollo (Olaszo.) A. T h o m p ­ ly ek lélek tan i vizsgálata. R .S e r a f i n i (Olasz
so n - (U SA ): A te rm észettu d ó so k n ak és t u ­ o.) : A v á d lo tt bírósági lé le k ta n i eljárás a la tt
d o m á n y o s p á ly afu tásu k n ak jellem voná­ a b ü n te tő jo g p o zitiv ista n é z e te i szerint.
sa iró l.
5. té m a : Ú ja b b a d a to k a ta n ú s k o d á s lélek ­
8. t é m a : A zo n o s a z I. fe je ze t 2. té m á já v a l. ta n á h o z.
9. té m a : A csoportok d in a m ik á j a a z o sz­
tá ly b a n .
B eszám oló: R .C a r r in g t o n d a C osta (Por­
tu g á lia ): A tan ú sk o d ás a b ű n ü g y i pszi­
A b eszá m o ló t R . D reikttrs (USA) ta r t o tta chológia szem pontjából. F . A l b e r o n i
A z o s z tá ly b a n kialak u lt csoportok erejé­ (Olaszo.) és E . P onzo (O laszo.) előadása
rő l és h a tá s á ró l címen. M. B o s in e l l i (Olasz
0 . ): A z isk o lai csoportok d in a m ik á ja a szo- 6 . té m a : A b ü n te tő in té ze ti lé le k ta n .
c io m e trik a te ch n ik á já n ak g y ak o rla táb a n . A . G r in s b e r g (Brazília): A ra b o k ta n u l­
A. F o n s i (Olaszo.): Iskolai csoportok ellen­ m á n y o zá sán a k lehetősége a p ro je k tív te sz ­
őrzése szociom etrikai m ódszerrel. D. W. te k segítségével, g y ak o rlo tt to lv a jo k esetén
T a y l o r (USA): A csoportok h a tá sa , rész­ W .H a e s l e r (Svájc): M en talis h igiénia a
v é te lű k a z alkotó gondolkodásban. A. feg y h ázi elhelyezésben. A .P a o l e l l a (Olasz
G r o p e l l i (Olaszo.): A csoport d in a m ik á já­ o.) A R o rsch ach és a T A T v iz sg álat ered ­
n a k v iz sg á la ta osztályközösségben közép­ m é n y ei gyilkosoknál.
isk o lá b a n m indkét nem beli ta n u ló k n á l
h á ro m é v e n keresztül. 7. té m a : A bű n tetö in tézetek b ő l sza b a d u lo k
v is s z a h e ly e z é s e a tá r s a d a lo m b a ,
k lin ik a i és m ó d s z e r ta n i a d a lé k o k .
IV . B ű n ü g y i, b író sá g i é s b ü n te tő in té ze ti
léle k ta n . B eszám olók: N .K .T e e t e r s (USA): A b ü n ­
te tő in té ze tb ő l szabadulók visszahelyezése
1. té m a : A lélek ta n és a b ír ó k é p zé s. a tá rsa d alo m b a. J. V e r n e t (F ranciao.):
A foglyok átnevelésének és a k isz ab a d u lt
A b e szá m o ló t E.M .Y. L o p e z (B razília) t a r ­ foglyok elhelyezésének ered m én y ei. A.
t o t t a A lé lek tan és a bíróképzés címmel. V e x l ia r d (Franciaország): A „szociális
E lő a d á s t ta r to tta k m ég M. S i ó n és R . h e n d ik e p ” (hátrányos m egkülönböztetés)
A t a b e k (Töröko.): A d in am ik u s lélektan fo g alm a és a társa d alo m b a v a ló ú jra el­
szükségessége a bíró kiképzésénél. helyezkedés problém ái. R . Z a v a l l o n i (Olasz
o.): A ta n ác sad á s m ódszere a fo g ly o k re h a ­
2 . té m a : A m ásodlagos tá r s a d a lm i h a tá so k b ilitá c ió ja során.
é s a vétkesség; a lé le k ta n i k u ta tó ­ 8. té m a : azonos a I I . rész 2. té m á já v a l.
m u n k a e re d m é n y e i. A befejező előadást O.B. F r i s b y ta r to tta :
A b eszá m o ló t ugyanezen cím en N . T e e t e r „ P illa n tá s a jövőbe” cím m el.
(USA) ta r t o t t a . F.M. R a a v e n (H ollandia): J u s t n é K é r y H e d v ig
A film p o z itív értéke a bűnözés prevenció­
já n á l.
A ró m ai tizen h arm ad ik n em ze tk ö zi alk al­
3 . té m a : S z e m é ly e k k ö zti k a p c s o la to k é s a — m a z o tt pszichológiai kongresszus te m a ti­
s z o c iá lis m a g a ta rtá s. k á já t a z é rt m u ta ttu k be, h o g y a M agyar
P szichológiai Szemle olvasói tá jé k o z ta tá s t
B a l a s s a L . (M agyarország): B a b o n a és b ű ­ k a p ja n a k a pszichológia egyes te rü le te i­
nözés. L . K n o p s (Belgium): A m ások visel­ ről és azokról az alk alm azo tt pszichológiai
k e d é sé t te k in te tb e vevő m érés tesztje. p ro b lém ák ró l, am elyek jelenleg világszerte
S. K r a m m e r (Franciao.): 'A csoport k o n ­ a pszichológusokat fo g la lk o z ta tjá k . R e­
fo rm iz m u sa m in t az iskolához való alk al­ m é ljü k , hogy az egyes fő b b k érd ések ta r ­
m a z k o d á s tényezője. M o l n á r I. (M agyar- ta lm i, k ritik a i ism ertetését is m ó d u n k b a n
ország): A becsületesség m egállap ításán ak lesz a Szem le következő s z á m a ib a n közzé­
m ódszere. te n n i. Szerk.

340
 A MÓDSZERTANI ALBIZOTTSÁG ELŐADÁSSOROZATA

A Pszichológiai B izottság M ódszertani diagnosztikai m ódszerek, in tellig en cia­

A lb iz o ttsá g a előadássorozatot ren d ezett, vizsgálatok, R orschach és m á s eljárások.
am elyen az egyes hazai lélektani intézetek, D iagn o sztik ai célokra felh a szn á ljá k a já ­
in tézm én y ek ism ertetik az in té zm én y t és ték - és m unkahelyzetben (játszó szo b a, fog­
az a b b a n folyó m u n k á t. lalk o ztató m űhely) folyó m egfigyelést is.
A d iag n o sztik a fela d atá u l a z t tek in tik ,
I. A G yerm eklélektani In té z e t ism er­hogy a gyerm ek fejlődését befolyásoló t é ­
te tésére k é t esté t sz án t az A lbizottság. nyezők és az azokra való re fle k tá lá s eredő­
A z első alkalom m al — 1959 o któber je k é n t k ia la k u lt m a g a ta rtá si fo rm á k at
23-án — D b . M o l n á r I m r e igazgató nag y — ezek k ö zö tt a n eu ro tik u s és disszociális
v o n áso k b an tá rg y a lta az in té ze t szerkeze­ tü n e te k e t is •— m in t ad e k v á t, ill. in a d e k v á t
té t, am ely jelenleg elsősorban k u ta tó in té ­ alkalm azk o d ási m ód o k at é rts é k meg.
zet, de u g y an ak k o r k ite rje d t am buláns t e ­ E zek közül az eljárások k ö z ü l részlete­
v ék enységet végez nevelési, ta n u lási, de sebben az anam nézis elm életé t és te c h n i­
legelső sorb an m élyebbre h a tó viselkedési k á já t ism ertette. E z u tá n e lő a d ta a m ódo­
za v aro k te rü le té n . k a t, ah o g y an az in té ze tb e n a diagnózis
A k u ta t á s o k a t ille tő e n M o l n á r I m r e a la p já n létrejövő v élem én y t m egform ál­
r á m u t a t o t t a r r a , h o g y a z in té z e t m u n k á ja já k és a g y ak o rlatb a átv isz ik , azaz véle­
m essze tú l te r je d a g y e rm e k lé le k ta n t e r ü ­ m ényeznek, tan ácso t ad n a k , á lta lá b a n a h o ­
le té n , n o h a a tu d o m á n y o s té m á k n a g y o b b g y a n a h ely zetet befolyásolni, ill. m egoldani
része te rm é sz e tsz e rű le g a z in té z e tn e k g y e r­ igy ek ezn ek .
m e k e k k e l k a p c so la to s g y a k o rla ti te v é k e n y ­ H ir s c h M a r g it az in té z e t m u n k á já b a n
ség ére tá m a s z k o d ik . a lk a lm a z o tt te ráp iái eljáráso k fő b b a la p ­
Az am b u lan cia szerepének m egvilágí­ elv eit és m ódszereit ism e rte tte . R á m u ta to tt
tá s á ra M o l n á r I m r e rá m u ta to tt arra, hogy a rra , hogy a pszichoterápia, v ag y is az ala-
bizonyos á rta lm a k ra létrejövő gyerm ekkori k íth a tó sá g és fejleszthetőség p ro b le m a ti­
rendellenességeket egyes esetekben, sem az k á já v a l kapcsolatos g y a k o rla t o ly an sze­
iskolai, sem a családi nevelés k eretében m élyiség-elm élet a lk alm az ásá t k ív á n ja
ren d ezni nem lehet és így ezek a gyerm ekek m eg, m ely a személyiség k ia lak u lásá n ak ,
különleges foglalkozást igényelnek. Az szerveződésének fo ly a m a ta it az organiz­
ilyen m u n k á n a k diagnosztikai és te rá p iái m us és a környezet fo ly am ato s kölcsön­
része speciális k épzettséget igényel. A k ö ­ h a tá s á b a n szemléli. (K ö rn y ez eten ez é r­
ze lm ú ltb an ezeket a té n y e k e t kevéssé is­ te lem b en nem csak a g y erm ek közvetlen,
m e rték , fel és így az in té ze t ezirányú m u n ­ h an e m szélesebbkörű tá rsa d a lm i k ö rn y eze­
k á ja n ehéz feltételek k ö zö tt fo ly t. A h ely ­ té t is é rtjü k , figyelem bevéve a n n a k ren d jét,
zet e te k in te tb e n m ost kedvezően m egvál­ szab á ly ait, és követelm ényeit.) K azuiszti-
to z o tt. k ai an y ag o n b e m u ta tta , hogy a diagnosz­
Az in té z e t am buláns m u n k á ja a sze­ tik a i és te rá p iá i m u n k a n em m in d en k o r
m élyiség genetikus szem léletén alapul, v á la sz th a tó el élesen eg y m ástó l. E gyes
am elyben az átöröklésnek norm ális esetek ­ esetek b en a rendellenesség k ép e csupán
ben csak k o rláto zo tt jelentősége van, és a te rá p iá s foglalkozásban b o n ta k o zik ki
a k ia la k u lt személyiség a szem élyiségnívók világosan, viszont a célirányos anam nézis-
h ie ra rc h ik u s rendjének fogható fel. A leg­ felv étel olykor szinte a te rá p ia kezdő a k tu ­
felső réte g a tu d a to s személyiség, am elyben sá n a k te k in th e tő , mivel a n n a k fo ly am án
a szem ély önm agáról re fle k tá lt k ép et a l­ bizonyos affek tiv v isszah a tá so k és egyéb
k o to tt és tis z tá z ta viszonyát a külső k ö r­ reakció k m áris m egjelennek. M ásrészt p e ­
nyezetéhez, a tá rsa d alm i és term észeti v a ­ dig egyes prognosztikai k ö v e tk e z te té se k
lósághoz, te h á t ad e k v át alkalm azkodási olyan k o r m á r a d iagnosztikai k ép a la p ­
fo rm á k a t a la k íto tt ki. H angsúllyal té r t ki já n is lev o n h ató k .
az előadó a rra , hogy a szem élyiségnek ez A gyerm ekek p sz ic h o te rá p iá já b a n a l­
a rétege döntően az életkörülm ényeknek, k a lm a z o tt m ódszerek és sz em p o n to k : v e r­
a nevelésnek h a tá sá ra alak u l ki, s így ebben bális eljáráso k m ellett já té k te rá p ia , a g y er­
a té n y b e n ta lá lh a tó az ún. pedagógiai o p ­ m ek m eg nyilvánulásainak, te v ék en y ség ei­
tim izm u s reális alapja. n ek értékelése, erőinek, fejlődési p o te n ­
Ily e n elm életi bázison é p ü ltek fel az c iálján a k mérlegelése, a tü n e te k m o tiv á ­
egyes k o n k ré t diagnosztikai m ódszerek, cióinak felfedése, seg ítsé g n y ú jtá s érzelm i
m in t az anam nézis, exploráció, ső t a m eg­ k o n flik tu sa in k m egoldásában, é le tk ö rü l­
előző orvosi vizsgálat is, to v á b b á az egyéni m ényeinek elrendezésében, a k tiv itá s á n a k

341
h ely es irá n y ú érvényesítésében, életm ód­ tik a i és te rá p iá i szerepét o lyan esetekben,
já n a k m egszervezésében. A gyerm ekek am ik o r a b áb o zás k o n k rét pszichikus je len ­
p sz ic h o te rá p iá ja ilyen m ódon erősen ö tvö­ té sk o m p le x u so k at m egtestesítő, s ta n d a rd
ző d ik pedagógiai elem ekkel. b áb o k k a l tö rté n ik . A já té k és a bábozás
M ivel a gyerm ek é le tta n i, tá rsa d alm i, olykor 2 — 3 ta g ú g y erm ek cso p o rttal folyik.
jo g i h e ly z e te fo ly tán első so rb an a szülők Ily en k o r m e g h a tá ro z o tt szem p o n to k sze­
g o n d o z á sa és felügyelete a l a tt áll, a vele rin t v á lo g a tjá k ki az együttjátsz'ó g y erm e­
folyó m u n k a fontos ré sz te rü le te a szülőkkel k ek e t. A szerep játék o k o n k ív ü l d iagnosz­
v aló foglalkozás. E z k é p e t a d a szülő szem é­ tik a i és te rá p iá s céllal tá rsa sjá té k o k a t,
ly iség érő l, a gyerm eke ir á n ti érzelm einek ügyességi já té k o k a t is já tsz a n a k , fő k én t
m inőségéről, b án á sm ó d ján ak sa játo sság a i­ 8— 13 éves gyerm ekekkel. Csoportos já té k ­
ról. M indezek folyam án pedig a szülő pszi­ foglalkozás folyik még az in té z e t já té k sz o ­
c h ik u s á lla p o tá n a k , te h e rb írá sá n a k felm é­ b á já b a n is. A z eg y ü ttjátszó gyerm ek ek
résé re k e ll törekedni a szü lő k k el szem ben közösségi élm én y ei — az egyéni te rá p ia
tá m a s z to tt igényeknek helyes „a d ag o lása” m e lle tt — h a th a tó s a n elősegítik az isk o lá­
é rd e k é b e n . Ily en m ó d o n a szülőkkel — és ból, ó v ó d áb ó l k ü ld ö tt nehezen beilleszkedő
le h ető leg a pedagógusokkal — folyó m u n ­ g y erm ek ek közösségbe helyezését.
k á b a n igyekezni kell a g y erm e k et érő külső D r . M e s t e r n é D r . B o d a F io r e ré s z ­
h a tá s o k kedvező m e g v á lto z ta tá s á ra . E nnek le te s e n is m e r t e tt e a d iag n ó zis k ia l a k ít á s á ­
fo ly a m á n a gyerm ek o ly an ú j ta p a s z ta la ­ n a k m ó d j á t a z egyes v iz s g á la ti, m e g fig y e ­
to k h o z , ú j felism erésekhez ju t, m elyek a lési és te r á p iá i a d a to k sz in té z ise a la p já n :
régi, k á ro s ta p a sz ta la to k h a tá s á t korrigál­ az e lj á r á s t k a z u is z tik a i p é ld á k k a l illu s z t­
já k . rá lta .
J u .s z t n é K é r y H e d v ig ré s z le te se n is ­
II. A m ásodik előadáson, 1959. nov m e r te t te a z o k a t a k ü lö n b ö z ő ta n u lá s i
26-án , az egyes m u n k a tá rsa k ism ertették n e h é z sé g e k e s e té n a lk a lm a z h a tó e g y én i
a z a m b u la n c iá n v égzett tevékenységüket. m ó d s z e re it, a m e ly e k sp e c iá lisa n a z írás-
A z in t é z e t o rv o s n ő je , Ë . d e . K ovács és o lv a s á s ta n u lá s p ro b le m a tik á já b a n id e g ­
I l o n a is m e r t e tt e az o rv o s i v iz s g á la ti e ljá ­ fiz io ló g ia i m e g g o n d o lá so k és h o ssz a s g y a ­
r á s , a z a n a m n é z isfe lv é te l e lv e it és a b e te g ­ k o r la t e re d m é n y e i a la p já n o p tim á lis a n
a n y a g s t a ti s z ti k á já t . a la k a lm a z h a t ó k .
D a b a s E r z s é b e t d r . a k ö rn y e z e tta n u l­ J á r m e r L a jo s n é b e sz é d te rá p ia i g y a k o r­
m á n y te c h n ik á já t a d ta elő. íg y az időpont la t á b a n e lő fo rd u ló e s e ttíp u s o k a t és a g y ó ­
m e g v á la sz tá sá t, a viselkedés lehetséges g y ító e ljá r á s lé le k ta n i v o n a tk o z á s ú ö ssz e ­
fo rm á it és m ás ta k tik a i sz e m p o n to k a t t á r ­ te v ő it tá r g y a l t a . A b e sz é d te rá p ia e g y én i
g y a lt, rá m u ta tv a a rra , hogy a helyesen és c s o p o rto s fo g la lk o z á sb a n tö r té n i k .
m e g v á la s z to tt eljárás esetrő l-ese tre m ilyen V égül D r . D o n á th B la n k a serdülőkori
felism erésekhez, a té n y á llá s m ily en irányú le á n y o k n á l fellépő nevelési és viselkedési
feld e rítésé h ez vezeth et. p ro b lém ák k ö réb e eső g y ak o rlatáb ó l em elt
D e . L é n á é t E d it az intelligencianívó k i és is m e r te te tt néhány jellegzetes esetet.
m e g á lla p ítá sá n a k m ódszereit ism ertette,
sp e c iá lisa n a B i n e t —T e r m á n vizsgálati III. A M ódszertani A lbizottság h a rm a d ik
m ó d sz e r korszerű m a g y ar v a riá n sá n a k k ia ­ elő ad ása 1960. ja n u á r 8-án h a n g z o tt el. Az
la k ítá s á r a vonatkozó erőfeszítéseinket. R á ­ előadók: D r . H o r vá th L á szló G á b o r
m u t a t o t t az o k ra az ese ttíp u so k ra , am elyek­ in té ze tv e zető , a biológiai tu d o m á n y o k k a n ­
b en a z ily e n eljárások h aszonnal alkalm az­ d id á tu sa és D r . R é t i L ászló az In té z e t
h a tó k . h e ly e tte s v ezető je „ a közlekedósalkalm as-
M a r t o n L A jo sn é és M e z e i Á r p á d a ság tu d o m á n y elm életi és g y ak o rla ti m ó d ­
p r o je k c ió s d ia g n o s z tik a i v iz s g á la ti m ó d ­ sz ertan i p ro b lém ái a MÁV P á ly a a lk a lm a s­
s z e r e k a la p e lv e it és a z ily e n e ljá rá s o k k ö rü l sági V izsgáló In té z e t m u n k á já b a n ” össze­
é v e k ó t a széles k ö rb e n fo ly ó v i t a jelen leg i foglaló cím a la tt ism ertették a h az ai közle-
á ll á s á t és e ld ö n té sé n e k le h e tő s é g e it t á r ­ k ed ésalk alm asság tu d o m án y elm életi és g y a ­
g y a lt á k , sp e c iá lisa n a z in té z e tb e n in t e n ­ k o rla ti p ro b lém áit.
z iv e b b e n m ű v e lt m ó d s z e re k k ie m e lé sé v e l. H o r v á t h L . G. ,,A közlekedési a lk a l­
V á r n a g y L ászló t á r g y a l t a a fo g la lk o z ­ m assági v izsg álato k m ódszerei és eljárásai
t a t ó m ű h e ly d ia g n o s z tik a i, n e v e lő és t e r á ­ E u ró p á b a n ” cím m el szám olt be a szocial-
p iá i s z e r e p é t, ille tő le g ily e n ir á n y ú fe lh a sz ­ lis ta és k a p ita lis ta országokban folyó kö z­
n á l h a t ó s á g á t a b b a n a s z e m lé le tb e n , h o g y lek ed ésalk alm asság i vizsgálatokról. A szo­
a m ű h e ly m u n k a m in t a z e g y é n ir á n y ít o tt cialista o rszágok az O.S.Sh.D. ta g v a sú ta k
g y a k o r l a t i te v é k e n y s é g é n e k e g y ik k o n k ré t szerv ezetéb en fejten ek k i e té re n jelentős
e s e te f o g h a tó fel. m u n k á sság o t. E szervezet m u n k ásság áb ó l
M u r á n y i -K ovács E n d r é n é ism e rte tte n éh á n y fo n to sa b b p ro g ram p o n to t em elt ki
a já té k és speciálisan a b áb o zás diagnosz­ az 1960— 65. év m u n k ap ro g ram jáb ó l. 1.

342
T ap a sztala tcsere és tudom ányos e g y ü tt­
m űködés, 2. Egységes alkalm assági u ta s í­
tá s kidolgozása. 3. A v asútalkalm assági
v izsg álatok egységesítése. 4. A rehabilitáció
kérdése. 5. A balesetek és a szem élyi té n y e ­
zők v izsgálata, balasetm egelőzési ren d sz a­
b ály o k kidolgozása. 6. A v asú t pszicholó­
giai vizsgálati m ódszerek egységesítése. 7.
F á ra d tsá g és foglalkozási h a tá so k vizsgá­
la ta. 8. H igiéniai és m un k alélek tan i norm ák
kidolgozása. 9. A nők alkalm azásán ak bio­
lógiai és pszichológiai problém ái.
Az O. S. Sh.D . tagállam ok közül tö b b e n
ta g ja i a N em zetközi V asútegyesülesnek
(U .I.C .), am elynek k eretén belül az U .I.M .
C. (a V asútegészségügyi Szolgálatok N em ­
zetközi Egyesülése) fejti ki m űködését.
Az U.I.M .O. tag állam o k b a n folyó a lk a l­
m a z o tt pszichológiai vizsgálatok eredm é­
n y ein ek és k ritik á já n a k összevetése az
O .S.Sh.D . ta g v a sú ta k k eretén belül folyó
m u n k á v al azzal a szintézissel já rt, hogy a
k a p ita lis ta országok is közeledtek a m odern
(pavlovi) fiziológiai álláspontok felé, és az
alk alm assági v izsgálatokat m a m á r nem
v á la sz tjá k el egym ástól pszichológiai és
orvosi szom atikus jellegük szerint.
Az autóközlekedési alkalm assági és
egyéb szakp ro b lém ák at a S zocialista O rszá­
gok G épjárm űközlekedési és Ú tü g y i B izo tt­
ság a tá rg y a lja .
H a z á n k b a n a felszabadulás e lő tt csak
orvosi szo m atik u s vizsgálatok v o lta k . A
MÁV P ályaalkalm assági Vizsgáló Á llom ás
1947-től kezdve a közlekedésalkalm assági
v iz sg álato k a t m á r pszichoszom atikus a la ­
p o k ra h elyezte, m iu tán a k o ráb b i vizsgálati
m ódszerek helyes, k ritik a i értékelése az
ir á n y t m e g m u ta tta . A pszichoszom atikus
diagnózis a d a ta it az orvosi-, az érzé-
kelésfiziológiai- és pszichológiai- vizs­
g á la to k eredm ényeiből nyeri, de azokat
v isszav etíti egyrészt a dolgozó em berre,
m ásrészt pedig a szervezet a m u n k a k ö z­
ben v ég z ett különféle élettan i és pszichés
té n y ez ő k h a tá sá ra .
,, A közlekedésalkalm asságtudom ány
In té z e tü n k m u n k á já b a n ” cím m el H orváth
L. G. a közlekedéstudom ány új felosztását
a d ja , bizonyítva, hogy a k ö zle k e d é sa lk a l­
m a s s á g tu d o m á n y ön álló jelleg ű , m e rt 1.
p o n to s a n k ö rü lh a tá ro lh a tó tá r g y k ö r e van,
2. önálló vizsgáló m ódszerekkel rend elk e­
zik, am ely ek et a közlekedő em ber élet je ­
lenségeinek tan u lm á n y o zá sára alkalm az,
to v á b b á 3. m eg v an n a k segédtudom ányai
is, am ely ek re tám aszkodik.
K érdés, hogy m agának a közlekedés­
alk alm asság tu d o m á n y án a k és seg éd tu d o ­
m á n y a in a k , pl. a közlekedésfiziológiának,
a közlekedéspszichológiának, a közlekedés-
m eteoropszichológiának stb . tá rg y á t illető­
en m eg van-e a szükséges tudo m án y o s fel­
építése és rendszere. Válasz: igen, a k ö zle­
k edésalk alm asság tu d o m án y te rü le té n v ég ­
z e tt k u ta tá s i ad ato k , té n y ek és tö rv é n y -
szerűségek helyesen v an n a k ta g o lv a és
rendezve.
E m u n k a elvégzéséhez a h az ai k ö zlek e­
d éstu d o m á n y m űvelői jelentős m é rté k b e n
já ru lta k hozzá. M egfogalm azták a k ö zlek e­
d ésalkalm asság tu d o m án y célk itű zéseit, a l­
k alm a z á sá n a k g y ak o rlati elveit, K u ta t tá k
a közlekedési m u n k a v álto zásain ak é le tta n i,
fiziológiai és pszichológiai tö rv é n y sz e rű sé ­
geit, h o g y an jelentkeznek ezen h a tó té n y e ­
zők a foglalkozás b efo ly áso lh ató ság áb an ,
á rta lm a ib a n és a közlekedési b alese tek b e n .
E k u ta tá s o k azonban nem elszig etelten
tö rté n te k , azo k at beleillesztették a n e m ­
zetközi k e re te k k ö zö tt folyó k u ta tá s o k
k ereteib e és eredm ényeibe.
D r . R éti L ászló: K ö z le k e d é s i d o lg o zó k
( m o zd o n yvezető k , fű tö k , g ép k o csivezető k stb .)
a lk a lm a s s á g i v iz sg á la tá n a k m ó d s ze re i cím en
t a r t o t t elő ad ást. H a n g o z ta tta , hogy a k ö z ­
lekedési p á ly á ra való alkalm asság m e g á lla ­
p ítá sa orvosi és pszichofiziológiai té n y e z ő k
a la p já n tö rté n ik , ezért so h asem egyes
részképességek, vagy egyes érzék szerv i
m ű köd ések szinguláris a d a ta ira tá m a s z ­
k o d v a a d n a k diagnózist, h an e m m in d ig
a z egész s z e m é ly is é g s z o m a tik u s é s p s z ic h o ­
fiz io ló g ia i tu la jd o n s á g a in a k k o n s te llá c ió ja
alap já n . A vizsgálati m ódszerek a k ö v e t­
kezők:
1. Á lta lá n o s o rv o si v iz sg á la t. K ite rje d a
szív és érrendszer, az idegrendszer, cso n t
és izom rendszer, tü d ő és egyéb szerv ek
v izsg álatára.
2. É r z é k s z e r v e k v iz sg á la ta . É rz ék szer­
veink a különböző biofaktorok és pszichés
h ató té n y e z ő k befolyására fu n k ció csö k k e­
néseket, elv álto záso k at m u ta th a tn a k fel,
m elyeknek jelentőségük v an a p á ly a a lk a l­
m asság szem pontjából. Az egyes szerv ek
v izsg álata a következő:
A ) l á t á s é l e s s é g e t a K e t t e s s y -f é l e v i-
z u s -tá b lá k k a l,
B ) hallásélesség a BEOTON-típusú audio­
méterrel,
C ) színlátást a NAGEL-féle anom alosz-
kóppal, koloptométerrel, B oestrom -K u -
oelbbbg , S tilling , V elhagen és R a b k in -
féle pszeudoizokromatikus csereszíntáb­
lákkal,
D ) hom álybeli látást Goldm ann -W e e -
CKER-féle adaptometerrel vizsgálják. E z
utóbbinál a) fényérzékenységi küszöböt
b ) a fotoptikus adaptációt c ) a szkotopti-
kus adaptációt d ) a fotoptikus, illetv e a
szkotoptikus vizust vizsgálják.
E ) L átótér vizsgálatát Ze is s -féle pro-
jekciós perimeterrel végezzik el.
3. A z id e g r e n d sze r fu n k c io n á lis á l l a p o ­
tá n a k v iz s g á la ta .
343
 A k özponti idegrendszer m űködési á lla­ p u lz u sa ira , te h á t a befolyásoló tényezőkre,
p o tá n a k v iz sg álatá ra soro zato san adagolt a foglalkozási árta lm a k ra , egyszóval m in d ­
o p tik a i és ak u sztik ai in g e re k et használnak, a z o n k ü ls ő és belső tén y ező k re, am elyek
m egfelelő szü n eti id ő k közbeik tatásáv al. a közlekedési m u n k a v álto zá saib an szerep ­
70 000 fő v izsg álata a la p já n n é g y id ö tí- h ez ju th a tn a k ” . A különböző h ató tén y e ző k
p u s b a sorolják a v iz sg á lt szem élyeket: sz e re p é t a közlekedési m u n k á b a n és a b a l­
a) n o r m á lis t í p u s , 170—300-ig ezred-e s e te k b e n csak pontos, jó l kid o lg o zo tt
m ásodperoen belül a d m ozgásos válaszokat. orvosi-, és pszichoszom atikus v iz sg álato k ­
b) e x c e ss zió s tí p u s , m e ly n él 300 ezredmá- k a l le h e t m egállapítani — a s z e r v e z e t és k ö r ­
sodp ercn él hoszabb id ő ta r ta m r a v an szük­ n y e z e t d in a m ik u s egységén ek é s e g y m á s ra
ség az ingerek felfo g ására és feldolgozására, v a ló k ö lc sö n h a tá sá n a k pavlovi elve alap ján .
c ) a n tio ip á c ió s t í p u s , am ely ik 0 — 170 ezred- A z em b eri szervezetre t e t t k om plex h a tá ­
m áso d p erc k ö zö tt re a g á l az ingerekre, d ) so k befo ly áso lják a lá tási és ballásérzéke-
k e v e r t t í p u s , m elynél az anticipáeiós és lé st, a z azo k k al összefüggő idegrendszeri és
excessziós válaszok v a n n a k többségben. m ozgásos teljesítm én y ek et. A m u n k a te lje ­
A n o r m á lis típ u s n a k em ocionábs szem élyi­ sítm é n y e k válto zásaib an és a közlekedési
ségszerkezete k ie g y e n s ú ly o zo tt. A z excessziós b a le se te k b e n szerephez ju tó tén y ez ő k elsőd­
id ő r e a k c ió típ u s ú a k d e p r e s s z ió s c y k lo th y m iá t leges jellegét, ti., hogy azok „szom atogén,
m u ta tn a k , az a n tic ip á e ió s típ u s n á l a schizo- v a g y pszichés” jellegüek-e, n eh éz egym ás­
th y m ia , sc h izo id p a r a n o id vonásokkal té te ­ tó l elv álasztan i. A h y p e rto n ia betegség
lezh ető fel. A k evert tí p u s n á l depresszióra lé tre jö tté b e n pl. L ang szo v jet k u ta tó n a k a
g y a n a k o d h a tu n k , ille tv e p a r a n o id rea k ció ­ k o rtik á lis m egterhelés és em ocionális tú l-
k a t v á rh a tu n k . A k ö z p o n ti idegrendszer feszítés h y p e rto n iá t okozó elm élete seg ít­
fu n k cio n á b s á lla p o tá ra jellem ző kcrtikális ségével jo b b a n m egérthető a balesetező
fo ly a m a to k v iz sg álata m e lle tt a vegetatív g ép kocsivezetőknél ta lá lt n e g a tív énes és
idegrendszer sz u b k o rtik ális m inőségét is tá rs a s te n d en c iák , az idegfeszültség, az é r­
v iz sg álju k a kézrem egés és az egyensúly - zelm i la b ilitás, a lá tá s és hallásérzékelésben,
érzék, v a la m in t az alkoholizm ussal szem ­ to v á b b á a mozgásos te ljesítm én y ek m inő­
b e n m u ta to tt reakció alap fu n k ció in keresz­ ség éb en bekövetkező csökkenés stb .
tü l. E vizsgálatok a k ö v etkezőkből állnak: F igy elem rem éltó k R itdanovszkij b al­
a ) reflexidők v iz sg á la ta (H obváth- ese ti k u ta tá s a i. N em fo g ad h ató el a n y u g a ti
S zakál féle re a k to m e te r), k u ta tó k azon vélem énye, am ely a nem
b ) mozgásosság vizsgálata (H obváth - ig azo lh ató balesethajlam osság, a m egis­
V ale NT-féle tem protax), m erő tev ék en y ség csökkent v o lta és a b a l­
c ) tre m o rv iz s g á la t (HoBVÁTH-féle tre - esete k k ö z ö tt ta lá lt összefüggést. A m eg­
m o m e te r) ism erő tevékenység is alá v a n v e tv e m in d
d ) egyensúlyérzékvizsgálat (H obváth - m en n y iség i, m in d minőségi v álto zá saib an
S zakál féle statik u sság v izsg áló m űszer), a belső és külső tényezők h a tá sa in a k , m in t
e) az alkohobzm us vizsgálata (H oe - a sz erv ezet egyéb funkciói. F ü g g v én y e a
vÁTH-PÁTEB-féle tüdőlevegőszűrős eljárás). szerv ez et egészséges, vagy b eteg á lla p o tá ­
n a k , a fárad tság n ak , az é le tk o rn a k stb .
IV . A m ásodik előadássorozat 1960. febid­ ő já rá si tényezők, különböző gyógyszerek,
r u á r 5-én v olt „P szichoszom atikus diag­ alk o h o l h a tá sá n a k stb .
n o sz tik a i vizsgálatok a MÁV P ály aalk al­ A közlekedésfoglalkozásra v aló a lk a l­
m assági Vizsgáló Á llom áson” összefoglaló m a ssá g o t csak kom plex pszichoszom atikus
cím m el. E tárg y k ö rrő l: d ia g n o sztik ai vizsgálati m ódszerek és e ljá ­
1. D b . H obváth L ászló Gábob „A z rá so k a la p já n lehet kim ondani. Az ily a la ­
alkalm asság és beválás pszichoszom atikus p o k ra é p íte tt diagnózis a b ev á lá sra v o n a t­
diagnosztikai a la p ja ” , és k o zó a n megfelelő prognózist a d o tt. E n n ek
2. D b . R éti L ászló „A megismerő te ­ a k o m p lex pszichoszom atikus d iag n o szti­
vékenység és a szem élyiség vizsgálatának k á n a k fo n to s mérőeszköze a m egism erő
módszerei” címmel tartottak előadást. te v ék e n y ség vizsgálata is. E red m én y eib ő l
H obváth L. G. h a n g o z ta tta , hogy a le tu d tá k m érn i a szervezetben végbem ent
MÁV P ályaalkalm assági Vizsgáló In téz et v á lto z á so k a t ugyanúgy, m in t az érzékszer­
nem csak „ a közlekedési dolgozók egészség- v ek , a m ozgásos teljesítm én y ek , vagy az
ügyi, erőnléti á lla p o tá ra v a n te k in te tte l az id eg ren d szer egyéb funk ció ib an ta p a s z ta lt
alkalm asság k im ondásánál, nem csak a fizi­ eltérések b ő l.
ológiai és pszichés fu n k c ió t vizsgálja, v á j­ D b . R éti L ászló „A megismerő tev é­
jo n azok m egfelelnek-e a közlekedési szol­ kenység és a személyiség vizsgálatának
g á la t követelm ényeinek, de figyelemmel m ódszerei” -ről tartott előadást.
v a n n a k a dolgozók é letm ó d jára, a m unka- A ) A m eg ism erő te v é k e n y sé g v iz s g á la tá t
k ö rülm ényekre, a m u n k a h ely n e k , a szolgá­ H a w ie - m ó d s ze r szerint ism ertette. Hang­
la tn a k , m in t a k ö rn y ez et ingereire és im ­ sú ly o z ta , hogy a megismerő tevékenység

344
az egyénnek az az ö ssz ete tt vagy globális
képessége, am ellyel célszerűen cselekedni,
ésszerűen gondolkodni és a környezethez
m egfelelően alkalm azkodni képes. A m eg­
ism erő tevékenység te h á t g lo b á lis , m e rt az
in d ividum nak m in t egésznek a m a g a ta r­
tá s á ra jellem ző, és ö sszetett, m e rt elem ek­
b ől és képességekből áll, am elyek h a nem
is teljesen függetlenek, de m in ő sé g ile g el­
h atá ro lh a tó k egym ástól. A m o d em k u ta ­
tá so k a z t m u ta tjá k , hogy ezek a képessé­
gek, ső t a tényezőelem zés „ fa k to ra i” is
nem egyebek o p e r a c io n á lis str u k tú r á k n á l.
E z é rt beszélünk in k á b b m egism erő te v é ­
kenységről, m in t intelligenciáról, in k á b b
észlelési képességről, m in t figyelem ről stb .
E képességek m érése á lta l ju tu n k el a
m egism erő tevékenység értékeléséhez. A
m egism erő tevékenység m égsem azonos
a kép esség ek s u m m á já v a l, b á r azo k at m a ­
g á b a n foglalja, m ert m ás, nem -kognitiv és
n em -intellektuális fak to ro k , pl. ösztönök is
befolyásolják. A m egism erő tevékenység
te s z tje i teh át n em m é r ik m e g a z egész m e g ­
is m e r ő tevé k en ység et, és ezért helytelen, fő ­
leg feln ő ttek n él a m egism erő tevékenység
„k o rfo k k al” való kifejezése. A BiNET-féle
ú n . „intelligencia” n ivóm egállapítási m ó d ­
szer m ásik hibája, hogy főleg az elm életi
intelligencia fe lk u ta tá sá ra alkalm as és k e ­
v eset m ond a g y ak o rla ti m egism erő te v é ­
kenységről. A g y ak o rla ti m egism erő te v é ­
kenység vizsg álatán ak sé m á já t O. L i p -
mann a d ta meg K öhler an tro p o id kísér­
le te alap já n , mely új ir á n y t a d o tt az „ in ­
telligencia” v izsgálatának. A verbális vizs­
g álato k helyébe léptek, illetve m e lle ttü k
szerepeltek a nem -verbális, g y ak o rla ti fel­
ad a to k b ó l álló vizsgálatok. H elyesen á lla ­
p ítja meg E . Ster n , hogy a nem -verbális
p ró b á k lényegesen k o rlá to z o tta b b a lk a l­
m azási lehetőségük ellenére klinikai jelen ­
tősége nagyobb, m e rt a szem élyiség bizo­
nyos oldalát, gy ak ran m in ő s é g i term é sze té t
is elérik, pl. a percep tik u s vizsgálatok, am e­
ly ek analízise p atológikus zavarok esetén
k ü lö n ö sen fontos.
Ily e n m eggondolások a la p já n á llíto tt
fel D. W echsler ú ja b b „intelligencia” -
vizsgálati m ódszert, am ely et m i s a já t v is z o ­
n y a in k n a k m egfelelően á ta la k íto ttu n k . E z a
m ódszer m ár verbális p ró b ák k a l n em -v e r­
bális fela d ato k a t egyesít. V e rb á lis p ró b á k ­
k a l vizsgálja: az ism eretek et, m egértést,
szám olást, hasonlóságfelism erést, szókin­
cset, szám ok m egjegyzését. N em -verbális,
m a n u á lis feladatokkal v izsgálja a k ö v e t­
kező teljesítm ényeket: képek kiegészíté­
sé t, képek sorbarendezését, egy tá rg y
összerakását alkotórészeiből, sokszínű koc­
k á k összerakását m e g ad o tt m in ta szerint,
1— 9-ig a szám okhoz m e g h a tá ro z o tt jelek
odahelyezését. E m ódszer tö b b ezer vizs­
gálati an yagon v ég z ett k ísérletek eredm é­
n y eit feldolgozó sta tisz tik a i-m a te m a tik a i
szám ítás alap já n ju to t t el alk alm azásán ak
és diagnosztikai érték elésén ek m egállapí­
tásáh o z.
A vizsg álati m ó d szer diagnosztikai se­
gédeszköz az em ocionális alk alm azk o d ó ­
képesség fa k to ra in a k felism eréséhez, m e rt
nem csak o b je k tiv k v a n tita tív érté k ek e t hoz
felszínre, h an em so k k al érték eseb b segéd­
eszköz k v a lita tív te k in te té b e n , am ik o r e l­
k ü lö n íti a n o rm á liso k a t a p szic h o n e u ro ti-
k u so k tó l, p s z ic h o p a tá k tó l, p szic h o lik u so k tó l
és m in d e n o r g a n ik u s a n m e g a la p o zo tt r e n d ­
ellen es m a g a ta rtá sm ó d tó l. E te k in te tb e n fon­
to s d iagnosztikai értékeléshez segít a v er­
bális és m an u ális képességek fu n k ció ján ak
n ag y m érv ű eltérése. E m ódszer é rté k sk á ­
lá ján a k segítségével tu d u n k tájékozódni
a m eg ism erő te v é k e n y sé g le é p ü lé sé n e k p ro b ­
lém ájáb an .
B ) H . Z ulliger s z e m é ly is é g v iz s g á la ti
m ó d szerén ek is m e rte té se . H . Zulliger arra
vállalk o zo tt, hogy R o rsch ach e g y é n i sze-
m élyisógvizsgálati m ó d szerét cso p o rto s vizs­
g á la tra teszi alk alm assá. E célból három
in g e rtá b lá t dolgozott k i azzal a felad atta],
hogy csu p án d u r v a s z ű r é s végzésére legyen
alkalm as. Az első tá b la fekete-fehér színű
és á lta lá b a n az egész k ép re a d o tt reakciók
ingeréül szolgál. A tá b la a b s z tra k t, kinesz-
té tik u s és leg aláb b egy vulgáris válasz
a d á sá ra készült. A m áso d ik tá b la színes,
feltűn ő r a jta a középső d u p la piros folt.
E z erősen észrevehető, a norm ális esetek ­
ben erre kell először értelm ezést adni.
U gyan csak k ö n n y en v á lt k i m ozgás és
színfeleleteket is. A h a rm a d ik tá b la fekete
és piros színű. E gész v álaszad ás szem p o n t­
jából kön n y eb b , m in t a m ásodik tá b la , de
nehezebb az elsőnél. K ö n n y en v á lt k i m oz­
gásfeleleteket.
A három t á b lá ra a d o tt válaszok szám a
á lta lá b a n 8— 12 k ö z ö tt ingadozik. N agy
feleletszám k ö n n y ű kifejezési képességet,
ked v et, tu d a to s v ag y tu d a tta la n szorgal­
m a t jelen t. A lacsony feleletszám ot p ro d u ­
k áln ak a zá rk ó zo tt v ag y rossz k ed v tő l
g á to lta k , k ritik u s b eá llíto ttsá g ú ak , a k é te l­
kedő és dacos em b erek . A O válaszok ka-
raktero ló g iai jelentősége és jó értelem ben
v e tt n ag y v o n a lú sá g ra és erős m inőségre
való törekvés. A D O feleletek a konfabu-
lációs g ondolkodást jelen tik , a D feleletek
pedig p ra k tik u ssá g ra m u ta tn a k . B v á la ­
szok a belső átélési élm ény képességnek fo ­
k á t, az in tro v erzív fa k to ro k m ű k ö d ését m u ­
ta tjá k . A színfeleletek v ilág o sítan ak fel
az affek tiv itá sró l. A H d feleletek pedig
a diszfóriás h a n g u la tla b ilitá s t m u ta tjá k .
A feleletek ta rta lm i részét vizsgálva az
ta p a sz ta lh a tó , hogy M feleletet a d n a k azok,
akik az em beri dolgok ir á n t együttérzéssel,
345
beleéléssel rendelkeznek. Az a n a tó m ia i fe­ m agunkról. (L eh etn ek optim ális, vagy re­
le le te k rendszerint in te llig en c ia kom plexet ális énképek, illetv e szem ólyiképek.)
je le n te n e k , vagy pedig szex u á lk o n flik tu st Az „érzü le ti gondolkodási és állásfog­
tá r n a k fel. A T és T d feleletek a kényel­ lalási sém a” m egism erhető, h a a vizsgál­
m esség és a sztereotipizálás in d ik á to rai. ta k n a k vázlatos, de n em to rzk ép szerű férfi,
N a g y jelentőséget kell tu la jd o n íta n i a m eg­ vagy női arck ép ek e t n y ú jtu n k á t és a képek
a k a d á s n a k H d , vagy sz ín so k k n ak , persze- á tn y ú jtá sa k o r a köv etk ező k érd ést tesszük
v e rá c ió n a k , kontam inációnak, konfabulá- fel: „M o n d ja m eg, hogy a k ép en ábrázolt
c ió n a k . szem ély m ire gondol, m i a szán d ék a, m i a
A z egyes vizsgálatokból ered ő k o n tra- te rv e, m it a k a r cselekedni.” A kérdésre
in d ik á c ió k a t a többi vizsgálati ered m én y ek ­ k a p o tt beszédreakciókból meg leh et á lla ­
k e l eg y ü tte se n értékeljük, és a végdiagnó­ p íta n i a v izsgált szem ély n o r m á lis és adek-
z ist m in d ig az összes sz im p tó m á k és a t á r ­ v á t, illetve n e m n o r m á lis és in a d e k v á t re a k ­
s a d a lm i helyzet együttes szem lélete a la p ­ cióm ódjait, reak ció in ak irá n y á t és erőssé­
j á n á lla p ítju k meg. gét.
A v er b álre ak c ió k at felosztjuk 1. d ir e k t-
V. A z előadássorozat h a rm a d ik n a pés ­ 2. in d ir e k t r e a k c ió k r a .
já n , f. óv február 26-án D b . H orváth N e m n o r m á lis és in a d e k v á t d ire k tre a k -
L ászló Gábor ta r to tt elő a d á st „P szicho­ ció k : 1. a védekező, bezárkózó, k ritik u s,
sz o m a tik u s diagnosztika” cím m el. E lő­ opponáló, k v eru lán s, hazug, tü relm etlen ,
a d á s a első részében „A z em ocionális gon­ in d u lato s, d u rv a m a g a ta r tá s a v iz s g á la tta l
d o lk o d á si és állásfoglalási sé m a vizsgálati sze m b e n , 2. a különböző é r z e lm i re a k ció k ,
m ó d sz e re ” cím a la tt új m ó d sz erét ism er­ az im p u lziv itás és idegfeszültség, félelmi
t e t t e , m íg az előadás m á so d ik felében szorongásos m egnyilvánulások, 3. a tú lzo tt
„ A pszichoszom atikus diagnózis m egszer­ beleélés (érzelm es leírás, m egjátszás), 4. az
k e s z té se ” címmel fejezte be a z előadásso­ antiszociális, ellenséges v é le k e d é si m ód,
r o z a to t. 5. az agresszív, d u rv a cinikus h a n g n e m ,
E vizsgálati m ódszer m eg alk o tásá n ál a védekezésből, m enekülésből, elzá rk ó z ás­
a z a lá b b i alapgondolatból in d u lt ki: ból, op p o n álásb ó l stb . szárm azó k a te g o r i­
C selekvéseinket, m a g a ta rtá s u n k a t és zá lá s és k a r a k te r iz á lá s , 7. a g o n d o la te lzá ró ­
v ise lk e d ésü n k e t m indenkor m egelőzi az d á s különféle form ái: gondolati g átoltság,
in g e re k re , és ingerhelyzetekre re a k c ió k é n t schizoid „S p erru n g ” , depressziós „ H e m ­
je le n tk e z ő állásfoglalásunk. Á llá s fo g la lá ­ m ung” , a p rim itív differenciálatlan gond-
s a i n k életü n k folyam án a m e g ism étlő d ő dolkodás, 8 .a z a ss zo c iá c ió s s z ó á ra d a t, a m el­
in g e r e k r e és in g erh elyzetek re, ille tv e in g e r ­ lébeszélés, a g átlástala n sá g , az érzelm i lo­
h e ly z e te k b e n bizonyos á lla n d ó is m é tlő d ő a la ­ gika, 9. a k ülönböző kedvező v agy k ed v e­
kot ö lte n e k . A z em berekkel, m in t ingerekkel zőtlen, schizoid, p aran o id , pesszim ista,
s z e m b e n i megismétlődő á llá s fo g la lá s a in k , epileptoid, stb . k é p a la k ílá s o k , 10. a k ü lö n ­
a z e m b e r e k rő l va ló g o n d o lk o d á s m ó d u n k fel­ böző e m o c io n á lis g o n d o lk o d á si gócok, 11. a
n ő ttk o r b a n m ár re fle x sz e rű a la k o t, bizo­ p s z ic h o p a th iá s é s p s z ic h o lik u s je g y e k , m ilyen
n y o s m eg h a tá ro zo tt ir á n y b a n m ű k ö d ő „ sé ­ pl. a to rzítás, az arc egyes részleteinek k i­
m á t ” ö lt. E z a „gondolkodási és állásfog­ emelése, az am b iv alen cia, am bitendencia,
la lá s i sé m a ” a környezeti és tá rsa d alo m illetve különböző schizoid, p aran o id , hisz-
h a t á s á r a kialakuló időleges idegi k a p c so la t­ teroid, depressziós, v ag y m ániás reakciók
r a é p ü lt viszonylag állandó válaszform ula- stb .
k é n t h a táro zh a tó meg, a m e l y e g y é n ile g A d irek tre ak c ió k b an k a p o tt szimp-
n e m c s a k jellem ző, h a n em jó l m eg ism e rh e tő to m a é rté k ű tü n e te k e t egészítik k i a vizs­
is . g álat a la tt n y e rt in d ire k lre a k c ió k . E zek
A z érzületi gondolkodási és állásfogla­ közül fo ntosak: 1. A p ro je k c ió k , m elyet
lá si s é m a m űködésében szerephez ju tn a k norm ális pszichodinam izm usnak ta rtu n k ,
a z é n e s é s tá r s a s (fölérendelődési, m elléren- és am elyben a v izsg ált tu d a to s v agy nem
d elődési, alárendelődési) te n d e n c iá k , a k ü ­ tu d a to s g o n d o la to k at és érzéseket v e tít ki
lö n fé le ingerekre és in g e rh ely zetek re m ű ­ a szem benálló szem élyre, vagy m u ta to tt
k ö d ésb e lépő p s z ic h o d in a m iz m u s o k , m i­ képekre, ö n érték én ek m egvédése, ö n ért ék -
ly e n e k 1. m inusz-szituáció a la k ítá so k , 2. érzésének b iz to sítása v ég ett. 2. Az em o­
a v éd ekezés, 3. a m enekülés, 4. kitérés cionális asszociáció, am elynek segítségével
m ech an izm u sai, illetve a p ro b lé m a m e g o l­ felidézzük m in d a zo k a t a go n d o lato k at, é r­
d á s i m ó d o k különféle alak jai. A gondolko­ zéseket, te n d e n c iá k a t, am elyek a v.sz.-t
d á si sé m a fontos elemei a s z e m é ly i k é p ­ különböző szem élyekhez és tárg y ak h o z
a l a k í tá s o k , m elyek lehetnek: 1. pozitív, fűzik. Az ingerül szolgáló képekkel ugyanis
v a g y n e g a tív jellegűek, a v a g y kedvezőek, létérdekeinkkel összefüggő, vagy azokkal
v a g y kedvezőtlenek és 2. k ia la k íth a tju k kapcsolatos o ly an szem élyek k é p é t idéz­
a z o k a t em bertársainkról, ille tv e 3. sa já t zük fel legtöbbször a v.sz. elő tt, akihez

346
pozitív, vagy negatív érzelem m el kapcso­
lódik. Az indirektreakciók közé soroljuk
az önazonosítást, a jelképes beszédreak-
eiót és a racionalizálási dinam izm usokat,
m elyek legtöbbször védekezéses jellegűek.
E m ódszer segítségével a vizsgált „ é r­
zü leti gondolkodási sé m á já n a k ” azon lé­
nyeges összetevőit ism erjü k m eg, am elyek­
ből az egyénnek nem csak a cselekvést m eg­
előző gondolkodásm ódjára, v á rh a tó állás-
foglalásaiban később bekövetkező cselek­
vések m otivációjára tu d u n k k ö v etk eztetn i,
h an em nagy valószinűséggel a cselekvések
irá n y á ra is, de szélesebb felü letrő l és n a ­
gyobb szim p to m aérték ek et n y e rü n k a pszi­
chés zavarok, a neurózisok és pszicho-
p á th iá k keletkezésére v o n atk o zó an is.
A gondolkodási sém a vizsg álati m ó d ­
szere a la p já n felá llíto tt diagnózisunk a vizs­
g á lta k a t 1. norm ális és a d e k v á t verbál-
reakció típ u sb a, 2. norm ális, leépült, 3. p ri­
m itív, 4. norm ális m inusz-szituációban élő,
5. szkizothym , 6. sz k y zo th y m paranoid,
7. depressziós ciklothym , 8. m án iás cik-
lo th y m , 9. epileptoid stb . em ocionális a la p ­
típ u s b a leh et sorolnunk. A G.S. m ódszer
a la p já n felá llíto tt diagnózis fontos kiegé­
szítő részét a lk o tja az alkalm assági pszi­
choszom atikus diagnózisnak.
Az előadó-est m ásodik felében H orváth
L . G. „A pszichoszom atikus diagnózis
m egszerkesztése” cím m el fejezete beja MÁV
P ály aalkalm assági V izsgáló Á llom ás elő­
ad á sso ro za tát. R észletesen beszám olt az
In té z e tb e n haszn ált vizsg álati m ódszerek
szolgál t a t t a a d a to k felhasználási m ó d járó l
m a jd a pszichoszom atikus d iagnózisok é r ­
vényességéről szólott. K özel ezer főből álló,
19—20 éves férfiak cso p o rtján v ég z ett far-
m akopszichológiai vizsgálataink a d a ta in ke-
re z tü l b iz o n y íto tta , hogy sem a k ö z p o n ti
id e g r e n d s z e r i stim u lá n s o k n a k (alkohol, cof-
fein, R ita lin , C entedrin, A k ted ro n , Graci-
din), sem a k ö z p o n ti id e g r e n d s z e r i d e p re s z-
s z d n s o k n a k , pl. az a lta tó k n a k (Sevenal,
N oxyron), a z a ta r a k lik u m o k n a k (pl. An-
daxin , A m ikon, T rioxazin), a tr a n k v illá n -
s o k n a k (pl. R ausedyl, H y b ern ál, F renolen),
to v á b b á az an tih isz tam in o k n ak , v agy lá z ­
c s illa p ító sz e re k n e k h a tá sa lényeges elv ál­
to z á st n em idéz elő a v izsg áltak gon d o lk o ­
dási és állásfoglalási sém ájáb an , a n n á l in ­
k á b b idegrendszeri, vagy érzékszervi m ű ­
ködésében. A gyógyszerekkel és drogokkal
tö rté n ő m eg terh elésk o r szerephez ju tn a k a
vizsgáltak e g y é n i érzé k e n y sé g e , a szervezet­
ben k ié p ü lt különféle r e a k c ió a la p o k stb .
Az előadó h a n g o z ta tta : „ K u ta tá s a in k
ezen á tte k in té sé b e n nem k ív á n t oly beszá­
m o ló t a d n i, am ely az á lta la kidolgozott
p szich o szo m atik u s d iag n o sztik a k erek egé­
szét, le z á rts á g á t, tö k életesség ét tü k rö zn é.
E llenk ező en : p ro b lém ák at v illa n to tt fel r á ­
m u ta tv a az a lk a lm a s s á g n a k , illetv e an n ak
m egközelítéséhez h aszn ált m ó d sze re k és e re d ­
m é n y e k k o m p le x jellegére, ső t p ro b lé m á ira ,
arra, hogy a k u ta tó k széleskörű összefogá­
sára, h o sszú évtizedek kem ény m u n k á já ra
v an e té re n szükség.
347
 K önyvszemle
E. И. ИГНАТЬЕВ: ПСИХОЛОГИЯ ИЗОБРАЗИТЕЛЬНОЙ
ДЕЯТЕЛЬНОСТИ ДЕТЕЙ
J . I . Ig n a ty e v : A g y e r m e k e k ábrázoló te v é k e n y sé g e . Izd a ty elsztv o A P N
R S Z F S Z R . M oszkva, 1959. 190 o ld .
J . I. I gnatyev a M oszkvai Á llam i P e d a ­
gógiai F őiskola pszichológiai tan szék én ek
v e z e tő je . E z a m u n k ája sokéves k ísérletei­
n e k egységes form ába ö n tö tt összefogla­
lá sa , am elyekről a szerző to llá b ó l m á r eddig
is sz ám o s részlettan u lm án y t o lv a sh a ttu n k .
A k ö n y v az ábrázoló tev ék e n y ség e n belül
tu la jd o n k é p p e n a gyerm ekek rajz o ló te v é ­
k en y ség é n ek ontogenetikus fejlő d ését m u ­
t a t j a be. A szerző a b b a n a szerencsés h ely ­
z e tb e n v a n , hogy m aga is h o ssz ú évekig
r a jz ta n á r k é n t m űk ö d ö tt, és íg y n em csak a
pszichológus, hanem a vizsg ált tá rg y szak ­
em b e re szem ével lá tja a té m á t. M u n k ájá­
b a n belső és külső m u n k a tá rsa i v iz sg álata i­
n a k egész sorára tá m aszk o d ik , am ely a
k ö n y v e t tudom ányosan m e g a la p o z o ttá és
igen g azd ag g á teszi.
E z a m u n k a a gyerm eki rajz o ló te v é ­
k e n y sé g úgyszólván te lje s ontogenezisét
b e m u ta tja — kezdve a g y erm e k első f ir­
k á lá s a itó l a fia ta l m űvész fejlettség i fo­
k á ig — e z é rt a m aga nem ében egyedülálló.
Ig a z , h o g y a szerző nem foglalkozik a gy er­
m e k i ra jz o lá s m inden o ld aláv al és tén y ező ­
jé v e l (pl. a tá rg y ak té ri elhelyezésének
tran sz fo rm á ció jáv a l), de ezt a fela d ato t
n e m is tű z te m aga elé. A szerző fő figyelm ét
a tü k rö z ő tevékenység ra jz b a n m egnyil­
v á n u ló m ó d jai fejlődésének fo ly a m a tá ra
f o rd ítja . A z egész könyvön vörö s fo n álk én t
h ú z ó d ik végig a spon tán fejlő d és igen el­
te r je d t elm életének k ritik á ja , am ely e t a
szerző kísérletek töm egével te s z m egala­
p o z o ttá . I gna tyev bebizonyít ja , hogy a r a j­
zolás, m in t m inden m ás te v ék e n y ség az ok­
t a t á s h a tá s á ra fejlődik. B e m u ta tja azt,
h o g y a n g y o rsítják meg az o k ta tó m u n k a
k ü lö n b ö z ő m ódszerei az életk o ri sa já to ssá ­
g o k b ó l adódó fejlődési sz in tek ala k u lá sá t.
R á m u ta t ugyanakkor a r r a is, h o g y nem
m in d e n életkorban h a tn a k egyenlően az
o k ta tá s különböző m ódszerei.
A k ö n y v négy fejezetre ta g o ló d ik .
A z e ls ő fejezet a z á b rá zo ló te v é k e n y sé g
k e z d e ti fo r m á in a k jelle m zé sé v e l fo g la lk o z ik
(12— 24. 1.).
E z a feje ze t b em u tatja, h o g y a n kezd el
34 8
a gyerm ek firk áln i a környező feln ő ttek
h a tá sá ra , m ilyenek az első ö n álló an alko­
t o t t v onalai. R á m u ta t, hogy ezek az első
vonások m ég tá v o l álln ak az ábrázoló t e ­
vékenységtől, am ely ak k o r k ez d ő d ik tu la j­
d o nképpen, am ikor a gyerm ek a ceruzával
való cselekvés m ellett m e g ta n u lja felis­
m ern i a ra jz vo n alain ak k o m b inációiban
az ism ert tá rg y a k a t. M ásszóval a gyerm ek ­
n ek m eg k ell ta n u ln ia „o lv asn i” m ások és
s a já t ra jz a it. A szerző b e m u ta tja ennek a
k ia la k u lá sn a k a fo ly am atá t. A lsótagozatos
ó v o d áso k k al v ég zett kísérleteiv el a fejlő­
dés g y o rsíth a tó sá g át b iz o n y ítja . A rra a
k érdésre válaszolva, h ogyan ta n u lja meg a
gyerm ek firk á lá sa it ta rta lo m m a l m eg tö l­
te n i, b e m u ta tja a szerző a k o ra i ta rta lo m ­
ad ás la b ilitá sá t. U gyancsak b em u tatja,h o g y
a feln ő ttek kérdései — „ m it rajzo lsz?” —
elősegítik a gyerm ek firk álása ta rta lm á n a k
tu d a to s ítá s á t. E n n ek a la p já n a gyerm ek
kezdi ta rta lo m m a l m eg tö lten i r a jz a it, m eg­
ta n u lja „o lv asn i” , am it ra jz o lt.
A gyerm ek „elgondolás” a la p já n is úgy
kezd el á lta lá b a n rajzolni, hogy a fe ln ő tte k ­
tő l u ta s ítá s t k a p a rra v o n atk o zó an , hogy
m it rajzo ljo n . Az „elgondolás” alap já n
tö rté n ő ra jz k ialak u lásáb an n a g y szerepet
játszik , h a a gyerm ek m egfigyelheti a fel­
n ő tte k rajz o lásán a k fo ly a m a tá t.
A m á s o d ik fe je ze t a z ó vo d á so k á b rázoló
te v é k e n y sé g é n e k fo ly a m a tá t tá r g y a lja .
(26—67. old.)
A feje ze t első része az ó v o d ás k o rú ak
o p to m o to ro s érettségi sz in tjé t m u ta tja be.
A szerző b írá lja a N y u g ato n e lte rje d t spon­
tá n fejlődés elm életét, m elynek k ö v ető i nem
av a tk o z n a k bele a gyerm ekek ra jz a ib a és
r á m u ta t a ta n ítá s szükségességére, am ely­
b en a gyerm ek ek u tán o zzák a fe ln ő tte k e t,
ak ik k ö v etk ez ete s fokozatossággal m u ta t­
já k m eg a g yerm eknek az áb rá z o lá s m ó d ­
ja it és fo g ása it.
A rajz o lás fejlődésében a beszédnek is
jelentős szerepe van. I gnatyev és m u n k a tá r­
sa in ak m egfigyelései szerin t a g y erm ek so­
h a n em rajzo l csendben, h an e m v ag y s u t­
tog, v agy h an g o san beszél rajz o lás közben.
 A szónak egyik legfontosabb funkciója
az, hogy segít a gyerm eknek az e lsa já tí­
ta n d ó ábrázoló tevékenység m inden o ld a­
lá n ak és eredm ényének tu d a to sításá b an .
Az ábrázoló tevékenységben való fe j­
lődés nag y m érték b en függ a gyerm ek á l­
ta lán o s állap o tátó l. E ttő l függően az á b ­
rázolás m inősége ja v u lh a t vag y rom olhat.
B etegségek esetén g y a k ra n figyeltek meg
a fejlődésben egészen jelentős visszaesé­
sek et.
A szerző b e m u ta tja az óvodás korú
gyerm ekek ábrázoló tevékenységének fe j­
lődését speciális o k ta tá s nélkül.
I gnatyev nem elég ed ett m eg a rajz o ­
lás eredm ényének vizsgálataival, hanem
a m o d ern pszichológia követelm ényeinek
m egfelelően a tevékenység foly am atán ak
v iz sg álatá t tű z te k i főcélul. E z t úgy o ld o tta
meg, hogy olyan m ódszert a lk o to tt, am ely
a rajzo lás fo ly am ata egyes részleteinek
o b je k tív v izsg álatát lehetővé teszi. E z t a
m ó d szert „ m etszet” m ódszernek (m etod
szrezov) nevezte el. A m ódszer lényege a
következő: A kísérleti szem ély elé 6 —7
tis z ta la p o t helyeznek, am elyek egym ás
a la tt v a n n a k és az 1. és 2. lap kö zö tt indigó
v an . A gyerm ek a felső la p ra rajzol. Meg­
h a tá ro z o tt idő u tá n (2 perc) a kísérletvezető
k ih ú zza felülről a m ásodik lapot, ezt a rész­
le te t elteszi és u ta s ítja a k. sz.-t, hogy foly­
ta ssa a rajz o t. A következő k ét perc rajz o ­
lás e lte lte u tá n a k. v. kihúzza a következő
lap o t. M egvan a m ásodik részlet. E z így
fo ly ta tó d ik a tevékenység befejezéséig.
A k ísérlet vezetőjének így rendelkezésére
áll a rajzo lás egyes szakaszaiban elért te l­
je sítm én y és a felső lap o n pedig az egész
teljesítm én y , m in t ezeknek a részleteknek
az összege. E z t kiegészíti m ég a m egfi­
gyelés a la p já n készült jegyzőkönyv és n éh a
a k. sz.-ek m a g y a rá z a ta .
A szerző m eg állap ítja, hogy a felső korú
óvodások ra jz a i ab b a n különböznek a fel­
n ő tte k rajz aitó l, hogy m íg a feln ő ttek gon­
dosan dolgoznak az alak helyességén k o n tú r
v o n alak segítségével, a k ö rv o n ala k at g y a k ­
ran átdolgozzák és ja v ítjá k , addig az ó vo­
dások úgy rajz o ljá k meg a k ö rv o n ala k at
„ah o g y sikerül” és soha nem térn ek vissza
an n a k átdolgozásához vagy javításához.
(E zt n agyon jól m u ta tjá k a könyvben m el­
lékelt „ m etszetek ” .) U gy an ak k o r a g y er­
m ekek sz ám á ra rajzaik nem feltételes sém át,
han em az élet valódi tü kröződését jolentik.
A szerző b írá lja a z t az elm életet, m ely
sz erin t a gyerm ek rajz án a k fejlődésében a
filogenetikus ta p a sz ta la t m u tatk o zik meg,
vagyis az o n togenetikus fejlődés m egis­
m étli a filogenetikus fejlődést. „A valóság­
b an a g yerm ekrajz ilyen kom pozíciója
a környező világban való té ri viszonyok
m egism erési szin tjén ek és a gyerm ek á ltal
e ls a já títo tt ábrázoló te c h n ik á n a k a sz in tjé t
fejezi k i.” (41. old.)
A következő alfejezet az ó v o d áso k k al
v ég z ett o k ta tá si kísérletek pszichológiai
elem zését m u ta tja be. Az o k ta tá s i k ísé rle te ­
k e t különböző életkorú óvodás g y erm e k ek ­
kel, különböző felad ato k ren d szerén ek a la p ­
já n végezték el, olyan ó v o d ák b a n , ahol
eddig n em v o lt rajz o k tatás. A szerző rész­
le tesen leírja a kísérlet fe la d a ta it, m ódsze­
re it és eredm ényeit. A kísérletek a z t bizo­
n y ítjá k , hogy a lerajzolandó tá rg y b e m u ta ­
tá s a és elemzése a rajzolás e lő tt m á r a h á ­
rom éves gyerm ekek ra jz o k ta tá s á b a n je le n ­
tős szerep et játszik . E zek a g y erm ek ek m á r
az o k ta tá s i kísérlet első sz ak aszán elérték
az t, hogy sokkal p o n to sab b an tu d tá k ellen­
ő riz n i rajzoló kezük m ozgását, b iz to sa b ­
b a n h ú z tá k a v o n alak at és bizonyos fokig
felism erték a rajz fu n k ció ját. A szerző
részletesen leírja a kísérletek to v á b b i fo ly á ­
s á t és an n a k eredm ényeit. E n n e k n y o m á n
m e g állap ítja, hogy a fejlődés n em csak a
rajzo lásb an , han em az egész a n a litik u s ­
sz in te tik u s tevékenység fejlődésében m eg­
m u ta tk o z ik .
A kísérletek a z t m u ta tjá k , hogy az
o k ta tá s haték o n y ság a életk o rró l é le tk o rra
növekszik.
Az óvodások rajz ain a k szín eit elem ezve
a szerző m eg állap ítja, hogy a fe ln ő tte k ,
am ik o r a tá rg y a k színeit m egnevezik, á lla n ­
d ó a n m egerősítik a gyerm ekben a lokális
színek észlelését. E n n ek eredm én y ek ép p en
lé tre jö n a kap cso lat a lokális szín és az ő t
jelző szó k özött, am ely m eg k ö n n y íti a
gyerm ek n ek a megfelelő szín kielem zését
m ás tá rg y a k b an .
I gnatyev állást foglal a b b a n az é v ti­
zedek ó ta húzódó nem zetközi m é re tű v itá ­
b a n is, hogy a gyerm ekek szín ü k a la p já n
(K atz , V olkelt és m ások) ism erik fel a
tá rg y a k a t —• avag y fo rm á ju k a la p já n
(K u e n b u b g , S chmidt és részben Mu h in ).
A p ro b lém át nem csak a különböző szerzők
különböző m etodológiai hozzáállása okozza,
h a n e m a kísérleti té n y ek különbözősége is.
I gnatyev kísérletei ebben a k érd ésb en
a z t bizo n y ítják , hogy az ó v o d áso k n ál
egyenlő sikerrel k i lehet dolgozni feltételes
k ap c so la to k a t m in d a színre — m in d a fo r­
m á ra . E n n ek a kérdésnek az eld ö n tése a
r a jz ta n ítá s m ódszereinek k idolgozásában
igen n ag y jelentőségű.
A z óvodásokkal végzett o k ta tá s i k ísé r­
le te k eredm ényeinek összefoglalásában a
szerző — tö b b ek k ö zö tt — m e g állap ítja,
hogy rendszeres o k ta tá s k ö rü lm én y ei k ö ­
z ö tt h atév e s k o rra meg lehet ta n íta n i a
gy erek ek et összehasonlítani r a jz u k a t a
rajzo lan d ó tá rg g y al m agának a rajz o lásn ak
a fo ly am atá b an . Az o k ta tá s k ezd etén
e rre a gyerm ekek még nem képesek. Az
349
o k ta tá s fejlesztő h a tá s a ere dm ényekép ­
p e n először m e g tan u lják összehasonlítani
r a jz u k a t az o k ta tó ra jz á v a l és csak a z ­
u t á n a m odellel.
A k ö n y v h a r m a d ik fejezete a z isk o lá so k
á b r á z o ló te v é k e n y sé g é n e k fe jlő d é sé t tá r g y a lja .
(67— 136. old.)
A fejezet első része a z t jellem zi, hogyan
s a já títjá k el a ta n u ló k a rajzo lás te c h n ik á ­
já n a k n éh á n y alapelem ét. A szerző ezt az
egész fo ly a m a to t speciálisan m egszervezett
g y a k o rlá sb a n m u ta tja be.
A szerző a m odell „ lá tá s á n a k ” já rta s ­
s á g á t m in t az ábrázoló tevékenység felté­
te lé n e k fontos fe lté te lé t te k in ti. E z t a k ér­
d é s t tá rg y a lv a m e g állap ítja, hogy a modell
„ l á tá s á t” úgy a k tiv iz á lh a tju k a ta n u ló k ­
n á l, h a egy sor k érd é st á llítu n k fel részükre
és m eg form ulázzuk az ábrázo lási felad ato t.
A z iskolások részére k i kell dolgozni a m o­
dell b e m u ta tá sá n a k és m a g y aráz atá n ak
n a g y o n ta g o lt rendszerét.
A szerző részletesen elem zi az iskolás
g y e rm e k rajz -v o n a la it m in t ábrázoló te v é­
k en y ség e fejlettségi sz in tjé n ek m u ta tó já t.
E g y következő alfejezet a z t tá rg y a lja ,
h o g y a n alak u l az ábrázoló tevékenység az
isk o lai ta n u lá s első éveiben. I t t rá m u ta t
a r r a , h o g y az első osztályosok átlagos szín­
v o n a la az ábrázoló tevékenységben a la ­
cso n y ab b , m in t az óvodások n ag y csopo rt­
já n a k átlagos színvonala, ah o l speciálisan
r a jz o k ta tá s folyik. (E z igen érdekes p éldája
a n n a k , hogy az életkori sajátosságok at
n e m le h e t fetisizálni.) Az első osztályos gyer­
m e k ek előzetes felkészülése a rajzoláshoz
ig e n különböző, de u g y an a k k o r v a n egy
lén y eg es közös vonásuk, am en n y ib en á b rá ­
zoló tevéken y ség ü k iskolai körülm ények
k ö z ö tt m egszűnik já té k tevékenység lenni
és ta n u lá s i tevékenységgé válik.
A z alsótagozatosok rajzolásának első
periódusát I gnatyev elbeszélő ábrázolás­
nak nevezi. E z abban nyilvánul meg, hogy
a gyerm ek egyszerűen felsorolja a részlete­
k et. A már lerajzoltakhoz a gyermek hozzá­
rajzol újabb és újabb részleteket. A gyer­
m ek m ég nem tanulja meg egységes, álta­
lán osító nézőpontból áttekinteni a rajzot.
K ersch enstein er azt állítja, hogy a
gyerm ekek részére az első négy osztályban
teljesen m indegy, emlékezés vagy modell
alapján rajzolnak. I gnatyev kísérletei
ezzel szem ben azt m utatják, hogy a gyer­
m ek fejlődését nagym értékben elősegíti,
h a előzetesen a m odellt elemzik. I gnatyev
eredm ényei azért mások, m ert K erschen -
STEiNERrel szemben tú l m ent a spontán
fejlődés vizsgálatán. K erschensteiner a
biogenetikus szem lélet alapján állva más
n yu gati pszichológusokhoz hasonlóan lebe­
csü lte az oktatás jelentőségét. A szerző
bírálja a biogenetikus szem lélet alapján
350
lé tre h o z o tt „szab ad nevelés” m ó d szereit és
érté k es ja v a sla to k a t tesz a ra jz o k ta tá s
m ódszereivel kapcsolatosan.
A követk ező alfejezet az alsó tag o zato s
ta n u ló k ábrázoló tevékenységének á tép ü -
lésével foglalkozik. Az átépülós a b b a n n y il­
v á n u l m eg, hogy a gyerm ek az egyes rész­
le te k e t leíró és felsoroló rajzró l á tté r a tá rg y
o ly an áb rázo lására, am ely tö b b é-k ev ésb é
a tá rg y valószerűségének felel m eg. T ec h ­
n ik a i értelem b en a gyerm ek á tté r az eg y ­
szerű v é s e tt v o n altó l a keresgélő v o n alh o z,
a lo k ális színről a festői színre. M eg v álto ­
zik a ta n u ló viszonya az ábrázoló te v é k e n y ­
séghez. Tevékenységében erősödnek a m eg ­
ism erő elem ek. Az átép ü lés u tá n a r a jz a
k ö rn y ező világ m egism erésének eg yik fo n ­
to s fo rrá sá v á válik. E z az átép ü lés szoros
k a p c so la tb a n áll, vagyis része a g y erm ek
egész pszichikai fejlődésében bek ö v etk ező
fo rd u ló p o n tn ak .
E z u tá n a szerző részletesen elem zi a
g y erm ek ek ábrázoló tev ék en y ség én ek á t ­
épülés u tá n i pszichológiai sa já to ssá g a it.
K ísérletei az t bizonyítják, hogy h a a ta n u ­
ló k ren d szeres és m agasan k v alifik ált o k ta ­
tá s b a n részesülnek, m á r az á lta lá n o sa n
képző isk o lák b an az ism eretek n ek és a
készségeknek olyan m agas sz in tjé t é rh e tik
el, am ely a képzőm űvészeti főiskolák első
éves h a llg a tó ira jellemző.
A k ö v etk ező alfejezet azo k at a k ísé rle­
te k e t elem zi, am elyeket a szerző a k ép ző -
m ű v é sze ti o k ta tá s b a n résztvevő h a llg a tó k ­
k a l és f ia ta l m űvészekkel v ég zett. A m u n k a
sik e ré n ek fontos b izto síték át lá tja az érzel­
m i tá m a sz p o n tb a n , am ely et m e g te re m t­
h e t tö b b e k k ö zö tt még kezdeti sik e rte le n ­
ség e se té n a részlet eredm ények dicsérete,
a b a r á ti jó tan ács. É rdekes a szerzőnek az
a m egfigyelése, hogy a sikeres ra jz m indig
e n e rg ik u san fejeződik be, a v o n alh ú záso k
m in d ig erőteljesek, m ag ab izto sak (k ü lö n ö ­
sen a részleteknél). N éh a ezek a végső n ag y
em ócionális fellendülés k ö v etk eztéb en h ú ­
z o tt v o n alak a d ják meg a m u n k a ig azán
m ű v észi jellegét.
A n e g y e d ik fejezet a k é p ze t a la p j á n v a ló
á b r á z o lá s p sz ic h o ló g ia i elem zését a d ja . (137
— 174. 1 old.)
A szerző rá m u ta t arra, hogy a k ép zet
a la p já n való rajzo lásn ak m ilyen n a g y sze­
rep e v a n a m űvész m u n k á jáb a n . A z o lyan
k é p z e ti k ép , am ely rea lista ra jz o t b izto sít,
csak a term észetb ő l (m odellről) v aló r a j ­
zolás fo ly a m a tá b a n alak u l ki, v agy a ta rtó s,
gondos m egfigyelés folyam án, am ely b en
b e á llító d á s v an a k ép zet alap já n való r a j­
zo lásra. A szerző b e m u ta tja a k é p z e t a la p ­
já n v aló rajzo lás fejlődésének fo ly a m a tá t
az isk o láso k n ál és a feln ő ttek n él. K ísérleti
ered m én y ei m eggyőzően m u ta tjá k be a
ren d szeres jó instru k ció k o n alap u ló o k ta tá s
n a g y s z e r e p é t a k é p z e te k a la p já n tö r té n ő
ra jzo lá s k é p e ss é g é n e k fe jle s z té s é b e n .
A k ö n y v 280 m u n k á t so r o l fe l a b ib lio ­
g r á fiá b a n , a m e ly e k r e a sz e r z ő s z ö v e g k ö z ­
b en is h iv a tk o z ik .
I gnatyev m u n k á ja h a ta lm a s k ís é r le ti
a n y a g e le m z é sé t tá r ja a z o lv a s ó e lé . E lm é ­
le t i k ö v e tk e z te té s e i m e g a la p o z o tta k , a z
o k ta tó -n e v e lő m u n k á b a n k ö z v e tle n ü l v a g y
k ö z v e tv e a lk a lm a z h a tó k . K á r , h o g y a
sze r z ő n e m m in d e n fe j e z e th e z ír t ö s s z e ­
П. M. ЯКОБСОН: ПСИХОЛОГИЯ ЧУВСТВ
P. M. Jakobszon: Az érzelmek pszichológiája.
1958. 382 o ld .
A z érz e lm e k p s z ic h o ló g iá ja c ím ű k ö n y v
m á so d ik k ia d á s b a n é s b ő v ít e t t fo r m á b a n
je le n t m e g . É r té k é t k ü lö n ö s e n a lá h ú z z a a z
a té n y , h o g y a z é r z e lm e k p r o b lé m á já n a k
v iz s g á la ta e lh a n y a g o lt te r ü le t, a n n a k e lle ­
n ére, h o g y m á r P laton é s A risztotelész
a z é r z e lm e k k é r d é sé v e l e tik a i sz e m p o n to k
m ia tt fo g la lk o z ta k , s e h h e z ig e n so k p s z i­
c h o ló g ia i m e g fig y e lé s t is fe lh a s z n á lta k . A z
e r k ö lc s ta n i e m b e r s z e m lé le t a k é ső b b ie k
so r á n is á lla n d ó a n fe lm e r ü lt, s a z n a p ja in k ­
b a n is k o m o ly sz e r e p e t já ts z ik .
Á lta lá b a n a z é r z e lm e k k é r d é se , a z o k
fo r m á lá s a a n e v e lé s f o ly a m a tá b a n é s a
sz o c ia liz m u s é p íté sé b e n n a g y je le n tő sé g ű e k .
A z ú j, s z o c ia lis ta tá r s a d a lo m é p ít é s e f e l ­
té t e le z i, h o g y új típ u sú , s o k o ld a lú a n k é p z e tt,
m é ly é s g a z d a g é r z e lm i v ilá g ú e m b e r t n e ­
v e ljü n k , a k i a k tív a n v e s z r é sz t a s z o c ia lis ta
tá r s a d a lo m é p íté sé b e n .
A z e d d ig m e g je le n t s z o v j e t p e d a g ó g ia i
é s p sz ic h o ló g ia i k ö n y v e k e ls ő so r b a n a z
e m b e r tu d a tá n a k fo r m á lá s á v a l, k o m m u ­
n is t a v ilá g n é z e té n e k , e r k ö lc si tu d a tá n a k és
m a g a ta r tá sá n a k k é r d é se iv e l fo g la lk o z ta k .
E z e k b e n a z e m b er é r z e lm e ir ő l v a g y csa k
e g é sz e n m e llé k e se n , v a g y e g y á lt a lá n szó
se m e s e t t . P e d ig a z é r z e lm e k fo n t o s , — a z
e m b e r m a g a ta r tá s á t s o k e s e tb e n d ö n tő e n
m e g h a tá r o z ó sz e r e p é t n a p m in t n a p t a ­
p a s z ta lh a tju k . A z is is m e r t t é n y , h o g y a z
e m b e r é r z e lm e i s p o n tá n is k ia la k u ln a k és
fe jlő d n e k . M i, n e v e lő k a z o n b a n n e m e lé ­
g e d h e tü n k m e g a z é r z e lm e k s p o n t a n e itá ­
s á v a l, h a n e m arra k e ll tö r e k e d n ü n k , h o g y
a z o k a t c é ltu d a to s a n a la k íts u k , n e v e ljü k .
A h h o z , h o g y a z ú j, s z o c ia lis ta em b erre
je lle m z ő é r z e lm e k e t fe jle s z te n i é s n e v e ln i
tu d ju k , e le n g e d h e te tle n ü l s z ü k s é g e s jó l
ism ern i a z e m b er e m ó c io n á lis é le t é n e k s a j á ­
to s s á g a it é s tö r v é n y s z e r ű s é g e it.
fo g la lá s t, m e r t íg y e n n e k a g a z d a g a n y a g ­
n a k e lm é le ti k ö v e tk e z t e té s e it a z o lv a s ó
sz á m á r a m é g á tt e k in th e t ő b b é t e t t e v o ln a .
A m u n k a je le n tő s n e m c s a k a p s z ic h o ­
ló g ia m ű v e lő i, h a n e m a m ű v é s z e t t e l f o g ­
la lk o z ó k é s m in d e n p e d a g ó g u s sz á m á r a is.
M in d ezek a la p já n ö r ö m m e l ü d v ö z ö ln é n k
m a g y a r n y e lv e n v a ló m ie lő b b i m e g je le n é ­
s é t.
S alamon J enő
I z d a t y e ls z t v o A P N , M o sz k v a
P . M . J akobszon k ö n y v e n a g y s e g ít
s é g e t n y ú j t e h h e z a g y a k o r la ti n e v e lő m u n
k á t v é g z ő , d e a n e v e lé s e lm é le t é v e l fo g la l
k o z ó p e d a g ó g u s o k n a k is . U g y a n c s a k ко
m o ly s e g íts é g e t k a p h a tn a k m u n k á ju k h o z
a z o k a p s z ic h o ló g u s o k is, a k ik a z em b e r
sz e m é ly is é g e , a k a r a ti v o n á s a i é s je lle m tu ­
la jd o n sá g a in a k v iz s g á la tá v a l fo g la lk o z n a k .
A z e m b e r tu d a t á n a k fo r m á lá sa , a m e g is ­
m erő te v é k e n y s é g e é s c s e le k v é s e i m in d
sz o r o s a n k a p c so la to sa k é r z e lm i é le té v e l.
É p p e n e z é r t in d o k o la tla n a z érzelm ek
p sz ic h o ló g ia i k é r d é se in e k e lh a n y a g o lá s a , s
e z é r t n a g y je le n tő s é g ű J akobszon k ö n y v e ,
m e r t a z a z e ls ő o ly a n s z o v j e t m o n o g r á fia ,
a m e ly v is z o n y la g te lje s s é g g e l tá r g y a lja a z
é r z e lm e k p sz ic h o ló g iá já t.
A sz e r z ő a z t t ű z t e k i c é lu l, h o g y e g y
k ö n y v le h e tő s é g e in e k k e r e te i k ö z ö tt b e ­
m u ta tja a z e m b e r é r z e lm e in e k s a j á to s s á ­
g a it, b o n y o lu lts á g á t, a z e m ó c io n á lis é le t
k a p c s o la tá t a reá lis v a ló s á g g a l, a z o b je k tív
v ilá g g a l. E z a c é lk itű z é s m e g h a tá r o z z a a
k ö n y v fe lé p íté s é t, a z e g y e s fe j e z e te k e g y ­
m á s h o z v a ló k a p c s o la tá t, ta r ta lm á t.
M íg a z id e a lis ta p sz ic h o ló g ia i ir á n y z a ­
to k a k é r d é s t n e m tu d já k e g é s z é b e n és
ö ss z e fü g g é se ib e n v iz s g á ln i, a d d ig J ako b ­
szon k ö n y v e sz ilá r d filo z ó fia i a la p o k o n ,
a m a r x iz m u s-le n in iz m u s e lm é le té n e k s e g í t ­
s é g é v e l o ly a n k érd ések re is v á la s z t tu d
a d n i, m in t a z é r z e lm e k tá r s a d a lm i m e g ­
h a tá r o z o tts á g a .
A z e ls ő fe je z e tb e n a z é r z e lm e k e t é s a z o k
je lle m z ő v o n á s a it tá r g y a lja . E b b e n a fe j e ­
z e tb e n k ife jti, h o g y a m a r x iz m u s -le n in iz ­
m u s e lm é le ti a la p ja in á lló m a te r ia lis ta
p s z ic h o ló g ia a z é r z e lm e k e t ú g y te k in t i,
m in t a z e m b e r e m ó c io n á lis v is z o n y á t a z
o b je k tív v a ló s á g tá r g y a ih o z v a g y je le n sé -
351
g eih ez. A z érzelmek sa játo s fo rm á b a n tü k ­
rö z ik a valóságot.
A z érzelm ek .éppen ez ért szoros k a p ­
c s o la tb a n v an n a k az em ber m egism erő t e ­
v ék en y ség év el és cselekvéseivel. U g y an ­
a k k o r a társadalom fejlődésének fo ly am a­
tá b a n , m ely az em ber h ely ze tére s a k ö r­
n y e z e té v e l való k ap cso latára m eghatározó
je lle g ű , létrejönnek az em ocionális élet
o ly a n bon y o lu lt formái, m in t a z erkölcsi­
p o litik a i és esztétikai érzelm ek.
A szerző kifejti k ö n y v éb e n a z em ocio­
n á lis é le t kapcsolatát az em b er szükségle­
te iv e l. N em csak a k u ltu rá lis szükségletek,
de a z anyagi, term észeti sz ü k ség letek is
tá rsa d a lm i-tö rté n e lm i jellegűek. Az em ber
em ó cio n ális életében végbem enő v á lto ­
z á so k m in d ig tükrözik az o k a t a válto záso ­
k a t, m e ly e k az őt körülvevő v aló ság b a n
s a z a h h o z való viszonyában vég b em en tek .
A z első fejezetben tá rg y a lja az érzel­
m e k lé tre jö tté n e k és felism erésének sa já ­
to s s á g a it, valam int az érzelm ek és a nyelv
v is z o n y á t is. Az érzelmek, m in t em ócioná­
lis á té lé se k jellemző v onásairól és az érzel­
m e k d in am ik ájáró l szóló ré sz b e n az érzel­
m e k polarizációjáról, m élységéről, ak tív
és p a s s z ív jellegéről beszél.
A m áso d ik fejezet: „A tá rs a d a lo m és
a z e m b e r érzelmei” igen fo n to s ejvi k é r­
d é s t vizsgál. E z az érzelm ek tá rsa d a lm i
m e g h a tá ro z o ttsá g á ra v o n a tk o z ik , és m agá­
b a n fo g la lja a kérdés filozófiai m egalapo­
z á s á t. A z em ber em ócionális é le té n e k vizs­
g á l a tá t csakis olyan m e to d ik á v a l lehet
m e g o ld an i, am ely egészében, a részkérdé­
s e k e t egym ással való összefüggésükben,
a k ö rn y e z ő jelenségekkel e ls z a k íth a ta tla n
k a p c s o la tb a n és fejlődésükben vizsgálja.
K é tsé g te le n ü l olyan érzelm ek, m in t a
kötelessógérzés, a becsületérzés, felelősség-
érzés s tb ., vagyis á lta lá b a n a z erkölcsi­
p o litik a i érzelm ek v iz sg á la ta elképzelhe­
te tle n filo z ó fia i, tá rsa d a lm i-tö rté n e ti m eg­
a la p o z á s nélkül.
M ég a teljesen laikus em b erek is ism erik
a z o k a t az elemi fiziológiai k ísé rő jelensé­
g e k e t, am elyeket egyes érz elm e k k el k a p ­
c s o la tb a n figyelhetünk m eg. í g y m indenki
ta p a s z t a l t a m ár azt, hogy a félelem érzést
erő s szívdobogás, a lélegzés m eggyorsulása,
e lp iru lá s vagy sápadtság k ísé ri. M indenki
m eg g y ő ző d h e t arról, hogy az érzelm ek á t ­
élése valam ilyen m é rtékben a z egész szer­
v e z e t tevékenységével k a p c so la to s. E ze­
k e t a v áltozásokat m űszerek segítségével
eg é sz en pontosan reg isz tráln i leh et, de
b iz o n y o s elem i érzelm eknél, m in t a szom o­
rú sá g , v a g y az öröm érzése eg y sze rű m eg­
fig y elés ú tjá n is ta p a sz ta lh a tó . A z arcjáték ,
a m it m im ik ának, a te s t kifejező m ozgása,
a m it pan to m im ik án ak n e v e z ü n k á lta lá b a n
352
m á r az első p illa n tá sra e lá ru lja a m egfigyelt
szem ély érzelm i á lla p o tá t.
Az em ócionális átélések o ly an fizioló­
giai alap o k o n m en n ek végbe, am elyek
m in d en em b erre egyform án jellem zőek.
E zek et az érzelm ek fiziológiai alap jain ak
nevezzük. Az érzelm ek fiziológiai a la p ja i­
ról a 3. fejezetb en fejti k i m o n d a n iv aló ját
P. M. J akobszon . A z érzelm ek fiziológiai
a la p ja ism ertetésén él n em elégszik meg
azzal a szerző, hogy ism e rte ti I. P. P avlov
ta n ítá s á t az ösztönök fiziológiai alapjáról,
de to v á b b fe jle szti a z t, am ik o r a m agasabb
érzelm ekkel k ap cso lato san is keresi azok
fiziológiai m a g y a rá z a tá t.
N yilvánvaló, hogy m íg az ösztönökkel
kapcsolatos emócionális átéléseknek fizi­
ológiai alapját az úgynevezett kéregalatti
rész tevékenysége képezi, addig amagasabb,
csak az emberre jellemző érzelmeknél a
nagyagy kérgi részének tevékenysége viszi
a vezető szerepet. I. P. P avlov rám utatott
arra, h ogy az érzelmek különböző formái
a nagyagykéreg munkájának alapján jön­
nek létre.
P avlov ta n ítá s á t a z é rt t a r t j a n ag y je ­
len tő ség ű n ek a szerző, m e rt azok alap ján
leh ető v é v álik az érzelm ek lé tre jö tté n e k
m eg m ag y azárása. E zzel e g y ü tt lehetővé
v álik az érzelm ek bon y o lu lt d in a m ik á ján a k
m egértése is. Az a té n y , hogy az érzelm ek
a kérgi tevékenységgel k ap cso lato san jö n ­
n ek lé tre (b ár feltétle n ü l a k é re g a la tti részre
is á tte rje d n e k ), arró l ta n ú sk o d ik , hogy az
érzelm ek et a la k íta n i leh et. A z érzelm ek
a kérgi fo ly am ato k ered m én y ek én t jönnek
létre. E z b iz to sítja a környező valóság leg­
p o n to sa b b és le g ad e k v áta b b visszatük-
rözését.
A 4. fejezet az érzelm ek kifejeződésével
foglalkozik. Az érzelm ek, m in t a szu b jek ­
tív világ m in d en jelensége elsősorban a cse­
lekvésben és a m a g a ta rtá sb a n ju t k ifeje­
zésre.
E n n e k jelentősége n em csak a b b a n van,
hogy az em b er érzelm eiről tu d o m á st sze­
rezh et k ö rn y ezete, h an e m a b b a n is, hogy
az a d o tt esetb en k a p c so la to t te re m t a k ö r­
n y ez ettel. A ta n á r helyeslő v ag y h e ly te ­
len ítő arckifejezése, a te k in te te lényegesen
b efo ly á so lh a tja a felelő ta n u ló t, v agy a
h ely telen ü lv iselk e d ő t ren d re u ta s ítja . Ily en
érte lem b en az érzelm ek kifejeződése bizo­
nyos esetek b en a nevelés eszközévé v álh at.
Az érzelm i élet m in d en em b erre jellem ­
ző, s a n n a k m eg n y ilv án u lásaib an a szem é­
lyiség em ócionális viszonya j u t kifejeződés­
re az élet, a valóság m e g h a tá ro z o tt jelen ­
ségeihez. Az érzelm ekben, m o n d h a tn án k , az
em ber egész egyénisége b en n e fo g laltatik ,
világnézetével, erkölcsi elveivel és fogal­
m aiv al, m eggyőződésével és elgondolá­
sa iv al e g y ü tt. Az a té n y , h o g y an reagál
egy em ber az élet valam ilyen jelenségére,
m ilyen m a g a ta rtá st v á lt ki nála, nem csak
az érzelm i életére, de egész szem élyiségére
v o n atkozóan a d a to k a t n y ú jth a t. Vagyis
az érzelm eket a szem élyiség vonásai és
tu la jd o n sá g ai közé so ro lh atju k .
J a k o b s z o n könyvének 5. fejezetében
,,A személyiség és érzelm ek” kérdését vizs­
gálja. B e m u ta tja , hogy a szem élyiség em o­
cionális életének alak u lá sa a csecsem őkor­
tó l a késő öregkorig tö rté n ő fejlődés folya­
m a tá b a n megy végbe. Az em ber em ocio­
n ális életében egyes érzelm ek dom ináló
szerepet tölten ek be. Íg y az em ber nagy
célkitűzéseiben, pl. h iv a tásv ála sztásá b an ,
ezek a dom ináns érzelm ek alap v ető in d í­
té k k é n t is szerepelhetnek. E z é rt nem lehet
közöm bös szám unkra, hogy az em ber do­
m ináns érzelmei m ilyen irá n y b a n fejlődnek.
E z é rt kell vizsgálat tá rg y á v á te n n ü n k az
érzelm ek ta rta lm á t, ere jét és irán y u ltság á t.
Az sem közöm bös a szám u n k ra, hogy az
érzelm ek m ilyen fu n k ció t tö lte n e k be az
egyén pszichológiai életében. Az érzékeny­
ség is lényeges jegye a szem élyiség em óció-
n ális életének. E zek a jegyek végső fokon
nem csak az em ber érzelm i életére, hanem
egész egyéniségére, erkölcsi, a k a ra ti és je l­
lem vonásaira, tu la jd o n sá g aira is jellem ­
zőek.
A 6. fejezet „A z érzelm ek alap v ető fo r­
m á it” tá rg y a lja . E b b en az érzelm ek felosz­
tá s á t s an n ak szem p o n tjait m u ta tja be.
A lapvető kiinduló sz em p o n tk én t az szere­
pel, hogy m iként tü k rö ző d ik az em ber ér­
zelm i szférájában az a valóság, am elyben
él, s am ellyel sokoldalú k ap c so la tb an van.
Az em b ert körülvevő valóságon a te rm é­
sz ete t, az em beri tá rsa d a lm a t, em bereket,
szociális intézm ényeket (állam , család, er­
kölcsi n o rm ák stb.) érti. A valóság tü k rö ­
ződik az em ber tu d a tá b a n és érzelm i éle­
té b e n is. E bből k iin d u lv a az érzelm ek fel­
o sztása lehetséges irán y u ltság u k , ta rta lm u k
és sajátosságaik alap já n . A szerző elsősor­
b an az úgynevezett m agasabb érzelm ekkel
foglalkozik könyvében. E zek: 1. az e r­
kölcsi érzelm ek, 2. esztétikai érzelm ek,
3. intellek tu ális érzelm ek és 4. a gyak o rlati
érzelm ek. Sok példán elem zi ezeket az é r­
zelm eket, s meggyőző fo rm á b an m u ta tja
be azok szerepét az em ber életében.
Az érzelm ek m egváltozásának jellemző
sa játo sság a it, az em ber életkori fejlődésé­
nek fo ly am atá t is vizsgálja (7. fejezet).
A k ö n y v ezen része különösen sok segítsé­
g et n y ú jth a t a g y ak o rla ti nevelőm unkát
végző pedagógusoknak. Az ezzel kapcso­
lato s problém ák m e g találh a tó k a m eg­
ism erő tevékenység vag y a cselekvés pszi­
chológiai problém áival foglalkozó pszicho­
lógiai k u ta táso k b an , am it nem h ag y h a tn a k
a pszichológusaink sem figyelm en kívül.
I M a g y a r P sz ich o ló g iai S zem le
Az em ber em ocionális sz fé rá ja ta n u l­
m án y o zásán ak m ódszereit a 8. fejezetben
foglalja össze. K étség k ív ü l az érzelm ek t u ­
dom ányos m eg alapozottságú pszichológiai
vizsg álata e lm arad t az oly an problém ák
v izsg álatátó l m in t az érzékelés, a felfogás,
a gondolkodás, és az em lékezet vizsgálata.
E z t az elm arad á st ta lá n azzal le h e t m ag y a­
rázni, hogy az érzelm ek v iz sg álatá b an sok­
k al nehezebb a kísérleti m ódszereket a l­
kalm azni.
N y ilv án v aló , hogy sokkal nehezebb az
olyan pszichológiai jelenség tu d o m án y o s
egzaktsággal tö rté n ő vizsg álata, m ely ú g y ­
n ev e ze tt „ tis z ta ” fo rm áb an n em jelen tk e­
zik. A reakció-idő m érése megfelelő fel­
té telek k ö zö tt k ö n n y en m eg o ld h ató . Az é r­
zelm ek m in t kísérőjelenség lép n ek fel, azok
kísérleti előidézése is nehézségekbe ü tk ö ­
zik. E z term észetesen n em je len ti a z t, hogy
az em ber em ócionális életét, érzelm eit t u ­
dom ányos m egalap o zo ttság g al vizsgálni
nem lehet. J a k o b s z o n érték es és meggyőző
p éldák o n m u ta tja be, m ily en u ta k o n , m i­
lyen eljáráso k k al és m ilyen m ódszerek, esz­
közök alk alm azásáv al le h et a pszichológiai
k u ta tá s o k ezen te rü le té n is m egbízható
eredm ényekhez ju tn i. E zzel k ap c so la tb an
kísérli meg a v izsgálat azo n fo rm áin ak
és eszközeinek rendszerezését, am elyek a l­
k alm azásáv al tu d o m á n y o sa n m egalapo­
zo tt a d a to k a t k a p h a tu n k . E z e k e t négy
csop o rtb a sorolja.
1. Azok a m ódszerek és eszközök, am e­
lyek az em ócionális állap o t jellegének m eg­
ítélésére szolgálnak a szervezet fiziológiai
v álto zá sain ak m érésével.
2. Az em ber em ócionális életén ek ta n u l­
m ány o zására szolgáló m ódszerek, am elye­
k e t az em ber m a g a ta rtá sa és érzelm ei k i­
fejeződése m egfigyelésekor alk alm azu n k .
3. Az em ber em ócionális életén ek kísér­
leti ú to n tö rté n ő ta n u lm á n y o z á sá ra szol­
gáló m ódszerek.
4. Az em ócionális élet ta n u lm á n y o zá sá­
n a k m ódszerei szóbeli m egnyilvánulások
alap ján .
Az utolsó fejezet (9. fejezet) az érzel­
m ek nevelésének pszichológiai kérdéseivel
foglalkozik. P éldául, az érzelm ek nevelésé­
nek célja, az érzelm ek nevelésének fe lté te ­
lei, m iben n y ilv á n u l meg az érzelm ek n e­
velése, az em ber em ócionális szférájára
való h a tá s ú tja i, az érzelm ek önnevelése.
A zok a változások, am elyek az em ber
érzelm i életében végbem ennek, elsősorban
a g y erm ek k o rb an alap o zó d n ak m eg. Ily e n ­
form án az érzelm ek nevelése a felnövekvő
nem zedék o k ta tá sá n a k és nevelésének folya­
m a tá b a n , az em beri m a g a ta rtá s n o rm áin ak
m egértése és elsa já títá sá n a k fo ly am atá b an ,
v alam in t a tá rsa d alm i g y ak o rla t fo ly am a­
tá b a n valósul meg.
353
 A z érzelm ek nevelésére irá n y u ló p e d a ­
gógiai tevékenység eredm ényességének biz­
to sítá sá h o z világos célkitűzés, a célok el­
éré sére szolgáló u tak , eszközök és m ódsze­
re k c é ltu d a to s alkalm azása szükséges. E zek
HRUSKA RUDOLF: ÁLTALÁNOS SZÍNTAN ÉS SZÍNMÉRÉS
K özgazdasági és Jo g i K ö n y v k ia d ó B udapest, 1956. 332 old. és 50 színes tá b la
A b e n n ü n k e t körülvevő tá rg y a k s z ín e i
a lé le k ta n k u ta tó já t, illetve g y a k o rla ti m ű ­
v e lő jé t h áro m terü leten é rd e k elh e tik . A m ű ­
v é s z e ti lélektanban, am ely a tö b b i kö zö tt
a fe sté sz e ti alkotások m ű é lv ez etén ek pszi­
ch o ló g iai vonatkozásaival foglalkozik; az
o r v o s i lélektanban, am ely eg yebek m ellett
a k ö rn y e z e tn e k a betegre és a betegség le­
fo ly á s á ra t e t t h a tá sá t vizsgálja; a m u n k a -
lé le k ta n b a n , am elynek egyik fő k u ta tá s i
te r ü le te az em bert a m u n k a h e ly e n k ö rü l­
v ev ő tá rg y i tényezők, így a színek is.
I ly m ódon H ruska R udolf könyvének
egyes részei is szám ot t a r t h a tn a k a pszicho­
lógus érdeklődésére. A szóbanforgó m ű
en ciklopédikus összefoglalása a színekkel
k a p c so la to s m odem ism erete k n ek , e g y ú t­
t a l a z első m agyar n y elv ű sz a k k ö n y v ebből
a té m ak ö rb ő l.
A z egész könyvet á t h a tj a az a helyes
felism erés, hogy a fény és a sz ín tu d o m á ­
n y á n a k nem csak fizikai, kém iai, fiziológiai,
de lé le k ta n i vonatkozásai is v a n n a k . A pszi­
ch o ló g ia aspektusa — b á r k im o n d o tta n
m ű s z a k i és fizikai jellegű m ű rő l v a n szó —
so k k érd é s tárg y alásán ál h e ly e t k ap . B en­
n ü n k e t elsősorban k é t fejezet érdekel.
A S z ín lé le k ta n cím ű IV . feje ze t m in d e­
n e k e lő tt a lá tást m in t pszichológiai folya­
m a to t ism erteti. I t t m eg kell jegyezni, hogy
n e m é rth e tü n k egyet a lá tá s n a k a szerző á l­
ta li szubjektivizálásával; a F r it z K a h n I ôI
c s a k n e m szószerint á tv e tt in d o k o lá s és a
tr iv iá lis gyüm ölcstál — k é t fej p éld a sem
gy ő z m eg, mivel m á st b iz o n y ít, m in t am i
a szerző szándékában v an .
E fejezet a to v á b b iak b a n a szín látásn ál
fellép ő kontraszt- és u tó k é p jelenségekkel
foglalkozik, m ajd a színállandóság, a szín­
em lékezés és a színtranszform áció jelensé­
g é t vizsgálja. Sajnos ez u tó b b in a k eléggé
n a iv és tú lh a la d o tt m a g y a rá z a to t ad. É rd e ­
k e se k a színértelm ezéssel k ap c so la to s m eg­
jegyzések, valam int a színek gyógyító
h a tá s á n a k szisztem atikus alk alm azásáró l
a d o t t dióhéjnyi tá jé k o z ta tá s . Szívesen
o lv a sn á n k bővebben az u tó b b iv a l k apcso­
la tb a n h az ai k u ta táso k ró l is.
354
m egism eréséhez jelentős m é rték b en hozzá­
segít ez a k ö n y v , am ely az érzelm ek pszi­
ch o ló g iáján ak különböző p ro b lém áit t á r ­
gy alja.
B artha L ajos
A továbbiakban a könyv a színrende­
zéssel és a színharm óniával foglalkozik s is­
m erteti W . Ostwald színrendszerét. E z jó
fizikai alapot ad az esetleges ilyenirányú
m űvészeti lélektani kutatások számára, de
számos — éppen pszichológiai — problé­
m át nyitvah agy vagy nem is érint.
A S z í n d in a m ik a cím ű V. fejezet a szí­
n ek n ek a szellem i és fizikai m u n k á ra , az
elfá ra d ásra, a m u n k á t végzők h a n g u la tá ra
g y ak o ro lt h a tá s á t m u ta tja be. E közben
sok haszn o s g y ak o rla ti ta n á c so t a d a m u n ­
k apszichológusnak, foglalkozzon a k á r az
üzem i szociális k lím a m eg jav ításáv al, a k á r
a balesetm egelőzéssel.
Ö sszefoglalja a szín d in am ik a eddigi g y a­
k o rlati alk alm az ásá n ál t e t t m eg állap ításo ­
k a t, á m i t t v élem én y ü n k sz erin t kissé le­
eg y szerű síti s u g y an a k k o r tú lé rték e li a szí­
nekkel való operáció szerepét és je len tő ­
ségét. N em érezzük eléggé m e g alap o zo tt­
n a k a z t az á llítá st (sajnos i t t a szerző fo r­
rá s t sem jelöl m eg), am ely szerin t a k o r­
szerű sz ín d in a m ik a alk alm azásáv al á tla ­
gosan a m u n k a teljesítm é n y 17 százalékkal
em elkedik, a m u n k áb ó l való h ián y zás 40
százalékkal, a selejt 40 százalékkal és a b al­
esetek sz ám a 50 százalékkal csökken. B á r­
m ilyen jelen tő s h a tá s t g y ak o ro ljan ak is
a színek (h azán k b an különösen a nehéz­
ip a rb a n len n e égető szükség a színdinam ika
tu d o m á n y o s alk alm azására), n em helyes
a m u n k ak ö rü lm én y ek m e g jav ításá n ak szín ­
m ó d szerét egyedül ü d v ö zítő n ek te k in te n i
s jelen tő ség ét az egyéb pszichológiai t é ­
nyezők ro v á sá ra eltúlozni.
A k ö n y v fe n t e m líte tt fejezetei nem csak
a lé lek tan sz ám á ra h asznosak. Sikeresen
h ív já k fel a m ű szak i szakem berek figyelm ét
is a színek pszichológiai v o n atk o zásaira.
A szerző előszavában em líti, hogy a szín­
elm életnek a lé le k ta n n a l való összefüggésé­
ről k ü lö n k ö n y v e t leh etn e írni. J ó lenne h á t,
h a n em is k ö n y v et, de leg aláb b rö videbb
p u b lik á ció k at, k ísérletek rő l beszám oló és
m ono g rafik u s m u n k á k a t o lv a sh atn án k eb ­
ből a té m ak ö rb ő l.
R uda s J ános
 HENRI P IÉRŐN : LA PSYCHOLOGIE DIFFÉRENTIELLE. TRAITÉ
DE PSYCHOLOGIE APPLIQUÉE. LIVRE PREMIER
D if f e r e n c iá lis p sz ic h o ló g ia . A lk alm az o tt pszichológiai kézikönyv. Első k ö te t. 122 oldal.
Presses U n iv ersitaires de F ra n ce , P aris, 1959.
A nnak az összesen h é t k ö te tb ő l álló
so ro zatn ak , m ely T r a ité d e P sy c h o lo g ie A p p ­
liq u é e összefoglaló cím a la tt 1952 és 1959
k ö z ö tt je len t meg, és am ely a lé lek tan a l­
k alm azásán ak nagy te rü le te it te k in ti á t
rendszeresen, 1959-ben készü lt el az első
k ö te te . L enne valam i zavaró a b b a n , hogy
az a lk alm az o tt lélektan egyes á g a it előbb
dolgozzák fel a szerzők, az alap u l szolgáló
differenciális lélektan á lla p o tá t és ered­
m é n y eit csak utólag foglalja össze a szer­
kesztő, h a ez a szerkesztő nem m ag a H enri
P iéron lenne, a francia lé le k ta n egyik leg­
te k in té ly ese b b élő képviselője, az egész
so ro za t gondozója. íg y az első k ö te t csak
teljessé tesz egy egységes szem léletű,
sokfelé ágazó m u n k át, m ely n ek m inden
k ö te te önm agában is egész: az olvasónak
p edig jó bevezető ahhoz, hogy a k ö te t ö n ­
álló tárg y k ö rén felül m egism erje a n y u ­
g a ti állam okban m a term ész ettu d o m án y o s­
n ak m o n d o tt lélektan á llá s p o n tjá t, m ód­
szereit, szóhasználatát és egyes eredm ényeit.
A zok a m egállapítások te h á t, am elyeket
ism ertetésszerűen összefoglalunk, a pol­
g ári állam ok viszonyait tü k rö z ik , b á r a
szerzők ilyen elhatárolás nélk ü l álta lá n o ­
síta n a k . I tt- o tt szerepel az egyes ta n u l­
m á n y o k végén m egadott iro d alo m b an régi
orosz és szovjet szerző is, ez azo n b an in ­
k á b b a bibliográfiai teljesség k ed v é ért lá t­
szik így lenni.
A lélek tan alkalm azása o tt válik lehe­
tő v é, ahol sikerül az em berek közti egyéni
k ü lönbségeket objektív m ódon m egálla­
p íta n i, és ezeket a közösségi tevék en y sé­
geknél úgy figyelem be venni és érték esí­
ten i, hogy a tevékenység (tan u lm án y , h i­
v a tá s, szakm a) m e gkívánta eltérések m eg­
feleljenek az egyének közt m eglévő k ü lö n b ­
ségeknek. A zok a problém ák, m elyeket ez
a látszólag egyszerű felad at felvet, világo­
san m u ta tjá k m ind a nehézségeket, m ind
m in d en esetleges m egoldásnak a tu d o ­
m á n y o n m essze tú lm u ta tó h o rd erejét.
M ihelyt ugyanis eltáv o lo d u n k a ttó l a
k é t n yilv án v aló ténytől, hogy különbségek
v a n n a k az egyes em berek le g tág a b b é rte ­
lem ben v e tt képességei k ö zö tt, to v á b b á,
hogy az egyes tevékenységekre különböző
em berek különböző m érték b en alkalm asak,
m eg k ez d h etjü k feltenni a k érd ést:
M ilyen m ódon lehet az eltérő képessé­
g e k e t m egállapítani és értékelni?
A pszichotechnika dolgozott ki olyan
e ljá rá so k a t, am elyeknek felhasználásától a
7*
morfológiai vagy fiziológiai mérésekéihez
hasonló hitelességű adatokat vár. Ezek a
módszerek, a próbák (tesztek) alkalmazása,
személyiségrajz, a korrelációk tanulm ányo­
zása és egyéni típusok m egállapítása azon­
ban korántsem bizonyultak egyértelm űen
hatékonyaknak, és maga P iéron is kényte­
len elismerni, hogy az empirikus módszerek
még hosszú ideig szükségesek lesznek a
pszichológiai adatok egyéni alkalm azásá­
nál (72. old.).
H a azo n b an sikerülne is eredm ényesen
feltárn i és le ltá rb a venni a k ü lönbségeket,
nem leh etn e m egkerülni a k ö v etk ező k ér­
dést: v ajo n egy m e g h atá ro z o tt k o rú , egy
bizonyos társad alm i k ö rn y ezeth ez tarto zó
egyén m egfigyelt képességei alk atiak -e,
véglegesek-e, vagy ja v íth a tó k , függenek az
életkortó l, a környezet m eg v álto zásátó l,
új ta p a sz ta la to k tó l, nevelő alak ítástó l?
Az em beri ta p a sz ta lá s u g y an is m in d ­
k é t irá n y b a n so rak o ztat fel bizonyító t é ­
n y ek e t: am ik o r elég n ag y szám ú egyénnel
v ég eztették el u g y an a zt a g y a k o rla to t,
u g y an a zo k a t a ta n u lm á n y o k a t, a n y ert
képességek eg y általáb an n em v o lta k azo ­
nosak. V iszont sokszor b eb izonyosodott,
hogy bizonyos képességek a ta n u lá s és a
gyakorlás h a tá sá ra fejlődnek ki. A k ü lö n b ­
ségek o k á ra irányuló k érdés így j u t t a t el
a problém a lényegéhez: a te rm észetes k é ­
pességek (a p titu d e s ) létezéséhez. E zek et
h a tá ro z z a meg P iéron o ly an a lk a ti h a jla ­
m o k n ak (diszpozícióknak), am ely ek et a vizs -
g á lato k n a k m eggyőzően k ellen e felszínre
hozniuk, és am elyeknek a k im u ta tá s a ten n é
lehetővé an n a k elő relátását, h o g y m ilyen
valószínű sz in te t ér el m a jd az a képesség
(c a p a c ité ) , am ely et belőlük fejleszt ki b i­
zonyos nevelő h atás, a ta n u lá s . . . D e meg
kellene h atáro zn i a z t is, hogy m ag u k n ak
a term észetes képességeknek (a p titu d e s :
egy m e g h atá ro z o tt képesség m egszerzésé­
nek képességei) lé tre jö tté b e n m e k k o ra a
része az ö rö k lö tt állo m á n y n ak , az em ber
vele s z ü le te tt a lk a tá n a k , és m e k k o ra azo-
kéi a h atásokéi, am ely ek et a k ö rn y ez et
k ik erü lh etetlen ü l gyakorol a k ib o n ta k o zá s
ideje a la tt és később az egész élet fo ly am án
(az angol n a tu r e és n u r tu r e ; ez u tó b b i m ind
a te s ti tá p lálék , m ind a nevelés fo ly am án
n y ú jto tt szellemi tá p lálék értelm éb en ).
E zek a kérdések viszik á t az a lk a lm a z o tt
lé le k ta n t az elm életi lé lek tan b a .
Érthető ezért, hogy P iéron a bevezető
kötet (a differenciális lélektan) tárgyát
355
h á r o m kérdésnek szenteli: a z átöröklés,
a te r m é s z e ti képességek ( a p t i t u d e s ) és a t í ­
p u s o k kérdésének.
A z a z anyag, m elyet az á tö r ö k lé s e i k ap ­
c s o la tb a n n y ú jt a k ö te t, összefoglaló jel­
le g ű : fő k é n t az alkalm azás te k in te té b e n
i n t n a g y óvatosságra. A g e n e tik a i k u ta tá s
ó riá s i kiterjedtsége ellenére u g y an is az
ö ssz e te tte b b esetekben é p p e n az előrelá­
t á s re n d k ív ü l nehéz.
T é n y k é n t lehet m e g á lla p íta n i az élő
sz e rv e z e te k re á ltaláb a n a lén y eg es tu la j­
d o n sá g o k örökléses á ts z á rm a z ta tá s á t; de
m á r a közös öröklési á llo m á n n y a l rendel­
k ez ő egyszerűbb szervezetek se m szigorúan
a z o n o sa k egymással, és egy jellegzetes á t ­
la g o s típ u sh o z viszonyítva e lté ré s e k e t m u­
t a t n a k . Öröklésesnek ezért a z t az alk ato t
k e ll m inősíteni, melyből k ifo ly ó a n az u gyan­
a z o n genotípushoz ta rto zó eg y e d ek u g y an ­
o ly a n m ódon h atn ak vissza a környezeti
fe lté te le k re , bárm ilyen le g y en is a szülők
fe n o típ u s a . E z az ö rö k lö tt a l k a t állandó,
é s fü g g e tle n a környezet ingadozásaitól.
H a a k é t szülő eltérő g e n o típ u sh o z ta r ­
to z ik , m in d en úgy tö rté n ik , m in th a a sok­
fé le különleges jelleg m in d e g y ik é t egy-egy
fü g g e tle n tényező (g é n ) h a tá r o z n á meg,
és a leszárm azók genotipikus a lk a ta az á t ­
s z á r m a z ta to tt génektől fü g g en e. Ily en el­
k ü lö n íth e tő , lokalizálható k é m ia i egységek
lé te z é sé n e k valósága a n em i s e jte k krom o­
s z ó m á ib a n — jegyzi m eg a szerző — jelen­
le g m a jd n e m b iz o n y íto ttn ak lá tsz ik . Min­
d e n részletezés nélkül m eg le h e t érten i, m i­
ly e n nehézségek to rn y o su ln a k a k u ta tó elé
e b b e n a rendszerben is, m ik o r a genotípu­
s o k nagyszám ú eltérő g én t ta rta lm a z n a k .
A z előrelátás, bizonyos tö rv én y sz erű en
ism é tlő d ő összefüggések e s e té b e n is, csak
sta tis z tik a ila g lehetséges, n a g y szám ú eset
a la p já n , m in t m indig, m ik o r közbelép a
v é le tle n , és a valószín ű ség szám ításra v a­
g y u n k u ta lv a.
T én y n e k lehet te k in te n i m ég, hogy az így,
a g é n e k tő l m eghatározott jellegzetességek
k ö z ö tt lélektaniak is v a n n a k , a z ism ert ösz­
tö n ö k ö n kívül is, m in t a m ily e n a vadság
v a g y a z oroszlánoknál az elkülönülésre
v aló h ajlam .
1 1 T én y n e k te k in ti to v á b b á a szerző az
ö rö k lése s átszárm aztatás tö rv é n y e in e k az
e m b e rre való alk a lm a z h a tó sá g á t, de meg­
je g y z i m inden előrelátás a la p v e tő nehéz­
sé g e it: a z t a té n y t, hogy az eg y szülőpártól
lv a ló u tó d o k szám a kicsi; n in c sen e k tiszta
e szá rm a zá si ágak, és m in d e n eg y ed bonyo­
l u l t „heterozigota” , m indig tö b b é vagy
k e v é sb é különböző g en o típ u so k k ö zti szám ­
t a l a n kereszteződés folyom ányaképpen;
s o k esetb en az apa b iz o n y ta la n m egálla­
p íth a tó s á g a m iatt.
A k u ta tá s i m ódszerek k ö zü l k ettő t
356
emel ki, az ik e rk u ta tá s t és a c s a lá d k u ta tá st
(ez u tó b b it fő k én t könnyen észrevehető
jellegzetesség, fogyatékosság, rendellenes­
ség esetéb en ).
A lé le k ta n i átöröklés leg g y ak rab b an
vizsgált te rü le te i közül a m e g h atá ro z o tt
term észetes képesség (különösen a zenei,
kisebb m é rté k b e n a rajzi), egyes sajáto s
te lje sítm é n y ek (írásban elért gyorsaság, o l-
vasásos m eg értés, az olvasásban elért g y o r­
saság, az írá s m inősége, az a ritm e tik a i gon­
dolkodás, em lékezeti teljesítm én y stb.)
átö rö k íth ető ség é n ek a d a ta it, to v á b b á az
ik e rk u ta tá s n y ú jto tta ered m én y ek et (ezt
az u tó b b it a legrészletesebben) te k in ti át.
E gy n a g y o n rö v id fejezet u ta l az öröklés­
ta n i ered m én y ek eugenikai alk alm az ásá­
ra (fő k én t ö rö k lö tt szellemi fo g y aték o ssá­
gok kiküszöbölésének lehetőségére). A le­
v o n t végső k ö v etk eztetés egy h aso n lat:
U g y a n a b b a n a ta la jb a n u g y an azo n
időben külö n b ö ző fajták b ó l k iv á lo g a to tt
b ú zaszem ek g en otipikus e re d etű h o zam ­
beli e ltérések e t m u ta tn a k ; de u g y an ab b ó l
a fa jtá b ó l eredő búzaszem ek különböző
ta la jb a v etv e, eltérő időjárási feltételek n ek
k itév e sz in té n egyenlőtlen h o zam o t ad n a k
olyan eltérések k el, m elyeknek n ag y ság a a
k ö rn y ez eti feltételek b en rejlő kedvező vagy
k ed v ező tlen különbségek erősségétől függ.
É s sokféle f a jtá jú búzaszem ekkel k ü lö n ­
böző ta la jo k b a n végzett term elésnél a h o ­
zam beli eltérések et egyenlőtlen részesedés­
sel részb en a g enotipikus stru k tú rá k , rész­
ben a p a ra tip ik u s befolyások h atáro zz ák
meg. U g y an ily en a helyzet m in d en szer­
vezetnél, az em bernél is; a lélek tan i jelleg­
zetességek p o n to sa n úgy viselkednek, m in t
m in d en m á s m egfigyelhető sa já to s s á g . . .
A k ö te tn e k legalaposabban kidolgozott
fejezete a te r m é s z e te s k é p e ssé g e k ( a p titu d e s )
elem zésével és m eg állap ításu k m ó d jáv al
foglalkozik, ily en képességnek m inősítve
egy b izonyos h aték o n y ság i m ó d o zatn ak
az em b errel vele sz ü le te tt feltéte lét. M int
egyszer m á r e m líte ttü k , itt egy k ia lak u lt
képesség ( c a p a c ité ) alap an y ag áró l v an
szó; a k ia la k u lt képesség az, am i k ö zv e t­
lenül fe ltá rh a tó , de m ár függ a nevelő a la ­
k ítá s és a g y ak o rlás h atásá tó l, az érés fo­
k átó l, m ik o r a fejlődés még n em befejezett,
vagy idő e lő tt m egállt. T ársa d alm i szem ­
p o n tb ó l a g y a k o rla ti alk alm azásn ál
— a p á ly a v á la sz tá si ta n á c sa d á sn á l p él­
dául — ó riási jelentősége len n e an n ak ,
hogy m in d e n begyakorló jellegű ta n u lá s
e lő tt le h esse n é rté k eln i a term észetes k é­
pességek h á ro m leglényegesebb jeg y ét: a
te lje sítm é n y sz in tn ek eleve m eg állap íth ató
m ag asren d ű ség ét, ennek a m ag asren d ű ség ­
nek k o ra i m eg n y ilv án u lását, az elő reh ala­
dás fo ly a m a to ss á g á t. . .
A n y u g a ti pszichológiában a század ­
forduló ó ta központi jelentőséget tu la j­
d o n ítan ak az értelm esség (intelligencia)
v izsg álatának, érth ető , hogy P iéron is az
a p titu d e „ in te llig e n c e ” - t o , ö sszpontosítja f i­
gyelm ét. Mi az értelm esség? Az új helyze­
tek h ez való alkalm azkodás képessége (lé­
nyegében problém am egoldás, m ely a k é r­
dés feltevéséből, hipotézis alak ításáb ó l, a
m egoldás m egtalálásából és ellenőrzéséből
áll)? Vagy m ás szavakkal m egértés, ta lá lé ­
konyság, irán y u ltság és ellenőrzés eg y ü tt,
ahogy m ás szerzők á llítjá k ? P iéron egy
helyen a z t m ondja, hogy egy á lla t akkor
értelm es, h a környezete m egváltozásakor
a legjobban kerül ki a zavarból, a legtöbb
könnyedséggel és sikerrel o ld ja m eg az élet­
tő l neki fela d o tt pro b lém át. Világos, hogy
eg y fa jta plaszticitásról v a n szó, m ely m ár
a p ró bálgatások és tévedések m ódszerénél
is érvényesülhet, és am elyet a fejlődés egy
m agasabb fokán a helyzet m egértése v á lt
fel, m a jd m ég m ag asa b b an m egjelenik a
g o n d o latban való m egoldás. H ogy v a n
ilyen szinteződés, a z t a fe jle tt em beri m a ­
g a ta rtá s m u ta tja , m ely egészen új fe la d a t­
nál is rászorulhat a tap o g ató d zó tévedéses
p ró b álg a tásra . . . M inden vizsgálódás n e­
hézsége főként o nnan ered, hogy am ikor az
értelm es gondolkodás a la p ja it keressük,
a különbözőségek nem csak az eltérő te r ­
m észetes képességeket tá r já k fel, m elyek a
gyerm ekkorban a szervezeti éréssel és az
agyvelő kifejlődésével párh u zam o san bo n ­
tak o zn ak ki, hanem az oknak a k ik erü lh e­
te tle n és h atalm as nevelési befolyásoknak
az eredm ényeit is, am elyek m á r olyan
sz in tű problém ák m egoldására teszik ké­
pessé az em bert, am ilyenek ezen form álás
nélkül hozzáférhetetlenek lennének a szá­
m ára.
V an ezen kívül — épp en az alkalm azás
oldaláról nézve — egy különleges el nem
d ö n tö tt kérdés: vajo n bizonyos p roblém a­
típ u so k m egoldásának k ia la k u lt képessége,
am elynek a la p já n a term észetes képessé­
geket is m egállapítják, elég egységes-e a h ­
hoz, hogy lehetővé tegye egy m inden p ro b ­
lém atípusnál érvényesülő képesség felté­
telezését? Az értelm ességi tényezők elem ­
zése, m elyet P iéron fők én t idegen szerzők
alap já n ism ertet, elég nehézzé teszi az á l­
lásfoglalást.
Bizonyosnak látszik, hogy a klasszikus
lélektan független képességei (figyelem, em ­
lékezés, képzelet) m esterséges konstruk­
ciók. A z ism ertetett szerzők nagy része fel­
vesz egy összetett, az egyén órtelmességére
jellemző általános tényezőt (a SpEARMANnél
g - vei jelzett faktor), ezen felül különleges
tényezők sorát em lítik (térbeli szem léleti
eligazodási, szóbeli megértési és szóhasz­
nálati, számbeli ügyességi, emlékezeti, in ­
dukciós — szabályalkotási, gyorsasági,
képzeleti s tb . elemek), m elyeknek sz ám a
és m inősége k o rá n t sincs lezárv a illetőleg
m e g h atáro zv a. P iéron m aga azon a n éze­
te n van , h o g y sem m i sem m ond ellen egy
olyan g f a k to r elfogadásának, am i so k ré tű
együttes, és a m it úgy lehet jellem ezni, hogy
eg yénen k én t v áltozó, m iközben u g y a n a n ­
n ál az egyénnél állandó az összes érte lm i
feladato k m eg o ld ása közben. A m a g y a rá ­
zat: nem sz a b a d elfelejteni, hogy m in d ig
ugyanaz az agyvelő dolgozik fu nkcionális
jellegzetességeivel, anyagcseréjével, u g y a n ­
az az ag y k éreg , ugy an az a th a la m u s, és
m ég á lta lá n o sa b b a n ugyanaz a szervezet
u gyanazzal az a lk a tta l, horm onális m ű k ö ­
désekkel, f ia ta l egyéneknél u g y an az az
érési fok, és m in d en k i szám ára k ü lö n -k ü lö n
az azonos tö r té n e t, ugyanazok a m ú ltb eli
befolyások. . . E z az együttes, am ely m in ­
denki sz á m á ra m ás, és am elyet a fela d ato k
eltérő v o lta n em képes szétb o n tan i, elég­
séges m a g y a rá z a tu l szolgálhat a rra , hogy
valam i állan d ó ság n y ilv án u l m eg a szel­
lem i jellegű fela d ato k sikeres m egoldási
képességében. A zt a té n y t pedig, hogy g y a ­
k o rlati jelleg ű m éréseket végeznek, az
teszi leh ető v é, hogy a v á la sz to tt p ro b lé­
m ák egym ással szoros k ap c so la tb an lévő
term észetes képességek eg y ü ttesét in d ít­
já k m ű k ö d ésb e és hozzák felsz ín re. . .
Az e g y é n is é g és a típ u s o k p ro b lé m á ja
m in ta differenciális lélektan h arm ad ik n ag y
te rü le te k a p h e ly e t a k ö tetb en . A feldol­
gozás első részében azokra a k ísérletek re
té r vissza a szerző, am elyekben a „jellem ” ,
az affek tiv k ö rb ő l eredő vonások összessége
szolgál a szem élyiség m eg h atáro zásán ak
alap jáu l.
Az em b eri személyiség m in t bio-szo-
ciális egység egyéniség m in d ab b an , am i
sa játo san csak ben n e v an meg, am ib en k ü ­
lönbözik m á so k tó l. É sszerű feltételezn i,
hogy a szem élyek k ö zt észlelt eltérések r e n ­
dezhetők m egfigyelhető m a g atartásb eli v á l­
to z ato k sz e rin t a k á r m ennyiségi, a k á r m i­
nőségi érték elés alap ján . Az ilyen tá rg y ú
vizsgálatok a z t m u ta tjá k , hogy ezen a t é ­
ren m ű v elt n ép ek nyelve is m e g m arad t
azon a fokon, am elyen a p rim itív n ép ek é
jelöli meg az egyes fizikai té n y ek et, őrizve
sajátos, é rté k e lé st is m agukban rejtő , szin-
kretik u s o ld a la k a t jelölő, á rn y a lt szóbeli
kifejezések so k aság át, általános, o b je k tív
fogalm i jelek n élk ü l. Az a kérdés, hogy az
ilyen, g y a k ra n ellen tétp árb an m eg ad h ató ,
m egkülö n b ö ztetések (élénk, n y u g o d t; t ü ­
relm es, tü re lm e tle n ; lelkes, közöm bös; b á ­
tor, félénk; fösvény, bőkezű stb ., stb .) füg-
getlenek-e eg y m ástó l, nem erednek-e m é ­
lyebb, k iseb b szám ú jellegzetességből, n a ­
gyon régen m egfogalm azódott, és a te m p e ra ­
m entum o k ta n á n kezdve sokféle felo sz tá s­
hoz v ez etett. Az alap v ető jellem v o n áso k
357
p ro b lé m á já t kísérletileg is fe lv e te tté k , és a
té n y e z ő k elemzésének az értelm ességi vizs­
g á la to k n á l alk alm azo tt m ódszere a fa k to ­
ro k so k a ság á t m u ta tta k i m in d e n té re n (fi­
z ik a i személyiség, értelm i tényezők, érzelmi
é let, vérm érséklet, felfogásbeli irán y u ltság
s tb .) . U gyancsak elv ezetett ez a m ódszer
i t t is o ly a n általános té n y ez ő k kereséséhez,
m in t am ily en a g tényező az értelm esség-
n él, m e ly a ro k on-tulajdonságok egy egyé­
n isé g b e n való jelenlétét ind o k o ln á. A k ö ­
te tn e k ez a h arm ad ik része elég sovány,
n y ilv á n kevesbednek a k ísé rleti m ódszerek­
k e l ellen ő rzö tt eredm ények: az általán o san
is m e rt típ us-alkotási tö rek v é sek e t azon­
b a n a szerző röviden elem zi. K evés hely
j u t a z egyéni v álto za to k n a k (tö b b ek közt
a v alam ily en szem pontból m agasrendű
H. PIÉRON, M. REUCHLIN, R. BIZE, C. BÉNÁSSY-CHAUFFARD, S.
PACAUD, P. RENNES: L ’UTILISATION DES APTITUDES. ORIENTATE
ON ET SÉLECTION PROFESSIONNELLES. TRAITÉ DE PSYCHOLOGIE
APPLIQUÉE. LIVRE TROISIÈME.
A k é p e ssé g e k fe lh a s z n á lá s a . S z a k m a i ir á n y ít á s és k iv á la sztá s. A lk alm az o tt pszicho­
ló g iai kézikönyv. H a rm a d ik k ö te t. Presses U n iv ersitaires de F ran ce, P aris, 1954.
757 oldal
R . B o n n a r d e l és C. S p e a r m a n h aso n ló
t á r g y ú m u n k á i m e lle tt P ié r o n m u n k a k ö z -
z ö ss é g é n e k ez a v á lla lk o z á s a té m aelem zó sé-
b e n , p ro b lé m a fe lv e té s é b e n és k r itik a i állás-
f o g la lá s a ib a n e g y a rá n t fe jlő d é s t m u ta t.
M ielőtt a könyv ism ertetéséhez hozzá­
fo g n á n k , előre kell b o csáta n u n k , hogy a
sz erző k elsősorban a k a p ita lis ta tá rs a d a ­
lo m b a n élő dolgozók m u n k a lélek ta n i k ö rü l­
m é n y e it és feltételeit v iz sg álták meg, így
so k te k in te tb e n m e g állap ítása ik at a k a p i­
t a lis t a környezetből eredő tén y ez ő k figye­
lem bevételével kell fo g ad n u n k . E ttő l e lte­
k in tv e a könyv alapos v iz sg álat tá rg y á v á
te sz i m indazokat a té n y ez ő k et, am elyek
a m u n k a lélek ta n i fela d ato k m egoldásához
á lta lá b a n szükségesek.
H elyesen lá tja P ié r o n , hogy a pálya-
irá n y ítá s n a k szolgálnia kell a k o lle k tiv itá s
k ö z é r d e k e it , s összhangot kell terem ten ie a
fia ta ls á g és a társad alo m különböző m u n k a ­
fe la d a ta i között. Jó l lá tja , hogy a p á ly a v á ­
la s z tá s i irán y ítás elm életének különös érd e­
k é b e n áll m egism erni m in d en országban a
foglalkozások fejlődési g ö rb éjét. A gépek
és m űszerek egyre n ag y o b b té r t hódító
k o rsz a k á b a n az em ber felszabadul a d u rv a
te s ti m u n k a eddigi kényszere alól, kevésbé
v a n szükség nyers te s ti erőire, egyre in k áb b
358
egyedeknek); a szekszuális (férfi és női) és
fa ji sajáto sság o k rövid, k evés és viszonylag
k isszám ú egyént bevonó v izsg álat alap ján
való felvetése pedig alig a lk alm as egyébre,
m in t a figyelem felh ív ására: m eg nem ol­
d o tt kérdések so k aság ára k ell v álaszt t a ­
láln i . . .
Az egész k ö te tb en feld o lg o zo tt h a ta l­
m a s a n y a g igazolása a n n a k a század elején
T itc h e n e r tő l rem ény fo rm á já b a n m egfogal­
m a z o tt elégedetlenségnek a pszichológiá­
v a l szem ben: ,,. . .m eg v an a z a vigasztaló
bizonyosságunk, hogy egy befejezetlen t u ­
d o m á n y ö sszeh aso n líth atatlan u l értékesebb,
m in t az o ly an tu d o m á n y , m e ly n ek tényei
és tö rv én y e i le v ág o tt v irá g o k k é n t kell,
h o g y elh erv ad jan ak .”
K is s Á r pá d
érte lm i erőire ta r t ig én y t a z élet. E nnek
k ö v etk eztéb en a m u n k a feltételei egyre
jo b b a n átala k u ln a k , és m eg v álto zik a fog­
lalk o záso k megoszlása. F igyelem be kell
m ég v en n ü n k , hogy a dolgozók létszám a
eg y re jo b b a n nő, a n ő k kö zü l is egyre tö b ­
b en v állaln ak ip ari m u n k á t, a m unkába-
lépés id ő p o n tja is ak éső b b i é le tk o rra tolódik
á t. E zek re v o n atkozóan a k a p ita lis ta o r­
szágok sta tisz tik a i a d a ta it közli, pedig a
szocialista országok erre v o n atk o zó ad atai
so k k al szignifikánsabbak v o ln á n ak .
Az egyes h iv a táso k k al k ap cso lato s a l­
kalm asságvizsgálati eljáráso k elm életi és
g y a k o rla ti m ódszereinek b írá la tá ra v o n a t­
kozó megjegyzései h elyesek, m ikor azt
m o n d ja, hogy a h iv a tá s b e li a lk a lm a s sá g
ö ssze te tt fo galom , az alk alm asság nem á lla­
p íth a tó meg egyetlen d im enzióban, hanem
so k dim enziót k ív á n meg, am ely ek a jelölt
szem élyének p ro filjáb an m in d előfordul­
h a tn a k . E z a profil pszichofiziológiai szem ­
p o n tb ó l m agában fo glalja az érzelm i egyéni
szerkezetnek, az érzéki-m ozgásos b eren­
dezésnek különböző sz em p o n tjait, a sa já ­
to s te n d en c iák a t, a szoros értelem b en v e tt
pszichológiai te rü lete n a k ülönböző értelm i
képességeket, és a d o tt esetb e n az értelm es-
ségnek különböző fo rm á it is.
 A p á ly av á lasz tá sra vonatkozó h a tó té ­
ny ezőket elem ezve helyesen á lla p ítja meg,
hogy az é le tp á ly á k a t az em berek csak felü­
letesen és hézagosán ism erik. G y ak ran
m áso d re n d ű előnyök és h átrá n y o k ism ere­
tei, — m elyek á lta lá b a n nagyon szűkkörű
ta p a s z ta la tr a tá m aszk o d n ak , és sokszor
a család vagy ism erőseinek lá tó k ö rén nem
te rje d n e k tú l, — külső lá ts z a tra igen erős
h a jla m o k a t vagy h a tá ro z o tt idegenkedé­
sek et k elth etn ek a p ály av á lasz tá s e lő tt álló
fiatale m b erb en , pedig azok nagyon kevéssé
ig azolhatók. A m iliő h a tá s á t — pl. kohó
jelenlétéből adódó sajáto sság o t — igen
n a g y ra kell érték eln ü n k ; ilyen vidéken a
fiatalsá g erős h ajlam o t m u ta t a kohászat
trán t. O lyan véletlen tényezők ezek, am e­
ly ek h aték o n y ság a igen erős. íg y ju t a rra
a m egállapításra, hogy a p ály av álasztásb an
csekély szabályszerűség és m eglehetősen
n ag y válto zato sság v an . A ki tu d ja , hogy
a tá rsa d a lo m a la k ítja az em bert, és nem
fo rd ítv a, az nem fog erre a m egállapításra
ju tn i, h an e m éppen azt álla p ítja meg, hogy
en n ek így is kell lennie. N ézetü n k szerint
a p ály av á lasz tá si ta n á c sa d á sn a k az a fela­
d a ta , hogy az a d o tt tá rsa d alm i követelm é­
n y ek n ek és az ifjúság részéről adódó felté­
te lek n ek m egfelelően irá n y ítsa a jelölteket.
A fen teb b i esetben pl. a k ohászat igényei­
n ek és az o tta n i fiatalság ad o ttsá g ain a k
h arm ó n iáb a o lv asztásával lehet jó pálya-
v álasztási m u n k á t végezni.
N em csodálkozunk a szerző kijelentésén,
hogy a kelleténél k o rá b b i p ályaválasztási
irá n y ítá s csü tö rtö k ö t m o n d o tt, m e rt a
fia ta l szem élyében még nem érlelődhettek
m eg a h iv a tásb eli hajlam ok. E z t a helyze­
te t m ég sú ly o sb ítja a kellő ism eretek
h ián y a. E z é rt a helyes p ály av álasztási
ta n ác sad ó n am tu la jd o n íth a t tú lz o tta n
n agy fontosságot a h ajlam o k n ak és a k e d v ­
nek, kivéve a z t az esetet, h a valam ely
„ h iv a tá s ” nagyon h a tá ro z o tt erővel je le n t­
kezik. H angsúlyozza a szerző an n a k fon to s­
sá g át, hogy m egism erjük a p á ly á ra irányí-
ta n d ó k é r z e lm i alkalm asságait, m e rt ily
m ódon á lla p íth a tju k m eg a fiatalo k m ély
ten d en ciái alap ján , hogy m ily valószínű­
séggel alk alm az h ató k a foglalkozásoknak
ebben, v ag y a b b a n az osztályában. A h a j­
lam o k v izsgálatánál a szerző k é rd ő ív e s m ó d ­
s z e r e k e t ta lá l megfelelőknek, pedig ezek a
m ódszerek szu b je k tiv e k és csekélyebb fu n k ­
cióértékkel rendelkeznek. H ib ásn ak és
d o g m atik u sn ak ta rtju k L . L . T h u rsto n e , W .
A . L u r ie fak to riális analízisét a különböző
„éle tfo rm á k n ál” , m elyek nem tü k rö zik a
term elő m unkásság és p arasztság tá r s a ­
d alm i szerepét. E z t érzi a szerző is, am ikor
m egjegyzi, hogy „ a tényezőelem zést a jö v ő ­
ben sokkal nagyobb populációra kell k ite r­
jeszten i” .
S zakem berek érdeklődésére t a r t h a t sz á ­
m ot a szerző közlése „ a h ajlam o k és sik e r” ,
„ a z alkalm asság és a képességek kifejleszt-
hetőségének h a tá ra i” p ro b lém ájáró l. A
p ály av á lasz tá si prognózis érvényessége és
az é letp á ly á n a r a to tt sikerek k érdésében
sz á m ta la n v izsgálat felsorolásával igazolja
a p ály av á lasz tá si prognózis érvényességét.
B ár ezek a k o n trollvizsgálatok rö v id id ő tá ­
volságokra tám aszk o d v a ig azo lják a szer­
ző t. Ő be nem v allo tta n k ételk ed ik e p ro g ­
nózisok érvényességében, m e rt a következő
fejezetb en arró l tárg y al, hogy a p rognózi­
sok h ib á ja valószínűen a v izsg álato k lú l-
k o r a i m egejtésében rejlik. A tú lk o ra i pálya-
v álasztási irá n y ítá s azért h ely telen , m ert
a serdülés k o ráb a n éppen a p ály av á lasz tá si
irá n y ító h ajlam o k v álto zn ak m eg n a g y ­
m érték b en . E z é rt a 14. életév e lő tt a f ia ta l­
ság n ak nem n y ú jth a tu n k kom oly, valódi
p á ly a irá n y ítá s t . Az érzékleti fo g y aték o so k ­
nál, a v ak o k n ál és süketeknél m ég m esszebb
kell k ito ln i a h atárid ő t. A m a g asa b b é let­
p á ly á k ra való alkalm asságot az o n b an 17
és 18 éves kor elő tt nem leh et m e g állap í­
ta n i, m e rt az egyes m egism erő te v é k e n y ­
ségek csak a 14. életév u tá n k ezd en ek d if­
ferenciálódni és ny o m aték o san m ű k ö d n i.
A képességek m egism erésének elm életi
kérdéseiről szólva helyesen á lla p ítja meg
M. R e t jc h l in , hogy nincs „ m a g á n v a ló ”
képesség, és hogy a képességek m egism erése
szociális tén y ező tő l is függ. E ze k je le n tő ­
sége nem csekély, m ert n ag y m érték b e n
befolyásolják a n ek ü n k egyedül h o zzáfér­
hető k o n k rét a d a to k a t a v izsg ált szem ély­
ről. A b b an azonban m ár ellen tm o n d ást
lá tu n k , hogy a tesztek et ú g y vizsgálja,
hogy ezek „m ily m érték b en érik el a képes­
ségeknek, ezen v elü n k szü letett jelleg zetes­
ségeknek ism eretét” . Jó érzékkel a k ép es­
ség fo g alm át n em azonosítja a te s z t ered ­
m ényével, m e rt ez d o g m atik u s és n e m ­
experim en tális gondolkodás lenne. A ténye-
zőelem zések v izsg álatán ál is k ritik a i szem ­
p o n to k vezetik. A szakpszichológusok
ta n u lh a tn a k ab b ó l az alaposságból, am ely-
lyel a p ály av á lasz tá si ta n ác s m eg szerv e­
zése, v ég re h ajtá sa és ellenőrzése F ran cia-
országban folyik. A teszt-ered m én y ek rő l
szóló fejezet sok szem pontból feldolgozási
m ódszert n y ú jt a tesztek érvényességének
k u ta tá s á b a n , és m eg állap ítja, h o g y h asz­
nos és érdem es a teszt-ü te g ek e t h aszn áln i,
„intellig en ciáró l k ia d o tt le letek e t” k észí­
te n i, m e rt ezekből meg tu d ju k előre m o n ­
dani, m ilyen globális eredm ény v á rh a tó a
vizsgálati szem élytől. E z a k u ta tá s a z t is
igazolja, hogy a szóbeli te sz te k b e n elért
jo b b ered m én y és a cselekvésbeli tesztek k el
fe lm u ta to tt gyengébb eredm ény az irodalm i
ta n u lm á n y o k b a n elérhető jo b b ere d m én y t
jelzik, m íg a m eg fo rd íto tt v iszo n y ú ered ­
359
m é n y e k képviselői tö b b sik e rt m u ta tn a k
fel a te rm ész ettu d o m án y o k b a n . T öbb fon­
to s té n y e z ő még így is ism eretlen m arad.
V éle m é n y ü n k szerint ez az em ocionalitás-
ból, a tesztek k el szem ben való állásfogla­
lá sb ó l, a közrem űködés a k a ra tá b ó l fakad.
A szerző nem em líti, hogy e z t bárhol is
fig y elem b e v e tté k volna.
A foglalkozások és b e tö ltö tt állások
ta n u lm á n y o z á sa te ré n szám os problém a-
felv e téssel találkozunk. íg y pl. ta n u lm á ­
n y o z n i kell m agát a fo glalkozásra való k i­
k é p z é st, an n a k közvetlen c é ljá t és a m u n ­
k á r a v a ló előkészítést. V agy pedig: a m u n ­
k á h o z v aló alkalm azk o d ásn ak legjobb
m ó d ja n e m a m últ ism ereteinek v álto zatlan
ism étlésé b en áll, han em a h a la d á sn a k foly­
to n o s sz em m elta rtásá b an és a belőle hasz-
n o th ú z ó inspirációban, m ely a fo lyton új
és ú j való ság o t veszi alapul. F o n to s a vál­
la lk o z á so k a t koronként ú jr a átcso p o rto sí­
ta n i. K ü lö n figyelm et érdem el a pály án
való előrelépés ta n u lm á n y o zá sa. A zonban
a sz erző is csak felveti ezeket a p roblém á­
k a t, és belem élyed a foglalkozási tev ék en y ­
ségek elem zésének m esszem enő tag lalásáb a.
Még a z időelem zők is ta n u lh a tn a k abból az
an alízisb ő l, m ely egész a m ikrom ozgásokig,
a m ikroelem ekig, p o n to sa b b an : a m ikro-
ak ció k ig , vagyis olyan elem i tevékenysé­
gek ig v ezet, m ely a m ozgássorozatok leg­
k ise b b m o zzan ata.E zek n ek az elem i m ozza­
n a to k n a k m érése te rm észetesen az ipari
pszich o ló g ia e célra k észü lt m űszereivel
tö r té n ik . Ily en a c ik lo g rá fia , am ik o r a m u n ­
k a tá r g y a t elektrom os lá m p áv a l lá tju k el, és
a m u n k a m o z d u la t ú tjá t lefényképezik. A
k in é z is fo to g r á fia (m ozgásfényképezés) az
elő b b i v á lto z a ta , m ely nem csak a m u n k a­
d a r a b m e g te tt ú tjá n a k á b rá z o lá sá t végzi
el, h a n e m a m unkás te sté n e k különböző
p o n to k o n végb ev itt m ozg ásait is ábrázolja
oly m ó d o n , hogy a m u n k ás te s té n e k k ülön­
böző p o n tja ira v illan y k ö rtét helyeznek, s
ez k ö zv e tle n ü l leírja egy lem ezre az ízüle­
te k m o z g ása it. Ezzel az eljárással jól meg
le h e t k ü lö n b ö z tetn i a jó és rossz m ozgáso­
k a t, a szakképzetlen és ta n u la tla n m u n k á­
so k a t, m e rt a m űszer a szakszerű m ozgá­
so k a t p o n to sa n fe ltü n te ti. I t t kell em líteni
a k in e m a to g r á fiá i m ó d sze rt, m ely mozgó
fé n y k é p e k e t készít a dolgozókról.
S o k o ld alú a n m u ta tja be a szerző,
h o g y a n kell az egyes állások, foglalkozások
lé le k ta n i elemzéséhez hozzáfogni, m ilyen
m ó d sz erek e t lehet e té re n alkalm azni. A pró­
lé k o sa n foglalkozik az egyes állások, fog­
la lk o z á so k leírásának m ó d sz erta n i kérd é­
seivel, m a jd a m u n k a te rm észetén ek leírá­
sá v a l, a m onogesztuális és poligesztuális
m u n k á k elemzésével, a m u n k a fizikai fel­
té te le iv e l és veszélyeivel, az é g h a jla ti té n y e­
ző k k el, az érzékszervekre h a tó tényezők­
360
kel, a to x ik u s anyagokkal, a m u n k a e r­
kölcsi és tá rsa d alm i feltételeivel, a felelős­
ség kérd ésév el és az értelm esség sík ján
m u ta tk o z ó követelm ényekkel. A szerző
h ely esen lá tja , hogy az egykori „lelki
k épességek” , ső t a m odern pszichológia
tényezőelem zésének „ fa k to ra i” is n em
egyebek o p e r a c io n á lis s tr u k tú r á k n á l. E zé rt
in k á b b „ a felfogás” színvonaláról, m in t az
„ é rte lm i” színvonalról, in k á b b az „észlelés
képességéről” , m in t a „figyelem ről” beszél.
M eghagyja azon b an „az em lékezet” k ife­
jezést, m e rt ez egym agában alk alm as k ife­
jezésre ju tt a tn i a „képességet” és a „ k a p a ­
c itá s t” , s ez u tó b b in o lyan operacionális
k a p a c itá s t ért, am elyet sem m i m á sra n em
le h et visszavezetni. Az értelm i te v é k e n y ­
ség fő b b form ái, am elyek m in d en foglal­
k o z á sb a n nélkülözhetetlenek, a k ö v e tk e ­
zőkben so ro lh ató k fel: a ) em lékezet, b )
m egfigyelés (észlelés) k ap a citása , c ) az
érte lm i felfogás színvonala, d ) k ritik a i
képesség, e ) ú jító képesség, f ) m ás összete­
v ő k szerepe. E z u tó b b i tén y ező n a z t érti,
am ellyel értelm ü n k foglalkozik. E z t az
a n y a g o t pedig három k ateg ó riáb a lehet
sorolni: dolgok, eszmék, szem élyek. Az é r­
telm esség speciális tu lajd o n ság ai: a gondol­
k o d ás gyorsaság a vagy lassúsága, p o n to s­
sága, szélessége, iránya, m ely le h et g y ak o r­
la ti v a g y elm életi.
Az egyéni tu lajd o n ság o k te ré n a vér-
m érsék let, ösztön, jellem k érd éseit tá rg y a l­
ja. V érm érsékleti sajáto sság k én t a m u n k a ­
végzés g y o rsaság át az időm érés bevezetése
á lta l ta lá lja in d o k o ltn ak tá rg y aln i. G o g u e -
l in a z t észlelte, hogy v a n n a k élénk v é r­
m é rsé k le tű dolgozók, ak ik m in d am ellett
n em tu d n a k eleget te n n i a gyors m u n k a
követelm én y ein ek . Az élénkség ugyanis
nem fo g lalja m ag áb an a g y o rsa sá g o t m in d en
esetb en , m e rt a gyorsaság n em csak v é r­
m é rsé k le ti élénkségből áll, h a n e m kell
hozzá m ég gesztusbeli szabatosság is, azaz
bizonyos m ozgásbeli m ódszer is, to v á b b á
em ocionális ragaszkodás a fe la d o tt m u n ­
k áh o z.
H o g y a n alkalm azkodik az egyén a
m u n k a fe lad a th o z ? A szerző ezt a k érd ést
a dolgozó egyénnek m iliőjével való össz­
h a n g já b a n szemléli, és a dolgozónak főnö­
kéhez, m u n k aad ó jáh o z való reláció ján k e ­
resztü l m óri le, am ely ta y lo rista szem léleté­
ből fa k a d . K ap italista tá rsa d alo m b an ez
érth e tő , »z-ocialista társa d alo m b an tú lh a ­
la d o tt állásp o n t. Az alk alm azkodás h iá ­
n y a in a k ism ertetése k ap c sá n foglalkozik
a b alese tek problém áival, illetv e a b a le se ti
h a jla m o s s á g kérdésével. Széleskörű irodalm i
tá jé k o z ta tá s á t nem zá rja le h a tá ro z o tt
állásfoglalással, illetve azzal a negációval
fejezi be, hogy sta tisz tik a i m ódszerrel nem
le h et k im u ta tn i a „b aleseti h a jla m ” lóte-
zését. P ozitív értékelése általánosságban
mozog, m ikor kijelenti, hogy a z esé ly e n
k ív ü l m é g sok m á s e g y é n i té n y e z ő i s v a n ,
a m e ly e k e t s z á m ítá sb a kell v e n n i a b a lesetek ­
n é l.
É rdeklődésre ta r th a t szám o t a f á r a d t­
ságról és az egyhangúságról ír t tá jé k o z ta ­
tó ja . A szüneteknek a m u n k a te rm észeté­
hez kell igazodniuk. H a izom m unkáról v an
szó, a k k o r a szüneteknek a szó szoros é rte ­
lem ben v e tt pihenéseknek kell lenniük, am e­
lyek a fiziológiai k ifárad ásn ak k o m penzá­
ciói. Az olyan tevékenységeknél azonban,
am elyeknek fő jellegzetessége n em az erő ­
feszítésben, hanem az ism étlésben van, az
egyhangúsággal és az u nalom m al kell szá­
m o ln u n k , nem pedig értelm i k ifáradással.
E ze k b en az esetekben a sz ü n et és a pihenés
tu la jd o n k é p p en nem a m u n k a m eg szü n te­
té sé t jelen ti, hanem in k áb b a tevékenység
m e g v á lto z á sá t.
Az alkalm asság-vizsgálatokkal k apcso­
la tb a n alapos k ritik á t m ond B o n n a b d e l -
hez csatlakozva a teszt-m ódszerekre, azok
érvényességére. A szervezetben ugyanis
n em elszigetelhető egységeket (képessége­
k e t) kell keresni, hanem in k á b b összetett
eg yü ttesek et, s ezek ré sze it ú g y , h ogy ezek
e g y e n s ú ly b a n m a r a d ja n a k . E z t az egyen­
sú ly t az összes m echanizm usok kölcsönha­
tá s a biztosítja, m e rt m in d n y á ja n u g y an ­
a n n a k a szervezetnek szorosan összetartozó
ta g ja i.
A m u n k a fizikai környezetéről szólva
tá rg y a l a világításról, a szellőztetésről, a
zajról és zenéről. A ta y lo rizm u st, m in t a
m u n k a gazdasági h ató tén y ező jét, á lta lá ­
b a n elítéli. A tá rsad alm i h atáso k b ó l kie­
m eli az em beri kapcsolatok m iliő h atásá n ak
k érd ését, m elyet különböző „légkörökkel”
jellem ez: v a n au to k ra ta , d em okratikus,
,,laissez-faire” , a ty a i légkör, m ely n ek m ás
és m ás m u n k a m o rálja van.
A m u n k a pszichológiai és pszichofizio-
lógiai analízisénél k ét m esterséget emel ki
és elemez részletesen: a telefo n k eze lő n ö és
a m o zd o n y v e ze tő m u n k á já t. B e n n ü n k et fő­
leg ez u tó b b i érdekel. P o n to sa n leírja a
gőzm ozdonyvezetéshez szükséges képessé­
gek eg y ü ttesén ek szükségességét. Ezek:
1. Mozgó hőm unkahely, — levegőáram ­
lás, — rá z k ó d ta tá s stb.-ből adódó fizikai
nehézségek elviselése.
2. V áltakozó sebességből eredő új h ely ­
zetekhez való alkalm azkodás.
3. Az energiáról való gondoskodás, az
en erg iával való gazdálkodásból szárm azó
fela d ato k elvégzésének képessége.
4. Ú j helyzetekben való d ö n té sn ek és
e lh a tá ro z á sn a k képessége.
E z u tá n felsorolja azokat a fiziológiai,
pszichofiziológiai és m entális té n y ez ő k et,
am elyek a m ozdonyvezető m u n k á já b a n
szerepelnek. E téren kiemeli a z érzékelési
fu n k ció k közül a lá tás tö b b féle fu n k ció it,
az éleslátást, a szín látást, a hom álybeli
lá tá s t, nem emeli ki k ellő k ép p en a fotop-
tik u s és szk o to p tik u s a d a p tá c ió fo n to ssá­
g á t. H angsúlyozza a h allásérzék en y ség és
tapintásérzék en y ség , v a la m in t a m ozgások
k o o rd in áció ján ak fo n to sság át. E z a kép
az o n b an így mégsem tö k é letes. M indezek
a felsoro lt képességek a szem élyiség s tr u k ­
tú r á já b a ág y azo ttan fu n k cio n á ln ak , ezért
a s z e m é ly isé g b ő l eredő té n y e z ő k , a s z e m é ly i­
s é g a la k ító biojaktorok, a m e ly e k a z é le tm ó d ­
ból, a tá p lá lk o zá sb ó l, esetleg a z a lk o h o liz m u s ­
ból tá p lá lk o z n a k , so k k a l d ö n tő b b e k leh etn ek
a z e g y e s k ép esség ek n él, és a z o k a t o p tim á lis
a d o tts á g a ib a n is m e g v á lto z ta th a tjá k . Meg kell
m ég a z t is jegyeznünk, hogy a v a sú tte c h -
n ik a m ai stá d iu m á b an m ár a gőzm ozdony-
vezetés problém ái fo k o zato san e la v u lta k k á
v áln ak , és előtérbe lépnek a dieselesítésből
és elektrifikálásból adódó ú j k ö v etelm é­
ny ek , am elyek egészen m ás p á ly a p ro filt
k öveteln ek , m in t a g ő zm ozdonyvezetőké.
E rre vonatkozólag m ár W i n k l e r k u ta tá ­
sai az ú ttö rő m u n k á t elv ég e zté k (D er
B a h n a rz t, 1957).
A váltókezelők m u n k á já n a k elem zésé­
nél m á r k ité r a szerző b izonyos „ s z u b je k ­
tív ” okok vizsgálatára: a becslési képesség
h iá n y á ra , aggályosságra, feled ék en y ség re,
figyelm etlenségre, lassú ság ra s tb . E zek
a z o n b a n szin tén nem azo k a végső in v a ­
riá n s tényezők, am elyek p szich ésen m eg­
n y u g ta tó m ag y arázatu l sz o lg áln ak , m e rt
a p sz ic h o ló g ia i v iz sg á la tn a k é p p e n a zo k a t a
fa k to r o k a t kell fe lk u ta tn ia , a m e ly e k ezeket a
je len ség ek et, a fig y e lm e tle n sé g e t, la ssú sá g o t,
fe le d é k e n y séget stb .-t e r e d m é n y e z ik .
H alad ó szem pontok é rv é n y esü lé sét lá t­
ju k a b b a n , hogy a te sz te k k iérték elésén él
figyelem be veszik a szociális és m iliő té n y e­
zőket, am i term észetesen m ég n e m jelen ti,
hogy az e m líte tt te sztek érv én y esség ére
v o n atk o zó a n azok alk alm az ó iv al e g y e t­
é rtü n k .
Ú jszerű n ek és h aszn o sn a k ta r t ju k a
k o lle k tív vizsgálatok m e g ta r tá s á r a v o n a t­
kozó ta p a sz ta la to k a t és u ta s ítá s o k a t. É rd e ­
kesn ek ta r tju k a főbb pszichés te v é k e n y sé ­
gek te rü le té n végzett r e g io n á lis k ü lö n b ö ző ­
sé g e k v izsg álatát. T u d o m á su n k szerin t
h a z á n k b a n még ilyeneket n e m végeztek,
pedig en n ek még az etn o g rá fu so k is h asz­
n á t v eh etn ék . E z a v iz sg álati irá n y z a t
e g y ú tta l jelzi, hogy m ár n y u g a to n is kezdik
ab b a h ag y n i a tu d a t-p szic h o ló g ia m ű v elé­
sét, s helyes irán y b a, h ac sa k ta p o g a tó z v a
és m ég n em ideológiai alap o n , a m iliő tén y e­
zők k u ta tá s a felé kezdenek o rie n tá ló d n i.
A g y ak o rla ti pszichológusok m egszív­
le lh e tik azo k at az értékes m egfigyeléseket,
am ely ek et a könyv a pszichológiai v izsg ála­
361
to k h ely telen végzésével k a p c s o la tb a n fel­
e m lít. E ze k a megfigyelések fő leg a F ra n c ia
V a s u ta k L a b o r a tó r iu m á b a n m in te g y 70000
fő m egvizsgált szem élynél a la k u lta k ki, de
a lk a lm a z h a tó k a mi v isz o n y a in k ra is azzal
A TANULÓK SZEMÉLYISÉGE ÉS GONDOLKODÁSA
N eveléslélektani ta n u lm á n y o k . Szerkesztette: L ó n á rd F eren c és S u rá n y i G ábor.
T a n k ö n y v k ia d ó . B udapest, 1960. 182 1.
„ N a p ja in k b a n egyre tö b b szó esik arról,
h o g y a z iskolai oktató-nevelő m u n k á t ala­
p o z z u k m eg a pszichológiai tö rv é n y sz e rű ­
sé g ek ism eretével és tu d a to s alk alm az ásá­
v a l.” íg y kezdődik e ta n u lm á n y k ö te t elő­
s z a v a . Ä tanulm ányok k ö zreb o csátásáv al
n y ilv á n az volt a T a n k ö n y v k ia d ó célja,
h o g y a korszerű nevelés- és oktatáslélek-
ta n i irodalom néhány s ik e rü lt alk o tását
h o zz áférh ető v é tegye a g y a k o rló nevelők
s z á m á ra s nyom atékosan rá m u ta s s o n a lé­
le k ta n -tu d o m á n y n a k az isk o la életében
já ts z o tt kiemelkedő szerepére. A 9 cikket
ta rta lm a z ó k ö tetet négy o rszá g tudósai
ír tá k . K ö zülük négy sz o v jet, 2 —2 ta n u l­
m á n y az N D K és hazai tu d ó s o k m űhelyei­
ből k e r ü lt ki, egy pedig sv á jc i sz erző műve.
A tanulm ányok so rát K b m m e n L ászló
c ik k e n y itja meg. ( „ H o g y a n s e g íth e tik a
n e v e lé s ta n i kutatások a p e d a g ó g iá t és a p e ­
d a g ó g u s m u n k á já t? ” ) A szerző rö v id tö r­
té n e ti visszapillantásban is m e r te ti a k ü ­
lö n féle álláspontokat a pszich o ló g ia sze­
re p é rő l a nevelésben. M a jd p e d ig a neve­
lé slé le k ta n fogalm ával és fő k u ta tá s i te rü ­
le teiv el foglalkozik b e h a tó b b a n . K ülönö­
s e n a m ódszer kérdéseinek s z e n te lt nagy
fig y e lm e t. S aját k u ta tá s i te rü le té rő l szár­
m a zó kérdéssorozatokon m u t a t j a be, ho­
g y a n le h e t az oktatás k ö r ü lh a tá r o lt te rü ­
le té n a ta n u ló k te lje sítm é n y é t, tényleges
tu d á s á t felszínre hozni.
K e l e m e n L ászló sz ín v o n a la s ta n u l­
m á n y a m integy keretbe fo g la lja azokat a
p ro b lé m á k a t, am elyeket a k ö te t szerzői
a k éső b b iek folyam án ré sz le te ib e n is k i­
f e jte n e k . A Cilikhez csatlak o zó neveléslé­
le k ta n i bibliográfia az a la p o s a b b a n tájé­
k o z ó d n i kívánó olvasóknak le h e tő v é teszi,
h o g y tö b b e t is m e g tu d ja n a k a felv etett
k érd é sek rő l.
A n á lu n k is jól ism ert H . H ie b s c h ( „ A
p e d a g ó g ia i p szich o ló g ia h e ly z e te é s fe la d a ta i
a N é m e t D e m o k ra tik u s K ö z tá r s a s á g b a n ” )
K e l e m e n L ászló cikkével ro k o n té m á t dol­
g o z o tt fel. S éppen azért é rd e k e s olvasm ány
s z á m u n k ra , m ert ö ssz eh a so n líth atju k a két
o rszág tu d ó sa it foglalkoztató p ro b lém ák at.
H . H ie b s c h is tö rté n e ti á tte k in té s t ny ú jt
362
a céllal, h o g y az alkalm asságvizsgálatok
g y a k o rla ti fe la d a ta ik a t a növekvő igények
ellenére is tu d o m á n y o s szin ten és a tá r s a ­
dalom ja v á r a tu d já k ellátni.
R é t i L ászló
h a z á ja lé le k ta n i k u ta tá s á n a k fejlődéséről
és a fe jlő d é st fékező ára m lato k ró l. E lv i
n éz eteit íg y fogalm azza meg: a) N e k e v e r­
jü k össze a z egyéni és a tá rsa d a lm i tu d a ­
to t! b) N e k e v e rjü k össze a m a g asren d ű
id eg m ű k ö d és fiziológiáját a pszichológiá­
val! c) V éd ek ezzü n k azon p o lg ári n ézet
ellen, m isz e rin t az egyéniség elsődleges,
a tá rs a d a lo m pedig másodlagos! A m ú lt
n ev e lé slélek ta n i eredm ényeit azon axióm ák
sz erin t k ell vizsgálni, am elyek n y o m á n lé t­
re jö tte k . M inőségileg új k u ta tá s o k ra v an
szükség és sa já to s k u ta tá s i m ódszereket kell
k ia la k íta n u n k . E m ódszerek k ö z ö tt a k í­
sé rle tn e k d ö n tő szerep jusson. A to v á b b ia k ­
b a n a n ev eléslélek tan i k u ta tá s fe la d a ta it
elem zi a tízo sztály o s iskola bevezetéséből
adódó p ro b lé m á k szemszögéből. S ü rg eti e
tu d o m á n y á g m űvelői és az illetékes állam i
szervek szo ro sab b eg y ü ttm ű k ö d ését.
A k ö v etk ez ő ta n u lm á n y író ja, A. L.
S n ir m a n ( „ A ta n u ló i sz e m é ly isé g v iz s ­
g á la tá n a k p sz ic h o ló g ia i a l a p j a i .” ) a ta n u ­
lók szem élyiségvizsgálatának m ó d szertan i
k érd é seit fejteg eti. V izsgálatait h áro m
k érd és k ö ré csoportosítja: K it kell a ta n á r ­
n a k ta n u lm á n y o z n ia ? Milyen szem élyiség-
v o n á so k ra te rje d je n ki vizsgálódása? H o ­
g y a n k ell e z t elvégeznie? — Az első k é r­
déssel k a p c so la tb a n m eg állap ítja, hogy
n em csak a gyenge és rossz ta n u ló k k a l kell
tö rő d n ie a nevelőnek, h an em a jeles
és k ö zé p sz erű növendékekkel is. A m á so ­
d ik k érd éssel k ap cso latb an az o k at a tu la j­
d o n sá g o k at elem zi, am elyek a szem élyiség
a la p v o n á sa in a k tek in th e tő k . A h a rm a d ik
k érd é sn ek a z a végső konklúziója, hogy a
ta n u ló t cselekvései alap já n kell m eg ítél­
n ü n k , m iv e l a pszichikum az em b er te v é ­
k en ysége ré v é n alak u l k i és n y ilv á n u l meg.
S n irm a n ta n u lm á n y á t is igényesség és
szilárd elv i állásfoglalás jellemzi. J ó l k i­
v á lo g a to tt p éld ái meggyőzik az o lv asó t, s a
nevelői m u n k a új és szép tá v la ta it n y it­
já k fel e lő tte . Végső k ö v etk eztetésév el
m in d a n n y ia n eg y etértü n k : A ta n u ló sze­
m ély iség én ek megismerése a c é ltu d a to s
n e v e lő m u n k a nélkülözhetetlen feltétele.
L. I. B o z so v ic s cikke ( „ A z is m e re te k és
szo k á so k sz e re p e a ta n u ló k szem élyiség én ek
k ia la k ítá s á b a n .” ) azokról a k u tatáso k ró l
szól, am elyeket szo v jet pszichológusok a
különböző életkorú gyerm ekek erkölcsi n e­
velésével kapcsolatosan végeztek. Mi az
o ka az erkölcsi ism eret és a te t t közötti
szakadéknak? — M iért nem kielégítő a
ta n u ló k erkölcsi fogalm ainak fejlettsége
életkorukkal összehasonlítva? Mi a szere­
p ü k a szokásoknak az erkölcsi m a g ata rtás
szilárd fo rm áinak nevelésében?
E k u ta tá s o k n a k ren d k ív ü l nagy jelen­
tősége v a n az erkölcsi nevelés helyesebb
megszervezése szem pontjából. S am int
B o zso v ics cikkéből és az id é ze tt irodalom ­
ból kiderül, a szo v jet neveléslélektan k u ­
ta tó i az erkölcsi nevelés pszichológiai p ro b ­
lém áinak feltárása te ré n differenciált k u ­
ta tá s o k a t fo ly ta tn ak . E redm ényeik m inden
bizonnyal hazai k u ta tó in k ra is ösztönzően
fognak h atn i.
V. N . K ulikov ( „ H o g y a n é rtik m eg
a ls ó o sztá ly o s ta n u ló k a m a te m a tik a i ö ssze ­
fü g g ések et” ) a m egértés problém áján belül
a m atem atik ai funkcionális függőséget
vizsgálja. A bból az iskolai megfigyelésből
indul ki, hogy a ta n u ló k a fela d ato k a t nem
az összefüggések fe ltá rá sá v a l oldják meg,
hanem a m eg ad o tt szám okkal végzett szám ­
ta n i m űveletek ú tjá n . E z pedig g yakran
hibához vezet. P éld á k k al szem lélteti, ho­
g yan m egy végbe ezeknek az összefüggé­
seknek a m egértése.
A cikk író ja ism e rte ti m ódszerét is,
így kísérleteit b á rk i u tá n a csin álh atja.
L é n á r d F eren c „ M e g é r té sb e li problém ák
a z á lta lá n o s is k o la o szto tt és o s z ta tla n ta g o ­
z a tá b a n ” cím en, gazdag té n y a n y a g ra t á ­
m aszkodva ír a m egértés egyes nevelés­
lélektani kérdéseiről. A ta n u lm á n y beve­
zető részében a m egértés fon to sság át h an g ­
súlyozza az ism eretszerzésben és az iskolai
m u nkához való viszonyban. T eljesítm ény-
képes tu d ásh o z a m egértés ú tjá n ju th a t el
a ta n u ló . A to v á b b ia k b a n a m egértés neve­
léslélektani fog alm át fejteg eti a szerző.
E fogalm at elv ála sztja a fe lfo g á stó l, f ig y e ­
le m tő l és tu d á s tó l. U tal a je le n té s nagy fon­
tosságára, am inek h iá n y á b a n m egértés nem
jö h et létre. M ajd pedig a m egértésbeli n e­
hézségek kiderítésének m ódszereiről tá jé ­
k o z ta tja az olvasót.
A ta n u lm á n y n ag y o b b részét a n n a k az
an y a g n ak az elem zése foglalja el, am elyet
a szerző a m egértéssel k ap c so la tb an b u d a­
pesti és vidéki á ltalán o s iskolák o sz to tt és
o sz tatlan ta g o za tain g y ű jtö tt. A m agyar
irodalom , szám tan , m é rtan , fizika és kém ia
ta n u lá sá n a k nehézségeiről szól ez a te rje ­
delm es anyag. K özlését hasznosnak t a r t ­
ju k , m e rt a gyakorló pedagógusnak a lk a l­
m a nyílik itt b etek in ten i a ta n u lá s nehéz­
ségeibe és elig azítást k ap leküzdésének
m ó d ja ira nézve. A szerző á lta l alk a lm a z o tt
m ód szer jó n ak látszik arra, hogy az egyes
ta n tá r g y a k ta n ítá sá n a k nehézségein g y o r­
sa b b a n ú r rá v álju n k .
V. P . K olpacsov ta n u lm á n y a ( „ A k é t­
o ld a lú k a p c so la to k m eg terem tésén ek s z e r e p e
a f ö l d r a jz i a n y a g e ls a já títá s á b a n ” ) isk o la­
p é ld á ja a n n a k , hogy m ik én t leh et valam ely
d id a k tik a i p roblém át p o n to sa n m e g h a tá ­
ro z o tt k ísérleti feltételek k ö zö tt vizsgálni
s e fe lté te le k variálásával m egoldani. A szer­
ző a tu d ó s k u ta tó m eg b ízh ató ság áv al ad
v á la sz t a pedagógiai g y ak o rla t so rán fel­
m erülő sz ak tá rg y i p ro b lém ák ra. M egism er­
te ti k ísé rleti m ódszerét is s ezzel kedvet
é b re szt b en n ü n k a rra , hogy m a g u n k is h a ­
sonló k ísérletek et fo ly tassu n k .
A p r o d u k tív g o n d o lk o d á sra n e v e lé srő l
H . H ie b s c h írá sá t o lv a sh atju k . A rövid,
de lén y eg re ta p in tó cikk h áro m k érdésre
válaszol: M it é rtü n k p ro d u k tív g o n d o lk o ­
adáso
z n ? —- Mi teszi ezt lehetővé? — Melyek
a fe lté te le i a p ro d u k tív g o n d o lk o d ásra n e ­
velésnek a ta n ítá si órán? A szerző k ö z é rt­
h ető en fogalm az és érdekes p é ld á k k a l il­
lu s z trá lja m ondanivalóit. A g o n d o la téb ­
resztő cik k a rra k észteti az olv asó t, hogy
o k ta tó m u n k á já t a szerző állásp o n tjáró l
b írá lja és jav ítsa .
H ans A e b l i ta n u lm á n y a z á rja le a k ö ­
te te t. ( „ A k é p ze t, a szo k á s és a m ű v e le t” )
P ia g e t gondolatrendszerének n éh á n y a la p ­
v ető részletével ism erteti meg az olvasót.
A e b l i P ia g et k u ta tá s a it k ap c so la tb a hozza
a d id a k tik a egyik alap v ető p ro b lém ájáv al,
a go n d o lk o d ás fejlesztésével. A szerzőnek
észrev eh ető en az a szándéka, hogy m egcá­
folja a hagyom ányos d id a k tik á n a k a z t a
m a m ég m élyen gyökerező á llá s p o n tjá t,
m isze rin t a sz tatik u s k ép zetek a lk o tjá k a
gondolkodás alapelem eit. PiAGETra tá m a s z ­
k o d v a igyekszik bizonyítani, h o g y a gon­
d o lk o d ás cselekvési form a, am ely a fejlődés
fo ly am án differenciálódik, rendeződik, m ű ­
ködése kifinom ul.
Ig e n tanulságos a „szokás és a m ű v e le t”
cím ű fejezet is. B írálja a hagyo m án y o s
isk o láb a n azt, hogy a nö v en d ék ek gépiesen
ta n u ln a k meg bizonyos sz ab á ly o k at, fel­
adatm eg o ld ási te ch n ik á t. S m ivel g y ak ra n
helyes eredm ényre ju tn a k , a z t a lá tsz a to t
k e ltik , hogy a m űvelet m egértésén a la p u l­
n a k eredm ényeik. V alójában azo n b an ezek
a rea k ció k csak „m egértési sz ig etek ” s a
m ű v e le ti rendszer egészét a g y erm ek nem
érti. Szokáscselekvéseket, szo k ássá a u to ­
m a tiz á lt cselekvéseket végez c su p án . A m ű ­
v elete k v aló jáb an részm űveletekből te v ő d ­
n ek össze, k o o rdináltak, egységes, m oz­
gékony egy ü ttesek : m űveletrendszerek.
P éld á k o n b izo n y ítja jelen tő ség ü k et az is­
m eretszerzésben. M aradandóbb ism erete k ­
hez j u t á lta lu k a gyerm ek, m in t a m erev,
363
elszig ete lt, összefüggő rendszerbe n em szer­
veződő szokás-cselekvések esetében.
M in d e n t egybevetve, a K ö z p o n ti P e d a ­
gógus T ovábbképző In té z e t Pedagógiai
T a n sz ék é n ek irán y ításáv al g ondosan össze­
MESTERNÉ BODA FIORE — MEZEINÉ ERDÉLYI ÉVA:
KÖVETELMÉNY, JUTALOM, BÜNTETÉS
A nevelési eljárások vizsg álata. A kadém iai K iad ó , B udapest, 1959. 326 o ld .
Id ő s z e rű és távolról sem egyszerű fel­
a d a t m e g írá sá ra vállalkoztak a szerzők,
a m ik o r a követelm ény, ju ta lm a z á s és b ü n ­
te té s , m in t nevelési eljárások vizsgálatához,
ill. m eg írásá h o z hozzáfogtak.
A n ev e lő m u n k a fo ly am atáb an , szűkebb
é rte le m b e n az oktatónevelő m u n k á b a n az
is m e rt pedagógiai m ódszerek kö zü l a ju ta l­
m a zá s és b ü n te té s az az e ljárás, am ely a
g y a k o rló pedagógusnak a le g tö b b gondot
okoz.
A ju ta lm a z á s és b ü n te té s m in t az á l ta ­
lá n o s n ev elés, de a szűkebb értelem b en
v e t t o k ta tó -n ev elő m unira fo ly a m a tá b a n
is, o ly a n m ódszeres eljárás egyike, am ely
h a s o n ló a n a tö b b i eljárásokhoz, k e ttő s fo ­
ly a m a to t, szem élyiségek kölcsö n h atásáb ó l
adódó m ech an izm u st jelent. E n n e k hang-
sú ly o z á sa a z é rt is fontos, m e rt a ju ta lm a ­
zás és b ü n te té s d ialektikusán összefüggő
m ó d szeres egysége nem régi k e le tű a g y a ­
k o rla ti m u n k á b a n , sokszor a b ü n te té se n ,
n em p e d ig ezeknek kö lcsö n h atásán v a n
a h a n g s ú ly . A büntetés, lényegében még
m a is, generációkon k eresztül m e g ta p a d t
régi k o n v en c ió k tó l és tá rsa d a lo m tö rté n e ti
h a g y o m á n y o k tó l d eterm in á lt in d u la ti és
m e g to rló színezetű fogalom , ill. eljárás,
sz ü lő k és a pedagógusok egy részének szem ­
lé le té b e n és g y ak o rlatáb an eg y a rá n t. M e­
részség n é lk ü l feltehető, hogy a z é rt v a n
a n n y i p ro b lé m a e módszeres e ljá rá s elm é­
le ti k é rd é se ib e n és ezt kö v ető en a g y ak o r­
la tb a n , elsősorban a család o k b an , de a
g y e rm e k e k e t és ifjúságot nevelő in té zm é­
n y e k b e n is.
E szem léleti m ód veszélyességére nem
le h e t eléggé rá m u ta tn i különösen p edagó­
g u so k n á l, a k ik a gyerm eki szem élyiségfor­
m á lá s tu d a to s m u n k á jára h iv a to tta k .
Ú j tá rs a d a lm a t építő so k irá n y ú te v é ­
k e n y s é g ü n k ú j em berek fo rm á lá sá t kö v e­
te li m eg , s ez a követelm ény n e m m in d en
ok n é lk ü l k om oly felad ato k at ró pedagógus-
tá rs a d a lm u n k egészére. A nevelés célját, s
a cél elérése érdekében a lk a lm a z o tt m ó d ­
sz erek és eljárások, m indig a fen n álló t á r ­
sa d a lo m é rd e k eit fejezték ki. T e h á t a n ev e­
364
v á lo g a to tt k ö te t kom oly érté k e a szépen
g y arap o d ó , korszerű hazai neveléslélektani
iro d alo m n ak .
T ó t h B éla
lés c é ljá t az a d o tt tá rsa d alm i re n d c é lk itű ­
zése h a tá ro z z a meg. O k tató -n ev elő m u n ­
k á n k pedagógiai célját, tá rsa d a lm i fej­
lő d ésü n k a d o tt szakaszának célkitűzése
d eterm in á lja . Pedagógiai te v ék en y ség ü n k
so rán alk alm az o tt m ódszerek első so rb an a
közösségben valósulnak meg. A közösség­
b en alk alm az o tt m ódszereknek a to v á b b i­
a k b a n k e ttő s fo ly am ato t kell m egoldaniuk.
A szem élyiség sokoldalú fejlesztését — az
egyéni, individuális igények, az a d o t t élet­
k o ri sajáto sság o k figyelem bevétele m e lle tt
— a tá rsa d a lm i célkitűzés sz o lg álatáb an .
E fe la d a t n ap ró l-n ap ra tö rté n ő m egol­
d ása n em k ö n n y ű , h o lo tt ez a p edagógiai
tev ék en y ség kulcskérdése. E tev ék en y ség
a k tív irá n y ító ja és szervezője a pedagógus,
ak i tu la jd o n k é p p en a tá rsa d alo m c é lk itű ­
zésének m eg valósítója és m egszem élyesí­
tő je .
A m ű szerzői m u n k á ju k so rán b e h a tó a n
ta n u lm á n y o z tá k a követelm ény, ju ta lm a z á s
és b ü n te té s p ro b lém áját. A m ódszeres fel­
dolgozás so rán bon y o lu lt em beri érzelm i
és in d u la ti, vagyis differenciált pszicholó­
giai összefüggések fogalm azódtak m eg a
g yerm ekekről és fiatalk o rú ak ró l. A z e ljá rá ­
sok v iz sg á la tá t általán o s és k ö zé p isk o lák ­
b an , k ere k en m ásfélezer gyerm ek és f ia ta l­
k o rú gondolkodás és ó rtékvilágrendszerén
k eresztü l végezték. Az így n y e rt a d a to k , ill.
a feldolgozás so rán lev o n t k ö v etk ez tetése k
iskolai, te h á t elsősorban az o k tató -n ev elő
in té zm én y e k b en alk alm azo tt á lta lá n o s ju ­
ta lm a z á si és b ü n te tési eljárások h ely zetérő l
tá jé k o z ta tn a k . A té m a p ro b le m a tik á já n a k
m e g v ilág ítása lényegesen szélesebb, tá r s a ­
d alm i irá n y b a m u ta tó v izsg áló d áso k at is
szükségessé ten n é. P éld án ak e m lítjü k csak
m eg a különböző, elsősorban n ev e lő in téz­
m én y ek b e n élő állam i gon d o zo tt, u g y a n ­
csak á lta lá n o s iskolai, vagy a kollég iu m o k ­
b an élő középiskolai n ö v en d ék ek n ek vizs­
g á la tá t a z á rta b b jellegű v agy a te lje sen
z á rt jav ító -n ev elő in té ze te k g y erm ek , ill.
fia ta lk o rú növendékeinek v iz sg á la tá t. F o n ­
to s len n e az óvodáskorú g y e rm e k tá rsa d a ­
lom v iz sg álata is ebből a szem p o n tb ó l,
v ag y a család m in t a jövendő tá rsa d a lm a t
rep rezen táló sejtegység szerepe, alakító
h a tá s a .
Az általán o s pedagógiai sz ak k ö n y v ek ­
ben a ju ta lm a zá s és b ü n te tés m in t szorosan
összefüggő egységek jelentkeznek. Szerzők
m ű v éb en ez a k ettő s, de mégis egy egységet
képező eljárás a követelm énnyel kerül
m ódszeres összefüggésbe.
A követelm ény m eghatáro zása és k o n ­
k re tiz á lá sa megfelelően h a tá ro lt, gondosan
m e g írt részlet, de to v á b b i lényeges kiegé­
sz íté st igényel vélem ényem sz erin t. A sze­
m élyiségfejlődés egyes életszakaszokban
sa já to s követelm ényform ákat igényel. A
k ö v etelm ények rendszerét úgy kell felépí­
te n i, hogy azok nem csak az a d o tt é le t­
szak asz, de a szem élyiségfejlődés egyéni
igényével a tá rsad alo m ig én y ét is kielé­
g ítsék .
N o h a a szerzők külön, önálló fejezetet
s z á n ta k a ju ta lm a zá s és b ü n te té s d ia le k ti­
k á já r a és tö rté n eté re , mégis e rész m o n d a­
n iv a ló ja jelen társad alm i fejlődésünk s a já ­
to s g o n d ja it elkerüli.
A családról, m in t a tá rsad alo m legkisebb
sz erv ez ett egységéről a m ű p ro b le m a tik á ­
já n a k m egvilágításában nem a la k u l ki
sem m ilyen kép. A családot, m in t prim ór
közösséget, a jutalm azás és b ü n te té s szem ­
p o n tjá b ó l is a lényeges asp ek tu so k közé
kell sorolni. A család életéhez való viszo­
n y u lá s (érzelm i konstellációk, pozícióharc
s tb .), a családi élet a d ta h atáso k , ingerek
feldolgozási m echanizm usa, a tá rsa d a lo m ­
hoz tö rté n ő későbbi viszonyulások alap-
s é m á já t jelentik. A helyes relációk k ia la k í­
tá s a sem az egyén, sem a tá rsa d alo m szem ­
p o n tjá b ó l nem leh et közöm bös. E viszo­
n y u lá so k k ia lak ításáb an , helyes megfor-
m á zá sáb a n jelentős szerepet tö lte n e k be a
tö b b i eljárásokkal összhangban elsősorban
a ju ta lm a z á s és b ü n te tés, v a la m in t a helyes
k ö v etelm én y tám asztás, m in t a szeméíyi-
ségform álás „eszközeinek” egyike.
A szülők vagy hivatásos nevelők b ü n ­
te tésig én y é t és kényszerét m in d en esetben
a g yerm ek vagy fiatalk o rú „ re n d k ív ü li”
m a g a ta rtá sa , fékezhetetlensége, g á tta la n -
sága, cinizm usa stb. realizálják. Az effajta
m a g a ta rtá s i m ód m ögött sok esetb en s ú ­
lyos, vagy k o n k réte n ki nem m u ta th a tó
tra u m a tiz á ló h a tá sú organikus vagy pszi­
chés term észetű , sok esetben m á r össze­
fo n ó d o tt b á n ta lm a k h ú zódnak m eg. E gy
ilyen jellegű h á tté r elsősorban a b ü n te tés
sz em p o n tjáb ó l tá r fel új viszon y lato k at. E
g y ak o rla ti ta p a sz ta la t lehetőségére a szer­
zők n em is u ta ln a k .
A k ö n y v harm ad ik részében a „ n e v e ­
lési h ely ze t” -et tá rg y a lja . E fogalom m eg­
h a tá ro z á sa a la tt, a z t a p o zitív h a tású függő­
sé g e t é rtik a szerzők, am ely a gyerm ek és
a nevelő k ö zö tt alakul ki, ta rta lm á b a n
m in d k e ttő jü k szem élyiségét, tá rsa d a lm i
h ely ze tét és k o n k ré t szem élyes k a p c so la tá t
fejezi ki. E nevelési h ely zetb en n y ú jto tt
előnyök összességéből alak u l k i a szerzők
szerin t a „p o zitív u m szin t” , am ely elsősor­
b an érzelm i h a tá sú , ki nem m o n d o tt és a
gyerm ek sz ám ára kevésbé m egfogalm az­
h a tó . T e k in te tte l arra, hogy a „ p o z itív u m ­
sz in t” , szerzők szerin t is érzelm i h a tá so k a t
kifejező és összefoglaló fogalom , lényegesen
helyesebb és k ö zérth ető b b v o ln a e m e g h a­
tá ro z á s t az „érzelm ileg ép, re n d e z e tt k ö r­
n y ezet” kifejezéssel jelölni.
A to v á b b ia k b a n n ag y szám ú v izsg ála­
to k o n elem zik a nevelési h ely ze t belső,
elsősorban érzelmi h a tá sú összefüggéseit.
A vizsgálódások tö b b irá n y ú a k v o ltak .
E g y ré sz t a nevelőkkel és n ö v en d ék ek k el
fo ly ta to tt m egbeszélések •— m ódszerében
— kérdőíves ú to n fo ly tak . A v izsg álato k
ta p a s z ta la ta in a k ilyen jellegű g rafik ai m eg­
oldása kissé m esterk élten h a to tt. N em le tt
vo ln a érd ek telen elsősorban a p ro b lém a
k u ta tá s á n a k to v áb b len d ítése érd e k éb en a
különböző k o rosztályú közösségek szocio-
m e trik u s v izsg álata a k ísérleti c s o p o rtk u ­
ta tá s szem pontjából.
A k ö n y v ötö d ik része a nevelési h elyzet
alak u lá sán a k szakaszait elem zi. A v á ra tla n
ajánd ék o k , és ennek különböző fo rm ái, az
„előlegezett ju ta lo m ” szárm azékai, ahogy
ezt a szerzők a to v á b b iak b a n m e g v ilá g ít­
já k . E z é rt, a szem élyiségfejlődés első és
részben m ásodik szakaszának közös jeg y e­
k é n t az „előlegezett ju ta lm a t” jelölik meg,
m in t o lyan eljárást, am ely a fejlődés to ­
vábbi, m ag asab b szak aszaib an is a leg h a­
tá so sab b ju talo m fo rm a, m e rt n em fe lté te l­
hez k ö tö tt ju tta tá s .
Az előlegezett ju talm azási m ódszerek
széles sk á lájáv al ta lálk o zh a tu n k m in d e n ek ­
e lő tt M a k a r e n k o m u n k á sság á b an , az
újoncok általán o s nevelésével az ú n . „ ro b ­
b an táso s” eljárásnál. A „ ro b b a n tá s ” , m in t
specifikus m ódszeres eljárás — a m in t ezt
a szerzők ír já k —, a nevelési k ö rn y e z e t ra d i­
kális m eg v álto zásán tú l előlegezett ju ta ­
lom, m e rt a nevelési helyzet m e g v álto zása
új összefüggéseket hoz létre a szem élyiség,
ill. az egyén és környezete k ö z ö tt. E b b en
az új h ely zetb en — írják to v á b b á a szer­
zők — az előlegezett ju ta lo m m al előtérbe
lépnek a fokozatos k ö v etelm én y ek te lje sí­
tésén ek igénye, új érdekhelyzetek, ú j é r­
zelm i relációk form álódnak, am ely b e n a
kényszerhelyzet csökkenésével m e g v álto ­
zik a m a g a ta rtá s.
P o zitív v o n ásk én t kell m egem líteni,
hogy a ju ta lm a z á st és b ü n te té st, de a k ö v e­
te lm é n y tá m a sz tá st is elsődlegesen sze­
m élyre sz a b o tta n értelm ezik. D e n em lehet
365
eg y e té rte n i a tá rsa d a lm i vonatkozások
m ellőzésével.
A té m a felosztásának n a g y o b b egységei
az á lta lá n o s és részletfogalm ak tisztá zá sá­
n a k ú tjá n haladva, a té m a k o n k ré t kérdé­
sének tá rg y a lásáh o z is e lju tn a k . Mégis
v alam iféle hiányérzet je len tk ez ik m ár a
n a g y o b b részegységek e g y m á su tá n tö rtén ő
k a p c so la tá b a n is, am ely így n em teszi
eléggé lehetővé a m e g n y u g tató á tte k in t­
h ető ség e t. Az egyes n ag y o b b részegységek
belső stru k tú rá já n á l, a ta r ta lm i összefüg­
gések elem zésénél hasonló ta p a sz ta lh a tó .
P a ra d o x reakciónak h a t u g y an , de a tém ák
m erev, sz in te n a tu ra lisz tik u sa n aprólékos
kidolgozása, a p ro b lém ára való rá lá tá s t a
p ro b lé m a kifejtésének nyom onkövetését
n e h e z ítik .
A z e m líte tt h iá n y érze t a z t az igényt
ébreszti, hogy az olvasó a p ro b lém a a la p ­
já t keresi, am in a m ű é p ü lt. E z az alap a
közösségi és társad alm i összefüggések erő­
te lje seb b , lényegesen k o n k ré ta b b m egfogal­
m a z á sa lenne. A m ű p ro b lem atik á já n ak
DR. BÁLINT ISTVÁN — MURÁNYI MIHÁLY:
A MUNKABIZTONSÁG LÉLEKTANA
T áncsics K önyvkiadó, B u d a p est, 1959. 227 old. (M unkavédelm i K ö n y v tá r 7.)
T eljesen indokolt az az állásp o n t, am ely
érd ek lő d ését a tu d o m á n y o s eredm ények
g y a k o rla ti felhasználhatósága felé irán y ítja.
Ig en ö rv en d etes az a jelenség, am elynek
n a p ja in k b a n ta n ú i v ag y u n k : a gyakorlat
em berei a term elékenység fokozása és a
dolgozók m unkakö rü lm én y ein ek ja v ítá sa
érd e k éb en m in d tö b b en és m in d g y ak ra b ­
b a n fo rd u ln a k a m u n k a lélek ta n tu d o m á n y á­
hoz. E z az aránylag fia ta l tu d o m á n y m ár
fejlődésének jelenfokán is rendelkezik olyan
n ag y m ennyiségű, ta p a sz ta la tila g is alapo­
sa n ig a zo lt ism eretanyaggal, am ely a sok­
old alú k r itik a pergőtüzében is szilárdnak
b iz o n y u lt. Ind o k o lt te h á t, h a a gyakorlat
részéről felm erül a kérdés a r r a von atk o zó ­
lag, h o g y e tudom ányos ered m én y ek et m i­
k é n t le h e tn e a m indennapi életb e n felhasz­
n áln i, értékesíteni. A tu d o m á n n y a l szem ­
b en felm erülő igények k ö z ö tt je len tő s he-
ly e t foglal el az üzem i élet, és azon belül is
a m u n k a b izto n ság részéről m egnyilvánuló
igény.
E z t az igén y t v a n h iv a tv a kielégíteni
az O rszágos M unkaegészségügyi In téz et
k é t m u n k a tá rg á n ak k ö n y v e is, am ely első­
so rb a n a m űszaki szakem b erek n ek ak ar
bizonyos m u nkalélek tan i alapfogalm akat
366
lényege ezeknek az összefüggéseknek a
b e m u ta tá s a lenne. Az e m líte tt h iá n y érze t
ta lá n é p p e n abból adódik, hogy az egyén,
a közösség és tá rsa d alm i összefüggések
végigvezetése nem konzekvens, h an g sú ly o ­
zásu k n em arán y o s és így n in cs lehetőség
a rra , h o g y a m ű m o n d an iv aló ja k ö zp o n ti
k érd ések k ö ré k ik ristály o so d jék . A h a tá r ­
k érd ések n é h a u g y anolyan erőteljesek, m in t
a lényeges kérdések.
A közös form anyelv, a té m a egész b e lá ­
tá s á n a k , a szélesebb tá rsa d a lm i szem pont
h iá n y a a m ű fogyatékossága. E zzel szem ­
b en k o m o ly az az erőfeszítés, am ely et a
szerzők a szó b an forgó té m á v a l foglalkozó
külö n b ö ző szerzők m u n k ásság ára, szem lé­
le ti m ó d ju k v izsg álatára és ezzel k a p c so la­
to s ered m én y eik elemzésére fo rd íta n a k .
A szerzők szem léletm ódját az őszinte
h u m an izm u s, a gyerm ek m egism erhetősége
és a p o z itív irá n y b a tö rté n ő b efo ly áso lh a­
tó ság o p tim izm u sa jellemzi.
M a jl á t h G y ö r g y
b e m u ta tn i, és ezek felhasználásával g y a ­
k o rla ti ta n á c s o t adni. A m i az elő b b it illeti,
a m ű n e k tö b b m in t egy h a rm a d á b a n o l­
v a s h a tu n k a m unkabiztonság lélek tan i a la p ­
kérdéseiről. A m u n k a különböző a sp e k tu s­
ból tö rté n ő m egvilágítása u tá n a lelki élet
egyes alap fu n k ció in ak általán o s lélek tan i is­
m e rteté se következik. A m u n k ab izto n ság
köréb ő l v e t t p éld ák sz o lg áltatják erre a
d em o n stráció s an y ag o t. E zek u tá n a p á ­
ly a v á la sz tá s és a p ály av á lasz tá si ta n á c s ­
ad á s k é rd é sé t é rin tik a szerzők.
A m u n k a b izto n ság át befolyásoló k ö r­
n y ez eti té n y ező k rő l szólva, a kedvezőtlen
h a tá s o k a t és az ezek elleni védekezés leh e­
tő ség eit tá rg y a ljá k . A b ajo k jó részt el­
k e rü lh e tő k — ez a m o n d an iv aló ja ennek a
fejezetn ek . J ó le tt volna, h a i t t o lv a sh at­
tu n k v o ln a v a la m it azokról a p o zitív u m o k ­
ról, — elsősorban pszichés m o m e n tu m o k ­
ról — is, am elyek növelik a m u n k a
b iz to n sá g á t.
Ig e n jó l sik erü lt a k ö n y v k övetkező
része az üzem i k o llek tív a szerepéről. A k o l­
le k tív á n a k nevelő h atásá ró l sok általán o s
m e g állap ítás h an g z o tt el. J ó végre arró l
olvasni, h o g y k o n k réten m ib en is áll ez
a nevelő h a tá s, és hogy h o g y an le h et ezt
h aszn o sítan i? A lélek tan i tö rv én y sz erű sé­
g ek et egészen ap rópénzre v á ltv a k ap ják
i t t azok az üzem i em berek, ak ik n ek fel­
a d a ta az em berekkel való foglalkozás és
a m u nkabiztonság m egerősítése.
Egészen részletesen szól a kö n y v k ö v e t­
kező része a balesetekről. A b aleset o k ait
elem ezve m egnyugtató v á la sz t k a p u n k a
b alesetek okainak sz u b je k tív és o b jek tív
ered etéről is: a baleseti veszélyeztetettség
fo k a egyénenként különböző u g yan, de ez
n em sz ü n te ti meg a b alese t e lh á rítá sá é rt
felelős szem élyek felelősségét. R á m u ta t
ezenkívül a m űszaki b alese telh árítá s m el­
le tt nag y szerepet játszó és m ég eléggé
ki nem ak n á zo tt pszichológiai balesetel­
h á rítá s módszereire.
Végül a m unkabiztonság és az alkohol-
izm us fo rd íto tt ará n y ú reláció ját tá rg y a lja
n ag y meggyőző erővel.
A kö n y v kivitelezésével szem ben lehet
ném i kifogást em elni. N y o m ta tá ste c h n ik a i
h ib á n ak kell ta rta n i a z t, hogy olv asását
kissé fárasz tó v á teszi tú lság o s töm örsége,
H a levegősebb lenne, h a ta g o lta b b lenne,
k ö n n y eb b lenne olvasni. N ép szerű feldol­
gozás lévén, az olvasó szívesen venné, h a
a szöveget áb rá k és k ép e k te n n é k színe­
sebbé.
A lélektani alap k érd ések n ép szerű be­
m u ta tá s a nem k ö n n y ű fe la d a t. H a az
egyes alapfogalm ak és alap p ro b lém ák m eg­
fogalm azásával és főleg definícióival nem
is é rtü n k egyet, d r. B á lin t és M urányi
könyv e b iztosan eléri c é ljá t, am ely é rt író ­
d o tt: a m u n k a lélek ta n ered m én y ein ek g y a­
k o rla ti alk alm azási leh ető ség eit úgy tá rja
az olvasók elé, hogy ab b ó l ta n u ln i lehet,
és az ism eretek b irto k á b a n hozzá lehet
já ru ln i a m u n k ab izto n ság növeléséhez.
C s ir s z k a J ános
367
Folyóiratszemle
АКА ДЕ М ИЯ ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАуК РС ФСР
ВОПРОСЫ
психологии
1955. 5. szám.
221. Е. А. Будилова — Борьба И. М. Сече­
н ова против идеализма в психологии.
Е . A. B ugyilova : I. М. S zecsenov
h a r c a a z id e a liz m u s ellen a p s z ic h o ló g iá ­
b a n . 5 — 17. old. A p szich ik u s jelenségek
k o ra b e li m agyarázata k ö rü li h a rc filozó­
f ia i jelleget öltött s a k ö v etk ez ő kérdések
k ö r ü l folyt: A pszichikus tevékenység
a la p v e tő törvényszerűségei. A külvilág
é s a pszichikus fo ly a m a to k viszonya.
A z a g y fiziológiai m e c h a n iz m u sa és a
p sz ich ik u s jelenségek v isz o n y a. A z ak a­
r a t i cselekvések „sz a b a d sá g a ” és a de­
te rm in izm u s. Az idegrendszer reflekto-
rik u s tevékenysége stb . S ze c se n o v az
a n y a g i világ o b je k tiv itásá b ó l és elsőd­
legességéből kiindulva b eb izo n y íto tta ,
h o g y a tevékenység k ö z v e tle n irá n y ító ja
a pszichikus elem, m ely végső soron a
k ü lső környezet á lta l determ in áló d ik .
E n n e k a kapcsolatnak fiziológiai m echa­
n iz m u s a a reflex. F iziológiailag m egala­
p o z ta a visszatükrözés e lm é le té t, s u gyan­
a k k o r elítél m indenféle d u a lis ta vagy
p are llelisz tik u s tö rek v é st a pszichikus
jelen ség ek m ag y aráz atá b an . A m a te ria ­
liz m u s és idealizmus h a r c á t a z em lített
k érd é sek b e n szem léletes té n y a n y a g o n
m u t a t j a be a szerző.
222. Б . Ф. Баев — И. M. Сеченов о переходе
от ощущения к мышлению.
В . F . B ajov : I. М. S ze c se n o v a z érzé­
k e lé s tő l a gon dolkodáshoz v a ló á tm e n e trő l.
368
17—26. old. S zecsenov a filozófiai m a ­
te rializ m u s a la p já n elem ezte az érzéki
és g o n d o la ti m egism erés d ia le k tik á já t.
A m egism erés k é t szakaszának analízise
m e g m u ta tja , hogy „ a gondolkodás k i­
induló a n y a g a a reális benyom ások a n a ­
lízise . . . az érzékszervek ellenőrzése
a la tt” . S zecsenov a gyerm eki gondolko­
dás m é ly reh ató elemzése ú tjá n k im u ta tta ,
hogy m in d en féle gondolkodás alap v ető
feltéte le a tá rg y a k s tu la jd o n sá g aik é r­
zéki ism erete. Az é re tt gondolkodás
alap v e tő elem ei kezdetleges fo rm áb an
m e g ta lá lh a tó k az érzéki m egism erés sza­
k aszán is. E sze rin t az érzékelés és gon­
dolkodás n em v álasz th ató k el élesen
egym ástól. Az á tm e n e t fo k o zato k — m in t
pl. a tá rg y i gondolkodás — ú tjá n valósul
meg és k é t fő k örülm ény befolyásolja:
az em b er a k tív viszonya a k ö rnyezethez
és a n y elv szerepe. E z t a té te lt erősíti
az a m eg állap ítás, m ely szerin t az a n a ­
lízis, szintézis, absztrakció és á lta lá n o ­
sítás k ez d etb en nem önálló gondolati
m ű v e letek k é n t jelennek meg, h an e m el­
sődlegesen a k o n k rét, g y ak o rlati, érzéki
tev ék en y ség b e v an n a k ágyazva.
223. С. Л. Рубинштейн — Психологиче­
ские воззрения И. М. Сеченова и совет­
ская психологическая наука.
Sz. L. R u b in s t e in : I. M. S zecsenov
p sz ic h o ló g ia i n é ze te i és a sz o v je t p s z ic h o ­
ló g ia i tu d o m á n y . 26—38. old. A szerző
m é lta tja Szecsenov jelentőségét a v a ­
ló b an tu d o m á n y o s pszichológia k id o l­
g ozásával k ap cso latb an . K iem eli, hogy
a k o rab eli id e alista pszichológiai k o n ­
cepciók m e lle tt — m elyeket részletesen
b írál — csak a Szecsenov -—P avlov is­
k o la tu d o m á n y o s eredm ényei alap já n
leh et v a ló b a n m egism erni a pszichikus
tev ék en y ség et. E z an n ál is jelentősebb,
m e rt az ag y i m echanizm us tö rv én y sze­
rűségei és pszichológiai v o natkozásai
k ö lc sö n h atásb a n v an n a k a m a teria lista
filozófiával. S zecsenov h a g y a té k án a k
fo ly ta tá s a n em csak a z t k ö v eteli meg,
hogy fe ltá rju k az á tm e n e te t a gondol-
 kodás egyik fok átó l a m ásikhoz, hanem ,
hogy m indegyik fokon fe ltá rju k az a la p ­
vető gondolkodási fo ly am ato k törvény-
szerűségeit és ezen az alap o n felépítsük
a gondolkodási tevékenység általános
elm életét.
224. А. А. Смирнов —- О состоянии научно-
исследовательской работы в области пси­
хологии.
A. A. SzMiRNOV: A tu d o m á n y o s k u ta tó ­
m u n k a h elyzete a p sz ic h o ló g ia terü letén .
38—55. old. A szerző az 1955-ben ta r ­
t o t t Pszichológiai T anácskozáson el­
h an g z o tt beszám oló előad ását közli. Is ­
m e rteti a szovjet pszichológusok a T a ­
n ácskozást megelőző k é t óv a la tt elért
eredm ényeit, a k u ta tó m u n k a hiányossá­
g ait s a m egoldandó fela d ato k a t. Be­
szám olója k ite rje d a pszichológia v a la ­
m ennyi területére.
225. И. M. Палей и В. В. Пшеничное —
Учение И. П. Павлова о типах высшей
нервной деятельности и проблема тем­
перамента.
I. М. PALEJ és V. V. PSENYICSNOv:
I. P . P avlov ta n ítá s a a m a g a sa b b id eg te­
v é k e n y sé g tí p u s a ir ó l é s a v érm érsék let
p ro b lé m á ja . 55— 71. old. A szerzők h i­
v atk o zv a a fenti té m á v a l k apcsolatos iro­
dalom ra, a következő kérdéseket vizs­
g álják: 1. A vérm érséklet fiziológiai
alapjai. 2. A vérm érséklet m eghatározá­
sa. K ülönböző m eg h atáro záso k és állás­
p o n to k ü tköznek össze eb b enakérdésben.
E gyesek nem ism erik el teljes értékűnek
a vérm érséklet pav lo v i fiziológiai a la p ­
já t és szükségesnek ta r t já k a pszicholó­
giai alapok k u ta tá s á t. M ások pedig nem
ta r tjá k lehetségesnek a vérm érséklet pszi­
chológiai m e g h atá ro z ását. 3. A vérm ér­
séklet klasszifikációja és pszichológiai
jellemzése. —- A szerzők szerint a v ér­
m érséklet osztályozása a pavlovi ta n í­
tá so k alap já n n em teljes és befejezett.
Íg y pl. beszélnek „ k e v e rt” típusról, s
ezzel a szerzők n em érte n ek egyet.
M indezen kérdések vizsg álatán ál a szer­
zők a z t ta r tjá k szem elő tt, hogy P avlov
ta n ítá s á t a pszichológia fiziológiai fu n ­
d am en tu m án a k te k in te tte .
226. A. M. Орлова — К вопросу об объек­
тивной обусловенности так называемого
«чутья языка».
А. М. O r l o v a : A z ú g y n e v e ze tt ,,n y e lv ­
é rzé k ” o b jek tív feltételezettségén ek kérd é­
séh ez. 71—84. old. U sinszkij az a n y a ­
nyelv o k ta tá sá v a l k a p c so la tb an gyakran
h iv a tk o z o tt a n y elvérzék fejlesztésnek
fontosságára. K özism ert az is, hogy a
gyerm ekek a n y e lv ta n i szabályok ism e­
8 Magyar Pszichológiai Szemle
r e te n élk ü l is n ag y m érték b en hely es
n y e lv i fo rm áb an fejezik k i g o n d o la ta i­
k a t. E zek b ő l a tényekből k iin d u lv a
a szerző a z t a felad ato t tű z i m a g a elé,
h o g y a nyelvérzék o b jek tív fe lté te le z e tt-
sé g ét a következő p ro b lém áv al k a p c so ­
la tb a n vizsgálja meg: A szóbeli an y ag
(szócso p o rt, m ondat) sa já to ssá g a ib a n
m e g ta lá ln i a tan u ló k sz u b je k tív b e n y o ­
m á s á n a k azon o b jek tív o k ait, am ely ek
s z e rin t a gondolat b efejezettség érő l
v a g y befej ezetlenségéről n y ila tk o z n a k .
A k ö v etk ez ő k b en az ezzel k ap c so la to s
k ísé rlete irő l s az eredm ényekről szám ol
be.
227. Л . А. Новикова — Электрофизиоло-
гическое исследование речевых ки н е­
стезий.
L . A. N ovikova : A b e s z é d m o z g á sé rz é k -
le le in e k e le k tro fizio ló g ia i k u ta tá s a . 84— 95.
old. S zecsenov és P avlov k u ta tá s a i azt
m u ta tjá k , hogy a beszéd m e g v a ló su lá ­
sá b a n a beszélő ap p a rátu stó l az a g y k é ­
reg b e ju tó im pulzusoknak v a n a le g n a­
g y o b b szerepük: A beszéd k ö z b e n fel­
lépő m ozgásérzékietek o b je k tív re g isz t­
rá lá s á n a k legcélszerűbb m ódszere an y e lv -
izm o k elektrom os p o te n c iá lja in a k re ­
g isz trálá sa. E z t a jelenséget v iz sg álja
a szerző norm ális hallással ren d e lk ez ő k ­
nél és süketeknél. Részletesen b e m u ta tja
a k u ta tá s m ódszerét és n a g y sz á m ú re ­
gisztráció s fényképet közöl.
228. И. В. Страхов — Вопросы психоло­
гии в педагогической практике студен­
тов в школе.
I. V. S ztrahov : A p s z ic h o ló g ia k é r ­
d é s e i a h a llg a tó k is k o la i p e d a g ó g ia i g y a ­
k o r la tá b a n . 95— 101. old. E p ro b lém áv al
k ap c so lato s felad ato k at a k ö v e tk e z ő k ­
b e n jelöli meg: 1. Meg kell ta n íta n i a h a ll­
g a tó k a t a ta n u ló k ta n u lm á n y o z á sá n a k
a la p v e tő módszereire. E z a k ö v etk ező
te rü le te k e t érin ti: A ta n u ló k é rte lm i t e ­
vékenységének ta n u lm á n y o zá sáv a l k a p ­
csolato s feladatok. A ta n u ló i szem élyiség
ta n u lm á n y o zá sán a k felad atai. Az o sz tá ly ­
k o lle k tív a tan u lm án y o zásán ak fe la d a ta i.
2. Meg kell ta n íta n i a h a llg a tó k a t az o k ­
t a tá s i fo ly am at pszichológiai an alízisére.
E z v isz o n t szükségessé teszi a h a llg a tó k
pszichológiai ism ereteinek cé lszerű k i­
v á la s z tá s á t és átrendezését.
229. В. Д. Небылицын — О двух новых
пособиях по психологии.
V .D . N y e b il ic in : K ét ú j p s z ic h o ló g ia i
ta n k ö n y v r ő l. 101— 104. old. V. A . A r t y a -
m o v : A p szic h o ló g ia v á z l a ta é s V . I . I vanov :
P s z ic h o ló g ia c. tan k ö n y v érő l ír recen zió t
a szerző.
369
230. В . Е. Сыркина — Шаг назад.
V. E .S z ir k in a : L é p é s v is s z a . 105—109.
old. P . I . I vanov ta n k ö n y v é n e k p ed a­
gógiai- és gyerm ekpszichológiai részét
b ír á lja a szerző.
231. H. В. Яшкова — Труды института
психологии им. Д. Н. Узнадзе.
N . V. J askova : A D . N . U z n a d z e P s z i ­
c h o ló g ia i I n té z e t m u n k á i. 109—-113 old.
232. Л . М. Макарова — Указатель литера­
туры о И. М. Сеченове.
L . М. M akarova : Ir o d a lo m je g y z é k I. М.
SzBOSENOvróL 113—118. old.
233. Д . Голингерова — О работе психоло­
гов в Чехословакии.
D . T o lin gerova : A c se h s zlo v á k p s z i ­
c h o ló g u so k m u n k á já ró l. 118— 123. old.
234. К. А. Рамуль — Новые демонстра­
ционные аппараты.
К . Н . R á m o l : Ú j d e m o n s trá c ió s beren ­
d e z é s e k . 123—127. old. D em onstrációs
szem m értékeszköz. — Színkeverő beren­
dezés. — G ravitációs krom oszkóp.
235. M. H. Шардаков — Н аучная работа
кафедры психологии Ленинградского го­
сударственного педагогического инсти­
тута им. А. И. Герцена.
M. N . S ardak ov : A L e n in g r á d iÁ lla m i
А . I . G ercen P e d a g ó g ia i I n té z e t p s z ic h o ­
ló g ia ita n s z é k é n e k tu d o m á n y o s m u n k á ja .
127— 128. old.
1955. 6. szám
236. Б . M. Теплов — О понятиях слабости
и инертности нервной системы.
В . М. T veplov : A z id e g r e n d sze r g y e n ­
g e sé g é n e k és közöm bösségén ek fo g a lm a i­
r ó l. 3 — 16. old. A p ro b lém át a vérm érsék­
le t fiziológiai ala p ja iv a l k ap c so la tb an
v e ti fel a szerző. N éh án y felfogás szerint
a z em b er szociális ered m én y eit egyolda­
lú a n m eghatáro zza az idegrendszer t í ­
p u sa . E ze k szerint az erős, m ozgékony,
k ie g y en sú ly o zo tt típ u s eleve feltételezi
a k iv á ló szociális eredm ényeket. A gyen­
ge, közöm bös típ u s pedig ellenkezőleg.
A g y a k o rla ti élet v iszont a z t m u ta tja ,
h o g y ez u tó b b i típ u sh o z ta rto z ó k is
é rn e k el kiváló eredm ényeket. E z kész­
t e t i a szerzőt a gyenge és közöm bös ideg-
re n d sz e ri típ u s fogalm ain ak felülvizs­
g á la tá ra . A vizsgálatok eredm ényeként
m e g á lla p ítja , hogy a gyenge és közöm bös
id e g re n d sze ri tényezők nem tis z tá n n e­
g a tív fogalm ak, hanem csak p o zitív tu la j­
d o n sá g o t is eredm ényeznek. S á ltaláb a n
,,az idegrendszeri típ u so k a t, n em m in t
az ideg ren d szer tökéletességének k ülön­
370
böző fo k a it kell tek in ten i, h a n e m , m in t
o ly a n típ u so k a t, am elyek a sz erv ezet
a k ö rn y e z e tte l való k ieg y en lítő d ését k ü ­
lö n b ö ző m ódon érik el” .
237. П. К. Анохин — Особенности аффе­
рентного аппарата условного рефлекса
и их значение для психологии.
P . К . A n o h in : A feltételes r e f le x a ffe ­
r o n s a p p a r á tu s á n a k s a já to s s á g a i é s je ­
le n tő sé g e a p sz ic h o ló g ia s z á m á r a . 16—39.
old. P avlov idevonatkozó ta n ítá s a in a k
to v á b b fe jle sztésé t jelen ti e ta n u lm á n y .
E lső részéb en m egállapítja, h o g y a szer­
v e z e t afferens fu n k ció ján ak d ö n tő sze­
re p j u t az állat m a g asa b b re n d ű (bele­
é r tv e a pszichikus a k tu so k a t is) a lk a l­
m a z k o d á sá n a k fo rm álásáb an . A to v á b ­
b ia k b a n a cselekvés ak c e p to rá n a k elm é­
le té v e l foglalkozik, végül p ed ig k ifejti
a k ö zö lt elm élet jelentőségét bizonyos
fiziológiai és pszichológiai jelenségek m a ­
g y a rá z a tá b a n .
238. A. H. Соколов — Вопросы психоло­
гии понимания в работах К. Д. Ушин­
ского.
А . N . S zokolov : A m e g értés p s z ic h o ló ­
g iá j á n a k kérdései. К .D .U s in s z k ij m u n k á i­
b a n . 3 9 — 49. old. U siN SZK ij sz e rin t a
d id a k tik a kérdéseinek k id o lg o zása fel­
té tle n m egköveteli a pszichikus fo ly a m a ­
to k ta n u lm á n y o zá sát. A m eg értés v izs­
g á la tá t az ért is ta r to tta fo n to sn a k , m e rt
sz e rin te ez a d id ak tik a a la p ja . A m eg ­
é rté s fo ly am atá b an a fo g alo m alk o tá st
te k in te tte központi p ro b lém án ak . K i­
d o lg o z ta a nyelv szerepét a k o n k ré t fo ­
g a lm a k tó l az elvontakhoz való á tm e n e t­
b en . K ülönös te k in te tte l v o lt az érzel­
m e k és az a k a ra t szerepére, v a la m in t
a v ilá g n éz et jelentőségére a m eg értés
fo ly a m a tá b a n .
239. В. Я . Дымерский — О применении
воображаемых действий в процессе вос­
становления и сохранения навыков.
V. J . D im e r s z k ij : A k é p z e lt m ű v e le te k
a lk a lm a z á s á r ó l a készségek v is s z a á l lí tá s á ­
n a k é s m egőrzésén ek fo ly a m a tá b a n . 49—62
old. A szerző m ás k u ta tá s o k ere d m én y e it
id ézi, m ely ek azt b izo n y ítják , h o g y a
k é p z e lt m ű v eletek n a g y m érték b e n h oz­
z á já ru ln a k a készségek k ia la k ítá sá h o z .
E jelen ség et új te rü le tre a lk a lm a z v a
a k ö v etk ező problém ákkal fo glalkozik.
1. A szándékosan képzelt m o z d u lato k
és m ű v e le te k alk alm azásán ak k ísé rleti
v iz sg á la ta a repülésben b e á llo tt h o sszab b
s z ü n e t a la tt m egrongált készségek visz-
s z a á llítá sá n a k fo ly am atáb an , és a r e ­
p ü lé si szü n etb en a készségek m eg ő rzé­
sé n ek fo ly am atáb an . 2. A p iló tá k sz á ­
ra z fö ld i felkészítése o k ta tá si te c h n ik á ­
 já n a k — m ely során szándékosan alk al­
m azzák a képzelt m ű v eletek és m o z d u la­
to k elvégzését — pszichológiai in d o k o lá ­
sa.
240. В. С. Мерлин — Роль темперамента
в эмоциональной реакции на отметку.
V. Sz. M e r l in : A v é rm é rsé k le t sz e re p e
a z o s z tá ly z a tr a v a ló é r z e lm i re a k c ió b a n .
62— 72. old. M ind a pszichológiai, m in d
a pedagógiai gyakorlat sz á m á ra fontos
p ro blém ával foglalkozik a szerző. Az
első kérdéscsoportban az idegrendszeri
típ u s tan u lm á n y o zá sán a k jelenségét m u ­
t a t j a ki a tanulókh oz való egyéni h o z­
z á állásb a n az osztályozás k ö rülm ényei
k ö z ö tt. A m ásik problém akör: Az ideg­
tev ékenység típ u sa, m e g h atá ro z v a a v é r­
m érsékletet, ilyen, vagy o ly a n fokon m eg­
m u ta tk o z ik a személyiség v iszonyaiban.
A zonban, e viszonyok és k ö v etk ezésk ép ­
p e n a feltételes reflex-kapcsolatok d in a­
m ik u s rendszerének — am ely ek a v é r­
m érsékleti típ u s a la p já t képezik — m eg­
v á lto z ta tá s a kell, hogy v isszah a tv a
v álto zá so k at idézzen elő az id eg ren d ­
szeri típ u sb a n s ennek fo ly tá n a vér-
m érsékleti tulajd o n ság o k b an . E z a k ö l­
csö n h atá s és az egyéni pedagógiai
hozzáállásban lehetséges felh aszn álása
e ta n u lm á n y alapvető p ro b lem atik á ja .
241. Обсуждение докладов по проблеме
установки на Совещании по психологии
1— 6 июля 1955 года.
A b e á llító d á s p r o b lé m á já v a l k a p c s o la ­
to s e lő a d á so k m e g v ita tá sa a p sz ic h o ló g ia i
ta n á c s k o zá so n . (1955. jú n iu s 1— 6) 72-—
113. old. N égy grúz pszichológus:
A. S z .P r a n g isv ili : A beállítódás fogalm a
a sz o v jet pszichológia ren d szeréb en —
Z. I. H odzsava : A beállító d ás szerepéről
a gyakorlásban — V. G. N o r a k id ze :
A vérm érséklet és a fix á lt beállító d ás —
I. T. B zsalava : A fix á lt beállítódás
pszichopatológiájához — előadásának
té ziseit és számos hozzászólást o lv ash a­
tu n k a folyóirat e ro v a tá b a n .
242. Д . Ф. Самуйленков — Практические
занятия о психологии в педагогическом
институте.
D . Р. S zamütlenkov : P s z ic h o ló g ia i fo g ­
la lk o zá so k a p e d a g ó g ia i in té ze tb e n . 113—
119. old.
243. T. A. Сахарова — Философские во­
просы учения о высшей нервной деятель­
ности.
T. A . S zaharova : A m a g a s a b b ideg-
te v é k e n y sé g rő l szóló ta n ítá s filo z ó f ia i k é r ­
d é s e i. Í1 9 — 124. old.
244. К. H. Корнилов — Научно-исследо­
вательская работа кафедры психологии
8:
Московского государственного педаго­
гического института им. В. И. Ленина.
К . N . K o R N Y i L O v : A M o s z k v a i Á lla m i
V . I . L e n in P e d a g ó g ia i I n té z e t p s z ic h o ló ­
g ia i ta n s zé k é n e k tu d o m á n y o s-k u ta tó m u n ­
k á ja . 124— 125. old.
245. Az Irk u ts z k i Pedagógiai In té z e t p e d a ­
gógia és pszichológia ta n sz é k e m u n k a ­
tá rsa in a k közlem énye M i h a il F j o d o -
r o v io s B e l j a j e v h aláláró l. 125. old.
246. У казатель статей, опубликованных в
журнале «Вопросы психологии» за 1955
год.
A „ P sz ic h o ló g ia P r o b lé m á i” f o l y ó ir a t­
b a n a z 1955. évben közölt c ik k e k je g y z é k e .
126—218. old.
N A G Y LÁ SZLÓ
ДОКЛАДЫ
АКАДЕМИИ
ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАУК
РСФСР
1957. 4. szám.
247. В. С. Тюхтин: И. M. Сеченов о роли
предметной деятельности в формирова­
нии чувственного отражения.
T yttch ty in , V. Sz.: I. M. S ze o se n o v
a tá r g y i te vé k en ység s z e r e p é r ő l a z é r z e lm i
v is s z a tü k r ö z ő d é s fo r m á lá s á b a n . 49—54.
old. A cik k k ifejti S z e c s e n o v ta n ítá s a it
a m egism erés fo ly a m a tá b a n az érzékelési
visszatükröződésről. E z a te rm é sz e t m e g ­
ism erésében a p szichikum ala p v e tő , k iin ­
duló fo rm ája.
248. П. Я. Гальперин: К вопросу о внут­
ренней речи.
G a l p e r i n , P . J .: A belső b e szé d k é r d é ­
sé rő l. 55—60. old. V l G O T S Z K i j L. Sz.
kísérletei a la p já n v izsg álja a külső és
belső beszéd k a p c so la tá t, v a la m in t az
ú g y n ev e ze tt „ t i s z t a ” gondolkodás p r o b ­
lé m áját.
249. В. В. Давыдов: О методике исследо­
вания усвоения понятий детьми.
D a v id o v , V. V.: A fo g a lm a k g y e rm e k e k
á lta li e ls a já títá s a v iz s g á la tá n a k m e to d ik á ­
já r ó l. 61—66. old. A szerző k ísérletei
a la p já n jellem zi a fo g alm ak e ls a já títá ­
sá n ak v iz sg álatá ra irán y u ló m ódszerek
n éh á n y sa já tsá g á t.
371
250. Я. А. Пономарев: К вопросу о пси­
хологических механизмах взаимоотноше­
ния чувственного и логического позна­
ния.
P onomarjov J . A .: A z é rzék elési és
lo g i k a i m eg ism erés k ö lc s ö n ö s k a p c s o la ta i
p s z ic h o ló g ia i m e c h a n iz m u s á n a k kérdésé­
r ő l. 67— 73. old. R ö v id elm életi m egala­
p o zá s u tá n kísérleti ú to n b iz o n y ítja az
észlelési és logikai m egism erés közötti
k ö lc sö n h atás d id a k tik á já t.
251. Я. А. Пономарев: Количественная
оценка эффективности предварительной
задачи.
P onom arjov , J . A .: A z e lő ze te s fe la d a t
h a tá s fo k á n a k m e n n y is é g i érték elése. 75—
79. old. Az ad o tt k özlem ény kiegészítő
a d a to k a t ta rtalm a z a 250. ta n u lm á n y ­
hoz, m elyben m e g állap ítást n y e rt, hogy
az em b er tá rg y a k k al k ap c so la to s cselek­
vése n em egyform a. K é t a la p v e tő kom ­
p o n e n s t emel ki az ily en cselekvésben.
E z e k fő és mellékes te lje s ítm é n y t jelen­
te n e k . 1. A tá rg y lényeges jegyeinek
c é ltu d a to s átala k ítá sa. 2. M enetközbeni
alkalm azkodás a tá rg y lé n y eg te le n j egyei-
hez. A kérdés v iz sg álatá t a z előzetesen
a d o tt felad at h atásá v al m ennyiségi é rté ­
kelésével végzi.
252. A. M. Матюшкин: Зависимость обоб­
щ ения отношений от процесса анализа
M a t y u sk in , А. М.: A k a p c s o la t á lta ­
lá n o s ítá s á n a k függése a z a n a l í z i s fo ly a m a ­
tá tó l. 81—84. old. A k é rd é st a z új ism ere­
te k rendszerének em ber á lta l tö rté n ő el­
s a já títá s a fo ly am atá b an vizsgálja.
253. А. А. Венгер: К вопросу о формиро­
вании причинного мышления у детей
дошкольного возраста.
V e n g e r , A. A.: A z o k s á g i gon dolko­
d á s fe jle sz té se ó v o d á sk o rú g y e rm e k e k n é l
8 5 — 89. old. A p ro b lém át 307 — h áro m ­
tó l h a té v e s korú — g y erm ek k el végzett
1067 k ísérlet eredm ényeinek tü k réb e n
vizsg álja.
254. H. H. Поодьяков: Особенности авто­
матизации действий у детей дошкольно­
го возраста.
P odgyakov , N. N .: A c se le k v é s au to-
m a tiz á ló d á s á n a k s a já to s s á g a i ó vodáskorú
g y e rm e k e k n é l. 91—95. old. A z a u to m a ti­
zálás sajátosságainak k é rd é sé t k ü lö n ­
böző életkorú óvodásoknál kísérletileg
v iz sg álja. M egállapítja a szerző, hogy
a g y erm e k életkorával e g y ü tt növekszik
az autom atizálció g y orsasága.
255. T. И. Данюшевская: Основные этапы
формирования избирательного обобще­
ния наглядного материала по предвари­
тельной инструкции у дошкольников.
372
D a n y tx sev szk a ja , T. J .: A szem léltető
a n y a g felfed ező á lta lá n o s ítá s a k ia la k ítá ­
s á n a k s z a k a s z a i ó v o d á so k n á l, előzetes
in s tr u k c ió a la p j á n . 97— 100. old. A szó­
beli in stru k c ió szabályozó szerep ét v izs­
g á lja a kisgyerm ek m egism erő te v é k e n y ­
ségének fo ly am atáb an .
256. 3. И. Кальмыкова: Психологические
особенности применения знаний к реше­
нию физических задач.
K a l m ik o v a , Z. I.: A z is m e re te k a lk a l­
m a z á s á n a k p s z ic h o ló g ia i s a já to s s á g a i f i z i ­
k a i fe la d a to k m e g o ld á sa k o r. 101— 104 old.
K iv áló , közepes és gyengén ta n u ló II.
osztályos ta n u ló k k a l v ég z ett kísérlet
ered m én y eit, s a k ísérlet bevezetését
ism erteti.
257. Д. И. Ошанин: К вопросу о вариатив­
ности вспомогательного времени при
работе на металлорежущих станках.
O s a n y i n , D. A.: A k ise g ítő id ő v á lto ­
z á s a in a k kérdéséh ez e sz te rg a p a d o n végzett
m u n k a a lk a lm á v a l. 105— 108. old. A
m u n k a d a ra b m eg m u n k álására fo rd íto tt
idő v álto zá sa jó m u ta tó ja a különböző
lem arad á sn a k . A helyes m unkaszervezés
elen g ed h etetlen feltétele az idővel való
alapos gazdálkodás. F ém ek m e g m u n k á­
lása a lk alm áv a l vizsgálja a k érd ést.
258. В. В. Чебышева : Самоконтроль в про­
цессе труда у ромышленных рабочих.
C s e b is e v a , V . V .: ö n e lle n ő r z é s a z
ip a r i m u n kások m u n k a fo ly a m a tá b a n .
109— 112. old. A vizsgálat so rán igyek­
szik fe ltá rn i az ip a ri term elésb en előadó­
dó se lejt o k ait, v alam in t az önellenőrzés
jelen tő ség ét a selejtg y ártá s m egelőzésére.
259. Ю. Б. Гиппенреитер: Анализ систем­
ного строения слухового восприятия.
(Сообщение 1.)
G i p p e n r e i t e r , J . В .: A h a llá s i érzék e­
lé s r e n d s z e r e s fe lé p íté sé n e k a n a líz is e . (I .
közlem ény.) 113— 118. old. A közlem ény
b e m u ta tja egy kísérlet bevezető részét,
m ely a m a g ash a n g o k at m egkülönböztető
érzékelés m érésének eljárásáv al foglal­
kozik.
260. E. И. Лебединская: Временные связы
между индифферентными раздражите­
лями у детей от 1 года до 4 лет.
L e b e o y in s z k a j a , E . U .: A z in d iffe -
r e n s in g e r k e ltö k k ö zö tti id ő leg es k a p c s o la ­
tok 1 — 4 é v e s g y e rm e k e k n é l. 119— 123. old.
A ta n u lm á n y vizsgálja az indifférons in ­
g erk eltő k k ö z ö tti időleges k ap cso lato k
lé treh o zá sá n ak lehetőségét és m egjelené­
sének sa já to ssá g a it a gyerm ekeknél olyan
életk o rb an , am ik o r a m ásodik jelzőrend­
szerb en a leglényegesebb válto záso k
m en n ek végbe.
261. Л. А. Шварц: Об изменении безу­
словной реакции под влиянием услов­
ного раздражителя.
S varc , L. A.: A fe lté tle n re a k c ió k feltéte­
les in g e re k h a tá s á ra tö rté n ő m e g v á lto z á sá ­
ról. 125— 127. old. A kísérlet célja an n a k
m egvilágítása volt, hogy m egm utatkozik-e
a feltétlen reakciókra a szokásos feltételes
inger h iá n y a a k ö z ö ttü k k ia la k íto tt id ő ­
leges idegkapesolatok k ia la k ítá sa u tá n
262. П. И. Кургановский: О некоторых
нарушениях высшей нервной деятель­
ности детей-невротиков и особенности
изменений их сердечной деятельности в
процессе образования условных рефлек­
сов на комплексные раздражители.
K u r g a n o v s z k i j , T. U .: A z id eg es
g yerm ek ek m agasabb id eg tevék en ység én ek
n é h á n y sérü léséről és a zo k n á l feltételes
reflex ek ko m p lex in g e re k re tö rtén ő k ia la k í­
tá s á n a k fo ly a m a tá b a n a s z ív m ű k ö d é s m e g ­
vá lto zá sá n a k n é h á n y sa já to ss á g á ró l. 129—
— 133. old. A cím ben foglalt kérdés vizs­
g á la tá t mozgási feltételes reflexek k ia la ­
k ítá sa k o r vizsgálja.
263. Л. И. Абросимова: Изменение пока­
зателей артериальной осциллографии и
координации движении у подростков
под влиянием продолжительной физи­
ческой работы.
A b r o s z i m o v a , L. I.: A z a r té r iá s o s z c il­
lo g rá f m u ta tó in a k és a m o zg á s k o o rd in á ­
c ió já n a k m eg vá lto zá sa se rd ü lő k n é l, hosz-
s z a n ta r tó f i z i k a i m u n k a h a tá s a a la tt.
135— 138. old. A kérdés v iz sg álatá t köz­
v etlen ü l olyan fizikai m egterhelés u tá n ,
v alam in t kiegészítő fizikai m u n k a u tá n
végzi —, m ely a vizsgálati szem élyek
m unkaképességét csökkenti.
264. А. А. Бирюкович: Электрокардио­
грамма у детей 12— 14 лет после стан­
дартной и максимальной физической на­
грузки.
B iR juK ovics, А. А.: 1 2 — 14 éves g y e r ­
m ekek elek lro k a rd io g ra m ja á tla g o s és n a g y
f i z i k a i m egterhelés u tá n . 139— 144. old.
265. Л. M. Метальникова: О количестве
гемоглобина в крови у детей школьного
возраста поселка Глухово.
M e t a l n y i k o v a , L. М.: O lu ch o va fa lu
isk o lá sk o rú g y e rm e k e i vérk ép éb en levő
h em oglobin m en n yiség érő l. 145— 147. old.
A közlem ény egy kom plex m u n k a része,
m elyben G luchova falu gyerm ekeinek
egészségi és fizikai fejlődését vizsgálják.
1958. 1. szám.
266. Ю. Б. Гиппенреитер: Анализ систем­
ного строения слухового восприятия.
(Сообщение II.)
G ip p e n r e jt e r , J . В .: A h a llá s i é rz é ­
kelés r e n d s ze re s fe lé p íté sé n e k a n a líz is e .
(II. közlem ény.) 47—50. old. A h an g -m a­
gasság felfogásának m o to rik u s a la p ja it
kísérletileg elemzi.
267. О. В. Овчинникова: Анализ систем­
ного строения слухового воприятия.
(Сообщение 3.)
OvcsiNYiKOVA, О. V.: A h a llá s i é rz é ­
kelés re n d sze re s fe lé p íté sé n e k a n a líz is e .
(III. közlem ény.) 51—54. old. A h a n g ­
szalagok m egterhelésének h a tá s á t vizs­
g álja a m agasság értékelése esetén h a n ­
gok m egkülönböztetése alk alm áv al.
268. 3. M. Богуславская: Выделение цвета
и формы детьми-дошкольниками в зави­
симости от характера их деятельности.
B oguszlavszkaja , Z. М.: Ó vo d á sk o rú
g y erm ek ek s z ín és fo r m a k iv á la s z tá s a tevé­
k e n y sé g ü k jellegétől fü ggően . 55—58. old.
A k itű z ö tt fela d ato t geo m etriai m ozai­
kokból álló g y erm ek játék segítségével
vizsgálja. Ezzel a já té k k a l különböző
színű k o ckákból a la k z a to k a t lehet ép í­
teni.
269. T. И. Ушакова: Изменения времени
реакций при различных положениях
стимула в поле зрения.
U sakova , T. N .: A re a k c ió id ő m e g v á l­
to z á sa a z in g e r e k n e k a lá tá s i m ezőben va ló
k ü lö n b ö ző e lh e ly e zk e d é se k o r. 59-—62. old.
A szerző ta n u lm á n y o z ta a reakció-idő
m egv álto zásán ak o k ait. A vizsg álati cél
m ego ld ását azon az ú to n ig y ek ezett el­
érni, hogy sz em b e állíto tta a reakció-idő­
ről k a p o tt a d a to k a t a lá tá si an a lizáto r
tevékenységének m ás m u ta tó iv a l.
270. Г. П. Щедровский: О строения атри­
бутивного знания. (Сообщение 1).
ScsEDROVSZKiJ, G. Р .: A z a ttr ib u tiv
ism e re te k szerkezetéből. (I. K ö zlem é n y )
6 3 — 66. old . A sp e c ifik u s g o n d o la ti
„ n o m in á lis ” is m e re te k sz e rk e z e té t v iz s­
g á lja . A b e sz é d n y e lv e g y sé g e in e k m e g ­
v a n a m a g a s a já to s ta r t a l m a és je le n ­
tő sé g e , m e ly le h e tő v é te s z i a v a ló sá g
v is sz a tü k rö z é se s a já to s fo rm á já n a k , a
g o n d o lk o d á s n a k , k ie m e lé sé t. A ta n u l­
m á n y a z t v iz sg á lja , h o g y a b e sz é d n y e lv
ezen egységei m in t ö n á lló je g y e k a
tá r g y ró l, m e n n y ib e n a b s z tra k c ió k , v a g y
á lta lá n o s ítá s o k , s m e n n y ib e n fejezn ek
k i g o n d o la to k a t.
271. И. С. Ладенко: Об отношении экви­
валентности и его роли в некоторых
процессах мышления.
L ag y en ко, I. Sz.: A z e k v iv a le n c ia
v is z o n y á r ó l és s z e r e p é r ő l a g o n d o lk o d á s
n é h á n y fo ly a m a tá b a n . 67— 70. old. A
ta n u lm á n y célja a gondolkodás s tr u k tu ­
rális-m űveleti leírása.
373

272. Я . А. Пономарев: Развитие принципа
реш ения задачи.
P onom arjov , J . A .: A f e la d a to k m e g ­
o ld á s a elvén ek fejlő d ése . 71— 74. old. Az
a lk o tó gondolkodás ta n u lm á n y o z á sá v a l
k a p c so la tb a n a szerző a m egism erő szub­
je k tu m fejlődését t a r t ja szem e lő tt.
273. A. H. Леоньтев и M. И. Бобнева: Об
одном эффекте формирования цепного
двигательного навыка.
L e o n t y e v , А. N. és B o b n y e v a , M. I. :
A m o to r ik u s k észség -lá n c k ia la k ítá s á n a k
e g y i k h a tá sá ró l. 76—78. old. A ta n u lás
p ro b lé m á já v a l k a p c so la tb an vizsg álják
a z t a kérdést, hogy az új ism e re te k , j á r ­
ta s s á g o k és készségek m e g ta n u lá sá n a k
fo ly a m a tá b a n m ilyen te rm é s z e tű v á lto ­
z á so k m ennek végbe a k ö z v e tle n u tá n u k
e ls a já títo tt más ism eretek b en , já rta s s á ­
g o k b a n , készségekben.
274. A. P. Лурия и А. Г. П олякова: О фор­
мирование реакций на отвлеченные при­
зн а к и у детей раннего возраста.
L x jb ija , A. R. és A. G. P o l ja k o v a :
A z e lv o n t jegyekre a d o tt r e a k c ió fo r m á lá ­
s á r ó l g yerm ek ek n él k o r a i é le tk o r b a n . 79—
— 82. old. A m agyar sz á rm a z á sú pszicho­
ló g u s, R évész és a vele e g y ü tt dolgozó
h o lla n d fiziológus B ix y t e n d ijk dem ons­
t r á l t á k a z t a h a tá rt, m ely a z á lla ti m a g a­
t a r t á s t elválasztja az em beri m a g a ta rtá s ­
tó l. A tanulm ány szerzői R é v é sz és
B t jy t e n d ijk kísérletei a la p já n a z t kö v e­
t i k n yom on, hogyan fo rm á ló d ik az elvont
je g y e k re történő reag álás lehetősége
egészen kis gyerm ekeknél.
275. О. К. Тихомиров Непосредственное
влияние раздражителя и его преодоле­
ние с помощью речи.
T ytchomirov , О. К .: A z in g e rk e ltő
k ö z v e tle n h atása és a n n a k le k ü z d é s e beszéd
s e g íts é g é v e l. 83—87. old. A zt vizsgálja,
h o g y a n jönnek létre azok a b o nyolult
idegfo ly am ato k , m elyek sz ab á ly o zz ák a
m o z g á si aktusok lefolyását.
276. T. И. Данюшевская: Р о ль речи в
восприятии и обобщения отношений
светлот объектов у детей дошкольного
возраста.
D a n y u sev szk a ja , T. J . : A beszéd
s z e r e p e a tá rg ya k sz ín é n e k v i s z o n y a á lta lá ­
n o s ítá s á b a n és m egértésében ó vo d á sk o rú
g y e r m e k e k n é l. 89—92. old. A fela d ato t
k r o m a tik u s és nem k r o m a tik u s szinek
k ö z ö tti viszony á lta lá n o sítá sa és m egér­
té s e vizsgálatával végzi. A la p v e tő figyel­
m e t f o rd ít a gyerm ek tá jé k o z ó d ó te v é ­
k enységére.
277. E. H. Соколов: Чувствительность и
реактивность.
374
I
Szo k o lo v, E . N .: É r z é k e n y s é g és r e a k ­
tiv itá s . 93— 97. old. A ta n u lm á n y azs
k ív á n ja bizo n y ítan i, h o g y szükséget
k ü lö n b ség et te n n i a fe lté tle n v ag y felté­
teles reak ció k ingerlési k üszöbe és az a n a ­
lizáto r ingerlési küszöbe k ö z ö tt.
278. У Бао-хуа: Индивидуальные разли­
чия кожно-гальванический реакций у
человека.
U B a o - H t j a , : A b ö r-g a lv á n re a k c ió k
e g y é n i k ü lö n b sé g e i a z e m b ern él. 99-—103.
old. A zt t ű z te k i fela d atá u l a szerző, hogy
m egvizsgálja a b ő r-g alv án reak ció k egyé­
n i k ü lönbségeinek rendszerezését az em ­
bernél.
279. И. И. Иванова и И. П. Ратов: Следо­
вые реакции на весовой раздражитель
по данным электроэнцефалографии.
I v a n o v a , M. P . és P a t o v , I. Р .: N y o m
re a k c ió k s ú ly in g e rk e ltő k re elektroen cefa-
lo g ra f a d a ta i a la p j á n . 105—108. old. A zt
vizsgálja, h o g y an v álto zik az agy bio­
p o te n ciá ljá n ak jellege m e g n eh e zített g y a ­
k o rla to k végzésekor.
280. Л. И. Абросимова: А ртериальная
осциллография в оценке функции крово­
обращения подростка в связи с физиче­
ской нагрузкой.
A b r o s z i m o v a , L. I.: A r té r iá s o szc illo ­
g rá f se r d ü lő k o rú a k v é rk e r in g é si fu n k c ió já ­
n a k érték eléséb en f i z i k a i m egterh eléssel
k a p c s o la tb a n . 109— 112. old. A zt a k é r­
dést vizsgálja, hogy az oszcillogram
alacso n y m u ta tó i n em arró l ta n ú sk o d ­
n ak , h o g y a serd ü lő k o rú ak szívének
fu n k cio n ális képessége alac so n y ab b a
feln ő ttek én él.
B a r th a L a jo s
13. kötet, 1957
281. J o h a n s e n , M a r t i n : T he E xperienced
C o n tin u atio n of som e T hree-D im ensional
Form s. ( N é h á n y h á r o m d im e n z ió s lest
fo ly ta tá s a a z á té lé sb e n ) 1—26. old. Á t­
lá tsz a tla n három dim enziós fig u ra, m ely­
n ek a m egfigyelő csak egy n éz etét lá t­
h a tja , a vizuális élm ény szerin t fo ly ta ­
tó d ik a té rb e n . A szerző kísérleteiből a z t
v o n ja le, hogy a lá to tt előnézet és az azt
k ö rü lv ev ő té ri m ező azok a tényezők,
m elyek a m élységbeli fo ly ta tá sra u ta ln a k .
282. B jö r k m a n , Ma t s : M ultidim ensional
E xperience V ariation. (T ö b b d im e n zió s
v a r iá c ió a m e g fig y e lé sb e n .) 27—34. old.
A klasszikus pszichofizika a kísérletben
egydim onzionális v ariáció k at használt
fel, am ikor a k. sz.-t egyetlen, pontosan
k ö rü lírt tu la jd o n sá g m egfigyelésére (pl.
hosszúság, világosság) h ív ta fel. Ú ja b ­
b an többdim enziós v ariációkkal dolgoz­
n ak . E zek n ek 3 típ u s a k ü lönböztethető
meg: teljes, in tra - és interdim enzionális
variáció. In tra d im en zio n ális variációk
pl. a szín látás esetében a te líte ttsé g és a
világosság, in terdim enzionális variációk
m aguk a színek.
283. K ü n n a pa s , T eodor M. : V ertical-
h o rizo n tal Illusion an d S urrounding F ield .
( A f ü g g ő le g e s -v íz szin te s c sa ló d á s és a k ö r­
n y e ző m e z ő .) 36—42. old. A szerző egy
k o ráb b i m u n k á já b a n a függőleges v o n a­
lak túlbecslését a látóm ező elliptikus
a la k já v a l h o z ta k ap c so latb a. F eltevését
ebb en a m u n k á já b a n kísérletekkel iga­
zolja.
284. T a k k ala , A n n ik a és M a r t t i : F innish
C hildren’s R eactio n s to F ru stra tio n in th e
Rosenzw eig T est: A n E th n ic an d C u ltu ­
ral C om parison. ( F in n g y e rm e k e k n e k a
R o se n zw e ig -féle fr u s z lr a c ió s h e lyzetre adott
r e a k c ió i: e th n ik u sa n é s k u ltu rá lisa n eltérő
cso p o rto k ö s s z e h a s o n lítá s a .) 43—60. old.
A szerzők a Rosenzweig-féle m ódszert
alk alm asn ak ta r tjá k a személyiség két
lényeges dim enziójának, az agressziónak
és a szorongásnak v izsgálatára. Az ezzel
a m ódszerrel vizsgált 4 — 11 éves fin n
és am erikai gyerm ekek e vonások te k in ­
te té b e n tö b b f a jta k ülönbséget m u ta tta k ,
a szerzők ezeknek g y ökerét a kétféle neve­
lési felfogás eltérésében jelölik meg.
285. Sm it h , G u d m u n d : A N ote on A fteri­
m age Serials in Tw ins. (N é h á n y m e g je g y ­
zé s a z ik r e k n é l m u ta tk o zó so ro za to s u tó ­
k é p e k h e z .) 51—53. old.
286. D u r e m a n n , J . — Sälde, H . • —
J o h a n sso n , G.: M otion P erception and
P erso n ality I I . —I II. (M o zg á sé sz le lé s és
sz e m é ly is é g I I . —I II.) 61—67. old.
287. SiVERTSEN, D a g f in n : Goal S etting,
th e Level of A spiration an d Social N orm s.
( C é lk itű zé s , ig é n y s z ín v o n a l és tá r s a d a lm i
n o r m á k .) 54—60. old. Az igényszínvo­
n a la t á lta lá b a n az egyén szándékolt
vagy e lv á r t, és valóságosan elért teljesítm é­
n y én ek viszonya jelzi, de a fogalom p o n ­
to sa b b m e g h atá ro z ása szükséges ahhoz,
hogy az e kérd ésk ö rb en végzett vizsgá­
la to k a t össze lehessen v etn i. A szerző
ezt a fogalm i tis z tá z á st kíséreli meg.
288. R om m etv eit , R agnar : „ S u rp lu s M ean­
ings” of Psychological C oncepts a n d th e
R ole of „P rescientific K no w led g e” in
Psychological Research. ( A lé le k ta n i fo ­
g a lm a k „ fö lö s jelen tései” és a „ tu d o m á n y
e lő tti is m e r e t” sze re p e a lé le k ta n i k u ta tá s ­
b a n .) 69—-76. old. K o ráb b i g o n d o lat-
m e n e t (1. A cta Psych. 1955, ism e rte té s
Pszich. Szemle 1960. 106) to v á b b i k ife j­
té se. Polém ia Saugstad b írá la tá v a l.
289. S a ug sta d , P e r : R eply to R o m m e t­
v eit. ( V á l a s z R o m m e lv e iln e k ) 77— 78.
old.
290. K otten h o f f , H e in r ic h : S itu atio n al
a n d P erso n al Influences on S p ace P e r­
ce p tio n w ith E x p erim en tal Spectacles.
P art One: Prolonged E x p e rim e n ts
w ith In v e rtin g Glasses. ( H e ly z e ti és sze-
• m é l y i h a tá so k a k ís é rle ti sz e m ü v e g g e l lé tr e ­
h ozott té rszem léletre. E lső r é s z : h u za m o s
k ís é r le te k m eg fo rd ító s z e m ü v e g g e l.) 78 —
97. old. A szerző helyesbíti a S tr a tto n -
fóle k ísérleti helyzet régebbi, főleg n ém et
le írá sa it és n éhány ú jab b , v a la m in t s a já t
tö b b n ap o s kísérletei a la p já n k im u ta tja
a fö n t-len t, jobb-bal vizuális észleletében
a hely zeti és személyi (ak aratlag o s) té n y e ­
zők h a tá s á t.
291. G r a n g e r , G. W.: E y se n c k ’s T heory
o f A n x iety an d H y steria an d th e R e su lts
o f V isual A d ap tatio n E x p erim e n ts. (E y ­
sen c k szo ro n g á s- és h is zté r ia -e lm é le te és
a lá t á s i a d a p tá c ió r a vo n a tk o zó k ísé rle te k
e r e d m é n y e i.) 98-—126. old. A szerző szo­
rongáso s és hisztériás b eteg ek , v a la m in t
e x tré m in tro -, ill. e x tra v e r tá lt n o rm á li­
sok vizuális a d a p tá c ió já t v iz sg á lta és
eredm ényeiből k ö v etk ez tetése k et v o n le
az EYSENCK-féle elm életre v o n atk o zó lag .
292. F RAissE, P aul — B lo c h , V in c e n t :
A c tiv ité psycho-galvanique e t rap id ité
d a n s u n e épreuve sensori-m otrice com ­
plexe. (P s z ic h o g a lv a n ik u s a k ti v it á s és
g y o r s a s á g egy összetett sze n zo -m o lo ro s fe l­
a d a t e lv é g zé se k o r.) 127— 139. old. A k.
sz.-ek k o n flik tu s helyzetben (az u ta sítá s
gyors é s p o n to s m u n k á t í r t elő) m é rt
pszichogalvanikus a k tiv itá s a n ő tt a fel­
a d a to k k ö zti szünetben és á lta lá b a n
n ag y o b b v o lt a g y o rsab b an és kevésbé
precízen rajzolóknál.
293. Za ja c , J . L .: Some In v e stig a tio n on
th e so-called „G eom etrico O p tic al Illu ­
sions” . (N é h á n y ú n . „ g e o m e tr ia i-o p tik a i
c s a ló d á s ” v iz s g á la ta .) 140— 149. old.
294. K o t t e n h o f f , H e in r ic h : S itu atio n al
a n d P erso n al Influences on S p ace P erce p ­
tio n w ith E x p erim en tal S p ectacles. P a rt
Tw o: Sem i-Prolonged T ests w ith I n v e r­
tin g Glasses. ( H e ly ze ti és s z e m é ly i h a tá so k
375
 a k ís é r le ti szem ü veg g el létreh ozott té r sze m ­
lé le tr e . M á s o d ik r é s z : N e m -h u z a m o s k í ­
s é r le te k m eg fo rd ító s z e m ü v e g g e l.) 151—-
— 101. old. A v iz sg álat tá rg y a jobb-bal
in v e rtá lt látóm ező m ozgásához való a l­
k alm az k o d ás (am inek nag y jelentősége
v a n p iló ták n ál) és az alkalm azkodás
m é rté k é n e k m e g állap ítása ex tra -, ill.
in tr o v e rtá lt szem élyek esetében. Az ered­
m é n y e k szerint az in k á b b e x tra v e rtá lta k
k ö n n y e b b e n alk alm az k o d n ak olyankor,
am ik o r gyors té rb e li áto rien tá ló d ásra
v a n szükség.
295. H a l p e e n , L. — K ttgelmass, S.: The
V a ria b ility of T actile Tw o P o in t D iscri­
m in a tio n in th e S ensorim otor Indu ctio n
S y n d ro m e. K é t p o n t ta k tilis m egkülön­
b ö z te té sé n e k v a ria b ilitá sa a szenzom oto-
ros in d u k ció sz in d ró m ájá n ak esetébem
162— 172. old.
296. R o e l o fs , C. O. — Ze e m a n , W. P . C.:
C o lo u r P h en o m en a A ssociated w ith I n ­
c re ase s a n d D ecreases in P hysical B rig h t­
ness. ( A f i z i k a i v ilá g o s s á g n övekedésével
é s c sö k k e n é s é v e l e g y ü ttjá r ó sz ín je le n s é g e k .)
173— 196. old. A szerzők a F e c h n e r ,
H elm h o ltz és m ások á lta l „szu b je k tív
sz ín e k n e k ” n ev e ze tt jelenséget ta n u l­
m á n y o z v a a rra a feltev ésre ju tn a k , hogy
m in d e n színérzékelés egy ritm ik u s fizi­
ológiai fo ly am ato n alap u l.
297. R o h r a c h e r , H .: Scientific W ork a t
th e P sychological D e p a rtm e n t of th e
U n iv e rs ity o f V ienna. ( A b é c si egyetem
lé le k ta n i o s z tá ly á n a k tu d o m á n y o s m u n ­
k á j a . ) 197—219. old. E m ásodik közle­
m é n y — az első az A c ta P sychologica
1951— 52. k ö te té b e n je le n t m eg — tö b ­
b ek k ö z ö tt 22 d o k to ri disszertációt
m u ta t be.
298. E k m a jí , G ősta : A N o te on Curves of
L e a rn in g a n d R e te n tio n . ( A ta n u lá s és
m a g a ta r tá s g ö rb é je .) 223—224. old. A
szerző d e m o n strá lja , hogy a ta n u lási
e g y e n le t bizonyos k ö rü lm én y ek k ö zö tt
le v e z e th e tő a m e g ta rtá s görbéjének
e g y e n le té b ő l és m eg fo rd ítv a.
299. J ARL, V id k u n n C o u c H E R O N : M ethod
o f S tim u lu s P re se n ta tio n as A ntecedent
V a ria b le i n R eactio n T im e E xperim ents.
( M i ' l s z e r a z in g e r n e k , m in t előzetes v á lto ­
z ó n a k a d á s á r a r e a k c ió -id ő k ísé rle te k b e n .)
2 2 5 — 241. old. W u n d t ó ta ilyen kísér­
le te k n é l a z t a m ó d szert sz o k ták alk al­
m a z n i, h o g y a k. sz. so ro zato san 10— 100
r e a k c ió t ad , m e rt ezzel a m ódszerrel á l­
la n d ó figyelm i b eá llítás érh ető el. A
szer ző sz e rin t az, in g erek n ek sz a b á ly ta ­
la n , sz ó rt so rrendben való ad ásáv al tis z ­
t á b b , v ag y is a k. sz. előzetes b eállításá­
376
tó l fü g g etlen , és csupán az in g e rté n y e ­
ző k tő l függő eredm ényeket k a p u n k .
300. K o s e l e f f , P a u l : S tudies in th e P e r ­
c e p tio n of H eaviness I. ( T a n u lm á n y o k
a n e h é zsé g észleléséhez I.) 242—252. old.
„S ú ly ” a m érhető, fizikai sa játság ,
„n eh ézség ” , a ta p a sz ta lt k v alitá s. A n a g y ­
ság-súly effektus alap ja, hogy k é t egy­
fo rm a sú ly ú tá rg y közül a k iseb b ik n e h e ­
zeb b n ek tű n ik fel. A szerző a p ro b lém a
tö r té n e ti áttek in tése u tá n beszám ol
s a já t eredm ényeiről.
301. K ü n n a pa s , T heodor M.: In te ro c u la r
D ifferences in th e V ertical-H o rizo n tal
Illu sio n . ( I n te r o k u lá r is eltérések a v í z s z i n ­
te s-fü g g ő le g e s c sa ló d á sb a n .) 253— 259.old.
A szerző feltevése szerin t a függőleges
irá n y túlbecsülése azon alap u l, hogy a
látó m ező ovális alakú, vagyis vízszin tes
te n g ely e hosszabb a függőleges te n g e ly ­
nél. T é te lé t ú ja b b kísérletekkel tá m a s z tja
alá.
302. L ARSSON, K n u t : A N o te on A n im als’
S ex u al A ctiv ity in G roups. ( Á lla to k
s z e x u á lis tevéken ysége c s o p o r tb a n .) 260—-
— 262. old.
303. S a u g sta d , P er — R a a h e im , K j e l l :
Problem -Solving an d A v ailab ility of
F u n c tio n s. (P ro b lé m a m eg o ld á s é s f u n k ­
c ió s z e r i n t i fe lh a szn á lá s.) 263—278. old.
A p ro b lém a közvetlenül kézzel el nem
érh e tő tá rg y a k áthelyezését k ö v etelte
k ü lö n b ö ző egyszerű eszközök segítségé­
vel, m ely ek n ek erre alkalm as fu n k c ió já t
fel k e lle tt ism erni (pl. újságból csö v et leh et
gö n g y ö ln i és a tá rg y a k a t azon k ere sztü l
m in te g y átöm leszteni). A k ísé rleti cso­
p o rt ta g ja i előzetesen m érleg elh ették az
egyes eszközök g yakorlati felh a szn á lh a­
tó sá g á t, m íg egy ko n tro llcso p o rt rö g tö n
a p ro b lé m á t k a p ta . Az ered m én y ek a
fu n k ció felism erésére való k észen lét fo n ­
to ss á g á ra u ta ln ak .
304. S c h a l l in g , D a isy : Q u alitativ e C h a n ­
ges in V ocabulary T est P erfo rm an ce
a fte r L o b o to m y an d Selective F ro n ta l
O p eratio n s. ( K v a lita tív v á lto zá so k a s z ó ­
k in c s te s z t eredm én yében lo b o tó m ia é s
s z e le k tív f r o n tá lis m ű tétek u tá n .) 279—287.
old. 40 b eteg et operáció e lő tt és u tá n
te s z te lte k a T erm án szókincs-teszt 45 sz a ­
v á v a l. L o b o tó m ia u tá n lényegesen csö k ­
k e n t a definíciók szám a és m inősége,
sz ele k tív operációk u tá n k v a n tita tív e
nem , d e minőségileg m u ta tk o z o tt je le n ­
tő s lerom lás.
305. S m it h , G u d m u n d : T he Serial M irror-
D raw in g T est. ( A so ro za to s tü k ö r -r a jz
t e s z t.) 288-—298. old.
L é n á r t E d it

53. k ö te t, 1956.
306. E llin g so n , R .J .: B rainW aves an d
P ro blem s of Psychology. ( A z a g y h u llá ­
m ok és a p szich o ló g ia p r o b lé m á ja .) 1—34.
old. Ism e rte ti az agyi hullám ok és pszi­
chés folyam atok k a p c so la tá t vizsgáló
ta n u lm á n y o k a t. Ezek igen sokrétűek,
m in th o g y anatóm usok, fiziológusok, pszi­
chológusok, neurológusok és pszich iáte­
rek végeznek k u ta tá s o k a t ezen a te rü le ­
te n . Az agy még h a té k o n y a b b szervnek
b izonyult, m int azt eddig h itté k ; az ú ja b b
eredm ényekre főleg az alsó agy tö rzs reti-
k u lá ris form ációja és a diffúz ta lam ik u s
projekciós rendszer fiziológiai funkciói­
n a k felism erése és an a tó m iá ju k ism erete
v e z e te tt. Az álom -ébrenlét és a tu d a to s ­
ság kérdése m ár m egoldott, a szenzáció,
percepció és elemi m oto rik a is m á r m eg­
k ö zelíth ető erről az oldalról. A m agasabb
pszichés m űködéseket azo n b an még nem
sik e rü lt m egbízhatóan k im u ta tn i az E E G
segítségével. A k u ta tá s ebben az irá n y ­
b a n to v á b b folyik.
307. G oss, A .E. an d W is c h n e r , G .J .:
V icarious T rial an d E rro r a n d R elated
B ehavior. ( V ik a riá ló p ró b a -h ib á zá s és vele
k a p c s o la to s v ise lk e d é s.) 35—54. old. M ind
á lla ti, m in d em beri a la n y o k b a n a m eg­
oldás v álasz tása előtti h ab o z á st Mu e n -
z in g er és F letsh er ny o m án vikariáló-
p ró b a-h ib ázásn ak nevezik és V T E -nek
rö v id ítik . A jelenséget elm életi síkon t á r ­
gyaló szerzők a tud ato sság g al és „ n y ílt”
gondolkodással hozzák k ap cso latb a. E z ­
u tá n szerzők a ) ism ertetik a V T E ism ér­
v e it és pontozási m ó d ja it; a pontozás
egységesítése érdekében az „A B egység”
h a s z n á la tá t aján lják ; b ) tá rg y a ljá k a
V T E -t megelőző tényezők h a tá s á t. E nn ek
k ap c sá n ism ertetik a V T E és tévedések
v iszo n y át, mely m ás a diszkrim inációs
ta n u lá s b a n , m int a la b irin tu s ta n u lá sb a n .
Ism e rte tik azokat a kísérleti a d a to k a t,
am elyek a V TE k ap c so la tát m u ta tjá k
az in g er jelleggel, m otivációs és k o n flik ­
tu s változókkal, pozíció előszeretetével
és az organikus körülm ényekkel; c ) V T E
és ta n u lá s hatásosságát illetően, T olman
és MiTENZiNGERnek a z t a hipo tézisét, hogy
V T E segíti a ta n u lá st, négy m e g h a tá ro ­
z o tt k rité riu m a lap já n vizsgálják m eg és
k im u ta tjá k , hogy az eredm ények ezt a
feltev ést nem erősítik meg kellőképpen.
308. R azran , G.: B ackw ard C onditio­
ning. (F o r d íto tt k o n d ic io n á lá s .) 55—69.
old. A z összefoglaló 13 k ísé rle te t elemez,
am ely et P avlov la b o ra tó riu m á b an végez­
te k (m ind k u ty a kísérlet), 4 -et m á s szov­
je t lab o rató riu m b ó l (k ettő á lla ti és k e ttő
em beri) és 13 am erikai k ísé rle te t (kilenc
em beri és négy állati.) A zt ta lá lja , hogy
a f o rd íto tt kondicionálás n em pszeudo-
kondicionálás, hanem való d i feltételes
reflexes asszociációs m eg n y ilv án u lás, és
hogy kedvező kísérleti k ö rü lm én y ek
k ö zö tt szilárd feltételes reflex ek a la k íth a ­
tó k k i és ta rth a tó k fenn. A fo rd íto tt fel­
té teles reflexek k ia lak u lásá n ak a nem
tú l erős feltétlen és n em tú l erős felté­
teles reflex kedvez. A f o rd íto tt k o ndicio­
nálás nem illik bele G u t h r ie , H u l l ,
T olman feltételes reflex elm életeibe, de
m a g y aráz h ató lenne a szerző „ d o m in a n ­
cia-egybeesés” nézetével, am i sz erin t a
feltétle n ingernek d o m in áln ia kell a felté­
te lest, de nem tú l n agy m é rték b en .
309. V e r pl a n c k , W. S.: T h e O p e ra n t Con­
d itio n in g of H u m an M otor B ehavior.
(E m b e r i m otoros v is e lk e d é s o p e r á n s k o n ­
d ic io n á lá s a .) 70—83. old. L eír n éh án y
eljárás sorozatot, am elynek segítségével
előzőleg p atk án y - és g alam b -k ísérletb en
m egfigyelt m űködések k iv á lth a tó k em ­
beri alan y o k o n , m otoros és v erb á lis m eg­
n yilatk o zásaik b an . V izsgálja az em beri
„ tu d a to s sá g ” szerepét a viselkedésben.
310. U n d e rw o o d , B. J . és R ic h a r d so n , J .:
Some V erbal M aterials for th e S tu d y of
C oncept F orm ation. ( A fo g a lo m a lk o tá s
ta n u lm á n y o z á s á t szo lg á ló sz ó c s o p o r to s ílá -
s o k .) 84—95. old. Megfelelő szócsopor­
to k összeállítása érdekében szerzők m eg­
h a tá ro z o tt szóingerekre a d o tt válasz­
gyak o riság m eg állap ítására tö re k e d te k .
H a k é t vagy három szó n éh á n y sz o r
u g y an a zo k a t a v álasz o k at v á ltja ki,
ak k o r ezek a szavak fo g alo m alk o tási fel­
a d a to k alap jáu l felh aszn álh ató k . A fel­
h a sz n á lt szavak főnevek, ezekhez m eg­
sz o ríto tt assozciációkat n y e rte k . A m eg­
szo rítás abból állt, hogy csak érzéki b e­
nyom ással (m éret, alak, szín stb .) v á la ­
sz o lh a to tt a vsz. E z t a v iz sg á la to t 213
főnévvel 153 vsz-en v égezték és k iszám í­
to ttá k a frekvencia-százalékot. T á rg y a l­
já k az ilyen szócsoportok felh a sz n á lá sá ­
n ak m ódszereit a fo g alo m alk o tás ta n u l­
m án y o zásáb an .
311. WlL so n , К . V.: A D istrib u tio n -free
T est of A nalysis of V arian ce H y p o th e ­
ses. ( V a r ia n c ia -a n a liz is h ip o té z is e k n e m
p a r a m e tr ik u s p r ó b á ja .) 96— 101. old.
311a. L y k k e n , D. T.: A M ethod o f A c tu ­
arial P a tte rn A nalysis. ( S t a t i s z t i k a i s z e r -
377
 k e z e li a n a lí z i s m ó d s ze re .) 102— 107. old.
Á tte k in ti a p szichom etrikus p ró b á k szer­
k e z e té n e k elemzésére a lk a lm a z o tt ú ja b b
m ódszereket. M eg állap ítja a k ö v e t­
k e z ő k e t: 1. A p ró b á k p ro filja in a k a
h aso n ló ság á t csak m e g h a tá ro z o tt össze­
h a so n lítá si skálán ír h a tju k le. 2. O lyan
h asonlósági index, am ely összehasonlí­
tá s i sk á lá n rendezi a p ro filo k a t, rendsze­
r in t n em alkalm as m ás, fü g g e tle n dim en­
zió m érésére. 3. A profil-hasonlóság
in d e x e i a profilokat m in t geom etriai
a d a to k a t rendezik a p ró b a t é r valam e­
ly ik dim enziója m e n tén . A z ily e n dim en­
zió csak ritk a v életlen f o ly tá n lehet
pszichológiai dim enzió. 4. Ä szerkezeti
a n a líz is hipotézise az, h o g y a különböző
pszichológiai változók n e m lin e á ris közös
füg g v én y ek k én t m érhetők. A z a függvény,
a m e ly az egyik v álto zó t m éri, ren dszerint
n e m a d képet b árm ely m á sik ró l. 5. A
„ m u ltip le -é ta ” m ódszer a lk a lm a s komp-
p le x , többszörös fü g g v én y viszonylatok
analízisére.
312. T a y l o r , К . F .: R e m a rk s concerning
W illerm an ’s P ap er on K e n d a ll’s W and
Sociom etric-T ype R a n k in g . ( M e g je g y z é ­
s e k W ille rm a n n a k K e n d a l l , , W ” -je és
a sz o c io m e trik u s t í p u s o s z tá ly o z á s s a l fog­
la lk o z ó d o lgozatáh oz.) 108— 109. old.
313. F a l k , J. L.: Theories o f V isual A cuity
a n d th e ir Physiological B ases. ( A v iz u á ­
l i s é lesség elm életei és a z o k f i z io l ó g ia i a l a p ­
j a i . ) 110— 133. old. Szerző m eghatáro zza
a látásélesség fogalm át, ism e rte ti ann ak
m é rté k e it, a m in im u m -lá th a tó t és mini-
m u m -e lv ála sz th ató t, v a la m in t a k ettő
k a p c so la tá t. E lv á la sz tja a lá tá s élességet
a lá tá s érzékenységtől és tá rg y a lja , hogy
u tó b b it m ilyen té n y ez ő k befolyásolják.
A m a g y aráz at le g eg y szerű b b m ódon a
g e o m e tria i képnek a r e tin á n m egjelenő
p ro je k c ió já n alap u lh a t, de a szem szer­
k e z e ti sajátosságaiból és m űködéséből
k ö v etk ez ő , — a szövegben le ír t — zavaró
té n y e z ő k ezt a m a g y a rá z a to t alkalm az­
h a ta tla n n á teszik. L eh e tsé g ese k azonban
lényegesebben k om plex m ag y aráz ato k ,
am e ly e k e t szerző k é t c so p o rtb a , a sz ta ­
tik u s és dinam ikus elm é le te k csoport­
já b a oszt és összefüggéseikben k ritik a i­
la g tá rg y a l.
314. E s t e s , W. K .: T he P ro b le m of In fe­
re n c e from Curves B a sed on G roup D ata.
( K ö v e tk e zte té se k le v o n á s a c s o p o r t a d a to ­
k o n a la p u ló g ö rb é k b ő l.) 134— 140. old.
Ü ja b b szerzők b e b iz o n y íto ttá k , hogy
á tla g o s íto tt ad a to k o n a la p u ló függvény­
v isz o n y la to k görbéiből n e m leh et in d i­
v id u á lis görbék fo rm á já ra k ö v etk ez tetn i
in d u k tív módon. Az á tla g görbéje nem
378
a d ja m eg a szükséges inform ációt ahhoz,
hogy az egyénre vonatkozó fü g g v én y t
illető leg m eg állap ításo k at teh essü n k .
E g y e s k ö v etk eztetések h ely tálló v o lta
a z o n b a n a z t b izo n y ítja, hogy a cso p o rt­
g ö rb e m egfelelő óvatosság és hozzáértés
m e lle tt m égis alk alm as bizonyos k ö v e t­
k e z te té se k re . O sztályozza a sz ám ításb a
jövő fü g g v én y e k et, m a jd tá rg y a lja a
to v á b b i ellenvetéseket, am ely ek et az
ily e n g ö rb ék felhasználása ellen fel lehet
hozni.
315. G r a n t D . A .: A nalysis-of-V ariance
T ests in th e A nalysis an d C om parison of
Curves. ( V a r ia n c ia - a n a líz is p ró b á k g ö r ­
bék e le m zé sé b e n és ö s s ze h a so n lítá s á b a n .)
141— 164. old.
316. B in d r X, D . és W a k sberg , H .: M et­
ho d s a n d Term inology in S tudies o f Tim e
E stim a tio n . ( A z id ő -b ecslé srő l szó ló ta n u l­
m ányok m ó d s ze re i és te r m in o ló g iá ja .)
155— 169. old. Az időbecslést vizsgáló
k ísé rle te k b e n a m egbecsülendő o b jek tív
id ő t ,,s ta n d a rd ” -nak nevezik, a becslést
,,íté le t” -nek. A különböző ta n u lm á n y o k ­
b a n a s ta n d a rd o t hol szóban, h ol o p era­
tív ú to n h atáro zz ák meg. Az „ íté le t” is
le h e t v erb ális, vagy o p era tív en k ifeje­
z e tt. A becslés eltérését a ténylegesen
eltelt id ő tő l hol m in t túlbecsülést, illetve
aláb ecsü lést em lítik, hol m in t a szu b jek ­
tív időegységek eltérését az o b je k tív idő­
eg ységektől, hol pedig m in t a külső és
belső ó ra sebességbeli k ü lö n b ség ét t á r ­
g y a ljá k . S zerzők rá m u ta tn a k a rra , hogy
m ie lő tt ezek n ek a ta n u lm á n y o k n a k az
e re d m é n y e it összehasonlítjuk, szüksé­
gessé v á lik az, hogy az összehasonlítandó
ta n u lm á n y o k term in o ló g iáját egym ásra
lek ép ezzü k . E n n ek m egkönnyítésére t á b ­
lá z a to k a t közölnek.
317. D a y , R . H .: R elatíve T ask D iffi­
cu lty a n d T ran sfer of T raining in Skilled
P erfo rm an ce. ( V iszo n y la g o s fe la d a t-n e h é z ­
ség é s a g y a k o r lá s áttétele ta n u lá s t ig é n y lő
te lje s ítm é n y b e n .) 160— 168. old. Szerző
á tte k in té s t ad azokról a ta n u lm án y o k ró l,
am ely e k a k ezd eti és befejező felad ato k
v iszonylagos nehézségének h a tá s á t vizs­
g á ljá k a g yakorlás á tté te lé t illetően. Ez
a h a tá s tö b b n y ire n eg atív , h a csak az
in g e r v á lto z ik . N agyobb, h a a v álasz­
v á lto z ó k k a l k ap cso latb an v á lto z ta tju k a
n eh ézség et. Ism erte ti a g y ak o rlás á t ­
té te l B a r t l e t t és H elson á lta l beveze­
t e t t ,,U h ip o tézisét” .
318. A n a s t a s i , A.: Intelligence a n d F am ily
Size. ( I n te llig e n c ia és a c sa lá d n a g y s á g a ) .
187— 209. old. Pszichológusok, g en eti­
k u so k és statisztik u so k , a k ik a kérdést
az u tó b b i 26 évb en egyre fokozódó érdek.
 lődéssel tanulm ányozzák, a z t ta lá ltá k ,
hogy az értelm i színvonal különbségeit
nem önm agában a gyerekek szám a okoz­
za. han em az a d o tt közösségekben a
család nagy ság át befolyásoló egyéb té ­
nyezők. Intelligencia és családnagyság
n eg a tív korrelációja a la p já n egyesek a
népesség értelm i színvonalának fokoza­
to s csökkenését jósolták. A feltevést
ellenőrző k u ta tá so k ezzel szem ben az
értelm i színvonal em elkedését m u ta tjá k .
319. B ra c k b ill , G. A.: S tudies of B rain
D y sfunction in Schizophrenia. ( A g y i
d is z fu n k c ió к s k iz o fr é n iá b a n .) 210 —226.
old. Az u tó b b i 30 évben m egjelent és a
k érd ést érin tő E E G — hisztopatológiai,
biokém iai, fiziológiai és pszichológiai
ta n u lm á n y o k ism ertetése a la p já n szerző
r á m u ta t a rra , hogy a k u ta tó k eredm é­
n y ei m egoszlanak a skizofrénia etiológiá-
já t illetően. E g y részük organikus, m á ­
sok biológiai azaz h o m estatik u s, m egint
m áso k k o rtikális-szubkortikális dinam iz­
m usbeli h iá n y ra v ezetik vissza. Az egyik
k u ta tó (B e l l a k ) „soktényezős elm élete”
sz erin t a betegséget szám os etiológiai
fa k to rra leh et visszavezetni. Szerző sze­
rin t a k u ta tá s i eredm ények egyeztetése
érdekében szükséges volna a skizofrénia
n év en összefoglalt különböző szin d ró ­
m ák m egfelelő osztályozása.
320. M a n n , J . H .: E x p erim e n ta l E v a lu a ­
tio n of R ole Playing. ( A s z e r e p já ts z á s
k ís é r le ti érté k e lé se i.) 227—234 old. F e l­
tű n ő az idevágó ta n u lm á n y o k kis szám a.
A szem élyiség m egism erését szolgáló
szerep já tsz ási kísérletekben k isz ám íto tt
m egbízhatósági (reliabilitás) és érvényes­
ségi (validités) e g y ü tth a tó k elég m agas
v o lta ezeknek a k ísérleteknek tu d o m á ­
nyos h aszn álh ató ság ára u ta l. A k u ta tá ­
sok az onban m ég kezdeti fokon v an n ak .
Azok a kísérletek, am elyekben a szerep-
já tsz á st a szem élyiség-m egváltoztatás
érd ekében alkalm azzák, n em m u ta tjá k
ki m ég a v álto zá st sta tisz tik a ila g rele­
v án s m ódon. A válto zás m é rté k e és irá ­
n y a m ég ezek a la p já n nem m érh ető .
321. G u e b t in , W. H ., F r a n k , G. H . és
R a b in , A. I.: R esearch w ith th e W echs­
ler-B ellevue Intelligence Scale: 1950—
1955. ( K u t a t á s a W e c h sle r-B e lle v u e in te l­
lig e n c ia s k á lá v a l : 1950—1955.). 235—257.
old. Az u tó b b i öt év k é t irá n y b a n m u ta t
v á lto z á st a W -B-vel v ég zett k u ta tá s o k ­
b an : a ) a pszich iátriai szindróm ák k u ta ­
tá sá ró l a súly az általán o s intelligencia,
a reliab ilitás és v a h d itá s v iz sg álata felé
to ló d o tt, b ) a sta tisz tik á v a l m egalapo­
z o tt ta n u lm á n y o k szám a em elk ed ett. A
W -B-hez hasonló, de tö k é letese b b eszköz
m egszerkesztése gyüm ölcsözőbb k u ta ­
tá s t te n n e lehetővé. A k o n k ré t ered m é­
n y ek előfeltétele azo n b an a p sz ich iátria i
diagn o sztik u s osztályozás gyöngéinek
kiküszöbölése.
322. G a g e , N. L., L e a v it t , G. S., an d
S t o n e , G. C.: T he in te rm e d ia ry K e y in
th e A nalysis of In terp erso n a l P erce p tio n .
( K ö z v e títő k u lcs a s z e m é ly k ö z ö tti p e r c e p ­
c ió ele m zé sé b e n .) 258—266. old. A k ö zv e­
títő kulcs jegyzőkönyv, am ely k érd ő ív re
vag y osztályozási sk á lára a d o tt válaszok
s o ro z a tá t ta rtalm a zz a. A m ik o r a z t az
„ íté lő ” vélem énye és a „ m á sik ” önleírása
közé illesztjü k , akkor b e te k in té s t n y e ­
rü n k az o k b a a fo ly am ato k b a, am ely e k a
szem élyközötti észlelésben le játszó d n a k .
A k ö zv etítő k u lcs felh aszn álh ató a r r a is,
hogy m e g h atáro zzu n k vele m in d p szi­
chológiailag, m ind m a te m a tik a ila g jelen ­
téssel bíró v o n atk o zta tá si p o n to k a t.
323. G u il f o r d , J . P .: T he S tru c tu re of
In te lle c t. ( A z in te lle k tu s s z e r k e z e te .)
267—293 old. Az összefoglalás a z em beri,
fe ln ő tt in tellek tu s fa k to ro k b a n k ifejeze tt
szerkezetén ek leírására tö rek sz ik . A leírt
és eddig kevéssé ism ert 40 f a k to r közül
hót em lékezeti tényező, a tö b b i a gon­
dolkodással függ össze. K ísé rle te t te sz a
fak to ro k rendszerbe fo g lalására. A gon­
dolkodási fak to ro k at a m egism erés (fel­
fedezés), produkció (konvergáló és d i­
vergáló gondolkodás) és érté k elé s á lta lá ­
nos o sztály aib a sorolja. M inden osztály
tényező i három féle g o n d o lk o d ási t a r t a ­
lom sz erin t (figurális, sz erk ezeti és fo­
galm i) rendezhetők. T á rg y a lja a fa k to r­
ren d sz er jelentőségét a fak to r-elm é le t és
g y a k o rla t, az általán o s p szichológia el­
m élete, az intelligencia fo g alm a és az
intellig en cia-p ró b ák g y a k o rla ta szem ­
p o n tjá b ó l.
324. R o sen th a l , D. és F ra n k , J . D . : P sy ch o ­
th e ra p y a n d th e Placebo E ffect. ( A p s z i ­
c h o te r á p ia és a p lacebo h a tá s .) 2 9 4 —302.
old. A gyógyszerek és p la ce b ó k (gyógy­
szer fo rm á já b an g y ó g y szerk én t n y ú jto tt
közöm bös anyagok) h a tá s á n a k összeha­
s o n lítá sá t tárg y aló ta n u lm á n y o k ism er­
te té s e u tá n a szerzők r á m u ta tn a k a p la ­
cebo h a tá s jelentőségére a p sz ic h o te rá ­
p iá b a n . E n n ek alap já n a p sz ich o teráp ia
v alam ely speciális fo rm á ja k ö v e tk e z té ­
b en fellépő jav u lás m in d ad d ig n e m bizo­
n y ítja sem az alk alm azo tt p sz ic h o te rá p ia
elm életén ek helyességét, sem a speciális
te c h n ik a h atáso sság át, am íg n e m m u ta t­
tá k ki a z t, hogy a jav u lás n a g y o b b , vagy
m inőségileg m ás, m in t az, a m it a „ p la ­
cebo h a tá s ” eredm ényez. A placebo
h a tá s a pszichoterápia n em -sp ecifik u s
379
 fo rm á já n a k te k in th e tő , m in th o g y ko­
m o ly és ta rtó s érzékszervi válto záso k at
és fájdalom csökkenést is t u d létrehozni.
V alam ely pszichoterápia sp e cifik u s h a tá ­
s á n a k m egállapítása c é ljá b ó l a kezelt
b e te g e k e t nem a k ezelésben n em része­
sülő betegekkel kell összehasonlítani,
h a n e m olyanokkal, a k ik o ly a n m ás keze­
lés a l a tt állnak, a m e ly b e n a placebo
h a tá s is érvényesül.
325. T a y l o r , J . A.: D riv e T h eo ry and
M a n ifest A nxiety. ( K é s z t e té s elm élet és
m a n if e s z t szo ro n g á s.) 303— 320. old. Be­
sz ám o l azokról az u tó b b i év e k b en meg­
je le n t tanulm ányokról, a m e ly e k em beren
v iz sg á ltá k a késztetési s z ín t (drivelevel)
és ta n u lá si teljesítm ény v isz o n y á ra vo­
n a tk o z ó H u l l -í elm életek et. A késztetési
s z in te t a m anifeszt szo ro n g ási sk á la alap ­
j á n m érték.
326. F urchtgott , E .: B e h a v io ra l Effects
of Ionizing R adiations. ( A z ion izáló
s u g á r z á s o k vise lk e d é si h a t á s a i . ) 321—334.
old. A felnőtt id egrendszer viszonylag
su g á rz ás rezistens, en n é lfo g v a az ideg-
rend szerrel k ö z v e títe tt viselkedésekben
n e m ta lálu n k lényeges v á lto z á s t sugár­
zá s h a tá sá ra . Sugárzás é r in ti a homeos-
ta tik u s energia szab ály o zó m echaniz­
m u s t, ezért m otivációra és te ljesítm én y re
h a t . A k u tatáso k a z t is m u ta tjá k , hogy
a hipotalam usz és az a u to n o m idegrend­
sz e r érzékenyebb, m in t a k o rte x . A fej­
lő d ésb en levő idegrendszer n a g y m érték­
b e n érzékeny.
327. K á r s o n , S. és S e l l s , S . B .: Com ments
o n M e e h l and R o s e n ’ s P a p e r. (M e g ­
je g y z é s e k M e e h l és R o s e n d o lg o za tá h o z.)
3 3 5 — 337. old.
328. S c h a e f f e r , M . S . a n d L e v i t t E . E.:
C oncerning K endall’s T a u , a N onpara-
m e tric Correlation C oefficient. (N é h á n y
m e g je g y z é s K e n d a ll , , T a u ” -já t, a nem -
p a r a m e tr ik u s k o rrelá ció s e g y ü tth a tó t ille ­
t ő e n .) 338—346. old.
329. L e v i t t , E .E .: T he W a te r - J a r E instel­
lu n g T est as a M easure o f R igidity.
( A v iz e s-k a n n a b e á llíto ttsá g p r ó b a m in t
a s z e m é ly isé g m erevség m é r ő e s z k ö z e .) 347—
370. old. Szerző is m e rte ti a p ró b át és
alkalm azásainak v á lto z a ta it. A z á tta n u l­
m á n y o z o tt 31 korrelációs d o lg o zat közül
c s u p á n 5 m u ta t pozitív e re d m é n y t.
330. C o r s o , J . F.: T he N e u r a l Q uantum
T h e o ry of Sensory D isc rim in atio n . ( A
s z e n z o r o s d is z k r im in á c ió n e u r á l is k v a n ­
tu m e lm é le te .) 371—393. old. L eírja a
n e u rá lis kv an tu m szen zo ro s diszkri­
m in áció ján ak elm életét. Ism e rte ti a
kvan tu m elm élet iro d a lm á t, h o g y annak
380
eg y e zteté sét az eddig ism ert k ísérleti
a n y a g g a l elősegítse.
331. S a l z i n g e r , K .: T echniques fo r Com ­
p u tin g S h ift in a Scale of A b so lu te J u d g ­
m e n t. ( A z á tá llító d á s k is z á m ítá s á n a k
te c h n ik á i a b sz o lú t Ítélet s k á l á já n .) 394—
—401. old.
332. H i r s c h , J . és T r y o n , R . C.: Mass
S creening a n d R eliable In d iv id u a l M ea­
su re m e n t in th e E x p erim en tal B ehavior
G en etics o f Low er Organism s. ( T ó m e g ­
s z ű r é s é s m egbízh ató e g y é n i m é ré se k a z
a la c s o n y a b b szervezetek k ís é r le ti v is e lk e ­
d é s -g e n e tik á já b a n .) 402—410. old. G yor­
sa n n ö v ek ed ő , szapora kicsiny szerveze­
te k k iv á ló a n alkalm asak viselkedés-gene­
tik a i ta n u lm á n y o zá sra . É rté k ü k e t, m in t
k ísé rle ti alan y o k é t az is fokozza, hogy
alk a lm a z h a tó rá ju k a töm egszűrési m ó d ­
szer. E z össze tu d ja k ö tn i a tárg y ilag o s
egyéni m érések et a töm egm egfigyeléssel.
Szerző le írja a m ódszer a lk alm az ásá t a
D ro so p h ila geotropikus v álaszaiv al k a p ­
cso lato s kísérletekben.
333. A t t n e a v e , F . és A r n o u l t , M. D .: T he
Q u a n tita tiv e S tu d y of S hape a n d P a t ­
te r n P erce p tio n . ( A fo rm a é s m i n ta p e r ­
c e p c ió k v a n tita tív ta n u lm á n y o z á s a .) 452—
471. old. A percepció form ális té n y e ­
zőinek rendszerezését és k v a n tifik á lá sá t
szerzők s a já t elgondolásaik a la p já n , vé­
le tle n fo rm á k módszeres elő állításáv al
és m ó d szeres v ariálásáv al k ísérelik meg.
M ás szerző k a k o n tú r a b stra k ció ján a k és
an a lízisén ek m ódszereit d o lg o zták ki.
E z e k e t ism ertetik .
334. H u m p h r e y s , L. G.: T he N o rm al C urve
a n d th e A tth e n u a tio n P arad o x in T est
T h eo ry . ( A n o r m á lis görbe és a te s zt e lm é ­
let g y e n g ü lé s p a r a d o x o n a .) 472—476. old.
335. G o t t s d a n k e r , R . M.: T he A b ility of
H u m a n O p erato rs to D etect A cceleration
of T a rg e t M otion. ( A z e m b e ri o p erá to ro k
k é p e ss é g e m ozgó céltá rg y g y o r s u lá s á n a k
m e g á lla p ítá s á r a .) 477—487. old. Ism er­
te ti a gyorsuló m ozgással h alad ó cél­
p o n tr a a d o tt válaszok k ísérleti iro d a l­
m á t.
336. W e b s t e r , H . D.: T ransform ed S ta tis ­
tic s fo r U se in T est C onstruction. (T e s z t
é p íté s c é lja ir a tr a n szfo rm á lt s t a ti s z t ik a .)
488— 492. old.
337. M u e n z i n g e r , K . F .: On th e O rigin
a n d e a rly U se of th e T erm V icarious
T ria l a n d E rro r (VTE). ( A v ik a r iá ló
p r ó b a -h ib á z á s k ife je zé s eredetéről és k o r a i
h a s z n á la tá r ó l.) 493—494. old.
M e z e ik é E r d é l y É va
ВЕНГЕРСКИЙ ПСИХОЛОГИЧЕСКИЙ РЕВЮ
Ж У РН А Л ПСИХОЛОГИЧЕСКОГО КОМИТЕТА АКАДЕМИИ НАУК ВЕНГРИИ
XVII. ТОМ 1660 г. № 3

СОДЕРЖАНИЕ
ПО ЛО Ж ЕН ИЕ ПСИХОЛОГИИ В ВЕНГРИИ
Доклады, прочитанные на сессии Академии Наук Венгрии состоявшемся 13. апреля 1960 г.

А КА ДЕМ И К ПАЛ ГЕГЕШ И КИШ Ш , П РЕД С ЕД А ТЕЛ Ь ПСИХ О ЛО ГИ ЧЕСКО ГО КОМ ИТЕТА

О ТЧЕТ О Д Е Я Т Е Л ЬН О С Т И ПСИХОЛОГИЧЕСКОГО КОМИТЕТА

АКАДЕМИИ НАУК ВЕН ГРИ И

Отчет председателя излагает исторические предшествия образования Психологи­

ческого Комитета. Излагаются задачи отдельных Подкомиссий (Философско-психолого-
ческая Подкомиссия, Подкомиссия по общей, экспериментальной, и общественной психа
логии, Подкомиссия по педагогической психологии, Подкомиссия по психологии труд-
Подкомиссия по медицинской психологии, Подкомиссия по дефектологической психо,
логии, Подкомиссия по психологиил искусствал Подкомиссия по криминалпсихогогии,
Методическая Подкомиссия) а такж е и совершенная отдельными подкомиссиями работа.
Излагаются далее принятые Президиумом Академии Н аук Венгрии плановые темы,
далее плановые темы, связанные с общегосударственным перспективным научно-иссле­
довательским планом. Эти темы следующие:
1. Марксистское толкование «душевных явлений», применение марксистской
формулировки принципа детерминизма в психологии.
2. Общественная психология современной организации производства: исследо­
вание человеческих связей в пределах предприятия, рабочего места, соотношения между
руководителем и подчиненным сотрудниками одного уровня, психологическое исследо­
вание связи между членами рабочих коллективов и бригад.
3. Изучение и воспитание личности учеников и личности педагога в различных
обстоятельствах педагогической работы. Исследование психологических условий фор­
мирования ученических коллективов.
4. Психологические факторы совершения преступления.
5. Исследование конфликтов, вызывающих неврозы, исследование профилактиче­
ских методов, относящихся к неврозам.
Дальнейшие плановые темы:
1. Место психологии в системе наук.
2. Раскрытие взаимосвязи между познавательной деятельностью и действием, с
особым учетом их совместного развития.
3. Психофизиологические проблемы.
4. Психологическое исследование коллектива при современной организации произ­
водства.
5. Методы исследования выбора профессии и пригодности к профессии, психологи­
ческие проблемы при направлении выбора профессии.
6. Выяснение методологических основ диагностических методов психологии, как
и психотерапевтических методов.
7. Исследование психопатологических состояний, вызываемых психофармаколо­
гическими средствами.
Далее председатель доложил о достигнутых до сих пор научных результатах.
Отдельные научные сообщения появились в первом томе Психологических научных
статьей (Издание Академии Н аук Венгрии Будапешт, 1958 г. стр. 388), во втором томе
Психологических научных статьей (издание Академии Н аук Венгрии, Будапешт, 1959 г.
стр. 700), в прочих публикациях (см. библиографию вышеприведенных двух изданий,
содержащую 685 данных) и в журнале Венгерский Психологический Ревю. Последний
является периодически появляющимся каждые три месяца научным журналом Психо­
логического Комитета Академии Н аук Венгрии.

381
 В заключение отчета председатель доложил о работе по организации Венгерского
Психологического Общества, об учреждении специальной Научной Квалификационной
Комиссии и подробно обрисовал будущие задачи Психологической Комиссии, в их числе
по созданию Научного Психологического института, по созданию кадровых резервов и
т. д.
После отчетного доклада председателя последовали коррефераты председателей
подкомиссий, в следующем порядке:
Ласло Матраи, член-корреспондент Академии Н аук Венгрии — о проблемах фило­
софской психологии.
Лайош Кардош, о проблемах общей психологии.
Б ел а Хораньи, о проблемах медицинской психологии.
Миклош Кадар, о проблемах криминалпсихологии.
Габор Э. Погань, о проблемах художественной психологии.
Густав Барци, о проблемах дефектологической психологии.
Ференц Ленард, о проблемах педагогической психологии.
Луци П. Либерманн, о проблемах методологии.
Имре Мольнар, о проблемах психологии труда и о работе Института детской пси­
хологии.
В дискуссии принимали участие Шандор Салаи, член-корреспондент Академии
Н а у к Венгрии, Габор Ласло Х орват, М арк Фодор, Янош Чирска, Ласло Рети, Дыолане
И ллеш , Миклош Зандельхаузен, Эржебет Северини и Йожеф Перцел.
В заключительной речи академик Пал Гегеши Кишш, председатель Психологи­
ческого Комитета отметил, что в области психологии в Венгрии следует разреш ить весьма
большие задачи. Эти задачи выполнимы лишь в том случае, если разреш ится вопрос об
образовании кадров психологов, и об усовершенствовании психологов, чтобы хорошо
обученные психологи могли выполнять поставленные перед ними обществом задания.
267—317

О БЗО Р

Э. Ш. Мольнар: Сорок лет советской психологии 318—327

Л асло Варнадь: Две недели в кругу психологов в Румынии 327—336
Г. К ери Юстне: 13. международный Конгресс по прикладной психологии. Рим, 1959 г.
3 3 6 -3 4 0
Серия докладов Методологической Подкомиссии 341—347

О Б З О Р КНИГ

Аннотации работ Игнатьева, Якобсона, Хрушка, Пиерона, — Рейхлина — Бизе — Бе-

наш ш и — Хоффара — Пако — Ренна, Ласло Келемен и сотрудников, Мештерне Фиоре
Б ода и Мезеине Ева Эрдельи, Иштван Эрдельи и Михай Мураньи 348—367

О Б З О Р ЖУРНАЛОВ
Рецензия журналов Вопросы Психологии, Доклады, A cta Psychologica и Psychological
B u lle tin 3 68—3

В енгрия, Будапешт V III, B ó k a y Já n o s u tc a 63. (Улица имени Яноша Бокаи)

382
THE HUNGARIAN REVIEW OF P S Y C H O L O G Y
JO U R N A L OF TH E PSYCHOLOGICAL CO M M ITTEE OF T H E H U N G A R IA N
ACADEM Y O F SCIEN CES
VOLUME X V II. 1960 N U M B E R 3.

CONTENTS
P SY C H O L O G Y IN H U N G A R Y
L ectu res delivered on th e A nnual Congress of th e H u n g arian A cadem y o f Sciences ’
A pril 13th, 1960.
P Á L G E G E S I K IS S
C h a irm a n o f th e P sy c h o lo g ic al C o m m itte e o f t h e H u n g a r ia n A cad em y o f S cien ces.

R E P O R T ON T H E W O R K OF T H E PSY CH O LOG ICA L CO M M ITTEE O F T H E

H U N G A R IA N ACADEM Y OF SCIENCES

T he re p o rt review s th e events th a t led to th e fo u n d atio n of th e P sy chological Com ­

m ittee. I t m ak es k now n th e tasks set to, an d accom plished by, th e d iffe re n t su b c o m m it­
tees (subcom m ittee of philosophical psychology, of g en eral, ex p erim en tal a n d co m m u n ity
psychology, of educatio n al psychology, of la b o u r psychology, of m edical p sy ch o lo g y , of
defective ch ild ren ’s psychology, of a r t psychology, of crim inal p sy ch o lo g y an d of
m ethodology).
T he re p o rt expounded th e scheduled th em es ad o p ted b y th e P re s id iu m of th e
H u n garian A cadem y of Sciences, as w ell as th e th em es attac h ed to th e n a tio n a l p e r ­
spective scientific a n d research plan. T hese are:
1. M arxist in te rp re ta tio n of m e n ta l phenom ena, M arxist ap p licatio n o f th e p r in ­
ciple of d eterm in ism in psychology.
2. C om m unity psychology of m odern in d u s tria l organization: e x a m in a tio n of
h u m a n rela tio n s in th e facto ry and d u rin g w ork, psychological ex a m in atio n o f th e r e la ­
tio n ship betw een superior and su bordinate, as w ell as am ong equals a n d m em b ers of
team s an d w ork brigades.
3. R esearch concerning the developm ent of th e p u p il’s and pedagogues’ p e rso n a lity
in v ario u s circum stances of educational work. S tu d y of th e psychological co n d itio n s
req u ired for th e developm ent of stu d y groups.
4. Psychological factors of crim e co m m ittal.
5. R esearch concerning of conflicts th a t induce neuroses, and r e s e a r c h fo r p re ­
v en tive m ethods.
F u rth e r scheduled them es:
1. T he place of psychology in th e sy stem of sciences.
2. R esearch concerning corellation of cognition an d action, w ith sp ecial regard
to th e ir connected developm ent.
3. Psycho physiological problem s.
4. C om m unity psychology of m odern in d u stria l organization.
5. M ethods for job selection a n d a p titu d e te sts, psychological p ro b lem s o f p ro fe s­
sional guidance.
6. R esearch concerning the th eo retical b asis of psychological d ia g n o stic s and
p sy cho th erap y .
7. E x am in atio n of experim ental psycho p ath o lo g ical sta te s induced b y psycho-
p h arm acon.
The C hairm an gave an account of th e sc ien tific resu lts achieved. A se rie s o f scien ­
tific articles have been published in th e 1st V olum e o f th e Psychological S tu d ie s (P szich o ­
lógiai T an ulm ányok), (edition of th e H u n g a ria n A cadem y of Sciences, B u d a p e st, 1958,
p. 388), in th e 2nd V olume of th e Psychological S tu d ies (edition of th e H u n g a ria n A ca­
dem y of Sciences, 1959, p. 700), in various p ap e rs en u m erate d in th e b ib lio g ra p h y , con­
ta in in g 685 d a ta , of th e tw o previous volum es, as w ell as in the H u n g aria n P sychological
Review (M agyar Pszichológiai Szem le), th e scientific q u arte rly of th e P sychological Com ­
m ittee.

383
 T h e C hairm an gave a n a c c o u n t of th e o rg an iz atio n of th e H u n g arian Psychological
S o c ie ty ’s, also of th e creatio n o f a special Scientific Q u alificatio n B oard (T udom ányos
M inősítő B izottság) a n d o u tlin e d in details th e f u tu r e ta s k s of th e Psychological C om ­
m itte e , including am ong o th e rs th e creation of a n S cien tific In stitu te of P sy chology,
tr a in in g of cadres, etc.
T h e presidential r e p o rt w as followed b y th e sta te m e n ts of th e su b co m m ittee
c h a irm e n , in th e follow ing o rd e r:
L ászló M átrai, C orresponding Member of th e A cad em y of Sciences:
Problem s of p h ilosophical psychology. •
L ajos K ardos: P ro b le m s of general psychology.
B éla H orányi: P ro b le m s of medical psychology.
Miklós K á d á r: P ro b le m s of crim inal psychology.
G ábor P ogány Ö. : P ro b le m s of a r t psychology.
G u sztáv Bárc.zi: P ro b le m s of defective c h ild re n ’s psychology.
F erenc L én árd : P ro b le m s of educational psychology.
L ucy P. L ieb erm an n : P roblem s of m ethodology.
Im re M olnár: P ro b le m s o f labour psychology, R e p o rt on th e work of th e I n s titu te
fo r C h ild Psychology.
P a rtic ip a n ts of th e d e b a te were:
S ándor Szalai, corresponding m em ber o f th e A cad em y of Science, L ászló G áb o r
H o rv á th , M árk Fodor, Já n o s Csirszka, László R é ti, M rs. G yula Illyés, Miklós Sandel-
h a u s e n , E rzsébet Severini a n d Jó z sef Perczel.
I n his closing speech, A cadem ician P á l G egesi K iss voiced th e m ajo r ta s k s of
p sy c h o lo g y in H ungary. T hese, h e said, cannot be fu lfille d b u t b y adequate reo rg an isatio n
o f th e tra in in g of psychologists who, then, shall h av e to b e qualified for th e ta s k s w hich
s o c ie ty is going to set th e m .

R E V IE W

E d i t S . M olnár: F o u rty y ea rs o f Soviet psychology. 318 —327

L á sz ló V árnagy: Two w eeks in R oum ania am ong psychologists. 327—336
H e d v ig J u s t K éry: T he 13th In te rn a tio n a l Congress o f A p p lied Psychology, R om e, 1959
336—340
L e c tu r e series of th e S u b co m m itte e of M ethodology. 341—347

B O O K R E V IE W

R e p o rts on th e w orks of Ig n a tie v , Jakobson, H ru s k a , Piéron, Piéron — R eu ch lm —

B ize — B énássy-C hauffard — P aca u d — Reim es, L ászló K elem en an d collaborators,
F io re M ester Boda, É v a Mezei E rdély, Is tv á n B á lin t, M ihály M urányi 348—367

R E V I E W OF P E R IO D IC A L S

V oprosi Psichologii, D okladi, A cta Psychologica a n d Psychological Bulletin. 368—380

H u n g a r y , B udapest, V H I. B ó k a y Já n o s u tc a 53.

A k i a d á s é r t felel az A k a d é m ia i K ia d ó ig a z g a tó ja M ű sz a k i felelő s: P a t a k i F e re n c
K é z ira t é rk e z e tt: 1960. V . 23 — P é ld á n y sz á m : 1500 — T e rje d e lm e : 11,25 (A /5) iv

60.51426 — A k a d é m ia i N y o m d a , B u d a p e s t — F e le lő s v e z e tő : B e rn â t G y ö rg y
 KÖZLÉSI FELTÉTELEK
1. A szerkesztőség csak oly an k é z ira to k a t fogad el közlésro, am elyek
a filozófiai pszichológia, a pszichológiatörténet, az á ltalán o s, kísérleti és
közösségi lélektan, a neveléslélektan, a m u n k a lélek ta n , az orvosi lélektan,
a gyógypedagógiai lélektan, a m ű vészetlélek tan , a krim inálpszichológia és
a g y a k o rla ti m ódszertan (d iagnosztika és terápia) te rü le té rő l eredeti k u ta ­
tá so k a t, problém aösszefoglalást ta rta lm a z n a k , v agy az ed d ig i eredm ényeket
érték es a d a to k k a l gazdagítják. A pszichológia tö rté n e té n e k területéhez
ta rto z ó ta n u lm án y o k o n k ív ü l tö rté n e ti a d a to k csak u talásszerű én , jegyző-
k ö n y v i k iv o n ato k , m egfigyelések leírásai csak p éld ak ép p en szerepelhetnek.
2. A ta n u lm á n y o k b an szereplő bibliográfiai a d a to k közlési m ó d jára
a k ö v etk ez ő t javasoljuk : A ta n u lm á n y szövegében a z egyes szerzőkre
u ta lá s csak névvel és évszám m al tö rté n ik . íg y pl. Sz. L. R u b in stein (1958).
H a egy szerzőnek u g y an ab b an az évben k é t m u n k á ja je le n t m eg, így jelöljük:
Sz. L. R u b in stein (1968), Sz. L. R u b in stein (1958a). A betüzésscl lehetővé
v álik az egyes m u n k á k pontos m egkülönböztetése. A ta n u lm á n y végén
a szerzők neve szerin t abc sorren d b en közöljük a b ib lio g ráfiai ad a to k a t.
A m u n k á k ős a ta n u lm án y o k cím eit m indig az ere d eti n y elven, az orosz
n y elven m eg jelen t m u n k á k a t cirillbetűs alak b a n kö zö ljü k . Az idézett,
m u n k á k közlési form ája a ta n u lm á n y végéhez csa to lt irodalom jegyzékben
a k övetkező legyen:
K ö n y v e k esetén:
R ub in stein , Sz. L., 1946, O sznovi obsesei psziohologii. M ásodik k iadás.
U cspedgiz, M oszkva. 704 old.
T an u lm án y o k esetén :
H eissler, N ., 1958, Q uelques tra v a u x des psychologues soviétiques
s u r la réa ctio n d ’orientation. L ’A nnée Psychologique, 58. 407— 426. (A b­
b an az esetben, h a a folyóirat lapszám ozása fü z e te n k é n t ú jra kezdődik,
a fü ze tszá m o t is tü n te ssü k fel a k ö te tsz ám u tá n . P é ld á u l a m ásodik fü zet :
N o 2.)
3. A k é z ira to t a p a p ír eg y ik o ld alára gépelve k é t példányban
k észítsü k el úgy, hogy egy oldalon 28 sornál tö b b no legyen. H a b e ta rtju k ,
hogy u g y an a k k o r a baloldali m argó 3 cm , a jobboldali eg y cm széles, a k k o r
egy old alra kb. 2000 „ n ” b etű h ely ju t, és íg y 20 g ép elt o ld al felel meg egy
n y o m d a i ívnek. 20 gépelt oldalnál hosszabb ta n u lm á n y t a szerkesztőség
nem fogad el. (Ez a terjedelem á b rá k k a l, tá b láz ato k k al, irodalom m al e g y ü tt
értendő.)
4. A b ek ü ld ö tt ta n u lm á n y h o z m ellékelni k ell k ü lö n papíron egy
p éld án y b a n az á b rá k v áz latát, a tá b lá z a to k a t vagy m ás szem léltető anyagot.
M inden á b iá t, tá b lá z a to t k ü lö n cím m el lássu n k el, és jelezzük h ely ü k et
a ta n u lm á n y b a n .
5. Idegen nyelvű k iv o n a to k szám ára m ellékelni k ell a ta n u lm á n y
kb. 15 so rn y i összefoglalását h áro m p éldány b an .
6. A szerző vállalja, hogy a h a sá b le v o n ato k a t egy h é t a la tt, a tö rd e lt
le v o n a to k a t h árom n ap a l a tt k ija v ítv a visszaküldi. A kézirattó l eltérő
ny o m d ai ja v ítá so k költségeit a szerző m a g á ra v állalja.
7. A szerzők a M agyar T udom ányos A k ad ém ia fo ly ó irata i szám ára
m e g á lla p íto tt tisz te le td íja t k a p n a k a m egjelenés u tá n 15 napon belül
az A kadém iai K iadótól. A szerzőknek m ó d ju k b an áll cím ek a tiszteletd íjn ak
te rh é re különlen y o m ato k at k észíttetn i. A k ü lö n len y o m at készítésére v o n a t­
kozó ig é n y t a b e k ü ld ö tt k éz irato n tü n te ssü k fel.
8. A k éziratok beküldési h a tá rid e je az első szám szám ára október 1,
a m á so d ik szám szám ára ja n u á r 1, a h a rm a d ik szám sz ám á ra áp rilis 1,
és a negyedik szám szám ára jú n iu s 1.
9. A szerkesztőség nem v állalja a k ézirato k m egőrzését, illetve vissza­
k ü ld é sét.
Á r a : 18 F t
E lő fize té s eg y é v re : 60 F t

M E G JE LE N T AZ A K A D É M I A I KIADÓNÁL

Pszichológiai tanulmányok
II.
F őszerk esztő

Dr. GEGESI KISS PÁL

1959. 693 oldal

Számos ábra és táblázat

Egészvászon-kötésben 70 F t

Dr. BODA FIORE Dr. BARANYAI ERZSÉBET

ERDÉLY ÉVA Dr. LÉNÁRT EDIT
Követelmény, jutalom, Az írásbeli közlés
büntetés gondolkodáslélektani
Nevelési eljárások vizsgálata vonásai
1959.
326 oldal. Táblázatok, grafikonok 1959. 316 oldal

Egészvászon-kötésben 45 F t Egészvászon-kötésben 45 F t

Tanulmányok a neveléstudomány köréből

1959
Az MTA Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye

S zerk esztette

KISS Á R P ÍD , NAGY SÁNDOR,

SZOKOLSZKY ISTVÁN, TETTAMANTI BÉLA

1960. 774 oldal. 25 ábra

Egészvászon-kötésben 95 Ft

1960.51420 — A kadém iai N yom da, B u d a p e st — Felelős v ezető : B ern ét G yörgy

Magyar
P szichológiai
Szemle
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA

FŐSZERKESZTŐ

G E G E S I K I S S PÁL

1960
XVII. KÖTET
4. S Z Á M
A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia
P s z ic h o ló g ia i B iz o tts á g á n a k fo ly ó ir a ta
F ő s z e r k e s z tő
D b . G eg esi K iss P á l
a z M T A P sz ic h o ló g ia i B iz o tts á g á ­
n a k e ln ö k e
S z e r k e s z tő b iz o tts á g
D b . B ábozi G usztáv
D b . H obányi B éla
D b . K abdos L ajo s
D b . K ádáb Mik lós
D b . L éná bd F er en c
P . L ieb er m a n n L u o y
D b . M átbai L ászló
D b . M olnáb I mbe
D b . P ogány Ö. G á bo b
a P s z ic h o ló g ia i B iz o tt s á g a lb iz o tt­
s á g a in a k eln ök ei
T e c h n ik a i sz e r k e sz tő
D b . L éná bd F ebkno
S z e r k e s z tő s é g
B u d a p e s t, V H I. B ó k a y J á n o s u . 53.
T e le fo n : 343— 186, 1 3 4 — 428
A k a d é m ia i K ia d ó , B u d a p e s t, V.
A lk o t m á n y u tc a 2 1 . 111 — 010
T e r je sz ti a M a g y a r P o s ta
E l ő f i z e t h e t ő b á r m e ly P o s ta h iv a ta ln á l |
v a g y a P o s t a K ö z p o n ti H ír la p ir o d á n á l
B u d a p e s t , V. J ó z s e f n á d o r té r 1.
T e le fe n : 1 8 0 - 8 5 0
C se k k sz á m la sz á m
e g y é n i e lő fiz e tő k n e k .: 61 267
K ö z ü le te k n e k : 61 066
M e g je le n ik n e g y e d é v e n k é n t. Á ra 18 F t.
E lő f iz e t é s i díj e g y é v r e 60 F t.
A t a n u lm á n y o k k ö z lé s i fe lté te le it lásd
a b o r íté k h a r m a d ik o ld a lá n
T A R T A L O M JE G Y Z É K
H ie b s c h , H ans (Lipcse):
K özösségi lélektani k u ta tá s ................ 386
D b . CsmszKA J ános :
P u b e rtá s és p ály av á lasz tá s ................ 395
D k . N é m e t h N óba : A se rd ü lő k o r problém ái 398
Ma jl á t h G y ö rg y :
A gyerm ekkori k rim in a litá s ró l........... 402
D b . T ó t h B é l a : A lá n y o k olvasm ányai . . 407
D b . H er m a n n I m re : T u d a t. T u d attala n . . 415
Szemle
V in c z e A n ta ln é : A M oszkvai D efekto-
ló g iai Tudom ányos In té z e t p ersp e k ti­
v ik u s terve ............................................... 42G
M egem lékezés R anschburo P ál profesz-
sz o r (1870—1945) h a lá lá n a k tiz e n ­
ö tö d ik évfordulója a l k a l m á v a l ......... 429
M á d a y I stván (1 8 7 9 -1 9 5 9 ) ...................... 430
Á dám P é t e r : A m un k a term elékenységével
k apcsolatos pszichológiai és pedagó­
g ia i problém ák L engyelországban . . 430
O r isk o I stván : A pszichológia felhaszná­
lá s a a szocialista tá rsa d a lm i g y ak o rlat­
b a n . (Beszámoló a csehszlovák pszicho­
lóg u so k első országos konferenciájáról,
1957 novem ber) ....................................... 435
Könyvszemle
R u b in s t e in , Szecsenov , L ukov , Ma r ­
s h a l l , G urjanov , P ié r o n és m u n k a ­
tá rs a i, P latonov , S t o c k eb t , R e y ,
T a t á r , K ir e je n k ó és L ip p e r t m u n ­
k á in a k ism ertetése .................................. 446
Folyóiratszemle
V oproszi Pszichologii, D o k lád i, A cta
P sychologica és a Psychological B u l­
le tin ism ertetése ..................................... 475
A M a g y a r T udom ányos A k ad ém ia P szicho­
ló g iai B izottfágár.ak ta n u lm á n y k ö te te i 490
Содержание ........................................... 494
C ontents ............................................................... 496
M A G Y A R P S Z 1 C H O L ( ') G I A 1 S Z E M L E
A M AGYAR TU DO M Á N Y OS A K A D ÉM IA P SZ IC H O L Ó G IA I BIZOTTSÁGÁNAK
FO LY Ó IR A TA
XVII. KÖTET 1960. 4. SZÁM

KÖZÖSSÉGI LÉLEKTAN ÉS KÖZÖSSÉGI LÉLEKTANI KUTATÁS

Db. p h il . H. H ie b s c h

Kari Marx E g y e te m docense, L ip cse

Az utóbbi években a marxista közösségi lélektan ellen is gyakrabban

tettek ellenvetéseket. Az egyik ellenvetés arra hivatkozik, hogy az eddigi
közösségi lélektan teljesen polgári ügy és az Amerikai Egyesült Államokban
főképpen azért alakították ki, hogy eszközöket és utakat találjanak a munkás-
osztály kizsákmányolásának jobb leplezésére, így tehát teljesen reakciósnak
tekinthető. Ez az ellenvetés helyes és nagyon sok bizonyíték szól mellette,
így a közösségi lélektani metodikán nyugvó amerikai üzemi pszichológia
sem értékelhető másként, különösképpen a „Human Relations” alakjában,
mint reakciósként. Az angol B r o w n pl. G. E. M a y o vizsgálatainak (Haw-
thorne-Experiments) ismertetése alkalmával a következőket írja: „A kézen­
fekvő válasz arra az ellenvetésre, hogy M a y o nem egészen tárgyilagos és ked­
vez az üzemvezetőség (értsd: a kapitalisták üzemvezetősége, a szerző meg-
jegyz.) javára, egyszerűen az, hogy minden ipar-pszichológus így jár el.”
( B r o w n , A z ipari teljesítmények pszichológiája, Hamburg, 1956. 64. o.)
Ezzel szemben: A-polgári közösségi lélektan reakciós jellege nem deter­
minálja annak felhasználását a szocialista társadalomban, hiszen a felhasz­
nálás természetesen dialektikus-materialista alapon kell hogy történjék.
A tudomány ebben az esetben úgyszólván csak eszköz, amelynek az
alkalmazásánál először arról kell dönteni, hogy reakciósként vagy haladóként
értékeljük. A polgári közösségi lélektan felfogásait és módszereit természe­
tesen nem szabad kritika nélkül alkalmaznunk.
A második ellenvetés, hogy a közösségi lélektannak nincs specifikus
tárgya. Röviden szólva, hogy a pszichológia tárgya az individuális tudat, a
történelmi materializmus tárgya pedig a társadalmi tudat a maga objektivá-
cióiban. Ha nem akarunk abba az idealista felfogásba esni, hogy létezik valami
szuper individuális tudat („népszellem” „népiélek” „lelkűiét” , ’’csoport-vagy
kollektív lélek” vagy valami hasonló), úgy a pszichológia csak az individuális,
a társadalmilag meghatározott tudattal foglalkozhat; ezt azonban amúgy is
megteszi az általános marxi-pszichológia, illetőleg a személyiségtan, így tehát
egy speciális közösségi lélektanra nincs is szükség. Bármennyire megnyerőnek
mutatkozik ez az ellenvetés, nem ismeri fel annak a szükségességét, hogy
* A szerző ta n u lm á n y á t a M agyar Pszichológiai Szem le szám ára k észítette. U g y an ­
errő l a té m áró l előadást t a r t o t t az MTA G yerm eklélektani In téz eté b en 1959. szeptem ber
5-én. — A cím ben szereplő közösségi lé lek tan elnevezést h elyesebbnek ta r tju k a N y u g ato n
m eghonosodott szociálpszichológia elnevezés h elyett. E z é rt szerepel ebben a ta n u lm á n y ­
b an a m a g y a r fo rd ítás szövegében m in d e n ü tt a közösségi lé le k ta n elnevezés. Szerk.

1 Magyar Pszichológiai Szemle 385

minden tudományban pragmatikus megkülönböztetéseket kell tenni egy
ennyire komplex tárgy szerfelett bonyolult egyes ágazatai és különleges szem­
pontjai szerint. Ilyen joggal a fejlődéspszichológia szükségességét is lehetne
vitatni, mivel a tudat, illetve a személyiség amúgy is állandóan fejlődik, ennél­
fogva a fejlődési pszichológia tartalm át az általános pszichológiába kellene
belefoglalni.
Az én felfogásom szerint azonban még más alapja is van a marxi közös­
ségi lélektan szükségességének. A pszichológia irányában végzett tudományos
fáradozásaink végső értelme mégis csak abban van, hogy megteremtsük a
tudományos alapot az emberek megváltoztatására a kapitalizmusból a szo­
cializmusba és kommunizmusba való átmenet korában. Más szavakkal: a
pszichológus számára, aki e nagy változások közepette nagyon is mély köte­
lezettséget érez, mindig csak az emberek n eveléséről van szó, igazán szocialista
emberek kialakításáról. Amint azt már M a r x és E n g e l s munkáikban, pl.
a „Német Ideológiá”-ban kimutatták, az emberek forradalmának nagy fela­
data abban áll, hogy segítséget nyújtson az ember tulajdonképpeni „faji
lényének” (Gattungwesen), azaz valódi belső „természetének” az áttörésé­
hez, annak a faji lényegnek áttöréséhez, amelytől az emberek az osztálytár­
sadalmakban eltávolodnak. Ez a faji lényeg, ahogy azt M a r x a „Gazdaság-
filozófiai kézirataiban” mondja, a „szabad tudatos tevékenységben” és a
„társadalmiságban” fejeződik ki, azaz az emberi személyiségnek a társadalom­
hoz kötöttségében. A proletárforradalom hozza létre az emberiség történeté­
ben először az objektív feltételeket és alapot ahhoz, hogy ez a minden eltávo­
lodástól mentes emberi lényeg megvalósulhasson. Ez a megvalósulás azonban
nem magától, spontán módon megy végbe, hanem elsősorban az embereknek
a szó legtágabb értelmében vett nevelésétől függ.
I t t részletesebb megokolás nélkül egy szükséges tételt szeretnék felem­
líteni. E tételt korunk legnagyobb pedagógusa, A. S. M a k a r e n k ó nagy ered­
ménnyel alkalmazta pedagógiai gyakorlatában. A tétel a következőképpen
szól: A nevelés tartalmának és formájának meg kell egyeznie a való élettel.
Más szavakkal: A nevelés tartalm a és formája magába kell hogy foglalja az.
eltolódástól megszabadított emberi lényeg tartalm át és alakját. Ez konkréten
annyit jelent:
1. hogy a nevelésnek a nevelendő személy „szabad és tudatos” tevékeny­
ségére kell irányulnia, és
2. hogy már a nevelésben meg kell valósítani a szocialista és kommu­
nista ember társadalmi életformáját. Ez utóbbi következtetés nem tartalmaz
mást, mint az igen ismert „kollektívnevelés” iránti követelményt, azaz a
kollektívben, a kollektív által és a kollektív irányában való nevelést.
Ha ez helyes, úgy helyes az is, hogy a „kollektív”, illetve — közönsége­
sebben mondva — a cso p o rt jelenségének tudományos feldolgozása szocialista
nevelésünk conditio sine qua non-ja. És habár agyafúrt logikával a csoport­
pszichológiának nem is volna tulajdonképpeni pszichológikus tárgya, mégis
az úgy, mint szükséges tárgy napirenden van. A tudományok történetében
mindig a társadalmi szükségszerűség volt a lényeges egy-egy meghatározott
kutatási irány kitűzésében, de sohasem a „tulajdonképpeni” tárgy és annak
más tárgyaktól való elhatárolása feletti, az élettől idegen és pusztán tudomá­
nyos-elméleti szőrszálhasogatás. Az elmondottakból következik, hogy marxi
közösségi lélektanra szükség van. Ennek magva pedig az embercsoportról
való elmélet.

386
 A továbbiakban képet szeretnék nyújtani arról, hogy mi Leipzigben
hogyan közelítettük meg ezeket a problémákat, és hogy milyen irányban
kívánunk tovább dolgozni. Ebből egyelőre még sok az, ami csak program és
még kevés a tapasztalat, mivel még csak két éve kezdtük meg közösségi lélek­
tani vizsgálatainkat.
Először is megkísérlem a „csoport” meghatározását, mely megfontolá­
sainkból és vizsgálatainkból származik. Ez a következő:
,,Csoport”-on emberek bizonyos számát értjük, akik adott térbeli és
időbeli tényezők (koordináták) között, egymással közvetlenül vagy közvetve,
aktív kölcsönös viszonyban, vagy legalább minimális intenzitású, extenzitású
és intimitású összeköttetésben állanak, maguk belső rendet alakítanak ki és
cselekvőén értékmegvalósításra törekednek.
Ezt a meghatározást kissé közelebbről kívánom megvilágítani.
Kezdjük a végén: közösségi lélektani értelemben akkor beszélünk cso­
portról, ha bizonyos számú ember közösen értékmegvalósításra törekszik,
azaz ha értékes, meghatározott társadalmi értelemmel vagy tartalommal
biró közös céljuk vagy közös feladatuk van. Ezzel azt kívánjuk kiemelni,
hogy a csoportokat nem utolsósorban a tartalmuk, a minőségük határozza
meg. Ha a szocializmus és kommunizmus társadalmi értékei élnek valamely
csoportban, akkor (egyéb jellegzetességek megléte esetén) kollektíváról beszé­
lünk. A kollektíva tehát egy embercsoport meghatározott, magas fejlődési
foka a szocialista társadalomban.
Továbbá: az egy csoportba tartozó emberek, mint már mondottuk,
együttcselekvően értékmegvalósításra törekszenek és maguk belső rendet
alakítanak ki. Ez a kettő összetartozik: az a kellék, hogy „együtt-cselekvés”
(funkciórészesség) pontosabban fejezi ki, hogy mit kell érteni a belső renden.
Nem mást, mint a csoport „megszervezettségét” : egy tag vezet a meghatá­
rozott vállalkozásoknál, mások állandó vagy időleges funkciókat, ilJ. felada­
tokat vállalnak. Az érintkezések (kommunikációk) nem kaotikusán és vélet­
lenül, hanem bizonyos törvényszerűségek szerint alakulnak. Ez jól ismert
dolog, és nem jelent semmi újat. Lényegesnek tartom azt a kitételt, hogy
„saját maguk” , mivel ez igen tudatos és radikális antitézist jelent a polgári­
fasiszta tömegelit-ideológia egyik axiómájával szemben. E szerint a tétel
szerint az embercsoportok („tömegek”) elvileg kaotikusak és alaktalanok;
létező és észlelhető rendet csak a külön arra hivatott emberek — az „elit” —
kívülről jövő „alkotó beavatkozása” hoz létre. Ezt az elképzelést egyenesen
a kapitalista társadalom társadalmi alapviszonyából, a proletár-kapitalista
osztályviszonyból merítették. Emögött nem rejlik más, mint az az elképzelés,
hogy a kapitalista az a gazdasági és társadalmi „parancsnok”, aki „tehetsége”
vagy „kegyelme” folytán — amely lehetővé tette részére a szükséges tőke
megszerzését — a „tömeg”, vagyis a munkásosztály számára megfelelő ren­
det teremt. Amint azt a történelem legalábbis 1917 óta bebizonyította,
itten bár érthető, de alapjában téves ideológiai értelmezésről (interpretációról)
van szó a kapitalistáknak a társadalmi folyamatban elfoglalt állását
illetően.
Kövessük tovább meghatározásunkat visszafelé: a csoportbeli emberek
érintkezésben állanak, azaz cselekvő (aktív) kölcsönös viszonyban. Ilyen érint­
kezés tíz olyan ember között is fennáll, akik egy közlekedési balesetnél össze­
találkoznak és a történtekről véleményüket kicserélik. Mivel valahogy visz-
szásnak találjuk, hogy itt egy csoportról beszéljünk (a megvitatott ismér­

1* 387
vekre gondolván), hozzátesszük: az érintkezéshez bizonyos intenzitás, exten-
zitás és intimitás színvonala is kívánatos: az érintkezésnek nem szabad csak
tovasuhannia vagy csak egyszer előfordulnia, ellenben az ismeretség és bizal­
masság (intimitás) bizonyos színvonalára kell eljutnia. A meghatározás végül
is még azt a követelményt is tartalmazza, hogy a kölcsönös kapcsolatoknak
bizonyos térbeli és időbeli tényezők között kell létrejönniük. Ez valamely
csoport konkrétságának az ismérvét jelenti. így mindazok az esetek kiesnek,
melyek pl. az egész világ cipészeit egy „csoporttá” minősítik. Ilyen társadalmi
képződményekre más fogalmakat kell alkalmazni, pl. az osztály, a nép és
hasonlók fogalmát.
Tisztában vagyok azzal, hogy ezt a meghatározást még tovább lehetne
és kell is javítani. Egyelőre megfelelt nekünk, úgyszólván pragmatikusan, a
további munkára.
Az ember egész élete a legkülönbözőbb csoportokban játszódik le: elő­
ször a családban, azután az óvodában, majd az iskolai osztályokban, az úttörő
csoportban, az utca vagy falu szabad játékcsoportjaiban, az üzem ipari tanuló
és később munkabrigádjában, a pártcsoportban, a lakócsoportban, sport­
klubban és hasonlókban. Mindezekben a szociális alakulatokban az embert
alakítják, azaz nevelik és képezik. Ezek nem mások, mint a társadalmi viszo­
nyok konkrét alakzatai, melyek M a b x ismert szavai szerint az ember társa­
dalmi tudatát meghatározzák. Állíthatom, hogy azoknak a törvényszerű­
ségeknek ismerete, amelyekhez az ilyen csoportok alakulása és hatása igazodik,
az emberek nevelése szempontjából elengedhetetlen. A szempontok nagy
mennyiségéből csupán a csoporttörténés két szempontját szeretném kiemelni:
előbb a csoportok struktúráját, majd azoknak dinamikáját (fejlődését). Most
tehát ezzel a két szemponttal foglalkozunk.
A) A csoportok szerkezete. A csoportok struktúrája felfogásom szerint
két dimenzióban vizsgálható. Először is az Önök által jól ismert rangfokozat
(vertikális elrendezés), azután az úgynevezett belső szerkezet (horizontális
elrendezés). Mindezek alapján szeretném bemutatni egy nagyobb vizsgálat
néhány eredményét.
Vizsgálatainkat 13—15 éves iskolások csoportjain végeztük szünidei
sátortáborban. Eleinte azt hittük, tanítványaim is, én is, hogy ezeket a struk­
turális dimenziókat puszta megfigyeléssel is meg tudjuk közelíteni. Tanít­
ványaim csoportnevelők és egyben megfigyelő pszichológusok is voltak.
Kiderült azonban, hogy a puszta megfigyelés, különösen eleinte, igen bizony­
talan. így tehát elhatároztuk, hogy végrehajtjuk a MoBENO-féle partner­
választási kísérletet, amellyel szemben (mivel polgári módszer) eddig igen
szkeptikusak voltunk. Várakozásunk ellenére ebben a helyzetben igen jól
bevált. Három hét alatt egyenlő időközökben háromszor hajtottuk végre, min­
dig ugyanazzal a kérdéssel: „Melyik bajtársaddal szeretnél nehéz helyzetben
éjjeli őrségen lenni és melyikkel nem?” Kérdések és elutasítások 3—3-ra
voltak korlátozva. Meg kell jegyezni, hogy a kérdésnek komoly jellege volt,
mivel csoportjaink időnként egy túristaállomáson kis sátorcsoportban az
„őserdőben” (Keleti-tenger) éltek, és ott rendszeres éjjeli őrséget kellett tar-
taniok. Ez a kérdés nemcsak a választandó személy kedveltsége, sem annak
csupán rátermettsége (deréksége) szempontjából kíván választ, hanem mind­
két szempontból egyszerre. Ha valakit éjjeli őrködésre társul választunk,
akkor annak „rátermettnek” , azaz erősnek és megbízhatónak kell lennie,
sőt amellett még rokonszenveznünk és egyetértenünk is kell vele (kedveltség).

388
Megállapíthattuk, hogy a kísérlet a csoportok tényleges viszonyainak nagyon
is megfelelt, amint hogy azt a folyamatos megfigyelések meg is erősítették.
A rangsort pontok és pozitív választások alapján számítottuk ki. A pon­
tozásos rangsort láttuk a legtárgyilagosabbnak. Az első pozitív választás
három, a második kettő, a harmadik egy pluszpontot kapott, az első eluta­
sítás három, a második kettő, a harmadik egy pontot. Az összes így nyert
pontokat összeadtuk, illetőleg kivontuk. Ezzel pontosabban meg lehetett
állapítani a helyezések közötti közöket (távolságokat)- Azonkívül lehetőség
nyílt arra, hogy a rangkorreláció helyett a produktum-momentumkorrelációt
(mértékkorreláció) használjuk fel a rangsorok megegyezésének kiszámításá­
nál, mely mint ismeretes, pontosabb eredményeket szolgáltat, mint az előbbi.
Igen fontos volt számunkra az a kérdés, hogy milyen tényezők esnek latba egy
csoportrangsor kialakulásánál. Megkíséreltük, hogy ezt a három partner-
választás rangelsőinek és rangutolsóinak karakterológiai analízisével meg­
állapítsuk. Elsősorban a szociális magatartás jellege érdekelt bennünket.
E részben a következő magatartási stílusokat és tulajdonságokat állapítot­
tuk meg, amelyek a rangsor kialakulásánál és az első (vezető) helyek stabi­
litásáért felelősek: nyugodt, meggondolt magatartás, tárgyilagosság az elha­
tározásban, kedv és bátorság, a személyiség kiegyensúlyozottsága. Emellett
állnak: a csoport többi tagjai felé való bajtársias közeledés, az aktív, de nem
személyileg, hanem tárgyilag motivált részvétel a rangelsőségért folyó küzde­
lemben a csoporton belül, tehát a csoport specifikus életéért és annak belső
rendjéért való fáradozás. Ellenben a ranghelyezés bizonytalanságához hozzá­
járulnak: a puszta testi erősködés, komolytalan bohóckodás, árulkodás és
hivalkodás, bár ezeket a tulajdonságokat eleinte figyelemre méltatják és a
kapcsolatok kevésbé bensőséges volta esetén magasabban is értékelik.
Eredményeink kimutatják, hogy a rangbesorolás alapjaként valamely
értékfokozat (skála) szolgál rendszerként. A csoport a kölcsönös értékelések­
nél e szerint az értékfokozat szerint igazodik. Ez azonban nem más, mint
annak a társadalomnak erkölcsi értékrendszere, melyben a csoport él, termé­
szetesen a csoport jellegének megfelelő megnyilvánulás szerint. A csoport-
tagok rangsora viszont, ha már egyszer kialakult, mértékül szolgál az egye­
sekkel szembeni értékelések és elvárt követelmények számára. Egy apró, de
nagyon érdekes bizonyíték a következő: minden csoport gyermekeit felszólí­
tottuk arra, hogy bajtársaik feltételezett iskolai eredményeinek rangsorát
állítsák fel, és összehasonlítottuk az intelligenciabecslések középátlagos rang­
sorát az átlagosztályzatok tényleges rangsorával, valamint a legközelebbi
partnerválasztás rangsorával. Az eredmény: összes csoportjaink átlagában
az intelligenciabecslés az osztályzási rangsorhoz rho = -f- 0,25, a partner-
választási kísérlet rangsorához pedig rho = -f- 0,77 korrelációt mutat. Ez azt
jelenti, hogy a csoport a rangban magasabbaktól több intelligenciát, illetőleg
több iskolai rátermettséget is vár el.
I tt néhány megjegyzést akarunk tenni a partnerválasztási kísérletek
eredményeinek matematikai kiszámításához. Ajánlatos ugyanis a megválasz-
iás és elutasítás körülményeinek pontosabb boncolása, hogy a vonatkozások
belső struktúrájának nyomára jussunk. A következőképpen jártunk el: cso­
portonként megállapítottuk a kiválasztások, az elutasítások, a kölcsönös ki­
választások, a kölcsönös elutasítások és a -f- és — kiválasztások (kiválasztás
és elutasítás keresztezése) számát, és ehhez egy indexet számítottunk ki oly­
képpen, hogy az összeget N-nel (a csoporttagok számával) elosztottuk, hogy

389
az értékeket csoportonként összehasonlíthatóvá tegyük. Ezeknek az index­
értékeknek szükségük van még egy vonatkozási pontra az azokra érvényes
véletlenségi értékekben, amelyek számára szintén egy indexet kell kiszámí­
tani N-nek a figyelembevételével. A véletlenségi-index értékek képletei:
kiválasztásra és elutasításra:
k (N — 1)
2N ~

(le = választási határ, a

mi esetünkben 3)

Kölcsönös kiválasztásra, elutasításra és + / — választásra:

Ha az így nyert értékeket több kísérletben egy csoport fennállása idején egy­
mással összehasonlítjuk, úgy véleményünk szerint a csoport integrációs folya­
m atának tipikus lefolyásait állapíthatjuk meg. Anyagunkban három ilyen
tipikus folyamatot találtunk:
a) a növekvő belső feszültségek típusát,
b) a növekvő belső harmonizálás típusát,
c) a kívülről megzavart integráció típusát.
A nyert kiválasztási-, elutasítási-, stb. indexeket a következőképpen
lehet tovább számítani. Összeadjuk a kiválasztások, kölcsönös kiválasztások
indexét, valamint a + / — kiválasztások indexének felét és ezt elosztjuk az
elutasítások, kölcsönös elutasítások indexének és a -\-j— index felének az
összegével:
+ /-
I w + I g w “I"

IA 1 g W “t-
2

Az így nyert értéket „integrációs hányadosnak” nevezzük. Ha a kiválasz­

tások (harmóniák) és elutasítások (feszültségek) kb. egyensúlyban vannak,
akkor az érték körülbelül 1,00-nek felel meg. Ha a baráti kapcsolatok van­
nak túlsúlyban, akkor meghaladja az 1,00-es értéket. Ha viszont a negatív
viszonylatok vannak túlsúlyban, akkor 1,00 alá csökken. Ezáltal egy könnyen
kezelhető karakterisztika szám van birtokunkban egy csoport integrációs-
szintjének jellemzésére, melynek pontos értelmezése azonban nagyobb számú
részletes adatok hiányában (empirikus leletek hiányában) nehézségekbe
ütközik. Tapasztalataink szerint úgy gondoljuk, hogy az 1-nél nagyobb érték
csak jól integrált csoportra jellemző.
A csoport struktúrájával kapcsolatban most még a vezető problemati­
kájára szeretnék röviden kitérni. Minden embercsoportban kimagasló szerepet

390
játszik a vezető (a nemhivatalos is). Ez rendszerint az, aki a csoport inten­
cióit a legjobban megtestesíti. Csak a saját csoportjára vonatkoztatva vezető.
Ezt főképpen azért hangsúlyozzuk, mert a régebbi német közösségi lélek­
tanban, de az Amerikai Egyesült Államokban is minduntalan egyéni „vezér­
adottságról” beszélnek.
Vizsgálatainknál, röviden szólva, a következőket tapasztaltuk: Az
eddigi értelemben vett vezető a mi csoportjainknál nem is volt: mindig egy
három-négy tagú vezetőcsoportot találunk, mondhatni vezető kollektívát.
A csoport különböző feladatainál rendszerint a vezetőcsoport egyik tagja
vette át a vezér szerepét, mégpedig váltakozva. Érdekes azonban az, hogy a
vezetőcsoportban a vezetői funkcióval mindenkor megbízott egyén bizo­
nyos értelemben mindenkor kissé kimagaslott, úgyhogy működése idején
mindig több tekintéllyel és tisztelettel volt övezve, ugyanakkor sajátmaga is
megváltozott közösségi magatartást tanúsított.
Két bizonyíték erre:
A három partnerválasztási kísérletet követően minden egyes gyermek­
nél kiszámítottuk azt az átlagos távolságot, amely saját ranghelyét az általa
választott bajtársai helyeitől elválasztotta. A gyermekek pozitív választá­
sainak közepes szintjét „rangválasztási szintnek” neveztük, és a rangválasz­
tási szint és a saját hely közötti különbséget „rangválasztási különbségnek”
helyekben kifejezve. Ennél kitűnt, hogy az első hely átlagosan 3,4, a második
1,4, a harmadik 1,1 hellyel választott alacsonyabban. A második és harmadik
hely közötti különbség csak véletlen, de az első és a második közötti igen
jelentős (P kisebb 0,01-nél). Azaz: A vezér kb. tízes csoportlétszámnál tuda­
tosan „alacsonyabban” választ, átlagban az 5. helyig, mint a csúcs-csoport
többi gyermeke. Jobban az összcsoport felé fordul, mint a többiek, akik inkább
az „egymás között” maradás felé hajlanak. Ez az eredmény különösen azért
fontos, mivel az első hely átlagértéke nem egyénileg meghatározott gyermekre
vonatkozik, hanem a három partnerválasztási kísérlet első helyeinek birtoko­
saira, akik pedig váltakoznak. Hasonló eredményt nyertünk a V o r w e k g munka­
társam által kifejlesztett közösségi-karakterisztikai kísérlet analízisénél is.
Ugyanezt az eredményt kaptuk az úgynevezett ranghely-differenciák
kiszámításánál. Ezen a helytől-helyig való átlagos távolságot értjük (tehát
az elsőtől a második, a másodiktól a harmadik helyig), a partnerválasztás
pontjaiban kifejezve. Az abszolút számot a csoporttagok számával kellett
elosztani, hogy összehasonlítható értékeket nyerjünk. Ezt az indexszámot
neveztük „relatív ranghelykülönbségnek” . Ez az első helytől a másodikig
1,8-as, a második helytől a harmadikig 1,0-ás, a harmadik helytől a negyedikig
0,8-as, a negyedik helytől az ötödikig 0,9-es értéket eredményezett. Csak az
1,8 és az 1,0 között van jelentős különbség. Azaz: a rangsor első és második
helyezettje közötti viszonylagos távolság törvényszerű, minden egyéb távolság
véletlen. A mindenkori vezető kissé kiemelkedik a csúcs-csoportból.
Nem vagyok azon a véleményen, hogy itt egy „spontán” örök törvény-
szerűség nyilatkozik meg. A körülmények, ahogy azokat találtuk, ugyanis
pontosan megfelelnek az alakuló szocialista társadalmunk tipikus vezető és
irányító szervezetében megnyilvánuló kollektív vezetésnek egy megbízott
(„titkár”) esetén. Ügy látszik tehát, hogy ez a bevezetés az ilyen gyermek-
csoportok közösségi történéseiben visszatükröződik. Figyelemre méltó, hogy
ez a forma külső választás nélkül érvényesül, tehát bizonyos mértékben már
magatartási norma, mely a szocialista nevelés eredményeként gyermekeink

391
 sz á m á ra m ár m a g á tó l é rte tő d ő v é v á lt. H a n d el m u n k a tá rs n ő m v iz s g á la ta i
k ü lö n b e n e z t a m e g á lla p ítá s t is k o la i o s z tá ly o k k e r e té b e n m e g e r ő s íte tté k .
B) A cso p o rto k d in a m ik á ja . Ehhez a problémához némi elméleti-fejte­
getést kívánok fűzni, mivel ezt az empirikus vizsgálatok számára szükségesnek
tartom . Az emberek nevelése szempontjából kívánatos annak a csoportnak
bizonyos fejlettségi állapota, melyben a nevelendő személyek élnek. Csak a
családi nevelésre kell gondolnunk és azokra a hatásokra, melyeket egyrészről
a jó harmonikus családi élet, másrészről a megromlott család a gyermekek
fejlődésére gyakorol.
Az egyik csoport pedagógiailag előnyös állapotát ,,jó integrációnak”
kívánom nevezni és felteszem a kérdést, melyek ennek az általános alapjai.
Minden integráció alapfeltétele az, hogy az összcsoportnak valamilyen
feladata, ill. tevékenysége legyen. Úgy látom azonban, hogy a közös tevékeny­
ségen belül két ellentétes tendencia működik, melyek mint „erők” az integ­
ráció hordozói. Ezeket elemeznünk kell.
1. Ha helyes az a tétel, hogy az embernek, mint társadalmi lénynek a
„csoportok” a tulajdonképpeni élettere, úgy annak is érvényesnek kell lennie,
hogy az ember létéért való küzdelmében a csoportokra szorul. Ez a rászorult­
ság átélésszerűen nyilvánul meg az egyénnek oly szükségletszerű törekvésé­
ben, hogy „másokkal együtt legyen” . Ez semmi esetre sem elsődleges élettani
(biológiai) szükséglet, hanem megszerzett szükséglet (quasi-szükséglet L e w i n
szerinti értelemben). Rendszerint adottsága az embereknek, hogy sajátos
csoportokba való sikeres beilleszkedésüket biztonságos és jóleső érzésnek,
ellenben kizáratásukat a csoportból negatív érzésnek, bizonytalanságnak
és — filozófiai kifejezéssel — „élettől való félelemnek” érzékeljék. Nem csoda,
hogy a haldokló polgárság filozófiája éppen az élettől való félelmet, a „világba
való kitaszítottságot” ( H e i d e g g e r ) tartja kora alapérzésének, mivel
ebben a társadalomban az egyeseknek a társadalomtól való elidegenedése ki
van élezve. A társulás iránti „szükséglet” különösen életveszélyes helyzetek­
ben mutatkozik meg. Valamelyes, habár csak átmeneti csoport létrehozását
is minden ember az ilyen helyzettel való megbirkózás fontos feltételének érzi.
Feltételezem még azt is, hogy ez a szükséglet az integrációs történés
indító oka.
2. Csakis ezzel azonban az integráció nem magyarázható meg, mivel
az — mint már tudjuk — a csoport növekvő belső differenciálódásából áll.
De milyen „erőn” alapszik ez?
A belső differenciálódás és a belső tagozódás alapoka — a közös tevé­
kenység alapján — a függő variánsok egész sorának egy kölcsönös dialek­
tikus függőségi viszonya, amelynek következtében még majd megállapítandó
mechanizmusok szerint a belső tagozódás kialakul. Felfogásom szerint evégből
a következő öt változóval kell számolnunk:
a csoport nagyságával (N),
a csoport élettartamával (T),
a lehetséges érintkezési frekvenciával az egyes élettartamokra kiilön-
külön (X),
az érintkezések bizalmasságával (intimitásával) (I) és
az érintkezések rendjével, azaz a csoport szervezetével (GO).
I t t egyáltalában nem egyvonalú okozati összefüggésekről (kauzális relációk­
ról) van szó, hanem tényleges többoldalú függőségi viszonyokról; ha vala­
milyen okból a változók egyike megváltozik, akkor törvényszerűen (és mate­

392
matikailag lineáris differenciálegyenletekkel kiszámíthatóan) a többi is meg­
változik. Egy elméleti példát szeretnék ehhez fűzni: nyilvánvalóan eszményi
eset egy csoportban az, ha mindenki mindenkivel kielégítő kapcsolatokat tud
felvenni. A párkombináció maximuma a következő képlet szerint számít­
ható ki:
N ( N — 1)
2
és egy tíz emberből álló csoportnál pl. 45 lehetséges kombinációra rúg.
Tegyük fel most már, hogy ez a csoport minden héten T (pl. egy óra) időtar­
tamra együtt van egy-két személy közötti beszélgetés céljából, és egy beszél­
getés időtartama egy negyed óra, akkor X — 4. Ezen értékek szerint lehet
kiszámítani a párkombináció-maximum kihasználásának a fokát is. Erre a
következő egyszerű képletet javasoltam:

ami semmi más, mint a kihasználás százalékszáma.

Az 1,00 teljes kihasználást jelent, magasabb értékek „túlteljesítését” ,
alacsonyabb értékek nem kielégítő kihasználását. A mi feltevésünknél A T =
= 0,444, azaz a lehetséges kétoldali kapcsolatoknak nem is a fele van kihasz­
nálva. Ha N — 17, úgy az érték ugyanazon feltételek mellett már csak 0,25,
azaz minden csoporttag átlagosan csak minden negyedik hajtársával vehet
fel egyenes kétoldalú kapcsolatot. Ha feltételezzük még ezt is, hogy az összes
érintkezések fele nem négyszemközti („singularis” ), hanem többszemközti
(„pluralis”), akkor is az összes lehetséges kapcsolatoknak csak a fele lesz ki­
használva (A t = 0,50).
Természetes, hogy ezek a viszonylatok pedagógiailag változatosan
kezelhetők. Ha A T túl csekély, akkor vagy növelni kell az együttlét tartam át
( T - 1 és X-et növelni), vagy meg kell változtatni a csoport szervezetét, vagy-
pedig meg kell osztani a csoportot (X-t csökkenteni).
Ez az utóbbi fontos és erre még vissza fogunk térni. Mindezek a folya­
matok az 1 változó megváltozását is eredményezik. Ha pl. valamely csoport
nagyon nagy, akkor a bizalmasság (intimitás) foka valószínűleg kisebb lesz,
ha pedig a csoport igen kicsiny, akkor viszont a bizalmasság foka növekedhet.
Megfordítva: ha magas bizalmassági fokot kívánunk vagy óhajtunk, akkor a
csoport nem lehet túlságosan nagy. A T értéke 4,00-e' lesz egyenlő, ha felté­
telezzük, hogy X = 4 és N = 2. Ez már a túltelítettség lehetőségére m utat rá,
ha N nagyon kicsiny, T és X pedig nagyon nagyok. Kis embercsoportoknál is,
amelyek másoktól különválva nagyon sokáig vannak együtt, bekövetkezik,
amint azt mindenki tapasztalatból tudja, a telítettség és túltelítettség veszélye.
A bizalmasság (intimitás) úgyszólván ellenszenvbe (antipátiába) csap vagy
legalább is csaphat át, ha más tényezők nem lépnek közbe.
A megoldás, melyre a csoportok jutnak, hogy A -r - 1 lehetőleg nagynak
tartsák meg: a csoportok belső felosztása rész- vagy alcsoportokra. Ezekben az
érintkezési frekvencia ( X ) és ezáltal a bizalmasság (intimitás) (/) is nagyobb,
mint az a nem tagozott összcsoportnál lehetséges volna.
Ez a folyamat igen különleges: ahhoz, hogy a csoport mint csoport
fennmaradjon, és indító oka — a társadalmi szükséglet — ki legyen elégítve,
a belsejében tagozódnia kell. A változók egymásközti függőségéből eredő

393
tendencia tehát, mint várható volt, nem az embereknek valamely nem diffe­
renciált puszta egybeverődéséhez, hanem differenciált tagozódásához vezet.
Az irányzat tehát a társadalmi szükséglettel szemben áll, ill. annak ellent­
mond. Ez véleményem szerint csak dialektikus ellentmondás. E két tendencia
„erőirányai” egymással diametrálisan állnak szemben, de a társadalmi folya­
m atban szétválaszthatatlanul egymáshoz tartoznak, egymásra vannak utalva.
Tehát így fogalmazhatjuk meg: csoport-dinamikus folyamatok (integ­
rációs folyamatok) olyan fejlődések, amelyek két ellentétes irányú tendencia
feszültségéből keletkeznek. Ha a két irányzat „egyensúlyban” van egymással,
akkor v a ló d i in teg rá ció s fo ly a m a tr ó l van szó. Ha az érintkezési szükséglet van
egyoldalúan túlsúlyban, akkor a folyamat tömegképződés felé irányul, azaz
valamely embertömeg nem differenciált reagálásának lehetősége felé (ha
ugyan egyes egyéb feltételek is megvannak). Vizsgálataink folyamán külö­
nösen veszélyes vagy újszerű helyzetekben tapasztaltuk ezt a tendenciát,
melyet a valódi integrációhoz való külső hasonlatossága m iatt „pszeudo-
integrációnak” neveztünk. Ha viszont a differenciálódási tendencia van tú l­
súlyban, akkor a folyamat a csoportszétesés irányába kerül. Ez például a
serdülőkor (pubertás) biszexuális csoportjainál figyelhető meg. Az integrációs
folyamatra vonatkozó vizsgálatainknál a következő szabályszerűséget talál­
tuk: ha gyermekcsoportot hirtelenül és előkészületlenül új helyzet és feladat
elé állítunk, akkor tömegképződés felé ható irányzatok jelentkeznek, azaz
túlsúlyba kerülnek a pusztán összehúzó tendenciák, de a belső tagozódás idő­
legesen megszűnik. El tudom képzelni, hogy a nevelés szempontjából ezt
pedagógiailag hasznosan lehet alkalmazni, ha az addigi belső tagozódási ten­
dencia nem felel meg a pedagógiai céloknak.
Ha viszont egy csoport feladatát teljesítette és még újat nem kapott
vagy sajátmagában nem alakított ki (tehát mintegy céltalan), akkor kezd
feloszlani. Valamely, csak külső kényszerű egybentartás nem hatásos ezzel
a tendenciával szemben, hanem új, csábító feladatokat kell kitűzni.
Pedagógiailag nézve tehát a feladat kitűzése az az egyetlen egyetemes
eszköz, amely az integrációs folyamatot addig a pontig vezeti, amelytől kezdve
valamely gyermekcsoport bizonyos mértékben saját maga neveli magát, ahol
te h á t a legkedvezőbbek a pedagógiai lehetőségek. Ez a magja A. S. M a k a ­
r e n k o „párhuzamos ráhatás” elnevezésű módszerének. Tapasztalataink sze­
rint a csoportoknak adott feladatok a következő feltételeknek kell hogy meg­
feleljenek:
Meg kell hogy feleljenek a gyermekek korának és szükségleteinek.
Szükséges, hogy a csoport gyermekei, különösen a csoport magja elfo­
gadhassa és magáévá tehesse őket.
A gyermekeket irányukban fel kell lelkesíteni.
A közösség célja iránti lelkesedés (és öröm) nélkül nincs pedagógiailag
gyümölcsöző csoportfejlődés. Úgy kell ezeket kialakítani, hogy lehetővé és
kényszerűvé tegyék a valódi együttműködést és munkamegosztást. Az olyan
feladat kitűzése, amely szükségszerűen magánossá válásra vezet, nevelési
szempontból meddő.
Végül: öntevékenységre kell, hogy indítsák a gyermekeket.
Sokféle kérdést kellene ebben az összefüggésben még kifejteni. Remélem
azonban, hogy fenti értekezésemmel is némi kis betekintést nyújtottam a
lipcsei Marx Károly Egyetem Lélektani intézetében végzett közösségi lélek­
tan i munkálkodásunkba.

394
 A M u n k a ü g y i M in is z té r iu m M ó d s z e r ta n i In tézetén ek M u n k a lé le k ta n i C so p o rtja
(V e ze tő je D r . C s ir s z k a J á n o s ) k ö zlem én ye

PUBERTÁS ÉS PÁLYAVÁLASZTÁS*

D b . C s ib s z k a J ános

A pubertásról szóló teóriák bármennyire különböznek is egymástól néző­

pont, ideológia szempontjából, — abban valamennyien megegyeznek, hogy a
fejlődés egy meggyorsult, ugrásszerű szakaszáról van szó. Az sem kétséges,
hogy ezt a fejlődésszakaszt előzmények készítik elő, amelyek ismerete nélkül
a pubertás jelenségei megmagyarázhatatlanok lennének. Kérdés, hogy hogyan
érik meg és miben áll a pubertás pályaválasztási probléma-szituációja, és
hogy mit tehet ezen a téren az iskolaorvos?
A helyes pályaválasztás pszichológiailag tekintve az egyéni adottságok,
indítékok és elgondolások, valamint az objektív tényezők, a lehetőségek és
követelmények optimális összeegyeztetéséből keletkezik. Társadalom és egyén
érdekeinek találkozása mindkettő javát szolgálja.
E meghatározás szerint a pályaválasztás meglehetősen komplex, sok
ismeretet és bizonyos érettséget feltételező művelet. Nem csodálkozhatunk
rajta, ha a pubertás problémákkal telített szakaszában ez is problematikussá
lesz. Indokolt tehát, hogy már a fejlődés korábbi szakaszaiban is megadjuk a
gyermekeknek azt a segítséget, amely a pályaválasztás sokszor sorsdöntő
aktusához elegendő előkészítést nyújt.
A pályaválasztás első nyomai már a kisgyermekkorban jelentkeznek a
szülői ház családi légkörében. A szülők, rokonok és az ismerősök elbeszélései,
véleménynyilvánításai és ezek emocionális kísérői lerakják a gyermek pálya-
választási állásfoglalásának első alapjait. Ezután az iskola nevelő hatásaként
sorra ki kell bontakozniok az egyes pályák jellegzetességeinek. Ha ez a peda­
gógiai előkészítés jól történt, maga a pályaválasztás aktusa nem szokott külö­
nös problémát okozni.
Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy az általános iskola VIII. osz­
tályának elvégzése után, amikor a pályaválasztási probléma akuttá érik,
nagyon sok fiatal nem találja a helyét. Mi okozza ezt a probléma-szituációt?
— Sok esetben hiányoznak az előkészítés szakaszai. A szülői ház hiányosan
vagy egyáltalán nem informálta a gyermeket, avagy éppen helytelen infor­
mációval előkészítette a válsághelyzetet. Ez maga megnyilvánulhat válasz­
tás-, ill. döntésképtelenségben, amikor is az egyén ambivalens vagy poli-
valens irányulása következtében képtelen a választásra. Megtörténik, hogy a
kigondolt életpálya reális akadályokba ütközik. Ilyenkor a fiatal úgy érzi,
hogy holt vágányra jutott. Van olyan eset is — a pályaválasztási érettség
hiányában —, hogy az ismert pályák közül egyet sem részesít előnyben, egyik -

* Az O rvos-Egészségügyi D olgozók Szakszervezete Iskolaorvosi S zakcsoport já ­

n a k 1960. m ájus 25 — 27-i nagygyűlésén m e g ta r to tt előadás nyom án.

395
kel szemben sem tanúsít szimpátia-preferenciát. Relatíve nem nagy, de tény­
leges számokban nagy csoportot alkot a különféle fogyatékosságban szenvedők
serege. Végül, ezeknél jóval nagyobb számban vannak azok, akik pszicho-
neurózisuk következtében beilleszkedési nehézségekkel küzdenek.
A fenti problémák megoldásával foglalkozik a pályaválasztási szak-
tanácsadás, amely jelen fejlődési állapotában még csak csekély mértékben
tudja az igényeket kielégíteni. Különben a probléma tökéletes megoldását
itt is a prevencióban kell keresnünk. Ezzel kapcsolatban felmerül az a gya­
korlati kérdés, hogy mit tehet ebben az ügyben az iskolaorvos ? — A pálya-
választás előkészítése érdekében nevelői tevékenységével, a jövendő élet­
pályára vonatkozó tanácsaival és vizsgálataival jelentős mértékben hozzá­
járulhat ahhoz, hogy a fiatalok jól válasszák meg életpályájukat és így az
sok örömnek legyen forrása és boldog, egészséges életüknek egyik alapja.
Ezt kívánja a gyermek biológiai és pszichológiai egészségéért folytatott áldo­
zatos munkája: hivatása is.
Az iskolaorvos az orvosi tevékenységnek különleges területén és sok­
oldalú feladatokkal dolgozik. A pedagógiai miliőben a gyógyítás mellett az
egészségügyi nevelésnek is egyik bázisa. Mint ilyennek fel kell hívnia a fiatalok
figyelmét sok olyan tényezőre, amelyet ők koruk és fejlettségi állapotuk követ­
keztében nem vesznek észre, vagy amelyeknek nem tulajdonítanak jelentő­
séget. Rá kell m utatni azokra az összefüggésekre és feltételekre, amelyek
egészségünk és az életpálya között fennállnak. A választott, vagy kisze­
melt pálya valódi vagy képzeletbeli szépségei könnyen feledtetik velük az
egészségügyi követelményeket. Meg kell értetni a gyermekekkel még a pálya-
választási probléma-szituáció kialakulása előtt, hogy mindannak, ami a jövő-
jükre vonatkozik, első feltétele az egészség. Meg kell találni a módját annak,
hogy az első pillanatra szembe nem tűnő, de alapvetően fontos tényezők meg­
értése és elfogadása is megtörténjék.
Ez általános jellegű egészségügyi nevelői szempontok kifejtése és érvé­
nyesítése mellett különösen fontos feladatot jelentenek az iskolaorvosnak a
jövőre vonatkozó tanácsai. Pedagógiailag eléggé fel sem lehet becsülni annak
az értékét, ha az orvos a maga erkölcsi súlyával és tekintélyével lényegében
ugyanazt mondja m int a pedagógus. Természetesen itt már konkrét taná­
csokra kell gondolni. A fizikailag nehéz munka pl. csak bizonyos körülmények
között válik az egészség kárára. Az ülő és álló munkamódnak is megvannak a
maguk veszélyei, amelyek elhárítására, ill. megelőzésére fel kell készíteni a
fiatalokat. Ugyanígy a zárt helyen, avagy a szabadban végzett munka is
hátrányokat rejt magában, ha az egyoldalúságok kiegyensúlyozására nem
gondolunk. És így tovább lehetne sorolni a lehetséges munkaártalmakat, ill.
veszélyeket, amelyekre fel kell hívni a fiatalok figyelmét, még mielőtt a pálya-
választásra ható egyoldalú hatások elfogulttá tennék őket. Egyben természe­
tesen meg kell m utatni azokat a lehetőségeket is, amelyek segítségével a
veszélyek elháríthatok. Az ésszerű munkamagatartással egészségünket meg­
védhetjük, egészségünk erősítésével pedig munkánk hatásfokát növelhetjük.
Az iskolaorvosi pályaválasztást irányító tevékenységet a nevelő, fel-
világosító tevékenysége mellett leghatásosabban az orvosi vizsgálaton alapuló
egészségügyi pályaválasztási tanácsadásban fejtheti ki. Az orvos szerepe
döntő azokban az esetekben, ahol valamilyen egészségi károsodás, fogyaté­
kosság, vagy betegség áll fenn. Van, amikor az elé a kérdés elé kerül az iskola­
orvos, hogy meghatározott pályára egészségileg alkalmasnak vagy alkalmat­

396
lannak kell nyilvánítania valakit. Ilyen esetekben az egészségügyi vizsgálat
terjedelmét és részvizsgálatait a szóban forgó pálya egészségügyi követel­
ményei szabják meg. A szokásos rutin-vizsgálatokon kívül különös figyelem­
ben kell részesíteni az alkati, idegrendszeri, endokrinológiai állapotot. Nagy
gondot kell fordítani azokra a biológiai adottságokra, amelyek baleseti veszé­
lyeztetettséget okoznak. (Egyes betegségek, mint chorea, epilepszia, petit
mai, továbbá betegség utáni állapotok, mint Heine-Medin, encephalitis, tbc-s
folyamat stb. utáni állapot.) Gondolni kell többek között a neuropathiás, az
allergiás esetekre, a vérnyomás rendellenességeire, a meteoropáthiára és a
vegetatív dystoniákra. Megkülönböztetett figyelmet és gondot igényelnek a
különféle biológiai fogyatékosságok (érzékszervi fogyatékosságok) és a kiala­
kult krónikus betegség-állapotok. Vizsgálatok alkalmával gondolni kell az
egészséget objektíve veszélyeztető tényezők hatására is, pl. a munkahelyen
levő gázokra, gőzökre, porokra, üzemi szennyezőkre, a munkaklíma kedve­
zőtlen tényezőire, mint pl. a nagy melegre vagy hidegre, a hőmérsékleti
ingadozásokra, a levegő párateltségére stb. E veszélyeknek nemcsak magát
a veszély tényét kell szem előtt tartani, hanem meg kell fontolni azt is, hogy
a szervezetnek milyen az ellenállóképessége, továbbá a már említett preven­
cióra is fel kell készíteni a fiatalokat. Nem utolsósorban fel kell hívni a figyel­
met az aktív pihenés jelentőségére és meg kell ismertetni őket a2 egyes sportok
és más tevékenységek kiegyenlítő hatásaival.
Természetesen az iskolaorvos általában nem pályaválasztási szakta­
nácsadó. Mindazonáltal ezen a téren is szükséges bizonyos fokú tájékozott­
sággal rendelkeznie és ezt a tájékozottságot elmélyítenie. E célból kívánatos
lenne, ha az Iskolaorvosi Szakcsoport lehetővé tenné, hogy akár a tovább­
képzés keretében, akár azon kívül a pályaválasztás általános problematikája,
továbbá az orvosi-egészségügyi vonatkozásai írásos anyagban eljuthatnának
a gyakorló iskolaorvosok kezeihez.
Jól tudom, hogy a serdülőkor bőven tenyésző problémái közt a pálya-
választás problémái csak egy szektort jelentenek, a pályaválasztási prob­
lémák egészségügyi oldalai pedig e szektornak is csak egy kis részét. Mindez
azonban nem csökkenti e kérdés súlyát, jelentőségét és ebből folyóan azt a
nagy felelősséget, amely azokra hárul, akik beavatkozásukkal ilyen vagy olyan
irányban közrehatnak a fiatalok munkás életútjának megválasztásában. Az
orvos szava a pályaválasztásban beláthatatlan távlatokra szól. A következ­
mények az évek múlásával egyre nőnek. A pályaválasztásba való beavatkozás
súlyos etikai következményeinek tudatában szükséges a kérdéseknek tudom á­
nyos kidolgozása és a tudományos megállapításoknak a gyakorlatba való
átültetése.

B u d a p e s t, X I I I . V á c i ú t 107.

397
A B u d a p e s ti O rv o stu d o m á n y i E g y e te m I . sz. G y e r m e k k lin ik á já n a k (k lin ik a i ig a zg a tó i
D r . G e g e s i K is s P á l a k a d é m ik u s, e g y e te m i ta n á r) kö zlem én ye

A SERDÜLŐKOR PROBLÉMÁI*

Db . N ém eth N óra

Serdülőkkel foglalkozó szakemberek körében általánosan tapasztalható,

hogy a pubertás problémái nagyobb válságot jelentenek a m a i gyermek éle­
tében, mint a második világháborút megelőző generációkéban. Számos tényező
együtthatásának eredménye ez, melyek közül az alábbiakat emelném ki:
1. Az a n y á k termelő munkában való elhelyezkedése lényeges vál­
tozást hozott a családok pszichológiai szerkezetében.
2. A g o n a d a l i s-érés ideje — világstatisztikák egybehangzó adatai
szerint — mindkét nem életében e g y - , m á s f é l -évvel előbbre tolódott.
3. A serdülők számára a n e v e l é s területén az intellektuális köve­
telmények mennyiségi és minőségi növekedésével egyidejűleg a materialista
világnézeti és erkölcsi szemlélet kialakítása is folyik.
4. Serdülőink, problémáik megoldásában, kevés támogatást kapnak
mind a szülői háztól, mind a nevelőktől; felvilágosításuk és gondozásuk álta­
lánosan még n e m kielégítően megoldott kérdés.
Feladatom a pubertás pszichológiai problematikájának felvázolása.
A pubertást az emberi élet nehéz korszakának szokták nevezni. Kétségtelen,
hogy a személyiségfejlődés során a legválságosabb korszakot foglalja magában:
b e l s ő (hormonális-, indulati és érzelmi-) feszültségemelkedés és k ü l s ő
(társadalmi-) talajtalanság összeütközéséből adódó k o n f l i k t u s - h e l y ­
z e t e t , állapotot eredményez. E konfliktus összetevőit vizsgálva első helyen
kell említenem a h o r m o n ál i s-krízist. A gonadalis érés biológiai sajátos­
ságai és a két nem közötti különbség jellegzetességei általánosan ismertek,
s ezért — gondolom — mellőzhetők. E helyütt inkább az előrement külön­
böző o r g a n i k u s léziók szerepére szeretném a figyelmet felhívni. A
h y p o p h y s i s-h y p o t h a l a m u s-rendszer intrauterin károsodása-, szü­
lési asphyxiához társult vérzése-, lezajlott infekciókhoz csatlakozó encepha-
litise-, encephalosisa-, az átmeneti intracranialis keringési zavarhoz vezető
állapotok-, (acetonaemia-, exsiccatio-, lázas ecclampsia-, stb.), valamint
eddigi némaságuk m iatt lényegtelennek v ett traumák-, (commotio-) sérü­
lések következményes morfológiai elváltozásai (hegei) igen jelentősen b e-
f o l y á s o l j á k a pubertás lefolyásmódját. A fokozott hormonális aktivitás
szakaszában lassító-, gátló-, (infantilizáló-,); vagy ellenkezőleg gyorsabb érési
tem pójú s z é l s ő s é g e s funkció forrásai lehetnek.
À hormonális kialakulatlanság talaján maximális i n d u l a t i-feszült-
ség emelkedés lép fel, mely a serdülő számára m e g n e h e z í t i a már jól

* A z O rvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Iskolaorvosi S zak cso p o rtján ak

1960. m á ju s 25—27-i n agygyűlésén m e g ta rto tt elő ad ás nyom án.

398
megtanult (kondicionált) intellektuális fékezési magatartás-módszerek alkal­
mazását. Ezért sodródik a „kamasz” — akarati önállósulását célzó törek­
vései közben — önmaga és környezete előtt is nehezen érthető és korrigál­
ható helyzetekbe és „pökhendi, feleselő, tiszteletlen, szélsőséges” és nem ritkán,
minden felnőttel szemben opponens lesz.
Extrém módon lelzaklatottá válik — ezzel egyidőben — é r z e l m i ­
élete is. Ez az érzelmi kiegyensúlyozatlanság minden problémát óriásivá
nagyít. Következésképpen a pubertálódó gyermek érzelmi történései is szub-
jektive i r r e á l i s a k k á válnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy minden
eddig elszenvedett — vélt vagy reális — érzelmi sérelem is a k t u a l i z á ­
l ó d i k ebben a bizonytalanságban.
Komoly nehézséget jelent a serdülő számára, hogy még harmonikus
személyiségfejlődés esetén is, ebben az érzelmi-, indulati és hormonális krí­
zisben t e l j e s e n m a g á r a marad: támaszt és segítséget keres a s a j á t
é l e t f o r m á j a kialakításához, melyre kész „modelleket” (példákat, ideá­
lokat) nyújtanak a környezetében található felnőttek, nevelők és barátok.
Ez a saját életforma keresés, stabilizációs törekvés vezeti el a szenvedélyes
barátságok és lobogó ideális-szerelmek állomásaihoz.
Lényegesen válságosabb helyzet alakul ki, ha az előrement fejlődési
periódusokban már a d a p t á c i ó s-nehózségek mutatkoztak, melyek min­
dig az érzelmi fejlődésmenet zavaraira figyelmeztetnek. Ha a gyermeknek
nem sikerül k e d v e z ő érzelmi kapcsolatot kiépíteni anyja, kortársai,
nevelői, barátai felé, vagy súlyosabb é r z e l mi - t r a u má k érik; esetleg ked­
vezőtlen környezeti tényezők hatására, (érzelmi ráhatásokban sivárabb o tt­
hon, vagy nevelő környezet) érzelmeivel teljesen magára marad. Ha ez a
magányosság elhúzódó, érzelmi g a z d á t l a n s á g formájában állandósul,
a gyermek érzelmileg retardálttá válik. Az é r z e l m i - r e t a r d á c i ó a
személyiség fejlódészavarát, kieséseit, szélső, kedvezőtlen esetekben teljes fel­
borulását, csődjét eredményezi a pubertás idején kialakuló bizonytalanság
és kiszolgáltatottság állapotában. Ez magyarázza a sodródó-, veszélyeztetett-,
bűnözővé-váló és öngyilkos kamaszok kríziseit, melyek nem ritka esetben
vezetnek sajnos irreverzibilis, — é r z e l m i s í k o n d e f e k t személyiség
kialakulásához.
Ebben az életperiódusban — a személyiség képlékeny állapotában —
kell kialakítani a gyermekben az e r k ö l c s i és t á r s a d a l m i személyisége
alapjait. Mértékei a környezetben talált erkölcsi magatartás, a szülők, a
nevelők, a barátok, az ifjúsági szervezetek példái, a világnézeti nevelés együtt­
hatásából formálódnak.
Külön problémát jelent a serdülő számára a s z e x u á l i s-erkölcs kérdése,
melyben egységes e l v i álláspontot még nem sikerült kialakítani. A szexuális­
magatartás erkölcsi, etikai mértékeinek helyes megformálása a serdülő-kor
sokat vitatott, s nevelésügyünk eddig még m e g o l d a t l a n problémája.
Ennek következménye, hogy kamaszaink jelentős része ebben a kérdésben
teljesen m a g á r a marad. Igen nehéz a helyes megoldást megtalálni, de
több eredménnyel biztatna, ha a serdülők tájékoztatására és e g y é n i
g o n d o z á s á r a orvos, pszichológus, pedagógus és pályaválasztási szak­
emberekből álló o r s z á g ú s-hálózatot szerveznének. E kérdés megoldása
különösen azért sürgető, mert a pubertás előbbretolódásával párhuzamosan,
(vagy ennek következtében, a már említett faktorok hozzájárulásával) a
házasulok életkora a statisztikai adatok szerint a nők 17—24., a férfiak

399
 20—29. életéve közötti szakaszra esik túlnyomó többségben. (Lásd „Statisz­
tikai zsebkönyv” 1959, 20. oldal.) Ha figyelembe vesszük, hogy — ugyanezen
adatok szerint —, a házasságkötések közel 10 százalékában a 17 év alatti
leányok és a 20-évesnél fiatalabb fiúk szerepelnek, külön jelentőséget nyer az
i s k o l a - o r v o s o k szerepe ebben a kérdésben; mert, mondhatni „az
iskola padjaiból” , a középiskolák és technikumok hallgatóiból adódik a
jövendő generáció szülőgárdájának figyelembeveendő hányada.
Elég elgondolkodtató a házasságok m é r l e g é n e k áttekintése:

H á z assá g k ö té sek szám a: V áláso k szám a:

1938-ban ..................... 74,276 5,754
1948-ban ....................... 107,820 12,556
1958-ban ..................... 91,437 14,916
(Lásd: „Statisztikai zsebkönyv” 1959, 18. old.)

Ezek az adatok, világviszonylatban mérlegelve a negyedik helyet jelölik

ki számunkra, mint erről a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónak „A válásról”
megjelent műve értesít. (1957, 30. old.)
Komoly problémát jelentenek iskolaorvosi és szakintézeti szempontból
is, a fiatalkorú lányok t e r h e s s é g-megszakításai, amelyek — klinikai
tapasztalataink szerint — sajnos nem kirívóan ritkák.
Miközben a már vázolt tényezők hatására a serdülő belső feszültsége
maximális emelkedést mutat, jelentkezik a pubertásos konfüktus egy másik
nehézsége: a t á r s a d a l m i bizonytalanság. A gyermekek társadalmából
már kinőtt „kamaszt” a felnőttek társadalma még nem fogadja be teljes
értékű tagjaként. Míg a pubertás idejéig a gyermek egészséges érzelmi-ötvözetet
adó családi környezetébe szervesen beleilleszkedik és érzi, tudja, hogy e z
a saját természetes társadalmi közössége; a serdülő mind jobban eltávolodik
ettől, önállósulni láván és érdeklődése a barátok és különböző társaságok felé
vonzza. A kisebb gyermek életében az óvodai közösség, iskolai pajtások és
a nyilvános társaságok kisebb szerepet játszanak. A serdülő tágabbkörű
társaságok (az állam, a haza, az emberiség), valamilyen iskolai, ifjúsági,
játék, vagy sport kollektívák iránt mutat szenvedélyesebb érdeklődést.
Komoly segítséget jelentenek a serdülő társadalmi kapcsolatainak meg­
felelő kialakítására szépen fejlődő i f j ú s á g i-szervezeteink, diákotthonaink,
bár e kérdést hiánytalanul ma még nem tudják megoldani.
Összegezve a pubertás pszichológiai jellegzetességeit megállapíthatjuk,
hogy a h o r m o n á l i s érési folyamat még kellőképp nem kondicionált
funkciói idején, csaknem tökéletes é r z e l m i - , i n d u l a t i é s t á j é ­
k o z ó d á s i bizonytalanságban a személyiség még képlékeny, ennek lényeges
összetevőit tekintve még korántsem rögzült. A serdülő a következő feladato­
kat kénytelen megoldani:
1. Az érzelmi zűrzavar közepén a szülőkről és a szűk környezetről való
érzelmi leválasztódást.
2. Az akarati túlfűtöttség fázisában saját akaratának ö n á l l ó s u l á ­
s át .
3. Az indulati zaklatottság állapotában m a g a t a r t á s i s t a b i l i ­
zációját.

-400
 4. A belső kialakulatlanság és bizonytalanság mélypontján a s a j á t
é l e t f o r m a m e g k e r e s é s é t az erkölcsi, etikai, társadalmi és szexuális
mértékek lerögzítésével.
5. Az egyidejűleg fellépő k ü l s ő t á r s a d a l m i és gyakorlati bizony­
talanság krízisében döntenie kell olyan létfontosságú kérdésben, mint a
pályaválasztás.
A felvázolt problémákból önként következik a pszichológusra, az iskola­
orvosra háruló óriási feladat, melyre — sajnos — nem jut annyi idő a gya­
korlatban, amennyire szükség lenne. A problémák mindannyiunk előtt isme­
retesek. A megoldásuk csak minden szakterület és intézmény igen szoros és
sokrétű együttműködésével remélhető. S e r d ü l ő ifjúságunk nehézségeinek
megoldásában komoly segítséget kell nyújtanunk.
A VÁLÁSOK ALAKULÁSA NÉHÁNY KÜLFÖLDI ORSZÁGBAN
V álások
E zer fenálló h ázasság ra
ezer
Ország ezer lakosra h áz asság ­
k ö té sre
évi átla g a rá n y ­
1935 1955 1955 szám

Amerikai Egyesült Á llam ok ................... 0,7 2,4 254 1949— 51 10,4

Ausztrália ................................................... 0,4 0,7 93 1940— 48 4,4
Egyiptom ................................................... 3,2 3,2 300 1946— 48 20,9
Jap án .......................................................... 0,7 0,8 105 1949— 51 5,3
Kanada ........................................................ 0,1 0,4 45 1950— 52 1,7
Európa
Anglia .......................................................... 0,1 0,0 ■ 81 1950— 52 2,8
Dánia .......................................................... 0,8 1,5 193 1949— 51 0,8
Csehszlovákia............................................... 0,5 1 ,1 133 1946— 48 4,2
F innország................................................... 0,4 0,8 107 1949— 51 4,0
Franciaország ........................................... 0,5 0,7 93 1945— 47 4,9
•I ugoszlávia................................................... 0,3 0,9 91 1948— 49 6,5
Magyarország............................................... 0,0 1,0 155 1955— 57 6,7
Német Szöv. K özt...................................... 0,8 0,9 98 1949— 51 0,4
0,3 0 ,0 78
Portugália ................................................. 0,6 1,8 158 1949— 51 0,7
S v ájc.............................................................. 0,7 0,9 111 1949— 59 4,2
Svédország................................................... 0,4 1,2 171 1949— 51 4,9
Szovjetunió ............................................... 0,7 59 (1956)
H o llandia..................................................... 0,4 0,5 02 1951— 53 2,0
1,3 140

B u d a p e s t, V I I I . B ólcay J . u . 5 3.

2 M a g y a r P szich o ló g iai S zem le 401

 A B u d a p e s ti O rv o stu d o m á n y i E g y e te m I . sz. G y e r m e k k lin ik á ja
(k lin ik a i ig a z g a tó : D b . G e g e s i K is s P á l a k a d é m ik u s, e g y e te m i ta n á r )
é s a B u d a p e s ti R e n d ő r /ö k a p itá n y s á g F ia ta lk o r ú é s G y e rm e k v é d e lm i O s z tá ly a kö zlem én ye

A GYERMEKKORI KRIMINALITÁSRÓL*

M a jl á t h G y ö b g y

A gyermekkori és fiatalkori kriminalitásról beszélni nemcsak időszerű,

hanem fontos is. Korproblémával állunk szemben, mely különböző társadalmi,
gazdasági és politikai berendezkedésben élő népeknél is előfordul. Még az
ötvenes évek időszakában is olyan vélemény uralkodott nálunk ebben a
kérdésben, bogy ennek gyakorlati jelentősége nem igen számottevő és lénye­
gében elhanyagolható, hiszen a bűnüldözésnek elsődleges célja az osztály­
ellenség letörése. Tulajdonképpen arról volt szó, hogy a fiatalkori krimina­
litást — fejlődésünk akkori szakaszában — nem vették komolyan, szinte nem­
létezőnek tekintették.
Ma már világosan és egyértelműen látjuk, hogy a kérdés nem ilyen
egyszerű, hanem együttjár társadalmi fejlődésünk egyéb problémáinak meg­
oldásával.
Induljunk ki a kriminális gyermeket az esetek jelentős többségében
jellemző érzelmi magányosság, érzelmi sivárság tényéből. Ez az állapot a
kriminalitás felé sodródó gyermek személyiségének fejlődése során ugyanúgy
alakul ki, mint bármely betegség. Kezdetben szervezetlen, majd szervezett
formában pszichológiailag is mérhetően jelentkezik. A legfőbb tényezők,
amelyek az érzelmi magányosság, az elsivárosodás, az érzelmi talajtalanság és
ápolatlanság kialakulását táplálják: a szülők szerencsétlen házassága, az általa
okozott súlyos érzelmi konfliktusok, a gyermekkori betegségek, traumák, a
végletekben mozgó családi nevelés, a bánásmód és az anyagi kérdések, a
szülők morális magatartása, a bizonytalanság, a szeretetlen környezet, stb.
Munkánk során az érzelmi magányosságnak és sivárságnak általában nagyon
különböző fokú és súlyú, gyakran erőteljesen kialakult formáival találkozunk.
Pontosan értékelhető statisztikai adatokkal ugyan nem rendelkezünk, de
bátran kimondhatjuk, hogy a kriminális gyermekek és fiatalkorúak jelentős
százaléka organikusan is sérült. E sérülések már az intrauterin életben is meg­
indulhatnak és gyakorlati munkánk során éppen ezért gyakran fordulnak meg
rendeléseinken értelmi és érzékszervi fogyatékos (pl. süketnéma) gyermekek.
Jelentős azoknak a száma, akik korai agyhártya- és agyvelőgyulladáson estek
át. Rendkívül magas a saceres vagy e kórformával azonos tüneteket (pirománia,
dipsománia, kleptománia, poriománia, stb.) mutató gyerekek, illetve fiatal­
korúak száma. Ezen túlmenőleg egyéb organikus léziók is előfordulnak.
Ezekre az organikus sérülésekre aztán sérült személyiség épül, melyhez min­
den esetben többé-kevésbé súlyos pszichológiai tényezők járulnak s végered-

* Az O rvos-E gészségügyi Dolgozók S zakszervezete Isk o lao rv o si S zakcsoportjá­

n a k 1960. m ájus 25 — 27-i nagygyűlésén m e g ta r to tt előadás n y o m án .

402
menyben nehéz eldönteni azt, hogy az organikus vagy a pszichológiai bántalom
volt-e az elsődleges.
Természetesen ezek a tényezők nem predesztinálnak arra, hogy a gyer­
mek vagy a fiatalkorú adott esetben bűnözővé váljék. Fentiekkel azt kívántuk
csak érzékeltetni, hogy a különféle pszichológiai károsodások mellett a kri­
minális gyermekek és fiatalkorúak jelentős többsége tulajdonképpen orga­
nikusan is károsodott. A gyakorlati munkánk során nyert tapasztalatok
alapján megállíthat juk, hogy a veszélyeztetettség és a konkrét deliktumok elkö­
vetése már az iskolai időszakban is elindulhat. Az ebben az irányban való
fordulatot — ha nem is pontosan, de jó megközelítéssel — a gyermek környe­
zete az általános iskola ötödik osztályában érzékeli először a gyermek konkré­
tan megnyilatkozó magatartási formájában. E magatartási tormák és reak­
ciós módok eléggé ismertek. A tanulmányi teljesítmény fokozatos vagy roha­
mos süllyedésével, az általános magatartás megváltozásával, csavargással,
apróbb-nagyobb lopásokkal kezdődnek. Majd a szülőknek és az iskolának
ezek által kiváltott reakcióival folytatódnak. Ez utóbbiak rendkívül széles
skálán és erősen differenciált formákban jelentkeznek. Külön tanulmány
anyagát képezhetné egy-egy eset bemutatása csupán abban a vonatkozásban,
ahogyan a szülő, a család vagy az iskola a gyermek vagy a fiatalkorú fent-
vázolt magatartására reagál. Mivel a veszélyeztetett vagy már konkrét bűn-
cselekményt elkövetett fiatalkorúak jelentős része kezdettől fogva organiku­
san sérült, egész fejlődésmenetük, de elsősorban érzelmi, indulati és intellek­
tuális életük, vagyis személyiségfejlődésük egész menete károsodott.
E károsodási folyamat ugyanakkor kedvezőtlen hatású érzelmi
tényezők erőterében zajlik le. Legnagyobb szerepe itt elsősorban a családnak,
mint a társadalmat képviselő legkisebb élő szervezetnek van. A családon
belül az anya-gyermek kapcsolat az irányító jellegű, döntő hatású viszonylat.
A gyermek a családban ismeri föl és tanulja meg azokat az érintkezési alap­
formákat, amelyek később alkalmassá teszik őt arra, hogy az iskolai szűkebb
és a társadalmi szélesebb közösségben pontosan tájékozódjék, eligazodjék.
Ezeknek az alapformáknak a kialakításában, amelyek minden további emberi,
érzelmi és intellektuális kapcsolat kifejlődésének alapsémáját képezik, az
anya szerepe a legerősebb és a leghosszabban tartó. A veszélyeztetett gyer­
meknek és a bűncselekményt elkövetett fiatalkorúnak gyakran nem is áll
módjában kialakítania magában ezeket az alapsémákat, mert a családi élet,
amelyben él, már kezdettől fogva rendezetlen, elsősorban érzelmileg, de leg­
több esetben jogilag is. Azért hangsúlyozzuk az érzelmi komponenst, mert
az emberi magatartás ezen alapsémáinak létrehozásában az érzelmi motí­
vumok játsszák a főszerepet. A kriminalitás útjára sodort gyermekek és fiatal­
korúak életében nem extrém jelenség az apa alkoholizmusa, családjával
szembeni brutális bánásmódja, a családi élet szeretetlen légköre, az anya-
gyermek kapcsolatok rendezetlensége, valamint a szülőknek korai, a gyermek
személyiségfejlődésének legérzékenyebb szakaszában történő válása. Ezek
mellett találunk nagyjelentőségű más összetevőket is, mint a rendezetlen
lakásviszonyok (egészségtelen szükséglakás, üzlethelyiség, stb.), a felügyelet
részbeni vagy teljes hiánya a szülők elfoglaltsága következtében stb. Külön
ki kell emelnünk az iskola nem ritka türelmetlenségét, értetlenségét a veszé­
lyeztetett gyermek vagy fiatalkorú helyzetének, magatartásának megítélé­
sében és körülményeinek rendkívül merev, racionális, egyoldalú vagy éppen
gondatlan értékelésében. Hangsúlyoznunk kell továbbá a szülők egyszeri

2* 403
vagy többszöri elválásának horderejét, ennek károsító hatását s ennek követ­
keztében a nevelőanya, illetve a nevelőapa nem mindig szerencsés szerepét
a gyermek nevelésében, személyiségének formálásában. E helyzetekben igen
bonyolult, súlyos érzelmi, indulati érdekközösségek keletkeznek az elvált
szülők valamelyike részéről, és ezek sok esetben hosszantartó jogi eljárások
révén sem rendeződnek megnyugtatóan. A konfliktus középpontjában az
egyébként mindig jobb sorsra érdemes gyermeket találjuk. Külön említést
érdemelnek az olyan vonatkozások, amikor nevelőapa képviseli az elhagyó
vagy az elhagyott apa személyét, sokszor a családban élő kamaszleány szá­
mára is. Az ilyen jellegű szituációt azért említjük, mert nem ritkaság — és
ismét nem tartozik az extremitások közé —, hogy a nevelőapa és a gondjaira
bízott fiatalkorú lány közelebbi érzelmi kapcsolatba kerül egymással és a
szexuális viszonyig is eljut. A gyakorlati munka során incest-helyzetek is
előfordultak.
A szexuális traumatizáltságnak különös és nagy a jelentősége a krimi­
nalitás útjára kényszerített gyermek vagy fiatalkorú életében. Az adott
körülményeket vizsgálva ilyenkor gyakran tapasztaljuk azt, hogy az aktuális
károsodás már átélt szexuális élményanyagra épül. I tt a felnőtt homoszexuális
csábítókat kell elsősorban említeni, akik a csavargás közben lényegében véd­
telen, kiszolgáltatott és érzelmileg magányos gyermeket vagy fiatalkorút
érzelmi hovatartozásuk igényének fölkeltésével szexuális üzelmeik szolgá­
latába állítják.
A kriminalitás útjára terelt gyermek vagy fiatalkorú életében mindig
jelentős helyet foglal el a környezet aktív reakciója, fizikai retorziója. I tt a
súlyos testi fenyítésekről kell beszélni. Az indulataival bánni nem tudó felnőtt
környezet minden esetben a legkülönfélébb eszközökkel igyekszik érvényt
szerezni akaratának. E specifikus fegyvertár a legváltozatosabb megtorló
eszközökkel rendelkezik: pofon, főzőkanál, különféle pálcák, szíjj (néha csa-
tos véggel), gumislág (újabban PVC), bikacsök, ételmegvonás, guggoltatás,
kitagadás, otthonról való tényleges elkergetés, stb. Nem ritka az olyan eset
sem, amikor a szülő maga hozza be „bűnöző” fiát vagy leányát a Rendőrség
Gyermekvédelmi Osztályára azzal, hogy nem kíván többé gondoskodni róla,
nevelését nem tudja tovább vállalni és kéri intézeti elhelyezését, „ha nem
megy, akkor börtönbezárását” .
A kriminalitás örvényében élő gyermek vagy fiatalkorú másik közis­
m ert állomása a különböző nevelőotthonok és súlyosabb esetekben, konkrét
bűncselekmények elkövetése után a zártabb jellegű, javító-nevelő intézetek.
Az ide beutalt, illetve bíróságilag erre ítélt fiatalkorúak gyakran kísérelnek
megszökést, néhánynapos csavargás után azonban rendszerint ismét előállítják
őket és újra bíróság elé kerülhetnek, mert nem ritkaság, hogy a szökés
időtartama alatt újabb bűncselekményekbe keverednek. A szökés oka általában
a bánásmód, mert a fiatalkorúak sem kellő megértést, sem érzelmi terheik
könnyítését nem találják meg ezekben az intézményekben.
Az ilyen gyermek vagy fiatalkorú életében már a kezdeti sodródás idő­
szakában, majd az intézeti életben jelentős szerepet játszik a „galeri” . E
fogalom alatt olyan csoportokat kell érteni, amelyek tagjait elsősorban szoros
anyagi, érzelmi és szexuális érdekközösség fűzi össze. A galerik szerepe,
befolyása igen komoly jelentőségű, irányító hatásuk a deliktumok elköveté­
sében kétségbevonhatatlan. Ennek magyarázata az, hogy a szóban forgó
fiatalok majdnem minden esetben ideálok nélkül, identifikációs lehetőségek

404
teljes hiányában nevelkednek. A galerik ezeket a hiányérzeteket messze-
menőleg pótolják, természetesen negatív előjellel. Hogy az azonosítás miért
éppen negatív előjelű, annak az az oka, hogy ilyen érdekközösségekben éppen
ez a pozitív azonosítás. A galerin belül komoly szolgálati rend és hierarchia
uralkodik. Egyes ilyen társaságokban a „főnököt” csak a kevésszámú beava­
to tt tag ismeri személyesen. A rangban alacsonyabb beosztásúak csupán az
álnevét tudják, az azonban mindegyikőjük előtt magától értetődő, hogy —
miként az egyik galeri leány tagjától hallottuk — „ha a főnök hív, azonnal
menni kell” . Ezért nem érdektelen megemlítenünk még, hogy vannak galerik,
ahol tilos a férfitagoknak asszonnyal, sőt elvált nővel is viszonyt fenntar­
tani, mert az ebből származható konfliktusok (férj beavatkozása, annak
esetleges hivatali beosztása stb.) elsősorban a galeri egységét és biztonságát
veszélyeztetik. E helyütt nem áll módunkban részletezni a galerik belső
struktúráját, törvényeit stb. Azonban nem haszontalan ismételten aláhúzni
a galerik különleges irányító és befolyásoló szerepét a sodródó, veszélyez­
tetett vagy már tényleges bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak életében.
Súllyal esik a latba az a tény is, hogy az esetek jelentős részében a galerik
mozgatói felnőtt egyének.
Mielőtt a probléma összefoglalására térnénk, szükséges még egy tényezőt
megvilágítanunk. E nehéz útra terelődött fiatalkorúak életsorsában rend­
szerint ott találjuk az egy vagy több alkalommal elkövetett szuicid-kísér-
letet is. Számszerűleg kifejezve, az önmaga ellen fordított agresszivitás első­
sorban a fiatalkorú leányoknál jelentkezik. Az ilyen jellegű eseteket vizsgálva
az derül ki, hogy az ilyen fiatalkorú leányok életében az anya-gyermek kap­
csolat rendezetlensége a kristályosodási pont. E központi mag körül csopor­
tosulnak azok a konfliktusok, amelyek végül is a szuicid-kísérlethez vagy a
szuicid elkövetéséhez vezetnek. Az egyéb konflikus-sorozatok között ott
találjuk az apa és az anya rendezetlen érzelmi kapcsolatait, a megoldatlan
pubertásos problémák végtelen sorát, elsősorban a válasz nélkül hagyott
szexuális kérdéseket. Az ilyen fiatalkorúak mind érzelmi, mind szexuális és
egyéb természetű vonatkozásokban teljesen magányosak, magukrahagyot-
tak, tehát olyan súlyos pszichológiai terhelés alatt állnak, amely messze meg­
haladja teherbíró és ellenálló képességüket. Sajnos hazánkban még nem meg­
oldott a szuicidiumokat elkövető fiatalok védelme és terápiája.
Ha cselekménye elkövetésétől a Gyermekvédelmi Osztályig végigkísér­
jük egy öngyilkos fiatal életi órát, a következőket tapasztalhatjuk: az elfő
állomás a Korányi Kórház Fiatalkorúak Osztálya. Innét — amennyiben
lemond öngyilkossági szándékáról és ezt hajlandó egy nyilatkozatban dekla­
rálni — elbocsátják és visszakerül abba a köryezetbe, ahol az öngyilkosság
megszerveződött. Ha a fiatalkorú ezt a formális nyilatkozatot nem hajlandó
aláírni, a Kerületi Rendőrkapitányságra kerül; itt megkísérlik újból a nyilatko­
zat aláíratását és igyekeznek a fiatalkorút eltéríteni öngyilkossági szándéká­
tól. Azonban a nyilatkozat aláírása esetén a fiatalkorú minden további nélkül
eltávozhat a hatóság épületéből, s visszatérhet a többnyire súlyosan rende­
zetlen előző környezetébe, sőt az esetek döntő többségében nincs is más
választása. Mivel a szuicidiumok nagyrészének oka nem az anyagi helyzet,
hanem az érzelmi rendezetlenség és magárahagyottság, a fiatalkorú éppen
ezért a kísérletét kiváltó környezetbe való visszatéréstől viszolyog a legjob­
ban. Viszont azok a fiatalok, akikkel a kerületi rendőrhatóság sem boldogul,
a Főkapitányság Gyermekvédelmi Osztályára kerülnek.

405
 Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az ilyen fiatalok főképpen a vég­
telen hivatali procedúra hatására, nem pedig a reális érvek belátása nyomán
írják alá az öngyilkossági szándékukról való lemondást. Ezt a terápiái szem­
pontból eseménytelennek látszó utat azért írtuk le részletesen ragaszkodva a
teljesen realisztikus megvilágításához, hogy rámutassunk a probléma kidol­
gozatlanságára és megoldatlanságára. Mindezekután nincs mit csodálkozni
azon a tényen, hogy a kriminalitás útjára szorított és sodródott fiatalkorúak
ismételten követnek el szuicidiumot.
A baj tulajdonképpen nem az, hogy ezeknek a fiatalkorúnknak az
útja a Gyermekvédelmi Osztályig mereven azonos, terápiájuk ezen idő alatt
gyakorlatilag megoldhatatlan. A baj lényege ott kezdődik, amikor a ható­
ság elbocsátja a fiatalkorút és az ismét megárahagyottan áll az élettel szem­
ben, szemmel láthatóan nincs más választási lehetősége, mint a régi környe­
zetébe való visszatérés — tehát összes problémáinak kiújulása, sőt fokozódása
—- vagy pedig az újabb szuicidium-kísérlet. Furcsa ezt mondani, de szeren­
csésebbeknek számítanak azok az esetek, amikor a szuicidiumhoz bűncselek­
mény is párosul, mert ilyenkor a fiatalkorú — a bíróság megfelelő ítélete
alapján — nem mindig kerül vissza eredeti környezetébe.
Nem törekedtünk arra, hogy a gyermekkori és fiatalkori kriminalitás
problémáját a maga teljességében mutassuk be. Célunk az volt, hogy érzé­
keltessük a gyermekkori és fiatalkori kriminalitás többsíkúságát, szigorúan
komplex jellegét, valamint az erre az útra szorultak általános életformáját,
sodródásuk irányának sokféleségét.
Amikor az orvos személyiségét ennyire központba állítottuk, arra kíván­
tunk rámutatni,hogy a veszélyeztetett vagya kriminalitás útján járó fiatalok
élethelyzetének rendezése mégsem kizárólag egy, a központba állított orvos
személyétől függ. A probléma ennél lényegesen bonyolultabb, s ez kizárólag
a probléma már fentebb hangoztatott komplex jellegéből adódik. A kriment
elkövetett és a veszélyeztetett fiatalok esetében az orvosi, gyógyászati, általá­
nos egészségügyi kérdések mellett egyidejűleg pszichológiai, pedagógiai, neve­
léslélektani, jogi, bűnügyi, szociális — tehát kardinálisán társadalmi — kér­
dések szimultán összefüggésével kell számolni. E kérdések néha rendkívüli
bonyolultsága adja a kriminális kázusok sajátos szerkezetét.
Mindezek alapján a kriminalitás útjára szorított fiatalok életének, hely­
zetének megszilárdítása, röviden szociabilitásuknak, kedvezőbb esetben m ara­
déktalan társadalmi szocializálódásuknak tényleges elérése kizárólag több
szerv együttes munkájával biztosítható eredményesen. Jelenleg azonban —
éppen a többféle szerv nem kellő kooperációja, felkészültsége, magának az
ilyenfajta csoportmunkának nem-ismerése, s az ebből fakadó speciális szem­
léleti mód hiánya következményeképpen — az eddigi eredményekkel nem
lehetünk megelégedve. Az effajta csoportmunka megszervezése, munkamód­
jának állandó javítása az e területen dolgozók legdöntőbb feladata. Nemcsak
a megfelelő szemléleti mód kialakítása és általánossá tétele szükséges, hanem
bátor organizációs kezdeményezés is, melynek optimális megoldását — a
magunk részéről — a kizárólag kriminális kérdésekkel foglalkozó s az ehhez
elengedhetetlen teljes szakmai készültséggel rendelkező kerületi szakemberek
csoportos munkájában látjuk. Ez két probléma megoldását kívánja: a szük­
séges káderekét és a szakember-együttes működési hátteréül szolgáló nevelő-
gyógyító intézetek létrehozását, ami — időlegesen — a jelenleg meglévők
átszervezésével is megoldható lenne.

406
 A F ő v á r o s i P e d a g ó g ia i S z e m in á r iu m P szic h o ló g ia i T a n szék én ek
( vezető : D b . C s e b J á n o s ) k ö zle m é n y e

A LÁNYOK OLVASMÁNYAI
D a. T ó th B éla

Előzmények. Célok és módszerek. A lányok irodalmi érdeklődéséről az

elmúlt években hazai kutatók tollából két figyelemre méltó tanulmány jelent
meg. Gádorné Donáth Blanka (1957) ,,A lányregény és a lányregénykorszak”
címen azokról a kísérleteiről számol be, amelyeket 10—14 éves budapesti
serdülőlányokkal folytatott. Tanulmányában főként a következő kérdésekre
keresi a választ: Milyen fokú a lányregények iránti érdeklődés a mai leány­
ifjúság körében s mennyire mondható ez általánosnak? A többi olvasmányok
közt milyen arányban igénylik a lányregényt? Melyik korosztályra jellemző
a lányregény ma ? — A kereken 1000 tanulóra kiterjedő kísérlet lehetőséget
nyújt a szerzőnek, hogy a fenti kérdéseket mélyrehatóan elemezze és tisztázza.
A másik tanulmány írója Harsányt István (1957), aki ,,Egy leány olvasás
iránti érdeklődésének alakulása a serdülés előtt és a serdülés idején” címen fog­
lalja össze azokat a megfigyeléseit, amelyeket leányáról gyűjtött. Megálla­
pításai, ha nem általánosíthatók is, de e hosszmetszeti elemzés az irodalmi
érdeklődés fejlődési törvényszerűségeibe igen tanulságos bepillantást enged
meg.
Tanulmányunk legfőbb célkitűzése, hogy újabb vonásokkal egészítsük
ki a mai magyar lányok irodalmi érdeklődéséről a fenti kutatók által már
megrajzolt, de még korántsem teljes képet. Szilárdabb pszichológiai bázist
kívánunk teremteni az iskolában, a családban, a közművelődési gyermek-
könyvtárakban és az ifjúsági szervezetekben folyó irodalmi foglalkozások
számára.
A feldolgozott anyag 1956 és 1960 közötti időből, budapesti tanulóktól
származik. 2400 általános iskolást (köztük 1200 leányt.) kérdeztünk meg olvas­
mányaikról. A fiúk irodalmi érdeklődésének egy-egy kérdéséről a közelmúlt­
ban a Pedagógiai Szemle már közölt beszámolókat (1960). Most pedig a lány­
tanulók olvasmányainak elemzésével foglalkozunk.* Mielőtt azonban a rész­
letező tárgyalásba bocsátkoznánk, előbb az anyaggyűjtés módszerét ismertetem.
A tanulók irodalmi érdeklődésének: vizsgálata a kérdőíves ankétmódszer
felhasználásával történt. Egy-egy alkalommal az éppen soronkövetkező tanuló-
csoporthoz tíz kérdést intéztünk. A kérdések így hangzottak: 1. Mivel töltőd
a szabadidődet? A legkedvesebb foglalkozásod húzd alá! —- 2. Szeretsz-e
olvasni? (Fokozatok: nagyon, közepesen, kicsit, nem.) — 3. Vannak-e saját
könyveid? (A tankönyv kivételével.) — 4. Miről olvasol a legszívesebben?

* 400 le á n y vizsg álatát K e n e sse y n é H o r v á th S a r o lta k a rtá rs n ő (Bp. V. Szem ere u.

á lt. leányiskola) végezte el. Az a d a to k te ch n ik a i feldolgozásában is k ö zrem ű k ö d ö tt. E
h ely rő l is köszönöm ö n zetlen segítségét.

407
 (Többfélét is felsorolhatsz.) Húzd alá a téged leginkább érdeklő témát! —
5. Említs meg egyet olvasmányaid közül, azt, amelyik nagyon tetszett !
( író és cím.) — 6. Miért éppen ezt választottad ki? (A választás indokolása.)
— 7. M;lyek azok a tulajdonságok, amelyeket a legtöbbre értékelsz olvas­
mányod bőseiben? (A hőst is megnevezheted, akire éppen gondolsz.) —
8. Szoktál-e a magad szórakozására verseket olvasni ? Mikor olvastál utoljára
és melyik költőtől? — 9. Jelenleg mit olvasol? ( író és cím.) — Szoktál-e
cowboyos, detektív, légiós, vagy más ezekhez hasonló könyveket, füzetes
regényeket olvasni?
Minden egyes kérdést a gyermekek értelmi fejlettségéhez mérten meg­
beszéltünk, úgy azonban, hogy ez ne befolyásolja a tanulók válaszait. A tíz
kérdés megbeszélése és az írásba foglalt válasz minden esetben egy tanítási
órát vett igénybe. Osztályonként 200—200 fiú és leány adatait gyűjtöttem
össze.
E tanulmányban a leányoknak az 5. kérdésre adott válaszait dolgoztam
fel- A kérdés feltevését, illetve a feladat kijelölését rövid tájékoztatás előzte
meg: ,,Tegyétek le a ceruzát és figyeljetek rám! Az elmúlt hónapokban min­
denki olvasott néhány könyvet, amelyet otthon, könyvtárból, vagy barátaitól
szerzett. Ezek között volt olyan is, amelyet unalmasnak talált, talán el sem
olvasott, de akadt nagyon érdekes is. Az 5. kérdésre annak a könyvnek a
címét írjátok fel, amelyik különösen tetszett, mondhatnám a legjobban te t­
szett valamennyi olvasmányotok közül. Aki a szerző nevére is emlékszik, azt
se felejtse el felírni. A kérdés, amelyre válaszolnotok kell, tehát így hangzik:
Említs meg egyet olvasmányaid közül, azt, amelyik nagyon tetszett ! Ha
emlékszel az írójára, akkor a nevét is írd fel! Van-e kérdésetek a feladattal
kapcsolatban? . . . Akkor kezdjetek hozzá az íráshoz!”
A tanulók válaszait négy szempontból elemeztük, mégpedig: a lányok
kedvelt írói, — a legolvasottabb művek, — az előforduló műfajok, — az
életszakaszok jellemző irodalma. A következőkben e szempontok szerinti
elemzés eredményeit mutatjuk be.
A lányok kedvelt írói. A kedveltség fokát azzal határoztuk meg, hogy
hányszor fordult elő az író neve a tanulók válaszai közt. Az alsó határt három
szavazatban állapítottuk meg. Az egy- és kétízben említett írók tehát nem
kerültek rá a népszerű írók jegyzékére.
Mielőtt az írók nevének felsorolása megtörténnék, szeretnék nyomatéko­
san rámutatni, hogy az itt közölt sorrend nem jelent értékelő rangsorolást.
Nagyon esetleges sorrend ez, amely számos belső és külső körülmény befolyá­
sára alakul így, vagy úgy. A könyvforrások összetétele, hozzáférhetősége, az
olvasó életkora, az iskola és a szülői ház, az osztálytársak egymásközti csere­
beréje stb. mind befolyásolják a tanulók olvasmányanyagát. Mindennek elle­
nére sok adatból a különböző életkorú lányok érdeklődését jellemző névsor
állítható össze a legolvasottabb írókról.
1200 budapesti leány válaszaiban a következő írók neve fordul elő a
leggyakrabban: Gárdonyi Í60 (7)*, Jókai 106 (18), Verne 90 (17), Petőfi 35 (8),,
Móricz 31 (7), Benedek Elek 26 (5), Móra 18 (11), M. Twain 15 (3), Tutsek
Anna 14 (7), Altai Margit 11 (6), Dumas 7 (3), Mikszáth 7 (6), May 6 (3),
Bodó 5 (3), Fehér Klára és Dickens 3 (3).

* A n év u tá n á lló s z á m az író ra eső sz a v a z a to k sz ám á t m u ta tja . A zá ró jelb e t e t t

s z á m p e d ig a z t jelzi, h o g y h á n y m űvel szerepel az író .

408
 Osztályonként így alakul a legkedveltebb írók névsora:
I I I . oszt.-ban Benedek, Petőfi, Gárdonyi, Móra, Verne, Móricz.
IV . oszt.-ban Gárdonyi, Petőfi, Verne, Móricz, Móra, Benedek.
V. oszt.-ban Gárdonyi, Verne, Petőfi, Benedek, Jókai, Móricz, M.Twain.
VI. oszt.-ban Gárdonyi, Verne, Jókai, Móricz, Altai.
V II. oszt.-ban Gárdonyi, Jókai, Verne, Móricz, Altai, Tutsek.
V i l i . oszt.-ban Jókai, Verne, Gárdonyi, Móricz, Mikszáth, Tutsek.
A 16 író 110 művét 537 ízben említik a tanulók. Az összes válasz kisebbik
fele ez (44,8%), míg a másik felén az egy és két szavazatot kapott írók osztoz­
nak. Az osztályonkénti elosztást figyelve feltűnik, hogy a fiatalabb és az
idősebb tanulók véleménye helyenként eltér egymástól, de a megegyezések is
fokozati különbségeket árulnak el. Petőfi, Benedek, Móra nevét az V. osz­
tályon túl már csak szórványosan emlegetik. Jókai, Mikszáth, Tutsek, Altai
neve pedig az alsó tagozatban, — egyetlen eset kivételével, — nem fordul elő.
Viszont Gárdonyi, Verne és Móricz a III. osztálytól kezdve végig sűrűn szere­
pel, csupán a válaszok számának növekedése és csökkenése jelzi az érdeklődés
intenzitásának hullámzásait. Gárdonyi és Verne népszerűségének görbéje
harangalakúan rajzolódik ki a mezőnyből. Jókaié pedig a nullpontról a 10
éves kor körül eleinte szelíden, majd pedig a VII. és Vili. osztályosoknál
meredeken ível felfelé, messze maga mögött hagyva valamennyi írót.
A leánygyermek a 10. életéve táján a serdülés bevezető szakaszába lép.
Mélyreható biológiai változások kezdődnek el nála és egész viselkedése átren­
deződik. Érdeklődésében is új vonások figyelhetők meg. A „lányregény-kor­
szak” ideje köszönt be. Vizsgálati anyagunkban Tutsek Anna és Altai Margit
képviselik ennek az érdeklődési időszaknak a leányirodalmát. Mellettük ott
találjuk azonban mai leányirodalmunk íróinak a nevét is, mint Gergely Márta,
Thury Zsuzsa, Szabó Magda, Beczássy Judit. Az V. osztálytól kezdve 25
esetben fordul elő a nevük. Jókai gyorsan emelkedő népszerűsége is a lassan
nővé érő leány romantikus hajlamainak a következménye.
A legnépszerűbb írók névsorában mindössze három ma élő magyar
író szerepel. A többi a hazai és a világirodalomban fémjelzett név. Köztük
egyedül May Károly neve csillog megtévesztően hamisan. író, kiadó, pedagó­
gus és kultúrpolitikus egyaránt eltöprenghet rajta: miért vonzódik leányiíjó­
ságunk olyan erősen és egyoldalúan a múlt e nagyságaihoz s miért nem tudja
hasonló fenntartásnélkiiliséggel szívébe zárni jelen korunk számos tehetséges
íróját és kiváló alkotásait.
A legolvasottabb müvek. Az írók után lássuk most műveiket. Melyek
emelkednek ki a 491 művet tartalmazó jegyzékből? A 83 (16,9%) kiemelt
művet 730 tanuló, — a lányok 61%-a, — említi válaszaiban. Ez tehát az a
törzsállomány, amelyet a tanulók közel 2/3-a a legjobb olvasmányának tart.
Ebből 52 mű magyar, 31 mű pedig külföldi, elsősorban nyugati (klasszikus)
író alkotása.
Mint a világító torony a tenger hullámzó tükréből, úgy emelkedik ki
az Egri csillagok a népszerű olvasmányok sorából. Csak a VIII. osztályban
veszti el első helyét, amikor a másik remekmű, A kőszívű ember fiai veszi
át a vezető szerepet. Mindkettő történelmi tárgyú regény. Jókai műve azon­
ban már többet megmutat a szereplők érzés- és gondolatvilágából, amelyet
a legtöbb serdülő leány olyan állhatatosan keres olvasmányaiban. De a többi
olvasmány is, szerényebb előfordulása ellenére jellemzően illeszkedik bele a

409'
8 —14 éves leányok irodalmi érdeklődésének tablójába. A három meséskönyv­
vel (János Vitéz, Világszép Nádszál kisasszony, Aranyláncon függő kastély)
az V. osztályban lényegében lezárul ez az érdeklődési kör. Verne regényei és
a Tamás bátya kunyhója iránt pedig éppen a IV —VI. osztályokban élénkül
meg az érdeklődés. A Pál utcai fiúk, a bandaregényeknek ez a klasszikus
alkotása, csupa fiú szereplői ellenére még a VII. osztályban is szívesen látott
könyv. S a Légy jó mindhalálig, Koldus és királyfi, Tarzan, Tom Sawyer min­
den korcsoportban megtalálják a maguk lelkes olvasóit. A kevés számú és
szétszóródó válaszokból azonban nem alakulhatnak ki az érdeklődés súlypont­
jai e művekkel szemben.
Feltűnő tehát, hogy az irodalmi érdeklődés élvonalában álló 15 mű
között nincs egy sem, amely kifejezetten lányregény lenne. Ellenben több is
(A Pál utcai fiúk, Rejtelmes sziget, Tom Sawyer kalandjai, Tarzan, K ét évi
vakáció) a fiúk olvasmányjegyzékén is a sokat emlegetett művek között sze­
repel. A fiúk érdeklődésétől erősebben eltérő sajátságokat csak a második
vonalba sorozott művek jegyzéke árul el. A lányok érdeklődésének és élmény­
világának a fiúkétól eltérő sajátságai ezeken már jól lemérhetők. Éppen ezért
az alaposabb elemzésnek a teljesebb irodalmi jegyzéket kell alapul vennie.
Az olvasmányok megoszlása műfajok szerint. A könyvhöz fűződő kapcso­
latok fejlődését az olvasmányok műfajok szerinti megoszlása is híven tükrözi.
E megoszlásból ugyanis eléggé világosan elénk tárul az az átalakulási folyamat,
amely a 8—14 éves leánygyermekben lezajlik. Mélyreható biológiai és pszi­
chológiai változások mennek végbe az egyénben, amelynek sodra a felnőtt kor
felé m utat. Két adatsor összehasonlítása is elegendő ahhoz, hogy meggyőződ­
hessünk e fejlődési tendencia érvényességéről. A gyermekkort jellemző fő
érdeklődési kör, a mese iránti érdekődés a következőképpen alakul a III. osz­
tálytól a VIII-ig: 40%, 16,5%, 8%, 5%, 1%, 0,5%. A felnőtt irodalom előfor­
dulásának aránya ennek éppen fordítottja: 1%, 1,5%, 8%ú 5,5%, 12%,
30%. Az irodalmi érdeklődés átrendeződése azonban sokkal bonyolultabb
folyamat, semhogy egy-két tényező szerepével értelmezni lehetne. A helye­
sebb megítélés érdekében a teljes képet kialakító valamennyi tényező hely­
zetét, szerepét és egymásközti összjátékát figyelembe kell vennünk. (Lásd
I. táblázatot.)
Az érdeklődés alakulásának hosszmetszete arról tanúskodik, hogy egy-
egy műfaj iránt az érdeklődés intenzitása osztályonként nagyon eltérő lehet.
Számos olyan műfajt találunk, amelyet az alsótagozatos leánygyermekek
még kedvvel olvasnak, de később ez a kedv meggyengül, sőt teljesen elvész.
A mese, az állattörténetek, népi hősök történetei tartoznak e csoportba. Más
műfajok iránt viszont a kezdeti gyengébb érdeklődés az általános iskola
végéig növekedőben van. A történeti tárgyú elbeszélések, a leányregény és a
felnőtt-irodalom képviselik az olvasmányoknak ezt a csoportját. A harmadik
csoportba a kalandos utazásokat soroljuk. E művekkel szemben az érdeklődés
bár jelentős minden korcsoportnál, csak a VI. osztályig figyelhető meg az
érdeklődés egyenletes növekedése, ettől kezdve pedig hullámzik az érdek­
lődés intenzitása. A negyedik csoport olvasmányai, — a fantasztikus, az
ismeretterjesztő könyvek, a ponyva, életrajzregények és a vers érdeklődési
foka annyira alacsony, hogy bár színezik a leányok irodalmi érdeklődésének
egészét, annak jellegét azonban nem képesek befolyásolni.
Mi az, ami a lányok irodalmi érdeklődésének jellegzetességeként köny­
velhető el s a fiúkétól eltérő vonás ? — Mindenekelőtt a lányregények egyre

410
 I. tá b lá z a t

A B U D A PESTI LÁNYOK O L V A SM Á N Y A IN A K M EG O SZLÁ SA M Ű F A JO K S Z E R I N T

sltása
III 1 IV 1 V. 1 VI. VII. Vili. III—VIII

Mese ...................................................... 80 33 16 10 2 1 142

0/
/0 (40) (16,5) (*) (5) (i) (0,5) (11,8)
Á l l a t t ö r t é n e t ....................................... 9 6 3 1 29
% (3,5) (4,5) (3) (1,5) (1,5) (0,5) (2,4)
O y e rm e k v ilá g ................................... 23 38 31 25 21 13 151
iskola, ú ttö r ő é le t % (11,5) (19) (1 5 ,5 ) (1 2 ,5 ) (10,5) (6,5) 12,5)
N ép i h ő sö k ........................................ 15 18 5 4 2 44
% (7,5) (9) (2,5) (2) (1) (3,7)
M onda, rege ...................................... 32 40 48 50 56 61 287
tö r té n e ti elbeszélés % (16) (20) (24) (25) (28) (3 0 ,5 ) (23,9)
K alandos tö r t., u t a z á s ..................... 15 24 36 54 33 26 188
0/
/o (7,5) (12) (18) (27) (16,5) (23) (15,8)
L á n y re g é n y ..................................... 19 25 31 31 44 29 179
o/
/o (95,) (12,5) (15,5) (15,5) (22) (24,5) (14,9)
F a n t a s z t i k u s ....................................... 1 1 1 2 4 2 11
o/ (0,5) (0,5) (0,5) (1,0) (2) (1,0) (0,9)
/0
É le tr a jz ................................................... 3 4 2 5 1 15
0/
/0 (— ) ( 1,5) (2) (i) (2,5) (0,5) (1,2)
Is m e re tte rje s z tő ................................... 1 4 2 2 2 1 12
0/ (0,5) (0,5) (1,0)
(2) (1) (1) (i)
V ers ........................................................ 3 2 4 1 10
0/
/o (1,5) (2) (0,5) (0,8)
(1) (— ) (— )
F e ln ő tte k o lv a s m ................................. 2 3 16 11 24 60 116
0/ (1,5) (5,5) (12) (30) (9,7)
/o (i) («)
P o n y v a ................................................. 3 4 4 11
0/
/o (1,5) (2) (2) (0,9)
(— ) (— ) (— )
Be n e m so ro lh a tó m ű v e k ................ 2 3 5
0/ (1,5) (0,4)
/0 (i) (— ) (— ) (-) (— )
Összesen: 200 200 200 200 200 200 1200
0/ (100) (100) (100) (100) (100) (100) (100)
/0
1

növekvő száma. A fiúk válaszai között ezzel a műfajjal egyáltalán nem talál­
kozni. De a többi műfajhoz való viszonyulása is más a leányolvasónak, mint
a fiúnak. A leányok a meséhez erősebben vonzódnak s a mese iránti érdek­
lődés legalább két évvel hosszabb ideig megmarad. Fokozottabb az érdeklő­
désük a gyermekvilág, az iskola és úttörőélet, a történeti tárgyú elbeszélések
iránt is. Különösen pedig a felnőttek irodalma vonzza őket erősen, ami a
lányok egy-két éves fejlődési előnyével magyarázható. Örvendetes jelenség,
hogy a serdülő lányok ponyvaolvasó kedve lényegesen gyengébb, mint a
fiúké.
A tanulócsoportok érdeklődésének keresztm etszete is felszínre hoz néhány
pszichológiai és pedagógiai tekintetben figyelmet érdemlő vonást. A II. tá b ­
lázat nemcsak az irodalmi érdeklődés fő irányait tünteti fel az egyes osztályok­

ul
ban, de azt is, hogy a növekvő évek milyen eltolódásokat okoznak a leány-
gyermek könyvhöz fűződő kapcsolataiban.

I I . tá b lá za t

<ü O s z t á l y o k
•->
III. I V. V. VI. VII. vm .

1 . m ese tö rt. tö rt. k a la n d tö rt. t ö r t.

2. g y e rm e k g y e rm e k k alan d tö rt. lányreg. fe ln ő tt olv.
3. t ö r t. m e se gyerm ek lá n y re g . k a la n d lán y re g .
4. lán y re g . lá n y re g . lányreg. g y e rm e k fe ln ő tt k a la n d
5. k a la n d k a la n d m ese fe ln ő tt g yerm ek g y e rm e k
6. n é p i hős n é p i hős fe ln ő tt m ese életraj z ponyva

Az érdeklődés szerkezete osztályról osztályra eltér egymástól s az eltoló­

dások fokozatos átmenetekben történnek. A fenti táblázat jól mutatja, miként
vesztik el a jelentőségüket korábban uralkodó érdeklődési irányok s hogyan
hódítanak teret újabbak.
Végső összegezésben az derül ki, hogy az irodalmi érdeklődés dinamikus
folyamat, amely számos tényező összjátékából alakul ki. Évről évre változó
arculata van, de a fejlődés egyre magasabb szintjei felé halad. A fejlődés ten­
denciája az, hogy az egyén az irodalmi érdeklődés terén is a nagykorúságot
érje el.
A gyermekirodalomtól a felnőttek olvasmányáig. A 8—14. életévek a gyer­
mekkor második leiét és a serdülőkor kezdő szakaszát foglalják magukba.
Felbomlanak a személyiségnek a gyermekkor folyamán kialakult viselkedési
formái s fokozatosan új, magasabb szintézisberendeződnek a fejlődés eddigi
eredményei. Ezt az átrendeződési folyamatot az olvasmányok korcsoportok
szerinti összehasonlítása is meggyőzően szemlélteti. (Lásd III. táblázatot.)
I I I . tá b lá za t

A B U D A P E S T I L Á N Y O K O L V A SM Á N Y A IN A K M E G O SZ L Á SA K O R C S O P O R T O K S Z E R IN T

Az egyes korcsoportok O s z t á 1y o k
olvasmányai
in . IV. V. VI. V II. V III. in .—v i n

G y e rm e k iro d a lo m ............................... 135 98 58 45 29 15 366

(67,5) (49) (29) (22,5) (14,5) (7,5) (30,5)
I f j ú s á g i i r o d a l o m ............................... 61 99 126 138 143 121 702
(30,5) (49,5) (63) (69) (71,5) (60,5) (58,5)
F e l n ő tt e k i r o d a l m a ........................... 2 3 16 14 28 64 127
(1) (1,5) (8) (7) (14) (32) (10,6)
N e m so ro lh a tó b e ............................... 2 — — 3 — — 5
(1) (— ) (— ) (1,5) (— ) (— ) (0,4)

Ö sszesen : .... 200 200 200 200 200 200 1200

(100) (100) (100) (100) (100) (100) (100)

412
 Eszerint a közel félezer mű fejlődéslélektanilag a három nagy életszakasz
olvasmányanyagát képviseli, éspedig a gyermek (30,5%), az ifjúkor (58,5%)
és a felnőttek irodalmát (10,6%). A fejlődés irányultsága tehát határozottan
az irodalmi érdeklődés érlelődóséről tanúskodik.
Még határozottabban megmutatkozik ez a folyamat, ha évről évre
haladva összehasonlítjuk a tanulók részesedését a három korcsoport irodal­
mából. Az 1. ábra szemlélteti az összehasonlítás eredményét.
Az irodalom három nagy csoportjának lefutási görbéiről a leánytanulók
érdeklődésének újabb sajátosságai olvashatók le:

Osztály

a) A korábban túlsúlyban levő gyermekirodalom a IV. osztályban

egyensúlyba kerül az ifjúsági irodalommal, amely ettől kezdve gyors ütemben
meghódítja a serdülő lányokat.
b) A VII. osztályban azonban újabb fordulat következik be a fejlő­
désben. Az ifjúsági irodalom felfelé ívelő vonala hirtelen megtörik (71,5%-ról
60,5%-ra esik vissza), a felnőtt-irodalom igénylése pedig ugrásszerűen emel­
kedni kezd. Hasonló eredményről számol be Harsányi István is már idézett
munkájában, aki leánygyermekénél figyelte meg a felnőtt-irodalomra való
áttérést, s ennek idejét a 13—14. életévek közé helyezi.
Egészen természetes ezek után, hogy a gyermekolvasmányok iránt a
mélypontra süllyed az érdeklődés. Új korszak kezdetét jelenti ez a fejlődés­
ben, amely megfelelő irányítás esetén az irodalom teljes meghódításához
vezethet. Az egyén fokozatosan a könyvhöz fűződő kapcsolatok terén is nagy­
korúvá, felnőtté válik.

413
 Az eredmények összegezése. 1. Az általános iskolai tanulók körében az
írók népszerűségét erősen befolyásolja az életkor. A minden korcsoportban
sűrűn emlegetett Gárdonyi, Móricz és Verne esetében is jól megfigyelhető ez.
De különösen Jókai nevének feltűnése az V. osztályosok válaszai között és a
válaszok számának rohamos növekedése a VII. és VIII. osztályokban bizo­
nyítja az érés rendkívüli jelentőségét egy-egy író népszerűségének alakulására.
2. Viszonylag kevés író emelkedik ki a felsorolt sok név közül. Vizsgálati
anyagunkban mindössze 16 név szerepel, akikre a tanulók választásának
közel fele esik. Az em lített írók többsége letűnt korszakok fémjelzett nevei.
Ifjúságunk tekintélyes része tehát, —- nyilván külső befolyásra, — e kétség­
telenül nagy nevek szuggesztiójának a hatása alatt él, s ezért nehezen találja
meg a kapcsolatot a ma élő írókkal. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy tanu­
lóink eléggé erősen a m últ felé fordulnak. Ezen varrni keveset változtat az,
hogy az egy és két ízben említett nevek között számos mai író is található.
3. A művekről készült jegyzék elemzése méginkább megerősíti fenti
megállapításunkat. A törzsállományt képező 83 könyvet a lányoknak közel
fele legjobb olvasmányának mondja. Ezek között azonban a lányregényeken
kívül mindössze néhány mai író művével találkozunk (Hárs László, Fekete
István, Fehér Klára stb.). Az első helyeket elfoglaló 15 mű között azonban
egyetlen élő írónk sem szerepel.
4. A 8—14 éves lányok a kifejezetten fiúknak szóló kalandos könyve­
ket és bandaregényeket is buzgón olvassák. Sőt, a legnépszerűbb könyvek
között az első helyre éppen ezek kerülnek. Ez már csak azért is érdekes, mert
a fiúk olvasmányai között egyetlen leányregénnyel sem találkozunk.
5. A lányregények a 8 éves kortól egyre növekvő mértékben tért hódí­
tanak. A sajátosan nőies érdeklődési kört és élményvilágot a fejlődésnek
általunk vizsgált időszakában ez az irodalom táplálja. Mellette azonban a
történeti, a kalandos és a felnőtteknek szóló irodalom is igen jelentős arány­
ban szerepel a fiatal lány olvasmányjegyzékén.
6. A műfajok szerinti megoszlás világosan mutatja a lányok irodalmi
érdeklődésének fokozatos átrendeződését is. A fiúktól elkülönítő vonások hatá­
rozottan megfigyelhetők már náluk, mint pl. a gyorsabb iramú fejlődés
(korábban térnek rá a felnőttek olvasmányaira), a mese melletti erősebb meg-
tapadás stb.
7. Az irodalmi érdeklődés fejlődési tendenciája a felnőttség irányába
m utat. A gyermekkor olvasmányait lassanként kiszorítja az ifjúsági irodalom.
Ugyanakkor a felnőttek olvasmányainak térhódítása is egyre nagyobb arányo­
kat ölt s a VIII. osztályban eléri az egész olvasmányanyag A IV. osz­
tályban találjuk az első fordulópontot a korcsoportok irodalmának egymáshoz
való viszonyában. A mérleg az ifjúsági irodalom javára billen. A VII. osztály­
ban újabb fordulat következik be. Az ifjúsági irodalom éveken át felfelé ívelő
görbéje megtörik, a felnőttek olvasmányai iránti érdeklődés pedig ugrás­
szerűen emelkedni kezd.
8. Mindezek a jelenségek arról tanúskodnak, hogy az irodalmi érdek­
lődés fejlődése állandó mozgásban, változásban levő, dinamikus folyamat,
amely az általános fejlődés törvényszerűségeinek és a környezet benyomásai­
nak hatására érik, formálódik mindaddig, amíg a felnőttet jellemző szintet
el nem érte.
Budapest, VIII. Horváth Mihály tér 8.

414
 TUDAT. TUDATTALAN*
D b . H er m a n n I m re

I. H ogy m ire m u ta tu n k rá a tu d a t szóval, a z t kizárólag a figyelm ével

befelé forduló, sa já t lelki jelenségeire figyelő ta p a s z ta lh a tja . M ásra v o n a t­
kozóan a tu d a to t k özvetlenül nem fig y elh e tjü k meg, csupán k ö z v e tv e követ­
keztethetünk jelenlétére. A m ilyen k ö n n y ű n ek látszik a tu d a t té n y é n e k ilyen
fe lm u ta tá s a , olyan nehéz en n e k a jelenségnek szav ak b an való le írá sa , külö­
nösen o ly an céllal, hogy, g o n d o latk ísérletszerű en , a felvétel sz e rin t tu d a to t
m ég n em ta p a s z ta lt is tu d ja , m ilyen jelenségről v an szó. Sok k ísé rle t tö rté n t
e n n e k a definíciós fe la d a tn a k a m egoldására, ill. m egközelítésére. G rau
n ém et pszichológus 1922-ben kis k ö n y v b en összeállíto tt ily m eg h atáro zási
k ísé rle te k e t. H a a m eghatározás a lelki m űködés elid eg e n íth ete tle n tu la jd o n ­
ság ára u ta l, m in t DESCARTESnál, a definíció attributiv. H a a tu d a t o t a lelki
jelenségek véletlen ta p a s z ta la ti jellegének fogják fel, m in t pl. L o c k e , a
definíció accidens jellegű. Apperceptiv a m eghatározás, h a a k é p z e te k tisz ta ,
figyelm es b irto k lására u ta l, m in t L eib n izró I, WoLEFnál. V iszont v isszatü k ­
röző, reflektív, ha a lélek m élyének v e tü le tik é n t áll e lő ttü n k , m in t (.R u siu sn á l;
vag y aktuális, ha a folytonos v á lto z á st t a r t j a lényegnek, m in t H u m e és W u n dt -
Térbeli szimbolizáló is le h e t a tu d atfo g alo m , m iként HERBARTnál, am ikor is
a tu d a t belsőnk színpada. K ü l p e a tu d a tn a k generalizáló, összefoglaló jelleget
tu la jd o n ít, N atorp énünknek az egyes ta rta lm a k k a l való kapcsolatát lá tja
b en n e, a m it vagy szu b jek tív e vagy o b jek tív e leh et értelm ezni.
II. Hasznosabb lesz, ha néhány újabb meghatározást konkrétebben
próbálunk követni. B l e u l e r (1949) a tudat fogalmi meghatározásában annak
voltaképpeni meghatározhatatlanságából indul ki. Csak rá lehet m utatni arra,
hogy mit kell tudaton érteni, pl. rámutatni azzal, hogy ráeszméltetünk az
egyén leglényegesebb elkülönítő tulajdonságára az automatával szemben. Az
automata nem tudhatja, hogy milyen műveleteket végez, viszont mi ezt tud­
hatjuk. De mégsem ez a tudat, ez a tudás szolgáltatja a tudat, lényegét, aho­
gyan azt sokan gondolják. A tudat ugyanis nem egyenlő tudással, hanem egy
sajátos minőséggel, és mint ilyen, a tudat csak az egyénen belül, önmagunkban
észlelhető. Tudat nem egyenlő sem célszerű cselekedettel, sem akaratlagossal.
Az érzékelések tudat-minőség-jellegének megkülönböztetése az általuk ki­
váltott tudástól különben PLATONra vezethető vissza.
Miben tér el ettől a felfogástól R u b in s t e in szovjet pszichológus állás-
foglalása a tudat kérdésében? Könyve németre fordítva 1958-ban jelent meg.
Ő a tudatban kettősséget lát: a tudat egyrészt az egyénhez szorosan hozzá­
tartozó élmény, közvetlen átélés, másrészt a valóságos világ visszatükröződése.
Az átélés maga az egyéni élet céljainak és motívumainak összeműködésében
fejeződik ki (ami már kiesett B l e u l e r meghatározásából), a valóságot vissza­
tükröző tudás pedig a tárgyi egybefonódásban. Másszóval a tudat átélés,
amikor a személyes, tudás, amikor a tárgyi egybefonódás határozza meg.

* E lő a d ása /. M TA P szichológiai B izottsága O rvosi Pszichológiai A lb izo ttság áb an

1959. decem ber 16-án.
A szerkesztőség ezt a ta n u lm á n y t közzé teszi, b á r ennek tö b b m eg állap ításáv al
nem é r t egyet. A k özzétételt az indokolja, hogy a ta n u lm á n y igen fo n to s pszichológiai
té m á v a l foglalkozik, és a szerkesztőség a z t rem éli, hogy a tu d a t i s tu d a tta la n kérdéséről
a ta n u lm á n y nyom án széles v ita indul meg.

415
Az a tudás, ami az egyén tudatában megnyilvánul, az objektívnek és szubjek­
tívnek egysége. A konkrét egyén tudata átélés és tudás egysége. Ez a konkrét
tu d a t egy dinamikus, tökéletesen nem tudatosult élménybe beágyazott valami,
és ez az élmény egy többé-kevésbé megvilágított, változó, határaiban szoro­
san le nem zárt alapot nyújt, melyből a tudat kiemelkedik, de amelytől soha­
sem tu d teljesen megválni. Tudat és háttér kölcsönös rezonanciában van.
Látható a fentiekben az is, hogy a lelki jelenségek területének kérdése,
anélkül, hogy tudattalanról beszélnének, már a tudat meghatározásánál sze­
repel, amennyiben hátteret, minőségnél a minőség hordozóját hozzá kell gon­
dolni a tudatoshoz, amint ezt R u b in st e in kifejezetten meg is teszi.
Bizonyára nem kerülte el figyelmüket, hogy miben különbözik B l e u l e r
és R u b in s t e in felfogása. B l e u l e r élesebben különíti el a tudatot, mint minő­
ségi élményt a tudástól, m int azt R u b in st e in teszi. Hasonlattal élve: a lám­
pával megvilágított szobában világítónak mondja az egyik a lámpát, a másik
a lám pát és a szobát.
A két felfogást a tudatról célszerű fogalmilag is elhatárolni egymástól.
Míg az első állásfoglalás a tudatról mint minőségről beszél, addig a másik
álláspont beleveszi azt is, am it a tudat színterének, F e c h n e r régi elképzelése
szerint a tudat helyiségének, lokalitásának mondhatunk, és amit F r e u d a
tudatrendszernek nevezett el (1913—1917). A tudatrendszer a struktúráit
személyiség egy része, és vele a lelki folyamatoknak és tartalmaknak a tudat
megvilágítása mellett lefolyó és jelentkező részét jelöljük. A tudat mint
minőség tisztán lélektani fogalom, a tudatrendszer az ún. metapszichológiai
és strukturális fogalmak közé tartozik. Metapszichológiai a fogalom akkor,
ha összetevőjében térbeli és egyéb, nem lélektani, hanem fizikai, dinamikai,
ökonómiai, fejlődési elképzelések szerepelnek; strukturális, ha a személyiséget
részekre tagoltnak ábrázoljuk.
Mielőtt a tudat kérdésében tovább mennénk és keresnők a rá jellemző
törvényszerűségeket, éppen a metapszichológiai fogalomalkotás szükséges­
sége m iatt is, rá kell térnünk arra a lényeges kérdésre, hogy mennyiben van
módja és joga a lélektannak az agyfiziológián túli fogalomalkotásra, sajátos
törvényszerűségek megállapítására. Hiszen, mondhatná valaki, a lelki műkö­
dés agyműködés (amint valóban az), tehát törvényszerűségei, fogalom-tára
sem lehet más, mint agyfiziológiai. A Természettudományi Közlöny III. (XC)
évfolyamának 11. számában (1959 nov.) található a természettudományok
filozófiai kérdéseivel kapcsolatban tartott moszkvai Össz-szövetségi Tanács­
kozás anyagának kivonatos ismertetése. Eszerint pl. „a fehérjemolekulát a
szó közönséges és szorosan v e tt értelmében nem lehet visszavezetni az amino-
savak összegére . . . A kémia és fizika korszerű eredményei nemcsak hogy nem
törlik el a határt a fehérje és az aminosavak összege között, hanem még el
is mélyítik a fehérje specifikus sajátosságairól alkotott elképzeléseinket, és
olyan terminusokban adják meg annak fizikai és kémiai karakterisztikáját,
amelyek nem alkalmazhatók az egyes aminosavakra . . A rendszer fokozatos
bonyolultabbá válása olyan törvényszerűségek kialakulásához vezet, amelyek
nem vezethetők vissza az egyes elemi részfolyamatokra, vagy az adott objek­
tum ot képező atomok és molekulák tulajdonságaira . . . Ugyanilyen mérték­
ben vonatkoznak az elmondottak a biológiai törvényszerűségek kutatására is.”
Az ismertetés nem foglalkozik a lelki jelenségekkel, de nincs ok arra, hogy
éppen ezen a területen az elv, a saját törvényszerűségek elismerése, csődöt
mondjon. Viszont külön foglalkozik az ismertetés a modellezés kérdésével.

416
A már említett metapszichológiai fogalmak ilyen modellezések, és az ismer­
tetés szerint a modellezés a biológia jelenkori szakaszában egyebek mellett
eredményes eljárás (pl. a hidrodinamika alkalmazása a vérkeringésre).
III. Lássunk most néhány törvényszerűséget a tudat köréből. A tudat
mint minőség szorosan kapcsolódik az éberléthez. S childer (1942) a klinikus
szempontját követve a következőkre figyelmeztet: Ha éberek vagyunk, vilá­
gosan észleljük tapasztalataink összefüggését, a fonalat, mind a külső világ­
ban, mind bensőnkben. A tudatrendszer tehát működik. De ha álmosak leszünk,
ez az észrevétel mind nehezebbé válik. A következő álmossági fokon cselekvés­
képtelenek leszünk, a gondolkodásnak kezdetleges formái jelentkeznek hip-
nagóg hallucináció alakjában, az érzéklés kifejezett túltelítettségével. A tudat­
rendszer mintegy kezdetlegesebb formájára siklik vissza. Az alvásban aztán a
külvilággal való kapcsolat megszűnik, a jelentkező álmok sajátos tudattal,
az álomtudattal rendelkeznek, amelynek niDcs befolyása a cselekvésre; a
tudatrendszer tehát, mint a személyiség részrendszere, megbénult, a lelki
összefüggések pedig ebben az álomtudatban lényegesen különböznek a tudat-
rendszer összefüggés-szabályaitól.
Ugyancsak sorozat, de más jelenségeket mutató sorozat terjeszkedik
az éberlét tudatosságától a mély hipnózis állapotáig.
Megfigyelhető sorozaton mennek át a tudatosság szempontjából agysé­
rültek is. A mély kóma után, a gyógyulás felé való haladáskor, fájdalmas
ingerekkel szemben való védekező reakció lép előtérbe. Kapaszkodási és szo­
pási reflexek jelentkeznek ködös tudatállapot mellett, ami miatt a beteg nem
tud összefüggéseket teremteni a maga világában. És amikor a ködös állapot
felengedett, az emlékezés még mindig nem áll a szokott módon az én rendel­
kezésére (K o rsakoff szindróma). Itt az éber tudatrendszert egy ösztönkö-
zelibb lefolyásrendszer helyettesíti.
így láthatjuk, hogy a tudatnak és tudatrendszernek vannak törvény­
szerűségei, hogy a tudat és az éber tudatrendszer egymástól szétválasztható
és szétválasztandó, bár a kettő erősen függ egymástól. A tudatminőség is
elveszti frisseségét, ködössé válhat, ha a tudatrendszerben zavar áll be és
viszont.
Visszatérve az éberlét és tudat kapcsolatára, nemcsak az éberlét megszű­
nésével, az alvással, szűnik meg a tudat, hanem a tudat megszüntetésével,
azzal, hogy nem adunk neki tartalmakat, a látást, hallást, tapintást kikap­
csoljuk, megszüntethetjük az éberlétet is. Ezt a régen ismert jelenséget
(S t r ü m p e l l ) újabban módszeresen, hang beáramlásától izolált szobában
vizsgálták. A tudat folytonosságának fenntartásához szükséges, mint ezek a
kísérletek is igazolják, hogy az agy állandó érzetingereket kapjon. Sőt nem elég
egyetlen, monoton inger jelenléte, szükséges bizonyos változatosság az ingerek­
ben. Kimutatták, hogy monoton ingerek a katonai szolgálatban és az iparban
a tudat kikapcsolódása, m iatt bajokat okoztak. Például tartósabb radar meg­
figyelések alkalmával a figyelő elmulasztotta az észlelésre való felfigyelést,
bár semmi figyelemelterelő inger nem érvényesült. Az említett kísérletekben
a kísérleti személyek fülét gumipárna fedte, a szobát csak halványan derengő
fény világította meg, melyben tárgyak nem voltak felismerhetők, a tapintást
hosszú kesztyű és manzsetta akadályozta. A 24 órai megfigyelés alatt először
álmosság lépett fel, majd alvás. Az ébredés után az álmosság még meg­
maradt, érzékelési éhség jelentkezett, a k. sz. énekelni kezdett, önmagához
beszélt, a szobát vizsgálhatta. Koncentrálóképessége megszűnt, gondolat-

3 M agyar Pszichológiai Szemle 417

világát nappali, hallucinációszerű ábrándozás, álmodozás foglalta le. A k.
sz.-ek üres időközökről is beszámoltak, sokat izegte k -mozog t a k, emocioná­
lisan labilisakká váltak. A hangulati ingadozás mellett térbeli különös láto­
mások foglalták le a figyelmet, amelyek a mescalin bódulat látomásaihoz
hasonlítottak (Ta u b e r és G r e e n , 1959).
Az éberlét-alvás ritmusa egyike az élő lényeket jellemző ritmikus műkö­
déseknek, és mint ilyen általános jelenség nincs az agyműködéshez hozzá­
kötve. Az éber tudatállapot a világ lelki feldolgozását és a reakciók előkészí­
tését szorgalmazza, szemben az alvásállapottal, melyben az élőlény a külvilág­
tól visszahúzódik. Van elmélet (W h it e ), amely éppen ennek a jelenségnek
alapján arra következtet, hogy a tudat létrejötte a külvilághoz való nehéz
hozzáalkalmazkodás, a nehézségek, ellenállások leküzdése érdekében kon­
fliktusok mentén (W. S t e r n ) fejlődött ki. Ha a tudatban konfliktus támad,
így tudjuk P avlov kísérleteiből, alvás állhat be, de ugyanez az ok az ellen­
kező eredményt is szülheti, és az éberlét fokozott, a tudat kifejezettebb lesz.
S ch ild er , ugyanígy P ia g e t , Su l l iv a n , még a nyugati pszichológiai
irodalomban is hangsúlyozzák, hogy a tudatnak jelentősége van a társa­
dalmi viszonyok kialakításában, és viszont, a társadalmi behatások alakítják
a tudatot. Izolálódunk az emberektől, ha a tudatrendszer nem teljesíti ezt
a feladatát. Tudatrendszer ilyformán társadalmi jelenség. A tudat lecsók -
kenése magával rántja a tudatrendszer gyengülését, és ezzel a társadalmi
világ egyénivé szűkül.
A társadalmi viszonyoknak ilyesforma kiemelkedő szerepe a tudatrend­
szerben fejlődéstanilag azon alapszik, hogy ez a rendszer nemcsak a látás­
nak, hallásnak, tapintásnak, szagérzeteknek tudatos feldolgozó helye, hanem
egy nem tudatra emelkedő érzékelés ingereinek is, a vesztibuláris irányulások­
nak szublimált, relációkká finomult munkahelye. A viszonyok, relációk feldol­
gozása, annak a gondolkodási műveletnek, melyet a lélektan szemléktnélküli
(unanschaulich) gondolkodásnak, beállításnak (Einstellung) nevez, e lokali-
tásban, a tudatrendszer speciális részében folyik le, amit vonatkozási rend­
szernek neveztem (1926). (Lásd még D. R a pa po r t , 1956.) Ennek bizonyítéka
az is, hogy a tudat és tuelatrendszer gyengülésével karöltve járhat a veszti­
buláris inger tudatossá válása, szédülés formájában. Régi tanulmányom mel­
le tt S chtlder is osztja azt a nézetet, hogy vesztibuláris izgalom a tudatban
változást, tudatborulást okoz, konfúziót a tudatrendszerben. Meniére-kór
némely esetében tudatvesztés áll be. Azt is tudjuk, hogy a tudat mélyebb
zavara lehetetlenné teszi a vesztibulárisan fenntartott egyenes állást.
A tudatrendszernek, ill. részének, a vonatkozási rendszernek irányt,
irányulást kölcsönző szerepe mutatkozik az emóciók átélésében is, miközben
az érzékietekből elvont térbeliség tulajdonságát is rájuk ruházza. A táguló tér
jellegét mutató euphoriás örömérzés (B tnswa n g er ), az összehúzódást, gub-
baszkodást imitáló, szűkülő térre valló depressziós levertség irányítottan és
térszerűen jelentkezik tudatunk számára. Az agressziós emóció, a haragérzés,
miként ezt rége bbi dolgozataimban (1947 és 1950) klinikai példákon kimutatni
igyekeztem, csavart, egysíkú tér tulajdonságainak modelljével analóg. Ebben
a térben nem érvényesül a jobb-bal, a jó-rossz megkülönböztetése. A sza­
dista palacsintává akarja lapítani áldozatát, nyakát, karját kicsavarja.
(H e r m a n n , 1947.)
A tudat énünkhöz, egész személyiségünkhöz kapcsolódva reflexív tuda­
tossággá válik. Ez a visszatükröző tudatosság különböző állapotok szerint

418
különbözhet. R apa por t említett művében így megkülönbözteti a reflexív
tudatosságot intoxikációkban, kimerültségben, hipnózisban, álmokban. Ezek­
ben az állapotokban éppen a reflexív tudatosság, az énben való tudatos fel­
dolgozás hiányos vagy hiányzik. Organikus etiológiájú állapotokban, afáziás
szindrómákban ugyanez figyelhető meg (R a pa po r t ). Súlyosabb neurózisok­
ban a belátás hiányából következtetünk ennek a tudatosságnak a gyenge­
ségére, és ugyancsak a személyiség megduplázódásából, a dt perszonalizáció-
ból, a személy azonossági tudatának elvesztéséből, amnéziákból. Elmebajok­
ban ugyanily következtetésre jutunk a betegségbelátás hiányából, halluci-
nációkból, illúziókból (u. ott).
A tudatról és tudatrendszerről azért is beszéltem bőven és több oldalról
megvilágítva, mert klinikailag és a pszichotherápiában fontosságot kap a kon­
fliktusok, az elfojtott, le nem vezetett indulótok ún. lereagálásában. Lereagálás
csakis a t udatre nd szeren és tudaton át történhet, az affektusok átélése formá­
jában. Ezt pedig azért hangsúlyozom, mert vannak a lélekelemzésnek bírálói,
akik ennek az orvosi lélektannak azt vetik a szemére, hogy csak a tudattalant
ismeri, és annak a felsőbbségét hangoztatja. F re u d szerint a tudat nemcsak
a gyógyítás ele ngedhetetlen eszköze, hanem a belső lelki megismerés egyetlen
világító lámpája is.
IV. M iközben a tu d a tró l, a tu d a to s lelki jelenségekről szóltunk, u t a l ­
n u n k k e lle tt a rra , hogy a h á tté rb e n lebeg egy velük k ap c so lt kérdés, az t.i.,
hogy csak tu d a to s lelki jelenség van-e, hogy a tu d a to n k ívül nincs-e t u d a t ­
ta la n lelki fo ly am at? H íven ed d ig i eljárásu n k h o z, ism ét sorra veszünk e g y ­
n éh á n y sza k értő t, hogy m eglássuk, m ik én t foglalnak ők á llá st ebben a rég tő l
v ita to tt, lényeges kérdésben. M in t a tu d a t pro b lém áján ál G rau összeállítása
n y o m án a tu d a tra von atk o zó an lá th a ttu k , úgy m ost a tu d a tta la n t illetően
Birk m a n n (1943) fejtegetései győzhetnek m eg a rró l, hogy a tu d a tta la n
értelm ezése különböző leíróinál különböző. B irk m a nn lényegileg négyféle
tudattalan fo galm at sorol fel: v an térbeli-materiális, m in t ÜESCARTEsnál,
perceptiv, m in t LEiBNiznél, apperceptív, m in t C’RUSiusnál és KANTnál, és
végül vitális tu e la tta la n , m in t HERDERnél, GoETHEnél, J o h . MüLLERnél,
11ARTMANNnál. S zerinte F r e u d tu d a tta la n ja mind a négy értelm ezésből
m erít.
V. Forduljunk újra néhány újabb meghatározáshoz, mégpedig ismét
B l e u l e r , majd R u b in s t e in nézetéhez.
B l e u l e r mindenekelőtt az automatikusan végzett cselekedetekre és a
hipnotikus kísérletek adataira utal: a kéz ír, a száj beszél, anélkül, hogy a
hipnotizált érezné, hogy ő az, akiből a cselekvések kiindulnak. Kísérleti
gondolattársításokban, vallja továbbá, a gondolatmenet sokszor nem tudatos
képzeteken vonul keresztül, sőt általában a gondolatainkat kísérő lelki ta r­
talmak csak kis részükben tudatosak. Mindabból, amit érzékszerveink felfog­
nak, csak kevés válik tudatossá, azonban mégsem vész el énünk számára.
És ha önmagunkat és embertársainkat jól megfigyeljük, sokszor azt találjuk,
hogy fontos elhatározásokban a döntő érv nem tartozik a tudatosak közé.
Kísérletileg is bebizonyíthatjuk, B l e u l e r szerint, poszthipnotikus szug-
gesztióval, hogy a provokált cselekedet motívuma a csele kvő részére nem vá lik
tudatossá, stb. Tehát, így vonja le B l e u l e r , F r e u d régi, de eklektikus híve,
akinek könyvét P avlov is becsülte, a következtetést: minden ismert lelki
működés úgy is lefolyhat, hogy nem keletkezik róla bennünk közvetlen tudás.
Ilyen értelemben van tudattalan lelki folyamat. A lélektan, a pszicho-pathológia

3* 419
csak akkor léphet a magyarázó tudományok sorába, ha a jelenségeknek ily
fontos, bár háttérben maradó okait figyelembe vesszük. B l e u l e r , szemben
ezzel a tudattalan elismerésének irányában te tt engedménnyel, mégsem ismer
tudattalan törvényszerűségeket, oly lelki törvényeket, amelyek külön a tudat­
talan folyamatokra állnának. B l e u l e r tudattalanja mindennel, ami idegi
ellenőrzés alatt működik, összeköttetésbe kerülhet, amit a tudatos nem tehet,
viszont csak a tudatos törvényszerűségeivel képes dolgozni. Kiegészíteném
még a fenti leírást azzal, — ami folyománya a tudatról te tt bleuleri meg­
állapításnak, annak, hogy a tudat élményszerű átélés, amit mindenki csak
önmagán tapasztal, hogy a tudattalan létezését is csak önmagunkon
tudjuk kétséget kizáróan eldönteni (különben a tudat jelen-nem-léte proble­
matikus).
A másik szerző, akinek a tudatra vonatkozó felfogásáról tájékozódni
akartunk, R u b in s t e in szovjet pszichológus volt. Most nézzük felfogását a
tudattalanról. Minthogy, úgymond, a lelki jelenség mindig kapcsolata a szubjek­
tívnek és objektívnek, ezért, és ily értelemben beszélhetünk a tudat kapcsolatá­
ról a nem tudatossal, a külvilággal (D esc a rtes materiális-térbeli tudattalanja !),
de más igazi tudattalan lelki nincs. Teljesen tudaton kívüli lelki jelenség
szerinte nem lehetséges, legfeljebb olyan, amely tudatossá még nem vált,
tehát ily értelemben „tudattalan” élmény, a szót idézőjelbe téve. Ekkor az
élményt kiváltó tárgy nincs tudatunkban. Ugyanez állhat az ifjúnak ún.
fiatal, kifejlőben levő érzelmeire is. Ennek tudatosulása azt jelenti, R u b in ­
s t e in szerint, hogy a kiváltó tárgy, ill. személy most tudatossá válik. De persze
mindent átfogó tudatos ugyancsak nem létezik.
I t t az alk alo m , hogy R u b in s t e in g o n d o latait kiegészítsem egy
sz o v je t neurofiziológus vélem ényével. A nem régen több v á lto z a tb a n is m agyar
n y e lv e n elénk k e rü lt B asszin (1958) cik k b ő l idézek. B asszin nyom atékosan
hangsúlyozza, hogy a „ tu d a tta la n ” (tu d a to n kívüli) ag y i m űködés részfolya­
m a ta in a k fe lk u ta tá sa az egzakt m ódszerű m a te ria lista neurofiziológia és
pszichológia fe la d a ta . E z t a k ív án alm at az o n b an nem csak általán o s fo rm á­
b a n k ell d ek laráln u n k , hanem kísérletileg és klinikailag is m eg kell oldanunk.
E fe la d a t teljesítésév el a to v áb b i v itá k alig h an em feleslegesek lesznek a freu ­
d izm u ssal szem ben, s u g y anakkor m egoldódnak olyan érdekes problém ák,
am ely e k rő l a neurofiziológia és lélek tan i k u ta tá s m egfeledkezett. V égered­
m én y b en nem kell m á s t ten n ü n k , m in t in ten zív eb b e n fo ly ta tn i a z t, a m it a
neurofiziológia ú tjá n m á r néhányan e lk ez d tek . H iszen m á r m aga P avlov
r á m u ta to tt a rra , h o g y egyes élm ények k ik erü lh e tn e k a tu d a tb ó l, s a gátlás
gyengülésekor ismét a tudatba hatolhatnak. T ovábbi ad a lé k o t n y ú jta n a k
ezek h ez a pro b lém ák h o z F orel és P latonov p o szth ip n o tik u s kísérletei,
U sn a d ze vizsg álatai a rró l, hogy m iképp befolyásolják a tu d a tta la n pszichés
fa k to ro k az em b eri észlelést és m ozgásokat, G e r z u n i h íres k ísérletei a szub-
szenzórium ról stb . A tu d a tta la n lelk i te h á t BASSZiNnél elism erést n y er,
a k á rc s a k BLEULERnél.
A Pedagógiai Szemle IX. 1959. számában u. ez a B asszin cikkrészlet
részletesebben olvasható: „A kísérletek gazdag anyagának adataiból arra a
következtetésre jutunk, hogy nem utasítható el az az elképzelés, amely
szerint az érzékelés és a magasabbrendű idegműködési formák, amelyeknek
meghatározott pszichológiai tartalmuk van, még azokban az esetekben is
hathatnak a viselkedésre, amikor ezek a folyamatok nem tudatosak. Ez
azonban még további klinikai és kísérleti tanulmányozásra szorul. Ez a tanul­

420
mányozás akkor lesz igazán produktív, ha a viselkedés említett öntudatlan
tényezőinek hatásmechanizmusáról alkotott elképzelést a pavlovi fiziológia
és a pszichológiai elmélet alapján dolgozzuk ki, ezeknek azonban a freudi
koncepciókhoz semmi közük sincsen.”
Mielőtt ismertetném a tudattalanról szóló tudásunkat, ezt a régi, freudi
fogalomkört, a B asszin cikk utalását kiegészítve rámutatok arra, hogy
újabban sokat foglalkoztak a küszöbalatti ingerek hatásával. (T a u be b és
G r e e k , 1959) A „selective inattention”, a tudattalan szándéka szerinti figyel­
metlenség mellett van egy figyelmen kívüliség, amely a küszöböt el nem ért
ingert illeti. Ez az inger azonban, éppúgy mint a tudattalan okból bekövet­
kező figyelmetlenség melletti inger, nem, hatástalan. Mindazok az állapotok,
amelyek a normális tudatot gyengítik (álmosság, agysérülés, izoláltság),
erősítik a küszöbalatti ingerek lelki hatását. A kísérletek csatlakoznak P ötzl
régi kísérleteihez. P ötzl a küszöbalatti ingerek hatását az álomra mutatta ki.
F is h e r kísérleteiben 1/100—1/200 másodpercnyi expozíciós idő mellett a
vizuális anyag pontos reprodukálását találta. Az ilyformán ható ingerek hatása
kísérleti körülmények között, álomvizsgálattal, rajzoltatással, képek kiválo­
gatásával mutatható ki, különben nincs róluk tudomásunk. S zék ely L a jo s ,
sok éve Stockholmban élő és működő hazánkfia, személyes közlésben fejtette
ki, hogy az általam (1957) leírt félelemkeltő világító szem, mint ősszemlélet,
szintén ily küszöbalatti, tudattalan ingerjelenség is. Fónagy Iván nemrég
(1959) megjelent könyvében beszél a szub-liminális hangstimulációval vég­
zett kísérletekről. „Ezen az idegenszerű kifejezésen azt kell értenünk, hogy a
kísérleti alany füléhez fülkagyló segítségével hangingért vezetnek. Ez a hang­
inger azonban nem éri el a hallásküszöböt. Az évtizedek folyamán sokszor
megismételt kísérletek arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a kísérleti
alany tudatáig ugyan nem érnek el a mikrofonba mondott szavak, asszociációi
azonban azt bizonyítják, hogy a szóinger feltétlenül eljutott a fülébe: A be­
mondott szavakra általában adekvát képzettársítással reagált.” F ónagy
idézi B a k er cikkét 1937-ből, L azarus —Mc CLEARLY-ét 1951-ből.
VI. N ézzük m o st m eg tüzetesebben, hogy m i az, am in B asszin szerint
az új eredm ények tú l fognak lépni. Jó l jegyezzük m eg, hogy az előbbi átnéze-
tü n k b e n e m líte tt szerzők, am en n y ib en elfogadják a tu d a tta la n lelkinek lé te ­
zését, te h á t B l e u l e r és B a sszin , sőt P avlov is, k ifeje zetten a tu d a to s an y a g
nem tu d a to s m egjelenését fogadják el té n y n e k , de n em beszélnek, ahogyan
B l e u l e r h a tá ro z o tta n n y ilatk o zik is, a tu d a tta la n ra jellem ző, a z t a tu d a ttó l
m egkülönböztető törvényszerűségekről. És i t t e m lék e ztetek újra a rra a közle­
m én y re, am elyre előadásom elején h iv atk o ztam , m ely szovjet te rm é sz e ttu ­
dósok nem régi kongresszusáról szól, és m eg állap ítja, hogy a fejlődés folyam án
m u tatk o zó új, m in d k o m p lik á lta b b jelenségek új törvényszerűségek b e ik ta ­
tá s á v a l folynak le. H a ez áll az am inosavakra, a fe h érjék re, a fiziológiai fo ly a­
m a to k ra , ak k o r állni kell az agyi folyam atokra, m in d a tu d a tta la n ra , m ind a
tu d a to s ra .
F re u d ta p a s z ta la ta it az álm ok analíziséből, a m in d en n ap i élet pszicho-
p ath o ló g iájáb ó l, g y erm e k ek gondolkodásform áiból, n eu ro tik u so k és elm e­
betegek tü n e te in e k m egfigyeléséből és pszichoanalíziséből nyeri. Három
szempont szerint leh et cso p o rto sítan i a n y ert ta p a s z ta la to k a t. Az első szem pont
a tu d ato sság k ö n n y ű , ill. nehéz eléréséből k ö v e tk e z te t a tu d a tta la n , helye­
seb b en m ost m ár tu d a tta la n o k m inőségére. A m áso d ik szem pont ta rta lm ila g
vizsgálja a tu d a tta la n o k a t, a h arm adik felsorolja az o k at a törvényszerűsé-

421
 geket, amelyek ezt vagy azt a tudattalant jellemzik. Vegyük sorba ezeket a
szempontokat.
1. Tudattalan tulajdonképpen minden jelenleg tudatunkban nem sze­
replő, de valamikor ott megjelent, vagy odagravitáló tartalom és folyamat.
Azonban a tudathoz, a tudatos énünkhöz való viszonyuk szempontjából ezek
a tartalm ak nem egyenrangúak. Vannak könnyen felidézhető, tudatba hív­
ható tartalmak, emlékek, és vannak csak nagy akadályokkal, nehéz belső
munkával, úgynevezett ellenállások leküzdésével a tudat mezejébe emelhető
tartalm ak. Az előbbiek, ismét metapszichológiai kifejezéssel, együttesen
alkotják a tudatelőttes rendszert, az utóbbiak a tudattalan rendszert. Az előbbiek
tudatelőttesek, az utóbbiak voltaképpeni tudattalanok.
2. A fentiekből következik, hogy a tudattalan rendszer tartalmai sajá­
tosak: vagy a küszöböt el nem ért ingerek, vagy a tudatos én számára elvisel­
hetetlen, szégyenteljesnek, bűnösnek vélt gondolatok, vágyak reprezentánsai,
akár, mert tudatra már eljutva az énünk egy tudattalan folyamattal a tudat­
ból kiküszöbölte, elfojtotta, akár, mert az addigi tapasztalatok alapján a tudatig
el sem juthattak, lévén egy állandó megfigyelő kritikai állomás az énünk és a
tudattalan rendszer között közbeékelve. A tudattalan rendszerben, ebben a
struktúráit személyiségnek modellált részében, az állandó erővel visszatartott
gondolatok, kívánalmak, ösztönfűtötte lelki termékek tanyáznak. Egyrészt
az ember nemi fejlődésének tagadhatatlan sajátságaival, a nemi életnek társa­
dalmi bírálatával, főleg a felnőttek által elítélt gyermekkori szexualitásnak
tényével, másrészt a társadalom által elítélt agressziós vágyakkal áll kap­
csolatban, hogy ezek a gyermekkorban a tudattalan rendszerbe fojtott, ott
visszatartott törekvések nagyrészt nemi vagy agresszív jellegűek. A táplál­
kozási ösztön a megszületéstől kezdve napról napra követeli a magáét, a nemi
ösztön mind az első, mind a második pubertás körüli időkben hiába követel,
és oldalkibúvói, a parciális nemi ösztönök, de az eredményes agresszió útjai
is tilosak. Az első szerelem tárgyai szomorú lemondást parancsolnak. Mellé­
kesen: talán most érezhetjük át, hogy a pszichoanalízis elleni vádak nem a
tudattalannal való foglalkozás m iatt emelkednek, hiszen ezt sokan elfogadják,
hanem ezek miatt a társadalomtól hipokrízissel kezelt megállapítások miatt,
persze sokszor anélkül, hogy a vád nyíltan erre utalna. De strigiis, quae non
sunt . . . Még jobban kihangsúlyozódik a tudattalan rendszer ösztönközeli-
sége a személyiség strukturális felosztásában, ahol is F r e u d a tudattalan
rendszer helyét az ösztönénben (Es, id) jelölte ki, és melléje az ént és a felet­
tesént helyezte. Ezek (az én és felettesén) működésének egyrésze ugyancsak
(fenomenológiailag) tudattalan.
3. A freudi pszichológia megállapítja azokat a törvényszerűségeket,
amelyek a tudattalan sajátságai. Megállapítja, hogy a tudatosítás szempont­
jából kétféle tudattalan kétféle törvénynek hódol. A tudatelőttes szavakkal,
a nyelvvel dolgozik, benne a beszéd törvényei, a grammatika, a nyelv szókincse
és a logika érvényesülnek. Ebben a vonatkozásban analóg a tudatelőttes
rendszer P avlov második jelzőrendszerével, míg a tudatos rendszer a pavlovi
első jelzőrendszerrel rokon. A voltaképpeni tudattalan, a tudattalan rendszer
anyaga viszont nem a szókincs, hanem az érzékelés és ösztönnyújtotta emlék­
nyomok, lefolyási törvényszerűségei pedig egészen sajátosak, rá jellemzők.
Ezek a törvényszerű lefolyások részint negative, részint pozitíve fejezhetők ki.
A tudattalan rendszer nem ismeri az időt, vagy legalább nem a szabályos
időmenetet, nem ismeri a negációt, ami pedig a tudat logikájának alapköve,

422
nem a külső valóság számít lépéseinél. De megtűri a kontradikciót, ellentétes
törekvéseket, a külső helyett a belső, lelki valóságot fogadja el irányadónak,
a megszállási erők, képek sűríthetők, eltolhatók. (Sűrít pl. amikor az álom nyílt
képének a vadszeder tartalma a tudattalan felől vad szenvedélyek és a vad ember
meztelenségének kifejezése. Eltolás áll fenn pl. annál a szorongásos betegnél,
aki korán elhalt anyósával azonosítja magát, és fél a korai haláltól, mivel
a kívánt, de nem sikerült azonosítást anyjával tudattalanul eltolja az anyó­
sára.) Reduplikációk, görbe menetek az egyenes helyett ugyancsak jellemzik
a tudattalan rendszert. És külön megemlítendő a szimbolikus ábrázolás kere­
sése, a pars pro toto, a szélső keresése és kiemelése.
Talán nagyon idegenszerűeknek és önkényeseknek hangzanak ezek a
megállapítások. Igazolásuk csak beható tanulmányok útján, többek között
saját álmoknak természettudóshoz méltó, aprólékos és eleve el nem vető vizs­
gálatával lehetséges. Mégis rámutatok egy összefüggésre, amely talán köze­
lebb hozhatja az említett törvényszerűségeket, ha nem is az elfogadásig, de
legalább az elfogadhatóságig. Hasonlítsuk össze a tudattalant jellemző lefo­
lyásmódokat a logika, helyesebben a logikák törvényeivel. Minden formális
logika hangsúlyozottan időnkívüli, törvényei időtlenek, nem ismerik az idő
folyását. A tudattalan egyik első jellegének pedig az időtlenséget mondtuk.
Másodszor a sűrítést és eltolást nézzük. Ha jól meggondoljuk, a formális
logika lépése ugyancsak a sűrítés, ami a fogalomalkotásban jelentkezik, és
lépése az eltolás, mint az evidenciának, az igazságnak áttolása a premisszákról
a konklúzióra. A logika csupán korlátozza, de nem szünteti meg ezeknek a
lefolyásmódoknak a szerepét, határozott feltételekhez köti érvényességüket.
A tudattalanra viszont ezek a korlátok nem hatnak ki, a tudattalanban a
sűrítés és eltolás korlátok nélküli, maga a folyamat átterjed a tudatelőttesbe,
de itt már szabályozódik. A pars pro toto, az ellentmondások megtűrése, a külső
valóságnak helyettesítése egy tágabb, belső, lelki valósággal pontosan meg­
található a rendes gondolkodásunkat vezető logikánál tágabb logikában,
mondhatjuk a végtelent is felölelő logikában, melyet a matematika ú. n.
halmazelméletében lelhetünk fel. Ebben a rész egyenlő lehet az egésszel, ebben
antinómiák állhatnak fenn, tehát ellentmondások egymást nem gátolva jelen­
hetnek meg, ebben a külső valóságban közvetlenül nem tapasztalható végtelen
halmaz alkothatja a valóságot, ebben a szélső tagnak, mint a tudattalanban,
fontos szerep jut (a halmaz rendezésében). A kettőnek egységnyi jelentése, a
reduplikáció az eredeti BooLE-féle logikában merül fel (a. a = a). Minderre
a halmazelmélet lélektani vonatkozásairól szóló tanulmányomban (1949)
részletesebben kitértem. A negáció a logikában, ahol az igaz, nem igaz a kérdés,
nem lehet kiküszöbölve, de vezető helyét mégis kénytelen elhagyni a kettő­
nél több értékű ú. n. nemarisztotelészi logikákban, ahol pl. pozitív (igaz), hamis
és bizonytalan hármas érték között kell választani (pl. R eic h en b a c h logikája).
És végül: az ellentétek egymásmellettisége alapköve a dialektikus logikának.
De nemcsak ilyesfajta analógiák felmutatása lehetséges a tudattalan
rendszer működésének területén. A tudattalan törvényszerűségei maguk is a
szimbolikus logika nyelvén egyszerűen kifejezhetőkké válnak, ahogyan ezt leg­
utóbb M atte B lanco (1959) kifejtette. Szerinte két alapelvből az em lített
sajátságok mind levezethetők. Az egyik elv azt tartalmazza, hogy a tu d a t­
talan rendszer minden individuális tárgya egy osztály tagjának fogandó fel,
mialatt ez az osztály egy nagyobb osztály keretébe tartozik stb. A másik elv
minden relációra szimmetriát, tehát megfordíthatóságot állít. Az időrelációt.

423
pl. ez utóbbi elv lehetelenné teszi. A negáció is értelmetlenné válik a meg-
fordí thatósággal.
Nem megfontolás nélkül időztem a tudattalan lefolyásoknak logikai
vonatkozásainál. Ezzel nemcsak a tudattalan törvényszerűségeinek elfoga­
dásához juthatunk közelebb, hanem megkönnyíti a feleletet egy kézenfekvő
kérdésre, melyet eddig hallgatólagosan elintézettnek vettem. A kérdés ugyanis:
idealista vagy materialista állásponton van-e a vázolt tudattalannak elfoga­
dója? Feleljünk előbb arra a kérdésre, hogy a logika, ill. logikák elfogadója
materialista állásponton van-e. Ma, a logikai gépek, számológépek korában
egyszerű a felelet: amit, legalábbis minőségileg amilyet, a gép is el tud végezni,
az csak materialista folyamat lehet. Ez világlik ki PAvnovnak a sztereotípiára
vonatkozó kísérleteiből is. A logika — sztereotip gondolkodás — is agymű­
ködés eredménye. És ha a tisztább logika az, mennyivel inkább annak kell
lennie a bizonytalanabb, korláttalanabb tudattalan lefolyásnak. A logika által
előírt korlátokat, szemben a tudattalan lefolyásokkal, ugyancsak az agymű­
ködés szolgáltatja.
M osonyi (1935), a k k o r szom bathelyi orvos, nem a logikákkal, hanem
e g y m ásik é lm é n y te rü le tte l, a zenével is a n a ló g iá b a tu d ja a tu d a tta la n t ö r ­
vén y szerű ségeinek e g y ik ét-m á sik á t hozni. A sűrítés a zenében különböző
m o tív u m o k k o m p rim álásáb a n , több m eló d ia egyidejűségében, szünkopizált
ritm u s o k b a n érvényesül. É s bőven o tt v a n a zenében a tran sz p o n álás, vagyis
eltolás, a m elódia-alakzat eltolása. De is m e rt élm ényeknek á tto lá s a zenére,
a h o g y pl. W a g ner B e e t h o v e n h a lá lá t q u in th a n g z a tk é n t élte á t.
A személyiség összetevőinek megismerésére, a tudattalan erőinek és
törvényszerűségeinek, tartalmának kimutatására nincs jobb, nincs meg­
győzőbb út az álmokkal való foglalkozásnál. Már a nyílt álomtartalom, az
álomkép is tartalmaz az éberléttől idegen, de a személyiséget mégis őszintéb­
ben, mélyebben jellemző elemeket. Rég elhalt személyek megjelenése az álom­
képben rámutat arra, hogy a tudattalan érzelmileg még ragaszkodik hoz­
zájuk, homoszekszuális irányú ösztönkielégülések heteroszexuális felnőttek­
nél bizonyítják az elfojtott ösztönirányt. Már egyszer idéztem (1946-ban)
BoLZANOnak, ennek a múlt század első felében működő haladó, forradalmi
prágai német pap-tanárnak az intelmét: Álmaink megmutatják, mondja,
hogy lelkünk szakadatlan, tevékenységben él, sohasem pihen. Álomban foly­
tatódik, sokszor igen élénken, lelki tevékenységünk, és éppen ezért az álom
az önismeret kitűnő forrása. Szorgalmasan fel kell pl. deríteni szorongásos
álmaink okát, és ki kell kutatnunk bensőnket álmaink alapján, minthogy
tisztábban, világosabban és közvetlenebbül bensőnk sehol nem tükröződik,
m int álmainkban. Éberlétünk gondolatai ugyanis benső és külső világunk
közös termékei, nehéz bennük a magunk járulékát felfednünk. Alváskor
azonban érzékeink elzárkóznak a külvilágtól. Tehát vagy az álom útján ész­
lelhetjük titkos vágyainkat és kívánságainkat, vagy sehogysem. (B olzano ,
1839.) Sajnos, folytatja Bolzano, eleddig alig járták az önismeretnek ezt az útját.
A lélekelemzés azonban nem áll meg a nyílt álomkép leleplezéseinél.
Azt tanítja, hogy az álommunka, miközben eredeti anyagából, a lappangó
álomtartalmakból, a tudattalanból az álomképet létrehozza, álcáz', sűrít,
eltol, szimbólumot alkalmaz, csak a széleket ábrázolja a teljes lefolyás helyett,
sokszor az ellenkezőjét mutatja äz eredetinek, stb. De ezt mindenkinek saját
magán kell tapasztalnia. Ez ellen pedig az én ellenállása, esetleg tudattalan
elhárítás útján, berzenkedik.

424
 I R 0 1) A L O M
G ra u , K . J ., 1922, B ew usstsein, U nbew usstes, U n terb ew u sstes, Rösl, M ü n c h e n .—
B le u le r, E ., 1949, L eh rb u ch d e r P sy c h ia trie . N yolcadik k iad ás. S pringer, B erlin -G ö t-
tingen-H eidelberg. — R u b in ste in , S. L., 1958. G rundlagen d er allgem einen Psychologie.
V olk u n d W issen, B erlin. — F r e u d , S., 1913— 1917. M etapsychologie. G esam m elte
S chriften, V. I. Psa. Verl., Leipzig, W ien, Zürich. 431—553 old. — S c h ild e r , P ., 1942,
M ind, P ercep tio n an d T ho u g h t in th e ir C onstructiv e A spects. C olum bia U n iv . P ress,
N ew Y ork. — T a u b e r, E . S. & G reen, M. IE , 1959, Prelogical E xp erien ce. B asic Books.
N ew Y ork. —- H e r m a n n , L , 1926, D as S ystem Bw . Im ago X II. 203—210. — R a p a p o r t,
D ., 1956, O rganization a n d P ath o lo g y o f T hough t. M ásodik k iad ás. C olum bia U n iv .
P ress, Nerv Y ork. — H e r m a n n , I., 1947. N é h á n y lelki jelenség té rv o n a tk o zá sa . M agy,
P sychol. Szemle, 1 0 2 -1 1 4 . — H e r m a n n , I., 1950, R a p p o rts sp a tia u x de q u elq u es p h é ­
nom ènes psychiques. A cta Psychol. VII. 225—246. —• B irk m a n n , D ., 1943, P roblem e
des U nbew ussten. R ascher, Z ürich-L eipzig. — B a s s in , E. V., 1958, V opr. P sy ch o . 6.
1959, Valóság: V ita a S zovjet-O rvostudom ányi A k adém ián, 66. old. — B a s s in , E. V.,
1959, A freudizm us a m ai tudom ányos v itá k tük réb en . Pedagógiai Szemle. IX . 676—
687. — T a u b e r & G reen id. m . •— H e r m a n n , I., 1957, A ugenleuchten, Scham gefühl u n d
E x h ib itio n ism u s. Schweiz. Z. f. Psychol, u . i. Anw. X V I. 50—53. — F ó n a g y , I., 1959,
A költői nyelv hang tan áb ó l. A kad. K iad ó , B ud ap est. — H e r m a n n , I., 1949, D en k ­
psychologische B e trac h tu n g en im G ebiete d er m ath em atisch en M engenlehre. Schweiz.
Z. f. P sychol, u. i. Anw. V III. 189—231. — M a tte -B ia n c o , I., 1959, E x p re ssio n in
Sym bolic Logic of th e C haracteristics of th e System UCS. or th e Logic of th e S ystem
UCS. I. J . of Psycho-A nal. X L. 1—5. — M o s o n y i, D ., 1935, D ie irra tio n a le n G ru n d agon
d er M usik. Im ago, X X L 207—226. — B o lza n o , B ., 1839, E rb a u u n g sred e n a n die a k a ­
dem ische Jug en d . I. Seidel, S u lzta ch .

425
S zemle
A MOSZKVAI DEFEKTOLÓGIAI TUDOMÁNYOS INTÉZET
PERSPEKTIVIKUS TERVE
V lN C ZE A n TALNÉ
Művelődésügyi Minisztérium
A z MSZMP V II. k o n g ressz u sa a szo­
cializm us építése p ro g ra m já n a k elvi ú t ­
m u ta tá s a i közö tt a k u ltú rfo rra d a lo m teljes
k ib o n ta k o z ta tá sá n a k a la p v e tő fontosságot
tu la jd o n ít. A m ű v elődéspolitikai irányel­
v ek rő l szóló p á rth a tá ro z a t vég reh ajtása
s o rá n m egkezdett m u n k a k a p o tt m ost a
p ártkongresszusunkon szélesebb te re t, m é­
ly e b b lehetőséget és n a g y o b b p ersp e k tív á t.
Á k u ltú rp o litik a i fela d ato k k ö z ö tt a kong­
resszus elsőként a tu d o m á n y o s m unka,
a tu d o m á n y o s célkitűzések és az élet, a
g y a k o rla ti m u nka k a p c s o la tá n a k szoro­
sa b b á té te lé t jelölte m eg. E b b ő l fakadóan
p á rt- és k o rm án y h a táro z ato k sz ü lettek a
tá v la ti tudom ányos k u ta tá s i te rv n e k el­
készítésére. A nép g azd aság valam ennyi
á g a z a tá h o z kapcsolódó tu d o m á n y o s körök­
b en pezsgő élet, lázas m u n k a foly ik a tu d o ­
m á n y o s m unkák terv szerű sítésére, a tá r ­
sa d a lm i szükségszerűségből fak ad ó gya­
k o rla ti m un k ák k al való összehangolására,
k o lle k tív jellegűvé tételére.
A pszichológiai v o n a tk o z á sú tu d o m á­
n y o s m u n k á k új a la p ra helyezésével k a p ­
csolatos feladatokkal G e g e s i K i s s P á l
a k a d ém ik u s foglalkozott a M a g y ar Pszicho­
ló giai Szem le 1960. évi első szám ában.
A M ag y ar Tudom ányos A k a d é m ia Pszicho­
lógiai B izottságának irá n y ítá s á v a l m eg­
in d u lt ez a m unka a k ü lö n b ö z ő alb izo tt­
sá g o k m u n k a terü le tét átfo g ó tá v la ti tu d o ­
m á n y o s k u ta tá s i te rv e t előkészítő b izo tt­
sá g o k b an , így gyógypedagógiai vonatko­
zá sb a n is.
A gyógypedagógiai lé le k ta n tá v lati
tu d o m á n y o s k u ta tá s i te r v ja v aslatá n ak
kidolgozásában nagy e rő síté st és segítsé­
g e t je le n te tt a S zovjetunió D efektológiai
T udo m án y o s Intézete ily e n irá n y ú m u n ­
k á já n a k ism erete. E z ú to n m o n d o k szívből
k ö sz ö n eté t a szovjet e lv tá rs a k n a k , hogy
e z t lehetővé te tté k .
A M oszkvai D efektológiai T udom ányos
I n té z e t a p erspektivikus te r v é t a SzU.
P edag ó g iai A k adém iájának te rv é v el össz­
h a n g b a n a la k íto tta ki. A te r v 1965-ig szól
s ebből b o n tják le és a la k ítjá k k i a folyó
426
évi, és fo k o zato san a to v á b b i évek tu d o ­
m án y o s p ro g ra m já t.
A te rv kidolgozásának alapelve a gyógy­
ped ag ó g iai n ev elés-o k tatás és az élet k a p ­
cso latán ak m egerősítése. E bből adódó főbb
k é rd é se k :
a ) A speciális in tézm ények s tr u k ­
tú r á já n a k , ta rta lm i és m ó d szertan i m u n ­
k á já n a k tökéletesítése.
b ) A z o k ta tá s k ap cso lata a tá rs a d a l­
m ilag h aszn o s m u n k á v al és a k o m m u n ista
ép ítés g y ak o rla táv a l.
c ) A ta n u ló k felkészítése az életre, a
sz ak m ai tevékenységre.
C éljuk az, hogy n agyobbje lentőségű
m u n k á k n y erje n ek kidolgozást évről-évre
a p e rsp e k tiv ik u s terv b ő l. A lapvetőnek
ta r t já k a tan k ö n y v ek , m ó d szertan i ú t ­
m u ta tó k és kézikönyvek kidolgozását.
E z t szo lg álják a pszichológiai, klinikai,
p atofiziológiai k u ta tá so k , v alam in t sé rü lt
fu n k ció k k o rre k ció jára és k om penzálására
speciális m ű szerek , ta n ítá s i eszközök k i­
dolgozásai.
A D efektológiai T udom ányos In té z e t
elm ély íten i k ív á n ja k ap c so la tát az isk o ­
lá k k al, a főiskolákkal és m ás tu d o m án y o s
in té ze te k k el. E céloknak m egfelelően a
folyó é v b e n az elm életi m u n k á k , a t a n ­
te rv e k k id o lg o zását és új m ódszerek b ev e­
zetését o ld já k m eg.
A p e rsp e k tiv ik u s te rv b ő l 19 tém áh o z
k a p c so lta n a különböző fogyatékossági
á g a z a to k b a n a következő fe la d a to k a t tű z te
k i az in té z e t:
1 . té m a : A n e v e lé si és o k ta tá si r e n d s ze r
a l a p j a i a s p e c iá lis in té zm é n y e k b e n . E té m a
köréből m á r 1959-ben m egkezdett m u n k a
fo ly ta tá s a k é n t m o st
a ) a differen ciált in tézetek felépítése és
b ) az o k ta tá s és a term elő m u n k a k a p ­
c s o la ta v o n a tk o zá sáb a n dolgoznák. E zen
k ív ü l
c ) az an o m ális gyerm ekek tipológi-
zálása,
d ) a speciális isk o lák ta n u ló in a k elő
k észítése a sz ak m ai m u n k á ra ,
 ej az anom ális gyerm ekek nevelés-ok­
ta tá s á n a k szo v jet ren d szerű általán o s a la p ­
ja i — k erülnek kidolgozásra.
2. tém a : A sü k e tn é m a g y erm ek ek is k o lá i
je lé p íté sé n e k p e d a g ó g ia i a la p j a i.
I t t is k ö zv etlen cél: k o n k ré t feladatok
kidolgozása az iskola és az élet kapcsola­
tá n a k erősítésére. A ta p a sz ta la to k á lta lá ­
n o sítása az iskola szervezetére, a ta n terv re,
ta rta lo m ra és a m ódszerekre. Feldolgozási
egységek szerin t:
a ) Az o k ta tá s és az élet kap cso latán ak
erősítésére k o n k ré t jav aslato k ,
b ) A k éz im u n k a d id a k tik a i jelentő­
sége a sü k e tn ém a iskolák alsótagozatában,
c) A sü k etn ó m a iskolások m u n k á ra
való előkészítése a m odern term elés fényé­
ben,
d ) A m u n k a rendszere az ism eretek
közlésében és a g y ak o rla ti készségek fej­
lesztésében sz ám tan ó rák o n a I I —IV . osz­
tá ly b an .
3 . tém a : A sü k e ln é m a g y erm ek ek n y e lv ­
ta n ítá s á n a k re n d s ze re a beszédbeli közlés
k ia la k u lá s á n a k elve a la p já n .
E zen belül kidolgozásra kerül:
a ) A sü k e tn é m a gyerm ekek n y e lv ta ­
n ítá sá n a k ta n te rv e és m ódszertani vezér­
könyve.
b ) ABC a sü k e tn ó m a gyerm ekek ré ­
szére a daktilológia alap ján .
4. tém a : S ü k e tn é m a óvodások n evelése
é s o k ta tá sa .
E té m á n belül:
a ) Az óvodásokkal való m u n k a s a já ­
tosságai az ó voda I. évében.
b ) Az alk o tó já té k szerepe a sü k e t­
ném ák hangos beszédének fejlődésében.
5 . té m a : A n a g y o th a lló k is k o lá ja je l é p í ­
té sé n e k a l a p j a i — köréből m á r elkészült a
szervezeti és ta n te rv i any ag . Most kerül
so rra a n y e lv ta n ítá s ta rta lm i kidolgozása.
0. tém a : A n a g y o th a lló k o k ta tá sá n a k
m ó d szere tém aköréből:
a j A ny elv n y e lv ta n i szerkezetének k i­
alak ulása.
b) A hangos és az ír o tt beszéd fejlődése.
7. tém a : A sü k e tn é m á k k ie jté s és s z á jró l
o lv a s á s ta n ítá s á n a k m ó d s ze re i.
a ) A sü k e tn é m a gyerm ek kiejtésének
alak u lá sa (dak tilis alapon).
b ) A beszéd fon etik ai elemei látásos
érzékelésének lehetőségei.
8. tém a : A h a llá sé rzé k e lé s fe lh a szn á lá sa
é s je jlö d é se a s ü k e tn é m a és a n a g y o th a lló
g y erm ek n él.
E hhez ta rto z ó felad ato k :
a ) Az egyéni h alló ap p a rá tu so k h asz­
n á la ta m ódszertan i a lap ja in a k m e g h atá­
rozása.
b ) A te ch n ik a i követelm ények k ia la ­
k ítá sa .
V. té m a : A sü k e t g y e rm e k in te lle k tu á lis
és g y a k o r la ti tevé k en ység én ek é le tk o r s z e ­
r i n t i je lle m zé se .
1960-ban a sü k etn ém a serdülők fejlő ­
désének pszichológiai kérdései k erü ln e k
előtérbe, különösen az ism eretek és a k o n k ­
ré t m u n k atev ék en y ség elsa já títá sa szem ­
p o n tjá b ó l.
M egvizsgáljuk a süketném a g y erm ek ek ­
nél az á lta lá n o s és a speciális ism eretek
k ö lc sö n h atásá t a g y ak o rlati felad ato k m e g ­
oldási fo ly am ataib an .
a ) H o g y an értelm ezik és eg y esítik a
sü k etn ó m a ta n u ló k azo k at az ism erete k et,
am ely ek et a n ö v én y tan b a n k a p n a k és
am it a g y akorló k ertb en ta p a sz ta ln a k .
b ) A serdülő sük etn ém a g o n d o lk o d á­
sán ak sa játo sság a i a g yakorlati és elm életi
fela d ato k m egoldásának folyam án. H o ­
gyan tö rté n ik a szóban k a p o tt fela d ato k
á tv ite le a g y ak o rla tb a és fo rd ítv a.
c ) A serdülő sük etn ém a pszichológiai
tevéken y ség én ek sajátosságai. (Az alsó és
felső ta g o z a tb a n összegyűjtött a n y a g a la p ­
ján.) E fe la d a t kidolgozása elősegíti az
á ltalán o s és a politechnikai képzés össze­
k ap c so lá sát a term előm unkával.
lü . té m a : A v a k g y e rm e k je jlö d é s e a z
o k ta tá s fo ly a m á n .
E b b e n a szek to rb an k ö zv etlen célul
tű z té k k i a lá tá si fogyatékos gyerm ek
m egism erési tevékenysége sajáto sság a in ak
v iz sg álatá t, az o k ta tá s h atáso sság a ésszerű
ú tja in a k keresését, a kom penzációs fo ly a ­
m a t fejlődésének v izsg álatát a pedagógiai
rá h a tá s eszközeitől függően.
E zen belül alkalm azzák a v a k és gyön-
génlátó gyerm ek ek érzékelés, k épzelet, b e ­
széd, g o ndolkodás és tevékenységének k ísé r­
leti v iz sg álatá t az I —IV. o sztály b an .
A ltó m ái a következők :
a ) A z o k ta tá s i eszközök érzékelésének
fejlődése a v ak gyerm ekeknél.
b ) A v ak gyerm ek térbeli kép zeletén ek
a la k u lá sa I —IV . o sztályban a speciális
g rafik a ta n ítá s á n a k folyam án.
c ) A beszéd és a képekben való g o n ­
dolkodás fejlődése a v ak gyerm ekeknél.
1 1 . té m a : A z o k ta tá s ta r ta lm a a v a k o k
in té ze te ib e n . A ta n te rv e k k ísé rle ti k iv iz s g á ­
lá s a .
1 2 . té m a : A tip h lo te c h n ik a a l a p j a i n a k
k u ta tá s a . In té z e ti felszerelések k id o lg o ­
zása a m un k a-tev ék en y ség fokozása cél­
jából. R észleteiben :
a ) A g épism eret szem léltető eszközei­
nek k id o lg o zása a v ak és g y ö n g én látó
g yerm ek ek szám ára.
b ) A leeg y szerű sített o p tik ai seg éd ­
eszközök h aszn á lata , alk alm azása le h e tő ­
ségeinek h a tá s a (kis térfogatok felism erése)
a ta n u lm á n y i és a term elő tev ék en y ség b en .
c ) Segédeszközök, ta n u lm á n y i felsze­
relés k id o lg o zása a v ak és g y ö n g én látó
427
g y erm e k ek iskoláiban. K o n k retizáln i kell
a p e d a g ó g ia i követelm ényeket.
d) A jelző-berendezések segítségévelm u n k á ra nevelés k ap c so la táb a n .
v é g z e tt közönséges szövegolvasás fro n tális
ta n ítá s á r a szolgáló segédeszközök és ta n -
felszerelés kidolgozása. A kísérleti p é ld á ­
n y a ik m á r készen v a n n a k , ezekkel rendes
n y o m ta to tt szöveget tu d n a k olvasni, a
v a k o k k id o lg o zták m á r az egyéni ta n ítá s
m ó d sz ereit is. T ovábbi fela d atu l tű z té k k i:
a ) A fro n tá lis ta n ítá s m ódszerének,
segédeszközeinek kidolgozását.
b ) A k ísé rlete k cé ljá ra speciálisan fe l­
szerelt o sz tá ly t á llíta n a k fel.
K id o lg o zzák m ég ebb en az évben az
i t t folyó m u n k á n a k alap v e tő m ódszertani
elv eit. A segédeszközök, az ABC és az
o lv a só k ö n y v m á r készen v an . E célra
speciális ta n á r i a sz ta lt készítenek, u g y a n ­
csak speciális a gyerm ekek p a d ja , m u n k a ­
helye. E lk é sz ü lt a m űszerek op tik ai m ech a­
n ik a i b lo k k ja az olvasás m eggyorsítására.
K ész az a p p a rá tu so k a u to m a tiz á lt o p tik a i k ü lö n b ö z te te tt figyelem m el a súlyos b e­
m e c h a n ik a i b lo k k ja a n y o m ta to tt szöveg
o lv a sá sá ra és az ehhez való elektronikus
blo k k .
1 3 . té m a : A v a k -s ü k e tn é m á k n evelé s-
o k ta tá s á n a k sa já to ss á g a i.
E b b ő l adódó fe la d a to k k é n t a k ö v e t­
k e z ő k e t terv ezik :
a ) A n ev elés-o k tatás kezdeti sz a k a ­
sz á b a n a m u n k a ta rta lm á n a k m e g h a tá ro ­
zása. T a n te r v készítése.
b ) A v ak -sü k e tn ém a gyerm ek viselke­
désének, készségei alak u lá sa pszicho-fizio-
lógiai sa játo sság a in ak elemzése.
c ) A szociális viszonyok értelm ezésé­
n ek sa já to ssá g a i a vak -sü k etn ém ák n ál.
Ú j r a k ia d á s r a készítik elő O lg a S z k o r o -
h o d o v a v ak -sü k e tn ém a szerző „H o g y a n
érzékelem és képzelem el a környező v ilá ­
g o t” c. k ö n y v é t.
1 4 . té m a : A k ise g ítő is k o la i ta n u ló k
g y a k o r la ti tevé k e n y sé g re v a ló e lő k észítésén ek
ren dszere.
a ) A z értelm i fogyatékos gyerm ek m u n ­
k á r a v aló előkészítésének d id a k tik u s a la p ­
jai. (E n n e k kidolgozását m ég 1961-ben is
f o ly ta tn i fogják.) A m u n k á ra n ev elés t a n ­
te rv e felépítésének a la p ja i a kisegítő isk o ­
lá b a n c. k ö n y v k ia d á sá t v e tté k terv b e.
b ) F oglalk o zn ak m ég az értelm i fo g y a­
té k o s ta n u ló k életre és g y ak o rlati k ész­
ség ek re v aló nevelésének kérdéseivel.
c ) A t. értelm i fo g yatékosoknál a sz á ­
m olás ta n ítá s á v a l.
d) At. orosz ny elv ta n ítá s á n a k k é rd é ­
seivel fő k é n t a felső ta g o za tb an .
e ) F e la d a tk é n t tű z té k ki a te rm é sz e t­
ra jz ta n ítá s m ódszereinek ak tiv iz álá sát az
é r te lm i fogyatékosok iskoláiban a ta n u ló k
g y a k o rla ti életre való felkészítésével k a p ­
cso la tb a n ,
428
f) v alam in t a ta n te rv e k ellen ő rzését és
tö k é letesítését az egyes ta n tá r g y a k és a
1 5 . té m a : A k iseg ítő is k o lá k ta n u ló i
é r te lm i fejlődésén ek sa já to s s á g a i.
A pszichológiai k u ta tá s i ered m én y ek et
á lta lá n o sítv a elvégzik a szelekciós m ód­
szerek v izsg álatát.
E tém akörből fela d atu l v e tté k :
a ) A gyerm ek k o n stru áló te v é k e n y ­
sége v izsg álatát, m ódszereit d iag n o sztik u s
célokból.
A kisegítő iskoláknál m ű k ö d n e k diag ­
n o sz tik u s csoportok, ezekben k ísérletezik
k i a gyerm ek folyam atos pszichológiai és
p ed ag ó g iai v izsg álatán ak m ó d szereit.
1 6 . té m a : À lo g o p éd ia elm é le té n e k és
g y a k o r la tá n a k á lta lá n o s a l a p j a i .
E ze n belül:
a ) Az íro tt és a hangos beszéd h ib á it,
b ) az általános beszéd-éretlenséggel
k ap c so lato s kérdéseket v izsg álják , m eg­
sz éd h ib á k ra külön az érte lm i fo g y até k o ­
so k n á l és k ülön a n orm álisoknál.
1 7 . té m a : A s p e c iá lis is k o lá k ta n u ló i­
nak k li n ik a i és p a to fiz io ló g ia i jelle m zé se .
E z hosszú le já ra tú k u ta tá s . A speciális
isk o lák növendékeinek ö sszetételét ta n u l­
m án y o zz ák a helyes d iag n o sztik a tu d o m á ­
n y o s a lap ja in a k m eg h atá ro z ása céljából.
E zen belül:
a ) A z oligofrén gyerm ekek k lin ik ai és
patofizxológiai sajáto sság a in ak v álto zása
fejlő d ésü k és nevelésük fo ly am án .
b ) A gyenge id eg tev ék en y ség ű n euio-
d in a m ik u s sérüléses gyerm ek an o m ális fej­
lődésének k linikai elemzése.
c ) Az agy gócos sérülése fo ly tá n fellépő
m ozgások, gnosztikus sé rü lt gyerm ekek
k lin ik a i elemzése.
d ) A gyöngénlátók iskolái g y erm ek -
a n y a g á n a k tan u lm án y o zása, s ezzel k a p ­
cso la tb a n az agy elektrom os a k tiv itá s á ­
n a k v izsgálata.
1 8 . té m a : A g yerm ek ek s p e c i á li s in té ­
ze tb e v a ló k iv á la s z tá s á n a k m ó d s z e r e i. F o ly ­
ta tó la g o s m unka, a pszichológiai in té z e tte l
k o o rd in á lta n végzik:
a j A gyerm ek pszicho-patológiai vizs­
g á la tá n a k módszere,
b ) A k o n stru áló tev ék e n y ség d iag ­
n o sz tik a i célokból való v iz sg á la tá n a k m ód­
szere,
c ) A felad ato k m egoldása v iz sg á la ta i­
n a k m ódszere d iag n o sztik ai célokból.
79. té m a : A n a g y o th a lló , s ü k e t é s gyón -
g é n lá tó g y erm ek ek a n a liz á to r te v é k e n y sé g é ­
n e k o b je k tív v iz sg á la ta . S zin tén fo ly am ato s
m u n k a . F ela d at a sé rü lt a n a liz á to r m u n ­
k á ja fizik ai tö rvényszerűségeinek vizsgá­
la ta . E b b ő l a következő m u n k á k k e rü ln e k
s o rra ebb en az évben:
 a ) Az érzékenység sérülése v iz sg álatá­
n a k o b je k tív m ódszerei.
b ) Az agy funkcionális állap o tain ak
elektro-fiziológiai elemzése a hallás, és a
h allás sérüléseinek esetében. A kérgi és a
k ére g -a latti állom ány elektrom os a k tiv i­
tá sá n a k v izsg álata az analizáto r k ik a p ­
csolásával.
c ) A m eggyengült hallás és a m eg­
g y en g ü lt lá tá s fiziológiai sajátosságainak
elemzése.
A m in t lá th a tju k , a M oszkvai D efekto-
lógiai T udom ányos In té z e t p erspektivikus
terv éb e szisztem atik u san beilleszkedő egy
évi felad atso r is igen gazdag, so k szín ű és
m ély tu d o m án y o s k u ta tá s t igényel. A
szo v jet e lv tá rsa k az élet, a tá rsa d a lm i
igényeknek m egfelelően á llíto ttá k te rv e i­
k et. A széleskörű tu d o m án y o s m u n k a e re d ­
m ényeinek p u b lik á lá sát, a lk alm az ásá t is
pon to s ü te m te rv alap já n végzik.
A m ikor a szo v jet elv társak m u n k á ih o z
to v á b b i sok sik ert, gazdag ered m én y ek et
k ív á n u n k , rem éljük, hogy p é ld á ju k se r­
kentőleg h at h azai szakem bereinkre s az
egyre m élyülő tu d o m án y o s k ap c so la to k a
mi m u n k á n k b a n is gyüm ölcsözőek lesznek.

MEGEMLÉKEZÉS
RANSCHBURG PÁL PROFESSZOR (1870 1945)
HALÁLÁNAK TIZENÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁVAL
,,. . . Valamennyiüket arra kérem, hogy amennyiben módjukban
van s meggyőződésükkel egyezik, ne hagyják kiveszni tanításaimat, az
általam képviselt általános orvosi, ideg- és elmeorvosi, pszichohigiénés,
pszichoterápiás, orvospedagógiai, gyógypedagógiai gyakorlati és tiszta
pszichológiai elvek, alaptételek tisztázásának s azok gyakorlati alkalma­
zásának kultuszát és egyúttal természettudományos alapjaik minden
elfogultság- és előítéletmentes művelését.”
Most tizenöt éve, 1945 januárjában, ötven esztendős orvosi és pszichioló-
giai kutatómunka után, 75 éves korában — a fasiszta üldözők elől egy pincében
betegen megbújva — ezekkel a szavakkal búcsúzott tanítványaitól, munka­
társaitól és életétől az agg tudós, Ranschburg Pál professzor. 0 hazánkban az
egyik első nagy művelője a kísérleti pszichológiának. Kísérletei elsősorban az
emlékezet, az alsó fokú oktatás alapjainak (írás, olvasás, számolás, rajz), a szó­
ban és írásban elkövetett tévedések törvényszerűségeinek kimutatása terén
úttörőek. Harcos kritikusa a szellemtudományos pszichológiának, védelme­
zője a materialista szemléletnek, híve az aktív, beavatkozó, alkotó nevelésnek.
Tanításai visszhangra találtak a haladó szellemű pedagógusoknál és orvo­
soknál. A hivatalos Magyarország azonban nem méltatta és támogatta tan ítá­
sainak érvényesülését megfelelően. A világszerte ismert tudós erkölcsi és anyagi
támogatás nélkül, önmaga erejéből, áldozatos munkatársainak segítségével vé­
gezte kutató kísérleteit, szerkesztette meg eszközeit. Mnemométerét 1900-ban
m utatták be a Magyar Tudományos Akadémián és ez az eszköz világszerte
széles alkalmazást nyert. A külföld egyetemi katedrával csalogatta, de ő nem
tudta elhagyni hazáját. Küzdött az áltudomány és az embertelenség áradata
ellen, de egy személyben ennek legyőzésére gyengének bizonyult. A szocialista
eszmékkel nem találta meg a kapcsolatot. Ez az oka, hogy materializmusában
csak a természettudományos megalapozásig jutott el. Úttörő volt a pszicholó­
giában, de a fejlődés elé tornyosuló idealista gátakat csak meglazítani tudta.
Halálának tizenötödik évfordulója alkalmával a magyar pszichológusok
megilletődve gondolnak Ranschburg Pál életművére. Munkásságának tudomá­
nyos méltatásával a magyar pszichológia mindmáig adós.

429
 MÂDAY ISTVÁN
1879— 1959

1959 június h a v á b a n 80 éves ko ráb an h a lt m eg M áday I s tv á n orvos, az állatp szi­

chológia, az individuálpszichológia és a p edagógiai pszichológia m űvelője. 1912-ben
je le n ik m eg a lovak és az id o m ítás pszichológiáját tárg y aló terjed elm es m onográfiája.
E z a m u n k a részletesen ism e rte ti a lovak pszichológiájának szerteágazó, gazdag p ro b lém a­
k ö ré t. K é t évvel későbben közel ötszáz oldal te rje d e lm ű v ita ira to t k észít a gondolkodó
á lla to k pszichológiájáról. E b b e n m egcáfolja az a k k o r divatos és fe ltű n é st k eltő m u ta t­
v á n y o k hitelességét a különböző értelm i m ű v eletek et (pl. gyökvonást) végző lovak te v é ­
k enységeivel kapcsolatban. 1925-ben a debreceni egyetem ideg k lin ik áján m a g á n ta n á rrá
h a b ilitá ljá k . N agy érdeklődéssel fordul az individuálpszichológia felé és 1927-ben m eg­
a la p ítja a M agyar Individuálpszichológiai E g y esü letet. E nnek k eretéb en főleg a gyerm ek-
lé le k ta n , a pedagógia és a családgondozás pszichológiai kérdéseinek v izsg álata k ö tö tte le
m in d e n erejét. 1932 és 1936 k ö z ö tt szerkesztője v o lt a G yerm ekvédelem cím ű fo ly ó ira t­
n a k . 1940-ben jelent m eg Individuálpszichológia c. m u n k ája. A m ásodik világháború
u tá n fig y elm ét a p szichoterápia k ö tö tte le, de m u n k á sság á n ak k ifejtésében hosszas b eteg ­
sége m egak ad ály o zta.
M áday Istv á n é le tm ű v é t az új keresése jellem ezte. E zé rt te tte lehetővé, hogy az
Individuálpszichológiai T ársa ság előadásain a h iv a ta lo s állásp o n ttó l eltérő vélem ények
— h a la d ó gondolatok is -— elhangozhassanak. É rté k e s törekvéseit, egyéni útk eresését a
sz á z a d elejének bizo n y talan pszichológiai nézetei m eg ak ad ály o zták ab b a n , hogy energiá­
j á t sz ív ó san a tudom ányos pszichológia építésére fo rd íth assa. E gyes tu d o m án y o s m eg­
á lla p ítá s a i, értékes szándékai, törekvései és tra g ik u s vergődése v á lto tta ki m egem léke­
zé sü n k e t.

A MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉVEL KAPCSOLATOS PSZICHOLÓGIAI

ÉS PEDAGÓGIAI PROBLÉMÁK LENGYELORSZÁGBAN

Á dám P éter
Egyetem , Pedagógiai Tanszék, Debrecen

F ig y elem re m éltó pszichológiai és p e d a ­ m egm ozdulása a pszichológiával és p e d a ­

gó g iai cikkgyűjtem ény je le n t m eg ,,A len­
g y el tu d o m á n y kérdéseinek fü zetei X V II”
cím ű so ro za tb an az O ssolineum k ia d ásá­
b a n V arsó b an (1960). A cik kgyűjtem ény
a L e n g y e l T udom ányos A kadém ia P e d a ­
gó g iai T udom ányok szekciója á lta l 1958.
m á rc iu s 11—12-én re n d e z e tt konferencia
a n y a g á t, az o tt elh an g zo tt referátu m o k at
ta rta lm a z z a .
M á r a cím u tá n íté lv e is h az ai v o n a t­
k o z á sb a n feltétlenül fel kell figyelnünk az
ily e n problém ákkal foglalkozó m űvekre,
h isz e n rem éljük, ez a k érdés n álu n k is
e lő b b -u tó b b napirendre kerül. A konfe­
re n c ia ism ertetése az ért is szükséges, m e rt
ez v o lt az első ilyen irá n y ú tudom ányos
gó g iáv al foglalkozó lengyel k u ta tó k n a k , s
ez a kezdem ényezés a fig y elm et m a g ára
v o n ta m ég Lengyelország h a tá ra in tú l is.
A konferencia célja v o lt azo k n ak a m á r
ed d ig elkészült v ag y fo ly am atb a n levő
k u ta tá s o k eredm ényeinek az ism ertetése,
am ely ek a m u n k a term elékenységének
pszichológiai és pedagógiai v o n atk o zásai­
v a l foglalkoztak. A pszichológia és p e d a ­
gó g ia szakem berein k ív ü l a konferencián
ré sz t v e tte k a n ag y o b b üzem ek ig azg ató i,
m érn ö k ö k , közgazdászok és m ás tá rsad alm i
tén y ező k , ak ik a m u n k a szervezésével és a
term elékenység p roblém áival foglalkoznak.
F ő problém a v o lt az alacsony m u n k a ­
term elékenység o k ain ak fe ltá rá sa és a

430
term elés fokozásának lehetősége, term észe­
tesen pszichológiai és pedagógiai szem pont­
ból. M iután a m egfelelő üzem i és ipari,
v a la m in t igazgatási szakem berek is jelen
v o lta k , az elhangzott előadások u tá n közö­
sen le v o n ták azokat a gazdasági, technikai,
technológiai és m unkaszervezési ta n u lsá ­
g o k at, am elyek figyelem bevétele hozzá­
já ru l a g y ak o rla tb an a term elékenység
ja v ítá sáh o z .
A m u n k a term elékenysége p roblém ái­
n a k vizsg álatán ál eddig tú lz o tta n a te c h ­
n ik ai, technológiai oldal v o lt előtérben.
Jó lle h e t ez az elsődleges, de közben nem
sz ab a d m egfeledkezni a m u n k a fo ly am a­
tá n a k szu b jek tív tényezőjéről, a dolgozó
em berről sem, ak i a m u n k á t végzi, irá ­
n y ítja , és végsösoron ak in ek érdekében
tö rté n ik a m unka. Sok m eg o ld ásra váró
p ro b lém a van, m in t p l.: a m u n k a m ód­
szereinek tan u lm án y o zása, tökéletesítése,
hozzáillesztóse az em beri fizikai, fiziológiai
és pszichológiai tu la jd o n sá g o k h o z. A te r ­
m elékenység emelése érd ek éb en fontos k é r­
dés a sz ak u tá n p ó tlá s p ro b lé m á ja is. A k é p ­
zés m ódszereinek ta n u lm á n y o z á sa az egyes
szak m ák o n belül. H o gyan le h et olyan szé­
les alap o n nyugvó te c h n ik a i m űveltséget
n y ú jta n i, am iből k iin d u lv a a szakem ber
k ö n n y en á tv á lth a t m ás m u n k a te rü le tre ?
E z t röviden a p la sztik u s készség problé­
m á já n a k n evezhetnénk. D e lényeges k u ­
ta tá s i te rü le t a fárad á s, a m o n o to n -h a tás,
a z a j-h a tá s problém áinak vizsg álata.
A m u n k a p szichológiájának sikere a
m u n k a term elékenységének v izsgálatával
k ap c so la tb an , v alam in t eredm ényeinek é r­
té k e a ttó l függ elsősorban, hogy m iként
sikerül bekapcsolódnia a k o rszerű te rm e ­
lésbe, s hogyan ta lá lja m eg o tt a m u n k a
á lta l fe lv e te tt k ív án alm ak m e goldásának
m ó d já t. M ennyire já ru l hozzá a dolgozó
em ber m u n k á ján a k kön n y ítéséh ez úgy,
hogy u g y an a k k o r az ered m én y n öveked­
jék. K ülönösen figyelem re m é ltó a k ebből
a szem pontból az ilyen v o n atk o zá sú refe­
rátu m o k , am elyek m e g m u ta tjá k a le n ­
gyel szakem berek k itű n ő érzék ét a te rm e ­
lés valóságos problém ái irá n t.
A te c h n ik a n a g y a rá n y ú fejlődésével
p árh u zam o san az ifjúság o k ta tá s á v a l és
nevelésével kapcso latb an is m in d ú ja b b
p ro blém ák vetődnek fel, am ely e k et a régi
m ódszerekkel m egoldani n em lehet. A
ta n á rs á g érzi a ko rn ak ezt a követelm é­
n y ét, igyekszik a z t a g y a k o rla ti képzés
bevezetésével kielégíteni. E z ú ja b b p ro b ­
lém a, hiszen ennek az elm élete m ég nincs
kidolgozva, az ösztönösség pedig ezen a
te rü le te n is a hibák fo rrása le h et. A k o n ­
ferencia m ásodik lényeges fe la d a tá n a k te ­
k in te tte , hogy az ifjúság g y a k o rla ti k é p ­
zésével kapcsolatos, L engyelországban idő­
szerű p ro b lém ák at elvileg tisztázzo n . Ez
a p éld a a z é rt is figyelem re m éltó, m e rt
hazai v o n atk o zásb an ez u g y an csak olyan
te rü let, ahol az élet sürgeti a pszichológia
és ped ag ó g ia szakem bereit, hogy a g y a­
k o rlati képzés által fe lv e te tt problém ák
m egoldásához kellő elvi sz in te n já ru lja ­
n ak hozzá, hiszen az új isk o latíp u s a
pszichológiai és pedagógiai p ro b lém ák at
is új fo rm áb an v eti fel.
A k o n k ré t ta rta lo m ism ertetése elő tt
feltétlen ü l m eg kell m ég jegyeznünk, hogy
atém á k nagyrészének kidolgozása g y ak o r­
la ti kísérletek alap já n tö r té n t, term észe­
tesen felh aszn álv a a p ro b lém áv al k apcso­
lato s iro d alm at is. Az egyes té m á k végén
jelö lt bő irodalom a hazai m u n k ap szich o ­
lógiával foglalkozó szakem berek szám ára
k ülö n érté k lehet, m e rt nem csak a lengyel,
han em az angol, francia, n ém et, am erikai,
szov jet stb . szak v o n atk o zású cikkek jeg y ­
zékét ta rta lm a z z a . U gy an csak em lítésre
m éltó az egyes tém ák bő orosz és angol
n y elv ű tézisszerű ism ertetése.
E lvi ideológiai szem pontból az alap-
prob lém a felvetése, az egyes k o n k ré t tém ák
kidolgozása kétségtelenül a lengyel pszi­
chológusok elvi m a teria lista állásp o n tját
tük rö zi. A m ellett, hogy a n y u g a ti pszicho­
lógusok m ü v e it is felhasználják, u ta lv a
azok po zitív , főleg kísérleti an y a g ára, de
v itá b a szálln ak az elvi koncepcióikkal és
olyan k ö vetkeztetéseikkel, am elyek célja
a legtöbb esetb en nem a m u n k a ésszerű­
sítése és term elékenységének fokozása az
em ber, h an em a p ro fit növelése érdekében.
E lőször a m u n k áv al, a term elék en y ­
séggel k ap cso lato s cikkeket ism ertetjü k és
u tá n a a m unkáranevelés, v alam in t a
g y ak o rla ti képzés p ro b lém áit, to v á b b á a
m ódszereket vizsgáló értek ezések et sorol­
ju k fel és k iv o n a to sa n b e m u ta tju k azok
ta rta lm á t.
A m u n k á v al és a term elékenységgel
foglalkozó cikkek: B r o n i s l a w B i e g e l e i ­
s e n — Z e l a z o w s k i : ,, T u d o m á n y a z e m b e ri
m u n k á ró l é s e n n e k f e la d a ta i.” A technikai
tu d o m á n y o k m agas fejlettség i fokot értek
el, és a m ai időkben is h a ta lm a s léptekkel
h alad n a k előre. M indez az em beri alk o tó ­
m u n k a eredm énye és m égis az em beri
m u n k á n ak tu d o m án y o s tan u lm á n y o zá sa
nagy o n rö v id m ú ltra te k in th e t vissza.
E lsőnek F . W . T a y l o r p ró b álk o z o tt az
em beri m u n k a tu d o m án y o s ta n u lm á n y o ­
zásával. A cikk író ja T a y l o r b írá la tá t
ad ja, k im u ta tja , hogy a tay lo rizm u s h ib á ­
já n a k gyökere a m u n k a d u alisztik u s é rte l­
m ezésében v an , am ik o r elsza k ítja a te r ­
melő em b ert a term előeszközöktől, s úgy
tü n te ti fel, m in th a azo k at külön-külön
tö rv én y ek irá n y íta n á k . Az em b er m u n k á ­
já v a l o ly an tu d o m án y o k foglalkoznak,
431
m in t a fiziológia, pszichológia, szociológia
s tb . E z e k azonban m ind a m a g u k a sp ek ­
tu s á n a k megfelelően ta n u lm á n y o z z á k a
m u n k á t. A cikk író ján ak v élem én y e sze­
r i n t sz ü k ség van a m u n k a egységes és
s z in té tik u s tanulm ányozására és ennek
m eg felelő en L engyelországban is lé tre kell
h o z n i a m u n k á t tanulm ányozó tu d o m á n y t,
m in t a h o g y ez születőben v a n p l. A n g liá­
b an , F ranciao rszág b an stb . E n n e k a fela­
d a t a le n n e az emberi m u n k á n a k és a te r ­
m elék en y ség n ek a ta n u lm á n y o zá sa. A je ­
le n b e n n á lu n k M agyarországon is k ib o n ­
ta k o z ó b a n van a m u n k a pszichológiája.
W i t o l d K o s m a l a : ,, A z a la c s o n y m u n ­
k a te r m e lé k e n y s é g p s z ic h o ló g ia i o k a i .” P szi­
ch o ló g iai szem pontból a m u n k a te rm e lé ­
k e n y s é g e k é t alaptényezőtől fü g g : a m u n ­
k a k e d v fokától, valam int a m u n k a fe lté ­
te lé tő l, lehetőségeitől. R e n d sz e rin t az a la ­
cso n y m unkaterm elékenység e rre a k é t
té n y e z ő re vezethető vissza. H a e k é t t é ­
n y e z ő o k á t kellene keresni, a k k o r ism ét
k é t f o r r á s t kell figyelem be v en n i. E g y ik a
s z a k m a i m u n k á n kívül esik; pl. a k ö rn y ez eti
h a tá s o k , am elyben az em ber él (lakás, m o ­
rá lis é le t, nevelés kisgyerm ek és ifjú k o r­
b a n s tb .) . A m ásik a szakm ai m u n k á v a l, a
m u n k a h e lly e l kapcsolatos (pl. am ik o r a
m u n k a n em felel meg az em b ern ek , vag y
a z e m b e r nem felel m eg a m u n k á n a k s
v ég ü l a z em berek egym ásközti v isz o n y a az
üzem en, üzemrészen, b rig á d o n belül).
M in d e ze k et a szerző az ü z e m b e n v ég z ett
k ís é rle te i alap ján á lla p íto tta m e g és k o n ­
k r é t p é ld á v a l illusztrálja. A hhoz, hogy a
f e n te b b e m líte tt dolgok, am ely ek a m u n k a
te rm elé k en y sé g ét n eg a tív a n b efolyásolják,
kiküszöbölődjenek, az ip a rb a n fe lté tle n ü l
fig y e le m b e kell venni a m u n ira pszichológia
n y ú j t o t t a segítséget. A szerző szükséges­
n e k t a r t j a először a m u n k a pszichológiá­
já n a k szélesebb körű ta n u lm á n y o z á sá t az
e c é lra létrehozott tu d o m á n y o s k ís é r le ti
in té z m é n y e k b e n . M ásodszor az ip a rb a n dol­
gozó fő k ép p e n a vezetőkádereket, a m u n k a
sz e rv e z ő it és o k tató it szükséges m eg ism er­
t e t n i a m unkapszichológiával. A szerző
ja v a s la ta i n álunk is m egszívlelendők. A
m u n k a term elékenységét n a g y m é rté k b e n
em elné, h a a term elő em b er tu la jd o n sá g a it
fig y e le m b e vennék a te rm elésb en , am ely
c sa k lá tsz ó la g kettős fo ly am at, d e lényegét
te k in tv e egy. Mi a term elő erő k ta n u lm á ­
n y o z á sa k o r csak a term előeszközök o ld a lá t
d o m in á lta tju k túlsúlyban, p ed ig a te rm e ­
lé sb e n résztv esz az em ber is, a k i a term elési
ta p a s z ta l a t hordozója, a m u n k a szervezője,
ir á n y ító ja és végzője. E z é rt a z összhang
m e g te re m té s e érdekében fe lté tle n ü l sz ü k ­
séges h a z a i vonatkozásban is a m u n k a
p sz ich o ló g iáján ak n a g y o b b m é rv ű ta n u l­
m á n y o z á sa , m ert m ár így is le m a ra d tu n k
432
a b a rá ti országokhoz v iszo n y ítv a. U g y an ­
ak k o r a m áso d ik ötéves te rv ü n k irá n y v o ­
n alai a m u n ira term elékenységének foko­
z á s á tír já k elő. N em sz ab a d n a a p szich o ló ­
g iá t m űvelő szakem bereknek ezt figyelm en
k ív ü l h ag y n io k , hiszen a cél eléréséhez ők
is n ag y seg ítség et n y ú jth a tn a k .
W l o d z im x e b z M i s s i u r o : , ,A m unka
te rm elék en ység én ek f iz io ló g ia i té n y e z ő i.” A
term elői fo ly am ato k m ech an izálása k ö v e t­
k eztéb en az ip a rb a n is m in d je len ték te le­
n eb b szerep et k ap a fizik ai m u n k a , a szel­
lemi m u n k a fokozódásával a han g sú ly
m in d jo b b an az idegrendszerre to ló d ik . Az
idegrendszer m u n k á já n a k előtérbekerü-
lése: az értelm i k ö v etelm ények, a m a g a ­
sab b te c h n ik a i képzettség, a gyors tá jé ­
kozódás, a növekvő felelősség s u g y an ak k o r
a m in d b o n y o lu ltab b á váló gépi m ech a­
nizm usok és a u to m a tá k lé treh o zá sa és
irá n y ítá sa is m in d jo b b an te rh e li az ideg-
ren d szert. A z egyes em bernél a m u n k a
term elékenységének m ax im ális h a tá r á t n a ­
gyon n eh éz m eg állap ítan i, m e rt a szu b ­
je k tív té n y ez ő k szerepe d ö n tő le h et a
szervezet funkcionális k észenlétében. Pl.
n em biztos az, hogy az elfá ra d ás érzése a
kim erü lést is jelenti. U g y an a k k o r lehet
kim erülés, de a m u n k a k ed v k ö v etk ez té­
ben nincs elfárad ás stb . A m u n k a te rm e lé ­
k enységét n ag y m érték b en befo ly áso lják a
k ö rn y ezeti tényezők :
1) az üzem rész m ik ro k lim atik u s s a já ­
to sság a (hőm érsékletingadozás, levegőm oz­
gás, nedvesség, m érgező a n y a g o k a levegő­
ben stb .),
2) a m u n k a feltételei (v ilág ítás, v ib ­
ráció, te sth e ly z e t stb .),
3) szervezési és te ch n ik a i tén y ező k
(m u n k an ap hossza, a m u n k a és pihenés
v áltak o zása, m u n k a ritm u s és terh elés, a
gép k o n stru k ció ján a k alk alm az ása az em ­
berhez, a m o n o to n h a tá s stb .).
4) szociális és ideológiai h a tá so k (a
k o llek tív érzelm ek m ilyensége, a m unka-
fegyelem , a felelősségérzet stb .),
A m u n k a term elékenysége n ag y m érték ­
ben függ az idegrendszer p la szticitásá tó l,
a m u n k a em ocionális feltételeitő l, a be­
g y ak o rlo ttság tó l, a m u n k a ritm u s fizikai
és te ch n ik a i feltételeitől stb . A m u n k a te r ­
m elék en ység én ek k u lcsa teh á t a k ö rn y e ze t és
a sze rv e ze t egészséges v is z o n y á b a n v a n . K ü lö ­
nösen n a g y figyelem m el kell ta n u lm á ­
nyozni az egyes érzékszervek, v a la m in t a
szervezet fá ra d á s á t és en n ek reflek to rik u s
m ech an izm u sát, hiszen en n e k az ered ­
m énye pl. a figyelem d ek o n cen tráltság a,
am inek a k ö v etk ezm én y e a m u n k a ritm u s
lassulása. A fárad á s nem csak a m u n k a te r ­
m elékenységére h a t ki, h a n e m a szervezet
k o ordináló és ellenálló k épességét is g yen­
gíti, am i különböző balesetek h ez v ezeth et.
 A m u n k a term elékenységének feltétele még
az üzem en kívüli m orális életm ód, am i be­
folyásolja a szervezet egészét. A szerző
helyesen m u ta t r á a m u n k a te rm elé k en y ­
ségének fő feltételére: a k ö rn y ez et és a
szervezet kedvező k ö lc sö n h atására, m e rt
ez m a g áb a foglalja a fiziológiai oldalon
k ív ü l az elsődleges fe lté te lt, a környezeti
d eterm ináló h a tá s t is, am i nem csak a
szű k eb b m u n k ah ely et, h an e m az em ber
egész életfeltételét m a g á b a zá rja. E zé rt
nem lehet közöm bös az üzem vezetői
szem pontjából a m u n k ás egyéni, üzem en
k ív ü li élete sem, hiszen a kiegyensúlyozott
élet a term elékenységre p o z itív a n h at.
W l o d z i m i e r z S z e w c z u k : ,, .4 m on oton -
sá g íó l v a ló já r a d á s e lm é le te .” M onoton
m u n k a az olyan, am ely sz ü n et nélkül, egy­
o ld alúan m indig u g y a n a z t a ta rta lm a t
ism étli. A cikk író ja k ritiz á lja a n ém et és
az angol pszichológusokat, ak ik a fáradás-
n a k ezt a fo rm á já t valam i különös szub­
je k tív érzésnek nevezik és elsza k ítjá k az őt
előidéző külső feltételektől, á llítv á n tö b ­
bek kö zö tt, hogy v an n a k em berek, akikkel
velük születik a m onotonság irá n ti n a ­
gy o bb érzékenység. E zek a pszichológusok
az egyéni sajátosságok a la p já n keresik a
m o n oton m unkához tehetséges em bert. E z ­
zel szem ben a szerző a pszichológus, a
fiziológus, az orvos és a m érn ö k együttes
kísérlete alap já u l a m o n o to n m unkával
k ap c so la tb an a következő té m á k a t ja v a ­
so lja: 1) A fárad ás foka hogyan függ a
k o n k rét m onoton m u n k á tó l Î 2) A m onoton
m u n k á b an a legracionálisabb szünet és
kikapcsolódás vizsgálata. 3) A m unka-
fo ly am atok ésszerűsítése, esetleg v álto z­
ta tá s a a m onotonság kiküszöbölése céljá­
ból. K ülönös érték e a problém afelvetés­
nek a szilárd m a te ria lista elvi alap, am ely­
ből k iin d u lv a k ritiz á lja a pszichológia
sz u b jek tív id ealista m űvelőit, s egyben
k o n stru k tív alkotó m ódon m u ta tja a he­
lyes k u ta tá s i alap o t és ir á n y t is.
X y m b n a G l i s z c z y n s k a : ,, A m unka­
id ő b en tö rté n t b alesetek ta n u lm á n y o z á s á n a k
p sz ic h o ló g ia i r é s ze .” A baleset a term elés­
ben patologikus jelenség, am ely nem felel
m eg a m u n k a fo ly am a t norm ális m eneté­
nek . A balesetet sokan v á ra tla n , véletlen
esem énynek h ajlan d ó k fe ltü n te tn i, sőt
egyes pszichológusok, N ew bold, Greenw ood
és W oods a s a já t m űv eik b en a balesetek
irá n ti hajlam m al e g y ü tt sz ü le te tt em berről
beszélnek. A szerző az e tém ak ö rb en m eg­
ta lá lh a tó pszichológiai irodalom alap já n
k im u ta tja , hogy a b alesetek n a g y száza­
lék án ál ,,a veleszületett h a jla m ” csak m á ­
sodlagos, ső t lényegtelen, h aso n lítv a a külső
tényezőkhöz, am elyek n e g a tív a n h a tn a k
a dolgozóra, m in t pl. a m u n k a feltételei,
m unkaszervezés, a term elés szociális fel­
4 Magyar Pszichológiai Szemle
tételei és az ezekből adódó h ián y o sság o k .
E z é rt a b alesetek kiküszöbölését első so r­
b a n a ked v ező külső tényezők b iz to sítá sá ­
val kell elkerülni. A kísérletek az é le tk o r
és a sz a k m á b a n eltö ltö tt idő s z e m p o n tjá ­
ból fo ly ta k és m eg állap íto tták , h o g y a
szakm ai felkészültségnek n ag y o b b szerepe
v a n az ó v ato sság b an , a k ö rü lte k in tésb en ,
az önvédelem ben, m in t az életk o rn ak . A
szakm ailag , s ezen belül elm életileg és g y a ­
k o rlatilag m ag as fokon álló m u n k á so k b a l­
eseti a r á n y a kisebb, m int a g y engébb m u n ­
kaerőké. E z é rt a baleset kiküszöbölésének
ú tja az ü zem i kedvező feltételek b iz to sí­
tá s á n k ív ü l m ég a m élyebb sz a k m a i fe l­
készítés is.
Tadeusz T o m a s z e w s k i: ,,A m unka
p s z ic h o ló g iá já n a k k orszerű te n d e n c iá i.” „A
megfelelő em b ert a megfelelő h ely re” m o n ­
dás a la p ja az em beri ráte rm ettség b e n k e ­
resendő. E n n e k az ideának m egfelelően a
g y a k o rla ti pszichológia m indig s e g íte tt az
em b ern ek m e g találn i a sz ám u k ra m e g ­
felelő h e ly e t a term elésben. Ma m á r en n e k
az id e á n a k m in d kevesebb érvényessége
m a ra d , ez é rth e tő , m e rt a m u n k a te rm e lé ­
kenysége elsősorban a felkészültségtől, a
szak m ai ta p a s z ta la ttó l és csak k ev ésb é a
velünk s z ü le te tt tulajd o n ság o k tó l függ.
A különböző szakm ákon belül m in d s z ű ­
keb b differeneiációk jönnek létre. D e e z a
d iffe r e n c iá ló d á s h ozza m a g á v a l a m u n k a
k o lle k tív je lle g é t, szem ben a z e lő b b i e g y é n i
m u n k á v a l. E z a m eg v álto zo tt fe lté te l a
m u n k a pszichológiájában is ú ja b b p r o b ­
lé m ák a t á llít előtérbe. Pl. a sz ak m a i fe l­
készítés pszichológiai problém áinál a m in ­
denold alú felkészültség dom inál. A m u n k a
szervezése, a m u n k a általános k u ltú r á ja
és az erre való nevelés pszichológiai f e lté ­
telei k e rü ln e k előtérbe. Végül a h a sz n á la ti
eszközök id o m ítá sa az em beri szerv ezet
követelm én y eih ez és olyan feltételek te re m ­
tése, a m ik o r az em ber szívesen dolgozik és
ez hozzá is já ru l a fejlődéséhez.
A m u n k a o k ta tá sá v a l foglalkozó é r te ­
kezések: R a j m u n d K o w a l c z u k : , , A t e r ­
m e lé sre v a ló fe lk é szíté s m ó d sze re in e k p s z ic h o ­
ló g ia i a l a p j a i . ” A z ipari szak em b erk ép zés­
ben eddig kevés gondot fo rd íto tta k a k é p ­
zésre f o rd íto tt idő ta n u lm án y o zására. A
felkészítés racio n alizálására és ed dig sz e r­
z e tt ta p a s z ta la to k kiértékelésére m ég n em
k e rü lt so r. A cik k tu d ó sít arró l, h o g y a
szerzője a G azdasági és Iparszervezési I n t é ­
zetben a m egfelelő irodalom felh a szn á lá sa
és a s a já t k ísérletei alap ján igyekszik m e g ­
állap ítan i, h o g y m i az a legrövidebb h a t á r ­
idő, am ely a l a tt a legjobb m u n k a m ó d sz e­
rek ig én y b ev ételév el a sz ak m át e re d m é ­
nyesen el le h et sa já títa n i? H o g y an le h e t
kiküszöbölni, v ag y legalábbis a m in i­
m u m ra s z o ríta n i im p roduktív id e jé t? To-
433
v á b b á k eresik azokat a m ódszereket, am e­
ly e k n e k a segítségével a nehezebb m unka-
fo ly a m a to k elsajátítása m egkönnyül. Ily en
p l., a m ik o r a m ozgás-koordinációt össze­
k a p c so ljá k az értelm i v o n atk o zá saiv a l és
íg y a z értelem erő teljeseb b irá n y ítá sa
a l a t t a m u n k a fo ly am a t m ozzan atain ak ,
összefüggéseinek m egértetésével a k ülön­
böző felesleges p ró b á lg a tá so k a t kizárják.
A szerző i t t helyesen alk alm az za az első
és m á so d ik jelzőrendszer viszonyának é rte l­
m e zé sét. M ert ha a fizik ai m u n k á b a n elő­
sz ö r a m a g y aráz ato t, a fo ly a m a t m egérté­
s é t b iz to sítju k , úgy az e lsa já títá s, a beideg­
zés, a já rta ssá g és a készségkidolgozás ú tja
m á r elő k észített, és a tá jék o zó d ás, valam in t
a z id e g p á ly á k k ap c so la tain ak k ia lak ítása
n a g y m é rté k b e n m egkönnyül. E hhez azon­
b a n fe lté tle n ü l a legjobb és legeredm énye­
se b b m u nkam ódszereket használó szak ­
em b e re k ta p a sz ta la ta in a k ta n u lm án y o zása
szükséges. A m u n k a fo ly am a to t elemeire
b o n tv a ta n u lm á n y o z h a tju k azok pszicho­
ló g ia i a la p ja it. A m u n k a ta n u lm á n y o ­
z á s á n a k ú tja kezdődik a m ozgáselem ek
ta n u lm á n y o z á sá v a l, a m it k ö v e t a recep­
to ro k funkcióinak v iz sg álata , s végül a
m a g a sa b b idegtevékenység v izsgálata
szükséges. Az ilyen irá n y ú vizsgálatok
le h e tő v é teszik, hogy kidolgozhassák azo­
k a t a legjobb m ódszereket, am elyekkel az
ille tő sz a k m á t ará n y lag rö v id idő a la tt
ered m én y esen e lsa já títh a tjá k . Az ilyen
v iz sg álato k n a k m egvanm ég az az előnyük
is, h o g y m aga az em ber, a k it m á r racionali­
z á lt m ódszerrel ta n íto ttu n k m eg tanulni,
m a jd k ésőbb a m u n k á já b a n is törekszik
é rte lm i elem eket d o m in á lta tn i, s ezáltal
k ím é lv e u g y an a s a já t en e rg iájá t, de mégis
ú jítá s a iv a l, b átor kezdem ényezéseivel m u n ­
k á ja ú g y m ennyiségileg, m in t minőségileg
p r o d u k tív a b b lesz. A cik k különös figyel­
m e t érdem el.
I g n a c y S z a n i a w s k i : ,, A dolgozók m u n ­
k a te rm e lé k e n y sé g e és a g y e rm e k m u n k á já ­
n a k p s z ic h o -d id a k tik a i k é r d é s e i.” A m ú ltb an
a m u n k a term elékenységének ta n u lm á n y o ­
z á sa főleg a tay lo rizm u s és pszichotech­
n ik a privilégium a v o lt. D e ez a term elés
ellelketlenítóséhez, a h u m á n u m k iz á rá sá ­
h o z v e z e te tt, am enn y ib en a fő cél v olt a
m a x im á lis term elékenység elérése az em ­
b er m ax im ális k ih a szn á lásán a k ú tjá n . Az
eg y ik és legfontosabb ú t, am elyen ez el­
k e rü lh e tő , az, h a a term elékenységet ösz-
szek ap cso lju k az em berséggel, ez pedig a
p o lite c h n ik a i o k ta tá s k ere téb e n lehetsé­
ges, am ik o r is 1) m e g é rte tjü k m á r a gye­
re k e k k e l is a m u nka cé ljá t, 2) k iv á lasztju k
és an a liz á lju k a term elés legjobb m ódoza­
ta it, s ehhez kapcsolódik 3) a szerszám ok
m e g v á lo g a tá sa az egyes m u n k am o zzan a­
to k n a k megfelelően. É s v égül 4) m e g ta n ít­
434
ju k és h o zzászo k tatju k a ta n u ló t a k ö v e t­
kezetességhez, a ritm u sh o z és összpon­
to sítá sh o z a m u n k ára. E zen az alap o n a
g y e rm e k e lsa já títja a s a já t m u n k á já n a k
te rv e z é sé t, m egism erkedik az egyszerűbb
m unkaeszközökkel, azaz m egism eri a k ü ­
lönböző szak m ák a la p ja it. E z e n a fokon
a z tá n k ö n n y en fog tá jék o zó d n i a szak m á­
já b a n is. A m u n k a term elékenységének
eg y ik fő m o tív u m a te h á t a k ö n n y ű sz ak ­
m a i tájék o zó d ás készsége. E n n e k a kid o l­
g o z á sá t kell, hogy szolgálja a p o litech n ik ai
k ép zés, m in t a szakm ai k ép zés előkészí­
té se.
T a d e u s z N o w a c k i : „ A z if jú s á g te r ­
m e lő m u n k á b a n v a ló r é s z tv é le lé n e k je le n tő ­
s é g e .” A cikk író ja abból in d u l k i, hogy az
o k ta tá s a megismerési fo ly a m a tn a k egy
k ü lö n leg es form ája, am ik o r is a ta n u ló
m egism erkedik az em beriség ed d ig k id o l­
g o z o tt és felhalm ozott ta p a s z ta la tá v a l, s
ezen belül érvényesül a d ia le k tik u s m a te ­
rializm u s ism eretelm életének h á ro m fo n ­
to s elem e is. íg y a ta n u ló k előbb m egis­
m e rk e d n ek a tényekkel (m egfigyelés) és h a
az o k ta tá s jó, akkor ezen az a la p o n a gon­
d o lk o d ás m u n k ája is m egindul, am ik o r a
té n y e k analizálása u tá n lé tre jö n az á lta lá ­
n o sítá s, végül a g y ak o rlati alk alm azás, a
ta p a s z ta lá s következik. E z a követk ező
m egism erési láncnak le h et az első foka,
m in t ta p asz talás. A k ísé rlete k k im u ta ttá k ,
h o g y a ta n u ló k gondolkodási m űveletei
n a g y o n szegényes té n y a n y a g ra tá m a sz ­
k o d n a k , s u g y an ak k o r az alk alm azási
leh ető ség sincs m eg az eddigi iskolaszer­
v e z e t m esterséges feltételei k ö z ö tt. V ég­
ered m én y b en a tan u ló „ c sa k az érd em ­
je g y é rt” ta n u lt és nem az életn e k . A leg­
szélesebb te rü lete az em beri ta p a s z ta lá s ­
n a k és g y ak o rlatn ak a te rm elő i te v ék e n y ­
ség. E z é rt feltétlenül szükséges, hogy az
isk o lá b a n ez is helyet k ap jo n . A z ész m el­
le t t feltétle n ü l k i kell m ű v e ln i a k ez et is,
h iszen a k e ttő p ro d u k tív k ö lc sö n h atása
k ö zism e rt. A g y ak o rlati o k ta tá s bev ezeté­
sén él a szerző jav aso lja a k ö v etk ező k et:
1) A z iskolában a term elői tev ék en y ség az
o k ta tá s céljának kell, h o g y a lá v e tv e le­
g y en . 2) A term elői tev ék en y ség az isk o lá­
b a n ta n u lta k alkalm azási lehetősége legyen
ú g y , h o g y segítsen elm ély íten i az elsajá­
t í t o t t a n y a g m egértését, és a tu d á s t é le t­
közelségbe hozza. 3) A te rm elő i m u n k a a
tu d á s alkalm azásának m in d en o ld alú ság át
k ell, hogy felölelje, s ezzel eg yidőben a
term elé s alap jain ak ism ereté t is a d ja , am i­
h ez u g y an csak sokoldalú elm életi ism eret
szükséges. 4) A ta n u ló i tev ék en y ség szer­
v ez eti fo rm á já t a ta n u ló k fiz ik a i és szel­
le m i fejlettség i fokához kell id o m ítan i.
B o g d a n S u c h o d o l s k i : , , A n e v e lé s é s
a te c h n ik a i c iv ilizá c ió fe jlő d é sé n e k p e rs p e k -
t i v á i . ” A te c h n ik a m ai fejlődésének te n ­
d en c iá ja a nevelés fe la d a tá t is befo ly á­
solja. Az „em b erro b o t” m in d jo b b an kezd
h á tté rb e szorulni, m e rt a gépek veszik á t
m in d a z t, a m it eddig fizikai m u n k á n a k
n e v e z tü n k . Az em ber m in d jo b b an konst-
ru áló ja, irá n y ító ja lesz ennek a m u n k a-
fo ly a m a tn a k , nem pedig szenvedő alanya.
E z t az iskolai o k tatásb an , nevelésben fel­
té tle n ü l figyelem be kell venni, hogy m ár
eleve íg y form álódjék a felnövekvő n em ­
zedék. E h h ez azonban az kell, hogy a
ta n u ló k a t bekapcsoljuk az üzem i m u n ­
k á b a , m ég azon az áron is, h a eseteg a
k é p z é s i id ő t m eg k ell h o ssza b b íta n u n k 1 — 2
é v v e l. E z figyelem re m éltó m egjegyzés, am it
esetleg h az ai vonatkozásban is h aszn o sít­
h a tu n k , am ennyiben az 5 + 1-es nég y ­
éves képzési idő nem elégítené k i az igé­
n y ek e t. E g y m ásik oldala ugy an en n ek a
p ro b lém án ak az, hogy a m in d hosszabb
szab adidő felhasználására is m eg kell ta n í­
ta n i m a jd az ifjúságot. A m u n k aid ő csök­
kenése leh ető v é teszi m a jd a civilizáció és
m ás v ív m án y o k irán ti érdeklődés kielégí­
té sé t. E z é rt fontos feladat pl. a ta n u ló k
érdeklődésének felkeltése a m űvészetek
irá n t. H a az i t t felv etett sz em p o n t a la p ­
já n vizsg álju k mi is a jövőnket, a k k o r az
ú n. h u m á n tá rg y a k o k ta tó in a k a fela d ata
A PSZICHOLÓGIA FELHASZNÁLÁSA A SZOCIALISTA TÁRSADALMI
GYAKORLATBAN
ORISKÓ ISTVÁN
G yógypedagógiai Tanárképző Főiskola
A Szlovák T udom ányos A kadém ia, a Csehszlovák T udom ányos A k ad ém ia p sz ich o ló ­
giai b iz o ttsá g án a k együttm űködésével 1957. évi nov. 8— 10-ig S m olnicán re n d e z e tt
csehszlovák pszichológusok I. országos ko n feren ciáján ak an y ag a.*
A k onferencia tém ája: a pszichológiai
ism eretek szocialista tá rsa d a lm i g y ak o r­
la tb a n való felhasználásának alapelvei és
lehetőségei; célja: a pszichológusok széles
k ö réb en m egtárgyalni a csehszlovákiai
pszichológiai m u n k a h elyzetét és olyan
k o n k ré t intézkedésekre ja v a sla to k a t hoz­
ni, m elyek alap já n lehetővé váln ék a
pszichológiai ism ereteknek érvényesítése
a term elés, a nevelés és az egészségügyi
g o n d oskodás területén.
A k onferencián 102 pszichológus és a
csehszlovák központi intézm ényekből é r­
k e z e tt vendégeken kívül h árom külföldi
pszichológus v e tt részt.
Az érte k ez let idején h árom b iz o ttsá g ­
b an fo ly t a m unka: a m unkapszichológiai-
* Szlovák Tudom ányos A kadém iai K iadó B ratislav a
1059. 403 óid. T udom ányos szerkesztő D r. VERONIKA
K ovái ,ikova
4*
világos: az érdeklődés felkeltése és szem ­
léletm ód k ia la k ítá sa pl. a m ű v észetek b en ,
hogy m a jd a n m in t szabadidővel is b ő v eb ­
ben rendelkező feln ő tt az ig én y es „ a k tív
p ih en ést” a legjobban tu d ja m a jd ö n m a ­
gán ak m egszervezni.
A felsorolt cikkeken k ív ü l m e g em lítjü k
még a k ö v etk ező k et: M a r ia P o d s ia d l o -
w ic z : ,, A m u n k a ir á n ti é rd e k lő d é s n ö v e k e ­
d ése a m ező g a zd a sá g b a n é s e n n e k k a p c s o la ta
a m u n k a term elék en ység én ek fo k o z ó d á s á v a l.”
W ik t o r S zo zer b a : ,, A z if jú s á g m u n ­
k á ra v a ló felk é szíté sé n e k p e d a g ó g ia i p r o b ­
lé m á i a n é p g a zd a s á g b a n .”
11a l in a J u c h e l k o : , , A z ü z e m i k é p zé s
p e d a g ó g ia i p r o b lé m á i.”
Z b ig n ie w P i e t r a s i n s k i : , , A m u n k a
m ó d szere m e g v á la sztá sá n a k k ís é r le te .”
A h az ai m unkapszichológia n ag y o b b -
ará n y ú fellendítése, v a la m in t k o rszerű
irodalom m al való ellátása érd e k éb en h asz­
nos lenne, h a az e m líte tt cik k ek kö zü l eg y e­
sek teljes m ag y ar fo rd ítá sb a n m eg jelen ­
hetnének. A bevezetőben m á r e m líte ttü k ,
de itt m égegyszer h an g sú ly o zo ttan a lá h ú z ­
zuk a k ö n y v b en m e g találh a tó iro d alo m
gazdagságát. E n n ek felh aszn álása, esetleg
beszerzése nagy m érték b en n ö v elh etn é a
fia ta la b b szakem bereink ism ereté t, tá jé ­
k o zo ttsá g át nem zetközi v o n a tk o z á sb a n is.
ban, a pedagógiai pszichológiaiban és a
klinikai pszichológiaiban. E zek m u n k áiró l
a beszám olók a közlem ényben csak n em
egyenlő oldalszám terjed elem b en jelen tek
meg. A k ö n y v b en az egész a n y a g o t ú g y
közlik, ahogy a z t az értek ezleten elő ad tá k ,
csupán n éh á n y hozzászólást h o zn a k v á z ­
la to sab b an .
A konferencia v álasz tm á n y i ta g ja i:
Dr. M ir o s l a v B a z á n y , d r. J a n D o l e z a l
egy. ta n á r, dr. E m il H ola s eg y et, docens,
dr. Vil é m C h m o lar egy. ta n á r , a Csehszl.
T ud. A kad. levelező ta g ja , d r. A n t o n
J UROVSKY egy. ta n á r, d r. R o b e r t K o -
n e ő n y egy. docens, dr. J o z e f K o Sc o , d r.
L a d isla v L ic k o , dr. J o s e f E in h a r t egy.
ta n á r, dr. T omá S P a r d e l egy. ta n á r , d r.
V áclav P r íh o d a egy. ta n á r , d r. V l a ­
d im ír T a r d y egy. ta n á r.
A k ö n y v a következő feje ze tek b ő l áll:
bevezető, a konferencia kü lfö ld i ré s z tv e ­
435
v ő in e k beszámolói; h á ro m önálló nagy
fe je z e tb e n a m unkapszichológia, a p ed a­
g ó g ia i pszichológia és a k lin ik a i pszicho­
ló g ia referátum ai, k o rre fe rá tu m a i és hoz­
zászólásai, m ajd te ch n ik a i ak a d á ly o k m ia tt
i t t k a p helyet Dolezal p ro f. bevezető főre­
f e r á tu m a (ennek a re fe rá tu m o k élén kel­
l e t t v o ln a megjelennie, s e z é rt elnézést kér
a szerkesztőség), a k o n feren cia h atáro zatai,
a z orosznyelvű összefoglalás és a konfe­
re n c ia résztvevőinek név jeg y zék e.
A k ö n y v a cseh e lő a d á so k a t csehül, a
s z lo v á k o k a t szlovák n y e lv e n közli.
Szem lénkben a m ű ism e rte té sé t az
a lá b b i sorrendbe vesszük: I . a konferencia
főbeszám olója, II. a m unkapszichológia,
I I I . a pedagógiai pszichológia, IV . a klinikai
pszichológia ülései b eszám olóinak, korrefe­
r á tu m a in a k és h o zzászó lásain ak rövid is­
m e rte té s e (nagyrészt c s u p á n a címek fel­
s o ro lá s á ra szorítkoztunk), V. a külföldi
ré sz tv e v ő k referátu m ai, V I. a konferencia
h a tá ro z a ta in a k rövid ism e rte té se .
S a jn á la tta l álla p ítju k m eg, hogy a b a ­
r á t i szomszédos népi d e m o k ra tik u s ország­
b a n 1957-ben le za jlo tt ország o s pszicho­
ló g u s kongresszusról a beszám oló csak
k é t év m úlva jelenik m eg, s r á egy év
m ú lv a csupán m erő v é le tle n ú tjá n ju t el
h o zz án k . Rem éljük, a z ó ta m á r a ja v as­
la to k közül nem egy rég e n m egvalósult.
J . D olezal egy. ta n á r , a p rág a i K á ­
ro ly E gyetem filo z ó fia -tö rté n e ti k arának
pszichológiai tanszéke: A p s z ic h o ló g ia i i s ­
m e r e te k a lk a lm a z á sá n a k a l a p e l v e i és lehető­
s é g e i a szo c ia lista tá r s a d a lm i g y a k o rla tb a n .
(371— 386. old.)
A szerző bevezető ta n u lm á n y á b a n négy
té z is e n keresztül ta g la lja a k érd é st, hogy
m ik é n t alkalm azzák a pszich o ló g iát á lta ­
lá b a n és sajátosan C sehszlovákiában.
Ism e rte ti a pszichológiai ism eretek
g y a k o rla ti felhasználásának elm életi alap ­
ja it. A gyakorlat fog alm áró l szólva m egál­
la p ítja , hogy a sokat e m le g e te tt „gyakor­
l a t ” fogalm a elm életileg m é g kidolgozat­
la n .
B izonyos tudom ányos d isc ip lin ák irá n ­
t i érdeklődés a szocialista tá rsa d a lm i fej­
lő d é s ném ely fázisában, d e m ég a tá rs a ­
d a lm i gyakorlat egy-egy sz a k a sz á n sem azo­
n o s. S őt az építés egyes sz a k a sz á n bizonyos
tu d o m á n y o s disciplinák e lő té rb e kerülnek,
m á s o k csupán kisebb m é rté k b e n nyernek
a lk a lm a z á st. A to v á b b i fejlő d és folyam án
a z érdeklődés nem e g y fo rm á n fog m eg­
n y ila tk o z n i az egyes g y a k o rla ti területek
ir á n t. M egtörténik, hogy a szocialista t á r ­
sa d a lo m azonos fejlődési fá z isá b a n k ülön­
böző leh et a helyzet a pszichológiai ism e­
r e te k érvényesítésében g az d aság i téren,
m in t pl. a nevelés te rü le té n , esetleg az
egészségügyi g y a k o rla tb a n . P ersze hely­
436
te len v o ln a ebből időre és hely zetre való
te k in te t n élk ü l do g m át csinálni. A pszicho­
lógia esetéb en ilyen d ia le k tik á tla n állapot
v o lt a m ú ltb a n , am inek az utórezgéseivel
m ég m a is ta lálk o zu n k .
A pszichológia ism ereteinek g y ak o r­
la tb a való átv ite lén é l az elm ú lt időben a
szo cialista tá b o r o rszágaiban álta lá b a n
bizonyos ta rtó zk o d ás, k étk ed és jelen tk e­
z e tt, am i n em m a g y arázh ató csu p án azzal,
hogy a k o n k ré t fejlődési szak aszb an ezek­
n ek az ism eretek n ek felh aszn álása kevésbé
le tt v o ln a időszerű. I t t tö b b ok já tsz o tt
közre, tö b b i k ö zt a pszichológia p roble­
m a tik á já n a k m e g n eh ezített helyzete, az
o b je k tív m ódszerek elégtelen fejlődése.
A z ú n . g y a k o rla ti pszichológia p ro b lem a­
tik á já t, fe la d a ta it és m ódszereit g y ak ran
v e tté k á t k r itik a nélkül a b u rzso á g y ak o r­
la tb ó l a szo cialista g y ak o rlatb a, am i m eg­
leh ető sen n a g y k á ro k a t ok o zo tt. E z a
pszichológiával m in t tu d o m á n n y al szem ­
ben b iz alm atlan sá g o t k e lte tt, s kétkedő
á llá sp o n t elfoglalásához v ez etett. Az u tó b ­
bi id ő b en a pszichológia elm életi és tá rs a ­
d alm i jelentőségére v o natkozó nézetek
tis z tá z á s a m eg h o zta a m a te ria lista pszicho­
lógia elk ü lö n ü lését a különféle idealisz­
tik u s n éz etek tő l. Az elm ú lt esztendők so­
r á n a m a rx is ta pszichológia — tö b b ek
k ö z t — a p av lo v i ta n ítá so k k ö vetkezetes
felh a szn á lá sáb a n és a fiziológiához való
v isz o n y án a k m e g h atáro zásáb an n ag y lé ­
p ések et te tt.
A tu d o m á n y alk alm azásán ak főbb f a j­
tá iró l és m ó d járó l szólva D o l e z a l a tu d o ­
m á n y o s ism eretek alk alm azását v izsgálta
fu n k c ió ju k szerin t. A tá rsa d a lm i g y ak o r­
la tb a n a tu d o m á n y ra o tt is szükség v an ,
ahol az á lta lá n o s elm élet m ég n em eléggé
k id o lg o zo tt. M égpedig an n ál h a la sz th a ta t-
la n ab b u l, m inél b o n y o lu ltab b ak a tén y ek ,
m elyekbe a tu d o m án y o s ism eretek se g ít­
ségével kell behatolni. N em kell k ü lö n ö ­
seb b en b izo n y ítg atn i, hogy a pszichológiá­
b a n átm en e tileg a speciális ism eretek a lk a l­
m a z á sa v a n tú lsú ly b an . E bből következik
a k u ta tá s i és egyéb m ódszerekben já rta s
szakpszichológusok kiképzésének fo n to s­
sága.
A pszichológia alk alm azásán ak felté­
telei viszonylagosan a nevelésben a leg­
jo b b ak , ah o l a pszichikum ontogenezisé­
n ek , a ta n u lá s fo ly am atá n ak sa játo s k é r­
dései, a ta n ítá s és nevelés kérd ésein ek k i­
d o lg o zásáb an m e g te tt lépések m á r szilárd
a la p o t n y ú jta n a k a g y ak o rlati felh aszn á­
lásra. A z egészségügy te ré n az alkalm azás
az elm életi alap o k m egerősítésének fo ly a­
m a tá b a n jelen tő s elő reh alad ást te tt. Még
m in d ig h ián y o s azo n b an a személyiség-
lé le k ta n p ro b lém áin ak kidolgozása. A m u n ­
kapszichológia, m in t a pszichológiai ism e­
re te k alkalm azásának elm életi a la p ja a
gazdasági g y ak o rla tb an igen kezdetleges
á lla p o to t m u ta t. A ta n u lm á n y a to v á b ­
b ia k b a n azo k at a fe la d a to k a t ism erteti,
m elyek a tá rsa d alm i g y ak o rla tb an a sz ak ­
pszichológusra h árulnak. Az utolsó tézis
a pszichológiai ism eretek tá rsa d alm i g y a­
k o rla tb a n való felhasználását s fejlesztésé­
nek alap v e tő feltételeit tá rg y a lja . R á m u ta t
a rra , hogy a pszichológia alk alm azása a
tá rsa d a lo m g y ak o rla táb a n nem csupán
lehetséges, hanem egyre in k á b b k ív á n ato s
és szükséges.
* és a főiskolai tan u lm án y o k h o z szükséges
A m u n k a p sz ic h o ló g ia i b iz o tts á g ü lé sé ­
n e k b e v e z e tő r e f e r á tu m á t J . D o l e z a l
e g y e te m i t a n á r m o n d ta el M u n k a p s z ic h o ­
ló g ia cím m el. (31—36. old.)
E b b e n m eg állap ítja a b izottság m u n ­
k á já n a k cé ljá t a m unkapszichológiát ille­
tő leg : o j az eddig b ev ezetett gyakorlati
segítség áttek in tése , b ) a „term elj tö b b e t,
jo b b a t és olcsóbban” jelszó m egvalósítá­
sáért, folyó h arc b an a potenciális és reális
lehetőségek szám bavétele, c ) el kell érni,
h o g y a pszichológusok a term elési gy ak o r­
la tn a k m egadják m in d azt, am ire a tu d o ­
m á n y képes.
E z t követően ism erteti a pszichológiai
ism eretek alkalm azásának alapelveit az
ip a ri term elés területén. Elem ezi ezeknek
az ism ereteknek fejlődési m o z za n ata it az
ip a ri term elés terü letén . Idézi M a r x m u n ­
k a d e fin íció ját és ennek pszichológiai é rte l­
m ezését ad ja. Szerinte a célok: a ) g az d a­
sági cél •— a m u n k a p ro d u k tiv itá sá n a k
em elése, b ) szociális-etikai célok, c ) in d i­
v id u á lis nevelési célok, és d ) a védelm i
célok. Ö sszehasonlításképpen idézi azo k at
a célo k at, m elyeket a k a p ita lis ta tá r s a ­
d alo m b an a pszichológia kö v et. V égül a
pszichológusok k o n k rét fela d a ta it jelöli ki
az ip a ri üzem ekben, a szocialista term elési
viszonyok közt, s m e g m u ta tja a fejlődés
to v á b b i tá v la ta it.
A fe n ti referátum hoz az aláb b i k orrefe­
rá tu m o k h a n g z o tta k el:
J o z e f K osöo, a pozsonyi K om enskÿ
E g y etem filozófiai k a rá n a k pedagógiai­
pszichológiai tanszéke: A z is k o lá s és i p a r i
ta n u ló ifjú s á g p o lite c h n ik a i é s m u n k á ra való
n e v e lé sé n e k n é h á n y p s z ic h o ló g ia i kérdése.
(37— 48. old.) A szerző a p ro b lém ák at
h áro m , egym ással belső összefüggésben
álló cso p o rtra o sztja: 1. p o litech n ik ai és
m u n k á ra való nevelés az iskolában a
ta n u ló k sz ak m á ra való előkészítésének
szem pontjából, 2. szakm ai tájék o zó d ás és
p á ly a v á la sz tá si ta n ácsad ás, 3. a h iv a tá s
m egkezdése s pszichológiai alkalm azkodás
a benne levő feltételekhez. H angsúlyozni
k ív á n ja az ontogenetikus p szichológiával
és a n eveléslélektannal a szoros e g y ü tt­
m ű k ö d é st.
J a r o sl a v D o l e z a l , a p rá g a i K á ro ly
E g y etem filozófia-történeti k a rá n a k p e ­
dagógiai tanszéke: M e g je g y zé se k a fő is k o ­
la i h a llg a tó k tu d o m á n y o s a la p o n v a ló k i ­
v á la s ztá s á h o z. (49—53. old.) A c ik k b en le­
szögezi, hogy 1. szükségesnek t a r t j a a
főiskolai szakok és h iv a táso k elem zését,
m ely leh ető v é teszi ta rta lm u k m eg ism e­
rését, 2. az első felad at feldolgozása a la p ­
já n lehetőség nyílik a te h etség k érd ésén ek
előfeltételeknek nagyobb te rjed elm ű vizsgá­
la tá ra , 3. az első k ét felad at m eg o ld ásáv al
sz e rz e tt ism eretek alap ján le h et csak h o z­
záfogni a főiskolai k iv á la s z tá sra v o n a t­
kozó pedagógiai-pszichológiai d iagnózis
kérdésk ö rén ek kidolgozásához. N ag y o b b
m é rték b en kell figyelem be ven n i a ta n u ló ­
v al v aló huzam osabb ideig ta r t ó iskolai
n ev elő m u n k a elemzését.
J a n K u ö e r a , E lnöki H iv a ta l, P rá g a :
P sz ic h o ló g ia a k á d er m u n k á b a n . (54—56.
old.) M u n k áján ak célkitűzésében a szak m ai
és erkölcsi m unk afeltételek k el rendelkező
em berek k iv álasztását jelöli m eg.
J o z e f D a n ie l , Szlovák T u d o m á n y o s
A kad ém ia pszichológiai la b o ra tó riu m a ,
P ozsony: P szic h o ló g ia i s z e m p o n to k a m u n ­
k a h e ly beren dezésében . (57—60. old.) A
m u n k a h ely pszichológiai sz em p o n tb ó l való
tá rg y a lá sá n á l azokból az ered m én y ek b ő l
in d u l ki, m elyeket a „m érn ö k i p szich o ló ­
gia” a term elési berendezések m echanizá-
ciója és au to m atizáció ja te ré n e lé rt. E zek
in k á b b a szenzorikus te rü le te n lép n ek fel
egyre n ag y o b b igénnyel, és n em a fizikai
teljesítm én y ek k el szem ben. E d d ig a leg-
k im ű v e lte b b te rü let a lá tá s i fu n k ció , s
enn ek következm ényeképpen a m u n k a ­
hely berendezése. A hallási érzékelés m á r
kevésbé kidolgozott. K issé részleteseb b en
k im u n k á lt a m o to rik a kérdése, s a k ísé rlet
eredm ényei a g y ak o rlatb an jól h a s z n o sít­
h a tó k . A gy ak o rlat egyre jo b b a n sü rg eti
a fá ra d ts á g kérdése pszichológiai k u ta tá ­
sá n a k in ten zív eb b fo ly ta tá sá t.
In g . J o z ef H a v l íő e k , Isk o la i és M ű ­
velődésügyi M inisztérium , P rá g a : A d o l­
gozó if jú s á g kik ép zésén ek s z e rv e ze te é s m ó d ­
s z e r e i. (61—66. old.) A szerző az ifjú ság k é p ­
zésének eddigi szervezetéről n y ú jt á t t e ­
k in tő k ép et. A jelenlegi h ely zet p o z itív és
n e g a tív oldalait tárg y a lv a, r á m u ta t a
legközelebbi m egoldásra v áró fe la d a to k ra .
E zek : a m unkás u tá n p ó tlá s nevelése, az
új szervezet tervének, jo g szab ály o k re n d ­
jén ek kidolgozása, a nevelési in té zm én y e k
és a tan szak o k h áló za tán a k eg y sze rű sí­
tése, v alam ennyi dolgozónak, fő k ép p en az
ip a rita n u ló iskolák o k ta tó in a k s m űho-
437
ly ek oktatóm estereinek sz ak m ai és p ed a­
gógiai továbbképzése.
A vitáh o z az a lá b b i hozzászólások
c satlak o ztak :
B o l e s l a v B á r t a , b rn o i M asaryk E gye­
te m Filozófiai K a rá n a k Pszichológiai I n té ­
zete: N é h á n y m eg jeg yzés a z ü z e m i p szic h o ­
ló g u s m u n k a k ö réh ez. (67— 70. old.) H ozzá­
szó lásáb an javasolja, hogy a kétezernél
tö b b m u n k á st foglalkoztató üzem ekben la ­
b o rató riu m o k a t szervezzenek, az álláso­
k a t ú g y kell m eg állap ítan i, hogy m inden
k é te z e r m u n k ásra jusson egy pszichológus.
Szerveztessenek speciális pszichológiai k u ­
ta tó laboratórium ok m in él rövidebb időn
belül a nehéz- és a k ö n n y ű ip a ri m inisztériu­
m o k m ellett.
Z b y n e k B u r e S, S zállítá si K u ta tó in ­
té z e t, P rá g a: A p s z ic h o ló g ia fe lh a szn á lá sá ­
n a k a la p e lv e i a s z á llítá s b a n . (71—81. old.)
J a n Z a d r a z il , S zállítási K u tató in té ze t,
P rá g a : A p szich o ló g ia a lk a lm a z á s a a v a s ­
u ta k n á l. (82—87. old.)
A l e x a n d e r I v a n o v , M unkabiztonsági
K u ta tó in té z e t, P rága: A p sz ic h o ló g ia i is m e ­
re te k fe lh a szn á lá sa a m u n k a b izto n sá g te r ü ­
le té n . (88— 94. old.)
J a r o K r iv o h l a v y , M unkabiztonsági
K u ta tó in té z e t, P rága: A b a le s e ti m a g a ta r­
tá s v is z o n y a egyéb te v é k e n y sé g e k h e z és a z
a b b ó l s z á rm a z ó k ö v e tk e zm é n y e k a p szic h o ­
ló g ia é rv é n y e s íté sé re a b a le s e t m egelőzésében
(95 — 112. old.)
J i r í ItűziCKA, a p rá g a i K á ro ly E gyetem
filo z ó fia -tö rtén eti k a rá n a k pszichológiai
ta n sz é k e : A m u n k a p s zic h o ló g ia elm életéhez.
(113— 115. old.) A rövid közlem ényben a
szerző u ta l a m u n k a tev ék en y ség elemzé­
sén ek p ro b lem atik á já ra .
B . C halttpa , B m o : A z i p a r i in lo x ik á c ió
p s z ic h o ló g ia i v iz s g á la tá n a k ere d m é n y e i.
(115— 123. old.)
J á n G r á c , T anítóképző In té z e t, Pozsony:
A m e s te r é s m u n k á so k k ö z ti sz e m é ly e s k a p ­
c so la to k é s ezek v is s z a h a tá s a a m u n k a te r ­
m e lé k e n y sé g é re . (124— 127. old.) A szerző
h á ro m pozsonyi g y á rb a n v é g z e tt k u ta tó ­
m u n k á t. A szabad leírás m ódszerével vég­
z e tt v izsg álat alk alm áv a l 162 m unkástól
1052 a d a to t g y ű jtö tt a m este re k n ek az
em berekkel való b á n á sm ó d járó l. A vizs­
g á la t a la p já n m e g állap ítást n y e rt, hogy a
m e ste r ' és a m un k áso k k ö z ti személyes
k a p c so la t csaknem m in d ig visszahatással
v a n a m u n k a term elékenységére. Megmu­
ta tk o z o tt, hogy u g y an az a m u n k afelad at,
asz e rin t, hogy a z t a m e ste r m ik é n t m ondja,
a m u n k á so k a t fellelkesítheti v a g y elked­
v e tle n íth e ti. H a a m u n k á so k n a k a m ester­
hez v aló viszonya n eg a tív , a k k o r ez á t te ­
v ő d ik a r r a a m u n k á ra is, a m it az ilyen
m e s te r n ek ik kiad.
M ik u l á S M il a n , P o zso n y : A p sz ic h o ­
438
ló g ia fe lh a s z n á lá s i lehetőségei g a z d a s á g i té ­
re n . (128— 132. old.) K ijelöli a pszicholó­
gus h e ly é t és fela d ata it az üzem ben. H iv a t­
k o zik a teljesítm én y n o rm ák m eg o ld atlan
p ro b le m a tik á já ra , az em berek egym ás közti
v iszo n y ára, az alárendeltekkel és fö léren ­
d eltek k e l szem beni viselkedésre, a n o rm ák
m e g állap ításá ra , m egannyi m á s p ro b lé­
m á ra , m ely ek n ek m egoldása a pszicholó­
g u sra v á r, ak in ek az üzem i ju ta lm a z á so k ­
n ál m egfelelő szerepet kell k ap n ia.
*
A p e d a g ó g ia i p szic h o ló g ia i b izo ttsá g ü lé ­
sén A n t o n J u r o v sk y egyetem i ta n á r
(pozsonyi K om enskÿ E gyetem , filozófiai
k a rá n a k pedagógiai-pszichológiai tan szék e)
m o n d ta a bevezető referátu m o t A p s z ic h o ­
ló g u s f e l a d a ta i a p e d a g ó g ia i g y a k o r la tb a n
cím en.
A z 1956 októberében P rá g á b a n le z a j­
lo tt p ed ag ó g u s konferenciára h iv a tk o z v a
m e g á lla p ítja , hogy an n ak az v o lt a fela­
d a ta , h o g y segítséget n y ú jtso n a csehszlo­
v ák iai nev elés tudom ányos sz in tjé n ek em e­
léséhez. A z e célhoz vezető eszközök k ö zt
joggal e m líte tté k a pszichológiát, m ely a
p ed ag ó g ia tu d o m á n y a és a nevelési g y ak o r­
la t so k kérdésének m egoldására h iv a to tt.
A pszichológia ism ét a legjelentősebb segéd­
tu d o m á n y a le tt a pedagógiának.
A pszichológia felad ata a pedagógiai
g y a k o rla tb a n nagyjából k ettő s: 1. k u ta tá s
és ism eretterjesztés, és 2. g y a k o rla ti p e ­
d agógiai felad ato k m egoldása.
A nevelési p ro b lem atik a te ré n a p sz i­
chológiai k u ta tó m u n k a az u tó b b i években
je len tő s le m a ra d á st m u ta t. N éh án y p ro b ­
lé m á t tis z tá z o ttk é n t em legetnek, h o lo tt
lén y eg éb en csak közös m egállapodásokról
v a n szó, m ely ek nem egy esetben m ég csak
h o m á ly o sa b b á teszik a m eg értést. Ily en
pl. a család i nevelés, az iskolás k o r elő tti
g y erm ek ek intézm ényeiben az átv izsg álás
és k iv izsg álás kérdése. N em k ü lö n b a
h ely zet a pszichológiai p ro b lém ák k al k a p ­
cso la tb a n az iskolai nevelésben (a d id a k ­
tik a i és m e to d ik ai szak terü leten csakúgy,
m in t a sz ű k eb b értelem ben v e tt nevelés
te rü le té n ), az ifjú m u n k áso k szak m ai n ev e­
lését szolgáló intézm ényekben és ip a ri
ta n u ló isk o lák b an , a felnőttek v ezetésé­
b en v a g y m ég in k á b b a leg tág ab b é rte le m ­
ben v e t t ism eretterjesztő m u n k á b a n , to ­
v á b b á a z em b er pszichológiai vezetésében
és irá n y ítá s á b a n . N em m ás a h ely ze t a
g y a k o rla ti pedagógiai feladatok te ré n sem,
a n evelési diagnosztika, a m eg ism ert ese­
te k b e v aló beav atk o zás, az em ber g y ak o r­
la ti és szem élyes problém áinak m eg o ld ásá­
b a n seg ítsé g n y ú jtá s, tan ácsad ás, irá n y ítá s
esetéb en . H ián y o lja a beszám oló a p e d a ­
gógiai pszichológiai k u ta tó in té ze tek e t, s
m egszervezésüket sürgeti. C supán té to v a
kezdem ényezésnek nevezi a pszichológusok
k in evezését az á tm e n e ti o tth o n o k b a, b ö l­
csődékbe stb . O lyan in té ze t sincs még,
m ely az em b er g y ak o rla ti kérdéseinek, é le t­
k érdéseinek m egoldásához segítséget n y ú j­
ta n a .
A beszá m o ló h o z k a p cso ló d ó k o rre fe rá ­
tu m o k :
J o s e f L in h a r t , egyetem i ta n á r, P e ­
dagógiai K u ta tó in té z e t, P rág a: A p sz ic h o ­
ló g ia p e d a g ó g ia i g y a k o r la tta l v a ló k a p c so ­
la tá n a k n é m e ly m e to d o ló g ia i kérdéséhez.
( 147—151. old.) A cikk n éh á n y m etodo­
lógiai s azzal kapcsolatos szervezeti kérdés
elem zésére szorítkozik. E zek a pszichológiá­
n a k és pedagógiai g y ak o rla tn ak szorosabb
összekapcsolására törekszenek. R á m u ta t
a veszélyre, m elyet az em pirizm us jelent
a z elm élet és a g y a k o rla t viszonyának fel­
fogásában, m ásrészt a pszichológiai ism e­
re te k n e k a g y a k o rla tb a való átvitelénél.
O l g a M ész Ar o So v á , Pozsony: A z is k o ­
lá s kor e lő tti g y e rm e k e k in té zm é n y e in e k p ro b ­
le m a tik á ja . (152— 155. old.) A korreferá­
tu m fe lh ív ja a figyelm et a bölcsődékben
hosszabb ideig ta rtó zk o d ó gyerm ekek hos-
p ita liz m u sá ra . M egjegyzi, hogy a napos
bölcsődékben a hospitalizm us jelei csupán
elszigetelten jelentkeznek. A pszichológus
m u n k á ja a bölcsődékben túlnyom órészt
szervezési, ism eretterjesztő jellegű. A pszi­
chológia tá rg y á v á kell te n n i a gyerm ekek
fejlődési n o rm á já t, a szervezeti irán y e l­
veket, a gyerm ekek életm ó d ját, a nővérek
m u n k á já t, a gyerm ekközösség szervezetét
s tb . M indezek a felad ato k a pszichológus,
a gyerm ekgyógyász és a higiénikus e g y ü tt­
m ű k ö d é sét tételezik fel. Az iskolás kor
e lő tti gyerm ekek p roblem atikájához t a r ­
to zik az óvoda is. A pszichológusnak a
d id a k tik a i eljárások a la p ja in a k lerakásá­
b a n segítő kezet kell n y ú jta n ia . Az ő fela­
d a ta v o ln a valam ennyi fogyatékos gyer­
m ek n y ilv á n ta rtá sa , az ú jo n n a n szervezett
nevelési k lin ik áv a l eg y ü ttm ű k ö d v e a diag­
n o sztizálás stb.
F r a n t is e k J ik á n e k , P edagógiai K u ­
ta tó in té z e t, P rág a: P e d a g ó g ia i p szic h o ló ­
g ia i p ro b lé m á k a ta n í tá s i g ya k o rla tb a n .
(156-—157. old.) Az általán o s iskolák g y a­
k o rla tá b a n adódó pedagógiai pszichológiai
p ro b lém ák : 1. ta n u lá si és m a g ata rtási
nehézségekkel küzdő ta n u ló k kérdése, 2.
a nevelés h o ssz an ta rtó vag y új form ái és az
o k ta tá s kérdése (p ályaválasztási irá n y í­
tá s, új ta n te r v bevezetése, ta nkönyvek
stb .), 3. a nevelés és o k ta tá s pszichológiai
a la p ja in a k p ro b lém ája (a ta n u lá s pszicho­
ló giája és a ta n u ló személyisége).
P e t e r V a j c ík egyet, ta n á r , P e d a ­
gógiai Főiskola, Pozsony: A p ed a g ó g ia k ö ­
v e te lm é n y e i a p sz ic h o ló g iá v a l sze m b e n .
(158 —161. old.)
ToMÁá P a r d e l , docens, P ed ag ó g iai
F ő isk o la pszichológiai ta n szé k e, P ozsony:
A ta n ító k p szic h o ló g ia i k é p ze ttsé g é n e k k é r ­
d é s e i. (162— 165. old.)
M a r t in K a t r ia k , Ism e re tte rje sz tő
K ö z p o n t, Pozsony: A k u ltu r á lis fe lv ilá g o ­
sító m u n k a p szic h o ló g ia i p r o b lé m á i. (166—
171. old.) Az ism eretterjesztő m u n k a tö b b
te rü le te n v á r segítséget a pszichológiától:
a m a g a sa b b közm űveltségnek és a lakos­
ság szocialista tu d a tá n a k k ia la k ítá sá b a n ,
az ism eretterjesztő m u n k a c é ljá n a k és
ta rta lm á n a k m eg h atáro zásáb an , az ism e­
re tte rje sz tő m u n k a fo rm áin ak és m ódsze­
rein e k tökéletesítésében.
A fe n ti tém ához idézzük a fe ls z ó la lá ­
so k a t :
E m il H ola s , P alacky E g y e te m P szi­
chológiai In téz et, Olomouc: A ta n te r v és
p s z ic h o ló g ia i m e g in d o k o lá sá n a k kérdése.
(172— 175. old.) A hozzászólás h iá n y o lja
az elm életileg kifo rro tt ta n te r v e t, m ely a
jelen tá rsa d alo m szü k ség letét k i tu d n á
elégíten i, s a pszichikus fejlő d és o b je k tív
tö rv é n y e in e k eleget tu d n a te n n i. A jelen
ta n te r v nélkülözi a koncepciót, n em veszi
figy elem b e a nevelés tá rg y á n a k o b jek tív
tö rvén y szerű ség eit. Az ö sszeállításak o r az
egyes szakem berek v o lu n ta riz m u sa érv é­
n y e s ü lt. E n n ek az le tt az ered m én y e, hogy
az egész nevelési tervből h iá n y z ik az eg y ­
séges, tu d o m án y o san m e g a la p o z o tt k o n ­
cepció. A ta n te rv készítői n e m g o n d o ltak
a fo rm ális és a m ateriális k ép zés k ö zö tti
eg y en sú ly i viszonyra sem. A pszich o ló g iá­
n a k m ég sok segítséget kell n y ú jta n ia a
végleges nevelési cél elm életének m e g n y u g ­
ta tó kidolgozásán kívül a jö v e n d ő ta n te r ­
v én ek kidolgozásához.
L u d m il a K ol Ar ik o v A eg y . docens,
M a sary k E g y etem F ilozófiai K a r á n a k P szi­
chológiai In tézete, Brno, B o l e s l a v BA rt a
M asary k E gyetem Filozófiai K a r a , L élek­
ta n i In té z e t, Brno: A p s z ic h o ló g ia i m u n k a
le h e tő sé g e i a z ifjú sá g n e v e lő g o n d o zá sá n a k
is k o la i é s is k o lá n k ív ü li s z a k a s z á b a n . (176—
183. old.)
V'iivém C h m e l a r egy. ta n á r , C sehszlovák
T u d o m án y o s A kadém ia levelező ta g ja ,
M a sary k E gyetem , P szichológiai In té z e t,
B m o , O lg a K ol Ar ik o v A, Á tm e n e ti fiú ­
o tth o n , B o l esla v BAr t a , B rn o : A p s z i ­
ch o ló g u s tevéken ysége a z á tm e n e ti fiú o tth o n ­
b a n . (184— 187. old.)
M ir o s l a v B azAn y , S zlovák T u d o m á ­
ny o s A kadém ia, Pszichológiai L a b o ra tó ­
riu m , Pozsony, J u l iu s M a r k o , P ozsony:
A p s z ic h o ló g ia i n e v e lö m u n k a h iv a tá s a és
s z e r v e z e te . (188— 191. old.)
E r i k a H a b in Aková oki. pszichológus,
K ö z p o n ti N em zeti T anács egészségügyi
439
 o sz tá ly a , P ozsony: P s z ic h o ló g ia i p ro b lé m á k
a z is k o lá s k o r e lő tti g y e r m e k e k n evelé séb en .
(192— 194. old.)
R ijz e n a S k o d o v á -S o m o g y io v á , P szi­
c h iá tria i gyógyintézet, P ezinok: A n evelés
s z e r e p e a n e u ró z is m egelőzésében . (195 —
197. old.)
K a b e l T r is k a , P edagógiai T u d o m á­
nyos K u ta tó in té z e t, P rá g a: A ta n u ló érte lm i
fe jlő d é s e é s a z is k o la i g y a k o r la t. (198 —
200. o ld .)
J a n S o u ö e k , P edagógiai T udom ányos
K u ta tó in té z e t, P rága: A s z e m é ly is é g p s z i ­
c h o ló g iá já n a k m ó d sze re i. (201—204. old.)
C seh szlo v ák iáb an az u tó b b i év e k b en a la ­
p o sa n k im u n k á ltá k a m a g a sa b b id eg tev é­
k en y ség típ u s a in a k k u ta tá s i m ódszereit.
E z e k a z eredm ények az o n b an a hozzájuk
f ű z ö tt re m é n y ek e t nem v á lto ttá k valóra.
K ív á n a to s volna, hogy a típ u so k pszicho­
lógiai te rm in u so k k a l lennének m e g h a tá ­
ro z v a , s íg y megfelelő sé m ák k á v áln án a k
a szem élyiség szintetikus m egrag ad ására.
A sz erző a szin tetik u s eljá rá so k közül
elem zi a biografikus m ó d szert, a projek-
ciós m ódszerek et, m elyek in k á b b diagnosz­
tik u s jellegűek s a n orm ális és p ato lo ­
gikus e s e te k m egkülönböztetésére szolgál­
n a k , e setleg m eghatározzák a z egyén fo­
g y a té k o ssá g á n a k fa jtá já t. E ze k a m ó d ­
sz erek in k á b b a k lin ik ai pszichológusok
k ez éb e n h a ték o n y a b b ak , a pedagógiai pszi­
ch o ló g u séb a n kevésbé. A szem élyiség a n a ­
litik u s felfogásából k övetkezik a vizsga­
m ó d sz er v ag y teszt. A pedagógiai pszi­
chológus á lta l h aszn ált vizsgam ódszerek
k é t f a jt á k : egy részük az iskolai fela d ato k ­
hoz kap cso ló d ik , a m á sik rész ü k m e ster­
séges jelleggel bír.
V e r o n i k a K o v á l ik o v á , Szlovák T u ­
d o m á n y o s A kadém ia, P szichológiai L ab o ­
r a tó riu m , Pozsony: A ta n u ló k k o lle k tív
m u n k á ja v iz sg á la tá n a k k é rd é sé h e z. (205—
207. o ld .) A vizsgálat kérdésfeltevése: k i­
a la k íth a tó - e olyan csoport, m ely a m aga
m e g h a tá ro z o tt összetettségében és bizo­
n y o s h e ly z e tb e n a te lje sítm é n y e k e t ille­
tő e n v a la m e ly egységes fo k o z a tta l jelle­
m e zh e tő volna. L ehetséges-e e n n e k a m i­
n ő sé g ét és m ennyiségét összehasonlítani
az in d iv id u á lis te lje sítm én y ek k el avagy
a c s o p o rt teljesítm ényei csu p án egyes ta g ­
ja i te lje sítm é n y e in e k összessége? A vizs­
g á la t ere d m é n y é t a k ö v etk ez ő k b en össze­
gezi: A cso p o rto k telje sítm é n y ei függnek
az e lv é g z e tt tevékenység f a jtá já tó l és a
cso p o rt s tru k tú rá já tó l (ö n k én t a la k u lt és
előre m e g h a tá ro z o tt csoportok).
J o z e f H r a Se , Pedagógiai F első b b Iskola,
B m o : M e g je g y z é s e k a m o tiv á c ió p ro b lé m á ­
já h o z é s a s z e m é ly isé g v iz s g á la tá b a n v a ló
je le n tő s é g é h e z. (208—211. old.) A k u ta tá ­
so k je le n tő s része az ún. m ásodlagos m o ti­
440
v ác ió k ra irán y u l, m elyben sz ek u n d é r ö sz­
tö n zések keletkeznek. A m ásodlagos m o ti­
váció fejlődésének a v izsg álata a p e d a g ó ­
g iai p szichológia szám ára d ö n tő je le n tő ­
ségű. H o g y a m otivációs fa k to ro k s a já to s
m iv o ltá t helyesen ism erjük m eg, össze
kell h a so n líta n u n k a szükségletekkel, a n ­
n á l is in k á b b , m e rt néha a szü k ség letek et
a z o n o sítjá k a m otívum okkal. PL „ A m o ­
tív u m o k m in d ig szükségletek.” (T a rd y :
Á lt. pszichológia, P rah a, 1957.) B izonyos
m e g k ü lö n b ö zteté st mégis kell te n n i. I t t a
szerző a r r a a m eg állap ításra ju t, h o g y a
v iszo n y a z in g e r és a belső en erg iák k ö z t a
m a g a sa b b re n d ű idegtevékenység á lta lá n o s
tö rv é n y e in e k v an alávetve, és a m o tív u ­
m o k en n e k a törvényszerű k a p c so la tn a k
egyes k o n k ré t jelenségei. A m o tív u m o k á t ­
lép ik a szükségletek kereteit, a u to n ó m o k k á
v á ln a k , s ez odavezet, hogy az á lta lu k k e l­
t e t t tev ék en y ség ek form ái elv esztik fe lté t­
len fü g g ő ség ü k et a szükségletektől. F ig y e ­
lem m el k ísé rv e a m o tív u m o k at és k e le t­
k ezésü k et, azaz az új szükségletekhez való
k ap c so ló d á su k at, az egész fo ly a m a to t,
m e g ism e rjü k a szem élyiséget, n e m m in t
s ta tis z tik a i ad o ttság o t, h an em m in t a k ö r­
n y e z e t és a szubjektum n y ú jto tta d in a ­
m ik u s fo ly a m a t in terak ció ját. A szo cia­
lis ta e m b e r nevelésében n a g y jelen tő ség e
v a n a m o tív u m o k ta n u lm á n y o zá sán a k .
J o s e f L in h a r t , egy. ta n á r, P ed ag ó g iai
K u ta tó in té z e t, P rág a: A z erő tö r v é n y e a
g y e rm e k e k m o to rik u s rea k ció ib a n . (212— 216.
old.) A m o to r ik u s k észség ek m e g e r ő síté sé n e k
k é rd é s é h e z. (217—218. old.)
M ir o s l a v S c h ü r e r , Á tm e n e ti G y er­
m e k o tth o n , Jih lav a : A s z o c iá li s a n n e m
a lk a lm a z k o d ó isk o lá sk o rú g y e r m e k an-
a m n é z is é n e k és m eg fig yelésén ek k é r d é s é h e z .
(219— 222. old.)
L ib o r M iő e k , P edagógiai K u ta tó in ­
té z e t, B rn o : A n e u ró zis n é m e ly tü n e té n e k
e lő fo r d u lá s a a I I I . fokú is k o la if jú s á g á n á l .
E lő zetes közlés a k u ta tá s m ó d szerérő l és
n ém ely ala p v e tő eredm ényéről. (223— 227.
old.)
Őe n é k A d a m ec , E gészségügyi Ism e ­
re tte rje s z tő K u tató in tézet, P rá g a : A z a l k a l ­
m a z o tt p sz ic h o ló g ia és a z e g é s z s é g ü g y i f e l ­
v ilá g o s ítá s . (228—231. old.)
M ir o s l a v B a zá n y , Szlovák T u d o m á ­
n y o s A k ad é m ia Pszichológiai L a b o r a tó ­
riu m a , P ozsony, F r a n t i Se k Ol e já r ,
E g észség ü g y i Ism eretterjesztő K u ta t ó in ­
té z e t, P o zso n y : P szic h o ló g ia i v iz s g á la ti m ó d ­
sz e re k é s e ljá rá so k a z e g e szse g ü g y i fe lv ilá g o ­
s ító k u ta tó m u n k á b a n . (232—235. old.)
F r a n t i S e k R üda S, pozsonyi K o m e n sk ÿ
E g y e te m Filozófiai K ar, p ed a g ó g ia i-p szi­
chológiai ta n szé k : A p szic h o ló g ia e s a p s z i ­
ch o ló g u so k k o rsze rű fe la d a ta i a m ű v e s z e t és
a s a jtó te r ü le té n . (236—240. old.) H o z z á ­
szó lásáb an a szerző a pszichológia e lő tt
álló n é h á n y fe la d a to t tá rg y a lja az eszté­
tik a , a m ű v é sz e ttö rté n e t és a sa jtó h a tá r-
te rü le té n . A m űvészetpszichológia, m in t
sa játo s tu d o m á n y sz ak , a pszichológia re n d ­
szerében a la k u lt ki. F e la d a ta i: 1. a m ű v é ­
szetpszichológiának m in t a pszichológiai
tu d o m á n y rendszerébe ta rto z ó sa já to s
tu d o m á n y sz a k n a k perspek tiv ik u s fejlő­
désére irán y u ló k u ta tó és ta n u lm á n y i fela­
d a to k 2. közvetlenül a m űvészetelm élet
és g y a k o rla t segítségét szolgáló feladatok.
A pszichológusra váró k o n k rét fela d ato k
cso p o rto sítá sa: segítség n y ú jtás a m ű v é­
szet kezdő fia ta lja in a k nevelésében a k ü ­
lönböző m ű v é sze ti irá n y ú iskolákban.
E g y ü ttm ű k ö d é s az alkotóm űvészekkel a
m ű v észeti ism eretterjesztő m u n k á b an , a
legszélesebb népi töm egek m űvészeti n ev e­
lésében. — A sa jtó v a l k ap c so la tb an az
elm élet és g y ak o rla t k é t fa jta fela d ato t
á llít a pszichológus elé: 1. pszichológiai
ta n u lm á n y o k végzése, m ely a sa jtó elm é­
lete sz á m á ra n éh á n y alap p ro b lém án ak
m e g v ilá g ítá sá t segíti elő, m in t pl. a sa játo s
újságírói jellem vonások kérdése. G y ak o r­
la ti jellegű feladatok, pl. az olvasó pszicho­
ló g iá já n ak kérdései, az olvasó figyelm e,
érdeklődése, a különböző k ö rnyezetben
élő és különböző korú olvasó lélek tan i
sa já to ssá g a i stb .
A n t o n S t r á n s k y , T estnevelési és
S p o rtin téz et, P rág a: A s p o r tp sz ic h o ló g ia
n e h á n y k érd éséh ez. (241—243. old.) A hoz­
zászólás sz erin t erre az a lk alm az o tt p szi­
chológiai sz a k ra az alábbi fela d ato k v á r ­
n ak : 1. az egyes sp o rtág a k pszichológiai
sa játo sság a in ak m egállapítása, 2. a sp o rt
edzéselem zésének m egvalósítása, 3. a
sp o rtv erse n y ek pszichológiai sa játo sság a i­
n ak m e g állap ítása, és 4. a k tív segítség-
n y ú jtá s a szem élyiség sp o rtta l való fe j­
lesztéséhez.
* tevékenységgel foglalkozik.
A k l i n i k a i p s z ic h o ló g ia i b izo ttsá g ü lé sé ­
n e k a n y a g á t R o b e r t K o n e ő n y , egy. do­
cens (P szich iátriai G yógyintézet, B rn o —-
C em ovice) A z egészség ü g yi p sz ic h o ló g ia
p r o b lé m á i é s fe la d a ta i c. referátu m a vezeti
be. (247— 262. old.) E b b en a szerző az
a d o tt té m á t h árom kérdés köré csoporto­
s ítja : 1. a klinikai pszichológia fogalm a,
2. a k lin ik ai pszichológia terjed elm e és
fela d ata i, 3. a klinikai pszichológia p ersp ek ­
tív á i, ah ogy azok a csehszlovákiai h ely ze t­
ből ad ó d n a k . E z u tá n ism erteti a k lin ik ai
pszichológia különböző értelm ezését a
sz akirodalom ban. -— A p ro b lem atik a eg y ­
szerű sítésére a szerző új fogalm at aján l
b e ik ta tn i ,,egészségügyi pszichológia” n é ­
ven. S zerin te a klinikai pszichológia csu­
p á n része az egészségügyi pszichológiának.
Az egészségügyi pszichológiát k é t n ag y
te rü le tre le h et osztani: a ) a b e te g á lta lá ­
nos pszichológiájára, m ely a b eteg n e k a
betegségre a d o tt reakcióját, és a k ó rh ázo n
k ív ü li k ö rn y ezetre: család, m u n k a h e ly
stb ., végül a kórházi k ö rn y ez etre v aló
rea k ció já t tanulm ányozza, b ) az orvos-
tu d o m á n y egyes területeire v o n atk o zó sp e­
ciális k lin ik ai pszichológiára.
A fen ti beszámolóhoz az a lá b b i k o rr e fe ­
rá tu m o k csatlakoznak:
J . S r n e c , P szichiátriai K lin ik a , P rá g a :
A k l i n ik a i p szic h o ló g ia m e to d o ló g ia i p r o b ­
lé m á i. (263'—266. old.)
L a d is l a v L iőko , S zak o síto tt G yerm ek-
k órh áz, P ozsony: A k lin ik a i p s z ic h o ló g u s
m u n k á já n a k p ro b lé m á i a p e d i á t r i a i in té z e ­
tek b en . (267—272. old.) A k lin ik ai p szich o ­
lógus d iag n o sztik ai m u n k ája m á r m a g á b a n
is to ra p e u tik u s tevékenység. A k ö zv etlen
já té k te rá p iá n , a megfelelő fo g la lk o z ta tá ­
son s a n a p ire n d összeállításán k ív ü l je len ­
tő s a pszichagógiai m u n k a s n e m utolsó
so rb an a profilaxis. Egész so r á lta lá n o s
pro b lém a v á r m egoldásra. T ö b b ek k ö z t egy
gyerm ekvizsgáló intézetre v o ln a szükség.
Szám os vizsgáló in tézet m űk ö d ik , d e sp e ciá­
lisan és k o m p lex módon a g y erm ek ek k el
foglalkozó nincsen. Az á lta lá n o s p szich o ­
lógia szem p o n tjáb ó l szükség v o ln a a f á j­
dalom érzés, to v á b b á az érzelm ek részle­
te seb b kidolgozására. T u d o m án y o san vizs­
gálni kell az egyes m u n k a terü le tek a la p já n
az egyes betegségek befolyását a p szich i­
k u m ra, éspedig az életkorra és a k ó rh ázi
ta rtó z k o d á s id ő ta rtam á ra. É rd e k e s a d a ­
to k a t sz o lg á lta tn a a korai g y erm e k k o rb a n
a stim u láció és a m otorika fejlő d ésére v o ­
n atk o zó pszichológiai m ódszerek k id o lg o ­
zása és m e g fo rd ítv a is, a m e n tális fejlődés
stim u lá ció ja a testg y ak o rlás ú tjá n . A to ­
v áb b ia k b a n a ta n u lm á n y a ped ag ó g iai
m u n k á v al, a prevencióval és a v élem ényező
I m r ic h T ö r ö k , P szic h iá triai G y ó g y ­
in té ze t, V eiké Le váré: P s z ic h o te r á p ia a
k li n ik a i g y a k o rla tb a n . (273—277. old.)
M inoá S o v á k , P rága: D e fe k to lá g ia és
k li n ik a i p sz ic h o ló g ia a fo g ya ték o s g y e rm e k e k
g o n d o zá s á b a n . (278—279. old.)
V il é m C h m e l á r , egy. ta n á r , M asaryk
E g y etem Pszichológiai in té z e te , B rn o : A
p s z ic h ik u s h ig ié n ia és a p sz ic h o ló g u s s z e ­
r e p e . (280— 286. old.)
Vil é m Ch m e l á r , B olesla v B árta,
B m o: A p sz ic h o ló g ia i m u n k a h a tá s k ö r é ­
nek n é m e ly a d a ta i a z e g é szsé g ü g y te ré n
(287—295. old.) A beszám olóban a p s z i­
chológiai m u n k á n a k az orvosi sz a k m a n é ­
h á n y te rü le té n való lehetőségeivel foglal­
kozik. R á m u ta t azokra a pszichológiai
gyógyító m ódszerekre, m elyek a la p já n a
pszichológus sokszor igen m é ly re h a tó vál-
441
-t z á s t id é zh e t elő a szervezet pszichofizikai
s tr u k tú r á já b a n . E n n ek k a p c sá n elemzi a
pszichológusnak az infekciós betegségek­
kel k ap c so la to s te n n iv aló it.
H o z z á s z ó lá s o k a beszám olókhoz:
F r a n t i Se k H á je k , H ugo S im o k v ,
O p a v a : P szic h o ló g u s é s p s z ic h iá te r a g y a k o r­
la t b a n . (296-—298. old.)
J i r í D ia m a n t , P sz ic h iá tria i klinika,
P rá g a : P szic h o ló g ia i d ia g n o s z tik a i eljá rá s
a p s z ic h iá tr iá b a n . (299— 303. old.) A pszi­
ch o ló g u s diagnosztikai m u n k á já n a k m eg­
ja v ítá s á r a az alábbi fe la d a to k v á rn a k m eg­
o ld á sra : 1. kivizsgálási segédeszközök egy­
sé g esítése valam ennyi te rü le te n , 2. az é r­
v é n y b e n levő vizsgálati m ódszerek szám ­
beli b ő v ítése, 3. a feltéte lek n e k megfelelő
le g h asz n ála to sa b b m ódszerek standardi-
zá lása.
J ö z e F S vanoara , B rn o : A k lin ik a i
p s z ic h o ló g ia g y a k o rla ta a g y e rm e k id e g o sz­
tá ly o n é s a p s z ic h iá tr ia i o s z tá ly o n . (304—
307. old.)
J a r o s l a v J ir á s e k , G yerm ekpszichiát­
ria i gyóg y in tézet, D őlni P ocem ice: A p s z i ­
c h o ló g u s m u n k á já n a k é r v é n y e s íté s e a g y e r­
m e k p s z ic h iá tr iá b a n . (308-—309. old.)
J o s e f L a n g m e ie r , P rá g a : N é h á n y p s z i ­
c h o ló g ia i p ro b lé m a a p e d i á l r i a i g y a k o rla t­
b a n . (310—313. old.)
S y l v ia Cin k o v s k á , G yerm ektüdősza-
n a tó riu m , Á brahám : A p sz ic h o ló g u s m u n ­
k á ja a g y e rm e k tü d ö sza n a tó riu m o k b a n .
<314— 316. old.)
S ed lácko vá, P sz ic h iá tria i klinika,
O lom ouc: A p szic h o ló g u s fe la d a ta i a g y e r­
m e k e k q u ó q y p e d a g ó q ia i is k o lá b a v a ló á ttele­
p íté s é b e n . (317—321. old.)
M i k u l á § V e r n e r , O rto p éd klinika,
P o zso n y : A k lin ik a i p sz ic h o ló g ia a lk a lm a ­
z á s á n a k leh etőségei a p s z ic h iá tr iá b a n , illetve
a p s z ic h iá t r i á n k ív ü l. (322—324. old.) A
k o n k r é t szükségletek re a liz á lá sá ra ja v a ­
s o lja v alam ennyi n ag y o b b egészségügyi
in té z e tb e n klinikai pszichológus állá­
so k fo k o zato s m egszervezését a m u n k a ­
h ely k ö vetelm ényeinek és a betegek lé t­
s z á m a alap já n . Á lta lá b a n átm enetileg le­
g a lá b b a népegészségügy országos intéze­
te ib e n a klinikai pszichológusok v a la ­
m e n n y i tu d o m á n y sz ak k al k ap csolatban
m in t k o n zu ltán so k szerepeljenek.
J a n a H o d k o v á , O ftalm opédiai in té ­
zet, P rá g a : A p sz ic h o ló g u s m u n k á ja a z
o f t a lm o p é d ia i in tézetben a g y e n g é n lá tó g y e r­
m e k e k re e d u k á c ió já b a n é s re h a b ilitá c ió já b a n .
(325— 330. old.)
É v a H o r á cko vá , N épélelm ezési kutató-
in té z e t, P rá g a —K rc : A p sz ic h o ló g u s m u n ­
k á j a a N é p é le lm e zé s i K u ta t ó I n té z e t gastro-
■ en terológiai k lin ik á já n . (331— 334.)
J o z e f P o g á d y , P sz ic h iá tria i klinika,
P o zso n y , St e f a n B r e i e r , Igazságügyi
442
m in isztériu m , Pozsony, G e j z a D o b r o t -
k a , P szic h iá triai klinika, P ozsony: A p s z i ­
c h o ló g ia i ta n á c s a d á s leh ető ség ei a z ig a z s á g ­
sz o lg á lta tá s b a n . (335—340. old.)
L a d is l a v K oäc, P szich iátriai osztály,
B y tcic a p r i 2iline: T a p a s z ta la to k a k o llek ­
t í v p s z ic h o te r á p iá v a l a p s z ic h iá t r i a i o sz tá ­
ly o n . (341-—346. old.)
É v a S y r is t o v á , P rá g a : E lm é le ti fe l­
téte le k é s s a já t ta p a s z ta la to k a p sz ic h o te ­
r á p i a fe lh a szn á lá sá v a l n é h á n y sc h izo fré n
e se tn é l a k li n ik a i g y a k o rla tb a n . (347— 349.)
O n d r e j KoNDÁá, V eiké L ev á re : A
m a g a s a b b idegm ű ködés á lla p o ta ta n u lm á ­
n y o z á s á n a k lé le k ta n i m ó d sze re i. (350-—354.
o ld .)
J á n G r o s s , P szichiátriai k lin ik a, B rno,
L e o n a r d R e k t o r , St e f a n B e d n á r ik ,
L őcse: K ló r p r o m a z in o s in te r v ie w . (355—
358. old.)
J osef L a n g m e ie r , Zd e n è k Ma t ë j-
öek, P rá g a : K é t ré s z le tta n u lm á n y a k o ra i
g y e r m e k k o r sa já to s feltételek k ö zö tti p szic h o -
m o to r ik u s fejlődéséről. (359— 364.)
J ir í V o r o r sk y , sz a k k ó rh á z , B rn o :
A s z im u lá c ió k és a g g ra v á c ió k m e g á lla p ítá s a
s z ó -m o z g á s i m ó d szer á ta la k ítá s á v a l. (365—
370.)
*
A k o n fe re n c ia k ü lfö ld i ré s ztv e v ő in e k be­
s z á m o ló i :
G. D . P ir o v , egyet, ta n á r , a szófiai
állam i egyetem pedagógiai tan szék én ek
v ez ető je, a Bolgár T udom ányos A k ad ém ia
P ed ag ó g iai Intézetében a g yerm ekpszicho­
ló g ia és a pedagógiai pszichológia sz ak ­
o sz tá ly vezetője: A p sz ic h o ló g ia fe lh a s z n á ­
lá s a a s z o c ia liz m u s é p íté sé n é l B u lg á r iá b a n .
(6 — 12. old.)
A pszichológia elm életi részének k id o l­
g o zása főképpen k ét k ö z p o n tb a n folyik:
a B o lg á r T udom ányos A k ad ém ia F ilozó­
fia i In té z e té b e n és a szófiai egyetem pszi­
ch o ló g iai tanszékén. M egem lítjük T o d o r
P a v l o v o t , a bolgár T udom ányos A kadém ia
eln ö k ét, k in ek főm űve: A tü k r ö zé s e lm é le ­
té r ő l orosz, bolgár és szlovák n y elv en jelen t
m eg. A z e szté tik a a la p v e tő k é rd é s e i c. m u n ­
k á ja is jelentős. A pszichológiai m u n k á ssá ­
g á v a l kiem elkedik: Mic h a j l D im it r o v az
E id e t iz m u s p sz ic h o ló g iá já ró l és a N e v e té s
p s z ic h o ló g iá já r ó l ír t m ű vével. A p szicho­
lógia te rü le té n a burzsoá n ézetek k r iti­
k á já h o z S zavva G a n o v s z k ij n y ú jto tt se­
g ítsé g e t tudom ányos m u n k ásság áv al. Az
á lta lá n o s pszichológiában egyike a le g ter­
m é k e n y e b b szerzőknek: Á s z é n K is z e l i -
c se v , egy. ta n á r, a B olgár T udom ányos
A k a d é m ia Filozófiai In té z e té n e k igazga­
tó ja . A. K is z e l ic s e v vezeti a szófiai egye­
te m pszichológiai, logikai és etik a i ta n sz é ­
k é t, a h o l elm élyülten foglalkoznak az á l­
 ta lán o s pszichológia kérdéseivel. E zen a
tan széken fe jt ki m unk ásság o t A ta na sz
R a jk o v docens, ak i I. P . P a v lo v ,
fiziológiai m u nkásságáról szóló m ű v é t
p u b lik álta.
A b ulgáriai intézetek közül, ahol a
pszichológiai ism eretek társad alm i g y a ­
k o rlatb an való felhasználásának kérdésé­
vel foglalkoznak, első helyen em lítendő a
B olgár T udom ányos A kadém ia k é t tu d o ­
m ányos k u ta tó intézete, a P e d a g ó g ia i I n t é ­
z e t és a T e stn e v e lé s és I s k o la i H ig ié n é I n t é ­
zete. Az előbbi 1950-ben alak u lt, jelenleg
gyerm ekpszichológiai és pedagógiai pszi­
chológiai, v alam in t defektológiai osztály-
lyal m ű k ö d ik . V ezetője a beszám oló szer­
zője: G. P ik o v egy. ta n á r. A legjelentő­
sebb fela d at, m elynek m egoldásán a gyer­
m ekpszichológiai és pedagógiai pszicho­
lógiai b iz o ttsá g m űködik a rokon in té ze­
te k tu d o m á n y o s m u n k a társa iv al karöltve:
a k ísérleti iskolák politechnikai o k ta tá s á ­
n ak kom plex tanu lm án y o zása. A defek­
tológiai részen az oligofrén, siketném a és
beszédzavarban szenvedő gyerm ekek m oz­
gástevékenységének, pszichológiájának és
p ed agógiájának kérdésével foglalkoznak.
A testnevelés és iskolai higiéné in té ze té­
nek ig a zg ató ja: D im it r i K a c a r o v . E n nek
a z in té ze tn e k pszichológusai főképp a te s t­
nevelésre és iskolai higiénére specializált
orvosok k o lle k tív á já b a n dolgoznak k o m p ­
le x té m á k m egoldásában. Az in té ze t k u ­
ta tá s a i n ag y b a n h o zz ájáru lta k a tan u ló k
ta n u lm á n y i túlterhelésének kiküszöbölé­
séhez, a ta n te rv e k és ta n m en e te k re v í­
ziójához, v a la m in t alaposan k iv e tté k ré ­
sz ü k et a gyerm ekek életkori, m orfológiai,
fiziológiai és pszichológiai sajátosságainak
tan ulm án y o zásáb ó l.
A lk alm azo tt pszichológiával foglalkoz­
n a k a szófiai G e o r g ij DiMiTROvról elne­
vezett, a F iz k u ltú ra felsőbbfokú intézete
m e lle tt m űk ö d ő lélektani tanszéken. Veze­
tő je: E . G e r o n o v á docens. L aboratórium i
k ísérletek segítségével k u ta tjá k a m ozgási
készségeket, a reakciós időben b eállo tt
v álto záso k at m in t a gyakorlás eredm ényét
stb . H asonló kérdéseken dolgoznak a F iz ­
k u ltú ra kö zp o n ti tudom ányos k u ta tó in té ­
zetének pszichológiai o sztályán is, Szófiá­
ban. V iszonylagosan kevés tö rté n ik a p szi­
chológia felhasználásának érdekében az
orvosi intézm ényekben. H ián y zan ak az
orvospszichológusok ezekben az in té ze te k ­
ben. K ezdő lépések e té re n m á r tö rté n te k .
A nyák és gyerm ekek szám ára felállíto tt
ta n ác sad ó k b a n és bölcsődékben pszicho­
lógusok m ű ködnek. Pl. az A nya- és G yer­
m ekvédelem k özponti tudom ányos k u ta tó -
in tézetében Szófiában V. Ma n ov ov á n em ­
csak irá n y ító o p era tív m u n k á t végez, h a ­
nem k u ta tó m u n k á t is a korai gyerm ekkor
pszichikus fejlődésével k ap c so la tb an . N em
kielég ítő a m u n k a a m unkapszichológia
te rü le té n . A R acionalizáció és M u n k an o rm a
In té z e te m e lle tt pszichológiai k u ta tó osz­
tá ly m ű k ö d ö tt. E n n ek eredm én y ek ép p en
egész so r tu d o m án y o s m u n k a lá t o t t n a p ­
v ilágo t. A pszichológia te rü le té n folyó
m u n k a ala p v e tő fogyatékossága, h o g y nincs
in té z e t, m ely a pszichológia különböző
á g a z a tá b a n a káderképzést elvégezné.
D o n á th n é G ádor B la n k a , M ag y ar T u ­
dom án y o s A kad én ia G y erm ek lélek tan i I n ­
tézete, B u d a p est: M iv e l já r u lh a t h o zz á a
p s z ic h o ló g ia M a g y a r o rszá g fe lé p íté sé h e z és
fe lv irá g o z ta tá sá h o z a p e d a g ó g ia i p s z ic h o ló ­
g ia , a k li n ik a i - s k ü lö n ö sk é p p e n a m u n k a
p s z ic h o ló g ia terü letén . (13-—19. old.) A t é ­
m á v al k a p c so la tb an k ét k érdés ad ó d ik :
á lla m a in k b a n m ennyiben érv é n y esü lh e t a
pszichológia m in t alkalm azott tu d o m á n y ?
A szo cialista állam építés m u n k á já t m ivel
tu d ja a pszichológia segíteni? A z első k é r­
désre a v álasz: M agyarországon m ég tá v o l­
ról sin csen ek kim erítve az a lk a lm a z o tt
pszichológia felhasználásának lehetőségei
a szervezetlenség és anyagi lehetőségek m i­
a t t. M ajd a referátu m egyes p o n tja in a k k e ­
re té b e n r á m u ta t a lehetőségeknek sokféle
v á lto z a tá ra , m elyek az u tó b b i id ő b e n m eg ­
n y íln a k a pszichológus előtt. F ő k é p p e n az
a lk a lm a z o tt pszichológia három te rü le té n
v ázo lja a pszichológia valódi h ely ze tét.
L eg fejletteb b a pedagógiai pszichológia
te rü lete . I t t valósul meg a leg tö b b k ísérlet,
vizsg álat. A pedagógiai pszichológiai e re d ­
m é n y eit n ég y csoportba sorolva tá rg y a lja .
1. a kész és időlegesen p u b lik ált, v a g y p u b ­
likálás e lő tt álló elm életi m u n k á k , 2. a
pszichológia felad atain ak érvén y esü lése az
o k ta tá s b a n , 3. pszichoterápia a p edagógiai
pszichológia szolgálatában, 4. isk o lán k ív ü li
á ltalán o s tu d o m án y o s n épszerűsítő m u n k a .
A k lin ik a pszichológia terén m ég so k k al
tö b b a beh o zn i való. A m u n k apszichológia
te rü le té n egyetlen in tézet a MÁV P á ly a ­
alkalm asság i Vizsgáló Állomás.
G. Z a pa ït , eg y e te m i ta n á r , B u k a r e s t:
A p s z ic h o ló g ia m a i á llá sa és is m e r e te i­
n ek fe lh a s z n á lá s a a R o m á n N é p k ö z tá r s a ­
sá g b a n . (20— 28. old.)
A beszám oló vázolja a pszichológia fel-
sz ab a d u lás e lő tti és u tán i h ely ze tét, m a jd
közli a z o k a t a tudom ányos ere d m én y ek et,
m e ly ek e t e té re n elért.
À p sz ic h o ló g ia elm életév el és tö r t é n e t é ­
v el b e h a tó b b a n M. R a lea f o g la lk o z o tt,
ta n u lm á n y a i k ö z ü l az a m e r ik a i p s z ic h o ­
ló g ia b í r á l a t a e m e lk e d ik k i. C. B o t e z t á r s ­
sz e rz ő v e l p sz ic h o ló g ia tö r té n e t e t í r t . E b ­
b e n a tá r g y k ö r b e n fig y elem re m é ltó m u n ­
k á s s á g o t f e j te t te k k i: T a m a r a D o b b in ,
Be ja t , H e r s e n i.
P av lo v i ta n ítá so k alap ján foglalkozik
443
uz o k ta tá s é s a m akarenkói rendszer pszicho­
lógiai p ro b lé m á já v a l P a v e l e c . A tu d a t
pszich o ló g iájáró l I. B a l a n e s c u , a jellem
k érd é sérő l P . P opesctt-N b v e a n u í r t tu d o ­
m á n y o s m u n k á t. A beszéd és gondolkodás
p ro b lé m á já v a l T a tan a C azacu foglalko­
z o tt eredm ényesen. B u k arestb en jelenleg
P . P opesct t -N e v e a n u vezetésével m unka-
közösség dolgozik az érzetnek az a b s z tra k t
g o n d o lk o d á s fejlődésében való szerepén.
A p ed ag ó g iai pszichológia te rü le té n a
k o lo z sv á ri tudom ányos m unkaközösség
(A. R o s c a irán y ításá v al) m u ta t fel szép
e re d m é n y e k e t. B ukarestb en (E . F is c h -
b e i n ) a z írás-olvasás, (ugyancsak F is c h -
b e i n ), a g eom etria (U. S c h io p u és A. B og ­
d á n ) a m a te m a tik a o k ta tá s á n a k pszicho­
lógiai p ro b lé m á já v a l foglalkoztak. K olozs­
v á r o tt R o s c a prof. vezetésével fo ly ta tta k
k u ta tá s o k a t a defektológia és a klinikai
p szich o ló g ia te rü leté n a sü k e tn ém ák gon­
d o lk o d á sá n a k fejlődésével k ap c so la tb an
(M a r ia n a R o sca ). H asonló té m ak ö rb en
f o ly ta tn a k vizsg álato k at a sü k e tn ém ák ­
k a l (C. P u f a n ) és a v ak o k k al (P . S o l i ­
m a n ). A beszéd zavaraival és a gondolko­
dás p ato ló g iá já v a l J anóit irán y ításá v al
fo ly ik a k u ta tó m u n k a . T. B o g d a n tö b b
cik k b en foglalkozik a bűnöző fia ta lk o rú a k
k érd é sév e l. A m unkapszichológia te rü le­
té n E . Z a p a n vezetésével pszichológus
m u n k ak ö zö sség fo ly ta t k u ta tá s o k a t.
A c ik k a to v á b b iak b a n felsorolja azo­
k a t a te rü le te k e t, ahol a pszichológiai is­
m e re te k g y ak o rla ti felh aszn álását h iv a ta ­
los kin ev ezésb en pszichológusok végzik:
1. A z egészségügy te rü le té n : a ) a gyer­
m ek neu ro ló g iai és pszichiátriai központi
s z o lg á la tb a n (pszichopedagógus), b ) orszá­
gos p o lik lin ik á k o n (pszichopedagógus, lo­
go p éd u s), to v á b b á a gyerm ekpszichiátriai
k lin ik á n , I . P . PAVLOvról eln ev ezett N euro­
lógiai In té z e tb e n , E ndokrinológiai klini­
k á n , gyerm ekgondozó in tézetek b en , poli­
k lin ik á k o n stb .
2. A b elügym inisztérium ren d e lete alap­
já n a fia ta lk o rú bűnözők á tm e n e ti o tt­
h o n a i a T udom ányos A kadém ia Pszicho­
lógiai In té z e té n e k tudom ányos ellenőrzése
a lá ta r to z n a k . I t t a pszichológuscsoportok
a f ia ta lk o r ú a k átnevelésével k ap c so la tb an
v iz s g á la to k a t végeznek.
3. A v a s ú ta k n á l jól átg o n d o lt pszicho­
lógiai v iz sg álati rendszert h asználnak.
4. A te s ti fogyatékosok m u n k a a lk a l­
m a tla n s á g i értékelésének in té z e té b e n az
egészségügyi m inisztérium egy osztályt
sz e rv e z e tt, ahol pszichológusok foglalkoz­
n a k a p á ly a v á la sz tá si ta n á c sa d á s kérdésé­
vel.
5. A gyógypedagógiai iskolák (süket­
n ém ák ) k ere téb e n defektológiai k é p z e tt­
séggel rendelkező pszichológusok dolgoz­
444
n ak . A pszichológusok defektológiai k i­
kép zése pszichológiai ta n fo ly a m k e re té ­
ben tö r té n ik B ukarestben és K o lo z sv á ro tt.
6. A z iskolaügyi m in isztériu m h a tá s ­
k ö ré b e n a pszichológusok a k ö zép isk o lák ­
b a n lo g ik á t és pszichológiát ta n íta n a k .
A z általán o s és kö zép isk o lák b a m ost
k erü lő pszichológusok Z a p a n á lta l k id o l­
g o z o tt m ódszerrel fognak dolgozni. Z a ­
p a n m u n k a tá rsa iv a l húsz éven á t fo ly ta ­
t o t t tu d o m á n y o s k u ta tó m u n k á t, s enn ek
a la p já n dolgozta ki e m ó d sz ert a szem é­
lyiség o b je k tív értékeléséről.
A z iskolapszichológusok m u n k á já v a l
k a p c so la to sa n a szerző az isk o laü g y i m i­
n isz té riu m nevében a k o n feren cia p lén u m a
e lő tt b ejelenti, hogy ez u tá n n em „iskolai
pszichológus” , hanem „p e d ag ó g iai ig a z­
g a tó ” cím m el fo ly ta tjá k m u n k á ju k a t.
E ze k a z állások az isk o lák b an m á r m eg
v a n n a k szervezve, s a jövőben csak az eh ­
hez szükséges speciális k ép zettség g el re n ­
delkező pszichológusokkal tö ltik be.
A szerző ú ja b b m u n k ája, m e ly e t m u n ­
k a tá rs a iv a l írt, a középiskola k ü lö n b ö ző
ta n tá rg y a in a k sajátosságai k ö z ti k ap cso ­
la tró l s az ebből folyó (az isk o la szerveze­
té re vonatkozó) k ö v etk eztetések rő l szól.
E b b e n k im u ta tja , hogy a k ilen ced ik osz­
tá ly tó l kezdve a ta n u ló k k épességeiben
bizonyos differenciálódás áll be. E b b ő l
k ö v etk ezik , hogy az o k ta tá s n a k is k é t
irá n y b a n h u m an ista és re a lista á g ra kell
ta g o ló d n ia .
A z utolsó fejezetben az e m b er d in a ­
m ik u s sz tre o típ iájá n ak k u ta tá s á ró l, a p e ­
d agógiai pszichológia, v a la m in t a m u n k a ­
pszichológia terü letén való felh a szn á lá sá­
ró l í r a szerző.
*
A csehszlovák pszichológusok országos
k o n feren c iáján ak célja az v o lt, h o g y m eg ­
tá rg y a ljá k a pszichológiai ism erete k fel­
h a sz n á lá sá n a k lehetőségeit és ala p e lv e it a
szo cia lista társad alm i g y a k o rla tb a n . A
k o n feren cia — végső összefoglalásban —
a k ö v etk ez ő k et á lla p íto tta m eg:
A z i p a r i term elésben a fő fe lad a t a m u n ­
k a e ffek tiv itá sán a k em elése v alam en n y i
te rü le te n .
A m u n kafeltételek m e g sze rv e zé se te k in ­
te té b e n a felad at a m u n k a k ö n n y eb b é t é ­
tele, védekezés a hiábavaló fá ra d ts á g el­
len, a term elés m ennyiségi és m inőségi
em elése.
M eg kell ism ertetni a m u n k a p szich o ­
ló g iáv al a tech n ik ai és g azd aság i főiskolák
h a llg a tó it, m indenekelőtt a g azd aság i m é r­
n ö k ö k e t.
G o n d o sk o d á s a k á d erek rő l é s a m u n k a -
v é d e le m rő l. A k ád erm u n k a pszichológiai
p ro b lé m á in a k rendszeres k u ta tá s a .
 Az ip a ri term elésben a közép és vezető
k á d e re k ism erkedjenek m eg az em berek
szocialista vezetésének eljárásaival, a m u n ­
kaerkölcs m e g jav ításá n ak lehetőségeivel.
T egyék vizsgálat tá rg y á v á a pszicho­
lógusok a flu k tu á ció és az abszencia p ro b ­
lé m á já t.
A dolgozó ifjúság nevelése és előkészí­
té se a p ály av á lasz tá sra . E z ne form ális
av ag y a d m in isz tratív eszközökkel tö r té n ­
jé k az iskolában, hanem tudom ányos ala
pokon nyugvó, az általán o s iskola legfel­
ső b b évfolyam a sz ám á ra szervezett p á ly a ­
v álasztási ta n ác sad ó k ú tjá n , szoros e g y ü tt­
m űködésben a gazdasági és pedagógiai
m u n k a tá rsa k k a l.
A n e v e lé s és o k ta tá s te rü le té n . A nevelők
pszichológiai ism ereteinek elm élyítése. A
neveléssel foglalkozók szakm ai kiképzésé­
ben jelentősebb h ely et kell biztosítani a
pszichológia szám ára. Az iskolai gyakorlat
sz á m á ra a pszichológiai segítség m eggyor­
s ítá s a .
A ján lato s, hogy legalább a nagyobb
lé tszám ú á lta lá n o s isk o lák b a n a ta n te s ­
tü le t ta g ja i közül n éh á n y an b ehatóbban
foglalkozzanak a pedagógiai pszichológia
és a fejlődéspszichológia n éhány k érd é­
sév el.
A pszichológiai ism eretek széleskörű
terjesztése. N agyobb figyelm et kell fo rd í­
ta n i a m a te ria lista pszichológiára az ism e­
re tte rje sz tő m u n k á b an .
A bölcsődékben és óvodákban az o r­
vosi egészségügyi gondozáshoz hasonlóan
a gyerm ekek pszichológiai fejlődéséről kell
gondoskodniok a pszichológusoknak.
A nehezen nevelhető g y erm e k ek k e l
k a p c so la tb a n a nevelési nehézségek és e r ­
kölcsi zav aro k jelenségeinek o k a it a z ed d i­
ginél n ag y o b b m értékben k ell tu d o m á ­
n y o s v izsg álat tá rg y á v á te n n i. E z é r t az
állam i te rv b e fel kell venni a sz ak p sz ich o ­
ló g u so k ra tám aszkodó szülői és nevelési
ta n á c sa d ó k kiépítését.
A p edagógiai és pszichológiai m u n k a
sz ín v o n alán ak emolóse az ifjú sá g i nevelő-
in té z e te k b e n és g y erm e k o tth o n o k b an . Az
ism eretterjesztő , felvilágosító m u n k á t a
pszichológusoknak kell kézbe v en n iü k .
A z eg é szsé g ü g y i g o n d o zá s te r é n : Az
egészségügyi pszichológusok m u n k á já n a k
kiszélesítése. Az orvosok és pszichológusok
együ ttm ű k ö d ésév el gondoskodás a s z a n a ­
tó riu m o k és gyógyfürdők b eteg eirő l. P szi­
chológiai egészségügyi ta n á c sa d ó k m eg szer­
vezése.
*
A csehszlovák k ö ztársaság p szicholó­
gusai k ö réb en a v ita során az a n é z e t a la ­
k u lt k i, hogy teh etségüket és tu d á s u k a t
a n ép szo lg álatáb a állítják. E h h e z a h iv a ta ­
los részről tö b b segítséget v á r n a k a z ipari
term elés, a nevelés és az egószégügyi p ro b ­
lém ák m egoldása érdekében. A k o n feren cia
résztv ev ő i ezért a Csehszlovák T u d o m á ­
n y o s A k ad ém ia m ellett m ű k ö d ő P sz ic h o ­
lógiai B izo ttság o t bízza m eg az za l, hogy
k o n k ré t ja v aslato k a t dolgozzon k i és te r ­
jesszen elő az illetékes sz ak m a i és p á rt-
szerv ek h ez és a korm ányhoz.
445
K önyvszemle
С. Л. РУБИНШТЕЙН : ПРИНЦИПЫ И ПУТИ РАЗВИТИЯ
п си хол оги и
S z . L . R u b in ste in : A lé le k ta n f e jlő d é s é n e k a la p e lv e i é s ú t j a i
A Szovjetunió Tudom ányos Akadémiájának K ön yvkiadója, Moszkva, 1959. 354 oldal.
R u b in s t e in monográfiájának második
részében* a lélektan történetének egyes
problém áival foglalkozik. E rész néhány
önálló történelm i tanulm ányból tevődik
össze és egyes esetekben a m egfelelő fejeze­
tek valób an a szerző korábbi önálló tanul­
m ányain ak átdolgozásából keletkeztek.
E tanu lm ányok at azonban nem pusztán a
kronológiai és logikai elrendezés sorrendje
fű zi össze. Sokkal m élyebb kapcsolatot
b iztosít köztük és úgyszintén egészük s a
k ö n y v első része közt a problematika, a
v izsgált kérdések és egyben a vizsgálati
m ód alap vető azonossága. R u b in st e in
széleskörű történelm i erudíciója lehetővé
teszi a gazdag lélektantörténeti anyag
olyan szelektálását, hogy a vizsgálatok­
nak e fázisában is a pszichológia döntő
elvi-világn ézeti kérdései kerüljenek az elő­
térbe.
T erm észeti és történelm i faktor szerepe
a p szichikai fejlődésben, tevékenység és
pszichikum , tudat és külső viselkedés,
ob jek tív m ódszer és introspekció •— újból
e kérdések állnak a figyelem központjában
s n yern ek a történelmi tárgyalás követ­
k eztéb en új m egvilágítást és elm élyítést.
U gyanak kor munkájának épp e részében
kap R u b in s t e in lehetőséget arra, hogy
konkrét elem zés során m utassa be a filo­
zófiai-m ódszertani kérdések je le n tő s é g é t a
pszichológiai kutatás számára, s főként a
X X . század egyes nyugati lélektani iskolái­
nak k ritikai analízise során tárja fel azo­
kat a torzulásokat, am elyekhez a helytelen
világn ézeti kiindulópont vezet magában a
pszichológiai problematikában.
A tö rté n e lm i jellegű k érd ések vizs­
g á la tá t M a u x korai k é z ira tá n a k , a nálunk
kev ésb é ism e rt „Ö konóm iai-filozófiai kéz­
ir a to k n a k ” elemzése n y itja m eg. E m ű
je len tő ség e — a n n ak ellenére, hogy k o rá n t­
sem te k in th e tő é re tt m u n k á n a k és sok
sz em p o n tb ó l F eu erba ch an tro p o ló g iájá­
n a k h a t á s á t tü k rö zi — igen n ag y , mivel
* A m unka első részével kapcsolatban lásd MÁRKUS
G y ö r g y : A m aterialista lélektan világnézeti-módszertani
problémáiról. Magyar Pszichológiai Szemle 17. 1900.
195—201 old.
446
ebben az önmaga előtti tisztázásra k észült
ifjúkori m unkában Marx sok otyan prob­
lém át érint, melyekhez későbbi m űveiben
már nem tér vissza s melyek m egértése
ugyanakkor igen jelentős az egész m arxista
filozófia helyes értelmezése szem pontjá­
ból. Pszichológiai jelentőségüket m egerő­
síti az a tén y, hogy a „K éziratok” egyik
középponti problémája az ember, az ember
és term észet viszonyának kérdése.
R u b in s t e in három alap v ető g o n d o la t­
b a n fo g la lja össze e m ű jelentőségét, ta n u l­
sá g á t a lé le k ta n szám ára:
1. A gyakorlati tevékenység, a m unka
szerepének elismerése az ember és az emberi
pszichikum kialakulásában. A z ism eret-
elm élet kiindulópontja nem a tud at, a
gondolkodás, és a tárgy viszonya, hanem
az em bernek mint a gyakorlati és elm életi
tevék en ység szubjektumának viszonya a
tárgyi világhoz.
2. A z emberi tevékenység által k ialakí­
to tt tá rg y i világ határozza m eg az emberi
érzékek, az emberi tudat, az emberi pszi­
chikum egész fejlődését. A tárgyhoz és a
többi emberekhez való viszonyából m eríti
az em beri tevékenység a m aga tartalm as­
ságát, a zt az objektív tartalm at, am ely
m egkülönbözteti az idealista filozófia á l­
tal feltételezett „tiszta” tevékenységtől —
a p uszta, üres, csak szubjektív a k tiv itá s­
tól. Épp ezért az emberi pszichikum jellege
függ az embert körülvevő tárgyi világ
term észetétől, a társadalmi életfeltételek ­
től.
3. A z emberi „lélek” — érzékek, tudat,
érzelem világ stb. — amint az előbbiből
egyenesen következik — történelm ileg
változó, történelm i fejlődés eredm énye.
A z ezt követő néhány tanulm ány a
m agasabb idegtevékenységről szóló szecse-
n ovi—p a v lo v i tanítás értékelésével, a ref­
lex fogalm ának dialektikus m aterialista
értelm ezésével foglalkozik. A pszichikum
különböző aspektusokban jelenik m eg
előttün k — részben mint az agy funkciója,
term éke, részben mint a külvilág vissza-
tükrözése. E két aspektus e g y s é g é t L e n in
húzta alá különös élességgel a „Materia-
lizm us ós em pirio k riticizm u sb an ” . H ogy
ezen egység k o n k ré t term észettu d o m án y o s
ta rta lm a feltáru ljo n , ehhez forradalm i
m ódon m eg k e lle tt v á lto z ta tn i az érzék­
szervek stb . fizioló giájának m echaniszti­
k u s koncepcióját.
A X IX . században, elsősorban M a r ­
s h a l l H all és J o h a n n e s M ü l l e r m u n ­
k áib an , kialakul a reflex an a tó m iai fel­
fogása. E zt, főleg az előbbinél, h a tá ro z o tt
filozófiai dualizm us jellem zi. A szervezet
tev ékenységét k é t teljesen különböző elv­
ből m agyarázzák. A tevékenység első fajá t,
m elynek m orfológiai k ö zp o n tja a gerinc­
agy, a külső stim uláció h atáro zz a meg,
ezek és az an ató m iailag rö g z íte tt reflex ­
ív ek d eterm in álják . A tevékenység m ásik
faja a m ag asab b idegrendszerben rögződik
ós kizárólagosan a sp o n tá n pszichikus erők­
nek v a n alárendelve. A reflex íg y kialak u lt
fogalm a te h á t csak a gerincagyi centrum ok
m ű k ödését v olt h iv a tv a m egm agyarázni,
a felső idegrendszer tevékenységével ellen­
té tb en .
E z t a k o n c e p c ió t élesen b ír á lta m á r
P f l ü g e r is, r á m u ta t v a a r r a , h o g y a te v é ­
k e n y sé g tö rv é n y s z e rű v o lta e g y a rá n t je l­
lem ző m in d a re fle k to rik u s , m in d a tu d a ­
to s , a k a r a ti cselek v é se k re . U g y a n a k k o r
P f l ü g e r k im u ta t ta , h o g y a H all —
M üLLER-fóle re fle x -e lm é le t a la p já t képező
elképzelés — a m e ly s z e rin t á lla n d ó és előre
m e g h a tá ro z o tt, a n a tó m ia ila g fix á lt k a p ­
c so la to k v a n n a k a z érz ő és m o z g a tó idegek
k ö z ö tt — e lf o g a d h a ta tla n , m iv e l en n e k
a la p já n le h e te tle n le n n e m e g m a g y a rá z n i
a g e rin c a g y i c e n tru m o k re a k c ió in a k a lk a l­
m a z k o d ó v o ltá t. É p p e z é rt ő m in d a m a g a ­
s a b b , m in d az alsó id e g te v é k e n y sé g s z á ­
m á r a a re f le k to rik u s tó l e lté rő tö r v é n y ­
sz e rű sé g e k e t té te le z e tt fel, e zek te rm é sz e ­
t é t a z o n b a n k é p te le n v o lt k o n k r é ta n fe l­
tá r n i.
Míg P f l ü g e r v o lta k ép p elfogadja a
reflex an ató m iai felfogását és b elátv a e n ­
nek alk alm az h ata tla n ság á t, elveti m agának
a reflexnek fogalm át, S z e c s e n o v — aki
u gyanevvel a szituációval találkozik, a
roflex új, funkcionális koncepcióját dol­
gozza ki és ennek k ö v etk eztéb en k ite r­
jeszti a reflexm űködés elv ét a m agasabb
idegrendszer tevékenységére is. Az új fel­
fogás kidolgozásának k é t alap v ető feltétele
vo lt: az első az organizm us és környezet
egységének, a szervezet környezettel való
a k tív k ö lcsönhatásának általános-biológiai
eszm éje; a m ásodik, fiziológiai előfeltételt
v iszont a k özponti g átlás jelenségének
szecsenovi felfedezése alk o tja . E zen utó b b i
felfedezés az első csap á st m é rte a rra az
u ralkodó m echanisztikus felfogásra, am ely
a külső okban, m inden belső közvetítés
n élkül, kereste a válaszreakció egyedüli
és e g y é rte lm ű m e g h a tá ro z ó já t. S z b c s e -
nov ú g y s z in té n m e g te tte a z első lé p é s e k e t
a m a g a s a b b id e g te v é k e n y sé g re fle x e i s p e c i­
fik u m á n a k k iem eléséb en ; a lá h ú z ta , h o g y
ezek n e m ö rö k lö tt, h a n e m a z in d iv id u á lis
fe jlő d é s s o r á n e ls a já títo tt k a p c s o la to k s
u g y a n a k k o r „ p sz ic h ik a i tö b b le tte l” re n d e l­
kező re fle x e k .
A reflex fo galm ának a m ag asa b b ideg-
tevéken y ség re való általán o sítása le h e tő v é
te tte a p szich ik u s tevékenységnek az ag y
reflex-tevékenysége g y an án ti felfo g ását és
épp eb b en áll S z ec sen o v k o n cep ció ján ak
legfőbb érdem e. A pszichikus tev ék e n y ség
reflek to rá lis értelm ezése a z t jelen ti, hogy
1. a p szich ik u s tevékenységet nem le h e t és
nem sz a b a d elszak ítan i az ag y egységes
reflek to rális tevékenységétől, h an em enn ek
in te g rális részek én t kell felfogni, 2. a p sz i­
chikus fo ly a m a to k általán o s sc h em ája a
reflex a k tu s á v a l azonos: a pszichikus fo ­
ly a m a t külső h atással kezdődik, k ö zp o n ti
idegtovékenységben fo ly tató d ik ós az in d i­
viduum v álaszreakciójában végződik (m oz­
gás, cselekedet, beszéd). A pszichológiai
jelenségek az in d ividuum és külvilág „ ta lá l­
kozásából” szárm aznak. A zonban az ag y ­
kéreg tev ékenységének fiziológiai tö rv é n y ­
szerűségeit S z e c se n o v még nem ism erte.
E zek fe ltá rá s a P avlov érdem e v o lt.
S z e c s e n o v és P avlo v m u n k ái n y o m á n
alak u lt ki a m ag asab b idegtevékenységrő 1
szóló ta n ítá s , m in t a fiziológia és p szich o ­
lógia k ö z ö tt fekvő tudom ányos diszciplína,
am ely m ó d szerét te k in tv e fiziológiai, fe l­
a d a ta it te k in tv e pszichológiai jellegű. K i­
a la k ítv a a m ásodik jelzőrendszer (a sz ó ra
m in t in g e rre képződő reflektorális k ap c so ­
lato k és akciók rendszere) fo g alm át, P a v ­
lo v leg aláb b is felv etette az em beri tu d a t
fiziológiai m a g y a rá z a tá n a k fe la d a tá t.
Míg P a v lo v elő tt a fiziológia csak az
érzékszervek fiziológiája volt, m ég p ed ig
ezek k ife je z e tte n periferikus értelm éb en ,
addig P a v l o v elsőnek a lk o tta m eg az a g y ­
kéreg fizio ló g iáját. Szám ára m ag a az a g y ­
kéreg n em m ás, m in t az érzékelés szerve,
az an a liz áto ro k központi kérgi végződései­
nek összessége. E zá lta l k im u ta tta , hogy
az agy tevéken y ség én ek egésze a k ü lső
világ ellenőrzése a la tt áll, és m e g cá fo lta
az ag y tev ck en y ség tis z ta s p o n ta n e itá s á ­
ról szóló id e a lista elm életet.
A láh ú zv a PAVLOVnak és is k o lá já n a k
n ag y é rd e m e it, R u b in s t e in egyben p o lem i­
zál egyes, az u tó b b i években a p av lo v i
isk o lá n belül jelentkező te n d e n c iá k ellen.
E zek k é t egym ással összefüggő tö re k v é s­
ben n y ilv á n u lta k meg. Az egyik a m a g a ­
sabb id e g re n d s z e r tevékenységéről szóló
ta n ítá s n a k az általán o s fiziológiától v aló
e ls z a k ítá s á b a n k a p o tt kifejezést, am in ek
elm életi a la p já u l az a g y k é re g szerep én ek
 ab szo lu tizá lása, az agy egészének, a k ü lö n ­
böző sz in te k k ö lcsönhatásának lebecsülése
sz o lg á lt. A m ásik a pszichológiát k ív á n ta
e ln y e le tn i a m agasabb idegtevékenység­
ről szóló ta n ítá ssal, ta g a d ta a lé lek tan n a k
m in t önálló tu d o m á n y n ak létezési jogát,
a fiziológiaitól eltérő pszichikus törvény-
sz e rű sé g e k létét. E zek a h ib á s nézetek
o k o z tá k az o k at a nehézségeket, am ely ek ­
k el a p av lo v i iskola az u tó b b i időben
ta lá lk o z o tt.
P a v l o v nagy érdem e, hogy fe lv e te tte
a n e u ro d in a m ik a és a n eu ro d in am ik ai
tö rv én y sz erű sé g ek kérdését. A zonban nem
s z a b a d m egfeledkezni arról, hogy a n eu ro ­
d in a m ik a i törvényszerűségek m egállapí­
tá s a m é g nem oldja m eg ezek a n a tó m ia i­
fizio ló g iai m echanizm usának, s úgyszin­
té n a z alapvető neu ro d in am ik ai folya­
m a to k (ingerlés és gátlás) belső te r ­
m é sz e té n e k kérdését. T e h á t m a g á n a k a
m a g a s a b b idegtevékenységről szóló ta n í­
tá s n a k p ro b lem atik á ja vezet el e ta n ítá s
k e re te in e k m eghaladásához, h a tá ra in a k
k itá g ítá sá h o z , m egkövetelvén az á lta lá ­
n o s fiziológiával, biofizikával és biokém iá­
v a l v aló szoros k ap c so lato t. A nalóg a
h e ly z e ta „felépítm ény” jellegű tu d o m án y o s
d isz cip lin ák , elsősorban a lé lek tan viszony­
la tá b a n .
A h h o z, hogy m egm agyarázzuk az em ber
p sz ic h ik u s tevékenységét (vagy am i tá r-
g y i l a g vele azonos, csak m ás v iszonylatban,
v o n a tk o z á sb a n vizsgált — a m ag asa b b
id egtevékenységét), nem elégséges sem a
lé le k ta n t m egszüntetni k ív á n ó tis z ta fizio­
ló g ia i m a g y aráz at, sem a fiziológiától el­
s z a k íto tt lélektan, hanem a tu d o m án y o s
d isz cip lin ák egész so rán a k szoros e g y ü tt­
m ű k ö d é sé re v an szükség.
R u b in s t e i n könyve egyes X X . századi
id e a lis ta lélektani iskolák k ritik a i analízisé­
vel végződik. A legjelentősebb ezek közül
a b ehaviorizm us pro b lém ájáv al foglalkozó
feje ze t. A szerző i t t elsősorban a z t m u ta tja
m eg, m ik é n t h a t a helytelen világnézeti
po zíció m a g án a k a k o n k ré t lélektani
k u ta tá s n a k m ódszertani k iin d u ló p o n tja ira
és végső eredm ényeire. A behaviorizm us
tö r té n e ti fejlődését a filozófiai m achiz-
m u ssal, neorealizm ussal és p ra g m a tiz ­
m u ss a l való összefüggésében vizsgálja.
A m achizm us, ta g a d v a a külvilág ob­
je k tív v o ltá t, á tv á lto z ta tv a a valóságot
a s z u b je k tív ta p a sz ta la t elem einek, érze­
te k n e k kom binációjává, ú g y tű n ik , vég­
te le n ü l k itá g ítja a pszichológia h a tá ra it.
448
V alóban, fejlődésének k ezd etén , pl. W u n d t -
n ál, ez a tendencia igen élesen jelentkezik.
A zo n b an a to v áb b i fejlődés te lje s világos­
ság g al b izonyítja, hogy a pszichológia
tá rg y á n a k ilyen jo g ta la n u l széles é rte l­
m ezése szükségszerűen v ez et a lélek tan
sp ecifik u m án ak elvesztéséhez. H ogy el-
fo g a d h a tó b b á tegye az érzetm inőségek-
n e k a valóság egyetlen ép ítő k ö v eik én t való
á b rá zo lá sát, a m achizm us ig y ek szik m eg ­
tis z títa n i őket szu b jek tív v o n ásaik tó l. H a
te h á t a fizika sík ján a m a ch iz m u st a k ü l­
v ilág o b je k tív jellegének ta g a d á s a jellemzi,
ú g y a lélektanon belül — b árm en n y ire
p a ra d o x n a k is tű n jé k ez — ép p e pszichikus
jelenségek szu b jek tu m m al való kap cso la­
tá n a k likvidálásában, a p szich ik u s jelen ­
ség ek n ek a szu b jek tu m tev ék en y ség étő l
v aló elidegenítésében ju t kifejezésre. E l­
tű n ik a pszichikus jelenségek fo ly am at és
tev ék en y ség volta, am i első so rb an a lk o tja
a lé lek tan tá rg y á t ; a g o n d o la t p éldául
csak m in t a m egfigyelő sz á m á ra a d o tt
ta rta lo m jelenik meg, az ő t szülő szu b jek ­
tív gondolkodói tevékenységtől való teljes
elszak íto ttság b an . S hogy a m eg fig y elh ető ­
ség k rité riu m a teljes m é rték b en é rv én y esü l­
hessen, elvetik m ag án ak a belső ta p a s z ta ­
la tn a k fogalm át, felcserélve e z t a külső
viselkedéssel, am elyet m in d en belső tu d a ti
k ö zv e títés nélkül m in t a stim u lu s k ö z­
v e tle n függvényét k ív á n já k vizsgálni. Az
íg y jelentkező m ech an isztik u s ten d en cia,
látszólagos vu lg ár-m aterializm u sa ellenére
is, az id ealista k iin d u ló p o n t egyenes fü g g ­
v én y é n ek bizonyul.
E ze k a filozófiai te n d en c iák szolgáltak
a behaviorizm us k ia la k u lá sá n a k és fejlő­
d ésének elm életi-világnézeti alap jáu l.
K ö v etk ezm én y eik et — első so rb an a tu d a t
„lik v id á lá sá n a k ” k ö v etk ez m én y é t —,
R u b in s t e i n fő k én t T o l m a n neobehavio-
rizm u sán a k elemzése so rán m u ta tja meg.
K á r, hogy a behaviorizm us (és á lta lá b a n a
n y u g a ti lélek tan i iskolák) fejlődésének is­
m e rte té sé t a 30-as évekkel befejezi a szer­
ző. íg y n éh a az á lta la ra jz o lt k ép , m ivel
m e g sza k ítja az egyes szem élyek fejlődését
en n ek egy k o rai stád iu m áb an , eb b en a tö re ­
dékes fo rm áb an nem teljesen a d e k v á t (ez a
h e ly z e t pl. L a s h l e y , P ia g e t v a g y W a l ­
l o n esetében).
A k ö n y v a fran cia szociológiai iskola
r ö v id jellemzésével zárul.
M á b k u s G yöbgy
 И. М. СЕЧЕНОВ И МАТЕРИАЛИСТИЧЕСКАЯ ПСИХОЛОГИЯ
I . М . S zecsen o v és a m a te r ia lis ta p szich o ló g ia
C ikkgyűjtem ény
A S zovjetunió T udom ányos A k ad ém iáján ak K iad ó ja, M oszkva 1967. 292 oldal.
A cikkgyűjtem ény, am elyet a nem rég
elh u n y t SZ. L. R u b in s t e in szerkesztett,
négy ta n u lm á n y t, valam in t levéltári a n y a ­
g o t foglal m agába.
R u b in st e in I. M. S zecsenov pszicholó­
giai nézeteinek és a szovjet pszichológiai
tu d o m á n y n ak k ap c so la táv a l foglalkozik.
M egállapít ja, hogy S zecsenov m unkássága
so rán k é t fontos felfedezést te tt: a fizioló­
gia te rü leté n a központi g á tlá s és a pszi­
chológia terü letén a pszichikum reflexes
term észetének felfedezését. E z utóbbi
azon különös jelentőségű felfedezések so­
rá b a ta rto zik , am elyek h a tá s a m essze tú l­
te rje d egy szak tu d o m án y h a tá ra in .
A pszichikus foly am at általán o s sém ája
u g y an az — foglalja össze a szerző Sz e c se ­
nov ta n ítá s á t —, m in t bárm ely reflexes
ak tu sé; a pszichikus fo ly am at is külső
b eh atással kezdődik, k özponti te v ék e n y ­
séggel folytatódik, és az egyén v álasz­
tevékenységével végződik. A pszichikus
jelenségek az egyén és a külv ilág ta lá lk o ­
zásának eredm ényeképpen keletkeznek.
A pszichikus tevékenység nem választh ató
el az agy egységes reflextevékenységétől,
am elynek az előbbi in te g rán s része. Ily
m ódon a pszichikus jelenségek nem kü lö ­
n íth e tő k cl sem az o b je k tív valóságtól, sem
az agy reflexes tevékenységétől.
S zecsenov m u n k á ib an — írja R u b in ­
s t e in — feltárul a gondolati tevékenység
alsó fokaitól a felső fokokhoz vezető á t ­
m en et. Jelenleg nem az a legfontosabb
fe la d a t, hogy nyom on kövessük ezt az
átm e n e te t, hanem az, hogy m inden fokon
feltárju k az alapvető gondolati folyam atok
belső törvényszerűségeit. S zecsenov ebben
az irá n y b a n csak az első lépéseket te tte
m eg, az á lta la m egfogalm azott tételek még
nem jelentik a gondolati tevékenység
egész elm életét.
S zecsenov történelm i helyét kijelö­
lendő, a szerző m egállapítja, hogy a tu d o ­
m ányos gondolat tö rté n e té b e n m indig v a n ­
n ak olyanok, akik egy jelentős tudom ányos
fo ly am ato t m egkezdenek, s olyanok, akik
e fo ly am ato t betetőzik. S zecsenov az
előbbiekhez ta rto z o tt. Az ag y fiziológiájá­
ban ragyogó ö tletre ju to tt, am elynek I. P
P avlov általi realizálása új korszakot je ­
lölt ki az agy visszatükröző tevékenységé­
n ek tanulm án y o zásáb an .
M. G. J abo sev szk ij S zecsenov pszi­
chológiai nézeteinek fejlődéséről ír t ta n u l­
5 Magyar Pszichológiai Szemle
m á n y t. M egállapítja, hogy S zecsenov
pszichológiai nézeteinek rendszere k ü lö n ­
böző eszmei á ra m la to k bonyolult és ellen t­
m ondásos fo ly am atá b an fo rm áló d o tt.
Az a kom oly term észettu d o m án y o s
iskola, am ely et S zecsenov v ég ig járt a
haladó n y u g at-e u ró p a i fiziológusok, L u d ­
w ig , H elm holtz és m ások la b o ra tó riu m á ­
ban, képessé te tte azon m eggyőződése k i­
a lak ításá ra , hogy a biológiai jelenségek
oksági függésben v an n ak a m ateriá lis fizi­
kai-kém iai fo ly am ato k k al. Ám m á r ak k o r
elégedetlen v o lt m estereinek elm életi n éze­
teivel. A n y u g at-eu ró p ai fiziológia — írja
J abo sev szk ij — egy sor p roblém át v eteti
fel, am elyek az élő szervezetről szóló tu d o ­
m ányos ism eretek elkövetkező fejlődése
során k ristá ly o so d ta k ki, de nem v o lt képes
m egoldani e p ro b lém ák at eszm ei a la p já ­
n a k k o rlá to z o ttsá g a m ia tt. E z a felad at
S zecsenov v állaira nehezedett, a k i eszmei
te k in te tb e n az orosz forradalm i d em o k ra­
tá k , elsősorban C se b n ise v sz k ij m a te ria ­
lista filozófiájából táp lálk o zo tt.
J a b o sev szk ij végigtekinti ta n u lm á ­
n y á b a n a z t az u ta t, am elyet S zecsenov
eszmei te k in te tb e n , pszichológiai és fizio­
lógiai nézetein ek fejlődésében m e g te tt.
P . G. T y e b e h o v Szecsenov ,,A z agy
reflexei” cím ű k ö nyvének tö rté n e té t tá r ja
elénk le v áltári ad a to k alap ján . Ism e rte ti
a z t a hosszas to rtú ra-so ro zato t, am ely e t a
cári állam h atalm i szervek fo ly ta tta k , s
am ely végül is S zecsenov győzelm éhez:
a kö n y v m egjelenéséhez v ez etett.
J . A . B ugyilova a m a te r ia lis ta p s z i­
c h o ló g iá n a k S zecsenov á lta li fe jle sz té sé v e l
fo g lalk o zik . V iz sg á ló d á sa in a k tá r g y á u l
a z o k a t a z é v e k e t v á la s z tja , a m e ly e k b e n
S zecsenov a m o s z k v a i e g y e te m e n f e jte tte
k i m u n k á s s á g á t. M e g á lla p ítja a szerző,
h o g y SzECSENOvnak a z id e g re n d sz e r fiz io ­
ló g iá já t tá r g y a ló m u n k á i, a m e ly e k a X IX .
sz á z a d k ile n c v e n e s é v e ib e n jö t te k lé tre ,
e lm é le tile g á lta lá n o s íto ttá k az e lm ú lt é v ­
sz á z a d tu d o m á n y á n a k e re d m é n y e it és
á lta lá n o s m e to d o ló g ia i a la p o t a d t a k n e m ­
c sa k a fizio ló g iai, d e a p sz ic h o ló g ia i k ís é r­
le ti k u ta t á s o k m a te r ia lis ta e lv e in e k k i ­
d o lg o z á s á ra is.
S zecsenov enn ek a p erió d u sn a k pszi­
chológiai m u n k á ib an m e g m u ta tta először is
a pszichikum visszatükrözési lényegét,
m ásodszor a pszichikum szerepét a z em ber
m ozgásainak és cselekvéseinek szabályozá-
449
s á b a n . A z érzéki visszatükrözés és az elemi
g o n d o lk o d á s k u ta tá sá v a l igen m eggyőzően
b iz o n y íto tta fő g o n d o la tát: a z objek tív
v a ló sá g érzékeléssel való visszatükrözésót
és a gondo latn ak az érzékelésben való gyö-
k e re z é sé t.
S zecsenov m un k ái a m o szk v ai idő­
s z a k b a n az idegrendszer fiziológiája és a
p szichológia területén to v á b b fe jle sz te tté k
és re a liz á ltá k a m a te ria lista pszichológia
p ro g ra m já t, am elyet Szec se n o v a reflexes
e lm é le t m egalkotásának éveib en jelölt
k i — állap ítja meg B u g y il o v a .
A z „ I . M. Szecsenov és a m a te ria lista
pszich o ló g ia” című k ö n y v m á so d ik részé­
b e n közli Szecsenov n y ilv á n o s előadásai­
n a k fellelt vázlatát, am elyek a pszicholó­
Г. Д. ЛУКОВ, психология
G . D . L u k o v : P szic h o ló g ia
E lőadások a sz o v jet h a rc o so k o k ta tá sá n a k és nevelésének kérdéseiről.
M oszkva, 1960. 256 oldal.
G . D . L ukov könyve az első o ly a n kísér­
le te k közé tartozik, m elyek többé-kevésbé
rendszeresen vizsgálják a k a to n a i szolgá­
la to t teljesítő k tevékenységének, valam int
a v e lü k végzett o k ta tó -n ev elő m unka
pszichológiai kérdéseit.
A szerző könyvét a sz o v je t hadsereg
és a haditengerészet p a ra n c sn o k i k ará n ak
és p o litik a i m un k ásain ak ír ta . A katonai
ta n in té z e te k előadói és h a llg a tó i pedig
ta n k ö n y v k é n t h asználják.
M á r régebben is ta lá lk o z h a ttu n k olyan
törekvésekkel, am elyek a k a to n a i te v é ­
k en y ség pszichológiai p ro b lé m á it igye­
k e z te k feltárni. E zek a tö rek v é sek azon­
b a n m egrekedtek egy k ö zépiskolai á lta lá ­
n o s pszichológia ta n k ö n y v színv o n alán , s
a z o k tó l csupán a közölt p é ld á k egy részé­
n e k k a to n a i vonatkozásai k ü lö n b ö z te tté k
m eg. (L ásd a m agyar n y elv en k é t k ia d ást
m e g é rt T. G. J egobov : K a to n a i pszicholó­
g ia cím ű könyvét.)
G . D . L ukov P szich o ló g iáján ak é rté ­
k é t és jelentőségét az a d ja m eg, hogy a
pszichológiai ism ereteket a h arco so k o k ta ­
tá s á n a k és nevelésének, v a la m in t egész
k a to n a i tevékenységüknek fo ly a m a tá ra al­
k a lm a z z a . E zért tú lz ás n élk ü l á lh th a tju k ,
h o g y ez az első olyan m a te ria lis ta pszicho­
ló g iai könyv, am ely egy speciális területre,
a h ad sereg re és á lta lá b a n a fegyveres te s tü ­
le te k kiképzésére alk alm az za a pszicho­
ló g ia tu d o m á n y án a k ere d m én y e it.
450
gia k érd é seit tá rg y a ljá k , v alam in t azo k ­
n a k az előadásoknak jeg y zeteit, am elyek
1860 és 1890 k ö zö tt lá tta k n ap v ilág o t
különböző újságokban. E z e k k ö z ö tt szerepel
nyolc n y ilv án o s előadás a lá tá s és a ta p in ­
tá s szerveiről, tíz n y ilv án o s előadás a
szem fiziológiájáról, h a t n y ilv án o s előadás
a v izu ális gondolkodás elem eiről, egy n y il­
vános előadás az állati te s t felépítésének
sajáto sság airó l és m ozgási szerveinek tu la j­
donságairól, s egy n y ilv án o s előadás az
á lla ti te s t életének fő elveiről. A fe n ti g y ű j­
te m é n y t P . G. T y ek eh o v á llíto tta össze
és k o m m e n tá lja . A k ö te te t Szecsenov
n y ilv án o s előadásainak és beszédeinek
b ib lio g ráfiája egészíti ki.
R udas J ános
A szerző jól ism eri a k a to n a i szo lg álat
sajáto sság a it. Ő m ag a egyszerű so rk a to n a ­
k é n t k ez d te m eg sz o lg álatát a N ag y H o n ­
védő H á b o rú idején, és m in d en rendfokoza­
to n végig h alad v a k a p ta m eg az ezredesi
ren d fo k o zato t. A h áb o rú győzelm es befeje­
zése u tá n a leningrádi K alininto I elneve­
z e tt K ato n a-p ed ag ó g iai F őiskolán a pszi­
chológia ta n tá rg y o k ta tá s á t vezette. M ajd
a m o szk v ai L e n in n e v é t viselő K a to n a -
p o litik ai A kadém ián f o ly ta tta m u n k á já t.
S zem élyében a k a to n a i h iv a tá s t szerető
és jól ism erő pszichológus, a tu d ó s jó tu la j­
donságai egyesülnek. E m b erszeretetérő l
ta n ú sk o d ik k ö nyvének m in d en lap ja.
T u d á sa és széleskörű ta p a s z ta la ta i alap já n ,
k ö n y v én ek m egírásakor az an y a g h ag y o ­
m án y o s felosztásával sz ak ítv a, an n a k szer­
k e z e té t a k ato n ai szolgálat sajáto sság a i­
n ak m egfelelően a la k ítja .
A z ö t fejezetből és befejezésből álló
k ö n y v a következő té m ak ö rö k et tá rg y a lja .
I. fejezet: A pszichológia tá rg y a , fela d ata i
és m ódszerei a k ato n ai tevékenység te rü ­
letén . I I . fejezet: A h a rc i h elyzet h a tá s a
a harco so k pszich ik u m ára és m a g a ta rtá ­
sá ra . I I I . A harcosok o k ta tá s a és nevelése
fo ly a m a tá n a k pszichológiai jellem zése.
IV . fejezet: A szab ály zato k á lta l előírt
ren d h a tá s a a harcosok szükséges tu la jd o n ­
sá g ain a k k ia lak ításá ra. V. fejezet: A k a to ­
n a i tevékenység k o llek tiv izm u sa és a
közösségi érzés k ia la k ítá sa a harco so k n ál.
 A felsorolt fejezetekben meggyőzően
m u ta tja be az o k at a pszichológiai feltétele­
k et, m elyek m egterem tésével és figyelem be­
vételével eredm ényesebbé leh et tenni a
foglalkozások m egszervezését és levezeté­
sét. A könyv olvasásakor rávezeti az ol­
v asó t a rra , hogy a foglalkozások jó m eg­
szervezése és levezetése m e lle tt az egész
k ato n ai tevékenység, a k a to n a i szolgálatot
teljesítők életm ódjának szükséges és helyes
m egszervezése az, am i a k ív á n t katonai
ism eretek, já rtassá g o k és készségek el­
sa já títá s á t, a szükséges erkölcsi-politikai
és k ato n ai tulajdonságok k ia la k ítá sá t biz­
to síth a tjá k .
A k ato n ai kiképzés, m ely a katonai
o k ta tá s és nevelés egységét jelenti, a fel­
a d a to k sikeres m egoldása érdekében t á ­
m aszkodik a pszichológiára m in t tu d o ­
m á n y ra . Íg y a pszichológiának ez a speci­
ális te rü lete azoknak a fela d ato k n a k a m eg­
oldásához n y ú jt segítséget a kiképzéssel
foglalkozó tiszte k n ek és politikai m u n k á­
soknak, am elyek a k a to n á k tevékenységé­
n ek ta n u lm án y o zása ú tjá n elősegítik azok
szem élyiségének a la k ítá sá t.
A kö n y v szerzője a b b a n lá tja a kato n ai
pszichológia fe la d a tá t, hogy tanulm ányozza
és segítse k ia lak ítan i az o k a t a legfonto­
sabb tu la jd o n sá g o k at, am elyek a katonai
kötelességek ellátásához elengedhetetlenül
szükségesek. K im u ta tja , m ennyiben függ
össze egy em bernél az erkölcsi és politikai
m eggyőződés azokkal a tulajdonságokkal
és jellem vonásokkal, am elyekkel egy szoci­
a lista néphadsereg m inden ta g já n a k re n ­
delkeznie kell. E n n ek jelentősége véle­
m ényem szerint különösen n ag y azok szá­
m á ra is, akik nem k a to n a i pszichológiá­
val, hanem például a neveléslélektannal
foglalkoznak. B ebizonyítja, hogy a harci­
k a to n a i tulajdonságok és azok ideológiai
a la p ja k ö zö tt m ilyen kölcsönös kapcsolat
áll fenn. A harcos szem élyiség-tulajdon­
ság ait, m elyek a szolgálat ellátásához
elengedhetetlenül szükségesek, nem tu d ­
ju k m egvilágítani és m egérteni azok pszi­
chológiai oldalának figyelem bevétele nél­
kül. U gyanakkor, h a nem vesszük figye­
lem be a ta rta lm i kérdéseket, a pszicho­
lógiai jellemzés csak külsőleges, felületes
lesz.
A harcosok k a to n a i és p o litik ai képzé­
sének nag y és bonyolult fe la d a tá t a kellő
pszichológiai felkészültséggel rendelkező ki­
képzők és parancsnokok sokkal sikereseb­
ben tu d já k m egoldani, m in t azok, akik ezt
n em tudom ányosan m egalapozott m u n k á ­
val, nem a pszichológiai jelenségek törvény-
szerűségeinek ism eretével végzik.
G. D. L u k o v a b b ó l in d u l k i a p sz ic h o ­
ló g iai p ro b lé m á k v iz s g á la ta k o r, h o g y azok
k ife jté se té n y le g e se n se g ítse a k a to n a i k i­
5*
képzés fela d ata in a k m egoldását. M iu tán a
k a to n a i kiképzésnek az az ala p v e tő fel­
a d a ta , hogy felkészítse a h arc o so k at bizo­
nyos h arc i tevékenységre, elsősorban a z t
m u ta tja be, hogy a harci h ely zet m ilyen
h a tá ssa l v a n a harcosok p szich ik u m ára,
m a g a ta rtá s á ra . E rre azért v a n szükség,
m e rt hiszen a k ato n ai ism eretek, a hadi-
te c h n ik a elsajátítása , az azok kezelésében
való já rta ssá g o k és készségek k ia la k ítá sa
m ég n em elegendő a harc győzelm et e re d ­
m ényező m egvívásához. A h a d ite c h n ik a
fejlődése á lta lá b a n hasonló esélyeket b iz­
to s ít a szem ben álló'felek szám ára. A h á ­
ború k im e n etelé t nem csak a h ad itec h n ik a ,
h an e m az a z t kezelő harcosok d ö n tik el.
E lső so rb an azoktól függ a h arc kim enetele.
Az erkölcsi-politikai és k a to n a i tu la j­
donságok k ia la k ítá sa te h á t az egyik leg­
fo n to sab b felad at. E n n ek m eg o ld ása a
h arck ik ép zés és a politikai kiképzés fo ly a ­
m a tá b a n tö rté n ik . E zé rt feltétlen h ely e­
selni le h et a szerzőnek a z t a tö rek v é sét,
hogy elem ezze a harci helyzet fe lté te le it
és a n n a k sajáto sság ait. A h arci fela d ato k
m e go ld ásán ak fo ly am ata igen sok és b o n y o ­
lu lt pszichológiai kérdést v et fel.
H a a h arc fe lad a to k at egészen k o n k ré ­
ta n és a pszichológiai fo ly am ato k k al k a p ­
cso la tb a n tesszü k vizsgálat tá rg y á v á , ú g y
o ly a n részp ro b lém ák k al ta lálk o zu n k , m e­
lyek d ö n tő ek lehetnek a m egoldásra. íg y
a gondolkodási folyam at, m ely a p a ra n c s­
noki döntéssel kapcsolatos, a rendelkezésre
álló h ián y o s és sokszor egym ásnak e lle n t­
m ondó a d a to k alap ján m egy végbe. Ig en
érdekesen elem zi ezt a szerző „A h arco s
értelm i tevékenységének jollemzése h arci
fela d ato k m egoldásával k ap cso latb an ” cí­
m ű részben.
E z a rész olyan k érdéseket tá rg y a l,
m in t: a gondolkodás, az em ber érte lm i te v é ­
kenysége, érzékelés, észlelés, m egfigyelés,
em lékezet, k ép z et stb . A I I. fejezetb en
külön a lp o n tk é n t tá rg y a lja a h arcos érzel­
m eit h arc i feltételek között. A zt a té n y t,
hogy igen n a g y figyelm et fo rd ít az em b er
érzelm i életére, csak örömmel ü d v ö zö lh et­
jük, m e rt ezen a terü leten eléggé e lh a n y a ­
golt a pszichológiai k u ta tó m u n k a .
K étség k ív ü l igaz az, hogy ta lá n e g y e t­
len tev ék en y ség sincs olyan n ag y h a tá ssa l
az em b er p szichikum ára, érzelm i életére,
m in t a k a to n a i tevékenység, külö n ö sen
pedig a h áb o rú . A szocialista, n é p h a d ­
seregekben folyó nevelőm unka m eg v aló ­
sítá sa széleskörű, rendszeresen v ég z ett
m u n k á t igényel. É sszerű, hogy a b b a n
h ely et k a p jo n a harcosok érzelmi nevelése
is. Az erkölcsi érzelm ek — m elyeknek k é t­
ségkívül óriási szerepük v an a h arcm ezőn —
hosszú id ő n k eresztü l végzett s m in d e n
egyes em b er egyéni tu la jd o n sá g ait figye-
451
le m b e v e v ő m u n k a eredm én y ek én t alak u l­
n a k k i.
A félelem és bátorság, h a tá ro z o ttsá g
és b iz o n y ta la n sá g , a k tiv itá s v a g y passzi­
v itá s m in d egym ással összefüggenek, és
m o tiv á ljá k a harcos té n y k ed ését, cseleke-
te it. N e h é z helyzetben, k ü lönösen pedig
h a r c b a n n em kis erőfeszítésébe kerül a
h a rc o s o k n a k a sa ját m a g a ta rtá s u k irá n y í­
tá s a . N y ilv á n v aló , hogy az a k a ra tn a k itt
o ly a n szerep e van, am it sem m ilyen külső
h a t á s n e m p ótolhat. A ta p a s z ta la t szerint
fe g y v e re s erőinken belül igen g y a k ra n esik
szó a szem élyi állom ány állóképességéről.
U g y a n a k k o r nem h a n g o z ta tju k eléggé,
h o g y a z em berek állóképessége nem eg y ­
sz e rű fiz ik a i felkészítést igényel, hanem
a k a r a ti nevelést is. Az önállóság, h a tá ro ­
z o tts á g , k ita rtá s , m ind a k a ra ti tu la jd o n ­
ság , a m e ly a harcosok erkölcsi-politikai és
k a to n a i tulajdonságai, jellem vonásai közé
ta r to z n a k .
E g y ik legfontosabb p ro b lé m a a n é p ­
h a d se re g e k e n belül a fegyelem re nevelés
k é rd é se . E rrő l külön beszél a szerző k ö n y v é­
b en . R á m u ta t arra, hogy a fegyelm ezettség
szem é ly i tulajdonság, m ely feltételezi, hogy
a h a rc o s n em külső kényszerítő erők h a tá ­
s á r a engedelm eskedik és tesz eleget a k a to ­
n a i sz o lg á la tta l kapcsolatos k ö v etelm é­
n y e k n e k , hanem m eggyőződésből fakadó
k észség b ő l és szándékból.
A k ö n y v első felében a szerző m eggyő­
zően m u ta tja be, hogy a k a to n a i te v ék e n y ­
ség m a g a s politikai ö n tu d a to t kö v etel meg
a h a rc o so k tó l. Ez a tá rsa d a lm i kö v etel­
m é n y e k k e l eg y ü tt a cselekvéseik m o tí­
v u m a k é n t szerepel. K ifejti a z o k a t az e r­
kölcsi és k ato n ai tu la jd o n sá g o k at és jellem ­
v o n á s o k a t is, am elyek elengedhetetlenül
sz ü k ség e sek a szocialista h ad sereg h arcosá­
n á l. B írá lja a nyugati im p e ria lista k a to n a ­
p szichológusok állításait ezekkel a k érd é­
se k k e l kapcsolatban. R á m u ta t, hogy a
k ív á n t tulajdonságok és jellem vonások k i­
a la k ítá s a az oktató és n ev e lő m u n k a ered ­
m é n y e k é n t történik. A k ö n y v m ásodik
rész e a z o k ta tó és n ev elő m u n k a pszicholó­
g ia i o ld a láv a l foglalkozik.
A h arcosok o k ta tása és nevelése fo ly a­
m a tá n a k pszichológiai jellem zését ad v a
k if e jti az o k a t az általán o s kérdéseket,
a m e ly e k ism eretében ezt eredm ényesebbé
te h e tjü k . K ülön foglalkozik a parancsnok,
— m in t az oktató és nevelő — specifikus
fu n k c ió já v a l. A tiszt — a k ö n y v szerzője
s z e r in t — alárendeltjei s z á m á ra m indenek­
e lő tt o ly a n elöljáró, ak in ek p ara n csa it
te lje s íte n i kell. U g yanakkor ta n ító ju k és
n e v e lő jü k is. U g yanakkor egyszem élyi
p a r a n c s n o k is.
A p arancsnok kötelességeit elemezve
s o r o lja fel a szerző az azo k k al kapcsolatos
452
p a ra n csn o k i tu lajd o n ság o k at, m ely ek el­
en g ed h etetlen ü l szükségesek ah h o z, hogy
v aló b an a b eo szto ttjai vezetője, o k ta tó ja
és n ev elő je legyen. Az o ly an fogalm ak
elem zése, m in t ism eret, já rta ssá g , készség,
n em r itk a a pedagógiai és pszichológiai
iro d alo m b an . E zeknek a fo g alm ak n ak k a ­
to n a i alk alm azásait m u ta tja be a szerző.
A z o k ta tá s és nevelés á lta lá n o s p szi­
chológiai jellemzése u tá n ism e rte ti azo k at
a fo ly am ato k a t, ahol az ism eret, a já r ta s ­
ság és készség alk alm azásra kerülnek.
E zek : a ) a polit ikai képzés, b ) a hadi -
te c h n ik a és fegyverek m egism erése, azok
kezelésének és alk alm azásán ak e lsa já tí­
tá s a , c ) az alaki kiképzés és testn ev elés,
és d ) a harckiképzés.
A p o litik ai kiképzés az eg y ik leg fo n to ­
sa b b ú tja a szovjet h ad sereg b en folyó
n ev elő m u n k án ak . T erm észetesen eg y e t­
é r t a b b a n m ás szerzőkkel, hogy a politikai
kik ép zés fo ly am atáb an ép p en ú g y , m in t a
k ik ép zés céljához vezető m á s fo ly a m a to k ­
b an m e g ta lá lh a tju k ú g y az o k ta tá s t, m in t
a nevelést. Bizonyos p o litik ai ism eretek
e ls a já títá s a nélkül nem lenne m eg o ld h ató a
p o litik a i kiképzés. E b b en a fo ly a m a tb a n
ú g y n y ilv án u l meg a h arco so k nevelése,
hogy e lsa já títjá k a rendszeres p o litik ai
ism erete k et, fejlesztik g o n d o lk o d ásu k at,
s ez hozzásegíti őket ahhoz, h o g y a tá rs a ­
d alm i jelenségeket m egértsék. Sem m ilyen
ism e re t sem gyakorol o lyan n a g y h a tá s t a
h arco so k szem élyiségének egészére, m in t a
p o litik a i ism eret, h a az o k at tu d o m á n y o sa n
m eg alap o zv a és érth e tő fo rm á b an , a h arc o ­
so k életével k apcsolatosan s a já títta tju k
el v elü k . Már pedig a p o litik a i ism eretek
ily en fo rm áb an való közlésére m eg v an a
lehetőségünk, hiszen a h arc o so k at m indaz
érd ek li, am i k ö rü lö ttü k és v elü k tö rté n ik .
M ennél k o n k rétab b ak a p o litik a i ism ere­
te k , s m ennél jobban k ap cso ló d n ak azok a
m in d e n n a p i esem ényekhez, a n n á l jo b b an
tu d ja az o k at alkalm azni a h arcos. íg y az
ism erete k gyorsan a harco so k nézeteivé
és m eggyőződésévé váln ak .
A negyedik és ötödik fejezetb en a szerző
a k a to n a i életm ód és a k a to n a i tevékenység
k o llek tiv izm u sán ak k érd é seit vizsgálja.
A befejező részben pedig azo k ró l a pszicho­
lógiai problém ákról beszél, am ely ek k i­
fe jté sé re a fen t b e m u ta to tt an y a g o n belül
n em v o lt lehetőség. E zek: a te m p e ra m e n ­
tu m , jellem , képesség és v ilág n ézet.
A pszichológiai ism eretek alk alm az ásá­
n a k ez a fo rm ája teljesen ú j és bizonyos
fo k ig rán y o m ja bélyegét a k érd é sek kifej­
tésére. Varrnak olyan részek, m elyek a la ­
p o sa b b m a g y aráz atra sz o ru ln á n ak , de a
v elü k kapcsolatos h ián y o sság o k n em h a t­
n a k zavarólag az érth ető ség sz em p o n tjá­
ból. M egkönnyíti az olvasók m u n k á já t az
a té n y is, hogy a szem léltető péld ák az
életből ellesettek. A szerző a ta p a s z ta lt
tu d o m á n y o s k u ta tó szemével n éz te a N agy
H o n v éd ő H áb o rú esem ényeit. M int egy­
szerű harcos és m in t tis z t a pszichológus
szem ével értékelte úgy a kiképzés, m in t
a h arc p illa n a ta it. A zokat m in teg y lefény­
képezi, m a jd elemzi. A kifejtésn ek ez a
m ó d ja lehetővé teszi, hogy az olvasó ne
legyen kénytelen végigjárni a ta p a sz ta la t-
szerzés nehéz ú tjá t, hanem készen kap
o ly a n általán o síto tt, de m égis k o n k rét
té n y e k e t, am elyeket sa já t kiképző m u n k á ­
já b a n alkalm azni tu d .
A szerzőnek sikerült b e m u ta tn ia ho­
g y a n valósul meg a g y ak o rla tb an a szovjet
állam polgár és k ato n a szem élyiségének
nevelése, form álása.
B á r a könyv az összfegyvernem i k i­
MARSHALL R. JONES (EDITOR): NEBRASKA SYMPOSIUM
ON MOTIVATION
N eb rax k a i s z im p ó z iu m a m o tivá ció ró l. U n iv ersity of N e b ra sk a P ress.
L incoln. 1955. 274 oldai.
A könyv harm adik k ö te te a „C u rre n t
T h eo ry a n d R esearch in M otivation” (K o r­
szerű elm élet és k u ta tá s a m o tivációban) c.
so ro zatn ak . H a t szerző közli benne k ísé r­
le ti és elm életi eredm ényeit. A ta n u lm á ­
n y o k m in d tartalm i, m in d m ó dszertani
te k in te tb e n igen eltérők, a k ö te t egységes
értékelése ezért nem lehetséges.
Az első ta n u lm á n y A. M a s l o v : H i á n y ,
m i n t m o tív u m , és ö n k ife jle szlé s ig é n y e ,
m in t m o tív u m . Deficiency m o tiv atio n , an d
g ro w th m otivation
E lm életi m eggondolásokat közöl, m e­
lyek nem an n y ira experim entáción, han em
in k á b b klinikai, szem élyiségtani m egfigye­
lések ta p a sz ta la ta in alap u ln ak . A m o tí­
v u m o k két lényegében különböző típ u s á ­
ról tesz em lítést. Az ún. h ián y m o tív u m o k
— éppúgy, m in t a fiziológiai szükségletek
kielégítésének hián y a esetén — a n n y ira
alap v ető ek , hogy betegséget, neu ró zist
o k o zh a tn a k . Pl. szerinte legtöbb neurózis
ta rta lm a z kielégítetlen k ív á n ság o k a t biz­
to n ság , valahová ta rto zás, szoros szerelm i
k ö telék , elismerés és te k in té ly irá n t. M ás­
ré sz t feltételezi, hogy létezik valam ilyen
te n d en c ia az önkifejlesztés, önbefejezés, a
szem ély lehetőségeinek kiteljesítése felé.
E z nem vezethető vissza sem tenzió- sem
,,d riv e ” -redukció jellegű m o tív u m ra. Az
egészséges em ber alap v ető szükségletei
kielégítése u tá n elsősorban az önkifejlesz­
té s igénye m otiválja. Az ilyen m o tív u m o k ­
k ép zés p sz ich o ló g iai k é rd é s e it v iz s g á lja ,
ú g y v é ljü k , h o g y a z t m á s fe g y v e rn e m e k ,
ső t b iz o n y o s é rte le m b e n a p e d a g ó g ia i p s z i­
ch o ló g iá v a l fo g la lk o z ó k is e re d m é n y e se n
tu d j á k h a sz n á ln i.
A k ö n y v b e n m e g v iz sg á lt á lta lá n o s k é r ­
d ések és eg y es té n y e k elem zése a n ío d e rn
sz o v je t p e d a g ó g ia és a m a te r ia lis ta p s z i­
ch o ló g ia a d a ta in a k és k ö v e te lm é n y e in e k ,
v a la m in t I. P . P avlo v a m a g a s a b b id e g ­
te v é k e n y sé g rő l szóló ta n ítá s a in a k fig y e ­
le m b e v é te lé v e l tö r té n t .
R em éljük, hogy h a z á n k b a n is fel­
figyelnek a fegyveres erőknél o k tató-nevelő
m u n k át végzők e k ö n y v értékeire, s h a m a ­
rosan m a g y ar nyelven is hozzáférhetővé
válik azok szám ára, ak ik érdeklődnek
irán ta.
B a r t h a L a jo s
nál, az előzővel ellen tétb en , m in d az im p u l­
zusok, m in d a tenzió kellem es, öröm teli,
s a kielégítés in k á b b növeli, m in t csökkenti
a m o tiv áció t. íg y ezek nem rö v id epizódok­
k én t lépnek fel, han em állan d ó ak . A szerző
a to v á b b iak b a n — típ u s k é n t fogva fel —
felsorolja a h ián y , és az önkifejlesztés által
m o tiv á lt szem élyek jellem ző jeg y eit. A k ét
típ u s etik ai m eg k ü lö n b ö ztetése a legin­
k áb b szem beötlő. Az önkifejlesztés á ltal
m o tiv á lta k függetlenek, ö n k orm ányzók,
alkotók, érdeknélküliek stb . te h á t az é rté ­
kesebb típ u s képviselői.
A szerző k érdésfelvetése érdekes, m u ­
ta tja , hogy a „ d riv e ” — ill. ten zió — r e ­
dukciós elm életek eg y e d u ralm a m e g tö rt,
s m ás m ag y arázó elv ek szükségessége is
felm erü lt a pszichológiában. Az ö n k ifej­
lesztési v ag y ehhez hasonló m o tív u m o k
létezése elképzelhető, azo n b an eb b en a
fo rm áb an , ahogy M a slo w tá rg y a lja , p o n ­
ta tla n , k ö rü lh a tá ro la tla n , n em k ísé rletileg
m egközelített. Á llítá sa it sz u b jek tív n ek
érzi az olvasó, külö n ö sen a z é rt, m e rt a
legszem élyesebb sz im p á tia h a n g já n beszól
az önkifejlesztés á lta l m o tiv á lt típ u s ró l —
am ely m in t önálló típ u s — valószínűleg
nem is létezik.
D a v id M o. C l e l l a n d : A te lje s ítm é n y -ig é n y ,
m in t m o tív u m n é h á n y s z o c iá lis k ö v e t­
k e zm é n y e . (Some social consequences
of ach iev em en t m o tiv atio n .)
A teljesítm én y -m o tiv áció v al kapeso-
453
la to s k u tatáso k ró l az előző k ö te tb e n szá­
m o lt be a szerző. Jelenleg e n n e k összefüggé­
s e it vizsgálja a gazdasági fejlődéssel. K i­
in d u ló p o n tja szerint a c s a lá d b a n k o rán ön­
á lló sá g ra sz o k tato tt g y erm ek ek n él alakul
k i m agasfokú teljesítm én y -ig én y . További
k a p c so la to t talál a p r o te s tá n s családok
g y erm ekeinek korai ö nálló ság ra sz o k tatása,
a z en n e k következtében k ia la k u ló m ag a­
s a b b teljesítm ény-igények, és a p ro tes­
tá n s országokban (a k a to lik u s országok­
h o z viszonyított) g y o rsab b és m agasabb
te c h n ik a i fejlődés között. E n n e k alátá m a sz­
tá s á r a felhozott a d a ta i: A z önállóság
g y a k o ro lta tá sá ra von atk o zó szülői véle­
m é n y e k e t összegyűjtve a z t ta lá ltá k , hogy
p ro te s tá n s o k 6,64, zsidók 6,59, ír k ato li­
k u s o k 7,66, olasz k a to lik u so k 8,42 éves
k o r b a n követelték m eg g y erm e k eik tő l bizo­
n y o s tevékenységek önálló elvégzését. T o­
v á b b á , elsőéves college-tanulók közül a
le g m ag a sab b és leg ala cso n y a b b te lje sít­
m é n y -ig é n y t m u ta tó k n á l „ á lla n d ó és szig­
n ifik á n s ” eltérést ta lá lta k az aláb b i fog­
la lk o záso k v álasztásában: tő zsd és, iro d a­
v ez ető , üzletvezető, keresk ed ő , in g a tla n ­
elad ó , gyárigazgató.
A szerző koncepciója v ilá g o sa n m u ta tja
a z t az alap jáb an elh ib áz o tt tö re k v é st, hogy
a gazd aság i élet jelenségeit szellem i és
eg y é n i tényezőkre vezessék vissza. E zen he­
lü l a z önállóságra sz o k ta tá s és a m agas tel­
jesítm ény-igények k ö z ö tti k orreláció felál­
lítá s a p o n tatlan u l m e g sze rk e sztett kísérle­
te k elham ark o d o tt k ö v etk ez tetése ire épült.
A m á sik vizsgálat p ed ig legfeljebb azt
m u ta tja meg, hogy az ifjú sá g n a k az a ré ­
te g e, m ely a kap italista tá rsa d a lo m b a n érvé­
n y e s ü ln i kíván, ezt m ilyen foglalkozási á g a ­
k o n k eresztül lá tja le g in k áb b elérhetőnek.
J a m b s O l d s : A ju ta lo m f i z io l ó g ia i m ech a ­
n iz m u s a i . (Physiological M echanism s of
R ew ard .)
A szerző fehér p a tk á n y o k viselkedését
v iz sg á lta az agy különböző részeibe be­
é p íte tt tűelektródákon k e re sz tü l ad o tt
elek tro m o s ingerlésre. F elfed ezte, hogy
b izo n y o s részek ingerlésekor a z á llat úgy
v iselkedik, m int ju ta lm a z á sn á l. Pl. 24h-ás
éhezés u tá n T -labirintus m in d k é t szárá­
b a n é te lt talál, de a bal s z á rb a n elektrom os
in g e rt is kap. E zu tán 10 f u tá s t végez balra,
a z ingerlés helyén m egáll, és nem m egy
to v á b b a táplálékhoz. H a S ki n n e R-ketrec-
b e n a billentyű len y o m ásak o r elektrom os
in g e rt kap, a viselkedést m e g ta n u lja . (Elő­
zőleg étellel, itallal te lítik ). A z elektrom os
in g e rlés jutalom értékét a billentyűlenyo-
m á s reakciójával e ltö ltö tt id ő v e l fejezik ki,
a z egész ketrecben tö lt ö tt id ő h ö z viszo­
n y ítv a . Az álltok a sz e p tá lis te rü let, az
a m y g d ala, a h y p o th a lm u s felső és alsó
fro n tá lis m agvainak in g e rlése k o r 50% -on
454
felüli id ő t tö ltö tte k reakcióval. E zek a
részek a II. lim b ik u s rendszer részei. A III.
lim b ik u s ren d szer ta g ja in a k ingerlésekor
(hippocam pus, elülső h y p o th alam u s, hátsó
th a lam u s, cin g u late cortex) 20—50% k ö ­
z ö tt v o lt a reakcióval tö ltö tt idő. Á ltalá­
b a n a lim b ik u s rendszeren belül 48% , azon
k ív ü l p ed ig 7% . A szerző a lim bikus re n d ­
szerrel k ap cso lato s különböző k u ta tá si
ered m én y ek összefoglalása u tá n m egkísérli
a ju ta lo m m al kapcsolatos viselkedés elm é­
le ti m a g y a rá z a tá t. E szerin t:
1. A ju ta lo m m al asszociált feltételek a
ju talo m h o z való közelségük m értékében
a k tiv á ljá k a viselkedést. Ily en k o r a II.
lim b ik u s ren d szer in g erü letén ek növeke­
dése bizonyos h a tá ro n belül ak tiváló
h a tá sú .
2. M aga a ju talo m -in g er viselkedést
g átló. E n n e k a II. lim bikus rendszernek
bizonyos h a tá ro n felüli ingerlése felelne
meg, m ely az odam enő viselkedést gátolja,
a S k i n n e r -ke t rec lien pedig m agasfokú
reakciókészséget t a r t fenn.
3. Ju ta lm a z ó h a tá so k szárm azh atn ak
m in d p erifériás ingerlés, m in d belső (drive)
állap o tv álto zás k ö v etk eztéb en . (E bben
en g e d m é n y t te sz a P . T h . Y ouNO-félo
h ed o n isztik u s elm élet irán y áb an .) T ovábbi
tis z tá n sp e k u latív jellegű m eggondolásai
(H e b b elm életének felhasználásával): E gy
a d o tt tá rg y a t három dim enziós szin ap tik u s
se jte g y ü tte s rep rezen tál, a neocortex,
th alam u s, a II. és I II . lim bikus rendszer,
v a la m in t a form áció retik u láris sejtjei.
A se jte g y ü tte s egységét a szinaptikus
ö sszek ö ttetés b iz to sítja. A II. lim bikus
rendszerből tö b b se jte t ta rta lm a z ó e g y ü t­
te s a lk o tn á a ju talm azáso s h elyzet (state
o f affairs) belső n y o m á t. O lyan inger, mely
sok szep tális s e jte t ta rta lm a z ó se jte g y ü ttes­
hez vezet, ez a ju ta lo m m aga. H a ilyen
s e jte g y ü tte s t k o m b in á lt centrális és p eri­
fériális ingerlés a k tiv ál, ez m agasfokú lim ­
b ik u s in g e rü le te t és ez ért az odam enő
viselkedés g á tlá s á t eredm ényezi. H a egye­
d ül ce n trális ingerlés tö rté n ik (előzetesen
k ia la k u lt kapcso latren d szerek ú tjá n ), akkor
bizonyos h a tá ro n belüli lim bikus ingerlés
áll elő, s íg y az ezzel a fo ly am atta l e g y ü tt­
já ró (pl. odam enő) viselkedés v áltó d ik ki.
A szerző ezzel analóg m eggondolásokat
v e t fel a b ü n te té s és kerülő viselkedés
m a g y a rá z a tá n á l a retik u láris rendszerrel
k a p c so la tb an .
A szerző á lta l e m líte tt és ellenérvek:
A fiziológiai a d a to k k ö z ö tt ellentm ondóak
is v a n n a k . E zek is csak p a tk á n y ra , m acs­
k á ra , és m a jo m ra v o n atk o zn ak . T ovábbá,
az elek tró d ák k a l tö rté n ő ingerlés term é­
szet ellenes, te h á t n em sz o lg áltath a t alapot
szilárd k ö v etk eztetések levonására.
J . O l d s r e f e r á tu m a a k ö te t le g é rté k e ­
seb b d ara b ja. A lim bikus rendszerrel k a p ­
csolatos felfedezése jelentős, a k u ta tó k
figyelm ét m a g ára vo n ta, s az ó ta széles
k ö rb en folynak kísérletek ezen a területen.
H e l e n P e a k : A ttitű d és m o tiv á c ió . (A tti­
tu d e an d M otivation)
Az a ttitű d ö t m in t egy „konceptuális,
v ag y pereeptuális m ag körüli organizációt”
h atáro zz a m eg. Az a ttitű d m indig irá n y t
je le n t valam ilyen tá rg y felé, de nem ak c i­
ó ra való készenlét, m in t a legtöbb behavio-
ris ta felfogásban, csak a m otiváció k ü lö n ­
böző kom ponenseinek egyike. L eglénye­
gesebb sa játság a : affek tiv terhelése, m ely
az a ttitű d tá rg y á n a k „in stru m en tális é rté ­
k é tő l” függ. E z t viszont a m otiváció h a tá ­
ro zza meg.
A m á s o d ik ré s z b e n a m o tív u m o k in t e n ­
z itá s á v a l és fe n n m a ra d á s á v a l k a p c s o la t­
b a n a m o tiv á c ió „ d is z p a ritá s o n ” a la p u ló
e lm é le té t v e z e ti b e. A v á ra k o z á so s, v a g y
a „ d r iv e ” -re d u k ció s e lm é le te k k e l sz em b en
a z t á llítja , h o g y a m o tiv á c ió m in d ig k é t
p sz ic h ik u s fo ly a m a t k ö z ö tti re lá c ió t fo g lal
m a g á b a n . E z e k e g y sz e rre h a so n ló a k is, és
d is z p a rá to k is v a la m ily e n m ó d o n . A disz-
p a r itá s leh etség es n e m -a ffe k tív fo ly a m a to k
k ö z ö tt is, m in t p l. v a la m e ly in g e rn e k a
HELSON-féle a d a p tá c ió s n ív ó tó l v a ló e l­
té ré se a m eg ism erésre , p e rc e p c ió ra irá n y u ló
te n d e n c ia fo r rá s a le h e t. A z o n b a n a le g ­
g y a k ra b b a n e lő fo rd u ló m o tiv á c ió s s z e r­
k e z e t a jelen h e ly z e t és az e lk é p z e lt á lla ­
p o t k ö z ti e lté ré s e k e t ta r ta lm a z z a . A m o ti­
váció ir á n y á n a k m e g h a tá ro z á s á b a n fo n ­
to s sz e re p e t tu l a jd o n í t a m o tív u m re n d ­
sz e r és b izo n y o s tö r té n é s ta lá lk o z á s i
fre k v e n c iá já n a k , v a la m in t a tö r té n é s a ffe k ­
tiv te rh e lé s é n e k . E z e k h a tá r o z z á k m eg eg y
rea k c ió m eg je le n é sé n e k v a g y eg y c é l­
tá r g y v á la s z tá s á n a k v a ló sz ín ű sé g é t.
A z a t t i t ű d és m o tiv á c ió ily e n é rte lm ű
elk ü lö n íté sé v e l v itá z n i le h e tn e , v is z o n y u ­
k a t a z o n b a n c sa k a k ís é rle ti m u n k a v ilá g ít­
h a tj a m eg. A m o tiv á c ió d is z p a ritá s o n a la ­
p u ló elm é le te ro k o n m in d a z o k k a l az elm éle­
te k k e l, m ely e k — m i n t p l. a h o m e o sta sis
v a g y a LEW iN-féle fe s z ü lt p sz ic h ik u s r e n d ­
sz e re k — a z e g y e n sú ly v e sz té s á lla p o tá ­
b a n ta lá ljá k m eg a v ise lk e d é s le g a la p v e tő b b
in d íté k a it.
P. T h . Y o u n g : A h e d o n ik u s fo ly a m a to k
szerepe a m o tiv á c ió b a n . (The R ole of
H edonic Processes in M otivation.)
A h e d o n is z tik u s e lv e k s z e rin t az a ffe k ­
tiv fo ly a m a to k m i n t a la p v e tő m o tív u m o k
a v iselk ed és in d ító i, fe n n ta r tó i és lezáró i;
a v is e lk e d é st ú g y sz e rv e z ik és s z a b á ly o z ­
z ák , h o g y a p o z itív é rz e lm e k m a x im u m ra
e rő sö d je n e k , a n e g a tív a k m in im u m ra r e d u ­
k á ló d ja n a k . A s z e r z e tt m o tív u m a m e g ­
felelő k ö rn y e z e ti in g e r á lta l a k tiv á lh a tó
id e g i o rg a n iz á c ió k é n t lé te z ik . A sz e m é ly ­
nél ilyenkor várakozás, ill. b eá llító d ás (set)
lép fel, m ely s a já t tenzióval bír, s a v isel­
k ed ést irá n y ítja . Ezzel p ro p rio cep tív visz-
szajelen tés (feed-back) já r e g y ü tt, m ely
Y o u n g sz erin t a legtöbb (ha n em m inden)
sz erze tt m o tív u m egy fo rrása k én t szerepel.
Pl. a p a tk á n y többször szalad cu k o ro ld a­
to t ta rta lm a z ó csésze felé, m in th a v á rn á
o tt a cu k ro t. Az édes ízzel asszo ciált külső
helyzet a közeledés p o stu rális b eá llító d á­
sá t v á ltja ki, s ennek ten zió ja szerepel az
energizálás forrásak én t. A ten zió erőssége
a hedo n ik u s in ten zitással, v a la m in t az
in g e rb e h atá s id ő ta rta m á v a l és fre k v e n ­
ciájá v al korrelál. Pl. a cu k o ro ld ath o z való
közeledés gyorsasága az o ld at k o n ce n trác ió ­
játó l, a vele való érintkezés id e jétő l és
gyak o riság átó l függ.
A szerző m egem líti, hogy a z inger-
reakció fogalom körében m ozgó m a g y a ­
rá z a to k tö b b jelenségnek, pl. a p referen ­
ciák, a ttitű d ö k , stb . m ag y aráz atá h o z elég­
telenek.
A m o tív u m o k mennyiségi v iz sg álata
á lta lá b a n v ag y a m egvonás id ő ta rta m á v a l,
vagy a táp lálék fo g y asztás m é rték én e k
m érésével tö rté n ik . A szerző ezek et nem
ta r t j a po n to s in d ik áto ro k n ak , s a lk a lm a ­
sa b b m ó d szerk én t a tá p an y a g o k é rté k é ­
nek eg zak t m érését jav aso lja. (Az állat
érték ren d szerén ek a szerzett p referen ciák
ren d szerét nevezi.) N orm ál tá p lá ltsá g ú ,
szükségállapot nélküli állato k n ál a S k i n ­
n e r - k etrecb en a billen ty ű len y o m ás s ű r ű ­
sége a cu k o ro ld at koncentrációs fo k án a k
„n ö vek v ő m onotonikus függvénye” . A szer­
ző a to v á b b ia k b a n p a tk án y o k érték ren d -
szerének m eg v álto ztatási m ó d já t vizsgálja,
s m eg állap ítja, hogy preferenciák a ) a p r e ­
fe rá lt tá p lálék k a l való telítődéssel, b ) a nem
p re fe rá lt táp láló k irán ti szükségletkel-
téssel v á lto z ta th a tó k meg. Ú j p referen ciák
a te s ti szükségletnek m egfelelően a la k u l­
n a k ki, de a régiek a te sti szükségletre való
te k in te t nélkül fen n m arad n ak , c ) H a
speciális d ié táv a l organikus szükségletet
k elten ek , s ennek csökkenését asszo ciálják
a m egfelelő tá p a n y a g szenzoros s a já to s ­
ság aiv al (mely irá n t az á lla t sp o n tá n
p referen ciát n em m u ta t), a k k o r íg y tá p ­
lálkozási készségeket lehet létreh o zn i,
vag y m e g v álto zta tn i.
V égül m e g e rő síti a szerző a z t a f e l té t e ­
le z é sé t, h o g y a p a tk á n y é rté k re n d s z e r e a
tá p lá ló k k a l v a ló k o n ta k tu s v a g y a s z ü k ­
séges a n y a g o k m e g v o n á s a á lt a l k e lte tt
a ff e k tiv iz g a lo m tó l fü g g . J . O ld só m e lle tt
k é ts é g te le n ü l ez a k ö te t m á s ik é rté k e s
ta n u lm á n y a . Á llítá s a it v ég ig n a g y s z á m ú
és p o n to s a n v é g r e h a jto tt k ís é rle te k e re d ­
m é n y e iv e l tá m a s z t ja a lá .
J . B. R o t t e r : A p s z ic h o ló g ia i s z itu á c ió
s z e r e p e a z e m b e ri v iselk ed és ir á n y á n a k
455
 (The R ole of th e
d e te r m in á c ió já b a n .
P sychological S itu atio n in D eterm ining
th e D irection of H u m a n B ehavior.)
A szerző az t ta rtja , hogy a viselkedés
ir á n y á t a külső szituáció d eterm in álja, s
íg y a n n a k ism erete a viselkedés jó slásá t is
le h e tő v é teszi. E hhez m ég a z t is szükséges
tu d n i, h o g y a személy a d o tt helyzetben
m ily e n m egerősítés m egjelenését várja.
A sz itu á c ió k osztályozásának fontosságát
h an g sú ly o zz a. E z kísérletileg m e g h atá ro ­
z o tt hasonlóságok alap já n lehetséges. K ét
E. В. ГУРЬЯНОВ: ПСИХОЛОГИЯ ОБУЧЕНИЯ ПИСЬМУ
J. V . G u r ja n o v : A z ír á s ta n í tá s p sz ic h o ló g iá ja
A z OSZSZSZK P edagógiai Tudom ányos A k ad é m iá ján a k K iad ó ja, M oszkva
1959. 264 o ld al
A z em berek kisszám ú írásos jel segít­
ségével végtelen sokaságú g o n d o lato t tu d ­
n a k k ifejezn i s m egőrizni a feledéstől. Az
írá s t e h á t az em beriség fejlődésének h a ta l­
m a s je len tő ség ű v ívm ánya. Á m n a p ja in k ­
b a n a z írá s m egtanulása és m e g tan ítása
k ö z b e n szám os nehézség m u ta tk o z ik , am ely
a k a d á ly o z z a az íráskészségek célszerű és
m egfelelő kialakulását.
G u r ja n o v könyvében a z t a célt tű z te
k i m a g a elé, hogy pszichológiai asp ek tu s­
ból á tte k in ts e az íráskészségek k ia lak u lásá­
n a k fo ly a m a tá t, m eg m u tassa azo k at a
p szichológiai feltételeket, am elyektől ezek­
n e k a készségeknek sikeres e lsajátítása
fü g g , és a k a p o tt ad a to k a la p já n m egjelölje
a z o k a t a pszichológiai elveket, am elyek
az ír á s ta n ítá s m ódszereinek a la p já t kell
h o g y képezzék. E célból m egvizsgálja,
h o g y a n keletkeznek a gyerm eknél az írá s­
k észség ek elemei az iskoláskor e lő tt, m ilyen
nehézség ek b e ütköznek a ta n u ló k az írá s­
k észség ek elsajátításá n ál az iskolai ta n u lás
k ü lö n b ö z ő fokán, m elyek e nehézségek
o k ai, s m ilyen fela d ato k a t kell m egoldani
az ír á s ta n ítá s tökéletesebb m ódszereinek
k id o lg o z ása érdekében.
M ie lő tt önálló k u ta tá s a in a k ism erteté­
sére rá té rn e , a szerző m eglehetős részletes­
séggel ism e rte ti az írás pro b lém áin ak je len t­
k e z é s é t a külföldi, elsősorban az am erikai
pszichológiai k u ta táso k b an . A z aláb b i k é r­
d é sek re té r ki: a kéz m ozgásai írá s közben;
eg y e n es és dőlt írás; az írá s n yom ása; az
ír á s g y o rsaság a és o lv ashatósága értékelésé­
n e k m ódszerei; diagnosztikus skálák ; az
ír á s olvash ató ság án ak és gyorsaságának
kölcsönviszonya; az íráskészségek sikeres
ta n u lá s á n a k tényezői.
456
sz itu á c ió t ak k o r t a r t hasonlónak, h a a d o tt
k u ltú rá b a n , egy specifikus viselkedés ered ­
m é n y ek é n t, a m egerősítések m egjelenésé­
n ek valószínűsége hasonló. A sz itu a tív
haso n ló ság m eg h atáro zására n égy m ódszert
a já n l. A szerzőnek azzal a törekvésével,
hogy a külső tényezők jelen tő ség ét h a n g ­
súlyozza, egyet lehet érten i. A h ely ze tek ­
n ek ily en felosztási alap o n tö rté n ő o sz tá­
ly o z ásá t v ita th a tó n a k ta rtju k .
B arkóczi I lona
A tá rg y a lt külföldi pszichológusok
k ö z ö tt m eg em líth etjü k C. J u d d , F . F r e e -
m a n n , C. M cA l is t e r , K ir c h e r , D . S tarch ,
E . T h o r n d ik e , L. Á y res n ev ét.
G u r ja n o v könyvének legnagyobb ré ­
szében az íráskészségek k ia lak u lásá n ak
s tá d iu m a it vizsgálja. N égy stá d iu m o t k ü ­
lö n b ö z tet meg: orientációs, an a litik u s, a n a ­
litik u s-szin tetik u s és sz in tetik u s szak aszt.
A z első stá d iu m o t a k o rag y erm ek k o r
és az iskoláskor elő tti időszak fo glalja
m a g á b a . N em m indegy az íráskészség k i­
a la k u lá sa szem pontjából sem, hogy ekkor
m ily en h a táso k érik a gyerm eket. A szerző
elsőosztályosok g y ak o rlatain ak v izsg álata
n y o m á n m eg állap íto tta, hogy az iskolás­
k o rb a lépő gyerm ekek íráskészségeinek
szín v o n aláb an individuális különbségek
m u ta tk o z n a k . Figyelem re m éltó a g y er­
m ek ek n él az, ahogy a feln ő ttek írá sá ra
rea g áln a k .
A gyerm ekek írásá n ak a k o rag y erm ek ­
k o rtó l az iskoláskorig ta rtó fejlődését,
v a la m in t ugyanezen időszak írás-g y a k o rla­
ta in a k pszichológiai sa játo sság a it ta n u l­
m á n y o z v a a rra a k ö v etk eztetésre ju t a
szerző, hogy az íráskészségek o k ta tá s a az
isk o láb a n — m ár a k o rag y erm ek k o rb an
elkezdődő igen bonyolult és sokoldalú fizio­
lógiai, pszichológiai és pedagógiai fo ly am at
fo ly ta tá s a és továbbfejlesztése. É s b á r ­
m e n n y ire is szerények a fe ln ő tt szem ­
p o n tjá b ó l a kisgyerm ek írásb eli eredm é­
nyei, az ő szám ára n agy d id a k tik a i és ne­
velési jelentőségük van.
A m egfigyelések a z t is m u ta tjá k , hogy
az isk o láb a lépők k ö zö tt m u ta tk o z ó fen t
e m líte tt individuális különbségek kulcsa
m in d e n ek e lő tt a gyerm eki írá s fejlődésé-
n ek nem egyform a külső körülm ényeiben:
az idősebbek m eglevő vagy hiányzó p é l­
d á já b a n , az Írásgyakorlatok szám ára sz ü k ­
séges m ateriális eszközök és feltételek
különbségében és a felnőtteknek az e
g y ak o rlato k irá n t ta n ú s íto tt különböző
m a g a ta rtá sá b a n rejlik. M indebből viszont
az a pedagógiai következtetés von h ató le,
hogy m ind a szülőknek, m ind az ó v o d ák ­
n a k különös figyelemmel kell fordulniuk
az iskoláskor elő tti írásbeli ism eretek felé,
és biztosítaniuk kell m inden lehetőséget
ezek tökéletesítésére.
Az an a litik u s stádium p a r excellence az
íráskészségek k ialakulásának előkészítő
időszaka. Az iskolai ta n u lm á n y a it m eg­
kezdő gyerm ek új feladatok elé kerül.
A szabad, szó rakoztató írásos te v ék e n y ­
séget fe lv á ltja a kom oly, felelősségteljes,
n ag y figyelm et igénylő, céltudatos ta n u l­
m á n y i tevékenység. A ta n u lá s kezdetén
a gyerm ek m egism erkedik a szavak h a n g ­
összetételével, a hangok írásos jelölésével,
az írás higiéniai és technikai szabályaival —
m indez az an a litik u s tevékenység k ü lö ­
nösen n ag y szerepét m u ta tja . Az írásbeli
elem eket egym ással egyesítve és m e g h a tá ­
ro z o tt jelentéssel összekapcsolva, a ta n u ló
term észetesen szintetizáló tevékenységet
is végez, de az írástan u lá s első p erió d u sá­
n a k sik erét az a n a litik u s tevékenység b iz­
to sítja .
É rd e k es fela d at m egvizsgálni, hogy
az iskolába kerülő gyerm ekek m ilyen m é r­
té k ű íráskészségekkel rendelkeznek. A sz er­
ző 39 elsőosztályos gyerm ek írá s á t figyelte
m eg a ta n ítá s első n ap ján . K id erü lt, hogy
25,6 százalékuk nem tu d o tt leírni egyetlen
b e tű t sem, 30,8 százalékuk n éh án y b e tű t
leírt, 43,6 százalékuk pedig le tu d ta írn i
s a já t n ev ét és n éh á n y szót. A tan u ló k
rajz ain a k és írásá n ak összehasonlítása
m inőségi szem pontból a z t m u ta tta , hogy
azok a gyerm ekek írtá k a legjobban a
b e tű k e t és sz av ak at, akiknek rajzai is a
legjobbak voltak.
E b b en a stá d iu m b a n ism erkedik meg
a ta n u ló az írás te ch n ik ájáv al. A helyes
te c h n ik a e lsajátításá n ak m ind egészségi
szem pontból (helyes te s tta rtá s , a szem
m egfelelő táv o lság a és látásszöge), m in d
az írás to v áb b i eredm ényes ta n u lá sá n a k
szem p o n tjáb ó l fontos szerepe van.
G urjanov az analitikus-szintetikus
stádium vizsgálata során az egyes betűkkel
és a szavakkal végzett írásgyakorlatokat
tanulm ányozza, valam int az írásbeli nor­
mák ism eretét és az írás helyességét. A szin ­
tetikus stádium vizsgálata során az elemi
iskolások írásának sebességével, az írás
sebességének és olvashatóságának össze­
függésével, az íráskészségek tartósságával,
valam int átépítésével foglalkozik.
A szerző egy sor m egfigyelés, kísérlet,,
k u ta tá s és az ezekből levont k ö v e tk e z te té ­
sek a la p já n ja v aslato k a t is tesz az írá s ­
o k ta tá s sikeresebbé tétele érd ek éb en .
A pszichológiai elemzés a z t m u ta tja ,
hogy a tan u ló k írása la ssú sá g án a k a la p ­
vető ok a az írás sebességével k ap cso lato s
prog ram o k és m etodikák k ö v etelm én y e i­
nek h atáro zatlan ság a. E n n e k k ö v e tk e z ­
té b e n a pedagógus figyelm e az o lv a sh a tó ­
sá g ra v agy a k allig ráfiára összpontosul.
E h h ez jön még az a széles k ö rb en elterje d t
vélem ény, hogy az írás b árm ily en g y o rsí­
tá s a az alsó osztályokban elk erü lh etetlen ü l
m inőségrom láshoz vezet. Az ily en n éze­
te k szerin t az írás sebessége a u to m a tik u sa n
növekszik az olvasható írá s készségeinek
kialak u lásáv al párhu zam o san , s ezért nincs
is szükség a gyakorlatok so rán a sebesség
és az olvashatóság összekapcsolására.
A valóság azonban az — ír ja a szerző —,
hogy például a negyedik o sztály o so k k ö zö tt
v a n n a k olyanok, akik 20—30 b e tű t írn a k
le percen k én t, m ások m eg 60— 80 b e tű t.
G urjanov összeh aso n líto tta egy osztály
ta n u ló i írásá n ak o lv a sh ató ság á t — ahol
a ta n ító nem csak az o lv a sh ató ság o t, h a ­
nem a gyorsaságot is m eg k ö v etelte — egy
m ásik osztály tanulói írá sá n a k o lv a sh a tó ­
ságáv al — ahol ilyen kö v etelm én y n em volt.
Az összehasonlítás azt m u ta tta , hogy a
g y ak o rlato k helyes m egszervezése m ellett
az írássebesség növelésének kö v etelm én y e
nem csökkenti az o lv ash ató ság o t; éppen
ellenkezőleg, b iztosítva n ag y o b b m e n n y i­
ségű g y ak o rla t elvégzésének leh ető ség ét
és növelve a tan u ló k tu d a to s s á g á t írásu k
önálló k o n tro liján ál, lehetővé te szi az írá s ­
beli n o rm ák legjobb e lsa já títá sá t.
Az írás lassúságának m ásik o k a az
iskola azon követelm ényei, ír ja a szerző,
am elyek m egnehezítik az író k éz m o zg ását
és az írá s t lelassítják. Ily en ek : a ny o m ás
igen célszerűtlen k övetelm énye; hosszas
g y ak o rla to k segédhálózat (vonalazás)
m en tén , am elyek m egnehezítik a szabad
foly am ato s írás készségeinek k ia la k u lá ­
s á t; nem kielégítő gondoskodás a folyóírás
gyakorlásáról, am inek k ö v e tk e z té b e n a
ta n u ló k még a felső o sztály o k b an is b e tű n ­
k én t írn ak , m indegyik u tá n felvéve a to llat.
G urjanov megjegyzi, hogy az olvas­
ható és gyors írás készségei kialakulásának
lényeges akadálya még az írott ábécében
m egtalálható felesleges elem ek, am elyek
a régi orosz hivatalnoki kalligráfiából szár­
maznak, abból az időből, am ikor m ég nem
volt írógép.
A k önyvben foglalt k u ta tá s o k k o n k ­
lúziója az a jav aslat, hogy ki kell dolgozni
az írá so k ta tá s új rendszerét. E m u n k a fő
fela d ata i a fentiek alap já n : sp eciális g y a ­
ko rlato k szervezése, am elyek az írá s olvas-
457
h a tó sá g á n a k g yorsaságával való egyesí­
té sre irán y u ln ak ; a n y o m á s elvetése; folyó­
íráso s gyakorlatok; az í r o t t ábécé egyszerű­
sítése; a vonalazás a lk a lm a z á sá n a k elvetése
v a g y korlátozása; a ta n u ló k tu d a to ssá g á­
n a k növelése a g y a k o rla to k v égrehajtása
so rán , az önkontroll készségeinek kifej­
lesztése. Term észetesen — jegyzi meg a
szerző — kísérleti o k ta tá s s o rá n a gyakor­
PIÉRON H„ PICHOT P„ FAVERGE J, M„ STOETZL J. :
MÉTHODOLOGIE PSYCHOTECHNIQUE
TRAITÉ DE PSYCHOLOGIE APPLIQUÉE. LIVRE DEUXIEME
A pszichotechnika módszertana A lkalm azott pszichológia kézikönyve. I I. k ö te t. Presses
U n iv e rsita ire s de France. P aris, 1952. 339 1.
A z a törekvés, hogy az em berek em ber­
tá rs a ik a t megismerjék, bizo n y o san nagyon
régi; m essze vezethető v issz a az a gyakor­
la t is, hogy az eg y é n ek e t lehetséges fel-
h a szn á lásu k ra való te k in te tte l v etik egybe:
m egkísérlik a m e g h a tá ro z o tt tevékenység
végzésére alkalm as emberek és az egyes
em berek szám ára a lk a lm a s tevékenységek
k iv á lo g atásá t. A pszichom etria ily en é rte ­
lem b en jóval tu d o m á n y o s elnevezése előtt
té n y ező volt a tá rsa d a lo m és az egyén
életében.
A z ism e rte te tt k ö te tn e k a kísérleti mód­
szerekkel és a pszichom eíriával foglalkozó,
PiÉBONtól szárm azó első ta n u lm á n y a abból
in d u l ki, hogy az a lk a lm a z o tt lélektan
oldaláró l nézve m in d en vizsga vagy ver­
senyvizsga is p szichom etriai eljárás: többé
v a g y kevésbé célszerű p ró b á k alap já n érté­
kelik, rangsorolják, cso p o rto k b a osztják
a vizsgált szem élyeket. H a ped ig ez így
v an , ak k o r a pszich o m etria m űvelői illeté­
kesen v e te tté k fel a k é rd é st, megfelelnek-e
a hagyom ányos vizsgálati m ódszerek ann ak
a kívánalom nak, hogy a vizsga alapján meg­
állapított eltérések a vizsgázók közt valóban
meglévő különbségeket összegezzék? Nincse-
nek-e olyan h ibaforrások, m elyeknek k i­
küszöbölése feltétele egy k iv á lasztá s m eg­
b íz h ató ság án a k ?
A PiÚRONéktól és m á so k tó l végzett
vizsgatanulm ány ( docimológia, a gör. doki-
m asia, ath én i p o lg á ro k n a k kikérdezése
eg y h iv a tá s ra való a lk alm assá g ra való
te k in te tte l) szám os ag g a sz tó té n y re h ív ta
fel a figyelm et.
A hagyom ányos v iz sg ák szokásos m ódja
az, hogy a vizsgáztató szem élyek a felada­
tu l k ia d o tt p ró b ák ra — írá sb e li dolgozat,
szóbeli felelet, g y a k o rla ti m u n k a — ezek
é r té k é t kifejező je g y ek e t írn a k . Mind a
F ran ciao rszág b an , m in d a m á s országok­
b a n p árhuzam osan v é g z e tt vizsgálatok
458
la tb a n k ell ellenőrizni ezeknek az ú j m ó d ­
szerek n ek a helyességét.
G (jit.TANOV m u n k á ja a n e v e lé slé le k ta n
e g y fo n to s ré s z le tk é rd é sé t tá r g y a lja , s ig e n
h a s z n o s n a k m u ta tk o z ik , m e r t fe lh ív ja a
m i f ig y e lm ü n k e t is az a lsó fo k ú o k ta tá s
n é h á n y el n e m h a n y a g o lh a tó p ro b lé m á já ra
a z í r á s ta n í tá s s a l k a p c so la tb a n .
R udas J ános
elem zése ig en h am ar m eglepő té n y ek e t
t á r t fel. Sok esetben m eg le h ete tt állap ítan i,
hogy a v izsg áztató nem ta n u lt m eg vizs­
g á z ta tn i; h o g y nem k ap pontos, egyértelm ű
u ta s ítá s o k a t: m eg b ízatását a n n a k köszöni,
hogy becsületesnek ism erték meg, fel­
té te le z n e k n á la egy term észetes értékelő
k épességet, b elátá st, jó „szim ato t” . Ily en
feltéte lek m e lle tt a vizsgáztató személye
m a g a erősen h o zzájárul az értékelés eltérő
v o ltáh o z. D e felkészült és g y ak o rlo tt vizs­
g á z ta tó k is lehetnek k iegyensúlyozottak
és szélsőségekre hajlam osak (enyhék és
szig o rú ak , esetleg esetenként ingadozók).
A le g k ieg y en sú ly o zattab b ak is eltérh etn ek
eg y m ástó i lényeges részletek értékelésében.
E g y tö b b p ró b áb ó l áll v izsg álatn ál (fel­
v é te li vizsga, versenyvizsga) k é t jelö lt
n a g y já b a n azonos alkalm assága esetében is
le h e t az érték elés lényegileg eltérő, m ég ­
p ed ig esetleg egész jövőjükre k ih a tó k ö v e t­
k ezm én n y el. A vizsgáztató szem élyének
az érté k elé sre gyakorolt h a tá s á t n éh á n y
p é ld a m u ta tja az id ézett n ag y any ag b ó l:
u g y a n a z a fra n c ia főiskolai ta n á r , akivel
37 te rm ész ettu d o m án y o s dolgozatot bírál -
t a t t a k el egyszer, és 3 év m úlva m égegyszer,
az azonos dolgozatok közül csak 7-re a d o tt
m in d k é t esetb en egyező o sztály zato t;
20-as p o n to z ásn á l 30 esetben 1-től 10 p o n tig
te rje d ő eltérések voltak. U gyanezeknél
a d o lg o zato k n ál egy m ásik v izsg áztató 10
h ó n a p i id ő eltelte u tá n 31 esetb en a d o tt
eltérő je g y e t: az eltérések az o n b an nem
é rte k el tö b b e t 4 p o n tn y in ál. K é t oly an
ta n á r ra l, a k ik hosszú időn á t közösen ja v í­
to tt á k a tö rté n elm i és földrajzi dolgozato­
k a t, és az o sztály zato t előzetes m egegye­
zés a la p já n á lla p íto ttá k meg, hogy é rté k e ­
lé sü k m eg b ízh ató b b legyen, 166 vizsga-
d o lg o z ato t külön-külön b ír á lta tta k el.
C sak 20 d o lg o zatra a d ta k azonos o sztály ­
z a to t. 146 esetében 1-től 9 p o n tig terjed ő
«Itérés volt szin tén 20-as pontozásnál.
A versenyvizsga 26 helyére csak 11 sze­
m élyben egyezett meg a vélem ényük. 100
különböző érettségi dolgozatot egym ás
u tá n 6 vizsgáztató ta n á rra l ja v ítta tta k ki
és é rté k e lte tte k . 20-as pontozásnál az
an g o lb an , a m a te m a tik á b a n és a fizikában
8 v agy 9 pontig, a la tin b a n , a filozófiában
és a fra n cia irodalom ban 12 és 13 p ontig
te rjed ő eltérések vo ltak . Meg kell em líteni,
hogy i t t olyan írásbelikről v an szó, m elyek­
nél a ta n u ló k u g y a n a z t a fela d ato t oldják
meg, és am elyeket névtelenül adnak be.
Szóbeli feleleteknél hozzájárul a vizs­
g áz ta tó szem élyének h atásá h o z az a tén y ,
hogy a kérdések nem azonosak, hogy k i­
k erülhetetlenül szerepet já tsz ik az é r té ­
kelésben a vizsgázó fellépése, a vizsgáztatónak
a vizsgázóról kialakuló kedvező vagy ked­
vezőtlen benyomása, a kérdezés módja ( egyes
vizsgáztatók szigorúan k ita rta n a k a k é r­
désre a d o tt helyes válasz értékelésénél,
m ások m egkísérlik lem érni a vizsgázó
értelm ességét, m űveltségét, szem élyiségét,
term észetesen m ás-m ás eredm énnyel),
végül a kisszám ú kérdés m ia tt a véletlen.
E n nek az elemző részletnek levont
végső következtetése az, hogy a h agyo­
m ányos vizsgálatok nem felelhetnek meg
ren d eltetésü k n ek , m íg nem képesek b izto ­
s íta n i az értékelés állandóságát és egyező
voltát, a vizsgáztató személyre visszavezethető
a la n yi tényezők, to v á b b á a véletlen minden
játéka hatásának kiküszöbölését. Jogosan
gondoljuk — ír ja P iéron —, hogy a vizs­
g ák n a k előre m u ta tó , te h á t a jövőben való
m egfelelést előre jelző érvényessége nö v e­
k edik azáltal, h a kisebb té rre szo rítju k a
sokféleképpen fe ltá rt, tévedéseket elő­
idéző tényezők h a tá sá t, és a pszichom etriá-
b an a lk alm az o tt eljáráso k at is alkalm az­
zuk.
E zek u tá n té r r á P iéron a teszt-vizsgá­
latok ism ertetésére. M egadja a tesztn ek
a N em zetközi Pszichotechnikai E gyesület
á lta l elfogadott m e g h atá ro z ását: A te sz t
olyan m e g h atá ro z o tt próba, m elyben egy,
az összes vizsgált szem élyek szám ára azo­
nos teljesítendő fela d at fog laltatik a sik e­
res m egoldás vag y a m eg nem felelés (az
eredm ény) szám beli osztályozásának p o n ­
tos te ch n ik á já v al. A te szt m e g k ív án h a tja
a k á r m egszerzett ism eretek (pedagógiai
teszt), a k á r érzéki-m otorikus vag y értelm i
fu nkciók (lélektani teszt) alkalm azását.
A ta n u lm á n y a to v á b b iak b a n ism er­
te ti a jó tesztn ek a kézikönyvekben á lta lá ­
ban m egtalálh ató feltételeit , értékelési m ó d ­
já t. Ig en b e h a tó a n — és élesen bírálva a
tú lz á so k a t — foglalkozik az értelmességi
v agy in k á b b szellemi fejlettségi kor kérdésé­
vel, m elyet a fra n c ia B inet és S imon kísé­
relt m eg először m egállapítani és W. Stern
feje ze tt k i h ányadosban. Az értelm esség i -
és életk o r a r á n y á t kifejező tö r tn e k az eg y ­
m á st k ö v ető években n ag y jáb an m e g á lla p í­
t o t t állan d ó ság a „alap o t lá tsz o tt n y ú jta n i”
olyan m érésekhez, molyek a lk a lm a sa k a
fejlődés m érték én ek kifejezésére. E z az
állan d ó ság azo n b an csak a fejlő d és egy
első id ő sz ak á b an igazolódott be (és a
fo g y aték o so k n ál is csak egy fo g y aték o s-
sági h a tá r fö lö tt), így kellő k ísé rle ti alap
nélkül te rje sz te tté k ki az ifjú- és f e ln ő tt­
korra. A m agas intellig en cia-h án y ad o s
— ír ja P iéron — a fejlődő g y erm ek n él
a n n y it je len t, hogy egy normális következő
szintet korábban ért el. Nincs értelm e a n n a k ,
hogy p éld áu l 120%-os érettségről beszél­
jü n k . Mégis jogunk van a k o raé re ttsé g b ő l
a r r a k ö v etk eztetn i, hogy a v iz sg ált g y e r­
m eknek a feln ő tt k o rb an n ag y o b b lesz az
értelm essóge és teljesítőképessége, d e ezt
m á r n em tu d ju k m érni.
A ta n u lm á n y a to v áb b iak b an le ltá rb a
veszi és rö v id en jellemzi a sokféle célból
felh a szn á lt ism ert próba-sorokat: a z é r te l­
m ességi (szellem i fejlettségi) sz in t m érésén
kívül te sz te k e t használnak az érzék szerv ek
m űködésének, érzékenységi fo k á n a k , az
érzéki észrevevés hűségének és p o n to ss á g á ­
nak, az idő- és ritm usérzéknek, a m ozgásos
fejlődésnek és a mozgásos v issz a h a tá s
gyorsaság án ak , pontosságának, a z ü g y es­
ségnek, a figyelem nek, a m egfigyelőképes­
ségnek, az em lékezőképességnek, a z e l­
képzelés, képzelet és a térbeli szem léltetés
képességének, a szóbeli kifejezés k ép esség é­
nek, az értelm esség (m int p ro b lém a-m eg ­
oldás) képességének, a jellembeli tu la jd o n ­
sá go k n ak és az érzelmi visszah atáso k m ó d ­
já n a k fe ltá rá sá ra , mérésére, jellem zésére.
Az értelm ességre irányuló v iz sg á la to k
ism ertetése visszavezeti a szerzőt a m á r
előbb is tá rg y a lt problém ákhoz: a d o l­
g o zatn ak eb b en a részében azo n b an n e m
a fejlődés, h an e m az értelmes viselkedést
jellemző jegyek oldaláról nézve c s o p o rto sítja
a fe la d o tt p ro b lém ák at, mivel az órtelm es-
séget a p ro b lé m a (új feladat) m e g o ld á sá ­
n ak képessége á ru lja el. A te sz tso ro k a
követk ező 6 körbe tarto zó p ro b lé m á k a t
ta rta lm a z n a k :
1. V iszonyokat ta láln i és k ifejten i a d o tt
dolgok k ö z ö tt (edukció).
2. A m e g a d o tt viszonyokból k iin d u lv a
egy ezekben benne rejlő új v iszo n y t k ife j­
te n i (d ed u k tív következtetés).
3. M egállapítani egy tö b b é-k ev ésb é
összetett eg y ü ttesb ő l egy jellegzetes közös
elem et, o sztályzási, összesítési v a g y b e ­
sorolási tö rv é n y t (indukció).
4. A d o tt dolgok együtteséből ism e re tle ­
n ek et m egjelölni, m egadva ezen ism e re tle ­
nek term észetén ek kisebb vagy n a g y o b b
m é rték b en teljes m eg h atáro zását.
459
 5. L ev o n n i egy b o n y o lu lt ta p a s z ta la t­ jelenik m eg. Kötetünk m ásodik tanulm á­
ból a ta n u lsá g o t, kiem elni a benne rejlő n yának szerzője, P ierre P ichon számos
lé n y eg e s fogalm at, ism e re te t; ilyeneket m eghatározást ismertet. Az A llportó
m e g ta lá ln i m ás ta p a sz ta la to k b a n ; konkrét, például — éles ellentétben a PiERONéval •—
h aso n ló eseteket találni. a szem élyiséget a lélektani rendszerek dina­
6. E lképzelni egy nehézségből kivezető m ikus szervezetének m ondja az egyénben,
u t a t v a g y m ódot a nélkül, hogy a n y ú jto tt m ely m eghatározza a környezethez való
a d a to k elégségesek len n én ek a rra , hogy a alkalm azkodását. Más m eghatározások
m e g o ld á st logikai eljáráso k k al ki lehessen szociológiai jellegűek, a szerzett tapasztala­
k ö v e tk e z te tn i. to k a t, a formálódást emelik ki, és közel
Is m e rte k az állato k értelm ességének kerülnek a személyiségnek a m űveltséggel
v iz sg á la tá n á l a labirintus, a sokból való való azonosításához. Érthető, hogy az
választás és a dobozok kinyitásának mecha­ ennyire eltérő szem élyiség-fogalmak arra
nizm usai', az em beri értelm ességi vizsgá­ vezetn ek , hogy más-más módszerekkel
la to k n á l az elemekből v a g y részekből egé­ vizsgálják a m eghatározásokban kiemelt
sz e t összerakó felad ato k ; a m echanikai eltérő oldalakat: a megfigyelés és a szocio­
ügyesség, a találékonyság m érték én ek m eg­ m etria a környezethez való alkalm azko­
á lla p ítá s á ra a lk o to tt szerkezetek, külön­ d ást, a projektív technikák m inden szem élyi­
böző, valam ilyen k io lv a sh a tó szabályos­ ség jellem ének eredetiségét vizsgálják.
sá g sz e rin t növekvő v a g y fogyó szám ­ A m ódszerek m egértéséhez tu d n i kell
so ro k fo ly ta tá sa , szövegbe az oda találó m ég a z t, hogy hagyom án y o san — m inden
h iá n y z ó szó beírása, b o n y o lu lta b b problé­ elm életi igazolás nélkül — a szem élyiség-
m á k (pl. egyik jelrendszerből a m ásikba v iz sg álato k általáb an a személyiségnek nem
kell a vizsgázónak á tte n n ie egy ta rta lm a t, a megismerő oldalaira k o rláto zó d n ak , te h á t
összefüggést; b etű so rt sz ám so rrá kell á ta la ­ a szem élyiség v izsg álatán ak p ró b á i (tesz t­
k íta n ia ; értékelő íté le te t kell alk o tn ia s tb ). jei) elkülönülnek az értelm esség, a k ép es­
A k ö te t e legterjedelm esebb ta n u l­ ség v a g y a tu d ásszin t m érésére szerkesz­
m á n y a egyetlen rövid fe je z e te t szentel a t e t t p ró b ák tó l. E nnek é rth e tő o k a az, hogy
jellem és az érzelmi élet v iz sg álatá ra alk al­ a képességek, teljesítm én y ek , ism eretek
m a s p ró b ák n a k , u ta lv a a rra , hogy a k ö v et­ m érésén él a válaszokat előre m egszerkesz­
k ező ta n u lm á n y részletesen foglalkozik a t e t t érték elő fokozatok a la p já n o b je k tiv e n
szem élyiség v izsg álatán ak technikájával. le h e t osztályozni, u g y an ezt az o n b an nem
P ié r o n megjegyzi, hogy i t t is találunk le h e t m eg ten n i a szem élyiség-vizsgálatok­
o ly a n eljáráso k at, m e ly ek e t még tesztek ­ n á l. H a ezeknél v alam ily en ren d szert
n e k n eveznek, ezeknek értékelése és m ag y a­ k ív á n u n k m egvalósítani, a k k o r sta tisz tik a i
r á z a ta azonban g y a k ra n tö rté n ik pszicho­ ú to n kell eljárni: a legjobb v álasz az ilyen
a n a litik u s alapon; oly an m ódszerek ezek, p r ó b á r a a leggyakrabban az, am ely egye­
m e ly e k n e k csak elég la z a a kapcsolatuk zik azzal, am elyet a leg tö b b v izsg ált n o r­
a pszichom etriával, b á r egyes esetekben m á lis szem élytől k ap tu n k . A p ró b á k (tesz­
az a lk a lm a z o tt eljárások szám szerű osztá­ te k ) osztály o zását a szerző a k ö v etk ező ­
ly o z á s t is m agukban foglalnak. k é p p e n végzi el:
A m ásodik — összesen 23 oldal te r ­ 1. Elemző személyiség-próbák : ide t a r ­
je d e lm ű —tan u lm án y a személyiség vizsgála­ to z n a k a megfigyeléses m ódszerek (a b e­
tán ak módszereit te k in ti á t azzal az első szélgetés, a klinikai m ódszer); a szocio­
m o n d a tb a n fe lte tt kérdéssel, vajo n az ob- m etria, az egyének olyan v izsg álata, m ely­
je k tív e k n e k m o n d o tt v iz sg álati eljárások n e k fo ly am án m a g a ta rtá su k egyes v o n á­
n a g y sz á m a nem abból a kevés bizalomból s a it m ennyiségileg jellem zik előre m eg­
ered -e, m elyet sokuk ir á n t érzünk, és nem á lla p íto tt skála alap ján ; a k érd ő ív ek alk al­
a b b ó l a bizonytalanságból-e, am ely a m a z á s a a vérm érséklet és a szem élyiségi
szem élyiség fogalm ából m agából ered? je g y ek együttesének, a pszichológiai ren d ­
B á r a személyiség fo g alm a a legtöbb ellenességeknek, az alk alm azk o d ás és a
szerző n él a tényezők és rendszerek v a la ­ m a g a ta rtá s okainak és m ó d ja in a k , az
m ily e n szervezett egységét je len ti az egyén­ érdeklődésnek a m e g állap ítására; az ún.
b en , n a g y az eltérés a k ö z ö tt, hogy m i t a r ­ o b je k tív módszerek, az e tik a i eszm ék, az
to z ik ebbe a szerkezetbe. A sorozat I. k ö te ­ ig é n y -sz in t stb. fe ltá rá sá ra és jellem zésére
té n e k 78. la p já n P ié r o n kifogásolja azt, k é s z íte tt próbák.
h o g y a személyiség sz ó t g y a k ra n a lélek­ 2. A projekciós technikák : ezek a sze­
ta n i jellegzetességek e g y ü ttesén ek m ond­ m élyiség természetében bennerejlő négy
já k . A d v a lévén a sz erv ezetek egysége —- fogalm i jegyből kiindulva alapozhatok meg
ír ja — , az ilyen sz é tv á la sz tá s nem indokol­ elm életileg:
h a tó . A z em beri sz erv ez et bio-szociális a ) A személyiség nem állan d ó (sz ta ti­
é le té b e n egy szem ély; a b b a n , am i sajátos k u s) jelenség, han em m o zg ásb an levő
n á la és eltér m áso k tó l, m in t egyéniség (d in am ik u s) folyam at; in n en a n n a k a szü k ­

460
ségessége, hogy megfelelő eszközökkel m eg­
v ilá g ítsu k ezt az oldalt, b ) A szem élyiség
m ozgásos term észete ellenére is vizsgál­
h a tó , m ivel szerkezeti jellegű; ez a sz er­
kezeti ta g o ltsá g egésszé kiteljesedő (integ-
ra tív ) fejlődés eredm énye, c ) Az egyén
m a g a ta rtá s a a szem élyiség szerkezetének
és a k örnyezetnek egym ásra gyak o ro lt
h a tá s a alap já n alakul ki; h a te h á t ism erjük
a k ö rn y ezetet (az ingert, illetőleg a p ró b a
á lta l te re m te tt új benyom ást) és a m a g a ­
ta r tá s t, k ö v etk ez tetést v o n h atu n k le belő­
lük a személyiség szerkezetére. Az e g y e t­
len p roblém a a legtöbbet eláruló in g e r­
n ek és m a g a ta rtá sn a k a m egh atáro zása.
d ) A szem élyiség szerkezete n ag y részben
tu d a tta la n ; m inthogy pedig a m a g a ta r ­
tá s t a szerkezet egésze h atáro zz a m eg, a
p ro je k tív te ch n ik á k n ak a tu d a tta la n ösz-
szetevők kinyom ozására kell alk a lm a sa k ­
n a k lenniük.
A p ro jek tív m ódszereket nincs m ód u n k
i t t részletezni, a szerző is beéri azzal, hogy
n agyon rövid elemző felsorolást végez.
T alán elég, h a m egism ételjük zárószavait:
Csodálni kell •— írja P . P ic h o t — a
lélekbúvárok találékonyságát, ak ik ilyen
n agyszám ú, elm életileg m egalapozott m ó d ­
sz ert és eszközt dolgoztak ki; de m eg kell
m ondani a z t is, hogy ez a sokféleség egyben
n y u g ta la n ító is. A m egism erésben való
elő rehaladás bizonyosan csökkenti m a jd
a z eljárások szám át, és növeli az ered m é­
n y ek m egbízh ató ság át. A m ai pszichológus­
n a k jól kell ism ernie m inden m ódszert, és
h a m egfelelően és nagy felelősséggel bánik
velük, bizonyosan ér el — segítségükkel
is — kétségbev o n h atatlan eredm ényeket.
A s ta tis z tik a i m ó d sze re k a lk a lm a z á s á t be­
m u ta tó 33 oldal terjedelm ű ta n u lm á n y b a n
a szerző J . M. F a v e r g e m egkísérli végig­
v ezetni az olvasót a sta tisz tik á b a n a lk a l­
m a z o tt azon szám olási eljárásokon, m elyek
a lé lek tan b a n is bizto sítják tö rv é n y sz e rű ­
ségek fe ltá rá sá t és ezek a la p já n az előre­
lá tá s t. A szám szerű összefüggéseket k i­
fejező képletek és m űveletsorok nem a lk a l­
m asak a rra , hogy itt m egism ételjünk b elő ­
lü k egyeseket. M agának a ta n u lm á n y n a k
a h aszn á lh ató ság a is kétséges: sz ak em b er­
nek kevés, am i benne van; bevezetésnek
elégtelen, m ivel sem fokozatosság nincs
Vienne, sem elég szóbeli m a g y aráz at ahhoz,
hogy a soktényezős, bonyolult egyenletek
t öm egében kellő előkészület nélkül elig az ít­
son. E n n ek a ta n u lm á n y n ak a végén nem
ta lá lju k m eg a m áshol m eglevő, h a nem is
teljes, de igen hő szakirodalom m e g ad á sát
sem . Az egész kiadvány-sorozat, k ü lö n ö ­
sen azonban ez a tan u lm á n y , győz meg
arró l, hogy az alk alm azo tt lélek tan te r ü ­
le tén m ég az eredm ények közlését sem
képes figyelem m el kísérni az, aki vissza­
riad a m ind általánosabban felhasznált
m atem atikai formulák és m űveleteit jelen­
tésének m egértésétől.
A k ö te t n e g y e d ik ta n u lm á n y á b a n J .
S t o e t z e l v e z e t be a vélemények megisme­
résének tudományába, m in t a z a lk a lm a z o tt
lé le k ta n e g y ik fia ta l á g a z a tá b a . R ö v id t ö r ­
té n e ti v is s z a p illa n tá s u tá n á ll a p ít ja m eg ,
h o g y a „ tu d o m á n y e lő tti” filo z ó fia i lé le k ­
ta n b a n — m e ly a szerző s z e r in t in k á b b
erkölcsi filo z ó fia — m á r c sa k n e m e l j u t o t ­
ta k a vélemény-lélektanhoz, de a tá r s a d a lm i
k ö lc s ö n h a tá s (te h á t a sz e m é ly n e k sz e ­
m ély re , a sz e m é ly n e k a c s o p o r tra g y a k o ­
ro lt b e fo ly á sa ) m é g n e m k é p e z h e tte t a n u l ­
m á n y tá r g y á t.
M a g á n a k a v é le m é n y k u ta tá s n a k k é t
o ld a lá t em eli k i a szerző : a v é le m é n y e k
az e g y ik o ld a lró l n é z v e egyéni vélemények :
az eg y es e m b e r a m a g á é in a k ism e ri el ; íg y
— le g a lá b b b izo n y o s v o n a tk o z á s b a n -—
k ife je z ik ezen eg y é n e k személyiségét. A v é le ­
m é n y e k e g y é n i ta n u lm á n y o z á s a m á r e z é rt
is já r h a t a lé le k ta n s z á m á ra fo n to s e re d ­
m é n y e k k e l. D e a z e g y é n i v é le m é n y e k re
n e m c sa k a z jellem ző , h o g y tá r s a d a lm i k e re t -
b en jö n n e k lé tre , h a n e m az is, h o g y társa­
dalm i jelenségek, m e g h a tá ro z o tt s z e r k e z e t­
te l és d in a m ik á v a l, eg y c so p o rt m a g a t a r t á ­
s á n a k té n y e z ő i. É s ez a k ö rü lm é n y in d o ­
k o lja a csoportban közös vélemények t a n u l ­
m á n y o z á s á t. L e h e tsé g e s — m o n d ja a
szerző — , h o g y a v é le m é n y e k ta n u l m á n y o ­
z á sá n a k ez a k é t leh e tő sé g e e g y á lta lá b a n
n e m fe d i e g y m á s t, és h o g y a k é t te r ü le te n
a v iz s g á la ti m ó d sz e re k n e k n e m k e ll a z o ­
n o s a k n a k le n n iü k .
N agyrészt az utolsó három év tized ­
ben feltűn t amerikai szerzők és művek
alapján ■— meglepően nagy irodalomra
utalva — elemzi ezután szerzőnk a v éle­
m énykutatás módszereit (az egyén véle­
ményének feltárásánál a projektív m ód­
szert, a THURSTONE-tól eredő vélem ény-
páronkénti egybevetést és az egyenlőknek
látszó eltérési fokozatok technikáját, a
köz vélemény kút at ásnál a szondázás útján
való tájékozódást: m egfelelően k iválo­
gatott csoport tagjainak szóbeli vagy írá­
sos kikérdezését). Megemlíti, hogy akár a
csoport, akár az egyén vélem ényének tanul­
m ányozásánál szorítkozhatik a kutató
egyetlen vélem ényelem feltárására és
értékelésére, de kiterjedhet eg y sokrétű
vélem ény elemzésére vagy ilyennek s z in ­
tetikus leírására.
A tanulm ány végén — a kérdéssel fog­
lalkozó irodalom felsorolásán felül — m eg­
találjuk a vélem énykutatással foglalkozó
nevezetesebb intézm ények, folyóiratok,
rendszeres kongresszusok n evét és helyét.
K is s Á rpád
461
 к. и. ПЛАТОНОВ: СЛОВО КАК ФИЗИОЛОГИЧЕСКИЙ
И ЛЕЧЕБНЫЙ ФАКТОР
К . I . P la to n o v : A szó m in t f iz io ló g ia i é s g y ó g y ító tén yező .
M edgiz. Moszkva. 1957. 430 oldal
K . I. P latonov k ö n y v e a pszichológia
egyik kiem elkedő fontosságú kérdésével:
a h ip n ó z is és a sz u g g e sztió — elsősorban
a verbálszuggesztió — p ro b lém ájá v al fog­
lalkozik.
A pro b lém a m ind elm életi, m in d g y a­
k o rla ti szem pontból igen fontos. E nnek
o k a az, hogy m ind a m a i n a p ig lényegében
k é t szélsőséges vélem ény áll egym ással
szem ben vele k ap c so la tb an : egy elméleti,
filozófiai és egy g y ak o rlati, te rá p iá i állás­
p o n t. A z első a hipnózis és a szuggesztió
fén y e iv el bizonyítani v é lte az idealizm us
elm életé t; eszerint a h ip n o tik u s jelenségek­
ben, a hipnotizőr sz av á n ak realizálódásá­
b a n a léleknek a te st, az a n y a g fe le tti h a ta l­
m a n y ilv á n u ln a meg. A m á sik a vuigár-
m a te ria lista elm élet a la p já n ta g a d ja a
h ipnózis és a szuggesztió té n y e it; eszerint
az em beri szervezetre, m in t any ag i jelen­
ségre, csak anyagi té n y ező (farm ako- és
fizio teráp ia, sebészeti b eav atk o zá s) képes
h a tá s t gyakorolni.
A k é t szélsőséges n é z e te t valló k tá b o ra
k ö z ö tt álln ak azok, a k ik kísérletileg ta n u l­
m á n y o zzák , tu d o m á n y o sa n próbálják
m a g y a rá z n i és a g y ó g y ítá sb a n alkalm az­
zák a kérdéses jelenséget. Ily e n jellegű
P latonov jelen m u n k á ja, am ely 1930-ban
m e g jelen t m o n ográfiájának b ő v íte tt és á t ­
d o lg o z o tt m ásodik k ia d ása . A könyv a
szerző 1925—32-ben az U k rá n Pszicho-
neurológiai In téz et m unkafiziológiai la ­
b o rató riu m á b an , az U k rá n M unkaintézet
fiziológiai la b o ra tó riu m á b an , és m ás
la b o ra tó riu m o k b a n fo ly a to tt kísérleteinek
és 1910-től 1954-ig az U k rá n Pszicho-
neurológiai In téz et rendelőjének pszicho­
te rá p iá i részlegén, a H ark o v i O rvostudo­
m á n y i In té z e t idegbeteg-klinikáján és
m á s u tt v ég z ett gyógyító tevékenységének
v á lo g a to tt ta p a s z ta la ta it ism e rte ti és á l­
ta lá n o s ítja I. P . P avlov rendszerének alap­
já n .
A p av lo v i elm életnek az alvásra, a
h ip n ó z isra és verbális rá h a tá s r a vonatkozó
része — am elynek ism ertetésév el kezdi
P lato nov a k ö n y v ét — m a te ria lista a la ­
pokon, dialektikus m ódon m ag y arázza a
h ip n o tik u s jelenségeket. E sz e rin t a h ip n ó ­
z i s m esterség esen létreh ozott, ex te n zitá sá b a n
és in te n z itá s á b a n korlátozott a lv á s n a k te k in t­
h ető. E x te n zitá s á b a n k o rlá to z o tt alvás a
hipnózis, m e rt — szem ben a norm ális a l­
462
v ással — nem te rje d k i az egész cortexre:
a rap p o rt-zó n a (a hipnotizőrrel való k a p ­
cso latn ak megfelelő kérgi te rü let) serken­
t e t t á lla p o tb a n m a ra d és a hip n o tiző r
sz av á n ak (p aran csán ak , közlésének, k é r­
désének) h a tá s á ra bárm ely m ás kérgi zóna
g á tlá s a is izo láltan feloldódhat. I n te n z itá s á ­
b a n k o rlá to z o tt alv ás a hipnózis, m ert
átm en e ti állap o to t képvisel az éb er álla­
p o t és a m ély alv ás k ö zö tt; P avlov három
ily en á tm e n e ti fázist ír t le: a k ie g y e n lítő , a
p a r a d o x és az u ltr a p a r a d o x fázist. Az alv ás
m esterséges létrehozása — a h ip n o tiz á lá s —
h áro m m ódon tö rté n h e t: 1. védekező g á t­
lás keltésév el valam elyik an a liz áto r kérgi
te rü le té n , am ely g átlás, h a a paciens inger-
szegény k ö rn y ezetb en van , irra d iá l az egész
co rte x re (így tö rté n ik m in d en m onoton
in g errel való elaltatá s, ezen alapszik pl.
Me s m e r és B raid m ódszere); 2. a cor­
te x n a g y részére k iterjed ő külső g átlás
k eltése v á ra tla n , erős ingerrel (ezt a n ag y ­
h a tá sú , de b ru tális m ódszert g y ak ra b b an
csak h ip n o tik u s m u ta tv á n y o k n á l alk al­
m azzák ); 3. „feltételes a lv á s” — az a g y ­
k éreg n a g y részére k iterjed ő feltételes g á t­
lás — létesítése az alv á st ren d szerin t m eg­
előző, az alv ással kapcsolatos körülm ények
ex p o n álásáv al az első v agy a m ásodik jelző­
ren d szer sík já n (pl. P avlov kísérleteiben
a szokásos előkészületek az a lta tó injekció
b ead ásáh o z m inden feltétlenül h a tó ok
n élk ü l előidézték a k u ty á n á l az álm osságot,
a m it a h ip n o tiző r álm osság érzését sugalló
szav ai hasonló m echanizm us a la p já n idéz­
n ek elő). A részleges alv ás m esterséges elő­
idézésének ez u tó b b i m ó d ja a szu g g erá lt
h ip n ó z is ; m ivel ezen az ú to n leh et legbiz­
to sa b b a n m eg terem ten i a to v á b b i szug-
gesztiós ráh a tásh o z szükséges rap p o rto t,
ezért P latonov m ajd n em m inden esetben
ehhez a m ódszerhez fo ly am o d o tt, csak
kiseg ítő m ódszerk én t alk alm azv a bizo­
ny o s m o n o to n ingereket (m etronóm -üté­
sek, kézvonások).
A szu g g e sztió v a la m ily e n re a k c ió sz á n d é ­
k o s e lö id e ze se a m á s ik e m b ern él v a g y á lla t­
n á l in a d e k v á t in g e re k seg ítség év el. In a d e k -
v á t az o ly an inger, am ely n orm ális k ö rü l­
m én y ek k ö z ö tt n em v á lta n á k i az ad o tt
reak ció t. A szuggesztió m echanizm usá­
n a k a la p ja a feltételes reflex: enn ek k iv ál­
tó ja , a feltételes inger eredetileg in a d ek v á t
és so ro zato s m eg nem erősítés esetén (ki-
oltásos gátlás) vagy m ásik, erősebb inger
h a tá s á ra (külső gátlás) ism ét in a d e k v á ttá
v á lh a t. A szuggesztiós h a tá s t m indig ilyen
ism ételten in a d e k v á ttá v ált, effektivitásá-
b a n legátolt ingerekkel érik el tö b b é vagy
kevésbé bonyolult g átlástala n ító (gátlást
gátló) m echanizm osk segítségével. A szug-
g esztióban te h á t norm ális körülm ények
k ö z ö tt legátolt reakciók realizálódnak.
A verbál-szuggesztiónál — am ely-
lyel K . I. P la to n o v túlnyom órészt foglal­
kozik — a reakciót k iv á ltó in a d e k v á t inger
a szó. Az egyes szavakhoz ta rta lm u k n a k
megfelelő reakciók kapcsolódnak ta rtó sa n ;
a p arancsokhoz közvetlenül m otoros re a k ­
ciók, a közlésekhez és a kérdésekhez első­
so rb an m ném ikus, és ezek közvetítésével
esetleg szintén m otoros reakciók. N o rm á­
lis körülm ények k ö zö tt azonban a szavak
n em kapcsolódnak á t közvetlenül a nekik
megfelelő reakciókba, hanem a szó és a
reakció közé k ö zb eiktatódik egy k ritik a i
szakasz, am elyben az em ber az ak tu ális
szó ingert egybeveti egyéb ak tu ális észle­
lési a d a to k k a l és a ta p a sz ta la ta iv a l. H a az
u tó b b ia k ellentm on danak a szó ta rta lm á ­
n ak , akkor, m in t erősebb ingerek, g átlás
a lá helyezik a gyengébb szóinger h a tá s á t
(pl. a tá rg y forróságát jelző szó nem v á ltja
k i a forróság érzetének asszociát ió ját, ha
az em ber egyidejűleg érzékeli a tá rg y hideg­
ségét, a cselekvésre vonatkozó ta n ác s nem
v á ltja ki a jelzett cselekvést, h a bizonyos
érv ek ellene szólnak). Verbál-szuggesztió-
v al ak k o r v an dolgunk, am ikor ezek az erő­
seb b gátló tényezők h a tá sta la n o k m a ra d ­
n a k a gyengébb szóingerrel szemben.
E z — m in t P l a t o n o v r á m u ta t — akkor
k ö v etkezik be, am ikor a cortex részeinek
a k ritik u s m érlegelésben m egnyilvánuló
d in am ik u s kölcsön hatása m egbom lik, a
k éreg d is szo c iá ló d ik serk en tett és gá to lt r é ­
szek re.
E z m egy végbe pl. hipnózisban: a ra p ­
p o rt zónája elkülönül a kéreg többi, g átlás
a la tt levő részétől, a hipnotizőr szavainak
felfogását biztosító rap p o rt-zó n a h a t a k é­
reg tö b b i részére, ez azonban képtelen
k orrigálólag v isszah a tn i a rap p o rt-zó n ára.
E m e lle tt a kéregnek ez a g á to lt része —
m in t em líte ttü k — átm en e ti állap o tb an
v an a m ély alvás és az éberség kö zö tt; erre
az átm en e ti, fázisos á lla p o tra — P avlo v
h ip n o tik u s fá z is o k n a k nevezi összefoglalóan
a h áro m fokozatot — az ingerületek és
h a tá sa ik a rá n y á n a k eltorzulása jellemző:
a kiegyenlítő fázisban a gyenge és az erős
in g erületek egyenlő h a tá s t v á lta n a k ki, a
p ara d o x fázisban a gyenge ingerületek
h a tá s a erősebb az erősekénél, az u ltr a ­
p ara d o x fázisban pedig kizárólag gyenge
in g erü let idézhet elő h a tá st. E n n ek m eg­
felelően a rapport-zónából a cortex m ás
részébe érkező ingerület ak a d á l y tá lá n u l,
ill. csekély vagy legfeljebb vele egyenlő
e re jű korrigáló gátlással szem b en é rv é­
n y esü lh et. T ehát a szóinger in a d e k v á tsá g a
ellenére k iv á ltja a reakciót.
A co rtex hasonló disszociációja és ennek
a la p já n a szó szuggesztív h a tá s a bizonyos
körü lm én y ek k ö zö tt éber á lla p o tb a n is
bekövetkezhet. E z b ek ö v etk ezh et, h a a
k é rg e t erős, v ára tlan szóinger éri, am ely
a co rte x tö b b i részén g á tlá st in d u k á l, v ag y
h a a szav ak érdekességük rév é n m o zg ó sít­
já k e z t a negatív-indukciós m e ch a n izm u st
(a sz av a k n ak illyen alapon tö r té n ő szu g ­
g esztív h a tá sá t főleg -— de n em k izáró lag —
szónokok és pedagógusok h a s z n á ljá k a
beszéd racionális h atásá n ak a lá tá m a s z tá ­
sá ra , n em egyszer pó tlására). S zuggesztív
h a tá s t gyakorolhat a szó a su b c o rte x
segítsége révén is: ez egy részt bizonyos,
a h a llo tt beszéddel vagy a beszélővel k a p ­
csolatos kérgi gócokat tú lin g erlék e n n y é
te h e t, u g y an ak k o r a fok o zo tt su b e o rtik ális
m ű k ö d és a cortex egészének tó n u s á t csö k ­
k e n ti. íg y bizonyos szem élyek ir á n ti p o zi­
tív érzelm i viszonyulás fo k o z o tta n fogé­
k o n n y á te h e t az illető szavai ir á n t; h a so n ­
ló an fo k o zo tt fogékonyságot k e lth e t m a g a
ir á n t az erősen érzelmi sz ín ezetű beszéd.
Az ijedtség, a zavar, a félelem , m in t az
egész co rtex tó n u sá t csökkentő s u b e o rti­
kális tényezők, k itű n ő ta la jt kép ezn ek
elszigelelt kérgi ingerületi gócok, te h á t
szuggesztív h atás keletkezéséhez. H a so n ­
ló an szuggesztibilisek m in d azo k a szem é­
lyek, ak ik n él a cortex c s ö k k e n te tt tó n u s á t
m á s tén y ező k idézik elő: szervi betegségek
(a fo k o zo tt vegetatív m ű k ö d és n e g a tív
in d u k c ió ja vagy mérgezés ú tjá n ), az ag y
szervi károsodása (agyrázkódás, zúzódás,
ag y d a g an a t) közvetlen (nem szerv i b eteg ­
ségből eredő, pl. alkoholos) m érgezés, az
en d o k rin rendszer átszerveződése (p u b er­
tá s, m enstruáció, terhesség, kasztráció,,
klim ax ).
A z éberszuggesztiónak v a n eg y o ly an
f a jtá ja is, am ely nem a co rtex á lla p o tá n
(disszociáltságán) alapszik. E z a k k o r k ö v e t­
k ezik be, am ikor az em ber n em rendelkezik
m egfelelő ak tu ális észlelési a d a to k k a l és
m ú ltb eli ta p a sz ta la tta l, és en n e k k ö v e t­
k ez té b en m arad el a szó és a reak ció közé
ik ta ta n d ó k ritik ai szakasz. A szuggesztió-
n a k e z t a fa jtá já t közvetett sz u g g e s z lió n a k
h ív já k , m e rt a reakciót n em k ö zv e tle­
n ü l a szó v á ltja ki, h an em v alam ily en
tá rg y v agy jelenség, de n em v aló ság o san
létező és az em ber á ltal ta p a s z ta lt tu la j­
d o n ság a révén, hanem o ly an je g y á lta l,
am ely e t csak a szuggesztió ta rta lm a z ; a
ta p a s z ta la ti a d a to k a t és az á lta lu k m eg n em
e rő síte tt, de nem is k o rrig ált v erb ális a d a to ­
k a t a szuggesztió alan y a szin tézisb e egye-
463
siti és az így n y e rt sz in te tik u s k ép idézi elő
a reakciót. E z az e ljá rá s széleskörűen fel­
h aszn á lh ató a g y ó g y ászatb an , ahol a
beteg álta lá b a n h íjá n v a n a k a p o tt m ix­
tú r a v ag y fizikoterápiái gyógym ód igazi
term észetére és h atásm ech an izm u sára
vonatk o zó ism ereteknek, és íg y az ezek
á lta l n y ú jto tt közvetlen észlelési adatokba
n ag y m érték b en b e é p íth e tő k az orvos által
n y ú jto tt v erbális a d a to k . íg y az orvos által
a lta tó k é n t vagy fájdalom csillapítóként
m egjelölt indifferens m ix tú ra legtöbbször
eléri a m egfelelő h a tá s t, különösen ha a
h a tá s v á rh a tó bekövetkezését az orvos
előre k o n k ré t időhöz k ö ti: ilyenkor nem ­
csak az orvossággal, h a n e m a z idővel k a p ­
csolatos ingerek is k ö z v e títik a szóinger
szuggesztív h a tá sá t, m iá lta l hatékonysága
m egkétszereződik. P l a t o n o v közli k ét
k o llégájának a d a ta it, a k ik ezzel a m ódszer­
rel végezték 197 szülőnő érzéstelenítését,
az esetek 28% -ában te lje s, 29% -ban jó és
2 4 % -b an közepes eredm énnyel. (236. o.)
M egjegyzi még ezzel k a p c so la tb a n a szerző,
hogy a k ö zv etett szu ggesztiónak kisegítő
gyógym ódként, a farm ak o - és fizikoterá­
piás gyógym ódok effe k tiv itá sá n a k fokozá­
s á ra való alkalm azása m in d e n esetben
ja v a llo tt.
A k ö z v e te tt sz u g g e sz tió e m líte tt esetei­
b e n a v e rb á lis in g e r n e m m o to ro s v a g y
m n é m ik u s , h a n e m v e g e ta tív re a k c ió t v á l­
t o t t k i. P la to n o v n a g y t e r e t szen tel a
k ö n y v é b e n a n n a k , h o g y g a z d a g k ísé rle ti
és te r á p iá i a n y a g o n d e m o n s tr á lja és m a ­
g y a rá z z a a szó m in d e z e n k ü lö n b ö z ő corti-
k á lis és su b c o rtik á lis h a t á s á t .
A szónak a cortexre g y a k o ro lt szuggesz­
tív h a tá s a i közül igen érdekesek pl. az
egyes analizátorokkal k ap c so la to s effektu­
sok. E zek v izsgálatához o ly a n ingereket
h a sz n á lta k , am elyek v alam ily en jól regiszt­
rá lh a tó feltétlen (leg g y a k ra b b an védekező),
esetleg ta rtó sa n k ié p íte tt feltételes reflexet
v á lta n a k ki: pl. szúrás, á ra m ü té s , igen erős
h a n g (fémlemez dübörgése), fü lb e fecsken­
d e z e tt hideg víz (vesztibuláris analizátor),
kellem etlen iz (kinin), v a g y szag (szalmiák),
illetv e ezek valam elyikéhez ta rtó s a n k on­
d ic io n ált egyéb inger. íg y k iz á rtá k az
analizáto r-m ű k ö d és sz im u lálásán ak vagy
disszim ulálásának lehetőségét, objektív
k rité riu m o t ta lá lv a e m ű k ö d é s konstatálá-
s á ra a fájdalo m -reak ció k b an : a légzés, a
p u lzu s, a vérnyom ás a d e k v á t változásai­
b a n , bizonyos m érték ig a m im ik ái és panto-
m im ik ai m eg n yilvánulásokban. E zek a la p ­
j á n m e g állap íto tták , h o g y m á r m aga a
h ip n o tik u s fázisok előidézése hipalgéziát
eredm ényez, m éghozzá az a lv á s mélységé­
vel ará n y o san . E zen tú lm e n ő e n a megfelelő
verbálszuggesztiós közlések az összes vizs­
g á lt ingerre v o n atk o zó a n előidézhettek
464
te lje s an a lg é ziá t, ill. anesztéziát, a m it a
reakció elm aradásából á lla p íto tta k m eg.
H aso n ló an esztéziát sikerült elérni in tero -
re c e p tív in g erek re vonatkozóan is: íg y pl.
s ik e rü lt szuggesztív ú ton kiküszöbölni a
b efecsk en d ezett apom orfin h a tá s á t. E zen
is tú lm e n ő e n verbálszuggesztióval p a ra d o x
an a liz áto r-m ű k ö d és is elérhető: e k k o r a
reak ció n e m egyszerűen elm arad, h an em
ellen téte s irá n y ú lesz az a d e k v át rea k ció ­
hoz k é p e st. íg y pl. megfelelő szu g g esztív
p a ra n c c sa l v ag y közléssel elérhető, hogy
a k ísé rle ti szem ély a fémlemez d übörgésére
alv ással, a dübörgés m eg szak ad ására fe l­
ébredéssel reag áljo n , hogy a szalm iák sz a ­
g á ra a szu g g erált ibolya-illatnak m egfelelő
m ély belégzéseket és kellemes érzelm ekről
áru lk o d ó m im ik á t produkáljon, h o g y a
fo rró és a hideg érzékelésének m egfelelő
re a k c ió k a t felcserélje egym ással. A z a n a l i ­
zá to ro k in a d e k v á t, ill. p a ra d o x m ű k ö d é sé n e k
m in d e z e n eseteib en a szó in g e r a m á r e m líte tt
m e c h a n iz m u s o k a la p já n g á tlá s a lá h e ly e z i
a z első je lző re n d s ze rh e z tartozó in g e r e k a d e k ­
v á t r e a k c ió it, ill. ve lü k ellen tétes re a k c ió k a t
v á lt k i. E z e n jelenségcsoporton k ív ü l fo g ­
lalk o zik m ég a kö n y v egyéb co rtik ális m ű ­
kö d ések verbálszuggesztiós b efo ly áso lásá­
n a k p ro b lém áiv a l is; a feltételes reflex k i­
ép ítésén ek és legátlásának, a fő kérg i fo ly a­
m a to k — a serkentés és a g átlás — e g y e n ­
sú ly a fe lb o n tá sá n a k és h ely reállításán ak ,
a sz te re o típ ia leépítésének, p angó in g e rü ­
le ti gócok létesülésének és felo ld ásán ak
k érd ésév el a hipnózissal és a szuggesztióval
k a p c so la tb a n . Igen érdekesek az em lék­
n y o m o k szuggesztiós felélesztésével k a p ­
csolatos k ísérletek . Ezeknél a k ísé rle ti
szem ély életén ek egy k o rábbi d á tu m á t
v ag y esem én y ét szuggesztíve ex p o n á lv a
sik e rü lt az ezekkel kapcsolatos em lék ek et
és m e g n y ilv án u láso k at meglepő részletes­
séggel rep ro d u k áln i. íg y pl. egy h ip n ó zis­
sal m e g g y ó g y íto tt beteg 9 évvel a g y ó g y u ­
lá sa u tá n p u sz tá n a betegsége d á tu m á n a k
sz u g g esz tió já ra („M a az a n ap v an , am ik o r
először j ö t t hozzánk; éb red jen fel!” )
p o sz th ip n o tik u sa n p ro d u k álta az egész
régi tü n e tc so p o rto t („p aran csn o k lási”
ro h am o k , eszm életvesztés, jobboldali h ip e r -
kinézis), am ely et norm ális k ö rü lm én y ek
k ö z ö tt n e m tu d o tt em lékezetből u tá n o z n i;
az id ő re v o n atk o zó szuggesztió felo ld ása
u tá n a tü n e te k ism ét m egszűntek (143. o.).
I t t az a k tu á lis k örnyezeti in g erk o m p lex u m ­
n á l so k k a l gyengébb em léknyom ok rea lizá­
ló d n a k az ism e rt m echanizm us a la p já n .
P l a t o n o v ism erteti a su b co rtex á lta l
reg u lá it m űk ö d ések — anyagcsere-folyam a­
to k , em észtési reakciók, szekréció, légzés,
v érk e rin g é s — verbálszuggesztiós b efo ly á­
so lá sáv a l kapcsolatos k ísérletek et is. Az
an y ag csere-fo ly am ato k közül elsősorban
a v iz e le tk iv á la s z tá s és a v é re u k o rs z in t
b e fo ly á so lá sá t fig y e lté k m e g ; i t t fo ly a d é k ,
ill. s z é n h id r á tta r ta lm ú é te l e lfo g y a sz tá sá t
k özlő sz u g g e sz tió k v á lt o tt á k k i a m egfelelő
re a k c ió k a t. U tó b b i szu g g e sz tió e g y ú tta l
n ö v e lte a p a n c re a s v á la d é k á n a k d ia sz tá z -
s z in tjé t; a h ú s-, ill. z s írta r ta lm ú é te l e l­
fo g y a s z tá s á t k özlő szu g g e sz tió a trip sz in -,
ill.lip á z -s z in te t n ö v e lte . A v é rk e rin g é s szu g -
g e sztió s b e fo ly á so lá sá v a l k a p c so la to s k ís é r­
le te k a la p ja a z o k a B iK ov-féle k ísé rle te k ,
a m e ly e k n e k so rá n m o rfiu m , a d re n a lin , stro -
f a n tin és m ás, a sz ív m ű k ö d é sre h a tó sze re k
a d a g o lá s á t b izo n y o s k ü lső in g e re k k e l t á r s í ­
t o t t á k , a m in e k k ö v e tk e z té b e n ezek m in t
fe lté te le s in g e re k ö n m a g u k b a n is k iv á l­
t o t t á k a m egfelelő re a k c ió t, p l. a csengő
h a n g ja m e g g y o r s íto tta a sz ív v e ré st). E z ­
u t á n e m b e re k n é l a z t ta p a s z ta ltá k , h o g y
p u s z tá n e n n e k a fe lté te le s in g e rn e k m e g ­
n ev ezése (pl. a „ c se n g ő ” szó) is előidézi
a k é rd é se s re fle x e k e t. E n n e k a n a ló g iá já ra
s ik e rü lt k ís é rle ti s z itu á c ió b a n elérn i, h o g y
a h ip n o tiz á lt k ís é rle ti sz em ély a s z ív m ű k ö ­
dés b izo n y o s v á lto z á s á t k ö zlő v erb á lsz u g -
g e sz tió h a tá s á r a a m egfelelő m ű k ö d é s­
v á lto z á s s a l re a g á l. E z e k e t a re a k c ió k a t
n o rm á lis k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt belső in g e ­
r e k v á lt já k ki oly m ó d o n , h o g y az in g e r ü ­
le t a k é re g n é l a la c s o n y a b b s z in te n á t k a p ­
cso ló d ik a z e fferen s p á ly á r a . E n n e k a fe l­
té tle n v e g e ta tív re fle x ív n e k a z o n b a n v a n
eg y s z u p e rp o n á lt á g a , a m e ly á th a la d az
a g y k é rg e n . E n n e k ré v é n leh e tsé g e s e g y ­
ré s z t a belső közeg érzék elése ( és ezen é rz é ­
k elés fe n te b b e m líte tt szu g g esztió s le g á t-
lá s a ), m á s ré s z t k ü lső in g e re k — tö b b e k
k ö z ö tt sz ó in g e r — k o n d ic io n á lá s a a sze rv i
in g e re k h e z és fe lté te le s v e g e ta tív re fle x e k
k ié p íté s e e z á lta l; ezek a la p já n p e d ig leh et­
séges a v e g e ta tiv rea k c ió k in a d e k v á t in g e r e k ­
kel, teh á t szu g g e sztív e tö rtén ő k iv á ltá s a is .
A sz u b c o rtik á lis m ű k ö d é se k sz u g g e sz tív
b e fo ly á so lá sá n a k P la to n o v á lta l e m líte tt
e se te i k ö z ü l a z iro d a lo m b a n v a ló e g y e d ü l­
á lló s á g u k n á l fo g v a k ü lö n ö s e n é rd e k e se k
a z eg y es ö sz tö n ö k p a to lo g ik u s m é re te in e k
v a g y p a to g é n ir á n y u lá s á n a k h ip n o szu g g esz-
tíó s te r á p iá já r a v o n a tk o z ó a d a to k ; e z e k n e k
a PLATONOvéhoz h a so n ló tu d o m á n y o s
lelk iism e re te ssé g ű is m e rte té s é re je le n r e ­
cen zió k e re te i k ö z ö tt n e m v á lla lk o z h a tu n k .
P l a t o n o v m u n k á já n a k te rá p iá i v o n a t­
kozású részében kiem eli, h o g y m in d a co rti-
k á lis , m in d a s z u b c o r tik á lis m ű ködések
sz u g g e sztió s b efo ly á so lá sa k é tir á n y ú leh et :
p a to g é n v a g y g y ó g y ító . A kérgi m űködésre
g y ak o ro lt p ato g én szuggesztív h a tá s fu n k ­
cionális neurózist, a k ére g ala tti központok
á lta l sz ab ály o zo tt m űködésekre gyakorolt
hasonló h a tá s funkcionális, szom atikus
betegséget eredm ényez. E b b en a v o n a t­
k o zá sb a n ren d k ív ü l fontos P la to n o v k ét
6 Magyar Pszichológiai Szemle
tu d o m á n y o s m e g á lla p ítá s a : a z e g y ik az
o rv o s m e g g o n d o la tla n u l e le j te t t s z a v a i­
n a k a z o rv o si re n d elés s z u g g e s z tib iliz á ló
k ö rü lm é n y e i k ö z ö tt g y a k o ro lt s z u g g e s z tív
p a to g é n h a tá s á r a , az ú n . ia tro g é n iá r a v o n a t ­
k o z ik , a m e ly n e k szám o s sz o m o rú p é ld á j á t
m u t a t j a b e (251— 254. o.). A m á s ik fo n to s
m e g á lla p ítá s b a n a r r a h ív ja fel a fig y e lm e t,
h o g y a z a g y és a tö b b i szerv e k s t r u k tu r á li s
m e g b e te g e d é se i á lta lá b a n f o k o z o tta n szu g -
g e sz tib ilissé te s z ik a b e te g e t, íg y e z e k re
so k sz o r r á é p ü l e g y sz u g g esztió s e re d e tű ,
fu n k c io n á lis b eteg ség , am ely az a l a p t ü n e t e ­
k e t e rő s íti és ta r tó s ítja , n e m e g y s z e r ú j
tü n e te k k e l e g é sz íti ki. P la t o n o v p é ld á k
tö m e g é v e l illu s z trá lja , és tu d o m á n y o s é r ­
v e k k e l b iz o n y ítja , hogy m in d a z ö n á lló ,
m in d a s tr u k tu r á lis betegségekre r á é p ü lő
szu g g e sztió s ered etű m egbetegedések g y ó g y ítá ­
s á b a n c sa k a z a z eszköz lehet h a tá s o s , a m e ly
m a g á t a betegséget létreh ozta : a sz u g g e s z tió .
K ü lö n feje ze tet szentel P l a t o n o v a
pszich o teráp iái eljárások m ó d szertan i p ro b ­
lé m áján a k . E zen belül vizsgálja a ra c io ­
nális v erb ális gyógyító h a tá s leh ető ség eit,
hangsú ly o zv a, hogy a verbálszuggesztió
is sok k al h atáso sa b b akkor, h a m eg fo g al­
m a zá sa racionális, te h á t h a ésszerű m a g y a ­
rá z a to t, éb er értelem m el is elfo g ad h ató
érv e k et ta rta lm a z . Érdekesek a szerzőnek
az ú n . „szu g g erált pihenés” g y ó g y h atású ra
vonatk o zó m egállapításai: esze rin t ez az
állap o t, szem ben a term észetes álo m v ag y
a hipnózis p asszív an p ihentető á lla p o tá v a l,
a k tiv iz á lja az idegrendszer regenerációs
m ech an izm u sait (pl. a légzési és a v érk erin -
gési k ö zp o n to k at), és ezek révén az egyszerű
alv á sn á l so k k al rövidebb idő a l a t t képes
h ely re állíta n i az idegrendszer frisseségét,
m unk ak ép esség ét. H angsúlyozza P l a t o ­
n o v eb b en a fejezetben az egyéni b án á sm ó d
szükségességét m in d az e laltatá s m ó d já n ak .
m in d a hipnózis leghatásosabb m ély ség é­
n ek m eg v álasztása, m ind a szuggesztió
m egfo rm u lázása terén.
A k ö n y v befejezésében, é rté k e lv é n a
h ip n ó z ist és a szuggesztiót m in t g y ó g y ­
m ó d o t, P la t o n o v közli, hogy a ren d e lő ­
in té z e tü k b e n kezelt esetek 5 8 % -á n ál sik e­
r ü lt te lje s g yógyulást elérni, am ely n él a
hosszú, n é h a tö b b évtizedre k ite rje d ő
k a tam n é zis sem m u ta to tt ki v isszaesést;
to v á b b i 2 0 % -án ál értek el jelen tő s ja v u lá s t,
egyes tü n e te k későbbi enyhe lefo ly ású m eg ­
ism étlődésével. A kezelés az esetek 6 % -ában
m a ra d t te lje sen eredm énytelen. A z e re d ­
m énytelen ség lehetséges o k a it v izsg álv a
a szerző m egem líti a téves diagnózis (s tru k ­
tu rá lis betegség funkcionálisnak v aló d ia ­
gnosztizálása), a beteghez való rossz, b iz a l­
m a tla n sá g o t szülő közeledés, a b e te g élet-
k ö rn y ezetéb ő l (család, m u n k ah ely ) adódó
p a to g é n tén y ező k ignorálása v a g y kikü-
465
szöbölhetetlensége, a beteg n a g y o n gyenge
id e g re n d sze ri típ u sa, h ip n o tizá lh atatla n -
s á g a és a betegség fe n n ta rtá s á b a n való
érd e k eltség e (pl. alkoholistáknál) lehető­
ség eit. M egjegyzi, hogy ezek közül az okok
k ö z ü l a z o k n a k a fokozatos kiküszöbölése,
a m e ly e k a z orvostól szárm azn ak , a jövő­
b e n n ö v e lh e ti a vizsgált gyógym ód effekti-
v itá s á t.
P l a t o n o v k ö n y v én ek v a n n a k bizo­
n y o s gyengeségei is. M ivel k ü lö n tá rg y a lja
— a k ö n y v eim n ek m egfelelően— a szónak a
fiziológiai és a gyógyító h a tá s á t; ezért egy­
ré s z t g y a k ra n k énytelen a te rá p iá i résznél
m e g ism é teln i azt, a m it a fiziológiainál m ár
egy szer elm o n d o tt; m á srészt — ezt elkerü­
le n d ő ■ — nem egyszer k ü lö n v á laszt olyan
a lté m á k a t, am elyek szervesen ö sszetartoz­
n a k . A freudizm us k r itik á já t tú lz o tta n á l­
ta lá n o s sá g o k b a n m ozgónak éreztük: nem
té r k i a k ülső és belső p a to g é n tényezők, a
F. G. STOOKERT: EINFÜHRUNG IN DIE PSYCHOPATHOLOGIE
DES KINDESALTERS
B ev e ze té s a g yerm ek k o r p sz ic h o p a to ló g iá já b a
U rb a n & Schw arzenberg. B erlin, 1957. 3. k iad ás, 235 oldal
A szerző könyve nem tö b b , m in t beve­
zetés. E z e k u tá n az olvasó term észetszerű ­
leg jó l ren d szerezett összefoglalást vár,
o ly a n k ö n y v e t, am i a lényeget ta rtalm a zz a.
M in d a pszichológiai, m in d a pszicho­
p a to ló g ia i szakirodalom ban kevés ilyen
k ö n y v e t ism erünk, és az ilyen könyvek
h iá n y a különösen a kezdők sz ám á ra jelent
n a g y nehézséget és sok fölösleges m u n k át.
S t o c k e r t könyve ebből a szem pont­
ból is és szakm ailag is, m in d en te k in te tb e n
m egfelel a v árakozásnak. Szövegezése re n d ­
k ív ü l világos és töm ör, az egyes kórform ák
k lin ik u m á n a k , pszichológiai stá tu sá n ak ,
gyóg y p ed ag ó g iáján ak kizárólag a lényeges
összefoglalását n y ú jtja . Célja nem a m ai
k u ta tá s o k , különböző iskolák különböző
szem léletén ek vagy k u ta tá s i p ro g ram ­
já n a k ism ertetése, h an e m az eddigi ered­
m é n y e k közlése, á lta lá b a n oly an eredm é­
n y ek é , m e ly ek m a m á r n em v ita tárgyai.
A bevezetésben m e g állap ítja, hogy a
g y e rm e k k o r pszichopatológiája lényegé­
b en m á s, m in t a feln ő ttk o ré, m ivel a gyer­
m e k á lla n d ó a n fejlődésben v an , és ebben a
fe jlő d ésé b en é rt károsodások a to v áb b i
szem élyiség fejlődésére d ö n tő jelentősé­
gű ek . T e h á t lényegében m á s folyam atokról
és íg y m á s te ráp iáró l és prognózisról v an
szó a b b a n az esetben, h a pl. az értelm i
fo g y até k o ssá g öröklött, in tra - v ag y extra-
u te rin életb e n szerzett. M ind klinikai,
466
m élypsziohológiai an om áliák és tü n e ti m eg ­
n y ilv á n u lá su k d ialek tik áján ak p ro b lé m á ­
já ra , a szuggesztió legátlásos és a pszich o ­
an a líz is feloldásos g y ó g y m ó d ján ak össze­
h a s o n lító értékelésére; v élem én y ü n k szerin t
m eg k e lle tt volna vizsgálnál, h o g y m íg a
sz u b co rtik á lis, az első jelző ren d sz eri dom i-
n a n c iá jú szem élyeknél (az ú n . m űvész
típ u s n á l) különösen h atáso s a szuggesztiós
gyó g y m ó d , addig a m ásodik jelzőrendszeri,
a k érg i dom inanciájú szem élyeknél (az ú n .
tu d ó s típ u sn ál), am elynél a fo k o zo tt k r iti­
k a i h o zzáállás m ia tt a szuggesztió k ev ésb é
h a tá so s v ag y teljesen h a tá s ta la n , nem
m u ta tk o z ik -e eredm ényesnek ép p en a co r­
te x á lta l elfo jto tt tén y ező k racio n ális fe l­
o ld ása.
A z is m e rte te tt k ö n y v m in d ezen h iá ­
n y o ssá g ai ellenére is igen hasznos m u n k a .
G a r a i L ászló
m in d pszichológiai és pedagógiai sz em p o n t­
ból en n e k eldöntése rendkívül fontos.
E lső fejezete rövid á tte k in té se a k is­
g y erm ek pszichológiai fejlődésének, am ely ­
ben k ü lö n ö s figyelm et fo rd ít a beszéd fe j­
lődésére és an n ak zav araira. A szem élyi­
ség fejlő d ést teljes biológiai egységben lá t­
ju k m a g u n k előtt, az egyszerű reflex ek tő l
a m a g a sa b b funkciók e lsajátításá ig , — a
k ö rn y e z e t h atásain ak eredm ényeképpen.
R e n d k ív ü l szemléletesen m u ta tja , m ilyen
fejlődési za v ar következm énye az ag ram -
m a tiz m u s. A hallóném aságot feltételes ref­
lex k iép ítéssel vizsgálja és elk ü lö n íti an n a k
m o to ro s és szenzoros fo rm á já t, le írv a a
differenciáldiagnosztikai jeg y ek et. A feje­
zet v ég é n a süketném ák beszédének jelleg­
zetességeiről olvasunk.
E z u tá n az agyi sérü lések et k ö v ető
d efe k t állap o to k at tá rg y a lja . A fejezet
b ev ezető részében az id ió ta, im becill, debil
fo g a lm a k a t h atáro lja el egym ástól, szo m a­
tik u s és pszichés tü n e te k szem p o n tjáb ó l
e g y a rá n t. A következő k ó rfo rm á k a t em líti
m eg: cerebrális gyerm ekbénulás, p a ra -
p lég iás ko rk ép ek és az ezt k ö v ető d y s a rth ­
ria, haem iplégia, a lé lek tan i és nevelési
szem p o n tb ó l kiem elkedően fo n to s a b o rtív -
fo rm ák . K ü lö n fel kellene h ív n i a p ed a g ó ­
gusok, iskolaorvosok fig y elm ét ezekre az
esetek re, hogy az üg y etlen írású , hangú-
la tila g labilis, affektive n em te rh e lh e tő
gyermekeknél kisgyermekkori agysérülés,
koponyaalapi törés vagy sérülés után ér­
deklődjenek. A nevelő m unkáját rendkívül
m egkönnyítené az ilyen gyerm ekek pszi­
choterápiás kezelése. Majd a viszonylag
ritkábban előforduló, szerző által m ongo­
loidizmusnak nevezett kórképet írja le
(nálunk ezt inkább D ow n-betegségnek
hívják). Ezzel kapcsolatban leírja azokat
az újabb tapasztalatokat, am elyeket kon­
centrációs táborokból kikerültek utódain
szereztek, akik között igen nagy volt a
mongoloidok száma. E zt követően a fetális
erythroblastosist, veleszületett toxoplaz-
m osist, kretinizm ust, örökletes értelmi
fogyatékossági formákat ism erteti. Peda­
gógusok számára ism ét jelentős részletek:
a tanulási gyengeség és a körülírt intellek­
tuális kiesések (olvasási gyengeség és szá­
molási zavar) bem utatása. Előbbivel kap­
csolatban a fáradékonyságra hívja fel a
figyelm et, rámutat arra az igen fontos, s
a gyakorlatban sokszor elhanyagolt tényre,
a gyermekekkel való foglalkozás terén,
hogy a mozgás, a pszichológiai működések
ökonómiájának hiánya a fáradékonyságot
fokozza. A tanulási gyengeség és a körül­
írt intellektuális kiesések okozzák a leg­
több nehézséget a tanítóknak az iskolában,
orvosnak, pszichológusnak az ideggondozó
intézetben, mert látszólag ellentétes ered­
m ényeket kap a gyermektől (nem beszélve
arról, hogy az intelligenciatesztek a gyer­
m ekeknél mondanak talán a legteljesebb
mértékben csődöt), m íg a diagnózis ism e­
retében megfelelő eljárásokat lehet alkal­
mazni a zavarok csökkentésére.
A könyv harmadik főfejezete a n eve­
lési nehézségekkel és azok periodikus fel­
lépésével foglalkozik, különösen a dackor­
szakkal és a pubertással. Pedagógus és
pszichológus kevéssé tudja talán elkép­
zelni, m it mondhat ezzel kapcsolatban az
orvos. De ha a gyermek pszichológiai fej­
lődésébe beágyazva ott látjuk a vegetatív
szükségletek harmóniáját, a kedélyélet
szerepét viszont a biológiai fejlődésben,
döntően m egváltozik szem léletünk. Stoc -
KERt azt mondja, hogy a kedélyvilág a
fejlődés katalizátora. Mindjárt szem léle­
tesebb lesz számunkra a családban és in té­
zetben nevelt gyermekek élete. A család
m inden korban döntő fontosságú és alapja
a gyerm ek társadalomba való beilleszke­
dési minőségének. A nevelési nehézségek
ism ertetése is mindig egységes szem lélet­
ben történik, megismerjük a szexuális
koraérettséggel, adiposogigantizmussal, pu-
bertásos soványsággal, akromegáliás típu s­
sal járó pszichológiai m agatartást.
A negyedik fejezet a neurózisok prob­
lémaköre. Megállapítja, hogy egy szerv
m űködése és annak funkcióra való ráter­
0*
m ettsége között lényeges diszkrepancia áll
fenn, azaz praktikusan normálisan fejlett
anatómiai szubsztrátum ellenére az illető
szerv funkciója m ég zavart lehet, m ert ez
még nem garantálja azt, hogy az egyes
szervrendszerek jól össze is működnek.
Így a környezet m int dinamikus tényező
a szervek összeműködésére hat, ágybavize-
lést, dadogást eredm ényezhet. Ezzel szem ­
ben a hisztériás reakciók (melyek lényegé­
ben különböznek a felnőttek hisztériájá­
tól), tie, hisztériás ködös állapot, szoron­
gás és kényszer, már nem a környezettel
való konfliktus-szituáció szervi kifejezése,
hanem a gyerm ek átveszi és lekopírozza a
környezetben élő szem élyek viselkedését
és m agatartását, kiszélesítve ezzel a funk­
ciózavarok akciórádiuszát, anélkül, hogy
maga legtöbbször ennek a zavarnak tu d a­
tában lenne és ellene védekezhetne. (Ezen
zavarok részletes oki kifejtése a beszédfej­
lődés egyéb zavarainak tárgyalása m ellett
talán a könyv legértékesebb része. Bővebb
ismertetésére itt nincsen lehetőség.)
A könyv hátralevő három fejezete kö­
zül az elsőt nem ism ertetem részletesen
(pszichikus állapot agyi m egbetegedések,
chorea minor, encephalitis lethargica, gene­
ralizált tic, tuberculotikus meningitis, agy-
nyomásfokozódás, tumor, aquaeductus ste ­
nosis, juvenilis paralysis esetén). Ezekkel
pszichológus, pedagógus nemigen találko­
zik. Ism ét fontosabb az epilepszia kérdése.
Ebben a problémakörben számunkra érde­
kes az a m egállapítás, hogy a rohamok
minőségéből és a pszichikus képből nem
lehet feltétlenül az etiológiára k övetkez­
tetni. A kezelés szem pontjából pedig a
nevelő és a család viselkedése döntő fon­
tosságú.
Gyermekkorban ritkán találkozunk pszi­
chózisokkal (dem entia infantilis, hyperki-
nézis, schizofrénia, autisztikus pszicho­
pátia). Csak azért is, mert legtöbbjük n e­
hezen különíthető el a pubertásos krízis­
től. Term észetesen ez nem csökkenti a
gyermekkori pszichózisok jelentőségét, csak
a diagnózis felállításának óvatosságára
m utat.
A Függelékben a Német Szövetségi, és
— amennyiben ettő l eltérés van — a N é­
m et Dem okratikus K öztársaság Törvényes
Rendelkezéseit ism erteti, melyek a fogya­
tékos, elhagyott és bűnöző gyermekekre
vonatkoznak.
STOCKERt kön y v én ek legnagyobb é rték e
az, hogy a pszichológiai és szo m atik u s, az
endogén és exogén tén y ező k et p o n to sa n
k ö rü lh atáro lja , a gyerm ek fejlődésére való
h a tá sá t feldolgozza. A k ö n y v et az orvosi
pszichológiában tájék o zó d n i k ív án ó k n a g y
haszonnal fo rg a th a tjá k .
P auka károly
467
 ANDRÉ REY: L'EXAMEN CLINIQUE EN PSYCHOLOGIE
K l i n i k u s v iz s g á l a t a p s z ic h o ló g iá b a n
Presses U niversitaires de France, Paris, 1958. 223 o.
A klinikus lélektan „klinikus” jelzője
sok félreértésre ad alkalm at. Valójában azt
a lélek tan i irányt jelöli, am ely L agache
definíciója szerint „az emberi m agatartás
tudom ánya, amely elvileg az egyéni esetek
m egfigyelésén és elm élyült elem zésén ala­
p u l” . Tehát az egyén m egnyilvánulásainak
partikuláris vizsgálatát tételezi fel. Ezzel
szem b en a „klinikus” és m ég inkább a
, ,k lin ik ai” jelző az orvosi klinikára em lé­
k ezte t, és így ezzel kapcsolatban arra a
pszichológiára utal, am ely az orvostudo­
m á n y segédtudom ányaként a diagnózis
m egállapításában és a terápiában bizonyos
kiegészítéseket van h ivatva tenni.
R e y világos terminológiai tisztázások
u tá n kim utatja a klinikus vizsgálati m ód­
szer szükségességét. A tesztvizsgálat —
ú gym on d — m egállapítja a tü n et m inő­
sé g ét, mértékét, de nem v et fén y t annak
okára. Ezért a tesztológia bármennyire
in d ok olt és szükséges is, szükségképpen
tú lm u ta t önmagán. E ttől a szükséglettől
v e z e tv e állítja össze a szem élyiség dina­
m ik u s alakulásának vázlatát, am ely k i­
jelöli a klinikus vizsgálat főbb m ódszer­
ta n i ú tja it is.
A z ember fejlődésének vizsgálatában
először is a neurológiai alapot kell figye­
lem b e venni. Magának a fejlődés útjának
az elem zésében két vonal tű n ik szemünk
elé: a homológ és a differenciált struktúrák
kialakulása. Az egyéni tanulás és fejlődés
alap ján a motivációk állnak, am elyek végső
fok on a szükségletek kielégítését célozzák.
E pszichológia alapelveinek m egfele­
lően a klinikus vizsgálatnak k i kell terjed­
n ie a m últban és a jelenben szerzett tulaj­
d onságok vizsgálatára, az egyes adottsá­
gok elem ző vizsgálatára, m ajd a projektív
te sz te k segítségével az affektiv szint vizs­
468
gálatára is. A tesztvizsgálatokon kívül a
részletes anamnéziselemzés és az irányí­
to tt beszélgetés vet fén yt az értelmi álla­
potra, a tanulás és az alkalm azás plaszti-
citására és nehézségeire, az emberi kapcso­
latokra stb.
A könyv második felében a szerző be­
m utat néhány tesztet, közölve azok rész­
letes leírását és hitelesítéseit is. (Szókincs­
gazdagság és precizitás. Vizuális szókibá-
m ozás. Szómemorizáció. A jobb és a bal
vizuális diszkriminációja. Összekuszált fo ­
nalak vizuális követése. Tenyérre írt szá­
m ok percepciója.)
Az elvi rész értékei közül különösen kettő
em elkedik ki. Az egyik az emberi szük­
ségletek és m otivációk finom elemzése.
Bár e tekintetben a boldogságvágy monisz-
tikus alaptendenciájára építi pszicho­
lógiáját, a nehézségeket igen ügyesen és a
gyakorlati következm ényeket illetően k i­
elégítően hidalja át. Másik érdeme az az
alapos kidolgozás, am ely a tesztek érté­
kének és használhatóságának határait m eg­
vonja. Lényegében a teszt olyan m eghatá­
rozott helyzetbe és feladat elé állítja a
vizsgálati szem élyt, am elyhez neki alkal­
mazkodnia kell anélkül, hogy ez alkalmaz­
kodás mechanizmusáról felvilágosítást
nyújtana. (Ennek kiderítésére vállalkozik
a klinikus módszer.) A gyakorlati részben
bem utatott tesztek standardje több élet­
korra ki van dolgozva.
K ülön ki kell em elni a k önyv eleven,
az élet közelségét sugárzó stílusát. Világos
nyelven tárja elénk m ind az elméleti, mind
a gyakorlati rész fejtegetéseit, ill. leírásait.
Tudom ányos értékei m ellett élvezetes ol­
vasm ányt is nyújt.
Csibszka JÁNOS
 DR. TATÁR JÓZSEF: MUNKAFIZI0LÓ3IA ÉS MUNKASZERVEZÉS
A K ia n y ü ip iri M inisztérium Munkaügyi 03 O ktatási Önálló O sztálya kiadása,
Budapest, I960. 480 old.
Örvendetes, hogy a társadalm unk alap­
ját képező munkáról m ind több és több
szó esik a tudom ány területén is. Ez a
könyv a fiziológia és a szervezésben benn­
foglalt pszichológia részéről közelíti meg
a m unka tudományos elem zését. Termé­
szetesen mindezt annak a célnak érdeké­
ben, hogy a termelékenység fokozását,
ezen keresztül a társadalom jólétének fej­
lesztését és a dolgozó egyének boldogulá­
sát szolgálja.
A szerző vaskos kötetében hatalmas
anyagot ölel át. A fiziológiai alapfogal­
m akat az alkalmazkodás elvének m egvilá­
gításában tárja elénk. Szemléletmódjának
alapján az a kérdés olvasható ki, hogy
hogyan tud a szervezet alkalmazkodni a
m unka követelm ényeihez? Az alkalm az­
kodás mechanizmusának ism ertetése után
a sajátosan emberi alkalm azkodás m ód­
jairól beszél. (Megszokás, fáradtság, p i­
henés, teljesítm énynövelés, pályaválasz­
tás stb.) E fejezetben már sok pszichés
tényező található a fiziológiaiak m ellett.
Külön fejezet foglalkozik a racionalizálás
kérdéseivel. Ugyancsak külön értékes fe­
jezet szól a m unkahely mikroklímájáról,
majd a meteorológiai tényezők munkára
gyakorolt hatásairól. Az érzékszervek fizioló­
giájának ismertetése, ill. a munkában
való részvételük, továbbá m egvédésük­
nek tárgyalása az egészségvédelem szem ­
pontjai szerint történik.
A pszichológus olvasó számára különös
érdekességre tarthat szám ot a könyv VIII.
fejezete: ,,A testi és szellem i m unka ter­
helési fokának m eghatározása.” A pálya-
elemzésről, a fáradékonyságról, a munka-
biztonságról és a m unkában m egnyilvá­
nuló személyközi kapcsolatokról olvas­
hatunk e fejezetben. Ide kívánkoznék még
a könyv elején tárgyalt pályaválasztási
problem atika is. Ez a fejezet tükrözi a
m unkalélektan hazai m űvelésének kereszt-
m etszetét is, és az egyes intézetek, ill.
kutatók munkájából merít.
Az utolsó fejezet a m unkák értékelé­
sének, bérezésének problém áival foglalko­
zik. A könyvet ábragyűjtem ény, továbbá
fogalom- és szómagyarázat egészíti ki.
Dr. Tatár könyve sok értéket rejt m a­
gában. Dicsérni lehet azt a n agy látószöget,
am ellyel óriási területet fog be. A táblá­
zatok és kim utatások rengeteg adatot tar­
talm aznak. Igen jók és szem léletesek a
szövegközi ábrák is. A szerző a nagy anya­
got egységes szem lélet keretében tárja az
olvasó elé. Külön érdeme sokirányú fel­
használhatósága. Haszonnal forgathatják
az üzem szervezés emberei, a balesetelhá-
rításért felelősek és a szem élyközi kapcso­
latokért felelős vezetők. Az adatok érté­
kes segítséget nyújtanak m indazoknak,
akik a m unka racionalizálásával, egészség­
ügyi feltételeinek javításával, a term elé­
kenység fokozásával foglalkoznak. Leg­
nagyobb szolgálatot mégis az üzem orvos­
nak és az üzem i pszichológusnak tesz.
Talán épp a gyakorlati felhasználható­
ság követelm énye lebegett a szerző előtt,
amikor a könyv olvasm ányosabbá tétele
érdekében, vagy másért, m eglehetősen li­
berálisan bánt a felhasznált anyag szer­
zőinek megnevezésével. Az egyes fejezetek
végén található „Felhasznált irodalom”
nemcsak forrásmunkákat jelöl meg, ha­
nem olyanokat is, am elyek átv étellel ke­
rültek a műbe. Igaz, hogy a k itű nően szer­
kesztett könyv olvasói általában nem igény­
lik a tudom ányos m űvekben szokásos pon­
tos helym egjelöléseket az idézeteknél.
Mindez m it sem von le a m ű értékéből
és gyakorlati használhatóságából. A m a­
gyar n yelv ű szakirodalomban jelentős hely
illeti m eg. — Igen sajnálatos, hogy oly
kevés példányszám ban került kiadásra,
hogy könyvárusi forgalomban már megje­
lenésekor sem volt kapható, és m ég kevés
számú m unkalélektani intézeteink számára
sem ju to tt belőle.
Elism erés illeti a kiadót a kom oly és
ízléses kiadásért is.
Osl r sz k a JA n o s
469
 В. И. КИРЕЕНКО: ПСИХОЛОГИЯ СПОСОБНОСТЕЙ
К ИЗОБРАЗИТЕЛЬНОЙ ДЕЯТЕЛЬНОСТИ
V. I . K irejen k o : A k é p z ő m ű v é s z i tevéken ység k é p e ssé g e in e k p s z ic h o ló g iá ja .
Izd a ty elsztv o A kagyem ii Pedagogicseszkih N a u k R SZFSZR, M oszkva, 1959.
304 old.
K i r e j e n k o szovjet p szichológus m ár
é v e k ó t a foglalkozik a k ép z ő m ű v é szi k é­
p e ssé g e k pro blem atikájával. E z a könyve
a z id e ta rto z ó főbb k érd é sek n e k — első­
s o r b a n k ísérleti alapú — összefoglalása.
A m u n k a első fejezete a z t vizsgálja,
h o g y m ik é n t jelentkezik a pszichológiában
a k ép e ssé g ek problém ája. T ö b b n y u g ati
p sz ich o ló g u st bírál a k ép ességekkel k a p ­
c s o la to s koncepciójáért, m ég p ed ig nem
a z é rt, m e rt nagy jelentőséget tu la jd o n íta n a k
a z ö r ö k lö tt term észeti a d o tts á g o k n a k , h a ­
n e m fő k é p p e n azért, m e rt ez ek b ő l te n d e n ­
ció zu s konklúziókat v o n n ak le, am elyek
a z o sz tá ly -, nem zeti és fa ji diszkrim i­
n á c ió k igazolására irá n y u ln a k .
A sz o v je t pszichológia a la p v e tő állás­
p o n tjá r ó l szólva kifejti, hogy a „képesség”
fo g a lm a a z alábbi ism ertető jeg y e k b ő l áll:
1 ) a képességek individuál-pszichológiai
tu la jd o n sá g o k ; 2 ) olyan tu la jd o n sá g o k ,
a m e ly e k egy vagy tö b b te v é k e n y sé g sike­
res végzésével vannak k a p c so la tb a n ; 3 ) a
„ k é p e s sé g ” fogalm a nem j u t t a t el azokhoz
a z ism eretek h ez és készségekhez, am elye­
k e t a z a d o tt egyén m ár k id o lg o z o tt. Meg­
á lla p ítja , hogy az id egrendszer, az agy
in d iv id u á lis anatóm iai-fiziológiai sa játo s­
s á g a it nem csak az öröklöttség, d e a m éhen
b e lü li fejlő d és és a gyerm ek é le té n e k első
é v e ib e n végbem enő te rm észetes érés körül­
m é n y e i is m egszabják. E h á r o m tényező
sz e re p e a jelen stád iu m b an m é g n em dif­
fe re n c iá lh a tó pontosan. E z é r t t a r t j a a
sz erző célszerűnek, hogy n e ö rö k lö tt és
v e le s z ü le te tt (e két fogalm at R u b i n s t e i n
a la p já n m egkülönbözteti eg y m ástó l), h a ­
n e m te rm é sz e ti vagy születési a d o ttsá g o k ­
ró l b eszéljen , am elyek n e m c sa k az örök­
l ö t t ad o ttsá g o k a t, de az e m b rio n ális fej­
lő d é s és a gyerm eki fejlődés b izo n y o s p e­
r ió d u s a á lta l létrehozott tu la jd o n sá g o k a t is
m a g u k b a n foglalják.
K i r e j e n k o ezzel k a p c s o la tb a n bírál
n é h á n y , a szovjet pszichológiában és p ed a­
g ó g iá b a n m utatkozó elképzelést; így azt
a n é z e te t is, amely szerint h ely es, sziszte­
m a tik u s ok tatással és n eveléssel bárkinél
b á rm ily e n képességet k i le h e t fejleszteni,
s íg y a z ilyen fejlődés le h ető ség ei szinte
k o r lá tla n o k . V alójában a „ p e d ag ó g iai op­
tim iz m u s ” , am ire a fen ti te n d e n c ia k ép ­
v ise lő i h iv atk o zn ak , nem e z t je le n ti, h a ­
n e m m in d en ek elő tt an n a k a té n y n e k elis­
470
m erését, h o g y nincs egyetlen n o rm ális em ­
ber sem , a k ib e n ne lenne fellelhető és k i­
fejleszth ető valam ily en képesség. E m ellett
a m űvészképzés sokévszázados g y a k o rla ta
is az t m u ta tja , hogy megfelelő term észeti
ad o ttsá g o k és képességek nélkül n em lehet
igazi alk o tó m ű v észek et nevelni.
K épesség ek en a szerző a szem élyiség
azon individuál-pszichológiai tu la jd o n ­
ság ait é rti, am elyek m e g h a tá ro z o tt te v é ­
kenység so rá n form álódnak a m eglevő
te rm észeti ad o ttsá g o k a lap já n , és egy vagy
tö b b tev ék en y ség sikeres v é g re h a jtá sá t biz­
to sítjá k . A k o n k ré t képességek k u ta tá s á n a k
fe la d a ta az, hogy tu d o m án y o s analízis ú t ­
já n k iv á lasszu k a személyiség azon pszicho­
lógiai sa já to ssá g a it, am elyek v alam ely t e ­
vékenység követelm ényeinek h a tá s á ra a la ­
k u ln a k ki; s hogy feld erítsü k m egjelenésük­
nek fo rm á it és fejlesztésüknek ú tja it.
A k ö n y v m ásodik fejezete a képzőm ű-
vészi képességek m egjelenését és fejlődé­
sét v iz sg álja. E b b ő l a célból a szerző sor-
raveszi és elem zi a n agy orosz fe stő k é le t­
ú tjá t és m ű v észetü k n ek p ro g resszió ját az
a d o tt k érd é sek szemszögéből. E zen k ív ü l
an a m n e tik u s és ex p lo ratív k ísérletekről
szám ol be, am ely ek et a m o szk v ai kép ző -
m ű v észeti középiskola tiz e n k é t ta n u ló já ­
val f o ly ta to tt le; hasonló céllal k ik é rd e ze tt
h u szo n k ét középiskolai r a jz ta n á r t, ak ik
speciális képzőm űvészeti k ép zettség g el re n ­
delkeztek. A vizsgálatok, elem zések rész­
letes ism ertetése és összegezése u tá n a szer­
ző az a lá b b i k ö v etk ez tetése k et v o n ja le
a m űvészi képességek m egjelenésére és f e j­
lődésére v o n atk o zó a n .
A k épzőm űvészi te h etség jellem ző v o ­
n á sa m in d e n ek e lő tt, hogy az a lk o tá s m eg­
egyezik az á b rá z o lt tárg g y al. (Sajnos a szer­
ző e té te l érvényességi k ö rét jo g ta la n u l k i­
te rje sz ti b izo n y ításáb an , am ivel — eszté­
tik a i m eggondolásból — n em é rth e tü n k
egyet.) E z a megegyezés o ly an ism ertető-
jegy, am ely rő l elég k o rán felism erhető a
m űvészi te h etség . F o n to s jellem ző sa já ­
to sság n ak te k in th e tő az elem zett anyag
a la p já n az élesen k ifejezett em ócionalitás,
érzelm i d ifferenciáltság és gazdagság. Az is
k ö v etk ez ik a vizsgálatokból, h o g y a fes­
tészet k ö zv e tle n ü l érin tk ezik a m űvészetek
m ás fa jtá iv a l, különösen a zenével és a szép-
iro d alo m m al, te h á t az ezek ir á n ti érdeklő­
dés és v o n zó d ás szin tén alk o tó része a kép-
zőm üvészi tehetségnek. Az egyik legfon­
tosabb ism ertetőjegynek tartja a szerző
a m űvészi tevékenység szenvedélyes sze-
retetét, az iránta való erős vonzódást. (Ez
utóbbi — minden igazsága m ellett is —
tú l tággá teszi a festői tehetség m eghatá­
rozását, mivel a szakm a szeretető, az irán­
ta való vonzódás m inden hivatás elenged­
hetetlen sajátossága.) Végül szükséges fel­
tétel a néppel való kapcsolat, a nép szolgá­
lata. (Itt K ib e je n k o ism ét túllép a pszi­
chológia körén, hiszen ez nem a tehetség­
nek, hanem e tehetség társadalmi-művészi
realizálásának — egyébként elengedhe­
tetlen — feltétele.)
A vizsgálatok még két fontos körül­
m ényre m utattak rá. Az egyik az, hogy
a képzőmüvészi tehetség igen korán, leg­
nagyobbrészt már 4 — 5 éves korban meg­
m utatkozik az intenzív rajztevékenység-
ben. A másik pedig az, hogy a kedvező
alkotó környezet, a rendszeres és óvatos
tám ogatás a tehetség kifejlődésének szük­
séges feltétele.
K ib e je n k o terjedelm es fejezetet szen­
te l a képzőm űvészi képességekre v o n a t­
kozó külföldi k u ta tá s o k k ritik a i analízisé­
nek . B ehatóan v izsgálja és tárgyilagosan
érté k eli a különböző külföldi pszichológu­
sok ilyen tá rg y ú m u n k á it. T öbb-kevesebb
részletességgel tá rg y a lja — a tö b b i k ö zö tt—
B in e t , E . K ik , N e u m a n n , A y e r , M a n u el ,
D b e p s , G r ip p e n , D a n ie l s , E. J a spe b ,
C halau , McCloy és m ások fejtegetéseit
a képzőm üvészi teh etség m ibenlétéről, a l­
kotórészeiről, vizsgálatáról. Ism erteti
WüOBLEYnek, v alam in t N .C .H . MEiEBnek
és m u n k a társa in ak a képzőm űvészi képes­
ségeket k u ta tó tesztm ódszereit. Összefogla­
lásul m egállapítja: az á lta la a d o tt á tte k in ­
té s is a rra m u ta t, hogy ennek a jelentős és
n ag y p roblém ának szám os kérdését nem ­
csak , hogy nem v ilá g íto ttá k m eg kellő­
k ép p en, de nem is v e te tté k fel helyesen.
A negyedik fejezetben a szerző a képző­
m űvészi képességek kutatásának feladatai­
ról és módszereiről ír. Megállapítja, hogy
bár a képzőmüvészi tevékenység egyes terü­
letei (festészet, szobrászat, grafika, építő­
m űvészet) nagyon különböznek egymástól,
m égis közös bázison: a rajzoláson alapul­
nak. íg y a rajzolás képessége elsőrendű
szerepet játszik a többi képzőm üvészi
képesség között . A pszichológiai kutatások
feladata a képzőm üvészi tevékenység köve­
telm ényeinek elemzéséből kiindulva fel­
fedni azokat a specifikus tulajdonságokat,
am elyek a m űvészi célú észlelést megkü­
lönböztetik a m indennapi észleléstől. K öny­
vében a szerző azoknak az individuál-
pszichológiai különbségeknek elemzését k í­
sérli meg, amelyek a látási észlelés sajátos­
ságait illetik.
A k u ta tá s módszereivel k ap c so la tb a n
K ib e j e n k o m egállapítja, hogy m in d en
tu d o m á n y o s tevékenység m eg k ö v eteli az
an alízis m etó d u sán ak alk alm az ásá t; a k é p ­
zőm űvészi tehetség m ibenlétéről, te rm é ­
szetérő l csak akkor lehet h ű k é p e t k ap n i,
h a a képességeknek és m ás szem élyiség-
je g y ek n ek , v alam int a készségeknek és
ism erete k n ek bonyolult kom plex u m áb ó l
k iv á la s z tju k és külön tan u lm á n y o zz u k az
egyes kom ponenseket. A szerző a k ö n y v b en
tá rg y a lt k u ta tá s a i során k ülönböző m ó d ­
sz erek e t alk alm azo tt a k o n k rét fe la d a to k ­
tól füg g ő en , de fő m ódszere a k ísé rle t v o lt.
A k ön yv további fejezetei bem utatják
az egyes experimentális kutatásokat, am e­
lyek et a szerző azzal a céllal v égzett, hogy
n éhány alapvető képzőművészi képességet
tanulm ányozzon.
Megismerkedünk egy laboratóriumi k í­
sérlettel, amelynek feladata az egészlátás
képességének elkülönítése v olt s annak
m egállapítása, hogy miképpen jelenik meg
ez a képesség a rajzolással és festéssel fog­
lalkozó személyeknél. Ebből a célból K ir e -
j e n k o speciális kísérleti apparátust állított
össze. A V . sz. feladata az volt, hogy igen
rövid idő alatt megfigyelje m értani testek
csoportjának térbeli elhelyezkedését, majd
ugyanannyi és ugyanolyan m értani testet
em lékezetből hasonlóan helyezzen el.
A kísérletek első sorozata arra vonatko­
zóan adott indikációkat, hogy m ilyen a
válogatás nélkül összegyűjtött, különböző
korú és nem ű v. sz.-ek egészlátása, észlelé­
sének teljessége, terjedelme. A második
kísérlet-sorozat eredményeként össze lehe­
te tt hasonlítani a jól rajzoló és festő gyer­
m ekek és serdülők észlelési típusát a képző­
m űvészetek aktív művelése iránt vonzódást
nem m utató gyermekek és serdülök észlelési
típusával.
A k a p o tt ad ato k alap ján — egyéb k ö v e t­
k e z te té se k m ellett — a szerző feltételezi,
hogy az egészlátásban foglalt észlelés s a já ­
to ssá g a viszonylag állandó tu la jd o n sá g s
képzőm ű v észeti képességnek te k in th e tő .
K ib e je n k o speciálblanketták és saját
konstrukciójú felszerelés segítségével tan u l­
m ányozta a vertikális és a horizontális
m eghatározásának pontosságát, valam int a
vertikálistól és a horizontálistól v a ló elhaj­
lások pontosságát. A kísérletek azt m u ta t­
ták, h ogy a képzőművészeti iskola legjobb
tanulói (a legjobban rajzolók) m ind a füg­
gőleges irányt pontosabban találják meg,
m ind a függőlegestől és a vízszintestől való
elhajlás becslését pontosabban végzik,
m int a rajzolással nem foglalkozók.
E zzel a kérdéssel kapcsolatban külön­
böző korú gyermekek m eghatározott té ­
m ájú rajzainak elemzése azt igazolta, hogy
a gyerm eki rajzolás fejlődése a tárgyak és
471
részeik k özötti kapcsolatok és viszonyok
fok ozatosan bonyolultabbá váló reprodu­
k álásában nyilvánul meg. K ezd etben a
gyerm ek az ábrázolás egyes, egym áshoz
nem v a g y rosszul kapcsolódó elem eit adja
vissza. K ésőbb mindinkább tükrözi az
egyes elem ek egymásközti viszon yát. A
fü ggőleges vonalakat egy rajzon belül pár­
h uzam osan húzza; ugyanez történik a víz­
szin tes vonalakkal is. Azután megerősödik
e k e ttő viszonya. Végül a gyerm ek egyre
jobb an kapcsolatba hozza a rajz egyes
részeit a papírlap széleivel. Továbbá az
ábrázolt tárgyak és részeik az alapvető
irányokhoz, a függőlegeshez és a vízszin­
tesh ez viszonyítottan helyezkednek el.
E zek az irányok mind nagyobb és nagyobb
jelentőségre tesznek szert az idősebb óvo­
dáskorúak rajzaiban, s az ábrázolás fontos
a lap jaivá válnak.
A z arányok megítélésének vizsgálata
céljáb ól K ir e je n k o öt kisérietsorozatot
v ég z ett. A z elsőben a szem m érték és az
aránym egítélés kapcsolatát, a m ásodikban
k ét sík id om hasonlóságának m egállapítá­
sát, a harmadikban egy síkidom és egy test
hasonlóságának megállapítását, a negyedik­
ben téglalapok arányos felosztását, az ötö­
dikben portrén történő arányos felosztást
vizsg á lt.
A kísérletek alapján m egállapítja, hogy
a h ely e s arányok megtalálásánál elkövetett
h ibák az egyik legkomolyabb fogyatékos­
ságot jelentik a képzőm űvészetben. Ter­
m észetesen ezek a nehézségek nem csak a
ta p a sz ta la t, az ismeretek elégtelenségéből
fakad nak , hanem az észlelés azon sajátos­
sá g á v a l is kapcsolatosak, am elyet a szerző
az aránym egítélés képességének nevez. A
rendszeres gyakorlás ennek a képességnek
a fejlődéséhez vezet, gyengén fejlettsége
esetén pedig segít bizonyos m értékig kom ­
p en záln i más, fejlettebb képességekkel.
R a jzb an a háromdimenziós tárgyak
form áját kontúrokkal és fény-árnyékkal
lehet reprodukálni. A fényviszonyok m eg­
H. LIPPERT: EINFÜHRUNG IN DIE PIIARMAKOPSYCHOLOGIE
B i J e z e l é s a f i r m i ’c o p í z i c ’i o l ó g i á 'ja.
A lélek tan, elmekórtan és gyógyszertan
k ülönböző tudományszakai az új diszcip­
lína, a gyógyszerlélektan terü letén talál­
k ozn ak össze. A nagy ném et elmeorvos,
K r a e p e l in 70 óv előtti kezdem ényezését
k ö v e tv e , az egyes ún. pszichotrop, tehát
főleg az agyi folyam atokat befolyásoló
gyógyszerek lélektani hatásának tisztázása
472
ítélését vizsgálta speciális berendezésével
a szerző. K ísérletei arra a következtetésre
ju ttatták, hogy a fény-árnyék az ábrázo­
lásban viszonylag hosszú periódus fo ly a ­
m án a gyermekeknél mint egy bonyolult
kom plexum inaktív komponense v esz részt.
A fény-árnyék csak m egfigyelések és szisz-
tem atikus gyakorlatok útján képes diffe­
renciálódni önálló ingerként. A gyerm ek
már óvodás korában meg tudja külön böz­
tetni a fényrelációt is mint ingert, k ezd et­
ben durvább, később finomabb form ában.
A zonban a fényvisszonyok reprodukálása
rajzokban és a kísérletekben legnagyob b ­
részt m egvalósíthatatlannak bizonyult nem
csak az óvodásoknál, de az alsóbb osztályú
iskolásoknál is.
A k ö n y v utolsó fejezetei szin tén érde­
kesek: a perspektivikus rövidülések m eg­
ítélésével, az azonos színek m egállapításá­
val és a vizuális emlékezettel foglalkoznak.
Az utószó megállapítja a több i k özött,
hogy a szerző e művében az egyes kép ző­
m űvészeti k é p e s s é g e k tanulm ányozására
korlátozódott, nem tárgyalva a m űvészi
a l k o tá s pszichológiai kérdéseit, am elyek a
pszichológia igen érdekes és kevéssé ki­
dolgozott problémáját alkotják.
K ir e je n k o könyve nagy felkészültség­
gel és gazdag kísérleti anyag alapján m eg­
írt m unka, am ely egyúttal a képzőm űvészi
képességek problémakörének beható m o­
nografikus tárgyalását is nyújtja pszicholó­
giai aspektusból. A vonatkozó külföldi
irodalom ból adott kritikai áttek in tés, az
elm életi jellegű fejezetek, a tö rtén eti h iv a t­
kozások, a kísérleti leírások és elem zések,
valam int a kötet végén közölt széles sugarú
bibliográfia — mind alkalmassá teszik e
m űvet m agyar nyelvű kiadására. H a e
m etodológiai és m űvészeti-lélektani szem ­
pontból igen hasznos munka nálunk is m eg­
jelennék, első képviselője lehetne a rem él­
hetőleg rövidesen meginduló m űvészeti-
lélektani könyvkiadásnak.
R tjdas J á n o s
H in s H u ber, Bern és Stuttgart, 1959. 254 old.
korunkban világszerte egyre több k u ta tó t
foglalkoztat. A részleteredmények óriási
töm egének közlése m ellett integrációs,
teh á t összesítési kísérletek is történnek.
E zek egyik legújabb és jelentős term ékének
kell tartanunk L ip p e r t könyvét is.
M int szerzője az előszóban joggal m eg­
em líti, az eddigi ily összefoglalások egyike
sem állította előtérbe a lélektani nézőpon­
tot. D e B oor és W ik l e r közelmúltban
m egjelent hasonló tárgyú könyvei valóban
főként a gyógyszertani szempontokat tar­
tották szem előtt, bár d e B oor könyve
( Pharmakopsychologie und Psychopatho­
logie, Springer, Béri in-G öttingen-Heidel­
berg, 1956.) értékes kórlélektani fejtegeté­
seket is tartalm az. L ip p e r t rendező elvként
valóban a kórlélektani kategóriákat hasz­
nálta fel, m int ezt az első 10 fejezetcím is
m utatja, m elyek egym ás után az ösztönök
és törekvések, az érzelmek és hangulatok,
az észrevevés, a gondolkodás, a cselekvés,
a kifejezés, a tudat, a jellem, ill. szem élyi­
ség, a fejlődés és a kultúra gyógyszerlélek­
tanáról szólnak. A két utolsó fejezet álta­
lános módszertannal, ill. a kémiai szerke­
zet és lelki hatás összefüggésével foglalko­
zik. Rövid utószó után 60 oldalas biblio­
gráfia — m ely 1695 közlem ényt em lít
meg — és részletes tárgym utató zárja a
könyvet.
A bevezetésben a gyógyszerlélektant a
következőképpen határozza meg: „a lelki
életnek a testbe bevitt, kémiailag ható
anyagok által történő befolyásolásának
ta n a.”
Ezután rövid, de ügyes történeti á tte ­
kintést n yújt a m últ századi vizsgálatok­
ról, kiem elve K r a e p e l in alapvető érde­
m eit.
Az ösztönök és törekvések fejezetében
a fokozott és csökkent tevékenységi k ész­
tetéssel, a libido és nemi képesség befolyá­
solhatóságával, a hormonokkal és az alko­
holhatással foglalkozik. A szeret et ct és gyű ­
löletet szerek által befolyásolhatatlannak
tartja, kom plexitásuk m iatt. Kiemeli ezzel
szemben a m unkakésztetés egyes szerek
általi jó fokozhat óságát, m elyet egyébként
a jó közérzet függvényének tart, bár
ugyanakkor az euforizáló szerek jelentős
része passzivitásra hajlam osít. Az egyéni
adottságok ezen reakcióknál is döntő
szerephez jutnak. E m egállapítás több fe­
jezetnek visszatérő m ottója, de ennek ál­
landó kihangsúlyozását valóban jogosnak
is tartjuk.
A következő fejezetben a fájdalomér-
zés, az unalom , a részvét, a gyanakvás, az
ámulás érzéseit, továbbá az esztétikus,
vallásos és kozmikus érzéseket tárgyalja,
elég ötletszerűen, főleg B er in g e r meszka-
linmonográfiájának, továbbá H uxley
meszkalin- és B a u d ela ir e hasis-észlelései­
nek egyes részleteit idézve példaként. A
hangulati részben az agyfüggelék ACTH-
hormonjának pszichés hatását, majd a
szorongás-félelemérzéssel kapcsolatban az
újabb nyugtatószereket ism erteti. Sajnos
itt nem választja külön az erősebb és gyen ­
gébb hatásúakat, idézeteit önkényesen és
főleg a ném et irodalomból veszi. E m ellett
joggal rám utat ezen új szerekkel az ún-
ataraktikákkal kapcsolatos veszélyek re és
visszaélésekre, mert egyes szorongásos á lla ­
potokat hiába igyekeznek ezekkel m eg­
szüntetni, ha azok mögött elhib ázott „ é le t­
beállítottság” , ill. neurotikus k onflik tu s álh
E gyesek (W ik l e r ) egyoldalú felfogását,
m ely szerint az euphoria = ösztön k ielégí­
tés, m íg az érzelmek ennek létrejöttéb en
csak másodrendűek, joggal kritizálja.
A farmako-karakterológia fejezete rá­
m utat arra, hogy egyes kísérletes mérgezési
állapotok mennyire függnek a kísérleti
szem élyek személyiségétől, ill. azok által
egyénien mennyire különbözően n y ilv á ­
nulnak m eg. E részletezéseivel szerző már
a tipológia területére nyúlik á t. A fejezet­
hez tartozik tágabb értelemben a farmako-
pszichodiagnosztika, mely egy b ódu lat lefo­
lyásából a kísérleti személy jellem szerke-
zetére próbál következtetéseket levonni;
ez tek inth ető e szak legősibb ágán ak, m ert
az alkoholt e célból már évszázadokkal ez­
előtt is felhasználták. A m eszkalinbódulat
skizotim és ciklotim egyéneken való
különböző lefolyását többen m eg á lla p íto t­
ták, a skizoidok pl. extatikus élm ényekre
jobban hajlanak, míg utóbbiak a szer ha­
tása a la tt is reálisabbak m aradnak. A kísér­
letezőknek fontos tudni, hogy sú ly o s ski-
zoid egyéneknél ily művi b ódu lat n yílt
pszichózist válthat ki (W ik l e r ). A szerek
által előidézett szem élyiségváltozással kap­
csolatban tárgyalja a kábítószer, ill. nar-
kom ánia problémáját, mely kórkép m eg­
határozásánál szerinte a negatív szem pont
a döntő: narkomán az, akinek elvonási
vegetatív tünetei és diszfóriája csupán új
szerbevitellel szüntethetők. A szer utáni
vágy egyéb ösztöntörekvésekkel nehezen
állítható párhuzamba, még leginkább bizo­
nyos sexuál-perverziókhoz v a g y kórosan
tú lzo tt érvényesülési vágyhoz, stb . hason­
líth ató. A kábítószer megszokás m agyará­
zatára vonatkozóan egymás m ellett a leg­
különbözőbb felfogásokat ism erteti, L.
T o l sz t o j -tói (a bódítószer a lelkiism eret
elhallgattatására való), W e r n e r W a g n e r -
ig (a bódulat a lét-analízis felfogása szerint
az egyén önmagából ki, és önön énje fölé
em elkedést célozza). A fejezet érdekes
anthropológiai következtetésekkel zárul,
m elyek arra utalnak, hogy a kábítószerek
élvezetét helyi adottságokon k ív ü l az egye-
dek egyénisége is meghatározza, pl. É szak -
Indiában az elmélkedő brahmanok inkább
a h asist szeretik, míg az u g y a n o tt lakó,
gyakorlatias rajputok főleg az alkoholt
fogyasztják. Ismerteti E ich h o ltz érdekes
felfogását a kábítószerek periodikusan
változó használatára vonatkozóan. V issza­
m aradott népeknél eleinte eidetiku s szere­
473
k ét használnak (pl. m exikói indiánok),
k ésőb b a fokozódó civilizálódással a han-
gu lat-stim uláló szerek jelentősége fokozó­
dik, m íg végül a modern nagyvárosi embe­
rek fők én t a teljesítm ényfokozó izgatókat
h aszn áliák .
A töb b i fejezet részletes ism ertetése túl­
h alad n á referáló lehetőségeit, mert ezek
eg yéb k én t is adatok halm azából állnak,
m elyek közül néhány tetszetőseb bet kira­
gad n i csupán az összkép m eghamisítása
árán lehetne. Az egyes egym ásután felso­
rolt és gyakran ellentétes megállapítások
p lasztik u s, ha nem is tökéletes képét adják
pl. a kísérletes hallucinációk sajátosságai,
a képzettársítások és tudatállapot befolyá­
solh atósága, a munka és sportteljesítm é­
n y e k fokozhatósága, a közlekedési és tör­
v én y szék i farmakopszichológia jelenlegi
problém akörének. K i kell em elni a kultúra­
fejezet gazdag vallási, m itológiai és m ű­
vészetlélek tan i vonatkozásait, bár a poli­
tik a i alfejezet egyes m egalapozatlan felte­
v ések et is kritika nélkül idéz.
A módszertani fejezet tekinthető a
k ö n y v legnívósabb és legeredetibb részé­
nek. B evezető példájával M. B leuler
n y om án a férfi sexuális horm onnak a nőkre
gyak orolt öt különféle hatáslehetőségét
v á zo lv a m utat rá a várható szerhatás elő-
rekövetkeztetésének nehézségeire, melyet
a szem élyiség, az élettörténet és a m otivá­
ció d ön tően befolyásolnak. R ám utat Ma ­
y e r — G ro ss megállapítására, m ely szerint
a szer h atás mennyire az adag függvénye is:
kis adagnál a szem élyiségvonásoktól függ
a m egnyilvánulása, nagy adagnál a mér-
gezéses állapotot szokványos delirium képe
b izon yítja, míg e két szélsőség között mint­
egy k özép en az egyes anyagok sajátos jel­
lem ző hatása nyilvánulhat m eg. Ismerteti
474
K a l in in a híres kísérletét, ki három —-
tizen ö t atropin injekcióval em bereken fel­
tételes reflexet épített ki, m ely u tán kony­
hasó o ld a t is több-kevesebb atropinhatást
eredm ényezett egy ideig: Íg y b izonyította
e leh ető ség szükségszerű figyelem bevételét
m inden szerhatás megítélésénél.
A szer-lélektani kísérletek nehézségei­
nek elem zésénél ez utóbbi adat alapján
rám u tat az ismétléshatás, továbbá az elő-
revárás és szuggesztibilitás (ún. placebo-
hatás) hibaforrásaira és a tesztvizsgálatok
k orlátozott értékelhetőségére. M érlegeli az
elm ebetegekkel végezhető kísérletek érté­
két, to v á b b á az állatkísérletek fontosságát.
Ö sszefoglalva azt mondhatjuk, hogy a
k ö n y v , hibái és fogyatékosságai m ellett is,
ala p v ető munka, mely akkor is hiányt
p ótol, h a szükségszerű eklekticizm usában
is erősen szubjektív, ötletszerű és egy-egy
tetsze tő s, de nem lényeges idézet felhasz­
nálásának nem tud ellenállani. E lőnyeként
kell felh ozn i a régibb, így a hasisra és mesz-
kalinra vonatkozó adatok részletezését,
m elyek alapvető megállapításokhoz v ezet­
tek, de m elyeket a legmodernebb szerzők
szívesen elmellőznek; további előnye az,
hogy a pszichológusok ős az orvosok szá­
mára egyaránt érthető könyvet írt a kellő
élettan i és lélektani nívó lecsökkentése nél­
kül. R ezignáltan kell m egállapítanunk,
hogy a gyors kutatási tempó m ellett m ily
k önn yen elavulnak a legújabb k ön yv egyes
fejezetrészei is: e könyv is lényegében az
1957-es é v adataival zárult és a zó ta sok
új eredm ény született. E z azonban hasz­
nálhatóságát nem befolyásolhatja: m in­
den ily k ö n y v egy fejlődési fázis lezárulását
jelzi m érföldkőként, teljességre eg y sem
törekedhet.
B öszörm ényi Z oltán
 F o LYÓIR ATS ZE MLE
АКАДЕМИЯ ПЕДАГОГИЧЕСКИХ' HAyk РСФ СР
ВОПР ОСЫ
психологии
1956. 1. szám
338. А . В . Запорож ец : Проблема произ­
вольных движений в свете трудов И. М.
Сеченова
А. V. Z aporozsec : A z akaratlagos mozgá­
sok problémája I. M. Szecsenov m unkái­
nak fényében. 3—10. old. A d u rv á n
m echanisztikus koncepciókkal e lle n té t­
ben, am elyek ta g a d já k a középső pszi­
chikus láncszem szerepét a k a ratla g o s
m ozgások végzésében, S zecsenov és
P avlov a z t ta rto ttá k , hogy ez u tó b b ia k
a g o ndolat következm ényei, am elyek a
pszichikus aktusokból folynak. E m e llett
az id ealisták k al szem ben az v o lt a véle­
m én y ü k , hogy ezek a pszichikus a k tu ­
sok n em a m ozgás végső okai, h an e m az
ag y reflexes válaszai, am elyek tö rv é n y ­
szerűen keletkeznek a kö rn y ezet h a t á ­
sára.
339. П. И. Зинченко : О некоторых вопро­
сах изучения памяти
P . I. ZiNCSENKo: A z e m lék ezés ta n u l­
m á n y o z á sá n a k n é h á n y kérd ésérő l. 11— 18.
o ld . A szerző n é h á n y o ly a n k é rd é s t v iz s ­
g ál, a m e ly a p szich o ló g iai és a fizio ló g ia i
k ö lc s ö n v isz o n y á n a k fe ltá rá s á h o z t a r t o ­
z ik a z em lé k e z e t ta n u lm á n y o z á s á b a n .
A z e m lé k e z e t belső tö rv é n y s z e rű s é g e i
f e l tá r á s á n a k szükség es fe lté te le a z á l t a ­
lá n o s fizio ló g iai tö rv é n y s z e rű s é g e k t o ­
v á b b i ta n u lm á n y o z á s a és k o n k r e tiz á ­
lá s a . E v izsg áló d á so k k iin d u ló p o n tjá u l
a z o n tö rv é n y sz e rű s é g e k s z o lg á ln a k , a m e ­
ly e k — m iv e l a belső te v é k e n y sé g fe lté ­
teleinek k a ra k te risz tik á já v a l k ap c so la­
to sa k —- a pszichológiai k u ta tá s o k e re d ­
m én y eit képezik. A cikk v ita tja Sz. L.
R u b in s t e in m eg állap ításait (V oproszi
P szihologii 1955. 1. szám ) a fiziológia
és a pszichológia tá rg y á v al k ap c so la tb an .
340. А . В . В еденов: Личность к ак предмет
психологической науки
А. V. Ve g y e n o v : A s z e m é ly is é g m in t а
p s z ic h o ló g ia i tu d o m á n y tá r g y a . 19—33.
old. V itacikk. A szerző m egjelöli a sze­
mélyiség fo galm ának pszichológiai t a r :
ta lm á t; jellem zi pszichikus fejlődésének
legáltalán o sab b feltételeit; m e g m u ta tja ,
hogy e feltételek m eg h atáro zzák az em ­
ber pszichikai élet jelenségeinek fejlő d é­
sét. A szem élyiség pszichológiai fo g alm á­
n ak ta rta lm á t a lk o tjá k az em b er g o n ­
dolatai, érzelm ei és vágyai, am ely ek k i­
fejezik sz u b jek tív viszonyát az ő t k ö rü l­
vevő valósághoz; v alam in t k épességei­
nek összessége, am elyek leh ető v é teszik,
hogy hasznos ta g ja legyen a tá rsa d a lo m ­
n ak és realizálh assa g o n d o la tait, érzel­
m e it és v ág y a it.
341. Д . Г . Э л ь к и н : Забывание и условный
рефлекс
D. G. E l k in : A z elfelejtés é s a fe ltételes
re fle x . 34—41. old. A szerző k ísérletek
a la p já n v o n ja le k ö v etk ez tetése it. E gy
nehéz elem elfelejtése egy m e g ta n u lt
an y a g b an , az ugyanazon a h ely en , egy
m ásik an y a g b an levő elem elfelejtésé­
hez vezet, m égha ez u tó b b i sem m ilyen
nehézséget sem jelent. A felejtés ebben
az esetben g átláso s feltételes reflex je l­
legű. E jelenség azoknál fig y elh ető meg
élesen, akiknél a n eg a tív időleges k a p ­
csolatok viszonylag k önnyen a la k u ln a k
ki. A feltételes-reflexes felejtés n em t a ­
lálh ató m eg nehezen képződő g átláso s
reflexek és a m ásodik jelzőrendszer je ­
lentő s a k tiv itá s a esetén.
475
342. М . С. Шехтер: Об участии второй
сигнальной системы в процессах обра­
зования условных связей
M. Sz. Sehtyer : A m ásodik jelző-
rendszer részvételéről a feltételes kap­
csolatok létrejöttének folyam ataiban. 42—
52. old. A szerző b e b iz o n y ítja , hogy
a z em b er legegyszerűbb k ap c so la tai­
n a k lé trejö tte is erősen fü g g a m ű ­
k ö d ő szókapcsolatoktól. N y o m o n követi,
h o g y ennek a h a tá sn a k a jellege m ilyen
v isz o n y b an van a szó álta lá n o síto tt
s tru k tú rá já v a l. A szerző k u ta tá s a in a k
fő irá n y a a szó szabályozó fun k ció ján ak
ta n u lm á n y o zá sa azzal a szerepével k ap ­
cso latb an , am elyet m in t á lta lá n o síto tt
in g e rk e ltő játszik.
343. 3 . А. Решетсва: Р оль ориентировоч­
ной деятельности в двигательном на­
выке
Z. A. R esetova : A tájékozódási tevé­
kenység szerepe a mozgáskészségben. 53—-
63. old. A m ozgáskészség k ialakulásánál,
k é ső b b az új k ö rü lm én y ek k ö z ö tti fel-
h a szn á lásá n ál és á té p íté sé n é l egyrészt
a tájék o zó d ási m ozgások egész rendszere,
m á sré sz t a vég reh ajtó m u nkareakciók
m anifesztálódnak. A z előbbiek és az
u tó b b ia k között b o n y o lu lt kölcsönvi-
szo n y áll fenn. A k é szsé g átv itel irán y í­
tá s a m indenekelőtt a tá jék o z ó d ási tevé­
k en y ség irán y ítása.
344. H . И. Чуприкова: Об изменениях
динамики нервново возбуждения в про­
цессе упражнений
N . I. Csttprikova: A z id e g i serken tés
d in a m ik á já n a k v á lto z á s a ir ó l a g y a k o rlá ­
s o k fo ly a m a tá b a n . 64— 69. old. A gya­
k o rla to k során az idegi se rk en tés irra-
d iá ció ja szű k íti h a tá s á n a k sz fé rá ját m ind
időben, m ind té rb e n , és v ég ü l m egszű­
n ik . E z a folyam at az em b ern él lényege­
se n gyorsabban m egy végbe, m in t az
álla to k n á l. M axim um 8 — 10 kísérletet
k ív á n . A szerző k ísé rle te ib e n nem m u ­
ta tk o z o tt sem m ilyen korreláció egy­
ré s z t a krónikus k o n c e n trá c ió sebessége
és állandósága, m á sré sz t a z idegi ser­
k e n té s dinam ikus irra d iá c ió já n a k és
k o n cen tráció ján ak g y o rsa sá g a között.
345. А . А.Люблинская: Некоторые особен­
ности взаимоотношений слова и нагляд­
ности в формировании представлений у
ребёнка-дошкольника
A. A. L jublinszkaja : A szó és a szem­
léletesség kölcsönviszonyának néhány sa­
játossága a képzetek kialakulásában az
óvodáskorú gyermeknél. 70—80. old. A
476
k ép z etek lé trejö tte a gyerm ekeknél n em
eg y szerű benyom ás, am ely m eg m arad a
tá r g y érzékelése u tá n is, h an em bo n y o ­
lu lt fo ly am at. A tá rg y ró l a lk o to tt k é p ­
ze t keletkezésében lényeges jelentősége
v a n a ny elv n ek . A szót ebben a fo ly a­
m a tb a n igen sokoldalúan alkalm azzák.
A k é p z e t k ialak u lási fo ly a m a tá n a k sa já ­
to ss á g a a tá rg y érzéki képe és szóbeli
jelölése változó k ö lcsö n h atásáb an tá ru l
fel.
346. А . Г . В иш непольская: Влияние соот­
нош ения орфограмм в лексике на пра­
вописание учащихся
A. G . V isn y e po l sz k a ja : A z o rto g ra m -
m o k v is z o n y a in a k h a tá s a a le x ik á b a n a
ta n u ló k h e ly e s írá s á ra . 81—89. old. A
h ely esírás ta n ítá s a so rán figyelem be kell
v e n n i — az olyan tén y ező k m ellett, m in t
a ta n u ló k kiejtése és d ia lek tu su k sa já ­
to ssá g a i — az írásos n y elv á lta lu k elsajá­
t í t o t t általán o s te n d en ciáit. Az o k ta tá s
sz á m á ra lényeges — különösen a k ö ­
zépső és felső o sztály o k b an — , hogy a
p ed ag ó g u s m egértse a n éh a v á ra tla n és
p a ra d o x n a k tű n ő írásos h ib á k k eletk e­
zését, am elyek a la p já t g y a k ra n lex i­
k á n k á lta lá n o síto tt h a tá s a képezi. A
szerző beszám ol ezzel kapcsolatos k ísé r­
leteirő l.
347. Л . А . Л евш и н: О роли слова в воспи­
тании
L . A. L e v s in : A szó sz e re p é rő l a n e v e lé s­
b en . 90— 99. old. A cik k a nevelés so rán
tö rté n ő verbális rá h a tá s n ag y és bo n y o ­
lu lt p ro b lém ájá n ak n éh á n y o ld alát v izs­
g á lja . A verbális rá h a tá s pszichológiai
m ech an izm u sán ak elégtelen ism erete a
szó n ak m in t nevelési eszköznek g y ak o r­
la ti felh aszn álásáb an d u rv a hibákhoz
v e z e te tt, am elyek széleskörű k ritik á t
v á lto tta k ki. De ez a k ritik a egy m ásik
szélsőséghez ju tta t: a szó nevelési sze­
re p é n e k lebecsüléséhez s ezzel eg y ü tt
a nev elés eszmei sz ín v o n alán ak csökke­
néséhez.
348. С. H . Б еляева-Э кзем п лярская: При­
менение понятий физиологического уче­
ния И. П. Павлова в учебном курсе пси­
хологии в педагогических институтах.
Sz. N . B e l ja je v a -E kzem pljarszka -
j a : I . P . P avlov fiz io ló g ia i ta n ítá s á n a k
a lk a lm a z á s a a p e d a g ó g ia i fő isk o lá k p s z i ­
c h o ló g ia i o k ta tá sá b a n . 100— 103. old.
A szerző ja v a sla to k a t tesz a pszichológiai
o k ta tá s egyes nehézségeinek m egszün­
te té s e , szín v o n alán ak em elése céljából.
349. О. И . Н икиф орова : „Психология ри­
сунка и живописи”
О. I. N y ik ifo r o v a : „A rajzolás és festés
pszichológiája” e. kö n y v ism ertetése.
104— 106. old.
350. Ф. H . ГсноС олин: „Вопросы психо­
логии внимания в школе”
F. N. G o n o bo lin : „A figyelem pszicho­
lógiájának kérdései az iskolában” c.
könyv (I. V. S ztrahov m űve) ism erte­
tése. 107— 109. old.
351. H . А . Р ы бни ков: К истории психоло­
гической библиографии
N. A. R ib n y ik o v : A pszichológiai bib­
liográfia tö rtén etéh ez. 109— 112. old.
352. Д . А. О ш анин: Психология в Бол­
гарии
D. A. O s a n y in : Pszichológia B ulgáriá­
ban. 113— 115. old.
353. Ф. H. Гоноболин : 75-летие профес­
сора Н. А. Рыбникова
F . N . G o n o bo lin : N. A. R ibn y ik o v
professzor 75 éves. 116— 117. old.
354. С. M . В аси лей ски й : Кафедра психо­
логии горьковского педагогического Ин­
ститута г м. М. Горького и ее научно-
исследовательская работа
Sz. М. V a s z il e js z k ij : A gorkiji G orkijról
elnevezett P edagógiai Főiskola pszicho­
lógiai tanszékének tudom ányos k u ta tó
m u n k á ja. 118— 119. old.
355. В . И . И л ь и н а : Научная работа на
кафедре психологии 1-го московского
Педагогического Института иностранных
языков
V. I. I l j in a : T udom ányos m u n k a az I.
m oszkvai Idegen nyelvű Pedagógiai F ő ­
iskola pszichológiai tanszékén. 119—
120. old.
3Í 6. Памяти H. Ю. Войтониса
N . J . VojTONisz em lékének. 121 — 122.0.
357. О. М. Концевая
O. M. K oncevaja (Nekrológ). 123. old.
3Î8. В . E . Р ы м аренко : Новый аппарат
для демонстрации некоторых закономер­
ностей высшей нервной деятельности в
курсе психологии
V. J . R im a r e n k o : Ú j a p p a r á tu s a felső
id e g te v é k e n y sé g n é h á n y tö r v é n y sze r ű sé g é ­
n e k d e m o n s trá lá sá ra p sz ic h o ló g ia i k u r z u ­
so n . 124— 128. old.
1956. 2. szám
359. Двадцатый съезд КПСС и задачи
психологической науки
A z 8 Z K P X X . k o n g re sszu sa é s a p s z i ­
c h o ló g ia i tu d o m á n y fe la d a ta i. 3— 7. old.
A v ezércikk rá m u ta t a szo v jet p szich o ­
lógia azo n felad ataira, am ely ek re az
S Z K P X X . K ongresszusának ta n u lsá g ai
rá irá n y íto ttá k a figyelm et. K ülönös
sú lly al em líti ezek k ö zö tt a k o rag y e rm e k ­
k o r in te n zív eb b vizsg álatán ak , a m u n k a-
lé le k ta n i tevékenység elm élyítésének és
a pszichológia fo k o zo ttab b orvosi a lk a l­
m a z á sá n a k szükségességét.
360. M . В . Соколов: Вопросы психологи­
ческой теории на русских съездах по
педагогической психологии
M. V. S zokolov : A p sz ic h o ló g ia i e l­
m éle t k é rd é s e i a z orosz n e v e lé slé le k ta n i
k o n g re sszu so k o n . 8—22. old. A z 1905.
és 1917. évi fo rrad alm ak k ö zö tti id ő ­
sz a k b a n P é te rv á ro tt ö t pszichológiai
kongresszus ülésezett, am elyek kö zü l a
k ét első t „ a pedagógiai pszichológia
ko n g resszu sa” , a három u to lsó t „ a k í­
sérleti pedagógia kongresszusa” név en
h ív tá k össze. Az ezeken a k o n g resszu ­
sokon heves v itá k k ö zep ette m e g tá r ­
g y alt kérdések n ap jain k ig sem v esztet -
té k el a k tu a litá su k a t, ezért tö rté n e ti
ta n u lm á n y o z á su k figyelm et érdem el.
361. E . С. К у зь м и н : О современных зада­
чах истории психологии
Е . Sz. K u zm in : A p szic h o ló g ia tö rté n e t
je le n le g i fe la d a ta iró l. 23—27. old. A
szerző á tte k in ti azo k at a fela d a to k a t,
am elyek a b b a n az időben a sz o v jet pszi­
ch o ló g iatö rtén et m űvelői e lő tt á llo tta k .
M egállapítja, hogy a p szich o ló g iatö rté­
n e t a pszichikus tevékenység jelenségei
és tö rv én y e s tudom ányos m egism erésé­
n ek tö rté n e té t tanu lm án y o zza, a m in t e
jelenségek és törv én y ek az évszázadok
so rán fe ltá ru lta k a filozófusok, p szich o ­
lógusok, m a teria lista te rm é sz e tk u ta tó k
elő tt.
362. А . А . К ут ел и я : О принципиальных
позициях теории установки Д . Н. У з­
надзе
A. A. K u t y e l ija : D. N. U zna dze beál-
litá se lm é le lé n e k e lv i k érd éseirő l. 28—37.
old. V itacikk. A szerző b írá lja D . N.
477
 U z n a d z e grúz professzor ú n . „beállítás-
e lm é le té t” , am ely szerinte a freu d i t u ­
d a t ta l a n ú j form ában való jelentkezése.
363. Д . А . О ш анин: Кривая колебаний
латентны х периодов простой психоло­
гической реакции — показатель инди­
видуальны х особенностей
D . A . O s a n y i n : A z egyszerű pszichikus
reakció látens periódusainak ingadozás-
görbéje — egyéni tulajdonságok mutatója.
3 8 — 60. o ld . A szerző m ű s z e re s a p p a r á ­
t u s s a l k u t a t t a a cím b e n m e g je lö lt t é ­
m á t , s a z e re d m é n y e k e t is m e rte ti.
364. Я . Б . Л ехт м ан и Ю. С. П ечат ников :
О взаимовлиянии сигнальных систем
при сочетании мышечной работы с ум­
ственной
J . В . L e h t m a n és J . Sz. P e c s a t n YiKOv:
A je lző re n d s ze re k k ö lcsö n h a tá sá ró l a z iz o m ­
m u n k á n a k g o n d o la ti tev é k e n y sé g g e l v a ló
ö s s z e k a p c s o lá s á n á l. 51— 63. o ld . K o m p ­
l i k á l t r itm ik u s m o zg áso k v é g r e h a jtá s á ­
v a l t ö r t é n ő edzés ú tj á n jo b b á te h e tő e
m o z g á s o k k o m b in á lá s á n a k e re d m é n y e
a r i t m e t i k a i fe la d a to k m e g o ld á sá v a l. L é ­
n y e g e s je le n tő s é g ű az izom - és a z é rte lm i
te v é k e n y s é g eg y id e jű f o l y ta t á s á r a v aló
fe lk é s z íté s leg ésszerű b b m ó d sz e re in e k
f e l t á r á s a és e x p e rim e n tá lis m e g a la p o ­
zása.
365. Д . H . Б огоявленский: О некоторых
особенностях анализа и синтеза при
усвоении знаний
D . N . B o g o ja v len szk ij : A z analízis és
a szintézis néhány sajátosságáról az isme­
retek elsajátításánál. 6 4 — 73. o ld . M in d ­
e d d ig a z a n a líz is és sz in té z is fo g a lm á t,
p s z ic h o ló g ia i lé n y eg é n ek f e l tá r á s a h e ­
l y e t t , c s u p á n lo g ik ailag h a tá r o z tá k m eg.
A z ily m ó d o n é rte lm e z e tt g o n d o la ti m ű ­
v e le t e k elsz ig e te lő d te k a tö b b i m e g is­
m e r é s i fo ly a m a ttó l. I. P . P avlov az
a n a lí z is t és sz in té z ist a k ö z p o n ti ideg-
r e n d s z e r le g m a g a sa b b része a la p v e tő t e ­
v é k e n y s é g é n e k n ev ezte. A sze rz ő e té t e l­
b ő l k iin d u lv a , a P szich o ló g iai I n té z e t
n e v e lé s lé le k ta n i la b o r a tó r iu m á n a k k u ­
t a t á s a i a la p já n v iz sg á lja a f e n t i té m a ­
k ö r n é h á n y v o n a tk o z á s á t.
366. В . А . К р ут ец к и й : Понимание и
оценка школьниками некоторых мораль­
ных качеств личности
V . A . K r u t y e c k ij : N é h á n y e rk ö lc si
s z e m é ly is é g v o n á s iskolások á lt a li é rte lm e ­
z é s e é s érté k e lé se . 74— 88. o ld . A k ö zép -
is k o lá s o k is á lla n d ó a n h a s z n á ljá k a sz e ­
m é ly is é g o ly a n m o rális és p szic h o ló g ia i
je g y e i t ta r ta lm a z ó fo g a lm a k a t, m in t az
á ll h a ta t o s s á g , h a tá ro z o tts á g , fé rfia s sá g ,
478
b áto rsá g , érzékenység, szerénység, b e­
csületesség, kötelességórzet. A szerző az t
vizsg álja, hogy a ta n u ló k m ily en té n y ­
leges ta rta lm a k a t ad n ak ezeknek a fo­
g alm ak n ak , a jelenségek m ely szférá­
já r a terjesz tik ki őket, v a la m in t hogy
m ily en fejlődésen m ennek á t e fogalm ak
a ta n u ló k gondolkodásában az id ő k fo­
ly a m á n , növekedésük során.
367. С. Л. Р убинш т ейн : Еще раз к во­
просу о психологической теории (Кри­
тические замечания)
S z. L . R u b in s t e in : M é g e g y s ze r a p s z i ­
c h o ló g ia i elm élet kérdéséh ez ( K r itik a i m e g ­
je g y z é se k ). 89— 90. old. A sz e rz ő P . I .
ZiNCSENKÓnak a V o p ro szi P szih o lo g ii
1956. 1. sz á m á b a n m e g je le n t c ik k é re
re a g á l, a m e ly v i t a t j a R u b in s t e in egy
k o r á b b i c ik k é n e k m e g á lla p ítá s a it a f i ­
z io ló g ia és a p szich o ló g ia tá r g y á v a l k a p ­
c s o la tb a n .
368. Письмо профессора Анри Валлона
редактору журнала „Вопросы Психо­
логии”
H e n r i W allon p ro fe sszo r le v e le a V o­
p r o s z i P s z ih o lo g ii c. f o ly ó ir a t s z e r k e s z ­
tő jé h e z. 91— 92. old. A V oproszi P szi­
hologii 1955. 4. szám áb an L . I. A n c i -
fe r o v a tollából cikk je len t m eg H e n r i
W a llo n tudom ányos tevékenységéről.
W a l l o n , kifejezve a cikk m egjelenése
fe le tti öröm ét, levelében v itá b a száll
a n n a k egyes p o n tjaiv al, ahol A n c if e -
rova értékelése ellen tétb en áll m in d
W a llo n n y o m ta tá sb a n m eg jelen t m u n ­
k áiv al, m in d az évek so rán elh an g z o tt
elő ad ásaiv al.
369. Н .Ф . Д о б р и н и н : „Особенности позна­
вательной деятельности учащихся вспо­
могательной школы
N . F . D o b r in y in : „A kisegítő iskola
ta n u ló i m egismerő tevékenységének sa ­
já to ssá g a i” c. kö n y v ism ertetése. 93 —
97. old.
370. E . H . Соколов: Об условнорефлектор­
ных основах психической деятельности.
Е . N. Szokolov : A p szic h ik u s te v é k e n y sé g
fe lté te le s-re fle x e s a la p ja ir ó l. 97— 101. old.
371. С. А . П ет руш евский: О современном
состоянии психологической науки в
К итае и о развитии научного контакта с
китайскими психологами
Sz. A . P e t r u se v s z k ij : A p s z ic h o ló g ia i
tu d o m á n y jelen leg i h elyzete K ín á b a n é s a
k ín a i p szic h o ló g u so k k a l fe n n á lló tu d o m á ­
n y o s k o n ta k tu s fejlődése. 102— 108. o ld .
372. В . М . Экзем плярский : Работа кафедра
психологии целябинского Педагогиче­
ского Института
V . М. E k z b m p l ja b s z k ij : A cse lja -
b in s z k i P e d a g ó g ia i F ő isk o la p s z ic h o ló g ia i
ta n s zé k é n e k m u n k á ja . 109— 110. old.
373. A. P. Л у р и я и H. Г. М о р о зо ва : Н ауч­
ная сессия по вопросам дефектологии
A . R . Lu k ija és N . G. M o r o z o v a : G y ó g y ­
p e d a g ó g ia i k érd é se k k e l fo g la lk o z ó t u ­
d o m á n y o s ü lésszak . 110— 118. o ld .
374. Ф. H . Гоноболин и В. И. З ы к ова:
Н аучная сессия Института Пхихологии
АПН РСФСР
F . N . G o n o b o l in és V . I . Z ik o v a : A z
O SZFSZK P e d a g ó g ia i T udom ányos
A k a d é m iá ja P szic h o ló g ia i In té ze té n e k
tu d o m á n y o s ü lé ssza k a . 118-— 120. old .
375. Л . Я - Б еленькая : Сеченовские дни в
одесском университете имени И. И. Меч­
никова
ДОКЛАДЫ
АКАДЕМИИ
ПЕДАГОГИЧЕСКИХ НАУК
РСФСР
1938. 2. szám
378. В . Я . Ды м ерский : К вопросу о зри­
тельном восприятии направления дви­
ж ения
V. J . D ü m e r s z k i j : A m o z g á si ir á n y lá ­
tá s i észlelésén ek kérdéséről. 47— 52. old.
A k ísé rlet célja az, hogy elem ezze az
asszociációt, m elynek a la p já n a m eg­
figyelőhöz viszonyítva a tá rg y mozgási
irá n y á n a k észlelése m egvalósul. M egál­
la p íta n i a z f a m ennyiségi és minőségi
függőséget, am ely a tá rg y tényleges
m ozgási irán y a és lá to tt irá n y a között
v an. K id eríten i a tá rg y m ozgási irán y a ,
észlelésének szerepét a sebesség és ezen
tá rg y a k abszolút tá v o lsá g án ak észlelé­
sében.
379. В . А . М а р а е в : Взаимодействие непо­
средственного раздражителя с устным
и письменным словом
L. J . B e l e n y k a j a : S ze c s e n o v i n a p o k a z
I . I . M e c s n y ik o v r ó l e ln e v e ze tt o d e s s z a i
eg y e te m e n . 120— 123. old.
376. В . А . А рт ем ов: Совещание секции по
исследованию речи комиссии по акустике
АН СССР, посвященное методам иссле­
дования речи
V. A. A r t y o m o v : A S z o v je tu n ió T u d o ­
m á n y o s A k a d é m iá ja a k u s z tik a i b iz o tt­
sá g á b a n m ű ködő b e s z é d k u ta tá s i sz é k e id
ta n á c sk o zá sa a b e szé d k u ta tá s m ó d s ze re i­
n e k tá r g y á b a n . 123— 125. old.
377. А . И . М ещ еряков : Совещание по во­
просам физиологии и патологии речевой
деятельности
А. I. M e s c s e r j a k o v : A b e sz é d te v é k e n y ­
sé g fiz io ló g iá já n a k és p a to ló g iá já n a k k é r­
d é se irő l ö sszeh ívo tt ta n á c s k o zá s. 125—
126. old.
R u d a s J ános -
V. A. M a r a je V : A k ö zvetlen in g erk ellő
k ö lc sö n h a tá sa a k im o n d o tt é s íro tt szó v a l
53— 55. old. A zt vizsgálja, h o g y a h a l­
lo tt, k im o n d o tt és leírt sz a v a k a n n y ira
szorosan kapcsolatosak eg y m ás k ö zö tt,
hogy ez egyform a sajáto sság o k a t szül
a k ö zv etlen in g erk eltő v el és k ö v etk ezés­
képpen a közvetlen in g e rk e ltő és a k i­
m o n d o tt szó k ö lcsö n h atása ism ereté­
nek a la p já n egészében az első és m ásodik
jelzőrendszer k ö lcsö n h atásáró l beszél­
het ü n k -eí
380. А . К . М а р к о ва : Формирование обоб­
щенного умственного действия звуко-
различения
А. К . M a r k o v a : A h a n g m eg k ü lö n b eztetö
é rte lm i cselekvés á lta lá n o s ítá s á n a k fo r m á ­
lá s a . 57— 60. old. Az írás-o lv asás elsa­
já títá s a leh etetlen a beszéd h an g tan i
analízise nélkül. Az á lta lá n o sa n a lk a l­
m a z o tt m ódszerben a szó b an ta lá lh a tó
hang o k at adott form ula a la p já n elem ­
zik. A szerző e ttő l eltérő en a szóban t a ­
lá lh ató összes hangot m in d en előzetes fo r­
m u la n élk ü l elem ezteti. E n n e k alap ján
a g y erm ek tájék o zó d ik a szó b an ta lá l­
h a tó h an g o k viszonyáról, s m eg k ö n n y íti
a h an g m eg k ü lö n b ö ztetésb en való já r ­
ta ssá g k ialak u lását.
381. H . С. М а н сур о в: Влияние речевой
формулировки и чертежа на выбор спо­
соба решения задачи
N. Sz. M a n s z u r o v : A sz ó b e li fo r m u la é s
r a jz h a tá s a a fe la d a tm e g o ld á s m ó d já n a k
470
 k iv á la s z tá s á r a . 61— 64. old. V a n n a k olyan
m a te m a tik a i feladatok, m e ly e k m egol­
d á s á r a tö b b lehetőség v a n . M itő l függ
a fe la d a t megoldási m ó d já n a k k iv á ­
la sz tá sa ? Ezzel k a p c so la tb a n m ilyenek
a gondolkodási fo ly a m a t sajátosságai?
A ta n u ló k o k ta tásáb an e z e k re a nagy
je le n tő sé g ű kérdésekre ig y e k sz ik a vizs­
g á l a tt a l választ adni.
382. И . С . Л аденко: О процессах мышле­
н и я, связанных с установлением отно­
ш ения эквивалентности
I . S z . L a g y e n k o : A z ekvivalen s kapcso­
la t megállapításával kapcsclatos gondol­
kodási folyamatokról. 65— 68. old. Az
e k v iv a le n s h ely ettesítést, v a la m in t az
ezzel kapcsolat os fo g alm ak m e g állap ításá t
m é ré s segítségével v ég ezte a szerző.
383. А . В . Запорож ец : К вопросу о воз­
никновении так называемых произволь­
н ы х движений
А. V. Z a p o r o z s e c : A z úgynevezett aka­
ratlagos mozgások létrejöttének kérdésé­
hez. 69— 72. old. E m b e re k k e l végzett
k ísé rle te k b e n a tá jék o z ó d ási te v é k e n y ­
sé g ak tiv izáció ja a fig y e le m n e k a m ár
k id o lg o z o tt feltételes m o zg ási reakcióra
v a ló irán y ításá v al k a p c so la to s. E z a
t é n y a fenti reakcióknak a k a r a ti, tu d a ­
to s a n irá n y íto tt jelleget a d .
3 8 4 . H . H . П сддьяксв: Формирование и
автоматизация двигательных реакций у
детей дошкольного возраста в условиях
переменной сигнализация
N . N . P o d g y j a k o v : M o z g á s i rea k ció k
k ia l a k ít á s a és a u to m a tiz á lá s a óvo d á sk o rú
g y e rm e k e k n é l változó je lz é s i fe lté te le k kö­
z ö tt. 73— 76. old. A k ís é rle tb e n a gyer­
m e k e k tájékozódó-m egism e rő te v é k e n y ­
sé g é n e k sajátosságait v iz sg á lja mozgási
re a k c ió k kialakításakor. E n n e k vizsgálá-
s á tk é t kísérleti so ro za tb an v é g e z te 20—
20 fő v el. Minden kísérleti so ro z a t 20 gya­
k o rla tb ó l állt. A k ísé rlet m e to d ik á já ­
n a k és eredm ényeinek ré sz le te s leírását
közli.
3 8 5 . A . E. Туровская: О развитии движе­
ний младенца в процессе м анипулирова­
н и я предметами
А. Е . T i t r o v s z k a j a : A c se c se m ő m o zg á ­
s á n a k fejlődéséről tá r g y a k k a l v a ló m a n i­
p u l á l á s fo lya m a tá b a n . 77— 80. old. A
csecsem ő m anuális m ozgása tá rg y a k k a l
v é g z e tt tevékenység f o ly a m a tá b a n fe j­
lő d ik . A bból a pavlovi ta n ítá s b ó l k iin ­
d u lv a , hogy a reflexes a k t u s o k szenzo-
rik u s afferens része v e z e tő „ a lk o tó ”
s z e re p e t játszik, a z t v iz sg á lja , hogy a
csecsem ő tárgyas m a n ip u lá c ió ja m e n n y i­
480
b en fo rm á ló d ik az afferens im pulzusok
h a tá s a a la tt, — am ely ek a cselekvés
v é g re h a tá sa k o r jö n n ek lé tre.
386. Л . С. Ц вет кова: Роль ориентировочно-
исследовательской деятельности и раз­
личны х подкреплений в образовании
двигательных навыков у детей-дошколь-
ников
L . Sz. C v e t k o v a : A tá jé k o z ó d á s i ( k e ­
re s ő ) k u ta tó tevéken ység é s kü lön böző
m e g e rő síté se k sze re p e m o z g á si készségek
k ia la k ítá s á b a n ó vodáskorú g y e rm e k e k n é l.
81— 84. old. Az á lla to k n á l feltéte les re f­
le x ek k ia la k ítá sá b a n alap v e tő szerepet
já tsz ik a fe lté tle n m egerősítés. Az em ­
b ern é l e t tő l eltérő en az időleges k ia la ­
k ítá s b a n különös jelentőségre teszn ek
sz e rt a feltéte les m egerősítések, p o n to ­
sa b b a n a szóbeliek, m ely ek ren d k ív ü l
so k o ld a lú a k és sz a k a d a tla n u l v á lto z ­
n a k . A fejlődés különböző sz ak aszán a
m eg erő sítő in g erek jelentősége a fe lté ­
te les reflex e k k ia la k ítá sá b a n k ü lö n ­
böző. A k ísé rlet célja an n a k nyom onkö-
vetése, h o g y m ily en h a tá ssa l v a n n a k a
külö n b ö ző m egerősítések a m ozgási kész­
ségek k ia la k ítá sá ra különböző életk o rú
ó v o d áso k n ál.
387. В . П . Зи н ч ен к о: Зависимость образо­
ван и я установки от осознания связи
м еж ду признаками установочных объек­
тов
V. Р . Z i n c h e n k o : B e á llíto tts á g k ia l a k í­
tá s á n a k fü g g ése a b eá llító tá r g y a k je g y e i
k ö zö tti k a p c s o la t fe lism e ré sé tő l. 85— 88.
old. A f e lte tt k érd ést 3— 7. éves óvodás
g y erm e k ek k e l végzett n ég y k ísérletb en
v izsg álja. A k ísérletek b en az összeállí­
ta n d ó tá r g y a k szerepét c ig a re tta és gyu-
fásd o b o zo k tö ltik be, am ely ek et piros,
zöld v a g y szürke p a p írra l ra g a s z to tta k
be. A d obozok sú ly a 25 g, 50 g és 100
g. A k ísé rle ti szem élyeknek különböző
fe la d a to k a t a d v a m e g h a tá ro z o tt szám ú
m a n ip u lá c ió t k ellett elvégezniük az össze­
á llíta n d ó tá rg y a k k a l. E n n ek k ö v etk ez­
té b e n k id o lg o zó d o tt a k ísé rleti szem é­
ly e k n é l eg y b eá llító d o ttsá g a dobozok
sú ly á v a l k a p c so la tb a n , a m it színnel je ­
lö ltek .
388. H . А . Б ернш т ейн : Модели как сред­
ство изучения нервно-двигательных про­
цессов
N . А. B e r n s t e i n : M o d e lle k m in t a z
id e g -m o z g á s i fo ly a m a to k ta n u lm á n y o z á ­
s á n a k e szk ö ze. 89— 94. old. A rra a k é r­
désre ig y ek szik válaszolni, h o g y le h e t-
séges-e az idegm ozgási m űködés m odel-
lesítésév el reális-tu d o m án y o s, h eu risz­
tik u s e re d m é n y t elérni, s ha igen, m elyik
 irá n y z a t a helyes, s m elyik a helytelen,
hazug?
389. E . H . Соколов: Типы реакций, исполь­
зуемых при измерении чувствительности
Е . N. S z o k o l o v : A z érzéken ység m érése­
k o r a lk a lm a z o tt rea k ció típ u s o k . 95— 98.
old. A m ennyiben az érzékenység mérése
a különböző reakciók regisztrálásával
k apcsolatos, a n n y ib a n m erül fel a k é r­
dés ezeknek a reak ció k n ak a klasszifi -
k álásá ró l és alkalm azási lehetőségének
értékeléséről. T ek in tetb e kell venni,
hogy eg y ik vagy m ásik reakció in g e rk ü ­
szöbe n em esik egybe az an a lizáto r in ­
gerküszöbével, am ely részt vesz az a d o tt
reakció m eg valósításában. E z a la tt a
különböző reak ció k különböző fokban
tü k rö z ik a vizsg ált an a liz áto r funkcio­
n ális á lla p o tá t. Ily en m eggondolások
a la p já n elem zi a reakciótípusok s a já ­
to ssá g a it.
390. Ю . E . С.основикова: К вопросу об
определении типологический особен­
XIV. kötet 1938.
392. M a s s u c c o C o s t a , A n g i o l a : R em arks
on th e Psychology of A rt ( M egjegyzések
a m ű v é s ze t p sz ic h o ló g iá já r ó l) 1— 11 . old.
F e lv e te tt problém ák: az alkotó folyam at
jellege, fázisai, a belső dinam ikus felépí­
té s és a form ális szerkezet jelentősége.
A szerző k im u ta tja a feed-back (vissza­
jelentés) szerepét a kép form álásában.
393. G e m e l l i , A. — C a p p e l l i n i , A. : The
In flu en ce o f th e S u b ject’s A ttitu d e in
P ercep tio n ( A z a la n y b eá llító d á sá n a k
sz e re p e a z észle lé sb e n ) 12— 23. old. A k í­
sé rletek b en a szerzők M i c h o t t e k a u z á ­
lis percepció v iz sg álata it k övetik és a
k. sz.-ek n ek a különféle észlelési h ely ­
zetek b en k ialak u ló különféle b eállító ­
d ásaiv a l foglalkoznak. A k. sz.-ek sze­
rin tü k esete n k én t a n a litik u san á llítjá k
be m a g u k a t, és ez m egakadályozza őket
a b b a n , hogy az észlelt akció elemei k ö ­
z ö tt összefüggést lássanak. A szerzők
ered m én y eik a la p já n kétségbevonják
M i c h o t t e felfogásának h elytállóságát a
k au z alitá s észlelését illetően.
7 M a g y a l P sz ic h o ló g ia i S zem le
ностей неуравновешенного типа с пре-
обладением возбуждения над тормож е­
нием
J. E . S z o s z n o v i k o v a : A k ie g y e n s ú ly o ­
z a tla n típ u s tip o ló g ia i s a já to s s á g a in a k
m eg h a tá ro zá sá ró l a z ingerlés g á tlá s fe le tti
e lh a ta lm a so d á sá v a l. 99— 102. old. A v izs­
g á la t célkitűzése abban á llt, h o g y m eg ­
á lla p ítsá k , egybeesik-e az em b er m a g a ­
ta r tá s á n a k képe a kísérleti vizsgálat
a la p já n k a p o tt kolerikus te m p e ra m e n ­
tu m éles kifejeződésével.
391. H . Э . Т а т а р ск и й : Новая методика
исследования высшей нервной деятель­
ности человека
N. Е . T a t a r s z k i j : A z em ber m a g a sa b b
id e g m ű k ö d é se v izsg á la tá n a k ú j m ó d sze re .
103— 109. old. A szerző á lta l k id o lg o zo tt
új m ódszer lényege a m o to rik u s és szen-
zorik u s szférák b an elő állíto tt fe lté te le s
rea k ció k p arallel v izsg álatáb an áll.
B a r th a L a jo s
394. A n c o n a , L e o n a r d o : D y n am ic Con­
ce p tio n of V ocational G uidance ( A p á ­
ly a v á la s z tá s i ta n á c sa d á s d in a m ik u s fo ­
g a lm a ) 24— 40. old. A szerző k ife jti a
p á ly a v á la sz tá si tan ácsad ás k a ra k te ro -
lógiai fo g alm át, vagyis képességek m e l­
le tt a z egyéni érdeklődést sz á m b a vevő
irá n y á t. M egkülönbözteti ez en b elü l a
liajla m o t, m ely n ek az érd ek lő d ésn él is
n ag y o b b jelentőséget tu la jd o n ít. Is m e r­
t e t eg y en n ek v izsgálatára sz e rk e sz te tt
te s z te t (J. M. B e a u c h e m i n ) , m e ly a
k ö v etk ező vonásokra v an te k in te tte l:
in te lle k tu á lis, szociális, ill. te c h n ik a i t e ­
vékenység irá n ti érdeklődés, haszn o s,
ill. a ltru isz tik u s célok elő n y b en része­
sítése , logikai, ill. in tu itív h a jla m . S ajá t
ered m én y ei a la p já n a szerző ú g y ta lá lja ,
h o g y ez a te s z t — m ás szem élyiségvizs­
g á la ti m ódszerekkel eg y ü tt h a s z n á lv a —
a p ály aalk alm asság klinikai d ia g n ó zisát
a d ja .
395. M u s a t t i , C . L .: Les ca ra c tè re s p e r­
cep tifs des o b jets et la th é o rie m a th é ­
m a tiq u e des groupes ( A tá r g y a k é sz le lé s i
je lle g e i é s a m a te m a tik a i c so p o r te lm é le t)
41— 63. old. A szerző m e g k ü lö n b ö zteti
a tá r g y a k o b je k tív (pl. n ag y ság , a la k ,
szín) és viszonylagos (pl. tá v o lsá g , h e ly ­
zet, m egvilágítás) asp ek tu sa it. A kétféle
a s p e k tu s k ö zö tt kapcsolatok á lln a k fen n .
N éh a u g y an az az észlelési fo ly a m a t h o z ­
za lé tre m in d k e ttő t, de p sz ich ik u sán az
á lla n d ó elem eket meg tu d ju k külön-
481
 b ö z te tn i a v áltozóktól. H a e z t a szer­
k e z e te t a csoport tran sz fo rm á ció k m a­
te m a t ik a i fogalm ával fejezzü k k i, akkor
a t á r g y i asp ek tu so k m in t in v arián so k
je le n tk e z n e k a cso p o rtb an .
396. L a z z e r o n i , Vir g il ig — Ma r z i , A l ­
b e r t o : P sychology in I ta ly fro m 1945—
1957. ( A lélek ta n O la szo rszá g b a n 1945—
1957. k ö z ö tt.) 54— 80. old. A pszicho­
ló g ia fejlődésének bő b ib lio g rá fiai a d a ­
to k k a l e llá to tt ism ertetése . É rdekes
a d a t, h o g y 1922— 42 k ö zt a pszichológia
m ű v e lé s é t az ak k o r u ralk o d ó politikai
ir á n y te lje se n m e g a k a sz to tta , ebben az
id ő b e n pl. O laszország v o lt az egyetlen,
a h o l a pedagógusképzésben n em volt
h e ly e a lé lek tan n a k .
397. F ie a n d t , K a i v o n : Psychological
E ffe c ts of U rb an a n d R u ra l Domiciles
( A v á r o s i és fa lu s i la k ó h e ly p szic h o ló g ia i
h a tá s a .) 81— 91. old. H elsin k ib en és kör­
n y é k é n élő 19— 25 éves fé rfia k három
c s o p o rtjá t v izsgálták. Az A csoport a
fő v á ro s b a n sz ü le te tt és o tt la k o tt, а В
c s o p o rt a v izsgálatot m egelőző 2 éven
b e lü l k e r ü lt faluról városba, a C csoport
á lla n d ó a n vidéken é lt. Az összehasonlító
v iz sg á la to k a szom atikus típ u s ra , in te l­
lig e n cia-k v alitáso k ra és a szem élyiség­
sz e rk e z e tre te rje d te k ki. N éh án y ered ­
m é n y : tö b b leptosom A, tö b b piknikus
В c so p o rtb a n ; В c so p o rtb a n tö b b n eu ­
r o tik u s és rosszul alkalm azkodó, m int
A -b a n , C e te k in te tb e n közbülső helyen
á ll; a z intelligencia fo k m a g asab b az A,
m in t а В csoportban.
398. F r a n k e n h a e u s e r , Ma r ia n n e : E f­
fe c ts o f P rolonged G ra v ita tio n a l Stress
o n P erform ance. (H u z a m o s g ra vitá ció s
s tr e s s h a tá s a a te lje s ítm é n y r e .) 92— 108.
o ld . A szerző a k a to n a i repülés egy
p ro b lé m á já v a l foglalkozik, am ik o r ce n t­
r ifu g a k a m rá b a n 2— 10 percig 3 g h a ­
tá s á n a k k ite tt szem élyek rea k ció it vizs­
g á lja , íg y a vizuális v á la sz tá s reakció
id e jé t, a látásélességet, a k é t kéz m oz­
g ási k o o rd in ác ió já t, a figyelem koncent­
r á c ió t s tb .
399. K o s e l e f f , P a u l : S tu d ies in th e
P e rc e p tio n of H eaviness П . ( T a n u lm á ­
n y o k a n eh ézség-percepció k ö réb ő l.) 109—
130. old. A k. sz.-ek eg y sorozat külön­
böző té rfo g a tú , de azonos sú ly ú te s te t
p á r o n k é n t ö ssz eh a so n líto ttak egy m ásik
s o ro z a t azonos té rfo g a tú , de különböző
s ú ly ú te ste iv e l és ez u tó b b ia k a t m é rté k ­
s k á lá n a k használva, a z előbbi sorozat
d a r a b ja it fenom enális nehézségük sze­
r i n t ren d e zté k . K id e rü lt, h o g y a nag y ­
s á g -sú ly illúzió nag y o b b , h a kisebb té r ­
f o g a tú te s t szolgál m érték ü l.
400. K ü n n a pa s , T h e o d o r , M. : F ix atio n
a n d th e V ertical-H orizontal Illusion
482
( F i x á l á s és a fü g g ő le g e s-v ízszin te s illú ­
z i ó .) 131— 136. old. A szóban forgó je ­
le n ség e t kétféle feltéte l m e lle tt vizsgál­
t á k , m égpedig a vízszintes-függőleges
v o n a la k m etszésp o n tján ak fix á lá sá v a l
és a n é lk ü l. Az u tó b b i h ely zetb en csu p án
az illú zió h atása érvényesül (a függőle­
ges tá v o lsá g túlbecsülése), az elő b b ib en
a z u tó k é p h a tá sa is. F ix álás n é lk ü l az
illú zió erősebb.
401. S a n d s t r ö m , С. I. — W e i n z , E . : E f­
fe c ts o f P raise an d R ep ro o f in a L o cali­
z a tio n E x p erim en t. (D ic s é r e t é s h orko­
lá s h a tá s a egy lo k a liz á c ió s k ís é r le tb e n .)
137— 143. old. 12 éves g y erm e k ek n e k
eg y a sz ta lla p o n m egjelölt p o n to t l á t a t ­
la n b a n el k ellett ta lá ln io k az a s z ta lla p
a l a tt . M iu tán a fe la d a to t elv ég ezték ,
ta lá lo m ra 3 csoportba o s z to ttá k ő k et,
a z első csoport ta g ja it állítólagos jó te l­
je sítm é n y ü k é rt m eg d icsérték , a m á ­
so d ik csoportbelieknek a z t m o n d tá k ,
h o g y a felad at rosszul sik e rü lt, a h a r ­
m a d ik csoport k o n tro llk én t sz erep elt.
E z u tá n m egism ételték a k ísé rlete t. M ind­
h á ro m csoport teljesítm én y e h a n y a tlo tt,
d e le g in k áb b a korh o lásb an ré sz e síte tt
cso p o rté .
402. S m it h , G u d m un d — M a r k e , S v e n :
A n E conom ical D esign fo r th e C ontrol
o f C om m ercial Screening T ests. ( K e r e s ­
k e d e lm i a lk a lm a ssá g -tesztek g a zd a s á g o s
e lle n ő rzé s e .) 144— 151. old.
403. S z é k e l y , L a j o s : Some C om m ents on
Problem -Solving A v ailab ility a n d T est-
M agic. (N é h á n y m eg jeg yzés a p ro b lé m a -
m e g o ld á s i készenlétről és a te s z t-m á g iá ­
r ó l .) 152— 160. old. A szerző fe lh ív ja a
fig y e lm e t a rra , hogy a problém a-m egol­
d á s gondolkodáslélektani k u ta tá s á b a n
a végeredm ények te sz t jellegű é rté k e ­
lése h e ly e tt a m egfigyelésre és a rész­
le te s és k o n k rét leírásra k ell s ú ly t h e­
ly e zn i.
404. M a l h o t r a , M. K .: F ig u rá i A fte r­
effec ts : a n E x am in atio n o f K ö h le r’s
T h eo ry . ( F ig u rá lis u tó h a tá so k : K ö h le r
e lm é le té n e k v iz s g á la ta .) 161— 199. old.
D o k to ri disszertációjában a szerző vizs­
g á la t a lá veszi K ö h l e r elm életé t, m ely
s z e rin t a térviszonyok felfo g ásáért a cor-
te x b e n létesülő elektrom os m ező felelős.
K ísé rle te k k e l k im u ta tja eb b en a v o n a t­
k o z á sb a n a n em -cortikális és a p szicho­
ló g iai tén y ező k fo n to sság át.
405. B r e n g e l m a n n , J . C. — M a r c o n i ,
J . T .: E xpressive M ovem ents in A b n o r­
m a ls w ith P a rtic u la r R eference to E x tr a ­
v e rsio n a n d Psychoticism . ( A b n o rm i-
s o k k ife je ző m ozgása k ü lö n ö s te k in te tte l
a z e x tr o v e rtá lta k ra és p s z ic h o tik u s o k r a .)
200— 214. old. A v izsg álatb an rajzolási
jellegzetességeket neveznek kifejező m oz­
 g ásnak, ilyen jellegzetességek pl. rep ro ­
d u k á lt fig u rá k nagysága, a nagyság
változósága, a fig u rá k távolsága, ennek
változósága. A fig u rá k rep rodukcióját
hisztériás, d y sth y m iás és psziehotikus,
főleg scliizofréniás betegekkel, valam in t
egy norm ális k o n tro llcso p o rttal végez­
te tté k és a z t ta lá ltá k , hogy a hisztériások
és psziohotikusok nagyobb és változóbb
ra jz o k a t a d ta k .
406. H o lla n d , H . C.: Some D eterm in an ts
of Seen A fter M ovem ents in th e A rchi­
m edes Spiral. (L á to tt u tóm ozgások n é ­
h á n y m eg h a tá ro zó ja a z A rc h im e d e s s p i ­
r á lis b a n .) 216— 222. old. A szerző célja
az, hogy az eddig főképp klinikus te rü ­
leten vizsgált jelenségben elkülönítsen
n éh án y lényeges v álto zó t (ingerülés
ideje, forgás sebessége, m egvilágítás stb.),
hogy a jelenség a szem élyiségvizsgálat­
ban felhaszn álh ató legyen. K ísérletei
szerint az ingerlési idő a legfontosabb
változó, k id e rü lt ezenkívül, hogy az
u tó h a tá s ta r t am áb a n jelentékeny egyéni
különbségek álln ak fenn.
407. F r a n k s , Cy r il , И . : Some F u n d a ­
m ental Problem s in Conditioning. ( A
k o n d ic io n á lá s n é h á n y a la p v e tő kérdése.)
223— 240. old. A szerző, aki m aterialis­
tá n a k és m o n istán a k vallja m a g át, nagy
irodalm i a n y a g ra alapozva és a szovjet
k u ta tá s t is figyelem be véve a különböző
eredm ények á tte k in té sé t ad ja.
408. F r a n k e n s t e in , Ca r l : The S tru c tu ­
ra l M eaning of A ggressiveness. ( A z
a g r e s s z iv itá s s tr u k tu r á lis é rte lm e .) 263—
280. old. A szerző definíciói: a pozitív
agresszió az É n a rra való készsége, hogy
ö n m agát tú llép je , m iközben id e n titá sá t
m e g ta rtja , a n e g a tív agresszió az É n ­
elvesztés félelm éből fakadó m egsem m i­
sítési te n d en c ia a m ás-sággal szem ben.
A szerző m egkísérli a k ét típ u s elem zését
a n n a k le írásá v al, hogy az agresszió m i­
lyen s tr u k tu rá lis feltéte lek k ö zö tt jö tt
létre.
409. R u s se l l , R o g e r , W. : E ffects of
„B iochem ical L esions” on B ehaviour.
( B io k é m ia i sérü lések " h a tá s a a v is e lk e ­
d é s r e .) 281— 294. old.
R e id , J . F .: A n In v estig atio n of T h ir­
te e n B eginners on R eading. (.T ize n h á ­
rom o lv a s n i ta n u ló g y e rm e k v iz s g á la ta .)
295— 313. old. A vizsgálat 13 h a t év
körüli gyerm ekre te rje d t k i, és a k ö v et­
kező m ódszerekkel fo ly t: anam nézis, a
a gyerm ekek kikérdezése, olvasási p ró ­
b ák , érte lm i vizsgálat.
410. J e n s e n , A r t h u r , R .: T he M audsley
P erso n ality In v e n to ry . ( A M a u d s le y
s z e m é ly isé g -in v e n tá r .) 314— 325. old. A
közlem ény ta rta lm a z z a a te lje s k érdő­
ív et, tö b b tá b lá z a tb a n b e m u ta tja az
7*
e x tra v e rz ió és neurózis sk álák n o rm a tív
a d a ta it különböző angol és a m e rik a i
em b ercso p o rto k ra nézve és n é h á n y k r i ­
tik a i m egjegyzés u tá n E y se n c k m ó d ­
szerét ig en h aszn álh ató k u ta tó eszk ö z­
n ek ism eri el.
411. B je r s t e d t , A k e : R e d u ctio n of
„B arrier-T e n d en c ies” during E x p e rie n ­
ce of In te rn a tio n a l Co-living. ( A z „ e l­
v á la s z tó te n d e n c iá k ” csökkenése a n e m z e t­
k ö zi e g y ü tté lé s h a tá s a a la tt.) 329— 346.
old. A v iz sg álato t a „C h ild ren ’s I n t e r ­
n a tio n a l S u m m er Villages” (G y erm ek ek
N em zetközi N yári Tábora) sz erv ez et
S k a n d in á v iáb a n felállíto tt 5 tá b o rá b a n
végezték 1966— 57-ben, a v iz s g á lta k
n y u g a t-e u ró p a i és am erikai g y erm ek ek en
k ív ü l sz o v je t, lengyel és cseh szlo v ák
g y erm ek ek v o lta k , ugyanezekből a z o r­
szágokból szárm az ta k a fe ln ő tt m e g fi­
gyelők is. E g y n éh án y ere d m én y : a )
b á r a g y erm ek ek nagyjából in k á b b h o n ­
fitá rs a ik k a l és rokon nyelven b eszé lő k ­
kel b a rá tk o z ta k , ez a szem pont n em v o lt
m in d e n ese tb e n uralkodó, b ) a n em i
külön b ség erősebben e lv ála szto tt, m in t
a n em ze ti v ag y nyelvi k ülönbözőség
( I I éves g y erm ek ek rő l van szó), c ) a
tá b o ro z ás végén az egynem zetiségűelc
töm ö rü lése la zu lt, d ) u g y an ak k o r tö b b
gy erm ek sp o n tá n beszám olt m ás n e m ­
zetek k el kapcsolatos addigi fo g a lm a ik
és e lő íté leteik m ódosításáról, ill. m e g ­
szűnéséről.
412. H je l h o l t , G u n n a r : The N eg lected
P a re n t . ( A z elh an yagolt sz ü lő fé l.) 347—
352. old. A szerző úgy ta lá lja , h o g y az
ap a -g y erm ek viszonyt eddig n em k u t a t ­
tá k elég in ten zív en . A kérdést k a to n a ­
iskolások esetéb en vizsgálja, k ik n e k eg y
része rossz alkalm azkodás k ö v e tk e z té ­
ben m e g sz a k íto tta a kiképzést. E z e k
k ö zö tt tö b b sé g b en v o ltak sz éte sett c sa ­
lád o k gyerm ekei. A közelebbi k ö r ü l­
m ény ek feld erítése az t m u ta tta , h o g y
5 év en a lu l az an y a, 5 éven felül a z a p a
elvesztése csökkenti inkább a szo ciális
a d a p tá c ió készségét.
413. I s r a e l , J oachim : A N ote on M eas­
u re m e n t o f Cross-pressures in G ro u p s.
(E g y m á s t keresztező cso p o rt-k ö v e te lm é ­
n y e k m é r é se .) 353— 358. old.
414. J o h a n sso n , G u n n a r : R ig id ity , S ta ­
b ility a n d M otion in P erce p tu al S p ace
( R i g i d i t á s , s ta b ilitá s és m ozgás a z é s z le ­
lé s i té r b e n .) 359— 370. old. Az ed d ig i
felfogás sz e rin t a látási té rn e k az in g e r ­
lések eg y s ta tik u s együttese felel m eg .
E feltev ésb ő l következően a lá tszó lag o s
m ozg áso k at a sta tik u s té r elv eiv el h o z ­
tá k k a p c so la tb a . A szerző szerin t a r e la ­
tív v á lto z á s fogalm a elm életi s z e m p o n t­
ból jo b b k iin d u ló p o n t.
483
4 1 5 . K ü n n a pa s , T h e o d o r , И .: M easure­
m e n ts of Subjective L e n g th in th e V er­
tic a l-h o riz o n ta l Illusion. ( A f üggőleges-
v íz s z in te s illú zió b a n fe llé p ő sz u b je k tív t á ­
v o ls á g m é rté k e i.) 371— 374. old. A szerző
k ísérletileg k im u ta tja a függőleges hossz­
n a k 7% -os túlbecsülését.
416. K ü n n a pa s , T h eo d o r M .: V isual
F ie ld a n d In te ro c u la r D ifferences in th e
B isec tio n of a L ine. (L á tó m e z ő és in t er -
o k u lá r is különbségek tá v o ls á g felezése­
k o r .) 375— 383. old. A 10. k. sz.-lyel
v é g z e tt vizsgálatban erre alkalm as szem ­
ü v eg g e l a n orm álisan aszim m etrikus
o v á lis m onokuláris látóm ező köralakot
k a p o tt. E zek kö zö tt a k örülm ények kö­
z ö tt a vonalfelezésnél norm álisan m u ­
ta tk o z ó eltolódás (jobb szem m el vé­
g ezv e a vonalfelezést a v o n al jobb felét
h o ssz a b b ra vesszük és m egfordítva)
c s ö k k e n t, főleg a b a l szem esetében.
417. S a ug sta d , P e r : A v a ila b ility of F u n c­
tio n s . A Discussion of som e Theoretical
A sp ects. ( F u n k c ió k k észen léte. N é h á n y
e lm é le ti m e g g o n d o lá s.) 384— 400. old.
A szerző bírálja a gondolkodásnak 1.
a la k lé le k ta n i felfogását, főleg az ért, m e rt
n e m dom b o rítja ki kellően a ta p asz talat
sz e re p é t a problém a m egoldásban, 2.
egyes am erikai tanu lás-elm életek et, m ert
54. kötet 1957
4 1 9 . R azran , G r e g o r y : T he Dominance-
c o n tig u ity T heory of th e A cquisition
o f Classical C onditioning. ( A k la sszik u s
k o n d ic io n á lá s k ia la k u lá s á n a k d o m in a n ­
c ia -e g y b e e sé s e lm é le te .) 1— 46. old. Szerző
300 pavlovi és p o szt-p av lo v i állatkísér­
le tn e k , valam int 10 s a já tm a g a á lta l em ­
b e re n végzett k ísé rle tn e k az a d a ta it
e lem z i a klasszikus feltéte les reflex
(F S R ) m egszerzésének szem pontjából.
A z állatk ísérle tek elem zése az FSR m eg­
szerzés h atáso sság á n ak n é g y viselkedési
p a ra m é te re m egállap ításáh o z vezetett.
E z e k : F s l (feltételes inger) intenzitás,
F n R (feltétlen reflex) nagyság, F sl—
F n l és F n l— F s l késleltetések , és az
F n R -n ag y sá g / F sl-in te n z itá s arányok.
A z em beri kísérletek elem zése a kö v et­
k ez ő h áro m to v á b b i p a ra m é te rt a d ta :
F s l-a tte n z itá s (figyelem érté k ), F nR -
a ffe k tiv itá s , és a F sR -a ffe k tiv itá s/F n l-
484
a z S— R elm életnek a k o m p lex em beri
p ro b lém a m egoldásra való k iterjesztése
k iv ih e te tle n , m inthogy a k ísé rleti ellen­
őrzés okvetlenül m e g k ív án t ó riási m ér­
té k e egyelőre m e g v a ló s íth a ta tla n fela­
d a t . A szerző ez u tá n k ife jti a fun k ció ­
k észen lét fogalm ának h aszn á lh ató ság á t.
418. S jő str a n d , W il h e l m : I n te r e s t an d
A ttitu d e — an A tte m p t a t a N ew O rien­
ta tio n . (É rd e k lő d é s é s b e á llító d á s —
k ís é r le t ú jfa jta tá jé k o zó d á sra e k érd ésb en .)
401— 412. old. M indkét fog alo m tis z tá ­
zá sra szorul: az érd ek lő d ést so k an a
fig y elem re vezetik v issza v a g y azzal
azo n o sítják , a b eá llító d ást n é h a az é r­
deklődéssel azonosítják. A z elm életi fel­
te v é se k sem eg yértelm űek, egyfelől m ind -
k e t t ő t a m otivációk körébe u ta ljá k , m ás­
felő l ta n u lá s ered m én y én ek t a r t já k . A
szerző az érdeklődést és b e á llító d á st úgy
h a tá r o lja el egym ástól, h o g y m in d k e ttő
o ly a n m egismerő fo ly am at, m elyeknek
a la p ja a m otiváció és a ta n u lá s , de m eg­
k ü lö n b ö z teti őket eg y m ástó l az a tén y ,
h o g y a nevezett fo ly a m a to k eg y ik eset­
b e n a szervezet ösztö n tö rek v éseib en , a
m á s ik esetben a felfogásban gyökerez­
n e k . E gyébként m in d k é t fo g a lm a t csu­
p á n d esk rip tív n ek ta r t ja .
D én á rt E d it
a tte n z itá s arányai. Az elem zés to v á b b á
n é g y neurális elv m űködésére m u ta to tt
r á ; ezek: m inim ális d o m in an cia, o p ti­
m á lis dom inancia, tú ld o m in a n c ia és á l­
ta lá n o s m űködési szin t. A z analízis to ­
v á b b i eredm énye: az egybeesés az F sR
m egszerzésnek szükséges, d e n em ele­
g en d ő feltétele, és a szü k ség let (drive)
csö k k en tés sem nem szükséges, sem nem
elegendő szám ára.
4 2 0 . T it u s , H. E d w in a n d H o lla n d er ,
E . P . : The California F Scale in P sycho­
lo g ical Research: 1950— 1955. ( A C a li­
f o r n ia F sk á la a p s z ic h o ló g ia i k u ta tá s ­
b a n : 1950— 5 5 .) 47— 64. old. A p aran cs­
u ra lm i hajlam o k at m érő p ró b á v a l fog­
lalk o zó 64 ism e rte te tt ta n u lm á n y b a n , a
p o n tered m én y ek et a szerzők a z előítélet,
vezetőképesség, szem élyiség-m erevség,
alkalm azkodás, cso p o rtb an való viselke­
dés és m ég n éh á n y to v á b b i szem pont
ta n u lm á n y o zá sára h a s z n á ltá k fel. Az
ered m én y ek azt m u ta tjá k , h o g y a p a ­
ran csu ralo m ra való h a jla m k o rre lál tö b ­
b e k k ö zö tt az in tellig en ciáv al, xenofó-
b iá v a l, családi ideológiával, félelem m el,
ú jrab ev o n u lási sz án d ék k al s tb . Szerző
a z eredm ényeket nem t a r t j a elég tu d o ­
m án y o sak n ak , m in th o g y a „szem élyi­
 ség ” v ag y „szin d ró m a” fogalm ak tis z ­
tá z á s á t eg y ik k u ta tó sem végezte el.
E b b e n az alak já b an te h á t a p róba nem
k ép ezheti a viselkedésre vonatkozó jó s­
láso k a la p já t.
421. S p in g a r n , J am es , A .: B rain In ju ry
a n d M orphine W ithdraw al. ( A g ysérü lés
é s m o r fiu m e lv o n á s .) 65-—72. old. K ísér­
le te k tö r té n te k n ark o m á n ián a k lobotó-
m iá v al való gyógy ítására. M inthogy a
különböző k u ta tó k eredm ényei ellen­
té te s e k , szerző a rra k ö v etk ez tet, hogy
az elvonás éppen o lyan kom plex jelen­
ség, m in t m aga a m egszokás, és m in d ­
k e ttő összefügg az agyszövetek le­
b o n tá sá t követő h atáso k k al. K ifejti h i­
po tézisét, m iszerint a fro n tá lis lobotó-
m iá t követően az ért szűnik m eg a gyógy­
szerm egszokás, csökken az ab stineneia
szenvedés és m úlik a csilla p íth a tatlan
fájd a lo m , m e rt a beteg könnyűszerrel
képes a ta g a d á s elhárítóm echanizm usá­
v a l élni. E z t a jelenséget közös elem nek
t a r t j a m inden agysérülésben, a k á r nar-
k o m án ia, elektrosokk, v ag y lobotom ia
id ézte a z t elő.
422. Me. H u g h , R ic h a r d , В .: The I n te r ­
v al E stim a tio n of a T rue Score. ( A
tén yleg es p o n te re d m é n y in te rv a llu m becs­
lése. ) 73— 74. old.
423. S ch m idt J r ., H .: The R e tic u la r F o r­
m a tio n and B ehavioral W akefulness.
( A r e tik u lá r is fo rm á ció é s a viselk ed ési
éberség.) 75. old. Szerző szerin t E llin g -
soN nak az az állítá sa, hogy az éber á lla­
p o t az ag y tö rzs re tik u lá ris form ációjá­
n a k (BSRF) a függvénye, nem teljesen
b iz o n y íto tt. H iv atk o zik olyan k u ta tá ­
so k ra, am ely ek azt m u ta tjá k , hogy a
B S R F in a k tiv itá s a b á r szükséges, de
n em elegendő feltétele az alvásnak.
424. E l l in g so n , R o b er t , J .: C om m ents
on S chm idt ’s „T he R e tic u lar F orm at ion
a n d B ehavioral W akefulness” . (M e g ­
je g y zé se k S c h m id t ,, Л r e tik u lá r is form áció
é s a v ise lk e d é si éberség ” c. c ik k éh ez.)
76— 78. old. Szerző b írálja azo k at a k í­
sé rle te k et — főleg E E G vizsgálatok — ,
am elyek s a já t á llítá sá t a retik u láris fo r­
m áció szerepére vonatkozóan cáfolni lá t­
szanak. U gyanakkor, m aga is szükséges­
n ek ta r t ja a kérdés to v á b b i tisztá zá sát.
425. W e in b e r g , G e o r g e , H . a n d T r ip p ,
C la r e n c e , A.: A Sim plification of th e
Sign T est. ( A je l-p ró b a e g yszerű sítése.)
79— 80. old.
426. W h it e , B e n ja m in W. a n d Saltz ,
E l i : M easurem ent of R eproducibility.
( A re p ro d u k á lh a tó sá g m érése.) 81— 99.
old. A rep ro d u k álh a tó sá g fogalm a G u t -
M A N tó l ered és azt fejezi ki, hogy m ilyen
m é rték b en leh et valam ilyen p róba pont-
eredm ényéből a tesztelt szem ély v ála­
sz a in a k összetételére k ö v etk ez tem . S zer­
zők ism e rte tik azokat a s ta tis z tik a i e ljá ­
rá s o k a t, am ely ek et a különböző k u ta tó k
a p ró b á k rep ro d u k álh a tó sá g án a k , v ag y
épp en azo k „h o m o g en itásá n ak ” m é ré­
sére a lk a lm a z ta k . A tö k é le te s repro-
d u k á lh a tó s á g ú p róbában a végső p ont-
ere d m én y tökéletes felv ilág o sítást ad
az összes válaszokról, hom ogén p ró b á k ­
b an e rre m ód nincs.
427. J e n k i n , N o e l : A ffective Processes
in P ercep tio n . ( A z é rze lm i fo ly a m a to k
sz e re p e a z észlelésben .) 100 -1 2 7 . old.
Az érzelm i fo ly am ato k n ak a z észlelésre
g y ak o ro lt h a tá sa so k irán y ú és sz e rte ­
ágazó k u ta tá s tá rg y á t k ép ezte. A szerző
a k ö v etk ező négy fő irá n n y a l fo g lalk o ­
zik: 1. N agyság megítélése. A k u ta tá s o k
r á m u ta tn a k a rra , hogy eb b en a m o tiv á ­
ció n ak szerepe van. H iá n y o z n a k a z o n ­
b an a k é t tényező k o rreláció ját elfo g ad ­
h a tó sz in te n m agyarázó elm életek . 2.
Szám os ta n u lm á n y vizsgálja a sz ü k ség ­
le t h a tá s á t, a m ag y arázato k ez en a t é ­
re n is kezdetlegesek. 3. S zelek tív szenzi-
tizáció , a p o zitív érték et je le n tő in g erek
k iv á la s z tá sá n a k vizsgálata. E z a jelen ­
ség n em csa k kísérleti k ö rü lm é n y ek k ö ­
z ö tt fo rd u l elő, elő fo rd u lásán ak f e lté te ­
leit a z o n b a n a k u ta tó k még n e m tu d tá k
m egfelelően leírni. 4. Á rtalm as in g erek re
a d o tt válaszok. Ezen a té re n a k u ta tá s
szerző sz erin t viszonylag a leg ered m é­
nyesebb. Ism erteti a ,,p e rc e p tu ális e l­
h á r ítá s ” jelenségét m egerősítő és cáfoló
ta n u lm á n y o k a t. A percepció fo g alm á­
n a k a z irodalom ban ta lá lh a tó , n ém ely ­
k o r ellen tm o n d ó m e g h atá ro z ásain a k is ­
m e rte té se u tá n rá m u ta t a k ülönböző
ere d m én y e k és m eghatáro záso k eg y ez­
te té s é n e k szükségességére, v a la m in t a
k u ta tá s egységesítésének előnyeire.
428. S t a n l e y , J u l i a n C.: A d d itio n a l
„ P o st-M o rte m ” Tests of E x p e rim e n ta l
C om parisons. ( A k ís é rle ti ö ssze h a so lí-
tá s o k a d d ic io n á lis ,, p o st-m o rte m ” p r ó b á i.)
128— 130. old.
429. H i l l s , J o h n , R .: W ith in -g ro u p s Cor­
re la tio n s a n d T heir C orrection fo r A tté ­
n u ât ion. ( C soportokon b e lü li k o rre lá c ió k
és m ó d o s ítá su k a re d u k á lá s s z á m á r a .)
131— 133. old.
430. S u t c l i f f e , J . P. : A G en eral M ethod
of A n aly sis of F requency D a ta fo r Mul-
tip le C lassification D esign. ( A fr e k ­
v e n c ia -a d a to k á lta lá n o s e le m zé si m ó d szere
többszörös o sztá ly o zá si te r v e k b e n .) 134—
137. old.
431. C o h e n , J a c o b : An Aid in t h e C o m p u ­
ta tio n of Correlations Based on Q S orts.
( S e g ítsé g a Q fa jtá k o n a la p u ló k o rre lá c ió k
k is z á m ítá s á b a n .) 139— 139. old.
432. T r it e s , D a v id , K .: G ra p h ie D otcr-
485
 m in a tio n of Significance o f 2 X 2 Contin­
g e n c y Tables. ( A 2 x 2 -es kon tin gen cia
tá b lá k s z ig n ifik a n c iá já n a k g r a fik u s m eg­
h a tá r o z á s a .) 140— 144. old.
4 3 3 . R o s s , Sherm an , G in s b u r g , B en so n ,
E . a n d D e n e n b e r g , Vic t o r , H .: The
U se o f th e S p lit-litte r T echnique in
P sychological R esearch. ( A z egy ellés-
b ö l sz á r m a z ó fió k á k fe le zé si te c h n ik á já n a k
a lk a lm a z á s a a p s z ic h o ló g ia i k u ta tá sb a n .)
145— 151. old. M inthogy a sp lit-litte r
(eg y ellésből szárm azó f ió k á k felezése)
m ó d sz e r a genetikus és k ö rn y ez eti h a tá ­
s o k n a k csak egy részét ellenőrzi, alk al­
m a z á s a csak olyan e se tb e n indokolt,
a m ik o r a m ódszer á lta l ellen ő rzö tt té ­
n y e z ő k nagyobb fo n to ssá g ú ak , m int az
a v a ria b ilitá s, am i a recesszív és ritk á b b
d o m in a n c iá jú gének való szín ű hasadása
m i a t t lép fel. A rra az ese tre , am ikor
a k u ta tó a genetikus v á lto z ó k a t kívánja
ellen ő riz n i, szerzők izogén tö rz se k hasz­
n á l a t á t vagy te n y észeti te r v felállítását
a já n ljá k .
4 3 4 . R u n k e l , P h il ip , J ., S m it h , K e it h ,
J . E . a n d N ew com b , T h e o d o r e , Ж.:
E s tim a tin g In te ra c tio n E ffe c ts am ong
O v erla p p in g P airs. ( E g y m á s r a h a tá s becs­
lé s e e g ym á stfe d ő p á r o k b a n .) 152— 158.
old.
4 3 1 . J o n e s , Marshall В .: A n A ddition
t o S c h a effer a n d L e v it t ’s „ K e n d all’s
T a u ” . ( K ie g é sz íté s S c h a e f f e r és L e ­
v it t ,, K e n d a ll T a u - ja " c. cik k éh ez.)
159— 160.
4 3 6 . J e s s o r , R ichard a n d H ammond ,
K e n n e t h R .: C o n str u c t V a lid it y an d
t h e T a y lo r A n x ie t y S c a le . ( K o n stru k c ió
v a l i d i t á s és a T a y lo r-fé le sz o ro n g á s s k á la .)
161— 170. o ld . A k o n s t r u k c ió v a lid itá s
a z e lm é le t ir á n y ító sz e r e p é r e u t a l a
p s z ic h o ló g ia i p r ó b á k é r v é n y e ss é g é b e n .
E n n é lf o g v a a p r ó b á k m e g s z e r k e s z té s é ­
b e n is ir á n y ító sz e r e p p e l k e ll b ír n ia , azaz
a p sz ic h o m e tr ik u s e lj á r á s t, é p p e n ú g y ,
m i n t a k ís é r le ti e ljá r á st a m é r e n d ő k o n s t­
r u k c ió fe lté te le z e tt tu la jd o n s á g a ih o z k e ll
s z a b n ia : e ljá r á sn a k é s k o n str u k c ió n a k
k o o r d in á c ió b a n k e ll le n n ie . T é te lü k e t a
TAYLOR-féle sz o r o n g á s s k á la b ír á ló e le m ­
z é s e s o r á n s z e m lé lte tik . A z e le m z é s e r e d ­
m é n y e k é p p e n m e g á lla p ítjá k , h o g y a
T A Y LO R -szorongás s k á la é s a H u ll -í
k é s z t e t é s (d riv e) k o n s tr u k c ió k ö z ö tt csak
g y é r e lm é le ti é s ta p a s z t a la t i k oord in an -
c ia v a n .
4 3 7 . S t a u d t , V ir g in ia M. a n d Zu b in ,
J o s e p h : A B iom etric E v a lu a tio n of the
S o m ato th erap ie s in Schizophrenia,
(S k iz o fr é n iá b a n a lk a lm a z o tt szom atote-
r á p i á k b io m e trik u s é r té k e lé s e .) 171— 196.
o ld . Á tte k in tv e az id e v o n atk o z ó iro d al­
m a t, szerzők a z t ta lá ljá k , h o g y a ta n u l­
486
m á n y o k tú lnyom ó része n élk ü lö zi a t u ­
d o m án y o sság követelm ényeinek eg y ik ét
v a g y m á sik á t. (H om ogenitás a b eteg ­
a n y a g b a n , pontos k atam n e zis, h alálese­
te k szám bavétele, k o n tro ll cso p o rto k b e­
á llítá sa .) Az ad a to k h ián y o sság ai elle­
n ére is, az óriási anyag összegezése a la p ­
já n (85 tan u lm án y ) m e g á lla p íth a tó ,
h o g y szo m atoterápiás eljá rá so k k a l (k ü ­
lö n b ö ző sokkok, ta rtó s a lta tá s , lobotó-
m ia) sik e rü lt életet m e n ten i, szen v ed ést
csö k k en te n i, és a kezelés m e g rö v id ítésé­
v el a z álla m h á z ta rtá s sz á m á ra költséget
m e g ta k a ríta n i. Szerzők m eg jelö lik a t u ­
d o m á n y o s k ö vetelm ényeknek a z t a m i­
n im u m á t, am it a jövőbeli k u ta tá s s a l
szem b eállítan ak .
4 3 8 . F l a v e l l , J ohn H . a n d D r a g u n s ,
J u r i s : A Microgenic A p p ro a ch to P e r ­
c e p tio n a n d T hought. ( A z észle lé s és
g o n d o lk o d á s m ik ro g en elik u s v iz s g á la ta .)
197— 217. old. Szerzők a k o g n itív fo ly a­
m a to k n a k , az észlelésnek és gon d o lk o ­
d á s n a k m ikrogenetikus v iz sg álatairó l
sz á m o ln a k be. M ikrogenezis a l a tt a z t
az esem énysorozatot é rtik , a m e ly a z
in g e r m egjelenése és az in g e rre a d o tt
viszo n y lag o san sta b ilizált k o g n itív v á ­
lasz fellépése között fo ly ik le. A z ism er­
t e t e t t m ikrogenetikus k u ta tá s o k a kog­
n itív fo ly am ato k k ialak u lási fázisain ak
fe ltá rá s á ra , valam int a fáziso k form ális
jelleg én ek m eg h atáro zására ir á n y u lta k .
Ily e n kialak u lási fázisok p é ld á u l az
észlelésben vizuális inger eseté n : a ) d if­
fe re n c iá la tla n egész, b ) fig u ra és h á tté r
sz é tv á lá s a , c ) k o n tú r és belső ta rta lo m
k ia la k u lá sa a fig u ráb an , d ) szerk ez ettel
b író a la k . A gondolat k ia la k u lá sá n a k elő-
fá z is a it az ún. prim ér fo ly am ato k h o z
so ro ljá k . E b b en a fázisb an szerep eln ek
a z eg y szerű értékelések (jó-rossz, én ­
n e m é n stb .), a későbbi fá z isb a n érv é­
n y e s ü ln e k a logikai tö rv é n y e k és a v aló ­
ság h o z való alkalm azkodás. Szerzők v á ­
z o ljá k a m ikrogenetikus szem lélet jelen ­
tő sé g é t az abnorm ális szem ély ek és az
a tip ik u s állap o tb an levő n o rm á lis sze­
m é ly e k k o g n itív fo ly a m a ta in a k vizsg á­
la tá b a n . F elv etn ek végül n é h á n y k u ­
ta tá s i p roblém át és m érlegelik a jö v ő ­
beli k u ta tá s lehetőségeit,
4 3 9 . H u m p h r e y s , L loyd G .: C h a ra c te r­
istics of Type Concepts w ith Special
R eferen ce to Sh eld o n ’s T ypology. ( A
t í p u s fogalom jellegzetességei k ü lö n ö s te ­
k in te tte l Sheld on tip o ló g iá já r a .) 218—
228. old. Ism erteti S h eld o n m u n k á já t,
a m e ly „fiz ik ai” és „ te m p e ra m e n tu m ”
típ u s o k a t különböztet m eg. A z a d a to k
lo g ik ai és sta tisztik ai elem zése alap já n ,
S h e l d o n típ u s-m eg h atáro zásait elfo g ad ­
h a ta tla n n a k m inősiti. T á rg y a lja a típ u s ­
 fo g alm at, m int o ly an t, r á m u ta t a rra ,
hogy am ikor a típ u so k sz ám a a jellem ­
vonások szám ával lesz azonos, a típ u s
ip sz a tív skálává változik. A jellem voná­
so k ezzel szemben n o rm a tív sk álán h e­
lyezkednek el. K ifejti, hogy ezek a k ü ­
lönböző skálák m ilyen jellegű k u ta tá s ­
b a n alkalm azhatók. A trad icio n á lis t i ­
pizálással kapcsolatos k érdések k u ta tá s á ­
n a k egyes eseteiben a többszörös disz-
k rim á n s függvény h a sz n á la tá t aján lja.
Más esetekben a szerkezeti elemzés
(p a tte rn analysis) te c h n ik á já t t a r t j a
hasznosnak.
440. T ryon , R obert C.: R e lia b ility an d
B ehavior D om ain V alid ity : R eform ation
a n d H istorical C ritique. ( R e lia b ilitá s é s a
v a lid itá s a viselk ed és te r é n : ú jr a fo g a lm a ­
z á s és tö rtén elm i k r itik a .) 229— 249. old.
Ö tv en éves m ú lt u tá n a szem élyiség­
p ró b á k haszn álh ató ság án ak tárgyilagos
m é rték e még m indig nem tis z tá z o tt. A
z a v a r eredeti forrása azok a nem tá rg y i­
lagos és nem realisztikus p o sz tu lá tu m o k ,
am ely e k et fólszázaddal ez elő tt S p e a r ­
man és W. B row n v e z e tte k be. Szerző
eg y ré szt m egkísérli, hogy összefoglalja
a sikertelen erőfeszítéseket, am elyeket
a pszichológusok az u tó b b i 50 évben
a b b a n az irányban te tte k , hogy ezektől a
bén ító o rtodoxiáktól m entesüljenek, m á s­
részt á ta la k ítja és átfogalm azza a k é r­
d é st a m egvalósítható tárgyilagos m éré­
sek szem pontjából. H angsúlyozza, hogy
a m in t a k u ta t ó felism erte valam ely próba
szerkezetét, legtöbb esetb en ki tu d ja szá­
m íta n i a m egbízhatósági (réhabilités)
e g y ü tth a tó é rté k é t a p róba-tényezők
sta tis z tik a i állandóiból. A kiszám ításra
tö b b azonos eredm ényhez vezető eljárás
alkalm azh ató .
441. B aggaley , A n d r e w R .: A T able to
F a c ilita te Com parison o f P roportions
b y Slide R ule. ( T á b lá z a t a r á n y o k lo g a r­
léccel va ló ö ssze h a so n lítá sá n a k m egkön y-
n y ílé s é r e .) 250— 252. old.
442. A ttn ea v e , F r ed a n d Cham bliss ,
D avis J . : An Im proved M ethod for D e­
riv in g E q u al-d iscrim in ab ility Scales from
R atin g s. ( J a v íto tt m ó d sze r értékelő Íté­
letek e g y e n lő -d isz k rim in a b ilitá s s k á lá i­
n a k m eg szerk esztésére.) 253— 255. old.
443. B a h r ic k , H arry P ., F it t s , P aul
M. a n d B riggs , G eo rg e E .: L earning
C urves — F acts or A rtifacts? ( T a n u lá s ­
görbék — tén yek v a g y m ű te rm é k e k 1)
256— 268. old. Szerzők rá m u ta tn a k a rra ,
hogy egy választó p o n t (cut off point)
önkényes m egállapítása k o n tin u u s v á ­
lasz eloszlás dikotom izálásában a ta n u lá s ­
gö rb ék et jelentős m é rté k b e n m eg v ál­
to z ta th a tja , és ilyen m ódon tév es elm é­
leti értelm ezések sz ü leth etn ek . E zeknek
az összefüggéseknek a szem léltetésére
az ,,idő a célnál” (tim e-o n -targ et) p o n t­
eredm ényeket alk alm az zák , am ely ek a
nyom onkövetési fe la d a to k b a n a m eg­
ta n u lt já rtassá g i sz in te t jelzik. M egálla­
p ítá sa ik a t á lta lá n o síth a tó k n a k ta r tjá k
m ás tan u lási h ely zetek re is.
444. Z u ckerm an , Carl В. a n d R ock ,
I r v in : A R eap p raisal o f th e R oles of
P a s t E xperience an d In n a te O rganizing
Processes in V isual P erce p tio n . ( M ú lt­
b e li ta p a s z ta la t é s vele szü le te tt szervező
fo ly a m a to k szerep én ek ú jra é rte lm e zé se a
v iz u á lis é szlelésb en .) 269— 296. old. E lső­
so rb an az alak észlelés m e g ta n u lh a tó sá ­
g ára vonatkozó b iz o n y íté k o k at tá rg y a l­
já k . Ism e rte tik a ta n u lá s hangsúlyos
em p irisztik u s elm élet és a v eleszületett
szervező fo ly am ato k a t k iem elő org an i­
zációs elm élet k ép v iselő in ek v itá já t.
V égk ö v etk eztetésk én t s a já t feltev ésü k et
a d já k elő, m iszerint a fen o m ális világ
különböző a sp ek tu sa i és különösképpen
a vizuális fo rm ák ta g o lá sa és a la k ja a
v eleszü letett szervező fo ly a m a to k ered ­
m énye, az észleletek g a z d ag ítása , m ó­
d o sítása pedig ta p a s z ta la ti tényezőké.
445. Cam pbell , D onald T. : F a c to rs R ele­
v a n t to th e V alid ity of E x p e rim e n ts in
Social S ettings. ( T á r s a d a lm i k ö rn y e ze t­
ben végzett k ísé rle te k v a lid itá s á v a l k a p ­
cso la to s té n y e z ő k .) 297— 312. old. Mi az,
a m it a kísérleti te rv b e n ellenőrizni k í­
v án u n k ? M ilyen külső v á lto z ó k szerepét
k ív á n ju k kiküszöbölni, n eh o g y azo k m eg­
za v arjá k értelm ezésü n k et? Szerző m eg­
kísérli ezeknek a külső v á lto z ó k n a k osz­
tá ly o zá sát, és az így n y e r t k ateg ó riák
a la p já n a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k b a n
végzett k ísérletek sz a b v á n y te rv e i vali-
d itá sá n a k értékelését. A v a lid itá s é rté ­
kelésének a la p já t képező k é t fő ism érv:
1. belső v alid itás, azaz szig n ifik án san
eltérő h a tá s t v á lto tt-e k i a k ísé rleti inger
az a d o tt esetben ? 2. k ü lső v alid itá s, á l­
ta lán o síth ató ság , azaz m ily en p o p u lá­
ciókra, elrendezésekre és v á lto z ó k ra á l­
ta lá n o s íth a tó ez a h a tá s. M in d k ét ism érv
fontos, n éh a azo n b an n em férn ek meg
egym ás m e lle tt: a belső v alid itásh o z
szükséges k o n tro llo k g y a k ra n az á lta lá ­
n o síth ató ság ro v á sá ra v a ló síth a tó k csak
meg.
446. Mu rd o ck , B e n n e t B. J r .: T ransfer
D esigns an d F o rm u las. ( T r a n s z f e r te r­
vek és k é p le te k .) 313— 326. old. A v erb á­
lis tran sz fer és az elődifferenciálás t a ­
nu lm án y o zására alk alm as k ísé rleti te r ­
v ek et és k ép letek et tá rg y a lja . B á r egyik
k ép letet sem t a r t j a tö k é letesn e k , szerző
m égis aján lja a lk a lm a z á su k a t, m e rt csak
a k ép letek a la p já n fejezh ető k i a tra n s z ­
fer m érték e, és csak ily en m ódon v ál­
487
 n a k a különböző k u ta tá s o k összehason­
líth a tó v á .
447. S agaba , Mobiji a n d Oyam a , T a -
dasxj : E xperim ental S tu d ie s o n Figurai
A fter-effects in J a p a n . ( F ig u r á lis u tó ­
h a tá s o k k ísé rle ti ta n u lm á n y o z á s a J a p á n ­
b a n .) 327— 338. old. — Gt bso n , K öh-
l b b és K öhler és Wallach e re d e ti köz­
le m é n y e it követő ja p á n k ísé rle ti k u ta ­
tá s o k a „ h a jlíto tt v o n a l” h a tá s r a , „ n a g y ­
s á g ” h a tá sra , „ e lto ló d á s” h a tá s r a és
„m ezőerősségre” v o n a tk o z n a k . Felölelik
to v á b b á az idő- és té r i té n y e z ő k , m eg­
v ilá g ítá s, k ontraszt és sz im m e tria h a tá ­
s á n a k vizsgálatát. F o g la lk o z ta k az a d a p ­
tá c ió és öntelítődés (selfsa tia tio n ) jelen­
séggel is. Az is m e rte te tt ja p á n ta n u l­
m á n y o k b a n a té ri és id ő b e li változók
m en n y iség i analízisével ta lá lk o z u n k t i ­
p ik u s kísérleti h elyzetekben. M ajd vizs­
g á ljá k ezeknek a v á lto z ó k n a k és az u tó ­
h a t á s nagyságának v isz o n y á t kifejező
fü g g v én y e k et. Az e re d e ti eu ró p a i k u ta ­
tá s o k kiegészítéseként a z t ta lá l tá k , hogy
a z inspekciós (az ere d etileg b e m u ta to tt)
tá r g y és a pró b a-tárg y n ag yságviszonyai,
a m eg tek in tési idő ta r t a m a , valam int
a m eg tek in tés és p ró b a k ö z ö tt e lte lt idő
a fig u rá lis u tó h a táso k fo n to s p a ra m é te ­
r é t képezik. A zt is k im u t a tt á k , hogy az
asszim iláció, a k o n trasz t-illú z ió és a t a ­
n u lá s szorosan k ap c so ló d n ak a figurális
u tó h a tá s h o z .
448. A r n o l d , Malcolm D . : S tim u lu s Pre-
d iffe re n tia tio n : Some G eneralizations
a n d H ypotheses. ( I n g e r p re d iffe r e n c iá -
l á s a : n é h á n y á lta lá n o s ítá s é s h ip o té z is .)
339— 350. old. O lyan k ísé rle ti h elyzet­
b e n , am ik o r ism ert in g e rre ú j, ism eretlen
v á la s z t kell a vsz-nek m e g ta n u ln ia , az
ú j v álasz m egtanulását — egyes k u ta ­
t ó k sz erin t — az in g e r is m e rt v o lta elő­
s e g íti; az inger ekkor u g y a n is m á r „pre-
d iffe re n c iá lt” . Szerző a k u ta tá s o k a t az
elő g y ak o rlato k h a tá so ssá g á n a k foka sze­
r i n t osztályozza, és e n n e k a la p já n az
elő g y ak o rlato k o p tim ális m ennyiségét
ille tő e n általán o síth ató k ö v etk ez tetése k et
v o n le. Az elő gyakorlatok h atáso sság á t
m a g y a rá z ó hipotéziseket a k ö v etk ező ­
k é p p e n osztályozza: a ) a jelzőingerek
élessé válása, b ) so ro za to n b elü li általá-
n o su lá s csökkenése, c ) je len tésg a zd a­
g o d ás, d ) figyelem a je lző in g erre . E zeket
a hipo tézisek et a k ísé rleti b iz o n y íték o k
c s a k részben tá m a s z tjá k a lá . Szerző vé­
g ü l k ife jti, hogy a t ra n sz fe rh a tá s o k a t m a ­
g y a rá z ó megfelelőbb h ip o té z is k ia la k ítá ­
s á n a k az a feltétele, h o g y az in g e rt meny-
n y iség ileg is le tu d ju k írn i.
449. K im m el , H e r b e r t D. : T h re e C riteria
fo r th e Use of O ne-tailed T e sts. ( A fé l­
o ld a la s pró b á k h a s z n á la tá t in d o k o ló h á ­
488
ro m is m é r v .) 351— 353. old. Szerző az
ism érv ek m eg h atáro zásáb an n em csu ­
p á n a s ta tis z tik a i m a te m a tik á ra , h an em
első so rb an a kísérletezés lo g ik ájára t á ­
m aszk o d ik . Féloldalas p ró b ák h a sz n á ­
la tá t in d o k o lja az, h a: 1. az eltérés a
n em m eg jó so lt irá n y b a n b á r lehetséges,
de az pszichológiai jelentéssel n em bír;
2. az e lté ré s a n em m egjósolt irá n y b a n
b á r b ír jelen téssel, de ez a jelentés nem
h a tá ro z m eg m á sfa jta viselkedést, m in t
a n u lla eltérés; 3. eg y bizonyos irá n y b a
m u ta tó h ip o té z ist le lehet vezetni lélek­
ta n i elm életb ő l, viszont az ellenkező
irá n y ú ere d m én y e k nem v ez eth ető k le
a jelenlegi lé le k ta n i elm életből.
450. K leitm an , N ath aniel : Sleep, W ak e­
fu ln ess, a n d Consciousness. ( A lv á s , éber­
ség é s tu d a to s s á g .) 354— 360. old. Szerző
S chmidt b írá la tá t (lásd 423.) E llingson -
n a k a re tik u lá ris form áció szerepét m a ­
g y arázó m e g állap ítása it illetően e lu ta ­
sítja . S zerin te ELLiNGSONnak az a m eg ­
á lla p ítá sa , m iszerin t a viselkedésbeli
éberség a m esodiencephalikus ren d szer
fü g g v én y e, am ely topográfiáikig eg y b e­
esik az ag y tö rz s retik u láris fo rm áció já­
v al, v a g y m a g áb a foglalja a z t, össz­
h an g b a n v a n a jelenleg ism ert tén y ek k el.
M eg állap ításai az álom és ébrenlét ev o lú ­
ciós elm életév el is egyeznek. K ev ésb é
m e g h a tá ro z o tt azo n b an a tu d a to ssá g
helye e b b e n a szerkezetben. E n n e k fő
ok a az, h o g y a tu d a to ssá g n a k m ég n em
a la k u lt k i a z általán o sa n elfo g ad o tt d e­
fin íció ja, de m ég a leírása sem . A n n y it
m o n d h a tu n k ró la, hogy nincs jelen a
v e lesz ü letett ébrenlétben, de jelen v a n
a sz e rz e tt éb ren létb en , és jelen leh et a
sz erze tt alv á sb a n álm odás közben.
451. E l l in g s o n , R obert J . : C om m ent on
K le itm a n ’s N ote. ( M e g je g y zé s K l e it ­
man h o zz á szó lá sá h o z.) 360. old.
452. M cN em ar , Qu i n n : On W ilsons D is­
trib u tio n -fre e T est of A nalysis of V ar­
iance H y p o th eses. ( A v a r ia n c ia a n a lí­
z i s h ip o té zise k n e k W ilso n -féle e lo s zlá s­
m e n te s p r ó b á ja .) 361— 362. old.
453. Z e ig l e r , H . P h i l i p : E lectrical S ti­
m u la tio n of th e B rain an d th e P sy ch o ­
p h y siology of L earn in g a n d M otivation.
( A z agy elek tro m o s in gerlése és a ta n u ­
lá s é s m o tiv á c ió p sz ic h o fiz io ló g iá ja .)
363— 382. old. A ta n u lá sb a n szerepet
já tsz ó n eu rá lis fo ly am ato k a t elektrom os
ingerléssel k u ta tó ta n u lm á n y o k fő b b fe l­
a d a ta i: a ) a lé treh o zo tt viselkedés k ísé r­
le ti an alízise, b ) az ilyen viselkedés fizio ­
lógiai m ech an izm u sán ak m eg v ilág ítása,
c) m ó d sz e rta n i, fogalm i és elm életi p ro b ­
lé m ák m egoldása. Az is m e rte te tt k u ta ­
tá s o k e re d m én y e it a szerző a ta n u lá si
fo ly a m a to k felderítése szem p o n tjáb ó l
 értékeseknek t a r t j a , b á r ez ideig kevés
á lta lá n o síth a tó m egállapítással ta lá l­
kozunk. A to v á b b i k u ta tá s felad ataik én t
egyrészt az agy elektrom os ingerlésének
elektrom os reg isztrálási, irtá si és bio­
kém iai felm érési te c h n ik á k k a l való k i­
egészítését, m ásrészt a szerkezetek és
fu nkciók fogalm i tis z tá z á sá t h an g sú ­
lyozza.
454. A dam s , J oe К .: L ab o rato ry S tu ­
dies of B ehavior w ith o u t Awareness.
(T u d a to s s á g n é lk ü li v iselk ed és lab o ra tó ­
r iu m i ta n u lm á n y o z á s a .) 383— 404. old.
A „tu d a to ssá g nélküli viselkedés” k a te ­
g óriájáb a sorolt pszichológiai folyam a­
to k a t azo k n ak a k ísérleti feltételeknek
az alap já n osztályozza, am elyekben azok
előfordultak. E n n e k az osztályozásnak
fő szem pontjai: a ) szerepet játszik-e az
in ger diszkrim ináció, b ) a vsz. m e g ta ­
n ulja-e a viselkedést a kísérleti eljárás
fo lyam án, c ) tu d ja -e a vsz., hogy azt
v á rjá k tő le , hogy diszkrim ináljon. M int­
hogy a tárg y ilag o s k u ta tá s feltétele az,
hogy a m egfigyelt viselkedések rep ro ­
d u k á lh a tó k legyenek, és m in th o g y a
rep ro d u k ál liât óságnak a lehetősége a k ü ­
lönböző tu d a to ssá g n élküli viselkedés­
fa jtá k esetében különböző m értékben
áll fenn, a jövőbeli k u ta tá s fela d ata le n ­
ne azo k n ak a k ísérleti feltételek n ek az
előállítása, am elyekben a ta n u lm á n y o ­
z o tt viselkedések re p ro d u k á lh a tó k k á v á l­
n ak .
455. P ea rso n , J ohn S. a n d K l e y , I r e n e
В. : On th e A pplication of G enetic E x p ec­
tancies as A ge-specific Base R ates in
th e S tu d y of H u m a n B ehavior D isor­
ders. (V á r h a tó g e n e tik a i értékek a lk a l­
m a z á sa k o rs p e c ifik u s a la p -r á tá k g y a n á n t
a z em beri vise lk e d é sza v a ro k k u ta tá s á b a n .)
400—420. old. H u m á n genetikusok és
m ások k u ta tá s a i olyan a d a to k b irto k á b a
ju tta tn a k , am elyek lehetővé teszik azt,
hogy a vizsgált betegséget m u ta tó sze­
m élyek rokonságából álló alpopuláeiók-
b a n a kérdéses rendellenesség kifejlődé­
sének valószínűségét kiszám ítsuk. E zek ­
n ek az alpo p u láció k n ak longitudinális
tan u lm á n y o zá sa a la p já n m egállapítjuk
a döntő öröklésbeli különbségeket azok
k özött az alan y o k k ö zö tt, ak ikben k ife j­
lődik a rendellenesség és azok között,
ak ik b en nem . Az ilyen alpopulációk t a ­
nulm ányozása az ért gazdaságosabb, m int
az általán o s népességből n y e rt véletlen
m in tá k k u ta tá s a , m e rt előbbiben a spe­
cifikus betegség a la p -rá tá i m agasabbak.
456. E n g l ish , H orace В .: T he -iles T h at
P lag u e o f E le m e n ta ry S ta tistic s. ( A z e le m i
s ta tis z tik a rá k fe n é je a z ,,-ilis e k ” .) 421—
422. old. A s ta tisz tik á b a n az ,,-ilis” -sel
k ép z ett szám nevek, (pld. kvart ilis, deci -
lis, o k tilis stb .) m ind az elv álasztó p o n ­
to t, m in d a p o n tta l elv á la sz to tt ré sz t
jelen tik . Z av aro k elkerülése érd ek éb en
szerző a z t a já n lja , hogy a jö v ő b en az
-ilis-sel k é p z e tt szócska csu p án a v á ­
lasztó p o n tra vonatkozzék, az elv álasz­
to tt részek jelölésére pedig a tö rte k e t,,
vag y a z -ilis végződésű szócskát jelző ­
k én t h aszn á lju k .
457. Ca r t w r ig h t , D esmond S.: A N ote
C oncerning K en d a ll’s T au. (K e n d a l l
ta u - já r a vo n a tk o zó m e g je g y zé s.) 423—
425. old.
458. Sh e f f ie l d , F red D .: C om m ent on
a D istrib u tio n -free F acto rial-d esig n
A nalysis. (M e g je g y zé se k eg y e lo szlá s-
m e n te s fa k to r iá lis k ísérlet a n a líz is é h e z .}
426— 428. old.
459. Ch a n d l e r , R obert Б .: T he S ta tis ­
tic a l C oncepts of Confidence a n d S ig n i­
fican ce. ( A k o n fid en cia és s z ig n if ik a n c ia
s t a ti s z t ik a i fo g a lm a i.) 429— 430. old. A
kon fid en cia és szignifikancia fo g alm ak
összeolvaszt ása a pszichológiai iro d alo m ­
b an ig en e lte rje d t. G y ak ran o lv a ssu k ;
„A k ísé rleti eredm ények az 5% -os k o n ­
fid en c ia sz in ten szignifikánsak v o lta k ” .
A k o n fú zió valószínűleg o n n an e re d ,
hogy a m egbízhatósági sá v o t (k o n fi­
dencia in terv allu m o t) szignifikancia p ró ­
b a k é n t leh et felhasználni, és ez a r r a az
e lsie te tt k ö v etk eztetésre v ezette a k u ta ­
tó k a t, hogy a k ét fogalom k ö zö tt n in ­
csen különbség. Szerző hang sú ly o zza,
hogy a konfidencia fo g alm án ak a h ip o ­
té zisek sta tisz tik a i p ró b ájáv al való ösz-
szekapcsolása helytelen, b árm ily en f a jta
p ró b a alk alm azásáró l legyen is szó.
460. S w e n s e n , J r . Cliffo rd H .: E m p ir i­
cal E v o lu tio n of H u m an F ig u re D ra w ­
ings. (E m b e r a la k ra jzo k e m p ir ik u s é r ­
té k e lé s e i.) 431— 466. old. Machov er a
D A P (R ajzo ljo n egy szem élyt) p ró b á t
8 év v el ez elő tt szerkesztette m eg. A
D A P -fe lad a tta l azó ta végzett k u ta tá s o k
összegezésének alap já n szerző a z t t a ­
lá lja , a ) hogy ezek a ta n u lm á n y o k
Mach o v er hipotéziseit csak r itk á n e rő ­
s íte tté k m eg, b ) hogy a k lin ik u so k m égis
é rté k esn e k ta r tjá k , m e rt n ém ely e s e t­
ben felfedi a beteg p ro b lém áin ak te rm é ­
sz eté t, c ) hogy egyes a d a to k a r r a u t a l ­
n a k , h o g y a D A P próba d u rv a szűrés
cé ljá ra felh aszn álh ató , m in th o g y az „ a l­
k alm azk o d o tt sági szin tre” v o n atk o zó an
ad n ém i felvilágosítást. F elv et n é h á n y ,
a p ró b a m egbízhatóságát fokozó e ljá rá s
leh ető ség et a jövőbeli k u ta tá s sz ám ára.
461. P o u l to n , E . C.: On P re d ic tio n in
Skilled M ovem ents. ( A jó s lá s sz e re p e
a ta n u lt m ozg á so k b a n .) 467— 478. old.
Az e lv e k e t, am elyeknek a la p já n a jóslás
szerepe a b e ta n u lt m ozgásokban ta n u l -
489
 m á n y o z h a tó ,e g y e tle n tevékenységen: a
m ozgó cél követésén m u ta tja be. E zeket
a z elv ek e t az u tá n m ás b e ta n u lt m ozgásra
is k ite rje sz ti.
462. R u b in , L eonabds S.: T he Psycho-
p h arm acology of L ysergic A cid D ieth y l­
a m id e (LSD— 26). ( A ly a e rg sa v a s d ie th y l-
a m id [ L S D — 25 ] p sz ic h o fa rm a k o ló ­
g i á i d .) 479— 489. old. Az LSD — 25-tel
f o ly ta to tt kísérletek a r r a szolgálnak,
h o g y pszichotikus á llap o to k előidézésé­
v el a z ilyen állapotok elem ezhetők és így
te rá p iá ju k és profilaxisuk m e g állap ít­
h a tó legyen. Ism e rte ti az o k at a ta n u l­
m á n y o k a t, am elyek a szer pszichológiai
és fiziológiai h a tá sá t, h atásm ech a n iz m u ­
s á t és a pszichotikusokra g y ak o ro lt h a ­
t á s á t tá rg y a ljá k .
463. H il l , W in fr e d F .: Com m ents on
T a y lo r’s „D rive T heory a n d M anifest
A n x ie ty ” . (M e g je g y zé se k T a y lo r „ K é s z ­
te té s [ d r iv e ] elm élet é s m a n ife s z t sz o ro n ­
g á s ” c. ta n u lm á n y á h o z .) 490— 493. old.
Szám os szorongás és te lje sítm é n y viszo­
n y á t k u ta tó ta n u lm á n y ered m én y ei a la p ­
já n szerző a rra k ö v etk ez tetésre ju t, hogy
T aylor ta n u lm á n y á b a n k if e jte tt e l­
m életi állításb ó l nem k ö v e tk e z ik az a r r a
a la p íto tt jóslás, m iszerin t a m agas szo­
ro n g ás kom plex h ely zetek b en gyengébb
teljesítm én y h ez vezet. A té n y e k és el­
m életek kibékítésének leh ető ség ét a jövő
k u ta tá s tó l v árja.
464. Cu r e t o n , E dw ard E .: R ecipe fo r
a Cookbook. (R e c e p t s z a k á c s k ö n y v r é ­
s z é r e .) 494— 497. old. I s m e rte ti Me e h l és
R o sen sta tisz tik a i e ljá rá s o k a t bíráló t a ­
n u lm á n y á t és egy tö k é letese b b eljárás
lehetőséget ír le.
Me z e in é E r d é l y Éva

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK TANULMÁNYKÖTETEI
A z első ta n u lm á n y k ö te t 1968-ban, a m á so d ik 1959-ben jelen t m eg. M in d k ét ta n u l­
m á n y k ö te t megjelenése u tá n szin te n a p o k a l a tt m á r nem volt k a p h a tó a k ö n y v k ere s­
k ed ések b en . A m ennyire örv en d etes jelenség a pszichológia irán ti ily en n a g y m é rték ű
érd e k lő d és, ugyanolyan sa jn álato s, hogy a ta n u lm á n y k ö te te k ta rta lm á ró l so k an nem
k a p h a tta k á tte k in té st. A szerkesztőség e n n e k p ó tlá sá ra az aláb b iak b an közzéteszi a k ét
k ö te t te lje s tartalo m jeg y zék ét.

A PSZICH O LÓ G IA I T A N U L M Á N Y O K ELSŐ K Ö T E T É B E N K Ö Z Ö L T C IK K E K :

D r . G e o e s i K iss P á l : Előszó. (6—6. o.)

P S Z IC H O L Ó G IA T Ö R T É N E T

D r . M á t r a i L ászló : H en ric u s R egius (Le R o y ), a tudom ányos lé le k ta n ú ttö rő je .

(9 — 20. o.)
S u r á n y i G á bo r : V la g y im ir M ih á jlo v ic s B e c h t e r e w . (21—25. о.)
N e m e s L ív ia : A z értelm i fejlődés és a g o n dolkodás szakaszai P ia g e t m ű veiben.
(2 7 —37. o.)

Á LTA LÁ N O S ÉS K ÍS É R L E T I L É L E K T A N
Dr. K ardos L a jo s : T an u lás és em berrév álás. (41—66. o.)
Dr. L éná rd F e r e n c : A problém am egoldás fáziskapcsolatai. (67—69. o.)
Dr. T óth B é l a : A beszédanalízis m in t a szem élyiségvizsgálat m ódszere. (71 — 75. o.)
Dr. L é n á r t E d it : A go n d o lat folyton o sság án ak kifejezése a ta rta lo m k ise b b köreiben.
(77 — 83. o.)
D r . K is s T ih a m é r : A z öröm érzés első m eg n y ilv án u lásai a gyeim eknél. (85 — 93. o.)
S u r á n y i G á bo r : N agyságbecslés em lékezet u tá n . (95— 103. o.)
D r . M olnár I m r e : S orozatos szokáscselekvés á tá llítá sá n á l adódó k o n flik tu sh e ly z et
k ísé rle ti vizsgálata. (105 —120. o.)
M e z e i Á r p á d : A színek inform ációközvetítő é rté k ein e k különbségeiről. (121 — 126. o.)
M a r t o n L a jo sn é —B a k a y É v a : F e h é rp a tk á n y o k viselkedésének m ennyiségi igazodása
eg y m ástó l k v a n tita tív e eltérő hely zetek h ez a h ely ze tek so ro z atb a ág y a zása esetén.
A z erő-adagolási nívó. (127 —131. o.)
T ánczos Z so lt : Szenzom otoros koordináció in v e rz látóm ezőben. (133— 140. o.)

490
 K Ö ZÖ SSÉG I L É L E K T A N
B in é t Á g n e s : M ilyen tényezők to rz ítjá k el a tá rs a s k apcsolatokról való k é p z etek e t és
íté le te k e t az ó v o dáskorban? (143 — 160. o.)
K ántás L ászló : E g y óvodai csoport tá rsa s szerkezete. (151 — 169. o.)
Á r k o sin é U d va bd i Sa ro lta : A b a rá t-v á la sz tá s in dokolása óvodáskorban. (161 — 164. o.)
I lly és S á n d o r —Szakács F e r e n c : A csoportosulás tényezői vak g y erm ek ek közösségé­
ben. (165—173. o.)
N EVELÉSLÉLEK TA N
D r . K e lem en L ászló : A 6 —10 éves ta n u ló k fo g alm ain ak és go n d o lk o d ásán ak n éh án y
sajátossága. (177 — 186. o.)
D r . B ara n y a i E r z s é b e t : Az alárendelő kifejezésm ód a gyeim ek k o rb an . (187 — 196. o.)
D r . J u stn é K é r y H e d v ig : A z iskoláskor e lő tti íráskészség fejlődésének vizsg álata.
(197 —203. o.)
G ál E r z s é b e t : A b e m u ta tá s és a szóban közlés eredm ényessége eg y szerű m ozgások
m eg tan u lásá n ál. (205 — 210. o.)
D r . R a d n a i B é l a : A m a g y aráz at szerepe a m eg értésb en . (211 —219. o.)
M e s t e r n é D r . B oda F io r e —Me z e in é E r d é l y É v a : Ju ta lm a z á s és b ü n te té s a nevelés
különböző szakaszaiban. (221 — 228. o.)
D r . H a r sá n y i I stv á n : E gy fiú g y eim ek olvasm án y ai a p rep u b ertásb ó l a p u b ertá sb a
v aló á tm e n e t évében. (229 — 238. o.)
G. D r . D onáth B l a n k a : L eányok specifikusan lányos, illetőleg fiú s jellegű olvasm ányai
a korai p u b ertá sb an . (239—244. o.)

ORVOSI L É L E K T A N
D r . G e g e s i K iss p á l : A „psziché” fejlődése csecsemő- és gyerm ekkorban. (247 — 254. o.)
D r . H o rány i B é l a : A z időérzésről. (255 — 264. o.)
D r . N y irő G y u l a : A lelki m űködések s tr u k tu r á lis szem lélete a re flex fo ly a m at a la p já n
(265 —277. o.)
D r . H erm ann I m r e : H ib á tla n gondolkodás, h ibás gondolkodás. (279 — 287. o.)
D r . V argha Mik lós —D r . G e r é b G y ö r g y . A z a p h a sia ú j m ódszerü kezelése. (189 —
302. o.)
D r . H á r d i I stv á n : íráspszichológiai m egfigyelések elektroshock kezelés nyom án.
( 3 0 3 -3 0 9 . o.)
D r . B öszörm ényi Z o l t á n : A kísérleti psychosisok egyes kérdései. (311 — 317. o.)
D r . M oussong -K ovács E r z s é b e t : E le k tro en k ep h alo g ráfiás és R o rsch ach v izsg álato k
h alm o zo tt elektroshock kezeléssel k ap c so la tb an . (319 —326. o.)
H ir sch M a r g it : A gyerm ekkori neurózisok és a szülők pszichés állap o ta, (327 — 334. o.)
M u r á n y i -K ovács E n d r é n é : A pszichogén gyerm ek i enuresis n o c tu rn a te ráp iájáh o z.
(3 3 5 -3 4 1 . о.)
L ie b e r m a n n L u c y : A nevelési ta n ác sad ó te ch n ik a i problém ái. (343 — 352. о.)
L anto sy n é D r . D abas E r z s é b e t : A szülők v álásá n ak reakciója a gyerm ek b en .
(353 — 359. o.)
T á jék o ztató a lé lek tan n a l foglalkozó m agyaro rszág i in tézetek jelenlegi m u n k ájáró l.
( 3 6 1 -3 7 2 . o.)
M a g y ar szerzők 1945 —1957. években m egjelent pszichológiai m u n k á in ak b ib lio g ráfiája.
366 a d a t. (373 — 388. o.)

A PSZICHOLÓGIAI T A N U LM Á N Y O K MÁSODIK K Ö T E T É B E N K Ö Z Ö L T C IK K E K :
D r . G e g e s i K is s P á l : Előszó. (9 — 10. o.)
P SZ IC H O L Ó G IA T Ö R T É N E T
Á dám P é t e r : 1919, a M agyar G yerm ek tan u lm án y i T ársaság hőskora. 13 — 26. o.
Á LTALÁNOS, K ÍS É R L E T I ÉS KÖZÖSSÉGI L É L E K T A N
D r . G e r é b G y ö r g y : R eflexom etriás vizsgálatok fáradékonysági té n y ez ő k pszichés
h a tá sá n a k k im u ta tá sá ra . (29—42)

491
D b . K abdos L ajo s : A z em lékezeti mező szerepe interoceptív ingerekhez kapcsolt fel­
tételes reakciók kialakulásában. (43—62. o.)
D b . L én á r d F erenc : G ondolkodási fázis, gondolkodási m ű v elet, g o ndolatm enet. (63 —
78. o.)
D b . L é n á r t E d it : A „ c sa lá d ” fogalom rendszere és a relációkban való gondolkodás.
(7 9 —93. o.)
Ma r t o n L a jo sn é : A viselkedés erőadagolásának v álto zá sa a helyzetek ism étlése so rán
feh ó rp atk án y o k n ál. (95 —104. o.)
T ánczos Z so l t : É rzékelés és m ozgás kölcsön h atásán ak form ái. (105 —120)

NEVELÉSLÉLEK TA N
D b . B a r a n y a i E r z s é b e t : Á tv itt értelm ű szav ak jelen tésén ek felfogása a gyerm ek- és
ifjú k o rb a n . (123 —139. o.)
D b . B laskov ich E d i t : A g y erm ek i szóértelm ezésnek az életkorhoz kapcsolódó jelleg­
zetességei. (141 —154. o.)
D b . C s e r J á n o s : A z erkölcsi tu lajd o n ság o k at je len tő fo g alm ak a 10 — 14 éves k o rb an .
( 1 5 5 -1 7 4 . o.)
D b . J u s t n é K é b y H e d v ig : A sz ám tan i gondolkodásról. (175—188. o.)
D b . K e l e m e n L ászló : S ajátos következtetési fo rm á k és tévedések az alsó tag o zatb an .
(189 —201. o.)
D b . P tjtnoky J en ő ': A d a to k a z elemzés és az összehasonlítás fejlődéslélektanához.
(203 —211. o.) .
D b . R a d n a i B é l a : Ö nértékelés — m ások értékelése. (213 —225. o.)
D b . R ó k u sfa lv i P á l : Á b rá k szerepe a m a tem atik ai problém am egoldó gondolkozásban.
227 — 237. o.)
Sa la m o n J e n ő : A d ato k a f iú k és lányok szerkezetösszeállító sajátosságairól k o ed u k á lt
isk o lá k I., 1П., V., o sztályában. (239 —252. o.)
S. M olnár E d it : A gondolatsor folyamatosságának m egértése egy novellában. (253 —
266. o.)
S u r á n y i G á b o r : A ta n u lá s in d íté k a i az általán o s iskola Ш —V III. o sztályaiban. (267 —
^ 277. o.)
D r . S z é k e l y L a jo s : A z o sz tály terem m iliő h atása a ta n u ló k teljesítm ényeire. (279 —
292. o.)
M UNKALÉLEKTAN - PÁLYAVÁLASZTÁS
D b . B á l in t I stván : F igyelcm vizsgáló m ódszer felh aszn álása az ip ari e re d etű id e g re n d ­
sz eri elváltozások k o rai diagnosztizálásáb an (295 — 303. o.)
D b . C sir szk a J á n o s : A z orvosi p ály a a p ály av álasztás in d íté k a in a k tü k réb e n . (305—
311. o.)
D b . R é t i L ászló : Balesetező és nem balesetező g ép járm ű v ezető k pszichológiai össze­
h aso n lítá sa (313 — 324. o.)

ORVOSI L É L E K T A N
D b . H o b á n y i b é l a : Az orvosi pszichológia fela d ata iró l. (327 — 334. o.)
D b . B öszörm ényi Z o l t á n : A d a to k a kísérleti pszichózisok és az alk o tási v ág y össze­
függésének kérdéséhez. (335 — 343. o.)
D b . H e r m a n n I m r e : A kiv álasztáso s gondolkodás pszichológiája és p szichopatalógiája.
(345 — 353. o.)
K ir á l y J ó z s e f : Szinesztéziás élm ények m esterséges pszichózisban. (355 — 361. o.)
M e s t e r n é d b . B oda F io r e : 83 epebeteg é le ttö rté n e ti a d a ta in a k pszichológiai elemzése.
(363 — 385. o.)
M e z e i Á r p á d —L e v e n d e l L á szló : A datok tü d ő g ü m ő k ó ro so k szem élyiségproblém ájá­
hoz. (387 — 397. o.)

G Y Ó G Y PED A G Ó G IA I L É L E K T A N
D b . B á r c zi G usztáv : A gyógypedagógiai lé lek tan p ro b lém ái. (401 —408. o.)
G ö llesz V ik t o r —G. Majo ro s M a gd a —Cs . K r em m er E b ik a : F árad ék o n y ság i vizsgá­
la to k általános iskolás, v a k és értelm i fogyatékos g y erm ek ek körében. (409—417. o.)

492
D r . L á n y in é E n g elm ayer Á g n e s : A já té k v iz sg á la t m in t a fog y aték o s g y erm ek m eg­
ism erésének eg y ik eszköze. (419—432. o.)
I lly és S án d o r : A v a k gyerm ekközösség önism erete. (433—446. o.)

M Ű V É SZ E T I L É L E K T A N
D r . G e g e s i K iss P á l : A m űvészet céljáról. (449 —456. o.)
D r . G e g e s i K iss P á l : A m űvészet jelentőségéről. (457 —464. o.)
B. S itpka Magdolna : S zem pontok a képzőm űvészeti alk o tó tev ék en y ség vizsgálatához.
(465 —481. o.)

K A T O N A I L É L E K T A N ÉS S P O R T L É L E K T A N
B artha L a jo s : A z in d íté k o k szerepe a h iv a tá ssz e re te t fejlesztéséb en (485 —494. o.)
D r . Csinád y J enő —D r. N em essu ri Mih á l y : A k o ncentráció b ip o lá ris vetélkedése
lépcsőzetes m egterhelés h a tá sá ra . (495 —505. o.)

K RIM INÁ LPSZICH OLÓ G 1A

D r . N ém eth N ó r a : F ia ta lk o rú le án y öngyilkossága. (509 —521. o.)
P . L ieberm ann L u c y —Ma jlá t h G y ö r g y : F ia ta lk o rú an yagyilkos esete. (523—534. o.)

G Y A K O R L A T I M ÓDSZERTAN
A d o r já n i C saba —d r . G á l fi B é l a —D r . R eg iu s F e r e n c —S c h e n k e r L ászló : A m unka
és ju talm azás szerepe a csoportos pszichoterápiában. (537 — 546. o.)
D r . H arsányi I stván —G. D r . D onáth B la n k a —Marton L a jo s n é : A k u t pszichikus
tra u m a tükröződése különböző szem élyiségvizsgálatokban. (547 —564.)
H ir sch Ma r g it : A szülőkkel fo ly ta to tt k lin ik ai beszélgetés jelentősége gyerm ekek
pszichodiagnosztikai v izsgálatában. (565 — 575.)
D r . H orváth L ászló G á b o r : Á „gondolkodási sé m a” és a szem élyiség befolyásolható­
ságának k ísérleti v izsgálata. (577 —5S0. o.)
H orn n é d r . E rdős A n n a : É rdekesebb esetek az I. Logodi u tc ai iskola ideggondozó
anyagából. (591 — 600. o.)
M e z e i Á r p á d : A R orschach-próba rendszeres továbbfejlesztése. (601 — 612)
D r . M olnár I m r e : V izsgálati m ódszer a becsületesség m e g állap ítására. (613 — 627. o.)
P . L ieberm ann L u c y : Á R o rschaeh-test g rafik u s ábrázolási m ódszere (629—638. o.)
D r . V örös L ászló : K épzőm űvészeti jellegű pszichológiai k ísérlet. (639 — 649. o.)
A M agyar T udom ányos A kadém ia Elnöksége m ellett m űködő Pszichológiai Bizottság
eddigi m u n k á ja. (651 — 659. o.)
T á jék o ztató a lé lek tan n al foglalkozó m agyarországi in té z e te k jelenlegi m u nkájáról.
(6 6 1 -6 7 7 . o.)
M agyar szerzők 1945 ó ta m egjelent pszichológiai m u n k á in ak b ib lio g ráfiája (folytatás).
(678 — 693. o.)

493
ВЕНГЕРСКИЙ ПСИХОЛОГИЧЕСКИЙ РЕВЮ
Ж У РН А Л ПСИХОЛОГИЧЕСКОГО КОМИТЕТА АКАДЕМИИ НАУК ВЕНГРИИ
XVII. ТОМ I960 г. № 4

СОДЕР ЖАНИЕ

ПСИ Х ОЛО ГИ Я ОБЩЕСТВА И Е Е ИССЛЕДОВАНИЕ

X. ХИ БШ
Автор излагает проведенные в психологическом институте Университета имени
К а р л а М аркса в Лейпциге исслевдования. В введении он занимается принципиальными
вопросами психологии общества, устанавливая, что в построении социалистического
общества большую роль должно играть марксистское исследование общественной психо­
логии. В статье дается определение группы по следующему: под группой подразумевается
определенное число людей, которые в пространственных и временных условиях, нахо­
дятся в посредственном или непосредственном, активном взаимоотношении, или по мень­
шей мере в взаимной связи минимальной интенсивности, экстенсивности и интимности,
развивая внутренний порядок и активно стремясь к осуществлению ценностей. После
этого излагаются главнейшие точки зрения исследований, проведенных на группах
13— 15-летних школьников. П ри исследовании групп автор прежде всего интересовался
характером социального поведения. Приводится такж е метод причисления к категориям.
Н ар яд у с выбором партнера, подробно излагается проблема руководителя. Особая часть
посвящ ена динамике групп, причем устанавливается, что группа, для того, чтобы дальше
сущ ествовать в качестве группы долж на внутренне расчленяться. Указывается на две
противоположных тенденции, равнодействующей силой которых является настоящий
интеграционный процесс. В заключение статьи приводятся некоторые педагогически
используемые установления по психологии общества.
385—394

ВОЗМУЖАЛОСТЬ И В Ы БО Р ПРОФЕССИИ
Я. ЧИ РСКА
Автор указывает на двойственность, которую следует принимать во внимание в
проблеме выбора профессии. С психологической точки зрения эта двойственность проя­
вл яется в оптимальном согласовении индивидуальных предрасположений, импульсов и
соображ ений, с одной стороны, и объективных факторов, возможностей и требований с
другой. Автор исследует прежде всего вопрос: какие задачи возлагаются с точки зрения
выбора профессии на школьного врача. Конечно подчеркивается и то, что в психотехни­
ческой консультации должен участвовать не только школьный врач, но неправильным
явл ял о сь бы, если школьный врач не был бы хорошо осведомлен в этом вопросе.
395—397

П Р О Б Л Е М Ы ОТРОЧЕСКОГО ВОЗРАСТА
Н. Н Е М Е Т
Излагаются проблемы отроческого возраста современных детей, возникающие в
ходе оформления врачебных, психологических, социальных и практических трудностей,
к ак и трудностей при выборе профессии, причем подчеркивается роль школьных спе­
циальны х врачей. Для решения этих проблем автор предлагает организовать г о с у ­
д а р с т в е н н у ю сеть, из врачей, психологов, педагогов и психотехников, в целях
индивидуального просвещения и обслуживания подрастающего поколения.
398—401

О ПРЕСТУПНОСТИ В ДЕТСКОМ ВОЗРАСТЕ

Д Ь. МАЙЛАТ
А втор резюмирует важнейш ие вопросы преступности в детском и юношеском воз­
расте. Н а основе своего практического опыта он того мнения, что в случае криминальных
детей и малолетних речь идет преж де всего о сплетении и взаимодействии органических

494
и психических нарушений. Анализируется основоположное значение семьи, его оформ­
ляющее и направляющее влияние на ребенка, далее все факторы среды, которые могут
толкать ребенка на преступление. Автор устанавливает, что в создании преступности в
детском и малолетнем возрасте, в совершении деликтов, значительную роль играю т эмо­
циональная безотрадность, беспризорность и искание опоры. Статья распространяется
на роль общностей интересов малолетних («galeri»), на их действие толкать малолетних
на преступление. Подробно анализируются прежде всего внешние компоненты самоубийств
в малолетнем возрасте и в связи с этим выдвигаются неразрешенность некоторых органи­
зационных проблем, как и недостатки терапии. Подчеркиваются задачи школы и ш коль­
ного врача в борьбе против преступности, и в связи с этим автор считает, что организация
районных бригад представляла бы весьма эффективное средство для этой борьбы.
402—406

КНИГИ Д ЕВУ Ш ЕК
Б. т о т
Автор анализирует книги, прочитанные 1200 девушками, ученицами I I I —V III
классов начальной школы. Данные были собраны путем опросных листов анкетным мето­
дом. Точки зрения анализа следующие: какие писатели пользуются самой большой по­
пулярностью у девушек? — Какие произведения читаются больше всего? — К акие лите­
ратурные жанры приводятся в ответах? — Каким образом проявляется в пределах иссле­
дуемого жизненного этапа интерес к десткой, юношеской литературе, и к литературе
взрослых. Важнейшие результаты исследования следующие: 1. На популярность писа­
телей сильно влияет возраст читателей. — 2. Внушение старых классических писателей
препятствует распространению современных писателей и современной литературы. -
3. Самые излюбленные книги девушек приводятся такж е в списке литературы мальчиков
среди популярных книг. — 4. Начиная с 8-летнего возраста постепенно завоевают про­
странство романы для девушек. Однако, наряду с последними история, приключенческие
романы и литература для взрослых такж е много читаются. — 5. Около 10-летнего воз­
раста детская и юношеская литература держат равновесие, но позже последняя получает
первенство. Около 13—14-летнего возраста книга для взрослых сильно выдвигаются на
передний план. — 6. Интерес к литературе является находящимся в постоянном движении
динамическим процессом, оформляющимся на действие законов развития как и внеш них
факторов.
407—414
Д р . И . Г е р м а н н : Сознание. Бессознательно (дискуссионная статья) .......... 415—425
Обзор
А . В и н ц е: Перспективный план Дефектологического научного института в
Москве ........................................................................................................................... 426—420
Памяти профессора Пала Раншбурга (1870—1945 гг.) по поводу пятнадцат­
илетней годовщины со дня его смерти ............................................................. 429
И . М а д а и : (1 8 79-1959 гг.) ............................................................................................... 430
П . А д а м : Связанные с производительностью труда психологические и педагоги­
ческие проблемы в Польше ................................................................................ 430—4 3 5
И. О риш ко: Применение психологии на социалистической общественной
практике (Отчет о первой государственной конференции чехословацких
психологов, в ноябре 1957 г.) .............................................................................. 435—445-
Обзор книг
Рецензия произведений Рубинштейна, Сеченова, Лукова, Маршалла, Гурьянова,
Пиерона и сотрудников, Платонова, Ш токкерта и Рейя, татара, киреен-
кого и липперта ........................................................................................................ 446— 474
Обзор ж урна лов
Рецензия журналов: Вопросы Психологии, Доклады АПН, A cta Psychologica
и P sychological B ulletin ...................................................................................... 475—490

495
THE HUNGARIAN REVIEW OF P S Y C H O L O G Y
JO U R N A L OF T H E PSYCHOLOGICAL C O M M IT T E E OF T H E H U N G A R IA N
ACADEMY O F SC IEN C ES
V O L U M E X V II. 1960. N U M B E R 4.

C ONTENTS

C O M M U N ITY P SY C H O L O G Y AND COMMUNAL PSYCHOLOGICAL R E S E A R C H

H . H IE B S C H

T he a u th o r gives a n account of th e re se a rc h e s perform ed in th e psychological

in s titu te of th e Leipzig K a r l M arx U niversity. B y w a y of in tro d u ctio n he d eals w ith th e
p ro b le m s in principle of co m m u n ity psychology, s ta tin g th e o u tstan d in g ro ll i t h as to
p la y in th e co nstruction of socialist society. I n h is s tu d y he gives th e follow ing d efin itio n
o f „ g ro u p ” : By group we u n d e rsta n d a ce rtain n u m b e r of m en who, am ong sp a tia l and
te m p o ra l factors, e ith e r d ire c tly or indirectly, a re i n activ e correlation w ith each o th er
o r a t le a s t in a connection of m inim um e x te n sity , in te n sity an d in tim ity , dev elo p an
ow n in te r n a l order a n d a im in a n active w ay a t th e rea liza tio n of values. — T h en he p re ­
s e n ts th e m ain aspects a n d conclusions of te s ts m a d e w ith groups of school ch ild ren of
13 — 15 years. In te stin g th e groups, the a u th o r w as ch iefly in terested in th e c h a ra c te r of
so c ia list behaviour. H e also presents th e m e th o d o f gradation. Besides th e choice of
p a r tn e r, he also deals in d e ta ils w ith th e pro b lem o f th e leader. H e deals se p a ra te ly w ith
th e d y n am ics of groups, sa y in g th a t a group m u s t b e in te rn ally p ro p o rtio n ed if it is to
re m a in as such. W ith th is he points a t th e tw o ten d en cies of opposite d irectio n , th e
r e s u lta n t of w hich is th e process of real in te g ratio n . T h e stu d y ends b y a few conclusions
o f co m m u n al psychology, u tilizab le in pedagogics.
385—394
P U B E R T Y A ND CH O ICE O F PRO FESSIO N
J Á N O S C S IR S Z K A

T he a u th o r points a t th e duplicity to be ta k e n in to consideration a t th e problem

o f th e choice of profession. F ro m th e psychological p o in t of view, th is m eans th e o ptim al
re c o n c ilia tio n of personal q u alities, m otives a n d id eas, on one han d , a n d of objective
fa c to rs , possibilities a n d requirem ents, on th e o th e r h an d . The a u th o r exam ines p rin ci­
p a lly th e t asks confronted b y th e school doctor in th e problem of th e choice of profession.
H e em phasizes, of course, th a t in consultations o f t h a t k in d , it is n o t th e school d o cto r
a lo n e w ho has to ta k e p a r t. A t th e same tim e, i t w o u ld be wrong, if th e school d o cto r
to o w ere n o t well inform ed in th is m atter.
395—397
P R O B L E M S OF A D O L E SC E N C E
N Ó R A N ÉM ETH
P u b e rty problem s of to d a y ’s children are d e a lt w ith , in th e developm ent process
o f m ed ica l, psychological, social, practical a n d p ro fessio n al difficulties, em phasizing th e
r o ll o f th e school doctors. T o resolve these p ro b lem s, th e creation of a n a tio n a l n etw o rk
is su g g ested , w ith th e a im of individual in stru c tio n a n d care of th e adolescents.
398—401
C H IL D H O O D -C R IM IN A L IT Y
G Y Ö R G Y M A JL Á T H

T he a u th o r su m m arizes th e m ain problem s ra ise d b y th e crim in ality of children

a n d m inors. Relying u p o n p ra c tic a l experiences, h e fin d s th a t — am ong crim in al children
a n d m in o rs — a tangle a n d a correlation of o rg an ic a n d psychic lesions are m a in ly in ­
v o lv ed . H e analyzes th e basic im portance of fam ily , its form ing an d d irectin g influence
o n ch ild ren , as well as th e environm ental facto rs a b le to lan d th e m in crim in ality . H e
s ta te s th e im p o rta n t ro ll p la y e d b y em otional d re a rin e ss, loneliness a n d th e se arch for
s u p p o r t in th e o rganization of juvenile c rim in a lity a n d in th e co m m ittal of transgres-

496
sions. He also touches the roll of juvenile com m unities of interest (“gangs” ) and their
roll in diverting in the direction of crimes. H e analyzes in details the m ainly external
factors of juvenile suicides and stresses in this respect th e unsolvedness of certain orga­
nizational problems as w ell as the inadequacy of therapeutics. H e em phasizes th e duties
of the school and the school doctor in the struggle against criminality and finds the
district team s to be the most efficient means of it.
402—406

L E C T U R E S O F G IR L S
B ÉLA TÓTH

The a u th o r analyzes th e lectures of 1200 B u d ap est girls atten d in g th e III. — V III.

classes of p rim a ry schools. H e g ath ered his in fo rm a tio n s by question form s in clu d in g
th e following p o ints: W ho are th e favourite a u th o rs o f th e girls? — W hich is h is m ost
read book? — W h at lite ra ry form s occur am ong th e answ ers? — H ow does in te re s t
present itse lf in lite ra tu re for children, y o u th a n d grow n-ups w ithin th e te ste d age? —
The m ain resu lts of th e stu d y : 1. T he p o p u la rity of th e a u th o r is g reatly in flu e n ced by
th e age of th e readers. 2. T he suggestion of w ell-k n o w n (classic) au th o rs h in d e rs th e
propagation of u p -to -d a te au th o rs a n d lite ra tu re . 3. T h e m ost popular le ctu res of girls
are equally m uch asked for by boys. 4. From 8 years on, th e novels for girls are sp read in g
g radually, b u t h isto ry , ad v en tu ro u s w ritings a n d g ro w n -u p literatu re are also read .
5. A bout 10 years of age, children’s an d juvenile lite r a tu r e are in a sta te of eq u ilib riu m ,
b u t henceforw ard th e la tte r is ahead, w hereas a t 13— 14 years lectures for grow n-ups
ram e vigorously to th e fro n t. 6. L ite ra ry in te rest is a d y n am ic process in c o n s ta n t m ove,
form ed b y in te rn a l ru les of developm ent and b v e x te rn a l factors as well.
407—414
Dr. Imre Hermann ; Consciousness. U nconscious........................................................ 415—426

Review :
Mrs. Antal Vincze; T he perspective plan of th e Moscow Defectologieal
Scientific I n s t i t u t e .................................................................................................... 486—429
C om m em oration of th e 15th an n iv ersary of P rofessor P á l R ansehburg’s d e a th
(1 8 7 0 -1 9 4 5 ).................................................................................................................. 429
Istv á n M áday (1879— 1959)................................................................................................. 430
F ê te r Á d á m : Psychological an d pedagogical problem s in Poland, concerning
th e p ro d u c tiv ity of labour ................................................................................... 430—435
István Orisko : U tiliza tio n of psychology in th e p rac tice of socialist society.
(R eport on th e first n atio n al congress of Toheco-Slovak psychologists,
N ovem ber, 1957)......................................................................................................... 435—445

Review of books :
W orks of R ub in stein , Setchenov, L ukov, M arshall, G u ry an o v , Piéron an d his
collaborators, S to ck ert, R ey, T a tá r, K irey en k o an d L i p p e r t .................. 446—474
Review of periodicals :
Voprosi Psichologii, D okladi, A PN . A cta Psychologien and Psychological
B u lle tin ........................................................................................................................... 475—390

497
A k i a d á s é r t felel az A k a d é m ia i K ia d ó ig a z g a tó ja M ű szak i felelő s : P a t a k i F e re n c
A k é z ir a t n y o m d á b a é r k e z e tt: 1960. V I I . 26. — P é ld á n y s z á m : 1500. — T e rje d e le m : 1 0 5 (A /5 ) ív

1960.51782 — A k a d é m ia i N y o m d a , B u d a p e s t — F e le lő s v e ze tő : B e r n â t G y ö rg y
Magyar
Pszichológiai
Szemle
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
PSZICHOLÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA

FŐSZERKESZTŐ

(JEGES! KISS PÁL

I960
XVII. K ÖT E T
ŰJ SOROZAT I.
A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE MUNKATÁRSAI
1960-ban
AnÁM PÉTER
B aRKÓCZI ILONA
B aranyay E r z sé b e t
B artha L a jo s
B árczi G usztáv
B öszörményi Z oltán
Osirszka JÁNOS
F odor Márk
G arai L ászló
G eg esi K iss P ál
G eréb G yörgy
Hermann Imre
H ieb sch H.
H irsch Ma rg it
H orányi B éla
H orváth L ászló G ábor
I llyés G y u l á n é
I llyés Sánd or
J ustné K é r y H ed v ig
K almár E rnő
K ardos L a jo s
K ádár Mik ló s
K anizsai D ezső
K iss Á rpá d
K iss T ih a m ér
L á n y i Mik lós n é
L énárd F e r e n c
L énárt E d it
P. L ie b e r m a n n L ucy
Me z e in é E r d é l y É va
Ma jlá t h G yörgy
.Má rkus G yörgy
Má tr a i L ászló
Molnár I m re
S. M olnár E d it
Mu r á n y i -K ovács E n d r é k é
N agy L ászló
N ém eth N óra
P auka K ároly
P erczel J ózsef
Or isk o I stván
P ogány Ö. G ábor
R é t i L ászló
R óku sfalvy P ál
R udas J ános
S alamon J enő
Sa n d elh a u sen M ik lós
S e m ja k in F . N.
Se v e r in i E r zséb et
S zalai Sán d o r
S znirnov A. A.
T ánczos Z solt
V árnagy L ászló
V ér t e s O. A ndrás
VlNCZE A n TALNÉ
T óth B éla
 TA UTALOMJEGYZÉK
az 1960. évi kötethez

A pszichológia helyzete hazánkban. A Magyar Tudom ányos Akadémia 1960. évi

nagygyűlésén elhangzott pszichológiai előadások ................................................. 257
B á r c z i G u s z tá v : A gyógypedagógiai pszichológia egy ik problémája: a beszédhallás
fejlesztése .............................................................................................................................. 43
B á r c z y G u s z tá v : A Gyógypedagógiai Lélektani A lb izottság feladatai .................... 284
Csuszka János felszólalása az akadémiai nagygyűlésen ............................................... 306
G s ir s z k a J á n o s : Pubertás és pályaválasztás ........................................................................ 395
Fodor Márk felszólalása az akadémiai n a g y g y ű lésen ........................................................ 303
G e g e s i K i s s P á l: Bevezető .......................................................................................................... 1
G e g e s i K i s s P á l: A MTA Pszichológiai- Bizottságának m u n k á já ró l.............................. 257
Gegesi K iss Pál elnöki zárszava az akadémiai nagygyűlésen ..................................... 314
Gegesi K iss Pál akadémikus 60 éves ...... ............................................................................. 194
G ercb G y ö r g y : Munkalélektani vizsgálatok rcflexom etriás és trrm cm ctiiás eljárás
alkalmazásával .................................................................................................................... 164
H e r m a n n I m r e : Tudat, tu d attalan ........................................ 415
H ie b s c h , H .: Közösséglélektan és közösséglélektani k utatás ...................................... 385
H ó r á n y i B é la : Az orvosi pszichológia helyzete ................................................................. 275
H o r v á th L á s z ló G á b o r: A közlekedéspszichológia p ro b lém á i.......................................... 37
H o r v á th L á s z ló G á b o r: Vizsgálati módszerek a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló
Állomáson ............................................................................................................................. 171
H orváth László Gábor felszólalása az akadémiai n agygyű lésen ................................... 301
Illyés Gvuláné felszólalása az akadémiai n a g y g y ű lésen ................................................... 305
J u s in é K é r y H e d v ig : A gyerm ekek írásos-rajzos ábrázolásának fejlődési szakaszai. . . 155
K a n i z s a i D e zs ő : A m arxista dialektika mint m ódszer a logopédiában .................. 184
K a r d o s L a jo s : A lélektani kísérlet .......................................................................................... 9
K a r d o s L a jo s : Az Általános, Kísérleti, Közösségi Lélektani Albizottság feladatai. . . . 272
K á d á r M i k ló s : A Kriminálpsziohológiai A lbizottság feladatai .................................... 277
L é n á r d F e re n c : A neveléslélektan problémái ...................................................................... 20
L c n á rd . F e re n c : A N eveléslélektani Albizottság fe la d a ta i............................................... 286
P . L ie b e r m a n n L u c y : A Módszertani Albizottság feladatköre .................................. 152
P . L ie b e r m a n n L u c y : A Módszertani Albizottság f e la d a t a i.......................................... 290
M a j l á t h G y ö rg y : A gyermekkori kriminalitásról ............................................................. 402
Máday István (1879 —1 9 5 9 ) ......................................................................................................... 430
M á t r a i L á s z ló : A Filozófiai-Pszichológiai A lbizottság fela d a ta i....................................... 269
Megemlékezés Ransehburg Pál professzor (1870—1945) halálának tizenötödik é v ­
fordulója alk alm ával............................................................................................................ 429
M o l n á r I m r e : A m unkalélektan mai fe la d a ta i................................................................. .. 30
M o l n á r I m r e : A Gycrm eklélektani Intézet működéséről és a Munkalélektani A lbizott-
zottság feladatairól ............................................................................................................ 292
N é m e th N ó r a : A serdülőkor problémái .................................... ............................................ 398
Perczel József felszólalása az akadémiai nagygyűlésen...................................................... 311
P o g á n y ö . G á b o r: A m üvészetpszichológia feladatairól ................................................. 281
Héti László felszólalása az akadémiai nagygyűlésen.......................................................... 308
Rubinstein, Sz. L. (1889— 1 9 6 0 )................................................................................................ 88
Sandelhausen Miklós felszólalása az akadémiain agygyű lésen ............................................. 307
Se v en n i Erzsébet felszólalása az akadémiai nagygyűlésen ......... ................................. 310
Szálai Sándor felszólalása az akadémiai nagygyűlésen ................................................... 296
S z m i r n o v , A . A .: A pszichológia feladatai az S zK P X X I. kongresszusa határozatai­
nak tükrében ..................................................................................................................... 129
T á n c z o s Z s o lt: Kísérleti berendezés az érzékelés és mozgás kölcsönhatásának ana­
litik u s tanulm ányozására ................................................................................................. 60
T ó t h B é l a : A lányok olvasm ányai .......................................................................................... 407
V e r t e s O . A n d r á s : E gy X V III. századi m agyar lélek tani dolgozat. Fronius M ihály
értekezése a brassói vademberről ............................................................................... 50

SZEMLE
A z OSzSzSzK Pszichológiai Társaságának első kongresszusán hozott határozatok
(teljes szöveg) ..................................................................................................................... 72
A M ódszertani A lbizottság előadássorozata............................................................................. 341
Á d á m P é t e r : A munka term elékenységével kapcsolatos pszichológiai és pedagógiai
problémák L en gyelországb an .............................................................................................430
B ö s z ö r m é n y i Z o ltá n : Beszám oló az I. csehszlovák pszichiátriai kongresszusról . . . 209
H i r s c h M a r g it : Beszámoló a Ném et D em okratikus Köztársaságban te tt tanul-
m ányútról .............................................................................................................................. 202
H o r v á t h L á s z ló G ábor: Közlekedéspszichológiai problém ák az UIMC 1957. évi párizsi
kongresszusán ....................................................................................................................... 84
I l l y é s S á n d o r : Beszámoló az országos gyógypedagógiai kongresszusról .................. 212
tJ u s t n é K é r y H e d v ig : A 13. nem zetközi alkalm azott pszichológiai kongresszus . . 336
K i s s T ih a m é r : H. Wallon, a gyermekpszichológia dialektikus-materialista szem ­
léletű művelője — 80 éves ........................................................................................... 78
P . L ie b e r m a n n L u c y : R óm ai pszichológiai in tézm én yek .............................................. 207
M á r k u s G y ö r g y : A m aterialista pszichológia világnézeti-m ódszertani p rob lém áiról.. J95
O r is k o I s tv á n : A pszichológia felhasználása a szocialista társadalmi gyakorlat­
ban ........................................................................................................................................... 435
S . M o l n á r E d it: A szovjet pszichológia n eg yven éve .................................................. 318
S a l a m o n J e n ő : A pszichológiai kutatások mai problém ái az OSzSzSzK Pszichológiai
Társaságának I, kongresszusán .................................................................................... 63
V á r n a g y L á s z ló : K ét hét Romániában pszichológusok között .................................. 327
V i n c z e A n ta ln é : A m oszkvai Defektológiai Tudom ányos Intézet perspektivikus terve 426

KÖNYVSZEM LE
A n a n y e v B . G ., V e k k e r L . M . , L o m o v B . F . és J a r m o l e n k o A . V .: A tapintás a m eg­
ismerés és a m unka folyam atában (Tánczos Z so lt).................................................... 101
B á l i n t I s t v á n és M u r á n y i M i h á l y : A m unkabiztonság lélektana (Csirszka J á no s ) . . . . 366
B o h m E . : A Rorschach-pszichodiagnosztika ta n k ö n y v e (Réti László) ................ 107
B r u n e r J . S . , B r u n s w ik E . , F e s tin g e r L ., H e i d e r F M u e n z i n g e r K . F ., O s g o o d C h . E .
és R a p a p o r t D . ; Szimpozion a m egism erésről (Baranyai Erzsébet)..................... 218
C l a u s s G . és H ie b s c h H .: Gyermekpszichológia (K iss Tiham ér)......................................... 223
G u r j a n o v J . V .: Az írástanítás pszichológiája (Rudas János)...................................... 456
H a l l C . S . és L in d z e y G .: Szem élyiség-elm életek (Kalm ár E r n ő ) .................................. 102
H r u s k a R u d o lf : Á ltalános színtan és színmérés (Rudas János) .................................. 354
I g n a ty e v J . A gyerm ekek ábrázoló tevékenysége (Salamon Jenő)................................ 348
J a k o b s z o n P . M .: Az érzelm ek pszichológiája (Bartha Lajos) .................................. 351
K i r e j e n k o , V . I . : A képzőm űvészeti tevékenység képességeinek pszichológiája (Rudas
Ján o s).......................................................................................................................................... 470
K r u l y e c k i j V . A . és L u k i n N . S z .: A serdülőkor pszichológiája (Bartha L a jo s)......... 105
L é n á r d F e r e n c és S u r á n y i G á b o r (szerk.): A tanu lók személyisége és gondolkodása
(Tóth B éla).............................................................................................................................. 362
L e v i t o v N . D .: Gyermek- és pedagógiai pszichológia (Lénárd F er en c)..................... 219
L i p p e r t , H - : Bevezetés a farm akopszichológiába (Böszörményi Z o ltá n )..................... 472
L u k o v G . D .: Pszichológia (Bartha Lajos) ........................................................................... 450
M a r s h a l l R . J . (szerk.); Nebraska! szimpózium a m otivációról. III. kötet (Barkóczi
Ilona) ....................................................................................................................................... 453
M e i l i R . : A pályaválasztási tanácsadás pszichológiája (Rókusfalvy Pál) ................ 234
M e n c s i n s z k á j a N . A .: Az ism eretek iskolai feladatm egoldásra alkalmazásának pszi­
chológiája (S. Molnár Edit) ........................................................................................... 103
M e n c s in s z k á ja N . A gyerm ek pszichikus fejlődése. Az anya naplója (N agy
A .:
László) ..................................................................................................................................... 226
M e s t e m é B o d a F io r e és M e z e i n é E r d é l y É v a : K övetelm ény, jutalom , büntetés
(Majláth György) .............................................................................................................. 304
E l é r ő n H . : Differenciális pszichológia. A lkalm azott pszichológia kézikönyve I. kötet
(K iss Árpád) ....................................................................................................................... 355
P i é r o n H . , R e u c h lin M . , B i z e -ff., B é n á s s y - C h a u / j a r d C ., P a c a u d S . és R e n n e s P . ;
A képességek felhasználása. Szakmai irányítás és kiválasztás. Alkalmazott
pszichológiai kézikönyv III. kötet (R éti László) .................................................... 358
P i é r o n / / ., P ic h o t P . , F a v e g r e J . - M . és S t o e lz e l J . : A pszichotechnika módszertana.
Alkalmazott pszichológiaikézikönyv II. kötet ........................................................ 458
P l a t o n o v K . I . : A szó m int fiziológiai és gyógyító tényező (Garai László) ......... 462
R e y A . ; Klinikus vizsgálat a pszichológiában (Csirszka János) ................................ 468
R u b i n s t e i n , S z . L . ; A gondolkodásról és kutatásának útjairól (Semjakin F. N., Lénáid
Ferenc) .................................................................................................................................. 89
R u b i n s t e i n S z . L . ; Az általános pszichológia alapjai (Lányi M iklósné)......................... 215
R u b i n s t e i n S z . L . : A pszichológia fejlődésének alapelvei és útjai (Márkus György). . 446
R u b i n s t e i n S z . L . (szerk.): I. M. Szecsenov és a m aterialista pszichológia (Rudas
János) .................................................................................................................................... 449
R u g y i k P . A . : Pszichológia (S. Molnár E d i t ) ..................................................................... 96
S i m o n B . : Pszichológia a Szovjetunióban (Kalmár Ernő) ........................................... 97
S t e r n E . ; Tesztek a klinikai pszichológiában (Réti László) ...................................... 236
S t o c k e n F . G. : B evezetés a gyermekkor pszichopatológiájába (Pauka Károly) . . 466
S z o k o lo v E . N . : Észlelés és feltételes reflex (Tánczos Zsolt) ...................................... 100
T a t á r J ó z s e f ; Munkafiziológia és m unkaszel vezés (Csúszka János) ............................. 469
V e r d ie r R . : Karakterológia a középfokú oktatásban (Murányi-Kovács Endréné) 227
W o o d w o r th R . S . és. S c h lo s b e r g H . ; K ísérleti pszichológia (Tánczos Z solt).................. 98
A munkalélektan kérdéseiben összehívott tanácskozás előadásainak tézisei (Rudas
János) .................................................................................................................................... 229
A munkapszichológia kérdései (Rudas János) .................................................................. 232
M'l’A Pszichológiai Tanulmányok I. és II. kötetének tartalom jegyzéke...................... 4Ë0

FOLYÓT RATSZEM LE
Voproszi Psziehologii
1955 évi 1. 2. szám (Nagy László) ........................................................................ 110
1955 évi 3. szám (S. Molnár E d it) .......................................................................... 239
1955 évi 4. szám (Nagy László) ............................................................................. 240
1955 évi 5. 6. szám (Nagy László) ........................................................................ 368
1950 évi 1. 2. szám (Rudas János) .......................................................................... 475

Dokiadi APN
1957 évi 1. 2. szám (Bartha Lajos) ........................................................................ 119
1957 évi 3. szám (Bartha Lajos) ............................................................................. 242
1957 évi 4. szám és 1958 évi 1. szám (Bartha L a jo s)..................................... 371
1958 évi 2. szám (Bartha Lajos) ............................................................................. 479

Act a Psychologica
11. kötet, 1955 (Lénárt E d i t ) ...................................................................................... 119
12. kötet, 1956 (Lénárt E d i t ) ...................................................................................... 243
13. kötet, 1957 (Lénárt E d it) ......................................................................................... 374
14. kötet, 1958 (Lénárt E d i t ) ...................................................................................... 481

Psychological B ulletin
52. kötet, 1955 (Mezeiné Erdély Éva) ............................................................. 247
53. kötet, 1956 (Mezeiné E rdély Éva) ...................................................................... 377
54. kötet, 1957 (Mezeiné Erdély Éva) ...................................................................... 484
CogepMOHiie ................................................................................................. 123, 251, 381, 494
Contents ......................................................................................................... 126, 254, 383, 496
 KÖZLÉSI FELTÉTELEK
1. A szerkesztőség csak olyan kéziratokat fogad el közlésre, am elyek
a filozófiai pszichológia, a pszichológiatörténet, az általános, kísérleti és
közösségi lélektan, a neveléslélektan, a munkalélektan, az orvosi lélektan,
a gyógypedagógiai lélektan, a m űvészetlélektan, a kriimnálpszichológia és
a gyakorlati módszertan (diagnosztika és terápia) területéről eredeti kuta­
tásokat, problémaösszefoglalást tartalm aznak, vagy az eddigi eredményeket
értékes adatokkal gazdagítják. A pszichológia történetének területéhez
tartozó tanulm ányokon kívül történ eti adatok csak utalásszerűén, jegyző-
könyvi kivonatok, m egfigyelések leírásai csak példaképpen szerepelhetnek.
2. A tanulmányokban szereplő bibliográfiai adatok közlési módjára
a következőt javasoljuk: A tanulm ány szövegében az egyes szerzőkre
utalás csak n évvel és évszámmal történik. íg y pl. Sz. L. R ubinstein (1958).
Ha egy szerzőnek ugyanabban az évben két munkája jelent m eg, így jelöljük:
Sz. L. R ubinstein (Í958), Sz. L. R ub in stein (1958a). A befűzéssel lehetővé
válik az egyes munkák pontos m egkülönböztetése. A tanulm ány végén
a szerzők neve szerint abc sorrendben közöljük a bibliográfiai adatokat.
A munkák és a tanulm ányok cím eit m indig az eredeti nyelven, az orosz
nyelven m egjelent munkákat cirillbetűs alakban közöljük. Az idézett
munkák közlési formája a tanulm ány végéhez csatolt irodalomjegyzékben
a következő legyen:
K önyvek esetén:
R ubinstein, Sz. L., 1946, Osznovi obsesei psziehologii. Második kiadás.
Uespedgiz, Moszkva. 704 o.
Tanulmányok esetén:
Heissler, N ., 1958, Quelques travaux des psychologues soviétiques
sur la réaction d ’orientation. L ’A nnée Psychologique, 58. 407 —426. (Ab­
ban az esetben, ha a folyóirat lapszám ozása füzetenként újra kezdődik,
a füzetszám ot is tüntessük fel a kötetszám után. Például a második füzet:
N o 2.)
3. A kéziratot a papír egyik oldalára gépelve két példányban
készítsük el úgy, hogy egv oldalon 28 sornál több ne legyen. Ha betartjuk,
hogy ugyanakkor a baloldali margó 3 cm , a jobboldali eg y cm széles, akkor
egy oldalra kb. 2000 ,,n ” betűhely jut, és így 20 gépelt oldal felel meg egy
nyomdai ívnek. 20 gépelt oldalnál hosszabb tanulm ányt a szerkesztőség
nem fogad el. (Ez a terjedelem ábrákkal, táblázatokkal, irodalommal együtt
értendő.)
4. A beküldött tanulm ányhoz m ellékelni kell külön papíron egy
példányban az ábrák vázlatát, a táblázatokat vagy más szem léltető anyagot.
Minden ábrát, táblázatot külön cím m el lássunk el, és jelezzük heíyüket
a tanulm ányban.
5. Idegen nyelvű kivonatok számára m ellékelni kell a tanulm ány
kb. 15 sornyi összefoglalását három példányban.
6. A szerző vállalja, hogy a hasáblevonatokat eg y hét alatt, a tördelt
levonatokat 1iá rom nap alatt k ijavítva visszaküldi. A kézirattól eltérő
nyomdai javítások költségeit a szerző m agára vállalja.
7. A szerzők a Magyar Tudom ányos Akadémia folyóiratai számára
m egállapított tiszteletdíjat kapnak a megjelenés után 15 nnpon belül
az Akadémiai Kiadótól. A szerzőknek módjukban ‘á ll ennek a t iszt elet díjnak
terhére különlenyomn tokát készíttetni. A külön lenyom at készítésére vonat­
kozó igényt a beküldött kéziraton tüntessük fel.
8. A kéziratok beküldési határideje az első szám számára október 1,
a m ásodik szám számára január 1, a harm adik szám szám ára április 1,
a negyedik szám számára június 1.
9. A szerkesztőség nem vállalja a kéziratok megőrzését, illetve vissza­
küldését.
Á r a : 18 Ft
Előfizetés egy évre: 60 ' Ft

M EG J E L E N T AZ A K A D É M I A I KIADÓNÁL

Pszichológiai tanulmányok
II.
F őszerkesztő

Dr. GEGESI KISS PÁL

1959. 693 oldal
Számos ábra és táblázat
Egészvászon-kötésben 70 Ft

X
Dr. BODA FIORE Dr. BARANYAI ERZSÉBET
ERDÉLY ÉVA Dr. LÉNÁRT EDIT
Követelmény, jutalom, Az írásbeli közlés
büntetés gondolkodáslélektani
Nevelési eljárások vizsgálata vonásai
1959.
326 oldal. Táblázatok, grafikonok 1959. 316 oldal

Egészvászon-kötésben 45 Ft Egészvászon-kötésben 45 Ft

X
Tanulmányok a neveléstudomány köréből
1959
Az MTA Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye
S zerk esztette

KISS ÁRPÁD, NAGY SÁNDOR,

SZOKOLSZKY ISTVÁN, TETTAMANTI BÉLA

1960. 774 oldal. 25 áb n

Egészvászon-kötésben 95 Ft

1960.51782 — A kadém iai N yom da, B u d a p e st — Felelős v e z e tő : B ern â t G yörgy