DR.

PATAKI PAL

Francianyelvtan
a k5z6piskolとk szあ
mara

TANK6NYVKIAD6,BUDAPEST,1985
K€sziilt a mrivel6d6siminiszter rendelet6re,az Orsz6gosPedag6giaiInt6zet kozremiiko-
d€s€vel.A,202119':-6. (M. K. 6) OM-KM sz6miregyiittesutasitas22. pontja alapj6n a
tank<inyv k6ziratdt a Tankonyvkiad6 igazgat6ia j6vdhagyta, 6s ugyanezenutasitris 23.
pontja alapj6n a MrivekiddsiMiniszt6rium a 21 56911984.IX.sz6m alatt bevezet6s6t 6s
haszn6lat6t az 1985186.tan6vt6l kezdve a ktiz6piskol6k I-IV. osztalya sz.6mlra enged6-
lyezte.

Azl. A besz6dhangok6s az ir6sk6p c. fejezet,valamint az V. fejezetenbeliil az 1.3.(Az

igei aspektus)6s a 3. (Az igeid6k hasznalataa kijelent6 m6dban. Az igem6dok) pont
dr. KELEMEN TIBORNE egyetemidocensmunk6ja, aki emelletta t6bbi fejezetszak-
mai ellen<irz6s6tis elv6gezte.

A k6ziratot bir6lta
GORTVAI KATALIN koz6piskolaitanrir,
dr. HERMAN JOZSEF egyetemitan6r,
dr. PALFY MIKLOS egyetemidocens.

A k6ziratot nyelvileg ellen6rizte

MICHEL SOIGNET.

A k6ziratot az Orsz6gos Pedag6giai Int6zet r6sz6rol

GERGELYI MIHALYNE munkat6rs gondozta.

Felel6sszerkeszt<i
MOLNAR ACNTS

rsBN 9631784754
 E16sz6

A koz6piskol6sok szfimira k6sziilt ez a francia nyelvtan, de rem6-

nyem szerinta nagyobb kozons6ghezis sz6l, mindazokhoz,akik 6rdek-
l6dnek a francia nyelv irdnt.
Igyekeztem a didaktikai kovetelm6nyeket, a magyar anyanyelvii
nyelvtanul6k sajdtosneh6zs6geit rigy szemel6tt tartani, hogy a pontos-
s6g 6s az elm6leti kovetkezetess6gne szenvedjencsorb6t. Nem konnyii
vdllalkozis a pedag6gia 6s a tudomdnyoss6gig6ny6nek osszhangj6t
megteremteni:a viligossfgra 6s a szabatoss6gra val6 torekv6sgyakran
ellentmond6sbakeriilnek egym6ssal.Ha egy-egymegfogalmazdsels6
olvas6sraneh6znektiinhet is, bizom benne, hogy az ut6na kovetkez<i
p6lda felt6tleniil eligazitja az olvas6t.
E kotet nem akarja azt a hamis l6tszatot kelteni, hogy l6tezik egy
egys6gesnonna, amelynek tiszteletbentart6s6val helyesenbesz6lhe-
tiink, irhatunk franci6ul. A mai besz6ltfrancia nyelv az irott6l olykor
nagyon elt6r<iszerkezetekethasznii- e nyelvtan igyekszik kovetkezete-
sen felsorakoztatni a kiilonbozo nyelvi szinteknek megfelelciviitozato-
kat. A besz6ltnyelven beliil kiilonbs6get tesz fesztelen6s v6laszt6kos
nyelvhasznilat kozott, nem titkolva, hogy ezeknekis kiilonboz6 foko-
zatalk vannak. Azirott nyelv semtekinthet6 egysegesnek: a v6laszt6kos
stilus,illetve az irodalmi nyelv saj6tosszerkezetekkel t6r el a mindenna-
pit6l.
Koszonetetmondok dr. KelemenTiborn6nak, a magyarorszhgifran-
cia leir6 nyelv6szet6s franciatanilr-k6pz6skiemelked6 egy6nis6g6nek,
akinek tan6csain6lkiil ez a konyv nem sziilethetettvolna meg, s aki a
nyelvtanit6s irrinti elkotelezetts6g6hez hiven szem6lyesr6szt is v6llalt
meeir6s6ban.

Budapest,
1984.m6jus Dr.Pataki Pal
 Tartalom

７
I. A beszddhangok 6s az ir6sk6p(lessonset l'6criture) '''''

７
1. A hangk6pzoszervek

７
2. A fonetikus 6tir6s (la transcription phon6tique)

９
3. A mag6nhangzok(les voyelles) oszt|lyozbsa . . '

０
︲
4. Az or6lis (sz6jtiregbenk6pzett) mag6nhangz6k " " " '

︲
９
5. A naz6lis(orr-)mag6nhangzok

２
２
6. A f6lmagSnhangz6k

３
２
7. A m6ssalhangz6k(les consonnes)oszt6lyozdsa .

２
４
8. A z6rhangok ..

２
７
9. A r6shangok

３
０
10.Az orrm6ssalhangz6k

３
︲
11.A foly6kony hangok: [l] es [n]

２
３
12.Aん frasJel .… ・… ・… ・… ・… ・
３
２
13.A mag6nhangz6kilok6se(l'6lision)
２
３

14.A hangkot6s(la liaison)

４
３

15.A hangsirly (l'accent) . . .

３
５

16.A hanglejt6s.
３
７

17.A szavakelv6laszt6sa. . .
８
３

18.Az lrasJelek ..… .… … ・… ・

Il.Amondat(laphrase).... 40
1. A mondatfajtdk 6s form6juk 40
2.Amondattagol6sa ..""' 40
3. A mondat aktu6lis tagol6sa 4l
4. A mondat r6szeit alkot6 sz6csoportok6s sz6fajok . . . . 42
5. Az osszetettmondat (la phrase complexe) 44
6. Hogyan t6rgyaljuk konyviinkben a mondat iisszetev5it? 45
 IIL A f6n6vicsoport(le groupenominal) 47
l. Altahinostudnival6k 47
2.A ttn6v(le nOm) 49

６  ９
ｎ ︶ 今ん
3. A determin6nsok (lesd6terminants)
4. A jelz6 (l'6pithdte)
5.Amell6kn6v(l"adjecti|.. ....... 94
6. A participemint jelzo . 105
7. A f6n6vijelz6 109
8. Speci6lisjelz6k ll2
IV. A n6vmdsok(lespronoms) I 13
1.A pronominalizircio 113
2.An6vm6sokfajtrii ....... 115
V.Azigeicsoport .......154
l. Az ige (le verbe) 154
2. Az igeragozits 156
3. Az igeid6khaszn6lata a kijelent6m6dban.Az igem6dok l7Z
4. Seg6digei szerkezetek 192
5.Azigenevek... 195
6. Az alany6s az igei rlllitmrinyegyez6se . . . 200
7. Az iglk felosa6saaz igeicsoportszerkezete szempontj6b6l 203
8. Az ige bcivitm6nyeiavagyaz igevonzatok. . . . . . 204
V I . A h a t r i r o z 6 k ( l e s c i r c o n s t a n t s. ) ..21l.
l . A h a t 6 r o z 6 ka- m o n d abt 6 v i t m 6 n y.e. .i . . .... 217
2 . A p r e p o z i c i 6f os n 6 vci s o p o rm t i n t h a t 6 r o z .6. . . . . . . . . 2 1 8
3.A hat6rozoszok (lesadverbes) ... 232
VII.A mell6kmondatok (lespropositions subordonn6es) .. .... 245
l.Azal6rendel6s. ....245
2. A mell6kmondatmint alany(vagymint alanl bovitm6ny) 245
3.A mell6kmondatmint az igei csoportb6vitm6nye. . . . . 247
4 . A m e l l 6 k m o n d a t m i n t h a t 6 r.o. .z o ..... 255
5. A mell6kmondat mint jelz6:vonatkoz6mell6kmondatok
(lessubordonn6es relatives). .
 ９ ヨ ９ ︼ ク “ うん
８
８
VIII. Mondatr6szek 6s mondatok halmoz6sa . . . .

８
８
l. A mondatr6szekhalmoz6sa

９
０
2. Mondatok halmoz6sakot6sz6 segits6g6vel (coordination)

９
２
3. Mondatok halmoz6sakotosz6 n6lkiil (uxtaposition) ' .
IX.Mondatszerkeszt6sielj6r6sok .......294
l . A t a g a d r i s ( l a n 6 g a t.i.o. n ) '..'..294
2.Ak6rd6s(l'interrogation) .......303
3.A felsz6lit6 ( lse sp h r a s ei sm p 6 r a t i v e .s.). . ..... 314
4.Afelki6lt6s(1'exclamation) ......316
5. A kozvetettbesz6d(le styleindirect) .. ' . 318
6.Passzivszerkezet ..' 328
7.A miiveltet6 szerkezet (le factitif ....... 337
8. Az alanyszem6lytelenit6se (transformationimpersonnelle)338
g.Anominalizhci6 '..346
l0.Asz6rend.... . . ...351
11.A nyomat6kosmondatok(lesphrasesemphatiques) . . . 356
T6rgymutat6.... ....362
 Ｔエ
A besz6dhangok
6saz irdsklp
(lessonset l'6criture)

Ha megfigyeljtik egy magyar, majd egy francia ember besz6d6t,a

legszembetrinobbkiilonbs6get a k6t nyelv dallam6tran,vagyis inton6-
ci6jrlban l6tjuk. Majd felttinik a hangok, kiilonosen a mag6nhangz6k
ejt6s6nekelt6r6se6s a hangsirlyoz6sbelikiilonbs6g. A francia besz6det
ezenkiviil kem6nyebbnek,6lesebbnekhalljuk, mint a magyart: ez azzal
magyarizhat6, hogy a francia besz6l6hangk6pz6szervei,illetve arciz-
mai feszesebbek, mint a magyar besz6l66.
A francia hangokat tobbf6lek6ppenjelolhetjiik a helyesir6sban,mert
az irott alak nemegyszera szavak r6gi ejt6s6t rogziti, holott a sz|zadok
folyam6n a kiejt6s megv6ltozott.Teh6t nem el6g megtanulni azt, hogy
mik6nt ejtik pl. a francia [E] hangot, azt is tudnunk kell, hogy ennek a
hangnak milyen irott alakok felelnek meg: in, im, ein, eint, ain, aim, yn,
))m, en. A hangok leir6s6t, azoknak irott megfelel6it a hangtanban
(phonetique) tanuljuk.

1. A hangk6pz6szervek
A tiidob6l kiriraml6 leveg6segitsdg6vel
klpezziik a hangokat. A tov6b-
bi hangk6pzo szervek a g6gef<i,a hangszalagok(cordes vocales), a
sz6jiireg,az orrireg, a nyelvcsap(luette), a sz|jpadlits (palais), a ke-
m6ny iny 6s a l6gy iny, a nyelv (langue), a fogak (dents) 6s az ajkak
(ldvres).

2. A fonetikus |tirds (la transcriptionphon6tique)

A hangok ejt6s6nekpontosjelol6s6reaz AssociationPhon6tiqueInter-
nationale nemzetkozilegelfogadott jelkulcs6t haszniiljuk.
[a] palatiilis a madame, larme
[o] vel6ris a bcse, prite
lel nyilt terre, m?re
[e] zhrt 6 6tt, parler
til i lit, rire
lel nyilt o seur, peur
ls) z6rt o feu, neud
lvl ii rue, sttr
[e] bizonytalan o seulement,je vois
lcl nyilt o tort, folle
[o] zirt o pot, chaude
ｕ

lul loup, tour

ｕ ｔ

[w] f6lmag6nhangz6 moi, jouer

tql fllmaginhangz6 nuit, suer
﹁
Ｊ

Ljl f6lmag6nhangz6 radio, cralon

ａ

Idl nazdlis vent, mantearr

ｅ

Fl naz6lis vin, pain

ｏ ｂ

tol naz|lis Eon,monter

t&l nazillis un, parfum
ｐ ｔ

lpl pdre, pas

Irl table, /on
ｋ

tkl carr6, queue

ｂ

tbl beau, bleu

ｄ

ldl doigt, adreu

ｇ ｆ

Iel gai, bague

Ifl bceu/ /aux
ｖ

{vI vrai, cave

ｓ
ｚ

tsl seul, ciel

ｚ

V] z1ro, vase
ｓ

[] chaud, schlma
tsl ZS 7'eune,manger
lml m mo| aimer
lnl n neuf, ain|
trl ny baigner, agneal
[] I lire, laver
lnl r rase, arme
 1 3 A MAGANHANGZOK OSZTALYOZASA

｀在EGJEGYZtSEK: A fonetikai atirasban megadott hangokat, szavakat

vagy szbvcget szbgletesrttelbe
zな tesszttk.
A maganhangZ6k utan a kett6spont a,あ St
ny屯je1611:
:t].
rire[RttRl,tantC[t言
A hangk6t6st(1laiSOn)1lyen 6don 泣kv.P1lda_
l■ je16崎
uli lettenfants.

3.A maganhangZ6k(leS VOyclles)OSZtあ lyozあ sa

A francia maganhangz6kat oralis,vagyis a szttiiregben klpzc

z6kra,nazあ
lis,vagyis orHnaganhangz6kra 6s vlgti f1llnaganhangZ6kr
OSZttuk.Ezenkiviil gmも
a k6vetkcz6 szempontok szerint csoportositha
t6k:
αノ Klpzもsiik helye szerint,vagyis aszerint,hogy a nyeiv Sa sztt
eliilsb r6sze vagy hatuls6 rlsze fell emelkedik. Az elsb esetben
。y],a lnas。
palatalis lnaganhangz6kr61(voyelles palatalcs)[acei(湾 _
00ul
五s lnaganhangz6kr61(voyelles laires)[α
dik esetben velあ vも be_
liink.
szう

うノAz ttak mtk6d6sc szcrint,vagyis aszerint,hogy a hangz6

kitё
ssel(vOyelles labiales)vagy ttakkerckl16s1【
iil(VOyelles
nも il‐
labiales)可
崎 tk‐
e.Az ut6bbi esetben az aJkak n
enyhも a fogakhoz
kev6sb6 91tavolodnak egymast61.
silnuinak, 6s a sz6gietek tbbbl‐
A velaris hangok■ OOu],IS iabiと
lind labittlisak[α lis inttg nthally
βy].A t6bbi palatalis hang illabialis[acei].
palatalis hang[・
り A n y : l t s a g v a g y a z a r t sl ay ge b fb oe kn a f se zk e
nyelv,annai ny:ltabb a hang, 6s ellenkez61eg,Inin11 agasabbra
1■
emelkedik,annal zartabb a hang.Ha tehat a Felsoroit szempontok
szcrint sorba alifttuk a maganhangz6kat,a legnylltab
tabbig haladva,a k6vetkez6 rendszert kattuk.

palatalis illabialis a 8 e 1

labiopalat6lis ∝ O y

labiovel6ris α 0 O u
10 1 . 3 .A Z O R A L I SM A G A N H A N G Z O K

Nyilts6gi foka szerint abizonytalan [e] a labiopalat6lisoksoriban az

[c] 6s az [o] kozott helyezkedikel.
Az eddig elmondottakat osszefoglalvaa kovetkezok6ppenis szokt6k
ibrinolni a francia mag6nhangz6krendszer6t:

" :^""*"*
\dto*

MecrscvzEs: A francia mag6nhangz6klehetnekrovidek vagy hosszu-

ak, de a hosszirsdgotnem jeloljiik 6kezettel,mint a ma-
gyarban. A mag6nhangzo hosszus6g6taz hatarozza
meg,hogy milyen sz6tagbanfordul elo. Hangsirlyos,zhrt
sz6tagban,vagyisamikor a hangsirlyossz6tagejtett m6s-
salhan9z6ra vdgzodik,minden m a96nhangz6 me-enyrili k
[n] [v] [z] [3] elott. Ezenkivi.il elcifordul hosszu maghn'
hangzo hangsulyoszart szotagbanegyeb mdssalhangzo
elott is, pl. a vel6ris [a] eset6ben.Az ilyen eseteketterm6-
szetesenfelsoroljuk az adott mag6rihangz6bemutat6s6-
ndl. L6ssunkteh6t ndhrinyolyan sz6t, amelybenhosszir
a mag6nhangzo:bar [ba:n],char [Ja:n],rire [ni:n], port
(pc:n],mur [my:n],cave[ka:v],veuve[vc: v], r6ve[ne:v],
eleve[ele:v],sauve[so:v],bise[bi:z],seize[se:z],ose[o:z],
ruse[ny:z],horloge[cnlc:3],refuge[nafy:3],image[ima:3],
tov6bbrl:basse[ba:s],sable[so:bl],Le Havre [aa:vn].

4. Az or6lis (sz6jiiregben
k6pzett)mag6nhangzok
4.1. A palatflis 6s a velfris a hang
A palat6lis [a] hang kozel 6ll a magyar d-hoz, de ezzel ellentetben
legtobbszor rovid 6s kiss6 zdrtabb is. A francia vel6ris hang nagyon
nyilt, a magyar a-hoz hasonlit. de t6volabb 6ll az [c]-t61,mint a mi a
hangunk.
 1 3 AZ ORALIS MAGANHANGZOK

A veldris [o] elsosorbanhangsrilyossz6tagbanfordul elo, de az A-t

hangsrilytalanhelyzetbenis [o]-nak ejtjiik (pl. bdton,gAteau),valamint
a v6laszt6kos besz6dben[o]-t hallani az -ation v6gzod6sbenis (pl.
nation,rotation).
Sz6v6gi hangsirlyos sz6tagban 5,ltali,5ana kovetkez6 v6gzod6sek
eset6benejtenek vel6ris [a] hangot:
-as [o:s]: hilas, basse,lasse,grasse
de palat6lis [a]-val: embarrasse,tracasse
[o] : bas, cas, las, pas, gras, ras, tas
de palat6lis [a]-val: bras, embarras,matelas,tracas
-ose, -oz'. base,rase,phrase,gaz
ri : mindig [o]-nak ejtjiik, ak6r hangsrilyos,ak6r hangsfly-
talan helyzetbenvan: dme,pdle, bdton stb.
Mncrncvz6sEr: lo A pass6simplev6gzod6seikoziil az -dmes6s az dtes
palat6lis [a]-val ejtendo.
2 Az oi csoportot legtobbszor vel6ris [o]-val ejtik,
els6sorbanr utdn, illetve n6ma s elott: crois, hon-
grois,froid, trois, bois, mois, vois.
3" N6h6ny m6s sz6ban is gyakran hallani vel6ris [o]
hangot: gare, Age,gars, rail, rare, diable, bataille.
4u Az [a ejtesetne tekintsiik kotelezonek!A francirlk
maguk sem tudj6k mindig, hogy milyen helyzetben
vagy milyen sz6tagban melyik a-t kell ejteni. Ha
k6telyeink vannak a helyes kiejt6s fel<il, mindig
palat6lis a-t ejtstink!
A k6t a-nak megfeleloir6sjelek a kovetkezok:
a balle, parler
a d, lit
a pdle, gdteau, bdtir
e Jbmme,solennel(iinnep6lyes),valamint az -emment v6,gi
modhatin oz6kban: p at iemment, fr i quemment
oi , oy: moi, loi, fois, soie. croyez,soyons.
N6ma az a az aottt 6s a saoul (r6szeg)szavakban.
12 1.4. AZ ORALISMAGANHANGZoK

4.2. A nyflt [el 6s a zrirt lel

A francia [e] hangot nagyj6b6l rigy ejtjtik, mint a magyart, de kiss6
zirtabb 6s az izmok feszitettebbek.Ez az [e], mik6nt a tobbi magin-
hangzo, a hangsirlyos zirt sz6tagbanhosszti, ha ejtett [n v z 3] el<itt 6ll:
pire, seize,rAve,neige.A tobbi helyzetbenrovid.
Ezzel szembena francia [e] hang, amely zhrtabb a magyar l-n6l 6s
kozel 6ll az fil-hez, mindig rt)vid! Ez az6rt fontos, mert a magyar [e]
viszont mindig hosszti, 6,sez a franci6ul besz6l6magyarokn6l hibris
kiejt6st eredm6nyezhet.Figyeljiik meg p6ld6ul a Terdz n6v francia
megfeleloj6t: Thdrise. Az utols6 szotage-je zhtt a magyarban, ugyanak-
kor nyilt a franci6ban, mivel ott m6ssalhangz6valv6,gzodosz6tagban
csak nyilt e fordul elo. Tov6bbS a franci6ban a zhrt [e] csak rovid lehet,
a sz6tagv6gi[z] el6tt pedig megnyrilik a mag6nhangz6.
A szotagtipusszerint haszndlunk [e]-t vagy [e]-t a francia besz6dben:
- Hangsulyoszdrt szotagbancsak [e] lehetseges: sec,reine,laine,etc.
- Hangsirlyos nyilt sz6tagban, amely mag6val a mag6nhangz6val
v6gzcidik,mindk€t e lehets6ges,de n6h6ny esettol eltekintve, amikor
kotelezoen zint le]-t kell ejteni, a haszn|lat a besz6dr6tegekszerint
ingadozik. A fesztelenbesz6dben6ltal6ban egy 6tmeneti [e]-t ejtenek,
amelyet koz6p [e]-nekis neveznek:frangais, Iait.

Altal6ban zirt[e]-t ejti.ink a kovetkez6 v6gz6d6sekben:

-i, -de, -ds, -tes : dte,fee, donntes
-er, :ers, -ed, -eds, -ez: parler, ouvriers,pied, pieds, nez, donnez
-ai : a futur 6s a pass6simple v6gz6d6s6ben
(je parlai, je dirai) , valamint a quai 6sgai
szavakban6s aj'ai igealakban.

A hangstrlytalan szotagbanm6g 6ltal6nosabb a koz6p [e] haszn6lata.

Kotelezoen csak 6les 6kezettel elliitott d eset6n mondunk zirt [e]-t
(kiv6tel: dvdnement[evenmd]).
i vagy e * ejtett szdtagvigi massalhangzdesetln nyilt [e]-t ejtiink:
s?m(e)rai, spectateur,merci.
 つＤ
14.AZ ORALIS MAGANHANGZOK

A k6t c-nek megfelelciir6sjelek a kovetkezok:

e k6t m6ssalhangzo,illetve x el6tt: effet, miette,perdu, personne,
restaurant,exemple.
Mpcrrcyzfs: Ha az e beti utrln k6t olyan mdssalhangzo611,amelyek
koziil a m6sodik r vagy l, nem[e]-t vagy [e]-t kell ejteni,
hanentbizonytalan[e) hangot: reprendre[nepnd:dn], M.
Leblanc fieblo]. degre fdagxel.
[a] hangot tal6lunk m6g a kovetkez6 szavakban:dessus,
dessous,ressembler,ressource(minden ress-kezdetrisz6-
ban, kiv6tel: ressusciter).

e sz6vegiejtett vagy n6ma mdssalhangz6el6tt: cet, mer, ciel, sec,

illetve allez, parlez stb. Az ,s v6gtiek kiv6telek e szab6ly
alol. de az egysz6tagriakat[e]-velejtjtik: les, ntes, tes, des
stb.
d : chanti, the, laue, ripon&"e
e : pdre, crdme,prds, chire
e : t€te, m€le,.fenAtre.
t :Noil ,
ai, ai: mai, faire, maison,connaitre,maitre.
Krvfrersr: main (tehat. ha ai orrhangot k6pezn-nel vagy
ril-mel), travuil (teh6t, ha uil, aille csoportot kepez) 6s
faisons,faisant, amelyben [e]-t ejtiink.
ei : seize,neige,reine, soleil.
Kryfrpr: rein, Reims(teh6t, ha orrhangotklpezr-nel vagy
m-mel).
ay : crayon,payons.

4.3. Az i hang
A palat6lis illabirilis sorban ez a legzirtabb hang. A magyar r-n6l
kem6nyebb,6lesebb,az arcizmokfeszitettebbek,a sz6jszogleteksz6thir-
zottabbak.
14 1.4. AZ ORALISMAGANHANGZOK

Az [i]-nek megfeleloirrlsjeleka kovetkez6k:

i: image,finir, petit
Kwfrnrsr: fin, simple (tehAt, ha orrhangot k6pez n-nel vagy
m-mel), bien, miel (teh6t, ha maginhangz6 el6tt 6ll, 6s []-nek
ejtjiik), mai, neige,toit (vagyisaz ai, ei, oi csoportokban), vieil,
rouille, cueillir (-l vagy -ll el6tt 6s ejtett mag6nhangz6 uthn).
i: tle, diner
i': naif, hatr
y: style, pays, paysan, rythme
Klvfrnlsr: symbole, syntaxe stb.

4.4. A zirt lal6s a nyilt [el

A francia zlrtfa]kozel rlll amagyar 6-hoz,brir nyilt vagyismag6nhang-
zora vbgzodo sz6tagban mindig rovid. Ezzel szembena nyilt [a]-nek
nincs megfeleloje a magyarban. Ajakkerekit6ssel ktpezzik ezt a han'
got. A nyelv helyzetenagyjilb6l olyan, mint az [e] k6pz6sekor,de az
ajkak laz6n elciretol6dnak. Vigyazzunk az [e] helyes eitdsdre!
Hangstlyos zirt szotagban6ltal6ban [a] hangot ejtiink: ccur fke:rf,
peur, seul, bauf, jeune stb. Kiv6tel a lz)-re vlgzodo sz6tag, amikor
chanteuse,
hosszir[o]-t kell ejteni:menteuse,acheteuse, valamint n6h6ny
olyan sz6, mint neutre, Polyeucte.
Hangsirlyos nyilt sz6tagban mindig rovid, zitrt fal-t tal|lunk: .feu,
peu, queue,heureux.
Hangsirlytalan szotagbanlegtobbszor zdrl [o]-t ejtiink (jeudi, deu-
xidme,eurovision,Eugdne), de a haszn6latn6ha ingadozik: Europeink6bb
[a]-vel ejtendo [cencp] eppugy, mint peut-Atre [pcetetn] es jeunesse
[Scenes].
A k6t o hangnak megfelel6ir6sjelek a kovetkez6k:
eu'. fleur, meuble,heureux
KIv6'rnrnr a kovetkezo [y]-vel ejtendo szavak:i'eus, nous
efimes,vousefites,j'ai eu 6s gageure(fogad6s).
 I.4. AZ ORALISMAGANHANGZOK 15

ue: cueille,recueil,orgueil
eu: cnur, seur, euf, beuf, auvre
u : cil, eillet.

4.5. Az lyl hang

Ez a hang nagyjrib6l azonos a magyar ri-vel, de kiss6 z6rtabb, az
arcizmok pedig feszitettebbek.
A francia [y]-nek megfelel6irrisjeleka kovetkez<jk:

u i mur, rue, barbu

Krvrrnl: az un €,sum naz|lis csoportokban szerepl6 u, vala_
mint az [q]-nek ejtett f6lhangzo (huit, nuage).
A : sfir, mfir, dft (devoir part. pass6ja;.
Mrcrrcyz6s: Az u n6ma a 4 m6ssalhangz6ut6n (qui, que, queue) 6s
a g ut6n, ha azt e vagy i el6tt [g]-nek ejtjik (guerce,gui,
Iangue).
4.6. A zirt lol es a nyilt [cl
A francia z6rt [ol kozel rlll a magyar o-hoz, bir zintabb, feszitettebb,
6s az ajkak jobban el6rekerekednek.A nyilt
[c]-nak viszont nincs
mlaglar megfeleloje. A nyilt es a zhrt villtozat kozott nagyjrlb6l olyan
a ktilonbs6g,mint az [e] 6s azlalk}zott. Teh6t az ejt6sekoraz ajkak
[c]
el6rekerekednek, 6s olyan hangot kapunk, amery hasonlit a magyar
a-hoz.(Pr6b6ljuk egymis ut6n mondani a kovetkez6magyar6sfrancia
sz6t: bal [bol] - bol [bcl].)
Mncrscvzfs: Tal6lunk n6ha olyan [o] hangot a magyarbanis, amely
kev6sb6zint,mint rlltaklban. Az ilyen o kiss6hasonlit a
francia [c]-hoz: akkor, hot. Ez kiilonben egy6nenk6nt
v6ltozhat.
Hangstlyos zirt szoragban6ltal6ban nyilt
[c] hangot ejtrtnk: dcole
[ekcl],porte, corps,noble, loge.
16 1.4. AZ ORALISMAGANHANGZ'K

van azonban n6h6ny kiv6tel, amikor ilyen helyzetbenz6rt [o] van:

sz6v6gi[z] elott: chose,pose,rose stb'

n6h6nyesetbenaz'ome, -one,-ossecsoportok elott: atome'brome'
zone,grosse
az 6, au 6,seau helyesiraseset6n:h,te, dipl'me, chaude'pauvre'
sauce,Beauce

MBcrncyzfsEK: lo [c]-val ejtjik a Paul [pcl] keresztnevet,viszont n6-

nemri v6ltozata, Paule [po:l], o-val ejtend6!
2" Hangsulyos z6rt sz6tagban az [o] mindig hosszir!
P6ld6ul: Paule [po-l]. chaude[$o:d]'
Hangsrilyos nyilt sz6tagbanmindig rovid, z6rt [o]-t tal6lunk: das,
pot, mot, chaud,bureau stb-
Hangsrilytalan sz6tagbanlegtobbszor nyilt hangot ejti.ink (ellent6t-
ben a hasonlo helyzetben levo eu-vel):fromage [fncma:5], orange, col-
az au ir6seset6nis 6rv6nyes:aurore,augmenter,
line, sortir. Ez a szab6,ly
mauvais,aurai,
-otion
de 6ltal6ban ilyenkor z6rt [o]-t hallunk, 6pptgy' minl az
v6gzod6sben'.hauteur [ota:n], imotion [emosj6]'
A k6t o-nak megfeleloir6sjelek a kovetkez6k:

o '. cor7s,sort, vol, chose

Az o nlma n6h6nyaon csoporttalirt sz6ban(paonlp&),Laon
om csopor-
tldl) 6s term6szetesennaz6lis hanggit vfiik az on,
tokban. Az oignon sz6 ejt6se [otto]'
6 : hdtel, rile, r6ti
au : chaud, taureau
eau" seau,veau,eau
u'.alatinkolcsonszavakumvbgz6d1s6ben,album,maximum'
rhum.
 1.4. AZ ORALISMAGANHANGZOK 17

4.7. Az [ul hang

A francia [u]nagyon hasonlit amagyar [u]-hoz,de feszitettebb,zhrtabb,
6s az ajkak jobban el6rekerekednek.A vel6.rislabirllis sornak ez a
legzirtabb hangja.
Az [u]-nak megfelel6ir6sjelek a kovetkezok:

ou : jour, ouvrir, souris, rouge

oft : goit, coftter
aoft: aoftt.

Mrcrscyzfs: 1o Az oil k|rd6sz6t tompa 6kezettel irjuk.

2o A saoul (r6szeg)sz6t sofil-nak is lehet irni.
4.8. A bizonytalan [al hang
Ez a hang, amely k6pz6s6benaz le,l 6s az fa] kozott helyezkedik el,
ki.ilon helyet foglal el a francia mag6nhangz6krendszer6ben,elscisor-
ban a haszniiatilt illetrien. Sokszor n6ma e-nek tekintik, illetve annak
nevezik.Ez annyib6l hib6s szeml6let,hogy val6ban l6tezika franci6ban
olyan e betti, amelyet sosemejtiink, teh6t n6ma, de ez nem felel meg
abizonytalan [e]-nek, amely lltezo hang, 6sbizonyos szabiiy szerint hol
ejtjiik, hol nem.
N6ma e-t talillunk mag6nhangz6 el6tt a kovetkez<j szavakban:Jean,
Georges , mangeons , s'asseoir, tovribb6 az -ie , -ue, -ies, -ues, -ient v6gzo-
d6sekben,vagyis mag6nhangzo ut|n: aimie, musde,lue, (tu) plies, vues,
(Lls)nient stb. Jegyezziik meg j6l, hogy a mag6nhangz6ra v6gz6d6
igetovek utiin mindig nlma az et.Ezt kiilonosen a futur 6s conditionnel
alakokban fontos megflgyelni,mert hibris kiejt6st eredm6nyez'. louerai,
nierai, crierai, plierions, oublieriez stb.
A bizonytalan [e] tulajdonk6ppen mindig kiejthet6, de a besz6lt
nyelvben6skiilonosen a gyors besz6dben,a franci6k annyiszorhagyj6k
el, ah6nyszorcsak lehets6ges, vagyis annyira, hogy m6g 6rthet<ilegyen,
amit mondanak. A nem francia fiil sz6m6raez nagyon megnehezitia
nyelv meg6rt6s6t.Ha csak azt vessziik tekintetbe, hogy tobb egym6st
18 I. 4. AZORALIS MAGANHAN GZOK

koveto sz6tagbanl6v6 [e]-bol minden m6sodikat elhagyhatunk, ilyen

hangsorokat kapunk:

Je n(e) te l(e) redirai pas. [Sentehedinepa]

Je m(e) demand(e) c(e) que vous f(e)rez d(e)main' [3amdemd:d
skavufnedm6l

Mrcrrcyzfs: N6h6ny t{fnpontunk azbrt van arra, hogy ilyen soroza-

tos [e]ejt6seeset6nmelyiket aj6nlatoselhagyni,melyiket
nem. ime n6h6nYP6lda:
l" ie me-- [Sem]
ie ne"+ [fan]
. ie te'- [5te] (illetve [Jte])'
ce que--+ [ske]
Parce que--+ [Panske]
2o Jegyezzik meg, hogy a francia anyanyelvflek szivesen
hagyj6k el a mondatban a sz6kezd6r m6'ssalhangz6
utfun az [e] hangot, ez pedig nehez6reesik a magyar
besz6l6nek:ie r(e)commence, tu r(e)viendras, nous
r ( e) parlerons,je r ( e)fuserai stb'

Vannak azonban esetek,amikor a franciaknak is kotelez6 vagy illik

kiejteni az lal-t. A legfontosabb szabaly az ]fln. h6rom (vagy tobb)
m6ssalhangi6 tOrv6nye, vagyis az az eset,amikor az e hhrom m6ssal-
hangz1 tOiOtt irll: quelquefors[kelkefwal, auyefois, appartement,quel-
qu"ihor, , librement, merTedi, cher petit, avecle livre , sur le mur , I'autre
jour. Ez a szab1,lym6g akkor is 6rv6nyes,ha a h6rom hangz6 koz.;;,laz
utols6 [], el6tte pedig /, n yagy r iil: Richelieu,vous veniez,vousferiez,
atelier stb.
.uti,J]li
m6ssalhangz6tr vagy / koveti, illetve ha
Mncrncyz6s: Ha az e
a hdrom mdssalhangz6egyike s vagy v, konnyebben
lehet elhagyni az [e]-t, 6s azt gyakran meg is teszik Elle
a pris c(e) gros morceau;Il le conserv(e)ra;Elle a d(e)
grandsyeux; Je rest(e)rai ici; Il uie d(e) plus enplus.fort.
 I. 5. A NAZALIS MAGANHANGZOK 19

A sz6csoportels6 sz6tagj6banis ajdnlatos,gyakran kotelez6megtar-

tani azlel-t: le lundi; demain il vient; que veux-tu ? (egy6bk6nt a que-ben
mindig megmarad az [e]!). ugyancsak kotelez6 kiejteni hehezetesh el6tt
(le hdros, ce Hongrois) 6s a kovetkez<i szavakban: ceci, celui, dehors.
Mncrecyz6srK: 1o A gyors 6s fesztelenbesz6dbena franci6k n6ha az
e el6tti r vagy / hangot is elhagyj6k,hogy ne kelljen
ejteni az [e]-t: d quat(re) pattes fakatpatl, une
liv(re) de suue, aut(re)Jbis, une tab(le) de bois,
vot(re) mire, l'aut(re) jour.
2' Amint l6tjuk, nagyon nehlz megtanulni, hogy mi-
kor szabad,lehet vagy nem szabadelhagyni az [e]-t.
Pedig ez a francia besz6ltnyelv egyik f6 jellemz<ije.
Jegyezzik meg, hogy tril sok [e]+ elhagyni nagyobb
hiba lehet, mint tril sokat kiejteni. Ha nem tudjuk
biztosan, hogy egyik vagy miisik helyzetbenelma-
radhat-eez ahang, ink6bb ejtsiik ki: 6rthet6bb lesz
a besz6diink. Es ne felejtstik el azt sem, hogy vers-
mond6sban6s 6nekbenszinteminden [e]-t kimon-
danak: Et maintenant,que vais-jefaire...

5. A nazdlis(orr-)maginhangzok
Az orrmaginhangzokat rigy k6pezzik, hogy a ttidrjb6l ki6raml6
leveg6nemcsaka sz6jiiregent6dul ki, hanem az orriiregen is. Ilyenkor
al6gy iny elvrllik a garathrits6fal6t6l, 6s a nyelvhrit ir6ny6ban lecsiing:
igy nem zfuja el az orriireg fel6 vezet6 jiratot. A helyesir6sbanezeket
a mag6nhangz6kat -n-nel vagy -m-mel irjuk (an, am, in, im, on, un stb.),
de ezek a mdssalhangzoka mag6nhangz6kbanfelold6dnak, 6s ktilon
nem hallhat6k. Hib6s teh6t a Jeanf3dnlvagy a chanson[Jdns6n]ejt6s,
helyesen[3u]-tes [Juso]-tkell mondani.
Ha az -n vagy -m tt6n mag6nhangzovagy nemah 6ll, nem orrhang-
z6t, hanem or6lis magf nhangzot ejtiink, a naziiis jelleg megsziinik.
ugyanez tort6nik, ha kett6zzik ezeket a m6ssalhangz6kat:anatomie
[anatcmi], inattendu [inatddy], inhumain [inym6], Anna fanna], immediat
[immedja] stb.
20 I. 5. A NAZALIS MAGANHANGZOK

KIvErsrBr: immangeable [6md3abl], immanquable lqmdkabll, ennui

[dnyi], ennuyeux[dnyijo], ennoblir [&nabli:n]' enivrer fdni-
vRel, valamint az em-mel Yagy rem-mel kezd6d6 szavak:
emmener,remmenerstb.
MacrrcvzfsEK: lo Hangsulyos zhrt sz6tagban az orthangz6k mindig
hosszirak:tante, chambre,peintre, mince, sombre,
monte, emPruntestb.
2" A -p 6sb miissalhangz6kelott a naz6lisokat-m-mel
irjuk.

5.1. A nazrilisfdl hang

Az alaphang egy ercisenvel6:ris,a magyarhoz hasonlo [a] hang.
Helyesi16sa:
―α沌 manteau,tante, quand
―α初 chambre,camper,Adam
N6h6ny -am v€g:djovev6nysz6ban [am] a helyes kiejt6s:
tram, macadam.
―C″ trente.vent.encore
(N6h6ny esetben-en [E]-nekejtend6. Ezeket lind az 5.2.
pontban.)
ヤ?〃' temps, trembler
∼α夕れ: Caen
…αθ沌: paon, Laon.

5.2. A nazilis [6] hang

Az alaphang egy nagyon nyilt [e].
Helyesir6sa:
-in : vin, mince, midecin
-im : timbre, simple
-ain ; pain, vain, maintenant
-aim: faim
- -ein : plein, peindre
 r. 5. A NAZALTSMAGANHANGzoK 21

-eim: Reims
-yn '. syntaxe
-ym: symbole,thym
-en : moyen, lycien, bien, rien (a sz6 v6g6n y, i, 6 fi6n)
tiens, vient, viendrai
appendicite, benzine, examen, Amiens, Saint-Ouen (tud6s
sz6k 6s tulajdonnevek).

5.3. A nazdlis [5] trang

Az alaphang a nyilt vagy a zdrt o, az egylni kiejt6st<ilfiiggoen. Helyes-
i16sa:
-on: bon, oncle,rond
-om: ombre. sombre.nom.

5.4. A nazrilis [&l hang

Ez a naz|lis hang a mai fesztelenbesz6dbenegyre ritk6bb. Altaklban
[E] hanggal helyettesitik. Az alaphang a nyilt [c], de a nem francia
anyanyelvriek rendszerint nem ejtik sz6pen ezt a naziiist. Ilyenkor
aj6nlatos a koznyelvi [E]-hezfolyamodni.
Az [&] helyesir6sa:
-un: brun, un, Hun, lundi
-um: parfum, humble.

MEcrscyzfs: Mivel a magyarban nincs naz6lis mag6nhangz6,bs ez

gyakran hib6s kiejt6shezvezet,c6lszertineklStszik olyan
sz6p6rokon gyakorolni ezeketa hangokat, amelyek na-
z6lisra, illetve annak or6lis megfeleloj6re * n-re v1gz6d-
nek. Elesenel kell hat6rolni azilyen sz6p6rok kiejt6s6t:

parlslen ― parlslenne Jcan ― Jeanne

americain ― americalne persan 一 persane
― salne
saln bon 一 bonne
valn 一 vaine son ― sonne
mien ― ■ 1lenne ton ― tonne
つん
今ん

1 6 A FELMAGANHANGZOK

6. A f6lmagdnhangz6k
Van a franci6banh6rom hang: [] (moyen,bien),[w] (moi, oui) 6s[q]
(nuit, nuage), amely 6tmenetet k6pez a mag6nhangz6k 6s a missal-
hangz6k kozott, ugyanis aztfi|na kovetkez6mag6nhangz6valegyetlen
sz6tagot alkot, 6s l6nyeg6ben(n6h6ny kiv6teltol eltekintve) elvesziti
on6llo mag6nhangzojelleg6t.
6.1. A [il f6tmagdnhangz6
Tulajdonk6ppen a magyari m6ssalhangz6nakfelel meg. Helyesir6sa i,
i'vagy y, s6t ill vagy il: bien, lion, vieux, radio, ancien,aieul, moyen,
soyez,payer, mouiller, travail stb.
MrcrecvzfsEr: lo Figyeljiik meg, hogy a fil annyira egybefolyik az
el6tte 6116m6ssalhangz6val,hogy p6ld6ul a d-vel
6s a t-vel olyan csoportot alkot, amely kozel 6ll a
magyar zhr-rls csoporthoz, vagyis a gy'hez €s a
ty-hez: radio, adieu (ezt magyarul gyakran agy6-
k6nt irj6k itt!), tiens, bastion,Mathias (M6ty6s).
2 Az aJ,csoportot nem mindig [ej]-nekejtjiik, hanem
n6h6ny -aye-re v6gzod6 tulajdonn6vben [e]-nek
(La Haye), tobb sz6ban [aj]-nak: La Fayette, Hi-
malaya, mayonnaise,cobaye6s n6ha fell-nek: pays,
abbaye(ap6ts6g).
Figyeljtik meg a kovetkezo sz6p6rok elt6r6 kiejt6s6t:

abbaye fabei] abeille [abej]

pays [pei] paye [pej]

Vannak esetek,amikor nem []-nek ejtjiik a mag6nhangz6elotti i-t,

hanem tiszta [i]-nek, leggyakrabbanazonban [U]-t ejtiink. Ez a viitozat
kotelez6 m6ssalhangzo* r vagy I utin oublier, uions, ouvrier,plier
stb. Tov6bb6 ajobb 6rthet6s6gkedv66rt a franci6k gyakran ejtenek [i]
mag6nhangzot ll helyett, k6t sz6 megkiilonboztet6semiatt. Az i-te
v6gzod6 igeto eset6nis szivesebbenejtenek mag6nhangzot. igy lion
(oroszl6n) 6s Lyon (a viiros) nem rigy hangzik, mint nous lions [lij6].
L6sd meg nous rions, nous scions.
 1 7 A MAssALHANGZ6K OSZTALYOZAsA 23

6.2. Az [wl f6lmagdnhangz6

Egy nagyon rovid [u]-nak felel meg, amely utdn a hangk6pzciszervek
azonnal a kovetkez6 mag6nhangzo klpzlslre siklanak 6t. Tulajdon-
kdppen nem is hallani on6ll6 [u] hangot.
Helyesir6sa ou * magSnhangz6,illetve oi [wa] vagy [wo], oi, oy 6s oin
lwE]: moi, oiseau,trois, botte, voyons,loin, coin stb.
Ennek a f6lmag6nhangz6nakisvan tiszta [u]viiltozata m6ssalhangz6
* r vagy i ut6n: touer [tnue], 6blouir, brouette stb., de csak ou *
magdnhangz6eset6n.Az oi csoportot ilyenkor is a f6lmaginhangzoval
ejtji.ik: trori [tnwo], croyez [knwaje] stb.
[w]-t ejtiink az angol jovev6nyszavakbanis: week-end[wikend].
6.3. Az [ql fdlmagrinhangz6
Egy nagyon rovid [y]-nek felel meg, amely ut6n a hangk1pz6 szervek
azonnal a kovetkez6 mag6nhangz6 klpzlsbre siklanak 6t.
Helyesir6sa u * mag|nhangz6 (leggyakoribb az i): suer, tuer, suidois,
persuader,nuage,huit, nuit, puis, suis stb.
Az ai csoportbannem vSltozik az [q] kiejt6sem6ssalhangzot r vagy
/ut6n: bruit[bxqi], instruit. M6s magdnhangzoel6tt ilyenkor [y]magrin-
hangzot hallani: cruel fkxyell, bluet (brizavir6g)[blye].

7. A m6ssalhangz6k
(lesconsonnes)osztiilyozasa
A francia m6ssalhangzokata kovetkez6 szempontokszerint osztalyoz-
zuk:
a) Klpzlsik m6dja szerint megkiilonbozteriink:
zdrhangokat(occlusives);Ip,b, t, d, k, g], r6shangokat(fricatives);
[f, v, s, z, \,5f, orrhangokat (nasales)..[m, n, q] 6s foly6kony
hangokat (liquides) : [x, l).
b) K6pz6siik helye szerint megkiilonbozretiink:
labi6lis, vagyis ajakhangokat (labiales/: [p, b, m], labiodentrilis
hangokat ( labio-dentales ) : ff , v], dent6lis,vagyisfoghangokat ( den-
tales): [t, d, s, z, n,lf, palafiilis hangokat (palatales): [k, g, J, J, 0]
6s vel6ris hangokat (vilaires): [k, g].Van m6g ezenkivi.ilegy irn.
uvul6ris hang (uvulaire) , amelyeta nyelvcsapperg6s6velejtiink: [R].
24 1 8 A ZARHANGOK

szerint megkiilonboztetiink:
c) Zong6ss6gi.ik
zong6tlenm6ssalhangz6kat(consonnessourdes)'.[p' t' k, f, s, $] 6s
zong6sm6ssalhangz6kat(consonnessonores)'.[b, d, g, v, z) 3, m, n,
rl, l, n].
MBcncvzss: Helyzete szerint, n6h6ny m6ssalhangz6hol zong6s,hol
zong6tlen. Ezek az [n, l, m]: lettre, peuple, romantisme'
(Itt zong6tlenek.)

E h6rom szempontotfigyelembev6ve, a francia m6ssalhangzokata

25. lapon elhelyezetttihliuatban lehet osszefoglalni.

MscrncyzEs: Amint l6tjuk, a foly6kony hangok k6pz6s6bennemigen

akad kozos szempont,kiv6ve azt, hogy konnyen alkot-
nak szoros csoportot az el<ittiik 6116m6ssalhangz6val'
A francia mdssalhangzdkdttalaban rtividek' A kett6z6s
vagy a gorogJatin jovev6nyszavakbantal6lhat6, vagy
m6s helyesir6sihagyom6nyt tiikroz, de nem a hosszris6-
got jeloli. Kivdtelesenm6gis elcifordul ilyesmi p6ld6ul a
kovetkez6 szavakban:gallo-romain, colli gue, syllabe, al'
ligorie, valamint inn', imm-,i//- csoportokkal kezd6do
szavakban:innover,inni, inrrttttral,immense,illdgal,illo-
gique6s egyes-rir'te vdgzodoig6k futur, illetve conditio-
nnel alakjaiban:je courrai, il mourrait stb'

8. A zilrhangok
8.1. A labi:ilis z{rhangok: lpl 6s lbl
A francia zong6tlen[p] hang nagyj6bol megegyezika magyarral, de az
izmok feszitettebbek,igy kem6nyebben6s 6lesebbenhangzik'
ir6sjelep: prendre,Paul, ddpart,de ez ajel a sz6 belsej6bena'l el6tt
n6ha, a sz6 v6g6n pedig Sltal6ban n6ma: compter,septiime, dompter,
sculpter,beaucouP,troP, chamPstb.
MncrscvzBs: Zong6tlen m6ssalhangz6elott a b-t is zongetlen[p]-nek
kell eiteni: absent,obtenir stb'
25

宮。

ぁＳＯ出ゆふ︻
ＯＬ
宮

呂。
︼由︵

日
︶
0

g
立

毬宮

>
的︶ 出︶ 白もＮ

点毬重
怠坑重

烏毬重
点転重

怠毬重

烏毬重
拭

0
還監

長盗

還乱

0
還豊

還島
還島
｀

｀
｀
S暑
ｓぜ つ富
∽ゆＮａＯま く
∽一
ｈミ︻
Ｆ＞Ｄ の一 〇＞
■ヽ一 ヾゃ付キ
セ一 電偽 り≡対ゃｇＯａ の〓ミ︼
０電自
ｏぁ︻
ｏＦ のゆＮａゆ喜 く
 I R A ZARHANGOK

A zong6s[b] hang szint6n feszitettebb,mint a magyar.

ir6sjele b: bien, combat,robe,bleu. Sz6v6gi[6] utrin 6ltal6ban n6ma:
plomb, ChristopheColomb.
8.2. A dentdliszdrhangok:[tl 6s [dl
A zong6tlen[t] hang kem6nyebb,tiszt6bban foghang, mint a magyar
[t]: a nyelvetj6val elobbre t6masztjuk a felso fogsorhoz.
irisjele t: tente, treize, attendre,f€te , ntha th; thd, sympathique.A sz6
v6g6n 6ltal6ban n6ma:fort, sort, muet, de ejtik a latin szavakban:et
csetera, transit, valamint a kovetkezokben:huit, dot, ouest, est, sept,
zut. A -ct vtgrj szavakban fital{,ban ejtik: contacl lk6takti, tract, cor-
rect, de tobbszor n6ma: aspect [aspe],respect,distinct. (Ingadozik a
haszn6lata kovetkez6 szavakban:exact, suspect).
Mscrscvzis: i + magdnhangz|elStt a t gyakran[s]-nekhangzik. Errol
az [s] hangnallesz szo.
A zong6s[d] hang szint6nfeszitettebb,mint a magyar.
ir6sjele d: dent, adroit, donner. A sz6 v6g6n dltal6ban ndma pied,
grand,froid, kiveve a sud [syd] 6s Alfred szavakban.
8.3. A palatdliszdrhangok:Jkl 6s [gl
A francia zong6tlen[k] kem6nyebb,mint a magyar. Zon-sespdrjdval,
elott 6ll [ku, ko,
a [g]-velegyiittlehetvel6risis, ha vel6rismag6nhangz.o
kul.
Helyesirdsa:
c (m6ssalhangz6 - kiv6ve a h - e16tt,valamint e, o, Lrelott 6s
a szoveg6n):acteur,car, accord,cure,dchec,puhlic,arec,sec.
Ktvfrnmr: a secondszoban,a c-t [g]-nek ejtjiik [sego];a sz6
v6g6na c gyakrann6ma:banc,blanc,tabac',esto-
mac, caoutchoucstb.
ch (.6ltali.ban[]-nek felel meg, de m6ssalhangz6eltitt, illetve sok
tud6s sz6ban [k]-t kell ejteni):
chaur, dcho,orchestre,psychologue
qu vagy cqu: quand,equilibre,acqutrir, grecque
 I. 9. A RESHANGOK 27

KIvttTELi SOk latin j6vevlnysz6ban, a ?″ csopOrt[kヽ V]―nak

r,α?冴αrで
?物αr2冴
hangzik α e16ttiど ↓ r ,彦?冴α″
Ic,?材αrttο
け,ο力.
? Cθ?,C'閉?
'′
ο 〃,,Pθ
た (nthany j6vev6nysz6ban):た
,たマ ・
ttα

MEGJEGYZtt Az ltalaban[ksl_nek f e l e ヌ, cχc

l ,m メ rα
g tr , r2 α
苅 θル
jχe l な
冴,″ ltozata is,arr61 kls6bb lesz sz6.)
α,r2.(Vall Z6ng6s vあ

A z6ngもs[g]a tbbbi lnあssalhangz6hoz hason16an szint6n feszitettebb)

Inint a magyar.

Helyesirasa:

,θ,冴 e16tt):grα ″拡 α昭 初 ?所 夕r,gα ttO″ ,α な 夕・

g (massalhangz1 6s α
A sz6 vlg6n a g nlma:わ れg,sα"g,pθttg(kivltel:zと
gzαg)
g冴 (lmaganhangZ6 e16tt):bα g冴 夕rr夕,g冴 でrrで ,α を 冴為夕r
Kiv6tei n6hany sz6ban a[gW](α e16tt)も t6S:
s[gH](j e16tt),句
ヌ昭慨r,αを所〃夕Stb.
N6hany_gタ ー re vもgz6d6 mel16knもv n6nemもben ∼ g冴どhelyes―
frあst talalunk.Azど n6ma,a kicit6s nem valtozik:α を冴ど,
αttbを冴ど.

MEGttGYZttSEKi l° A g″ csoportot attattban 的 nek kell tttcni, de

]―
n6hany tud6s sz6ban [gn]hangOknak felel lneg:
冴′αg″θざガc,初 αgttα r.
2 °A z メb e t zも6 n g 6 s , t c h a t i g z ] _ n e k f e l e l m
a szavakban,amclyek ,α χノ十 maganhangZ6‐
r/7で
val kezd6dnek:￠χα″,ビ ,CXで″〃′
″,2メαCす c,/Pcχ r2.
α″,2″

9. A r6shangok
Ifl 6s lvl
9.1. A labiodentflisrdshangok:
A franciazong6tlen[fl kem6nyebb, mert a felsofogsor
mint a magya.r,
hatarozottabban6rinti az alsoajkat, mint a magyar viitozatnii.
うん
００
19.A RESHANGOK

Helyesir6sa:

f : cafi,faire, edant, canif, soif

A sz6v6gif lehet n6ma: nerf, clef, cufs, beufs.
ph: pharmacie,philosophe,phondtique.

A zong6s[v] szint6n feszitettebbmagyar megfelelcij6n6l.

Helyesir6sa:

v: vert, vie,dldve,servir
w: (n6hilny jovev6nysz6ban)wagon.

9.2. A dentdHsr6shangok (foghangok): [sl 6s [zl

A francia zong6tlen[s] hang 6lesebbmint a magyar, a nyelv erosebben
tapad az als6 fogsorhoz.
Helyesi16sa:

s: santd,saluer,penser,escalier,chanson
- Mivel k6t magdnhangz6kozott [z]-t ejtiink, hakettozzik az
s betrit, megmarad a zong6tlen[s] hang: casser,passant,
dessus.
- Osszetettszavakbana m6sodik sz6 kezd6 s betrije [s]-nek
hangzik: tournesol,parasol, contresens,antiseptique.
- Zongls az s a transit, transitif szavakban.
- N6ma az s a legtobb sz6v6g6n:corps,aprds,de egyesszavak-
ban ejtik: fils, mars, sens,vis, ours, atlas, autobus.(Ugyan-
csak n6ma az s n6h6ny tulajdonn6vben: Vosges,Le Nostre.)

Mpcrncyz6s: A /oas sz6ban csak akkor kell ejteni az s-t, ha

n6vm6sr6lvan sz6: Ioas [tus] sont venus,de tous
[tu] /es enfants. A plus v6g1n az s n6ma, ha
tagadilst vagy osszehasonlit6stfejez ki:
Ne viensplus. Il est plus grand que toi.
 I.9 A RESHANGOK 29

c (e, i, y elott): ici, cent, ciment, cYgne

g (a, o, u elott): ga, legon, aqer7u
r (l*mag6nhangzo elott): patience,nation, ddmocratie'
Kiv6telesenilyenkor is [t]-t ejti.ink a sz6 elej6n ( tidde, tiens) ,
tenir osszeteteleiben (soutien), s ut6n (question, bastion), a
fonevek6smell6knevek-tier, ,tidre v6gzod6s6ben (sentier,hdri-
tiire), tovribb6 a kovetkezo szavakban: trentiime, centiAme'
ttions, partiez, Etienne,volontiersstb'
x [ks] '. taxi, index, Aix
'. soi.rante,Bruxelles
[s]
Szov6g6negy6bkentaz x |ltalaban n6ma:paix, noix, veaxstb'
A zong6s[z] hang a magyarn6l feszitettebb.
Helyesirdsa:

s (ket mag6nhangzokozott): rose, hasard,phrase, briser, vala-

ntint Alsoce
z : zdro. zone,dizaine,Idzard
A szo v6g6na:6ltal6ban n6ma: nez, riz,.iouez(kivetel:gaz,
Berlioz.)
x [gz] '. exact, examen
tzl : deuxiime, sixiime, dixiime.

9.3. A palat:ilis r6shangok:III 6s [gl

A zong6tlen[$] hangot eroteljesebbajakkerekit6sselk6pezztik,mint a
megf'elelomagyar hangot.
Helyesi16sa:

ch : chaud,chat, machine(kiv6tel: chcur stb.)

sch'. schdma.
30 1 10 AZ ORRMASSALHANGZOK

A zong6s [g] hangn6l az ajkak szint6n er6teljesebbenkerekednek

el6re, mint a magyar megfeleloj6n6l.
Helyesi16sa:

.j : jour,.iamais, jardin, dijd

g (e, i, y elott): dge, manger,agile, gymnastique.

10.Az orrm6ssalhangz6k
10.1. A labi{lis [ml hang
Kozel iil a magyar [m]-hez; az izmok kiss6 feszitettebbek.
Helyesirfsa:

m: manger,mener,amer, aimer, tram,flamme,femme.

(M ag6nhangz6 6s m6ssalhangzo kozott orrma g6nhangz6r.)
Az automne6,scondamnerszavakbanazmn5ma [ctcn].A sza-
vak v6g6n ejteni kell a tram, rhum, album, maximum stb.
szavakban, vi szont naziiis mag6nhang zot k6pez a faim, nom,
parfum stb. szavakban.

Mscmcyzns: A zong6tlen[s] hang elott azn is elvesztizong6ss6g6t,

6s
lryJ-net ejtjiik: romantisme [ncm&tism], socialisme,
asthme stb.
10.2. A dentdlis[nl hang
Kozel 6ll a magyar [n]-hez,gyakorlatilag azonos vele.
Helyesirdsa:

n: nez, orner, nasal, innocent.(Mag6nhangzo 6s m6ssalhangz6

kozott orrmag6nhangzot)
A szavakv6g6n az elltte rlll6 mag6nh angzoval o rrma giinhang-
z6t klpez, kiv6ve n6h6ny jovev6nysz6ban.gentleman,pollen
stb.
 ０９
1 1l A FOLYEKONY HANGOK

10.3. A palatdlis [t1lhang

Ldnyeg6benazonos a magyar ny hanggal.
Helyesi16sa:
gn: baigner,agneau,gagner (kiv6tel diagnosticstb.)

11.A foly6konyhangok:[] 6s [n]

ll.l. Az [l| hang
A magyar /-hez hasonl6an k6toldali r6shang,illetve foghang. Zongts
hang, amely a sz6 v6gen.m6ssalhangz6ut6n, zong6tlenn6v6lhat (peuple
lpapll).
Helyesi16sa:
l: lettre, aller, table
N6h6ny -il vtgd sz6ban az I nlma: outil, fusil, gentil, sourcil.
A sz6v6gi-il csoport mag6nhangz6utin, illetve az -ill csoport
a sz6 belsej6ben[i] f6lmag6nhangz6nakfelel meg: travail, tra-
vailler. Azonban n6h6ny sz6ban az -ill m6gis [il]-nek hangzik:
ville, mille, tanquille, bacille.

11.2. Az lnl hang

A francia [n] hang, a magyart6l elt6roen,uvulSris hang, amelyet nem
a nyelv hegy6nekperg6s6vel,hanem a nyelvcsaprovid perg6s6velej-
tiink. El6fordul, hogy elmarad a perg6s,a levego csak srirolja a nyelv
6s a sz6jpadkiskozotti r6st. Ugyanakkor a mi r hangunkat is ejtik pl'
D6l-Franciaorsz6gban,6s ejt6se kotelezo az opera'lnekesekien6zve.
A francia [n] zong6s, de van egy zong6tlen viiltozata, a szo v6g6n,
miissalhangz6 nt6n encre ld:kry1,mettre.
Irdsjele:
r: rue, rouge,arbre, mAre,printemps
Az r n6ma, illetve az -er v6gz6d6st[e]-nek ejtjiik az -er vtgri
32 - r. 13.A MAGANHANGzo
r. 12.A H iRASJEL KILOKESE

ig6kben, valamint f6nevekben6s mell6knevekben[l], [$] 6s [S]

hangok ut|n: lever, parler, ouvrier, noyer, boucher, berger,
leger. Kivltelek ez al6l az egysz6tagriak, amelyek v6g6n [e:n]
hangzik, 6pprigy, mint az el6bbiektol elt6r6 m6ssalhangz6k
utan: cher, hier, fer, amer, hiver stb.

12.A h irisjel
A franciiban hhangnincs, teh6tez a betti csak ir6sbanszerepel.K6tf6le
ft+ kiilonboztetiink meg:
- n6ma h-t, amely nem akad6lyozza meg sem az utina 6116mag6nhang-
z6val a hangkot6st(liaison), sem az el6tte ell6 mag6nhangz6kilok6s6t
(6lision): les-hommes,mes-habits,l'histoire, i'habite;
- hehezetth-t,un. h. aspirit, amely meggrltoljamind a hangkot6st,mind
a mag6nhangz6kilok6sEt:les hiros |e'erof, en haut l&'ol, la Hongrie,
le hongrois.

kilok6se(l'6lision)
13.A mag6nhangz6
A hangsrilytalan,egyszotagu,bizonytalan fa)-rev6gz6d6 szavake ma-
g6nhangz6jrltelhagyjuk, 6s hiilnyjellel helyettesitjiik magrinhangz6val
vagy nema h-valkezd6do sz6 elott:j'attends; il m'aime; tu l'as vu; nous
t'honorons;I'enfant; I'homme; qu'avez-vousdit? je n'en saisrien; c'est
vrai.
Elmaradhat m6g a la nbveloa-ja 6s a si kot6sz6 r-je i(s) elott: I'ecole;
s'il vient.

14.A hangkot6s(la liaison)

A mag6nhangz6-torl6d6snemcsak hangz6kilok6ssel,hanem hangko-
t6sselis kikiiszobolhetf. Ez irgy tort6nik, hogy az egylbktnt n6ma
sz6v6gi m6ssalhangz6t a kovetkez,6szokezdrimag6nhangzoval o sszeol-
vassuk: mes-amis [mezami]. A m6ssalhangz6kata hangkot6sben a
kovetkezok6ppenejtj iik:
-d: [t] un grand-enfant [&gndtdfdl, quand*il viendra
-f : lvl a neuf-ans [navd] 6sneuf-heurescsoportokban.Egy6bk6nt
marad az f hans'
 ＯＤ
1 14 A HANGKOTES

-n: [n]. Az orrmag6nhangzon-j6tejteni kell a hangkotdsben.Ez

azonbangyakran azzaljdr, hogy az orrmag6nhan9z6 elveszti
nazalitasat. Az ldl es az [&] hang mindig naz6lis marad:
en-allant [frnal&],un-enfant; az[o] iital|ban naz6lis marad,
de mindk6t kiejt6slehets6ges a bon, mon, ton, son tI6n: un
bon-dlive [6b6nele:v] vagy [6bonele:v],ton_ami;az [6] hang
konnyen elvesziti nazalitasat, kiv6ve a rien 6s bien szavakban'.
bien-aimable [bjenemabl], de plein_air [plEne:n] vagy
[plene:n].
's : lz) les-enfants, quelques-hommes
-r: [t] dit:il, sont_alles
-x: [z) dix-ans, heureux-enfants
-z: lzl prenez:en

Mecrrcyz6s: Lehet m6g hangkot6s a ,c.' [k], -9.' [k], -p: lp), -r.' [R]
m6ssalhangz6kut6n is, de ez nlh|ny ritka, gyakran
megmerevedettszerkezetbenfordul csak el6: croc:.€tt-
j ambe, sang-impur (a M arseillaise-ben),tr op*aimable, li -
ger_accent.
A hangkot6srciltudni kell, hogy n6hiiny kotelez6 esettol eltekintve,
nagy kiilonbs6gekettal6lunk az egybnihaszn6lattekintet6ben,valamint
a nyelvi r6tegekszerint is. igy a fesztelenbesz6dbenminimiilis a hang-
kotes,csaka legszirks6gesebb esetbenhaszn6ljrik;az irodalmi 6ssz6no-
ki nyelvbenviszont m6g ma is szok6sos.Tulajdonk6ppen csak azt kell
megnEzniink,hogy mikor kotelez6 a hangkot6s6s mikor tilos, a tobbi
esetbena haszn|,lat ingadozik.
Ktitelezda hangki)tis a szintaktikai csoportokon beliil, tehdt a fon6vi
csoportban vagy az igei csoportban k6t nagyon szorosankapcsol6d6
sz6 kozott, mint p6ldrlul:

- determin6ns 6s fon6v: les-itrangers, tois-hommes.

* prepozici6 6s f6n6v (illetve n6vm6s vagy determin6ns):en-Asie,
chez*eux,sans*unson. Kiv6tel: avant, aprds,depuis.
- szem6lyesn6vm6s6s ige: ils-aiment (forditott sz6rendbenis: ,En
parlentils?)
34 1 15 A HANGSULY

Mrcncvzrssr: 1o Az €tre seg6digeut6n 6ltal6ban kotelezcia hangko-

t6s: l/s sont*allis, de az avoir ut6n m6r nem, f6leg
azbrI, mert el6tte m6r fgyis van egy: nous-avonsI
dtd.
2" N6h6ny hatdroz1szd(pl. tout, tris, plus) 6s az utdns
all6 mellikniv eset|ben kotelez6 a hangkot6s:
tout*6t onnd, tris-dmu, plus-agriable.
3o Mondat elej6n kotelezb a hangkdtbs quand, dont
kotosz6k ut5n, illetve aprbs 6s infinitif kozott:
quand-il viendra ; dont-elle parle, apris-avoir
mangd.
4" N6h6ny megmerevedett szerkezetben kotelezci
hangkot6sttal6lunk: petit*d petit, tout-d l'heure,de
temps-en temps, de plus-en plus, souslentendu, les
Etats:-Unis, les Champs<Ilysies, avant-hier,
tout-au plus, c'est1d-dire.
Tilos a hangkot6s k6t kiilon6ll6 csoport kozott (les enfants I ont
joud) , et kot6sz6 utin: lui et I elle [lyieel] ; huit, onze el6tt 6s cent utdn
(kiv6tel: dix-huil, vingt-huit stb.); i/s, elles,on n6vm6s6sparticipepassd
vagy infinitif a forditott sz6rendben: ont=.ils| 6ti ? sont:-ellesI all6es?
vont=.ilsI entrer ? a:.t-on I An d Paris ?, valamint h aspiri el<itt: /es I
Hongrois.
Mncrecvzfs: N6h6ny esetbena tilos hangkot6s6rtelemmegkiilonboz-
tet<i lehet: les I hiros - les ziros; les I hauteurs - les
auteurs ; les I h|tres - bs Atres; les I Huns - les uns. M6s
esetekbena hangkotdsf6lre6rt6stokozhat: il est ouvert-
il est tout vert : il est-ailleurs - il est tailleur.

15.A hangsirly(l'accent)
A folyamatos besz6dbenmegfigyelhetjiik,hogy egyesmeghat6rozott
helyenlevo sz6tagokatfonetikailag kiemeliink, vagyis hangsirlyozunk.
A magyarban a nyomat6kkal ejtett sz6tagmindig a szo vagy a csoport
 くリ
1 16 A HANGLE」 TES

elso sz6tagj6raesik. A franci6ban viszont |ItaliLbana szo vagy a sz6-

esik:le ftangais, vous viendrez,lzbelle
csoport utols6 kiejtett szotagSara
lpoque, certainespersonnes.
Mncmcvzfsrr: lo Sz6lni kell az rin. 6rzelmi hangsirlyrol, amely vagy
az elso sz6tagra esik, ha a sz6 m6ssalhangz6val
kezdodik, vagy esetleg az els6 mdssalhangz6val
kezdodo szotagra,ha a sz6 mag6nhangz6valkez-
d6dik: c'est magnifr,que! un travail lpouvantable.
2' Lehet itgy is hangsillyozni, hogy szembe6llitunk
egy sz6t vagy annak egy sz6tagj6tegymisikkal' Ha
k6t sz6t 6llitunk szembe,a m6sodik els6 sz6tagjiln
van a hangsrily: Tu viens mardi ? - Non, ieudi. -
Vous avez trente-six ans ? Non, virgl-six ans.
16.A hanglejtes
Hanglejt6salatt tulajdonk6ppen a besz6ddallamiit 6rtjiik. Megfigyel-
hetjiik, hogy a francia tulajdonk6ppen,,6nekel", a magyarviszont nem.
A francia besz6ddallama nagyon v6ltozatos.Itt csak a legf6bb tipuso-
kat foglaljukossze.
Az egyszerikijelent6 mondatban van egy felfel6ivel6 6segy esor6sz'
elsii reszveg6nvan:
A hun,gr.st'tcr.itz

L'oiseauchante.

L'oiseauchantesur ,ul1ebranche

Ha a mondat osszetett,a hangcsucsertelemszerinthelyezkedikel:

livre que tu m'as donnehier etait

le monde s'estmis a
36 1 16 A HANCLEJTES

A francia kerd6 mondat hanglejtdsel6nyegesenkiilonbozik magyar

megfeleloj6tol.

Ha egyenessz6renddelk6rdeztink, a mondatnak csak felfel6 ivelo

r6szevan:

Vous partez?

Vous venezavecnous ?
Ez a szabaly6ltal6ban forditott szorendeset6nis 6rv6nyes:

-/
Parlez-vousfrangais?
Ha a kerdo mondatot kerdosz6 vagy szerkezetvezeti be, csak ezen
van felfeleivel6s:

Avec qui allez-vousau cinema? .

Depuisquand attends-tu?

Ha a kerdii nrondat nriisodikreszener.utartozik szorosana kerd6s-

het. ez a rdsz inkirbb le/clc ivclii:

As-tucompris,mon pauvreailii?

Tu viensavecnous. Marie ?
Mscrscvzes: A magyarok 6ltal6bannem tudnak megfelelohanglejt6st
haszn6lni, ha franci6ul k6rdeznek, mert a magyaros
hanglejt6stakarj6k megtartani. Ezt a hibrit felt6tleniil ki
 1 17.A SZAVAK ELVALASZTASA 37

kell kiiszobolni.A franci6t6lteljesenidegenaz a k6rd6s-

forma, amelyaz utols6 el6tti sz6tagrateszia hangcsri-
csot:

Tu as deja acheteles cadeaux?

gbeli kiilonbs6gek.lellem-
A fr ancia./'el k iirI t o mondatot nagy magassd
zik. Szamosviltozata van.

Quelle horreur ! Elle avait une robe d'un chic !

17.A szavak elviiasztilsa

A francia szavak elv6laszt6sa a sz6tagol6s elv6n alapszik. Mivel a
francia sz6tag fel6pit6ser6szben elt6r a magyart6l, a szavakat sem
mindig rigy vrllasztjuk el, mint a magyarban. A f6bb szabdlyok a
kovetkezrik:
a) A francia sz6ban annyi sz6tag van, amennyi mag6nhangz6:a-mi-
cal, le-gon,beau-ti. De ha egy sz6v6gibizonytalan [a] m6ssalhang-
z6t kovet, ez az egyittes nem szhmit sz6tagnak, 6s nem aj6nlatos
elv6lasztani:ex-cuse,en-core,6-ner-gique.(Nyomdai szempontok
indokolhatjirk az ex-cu-se tipusir elv6laszt6st,de jobb, ha saj:it
gyakorlatunkban ezt nem kovetjiik.)
b) Ha k6t mdssalhangzovan k6t mag6nhangzokozott, az els6t a sor
v6g6re, a m6sodikat az ij sor elej6re irjuk: al-lu-mer, ar-ri-yer,
par-tir, an-nie, bal-con, his-toire.
Klv6rer: Ha a k6t mdssalhangz6nem k|pez kett6s hangzot, tehht
nem azonosak, 6s a mrisodik r vagy l, az elviiasztis az els6 m6ssal-
hangzo elott tort6nik: trou-bler, 6-crire, ou-vrir, li-brai-rie, ai-ma-
●９
００

1 18 AZ IRASJELEK

ble-ment. Ez al6l a szabiiy al6l csak az rr / csoportok kiv6telek:

par-ler, hur-ler.
c) Ha hdrom m6ssalhangz6koveti egym6sta sz6 belsej6ben,6ltal6ban
a m6sodik utdn tort6nik az elvSlaszths:obs-titt. A koz6ps6m6ssal-
hangzo gyakran -s'. Ilyenkor az etimol6gia lehet m6rvad6, 6s az
elv6laszt6saz -s- elott tort6nhet, de ez nem kotelezo: in-struit vagy
ins- truit, sub-st antif vagy subs- t antif , t r an-spirer v agy trans-pirer.
Ha a harmadik mrlssalhangzor vagy l, az elsout6n v6lasztunk el:
por- trait, ap-plaudir, encer-cler.

18.Az ir6sjelek
18.r. A kiit6jel
A kovetkez<iesetekbenhaszn6lunk kotojelet:
- Osszetettszavakban:arc-en-ciel,c'est-d-dire,demi'heure.
- Hangsulyosszem6lyesn6vm6s '6sm€mesz6 kozott: moi-m€me,
nous-m1mes, valamint ci 6sId osszet6teleib en:celui' ci, ci- des sus,
ld-bas.
- Ha az alanyi n6vm6s a ragozott ige ut6n til: dit-il, aimes-tu,
demanda-t-il,part- on.
- Minden Saint 6sgrand sz6t tartalmaz6 sz6osszet6telben: Saint-
- gr gr
Saiins, Saint N azair e, and-mdre, and-chose. Kivbtel: saint
Jean (maga a szent).
- A szhzas sz6mkoron belil: vingt-trois, soixante-treize, mille
trois cent dix-sept. Kiv6tel: vingt et un, trente et un.

18.2. A pont
A befejezettmondatot zirja le. A francia gyakrabban haszn6lja,mint
a magyar, mert felsz6lit6 mondat ut6n is pontot lesz: Asseyez-vous.
Dites-moi votre nom. De felki6lt6s ut6n felki6lt6jel van: Mais venez
donc !
A magyart6l elt6r6ennem tesznekpontot a keltez6s6s a sorsz6mn6v
utan: le 2 dicembre /984 ; Louis XIV ; le chapitre V (vagy 5" chapitre)
stb.
 I.18.AZ IRASJELEK 39

A rovidit6sek ut6n akkor tesznekpontot, ha csak a sz6 elso bettij6t

(vagy betriit) tartalmazza',Monsieur:M., Organisation des Nations
Unies:O. N. U., de Madame:Mme stb.
18.3. A pontosvesszd
A magyarn6l gyakrabban haszn6lja a francia, p6ld6ul mell6rendelt
mondatok kozott:
Elle pleurait ; puis elle lui a dit qu'ellepartait.
18.4. A vesszd
A magyartol elt6r<jena francia nem haszn6lvesszotqui, que, dont, oit
vonatkoz6n6vm6sokelott (kiv6ve,ha 6rtelmezo,magyardz6 mondatot
vezetnek be), sem a que kotosz6 el6tt: le livre qui est sur la table;
I'hommedont tu m'as parld ; elle dit que tu I'aimes.
18.5. A felkiflt6jel
Ritk6bbanfordul elc!,mint a magyarban.Sema felsz6lit6mondat utdn,
sem megsz6litrlsut6n (Cher monsieur,)nem haszn6lj6k.
18.6.A kett6spont6s a k6rd6jel
Haszn6latuknagyj6b6l azonosa magyar6val.Ugyanez6rv6nyesa gon-
dolatjelre, a zarojelre6s az idtzojelre (ez ut6bbi form6ja a magyart6l
elt6ro:( )).
4011 l A MONDATFAJTttK Ё S FORMAJUK― I12 A MONDAT TAGOLAsA

il.
A mondat
(la phrase)

1. A mondatfajtik 6s formSjuk
A besz6l6 sz6nd6ka hat6ssal van a mondatszerkeszt6sre; eszerint a
francia nyelvben n6gy mond atfajtht kiilonboztethetiink meg:
phrase ddclarative (kijelento mondat)
phrase interrogative (k6rdo mondat)
phrase imperative (felsz6lito mondat)
phrase exclamative (felki6lt6 mondat)

Minden mondat egy (6s csakis egy) tipushoz tartozhat. Mind a n6gy
mondatfajta tobb form6ban jelenhet meg:

phrase affirmative (6llit6) vagy phrase n6gative (tagado)

phrase active (cselekv6) vagy phrase passive(szenvedo)
phrase neutre (semleges) vagy phraseemphatique(nyomat6kos)

MecrBcvz6s: Konyvi.inkbenki.ilon fogunk foglalkozni a k6rdo, felsz6-

lit6, felkirilt6 mondatfajt6kkal, valamint a tagad6, szen-
ved6 6s nyomat6kos form6jri mondatokkal (l6sd Mon-
datszerkeszt6si elj6r6sok,IX. l.;2.; 3.; 4.: 6.; 11.).Ha
nem jelezziik kiilon a mondat fajt|jit vagy form6j6t,
akkor kijelento, iilit6, cselekv6,semlegesmondatr6l van
sz6.

2. A mondattagol6sa
A mondat k6t alapvet6 r6szreoszlik, alanyra 6s iillitmilnyra.
alany 6llitmdny
a trouve un c
(A bar6tom tal6lt egykutyrit.)
 I13 A MONDAT AKTUALIS TAGOLASA 41

Az alany (le sujet): az, amir6l meg6llapitunk valamit.

Az iilitminy (le pr6dicat)'.az, amivel megSllapitunk valamit.
Az alany 6s az 6llitmilny kolcsonosen felt6telezikegymilst a teljes
mondatban.
Minden mondat tetsz6sszerint b6vithet6 hathrozokkal Oescircons-
tants):

hatdrozo alany あ1litl■

any hat|rozo
〃ルr, α rrθタック 冴刀 ご

(Tegnap a bar6tom tal6lt egykutyrit az udvaron.)

Vannak nem teljesmondatok, amelyekbennem jelenik meg az alany

- ilyenek a felsz6lit6 mondatok: Viens.(Gyeret)
Vannak olyan nem teljes mondatok is, amelyekbensem az alanyt,
sem az rillitm6nyt nem lehet kimutatni: Doucement/ (Lassan!)

3. A mondataktu6listagol6sa
A mondatot tagolhatjuk a kozl6sfolyamatbanbetoltott szerepszerint
is:
- t6minak nevezziik azt, amirll sz6 van, ami a kozl6s m6r ismert
mozzanata;
- r6mdnak nevezziik azt, ami az itj informirciothordozza.

Az alany - allltmdny (- hatdrozi/ tagokls elszigetelt mondaton is

v6grehajthat6,a tima - rima feloszt6sazonbana szovegb6lkiragadott
mondatn6l nem lehets6ges.
Ha p6ld6ul az Il a vu un film (L6tott egy filmet) a Qu'est-cequ'il a
fait ? (}ldit csindlt?) k6rd6sre adott v6laszk6nt hangzik el, akkor igy
tagol6dik:

t6ma: il
r6ma'.a vu un film.
42 Il. 4. SZoCSOPORTOKES SZOFATOT

Ha viszont ugyanez a mondat a Qu'est-cequ'il a vu ? (Mit l6tott?)

k6rd6sreadott vilasz. akkor:

tlma: Il a vu
r6ma: un film.

A t6ma - r6ma tagol6sismertetes6resziiks6giinkvan a francia mon-

datok sz6rendj6nekmeg6rt6s6hez (IX. 10.),de m6s teriiletekenis fontos
sz6munkra, pl. Passzivszerkezet(IX. 6.).

es szofajok
4. A mondatreszeitalkoto sz6csoportok
4.1. A szricsoportok
K6t nagy sz6csoportotkiilonboztetiink meg:
f6n6vi csoportot 6s igei csoportot.
A fon6vi csoporton beliil kiilon aloszt6ly a prepozici6s,tehdt eloljri-
r6sz6val bevezetettf6n6vi csoport.
A fon6vi csoport tetsz6sszerint bovithet6 jelzokkel.
Az iilitminyt azigeicsoport alkotja (a trouvdun chien; a vu unfilm) .
Az alanyt a fcjn6vicsoport (illetve az azt helyettesittin6vmiis) alkotja
(mon ami ; il ) . Ahatinozot alkothatja prepozici6sfondvi csoport (dans
la cour) vagy hat6rozosz6 (hier).
Az igei csoport alaptagja az ige. Az igbn kiviil tartalm azhat azonban
meg fon6vi csoportot (1), melldknevet(2), mell6kn6vicsoportot (3),
prepozici6scsoportot (4), hatdr oz6sz6t(5).

(l) Ce gargonachite desbananes.(...ban6nt v6srirol)

(2) Ce gargon est sympathique.(..,rokonszenves)
(3) Ce gargon estrter de safamille. (...biiszke a csal6dj6ra)
(4) Ce gargon va d Paris. (...P6rizsbamegy)
(5) Ce gargonest ld. (...itt van)

MEcrBcvzfsEK: 1o Ha a f6n6vi csoport prepozici6 n6lkiil 6piil az igei

csoportba (l), trirgyi funkci6ja van, a mondat t6r-
 gs szoFeror
lr. 4.szocsoPoRToK 43

gyrinak szoktuk nevezni. Teh6t az avoir ige ut6n

szerepl6f6n6vi csoport is trirgy!
2' Az igei csoportba 6ptilt prepozici6s vagy tiirgyi
f6n6vi csoportok az ige kotelez6 b6vitm6nyei,
,,vonzatal". Torl6siik sok esetben - igy az el6bbi
p6ld6kban - elfogadhatatlan mondatot eredm6-
nyezne.Az ilyen rosszmondatokat * jellel jeloljiik:
(*Ce gargon achite.) (*Ce gargon est.) (*Ce gar-
gon va.) E csoportok n6vm6siism6tl6sn6lkiil nem
keriilhetnek a mondat 6l6re (*A Paris ce gargon
va.), ellentltben a mozgathato hat6roz6kkal (On
trouve beaucoupde cindmasd Paris. -- A Paris, on
trouve beaucoupde cinemas.)
3o A magyar anyanyelvii tanul6nak olykor neh6zs6getokozhat a
francia mondat alany6nak 6s t6rgyrinak megkiilonboztet6se,hi-
szen a magyarban a tfugyat rcg jelzi a ragtalan alannyal szem-
ben. A franci6ban a sz6rend hatarozza meg, hogy melyik f<in6vi
csoport az alany,6s melyik a tirgy. A kijelentcimondatban az
alanyi fcin6vi csoport az ige elott, a tdrgyi f6n6vi csoport az ige
ut6n talrllhat6: Un journaliste attendait le comidien. (Egy njsrig-
iro virta a szin6szt.)A felsz6lit6 mondatokban a tirgy ugyan-
csak az ige ut6n 6ll Attendez le journalisre. (V6rja meg az irjsrig-
ir6t!) Bizonyos k6rd<i6s felkirllt6 mondatokban a fdn6vi trirgy
kiv6telesenmegekizheti a f6n6vi alanyt. Ilyenkor az alanyt meg-
ism6teljiik szem6lyesn6vm6s form6jriban, igy f6lre6rthetetlenn6
viilik mondatunk, hiszen a n6vm6s trlrgy eset6benmris alakba
keriilne: Quellefemme Pierre a-t-il invitde ? (Milyen n6t hivott
meg P6ter?)A fesztelenbesz6ltnyelv alanyism6tl6sn6lkiili mon-
data is vil6gos, hiszen tudjuk, hogy az alany rlll az ige el6tt
Quellefemme Pierre a invitie ? Ha viszont az elscifcindvi csopor-
tot kovetn6 az ige, megvaltozn6k a mondat jelentese:euelle
femme a inyiti Pierre ? (Milyen nri hivta meg P6tert?)
N6vmdLsialany 6s/vagytdrgy eset6bennem a sz6rend hat6roz-
za meg a szerepet,hanem a n6vm6s a\akja euelle .femmeinvite-
ra-t-il ? (Milyen n6t log meghivni?)L'invitera-t-il ? (Meg fogia
hivni?)
44 rr.5.Az osszgrerr MONDAT

4.2. A szticsoportokat alkot6 (illetve helyettesftd) sz6fajok

a) Alakviitozilsra k6pes szavak
ige (le verbe) (Lisd V. l.)
fon6v (le nom) (l6sd III. 2.)
determin6ns(le d6terminant)(l6sd III. 1.1.6s III. 3.)
mell6kn6v (l'adjectif) (l6sd III. 5.)
n6vmiis (le pronom) (kisd IV.)

b) Yiitozatlan alakir szavak

hathroz6szo (l'adverbe) (l6sd VL 3.)
prepozici6 (la pr6position) (Lisd VI. 2.)
kotosz6 (la conjonction) (kisd VIL, VIIL)
indulatsz6 (l'interjection) (Lisd IX. 4.2.)
MBcrscvznsnx: 1o A tcisz6mneveka determin6nsokhoz,a sorsz6mne-
vek a mell6knevekheztartoznak.
2" A magyar m6dosit6sz6k megfelel6it a franciiban
hat|r ozosz6knak tekintik.
3o Nem minden determin6ns6s nem minden n6vm6s
k6pesalakv iitozhsr a (pl. p lusieurs, chaque,t6szim-
nevek, en,y). A f6nevek legtobbje 6s a mell6knevek
koziil is igen sok csak ir6sban k6pesalakvLltozhsra,
a fonevek koziil n6hriny m6g irdsban sem (pl. pa'
tience).

5. Az osszetettmondat (la phrasecomplexe)

A mondatbanszerepl6sz6csoportok hely6bekiilon mondatis l6phet.
Az ilyen mondatotmell6kmondatnak(propositionsubordonnde) nevez-
ziik. A mondat,amelybebele6ptil:a f6mondat principale).
(proposition
A mell6kmondatlehetalanv:

u'elle soit ne m'itonne pas.

(Nem lep meg, hogy beteg.)
 II.6 A MONDAT OSSZETEVOI 45

A mel16kmondat lehet azよ 11ltmあ

ny r6sze(pl.targy):

'elle
Je sais est (Tudom, hogy beteg.)

A mell6kmondat betoltheti a hat6roz6 szereplt:

Je suis triste βS″

(Szomorri vagyok, mert beteg.)

A mell6kmondat betoltheti az alanyban (l), az |llitminyban (2) vagy

ahatinozoban (3) takilhat6 fon6vi csoport jelzoj6nek szerep6t:

(1)〃 αメ 姥 ,″ た S″ 初 α筋 姥 ,確 pθ 夕rrα ′αSソ 切 ル・

(L6nyom, aki beteg,nem fog tudni eljonni.)
(2) Nous ne devonspas oublier la jeune fille
(Nem szabadmegfeledkezniinkarr6l a l6nyr6l,aki beteg.)
(3) Jefais tout pour mafille
(Mindent megteszeka l6nyom6rt, aki

6. Hogyantiirgyaljuk konyviinkbena mondat osszetev6it?

Elciszor(III. fejezet)a f6ndvi csoportot irjuk le, fiiggetleniil att6l, hogy
az alanyban, az iilitmhnyban vagy ahathrozoban szerepel.Ezen beltil
tanulm6nyozzuk a f6n6vi csoport fakultativ b6vitm6ny6t, a jelz6t, igy
itt sz6lunk r6szletesena mell6kn6vr6l.
Kiilon fejezetben(IV.) t6rgyaljuk a frin6vi csoportokat helyettesito
szavakat,a n6vm6sokat.
F.zutin (V. fejezet)vizsg6ljuk megazigei csoportot, amely egybeesik
az iilitm|nnyal. Itt leirjuk az ige kotelez6 bovitm6nyeit, vonzatait is.
A tovrlbbiakban (VI. fejezet)a mondat fakultativ b6vitm6nyeircil,a
hatiiroz6r6l sz6lunk. Az itt szerepl<iA prepozlciisfdndvi csoportminl
hatdroz6 cimti r6szbenr6szletesentrirgyalj uk a pr epozici6k haszn6lat6t.
Kiilon fejezetben(VII.) mutatjuk be az alfnendelt mondatokat, a
46 i16 A MONDAT OSSZETEVOI

benniik szerepel6igem6dokkal, valamint az igenevesiitalakit6sokkal

egyiitt.
A mell6rendeloszerkezetekr6la Mondatrdszekdsmondatokhalmozd-
sa cimti fejezet(VIII.) s261.
V6giil azokata mondatszerkeszt6si elj6r6sokatmutatjuk be, amelyek
az alaptipust6l (kijelento-rillit6-cselekvo-semleges)elt6ro mondatokat
jellemzik; itt t6rgyaljuk a szem6lytelenszerkezeteket,a nominaliz6ci6t
6s a sz6rendetis.
 III.1.A FONEVI CSOPORT 47

m.
A fdn6vicsoport
(le groupenominal)
t. Altal6nostudnival6k
1.1. A f6n6vi csoport elemei
A f6n6vi csoport minim6lisan k6t elemb6l 6ll. Vizsg|ljuk meg a Le
professeurest aruive mondatb6l a le professeur fonlvi csoportot.
A bal oldalon elhelyezkeddelem, a Ie helyettesitheto p6ldriul a mon,
votre, ce, un sz6cskitkkal, a jobb oldali elem, a professeurpedig p6lddul
a gargon, chien, train, camion szavakkal:

le I professeur
mon I professeur
votre I professeur
ce I professeur
un I professeur
le I gargon
mon I chien
ce I camion
un | ftain

Bal oldalontal6ljuk a determindnsokat, jobb oldalona f6neveket.

A francifban a determin6nsfontosabbszerepettrilt be,mint a maryar-
ban a n6velo,hiszena magyarf6n6vjeleivel,ragiaivalonmagak6pes
kifejeznia f6n6v szdmdt6smondatbeliszerep6t. A franciaf6n6vsz6m5-
nak, valamintnem6nekjelz6sea determin6nsfeladata(a mondatbeli
szerepeta prepozici6,illetve a sz6rendjelzi).
48 III. 1. A F6NEVI CSOPORT

1.2. Hatrlrozott 6s hatrirozatlan f6n6vi csoportok

Hatarozotta mondatbanazaf6nbvi csoport, amely lehetov6teszi,hogy
a hallgat6 azonositanitudja a fon6v 6ltal jelolt dolgot (l6nyt), illetve a
fon6v 6ltal jelolt dolgok (l6nyek) egy meghathtozotthalmaz|t:

J'ai perdu la cli, cette cli, ma cld, lesclis, etc.

(Elvesztettema kulcsot, azt a kulcsot, a kulcsomat, a kulcsokat
stb.)

A hallgat6 ilyenkor tudja, melyik kulcsr6l (kulcsokr6l) van sz6'

Hathrozatlan a mondatban az a f6n6vi csoport, amely nem teszi
lehet6v6ezt az azonosit6st:

J'ai perdu une cld, trois clis, quelquesclds,etc.

(Elvesztettemegy kulcsot, h6rom kulcsot, n6h6ny kulcsot stb.)

A hallgat6 ilyenkor nem tudja, melyik kulcsr6l (kulcsokr6l) van sz6.

1.3. A f6n6vi csoport kiiliinbiiz6 jelz6kkel b6vithet6:

la voiture (a kocsi)
la petite voiture (a kis kocsi)
la voiture bleue(a k6k kocsi)
la voiture de mon ami (a bar6tom kocsija)
la voiture qui stationneici (az itt parkol6 kocsi)

A jelz6 fakultativ, tehet ehagyhat6, de ugyanakkor halmozhat6

rbszea f6n6vi csoportnak:

la petite voiture bleue de mon ami

(a bar6tom kis k6k kocsija)
la petite voiture bleue qui stationne ici
(az itt parkol6 kis k6k kocsi)
 II1 2 A FONEV 49

2. A fon6v (le nom)

A foneveket kiilonboz6 szempontb6loszt6lyozhatjuk:

kozos f6n6v - tulajdonn6v

szem6lytjelol6 fon6v - nem szem6lytjelol6 f6n6v
6l6t jelolo f6n6v - 6lettelentjelolci f6n6v
sz6ml6lhat6dolgot jelol6 f6n6v - nem sz6ml6lhat6dolgot jelolo
f6n6v

Valamennyi f6nevet jellemzi a nyelvtani nem (le genre)kateg6ri6ja:

e szerintmegkiilonboztetiink himnemri (masculin)6s nonemii (f6minin)
f6neveket.
A sz6mliilhat6dolgot (vagy6l6l6nyt)jelol6 foneveketjellemzi a szam
(le nombre) kateg6riSja:e szerint a f6nevek egyessz6mban(singulier)
vagy tobbes sz6mban(pluriel) vannak.
2.1. Kiiziis fdn6v - tulajdonn6v
A kozos f6n6v alkalmazhato egy kateg6ri|hoz tartozo valamennyi
egy6nre,dologra (gargon, table);a tulajdonn6v mindig vgyanaffa az
egy6nre,dologra vonatkozik (Marie, Paris).
A kozos fon6v csak kiv6telesesetbenszerepeldetermin6nsn6lkiil a
mondatban. Ezt fontos tudnia a magyar tanul6nak, hiszen a magyar-
ban a kozos f6nevek gyakran szerepelnekdetermin6nsn6lkiil:

(Yizet iszom.) Je bois de I'eau.

(Konyveket vettem.) J'ai achetddes livres.
(Levelet ftok.) J'icris une lettre.

Hogy mikor 6llhat a francia kozos f6n6v m6gis determin6ns n6lktil,

arr6l l6sd III. 3.15.
Sok tulajdonn6v 6ll nulla determin6nssal.

Marie est gentille. (M6ria kedves.)

Je n'oublieraijamais Parus.(Sosemfogom elfelejteniP6rizst.)
50 II1 2.A FONEV

Minden tulajdonn6v el6tt 6llhat mindazon6ltal determin6ns:

Notre Marie est tri:s gentille.

(A mi M6ri6nk nagyon kedves.)
Je n'oublierai jamais ce Paris gai, que nous venonsde dicouvrir
ensemble.
(Sosemfogom elfelejteni ezt a vid6m P6rizst, melyet egyiitt fedez'
tiink fel.)

Minden kozos fdn6v hat6rozott 6s hatilrozatlan f6n6vi csoportk6nt is

k6pesa mondatban szerepelni.A tulajdonnevekcsakishatdrozott f6n6-
vi csoportot alkothatnak.
2.1.1. A tulajdonn6v 6s a n6vel<i
A tulajdonneveket 6ltal6ban nem elSzi meg determin6ns: Paul, Dubois,
Bruxelles stb.
Vannak tulajdonnevek, amelyek m6gis 6ltal6ban hathrozott n6vel6-
vel 6llnak:
a/ a kontinensek neve: l'Europe,l'Asie, I'Afrique, I'Amirique;
b) az orszigok neve: la France, la Hongrie, la Belgique, le Brisil, le
Liban stb. Kivetel: Israiil, Cuba, Chypre (Ciprus), Malte;
c) az orszigr6szek neve: Ia Lorraine (Lotharingia), le Pdrigord, la
Californie stb.;
d) ahegyek neve: /es Alpes,le Jura, le Caucase(Kauk6zus);
e) atengerek, foly6k neve:la Miditeruande (Foldkozi-tenger), la Seine
(Szajna),le Danube (Duna);
f) nlhiny v6rosn6v: Le Havre, La Rochelle,Le Caire (Kair6), La Haye
(H6ga), La Havane.
MncrecvzfsEK: 1o A v6rosok, kozs6gekneve egy6bk6ntnem szerepel
n6velcivel:Paris est beau.(Pinizs sz6p.)
Ha - nagy ritk6n - jelzoi b6vitm6nyiink van, m6gis
n6vel6t kell akalmaznunk: Le Paris du XIK siicle
(a XIX. szivad Pdrizsa).
 ヽフ
II1 2.A FONEV

2" Szem6lyn6velcitt csak kiveteles helyzetben lehet

hatarozott n6velci:
ha jelzcii b6vitm6nye van'.le grand Corneille,
ha egy csal6d tagjait jelzi: les Durand (Durand-
6k).
2.1.2. A tulajdonn6v neme (a nyelvtani nem probllmtlirol tLh.alaban
l6sd k6sobbIII. 2. 5-6.)
a) A szemelyneveknyelvtani neme megfelela term6szetesnemnek.

Jean est beau.Marie est belle.

b) Orszdgok6s orszSgr6szekneveinekneme.
Az -e-re vlgzldo nevek n6nemriek:la France,I'Allemagne,la Nor-
mandie stb. Kiv6tel le Cambodge,le Mexique,le Mozambique.
A tobbi himnemri: I'Iran, le Ghana,le P,lrou, le Texasstb. A kozne-
vekb6l szerkesztetttulajdonnevek megorzik a kozos fon6v nem6t:
les Emts-Um^s(m), l'(Inion Sovidtique(f), ta R. D. A. (Rdpubtique
Dimocratique Allemande- NDK) stb.
c/ A helys6gneveknel (kiv6ve azokat, ahol a determin6nsjelzi a nemet
- l6sd 2.I.l.f)bizonytalan a nem. Ink6bb a himnemethaszn6lj6k,
de n6ha ingadozik ahaszn6,lat'.le beau Budapest, la belle Athines.
A legegyszenibba la ville de... fordtiat haszndlata.
Mrcrrcyz6s: A hol, hovit klrdtsre v6laszol6 helyhat6roz6i szerepben
helys6gnevek 1 el6tt az d prepozici6thaszn6ljuk ( it Paris,
d Matrafilred); a n6nemri orsz6gnevek,valamint a ma-
ganhangzovalkezd6do himnemri orsz6gnevekelottaz en
prepozici6 foloslegess6teszi a n6velcjt (en Hollande, en
Grice, en lraq); a m6ssalhangzovalkezdodo himnemii
orsz6gnevekelott az osszevontau 6ll (au Portugal, au
Japon)2.

t Valamint a n6velo n6lkiili orsz6gnevek(ldsd 2.1.1.b) kiv6tel).

2 Ez term6szetesenaz orsz6gr6szeknev6re is vonatkozik: au Limousin, en Bretagne.
て，
うん
II1 2 A FONEV

A honnan k6rd6sre v6laszol6 helyhataroz6i szerepben

az d 6s az en-nak de, az au'nak du felel meg ( Il revient
de Lyon, de France,de Hongrie, du Canada)r.
2.1.3. A szem6lynevektobbes szama
(a tobbes sz6mjel6r6l 6ltal6ban l6sd k6sobb I11.2.4.)
Ha egy csal6d tagjairol van sz6, nem tesziink -s-t a n6v ut6n:
On est alli chez les Duroc. (Duroc-6khoz mentiink.)
Les Thibault (a Thibault csal6d)
Les Goncourl (a Goncourt fiv6rek)
Kitessziik viszont az -s-1,- ha dinaszti6r6l van sz6: les Bourbons;
- ha a hires emberek neve tipust vagy miiveket jel6l:

Une rivolution a besoinde Robespierres.

(Rgy forradalomnak Robespierre-ekrevan sziiks6ge.)
Des Renoirs ont iti volis. (Renoir-k6peket loptak el.)

2.1.4. A tulajdonnevek kezd6betiije

A tulajdonneveket, akhr a magyarban, 6ltal6ban nagy kezd6bettivel
irjuk. De vigyi-zatt A nagybetri (la majuscule) vagy a kisbetri (/c
minuscule) haszn6lata helyesir6sik6rd6s, 6s nem donthet egy f6n6v
stiituszilr6l!Orsz6gok, helys€geklak6inak nev6t a franci6ban nagybe-
trivel irjuk (un Hongrois, un Parisien), holott vil6gos, hogy ezek egy
eg6szkateg6ri6t jelolnek, teh6t nem tulajdonnevek.

2.2. Szem6lyt, nem szem6lyt,616t,6lettelent ieh6 fdnevek

A f6nevek e megkiilonbozteto jegyeik szerint bizonyos helyzetekben
kiilonboz6k6ppenviselkednek.P6ld6ul,ha az alany szem6lytjelol, a qui
n6vm6ssalk6rdezhetiink16,ha nem szem6lyt,a qu'est-cequi szerkezet-
tel. Vagy: ha az d-val bevezetettf6n6vi csoport 6l6t jelol, szem6lyes
n6vm6ssalhelyettesitjiik,ha 6lettelent,akkor y-vel. ( Je lui ai ripondu.
J'y ai ripondu.)

1 Ttibbes sz6mban: aux Etuts-[Jnis - des Ents-(lnis.

 て，
０つ
II1 2 A FONEV

2.3. Szdmldlhat6 6s nem szdmlilhat6 dolgot jelz6 f6nevek

A sz6ml6lhat6t jelz6 f6n6v el6tt b6rmilyen tcisz6mn6vszerepelhet,nem
6llhat viszont el6tte a du. de la n1vel6:

Cette maison a trois portes.

(H6rom ajtaja van ennek a h6;znak.)
(*Cette maisona de la porte.) /6rtelmetle4i

A nem sziiml6lhat6t jelzo f6n6v el6tt illhat du, de /a, viszont nem
rillhat elotte b6rmilyen t<isz6mn6v,6s nem tehet6 tobbes szdmba:

Elle a de la patience. (Yan tiirelme.)

(*Elle a trois patiences.)/6rtemetlen/

Vannak sz6mkilhat6 fcinevek,amelyek nem sz6ml6lhat6k6nt is hasz-

nSlatosak(6s forditva) - ilyenkor megviltozik az 6rtelmiik:

Nous avonstrois poulets.

(sz6ml6lhat6:H6rom csirk6nk van.)
J'ai mangi du poulet.
(nem sz6mkilhat6: Csirk6t /csirkehrist/ettem.)
Prenez du ,ofi.
(nem sz6ml6lhat6:Parancsoljonk6v6t.)
Voila deux cafis.
(sz6mliilhat6:Tess6k,k6t k6v6 /k6t adag kriv6!/)

2.4. Egyes szdm - tiibbes szim

A tobb dolgot, l6nyt jelol<i f6nevek mindig tobbes szimban vannak.
A magyar tanul6nak iigyelnie kell, mert anyanyelv6bena meghatiro-
zottszitmt f6n6v egyessz6mban szerepel:Kdt kdnyv elt{int. Deux livres
ont disparu.
2.4.1. A sziimot a mai francia nyelvben tobbnyire csak a determin6ns
jelilli ( le livre - les livres ; unefen2te - desfenAffes ; mon chien - mes
54 II1 2 A FONEV

chiens),a f6n6vennincs hallhat6 jele. Determin6nsn6lkiil nem donthe-

tri el, hogy p6ldrlul a [ivn] sz6 egyesvagy tobbes sz6mban6ll-e.
2.4.2. Bizonyos f6nevek m6gi s megv iiltoztatji* hangalakjukat a tobbes
sz6mban:
a) lall v6griek tobbes szdmban [o] (-aux) v6gzod6stkapnak: cheval-
chevaux,journal - journaux, animal - animaux, mal - maux stb.
Kiv6telt k6peznek: bal - bals, carnaval - carnavals,festival -
- ricitals (el6ad6est) 6s m6g egy
festivals, chacal - chacals, ricital
f6l tucat ritkribban haszn6lt sz6.
b) H6t [aj] (-ail) v6gri f6n6v tobbes szfmban [o] (-aux) v6gz6d6stkap:
travail - travaux, vitrail - vitraux (szinesiivegablak), imail - imaux
(zom6nc), corail - coraux (korall), soupirail - soupiraux (szell6z6-
nyilils), vantail - vantaux (ajt6sz6rny), bail - baux (b6rleti szerz6-
d6s).
A tobbi -ail vegi fon6v szab6lyosanklpzi a tobbes szfimot: ddtail
- details, chandail - chandails (pul6ver) stb.

c) HLromolyan f6n6v van, amelynektobbessz6mbaneltrinik azegyes

(6s ez6ltal a mag6nhangzo is zint
sz6m m6ssalhangz6-v6gz<1d6se
lesz):

un auf [afj - des cufs lsl (toj6s)

un beuf lbafl - des beufs [bo] (szarvasmarha)
un os [cs] - des os [o] (csont)

d/ Rendhagy6 a tobbes sz6ma:

冴材

yeux llal (szem)

一 

lail
cieuxfsja] (69)
一

lsjell
 く，
II1 2 A FONEV

2.4.3. A tobbes szhm az ir6sk6pben

A f6nevek trilnyom6 tobbs6ge ugy jelzi a tobbes szhmoq hogy az egyes
sz6mir alakhoz jhrul az -s v6gz6d6s:
gar7on (fif) - gargons (fiik)
Kryfrnrsr: a) Az egyesszimban -s, -2, -x vegzod6stifonevek nem
v6ltoznak tobbes sz6mban:le bras - les bras, le nez -
les nez, la voix - les voix stb.
b) A kovetkez6esetekben-x 6ll az -s v6gz6deshelyett:
- az -au v6gz6d6siifonevekn6l:un tu))au- des tuyaux
(cso) stb.;
- az -euv6gz6d6st! f6neveknel:un cheveu-descheveux
stb.;t
- az -eau v6gz6d6srifonevekn6l: un manteau - des
manteaux stb.;
- hbt -ou-ra vegzodo fonevn6l: bijou, caillorz(kavics),
chou, genou (t6rd), hibou (bagoly), joujou fi6t6kszer),
pou (teti), p61d6ulun biiou - des hiiour. A tobbi -oa
v6gzod6sri fonev szab6,lyosan-s-t kap, p6ld6u'l un
trou - des trous (lyuk).
2.4.4. Az osszetettfonevek tobbes szaminak helyesir6sa
Itt a kotojellelkapcsoltelemekbol6116oszet6teleket vizsg6ljuk.2
Az iitaliLban 6rv6nyes szab6ly: csak a fonevek 6s a mell6knevek
kaphatnak -s v6gzod6st,m6s elemekv6ltozatlanok maradnak. P6ld6ul:
un chou-fleur- des choux-fleurs,un cffie-fort - des coffres-forts(pin-
c6lszekr6ny),un arri?re-plan - des arridre-plans(h6tt6r), une contre-
attaque * des contre-attaques (ellentiimadds), un laisser-passer- des
laisser-passer(menlev6l), un tire-bouchon - des tire-bouchons (dug6-
hfz6).
Megjegyzend<i azonban,hogy a f6nevek nem kapnak mindig -s v6gz6-
d6st.
I De: pneu - pneus(aut6gumi).
2 Az egy sz6ba irt osszetett szavak egyszerii f6n6vk6nt k6pzik tobbes sz6mukat
(kiv6ve: monsieur - messieurs,madame - mesdames,mademoiselle- mesdemoiselles,
bonhomme- bonshommes,gentilhomme- gentilshommes(nemes).
56 II1 2 A FONEV

a) Ha a mSsodik fon6v prepoziciovalkapcsol6dik az elsShoz,csak az

elso kap -s-t: un chdd'uuvre - des chefs-d'auvre(remekmii), an
arc-en-ciel- des arcs-en-ciel(szivarv6ny).
El6fordul, hogy egyik elem sem kapja meg a tobbes sz6mjel6t:
unfdespot-au-feu (hfsleves), unfdes ftte-d-ftte (n6gyszemkoztibe-
sz6lget6s).
b) Ha ige * fdnev az osszet6tel,h6rom esetlehets6ges:
- a f6n6v sem viltozik, p6ldriul unfdesporte-monnaie(ptnztdrca);
- a fon6v viitozik, p6ldriul un tire-bouchon- des tire-bouchons;
- a f<in6vmbr az osszetettsz6 egyessz6m6banis tobbes sz6mban
6ll, p6ldrlul unfdesporte-avions(repiil6g6p-anyahaj6).
(Sokszor segit benniinket a sz6 jelent6se,hiszen a monnaie nem
szrlml6lhat6,a repiil6g6p-anyahaj6meg nyilv6n tobb repiil6t hor-
doz, de sokszor az a legcelravezet6bb,ha megnl,zziik a sz6t a
sz6t6rban.)
2.4.5. Yannak f6nevek. amelvek csak tobbes sz6mbanhaszn6latosak.
p6ld6ul:
des archiveslev6lt6r des environskorny6k
desfiangailles eljegyez6s desfrais kolts6gek
des meurs erkolcsok des obsiques temet6s
desproches hozzitartozok des tenailles harap6fog6

2.4.6.Yannak olyan f6nevek,amelyeknektobbessz6mbanmegv6ltozik

a jelent6se,p6ld6ul:

un ciseau(v6s6) des ciseaux (o116)

une lunette (trivcs<j) des lunettes (szemiiveg)

A nem szdml6lhat6dolgot jelent6 f6nevekneknincs tobbes sz6muk,

ha m6gisvan hasonl6hangalakirtobbessz6m,annak m6s (sz6mlillhat6
dolog) a jelent6se,p6ldrlul:

du vin (bor) des vins (borfajt6k)

 て，
句′
II1 2 A FONEV

2.4.7. Az egyessz6m 6ltal6nos 6rtelmri haszniiata

Az egyesszitmi fcin6vicsoport olykor nem egy egyedetjelol, hanem a
kateg6ria valamennyi egyed6t,p6ldrlul:
L'ouvrier.frangaistravaille en moyenne40 heurespar semaine.
(A francia munk6s hetente6tlagosan40 orit dolgozik.)
Az elobbi pontban nem egy munk6sr6l van sz6, hanem titaliban a
francia munk6srol.
2.5. A szem6lyt 6s rillatot jeliil6 f6nevek neme
E fonevek eset6bena nyelvtani nem Sltal6ban megfelel az 6l6l6ny
nemenek;ezeka f6nevek megv6ltoztathatj6kalakjukat aszerint,hogy
him- vagy nonemrit jelolnek:
le boulanger (p6k) la boulangire (p6kn6)
le lion (oroszliln) la lionne (nost6ny oroszl6n)
Sok esetbennincs n6nemri alak (l6sd 2.5.2.).
2.5.1.A n6nemrialak
A n6nemii alakot eltal6ban rigy jelezziik, hogy -e-t tesziink a himnemti
alakhoz.
Amikor a himnemti alak mag6nhangzoravagya kiejt6sbenhallatsz6
mdssalhangzonv6gz6dik, a nonemti alak kizir6lag az ir6sk6pbent6r
el a himnemtit6l, besz6dbencsak a determin6nskiilonbozteti meg a k6t
alakot: un ami - une amie, un Espagnol- une EspagnolesIb.
Az esetektobbs6g6benazonbana himnemii alak n6ma m6ssalhang-
zora v1gz6dik, 6s ez a n6nemet jelol6 -e el6tt hangz6vh v6llk: Frangais
- Frangaise,marchand- marchande,|tudiant - etudiante sLb.
A n6nem jele sok esetbenm6s hangalaki 6s helyesir6siv6ltoz6st is
okoz a himnemti alakban:
a) -erl-ier --, -bre, -iire : pl. boulanger* boulangdre,dcolier * dcolidre;
b) 'eur "+ -euse; -teur --+-trice : pl. vendeur - vendeuse,danseur -
danseuse,acteur - actrice.
ミリ
００
I11 2 A FONEV

Klvfrsrsr: lo -eur nem \esz-euse

o docteur - doctoresse,picheur - pdcheresse(v6tkes),
enchanteur- enchanteresse (vat6zsl6), vengeur- ven-
geresse(bosszriSll6),
o mineur - mineure(kiskorir),
. empereur - impdratrice (csitszirn6), ambassadeur-
ambassadrice (nagykovetno),
o professeurnem v6ltozik;
2" -teur nem lesz -trice, ha -ter v6gti ig6bol k6pezttik
a fonevet: pl. visiteur- visiteuse;r
cJ A himnem orrmag6nhangz6sv6gzod6seelvesziti nazalititsit az -e
el6It: cousin[kuz0] - cousine[kuzin] (unokatestv6t),paysan [peizd]
- pa)jsanne [peizan] (parasztasszony),Simon [sim5] - Simone
-on, -an v6grinonemiiirdsk6p6-
[simcn].Valamennyi-envdgi 6ssok
ben megketttizcidikaz : -n chien- chienne,Canadien- Canadienne,
- -
lion lionne,Jean Jeannestb.;
d) Az -el, -et vegzcid6sm6ssalhangz6jaiitalaban megkettozodik: Ga-
briel - Gabrielle, cadet- cadette(a legkisebbgyerek),de nem felt6tle-
niil, pl. Michel - Michile.
Az -ot, -at vtgiek koziil csak a chat - chatte,sot - sotte (ostoba)
dupl|zzik a -t-t, egy6bk6ntnem: candidat - candidate Qelolt), idiot-
idiore thilye) stb.;
e) -eau --' elle, pl. jumeau - jumelle, agneau- agnelle(b6r6ny);
f') Egyesf6nevekv6gzod6s6nek n6ma m6ssalhangzojaegym5sik, hall-
hat6 m6ssalhangzovitalakul: dpoux - dpouse(hitves), ambitieux -
ambitieuse(becsv6gy6),roux - rousse(voros hajri), loup - louve
(farkas - ncist6nyfarkas),Franc - Franque (frank nemzetis6gri).
M6skor az |talakulo betri nem volt n6ma: Turc - Turque (torok),
Grec - Grecque(gorog);
g) N6h6ny fontv -esse-szelk6pezia n6nemii alakot: prince - princesse
(hercegn6), mattre - maitresse (gazda, h6ziasszony), dieu - ddesse
(istenn6);
I De'.le chanteur (6nekes)- la chanteuse(6nekesnci)- la cantatrice (opera6nekesno).
 III.2.A FONEV 59

h) Yannak f6nevek, amelyek a n6nemri alakot az utols6 elem(ek)

torl6s6veljelzik: compagnon- compagne(t6rs), dindon- dinde (puly-
kakakas - pulyka) stb.;
i) Rendhagy6k6pz6s:fils - fille, neveu- niice (unokaocs,-hrig), roi *
reine (kiriiy-n6), hiros - 1t6v6itne
(h6s,*n6).

2.5,2,Yannak szem6lyt6s 6llatot jelol6 f6nevek, amelyek nem v6ltoz-

tatj6k meg a neni szerint alakjukat.
a) Sz6mos6llatn6vnek csak egy alakja van, pl. un corbeau(holl6), une
hirondelle (fecske), un zDbre(zebra), une girafe. Az illatnevek neme
teh6t sokszor onk6nyes,ak6r az 6lettelentjelent6 f6nevek6.
MegSegyezztik,hogy a viitozo alakri 6llatnevekn6l is gyakran
csak a himnemti alakot hasznSljuk6ltal6nos6rtelemben:J'aime les
chiens. (les chienset les chiennes)
b/ N6h6ny nonemti fon6v f6rfiakat, n6ket egyar6ntjelolhet: la person-
ne (szem6ly),la connaissance(ismeros), la victime (6ldozat).
c/ Sz6moshimnemri f6n6v f6rfiakat, n6ket egyar6ntjelolhet: un ema-
teur, un architecte, un auteur (szerzo), le chef (fcinok), un icrivain,
le facteur (post6s), le guide, un ingdnieur, le medecin,le ministre, le
modile,le peintre, le professeur,rle timoin stb. Pl. Elle est un tris
bon icrivain.
2.5.3. Vannak szem6lytjelentci fonevek, amelyek az alakjttkat nem
v1,ltoztatj|k meg a nem szerint,de a determin6nsjelzi nemiiket: un/une
artiste (mriv6sz,-n6),camarade,concierge,colldgue,elive, enfant,philo-
sophe,secrdtaire(titk6r,-n6), touriste,Belge (belga), Russe(orosz) stb.
2.5.4. Bizonyosesetekbena nonemti szem6lytvagy dllatot eg6szenm6s
fon6v jeloli, mint a megfelel6himnemrit: le pire - la mire, frire - seur,
oncle- tante,coq - poule (kakas- tyrik), taureau- vache(bika - teh6n).

I A besz6lt nyelv a roviditett alakot n<jnembenis haszn6lhatja: uneprof.

60 IH 3 A DETERMINANSOK

2.6. Az 6lettelentl jeliil6 ffnevek neme

Ezekn6l a nem onk6nyesnektekintheto. Bizonyos v6gz<id6sek jelzik
ugyan a f6n6v nem6t, de miut6n sok a kiv6tel, nem soroljuk fel ezeket.2
A foneveket a nemi.iketjelz6 determin6nssalegyiitt kell megtanulni!
2.7. Vannak homonim f6nevek, amelyekjelent6sea nem szerint vdltozik,
pelddul:
le garde (6r) la garde (ors6g)
le livre (konyv) la livre (font)
le manche (ny6l) la manche (ruhaujj)
le mode (m6d) la mode (divat)
le physique (testalkat) la physique (fizika)
k poAk ftdlyha) la po1le (serpeny6)
le poste (poszt, 6lftis) la poste (posta)
le solde (6rleszrlllit6s) la solde (zsold)
le vase(vina) Ia vase(iszap)
le voile (f6tyol) la voile (vitorla)
le tour (fordul6s, kors6ta) la tour (torony)

3. A determiniinsok(lesd6terminants)
3.1. Mi a determin{ns?
A determin6nsteszi lehetov6,hogy a fcin6v a mondat rlsz|vl v6ljon.
P6ld6ulaz (*Ils participent d confdrence)sz6sornem elfogadhat6mon-
dat. A f6nevet determin6nsnakkell megeloznie:

Ilsparticipent d unec'onference.
(R6szt vesznekegy konferencirin.)
Ils participent dla confirence.
(R6szt veszneka konferenci6n.)
t Ide kell sorolni a novdnyek neveit is.
2 Segiteneugyan, ha megtanitan6nk p6ldriul, hogy az -age vtgz6d6s himnemre utal,
j61 haszndln6 a tanul6 a bagage,itage, mariage, voyage stb. szavakat, de m6r hibAzna
pl. a page (oldal), plage, cage (ketrec) szavaknil, ezek ugyanis n6nemriek.
 II1 3 A DETERMINANSOK 61

Ils participent d cette confdrence.

(R6szt vesznekezefl a konferenci6n.)
Ils participent d notre co.nfirence.
(R6szt veszneka konferenci6nkon.)
Ils participenl d chaqueconfirence.
(Mindegyik konferenci6n r6szt vesznek.)

Az une, la, cette, notre, chaquesz6csk6kdetermin6nsok.

A determin6nsokjelzik az 6ltaluk bevezetettfon6v sz6m6t,sok eset-
ben nem6t is. A determin6nsokkiilonboz6 inform6ci6kat hordoznak
a fon6v 6ltal jelolt egy6nnel,dologgalkapcsolatban.Ezekrol az egyes
determin6nsok haszn6lat6nak leir6sakor sz6lunk (Lisd III. 3.4.-
ur.3.14.).
3.2. A determindnsok
osztdlyozdsa
A determin6nsokatk6t csoportbaoszthatjukaszerint,hogyhat6rozott
vagyhat6rozatlanf6n6vicsoport6l6n6llnak.

DrrrRurNANsor

Hat6rozottf6n6vicsoportot Hatin ozatlan f6n6vi csoportot

vezetnekbe vezetnekbe

Hatinozott ndvel6k(/e stb.)Hathrozatlan n|velfk (un, du

stb.)
(ce
Mutat6 determin6nsok stb.) T6sz6mnevek
Birtokos determin6nsok(mon Nem sz6mn6vi mennyis6gdeter-
stb.) min6nsok (quelquesstb.)

Mscrncvzfsnr: lo A tout elodeterminSnsmegel6zheti a bal oldali

oszlopban szereplodetermin6nsokat, valamint az
unfe hatirozatlan n6vel6t.
2o A chaquedetermin6nsspeci6liseset,nem soroljuk
egyik csoportba sem.
62 II1 3 A DETERMINANSOK

3" A quel determindns(6sosszetettalakja) rillhat hat6-

rozotl 6s hatinozatlan fon6vi csoport 6l6n is.
4" Kiilon kell t6rgyalnunk a nulla determin6nstis.
3.3. A hatirozott f6ndvi csoportokat bevezet6determin{nsokrril 6ltal6ban
- Egymrist helyettesithetik,de egym6smellett nem 6llhatnak:

le sac ce sac mon sac

(a trlska) (ez a t6ska) (a t6skrim)

Elfogadhatatlanlennea (*ce le sac), (xle mon sac).

- Megelozheti6ket a tout determin6ns:

tous les hommes(minden ember)

toutes cesfleurs (ez az osszesvirrig)
toute ma vie (az eg6sz6letem)

- Jelzlk a f6n6v szhmbt 6s egyessz6m eset6n6ltal6ban a nem6t is.

3.4. A hatfirozott n6vel6 Q'article d6fini)

3.4.1. Alakiai a bevezetettfon6v neme 6s szdmaszerint v6ltoznak:

Egyessz6m T6bbes szam

Himnem lc
les
N6nem la

Ha ahat|rozott n6vel6tmag6nhangz6lkoveti, egyessz6mbansemjelzi

a nemet:
e. sz. t. sz
h. 6sn. les

I Term6szetesen
ide 6rtend6 a n6ma ft is. pl. I'homme.
 てＵ
ａθ
II1 3.A DETERMINANSOK

P6ld6ul: I'image, I'autobus,I'autre livre.

Ilyenkor a tobbes sz6mi alak ut6n kotelez6 a liaison,igy nem [le]-nek,
hanem [ez]-nek hangzik. P6ld6ul: les-enfants.
3.4.2. A hathrozott ndvelo <jsszevontalakjai
A le 6s a les alakok egybeolvadnakaz i 6s a de prepozici6kkal:

i * hatiirozott n6velci de * hat6rozott n6vel6

e. sz. t. sz. e. sz. t. sz.
h. au h. du

ｄ  
ｅ
n. dla aux n. de la
ヽａ

h. 6s n. del

々
h. 6s n.

Ha a tobbes sz6mi alakokat mag6nhangz6koveti, kotelezo a liaison,

igy nem [o], [de], hanem [oz],[dez] a hangz6suk.P6ldiul: des-enfants,
aux-enfants.
3.4.3. A hatirozott n6vel6 hasznilata
Akkor haszn6lja a besz6l6,ha a f6n6v 6ltal jelzett egy6nt (dolgot) 6 is
6s hallgat6ja is azonositani tudja.

A: Qu'est-ce que tu cherches?(Mit keresel?)

B: La serviette.(A toriilkoz6t.)

A besz6l6(A) is, a hallgat6 (B) is tudja, melyik toriilkoz6r6l van sz6.

Mi teszi lehet6v6 az azonosithst?
a) Af6n1v 6ltal jelzett egy6nr6l, dologr6l mir volt sz6:

Le gargon travaille cheznous.(A fif n6lunk dolgozik.)

Az elozmbnylehetett pl. ez: Mme Dubois a deux.filleset un.fils.

(Dubois-nenak k6t l6nya 6s egy fia van.)
64 II1 3 A DETERMINANSOK

b) Ha nem is volt m6g szoa jelzettegy6nr6l,dologr6l, a fon6vi csoport

jelzoi annyira koriilhatilroljiik, hogy automatikus az azonositas:

Ils ont parl,! avec le directeur de notre 6cole.

(Iskol6nk igazgatoji:al besz6ltek. )
On ne connaitpas encorele nouveaugouvernement frangais.
(M6g nem ismerjiik az fij ftancia korm6nyt.)

teszi lehet6v6a f6n6v iLltaljelzettdolog azonosit6-

c) A besz6dhelyzet
s6t:

Je doisfermer lesfenAtes.
(Be kell csuknom az ablakokat.)

A hallgat6 tudja, hogy mely ablakokr6l van sz6, hiszen ott van a
szob6ban vagy a hin elott.
3.4.4. A hathrozott n6vel6 haszniiatanak speci6lis esetei
a) Ahatbrozott n6vel6velbevezetettf6n6vi csoport jelolheti a jelzett
egy6nek,dolgok teljes kateg6ririj6t (generikushaszn6lat).
A nem sz6mlillhat6 dolgok eset6benegyessz6mban:

Je n'aime pas le lait.

(Nem szeretema tejet la tejet 6ltal6ban/.)
Elle ne supportepas la chaleur.
(Nem tudja elviselni a meleget/a meleget 6ltal banl.)
Le cognac me rend malade.
(Rosszulvagyok a konyakt6l leftal6,banmindenfajta konyakt6l/.)

Sz6mlilhat6 dolgok/egy6nekesetdben
- Ha a mondat alanyir6l van sz6 vagy egyes,vagy tobbes sz6mban:

Le chien estfiddle. Les chienssontfidiles.

(A kutya hris6gesrillat.)
 ＫＵ
II1 3 A DETERMINANSOK

La bananeest chire cette annde.

Les bananessont chdrescette annde.
(Id6n dr6ga a ban6n.)

- Ha nern az alanyrol van sz6, tobbes sz6mban:

Je n'aime pas les c/rals.(Nem szeretema macsk6t.)

Je n'aime pas les oranges.(Nem szeretema narancsot.)

b) A hatinozott n6velo gyakran helyettesitia birtokos determin6nst

(mon, ton stb.), ha a ,,birtokos" szem6lyenyilvdnval6.
- Elsosorbantestr6szekneveelott:

J'ai mal d la ftte. (Frlj a fejem.)

Il s'est lave les mains. (Megmosta a kez6t.)
Je vais te tirer I'oreille. (Meghrizorn a fiiled.)

- Olykor a szem6lyhezszorosankapcsol6d6 t6rgyak neve elcitt is:

Elle s'approchaitlentement,le manteausur le bras.

(Kabrltjrival a karj6n, lassankozeledett.)

- A birtokos nem felt6tleniil a mondat alanya:

Je lui ai donnela main.

(Kezet nyrijtottam neki laz 6n kezemet/.)
Je lui ai serrd la main. (Megszoritottam a kezlt.)

- Ha nem lenne vil6gos a

,,birtokos" szem6lye,birtokos determi-
niinst haszn6lunk:Il apergutsafgure dansla glace.(Meglbtta az
arc6ta tiikorben.) Az II apergutlafigure mondatban nem az alanv
arcirol van sz6.
66 II1 3 A DETERMINANSOK

- Ha a fdn6vi csoportnak jelzoje is van, a birtokos determin6nst

haszn6ljuk:

Il me tend la main. (Kezet nyijt.)

Il me tend sa main tremblante.
(Odanyirj tja remeg6 kez|t.)

- A nyelvhaszndlatolykor ingadozik, pl. Il a leve le bras. Yagy: Il

a levt son 6ras. (Felemeltea karjiit.) Ha azonbana testr6sztjelolo
fon6v pronomin6lis ige b6vitm6nye, akkor csak a hatarozott
n6velcihaszn6lhat6:Il s'est cassdle bras. Eltorte a kari6t.

c/ A hatdrozottneveloolykor mutat6 determin6nsthelyettesithet:

Il restera toute la semaine.(: cette semaine.)
Eg6szh6tre itt marad.

d) Drsztrlbutiv kifejez6sekben:

Qa cotte 12.francsle kilo,le litre,la pidce.

(12 frank kiloja, egy liter, egy darab.)
Nous avonsfait du 100 km dl'heure.
(6rrink6nt i00 k--"r sebess6ggel haladtunk.)
Nous sommesfermds le dimanche.
(Vas6rnaponk6ntz6rva tartunk.)

MpcrscvzEseK:lo A hatdrozottn6vel6bizonyosesetekbena magyar

nulla determininsnak felel meg:

prendre lutdn:prendreI'autobus,lemdtro,le tain,

I'avion, la voiture, I'ascenseurstb.1 (aut6busszal,
metroval stb. megy);

r De'.prendre un taxi.
 II1 3 A DETERMINANSOK 67

- aller utin: aller d I'dcole, au thdAfte, au matchl

stb. (iskolrlba, szinh|zba. meccsrestb. megy);
- avoir utdn avoir le tildphone(van telefonja), avoir
le chauffageau gaz (gfzfrit6s van n6la), avoir les
yeux bleus,2 I'oreille fine, les cheveuxgrls3 (k6k
szeme,j6 ftile, 6szhaja van), avoir la grippea (influ-
enz6s).
命４

Hatarozolt n6velovezetibe azt ahatarozott fon6vi

csoportot, amely egy meghatinoz6 vonatkoz6
mondat el6zm6nye(l6sd VIL 5.5.1.).
Tu as lu I'article dont il est question?
(Olvastad azt a cikket, amirol sz6 van?)
ａθ

Hat6rozott n6vel6t haszn6lunk a mell6knevek 6s

hatirozoszok felstifokri alakiaiban (l6sd III.
5.3.3.).

4 A hatdrozott n6velo haszn6lata a tulaidonnevek

el6tt (lisd IIL 2.l.1.).

I A magyarbanhaszniilhat6a hatdrozott n6velcicsakirgy,mint a nulla determindns

A franci6bannincs v6laszt6silehet6s6g.
Moziba mentem.
., II Je suisalli au cinintu.
Elmentema mozlba. -
2 De: Il a de grands yeux. Nagy szemevan.
3 II a les cheveux gris. 6sz ahaja.
De'. Il a des cheveuxgns. Vannak <iszhajszrilai.
a De pl. Il a un rhume. N6th6s.
 II1 3 A DETERMINANSOK

3.5. A mutat6determin{ns(le d6terminantd6monstratiO

3.5.1.Alakjai:

Egyessziim T6bbcs szttm

Massalhangz6
Ce
Himnem elbtt

MaganhangZ61 ces
cet
e16tt

N6nem cette

P6ldriul: ce gargon (ez a fif), cetteflle (ez a lany), cet arbre (ez a fa),
cesgergons(ezek a fiirk), cesfilles (ezek a l6nyok), ces arbres (ezek a
f6k).
Egyessz6mbancsak ir6sban deriil ki a mutat6 determindnsalakjri-
b6l, hogy a mag6nhangzovalkezdodo f6nev him- vagy ncinemri-e,
hiszen a cet 6s a cette hangzisa egyarilnt [set].
3.5.2.A mutat6 determin6nsokhaszndlata
al R6mutat6s(ha a f6n6v 6ltal jelolt dolog jelen van a kommunikScios
helyzetben):

Qui habite dans cette chambre?(Ebben a szobdbanki lakik?)

Regardece gargon. (N6zd csak ezt a f,ilt!)

bl Visszautal6sa m6r elhangzott f6n6vi csoportra:

- J'ai acheteunejupe. - Et oi est cettejupe?

(- Vettem egy szokny6t. - Es hol az a szoknya?)

rTermeszetesen
idc ertendoa netnai is, pl. cet hotruna.
 II1 3.A DETERMINANSOK 69

cJ Utal6s arra, amir6l besz6lnifogunk:

N'oublie pas cette adresse:7, rue de Talleyrand.

(Ne felejtsd el ezt a cimet: Talleyrand utca 7.)

Mncrscvzfsx: lo Ne felejtsiik, hogy a mutat6 determindns sosem

kapcsol6dik hatdrozott n6velcihoz:
(Hol ez az asztal?)Oir est cette table ?

2 Yigyinni kell, mert az ,,ez az asztal"-flle szerkezet

a magyarban ondll6 mondat is lehet:
(Ez az asztal.) C'est la table.
Emiatt kezdb nyelvtanul6k igen srilyos hibrikat
kovethetnek el.
3" L6sd m6g VII. 5.1.1.
3.5.3. A mutat6 determin6nshaszn6lat6nakspeci6liseseteid6beli ko-
zels6gkifejez6s6re:

cette ann6e(az id6n) cette semaine(ezena h6ten)

ce matin (ma reggel,ma d6lelott) cet aprds-midi (ma d6lut6n)
ce soir (ma este) cette nuit (ma 6jjel)

3.5.4.A mutat6 determin6nssal bevezetett fon6vhez a v6laszt6kos

nyelvbenolykor -ci, -la sz6cskdkkapcsol6dnak.Az elobbi a t6rben 6s
idcibenkozelire. az ut6bbi a t6volira utal:

Ce manteau-ciest le plus cher. (Ez a kab6t a legdrrig6bb.)

Achite plut)t ce manteau-ld.(Inkabb azt a kabatot vedd meg!)

A besz6ltnyelvbena -/d sz6cskaszinteteljesenkiszoritotta a -ci-t, s igy

a kozelit is jelezheti.

Passe-moice stylo-ld. (Add csak ide ezt laztl a tollat!)

70 II1 3 A DETERMINANSOK

3.6. A birtokos determindns(le d6terminant possessif)

A hatdrozott fcjn6vicsoportokat bevezet6determin6nsokkoziil a birto-
kos determin6nshordozzaa legtobb inform6ci6t. Nemcsaka bevezetett
f6n6v (a ,,birtok") szamht6s nem6t jelzi, de ugyanakkor azonositja a
,,birtokos" szem6ly6t6s szim6t is.
3.6.1.Alakiai:

A..Bmroros"
A,,Bnror"
C. SZ. t. sz.
JC tu nous vous
f. cs.1 f . c s . 2
聯ｓ

Himnemri
mon ton SOn
，

n. mgh.3
ａ
ｍ
ｕ
ｚ

notre votre leur

N6nemti IIla ta Sa

Tbbbcs Him‐ ls
mes tes ses nos VOS leurs
szaIIlu nonemu

l Egycs szamt ttnlvi csoport(Tcrmlszctcscn allhat helycttc nlvmas is)

2T6bbcs szamt ttnevi csoport(TCrm6szctcscn allhat hclycttc n6vmas is)
3 Ha n6nemt a birtok,dc maganhangZ6 k6vctkczik a dctcrrlinans utan.

P61daul,ha a beszも 16 a birtokosi

Himncmu es N6nemri 6s
A maganhang。 mag6nhang-
Himnemri N6nemu
BIRTOK z6val z6val
kezdもdik kezdodik

Egyes monfrdre ma saur mon ami mon amie

sz6mri (a fiv6rem) (a n6v6rem) (a bar6tom) (a bar6tnrim)

Tbbbes mesfrires MES SGUTS 初 2ざ α″22S ″7夕ざ α′

?切 β S

szalnu (a fiv6reim) (a nov6reim) (a barataim) (a baratn6im)

 II1 3.A DETERMINANSOK 71

Ha a tegezetthallgat6 a birtokos, a mon, ma, meshelyett ton, ta, tes-t

hasznilunk. Ha egyessz6mrif6n6vi csoport a birtokos, a mon, ma, mes
helyett son, sa, ses-thaszn5lunk. L6tjuk, hogy a ,,birtok" nem6t csak
egyesszimban mutatja a determin5ns,de csak akkor, ha m6ssalhang-
zoval kezdldik a fon6v. Ha mag6nhangz6valkezd6dikl a nonemri
fon6v, akkor a ma, ta, sa helyett az egy6bk6nthimnemriek el6tt 6116
mon. ton. son alakot kell haszn6lnunk.
Ha a besz616nem egyediil a birtokos:

A srnrox ak6r himnemri, ak6r nonemii

聯 ｓ

notre enJant
′
ａ
ｍ
ｚ

′ｕ

a gyereki.ink

Tbbbes nos enfants

szaIIlu a gyerekeink

Ha a birtokos a magdzott hallgat6, ak6r egyediil,ak6r nem, vagy ha

a tegezetthallgat6 nem egyediila birtokos, akkor a notre helyebevotre,
a nos hely6bevoslep.
Ha a birtokos tobbes szdmri fon6vi csoport, akkor a notre hely6be
leur, a nos hely6beleurs l6p. Ebben az esetbena birtok szdmaa besz6d-
ben csak akkor deriil ki. ha a birtok mas6nhansz6valkezdodik:
瑚 ａ
Ｃ   Ｃ
ヽ １

Ｒ   Ｒ
ａ    ｚ

leur maison
制

(a h6zuk)
︲
ｍ
Ｃ

ヽ
＞

ｅ
Ｚ
︱

leurs maisons
ジ

(a hrlzaik)

Jegyezzikm6gmeg, hogy a birtokos nem6r6lsosemkapunk felvil6gosi-

t6st, a birtokos determin6ns alakja nem fiigg a birtokos nem6tol.
t Vagy n6ma ft-val.
72 II1 3 A DETERMINANSOK

P6ld6ul:

la chambrede Pierre l -' to chambre

la chambrea, iori, |
Ha a megkiilonb<iztetes ekk6ppenjilrhatunk el:
elengedhetetlen,

sa chambred lui - sa chambre d elle

3,6.2. A birtokos determin6nsoknaka magyarban a birtokragok felel-

nek meg: mon ami (a bar6tom), ton cahier (a fiizeted), son sac (a
t6sk6ja), notre amour (a szerelmiink), votre maison (a hhzatok, a maga
hdza), leur travail (a munkrijuk).
MrcrrcvznsEr: 1o Ha a magyarban a birtokragos f6n6v a van-f1Ie
rillitmrinyhoz kapcsol6d6 alany, akkor ennek a
franci6ban teljesenm6s szerkezetfelel meg: a rag
6ltal jelzett,,birtokos" lesz az alany, s az avoir
iglhez kapcsoljuk trirgyk6nt a ,,birtokot".

(Van k6t alm6m.) J'ai deux pommes.

(Volt egy bar6tja.) Il avait un ami.
(Nincs szerencs6nk.) Nous n'avonspas de chance.

2o Ha a magyar birtokragos f6n6v testr6sztjelent, a

franci6ban akkor is 6ltal6ban avoir-os szerkezet
felel meg a magyar mondatnak, ha annak nem a
van az illlitm6nya:

(K6k a szeme.)Il a les yeux bleus.

(Sz6ke a haja.) Elle a les cheveuxblonds.
(Eldugult az orrom.) J'ai le nez bouch|.
(FAj a hasam.) J'ai mal au ventre.
(Szbp az arca.) Elle a un beau visage,
 ケ′
III. 3. A DETERMINANSOK

3o Ha az alanyi szerepribirtokragos fcin6vnekhat6ro_

zatlan n6velcijevagy mennyis6gdetermin6nsa van,
a megfelelofrancia mondatban iitallban avoir-os
szerkezetethaszn6lunk,b6rmi is a magyar mondat
5'llitmdnya:
(Egy koll6g6mmost jott P6rizsb6l.)
J'ai un colldguequi vient de rentrer de paris.
(N6h6ny bardtja vid6ken dolgozik.)
Il a quelquesamis qui travaillent en province.
A fesztelen besz6lt nyelvben az avoir-os szerkezet
azonosit6 determin6ns mellett is gyakran elcifor_

(Az aut6m elromlott.) Ma voiture est en panne.

--+ J'ai ma voiture qui est en ponne.
tagy: J'ai ma voiture en panne.

3.7. A ,,totalitds" k6rddse

A tobbes sz6mir hatdrozott f6n6vi csoportok a sz6ban forg6 egy6-
nek/dolgok osszess6g6t
jelolik:

Le docteur a gudri les (mes, ces) enfants.

(A doktor meggy6gyitottaa gyerekeket./Egygyerek sem maradt
beteg./)

A nem sz6ml6lhat6 dolgot jelol6 f6neveket tartalmaz6 hatilrozott

f6n6vi csoport a sz6ban forg6 dolog teljess6g6t
jeloli:
Il a bu le (mon, ce) vin.
(Megitta a borr. /Nem maradt bel6le.lr

Az osszess6get
6s a teljess6get
a tout er6determin6nssal
meser6sithet-
jiik.
74 IH,3 A DETERMINANSOK

3.8.A tout el6determindns

Az6rt hivjuk elodetermin6nsnak,
mert a hat6rozottn6velot,a mutat6
vagybirtokosdetermin6nst megel6zveiil ahattrozott f<in6vicsoport
616n.1Egyessz6mbanaz adott dolog teljess6g6t,tobbesszhmbanaz
jelzi.
adott dolgok,egy6nekosszess6g6t
3.8.1.Alakjai:

Egyessz6m Tobbessz6m
Himnem
tout [tu] tous [tu]

Ncinem toute [tut] toutes [tut]

3.8.2. A tout/e egyessz6mri hathrozott fon6vi csoport 6len:

tout le livre (az eg6szkonyv)

toute la vie (az eg6sz6let)
tout ce pays (ez az eg5szorsz6g)
toute ma famille (az eg1szcsal6dom)

3.8.3. A tous/toutestobbes sz6mt hatinozott fon6vi csoport 6l6n:

tous les habitants (az osszeslakos)

toutes ces fleurs (ez az osszesvir6g)
tous mes amis (az osszesbardtom)
toutes les questions(minden k6rd6s)

Mscmcyz6sEK: lo Szdmoskifejez6sbenonrlll6 determin6nsk6ntszere-

pel a tout : d tout prix (minden6ron), de toute(s)
fagon(s) (mindenk6ppen),en tout cas vagy en tous
cas (mindenesetre),toute(s) sorte(s) de... (min-
denf6le).
1 Ritkribban ugyan, de kapcsolodhat un(-e) determin6nshozis.
 ケ′
てυ
II1 3 A DETERMINANSOK

2o Aviiaszt6kos nyelvhasznfiatban a tout on6ll6 de-

termin6nsk6ntis 6llhat egyessz6mri fon6v el6tt:

Tout Parisienpourrait prouver le contraire.

(Minden /b6rmelyik/ p6rizsi bebizonyithatnaaz
ellenkezcij6t.)

3" A tout lehet m6s:

n6vm6s(l6sdW. 2.5.1.),
hatiroz6sz6 (Lisd VI. 3.4.3.),
f<in6v: le tout, p6ld6ul: Elle est mon toil (6 a
mindenem),le tout et la partie (az eglsz 6s a r6sz).
3.9. Az iisszes#g egy mdsik kifejez6si lehet6sdge:chaque
Alakja nem v6ltoztathat6, mindig egyes sz6mir fcin6v elott 6ll, nem
kapcsol6dhatm6s determin6nshoz:

Je connaischaqueenfant, chaqueproblime.
(Mindegyik gyereket,mindegyik probl6m6t ismerem.)

3.10. A hat{rozatlan f6ndvi csoportok el6tt rill6 determinrinsok

Ide tartoznak ahatinozatlan n6velok,a t6sz6.mnevek
6s a nem sz6mne-
vi mennyis6gdetermin6nsok.
3.11. A hatdrozatlann6vel6k(les ardcles indlnnis)
Sz6mlilhat6 dolgot jelolo Ncm szとmlあlhat6 dolgot jeib16
f6n6v elott: Sbn6v c16tti
e. sz. t. sz.
ｈ   ｎ

ｈ   ｎ

un

des
une

h . 6 s n .
maganhangZo
e16tt
76 III.3 A DETERMINANSOK

MscrncyzfsEr: lo Miulin a nem sz6ml:ilhat6 dolgot jelol6 f'onevre

nem alkalmazhato a szhm kateg6ri6ja, az elotttik
rlll6 hatrirozatlan n6vel6nek term6szetesennincs
tobbes szdma.
2o A nem sz6mlillhat6dolgot jelolo fon6v el6tt szerep-
15 hatirozatlan nevelot a francia nyelvtanok 6s
nyelvkonyvekarticlepartitif-nek nevezik,a magyar
kiadisir konyvekben az anyagnivel6 elnevez€sis
haszn6latos.Ez ut6bbi helytelen, hiszen t6volr6l
'
sem csak anyagnevekel6tt haszn6ljuk:Il a du cou-
r age. (Y an b6torsrlga.)
3.1l.f . A hatilrozatlan n6velok haszn|lata
E n6veloket kotelez6 hasznflni hatdrozatlan f6n6vi csoport ekitt,
- ha egy sz6ml6lhat6 egy6n, dolog szhmir6l csak annyi informiciot
akarunk vagy tudunk adni, hogy egy vagy tobb:

une armoire (szekr6ny)- des armoires (szekr6nyek);

- ha egy nem sz6ml6lhat6dolog mennyis6g6rolnem akarunk vagy

nem tudunk semmilyen inform6ci6t adni: du pain {kenylr).
A magyar tanul6 hajlamos lenne elhagy6sukra,hiszen a magyarban a
hatirozatlan fon6vi csoportok el6tt gyakori a nulla determin6ns:

Je lis un livre intdressant.(Erdekes konyvet olvasok.)

Je lis des livres intdressants.(Erdekeskonyveket olvasok.)
J'ai bu de I'eau.fratche.(Hideg vizet ittam.)

3.11.2.Az ugynevezett ar ticle p ar t itif' haszn6lata

Mivel az un( -e) ldes n6vel6k az egyes6s tobbes sz6mot 6llitjek szembe,
nyilv6nval6annem haszn6lhat6aka tobbes sz6mot nem ismercinem
 III.3.A DETERMINANSOK

szdmlillhat6dolgokat jelolo fonevek elott. Itt a du, de la nbvelokl6tj6k

el a determin6nsfunkci6j6t.

Je mangedu pain. (Kenyeret eszem.)

C'est de laJblie / (Ez 6riilet!)

A du, de /c n6velclkneka mai nyelv6llapotot tekintve semmi koze a

de prepozici6hozs annak ,.-b61,-b61" jelent6s6hez.Pontosan vgyanaz
az 6rt6kiik nem sz6ml6lhat6fcinevekelott. mint az un(-e)ldes-neka
szrimlilhatok elott.

Hatarozottfonevi csoport: Halarozatlan f'onevicsoport:

le crayon (a ceruza)
le /br (a vas)
la ./bmnte(az asszony)
la patience(a tiirelem)
I'arbre (a fa)
I'argent (a penz)
uh cfa.v-otl(ceruza)
du Jbr (vas)
une femme (egy asszony)
de la patience(a tiirelem)
un arbre (egy fa)
de l'argent (penz)

Macrrcvz6snr: lo Bizonyosesetekbentulajdonn6v (szem6lyn6v)elott

is haszn6latos,egy mriv6szmtiveit, jellegzetess6geit
jelolend<1:

Il joue du Mozart. (Mozartot j6tszik.)

C est du Jancs6,cefilm! (Jellegzetes
Jancs6-film!)
2' Ha az elvonl nem sz6ml6lhato fon6vhez jelzo kap-
csol6dik, a du, de lat lytbe 6ltal6ban un, une lep'.
Il Jaut du courage. --->II ./aut tm grand couroge.
(Ehhezb6torsrigkell.) (Ehheznagy b6tors6gke11.)
Elle a de l'inergie. --+Elle a une dnergie incroyable.
(Van energi6ja.) (Hihetetlenenergi6javan.)
Il a de la chance. --+Il a une clnnce enornte.
(Szerencseje van.) (6ri6si szerencs6je van.)
ケ／
ＯＯ
I11 3 A DETERMINANSOK

3o A nem sz6ml6lhat6 f6nevek olykor sz6ml6lhat6-

k6nt is haszn6latosak(6sforditva), ilyenkor term6-
szetesenaz un-e-I haszn6ljuk.
Je vais boire de la biire. (Sort fogok inni.)
Une bitre, s'il vousplait.
(Egy sort /egy pohrlr sort/ k6rek.)
(L6sd m6g 2.3.)
3.11.3. Mikor 6ll de (d') ahat|rozatlan n6velok helyett?
a) Tagado mondatban a hatinozatlan n6velot de helyettesiti, ha az
altala bevezetett f6n6vi csoport a mondat tfrgya (teh6t az igei
csoport prepozici6 n6lkiili b6vitm6nye).

J'ai un stylo. --+ Je n'ai pas de stylo.

(Van tollam.) (Nincs tollam.)
Elle dcrira une lettre. --) Elle n'icrira pas de lettre.
(irni fog egy levelet.) (Nem fog levelet irni.)
Achdte desfleurs. --> N'achite pas defleurs.
(Vegy6l vir6got!) (Ne vegy6l vir6got!)
Tu as mangi du pain ? -+ Tu n'as pas mangi de pain ?
(Ett6l kenyeret?) (Nem ett6l kenyeret?)
J'ai de la chance. --+ Je n'ai pas de chance.
(Szerencs6mvan.) (Nincs szerencs6m.)
Il gagne de I'argent. --+ Il ne gagne pas d'argent.
(Plnzt keres.) (Nem keres p6nzr.)

Mncrpcvzfstr: 1o Miutiin besz6dbena pas de-vel bevezetettfonevek

jelolhetnek egyes 6s tobbes sz6mot, ha az egyes
sz6mot hangsirlyozni akarjuk, meghagyhatjuk a
pas un,pas une alakokat, esetleghozz|tfve a seul-e
mell6knevet:
Je n'oi pas d'ami(s1.
(Nincs bar6tom /bar6taim/.)
 II1 3 A DETERMINANSOK 79

Je n'ai pas un (seul) ami.

(Nincs egy bar6tom sem.)

今乙
Ha a tagad6 forma ellen6reval6j6ban 6llit6st tar-
talmaz a mondat, ahatinozatlan n6vel6k meg6rzik
alakjukat:

Il n'dcrit pas de /ivres.(Nem ir konyveket.)

Il n'icrit pas des livrespour gagner de l'argent.
(Nem az6rt ir konyveket, hogy p6nzt keressen.

Akkor is de-v6v6lnak a halarozatlan n6velok, ha

az iitaltk bevezetettfon6vi csoport, egy szem6lyte-
len alany ut5n, a mondat ,,val6di" alanya:

Il existe des gens intelligents.

(L6teznek m6g okos emberek.)
--+Il n'existe pas de gens intelligents.
(Nem l6teznekokos emberek.)

4" Yigyin*! Ha a hatdrozatlan f6n6vi csoport 6llit-

m6nykieg6szit6,a determin6nsterm6szetesen v6l-
tozatlan marad:

Ce n'est pas du vin. (Ez nem bor.)

Ce ne sont pas desproblimes strieux.
(Ezek nem komoly probl6mrik.)
Ce n'est pas une affaire. (Ez nem nagy igy.)

b/ de helyettesiti valamennyi hat6rozatlan n6vel<jt,ha megelciziegy

olyan sz6,amely a f6n6v 6ltaljelolt dolog, egy6n sz6mir6l, mennyi-
s6g6r6lad inform6ci6t:

des questions -+ beaucoupde questions

du cafi --+ une tasse de cafi
80 II1 3 A DETERMINANSOK

du retard (k6s6s) -+ une heure de retard (egy 6ra k6s6s)

de la viande --) assezde viande
desJbmmes ---+ un groupe de fbmmes

Mscrscvzf s'. A beauc'oup de, une tassede stb. elemekval6j6ban onirllo

determin6nsoknaktekinthetok. (Lasd fon6vi determi-
n 6 n s o kI I I . 3 . 1 3 . 3 . )
c) Az irott nyelvben 6s a v6laszt6kosbesz6lt nyelvben de all a des
n6velohelyett,ha a n6velo6s a fon6v kozott rill a mell6kn6vijelzo.
Irott nyelv: de bons sandwichs.
Nem v6laszt6kosbesz6ltnyelv: des bons sandwichs.
MncrncvzfsEr: 1o Ha az elorehelyezett mell6kn6va fon6vvelertelmi-
leg teljesen osszeforrott, minden nyelvi szinten
megmarad a des: desjeunes gens (fiatalemberek),
desjeunes couples(fiatal h6zasok), des petits pois
(zoldbors6)stb.
2 Az autres,nombreux6s tels mell6knevekelott min-
den nyelvi szinten de-vt lesz a des:

Je connaisd'autreslanguesigalement.
(M6s nyelveketis ismerek.)
Il y avait de nombreux invitds.
(Szilmosmeghivott volt.)

3o Ha az 6,ltali$an a f6nevet kovet6 mell6kn6v elcire

keriil, mindenkeppen de lesz a des, hiszen a mell6k-
n6v szokatlanelorehelyez6se m6r vdlaszt6kosnyel-
vi szintetjelez (l6sd III. 5.5.4.):

des dfficultis immenses-, d'immensesdfficultis

(hatalmasneh6zs6gek)
 II1 3 A DETERMINANSOK 81

d) Ha de prepozicio el6zi meg a du, de la, de l', des n6vel5ket, ezek

torlodnek. Peld6ul:
plein de t de I'argent: Cette valiseest pleine d'argent.
(Ez a borond tele van plnzzel.)
avoir besoinde i du pain: J'ai besoinde pain.
(Sziiks6gemvan kenydrre.)
de t des recherches: un laboratoirede recherche.s
(kutatolaboratorium)
3.11.4.A des homonim6ja
Ne feledjiik, hogy a des nemcsak tobbes szdmi hatarozatlan n6velo
lehet,hanem a de prepozici6naka les hat|rozott n6velovelosszeolvadt
alakja is (de * les : des):
Je cherchedesgargons.(Fifkat keresek.)
Je parle desgargons.(A fifkrol beszelek.t)

3.11.5.Az unoune Sltal6nos6rtelmrihaszndlata

Bizonyos esetekben az un-nel bevezetett hat|rozatlan fon6vi csoport
nem egy dolgot, hanem a dolog kateg6ri6j6hoz tartoz6 valamennyi
egyedetjeloli:
LInpianiste devrait savoir cela.
(Egy zongorist6nakkelleneezt tudnia.)
3.12. A t6szdmn6vmint determindns(d6terminantnum6ral)
Sz6ml6lhat6 dolgot, egy6nt jelolo hatarczatlan fcin6vi csoport el6tt
haszn6ljuk,a sz6banforg6 dolog, egyensz6m6nakpontosit6sfra.
J'ai lu quatre /iures.(Negy konyvet olvastam.)
A tosz6mnevkapcsol6dhathatdrozottfcin6vicsoportotbevezeti!determinilnsokhozis

(a h6rom testcir)
les trois tnousquetuire.t
cesdeux tilles (ez a k6t v6ros)

rViszont: Firlkrol besz6lek.Je parle de gargons.

82 III.3.A DETERMINANSOK

3.12.1.A tosz6mn6valakjai
I un, une 26 vingt-six 75 soixante-quinze
2 deux 27 vingt-sept 76 soixante-seize
3 trois 28 vingt-huit 77 soixante-dix-sept
4 quatre 29 vingt-neuf 78 soixante-dix-huit
5 cinq 30 trente 79 soixante-dix-neuf
6 six 31 trente et un 80 quatre-vingts
7 sept 32 trente-deux 81 quatre-vingt-un
8 huit 82 quatre-vingt-deux
9 neuf 40 quarante
10 dix 4l quaranteet un 90 quatre-vingt-dix
I I onze 42 quarante-deux 9l quatre-vingt-onze
12 douze 92 quatre-vingt-douze
13 treize 50 cinquante 93 quatre-vingt-treize
l4 quatorze 51 cinquanteet un 94 quatre-vingt-quatorze
l5 quinze 52 cinquante-deux 95 quatre-vingt-quinze
l6 seize 96 quatre-vingt-seize
l7 dix-sept 60 soixante 97 quatre-vingt-dix-sept
l8 dix-huit 61 soixanteet un 98 quatre-vingt-dix-huit
l9 dix-neuf 62 soixante-deux 99 quatre-vingt-dix-neuf
20 vingt
2l vingt et un 7osoixante-dix 13?::il'.
22 vingt-deux 7l soixanteet onze
23 vingt-trois 72 soixante-douze 159 cent cinquante-neuf
24 vingt-quatre 73 soixante-treize
25 vingt-cinq 74 soixante-quatorze

200 deuxcents
201deuxcent un

299deuxcent quatre-vingt-dix-neuf
300trois cents
400quatrecents

1000mille
 ００
II1 3 A DETERMINANSOK

1001mille un

1985mille neuf cent quatre-vingt-cinq

2000deux mille

l0 000 dix mille

ii aooquarante-septmille six cent

100000 cent mille

500 000 cinq cent mille
I 000 000 un milliorr
2 000 000 deux millions
55 545 000 cinquante-cinqmillions cinq cent quarante-cinqmille
Mncrscyzfsnr: lo 7F99-ig val6szintileg a kelta-gall sz6mrendszer
nyomait 6rzik a francia sz6mok.
2' 1100-1900-iglehets6gesa szilzasokszorz6sais, pl.
1200:douzecents, 1985:.dix-neuf cent quatre-vingt-
cinq.
3o Az un million, un milliard f6nevek, 6s a de prepozi-
ci6val vezetik be az 6ltaluk determin6lt f6n6vi cso-
portot: un million d'habitants.
De: un million trois cent mille habitants.
3.12.2.A tosz6mnevekkiejt6si furcsasdgai
a) cinq, six, huit, dix
Ha az oket kovet6 fon6v magdnhangz6valkezd6dik, a kiejt6s:[s6k],
[siz],[qit], [diz].
Ha az oket kovet6 fon6v m6ssalhangz6valkezdcidik: [s6], [si], [qi],
tdil.
0n6ll6 hasznilateset6n:[s6k],[sis],[qit], [dis].
b) vingtmagdnhangzo elott:[v6t],m5ssalhangz6elott6sonrill6an[v6],
de 6ltal6banhallatszikaltl2l*29-ig: [v6ts6k,v6tnafl stb.,6ssosem
hallatszika [t] a quatre-vingt-ben6s osszet6teleiben
[katnev6s6k].
84 II1 3 A DETERMINANSOK

3.12.3.A toszamnevekhelyesir6s6nakfurcsas6gai
a) Kotdjelet tesziink az osszetettsz6mokban l7-99-ig, kiv6ve, ha et
koti ossze6ket (21, 31,41,51, 61,71). A 100felettielemeketnem
koti osszekotojel. Pl. dix mille cinq cent soixante-deux.
b) A quatre-vingts's v6gzcid6setorlodik, ha m6g egy elem tev6dik
hozza, pl. quatre-vingt- quatre.
c) A cent -s vegzod6stkap tobb sz6zeset6n,de csak akkor, ha kerek
sz6zasokr6lvan sz6, pl. trois cents,6m trois cent dix.
3.12.4.A tosz6mnevekspeci6lishaszn6lata
a/ N6vm6sk6ntondll6an dllhat a tosz6mn6vvelbevezetettfSnevi cso-
port helyett:

J'ai invitd quatre gargons.Deux sont arrivis.

(Meghivtam n6gy firit. Kett6 meg6rkezett.)
deux : deux gargons

Ha hatinozott f6n6vi csoportot helyettesit,akkor a les vagy taus

lesftoutes/es elozi meg:

Les deux midecins sont partis. (Mindk6t orvos elment.)

Quel midecin est parti? Les deux.fTous les deux.
(Melyik orvos ment el? Mind a kett6.)

b) Bizonyos esetekbena sorszimn6v szerep6ttoltik be:

- d6tumokban: le cinq fdvrier (febru6r otodike), le 30 noventbre
(november30.)1,
- uralkod6k neve utbn Louis XIV-Louis quatorze(XIV. Lajos)2
- oldalak, fejezetek,felvon6sokjelz6s6ben:page dix (tizedik oldal).

1 De: /c prentier.ianvier,le premier.fdlrrcrstb. (anu[r. februdr elseje).

2 De: Etiennepremier,f'rangois-Joseph premier (1. Istvan. I. FerencJozsef),
 III.3 A DETERMINANSOK 85

3.f2.5. A sorszimnevek (num6raux ordinaux)

Nem determin6nsok,hanem mell6knevek,de itt t6rgyaljuk 6ket, hogy
6sszk6petkapjon az olvas6 a szdmnevekr6l.
Minden t6sz6mn6vb6l k6pezhet6 sorsz6mn|v az -iime klpzovel:
troisiime, dixiime, vingt et uniime stb. Ha a t6sz6mn6v -e-re v6gz<idik,
ez a vbgz6d6s torl6dik'. quatre --+ quatridme. Az un-e-nek a pre-
mierlpremiire felel meg, kiv6ve az osszetett alakokat. A deux-nek a
deuxiime-en kiviil az egyszerrialakban a second-eis megfelelhet. N6-
hfny kifejez6sben6l m6g a r6gies tiers, pl. le tiers monde (a harmadik
vil6g : fejl6d6 orszdgok).
3.12.6. Egy6b szimnevek
Ezek sern determin6nsok, hanem mell6knevek vagy f6nevek.
a) Szorzfisz6mnevek:simple, double, trtple stb. (egyszerii, k6tszeres,
hdromszoros).
b) Tf,fi szimnevek: la moitii, un-e demi(ei (fel), le tiers (harmad), /e
quart (negyed); 5-tol az alakok megegyezneksorsz6mnevek6vel.
c) Hozzhvetdleges sz6mok, az -aine v6gz6d6sselk6pezziik 6ket: une
huitaine, une dixaine, une douzaine,une quinzaine,une vingtaine, une
trentaine, une quarantaine, une cinquantaine, une soixantaine, une
centaine(kb. 8, 10, egy tucat, kb. l5 stb.).
A de prepozicioval kieg6sziilvedetermin6nsk6ntis haszn6lhat6k:
Il y avait une centaine de personnes.(Vagy szdz szem|ly volt ott.)
Ide sorolhat6 m6g a le millier (kb. ezer): Des milliers de Frangaisont
vu cela. (Franci6k ezrei l|tthk ezt.)
3.13. Nem szdmn6vimennyis6gdetermindnsok
Ezek a determin6nsokkifejezhetnek:
- nulla mennyis6get,
- bizonyosmennyis6get.
86 II1 3 A DETERMINANSOK

3.13.1.A nulla mennyis6getkifejezo determin6nsok

- aucun(-e)zIl nefait aucune
faute. (Egy hib6t sem csin6l.)
Csak a v6laszt6kosbesz6ltnyelvben,illetve azirott nyelvbenhaszna-
latos. A besz6ltnyelv 6ltal6ban a pas unfe determin6nst haszn6lja
helyette:Il n'y a pas unefaute. (Nincs egy hiba sem.)
- nul (Je): N6hrlny kifejez6st kiv6ve - nulle part (sehol), Je n'ai nulle
enviede lefaire. (Semmi kedvemehhez.)* csak az irodalmi nyelvben
hasznrilj6k.
Mncrncyz6snr: 1o Az aucun a sansut6n nem tagad6 6rtelmri:

sansaucunproblime (gond n6lkiil)

sans oucun doute (ketsegteleniil)

2o Az aucun6,sa nul lehet n6vm6sis (Lisd IY . 2.5.2. a).

3' A nul lehet mell6kn6v is - akkor minden nyelvi
szintenhaszn6lhat6'.Je suisnul en maths.(Borzasz-
to gyengevagyok matekb6l.)
4o A ne haszndlatdr6laz aucunmellett Lisd IX. 1.2.
3.13.2.Nem meghathrozolt tobbes szdmotjelzo determindnsok

quelques,plusieurs,certains* certaines,
dffirents - diffdrentes,divers - diverses

Term6szetesen
csak szrimliilhat6,tobbes sz6mir fonevek elStt haszn6l-
hat6k.
J'ai quelquesamis. (Van n6hrlny bariitom.)
J'ai passeplusieursmois ld'bas.
(Tobb h6napot toltottem ott.)
Certainsjournalistesm'ont posi cette question.
(Egyesfjs6gir6k feltett6k nekem ezt a k6rd6st.)
 II1 3.A DETERMINANSOK 87

Il y a diffdrents moyens d'agir.

(Kiilonbozo cselekv6silehetos6geinkvannak.)
Il y avait ld diversespersonnalitdsdu spectacle.
(A szinhrlziszakma ki.ilonf6lek6pvisel6ijelentek meg.)
Mscrrcvz6s'. A certain,-e; difiErenl,-e mell6knevek gyakrabban for-
dulnak elo" mint a rokon determin6nsok:
Je suiscertain que tu viendras.
(Biztos vagyok benne, hogy eljossz.)
une certaine.femme(egy bizonyos no)
une ambiancetoute dffirente (teljesenm6s hangulat)

3.13.3.Adverbi6lisl 6s f6n6vi determin6nsok

Sz6moshatarozdszd* de, illetve .f6nevi csoport+ de szerkezetbetoltheti
a mennyis6gdetermin6nsszerep6t.
a) Az adverbi6lis determin6nsok(beaucoupde, peu de, trop de, assez
de, dnormdmentde,pas mal de stb.) szitml|lhal6 6s nem szdml6lhat6
fonevekelott egyar6nt szerepelhetnek. (A sz6ml6lhat6kterm6szete-
sen tobbessz6mban vannak.)

beaucoupde gargons(sok fif); beaucoupde vin (sok bor); trop de

gens (tul sok ember); trop de chance(tril sok szerencse); tnormi-
ment de fautes (rengeteg hiba); 4normdmentde pain (rengeteg
keny6r),pas mal d'dlives; f 6 n6hrlnytanul6); pas mal defarine Qo
sok liszt)

b) Bizonyos f6n6vi determin6nsok csak szimliilhat6 (tobbes sz6mir)

f6neveket vezetnekbe:

un tas de dltails (egy csom6 r6szlet)

un grand nombrede professeurs(igen sok tan6r)
une multitude de questions(rengetegkerd6s)
I Adverbe : hathrozoszo.
ＯＯ
ＯＯ II1 3 A DET● RMINANSOK

M6s f<in6videtermin6nsokcsak bizonyos (nem sz6ml6lhat6)anyag-

nevek elott 6llhatnak:

un litre d'eau (egy liter viz)

un kilo de sucre (egy kil6 cukor)
une bouteille de vin (egy i.iveg bor)
une tassede thl (egy cs6szetea) stb.

3.14. quel (olyan determin{ns, amely bevezethethatilrozott 6s hatdrozat-

lan f6n6vi csoportot egyardnt)
3.f4.1. K6rd6 determin6ns
K6rd6 mondatban a quel, quelle, quels, quellesdetermin6nsaz ut6na
rlll6 fon6v 6ltal jelolt dolog, egy6nazonoss6g6ravagy min6s6g6rek6r-
dez; tehit a mondatok, amelyekbenszerepel,k6tf6lek6ppen6rtelmezhe-
t6k:

Quelle robe voudrais-tuacheter?

(I. Melyik ruh6t szeretn6dmegvenni?- hat6rozott f6n6vi csoport
(II. Milyen ruh6t szeretn6lvenni?)r -hat|rozatlan f6n6vi csoport
(L6sd m6g: quel k6rd6 n6vm6s1X.2.2.3.;IX.2.2.4.)

3.14.2.Felki6lt6 determin6ns
Alakja megegyezika k6rdci determin6ns6val:

Quel pays / (Micsoda orsz6g!)

Quellesfemmes ! (Milyen ntik!)

3.14.3.A ,,kozombos" determindns:n'importe quel

egybefon6d6quel,quelle,quels,quellesdetermi-
A n'importekifejez6ssel

1 A besz6ltnyelvbenilyenkor ink6bb:
Qu'est-ceque tu voudraisachetercommerobe ?
 III.3.A DETERMINANSOK 89

n6nssalakkor vezetiink be fonevet, ha kozombos sz6munkra,hogy az

6ltala jelolt kateg6ria melyik egyed6rolvan sz6:

Tu trouverasga dans n'importe quel dictionnaire.

(Ezt megtal6lod ak6rmelyik sz6t6rban.)

3.15. Mikor marad el a determiniins?

Mecrpcvzfs: A szabatoss6gazt kiv6nn6, hogy a nulla determin6ns
haszn|lathr6l besz6ljiink, de ez koriilm6nyess6, esetleg
nehezebben6rthet6v6 tenn6 magyarizatainkat. Ezt elke-
riilend6 besz6liink- pongyola m6don - a determin6ns
elmarad6s6r6l,elhagyiisiir6l.
3.15.1.Tulajdonnevekel6tt (l6sd III. 2.1.1.)
3.15.2.Nem haszn6lunkdetermin6nst.ha a szitu6ci6nem teszi sziiks6-
gess6,hogy a fdn6vi csoport mondatr6sszl v6ljon:
- cimk6ken, feliratokon, pl. SUCRE (cukor), SORTIE (kij6rat),
PHARMACIE (patika),DEFENSE DE FUMER (Tilos a doh6ny-
z6s!);
- mtivek (fejezetek)cim6ben: Confessions(Vallom6sok), Grammaire du
frangais moderne (Mai francia nyelvtan);
- megsz6lit6sban:Bonjour, docteur. Gargon, un cafi, s'il vous platt.
(Pinc6r! Egy k6v6t k6rek!)
MrcrEcyzfsnK: 1o A leggyakoribbmegsz6litiisokban( Monsieur,Ma-
dame, Mademoiselle) ott rejlik a ,,be6pitett" birto-
kos determindns.
2o Ha szeretetiinknekadunk hangot, a birtokos deter-
min6nst haszndljuk:mafille, mon ami, ma chire...
De: Papa!
3.15.3.Nem haszn6lunkdetermin6nsthelyhat6rozok6nthaszn6ltutca,
t6r stb. neve elcitt: J'habite rue d'Ulm. La voiture stationneplace de la
Concorde.
90 IH.3 A DETERMINANSOK

3.15.4.Nem hasznflunk determin6nstaz 6lland6sult kifejez6sekk6v6lt

igei szerekezetekt6rgya el6tt:

avoir faim (6hes) avoir honte (sz6gyellimag6t)

avoir peur (f6l) avoir raison (igaza van)
avoir soif (szomjas) avoir tort (t6ved)
demander pardon (bocsilnatot ker) faire attention (figyel)
prendrecong6(elbricsrizik) prcndre contact
rendrecompte (beszamol)stb. (kapcsolatbalep)

3.15.5.Elmarad a hatirozatlan n6ve16sz6mosprepozici6 ut6n, 6llan-

d6sult kifejez6sekben:

i ut6n: a pied (gyalog), d bicyclette stb.

en ut6n: en voiture (aut6val), en train (vonaton), en itd (nyiiron),
en ffit (t6nyleg)stb.
de ut6n: mourir defaim (6hen hal) stb.
par ut6n: par avion (repiilovel) stb.
sans ut6n: sans argent (p6nzteleniil), sansprobldme stb.
sur ut6n: sur place (ott helyben) stb.
nulla prepozici6fi6n: travaillerjour et nuit (6jjel-nappaldolgozik)
stb.

3.15.6.Elmarad a hatbrozatlann6velci- f6n6vi jelz6k elott (l6sd III. 7. 1.

6s 3.11.3. d): unfoulard de soie (selyems6l),une maisonen bois (fahiz),
une tassed cafi (k6v6scs6sze), desforces depolice (rendori erok), le nom
defamille (vezet6kn6v).
A hat|rozott n6velo vagy m6s azonosit6 determin6nstermdszetesen
nem maradhat el: le prestige de la famille (a csal6d tekint6lye), le nom
de ma famille (a csal6dom neve) stb.
 II1 3 A DETERMINANSOK 91

3.15.7. Elmarad a hatarozatlan n6velo az iilitminykieg6szitci fcin6v

el6tt, ha az foglalkoz6st,tdrsadalmi helyzetetjelol:

Il estjournaliste. (IJjs6gir6.)
Nous sommeslycdens.(Gimnazist6k vagyunk.)
Il est devenumddecin.(Orvos lett belcile.)

MncrBcyzEsnx:lo A C'est...ut6n nem 6llhat nulla determin6ns:C'esl

un journaliste.
2' A hat6rozott n6vel6 term6szetesen nem torl6dik az
rillitm6nykie96szit6elcitt:
Il est I'avocat de mon patron.
(6 a f6nokom iigyvedje.)

3.15.8. Elmaradhat a hat|rozott n6velci az dltelmezo jelz6 el6tt:

M. Jospin,secrdtairegdneraldu Parti Socialiste,est rentri d Paris.

(Jospin, a SzocialistaP6rt f6titk6ra visszat6rtPrlrizsba.)

3.15.9.A determin6ns/nulladetermin6nsv6ltakoz6s6rtelemv6ltoz6stis
elciid6zhet.
a) Kozlpfok - fels6fok (Llsd IIL 5.3.3.):

C'est plus cher. (Ez drrig6bb.)

C'est Ie plus cher. (Ez alegdritg6bb.)

b) Ahet napjai elott:

Je serai au bureau vendredi.

(P6ntekenbent leszekaz irod6ban.)
Je serai au bureau le vendredi.
(P6ntekenk6ntbent leszekaz irod6ban.)
92 III.4 A JELZO

10.Ne feledtk,hOgy a de prepozici6 utan tbr16dik a du9 de la,d

3.15。
(lasd III.3.H.3.の
Aノ ″′
?r utan olykOr mё
g a prcpozicib is clinarad,plldauli
′α″た″冴タノθ″rを″で→ ′α″ ini)
た″ノο"rを″夕(politikar61 bcszも

4.A jelz6(1'も te)

pithё
4 . 1 . A t t n l v i c s o p of 主
akultat持 Sd III.1.2.)
岡 vlmlnyC(1と

A jelz6 1ehet
―Inellё
kn6v:

Mon amiWaananqnca est ativi.

(A francia bar6tom meg6rkezett.)

- vonatkoz6 mell6kmondat:
・
閉

J'ai un ami gSr . (Van egy bar6tom, aki orvos.)

mell6kn6vi isen6v:

Mon ami ne rdponditpas.

(A helyzetet j ratom nem laszolt.)

prepozici6sfon6vi csoport:

乙協れ,,修初θ 湾プケθFでソル湾カケααソ でc″θ″ s.

(A batyttm baratta vclink j6n.)

fon6vi csoport:

Mon ami, ″ ″ 初ど`姥ご筋 , nous a invitds.

(Meghivott minket fiatal orvos bar6tom.)
 ︹ン
ＯＤ
III_4 A JELZO

- speci6lis esetekbenfon6vi igen6v yagy que-vel bevezetett (nem

vonatkoz6) mell6kmondat:

J'ai I'impression 漉 cθ″″αルメC Cα ん0初初c.

(Az az 6rz6sem,hogy ismerem ezt a ttrnt.)
J'ai l'impression me connatt
(Az az 6rz6sem,hogy ismer engenn)

4.2. Meghatriroz6 dsdrtelmez6jelzdk (dpithites d6terminativeset apposi-

tives)
A meghat6roz6 jelzo elhagy6saa mondat jelent6s6nekmegviitoztata-
s6valjdrhdt, a fon6vi csoport a meghat6roz6jelzon6lktil nem ugyanar-
ra az egy6,nre,dologra vonatkozik.
Je n'aimepas les gens qui se pluignent.
(Nem szeretemazokat az embereket,akik panaszkodnak.)
* Je n'airnepas les gens.
Az 6rtelmezojelz6t elhagyhatjuka mondat jelent6s6nekmegviitoztat|-
sa n6lkiil, csup6nkiegeszitoinform6ci6t kozol a fon6vi csoport jeloltj6-
rol:
J'ai invite mon voisin,qui est tris gentil.
(Meghivtam a szomsz6domat,aki Tegy6bk6nt/nagyon kedves.)
: J'ai invitemon voisin.

A meghatSroz6jelzonek ahatarozott fdn6vi csoportn6l azonosit6 sze-

repe van:
Jc cherchela voiture noire. (A fekete aut6t keresem.)

Hatarozatlan fcinevi csoport esetenkorl6toz6 szerepevan:

Je chert'hedes voituresnctires.(Feketeautokat keresek.)

Azonositani nyilv:in nem tudja a hallgat6 ahatbrozatlan f<in6vicsoport

altal jelolt dolgot, de a jelzo mindenesetre
csokkentia dolgok szamdt.
94 I11 5 A MELLEKNEV

5.A m e lv1(61k'naも
tteCti9
Vあltoz6 alakt sz6, cgyezik a vele kapcsolatos S6nlvvei nemben 6s
mban,akar jelz6,akar allltmanykiegesz【
szあ t6a funkcitta:

jelz6
2S″
価卿 帥 伊
1加
5.1. A mell6kn6vndnemiialakjrinak k6pz6se
Ak6rcsak a fonevek eset6n, az iitalilnos szab6lyt csak az ir6sk6ppel
tudjuk megfogalmazni,-e v6gz6d6stillesztiink a himnemii alakhoz:

noir - noire, bleu - bleue,grand - grande

5.1.2.Egyalakir mell6knevek
Ha a himnemti alak -e-re vtgz6dik, ncinembenis az haszn6latos:

dfficile, calme, tranquille

5.1.3.K6talakri mell6knevek
Ha a himnemri alak m6ssalhangz6ravlgz5dik, a ncinemiialak k6pz6se
irrlskepi 6s kiejt6si m6dosul6ssalj6rhat.
a) Kizinllag az irbsk1pm6dosul, a kiejt6s v6ltozatlan.
- Az -el 6s -eil v6gtiekben megkettoz6dik az -l: uuel - cruelle
(kegyetlen),pareil - pareille (hasonl6).
Ugyanigy viselkedik a nul - nulle.
- A sz6v6gihallhat6 -c [k] nonemben -que lesz:public - publique,
turc - turque,grec - grecque(!).
Krv6rrr: sec- sdche(szLraz).

1 L6sd: Igei b<ivitm6nyekV. 8.5.1.

 ｎン
て，
II1 5 A MELLEKNEV

b) A himnemben n6ma sz6v6gimSssalhangzoa n6nem -e v€,gzldbse

el6tt hangz6vri v6lik: petit - petite lptil - lptitl, frangais - frangaise
[fndse]- [fnose:z].
Ez egy6b m6dosul6st is vonhat maga ut6n.
- Az o rrma ginhangzor a v 6 gzodo mell6knevek ncinembenelvesztik
naz6lis jellegiiket: voisin - voisine[vwazE]- [vwazin], certain '
certaine[sentE]- [senten].
VIcvAzer! Az -en 6s az -ien v6gzod6sriekn6la nonemben meg-
dupl6z6dik az -n-: bon - bonne,italien - italienne.
Ha az -n vtgz6d1st m6g egy m6ssalhangz6koveti,
megmarad a naziilis hang: prisent - prisente, long -
Iongue(l).
- A nema -r vegzodeshallhat6v6 viiik: idiot - idiote (hiilye) stb.
VrcvazAr! -et --+-ette: muet - muetle(nema)stb.
KIvErEl: complet, concret, discret, inquiet, secret, --t complite,
concrite stb. 6s pr/t - pr€te. Megdupl6z6dik a -t n6ha
az -ot v6gz6d6sbenis: sot - sotte (ostoba).
- -er lel --+-dre [ex): leger - l6gdre,premier - premiire
VtcvAz.q.r! cher, amer (keseni),y'er (biiszke)himnemben is [en]-
rel ejtendo.
- A n6ma -s [z]-k6nt hangzik nonemben: gris - grlse stb.
Vrcv.A.zer! N6h6ny esetbenaz -s megduplinodik 6s [s]-nek hang-
zik: bas- basse(alacsony),gras - grosse(kovlr), ipais
- dpaisse(vastag).
- A n6ma -x --, -se [z]-v6 v6lik'. heureux - heureuse,s,lrieux *
.
sirieuse stb.
VtcvAzlr! Ktv6rrr: faux - fausse, doux - douce. Ezekben [s]
hallatszik.
- A n6ma -c -. -che [$] lesz: blanc - blanchestb.
VIcvAz.cr! A sec - siche (sztraz) sz6ban himnemben a kiejt6s
[sek].
- ,,szab6lytalanul" kbpzett nonem: gentil - gentille [3ati] [5atij],
-
frais - fratcfte [fne] [fne[], malin maligne [malE] [malirj].
96 II1 5 A MLLLEKNEV

17 A himnemri alak nem n6ma m6ssalhangzoja kicserelodik:

- / --+ve: naiJ'- nai\,e,actif - active stb.
- eltr --+-euse:menteur- menteuse(hazug)stb.
VlcYAzar!
o N6h6nymellekn6v:intirieur (belso),e.\tlrieur(kiilso),nteilleur,
{tntdrieur(el6z6)^sttptrieur (felsci).in/irieur (also) csupdn 'e
vegzodestkap intirieure,meilleurcstb.
. -eur --+-eresse: p(r:heur- pdc:lrcresse(vetkes).vengeltr- venge-
resse(bosszirdll6)
- teur + -tric( : (reuteltr- crdotrice(alkoto) sth.

5. 1.4.H6romalaku mell6knevek
0t melleknevnekkiilon alakja van arra az esetre,ha maginhangzoval
vagy nema -h-val kezd5d6 fcjnevelott rlll:
(m) (r)
beau.bel belle
nouveau,nouvel nouvelle
vieux, vieil vieille
mott, mol molle (litgy)
.fou,.fol Jblle

Peld6ul:Un beaugargon,un bel homme.(\'iszont: Cet hommeest beau.)

5.1.5.A melleknevnembeliegyeztetesenek
speci6lisesetei
rr A szinekjelzesereszol-edlo
fonevekmelleknevihaszn6latban
nem
.lelzika nemet:
dt,schuus.sures (barna
ntot'rotr cipo).
h, Ha a :zint jelzo melleknevet eg.vmdsik koveti.nem jelzi a nemet:
t,ertfonce (sotetzolding).
ttnt,chenriselertc,.r'iszont tne c'henti-se
r'l Mindig himnemben ill az osszetetttonevek grancleleme:grancl-
mire, grand-cho.se.
5.1.6.Ha a mell6knevkiilonbozonemrifonevektolfties. mindie himne-
rni'. Pierre et Anne sant pentils.
８■．
ｇ 口﹁ ２■■■
ａ
 ｎン
句′
II1 5 A MELLEKNEV

5.1.7.Ha a mell6kn6vegy f6n6vi jelz6vel is elliitott

fcinev ut6n 6lr,
6rtelemsze.ien egyezik vagy a f6n6vvel vagy a fcin6vi jerz6ver:

un pullover en laine pure (tiszta gyapjupul6ver)

un pullover en laine chaud (meleggyapjfpul6ver)

5.2. A mell6kndvtiibbesszdmdnakk6pz6se
Altaldban az -s jer hozzaad,isavalklpezzik az egyes
sz6mri alakb6r:
petit - petits,petite - petites. Ez a jel csak liaison
eietebenhallatszik [z]
hangk6nt, pl. les petits enfanl.r,egy6bk6ntn6ma.
Vannak olyan mell6knevek,amelyeknekhimnemri
alakja nem -.,
vegzcid6st kap tobbessz6mban:
a) Az -a1 vegriek tobbes szamban -aux-ra v6gzcidnek, pl.
amicar -
amicaux. Krvf r'r: banars,finals, natars (sziiretesi).
nava-rs(haj6zasi).
b) Az -'r vagy -r vegiiek nem vdltoznak, pl. eresgargons
heurettx,tres
t'heveu.rgra,r (zsiros haj).
c) -eau : '€aLt.t,pl. nouveau- nouveuux.

M.crscvzfs: Aza), b), c1 arattfersorortmelr6kr-revek

n6nemr-i arakjai-
nak tobbes szamaterm6szetesen szab6lyosan_.r-selk6p_
zodik: umicules,heureuses,gras.\es,nouvellesstb
5.2.1.A mell6knevsz6mbeliegyeztet6s6nek speci6lisesetei
Ha a mell6kn6vtobb egyessz6mt f6nevhezkapcsorodik,
tobbessz6m-
ba_keriil:la langueet lu littdrature.fi.angai.ses.
Ha a melleknevtobb, ktironbozcin.,n,i f6n.uhezkapcsor6dik,
term6-
szetesen himnemri(lasd III.5.r.6.): une robe et un ntanteau
tri,gchers,
des.femmeset des hommessatisfait,s.
A III' 5'1.5. a, b, c pont alatt fersorolt esetekben
a melr6knevek
altalf$an nem veszik fer a tobbes sz6m jer6t: des
chemisesbrettJbncd
(sotetk6kingek).
 III. 5. A MELLEKNEV

5.3. A melt6kn6vhasonlit6szerkezetekben
5.3.1.Alapfok (le Positif;
aussielozi meg' ez tagado
A tagok egyenlosegeeset6na mell6knevel
alakul:
rnoniutUui'a besz6ltnyelvben gyakran si-v6
Elle est aussigentilleque su nire'
(OlYankedves.mint az anYja')
Elle n'est pas si gentille que sa mere.'
(Nem olYan kedves,mint az any;a')

5.3.2.A koz6Pfok (le comParatif)

a)Haahasonlitoszerkezetegyiktagjafeliilmirljaam5sikat,amell6k-
nevetPhts elozi meg:
az apla')
Il estplus grantl que sonpire' (Magasabb' mint
J'aurais besoind'une voitureplus rapide'
(Gyorsabbkocsira volna sziiks6gem')

'--' -e
Rendhagyo kozepfok: bon, bonne nteilleur' fiobb)'
VtcyAzlr!Aplusmauvais,'ehelyettav6laszt6kosnyelvbenelvont
fonevekelott,valamintn6h6nykifejez6sbenpire(rosz-
-e helyett ritk6n a moindre
szabb) 6ll' A plus petit'
(csekelyebb;is antrai,elsosorbanfelsofokri szerkezetek-
ben. elvont fonevekelott'

Ta seur estparesseuse, mais tu es encorepire'

(A nov6redlusta, de veled m6g rosszabba helyzet')
Au moindrebruit,.ie te renvoiedansta chambre'
(Ha a legkisebbzailesz'visszazavarlak a szobddba')
a melleknevelmoinselozi
b) Haazegytktag,,kevesebb"mint a mrisik'
meg:
Jean est moins adroit que Gry"
(Jeankevesb6iigYes,mint GuY')
 I I I . 5 .A M E L L E K N E V 99

Ce restaurantest moins hon que l'autre.

(Ez a vendeglcikev6sb6j6, mint a m6sik.)

5.3.3.A felscifok(le superlarif)

A koz6pfokri alakot hathrozott n6vel6 el6zi meg:

Celui-ld est I'hitel le plus cher de la ville.

(Ez itt a v6ros legdr6grlbbszrillodrija.)
Voild la femme la plus intelligente.
(Tess6k,ez a legokosabbasszony.)

Mncrscvz6srK: lo A fels6fokir meil6kn6vcsak hatdrozott f6n6vi cso-

porthcz kapcsol6dik.
2' Ha birtokos determindnsvezetibe a f6nevet,akkor
is hat6rozott n6velo6ll a mell6kn6vialak elott:mon
ami le plus gentil (a legkedvesebbbariitom).
3o Ha a mell6kn6vi jelzd a fon6v elcitt illl, torlodik a
fels6fok hathr ozott n6velcije:

la maison la plus grande -, Ia plus grande maison

mon problime le plus sirieux --+mon plus sdrieux
problime
(le flm le meilleur) ---,le meilleur film

4" Gyakori 6talakit6s:

le gargon le plus gentil --' le plus gentil desgurgons

5o Mivel a felsofokot a koz6pfokt6l csak a hatilrozott

n6vel6 kiilonbozteti meg, bizonyos mondatok k6t-
f6lek6ppen6rtelmezhetok:

Sylvie est la plus belle.

(I. Szilviaa legszebb.)
(II. Szilviaa szebbik.)
100 IH 5 A WIELLEKNEV

5.4. A mell6kn6vb6vitm6nYei
5.4.1.Minden mell6knevetmegelozhethat6roz6sz6:

tri.s grand, vraimentlong, tellementlottrd

5.4.2.Minden mell6knevet kovethet hasonlit6 hatar ozoszo'.

It est.firtile commeun chien.(Hris6ges,mint egy kutya')

Il est aussifidele qu'un chien.
(Olyan htiseges, mint egYkutYa.)

5.4.3.Bizonyos mell6kneveknekprepozici6svonzatuk is lehet.

ai Mell6knevek de PrePozici6val:
(k6pes
asd de dix ans, amoreuxde ... (szerelmesbel6),capablede " '
ri), certain de ... (biztos benne),contentde " ' (oril nekr)' different
r/e . .. (kiilonbozik t6le), dignede .. . (m6lto tit), dmu de ' ' ' (meg van
hatva iole), enchantide . . . (el van ragadtatva tole),Jier de . . . (biiszke
ra),ialouxde..'(f6lt6keny16),originairede"'(valahonnanszarma-
'
z6),plein de ... (televalamivel), proche de ' ' ' (kozelhozzh)' sitr de ' '
(biztos benne) stb.
b) Mell6knevek d PrePozici6val:
apte d... (alkalmas ra), accoutumid "' (hozzirszokott)' favorable
d... (kedvezb szitmilta),fidite ri "' (htis6ges hozzd)' egal a "'
(egyenl6 vele), habitu| d .-' (hozzitszokott), identique d "' (azonos
vifil, pareil d ... (hasonlo hozz6),prat d.. . (k6sz rir), sensibled . ..
(6rz6kenyvalamire); supirieur d ... (felette iilo), utile d ... (hasznos
sz6mdra) stb.
c) Mell6knevek en PrePozici6val:

pauvreen ... (valamiben szeg6ny),riche en ' " (valarnibengazdag)

stb.
 I I I . 5 .A M E L L E K N E V 101

MncrEcvznsEK: lo Az el6bbi mell6knevek egy r6sz6nela prepozici6

utiln frin6vi igen6v is rillhat: capable, certain, con-
tent, digne, imu, enchantd,fier,sfir, apte, accoutu-
md, habitui, pr€t. P6ld6ul:
Je suisfier de mon fls.
(Biiszke vagyok a fiamra.)
Je suisfier de le connattre.
(Biszke vagyok, hogy ismerem <it.)

2" N6hriny mell6kn6vnek que_vel kezd6dri mell6k-

mondat is lehet b6vitm6nye.p6ld6ul:contenr,cer-
tain, sftr (l:isd VII. 3.2.2.).
3" Szem6lytelenszerkezetekbenaz a) pontban felso_
ut6n
is6uhar
;:'li*1*lTT??#:s.meu6knevek
Il est impossiblede faire ce travail.
(Lehetetlenelv6gezniezt a munk6t.)

5.5. A mell6kn6vijelz6 hetye a f6n6vi csoportban

A mell6kn6vi jelzci dltaliban a f6n6v ut6n helyezkedik el: un livre
.frangais, un manteau chaud, une voiture rouge.
5.5.1.N6hiny rovid mell6kn6v 6ltal6banmegelozia f6nevet.
Sz6muk csek6ly,de rendkiviil gyakoriak: bon, beau,grand, gros,haut,
jeune,joli, long, mauvais,nouveau,petit, vieux stb.
Ide tartozik m6g:
autre, mdme6s a sorszd:mnevek. p6ld6ul:

une bonnesoupe,unjeune homme,les nouveaux

fitms, le m\me jour

Mrcrrcvzrssr: lo Mindig a f6n6v mogott 6ll a mell6kn6v,ha b6vit-

m6nye van:
une haute tour -->une tour haute de 300 mitres
un grand pays --+unpals plus grand que la Hongrie
une bellefemme --+unefemme plutilt belle
︹υ
つん

II1 5 A MELLEKNEV

2' Ha a b6vitm6ny a tris, tout, trop vagy si hatdrozo-

sz6. mindk6t sz6rendlehets6ges:
une tris bonnesoupe; une soupetrds bonne
3o Az el6bbi mell6knevekkoziil n6h6ny annyira osz-
szeforrt az ot koveto f6n6vvel, hogy elvesztette
eredetijelent6s6t.

Ha eredetijelent6sbenakarjuk haszn6lni,a f6n6v mog6 helyezziik:

un grand homme(nagy /jelent6s/ ember)

un hommegrand (magasember)
la bonnefemme (a j6 asszonY)
unefemme bonne et gindreuse
(egyj6s6gos, nagylelkii asszonY)

5.5.2.Vannak mell6knevek, amelyeknekjelent6seatt6l fiigg, hogy a

fon6v elStt vagy mogott 61lnak-e:
des meublesanciens I'ancienpresident
(r6gi britorok) (a volt elnok)
un gargon brave des bravesgens
(brltor firi) (der6k emberek)
une mort certaine une certaineid,le
(biztos hal6l) (bizonyos gondolat)
un tissucher mon cher ami
(driga szovet:sokba keriil) (drdga bar6tom: kedves)
l'anndedernidre la dernidreannie
(tavaly) (az utolso ev)
unefemme pauvre unePauvrefemme
(szeg6ny,p6nztelen) asszony)
(szeg6ny,szerencs6tlen
une maisonproqre sa Pro7re maison
(tiszta hdz) (a saj6t h6'za)
un hommeseul un seul homme
(magrinyosf6rfi) (egyetlenegyf6rfi)
 III. 5.A MELLEKNEV 103

une remarque simple une simple rematque

(egyszenimegjegyz6s) (csup6n egy megjegyz6s)
une histoire vraie son vrai nom
(igaz tort6net) (az igazi neve)

5.5.3. N6h6ny, 6ltal6ban hiitul ril6 mell6kn6v meghatdrozott kifejezl-

sekbenelcirekeriil. Szab6lynem 6llithat6 fel, eznyelvhaszn6latik6rd6s.
P6ldriul:deshomme,s libres,despa1'sribres(szabademberek,orsz6gok),
de la libre entreprise(szabadviillalkozils).
5.5.4.A v6laszt6kos
irott nyervbenn6haelorehelyeziink
riltal6banh6tul
szereplcimell6kneveket* igy bizonyos6rzelminyomat6kot kapnak:

Nous nous heurtonsd d'immensesdifficultes.

(Hatalmasnehezs6gekbe iitkoztink.)

5.5.5"Mikor nem keriilhera mell6knevi.ielz(ta fon6v el6?

tui Ha a mell6kn6va fon6vdltaljelzettdolog.egyenvalamilyenkategir-
riahoz (foidrajzi. nemzeri,kulturflis, tu<1om6nyos
stb.j tartoz6s6t
jelz):

le peuplefranguis (a francia nep) .

la vie litteroire(.azirodalmi elet)
une kti bblogiclue(biol6giai torv6ny)

lt i Ha a rnellekneva fonev 6lter jelzert dolog fizikai tulajdonsdgait

(tbrnia" szin stb.) jelzi:

une tsble ronde (kerek asztal)

un .tt.t.lorouga

c) Ha a melleknevnek
bcivitm6nye
van (lasdIII. 5.5.1.1", 2.).
5.5.6. Ha egy fcln6vnek tobb mell6knevijelzcije van, 6s ha az egyrk
mellekn6va jelzos fdnevre,teh6t a sz6kapcsolatravonatkozik. akkor
104 I I I . 5 .A M E L L E K N E V

ez keriil t6volabb a fon6vtol. (A magyarban ugyanez a helyzet, csak

forditott i16nyban.)

---------l r-------:r-
,ffir, hong r o i'snter ve'i IIetrx (csod6lat os t-t-ltr
fi* fiTttI

5.6. A f6n6vtdl elszakad6mell6kn6vijelz6 (l'adjectif d6tach6)

jelzo (16sdIII.
Ha a mell6kn6v nem meghalhroz6,hanem 6rtelmezo
4.2.), akkor sziinet (vesszo)viiasztja el a fon6vtol:

Le gargon,tout content,s'estcouchi.
(A frf nagyon el6gedettenlefekiidt.)

Az alanyhoz kapcsol6d6 6rtelmezoi jelzoi mell6kn6v mozgathat6 a

mondatban:

Tout content,le gargon s'est couchd.

Le gargon s'est couchi, tout content'

Az ,.elszakad6" mell6kn6vi jelz6nek a magyatban 6ltal6ban hattnozo

felel meg.
MnCrscyzfs: Az elszakad6mell6kn6v szem6lyesn6vm6si alanyhoz is
kapcsol6dhat,de csakis elmozditott helyzetben:

Tranquille, elle commenpad parler'

(NYugodtan besz6lnikezdett.)

- A vonatkoz6 mell6kmondat,mint jelzo (l6sd VII' 5')'

 ︵υ
くジ
II1 6 И Pス RT/CrPど MINT JELZO

6. A participe mint jelzo

Az irott nyelvben a qui-vel bevezetettvonatkozo mell6kmondatok
participeprisent-os szerkezett6alakithatok (a participeprisent k6pz6s6-
161l6sd Y. 2.2.9.):

Les artisteshongroisqui viventd I'etrangerontfait une exposition

d Budapest.
(A knlfoldon 6lo magyar mriv6szekki6llit6st rendeztekBudapes-
ten.)
--+Les artistes hongrois vivant d l'dtranger ont
fait une exposition
d Budapest.
(A kiilfoldon 616magyar mriv6szekki6llit6st rendeztekBudapes-
ten.)

A participe prdsentnem egyeziksem nemben,sem sz6mbana jelzett

fon6wel!
6.1. A participe pr6sent 6s az adjectif verbal
Az adjectif verbal (ig6b6l k6pzett mell6kn6v) ugyanolyan m6don k6pz6-
dik az ig6b61az -ant k6pz6vel,mint a participe prisent, a mondatban
azonbanteljesenm6sk6nt viselkedik.
Az adjectif verballehet6llitm6nykieg6szit6is, nemcsakjelz6, egyezlk
a fon6wel nemben 6s sz6mban,6s nincs b6vitm6nye.
A participe prdsent nem lehet 6llitmrlnykieglszitl, viitozatlan az
alakja,6s majdnem mindig van bcivitm6nye.
Adjectif u.erbal:

des livres amusants(szorakoztat6 konyvek)

des hist oir es amusantes (szorakoztat6 tort6netek)
Cette histoire est amusante.(Szorakozlat6 ez a tortenet.)
106 III.6 И PttRrrCrPど MINT JELZ0

Participeprdsent:

Ces histoires,amusantle public, ont beaucoupde succis.

(Ezek a kozons6get szorakoztat6 tort6netek nagyon sikeresek')

Rosszmondat lennea /*Ces histoiressont amusantle public,) hiszena participe present

nem lehet rillitm6nykieg6szito.
Rosszmondat lenne a (*Cette histoire est amusantetout le monde), hiszenaz adjectif
verbal-naknem lehet bcivitmenye.
Rosszmondat lenne a /*Ces histoiresamusantont du succis),hiszena participe prdsent
nem dllhat bc5vitmenyn6lkiil.

Mecrec;vzEs:A magyarban mindkettonek a folyamatos mell6kn6vi

igen6v felel meg.
6.1.2.Bizonyosesetekben az adjectif verbal6sa participeprisent helyes-
irdsa is ki.ilonbozik

adjectif'r'erhal; C'est.fatigant. (Ez f6raszto.)

prcsent; urtvoyage.fatiguant tottt le monde
parr"ir:ipe
(mindenkit ldrasztoutazds)
llyenekmeg:

r:onvaint-ont,-econvainquanl(meggyozo)
dquivalenl,-e- ecluivolant
(egyenertekii)
- ntgligeant(hanyag,valamit han-vagolo)
negligent.-e stb.

6.2.Ha a participepr6sentmeghatriroz6ielzo,nemrnozdithatriel a jelzett

fiin6v miigiil:

Les enfttntsse sentant.fatiguesse sont cottr:his.

(Azok a gyerekek,akik f6radtnak 6reztekmagukat,ief'ektidtek.)
 III. 6. A PARTICIPE MINT JELZ6 107

Ha a participe prdsent 6rtelmezojelzci, vessz6 valasztjael a jelzett

fcin6vtcil,6s minden tov6bbi n6lkiil elmozdithat6 onnan:

Les enfants,se sentantfatigues, se sont couchds.

Se sentantfritiguds, les enfantsse sont couchds.
(A gyerekek,fdradtnak lrezven magukat, lefekiidtek.)
(A gyerekeklefekiidtek, mivel f6radtnak 6rezt6kmagukat.)

MrcrEcvztsEr: lo Az 6rtelmez6participe pr6sent iitar|,ban az arany-

hoz kapcsol6dik.
2o Az 6rtelmez6participe pr6sentnemcsakvonatko-
26, hanem hataroz6i (tobbnyire okhat6roz6i) mel_
l6kmondatnak is megfeleltetheto.Magyarra sok_
szor hat6roz6i igen6vvelis fordithat6.
3' Akdrcsak az ,,elszakad6"mell6kn1v,az 6rtelmez6
participe pr6sent is kapcsol6dhatalanyi szem6lyes
n6vm6shoz,de csak elmozdftott helyzetben.

Ayant peur des sesparents, il n'osapos rentrer.

(Mivel f6lt a sziileitol, nem mert hazamenni.)

4" A magyar folyamatos mell6kn6vi igen6v a besz6lt

nyelvbenis haszn6latos,a participe pr6sentviszont
irott nyelvi alak.
5" A participe pr6senta mondat ig6j6velegyidejricse_
lekv6stjelez.
6.3. A participe pass6mint jetz6
Ha jelzoi (vonatkoz6)mell6kmondatbanpasszivigealakszerepel(l6sd
IX. 6.), torolheto a vonatkoz6 n6vm6s6,saz Atreige, s igy a participe
passd lesz a jelz6:

On invitera une chanteusequi est connuedu public.

--+On invitera une chanteuseconnuedu public.
(Egy olyan 6nekesn6thivnak meg, akit ismer a kozons6g.)
００
︹︶

II1 6.И PttRTrCrPど MINT JELZO

MscncyzEsnr: l" A jelzoi participe pass6egyezik nemben 6s szSm-

ban a fon6wel.
2o Hatoroljiik a de'vel bevezetettcsoportot, a parti-
cipe pass6ak6r mell6kn6vnekis tekinthet<i:

une chanteusecoltnue(ismert 6nekesno)

3o Az 6rtelmezojelz6i participe pass6elmozdithato,

[*ff-rq*T;:*#l;i?j#
connuesdu public, demandentcher'
Ces chanteuses,
(Ezek az 6nekesn6k,akiket ismer a kozons6g,tirl sokat k6rnek.)
Connuesdu public, ces chanteusesdemandentcher'
(Ezek az 6nekesn6k, mivel ismeri oket a kozons6g, tirl sokat
k6rnek.)

6.3.1. A participe passi comPosi

Ha a qui-vel bevezetettvonatkoz6 mell6kmondat osszetettigeidciben
rill6 ig6t tartalmaz, akkor a qui torleseut6n a seg6dig6tparticipe pri-
sent-nh (ayant - dtant) alakithatjuk:
Meghatarozf ielz6:

Les enfantsqui ont peu dormi se sententfatiguds'

'-+Les enfantsayant peu dormi se sententfatiguds'
(Azok a gyerekek,akik kevesetaludtak, friradtak.)
 I I I . 7 .A T o S E V IJ E L 7 . 6 109

Ertelntezdjelz6:

Marie, qui a beaucouptravailld, tombe de/'atigue.

-- Marie, a1,antbeaucouptravailk, tontbede.fatigue.
--+Ayant beaucouptravaille, Marie tombe de
fatigue.
(M6ria, aki tril sokat dolgozott, majd osszeesik.)
(M6ria, mivel tril sokat dolgozott,majd osszeesik.)

MEcrrcyzEsEK:lu Az etunt torolheto:

Cesenfants,dtant arrivesen retard,doiventattendre.

-'* Ces enfants,arrives en retard, doiyent attendre.
--+Arrivis trop tard, cesedants doivent attendre.
(Ezekneka gyerekeknekv6rniuk kell, mivel k6s-
ve 6rkeztek.)
2' A participe pass6compos6 a mondat ig6j6hezk6-
pest el<lidejricselekv6stjelez.
3' A participe pass6compos6kizinolaga v6laszt6kos
irott nyelvben haszn6latos.

7. A f6n6vi jelz6
7 . 1 , P r e ip 6o sz たt t n l v i cttPOrt mint jelz6

″沌θ bαg″で 夕刀θr (aranyg〕 町rt)

絶 惣 こ
陥ど惣s dぅ
d Ia montagne

乃 協 た わ r β 姥 初θ″″ r 2 . ( I t t a b a t y a m k 6 n y V e . )

Az elolj6r6k haszn|lathr6la vL 2. fejezetbensz6lunk r6szletesebben.

110 I I I . 7 . A F o N E V IJ E L Z 6

jelzo
7.1.2,A de prepozici6valbevezetettfon6vi csoport mint
a ) Ha a fon6vnek van determin6nsa,akkor tLltalabana ,,birtokost"
jeloli:

lesprofesseursde ce lycde (ennek a gimn6ziumnak a tan6rai)

les secretsde nosfilles (a l6nyaink titkai)
la politique de la France (Franciaorsz6gpolitikdja)

b) Ha a fon6v el6tt nincs determin6ns,akkor mell6kn6vi6rtelme van:

lesprofesseursde lycie (a gimn6ziumi tanirok)

l'6cole defilles (LlnYiskola)
I'histoire de France (a francia tort6nelem)

Mrcrscyz6s: A fon6vi jelzo nem t6vesztendcitisszea fon6vi determi-

n6nssal(l6sdIII' 3.13.3.)

une tassede cafd (egY cs6szek6v6)

une tassed cafd (egYk6v6scs6sze)

7.1.3. Fonevi jelzos fon6v vagy osszetettfon6v?

A cletermin6nsn6lkiili prepozici6sfon6vi jelz6 6ltal6banegys6getalkot
ajelzett fonevvel - azilyen szerkezeteketosszetettszonak tekintjiik,
amely nem bonthato meg:

le port de pAche(hal6szkikot6)
'- le port de pAchepittoresque(a festoi hakiszkikoto)
(*le port Pittoresquede P€che)

7.1.4, A determin6nssalrendelkez6prepozici6sf6n6vi jelz6s szerkeze-

tek magyar megfelel6ibentobbnyire mell6kn6vi igen6v szerepel:

le crayon sur la table (az asztalon lev6 toil)

 IIt. 7.A ToNEVIJELZ6

la maison dans la for|t (az erd6ben itllo h6z)

la lutte pour le ddsarmemenl(a leszerel6s6rt folytatott harc)

MrcrrcvzEssK: lo Yigyitzzunk, hogy francidra tort6no forditilsnil az

ilyen mell6kn6vi igeneveketne forditsuk le!
*
2o Ha a prepozici6 de, akkor miis a helyzet, hiszen
birtokviszonyr6lvan sz6:

Ies arbres de la for€t (az erd6 f6i)

7.2. Prepozfcidndlkiiti f6n6vi csoport mint jelz6

7.2.1. Meghatfnozo jelzok6ntnulla determin6nsavan, 6s nem mozdit-
hato ef a jelzett fon6v mogiil:

les partis .frdres(a testv6rp6rtok)

la televisioncouleur (szinest6v6)
un mddicamentmiracle (csodagy6gyszer)
la rue Balzac (,a Balzac utca)
le match France-Hongrie
(a Magyarorsz6g-Franciaorsz6gm6rkoz6s)

7.2.2. Ertelmez6 jelz6ktnt elhagyhat6,ermozdithatoa jelent6smegv6l-

toztat6san6lktil. Tulajdonk6ppenvonatkoz6 mell6kmondatnakfelel
meg.

M. Dulac, qui etait I'avocatde mon ptre, estntort.

(Meghalt Dulac irr, aki ap6m iigyv6djevolt.)
--+M. Duluc, I'avocat de mon pire,
est mort.
(Meghalt Dulac irr, ap6m iigyv6dje.)
--+L'avocat de mon pdre, M. Dulac,
estmort.
M. Dular., qui est avocat,connait bien lesgens.
--, M. DulaL',avocqt, connait bien
lesgens.
(Dulac fr, aki imivel/ iigyved,j6l ismeri az embereket.)
 今４

I I I . 8 . S P E C I A L I JSE L Z 6 K

jelzok
8. Speci6lis
Nehany elvont fon6v ut6n que-velbevezetett(nem vonatkozo) mell6k-
mondat is lehetjelzo:

J'ai I'imprcssiortque Iu as raison'

(Az az 6rz6sem,hogY igazadvan')

Ha a fomondat 6s mell6kmondatalanya azonos, fon6vi igeneves

atalakit6stkell vegrehajtani:

J'ai I'impressiond'avoir raison.

(Az az.6rzesem. hogYigazamvan.)

Szdmosolyan eivont ftjn6r'neklehet de* f(inevi igen(t' szerkezetri

jeizcije,amelyneksoha sincsque-velbevezetett(nem vonatkozo) mel-
iekrnondati ielzoje: I'dge, ta lhance, le cow'ag3,lu .force, I'ttt'trtsitttt
(alkalom), la po'tsibilite,le temps stb.

Je n'ai Pas le temPsde bavarder'

(Nincs idom, hogY fecsegiek.)
Nousavonsla possibilitede partir pour la France'
(Lehetosegi.ink nyilik 16,hogy Franciaorsz6gba utazzunk')
J'tti passi t'dge de m'intiresser iI tottt ('ela'
lVai finottem abbol a korbol, hogy ilyesmierdekeljen')
 IV l A PRONOMINALIZACIO

IV.
A n6vm6sok
(les pronoms)

l. A pronominaliz6cio
(a fonevi csoport nevm6ssaltortencjhelyettesitese)
A nevmdsokolyan szavak,amelyekkelfcin6vicsoportokathelyette-
sithetiink. Ez a helyettesit6s(a pronominalizitcio) az esetekjelentcis
16szeben kotelezo:

J'ai demand6,d,nton ami potrquoi i/ ne voulait pas venir.

(Megkerdeztema bar6tomat,miert nem akar jonni.)
Paul a rencontr6 unefemme qtt'il connait depuis longtemps.
(P6l egy olyan novel tal6lkozott,akit reg6ta ismer.)

E mondatokhasznilhatatlanok. ha nem hajtjuk vegrea nevm6sit6st.

Van. amikor fakultativ a nevmiisitas:

On a vu un filnt. -- Ce.film est merveilleux.

Il est nervcillcut.

| .l . Gyakorlatainkbanhelyettesft6salztt az adott mondatbanlevti f6n6vi

csoport n6vmdsitdsrit6rtjiik:

Le professeura cherchele livre. --+Il I'a cherche.

A besz6dfolyamat6bana helyettesit6sterm6szetesbn
a mondat folytatil-
sdbantort6nik:

Le professeura cherchi le livre et il I'a trouve.

114 IV I A PRONOMINALIZACIO

A helyettesit6st teh6t nem szabadmechanikusmriveletnektekinteni.

P6ld6ul azt fogjuk mondani, hogy a hat6rozott fon6vi csoportot t6rgyi
szerepbenle,la, les, ahathrozatlant pedig en helyettesiti,teh6t:

Je vois les iolies fbrntnes.--+Je les vois.

Je vois de(s) jolies Jbmmes. --+J'en vois.

De a folyamatos szovegbenezt kltjuk:

Du moment qu'il voit de(s) jolies femmes,il les invite.

(Ha szepnoket l6t, azonnalmeghivjaoket.)

Itt ugyanis mar nem a de(s) .joliesJbmmes,hanem az arra visszautalo

helyett szerepela n6vmas.Teh6t a teljesmechanizmus:
ces.jolies.femmes

(il invite cesjolies femmes)

Du momentqu'il voit de(s)jolies.femnxes,
- il les invite.

A kozbiilso l6p6srecsak a besz6lotudat6ban keriil sor.

1.2,A n6vm6sokhaszn6latakora helyettesitett fcin6vicsoporteltal6ban
m6r elofordult a besz6dben,a besz616partnerek m6r tudnak r6la.
Bizonyosesetekben azonbana n6vm6smegel6zhetia megfelelofon6-
vi csoportot,mintegy elorejelzi arrnakfelhangz6s6t(ldsd lX. 10.):

r′ごドrんで`rrィ /3ア
1【でたと でrrと
r
-V
Oui ast Durli ((, soir? Luurartt.

1.3.A ndvmrisoksajdtoscsoportjdtkdpriselik a szemdlyesn6vmis els66s

mdsodik szemdlytialakjai fie, tuo nous,vous).
Ezeknem fcin6vicsoportothelyettesitenek,hanema besz6lgetesrtisztve-
vciitjelzik. A hagyom6nyokes a nyelvtanul6sgyakorlati szempontjai
arra osztonoznek"hogy egy fejezetbent6rgyaljuk oket a nevmzisokkerl,
holott nem azok.
 て，
IV 2 A NEVMASOK FAJTAl

1.4. A n6vmisok arra is k6pesek,hogy eg6szmondatot vagy hosszabb

sziivegr6szthelyettesitsenek:

Je le comprends.

Bizonyos esetekbenmelldkneveketis helyettesithetn6vm6s:

Tu es triste 2 (Szomorri vagy?)

Oui,je le suis.(Igen, az vagyok.) (L6sd IV. 2.1.8.)

2. A n6vm6sokfajt6i
Szem6fyesn6vmfsok (pronoms personnels):je, tu, il, on, en stb.
Mutat6 n6vmdsok(pronoms d6monstratifs):ce, celui, cela stb.
Vonatkoz6 ndvmdsok(pronoms relatifs): qui, que, dont stb.
K6rd6 ndvmisok (pronoms interrogatifs): qui, que, quoi stb.
Birtokos ndvmdsok(pronoms possessifs):le mien stb.
Mennyis6gn6vmdsok (pronoms quantitatifs)'.t ous,chacun,p lusieurs stb.
(pronoms ind6finis):n' importe qui, quelqu'un
Hat{rozatlan,rndvmdsok'o
stb.
2.1. A szem6lyesn6vmdsok(pronomspersonnels)
Az elso 6s m6sodik szemelya kommunik6ci6 resztvevoitjeloli, a har-
madik szemelyhatarozottfSntvi csoportothelyettesft A himnem, no-
nem megkiilonboztet6jel6t csak az ,,igazi", a harmadik szem6lyrin6v-
m6s viseli.
A franci6bana magyarn6lfontosabb szerepevan a szemdlyesn6vm6-
soknak. A magyarban ugyanis azigevdgz6d6sek jelzik a szemllyt (ld-
tok , latsz stb.), valamint azt is, hogy a mondatnak van-e tirgya ( latok,
latom, ldtlak). A magyarbanigy az ige mellett a szem6lyes n6vm6stcsak
nyomat6k esetdnhaszn6ljuk. A franci6ban a vois, voit, voient a je, tu,
il, ils nlvmasok haszn6latan6lktil teljesenegyform6nhangzana,a latok,
littom alakokat a francia csak a szem6lyesn6vm6st6rgyesetrialakjrival
tudja megkiilonboztetni:je vois,je le vois.
116 IV 2 A NEVMASOK FAJTAI

n6vm6shangsflytalanalakjai (formesatones)
2.1.1.A szem6lyes
Az iglhez szorosan kapcsol6d6 hangsrilytalan szem6lyesn6vm6sok
mzis-m6salakkal jelzik, hogy a mondatban az alany, a targy vagy a
.,r6szes"szerep6ttoltik-e be. (Tudjuk,hogy a f6neveknem v6ltoztatj6k
alakjukat a mondattani f'unkci6 szerint. Alanyesetrol,t6rgyesetrol,
r6szesesetrol teh{it csak a szem6lyesn6vmdseset6nbesz6lhetiink.)

Alanyi T6rgyi R6szes Visszahat6

Szdm Szem6ly szerepben szerepbenszerepbenszerepben
・
Ｊ
Ｃ的

ｍ ｔ
ｅ     ・１
1. Ine mc

ｅｌ
Egyes 2. tc te

ｕ
3. 11 ellc lc la Se
１

ｎ
。

ｎ
。
ｕ
ｓ
ｕ ｕ
ｓ ｓ
ｎ Ｖ ﹁
０ ０ Ｓ
ｕ ｕ

(On) nous
２

。 ｅ
ｕ ｒ
ｓ
ｖ ｌ
。 ｅ

ｖ ｉ

T6bbes vous
３

ｕ
止

elles Se

MrcrEcvzfsEK: lo A vousegy besz6l6partnert is jelezhet,ha azt ma-

g6zzuk. (A tegez6svalamivel ritk6bb, mint a ma-
gyarban.)
2 Abeszllt nyelvben gyakran szerepelon a nous he-
lyett alanyi szerepben.A tobbi szerepbenmegma-
tad a nous:

On viendrad deuxheures.Tu nousattends?

(Kettoreitt lesziink.Megv6rszminket?)

Az on 6ltal6nosalanyt is jelol: On parle.frangais.

(L6sdIV. 2.1.6.)
3 Az els6 6s m6sodikszem6lytialakok (az on-t is
bele6rtve)term6szetesen csak szem6lytjelenthet-
nek.A harmadikszem6lyri alakokalanyi,trirgyi6s
visszahat6 szerepben dlettelentis jelezhetnek,
de a
lui 6s a leur csak6l<irevonatkozhat.
 ，′
I V . 2 . A N E V M A S O KF A J T A I

4 Ha az ige magenhangz6val kezdtidik:

- je - j' me --,m' te --+t' le,la -, l' se -' s',
- a nous, vous, ils, elles,les eset6nkotelezo a liai-
son,
- a fesztelenbesz6lt nyelvben gyakran: tu'-+ t':
T'as vu ? (L6ttad?).
5o A nemetcsak a harmadik szem6lytialakok k6pesek
jelezni (alanyi illetve egyessz6mritingyi szerepben),
de a kapcsol6d6 mell6knevek,participe pass6k6r-
telemszerrienviselik a nonem jegy6t:
Marie: Je suisheureuse.

6" A helyettesitettf6n6vi csoport tobbes sz6m6t be-

sz6dbencsak akkor j elziaz alanyi n6vmds'ha azige
maginhangz6val kezd6dik:

il narle I ...
;;;;;;;,,f rl nanrr
il arrive [il aniv]
ils arrivent [ilzaniv]

'7'
Haahatarozottfon6vi csoport nem szem6lytjelez,6s
a jelzettdolog teljeskategoriifi|t jelzi (III. 3.4.4.a)'
akkor tdrgyi szerep6ben illtali.t,an nem a le, la,
hanem a ga (cela) helYettesiti.

J'aime ce livre. -+ Je l'aime.

Viszont:
J'aime le lait. --+J'aime ga.

8' A visszahat6n6vm6s(pronom r6fl6chi)

Ha a tirgy vagy a ,,r6szes" tgyanazt a szem6lyt
vagy dolgot jeloli, mint -az alany; akkor els6 6s
００
IV 2 A NEVMASOK FAJTAI

m6sodik szem6lybena me, te, nous, yous, harmadik

szem6lybenszdmt6l, nemtril fiiggetleniil se haszn6-
land6:

Elles se lavent. (Mosakodnak.)

- Ne felejtsiik, hogy a visszahat6n6vm6s r6szes

esetriis lehet:

Je me suisavoui Ia vdriti.
(Bevallottam magamnak az igazsitgot.)

- Hogyan ismerhetofel, hogy a visszahat6n6vm6s

r6szesesetri?Ha a visszahat6n6vm6ssalrendelkez6
ig6nek a n6vm6son kivi.il m6s prepozici6 n6lki.ili
bovitm6nye (teh6t t6rgya) van, akkor a visszahat6
n6vm6sr6szesesetri:

T6rgyeset:Elle s'est lavee.(Megmosakodott.)

R6szeseset:Elle s'est lavd les mains.
(Kezet mosott.)

Ezt tudnunk kell, hiszen ennek a participe pass6

egyeztet6s6n6l fontos szerepevan (liisdV. 5.2.3.b).
- A r6szesesetri visszahat6 nevm6s feleslegess6
teszi a birtokos determin6ns haszn6lat6ta testr6-
szekneveel6tt (l6sd III. 3.4.4.b):

Je me lave les mains.

A visszahat6n6vm6stobbes sz6miralakjai kolcso-

nos n6vm6sk6ntis felfoghat6k:

Nousnous regardons. (I. Magunkat n6zzilrf..)

(IL Egym6st nezzik.)
 lV.2. ANEVMASOKFAJTAI 119

Ils s'aiment (I. Szeretikmagukat.)

(II. SzeretikegYm5st.)

A kolcsonos n6vm6s is lehet t6rgy- vagy r6szes

esetii:

T6rgYeset:Nous nous sommesvus.

(Lattuk egYm6st.)
R6szeseset:ly'ottsnoussommesdonndrendez-vous'
(Tal6lk6t adtunk egYm6snak.)
hangsulyosalakjai (formestoniques)
n6vm6son6116,
2,1.2,A szemelyes
Ha a szem6lyes akkor hang-
n6vmfs on6ll6an vagy prepozicioval611.
vdltoznak:
suly esik r5. s alakjai a kovetkezok6ppen

H a n s s u l v t a l aanl a k o k Hangsrilyosalakok

lanyl Targyl
ハ、 Rも szcs prc鰐
:払val

mol mol a lllol chezmoi

IOI toi ぶt o i chez toi
Iui lui ぶi t l i chezlui
elle ia lui elle elle よc l l c chez elle
SC SC soi a s o i chez soi
nous nous nous nous nous a nou cheznous
VOLIS VOTIS VOUS VOUS vous a votis chezvous
ils les ieur - eux eux a cux chezeux
elles les leur elles elles a e l l c s chez elles

Valamcnnyt hangsLllyOs alak‐ csak szcm61vrc vonatkozhati

120 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI

Mikor hasznaljukciket?

a) Kotelezl a haszndlatuk,ha oniill6an, teh|t az ige n6lkiil 6llnak:

Qui veutpartir ? Moi. Lui. Elle.

(Ki akar elmenni?nn. 6. 6.1
Qui a-t-il invite ? Moi. Toi. Nous. Eux. Elle.
(Kit hivott meg?Engem.T6ged.Minker. 6tet. 6t.)
Il est plus fort que toi. (Errisebb,mint te.)
C'est moi. C'est lui. C'est nous.l

b) Kotelezo ahaszniiatuk prepozici6 ut6n:

Je vais avec toi. (Veled megyek.)

Je peux comptersur eux. (Szrlmithatok r6juk.)

c) Koteb)6 a haszndlatuka kiemelciszerkezetben

(l6sd IX. ll.):

Je I'inviterai. --+(C'est lui que j'inviterai.)

Il faut leur teldphoner.--+(C'est d eux qu'il faut t6l6phoner.)

d) Igen gyakori a besz6lt nyelvben, hogy a hangsrilytalan n6vm6st

hangsirlyosalakjrival megdupl6zzuk:

Moi, je n'y comprendsrien.

(En ebbol semmit sem 6rtek.)
Je ne l'aime pas, lui. (6t nem szeretem.)

A hangsflyosalak 6llhat a hangsrilytalann6vmdselott, de rillhat

a mondat veg6nis:

Toi, tu es toujours contre! Tu es toujours t'ontre, toi!

(Te mindig ellentmondasz!)

(Ldsd m6g IX. l0*l l.)

I Az eux es e//esel<itt a v6laszt6kosnyelvhaszndlatban
Ce sont 'illhat.
C'est eux. - Ce sont eux.
 ●ん
iV 2 A NEVMASOK FAJTAI

e) Felsz6lit6 m6dban a tdrgy- 6s r6szesesetrime-bol ntoi'lesz,a

visszahat6te-b6l toi:
Emmine-moi. (VigY6l el engem!)
Donne-moipa. (Add ezt nekem ide!)
Coiffe- t oi. (Fesiilkodj6l meg!)
Lave-toi les ntains.(Mosd meg a kezed!)

VIcvAzlr! A le, la, les, lui, leur, valaminl a nous 6s voas nem
vdltoznak a felsz6lit6m6dban:

Fais-\e.1(Tedd eztt)Accompagne-le.(Kis6rd 6t el!)

Invite-la. (Hivd meg 6t!)
Regarde-les.(N6zd csak <iket!)

valamennyi',h6tracsapott" n6vm6s
Tilt6s eset6nterm6szetesen
visszakeriil hangsulytalanform6j6ban - az ige el6, p6ld6ul:
-

Ne m'emminepas. Ne me donnerien. Ne te coffi pas.

MrcscvzssEr: 1o A hangsrilyos alakokat nyomat6kosabba teszi a

hozz|juk kaPcsol6d6 -m€me:

Je le ferai moi-mdme.
(Magam fogom megcsin6lni.)
Nous-mAmes.(Mi magunk.)
Il ne pensequ'd lui-mAme.
(Csak magdra gondol.)

2o A visszahat6n6vm6shangsirlyosalakjiinak (soi) a
haszn6latakorl6tozottabb,mint gondoln6nk. Az
6lcire,elettelenreegyardntvonatkozhat.
A le, ta, /es egy6bk6ntterm6szetesen
Je le fais. [3lafe]
Fais-le.[felo]
A le, la, /esegy6bk6ntterm6szetesen6lore. elettelenreeqyar6ntvonatkozhat.
122 IV 2 A NEVMASOK FAJTAI

dnmaga 6rtelemben iltaklban a lui, elle, eux, elles

(+ m2me)alakokat haszn6ljuk:

Elle ne peut compter que sur elle-mame.

(Csak saj6t magiira sz6mithat.)

Csak akkor haszn6ljuk a soi-t, ha az alany 6ltal6-

nos ertelmri:personne(senki),tout le monde,chacun
(mindenki), on (az ember), illetve ha az alany sze-
m6lvtelen:

Tout le monde travaillepour soi.

(Mindenki mag66rtdolgozik.)
Il fuur rester <'ltczsoi.
(Otthon kell maradni.)
Viszont:
Il e.ttrc.rti tlu': lui. tO otthon maradr.)

2.1.3.Az en mint a hat6rozatlantlirgy n6vmiisa

[.la a hatarozatlanf'onevicsoport a tdrgy szerepettolti be. az en nev-
m r i s s aki e l l h c l v ctte : i t e n i :

Tu us tle,si'uhit,r.s'!Oui,j'en ai. (Van ftzeted?Van.)

Il u nrungedu puirt/ Oui, il en a nlange.(Evett kenyeret'lEvett,)
Il u cJrcrt'hit{c bonnesc'omitliennes, muis il n'en a pas trouv'i.
(Jo szinesznoket keresett,de nem talirlt.;

Szenrelyre. dologra,ftimnemrire,ncinemrire.
egyes6stobbessziirnura
egyar6ntvonatkozhat.Nem ad informdciot a mennyisegrol.
Mivel a hat6rozatlanfonevt csoportokat bevezetodeterrnindnsok
kiiziil az un, une,a tcisz6mnevek
es a nem szdmnevimennvisesdetermi-
 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI 123

n6nsok jelzik a mennyis6get,ha ilyennel bevezetettfon6vi csoportot

helyettesitaz en, a determin6nsmegjelenikaz ige ut6n:

determindns* V Cれ 、… inans

Tu as une voiture? Oui, i'en ai une.

Tu connaisdeux mddecins? Oui, i'en connaisdeux'
Combiende croissantsa-t'il mangds? Il en a mangdplusieurs.
(Hriny kiflit evett?Tobbet evett.)
J'ai beaucoupde probldmes.Oui, oui, i'en ai beaucoup'
Il a bu un litre de vin ? Oui, il en a bu un litre.

MscrEcvz6sEK: 1o Kiv6teles haszniiat:

ues* t6nev クタgS∼切れS
θ″.… クタで′
quelques-unes

Tu as quelquesquestions? J'en ai quelques-unes.

(Van n6hrlny k6rd6sed?Van n6h6ny.)
2o Az adverb6lis6s fon6vi determin6nsokde elemea
n6vmdsit6ssor6n torlcidik:
ごθ″prぉ paS mal de choses.
rr α
→ r r t t cα
初
θクr なP α
S t ′・
t α

2.1.4.Az en一 vei bcvezctett f6nlvi csoport nもvmasa

rlint a冴2‐

→
智鮪 監路幾 鍋ぅ 各 曜 縦 r檎 サ針 1統
ぅ
s
駒α 2 s初
b筋ル οο″s r ル F , ″α
? →0 夕 で
ル' うθ' .″
ざ
(SZtkS6ged van a tollamra?) (SZtkS6gem van rな .)

Ilyenkoris vonatkozhat hiFnnemt,nbnemt,egycs szamt,t6bbes szあmt

路nもvre egyarant,dc(a IV.2.1.2・ ‐ rben)CSak
latt61 eltも
ben lcirt hasznあ
61cttelenrc.
124 IV. 2. A NEVMASOK FAJTA]

Szem6lyeset6na de lui, d'elle, d'eux, d'elles haszn6land6az en helyett.

II est content de ce travail. --+Il en est content.

Il est content de cet 6live. -- Il est contentde lui.
(Elegedettezzela munk6- (El6gedettvele.)
val, ezzela tanul6val.)
MrcrncyzfsrK: lo Az en eg6szmondatot is helyettesithet:

Il viendra. J'en suistris content.

: Je suiscontentqu'il vienne.
(Eljon. Oriilok neki.)
2o Ha a de-vel bevezetettf6n6vi csoport a mondat
t|rgyinak b6vitm6nye, akkor en-nal irgy helyette-
sithet6, hogy a b6vitm6ny6t6l megfosztott tiirgy
megmarad az ige utin:

J'aime cette ville. Je connais toutes les maisonsde

cette ville.
--+J'aime cette ville, j'en connais toutes les mai-
SONS,
(Szeretemezt a v6rost, ismerem minden hiLz6t.)

Ha a de-vel bevezetettfon6v szem6lytjelol:

J'aime ce gargon,je connaistoutes sesqualitds.

(Szeretemeztafiifi, ismeremmindenj6 tulajdon-
sdg6t.)

3o Ha a de-velbevezetettf6n6vi csoport a mondat alanyiinak b6vit-

menye, csak akkor pronominaliziihato en-nal, ha az ige 6tre
( rester, devenir,paraite ) :

Ah cette maison ! Les fen|tres en sont toutespetites.

(Micsoda hdzl Egtsz kicsik az abiakai.)
Viszont: Ah ceue maison ! Sesfen\tres donnent sur la Seine.
(Micsoda hizl Az ablakai a Szajn6ranyilnak.)
 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI t25

4" A besz6ltnyelvbena 2", 3" pontban leirt en-ospronomlnanzacro

nem haszn6latos:

Tu vois cette ville,je connaistoutes sesntttisLttts'

tont tri: patits'
Quellemui.son!Sesfan0tras

5o Az en sok kifejez6sbenis szerepel:

s'en aller (elmegY)

en vouloir d qn (hatagszik valakire)
s'en tenir d qc (lattja mag6t valamihez)
Je n'en peux plus- (Nem birom tov6bb') stb'

6o Ha egy -er v6gti ige felsz6lit6 m6d egyes szam

-e
m6sodik szem6lyri alakja ut6n 6ll, szab6lyos
v6sz6d6s6b6l-es lesz:

Parle. Parles'en.

2.1.5.Az y n6vm6s
Az y helyettesithet:
6l6t
a) valamennyi d-val bevezetettfdn6vi csoportot, ha a fon6v nem
jelol;

Ton examen?J'Y Pensesouvent'

(S a vizsg6d?GYakran gondolok 16')
en' sur'
b) ahelyhatatozli szerepti(hol, hov6 k6rd6srefelelo) dans'
fon6vi csoportokat, ha
sous.d c6ti de stb. et-otl6r6ttal bevezetett
a fdn6v nem 6l6t jelol.
Quevois-tusurcettetable?J'yvoisdesfeuillesblanches'
(Mit lett, ezenaz asztalon?Feh6r lapokat letok')
 126 I V . 2 . A N E V M A S O KF A J T A I

MncrEcyz6sEK: 1o Az y sok kifejez6sbenis szerepel:

il y a (lisd IX. 8.)

Qa y est. (Megvan!)
Vousn'y Aks pas. (Nem taldlta el.)
Vas-y. (L6ss hozz6!)
On y va ? (Megyiink? Kezdhetjiik?)
2o Az -er v6gi ig6k felsz6lit6 m6dj6nak egyessziim
m6sodik szem6lyii alakja -e helyett -es v6gz<id6st
kap, ha y (vagy en) 6,ll ut6na:
Entre. Entres-y.
2.1.6.Az 6ltal6nosalany kifejez6se
Az irott nyelvben az on n6vm6sjelzi az 6ltal6nosalanyt.

On dit que c'est vrai. (Azt mondj6k, hogy igaz.)

Mivel az on a beszllt nyelvben egyre inkiibb a nous hely6belep, ha

a besz6lohangsirlyozniakarja, hogy o nem tartozik az alanyok soi6ba,
az ils nlvmdst haszn6lja:

Ils ont encoreaugmenti lesprix.

(Milr megint emelt6k az 6rakat.)

Az altal|nos alany kifejez6s6tgyakran a passzivszerkeszt6sm6ddal

keriilik el (Lisd IX. 6.)
2.1.7.Az i1 n6vm6sszem6lytelen
szerkezetekben
is haszn6latos06sd
rx. 8.)
2.1.8.Az rlllitmdnykieg6szito
(artribur)ln6vm6sa
A szemelyes
n6vm6st6rgyesetii
alakjanemcsakatargyat,deazattribut-t
1 L 6 s d :V . 8 . 5 . 1 .
 IV. 2. A NEVVTASOTFAJTAI 127

・CZ筋
灘補携:嫌
墨 鮮品鮮温 ∬fよ
ei3酷; ド
:fe淵
唐
嶋鮒謝 撚濫
盤r筈 総熱鴨鮮韻舞撚嫌鮒 総
nemben az alannyal.

僻絣枕 ￨!告
羅懃棚鰐 ,協 柳
ぃ
踏;′
1襴 占劇 脇 距m飾 記 協賊 ― 醜 呼 前 g嗣 動

vi csoport,akkor a n6v―
α 冴′hatarozott sbnも
わノHa a helyettesitcttrrr'あ
mas alakia k6VCti azt nembCn ё s szttmban:

WlEGJEGYZtS: A beszも lt nyelvbcn a bり pont alatt lctrt alakok nem

hasznalatosak.Helyetttik:

′
.
ガ,がでざ′,,,θ
γレ でs′αごθ″s肋で冴g(Vα'rで?― θι
(Igen,ln vagyok.) 'で
γo3rs β″s/1θjデ ツθな肋S' θ .
, ご sr″θr/ざ
冴′

(lgCn,Illi vagyunk azok,)

2,1.9.A ne■l alanyi szcm61yes n6vmas sz6rendi prob16mat a nenl feisz6-

lit6 mondatban

(Az alanyi nもvmas hely6r61 lasd lx.lo.)

(A kёrd6 mondat sz6rendi k6rdも seir61 lasd lx 2)
 t28 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI

a) A nem alanyi szemelyesn6vm6s |ltalitban a ragozott igealak elcitt

6ll:

Je te regarde.
Je I'avais bien dit.
Ils y sont allds.
Pierre me donnerason livre.

l:) Ha a ragozott ige ut6n fcinEvi igen6v 6il, akkor a nem

alanyi
szem6lyesnevmd:sokaz esetektobbsegebena fon6vi igenevelcitt
helyezkednekel:

Je veux lui ttlephoner.

Elle ne va pe,\ se r:oucher.
Naus venansde nous lat,er.
Il t'aut lui dire tout cela,

Kivetelt kepeza ragozoit.faire,luis,ser,t,oir,envot)er,setttir.,erttotclre;

Je lui ferai ecoutercela.

Il ne me laissepas tat,ailler.
Jc I'ui vu portir.
l{ous l'entendonschanter.

Mrcrscvzfs: A fcin6viigenevelcitt6lro visszahatonevmAstermeszete-

sen egyezik az alannyal.

Nous voulonsnous couclter.

Je vais me laver.
 tV. 2. A NEVMASOKFAJTAI 129

rも szem61yes lllvmaslkozik
, Ha a targy1 6s aszes
ご talぁ az ige e16tt,
sorrentttk rgy alakuli A tt B vagy B tt C.
十 一

nae

te

(SC) le, la lui

nous
vous

(Se) les leur

― v一

A B C

Il me le prdsente.(Bemutatja nekem cit.)

Je vais le lui dire. (Meg fogom ezt neki mondani.)
Elle se l'imagine. (Elk6pzeli mag6nak ezt.)

Mecrscvz6ssr: 1o Az egy oszlopbantal6lhat6 alakok egym6smellett

nem szerepelhetnek.Ilyenkor a r6szes n6vm6s
hangsirlyoss6viilik, 6s d prepozici6valaz ige mog6
keriil:

Il se prisentera it nous.
(Be fog nekink mutatkozni.)
Tu t'es prdsentdd moi un jour d'dtd.
(Egy ny6ri napon mutatkoztdl be nekem.)

2' Az y 6saz en a tdrgyi 6sr6szesalakok ut6n kovetke-

zik, tehdtazig|hez kozelebb6ll. Kettojiik tal6lko-
z6saeset6ny-l en a sorrend.

Je lui en ai parld. (Besz6ltemneki err5l.)

Ilfaut s'y nxettre.(Hozz.6kell fogni.)
Elle ne nous)' t'ontluirupus.
(Nem fog minket odavezetni.)
Il v en a. (Van.)
130 IV 2 A NEVMASOK FAJTAI

3" Ha f6n6vi igen6vkoveti aziglt, a n6vm6shalmazok

helve az isen6velott van:

Je voudrais le lui dire.

(Szeretn6mneki ezt megmondani.)

4" luisser,fhire, voir, enrot'er,sentir,entendre-1 fone-

vi igeneveset6na n6vm6sokertelemszenien kette-
r,'alnak:
Ce livre, il ne me laissepas le lire.
(Nem hagyjaelolvasnomezt a konyvet.)
Je I'ai vu se coucher.(Lattam lefekiidni.)

5" Valamennyiszab6ly,melyet a lY. 2.1.9.porrtban

leirtunk, a k6rdo mondatokra is ervenyes:

Me le dira.s-tu? (Meg fogod nekem mondani?)

L/etrx-tule lui dire ? (Meg akarod neki mondani?)
stb.

2.1.10.A nem alanyi szemelyes

nevm6ssz6rendiproblemdi felszolito
es tilto mondatokban
a/ Mindig a ragozottigealakutdn 6llnak (kotojellel.,kapaszkodva").
Az elsri6smasodikszem6lyrialak hangsrilyoss6vrilik (16sd2.1.2.e).

Regurde-moi.Donne-moi cela. Vas-y.

b) Tobbn6vm6stal6lkoz6saeset6na kovetkezot6blajelzi a sorrendet:

mOi lm'/ lui y en

ほ/ 1 ' /tOi/守 leur

1cs nolls
vous
 ，９
IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI

Ldtjuk, hogy az alaptribl6hozk6pest(2.1.9.c) megcser6l6dikaz elso k6t

oszlop.P6ld6ul:
Prisente-la-moi. (Mtttasd be nekem 6t!)
Donne-le-norzs.(Add nekiink!)
Souviens't' en. (E mllkezz erre!)
Donne-m'en (Adj nekem beltile!)
Menez-les-y.(Vigy6tek el 6ket oda!)

c) Tilt6s eset6n vissza6ll a nem felsz6lit6 mondatokban tapasztalt

sorrend(l6sd2.1.9.c):

Ne me la prdsentepas. (Ne mutasd be nekem!)

Ne nous le donnepcs. (Ne add nekiink!)
Ne t'en occupepas. (Ne foglalkozz ezzelt)

2.2. A mutat6 ndvmdsok(pronoms d6monstratifs)

2.2.1. A f6n6vi csoportot helyettesitomutat6 n6vm5s
Alakja koveti a helyettesitettf6n6vi csoportot nemben 6s sz6mban.
0sszetett alakjai
A helyettesitett
himnemri nonemu
fon6vi csoport
kozelre t6volra kozelre t6volra
mutat mutat
egyes szanau celui-ci 1あ
celui‐ celle-ci la
ccllc‐
t6bbes szあmt ceux― cl ceux-ld celles-ci 1あ
ccllcs‐

jelenlevci6lettelendologra mutatnak:
A besz6dszitu6ci6ban

Quelle robe veux-tu ? Celle-ld ? (Melyik ruh6t akarod? Ezt?)

 今ん
IV 2 A NEVMASOK FAfTAI

Mlcrrc;yzrsEK: l" A besz6ltnyelvben iiltali$an csak a /d-val kombi-

n6lt alakokathaszn6ljuk,kozelremutat6seset6nis:

Regardeces livres. Tu ne voudraispas celui-ld ?

(N6zd ezeketa konyveket! Nern szeretn6dezt?)

Valasztdseset6na besz6ltnyelvben is sztiks6gesa

-t'i:

Quel livre veux-tu ? Celui'ci ou celui-ld ?

(Melyik konyvet akarod? Ezt vagy azt?)

Pejorativ6rtelembenszem6lyreis utalhatnak:

Elle commenceit m'inerver celle-ld.

(Kezd idegesiteniez a no.)

Visszautalhatnak(elen nem levo) elhangzott fiine-

vi csoportra, ha a szem6lyesn6vm5snem egy6rtel-
mrien k6pviseli azt:

Il a une voiture et une mobylette. Celle-ci, il la

prend plus souvent.
(Van autoja 6s motorja. Ez ut6bbival gyakrab-
ban j6r.)

4° A -ci 6s -ld f6n6vi csoporthoz is csatlakozhat,ha

a beszel6a f6n6v tLltal jelzett dologra, szem6lyre
mutat vagy nyomat6kkalutal 16:

Commenttrottves-lur:e livrc-ld ?
(Flogy tetszikneked ez a konyv?)
 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI

2.2.2. Egyszeni (nem on611o)alakjai

h. n.
C. SZ. celui celle
t. sz. ceux celles

Ezek sosem 6llnak onrlll6an; vagy de prepozici6val bevezetettf6n6vi

csoport vagy vonatkoz6 mondat koveti oket. Szemelyeket, dolgokat
jelolo fon6vi csoportot egyar6nt helyettesithetnek.

- A ,,birtok nivmdsa"
Ha m6r volt sz6 egy fon6vi csoportr6l, akkor fjb6li el6fordul6saa
de -l fdnivi csoport el6tt az el6bbi alakokkal kikiiszobolheto:

Je n'ai pas vu son devoir. Et le devoirde Pierre, tu l'as vu?

(Nem l:ittam a leck6j6t.) '-+Et celui de Pierre, tu l'as vu?
(Es P6ter6tlAttad?)

Mes dlives et ceux de mon colligue

(Az 6n tanitv6nyaim 6s a koll6g6m6i)
Voild ma place, mais oil est celle de Louis ?
(Itt az en helyem,de hol van Lajos6?1)

- A vonatkozi mellekmondatel1zminylnek nivmiisa

Ha m6r volt sz6 egy fonevi csoportr6l, az ismetlod6svonatkoz6
mell6kmondatosbovitmeny elott kikiiszobolheto:

Oi sont les gargons? Ceux qui sont venusde Budapest?

(Hoi vannak a firik? Azok, akik Budapestrol.iottek?)

I Elofordul.hogy nem a .,birtokost''ndvmdsitjuk:la robe i carreaux' celleA car-

reaux{a kockils).
134 IV. 2. A NEVMASOK FAJTAI

- A vonatkozf mellekmondat szemdlytjeldl|

,,el6zminyp6tt6ja"

Celui qui fait des efforts ne manquerapas de gagner.

(Aki igyekszik, biztosan nyerni fog.)
Je n'aime pas ceux qui se plaignent.
(Nem szeretemazokat, akik panaszkodnak.)

Ha a vonatkoz6 mell6kmondatnak nincs f6n6vi el6zm6nye,akkor a

celui, ceux veszi 6t ezt a szerepetaz az ember, azok az emberekielent6s-
sel.
2.2.3. Az eg6szmondatra vagy osszefiigg6sre
utal6 mutat6 n6vm6s:
cela (ceci, ga)

Il est malade.- Qui vousa dit cela ?

(Beteg.- Ki mondta ezt magimak?)
Il boit trop de vin. - Cela m'inquiite.
(Tirl sok bort iszik. - Ez nyugtalanit.)

Mncrscyzns: Ha nem alanyi szerepbenvan, 6llhat helyettele, en vagy

"vis.

Qui vousa dit cela ? : Qui vousI'a dit ?

Je ne m'occupepas de cela. : Je ne m'en occupepas.
Je n'ai pas pensed cela. : Je n'! ai pas pensi.
A cela visszautal,a ceci el<jreutal:

Vous avez entendu cela 7 (Hallotta ezt?)

Ecoutezceci;... (Hallgassameg ezt.. .)

A nem v6laszt6kosbesz6ltnyelvbenmindketto helyett a gahasznillatos:

Qa m'inquiite beaucoup.(Ez nagyon nyugtalanit.)

Ecoute-moiga. (Hallgasd csak rteg ezt.)
 IV.2. A NEVMASOKFAJTAI 135

Sz6mosgyakori kifejez6sbenhaszn6ljuk a ga-t:

Qa cofite combien? (Mibe keriil?)

Qa va 2 J6l vagY?)
Comme9c. (Csak rigY')
Et avecaa, Madame ? (Fs m6g mit tetszik, asszonyom?)
Et d part ga? (Fs ezen kivtil?)
Qa se dit. (Ezt szokt6k mondani.)
Qa y est / (Megvan! Sikeriilt.)
C'estga. (Ez az.)
Qa m'est lgal. (Nekem mindegY.)
Il n'est pas si cher que ga. (Nem is olyan dr6ga')

A fesztelenbesz6ltnyelv k6rdo n6vm6soknyomat6kosit6s6rais hasz-

niija: Qui pa ? (Kicsoda?),Et oi 9a ? (Hol?!)
A besz6ltnyelvben a besz6dszitu6ci6ban jelenlevo 6lettelendologra
legtobbszora pa kimondris6valmutatunk 16:

Qu'est-ceque c'est que ga ?E1Ca ?

(H6t ez mi?) (Es ez?)

2.2.4. A cela (ga) mint szem6lyesn6vm6s

Ha az 6lettelen dolgot jelol6 hatirozott f6n6vi csoportot 6ltal6nos
6rtelembenhaszn6ljuk,teh6t nem egy bizonyos dolgot, hanem a dolog
eg6szkateg6ri6jdtjeloli, akkor a n6vm6sit6sraa harmadik szem6lyri
szem6lyesn6vm6s helyett a cela (ga) n|vmirst lehet haszn6lni.

Tu aimes le vin ? - J'aime ga.

(Szereteda bort?) (Szeretem.)
-
Que penses-tudu cindma en giniral ? J'adore ga-
(Hogy v6lekedsza mozir6l?) (Im6dom.)
- Je diteste ga.
(Ut6lom.)
136 IV. 2. A NEVMASOK FAJTAI

Az egybizonyosdolgot jelz6 fcin6vicsoport n6vm6sit6saterm6szetesen

az ,,igazi" szem6lyesn6vm6ssaltort6nik:

挽 沌協″r α
が♂αs 筋 う0 ルでた ご昭 ″αc ? ″2 勧 初 物S 悌 汀. □ 初 物 / 切あ
初αあ姥 .
(Nem lett volna szabad meginnom azt a konyakot,amit adtあ 1)
beteg lettem t61e.)

Ezzel szemben azあ ltalあ

nos lrtellnt ttn6vi csoport nも
vmasitasa ez lesz:

露
海鮮軟艦
鑑そ&躍 蟹罷ヤα
脇・
｀在EGJEGYZttSEK: 1° Ha tbbbes s2あ mban van az ttltalanos 6rtell■ t S6nも vi
csoport,k6tttta n6vmasitas is ichets6ges

raimebientes
frmsporiciers.(lfril
Xili,l"Xl:
(Szeretema krimit. Sz6rakoztat.)

2" A fesztelenbesz6ltnyelvben az aimer, aimer beau-

coup, aimer bien, connaitre utin sokszor egyiltal|n
nem haszndlunk n6vm6st:

Oh, j'aime beaucoup.Oui, je connais.

3' A fesztelenbesz6ltnyelvben a ga 6ltal6nos drtelmti,

6lot jelent<if6n6vi csoportot is helyettesithet:

Un bon medecin.ga se paie.

(Egy j6 orvost,.azt bizony meg kell fizetni.)
 IV. 2. A NFVMASOK FAJTAI 137

2.2.5.A ce n6vm6s
Az Ate ig6t, valamint a vonatkoz6 n6vm6sokatkozvetleniil megelozo
helyzetben a cela Ga)-b6l ce lesz:

-'+
Qa m' intdresse. C'est intiressant.
Cela m'amuse. --+ C'est amusant.
Ce qui m' amuse...

A ce semlegesn6vm6s,akircsak a cela @a).

2.2.6. A Coest... haszn6lata
a) Bemutat6 szerkezetekben(pr6sentatif)
Ha a mondatnak nincs tbm6ia, illetve a Mi ez?Ki ez? jellegii k6rd6-
sekre adott vflaszokban:

C'est un livre. (Ez konyv. KonYv.)

Ce sera Pierre. (P6ter lesz az.)
C'6tait la fin. (Ez volt a v6g.)

MecrEcvzEsEK:lo Ha az 6llitm6nyt kieg6szit6fon6v tobbes sz6mt, a

ce viiltozatlan marad az Affe ige tobbes sz6m har-
madik szem6lytialakja el6tt:

Ce sont les amis de Pierre.

(P6ter bar6tai. Ezek P6ter bar6tai.)

A fesztelen besz6lt nyelvben az Afte ilyenkor is

egyessz6mbanmaradhat:

C'est mes amis.

(A bar6taim. Ezek a bar6taim.)
 ２，
ＯＯ
IV. 2. A NEVMASOK FAJTAI

2o Ha az iilitminyt kieg6szit6 f6n6v 6lettelen dolgot

jelol, a fesztelenbesz6lt nyelv a f6n6vi csoportot
gyakran megism6tli ga alakjihan:

Qu'est-ceque c'est ? C'est des cassettes,ga.

(Kazett|k. Ezek kazettitk.)
Qa, c'est du vin. (Bor. Ez bor.)

b) Ha a mondat t6mrija az el6zomondat, az osszefiigg6s

vagy az eg6,sz
kommunik6ci6s helyzet:

Je mets le fromage aufrigidaire 7 - C'est inutile.

(Betegyema sajtot a htitoszekr6nybe?)- (Folosleges.)

P6ld6ul egy futballm6rk6z6s alattlutbn:

C'est tris bren/ (Remek!)

C'estfinL (V6ge.)
C'itait intiressant. (Erdekesvolt.)

c) Ha a mondat tbmhja iltaliinos 6rtelmii f6n6v (l6sd III.3.4.4.):

Tu aimesle vin ? - Oui. c'est bon !

(Szereteda bort? - Igen,j6 dolog!)

MEcrpcvzfsEK: lo Nem dltalilnos ertelmti fonevet term6szetesen

rrz
′
〃?/rc hdyCttettt.帥 hnOS:

陶力
でご″で
sr rr25わ
θ
″ ″
,材ょ
,□何″
″〃で
力わメ
∴
(Nagyon io ez a kdv6.csak kicsiterosl)

est belle,frce,cet,ceru;ru
m;fiil. (Szepez ahaz.)
 IV.2. A NEVMASOKFAJTAI 139

t
Altalhn(卜
-

Fご(tr/ど′
10カ力!1と
生 セ
:]れS″
Pα 湾ク
S bθοttrルttr.
cο
?Nem tesz j6t a szivnek.)
(A kavも

″
2α
匡コCSrう rけ
,筋 ″ rα
ど ttr2.(Sz6p az irodal

2°Sokszor a ne■1あltalanosも rtellnt S6nevet is helyet―

testtheti(termもszetesen nem k6telez6en)cα

たて
//ど ′ などうθ々れで.
Cθ 惚 初 切 ′″rο夕文パ ∼″
冴 c″ rc sο ″クcP＼
、 こ】セsサ うθ脅.

J6!)
(HOgy iZlik cz a lcves?一

降
評 tt2.<を
rttθ Sc筋
十
七そ
テ号
を ;F?
';fic争
(N6zd csak a Szttnati sz6p,miり

Ilyenkor nem konkr6tan a levesre monttuk,hOgy

j6,hanem arra a kcllcmes bcnyomasra,amit e16-
idもz,nem a foly6ra monttuk,hOgy szё
p,hancm az
eg6sz latvanyra.
3°A ncm altalanos lrtelmt ttnlv cttvel va16(nem
k6telez6)nも v maSitasa akkor is c16fordul, ha az
あ1litmanyt helyhataroz6 eglsziti ki:

θ力 郷 力″肋 ″働
く 概 ケ 夢 を, 紡

( H 0 1 a Z di ?r ―OA d あm a s o d i k o n . )
2 - C セ s , われ.
んどあr r 夕
0 カ 2 s ′ル ′
(H01 a SZinhaz?一 Messze.)
て αcんαttbr夕?0'cセ sr,サαcんα初うrc?
),231c csサ, と
(H01 a SZObadり
 140 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI

Acで 1lyenkor neln a konkr6t Sbnもvi csopOrtot he‐

lycttesiti, hancm a kcresett helyre, k6rnylkrc vo‐
natkozik.Egy konkrも t,kisebb targy eset6ben Fnttr
csak a szem61yes n6vmas hasznalhat6:

0カ ゼ
sr Fa c″
?Eとこ
c csレ
スカ.(HOl a kulcs?Itt van.)

り罫
it総穐崖
笠沼算
環混猛
罵艦提
鑑縫 押埋
tel毘す靴鮮就
提結
csoport.akkOr az F′
/でrrf helyctt ,t
cでkell hasznainunk:
͡
たwα
なル?亨
F rで
,々
Pαガ.Ettsr冴
″α
777′
.
なャr 材 で ″ツr ョ ? 座
P θ″r ? ″θ′′ S r ″ ノ 冴S う でα冴 々ガ" α″ ル 働 初 冴s .
区 レ

Qui est cでrrで ? @st Marie.

れ1カ
θrで sr冴 ″ル″ご
α″″冴̀

Mncrecyzfs: Ha az iilitminvi kieg6szitcidetermindns n6lkiili kozos

f6n6v, akkor az 6l6t jelentri alanyi fon6v helyett itlette 6ll.

Tu cttrtnais@B est ntusit it,,.

v,,it,,WflEtt" e.\tprofbs.\eur.
Viszont: C'est un bon musicien. C'est un professeur
remarquable.

( L 6 s dI I L 3 . 1 5 . 7 . )
c) Bizonyosesetekbenaz€tre elott kotelez6 azalanyifon6vi csoponot
t'e-velmegismetelnil
ha az egyesszdmu alanynak tobbes sz6mri f6n6v az 6llitm6nvi
kieg6szitoje: -

Ma lhmille, c'est mes amis.

(Az en csal6dom:a bar6taim.)
 I V . 2 . A N E V M A S O KF A J T A I 141

- ha az 6llitm6nyi kieg6szitoszem6lyes
n6vmds:

L'Ent, c'estmoi. (Az 6llam 6n vagyok')

- ha az 6llitm6nyi kiegeszitoeg6szmondat:

Le probldmec'est qu'il est molade'

(Az a baj. hogYbeteg.)

ha az 6llitm6nyi kiegeszitofonevi igenev\ezt tle elozi meg):

Mon r|ve, r:'e:;tde vojtager.

(Az 6lmom az, hogY ttazzam.)
f') Aszem'lytelen szerkezeteki/ alan.vahelyett a besz6ltnyelv gyakratt
ce-t haszndl:

C'est agrdablede vo1'ager.(Kellemesdolog az utazas.)

szolunk a IX. 8. fejezetben.)

(Errol r6szletesen
Az irott nyelvben a ce ilyenkor csak visszautalhat:

Il est possibleque Pierre soit malade'

(Lehet, hogy P6ter beteg.)
Pierre est malade? C'est Possible.
(P6ter beteg?Lehet.)

(l6sd IX. 11. l.)

g) C'est... a nyomatekosit6szerkezetben
2.3. A, birtokos n6vmis (le pronom possessif;
A birtokos determin6nssal (nton, ton) bevezetett fon6vi csoporttal
. Jelzi a birtokos szem6ly6t6s sz6m6t, a birtok nem6t 6s
egyen6rt6kri
szdmdt.
142 IV.2. A NEVMASOKFAJTAI

2.3.1.Alakiai:

Egy birtok Tbbb birtok

himnem nonem himnem nonem

Egv l. szem. le mien la mienne les miens les miennes

birtokos 2. szem. le tien la tienne les tiens les tiennes
3. szem. le sien la sienne les siens les siennes
Tobb [. szem. le n6tre la n6tre lesn6tres
birtokos 2. szem. le v6tre la v6tre lesv6tres
3. szem. le leur la leur les leurs

Mon voyageitait tris fatigant. Et le tien ?

(Az 6n utaz6som nagyon f6raszt6 volt. Es a ti6d?)

A f6n6vi csoport 6ltal betoltheto minden szerepbenel<lfordulhat a

mondatban. A n6vm6s le, les tagsaaz d 6s de prepozici6val term6szete-
senegybeolvad(l6sd II1.3.4.2.).

Ne vous occupezpas tout le temps de mon enfant, occupez-vous

plutdt du vitre.
(Ne mindig az 6n gyerekemmel torodjon, torodjon inkrlbb a
mag66val I sajhtjixal I !)

2.3.2. A birtokos n6vm6st kikiiszobol6 szerkezet

A birtokos n6vmds haszniiata nem igazan sz6les koni. Ailitm6nyi
kieg6szitok6ntgyakoribb az d * hangsiltyosszemelyesndvmasszerke-
zet:
Ce livre est le mien. -- Ce livre est d moi.
(Ez a konyv az eny6m.)
 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI 143

Kiilonosen all ez a besz6ltnyelvre:

Il est d moi, ce livre.

Mis szerepbena beszeltnyelv ink6bb megismetlia birtokos determi-

ntvmds
n6nssal bevezetettfonevet, s ut6na teszi az it I szentel,ves
szerkezetet:

Tu cr,tnnais la famille fle tes amis ? Pierrc ne veutpas parler de sa

f amille it lui. (de lu siennehelyettl
(Ismereda barataid csaladj6t?P6tersosemakar besz6lniaz ove-
rol.)

Mrcrnc;vzfs: A birtokos n6vm6sol5'kornem helyettesit'hanemon6l1o

jelent6sri.
Il a beaucouPaidt les miens.
(Sokat segitetta csal6domnak.)

2.4. A vonatkoz66s k6rd6 n6vm6sok

Az eddig t{rgyalt nevm6sokb6rmilyen szerkezetri mondatban elofor-
dulhatnak. A vonatkozo n6vmdsok (qui, que, dont, lequel stb') csak
vonatkozomellekmondatban EzerI"
szerepelhetnek. a ViL 5. fejezetben
tdrgyaljuk 6ket.
Hasonlok6ppennem itt t6rgyaljuk a k6rd6 n6vm6sokat(qui, que'
quoi stb.)sem, amelyek csak k6rdo mondatban fordulhatnak el6 (l6sd
rx.2.).
2.5. Mennyis6gndvm{sok(pronomsquantitatifs)
Az ebbena fejezetbenszereplon6vm6sokalhatatozatlann6vm6soknak
(pronomsind6finis)szoktdk nevezni,holott a tout €,sa chacunhat6ro-
zott fon6vi csoporttal egyen6rt6kti.Mi ez6rthaszn6lunkm6s elnevez6sl.
144 IV. 2. A NNVUASOTFAJTAI

2.5.1.0sszess6get
kifejezon6vm6sok
a) toat (l6sd m6g tout el6delermin6nsIIL 3.8., tout hatirozoszo yl.
3.4.3.)
H6rom alakja van:
Egyessz6mbannem jelez nemet: tout ltril

loas [tus]
Tobbessramban/himnem:
\ ncinem: toutes
[tut]

Tout est clair, (Minden viliigos.)

J'ai tout compris.(Mindent meg6rtettem.)
C'est tout. (Ez minden.)
avant tout (mindenekelStt)

A tous- toutesa tous- touteselodetermin6nssalbevezetetthat6-

rozott fon6vi csoportot helyettesiti,ak6r 6lcit,ak6r 6lettelentielol.
Jelent6se:mind, mindnydjan.

Touteslesfilles seront ld ? - Oui, toutessont invities.

(Minden kiny itt lesz? - Igen, mindet meghivtuk.)
Et les gargons? Tous seront lit.
(Es a fifk? Mind itt lesznek.)

A n6vm6sitdsa legtobbszorkomplex m6don tort6nik, a szem6-

lyes n6vm6slesz az alany, a tousftoutesaz ige ut6n kieg6szit6 n6v-
mdskentjelenikmeg:

Ils viendronttous. (Mind eljonnek.)

 IV. 2. A NEVMASOKFAJTAI 145

Ha t6rgyi szerepbenlev6 fon6vi csoport helyettesit6s6r6lvan sz6,

csakis komplex n6vm6sit6slehets6ges.

Il a vu tous les gargons ? Il les a tous vus.

(Ldtta a fiirkat? Igen, mindet l6tta.)
Tu as coruige lesfautes ? Oui, je les ai toutes corrigies.
(Kijavitottad a hib6kat? Igen, mindet kijavitottam.)

MEcrecvz6srr: lo A tousftoutes kieg6szito n6vm6sk6nt a nous'hoz,

vous-hozis kapcsol6dhat:

Nous sommestous pour vous.

(Mindny6jan onok6rt vagyunk.)

2o A tousf toutesnem mindig utal visszam6r szerepelt

fon6vi csoportra - ilyenkor rlltal6ban minden em-
bert, f6rfit vagy n6t jelol:

Il est touiours contre tous.

(6 mindig mindenki ellen van.)

Az iitalinos jelent6sri tous nem haszn6lhat6 min-

den szerepben,6segy6bk6ntis sokkal gyakoribb az
tgyanazt jelento tout le mondekifejez6s:

Je connaistout le monde.
(Mindenkit ismerek.)
b/ chacun(-e) (mindegyik)
A chaque-kalbevezetettf6n6vi csoportot helyettesiti:

Chaque,ltudiant viendra.Chacun viendra.

(Mindegyik di6k eljon. Mindegyik eljon.)
Choisis la plus belle de ces roses. Chacuneest trds belle.
(V6laszdki a legszebbr6zs6t!Mindegyik nagyon szep.)
146 lV 2 A NEVMASOK FA」 TAI

MncrscvzfsEK: 1o Magyar megfelelojeszem6lyeset6nsokszora ki-ki:

Ils sont partis, chacunversson destin.

(Ki-ki elindult a maga v6gzetefel6.)

2n A chacun-nekis van dltal6nosalakja, amikor nem

utal visszam6r szerepeltfonevi csoportra:

Chacunson tour.
(Mindenkire sor keriil.)
A chacunselon sesmerites.
(Ki-ki erdemeiszerint.)

2.5.2.A nulla mennyis6getkifejezon6r,m6sok

af aucun(-e) (egyik sem, egy sem)
Az aucurt,-e determindnssalbevezetettfonevi csoporttalegyen6rt6-
kr-i:

Il y aura de bons acteurs./Aucun acteur ne viendra./

--, Aucun ne viendra.
(Lesznekjo szineszek.Egy semjon el.)

A n6vm6sit6sut6n rijb6l megjelenheta f6nevi csoport:

Aucun des acteursnejouera dans lc pidce.

(Egyik szineszsem fog j6tszani a darabban.)

T6rgyi szerepbenaz sucun + .fdnevcsak komplex m6don pronomi-

naliz6lhatir(l6sdm6g IV. 2.1.3.):

Tu n'asfait aucune.faute? Je n'en ai fait aucune.

(Egy hib6t sem kovett6l el? Egyet sem.)
 IV 2 A NEVMASOK FAJTAI 147

Mscrncvzfsnr: lo Ne felejtsiik, hogy az aucun haszn6latakorazig|t

mindig ne elozi megl
2 Az aucuna besz6ltnyelvben nem haszn6latos.He-
lyette alanyi szerepbena pas un 6llhat:

Aucun ne comprendra.- Pas un ne comprendra.

(Egyik sem fogja meg6rteni.)

3o Bizonyos esetekbenaz aucun jelentlse: bdrki. Ilyen-

kor nem teszik ki a ne-t:

Je doute qu'aucunpuisselefaire. /Nagyon v6lasz-

t6kos!/
(K6tlem, hogy b6rki is meg tudn6 csin6lni.)

4' Participe pass6 mellett helye a chacun-€hezigazo-

dik:

Desfautes?Je n'en ai vu aucune.

(Hib6t? Egyet sem l6ttam.)

b) fien(semmi)
Nem utal vissza f6n6vi csoportra, val6j6ban nem n6vm6s teh6t,
hanem ink6bb nulla determin6nsri f6n6v. Mellette az ige el6 ne
keriil. Mindenf€le mondatbeli szerepbenel6fordul. Csak 6lettelenre
vonatkozik.

Rien ne t'intiresse. (Semmi sem 6rdekel t6ged.)

Je ne comprendsrien. (Semmit sem 6rtek.)
Je n'ai rien entendu.(Semmit sem hallottam.)
Qa ne sert d rien. (Semmire semjo.)

Tagad6 6rt6k6t megercisithetjik: rien du tout.

148 IV.2 A NEVMASOK FAJTAI

MpcrEcyzEsEK:lo Szorendik6rd6sekr6ll6sd: tagad6prirok(IX. 1.2.).

2o Bizonyosesetekben ajelent6se:bdrnti. . (is). Ilyen-
kor nem tessziikki a ne-t.

Avant de rien faire, essaiede riftchir.

(Mielott bilrmit is csinalnfl,probdlj meg gondol-
kodni!)
Ella est partie sans rien dire.
(Elmentan6lkiil.hog,vbarmit is mondott volna.)

c/ personne(senki)
Nem utal visszafonevi csoportra. Minden mondatbeli szerepben
elofordul.Mellette azige el6 ne keriil. Csiik szem6hrre
vonatkozik.

Personnene t'attend.(Senki sem v5r tcged.)

Il ne connaitpersonne.(Senkit sem ismet.)
Il n'a rencontripersonne.(Senkivelsem talilkozott.)
Il n'a parli d personne.(Senkihezsem szolt.)

MecrpcvzpsEK:1" Sz6rendik6rd6sekr<il l:lsd tagadop6rok(lX. 1.2.).

2' Jelentesene n6lkiil: bitrki.

Connaissez-vous personned'aussiaimable?
(Ismer bfrkit is, aki ilyen kedveslenne?)

3o Az igen v6laszt6kosnyelvhaszn6latbana nul fel'

v6lthatja a personne-t.

Nul ne t'empichera de purtir.

(Senki sem fog al utadba :lllni.)

4o Az aucun,pas un, rien, personneonalloan is megiill,

erre a nul nem k6pes:

Parmi tesamis qui serald ? Personne.Attcun.Pus

ut't.
(A bar6taid koziil ki leszitt? Egyik sem.)
 IV.2.A NEVMASOK FAJTAI 149

2.5.3. Tobbes szimot kifejez<in6vm6sok

a) plusieurs (tiibb, tiibben)
A plusieursdetermindnssalbevezetettfcin6vi csoportot helyettesiti,
ak6r szem6lyt,ak6r dolgot jelol. Csak egy alakja van (determin6ns,
l6sd.III. 3.t3.2.).
Plusieurs maisonssont en mauvais dtat.
(Titbb h6z rossz 6llapotban van.)
--Plusieurs sont en mauvaisitat.
(Tobb rossz 6llapotban van.)
Plusieurs gargons sont partis.
(Tobb firi elment.)
--,P lusieurs sont par tis. (Tiibben elmentek.)

Megism6telhetjiik utdna a f6nevet: Plusieurs de ces gargons sont

partis.
MEcncvzfsnK: lo A besz6lt nyelvben ritk6n van alanyi szerepben;az
il y en a -val emeljiik ki:

Plusieurs trains arriveront ce soir.

(Tobb vonat is jon ma este.)
-rIl y en a plusieurs qui arriveront ce soir.
(Ma estetobb is jon.)

2' A mondat t6rgyak6nt csak komplex m6d<in lehet

pronominaliz:llni(l6sd m€g IV. 2.1.3.):

J' ai plusieurs questions.---+

J'en ai plusieurs.

b7 quelques-uns,
quelques-unes (n6h6ny, n6hanyan)
A quelquesdetermin6nssalbevezetettfcin6vi csoportot helyettesiti,
akdr szem6lyt,ak6r dolgot jelol (determin6ns,l6sd III. 3.13.2.).

Quelquesdquipessoil tAs fortes. (N6h6ny csapat nagyon eros.)

--Queklues-unessont tris
fortes. (Neh6ny nagyon erds.)
150 IV 2 A NEVMASOK FAJTAI

Megism6telhetjiikut6na a f6nevet:

Quelques-unsdesprofesseurssont sivires.
(A taniirok koziil n6h6nyan szigoruak.)

A plusieurs-n6ltett megjegyz6sekitt is 6rv6nyesek(l6sd elobb).

c/ certains, certaines (egyesek)

Altaleban csak szem6lyeketjelol, 6s a mondatban alanyi szerepet
tolt be:

Et qu'enpensentvos amis?- Certainsdisent quej'ai raison.

(Es hogy v6lekednek a barhtai? - Egyesek azt mondjiik, hogy
igazamvan.)

2.5.4. A mennyisegn6vm6sokkoz6 kell sorolnunk a tosz6mneveket,

valamint az adverbi|lis determininsokat (l6sd III. 3.13.3.),hiszenezek
helyettesithetikaz dltaluk (mint determin6ns 6ltal) bevezetettfcin6vi
csoportot.
a) TSszdmnevekmint n6vm6sok
Alanyi szerepben:

Deux agentssont venus.(KEt rendor jott.)

--+Deuxsont venus.(Ketten jottek.)

Lehets6gestov6bb6:-'Ils sont venusd deux.

Valamint: --rll y en a deux qui sont venus./besz6ltnyelv/
--rll en est venudeux. lv|laszt6kosnyelv/

(L6sd szemelytelenritalakit6sok IX. 8.)

 ｔ，
IV.2. A NEVMASOKFAJTAI

Tdrgyi szerepbencsak komplex m6don pronominaliziihat6 a td-

sz6mn6v:
J'ai vu deux agents.(K6t rendcirt l6ttam.)
--J'en ai vu deux. (Kettot l6ttam.)

MncrncyzfsrK: lo Valamennyiegyn6lnagyobb t6sz6mn6vigy viselke-

dik.
2o Az un-nel bevezetett f6n6vi csoport csak tiirgyi
pronominaliziihat6(IV. 2.1.3.),akkor is
szerepben
komplex m6don:

J'ai trouvd unefaute, (Takiltam egy hib6t.)

--J'en ai trouve une. (Talfitam egyet.)

Alanyi szerepbencsak szemdlytelen6s relativiz6l6

dtalakit6ssalpronominalizillhato az un-nel beveze-
tett fon6vi csoport (l6sd IX. 8.):

Unefemme travaille ici. (Egy no dolgozik itt.)

-- Il y en a une qui travaille ici.
(Van egy, aki itt dolgozik.)

N6vm6snak tekinthet6 viszont az un(-e) az un de

ces hommes(az egyik f6rfi), une de cesfemmes (az
egyik no) jellegii kifejez6sekben.
Megel6zhetiilyen-
kor hat6rozott n6vel6 is: I'un de ceshommes,I'une
de cesfemmes.Az ilyen szerkezetekmdrn6vm6sit-
hat6k: I'un, I'une (az egyik). Ezek mellett gyakori
a I'autre (a m6sik) kifeiez6s:

II y avait deux gargons. L'un s'appelait Pierre,

I'autre Paul.
(Volt k6t firi. Az egyiket P6ternek, a m6sikat
Prilnak hivt6k.)
152 IV_2.A NEVMASOK FAJTAI

bノHatarOz6i detellllinansok lnint nlvmasok:beaucouP,peu

一 Alanyi szerepbeni

Bcαttcθ
η 冴セ4/a″″ ″″cθ″″
S Sθ ビ″rs.(SOk gyerek brtl.)
→ 』cα″cθη sθttr cθ
″c″s.(SOkan 6rtinck`)

A besz61t nyelvben inkあbb:五′ノ σ″αあ切 θ″β?″'Sθ沌″ごθ″″″″

ざ.

_ Targyi SZerepben k6telezb a komplex nlvmasitas:

ブ初 αc 筋約 2 α ο ル 冴r s . ( S O k
t t ?c ル V i r a g o t v e t t e m
→ ′セ″が αttαどう2αttcο 協
ヮ .(SOkat Vettem.)

MECECYZttS:Az α sscZ(el18),サ rり ,(tti SOk),ど れοr″ ど初 2″ (rCngctcg),Pα S

初α′csak az夕 れ‐nal egyttt hasznalhat6,igy nem tekingiik
6ket 6nal16 n6vlnasnak.ugyanigy nem iehetnek 6nal16‐
inansok,hiszen azあitaluk bevezetett
ak a f6nlvi detelllェ
a6nlvi csoportok is csak komplex m6don prononlinali―
zあlhat6k:
あ 物 r ″ ど初 c ″ 姥 gtts sο ガ ソ? 物 S . r Ⅲ あ οr 初 ど初 切 ″ ざο″
ツ
C″夕
S.ツ
→ /rノ c″α彦れθr秘勧竹″″?例,膨 ″″ッ
タ″″s.
(Rengetegen j6ttek.)
2.6.Hatirozadall,,nevmAsok"

quelquhn(valakl)
quelque chose(valaml)
n'impOFte qtli(akarkl)
n'importe quoi(akあ ・ 1111)

Ezek valttaban nem nlvmasok,hiszen nem helyettcsitenck ttnё vi

csoportokat.A mondatban lnindcn olyan szerepet bet61thetnek,Inint
a ttnlvi csoportok.
 IV 2 A NEVMASOK FAJTA】 153

Mncrecvz6s: Hagyom6nyosan hatbrozatlan n6vmdsnak tekintik a

I'autre (a m6sik), le m€me (ugyanaz) stb. kifejez6seket.
Ezek mell6knevek,amelyek a determin6nsmogott a fci-
n6v elmarad6saeset6nis k6pviselhetika f6n6vi csopor-
tot. mint minden m6s mell6kn6v.

Quel stylo veux-tu ? Le rouge ? Ou l'autre ?

(Melyik tollat akarod? A pirosat? Vagy a m6sikat?)
154 V.1.AZ IGE

V.
Az igei csoport
l. Az ige (le verbe)
Az igei csoport magja azige. Azige alakja viitoz6, a kiilonbozo alakok
fejezik ki az ige nyelvtani kateg6ririit, a szemilyt, a szdmot,a mddot, az
id6t 6s az aspektusl. Formailag megkiilonboztethettink egyszerti 6s
osszetettalakokat.

MrcrncvzfsrK: 1o A cselekv6 szem6ly6nekkifejezds6rea felsz6lit6

m6d kiv6tel6vel nem elegendo az igealak - nem
fon6vi alany eset6nkotelezo az alanyi n6vm6skit6-
tele.
2o Az osszetettalakok participe pass6-jaa nem kate-
g6ri6jiLt is ki tudja fejezni.
3o Az ig6nek vannak olyan alakjai, amelyek nem v6l-
toznak a szem6ly,sz6m 6s m6d szerint'. ezek az
igenevek.
l.l. Az igem6dok

indicatif (kijelent6 m6d)

conditionnel (felt6telesm6d)
imperatif (felsz6lit6 m6d)
subjonctif (kot6m6d)

1.2. Az igeiddk

Egyszenialakok alakok
Osszetett
pr6sent pass6compos6
imparfait plus-que-parfait
pass6simple* pass6ant6rieur*
futur futur ant6rieur
futur dansle pass6 futur ant6rieurdansle pass6
 てθ
ミフ
V l AZIGE

Ez a tiz ido az indicatif-ban szerepel.A csillaggaljelolteket csak az

irodalmi nyelv haszn6lja.
A conditionnel-bencsak k6t idci van: prisent 6spassd.Ezek alakilag
megegyeznek az indicat if fu t ur dans Ie p assi ; illetve afu t ur ant i r ieur dans
le paise alakjaival. Eppen ez6rt a ragozitsi t6bl6kban ezeket nem is
tiintetjiik fel kiilon.
A subjonctiJbann6gy ido szerepel:prdsent,passe (composi) , imparfait
6s plus-que-parJ',ait. Ez ut6bbi k6t alak csak az irodalmi nyelvbenhasz-
n6latos. A subionctifaz ut6idejtis6gjelz6s6reis a prtsent-t haszn6lja.
Az impiratiJban a prisent mellett elvileg l'tezik passi ( composi) alak
is, de ezt gyakorlatilag nem haszn6ljuk.
Az igeid6k haszn|lat|t azY. 3. fejezetbent6rgyaljuk.
Mrcrscyz6s: Az elobbi idokon kiviil l6tezik m6g miis id6 is, pl. kozeli
iovo (futur proche), kozeli milt Qtassdricent), de ezeket
nem tudj6k az igealakok onmagukban, csak seg6digei
szerkezetekkelkifejezni' Ott fogjuk t5rgyalni 6ket (l6sd
v.4.1.).
1.3. Az igei aspektus(l'aspect verbal)
Az aspektus azt fejezi ki, hogy milyen m6don zajlik a cselekves:lehet
befejezetlen (non-accompli) vagy befejezett (accompli), mozzanatos
(perfectif), folyamatos (progressif), ismdtlSdS(it6ratif). Mig ezeket a
magyar igekot6kkel vagy k6pz6kkel fejezi ki, a francia ink6bb az
igeid6khoz folyamodik, 6s alapj6ban k6t nagy csoportra osztja oket az
aspektusszempontj6b6l:risszetettidSk (temps compos6s),amelyek a
befejezetts6get6s egyszer{iid6k (temps simples), amelyek a befejezetlen
cselekv6stjelzik. Enn6l azonbanjobbnak tinik az a felfog{s, amely
szerint az idok egy r6szenemfolyamalos cselekv6st(az osszetettid6k,
a pass6simple 6s- 6ltaleban - a futur), a m6sik rlsze pedigfolyamatos
cselekv6st(pr6sent,imparfait) fejez ki.
A feloszt6stbonyolitja mbgaz ig6k jelent6s6nekszerepe,hiszenezek
onmagukban is kifejezhetik a mozzanatos (tomber, arriver) vagy a
folyamatosjelleget (attendre,aimer), valamint a kontextus 6s a hat6ro-
z6k szerepe(tout d coup, souvent,unefois stb.). A mozzanatosig6ket
a francia perfektivnek nevezi (verbesperfectifs)6s a nem mozzanatos
156 V2.AZ IGERAGOZAS

igeketimperfektivnek (verbesimperfectifs).Mindezek a t6nyezok,teh6t

az igeidok 6saz igejelent6se,a kontextus egyiittesenadj5k a franci6ban
az aspektusfogalm6t.

2. Az igeragoz6s
A kiilonbiiz6 kateg6rirlkat kifejezci alakok rendszerez6s1tnevezzik az
ige konjugdci6j dnak (igeragozils).
A m6dot, idcit, szimot esszem6lytazigetov6hezillesztettv6gzod6sek
jelzik. Bizonyos esetekbena tri is m6dosul. A to hordozza a lexlkai
(szot6ri)jelent6st, avbgzddils,illetve a segedigea grammatikait. Meg-
esik, hogy a ragozott igealakmegegyezika t6vel, kiilonosen gyakori ez,
ha csak a hangalakot vessziikfigyelembe.
Mncrncvz6s: A hangalakra timaszkod6 osztSlyoz6ssokkal kevesebb
alakot tartalmaz, m6gis az ir6sk6pret6maszkod6leir6st
kell v6lasztanunk,mivel az irott nyelv ismereteis kove-
telm6ny a koz6piskol6sokszdm6ra,azzal pedig folosle-
gesenbonyolitaniink a dolgot, ha a k6t rendszertpiirhu-
zamosan kozoln6nk.
2.1. Az ig6k ragoz:is szerinti csoportjai
Az irott nyelvben a f6n6vi igen6v v6gzod6seszerint csoportositjuk az
ig6ket. Az egyikbe tartoznak az -ERv6gri ig6k (kiveve az aller), azaz a
francia ig6k trilnyom6 tobbs6ge(kb. 4000),a misikba a tobbi, kb. 500.
Az -nRv6gtiekoszt6lyakorl6tlanul produktiv, tehit az ide tartoz6 ig6k
szama6lland6an gyarapodik.
A francianyelvtanoka mdsodikcsoportonbeliil kiilon csoportnak(2"groupe)tekintik
azokataz -tn v6grieket.amelyekneka tobbes sz6mban-rus-selboviil a toviik. Annyibol
tekinthet<ijogosnakez a csoportositds,hogy kb. 300 ilyen ige van. Pedagogiailagazdrt
nem szerencs6s, mivel vagy 30 olyan -ir vtgii ige van, ahol nem boviil a to s ezekkozott
a.finir-f€Ieigeknelsokkal gyakoribbak vannak: venir, terir, sortir. partir, dorntir, ouvrir,
.servir,sentir stb. Mi eztrr az -IR v6gtieketnem tekintjiik kiilon csoportnak.
A mrisodikcsoportbanlev<iig6k kozott vannak azonosragoz6sriak.
ezeketa konjugdci6kat egy-egygyakoribb ig6r6l nevezztikel (pl. er-
t endre -tipusri ragozis).
 V2AZ IGERAGOZAS 157

Fontos tudnunk, hogy hiriba van a francia ig6k sz6mszenilegtulnyo-

m6 tobbs6geaz -ERvegriekkozott, ebbena misodik csoportbanvannak
a leggyakrabban haszndlt ig6k, mint €tre, avoir, .faire, aller, saroir,
pouvoir, vouloir, venir, croire stb.
2.2. Az egyszertiigealakok
2.2.1. Az indicatif prisent szemllyragjai

n7 Egyesszdm: ‐
ER tck A t6bbii
1 .c ‐ ―S

2. ―
es ―S

3. ‐
c ―t

Ktvftsrlr: lu Az -rn vegtiek kozijrl az aller (ie vuis. tu vas,il vu).

2" A tobbi igen6l
- az -ERvegriek szem6lyragjaitkapja: ouvrir, couyrir,
souffrir, rffiir, cueillir (j'ouvre, tu ouvres,il ouvre);
- elso es mSsodik szem6lyben--xvdgz6d6stkap a pou-
voir, vouloir, valoir (jeltu peux, veur, vaux);
- az elso szem6lyben-ai vlgzfidtst kap az avoir Q'ai);
* kiv6telek a harmadik szem6lyben:
o a -dre v6griig6k nem kapnak -t-t: il prend, il entend
(de az -indre v6griek, valamint a risoudre megkap-
ji"k a -t-t: il craint, il rdsout),
o s'asseoir(il s'assied\
vaincre (il vainc)
avoir (il a)

―o n s
わブ T6bbes szな mi
‐C Z
―
ent(nもmat)
158 V2.AZ IGERAGOZAS

KIvfrnrnr: * elso szem6lyben:€tre (noussommes),

m6sodik szem6lyben:€tre, faire, dire (vous €tes,faites,
dites),
- harmadik szem6lyben'.1tre, avoir,
faire, aller (ils sont,
ont,.font,vont).

2.2.2.Az indicatifimparfait(kijelent6m6d mirlt id<i)

A szem6lyragok: -ais [e] -ions
-ais [e] -iez [e]
-ait [e] -aient [e]

Ezek a ragok az indicatif pr6senttobbessz6melso szem6ly6nektov6hez

j6rulnak. Pl. avoir -, nousavons --+j'avais, tu ayais. Ak6pz6sszempont-
j6b6l egyediilaz 6tre ige jelent kiv6telt, enn6laz imparfait-to dt-:j'itais ,
tu Atuis stb.
2.2.3.Futur (ovo id6)
□ｌ
ｏ
ｎ

A szem6lyragok: ‐al le
ｃ□
ｅ
ｚ

-as [a]
・
ｏ
ｎ

-a [a]

Ezeket a ragokat a f6n6vi igen6vhezillesztjiik. A futur t6 jellegzetes

jegye ekk6ppenaz [n].

a) Hangtani viitozits az -ER v6griekn6l. E v6gzodes [e] hangja futur

ragok elott elnemul,illetve a hangtani szab6lyoknakmegfeleloen
(l6sd L 4.8.) [e]-nek hangzik: j'aruiverai [ganivne], je parlerai
[3epanlene].
je jetterai srb.) l6sd V.2.2.11.
A tciv6ltrlst(j'achdterai,
b) Helyesir6siv6ltoz6s az -REv6griekn6l:a v6gzod6s-e-je torlodik: je
prendrai.
 V2AZ IGERAGOZAS 159

c7 Rendhagyoto (a ragok mindeniitt szab6lyosak):

?tre (je serai), avoir (j'aurai), aller (j'irai),faire (jeferai), pouvoir

(je pourrai), vouloir (je voudrai), savoir (je saurai), devoir (je
devrai), voir (je terrai), envot-er(j'enverrai), venir (je viendrail,
tenir (je liendrui), mourir (je mourrai), courir (je courrai) , recevoir
(.je recevrai), opercevoir (.i'apercevrai),acquerir (j'acquerrai),
s'asseoir(je m'assidrai),il./aut (il.faudra), il vaut (il vaudra).

2.2,4.Passi sintple(irodahni mflt)

Tove altal6banmegegyezlkaz imparfait tov6vel,de igen gyakranrend-
hagyo.
a/ Szern6lyragok: En veguek A t6bbiigc
-al ‐ls vagy ― us
-as -ls u―
s
-a -lt ― ut
-6mes -llll CS ― umes
-6tes ―↑tcs _3tes
-drent -lrent ― urcnt

'α
P61daul:ブ F/2'′r夕 α/77s,〃 αFFrr,ブ
grで ″ダis,ど夕 /ビ7rびiS,プビ ッο夕′
夕ざ`

めノRendhagy6 t6(a szem61yragok vagy az‐な,vagy az∼″ざsOr szerint

szabとlyosan kbvctkcznek):

βFrc r'′
ヵ″ノ,αツ
θルr〃で ″rノ
bθルでr′′筋″ メ
ノ,ごθ'rで
r〃Cr夕
″ノ ルr,′
,旋rθ あァタ
ッル肋ルr′
ァ
、ル//2rrノ
,′'rで
r〃 あ り ,〃 ル タツθげ
rr'′ 〃FtFり ,rで ごでソθ,rr〃 r釘 材り ,Sα ツθFr r〃 Js″rブ,Vル rで
ッ
r,アどc″
′ノsrb`
cο″
協ガrでr〃ご 。″ぁなブリ,`ア'rで
rど角″rノ
,沈/″
/2r〃たガッ ″
り,ゼ rで
,″
渉ご￨〃
力Cを77iり '7で
,力 r'′ ″ル
メリ,ァ Fガガガリ,″?で rrr々
でr'′
777,り
,Pr卸かごr〃
フr′
り,ツο'rr,′v,ァ
クstb`
160 V.2 AZIGERAGOZAS

c/ Teljesenrendhagy6a venir 6s a tenir:je vins, tu vins,il vint, vinmes,

vintes, ils vinrent;je tins stb.
2.2.5. ConditionneI pri sent (felt6telesjelen)
A to megegyezika futur tov6vel, a ragok megegyeznekaz imparfait
ragjaival. Kiv6tel nincs.
2.2.6. Subjonctifprisenr (kot6m6d jelen)
a) Szemllyragok:
t. SZ.

-e
-es
-e

Klvfrel: €tre (je sois,tu sois,il soit,noussoyons,voussoyez,ils soient)

avoir (j'aie, tu aies, il ait, nous ayons, vousayez, ils aient)
b) A ttt
A bekeretezettszem6lyekn6l,ahol egy6bk6nta v6gz6d6sn6ma, a t6
az indicatif pr6sent tobbes sz6m harmadik szem6ly6neka tove.
A tobbes sz6m els6 6s m6sodik szemelyemegegyezikaz imparfait
megfelelo alakjaival. Teh6t pl. je parte, tu partes, il parte, nous
partions, vou.spartiez, ils partent.
cl Rendhagy6to
- A t6 mind a hat szem6lybenrendhagy6:

Afte, avoir (l:isd a)

Juire (.ie.fasse,nous fassions)
t'at,oir(je sache,nous sachions)
pouvcir (je puisse,nouspuissions)
 V.2.AZ IGERAGOZAS 守 161

- Csak a bekeretezettr6szbenrendhagy6 a t6, tobbes sz6m els6 6s

m6sodik szem6lybenaz imparfait alakok rillnak:
aller (j'aille, nous allions)
valoir (je vaille, nous valions)
vouloir (je veuille, nous voulions)
- valamint: il
faut (il faille)
2.2.7. Subjonctif imparfait
Szem6lyragok: ‐asse -ISSE ‐u s s c
とasses -isses ―usses
_ a t -it ―
usse
―a s s l o n s -issions ―ussions
―
asslez -issiez ‐usslez
―
assent -issent ‐ussent

A to 6s a rag kotohangSa(-a, -i, -u) mindig megegyezika pass6simple-

lel.
2.2.8. Impdratif (felsz6lit6 m6d)
Csak hdrom szemelyevan: egyessz6m m5sodik, tobbes sz6m elsci6s
masodik. Ezek alakilag megegyeznekaz indicatif pr6sent megfelelo
szemelyeinekalakjaival. Term6szetesenaz alanyi szem6lyesn6vmds
torl6seut6n, hiszen eppen a torl6s a megkiilonboztetojegy.
irrisbeli kiilonbs6g:az -ERv6griig6k egyessz6mm:isodik szem6ly6ben
az indicatif -es v6gz6dtseaz imp6ratifban -e lesz:
tu chantes(6nekelsz)--+chante(6nekelj)
Ez a torl6s az aller-ra is vonatkozik'. tu vas -, va.
Az -s torl6se nem kovetkezik be, ha az ig€t y vagy en koveli:
parles-en.t'as-y.

ReNpHecvor: itre; sois,soyons,soyez

ayoir: aie, uyons,0)'ez
savoir: sache,sachons,sachez
vouloir: veuillez
162 V2AZ IGERAGOZAS

2.2.9. Participeprdsent
Az indicatif pr6sent tobbes sziim elso szem6ly6nektovEhez az -ant
v6gz6d6stillesztjtik: parlant, voulant stb.
Krvfrrrsr: Atre (dtant), avoir (ayant), savoir (sachant).
Haszn6lat6r6l klsd III. 6.
2.2.10.Participepassi
Az -ERv6gtiekn6la v6gzod6s-1, egy6bk6nt-i, -u, -s, -t.
adnak tdbl|zataink (2.4.,2.5.).
Ezeketmeg kell tanulni! Segits6get
2.2.11.Hang- 6s bettivdltrisoka toben
a/ [a]--+[e]Ha f6n6vi igen6v -er vlgzodlse elott a toben [a] talelhato
(lever, acheter,jeter stb.), ez [e]-ve v6lik abban az esetben.ha a
kovetkez6 sz6tagbann6ma -e szerepel
Ezt azlel-t az irrisk6pbenvagy -?-velvagy pedig -e * a kovetkezo
m6ssalhangz6megkett6z6s6vel jelolik: r

acheter j'achdte
nous achetons j'achdterai
j'achetais j'achdterais
appelei j'appelle
appelons j'appelleraistb.

b) [e]--[e] Ha a f6n6viigen6v -ervlgzodlse el6tt -eleltaliLlhato (repd-

ter, cdder,prifdrer stb.), akkor ez -i fel-vl v6lik n6ma -e elott:

r6p6ter je r6pdte
r6p6tons ils r6pdtent

Ezeknelaz ig6kn6l a futurben (6s a conditionnelben)nem kovetke-

zik be a tov6lt6s, teh6t a futur t6 rnegegyezika fon6vi igen6v
tov6vel:je ripiterai, je ciderai.

t A kettoz6scsak az -eler vagy -eler v€gii igeknel fordul elo.

 てＵ
つつ
V2AZ lGERAGOZAS

c/ A helyesir6srakell iigyelntink az -yer v6gri ig6kn6l. N6ma -e el6tt

-i-v! viiik az y:

essuyons j'essuie
j'essuyais j'essuierai
je nettoyais il nettoiera stb.

Az -ayer v6gtiekn6l ez a viitils fakultativ: je paye [pej], vagyje paie

lpe),je payerai [pejxe] vagy je paierai [pene].
Az -eyer v6griekn6lnincs betriv6lt6s.
d) Csak ir6sk6pi vrlltiis van a -ger 6s ,cer v6gri ig6kn6l.
A g-t az irilsk6pbena vagy o betri csak e kozbeiktatiis6valkovetheti
(nousmangeons, je mangeais).
A c az o 6s a el6tt g-v6 v6,lik (nouscommengons, je commengais).
2.3. Az iisszetett alakok
Az avoir vagy az ?tre segldiget ragozzuk az adott ige participe pass6ja
el6tt.
Indicatif pass6compos6: r.?g:dig.,pr6sent-ban* participepass6
J at parrc
plus-que-parfait: seg6digeimparfait-ban * p. p.
j'avais parlt
pass6ant6rieur: seg6dige pass6simple-ben* p. p.
J eus parle
futur ant6rieur: seg6digefuturben + p. p.
J aura6 parrc
Conditionnelpass6: seg6digeconditionnelpr6sent-ban+ p. p.
J Aura$ parrc
Subjonctif pass6: seg6digesubjonctif pr6sent-ban + p. p.
j'aie parld
plus-que-parfait: seg6digesubjonctif imparfait-ban + p.p.
j'eusseparld
164 V.2 AZIGERAGOZAS

Participe pass6compos6: seg6digeparticipe pr6sent-ja + p. p.

ayant parli
InfinitiJ' pass6: seg6digeinfinitifie + p. p.
avoir parld
Tegyuk ehhez milg hozzit a passd surcomposi alakot, amely a besz6lt
nyelvben fordul el6: J'ai eu parli. Teh6t a seg6digepass6 composdjrit
kriveti a participe pass6.
2.3.1. A seg6dig6khasznilat6r6l
a) Avoir-ral ragoz6dik az ig6k trilnyom6 tobbs6ge.
b) Az Atre-rel ragoz6d6 ig6k sziima csek6ly, de gyakran haszn6ljuk
6ket:

aller - venir
aniver - partir
entrer* - sortir*
monter* - descendre*
nattre - mourir
passer*, rester, tomber*, retourner*, dicider

valamint az igekdtokkel ellStott alakjaik:

devenir, revenir, intervenir, repartir, rentrer* , ressortir, remontet,
renaitre.

(Avoir-ral ragoz6dik viszont a prdvenir,subvenir6s a convenir lmeg-

felel/ 6rtelemben.)
Mncrncvzfs: Az * jellel jelolt ig6k tranzitiv (t6rgyas)haszn6lateset6n
avoir-ral raeoz6dnak.

Elle est rentrtie. Elle a rentri lesfoins.

(Hazajott.) (Behordta a sz6nit.)
Il est monti. Il a monti la valise.
(Felment.) (Felvitte a b6rondot.)
 V2AZ IGERAGOZAS 165

Elle est descendue. J'ai descendula valise.

(Lejott.) (Lehoztam a bcirondot.)
Il est sorti. Il a sorti sa voiture.
(Kiment.) (Kihozta a kocsij5t.)
Il est passdpar ld. Il a passi deux ans d Paris.
(Erre ment.) (K6t 6vet toltott P6rizsban.)
Il est retournd. Il a retournd sespoches.
(Visszafordult.) (Kiforditotta a zsebeit.)
Elle est tombe. Il a tombd son adversaire.
(Elesett.) (Kiiitotte ellenfel6t.)

N6mely intranzitiv (illetve intranzitiv 6rtelemben haszn6lt) ige avoir-

ral ragoz6dik, ha a folyamatot, €tre-rel, ha az iilapotviiltoz6st jelzi.
Ilyenek: baisser (csokken),diminuer(csokken),apparattre(meglelenik),
augmenter(novekszik), changer(vriltozik), disparaitre(eltrinik), divor-
cer (elv6lik), embellir (megsz6piil),grossir (hizik), rajeunir (megfiatalo-
dik), vieillir (oregszik).P6ld6ul:

Il a beaucoupchangt.(Sokat vdltozott.)
Il est bien change.(Nagyon megv6ltozott.)
J'ai divorcdI'an dernier. (Tavaly elviiltam.)
Je suisdivorcddepuisdeux ans. (K6t 6ve elv6lt vagyok.)

Az 1tre ige ut6n a participepass6mell6kn6vk6ntis 6rtelmezhetri.

Etre-rc\ ragoz6dik valamennyi pronomin6lis vagy pronomin5lisan
haszndltige. P6ldriul:

Je me suisdvanoui.(El6jultam.)
Elle s'est levie. (Felkelt.)
Nous nous sommestdlephoni. (Telefoniltunk egymiisnak.)
Je me suislavd. (Megmosakodtam.)
Je me suisacheti une robe.
(Vettem magamnak egy ruh6t.)
La vitre s'est cassie.(Eltort az iiveg.)
166 V2AZ IGERAGOZAS

2.4. lger agozrisitdbldk

AVOIR
Indicatif Conditionnel
Prdsent Passdcomposd Prdsent Passd
j'ai j'ai eu j'aurais j'aurais eu
tu as tu as eu tu aurals tu aurals eu
il a ilaeu' il aurait il aurait eu
nous avons nous avons eu nous aurions nous aurions eu
vous avez vous avez eu vous auriez vous auriez eu
ils ont ils ont eu ils auraient ils auraient eu
Imparfait Plus-que-parfait Subjonctif
j'avais j'avais eu Prisent Pass/
tu avais tu avals eu j'aie j'aie eu
il avait il avait eu tu aies tu aieseu
nous avions nous avlons eu il ait il ait eu
vous aviez vous aviez eu nous ayons nous ayons eu
ils avaient ils avaient eu vous ayez vous ayezeu
ils aient ils aient eu
Passdsimple Passdantdrieur
j'eus j'eus eu Imparfait Plus-que-parJiit
tu eus tu eus eu j'eusse j'eusseeu
il eut il eut eu tu eusses tu eusseseu
nous efimes nous etmes eu il ett il e0t eu
vous e0tes vous e0teseu nous eussions nous eussronseu
ils eurent ils eurent eu vous eussiez vous eusslezeu
ils eussent ils eussenteu
Futur simple Futur antdrieur
j'aurai j'aurai eu Imperatif
tu auras tu auras eu Prisent
il aura il aura eu aie
nous aurons nous aurons eu ayons
vous aurez vous aurez eu ayez
ils auront ils auront eu
Infinitif
Prisent Passi
avoir avoir eu

Participe
Prisent Passi composl
ayant ayant eu
 V2AZ IGERAGOZAS 167

ETRE
Indicatif Conditionnel
Prisent Passi composd Prisent Passi
je suis j'ai 6tE je serais j'aurais 6t6
tu es tu as €t6 tu serais tu aurais 6t6
il est il a 6t6 i1 serait il aurait 6t6
nous sommes nous avons 6t6 nous serions nous aurions 6t6
vous 6tes vous avez 6t6 vous seriez vous auriez 6t6
ils sont ils ont 6t6 ils seraient ils auraient 6t6

Imparfait Plus-que-parfait Subjonctif

j'6tais j'avais 6t6 Prisent Passi
tu 6tais tu avais 6t6 je sois j'aie 6t6
il 6tait il avait 6t6 tu sois tu aies 6t6
nous 6tions nous avions 6t6 il soit il ait 6t6
vous 6tiez vous aviez 6t6 nous soyons nous ayons 6t6
ils 6taient ils avaient 6t6 vous soyez vous ayez €t6
ils soient ils aient 6t6
Passi simple Passi antdrieur
je fus j'eus 6t6 Imparfait Plus-que-parfait
tu fus tu eus 6t6 je fusse j'eusse6t6
il fut il eut 6td tu fusses tu eusses6t6
nous l0mes nous efimes 6t6 il fit il eot 6t6
vous fttes vous eites 6t6 nous fussions nous eussions6t6
ils furent ils eurent 6t6 vous fussiez vous eussiez6td
ils fussent ils eussentet6
Futur simple Futur antdrieur
je serai j'aurais 6t6 Impdratif
tU SCTAS tu auras 6t6 Prlsent
il sera il aura 6te sols
nous serons nous aurons6t6 soyons
vous sersz vous aurez 6t6 soyez
ils seront ils auront et6
lnfinitif
Prisent Pass(
6tre avoir €t6

Participe
Prisent Fassl composd
etallt ayant 6t6
168 V2AZ IGERAGOZAS

PARLER

Indicatif Conditionnel
Prdsent Passi composd Prisent Passi
je parle j'ai parl6 je parlerais j'aurais parle
tu parles tu as parl6 tu parlerais tu aurais parl6
il parle il a parl6 il parlerait il aurait parl6
nous parlons nous avons parl6 nous parlerions nous aurions parl6
vous parlez vous avez parl6 vous parleriez vous auriez parli
ils parlent ils ont parl6 ils parleraient ils auraient par16

Imparfait Plus-que-parfait Subjonctif

je parlais j'avais parl6 Prdsent Passd
+.. -^-t^:^
LU p4r r4ls tu avais parl6 je parle j'aie parle
il parlait il avait parl6 tu parles tu aiesparle
nous parlions nous avions parl6 il parle il ait parl6
vous parliez vous aviez parle nous parlions nous ayons parle
ils parlaient ils avaient parl6 vous parliez vous ayez parl6
ils parlent ils aient parl6
Passi simple Passt antirieur
je parlai j'eus parl6 Imparfait Plus-que-parfait
tu parlas tu eus parl6 je parlasse j'eusseparl6
il parla il eut parl6 tu parlasses tu eussesparle
nous parldmes nous eimes parl€ il parlAt il e0t parle
vous parl6tes vous ettes parle nous parlassions nous eussionsparl6
ils parldrent ils eurent parl6 vous parlassiez vous eussiezpa116
ils parlassent ils eussentparl6
Futur simple Futur antdrieur
je parlerai j'aurai parl€ Imp6ratif
tu parleras tu auras parl6 Prdsent
il parlera il aura parl6 parle
nous parlerons nous aurons parl6 parlons
vous parlerez vous aurez parl6 parlez
ils parleront ils auront parl6
Infinitif
Prdsent Passi
pailer avoir parl6

Participe
Prdsent Passi composi
parlant ayant parle
 V2AZ IGERAGOZAS 169

2.5. Igeragozdsiritmutat6
A kovetkezolistrlk segits6getnyirjtanak a nem -en v6gti, illetve a parler
mint6jrln bemutatott ragoz6st6lvalamelyestelt6ro -rn v6gti ig6k megfe-
lelo alakjainak megkeres6s6hez, felid6z6s6hez.
Az egyesmodok, idok tov6nekk6pz6s6t,a szem6lyragokat, a seg6d-
ig6k haszn6lat6ttudottnak tekintjiik (16sd V. 2.2., 2.3.), es csak az
elt6r6seketjelezzik.
(A rovidit6sek:Prts. : indicatif pr6sent:Ful. : futur simple;
p.p. : participepass6;P.s. : passesimple;
Imp. : imparfait; Imper.: imperatif;
Subj.pres.: subjonctif pr6sent;Part.prds. : participe
p16sent.)
Ha a keresettige nem szerepela2.5.1. alatt, megtal6lhatjuka2.5.2.
visszakereshetjiika ragoz6simin-
alatt, 6s a z6r6jelesszdm segits6g6vel
tat.
2.5.1.
(l) accroitre Pris. j'accrois, nous accroissons.P.p. accru
(2) acheterPris. j'achdte,nous achetons,ils achdtent.Fut. il achdtera
(3) acqudrir Prds. j'acquiers, nous acqu6rons,ils acquidrent. Fut. 1l
acquerra.P.p. acquis. P.s. il acquit
(4) aller Prds.je vais, tu vas, il va, nous allons,vous allez,ils vont. Frzr,
llira.Impdr.va. P.p. all6.P.s.il alla. Subi.pres. il aille,nousallions,
ils aillent
(5) appelerPres. j'appelle,nous appellons,ils appellent.Fut. il appel-
lera
(6) appuyer Pris. j'appuie, nous appuyons, ils appuient. Fut. tl ap'
puiera
(7) soasseoir Pres. je m'assieds,il s'assied,nous nous asseyons,ils
s'asseyent. Fut. 1l s'assi6ra.P.p. assis.P.s. il s'assit
(8) attendre Prds. j'attends, il attend, nous attendons, ils attendent.
P.p. attendu.P.s. il attendit
(9) battrePris. je bats,il bat, nous battons,ils battent.P.p.batfi. P.s.
il battit
170 V.2. AZ IGERAGOZAS

(10) boire Prds. je bois, nous buvons, ils boivent. Pp. bu. P.s. il but
(11) commencerPris.je commence,nous commengons.Imp. il com-
mengait. P.s. il commenga.Part.pris. commengant
(12) conduirc Prds. je conduis, nous conduisons.Pp. conduit. P.s. il
conduisit
(13) connaitre Pris. je connais, il connait, nous connaissons.Pp.
connu. P.s. il connut
(14) courir Pris.Ie cours, nous courons.Fut.je courrai. P.s. il courut
(15) craindrePrds.jecrains,nouscraignons.P4. craint. P.s.il craignit
(16) cueillirPris. je cueille,nouscueillons.Fut.je cueillerai.P.p. cueilli.
P.s.il cueillit
(17) croire Pris. je crois, nous croyons, ils croient. P.p. cr:u.P.s. il crut
(18) devoirPres.je dois, nous devons,ils doivent. Fut. il devra, P.p. di
(due, dus, dues).P.s. il dut
(19) dire Prds.je dis, nous disons,vous dites,ils disent.P.p. dit P.s.1l
dir
(20) dormir Prds.je dors, nous dormons. Pp. dormi. P.s. il dormit
(21) 6crire Prds.j'6cris, nous 6crivons.P.p. 6crit. P.s. il 6crivit
(22) employerPrds.j'emploie, nous employons,ils emploient.Fut. il
emploiera
(23) s'enfuirPris.je m'enfuis,nous nous enfuyons.P.p. enfui. P.s. il
s'enfuit
(24) espdrerPris. j'espdre,nous esp6rons,ils espdrent
(25) faire Pris. je fais, nous faisons,vous faites,ils font. Fut.ll fera.
P.p. fatl. P.s. il fit. Suhj.pres. il fasse,nous fassions
(26) faiflir Prds.nem haszndlatos . Fut. il faillira. P.p. failli. P.s.il faillit
(27) falfoir Csak egyesszam3. szem6lyben! Pres.1l faut. Fut. il faudra.
Imp. tl fallait. P.p. fallu. P.s. il fallur. Subi.prts.il faille
(28) finir Fris. ie finis. nous finissons.P.p. fini. P..r.il {rnit
(29) hair Pres.je hais, nous haissons.P.p. ha\. P.s. il hait
(30) jeter Pre,s.jejette, nous jetons, ils jettent. Fut. iljetrera
(31) fire Pres.je lis. nous lisons.P.p.lu. P.s.il lut
(32) mangerPre.s.je mange,llous mangeons.Imp. il mangeait"P.,r.il
mangea.Parl.prtis. mangeant
(33) mettre Pres.je mets, il met, nous mettons,ils mettent.P.p. niis,
P.s.il mit
 V2AZ IGERAGOZAS 171

(34) mourir Pris. jemeurs, nous mourons, ils meurent. Fut. llmourra.
P.p. mott. P.s. il mourut
(35) naitre Pris. je nais, il nait, nous naissons.P.p. n6. P.s. il naquit
(36) ouvrir Prds. j'ouvre, tu ouvres, il ouvre, nous ouvrons, vous
ouvrez, ils ouvrent. Pp. ouvert. P.s. il ouvrit
(37) plaire Prds.je plais, il plait, nous plaisons. P.p. phl P.s. il plut
(38) pleuvoirCsak egyesszdmharmadik szem6lybentPres.il pleut. Fal.
il pleuvra. Imp. il pleuvait. P.p. plu. Subi.pres.il pleuve
(39) pouvoir Prds.je peux, tu peux, il peut, nous pouvons, ils peuvent.
Fut. il pourra. P.p. pu. P.s. il put. Subi.prds.je puisse, nous
puissions
(40) prendrePrts.je prends,il prend, nous prenons,ils prennent. P.p.
pris. P.s. il prit
(41) recevoirPrds.je regois,nous recevons,ils regoivent.Fut. il recevra.
Pp. regu. P.s. il regut
(42) rdsoudrePrds.je r6sous,nous r6solvons.P7. r6solu. P.s. il r6solut
(43) rire Pris. je ris, nous rions. P.p. ri. P.s. il rit
(44) romprePrds.je romps, nous rompons.Pp. rompu. P.s. il rompit
(45) savoir Pres.je sais,nous savons.Fut. il saura. P.p. su. P.s. il sut.
Subj.pris.je sache,nous sachions.Imper. sache,sachons,sachez.
Part.pris. sachant
(46) suffire Prds.je sufffis,nous suffisons.P4. suffi. P.s. il suffit
(47) suivre Prds.je suis, nous suivons. P.p. suivi. P.s. il suivit
(48) se taire Pris. je me tais, nous nous taisons. P.p. trt. P.s. il se tut
(49) tenir Pres.je tiens, nous tenons,ils tiennent.Fut.lltiendra. P.p.
tenu. P.s. il tint
(50) vaincrePres.je vaincs, il vainc, nous vainquons. Pp. vaincu. P.s.
il vainquit
(51) valoir Pris. je vaux, tu vaux, il vaut, nous valons. Fut. il vaudra.
Pp. valu. P.s. il valut
(52) vOtirPrds.je v€ts, il v6t, nous v6tons. P.p. vltn. P.s. il v6tit
(53) vivre Prts. je vis, nous vivons. P.p. vlcu. P.s. il v6cut
(54) voir Prds.je vois,nousvoyons,ils voient.Fut.ll verra.Pp. vu. P.s.
il vit
172 V.3 AZIGEIDOK.AZ IGEMODOK

(55) vouloirPres.je veux,tu veux,il veut,nousvoulons,ils veulent.

Fnt.
ilvoudra.P.p.voulu.P.s.ilvouluL Subj.pres.je veuille,nous
voulions,ils veuillent.Imper.veuille,veuillons,veuillez
2.5.2.aboyer(22),accomplir(28),acc6der (24),affaiblir(28),affranchir
(28),agir(28),apercevoir (41), apparaitre( I 3),apprendre(40),arranger
(32),attendrir(28), atterrir (28), avertir (28), balancer(l 1), cacheter
(30),c6der(24),charger(32),choisir(28),comprendre(40),convaincre
(50),construire(12),contenir(49),correspondre (8), corrompre(44),
couvrir (36),croitre (l), d6cevoir(41), d6couvrir(36), d6pendre(8),
d6ployer(22),descendre (8), d6truire(12), devenir(49),diriger (32),
disparaitre(13),6blouir(28),6lever(2), 6merger(32),emmener(2),
ennuyer(6), entendre(8), envahir(28), envoyer(22)t,6tendre(8).
eteindre(15),foncer(11),fondre(8),fr6mir(28),geler(2),grandir(28).
gravir (28),grommeler(5), gu6rir (28),s'inquilter (24),inscrire(21),
ins6rer(24), interroger(32), introduire(12),joindre (15),juger (32).
lever(2), mener(2), nager(32),nettoyer(22),nourrir (28),ob6ir (28).
obliger(32),obtenir(49),offrir (36),parcourir(14),paraitre(13),parrir
(20),peindre(15),peler(2),perdre(8),permettre (33),peser(2),plain-
dre (15),pourrir (28),poursuivre(47),pr6f6rer(24),pr6voir(54),pro-
duire(12),sepromener(2),prot6ger(246s 32),promettre(33),punir
(28),raccourcir(28),ralentir(28),ranger(32),rappeler(4),r6agir(28),
r6fl6chir(28), rejoindre(15), remplir (28), rendre (8), r6pandre(8),
r6peter(24), rlpondre (8), requ6rir(3), ressemeler (5), retenir (49),
r6ussir(28),r6unir (28),r6v6ler(24),revenir(49),rousp6ter(24),salir
(28), secourir(14), sentir (20), servir (20), sortir (20), souffrir (36),
soulever(2), soutenir(49), se souvenir(49), subir (28), trahir (28),
vendre(8).venir(49).vomir(28).

3. Azigeid6khaszn|lataa kijelent6m6dban. Azigem6dok.

A kijelent6 modban, amint l6ttuk, tizigeido van. Ezek l6nyeg6benk6t
nagy idokorbe csoportosithat6k:jelen idhkdr (vagyis amikoia besz6d
pillanat6hoz viszonyitjuk az igeid6ket) €s mtilt iddktjr (vagyis amikor
I De:
futur: il enverra.
 Y.3. AZ IGEID6K. AZ IGEMODOK 173

egymrilt id6hozviszonyitjukaz igeid<iket.)A jelenid6korbena besz6d

pillanat6bantort6n<icselekv6sjelen id6ben (prisent), ehhezk6pesta
mriltbantrirt6n6befejezettcselekv6spcssi composd-ban (illetvea folya-
matos, elej6ben6s v6g6ben meg nem hat6rozott cselekv6s imparfait-
ban) 6s a jov6ben tort6nti cselekv6sf turbenvan:

Aujourd'huiil fait beau.(Ma sz6pidti van.)

Hier il a fait beau.(Tegnapsz6pid6 volt.)
Demainil fera beau.(Holnap sz6pid6 lesz.)

A mrilt id6korben az el6bbi pr6sent-nakmegfelel6id6 h6romf6le

lehet:a besz6ltnyelvbenpassi compost,az irott nyelvbenpassi simple
€smindk6t stilusr6tegben imparfait.Ezekhezk6pesta mriltban tort6n6
cselekv6splus-que-parfait-ban,a jovcibentort6n6 pedigfutur dansle
passi -ban6ll. A hatriroz6ka megv6ltozottid6kornekmegfelel6en szin-
t6n megviiltoznak'.

Cejour-ld, il a fait beau. 1

il fit beau. (AznaRsz6pid6 volt.)
)|
il faisait beau.
La veille,il avaitfait beau.(El6z6 nap sz6pidci volt.)
Le lendemain,il ferait beau.(Milsnap sz6pid6 lesz.)

H6rom igeidrir6l m6g nem sz6ltunk, mert azokat csak bizonyos

tipusrimell6kmondatokbanlehethasznilni,6skizin 6lagaz el<iidejiis6g
kifejez6s6re:afutur antirieurajelen id6korbenafuturhoz k6pestfejez
ki el6idejris6get;a mflt id<ikorbenpedig a passdantirieur a passd
simple-hezk6pest6s a futur antirieur dans le passi a futur dans le
passihezk6pestfejeziki az el6idejris6get.
Ez a l6tsz6lagnagyon bonyolult igeidorendszera val6srigbanel6g
logikusanrendez6dikel. De mindenigeid6tkiilon kell megvizsg6lnunk
ahhoz,hogymeg6rtsiik,milyenmondatban,pontosabban milyenkon-
textusbanhaszn6ljuk6ket.
174 V3AZ lGEIDOK AZ IGEMODOK

3.1. A jelen id6 (Le pr6sent)

3.1.1. A francia igeid6rendszerbenez a legkev6sb6kotott ido, mert
kifejezhetmozzanatos,folyamatos,ism6tlodtj cselekv6st,az ige jelent6-
se vagy a kontextusszerint:
Marie rencontrePierre. (M6ria tal6lkozik P6terrel.) lbeiill6l
Marie aime Pierre. (M6ria szeretiP6tert.) /folyamatos/
Marie rencontrePierre tous lesjours.
(Mrlria mindennap talilkozik P6terrel.)/ism6tlcido/

Mpcrpcvzfs: L6tezik egy rin. prisent des vdrit,ls ginirales (61land6

6rv6nyri igazs6gok),amelyet kozmond6sokban, kiilon-
boz5 mond6sokbanstb. haszn6lunk:

Qui dort dine. (Aki alszik, nem ehes.)

La terre tourne autour du soleil.
(A fold a nap koriil forog.)
3.1.2.A pr6sentkifejezhetmirltbeli cselekv6stis. Egyr6szt,a magyarhoz
hasonl6an,szerepelhetmrilt id6ben leirt elbesz6lesekben (prdsenthisto-
rique),els6sorbanirodalmi szovegben. Elcifordulhatsz6belielbesz6les-
ben is:

Alors, lesinconnus
font descendre I'otagede la voitureet lui bandent
les yeux.
(Ekkor az ismeretlenekleszrlllitjdk a tirszt a kocsir6l, 6s bekotik
a szem6t.)

M6sr6szt,neh6nygyakranhaszndltigevel,mint pl. arriver,apprendre

stb., beszedbenis kozeli mirltra utalhat:

J'arrive d I'instant. (Most 6rkeztem.)

J'apprendsque vouspartez. (Hallom, hogy elmegy.)
 句′
ミジ
V3.AZ IGEIDOK.AZ IGEMODOK

3.1.3. Ellent6tben a magyarral, amely legink6bb jelennel fejezi ki a

jov6t, a francia ritk6bban helyettesitipr6sent-nala futurt. Elofordulhat
ez, plldiltrl, k6rd6sben:

Vous descendez? (Lesziil?)

Tu restesd la maison, demain Z (Holnap itthon maradsz?)

Meg kell jegyezni,hogy a jovot kifejez6jelen idejii ige vagy mozzana-

tos vagy befejezettfolyamatot jelol:

Je pars lundi. (H1tf6n indulok.)

Je restejusqu'd lundi. (H6tfciig maradok.)

MncrscvznsBr: 1o Ha nem vessziikfigyelembeezeketa szempontokat

6s a magyarb6l indulunk ki, hibils mondatokat
kapunk, amelyeketfelt6tleniil keriilni kell:

(*Demain je lis ce livre.)

(Holnap elolvasom ezt a konyvet.)
(* Demain,j'dcris la lettre.)
(Holnap megirom a levelet.)

2o A si-vel bevezetettfelt6telesmondatban, amennyi-

ben a f6ige futurben 6ll, csak jelen idot szabad
haszn6lni:

Si j'ai le temps,j'irai au cindma.

(Ha leszidcim,elmegyeka moziba.)
3.2. A pass6compos6
3.2.1.A pass6compos6nakkett6s 6rt6ke van. Egyr6szteloidejris6get
fejezhetki a pr6sent-hozkepest:

Quand il afini son travail, il rentre chez lui.

(Mikor befejeztea munk6j6t, hazamegy.)
176 V3.AZ IGEIDOK AZIGEMODOK

3.2.2. Mdsr6szt kifejezhet a mriltban tort6nt esem6nytvagy egym6st

koveto esemdnyeket:
Jean a dcrit une lettre, puis il est slld la mettre d la boite.
(Jd'noslevelet irt, ut6na elment, hogy feladja.)

A pass6compos6nem alkalmasfolyamatos vagy ism6tl6d6cselekv6s

kifejez6s6re(ilyenkor imparfait-t kell haszn6lni).Azonban haszn6lata
m6gsemzhrja ki sem a tart6ss6got, sem az ism6tlcid6st,amennyiben
hatbrozo segits6g6vel megieloljiik, hogy meddig tart a cselekv6svagy
h6nyszorism6tlodik:

Paul est restd ici pendant deux heures.

(P6l ket ora hosszatmaradt itt.)
J'ai vicu en France de 1975 d 1978.
(1975-1978-ig 6ltem Franciaorszdgban.)
Il a ouvert la porte plusieursfois.
(Tobbszornyitotta ki az ajtot.)

3.2.3. A besz6dbenkizirolag pass6composet haszndlunkmrilt esem6-

nyek felid6z6s6re,
ellent6tbena pass6simplehasznalat6:val,amely csak
irott nyelvenlehetseges. a passecompos6is az
Elofordul term6szetesen
irott nyelvben,leginkdbb levelez6sben,fjs6gban, napl6ban, de rege-
nyekben6s m6s irodalmi alkot6sbanritka (kiv6vea dialogusokat6s a
besz6ltnyelvet reproduk6l6 reszeket):

Nous avonsmangd des oeufs d la coque,dit Monsieur Darbddat.

(L6ey tojrlst ettiink, mondta Darb6dat rir.) (Sartre)

Meg kell jegyezni, hogy a passe compos6, 6pprigy, mint a passe

simple, az elbesz€llsf6bb cselekv6seit,vagyis az esem6nyeketfejezi ki.
Mint l6tni fogjuk, az imparfait ezzel szembenlegink6bb mdsodlagos,
magyarinatot ad, leir vagy 6llapotot fejez ki:

Jean a mangdune tartine de beurreparce qu'il avait faint.

(Jilnos megevettegy vajas kenyeret,mert 6hesvolt.)
 V3AZ lGEIDOK AZ IGEMODOK 177

Il pleuvait. J'ai pris un parapluie.

(Esettaz es6. Erny6t vittem magammal.)

Mncncvzfs: A besz6lt nyelvben a pass6 compos6t futur ant6rieur

helyett haszn6lhatjuk,els6sorbanfinir ig6vel, egy olyan
jovobeli cselekv6s
jelol6s6re,amely hamarosanbeteljesiil:

J'ai tout de suitefini. (Mindj6rt v6gzek.)

3.3. A passdsimple
3.3.1. Ez az idb kizirolag ir6sban szerepel,de m6g ma is olyan eleven,
hogy reg6nyekbenszinte csak ezt haszniij6k. A pass6 compos6hoz
hasonl6ana mriltban tort6nt esem6nyvagy egym6stkoveto esem6nyek
kifejez6sdreszolg6l.A reg6nyekbenebben az idoben ftji-k az elbesz6l6s
vinat.lenyeget:

Il ouvrit la porte, entra dans la salle et salua I'assemblde.

(Kinyitotta az ajtot, beldpett a terembe, 6s iidvozolte az egybe-
gyrilteket.)

3.3.2. A pass6simple a pass6compos6hozhasonl6annem alkalmas

folyamatos vagy ism6tlodo cselekv6skifejez6s6re,de megfelelcihat6ro-
zoval ez az id6 sem z6rja ki sem a tart6ss6got,sem az ism6tl<!d6st:

Il garda le silencependant une heure.

(Egy 6ra hosszatcsendbenmaradt.)
L'enJant sortit trois fois de la salle.
(A gyermek h6romszor ment ki a teremb6l.)

3.4. Az imparfait
3.4.1. A be6ll6 vagy befejezettcselekv6sekkelellent6tben,azimparfait
a folyamatos, elejeben6s veg6benmeg nem hat6rozott cselekv6stvagy
tortenestfejezi ki. Amint 16ttuk,a besz6ltvagy irott szovegbena passd
178 V3AZ IGEIDOK AZ IGEMODOK

composi (simple)-imparfait oppozici6 azesem6nyeketa h6tt6rrel illlitja

szembe:

Pendantque tu dormais,quelqu'una tdliphond.

(Mikozben aludt6l, valaki telefon6lt.)
J'ai vu dans la rue unefemme qui pleurait.
(Littam az utc6n egy n6t, aki sirt.)
L'homme regardait une devanture.Tout d coup il sentit une main
se glisser dans sa poche.
(A f6rfi egy kirakatot n6zegetett.Hirtelen aztErezte,hogy egy k6z
a zseb6benyril.)

E p6ldrik j6l mutatjfk, hogy a f6 esemdnnyelszemben(quelqu'un c

tilephond,j'ai w une femme, il sentit une main), az imparfait-ben lev6
ige h6tteret (tu dormais, qui pleurait) vagy folyamatos cselekv6st,le-
irdst, tort6n6st(l'homme regardait)fejez ki. Ez6,rt,ha leirunk egy t6jat,
egy kornyezetet.amely az elbeszll6sben az esem6nyekhez k6pesthrltt6r-
k6nt szerepel,mindig imparfait-t haszn6lunk. De az imparfait-ban levo
ig6k tulajdonk6ppen nem adjfrk az elbesz6l6sl6nyeg6t:

Il pleuvait. Il faisait froid. L'enfant tremblait. Pour se rdchauffer

un peu, il se mit d courir.
(Esett az eso.Hideg volt. A gyermek reszketett.Elkezdett futni,
hogy kiss6 felmelegedj6k.)

A fobb cselekv6sekhez k6pest az imparfait magyarizatot is adhat,

megindokolhatja ezeketa cselekv6seket:

Marie est entrdedans la maisonparce qu'elle avaitfroid.

(M6ria bement a hizba. mert f6zott.)
Conrmele maladeseplaignait de violentsmaux de ftte,le medecin
lui /tt unepiqtrre.
(Mivei a beteghevesfejfijrisr6l panaszkodott,az orvos injekcir5t
adott neki.)
 V3AZ IGEIDOK AZ IGEMODOK 179

3.4.2. A mriltban szok6sszenienmegtort6no vagy ism6tlodcicselekv6-

sek, tort6n6sek egyfajta r6szekrebontott folyamatot adnak, amelyet
szint6n imparfait-val fejeziink ki:
Je me levais tous les matins d 7 heures.
(Minden reggel7-kor keltem.)
Pierre allait trop souventau cindma.A lafin, il a negligi ses,ltudes.
(P6ter tril gyakran j6rt moziba. A v6g6n elhanyagolta tanulm6-
nyait.)
Mncrscyzfs: L6ttuk, hogy ha az ism6tl6sekpontos szdm|t hatbrozo-
val jeloljiik, pass6compos6t, illetve pass6simple-t kell
haszn6lni. Erdekes megfigyelni,hogy p6ld6ul a souvent
nem sz6mit pontos ism6tl6d6snek,holott a plusieursfois
annak sz6mit. Ehhez m6g a kontextus szerep6tis meg
kell n6zni,vagyisazt,hogy a kontextusbana haszn6ltige
esem6nyt,fobb cselekv6stjelol-e vagy sem:
Pierre est alli plusieursfois au cindma.
(P6tertobbszorelment a moziba.)
A hathrozo azt is jelolheti, hogy mennyi ideig tartottak
az ism6tl6d6 cselekv6sek.Ilyenkor sem lehet imparfait-t
haszn6lni:
Pendantun mois, Pierre est alle souventau cinima.
(Egy h6napig P6ter gyakran ment moziba.)
3.4.3.A trlrgyi mellekmondatban(l6sd VfL 3.4.) imparfait-t haszn6-
lunk a jelen idokor pr6sent-jahelyett, ha a fcimondatigejemrilt idoben
van:
I. Je saisqu'il te connait.(Tudom, hogy ismer.)
Je savaisqu'il te connaissait.(Tudtam, hogy ismer.)
ll. Il me demandece queje fais. (Azt k6rdezi,hogy mit csin6lok.)
Il m'a demanddlIl me demandaf ce queje faisais.
(Azt kdrdezte.mit csin6lok.)
180 V3AZ IGEIDOK.AZIGEMODOK

A franci6ul tanul6 magyarnak ez az6rt neh6z, mert a magyar nem

ismer ilyen id6egyeztet6st.
3.4.4. Imparfait-val fejezhetjtik ki a majdnem bekovetkezett cselekv6st,
amelyet egy kozbej<itt esem6nymegakadilyoz:

Yous venezd temps : je partais.

(Id6ben 6rkezett; mir indultam.)

Ezt az egy6bk6nt el6g ritka imparfait-t legtobbszor aller*fdnivi

igeni w el helyettesitik:

Vous venezd temps : i'allais partir.

(... majdnem elmentem.)
Pierre allait raconter son histoire. mais son ami I'arrdtu.
(P6ter el akarta mes6lni a tort6net6t, de barftja megrillitotta.)

3.4.5. Haszniilhatunk imparfait-t conditionnel pr6sent vagy pass6 he-

lyett. Az els6 esetbenkotelez6 az imparfait si kot6sz6 ut6n, a miisodik
eset csak n6h6ny ig6vel (devoir,falloir, pouvoir) fordul el6, m6gpedig
f6mondatban:

Si j'avais beaucoupd'argent, j'achdterais une belle voiture.

(Ha sok pfinzem lenne, sz6p kocsit venn6k.)
Il fallail lui dire la viriti.
(Meg kellett volna mondani neki az igazat.)
Tu ne pouvais pas faire attention ?
(Nem vigyri zhattii volna?)

MscJEcvzfs: Az irott irodalmi nyelvben gyakran tal6lkozunk az im-

parfait pittoresque-kel,amely a pass6simple helyett fejez
ki esem6nyt,f6bb cselekv6st,6s amelyet az irok stiliszti-
kai eszkozk6nthaszn6lnak, hogy az esem6nymeglep6,
v6ratlan volt6t hangsrilyozzik. Ehhez az imparfait-hoz
 V3AZ IGEIDOK.AZ IGEMODOK 181

majdnem minden esetben a gyorsas6got,k6t esem6ny

gyors egymrisut6nis6g6t kifej ez6 hathr ozo t6rsul :

Un soir, le cilibre savant se trouva mal. Le lendemain

matin il mourait.
(Egy este,a hires tud6s rosszullett. M6snap reggelm6r
meg is halt.)

3.5. Eldidej{isdga mrilt iddkiirben (I.)

A passdantdrieur6s a passdsurcomposi
A mirltban az eloidejtisEgaztjelenti, hogy a fo cselekv6shezvagy a
f6 esem6nyhezk6pest, amely pass6 simple-ben, pass6 compos6ban
(vagy esetlegimparfait-ban) 6ll, egy miisik cselekv6svagy esem6ny
el6bb kovetkezettbe, 6sennek a befejez6s6t6l ftigg annak a megtort6n6-
se.
Ezt a r6gebbenlezajlott esem6nytpass6ant6rieurrel(a besz6ltnyelv-
ben pass6surcompos6val)vagy plus-que-parfait-valfejezziik ki. Azon-
ban ezeknekaz id6knek a haszniiata szigorir szab6lyok szerint tort6-
nik, nem lehet 6ket egym6s helyett haszn6lni. Egyediil a passdanti-
rieur-passdsurcomposioppozici6 felel meg az irotr 6s a besz6ltnyelv
oppozici6jrinak. A plus-que-parfait mindket stilusr6tegbenhaszn6l-
hat6.
Mivel a pass6 ant6rieur egyik alkot6eleme az |lobesz5dbennem
haszn6ltpass6simple,term6szetes, hogy ez azido is csak ir6sban fordul
el6. Szinteminden esetbenolyan id6hathrozoi mell6kmondatbanszere-
pel, amelyetquand,lorsque,aprdsque,dDsquevagy aussitbtquekotoszo
vezet be, 6s amely legtobbszor kozvetlen el6idejris6getfejez ki a f6bb
esem6nyhezk6pest:

Quand son ami fut parti, il ouvrit la radio.

(Miutrin abaritja elment, bekapcsoltaa r6di6t.)
Dis que le prisident eut ouvert Ia siance, M. Dubois demanda la
parole.
(Mihelyt az elnok megnyitotta az iil6st, Dubois ur sz6t k6rt.)
182 V3AZ IGEIDOK AZIGEMODOK

A pass6ant6rieur helyett az llfbeszedben 6ltal6ban pass6compos6

6ll. Esetleg pass6 surcompos6t haszn6lhatunk, term6szetesenpass6
compos6ban6116focselekv6seset6n,de ez nem kotelezo, sot el6g ritka,
mert neh6zkes,k6tszeresenosszetettalakr6l van sz6. Legink6bb afinir
ig6vel haszniilj6k:

Quand son ami a ,!tdparti lest partil, il a ouvert la radio.

(Amint bar6tja elment, bekapcsoltaa r6di6t.)
Dis que Jean a eufini lafinil son travail, il m'a tildphone.
(Mihelyt J6nos befejeztea munkiijdt, telefon6lt nekem.)

MncrncyzfsEK: 1o Nemcsak a pass6compos6 eloidejris6g6nekkifeje-

zlslre haszn6lunkpass6surcompos6t,elofordulhat
ez a kltszeresenosszetettalak a plus-que-parfait,
a futur ant6rieur vagy a pass6du conditionnelhez
k6pestis, de j6val ritk6bban:

Dds que Jean avait eufini son travail, il m'avait

tilephont.

2" A pass6ant6rieur helyett a pass6simple is kifejez-

het eloidejris6getidcihatir oz6i mell6kmondatban,
kiilonosen a dis que, aussitit que kotoszok ut6n,
illetve szenvedoalakban:

Dis qu'il se leva, on I'applaudit.

(Mihelyt fel6llt, megtapsolt6k.)
Quand la porte fut fermde, toute la famille se
coucha.
(Mihelyt bezirtik az ajtot, az egtsz csal6d lefe-
kiidt.)

3o Az eloidejris6getm6g az d peine . . . que szerkezettel

is kifejezhetjiik. Ilyenkor d peine vezeti be a passe
ant6rieurt6squea pass6simple-ettartalmaz6 mon-
datot. Erdekess6geennek a szerkezetnek,hogy
 V.3.AZ IGEID6K.AZ IGEM6DOK 183

″
plus-que-parfait-val is haszniilhat6 (ugyanis az

例
・筋
印Ｔ
d peine nem kot6sz6, hanem hatilroz6):

．
切
勘ャ
わ

ヽ＞Ｊ
〃   ル

７ 例
切
″ル

″ 筋
確
″
 勘
radio.

〃
′
α
Figyeljiik meg, hogy ilyenkor kotelezo az iilit-
miny * alany forditott sz6rend,amib6l arra kovet-
keztethetiink, hogy az ilyen tipusri mondatokat
nem kedveli az llobeszfid.
4o A pass6ant6rieur (vagy a pass6surcompos6)kiv6-
telesenel6fordul f6mondatban olyan hat|r oz6v al,
amely a cselekv6sgyorsasig6t fejezi ki:

Marie eut vitefait ( a eu vitefait ) de comprendre

la situation.
(M6ria gyorsan meg6rtettea helyzetet.)
En quelquesinstants, les enfants eurent (ont eu)
disparu.
(A gyermekekpillanatok alatt eltrintek.)

3.6. El6idejiis6ga mflt id6kiirben (II.)

A plus-que-parfait.
A plus-que-parfaithasznalatasokkal gyakoribb a pass6ant6rieure-
n6l, mert mind irdsban,mind sz6banelofordulhat.Aszerint tekintjiik
:it elofordul6s6t,hogy milyen mondatban szerepel,mert ez osszefiigg
a fomondatbeliige idej6vel(amennyibena plus-que-parfait-tnem fo-
mondatbanhaszn6ljuk):
3.6.1.IdiihatAroz6inrell6kmondatban
Vicyrrzrrr! A fomondatban csak impurfait vagyplus-c1ue-parfait lehet-
s6ges.passecomposevagy pass6simple nem. (Teh6t elfogadhatatlan
irz ilyerr mondat: *Qunnd.gonanti dtait pttrti, il a ouverl lil ou',t'itilu
raclio.\
184 V3AZIGEID6K AZIGEM6DOK

Ha a fo cselekv6simparfait-ban all, ism6tlodo, szok6sszertiesem6-

nyeket fejez ki:

Quand son ami dtait parti, il ouvrait la radio.

(Amikor /miut6n/ barStjaelmeqt,mindig bekapcsoltaa r6diot')

Ha a fomondat ig6je plus-que-parfait-ban 611,egyszeri cselekv6st

fejez ki:

Quand son ami dtait parti, il avait ouvert la radio.

(Miut6n abardtja elment, bekapcsoltaa rridi6t.)

Mecrscvz6s: Amint az el6bbiekbenl6ttuk, d peine ... que szerkezettel

a plus-que-parfait b6rmilyen m6s mrilt ido mellett egy-
szeri cselekv6stfejez ki.
3.6.2. T 6r gyi mell6kmondatban,legink6bb fiiggo besz6dben
Ha a fomondat ig6je mrilt id6ben van, plus-que-parfait-tkell hasz-
n6lni a mirlt cselekv6skifejez6s6re.(L6sd VII. 3.4.)

l. Je saisqu'il t'a reconnu.(Tudom, hogy felismert.)

Je savqisqu'il t'avait reconnu.(Tudtam, hogy felismert.)
IL II me demandece quei'aifait hier.
(Azt kdrdezi, hogy mit csinfltam tegnap.)
Il m'a demanddce quei'avais fait la veille'
(Azt k6rdezte,hogy mit csin6ltam tegnap.)

3.6.3. Fomondatban vagy vonatkozo Qelzoi),hasoniit6, okhatdroz6

mell6kmondatban
Ilyenkor a plus-que-parfaitel6idejris6getfejez ki olyan cselekv6shez
k6pest,amely valamilyen mirlt idoben szerepel.
- Fomondatban:

Quand Jean est arriv4, son ami itait parti.

(Mikor J6nos meg6rkezett,baritja m6r elment.)
 ００
V3AZ IGEIDOK AZ IGEMODOK

- Vonatkoz6 mell6kmondatban:

Le professeurregarda I'dlive qui etait arrivd en retard.

(A tan6r rinlzett a k6s6n 6rkezett tanul6ra.)

- Hasonlit6 mellekmondatban:

Il avait prornis de travailler commeon le lui ut'ait dernundi-

(Megig6rte,hogy rigy dolgozik, ahogy k6rt6k.)

- Okhat6roz6mell6kmondatban:

Pierre leva la main, parce qu'il n'avait pas comprisla question.

(P6ter felemeltea keztt, mert nem 6rtette meg a k6rd6st.)

MrcrscvzEs: F<imondatban,a pass6ant6rieurhozhasonl6an,de ann6l

sokkal gyakrabban, a plus-que-parfaitkifejezheti a cse-
lekv6sgyorsas6g6t.Ahatdroz6 haszndlatailyenkor ko-
telezo:
En quelquesinstants, les enfants avaient disparu.
(A gyerekekpillanatok alatt eltrintek.)

3.6.4. Felt6telesmell6kmondatban,si kot6sz6 ut6n, a plus-que-parfait

haszndlatakotelez6 a pass6du conditionnel helyett (l6sd VIL 4.7.l').

Si tu avais compris la question,tu aurais bien repondu.

(Ha meg6rtettedvolna a k6rd6st,j6l v6laszolt6l volna.)

3.7. Ljiivti id6 (le futur)

3.7.1. A francia futur a jov6ben bekovetkez6 vagy bekovetkezheto
cselekv6st(tort6n6st vagy 6llapotot) fejezi ki, vagyis azt, hogy ez a
cselekv6sa besz6dpillanat6hozk6pestk6sobbtort6nik:
Jean dit c1u'ilte t,!1,!phonerademain.
(Jdnos azt mondja, hogy holnap telefon6l neked.)
Nous reviendronsbientil. (Hamarosan visszaioviink.)
186 V.3,AZ IGEIDOK,AZIGEMODOK

3.7.2. A besz6ltnyelvben az Ate 6s avoir jov6 idejii alakjai a val6szinti-

s6getfejezik ki a jelenben (ezt a magyar lesz alakkal fejezheti ki):

Jean sera encore chez ses amis.

(J6nos m6r megint a bardtainirl lesz.)
II aura raison. (Igaza lesz.)

MscrEcvzfsEK: 1o A prdsenthistorique-kalpirhuzamosan, az irodal-

mi nyelvben, mflt idejii elbesz6l6sekben
tal6lko-
zunk futur historique-kal is:

Alors, les inconnusfont descendrel'otage de la

voitureet lui bandentlesyeux. On ne Ie retrouvera
que deux mois plus tard.
(Ekkor az ismeretlenekkiszillitj6k a tirszt a ko-
csib6l,6s bekotik a szem6t.Csak k6t h6nap mirl-
va tal6ltSk meg.)

2o Afutur depolitessea jelen id6 vagy a felsz6lit6m6d

enyhit6s6re szolgii:

Vous lui direz queje l'attends.

(Mondja meg neki, hogy v6rom.)
Je vousprierai de m'exutser.
(K6rem, bocs6ssonmeg.)

3" L6ttuk (3.1.3.),hogy a franciafutur helyerteseten-

kent. de eleg ritkrin, jelen idot is haszndlhatunk,
valamint haszn6lhatunkaller es devoir seg6dig6k-
k e l o s s z e t e at tl a k o k a t( l a s d3 . 9 . 2 . . 4 . 1 . 1 . ) .

3.8. El6idejiis6ga jiivdben:a futur antdrieur

3.8.1.A Jutur antdrieur./ittur viszonylata jelen idokorben ugyanugy
nriikodik, mint a posseontbieur-passl simple viszonylat, azz,ala kiir-
iirnbs6ggel,hogy minden nyelvi retegbenhaszn6lhat6.Teh6t idohat6-
 V3AZIGEIDOK AZ IGEMODOK 187

rozoi mell6kmondatban tal6ljuk quand, lorsque,dis que stb' ut6n az

el6idejris6gkifejez6s6re:

Quand tu serasrentri, nous tcrirons d tes amis.

(Majd ha hazajott6l, irunk a bar6taidnak.)
Dds quej'aurai lu ce roman,ie le rendrai.
(Mihelyt kiolvastam ezt a regtnyt, visszaadom.)

MeciBcvzfs: A pass6 ant6rieurhoz hasonl6an, a futur ant6rieur is

helyettesithet6 a megfelel6 egyszerti alakir igeidovel,
vagyis a futurrel, ktilonosen, ha szenvedoszerkezetr6l
van szo:

Quand la porte sera ouverte,tu pourras entrer.

(Ha kinyitottak az ajt6t, bel6phetsz.)

3.8.2. A futur ant6rieur on6ll6an is szerepelhetfomondatban (vagy

tdrgyi, illetve jelzoi mell6kmondatbatr),a cselekv6sgyors elv6gz6s6-
nek kifejezeserevagy egy megadott id6pontban tort6no befejez6s6re:

Il aura vitefni son devoir.

(Gyorsan befejezia feladat6t: tirl lesz a feladat6n.)
Je sais que, ce soir, Pierre seraparti.
(Tudom, hogy est6reP6ter m6r itt sem lesz.)

3.8.3. A futur ant6rieur, minden ig6re 6rv6nyes m6don, kifejezheti

valamelymirltbeli cselekv6svagy tort6n6sval6szintis6g6t,f6leg a besz6lt
nyelvben:

Mon fils n'est pas aruivd.Il aura manqudIe train.

(Fiam nem 6rkezett meg. Val6szintileglek6stea vonatot.)
Je me suisdit : Ils se seront igaris.
(Arra gondoltam, elt6vedtek.)
 188 V.3 AZ IGEIDOK.AZ IGEMODOK

3.8.4. A futur ant6rieur lehet m6g egy m6s nyelvre nem fordithat6
stilisztikai eszkozis, amelyet szentenciaszeni
megiillapitrisokbanhasz-
niilunk, amikor a mriltra visszapillantunk:

On aura tout vu.

(Mi mindennek voltunk taniti! Mi minden megtort6nhet!)
Cettefille ne t'aura fait que du mal, mon gargon !
(Elmondhatjuk, fiam, hogy ez a l6ny csak 6rtott neked!)

3.9. Jiiv6 id6k a mrilt id6kiirben

A futur 6s a futur antirieur dans le passd
3.9.1. A futur 6s a futur ant6rieur dans le pass6tulajdonk6ppen csak
tdrgyi mell6kmondatban, illetve style indirect libre-ben haszn6latos.
Akkor fordulnak tehet elo, amikor a fSmondat ig6je mrilt idciben 6il
(szabad ftiggS besz6dbenterm6szetesennincs ilyen f6mondat, l6sd
rx. 5.9.).Haszn6latuk megfelela futur 6s a futur ant6rieur haszn|lata-
nak a jelen idokorben:

I. Je saisqu'il viendra.(Tudom, hogy eljon.)

Je savaisqu'il viendrarl.(Tudtam, hogy eljon.)
II. Pierre m'a dit qu'il te rencontreraitmardi.
(P6ter azt mondta, hogy kedden takllkozik veled.)
Pierre dtait content: il la rencontreraitmardi.
(P6ter boldog volt: kedden tal6lkozik a liinnyal.)
IIL Jean avait compris que, quandil aurait quitte sonpays, il serait
malheureux.
(Jrinosmeg6rtette,hogy ha majd elhagytahaz6j6t,boldogta-
lan lesz.)

3.9-2.A futurhoz hasonl6an,az aller 6s devoir seg6dig6kkelis k6pezhe-

tiink futur dans le pass6t.Ilyenkor a seg6dig6kimparfait-ban 6llnak.
 V.3. AZ IGEID6K. AZ IGEMODOK 189

Ez az alak a jirv6 idejri cselekv6sval6sziniis6g1t fejezi ki, a besz6l6

szempontj6b6l:

Ma mire pensait que mes amis allaienl tous venir.

(Any6m azt hitte, hogy bar6taim mind eljonnek')
On mefit savoir que les Frangais devaient arriver le lendemain'
(Kozolt6k velem, hogy a franci6k m6snap 6rkeznek.)

Mncrscyzfs: Devoir seg6dig6vela futur dans le pass6olyan cselekv6s,

esem6nykife.jez6s6reis szolg6lhat, amely val6ban meg-
tort6nt, 6s igy kiilon hangsrilyt kap:

J'attendais mon ami' Il ne devait iamais arriver'

(V6rtam a barftomat. Val6j6ban sosem6rkezettmeg')

3.10. Igem6dok (I.)

Nfeltiteles mdd (le mode conditionnel)
A conditionnelolyan cselekv6stvagy tort6n6st fejez ki, amely vagy
egy felt6tel kovetkezm6nye, vagy nem fiigg semmif6le felt6telt6l-
3.10.1.Ha felt6telkovetkenn6nye,a conditionnelbenlev6 ige lehet6s6-
fejezhetki a j6v6ben:
get, esetlegesseget

Si tu avais le temps, nous irions au cinima.

(Ha r66rn6l, moziba menn6nk')

A val6szinritlen,irre6lis cselekv6s6ltakiban mirlt id6ben van (pass6

du conditionnel), de lehet jelenben is (pr6sentdu conditionnel):

Si ma seur avait eu de l'argent, elle aurait achetd des biioux.

(Ha a n6v6remneklett volna p6nze,6kszereketvett volna.)
Si ma seur avait cet argent, elle achdteraitdes biioux.
(Ha a n6v6remnekmeglenneaz a plnze,6kszereketvenne.)
190 Y . 3 . A Z I G E I D 6 K .A Z I G E M O D O K

3.10.2. Ha a conditionnelben levci ige nem fiigg valamilyen feltdter

megval6sul6srlt6l,kifejezhetegy bizonytalan, esetleges
tort6n6st.Ilyen-
nel leginkdbb az irjsrlgokbantal6lkozunk:

L'accident d'hier aurait fait trois morts.

(A tegnapibalesetrillit6lagh6rom hal6lesetetokozott.)

Haszn6lhatunk m6g ilyen conditionnelt csod6lkoz6s,felh6borod6s

kifejez6s6re:

Comment! Vous le laisseriezs'enfuir !

(Hogyan! Hagyn6 elmenekiilni?)
Quoi ! Tu auraispeur de cet homme!
(Hogyan! Csak nem f6lsz ettol az embert6l!?)

A besz6lt nyelv conditionnelt hasznii devoir, pouvoir, failoir stb.

ig6kkel:

Vouspourriez me ripondre, yous ne croyez pas ?

(Felelhetnenekem, nem gondolja?)
Tu devraiste roser, mon petit.
(M egboro tv 6lko zhatn6,l,fi am!)

Mncrecvz6s: A si kot6sz6val bevezetettfelt6teresmell6kmondat he-

lyett a besz6ltnyelv szivesenhaszn6lmell6rendeltmon_
datot, conditionnellel:

Si cet hommem'dcrivait,je ne lui rdpondraispas.

: Cet hommem'duirait, je ne lui rdpondraispas.
(Ha ez az ember irna, nem v6laszoln6kneki.)
Si tu avais voulu,nous aurionspu nous marier.
: Tu aurais voulu,nous aurionspu nous marier.
(Ha akartad volna, osszeh6zasodhattunk volna.)
 V.3. AZ IGEID6K. AZ IGEMODOK 191

3.11. Igem6dok(II.)
A felsz6lit6 m6d (l'imperatif)
Az imperatif 6ltal6ban parancsot,k6r6stvagy tagad6 alakj6ban tilal-
mat fejezki. (A franci6bana felsz6lit6m6d ut6n a legtobb esetbennincs
felkirllt6jel!)

Revienstout de suite. (Jojj visszaazonnal!)

D it es- lui boniour. (Koszonjon neki /tidvozolje/!)

Felt6telt is kifejezhet:

Regarde-le dans les yeux, il rougira.

(Ha a szem6ben6zel,elPirul.)

MscrEcyzESEr: 1o L6ttuk, hogy azimp6ratif parancsfnak enyhit6s6re

a francia szivesen alkalmaz m6s m6dot 6s idot
(kijelent6 m6d jov6 ido, felt6telesm6d), illetve kii-
lonf6le kifejez6seket,mint s'il vousplatt, ayez la
bontd de stb. 6s a vouloir ige tobb alakjSt: veuillez
lui dire, voulez-vousvous taire stb.
2' Mivel a felsz6lit6 m6dnak nincs harmadik szem6-
lye, ilyenkor que-vel bevezetettsubjonctif alakot
haszn6lnak:

Qu'il viennedemainmatin.
(Jojjon holnap reggel!)
Que ton ami ne dise rien.
(A barrltod ne sz6ljon semmit!)

3.12.Igem6dok(III.)
A subjonctif fcjmondatban
A subionctif kev6s kiv6tellel csak al6rendelt mondatokban szerepel
(lasd VIL). Tudjuk, hogy negy ideje van (pr6sent,passe,imparfait,
plus-que-parfait),amelyb6l a beszdltnyelv kettot ismer csupin. pre-
 192 V. 4. SEGEDIGEISZERKEZETEK

sent-t 6s pass6t.Az imparfait 6s a plus-que-parfait az al6rendel6sben

tulajdonk6ppenaz idciegyeztet6sre szolg6l.
Bizonyos esetbenm6gis haszn6lnak subjonctif-ot a fcimondatban,
els6sorban,amint l6ttuk (3.11.2"), a felsz6lit6m6d hi6nyz6 harma-
dik szem6lyehelyett, de olyan megmerevedettszerkezetekbenis, ame-
lyek egy r6gebbi que nllk.d.lialakot rogzitenek: soit ! (Legyen.) sauve
qui peut / (Menekiiljon, aki 1vflr.)vive la France/ (Eljen Franciaorsz6g!)
Dieu m'en garde!(Isten ments!)stb.
Que nllkijli alakot tal6lunk m6g a pouvoir ig6vel, 6haj kifejez6s6re:

Puissiez-vous
reussir/ (Brircsaksikerreljrirna!)

Felkirilt6 vagy k6rd6 mondatban a subjonctif kifejezhetolyan felte-

vest, amelyet felh6borod6ssalvagy csodrilkoziissaluiasitunk el:

Moi ? Queje regoivecet homme ici ?

(En? Fogadjam itt ezt az embert?)

a subionctifplus-que-parfaitszerepelhet
fert6telesmrilt heryett,
. . l6giit
kiz|'rolag irodalmi nyelvben (egyebkent mind fomondatban. mind
si-vel bevezetettmell6kmondatban):

Vous eussiezri en le voyant dans ce costume.

(Nevetett volna, ha ebben a ruh6ban l6tja.)
S'il dtait arrivd plus t6t, il eht rencontrdson visiteur.
(Ha el6bb erkezik,ral6lkozottvolna l6togat6jrival.)

4. Seg6digei
szerkezetek
Liittuk, hogy az avoir 6s az €tre oryan ige, amerynek saj6t jelentdse
mellett fn. grammatikai jelent6seis van. Amikor egy ige participe
pass6jakoveti 6ket, kifejezik az adott ige szem6ly6t,,ri^it, idej6t,
m6dj6t, aspektus6t.Ebben a hasznillatbanseg6dig6kneknevezhediik
6ket. Az avoir 6s afte szervesenbele6piirtekaz igek konjug6ciojdba.
 V4SEGEDIGEI SZERKEZETEK r93

Rajtuk kiviil m6s ig6k is k6pesekkifejezni egy adott ige kateg6ri6j6t

rigy, hogy saj6tjelent6siikh6tt6rbe szorul, teh6t seg6digekentszerepel-
nek.
Ezeket a seg6dig6ketaz adott ige f6n6vi igeneve el6tt ragozzuk.
4.1. ld6t kifejez6 segddigeiszerkezetek
4.1.1. Kozeli jov6 (futur proche): aller * infinitif

Je vaispartir. (Elutazom.)

A besz6ltnyelv gyakran t6volabbi jov6 eset6nis haszn6lja a futur

simple helyett.

4.1.2. Kozelmrilt (pass6r6cent): venir de + ffinitif

Je viensd'arriver. (Nemr6g 6rkeztem,)

E szerkezet haszn|lata sokkal kev6sb6 elteriedt. mint az aller *

Wnitif-e.
szerkezetek
4.2. A folyamatkiiliinbiizdfdzisaitkifejez6seg6digei
4.2.1.Hokesziilet:Aftesur le point de + ffinitif
aller (imparfuit) + ffinitif

Ils sontsur le point de divorcer.(V6lni k6sziilnek.)

J'allaispartir quand...
(M6r majdnemelmentem, amikor ...)

avoirfailli + infinitif
Meghiisult el6k6sziilet:

J'ai failli tamber.(Majdnemelestem.)

d + ffinitif
4.2.2.A folyamatkezdete:commencer
semettred+ infinitif
par * infinttif
commencer
194 V.4 SEGЁ DIGEI SZERKEZETEK

Il u tonmrancdd rire. (Elkezdett nevetni.)

Je me mets d tavailler. (Elkezdek dolgozni.)
Je commencepar vousexaminer.(El6szor megvizsgiilom.)

4.2.3. A folyamat kozepe:Ate en train de + infinitif

Il dtait en train defaire la chambre.

(Eppen takaritott.)

4.2.4. A folyamat vtge: fnir de + infnitif

cesser,arriter de + ffinitif
Jinir par + infinitif

Il a fini de travailler. (Befejeztea munk6t.)

Elle a cessd(arr€td) deJumer. (Abbahagyta a dohSnyz6st.)
Ilfinira par nous comprendre.(V6giil is meg fog minket 6rteni.)

4.3. M6dbeli seg6dig6k

4.3.1.Lehet6s6g,val6szinris6g pouvoir + infinit('
kifejez6se:
inJiniti/

Je ne peux pas rdpondre.(Nem ,"r"r!**'r,+

Qa doit Atre beau. (Sz6plehet.)

kifejez6se:devoir + infinitif
4.3.2. Sztiks6gess6g
il faut + inJinitiJ
avoir d -t infinitif

Je dois partir. (El kell mennem.)

Il J'aut attendre.(V6rni kell.)
J'ai it te parler. (Besz6lnemkell veled.)
 ｎン
て，
V 5AZ IGENEVEK

vouloir+ infinitil
4.3.3.Akarat kifejez6se:

Je veuxnoger.(Uszniakarok.)

Mncrscvzfsnr: lo Afaire 6s a laisser seg6digeihaszn|latdt a mtivelte-

to szerkezetrolsz6l6 fejezetbent6rgyaljuk (IX. 7.).
2° Olykor nehez meghirzni a hat6,rt a seg6digei6s az
igei hasznrilatkozott, hiszen rengetegig6nek lehet
fcin6vi igen6vi bovitm6nye an6lktil, hogy jelent6se
elhalv6nyulna. P6ldriul'.J'ai essaydde rire. (Meg-
pr6b6ltam nevetni.) Vitathat6 eszerinta commen-
cer-t seg6digenek tekinteni.
ａ，

A pouvoir, vouloir, deyoir 6s a szem6lytelenil faut

eset6bennem lehet az eredetijelent6selhalv6nyul6-
s6r6l besz6lni,hiszenaz esetektrilnyom6 tobbs6g6-
ben seg6digek6nthaszn6ljuk oket.

5. Az igenevek
5.1. Infinitif (f6n6vi igendv)
Nem rendelkezikaz ige legjellemzobbsaj6toss6gaival,alakja nem v6l-
tozik szem6ly6s sz6mszerint,on6ll6an nem fejezi ki sem a m6dot, sem
az idot:

Il est content d'habiter ici. fielen)

Il itail contentd'habiter /d. (mrilt)
Il sera contentd'habiter ici. fiovci)

Az egyszeri alakok folyamatossitgot,az osszetettalak (infinitif pas-

jelez:
se) befejezetts6get

Il est contentde travailler. (Oriil, hogy dolgozik.)

Il est contentd'avoir travailld. (Oriil, hogy dolgozott.)
196 V.5.AZ IGENEVEK

MncrEcyz€s: Az osszetettalak haszniilata korl6tozottabb, hiszen az infinitif el6zm6nye

6rtelemszertiengyakran kizirja a befejezettseget.

J'ai dicidi de partir.

(Elhat6roztam, hogy elmegyek.)
(*J'ai deciddd'/te parti.) /6rtelmetlen/

Egy-egy esetbenviszont csak dsszetettalakot lehet hasmiilni:

Je me souviensd'avoir vu ga.
(Eml6kszem, hogy llttam ezt.)
(*Je me souviensde voir ga.) /6rtelmetlen/

5.1.1. Milyen szerepelehet az infinitif-nek a mondatban?

a) Az ige bovitm6nye (l6sd V. 8.4.): Il commenced parler.
b) A mell6kn6v bovitm6nye (kisd III. 5.4.3. l"): Il est digne d'Atre ici.
c) Jelzo (kisd III. 8.): Je n'ai pas le tempsde me reposer.
d) Htrt|roz6 (l6sd VII.): 1/ vit pour manger.
e) Allitminykieg6szit6 (l6sd IV. 2.2.6.):Mon rAve,c'est de voyager.
f) Alany (l6sd IX. 8.): Emdier, c'est agriable.
5.1.2. Az infinitif speci6lisfunkci6i
u ) Felsz6liths:Agiter avant usage.(Haszn6lat el6tt felrrizand6!)
Tilt6s: Ne pas se pencheren dehors.(Kihajolni tilos!)
bl K6rd6s: Quefaire ? (Mit tegyiink?) Oi aller cet aprAs-midi? (Hova
menjiink ma d6lut6n?)
cl Elbesz6l6s(csak az irodalmi nyelvben - ritkin): Il dit une bonne
plaisanterieet tout le mondede rire. (Szellemesen
tr6f6lkozott, mire
mindenki nevetett.)
5.2. Participes
5.2.1. A participe pr6sent6s pass6hasznilatir6l (l6sd IIL 6.)
5.2.2. Gtrondif (hat6roz6i igen6v)
A participe pr6sentel6 helyezetten prepozici6valk6pezziik:en chantant
(errekelve). an mongeont(ev6skozben).Ifasz,niiatarol hlsd idlhatiroz6i
m e l l e k m o n d a t o(kV I I . 4 .1 . 3 . ) .
 V5,AZ IGENEVEK 197

5.2.3. A participe pass6egyeztet6seaz osszetettigealakokban

a) Egyezls az alannyal
Azok a nem pronominillis ig6k, amelyek €tre ig6vel k6pezik az
osszetett alakokat, az alannyal nemben 6s sz6mban egyeztetik a
participe pass6jukat.

EIle est partie. Nous sommesvenus.Elles sont entries.

Egyeztetni kell az alannyal a participe pass6t az Afte seg6dig6vel

k6pzett passzivszerkezetekbenis (l6sd IX. 6.). P6lddul:

Cette maison a iti construite en 1960.

(1960-ban6piilt ez ahhz.)

Sosem egyezik az alannyal az avoir-ral ragozott participe pass6:

Elle a travailli. Elles ont tiliphoni.

b) Egyezls a Ldrggyal
Ha a mondat trirgya azige elott helyezkedik el, azzal kell a participe
pass6t nemben 6s sz6mban egyeztetni. Mivel a f6n6vi t6rgy iital6-
ban az ige mogott foglal helyet, az egyeztet6stobbnyire a n6vmdsi
t6rggyal tort6nik:

″
Tu connats“
r″β
んθ 'ai vu同
rr2`PJら
′
0占kwt体ⅢギJッ世
空型 同
助 の B…
()lykor a f6nё
v i targy is megC16zi az igも
ti

で
2夕な″力
性ドa s t u v? u 回
ｎン
００
V 5 AZ IGENEVEK

Ha a pronomin6lis ige visszahat6n6vm6sa tdtgyi szerepti,akkor

ezzel esveztetniinkkell; ha r6szes,akkor nem:
Ene理 □.(MegmOSakOdott.)

Nous nous晋 ・
・加uk egym癒
う
理'W回
Nous nous solIIInes 6crit des lettres.
(Irtunk egymasnak leveleket.)
Arr61,hogy hogyan lehct lnegallapitani,hogy a visszahat6 nlvmas
targy_vagy reszes esett,1とsd IV.2.1,1. 8°.

MEGJEGYZtSEK: 1° A participe passこ egyeztet6se az esetek t6bbstg6ben

r6s∼sa∼
csak helyeslrasi klrd6s.Kiv6telt csupan
ok
v6gt participe‐jclcntenck,ahol az egyeztet6st
ヵ7冴
hangalak is jclzi:あ 夕?タセ′
″ ル α/aルタ ,筋 ブ″〃￠
? 冴セ〃2 α ″お夕.
2°MIiutan a prononlinalis ige visszahat6 nも vmasa
(SZemも lybcn,szamban,ncmben)azonOS az alany‐
nyal, a targyi nも vmassal va16 cgyeztctes tgy iS
Felfoghat6, Inintha az alannyal egyeztetnlnk.
ど′ ・
Je stst回hvも 航cgySZertttt6s v
A pedag6事
tctt arra)hogy alanyl cgyeztctesr61 b
z6piskolai tankbnyvekben(Francia I.Gimnaztum,
182. oldalゥ Francia I. K6zgazdasagi szakk6zё pis―
kola,225.oldal).
3°Ha a visszahat6 nも vmas r6szes csctt,ncm egyezte―
tink;de ha lnも g ugyancbben a IIlondatban c16rcvc―
tett targy is szerepel,azzal term6szetescn egyeztet‐
ntnk kell:

Ellc s'cst achct6 une robe.

勝路
溌冴培
岳
告 □…
緊trtttと
(A ruha,amit magあ nak vctt...)
 V.5.AZ IGENEVEK 199

4° Nem egyeztetjiik az el6revetett thrggyal az ige par-

ticipe pass6j|t, ha az az ellrevetett t6rgy nem az
adott ige, hanem azuthna kovetkezo f6n6vi igen6v
b6vitm6nye:

les livres quej'ai voulu lire

(a konyvek, amelyeketel akartam olvasni)

Nem egyeztetjiik a mrivelteto szerkezetfaire igbie-

nek participe pass6j6t:

les robes quej'ai fait faire

(a ruh6k, amelyeketcsin6ltattam)

6° Nem egyeztetjiikaz il y a 4,saz il fait szem6lytelen

szerkezetekparticipe pass6jSt:

Ne parlons pas desprobldmesqu'il y a eu entre

eux.
(Most ne besz6ljiink a probl6m6krol, amelyek
kozottiik felmeriiltek.)
，′

Ha a tdrgyi n6vm6s en, |ltali$an nem egyeztetiink:

Tu as acheti desfleurs ?
(Vett6l vir6got?)
Je n'en ai pas acheti.
(Nem vettem.)
００

Ha a participe pass6nem az osszetettigealak r6sze,

hanemjelz6, akkor a jelzett f6n6vvel egyeziknem-
ben 6s sz6mban, akhr a mell6kn6v (l6sd A mell6k-
n6v. III. 5.).
200 v.6. AZ ALANy Es ez rcst Ar-liruANy EGyEzESE

6. Az alany 6s az igei 6llitm6nyegyez6se

6.1. Az ige szem6lyben6s szdmbanegyezik az alannyal.

Je travaille. Vous travaillez.

Ha az alany f<in6vicsoport, az ige mindig harmadik szem6lybenvan:

Pierre viendra.Pierre et Paul viendront.

6.1.1. Ha tobb alany van, 6s ezek kiilonboz6 szem6lyiiek,a kovetkez6

szab6lyok6rv6nyesiilnek:
a) Az ige mindig tobbes szdm elso szem6lybekeriil, ha az alanyok
kozott els6 szem6lyriis van (az alanyokat 6ltal ban osszefoglaljuk
a nous n6vm6ssal):

Maman, mon frire et moi, lnousl sommesallds d la gare.

(Anya, abityhm 6s 6n a p6lyaudvarra menttink.)
Toi et moi, nous connaissonscette histoire.
(Mi ismerjiik ezt a tort6netet.)
Les voisinset nous avonspris une dicision.
(A szomsz6dok6s mi dont6st hoztunk.)

b) Az ige mindig tobbessz6mm6sodik szem6lybekeriil, ha az alanyok

kozott nincs els6 szem6lyii,de m6sodik 6s harmadik szem6lyriegy-
ar6nt szerepel(az alanyokat 6ltal6ban osszefoglaljuka vous n6v-
m6ssal):

Pierre et toi, vous travaillezau m€me endroit ?

(P6ter 6s te ugyanazon a helyen dolgoztok?)
Ni lesprofesseurs,ni les ilives, ni vousn'avezrien entendu?
(Sem a tan6rok, sem a di6kok, se ti nem hallottatok semmit?)
 V.6. AZ ALANY ESEZ TCETAI-IITIIANY EGYEZESE 2OI

6.1.2. A szem6lyegyez6sakkor is 6rv6nyesiil, ha az alanyi szem6lyi

n6vm6s6s az ige kozott m6g vonatkoz6 n6vm6s is szerepel:

C'est moi qui ai vu ga. (f!nllttam eztl)

Nous, qui sommesici, pouvonsmieux enjuger.
(Mi akik itt vagyunk, jobban meg tudjuk ezt it6lni.)

6.1.3. Ha tobb alany van, tobbes sz6mbakeriil az ige:

Jean et Pierre ne veulentpas portir.

(J6nos 6s P6ter nem akar/nak/ elmenni.)

Ha viszont azalanyokatni, ou, comme,ainsi que(valamint), aveckoti

ossze,fgy az egyessz6m, mint a tobbes sz6m is lehets6ges.

Ni Jean, ni Pierre ne veut lveulentl partir.

(Se J6nos, se P6ter nem akar elmenni.)
Le frangais ainsi que l'italien dirive ldiriventl du latin.
(A francia, csakrigy mint az olasz, a latinb6l szinmazik.)

6.1.4.Ha az alany tobbessz6mrifon6v, az ige tobbessz6mbakeriil. Ne

feledji.ik,hogy a tobbessz6mota n6vel6konkiviil sokfajta determin6ns
jelezheti, melyek magyar megfelel6i ut6n egyesszdm iil anyanyelviink-
ben!
Beaucoupde romansfrangais ont paru cette annde.
(Sok francia reg6nyjelent meg az idbn.)
Un grand nombre de journalistes s'occupentde ce problime.
(Sz6mostjs6gir6 foglalkozik ezzela k6rd6ssel.)

Mscrecyz6sEK: lo A nem szdmliihat6 fcinevek term6szetesennem

keriilhetnek tobbessz6mba,igy ahozz|juk kapcso-
l6d6 ige sem:

Une grande quantitd d'essencea ete volee.

(Nagy mennyis6gribenzint loptak el.)
202 v6.AZ ALANY ttS AZ IGEI ALLFTMANY EGYEZiSE

2' Az olyan egyessz6mri f6n6vi csoport, amely 6lta1'6.-

ban tobbes szhmot jelz6 determin6nsk6nt miikodik
(pl. un grand nombre, une foule, une multitude),
olykor 6rtelemszeriien f6n6vnek tekintend6,
amelynek de prepozici6s jelz<ije van - ilyenkor a
kapcsol6d6 ige term6szetesenegyessz6mban iil:

/determin6ns/
Unefoule de genspensent quej'ai raison.
(Rengeteg ember v6lekedik rigy, hogy igazam
van.)
ljelzos fonlvl
Unefoule de clients a envahi le ntagasin.
(Vevok tomege |rasztotta el a boltot.)

3o A la plupart fon6vi determinins on6ll6 haszn|lata

eset6nis a kapcsolod6 ige mindig tobbes sz6mban
iit:

La plupart des elives travaillent bien.

-- La plupart travaillent bien.
(A tanul6k tobbs6gej6l dolgozik. A tobbs6gj6l
dolgozik.)

6.1.5. Ha az igei 6llitm6ny az Ate, az e1626szab6lyok 16 is vonatkoz-

nak. Az rillitm6nyt kieg6szitomell6knevekalannyal val6 egyez6s6nek
speci6lisk6rd6seitl6sd III. 5.1.5.6s III. 5.2.1.
A f6n6vi Sllitmrlnykiegbszitii nem felt6tleniil egyezik az alannyal'.

Ma femme est ecrivain.(A feles6gemir6.)

Ma passion, c'est les livres.
(A szenved6lyema konyvek.)
 V.7. AZ IGEK FELOSZTASA 203

szempontj6-
azigeicsoportszerkezete
7. Az ig6kfelosztasa
b6t
Kiilon kell venniink az €tre ig6t. B6vitm6ny n6lkil nem 6llhat. B6vitm6-
nyeit l6sd V. 8.5.
A tobbi ig6t a kovetkezcik6ppenosztSlyozhatjuk:
a) Tranzitiv (trirgyas) ig6k
Ezek prepozici6 n6lkiili f6n6vi csoporttal, t|rggyal b6vitendok.
A b6vit6s tobbnyire kotelez6:

(*J'achdte | ) J'achite une chemise.(Inget veszek.)

b) Kozvetetten tranzitiv ig6k

Ezek prepozici6sfon6vi csoporttal bcivithet6k:

Il obiit d son chef. (Engedelmeskedika f6nok6nek.)

c) Intranzitiv (nem t6rgyas) ig6k

Ezek nem bovithetok semt6rggyal, semprepozici6sfon6vi csoport-
tal:

Elle meurt. (Meghal.)

d/ Pronominrilis ig6k
N6h6ny ige, mint a se souvenir(eml6kszik),s'dvanouir(el6jul), s en
aller (elmegy),se repenlir (megb6n),irgy ragoz6dik, hogy kotelezo
a visszahat6n6vm6s kit6tele.
Tranzitiv ig6k is gyakran haszn6latosakpronomin6lisan:

Je lave la voiture. (Mosom a kocsit.)

a Je me lave. (Mosakszom.)
Je demandeconseil.(Tan6csot k6rek.)
Je me demandesi .,. (Azon gondolkodom,hogy ..,)
204 V8.AZ IGEVONZATOK

Mncrrcvzfs: A val6s6gban nincs merev v|laszfal a kateg6ri6k kozott.

Sok tranzitiv iee hasznrilhat6intranzitiv 6rtelembenis:

Je lis un livre. (Olvasok egy konyvet.) - tranzitiv

Je lis. (Olvasok.) - intranzitiv
Ce livre se lit aisdment. - pronomin6lis
(Ez a konyv konnyen olvashat6.)

Az intranzitiv igё
k kbz6tt is van n6hany,amcly tranzitiv
6rtelemben is hasznalhat6:

Ellcザ″
。( E l . )
rrッ″″″2ッた ん2″ァ タ材S夕.(B01dOg 61etet 61.)

8. Az ige b6vitm6nyei avagy az igeyonzatok

Azigei csoporthoz tartoznak szorosan ezeka f6n6vi, illetve prepozici6s
fcin6vi csoportok:

rgα″など ル ッ
〃αθ q汚な夕 .(MegSZervezte az utazast.)

挽ソ
αお かPαお もrPttrizsbα .リ
ttegy沈
Pierre s'occupe
(P6ter matematikSvalfoglalkozik.)

Ha ezeketa csoportokat toroln6nk, rossz mondatokat kapn6nk:

(*Il a organisi .) (*Je vais ,) (*Pierue s'occupe .)

Ezek a csoportok (n6vm6sitiisn6lkiil) nem mozdithat6k el az ige mo-

gott elfoglalt helytikr6l. Rossz mondatok lenn6nek:

(*Le voyageil a organis|.)

(*A Paris je vais.)
(*De maths il s'occupe.)
 V.8.AZ IGEVONZATOK 205

Ezek a f6n6vi csoportok szorosan az iglhez tarloznak, az ige mintegy

,,vonzza" 6ket. Az, hogy az ige ut6n prepozici6 n6lkiil, illetve hogy
milyen prepozici6val 6llnak, jellemz6 az iglre - ezt nevezzik az ige
vonzat6nak.
Az ig6ket 6rdemesvonzataikkal megtanulni, pl. remercierqn de qc
(megkoszonnivalakinek valamit.)
A vonzott szerkezetlehet a fon6vi csoporton kiviil f6n6vi igen6v vagy
al6rendeltmell6kmondat is:

Je souhaite une bonne annded Paul.

(Boldog irj 6vet kiv6nok P6lnak.)
Je souhaitevivre heureux.(Boldogan kiv6nok 6lni.)
Je souhaitequ'il vienne.(Azt kiv6nom, hogy eljojjon.)

felsorolni, ame-
A vonzatok koziil azokat igyeksziink r6szletesebben
lyek a magyar tanul6nak neh6zs6getokozhatnak; tehiit azokat az
ig6ket, amelyek magyar megfelelojem6s jellegti b6vitm6nyt vonz.
Nem okoz gondot plldiul az

espirer quelquechose(rem5l valamit),

faire quelquechose(csin6l valamit),
hiszen e francia tranzitiv ig6knek a magyarban t6rgyas ige felel meg.
Nem okozhat gondot p6ldriul a

donnerquelquechosed quelqu'un(ad valakinek valamit),

participer d qc (rlszt veszvalamiben),
ressemblerd qn (hasonlit valakire),

hiszen az d prepozici6nak a magyarban illtal6ban a -nak, -nek; -hoz,

-hez,- htiz; -ba(n), -be(n);-ra, -re; -on,'en, -dnragok felelnekmeg.
Nem okozhat gondot p6ld6ul a

parler de qc (beszblvalamir6l),
s'dloignerde qc (eltixolodik valamit6l),
profiter de qc (okul valamibol),
206 V 8 AZ IGEVONZATOK

hiszena de prepozici6naka magyarban 6ltalilban a -tdl, t6l; -161,-rdl;

-bdl, -b6l ragok felelnek meg.

8.1. A magyar tanul6nak gondot okozri vonzatok

A kovetkezo ig6k vonzata gondot szokott okozni a magyar tanul6k-
nak:
8.1.1.A bovitm6nyneknincs prepozici6ja(trirgyesetben
rlll)
r encon t r er qn (taliikozik valakivel)
aider qn (segit valakinek)
croire qn (hisz valakinek)
fdliciter qn (gratd6l valakinek)
fatter qn (hizelegvalakinek)
remercier qn (koszonetet mond valakinek)
se rappeler4c (emldkszikvalamire)
nommerqn qcl (valakit valaminek nevez)
dlire qn qcz (megvitlasztji* valaminek)

8.1.2.A kovetkezo szerkezeteknllde el6zi meg a f6n6vi b6vitm6nyt

s'approcher de (kozeledik valamihez)
chargerde3 (megbizzavalamivel)
compldter de (kieg€sziti valamivel)
se contenterde (bebri valamivel)
couvrir de (befedi, betakarja valamivel)
entourerde (koriilveszi valamivel)
s'occuperde (foglalkozik valamivel)
pourvoir de (ellirja valamivel)
se soucierde (torodik valamivel)
soupgonner de (gy anisitja valamivel)

I Pl. Il le nomme son ami. Abar|tjirnak nevezi rit.

2 Pl. On I'dlira prisideu. Elnokk6 fogj6k vrllasztan.
3 A kotelez6 t6rgyi bcivitm6nyt nem tiintettiik fel, mert ezek a magyar megfelel6sben
is ott vannak. Pl. Il charge Pierre de cette aflaire. Megbizza P6tert valamivel.
 V8.AZ IGEVONZATOK 207

c力αttgrル (vatOZtat v』
am■)1
scあ 材″r挽 (sttt Valamit)
sセ″〃αr?rル (hatalmaba keHt valamit)
rβttβrご形rル (mcgk6sz6n valamit)
sでr?切 ど ,/ル (megban valamit)
s c s c rル
ッル ( h a S Z n 占
』v a l a m i t )
s c r r″ク
ο で/ ル ( e i tVも
eszt valamit)
SC ttθ ?冴Crル (gtnyOI Valakit)

s t t c r c cθ
ッルル ( r 句
6n Valamire)
ざ?ざ0″ソで″ル 姥 (em16kszik valamire)
αソοル bθsθ筋 姥 (szttkS6ge van valamire)
sc Pル 筋渉 夕姥 (panaszkodik valakire)

SC r9ο冴' r ル ( b r t i v a l a m i n c k )
ざセF θ
″″c r ル ( c s o d a l k O z i k v a l a m i n )
sc閉 どルrル (beleavatkozik valamibe)
SC″ 毎 でr姥 (nem biZik valakiben)
あ 夕″でr姥 (k6telkedik valamibcn)
sセIc″ざcrル (bOCSanatot ktr valamitrt)
ざでクαSざ?r姥 (megvan valami n61k泣 1)stb.

d felel meg a magyar -tdl, -t6l; -rdl,

8.1.3.A kovetkez6 szerkezetekben
-r(il ras.oknak'.

acheterqc it qn Il lui achite qc. (Yitsdrol t6le.)

demanderqc d qn Il lui demandeqc. (KEr, kerdez tole.)
emprunterqc d qn Il lui emprunteqc. (Kolcsonk6r tole.)
enleverqc d qn Il lui enlive qc. (Elveszi tole.)
voler qc d qn Il lui vole qc. (rylopja t6le.)
renoncerd qc ';,'
Il S'renonce.
' '--,', t ,, _
. , | (Lemondr6la.)
.-,. a lur.l
renoncero on Il renon(e

I De: changer de chemiseinget vrllt.

９々
︵Ｕ
００ V8AZ IGEVONZATOK

8.1.4.A kovetkez6 szerkezetekbena magyar tanul6 sz|mina meglepcl

prepozici6 vezeti be a bovitm6nyt:
divorcer d'avec4n (elv6lik t6le)
sefdcher contre, avec qn (megharagszik rit)
voter pour qn (rd szavaz)
copier qc sur 4n (lem6sol r6la valamit)
devoir qc d qn (tartozik neki valamivel) stb.

8.2. Az igei b6vitm6ny kiitelezd n6vmisitr{sa

A b6vitm6nnyel rendelkez6 ige ism6tl6seeset6nkotelezci a bcivitm6ny
pronominalizirci6ja:

Et le devoir ? Tu l'as fail ? (Megcsinrlltad?)

Tu vois des dfficultds ? J'en vols. (Ldtok.)
Il y a beaucoupdefautes. Tu les as remarquies ?
(Eszrevetted?)
Tu t'es servi de cet appareil? Oui, je m'en suisservi.
(Igen, haszn6ltam.)
Quand es-tu alld d Paris ? J'y suisall6 I'an dernier.
(Tavaly voltam.)

MncrEcyzfs: Ha a magyar ig6t t6rgyasan ragozzrrk, s nincs kit6ve a

bovitm6nye, franci6ra mindig n6vm6si tiirgy felttintet6-
s6velkell forditanunk, akkor is, ha ez nem f6n6vi cso-
portra, hanem egy megeloz6 mondatra vagy helyzetre
utal:

(Megmondtam.) Je I'ai dit.

(Sosegondoltam volna.) Je ne l'auraisjamais cru.

Nehriny gyakori fordulatban azonban a besz6lt nyelv

 V8AZ IGEVONZATOK 209

elhagyhatta az eg6sz lnondatra vagy helyzetre uta16

masi targyat:

ic crθ
rF csrめ ?θ 切,,」 な。(Azt hiszem.)

'ご
〃 cs,初 α筋姥 .挽 sαお。(TudOm.)

済協を寺
を 総 続替材 ″r切
θ
?.滋 泳
.●rtemう
8.3.Az ige b6vtm`ny n1lkttli hasznttlatあr61(conStrucdon ab〔Юluc)

A vonzattal rendelkezb iglk k6ziil j6 nlhany hasznalhat6 6nal16an,

b6vitinもnye n1lkiil:

cガ″
〃″r,彦 ,ブθ
夕C,あθ″
r,parた ″冴がけ
,cο cん
,s ttprθで,s2sθ材ソ
ルれ″
,ァル
タ
れ072CC Stb.

latban a jelentls II16dosulhatt

lktll hasznあ
A b6vitmlny nも

乃 初でざc r s t t cヮ″クαr 冴。( H a S Z n lあo m e z t a s zk 3も1 1 k e t . )

挽 初c s c r s . ( K i s z o l g a l o m m a g a m . )
〃 初ο沌姥. ( F e l m e g y . )
″タル ソ
FF ttθ α′ な2.(Felviszi a b6rbnd6t.)

8.4.F6ntvi igentv mint az ige b6vFttnlnye

8.4.1.A f6nlvi igcnlv prepozici6 n1lktl k6veti az ig6t

'α
α,″
,cr ブ '″で冴α″ざ夕r.(Szcretek tancoini.)
夕
α′ル/ 挽 ッαな た ソθJr,(Elmegyck hozzあ .)
ごθ″ク″2r tt cθ ″〃チ でr.(Maradni szあ nd6kozom。 )
でrgs″
ご/ θz r で ブ c c r θJ s αソθι
r r α″
s θ湾.

(Azt hiszem,igazam van.)

″ sルでr 挽 ″ s'rでた ソθ'rt(Latni kivanom.)
″″srcr ヨ ル″″ ど
csrc r研cttjr.(utal gondolkodni.)
クどr c r
cず β2 r c r″
ブ セず どss,r.
(Rem61em,sikerrel fogok jarni.)
210 V.8.AZ IGEVONZATOK

οs2r 呂 ″θs2s″2C a:rC rα

?
( E z t m e r e d n e k e m m o n d a n i ? )
PCれSでr Jβ クc沌ざβ ιrrc乃ビ″rc夕χ.
(1」gy V61enl,boldog vagyok.)
ノrて
折夕r夕
r 冤 冴Prて 折歩2S力αb力2rた ,?
(Inkabb itt szeretn11 lakni?)
SC rβ
宴ろθ￠たrl 乃 打均でraTろ ヮc挽 ′協ソθル ッタ?夕β五 ?材?ク αr″
.
(Em16kszcmぅ hogy lattam valahol.)
sαソθル Jθ s″な ″αg夕r.(TudOk tSZni.)
sθ夕んα′″
βr //sθ ″/7α ,″2ご/7α亀βr ttθ
代 P′αご夕.
(HClyet ttivan valtoztatni.)
ッ
ビガr 〃 ッ
ル″ ″gソο,ァ.(E巧6n hoZZあm.)
〃ソαク″れたタメ 〃 ソ
α夕r初た夕I sc rがrで
。(」Obb hallgatni.)

WIEGJEGYZttSEK: 1° Term6szetesen a k6vetkez6 segё digekも nt haSZnぁ it

ig6k utan is prepOzlci6 n1lkiil k6vetkezik
vi a Sbnも
igcnё
v :α
協グ,姥ッ θ″,Pθttyθ
'r,ソ
ο冴わル,ヵ′ 〃ル,〃、ル″′
乃 'rC,筋柿 gr.(ViszOntッ ?ガr冴修..ぅlasd v.4.1.2り
2° E szerkezetek feltltclc, hogy a f6n6vi igcnも vと ital
je161t cselekv6s alanya mcgegy
nyと
val.
3°A crο ′r2, ビ 力utan a
ずβどrcr, βθ″sゼr 6s a s2 rqノクでア
β′
路 nもvi igen6v helyett azonos alany esetも
n is hasz‐
nalhatunk tあ rgyt rncl16kmondatOti

y2c/θ ぉ αvθ,r rθ
rr.=ブ βごメ
θな ?夕β li'α
デrθrr.

4°Azデ′ソαをrr初ルタ 労6s,′
ッル″r utan mel16kmondatot kell
hasznあini)ha az alany szcmもlyも
t meg kivあ可uk
neveznl:

′′ソα夕″初形冴ヌ ?夕です
″″で 'αなでざ.
(JObb,ha hallgatsz.)
l Csak inSnitir pass6 allhat utana!
 つと
V.8 AZIGEVONZATOK

5" Az aller'n 6s veniren kiviil m6s, helyvSltoztatdst

kifejez6ige utrin is gyakran 6ll fon6vi igen6v'Ilyen-
kor a c6lhathrozoi 6rtelem ellen6resem tessziik ki
a pour prepozici6t:

Je cours acheterle iournal.

(Rohanok megvenni az rijsrlgot.)
Il est descenducherchersa valise.
(Lejott, hogy megkeressea b6rondj6t.)

6' A voir, entendre,sentir :ut6nkovetkezo fon6vi ige-

n6v cselekv6s6nekelvtgzoje a mondatban t6rgy-
k6nt szerePel:

Il m'a vu entrer. (L6tott engem bel6pni.)

Je les entendschanter.(Hallom oket 6nekelni.)
J'ai senti le sommeilme gagner.
(Ereztem, amint elnyom az iilom.)

8.4.2.A f6n6vi igen6v d prepozici6val koveti az ig6t

a) A fon|vi igen6v 6ltal jelolt cselekveselvlgzlje maga az alany:

apprendred J'apprendsd chanter.

(Enekelnitanulok.)
avoir d J'ai d lui parler.
(Besz6lnemkell vele.)
avoir du mal d J'ai du mal it 6crire.
(Nehezemreesik az ir6s.)
avoir tendanced Elle a tendanced mentir.
(Hajlamos a hazudoz6sra.)
chercherd Je cherched la comPrendre'
(Igyekszemmeg6rteni.)
commencerd Je commenced avoirfroid.
(Kezdek fdzni.)
212 V.8.AZ IGEVONZATOK

cθttr筋″2rヵ //cθ ″″
筋″であrirc.
(Folytatta az 01Vasast.)
s夕冴彦
cittr a /7sセ ざすβttci胡
をあクαrルr.
(Eld6nt6tte,hogy besz61ni fbg.)
力r2ル 形
prc初/あ 4α 力どルprc秘
形raク
θscr ″
cα
で?″
容r'θ
″・
(O tCtte fel els6nek ezt a k6rd6st。
)
sttα
う,rタ
タra Jθ ″2夕ざ材,sんαう′ ″″彦めッ ,ソ
rc s2″′.
(MegSZOktam a maganyos ё letet.)
んなテ
rcrあ ハ r物なルcz pが あ燿″ル.
(JO"6n csak,ne habozzon!)
S C ″ 7 C r r r であ Eと I c ざ セざ″初 お夕 , 冴 α″s でr .

(Tancoini kezdett.)
ノαSSCrざ
θ″″″クs, Ei↓ e〃α ざざでsθ″″?″〃ざあrり7ど ごんル.
もt,)
(Gondolkodassal t51ti az id句
P切 ざ
?ra 挽 ノタ″sc a cんα昭 ￠r姥 ′ θg夕初切 サ .
(S2and6komban a11 lakast cserёini.)
髭r"サ
膨rヵ ル 刀鳩2●
争 sであ′ 物ソ '″
β
r.
(Nem vagyok httland6 meghivni.)
rど
″s s ルめ ブ 協, r ど
夕N , あ ″ rθタッタr わ s θ あr , θ
″.
( S i k le tr 泣m e gl tn ao lm あ a m e g o l d a s t . )
rα
r滋″あ 駒 ″
αrルざぁれθ
tt rっ
θ″渉夕
.
lasszal.)
(K6slekedsz a vあ
Stb.

ジA ttn6viigen6vあ
う italjc161t cselckv6s v6grehttttta a mOndat t

αtacr?″ ぁ ブ θ′
物;冴
cあ rrα
ッα〃たr.
(Segitek neki d01gOzni.)
筋ガけ
でr?刀 あ rr′ 物 筋ソ,たc力 冴デ ″?r,

r陥
(MeghiVta bt vacsorazni.)

擁協
Stb.
統 脇 l陪棚 撤ぅ
 V.8 AZ IGEVONZATOK 213

8.4.3. A fdn6vi igen6v de prepozici6val koveti az iglt

a) Afonlvi igen6v 6ltalielzett cselekv6selv6gzoje magaaz alany:

arr1ter de ArrArc de boire. (Hagyd abba az iv6st!)

avoir besoin de Il a besoin de se reposer.
(Sziiks6gevan pihen6sre.)
ayoir envie de J'aurais envie de pleurer.
(Sirni volna kedvem.)
avoir I'habitude de On n'a pas I'habitude de se plaindre-
(Nem szok6sunkpanaszkodni.)
avoir peur de Tu as peur de lui ftMphoner ?
(F6lsz telefon6lni neki?)
cesserde J'ai cessi defumer'
(Abbahagytam a doh6nyzitst.)
ddcider de Nous avons ddcidede parler.
(Elhatiroztuk, hogy besz6liink.)
essayerde Essayez de lire plus.
(Pr6b6ljon tobbet olvasni!)
iviter de J'ivite de le rencontrer.
(Kertilom a vele val6 talelkoz6st.)
faire semblant de Il fait semblant d'€tre content.
(Ugy tesz,mintha ortilne.)
finir de J'aifini d'icrire cette lettre.
(Befejezema lev6liriist.)
miriter de Cet hitel mirite defigurer dans le guide.
(Ez a sziilo meg6rdemli, hogy szerepeljen
az ritikalauzban.)
oublierde J'ai oublii defermer la porte.
(Elfelejtettembecsukniaz ajt6t.)
promettreld qnl de Je lui ai promis de travaillermieux.
(Megig6rtemneki, hogy jobban fogok dol-
gozni.)
refuser de Il refuse de ripondre.
(Nem hajland6 felelni.)
214 V8AZ IGEVONZATOK

regretter de Il regrette d'Ate venu.

(Sajnrllja,hogy eljott.)
se souvenirder Je me souviensde vous avoir rencontrd.
(Eml6kszem,hogy taldlkoztam mag6val.)

b) A f6n6vi igen6v iiltal jelzett cselekv6selvlgzlje a mondat tirgya:

accuserqn de Il accuseson ami de lui avoirpris sa montre.

(Azzal v6dolja a bar|tj|t, hogy elvette az
6rdjdt.)
charger qn de On a chargd Pierue de tilephoner d tout le
monde.
(P6tert biztuk meg, hogy mindenkinek te-
lefonriljon.)
emp1cherqn de Tu les emp€chesde travailler.
(Akad6lyozod 6ket a munk6ban.)
persuader qn de Il a persuaddsafemme de partir.
(Rribesz6ltea feles6g6t,hogy utazzon el.)
prier qn de Je les ai prids d'€tre sirieux.
(K6rtem 6ket, legyenekkomolyak.)

c) A fSnbvi igen6v 6ltal ielzett cselekv6selv6gz<1je

az d prepozici6val
bevezetettfon6vi bovitm6ny:

conseiller d qn de Je lui ai conseilli d'acheter une bicyclette.

(Azt taniicsoltamneki, hogy vegyenker6k-
part.)
冴窃う
″渉であ?″漉 〃 ″θが α 昨 れあ 滋 ノαr た
r .
(Megtiltotta neki.ink,hogy besz6ljiink.)
demanderd qn de Je vais demanderd Roger de m'icrire.
(Megk6rem Roger-t, hogy irjon nekiink.)
dire d qn de Dis-lui de conduire moins vite.
(Mondd meg neki, hogy lassabbanvezes-
sen.)
t Csak infinitif pass6haszn6lhar6ut6nal
 V.8.AZ IGEVONZATOK 215

icrire d qn de J'ai 6crit d mon frire d'aller voir un mide-

cin.
(Megirtam a biity6mnak, hogy menjen or-
voshoz.)
interdire d qn de On a interdit aux automobilistesde circuler
dans le centre-ville.
(Megtiltott6k az aut6soknak, hogy a v6-
roskozpontban kozlekedjenek.)
permettre d qn de Permettez'moide vousdire une chose.
(Engedjemeg nekem, hogy mondjak vala-
mit.)
proposer d qn de Je proposerai d Clqude de rester chez lui.
(Azt javaslom majd Claude-nak,hogy ma-
radjon otthon.)

8.5. Az Otre ige bdvftm6nyei

8.5.1.Allitm6nyi kieg6szito(attribut)
Az Atre f6n6vi vagy mell6kn6vi bovitm6nyeit 6llitmrinyi kieg6szit6nek
(attribut) nevezziik.

Les gargonssontJbrts. (A fitik erosek.)

Mon ami est lycien. (A bar6tom gimnazista.)
Monique est la meilleure6live. (M6nika a legjobb tanul6.)

Mncrrcvzbs A sembler,devenir6s resterut6n is 6llhat rillitmdnykieg6-

szito.

8,5.2.Az 6tre ige bovitm6nye lehet prepozici6s fon6vi csoport vagy

hat6roz6sz6is.

Il est dans la rue. (Az utc6n van.)

Elle est d cbte du vase.(AvLza mellett van.)
Ta mire est ld ? (Itt van az anydd?)
2t6 V 8AZ IGEVONZATOK

Igazi igei bcivitm6nyekezek.hiszensosemmozdithat6k el (* A c6t6 du vaseelle est)6s

nem torolhetok (* Ta mdre est ?). Mivel azonban az ote ige brivitmenyekdntszerepki
fcin6vi csoportokat igen sokf6le prepozici6 vezeti be, nem szoktdk az ate vonzatainak
nevezniciket,holott val6j6ban azok.A prepozici6kmegv6laszt6s6nak szabadtere miatt
em16keztetnek ahatdrozora.Konyviink pedag6giaihaszn6lhat6siiga 6rdek6benvrillaljuk
az ellentmond6st6s az itre ige b<ivitm6nyeik6ntszerepl6 prepozici6scsoportokat s
hatdroz6sz6katbevonjuk ahatdroz6k t6,rgyal6siha(l6sd vI. fejezet).Ugyanigy fogunk
eljdrni a sokvonzatf igdk (pl. aller, habiter, parler) eset|ben, amelyek bclvitmenyeire
ugyanaz vonatkozik, mint az dtre isleirc.
 V1 1.A HATAROZOK 217

VI.
A hataroz6k
(les circonstants)

l. A hat6rozok- a mondat b6vitmenyei

閣評と孟
探挽
就緒鍬.
渋瀧 豚脱3;群 rhez fordul.)
(Nagyon udvariasan a pincも

A bekeretezettr6szek az ige riltal leirt folyamat koriilm6nyeit hat6-

rozzitk meg. A hat6roz6k (hathroz6i csoportnak is nevezhetjiik 6ket)
torolhet6k a mondatb6l irgy, hogy azok nyelvtanilagtov6bbra is hibit-
lanok maradnak:

Il partira. (Elutazik)
Elle a trouvdson chien.(Megtal6lta a kuty6j6t.)
Il s'adresseau gargon. (A pinc6rhezfordul.)

Helyiik is v6ltoztathat6:

Trdspoliment, il s'adresseau gar7on.

Il s'adressetrDspoliment au gargon stb.

A hat6roz6 lehet:

prepozici6sfon6vi csoport (VI. 2')

hatarozoszo(VI. 3.)
hatirozoi mell6kmondat (VII. 4.)
218 vr. 2.A pREpozicros
F6NEvrcsopoRTMrNTHATARoZ6

2.A prepozici6s fも
nlvi csoport IIlint hataroz6
Lttttuk,hogy a prepozici6svi Sbnも
csoport t6bb最
le szerepet is bet61thet
う
a mondatban.Vegytk pも ldaul a de cette maison csOportot:

Je me souviens cette maison - az rgercsoport tagja

(Emllkszem erre a hazra.)
駒 αs 吻 たルr 肋 ル c ″″ 初αなθ″ ? - a f6n6vi csoport tagja
も
(Lattad e haz ker崎t?)
ハし″
s sθ
初初θ
sメ2rS tt Cα
″
夕初α
Ⅲθれ. - a mell6kn6vb6vitm6nye
(BtSZklk Vagyunk erre a hazra.)
D 2 c " 2お
初θ″′θ
″αt t ″
r″α
ツタ2 ク
α/ /で
2. '―hけa t a r o z 6 i c s o
(Ebb61 a hazb61 nagyszert lesz a kllatas.)

A hataroz6i csopOrt az egyctlcn,amely a IIlondatban szabadon IIlozgat‐

hat6`

0 ″ α冴/ α ″″β ッ冴C Pα

万 あルで 滋 c 冴 ″ 初 αなθヵ・
0″α″rα
,ル car2初αぉθ
″,″″でソ
″Cクαイ
ルカ2・

A hataroz6i csoportban左
1lhat nulla prepozicib isi

/7α
″
rαソ
αブ〃角 θ″夕筋 物ル. ( E g 6 s z ttzaka dOigozott.
/r cs″
2脅″
/ど,sθ″ cんoβ?α夕め,α″,α
,″.
(Kalappal kezlben j6tt be.)

A nulla prepozici6s hataroz6i csoport is lnozgathat6 a mondatban

〃ソ で″ ざ?/?ο sCr,解 初α″ 筋。(Ma reggd pihenni akar.)

Cセ 初αガ″,,′ッ θ″″sでr?θ scr.
 F6NEVI CSOPORTMINT HATAROZO
VI. 2. A PREPOZICIOS 2I9

2.1. A prepozici6s f6n6vi csoport mint id6hatiroz6 (compl6ment de

temps)
2.1.1. A gyakrabbanhaszn6ltprepozici6k:d, de, en, vers,dans,dis,
ovant, apris, jusqu'd, d partir de, pendant,au moment de'

Il partira d trois heures. (3 6rakor utazik el.)

verstrois heures. (3 ora koriil...)
dans trois heures. (3 ora mrilva...)
avant trois heures. (3 6ra elott'..)
apris trois heures. (3 6ra ut6n...)
Il est ld depuistrois heures. (3 6ra 6ta van itt.)
Il sera \d dis trois heures. (3 6rakor m6r itt lesz.)
d partir de trois heures. (3 orrit6l kezdve...)
Il resterade 3 heuresd 4 heures. (3-a-ig marad')
jusqu'd 4 heures. (4 6rAig...)
Je le ferai en l0 minutes. (10 perc alatt megcsin6lom.)
Il est venu pour l0 minutes. (10 percrejott.)
Il s'estrepos6I0 minutes. (10 percetpihent, 10 percig.)
Il n'a rien fait pendant 10 minutes.
(10 percig semmit sem csin6lt.)
en 1985,en dti, en hiver, en automne, (viszont au ptintemps),
iusqu'en1985
au moment du ddpart (az elutazfskor)

2.1.2.Gy akori nulla prepozici6s idlhatdr oz6i szerkezetek

le matin (reggel, d6lel6tt), l'aprds-midi (d6lut6n), le soir (este),

220 vr.2. A pREpozicros FONEVT
csopoRT MrNT HATARozo

la nuit (6jszaka),ce matin (ma reggel),cet apris-midi (ma d61ut6n),

ce soir (ma este), ce matin-ld (akkor reggel), cet apris-midi-ld
(azon a d6lut6n) stb.

Je viendrai lundi (mardi, etc). (H6tfdn /kedden stb./jovok.)

Le lundi c'estfermi. (H6tf6nk6nt z6rva.)
Ie samedi matin (szombat reggelenk6nt)
Il partira Ie 13 juillet. (Jrilius l3-6n indul.)
Il partira le /,3. (13-rinindul.)
II partira le samedi 13. (13-6n, szombaton indul.)
Il travaille la nuit. (Ejszaka dolgozik.)
jour et nuit (6jjel-nappal)
Je viendrai la semaineprochaine. (Jovo h6ten jovok.)
cette semaine (ezen a h6ten)
la semainederniire (a mrilt h6ten)
I'an prochain (iov6re)
l'an dernierfI'annde derniire (tavaly)

MncrrcyzssEK: lo dans Ia matinie, dans Ia soirie, dans I'apris-midi

(a d6lel6tt, az este, a d6lutrin folyam6n)
2o Nem prepozici6s szerkezettelfejezziik ki:

it ya3heures |{taro* 6rirja,

gafait 3 heuresJhdrom 6r6val ezelott)

2-2. A prepozfci6sf6n6vi csoport mint helyhatdrozd (compldmentde rieu)

A hol 6s hova k6rd6sreugyanazokat ahathroz6kat haszndljuk:

Je vais d la campagne.(Vid6kre megyek.)

Je suisd Ia campagne.(Vid6ken vagyok.)
Il entre dans la salle. (Bel6p a terembe.)
II est dans la salle. (A teremben van.)
 V12.A PREPOZrC16s F6Nこ VI CSOPORT MINT HATAROZ6 221

2.2.1. Az oit (hol?, hovd?) k6rd6sre felel6 hat6roz6k leggyakrabban

haszn6lt prepozici6i 6s magyar megfelel6ikl

d -ban, -ba; -n6l; -on; -ra:' -hoz

dans -ban, -ba
en -ban, -ba; -on; -ra
chez -n6l; -hoz
sur -on; -ra; -16l
sous alztt: alit
contre -n5l; -hoz
devant el6tu el6
entre kozott; koze
parmi kozott; kriz6; kor6ben; kozep6n
vers fel6
par Gon) rit; keresztiil
au-dessusde folotq f-ol6
au-dessousde alatt; alit
au milieu de kozeP6n; koz6
autour de korffl
d c6ti del
1 nrellett; melle
pres de )
en face de szemben;szembe
hors de (on) kivtl; kivtile
d I'intdrieur de Gon) beliil; beliilre
stb.

a) A magyar n6vut6knak megfelel6 francia prepozici6k haszn6lata

kev6sgondot okoz a magyar tanul6nak, koziiliik csak a parmif entre
p6rhuzamoshaszn6latira t6riink ki kiilon.

I Csak helyhatirozoi 6rtelemben!

222 vr. 2.A pRgpozicrosFONEVT
csopoRTMrNTHATARozo

parmi/entre
A parmi azt jelzi, hogy kettonel tobb hasonl6 dolog/szem6lykozott
tal6lhat6 valami. Altal6ban tobbes szamuf6n6v/n6vm6selott 6ll.

Parmi les arbres il y a unejolie maison.

(A f6k kozott szlp h6z 6ll.)
Il y a un traitre parmi nous. (Artl6 van kozotttink.)

Entre-t haszniilunk, ha kett6 kozott tal6lhat6 valami:

Entre les deux salles il y a un petit bureau.

(A ket terem kozott van egy kis iroda.)

Egy6bk6nta k6t vagy tobb dolog/szemdly6ltal koriilhariirolt teret,

id6kozt vagy a koztiik lev<ikapcsolatotjelzi:

Il est enfermd entre quatre murs. (NEgy fal koz6 z|rtift.)

Il lit entre les lignes.(A sorok kozott olvas.)
Entre les actes, on peut se reposer.
(A felvonilsok kozott pihenhetiink.)
M€me entre les membresd'unefamille il y a des conflits.
(M6g egy csal6d tagjai kozott is vannak konfliktusok.)

b) A magyar ragoknak megfeleloprepozici6k haszn6lata

i/dans
Az d mintegy pontszertienjelzi csak a helyet,nem dimenzi6iban.Ha
a besz6l6nem el6gszikmegezzela pontszenijelz6ssel,hanem t6rben
akarja l6ttatni a helyet, akkor a -ban, -ba lrrelemben a dans-t
haszn6lja:

Qu'est-ceque vousfaites d l'dcole?

(Mit csinriltokaz iskol6ban?)
Dans notre ecole il y a un laboratoire de langues.
(Iskol6nkbanvan nyelvi laborat6rium.)
 VI. 2. A PREPOZiCI6SF6NEVI CSOPORTMINT HATAROZO 223

Je vaisd la maison (HazamegYek.)

Je reste d la maison (Otthon maradok.)
J'entre dans cette maison.(Bemegyekebbe a hinba.)
J'ai passdune heuredans cette maison.
(Egy 6r6t toltottem ebben ahinban.)

Je vaisau thddtre.(Szinh6zbamegyek.)
C'est la premiire fois queje suisdans ce thdAtre'
(Most vagyok el<iszorebben a szinhizban.)
Je travaille d la cuisine.(A konyh6ban dolgozom.)
Qu'est-cequ'il y a dans une cuisinemoderne?
(Mi van egy modern konYh6ban?)

J'habite d Paris. (P6rizsbanlakom.)

J'habite dans Paris.
(Bent lakom P6rizsban/nem a kiilv6rosbanl.)

MpcncyzssrK: 1o Gyakran n6velo n6lkiili magyar szerkezetnekfelel

meg az d la vagY au :

(k6rh6zban van) Atre d I'hdpital

(vid6kre,moziba, meccsrestb. megy)
aller d la cantpagne,su cindma,au match

2' Ha nem hat6rozott n6velo, hanem m6s determi-

n6ns el6zi meg a f6nevet, vagy ha a (ak6r hat6ro-
zott n6velcis)fon6vi csoporthoz jelzoi bovitm6ny
j6rul, ink6bb a dans-t haszn6ljuk:

On I'a traitd dansplusieurshipitaux (dansunpetit

h6pital, dans le meilleur h1pitul).
(Tobb korhdzban,Legy kis korh6zban,a iegjobb
korh6zban/kezeltek.)
224 vr.2. A pREpozicrosFONEVT
csopoRTMINT HATARoz6

3o Ha a magyar -on vagy -ra rag nem valaminek a

feltilet6n lev6 helyet jelol, akkor iitalihan d-thasz-
n6lunk a franci6ban:

Il fait des itudes d I'universiti.

(Az egyetementanul.)
II va d la.fac. (Az egyetemremegy.)
Je vais au congris fau concert, d la rtunionl.
(Kongresszusra/koncertre, gyril6sre/megyek.)

4' Ha a -nal, -ndl nem valakinek az otthon|t, munka-

hely6t jelol6 fon6vhez kapcsol6dik (lisd chez) 6s
nem vertik6lisan 6rint6 kozels6get jelent (Lisd
contre), az d-t haszn6ljuk:

d la mer, d la porte, d Ia fenltre

(a tengern6l, az ajtonitl, az ablaknii)

5" A foldrajzi nevekelott (lisd IIL 2.l.2. Mncrecvz6s)

6o Az aller ige ut6n elhleban ,,pontszerijen,hataroz-
zuk meg a helyet: aller au magasin, d la salle de
sdjour, au stade sIb.
Viszont: entrer dans le magasin, dans la salle stb.
7o Az a m|g sz6mtalanm6s szerepbenis el6fordul.

Az d-hoz hasonl6an ,,pontszenien",nem dimenzi6iban jelzi a he-

lyet, de hasznhlata ritk6bb. Az.utina kovetkez<ifoneveknek 6ltal6-
ban nulla determin6nsavan. Az en 6s az d sz6tv6lasztirs6ra megko-
zelit(i ,,szab6ly"sem 6llithat6 fel, ez nyelvhaszn6latik6rd6s- teh6t
az en-nalbevezetettprepozici6sszerkezeteket 6rdemeskifeiez6sk6nt
megtanulni.P6ld6ul:

J'habite en province.(Viddken lakom.)

Viszont: d la campagne(falun) *
 V12 A PREPOZICIOs F6NttVI CsoPoRT MINT HATAROZ6 225

Je dtne en ville. (A v6rosban vacsorilzom.)

Viszont: d la maison (otthon)
J'habite en banlieu.(A ktilvirosban lakom.)
Viszont: au centre (a kozpontban)
Ha t6rszenienl6ttatjuk a helyet, akkor dans-t haszn6lunk:

Dans cette ville il y a beaucoupd'espacesverts.

(Ebben a v6rosban sok a zold teriilet.)

MncrpcvzFsnr: l' Az en foldrajzi nevek el6tt, l6sd III.2.1.2.

2" A szem6lyesn6vm6s hangsrilyos alakjai elott dans
helyett en-t hasznitlunk: ,Ie ne trouve pas en lui ce
que je cherchais.(Nem takilom meg benne, amit
kerestem.)
chez
Elot jelent6 fon6v el6tt haszn6ljuk(valakinek az otthon6ban, mun-
kahely6n, orsz6gdbanstb. jelent6ssel):

Chez les Frangais c'est commega.

(igy van ez a franci6kn6l.)
Il habite chez sesparents. (A sziilein6llakik.)
Il travaille chezPeugeol.(A Peugeot-n6ldolgozik.)
Elle rentre chezelle. (Hazamegy.)
Je suisall6 chez I'dpicier.(A fiiszereshezmentem.)
Mncrncvzfssr: lo Valami van n6la (nem otthon) : Il a quelquechose
sur lui.
2' Ha 6lettelentjelol a fon6v, m6s prepozici6t haszn6-
lunk'. au tableau (a trlbl6nil), pri:s de la riviire (a
foly6n6l), contre le mur (a faln6l) stb.
3' A chez kombin6l6dhat miis prepozici6kkal:
Il habiteprds de cheznous.
(Kozel lakik hozz6nk.)
Elle vient de cheznous. (Ti5link jon.)
226 vr. 2.A pREpozicrosF6NEVTcsopoRT MrNTHATARozO

sur
Fok6nt a magyar -on, -ra-nak megfelel6 ahaszn|lata:

Mets le livre sur la table. (Tedd a konyvet az asztalrat)

Mscrpcvz6sEK: 1o A prendreut6n a magyar -rdl-lal jelzetthelyhat6ro-

zonak felel mee:

Il a prist, tirrc sur la table.

(Elvette a konyvet az asztalrol.)

2" A magyar -rdl-nak felel meg, ha valaminek a t6m6-

j6r6l van sz6:

Racontezquelquechosesur lui.
(Mes6ljenvalamit r6la.)
Ecrivez un article sur cette affaire.
(irjon egy cikket errol az iigyr6l!)
Nous avonsdiscutesur la question.
(Vitatkoztunk a k6rd6srol.)

3 Jegyezzik meg: 2 x 3 m6ter'.deux mdtres sur trois

minden m6sodik alkalom: unefois sur deux
minden tizedik ember: un hommesur dix
huszb6l h6rman: trois sur vinst
contre
A ftiggolegesir6nyri, 6rint6 kozels6getjelzi:

i5
I I contre
SOUS
J'ai poussdIe lit contre Ie mur.
(A falhoz toltam az 6gyat.)
 V1 2 A PREPOZIC16s F6NttVI CsoPoRT MINT HATAROZ6 227

Il s'est heurti contre un arbre. (Nekiment egy f6nak.)

Elle s'est serrdecontre moi. (Hozzam simult.)
Je m'appuiecontre l'arbre. (A frinak dolok, t6maszkodom.)
Il a lanci unepierre contre la vitre.
(Az iiveghezvitgotl egy kovet.)
Mrcrrcyz6s: A contre leggyakoribbjelentesenem helyhaL6roz66rtel-
mti, pl. contre la guerre (a h6borir ellen).
par (keresztiil,-on, 6t)
Olykor az 'on vagy -ra ragnak felel meg.

Elle est passdepar la for|t. (Az erdon ment 6t.)

voyagerpar mer (tengerenutazik)
tomberpar terre (foldre esik)
entrerpar la porte (az ajt6n l6p be)

Mpcrscyzfsrr: 1o A par-ral bevezetetthelyhatarozo csoport a par

od I k6rd6srev6laszol.
2' Sok egy6b jelent6sbenis hasznflatos (l6sd ok-,
m6dhat6rozo2.3, 2.6, valamint Passzivszerkezet,
rx. 6.).
3' Iegyezzik meg: unefois par mois,par semaine(egy-
szer havonk6nt, hetenk6nt),un medecinpar village
(falunk6nt egy orvos), Ils viennentpar quatre.(N6-
gyes6veljonnek.)
2.2.2.A d'oi (honnan?) k6rd6sre v6laszol6 hatarozok leggyakoribb
prepozici6ja:
de
Altaleban v6ve is a leggyakrabban haszn6lt prepozici6. Haszn6lata
nem okoz kiilonosebbneh6zs6getamagyar tanul6nak - a -bdl, -tdl, -rdl
ragoknak felel meg:

Il vient de Paris. (P6rizsb6ljon.)

Elle s'est detachdede safamille.
(Elszakadta csal6dj6t6l.)
228 vr. 2.A pREpozicr6sF6NEVT
csopoRT MINT FrATARozo

Mecrpcyz6sEK: 1o Yigyilzatr.A kovetkezo kifejezesekbena hatarozo

nem a honnank6rd6srefelel.
Allons de I'autre c6td.
(Menji.inka mrisik oldalral)
Elle habite du c6tt de c:heznous.
(Mifeldnk lakik.)

2" A magyar -bril ragnak olvkor a dctit,sfelel meg.

A kerdes is: ou ?

Elle a pris wre robe dun,yI'ctrmoire.

(Egy ruh6t vett ki a szekr6nybol.)
Il boit dans un verre. (Poharb6l iszik.)

A magyar -r(tl-nak gyakran a .rar l'elel meg. L6sd

2 . 2 . 1b. ) .
3' HasznSlataa helyliatdrozokonkiviil is igen sokr6-
tri, ido-, mod-, eszkozhatdrozo,birtokos jelzo.
passziv szerkezet.fondvi igenev elott stb.

2.3. A prepozfci6sf6ndvicsoportmint mridhat{rozd(compl6mentde ma-

nidre)
A tomment 7 (hogyan?)k6rd6srefelel.
E hat6roz6katelsosorbanaz avecvezetibe, de eillhatelottiik de, it, en,
par is. Ide sorolhat6a sansis.

ovecpassion(szenved6lyesen)
avecbeaucoupde dfficultd (igen nehezen)
it voix 6asse(halkan)
d la frangaise (francia m6dra)
d'un ton calme (nyugodt hangon)
de cette.fagon(ily m6don)
se tenir par la main (klzen fogj6k egymilst)
par n'importe quel moven (b6rmilyen eszkozzel)
 VI. 2. A PREPOZiCIOSFdNEVI CSOPORTMINT HATAROZO 229

parler frangais, en ami (franciitul, bar6tk6nt besz6l)

Je le bois sanssuue. (Cukor n6lkiil iszom.)

2.3.1.Kozleked6sim6dok
d pied gyalog en voiture aut6n
d bicycletteker6kpiron en tain vonaton
d moto motorral en avion repiil6n
d chevallovon en bus busszal
en cer busszal
en bateauhai6n

Mecrscvzfs: Ha determin6nst is haszn6lunk, akkor m6s prepozicio-

kat kell alkalmazni. P6ld6ul:

Je suisarrivd par le train de 10 h.

(A tiz 6r6s vonattal jottem.)
Il est venuavecsa nouvellevoiture.
(Az nj aut6j6val jott.)
2.4. A prepozfciriscsoport miat eszkiizhatfirozf (compl6ment d'instru-
ment)
Az avecquai (mivel?)k6rd6srefelel.
avec
J'dcris toujoursavec un feutre.
(Mindig filctollal irok.)

Ha az eszkoztestr6sz,6ltal6ban a de prepozici6t haszn6ljuk:

montrer du doigt (ujjal mutat r5) -

voir de sespropres yeux (sajdt szem6vell6tja)
ecrire de la main gauche(bal k6zzelirl)

1 De: Une lette iuite d la main. K6zzel irott lev6^.

230 vr. 2.A pREpozicr6sFONEVT
csopoRTMrNTHATARozo

Mncrscvzfs: A -val, -vel rag a magyarban nem mindig eszkoz-vagy

tir shatir oz6t jelez. P6ld6ul:

(3 cm-rel meghosszabbitja.)
Elle le rallonge de 3 centimitres.
(Szeretn6kegy 6wel idosebb lenni.)
Je voudraisAfte plus vieux d'un an.

A
Vous chauffezau gaz ou au charbon? (Gazzal vagy sz6nnelfrit?)
dcrire au crayon (ceruziivalir)
jouer d la balle (labd6zik)
jouer au tennis,au Jbotball stb.
Viszont! jouer du piano, du violon, de la guitare stb.

2.5. A prepozici6scsoport mint tdrshatfiroz6 (comitatif)

Az avecqui (kivel?) k6rd6srefelel.
avec(illetve negativ 6rtelembensans)

Je suis sorti avecfsansMarie.

(Mriridval lM|ria n6lkiil/ mentem el.)

Egy6b lehetos6g:

Je vous laisse en compagniede Julie.

(Itt hagyom maght Julie-vel faz o tdrsas|eilbanl.)

MscrrcyzEs: A fesztelennyelvhaszn|latban az avec prepozici6t t6rs-

halarozot bevezetoszerep6bengyakran h6travetik, s a
f6nevet (n6vm6st)el is hagyjrik:

Ce gargon, tu pors avec? (Elm6szezzela firival?)

Tu pars avec? (Te is m6sz?)
 FoNEVI CSOPORTMINT HATAROZO
VI. 2. A PREPOZICIOS 23I

2.6. A prepozici6scsoport rnint okhatdroz6 (causal)

A pourquoi (mi6rt?) k6rd6sre felel.
pour (miatt)

Il a eti emprisonntpour vol. (Lop6s miatt csukt6k le.)

Ne te mets pas en coldre pour une histoire pareille.
(Ne izgasd fel magad egy ilyen dolog miatt!)

d causede (miatt)

Tout est arrivi d causede lui.

(Minden miatta tort6nt.)

grffce i

C'est grdce d son pdre qu'il a pu payer.

(Az apjrinak koszonhet6entudott fizetni.)

par

Je le saispar exp,lrience.(Tapaszlalatb6l tudom.)

Il agit par inftrAt. (Erdekb6l cselekszik.)

en raison de (folyt6n)

En raison de la grive despostiers, ils n'ont pas re{u la lettre.

(A post6ssztr6jkfolyt6n nem kapt6k meg a levelet.) lv|laszllkosl

Mscircvz6srK: lo Az okhat6roz6i mell6kmondatot a pour que nem

vezetheti be, csak a par ce que. Fonlvi igeneves
6talakit6sn6la pour-t hasznaljuk(l6sdVII. 4.3.2.).
232 V13 A HATAROZOSZOK

2' Az d causede iital bevezetettoknak 6ltal6ban nem

kellemes,a grdce d iital bevezetettoknak kellemes
okozata van.

2.7. A prepozfci6scsoport, mint c6l- (rendeltetds-)hatrirozd (final)

pour (-6rt, -ra, szhm6ra,-nak)

Je travaillepour mafamille. (A csal6dom6rtdolgozom.)

Vous organisezquelquechosepour son anniversaire?
(Szerveztekvalamit a sziilet6snapjfra?)
Il a dcrit ce livre pour les lycdens.
(A gimnazist6knak irta ezt a konyvet.)

MecrEcvzfsrr: lo A rendeltet6shelvhat6roz6 6rtelmri is lehet:

partir pour Paris

A quelle heure y a-t-il un avion pour Paris, s'il
vousplait ?
(H6ny 6rakor megy repiil6 P6rizsba?)

2o A pour-nak az eddig megismertekenkiviil sz6mos

m6s 6rtelmri haszniiata is van. P6ld6ul:

Je I'ai achetdpour 100francs.

(100 frank6rt vettem.)
Je l'ai pris pour un ami. (Bar6tomnak hittem.)
pour le moment (egyel6re)
pour toujours (orokre)
pour la premiire forsl (elciszor)

3. A hat6roz6szok(lesadverbes)
Ahatarozoszo vallozatlan alakri sz6. Nemcsak a hat6roz6i csoport,
teh6t a mondat bovitm6ny6nek szerep6ttoltheti be, de kapcsol6dhat
igehez, mell6kn6vhez, s6t egy m6sik hathroz6szohoz is.

I De: C est la premii:re

fois que...
 V143 A HATAROZOSZOK 233

た初で″ ゥサ
Mondatb6vitm6ny(hatarOz6):Nθ rttα αサ
ル r αソ た 'cF・
′

)
(Altalaban itt dolgozik。
Az ige b6vitm6nye: /7'rα 励均 αs .
( O d a F o g m e n n i . )
nyc:
f A mel16knlv b6vitmも rあ]ブ
E↓le csr[才 θブル・
(Nagyon szlp.)
A hataroz6sz6 b6vitmも nyei /Fノ αrル 初θtts ソカ2.
(Kevlsbも gyorsan beszも 1.)
Alakllag a hataroz6sz6 1eheti
rtts,ノ
αジegySZCrti″ タ タ
χ,rθ
タ,727ル りθ″rs Stb・
,
うノ v
mcl16knも b61 kё 7%で
c,ル
pzett yぁ れ',んでrで
切 夕sで
初2″″Stb.,
タレめルカ,閉冴
cり6sszetett:rο ′
ルフα rr,あgα夕c乃
2,プ冴″cο″〃Stb・
WIEGJEGYZttSEK: 1° SOk,cgykor 6sszctltellel keletkezett hataroz6sz6t
ma lnar egySzertnek tekinttllk,s ezt a helyestras i
た湾rめ
egybefrassal szentesitiあ r,α″″ く 冴/S
乃 な,″θ7Jiθ
stb.
2°Nёha gondot okoz annak az eld6nt6se,hogy pre‐
pozici6s Sbn6vi csoportr61 vagy 6sszetett hataroz6‐
sz6r61 van‐e sz6.A pαr cθ c″r―t adverbe―nek szokL
tak tekinteni, de aノ αr α ソ'θ″‐t nern)mert ott a
鉛nevet detellllinanssal ls eltni υαr lあ
lehet cer
αソ,θ あb61 persze nin―
″ジ.A nyelvtanulas szempOn可
お1lag nlinck tekint‐
s6ge,hogy sz6最
csen sok jelcntも
jtk ezeket.
3°A francia nyelvtanok a hataroz6sz6k k6r6be soro
jあk az igcnllst,tagadast,koriatozast kittezb
dostt6sz6kat.
3.1.A m6dhatttroz6sz6k k`pzlse

A mel16kncvck t6bbsも g6b61a‐ ″?で

ヵ″kもpz6 hozzaadasaval hataroz6sz6t
早 ncmt ala町
kn6v nも
pzbt a lnellも
yerhetink.Akも あ
hOZ lllesztiik:

heureux -- heureusement
long --+longuement
234 V1 3.A HATAROZOSZOK

3.1.1. Az egyalakir mell6knevek eset6benterm6szetesenehhez az egy

alakhoz ragasztjuk a k6pz6t:

facile --+facilement

Ha a himnemii alak (nem n6ma) maginhangz6ra vlgzldik, akkor

ehhez kozvetleniil illeszkedik a k6pz6:

poli --+poliment, vrai --+vraiment

Krvflrur: gai --+gaiement vagy gaimenr (vid6m-an)

assidu --+assidhment (kitart6-an)
cru --+crftment (nyers-en)
du -+ dttment(kell6-k6ppen)

3.1.2.N6h6ny esetben-ementhelyett -iment-rav|gz6dik az -e v6gzod6-

sri melldkn6vbolk6pzett hathroz6sz6

dnorme --+inormiment

Ilyenek m6g aveuglement(vakon), codormiment d(valaminek megfele-

lSen), confusdment(zavarosan),intensiment (intenziven), pr d cis6ment
(pontosan),pr ofondemenl(m6lyen).

3.1.3. Az ldl-ra (-ant vagy -ent) vtgzodo mell6knevekbSllamdl (-am-

ment vagy -emment)v6gzod6srihatirozoszokat k6pziink. P6ld6ul:

brillant -. brillamment (ragyogo-an)

prudent --+prudemment(6vatos-an)
lentement(lassir- lassan)
Krvfrsl: lent ---+
3.1.4.Rendhagyok6pz6s

gentil -->gentiment(kedves-en)
bre.f --+briivemenl (rovid-en, nehdny sz6ban)
 V13 A HATAROZOSZOK 235

3.1.5. A bon,-ne-naka bien, a mauvais,-e-neka mal felel meg.

3.1.6. Vannak olyan mell6knevek,amelyek bizonyos ig6k utdn klpzo
n6lktil is hat6roz6sz6k6ntviselkednek:

chanterfaux (hamisan 6nekel)

parler haut,fort (hangosanbesz6l)
parler bas (halkan besz6l)
payer cher (dr5,gitnfizet meg)
coftter cher (sokba keriil)
sentir bon, mauvais(6, rossz szagavan)
boire chaud,froid (melegen,hidegen issza)
tenir bon (kitart)
stb.
3.1.7. Vannak term6szetesen olyan mell6knevek,amelyekbcilnem szo-
kds -ment-nal hatir ozosz6t k6pezni. Ilyenkor koriilir6st alkalmazunk:

marxiste --' d'une manidremarxiste (marxista m6don)

Nem mindig k6pezhet6hatdroz6sz6a participe-okb6l:

dtonnd -+ avec dtonnement(csod6lkozva)

A koriilirris akkor is haszn6lhat6,ha lehets6gesa szab6lyosk6pz6s:

II a parli simplement.
)
Il a parlt d'une maniire simple.| (Egyszerriensz6lt.)
Il a parld avecsimplicite.

MpcrpcvzfsnK: lo Az heureux,-se (boldog) mell6kn6vbolk6pzett ha-

tinoz6sz6, heureusement,jelent6se: szerencsdre,
szerencsdsen.

(Boldogan61.)
Il vit heureux.Elle vit heureuse.
236 V1 3 A HATAROZOSZOK

Egy6bk6ntis elofordul, hogy a francia mell6knevet

haszndl olyan esetben,ahol a magyar hatAroz6szot
k6pezne:

(Fiatalon hAzasodtak.)
Il se sont marids tris jeunes.
(El6gedetten61.)Il vit content.

Ez tort6nik a participe pass6-valis:

(F6radtan 6bred.) Elle se reveillefatiguee.
(Megkonnyebbiilten mentem el.)
'
Je suisparti soulag6.

2" Vannak olyan hat6rozoszok, amelyek az iillitmdny

mellett iilva azt m6dositj6k, a mondat 6l6n 6llva
viszont az eglszmondatra vonatkoznak:

Elle a commencdd parler stupifument.

(Ostobrin kezdett besz6lni.)
Stupidement,elle o commenci d parler.
(Ostobam6d, elkezdett besz6lni.)
Il est seulementdix heures.(Csak l0 6ra.)
Seulement, il est dix heures, et je ne peux plus
rester.
(Csakhogymdr 10 6ra van,6s 6n nem maradha-
rok rovebb.)

3' Kiv6telesen fon€vb6l is k6pezhetb hatiroz6szo:

le diable -- diablemenr (ordogien)

la vache(teh6n) -- vachemenl(6llatira)
 V1 3 A HATAROZOSZOK 237

3.2. A, hatdrozfiszfik hasonlft6 szerkezetekben

Eppenrigyj6runk el. mint a mell6kneveknEl(III. 5.3.),azzala kiilonb-
csak le |llhat a szerkezet6l6n:
seggel.hogy a felsofokn6l,term6szetesen,

Tu travaillesaussi t'ite que moi.

(Olyan gyorsandolgozol,mint 6n.)
Tu travaillesplus tite que moi.
(Gyorsabbandolgozol,mint 6n.)
rnoin.rtite que ntoi.
Tu trut'uille.s
(Kevesb6gyors?Irt dolgozol,mint en.)
C'est lui qui trovttiile le plus vite.
(0 dolgozik a leggvorsabban.)
C'est lui qui travaillele ntoinsvite.
(6 dolgozik a legkev6sb6 gyorsan.)

3.2.1.Rendhagy6fokozds

bien - mieux -' le mieux (a leg-jobban)

beaut:oup --+plus '- le plus (a leg-tobbet)
peu --+moins -- le moins (a leg-kevesebbet)

3.3. A hatirozilsz6k helye a mondatban

Ha a hatfrozosz6 a kozl6s szempontjSb6la t6ma vagy a r6ma (rij
inform6ci6),helyet61tal6nosszab6lyokirdnyitjSk(Llsd:A sz6rend,IX.
10.).tehet a t6ma a mondat 616n,a r6ma a mondat v6g6n5ll:
-
Qu'est-cequ'il a Jait hier ? Hier, il a travailli.
-
Quand a-t-il tavailli ? Il a travailld hier.

Ha nincs ilyen szerepe, a hat6roz6szohelye 6ltal6ban nincs mereven

meghat6rozva:

Il ferma brusquementla porte. )

Brusquement,il ferma la porte. | (Hirteten becsuktaaz ajtot.)
Il ferma la porte brusquement.)
238 V1 3 A HATAROZOSZOK

Vannak azonbanolyan hat6roz6sz6k,amelyek szorosankapcsol6d-

nak egyesig6khez,6s mindig ut6nuk 6llnak:

Il travaille beaucoupdepuis un certain temps.

Pierre parle bien, mal, vite, trop, peu, plus stb.

Az ilyen hatarozoszosemmik6ppensem mozdithat6 el:

(*Bien Pierre parle.)

3.3.1.Osszetettigeid6 eset6nahathrozoszo iitall,ban a participe pass6

el6 keriil:

Elte t'a tout de suite remarqud.(Azonnal megldtta.)

Nous avonsbeaucouprdflechi.(Sokat gondolkodtunk.)
Il a remarquablementtravailli. (Kiv6l6an dolgozott.)

Nem keriil azonban a participe e16:aujourd'hui, hier, demain, t6t,

tard. ici. lit :

Il a commenctt6t. (Kor6n kezdte.)

A participe-etmegelozohat6roz6szokaz igei sz6l6sokbais be6kelod-

nek:

j'ai souventfaim, il fait toujours attention stb.

3.4. Ndhdny gyakori hat6roz6sz6hasznflatdr6l

3.4.1. beaucoup/tris
L6ttuk, hogy lehet determin6ns(IIL 3.13.3.)6s n6vm6s(1V.2.5.4. b)
is.
 V1 3 A HATAROZOSZOK 239

Hathr ozo sz6k6nt szerepelhet

- ige ut6n:r

Il m'aime beaucoup.(Nagyon szeret.)

- koz6pfokir mell6kn6v vagy hat6rozoszo elott:

C'est beaucoupplus cher. (Ez sokkal drrig6bb.)

Il marchebeaucoupplus vite. (Sokkal gyorsabbanj6r.)

Mell6kndv vagy hat6rozoszo el6tt nem 6llhat kozvetlentil.

Itt a tris veszi 6t a hely6t:

C'est tris important. (Nagyon fontos.)

Il court tris vite. (Nagyon gyorsan fut.)

determin6nsn6lkiil
A besz6ltnyelvben,neh6nygyakori szerkezetben,
rlllo fon6v el5tt is szerepelhettrds.'

Il a trdsfaim, trds soif, trds sommeil.

(Nagyon 6hes.nagyon szomjas,nagyon 61mos.)
Il fait tris attention. (Nagyon figyel.)

Onrill6anis haszn6lhatiuk:

Tu I'aimes? - Beaucoup.(Szereted?- Nagyon.)

Tu es heureux? - Irtls. (Boldog vagy?- Nagyon.)

Mrcrncvz6sEK: 1o A beaucoupelott nem 6llhat tris. E helyett szerepel

az dnormement:
Il travaille dnormi'ment.
(Nagyon sokat dolgozik.)
t Osszetettigeidri esetena participe pass6elcitt: Il a beautoupchangd.
240 V13 A HATAROZOSZOK

2o A beaucoupelott nem 6llhat a si. E helyett tellement

(tant ) iil:

Je l'aime tellement !
(Oly nagyon lannyiral szeretem!)
J'ai tellementtravailld.(Olyan sokat dolgoztam.)

3 A beaucoupel6tt nem 6llhat az assez.E helyett pas

mal:

J'avais appris pas mal de choses.

(El6g sok mindent tanultam.)

3.4.2. bien
Elsosorbanm6dhat6roz6i szerepbenismert (7dljelent6ssel),jelentheti
az intenzititst (nagyon, sokkal) is.

Il va bien. (J6l van.)

Il travaille bien. (J6l dolgozik.)
C'est tris bren.(Nagyon j6.)

a) bien: beaucoup

Je l'aime bien. (Nagyon szeretem.)

C'est bienplus intdressant.(Ez sokkal 6rdekesebb.)

A vouloir mellett a beaucoupnem haszn6lhat6, csak a bien :

Je voudraisbien voir ga. (Nagyon szeretn6ml6tni.)

Je veux bien. (Szivesen.)

b) bien : tris

Tu rentresbien tard. (Nagyon k6s6n jossz!)

 V1 3 A HATAROZOSZOK 241

c) Egy6bjelent6sekbenis elcifordul:

C'est bien lui. (Ez csakugyano.)

Il est bien ld, mais il ne dit rien.
(Itt van ugyan, de semmit sem mond.)
Je te I'avais bien dit. (Hiszen megmondtam.)

d) }niilloan helyesl6st,egyet6rt6stjelez:

Bien. : Je suisd'accord.

e) Toltel6kszokfnt:eh bien (hft..., nos h6t...)

Ez a fesztelennyelvben: ben lbil

3.4.3. tout
Ldttuk, hogy lehetdetermin6ns(III.3.8.) 6s n6vm6sis (IV. 2.5.1.a).
Mell6knevek 6s egyes hatiroz6szok el6tt hatdrozoszok6nt szerepel:

Il est tout petit. (Eglszen kicsi.)

Elles sont tout heureuses.(Teljesenboldogok.)
C'est tout pris. (Eg6szkozel van.)

Mint hat6rozoszonakterm6szetesen v altozatlanalakrinak kell lennie.

Mdssalhangzoval(ide tartozik az h aspirl is!) kezd6d6 nonemti mell6k-
nev elritt azonban egyezikazzal nemben6s sz6mban:

Elle est toute petite. Elles sont toutespetites.

N6h6ny kifejez6sbena v|ltozatlan tout hatarczoszo fonevek el6tt is

szerepelhet:

Je suis tout oreilles.(Csupa fiil vagyok.)

242 V1 3 A HATAROZOSZOK

Megelozhet g6rondifot is, ilyenkor a k6t egyidejti cselekv6sbizonyos

ellent6t6reutal:

Tout en vousapprouvant,je ne vousimite pas.

(Helyeslemugyan, amit maga tesz,m6gsemut6nzom.)

3.4.4. ici - Id - li-bas

Elviieg az.ici jeloli a kozeli helyet(itt, ide), a ldpedig a t6volit (ott, oda).
A mai nyelvhaszn6latbana ld egyreink6bb kiszoritja azonbanaz ici-t.
igy az ott, odajelentdsreegyreink6bb a ld-bashatdrozosz6thaszn6ljuk.

Il est ld. (Itt van.)

Qu'est-ceque tu as vu ld-bas Z (Mit l6tt6l ott?)

MscrrcvzfsEK: lo A d'ici (innen) haLirozosz6 gyakori idohat6roz6-

k6nt is:

d'ici ld (addigra)
d'ici lundi (mostant6l h6tfdig)

2o par ici, par /d (errefel6,arrafele)

3.4.s.d6jd

J'ai dtjd vu ga. (Mhr Littam.)

6vatosan kell bdnnunk vele,mert a magyar megfelelo,a mar haszn|la-

ta sokkal t6gabb - ne haszn6ljuk a ddjd-t unos-untalan!P6ldriul:

(Erted m6r?) Tu comprends?

(Siessm6rl) DepAche-toi.
(Mar mehetiink.) On peut y aller.
(Ez itt m6r Budapest.) Et nous voild d Budapest.
(mrir induliskor) dis le ddpart
 V13 A HATAROZOSZOK 243

(mar holnap) 漉 s滋 初α肋

(Ha marigy Van...) S''ア 力s,.…
でれCSr α
(Mar megint?!) Eれ Cθrc′

Tagadasnal a冴 ヶヵhely6re湾?.…P′夕sl szerkezet 16p:

筋滋・(Mar nem beteg.)

〃湾セsrノが初α

も ヶか
rtelmlben冴
kszink valamire pontosan,a magyarな
Ha nem emlも ―
t
hasznあlunk:

(HOgy iS hittak?)cθ 初初c沌″s ttp冴ルーrイア冴り,?

'で ?cセy冴りあ?
でクタ
Srて
(Mi iS ezり 2夕

3.4.6.tottOurs
肋プを,″ど
se:初
Jelentも 冴を
g初 ,″

sr″
〃で θ パカ″
ガθ″ を″・I . ( M i n d i g t t r a d t . )
ど
II.(Mも
g mindig ttradt.)

Az左11lt6 mondat tも
kも t a tagad6 mondat sz6rentte fC101tta
rtelmts6gも

rFれセsrノαs″θガθ夕rSyぁ
″ ど
を″。(Ncm mindig ttradt.)
〃″セざ ガοr//S Pα を ・(Mもg mindig ncm ttradt。
r rθ S力″ 冴
ど )

3.4.7.Tneme

A magyar初 どg‐nek a 777を … .な SZCrkezetekbcn a初 ご初 c a megFclcl句 e.

Mcge16zi azも rintett inondatreszt:

cセ sr力 切〃θr″α″″初 彦初 で 冴αtts切 ″ 〃αノS/た んで,

( E z m 6 g c g y g a gz bd a ng io sr s fz oあn t o s . )
光 ごθttαな 初ど″でsで s Pαr切 な.(Mも g a SZttlcit is ismcrcm.)

l A tagad6parokr61lasd lx l.
244 V1 3.A HATAROZOSZOK

Tagad6seset6na m4me6ltal6ban megellzi a pas-t'.

Je ne connaismentepas sesparents"
(M6g a sztileitsem ismerem.)

Mecrecyz6sEK:l" A m/me mint egyalakI mell6knevugyanazjelent6-

sri, ha a determin6ns6s a f6n6v elott 6ll:

la m|nte.f'cmnta,la.sm1masproblimes

2" A nftme mell6knevirllhat a fon6v vagy a hangsir-

lvos szem6lyes
nevmdsut6n is. ntagu lttelemben:

. (Mriria maga a jos6g.)

Murie est la bontentAnte
rtous-m4ntes (mi rnagunk)
 VI1 l AZ ALARENDELtS― VI1 2 A MELLttKMONDAT MINT ALANY 245

VII.
A mell6kmondatok
(lespropositionssubordonn6es)

l. Az al6rendel6s
Az eddigiekbentanulminyozott egyszertimondat (phrasesimple) osz-
szetev6i sz6csoportok voltak. Az osszetev6mondatr6szek szerep6t
azonbanmondat is betoltheti:

Je te t6l6phonerai res sses

Je te t6l6phonerai ua scral ll

Az eloz6 p6ld6ban a quandie serai libre mondat a hatiroz6 szerep6t

tolti be.
Az olyan mondatot, amely egy mondatr6szszerep6ttolti be, mell6k-
mondatnak (subordonn6e) nevezztik, azt a mondatot, amelybemondat-
r6szk6ntbele6piila mell6kmondat, f6mondatnak (principale)hivjuk.

mint alany lvagymint alanyibovitm6ny/

2. A mell6kmondat
Term6szeteshelye az ige elott, a mondat 6l6n van:

Qu'il soit malade,ne m'itonne pas.

(Nem lep meg, hogy beteg.)

Ezt az alanyt gyakran megism6tli a cela (ga) nlvmi.s:

Qu'il n'aruivetouiourspas, cela m'agace.

(Bosszant,hogy m6g mindig nem jon.)

2.1. Az alanyi mell6kmondatot ,,kiszoritri" szem6lytelenalany

Ha a fcimondatrillitm6nya Affe * attribut, akkor azalanyi mell6kmon-
246 VII. 2. A MELLEKMONDATMINT ALANY

dat iiltal|ban ezutanfoglal helyet, az |llitmhny el6 pedig az il szemilyte-

len alany keriil:

Qu'il vienne,c'estpeuprobable. -> Il estpeuprobablequ'il viendra.

(Nem nagyon val6szinri,hogy el fog jonni.)

Ezt ah{,travetettalanyt bovitm6nymondatnakfogjuk nevezni.(A fran-

cia nyelvtanok az ilyen mondatot a tobbi b6vitm6nyt helyettesit6mon-
dattal egytitt compl6tive-nekhivj6k.)
Ha nem az Afte, hanem m6s ige a f6mondat iilitmbnya, akkor is
gyakori a szem6lytelenalany (cela) 6s az 6llitm6ny mog6 vetett alanyi
b6vitm6nymondat:

Cela m'etonnequ'il soit parti. (Meglep, hogy elment.)

A besz6ltnyelv egydltal6bannem haszn6la mondat 6l6n 6116alanyi

mell6kmondatot. A fesztelenbesz6lt nyelv a cela helyett ga-t, az il
helyett ce-t haszniil:

Qa m'itonne qu'il soit parti.

C'est curieux qu'il soit parti. (Furcsa, hogy elment.)

2.2. Az igemridaz alanyi mell6kmondatban

a/ INDICATIF,
- ha a szem6lytelenszerkezettela besz6lo6"llitjaa mell6kmondatban
jelzett folyamat t6ny6t vagy val6szinris6g6t(kiv6ve, ha a szem6lyte-
len szerkezeta besz6l66rzelmeit,6rt6kel6s6tfejezi ki a mell6kmon-
datit6nnyel kapcsolatban):il est certain,sfir, evident,clair, incontes-
table (vitathatatlan), vr ai, vr aisembIable (val6szinri),pr obable (val6-
szinri),indiscutable(vitathatatlan), il parait (azt mondj6k), il semble
(rigy trinik) stb.:

Il est |vident que Pierre sera ld.

(Nyilv6nval6, hogy P6ter ott lesz.)
 VII. 3. A MELLEKMONDAT MINT AZ IGEI CSOPORTB6ViTMENYE 247

D/ SusroNcrr,
- ha a szem6lytelenszerkezettela besz6lcinem 6llitja a mell6kmon-
datban jelzett folyamat t6ny6t, hanem annak sztiks6gess6g6t, sziik-
,s6gtelens6g6t, lehets6ges,lehetetlen,bizonytalan, hamis volt6t jelzi:
il est nicessaire (sziks6ges), il faut, il est possible, impossible,il est
temps stb.:
Il est tempsque tu viennes.(Ideje, hogy eljojj.)
- ha a szem6lytelenszerkezeta besz6l66rzelmeit,egy6ni6rt6kel6s6t
fejezi ki a mell6kmondati t6nnyel kapcsolatban: ii est bon, iuste
(helyes), tiste (szomori), urgenr (siirg<is), rare (ritka), important
(fontos), itonnant (meglep6),c'est dommage(k6r) stb'

Il est important que nous nous parlions.

(Fontos, hogy besz6ljiinkegymiissal.)

-ha az alanyi mell6kmondat a mondat 6l6n 6ll (minden esetben):

Qu'il veuillevenir, c'est ivident.

(Nyilv5nval6, hogy el akar jonni.)

Mncrrcvzfs: Ha az il szemllytelen n6vm6s helyett cela (9a, ce) 6Il, az

igem6d akkor is az el6bbi szab6lyokhozigazodik:

C'est imPortant qu'il vienne.

C'est ivident qu'il sera ld.

3. A mell6kmondatmint az igei csoportb6vitm6nye

3.1. A trirgyi melldkmondat
3.1.1.A kotosz6 6ltal6ban:que
A fomondatban tobbnyire a kovetkezo igek szerepelnek:
A) Beszldaktust, gondolati mtiveletet, 6rz6kel6stkifejez6 igtk: dire,
ddclarer (kijelent), raconter, ffirmer (6lli0, annoncer (bejelent),
248 vtr. 3.A MELLEKMoNDAT
MrNTAZ rcEr csopoRT B6viTMENyE

avouer (bevall), savoir, deviner (kital6l), croire, penser, esp1rer,

oublier, se rappeler,voir, entendre,douter (k6telkedik), sentir stb.

Je crois qu'il est content.(Azt hiszem,oriil.)

B) Akaratot kifejez6 iglk: vouloir,.souhaiter,ddsirer stb.

Je yeux qu'il soit content.

(Azt akarom, hogy el6gedettlegyen.)

C) Erzelmet kifejezci igtk: aimer, admirer (csodill), crqindre (f6l), re-

gretter sIb.

Je regrette qu'il soit content.(Sajn6lom, hogy oriil.)

Mrcrscyz6s: A magyarban bizonyos esetekbennem a hogy, hanem a

ha kotlszo vezeti be a tirgyi mell6kmond atot: szeretem,
utalom, imddom,ha... Mindig ha vezetibe a t6rgyi mel-
l6kmondatot,ha a f6mondat ig6je felt6telesm6dri: Sa7-
ndlndm, ha elmennil stb. A francia megfelel6kben ne
feledkezztinkmeg arr6l, hogy ilyenkor is que haszniian-
do: J'aime que,j'aimerais que... stb.
3.1.2. A fiigg6 k6rd6s
A demander,se demander,valamint 3.1.1. A) alatt felsorolt ig6k ut6n
k6rdo mondat is szerepelhetthrgyimell6kmondatk6nt.A haszn6land6
kot<iszavakr6l6s egy6b k6rd6sekr6l r6szletesenszolunk A krizvetett
beszid c. fejezetben(IX. 5.).
3.1.3. Az igem6d a tdrgyi mell6kmondatban
- SusroNcrrF,ha a f6mondatbanB) vagy C) (3.1.1.)kateg6rirljirige
6ll, illetve olyan ige az A) kateg6ri6b6l, amely (vagy amelynek k6rd6
 VII. 3. A MELLEKMONDATMINT AZ IGEI CSOPORTB6ViTMENYE 249

vagy tagad6 alakja) k6ts6gbevonja a mell6kmondatbanjelzett folyamat

t6ny6t.
(B) Je veux que tu Partes.
(C) J'uime que les chosessoient d leur place'
(Szeretem,ha a dolgok a helyiikon vannak.)
(A) Je doute que ce soit vrai.
Je ne crois pas que ce soit vrai.
Crois-tu que ce soit vrai ?
(K6tlem /Nem hiszemlAzthiszed/,hogy ezigaz.)

3.2. A mell6kmondat mint azige (vagy igei szerkezet)nem tdrgyi b6vft-

m6nye
Az igeicsoport d-val v agyde-vel bevezetettf6n6vi bovitm6nyehelyett
is 6llhat - n6h6ny ige eset6n- mell6kmondat:

Je m'attends d ce que la critique riagisse.

(Arra sz6mitok, hogy reagiilni fog a kritika.)
Il se plaint de ce qu'on ne sait rien.
(Panaszkodik,hogy nem tudnak semmit.)

3.2,1. A de ce que helyett gyakran all az egyszeri que:

It
'-',"-,,'''"'-
se olaintl
| su'onne sacherien.
l l s e t o n n e |-

Van olyan ige is, ahol a de ce que egyrlltaliban nem haszn6lhat6:

Je me souviensque tu as voulupartir.
(Emlekszem,hogy el akart6l menni.)
250 vTI.3.A MELLEKMoNDAT
MINT Az IGEICSoPoRTB6ViTM6NYE

3.2.2. Altalirban que iill a de ce que hely6n a de vonzatri mell6knevet

taftalmaz6 6llitmdnykieg6szitos szerkezetut6n:
Atre 'f mell4kniv * que * mondat
Je suis certain que tu m'as compris.
(Biztos vagyok benne, hogy meg6rtett6l.)
Je suis content que tu m'aies compris.
(Oriilok, hogy meg6rtett6l.)

3.2.3. Que 6ll de ce que helyett az egylbklnt de vonzatt f6nevet tartal-

maz6 igei szerkezetekut6n:
avoir * f6niv + que + mondat
J'ai hontelpeurque tu n'aies rien compris.
(Sz6gyellemlfllekl, hogy semmit sem 6rtett6l meg.)
J'ai I'impressionque tu n'as rien compris.
(Az az 6rz6sem,hogy semmit sem 6rtett6l meg.)

3.2.4.Az igem6dok az igei csoport nem t6rgyi bovitm6nymondat6ban

d ce que ut6n: sueloNcrr

de ce que ut6n: INolcnrr
que :ut6n - ha 6rzelmet,bizonytalans6gotfejez ki az igei szerke-
Zet: SUBJONCTIF
- egy6bk6nt:INDICATIF

3.3. A b6vftmdnymondatokfdn6vi igenevesdtalakit:isa

3.3.1. Az igei csoport bovitm6nymondatainak fon6vi igenevesit6se
a) Kotelezo az 6talakit6s, ha a fcjmondat 6s a melldkmondat alanya
azonos,6s a mell6kmondatbana f6mondat igei szerkezetemiatt
egy6bk6ntsubjonctif-otkellenehasznSlni.
 VII. 3. A MELLEKMONDATMINT AZ IGEI CSOPORTB6VITMENYE 251

(*Je veux queie parte.) -- Je veuxpartir.

(*Il est contentqu'il puisserester.)
--+Il est contentde pouvoir rester.

b) Kotelez6 az |talakitirs, ha a mell6kmondat alanya azonos a f6mon-

dat thrgyi. al - az ige k6sztet6stvagy akad|lyozitst fejez ki:

(*Je t'obligerai que tu partes.) --+Je t'obligerai d partir.

(K6nyszeritenifoglak, hogy efutazzii.)
(*Elle m'a emp1chequeje parte.) '- Elle m'a empAchtde partir.
(Megakad6lyozott abban, hogy ehttazzam.)

c/ Aj6nlatos az ifialakit6s (de nem kotelezo), ha a mell6kmondat

alanya azonos a fcimondat ig6j6nek d-val bevezetett(r6szes)bovit-
m6ny6vel- az ige felsz6lit6stfejez ki:

Je lui ai demandeq!,it,por,:.
' -
--+Je lui ai demandi de partir.J] 1r.rt.*, hogy menjenel.)

Il m'a dit queie me

.ta,ise| (er,
-- Il m'a dit de me taire. ' - mondta,
- hallgassak.)
J

(Ebben az esetbenmindig de vezetibe a fon6vi igenevet.)

d/ Lehets6ges az atalakitds,ha az alanyok azonosak6sa f6mondat

igtje az A) kategori6ba(3.1.1.)tartozik:

Il affirme qu'il a connu t'auteur.\ (Azt iilitja, hogy ismerte a

Il ffirme avoir connu l'auteur. ) szerz6t.)
Je pensequej'ai raison.(, ^ -. ----,-
ln" gondolom' hogy igazamvan')
Je penseoron ,)o'iior."'J

(Ebben az esetbensosemvezeti be prepozici6 a f6n6vi igenevet.

A f6n6vi i genevesiLtalakiti.sv6l aszt6ko sabb.)
252 vI1 3 A MELLEKMONDAT MINT AZ IGEI CSOPORT B6VrTMこ NYE

3.3.2.A szem6lytelenalanyri mondatok alanyi b6vitm6nymondatdnak

f6n6vi igenevesit6se
Erre akkor keriil sor, ha a mell6kmondat alany|t nem akarjuk, nem
tudjuk megnevezni:

Il faut queje parte, que tu partes stb.

- Il fuut portir.
Il serait bon queje parte, que nouspartions stb.
-+ Il serait bon de partir.

Csak a subjonct if- ot Lartalmaz6alanyi bovitm6nymondat rltalakitilsa

A tobbinel (2.2. a) ez nem lehets6ges:
lehets6ges.

Il est vrai queje partirai. -. (*il est vrai de partir.)

3.4. Az igeid6k egyezdsea b6vitm6nymondatokban(concordancedes

temps)
(lde 6rtjiik az ige bovitm6nymondataites azalanyi bcivitmenymondato-
kat, l6sd VIL 3. 6s 2.1.).
Ha a fomondatbanmirlt idejri ige szerepel,a mellekmondatban

az ecyDglusEcpr az IMpARFAIT
az Erorngrusfcrr a ILUS-eL.E-nARFAIT
az ur6roaiusfcnr a FUTITRDANSt.Epess6ielzi.

Egyidejrimell6kmondat:

Je suisshr qu'il est malade.

(Biztosvagyok benne,hogy beteg.)
J'etais sftrqu'il etait malade.
(Biztosvoltam benne,hogy beteg.)
 VII. 3. A MELLEKMONDATMINT AZ IGEI CSOPORTB6VITMENYE 253

E16idttt mCl16kmondat:

冴″ソ冴.
″?夕でざθ″ノ2r2α rθ
Elle,P7でグ′
(Azt montta,hOgy
'α
mindcnt latott az ada.)
夕αソ
五7ル ″々 r7,F?″でsο″p2,・ θttr y材
クル ″ .
(Azt mondta,hogy mindent iatott az atta.)

Ut6idttt mel16kmondat:

rrでsr c′ αヵヵ?夕で77θ 夕S ttg亨 /θ″ざノαフで/・

(vilagOS,hogy flzetntnk kell.)
・ 2rご
r′どrα,rて ブ17カ ィ ″θrrs冴2亨r,θ ″sP`ィメビ/・
( v i l a g O S V O l t , h ( ) g y a z c t n t n k k e) l l 。
MEGJEGYZtSEKi l° Az c16bbi szabユ ly ncm mindig k6tcicz6‐ ha a偽 ―

mondatigttC passt composも

ban a11,16vむ
n,hogy cz
a最巧ta mtltid6 szoros kapcsolatbanと
1l a jclcnllcl
'α '′ `α
ブ ′で″″
で″rFr″
″r??″ ′rュ ッ
ク′′
た め“rを
だθrrr2・
(Azt haHottalll,hogy sokat dolgozik.)
r′″7物 プル ?″c rtt α sあでα″ごθを Fr'rrαyα,〃
ど.
(Azt mondta,hogy sokat dolgoztal)
L Fルαどcガ″?″です 冴 ザた″渉 αざ冴?″,α,,2.
(Azt irta,hogy holnap rogsz
) jbnni。

Ha viszont a ttmondatbehcomposl
passも a jelen―
t61 elvalasztott mtitat jelcz,116 az
s idbe
=
szabよlya:

'つ ''′
θ″″ 竹 / α
cθ″どあ ア θ? 夕で? 夕 r r α
ッα, / / 2 ,で
r夕
うrr‐
ごθttβ
・
(Akkoriban mcsも ltも
k nckem,hOgy mllycn sokat
dolgozik.)
し物ブθ夕r 〃7 2 2所
'″
α でs θ
?材 刀ン彦r2αyが″加ツ θ
てど .
(Egy nap elmondta,hogy a batttalt。
)clvと
254 vtt.3. A MELLEKMoNDAT
MrNTAZ rcEr csopoRTB6viTMENyE

Le 7 novembre,elle a ecrit qu'elle viendrait le

Iendemain.
(November 7-6n azt irta, hogy m6snap jonni
fog.)
2o Ha a fomondatbanjmparfait vagy conditionnel
pass6jelzi a mrilt idrit, a mell6kmondatbankotele-
z6 azidoegyeztet6s. Kivetelt csak az 6ltal6nosisaz_
s6got kifejezomell6kmondatokjelentenek:
Galilte disait que la terre tourne.
(Galilei azt mondta, hogy forog a fold.)
3o Ha a mell6kmondatbanaz el6idejris6get nem pass6
composti, hanem imparfait fejezi ki, ez az igeidl
mult idejri f6mondat utan sem vdltozik:
II dit qu'il avait.faint.(Azt mondja,hogy 6hesvolt.)
mondta' hogy 6hes')
It clisaitqu'il uvuir liritn.l l(Azt
l(Azt mondta,hogy 6hesvolt.)
3.4.1.Az idciegyeztet6s subjonctif-ban
A vdlaszt6kos stilusriirodalmi nyelvbena f5mondatbelimrilthozkepest
a mellekmondatbanegyidejrivagy ut6idejii a subjont:tifimparJait, er6-
idejri a subjoncti/'plus-que-parfait.Ezeket az alakokat egy6bk6ntcsak
az irodalmi nyelvbenhaszn6lj6k,a besz6ltnyelvbenegy6rtar6nnem.
Tehat val6jr{bannincs idoegyeztet6s, ha a mellekmondatig6j6neka
modja subjonctd'.Egyidejriseget6s ut6idejrisegera subjoncti/'prdsenr,
el6idejris6geta subjonctd'passejeleza fomondatbeli ig6t6l fiiggetleniil:
'l
Je ne crois pas ,.,
q'tt nouscomprenne'
Je ne croyaispo, I
(Nem hiszem/hittem,hogy meg6rtminket.)
Je ne crois pas I ,.,
qu tt nous ott comprts'
Je ne croyais potJ
(Nem hiszem/hittem,hogy meg6rtettminket.)
I Il disait qu'il avait
eufaim. Azt mondta, hogy megehezett.
 VII. 4. A MELLEKMONDATMINT HATAROZ6 255

3.5. Ha a mell6kmondtt tz igei csoport b6vitm6nye, sosemhaszndlunk

el6tte vesszdt.

4. A mell6kmondatmrnthat|rozo
4. l. Id6hatrirozrii melldkmondatok (subordonndestemporelles)
4.1.1. A fomondat ig6j6velegyidejii tort6n6s kifejez6se
A leggyakrabbanquandvezetibe a mell6kmondatot (az irodalmi nyelv-
ben helyettesithetilorsque):

Tu ne m'dcoutesjamais quandie te parle'

(Sosefigyelsz ram, ha hozzid besz6lek')

Ha ket, nem meghatarozott idotartamri cselekvesegyidejiisege6ll

fent, akkor pendant que akor6szo:

Elle lisait pendant queie travaillais.

(6 olvasott, mikozben 6n dolgoztam.)

Ha k6t pontszeli cselekv6segyidejtis6ge6ll fenn az ou momentoir is

haszn6lhat6a quandhelYett:

Elle est entrdeau moment oil l'enfant s'est cogndb tArc'

(Epp akkor lepett be, amikor a gyerek betitotte a fej6t')

4.1.2.A mult idok haszn6lataaz egyidejriidohat6roz6imondatokban

(L6sd V. 3.)
al quandhaszn:ilatakor:

a fclmondatban a mell6kmondatban
(l) imparfait - imparfail (ism6tlod6s)
(2) pass( contPosd - imParfait
(3) imparfait PassecomPosd
 256 vrr. 4.A MELLEKMoNDAT
MrNTHATARoz6

(l) Quand elle itait ld, elle bavardait tout le temps.

(Amikor itt volt, mindig sokat besz6lt.)
(2) Il a vu ceflm quand il etait d Paris.
(Akkor latta ezt a filmet, amikor P6rizsbanvolt.)

(3) Il dormait quand on a sonnt!.

(Aludt, amikor csongettek.)

Mrcrncyz6ssK: lo A pass6simple-re itt nem tdriink ki, az irodalmi

nyelvben a pass6compos6hely6bel6p.
2' A passt compost-passi composdkombin6ci6 m6r
ut6idejiis€get jelez:

Quand il est parti, j'ai fermd la porte.

(Amikor elment, becsuktamaz ajtot.)

3o Term6szetesenvan plus-que,parfait * plus-que-

parfait kombin6ci6 is.
b) pendantque haszn6latakor:

a frimondatban a mell6kmondatban
imparJait I
passecomposi I imParfait

Elle lisait pendant queje travaillais.

(6 olvasott,mikozben6n dolgoztam.)
Elle a bu le cofd pendant qu'il tdlephonait.
(Megitta a k6v6t, mikozben a f6rfi telefon6lt.)

4.1.3- Az egyidejii hatinozoi mell6kmondat iseneves6talakit6sa

 V I I . 4 . A M E L L E K M O N D A TM I N T H A T A R O Z O 257

Ha a f6mondat 6s a mell6kmondat alanya azonos, a mell6kmondat

gdrondiffal alakithato 6t:

Je ne lis pas quandie mange.

-- Je ne lispas en mangeant.(Ev6skozben nem olvasok')

Ez abesz€lt nyelvben is nagyon gyakran haszn6lt szerkezet'

MecrsCyzfS: Az au moment oil-valbevezetettmell6kmondat, a fcin6v-
vel azonosalany eset6nf6n6vi igenevv6is alakithat6:
Il a entenduun bruit au moment oit il sortait'
-. Il a entenduun bruit au moment de sortir'
(Epp amikor kiment, zajt hallott.)

4.1.4. A fomondat igej6hezk6pest eloidejri tortenes kifejezese

A leggyakrabbanilyenkor is quandvezetibe a mell6kmondatot (egyen-
6rt6kii vele az apris que).

Quand il afini son travail, il s'estleve'

(Amikor befejeztea munk6jdt, fel6llt.)

Kozvetlen eloidejiis6g jelz6s6re a dis que, qussit|t que (mihelyt), du

momentque (attol fogva, hogy), unefois que (ha m6r egyszer)kot6sza-
vakat is haszn6lhatjuka quandhelyett.

Dis qu'il afini son travsil, il s'est lev6' (Mlhelyt "')

4.1.5. Az igeidok haszn6lataaz eloidejti idohat6roz6i mondatokban

a) A fomondati jelen id6hoz k6pest az eloidejris6geta passdcompost
jelzi:

Quand tu asfni ton'travail, tu peux t'en aller.

(Ha befejezteda munk6dat, elmehetsz.)
258 vrr.4. A MELLEKMoNDAT
MrNTHATARozo

b) A flmondati jov6 id6hoz k6pest az eloidejiislget afutur antirieur

jelzi:

Quand elle aura tout mangi, elle pourra aller jouer.

(Ha majd mindent megevett,mehetj6tszani.)

c/ A f6mondati mirlt id6hoz k6pesr(l6sd V. 3.5. 6s 6.):

mell6kmondat f6mondat
(l) passi composd passd composd
(2) passi antirieur passe simple
(3) plus-que-parfait imparfait

Q) Quand mon ami est parti, je me suiscouchd.

(Miutdn bar6tom elment, lefektidtem.)
(2) Dds qu'il fut parti, les clochesse mirent d sonner.
(Mihelyt elt6vozom.megkondultaka harangok.)

(3) Quand il avaitfini le travail, il prenait le buspour rentrer.

(A munka utdn /mindig/ busszalment haza.)

MecrEcyzfsEK: 1o A passe antirieur term6szetesen

csak az irodalmi
nyelvbenhaszndlatos.

2' Ha a fcimondatbanimparJail szerepel,a plus-que-

p arfa i t az idlhatinoz6i mell6kmondatban ism6tl6 -
do eloidejris6getfejez ki. Szerepelhetviszont a plus-
que,parJaitaz el<iidejiif6mondatban, ha az id6ha-
tiroz6i mell6kmondatban passi composi 6ll:

Quandje suisentrd, il itait parti.

(Amikor bel6ptem,6 m6r elment.)
 VII.4. A MELLEKMONDATMINT HATAROZO 259

4.1.6, Az eloidejri id6hatin ozoi mell6kmondatok igenevesiitalakitasa

a) Ez inJinitifpasslval tortenhet, ha a mell6kmondat alanya azonos a
fomondat6val.Igen gyakori:

Quand il a bu son thi, il s'est mis d lire.

- Apris avoir bu son thi!, il s'est mis it lire.
(Miut6n megitta a te|jit, olvasni kezdett.)
Quand elle avait nagd un peu, elle se mettait au soleil.
- Apris avoir nagt un peu, elle se mettait au soleil.
(Usz6s ut6n kifekiidt a napra.)

Mrciscvzfs: Teljesen szab6lyosak az apri:s |te*participe passd

(apris s'€tre* participepassi) jellegri 6talakit6sok is, de
valamivel ritk6bban haszniiljuk oket.
b) Az eloidejri idohatiiroz6i mondatot - az frott nyelvben- az elobbi
6talakit6son kiviil, participe pass6compos6-v6is alakithatjuk. Az
alanyok azonoss6gaterm6szetesen itt is felt6tel:

Ayant bu son cafe, il se mit d lire.

Ha Atre a seg6dige,az dtant el is hagyhat6:

Quand elle est arrivde d Paris, elle a cherchi un bon h6tel.

-- Etunt arrivde d Paris, elle a chercht un bon hitel.r
--+Arrivde d Paris, elle a chercheun bon h6tel.
(Miut6n meg6rkezettP6rizsba,keresettegy j6 sz6llod6t.)

MrcrEcvz6srr: lo Pronomin6lisige eset6nnem torolheto az etant.

S'6tant lqve, il sortit de la salle de bains.

(Miut6n megmosdott, kijott a fiirdoszob6b6l.)

I Ennek okhatdroz6i drtelmevan. L6sd 4.2.2. b).

 260 vn. 4. A MELLEKMoNDAT
MINT HATARozo

2o Az dtant torllse eset6nmeg az unefois is megel6z-

heti a participe pass6t.

Unefois arrivee, elle regarda tout it fond.

(Miut6n meg6rkezett. mindent alaposanmegn6-
zett.)

Sot, olykor m6g a participepass6tis elhagyhatjuk:

Llnefois d Paris, elle u tout visite.

(Ha milr egyszerP6rizsbanvolt, mindent megn6-
zett.)

3o Participepass6compos6-sszerkezetaz irott nyelv_

ben on:illo alannyalis szerepelhet:

La nuit (itant) tombie, ils se couchirent.

(Miut6n lesziillt az 6j. lefekiidrek.)
La dicision ayant iti prise, cela ne vaut plus la
peine de discuter. -- Une fois la decision prise,
cela ne vautplus la peine...
(Ha m6r egyszermeghoztiika dont6st,nem 6rde-
mes tov6bb vitatkozni.)

4.1.7. A fomondat igeidejehezk6pest ut6idejti rort6n6skilejez6se

Az ilyen id6hatirozoi mell6kmondatot avant que, ritkilbban az en
uttendantque vezeti be:

Il est parti avant quej'aie commencid parler.

(Elment,mielott beszelnikezdtemvolna.)
Je trayctilleen attendantqu'ils arrivent.
(Dolgozom,amig meg nem erkeznek.)
Az avant que, en attcnclantque utan kotelezo a sus:oNcrrr!
 vrr.4. A MELLEKMONDATMINT HATAROZO 26)

4.1.8. Az ut6idejri idohatilroz6i mell6kmondat fon6vi igeneves 6t-

alakit6sa
A mell6k- es fomondat alanyflnak azonoss6gaeset6naz avant que, en
attendantque kezdeti mell6kmondatot aj6nlatos fon6vi igenevesszer-
kezettb alakitani:

Avant qu'il nel parte, il me tiliphone.

--+Avant de partir, il me tilLphone.
(Mielott elmegy,telefon6l nekem.)
Prenons un apdritif en attendant de passer d table'
(I gyunk valamint, miel<itt asztalhoz[liink.)

4.1.9. Egy6b iddhat6roz6i mell6kmondatok

c) A kotosz6: depuis que (ami6ta)

Depuis que tu es ld, ie ne m'ennuieiamais'

(Ami6ta itt vagy, sosemunatkozom.)

Nincs igenevesitesilehet6s6g!
b) A kotSszo:iusqu'd ce que (ut6na: suBJoNcrIF!)
iusqu'au moment oi (ut|na: INDICATIF!)

Attendezjusqu'd ce qu'il sorte.

Attendeziusqu'au moment oit il sortira.
(V6rjon, amig kijon.)

F6n6vi igenevesit6scsak speci6lisjelent6ssellehets6ges:

Il va jusqu'd dire qu'il a touiours raison.

(Van k6pe azt mondani, hogy mindig igaza van.)
(Eg6szenod6ig megy, hogy kijelentse,mindig igaza van.)

I L d s dI X . 1 . 6 .
262 VII. 4. A MELLEKMONDATMINT HATAROZO

c/ A kot6sz6: tant que (amig nem)

Je resterai tant qu'il n'aura pas dit la viriti.

(Itt maradok, amig meg nem mondja az igazat.)

4.1.10.Az igem6dok az id6hatirozoi mell6kmondatokban

Az el6z6ekb6l kideriilt, hogy csak az avant que, en attendant que,
jusqu'd ce que kotriszavak ut6n haszn6lunk subjonctif-ot.
Megiegyez-
ziik m6g, hogy az apris que ut6n is gyakran hasznrilj6ka subjonctif-ot,
bin ezt elit6lik a nyelvmiivel6k.
4.2. Okhatitroz6i melldkmondatok (subordonndescausales)
- Leggyakrabbanparce que vezetibe
oket, ak6r azonos,akilr kiilonbo-
z6 alanyokr6l van szo.A parce que-smeilekmondatmindig a f6mondat
utiin rill:

Il ne vientpas parce qu'il est malade.

(Nem jon, mert beteg.)

- A comme-malbevezetettmell6kmondat
viszont mindie mesel6zi
a f6mondatot:

Comme elle arrive demain, il faut prdparer sa chambre.

(Mivel holnap erkezik, elo kell k6szitenia szob6j6t.)

- A puisque-velkezd6d6 mell6kmondat
m6r ismert okra utal (6ltalit-
ban megelozia f6mondatot):

Puisque tu esfatigud, on reste d la maison.

(Otthon maradunk, hiszen f6radt vagy.)

(A du moment que haszniiata megegyezika puisquehaszn6lat6val.)

 VII.4. A MELLEKMONDAT MINT HATAROZO 263

- ok kozott nem tudunk

Soitque...soitque akotosz6,ha k6t lehets6ges
v6lasztani:

Soitqu'il n'ait pas le temps,soitqu,il soitmalade,il n'a pas rdpondu

d notre invitation.
(Nem reag6lt a meghiv6sunkra,vagy mert nincs ideje, vagy mert
beteg.)

- Non que, ce n'est pas que akot6sz6,ha az okot tagadjuk'

Il s'en va, non qu'il soit occupd,mais "'

(Elmegy, nem mintha dolga volna, csak 6ppen " ')

4.2.1.Az igem6dok az okhat6roz6imell6kmondatokban

A soitque, non que, ce n'est pas que utan haszn6lunk csup6n subionc-
tif-ot, igy1bktni az indicatif a jellemzo igem6d. (subionctif imparfuit
iagy plus-que-parfaitterm6szetesen csak az irodalmi nyelvben szere-
pel.)
4.2,2. Az okhatdroz6i mell6kmondatok igeneves|talakitina
Az alapveto felt6tel, hogy a mell6kmondat alanya azonos legyen a
fomondat6val.
a) Ha az okhatdroz6i mell6kmondat eloidejti, lehets6gesaz atalakitits
p our I infinitif passl-f61e szerkezette|.

Il a ett arrAtdparce qu'il avait csmbriol| une maison'

-- Il a itd an\ft pour avoir cambrioldune maison'
(Letart6ztatt6k, mert betort egy hfnba')

b) A viiaszt6kos irott nyelvben lehets6gesa participe-os 6talakit6s.

264 III.4. A MELLEKMONDATMINT HATAROZO

Egyidejris6geset6,n
p ar t icipepr dsen t-nal, elciidejiis6geset6np ar t icipe
passi compost-val:
Comme il ne comprendpas lesjeunes, il a quittd I'enseignement.
-+ Ne comprenantpas lesjeunes, il a quittd I'enseignement.
(Otthagyta a tanhri piilyitt, mert nem 6rti a fiatalokat.)
Comme il a beaucoupmarchi, il se sent un peu fatigui.
--+Ayant beaucoupmarchi, il se sent un peufatigui.
(Kiss6 fhradt, mert sokat gyalogolt.)

Mncrncvz6ssK: 1o A participeprisent-osiitalakit6s nem szerencs6s,

ha
aziglnekvagy a mondatnak nincs b6vitm6nye:

(?) Travaillant, il n'a jamais le temps.

De j6 mondat:

Travaillant d un projet tris important, il ne peut

pas prendre ses vaconces.
(Mivel nagyon fontos terven dolgozik, nem me-
het szabads6gra.)

2 Az 6tant LorolhetlS:

Pierre ne voulait pas se marier parce qu'il dtait trop

jeune. --' Etunt trop jeune, pierre neioulait po, ,i
marier. -, Trop jeune, il ne voulait pas se marier.
(Nem akart megn6siilni, mert m6g tirl fiatal volt.)

3" A participe prisent-n6 alakitott mondat jelz<ik6nt

is felfoghat6(l6sd III. 6.2.).
4' A participe passecomposd-sszerkezett66talakitott
mondat felfoghat6 id6hatdrozoi mellekmondat-
k6nt (Lisd VII.4.1.6. b), s6t jelz6k6nt is (trisdIII.
6.3.1.).
 VI1 4 A MELLEKMONDAT MIwT HATAROZ0
265

finales)
4.3. Cdlhatdrozdimell6kmondatok(subordonn6es
- LeggyakrabbanPour que vezeti be:

Je t'ai donndcet appareilpour que tu t'en serves'

(Azlrt adtam oda neked ezt a k6sziil6ket'hogy haszn6ld')

(A vrilaszt6kosirott nyelvben afin que is 6llhat pour que helyett')

- Az elkerilendo c6lt kifejezo mell6kmondatot de peur que (de crainte
qw) vezetheti be:

Je n'osepas lui til\phoner de peur qu'il ne se mette-.encolire'

(Nem merek neki telefonilni, nehogy diihbe guruljon')

43.r. A c6lhat6roz6i mell6kmondat kotelez6 igem6dja a SUBIONCTIF'

(Azirodalminyelvasubjonctifimparfait-tishaszn6lhatja.)
4.3.2. Azonosalanyok eset6nktitetezTa f6n6vi igeneves6talakit6s:

J'ai acheti cet appareilpour m'en servir'

(Azlrt vettem ezt a glpet, hogy haszn6ljam')
Il ftavaille comme un fou de peur de perdre sa place'
(Ugydolgozik,mintegyoriilt,nehogyelveszitseaziil6si,J')
IIs ont pris un taxi afin d'arriver d temps'
(Taxival mentek, hogy id6ben 6rkezzenek')

nem
MncEcyzESEK: 1o A helyv6ltoztatlstjelento ig6k ut6n 6ltal6ban
haszn6lunkp our-t a f6n6vi igen6velStt (V' 8'4' l ' 5'):

Je suisvenu te dire lc vdrite.

(Az6rt jottem, hogy megmondjam neked az iga'
zat.)

2o A de peur de helyett a fesztelenbesz6lt nyelv pour

pas-t hasznilL
 266 VII. 4. A MELLEKMONDAT MINT HATAROZO

4.4. Eredmdny-(kiivetkezm6ny-)hatriroz6imondatok (subordonndes

con-
secutives)
- Ha a kovetkezm6nyt6ny, a mell6kmondat
igem6dja: INorcarrr (1),
- Haakovetkezm6ny torekv6s,a me[6kmondat
igem6dja:SunroNcrrn(2).
A leggyakoribb kot6szok: de (telte) sorte que, de (teile)
fagrn que,
de (telle) maniire que (igy - oly m6don -, htgy)

(l) Il a travailli de telle fagon que tout le monde a ite satisfait.

(Ugy dolgozort, hogy mindenki el6gedettvolt.)
(2) Il travaille de tellefagon que tout Ie monde soit satisfait.
-r
(Ugy dolgozik, hogy mindenki el6gedetttegyen.l

Ha a fcimondat igei csoportj6ban assez,trop szerepel,akkor pour que

vezethetibe a mell6kmondatot,ha tellementvagy si van azigei
csoport-
ban, akkor a kotoszo que.

(2) Il est assezadroit pour qu'on lui permette de travaiiler

seur.
(Eleg iigyes ahhoz, hogy megengedj6kneki az on6ll6
mun_
k6t.)
(l) J'ai tellementfaim queje ne peux pas attendrele dtner.
(Annyira 6hesvagyok, hogy nem birom kiv:irni a vacsor6t.)
(l) Le voyagea eft si beau queje ne I'oublieraijamais.
(Olyan sz6pvolt azutaz6,s,hogy sosemfogom elfelejteni.)

A tagadott vagy elkeriilend6 kovetkezm6nykifejez6s

6re sansque-vel
bevezetettmell6kmondatot haszn6lunk.
Kotelez6 a SusroNcrrF.:

Sorssansque I'on s'en apergoive.

(Menj ki, de irgy, hogy ne vegy6k 6szre!)
 v I I . 4 . A M E L L E K M O N D A TM r @

4.4.|.Akovetkezm6nyesmell6kmondatokfon6viigenevesehlakitilsa
Azonos alanyok eset6nkotelezo az |talakitits
-haakovetkezm6nytorekv6s(2).Abevezet6szavak:defagond'de
maniire d, de sorte d.
J'essaieraideiouer defagon d plaire au public'
(Megpr6b6lok irgy j6tszani,hogy elnyerjema kozons6gtetsz6s6t')

- az assezftrop ... pour que szetkezetekeset6ben'-+assezltrop "'

pour * infinitif:

Il est trop b\te pour comprendrecette histoire'

(Trils6gosanbuta ahhoz, hogy meg6rtsea tort6nteket')

- a sansque-velbevezetettmell6kmondatban:

Il estsorti sansdire au revoir f sansavoir dit au revoir'

(Koszon6sn6lktil t6vozott')

4.5. rrMegenged6"mell6kmondatok (subordonndesconcessives)

Ha a kotosz6
- bar, noha: quoique,bien que, malgrd que, az igem6d - SusloNcrn'
Fcineviigenevesetalakitesnem lehetseges.

Je reste bien queie doivePartir.

(Maradok, noha el kellenemennem.)
Quoiqu'ilmeprometteunevieplusfacile,jenetequitteraipas'
(-gar 6 konnyebb 6letet ig6r nekem, nem foglak elhagyni')

Mncncyz6s: A beszelt nyelv inkSbb a (nyelvmrivel6k 6ltal bir6lt)

malgre qur-ihuttnttlia, vagy m6s szerkezetekkeloper6l:

Je reste,pourtanti'aurais dfi y aller'

(Maradok, pedig oda kellett volna mennem')
 268 VII. 4. A MELLEKMONDAT MINT HATAROZo

II a beau me promettre une vieplus

focite, je ne te quit_
terai pas.
(Hiriba ig6r nekem konnyebb 6letet, nem foglak
el-
hagyni.)
- akar... akdr...: que... (que...),
azigem6d_ SunroNcrrr..

Que ce soit unfilm sdrieux ou un film comique,je n,irai pas au

cindma.
(Akrlr komoly, ak6r vidiim film, nem megyek
moziba.)
- bdrmilyen.si*adjectif (adverbe)
que..., az igem6d - Sr-rsroNcrrF.

S1lmnle que ce soit, je n,y comprendsrien.

(Birmilyen egyszerfi is, 6n egy iukkot sem
6rtek ber6re.)

Mpcrrcvzfs: A besz6rtnyelv erkertiri az ilyen szerkezeteket.

Helyette
p6ld6ul:
Mdme si c'est trds sirnple .,.
(M6g ha nagyon egyszeriiis ...)

- bdrki: qui que... ut6n

SusJoNcrrF.

Qui que tu sois,je ne te laisseraipas entrer.

(B6rki is vagy, 6n nem eresztelekbe.)

Mrcrrcvz6s: A besz6ltnyervbenink6bb:zu peux

,tre n'importe qui ...
(Bdrki is vagy ...).
- barlmit;quoi que...
ut6n SueroNcrm,.

Quoi que tu me dises... (B6rmit is mondasz...)

Quoi que ce soit... (Brirmiis ez ...)

Mgcrncvz6s: Beszeltnyerv: Tu peux dire tout que

ce tu veux... Biirmit
is mondasz...).
 269
VII.4. A MELLEKMONDAT MINT HATAROZo

4.6. ..Ellent6tes'omell6kmondatok
-
tandis que - alors que (mig, pedig) INoIcarIE!

Je travaille tandis que l'autre nefait rien'

(En dolgozom. mig a m6sik semmit sem csin6l')
i, -n ,iporc alors quei'aurqis tant de chosesit -faire'
(Pihenek,pedig annyi tennival6mlenne')

is' a tandis que-t

Az alors4ne-t ki.ilonbozo 6s azonos alanyok eset6n
csak kirlonbozoalanyok eset6nhaszn6ljuk'
f<inevi
Azonos alanyok eslt6n haszn6latosaz uu lierr cle-velbevezetett
igenevesszerkezet:

Il s'antrtsetu lieu de trat'ailler'

(5z6rakozik,ahelyett,hogy dolgozna')

4,7. A felt6teles mell6kmondatok (subordonndesconditionnelles)

A leggyakoribb kotoszo a sf (ha)'
- A felt6tel a jelenre vonatkozik:

Si j'avais le temps,j'irais avec vous'

(Ha lenne idom, veletek mehetn6k')

- A feltetel a multra vonatkozik:

St i'avais eu le temps,ie seraisalld avec vous'

(Ha lett volna idom, veletek mentem volna')

- A felt6tel a jovore vonatkozik:

Si j'ai le temPs,i'iroi avec vous.

(Ha leszidom, veletekfogok menni')
270 中 EKMONDAT MINT HATAROZ6

4.7.1. A.ri-vel bevezetettfelt6telesmell6kmondatokbannem

haszn6-
lunk felt6telesm6dot, illetve iovo idot:

conditionnel pr6sent helyett: IMp,qRrerr

conditionnel pass6helyett: Prus-qur-rARFArr
futur simple helyett: PnfsrNr

Mpcrucvz6ssK: lo rd6hat|rozoi mel6kmondatban ne haszn6riuk

a si
kot6sz6t!

(Figyelj r6m, ha hozzld besz6lekl)

Ecoute-moiquandje te parle.
'
Ha amagyar hakotlszothelyettesith etjik amikor_
ral, a megfelel6 francia mondatban idohatdroz6i
mell6kmondatot bevezetclkot6sz6t kell haszn6l_
nunk!

(Ha (: amikor) meg6rkezem,azonnaltelefon6_

lok.)
Dis quej'arriverai, je te passerai un coup de
fi|.
2o Ne felejtsik el, hogy a magyar ha iiltal bevezetett
mell6kmondatok a franci6ban gyakran tdrgyi mel_
l6kmondatoknakfelelnekmeg.s ott semszabadsi_t
haszn6lnil(L6sd VII. 3.1.1.Megi.)

J'aime que tu soisavecmoi.

(Szeretem,ha velem vagy.)

3o Ne felejtsiik el, hogy a si kozvetett k6rd6st tartal_

mazo tS,rgyi mell6kmondatot is bevezethet. 6s
 271
vrr. 4. A MELLEKMONDAT
VryI-HAI4BgZq

ilyenkor term6szetesenlehet conditionnelt' illetve

5'3'1')
futurt haszn6lni!(L6sd IX'
A ta place, je ne saispas si ie serais content'
(Nem tudom, hogy oriilnEk-e a te helyedben')

azills elott!)
4' A si azillsn6vm6sel<itts'lesz!(Csakis

S'il venait... (Ha eljonne" ')

5" Gyakoribb, hogy a si-vel bevezetett felt6teles mel-

l6kmondat megel6zi a f6mondatot, de lehets6gesa
forditott sorrend is.
6o Ha tobb sr-velkezd6d6, kiilonboz6 alanyir felt6te-
les mell6kmondat tartozik egy f6mondat al6, a si
ism6tl<id6seelkeriilhet6 az et que (*SunroNcrr)
szerkezettel:
S'il revenaitet queje soisabsent,ne ripondezpas
d sesquestions'
(Ha visszajonne6s6n nem lenn6kitt, ne vilaszol-
jatok a k6rd6seire!)

7o A magyar ha-..akkor szerkezetbola misodik ele-

met ne forditsuk le franci6ra:

(Ha veliink lenn6l' akkor meg6rten6lminket')

Si tu itais avecnous, tu nous comprendrais'

8 A conditionnel passi helyett az igen v6laszt6kos

irodalmi nyelvben subjonctif plus-que-parfoit is
haszn6lhat6,s ez si ut6n is megmaradhat:

Si elle itait venue,sa mire lui aurait tout pardonnd'

--+Si elleffit venue,sa mire lui eftt tout pardonni'
(Ha eljott volna, anyja megbocs6tottvolna neki')
 272 vrr. +.a Nagr-LETN4oNDAT
MrNTHATARozo

9' A si-vel kezdodo felt6telesmondat orykor oniil6an

itll, ha udvarias k6r6st, k6rd6st fejez ki:

Si on allait au match ?
(Mi lenne, ha elmenn6nka meccsre?)

10" A si_t megel6zheti a m€me hatarozoszo:

J'y seraisalld m€mesi tu ne m'avaispas invite.

(Elmentem volna m6g akkor is, ha nem hivtril
volna meg.)

A si ur6ni igealak-m6dosurdsta besz6ltnyerv gyakran

!'.7?. ugy keriili
ki, hogy egysze.ien elhagyja a si-t, 6s k6t felt6iele,
n'6dbun aito igeiri
mondatot egym6smelle helyez.

On aurait mieux travaille, on aurait gagni plus

d,argent.
(Ha jobban dolgoztunk vorna, tobb p6nzt
keresti.ini volna.)

4.7.3. Felt6telesmeil6kmondatok, amelyeket

nem si vezet be, hanem:
- eu cos oildans Ie cas
oit;

Au cas oil je ne seraispas ld, occupema chambre.

(Amennyiben nem lenn6k ott, foglald
el a szob6mat.)
- d conditionque (*susroNcrrn
!)

Je viendrai d condition que vous invitiez Jacques

aussi.
(Eljovok, felt6ve,hogy Jacques_otis
meghiv.j6t.l
- pourvu que (1- SunroNcrm
!):

On ira d la montagne,pourvu qu'il

fasse beau.
(A hegyekbemegyiink, ha sz6pido lesz.
/Csak legyensz6pido!/)
 VI1 4 A MELLEKMONDAT MINT HATAROZ6 273

- d moins que (* SunroNcrtr !) :

Je resteraid moins que votrefamille ne s'en trouvegdnee.

(Maradok, hacsak nem zavarja ez a csal{djitt la csal|dp nem 6rzi
mag6t zavartattvaf
.)

4,7.4. F eltlteles mell6kmondatok f6n6vi i geneves6talakit6sa

Ha a mell6kmondat 6s a fomondat alanya azonos,az d conditionque
6sd moinsquekezdetimell6kmondatokat kotelezofon6vi igenevesiteni:

Je viendraid conditionde pouvoir amenerJean.

(Eljovok, felt6ve,hogy Jean-t is magammal hozhatom.)
Je viendraid moins d'Atre emp1chi au dernier moment.
(Eljovok, hacsakaz utols6 pillanatbannem jon kozbe valami.)

Mecrecvz6s: Olykor az d-val bevezetettfon6vi igen6vis felt6telestar-

talmri.
A vousentendre,on se croirait perdu.
(Titeket hallva, azt hihetn6nk: elveszttink.)

4.8.,,Hasonlft6" mell6kmondatok
A kotosz6 comme:

Il parle le frangais comme on le parle en France.

(6gy besz6lfranci6ul, ahogy Franciaorsz6gbanbesz6lnek.)

Ha a fcimondatban hasonlit6st jelzS hatinoz6sz6 Qtlus,moins, aussi,

plutit, autant stb.) szerepel,a kotoszo que:

Il parle le frangais aussi bien que tu parles I'italien.

(6 olyan jol besz6tfranci6ul, ahogy te olaszul.)
274 vI1 4 A MELLEKMONDAT MINT HATAROZ6

Mscrpcvz6spr: 1o Az esetektobbs6g6bena mell6kmondatb6l elhagy-

hatjuk a fomondattal azonos elemeket:

Il parle le frangais comme vous (le parlez) .

(Ugy besz6lfrancidul, mint maga.)
J'en saisplus que Pierre (n'en sait).
(Tobbet tudok, mint P6ter.)
2o Ha a mell6kmondatbanszerepl6ige nem azonosa
f6mondateval,teh6t aznem torolhet6, akkor kote-
lez6 a ne explltif (l6sd IX. 1.6.).

Elle est plus adroite que vous ne pensez.

(Ugyesebb,mintsem gondoln6.)

3o lgenevesehlakit6s nem lehetseges.

4.9. Egy6b hatfroz6i mell6kmondatok

- Hely (lieu):

J'irai oit vous voudrez.

(Oda fogok menni, ahova csak akarja.)
Je suisalli ld oi vous Atesallis.
(Odamentem,ahol ti voltatok.)

- M6d (manidre):

Fais commetu veux. (Csin6ld, ahogy akarod.)

Il me parle comme s'il ne me connaissaitpas.
(Ugy besz6l,mintha nem ismerne.)

- Kiv6tel (exception): G

Le voyages'est bien passdsauf qu'on m'e voli mon passeport.

(J6 volt azutazis, att6l eltekintve,hogy elloptrik az irtlevelemet.)
 VI1 5 A VONATKOZO MELLEKMONDATOK 275

4. 10. Mikor haszndlunkvessz6ta hat6roz6i mell6kmondttot tartalmaz6

mondatban?
- Ha a mell6kmondat(vagy a bel6le dtalakitott igenevesszerkezet)a fcimondatekjtt
6rll,mindig vesszrittesziink utana:

Quand il e1t ld, il faut se taire.

(Amikor ci itt van. hallgatnunk kell.)

- Ha a fcimondat utrin rlll6 mell6kmondat l6nyeg6benmeghat:irozzaannak jelent6s6t,

teh6t a mell6kmondatotnem tor<ilhetjiika f6mondat jelent6s6nekmegv6ltoztatdsandl-
kiil, nem tesziink vessz<it:

On doit se taire quand il est lh.

(Akkor kell hallgatnunk, amikor itt van!)

- Ha viszont a mell6kmondatbank<izoltinformilci6 nem szervesr6sze,csak kieg6szi-

tcije (6rtelmez6je)a f6mondat egyik hat6roz6i brivitm6nydnek, vesszcittesziink el6:

Nous partirons au printemps, quand il fera beau.

(Tavasszalutazunk el, amikor sz6pidci lesz.)

mint jelz6:vonatkozomell6kmondatok
5. A mell6kmondat
(lessubordonn6es
relatives)
A f6n6vi csoportjelzoi b6vitm6ny6nekszerep6ttoltik be (kisd III. 4.l.).
A tobbi mell6kmondatt6l elt6roen nem kot6sz6, hanem nlvmils (pro-
nom relatif) vezeti be, teh6t a mondatosszet6telitt n6vmdsit6ssalis
pdrosul.l

5.1. Mint minden jelz6,a vonatkoz6mondat is lehet meghatdrozrivagy

6rtelmez6.

1 A vonatkoz6 n6vm6st6ppen az6rt nem a n6vmdsoklejezet6benmutattuk be, mert

csakismell6kmondattalegyiitt szerepelhet.
276 vI1 5_A VONATKOZ6 MELLttKMONDATOK

5.1.1.A meghat6rozoivonatkoz6 melldkmondat(relatived6termina-

tive)
Sziiks6gesa mondat meg6rt6s6hez,haelmarad,megv6ltozik a mondat
ertelme.
Les passagersqui n'ont pas de billet doivent payer une smende.
(Azoknak az utasoknak, akiknek nincs6rv6nyesjegyiik, biintet6st
kell fizetniiik.)
Je charcheun hommequi parle frangils.
(Olyan f6rfit keresek,aki besz6lfranciaiul.)
A mellekmondattorl6s6velmdsjelentesrimondatot kapunk:
Les passagerscloiventpoyer une amende.
(Az utasoknak biintet6st kell fizetniiik.)
Je chercheun homme.(Egy f6rfit keresek.)
A meghat6roz6vonatkoz6 mell6kmondalotnem vdlasztj6kel vesz-
szcika fomondattol.
VrcvAzar! A magyar megfelelomondatok az a, olyan nyomat6kosit6
elemei nem fordithat6k franci6ra!
5.1.2.Az ertelmezovonatkozo mell6kmondat(relativeappositive)
Elhagyhat6 a mondat 6rtelmenekmegviltoztatiisa nelktil:

Notre appartement,qui est tout petit, ne vousconviendraitpas.

(A mi lak6sunk,amelyik igen kicsi, nem lennej6 nektek.)
-. Notre appartenxentne vousconvienrlruitpas.

Az 6rtelmezrivonatkoz6 melldkmondat6ltal6banmutat6, birtokos

determin6nssal bevezetett fon6vi csoporthoz vagy tulajdonn6vhez,
hangsirlyosszem6lyesn6vm6shozkapcsol6dik. A besz6ltnyelvben in-
k6bb egyszeriimondathalmoz6s6ll az effajta al6rendel6shelyett:
Marie, qui est tris.fitchee,ne veut pas rester.
- Marie est trdsJdc'hde.Elle ne veut pos rester.
(M6ria nagyon diihos. Nem akar maradni.)
 VI1 5,A VONATKOZO MELLEKMONDATOK 277

Az lrtellnez6 vonatkoz6 mel16kmondat hataroz6i lnellも

kmondattと
is atalakithat6:

め 初初でcrFfでざ″ヵ Cんどで,Mα rた 湾ゼ ッタ″ PαS r容 ″r.

(Maria nem akar maradni,mivel dth6s.)

S.2.A vttatkoz6距 vlnお 快 (ProHms reladfs)

A vonatkoz6 n6vmas alattat a n6vmasnak a mondatban bet61t5tt

szerepe,valamint a魚 3nlvie16zm6ny ncme,szあ ma hatarozza rneg,11letve
az,hogy szem61yt vagy nern szcln61yt jelez.
1.A vollatkoz6 ntvmas az alanyt helyettcslti:qui
S.2。
Az e16zttny lehet szem61y vagy nem s承 ラ
rn61yゥ
bあ1.1ェ
1lyen nemと もs
szamu:

祐鑑著炊鋼 餡 腎な
を
十モ
子督
岳を
り
挽 巧 初渉 αな αc 姥″ r t t g うでr θ れで C θ
″″c P t t C t t C r .
匝 □
k nem drttga.)
(01yan ruhat szeretn6k venni,amelメ

能品
紳罷陥緊 ,こ &k魚岳
Ⅲdfogl】
nakの
MecJEcyzF's:A francifban akkor is kotelezo ellzmtnyt haszn6lni,ha
a magyarbannincs:

Ce qui m'6tonne, c'est que tu ne fassesrien.

(Ami meglep, az az, hogy nem csin6lszsemmit.)
Celui qui travaille bien, trouve son compte.
(Aki j6l dolgozik, megtaldlja a sz6mitilsrit.)
Ceux qui sont d'accord, ne disent rien.
(Akik egyet6rtenek,nem sz6lnak semmit.)
ll y en a qui veulentpartir.
(Van, aki el akar menni.)
278 vI1 5 A VONATKOZ6 MELLEKMONDATOK

5.2.2.A vonatkoz6 nlvmas a mondat targyat helyettesitit que(qu')

n: csetも
Mindenfttta C16zm6ny

初肋ッ
ブ カど〃α レ
″ご
rc,E?Z∃ θ
″″な乃rん形
α ″・
(MCghiVtam Markot,akit j61 ismcrsz
ンわ, め筋 初αなθ″ ? 冴? " 0 夕 S αソθ″S わ ″どでクθ夕r ′セr ど .

(Hat ez az a haz, amelyet kibも reitunk nyarra.)

ブ'α
,cタルsα ッ
切″ rで
材 s 匠□ 0″
″〃 β夕″〃α θ r,
S 力姥
(01yan kalanttaim V01tak, amelyeket nem teni.)
lehet elfel句
MEG」 EGYZtS: A franciaban akkor is k6telez6 az e16zmlny,ha a ma―

gyarban nincs:

C'cst trё
s curicux,cで que tu dis
(Kt16n6s,amit mondasz.)
ビqu'il
1l a pronlis dc venir nous voir,ご
a fait un jour
plus tard.
6n,amit meg is tett cgy nappal
(MCgiglrte,hogy e巧
klsbbb.)
Cc夕労quc jc voulats invitcr nc pcuvent pas venir.
(Akikct mcg akartam hivni,ncm tudtak 6nni.)
e葛
1l ne comprenatt pasque
cでje voulais dirc.
(Nem 6rtcttc,mit akarok mondani.)

5.2.3.A vonatkoz6 n6vIIlas azぁ 1litmanyi kieg6szitも

t hclyettesiti que

Mindenfttta e16zmも
ny esetも
ni
'csrノ
rrれ 夕
′s″P留々Sざ
タタ ″
rs,gβr〃?ク'テ
′力α
力αソ
α″`
(Mar nelll az a kedvcs tanar,aki r6gcn volt.)

VIGYAZAT! A magyarban ckkor is alanyesctt nも vmas szcrepeL de a

Francia mcgfele16 nem?材 サ ,hanem?冴 cr
 VII.5.A VONATKOZ6 MELLEKMONDATOK 279

Frin6vi el6zm6ny n6lkiil:

Il n'est plus ce qu'il itait. (M6r nem az, ami volt.)

5.2.4.A vonatkoz6 n6vm6sprepozici6sf6n6vi csoportot helyettesit(ha

a prepozici6 nem de). A prepozici6t kovet6 n6vm6salakja az ellzmlny
neme 6s szdma szerint v6ltozik: prepozicii +Iequel (stb.)

Egyessz6m Tobbessz6m

Himnem lequel lesquels

Ncinem laquelle lesquelles

une maisondans laquelleon est d l'aise

(egy olyan haz, amelybenj6l 6rzi magat az ember)
le crayon avec lequelj'ai ecrit
(a ceruza, mellyel irtam)
mesamisparmi lesquelstu trouverasplusieursmidecins
(a bar6taim, akik kozott tobb orvos van)

MEcrrcyzssnr: lo Az d beleolvada lequel,lesquels,lesquellesn6vm6-

sokba: auquel,auxquels,auxquelles

un voyageauquelnous avonsrenonci
(egy utaz6s,amelyrol lemondtunk)
un voyagegrAce auquelj'ai connu ce pays
(egyutaz6s,amely r6v6nmegismerteme vid6ket)

2o Az osszetettprepozici6k dett6tagtrais beleolvada

lequel, lesquels,lesquelles-be:duquel, desquels,des-
quelles

Le cafd pris duquelj'habite est toujoursfermi.

280 vtl. 5.A voNATKozo MELLEKMoNDAToK

3" Ha az ellzmlny szem6lytjelol6 fon6v, a qui n€vmas

is haszn6lhatoa Preqozici6l ut6n:
le garcon d qui (a:uquel)tu as tildphond
(a fiir, akinek telefonriltAl)
Iesfemmes avec qui (avec lesquelles)nous avons
discuti
(a nok, akikkel besz6lgettiink)

4 Haazelozmlny quelqueehose,rien,cela,illetve, ha
nincs fon6vi elozmbny,tehdt ha az elozm6ny mon-
dat vagy eg6szosszefiigg6s:prepozici6*quoi
Donne-moi quelque choseavec quoi je pouruais
dessiner.
(Adj6l valamit, amivel rajzolhatok!)
Il n'y a rien d quoi ie penseplus souvent.
(Semmi sincs,amire gyakrabban gondoln6k.)
Ce n'est pas exactementce d quoiie pense.
(Ez nem pontosan az, arnire 6n gondolok.)
Il nous a saluis, apris quoi il est parti.
(Koszont, majd /minek utrina/ elment.)

5.2.5.A vonatkoz6 n6vm6sde-velbevezetettf5n6vi csoportot helyette-

sit: dont
Az elozmbny b6rmi lehet.
a) dont, az igei csoport b<ivitm6nye:

Je vaisvoir le film dont tu as parli. (Tu as parli de cefilm')

(Megn6zemazt a filmet, amelyr<llbesz6lt6l.)
Oil sont lespapiersdont on a besoin? (On a besoinde cespapiers.)
(Hol vannak a papirok, amelyekresziiks6gink van?)
Ce dont tu parles m'intiressepeu. (Tu parles de cela.)
(Kev6ss66rdekel, amircil besz6lsz.)
I Az entre €s a parmi utin azonban ekkor is csak a lequel-f1len6vm6sokat hasznaljuk.
 ００
今ん
VI1 5 A VONATKOZO MELLEKMONDATOK

あ
ジdOnt,a mclllkmondat alanyanak,,birtokos"jelzttet
ンlθた ,材 円 prttSS2夕 r ttθ″すた sど 姥 ソcs rrα ソα,ア
ル 湾″う形 ″.
ves de ce professeur travalllent bien.)
(Les 1lё
(Itt egy tanar,akinek a tanitvanyaij61 dorgoznak.)
ブ物αうルで沈7″ で初でれ″`力″rル s済?れβrrcs扱 ,″れでヵr sttr筋挽 肋夕.
s切″埠ゃ α/け
(Les fenetres de cet appartelnent donnent sur ia Seine.)
(Egy olyan lakあsban lakom, amelynek az ablakai a Szttnara
nyllnak.)

kmondat targyanak,,birtokos''jelztte:
CノdOnt,a mellも

西θブ
が初 P r 匂佗N c % r t t οrc プctθ
tαお ルS どわ c s . ( J e c O n n a i sv e is e S 6
d e c e p r o F e s s e u r . )
(Itt egy tanttr,akinek ismerem a tanitvanyait.)

WIECJECYZttSi Ha a vonatkoz6 n6vmas nem a mellも kmondati alany

vagy targy"birtokosa'',haneln cgy pFCpOzici6s b6vitlnl‐
nyも, akkor nem a 湧 o″け , hanem a 冴 ″?冴?′ , ,修′ α?冴2′ ″
2,
冴修s ? ″
弥 ,冴修∫?″β刃修s h a s z n a l a n d 6 ! ( S z e m 1 l y t j en1も
6v 1 6 路
esetln a ttθ
?″j is 19hets6ges.)

ブ 協筋 2 c 筋 仰 , 佐 ″ r 2 S t t r夕J″滋 筋 ? 冴タル θ″ P タタr ざ乃 姥 ″

SC Prθttθ″夕/.(On peut se promener dans ies rues de
cette吊焔 .)
(SZereteln ezt a varost,amelynek utcain oly j61
乳 宅 〕,サ αな た 初 θ沌航 物 rα ソ釘 ル メ挽 ブ物 'あ atts彦 ?
敬 舞を12′

(ISmered azt a ttrat,akinek a lanyttval tancOltam?)

(Ugy is fogalmazhatunk,hogy ha a ,,birtok"-nak pre-

pozici6ja van, nem haszn6fhat6a dont.)
282 vII. 5.A VONATKOZ6UBI-IETUONDATOK

5.2.6. Vonatkoz6 mondatok. melveket ori vezet be:

Voici la ville oit je suisnd.

(ime a v6ros, ahol sziilettem.)
Je n'oublieraijnnais le jour oil nous nous sommesrencontris.
(Sosem fogom elfelejteni azt a napot, amikor el6szor taliikoz-
tunk.)
Je ne connaispas le pays d'oi il est venu.
(Nem ismerem azt az orszagot,ahonnan jott.)

Mecrscvz6srx: 1o Az oil hataroz6szon6vm6si haszn6latdvalbonyo-

lultabb vonatkoz6i szerkezeteketegyszerrisithe-
Iink: danslaquelle,au coursduquel(aminek folya-
mdn) stb.
2o Az oil elozmlnye lehet hat6roz6sz6is:

Que cherches-tuici oil il n'y a rien /

(Mit kereselitt, ahol semmi sincs?)

3o Az oi szerepelhetelcizm6nyn6lkiil is:

Va oit tu veux. (Menj, ahova akarsz!)

4o Ne felejtsiik el, hogy a magyar amikor nem fordit-

hato quand-nal,ha nem idohatarozoi, hanemjelzSi
mell6kmondat 6l6n rlll!

- amikor (idohat6roz6i):

(Nyriron mennek iidiilni, amikor meleg van.)

Ilspartent en vacancesen itd, quandilfait chaud.
- Mikor mennek iidiilni?
 V11 5 A VONATKOZ6 MELLЁ KMONDATOK 283

amikor fielzoi):

(Azt az 6vszakotv6lasztott6k,amikor a legmele-

gebb van.)
Ils ont choisi la saisonoi il fait le plus chaud.
- Melyik 6vszakotv6lasztott6k?

5.3. Subjonctif a vonatkozdmell6kmondatokban

Az 6rtelmez6vonatkoz6 mell6kmondatbansohasemtal6lunk subjonc-
tif-ot.
A meghat6roz6vonatkoz6 mell6kmondatokban a nagyon vdlaszt6-
kos besztilt nyelv (6s term6szetesenaz irodalmi nyelv) a kovetkez6
esetekbenhaszn6lja:

a) Ha a mell6kmondatbankifejtett t6ny a f6mondat tartalm6nak ter-

vezett kovetkezm6nye:

Trouvez-moiquelqu'unqui puissem'aider.
(Keressenvalakit, aki tudna nekem segiteni.)

igy is lehets6ges:
Ez term6szetesen

Trouvez-moiquelqu'unqui pourrait m'aider.

Ha a kovetkezm6nybenteljesen bizonyos a besz6l6, indicatif-ot

haszn6l.

Il vs trouver quelqu'unqui pourra vousaider.

(6 majd talill valakit, aki tud segiteni.)

b) Ha a mell6kmondatbankifejtett t6ny val6szinritlen:

Il n'y a pas defilm

qut vousPta$e (
Y a't-il un Jilm
(Nincs/van-e olyan film, amely nektek tetszenq?)
284 VII,5,A VONATKOZO MELLEKMONDATOK

c) Ha a vonatkoz6 mell6kmondat el6zm6nye fels6foki (vagy azzal

egyen6rt6kii) jelzcit tartalmaz:

Ia plus belle robe Ete j'aie jamais vue

(a legszebbruha, amit valaha is kittam)

A villaszt6kosnyelv iscsak akkor haszn6lilyen esetbensubjonctifot,

ha a fels6fokri, illetve seul,premier stb. minosit6st a besz6l66rzelmei
motiv6lj6k; tfrgyilagos t6nymeg:illapitrisn6l minden nyelvi szint
indicatifot haszr6l.

SunroNcnr : EIIe est la premiire personne qui me comprenne.

(6 az els6, aki meg6rt engem.)
INotc.lTF : Le premier problime qu'il a risolu est tris compliqud.
(Az els6 feladat, amelyet megoldott, nagyon bonyo-
lult.)
5.4. Alany es :f,llitmdny sorredje a vonrtkozi mell6kmondatokban
- A k6rd6s fel sem meriil, ha qui vezeti be a mondatot.
- Ha a dont jelz6, akkor mindig alany-dllttmany a sorrend.
- Mris esetekben,ha az alany szem6lyesn6vm6s, mindig alany-allit'
mdny a sorrend,de ha f5n6vi csoport, akkor megfordithat6 (kiilonosen,
ha ez a f6n6vi alany hosszir):

Les plats que la mire de mon amie prdpare sont excellents. --+Les
plats que pripare Ia mdre de mon amie sont excellents.
(Kiv6l6ak azok az 6telek, amelyeketbar6tn6m anyja k6szit.)

- Ha a mell6kmondat ig6j6nekf<in6vib6vitm6nyevan, csak egyenes

lehet a sz6rend:

On va dans un restaurant oi le chef pripare d'excellents repas.

(Elmegyiink egy olyan vend6gl6be,ahol a szak6cskivrllo 6teleket
k6szit.)
 VII.5 A VONATKOZ6 MELLЁ KMONDATOK 285

5.5. A vonatkoz6 mondatok igenevesdtalakftdsa

Ha qui a bevezeton6vm6s,a vonatkoz6 mell6kmondatazirottnyelvben
6talakithat6participeprLsent-os(vagyparticipepassdcompos,!s)
szerke-
zette'.
Pierre, clui se sentait J'atigu6,est alld se coucher.--+Pierre, se
sentantJ'atigue,est alld se coucher.
(Peter, aki /mivel/ f6radtnak |rezte mag6t, lefektidt.)

a participepassi cotttposlelSidejti-
A participeprdsentegyidejris6get,
s6getfejez ki:
Pierre,qui itait parti la t'eille,nepouvaitpas I aller- --+Pierre itant
parti la veille,ne pouvait pas "v aller.
(Peter,aki (mivel) elozo nap elutazott,nem tudott odamenni.)

A meghat6rozovonatkozo mell6kmondatnak megfelel<iparticipiu-

nem torolheto a mondat megv6ltoztat6sa
mos szerkezetterm6szetesen
n6lkill:
En raison deschutesde neige les dlives habitant loin de l'icole sont
arrivds en retard.
(A h6es6smiatt az iskol6tol t6vol lak6 diikok k6sveerkeztek.)
Az lrtelmezo vonatkoz6 mell6kmondatnak megfeleltiparticipiumos
szerkezettorolhet6 a mondat ertelmenekmegvriltoztat6san6lkiil, es el
is mozdithat6:
Maire, qui n'avaitpas d'argent,n'a pu s'offrir ce voyage.--+IvIarie,
n'ayant pas d'argent, n'o pu s'offrir ce voyage.--*N'a):ant pas
d'argent, Marie n'a pu s'ffiir ce voysge.
(M6ria, nem l6v6n p6nze,nem engedhettemeg maginak ezr az
utaz6st.)

Liltjuk, hogy az 6rtelmezoparticipiumos szerkezeteknekhatdroz6i

6rtelmetis lehet tulaidonitani (l6sd VII. 4.2.2.il.
286 VI1 5 A VONATKOZO MELLEKMONDATOK

MscrrcyzfsEK: 1' Ha a qui-vel kezdodo vonatkoz6 mell6kmondat

ig6jenek nincs bovitm6nye, nem alakithatjuk at
participe-os szerkezettl.

J'ai fait sortir le gargon qui fumait.

(Kikiildtem a doh6nyz6 fiut.)
(* J'aifait sortir le gorgonfumant.)

2o Ha a mell6kmondatszerkezete qui*€tre*melldk'
nev, iital|ban nem hajtunk v6gre participiumos
6talakit6st. Torolhetjiik viszont az Afte ig6t, s igy
mell6kn6vijelz6t kapunk:

J'ai un ami qui est tris gentil.

-- J'ai un ami trds gentil.
(Van egy nagyon kedvesbariitom.)

Elo- vagy ut6idejtis6g eset6n term6szetesennem

torolhetiiik az Afte-t'.

J'(ti un ami qui a,!td trds gentil (il ne I'est plus).

(Van egy bar6tom, aki nagyon kedvesvolt /m6r
nem azl.

A participiumos 6talakit6s csak akkor lehets6ges,

ha a qui * Atre* melliknev szerkezetil vonatkozoi
mondat ekizm6nyea fqmondat alanya,6sa mellek-
mondat nem meghatiroz6:

Mon ami, qui est tris gentil, ne nous refuserien.

(A bariltom, aki nagyon kedves,nem tagad meg
t6liink semmit.)
-+ Mon ami, dtant tris gentil, ne nousrefuserien.
--, Etunt trdsgentil, mon ami ne nousrefuserien.
 VII.5 A VONATKOZ6 MELLttKMONDATOK 287

Az dtant perszetorolhet6 is:

Tris gentil, mon ami ne nous refuse rien.

3" Ha a mell6kmondat szerkezetequi*Atre*hatdro-

z6i bdvitmdny, szintbn csak akkor lehets6gesaz
itant-nal val6 6talakit6s, ha a szerkezetaz alany
6rtelmezcijelzrije. Egy6bk6nt csak egyszeriiento-
rolhetjiik az €tre-t:

J'ai une maison qui est d la montagne.

--+J'ai une maison d la montagne.
(Van egy hdzam a hegyekben.)
Cette maison,qui est d la montagne,est tris agrd-
able. -- Cette maison, itant d la montagne,est
trds agreable.
(Ez a hLz, amely lmivell a hegyekbenvan, na-
gyon kellemes.)

5.5.1. Speci:ilisf6n6vi igeneves6talakit6s

Ha f6mondatbeli voir, entendre,icouter, sentir iget6rgyi b6vitm6ny6hez
kapcsol6dik a qui kezdetti mell6kmondat:

J'ai vu ma mire qui pleurait. -- J'ai vu ma mire pleurer.

(Lhttam sirni az any6mat.)

(Az egyetlenfelt6tel, hogy a vonatkoz6 mondat igeje nem lehet Ate)

288 vIII.l A MONDATRЁ SZEK HALMOZAsA

VIII.
Mondatr6szek6s mondatokhalmoz6sa
1. A mondatr6szekhalmoz6sa
1.1. Tovdbbfiizds(addition): et
Minden mondatr6szhezkapcsolhat6 ugyanolyan szereptitovribbi egy
vagy tobb mondatr6sz az et (es) kotosz6val:

Jean icrit riguliirement des lettres d maman.

--+Jean et Sylvie dcriventet envoientrdgulidrementet assidfiment
des lettres et des cartes d maman et papa.

(Ez a mondat perszekiss6eroltetett.)

Mrcrncyzfsnr: lo Ha kett6n6l tobb mondatr6sz halmoz6dik, 6ltal6-

ban csak az utols6 kett6t kapcsoljuk et-vel, a tobbi
egyszertienegym6smellett 6ll fiuxtaposition):

Jean, Sylvie et Laurent veulentpartir.

Ils enyoient des lettres, des cartes postales et des
tdldgrammes.
Elle travaille,sereposeet s'amuseenm4metemps.

2 Tagadfs eset6na ni helyettesiti az et-t:

Ni Jean, ni Sylvie ne veulentpartir.

(Nem akar elutazni se J6nos, se Szilvia.)
Ils ne travaillent,ni ne se reposent.
(Se nem dolgoznak, se nem pihennek.)
II ne boit ni vin. ni biire.
(Se bort, se sort nem iszik.)
 VIII. 1. A MONDATRTSZBTHALMOZASA 289

3" V6laszt6kosabb nyelvhasznilatban olykor ainsi

que (valamint) helyettesithetiaz et't, els6sorbanaz
alanyi csoportok kapcsol6d6sakor:
Le parti ainsi que le gouvernementont dicidi de
prendre des mesuressdvdres.
(A p6rt, valamint a korm6ny szigoni int6zked6-
sek foganatositisiit hat6rozta el.)

1.2. Y filasztds(choix): ou
Vousprenez desfruits ou de la glace ?
(Gldimolcsot k6r vagy fagylaltot?)
Il est rouge ou noir ? (Voros vagy fekete?)

Mrcrrcvz6snr: 1o Ha tobb mondatr6sz halmoz6dik, el6g az utols6

kett6t ou-val kapcsolni:

Tu veux unepomme, une orangeou une banane?

(Alm6t, narancsot vagy ban6nt k6rsz?)

2o Az alanyi csoportok halmoz6saeset6naz ige egyes

sz6mban6ll, ha egym6stkizfno vdlaszt6silehet6s6-
gekrol van sz6; tobbes sz6mban, ha kozombos a
v6lasztds:

Le pdre ou la mire aura la garde de l'enfant.

(Vagy az apa, vagy az anya vigyitz a gyerekre.)
Le pire ou la mire pourront l'accompagner.
(Az apja vagy az anyja elkis6rheti.)

3" K6t ou-valkapcsoltmondatr6szjelolheti ugyanazt

a dolgot:

Le Tartuffe, ou l'imposteur
(Tartuffe, avagy az imposztor)
290 vII1 2 MONDATOK HALMOZASA KOTOSZ6 sEGFTSЁ GttVEL

la linguistique ou la sciencedu langage

(nyelv6szetvagy nyelvtudom6ny)

4o Az ou-hoz kapcsol6dhat a bien hatdrozosz6:

Donnez'moi le rouge ou bien le noir.

(Adja ide a pirosat vagy pedig a feket6t!)
1.3. Etlentdt (opposition):mais

Il est b1te, mais gentil. (Buta, de kedves.)

Je conduisvite, mais prudemment.
(Gyorsan,de 6vatosanvezetek.)

Mncrncvzssnr: lo Alanyi csoportok nem halmozhat6k mais-vel.

2 Egylb fdn6vi csoportokat csak tagad6 mondatban
kapcsol mais:

Il ne .iouepas au.foot, mais au volley.

(Nem focizik, hanem roplabd6zik.)

3o Elscisorbana mondatok halmoz6sira szolgitl(l6sd

vrrr.2.3.).
(coordination)
2. Mondatok halmoz6sakot6sz6 segitseg6vel
2.1. Tov:ibbfiiz6s (addition)
A mondatokat leggyakrabbanaz et kotlszoval fiizzik ossze,de tehet-
jiik ezt a kot6sz6i szerepetj6tszopuis, apris, ensuite(azut6n)hat|rozo-
szokkalis:
Le spectacles'est termin' et nous sommesrenlris.
(Az el6ad6sveget6rt, 6s mi hazamentiink.)
Je suisrentrd,puis je me suiscouchd.
(Hazamentem,majd lefekiidtem.)
 VIII. 2. MONDATOK HALMOZASAKOToSZOSEGITSEGEVEL 29I

2.2. Yfihsztds (choix)

Ha k6t mondat tartalma kozott valasztanikell, e k6t mondatot ou vagy
ou bienkapcsoljaossze,de 6llhat kozottiJk autrementvagysinon(kilon-
ben):

Rends'leou bien occupe-t'en.

(Add visszavagy foglalkozz6.lvelet)

Ddp\che-toi, autrementr (sinon) tu vas €tre en retard.

(Siess,kiilonben elk6sel!)

2.3. Ellent6t (opposition)

Ha ket mondat tartalma kozott ellent6tvanoe k6t mondatot a mais
kot6sz6valvagya kotosz6iszerepetj6tszo tout de m€me,par
cependant,
contre,en revanchestb. hat6rozosz6kkalkapcsoljukossze:

Je vousaime, mais fpourtant I cependantlie ,-aisvousquitter.

(Szeretem,de /m6gis/ el fogom hagyni.)

Je I'aime, mais fpar contre f en revanchelelle ne m'aime pas.

(En szeretemot, de o lviszontl nem szeretengem.)

Mscrlcvz6s: A kot6sz6 szerep6tbetolt6 hal|rozoszok nemcsaka

mondat 6len rillhatnak.

Il avait raison et cependantpersonnene voulait le croire.

-- Il avait raison et personne ne voulait cependantle
croire.
(Igaza volt, azonban senki sem hitt neki.)

1 Fesztelennyelv.
292 vrrr. 3. MoNDAToKHALMozAsAKOrOszoNELKUL

2.4. Magy arrizat (explication)

Ha egy mondat a m6sik mondat tartalm6t indokolja, a car kot6szoval
vagy az en effet szerkezettelkapcsol6dik hozz6,:

Ilfaut nettoyer I'escalier, car fen effetl il est tris sale.

(Ki kell takaritani a l6pcsohrizat,ugyanis nagyon piszkos.)

2.5. Kiivetkezm6ny (con#quence)

Ha egy mondat a m6siknak n6mik6pp kovetkezrn6nye,a donc, alors
(teh60, ainsi (igy), par consiquent (kovetkez6sk6pp)hat6roz6sz6kkal,
valamint a c'est pourquoi, c'est Ia raisonpour laquellekot6sz6 6rt6kii
kifejez6sekkelkapcsol6 dik hozz6:

Il est malade, donc lalorsl il reste d la maison.

(Beteg,teh6t otthon marad.)
Il est malade, c'est pourquoi f c'est laraison pour laquellel il reste
d la maison.
(Beteg,ez6rt otthon marad.)

3. Mondatok halmoz6sakot6sz6n6lki,ilfiuxtaposition)
A v6laszt6mondatok (2.2.) kiv|tel6vel, a kot6sz6 elhagy6siivalis hal-
moz6dhatnak a mondatok, kisebb-nagyobbsziinetekut6n. A tovribb-
friz6sn6l ez mag6t6l6rtet6dik, hiszen egy szoveg v6giil is nem iillhat
egyetlenmondatb6l.

Le spectacles'est termini et nous sommesrentrds.

Vagy: Le spectacles'est termini. Noussommesrentrds.

Vagy: Le spectacle s'est termini, nous sommesrentris.

 VIII. 3. MONDATOK HALMOZASAKOToSZONELKUL 293

Az egyszerien egym6s ut6n kovetkezo mondatok koziil a m6sodik

lehet az els6nek

- ellent6te:

Je veuxpartir, elle ne veutPas;

- magyarhzata:

Il faut nettoyer l'escalier,il est trdssale;

- kovetkezm6nye:

Il est malade,il reste d la maison.

nagyobb sziineteket(irrlsban pontot)

A mondatok koz6,term6szetesen
is iktathatunk.
Mncrecvzfs: A felt6telesmell6kmondatn6l tapasztaltuk, hogy a bo-
nyolult igem6d- (igeid6-)hasznalatotkeriilendo, a be-
sz6lt nyelv egyszertienegymdsmell6 helyezhetia fo- 6s
mell6kmondatot:

S'il etait venu,il aurait tout compris.

-' Il serait venu,il aurait tout compris.
(Ha eljott volna',mindent meg6rtettvolna.)

Ilyenkor, a koztiik levo szoroskapcsolatnem teszilehe-

tciv6,hogy ket on6ll6 mondatk6nt,ponttal v6lasszukel
oket eevmAstol.
294 IX l A TAGADAS

IX.
M ondatszerkes
ztesielj6r6sok
1. A tagadrls(la n6gation)
1.1. Ondlld tagad6szdk,szerkezetek
1.1.1.A besz6ltnyelvrejellemzo,hogy az eldontendok6rd6sekre
csup6n
egy sz6val, kifejez6sselad tagado v6laszt.P6ld6ul:

Egyszeriiv6lasz Nyomat6kosv6lasz

Il veut? Non. Bien sAr que non !

(Term6szetesen nem!)
Certainementpas !
(Biztosannem.)
Tu es content? Non. Pas du tout.
(Egy6ltal6n nem.)
Tu travailles encore? Non. Plus du tout.
(Mrir egy6ltal6nnem.)
Pas question.
(Nem, sz6 sincs r6la!)
Il est dejd arrivd ? Non. Non, pas encore.
(Meg nem.)

MBcrBcyzEsEK:1o Igenl6 v6laszok: Oui. Mais oui. Oui, bien sAr. Bien
sfir que oui.Igenlo v|lasz tagad6 k6rd6sre:Si.Mais
si.
2o Az egyszerriv6laszok utfn term6szetesentagad6
form6ban megism6telhetjiikaz eg6szmondatot:

Non, ii ne veutpas.
Non, je ne suispas content stb.
 ︹ン
つん

くυ
IX l A TAGADAS

| .1,2. Kie g6szitend6k6rd6sekretagad6 6rt6kri n6vm6sokk al, hathrozo-

szokkal ondll6an is v6laszolhatunk.P6ld6ul:

Egyszeni viilasz Nyomat6kos vdlasz

^ l
aut.vrcndra( ^ | Prrtonne. (Senki,-t.) Absolumentpersonne.
Oui a-t'il vu ? I
Qr'nrr-r, qu, ,'itt z \ Rien. (Semmi,-t.) Riei du tout.
Qu'est-cequ'il fait ? )
Quandpartira-t-il ? Jamais. (Soha.) Jamais de la vie.
Oit peut-onse reposer7 Nulle pcrl. (Sehol.)

1.2. L tagadripdrok
A mondat illlitmdny6t tagad6p6rokkal tagadjuk:

Ne ... Pls
ne... plus
ne... rien
ne ... personne
ne... a u c u n ( - e. .).
ne ... jamais
ne... nullepart
ni... ni...l

A tagad6p6rok 6ltal6ban azige ragozott alakj6t fogj6k kozre. (A ne 6s

a ragozott alakok koz6 csak a szem6lyesn6vm6s tdrgy- 6s r6szesesetri
alakjai, valamint az en 6s y keriilhetnek.)
A leg6ltal6nosabb tagad6 szerkezeta ne ... pas.

Il ne veutpas partir. (Nem akar elutazni.)

r L d s dV I I I .1 . 12. '
296 IX l.A TAGADAS

A tobbi p6r speci6listagad6stjelez:

Il n'est plus ld. (Mrir nincs itt.)

Nous n'entendonsrlen. (Semmit sem hallunk.)
Je n'attendspersonne.(Senkit sem v6rok.)
Elle n'a fail aucunefaute. (Egy hib6t sem csin6lt.)
Je n'en ai fait aucune.(Egyet sem csindltam.)
Elle ne dansejamais. (Soha sem t6nco1.)
Nous n'allons nulle part. (Sehova sem megyiink.)

A tagad6 szerkezetekosszetev6ikiilonbozo min6s6gtiek:a pas, plus,

jamais, nulle part hatirozoszok, a rien 6s a personne n€vmasok, az
aucunfe determin6ns vagy n6vm6s - igy kiilonbozo helyzetekben for-
dulhatnak el6.
Mscrncvz6s'. A nonplus az dllit6 mondat aussihatiroz6szav6nakfelel
meg a tagado mondatban:

Tu y vas ? Moi aussi.

Tu n'y vaspas ? Moi, non plus.

1.2.1.A tagad6p6rokaz igenevekel6tt

Itt azt a helyzetet t6rgyaljuk, amelyben a rien, personne€,saucun a
mondat titrgya.
a) Az osszetettigeidcikbena ne . . . pas, ne . . . plus, ne . . . .jamais,ne . . .
rien szabiiyosan keretezi az avoir vagy Otre ragozott alakj6t, a
personne,nulle part, aucun viszont a participe pass6utdn 611:

Je n'ai pas parld.

Elle n'u plus ecrit.
Il n'a rien vu.
Il n'a vu personne.
II n'est alld nulle part.
Il n'en a vu aucun.
 IX l.A TAGADAS 297

b) Seg6dige*fon6vi igen6veset6benrrgyaneza helyzet.Az elobbiek a

seg6dig6tkeretezik, a personne,aucun, nulle part viszont a f6n6vi
igen6vmog6 keriil:

Il ne veutpas partir.
Il ne va plus chanter.
Nous ne pourrons jamais y aller.
Elle ne veut rien.faire.

Viszont: Elle ne peut inviter personne.

Elle ne veut aller nulle part.
Elle ne veut en acheter aucune.

Mncrscvzfsnr: lo Forditott sz6rendri k6rd<i mondatokban ugyan-

csak ez a sz6rend:

N'a-t-il rien vu ? N'a-t-il vu personne?

Ne veut-il jamais danser? Ne veut-il inviter per'
sonne?

2o Bizonyos esetekben kozvetleniil a f6n6vi igenevet

tagadjuk. Ilyenkor a ne pas, ne plus, ne rien, ne
jamais egyiitt megelozi azt, a ne...personne,ne...-
nulle part, ne...aucunviszont keretezik:

Je regrette de ne pas connattre la ville.

Je regrette de ne rien comprendre.
Viszont: Je regrette de ne connaitre personne.

Infinitif pass6eset6na ne pas, ne plus, ne rien, ne

jamais vagy megelozi vagy keretezi az avoir't vagy
€tre-t, a ne...personnestb. csak keretezhet.

Il est content de ne pas avoir ripondu.

Il est content de n'avoir pas ripondu.
ｎン
００
９争
IX l A TAGADAS

3' A participeprdsent-tmindegyik tagad6pin keretbe

foglalja:
N'ayant pas d'argent.. .
Ne connaissant personne...
4' A participepass6compos6haszn6latakora parti-
cipe pass6hozk6pest ugyanirgy helyezkednekel a
tagadop6rok,mint pass6compos6ban(l6sd a).
N'ayantrien vu...
N'itant alld nullepart...
1.2.2.Personne6s rien nem tdrgyi szerepben
a) Alanyklnt:
Personnene veut travailler.
Rien ne m'intiresse.
A besz6ltnyelv 6ltal6ban elkeriili ezt a helyzetet:

Il n'y a personnequi travaille.

Il n'y a rien qui m'intiresse.

b1 Prepozici6scsoportk6nt:

Je ne pensed rien. Je ne pensed personne.

Je n'ai pensi d rien. Je n'ai pensdd personne.

1.3. Lz dllitmriny tagadrisaa beszdltnyelvben

A gyors temp6ju, nem v6laszt6kosbeszeltnyelv a tagadop6rokb6l
tobbnyire elhagyja a ne szocskat:

Je suispas content. On a jamais vu ga.

Il fait rien. Il connaitpersonne.
 IX l A TAGADAS 299

M【EGJEGYZtS: A″ で sz6cskat elhagy6 nyelvi szinten besz61vc,igyclembe

kcll venntnk e nyeivi szint masjellegzetes
geit.Ha czcn
a nyelvi szinten nem hasznあ lt szcrkczetckben hagynank
t,hibあs lnondatokat kapnank.
Cl a 722‐

1.4.Azあ 11■ mttny tagadttsあnak tovttbbi eszk6zei a vAlasztlkos,illetve az

irodallni nyelvben

l.4.1.
″ θ sc″初・
で
'″(irOdalmi,ktsst archaikus)jelentも
C...〃

(ンイ で円?rc ttα

α,プ なノθ,″.》(COrnellle)
(,,Me珂,egyaltalan nem gyti01lek.")

″2.・
.gttθ laSZtё
rc(vあ れ,α′
c初をで
kos)jelent6se″ をf

r夕
rr″ヶcれッαヵgttθ.(Nemigen hitt ebben.)

力
で、 ざあ ″
…初挽初切す(Vttaszt6kos)jelent6se θ
夕″
pα.・

.(Egyあltdan ncm zavar.)

C2筋 ″ 初βg勧 ￠秘 施 初切 ″

1.4.2. A vあlasztlkos nyeivhasznalatban a ″ ビ bizonyos helyzetekben

egycdtl is kもpes azあ 1litmany tagadasara:

αりAz ο タッ
scr,pθ メ
θ'r,ccNタ ソ
,Sα k e16tti
θ'r igも

挽″
でごビ ル rち
ssタ βどcttr.(sZtntclenti gondolkodom.)
な た 加r 夕
″/ α
挽 ヵでs α . ( N c m t t d n a m m c g m o n d a n i . )

ban al16 ige e16tt,ha a

うノVOnatkOz6 mcllもkmondatban a suttonctif―
fbmondat kも rdb vagy tagad6 alakti

〃″伊 α〃でrsθ ″れで?″″″ござ αC力で協 /4,θttSで

`
laszt.)
(Senki nincs,ki ne tudna a vあ
300 IX l A TAGADAS

c) N6hrlny kifejez6sben:

Si je ne me trompe. (Ha nem t6vedek.)

Qu'd cela ne tienne! (Ezen ne mirlj6k!)
N'empAche que... (Ennekellen6re...)

1.5. A tagaddsnem a mondat:illitmdnyrira,hanemm{s rdszdrevonatko-

zik
a) Az alanyt csak kiemelo szerkezettel
(l6sd IX. 11.1.)lehet tagadni:

Ce n'est pas Pieruequi a chante.(Nem P6ter 6nekelt.)

b ) A tirgy vagy egy6b bcivitm6nyek tagadiisa eset6n a tagadand6

mondatrdsz elott pas iil:

Elle connait bien la grammaire, mais pas la littdrature.

(J6l ismeri a nyelvtant,de az irodalmat nem.)
Irlouspasseronsles vacancesd la montagne,pas d la mer.
(A hegyekbenfogunk iidiilni, nem a tengern6l.)
Commentconduit-il ? Pas trds bien.
J'irai aveclui, pas avectoi.
Il n'y avait rien. Pas de traces.
(Nem volt semmi.Semmi nyom.)
une histoirepas serieuse(nem komoly tort6net)

Mpcincyzfs: Az irott nyelv gyakran a non-t vagy a nyomat6kosabb

non pas-I haszn5lja:

Elle va d la montagne,non pas d la mer.

 IX l A TAGADAS 301

Nem minden helyzetbenhaszn6lhat6a non:

pas beaucoup(*non beaucouP)
pas bien (*non bien)
Pas d'espoir.(Nincs rem6ny.)
Pourquoipas ?
1.6. A ne expldtif
Bizonyos helyzetekben- a viiaszt6kos nyelvhaszn6latban- a ne nem
fejez ki tagad6st:
a) emp\cher,iviter, prendre garde, craindre,avoir peur, ne pas douter
utdn:

Il faut emp€cherque cela ne se reproduise'

(Meg kell akadalyozni,hogy ez megism6tlodj6k.)
Nousavonspeur que ce ne soit trop dfficile.
(F6liink, hogy tril neh6zlesz.)

b) avant que, d moins que ut6n:

Tiliphonez-lui avant qu'il ne parte.

(Telefon6ljon neki, mielott m6g elmenne.)

cJ Hasonlito mell6kmondatban,koz6pfokban6116mell6kn6v6s hat6-

rozoszo,valamint autre €,sautrementttan:

Il est plus intelligentqueje ne pensais.

(Okosabb,mint gondoltam.)

MrcrncvzfsnK: 1o A nem tagad6 6rt6kri ne-t, amelyetne expl6tifnek

hivunk, csak a v6laszt6kosbesz6dben,illetve ir6s-
ban haszn6liuk.
302 IX l A TACADAS

2o Ha val6di tagad6sr6lvan sz6, akkor term6szetesen

nem marad el a pas:

J'ai peur qu'il ne soit malade.

(Felek.hogy beteg.;
J'ai peur qu'il ne soit pas malade.
(F6lek,hogy nem beteg.)

1.7. A ne...quekorldtozti szerkezet

Ez a szerkezetnem tagaddsraszolg6l!

Je n'ai que trois chemises.

(Csak h6rom ingem van.)

A kev6ss6vdlaszt6kosbesz6ltnyelv itt is elhagyhatjaa ne-t:

(Il) y a qu'unepossibilitd.(Csak egy lehet6s6gvan.)

A que az el6tt a mondatr6sz el6tt 6ll, amelyre a korli,tozits (a csak)

vonatkozik, teh6,ta ne...que nem keretezi p6ldriul a pass6 compos6
seg6dig6j6t,

Je n'ai bu qu'un seul veruede vin.

(Csak egy poh6r bort ittam.)

MEcrscyzEsEK:l" Aztgei 6llitm6ny korlStoz6saa.faire seg6digefel-

haszn6l6s6val tort6nik;

Il nefait que dormir. (Csak alszik.)

2" Gyakori a rien que korl6toz6 szerkezetis:

Rien que dans cette rue il y a 3 cinemas.

(Csak ebben azutchban h6rom mozi van.)
 IX 2 A KERDES 303

2. A k6rdes(l'interrogation)
A francia nyelvtannak talan a k6rd6saz a teriilete, ahol a legszineseb-
ben mutatkozik meg a nyelvi szintek kiilonbsege.Tobb v6ltozatot is be
kell mutatnunk, hiszenmindegyik gyakori.
2.1. Eldiintenddkdrd6sek
2.1.1. Ha az alany szem6lyesn6vm6s
Az igen vagy nemv6laszokatkivrllt6 k6rdo mondatok szerkezetetjelle-
mezheti
- az emelkedointon6ci6 (1);
- vagy az Est-ce que bevezelo szerkezet(2);
- vagy a forditott sz6rend,inverzi6 (3), amely soran az alany az ige
mog6 keriil.
(l) Vousvenezavecnous? - A besz6ltnyelv fesztelennek sz6mit6,de
nagyon gyakori es egyre terjed6 k6rd6 formiija.
(2) Est-ceque vousvenezavecnous?- Minden nyelvi szintenhaszn6l-
hat6.
(3) Venez-vousavec nous? - A vilaszt6kosabb besz6ltnyelvben 6s az
irott nyelvbenhaszniilj6k.

2.1.2. Ha az alany fon6vi csoport

A besz6lt nyelv fesztelennek sz|mito, de nagyon gyakori valtozata itt
is a csup6n emelkedointon6ci6val jelzett k6rd6s:

Pierre vientavecnous?

Minden nyelvi szinten haszn6lhat6az Est-ce que-velbevezetettk6r-

d6s:

Est-ce que Pierre vient avecnous?

304 IX. 2.A KERDES

A nyelvtanok 6ltal hagyom6nyosanszab6lyosnaktartott, rin. alany-

ism6tl6 k6rd6s (interrogation complexe) a mai besz6lt nyelvben miir
nem, csup6n a v|lasztdkos irott nyelvben haszn6latos:

Sesconnaissancesseront-ellessuffisantespour risoudre ce probl\-

me?
(Vajon elegend6eklesznek-eaz ismeretei e probl6ma megolddsil-
hoz?)

MncrscyzfsnK: lo A besz6ltnyelv 6ltal6ban nem haszn6lja a Ton ami

vient-il ?jellegri mondatokat, viszont az alany sze-
m6lyes n6vm6s form6j6ban (egyenes sz6renddel)
val6 megism6tl6se,illetve megelciz6seigen gyakori
elj6rris (klsd IX. l l.):

Il vient avec nous, ton ami ?

Ton ami, il vient avec nous 7

2o Az alanyi szem6lyesn6vm6son kiviil csak a c'est

szerkezetbenalkalmazhat6 egyszera jnverzj6. Ez
term6szetesenv6laszt6kos:

Est-ce une riponse ? (Y6lasz ez?)

M6s n6vm6si alany eset6n is alanyism6tl<i (vagy

alanyelSzo) sz6rendet hasznilunk az Est-ce que
szerkezetes€s az inton6ci6s megold6ssal p6rhuza-
mosan:

Il viendra, celui-ld ?

3o VrcyAz.q,r! Ha nem szem6lyesn6vm6s az alany, az

egyszerriinverzi6 lehetetlen. Rossz mondat lenne a
(*Vient Piene ?)
 ︹υ
てリ
IX 2 A KERDES

Forditott sz6rendeset6naz -e'revagy 'a'ruv€gz6'

d6 igealak 6s a mogotte 6116il, elle, onkozott -t-
kot6hang rill:
Parle-t-il ? Travaillera-t-elle?
Az egyessz6m elso szem6lyrialany forditott sz6-
rendje kifejezettenirodalmi:

< Serai-je un ldche? n (Stendhal)

(Gyriva voln6k?)

Az -e v6gz6d6silyenkor -d-v! v6ltozik:

< N'oubli6-.ierien ? v (Colette)

(Nem felejtek el semmit?)

Ez ut6bbi forma mar azirodalmi nyelvb6l is vissza-

szorul.
Az 616 besz6lt nyelv v6laszt6kos has2n6latiiban
szinte csak a je dois 6s a ie puis (a ie peux vtiasztl-
kos v6ltozata) fordulhat meg:

Combien vousdois-je? (Mennyivel tartozom?)

En quoi puis-je vousAfte utile ?
(Miben lehetek szolg6lat6ra?)

Forditott sz6rend eset6na ragozotl igealak elott

6116nem alanyi nevmdsokmegorzik helyiiket:

T'en souviens-tu ? L'avez'vousvu ?

S'est-ilexcusl ?

7' A lagad6p6rok m6sodik tagja forditott sz6rend

eset6na h6travetettalanyi n6vm6sut6n 611:

l,/e dormez-vouspas 7 (nem besz6ltnyelv!)

306 IX 2 A KERDES

2.2. Kieg6szftend6
kdrd6sek
Tobbfajta mincis6giik6rd6sz6valk6rdezhetiinkaz egyesmondatr6szekre,igy a qw, que,
quoi, lequelstb. n6vmisokkal is.
Ezeketnem tdrrgyaltukkiilon I nivmasokc. IV. fejezetben,mert csak kerdo monda-
tokban haszn6lhatjukoket.

2.2.1. Az alanyra k6rdeziink

Az atanyszemely: Qui ?
.,l,*,t *,ut,
Qui est-cequi .')
Az alany nem szem6ly: Qu'est-cequi ? (Mi? Mik?)

Mncrncyz6snr: 1o A qui 6s a qu'est-cequi minden nyelvi szintenhasz-

n6lhat6, a qui est-cequibeszllt nyelvi fordulat.
2o Nem jelzik a sz6mot 6s a nemet, az ige mogottiik
mindig egyessz6mban 6ll, a participe pass6vagy
mell6kn6v csak himnemii, egyes sz6mri alakban
kovetheti 6ket.

Les filles sont aruivies.- Qui est arrivi ?

3' Qu'est-ce qui helyett csak akkor |llhaI que, ha

szem6lytelenalany is van a mondatban.

Qu'est-cequi sepasse? - Que se passe-t-il ?

(Mi tort6nik?)

4 Ha tobb, hasonl6 koziil emeljiik ki az alanyt, a

lequel, laquelle, lesquels, lesquelles n6vm6sokat
haszniiljuk.

Lequel est parti ? (Melyik ment el?)

 IX 2 A KERDES 307

2.2.2.A t6rgyrak6rdeziink
korbenhaszndltszerkezetek:
a) A legszllesebb

Szem6lyre: Qui est-ceque ? (Kit? Kiket?)

Nem szem6lyre: Qu'est'ceque ? (Mit? Miket?)

Altal6ban egyenessz6rendiill ut6nuk.

Szem6lyesn6vm6si alany eset6nkotelezo:

Qui est-ceque vous voyez? (Kit l6t?)

Qu'est-ceque vous voyez? (Mit l6t?)

Fcln6vialany eset6nritk6n brir, de megengedhetoa forditott sz6rend:

Qu'est-ceque les Anglais.cn .pen.sent^l'l,ltit gondolnakerriil az angolok?)
Qu'est-cequ en pensenlles Anglois:' I

b/ V6laszt6kos:

Szem6lyre: Qui ? (Kit, kiket?)

Nem szem6lyre: Que ? (Mit, miket?)

Ut6nuk csak forditott sz6rendlehets6ges:

Qui voyez-vous? (Kit l6t?)

Que voyez-vous? (Mit l6t?)

besz6ltnyelvbena k6rd6 n6vm6sa mondat v6g6nis

c) A fesztelenebb
6llhat:

Szem6lyre: Qui ? (Kit, kiket?)

Nem szem6lyre: Quoi ? (lr4it, miket?)

Nousallons voir qui Z (Kit is l6togatunk meg?)

Il fait quoi 2 (Mit is csin6l?)
 IX. 2. A KERDES

MEcrpcyzfsEK: lo A t6rgyi szerepriqui ut6n f6n6vi alany eset6nkote-

lez6 az alanvism6tlo sz6rend:

Qui Pierre a-t-il vu ? (Kit Litott P6ter?)

(A Qui a vu Pierre 2 mondat miist jelent.)

A t6rgyi szereprique utdn f6n6vi alany eset6nis

lehets6gesazegyszeriiforditott sz6rend,az alanyis-
m6tl6s viszont nem:

Que disent les autres voisins?

(Mit mond a tobbi szomsz6d?)

2" Fonevi igen6vvelis k6rdezhettink:

Que./aire ? (Mit tegyiink?)

3o Ha tobb hasonl6 koziil emeljiik ki a targyat, a

lequel, laquelle, lesquels, lesquelles n6vmiisokat
haszn6liuk:

Lequel voulez-vous? (Melyiket akarja?)

Fesztelennyelvhaszn6latban
:

Lequel est-ceque vous voulez?

Lequel vous voulez'l Vous voulezlequel?

2.2.3.Az 6llitmdnyi kieg6szitorek6rdeziink

Ha szem6lyazonoss6g6ra
vonatkozik a k6rd6s:

Qui est-ce? (Ki ez?)

Qui est cettedame? (Ki ez az asszony?)
Qui sottt cesgens? (Kik ezekaz emberek?)
 IX. 2. A KERDES 309

Ha nem szem6lyazonossdg6ravonatkozik a k6rd6s:

Qu'est-ceque c'est Z (Mi ez?)

Qu'est-ceque cet objet ? (Mi ez a tirgy?)

Ha szem6lyst6tus6ravonatkozik a k6rd6s:

irott nyelv Besz6ltnyelv

Qu'est cet homme7 Qu'est-cequ'il est, cet homme?

(Mi ez az ember?)
Qu'est-il devenu? Qu'est-cequ'il est devenu?
(Mi lett belole?)

Az iilitminyi kieg6szit6re (ak6r szem6ly,ak6r nem) k6rdezhetiink a

quellle est... quelslquellessont... szerkezettelis:

Quel est ton nom ? (Mi a neved?)

Quel est cet homme ? (Ki ez az ember?)
Quel est votre avis ? (Mi a v6lem6nye?)
Quelle est votre place 7 (Melyik a maga helye?)
Quel est le but de la vie ? (Mi az 6let c6lja?)
2.2.4. Egy6b mondatr6szekre k6rdeziink
a) Az ige egy6bbovitm6nyeire6s a hatiroz6kra
Szem6lyre:prepoz{ci6* qui szerkezettel

A qui pensez-vous? (Kire gondol?)

Avec qui veux-tu danser2 (Kivel akarsz t6ncolni?)

Nem szem6lyre:prepozicif* quoi szerkezettel,valamint a comment,

oi, quand,pourquoi, combienk6rd6sz6kkal

Sur quoi comptez-vous? (Mire sz6mit?)

Avec quoi as-tu icrit ? (Mivel irt6l?)
Commentest-il ? (MilYen?)
310 LX.2.A KERDES

Quandpartez-vous/ (Mikor megy el?)

Oil habite Pierre ? (Hol lakik p6ter?)
Pourquoi Arcs-voustriste ? (Mi6rt szomorri?)
Combienen avez-vousachetd? (Mennyit vett?)

Mecrrcvz6snK: 1o A k6rd6sz6k helyett 6llhat prepozici6val a quel

determin6nssalbevezetettf6n6vi csoport:

En quelleanndee.st-ilni ?
(Melyik evbenszillerett?)

2' Prepozici6kut6n qui 6s quoi helyett egyardnthasz_

n6lhatjuk a lequeln6vm6salakjait:

Auquelpensez-vous ? (Melyikre gondol?)

Avec lequelas-tu tcrit 2 (Melyikkel irt6l?)

3" A k6rd6sz6t is megelcizhetiprepozici6:

Depuis quand est-il malade? (Mi6ta beteg?)

b) A flntvi csoporrjelzcii bcivitm6ny6rek6rdeziink

A quel determin6ns megfelel6 alakj|t helyezzik az adott f6nev el6:

Quelle 6colepourrait lui convenir?

(Milyen/melyik iskola felelnemeg neki?)
Quelslivres as-tu achetds?
(Milyen konyveker vett6l?)

Mscrncvzfsnr: lo A quet-lelbevezetettcsoportok n6vmrisithat6k:

Laquelle pourrait lui convenir ?

(Melyik felelnemeg neki?)
Lesquelsas-tu achetis ?
(Melyeket vetted meg?)
 IX.2. A KERDES

2' A ,,birtokos" kil6t6rea de qui (nem szem6lyeseten

de suoi) szerkezettelk6rdeziink:

tt o *lrrrA le livre de qui ?

(Kinek a konYv6t vette meg?)
Pour le comptede qui travaille-t'il ?
(Kinek a szhmlflita dolgozik?)

2.2.5. A kieg6szitendok6rd6seksz6rendje
Az alanyravonatkoz6 k6rd6seset6nez nem jelent neh6zs6get.
A tingyra vonatkoz6 kerd6sek tanulm6nyoz6s6nii m6r kit6rtiink a
sz6rendi k6rd6sekre.Itt a tobbi esetetvizsg6ljuk:
a) Ha az alany szem6lyesn6vm6s vagy ce
Az irott nyelvben 6s a v6laszt6kos besz6lt nyelvben kotelezo az
inverzi6:
Avec qui danse-t-elle? Commentest'ce ?
Quel age uve:-vous?
Az inverzio haszn6latosa fesztelenebbbesz6ltnyelv szintj6n is, ahol
azonbangyakoribb az egyenessz6rend.Ilyenkor k6t vari6ci6 is lehets6-
ges;a k6rd6sz6 elol marad vagy h6tra keriil:

Oir tu vas? Tu vas oil ?

Quand il est ne ? Il est nd quand?
Commenttu t'appelles? Tu t'appellescomment?
Queltechemisevous voulez? Vous voulezquelle chemise?

A v6laszt6kos6s a fesztelenmegold6skozott mintegy 6tmenetk6nt

k6rdoszo utan az est-ceque kozbeiktatSsival szab6lyosabbanorizheto
meg az egyenessz6rend:

Quandest'cequ'il est nd ?
Ou est-ceque lu vus?
Quelle chemiseest-ceque vousvoulez?
312 LX.2.A KERDES

MrcrncvzEssK: 1o Bizonyos rogziilt kifejez6sekbennem valtozhar a

sz6rend:

Commentallez-vous?

2' A C'est oil ? quand/ jellegri mondatokhoz gyakran

hozzifteszik m6g a ga n6vmist.

C'est oi, ga ? (H6t ez hol van?)

3" A k6rd6sz6kut6ni egyenessz6rendetaz irottnyelv_

ben hibilnak tekintik!
b) Ha az alany f6n6vi csoportr
Az irott 6sa vilaszt6kos besz6ltnyelvbenk6tpilrhtzamos megold6s
lehet: az egyszeni26s az alanyism6tl6forditott sz6rend.

Quandpartira le train ?
Quand le train partira-t-il ?
Avec qui a voyagetonfrire ?
Avec qui ton frire a-t-il voyagd7
Oil habitent tes seurs ?
Oil tes seurs habitent,elles?
Mpcrncvz6snK:lo Az alanyism6tl6sz6rendsokkalv6laszt6kosabb az
egyszerriinverzi6ndl.
2o Ha aziglnek (a k6rdosz6nkiviil) kotelezobovitm6_
nye van, nem lehet egyszeniinverzi6t haszn6lni:

Quand Pierue a-t-il perdu son passeporl? (Mikor

vesztetteel p6ter az ritlevel6t?)
Depuis quand ces restaurants sont,ils tellement
chers?
(Miota ilyen dr:ig6k ezek a vend6glcik?)
t Vagy egyebn6vmds,
teh6t nem szem6lyesn6vm6s6s nem ce.
'zN6h6ny esett6l
eltekintve(Lisd a 2" 6s 3, megjegyz6st).
 lX.2. A KERDES 313

3o Ha pourquoi a k6rdosz6,nem lehet egyszertiinver-

ziot hasznalni:

Pourquoi Pierre est'il Parti ?

(Mi6rt ment el P6ter?)

Hasznilhat-
A fesztelenbesz6ltnyelvbentobb viiltozat is lehets6ges.
j.uk az egyszerti inverzi6 mellett, mintegy 6tmeneti megold6sk6nt a
besz6ltnyelv 6ltal kedveltebb egyenessz6rend fel6, a k6rd6sz6 ut6n
beiktatott, sz6rend-egyenesit6 est-ceque-t:

Oil est-ceque tes seurs habiteront?

Gyakori ez ott, ahol az egyszeriiinverzi6 nem megengedett(l6sd 2').

Quand est-ceque Pierre a perdu sonpasseport?

A fesztelen besz6lt nyelvben est-ce que nelkiJl is nagyon gyakori az
egyenessz6rend(elol marad6 vagy h6travetett k6rdosz6val):

Oil Pierre est alli ? Paul est alli oit ?

A leggyakoribb a mondat sz6ttagol6sa,a fon6vi alany szem6lyes

n6vm6s form6j6ban tort6no megism6tl6s6vel'A sz6rend egyenes,a
k6rdosz6helyev6ltoz6.
Pourquoiil (ne) vientPas, ton ami?
Vagy: Ton ami, pourquoi il (ne) vientpas ?

Quand il partira, Pierre ?

Vagy: Il partira quand,Pierre ?
Vagy: Pierue,quand il partira ?
Depuis quand elle est malade,ta seur ?
Vagy: Elle est malade depuisquand, ta seur ?
Vagy: Ta scur, depuisquandelle est mqlade?
MBcrecvzfs: A kfrdoszok utiini egyenesszorendetaz itotr nyelvben
hibdnak tekintik!
314 IX. 3. A FELSZOLiTAS

2.2.6.K&doszok on6ll6an
A besz6ltnyelv pdrbesz6deibena k6rdosz6k gyakran 6llnak on6ll6an:

J'ai rencontr6quelqu'un.Qui ? (Qui donc? Qui 9a ?)

Il est arriv6 quelque chose.Quoi ? (Quoi donc ? Mais quoi ?)
Elle partira. On ?
Pourquoi ?
Comment?
2.2.7. A k6rdo mondatok fontos fejezeteaz al|rendelt, teh6t fngg6
kerd6s (question indirecte) - ezt A ktizvetett beszedcimri fejezetben
t6rgyaljuk (IX. 5.).

3. A felszolit6s(lesphrasesimp6ratives)
3.1. Felszrilftdsfelsz6lftd m6dri ig6vel
A felsz6lit6st (parancsot, k6r6st, tan6csot, tilt6st) a leggyakrabban
felsz6lit6m6dri (imperatif) igealakkal fejezzik ki. Az igealakok k1pz6-
set l6sd V. 2.2.8.
A francia felszirlit6 m6dnak - a magyarral ellent6tben- csak egyes
sz6mmdsodik 6stobbessz6mels66smrisodik szem6lyiialakjai vannak,
6s az alany nem szerepelhet(6ppen ez az implratif megkiilonbozteto
jegve).

Viens.Commengons.
Entrez.

Tilt6s eset6na tagad6pitr keretezia felsz6lit6 m6dri igealakot:

Ne vienspas. Ne commenQons
pas. N'entrez pas.

A felsz6lit6 m6dban rillo ig6khezkapcsol6d6trlrgyi 6s r6szesszem6-

lyes n6vm6sokprobl6maiiLtA n6vm6sokc. fejezetbenvizsg6ltuk (klsd
I Y . 2 . 1 . 2e
. \.
 IX 3 A FELSZOLITAS 315

A felsz6lit6 mondat megerositheloaz ige ut6n kapcsolt donc sz6val

(nem a diid-va|.):

Dip1che-toidonc.(Siessm6r!)
Ferme donc la fen€lre. (Csukd m5r be az ablaNot!)

3.2. A felsz6litfs (tiltris) egy6b eszkiizei

3.2.1. A felsz6lit6 m6d hi6nyz6 alakjai helyett subjonctif-ot haszn6-
lunk:

Qu'elle dise ce qu'ellepense.

(Mondja csak meg, mire gondol!)

3.2.2. Azudvariasfelsz6lit6s|ltali$an keriili a felszolit6m6d haszn6la-

tiit,r s ehhez sokf6le eszkoz6ll rendelkez6s6re.
a) Szemllyesudvarias utasit6s:

Voulez-vousme dire votre nom.

(Legyen triu.t *.g-ondani a nev6t!)
Je vousprie de vousasseoir.(K6rem, iiljon le!)

b I Szem6lvesk6res:

Pourriez-vousme dire I'heurequ'il est ?

(Lenne szivesmegmondani, h6ny 6ra?)
Auriez'vousI'amabiliti de me suivre?
(Megkerhetem,hogy jojjon ut6nam?)

1 Ha pedig m6gis felsz6lit6 modot haszn6lunk,ne felejtsiik el hozz6tennr:s'il vous

ptuit, s'il te plait : Fermezlu porte, s'il vousplait. K6rem, csukja be az' altotr'
316 IX.4. A FELKIALTAS

3.2.3。
Szemもlytelcn utasitasokban(feliratOkonゥ
k6rd6ivekcn stb.)Sbn6-
vi igcnevcs szcrkezct helyettesiti a Fcisz61lt6 m6dot:
ハ1 ? 〃
αざ筋溢ご
/cで
ル 解r 力筋ノθr ″
カ ルs で
稜 77rS務
7 7 r筋θ
ざ″ J び初οな.
句泣
nk 3vesnも
も
i natalabb gyermeket
tも
kkal
『津
岳
jal邑景
沢αノg / 筋″で″r ,″θ筋夕r ル. ど
(A ncm kヤ vant r6sz athttzand6!)
Ne prrs sで〃ご″ご/P2/で″ 冴θ/7θrS.
s ti10si)
(KihttOini vesz61ycs ё
Pθ 夕r″ θ夕rrで 脅ざでを 沌2初 で″″,S物 ″ で∬ ビr力 Ⅲ…

(Feivllと
gositasも ち
rttforduJon.中
hCZl)
MEGJEGYZLS:品 i S Z d ・6 m o n d a t o k u t a n n e m h a s z n t t u n k 偽 1 臨創t t t c _
予

4.A Felkiあ
l tas(1'exciamatiOn)
4.1.A felkittlt6 mondat jellegzetesslgei
mondat gyakran∝
ak ttonad句
左
banに
r d a kttd
盆
。盟紫肝
/ / α
冴竹 αr ( E z t m o n d t a ! )
C'でざ″乃θrrわた ′(BOrZalmasl)

m盆 az m方
Fに
'h° 6
gy a kttd
温挙紹品群
獣艦路毘
き評&錨糾
r/2crの
αぅた,ccrセ カな″
θ,rgr(Hihetctien cz a tbrt6net!)
芝れ
を 刀ブ
θ ″どr(Remek!)(pl.egy ftltballm6rkbz6sen)
4ル ?″Ir(BOrzalmas!)
ブαttα
なr(Sohaり

最瓦it l二
iを
もlrlo砲
datot gyakran ty″で,ごθ″,″
?で,ごで?夕で,?″セsrヵ
ごで?夕β vcZeti
子
,.曳
 IX.4 A FELKIALTAS 317

- A que felkirilt6st bevezetSszerepeaz irodalmi nyelvrejellemzo:

Que c'est beau! (Be sz6P!)

Que ne le disiez-vousplus t|t / (Mi6rt is nem mondta elobb!)

- A commea v6laszt6kosbesz6ltnyelvben is haszn6latos:

Commec'est beau/ (MilYen sz6P!)

Comme il tremble/ (HogY remeg!)

- A ce que kifejezetten besz6lt nyelvi alakzat a felkirilt6s 6l6n:

Ce qu'il tremble/ (HogY remeg!)

Ce qu'il estfort / (MilYen eros!)

- A qu',est-ceque csak a fesztelenbesz6ltnyelvben haszn6latosfel-

ki6lt6 mondatok 6l6n:

Qu'est-cequ'elle est gentille/ (Hogy mennyire kedves!)

Qu'est-cequ'il a travailli / (Mit osszedolgozott!)
- A quel determininssal bevezetettfon6vi csoport minden nyelvi
szinten bevezethetfelki6lt6st:

Quel malheur/ (Micsoda pech!)

Quetlejolie robe vousavez/ (Milyen szepruh6ja van!)

A felki6lt6 mondatok ut6n mindig felki6lt6jel 6ll.

4.2. Lz indulatsz6k (les interjections)

Az indulatsz6k 6s az indulatsz66rt6kti kifejez6sekonmagukbanmindig
felki6lt6st fejeznekki, felki6lt6jelet is haszn6lunk ut6nuk. Kifejeznek

- csodSlatot: Oh ! Oh td ! tit! Ah !
- figyelmeztetest: Hi ! Hep ! Chut / (Pszt!)
318 I X . 5 . A K o Z V E T E T TB E S Z E D

- helyesl6st: Bon ! Bien ! Bravo ! pafait / (Nagyszeni!)

Qa va. Tant mieux !
- belenyugv6st: Tant pis / (Annyi baj legyen!) Bo// (Na tes-
s6k!)
- f6jdalmat: Aie ! (Iajl)
* megkonnyebbtil6st:Ouf !(Na v6grel)Enfinl
- meglepet6st: Tiens!(Nicsak!) Qa alors / (Na de ilyet!) stb.

4.3. A hangfest6szavak (onomatopdes)

Ezek is felkirilt6st fejeznekki.

- Ut6s hangja: Paf I Bing I Vtan I

* Zuhan6s: Pouf ! Paf ! patatras !
- Robbaniis: Boum !
- Reccsen6s: Crac !
Stb.

5. A kozvetettbesz6d(le styleindirect)
A kozvetett beszddbena besz6l6rigy sz6molbe egy elhangzott (vagy
elhangz6)iizenetrol, hogy azt nem sz6 szerint id6zi, hanem saj6t mon-
dataiba Lgyazza.
A beszdmol6 szem6lylehet az, aki kimondta az izenetet, de lehet az
is (ez a gyakoribb), aki hallotta, tud r6la,
- A besz6mol6szem6lyazonos a besz6l6vel:

J'ai dit queje youlais venir.

(Azt mondtam, hogy el akarok jonni.)

- A besz6mol6szem6lynem azonos a besz6lcivel:

Il a dit qu'il voulait venir.

(Azt mondta, hogy el akar jonni.)
 IX 5 A KOZVETETT BESZED 319

Az idbzett iizenetet thrgyi mell6kmondatk6nt agyazzuk a mondatba

(vrr.3.1.):
Il m'q dit : < J'ai faim. > -t Il m'a dit qu'il avaitfaim.
Il m'a dit : < Mange un peu. > --' il m'a dit de manger un peu,
Il m'a demandi ; < Tu veux manger ? > --, Il m'a demandd si je
voulaismanger.

5.1. Szem6lyviltoz{sok a kiizvetett besz6dben

Ha a besz6mol6szem6lynem azonos a besz6lovel,a kozvetett besz6d-
megv6ltozika n6vm6sok,valamint a birtokos deter-
ben 6rtelemszeriien
min6nsok (6s ndvmfsok) szem6lye:
< Je suis fatigue. > (Frlradt vagyok.)
< Je ripite queie suisfatigui. > (Ism6tlem,hogy f6radt
vagyok.)
t,:---,-1. Il dit qu'ilestfatigui. (Azt mondja, hogy f6radt.)
Vlszont:
<<Mt mire m'aime beaucouP.>
(Nagyon szeretaz any6m.)
< Je repite que m mdre m'aime beaucoup.>
(Ism6tlem, hogy nagyon szeretaz anyfim.)
Viszont: Elle dit que sa mire l'aime beaucoup.
(Azt mondja, hogy nagyon szereti az anyja.)
akkor is sor keril, ha a kozvetlenbesz6dcimzettjenem
Szem6lyv6lt6sra
azonos a besz6mol6cimzettj6vel:

< Je te comprends.> (Ertelek.)

Je lui dirai queje le comprends.
(Meg fogom neki mondani, hogy 6rtem 6t.)
<,Ie vous donneraimesphotos.>
(Oda fogom nektek adni a f6nyk6peimet.)
Il nous a dit qu'il nousdonnerait sesphotos.
(Azt mondta, hogy oda fogja nekiink adni a f6nyk6peit.)
320 IX.5 A KOZVETETT BESZED

5.2. Id6egyeztet6sa kiizvetett beszddben

A kozvetettbesz6dbenid6zettkijelent66sk6rdo mondatokban 6rv6nye-
si.ila t6rgyi mell6kmondatbanmegfigyeltid6egyeztet6s(VII. 3.4.):

< J'ai J'aim.v --+Il me disait qu'il avaitfaim.

< Tu purtiras ? > -' Il me demandait si.jepartirais.
< J'ai beaucouptravailld. ) --+il nousa racontdqu'il avait beaucoup
travailld.
5.3. A k6rd6 mondat a ktizvetett besz6dben(l'interrogation indirecte)
A kozvetett besz6dbelik6rd6sben a kozvetlen kerd6s (interrogation
directe) szerkezetemegv6ltozik
5.3.1.Az eldontendok6rd6sta kozvetett besz6dbenmindig si vezetibe,
mely ut6n kotelezo az egyenessz6rend:

n Tu es malade ? >
)
< Es-tu malade?> l- Je te demandesi tu es malade.
< E.st-ceque tu es malade? D)

(Teh5t az est-ce que toil6dik, a forditott sz6rendbcilegyenes

sz6rendlesz.)

5.3.2. A kieg6szftend6kdrd6sekv:iltoz:isaia kiizvetett besz6dben

qu'est-cequi --+ce qui
que )
qu'est-cequ, ce que
J
A tobbi k6rdrisz6valtozatlan,illetve az est,ce que-velmegtoldottv6lto-
zatbol elmarad az est-ceque:

quand est-ceque --+quand

oil est-ceque --+oi.t
qui est-ceque I ' nu'
qui e.st-cequi |
 Ｑ IX 5 A KOZVETETT BESZED 321
≪

- Dis-moi ce que tu fais.

Ｑ

-) Dis-moi ce qui se passe.

≪

︱
Ｑ

≫       ≫
≪

Dis-moiqui a fait qa.

テ
ｊ
Ｑ
≪

ヽ
Ｑ
≪

Dis-moi qui tu as vu.

Ｑ

ｊ
≪
ｎ

 
≪

ヽ
ｔ
Ｏ
≪

，
ｊ
Ｏ
≪
Ｑ
≪

Dis-moi quand elle viendra.

< Quand est-cequ'elle viendra? >
< A quoi pensez-vous? >>
Dites-moi ir quoi vous pensez.
< Vous pensezir quoi ? >
< Quel film as-tu vu ? >
Dis-moi quel film tu as vu.
< Quel film est-ceque tu as vu ? >

Macrscvzfssr: 1o Ha a kozvetett k6rd6s alanya szem6lyesn6vmds

vagy ce, a sz6rendmindig egyenes.
2 Ha az alany fon6v vagy egy6b n6vm6s,v6lasztha-
tunk az egyenesvagy forditott sz6rendkozott (de
alanyism6tl6 sz6rend nem lehets6ges!):

Je voudraissavoir ce que Pierre .fait en ce

moment.
Yagy: Je voudraissavoir ce que fait Pierre en ce
moment.

Je voudraissavoir oit tes parents habiteront

pendant les vacances.
Yagy Je voudraissavoir oil habiteront tes parents
pendant les vacances.

A szorend megv6laszt6s6n6l szerepetjStszhat a

francia besz6lonekaz a torekv6se,hogy az ige lehe-
toleg ne |lljon az aldrendeltmondat v6g6n,ha az
 322 IX 5 A KOZVETETT BESZED

alany fiin6v. Az |tre pl. egyriltalln nem rlllhat ilyen-

kor utols6 mondatelemk6nt:

Je me demandeou est Pierre.

(Ne mondjuk: Je me dentonele
oi Pierre est.)

3" A quel t est + l[)nevi csoport jellegri kerd6sek

valtozatlan sz6renddeliillnak a kozvetett beszed-
ben:

< Quel est ton nonxD -->Dis-moi quel est ton nom.

5.4. A felsz6lftri mondat a ktizvetett besz6dben

A fcimondatdemander, dire, conseiller,exiger,ordonner,prier, proposer,
souhaiter, suggdrer stb. ig6inek trlrgyi bovitm6nyek6nt id6zhednk a
felsz6lito(tilt6) rnondarokar:
A) Fcin6viigenevesszerkezettel
B) Subjonctif-osmell6kmondattal
A felsz6lit6mtldban ki nem fejezettaranya kozvetett beszddbenmegje-
lenik
- A) a fomondatban mint r6szesvagy trirgyi bovitm6ny, ilyenkor f6n6vi
igeneves6talakitAskovetkezik;
B) a trirgyi mell6kmondatbana subjonctif-ban 6llo ige alanyak6nt.

餅れ物筋物物 惣裾 1繊 措 薔叫
Gyakoribb az A)valtozat
 今Ｚ
ａＤ
IX 5 A KOZVETETT BESZED

5.5. A felkidltri mondat a ktizvetett beszddben

Felki6lt6 mondatot sosemlehet t6rgyi mell6kmondatk6nt beilleszteni
a kozvetett besz6dfomondat6ba; a felki6lt6sban kifejezett |rzelmet a
fomondatban kell jelezni.

< Oh! Tu es ld ? r (Nah6t, te itt vagY?)

P6ld6ul: -- Il etait dtonndde le trouver ld.
(Csodrilkozott, hogy ott tal6lja')

< Comment! Tu vasquitter ta famille ! Ce n'est pas possible! >

(Hogyan! Elhagyod a csal6dod!?Ez nem lehet igaz!)
P6ldilul: -' Il apprendavec indignation que son frire veut quitter sa
famille.
(Fel van h6borodva, hogy a testv6reel akarja hagyni a
csal6dj6t.)

5.6. Lexikai vfltoz{sok a kiizvete$ besz6dben

a) Ha a besz6mol6snem ugyanabban a kornyezetbentort6nik, mint
ahol a besz6delhangzott, az ici, ceci, -ci elemek ld, cela, 'ld'vit
v6ltoznak:

< Je resterai ici. > --+Il dit qu'il restera ld.

(Itt fogok maradni.) (Azt mondja, hogy ott fog maradni.)
< Donnez-moiceci.r (Adja ezt ide!)
--, Il m'a demanddde lui donner cela.
(Megk6rt, hogy adjam azt oda neki')
< Je veux lire ce livre-ci. n (El akarom olvasni ezt a konyvet.)
--+Il a dit qu'il voulait lire ce livre-ld.
(Azt mondta, hogy el akarja olvasni azt a konyvet')
324 IX 5 A KOZVETETT BESZED

b) Ha a besz6mol6snem a besz6dnapj6n (het6ben,h6napj6ban, 6v6-

ben) tort6nik:

< Je suisfatigui tujoard'hui. >>(Ma f6radt vagyok.)

-- Il a dit qu'il 6tait
J'atigudce jour-ld.
(Azt mondta, hogy f6radt volt aznap.)
< Je partirai demain.I (Holnap el fogok utazni.)
--+Elle a dit qu'elle partirait le lendemain.
(Azt mondta, hogy m6snap el fog utazni.)
< Je travaille en ce moment.r (Jelenlegdolgozom.)
--+II a dit qu'il tavaillait i ce moment-li.
(Azt mondta, hogy akkor dolgozott.)

Ilyenkor a kozvetett besz6dbennem haszn6lhat6sem a maintenant.

sem az d prdsent:

< Ils dormenl maintenant.> (Most alszanak.)

--+Elle a dit qu'ils 6taient en train de dormir.
(Azt mondta, hogy 6ppen aludtak.)
< Je vaispartir la semaineprochaine.> (Jovo h6ten elutazom.)
-- Il a dit qu'il partirait la semained'apris. (vagy: suivante).
(Azt mondta, hogy a r6kovetkezo h6ten elutazik.)
< J'ai passdIe bac loann6ederniire. r (Tavaly 6retts6giztem.)
--+J'ai apprisd cemoment-ldqu'il avaitpassdle bacl'annded'avant
(vagy: prdcedente).
(Ekkor tudtam meg, hogy az el6z6 6vben 6retts6gizett.)

5.7. A kiizvetett beszddnem csupdnmechanikusritalakftris

A felkidltrist, liittuk, nem lehet mechanikusanid6zni. A kijelent6, k6r-
d6, felsz6lit6 mondatok id6z6s6tszabiilyok irdnyitjrik ugyan, m6gsem
szabad be6rniink ezek mechanikus alkalmazhsival. A kozvetlen be-
szedbenugyanis az elhangzottmondathoz mlg sz6mosolyan t6nyezo
tartozlk, amelyr6l a besz6mol6sn6lsz6lni kell: az elhangz6skoriilm6-
nyei, a besz6l66rzelmeitkifeiez6 inton6ci6 stb.
 IX 5 A K6ZVETETT BESZED 325

Teh6t, ha peld6ul a franciatanir azt mondta a bar6tomnak:

< Recommencezvotre exposi. r (Keidje ijta az eload6s6tl), ne igy
szdmoljunkbe rola:

Il a dit d mon ami de recommencerson exposd,

hiszenakkor nem tudja meg hallgat6nk, hogy udvariasfelk6r6sr6lvagy

szigorri felsz6lit6sr6lvolt-e sz6. Fogalmazntnk inkribb igy:

Il lui a dit gentimentde recommencerson exposi.

(Kedvesenazt mondta neki, kezdje ujra az eload6sSt')
Vagy: Il lui a dit d'un ton sivire de recommencerson exposd'
(Szigonian azt mondta, kezdje ijta az eload6sft')
Vagy: Il lui a propos,!de recommencer...
(Azt javasoltaneki, hogy kezdjefjra'..)
Vagy: Il I'a prii de recommencer...
(Megk6rte,hogY kezdjefjra. '.)

Haszn6ljunk a dire que helyett m6s ig6ket is!

a) Kijelento mondat id6z6s6re:

ffirmer que (azt 6llitja), ajouter que (hozz|teszi), annoncer que

(bejelenti),apprendred qn que (tudom6s6ra hozza), avouer que
(bevallja), contesterque (vitatja), ddclarerque (krielentl), continuer
en disantque (azzalfolytatja), estimerque (l6gyv6li), expliquerque
(megmagyarazza),faire remarquer d qn que (felhivja a figyelm6t,
hogy), faire savoir que (tudatja), laisser entendre (6rt6s6readja),
priciser que (kieglsziti azzal,hogy) prdtendre que (azt iilitja, azt
meri mondani),promettreque(megig6ri),proposerque Qavasolja),
remarquerque (megsegyzl),repiter que (ism6tb), rdpondreque (azt
feleli), souligner que (hangsiilyozza), suggtrer que Qavasolja),
trouver que (igy v6li, rigy taliija)
326 I X . 5 . A K O Z V E T E T TB E S Z E D

b) Felsz6lit6 mondat id6z6s6re:

conseiller(tan6csolja),demander(k6ri), exiger (koveteli),ordonner

(parancsolja), prier (k6ri), proposer (avasolja), recommander
(aj6nlja), revendiquer(koveteli), souhaiter(azt kivrinja), suggerer
(avasolja), supplier(konyorogve k6ri)

c) Kerdci mondatok id6zesere:

vouloir savoir (tudni akarja), s'informer (6rdekl6dik)

Mscrncvz6sEr: 1o Ne mondjuk p6ldriul a Tu dois partir id6z6s6re,

hogy Il lui a dit qu'il devaitpartir, hanem ink6bb:
Il lui a conseilli de partir.
Ha sziiks6ges,eg6szitsiikki a mondatokat hat6ro_
z6szoval.P6ld6ul: dire, demander,conseiller...d,un
ton aimable (kedveshangon), sur un ton peu agrd,
able (kellemetlen hangon), d'une voix douce (halk
hangon), d'une voix qui exprimait Ia colire (diiht6l
remegShangon), en cherchant sesmots (keresvea
szavakat)stb.
2 A nehlzkesenhangz6 kozvetett besz6detnominali-
zircioval(Lisd IX. 9.) kiiszobolherjtik ki. p6ld6ul:

Il lui a demandi: < Quel dge as-tu ? t

--+Il lui a demandi son Age.
(Megk6rdeztet6le, hriny 6ves.)

5.8. A kiizvetett k6rd6 mondatokat nemcsakelhangzottk6rd6sekid6z6se-

re haszndljuk.
Mindenf6le k6rdo mondatot a f6mondat al6 renderhetiinkt6rgyi mel-
l6kmondatk6nt, ha a f6mondat ig6je:
a) se demander,s'interroger(azon gondolkodik), ignorer;
b) savoir, voir (tagad6 alakban, jov6 idejii alakban), valamint ha az
 IX 5 A KOZVETETT BESZED

aller, vouloir, devoir,falloir, ne pas pouvoir, essayerde, chercherd,

tenir d seg6dig6keltizik meg;
c) dire felsz6lit6 m6dban vagy jovo idejri alakban;
d) bhrmilyen ige, amelyet a pour voir, pour savoir, en se demandant
szerkezetkovet.
Je me demande
J'ignore si les enfantssont ld.
Je ne saispas
Je saurai ce que Pierre a fait.
Je vais voir
Dis-moi commentil Jaut faire ga.
Je lui dirui
Je voustilephoneraipour savoir oi c'est.
J'irai ld-baspour voir
J'entre en me demandant

Bizonyos kieg6szitendok6rd6seketm6s ig6jri fomondatok al6 is rendel-

hetiink. P6ld6ul:
Il m'a dit
Il a dcrit commentil faut Jaire cela.
Je lui ai raconti oil se trouve ce restaurant.
Explique-nous

(Azt viszont m6r nem mondhatjuk, hogy l*Il m'a dit si Pieffe 6tail ld.l)
MEcrEcyz6s: Olykor itgy tiinik, hogy rengetegm6s iget is kovethet kozvetett k6rdo
mondat, holott csak arr6l van sz6' hogy a cela, quelquechose,rien elozme-
nyii vonattoz6 mell6kmondatok alakilag megegyezhetneka kijzvetett
k6rd6 mondatokkal:

Il me demandeavecquoi il pourrait dessiner./kozvetett k6rd6s/

(Azt klrdezi. miveLrajzolhatna.)
Donne-lui quelquechoseavecquoi il pourrait dessiner./vonatkoz6 mel-
l6kmondati (Adj neki valamit, amivel rajzolhat!)
Demande-lui ce qu'il fait. lkozvetett k6rd6s/ (K6rdezd meg t<ile, mit
csin6l.)
Je comprendsbien ce qu'il a fait. ivonatkozomell6kmondati
328 IX 6 PASSZIV SZERKEZET

5.9. Le style indirect tibre

El6fordul, elsc!,sorbanaz irodalmi nyelvben, hogy a rendes koriilm6-
nyek kozott style indirectbenrill6 mell6kmondatok fcimondatk6ntsze-
repelnek.Ezekre a mondatokra ugyanrigy erv6nyeseka szem6lyv6lt6s
es az idoegyeztetesszabalyai,mintha al6rendelt mondatok lenn6nek:

Style direct:
Marie: < J'ai fait mon devoir.eue veulent-ilsde moi ? Essayeront-
ils de tdliphoner d mon mari ? >
(,,Megtettema feladatomat. Mit akarnak tcilem?Megpr6b6lnak
vajon telefon6lni a f6rjemnek?")

Style indirect:
Marie 6tait sfirequ'elleavaitfait sondevoir.Elle ne comprenaitpas
ce qu'ils voulaientd'elle, et se demandaits,il n,essayeraient
pas de
telephonera son mari.
(Mriria biztos volt benne,hogy ci megtettefeladatiit. Nem 6rtette,
mit akarnak trile a tobbiek, 6s azon gondolkodott, hogy megpr6_
b6lnak-e telefon6lni a f6rj6nek.)

Style indirect libre:

Marie rdflechissait.Elle avait fait son devoir.
eu'est-ce qu'ils lui
voulaient ? Essayeraient-ilsde tildphoner d son mari ?
(M6ria gondolkodott.o megtettea feladaillt.Mit akarnak tole?
Megpr6b6lnak telefon6lni a f6ri6nek?)

6. Passzivszerkezet
6.1. A passzfvritalakft:is(avagy: Hogyan lesz a trirgybritalany?)
Elvileg minden olyan mondat, amelybent6rgyasige szerepel,a jelent6s
megvdltoztatiisan6lkiil rltalakithat6 passziv mondatt6. Az iltalakitiLs
sorfn
- a mondat eredeti targya 6tvesziaz alany
szerep6t;
 IX. 6. PASSZiVSZERKEZET 329

- az ige szem6ly6nek, szfuminak, idej6nek 6s m6dj6nak kifejez6s6t

atnthbzza az Ate seg6dig6re,6s azt participe passi alakjitban koveti;
- az eredetialany megjelenhetpar (vagy der) prepozici6valkezdodo
hat6roz6k6nt, de el is trinhet. (A mondat tobbi eleme viiltozatlan
marad.)
P6ldriul:
La police a arrAft Jean Lecas.
-- Jean Lecas s dti arrlt.i par la police.
(Jean Lecas-t letartoztatta a rendors6g.)

A passzivmondatban az Affe szem6lyben6s sz6mbanterm6szetesen

az fij alanyt fejezi ki, az eredetimondat igeideje6s m6dja v6ltozatlan:
Les gargonsm'ont dicouverte.
-+ J'ai dti ddcouvertepar les gargons.
(Felfedezteka fitk.)
On invitera mes amis. '-Mes amis seront invitds'
(Meg fogi6k hivni a baftrtaimat.)
On apprtcie cesfilms. -rCes films sont apprdciis.
(Ezeket a filmeket nagyra 6rt6kelik')
Il faut qu'on te connaisse.'-+Ilfaut que tu soisconnu'
(Az kell, hogy megismerjenek.)

A franci6ban igen gyakori a passzivmondattipus.

6.1.1.Mi indokolja a passziv6talakitrlst?
a/ A ,,cselekv6t"nem akarjuk vagy nem tudjuk megnevezni(ismeret-
len. tirl 6ltal6nos):
Unefaute grave a ,!tl commise.
(Srilyoshib6t kovettek el.)

(Az On a commis unefaute grave mondatnak az a h6tr6nya, hogy

az alany a besz6loszem6lyetis mag6ban foglalhatja.)
I L6sd 6.1.4.
330 IX. 6. PASSZIVSZERKEZET

bf A ,,cselekvci"megnevez6s6t
l6nyegtelennektartjuk a kozl6sben:

La maisonsera reconstruite.
(UjjA fogi6k 6piteni a hdzat.)

c/ Kozlesiink t6m6ja nem a ,,cselekv6",hanem a ,,cselekv6st6rgya":

- Comment se
fait-il qu'il a pu passer un mois entier sur la C6te
D'Azur? - Il a dti inviti par sesamis. (<-ggs amis l,ont invitd.)
(- Hogyan lehets6ges, hogy egy eg6szh6napot tolthetett a C6te
d'Azur-on? - Meghivtrlk a bar6tai.)

A franci6ban a mondar t6mdj6t (reh6t amir6l sz6 van) lehet6lega

mondat elej6retessziik, s - l6v6n a francia mondatban itltalilban az
alany6az els6hely * a passziv6talakit6sr6v6nidehozztk azeredeti-
leg a mondat trirgyak6nt szereplcitem6t.
6.1.2. Mikor lenne alkalmatlan a passziv6talakit6s?
a) Ha a megnevezni kivrint ,,cselekv6" szem6lyesn6vm6s. Altalaban
nem alakitjuk passziw6 a szem6lyesn6vm6si alannyal rendelkez6
mondatokat:

Je t,ouspresenterai Pierre. *
(*Pierre vousserapresentepar moi.)

Az on sosemjelenhet meg a passzivmondatban, mint par-ral beve-

zetetthatdroz6sz6. A tobbi szem6lyesn6vm6s kiv6telesenmegjelen-
het, ha a cselekvcikszembe6llit6s6r6lvan sz6:

L_.gffairea eti rdgldepar lui (et non par elle).

(6 intlzte el a dolgor.)
 IX. 6. PASSZIVSZERKEZET 331

b) Ha a passzivmondat alanya du, de la n1vel6velbevezetettf5n6vi

csoport lenne:

Pieruemangeradu Pain. l'

(*Du pain sera mangdPar Pierre.)

c) Ha az aktiv mondat ig6ieaz avoir (amely pedig t6rgyas ige)'

Pierre a une maison. i+

6.1.3. Az 6llapotot kifejezo (statikus) passzivmondatok

Vannak olyan passziv mondatok, amelyek nem magSt a cselekv6st,
hanem az annak eredm6nyek6ntl6trejott 6llapotot fejezik ki:

Le soldat dtait blessd.(Sebesiiltvolt a katona.)

Je suissurpris. (Meg vagyok lepve.)

Ha mozzanatos cselekv6stkifejez6 iglt tartalmaz6 mondatot alakitunk passzivv6,6s

az ige jelen idejri vagy imparfait-ban 6ll, a passziv mondat mindenk6ppen statikus:

La porte estfermie. + Onferme Ia porte.

(Az ajt6 zirva van.) + (Bez6rj|k az ajt6t.)

Ha viszont pass6compos6ban 6ll az ige, a passziv mondat statikuss6gamegsztinik:

La porte a iti fermi. : On afermi la porte.

(Bezdrt|k az ajt6t.)

Ugyancsakmegszrinika statikuss6g,ha megjelenika par-ral bevezetett,,cselekv6":

La porte estfermde par la concierged I I h.

: La conciergeferme la porte d I I heures.
(A h6zmestern61l-kor z6rja a kaput.)
 332 IX 6 PASSZIV SzERKEZET

A tart6s cselekv6stkifejezriig6t tartalmaz6 mondatokn6l nincs ilyen kiilonbs6gt6tel,

a passzivmondat egyszerrefejezi ki a cselekv6st6s az 6llapotot, egyszersminddinamikus
6s statikus:

Pierre est aimi de Mireille : Mireille aime pierre.

(Pierre-tszeretiMireille.)

6.1.4. Mikor vezethetibe par helyett de a cselekv6t?

csak statikuspasszivmondatokban,teh6t ha a passzivmondat 6llapo-
tot fejez ki:
EIle itait accompagniede deux hommes.(statikus)
(Ket f6rfi kis6rte.)
viszont: Elle a 6ti occompagneepar deux hommes.(dinamikus)
(Ket ferfi kis6rre el.)

Elle est charmdede cet homme.(statikus)

(Elbiivoli 6t ez a f6rfi.)
Viszont: Elle est charmdepar cet homme.(dinamikus)

Mncrrcvzfs: Kotelezoende-t haszn6lunka fcin6vicsoport elbtt,ha az

inkribb eszkozt,mintsem,,cselekv6t,'
jelez:

Le jardin est entour| d'arbres trds hauts.

(Magas filk veszik koriil a kertet.)
Le verre etait rempli de vin rouge.
(Voros borral volt tele a poh6r.)

6.1.5. Ne t6vessziik ossze a passzfv mondat igeidciit az 6tre ig6vel

kdpzettosszetettidokkel!

Pmsziv Arriv
II est battu. (pr6sent) Il est parti. (pass6compos6)
(Megverik.) (Elment.)
Il etait battu. (imparfait) It dtait parti. (plts-que-parfait)
 SZERKEZET
IX. 6.PASSZIV JJJ

Il a ete battu. (pass6compos6) It a dtd parti. (pass6surcompos6)

Il avait etdbattu. (plus-que-parfait)
Il fut battu. (pass6simple) Il fut parti. (pass6ant6rieur)
Il sera battu. (fitur) Il seraparti. (firtv ant6rieur)
Il aura itd battu. (futur ant6rieur)
Il serait battu. Il seraitparti. (conditionnelpass6)
(conditionnel pr6sent)
Il aurait dti battu. (cond. pass6)
Je n'aime pas |tre battu. Il regrette d'6tre parti.
(infinitif pr6sent) (infinitif pass6)
J'ai honte d'avoir 6td battu.
(infinitif pass6)

6.2, Ase n6vmdssalk6pzett passzfvszerkezet(constructionpassiveprono-

minale)
A mondatbeli t6rgynak oly m6don is adhatunk alanyi szerepet,hogy
az \ge el6 helyezztika se n6vmSst:

On utilise cetteplante commeremide.

--+Cetteplante s'utilise commeremide.r
(Ezt a nov6nyt orvoss6gk6nthasznrilj6k.)

E roppant egyszeni- 6s gyakori - |talakit|snak k6t felt6televan:

a ) Az 6talakitolt mondat alanya csak 6lettelentjelzo f6n6vi csoport
(n6vmris)lehet.
b) A val6di ,,cselekvo"'sosem jelenhetmeg az 6talakitott mondatban,
de ez a val6di ,,cselekvti"szem6ly,teh|t on az etedetimondatban.

I Ezzel teljesenegyenert6kria Cetteplante est utilisdecontmeremide'

334 IX、6 PASSZIV SZERKEZET

Mecrscvzfsrr: lo Ha a se-velk6pzettszerkezetalanya 6l6t jelzo f6n6-

vi csoport vagy n6vm6s, akkor m6r nem passziv,
hanem visszahat6szerkezetetkapunk:l

Pierre se lave. + On lave Pierre.

Je me lave. * On me lave.

Elettelent jelz6 alannyal term6szetesenpassziv a

mondat:

Ce tissu se lavefacilement.
: On lave ce tissufacilement.
(Ezt az anyagot minden tov6bbi n6lkiil lehet
mosni.)

2o A se-vel k6pzett mondatok gyakran lehetosegre.

sztiks6gessegre
utalnak a pouvoirf det,oirhaszn6lata
n6lkiil is.

Cela se voit tous lesjours.

: On peut Ie voir tous lesjours.
(Ilyet mindennap lehet l6tni.)
Qa s'dcrit commega. : On doit 1crire cela ainsi.
(Igy kell ezt irni.)

6.3. A se faire, se laisser segedigdkkelk6pzett passzfvszerkezetek

Az atre-rel kbpzett passzivmondat nem tud sz6mot adni arr6l, hogy
r6szt vett-e a passziv mondat alanya a cselekvesben:teljesen tetlen
volt-e, vagy pedig mintegy kiv6lt6ja a cselekv6snek.

EIle a iti embrassiepar ce gargon.

(Megcs6kolta ez a fiu.)
I Kiv6telt csup6n a s'appeler(:s
a se nommer k6peznek.amelyek 6lo alanyukkal is
mindig passziv6rtelmriek:
Je m'appellePaui- : On m'appelle paul.
Piilnak hivnak.
 SZERKEZET
IX. 6.PASSZIV 335

* Az alany t6tlen:

Elle s'est laisst embrasserpar ce gargon.

(Hagyta, hogy megcsokoljaez a fiu.)

- Az alany a cselekv6skiv6ltoja:
.
Elle s'estfait embrasserpar ce gargon'
(El6rte, hogy megcs6koljaez a fiu.)

llyenkor az alany mindig 6lot lelzo f6n6vi csoport vagy n6vm6s!

A se laisser,sefaire * f6n6vi igen6v szerkezetekgyakoriak a mai
flrancianyelvben.
- T6tlen alany:

Vas-y,je me laisse conduire.

(Rajta, csak vezess,6n nem sz6lok bele.)
Il se laisse touiours influencer.
(Nagyon konnyen befolyrisolhato.)
- Kivrilt6 alany:

Il s'estfait dcraserpar un camion.

(Eliitotte egy aut6.) (6 volt a hibris.)
Je me suisfait avoir.
(R6szedtek.)(En tehetek r61a!)

MncrscvzfsEr: lo A v6laszt6kos nyelvhaszndlatbana t6tlen alany

kifejez6s6rea se voir + fdndvi igeniv is gyakori.

II s'estvu refuserIa permission.

: On lui a refusd la permission.
(Nem adtak neki enged6lyt.)

2 Afaire, laisser,voir igtk participe pass6j6te szerke-

zetekbennem egyeztetjiik.
336 IX 6 PASSZIV SZERKEZET

6.4. Az fn. szimmetrikusig6k

vannak olyan igek. amelyek hol tranzitivak.hor intranzitivak,pl.
casser (tor, tori k), commencer (kezd, kezd6 dik), f nir (bef ejez,befejezci-
dik), augmenter (novel, no), grandir (novel, n6) stb.
Ezeknll az aktiv mondat tirgya alanny|lehet az ige brirminemii
megv6ltoztat6san6lkiil:

Le vent a cassi la branche.(A sz6l letorte az 6gat.)

--+La branchea cassi. (Letorott az 69.)
Nous commengonsle spectacle.(Megkezdjiik az eload6st.)
--+Le spectaclecommence.(Kezdiidik az el6adrls.)
Elle finira la legon. (Befejezi az or|t.)
-- La legon
Jtnira. (Az ora be fog fejezcidni.)
On augmenteralesprix. (Fel fog6k emelni az 6rakat.)
--+Les prix augrnenteront.(Az inak emelkedni
fognak.)

MpcrrcvzEsEr: lo Az ate-rel k|pzett passziv szerkeszt6sm6dmind-

azoni,ltal a szimmetrikusig6kkel is lehets6ges.

Le spectacleest commencd.
(Megkezd6dott az eload6s.)
Les prix seront augmentdspar le gouvernement.
(A korm6ny fel fogfa emelni az 6rakat.)

2" N6melyik szimmetrikus ig6n6l lehets6gesa se-vel

kepzett passzivszerkezet,m6sokn6l viszont nem.

La vitre s'est cassde.(Betort az i.iveg.)

De nem mondhatjuk:
(* Le travail se.finit. )
 IX. 7, A MUVELTETo SZERKEZET 337

6.5. A szem6lytelenpasszfvszerkezet
Az interdire,ddfendre,conseiller,ordonner,recommanderig6k eset6ben
lehets6gesszem6lytelen alannyalszerkeszteni a passzivmondatot:

La direction a interdit deJumer.

(Az igazgat6s6gmegtiltotta a dohiinyz6st')
Il est interdit defumer. (Tilos a dohrinyz6s.)

7. A mrivelteto szerkezet(le factitif)

A kijelento mondatokat al6rendelhetjik af6nevi csoport * faire szet-
kezettel,az ige fcin6vi igenevesit6sevel:

Pierre travaille. -- Je fais travailler'Pierue.

(Megdolgoztatom P6tert.)

Azltalakitott mondat alanya a cselekv6skiv6ltoja; cinem v6gzi,hanem

vegeztetia cselekv6st.
Hogyan jelenik meg a cselekv6selv|gzoje?
_ Ha az eredeti mondatnak nincs t6rgya, a ,,cselekvo"a mtiveltet6
mondat tiirgyak6nt fog szerepelni.

Il fait entrer les invit,ls.(Beeresztia venddgeket')

Il les afaitt entrer. (Beeresztetteoket.)

- Ha azeredetimondatnakvan t6rgya,akkor a ,,cselekv6"az d vagy

a par prepozici6 kis6ret6benjelenik meg:

Je ferai dcouterce disqued ma mdre.

(Meg fogom hallgattatni ezt a lemezt az anyhmmal.)
Je lui ferai dcouterce disque.
(Meg fogom hallgattatni vele ezt a lemezt.)
1A
faire participe pass6jailyenkor'nem egyezhetaz elol lev6 trirggyal.
338 rx. 8.AZ ALANy szEMELyTELENITESE

Ha az d f6lre6rt6sekreadhat okot, a par-t haszniijuk:

Elle fail faire une robe d safille.

(A l6ny6nak csin6ltat ruh6t.)
Elle fait faire une robe par safille.
(A kinydval csin6ltat ruh6t.)

Mncrrcyzfs: A magyar -tat k6pz6nek nem mindig a faire + fdnivi

igendvfelel meg:

(Szorakozik) Il s'amuse.
(Sz6rakoztat engem.)Il m'amuse.
(Lefekszik.) Il se couche.
(Lefekteti a firit.) Il couchesonfils.

8. Az alanyszem6lytelenit6se
(transformation impersonnelle)
A szem6lytelenszerkezett6alakit6s sor6n a valtozatlan alaki il n6vm6s
foglalja el az ige elott az alany szokdsoshely6t, az alany pedig az ige
mtige keri.il:

a) Deux boutonsmanquentd ma chemise.

--' Il manque deux boutons d ma chemise.
(K6t gomb hi|nyzik az ingemrSl.)
(L6sd 8. l.)
b) Partir est impossible.
--+Il est impossiblede partir. (Lehetetlenelutazni.)

(Ldsd.8.2.)
c) Qu'il termineson travail estimportant.
-- Il est important qu'il termineson travail.
(Fontos, hogy befejezzea mwk6jdt".)
(L6sd.8.3.)
 IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENiTESE 339

8.1. A hatdrozatlan f6n6vi alany szemdlytelenit6se

A hathrozatlan fon6vi csoportot mint alanyt szem6lytelenithetji.ik, ha
nem t6rgyas az ige.1 Gyakori ez pl. az arriver, rester, venir, exister,
manquer,sepasser,se produire ig6ket tartalmaz6 mondatokn6l:

Deux solutionsexistent
'--- megold6sletezik.)
l t*ua
--+Il existedeux solutions.)

Az 6talakit6s magyarlzata, hogy a francia nyelv igyekszik elkeriilni a

hatarozatlan fon6vi csoport alanyi szerepbenval6 haszn6lat6t:

? *Quelquechosed'intdressantse passe.
--+Il se passequelquechosed'intdressant.
(Valami 6rdekesdolog tort6nik.)

alannyalegyezik:
Azige a szemelytelen

. Il arrive des histoiresbizarres.(Fura dolgok tort6nnek.)

< Il est entrd unepetite femme. > (Camus)
Il reste beaucoupde chosesdfaire.
(Sok tennival6 marad m6g.)

Ez a fajta szerkeszt6sm6d els6sorbana v6laszt6kosnyelvhaszn6latra'

valamint az irott nyelvrejellemzo. (Kiv6tel az il manquequelquechose,
valamint az ilfaut, il pleut stb. (l6sdIX. 8.1.4.,8.1'5.),amelyekminden
nyelvi szinten haszn6latosak.
8.1.1. A fesztelenbesz6ltnyelv e helyett az il y a + f1ndvi csoport +
qui * ige szerkezetet haszniiia:

Il y a unepetite femme qui est entrde'

I Ez rendkiviil fontos! Tirgyas ige ut6n a h6travetett alanyt t6rgyk6nt kell 6rtelmezni,
6s term6szetesenmegszrinik a szem6lytelens6g:
Il reste deux possibilites. K6t lehet6s6gmarad.
Il connait deux possibilit6s.K6t lehet6s6getismer.
 340 rx.8. AZ ALANy szEMELyTELENITESE

A beszeltnyelvben ez a szerkezeta targyas ig6kkel is haszn6latosa

hatdr ozatlan alany ki kiiszobol6s6re:
Unefamille Jrangaise a invite mon ani.
-* II .v a une.famille
frangaise qui a inviti'mon ami.
(Egy francia csal6dmeghivtaa bar6tomat.)

8.1.2. Kiilon figyelmet 6rdemel a b6vitm6ny n6lkiil allo lltige (€tre)

alanya. Ezt kotelezo szemelyteleniteni!

(*Un problime est.) .- Il y a un problime.

(Van egy probl6ma.)

A szab6lyosStalakit6sez volna: Il est unproblime. Az ilyenfajta szerke-

zet azonbancsak ritk6n haszn6latos,pl. a mes6ben:Il etait une
fbisune
ieunef lle trds belle.(volt egyszeregy nagyon szepldny.) Egy6bk6ntaz
t il estl helyett il y a-t haszn6lunk,ha valaminek a l6t6t jeliiznk:

Il t, a deux dtages.(K6t emelet van.)

8.1.3.Ha ahatirozatlan alany ut6n l6tige,majd helyhatarozokovetke-

zik, az esetektulnyom6 tobbs6g6benszintenil y a szerkezettel
szem6ly-
telenitiink:

Un livre estsur la rable. L=

-- Il t- a un livre surrla table.l,Utt konyv vanaz asztalon.)

Az 6tre-esmondat nem hib6s,csak 6ppennem haszn6lj6k!

8.1.4.A.falloir ige eset6bencsakisa szem6lytelen
szerkezetlehets6ses:

It./aut mille Jrancs. (Ezer frank kell.)

I Az orak viszont minden nyelvi szintenaz il esthaszndlatos:Il estI0 heures.

lelz6sere
l0 6ra. 1/ est midi. D6l van.
 IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENITESE 34I

8.1.5. Neh6ny, iddjrir6si jelens6getjelzo ige eset6bennem lehets6ges

fon6vi alany: il neige,il pteut, il gile (havazik, esik, fagy), nem is 6llhat
ut6nuk fon6vi csoport. Ezek valojitban nem szem6lyteleqszerkezetek,
hanem szemdlytelenigik.
Az idoj6r6s 6s a napszakokjelz6s6rekiilonben leggyakrabbanaz il
az Aye rg6t
fair szerkezetethaszn6ljuk, amely val6j6ban ugyancsak
helyettesiti:
(5z6l van): (*Du ventest.) -+ (*Il est du vent.)
* ) Il Juit du vent'
Il fait du soleil.l (Siit a naP.)
Il fait du brouillard. (Kod van.)
Quel tempsfait-il ? (ll'drlyenido van?)
It fait jour, il fait nuit. (Nappal van, 6jszakavan.)

Az il fait szerkezetidoj6r6sijelens6gekjelz6s6reakkor is gyakori, ha az

,,igazi alany" mell6kn6v volna:
(Meleg van.) (*Chaud est.) "+ Il fait chaud.2

8.1.6. Ha a szem6lytelenszerkezetekig6j6t tagadjuk, az igbt koveto

f6n6vi csoport hathrozatlan n6veloje de-vt viiik - mint a t|rgynii
szok6s:

Il ne reste pas de fruits.

Il n'y avait pas de livres.
Il nefait pas de vent.
Il n'y a pas de vent.

1 Az it jelz6s6t kiv€ve): il y a du vent, il y q da

fair helyett i/ ,t, a is 6llhat (a napszak
soleil, il 1' a du brouillard.
2 Az Il est chaud. lipius'6mondatok term6szetesennem hib6sak.6*!.r6pPen m6st
jelentenek,pl. hogy a k6v6 vagy a frittltest meleg.Ilyenkor a mel16kn6vnem"ifazi alany" ,
hanem iillitm6nyi kieg6szito.
Il fait froid. : Hideg van.
Il est froid. (le caf6) : Hideg (a k6v6).
342 IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENiTESE

8.1.7. A szem6lytelenszerkezetig6j6t koveto f6n6vi csoportra fgy

k6rdeziink, mintha a mondat t|rgyira k6rdezn6nk:

Il sepassebeaucoupde choses.--+ Que sepasse-t-il?Mi tort6nik?

Il y a une dfficulte. - Qu'y a,t-il ? Qu'est-cequ'il y a ?

Ha azonbanazig6t kovet6fon6vicsoportszem6lytjelez,nemk6rdezhe-
tiink a szem6lytelenszerkezettel:
-
Il est entrd une.fbmme.--+Qui est enfte ?
Il 1t u unefemme dans la maison. -- Qui est dans la maison?
Il y a un monsieur.-- Qui est ld ?

8.f .8. A szem6lytelenszerkezetbenaz igtt filtal ban nem kovetheti

hatdrozotl fon6vi csoport (Il arrive un train. f*Il arrive te train.fi Az il
y u szerkezetut6n azonban ez is lehets6ges:

Et puis il ; avoit mo soeur.

(Es aztdnitt volt a nov6rem.)
Il y a cette discus,sion.
(Itt van ez a vita.)

8.1.9.Megiegyz6sek
az il y a-rol
l" Az il y a a elemeterm6szetesen az avoir ige egyes
sz6m harmadik szem6lyrialakja, amely kifejezi az
idot 6s a m6dot: il y a eu, il y avait, qu'it y ait stb.
2o Az il y a idohatarozoi szerkezetetis bevezethet:

Il y a deuxjours qu'il est parti.

(Ket napja ment el.)

- 3n Fon6vi igenevesszerkezetis dllhat ut6na, ktilono-

':,
sen gyakori ez ne ...que-vel:

Il n'y s qu'd travailler.

(Csakjobban kell dolgozni. /Ez minden./)
 方牛
０９
IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENITESE

8.2. A f6n6vi igen6vi alany szem6lytelenit6se

A fon6vi igen6vialanyt az esetektirlnyom6 tobbs6g6benszem6lytelenit-
jiik:
Ecrire cet article est trds important'
--+Il est tris important d'dcrire cet article.
(Nagyon fontos megirni ezt a cikket.)
Parler ne sffit pas.
'- Il ne sffit pas de parler.
(Nem el6g besz6lni.)

Az il est * melliknev * de + f6ndvi igendvjellegii szerkezetekben

gyakoriak a kovetkezo mell6knevek:facile, dfficile, nicessaire,agri'
able,possible,impossible,utile, intiressant, important, bon stb'
Az il + ige * de * ffinevi igendvjellegri szerkezetekbengyakori az
il sffit, il convient(illik, kell). Az il faut 6s il vaut mieux ut6n nem elozi
meg de a fon6vi igenevet:

Il faut travailler. (Dolgozni kell.)

Il vaut mieux s'en aller, (Jobb elmenni.)

MrcrrcvzEssK: lo A fesztelenbesz6ltnyelv az il est helyett a c'est-t

haszniiia.
C'est tris important d'en parler.
(Fontos errol beszElni.)

Ez ir6sban hibrinak sz6mit!

Ha viszont a szem6lytelenszerkezetut6n nem ism6-

fiil#1,H1:T
lis,:l';l
i?i:I#;i;,fr1:ff
Il est agriable d'Atre ici. Oui, c'est agriable-
(Kellemesitt lenni. Igen, kellemes.)
1 Ha nem Qtreaz ige, akkor celafga: Il vaut mieux se taire. Oui, cela vaut mieux. Jobb
hallgatni. Bizony jobb.
344 LX.8. AZ ALANY SZEMELYTELENiTESE

2 Ha a f6n6vi igen6vnekthrgyi b6vitm6nye van, ak-

kor a szerkezeteksokszor a kovetkez6k6ppenis
6talakithat6k: il est -f mellLkniv * de + f6nivi
igeniv + fdndvi csoport (nevmds) --+fdnevi csoport
* melliknev -l d + fdnivi igendv.
Peld6ul:

Il estfacile de comprendrecefilm.
(Konnyri ezt a filmet meg6rteni.)
'-+ Cefilm estfacile d comprendre.
(Ez a film konnyen 6rtheto.)
Il serait intdressantd'essayerga.
--+Ce serait intdressantd essar-er.
lErdekesvolna ezt megpr6bdini.)

A f6n6vi igen6vnek iit val6j6ban passziv drtelme

van.
Azilest * mellikniv * de * fdniviigenev szerke-
zetii mondatokban megjelenheta f6n6vi igen6vben
kifejezettcselekv6sv6grehajt6jais, rEszesesetiisze-
m6lyesn6vm6sform6jiiban:

Il@lest ugruhlc tlcpouvoirexominercetteaffaire

de-plusprds.
(Kellemessz6momra,hogy kozelebbrolmegvizs-
gilhatom ezt az irgyet.)

4° Az €tre ig6t helyettesitheti a sembler, kiilonosen

akkor, ha r6szesesettiszem6lyesn6vm6s6ll el6tte:

Il m'est impossiblede continuer.

(Lehetetlenfolytatnom.)
Il me semble impossiblede continuer.
(.Az az 6rz6sem,hogy lehetetlena folytatiis.)
 345
IX. 8. AZ ALANY SZEMELYTELENITESE

5"Kiv6telesesetekbenafaireishelyettesithetiaz€tre-t.

Il est bon de dormir. --+Il fait bon (de) dormir'

(Jo aludni.)

8.3. Az alanyi mell6kmondat szemdlytelenit6se

kieg6-
Ezt az{talakitAst m6r leirtuk a VIII. 2'1. feiezetben.Itt csupin
szitjiik:
6llhat-
Az il est * mellekniv helyett szem6lytelenigei szerkezetekis
suffit Aue
nak: il sembleque (ugy ttinik), il paratt que (azt mondj6k)' il
(u, a helyzet, hogy), il se peut que (lehet)' il
(el6g), il se trouve qi,
convient que (igy illik), il faut que stb'
Il est clair tt
Il semble I
'
Il paratt |
II se trouve)
Il est ndcessaire I
Il sePeut I ou, tu disesla viriti.
Il faut I
Il convient )

(Az igemod haszniilatar6ll6sd VII.2.2.)

8.4. Voici - voili

Szem6lytelenszerkezetnektekinthetok a voici,voild'val bevezetettmon-
datok.

Voild la salle de barzs.(Tess6k,a fiirdoszoba')

Ez ugyanolyan bemutat6 szerkezet,mint a c'est (IV ' 2'2'6')'

Voici le deuxiime dtage. : C'est le deuxiime ttage'

 IX 9 A NOMINALIZACIO

A v6laszt6kosnyelvhasznl.latbana voici kozelebbi, a voilit tjvolabbi

dolgot mutat be. A besz6ltnyelvbena voild teljesenkiszoiitja a voici-t.
Szemelyesn6vm6st is bemutathat a voicilvoild. Ilvenkor a n6vm6s
t6rgyesetbenelcizimeg a bemutat6 sz6t:

Je suisld. -- Me voild. (Itt vagyok.)

Ils sont ld. -- Les voild. (Itt vannak.)

A voicilvoildut6n al6rendelt mell6kmondat is kovetkezhet:

Voilit it quoij'ai pensi. (H6t, erre gondoltam.)

Voild ce qu'il faut.faire. (Hdt, ezt kell tenni.)

9. A nominaliz6.cio
Egy mondatot be6pithetiinkegy m6sikba tgy, hogy mel16kmondatk6nt
alirendeljiik annak:

Je comprendsqu'il hesite.(Meg6rtem, hogy t6tov6zik),

de irgy is, hogy fon6vi csoportt6 vdltoztatjuk, s irgy 6pitjiik be a m6sik

mondatba:

Je comprendsson hesitation.(Meg6rtem a tetovAzesdt.)

Azt a mondattani elj6r6st,amely sor6n egy mondatot fon6vi csoport-

tii alakitunk, amelyet azutanegym6sik mondatba helyeziink,nominali-
z|cionak nevezziik.
A nominaliz6ci6alapja lehet
- ige:

On consnuil le pont. (Hidat epitenek.)

--+La constructiondu pont dure trois mois.
(A hid 6pit6seh6rom h6napig tarr.)
 IX.9. A NOMINALIZACIo 347

- mell6kn6v:

Ce gargon estmaladroil. (Ugyetlen ez a firi')

--' Je m'6tonne de la maladressede ce gargon.
(Meglep e firi iigyetlens6ge.)

9.1. Az ige f6nevesitdse

(l) Pierre travaille. -+ J'apprdciele travail de Pierre.
(Nagyra 6rt6kelemP6ter munk6j6t.)
(2) Elle est partie. -- Je m'ennuiebeaucoupdepuisson d6part.
(Sokat unatkozom t6voz6sa6ta.)

Az eredeti mondat alanya a nominaliz6ci6 sor6n keletkezett fon6v

birtokos jelzlje (1). Ha szem6lyesn6vmds volt az alany, akkor az a
nominaliz6ci6 sor6n keletkezettfon6v birtokos determin6ns6banfeje-
z6dik ki. (2)
Bonyolultabb a helyzet,ha az eredetimondatban az ig6nekbovitm6-
nyei vannak:

On a repris les nigociations.

(Uj rakezdt6k a tir gy alirsokat.)
--+La reprisedes nigociationsest un bon signe.
(Jo jel a t6rgyal6sok rijrakezd6se.)

Itt az eredetimondat I|rgya lett a nominaliziit f6n6v birtokos jelzoje.

igy a nominaliziit szerkezetekn6ha k6tf6lek6ppenis 6rtelmezhetok:

L'invitation de Pierre nous itonne beacoup.

(P6ter meghiv6sanagyon meglep minket.)
I. Pieruenous a invitis et cela nous itonne.
ll. On a inviti Pierre et cela nous dtonne.

Az ige nominaliz6ci6ja sorrin term6szetesenbizonyos inform6ci6k el-

vesznek,hiszena fon6v nem fejezhetiki az idot. A I'invitation de Pierre
348 IX 9 A NOMINALIZACIO

lehetne6ppirgya Pierre nousinvite; Pieruenousinvitera; On invitePierre

stb. mondatok nominalizilci6ja.

9.1.1.Az ige fonevesit6s6nek

eszkozei
a/ N6hriny gyakori ktpzo
-age: user -+ usage(haszn6lat)
entourer -->entourage(kornyezet)
-ement: abonner --+abonnement(b6rlet)
loger -- logement (lakds)
-tion : excepter --+exception(kivetel)
inviter --+invitation (meghiv6s)
-de : arriver ---+arrivee (6rkez6s)
-ure : -.
blesser blessure(sebestil6s)
-eurf-euse: nager --+negeur,nageuse(irsz6,risz6n6)
-teurf-trice : lire --+lecteur,lectrice (olvaso. -no)

elvon6s: rester --+le reste (marad6k)

acheter --+I'achat (v6s6rl6s)
transporter -> le transport (sziiliths)
essayer -- I'essai (kis6rlet)

MrcrncyzfsEK: 1o Himnemriek az -age, -ement, -eur, -teur k6pzclvel

nominaliz6ltfonevek.
Nonemriek a -tion, -!e, -ure, -euse,-trice k6pzovel
nominaliz6lt f6nevek.
2o Az -eur-, -telff-f6lek6pzokkelnominaliz6ltfon6v a
cselekv6s v6grehajt6j6tjeloli.
3n A nominalizilcio sor6n az ieet6benv6ltozatosm6-
dosul6soktort6nnek.
b7 Nemcsakaz ig6b6l klpzett fondvvelnominaliz6lhatjuk a mondatot:

Comment t'appelles-tu? -. Je lui ai demandi son nom.

(Hogy hivnak?) (Megk6rdeztema nev6t.)
 IX.9 A NOMINALIZACIO 349

9.2. A birtokviszony

Speci6lisesetaz avoir ig6ji mondatok nominaliz6ci6ja.Itt torlodik az

ige,

Pierre a un chapeav. -'+Le chapeaude Pierue me plait.

(P6ternekkalapja van.) (P6ter kalapja tetszik nekem.)

A magyar tanul6knak fontos tudnia, hogy az igy keletkezettbirtokvi-

elol 6ll a birtok, majd de prepozici6kis6re-
szonytkifejezo szerkezetben
t6ben a birtokos.
9.3. A mell6kn6v fdnevesit6se
A mell6kn6vi 6llitm6nykieg6szit6t tartalmaz6 mondatok nominaliz6-
ci6ja sor6n az Afte ige torl6dik, s a mell6knevetf6nevesitjiik:

Ce tableauesl beau. (SzEpez a k6p.)

-. J'ai admird labeautl de ce tableau.
(Megcsod6ltame k6p sz6ps6g6t.)
Il est malade.(Beteg.)
--, Il a cachi sa maladie. (Eltitkolta betegs6g6t')

Az eredeti mondat alanya a fon6vv6 lett mell6kn6v birtokos jelzoje

(vagy birtokos determin6ns6banfejez6dik ki).
eszkozei
9.3.1. A mell6kn6v fonevesit6s6nek
Valamennyi k6pzovel nonemii f6nevet nyeri.ink.

-td, -itd ; leger, legdre '- legdreti (konnytis6g)

possible --+possibilitd(lehetcis6g)
immense---,immensite(roppant nagysdg)
-eur ; blanc, blanche-- blancheur(feh6rs6g)
grand, -g --+grandear (nagys6g)
laid, -e --+laideur (csirnyas6g)
350 IX.9. A NOMINALIZACIo

-esse: gentil, gentille --+gentillesse(kedvess6g)

jeune -. jeunesse(fiatals6g)
vieux, vieille --+vieillesse(oregs6g)
-ce fort, -e --,force (er6)
ivident, -e --+ividence (nyilv6nvalos6g)
-itude : certain, -e --+certitude(bizonyossrig)
exact, -e ---+exactitude (pontosshg)
-ie : malade --+maladie (betegs6g)
-ise :
franc, franche -->franchise (oszintes6g)

MrcrEcvzfs: A mell6kn6vbena fcinevesit6ssor6n modosul6soktort6n-

hetnek, els6sorbana 4A, -ite k6pzo elott. p6ld6ul:

vif , vive --+vivaciti (6l6nks6g)

simple --+simplicitd (egyszertis6g)
bref, brive -- bridvetd(rovids6g)
fami I ier, famil ii r e -+ famil iar it d (bizalmasshg)
dfficile -- dfficultt (neh6zs6g)
aimable -- amabiliti (kedvess6g)
proche ---+ proximitl (kozels6g)
libre '-+ libertd (szabadsrlg)

M6s k6pzok elott is elofordul m6dosul6s:

chaud -. chaleur (meleg)

chauye --+calvitie (kopaszsrig)
stb.

9.4. Nominalizdlt szerkezetekrijsrlgcimekben

Gyakori, hogy a mondatokb6l nyert f6n6vi csoportokat nem is helyezik
m6s mondatba (els6sorban{rjsrlgcimekeset6ben):

Reprise des ndgociationsd Gendve.

(Ujrakezdt6k a tbrgyalilsokat Genfben.)
 つＤ
て，
IX 10 A SZOREND

Retour de Platini en France.

(Platini visszat6rFranciaorsz6gba.)
Inquidtudedes commergants.
(Nyugtalanok a kereskedok.)

A cim magyarra fordit6sa sordn az igeid5t csak a cikk tartalmfnak

ismeret6benv6laszthatjukmeg, hiszenlehet p6ld6ul, hogy a t6rgyal6so-
kat csak a jov<iben kezdik i$ra. Jegyezziikm6g meg, hogy az ilyen
szerkezetekbengyakori a nulla determin6ns.

10.A sz6rend
10.1. A francia mondatok alapvet6rendje:
anyi csoport - Igei csoport - Hat6rozo(k)

A kiilonbozo csoportokban helyet foglal6 fon6vi csoportok sz6rendi

probl6m6it mar tfugyaltuk, els6sorbana jelz6k helye6rdemelfigyelmet
0rr.4.).
10.2. Az alanyi 6s igei csoport sorrendj6nekfelbomldsa
A k6rdo mondatban ez gyakori (klsd IX. 2.). kt most a kijelento
mondatot vizsgriljuk.
10.2.1.Azigei csoport megelozhetiaz alanyi fon6vi csoportot az al|bbi
mell6kmondatokban:
a) Vonatkoz6 mell6kmondatban(l6sd VII. 5.4.):

L'endroit oil se trouve ce restaurantn'est pas loin.

(Nincs messzeaz a hely, ahol ez a vend6glovan.)

b) Akozvetett k6rdesben(l6sd IY. 5.3.2.2'):

Je ne saispas oi sont les gargons.

(Nem tudom hol vannak a fifk.)
 352 IX. IO.A SZoREND

ごノ Comme-malkezd6d6 hasonlit6 mell6kmondatban:

Comme le disait mon pire, la vie est dure.

(Az 6let kem6ny, ahogy ap6m szokta volt mondani.)

り Avant que, dds que-velbevezetettidlhatiroz6i mell6kmondatban:

Il faut en parler avant que ne commencele spectacle.

(Besz6lniinkkell err6l, miel<ltt elkezd6dik az eload6s.)

θノ Megengedri szerkezetben:

Quoi que dise ton ami ... (Brlrmit is mond a bar6tod ...)
Si gentille que soit cette dame ...
(Brirmilyen kedvesis ez a holgy ...)

MEcncyzfs: Ha szem6lyesn6vm6saz alany, valamennyi el6bbi eset-

ben visszadlla szabdlyossorrend: commeil disait, oil ils
sont, quoi que tu dises,si gentille qu'elle soit.

10.2.2.Az igei csoport megel6zhetiaz alanyt onrill6 mondatban is.

a) Hahatiroz6 keriil az alany el6,a b6vitm6ny n6lki.iliige meger6zheti
az iitalitban jelz6kkel elltitott alanyi f6n6vi csoportot :

Autour du bdtiments'assemblaientles ouvriersmicontentsetfurieux.

(Az 6piilet koriil gyiilekeztek az el6gedetlen,diihos munkiisok.)

MncrrcyzssEK: 1o Csak egyszerti forditott sz6rendrol lehet sz6, 6s

csak f6ndvi alany eset6ben!
2" Hogy mi6rt keriilhethatiroz6icsoport azalany e16,,
arr6l lisd 10.3.
3o Az ilyen sz6rend nem jellemzo a beszEltnyelvre.
b) Fordul a sz6rend a v6laszt6kosirott nyelvben, ha a mondat 6l6n
d peine (alig), ainsi (igy), du moins (legal6bbis),en vain (hirlba),
 IX.10.A SZOREND 353

pefi-efte (tal6n), sansdoute (bizonydra) 6ll. Ha az alany szem6lyes

n6vm5s,egyszertiforditott sz6rend,ha viszont f6n6v, akkor alanyis-
m6tl6 sz6rendszerepel:

) peine l'enfantJut-il ni, ils partirent.

(Alig sziletett meg a gyermek, elutaztak.)
Peut-'Atreest-il arrivd. (Ta16nm6r meg is 6rkezett.)
S'il n'est pas beau,du moins est-il intelligent.
(Ha nem is szep,legal6bbokos.)
Sansdoute le verra-t-iL (Bizonydra l6tni fogja.)

MEcrscvzfs: A besz6ltnyelv elkeri.iliaz ilyen forditott sz6rendet:

Il est peil'Afte arriv6. Peut-1trequ'il est arrivi.
Il le verra sansdoute. Sansdoute qu'il le verra.
cl A mondat el6n iil6 tel 6llitm6nyi kieg6szitot egyszeni forditott
sz6renddelkoveti a fon6vi alany:

Telle est la situation. (Ilyen a helyzet.)

d) Ha kozvetlenid6z6skora besz6d(ir6s) aktus6t jelzo mondat nem az

id6zet el6tt 6ll, akkor ebben a mondatban az ige mindig megelozi
az alanyt:

< Je t'aime > a-t-elle dit. (Szeretlek- mondta.)

( Cette histoire, dit Jean, ne m'intiressepas. ,
(Ez a tort6net - mondta Jean - nem 6rdekel.)

10.3. Mikor szerepela hatdroz6i csoport m{s helyenomint a mondat

v696n?
10.3.1.K6t szab6lyszenis6g
,,csapossze".
a) Afrancia mondat alaps6m6jaszerint ahat6roz6 a mondat veg6n6ll:

Il a fait un beau voyageenjuin.

354 IX 10 A SZOREND

b) Ak6zl6s r6m6ja (az rij inform6ci6) i!,ltal6ban a mondat v6g6n 6ll:

- Qu'est-cequ'il a
fait en ete ?
- En juin, il a
Jait un beau voyage.
A kozlds t6m6ja (amirol sz6 van) iital ban a mondat 6l6n 6ll:
- Qu'est-cequ'il a
fait enjuin 7
- En juin, il a
fait un beau voyqge.
10.3.2.Ha a hat6roz6 a mondat t6mhja,a mondat 6l6rekeriil (ha nem
helyettesithetcin6vm6ssal):
A Que ferez-vousdemain? k6rd6srea valasz:
- Demain,nousironsau cinima. (Es nem: Nousironsau cinima demain.)
A Queferez-vous pendant les vacances? k6rd6sre a v6lasz:
- Pendant les vacances,nous irons en France. (Es nem: Nous irons en
Francependant les vacances.)
10.3.3.Ha a mondat r6m6ja az igei csoport, az keriil a mondat v6g6re,
s ahatdroz6 vagy a mondat elej6re(l) vagy azigei b6vitm6ny el6 (2)
keriil.

A Qu'est-cequ'il a J'aitZ k6rd6srea v6laszlehet:

(l) Hier soir, il est alli au thldtre.

(2) Il est qlle, hier soir, au thedtre.

(De nem: Il est alld au th1Ate hier soir.)

10.3.4.Ha a mondat elso kozles,teh6t nem kapcsolodikelcizcimonda-
tokhoz, s igy nem lehet sz6 benne t6m6r6l, ahatarozo akkor is szaba-
don mozgathat6 a mondatban, teh6t keriilhet a mondat 6l6revagy az
igei bovitm6ny el6.

Vagy: J'ai trouve une vieille table dansla cour.

Vagy: Dans la cour,j'ai trouvi une vieille table.
Vagy: J'ai trouvi, dans la cour, une vieille table.
 IX 10 A SZOREND 355

Vagy: Elle s'occupede littdrature depuis 10 ans.

Vagy: Depuis dix ans, elle s'occupede littirature.
Vagy: Elle s'occupe,depuisdix ans, de littdrature.

Viszont, ha az ig6neknincs b<ivitm6nye,a hatdtozo semlegeshelyzet-

ben megorzi a mondat v6g6n elfoglalt hely6t:

Nousavonsdansi dans la cour.

Elle tavaille depuis dix ans.

10.3.5.A hat6roz6k hely6rolLlsd VI. 3.3.

10.4. Az igei csoport b6vitm6nyeineksorrendje :iltaliban:
trirgyi b6vitm6ny * prepoziciosbovitm€ny

Je vais offrir un cadeaud mon ami.

(Aj6ndekot adok a bar6tomnak.)
Ez a sorrend felborul, ha
a) a tdrgyi b6vitm6nynek hosszit,pl. mell6kmondati jelzoje van:

Je vais ffiir it mon ami un cadeauqui luifera grand plaisir.

(Olyan aj6nd6kot adok a bar6tornnak, amely nagy oromot fog
neki okozni.)

b) a tingyi bovitm6ny mell6kmondat vagy fonevi igenevesszerkezet:

J'ai dit it mon ami qu'il avait raison.

(Megmondtama bar6tomnak,hogy igaza van.)
J'ai dit d mon ami de partir.
(Megmondtama bar6tomnak,hogy menjenel.)

c) az egyik b6vitm6ny a kozl6st6m6ja (16sd10.3.).

Mlcrecvzfs: A t6rgyi 6sr6szesszemdlyes n6vm6ssz6rendj6roll6sd IV.
2 . 1 . 9 . c 6 sa I V . 2 . 1 . 1 0b. .
356 1x ll.A NYOMATЁ KOS MONDATOK

10.5. Az igei b6vftm6nymint a mondat t6mdja

Az irotl nyelvben az igei b<ivitm6nytilyenkor egyszenienn6vm6ssal
helyettesitjiik:

- Quand est-il alld d Paris ? - Il y est alld I'an dernier.

-
Quand as-tu vu cefilm ? - Je I'ai vu I'an dernier.

A besz€ltnyelvbenazonbangyakori, hogy a t6mrlt elobb megism6teljiik

a mondat 616n,6s csak ut6na helyettesitjiik n6vm6ssal:

A Paris, il y est atti l'an dernier.

Cefilm, je l'ai vu I'an dernier.

Kiilonosen gyakori ez a m6sodik p6lda eset6ben,teh6t ha a tirgy a

mondat t6mrija:

Ce monsieur,je le connaisbien.

11.A nyomat6kosmondatok(phrasesemphatiques)
A 10.5.pontban leirt szerkezetekben
a n6vm6ssalmegism6teltmondat-
r6sz nagyobb nyomat6kot kap:

Cefilm, je I'ai vu. (Ezt a filmet l6ttam.)

Az ilyen mondatokat nyomatdkos (emfatikus) mondatoknak hivjuk.

Az ilyen mondatok akkor is rendkiviil gyakoriak a besz6ltnyelvben,ha
nem a t6ma indokolja a mondatrdszism6tl6s6t:
A Tu vas voir tes effints? (Megkitogatod a gyerekeidet?)a besz6lt
nyelvben nagyon gyakran igy hangzik:

Tes enfants, tu vas les voir ?

Vagy: Tu vas les yoir, tes enfants ?
 357
IX. 1I. A NYOMATEKOSMONDATOK

csoportot
Kiilonosen gyakori ez az alany eset6ben,amikor a f6n6vi
n6vm6ssa1 megism6teljiikvagy megelozziik:

Ce livre eil ftAs beau'

Vagy: Ce livre, il est tris beau'
VagY: Il est tris beau,ce livre'
Les effints Pleurent'

Vagy: Les effints, ils Pleurent'

Vagy: Ils Pleurentles enfants.

Mindez saj6tosliiktet6st ad az 6lo besz6dnek'

betartand6k'
Mscpcyzfs5K: 1o A n6vm6sit6sszabilyai term6szetesen

Elle est bonne,cette soupe! (Jo ez a leves!)

La soupe,c'estbon / (A levesj6 dolog')
Il a cofitd cher, ce tableau'
(Sokba keriilt ez a festmenY.)
Qa coAtecher, un tableau!
(Egy festm6ny sokba keriil!)

(Lisd pa, ce a szemllyesn6vm6shelyett IV ' 2'2'4'

6s a IV. 2.2.6.c')
2o Nyomat6kosithat6 a szem6lyesn6vm6s is:
Moi,ie connaiscettefemme ] tf" ism.erem
Je connaiscettefemme, moi'i ezt a not')
Etle,je la connais.(6t ismerem')
Toi,je ne t'ai pas invitd.

ff::i^"xrj';';',?: menni
ffiiI' akarunk )
 つＪ

００
くυ IX H A NYOMATEKOS MONDATOK

(A megfelelo magyar mondatokban ilyenkor kitesz_

sziik a n6vm6st, de nem helyeziink 16 nyomat6kos
hangsrilyt.A mi akarunk elmenni tipusrimondatokkal
kapcsolatosan l:isd I l.l.)
3" Az rillitmrlnyi kieg6szit6mell6knevetis nyomat6_
kosithatjuk n6vm6sformdj6ban torteno ism6tl6s_
sel.
Il est vraimentgros. (T6nyleg kov6r.)
Gros,il l'est yraimenl.(Kov6rnek t6nylegkover.)

me'6kn6v
megketto-
*':ff':!:fll;;,iff :la
Il est gros, gros / (De m6g milyen kov6r!)
Elle est gentille, vraiment gentille.
, (Kedves, igazin kedves.)
Pierre est sale, mais .sale/ (Hf, de piszkos p6terl)

11.1. Kiemel6 szerkezet(la mise en relief)

-
Qui est venu? (Ki jott meg?)
- C'est Pieme qui est venu.
(Pdterjott meg. /Nem m6svalaki./)
* Vousparlez de Julie ? (Julirol besz6ltek?)
- Non. C'est de Marie que nousparlons.
(Nem, Mdridrril besz6liink.)

Ezzel a szerkezettelaz rij inform6ci6t (r6mrit) fgy nyomat6kositjuk,

hogy egyrittal kiz6runk m6s lehetos6geket.
Az alanyt coest... qui keretben,a tobbi mondatr6sztc'est ... que
keretbenemeljiik ki a mondat 616n,majd folytatjuk a mondatot.
 IX. 11.A NYOMATEKOSMONDATOK 359

MncEcyzfsK: lo E szerkezetben term6szetesencsak hangsrilyos

alakban szerepelhetszem6lyesn6vmfs:

C'est moi qui dis cela. (Iln mondom ezt.)

C'est d toi queje parle. (Hozzid besz6lek.)
Ａ ｋ
２

emeljik
prepozici6scsoportokatprepozici6st6l
ｉ

C'est dans le iardin que nous nous sommesren'

contris.l (A kertben tal6lkoztunk.)
C'est avec lui quei'ai dans,!.(Vele t6ncoltam')

3' Ha tobbessz6mf alanyi vagy thrgyi fon6vi csopor-

tot emeliink ki, haszn6lhat6a Ce sont " ' quilqueis:

som) ,
'i,rri"'
Ce
gargonsitaliens quej'ai invitis.
lles
(Az olasz firikat hivtam meg.)

4" Mrilt 6sjovo id6ben a c'est-blllehet c'dtait, cesera,

de ez nem kotelez6'

C'est
"^:,"' I -- ,,
. lun Hotlundaisqui habitait au 3" itage.
L'etatt I
(Egy holland lakott a harmadik emeleten.)

l1.l.l. Ha a kiemelt alany vagy tingy nem fon6vi csoport, hanem

mell6kmondat,akkor nem alkalmazhat6a c'est ...qui, c'est "'que
szerkezet.
Ilyenkor a fomondatot a ce qui, ce que el6zi meg, majd c'est "'
bevezet6s6vel kovetkezik a mell6kmondat.
I A C'e.stle jttrlin oi noustloussomtnesrenconlrtsmondat m6st jelent. Nem kiemelo
szerkezet.hanem vonatkoz6 mell6kmondatot tartalmaz6 mondat. (Ez az a kert, ahol
tal6lkoztunk.)
360 IX,11.A NYOMATEKOS MONDATOK

a) Alanyi mell6kmondat kiemel6se:

II est sfir qu'il viendra.(Biztos, hogy el fog jonni.)

-. Ce qui est sfir, c'est qu'il viendra.
(Az biztos, hogy el fog jonni.)
Qu'elle soit intelligente,ne m'etonnepas.
Cela ne m'6tonnepas qu'elle soit intelligente.
(Nem lep meg, hogy okos.)
-- Ce qui ne m'6tonnepas, c'est qu'elle est intelligente.
(Az nem lep meg, hogy okos.)

b) Tirgyi mell6kmondat kiemel6se

Je veux que vousrestiezici.

(Azt akarom, hogy itt maradjatok.)
-. Ce queje veux, c'est que vousrestie:
ici.
(Azt akarom, hogy itt maradjatok.)
II ne comprendpas qu'on ne peut pas travailler dans cesconditions.
(Nem 6rti meg, hogy nem lehet ilyen koriilm6nyek kozott dorgoz-
ni.)
--' Ce qu'il ne comprendpas, c'estqu'on peut
ne pas travailler dans
ces conditions.
(Azt nem 6rti meg, hogy nem lehet ilyen koriilm6nyek kozott
dolgozni.)

Mrcrscvz6s: Bizonyos esetekbenfcin6vi csoport is.kiemelhet<iilyen

m6don, ha a f6nev 6lettelendolgot jelol:

La litterature m'int4ressebeaucoup.
(Az irodalom nagyon 6rdekel.)
-- Ce qui m'intdresseIe plus, c'est
la littdrature.
(Ami leginkribb6rdekel:az irodalom.)
 IX. 11.A NYOMATEKOSMONDATOK 361

Je ne comPrendsPas sa tristesse.
(Nem 6rtem a szomorfs6giLt')
-- Ce queje ne comprendspas, c'est sa tristesse'
(Amit nem 6rtek, az a szomonis6ga.)

Ilyenkor perszea szab6lyoskiemel6sis v6grehajthat6.

11.2. A t6ma kizdr6lagos nyomat6kositisa
Ez a quant d, pour ce qui est de, en ce qui concerneszerkezetekkel
tort6nik:

Quant d Pierre, il veut rester.

(Ami P6tert illeti, 6 maradni akar.)
En ce qui concernece restaurant, on y mange trbs bien.
(Ami ezt a vend6gl6t illeti, j6l lehet ott enni.)
Pour ce qui est de Ia grammaire,ie vousovouequei'en ai assez.
(Arni pedig a nyelvtant illeti, bevallom, elegemvan bel6le.)
 Tdrgymutat6
A tilrgymutato szimai a fejezetekre6s a fejezetekenbeliili paragrafu-
sokra utalnak.

a
meH`knもvi vOnzat II1 5 4 3み) alanyismёt16 sz6rcnd IX. 212.: IX
igevOnzat V 8 222 1lIX.225み ノ!IX 1022う ッ
あ 十 F6n6viigenlv v 8 4 2;VII.474 az alany szcmllytelcnit6sc IX 8
Mc自 az alanyra k6rdeztnk IX 2 2 1
id6hataroz6banヽ′1 21 1 alanyi rncl16kmondat vI1 2
hclyhataroz6ban V1 2 2 1 igcm6d az alanyi mclllkmOndatbanヽ ′
II
'/所 α″SV1 2.21 あ ノ 22
m6dhataroz6ban V1 2.3 az alanyi mcllё kコnOndat szcm61ytclcnf―
cszk6zhataroz6ban V1 2 4 tlsc IX 8 3
natveitct6 szerkczctbcn IX 7 az alanyi mcllё kmOndat kicmclёsc lx
,ごα″ざ 夕ac V1 26 l l l
αごご で″r1 15 alapFok II1 5 3 1
あで ?t7″でvI1 3 2 alarcndclls vI1 1
'cο″7irわ″冴夕vI1 474 αF r 2 ″十 筋ル ″ ′ダV 4 1 l i v 3 9 2
'ごο″ブ″ ′,ο
″ク″2 VI1 4.73 α/ 7 2 / r ' ク
″αr / 2 , r , 十 " ガヵ r / V 3 4 4 ; V
αご″?″ 2/V 22 11 421
αaaitどθ″vI1 1;vII1 2 1 αわな ?″?VI1 46
αり?Crr/1115 ,777ο ttJク″でVI1 4 6:IX 16あ ッ;あ 初θtts
αりβ ごとア″ rα 協どII1 5 6 冴夕VI1 4 7
αり?研ダ ソ θわα′II1 6 1 ク″ご形″II1 552
α冴ッ?rbでV1 3 anyagnёvc16 111 3 11
advcrbiあlis dctcrlllinansok II1 3 13 3 ,p2777?… v35,31V361 Mc自
研 ″た , 研″夕″? V I I . 4 3 ゃゃ?た″V22.11
alany I1 2 αρ″ 2JV1 21ltVII1 21
とitalanOs alany Iヽア216
々ク″ 2S?″でV 35
az alany ёs azと1litmany egyCZ6sc V 6 αrrた た 冴争 ″,II1 3 4
az alany 6s a partictpc pass6 cgyczlsc v αァ ′たた わ冴窃 77r II1 3 11
523 α リ α″ ′,cルククrルダ II1 3 11;III.3.11.2.
az alany 6s azあ1lttmany SOrrcndc IX aspcktus V 1 3
10,IX 211;Ix 212;IX 222; αよ ″あ″rV 851
IX 22 5 az α′rrめ″r nё
vmasa lv 2 1 8
az alany 6s az a11ltmany sorrcndc2″II1 a vo― 342
natkoz6 mcllもkmondatban VII α″ご αS O力raC″ざ′ ′
θごαs θ〉ノヽ I1 472
54
 363

a u c u nl l l . 3 . 1 3 . 1 .l ;y . 2 ' 5 . 2 .a ) ; l X . 1 . 2 . az igeid<!kegyez6sea bovitm6nymonda-

au-dessous YI. 2.2.1. tokban VIL 3.4.
au lieu que (de) Yll. 4.6-
auquelYll. 5.2.4. car YIII.2.4.
aussit6tque Y. 3.5.;VlI. 4.1.4. ce (nevm6s)IV.2.2.5.
autrementVlll. 2.2. ce, cet, celte,cesIII. 3.5.
a v a n td e V I I . 4 . 1. 8 . cecilY. 2.2.3.;IX. 6.6.
a v a n t q u e \ l l . 4 . 1 . 7 . ;I X . 1 . 6 . b ) : l X . cela (Ca) IV . 2.2.3.
10.2.1.d) cela, ga mint szem6lYesn6vm6s IV.
avecYI. 2.4.;Yl. 2.5. 2.2.4.
avoir lIl. 3.6.2. 1'-2"-3" celui, celle lY. 2.2.
s e g d d i gVe. 2 . 3 . 1 . c'est hasznalatalY. 2.2.6.; IX. 8.2.; IX.
ragozasi ti$laja Y. 2.4. 11.1.
. avoir d + infinitifY.4.3.2. ce que YII. 5.2.2. Megi'; IX. 4.1.; lX.
dllitmrlnyII. 2. 5 . 3 . 2 .I ;X . I 1 . 1 .
az dJlirmdny tagad6sa a besz6lt nyelv- ce qui Yll. 5.2.2. Megj.; IX. 5.3.2.;IX.
b e nI X . 1 . 3 . Il.l.
6llitm6nykieg€szit<i V. 8.5.l. c6lhat6roz6Vl. 2.'7.
az6llitmdnykieg6szitci n6vm6sa lV' c6lhatdroz6imell6kmondatVII. 4.3.
2 . 1. 8 . igemoda c€lhat6roz6imell6kmondatok-
az dllitm6nykiegeszitorek6rdeziink IX. banVII. 4.3.1.
2.2.3. certain l1l. 5.5.2.
. 'l lV. 2.1.6. certain,s (determinAns) III. 13.2.;(n6vm5s)
6 l t a l 6 n o sa l a n yI V . 2 . 1 . 1 2
b e o u c o ul pt l . 3 ' 1 1 ' 3 h l ; l l l 3 l 3 3 ' ; | v . 2 . 5 . 3 .c )
I V . 2 . 5 . 4r.1 : V I . 3 . 4 . 1 . t h a c u n| Y . 2 . 5 . 1 b .)
bienYLl. 3.4.2.:YlIl. 1.2.4" chaquelll. 3.9.
bien que VIL 4.5. c h e zY I . 2 . 2 . 1 b .)
birtokosdetermin6nsIII. 3.6. c h o i . rV I l l . 1 . 2 . ;V l l l . 2 ' 2 .
-ci, *lit III. 3.5.4.;IX. 5.6.
birtokosnevmdsVL 2.3.
a birtokos n6vm6stkikiiszobolo szerke- circonstants ll. 2.; VI.
zeIlY. 2.3.2. combienlX. 2.2.4.
birtokviszony IIl.'7.1.4. 2' ; LX. 9.2. commeYll. 4.2.; Vll. 4.8.; VII' 4.9.; lX.
a ,,birtokos" jelol6selll. 7.1.2. 4.1.
a ,,birtokos"-ra k6rdeziink l){.2'2.4. b) commentlX. 2.2.4.;lX. 2.2.6.;IX 10.2.1.
c)
2"
commencerd, commencerPar Y - 4.2.2.
btivitmeny
complimentde lieu Yl. 2.2.
az igei csoport brivitmdnyeiV. 8.
compldment de tempsVI.2.l.
a mondat b<ivitmenyeiVI. l.
VIL 3. complimentde maniire Yl. 2.4.
bcivitm6nymondatok
compltmentd'inslrumentVl. 2.4.
a bovitm6nymondatok ftin6vi igeneves
complit tuel6sd bovitm6nymondatok
I t a l a k i t d sV
aII.3.3.
concordancedes temps VII. 3.4.
 364

conditionnel adverb6lisdetermin6nsIII. 3.13.3.

prdsentV. 2.2.5. birtokos determin6nsIII. 3.5.
passdY. 2.3. felki6lt6 determin6nsIll. 3.14.2.
a conditionnelhaszn6lataV. 3.10. k6rd<ideterminiinsIII. 3.14.
subordonndeconditionnelleVlI. 4.'7. mutat6 determin6nsIII. 3.4.
consonnes I. 7. sz6mn6videtermin6nsIII. 3.12.
constructionabsolueY. 8.3. nem sz6mn6vi mennyis6gdetermin6ns
(onstructionpronominalelX. 6. III.3.13.
consiquenceVIII. 2.5. mikor marad el a determin6nsIII. 3.15.
c o n t r eY [ . 2 . 2 . 1 .b ) ; V . 8 . 1 . 4 . nulla determinrins IIL 3.l5.
par contre VIIL 2.3. diterminants IIl. 3.
coordinationVIII. 2. adverbialet nominal III. 13.5.
ddmonstatif IlL 3.5.
dans idlhatirozoban VI. 2.1.1. numiral III. 3.12.
helyhatriroz6b an YL 2.2.1. possessiflll. 3.6.
dldansYl. 2.2.1.b) d e v o i rY . 3 . 4 . 5 .V ; . 3 . 9 . 2 .V; . 4.1.1.
enldansVL. 2.2.1.b); YI. 2.2. 2 di.ffdrentsIIl. 13.2.
de divers lII. 13.2.
n 6 v e l 6h e l y e t tI I I . 3 . 1 1 . 3 .I;X . 8 . 1 . 6 . doncYlIl. 2.5.;IX. 2.2.6.;IX. 3.1.
mint melleknevivonzat lII. 5.4.3.a) dont YII. 5.2.5.
m i n t i g e v o n z aVt . 8 . 1 . 2 . d u I l l . 3 . 4 . 2 . I; I I . 3 . 1 1 .I;I I . 3 . 1 1 . 2 .
de prepozicioval bevezetctt fon6vi cso- du momentque Yll. 4.1.4.
port mint jelzii III. 7.I .2. duquelYil. 5.2.4.;Yil.5.2.5. Megl.
de+ f6ntvi igenevV. 8.4.3.
idrihatiirozoban VI. 2.l. l. egyidejris6g VII. 3.4.;VII. 4. l. l.
helyhat6roz6banY I. 2.2. ekiidejiis6g VII. 3.4.;VIL 4.l.5.
eszkozhatir ozoban VI. 2.4. egyszeniid6k V. 1.3.
passzivszerkezetben l){. 6.1.4. eldrintendci kerd6sIX.2. l.
d e sl I I . 3 . 11 . ;I I I . 3 . 11 . 4 . a kozvetettbesz6dben IX. 5.3.1.
de ce que VII. 3.2.1. dlisiorzl. 13.
defagon que (d) Vll. 4.4. ekiidejris6g VII. 3.4.;VII. 4.1.1.
ddja YL 3.4.5. e m f r i z i sI X . l l .
de mani?reque (d) YlI. 4.4. en (prepozici6)
depeur que (de) VII. 4.3. idrihatdroz6ban VL 2. l.l.
d e p u i sY I . 2 . l . l . helyhatdroz6ban YI. 2.2.1. b )
depuisque VII. 4. 1.9. kiizlcked6si m6d kilejezeseben VL 2.3.1.
deslll. 3.4.2.;ill. 3.1L melleknevekvonzatakdntIIl. 5.4.3.c1
d i s Y l . 2 . 1 . 1. cn (n6vmiis)
d d sq u eV . 3 . 5 . ;V . 3 . 8 . 1 . V : I I . 4 . 1 . 4 . I; X . mint a hatdr'ozatlant6rgy n6vm6saIV.
t 0 . 2 . t .d 1 2.1.3.
de sorteque(it) Yll. 4.4. mint a r/e-velbevezetettfrin6r,i csoport
d e t e r m i n d nIsl L l . l . ; I l I . 3 . n e v m i i s aI y . 2 . 1 . 4 .
determin6nsokosztdlyoz6sa III. 3.2. e n t r eY I . 2 . 2 . 1 u .)
 365

tpithite IIl. 1.3.;III. 4. slvel bevezetettfelt6telesmel16kmonda-

6pithdtesd6monstrativeset appositives tok VII. 4.7.1.
lrr. 4.2. felteteles mel16kmondatok, amelyeket
-er vegi igek ragozisa Y. 2-4. nem si vezet be Yll. 4.7.2.
eredm6nyhat6roz6imell6kmondat felmagdnhangz6k1. 6.
vrr.4.4. fnir de,fnir par Y. 4.2.3.
est-ce q u eI X . 2 . 1 . 1 . ;I X ' 2 . 2 . 5 . ;I X . 5 . 3 ' 1 ' ; frimondat II. 5.
IX. 5.3.2. fon6v III. 2
eszkozhat6roz6 VI. 2.4. kozos ftinev IIL 2.l.
elVIII. 1 . 1 .V; I I I . 2 ' 1 . tulajdonn6vIII. 2.1.
Afie fcinevek ttibbes sz6ma lll' 2.4;
ragozlsi ti$l6zat Y. 2.4. tobbes sz6mirf<ineveklll. 2.4'5.
az €tre seg6dig6vel ragoz6d6 ig6k osszetett fonevek tobbes szdma III'
v . 2 . 3 . 1b. ) 2.4.5.
az ?te ige b<ivitmenYeiV. 8.5. a nonem k6pz6selll. 2.5.
passzivszerkezetben lX. 6.1. f 6 n 6 v id e t e r m i r l l r rlrl l . i .l . i . - 1 .
Streen train de ..' Y. 4.2.3. filn6vi csoportIl. 4.1.;Ilt.
€ t r es u r l e p o i n t d e . - ' Y . 4 . 2 . 1 . hatarozott fdn6vi csoport III' 1.2.
lX. 4. hat6rozatlan f6nevi csoport III. 1.3.
exclamution
prepozici6s f6n6vi csoport mint jelzci
explicationVIll. 2.4.
III.7.l.
'7. prepozici6 n6lkiili fon6vi csoport mint
J'actitif lX.
jelz6 IIl. 7.2.
faire + infnitif lX. 7. IV. l.
a frin6vi csoport helyettesit6se
.faillir Y. 4.2.1.
1 .4. fcin6vi igen6v V. 5.1.
falloir Y . 3.4.5.;IX. 8'
felkieltas IX. 4. mint az ige bcivitm6nYeV. 8.4.
felkirllt6jel I. 18. 5. prepozicion6lkiil koveti az iget V. 8.4.1.
felkidltcfmondat IX. 4.1. d prepozici6vaikoveti az igtt Y. 8.4'2.
lelki6lt6 mondat a kozvetett besz6dben de prepozici6val koveti az ig6'tY . 8.4.3.
IX. 5.5. f6n6vi igenevesetalakit6sok
b6vitm6nymondatok6 VII' 3.3.
f e l s t i f o kI I I . 5 . 3 . 3 .
3. eloidejti idohatdroz6i mell6kmondatok6
felsz6lit6s IX.
udvariasfelsz6litasIX. 3.2'2. vII.4.1.6.
felsz6lit6mondat a kozvetettbesz6dben utoidejri idohat6roz6i mell6kmondato-
rx. 5.4. k 6 v I I .4.1.8.
felsz6litm o o d V . 2 . 2 . 8 .V : . 3 . 1 1 . ;I X . 3 . 1 . okhataroz6i mell€kmondatok6 VII.
/ 1 1
lelt6telesmod
f e l t i t c l e jse l e nV . 1 . 2 . 5 c61hat6rroz6i mell6kmondatok6 VII.
+ --1-Z-
felt6teles mrilt V. 2.3.
kcivetkezm6nyes me116kmondatok6 VII.
a felt6teles m6d haszn6lataV. 3.10.
felt6tclesmell6kmondat VII- 4.'7. 4 . 4 . 1 .
 366
vonatkoz6 mell6kmondatokl, voir, en-
tendre, dcouter, sentir utan YlI.
5.5.1.
.futurY. 2.2.3.;Y. 3.
haszndlataY.3.7.: V. 3.8.1.Megl.
.filtur antdrieurY. 2.3.
haszn6lataV. 3.8.
lutur antirieur dans le passi V. 1.2.;V. 3.
haszn6lataV. 3.9.
Jutur dansle passi V. 1.2.;V.3.
haszn6lataV. 3.9.
.filtur de politesseY . 3.7. 2'
./utur historiqueY . 3.7.2. 1'
.futurprocheV. 4.1.1.
fiiggo besz6dIX. 5.
fiiggcik6rd6sVII. 3.1.2.;IX. 5.3.
gi rondif Y .5.2.2.:YII. 4.1.3.
grttcea VL 2.6.
hangkcit6s I. 14.
hanglejt6sI. 16.
hangsulyI. 15.
hasonlit6 mell6kmondatokVII. 4.8.
hasonlit6 szerkezetIII. 5.3.
a hat/arozoszoa hasonlit6 szerkezetek-
ben VI. 3.2.
hatirozatlan fcinevicsoport III. 1.2.
hatdroz6iigen6vV. 5.2.2.;Yll. 4.1.3.
hatdrozatlann6velcikIII. 3.11.
hat6rozatlan,,n6vrn6sok"
hat6roz6kII.2.; VI.
a hal{.rozoi csoport helye a mell6kmon-
d a t b a nI X . 1 0 . t . ;I X . 1 0 . 3 .
hatdroz6i mell6kmondatok VII. 4.
hat6roz6sz6VI. 3.
k6pzdseVI. 3.1.
hasonlit6 szerkezetben
g y o f o k o z d sV I . 3 . 2 . . .
helye a mondatban VI. 3.3.
m e l l e k n 6ev l c i t tI I I . 5 . 4 . t
hat6roz6sz6* de mint mennyis6gdetermi_
ndns IIL 3.13.3.
hathrozott fcin€vi csoport III. 1.2.
hat6rozottn6velciIIt. 3.4
a birtokos determin6nsszereo6benIII.
3.4.4.a)
a mutato determin6ns szerepdbenIII.
3.4.4.b )
a tulajdonndvel6tt IIL 2.1.l.
helyhatiiroz6iszerkezetekVI. 2.2.
helyhat6rozoimell6kmondatVII. 4.9.
helys6gnevek helyhatilroz6iszerepbenIII.
21.2. Meg1.
ici YIl. 3.4.4.;IX. 5.6.
idciegyeztetdsVII. 3.4.
idciegyeztetesa krizvetett besz6dbenIX.
idilhatil oz6i szerkezetekV I. 2. 1.
id6hat6roz6i mell6kmondatokVII. 4. l.
i g eV . l .
az ige bcivitmenyei V. 8.
igeid6kV. 1.2.
igem6dokV. 1.1.
igei csoportII. 4.1.;V.
szerkezete(tranzitiv, intranzitiv, prono-
min6lisig6k) V. 7.
helyea mondatbanIX. 10. 1.; IX. 10.2.
bcivitm6nyeineksorrendjeIX. 10.4.;IX.
10.5.
lV. 2.6. igeidcikV. 3.
igeid6k egyez6se VII. 3.4.
idoegyeztetes subjonctifbanVII. 3.4.1.
i g e m 6 dV . l . l . ; V . 3 . 1 0 .V; . 3 . 1 1 .V; . 3 . 1 2 .
az alanyi mell6kmondatbanYlI. 2.2.
a tirgyi mell6kmondatbanVII. 3.1.3.
az idi5hatir ozoi mell6kmondatban VIL
Yl. 3.2.; rendha- 4.1.10.
az okhatdroz6i mell6kmondatban VII.
^ 4 1
ac6lhat6roz6i mell6kmondatban VII.
4.3.1.
 36'7

d ce queut6n VII. 3.2.5. i prepozici6valkoveti az igbt Y. 8.4.2.

de ce que utrin VII. 3.2.5. de prepozici6val koveti az ig6t V. 8'4.3'
az eredmenyhatdroz6i mellEkmondat- infinitif passdVII. 4.1.6.
ban VII. 4.4. interjectionI){. 4.2.
a megengedo mell6kmondatban VII' interrogationlX. 2.
A < interrogation complexe lX. 2.12.: lX.
a vonatkoz6 mell6kmondatbanVII' 5.3. 2.2.2.l'; lX. 2.2.5.b)
igenevekV. 5. interrogationindirecteIX. 5.3.
igeneves6talakites intonationI. 16.
a b6vitm6nymondatokd VII. 3'3.1. intranzitiv igtk V. 7. c)
idohat6rozoimell6kmondat6VII. 4.1.3.; inverzi6lX. 2.1.1.;lX. 2.1.2.2n-3o4o-5'
V I I . 4 . 1 . 6 .V
; II. 4.1.8. 6"-7"; IX. 2.2.2.2'; lX. 2.2.5
okhat6roz6i mell6kmondat.3 yU. 4.2.2. iriisjelekI. 18.
c6lhat6roz6i mell€kmondati' yfi- 4.3.2.
kovetkezm6nyes mell6kmondat€ VII. jamais lX. 1.1.2.;IX. 1.2.
4.4.1. j e l e ni d o Y . 2 . 2 . 1 . V ; . 3 . ;V . 3 . 1 .
felteteles mell6kmondat6, VlI. 4.7.3. j e l z 6 I I I . 1 . 3 . ;I I I . 4 .
vonatkoz6 mell6kmondat6VII. 5.5'; l a j t 6 iI I I . 4 . l .
vIl. 5.5.l. meghatilroz66s6rtelmezojelz6klll. 4.2.
igeragoz6sV. 2. a mell6kn6vijelzri helye III. 5.5.
igeragoz6si t6bl6k V. 2.4. a fon€vtcil elszakado mell6knevi jelzri
igeragozirsiritmutato V. 2.5. III. 5.6.
iget<i(hang- 6s betriv6lt6sok)V. 2.2.1l. fon6vi jelzo III. 7.
igevonzatokV. 8. speci6lisjelzcik III. 8.
l/ (szem6lytelenn6vm6s)IX. 8. j o v o i d < iY . 2 . 2 . 3 .
ilfait (szemllytelenszerkezet)IX. 8.1.5. eloidejrijovo V. 2.3'
i l f a u t Y . 4 . 3 . 2 . ;I X . 8 . 1 . 4 . kozelijovo V. 4.I .1.
i t y a I X . 8 . 1 . 1 . I; X . 8 . 1 . 2 .I;X . 8 . 1 . 3 .I ;X . jusqu'dce que YlI. 4.I .9.; VII. 4.1.10.
8.1.9. jusqu'au momentoil Yll. 4.1.9.
imparfait V. 2.2.2.;Y. 3. juxtapositionVIII.3.
haszn6lataV. 3.4.;VII. 3.4.;VII. 4.1.2.;
vII.4.1.5. k e p z o kI X . 9 . 1 . 1 .I;X . 9 . 3 . 1 .
imparfait a conditionnelhelyett V. 3.4.5. k6rd6sIX. 2.
imparfait pittoresqueV. 3.4.5.Megi' eldontendok6rd6sIX. 2.1'
; . 3 . 1l . ; I X . 3 . 1 .
f . 2 . 2 . 8 .Y
i m p d r a t iY kieg6szitendci k6rd6sIX. 2'2.
imperJbctif Y.1.3. kerd<idetermindnsIII. 3.1.
indicatifprdsentV. 2.2.1. k6rd6 mondat a ktizvetett besz6dbenIX.
indulatszok I]{. 4.2. 5.3.
infinitifY.5.1. k6rd<isz6rendIX. 2.1.;L){^.2.2.5.
mint az ige b<ivitmenyeV' 8.4. a kozvetettbesz6dben IX. 5.3.1.
prepozici6n6lkiil koveti az ig6t V' 8.4.1 kieg6szitendtik6rd6sIX. 2.2.
a k6zvetettbesz6dben IX. 5.32.
 368

kiemel6szerkezet IX. ll.l. megenged6mell6kmondatVII. 4.5.

korliitoz6 szerkezetlX. l.i. mell6kmondatokII. 5.; WI.
kolcsondsndvm6sIV. 2.1.1.8. alanyi VII. 2.
kcit6jelI. 18.1. trlrgyi VII. 3.
kcit6m6d l6sd subjonctif hatriroz6i VII. 4.
k<ivetkezm6ny VIII. 2.5. idiihat|rozot VIL 4.l.
krivetkezm6nyhat|roz6i mell6kmondat okhat6roz6i Vll. 4.2.
vII. 4.4. c|lhat|roz6i VII.4.3.
k<izelmriltV. 4.1.2. k6vetkezm6nyesVII. 4.4.
k<iz6pfoklll. 5.3.2.;VI. 3.2. megengedciVII. 4.5.
kozleked6sim6d VI. 2.3.1. ,,ellent6tes"VII. 4.6.
k6zosf6n6v III. 2.1. felt6telesVII. 4.7.
kozvetett besz6dIX. 5. hasonlit6 VII. 4.8.
szem6lyv6ltozisok a kozvetett besz6d- helyhatdroz6iVII. 4.9.
b e nI X . 5 . 1 . m6dhatdroz6iVII. 4.9.
id6egyeztet6sa k6zvetett besz6dbenIX. vonatkoz6i (elz6i) VII. 5.
5.2. mell6kn6vIII. 5.
k6rd6 mondat a kdzvetett besz6dbenIX. nrinemrialakj6nak k6pz6seIII. 5.1.
5.3. egyalakrimelldknevekIII. 5.1.2.
lelsz6lit6 mondat a kozvetett besz6dbdn k6talakrimell6knevekIII. 5.1.3.
IX. 5.4. hiiromalakri mell€knevekIIL 5.1.4.
felkirilt6 mondat a k<izvetett besz6dben egyeztet6s6nek speciriliseseteiIII. 5.1.5.
IX. 5.5. tobbes sz6m6nak k6pz6sel1I. 5.2.
lexikai viiltoziisok a kozvetett besz6dben sz6mbeli egyeztet6s6nekspeci6lis esetei
rx. 5.6. rIL 5.2.
hasonlit6 szerkezetbenIII. 5.3.
ld, ld-bas Vl. 3.4.4. brivitm6nyeiIII. 5.4.
le, la, les(n6vel<i)I1I.3.4. vonzztai III. 5.4.3.
( n d v m d L IsV) . 2 . 1 . 1 . ;l y . 2 . 1 . 2 . : a mell6kn6vijelz6 helye IIL 5.5.
IV.2.1.8. a frin6vt6l elszakad6 meil6kn6vi jelz6
laquel,laquelleYIl. 5.2.4.;lX. 2.2.2. 3" IIL 5.6.
liaison l. 14. a mell6knevf6nevesit6se IX. 9.3.
lorsqueY . 3.5.; V. 4. I .l . m € m el Y . 2 . 1 . 2 .l . ; L y . 2 . 6 . :V I . 3 . 4 . 6 .
mennyis6gdetermin6nsok III. 3.1.2.,-III.
magdnhangz6kI. 3. 3.1.3.
magyardz6 mondat VIII. 2.4. mennyis6gn6vmrlsok IV. 2.5.
mais YIII. 13.; YilI. 2.3. rtriseen relief IX. 11.1.
malgri que VIl. 4.5. modbeli seg6dig6kV. 4.3.
mdssalhangz6kI. 7. m6dhatdLroz6 yI. 2.3.
a h6rom miissalhangz6 t<irv6nye1.4.g.2. nlon, ton, son IIl. 3.6.
mondat II.

a mondat b6vitmenyeiVI. I'
mutat6 determin6nsIII. 3.5.
mutato n6vmAslV. 2.2.
egyszerti alakjai IY. 2.2.2.
osszetettalakjai IY. 2.2.1.
mriveltetoszerkezetIX. 7.
n e I X . 1 . 2 . 'I,X . 1 . 3 . ;t X . 1 . 4 . 1 .l;X - 1 . 4 . 2 . parmi YIl. 2.2.1. a)
n ee x p l i r i / ' l X . 1 . 6 .
n e . . . p l u sV I . 3 . 4 . 5 .
nevel<i
hatarozottnevelciIII. 3.4.
hatirozatlann6vel<iktII' 3.1I '
nevmdsokIV.
fajtdi IV. 2.
szem6lyes nevmdsokIV. 2.1.
mutato n6vmiisokIY. 2.2.
birtokos n6vmiisokIV. 2.3.
vonatkoz6n6vm6sokVII. 5.2.
k6rdo nevm6sokIX. 2.
n i V I I I . l . l . l . 2 " ;I X . 1 . 2 .
n'importequel lIl. 3.14.3.
n'importequi l\. 2.6.
n'importequoi lY. 2.6.
n'importeoiYIl.4.5.
nom lII. 2.
nominaliz6ci6IX. 9.
n o nl X . 1 . 1 . 1 .
non-accompli Y. 1.3.
nonpas IX. 1.5.Megl.
n o nq u c V I I . 4 . 2 .
nul lll. 13.1.;lY. 2.5.2.c)
n u l l ep u r t I X . 1 . 1 . 2 .I;X . I . 2 .
nyomat6kosmondatok IX. 1I '
okhatdroz6V[.2.6.
okhatriroz6i mell6kmondatokVIl. 4.2
oppositionVIII. 1.3.;VIII. 2.3.
orszigneveknemeIIL 2.l.2. b)
o a V I I I . 1 . 2 . :V I I I . 2 . 2 .
od (vonatkozo n6vmas)
(k6rdoszo)lX. 2.2.4.:|Y'.2.2.6.
o a iI X . 1 . 1 1 1. "
369
kifejez6 n6vmisok IV. 2.5'1.
cisszess6get
id6k V. 1.3.
osszetett
igealakokV. 2.3.
6sszetett
osszetettmondat II. 5.
p a r Y l . 2 . 2 . 1 .b ) ; I X . 6 . 1 . ;I X . 7 .
parceque YII. 4.2.
participe mint jelzci lII. 6.
participepasseY. 2.2.10.
mint jelzo III. 6.3.
egyeztet6se V. 5.2.3.
a hatdrozoszo helye a participt: passi
m e l l e t tV I . 3 . 3 . 1 .
participepassl composd111.f.l.l.; VII.
4 . 1 . 6b ) : V I I . 5 . 5 . v; 1 1 . 4 . 2 . 2b.)
ltarti<'ipeprisenr Y. 2.2.9.; Ill. 6.; VIl.
4 . 2 . 2 .b ) : V I l . 5 . 5 .
participe prdsentladjectdterbal 1ll. 6.1.
p a s l X . 1 . 2 . ;I X . 1 . 5 .
passdanttirieurY. 2.3.
haszn6lataV. 3.5.;VIL 4.1.5.
passi t'omposiY. 2.3.
seg6dig6i V. 2.3.1.
haszndlata V. 3.2.;VII. 4.1.2.;VII. 4.4.;
vII.4.1.5.
passi ricent Y. 4.1.2.
passdsimpleV. 2.2.4.
haszndlataV. 3.3.;V. 3.5. 2'
pussdsurcomposeV. 3.5.
passiflX.6.
passzivszerkezetIX. 6.
pendantque Yll. 4.1.1.
perfectif Y . 1.3.
personneIV. 2.5.2.c)', IX. 1.1.2.;lX. 1.2.
phrase lI.
phrase contplexe Il. 5.
phraseemphatiquelX. ll.
plupart (la.) Y.6.1.4.
plusieurs(determindns)III. l 3.2.
Vll. 5.2.6. (nevm6s)lV. 2.5.3.a)
plu.situr.s fuit V. 3.4.1.Meg.
 370

ノ″Sィクでフ″rカルV23.;V3 prθ″θ初 メ 寧 じご力'IV 2_11 8°

hasznよ ′36;VI1 415
lataヽ
〃r ο
″θ初 / ￠筋r r F v I 1 5 2
pont1 18 2 ク/?βοS'rrο″クr筋ご?αた I1 5,I VI1 1
pontosvcssZ6 1 18 3 ノ/?クοS'rテ
θ″s″ぅο″ 冴ο″″ど ?I1 5;VII.
夕ο″″V 1 2 6 ; V 1 2 7 . , V I 1 リ 4 2 2 . ク ″夕″βοア タ772 VI1 4 1
〃OF//?″2 VI1 43 でα″Sαた VI1 42_
〃ο″/″″ο'IX 224.:IX 225 3° ;IX 226 メ″αル VII.4.3
Pο″/ツ″夕″でVIi 4 7 2 cο″sどで″r′ッタvI1 4 4
ノο″ツο'″V 431 ご0″ご?ざS'ソ?VI1 4.5
クだかご αょHュ ごθ″かr,ο ″″?′ル VII.47
‐ た
″メ?ο ‐たI'あ ァタ′
αr,ッでvI1 5
idbhatarozbi csopOrtban V1 2 1 1 ノ″な?″夕VII.42
helyhataroz6i csopOrtban V1 2.22
m6dhataroz6i csopOrtban V1 2 3 ?″α″冴V3.5;V361;V36.3iV 381;
cszk6zhataroz6i csopOrtbanヽ/1 2.4 VI1 41 1;VI1 412,IX 224
tarshataroz6i csOpOrtban V1 2 5. ?″?(kёrd6 n6vmas)Ix.222;IX 223.:
okhataroz6i csOpOrtbanヽ/1 26 IX 41
c1lhatarOzbi csopOrtban V1 2 6. (VO■atkOZ6 nlvmas)vI1 5.22;VII
prcpOzici6s csOport I1 4 1 523
prcpozicibs S6nもv i csOpOrt ク″でsr―ご夕々″21X 222;IX 223;IX 41 ;
mintjclz6 H1 7 1 IX 532
mint hataroz6 V1 2 ク″セざチ‐で?夕″'IX 221!IX 532
mint idもh ataroz6 V1 2 1 夕″夕′IH 314;IX.22.3;IX 2.24α ッ1比
■lint hclyhataroz6 V1 2 2 IX 2.24う 九 IX 41.
mint m6dhatar。 26V1 23 ?″2物″でS III.13.2
mint cszk6zhataroz6 v1 2 4
?″夕竹″タト″″sIV 25,3.あ ノ
mint tarshataroz6 V1 2 5
?″夕均″物″IV 26
■lint okhataroz6、′ 1 26 ?″夕均″でご 力οs21V 2.6
■lint c1lhatarOz6ヽ ′1 27 々″,(kもrd6 nlvmas)Ix 21.2;IX 222;
〃だJ夕″rV 221iV 3 IX 223; IX 22.4; IX 22,6
′31
hasznalata、
(VOnatkoz6■6vmas)vI1 5.21.:VII
prOnOminalis lgek V 7り 524
pronOminalizaci6 1V l ?″テタJr―c夕?″夕Ix 222
ク″ο″θttS IV
夕″ブ?ざ′‐C2?″'IX 221
ノrθ″ο初 ″″70″ srrαrr/1V22 夕″θ'(klrd6■ 6vmas)Ix 222;IX 224`;
"IV 26
″rο″ο初 ″,筋冴ぅ,ガ IX 226;
クrο″ο″ 力r?メ rο
gαrダIx 2. (VOnatkoZ6■ 6vmas)vI1 524 cリ
′″θ″ο77Pク
でパθ″″?′IV l.3;IV.2.1.
タ″οセ″夕VI1 4 5
乃/″夕 sα′ο力?sIV 211
/b″″夕Sチο″″″?SIV 212 ア
タわアル?rS″う。″ぁ ″″ど
で″筋″ わり vI1 5
クrθ″ο727ノ
θ肘?SSメIV 23 ァ
タルrr/5移″θ″ο初り VI1 5.2
 371

″bθ″ 冴ο″″どで1と ″
sd″ r?″θFFr'θ
r6ma I1 3iIX. 103 1 lIX 1033 ∫
″形″IV 252り ;IX.112;IX l.2 1X ざ rr/FrI1 2_はなsd alany)
142 1 ; IX 1 22 ざ″r V 1 2 2 1 り

sα″srィ″・ッVI1 44 szavakelvilasztisa L 17.

ざ″lrr?″でVl1 49 szdmnev
ざ?lV 211 8° iV 23 2に -3°
;IX 62 t r i s z i m n 6 vI I I . 3 . 1 2 .
2メ "rビ 十ガ ガr ダ IX 63 sorsz6mn6v III. 3.12.5.
下
ざビ/十 ,71tが rダ IX 63 egyeb sz6mnevek III. 12.6.
ざ河α な
rブIX 63 n6vmdsok IV. 2.1.
ざ?ッθ ,r tt声が F々 szemelyes
hangsulytalan alakjai IV. 2.1.i.
SC86digるk
on6ll6, hangsrilyos alakjai IV - 2'1.2.
″ッ θ, r V 2 3 1 つ
a nem alanyi szem6lyes n6vm6ssz6rendi
βr r Vで2 3 1 あ ッ
p r o b l e m 6Ii V . 2 . 1 . 9 .I;V . 2 . 1 . 1 0 .
m6dbcli scgldiglk V 4 3
szem6lynevekttibbessz6maIII. 2.1.3.
ギ IX lll l° :IX 531
szem6lytelen alany VII' 2.1'; IX. 8.
s,―vcl bcVczctctt fClt6tclcs lnclllkmolldatok
szem6lytelen igek IX. 8.1.5.
VI1 471!V3102 Mcぶ
szem6lytelen passzivszerkezetIX' 6'5.
ざ筋θ″V I I 1 2 2
szem6lytelen utasit6sIX. 3'2'3.
下θ, I V 2 1 2 2 °
szem6lytelenszerkezetekIX. 8.
sο Fr?“ c VI1 42
szenvedoszerkezetIX. 6.
sorszaコnnもv II1 3 12 5
szimmetrikusig6k IX. 6.4.
S O , Wイで″r V 3 4 2 M e 自
sz6rendIX. 10.
sθ″sV1 221 a)
az alanyi nevmis helYeIX. l0'
ざrlた カプル?frIX 5
a k6rdo mondat sz6rendik6rd6seiIX. 2.
srl,たrrl冴 ,メ2Cr″brcIX 59
a kdzvetett k€rdessz6rendjeIX. 5.3.1.;
ざ″,ア θ″ごrr/
IX. 5.3.2.
P,ゼ母 ?″ ,とV2.26
a nem alanyi szem6lyes n6vm6ssz6rendi
'″フ″▼あ'rv 227
probl6m6iIV. 2.1.9.
クαsざ どV 23
― ahatdrozoszo helye a mondatban VI.
ノ″ざク″βフαり物力 V 23;V 312!VII J. J.
41.8°
az alany6s dllitmAnysorrendjea vonat-
ldbcgycztct鶴 ざ ″りο″rょ チ ban vI1 3 4 1 VII. 5.4.
kozo mell6kmondatban
aS″"θ″ごよ lr hasznalata
fomondatban V.312
tagadiisIX. l.
mclにkmondatban VI1 2.2 btt VII
tagadoszirkIX. Ll.
313i VI1 325i VII.417;VII
tagad6pdLrok az igenevekel6tt IX. 1.2.1.
4 1 9 , V I 1 4 1 1 0 i V I 1 4 2 2 1 V I I
tandisqueVlI. 4.6.
4 3 1tVII.44:VI1 4 5:VI1 4 7 21
t a n tq u eV I I . 4 . 1 . 9 c. l
VI1 53
 372

t 6 r g yI I . 4 . 1 . l " ; I I . 4 . 1 . 3 " a tulajdonn6v6s a n6vel6III. 2.1.1.

a participe pass6 egyeztetesea t6rggyal a tulajdonnevekkezd<ibetrije III. 2.1.4.
v . 2 . 3 .b )
a tirgyra k6rdeziink IX. 2.2.2. udvariasfelsz6lit6slX. 2.2.
a tdrgy kiemel6seIX. I 1.I . ujs6gcimekLX.9.4.
t6rgyasig6kY.7. a) u n , u n e , d e s I l l . 3 . 1 1 . ;I I I . 3 . 1 1 . 1 . ;I I I .
trirgyi mell€kmondatVII. 3.1. 3 . 11 . 5 .
igem6d a tdrgyi mell6kmcndatbanVII. un minl n6vm6slY. 2.5.2.2'
3 . 1. 3 . unefois que YlI. 4.1.4.
tdrshatdroz6Yl. 2.5.
tel lX. 10.2.2.c) 'a'
veldris I. 4.1.
t 6 m aI L 3 . ;V I . 3 . 3 . I; X . 1 0 . 3 . 1 I. X ; . 1 0 . 3 . 2 . ; venirde* inf nirif Y . 4.1.2.
I X . 1 0 . 5 .I;X . l l . ; I X . 1 1 . 2 . visszahat6n6vm6sIV. 2.1.1.8" t
tiltrlsIX. 3. a participe passd-valvalo egyeztetdsdnek
totalit6sIII. 3.7. probl6mrii V. 5.2.3.2"-3'
toujaursVL 3.4.6. voici-voildIX. 8.4.
t o u t 1 1 1 . 3 . 8 I. V ; . 2 . 5 . 1 . ; Y l .3 . 4 . 3 . vonatkoz6i meli€kmondatokVII. 5.
tcisz6mn6vIIL 3.12. igeneves6talakit6saVII. 5.5.
a l a k j a iI I I . 3 . 1 2 . 1 . meghatiroz6 vonatkoz6i melldkmonda-
kieit6si furcsas|gai IIL 3.12.2. tok VII. 5.1.1.
helyesirrisifurcsas6gail[l. 3. 12.3. 6rtelmezcivonatkoz6i meil6kmondatok
n6vm6si haszn6latalII. 3.12.4.a); IY. vrr.5.2.2.
2.5.4. vonatkoz6 n6vm6sokVIL 5.2.
transcription phonitique l. 2. vonzat Il. 4.1. 2
tr ansformat ion impersonneIle lX. 8. mell6knevek prepozici6s.vonzatai IIL
tranzitiv ig€kY.7. a) 5.4.3.
kozvetettentranzitiv ig6k V, J.n) igevonzatV. 8.
tris YL 3.4.1. - ,--"
vouloir Y. 4.3.2.
tulajdonn6vIII. 2.1. voyellesL 3.

Tanltrinyvkiadovrillalat . A kiadds6rtflelelcis: petr6 Andr6s igazgato.Szedtea Nyomda-

ipari F6nyszedo Uzem (847819/08)'Dabasi Nyomda (84-204i),Budapesr*Dabas, 19g5.
Felel<isvezetri:Brllint Csabaigazgato Rakt6ri sz6m:l3 138. Mriszakiigazgatohelyettes:
Lojd Lajos Grafikai szerkeszt6:BoromiszaZsoh . Mriszaki szerkesztd:Barcs6n6L6-
r i n c zG y o n g y v 6 r ' A k 6 z i r a tn y o m d d b a6 r k e z e t t1: 9 8 4 .s z e p t e m b e r . M e g i e l e n1t :9 g 5 .
lirlius'P6ldrlnyszdm: l5 000.Terjedelem:23,25 (A/5) iv.K6sziilt f6nyszed6ssel, rot6ci6s
ofszetnyomissal,az MSZ 5601-59 6s az MSZ 5602-55 szabvdnvszerint.