HARMADIKOS

KÉZIKÖNYV

A
HÓNAPRÓL HÓNAPRA
MEIXNER - MÓDSZERŰ
MAGYAR TANKÖNYVCSALÁDHOZ

írták:
Adorján Katalin, Csorba József, Damó Eszter

AIÓ Tankönyvkiadó, 2012

 I. Felkészülés a Meixner - módszertan szerinti tanításra,
az órák lebonyolítására harmadik osztályban

Pedagógiai program, tanmenet

Óraterv a harmadik osztályos magyar nyelv és irodalom tanításához

tanítási nyelvtan olvasás és
hónap hetek órák fogalmazás órák ebből fogalmazás* összesen
Szeptember 4 8 24 5,1 32
Október 3,25 6 20 4,2 26
November 4,25 8 25 5,6 33
December 3,25 7 20 3,6 27
Január 4 8 24 5,2 32
Február 4 8 24 4,2 32
Március 4,25 8 25 4,2 33
Április 3,5 7 21 3,8 28
Május 4,25 9 25 6,1 34
Június 2,25 5 14 2 19
összesen 37 74 222 44,0* 296
* A fogalmazás órák némiképp felültervezettek (37 helyett 44), de ez nem megy az olvasás
rovására, mert a fogalmazás feladatok is túlnyomó többségükben szorosan kapcsolódnak a
szövegfeldolgozáshoz. A havonkénti arányaik hullámzásának is ez az oka. (Ott több a fogalmazás
feladat, ahol a szövegekhez jól adódik fogalmazás feladatot társítani.)

Szükséges taneszközök
A harmadik osztályban három vonalas füzetre és egy vastag, simalapos pl. „vázlatok” füzetre van
szükség. A nyelvtanhoz vonalas, az irodalomhoz és fogalmazáshoz szintén egy vonalas, illetve a
simalapos rajzfüzet. A rajzfüzetbe a nyelvtan borítékos feladatait is bele lehet ragasztani.
Megfontolandó, hogy külön legyen rajzos és beragasztós füzet, de erre nincs feltétlenül szükség, ha
a lapok elég vastagok. A rajzfüzet mérete lehetőleg olyan legyen, amelybe A4-es (21 cm x 29,7 cm)
lapokat is be lehet ragasztani, illetve célszerű, ha vastagok a lapjai, hogy megfelelően lehessen
rajzolni bele. Megfelelő lehet a kereskedelmi forgalomban kapható vázlatok spirálfüzet, illetve a
Meixner Alapítványnál megrendelhető elválasztó lapos sima lapos füzet, itt egyébként a
szokásosnál szélesebb vonalazású, illetve négyzetrácsos, vastag lapos füzet is rendelhető.
(www.meixner.hu)
Szükséges még: ragasztó, színes ceruza, radír, grafit.
Fontos az osztálykönyvtár, könyvtárpolc kialakítása. Kötelezőnek tekinthető elemek a helyesírási
tanácsadó szótárak, gyermeklexikonok. Ajánlottak a növény-és állathatározók, valamint az
olvasókönyvben szereplő szerzők munkái, illetve az ajánlott olvasmányok.
Borítékos feladat szokás szerint van a nyelvtan és a szövegfeldolgozás feladatokhoz is. A
olvasókönyvhöz tartozók ütemezését az olvasókönyv tartalomjegyzéke alapján könnyű tervezni,
mert ott jelöltük. A nyelvtan borítékok ütemezését a kézikönyv alapján javasoljuk tervezni.

2
Demonstráció
Harmadik osztályban már gyakori kooperációs feladat a tapasztalatok rögzítésére a plakátkészítés.
Ez akkor lesz igazán sikeres, ha kezdetben kellő körültekintéssel segítünk, s folyamatosan
csiszoljuk technikáját. Eleinte eleve adjunk a gyerekek kezébe kinyomtatott, vagy előírt megfelelő
méretű szövegeket. Hívjuk fel előre a figyelmüket az áttekinthetőséget javító szempontokra.
(Elhelyezés, összefüggések jelzése nyilakkal, esztétikai követelmények, színek használata, stb.) Az
értékeléseknél ezek érvényesülésére is térjünk ki.

A vizualitás szerepe
A harmadikos olvasókönyvünkben nincs sok magyarázó vagy illusztratív ábra. Csak a
hónapbevezetők illusztráltak. Szándékosan visszafogott a grafika, hogy a szövegekről ne terelődjön
el a figyelem. Az iniciálészerű képek a szöveg típusára utalnak (népmese, műmese, monda, stb.), a
szélcsíkok tematikai besorolást jeleznek (történelmi olvasmány, Mátyás mese, hónapbevezető, stb.)
Magyarázórajz jellegű, tehát a megértést segítő grafika szép számmal található azonban a nyelvtan
és a szövegfeldolgozó munkafüzetekben és a borítékos feladatokban.
A vizuális megerősítés a gyerekek rajzos feladataiban is testet ölt, de szükség szerint tanítói
demonstrációkkal is ki kell egészíteni. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek maguk is alkossanak képi
üzeneteket. Nemcsak az olvasmányok feldolgozásához kapcsolódnak szövegértést segítő grafikai
feladatok, hanem pl. a nyelvtani tapasztalatokat, ismereteket is a gyerekek rögzítik csoportmunka
során falon elhelyezhető demonstrációkon.

Füzetmunka
A fogalmazás füzetmunkát minden esetben javítani kell, lehetőség szerint a következő órára. A
fogalmazás javításánál is törekedni kell arra, hogy a hibák helyett a helyes írásmód maradjon meg a
füzetekben. Ne csak átírjuk, hanem radírozzuk is ki a rosszul leírt részeket. Technikailag pl.
ilyenkor sok nehézséget jelent a kihagyott betűk, szavak pótlása. Kreativitást is igényel a tanítók
részéről annak megoldása, hogyan lehet a hibás részeket úgy helyettesíteni, hiányokat pótolni, hogy
a gyerek eredeti munkájából a helyes részek megmaradhassanak. (Különösen a nagyon rosszul író
gyerekeknél, akiknél a legfontosabb a minél alaposabb, de a kedvüket a legkevésbé letörő tanítói
javítás.) E nehézségek miatt is fontos, hogy szabályozzuk a fogalmazások terjedelmét. Ebből a
szempontból is szerencsés, hogy eleinte csak bevezetést, párbeszédet, befejezést íratunk. Ezek a
természetüknél fogva nem is lehetnek túl terjedelmesek.

Csoportos feladatok
Jelöltük a munkafüzetben, ahol a feldolgozást csoportmunkában képzeltük el, persze mindig több
lehetőség is adódhat az osztály összetétele, a pedagógus temperamentuma, irányultsága
függvényében. A másodikoshoz képest több kooperációs feladatot terveztünk. Ezek többnyire
összetettebbek is. Van két új gyakori kooperációs feladattípus. Egyik ilyen a láncrajzolásos
feladatok sorozata. A csoportos rajzolás ilyen módja akkor lesz igazán sikeres, ha megfelelő az
előkészítés. A gyerekek előre, a szükséges alapossággal egyeztetik, mi legyen a képeken.
(Kompozíció szintű megbeszélés.) Fontos, hogy elfogadják azt, hogy a társak belerajzoljanak a
munkájukba, változtathassanak rajta. Előre érdemes a figyelmet felhívni arra, hogy a szereplők a
rajzok elsődleges témái. Ez akkor érvényesül, ha elég nagyok a rajzokon az ábrázolások, s ők
vannak a kép középterében. Mindenkinek arra érdemes törekednie, hogy új, a történet
szempontjából fontos, érdekes részleteket adjon hozzá a képhez. S egyeztetés alapján ne csak
hozzátehessen, hanem ki is radírozhasson olyan részletet, ami helyett tud jobbat rajzolni. A
részletezést senki se helyettesítse a háttér színezgetésével. Ez a technika kezdetben nagyon nehéz.

3
Akkor van reális esélye a jó teljesítmény elérésének, ha a munkák közös értékelésekor hagyunk elég
időt a csoport szintű értékelésre, s nagy dicséretben részesítjük a jó irányba tett lépéseket a munkák
bemutatásakor. (Megfelelő részletezettség és kidolgozottság, törekvés az egységes vizuális
összképre a sorozaton belül, frappáns ötletek az ábrázolásokon, stb.) Tipikusan olyan tevékenység,
amelynél a folyamat fontosabb, mint az eredmény. Nem a képtörténet elkészülése a legfontosabb
pedagógiai cél, hanem az, hogy készítése előtt és közben minél több szó essen a történetről.
Készítése közben a gyerekek felidézzenek, elképzeljenek részleteket. Tegyenek kísérletet a részletek
ábrázolására. A képsorozat elkészülése után összevessék a történettel. Elemezzék az azonosságokat,
különbségeket, esetleges hiányosságokat. (Mit lehetett volna másként, mit kellett vagy lehetett volna
még rajzolni.) Természetesen az „eredmény”, az elékészített képsorozat minősége is fontos.
A másik új, gyakori kooperációs feladattípus, a fogalmazás csoportos lánctechnikája is sok
segítséget igényel kezdetben. Az éppen soron következő gyerek nem alkotója, csak felelőse az adott
mondatnak. Ő határozza meg, annak tartalmát lehetőleg a többiek véleményének figyelembe
vételével. Érdemes a leírásnál jelezni is, hogy ki melyik részletet adta hozzá a történethez. (A saját
mondatot pl. aláhúzással, színessel való átírással jeleztetni.) A mondat akkor is „saját”, ha végül
más mondta. Az így kialakított a történeteket mindenki írja a saját füzetébe. Jó, ha a csoporttagok
odafigyelnek a többiek helyesírására is. A jobban írók többnyire gyorsabbak is, van idejük a lassabb,
általában több hibával írók munkájának figyelemmel kísérésére, annak segítésére. Külön jó, ha vita
alakul ki egyes helyesírási problémákról. Erre akkor van esély, ha a csoportmunka értékelésébe
szempontként beépítjük a lejegyzett fogalmazások helyesírását is. A bemutatásnál lehetőleg
mindenki a saját mondatát olvassa fel, így is felelősséget vállal érte.

Játék az órákon
A harmadikos olvasókönyvbe is került játékleírás (méta). Érdemes szabadidőben, kiránduláson,
erdei iskolában további játékleírásokat adni a gyerekek kezébe a szövegértés fejlesztése (értelmező-
elemző olvasási típus gyakorlása) érdekében.
Nyelvtanórákon is nagyon fontos, hogy a tanult anyag begyakorlása, alkalmazása minél játékosabb
keretek között történhessen. A leíró nyelvtan tanulása nem tartozik a gyerekek kedvencei közé, ezért
mindenképpen mindig gondoskodnunk kell a játékosságról. Az órai anyag analógián alapuló
„játékos” feldolgozása mellett továbbra is fontos az óra végi játék, amelyre a nyelvtan órák részletes
leírásánál ötletet is adunk. Újabb ötleteket köszönettel fogadunk, a kiadó honlapján szívesen közzé
is tesszük!

Értékelés és tudásmérés
A nyelvtani ismeretek bővülésének nyomon követésére öt felmérést illesztettünk be az óratervekbe.
Ezek innen kifénymásolhatók, sokszorosíthatók. Értékelésük kidolgozatlan még. Ennek érdekében
kérjük a felhasználókat, hogy küldjék meg számunkra az ehhez szükséges adatokat (kitöltött
felmérések), s tapasztalataikat.
Az olvasás-szövegértés tanév végi felméréséhez a Meixner Pedagógiai Egyesület által kimunkált
felmérést lehet használni, honlapjukról letölthető. (www.meixnerped.hu)
Az értékelés formájának egyértelműen a szöveges értékelést tartjuk alkalmasabbnak. Ha
elkerülhetetlen, hogy az értékelés osztályozással – vagy osztályozással is – történjen, abban az
esetben azt javasoljuk, hogy nagyon sok – lehetőleg jó – jegyet kapjanak a gyerekek. Ezek zömmel
az órai aktivitáshoz kötődjenek, ne a felmérésekhez. Érdemes minden kedvező elmozdulást,
aktivitást, jó órai teljesítményt azonnal jó osztályzattal visszajelezni. A sok jó osztályzat a
motiváción túl azért is fontos, hogy ne alakuljon ki versengés ezek mennyiségének tekintetében. (Ha
mindenkinek nagyon sok ötöse van, az már nem olyan fontos, hogy mennyire.) Ezek adminisztrálása
sok időt és figyelmet igényel, ennek ellenére fontos, hogy lehetőleg azonnali legyen. (A gyerek

4
ellenőrző könyvébe is még aznap kerüljön bele.) Nagyon fontos, hogy osztályzatot csak tanulási
teljesítményre kapjanak a gyerekek. (Felszerelés vagy házi feladat hiányra pl. lehetőleg ne. Az a
szorgalom értékelésébe kerüljön be.)

II. Olvasás, szövegértés, fogalmazás

A harmadikos irodalmi anyag sajátosságai
A harmadik osztályos tantervi követelményeknek megfelelően megjelentek a szövegek között a
történelmi témájú szövegek, mondák, regék. A magyar őstörténet, az államalapítás kora, valamint
Mátyás kora jelenik meg a mondákban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezeket a szövegeket
véletlenül se kezeljük történelmi tananyagként! Ezt nem is lehet, hiszen a szövegekben található
információk gyakran nem felelnek meg a modern történelemtudomány álláspontjának. Mondjuk el a
gyerekeknek, hogy ezek a mondák nem a történelmi tények, hanem ezekhez kapcsolódó közismert
történetek. A szövegekben a gyerekek impressziókat kaphatnak a magyar történelem jeles alakjairól,
ezzel előkészítjük a későbbi történelemtanulást, erősítjük a nemzeti azonosságtudat kialakulását, de
e téren az élményszerűség, az érzelmi ráhangolódás, azonosulás a fontos feladat ebben az
életkorban. A történelem érdekessége, regényessége kell, hogy előtérben legyen, nem a konkrét
tényanyag megtanítása. A szövegek élményszerű feldolgozásával nagyon sokat tehetünk a
történelmi érdeklődés kialakulásáért. Mértéktartásra intünk minden kollégát! Biztosan lesznek
gyerekek, akiket nagyon érdekel a történelem, de a kedvükért ne terheljünk rá a többiekre semmit
feleslegesen! A történelem iránt érdeklődők számára viszont adjunk lehetőséget a gyűjtőmunkára,
otthoni búvárkodásra, majd az osztály előtt is kapjon elismerést az ilyen gyerekek érdeklődése,
produktuma, de ne legyen általános elvárás a történelmi tényekben való elmélyülés.

Élményszerűség
A történelmi olvasmányok feldolgozásánál tehát az élményszerűség szempontját tartjuk
elsődlegesnek. Ennek érdekében ki kell mozdulnunk a gyerekekkel az iskolából!
Lakókörnyezetünkben keressük fel a harmadik osztályban előkerülő történelmi korszakok
emlékhelyeit, illetve erdei iskolák, kirándulások, táborok szervezésénél is tartsuk szem előtt ezt a
szempontot. A családok szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt alig számíthatunk arra,
hogy a gyerekek iskolai szervezés nélkül is eljutnak ilyen szempontból fontos helyszínekre:
Székesfehérvárra, Esztergomba, Pannonhalmára, Visegrádra, stb.. A teljesség igénye nélkül néhány
helyszín, ahová mindenképpen érdemes elvinni a gyerekeket, hogy a történelmi olvasmányok
megelevenedhessenek:
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (www.opusztaszer.hu),
Bodrogközben Honfoglalás kori Régészeti Park Kisrozvágy (www.bodremka.hu),
Székesfehérvár Középkori Romkert (www.szikm.hu),
Esztergom Bazilika, Duna Múzeum (www.bazilika-esztergom.hu, www.dunamuzeum.hu),
Pannonhalmi Főapátság (www.bences.hu),
Tihanyi Apátság (www.tihany.osb.hu )
Visegrád Királyi Palota (www.visegrad.hu),
Budapesten a Budavári Palota.
Ezek csak az országos ismertségű látnivalók, természetesen érdemes a helyi lehetőségeket is számba
venni, s azokat (is) felkeresni. Természetesen mindig igénybe véve a helyi múzeumpedagógusok
helyismeretét, szakértelmét. Iskolánk felsős szaktanárainak bevonása hosszú távon is hasznos
kapcsolat kezdete lehet a gyerekekkel.

5
Az olvasókönyv
Az olvasókönyvben továbbra is szerepet kapnak az olvasástechnikai feladatok, de ezek aránya már
szerényebb, mint második osztályban. A szövegek hossza nő és összetettebbek már, de a korábbi
évben megszokott nyugodt feldolgozási tempót továbbra is fontos betartani. A „kevesebb több” elve
alapján egy-egy szöveg mélyére ásás, aprólékos és változatos feldolgozás hívei vagyunk a sok, de
felületes szövegfeldolgozással, „munkafüzet kitöltéssel” szemben. Ha osztályunknak sok az
olvasókönyvben szereplő szövegmennyiség, bátran hagyjunk ki belőle!

Hónapbevezetők
Az egyes hónapok – mint a másodikos könyvben - hónapbevezetővel kezdődnek. A hónapbevezetők
a harmadikos könyvben kalendárium jellegűek. A jeles napokra, hagyományokra került a fő
hangsúly. Érdemes ezeket az órákat kiegészíteni - a másodikos könyvben megszokotthoz hasonlóan-
az osztályban, iskolában várható események felidézésével. Ezt megbeszélés után csoportos vagy
önálló szövegalkotás formájában fogalmazás feladatként rögzíthetjük is a füzetben. Adódik ilyenkor
a lehetőség a visszatekintésre is. Az egy évvel ezelőtti hónap eseményeinek felidézése jól
kiegészítheti a hónapbevezetőt, a közös élmények felidézése révén tovább erősítve az osztály
közösségét.

Heti versek
Minden hétre jut egy új vers. Javasoljuk, hogy minden olvasásóra az épp aktuális verssel kezdődjön.
Cél, hogy a játékos, változatos módszertanú, közös versmondás révén együtt tanulja meg minden
gyerek a verseket. A versek ilyen megtanításának segítségével tudunk jó mintákat nyújtani társas
tanulási technikákra. Ezek a tevékenységek alkalmazkodjanak az adott vers megtanulásának
fázisaihoz. (Ismerkedés, tanulás, felidézés, rögzítés.) Kezdetben inkább olyan tevékenységeket
tervezzünk, amikor a szövegek még ott vannak a gyerekek kezében. (Pl. stílusgyakorlatok,
hangjátékok.) Ezt követhetik az utánmondásra épülő gyakorlatok, majd a szöveg biztonságos
ismeretét igénylő felelgetős, stafétaszerű feladatok következhetnek. A végén mindig kerítsünk sort
arra, hogy egyéni, klasszikus versmondó helyzetben is elhangozzon a megtanult vers.
Természetesen ne mondassuk el egyenként mindenkivel az adott verset, de lehetőleg minden gyerek
kerüljön az év során ilyen versbemutató szerepbe. (Egy vagy akár két vers minden gyerekre jut.)

Olvasmányajánlások
Harmadik osztályban kötelező olvasmányt nem adunk. Meggyőződésünk, hogy erőszakkal
könyvolvasásra kényszeríteni nem érdemes a gyerekeket. Az olvasóvá nevelésnek azt az útját
követjük, hogy harmadik osztályban javaslunk köteteket, amelyek elolvasását a jól olvasó
gyerekeknek mindenképpen ajánljuk. A kötetek kiválasztásánál voltak elvi és praktikus
szempontok:
• irodalmi igényesség,
• fordulatos, érdekes, a mai gyerekek életvilágához közelálló legyen,
• népszerűsítse a kortárs magyar gyerekirodalmat,
• könyvesbolti forgalomban, könyvtárban könnyen fellelhető legyen.
A javasolt olvasmányok:
• Szabó Magda: Tündér Lala,
• Berg Judit: Rumini,
• Gerald Durell: Léghajóval a világ körül.
Úgy vezetjük be az ajánlott olvasmányokat, hogy az olvasókönyvben olvastatunk belőlük egy rövid
részt olvasmányként, ezzel felhívjuk a gyerekek figyelmét a kötetre. Azt szeretnénk, ha minél több

6
gyereknek megtetszene, s kedve volna az egész könyvet elolvasni. Ezt segíthetjük azzal, ha
rendszeresen járunk a gyerekekkel könyvtárba, ahol személyre szabottan ajánlunk köteteket a
gyerekeknek, ennek keretében a legjobbaknak ajánlhatjuk ezeket is. A kevésbé jól olvasóknak
természetesen lexikonokat, enciklopédiákat, sok képes természettudományos köteteket,
mesegyűjteményeket ajánlhatunk. Szükséges volna az is, hogy az osztálykönyvtárban az ajánlott
kötetek több példányban is meglegyenek. Amitől óva intünk minden kollégát: mindenki számára
kötelező elolvastatás, olvasónapló íratással, majd annak leosztályozása.

Az olvasás órák felépítése

Az egyes szövegek feldolgozására eltérő időt terveztünk. Ez többnyire két óra, de nem ritkák az egy
vagy három órára tervezett szövegfeldolgozások sem. Három órát általában akkor tartunk
szükségesnek, ha nagyobb lélegzetű fogalmazás, vagy kooperatív csoportmunka kapcsolódik a
szöveghez. A betlehemesre 6 órát szántunk. Ez sem elég ugyan a bemutatóképes feldolgozáshoz, de
annak megalapozásához elégséges lehet.
Az olvasás órák általános modellje:
• Az olvasás órát a heti verssel érdemes indítani. Ügyelve arra, hogy ez ne váljon
mechanikussá. Az adott vers tanulásának aktuális fázisa szerencsére eleve lehetőséget ad a
módszertani változatosságra.
• Ezt követően lehet számot adatni a házi feladatról. Ez egyben az előző óra eseményeinek
felidézésére is alkalmat teremt. Különösen fontos ez a mozzanat, akkor, amikor folytatódik
az előző órai szöveg feldolgozása.
• Ezután az óra témájának, feladatának felvázolása következik (bevezető). Természetesen nem
az óravázlat részletes ismertetésére gondolunk, csak olyan mozzanatok kiemelésére,
amelyek érdekes lehetnek, a szokásostól eltérő vagy jó motivációs hatással rendelkeznek.
• A bevezetést a szöveg olvasását megelőző olvasástechnika, majd a szöveg olvasása követi.
Akkor is legyen olvasástechnika, ha nem új a szöveg, s akkor is olvastassuk végig újra a
történetet, ha folytatjuk az előző órai munkát. Az első olvasást mindig az ismeretlen
fogalmak értelmezése egészíti ki. Csak ezután kezdjünk hozzá a szöveg lépésenkénti
feldolgozásához. Ennek gerince a kapcsolódó munkalap feladatsora.
• Az óra zárásakor elevenítsük fel néhány mondatban, hogy mit végeztünk az adott órán,
emeljük ki a kimagasló teljesítményeket, s erősítsük meg a házi feladatot, ha azt óra közben
határoztuk meg.

Olvasástechnika
Tapasztalatunk szerint harmadik osztályban még a gyerekek többségének - a legkiválóbbakat
kivéve- kisebb nagyobb gondot okoz a hosszabb, torlódást tartalmazó szavaknál az automatikus
szóolvasás. Elakadás, ismételgetés, szótagoláshoz való visszatérés is gyakran előfordul. Ennek
leküzdését szolgálhatják a szövegek előtt található szópiramisok, mondatpiramisok. Terveink
szerint hamarosan felkerül a kiadó honlapjára további olvasástechnika fejlesztést szolgáló
szószedet, illetve szópiramis, mondatpiramis gyűjtemény. Az akadozva olvasó gyerekekkel ezeket a
gyakorlatokat minden nap végeztessük! Jó szintű szövegolvasás, szövegértés nem várható a teljesen
stabil automatikus szóolvasási készség kialakulása nélkül!
Az olvasókönyv olvasástechnikai faladatai során, ha azok még frontálisak, nagyon kell ügyelni a
változatosságra. Kezdetben, különösen akkor, ha az osztály többsége nem olvas még jól, szerencsés,
ha ezek frontális gyakorlatok. (Kórusban mindenki, vagy adott csoportok egyszerre olvassanak.)
Ebben az esetben azonnali a visszajelzés a hibásan olvasó, rosszul tagoló tanulónak. A nélkül, hogy
látványosan nyilvánosságra kerülne ügyetlensége. Viszont, ha a többség technikai értelemben már
jól olvas, az a fontos, hogy a gyakorlásra ezek segítségével leginkább rászorulók kaphassanak

7
egyéni gyakorlási lehetőséget. Egy szó- vagy mondatpiramis egyszeri végigolvasása 1-2 percet vesz
igénybe.
A szövegek első olvasását a jól olvasó gyerekekkel érdemes bonyolítani, hogy a szöveg értelme, az
irodalmi élmény kidomborodhasson, ne essen áldozatául az olvasástechnikai nehézségeknek. (Ha
nincs, vagy kevés a jól olvasó gyerek, akkor először olvassa fel inkább a tanító, s a gyerekek csak
kövessék a felolvasást a saját szövegükben.) A szövegek első olvasásánál javasoljuk
bekezdésenkénti, és nem mondatonkénti bontást. Ez egyrészt jobb lehetőséget ad a jól olvasók
differenciálására. (A legjobban olvasóknak hosszabb bekezdések, s viszont.) Másrészt automatizálja
a gyerekekben a bekezdés, mint szövegegység értelmezését, felismerését. (Tantervi törekvés ezen az
osztályfokon. Reményeink szerint a mondat, mint szövegegység nem igényel már komoly
megerősítést.) Másrészt a rosszul olvasók, akik hajlamosak még a lemaradásra, bekezdésenként
könnyebben rátalálnak a váltásnál a megfelelő szöveghelyre, maguktól is könnyebben vissza tudnak
kapcsolódni. További differenciálási lehetőség, ha a hosszabb párbeszédeket tartalmazó szövegek
első olvasásánál kaphatnak szerepet jól olvasó gyerekek. (Pl. a szereplők nevét kártyán előre
megkapják, s a felolvasáskor automatikusan ők olvassák az adott szereplő szövegeit. Problémát
jelenthet ilyenkor a párbeszédekbe illesztett narrátor szövegek zökkenőmentes beillesztése a
felolvasásba. Ilyenkor az adott bekezdés esetleges narrátor szövegeit pl. az előző bekezdést olvasó,
vagy a tanító olvassa. Lényeges, hogy előre tervezzük ezt meg, hogy ne az órán támadjon emiatt
kavarodás.
A láncolvasást (nevezzük staféta, vagy kígyó olvasásnak is. Amikor adott szabály szerint előre
rögzített sorrendben olvasnak a gyerekek – többnyire - mondatonként.) legfeljebb az újraolvasások
esetében javasoljuk. Ez óraszervezési, lebonyolítási szempontból hasznos technika, de a
kiszámíthatóság miatt fenn áll a veszélye, hogy azok, akik már „letudták”, nem vagy nem megfelelő
intenzitással vesznek részt a közös munkában. Javítja ennek hatékonyságát, ha az újraolvasást nem
frontálisan, hanem csoportokban szervezzük.
A különböző olvasási típusok gyakoroltatását (konkrétum keresése egy szövegben, gyors átolvasás
révén szöveg lényegének megértése, extenzív olvasás, intenzív olvasás) sok feladat biztosítja a
munkafüzetben.

Szókincsfejlesztés
A harmadikos szövegekben már elég sok ritkán használt, régies szó, kifejezés szerepel. Javasoljuk,
hogy ezek áttekintésénél mindig a hozzá kapcsolódó szövegkörnyezettel együtt olvastassuk fel a
kérdéses kifejezést. Ilyenkor gyakran az újraolvasás segít a gyereknek az értelmezésében, s nincs
szükség további magyarázatra. A túlmagyarázás elkerülése érdekében jó, ha valamilyen egyszerű, és
egyértelmű módon visszajelezhetik a gyerekek, hogy már megértették. Javasoljuk, hogy az
érdeklődő, miután felolvasta a kérdéses szövegrészt, álljon fel, s mindazok csatlakozzanak hozzá,
akik szintén aláhúzták, vagy nem biztosak az értelmében. A magyarázat során üljenek le, akik már
megértették. Ha a kapcsolódó feladatlap valamelyik fogalma kimarad, akkor azt kérdezze meg a
tanító. Ezek a fogalmak lehetőleg maradéktalanul kapjanak értelmezést az órán. A nagyon rossz
szókincsű tanítványoknál érdemes nyomon követni, hogy az olvasókönyvben általuk aláhúzott, az
órán megmagyarázott fogalmak mennyire épülnek be legalább a passzív szókincsbe (magyarázat
után ráismer-e a jelentésre?). Erre korrepetáláson, fejlesztő órán tág lehetőség van.

A differenciált munkafüzetek
A párhuzamos munkafüzetek feladatsorai sok ponton és formában kapcsolódnak. A párhuzamos
feladatokban a segítségnyújtás mértéke eltérő. Nem minden feladat párhuzamos, gyakoriak olyan
tevékenységek is, amelyek vagy csak az egyik változatban szerepelnek. S vannak viszont teljesen
azonos feladatok is. (Pl. csoportos tevékenységek, megbeszélést igénylő feladatok.)

8
Gyakoriak a feladatokban a megtévesztő feladatrészek. Pl. a párosító feladatoknál eleve törekedtünk
arra, hogy a párosítás ne legyen mindig egyértelmű. Ennek érdekében gyakran van több jó párosítási
lehetőség, s szerepelhetnek a válaszlistában felesleges elemek.

Fogalmazás
A fogalmazás tanítását a szövegfeldolgozás menetébe ágyazva, azokhoz kapcsolódva valósítjuk
meg. Ez segít bennünket abban, hogy a Meixner-módszer egyik alapelvét, az aprólékos
fokozatosság elvét érvényesíthessük. A tanév során a szövegtagolás tanítása az első lépés. Az
olvasmányok szövegén figyeltetjük meg először a bevezetés, majd a befejezés tartalmi és formai
jegyeit. Ezt követően ezek rekonstruálása, majd önálló írása is feladat. Ezzel párhuzamosan a
párbeszéd sajátosságait figyeltetjük meg, gyakoroltatjuk szóban és írásban. Ezek ideális kooperatív
feladatok. A saját élményen alapuló elbeszélő szöveg önálló alkotását fokozatosan vezetjük csak be.
Eleinte az olvasmányokhoz kapcsolódó szóbeli szövegalkotásokat várunk képtörténet alapján,
páros, csoportos munkában, majd a szövegekhez kapcsolódó írásbeli szövegalkotások következnek.
Ezeknél a feladatoknál fontos célunk a minél mélyebb megértés biztosítása, az olvasott
szövegekkel való kreatív bánás képességének kimunkálása (kritikai olvasás, kreatív olvasás
szintjére való eljutás). Decembertől már olyan közös élményeken alapuló írásbeli szövegalkotás
feladatot is kapnak a gyerekek, amelyek nem közösen olvasott szövegekhez, hanem közösen átélt
élményekhez, illetve később személyes élményekhez kötődnek.
A második félévben már minden hónapban van legalább egy, önállóan megírandó elbeszélő szöveg
írására hívó feladat.
A fogalmazás feladatokat nem jeleztük külön a munkafüzetekben. (A feladatok összetettsége miatt
már így is sok a piktogram.) Az ilyen feladatok szövegezésében sem minden esetben szerepel a
fogalmazás kifejezés. A fogalmazás feladatok egy része, ami nem kötődik szöveghez, nem is
szerepel a munkafüzetben, csak a tanmenetben van ezekre utalás.

II. Nyelvtan-helyesírás
Az alábbiakban tanítási órákra osztva mutatjuk be a diktálandó szavakat, mondatokat, illetve
megoldandó feladatokat. A feladatok megoldási módjára is teszünk javaslatot (egyéni, csoportos,
páros, frontális), de az óraszervezés konkrét kimunkálása már az osztályra szabottan a pedagógus
feladata kell, hogy legyen. A ly-j-s kötelező szólista (munkafüzet 111. oldal) gyakorlása a tanév
során folyamatosan történik, de a diktálásokban gyakoroljuk a 2. osztályos szólistát is. A szavak
begyakorlásához a kiadó honlapján (www.aio.hu) képanyagot biztosítunk, amelyet a szavakkal
együtt a tanterem falán helyezzünk el, hogy a gyerekek láthassák azt. Ezen kívül a képanyagból
memóriajátékot is készítsünk úgy, hogy a gyerekek párosával, illetve kis csoportokban óra végi
játékként, napköziben, szabadidőben játszhassanak vele.
Lehet úgy eljárni, hogy az első félévben a 2.-os szókészlet mellé 15 új szót gyakoroltatunk, majd a
2. félévben a második 15 szót. (Összesen 30 megjegyzendő új j-ly-s szó szerepel a szólistánkon.) De
úgy is megoldható, hogy már a tanév elején kitesszük az összes szót. Az első félévben a
diktálásokban az alábbi 3.-os szavak fognak előfordulni: baj, talaj, kajak, tutaj, éjfél, olaj, János,
Juli, Jolán, Orsolya, gally, boly, harkály, pulyka, kályha pehely, páholy. Törekedünk arra, hogy a
diktálásban csak olyan szavak kerüljenek elő, amelyeket már előtte megbeszéltünk, gyakoroltunk.
Az új szavakat pedig először úgy diktáljuk, hogy külön az ly-s, külön a j-s szavakat, a diktálás előtt
pedig felhívjuk a figyelmet, hogy most csak ly-s vagy csak j-s szavak fognak előfordulni.