0987-06 modul

Számítógépes grafikai programok használata, grafikai, tipográfiai tervezés,

képfeldolgozás

TÉTELEK KIDOLGOZVA
Készítette: Máté István
46 oldal / 122 645 karakter
1 tétel. 0987-06
Egy reklámstúdió munkatársaként át kell látnia, időnként kézben kell tartania a tervezés-kivitelezés
minden lépését. Vezesse le ezt a folyamatot, és szemléltesse példákkal.

A megrendelő és a kivitelező is jól jár, ha kontrollált keretek közé szorítkozik. Előre felállít néhány
szabályt a munkamenet egészére és a közös kommunikációra vonatkozóan. Valós megrendelési
viszonyokat alapul véve elmondható, hogy létezik egy háromfázisos munkamenet.

Az első fázisban a megrendelő és a kivitelező találkozik egymással, egy közös megbeszélésen esnek át,
ahol szóban és kézi rajzok segítségével vázolják a lehetőségeket, és elképzeléseket. A grafikusnak ügyelni
kell rá, hogy a megrendelő számára olyan kivitelezési lehetőségeket prezentáljon a megbeszélés alatt,
amikkel a produktumot később minden megjelenési felületen gond nélkül meg tudja valósíttatni. A
legfontosabb területek amiket számításba kell venni majdani tervezésnél az a képernyő, szitanyomás,
óriásplakát, animáció. Ez után írásban megállapodnak a közös munka végeredményéről. Megállapodnak
arról, hogy az előzetes látványterveket övező legfontosabb kérdések megválaszolásra kerüljenek.

 Hány darab látványterv? ( Átlagban 3 darab )

 Mekkora időintervallummal? (Átlagban munkafüggő, de 1 hétnél nem szokott több lenni)
 Milyen minőségben? (Nem produkciós, csak vázlat minőségben )
 további előzetes látványtervek kivitelezési ideje, és ára ( Időt növelheti, ára 1/3-a )

Második fázisban a megrendelés véglegesítése történik az előzetes látványtervek kiválasztása és

jóváhagyása után. Ekkor a megrendelővel tudatni kell a munka befejezésének határidejét, és az átadási
időpontot ki kell tűzni. Tudatni kell, hogy minden változtatás és módosítás illetve az adatok pontatlan
megadása következtében az előre kiszabott átadási határidő és a költségek módosulhatnak. A tényleges
kreatív kivitelezés ekkortól kezdődhet. A különböző programok különböző fájlformátumok kimentését
igénylik. Ez azért fontos, mert a megrendelő későbbi kéréseit már most biztosítani kell, ami egyet jelent
azzal, hogy mindenből létezni kell egy mester-változatnak is. A mesterváltozat rendelkezik mindazokkal
az elemekkel amelyek a végleges változatban szerepelnek. Pontosan úgy néz ki, de alkotóelemei gond
nélkül módosíthatóak ás változtathatóak. A produktum egészét logikai rendszerben kell kezelnünk.
Rendszert kell kialakítani a valós és a virtuális részegységek tárolásában ügyelve a módosítható és nem
módosítható változatok elnevezésére, típusára. Biztonsági másolatokat kell a virtuális anyagokról
tárolnunk. Egy-egy összetevő legyártásában vezessünk be ellenőrzőpontokat. Ezeknél az
ellenőrzőpontoknál mentsünk. Ügyeljünk arra, hogy minden összetevőnél próbáljuk meg betartani az
ellenőrzőpontok mentési neveit. Segítségünkre lehet a későbbi változtatások és korrigálások
végrehajtásakor.

A megrendelő kéréseit figyelem előtt tartva mérjük össze a kívánságát az ágazatában tendenciálisan
jelenlévő vizuális megjelenésekkel. Szükségszerűen hasonló stílushordozók bevezetésével kell eljárni
nekünk is az igények megvalósítása közben. Kivételt képez az olyan marketingstratégia, melynek a
készíttetett produktum is a részét képezi egyfajta ellenkampányként, vagy kiemelkedően más
szellemiséget képviselve a versenytársak megjelenési módszereitől. Ilyen lehet az egyik legismertebb
példa: A benetton-kampány.

Harmadik fázis , az átadás, amely a munka minden összetevőjének átadása és a megrendelés pontos
leírását tartalmazza. Ezzel a megbízott a munkát teljesítette.

Technikai oldal:
Munkánk során ne felejtsük el különös odafigyeléssel kezelni

 az internetes,
 az animált, és
 a nyomdai előállítással

tervezett anyagokat. Mindegyik egy kicsit egyedi beállításokat igényel.

Az internetes, vagyis monitorra szánt statikus anyagok felbontása 72 ppi-ben beállítandó. Legtöbb
esetben RGB színredszer használatos, és akár réteges változatok is lehetnek produktumok a
végfelhasználástól függően. Például A photoshop alapformátuma, a PSD. Az online vagy offline
felhasználsra szánt anyagokban célszerű alfa-hátter megjelenítésére képes formátumokat prezentálni,
mint a PNG. A pusztán interneten böngészőben megjelenő tartalmak esetében egy új eljárás is szóba
jöhet végfelhasználási kiemenetként; Ha a célunk sokkal inkább a nagyíthatóság és a minőség
megmaradása minden áron, akkor válasszuk az SVG fájlt. Ezzel a módszerrel a kép többé megszűnik kép
lenni, hanem átalakul programkódok által leírt görbékké, melyek a böngészőablakhoz igazodva
torzításmentesen növekednek vagy csökkennek a környezetükben meghatározott feltételek szerint. A
megrendelők szeretik az interneten azonnal megnézni a készterméket 1db fájl határain belül. Ilyenkor
egy PDF-et kell exportálnunk a programból. Ügyeljünk a PDF exportálásnál a típusok közül a „web”
lehetőségkre. Máskülönben nem lesznek az internetes linkek kattinthatóak a fájlban.

Animáció esetében az animált tartalmakat mozgóképként általában 3 gyakori formátumban kezelhetjük.

A torzítás és minőségromlás nélküli uncompressed (vagyis tömörítetlen) „.avi” kiterjesztésű videófájl.
További lehetőségként rendelkezésünkre áll egy viszonylag kis veszteséggel működő QuickTime tömörítő
is, melyben a kódolás a h.264 szabvány alapján minimális méretre tömöríti össze a képkockákat.
Praktikus és viszonylag jól hordozható formátumról van szó, tehát prezentálni tökéletesen lehet vele. A
legjobb megoldás azonban a „.PNG” fájlok egymásutánjában kimentett képkockánként létrehozott PNG-
szekvencia. Ez veszteségmentesen tömörít a „zip” eljárásnak köszönhetően.

Nyomtatásra szánt anyagok esetében mindig nagyon körültekintően kell eljárnunk. Gondoljunk csak
bele, mennyire kellemetlen lehet egy megrendelőnek a nyomdában állva felhívni a kivitelezőt, hogy nem
megfelelő az anyag, de már készen van belőle 1000 darab. Ez pénzbe és időbe kerülhet nekünk, amit
jobb megspórolni mindkettőből. A nyomai anyagok legfontosabb velejárója a minden nyomda által kért
és elvárt úgynevezett „kifutó”. Az elnevezés egy olyan képterületet jelent, amely a valódi ún. vágott
méreten kívül helyezkedik el minden irányban 2-5mm szélességben terül el. A nyomtató amikor adagolja
a lapokat, előfordulhat, hogy némelyiket ferdén szívja be, vagy a vágógépben mozdul el egy-egy
milimétert. A kifutó ezekben az esetekben jön kapóra, hiszen nem a fehér lapszín fog megjelenni a
kreatív szélénél, hanem a kifutó területen elhelyezkedő képből rakódik hozzá még kép. A nyomdai
előkészítéskor a többi felhasználási módtól eltérően itt a nyomtató által legyártható színekből kell
gazdálkodnunk, amit a számítógépes környezetben a CMYK színtérrel tudunk szimulálni. A kimentéskor
ezt a színmódot kell bekapcsolni, és így elmenteni lehetőleg vektoros formátumban , lehetőleg PDF
fájltípusba. A PDF az adobe cég által tervezett formátum, amely kifjezetten a nyomtatást hivatott
szimulálni. Digitális nyomatoknak is hívjuk az ilyen fájlokat. A PDF fájl egy-az egyben
nyomtatáskompatibilis, amennyiben megfelelően elő van készítve vágójelekkel van ellátva mindkét
irányban, és szignálva van a fáj, a készítő és a dátum adataival. A PDF csak megjelentethető, önagában
nem szerkeszthető a benne megtalálható betűtípusok nem kinyerhetőek, és nem változtathatóak, ezért
ideális lehet portfólió megtervezéséhez is.

Látványtervek készítésénél a rendszerelvűen kialakított vizuális stílushordzozók alkalmazása a

feladatunk. Minden felület látványelemeit ezekkel a vizuális stílushordozókkal lássuk el látványterveink
tálalásánál. Lehet ez egy egyszínű háttér, vagy egy árnyékolási irány minden elkészült részelem
bemutatásakor, vagy akár egy forma, amely minden elemen megjelenik.

A kapott visszajelzések értékelését a későbbi módosítások érdekében mindig konstruktívan fogadjuk, a

kéréseket lehetőleg digitális-, mindkét fél számára hozzáférhető felületen jegyezzük fel. Erre kiválóan
alkalmas a Google dokumentumkezelő felülete. Kiemelkedően hasznosnak bizonyulnak a projektkezelő
rendszerek is, mint pl. a RedMine. Minden utólagos módosítást, melyet a megrendelő kérhet tőlünk
igyekezzünk verziószámmal és szerkeszthető formátumban ( un. mesterfájlban ) is tárolni.
2 tétel. 0987-06
A cég, ahol dolgozik, megbízást kapott egy reprezentatív művészeti kiadvány elkészítésére és annak
teljes promóciójára. A megrendelők szeretnék látni előre, hogy milyenek lesznek az egyes elemek. Jó
minőségű látványterveket, maketteket-várnak. Beszéljen arról, hogyan készülne fel erre a feladatra!

A megrendelővel - az első tételben ismertetett módon- felvenném a kapcsolatot először e-mailben,

majd telefonon. Ezt nevezhetjük a munkakapcsolat kezdeti időpontjának. Az igények egyeztetése
következne. Amennyiben az engem alkalmazó cégnek vannak előzőleg sikeresen teljesített hasonló
kaliberű projektjei, úgy azok látványterveit megmutatnám első találkozásunk alkalmával.

Fontos, hogy a megrendelő tisztában legyen akár az előzetes látványtervek kivitelezésének

munkaidejével, így minden példa mellett egy rövid magyarázattal szolgálnék az elkészüléshez szükséges
időről. Meg kell határozni, hogy a művészeti kiadvány milyen jellegű.

A kiadvány típusa milyen? Kiadványban szereplő elemek mik?

 internetes kiadvány  Térhatású bemutató objektumok

 nyomtatott kiadvány  Logotípia
 plakát  Egyedi piktogramok
 havi szinten megjelenő több oldalas kiadvány  Lénia
 Fotómontázs
 Szövegfoltok (kenyérszöveg)
 Layout
 Betűtípus, alapvető tipográfia

Layout
Amint ezeket a kérdéseket letisztáztuk egy szerkezeti rajzot mutatnék, mely az előzetesen kidolgozásra
kerülő látványtervek alapjául fog szolgálni. Ezt Layout-nak nevezzük. A layout meghatározó szerepet kell,
hogy betöltsön minden kiadvány tervezésében. Szerkezeti váz/vázlat, keretet ad a benne foglalt
szövegfoltoknak ( kenyérszöveg vagyis fő szöveg ) és a többi médiatípusnak. Többfajta layout létezik
attól függően, hogy milyen típusú a kiadvány, sőt még egy-egy típuson belül is rengeteg van. Online
hírportáloknál egyszerre több layout van bekészítve, és egy-egy időszaknak megfelelően változtatják a
hírportál kinézetét. Pl Március 15, húsvét. stb.

Napilap Címoldal Bulvár Plakát Weboldal

Bemutatnék néhány változatot a kiadványra jellemző layout formákból és közösen kialakítanánk a

megfelelő sablont. Előtte felhívnám a figyelmet arra, hogy fontos tudni, hogy a nyomtatásban megjelenő
kiadványok layout-ja (léjáut) rendelkezik bizonyos kötelező elemekkel, amelyek a nyomdai kivitelezéskor
számítanak igazán. Befolyásolhatják a belső tartalmi kialakítást, így ezekkel kell kezdeni a tervezést.
Három méretről kell tudni.
 Tervezhető terület: Belső csíkozott terület
Vágott méret: Ide tervezzük meg a grafikai elemeket, szöveget, és
mindent.Fehér sáv: A fehér sáv a margót jelöli. Külső peremét
hívjuk vágott méretnek.
Kifutó méret: Külső szürke sáv. 5-5mm
Egy biztonsági zóna, melyben tovább folytatódhat a
nyomtatványon létrehozott grafika, de csak azért kell, hogy a
vágáskor ne legyen vékony fehér vonal a vágógép pengéje, és a grafika vége
között.

Tervezési folyamat ismertetése:

Miután megállapodtunk a layoutban és az elhelyezendő elemekben, meg kell említeni, hogy miként fog
zajlani a tervezés. Ne ringassuk magunkat és a megrendelőt lehetetlen időkkel. A jó munkához idő kell.
A tervezés attól függetlenül, hogy milyen típusú lesz a végtermék, kezdődik a kézi rajzokkal.

 Digitalizálás (Befotózás, Scannelés )

 Margók szedésméretek, tükör létrehozása
 Digitális újrarajzolás , átszabás, újratervezés, átalakítás, színezés (Vektorgrafika)
 Kiegészítő elemek legyártása ( 3D makettek / Animációk / Mozgó és interaktív médiák )

Nyomtatott és online termékek közötti különbségek:

Attól függően, hogy Online, vagy nyomtatott verzióra tervezünk más-más médiatípusokat fogunk
legyártani. Amíg nyomtatott kiadású kiadványok szerkesztése közben a CMYK színmódot kell
elfogadnunk, úgy webes megjelenés esetén használjuk az RGB színrendszert. Nyomtatott média
gyártásakor a végső kimenet általában 3 formában elfogadott.

Nyomdakész PDF fájl, mely egy digitális nyomatnak számít. A nyomdakép automatikusan tudja
PDF kezelni amennyiben vektoros környezetből van kimentve és tartalmazza a vágóéleket is.
AI fájl, amely az Adobe programcsomag Illustrator és InDesign vektoros programjainak a
AI
kimeneti formátuma főként könnyen szerkeszthető és vektoros mivolta miatt elterjedt.
CDR fájl, amely a konkurens Corel Draw program vektorgrafikus kimeneti fájlformátuma. Ugyan
CDR
azok a paraméterek mondhatók el róla, mint az Ai-ről.
Online termékek esetében a kiemenet számtalan fájl lehet. Itt nem kell kifutót hagyni a
késztermékre. Alapvetően kevesebb tényezőre kell figyelnünk. Ezekben az esetekben az
elnevezés jobban számít a fájlnevek kialakításában. A keresőrobotok így könyebben találják meg
a kiadványunkat. Ez az ún. SEO, - ( Search Engine Optimalized )vagyis keresőoptimalizált
megjelenést segíti.

Alapvetően ezt használjuk kimenetként fotók megjelenítésére. Gazdaságostárolást lehet vele

JPG
elérni, viszonylag csekély képtorzulással
SWF A flash videofájlok kiterjesztése, melyek animációt képesek megjeleníteni

PDF A PDF fájlok mivel digitális nyomatok, így online verzióban is elérhetőek egy apró módosítással,
mely engedélyezi számukra a linkek működtetését is.
A weboldalak szabványos formátuma, amely a fő szöveget tartalmazza és a weboldal szerkezetét
HTML
határozza meg. Szöveges leíró fájl.
CSS A HTML oldalakhoz szükséges számított grafikai elemeket alkotja meg minden egyes weboldal
megjelenítésekor. Leíró nyelv, mely szövegesen tartalmazza a grafikus tartalmak megjelenítését.
Felel a szöveg és a kép tipográfiájáért. Angol elnevezése Cascade Style Sheet
SVG Webes vektorgrafikus képfájl. Mivel nem pixelekből épül fel, hanem a CSS-hez hasonló leírás
alkotja, ezért bármekkora méretre képes növekedni a megjelenítő eszköz méreteitől függően.
PNG Átlátszó háttereket képes megjeleníteni. Torzításmentes ZIP tömörítő révén nem romlik a kép
minősége mentéskor.

A makett és az eredeti különbsége

Makett készítését lehetőleg 3D-s képkészítő program segítségével (pl. 3D Studio Max) valósítsuk meg.
Amennyiben a textúrázás, modellezés, és az anyagjellemzők is megfelelően be vannak állítva, úgy a
makett majdnem olyan lehet, mint a valódi kép. A fotorealisztikus megjelenítés azon múlik, hogy
mennyire élethűek a fény-árnyék viszonyok, amelyeket le tudunk utánozni.
Prezentálási formák
Amennyi ember, annyi módszer lehetséges. Törekedjünk letisztilt és átlátható prezentálást kivitelezni.
Egységes stílushordozókkal és mindig gondosan feltüntetett fuknciók legyenek a prezentálásunk képein.
A prezentálás lehet PDF fájlban kimentve, PowerPoint fájlban, Flash fájlban, vagy akár egy külön
weboldalon, amely interaktív módja lehet egy prezentálásnak. Újfajta prezentálási technika az ún.
Augmented Reality, vagyis kiterjesztett valóság. Itt csak egy egyszerű mintát kell kinyomtatnuk, melyet
egy webkamera segítségével a számítógép kiegészít a digitális tartalmakkal. Így akár a kezünkben
forgatva bemutathatunk egy plázát, épületet, vagy komplett helyszíneket is.

Látványtervek készítésére alkalmas programok ismertetése

Photoshop, Paint Shop Pro

Kiválóan alkalmas egyedi kiadványok és online grafikák tervezésére. Hátránya, hogy a pixelgrafikus
képek sokkal roszabb hatásfokkal méretezhetőek, mint a vektorgrafikus kimenetek.

CorelDraw, Indesign, Illustrator

Vektorgrafikus programok, melyek nagy előnye a nyomdai felhasználásban van. Torzításmentesen
nagyíthatóak bármekkora méretre. Hátrányuk, hogy a pixelgrafikus felületeket kevésbé hatékonyan
kezelik.

Maya, 3D Studio Max, Z-brush

Digitális 3D hatású testek modellek látványtervek készítésére alkalmasak. Valósághű képek készítésére
kiválóan alkalmasak. Hátrányuk a maguk kategóriájában nincsen.
3 tétel. 0987-06
Megrendelője, szakértelem hiányában azt kéri Öntől, hogy ugyanazt a már meglévő, igénytelen
küllemű kiadványt jelenítse meg különböző felületeken. Magyarázza el neki, hogy a különböző
felületek milyen eltérő szabályokat követelnek a grafikai tervezés és a nyomdai előkészítés területén.

A konzultáció elengedhetetlen ebben a tételben. Fontos, hogy próbáljuk meggyőzni arról a megrendelőt,
hogy bizonyos mértékű változtatások az eredeti kiadványon belül szükségesek lehetnek a különböző
felületek miatt. A számítógéppel megtervezett minták alapvetően több módon kerülnek nyomtatásra.

Kép és szöveg kapcsolata a nyomdászat elterjedése előtt

Megrendelőnknek futólag megemlíthetjük, hogy a szitanyomó eljárás keretre feszített, finom szövésű
szitaszöveten, megfelelő módszerrel létrehozott sablonon, festékátnyomással végzett nyomtatás.
A szitanyomó technikát évszázadokkal ezelőtt Keleten – a japánok és a kínaiak – már alkalmazták.
Emberi hajszálakból készített szitaszövedék felhasználásával textíliákat díszítettek. Az eljárást 1930 táján
Amerikában kezdték el újra alkalmazni. Sokoldalú felhasználása innen veszi kezdetét. A szitanyomásnak
művészeti és ipari válfajai ismeretesek. Az előbbi szerigráfia, az utóbbi Silk Screen, Siebdruck, ill.
szitanyomás néven vonult be a köztudatba. A 14-ig században a könyvek nyomtatásánál meg kell
említeni (teljes nevén: Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg ) az öntött betűformák
pozícionálásával létrejövő sokszorosító nyomtatást is.

Az 1700-as évekig a képek nyomtatására a szabadkézi rajz mellett a fametszet, hidegtű, vagy maratás
útján előállított fémalapú sokszorosító grafikai eljárások voltak bevett módszerek. Majd az 1800-as évek
elején a képek az új eljárás a litográfia (kőnyomtatás /síknyomtatás ) útján jöttek létre. Neves képviselő
között említhetjük Toulous Lautrec-et is.

De ezeknél napjainkban már vannak jóval pontosabb és továbbfejlesztett eljárások.

Kép és szöveg kapcsolata a nyomdászat elterjedése után

Annak megfelelően kell kiképeznünk a mintánkat, hogy milyen felületre fog rákerülni. Egy többszínű logó
emiatt kell, hogy létezzen fekete-fehér, színes, monokróm, egyszínű, és akár színátmenetes változatban.
A 19. század végétől ugyanis jelentős növekedés állt be a nyomtatási módszerek számában és
minőségében. Létrejöttek újabb lehetőségek, melyekkel pontosabban felületspecifikusabban lehet
nyomtatni. Ilyenek lehetnek

Közvetlenül tintasugaras nyomtató soronként nyomtatja ki a képet.

 Szitanyomtatás útján kerül a kép a hordozó felületre.
 Tamponnyomtatás
 Tekercsrotációs offszetnyomtatás
 Flexo-nyomás

A különböző reklámhordozók tipográfiai szabályai

Plakát:
A méret dönti el, hogy melyik nyomtatási eljárást választjuk. Digitális nyomtatás szép minsőgben képes a
végeredmény előállítására. A technológia lényege, hogy a számítógépen feldolgozott anyagról a
nyomóformát állítják elő. Tintasugaras eljárással is megoldás lehet. Ekkor képsoronként
színcsatornánként egymás után nyomtatódik a tartalom a felületre.

Feliratok tervezésekor ügyeljünk az apró részletek elhagyására, vagy nagyítására, ezek nagy méretben
eltűnnek. A betűket közelíthetjük egymáshoz, mivel a nagyobb felület áttekintése nehézkesebb, és így az
olvasás, mint fő funkció is háttérbe szorulhat.
Póló:
Pólók nyomtatására szitanyomást szoktak alkalmazni. A szitanyomó formákat vagy nyomósablonokat
keretre kifeszített, finom szövésű szitaszövetre kézzel vagy fotomechanikus eljárással készítik.
A szitanyomó keretek anyaga fa vagy fém. A nyomósablon elkészülte után befogószerkezettel a célnak
megfelelő, egyszerű nyomóasztalokba vagy szitanyomó gépekbe fogják be a nyomtatáshoz. Ezután
festékkel kenik be, és ahol áthalad rajta a festék, megjelenik a forma. Ezt követően egy hőalagútba kerül,
ahol rászárad véglegesen a festék.
Erre a reklámhordozóra szánt mintákat úgy kell megterveznünk, hogy számolnunk kell vele, hogy a
nagyon apró részletek elveszhetnek, összefolyhatnak, mivel a szitarács sűrűsége ebben az esetben döntő
tényező. Kerüljük tehát a mintakihagyásként szolgáló vékony vonalakat a tervezéskor. Továbbá
ügyelnünk arra, hogy a szitanyomással egyszerre csak 1 szín vihető fel biztonságosan a felületre.
Lehetőleg 1színű mintát tervezzünk.

Napilap:
Itt is törekedjünk az alacsony fokozatú betűk és „apróbetűs rész” fokozottabb feltüntetésére. A
napilapok nyomtatása az ún. tekercsrotációs ofszetnyomtatás technológiájával jön létre. Ezzel a
módszerrel bár szinte bármilyen durva felület megmunkálható, a részleteket minősége a- bár kiváló
minőségben lehetséges - hordozó laptól lényegesen függhet. A nyomtatási folyamat közben a
nyomóformán levő rajz átadódik a nyomandó felületre. Az ofszetnyomtatásban a festékréteg a
nyomóformáról egy közbeiktatott felületre, az elasztikus gumikendőre, majd erről a papírra kerül. A
nyomóformát az ofszetnyomó gép formahengerére rögzítik. A gép minden egyes fordulata közben a
megfelelő berendezések megnedvesítik a nyomóforma nemnyomó elemeit és befestékezik a
nyomóelemeket. A festékfelhordást követően a nyomóforma rövid időn belül nyomóérintkezésbe kerül
a gumihengerrel. A nyomóérintkezésnek olyan nyomóerő mellett kell létrejönnie, amely lehetővé teszi a
festékátadást a forma nyomóelemeiről a gumi felületére. Ezt követően a rajz a gumihengerrel
érintkezésben levő papírfelületre kerül.

Toll, üveg, műanyag flakon, sörös doboz, gömbölyű formák:

Leginkább tamponnyomtatással lehetséges a kivitelezése egy alkalmazkodó felületű speciális tamponnal
A tamponnyomtatás lényege, hogy a mélynyomó formáról festéklehúzókkal a nemnyomó elemekről a
festékréteget eltávolítjuk. A csészékben maradó festéket egy bársonyosan sima felületű
kaucsukgumiból készült ún. tamponnal egy ívelt mozgás közben a formával való érintkezéssel
leemeljük. Az előző mozgással nyomóerőt kifejtve a nyomathordozóra, a felvett festékréteget átadjuk. E
nyomtatási eljárással a legbonyolultabb struktúrájú felülettől kezdve az egyszerű sík, ívelt, homorú vagy
domború felületre a foto- vagy autotípiákat egy vagy több színben jó minőségben nyomtathatunk.

Az Online és a nyomtatott termékek között különbségek

Online és nyomtatott reklámok között ebből a szempontból a részletek megjelenítése tekintetében van
a lényeg. Online környezetben jóval részletesebb képeket alkothatunk, amelyek akár végtelenségig
nagyíthatóak avagy reszponzív módon alkalmazkodnak a böngésző felületéhez. Kicsinyítéskor
keletkezhet az ún. anti-aliasing eljárás következtében egy halványodás. Az élmosásnak nevezett
technológia segít a részletek megmentésében a pixelek mérethatárait feszegető nagyságok esetében.
Nyomtatott médiában ezt kiküszöbölendő nagyfelbontású képeket kell létrehoznunk a részletek
megjelenítéséhez, de még így is sokat befolyásol a hordozó médium anyagtulajdonsága, és a szita
rácssűrűsége.

A szkennelési felbontás és a nyomdai rácssűrűség kapcsolata

Három fő felbontás-megjelölést kell ismernünk a grafikák méretezésekor, melyek összefüggésben állnak

egymással.
 PPI ( Pixels per Inch )
 LPI ( Lines per Inch )
 DPI ( Dot per inch )

PPI
A képek létrehozásakor a programok beállítható értékként fő paraméterként kérik tőlünk a PPI-t, vagyis
az egy hüvelykre eső pixelek számát. Minél nagyobbat állítunk be annál nagyobb sűrűségű, vagyis annál
részletesebb lesz a kép.
LPI
A képek ofszet nyomtatásban történő kivitelezéséhez ezeket rácsra kell bontani. Ezeknek az
eljárásoknak a leggyakoribb fajtája az amplitúdó-modulált (AM) rácsozás, ahol a rácspontok
elhelyezkedése szabályos, méretük változása adja meg az árnyalati értéket. Az LPI érték azt fejezi ki,
hogy ebben a szabályos szerkezetben milyen sűrűséggel helyezkednek el rácspontok. A tapasztalatok
szerint a minőségi képvisszaadás érdekében megkövetelhető, hogy a digitális kép felbontása (ppi)
kétszerese legyen a rácssűrűségnek (lpi). Ez azonban csak jó minőségű, részletgazdag képek esetében
érzékelhető. Általánosan a 300 ppi képfelbontást várják el, ami 150 lpi-t jelent. A rácssűrűség
növelésének célja az, hogy a szemmel látható rozetta mintázatot a nyomaton megszüntessük.

DPI
A nyomdai reprodukciós technikában használt film- és lemezlevilágító berendezések fizikai
felbontását mérjük dpi-ben (pont per hüvelyk). A gyakorlatban leginkább elterjedt felbontások a 2400 és
2540 dpi.

A Nyomtatott és online felületek várható alakulása:

A legújabb kutatások melyek az titánium-dioxid felhasználásával az elektronikus papír előállítását

célozták meg, igen ígéretesnek bizonyultak. A xerox elektroforetikus papírja képes változó tartalmakat
megjeleníteni, így egy szupervékony elektronikus papírt állítva elő. Ha ezek a papírok képesek lesznek a
gyűrhető és kisimítható állapotot felvenni, akkor radikális változások várhatóak az elkövetkezendő 10
évben a sajtó vizuális hordozóiban. Változó keretek, és egyre csökken ember által előállított grafika lesz
jelen. Az elektronikus papír egyfajta képernyő, mint amilyen napjainkban a tablet, e-könyv olvasó, és
telefon. A különböző nagyságú felületeknek ugyan azt az újságot kell megjeleníteni, ezért az újság
valószínűleg a 2013-ban radikálisan elterjedő reszponzív design jegyében lesz látható. Egyre több
weboldal és alkalmazás már napjainkban is így működik.
4 tétel. 0987-06
Önnek egy telefonos cég megbízásából különböző korok stílusában kell plakátsorozatot készítenie.
Ahhoz, hogy a plakátokon korhű tipográfiát tudjon megjeleníteni, ismernie kell az írás történetét.

A feladat elvégzéséhez számba kell vennünk a különböző korok jellemző írásmódjait, és azokat a
felületeket, amelyekre jellemzően felkerültek valamilyen úton-módon. A plakát elkészítéséhez továbbá
szükségünk lesz a felületek textúráinak gyűjteményére is. A minták beszerzéséhez segítséget nyújthat az
írás történetének ismerése.

Az írástörténet rövid áttekintése a nyomtatott betűig

Billog, Aroko, Kipu, (kr.e. 30.000 – 5.000 )

Az ősember a beszéd kialakulása után legelőször jelekkel próbálta kifejezni magát, és megörökíteni az
eseményeket. Ilyen jeleknek számítottak az állatokba belesütött tulajdonjel, vagyis a billog.
Szintén „írásként értelmezhető az inkák által használt kipu, (bár szigorúan véve csak számok
feljegyzésére szolgált) vagy egyes nyugat-afrikai törzsek aroko-nak nevezett, kaurikagyló-füzérekből álló
levelezése. Az ősember, pontosabban a fiatalabb kőkor embere természethű ábrázolásokat festett
barlangja falára. Itt említhetjük még a húsvét szigeteki Kohau Rongo-rongo írást is, amelyet viszont a mai
napig nem sikerült megfejteni.

Később, a Kr. előtti 9000-5000 közötti időszakban (mezolitikum) ezek az ábrázolások kezdenek egyre
stilizáltabbak lenni. E lényegre szorítkozó, a tárgyra csak néhány vonással utaló ábrázolás vezetett a
képírás jeleinek megszületéséhez.

A piktográfiai jelek eleinte csak konkrét tárgyakat ábrázoltak. Később szükségessé vált fogalmak
kifejezése, rögzítése is. Az egyes tárgyakat vagy élőlényeket ábrázoló jeleket más, elvont
összefüggésekben is használni kezdték (pl. a Nap jele egyben a fényt vagy a meleget is jelentette). Ezt a
fajta jelrendszert fogalomírásnak, ideográfiának nevezzük. Ennek továbbfejlődése, amikor egy jel már
csak a beszédünket alkotó egyetlen szóhoz kapcsolódik (szóírás), később már csak meghatározott
hangcsoporthoz (szótagírás).

Egyiptom ( Őskor kr.e. 6000-2000 )

Egyiptomiaknál jellemzó írásforma a hieroglif, hieratikus, és démotikus.
 Díszítő jellegű kőbe vésett írásforma
 A Hieratikus írás a hieroglif írás kézíráshoz alkalmazkodó hétköznapibb változata.
 A démotikus egy mégtovább egyszerűsített gyorsírás jellegű írásforma volt.
Megfejtésük egészen a 19. századig rejtély maradt. Ekkor találták meg az ún. Rosetti-követ. Ezen több
nyelven van leírva ugyan az a szövegrészlet. Így sikerült megfejteni az egyiptomi írás jellegét is.

Protosínai írás (Kr.e. 2500)

A sínai félszigeten az ósemiták átvették az egyiptomiak írását, de szótagok jelölésére használták, így kb.
30 darab írásjellel az összes szavukat le tudták írni.

Főníciai-, Görög írás (Kr.e. 2000- Kr.e 750 )

A főníciaiak az egyiptomi és protosínai íráson alapulva kitalálták a saját írásformájukat, melyet jobbról
balra kellett olvasni, és csak mássalhangzókat tartalmazott. Később ezt átvették a Görögök, de nyelvük
rögzítéséhez szükséges volt a magánhangzók jelölése is. Ezért mássalhangzók rögzítésére 16 jelet
használtak, a többit a mássalhangzók írásának szentelték. A görögök később

Busztrofedon írás ( Kre.e 750 -500 )

A görögök a jobbról balra, majd sor végeztével balról jobbra olvasva írták a betűíket. Busztrofedon,
vagyis ökörszántás a jelentése. Nem véletlenül. hasonlóan, mint ahogy egy ökörrel haladva felszántják a
termőföldeket.

Latin írás (Kr.e. 500)

A busztrofedon írás felhagyásával az olvasás iránya állandósul és balról jobbra olvasva rögzítődnek az
írásképek. Az írás mai kisbetűs írássá alakulásában Nagy Károlynak és egy Alkuin nevű angol
szerzetesnek volt főszerepe, aki iskolát alapított és könyvmásolókat is képzett. Így válhatott tömegesen
elterjedté a latin kisbetűs írás.

Római írás (Kr.e 400 )

Betűik szögletes voltak, köszönhetően annak, hogy elsősorban kőbe vésve alkalmazták az írást, így
alkalmazkodott a betűkép is. Eleinte nem választották el szavaikat, majd később Kr.e.300-ban illesztettek
közéjük pontot. Ez jelölte a mai „szóközt”. Csak majuszkulákat, vagyis nagybetűket alkalmaztak.

Rusztika (Kr.u.100)
Kialakul az „egyel lágyabb” írásképet megjelenítő nyújtottabb, jobban írhatóbb ún. rusztika. Ez szintén
csak nagybetűket, vagyis majuszkulákat alkalmazott.

Unciális és Szemiunciális betűírás (Kr. u. 300 – 600 )

Az eddig szigorúan nagybetűkkel működő írásban megjelentek a betűsorból felfelé és lefelé kilógó szárú,
gyorsabban kényelmesebben írható betűformák. Ez által már ritmusa keletkezett az írásképnek.

Gótikus textuális írás ( kru. 1200 )

Szép és dekoratív jellegzetes írásképpel rendelkezett, de nehezen lehetett írni, sok időt vett igénybe,
ezért ebből kialakult a gót kurzív, amely hasonlóan a mai írott szöveghez egymásba kapcsolódó
szövegképeket alkotott.

A nyomtatott betű története napjainkig:

 Az ősi kínaiak Kr.e. 1000-ben már fába vésett szétszedhető ABC-ket készítettek és azokkal
lehetett akár többször is ugyanazon sorokat előállítani, így a nyomtatás történetét már onnan
vesszük figyelembe mégis a leginkább az 1400-as években terjedt el. Két embernek
köszönhetően.

 LAURENZ JANSOON COSTER és JOHANN GUTTENBERG volt az úttörője a szakmának, bár az

ötlet egymástól függetlenül jutott az eszükbe. GUTTENBERG a könyvnyomtatás ősatyja, mert
mozgatható betűít papírlapokra helyezte, és sínrendszerben foglalva azokat egységesen volt
képes nyomtatni.

 Donátuszok terjedtek el az 1500-as évektől, melyek először csak képes kártyák, majd a szöveg
átveszi rajtuk fokozatosan a helyet, így lett később belőlük csupaszöveg fametszetes
iskolakönyv. Mivel ebből tanultak, és szétfirkálták az akkori fiatalok, ezek nem nagyon maradtak
fenn az évszázadok alatt.

 BIBLIA PAUPERUM : Híres emlék a fatáblanyomatos képekkel is illusztrált technikára a BIBLIA

PAUPERUM, vagyis a szegények bibliája, mely újtestamentumi képekkel és néhány szöveges
résszel lett kinyomtatva főként írástudatlan emberek számára.

Jogdíjas és ingyenes betűk

A történeti háttér ismeretének birtokában már csak a megfelelő betűtípus letöltése és használata van
hátra. A legtöbb betűtípust az interneten elérhető betűtípusok TTF fájlként bocsátják rendelkezésünkre.
Ügyeljünk arra, hogy a betűtípusok alkalmazása esetében mindig kérjünk engedélyt a felhasználásra a
készítőtől. Amennyiben a betűtípus (font) megvételt igényel a felhasználása vele együtt szabadon
megválasztható.

A betűtípusok stílusproblémák szerinti felhasználása

A stílus egy komplexebb egész része. Ha egy cég vagy arculat hitelesebb eladása a cél, akkor minden
esetben a célközönséget (átlagéletkor), a hely jellegét, és a betűtípusra jellemző évszázadot kell
összhangba állítani a készítendő nyomtatványon. Ebből következik, hogy minél fiatalosabb egy hely, cég,
közösségi tér, annál kevésbé megnyerő egy gótikus, vagy reneszánsz antikva. Korszerű és adekvát lehet
egy ilyen esetben alkalmazni inkább egy vékony, talpas, vagy talpnélküli lineáris betűtípus betűtípus és
változatai. A betűtípusok között rengeteg fraktúr betűtípus vannak. Ezek alkalmasabbak lehetnek népies
rendezvények kreatív anyagainak elkészítésekor.
A különböző típusú fontfájlok tulajdonságai

A betűk telepítése a használata előtt a birtokunkba kell kerülnie azoknak. A legtöbb font az apple cég
által kifejlesztett TrueType betűtípusban érhető el. Kiterjesztése „.ttf”. Minőségromlás nélkül bármilyen
méretre átméretezhető. Ugyanúgy jelenik meg a monitoron is, mint nyomtatásban. Alapvetően
vektorgrafikus objektumként kell tekinteni rá.

Egy másik típusa a fontoknak, a „.otf” amely az OpenType típusú fontok kiterjesztését jelöli. Microsoft
Windows által használt általános betű fájl. Tárolhat egyszerű raszter vagy vektor betűtípust.

A betűk osztályozása:
A betűk osztályozására alapvetően a betűk „10-es csoportosítását” használhatjuk.

1. Velencei és reneszánsz antikvák

2. Barokk antikvák
3. Klasszicista antikva
4. Talpatlan lineáris antikva (groteszk)
5. Betűtalpas lineáris antikva
6. Írott betűk
7. Dísz- és reklámbetűk
8. Fraktur típusok ( tört vonalú betűk )
9. Idegen betűtípusok
10. Egyéb betűtípusok

1. Reneszánsz ( velencei / francia )

A betűk képe arra emlékeztet, mintha tollal vagy ecsettel rajzolták volna, utánozza a
kézírás ritmusát, dinamikáját, ezért kiválóan alkalmas hosszabb olvasásra szánt
szöveghez. A reneszánsz antikvát két csoportra oszthatjuk, velencei reneszánsz
antikvára és francia reneszánsz antikvára, ám a gyakorlatban nem tesznek e kettő
közt különbséget. Az angolszász területeken "humanista" néven terjedt el.

 Az "e" betű harántvonala ferde (velencei változat)

 Az "e" betű harántvonala vízszintes (francia változat).
 Változatos vonalvezetés, apró részletek kifinomult tervezése.
 A segéd- és alapvonalak vastagsága közti csekély különbség.
 Talpakkal rendelkezik.
 A betűtalpak, záró vonalkák gömbölyítettek, a gömbölyítés jól
látható.
 A kerek formák ferde tengelyállásúak.

Betűtípus például: Centaur, Trajan Pro

2. Barokk:
Jellemzője a betűképek matematikai megközelítése, emiatt merev, négyzetes formák
alakultak ki, amik rontották az olvashatóságot.

T
 A segéd- és alapvonalak vastagságának különbsége
erőteljesebb.
 A betűtalpak, záró vonalkák kevésbé gömbölyítettek.
 A kerek formáknál a tengely kevésbé ferde, vagy függőleges.
 A tengely közel függőleges, de nem teljesen
 A talpak fent ferdén, lent vízszintesen állnak

Betűtípus például: Times New Roman, Baskerville

3. Klasszicista

T
A rézmetszés technológiája lehetővé tette, sőt egyenesen arra csábította a
betűmetszőket, hogy az addigi kézírásból örökölt alapokat elvetve, teljesen e technika
határozza meg a betűformák kialakítását.

 A segéd- és alapvonalak vastagsága erősen kontrasztos,

jelentős köztük a különbség.
 A betűtalpak derékszögűek, vagy csekély kerekítésűek.
 A kerek formáknál látható vastagítás tengelye mindig
függőleges.
 az e betűnek vízszintes a "feje".
 Nem követik a (pennával való) kézírás hagyományait.

Betűtípus például: Bodoni

4. Talpatlan lineáris antikva (Groteszk)

Korunk jellemző, divatos betűtípusa. A régi betűtervező mesterek annyira nem

T
szerették, hogy ebből fakadóan groteszk típusnak is nevezik. Modern stílusú
kiadványoknál, vagy a képernyőre szánt szöveg megjelenítésénél előnyös és ajánlott
az alkalmazása.

 Általában optikailag azonos vonalvastagság

 Szabályos felépítésű betűk.
 A betűtalpak hiányoznak.
 A kerek betűk tengelye függőleges
 A magas betűk gyakran azonos magasságúak a nagybetűkkel.

Betűtípus például: Capsuula, Calibri

5. Talpas lineáris antikva ( Slab Serif )

T
Kialakulására jelentős hatással volt a litográfia feltalálása. Ezt követően már
tetszőlegesen rajzolt ívelt, díszített betűket is kialakíthattak az öntött betűk
megkötöttségével szemben. A betűtalpai miatt az ide tartozó típusok jól olvashatóak,
de nehézkesnek tűnnek. Kenyérszöveg szedésére csak kivételes esetekben használják.

 Az „A”-betűn sapka van

 Markáns betűtalp
 Azonos a vonalvastagság az alap és a segédvonalak között
 Derékszögben ütköznek a talpak
 Kevés esetben lekerekített a talp végződése

Betűtípus például: Rockwell, Beton

6. Írott betűk

Ezek a betűk kimondottan a kézírást utánozzák. Jellegzetességük a lendületes

vonalvezetés, a betűk tengelyének jobbra dőlése, az alkalmazott íróeszköznek
megfelelő változó vonalvastagság. Árnyékhatás, ecsettechnika alkalmazása.

T
 Folyóírás jellegű
 Szertelen vonalvezetésű betűtípusok
 Szedésre alkalmatlanok
 Nagymértékben tükrözik alkotójuk személyiségét
 Nagybetűs (verzál) szedésre alkalmatlanok
 Nem pontos betűkapcsolódások a kisbetűk esetében

Betűtípus például: Aelous, Mistral, Ariston

7. Dísz- és reklámbetűk

A díszes, vastag, extra keskeny, térbeli, árnyékolt betűkből sokszor csak antikva vagy

T
csak nagybetűs verzió készül: ezeket kifejezetten címekre tervezték, szövegbetűnek
soha nem használjuk őket. Egyes címbetűk csak nagybetűket tartalmaznak. Egyik
fajtája a Wood Type, mely összefoglaló neve az amerikai vadnyugaton
legnépszerűbb, változatos alakú és díszítettségű (árnyékolt, 3D, széles, extra kövér
stb.) fából készült reklámbetűknek, melyek a 20. század elejére tűntek el.

 Szedésre többnyire alkalmatlanok

 Címlapcímekhez és speciális kiadványok címzéséhez alkalmas
 Megszámlálhatatlanul sok változat.

Betűtípus például: Impact, Algerian, Misztótfalusi, Saphir, Ornata

8. Fraktúr típusok

Ezek általában a gót, a schwabachi és a fraktúr különféle változatai. Korábban német

nyelvterületeken voltak használatban. Rendkívül nehezen olvashatócikornyás
betűtípusok. Hazánkban kisebb jelentőségűek. A második világháború alatt a német
SS egységek és a náci birodalom előszeretettel használták különféle kiadványok és
táblák díszítésére. Albrecht Dürer híres Apokalipszis című műve is ebben a
betűképben volt nyomtatva.

 Minden görbe vonal megtörik.

 Szinte csak függőleges és ferde vonalakból áll.
 Jelentős eltérés vékony és vastag vonalak között.
 Az e betűnek ferde a "feje".
 Nagybetűi gazdagon díszítettek.

Betűtípus például: Alte Schwabacher , Unger-Fraktur, Gilgengart

9. Idegen betűtípusok

A nem latin típusú betűket soroljuk ide. Ezek lehetnek arab, cirill, görög, kínai, héber

‫קּ‬
stb.

 Görög orthotikus ( kisebbek a talpai a latin betűkénél )

 Görög kurzív (kisbetűs speciális fajta)
 Görög kancelláriai ( több száz ligatúrával díszített típus)
 Cirill ( Glagolita ABC-ből alakult ki, Cirill és Metód vezette be)


Betűtípus például: Lazurski, Minion

10. Egyéb betűtípusok

T
Másik elnevezése kötetlen antikva. Ebbe a csoportba tartoznak az atntikvák fenti
csoportjainak olyan variációi, amelyek nem tisztán és következetesen de magukon
hordozzák azok jellegzeteésségeit. Általában egyéni megfogalmazási betűfajták.
Jellegzetességük, hogy talp nélküliek, rendszerint a vágott toll különféle tartásából
adódó vonalvezetés látszatát keltik.

 Számtalan változat
 Sajátos kialakítás
 Nem teljesen következetesen kialakított íráskép.

Betűtípus például: Broadway, Carolus, Codex

5 tétel. 0987-06
Egy nagyszabású megbízás elnyerésének feltétele, hogy Ön lépést tudjon tartani a fejlődéssel, ismerje
a különböző hardvereket és működésüket.

Számítógépi grafikai és animációs műveletek napjainkban már egyre inkább összeolvadó tárházát
nyújtják a különböző programok számunkra. Ezért jó, ha tisztában vagyunk a programok és a hardver
adta lehetőségeinkkel. Ennek alapján a legjellemzőbb grafikai feladatok elvégzéséhez szükségünk van
egy ”jó erős” szoftveres és hardveres kombóra, amely kiszolgálja igényeinket.

Monitor

A monitor legnagyobb segítség alkotótevékenységünkben, így annak jó nagynak kell lennie. Minnél
nagyobb, annál jobb a „kényelem” egy programon belül. A szemünk megkímélése érdekében
használjunk LED monitort állítható fényerővel, és a lehető legnagyobb felbontással. Fontos a frissítési
frekvencia is, hiszen a folyamatos villódzás megerőltető és káros hatással lehet a szemünk egészségére.

Winchester

Igazából már nem winchesternek kell hívni ezt az egységetk, hanem háttértárnak, vagy hard disk drive-
ként is ismerik. A lehető legnagyobb kapacitásút vegyük meg ebből is. Általánosan 1-2 terrabyte a
kényelmesen tág terület grafikai és videó tervezési műveletekhez. Előnyös, ha tükörként egy másikat
használunk ebből, amely ha hiba lépne fel az elsődleges tárolóban, másolatban megőrizze éppségben az
adatainkat. ( 2013.05.05 )

Processzor

A processzor grafikai tervezéshez ajánlottan Intel típusú kell, hogy legyen. Jelenleg a Corei3, Coirei5, és
Corei7 típusjelű változatok vannak forgalomban. Ezek a mögéjük pakolt szám függvényében egyre
erősebb ( nagyobb órajel frekvencia ) és egyre több mag ( több különálló feladatokat ellátni képes
részegység ) elrendezésűek. Általános grafikai feladatokhoz kényelmesen elég a Corei3, de nagyobb
videóműveletekhez a Corei7 ajánlott.

Videókártya

A videókártya nagy segítség lehet a grafikai tervezés hardveres megtámogatása ügyében. Mivel a
videókártya kifejezetten a grafiai részműveletekre tervezett grafikus processzorral rendelkezik ( GPU )
ezért terhet képes levenni a processzor válláról, amely így több erőforrást tud biztosítani munkánk
elvégzéséhez. Minél több gigabájt videó RAM ( vagyis memória : Random Acces Memory ) van a
videókártyánkba építve, annál nagyobb adagokban tudja fogadni a processzortól az információt így
annál gyorsabb lehet a számítás is, melyet jellemzően renderelésnek hívunk. A videomemória órajele
sem elhanyagolható, hiszen ez biztosítja az információadagok átadásának/átvételének sebességét. Minél
magasabb, annál gyorsabb a renderelés szintén. Optimális esetben a videókártya magas órajelű több
gigabájt videómemóriával rendelkező részegységként funkcionálhat. ( Ha van rá pénz ) A kiválasztáskor
azonban figyelnünk kell a videókártya csatalkozó helyének kivitelére is. Ezek alapján például lehet

 AGP 1.0, 2.0, 3.0, AGP Pro, Universal AGP Pro

 PCI Express

Memória

A számítógép központi ún. operatív memóriája ( RAM ) amely elsődlegesen a processzortól kapott
információkat tárolja a gyors előhívhatóság érdekében. Elengedhetetlen, hogy nagy számok
érvényesüljenek ennek esetében is. Egyszerűbben: Minél több gigabájt van a számítógépünkben, annál
több program és annál nagyobb grafikai terjedelmű igények is megvalósíthatóak.

Egér
Az egér a vezérlő részegysége a számítógépnek. Több változata elterjedt a kábelestől a rádiós optikai
változatig. Használjuk ez utóbbit, főleg, ha töltő dokkoló rész is van hozzá mellékelve. Így nem merül le a
beépített elem, és ugyanakkor kényelmes tervezést biztosít számunkra. Minél nagyobb a felbontásának
számértéke, annál finomabb lesz a „siklása” és finomabb kijelölést tudunk vele elérni pl. a photoshop-
ban.

Alaplapi csatlakozási lehetőségek

Az alaplap elsődleges és legfontosabb tulajdonsága a processzor socket ( csatlakozó ) típusa. A

legfontosabb, hogy az általunk választott processzor beleférjen és összhangban tudjon dolgozni a
processzorral. Ez után a videókártya csatlakozási lehetőségeket kell figyelembe venni, hiszen ezek is
eltérőek lehetnek különböző szabványoknak köszönhetően. Ezek mellett nagy figyelmet igényel, hogy
olyan alaplapot válasszunk, amelyen lehetőleg minél több típusú és minél nagyobb számban legyen
elérhető a perifériás i/o csatalkozás. Ilyen külső csatalkozási pontok szinte kötelező jelleggel :

 HDMI
 DVI-csatlakozó ( tömörítés nélküli HD-video adatfolyam valós idejű meglejenítése )
 USB
 Jack
 VGA ( akár több is lehet belőle )
 FireWire
 Wifi vezetéknélküli hálózati port
 LAN ( RJ-45) másnéven UTP kábel port
 GamePort

Az alaplap képességei mellett fontos lehet - főképpen amikor számítógépházat nézünk az alaplapunk
mellé – az alaplap mérete , hiszen ez dönti el, hogy befér e majd a számítógépházba, avagy sem. Nézzük
a legkisebbtől a legnagyobbig egy általános táblázatot

1. Pico-ITX
2. Nano-ITX
3. 3.5” ECX
4. EPIC
5. 5.25” EBX
6. Mini-ITX
7. SBC
8. Micro-ATX
9. ATX
10. SSI MEB

További beviteli lehetőségek

További lehetőségeink a mobil eszközök csatlakozási pontjaiban lehetnek. Általános irányelv, hogy akár
több mobileszközt is tudjuk egy időben a számítógéphez csatlakoztatni, ezért univerzális guaszolóaljzatra
van szükségünk Angol nevél Universal Serial Bus, ( USB ). Az USB port egy időben akűr 256 eszközt is tud
kezelni, ha van egy USB elosztó HUB a számítógéphez csatlakoztatva.

6 tétel. 0987-06
Hogy a termék, a reklám indirekt módon is el tudja érni a célját és tudjon hatni az emberekre,
ismernie kell a tömegek és az egyén különböző reakcióit. Fejtse ki, hogy saját szakterületén milyen
marketing és reklámismeretekre támaszkodik az eremdényesség érdekében.

A marketing tervezés folyamata a következő fázisokból áll:

 a megoldandó probléma és az elérendő cél bemutatása,

 a szükséges információk beszerzése, elemzése és interpretációja,
 megoldásra alkalmas tervek kidolgozása,
 döntés a megfelelő terv kiválasztása,
 a terv véglegesítése, látványterv és kiegészítő elemek vizualizálása
 a végrehajtás ellenőrzése, aktív felügyelete és a legyártás véglegesítése.

A tervezéshez szükséges információkat a vállalaton belül és kívül is keresni kell, amelyeket

azután megfelelő elemzésekkel alkalmassá kell tenni a döntés előkészítésére.

A brand ( márka ) ismertetése:

A márka szó jelentésének kifejezésére gyakran az angolból átvett brand szót használják. A fogalom
összefoglalja egy termék, szervezet akár szolgáltatás arculatát, szlogenjét, logóját (védjegy oltalomban
részesíthető grafikai elemeit, ismertetőjegyeit) és mindazt amit a fogyasztók, alkalmazottak és egyéb
stakeholderek képzelnek a márkanév hallatán az adott termékről, szolgáltatásról, szervezetről (előnyök,
értékek, kultúra, közösség). Ezek pozicionálják a piacon a márka helyzetét, ez ad összehasonlítási alapot
a konkurensekkel. Ezekkel a képzelt, vagy valós értékekkel lesz több, értékesebb a márka. Az igazi brand
felépítése hosszú folyamat, ennek során a szervezetek célja az általuk értékesített termék, szolgáltatás
megkülönböztetése a versenytársak termékeitől, szolgáltatásaitól. A márkák csoportokba sorolhatók:

 "A" márkák, nemzetközi márkák, jelentős marketingtámogatásban részesülnek;

 "B" márkák, minden olyan kisebb márka, ami alacsony marketingtámogatásban részesül;
 kereskedelmi márkák, az olyan márkák, amelyeket csak azt birtokló kereskedelmi lánc
egységeiben lehet megvásárolni.

A termék reklámját segítő promóciós elemek ismertetése, azok funkciói:

Ingyen reklámminta

Egy termék vizuális hatásfokozó és promóciós elem együttes segítségével válik eladhatóbbá. relatív
kockázat csökkentése bevezetéskor (ingyér látják hogy biza a termék jó, pl. Danone-nak azok a hordós
joghurtjai, és könnyebben mernek utána venni). Kiegészítheti ezt az oktató reklám. Ez általában virtuális
3D-s reklámanimációt szokott igényelni. Ezt akár a 3D Studio Max nevá programban előállíthatjuk .

Oktató reklámfilm

Többnyire élőszereplős film grafikai betétekkel. Így ezekhet a termék stílusában és vizuális
hatásfokozóival kooperálva át kell ültetni a terméken egyébként szereplő ún. stílushordozókat is ebbe a
filmbe. Ezen filmstílusnak az a lényege, hogy meggyőzze a vásárlót, hogy a termék tényleg jó.

Integrált marketing kommunikációs kampány

Egyszerre támadom a fogyasztó összes érzékszervét (Pl. tv/rádió reklámnál ugyanaz a

szinkronhang/szöveg, újságban/plakáton ugyanaz a kép, plusz kiegészítem az ingyenes termékmintával,
hogy az ízét/illatát ismerje, ingyen kipróbálhassa.) Ha 7x találkozott már vele valamilyen formában, 8-
adjára biztosan meg fogja venni. Ide tartozhatnak az Árakciók, nyereményjátékok, hűségprogramok,
garantált nyeremények. Stb..
Vizuális promóciós elemek fajtái

 Órisáplakát
 Plakát
 Flyer
 Qr kód
 matrica
 Facebook kampány

Színrendszerek

Alapvetően két színrendszert használunk:

RGB

 ( Red Green Blue )

 Additív összeadó színkeverés

Képernyőn való megjelenéshez használjuk, mivel a fény intenzitása és hullámhosszainak találkozása

összeadó „additiv” módon jelentkezik. Animáció, számítógépes grafika , banner, online anyagok
tervezéséhez szükséges ebben terveznünk. Mivel mind a három jel 256 különböző értéket vehet fel (24
bit RGB) ezért összességében több mint 16 millió szín kódolható ebben a rendszerben.

CMYK

 (Cyan Magenta Yellow Black )

 Arányokban adja meg a színek használatát

Nyomtatott anyagokat ebben javasolt elkészíteni, de legalább is a készregyártás előtt mindenképpen

ebbe a színrendszerbe alakítsuk át, még akkor is, ha előtte RGB-ben terveztünk alapvetően. Plakát,
szórólap, flyer, meghívó és társai esetében. A színinformációk kódolása a szubtraktív alapszínek valamint
a fekete nyomószín (C:cián, M:magenta, Y:sárga, K:fekete) arányaival kódolja. Ebben a rendszerben több
mint 5000 szín adható meg.

Pantone színminta atlasz

 65 országban elterjedt
 Speciális szinek rendszerbe foglalva
 Direkt színnyomáshoz

A direktszínnyomásban -pl. szitanyomás, vagy belsőépítészeti látványtervezés- ajánlott színek. A

pantone cég által szabadalmaztatott rendszert 1963-ban hozták létre. Feladata a speciális színek
rendszerbe foglalása volt. A PMS (Pantone Matching System) a legelterjedtebb speciális színeket
jellemző rendszer. Több mint 65 országban alkalmazzák ezt a 19 alapszín keverésére épülő rendszert. A
Pantone-nak is többféle színatlasza létezik, mint például a Pantone Process Color Tint Selector, vagy a
Pantone Color Formula Guide 1000. Természetesen más színminta atlasz is létezik még a Pantone-on
kívül, ilyen például az Ázsiában előszeretettel használt Toyo, Németországban a HKS, vagy a szintén
elterjedt Trumatch.
Arculati kézikönyv

Az arculati kézikönyv fontos szerepet tölt be a marketing és az eladhatóság tekintetében. Egységes

megjelenést és vizuális rendezettségével stabil cégimázst kelt. Tartalmazza a cég által vizuálisan
kommunikáló platform használati szabályzatát és meghatározza az egyedi grafikai elemek kontextusát a
mindenkori hordozó felülettel. Attól függően, hogy mennyire kiterjedt az Arculati Kézikönyv (AKK)
megkülönböztetünk kisarculatot, vagy nagyarculatot. A legfontosabb arculati kéziköny elemek a
következőek:

 Logo
 Névjegy
 Levélpapír
 Boríték

A csoportos munkát segítő alkalmazások ismertetése

 Projekt menedzselő szoftver : ( Ilyen lehet pl.: Smartsheet , Basecamp ) Az ún. GANT-
műveleteket tudjuk benne nyomon követni. Ezt általában a marketing munkatárs, vagy a
projekt-koordinátor feladata rendezni és frissíteni a megbeszélések és a haladási ütem
teljesítésének nyomonkövethetősége céljából.

 Google felhő tárhely : A google cég által közösen használható óriási tárhely lehetőséget biztosít
egy projekt-csapat tagjainak hozzáférni egy adott projekt elkészült tartalmaihoz, bárhol,
bármikor.

 Egyedi CMS rendszerek: A CMS ( Content Managament System ) angol szóból eredő
tartalomkezelő rendszer általában weboldalak motorjaként funkcionál, mivel gyorsan és
egyszerűen közzétehető vele információ egy webfelületen mindenféle HTML és PHP tudás nélkül
is. Így a projekt tagjai kifelé egyszerű módon kommunikálhatnak egy egységes felületet
kihasználva. Ilyen rendszerek lehetnek a : Joomla, vagy a Wordpress.

 Adobe CC : Az Adobe cég által készített Creative Suite ( CS1…CS6)-ot felváltja a felhőalapú
hozzáférést biztosító Creative Cloud, amely havonta megújítandó licenszért cserébe programok
tárházát bocsájtja rendelkezésünkre anélkül, hogy meg kellene vennünk akármelyiket is
végérvényesen. A további pozitív lehetőség ebben az, hogy akár az otthoni számítógépen is
használhatjuk a kapott licenszet, így a projekt tagjai a közös meetingek és munkanapok között is
hozzáférhetnek a programokhoz otthonaikban.
7 tétel. 0987-06

Otthon Microsoft Windows-zal telepített számítógépe van, a munkahelyén Apple Mac, amely Mac OS
X-et futtat. Hogy a munka hatékony legyen, ismernie kell mindkét operációs rendszert. Egy
munkatársa venni akar egy számítógépet, és megkéri Önt, aki mindkét rendszerrel dolgozik, hogy
soroljon fel érveket és ellenérveket az egyik, illetve a másik mellett, hogy dönteni tudjon.

iMAC és OSX
A Mac OS X és a Windows csupán két szoftver, amely egy-egy hardvertípust szolgál ki alapvetően. A MAC
OSX az Apple által gyártott machintos számítógépeket szolgálja ki, míg a Windows a PC-ket. Alapvetően
nem vagy jelentős minőség teljeítményromlással működtethetőek ezek felcserélve. Így tehát a valódi
kérdés az, hogy Mac-et vagy PC-t vegyen-e az ember?

Érvek a iMAC + OSX mellett: Ellenérvek a iMAC + OSX mellett:

 Gyors, megbízható, akadásmentes munkavégzés  Drága

 Rendkívül szép nagyfelbontású kijelző
 Jellemzően erős hardverkonstrukció
 Egyszerűbb és felhasználóbarát kezelhetőség
 Nagyobb felhasználói élmény
 Státusszimbólum jelleg
 Bizonyos iMAC modellek csak szerviz
körülménye között bővíthetőek
 Kevesebb a szoftveres lefedettsége

Windows és PC/Laptop

A windows a szemyéli számítógép jelenleg legelterjedtebb operációs rendszere. Alkalmazása bizonyos

táblagépekre és a laptopok jelentős hányadára is kiterjed. Szinte minden szoftver alapveően erre a
rendszerre van kifejlesztve, habár nem ismeretlen a lefagyás és a program indokolatlan bezárása sem a
felhasználók körében. Nem mondhatjuk, hogy 100%-ig megbízható, mert nem az. A legtöbb irodai
alkalmazás és alkotó szoftveres eszköz azonban mégis ezen jelenik meg legelőször. Rendkívüli tehát a
szoftveres- és a hozzá kapcsolódó hardveres lefedettség. A pc- és laptop hardveres bővíthetősége
könnyen kivitelezhető nagy eszközpark áll rendelkezésre.

Érvek a Windows + PC/Laptop mellett: Érvek a Windows + PC/Laptop mellett:

 Tömegesen
Gyors, megbízható,
megszokott
akadásmentes
kezelőfelület
munkavégzés  Nem teljesen megbízható op. rendszer
Drága
 Rendkívül
Nagy szoftveres
szép nagyfelbontású
és hardveres lefedettség
kijelző  Bizonyos iMAC
Alacsonyabb felhasználói
modellek csak
élmény
szerviz
 Jellemzően
Könnyen bővíthetőség
erős hardverkonstrukció  körülménye
Nagyobb között bővíthetőek
a hibalehetőség és a kompatibilitás
 Egyszerűbb ésárkategóriákban
Alacsonyabb felhasználóbarátis kezelhetőség
elérhető  Kevesebb afennállásának
problémák szoftveres lefedettsége
veszélye
 Nagyobb felhasználói élmény
Mac OS X: Programok

Programindítás Mac OS X alól

 Két kattintással a Finderben megjelenõ programikonra vagy ( ) a Dockban vagy a Finder

eszközsorában a programikonra kattintva.
 Kiválasztva a programikont lenyomjuk a „ ” + O avagy a „ ”+ lefelé nyíl billentyûket
 Az alma menü Recent parancsának Applications utasításával
(a ( ) System Preferences panelben állítható a programok darabszáma).

Amikor elindítunk egy programot, a gépünk a merevlemezrõl a memóriába olvassa-írja át a

programkódot. Ez idõbe telik, addig a programikon ugrál a Dockban ( ), de ez az ugálás ki is kapcsolható.
A multithread ( ) meglétét és mûködését is láthatjuk, ha egyszerre több programot indítunk el, lesz tánc
a Dockban! Amíg az operációs rendszer megnyit egy programot, használhatunk másikat.

A megnyitott program képességeitõl függõen kínál meg üres dokumentummal, vagy kérdez rá, hogy
milyet szeretnénk nyitni, már ha többfélét kezel. Egyesek viszont ránk várnak, hogy eldöntsük, mit
szeretnénk

Anyagok kezelése a programokban: A bal felsõ sarok piros cseppjének közepén megjelenik egy pont, ha
már mentett anyagot módosítunk, így jelzi, hogy újabb mentésre lesz szükségünk.

A mentés:

A menteni kívánt dokumentum tetejérõl alácsusszan egy sheetnek - cédulának - nevezett ablakféle,
amely rákérdez a doksi nevére. Ha másik könyvtárba szeretnénk menteni az anyagot, mint az
alapértelmezett Documents, akkor a legördülõ menübõl választhatunk. Ha ez a kínálat sem felel meg
nekeünk, akkor a kicsit félrevezetõ módon elhelyezett lefelé mutató nyílra kattintsunk a Where melletti
legördülõ menü jobb oldalán. Ekkor megjelenik a Megnyitáshoz hasonló ablak, oszlopnézettel, és
mindent könnyedén megtalálhatunk.

Azok, akik csak ismerkednek a számítógéppel, elõször használják a Mac felkínálta mappákat, így
könnyebben figyelhetnek a munkára, és nem lesznek örökre eltûnt fájlok a mapparengetegben. A profik,
akik már kiismerik magukat a fastruktúrában, oszlopnézetben, megkedvelik majd a Favorites
szolgáltatást, amely gyorsítja a kedvenc mappák elérését. A fastruktúrában úgy érünk el a leggyorsabban
a kívánt mappához, ha azt behúzuk az oszlopnézetbe - például a Dockból vagy az asztalról.

Programok telepítése:

Kiterjesztések: A Mac OS X operációs rendszernél nincs telepítő program, így felhasználó által definiált
telepítésre nincs lehetőség. A telepítés során az app kiterjesztésű fájlokat tudjuk telepíteni, mellyel
semmi mást nem kell csinálni, csak behúzni az Applications mappába fogd és vidd módszerrel, esetleg a
copy majd paste ugyanezt az eredményt produkálja. ENNYI! Ezzel fel is lett telepítve egy program.
Semmi procedúra mint Windows alatt.

Mac OSX fontkezelés:

A MACI fontkezelésre a SuitCase program szolgál, aminek az a működési elve, hogy megnyitáskor bejön
a program ablaka, amiben több font család van felsorolva egymás alatt. Ezeket a fontcsomagokat egy kis
kör-re kattintva ki-be lehet kapcsolni, ezzel aktivizálva azt a fontcsomagot. (Van közöttük pl kalligrafikus,
modern, talpas fontcsomagok többek között) azért, mert ha az összes fontcsomag nyitva van, akkor
megtölti a gép memóriáját és lefagy. Ha szeretnénk egy általunk kiválasztott fontot használni, akkor
nincs más dolgunk, mint az egérmutatóval a mellette lévő kis köröcskét "kipipálni" ekkor a program
aktivizálja az a fontcsomagot. Azt is be lehet állítani, hogy a gép bekapcsolásakor hány fontcsomag
legyen használati állapotban.
Windows programok és kiterjesztések

Telepítésük időigényes, viszont a felhasználó szabadabb kezet kap a saját fájlstruktúra és elrendezés
kialakításában. A programok kiterjesztései általában a legfontosabbak, azok indíthatósága
szempontjából. Általános indítófájlokként szolgálnak a kvöetkező formátumok: Exe, com, bat

Windows fontkezelés régen és ma

A windows fontok kezelése sokkal felhasználóbarátabb a Mac-nél. A számítógép C winchester/Windows

rendszermappájában található, amit megnyitva tudunk telepíteni fontokat úgy, hogy rábökünk a fájl-új
betűkészlet telepítése- gombra. Vagy egyszerűen csak megfogjuk a fontot az egérmutatóval és
belehúzzuk a többi előre telepített font közé. Az opentype fontok tartalmaznak magyar karaktereket,
tehát ékezeteket, ezzel szemben viszont a Truetype nem.

A nyílt forráskódú rendszerek

A nyílt forráskódú szoftverek szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható

és módosítható számítógépes programok. De miért érdemes nyílt forráskódú szoftvereket
használni?

 ingyenes
 biztonságos (nem hatnak rá a Windows-ra és Macr-e írt vírusok)
 teljesen legális
 kisebb hardverigény

Mobil operációs rendszerek

A legalapvetőbb 4 operációs rendszer ma jelenleg a mobil piacon a lentebb felsoroltak. Ezek

között is igen jelentős mértékben vezető helyen áll a nyílt forráskódú Android - és különböző
változatai - , valamint a konkurens iOS, amely az iPhone-ok sajátja.

 Symbian,
 Android,
 Windows Phone,
 iOS
8 tétel. 0987-06

Az internet nagyon erősen nő, változik, és alakul. Ismernie kell, mert mindenhol jelen van, az ember
benne él, tőle függ, akár akarja, akár nem. Mutassa be a történetét, felépítését, jövőbeli alakulásának
lehetésges irányait

Az internet története

Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza. 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma

telefonvonalon egy kísérleti jellegû, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced
Research Projects Agency Network). A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és
kutatási intézmények). Az ARPAnet mellett létrehozták a hasonló technológiával mûködõ MILnet
(Military Network) hálózatot, és 1983-ban a két hálózatot összekapcsolták. Az ARPANET-hez ezután több
hálózat is hozzákapcsolódott; pl. a MInet (a MILnet európai megfelelõje), a SATnet és WIDEBAND
(mûholdas hálózatok), az NFSnet (National Science Foundation Network), a BITnet (Because It's Time
Network), a USEnet, stb. Így alakult ki az, amit ma Internet néven ismerünk. Az 1990-es években már a
nagy számítógépes kereskedelmi szolgáltató központok (CompuServe, America Online, stb.) is
elérhetõek lettek az Interneten keresztül és az üzleti alkalmazások köre azóta is rohamosan bõvül.
Jelenleg több tízezer különbözõ számítógépes hálózat érhetõ el az Interneten, kiszolgálva több tízmillió
felhasználót. Az Internet az intézményeken belüli információ szervezésére is hatással van: kialakult az
intranet, az Internet technológiáját használó vállalati információs rendszer.

A TCP/IP protokoll ismertetése

Az interneten az adatok csomagokban vándorolnak egyik helyről a másikig. A továbbítás módjára ún.
protokollok szolgálnak, amelyek a valós logisztikához hasonlóan itt is útvonaltervvel, jelzésekkel,
felcímkézésekkel stb - egyszerűbben pontosan nyomonkövethető módon- érnek célba. A TCP/IP egy
ilyen protokollnak a neve. A TCP/IP betűszó az angol Transmission Control Protocol/Internet Protocol
(átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll) rövidítése, mely az internetet felépítő protokollstruktúrát
takarja.

A TCP/IP felépítése a rétegződési elven alapul, minden egyes réteg egy jól definiált feladatot végez el, és
a rétegek egymás között szolgálatelérési pontokon keresztül kommunikálnak. Minden réteg csak a vele
szomszédos réteggel képes kommunikálni, mivel ezek egymásra épülnek. Alapvetően négy réteg alkotta,
melyet ötre bővítettek.

 Alkalmazási réteg
( A felhasználó által elindított program adatcsomagját továbbítja a szállítási réteghez )
 Szállítási réteg
( A kapott adathoz hozzácsatol egy azonosító fejlcet „header-t” )
 Hálózati réteg
( A megkapott fejléces adathoz, saját fejlécet pakol, amely jelzi hova megy az adat, azaz melyik hálózati
végponton fog célba érni az adat )
 Adatkapcsolati réteg
( Az adatkapcsolati réteg szintén hozzárakja a kapott adathoz a saját fejlécét, és az adatot keretekre
bontja. Ha a kapott adat túl nagy ahhoz, hogy egy keretbe kerüljön, feldarabolja és az utolsó keret végére
egy úgynevezett tail-t kapcsol, hogy a fogadó oldalon vissza lehessen állítani az eredeti adatot. )
 Fizikai réteg
( A fizikai réteg továbbítja az adatkapcsolati rétegtől kapott kereteket a hálózaton. A fogadó oldalon
ugyanez a folyamat játszódik le visszafelé, míg az adat a fogadó gép alkalmazásához nem ér. )
Az IP: ipv4 és ipv6 szabványok ismertetése

Az IP a hálózati rétegben helyezkedik el. Csomagkapcsolt hálózatot valósít meg, azaz nem építi fel a
kapcsolatot a forrás és a cél között, hanem minden egyes csomagot külön irányít (route-ol).
Hibadetektálást és hibajavítást nem végez (ezeket nevezzük „megbízhatatlan” protokollnak), ezeket a
funkciókat főleg a szállítási rétegben elhelyezkedő protokollokra bízza (például TCP). Ennek a
kialakításnak az oka az, hogy az egyszerűségre törekedtek. Így a hibajavítás terhe főképp a forrás és a cél
számítógépeknél jelentkezik, és nem terheli feleslegesen az egyébként is leterhelt hálózati
útirányválasztó csomópontokat (router-okat). Az ipv4 és az ipv6 ezen szabványnak a különböző
generációit jelöli. Az ipv4 egy régebbi változat, amelyet főképpen a mobil eszközök rohamos fejlődése
miatt elfogyó ip-címek miatt kell leváltani egy korszerűbb nagyobb ip-cím tartományt kezelő szabányra,
ez az ipv6.

A webböngészők

Az interneten fellelhető oldalakat, portálokat és felhőalapú szoftvereket az web böngészőkből érjük el.
Ezek Olyan szoftverek, melyek megjelenítik és biztosítják azok használhatóságát számunkra. A
megnyitandó lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a
címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más
protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP, a gopher: a Gopher, a https: pedig a HTTPS
protokollhoz. A legelterjedtebb webböngészők a Google Chrome, a Mozilla Firefox,a Safari, az Internet
Explorer és az Opera.

Aktuális trendek a hálózati kommunikációban az átlagfelhasználók körében:

 LAN
( UTP hálózati kábellel összekötött számítógépe közvetlen vagy közvetett módon router segítségével )

 Wifi
( Vezeték nélküli kommunikáció számítógép és számítógép, telefon, nyomtató, egyéb periféria között )

 Hotspot tethering
( Egy internetezésre alkalmas eszköz átkapcsol router üzemmódba és szétosztja tetszőleges számú irányban az
internet kapcsolatát egyéb eszközökkel )

 Mobil szélessáv
(Mobiltelefonon, tableten, laptopon sim kártya használatával az eszköz fogadja és küldi az adatokat földrajzi
helyzetétől függetlenül)

A cloud computing

A koncepció lényege, hogy a felhasználó olyan programokkal és információkkal dolgozik, amelyek

fizikailag nem a saját gépén, hanem az interneten – a felhőben – vannak. Így az erőforrást – például a
processzor- és tárolókapacitást –, szoftvert, információt egyaránt a hálózaton keresztül, szolgáltatásként
kapja. Nem kell tudnia, hogy fizikailag hol üzemelnek az általa igénybe vett eszközök, sem azt, hogy
milyen konfigurációban működnek. Ahogy a villamos művek az elektromos hálózaton keresztül ellát
bennünket árammal, s csak a kapcsolót kell felkattintanunk, ugyanúgy megkapunk – mondjuk havi
előfizetési díj fejében – az interneten vagy vállalati hálózaton keresztül mindent, amire szükségünk van.
9 tétel. 0987-06
Ügynökségen keresztül több cégnek tervez, ahol a kijelölt kapcsolattartó személlyel kell
kommunikálnia. Ahhoz, hogy megkönnyítse az eggyütműködést, magyarázza el, hogy egyes
kivitelezési műveletek végrehajtásához miért kell több idő, mint másokéhoz.

PDF fájlok és a fontkészletek kezelése

A PDF fájl egy kiadvány mely tetszőleges fontkészletet, betűtípust tartalmazhat anélkül, hogy
letölthetővé válna a bele égetett betűtípus. Ezért preferálják a fontkészítő mesterek és a különböző
kiadványok is ezt a formátumot. Ha kapunk egy olyan forrást, amely egy PDF formátumú kiadvány,
azonban nem mellékelnek hozzá betűcsaládot, akkor azt nekünk kell leszedni az internetről ( már
amennyiben fellelhető és ingyenes). Ez időigényes, hiszen ki kell találnunk, hogy hol és milyen feltételek
mellett tölthető le a forrás készlet. Meg kell találnunk tovább az elkészítéshez szükséges háttérképet is,
vagy be kell kérni a megrendelőtől.

Fájlok le és feltöltési műveletei FTP szerverre:

Az FTp szerver gyakorlatilag egy távoli elérhetőségű számítógép, melynek tárolóegységéhez a saját
számítógépünkön keresztül kapcsolódunk. Ennek az elérésnek van egy lassabb biztonságosabb változata,
ún. passiv mód, mely mobil eszközökről is elérhető, és van egy gyorsabb közvetlenebb fajtája, mellyel a
fájlok átvitele gyorsabban megtörténhet. Azt azonban tudnunk kell, hogy az FTP-szerverről le és
feltölteni időbe telik a fájlokat. A fájlok egyesével tevődnek át, a kapcsolat sebessége függ az internet
sebességünktől, a kiszolgáló sebességétől, és kis mértékben a földrajzi távolságtól.

A fájlok kezelése

Nagyon javasolt a fájlműveletekre egy fájlkezelő szoftver használata, melyre a legjobb példa a Total
Commander lehet. Osztott képernyővel jeleníti meg a forrás területet és a célterületet. Könnyű és
egyszerűek a következő műveletek:

 Másolás
 Törlés
 Tömörítés
 Kicsomagolás
 Könyvtár létrehozása
 Könyvtár törlése
 Átnevezés

Ezek a műveletek alapvetően nem nagyon időigényesek műveletek a fentebb említett szoftver
alkalmazásával. Tömörítést javasolt akkor használni amikor a kész átadás történik. Így a megrendelő egy
fájlban juthat hozzá a teljes projekt-anyaghoz. A tömörítésen belül természetesen lehetőségünk és
feladatunk is, hogy kialakítsuk a rendszert a könyvtárak elnevezésében.

Egy új program feltelepítése

Attól függően, hogy mennyire nagy és kiterjedt a program, vagy hogy igényel-e internetes kapcsolatban
licensz-egyeztetést eltarthat egy ideig a feltelepítése a számítógépünkre. Kisebb programok esetében
meg van pillanatok alatt.

Létező grafikai elemek újragyártása, átszerkesztése, átszínezése, méretmódosítása

Ha kapunk egy fix méretekkel rendelkező JPG, BMP, PNG, TIFF fájlt, akkor ezekben az esetekben nem
beszélhetünk átszerkeszthetőségről, mivel bármekkora méretmódosítás, illetve átszínezés hatására
torzulna az eredeti objektum. Ennek az az oka, hogy ezek a formátumok alapvetően PIXELGRAFIKUS
FORMÁTUMOK. Ezért ezeket újból először vektorizálnunk kell, ami azt jelenti ,hogy egy vektorigrafikus
programban be kell importálnunk őket ( ilyen vektorgrafikus program lehet: Indesign, Illustrator, Corel
Draw ). Miután beimportáluk, egy interpolációs görbe segítségével az egérrel, vagy ceruzával újból kell
rajzolnunk az a körvonalait, részegységeit úgy, hogy az szinte 99%-ban egyezzen az eredeti képpel. Ez
eltarthat egy jó darabig. Miután újból elkészítettük a képüket, csak ez után tudjuk meváltoztatni,
átszínezni nagyítani. Annak köszönhető ez a szükséges lépés, hogy a vektorgrafikus objektumok
vektorértékek alapján íródnak le így nincs fix méretük. Szabadon nagyíthatóak „elméletileg”
végtelenségig. Ha egy 300px-es figurát ki akarunk nagyítani akkor megtehetjük, hogy egy órisáplakát
nagyságúra nagyítjuk a vektorgrafikus objektum ikertestvérét, és azt kirendereljük/mentjük ebbe az
óriási méretben, még sem lesz rajta torzulásnak nyoma.

Egy infografika tortadiagram legyártása 3 perc wordben , 13 perc vektorgrafiksu rajzolóprogramban

De mait kapunk cserébe? Miben különbözik a két program?
A word alapvetően egy szövegszerkesztő irodai alkalmazás, amely szövegek és képek egybeillesztésére
alkalmas korlátozott keretek között. Az infografika leképezése értékekhez rendelet előre legyártott
egyenletek alapján számítással adott formákra történik. Nincs lehetőségünk tetszőleges szögben
formában felosztásokat eltolni egymástól. Milliméter-pontosan eltávolítani, és kifutó keretet megadni a
végső formának. Viszont cserébe valóban 3 perc alatt valóban elkészül a minden grafikai tervezést
mellőzve létrejövő sematikus diagram. Ezzel ellentétben egy kiadványszerkesztő programban
alapvetően több oldal megadására van lehetőségünk, amely oldalakat tetszőleges variációkban ás
tervezésben tölthetünk ki szöveggel. Körbefuttathatunk több módon képeket, kifutó keretet adhatunk
az odalainknak, pixel-pontosan megváltoztathatjuk az infografikánk részelemeit. Egyszóval szabadd a
tervezés ezekben a programokban. Mivel minden részegységet fel tudunk építeni akár egy adott arculati
anyaghoz igazodva is, így ennek megvan az időbeli ára, és többet vesz el a tervezés során az időnkből.

A DTP:
Desktop Publishing, vagyis asztali kiadványszerkesztés; digitális file-ok megfelelő formában történő
összeállítása nyomtatásra. A gyakorlatban a grafikai tervezési (design) folyamatot is ideértjük, hiszen
ehhez is számítógépeket és grafikai szoftvereket használunk fel.
10 tétel. 0987-06
Egy közös munka során az egyik kollégája pixeles programban kezdett el tervezni egy logót.
Magyarázza el neki, hogy ez miért nem szerencsés válaztás!

Válasz:
Az, hogy eleve pixelesen kezdjünk el készíteni egy logót, azért nem jó, mert számos felületen kell majd
nekünk alkalmazni azt. Olyan felületeken, melyek nagysága eltérő egymástól. A pixelesen elkészített logo
csak egy adott méretig használható, aztán szétesik a nagy felületeken. Kellemetlen pixelesedés és
homályosodás léphet fel. Ezért a vektorgrafikus kivitelezés ajánlott, hogy ezeken a felületeken is szépen
mutasson.

A vektor matematikai ismertetése:

A vektorgrafikusan kialakított formák nem vesztik el élességüket a nagyítás során, mert a számítógép
ebben az esetben nem pixelekben számol elsősorban, hanem vektorokban, amelyek meghatározzák a
formát. Ezek a vektorok egy irányból és egy hozzá kapcsolódó kiterjedésből (nagyságból ) tevődnek
össze.

Minden vektor szerkesztési képe két részből áll: Egyenes, és a közös tartópontból kiinduló görbe képe. A
vektorok iránymutató egyenesei (approximációs pontok ) eltérő nagysággal rendelkezhetnek, de az
általuk szabályozott görbék bármilyen alakot felvehetnek. A görbéken megjelenő pontokat nevezzük
felületalkotó interpolációs kontrollpontoknak. Legjellemzőbben használt görbefajtája a Bézier
approximácós ív. A bézier görbék közös tulajdonsága, hogy görbék tartópontjai közül 2 a görbén
helyezkedik el, 2 pedig a görbe két végpontjába húzott érintőkön található. Az így kialakított ívek
globálisan változtathatóak, vagyis ha a kontrollpontok közül egyet is elmozdítunk, az kihatással van a
többi ívrészletre. A Bézier-ívekkel történő modellezést különösen az autógyártás CAD rendszereiben
alkalmazzák ( a számítógépes grafika mellett ), ennek célja a megvilágított karosszéria törésmentes
fényjátéka. Maga az eljárás is innen származik, ezt egyidejűleg dolgozták ki Pierre Bézier a Renault és
Paul de Casteljau a Citroen autógyárak tervezőmérnökei 1962-ben, illetve 1959-ben.

A vektorgrafika előnyei és hátrányai:

 A vektorgrafikus kialakítás nagyon előnyös nyomdai anyagoknál, arculattervezésnél,
logókészítésnél.
 Nem ajánlanám használni pixelpontos webtervezésnél, ikonkészítésnél, és gui tervezésnél.
 Ugyan előnye, hogy átméretezhetjük átalakíthatjuk variálhatjuk a kialakítást, de a
véglegesítésnél,vagyis a módosítások jóváhagyásakor keletkező élmosás előre nem
betervezhető. Ilyenkor a ferde és görbe vonalak széleinél megjelenő többlet pixelterületek
színezetet és számítását nem tudjuk szabályozni. Tehát nem pixelpontos.
 Hátrány lehet egyedi grafikák és egyedi megjelenések késztésekor is egy vektoros grafika.
Jellemzően jóval kevesebb és egyúttal korlátozottabbak is a lehetőségeink ezekben a
programokban a pixelgrafikus társaikéhoz képest.
 A vektorgrafikában a grafikus objektumokat adatbázisban tárolja a rendszer, mely lehetővé teszi
az egyes testek, tárgyak modelljeinek egyedi visszakeresését és ezek közötti kapcsolatok
rögzítését és kimutathatóságát. A rasztergrafikában viszont nincs lehetőségünk az egyes
képeken belüli grafikus rajzelemek önálló visszakeresésére és kezelésére ( itt most nem a
rétegkezelést kell érteni, hanem magát a pixelesen megrajzolt képi elem módosíthatóságát )
Raszteres képek kezelése vektoros programban:
A raszteres képek importálás útján kerülnek be a vektorgrafikus képkörnyezetbe, és nem
módosíthatóak. Ha módsítani szeretnénk őket, akkor trace-elni kell, ami a raszteres formák sematikus
lekövetése alapján létrehozza nekünk azok nem pontos, legtöbbször elnagyolt vektoros formáját.

Színkezelés a vektoros programokban:

Alapvetően a vektoros programok a CMYK színrendszert immitálva működnek, vagyis amit
megtervezünk az a szín fog megjelenni a nyomtatónkon is, amennyibe kalibrálva van a monitorunk.
Ezen felül lehetőségünk van használni egyéb színrendszereket is, a beállítások megváltoztatása után
ilyenek lehetnek például:
 RGB (számítógépen megjelenő anyagoktervezéséhez mivel képernyőszínekkel dolgozik )
 HEXA ( weben színpontos tervezéshez )
 PANTONE ( belsőépítészeti látványtervezéshez , nyomdába szánt anyagokhoz )
 HKS
 TOYO
 TRUMACH

Átjárhatóság a programok között:

A leggyakrabban használt raszteres fájltípusokat kezelik és képesek importálni a vektoros programok,
mint az Illustrator, vagy a Corel Draw. A pixelgrafikus programokhozviszont kifejezetten a vektorosan
kimentett EPS (Post Srcipt ) kiterjesztésű fájlt ajánlanám. Az EPS egy tetszőleges méretben
beimportálható vektoros kialakítás, mely akár stabilan pixelgrafikusan is megjelenhet. A behívás
nagyságát mi szabhatjuk meg a pixelgrafikus programba való beágyazáskor.

Formátumok:

Megnevezés: Átlátszó Veszteséges Rétegek Vektoros Méret Minőség

háttér és (homályosodás) (módosíthatóság)

alfacsatorna
BMP Nem Nem Nem Nem Nagy Kiváló
PSD Igen Nem Igen tartalmazhat Változó Kiváló
JPG Nem Igen Nem Nem Kicsi Változó
PNG Igen Nem Nem Nem Nagy Kiváló
PDF Nem Nem Nem Igen változó Kiváló
TIF Igen Nem Photoshopba Nem Nagy Kiváló
n
AI Igen Nem Igen Igen Rel. Kicsi Kiváló
EPS Igen (*!) Nem nem Igen Változó Kiváló
CDR Igen Nem Igen Igen Rel. kicsi Kiváló

*!: A fájl formátum átlátszósággal rendelkező objektumokat nem képes megjeleníteni, de az objektumok között üres terület átlátszóként jelenik
meg a pixelgrafikussá leképezés során.
11 tétel. 0987-06
Egy többoldalas kiadványhoz kell előkészítenie a DVD-n kapott képeket. Észreveszi, hogy a képek fele
alkalmatlan a nyomdai kivitelezésre. Hívja fel a megrendelőt, és magyarázza el neki a pixeles képek, a
pixeles programok és a színrendszerek legfontosabb tudnivalóit!

Válasz:
A kapott képekkel több probléma is lehetséges

A kapott képek homályosak

Ebben az esetben a semmit nem lehet velük tenni. Használhatatlanok, vagy kisebb méretben tudjuk
csak használni őket, jóval kisebben, mint a kapott formátum. Ekkora z történik, hogy a program
összenyomja őket, automatikusan eldob bizonyos pixelterületeket, így a kicsinyítés hatására a kép
alapvetően élesebbé válik. Erre ráerősíthatünk egy sharpen (élesítés) szűrő egyszeri, maximum kétszeri
alkalmazásával. Csak akkor működhet, ha a kép viszonylag nagy.

A kép kicsi
A kép minősége rossz, és kicsi is. A kicsi azt jelenti, hogy nem éri el a nyomdák által egységesen
megkövetelt „300-as” felbontást. Ekkor semmit nem tudunk kezdeni a képekkel, újból bekérjük nagyobb
felbontásban, vagy nem alkalmazható, mert a minősége elfogadhatatlan lesz.

A kapott kép RGB-ben van tervezve.

Alapvetően néhány kattintás útján meg tudjuk változtatni a színrendszert, amikor a vektoros tördelő
szoftverben készítjük elő a kiadványt, de ha valami alapvetően csak RGB-ben van megtervezve, bizonyos
színek ( sőt szinte mindegyik ) eltérően fog megjelenni a nyomtatás során. Erre fel kell készülni. Ha lehet
kérjük be a megrendelőtől a tervezett anyag CMYK vagy Pantone változatát, hogy ne mi legyünk a
hibásak az eltérő színek miatt. Mi jeleztük előre.

Az LPI/ DPI összefüggések

A nyomdai előkészítéskor hívjuk fel a nyomdát és tudjuk meg milyen paramétereket várnak el tőlünk a
nyersanyag leadásakor. A válasz szinte mindenhol bizonyosan tartalmazni fogja ezt a mondatot: „ 300
ppi-s legyen legalább az anyag felbontása. „ Hogy mit is jelent ez, ahhoz nem árt tudnunk a DPI / LPI /
PPI közötti összefüggéseket:

A látvány árnyalati gazdagságát a nyomda az egy árnyalatú nyomdafestékkel csak úgy adhatja vissza, ha
becsapja az emberi szemet. A színes technikában is csak négy színt használnak, ciánt, bíbort, sárgát és
feketét, ami a fehér papírral együtt is csak ötféle árnyalatot eredményez, lévén, hogy a nyomás során
nem tudjuk a festék árnyalatát változtatni, azt vagy odanyomjuk a papírra, vagy nem. A szép színes
képek úgy készülnek, hogy a festékkel fedett terület nagyságát változtatjuk meg a különböző színekkel
külön megnyomva.

LPI ( Egy inchre jutó nyomdai raszterpontok száma )

Például egy 30%-os szürke árnyalatú tónust úgy hozhatunk létre, hogy a
fekete festékkel csak a kívánt felület 30%-át nyomjuk meg olyan apró,
egyenletes pontokkal, hogy az a szokásos nézési, olvasási távolságból
(30-35 cm) már egyenletes szürke felület érzetét kelti a nézőben.
Ilyenkor a felületet vízszintesen és függőlegesen egyenlő nagyságú
négyzetekre osztjuk és egy-egy négyzet megfelelő százalékos területét (a
példában 30%) nyomjuk meg fekete festékkel. Attól függően, hogy
mekkorára vesszük egy-egy ilyen ilyen négyzet (raszter, rácscella)
oldalát, szabad szemmel látjuk vagy nem látjuk a fekete festékpontokat.
A gyakorlatban a raszterpontok mérete helyett az egy inchre, illetve 1
cm-re jutó raszterpontok számát szoktuk megadni. A számítógépes
 gyakorlatban inkább Ipi ben (line per inch)-ben számolnak.

PPI ( Képernyő-felbontás : 2x-e nyomdai levilágításnak, így 300

ppi = 150 lpi )

A különböző digitális kimeneti eszközök (képernyő, nyomtató, levilágító

stb.) egy vagy több, de gyártásuk során eleve meghatározott felbontással
(dpi, dpc) rendelkeznek, melyek közül mi csak választhatunk. Ez a
felbontás adja meg, hogy az eszköz egy-egy elemi pontjának
(négyzetének) oldalhossza mekkora méretű. A tapasztalatok szerint
a minőségi képvisszaadás érdekében megkövetelhető, hogy a digitális
kép felbontása (ppi) kétszerese legyen a rácssűrűségnek (lpi). Így
Általánosan a 300 ppi képfelbontást várják el a nyomdák.

DPI ( a nyomdagép fizikai reprodukciós felbontási „képessége” :

300ppi = 150 lpi = 2400 dpi)

A nyomdagép egy inchen hány ezer apró nyomófelületet tud kialakítani.

Ha a 300ppi-s grafikánkat vesszük alapul , akkor jól tudjuk, hogy az 150
darab négyzetalakú nyomdai raszterpontot fog adni egy inchen. (
Fentebb magyaráztam ) Ezeken belül a színátmeneteket valahogy meg
kell jeleníteni, nem csak 1 színt kell tudni megjeleníteni. Az elv alapján
egy 2400 dpi-s berendezés esetén a 300ppi/150lpi-s grafikánkat elosztja
a készülék saját felbontási képességével így 16 fokozatot kap lpi-
rácskockánként. Vízszintesen és függőlegesen is. Ez bőségesen elegendő
a szemünk megtévesztésére és a folyamatos színátmenet kivitelezésére.

Automatizált beállítások:
A DVD-re készítéskor a nagymennyiségű képanyagot szükséges korrekcióval feljavítani, méretezni. Ezt
tehetjük egyesével, vagy tehetjük autmoatikusan a programra bízva. Időspóroló megoldás ez utóbbit
használni amikor csak tehetjük. A photoshop-ban van lehetőségünk automatizált ún. batch-műveletekre.
Az image processor és a script funkciók használatával előre meglépett műveleteket fog minden képre
alkalmazn megkímélve minket a megnyitás-módosítás-elmentés műveletétől. Akár egy teljes napos
fárasztó és monotom munkát is meg tudunk ez által spórolni.

Színkezelés általában RGB üzemmódban történik, de mentés előtt vagy akár a munkánk megkezdésekor
is - annak függvényében, hogy nyomdai vagy képernyőre szánt anyagon dolgozunk – át tudjuk váltani a
színmódot: RGB , Grayscale, vagy akár CMYK üzemmódba is. Van lehetőségünk a színek pipettával
történő PANTONE színskálán történő beazonosítására is. Vagy akár HEXA formátumban is megmutatja a
pipetta eszköz.

Vektorok kezelése:
A vektorok kezelése némileg nehézkéesebb a pixeles programokban, de általánosan elmondhatjuk, hogy
a vektoros rétegeket külön kezelőfülön ,vagy rétegtípusban kezelik. Jellemzően egy külön eszköz áll
rendelkezésre ezek módosítására és véglegesítésére.

3D és videó a pixeles programokban:

A 3D és videó korlátozott keretek között megjelentethető. Alapvetően beépített 3D-hátáskelőt
lehetőségek vannak, de ezek nem teljesen valódi 3D- eredményeznek. 3D-s hatás elérésére a
mátrixhálós nézetben ( Photoshopban: Warp Tool ) megváltoztathatjuk a nézetünk látszatni
perspektíváját. Ekkor mondhatjuk 3D-s hatást keltünk. Videó kezelése nem támogatott, de
filmszalagszerűen van lehetőségünk egyszerű animációkat SWF avi, vagy PNG szekvenciaként elmenteni.
12 tétel. 0987-06
Egy többoldalas kiadványhoz kell előkészítenie a DVD-n kapott képeket. Észreveszi, hogy a képek fele
alkalmatlan

A válasz:
A számbajöhető fájltípusok közül „ai , cdr , png , jpg „ esetleg „tif” típusokat használok. Ezek közül a „.ai” az
illustrator vektorgrafikus állománya, a cdr a corel draw vektorgrafikus állománya, a png az átlátszó hátteret is
magában foglaló pixelgrafikus fájlformátum a szerkesztett képekhez.

Vektorgrafikus programnak vagy a CorelDraw ( ezt azz én fajtám személy szerint ) vagy az Adobe Indesign-t
használom. Ebben veszem fel a grid-et vagy mondhatnám a layoutnak is , amely az oldal szerkezetét fogja adni. A
rácsszerkezetben könyebb a dolgozni és a könyebb a hasábok tagolása is.

A corel draw alapvető programfile-ja a „.cdr” kiterjesztésű állomány. Az indesign kiterjesztése a „.indd”
kiterjesztésű fájl. Mindkettő alapvetően alkalmas minden a programban alkalmas réteg és hozzárendelt funkció
tárolására. Több oldalas dokumentumok szerkeszthető váltoazatit ezért célszerű egy-egy ilyen fájlban elmenteni,
hogy a későbbi módosíthatóság gond nélkül rendelkezésünkre álljon.

Fájlok és tulajdonságaik:

Megnevezés: Átlátszó Veszteséges Rétegek Vektoros Méret Minőség

háttér és (homályosodás) (módosíthatóság)

alfacsatorna
BMP Nem Nem Nem Nem Nagy Kiváló
PSD Igen Nem Igen tartalmazhat Változó Kiváló
JPG Nem Igen Nem Nem Kicsi Változó
PNG Igen Nem Nem Nem Nagy Kiváló
PDF Nem Nem Nem Igen Változó Kiváló
TIF Igen Nem Photoshop Nem Nagy Kiváló
AI Igen Nem Igen Igen Rel. Kicsi Kiváló
EPS Igen (*!) Nem nem Igen Változó Kiváló
CDR Igen Nem Igen Igen Rel. kicsi Kiváló

3D és videó a pixeles programokban:

A 3D és videó korlátozott keretek között megjelentethető. Alapvetően beépített 3D-hátáskelőt lehetőségek
vannak, de ezek nem teljesen valódi 3D- eredményeznek. 3D-s hatás elérésére a mátrixhálós nézetben (
Photoshopban: Warp Tool ) megváltoztathatjuk a nézetünk látszatni perspektíváját. Ekkor mondhatjuk 3D-s hatást
keltünk. Videó kezelése nem támogatott, de filmszalagszerűen van lehetőségünk egyszerű animációkat SWF avi,
vagy PNG szekvenciaként elmenteni.

A PSD fájl használata

A PSD nagy előnye, hogy minden procedurális programművelet így a rétegek, smart objek-ek és rétegaffinitások is
eltárolódnak. Emellett alfa háttér haználatára képes, ezért mesterfájlként mindig tárolnunk kell belőle egyet
legalább.

A PDF tulajdonságai

A Portable Document Format (PDF) formátum különböző rendszerek és alkalmazások között használható hatékony
fájlformátum, amelynek alapjául a PostScript képalkotási modell szolgál. A PDF-fájlok nem csupán pontosan
jelenítik meg a betűtípusokat, a lapelrendezéseket, valamint a vektorgrafikus és bitképeket, hanem meg is őrzik
azokat. A PDF-fájlok ezenkívül elektronikus dokumentumkeresési és -navigálási funkciókat (például hivatkozásokat)
is tartalmazhatnak, és csatornánként 16 bites képeket tárolhatnak. Az Adobe Acrobat javítóeszközével kisebb
módosítások is végrehajthatók a PDF-fájlokban lévő képeken.
13 tétel. 0987-06
Európban metrikus rendszerben számolunk, a betűméretek pontban vannak megadva, készítendő
kiadványa paramétereit inch-ben kapja meg, a lapméreteknek betűjelük van. A képei felbontása dpi-
ben van megadva, a nyomda megadott lpi beállításokkal kéri a leadott anyagot. Tisztázza és
magyarázza el ennek a sokféleségnek a miértjét!

A válasz:
A nyomdászat kezdeti évszázadainak leggyakrabban előállított termékei egyházi megrendelésre készültek. Ebből
adódóan az a gyakorlat, hogy az ilyen egyházi olvasmányok fajtái meghatározták a szövegeket felépítő betűk
méretét. Például a brevier betűfokozatot használták a breviáriumokhoz, a kanon fokozatot nagy
énekeskönyvekhez, a missal betűfokozatot nagy misekönyvekhez. Ez az elnevezések csak szokásokon alapultak,
ezért a betűöntő és a nyomdász saját mérlegelésére bízták a méretek kiválasztását, az ő ítéletükön múlt, hogy mit
mekkorának tartottak. A betűfokozatok ilyen elnevezései nem szolgálták a pontos méretmegadást, tervezést.
Minthogy a sokféle követhetetlen elnevezés nem alapult elfogadott mértékegységeken, előfordulhatott, hogy amit
az egyik helyen missalnak, azt a másik helyen esetleg kanonnak neveztek.

Alapvetően kétfajta pontrendszer alakult ki. Az angol-amerikai Pica, és a francia-német Didot-féle

A didot pontrendszer
Betűnagyság Jellegzetes
elnevezés Az apró fokozatot megkülönböztetésére alakították ki a
nyodmai pontok rendszerét. A francai S.P. Fournier által 1730
3 nonplusultra körül kezdett munkát többen folytatták. Firmon Didot 1770-
ben a méretrendszer alapegységét a francia királyi láb 864-ed
4 Gyémánt részeként határozta meg. A Didot-ról elnevezett
pontrendszert 1881-ben, egy nemzetközi
5 Gyöngy
nyomdászkongressszuson igazították méterrendszerhez.
6 Nonpareille Didot az egész rendszert merikussá alakította volna, de ez
nem terjedt el. 1 pont jelölése 1p megfelel a méter 2660-ad
7 Kolonel részének, így kerekítve 0,376 mm lett. Ezt hívjuk a
„tipográfiai pont”-nak. A nagyobb egység nem tízes, hanem
8 Petit tizenkettes. 12p = 1 ciceró ( 4,513 mm ) ennél is nagyobb
egység a konkordasz.
9 Borgisz
Az angol-amerikai pontrendszer
10 Garmond
1886-ban az USA-ban a francia király lábától eltérő
11 Kis ciceró alapegységet választottak. A amerikai-angol pontrendszer
ekkortól a hüvelykkel van összehangolva. A pica-pontrendszer
12 Ciceró
egyre elterjedtebbé vált a mai nyomdászatban. Ma a
14 Mittel szabványos DTP pont az angolszász 25,4mm-es inch 1/72-ed

16 Tercia részét használja, ami 0,3527mm. 12 pont egyenlő 1 pica. 6

pica tesz ki egy inchet.
20 Text
A többi mértékegység, pl.: Inch, arasz, mérföld, yard az
28 Doppelmittel
angolszász mértékegységek fogalomkörébe tartozik. Inch-et
36 Kánon kivéve használatukat hanyagolni szoktuk.

48 Misszál
A papírméretek

Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban. A programok ennek

megfelelően az international paper size menüpont alatt teszik nekünk elérhetővé ezeket a
papírméreteket. Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös
oldalarányon alapulnak: 1:√2,, vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az
eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Bevezetése a XVIII.
században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül,
hogy a lap tartalma sérülne. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait
pontosan megőrzi. Jelölése egy nyomtatott nagybetűből (fő méretsorozat jele) és egy számból (az
alapméret felezésének a száma) áll.

 A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-
es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk.

 B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik
1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített
méretet hívjuk „B”-nek.

 C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek,

kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják.

Papírméretek:

A B C

0 841 x 1189 1000 x 1414 917 x 1297

1 594 x 841 707 x 1000 648 x 917

2 420 x 594 500 x 707 458 x 648

3 297 x 420 353 x 500 324 x 458

4 210 x 297 250 x 353 229 x 324

5 146 x 210 176 x 250 162 x 229

( forrás: Wikipédia , Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége

számítógéppel )

Más a helyzet a képernyőfelbontások

szabványával. Ott pixelben adhatjuk meg az
említett szabványokat. Általában a VGA, HD,
FULLHD, 4K, és hamarosan a 8K szabványok
adhatóak meg.

VGA 640 x 480 Régi monitorok jelenleg inkább interneten használatos felbontás
TV 720 x 576 Hagyományos régi típusú televíziók
HD 1280 x 720 HD televíziók
FULL HD 1920 x 1080 FULL HD televíziók
2K 2048 x 1080 Nagyfelbontású monitorok
4K 4096 x 2160 Ultra magas felbontású televíziók ( pl. Sony Bravia KDL-84X9005 )
8K 8192 × 4320 8K képes Ultra Magas felbontású televíziók
14 tétel. 0987-06
Több száz oldalas kiadványt kell készítenie az egyik új alkalmazottnak a cégnél, ahol dolgozik.
Magyarázza le az új alkalmazottnak, hogy milyen elemek könnyítik meg a munkáját, és csökkentik le
az elkészülés időt a töredékére!

A válasz:
Több megoldást is használhatunk a munka pontosítására, és felgyorsítására. Pl legyárthatunk egy külön
fájlban előre stilizált elemeket, melyek egyfajta stíluhordozóként állandó jelleggel vagy csak helyenként
feltűnnek a kiadványban. Létrehozhatunk index-eket.Ezeket célszerű szerkeszthető változatban
elmenteni. Tovább lehetőségünk van mesteroldalt lérehozni.

A mesteroldal tulajdonképpen egy háttér, amely gyorsan alkalmazható több oldalra is. A mesteroldalon
lévő objektumok minden olyan oldalon megjelennek, amelyre a mesteroldalt alkalmazták. A
dokumentum egyes oldalain megjelenő mesterelemeket pontozott körvonal jelöli. A mesteroldalakon
végrehajtott módosítások automatikusan érvényesek a mesteroldalhoz társított oldalakra is. A
mesteroldalakon gyakran szerepelnek ismétlődő emblémák, oldalszámok, fejlécek és láblécek.
Tartalmazhatnak üres szövegkereteket vagy grafikakereteket is, amelyek helyőrzőkként működnek a
dokumentum oldalain. Mesterelem nem jelölhető ki dokumentumoldalon, hacsak nincs felülbírálva.

A dokumentum oldalaihoz hasonlóan a mesteroldalak több réteggel is rendelkezhetnek. Az egy adott

rétegen lévő objektumoknak saját halmozási sorrendjük van a rétegen belül. A mesteroldalrétegen
elhelyezkedő rétegek a dokumentumoldalon lévő ugyanazon réteghez rendelt objektumok mögött
látszanak.

Ha azt szeretné, hogy a kérdéses mesterelem a dokumentumoldalon lévő objektumok elé kerüljön,
rendeljen magasabb szintű réteget a mesteroldalon található objektumhoz. A magasabb szintű
rétegekre felvett mesterelemek az alacsonyabb szintű rétegeken lévő objektumok előtt látszanak. A
rétegek egyesítésével a dokumentumoldal objektumai mögé helyezhetők a mesterelemek.

Alapértelmezés szerint valamennyi létrehozott dokumentumnak van mesteroldala. További

mesteroldalak létrehozhatók teljesen újként, de akár már meglévő mesteroldalból vagy
dokumentumoldalból is. Miután mesteroldalakat rendelt más oldalakhoz, a forrásként használt
mesteroldal módosításai kihatnak a rajta alapuló mesteroldalakra és dokumentumoldalakra.
Körültekintő tervezéssel ez a módszer lényegesen egyszerűsíti a dokumentum több oldalán elvégezni
kívánt elrendezés módosítások végrehajtását.

Az eredeti oldalon vagy oldalpáron lévő összes objektum része lesz az új mesteroldalnak is. Ha az eredeti
oldal mesteroldalként szolgált, az új mesteroldal az eredeti oldal mesteroldala alapján jön létre.

Új mesteroldalpár létrehozása másik oldal vagy oldalpár alapján

Az open type betűk használata:

Egy OpenType betûtípus 65 000 karakterbôl állhat, ezeket a karaktereket "glyph"-nek hívjuk. Ebbe
bôven beleférnek a speciális ékezetes karakterek, a szláv, ill. cirill és görög betûalakok is, nem beszélve a
számokról és a kiskapitális alakokról. Az OpenType tartalmazhatja a vastagsági, szélességi és
stílusváltozatok (igazi tipográfiai változatok!) fokozatmentes képzésének lehetôségét .Az eddigi
gyakorlat a félkövér, illetve a kurzív használata volt, például a keskenyített betût külön állományban
találhattuk. Az igényes tipográfiához szükségünk volt az "expert" változaton kívül a "multiple master"
betûváltozatra. Mindez egy állomány - egy betûcsalád egy fájlban -, ráadásként a család tartalmazhat
címrendszerhez való betûket. Eltérô szélesség, eltérô betûstílus - mégis egy betû! Az opentype betűk
beállítási opcióban szerepelnek a következő figyelmet érdemlő lehetőségek :

 Discretionary Ligatures
A ligatúra betûkapcsolatot jelent, eddig is használtuk, például fj, fi, ffi kapcsolatokban. Újdonság
itt a különleges betûkapcsolat (û, ûx).Esztétikai funkciója van, utánozza a kézírást, és könnyíti az
olvashatóságot.

 Swashes

A betűk kinyúló szárai átnyúlnak a következő betűbe, és így akár összekapcsolt betűképet s
képezhetünk velük.

A book létrehozása

Az Adobe Indesign kiadványszerkesztő példáján keresztül lehetőségünk van ún. „Book” oldalakat
létrehozni. Mint neve is említi ez egy könyv elkészítését teszi lehetővé számunkra. Nincs más dolgunk
csak az egyenként elmentett programfájljainkat új lapként hozzáadni, és akár sorba is rendezhetjük ez
után a könyvünk tartalmát. Egy egy lapra kattintva megjelenik az adott lap, és akár módosíthatjuk is.

Tartalomjegyzék létrehozása a könyvünkhöz

Egy tartlaomjegyzék automatizált elkészítése roppantmód felgyorsíthatja a munkánkat, így nem árt
megismerkednünk vele. Tartalomjegyzék előállítása előtt döntsük el, mely bekezdéseket szeretnénk
abba belefoglalni (pl. a fejezetcímeket és a szakaszcímeket), és ezekhez adjunk meg bekezdésstílusokat.
Ellenőrizzük, hogy ezeket a stílusokat a dokumentum vagy a könyvbe rendezett dokumentumok összes
megfelelő bekezdésére alkalmaztuk e. A tartalomjegyzék előállításakor azt bekezdés- és
karakterstílusokkal is formázhatjuk.

Képkezelés a kiadványkezelő programokban

Importálni lehet rasztergrafikus képeket, vagy szerkeszteni helyben akár vektorgrafikusokat, és ami
nagyon fontos opció, hogy dinamikusan lehet őket körbefuttatni a kenyérszöveggel.

Stílusok megadása

A stílusok automatikus hozzárendelése pl. objektumokhoz, szövegtörzsekhez, szintén felgyorsíthatja am

unkánkat, hiszen egy adott kinézetű (pl. árnyékolt gomb vagy felület ) elem sokszori megjelenítésénél
nem kell egyesével létrehozni ugyan azt a hatást, hanem csak rákattintunk az egyszer egy objektumon
beállított és elmentett stílusra, amelyet az után már bármennyiszer két kattintással elő tudunk hívni az
„Object Style” nyomógombra kattintva.
15 tétel. 0987-06

A hirdető elküldte Önnek emailben a hirdetése tervét szövegszerkesztő programban összeállítva. Ön

elkészíti a nyomdába adható formában, de a megrendelő nem fogadja el, mert nem azokat a rikító
RGB színeket használta, amiket ő. Magyarázzon neki a színekről és azok különböző programokban
való megjelenéséről!

A válasz:

Alapvetően a legnagyobb probléma az egész megrendeléssel, hogy RGB-ben adta át. Számítani lehetett
volna arra, hogy az RGB-ben elkészített fényszínek additív módon jelennek meg és elsősorban monitoron.
Ami azt jelenti, hogy színezetet fénynek kell „hordoznia” mert csak akkor működik. Ekkor adódhatnak
össze az egymásra világított fényekből hozzáadódóan a színek hullámhosszai és olyan szín alakul ki ami
szép „rikító”. Tételezzük fel, hogy nyomtatón próbálnánk meg egymásra nyomni ugyan azt a két színt
kétszer egymás után berakva a papírt a nyomtatóba. A látvány egy sötétes egyáltalán nem előnyös szín
lenne. Itt nem adódnak egymáshoz a színek. Hullámhosszaik változatlanok maradnak. Nyomtatáshoz
tehát át kell alakítani a nyomtatókban használt színpatronokból előállítható színűre a kiadványt. Ezt
CYMK színmódnak hívjuk. Borítékolható, hogy a legtöbb szín némileg megváltozik de mindenesetre
eltűnik a monitoron oly szépen tündöklő szín.

Az RGB színtér

Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével
határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered:
Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák,
pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén. Az RGB esetében vörös, zöld és kék színű lámpák (monitor felületén apró
fényemittáló diódák) világítanak felváltva. Ha csak vörös világít, vörös színt látunk, ha csak zöld, zöldet stb… Ez az
összegző additív színkeverés, mert az alapszínek intenzitásától függő összegzett színt látunk. (Pl. 100% vörös és
50% zöld fény együttesen narancssárga színt eredményez.

A CMYK színtér

A CMYK színtér olyan elnyelési módszerrel előállított színkeverési modell elnevezése, amelyet a nyomdászatban
használnak. Ellentétben az összegző színkeveréssel a szubtraktív (kivonó) modelben a különböző színű apró
festékpöttyökről visszavert színek együttes érzete adja a végleges színt. Színes nyomtatásban négy alapszínt
használnak. Ha egyikből sem kerül a papírra, láthatjuk a hordozó alapszínét, a fehéret. A Pantone színrendszer ettől
csupán annyiban tér el, hogy ott előre definiált és elnevezett szabányosított színek találhatóak. ( Részletesebben
keresd előző tételekben )

A fény működése

 A fény a szem-érzékszervünk által észlelhető specális elektromágneses sugárzás.

 Az emberi szem a 390 és 750 nanométer hullámhosszak közé eső fényt érzékeli
 Egyszerre részecske és hullámtermészetű. A részecsketermészetének köszönheti, pl a meleg érzetet, mely
ún. energiaadagokban , vagyis qvantumokban érkezik. A másik tulajdonsága, hogy hullámtermészetű is.
Ennek a tulajdonságának pedig azt köszönheti, hogy képes két fényből egy harmadik előállni, mivel a
hullámhossz amplitúdúja ( a fény ereje ) és frekvenciája ( színezete ) meg tud változni.

Látásunk fiziológiája

Evolúciónk során szemünk 3 rétegre és 2 fő érzékelőreceptor-típusra fejlesztett igényt.

A fényenergia idegi jelekké történő átalakítást a szem fényérzékelő sejtjei, a pálcikák és a csapok végzik, amelyek a retina
hátulsó felszínén alkotnak hálózatot. A pálcikák gyenge fényben működnek, de annyira érzékenyek, hogy normális, nappali
megvilágításnál túlterhelődnek és működésképtelenné válnak. A nappali fényben a látást a csapok biztosítják, amelyek éppen
intenzív fényben működnek megfelelően. A csapsejtek által szolgáltatott kép tér- és időbeli részletekben is gazdagabb, sőt
a színek érzékelését is lehetővé teszi.

Érdekesség, hogy egyetlen-egy foton (fényrészecske) elnyelésekor egy rodopszinmolekula aktiválásával átlagosan egy
pikoamper erősségű fényáram jön létre
Kontrasztok fajtái

Egyes színek egymás mellé nyomtatásával akár be is csapható a szín. Ezeknek az érzékszervünk
becsapásakor fellépő kotranszthatásoknak 7 változata besorolandó általánosságban:

1 2 3 4 5 6 7
Magában
komplementer Hideg meleg Telítettség Világosság Szimultán szukcesszív
való kontraszt kontraszt kontraszt
kontraszt kontraszt kontraszt
színkontraszt
A kompozíció Két szín A színek hideg- A kompozíció A kompozíció Különböző Színek egymás
színeinek komplementer, meleg biofizikai és színeinek színeinek színeket utáni szemlélése
színezeti ha a színek asszociációs telítetségi világossági egyidőben a
ellentétén pigmentáris hatásain alapuló ellentétén alapuló ellentétén szemlélve színáthangolódás
alapuló keverékéből színezetkontraszt. kontraszthatás. A alapuló megváltoztatják miatt
kontraszthatás. semleges szürke telítettség a kontraszthatás. egymás hatását. megváltoztatja
jön létre. A Értelmezhető a színdússág, a A szem egymás hatását.
Rendszerint A színkörön színkörön világosság A fény-árnyék kiegyenlítődésre Komplementer
legélénkebb, egymással ellentétesen arányában. hatás törekszik, így utókép jön létre,
tiszta színek szemben elhelyezkedő kék kifejezése a erős színhatás amely több
együttes alkal- helyezkednek el. és narancs Meg lehet törni világos-sötét esetén percig tarthat.
mazásából A színes fények színtomány egy tiszta színt ellentétpárral "létrehozza" a Ezt az időben
adódó harsogó, spektrális ellentéteként, de fehér, fekete, lehetséges. A komplementert. eltolt
vibráló összetétele két egymáshoz szürke, vagy a fehér és a kontraszthatást
kontraszthatás. kiegészíti közeli szín, mint az komplementere fekete Ennek oka a nevezzük
A egymást, így ibolyavörös-vörös, hozzákeverésével. tónusfokozatai szem szukcesszív
legerőteljesebb additív vagy a türkiz-zöld a szürkék. színadaptációja. (követő)
a három első keverékük színkülönbségeként A szem kontrasztnak.
rendbeli szín, a semleges. is. adaptálódik az
sárga, a vörös erősebb
és a kék Általában zöld színhatáshoz,
kontrasztja. és piros között így a többi szín
létrejöhet egy színérzete
szürke „hatású” ennek
harmadik komplementere
színterület is, felé tolódik el.
ami pl. szürke.

Kuler Color Guide, Swatches, Color Palette:

A különböző színpaletták és színminták ablakait a programok felkínálják számunkra. Ezekben az

ablakokban tudunk egy-egy adott színt eltárolni, mintát venni, összehasonlítani, vagy bekategorizálni.

Színprofilok

A színprofil egy eszközt (például egy projektort) vagy egy színteret (mint az sRGB) karakterizáló
adathalmaz. A legtöbb színprofil ICC-profil formájában létezik, amely egy kis méretű, .ICC vagy .ICM
kiterjesztésű fájl. A színprofilok beágyazhatók a képfájlokba az adatok színskála-tartományának
megadása érdekében. Ez biztosítja, hogy a felhasználók ugyanazokat a színeket látják a különböző
eszközökön. Minden, színeket feldolgozó eszköznek rendelkeznie kell saját ICC-profillal, ha ez teljesül,
akkor a rendszer teljes egészében színkezelt munkafolyamattal rendelkezik. Ilyen munkafolyamat esetén
biztosak lehetünk benne, hogy a színek nem vesznek el és nem módosulnak.
16 tétel. 0987-06

Egy nagy kiadó szerkesztőségnél dolgozik. Az egyk kiadvány megjelenik nyomtatva és online.
Különféle minőségű és eredetű képanyagot kell digitalizálnia. Mutassa be az eljárásokat és a
digitalizálási módokat!

A válasz:

A képeket általában digitalizálni, azon belül is scannelni kell ahhoz, hogy számítógépen tudjuk tárolni
módosítani őket. Első feladatunk megállapítani az eredeti fajtáját, majd mérlegelni és meghozni a
digitalizálási módszerről a döntést. Különböző eredetik eltérő digitalizálási módozatokat igényelhetnek.

A képeredetik fajtái, nyomtató beállításai

Megkülönböztethetünk vonalas és árnyalatos, egyszínű vagy sokszínű fekete, vagy fehér változatokat. Régebben
általában a fekete-fehér eredetik voltak elterjedtek, manapság már szinte minden színesben jelenik meg, kivéve
talán a megnagyobb napilapokat. ( pl. Magyar Nemzet ) A scannelés alkalmával mondhatnánk, hogy mindig az
adott kép típusához kell beállítani a scannelés felbontását, de a modern számítástechnika korszerű eszközeivel és
adattárolási lehetőségekkel már szinte mindegy, tehát törekedjünk a legjobb képbeviteli felbontásra. Ennek
természetesen megvan az ára, ami a nagy méretben fog jelentkezni. Ha mégis szeretnénk a nyomtatási
beállításokat a képeredetik minőségéhez állítani, úgy a következő lehetőségeket vizsgáljuk meg és állítsuk be a
nyomtatón:

 Vonalas eredeti
Legyen nagy kontraszt a képen, megszakítás nélkül legyenek élesek a vonalak, mérete akkora legyen, hogy
mérete minimum 1:1 legyen, vagy nagyobb.

 Fekete-fehér eredeti
Árnyaltgazdag legyen, felülete sima, lehetőleg tükörfényes legyen, lehetőleg retusálatlan legyen, mérete
akkora legyen, hogy mérete minimum 1:1 legyen, vagy nagyobb.

 Színes árnyalatos eredetik

Lehetőleg tiszta telt színeket tartalmazzon. Lehetőleg 6 x 6 cm méretű diapozitív legyen, mert az árnyalati
terjedelme nagyobb, mint a ránézeti eredetiké.

Digitális eredetik, felhasználhatóságuk

 Vektoros ( Valamilyen vektorgrafikus programmal készített eredetik )

 Rasztergrafikus ( Másnéven pixelgrafikus fájlok mentett kiterjesztéseivel fémjelzett fájlok )
 Camera RAW (a fényképezőgépből közvetlen feldolgozatlan, módosítható és minőségi képfájl)
 DNG ( nyílt dokumetációjú digitális negatív képfájl, mely hosszútávú archiváláshoz tökéletes )

A hagyományos scannelés működési elve

Amikor az olvasófejet a léptetőmotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A fejegység
fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy tükrök) segítségével
egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében található, fix pontra rögzített CCD (
Charge Coupled Device mint a kamerák érzékelője) érzékelőre fókuszálja; majd az érzékelő digitális képpé alakítja a
beérkező fényt.

A dokumentumszkenner (pl. fénymásoló ) működése:

A dokumentum bekerül egy mozgó pályára és elhalad az álló szkennelő modul(ok) között. A pályát motor hajtja a
dokumentumok pedig görgők sorozatán haladnak keresztül. A szkennelő modulokban helyezkednek el a tükrök, az
objektív és a CCD fej. Egy szkennelő modul esetén a dokumentum egyik oldalát tudjuk beolvasni, két szkennelő
modul esetén (alul-felül egy-egy) pedig egyidőben olvasható be a papírlap mindkét oldala. Fontos eleme a
dokumentumszkennernek a lapadagoló egység, amelybe akár 1000 db lapot is tehetünk, ahonnan egy speciális
mechanikus egység egyenként húzza be a dokumentumokat a készülékbe.

Kimeneti fájlok rendszerint: JPG, PNG, BMP, TIF

17 tétel. 0987-06

A cég egyik új dolgozója, aki egy falinaptár képein dolgozik, megkéri Önt, hogy adjon neki tanácsokat,
hogyan fogjon hozzá, mire kell figyelnie a munka során. Magyarázzon neki a kpfeldolgozó, képjavító
eljárásokról és a beállításokról.

Válasz:

Trükk 1. Élesítés :Képek élesítésekor tudjuk befolyásolni az élesítést, ha azt pl. a photoshop filter
menüjében elhelyezkedő sharpen szűrővel finomhangoljuk kézileg. De ez nem teljesen az igazi. Van egy
rafináltam eljárás, amivel pontosan 100 lépcsőben tudjuk befolyásolni a kép élességének erősségét. A
képet két rétegen jelenítjük meg. Az elsőn alkalmazunk egy 1x-es élesítést, majd a második rétegen 2x-es
élesítést. Ez már érezhetően nagyon erős kontrasztváltozásokat okoz, ezért túl erős. De ha a felső , azaz a
második réteget áttetszőségében állítgatjuk halványabbra, akkor pontosan 100 lépcsőben tudjuk
finomhagnolni a nekünk megfelelő élességet.

Trükk 2. Régi kép: A kép szép fényképszerű széleknél elhalványodó hatását tudjuk létrehozni, ha egy
önárnyékot ( inner shadow ) opciót hozunk létre a képben egy új rétegen. Az árnyék beállításában a
lehető legnagyobb kiterjedést állítsuk be, de ugyanakkor a távolságát a szélektől ( distane ) hagyjuk 0-
án. Ekkor minden irányból egy halvány fekete sötétetéd keletkezik a szélekhez közelítve kifelé haladva.
Ennek az egésznek a látható erősségét az opacity beállítás segítségével tudjuk befolyásolni.

Trükk 3. Erősebb élénkebb színek: A remisssziós görbék segítségünkre lehetnek a halvány vagy sötét
képek újraerősítésében. Az opciót a rétegkezelőben vagy az adjustment menüben tudjuk elérni és a
következő beállításokkal lehet játszanunk: Levels , Curves , Vibrance , Brightnes/ Contrast.

Trükk 4. RAW: A raw képek önmagukban kiválóan alakítható formátumok, melyek közvetlenül a kamera
CCD, vag CMOS egységéből feldolgozatlanul érkező információk alapján készültek. Utólag tudunk
bennük számos értéket állítani, amellyel egészen extrém látványvilágúvá is tehetjük az eredeti képet. De
akár visszahelyezhetjük az igazi eredeti színekhez közelítőleg, vagy akár teljesen távolítólag ható
színezetbe a látványt.

Retusálási technikák

Alapvető retusálási technika a klónozás általi takarás. Ezzel a módszerrel pl egy pattanást úgy tüntetünk
el a beteg arcáról, hogy először mintát veszünk ( pontosabban becélozzuk ) a sima arcfelületről, majd ez
után a pattanás közepébe kattintunk. Ekkor az eredetile mintavételezési pont lesz a másolt
pixeltartalmak kiinduló inerciarendszere. Minden kattintással onnan másolódik terület, ahonnan az
eredetileg kijelölt területhez képest elmozdítottuk a kurzorunkat.

Cseppfolyósítás ( Liquify )

Leginkább alakformálásra és bizonyos testtájak növelésére / szűkítésére szoktuk használni. A

pixelterületeket egérkattintással bizonyos előre beállított kiterjedésnek megfelelően össze lehet
zsugorítani, vagy szét lehet tolni egymáshoz képest. Ez egy derékra vagy egy szemre kattintva igen
látványos már önmagában is. Egy szemen kipróbálva az LSD-kábítószerezett szemtágulós hatást
tökéletesen lehet kivitelezni a módszerrel. További lehetőségek ebben a módszerben, hogy meg tudunk
ragadni bizonyos pixelterületeket és egy kisebb intervallumon belül meg tudunk nyújtani de úgy, hogy
közben nem hagynak a pixelek egymás között nagy szüneteket, hanem folytonosságában nyúlnak meg.
Ez kifejezetten karcsúsításkor előnyös.

A képszerkesztő programok

Általában grafikus vagy másnéven raszteres szoftverek. Legelterjedtebb a Corel Paint Shop Pro és a
Photoshop. Ingyenes szoftver a GIMP. Bár tudásban elmarad utóbbi kettő programtól.
Az LPI/ DPI összefüggések
A nyomdai előkészítéskor hívjuk fel a nyomdát és tudjuk meg milyen paramétereket várnak el tőlünk a
nyersanyag leadásakor. A válasz szinte mindenhol bizonyosan tartalmazni fogja ezt a mondatot: „ 300
ppi-s legyen legalább az anyag felbontása. „ Hogy mit is jelent ez, ahhoz nem árt tudnunk a DPI / LPI /
PPI közötti összefüggéseket:

A látvány árnyalati gazdagságát a nyomda az egy árnyalatú nyomdafestékkel csak úgy adhatja vissza, ha
becsapja az emberi szemet. A színes technikában is csak négy színt használnak, ciánt, bíbort, sárgát és
feketét, ami a fehér papírral együtt is csak ötféle árnyalatot eredményez, lévén, hogy a nyomás során
nem tudjuk a festék árnyalatát változtatni, azt vagy odanyomjuk a papírra, vagy nem. A szép színes
képek úgy készülnek, hogy a festékkel fedett terület nagyságát változtatjuk meg a különböző színekkel
külön megnyomva.

LPI ( Egy inchre jutó nyomdai raszterpontok száma )

Például egy 30%-os szürke árnyalatú tónust úgy hozhatunk létre, hogy a
fekete festékkel csak a kívánt felület 30%-át nyomjuk meg olyan apró,
egyenletes pontokkal, hogy az a szokásos nézési, olvasási távolságból
(30-35 cm) már egyenletes szürke felület érzetét kelti a nézőben.
Ilyenkor a felületet vízszintesen és függőlegesen egyenlő nagyságú
négyzetekre osztjuk és egy-egy négyzet megfelelő százalékos területét (a
példában 30%) nyomjuk meg fekete festékkel. Attól függően, hogy
mekkorára vesszük egy-egy ilyen ilyen négyzet (raszter, rácscella)
oldalát, szabad szemmel látjuk vagy nem látjuk a fekete festékpontokat.
A gyakorlatban a raszterpontok mérete helyett az egy inchre, illetve 1
cm-re jutó raszterpontok számát szoktuk megadni. A számítógépes
gyakorlatban inkább Ipi ben (line per inch)-ben számolnak.

PPI ( Képernyő-felbontás : 2x-e nyomdai levilágításnak, így 300

ppi = 150 lpi )

A különböző digitális kimeneti eszközök (képernyő, nyomtató, levilágító

stb.) egy vagy több, de gyártásuk során eleve meghatározott felbontással
(dpi, dpc) rendelkeznek, melyek közül mi csak választhatunk. Ez a
felbontás adja meg, hogy az eszköz egy-egy elemi pontjának
(négyzetének) oldalhossza mekkora méretű. A tapasztalatok szerint
a minőségi képvisszaadás érdekében megkövetelhető, hogy a digitális
kép felbontása (ppi) kétszerese legyen a rácssűrűségnek (lpi). Így
Általánosan a 300 ppi képfelbontást várják el a nyomdák.

DPI ( a nyomdagép fizikai reprodukciós felbontási „képessége” :

300ppi = 150 lpi = 2400 dpi)

A nyomdagép egy inchen hány ezer apró nyomófelületet tud kialakítani.

Ha a 300ppi-s grafikánkat vesszük alapul , akkor jól tudjuk, hogy az 150
darab négyzetalakú nyomdai raszterpontot fog adni egy inchen. (
Fentebb magyaráztam ) Ezeken belül a színátmeneteket valahogy meg
kell jeleníteni, nem csak 1 színt kell tudni megjeleníteni. Az elv alapján
egy 2400 dpi-s berendezés esetén a 300ppi/150lpi-s grafikánkat elosztja
a készülék saját felbontási képességével így 16 fokozatot kap lpi-
rácskockánként. Vízszintesen és függőlegesen is. Ez bőségesen elegendő
a szemünk megtévesztésére és a folyamatos színátmenet kivitelezésére.
18 tétel. 0987-06

Egy nagy cégnél dolgozik, ahol főnöke megéri, hogy a sok hibás nyomat miatt készítsen egy kis
kiadványt belső használatra a nyomtatófajtákról, a nyomtatási beállításokról és egyéb, ezzel
kapcsolatosan felmerülő kérdésekről. Mutassa be a kiadvány tartalmát!

A válasz:

A tintasugaras nyomtatók

A tintasugaras nyomtatók tintapatronok segítségével tintacseppeket juttatnak a papírlapra. A patronban van egy
porlasztó, ez megfelelő méretű tintacseppekre alakítja a tintát, és a papírlapra juttatja azt. A színes tintasugaras
nyomtató színes tintapatronokat használ, általában négy alapszín használatával keveri ki a megfelelő árnyalatokat:
ciánkék, bíborvörös, sárga és fekete színek használatával. Minden tintasugaras nyomtató porlasztással juttatja a
tintacseppeket a papírlapra, de a porlasztás módszere változó. Ez történhet piezoelektromos úton,
elektrosztatikusan, vagy gőzbuborékok segítségével. A gőzbuborékos nyomtató a következő módon működik:

A nyomtató cserélhető tintapatronja a papír felett oldalirányban mozog. A nyomtatófejben lévő, tintával töltött
kamrácskákhoz szabad szemmel alig látható fúvókák (porlasztók) kapcsolódnak. Azokat a kamrákat, mely a
nyomtatandó képrészlet soron következő képpontjához szükségesek, elektromos impulzus melegíti fel, minek
következtében a tinta a melegítési helyeken felforr, és a keletkező gőzbuborék egy-egy tintacseppet lő a
porlasztókon keresztül a papírlapra.

 Figyelem! A tintasugaras nyomtatót nem árt néha megtisztító módra beállítani, hogy egy fejtisztítás
végezzen.

 Figyelem! A tintasugaras nyomtatóban a fejet csak a megfelelő állapotban a kinyitó ajtó elfordításával
tudjuk elérni. Ekkor hagyjuk, hogy a patron tároló odacsússzon a kezünk alá. Ekkor vehetjük ki a
patronfejet.

 Figyelem! Ha elakad a lap, ne rángassuk , mert azzal sérülést okozhatunk a működő mozgó fejegységben.
Helyette nyomjuk meg a megszakító gombot, majd húzzuk ki az áramból a nyomtatót. Ezek után próbáljuk
meg óvatosan kihúzni a lapot, ha nem megy így sem, hívjunk szakembert. ( vagy ha valaki kemény , szét is
kaphatja, én is megtettem, pár alkatrész hiányzott utána , forrósodott, de működött )

A lézernyomtató elve

A lézernyomtató egyik alapelem a dob. A dob eleinte pozitív töltésű, melyet a korona vezeték biztosít „számára”,
áram segítségével. Ahogy a dob forog, a nyomtató egy piciny lézersugarat bocsát ki és juttat el a dob felszínének
bizonyos részeire. Ezzel a lézer elektromos töltésű képet rajzol, amely a nyomtatandó betűk és képek
elektrosztatikus képe. Azt követően, hogy az elektromos töltésű kép elkészül a nyomtató pozitív festékkel vonja be
a dobot. A dob ellentétes, vagyis negatív töltésű, kisütött részeihez a festék odatapad. Ezek azok a részek,
amelyeket a lézersugár megrajzolt, vagyis a betűk, ábrák képei.

A papír negatív töltést kap a transzfer korona vezetéktől, de ez a töltés erősebb, így a végiggördülő papír magára
tudja „vonzani” a festéket a dobról. Hogy a folyamatot követően megakadályozzuk, hogy a papír az ellentétes
töltésű dobhoz tapadjon a leválasztó korona vezeték a festék felszedését követően azonnal kisüti azt.A papír ezt
követően egy pár felhevült hengeren keresztül halad, ahol a festékpor megolvad és beég a papír rostjaiba. Miután
a festék lerakódik a papírra, a dob felszíne elhalad a kisülési cső mentén. Ez az éles fény megvilágítja az egész
fényérzékelő felszínt, kitörölve az elektronikus képet. A dob felszíne ezt követően elhalad a töltésért felelős korona
vezeték előtt, mely újra pozitív töltéssel ruházza fel.
Nyomtatás fájlba

Ekkor egy postscript dokumentumot vagyis PDF-et készítünk. Ez tökéletesen megegyezik a mindenkori nyomtatón
kijövő végtermékkel, tartalmazhat nyomdai vágójeleket, illeszőket, denzitásmérőt, és a file információt s.

Nyomtatási beállítások

Tájolás A tájolás a fekvő vagy álló kompozíciót teszi lehetővé

Példányszám Hány példányban jöjjön ki a teljes kijelölt anyag összes oldala

Sorrend Milyen sorrendben nyomtatódjon az anyag

Kép minőségének beállításai Kiváló, Jó Szöveg, Árnyalatos, Fekete-fehér, vonalas lehetőség

Duplex nyomtatás Dupla oldalas kiadvány nyomtatás. Általában gép vag manuális
megordítást igényel

Papírméret Kiválaszthatjuk a kivitelezés méretét, százalékos kitöltöttségét,

A méreten belül elhelyezhetjük középre avagy általunk válasz-
tott helyre illesztve a nyomtatandó elemeket.
19 tétel. 0987-06
A megrendelője többféle megjelenési formát szeretne. Online felületen való megjelenéshez,
nyomtatható formában, nyomdai minőségben prezentáláshoz, illetve digitális számlázáshoz kéri Öntől
az elkészített munkát. Szeretné, ha lenne benne interaktív felület, videó és linkek. Ön mindezekre egy
file-t javasol neki. Mutassa be a pdf tulajdonságait, és győzze meg annak előnyeiről.

A válasz:
Videó PDF-ben? Jó persze lehet, de nem erre való eredetileg. Tegyük fel, hogy meggyőzzük. Valóban a
legtöbb feladat kivitelezésére maradéktalanul alkalmas.

A PDF leírása
A Portable Document Format (PDF) az Adobe által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.
A PDF alkalmas szöveget, ábrát és képeket tartalmazó dokumentum leírására eszközfüggetlen és
felbontásfüggetlen formában. A dokumentum lehet egyoldalas, és több ezer oldalas is, egyszerű vagy összetett:
sokféle betűtípussal, ábrával, színnel és képpel, továbbá tartalmazhat interaktív beviteli mezőket, nyomógombokat
stb., lehetőséget teremtve arra, hogy üres űrlapokat hozzunk létre, amit a felhasználók később elektronikus
formában is ki tudnak tölteni. Adobe PDF dokumentumba a következő interaktív elemek exportálhatók. Azt
mondhatjuk hogy tökéletes a feladatra, hiszen mindent magában foglal.

A PDF szöveg-, kép-, színkezelése

 Könyvjelzők

Az InDesign dokumentumban létrehozott könyvjelzők megjelennek az Adobe Acrobat és az Adobe Reader

ablakának bal oldalán elhelyezkedő Könyvjelzők lapon. A könyvjelzők mindegyikével az exportált PDF fájl
adott oldalára, szövegrészére vagy grafikájára lehet ugrani.

 Mozgóképek és hangklipek

A dokumentumokhoz mozgóképeket és hangklipeket adhat, illetve videoadatfolyamokra mutató

internetes hivatkozásokat helyezhet el a dokumentumokban. Ezek a mozgóképek és hangklipek az
exportált fájlban is lejátszhatók.

 Hiperhivatkozás

Az exportált PDF dokumentumban található hiperhivatkozásokra való kattintással az adott dokumentum

másik részére, illetve egy másik dokumentumra vagy webhelyre ugorhat. Lásd:

 Kereszthivatkozások

Az exportált PDF dokumentumban található kereszthivatkozások az adott dokumentum másik részére

juttatják el az olvasókat. A kereszthivatkozásoknak különösen használati utasítások és segédanyagok
összeállításánál veheti hasznát. Amikor PDF fájlként exportál egy kereszthivatkozásokkal ellátott
dokumentumot, akkor interaktív hiperhivatkozásokként működnek a létrejövő fájlban található
kereszthivatkozások

PDF szabványok, ellenőrzési műveletek

Mielőtt egy PDF fájlt készítenénk a megrendelőnek, ellenőrizzük, hogy az InDesign dokumentum megfelel a
szolgáltató előírásainak. Az alábbi lista néhány javaslatot említ:

 Az InDesign Ellenőrzés szolgáltatásával ellenőrizzük a képfelbontások és a színterek helyességét, hogy a

betűtípusok rendelkezésre állnak-e és beágyazhatók-e, a grafikus elemek frissek-e és így tovább.

 Exportálás előtt tekintsük meg az Adobe PDF-exportálási beállításokat, és szükség szerint pontosítsuk
őket. Az Összefoglaló terület része egy figyelmeztetőszakasz, mely közli, ha a készletbeállítások nem
alkalmazhatók.
  Ha a rajzelemek áttetszők (beleértve a felülnyomást és a vetett árnyékokat is) és nagyfelbontású
kimenetre van szükség, a fájl mentése előtt célszerű megtekinteni az összeolvasztás hatását az
Összeolvasztási előnézet panelen.

 Áttetsző rajzelemek esetén tudakoljuk meg a szolgáltatónál, hogy összeolvasztott vagy össze nem
olvasztott PDF fájlokat szeretnének-e kapni. Az összeolvasztásra a munkafolyamat lehető legkésőbbi
fázisában célszerű sort keríteni, és általában érdemes a szolgáltatóra bízni. Ha azonban a szolgáltató az
áttetszőség összeolvasztását kéri, PDF/X-1a szabványú fájlt küldjünk anyagot neki.

 A dokumentumokban csak nagyfelbontású képeket használjunk.

 A legjobb eredmények eléréséhez a négy nyomdai alapszínes feladatokban csak CMYK képeket érdemes
használni. Az RGB képek az Adobe PDF exportálása párbeszédpanel Kimenet kategóriájában CMYK
képekké alakíthatók.

 A rejtett és nem nyomtatható rétegek kihagyhatók az exportált PDF dokumentumokból.

Minőségi beállítások, tömörítés

 A PDF-ben megjelenő képek nagyban befolyásolhatják a kész fájl méretét, de minőségük

elengedhetetlen. Ne használjuk az „optimize to fast web prewiev” funkciót, mert ronthatja a képek
minőségét. ( Bár gyorsabb lesz tőle a megjelenítés )
 A JPEG (veszteséges) beállítás mellett kevesebb adat exportálódik, és valószínűleg romlik a képminőség.
Ugyanakkor minimális minőségromlás mellett csökkenthető a fájlméret. A JPEG 2000 (veszteségmentes)
beállítás veszteséges tömörítés nélkül exportálja a fájlt. Az Automatikus beállítással az InDesign
alkalmazásra bízhatjuk a színes és szürkeárnyalatos képek legjobb minőségének megtalálását.

 JPEG minőség : Meghatározza az exportált kép részletgazdagságát. Minél jobb a minőség, annál nagyobb
a fájl mérete. Ez a beállítás nem él, ha JPEG 2000 (veszteségmentes) tömörítést választunk ki.

 Felbontás:Adja meg a PDF fájlba exportálandó bittérképes képek felbontását. A nagy felbontás főként
azért fontos, hogy a nézők majd bele tudjanak nagyítani az exportált PDF bittérképes részébe. Nagy
felbontás kiválasztása jelentősen megnövelheti a fájlméretet.

A PDF előnyei és hátrányai:.

 Előnye, hogy betűtípusokat képes magában foglalni

 Előnye, hogy tartalmaz vágóéleket, illesztőpontokat, publikálási tartalmakat ( pl. fájlinformációkat )

 Előnye, és egyben hátránya hogy nem lehet módosítani.

20 tétel. 0987-06
Megrendelőjének egy prezentációt kell készítenie, hogy azzal különböző helyszíneken tudja bemutatni
termékét. A későbbi félreértések és plusz munkák elkerülése érdekében vázolja fel neki a
lehetőségeket! Mutassa be azok tulajdonságait!

A válasz:

Képmegjelenítő programok ismeretése

Prezentáció készítésére több program alkalmas, Ilyen lehet a legalapvetőbb Microsoft Power Point, amely könnyen
szerkeszthető és gyorsan variálható. Nem igénye nagymértékű programismeretet, adatait egyszerűen lehet
kezelni. Kiterjesztése a .pps

Továbbá lehetőségünk van a Prezi-t használni. A Prezi egy flash-alapokon nyugvó interaktív animációkkal tarkított
felületet tesz lehetővé. Kezelhetősége nehézkes, az anyagok módosítása időigényesebb, mint a powerpointban
készítetteké.

A leglátványosabb és egyben legnehezebben módosítható megoldás maga a Flash- animáció, amely interaktív
funkcók tárházát biztosítja nekünk, de lejátszásához böngésző, vagy speciális „.swf” kiterjesztésű fájlok indítására
képes adobe flash player szükséges.

PDF ismertetése:

Alternatív megoldás lehet a PDF , hiszen ez a fájltípus is képes animációt, videót, és akár adatfolyamot is magában
foglalni, emellett kezeli a hiperlinkek, kereszthivatkozások és online csatlakozások lehetőségét. Átalakítása csak
mesterfile használatával, majd a teljes anyag újragenerálásával lehetséges. Bővebben az előző tételben írok róla.

Exe app ismertetése:

Ha önállóan induló interaktív alkalmazást készíteni pl. egy Flash animációból, úgy azt is megtehetjük a publikálási
lehetőségek fülön. Ekkor válasszuk az executable (exe) kiterjesztésű fájlt. Ez egy intézőből azonnal indítható típusú
fájlként fogja megjelentetni a mentett tartalmat. Nincs hozzá szükség egyéb programokra, pl. Adobe flash playerre.
Hátránya, hogy emailben nem tudjuk küldeni, mert az email-szerverek tiltják rendszerint az indítható típusú fájlok
átvitelét.

Elterjedt felbontások:

Emellett fontos, hogy a projektorra megfelelő felbontásban készítsük el a prezentációnkat. Tipikus hordozható
projektor felbontások és elnevezések:

 SVGA (800×600 pixel),

 XGA (1024×768 pixel),

 HD 720p (1280×720 pixel)

 FULL HD1080p (1920×1080 pixel).