Az igazság a szülésről

Az alábbi sorokat Mr. Spock írta, aki egy Amerikában tevékenykedő nőgyógyász és
az index fórumán nyújt segítséget mindenféle nőgyógyászati kérdésben. Nekem
Brekka ajánlotta, hogy még a szülés előtt feltétlenül olvassam el, többször is. Meg
is tettem, és azt kell mondjam, Mr. Spock szavai a kellő időben visszhangoztak a
fejemben, így jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az első szülésemnél tudtam mit kell
tennem. Minden kismamának ajánlom, mint kötelező olvasmányt. :)

" A szülés fáj. Nagyon fáj, nincs mese. Akárki, akármit mond, a szülés egy rendkívül
kellemetlen folyamat. De te is tudod, hogy át kell menni rajta, tehát a kérdés az az, hogy
miképpen lehet minimalizálni a fájdalom hatását rajtad. Mert erről van szó, a
pszichológiai tényező, ami meghatározza azt, hogy mennyire engeded meg magadnak a
fájdalom átélését. Kevés ember (meg kevés orvos is) tudja, hogy a morfium például, nem
állítja meg magát a fájdalmat, hanem a fájdalom tudatosodását kapcsolja ki! Az is tudott,
hogy nagy sporteseményeken sportolók néha repedt végtaggal végigjátsszák a meccset,
mert a tudatuk annyira másra koncentrál, hogy nem tudatosodik bennük egy megrepedt
láb vagy kar által okozott, amúgy rendkívül jelentős fájdalom. És amikor a meccsnek
vége van, a fájdalom hirtelen elkezdődik. Tehát a tudaton múlik minden. Az, hogy te
akarod ezt a gyereket, és örülsz neki, az mar egy fél győzelem. Hosszú évek
tapasztalata szerint, akik örülnek a gyereknek, jobban viselik az egészet . A másik felére
pedig ezek az egyszerűnek látszó, de egyáltalán nem könnyen betartható szabályok
vonatkoznak:

Ne VÁRD a következő fájdalmat (méhösszehúzódást). Amikor az egyik elmegy, azonnal

irányítsd a tudatodat valahova máshova. A "hovát" neked kell eldönteni. Talán pároddal
beszélgess valami MÁSRÓL, ha van TV a szobában, nyugodtan nézd, ha nincs vigyél
magaddal rádiót, magnót, CD-t, akármilyen zenét, amit esetleg élvezel. Ne szégyellj
mással foglalkozni szülés közben!
Teljesen engedd el magad fájdalmak között. Lazítsd el az összes izmodat, tudatosan. Az
ellenkezője sok energiát használ, és a végére amikor nyomni kell, nem lesz, ami
többszörösére hosszabbíthatja meg a nyomó fázist.

Nyögés, sírás, ordítás, akármilyen variációja ezeknek - ugyan egy természetes reakció,
de attól nem fog semmi kevésbé fájni. Viszont növeli a fájdalom tudatosodását, és
szintén nagyon használja az energiát. Egyszerűen utasítsd magadnak vissza, hogy
hangokat adjál ki. Helyette csak lélegezzél lassan és mélyeket. Ez nagyon fontos.

Ne vitatkozz az orvossal vagy a nővérekkel. Abszolút vesd magad alá Mindennek, amit
mondanak. Ha valami olyat mondanak, amiről úgy érzed, hogy nem vagy képes
végrehajtani, akkor is hajtsd végre. Ha valami olyat mondanak, amiről úgy érzed, hogy
teljesen lehetetlen végrehajtani, AKKOR IS azonnal csináld meg. (A józanész határain
belül persze (:-))
Számíts arra, hogy sokáig fog tartani az egész. Nem lehet tudni meddig tart, és sokszor
látom, hogy az elején meg mennek a dolgok, de amikor hosszabb ideig tart mint amire
az anya számított (valami okból) a kontroll összeomlott.

10cm méhszájtágulásig minden automatikusan történik. De onnan neked kell kinyomni a

gyereket. Ez eltarthat 5 percet, vagy több órát, és ha hiszed, ha nem, rajtad múlik a
zöme. És az a legfájdalmasabb rész. Tehát ezt kell leginkább a fejedbe verni. És itt kell
leginkább leküzdeni a fájdalomtól való félelmet. Igen, fáj, így is, úgy is, de ha gyorsan
tudod csinálni, hamarabb vége van. Hogyan kell nyomni? A következő hasonlatot
szavalom a betegeimnek, jó eredménnyel (ezt): mintha egy borzasztó székrekedésed
lenne. Nem vicc. Nem körülbelül úgy, hanem PONTOSAN úgy. Ha széklet jön, nemhogy
nem szégyen, hanem annak a jele, hogy jól csinálod. Nagyon fontos ODA LE
koncentrálni a nyomás erejét. A természetes reakció az, hogy arcba, mellkasba nyomni
(szemei kigúvadnak című műsor), de sajnos az nem jó. Koncentrálni kell tudatosan a
nyomást ODA LE. És minden méhösszehúzódást maximálisan ki kell használni. Mivel
nagyon fáj, a természetes reakció egyszer nyomni, aztán elsumákolni a hátramaradó
időt. Ne engedd meg magadnak ezt a "luxust". Ha jön a fájdalom, vegyél egy mély
lélegzetet, tartsd benn az összes levegőt, és nyomj, OTT LENN, mintha székrekedésed
lenne. A fájdalom néha visszatart attól, hogy IGAZÁN nyomjál. Ezt se engedd meg
magadnak. Minél jobban nyomsz, annál hamarabb történik. Ha elfogy a levegő, gyorsan
fújd ki, és ha a méhösszehúzódás meg mindig tart, gyorsan lélegezzél kettőt, a
harmadikat tartsd benn, és nyomjál, mint egy gőzmozdony. És egészen addig csináld ezt
amíg tart a méhösszehúzódás. De ha elment, azonnal engedd el magad, minden
izmodat, és PIHENJ. Nyomás közben akármilyen hangot kiadni TILOS. Nem, nem azért
mert akárkit is zavar, nem erről van szó. A dolog mechanikájáról van szó. Ha hangokat
adsz ki, a tüdőben lévő levegő nyomása leesik, és minden jóindulatod ellenére nem
tudsz igazán nyomni, de meg ugyanúgy fáj, ugyanúgy használod az energiádat. Tehát
meg egy kis nyögést se engedj meg magadnak.

Ha képes vagy mindezt betűről betűre betartani, sokkal hamarabb átjuthatsz a

nyomáson, mint az átlag. Én néha látok "természetes nyomókat", akik minden átlagot
felülmúlva, mint egy présgép tudnak nyomni, és meg az első gyereküket is percek alatt
képesek kinyomni. Ne számíts percekre, ahhoz kell az a természetes valami, nem is
tudom mi, ami nagyon ritka, de az bizonyítja hogy lehetséges. És amikor már úgy érzed,
hogy "innen már lehetetlen, ezt nem tudom tovább csinálni", akkor még inkább csináld
tovább. És ne vitatkozz senkivel, csak csináld. Kivéve persze akkor, ha az orvos vagy a
nővér azt mondja, hogy ne nyomj, ami több okból lehetséges, leginkább, ha a baba
szívhangja leesik, néhány perces pihenő gyakran segíthet.

Gátmetszés: abszolút bízd az orvosra. Meg akkor is, ha esetleg feleslegesen fogja
csinálni. Miért? Mert a felesleges gátmetszés neked ugyan kellemetlen lesz egy ideig, de
mindig könnyebbé teszi a baba megszületését. Gyakran tényleg nem kell, de a kétely
abba az irányba kell, hogy eltolódjon, hogy kell. Ugyanakkor, ha az orvos megpróbál
neked jót tenni és azért nem vág, esetleg kritikus perceket veszít, aminek a baba ihatja
meg a levét. Tehát ne próbáld az orvost ezen irányba befolyásolni.

Epiduralis: a csábítás majdnem ellenállhatatlannak tűnik. De sajnos nagyon sok olyan

esetet láttam, ahol addig minden rendben ment, és utána nem. Ezzel nem azt mondom,
hogy utasítsd vissza, de várd meg, amíg az orvos ajánlja. És ha amúgy is gyorsan megy
a dolog, ne vesd el annak a lehetőségét, hogy esetleg anélkül. Kérdezd meg az orvost,
hogy használnak-e epidurális narkotikumot. Az ugyan nem kapcsolja ki teljesen a
fájdalmat, de nem befolyásolja a szülést. Ha használnak, örömmel fogja "csak azt" adni.

Oxygen maszk: nagyon zavarónak tűnhet, de tartsd az arcodon minden körülmények

között.

Császármetszés: ha kell, akkor kell és kész. Ha a baba bajba kerül, nincs vita, meg kell
csinálni. De ha úgy érzed, hogy az orvos vacillál, duplázd meg energiádat, és mond meg
neki, hogy várjon még egy kicsit. Mikor fordulhat ilyesmi elő? Mondjuk, ha nagyon lassan
megy a szülés, főleg a nyomás fázisban. A baba ugyan jól van, de valami miatt lassan
jön kifelé. Gondolj arra, amit mondtam (székrekedés, gőzmozdony) és próbáld meg egy
ideig. Lehet, hogy erre egyáltalán nem kerül sor, de ha igen, jusson ez eszedbe. Még
egyszer: ha az orvos egyértelműen mondja, csak fogadd el. Ez csak arra vonatkozik, ha
ő esetleg belefáradt (van ilyen) és te magad érzel kételyt a hangjában. Akkor csak
őszintén kérdezd meg:"Ez elkerülhetetlen doktor úr, vagy még próbálkozhatok egy
kicsit?" Meg fogja mondani.

Fogós szülés: sok orvos mar egyáltalán nem használja USA-ban, többnyire a perek
miatt. Inkább császároznak. De az igazság az, hogy a fogó teljesen ártalmatlan, ha
gyakorlott kezekben van, és rendkívüli módon előnyös a babára nézve. Ma már
feltételezni lehet, hogy aki egyáltalán hozzányúl a fogóhoz, az tudja, hogy hogyan kell
használni. Tehát ne ijedj meg ha meglátod. Borzasztó szerszámnak tűnik, de zseniálisan
lett kitalálva. Én meg egyetlen babát, soha sem károsítottam a fogóval (ugyan ritkán
használom csak, de ha kell akkor szó szerint életmentő lehet).

Na és ha most megijedve ülsz a computer előtt, akkor majdnem elértem a célom. Akkor
még egyszer, még kétszer, még háromszor olvasd ezt el, minden betűjét verd a fejedbe,
és garantálom, hogy jobban fog menni mint ezek nélkül. "

Mr. Spock (Gábor)