A Tókós társaságok világuralma tobb neves

méltatója szerint korszakalkotó m, a Nobe!-

díjas Desmond M. Tutu érsek egyenesen kote-
Iez olvasmánynak minósíti. Hazánkban krilo-
nosen id szerrj, mivel ízekre szedi a náIunk is
u ra kodó iberta riá n us g lobá is v! lág rend ideo-
l

l giáját, minden lényeges részletét,torténelmi

! !

hátterét, mozgalmi taktikáját, eszmekorét, ter-

j

f
eszked és i straté g i áj át, ta kti káját, m ódsze
re it és
leg hosszri távri gazdasági tarthatatIanságát.
Ko rten p rofesszo r részl etes, té nyadatokra épti-
T kés
! elemzésekkel, hibátlan okfejtéssel mutatja
be a gazdasági g!obaIizáció káros hatásait, ko-
társaságok
runk társadalmi, gazdaságl és politikai válsá-
gainak alapvet , mélyebb okait. Meggy z en világuralma
dokumentálja, hogy az ideológiai, politikai és
techno!ógiai hatalom osszjátéka kovetkezté-
ben miként osszpontosul egyre nagyobb gaz-
daságiés polit|kai hatalom maroknyit késtár-
saság, multinacionális vá!lalat és pénzrigyi in-
tézménykezébe, elválasztva saját, a rovid tá-
v pénzbeli nyereségre torekv onz érdeke-
iket az igazi emberi érdekekt l és értékektl.
$

Megmutatja a szrik pénztigyiszempontok el -

térbe helyezésének és érvényesítésénekpusz-
tító emberi, társadalmi és kornyezeti hatásait.
Megvilágítja, hogy az emberiség trilélésemi-
ért ftigg a kommunizmus és kapitalizmus ha-
gyományos és avult bírálatán t !mutató, a ko-
zosségekre épül ember- és életkozpontri al-
ternatívátó!, és vázolja a megteend a lépé-
seket is, kozttik a gazdasági globaIizációvaI
szemben a gazdasági élet srilypontjának he-
i
lyivé téteIét.
*
Atudományos igényesség, s ugyanakkor ol- ,1

,
vasmányos m,
amelyetjónéhányan a kiIenc-
venes évek legfontosabb konyveként értékeI- t
nek, rendkívtiI széles érdekl désre tarthat szá-
mot Magyarországon is, s minden bizonnyaI
t
vitákat kelt, de kihívása el l nem lehet és nem Negyedik kiadás
is szabad kitérni.
 T kés
társaságok
világuralma

David C. Korten
,ru'

\\
,/'

FSZEK Kozponti Konyvtár

 I

l
l
A rnti eredeti címe és kiad oJa/

David C. Korten i
J

WHEN CORPORATIONS RULE THE woRLI)

First published in tlre USA in l995 by Krrmarian Press, Inc.,
and Berrett-Koehler Prrblislrers, [nc.
Copyright e l995 PCDForum
All rights reserved
szerkesztette r:'; Íf:';:
R o b e r t Iv o r t h ;';#' o.u,,, o r o lrn a k,
!Í
KINDLER JÓZSEF ukik megtanítottak a kózkeletíí rltdás Éé*égbnráiÁ,a,"o
és olyan lehetriségelo.e nyitotíák rá sz nlemet,
Fordította amelyek megváltozía tták az életeme t.
K|NDLER LÓzspp (prológ., 1,2,3,12 fej.) BALAJCZA TIMEA (l4 fej )
KOCSlS TAMÁS ( l3, 15. fej.) BARANYI ÁnpÁo (6, 7, fej.) r,,
KOVÁCS ESZTER (23, 24. fej.) CSUTORA NlÁntn (l0, ll, fej,)
sÁNrn FERENc ( a. fej.) PRt VtlUe (l9. fej )
Feleségemnek, Dr. Frances F. Kortennek,
SZABÓ t-Ászt-Ó (l6, l7. fej.) FLACHNER ZSUZSA (epil., ftigg,)
SZABÓ sÁNoon (8, 9. fej.) HEGEDŰS JUDIT (2l, fej.) hihetetlen uíazásban.
ToRÖK KATALIN (22 fey) rÉruóNlKA (5. fej.)
ZILAHY GYULA (l8, fej.) KEREKES trlÁnroN (20 fej )

\ {ta.,1,.t{':;",.,

A fordítást az eledetivel egybevetette

KINDLER lÓzspp, BARANYI Ánpnn (2l ,22, fej.),
KEREKES SÁNDOR (20. fej.), ZILAHY GYULA (l6, l7 fej.)

Hungarian translation O Magyar Kapu Alapítvány EKF Hálózat,

Budapest, l996
A kiadásért felel: Brády Zoltán
ISBN 963 7706 05 4

Fedélteru: Fehér Zoltán

Szerkeszt koordinátor: Borbély Róbert

Nyornda: KORREK'I NYOMDAIPARI KFT. Felel s vezet : Barkó Imre

Formáturn: A/5
Terjedelem: 480 oldal
Betíitípus:Times New Roman, Univers
 Tartalom
, El szó a magyar kiadáshoz (prof Kindler Józsefl XI
, Kósz netnyilvánítás Xx
, PR)LÓGU. ; SZEMELYES rrrrÚr I
, A vizsgálódás glokerei 3
, Hazatérés 9
. Feltáró yallomás l0
, Lényegi osszefoglaló 13

I. CoWBoYoK EGY ŰnHnrÓnnN l7

1. A reményt l a válságig 19
1.1 Az emberiség lráromszoros válsága 20
l .2 Az intézményilegitimáció elvesztése 25
,r1
2. A nyitott térségekvége
2.1 Cowboyok és urha.iósok 28
2.2 A rryitott térségektol a telített világig 29
2.3 Fogyasztás, népesség. igazságosság 36
3. A niivekedés illtiziója 1l
3.1 Egy kiábrárrdtrlt kozgazdász 42
3.Z An vekedéshatárai 44
3.3 A novekedés és a szegények Ql55
3,4 Ntivekedés a fejlesztés nevében
II. HARC A KORLÁTLAN URALOMERT 59

4. T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában 6l

4.1 A tókés társaságok kordában tartása 63
4.Z A polgárháboru hatásai 66
4.3 A pluralizmus türnd<iklése és bukása 7l
4.4 A kormányzás kérdése 76
5. A t kés libertariánusok rohama 79
5.1 A pénzsóvárság szentesítése 80
5.2 ]'ókés társaságok libertariánus szovetsége 83
5.3 Adam Smith és David Ricardo elárulása 85
5.4 Kozgazdaságtan és demagógia 93
5.5 Az igazságtalanság erk<ilcsi igazolása 97
6. A demokratikus pluralizmus hanyatlása l03
6. l A versenyzo piacok nregorzése l06
6.2 A globalizáció romboló hatása ,,:LoJ.,
6.3 Svédország esete lll
6.4 Epítti egyensírlyra van sztikség ll5
6.5 Mások a.iátékszabályok ll9
7. A fellegiárók illtiziói l25
" '/.l A piac buvos hatása l26
* 7.2 A nagy megosztottság 129
7.3 Egy.másik világ l34
7..l Az Eszak-l)él viszony rij meghatározása 137
7.5 Önpusztító rendszer í40.

Vll
I It. GyARMATosíTó rórps rÁnsnsÁGoK l45 V. A KIVULREKEDTEK 279

8. Világbirodalmak álmai l47 l8. VERSENY A VEGEKEN 28l

8. l A.irivokép l48 l8. l Úit<ori rabszolgaság 282
8.2 T kés társaságok a nemzeti érdekek felett l5l 18.2 A szociális felelosség korlátai 285
8.3 Kormányzatok a konzumerizmus szolgálatában l54 l8.3 Teriedó rákos daganat 287
8.4 Ktizosségi és tokés érdekek szembekeriilése l56 l9. Bekiisziint a gazdaságosság 293
9. Az elitek megegyezése l61 l9. l
t]lobb az iz,om. tllost az ész 294
9.1 Az amerikai hegemónia.iovoképei lQ" , 19.2 Fá.idalorn legí'eliil 296
9.2 Az, Észak-atlant1 Szovetség l65
l9,3 A kcit dés korlátozása 300
9.3 A'Irilaterális Bizottság 167
l9,4 Alkalmazkodás a besztiki"rlt lehetoségekliez 30l
l0. A demokrácia mint árucikk l7l
l0.l Apolitikai er kmozgósítása 172
20. Emberek élettér nélkiil 305
10.2 Az uzleti lobbyk kiépítése l75 20.1 A fe.ilodés nevében 306
l0.3 Bérelhet demokrácia l77 20,2 Szabad piacok, nyitott határok 3l0
1l. A világot behálózó marketing 1&l" 20,3 A kirekesztettek választási lehetoségei 3l3
}.. l l , l l]loszor Amerika, azután az egész v|lág l82')
vI. HATALMUNK VISSZASZERZESE 3l5
11.2 Az MTV teremtette világ pontosan tud.ia: l86
..A Coca-C ola az igazl" l86 2l. Az iikológiai forradalom 3l7
l l .3 Vállalatok az osztályíermekben l88 21.1 Versengo valóságképek 3l9
ll .4 Az 1984 világa l9l
]-':-
.
-
21.2 Lokális gazdaságokat, globális tudatot! 326
12. A szegény országok átalakítása 21.3 Vezérelvek
,
l 95., 330
,l97
l2.1 A hiteligény létrehozása 21.4 Az ember érdekében 335
12.2 Amikor kopogtat a díjbeszedo 200 22. A jó min ségíiélet 337
l2.3 Anagyvállalati kapcsolatok 204 22,1 Gondoskodó családok és kozcisségek 338
12.4 Ha a szegények számítanának 205
22.2 A íbnntarlhatóan é lok v sszaí-e.i esztése
i l 340
13. A nagyvállalati érdekek biztosítása 213
Z2.3 At ltbgyasztástól aí'enntarthatók z sségig 34l
l3.1 A világ legfontosabb igazságszolgáltató 2l4
214
22.4 Fenntartható nregélhetés 352
és torvényhozó testiilete
13.2 A nagyvállalati érdekek uralma 2l8 23. Az ntudatra ébredt civil társadalom 357
l3.3 Az iníbrmációs monopóliumok védelme 22l 23.1 Mondjunk nemet! 358
23.2 A civil lrálózatok ere.ie 362
tv. AZ ELFA JZOTT PENZÜCVI RENDSZER 225
23.3 A tudatosság globa|izálása 368
14. A pénzjátszma 227 23.4 Megtenni a lehetségest 369
14.1 A pénz és az értékszétválása 228
l4.2 A nagy pénzterenrtó gépezet 233 24. A változás programterve 375
24.1 Politikai élettereink visszaszerzése 376
l5. Karvalyt ke 239
l5. l Bizonytalanság és kockázat teremtése 24l 24.2 Gazdasági élettereink visszaszerzése 3ti l
,246 24.3 A globális rendszer helyivé alakítása 39l
l5 .2
Nyereség a bizonytalanságból
l6. T kés kannibalizmus 253 , E4ILÓGI]S: Az étetet választva 399
l6.1 A .,gazdaságtalan" vállalatok kifosztása 254
.
16.2 A társadalnri felelosség kiirtása 759 Fiiggelék:
17. Az irányított verseny 263 Az emberekfóldje kiálnány: Cselelcyési program a jóv ért 405
17.1 Munkahelyek megsztintetése 264
.
és lratalomkoncentráció 264 Jegyzetek 1ll
17.2 A kozpontilag vezérelt gazdaságok novekedése 270 . Név és tárgymutaló 137
l7 .3 Egytittmukodés kulcspozícióbarr 272 , As:erz rl 119

Vlll lX
ELőszó
A MAGYAR K|ADASHOZ

- Czak
Korunk Gábor találó szólelemónyéveljellenrez-
ve minden kétségetkizár an gazdaságkor, ,,,melynek ki-
-
lrívásai gazdaságiak, megoldások nemktilonben, logikr"rs cél-
a
juk az emberi koztiletet gazdaságképletté szervezni"l, s en-
nek egyenes kovetkezménye,lrogy az ember eszkózzé válik
a gazdaság szolgálatában, s akár fel is áldoztatik, miként ezt
napjaink magyar valóságában kcjzvetlenürl is megtapasztal-
lratj uk. i géretek, magy arázatok természetesen boségesen te-
rentnek, aj án l gatva a gazdasági n civekedés rn i ndent gyó gy ító
varázsszerét és az effe való várakozás megér1o tiirelrnét kér-
Ve.
Ugyanakkor a világ csaknem minden országában a szegény-
ség novekedése, a munkanélkí,iliség, a társadalmi egyerrlot-
lenség fokozódás a, az erószakos bűrncselekmények szaporo-
dása, széteso családok, a kornyezet állapotának vészes le-
romlása és más,,válságttinetek" mutadák, hogy,,valami b iz-
lik Dániában." Hogyléttink mutatói aggaszt ak.2 Korten pro-
fesszor meglátása szerint ,.gyakran a politika berkeitol távol
lévo, normális életet él emberek azok, akik a legvilágosab-

l. Czakó Gábor: |tli a heb)zet? - Gazdaságkor /iltai. IGEN Egyestilet,

Bp. |99..,l8.o.
2. K i ndler .l ózsef: Ho gylétiink aggasztó nrr.rtatói. Ma gva r Ii e m z et, l 995 .

nov. 8.
Xl
 ban látják, lrogy rni is t rténik valójában, de vonakodnak nyíltan beszél-
ni arról, amirol rnagukban tudják, hogy igaz. Osztoncjs megérzéseik és
nreglátásaik elfojtása az elszigeteltség és gyámoltalanság érzésétkelti
benniik, rnivel gyokeresen eltér attól, amit a lritelesebbnek látszó lrivata-
losak mondanak s a média sugall és kozvetít."
David C. Koríen konyve (When Corporation Rrrle tlre World), melyet
l
l995. évi els megielenése után, a T kés társaságok világuralma cínen
most magyarul is tanrrlmányozlrat a tisztelt Olvasó, felvállalja az cisztoncis
igaz megérzósek hátterének, okainak h iggadt, lratalmas tényany agra tá-
rnaszkodó
-
a rnélyrenyuló osszeftiggéseket rendszerszemlé|etben szak-
-
szerííenfeltáró és rnegvilágító feladatát,azt is rnondlratnánk: misszióját.
A konyv t bb neves méltatója szerint korszakalkotó műi. a Nobel-
- -
díjas Desruond M. Tutu dél-afiikai anglikán érsek egyenesen kotelezo
olvastnáltynak nrinosíti. Ha szerényebben fogalmazttnk, akkor^ is alap-
kónyvnek tekinthedtik, s haz,ánkban ktilcincjsen idoszerűt, mivel val já-
ban a liberlariánus globális világrend nálrrnk is eluralkodó gondosan ál-
cázott ideológióját szedi izekre, annak mirrden lényeges részletével, tor-
ténelrni hátterével, terjeszkedési stratégiájával, mozgalmi taktikájával és
fó eg h osszúr táv u gazdaság i tarth atatl an ságáva l egytitt. M egkoc k áztatv a
l szolgálatapedig,,tekintetbe veszi egylelol azanyagi sztikségleteknek, más-
Korten szavaival élve a konyv tornor lényegének egy nlondatban
- -
való osszefoglalását ez a kovetkezo:
,,A gazclctsági globaliztició kiveszi o hatalmat a kózjóért Jblelcis kor-
mányok kezéb l és egy maroknyi tókés íársaság multinacionális és
-
íransznacionális vállalat és pénz glli iníézménykezébe juttaíja, melye-
ket egyeílen kényszerítrj er mozgat: a róvidtáv pénzbeli nyereségre
való tórekslés. Ez hatalrnas gazdasági és politikai lratalmat stirít a kisszá-
lrrír elit kezébe, s ugyanakkor a rendszer rendellenes nrűrkodése társadal-
mi k ltségeinek viseloit rnegfoszda a dontésekben való részvételleheto-
ségétolés gycitrelrleik okait illetoen a gazdasági elit által rrralt rnédia a
zavarodottság állapotában tarlja oket. A világ legnagyobb tokés társasá-
gai és pénztigyi intézményeiáltal ellenorzott s irányított eleven propa-
ganda-gépezet állandóan arról biztcrsít benntinket, hogy a konzumerizmus
a boldogság tja, a bajok oka a piaci t rlzások állami korlátozása, a gaz-
dasági globalizáci torlénelmileg elkertilhetetlen s egv rttal jótétemény
az emberiség számára."
,
' -
A konyv szerint az emberi intézmények világrnéretűr átalakítása egy szLrk
kor i elit kitel,velt, kitarrult és szándékos beavatkozásának kovetkezrnénye,
és pénztik lehet vé teszi szátnttkra, hogy ok maguk azill ziok világában
éljenel<, távol az emberisdg óriási t bbségét l. ,,Ezek azerók a piaci zsar-
Xll
nokság eszkoze ivé si l ány íto tíák azegykor j ótékony h atásúr gazdál kodó szer-
vezetel<et és pénzrigyi intézményeket. s ez az onkényrrralom, miként a rák,
egyre terjed Foldtinkon, tonkretéve emberek tcirnegeinek életlehetoségeit,
telretetlenségre kárlroztatva a demokratikrrs intézményeket és kiszipolyoz-
va az életet a telhetetlen és kíméletlenpénzhajszában." Azt is mondlrat-
nánk, hogy a gazdaságkor gazdaságkórrá degenerálódott, s a hat részre
tagolt konyv egyik részénekcíme nem véletlentil Az elfajzott pénz gl,i rend-
SZer.
A látlelet és kórisrne kíméletlenüiléles, pontos s a maga tényszertiségé-
ben talán lehangoló is, de a konyv k<-lrvonalazzaa ki rt programtervét is,
mondván, lrogy a tudományos és ipari korszak materialista jovoképének
határait elérve, most az okológia korának ktiszobén állunk, mégpedig em-
beri mivol tunk szellemi-lelki és. anyagi vettileteinek ,,egészlátóbb" (holisz-
tikus) szernléletére al apozott Oko l ógiai Forradalom l étrehozás áv a|, amely
nem a fegyverek, hanem az eszmék forradalma.Ez valamennyitinkt l azt
igényli, hogy visszaszerezzuk politikai és gazdasági befolyásrrnkat olyan
társadalrnak megtererntése érdekében, amelyek az élet teljesebb rnegélését
teszik lelretové számunkra, a teljes ember szo|gálatában, A teljes ember
felol pedig az értelrni, erkolcsi, szellerni és vallási életnek azigényeit".j Az
így értelmezett emberi fejlodést viszont nyilvánvalóan nem lelret kizárólag
a fogyasztás rnennyiségével tnérni, lranem az életminoség társadalmi, szel-
lemi, lelki és erkcilcsi vettileteit is figyelembe kell venni. Ezeketa felisme-
réseket kell világméretuvé tenni, azaz globalizálni, s nem pedig a gazdasá-
got, amelyet Koften szerint nem globalizálni, hanem éppen ellenkez leg
lokálissá, vagyis lrelyivé kellene alakítani abban az éftelemben, hogy a lre-
lyi (lrazai) gazdasági kezdernényezéseknek, vállalkozásoknak, vállalatok-
nak legyen elsobbségtik, s általában is a kisebb kcizclsségeknek.
Egészébentehát a bibliai igazodás nyomán, mely szerint,,a szotnbat van
az emberéft, nem pedig az ember a szombatért" (Mk 2,27): a gazdaságvan
az emberérí, s nen,l az entber a gazdaságérí, s tevékenységtinketez kell
vezérelje. Az aggaszto hazai társadalmi jelenségek nyomán egyre tobben
felismerik és oknyomozo, az osszeftiggéseket keres vizsgálataik nyomán
fel is tárják érdekes, de érlheto módon els sorban a ,,mintaországok-
3. Igazságosabbéslestvériesebbvildgot!.AMagyarKatolikusPiisp ki Kark rleve-
le, l99(l.,35. o.
Xlll
ban" élo magyar szakénok szovjet birodalom diktatórikus rend- ségképpenvázlatosabbak a lrelyzetelemzésnél, másrészt viszont k nnyen
s7,9rebo].[!lÉp,p ngpek
-,,hogy,,a
a magyarok is;
a.demokrácia és piac- délibábosnak s ekként megvalósíthatatlannak rnincísíthetok.Erdemes
=_kózttik é"9. azonban fi gye l mezn tin k Korten professzo rnak az i lyen j e l leg i e l l e rrveté-
gazdgpllghe_|ye_tt _egy h_itelpénz- 1dósságftiggés által nemzetk zileg irá-
nffiótt,oligarclr ikus társadalomba csoppentek. Elkerrrli a magyar kcjzvéle- sekre adott válaszaira: ki merte volna megjósolni, akár csak l988-ban is,
rnény figyelmét, hog} a jelenlegi spekulatív toke által dorninált kapitaliz- lrogy 1991-ben a Szovjetunió békésen felbomlik, a kétNémetország egye-
mus nemcsak hogy nem azonos a magyaroknak megígér1szabad vállalko- stil, a berlini falat lebontják, vagy 1994-ben Nelson Mandelát választják
záson alapuló piacgazdálkodással rnég kevésbéa társadalrni gondosko- Dél-Afrika koztársasági elnokévé?
-
dás intézményeivel kiegésztilt szociális piacgazdasággal hanem annak Az természetesen nyilvárrvaló, hogy a változásokért tennt-ink. csele-
-,
egyik ellentéte, tagadása. (A másik ellentéte ugyanis a megbukott reálszo- kedntink is kell s nem csak várakoznunk. A cselekvéshez sztikséges rt-
cialista rendszer.)"a mutatást is tarlalmazza a k nyv, melynek ebben a tekintetben akár mot-
A k i utat gazdasági teki ntetben a szoc i ál i s pi ac ga zdaság me gteremtése tója is lehetne, aSzerzó nem hivatkozik rá- II. János Pál pápa
jelentené, az emberséges társadalom entberséges gazdaság alrogy a
-bár knek egyaránt szóló felemelo gondolata: átlépni a
lrív knek és nemlrív
-
szociális piacgazdaság eszmei atyjának Wilhelm Ropkének míiveibol ké- remény kiiszobén.9
szített breviáriumszerti válogatás alcíme ttikr zi.5 Errol azonbanhazánk-
ban csak al"langzatos politikusi szólamokban esik szó ígéretként.a Néhány szót kell szólnunk a kcinyv lnagyarra való áttiltetésérl és a
-
tényleges cselekvések szintjén nyoma sincs. Ugyanakkor tény az is, hogy fordítás problémáiról. A k<inyv eredeti angol círnébenés a szcivegéberr a
megfogalmazódnak egyrészt a széles kcirti társadalmi visszhangot kivál- ,,corporalion" a kulcsszó, s ennek t bb szótári jelentése is van. A szo-
tó, átfogó lrelyzetelemzésen nyrrgvó elvi rtmutatók is, mint például a vegosszeíiiggéstolfiiggoen jelenthet vállalatot, részvénytársaságot, tes-
Magyar Piispoki Kar k rlevele,ó másrészt a Korten ktinyv ,,hullám- t letet, korporációt, társaságot stb. Ezért tehát mindig a szovegcissze-
hosszán", de ettol fliggetlentiI kész[ilo, ,, By ónigazgató, jóléti Magyar- fiiggés érlelmezésében fordítottuk, a címben pedig hosszas megbe-
szélésekés viták nyomán
-
z ,,t kés társaságok" magyar megnevezést
or szágért" ki m un kált progranlterv-váz ato k i s. -
7
l

Kérdésternrészetesen az, hogy a,,fliggoség és a kiszolgáltatottság jabb vá|asztottuk a ,,corporations" magyal megfelel jének, figyelembe véve
rendszerébe kertilt"S országunk szám ára reál i sak-e ezek ateráp i ás e gon- l
a magyar elnevezés lrangulati mellékjelentését(konnotációját) is. Mivel
dolások és javaslatok, s ugyanez a kérdésmertil fel a konyvben a teljes a,,liberális " szó lrasználata sok félreérlés,félremagyarázás, sot a politi-
világrendszerre kimunkált programterv esetében is. Feltehetoen a konyv kában szándékos felrevezetés forrása is, ezéft hangsúllyoznunk kell, lrogy
javaslatai fogják kiváltani a leglrevesebb vitákat, mivel egyrészt sziik- szándékosan taftottuk meg az amerikai angolban használt ,,libertctri(tn"
kifejezést amagyar ,,libertariánlls" nyelvi alakban. A,,liberális" és ,,liber-
tariánus" ktiz tti ktil nbséget leginkább a ,,szabadság" és ,,szabadosság"
kclzotti tarlalmi és hangulati kíilonbség mutatja, noha a latin eredetiben a
,,szabados": ,,libertinus". Ambár igyekeztiink a korrekt és igényes szak-
4. Drábik .Iános (Mi.inchen): Kamatokon vett kapitalizmus, }tíagllar Nemzet. 1996. fordítás kovetelményeinek megfelelni, rnégis akadhatnak a magyar kia-
aug.3.
dásban ktilonféle hibák, s ezérl ezítton is szíves elnézéstkértink. n-éhány
5. Wilhelm Rcipke: Civitas humana, emberséges társadalom gazdaság
- emberséges
(VáIogatta, fordította és jegyzetekkel ellátta J.Horváth Tamás), Kráter Mrihely Egyesíi-
esetben fordítói, szerkesztoi vagy krils szakért i rnegjegyzéseket is fűrz-
let. Bp.. l99(l.
ttink egyes kevésbé ismert vagy kiegészító r vid magyarázatot igénylo
6. Igazságosabb és testvériesebb yilágot!A Magyar Piispoki Kar k<irlevele a híveklrez megállapításokhoz, s ezeket a jegyzetekben csillaggaljeltilttik. A név- és
és nrinclen.jóakaratri emberhez- a magyar társadalomról. Magyar Katolikus Piisp ki Kar,
Bp., l996,
7. Síklaky István: Józan ésszel! Egy onigazgató".ióléti Magyarországért! (Elóadás a
rÉSZIII. Orsz. Kongresszusán l996.okt.l9-én.)
8. Drábik i.rn. 9. lI. .Iá:tos Pál: Atlépni a remény ktiszobén. Joseph Laux Kiadó.1994.

XlV XV
ffi tárgymutató a magyar kiadásban egyszintes, viszont a jobb tájékozódást
segíti, hogy a tartalomjegyzékben az alfejezeteket is t'elttintetttik.
B efej ezésképpenkó sz ón e t ny iIv a n í t ás sal bocsátj uk
adást, amely a latin mondás szerint habent fata libelli (a
nek is megvan a maguk sorsa) - sr_ra
bizonyára élni fogja a maga, remé-
-
nyiink szerint visszlrangot kiváltó életét.
Els sorban David C, Korten professzornak kellmegk szonni, hogy meg-
irta- a magyar gazdasági, társadalmi és politikai élet szálnára is sirlyos és
elgondolkodtató megállapításokat tartalmazo k nyvét, és az l995-ben
megjelent k nyvének magyar kiadását jogdíjmentesen engedélyezte. Kcj- - gazdaságtan i és Teclr no l ó gi ai Tan szék vezetój e, vál l al kozás un k ny i l ván-
szonetteltartozunk HéríczJózsefnek (Kanada), aki a konyvet amerikai meg-
jelentetése után a KAPU Szerkesztciségéhez azonnal eljuttatta, rnajd a
KAPU 1996. 4. számában a k nyvrol és a konyvvel kapcsolatos gondola-
tairól írását megjelentette.|0 Hálásak vagyunk Roób Gusztáv-nat, a KAPU
szerzói gárdája tagjának, osszek toi, kozvetítoi tevékenységéért.Ktiszo-
nettinkcjn kívtil tisztelettel adózunk Brády Zoltánnak, aki mint a Magyar
Kapu Alapítvány elncike és a KAPU fószerkesztóje felvállalta a konyv ki-
adását, a nyomdakoltségeket, a KAPU bels munkatársait, és technikai
apparátusát a kiadás szolgálatába állította. A Szerkesztoség egészétkoszo-
net illeti munkájukér1, de kozriltik is kiernelten koszonjűk Erki Edit olva-
sószerkesztoi tevékenységét,Kiss Tamás műtszaki szerkesztésétés Bor-
bély Róberl szerkesztoségi titkár fáradlratatlan munkáját.
A kclnyv gondozását, fordítását, tobbsz rcis lektorálás át, taftalmi szer-
kesztéséta Budapesti Kózgazdaságtudományi Egyetem K rny,ezetgaz-
daságtani és Technológiai Tanszélanek belso csapata, illetve a Tanszék-
kel szakmai kapcsolatban álló szakértok végeáék. Nem lehet eléggéhang-
súrlyozni, lrogy a teljes gárda a ,,ftzetség semmi, dicsoség kétes" jel-
rnondat felhívás jegyében, a jó tigy iránti belso elkcjtelezettségtol ve-
zérelveazonnal, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkiil ajánlotta fel rész-
vételétés végzett kittíno rnunkát. A ,,semmit senkiért, mindent csak cjn-
magadért" jegyében mrikcjdo világunkban Balassi Bálint végvári vitézei-
lrez hasonlíthatók ok, akik ,,az j
hírértnévérts az szép tisztességért
mindent hátra hadnak". A legtobben kozlili.ik ugyanis nemcsak ingyen
dolgoztak, de a szánalmas fizetésiiket kiegészíto krilso szakértoi munká-
l0 Héricz .Iózsef: Mrrltik világuralma, KAP U l99ó. 4.sz. 3-8
XVl
il
kat fiiggesztettek f-el vagy hagytak el, s ily rnódon még anyagi áldozatot
is hoztak. A fordítók koz tt az impresszulTlol1 szerepel neviik, s koziilürk
is ki kell emelni Baran.yi Arpádot, aki a belso szervezés és koordinálás,
agyar k i -
írtj ára a m sok bossziisággal és f,áradsággaljáró munkáját is felvállalta. Mind neki,
nyvek- k m i n d ped i g C s uí or a Már i án a ktobbl et-rn un káj ukért tobbl et-koszonet j ár,
akkor is, ha erre nem taftanak igényt. A ,,dicséretes seregnek" méltó kci-
szonetet Balassi veretes szavaival rnondhatunk: ,,Mint sok fat gytimolccsel
sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezokbe!"
Kerekes Sándor professzor megérto támogatása, s t aktív részvétele
nélkiil, aki egyetemtinkcjn a Gazdálkodási Kar dékánja és a Kornyezet-
valóan nem johetett volna létre, s ezért neki kiemelt koszonettel tarto-
zunk. Foltányi Zsrtzsa (Energia Klub), Eri Vilma (Kornyezettudományi
Kcizpont) és Flachner Zsuzsa (Kcirnyezetgazdálkodási Intézet) értékes
hozzájárul ását oszi nte el ismeréssel kciszonj tik. Gy omb olai Márt on ma-
ternatikus és StiníánéGedeon Máriu (E tvos Kollégium) ktilso szakér-
toként segítettek, természetesen ok is cjnzetlenril, kcjszcjnet éme.
S most személyes hangra váltva niegkoszonom barátaimnak, Zoltán
Tamósnak és Frunczia Ottónafr a ritka, de rnindig inspiráló beszélgeté-
seket, s a jó MAG-béli társak lelkes vitáit is. S végtil, de nem utolsósor-
ban, íbl e s é gemnek, Ed i tn ekkcjszon m szeretettelj es megértését,amel lyel
immár negyven éve elviseli, materiális javainkat enyhén szólva
- -
nem szaporító, Don Quijote-i vállalkozásaimat.
A kcinyv magyar kiadását ezzel űrdára bocsáduk. Lectori salutem! Üdv
az olvasónak!
Prof. Kindler József
Budapest, 1996. október
XVll
K ö szö tv ETNy l t_vÁ tv írÁs
E k nyv nemzetkcizi cisszefogás eredményeként, számos nagy-
szerti munkatársam segítségévelsziiletett. Ktiltjn sen hálás vagyok
Tony Quizon. Sunimal Fernando. Bishan Singh. Chandra de
Fonseca. Felix Sugitharaj és Sixto Roxas barátaimnak. akikkel l992
novemberébentíz napot egytitt t ltottem a Fiil p-szigeteki Baguió-
ban. Ez a k nyv nagyrészt annak a jelentésnek a továbbfejlesztett
változata, amit tíznapos együttléti,ink alatt dolgoaunk ki.
Krishna Sondhi és lan-Mayo-Smith sok korábbi kcinyvem kiadó-
j ának, a Kumarian Pressnek m un katársa i, fáradhatatl anu l tisztcintjz-

tek arra, hogy belevágjak ebbe a munkába, és rendkívlili mértékben

segítettek is abban, hogy végig tudjam csinálni, Henry Berryt kérték
fól, hogy szerkesztoségi és marketing-tanácsadóként legyen segít-
ségemre abban, hogy a k nyv írásakor át tudjak állni egy, a fejlesz-
tési kérdésekre specializálódott k zonség hullámhosszár l a nagy-
k z nségnek szóló írásmódra. A ktjz s kcinyvkiadás érdekébenlét-
rehoztak egy kriltinleges egytittmtiktidési sztivetséget is a Berrett-
Koehler kiadóval, így t rtént, hogy e munka a Steve Piersanti áital
vezetett, kreatív csapat védószárnyai alá kerrilt.
Frances Korten a ktirryv kulcsfontosságri érveinek kidolgozásá-
ban volt segítségemre sok-sok órát t ltotttink fehér asztal mel-
-
lett. és a k nyv témáiról beszélgettiink. Ezen fdlí,il nagy szeretettel,
odaadással és kcinyorlelen kritikával olvasta végig és szerkesztette
t bbszcjr is valamennyi fejezetet. Egy szerkeszt bizottság amely-
-
nek tagjaiAnwar Fazal,Rober1 Gilman, WiIIis Hatman, Stanley Katz
és Donella N4eadows voltak mindvégig lelkesített, tleteket és
-
tanácsokat adott. Michelle Beesten és claudia Radel nkéntes kuta-
tói és szerkesztói munkájukkal voltak segítségemre.
Ezen fóliil részletes kritikai hozzászólásokat és visszajelzéseket
kaptam Nancy Alexander. Robin Broad, John Cavanagh, Walter
Coddington, Sandy Cohen, Herman Daly, Richard Douthwaite, Neva
Goodwin, Jonathan Greenberg, Ross Jackson, Elizabeth Kramer,
Mark Leach, Jerry Mander és Marilyn Mehlmann részérol.A ktinyv-
ben megfogalmazott gondolatok és elemzések megsztiletésében je-
lentos szerepiik volt még a k vetkezo munkatársaimnak: Fatma
XlX
Alloo, Gar Alperovitz, Roy Anderson, Winifred Armstrong, Patricia Bauman.
Walden Bello. David Bonbright. Jeremy Brecher. Beth Burrows. Ruth Caplan.
Robeft Cassani, Mary Clark, Clifford Cobb, Harriet Crosby, Jolle Danant. Joe
Dominguez, Duane Elgin, Bill Ellis, Linda Elswick. Gustavo Esteva, Joyce
Gillilan-Golclberg. Edward Goldsmith, Alisa Gravitz, Nathan Gray, Leanne
Grossman, Richard Grossman, Ted Halstead, Wendy Harcourt, Paul Hawken,
Judy Henderson, Noeleen Heyzer, Janet Hunt, Tom Keehn, Danny Kennedy,
Martin Khor, Andy Kimbrell, Alicia Korten, Snritu Kothari, Sigmund Kvaloy.
Kathy Lawrence, Michael Lerner. Tina Liamzon, Peter Mann, Athefton Martin.
Michael McCoy, Luis Lopezllera Méndez, Victor Menotti, John Moharvk, Ward
Morehouse, David Morris, Shierry Nicltolsen, Helena Norberg-Hodge. Michael
Northrup, Sharlye Patton, David Perrin. George Pofter, William Rees. David
pRoLÓGus i szEMÉlyrs ÉrcrÚr
Richards, Mark Ritchie. Neil Ritchie, James Robertson, Vicki Robin, Atila Roque.
Isagani Serrano, Vandana Shiva. Michael Shunran, Greg Thornpson, Saly
Timpson, Edgardo Valenzuela, Steve Viederman, Paul Wachtel, Lori Wallach és
Paul Wangoola. Jeff Clarkson barátomnak és munkatársamnak, az uj-zélandi
zeneszerzónek, szintetizátormrivésznek és k rn1,g2etvédelmi aktivistának k sz -
Úgy gondolom, jó okunk van azt állítani, hogy a
n m azokat a rendkívtili zenemuveket. amelyek az írással tolt tt hosszri idosza-
kokban a nyugodt hangulat és az elmélytilt gondolkodás légkorétvarázsolták modern kor véget ért. Manapság számos jelét lát-
k rém. hatjuk annak, hogy átmeneti korban éIijnk, amikor
A ktinyva People-Centered Development Forum (PCDForum, Emberktizpon- gy tiínik, valami megsziin ben, valami mós viszont
t Fejlesztés Fóruma) gondozásában készijlt el. A Fórum a munka elr,égzésének fáidalmasan szijlet ben van. Mintha valami szétpor-
támogatása céljából ktil nieges pénztigyi támogatást kapott a Jenifer Altman ladna, bomlana és kimer lne, valami más viszont,
Foundation részéról. A Fórumnak ehhez és más munkáihoz támogatást ny jtot- noha még alig kivehet en, kibontakozna a romok-
tak még a k vetkezó szewezetek: Batir Foundation, Bauman Family Foundation,
bóL
Deep Ecology Foundation, New Road Map Foundation. Charles Stewart Mott
Foundation, a Jessie Smith Noyes Foundation lgazgaíói Kiil nalapja, Rockefeller
Václav Havel, a Cseh Koztársaság elnokd
Foundation, Rockwood Fund, Sierra Club, és az Uniterra Foundation. Egyéni
támogatók voltak: Andrés Carothers, Harriett Crosby. Margaret Korten, Maryanne
Mott és Edgardo Valenzuela.
A PCDForum kizárólag nkéntesekbol álló szervezet, amely tagjainak nem ad
fizetést. Ezen kcinyv elkészítéséértszemély szerint semmilyen forrásból semmi- Az elm rlt években a ktilonbtizó országokban tett utazásaim
féle anyagi ellenszolgáltatást nem kaptam, és a ktinyv eladásából befolyó sszes
Során, aF ti l op-s zi geteken, M agyaror szágon, Uj -Zé|andon, B an g-
bevétel is a PCDForumot illeti. További információkhoz a PCDForumról a k -
vetkezo két Internet-címen lehet hozzáférn i : ladesben, Brazí|iában, Dél-Afrikában, Thaifóldc,n és az Egye-
UR L. go p her//u, n. apc. o rg/sango ne l/ P C D F stilt Államokban, a legkiilonbcizobb emberekkel keri,iltem kap-
(fónntartója a SangoNet Sotlíh Afi,ica) csolatba. Bárhová is utaztam, azát|agemberek csaknem kivétel
nélktil gy érezték, hogy azokazintézmények,melyektol fugg-
HTT P : // iisd l . iis d. ca/dev i deas nek, cserben hagyták ket. sokan egyrejobban félnek ajovo_
(ónntartója az Iníernational Insitute .for Sustainable Developmení tol, ami egyre kilátástalanabbnak tiinik maguk és gyermekeik
Canada). számára.Áz Egyestilt Államokban és másutt is ezafé|e_
- -
lem a politikai kiábrándultság és elidegenedés fokozódásában
A ktinyvben leín gondolatok a sajádaim és nem feltétlenul ttikr zik a PCDForum
vagy a támogatóinak véleményét,Legmélyebb elismerésemet fejezem ki mind-
jelentliezik, és a szavaz urnákhoz járulók számának csokkené-
azoknak, akiknek segítségévelez a kcinyv elkésztilhetett.
XX
 2 / TőKEs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
sébett, az;,td fizetok lázolrgásában és a politikai tisztségviseloktol va-
ló elfbrdrrlásban nyilvánul meg. Ugyanakkor a tényleges problémirk
sokkal mélyebbre ny lnak a nagy és er s kormányzat egyszerti eluta-
sításánál.
Noha a politikusok és a sajtó szerepet játszanak abban, hogy az enl-
berek a kormányzati kudarcok nyomán csalódottakká válrrali, mégis
gy ttinik, nemigen ismelik fel a ncivekvo szegénység és munkanélkti-
liség, a társadalmi egyerrlotlenség , az erószakos brin ózés, a családok
válságának és a k rnyezet puszttrlásának mélyebb okait, mely jelensé-
gek miatt látják sokan a jciv t sotétnek. Vezet ink,, gy trinik, képtele-
nek t rlléprri politikai ellenfeleik hibáztatásán és ugyanazokat a régi,
eredrnénytelen rnegoldásokatjavasolják gazdasági ncivekedés
gyor:s ítás át dereg u l ál ás sal, adócscikken tést, a kereskedel m i korlátozá-
sok megsztintetését, az, ipar er teljesebb sztcin zésétés nagyobb tá-
lrrogatását, a szociális el|átásban részestilok munkára kényszerítését,
a rendori 1tllorrrány ncivelését és t bb borton építését.
Gl,akran a politika berkeitol messze lévo, normális életet élo enrbc-
rek azok, akik a legvilágosabban látják, hogy mi is t rténik valójábtln.
Ugyanakkor vonakodnak nyíltan beszélni arról, amirol magukban tr_rcJ-
ják, hogy igaz. T rlságosan ijeszto és gytikeresen eltér ez att l, amit a
hitelesebbnek látszók mondanak és a médiumok kozvetítenek. Ösztci-
nos megérzéseikés meglátásaik elíojtása azelszigeteltség és gyárnol-
talanság érzésétkeltibenní.ik. Gyotrti kércléseik:valóban olyan rosszul
állnak a clolgok, ahogy,én látoln? N/tiéft nem látják mások is? Ostoba
lennék? Szárrdékosan félrevezetnónek? Van valami, amit megtehet-
rrél.:l) Tehet valamit bárki is?
}v{agaln is évekig ktiszkodtem ezekkel a kérdésekkel, elószór az
elszigeteltség hasonló érzésével,majd egyre inkább ráébredve, hogy
rnilliók gorrdolkodnak hasonlóképpen ezekr l a kérdésekrl. Még
ma is, lra írj hallgatóságnak szóló el adásra késztilok, az a nytrgtala-
nít érzósem van, hogy amit mclndanom kell, azt egyból visszattta-
sítják egy olyan világban, amely a novekedés, a nagy tizlet és a de-
fic it fi nan szíl, ozásán ak go rr d o I a tko ré lr ez kotód i k, Ugya n a kko l azo n-
barr rendszeresen az emberek lelkes helyesléséveltalálkozom. akik
megkonnyebbtiléssel és orommel fogadják, hogy saját tapas .a|ata-
ik nyilvános fórumon is nregerosítéstnvernek. A sírlyos és kellctnet-
lerr igezságok nyílt megbeszélése azels lépésa cselekvéshez.
az ismeretlent l való felelem megbénít bennlinket, az igazság cse-
lekvéi;re késztet.
Prológus: Személyes élet t / 3
A vizsgálódás gyokerei
Számomra minden konyvem intellektuálisutazásom írj lépése,s al-
kalmat ad arra, hogy beszélgetést kezdeményezhessek olvasóimmal
olyan kérdésekrl, melyek mélyen foglalkoztatnak. Elindulva ezen az
útton, hasznos lehet megismerni, hogy milyen tapasztalatok vezettek
jelenlegi nézeteimhez, me|yeket az olvasóval a k<ivetkez oldalakon
osztok meg. Tapasztalataim torténete egyrittal áttekintését nyírjda a
T kés társaságok világuralmakozponti gondolatainak.
7-ben sztil ettem konzervatív, fehér, felso-koz époszíá|ybel i csa-
l 93
l ádban, ós Wash i n gton ál l am mintegy huszonotezer l akos,(l, faipar áv al
jellemezheto Longview nevti kisvárosában nevelkedtem. Feltételez-
ve, hogy,egyszer majd átl,eszem a család zenemti- és hangszerboldát,
nem mutattam ktiloncisebb érdeklodést a nemzetkcizi í.igyek vagy az
Egyesürlt Államok határánkívtili torténésekiránt. Mint a Stanford Egye-
tem pszichológia szakos hallgatója a zenei képességvizsgálattal és a
vásárl ó i magataft"ás befo lyásol ás ának pszi ch oló giai kérdése ivel fcl g-
lalkoztam. 1959-ben, utolsó éves koromban azonban ki.ilonos dolog
tortént.
Most nem részletezendo okokból felvettem a modern forradalmak-
ról szóló tárgyat, melyet Robert Nortlr, a politikai tudományok pro-
fesszora tanított. Megdobbentem. A forradalmakat világszerte a sze-
génység táplálja- s ez a számomra olyannyira értékesamerikai élet-
módot fenyegeti. A ritkán eloforduló életpálya-módosító oktatási ta-
pasztalatoÉ egyikek ént eza kurzus dontésre késztetett. Életemet eme
Ferryegetés ellensúrlyozására kell szentelnem, célom a modern gazdál-
l<odás és menedzsment, valamint a vállalkozási ismeretek megisrner-
tetése mindazokkal, akik még nem é|veztékezek e| nyeit.
A Stanford Br-rsiness School-on szereztem MBA fokozatot nemzet-
ű,zleti tigyekben, Ph.D-t pedig szewezetelméletb l. Három, Etió-
|,<ózi
piában eltciltott év ahol rjházasként, feleségem, Francis Korten se-
-
gítségévelgazdárlkodási fóiskolát szervezttink jelentették az
-
inaséveimet. A vietnami hábor r alatt kcitelez katonai szolgálatomat
az Egyestilt Államok Légierejénélkapitányként teljesítettem, tcirzs-
kari feladatokat végezve a Special Air Warfare School-ban (Ktilon-
Míg leges Légi Hadviselés Akadémié|a), az Office of the Secretary of the
Air Force-nál (Légier k Minisáériumi Hivatala) és az Office of the
S ecretary of Defen se-ben (Honvéde mi M i ni sztéri um H ivatala) . Ezután
l
 t / ToKES TARSASAGoK VlLAGURALMA
a FIarvard University Gradtrate School olBusiness-szel kcjtottenr szer-
zodést, ami ot és fel éves utazást jelentett.
A Harvard Busirress School-nál toltott idom alatt háronr évig harvardi
tanácsadóként mriktjdtem a N i caraguai Central Ameri can Man agement
lnstitute (INCAE) keretében (Nicaraguai Kozép-amerikai Menedzs-
ment Intézet). Azinténnényak zép-amerikai és azandokvidéki orszá-
gok tizleti és vállalkozói ktirei számáralilapított továbbképz gazdasági
foiskola. Bostonba visszatérve két további évig tanítottam a Harvarcl
Business School keretében, majd a Harvard lnstitute for International
Development (Nemzetkózi Fejlesztés Harvardi Intézete) és a }Jarvard
Sclrool of Public Health (Harvardi Kozegészségiigyi Kar) tanáraként.
1978 elején feleségem, Fran és jómagam a Ford Foundation Fti|op-
szi geteki tcjrzskarához csatl akoztun k és az el kcivetke zó tizennégy évben
Délkelet-Azsiábarr maracltunk. Míg Fran a Fordnál maradt, érr nyillc
évetaU. S, Agency for International Development (USA|D,azEgyestilt
Al lamok Nemzetkcizi Fej lesáési Hivatala) fej lesztési fótanácsadój a-
ként t ltottem el. A USAID a hivatalos egyestilt államokbeii ktilft'ldi
segélypro gram szervezete.
Mindezeket el kellett mondanom, lrogy konzervatív gyokereim mély-
ségétmegmutassam. Tcirlénetem érdekesebb része azonban azt mu-
tatja meg, hogyan jutottam fokozatosan arra a kcjvetkeztetésre, lrogy a
legtobb konzervatív, sot liberális által támogatott hagyományos lej-
lesáési gyakorlat a fó oka, s nem pedig megoldása a világmérettí, egyre
gyorsuló és potenciálisan vógzetes válságnak.
A ráébredésemhez vezetó elso lépés,amodern forradalmak kurzttsa
volt, ami rányitotta szememet arra a tényre, hogy az általaln élvezelt
fejlodés el nyeibol nertt mindenki részestil. 1961-ben az lndonéziá-
ban tciltcitt nyári hónapokban kcizvetleniil megtapasztalhattam az el-
maradottság valóságát, és érirrtkezésbekeri.iltem a kétségbeejtó sze,
génységben élo emberek hosies ktizdelmeivel, szel lemi-lelki megala-
pozottságával és nagylelktiségével. Az emberi megismerésnek clyan
vettilete volt ez, amelyrol korábbról csak nagyon kevés tapasáalattal
rendelkeztem.
Az 197}-es évek elején az INCEA keretében számos Harvard Busi-
ness School stílusLi esettanulmányt írlam annak a kurzusn ak a számá-
ra, ahol a yáltozás-menedzsment (change management) tárgyat taní-
tottam. Ezek a latin-anrerikai tapasztalatokra éptiltek, és t bb is fog-
lalkozott a konnányzat, az űzletl világ és az onkéntes szervezetek a
városi és a falrrsi szegények életkrjrí,ilményeinekmegjavítására irá-
Prológus: Személyes élet t / 5
nyuló ttjrekvéseivel. Sok esettanulm ány azonban zavaro tizenetet hor_
dózott: a kívtilrol iovo ,,fejlesztés" komolyan rombolja az emberi kap_
csolatokat és a kozosségi'életet, és pontosan azoknak az embereknek
okoz entos megpróbáítatást, aki knek has znál n i kívánn a. Ezzel szem_
je l
ben, ámik or azeÁberek szabadon és onbizalommal fejleszthetik ma-
grkat. hatalmas energiák szabadulnak fel egy jobb világ megteremté-
sére. Von zott aza feládat, hogy a fejlesztési program okat az ilyenfajta
onvezérelt, alulróljovo folyamatokká alakítsam át. AzINCEA-nál és
a Harvardon toltotiévek alátt Fran és én bekapcsolódtunk a családter-
vezés i program ok kezel ésének j obb í tásátszol gál ó torekvésekbe i s.
Ez-
által kápcólatba kertilttink srámos helyi kezdeményezéssel, beleért-
ue arokét a szegény emberekét is, akik életiik és cs<jkkeno erofonás_
báz i saik f l ott i 7ll énór zés ti ket me gp rób álták v i s sz aszer ezni .
Amikor Frannal eljotttink a Harvardról, hogy a Ford Alapítványhoz
lépjtink be Manilában, Fran pénziigyi segélycsomagotis orokolt, koz_
tiik a Fiilcip-szigeteki Nemzeti Öntcizési Hivatalnak ollA) szóló ki-
sebb támogatást] Ezt aría acélra szánták, hogy a NlA támogathassa a
dók ában l évo és által uk mu kcidtetett ci nto zoren d -
ki s gazd ál k"o tu l aj d on
szeieket, Ez a NIA és a Ford Alapítvány kcizotti hossz r táv egylitt_
m ukodés hez v ezetett, amel y végi.il i s a NIA-t átalakíto tía a gazdálko-
dóknak diktáló rnuszaki- és konstrukció-kozpont r szervezetbol a far-
merszervezetekkel partnerként egytittmtik d szervezetté, amely
je-
lentos mértékben támogatta a helyi onkormányzatokat.
Mukodni láttuk azokáta hatalmas energiákat, mely eket az emberek
és a kozosségek tudnak mozgósítani saját érdektikben, amikor a fej_
lesztési kezdéményezésektényleges en aZ emberekben sszpontosul_
nak. K zvetlentil iattut aztis, hogy a ktilfold á|tal pénzelt fejlesztési
programok hogyan gyurik le az ilyen erofeszítéseket - még akkor is,
i.,u Ór. progruni éppón ezek megtámo gatását célozza. Mindazonálta|
megtanultuk azt ii, hogyan lehet a kiilftildi pénzbeli támogata9t r9|- 1
használni a nagy, kozpontosított k<jzhivatalok btirokratikus mukodé- ]
és a irelyi er források helyi emberek általi kontrollá-
i
sének leépítéséi!
lásának erosítésére.A USAID meghívott, l1ogy segítsek ázsiai prog_
ramj ai ban ezen tapasztal atok haszno sításában. Nyo l c év i g fo gl al koz_
tam ezzel, és végi k<ivetkeztetésként arrajutottam, hogy a USAID
trilságosan nagy és b rokratikus ahhoz, hogy eredményesen segíthes_
,. ,Í. fejlesaési szervezetek b rokratikus mtikodéséneklebontását.
A tapasztalatok nyomán az amély meggyózodés alakult ki bennem,
hogy a tényleges fejiodés nem vásárolható meg ktilftldi segélypénzek-\
 6 / TőKÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
kel. A fejlodés attól fiigg, hogy az emberek képesek-e kontrollálni és
saj át i gényeik ki el égítésére eredményesen felhasználni tényl eges helyi
eroforrásaikat a foldet,vizet, munkaer t, technol giát és azemberi
-
tehetséget és cjsztonzést. Ugyanakkor a legtcibb fejlesztési kcizbenjárás a
helyi eroforrások kontrollj átegyre nagyobb és nagyobb kcizpontosított
intézményekhezrendeli, melyek nem felelosek a helyi embereknek és
nem reagálnak igényeike. Minélt bb pénz áramlik átezekena kcizponti
intézményeken, annál fiigg bb helyzetbe kertilnek az emberek, annál ke-
vésbékontrollálhatják saját élettiket és erofonásaikat, és annál gyorsab-
ban no a távolság a kcizponti hatalommal rendelkezókés a megélhetésti-
ket a helyi kozosségeken beltil keres k kcizcitt.
Látni kezdtem a ktilcinbséget a gazdasági novekedést erosíto ténye-
zok és az emberek jobb életéteredményezo dolgok kcizcitt. Ez a kür-
lonbség vetette fel az alapveto kérdést: milyen lenne az a fejlesztés,
amelyik ncjvekedés-kcizpontri helyett amelyik az embereket a no-
vekedés eszkcizeként kezeli -
entberkcizpont r lenne, ahol az embe-
-,
rek mind a fejlesztés céljai, mind pedig els dleges eszkcjzei? l984-
ben Emberkozpont fejlesztás címen a Kumarian Press által kiadott
antológiát szerkesztettem. 1986-ban egy másik Kumarian kiadásri szo-
ve ggytíj teményt szerkesztettem, Kó zó s s ég-m en e dz s ment cím me l, am i
annak fontosságát emelte ki, hogy az eróforrások feletti ellenórzést az
embereknek kel l visszaj uttatni.
Mi nél tcibbet l áttam a fej l esztés fe l téte l ezett kedve zmény ezettj e i n ek
emberi nréltóságuk és élettik minoségének megorzéséértfolytatott ktiz-
delméb l, melyet a fejlesztési szervezeteknek és programoknak er -
forrásaikat gyarmatosító módszeres támadásaival szemben folytattak,
annál inkább eltávolodtam a fejlesztési gondolkodásmód fóáramát l.
l988-ban elj ttem a USAID-tol, de Délkelet-Azsiában maradtam.
Kiábrándulva a hivatalos fejlesztési intézményekbol, a nem kormány-
zati szervezetek (NGO) világábamentem át, és csakhamar a fejlesztés
jellegérol és folyamatár l alapveto kérdéseketfelvet NGO-s kollé-
gák kozcitt találtam magam. Az NGO-kcizosségen beli.ili dinamikus
vitákból ered kollektív meglátások szintetizáir jaés megfogalmaz ja
lettem. Azintenzív személyes ismeretszerzésnek ez azidószaka veze-
tett kcivetkezó kcinyvemhez: Getíing to the 2]st Century; Voluntary
Action and the Global Agenda (A huszonegyedik század ktiszcjbén:
onkéntes cselekvés és a világméretti program), melyet a Kumarian
Press adott ki l990-ben. A k nyv a fokozódó szegénység,ktirnye-
zetpusáulás és társadalmi bomlás hármas emberi válságával foglal-
Prológus: Személyes életútl 7
kozik, és a válság gycikereit azoknak a modelleknek aválságáravezeti
vissza, melyek a fejlesztés céljaként a gazdasági ntjvekedést ttizik ki
és az embereket csupán ennek eszkozeként kezelik. Arra a ktivetkez-
tetésre jut, hogy mivel a modern társadalom domináns intézményei a
ncivekedés-ktizpontri fej lesztés i el képzel és teremtményei, ezért a v á|-
tozásnak sztikségképpen az onkéntes polgári akciókból kell származ-
nia.
Saját meggyózodésemet ennek megfe|eloen formálva, tobb kollé-
gámhoz csatl akozva m egal ap ítottrrk az Emberkozpontűr F ej l esztés F ó-
rumát (People-Centered Deve|opment Forum, PCDForum), az ember-
kozpontír jovo elomozdításának civil világhál zatát, amely fejlesztési
gyakorlatát ennek a jcivoképnek megfeleloen határozza meg. A
PCDForum ktilcinos figyelmet szentel a nemzeti és világszintti szer-
vezetek és intézmények azon tevékenységének,melynek során meg-
sztintetik az emberek és a helyi kozcisségek lehetoségeit saját igényeik
felelos és fenntartható módon való kielégítésére.Ez magyarázza azt,
amit néhányan paradoxonnak láthatnak: noha a helyi felhatalmazás
s ziiks éges sé gét han gs írlyo zom, komo l y fi gye l met fordítok az e gész F ól -
det behálóz lntézmények átalakítására. Azokkózétartozom, akik a
he lyi ek fel hatalm azása érdekében torekszenek a gl obál i s i ntézmények
átalakítására.
1 992 n ovemberében B agu i oba, egy F ti l op-szi geteki ki s i.idiil ohel yre
utaztam,lrogy találkozzam nélrány ázsiai NGO-vezetovel. A tíznapos
tan ác s kozás on átte ki ntettti k az ázsiai fej l esztés tapasztal atai t é s en n ek
kovetkezm énye it az NGO-straté gi ák szem pontj ából . Megál l apítottuk,
hogy Azsia gazdasági sikere veszélyesen felszínes. A dinanrikusan ver-
senyképes gazdaságok felszíne alatti realitás azelszegényedés és a régió
társadalmi és okológiai alapjainak terjedo felbomlása. Rájtitttink arra is,
hogy sztikség van egy olyan elméletre, amelyik magyarázatot ny jt a
válság mélyebb okaira vonatkozóan, s egy ttal ezekkezelésének írtmu-
tatójaként is szolgál. Elméiet nélktilolyanok lennénk, mint apilóta iránytti
nélktil. Egy kis kínai étteremben egyik esti megbeszéléstink során végi.il
két gondolat kerí.ilt elotérbe. Elosz<ir is, úttmutatóként nem a fejlesztés
alternatív elméletérevan szlikséglink. Inkább a fenntartható társadalmak
északi é s d é l i o rs zágo kr a e gy ar ánt alkalmazh ató e l m él eté re v an s z{i ks é g.
Másodszor, az elrnéletnek t rl kell lépni akózgazdaságtan steril meg-
h o gy m e gm agy ar ázzuk, m i ért i de genedtek
fo galmazás ai n, e l o l yan ny i ra
az emberi társadalmak a természeti folyamatoktól.
 gl rőrÉs rÁnsnsÁcor vl GuRALMA Prológus: Személyes élet t / 9

Ahogy tanácskozásunkat a kovetkezónéhány napban folytattuk, ,igy

kezdtek a részek a helylikre kertilni. A mechanikus világegyetemr l
Hazatérés
szóló nyugati tudományos vízió saját, eredend en szellemi-lelki ter-
mészettinktol való filozófiai-fogalmi elidegenedést hozott létre . E .
1992 nyarán, roviddel a baguioi tanácskozá: .|9í, Fran és én eljotttink
mindennapos élettinkben megerosítette,intézményeink egyre ncivek-
Délkelet-Ázsiából és visszatérti.ink az Egyesi.ilt Allamokba. Dontéstinket
vo kcitodése a piac monetáris értékeihez. Elet[inkben minél inkább ural-
barátainknak és kollégáinknak karácsonyi leveltinkben a kovetkezo
kodóvá vá|t a pénz, annál kevesebb hely maradt a kozosség alapjait
magy ar ázattal je l entetttik be :
jelento szellemi-lelki kcitelékek és a természettel való harmonikus kap-
csolat érzékelésére. A spirituális kiteljesedésre való tcirekvést egyre
inkább apénz hajszolásának mindent felemészto és cinpusztít meg-
Az |960-as évek elején azzal a meggyozodéssel menttink a világ-
nak e távoli régióiba, hogy ezek azoknak a fejlesztési problémák-
szállottsága váltotta fel apénzé,amely hasznos, de lényegileg tel-
-
jesen tarlalmatlan és eredendoen értéknélktili, mesterséges emberi
nak a színhelyei, melyek megoldására mint fiatal egyetemi hallga-
tók pályafutásunkat szenteltiik. Pályánkat azzal a ktildetéssel kezd-
találmány.
ttik, hogy megosávaAmerika sikerének tanulságait a világgal, ,,ok"
Elemzéseinkbol nyilvánvalovávált, hogy azéló Foldhciz való fenn-
is olyanná válhatnak, mint ,,ffii".
tartható kapcsolatunk helyreállításához meg kell szabadulnunk a pénz
Az a fejlesáés, ahogy mi harminc évvel ezelóttértelmezttik, s ahoga
világának illrizióitól, és rijra fel kell fedezntink élettink szellemi, lelki
napjainkban a Világbank, az IMF (Nemzetkcizi Valutaalap), a Bush-
tartalmait, továbbá gazdasági intézményeinketolyan módon kell hely-
adminisztráció és a világ hatalmas gazdasági intézményeinek leg-
hez és kcizosséghez kotni, hogy szervesen kapcsolják ossze az embe-
tobbje reklámozza, azemberiség tobbsége esetóben nem mrik dik.
reket és az életet. Kcivetkezésképpen arra a megállapításra jutottunk,
hogy az emberkozpontír fejlesztés feladatául annak legteljesebb értel-
A probléma gyokerei pedig nem a ,,fejl désben elmaradt" világ
szegényeihez vezetnek. Azokban az országokban találhatók ezek a
m ében az éleíkózpont társadal mak l étreh o zását ke l l me gs zabni, m e ly-
gycikerek, melyek a pazarl koltekezés normáit terj esáik el az egész
ben a gazdaság csak az egyik eszkcjze s nem pedig célja az emberi
világon, és a társadalmi és okológiai cinpusáításhoz vezeto globá-
l étezés n ek. M i ve l vezeto i nk az általuk v ezetett intézmények j utal ma-
l i s gazdaságpol itikák gazdái.
zó rendszerének és mítoszainak csapdájába keri,iltek, ezért az intéz-
Most, harminc évvel oregebben, és remélhet en jócskán bolcseb-
ményi és érték-írjrateremtésikreatív folyamat vezetésének a civil tár-
ben, Fran és jómagam felismerltik, lrogy Amerika ,,sikere" milyen
sadalomból kell jonnie.
mértékig tekintheto a világ egyik kulcsproblémájának. Allításunk
Ez t bb tekintetben nem volt rij felismerés. Csak kevéssel tetti.ink
végso bizonyítékamagában Amerikában lellreto fel.
tcibbet az ósi bcil csesség rj rafe l fe dezésénél,m i szeri nt komol y fesztil t-
Jó rálátást biztosít ázsiai helyzettinkbol rémtilten láttuk, hogy
ség van spirituális természetí,ink és gazdasági élettink kozcitt, és az ,
ugyana,zok a gazdaságpolitikák, melyeket az Egyestilt Allamok l
egészséges társadalmi és spirituális mtikcjdésmód a ketto megfelel
a világ számárajavasol, saját határain beltil is létrehoaák a harma_
egyens rlyától és helyes megítélésétol fiigg. Abban sem volt úrjdonság,
di_k_világot, amint azt a gazdagok és szegények ktizott ncivekvo tá-
hogy felismerttik a civil társadalom fontosságát, amely mindig is a
vólság, a ki,ilso adósságtól való fi.iggés, az oktatási rendszerek ha_
demokratikus kormányzás alapja volt. Ugyanakkor gy érezttik, hogy
nyatl ása, a novekvo c secsemo-hal andós ág, a ny ersanyagok export-
elmélyítetti.ikezeknek a gondolatoknak a gyakorlati jelent ségéta je-
jától való gazdaságí fiiggés beleértve az utolsó megmaradt oser-
lenkori társadalmakat veszélye etó válság szempontjából. A további
doket is
-
a mérgezo hulladékok válogatás nélktili lerakása, a
id nket Baguioban ezen gondolatok megfogalmazásának szentelttik -,
családok és koz<isségek felbomlása mutatják.
az ,,Economy, Ecologl & Spirituality: Toward a Theory and Practice
Amíg hazánktól távol voltunk, azalatt a hatalmasok saját keztikbe
of Sustainability" (Gazdaság, okológia, és spiritualitás: a fenntartha_
kppaii nto tták a nemzet vagyonát, és fe l me ntették magukat a kevés-
tóság elmélete és gyakorlata felé) címtíírásunkban.2
bé szerencsés szomszédaik iránti felelosség alól. A szakszerveze-
 10 / TóKÉs TÁRsAsÁcor vt cuRRt-vn
tek elsorvadtak, mivel a kétségbeesett amerikai dolgozók munka-
helyiik megtartása érdekében bércsokkentésiversenybe kénysze-
rtiltek a mexikói, bangladesi és a harmadik világ más országainak
mé g kétségbeesettebb munkanél kiil i ei vel a nagy v ál l al atokkal val ó
tárgyalások során, melyek nevtikben ugyan amerikaiak, de a nem-
zethez való kcjtodés már hiányzik beloliik.
Úgy véljiik, hogy fokozatos megvilágosodásunk els sorban ktilft'l-
dcin toltcitt éveink terméke, s most ideje hazatérnunk, hogy frld-
rajzi forrásánál vállaljuk fe| a problémával való szembenézésfele-
losségét. New York, a gazdasági hatalom fó kcizpontja, amely hor-
dozza egy jelenkori harmadik világbeli nagyváros cisszes jellegze-
tességét beleértve a hajléktalanok kóborló seregeit, kiáltó ellen-
-
tétben a gazdagok és híresekpazarl életvitelével, a tehetetlen kor-
mányzatot és.a válogatás nélktili eroszakot megfelelo válasáás-
-
nak látszott. Igy tehát most a bestia belsejébe kciltciztink, magunk-
kal hozva eme állapotok okairól harminc év alatt felhalmozódott
i smerete i nkbo l ki kri stályosodott l átásmódunkat.
Úgy indultunk, hogy mások számára megoldjuk a |átsz lag benni.ik
gyokerez pro bl ém ák at azáltal, h o gy m ás okat hozzánkh asonl ó vá te sz tin k.
Most pedig hazatértunk, hogy segítstik honfitársainkat annak jobb meg-
értésében:miben járultak hozzá- magunkat is beleértve a világ on-
pusáító pályáraval ál|itásához. Csak lra készek vagyunk -felvá|lalni sa-
ját magunk megváltoztatásának felel sségét,akkor lesznek mások is ké-
pesek arra, hogy teljes mértékben visszanyerjék az általunk toltik elvett
kozcisségi és kornyezeti é|ettertiket és rijra képesek legyenek saját igé-
nyeik kielégítésére egy egyiittmtik do kcizcisség igazságos, demokrati-
kus és fenntartható világának keretében.
FeItáró vallomás
Mivel az e |apokon tárgyalt problémák nem választhatók el az érté-
kek alapvet kérdéseitl, ezért azthiszem, célszertífeltárnom az álta-
lam vallott politikai és szellemi-lelki értékeket. A politikai értékeket
tekintve hagyományos konzervatív vagyok abban azértelemben, hogy
továbbra is mély bizalmatlansággal tekintek a nagy intézményekre és
Prológus: Személyes életrjt / 11
felel tlen hatalom-koncentrációjukra. Továbbra is hiszek azonban a
piac és a magántulajdon fontosság ában. Mindazon által számos kon_
Lervariv kortársamtól eltéroen semmivel sem kedvelem jobban a nagy
gazdálkodó szervezeteket, mint a nagy kormányt. Nem hiszek továb-
6á ubbun sem, hogy a vagyon birtoklásának ki.ilcinleges politikai elo_
joga lenne.
' Ósztom a liberálisok egyiittérzésétaz á|lampolgári jogokkal nem
rendelkezok iránt, elkotelezettje vagyok az igazságosságnak és toro_
dom a kornyezettel, vallom, hogy az államnak lényeges szerepe van
és a magántulajdonhoz való jognak vannak korlátai. Ugy vélem azon-
ban, holy az erós és nagy állam ugyanolyan felelotlen és bomlasztó
lehet a iársadalmi értékektekintetében, mint a nagy tizleti szerveze,
tek. Valój ában biza|mat|an vagyok minden olyan szervezettel szem_
ben, ameiyek felel sségtiket meghaladó er s hatalmat szereznek és
koncentráinak. Rcividen szólva azokkal tartok, akik inkább gyakorla_
ti, mintsem ideologikus j utakat határoznak meg, s akik nem kcinnyen
sorolhatók be a pótitit ui uálasáások konzervatív-liberális skatulyái-
ba.
Akózgaz,daságtannal eloszor az, egyetemen találkoztam, amikor al-
só év e s ként fotár gyn ak v álasztottam. C s akh amar mechani kus n ak, un al -
masnak és a vaióságtól távol állónak találtam, ezért átváltottam az
emberi viselkedés éia szervezetek tanulm ányozására. Az tarájtittem,
hogy a gazdasági rendszerek a modern társadalmakban a viselkedés
,rJiu.rérénekd'om i náns rendszere i és egmegfelel obben vi selkedé s i
1
rendszerekként tanulmányozhatók.
Noha ez a konyv erosen kritikus a részvénytársasági ÍntézménYekkel
és azokkal a renászerekkel szemben, melyek keretei kozott azűzleti élet
folyik, soha nem voltam és most sem vagyok i.izlet- és vállalatellenes. Az
jÓ-
ipar eó kereskedelem hatékony rendszere nélktilcizhetetlen az emberi
lZthez.MBA (Master of Business Administration) hallgatókénta .hit-
tem, hogy a viiágméretti tokés társaságok adhatnak választ a szegénYség
problémáira és áz emberi konfliktusokra. Az ta azonban affa a kovet_
keztetésre jutottam,hogy a novekedést tápláló szisztematikus er k és a
világméret"ti társaságotintsttya ajelenlegi emberi kirittalanság kozponti
*u{uu. Ma már trgy velem, hogy a kollektív katasárófa elkertilése érde-
kéb"en gyokeresen át t.tt alakítani azuzleti élet rends zerétésvissza kell
állítaniá kisméretti és a helyi gazdálkodás rendszereit. Hiszem továbbá,
hogy a szi.ikséges átalakítás megvalósításához a_ rendszeren beltiliek
.gftitt*,ikodoérofeszítéséreis szi.ikség van beleértve a nagyvállala-
-
 12 tTóKÉs TÁRsAsÁoor vt cunnlvn
tok és pénztigyi intézményekvezet it is a rendszeren kívtili civil moz-
gal mak erofeszítései mel l ett. -
A szellemi-lelki értékekettekintve a protestáns keresztyén hitberr
nevelkedtem,, de találok bolcs rtmutatást valamennyi nagy vallás ta-
nításaiban is. Ugy vélem, hogy hozzájuthatunk ehhez a belso spirituá-
lis bolcsességhez, és emberi fajtánk kollektív megváltása legalább rész-
ben attól fugg, hogy tudunk-e kcitodni ehhez a bolcsességhez, melytol
a modern tudomány intézményei,a piac, sot még a vallás is mélysége-
serr elidegerrített benntinket.F,zen azt|rafelfedezésen át érhetji.ikel az
alkotó egyens lyt a piac és koz<jss ég, atudomány és a vallás, a pénz és
a szellem kcjzott, és ez nélktil zhetetlen az egészséges emberi társa-
dal mak létrehozásához és fennta rtásához.
Remélem, hogy ezabevezetés segíteni fog abban, hogy akónyvetaz
Olvasó rgy kezelje, mintha tevékeny beszélgetéstfolytatna egy megbe-
cstilt baráttal. A konyvet olvasva tényleg gondolatot cserél számos bará-
tommal, kiknek fontos szereptik volt a konyv mondanivalójának elem-
zéséberrés jcivoképének kialakításában. Ha még nem vett rés ,ilyen kér-
dések megbeszélésében,remélem, a kcinyv oszton zni fogja erre.
Ha azokkózétartozik, akik a gazdasági-tizleti élet rendszerén beltil
tevékenykednek, akkor kérem, hogy lépjen ki gazdasági-uzleti sze-
repkcirébol, amíg a T kés íársaságok világuralmát olvassa. Allam-
polgári szerepében olvassa, s mint a gyermekeijcivójével torodo szti-
ló.Ez konnyebbé és kevésbé kínossá teheti, hogy tárgyilagosan hallja
és ítéljemeg a konyv alapveto i,izenetét és megfontolásra késztetheti,
ho gy csatl akoz zon a rendszer átal akításán m un kál kodó mozgal omhoz.
kérem olvassa az elkcivetkezoket aktívan és kritikusan ! Tudatosítsa
saj át nézopontj ai t és me gl átásai t ! Kérde zzen| Y itatkozzon ! Fonto lj a
meg, hogy milyen jelentosége van saját életvezetése szempontjából!
Vitassa meg barátaival! Mondja el nekik, miben ért egyet és miben
nem, milyen rij szempontokat kapott, hol találja hiányosnak! Cserél-
jék ki gondolataikat! Tárjanak fel egyiitt j utakat! Emeljék a megbe-
széléstrij szintre! Cselekedjenek!
Noha minden nappal világosabb lesz, hogy milyen irányba kell ha-
ladnunk, azonban még senki nem járt ott, ahová menntink kell. Hiába
keresiink jól kijelolt utat. A Myles Horton és Paulo Freire, korunk két
nagy társadalmi aktivistájának párbeszédét tartalmazó k nyv címébl
kcilcscincizve,ha szemi.inket a távoli horizonton trilra szegezzűk akkor
,,sétálva tessztik megaz utat".
Prológus: Személyes életrlt / 13
Lényegi osszefoglaló
Hogy azintézményirendszerek kudarcát illetoen képtelenek vagyunk
*.gáIilupodásra jutni, részben abból a ténybol 9red., hogy a tdrevízi a
potítiui fejtegeiéseket onmagukban helytálló részekre vezeti vissza, és
az egy eter.t- u szel l emi vi zigálódást szriken speci al i zált diszci Pl Ínák
tereiói kozott tartják. Kovetkeiésképpen hozzászoktunk ahhoz, hogy bo_
nyolult kérdésekÉeltoredékes részekkéntés egyenként foglalkozzunk,
Úgyanakkor olyan osszetett, bonyolult világban éltink, melyben élettink-
ne"É csaknem minden vettilete valamilyen módon kapcsolatban
van az
foglalkozásunk során a
osszes tobbivel. Ha a rendszerproblémákkal való
daraboka bo ntott koze l ítésm ódra korl át ozzukmagunkat, akkor n em m eg_
tirl
lepo, hogy megoldásaink nem bizonyulnak megfelel nek. Ha fajunk
uiuÍlueini a ,u]át *ugunk által létrehozott veszélyeket és kockázatokat,
akkór ki kell fejlesaentink a teljes rendszerben való gondolkodás és cse-
lekvés képességét.
A teljes rend-szerben való, rendszerszemléletti gondolkodás a leegy_
szertisíiett megoldásokkal szembeni kételkedéstigényli, aZ aíra.való haj
-
landóságot, h gy a problémák és események kozott a hagyományos tár-
"n
lyalasm?a|an gyól*.n kívti l hagyott kapcsol atokat keres stink. I génY l i
tóvábbá a bátorságot ahhoz, hogy olyan problémáknak is a mélyére ha_
toljunk, melyek a-kozvetlen tapásztalataink és szaktudásunk határain kÍ-
vtii esnek. Á t.1., rendszer rendszerszemléletti kozelítésmódját alkal-
mazvakonyviink számos elemet tartalmazó, széles tertiletet fog át. HogY
segítsiik annak SZem elott tartását, hogy a konyvben megtalálható egJes
éríekhogyan kapcsolódnak ossze egy nagyobb, egésszé, most osszefog_
laljuk a lEnyegi megállapításokat. Ném kérem, hogy azonnal fogadják el
.rók.t nyitottak, amíg alkalmuk lesz megvizsgálni a
-.iu[,uráalunak
mogottiik lévo okfejtést érvanyagot. Ehh91 a.ponthoz érkezve bízom
és
abían, hogy kialakítják saját, ftiggetlen értékítéleti,iketés végi.il kiépítik
saját szintóiirtit.t is, amely vagy megfelel azenyémnek, vagy nem, Min-
aig tartsak szem elott, hogy uálamennyien résztvevok vagyunk az.alko,
táífolyam atában,és eme Éomplex problémák megértésénekegyéni vagy
kollektív keresési folyamatábán egyikiink sem tarthat igényt az igazság
monopóliumára.
AT kés társaságok világuralma kiindulási pontja az a nyllvánvaló_
ság, melyet gyorsuIó társadálmi és kornyezeti bomlásként a világ csak-
 14 lTóKÉs TÁRsAsÁcor vt cunRlvn
nem minden országában megtapasáalunk, ahogy e
.aszegénységncive-
kedése, a munkanélki,iliség, a társadalmi egyenlotlenség, az eroszakos
btincselekmények, a széteso családok és a ktirnyezet leromlása mutatják.
Ezek a problémák részben a gazdasági teljesítménynekl950 óta bekcj-
vetkezett megotszcircizcdéséb óI származnak, mert az emberi igények no-
vekedése az okoszisztémákat olyan mértékben megterhelte, amit boly-
gónk már nem tud elviselni. A gazdasági ncjvekedésre való állandó tti-
rekvés, mint a társadalompolitika szervezó elve, felgyorsítja az cikoszisz-
témák regeneratív képességénekmeghibásodását és az emberi kozossé-
get fenntarló társadalmi sztivedék felbomlását. Ugyanakkor a gazdagok
és szegények kozcitti, eroforrásokért folytatott versenyt is fokozza, s eb-
ben a versenyben mindig a szegények veszítenek.
A kormányok rigy ttínik teljesen képtelenek a megfelelo reagá-
- -
lásra, és a társadalom csalódása haragra vált. Tobbrol van sz azonban a
kormányzati btirokrácia kudarcánál. A kormányzás válsága a gazdasági
globalizálódás folyamata mogott lévo ideológiai, politikai és technikai
er k osszjátékának sziilcitte. A gazdasági globalizáció kiveszi ahatalmat
a kozjóért felelos kormányok kezéb l, és egy maroknyi tokés tár,saság és
pénzűgyi intézmény kezébe juttatja, rnelyeket egyetlen kényszerítero
lnozgat a rcividtáv,6 pénzbeli nyereségre való torekvés. Ez hatalmas
-
gazdasági és politikai hatalmat osszpontosított a kisszámír elit kezében,
akiknek abszol rt részesedésea természeti eroforrások csokkeno kcjzos
készletének termékeibol jelent s mértékbentovábbra is egyre no, s így
megerosíti ket abban, lrogy a rendszer tokéletesen jól mtik dik. J
Azokat, akik a rendszer rendellenes miikodésénekkoltségeit viselik,
megfoszto tták a dontéshozatal l ehetoségéto l, és gyotrelmeik okait i l l eto-
en a zayarodottság állapotában tartja oket a tokés társaságok által uralt
média, amelyik a válságot illet en szakadatlanul bombázza óket ahata-
lom birtokosainak ész|elésein nyugvó értelmezésekkel. A világ legna-
gyobb tokés társaságai által ellenórzóttés irányított, tevékeny propagan-
dagépezet állandóan arról biztosít benniinket, hogy a konzumerizmus a
boldogság , tja, apiaci t rlzások állami, kormányzati korlátozásaabajok
oka, és a gazdasági globalizáció tcirténelmileg elkertilhetetlen, s egy ttal
jótétemény az emberiség számára. Valójában ezek mind mítoszok, me-
lyeket apazarl mohóság igazolására propagálnak, és annak leplezésére,
hogy az emberi intézmények világmérettí átalakítása egy sztík korii elit
kitervelt, kitanult és szándékos beavatkozásának kovetkezménye, mely
elit pénze lehet vé teszi számukra, hogy az ill zj k világában éljenek,
távol az emberiség tcibbi részétol.
,
Prológus: Személyes élet t / 15
Ezek az eróka piaci zsarnokság eszkozeivé alakították át az egykor
jótékony lratásir gazdálkod szervezeteket és pénztigyi intézményeket, s
ezazonkényuralom, miként arák, egyre terjed Foldtinkon, egyre tobbet
gyarmatosítva bolygónk életterébl, tonkretéye az életlehetoségeket, el-
uzveaz embereket, tehetetlenségre kárho atva a demokratikus intézmé-
nyeket és a telhetetlen pénzhajszában kiszipolyozva azéletet. Ahogy gaz,
dasáli rendszerlink elvált az ót megilleto helyétol és szerzett egyre na-
gyobb befolyást demokratikus intézményeinkfelett, még a világ leglra-
talmasabb vállalatai is a világméret pénztigyi rendszer er inek foglyai-
v á v áltak, me l y rend szer l ekapc so l t a a pénzteremtést a r eálv agyon l étre-
lrozásától, és a kivonó, nem pedig a termelo beruházásokat méltányolja
és jutalrnazza. A nagy nyertesek a vállalat-fosztogatók, akik a rtividtávűr
nyereség érdekében stabil vállalatokat forgatnak ki vagyonukból és a
spekulánsok, akik tokét kovácsolnak a piac ingadozásaiból azáltal, hogy
mintegy rnagánadót vonnak ki a termelo munkával és term eló beruházá-
sokkal foglalkozóktól.
A nagyobb rovidtáv r nyereségszerzés nyomása alattavilág legnagyobb
vállalatai leépítenek:emberektol és funkcióktól szabadulnak meg, Mind-
azonáltallrata|muk és befolyásuk nem csokken. Mikozben friziókkal, tiz-
letszerzésekkel és stratégiai szcivetségekkel szorosabban el lenor zik a pi-
acokat és technológiákat, mind az a|vállalkozókat, mind pedig a helyi
kozosségeket a mértékadó normák cstikkentéséértegymással folytatott
versenyre kényszerítik,melyet azéft folytatnak, hogy a világméret i vál-
lalatok által ellen órzótt piacokhoz és munkahelyekhez hozzíilut|,lassa-
nak. Az egymással kapcsolatban lévo piaci erok ncivelik a társadalmi és
kornyezeti szempontból pusztító technológiáktól való ftiggéstinket, és
feláldozzák fizikai, társadalmi, kornyezeti és szellemi egészségi.inket a
tokés társasági profit oltárán.
A problérna nem cinmagában az űzlettel vagy a piaccal van, hanem a
sírlyosan megronrlott globális gazdasági rendszerrel, amely messze az
enberi ellenorzés lratókor,én tírl mtikodik. E rendszer dinarnikája
olyannyira lratalmassá és rendellenessé vált, hogy a vállalati menedzse-
rek számára is egyre nelrezebb a kcizérdek képviselete, erkcilcsi értékeik
szilárdságától és elkotelezettségtiktol friggetleniil.
Apénzszerzésparancsától hajtva a rendszer az embereket a gazdaság-
talanság forrásaiként kezeli és minden rendszerszinten gyorsan megsza-
badul toltik. Ahogy az elso ipari forradalorn cscikkentette fiiggéstinket az
emberi izomerotol, az információs forradalom csokkenti ffiggésiinket sze-
miinktol, ftiltinktol és agyunkt l. Az elso ipari forradalom az eredmé-
 16 i TőKÉs TÁRsAsÁcor vl cunnluR

nyeként létrejott munkanélktiliségeta gyengébb népek gyarmatosításá-

val próbálta kezelni, és a felesleges népességet kivándorlóként a kevésbé
népesedett országokba ki.ildte. A gyarmatosított országok népe saját ma-
ga fenntartása érdekében a hagyományos társadalmi struktrirákra hagyat-
kozott. Mivel a világ fizikai határai j
részt már kimeriiltek és a k zossé-
gi gazdaságokat a piac durva beavatkozása jelentosen meggyengítette,
ezért kevés ilyen biztonsági szelep maradt. Kovetkezésképpen a felesle-
gesek most az éhínségés eroszak áldozataiként, hajléktalan koldusok-
ként, szociális ellátottként vagy a menekiilttáborok lakóiként jelennek l. CoWBoYoK
meg. A jelenlegi t csaknem bizonyosan a gyorsuló társadalmi és kor-
ny ezeti boml ásho z v ezet.
Mi ndazonáltal módunkban á|l a pénzintézeteknek átengedett hatal onr
EGY URHAJOBAN
visszaszerzése és olyan társadalmak írjrateremtése, amelyek táplálják és
óvják a kulturális és biológiai sokféleséget, s íly módon a társadalmi
intellektuális és spirituális haladás jelen elképzelési,inket meghaladó
-
hatalmas, írj lehetoségeit teremtik meg. Világszerte már emberek mil-
-
liói tevékenykednek e hatalom visszaszerzésén és kozcisségeik jjáépíté-
sén, a Fcild gyógyításán. Ezek a kezdeményezések világméretti szovetsé-
gekké szervezodnek, melyek az élet egységénekvilágmérettí tudatosítá-
sára építvehatalmas politikai mozgalom alapjául szolgálhatnak.
A T cj k és t ár s a s á go k v il á gur a lm akór v onal azza azt az ál l am po l gári p ro g-
ramot, amely a tokés társaságok politikából való kiszorítására és a glo-
bális egyi.ittmtikcidés rendszerén beltil a kcjzcjsségeket fellratalmaz helyi
gazdaságok megteremtésére irányul. A kopernikuszi forradalom által meg-
nyitott ttrdományos és ipari korszak materialista jovoképének határait
elérve most az cikológia korának ktiszobén állunk, természettink spiritu-
ális és materiális vettileteinek holisztikusabb (,,egészlátóbb") szemléle-
tére al apozott cjko l ógi ai forradal om l étrehozás áv al. Ez a forradal o m rn i nd-
egyikí.inktól azt igényli, hogy visszaszerezzuk politikai befolyásunkat és
j ra felfe dezzuk spiritualitásunkat olyan társadalmak megteremtése ér-

dekében, rn e lyek képességein ket és vágyai nkat az é l et l egtelj esebb circim-

teli megélésérevezérlik.
1 . A REMÉruyről n vÁlsÁclc

A technika nóvelte életszínvonalunknt,naglobb se-

bességet, tobb választási lehet séget, tóbb szabadidíít
mondják az r
és nagyobb luxust biztosít számunkra
-
magasztalók, Am ezek eg,like sem jelent semmit az em-
beri elégedettség, a boldogság, a biztonsdg,vag af ldi
é l e l fe nnt art hat ó s ága s ze mp o ntj áb ó l.
* Jerry Manderl

A huszadik század második fele az emberi torténelem talán

leg|elent sebb idoszaka. A tudornány segítségévelaz anyag, atér
és a biológia számtalan titkát táftuk fel. Gyakorlatilag uraljuk boly-
gónkat a számokkal, a technikával és a bonyolult, mesterséges
szervezetekkel. A Holdra utaztunk és elérttink a csillagokig. Még
otven éve is, vagyis nemzedékern élettartamán beli.il, sok olyan
clolog nem állt rendelkezéstinkre, sot elképzelhetetlen volt,
melyeket ma a jó és sikeres élet szempontjából egyszertien adott-
nak tekinti,ink. Ide taftozik a lokhajtásos reptilo és a világrnéretíj
kereskedelrni légiutak, a számítógépek, a mikrohullámri stitok, az
elektromos írógépek, a fénymásolók, ate|evízi , a ruhaszárítók,
légkonclicionálók, gyorsfbrgal mi autóutak, bevásárl óktizpontok,
faxok, fogamzásgátl tabletták, mesterséges szervek, elovárosok
és vegyi novényvédoszerek lrogy csak néhányat említstink.
-
Ugyanebben az id szakban jottek létre a világmér,etri irányítás
elso, fontosnak min sített intézményei:az Egyestilt Nemzetek
Szervezete, a Nemzetkcizi Valutaalap, a Világbank és az Általános

19
 20 / coWBoYoK EGY URHAJoBAN
Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), Nyugat-Európa hábor zó
államok konfliktusokkal terlres fcjldrészébolbékésés virágzó politikai és
gazdasági unióvá alakult át. A Kelet és Nyugat kozotti szuperhatalmi el-
lentét és a nukleáris Armageddon kísértete már távoli, torténelmi emléknek
tiinik, s kodbe vész az tizleti megállapodások lázas sietsége, a pénztigyi
támogatások, valamint a tudományos és kulturális csere élénktevékenysé-
gei mogott. Drámai gyorsasággaljottek létre dernokráciák a korábban cjn-
kényuralom alatt nyogo országokban. Legy zttink számos, egykor pusztí-
tó olyan betegséget mint a himlo és a gyermekbénulás, az eltelí lranninc
évben a fejl d országokban a várható élettarlam egylrarmadával n tt, a
csecsem k és az ot éven aluliakhalálozási aránya tobb mint felére csokkent2
Századunk második felének legjelent sebb ernberi fejlernénye a gazda-
sági novekedés és kereskedelmi forgalom bovi,ilése, s mindkettoben látvá-
nyos sikereket érttink el. A világ gazdasági teljesítményeaz 1950. évi 3.8
billió dollárról l992-re 18,9 billióra nott (1987-es dollárral számítva), ez
csaknem otszciros novekedés. Ez aztjelenti, hogy az elmult négy évlized
mindegyikében átlagban tobbet adtrrnk hozzá a világ teljes gazdasági telje-
sítményéhez,mint századunk kozepéig attol a pillanattól kezdve, hogy az
elso barlanglakó kifaragta kobaltáját,Ugyanezen id szakban a világkeres-
kedelem teljes exportja 308 rnilliárd dollárról 3554 milliárd dollárra szcj-
kott fel (l990. évi dollárral számítva) ez 1|,S-szeres novekedés, vagyis
-
tobb mint kétszerese a teljes gazdasági teljesítménynovekedésének. T bb
mint egymilliárd ember él ma gazdagságijólétben.
Századunk második felének csak néhány Letrdklyüli te!j_e_qjí_n9_11y,ét je-
lentik ezek. A torlénelem olyan id pondához érkezttink, amikor gy Iát-
szik, valóban rendelkezí.ink azzal a tudással, technikával és szervezési ké-
pességgel, l,,ogy merész célokat tuzzunk ki és érjtink el, be|eértve a sze-
génység, a hábor k és a betegségek kiktiszobcjlését is. Reménnyel teli rij
évezred lenne ez, melyben a társadalrnak orokre megszabadulnánakazalap-
veto megélhetési és létbiztonsági gondoktól, a társadalmi, intellektuális és
spirituális fejl dés j rtjain lraladva.
1 .1 Az emberiség háromszoros válsága
Az aranykorl ígérovezetok és intézmények nem váldák be ígéreteiket.
Csodás írj technikai forlélyok látomásaival rohannak le benntinket, mint
t[l
A reményt l a válságig l 21
a reptilogépek íiléseinellrelyezett egyedi tévé-képernyokés olyan infor-
mációs csatornákkal, melyek lehetové teszik, hogy fax-tizeneteket kiild-
hesstink, mikozben a tengerparton napozr_rnk. Ugyanakkor amit tobbsé-
a biztos megélhetés,megfelelo lakás, egészséges
gtink va]óban akar
-
és szennyezetlen él elmi szerek, gyermekeink számáraj ó oktatási-nevel é-
si és egészségtigyi ellátás biztosítása,tisztaés élettel teli természeti kcir-
nyezet-, írgy t nik minden nappal egyre távolabb keriil t ltink.
Egyre kevesebb ember hisz abban, hogy biztos gazdaságijovo elé néz.
A családok és kozosségek és az általuk egykor nyírjtott biztonság fel-
bomlóban van. A természeti kcirnyezet, melytol anyagi sziikségleteink
fiiggnek, egyre nagyobb igénybevételnek van kitéve, A nagy intézmé-
nyeinkbe vetett bizalorn eltrinoben, és a gondolkodó emberek kozcitt vi-
lágszerle egyre no a megalapozott gyanúr, hogy valami nagyon rosszra
fordult. Ezek a kcjri,ilmények a világ csaknem minden részénszéles kor-
ben felle|lretok, és intézményeink világmérettí kudarca felé mutatnak.
A munkanélktiliség magas szintje, a vállalati leépítések,a csokken
reál bérek, a r észfo glalkoztatástó l és az alkalmi m un káktó l val ó, e l onycik
nélktili, nagyobb fiiggés és a gycingtilo szakszervezetek egyre inkább a
@q;qsi bizonytalanság és a kozéposztály zsugorodásának érzetétkel-
tik. Az állásban lévok írgy találják, hogy hosszabb ideig dolgoznak, t bb
mellékállást vállalnak, és reáljovedelmtik mégis kisebb. Sok fiatalnak,
ktilonosen a kisebbségek kozcitt, kevés reménye van arra, lrogy valaha is
azalapvet sztikségleteinek kielégítésétlehet vé tevo állást találjon, nem
is beszélve a pénzugyi biztonságról. A magas képzettséggel és gyakor-
lattal rendelkezok, akik ntunkahelyí,ik megsztintetését, jcivedelmtik és lét-
b i ztonság uk z uh anását l átj ák, nevetségesn ek tartj ák azt agondo l atot, hogy
a munkanélkiiliség kiktiszobollreto egyszeriien a képze_ttség ncivelésévei
és a gyakorlat megszerzésével.
A gazdag és szegény országokban egyaránt mivel verseny folyik a
-
természeti eroforrásokért, a szabad terí.iletekért, és a szeméthalmok no-
nek azok az emberek, akik kis[izemi gazdálkodással, halászattal és
-,
más eroforrás-alapri megéllretésiforrásokkal tartották fenn magukat, azt
találják, hogy ezeket az eroforrásokat kevesek szolgálatára sajátítják ki,
míg oket magukra hagyják, hogy tarlsák el cinmagukat. A gazdaságilag
gyengék egyszer csak aá látJák, hogy szomszédságuk a szemétlerakók
vagy a szennyezó gyárkémények kedvelt telephelyévé válik.
A kistermelok farmerek vagy kézmtivesek akik egykor a sze-
- -,
gény, de stabil kcizosségek gerincét alkották, eredeti kcirnyezetiikbol ki-
 22 t cowBoyoK EGy űRHA.lóanrrl A reményt l a válsági1 l 23

szakítva nincstelen, vándorló bérmunkásokká válnak, távol családj uktól van, alrol az emberek valóban biztonságban éreznéktulajdonukat és sze-
e, ottr.,onuktól. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nagyvárosainak u,tc_ain mélyi,iket. A magántestorségek és orzo-védo rendszerek világszerte gyor-
fiatal gyerekek százezrei,sokan család nélkíil, koldulással, loPással, ku- san novekvo szolgáltatási ágazaítá váltak.
kázás;ál, prostit rcióval és alkalmi munkákkal tarlják fenn magukat.
A A fejlodo országokban a becslések szerint a feleségek egyharmadát
becslések szerint egyedtil Thaifcildon, Srí Lankán és a Fi.iloP-szigeteken fizikailagbántalmazzák. A világon minden 2000 no kozi,il egy nemi ero-
500 000 gyermekpióstituált van.3 Milliók v.a!fu:gblLe] otthonaikból szak áldozata lesz. Indiában mintegy 9000 asszony hal meg évente a ho-
és családiuktól megélhetési lehetoségeket keresni..A legálisan saját
or- zománny al kap c s o l ato s v i szál yo k ko vetk eztében .7
szágukon kívtil dolgozó 20-25 millió vándormunkáson kívi.il mintegy A második világhábor r befej e .ével, az l945-tel kezd do ,,békekor-
zo-7+o rnillióra telretó az illegális bevándorlók szárn a, a
gazdasági mene- ban" tobb mint 20 millió ember halt meg fegyveres konfliktusokban. Az
rendelkeznék gokkal és i g j utnak hozzá az alapv etó l989 és 1992kózólti nyolcvankét fegyveres osszettízés kozi.il csak há-
kii lteké, aki nem j o al
ktil nosen a noket e|zárva tarta, rom volt államok kozotti. A tobbiben a harcoló felek saját honfitársaikat
szolgáliatásoklroz is. Egyeseket
szexuális,'fizikai
-és lelki bántalmazásoknak
- vannak kité- lték meg. Századunk elején a háborri á|dozatainak kilencven száza|éka
nak?s durva
ve.a katona volt. A század végénaz áldozatok 90 százaléka a polgári lakosok
A világ egyre inkább kettéválk: azokra, akik fénytizo boséget élvez_ koztil kertil ki.8
n.r e kiá;átiri
""u.rt,,.r
,iéltutlan szegénységben, szolgaságban és A polgárháborrik számánaknovekedése az elsodleges oka annak, hogy
gurd;;irag, bi7_onyialanságban é!ne\. Míg a Telsoszintti vállalati vezetok, a világon riasztó módon no a menektiltek száma. 1960-ban az ENSZ 1,4
untároí, pénrti'gyi spékulánsok, spottcsillagok és hírességektobb mil_ millió menektiltet tartott-nyilVán. I992-re ez a szám l8,2 millióra nott.
lió dolláro, eui;óu.d'elernmel bírnak, addig a világ népességébl mint- További 24 millióra becsiilik a saját országuk határain beliil lakóhelyi,ik-
egy egymilliárd kétségbeesett ki.izdelmet folytat azért, hogy megéljen rol elíizcjtt emberek számí ..9
téu.rÓ6u, mint napi egy dollárból. Nem kellAfrika távoli sarkába menni
ahhoz, hogy megt'apaiztaljuk ezeket az egyenlotlenségeket: N91 York A k rnyezetet illetoen, noha egyes lrelyeken a légszennyezés csokken-
szívében,ifuaroá korzeté-ben naponta látom. Csillogó, sofór á|ta| veze- tésébenés a szennyezetí folyók megtisztításában jelentos eredmények
tett, beépített bárszekrénnyel és télevízióval ellátott lratalmas limuzinok szi.ilettek, a mélyebb valóság az,hogy az okológiai válság s lyosbodik.
,rahitlakelegánsan oltozótt utasaikat a divatos, drága éttermekbe, mia- A nukleáris lrolocaust mindig jelenlévo fen}égstésétmáía felváltotta a
tatt trajlektalin koldusok b rjnak ossze a járdán, vékony takarókkal véd- halálos ultraibolyasugárzás kockázata, mivel a védelmet ny jtó zonré-
ve magukat a hidegtol. teg vékonyodik. A fiatalabb generáci azzal a problém ával nézhet szem-
be, lrogy nem válik-e kornyezeti menektiltté a klímaváltozás kovetkezté-
A társadalpi fesztiltség jelei mindentitt megtapasztalhatók: a btinozés, ben, amely a sarkvidékijégsapka olvadásával fenyeget, ez viszont óriási
drogozás, uálárok, fiatalkor iak ongyilkossága és a családon beltili ero- partmenti tertiletek elcjntésévelés termékeny mezógazdasági tertiletek
5ruf .r.lkedo arányaiban; a politikai, gazdasági és k rnyezeti mene_ el si vatagosodásával j árhat.

ktiltek ncivekvo számában, sot még a szervezett fegyveres konfliktusok
megváltozott jellegében is. Az erószakos btincselekmények riasztó mér-
tékben szaporodn ak az egész világon.5
Az Egyeitilt Államokban fiatal emberek millióinak láthatólag megva-
lósíthatálan álma egyszertíen csak az,hogy stabil családban nójon fel.
Az Egyestilt ÁllamoÉUun a gyermekek tobb mint fele egysziilos család-
ban névelkedik.o Az Egyestilt Államokban egy átlagos napon százezer
amerikai gyermek visz magával fegyvert az iskolába, és koztiltik neBy_
venet tilnJÉ vagy sebesítenók meg. Kevés olyan nagyváros, sot kisváros
Még a jelenleginépesedési szinten is csaknetn egymilliárd ember min-
den este élresen fekszik le. Ugyanakkor az élelmezéstinket biztosító ter-
motalaj kimeriilése gyorsabb, mint amit a természet regenerálni tud, és a
világ egykor legtermékenyebb lralászteriiletei a trillrasználat kcivetkezté-
ben tcinkremennek. A vízhiány általánossá vált, nem egyszertíen azidón-
kénti szárazság kcivetkeztében, hanem atalajvíz kimerítéseés a folyók
ontisztulási képességéntírli terhelése miatt.
Tudunk az erdeik és halásztertileteik kimerítésemiatt kipusztr"rlt kcizos-
ségekr l, éshozzánk lrasonló emberekr l, akik rá.ionnek arra, hogy oket
 24 l cowBoyoK EGy űR+rA..lóenN A reményt l a válságig l 25

ós gyermekeiket az élelmiszereikben, ivóviziikben és ftildjeikben lévo ahhoz, lro gy a lrel yi sztiksé gl etekke l fogl al koz zanak. Ennek eredménye
kórniai és radioaktív szennyezokkel mérgezik. nagy intézményeink bizalrni válsága.
Amíg arra várunk, hogy a technika csodái megoldják a folyarnatos gaz-
dasági ncivekedés eme nyilvánvaló problémáit, addig avilág népessége
óvente mintegy 88 millió emberrel nó. Az emberiség családjának min-
den egyes írj tagja igényt tartabolygónk egyre apadó adományaiból való 1.2 Az intézményi legitimáció eIvesztése
biztos és gazdag részesedésre.l950-ben, abban az évben amikor kozép-
iskolába keri,iltem, a világ népessége 2,5 milliárd ember volt. Azóta tobb
mint kétszerese lett: 5,5 milliárd, és azENSZ becslése szerint a kovetke- A kozvéleménykutatási adatok világszerte azí mutadák, hogy nó az
zo harmincot évben ismét megduplázódik. Ne feledkezzunk meg arról, emberek elbizonytalanodása és fokozódik a jelent sebb iltéz_milyqkbe
hogy a demográfusok népesedési elorejelzéseikben olyan matematikai vetett bizalom elvesztése. Kiilonosképpen sokatmondó a ktjzvélernény
modelleket használnak, melyek a termékenységi arányokra vonatkozó alakulása az Egyestilt Államokban, meft ez az országjelenti a világ né-
feltevésekre épí,ilnek. Nem veszik figyelembe bolygónk eltartóképessé- pei koztil sokak szálnára a sikeresség, a demokrácia és a magas szintti
gét. A jelenlegi népesedési szint által keltett k rnyezeti és társadalmi konzumerizmus mintáját. ltt a kozvéleménykutaíás azt tárja fel, hogy az
fesztiltségekre tekintettel valószínti, hogy ha onként nem korlátozzuklét- amerikaiak óriási tobbségénektényleges álmát nem a gyors sporlautók,
számunkat, akkor az éhínség,betegségek és a társadalmi zavarok teszik a divatos oltozék, a kaviár, az riási tévéképernyokés a vidéki birtok
jelentik miként azt a rrépszer isíto média alapján hilretnénk. Sokkal
ezt meg helyetttin k, m ég m i el ott a ko vetkezo megké tszer ezó dés m egtcir- -
inkább a tisztes és biztonságos életl0, melyet az amerikai irrtézmények
ténne.
nern képesek biztosítani. Manapság az amerikaiak messze legnagyobtl
Összességében tekin tve azintézményirendszerek kudarcának eme meg-
felelme állásuk elvesztése.lI Amerika nem vezetóállásban lévo dolgozó-
nyilvánulásai alkotják inak csak 5l százaléka érzi állásá biztosnak, szemben atíz évvel ezelót-
a fokozódó e]szegglyedés, a társadalmi bomlás és
a k rny_ezet pusztulásának hármas válsffi. A-válsá|iégtob6b-Témének ti 15 százalékka|. Az állás biztonságát illetoen hasonló csokkenésnek
vagyunk tan ri avezetó állást betolt k kcirében is.'2 A feln tt amerikaiak
fontos'kcjzcis j el l em zójte: a megordásorné$ cselekvést igényel nek
-
háztartásr l há artásra, kcizcis ségro l kcizos ségr e. Ez azonban csak akkor cjtvencit százaléka már nem hiszi tcibbé_, hogy kemény munkával és a
játékszabályok betartásával jobb életet teremthet maga és c_saládj a szá-
valósítható meg, ha a helyi eroforrások helyi kezekben vannak. A világ
inára.''
népességéneklegnyornasztóbb kielégítetlen sztikségleteit az élelmezés
biztosítása, a megfelel lakás, ruházkodás, egészségtigyiellátás és okta-
A Louis Harris kozvéleménykutató szervezet éves bizalmi mutató-
jának értéke,amely index tizenkét jelentos egyesiilt államokbeli intéz-
tás alkodák ezek hiánya jelenti az igazi nélktil zést. Ritka kivételtol
-
e|tekintve e sziikségletek kielégítésének er forrásai és kapacitásai már
mény vezetoibe vetett bizalmat mutatja, az1996. évi 100-as alapszintrol
1994-te 39-re csokkent. A lista alján a Kongresszus (a válaszadók 8 szá-
csaknem minden országban megtalálhatók ha azok, akik az eroforrá-
-
sokat ellenorzéstik alatt tartják, elsobbséget adnának az alapveto szük-
zalékafejezte ki nagy bizalmát), a kormányzati államigazgatás (12 szá-
zalék), a sajtó (l3 százalék) és a nagyvállalatok (l9 százalék) állnak.
ségletek kielégítésének. A helyi lakosok rendszerint természetszertien
Ezenkozben a Louis Harris ,,elidegenedési index", amely a gazdasági
részesítikelonyben ezeket a sztikségleteket. Ha azonban másutt gyako-
igazságtalansággal, ,,a hatalmasok emberek iránti lenézésével"és a telre-
rolják az er források ellen órzését, akkor tcibbnyire más elsobbségek ke-
tetlenséggel kapcsolatos érzésekettiikrozi, az 1969. évi 29-es értékrol
rtilnek elotérbe.
|993-ra65-re nott. A Kettering Foundation jelentés e az amerikai válasz-
Sajnos, modern világunkban az ellenorzés ritkán van a helyiek hatás-
tók beállítódását a kovetkezoképpen jellemzi: ,,Azamerikaiak... a jelen-
korében. A leggyakrabban vagy a kozponti kormányzat á|lamigazgatási
legi politikai rendszeft akózérdek iránt érzéketlennek tekintik, szerintijk
apparátus ának, v agy távo l i gazdasági vagy m ás társ aságok hatáskcjrében
a rendszert a lrivatásos politikrrsok osztálya lrányítja, és a pénz uralja,
van, s ezeknél mind a kapacitások, mind pedig az ósztónzés hiányoznak
 26 / coWBOyoK EGy űRHA.lósnI!

nem pediB a szavazatok."'a A nemzetkózi kózvéleménykutatások más

ipari országokban is általában hasonló eredményekrol siámolnak be.I5
A jelentosebb intéznényeink és vezet ik irántibizalom olyannyir aala-
csonY szintre esett vissza, hogy okkal mondlratjuk: legitirnáciOjuk forog
kockán. Az aranykor kiiszcibén ezek az intézmények csak a szerencsés
kevesek számára mrikodnek. sokak számára katasztrofálisan kudarcot
vallottak az Ígéretekteljesítésében,melyek valamikor elérhetonek tr]in-
tek.
2. A NYITOTT TERSEGEK VEGE

Ha a népességnóvekedésére vonatkozó jelenlegi

el rejelzések pontosalcrtak bizonyulnak, és az embe-
ri tevékenység jellege bolygónkon változatlan ma-
rad, akkor a vildg nagy részén a tudomány és a tech-
nika nem lesz képes megakadályozni sem 0 kórnye-
zet visszdordíthatatlan degrttdációjót, sem o sze-
génységnovekedését.
Royal Society of London and U. S. National
- Academy of Sciencesl

Lehetetlen, hogy a világgazdaság nóvekedéssel

oldja meg a szegénységés a kórnyezet degradáció-
iának problémáját... Ahogy a gazdasági alrendszer
n , ateljes ókorendszer egyre nagyobb hónyadát ke-
belezi be és ]00 százaléknál eléri avégs határt, ha
ugYon nem el bb
Herman Dalli

Mit hibáztunk el? Miért váltabeteljesítheto álom rémálomrná?

Problémánk alapveto természetét drámaian világította meg l968-
ban Kenneth Boulding klasszikus tanulmánya a,,The Economics
of the Coming Spaceship Earth"3 (A ktizeled F ld-tirhajó gazda-
sági rendszere). Boulding szerint problémánk abból ered, hogy a

21
 28 / cowBoyoK EGy űRHA.lógnrrl
határtalan, nyitott térségekcowboyai ként tevékenykedtink o lyan kor, am i -
kor valójában egy érzékenyegyensrilyri életbentartó rendszerrel ellátott,
élo tirhajóban lakozunk.
2.1 Cowboyok és rhajósok
Mennyire kiilonbozik a cowboy és az tirhajós élete! A korábbi határ-
térségitársadalmak cowboyai, miként az amerikai vadnyugaton, ritkán
lakott térségekvilágában éltek, |átszólag kimeríthetetlen anyagi erofor-
rások áldásos korlilményei kozcitt. Az oslakosok kivételével, akik rigy
érezték,hogy joguk van a foldhoz, minden elveheto, fellrasználható ós
tetszés szerint eldoblrató volt, a flold és aszél er zi járabízva.A dolgoz-
ni kívánók lehetoségei látszólag korlátlanok voltak, és aki feltételezte,
hogy valaki nyeresége valaki másnak a vesáesége, aztjogosan bélye-
gezték ro v i dlátó nak és fantázia né l kii l i n e k. M i nden ki saj át j o vój én ek ke-
resésébenversenyezhetett, azzal a gondolattal, hogy az egyéni hasznok
végiil a koz sség hasznává is válnak.
Az tirhajósok az íirben száguldó tirhajókban élnek ernberekbol álló
legénységgelés értékes,korlátozott eroforrás-ellátmánnyal, Mindent
egyens rlyban kell tartani és visszaforgatni, semmi sem pazarolható el. A
jólét mértékenem az,hogy a legénységmilyen gyorsan képes elfogyasz-
tani a korlátozott készleteket, Iranem hogy a legénységtag|ai mennyire
eredményesek fizikai és szellemi egészségtik,korlátozott eroforrás kész-
leteik és azéletben tartó rendszer fenntaftásában, mivel mindnyájan ezek-
tol friggnek. Amit egyszer eldobnak, azmár cirokre l"lozzáférhetetlen. Amit
visszaforgatás vagy rijrafeldolgozás nélktil gytijtenek tissze, az szennye-
zi az életteret. A legénységtagjai teamként dolgoznak az egész érdeké-
ben. Senki nem gondol nern feltétlen sztikséges fogyasztásra, lra vala-
rnennyitik alapveto sziikségletei még nincsenek kielégítve és a jcivore
vonatkozóan nem rendelkeznek boséges ellátmánnyal.
Boulding hasonlata alapveto igazságot világít meg.A modern társa-
dalmak cowboy módon gazdálkodnak egy íirhajóvá lett világban Ater-
mészet b ségétés hulladék-eltakarító kapacitását még mindig korlátlan-
nak tekintjűk; az er seket tiszteljiik és a haladást fogyasztásunk soha
véget nem éro ncivekedésével azonosítjuk. Ahogy feltéte|ezztik az osi
egyiptomiakról, hogy magukat részben a piramisok nagyságával mér,ték,
A nyitott térségekvége l 29
hasonlóképpen a jovo civilizációi korunkra visszatekintve arraa kovet-
keztetésre juthatnak, hogy haladásunkat mi viszont a szemétdombok nagy-
ságával mérttik. Cowboyokként élni egy tirhajóban tragikus kcivetkez_
ményekkeljár:
. Tírlterheli az életben tartó rendszereket, s ennek eredménye ezek
mtíkodésképtelenségeés az emberi tevékenység szintjének csok-
kenése, melyet végso soron ezeknek a rendszereknek kellene fenn-
tartaniuk.
. Élesversenyt kelt a legénység erosebb és gyengébb tagjai kozott a
kcizos, de zsugorodó életben tartó szolgáltatásokér,t. A legénység
egyes tagjai mégazalapveto létfenntartási eszkozcjktol is meg van-
nak fosztya, a szociális fesztiltség no, és a kormányzaíi rendszer
legitimációj a széthul l i k.
A válság kezeléséhez el kell fogadnunk az a|apvetó realitást: átlépttik
a nyitott térségekés az tirhajó-világ kcizotti ktiszcibcit. Elgt nk a termé-
szeti világ életben tartó rendszereit l ftgg, és ez a világ most betelt
A|kalmazkodnunk kel l a életkcizpontri tirhaj ó -gazdálkodás el veih ez.a A
jelenlegi írton haladva egyszerre raboljuk ki bolygónkat és tépjtik szét a
nem piaci társas kapcsolatok szcivetét, amik az emberi civilizáció alap-
jai. A természeti rendszerekhez való emberi viszonyulásunk hibás felfo-
gásának ez a kózvetlen kcivetkezménye.
2.2 A nyitott térségektl a telített világig
Az emberiség torténelme során az ember gazdasági tevékenysége ko-
vetkeztében a ftjldi cikorendszerekre nehezedo terhe|és egésze elhanya-
golható volt e rendszerek hatalmas regeneráló kapacitásához viszonyít-
va, és az er források korlátainak problémáját nem kellett komolyan ven-
ntink. Amikor az iparosítás meghaladta azegyes országok eroforráskor-
|átait, akkor ezek egyszeruen a saját határaikon kíví,ilszereztékmegazt,
amire sziikségtik volt, általában a nem iparosodott népek eroforrásainak
gyarmatosításával. Noha a kcivetkezmények a gyarmatosított népek szá-
mára olykor pusztítóak voltak, ennek a planetáris cikorendszerre gyako-
rolt tobblethatását a gyarmatosítók alig vették észre.
 30 / CoWBOYOK EGY URHAJoBAN A nyitott térségek vége / 31

Ily módon Európa iparosítása Afrikáb an, Ázsiában és Latin-Ameriká- szertink kornyezeti igényei már betciltik a bolygónk rendelkezésére álló
ban lévo gyarmatainak rovására valósult meg. Az Egyestilt Államok szá- kornyezeti teret. Fajtánk evolirciós folyamatában elérkezttink a torténel-
mára u gyan ezen i génye i nek ki e l ég ítésétfoként nyugati térségei nek gyar- mi jelentoségti átmeneti ponth oz: a nyito!! Jglségti világban való életvi-
matosítása jelentette az ott él bennsztilott amerikaiak terhére, továbbá 1eltol a telített világban való életig (lásd a2.1 ábrát).
gazdasági hatók rének kiterjesztése Kozép-Amerikára és a karib-tenge-
A.
ri térségre.Japán, a legrijabb gyarmatosító, a segélyek, a kiilfoldi beru-
házások és a kereskedelem finoman bonyolult rendszerét használta és
használj a.kel et- és dél kel e t-ázsiai szom szédai eroforrásai nak gyarmato-
sítására. Azsia írjonnan iparosodó országai, Dél-Korea és Tajvan hason-
ló módon járnak el, akárcsak Thaifold és Malajzia.
Amíg a világnak csak egy kis része volt iparosítva, a kornyezeti térsé- N vekv
geket betelep ítéssel, kereskedel emm el és a hagyományos gyarmatosítás-
, v
sal l eh ete tt kiaknázn i. Hason l óképpen a határterti l et i té rs égek szo l g áltak
szociális biztonsági szelepként az ipari társadalmak népesedésifelesle-
:a
ENERGlA

N
^i*"J
áii
valamint
t ENERG|A 2

RóroRnÁsc ptermelt.iavak ; {ULLADEK .

gének felszívására. l850 és l9l4 koz tt a gazdasági kortilmények hatá-
sáraaz átlagosan 32 milliós lakosűr Britanniából t bb rnint 9 rnillió em- \ vlsszA. /
ncnTov,
ber vándorolt ki, f ként az Egyestilt Államokba.s
A nyitott térségek gyarmatosításának kora most a végso fázisba kertilt.
A legkonnyebben hozzáférheto térségeketmár kiakná ák, és most fo-
kozódik a verseny a kevés megmaradt és olyan távoli helyeken lév kért,
mint Irián Jaya,Indokína, nápuá-Új-Guinea, S zibériaésBrazil-A maz nia.
Jelen vizsgálódásunkhoz helyénvaló megj egyezn[ink, hogy egészében
mítosznak min sítheto a tizenkilencedik század végénés a lruszadik szá-
NAP-
zad elején a Britanniából való kivándorlás alapján általánosan elterjedt ENERGlA
vé| ekedés, m i szeri n t a gy armato s ító országok népén ek hasznavo t a gyar-
l

matosításból. A helyzet korántsem ilyen egyértelrnti és sok tekintetben

ktizos vonásai vannak a gazdasági globalizáci rj tokés társasági gyar-
matosításával. A legtobb esetben a haszon a pénzes osztályokhoz áram-
Hó-
lott, nem pedig azátlagos állampolgárhoz. Két amerikai torténész leg- VESZTESÉG
jabb vizsgálata a brit gyarmatosítási tapasztalatokról feltárta, hogy a
gazdag beruházók ugyan profi tál tak gyarrnat i beruh ázásai kbó l, a kózép-
osztály azonban csakazadófizetési felszólításokat kapta ffieg, mely adók-
kal a birodalom fenntartását szolgáló hatalmas katonai apparátust támo-
gatták. Arra a kcivetkeztetésre jutottak, lrogy ,,az imperializmus legjob-
ban ajcivedelmeknek a kozéposztálytól a felso osztályokhoz való átviteli
mechanizmusaként jellemezheto."6 A gazdasági globalizáci j
részt a
birodalmi jelenség modern formája, és azonos kcivetkezményekkel jár. 2.1 ábra
Emberi fajtánk határszintjét a népességncivekedés és az 1950 óta be- Forrás: Robert Goodlarrd, Flennan E. Daly és Salah El Seraty, Population,
Te c hno l o gl and L ife s ty l e : The Tr ans i t i o n l o Su,g t a in abillry (Népesség, tech n o l ógi a
kcivetkezett otszcircis gazdasági novekedés miatt érti,ik el, gazdasági rend-
és életmód: átmenet a f'enntarthatóság f'elé). Washington,D.C., Island Press, 1992,p.5,
 32 / coWBoYoK EGY URHAJoBAN
Most választhatunk : vagy al kalmazko dunk ehhez az i| r ealitáshoz, y agy
lerombolj uk cikológiai élettereinket és elszenvedj iik ennek kovetkezmé-
nyeit.
Az elso kQuyszeti"-kod{ítokat, amelyekkel szembe kertilttink és fel-
tehet en már át is lépttink, nem a nem megírjítható eroforrások, mint
az olaj vagy réz jelentik, mint azt egykor hitttik, hanem inkább a meg-
ljítható eroforrások korlátai és a kcirnyezet hulladékfelszívó képessé-
gének végessége,melyet az tikológusok ,,nyelo funkciónak" nevez-
nek. Mi ndentitt találkozunk ezeknek a korl átoknak a bizony ítékaival.
A savas eso egyedi,il Európában 31 millió hektár erdot tett tcinkre. Vi-
lágszinten minden évben 6 milliárd hektár termoítjld sivatagosodik
el, a tróptrsi erdok l l millió hektárral cscikkennek,26 milliárd tonna
termota|aj veszteség származik oxidációb l, er zioból, és l,5 milliárd
hektár els dleges mez gazdasági tertilet vész el az óntózési projektek
kcivetkeztében fellépo szikesedésb l. Az egy fore eso gabonatermelés
l984 óta esik. AzEszak-Amerika feletti ózonréteg ót százaléka, és
valószíniileg a világon másutt is, l980 és 1990 kcizott elpusztult. A
légkori széndioxid az elmult 100 évben 25 százalékkal nott.7 Hatal-
mas szakirodalom és számos tanácskozás foglalkozik az adatok érté-
kelésévelabban a tekintetben, hogy az egyes ter[ileteken t rllépttik-e
már a határértékeket vagy t llépjiik-e századunk végére.Az adatok
ilyetén való pontossága azonban sokkal kevésbéfontos, mint abban
az alapvetó igazságban való egyetértéskialakítása, hogy nincs más
valóságos választási lehetoségi.ink, mint sg{ ági intézményeink át-
'
alakítása a betelt világ valóságának megfe|el en."
A saját kcirnyezeti eroforrásaiknál ttibbet fogyasztó országok ural-
ják a nemzetkcizi gazdaság szabályalkotó folyamatait. A szabályokat
gy igazidák, hogy képesek legyenek a nemzeti kcirnyezeti deficitjei-
ket importtal pótolni, gyakran anélktil, hogy tcjrodnének az exportál
országokat érintó kovetkezményekkel. A rendszer lényegét a legvilá-
gosabban azmutatja meg, ha megnézzűk az egyenlet export oldalát:
El Salvador és Costa Rica...ftildjtik t bb mint egycitcidén export-
ra termelnek banánt, kávét és cukrot. Latin-Amerikában és Afri-
ka déli részénaz es erd k és a vadvilág helyén exportra szánt
állatokat tenyészto és legelteto birtokok tertilnek el. A termelési
fo l yam at fo gyasztó i végénélJ apán kukori ca-, buza- és árpas zürk-
ségletének 70 százalékát, szójabab-igényének 95 százalékát és
faigényének ttibb mint 50 százalékát importálja, ennek nagy ré-
A nyitott térségek vége / 33
szét Borneó gyorsan elttino esoerdóib l ... Hollandiában serté-
se k é s s zarvas m arh ák m i l l i ó i t hízla|j ák Mal qzia e rdo i rtás o s fo l d -
tertileteir l származ pálmamag-pogácsával, Thaifóld erdoirtá-
sos régióból importált manióka-lepénnyel és Brazília rovarolok-
kel permetezett, nagy kiterjedésti, déli részeir l származ sz ja-
babbal, hogy az eur pai fogyasztókat magas zsírlartalmírh rssal
és tejjel lássák e|.8
A dé|i országok által exportélelmiszerek eloállítására használt fol-
deket azilletó országok szegényei nem használhatják arra, hogy meg-
termel hes sék az al apveto sztiksé gletei k ki el é gitéséhez szi.iksé ges l e g-
fontosabb termékek et. Azexportori e ntált mezó gazdas ág érdekében e l -
vándorlásra kényszertilt emberek a városi trilzsrifoltságot ncivelik, vagy
a gyorsan tírlterhelttévál gyengébb és kevésbé termékeny teri,iletek-
re koltciznek. Számos déli ország gabonát importál Eszakról, cserébe
saj át élel miszerexportj á ért, az importgabonát azonban el sosorban ál-
lati takarmányozásrahasználják, hogy hrissal lássák el a magas jcive-
delmti városi fogyasáókat. A szegények a termeloi-fogyasztói lánc
mindkét végéna vesztesek kcrzé tartoznak.
Az északi fogyaszt k számára ez a dinamikaláthatatlan, s akiket
ha egyáltalán kérdésekettesznek fel ezzel kapcsolatban
-
arr lbiz-
tosítanak, hogy ez a megoldás szolgáltatja Dél szegényei számára a
-
munkaalkalmakat és a sztikséges jovedelmet, s így lehetové válik szá-
mukra, hogy élelmiszer-sztikségleteiket olcsóbban elégítsékki, mint-
ha saját maguk termelnék meg saját maguk számára. Az elmélet tet-
szetos, de a gyakorlatban az é|e|miszer-gazdaság eme kereskedelem-
t l ftigg átrendezésének egyedtili nyertesei a transznacionális
agrárbizni sz nagyv állalatai, melyek uralj ák az alapv et él el mi szerek
és nyersanyagok globális kereskedelmét.
Ahogy a gazdagországok importálják az eroforrásokat, ha igényeik
meghaladják saját korlátaikat, hasonlóképpen exportálják hulla-
déktc'bblettiket. Valój ában a hu l l adék-elhely ezési gyakorlat ktiloncis-
képpen világosan mutatja meg a hatalom és a kornyezeti koltségek
kozcitti kapcsolat jellegét. A szennyezó gyárakat és a hulladéklerakó
helyeket olyannyira kcivetkezetesen a szegények és kisebbségek szom-
szédságába vagy kcizcisségeibe telepítik, hogy ezt a politikai hatalom
ftildrajzi eloszlásának kozvetett mutatójaként is használhatnánk.
A sérelem betetozésekénta gazdagok a nyomorriságos kcirnyezeti
állapotokat, melyek kozott a szegények olykor élnek, rigy mutatják be,
 34 / cowBoyoK EGy űRHAJóSIN
mint annak bizonyítékát, hogy a szegények ktirnyezetiránti kcjteles-
ségtudata kisebb, mint azóvék.Az i|yen állítások két fontos mozzana-
tot hagynak figyelmen kívtil. Eloszcir is, a legtclbb k rnyezeti terhelés
az emberi fogyasztás kcizvetlen friggvénye, és a gazdagok kétségtele-
ntil ttibbet fogyasztanak, mint a szegények. Másodszor, ámbár lgaz,
hogy a szegényeket sokkal nagyobb valószínriséggel találjuk hulla-
déklerakók, szennyezó gyárak és a kornyezet pusztulásának más szín-
helyei kcizelében mint a gazdagokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy
ezeket a lerakókaíaszegények hulladékai tciltik ffiog, vagy ok a legna-
gyobb fogyasztói a kcirnyezetszennyezó gyárak termékeinek. Azt sem
jelenti, hogy a szegények nem szeretnének kellemesebb kcirnyezetben
élni. Egyszeruen csak azt jelenti, hogy a gazdagok rendelkeznek azzal
a politikai és gazdasági hatalommal, amellyel eIérik, hogy a szennye-
zó anyagokat és a hulladékokat ne az o szomszédságukban, hanem
másutt rakják le. Biáosítjáka " is, hogy a kornyezetszennyezó gyárak
telepítéséhezne az ó szomszédságukban vágják ki a fákat. A szegé-
nyek mindezt nem tudják elérni. Amit tehát valójában látunk, azpusz-
tán aj vedelmi egyenl tlenségek kcjvetkezménye, nem pedig a kor-
nyezet iránt érzett felelosségben és a kcirnyezettel való torodésben lé-
v kí,ilcjnbcizoség. Ezt csak a hatalom kiegyenlítésévellehet helyre-
hozni.
A gazdasági globalizáci nagy mértékbenbovítette a gazdagok le-
hetoségeit, hogy kornyezeti terheiket a hulladékok és a szennyezó gyá-
rak exportálásával a szegényekre hárítsák. Ez ktilcjncisképpen általá-
nos gyakorlatajapán vállalatok korében, mivel a kozeli Délkelet-Ázsia
a f
befogadó. A számadatok meghokkentoek. Japárr hazai alumíni-
umkohászatikapacitását 1,2 millió tonnáról l40 ezer tonnára csok-
kentette, s most alumíni um-sztikségletének 90 százalékát i mport álja.g
Hogy ez mitjelent emberi kategóriákban kifejezve, azt j l mutatja a
Philippine Associated Smelting and Refining Corporation (PASAR)
Ftjlop-szigeteki Kohászati és Finomító Részvénytársaság eset-
-tanulmánya. A pÁ 43 j apán finanszírozásir -
és építéstirézkohászati
tizemként mtikcidik a Ftiidp-szigetek Leyte tartományában, és nagy-
nnonrSag rézkat dokat áliit eia-lapán számára. Az uzem 162 heiiár
teri.iletet foglal el, melyet a Fiilop-szigetek kormánya kisajátítási áron
vett el a helyi lakosoktól. Az iizem gáz- és szennyvízemissziój a nagy
ko n c en trác i ób an tartalmaz bó rt, ar zént, nehézf éme ket é s ké n ve gy ti l e-
teket, melyek szennyezik a helyi vízellát rendszereket, cs kkentik a
A nyitott térségekvége / 35
lralfogás mennyiségétés a rizshozantokat, károsítják az erdoket, és a
lrelyi lakosok kozcitt ncivelik a fels légriti megbetegedések arányát. A
lrelyiek, kikrrek otthonait, megélhetésétés egészségétfeláldozták a
PASAR-nak, most nagy mértékbenaz esetenkénti részfoglalkoztatás-
tól vagy szerzodéses munkáktól fiiggnek, melyeket azuzem legveszé-
lyesebb és legpiszkosabb munkahelyein végezhetnek.
A vállalat virágzik A helyi gazdaság ncjvekszik. A japánok saját
kornyezeti kciltségek nélki.ilj rrtnak rézhez. A helyi szegények a pro-
j ekt ál l ító l agos kedvezményezettj e i
-
el ves ztették megél hetés i l e h e-
-
toségeiket és egészségkárosodást szenvednek. A Fiilop-szigetek kor-
mánya visszafizeti a Japántól kapott kolcsorrt, mellyel az üzem mu-
kcidtetéséhez sztikséges i nfrastru ktúr ra -b eruházásokat fedezték. A j a-
pánok pedig gratulálnak magukn akhazti kcirnyezettik tisztaságáér1 és
a Ftilop-szigetek szegényeinek ny rjtott nagylelkti támogatásukér1.
|')
Ebben a t rténetben semmi ktilcinleges nincsen azonkíviil, hogy ada-
tokkal van alátámasztva és bizonyítva. F-zerszám vannak ilyen torté-
netek a tokés társasági gyarmatosítás valóságátigazolva, mely gyar-
matos ítást vil ágs ze rrcÁ gárdasági glob alizác i óie gíii el o. A gl obal i zác i ó
lelkes propagálój a, a The Economist azza| érvel, hogy akik az ilyen
veszélyes hulladék-kihelyezési gyakorlatot bírálják, azok megfoszta-
nák a szegényeket a sztikséges gazdasági lehetoségektol.'l
Noha a nyílt kereskedelmi rendszer1 olykor azérttartják sztikségesnek,
mert azok kornyezeti deficitjét pótolja, akik tírl kevéssel bírnak, mégis a
leggyakrabban pontosan ellenkezoleg miik dik nciveli azok kcirnye-
-
zeti deficiüét, akik tírl kevéssel rendelkeznek, és tobbletet ad azoknak,
akik már tril sokkal bírnak. Továbbmenve: egy nyílt kereskedelmi rend-
szer megkonnyíti a gazdagok számára, lrogy azilyen transzfer kovetkez-
rnényeit látókortikon kívtil tartsák. Minél távolabb vannak látókorliktol
azilyen kcivetkezmények, annál konnyebb a hatalom birlokosainak eze-
ket figyelmen kívtil lragyni vagy racionalizálni.
Talán a yégsó eroforráskorlátot a rendelkezésre álló napenergia fel-
használása jelenti. az egyetlen valóban megirjuló és rrem szennyezó
energiaforrásé. Errnek a korlátnak a jelerrtoségéta novényi és állati
élet kozotti ki.ilc'nbséggel lehet megvilágítani. A n vények a napener-
giát fotoszintézissel képesek befogni és tárolni . Az állatok beleért-
ve az embereket is - még a
erre nem képesek. Igy tehát azállatok
- illetoen végso soron a ncivényi élet eme jel-
lrúrsevok is, tápláléktrkat
legzetes adottságától fuggnek.
 36 / COWBoYOK EGY URHAJoBAN
A fotoszi ntézi sbol az állatfajok fenntartására potenci ál i san rendel-
kezésre álló energia mennyiségét n vények légzésifolyamatai-
ban elfogyasztott mennyiség levonása után neyezik nettó nyerster-
melésnek (net primary production: NPP). Egy - l986-ban végzettvizs-
gálat rámutatott arra, hogy az emberiség a foldtakaró éves NPP-jének
csaknem 40 száza|ékát kozvetlentil vagy kozvetve már elhasználja.
Ennek ktivetkeáében 60 százalék marad a tobbi faj számára, az em-
beriség 80 százaléka életkcirtilményeinekjavítására akik egyébként
a gazdagságnak csak 20 százalékát élvezik -
és a rrépesedési tobblet
sztikségleteinek kielégítésére.Ha a fogyasztás- jelenlegi szintje és jel-
lege fennmarad, akkor a kovetkez harminccit évben az elórejelzések
szerint megdupláz d népességnekazNPP 80 százalékára lenne szíjk-
sége ahhoz,hogy a jelen|egi egyenlotlen szinten tartsa fenn életszín-
vonalát. Az NPP-nek csak 20 százaléka maradna az cisszes tcibbi nem
novényi él et fennt artására.|z
2.3 Fogyasztás, népesség, igazságosság
Már eddig is tril sok vitának voltunk tan i, melyek során a gazdag
országok képviselo i a szegények népességnovekedésétkárho ztatták
és nem voltak hajlandók a tírlfogyasztás és az egyenl tlenség problé-
májár l tárgyalni, a szegény országok képviseloi pedig a trilfogyasz-
tást és az egyenl tlenségetkárho atták és a népességncivekedés meg-
vitatását utasították el. Egl betelt világban a fogyasztás, a népességés
az i gazságosság e l vál as áhátátl an u l os szekapcso l ód i k, és ren
léleibén;holisztikus módon kell vele foglalkoznunk. Hogy ez miért
nem sikerlilt, annak egyik oka, hogy a fenntartható eroforrás-haszná-
latra nem tudtunk kimunkálni megfelel számbavételi rendszert. Há-
rom olyan tanulmányt ta|áltam, amelyek ki.ilcinosképpen alkalmasak
arra, hogy megvilágítsák, hogyan mtiktjdnénekaz ilyen rendszerek és
rnir l adnának felvilágosítást.
Az elso tanulmány szerzóje William Rees várostervezó a University
of British Columbia-n. Rees vizsgá|atai szerint négy-hat hektár fi'ld-
tertilet kell ahhoz,hogy egy magas j vedelmti országban él átlagos
személy fogyasáása fenntartható legyen beleértve a megrijuló ero-
forrás okat fel használ ó en ergi a fo gy aszíás-j el en l e gi szi ntj ének meg r-
A nyitott térségek vége l 37
zésétis. Ugyanakkor a világon 1990-ben a teljes rendelkezésre ál|ó
okológiailag produktív (a sztikséges biomassza eloállítására képes)
ftildtertilet csak 1,7 hektár per fóre becstilheto.|3 Az ipari országok
hiány át ré szben s aj át termés zeti er forrás ai k e l h as zná|ásáv al fedezi k,
részben kereskedelem révén,amelyik lehetové íeszi az alacsony jove-
de l m ti országo k eroforrás ai n ak ki s aj átítását.
Az ipari országok kozott az egy fóre jutó eroforrás-fogyasztás általá-
ban azEgyesi,ilt Allamokban és Kanadában a legmagasabb. Mivel azon-
ban Európában és Japánban a népstírtíség nagyobb, vé|elmezhetó, hogy
ok még inkább saját okológiai lehetoségeik határain tírl fogyasztanak.
Rees becslése szerint Hollandia népessége például tizennégyszer tobbet
fogyas ", mint amennyi a sajáthatárain beltili produktív foldteri,ilet ka-
pacitása.|a A lriányt anemzetkozi kereskedelem révén pótolják,
A Friends of the Earth Netherlands (A Hollandiai F ld Barátai) szer-
vezet által elvé gzett vizsgálatok tovább bovítik az elemzést, feltéve a
kérdést:mennyi lenne egy átlagos holland személy kornyezeti erofor-
rás-fogyasztásának és a hul ladékelnyelo szol gáltatások i génybevéte-
lének megengedheto éves szintje 2010-ben, ha (a) az eróforrások fo-
gyasztási szintje 201O-ben a világon é|o emberek kozott egyenlo len-
ne, és (b) az eroforrás-fogyasztás globális szintje fenntartható lenne?
Az eredmények kiábrándítóak. A kutatók azttalálták, hogy Hollandi-
ában az átlagember a fogyasztás csaknem minden terliletén messze
tcibbet fogyaszt lehetoségeinél,s ezáltal a szegényebb országok lakos-
ságátmegfosáj ák attól, ho gy kiel égíthessékalapvet sz{ikségl eteiket.
l 5
A Friends of the Earth USA a holland becsléseket az E,gyesíilt Alla-
mokra alkalmazta, és hasonló ktivetkeáetésekre jutott.16 Például a je-
lenlegi éves egy f re jutó széndioxid-kibocsátás azEgyesi.ilt Allamok-
dszerszem - ban 19,5 tonna, Hollandiában pedig l2 tonna. A globális fe|melege-
dés csokkentésérejavasolt elóirányzat teljesítéséheza világ egy fore
jutó, fosszilis energiahordozókból származ széndioxid-kibocsátását
2010-re 4 tonnára kellene cscikkenteni. Ha eme eloirányzat teljesíté-
sének terhét igazságosan osztanánk meg, akkor 201O-ben minden em-
ber legfeljebb egy liter szénalap tizemanyagot fogyaszthatna el na-
ponta. ,,Egy holland személy elott a kovetkezó választási alternatívák
állnának: naponta 24km autóval, 50 km bussza|,65 km vonattal vagy
l0 km reptilogéppel. Valószínuleg csak minden hirsz évben egyszer
utazhatnarep l vel Amszterdamból Rio de Janerioba!"l7
Aki k számáraaz egyedi.il i kcizl ekedés i l ehetosé g a gyalo gl ás, az ily en
normák fényűzóknek ttinhetnek. Mindazon általkij zanítók mindazok
 38 / cowBoyoK EGy úRHA.lógnr!
számára, akik hozzászoktak, hogy életi.ik nagy részétgépkocsikban,
reptil gépeken, buszokon és vonatokon tciltsék. Még kiábrándítóbb,
hahozzáfuzzuk, hogy ebben azegy literben nemcsak a ktizvetlen sze-
mélyes utazásra fordítható uzemanyag foglaltatik, hanem a fogyasztá-
sunkra szolgáló termékek és dolgok eloállításához, szállításához és
értékesítéséhez sztikséges űzemanyag is, vagyis olyan kornyezeti ter-
helés, melyeket k zvetlentil sosem látunk és így hajlamosak vagyunk
fi gyelmen kívtil hagyni.
A fa megengedett felhasználásának mennyisége azzal a feltevés-
sel, hogy nincs további serdei fakitermelés és a-rneglévo telepített
erdokkel is fenntartható a|apon gazdálkodnak 0,4 kobrnéter lenne
évenkéntés személyenként, beleértve a papírgyárláslroz - használt fa
mennyiségétis. Haigazságos módon kívánjuk cjsszhangba hozni a fo-
gyasztást a fenntartható használattal, akkor Hollandiának 60 száza-
l ékkal ke l l en e cs okkenten i e fafo g y asztását, az Egy es ti lt Á l l am okn ak
pedig 79 százalékkal.
A Friends of the Earth vizsgálatai a kornyezeti szolgáltatások hoz-
záférhetóségénekegyszertí szektoronkénti becslésein alapultak és a
népes ségncivekedésre vonatkoz el orej e l zéseket adottnak teki ntették.
David Pimentel professzor (Cornell University) és kollégái azAmerican
Association for the Advancement of Science éves konferenciáján tar-
tott el adásukban hasonló kérdéseket tettek fel, de figyelembe vették
a szektorok kcizcitti kcilcs<inhatásokat is, és a népességet is vá|tozónak
tekintették. Így például számításba vették, hogy ámbai IOUU foldet mti-
velhetünk. g, de ehhez tcibb vizet kell lrasználnunk. Tc'bb napener-
giát használlratunk, de csak tobb ffild használatával. A mezógazdasági
fcildek minden egyes hektárán nagyobb terméseredményt érhettink el,
de csak tobb energia bevitelével.
A Cornell kutatói számításba vették aztis, hogy noha irj fcildtertile-
teket mtivelhetí.ink meg, a már megmtivelt ftjldekbol minden évben
tízmillió hektár elvész a ftjldek je|entos leromlása miatt. Az élelmi-
szer-fo gy asztás j el en l egi szi ntj én ek fenntarlás ához ezeket a fól dterti-
leteket pótolni kell. További 5 millió lrektár úrj foldtertiletet kell be-
vonni a világ évenkéntinépesség-novekedésénektáplálására, még mi-
elótt hozzáfo gh atn árr k a megl évo al u l tápl ál tság cs kkentéséhez, E zek-
nek az úrj mezogazdasági foldtertileteknek a legnagyobb része az er-
dok tarra vágásából származik.|8
Vé gkovetkeztetéskéntfe l tett ék az al apveto fo gas kérdést:,, Azt akar-
ja-e azemberiség, hogy l0-15 milliárd ember éljen szegénységben és
A nyitott térségek vége / 39
t,tlssz.ul tápláltan, vagy egy-két milliárd boséges eroforrásokkal és
lrrirr(iségi kcirnyezetben?"|9 Az 1-2 milliárdos népesség mellett érvel-
ttck, antelyik számításaik szerint lehetové tenné a fogyasztás szintjé-
trck fbrrntartását a jelenlegi európai egy fóre jutó fogyasztásnak meg-
l'clcloen. *(Megjegyzik azonban, hogy ,,&z egy-két milliárdra való
tlrasztikus népesség-csokkentéss rlyos társadalmi, gazdasági és poli-
tikai problémákat jelentene, de a 12 milliárdra vagy még tobbre való
Byors népesség-novekedésmég komolyabb társadalmi, gazdasági és
1lo l iti kai konfl iktusokat okozna, ráadásul katasztrofál i s kozegészség-
tigyi és kornyezeti problémákkal járna."20
Az ilyen számítások a legjobb esetben is ellerrtmondó feltevésekre
ós hiányos, gyakran megbízhatatlan adatokra épiilo kozelítések. Mind-
azonáltal az tlyenfajta elemzések alapvetoen sztikségesek a fenntart-
lratóság bármilyen reális megtárgyalásához és világosan rámutatnak
arra, amit egyébként hajlamosak lennérrk figyelmen kív[il hagyni, ne-
vezetesen hogy a bete|t világban a fogyasztás, a népességnagysága és
az, igazságosság kcizcitt sztiks é gképpen osszefiiggés van. Ez tul aj don -
képpen szinte kényszerítbenntinket arra,,hogy ezeket az alapveto kér-
déseket rendszerszemléletben, a teljes rendszer nézopontjából kezel-
jtik. Teljesen világos, hogy ha a Fcild fenntartható természetijavaiból
a Fcild jelenlegi népessége egyenloen részesedne, akkor valamennyiiink
szürkségleteit ki lelretne elégíteni.Ugyanakkor azonban az is nyilván-
való, hogy fizikailag lehetetlen, még az j technológiák teljesítoké-
pességére vonatkozó legoptimistább feltevések mellett is, hogy a vi-
lág akárcsak megkozelítóen is Eszak-Amerika, Európa és Japán szint-
jén fogyasszol,l. Ráadásul a világ népességénekminden megltétszere-
z désénéla fejenkénti megengedheto fogyasztást a felére kellene cs k-
kenteni.
Ha komolyan vesszűk az elobb idézett vizsgálatok tanulságait, ak-
kor nemigen van más reális választási lehetoségiink, mint hogy a t rl-
fogyas ,ás, a népességnovekedés és az egyenlotlenség egyidejti meg-
sz[intetésére val ó tcjrekvéseket lrel ye zzL|k el otérbe. E zek e l vál aszth a-
tatlanul cisszekapcsolódnak, és senki szegény, se gazdag nem
kívánja azokat a kcivetkezményeket, melyeket valamennyitinknek - el
kell viselntink, ha ezeken a terlileteken már a legkozelebbi jtivoben
nem érlink el eredményeket. Rendkívtili fontosságavan annak, hogy
ki fej l esszi.ik a me gfe l e l o eroforrás- has zn ál ati számbav éte l i re n ds zer e-
ket, melyek tartalm azzákaz elobbiekben hivatkozott vizsgálatok ered-
rnényeit is.Ezáltal lehetové válna, hogy olyan ellenorzo eszkcizok bir-
 40 / cowBoyoK EGy űRHA.lóanNl

tokába jussunk, melyekkelháztartásr l hánartásra, helységr l hely-

ségre, országról országrael l enori zhetnénk, h o gy él etvitel i.inket mi lyen
mértékbensi keri.il egyensírlyba hozni ftrl di.ink eroforrás-lehetoségei -
vel. Ugyancsak lényeges, hogy megszabaduljunk att l amítosztól, mi-
szerint a gazdasági ntivekedés az emberi haladás alapja.

3. A ruövrKEDÉS lLLÚZlÓ.ln

A szegénységkezeléséheza gazdasági nóvekedés

nem választási lehet ség, hanem parancsoló sziik-
ségszeriíség'
- Mahbub ul Haq
a Világbank kordbbi alelnókd

A gazdasági nóvekedés szolgáltatja a legjobbkor-

ny ezetv é d e lmi fel t é t e l e ket.
Nemzetkózi kereskedelmi kamard

Talán nincs még egy, a modern politikai kultirrába mélyebben

beágyaz dó gondolat, nrint az anézet, hogy a gazdasági noveke-
dés a legfontosabb emberi igények kielégítésénekkulcsa, beleért-
ve a szegénység csokkentését és a kcirnyezetvédelmet is. Aki a
novekedés kcirnyezeti korlátairól merészelbeszé|ni, a . kockáz-
tatj a, h o gy nyo m b an sze génye l l en e s v észmadárn ak m i n o s ítlk. Ezétl
aztána legtclbb kcirnyezetvédo egyszertien ,,más fajta novekedést"
igényel, noha ritkán világos, hogy ez milyen lenne.
A Nobel-díjas kozgazdász, Jan Tinbergen és jeles kollégája,
Roefie Hueting rámutatnak arra, hogy a jelenlegi számbavételi
móddal egy gvzdaság n vekedésénekalapvet en két t ja van. Az
egyik a clolgózók számának ncivelése. A másik a munka termelé-
az egy dolgozóra jutó kibocsátás értékének
lelrsésének - -
41
 42 l cowBoyoK EGy űRHAJógnNl
változatlan létszám melletti ncivelése. Torténelmi szempontból a n ve-
kedés legfontosabb forrása a munka termelékenységénekncjvelése volt.
A termelékenység novekedésének mintegy 70 százaléka az olajipar, a
petrolkémiai és fémipar, a vegyszerigérryes mezógazdaság, a kozmtívek,
az tépítés,a szál l ítás és bány ászat gazdasági tevékenységének3 0 száza-
lékában valósult meg pontosan azokban az ágazatokban, melyek a
-
leggyorsabban fogyasztlák a természeti tokét, a legmérgezobb hulladé-
kok zcimét á|líüák elo és a nem megrijítható energiatarlalékok lényeges
r észétfo gy asztlák e l
.
3 A problémák csak akkor
Továbbá, egy adott igény kielégítésénekkornyezetetjobban terhel
rnódjai éppen azok, melyek általában a legt bbeljárulnak hozzáa bruttó
nemzeti termékhez (GNP).a Például egy kilométer gépkocsizás tobbel
járul hozzá a GNP-hez, mint egy kilométernyi kerékpározás. Egy lég-
kondicionáló bekapcsolása tobbet ad hozzá, mint egy ablak kinyitása.
Az elore csomagolt feldolgozott élelmiszer vásárlása tcibbel járul hozzá,
mint az rij ralraszn álhat tárol ókból kimért feldol gozatlan éle lm i szerek
beszerzése. Azt mondhatjuk, hogy_a GNP technikailag apénz gazda-
ságon val átáramlási sebességének mutatója - rigy is leírható, mint az
-
ero forrásokat h ul l adé kká vál to ztatás sebes ségének mutatój a.
Jelentos erofeszítést fordítlratnánk annak a valószíntileg nem reális cél-
nakazelérésére,lrogy vég nélktil noveljtik a GNP-t tc'bb hulladék terme-
lése nélklil. De elrelyett miét nem a szegénység megsztintetésére, az
életrninoség jobbítására és a foldi egyens ly megteremtésére cisszponto-
sítunk? Ezek elérheto célok lra megszabadrrlunk atí l az illtiziótól,
-
hogy a novekedés a jobb élet tja.
3. 1 Egy kiábrándult kozga zdász
1954-ben R. A. Butler angol pénztigyminiszter a Konzervatív Párt
konferenciáján beszédet mondott, és ebben kiemelte, hogy 3 százalék
évi gazdasági novekedés l980-ra megdupláznáazegy fore jutó nem-
zetijcivedelmet és minden férfit és not kétszer olyan gazdaggá tenne,
mint apjuk volt az korukban. A beszéd fordulópontnak bizonyult a
britek életében.Korábban a nemzeti célokat konkrét elóirányzatok-
ként ttizték ki, mint például 300 000 házépítéseévenként vagy a nem-
zeti egészségiigyirendszer létrehozása. Ettol kezdve azonban a sével: mindketto megduplázódott. A világ
A novekedés illtjziója l 43
gazdasági ntjvekedés lett az elsodleges cél. A baloldal és a jobboldal
ktizcitti ideológiai harc az adott nagyság r tofta elosztásáról nagyrésá
megszunt. A figyelem a tofta nagyságának ncjvelésére irányult.
l989-ben Riclrard Doutlrwaite ír kozgazdász bizonyítékokat kezdett
gyrlijteni arra vonatkoz an, hogy milyen elonyei voltak Britanniában az
egy fóre jutó nemzeti jovedelem megkétszerezodésének. Idézztik saját
szavait:
kezdodtek, amikor megkíséreltemmeg-
határozni, hogy melyek ezekaz elonycik, ktilcjnosen mivel csakha-
mar nyilvánvaló lett, Irogy csaknem valamennyi társadalmi mutató
romlott a próbálkozás harminchárom éve alatt. A krónikus megbe-
tegedések n ttek, a brintizés nyolcszorosra emelkedett, a munka-
nélktiliség felszcikcjtt és sokkal tóbb házasság végz d tt válással.
Szinte kétségbeesetten kerestem a veszteségekkel szembeállítható
hozamokat, mely veszteségekr l rigy gondoltam, llogy a nciveke-
dés száml ájára írhatók.(...)
Végtil feladtam. A bizonyítókok s lya nyomasztó volt: a ncjveke-
dés feltétel nélkiili hajszolása társadalmi és kornyezeti csapásnak
bizonyult. A folyarnat során létrehozott csaknem valamennyi ero-
brrástiibbletet az egyre hatástalanabbul mtíkod rendszer fenntar-
tása emésztette fel. Az fi gazdagságot rakodólapokra és hullámpa-
pírra, nem visszaváltható palackokra és gytirrinyitós italdobozokra
fecsérelték el, Epítettek reptil otereket, szupertankereket és trélere-
ket, autóutakat, feltiljárókat és tcjbbszintes parkolólrázakat. A nci-
vekedés lehetové tette, hogy a banki, biztosítási, tozsdealkrrszi, adó-
belrajtási és számvevoi szfera harminchárom év alatt 493 ezerról2
millió 475 ezerre ncivelje alkalmazottai számát. Finanszírozta tcibb
mint lrárorn millió ember toborzását a munkanélktiliek tartalékse-
regébe. Ezek után már nagyon kevés maradt a pozitívabb vívmá-
nyokra.5
Hasonló vizsgálatnak vethedíik alá az1950 óta bekovetkezett cjtszorcis
globális novekedést is. A novekedés szószólói kitartóarr ragaszkodnak
áiihoz, llogy a gazdasági n vekedés a szegénységmegsztinÉtésének,a
népesség stabilizálásának, a kornyezet megvédésének és a társadalmi har-
mónia elérésénekkulcsa. U3yanakkor azonban ebben az idószakban az
abszol t szegénységben élok száma lépésttartott a népesség novekedé-
j vedelmébol a leggazdagabb
 44 / COWBoYOK EGY URHAJoBAN
20 százalékhoz áramló jovedelem aránya és a legszegényebb 20 száza-
léknak jutó arány is kétszeres lett. A társadalmi és k rnyezeti széthullás
mutatói csaknem mindentitt meredeken nottek. Noha a gazdasági nove-
kedés nem sztikségképpen okozta ezeket a problémákat,bizonyos, hogy
nem oldotta meg oket.
3.2 A novekedés határal
Kevesen vitatnák, lrogy az elmírlt néhány évszázad során volt valósá-
gos és fontos kovetkezményekkeljáró emberi haladás és a teclrnikai fej-
lodés, s a termelékenység kovetkezetes ncivekedése az emberijólét tény-
leges javulását eredmény ezte. Ugyanakkor azonban, miként ebben a fe-
jezetben kifejtjtik, csekély alapja van azt feltételezni, hogy a gazdasági
ncivekedés ahogy azt jelenleg meghatározzuk és rnérji,ik az emberi
- -
jólétet automatikusan nciveli. Miként Paul Elkins angol kózgazdász hang-
s lyoZ2a,,csak akkor tekinthetjtik a novekedés bizonyos eseteit jó dolog-
nak, ha:
. megmutatható, hogy a ncivekedés eredendoen értékesés hasznos
javak és szolgáltatások termeléséveljott létre;
. kimutatlrató, hogy ezekajavak és szolgáltatások a társadalomban
széles kcirben megoszlanak; és
. bizonyítható, lrogy ezek az elonyok meghalad;ák a ncivekedési
folyamatnak a társadalom más részeire gyakorolt káros hatásait.6
A GNP rnutatóink nem tesznek ilyen megklilcinboztetéseket. Va|ójá-
ban arnit a GNP ncjvekedésnek mutat, annak jelentos része az alábbiak
eredménye:
. Aháztal,tások és kozcjsségek pénzzel nem mérheto társas gazda-
ságából bizonyos tevékenységek áttolódása a pénzzel mérheto te-
vékenységek szférájába, s ennek kovetkeztében a társadalmi toke
pusztulásá.
. A természeti eroforrás-készletek erdok, halállomány, olaj- és
ásványkincs tartalékok
-
kimerítése messze ezek megírjítási rátá-
ja felett. - tetés az, hogy a cscikkerro életminoség fenntartásáér1 tobbségtink ke-
A novekedés illtiziója l 45
. Jovedelemnek számoljuk el azokaí a koltségeket, melyek a nove-
kedés kovetkezményei elleni védelemmel kapcsolatban meriilnek
fel, mint például a hulladékok elhelye zése, a mérgezó lerakodóhe-
lyek és olajszennyezés rnegtisztítása, a kcirnyezetl ártalmak által
okozott betegségek áldozatainak egészségtigyi kezelése, az emberi
tevékenységekbol mint például az erdóirtásokból származ
- -
ár v izek után i írjj áép ítés, a ko rnye zets zen ny ezés el e n o r zó -szabály oz
l
eszkcizei nek fi nan sz ír ozása.
A normál pénztigyi számbavétel a j vedelembol levonja a tokeesz-
kozok értékcsokkenését,A gazdasági novekedés méréséreszolgál gaz-
dasági számbavételi rendszerek viszont nem végeznek ehhez hason-
lítható rnódosítást a társadalmi és természeti toke kimeriilésével kap-
csolatban. Valójáb an i gaiÁasági számbavétel során a gazdasági no-
vekedés számos k ltségétnyereségként veszik számításba, noha ezek
nyilvánvalóan nem n velik,. hanem csokkentik jóléttinket. Az ered-
mények nélra nevetségesek. Igy például az Exxon Valdez általAlaszka
parljainál okozott olajszennyezodés felszámolásának kciltségei és a
New York-i Világkereskedelmi Kcizpont elleni terrorista robbantás
helyreállítási koltségei egyaránt a gazdasági eredmény n veléséhez
való nett l,1ozzájárulásként kertilnek számbavételre. Ezzel a torz
logikával az emberek és a kornyezet szempontjából tragikus kataszt-
rófákat gyakran mint a gazdaságszámárajó dolgokat veszik számítás-
ba.
A Kozjóért címu kcinyvi,ikben Herman Daly és John Cobb Jr. jra
cisszeállítj ák az Egyesrilt Allamok nemzetij vedelrnének kimr"rtatása-
it az 1960 és l986 kozotti idoszakra, de csak azokat a kimutatásokat
veszik figyelernbe a végeredményberr, melyek valóban javítják a jólé-
tet, az emberi és kornyezeti eroforrások kimerítésétpedig cscikkerrto
tényezóként veszik figyelembe. Az eredmény a gazdasá,gijólét muta-
tója, s nem pedig a brrrttó végeredmény.Mutatójuk feltárja, hogy az
egyénijólét az Egyestilt Allamokban átlagban 1969-ben érle el cs cs-
pontját és ezen a szinten maradt, majd az l980-as évek elején és kcize-
pén csokkent. Ugyanakkor 1969 és 1986 kcizott az egy fore jutó GNP
35 százalékkal, a fosszilis energialrordozók fogyasztása pedig mint-
egy l 7 százalékkal nott. Ebbol a novekedésbol levonható fó k vetkez-
ményebben dolgozik.7
 46 / cowBoyoK EGy űRHA.lógnNl
Jóléttink szempontjából gyakran sokkal fontosabb, hogy a gazdasá-
gi torta hogyan van szétosztva. mint a torta abszolúrt nagysága. Az ENSZ
Fejlesztési Program (UNDP) vizsgálatai aztmutatják, lrogy nem szi)k-
ségszer en kell ktil ntjsen magas szinten lennie a gazdasági teljesít-
ménynek ahhoz, hogy egy ország kielégítse lakosainak alapveto sziik-
ségleteit. Valójában egyes országok viszonylag szerény gazdasági tel-
jesítménnyel e tekintetben tobbet ny jtanak, mint más országok sok-
kal nagyobb GNP-vel. Szaud-Arábiában az írni-olvasni tudók aránya
például alacsonyabb, mint Srí Lankában, noha az egy fóre jrrtó nem-
e l em tizenótszcir m agasabb. B razí l i ában a gye rrn ekh al andó-
zet i j oved
ság aránya négyszerese Jamaicáénak, bár az egy fóre jLrtó vedelem j
Brazíliában kétszer nagyobb. 8
Nyi l vánvaló, hogy a gazdasági te lj es ítménybi zonyos m i n i mál i s szi
je lényeges azalapveto sztikségletek kielégítéséhez,és eza sztikséges
szint valószín ileg jóval magasabb, mint avilág legszegényebb orszá-
gainak gazdasági teljesítménye. Mindazonáltal a világ népei tobbsé-
gén ek számár a az a kér dés, h ogy al apveto szii kségl ete i ket k i e l é gíti k-e,
kevésbéfiigg az egy fóre jutó jcivedelem abszolúrt nagyságától, mint
attól, hogy a jiivedelrnet hogyarr osztják szét. Ha a jcivedelem szétosz-
tásában annak van elsobbsége, hogy az embereket megfelelo élelme-
zés se l, l akás sal, ruházattal, tiszta v izze|, e gészségvédel emmei, al ap-
veto kozlekedési eszkozcjkkel, oktatással és ajó élethezsztikséges más
lényeges felszereltséggel lássák el, akkor a legtcibb ország saját hatás-
kcirébe tartozik ennek megtétele és így a prodrrktív teljesítmény meg-
lévo szintjén beltil a nélktil zés enylrítése.Számos esetben ez csak
alig valamivel igényelne tcibbet, mint a jelenleg katorrai célokra fordí-
tott eroforrások úrj raelosztását.
A tiszta vízésa megfelelo kcizegészségrigy járul talán a legtcibbel a
jó egészségiállapothoz és a hosszúr élethez.Az irrdiai Kerala államban
szerzett tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az ilyen alapvet intéz-
kedések egészen szerényj vedelmi szinten is nregtehetok. Ezzel szem-
ben vannak magas jovedelmi szinten lév országok, ahol a rák, a lég-
zésszervi betegségek, a stressz, a keringési rendellenességek és a szti-
letési fogyatékosságok aránya novekszik, a spermiumok szálna pedig
cscjkken. Egyre tobb bizonyíték van arra, hogy ezek a jelenségek a
gazdasági novekedés melléktermékeinek k vetkezményei a lég- és
vízszennyezésnek, az élelmiszerekben lévo vegyszer- és ncivényvéd - -
szer-maradványoknak, a magas zqszintnek és az elektromágneses su-
gár zás ko ckázatai n a k.
9
A novekedés illtiziója l 47
Az elóvárosok keletkezése, a kozlekedés nagyobb fiiggése a gépko-
csiktól, a televízi sz rakozási cél megnovekedett használata Llgyan-
csak a gazdasági novekedéslrez kapcsolódnak. Mindegyik csokkenti az
r:lnberek kozotti érintkezéseketés a kolcsonos kapcsolatokat, rnelyek egy-
kor rendszeres részei voltak a fa|usi és városi életnek, mivel az emberek
(isszetalálkoztak a gyalogjárókon és osvényeken, családi és koz sségi
sz rakozásokban vettek részt, és a helyi boltokban éskávéz kban jcittek
ssze.
A gyors gazdasági ncivekedés az alacsony jovedelmíi országokba mo-
dern reptilotereket, televíziót, gyorsforgalmi utakat, bonyolult elektroni-
kus cikkeket és márkás divatcikkeket árusító légkondicionált bevásárló-
kcizpontok at hoz a szeren csés kevese k szálnár a. R tkán j av íd a azonban a
i
nt- t bbség életkcirti|ményeit.Az ilyenfajta gazdasági ncivekedés a gazdasá-
got exportvezérelt pályára irányítja annak érdekében,hogy hozzájussa-
nak a gazdagok óhajainak megfelelo termékek megvásárlását lehetové
tevo devizához. Ezért a szegények foldjeit exporttermények termelteté-
sére sajátíüák ki. A foldek korábbi megmtiveloi pedig exportra termelo,
munkásnyűz űzemekben éhbérér1robotolva, városi nyomornegyedek-
ben tengodnek. A családok felbom|anak, a társadalom cjsszetaft szálai a
pattanásig fesztilnek, és az eroszak járványos lesz. Akiknek viszont a
gazdasági nrivekedés kedvez, azok még tobb idegen valutát igényelnek
l'egyverimportra, hogy megvédj ék magukat a kirekesztettek haragj ától.
3.3 A novekedés és a szegények
Annak említése, hogy avégnélkiili gazdasági novekedés elméletét és
gyakorlatát fel kellene adni, azonnal kiváltja az ellenvetést, hogy ezzel a
szegényeket cir kcis nélkiilcizésrekárho ztatnánk. Éppen azok érvelnek
azzal, hogy a szegényekjóléte agazdasági n vekedéstol frigg s ez a
horiirét iróniája -
akik fóhivatásir fejleszt ként tevékenykednek,kóz-
-,
gazdászok pénzí.igyiszakértok, nagyvállalati vezetok és mások, akiknek
egyáltalán nincsenek megélhetési gondjaik. Amikor a szegények saját
érdektikben szót emelnek, akkor inkább a foldhoz és a vízhezval joguk
szavatolásáról szólnak, ahol élnek és amibol megélhetés[iketbiztosítják.
Legalább a létminimumot eléro fizetést ny rjtó tisztes munkát kívánnak.
Gyerekeik számáraegészségtigyi eIlátást és oktatást akarnak. Egy olyan
 48 / cowBoyoK EGy űRHAJógnNl
világban, ahol rninden a pénzzel kapcsolatos, mondhatják például, hogy
,,penzre van sziikségiink". De valóban ritkán mondják lra egyáltalán
lrogy,,nekiink gazdasági ncivekedés kell." - mennitik
-, A szegények inkább nélkiiloznek a gyors gazdasági fellendiilés id -
szakában, mint a gazdasági visszaesések idején. Ennek egyszerii oka van:
a gazdasági fellendtilést támogat gazdaságpolitikák a jovedelmet és a
vagyont azoknak juttadák, akik tulajdonnal rendelkeznek, a megélheté-
siiket munkáva| biztosítók rovására. Noha a ncjvekedés cinmagában nem
okoz szegénysé get, a n civekedés nevé ben fo ganatos ított gazdaságpo l it i -
kák annál gya(labban.l0 Tekintstik például a jellegzetesen a gazdasági
n o vekedés h ez kapcso l ódó kovetkezo gazdaságpo l it i kai eredményeket :
,A természeti er források kimerítésénekncivekvo titeme pénzíigyi
nyereséget jelent a gazdaságilag er sek számára, azok rovására,
akiknek megélhetési alapjai mennek tonkre.
. A tevékenységeknek a nem monetáris kozosségi gazdaságb l a
monetáris gazdaságba való átirányítása noveli a dolgozó osztályok
pénztól való ftiggoségét, s ezáltal a vagyonnal rendelk ezóktól, a
hivatalos szolgáltatásokat nyrijtóktól és a mtrnkahelyek felett el-
lenorzést gyakorlóktól való fiiggéstiket is.
, A termofoldek, erdok és a halászatkézbentartása elkertil azokt l,
akiknek ezek a lótfenntartásuk forrásai, azoklroz, akik rovid távúr
profit érdekébenbefektetésekkel foglalkoznak.Ezzel ugyan a mér-
heto gazdasági eredmény no, de ezekavagyontárgyak a tokésosztá-
lyok tulajdonába kertilnek, nó az alacsony bérkciltségti dolgozók
serege, és a bérek cscikkennek.
A Ftilop-szigetek Benguet tartornányának oshonos Igorot (,,a hegyek
|akossaga- Zázadok ta az osi foldjtikon találh at gazdag arány-
n9pe')
telérek kisipari ,,zseb-bányászkodásával" foglalkozik. A férfiak kis ke-
rek í.iregeket ásnak a hegybe, az asszonyok és a gyerekek pedig apró
szemcsékké z zzák szét az aranytartalm kozetet.|| F ldjeiket ma a
Be4guet Részvénytársaság által miikodtetett, az aíanyat exportra ki-
termel , óriási nyíltszínibányák uralják gazdag filippinók, a Ftilop-
- i befektetok
szigeteki kormányzat és egyesiilt ál lamokbel megkozel ítoen
egyenlo arányŰ tulajdonában. Bulld zerek, daruk és teherautók tucatjai
vájnak rnély lrasadékokat a hegybe, letarolják a fákat és a termotalajt, és
a sziklás meddot a folyóágyakban halmozzák fel. A helyi lakosok el-
mondják az odalátogatóknak, lrogy vízforrásaik t nkretétele miatt t bbé
A novekedés illtiziója l 49
már nem tudnak rizst és banánt termeszteni, és a hegy t rloldalára kell
iv vízétlés fiircidni. Még a saját bányatertileteik is fenyegetve
vannak, és jogaikat sem veszik figyelelnbe.'2
Ahelyett, hogy az lgorotokhoz hason|óan vizet lrasználnának az arany
ki m o sásá r a, a bányatárs aság mér gezó vegytil eteket, koztiik c i an i d tarlal-
mriakat lrasznál, ezeket a folytibí éngedik, mégmérg ezik a vizet, és így
megolik az ebbol szomjukat oltó jószágokat. A folyásirányban lejjebb
fekv Pangasinan tartomány rizstermeszto parasztlait évi 250 millió
pesóra becsiilt veszteség éri azáltal hogy az elfolyó meddo ntcizott f ld-
jeikre kertil és jelent s terméscscikkonéstokoz, elvándorlásra késztetve
a lakosokat. Még távolabb az cjbcil halászaijeleniói fogáscsokkenésr l
számolnak be, mivel a meddo elborítja akorallzátonyokat. Mindez jó a
ncivekedés szemponü ából. Benguet és a t bbi j elentosebb bány atársaság
cisszesített nyeresége 1,1 mittiárd peso évente jelent s eroforrás-átvi-
tel ez a szegényektol á g;zÁa6ókho2.'3 -
Számtalan iTréii torlénetet hallani
riindentitt, ahol bányatársaságok mtikodnek
Hasonló kovetkezményeket szenvednek el a szegények, amidon a
!
falitermelo társaságok nyomulnak be, és tarra vágiák erdeiket, rend- l
szerint teKintét nélktil a helyiek jogaira. Miként egy fiata1 paraszt-
asszony a déli Ftilcip-szigeti Bukindon taftomány távoli San Fernando
koz sségébola látogatóknak elmagyarázta:,,fák nélktil nincs élelem,
és élelem nélk il nincs élet". Egy oregember elmondotta, hogy mielott
a fakitermelo gépek a falujába jottek volna, ,,boven volt hal, gabona
és rizs." Az emberek elrneséltéktovábbá, hogyan változtak meg a fo-
lyók, s lettek egyre sekélyebbek és iszaposabbak. A monszun idején
most kicintenek és elárasztjákakorábban árvízmentes termékeny f ld-
teri.ileteket. A száraz évszakban a fcildeket tápláló csermelyek elttintek
és az esos évszakban mindennaposak a fóldcsuszamlások. A patkány-
populáció, amelyik korábban elegendo táplálékottalált az erdokben
és a populáció nagyságát az erdei ragadoz k szabály ozták, most éjje-
lente a parasztok ftildjeit pusztítj a. Az egykor virágz kcizcisségben ,
most cit gyerek kcjztil négy alultáplált.l4 __ ]
A gazdasági n o vekedés el o m o zdítása n evében az ily en p u sztítást gyak-
ran még kózpénzekbol is erosen tálnogatlák. Azelozoekben említett Fti-
lcip-szigeteki bányatársaságok minden tonna bányamed dón 96,73 pesót
keresnek és 0,5 peso adót fizetnek. |5 Az Egyesiilt Allamokban a kor-
mányzat a szovetségi ftldek bányajogát 12 dol\árért adja el hektáron-
ként. Az igazságtalanság további tetézésekénta bányatársaságok bruttó
k 5 -22 százalékát von
j ci vede l m ti h atj ák l e ad ój ukbó l "bányavagyon -cso k-
 50 / COWBOYOK EGY ŰRHAJÓBAN A novekedés ill rziója l 51

\*! engedrnénv9k9nt,',
ftildeknek
llogy kompenzálják cíket ezeknek a sz vetségi szállítmányozók, akik mincl kiveszik a részíiketa tényleges termelo
a kimerítéséért rtt u nkát v é gzókmurrkáj ának eredményébol. A megtermelt avak és szol -
j
a kutátás és kitermele, t.irtreIeit is
--miután
levonták. JaPánban a kormányzat családon és kcizcisségen beliil osztották meg
kcilcscincjket, segélyeket és adóke?vez- gáltatások teljes érté,léta
|énYeket nyrijt ahazai ásványvagyon feltárásáé .ei tlarnazásáért.|6 A Ós cseréltékki, azokr<ozott tehát, akik az értéketténylegesen létrehoz-
déli országokban mtikc'd japán uáttulutot bányamíiveléssel ták.l7 Ennek eredménye volt az eroforrások rendkíviil hatékony hasz-
és fakiter-
meléssel kaPcsolatos infrastruktúlra-kciltségeit átulábun a japáir.tilrarai rlálata valós i gények kiel égítésére.
segélyprogramokból fedezi k. Sokan gy találják, hogy apiacgazdaság általános koltségei rnár olyan
nagyok, hogy még két keresovel és hosszabb munkaidovel sem tudják
rrregfeleloen kiélégíteniigényeiket, nrelyeket egykor saját rnaguk meg-
. Ahogy. a magas jcivedelmti országokban cscikkente k az ipari foglal- felóloen elláttak. A sz rloknek k rlonosen a szegény sors egyedtilálló
koztatás lehetoség_ei, ű,gy fordultak ikazgazdászok a szolgáliatási anyáknak
-
kevés idejtik, energiájuk vagy kedviik nrarad arra, lrogy a
tor felé a felesleg felszívására. Kevés figyelmet fordítottak-ur.u
s'zek-
atényre,
-
jcivedelenr megkeresésénélés az éjszakai gyámkodásnál tobb feladatot
ll o gy a szol gáltatás i sze ktor bovti l é,"
{Áárturtás o k é, ká;á; ; lássanak el. A modern városi lakás alig valamivel tobb alvásra és tévé-
daságának gYarmatosításából származott. Ezek a kcizcissé gi áéu^sur_ zésre szolgáló lrelyiségnél.Kevés ember talál idot arra, lrogy részt ve-
gok egykor a felnot1l:p.esség ;irdZsa-
foként a nok munkaidJjeiek t<ibb gyen a kozosségi tevékenységek és szolgáltatások boséges korében, me-
mint a felében a családok alapveto - sztikségleteinek
- eredmonyes kielé- l}ek valarnikor a szomszédságot tobbé tették puszta lakcírrrnél.A hossz[r
gítésévelés az egészséges,gondoskodó -kcizcisség fennmaia táv nrttnkalnegosztásra és egytittrnrikodésre épiilo kapcsolatok egykor
dásához
9ztikséges számtal an j Ószomszédi fel adat el végzé-sévelfoglal r.oziak. stír i szovete í'elbornlott. A nagyarányri nélkti|ózés, depresszió, tizenéve-
volt id , amidon atársas gazdaságok noket és frrfiak at egí,i:áni se[ terlressége. eroszak, alkoliolizmus, drogozás, btinozés és ongyilkos-
rog-
lalkoztattak a legtcibb produktív éi reproduktív tevékenyijg ság szerepehrek a nyilvánvalóbb kovetkezmények kozott, mind a magas
elvégzé-
sében, melyekkel az emberek az élelómmel, lakással,
ruházkodással, mind pedig az alacsony jovedelmti országokban.l8
gyermekneve l és sel, betegápo l ással, az i d osek go n d
ozás áv al, a l-1áztar - Mivel azilyen átrendezódés a nok számára j lehetoségeket adott, etz
tással, a neveléssel, a fizikai biztonsággal és a'szórakozássál gyakrarr mint a,noi egyenlos ég gyózellnét iinneplik. Ugyanakkor azon-
[up.ro-
latos alapveto sztikségleteiket elégítiÉ-ki.A társas, k
zciss eg, iuiau- ban a férfiakat a családi és kozcjsségi életbe bevonó j parlrreli kapcsola-
ságok jellegtiknél fogva helyiek, ném bérfi zetók,nem tok elorno zdításalrelyett, a nok rnrrnkába lépésénekbovlilése egyszer ierl
monetizáltak és
nem piaciak. Ezeket inkább a szeretet mintsem a pénzmtikcidteti. csak a nokre háLuló terheket novelte. Erosen rnegterhelte ez a családi
,Alogy a produktív_és reproduktív feladatok, mini a gyermekgondo- kapcsolátokat, és a kozosséget fizeíetíalkalmazottáktól tette ftiggové,
zÍts, b ete gáPo l ás, éte l kész ítés,szórakozás és i zikai akik olyan feladatokat látnak el, melyeket egykor aszomszédok szolgál-
b i iá n ság áT[erti l -
tek a jársas gazdaságb9| p_iacgazdaságba, ezek a gazdasá{lteljesít- tattak Ógymásnak. Sok gyermek no fel tizleti alapír napk zikben, vagy1
1
ményhez és így a.gazdasági ndvekedéshez val l-1ozzájárulásként je- egyszerűten felnott feliigyelet nélkürl ottlron yagy az utcán lragyják oket.
lentek ffieg, noha kevésséjivították ha egyáltalán .r. .)"igar- Sok no, aki lehetoségeinek kibontakoztatása céljából lépett rntlnkába.
tatás ok m.i n os az átr endezód és
égét. E z - ntjve l iógy ttal az
- álta,áÁ;; most s3er"ény fizetésti és érdektelen nrunkálroz kotve találjamagat, rnelytol
dasági feladatok ellátása iránti igélyl is, és a"gazdasági ;ur- családja is ftiggo helyzetbe kertilt.
teljesí-tm?ny
nci_ve.l ésekéntj e l entkezi k, n oha vat o;
auan a {azdaságT h ut'ékoryrag Akózgazdászok a gazdasági novekedést azért is dicsérik, mert szet,in-
csokkentésénekhatalmas forrása. Tekintstik peTaarrl urí
uresetet, á^i- tiik ez rj magas fizetésti szakmák és a betegápolás, szociális ellátás és
kor a család és a kcjzcisség tagjai kozvetlenui egymással
e, .gyÁare,t biztonsági szol gáltatások rj lehetoségeinek létrelrozásából szárlnazi k. A
dolgoztak, ahol nem voltak idószedok, menejrs.rek, ko..7.,ytisrt- társadalrni koltségeket és krilclnosen a szegényekét,, akik számára a
viselok, k nyvelok, jogászok, brókerek, bankárok, viszolrteladó'k, -
pénzgazdaság nem nyírjt megfelelo lelretoségeket nem veszik figye-
detési tigyn kcik, marketing szakértok, beruházást tanácsaáák
hir-
lembe.
-
;;gy
 52 / COWBoYOK EGY URHAJoBAN A novekedés itl ziója / 53

magyaráza_
A szegények kiszorításának megélhetéstiket biztosító fóldjeikrol jovedelméberr nem volt általános novekedés. Douthwaite
tették a kapitalizmus
hossz t rténelmi folyamata van. Ennek rjra meg ujra az erosek gaz- ta szerint a háboruk politikailag sztikségszeruvé.
ki a nagy
dasági novekedése és a gyengék nélki.ilozése volt a kcjvetkezménye. A .roin.t szabályozasat. R korfrányzat zulr9s ad,ókat vetett az
kozgazdászok becslése szerint 1750 és 1850 kozott Britannia egy fore É;;;il;il Ó, siab,á|yozta abéieket. Noha a bérek novekedését
és ezeknek
eso j
vedelme nagyjából megdupláz dott, de az emberek tobbségé- infláció szintje ututt tu.totta, tobb embert foglalkoztattak
legtobb bérbol é|óház-
nek életmin sége folyamatosan romlott. 1750 elótt az angol vidékre állandó munkájuk volt. Ennek kovetke ztébena
a kormányzat béreme_
utaz k kevés jelét látták a nélktilcizésnek.A legtobb helyen az embe- ;fi, reál_vásártoereje nott. Tov ábbá, amikor
mértéket alkalmazta min_
lést hagyott ióvá, akkór ugyanaztaz abszolrit
rek megfelelo élelemmel, lakással és ruházattal rendelkeztek és a vi-
béremelése arányaiban na_
dék jómódírnak ttint. A gazdálkodás nagy része nem elkerített ft'lde- f;kffi] igv i.r,át a képZetlen munkások a gazdagok_
Ennek kovetkeztében
ken folyt, a családoknak joguk volt kicsiny és szétsz rt parcellákon ;y;bÚ uotÍ*int; ;k[épzetteké.
iát u ,r.gényekhez jelentós jovedelem áramlott át.
gazdálkodni. Még azok is, akik nem rendelkeztek ilyen jogokkal, el- óráról
|áthatták magukat a koztulajdonban lévo foldekrol, melyeken állatai- Az elso világhábárirt kovet en a heti munkaido otvennégy ó
ó csokkentése fel szívta a hazatér
kat legeltetlrették, nyulakat foghattak és tuzifát szerezhettek. Néhány ne gyvenhut_n. gyu.n nyol c or ár aval
munkanélktiliséget és ma_
tcirekv léleknek sikerrilt nagyobb tulajdont szereznie cserével, bérle- raiónattomegói alacsony szinten tartotta a
nélkiil maradtakat védte az 19l l_ben be_
ménnyel és vásárlással, és ezeket a teríileteket scivénnyel vagy fallal |urun a béreÉt.'Á*unÉu A magas j o.ve-
választották el a tobbit l rendszerint elkerítésnek hívták ezí az el- v ezetett nemzeti fogl alkoztatási biztosítás rendszere.
járást-, Qz azonban lass -r és nehézkes folyamat volt.19 tették a jtivedelemáirá_
delmek után fizetet|komoly adók lehetové
A jogi szabályozás bevezetésévela ftildtrrlajdonosi érdekek felgyor- u guraugiva iaarri"toktol a leginkább rászorulók felé.],
"viiár"t kóvet,kez,
sították azt a folyamatot, amely kotelezové tette az elkerítést. Az elke- A második vilíghábor a szegények Jzárnárl3wanilyen
kísértel_
rítéselorehaladtával a szegények egyre kevésbé férlrettek hozzá azok- ményekkeljárt. A"z el nyok neÁ a hábor rs erofeszítéseket
esítmény_novekedésboíszármaztak, anem a nagy m u n kaero_kere s_
h
hoz a ftldekhez , melyek egykor megéllretési.iket biztosították. Más j
kormán y zati kontrol lj a
megélhetési forrásuk nem lévén,kénytelen voltak a nagyobb gazdál- let, a bérkül cjnbreÉ.[.rtikkenése, a nyereség
kombinációjá-
kodók munkásaiként dolgozni. Ennek eredményeként megnott a mun- és azerosen prági.rrrív adórendszei bevezetésének jegyrendszer ko_
és a
kaero-állomány, s ez leszorította a béreket és megnovelte a nagyobb uor. a jtlnedeime'k kiegy.nlítódése fokozódott
gytil em_
hatalmas fel
ftrldbirtokosok nyereségét. A ftjldadó bevezetése sok kisebb gazdál- vetkeztében tetre.lott kEnyszeru megtakarítások
megkonnyítve ezze| a
kodót arra kényszerített,hogy eladja foldecskéj ét. Azeredmény a ftrld- lett keresr.t.t rru yiur. u t auo.n utini idokre,
birtokosság jelentos megerosodése és a vidéki munkaeronek a váro- bekeidók gazdaságába való átmenetet, . ; ..
is, Az l930_as
sokba áramlása |ett, ahol azipari forradalom munkásságát alkották Hasonló j.r.ns."gek voltak az Egyestilt Államokban
sokan koziiliik n k és gyermekek akik készek voltak olyan gyárak-- e*r. J.p..iraá;aíuk kény.r.rítoéroiés a második világhábor
r.ero_
-,
ban dolgozni,,,melyek rosszabbak voltak a bortonnél.... Olyannyira sen felélénr<iteiíeta potititai cselekvést, és ennek
eredményeként a
ijesztoek voltak ezeka kcjrtilmények, hogy azangol gyári munkások a iti".a.rrlek jelenós rjraelos z.tlsaés er s kcizéposztály jcitt létre, t*,_
'.itu jeleké,nt. A viszony|agigaz_
tizenki lencedik század elej én valószínrileg r'osszabb helyzetben vp_l- luraasági .r.;enát és virágzásának maradt egészen az
5aÉoíés mélíányos gazdaság_i iendszer érintetlen
ta[ miní a rabszolg ák azamerikai tjltetvényeken."20
verseny, a munkás_
1970_es eu.pig,'uÁiio1. u kjerázsiai gazdasági
ság elégea.tr.irJg. , aziwfláció és a foiradalmi ifiirsági kultűrra, ismét
a szociális vé_
,,A gazdasági expanzi " eme korai idoszakának tapasztalataival mozgósította a koi iewativ eroket. A szakszervezetek,
ellen indí-
szemben Angliában az elso világháborúr l914. évi kitcirése ta egé- doháló, a p\ac,srabályozás és a kereskedelmi korlátozások
szen a második világhábor végéigjavultak az átlagemberek kortil- tott általános táÁadáí u, u*..ikai társadalom intézményes eóit apénz_
években mere_
ményei, beleértve a háborírk k zotti éveket is, amikor Anglia nemzeti érdekei mogé szorította . Az |970_es és 1980_as
"iiag
ffi;.á]iji|..i;É]:

54 / cowBoyoK EGy űRHA.lógnr,| A novekedés illtiziója l 55

deken nott azoknak a dolgozó amerikaiaknak a számaránya, akik a 3.4 Novekedés a fejlesztés nevében
szegénységiktiszcib alá keriiltek, és a társadalom a foglalkoztatási le-
hetoségek és keresetek tekintetében egyre inkább polarizál dott.22
számos fejlesztéssel foglalkoz kózgazdász.vallja, hogy egy ország
iparosítás a i
mezógazdasígi munkaerónek a városokba való kényszerí_
Akik a gazdasági torta n<jvelésében látják aszegénységproblémájá- tisét igényli, s ezáita| a
ezógazdaság modernizálható és városi ipari
fo-
nak megoldását, figyelmen kívtil hagynak egy fontos tényt. Hogy va- munkaero-állomány hozható lótre. Szembetlt|Ó az angliai elkerítési
laki hozzájut-e a fennmaradásához sztikséges er forrásokhoz, az in- erre ktilon sen kirívó
iyu*uttur való párhuzam. Costa Rica szolgáltatja a
kább a relatív, mintsem azabszolúrt jovedelemtol íiigg. Egy szabadpi- jelenkori példát.
aci gazdaságban mindenki versenyben van a korlátozott kcirrryezeti Mielott a Nemzetkozi Valutaalap (IMF) és a Világbank Costa Rica
gurausagpo l ti káj ának átal akításábá fo gott u+u kii l f
l di adósságprob_
élettérhezval hozzáférésért,és a legtcibb pénzzel rendelkezo mindig i

io,"a;aniil enyhíiésenevében, Costa Rica széles kcirben olyan

nyer. társada_
egyenlo_
Miként azt már láttuk, a gazdasági ncivekedés gyakran gyorsabban lomként volt ismer1, amely szomszédainál jobban toreked ett az
,eÁr._ Szilárd kisbirtokosi gazdálkodásra éptilt és a tobbi
nciveli a gazdagok jcivedelmét, mint a szegényekét. Még lra minden latin_amerikai
jcivedelem azonos arányban emelkedne is, a kcjvetkezmény ugyanez tiikro zt e . Az IM F és
onírágn agybi rtokos s aj átsá-gai n ak kevés e l lemzój ét
j

lenne: a gazdagok és a szegények kcizcjtti ktilcjnbség none. Ez egysze-
rri számolással belátható.Tételezziink fel egységeserr évi 3 százalékos
egy fore jutó jovedelem-novekedést az egész világorr. Ezt javasolta a
Brundtland Bizottság a szegénység és a kornyezeti problémák megol-
u virá'guuit olyan garáasá{politikát kényszer,íl.tt \i,
amely a gazdasági
tlszton zést a C osta"Ri ca fo!}a sztásár a szo l gál ó ki sbi
rtokos i terme l éstol
á nagybirtokok exportirán/uttragt termelése felé terelte.
Ennek ktivet_
keztóben kisgazdá)kodók ezrei vándoroltak el, tbldjeiket exportra
ter_

dására. Az els évben ez az Egyestilt Allamokban az egy fóre eso j -

jove-
mel mezógízdasági nagyiizemekké vonták ossze, és Costa Rica
vált. A bÍi-
vedelmet 633 dollárral novelné, Etiópiában 3,60 dollárral, Banglades- delmi szerkizet. u Óubi Iáti n-ameri kai orszá gél,tozh ason l Óvá
fordí_
ben 5,40 dollárral, Nigériában 7,50 dollárral, Kínában 10,80 dollárral nozés és azeroszak ncivekedése a kcizbiztonságra és rendorségre
és Indiában l0,50 dollárral. A tizedik év végéreazilyen mértéktino- tandó kózpénzek meredek novelését kovetelte meg. Az ország ma,a]ap_
a ktilfoldi
vekedés 41 dollárral ncivelné Etiópia egy fore jutó jcivedelmét alig- veto élelmiszerigényeinek kielégítésérebehozatalra szorul, és
ha enyhítenéa szegénységet -
mígazEgyestilt Allamok egy fore jutó _ melyieÉcsokkentése volt a szerkezeti átalakítás célja _ meg_
-
jcivedelme 7257 dollárral novekedne.23 A vásárlóero egy fóre jut nó-
adósság
duplázódott. A vér|ázit kovetkezmények ellenére az IMF
és a Világ-
vekedése az Egyestilt Államok esetében százhetvenlrétszerese lenne bank costa Rica szerk ezeti áta|akítását sikerlorténetként emeli
ki, rnivel
és az országképes eleget tenni no-
Etiópiáénak. gaz,daságinovekedés kovetkezettbe
Egy ntivekv torta rijraelosztás nélktil sokkal tobb hasznot hozna a iekvo aáósságszolgálati kotelezettségeinek,2
már gazdagoknak, mint a szegényeknek, novelve a gazdagok és sze- Braziliában a ha]zai fogyasztásra áelmet termelo kistermeloi mezó_
gények ktiztitti ki.ilonbséget és tovább ncivelve az elobbiek hatalmi elo- gazdaságátalakítása tokeigényes exporttermelésre, l 960 és 1 980
kozott
nyét az utóbbiakkal szemben. Ez az elóny élet-halál kérdésséválik szám ez, mint Argentí_
it,+ *itjió ember elvándoiláiávaljárt. Nagyob_b
egy eroforrás-lriányos világban, amelyben a gazdagok és szegények na t.lj., lakossága.25 Indiában a nagyméretti fejlesztési
progjal9\ l,gy-
lralálos versenyben vannak cjsszezárva a kimertilo eroforrásokért. ven év a|att21,-,iittio embert kényverítettek elvándorlásra.2u l989-ben a
Ha az ill zió prófetái, akik a ncjvekedést ajánlják a szegénységle- folyó Világbank_programok 1,5 millió ember1 szorítottak ki, és a készti_
ktizdésére,valóban t<ir dnének a szegények helyzetével, akkor nem a io progruók 1abb I,s *itlio! lnyegetnek. A Világbank vezetoi.eglet_
gazdagok adójának csokkentését, hanem olyan intézkedéseketjava- i.,iorfun projei<tet sem tudnak felinutatni, melynek nyornán a_kitelepí_
solnának, melyek k<izvetlentil ncivelnék a szegények lehet ségeit alap- tett eábeók visszatelepi,iltek volna és a rehabilitálással
a kitelePÍtéstik
2' Az ázsiai n em-korm ánY zati Szer-
veto sztikségletei k kielégítésére. el otti él etszínvon al ukat el értékvo l n a.
 A novekedés illtiziója l 51
56 / COWBOYoK EGY URHAJOBAN
jólétére fordít_
vezetek által támogatott ázsiai fejlesztési konferencia, alapveto kornye- Ha figyelmiinket valóban minden ember fenntartható
kell lépntink azi;'|ilz\ prófétái által.kult ránkbabeágya_
zeti és szegénységiproblémákkal foglalkozva feltárta azázsiai fejleszté- ;-i.,.r.Éórtrjrl
'roi guraasági mítoszon
_
megszabadítva magunkat a n vekedés rog_
si tapasztalatok egyik olyan vettiletét, melyrol sosem tesznek említést a
Világbank omleng jelentései és az uzleti folyóiratok: .rr*?;etot ]
es a gazdasági viizony].lt:I.1 gyclkeresen át kell alakíta-
nunk ket leny.g., liérdé,kozpontba állításával:
Tlraiftrldcrn tízmillió falusi ember néz szembe azzal,|rogy eltizik
A korn yezetember általi használatát egyensrilyba kell hozni
az i
ftildjérol kereskedelmi célírfatiltetvények létesítésemiatt. Az ex- 1.
okoszi sztérnák megirj ási képességével,
ul
port-irányultság ráktenyészto farmok elhasználják a felszíni vize-
2. A rendelkezésre7lio termeszeti tokét olyan módon kell elosztani
ket és folyamatosan irtják a mangrove-fákat. Kelet-Malájfoldon és
(allokálni), hogy minden embernek lehetosége legyen fizikai
,r.YI_
Indonéziában bennsziilott torzsek harcolnak osi erdójogaik elisme- mi, kulturál
,égl.t.in"r *Jir.t.lo kielégítéséreés teljes társadal i s,

réséért.A Fiilcip-szigeteken a kormányzat fcildreformprogramját

rendszeresen megh i írsítja a mezógazdas ági m tív el ésre al kal mas íi' l d-
inóllektuális éJ lelki fejlodésének biztosítására.
tertiletek ipari létesítményekhezvagymás nem mezógazdasági cé-
Eme átalak ítás me gval ós ításának akadál yai kozott k el l szemben ézn ti n k
- noha az ország sz[ikcis
lokra való felhasználása devizaállorná- é-
az intézményi pro gámok mo gcitt m e gh ír zód ó lratal m as érdeks zcj vets
nyát kénytelen rizsimporlra kolteni . Mezógazdasági vegyszerek és
g.r.t.i, m.ly.É teljiesen más iiányba visznek el benntinket, Ezek
azok a
.

mérgezó ipari lrulladékok, kcizttik azok is, melyeket nernzetkcizi abból, hogy aíár-
segélyek cirve alatt kíilf ldi nagyvállalatok és kirendeltségek lroz- íote, társasági erót.ltregek, melyek hasznot hírznak
teszik a társadalom_
tak be az országba, mérgeznek benni.inket folyamatosan. Gátépíté- sadalmak a gazdisági nciiekedésie való torekvést
pol itika szerv ezó elvévé.
sek és geotermikus eromíivek létesítésekényszeríti elvándorlásra
az embereket és teszi tcjnkre a mezógazdasági foldtertileteket és
erdoket, hogy kielégítsékaz expor1-orientált iparágak energiaigé-
nyét. A nyomornegyedek lakóit eltízik, hogy mások számára hasz-
not hozó ipari létesítményeknek és bevásárló kozpontoknak adja-
nak helyet. A pusztít halászati gyakoI,\at, általában a ktilfcildi piaci
érdekek szolgálatában álló társaságok támogatásával, megfosztja
halászainkat megélhetéstiktol és tengereink regeneratív képességét
fenyegeti.28

Bangkokban a városfejlesztési tervek, krjzutak építéseés más vá-

rosfej lesztési projektek megvalósítása, háromsz ázezer ember kitele-
pítésétigényli. Az ellenállást tanúrsító szegény családok villarry- és
vízvezeíékeitátvágják. A további ellenállás valószíntileg otthonaik fel-
gyrijtásával vagy legyalulásával jlrr." EgymiIlió mexikói család lesz
kényte l en el lragyn i gazdaságát az Eszak-am e ri ka i S zabad ke reskedel m i

Egyezmény (NAFTA) kovetkezményeként. A gazdasági ncivekedés

meclran i zm usa eredményesebbnek bizonyu lt a fej l esztés i mene kiiltek
létrehozásában, mintsem ama ígéreténekvalóra váltásában, hogy a vi-
l ág al acsony j ovedel mu országai ban megszütnt eti az emberek né l kti l c'-

zését.
Il. HARC
A KORLÁTLAN
URALOMÉRT
4, Tőt<És rÁnsnsÁcoK
KELETrrzÉsr ÉsFEJlőoÉsr
AMERIKÁgnN

B ej egyz eí t k iv ált s á go k í er h e a l a í í ny o m o r b an ny ó g-
nek Briíannia és más európai nemzetek népei.
- Thomas Earle, pcmfletíró, ]823

A mai gazdasági társaság mesterséges alkotás,

amely nemcsak tulajdonosait és vezet it, hanem ón-
nón lététés kiváltságait is óvja. Akórhogy is legyen,
a társaságoknak rcbb rcrvényes joguk van, mint az
embereknek s ezen jogaikat a kormány fegyve-
rekkel is szavatolja.
-
Richard L. Grossman és Frank Adam
- T.

Az atény,llogy a tokés társaságok és a gazdagok érdekei szoro-

san cjsszefonódnak, gyakran elfedi ezek jelentoségét.A társasági
alapítólevél olyan társadalmi találmány, amelyeí azén alkottak,
hogy magánszemélyek pénztigyi forrásait egyesítse valamely koz-
cél érdekében.Emellett lehetové teszi, llogy magánszemélyek je-
l ento s gazdasági és po l i ti kai ero forráso kat sorakoztas s an ak fe l cé l -
jaik elérésére,ugyanakkor felmenti oket tevékenységtikjogi fele-
lossége alól.
61
 62 / HARC A KORLATLAN URALOMÉRT T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában / 63

Ennél sokkal kevésbéismett' hogy a társaságok amint nonek és ero- A részvénytársasági alapítólevél tulaj donképpen egy privi légiurn el i s-
scidnek, lrajlamosak kifejleszteni a saját természettik által diktált prog_ merése, melyet az állan bizonyos kozcélok szolgálata fejében nyúrjt a
rarrrjaikat, s ezeket még a társaságok vezetói és tulajdonosai ,.ln kép.- befektetoknek. Az ilyen okiratok legalább a XVI. századigny lrrak vissza.
sek teljes nrértékbenuralni. Ezek a programok a saját nyereség novelé- Akkoriban még azegyéniadósságok apáról fiúrra szálltak, s a fi t konnyerr
sére és a piac bizonytalanságaival szembeni cinvédelemre irányulnak. A le is csukhatták apja adósságai miatt. Azoknak, akik Angliában hajóra
programok a piaci verseny, a pénzpiacok igény ei és azegyéni jovedelem szálltak, hogy a kelet-indiai szigetvilágból ftiszereket hozzanak. nem-
nciveléséreirányuló tcirekvések kornbinációjából jonnek létré.A tokés csak a tengeri rt veszélyeivel, lranem azzal a lehetoséggel is szembe kel-
tál'sasági szektor tagjai ernellett hajlarnosak kcjzos politikai és gazdasági lett néznitik, hogy családjaikkal egytitt tonkremelretnek akár nemze-
Progranlok kialakítására is. Az Egyestilt Allarnokban például á társasá- dékekre is lra a rakomány, rossz ido vagy akár kal -
ztámadás kcjvet-
gok rrrár tcjbb rnint l50 éve arra tcirekszenek, hogy a kormány zás szabá- -,
keztéberr odaveszne.r A tokés részvénytársaság jelentette azt aziníénné-
lyait és intézményeit saját érdekeiknek megfelelóen alakítsáft. Bizonyá- nyes úljítást,anrely a nemzetkozi kereskedelenr ilyenfajta kerékkotoit meg-
ra tcibbeknek felt int, lrogy a tokés társaságot antropomorfizálom sz[intette. Mint rnegannyi rnás találmány, atársaságok létrejotte is óriási
, de ezt
minden esetben teljesen szándékosan teszem. lelretoségeket terem tett az emberi társadal rnak érdekeinek érvényesíté-
Marqqló&e 14 ?"ségk "yáltak E ldiink_dornináns korrnányz itftéz- séie, de csak addig, amíg a civil társadalom kézben taftotta a hatalom-
Irrényeivé.Legpagrl.,u,-uj3!r.$y3k9lJat!|
1rlinden országban jelen r,,an- koncerrtráció kínálta visszaélésilehetoségeket.
,;,{<, I19retlik és ltatalmtrk a legtobb korlnányén tűrltesz.-Egyró novekvo A befektetoknek a társaság veszteségeiér1 való felelosségét a királyi
ménék6éna !9kés táriaságok, n., peáig az Ómberek érdekei határozzák lratalom az egyéni befektetések értékér,ekorlátozía ezt a 1ogot nragán-
me lg9rn9!és nemzetk zi testiiletek polilikáját. Így van eirnég ak- szernélyek solra nem kapták lneg. Az alapítolevelekben
- rendre rogzítet-
kor is,Ta e teny a-ariiiák ióre{ke;;ményei'álinalában n.* kapnak"elég ték a társaságok jogait és kcjtelességeit ideértve a privilégiurnok fejé-
figyelmet. ben az ural kodón ak uttatan dó nyeres égrész
j
- nagyságát i s. Az i lyen oki ra-
Ebben a fejezetberr rnegvizsgáljuk az emberek és tokés társaságok tokat a király kénye-kedve szerint adlratta és vonhatta vissza bármikor.
_
hossz t, s rnáig is tartó lratalmi lrarcát Amerikában, mikcizben megp-ró- Nem meglepo, lrogy a társaságok és a kormány kozotti kapcsolat lénye-
báljuk torténelmi távlatból bemutatni, hogy rni a tét, és ez miér-t Óiyun ge az ta is a társasági érdekek folyarnatos nyomásgyakorlása, alnely a
fbntos. Bár voltak lrasonló ktizdelrnek más nyugati demokráciákban is, társaságok jogkorének b vítésére,illetve kotelességeinek korlátozására
az arnerikai eseményeknek mégis kiilonos jelent ségtik van, mert az elso irányul.
világlráborűt Lrtáni idokben cnnek az országnak voli dcjnto szerepe a vi-
lággazdaság i ntézménye i ne k rrr egform ál ásában . M i után az Egyes ii l tÁ l l a-
mol< a nrásodik világháborúrbóI aviláglegerosebb lratalmaként kertilt ki,
az egész világra kiterjedo szerepe tovább eros dott, ntudatosabb lett. 4.1 A t kés társaságok kordában tartása
Manapság is. amikor gazdasági ereje lnind Japánnal, nrind Errrópával
'zi
szemben cscikken, móg mindig az ó szava clont az olyan ttenrzetk itl-
tézményeklétrehozásában és átalakításában, rnint a GATT és azűrj világ- Arnerika az angol kiLályok lratalrni visszaéléseiellen kitort forrada-
kereskedelrni Szervezet (World Trade Organization), az IMF, á Vilag- lornból sztiletett. Ezeknek a visszaélésekrrek voltak jelentos eszkozei a
blnk, vagy az ENSZ. Ahogyan azt a késobbi fejezetekben látni fogjuk, a királyi szabadalomlevéllel alapított társaságok, tnelyeket Anglia a gyal-
érdekeknek jelentos szerepiik volt abban, lrogy orEgyr- matok gazdaságának ellenorzésére lrasznált. Az olyan jól ismert társasá-
'9|.r,társasági
siilt Allamok hogyanhatározta meg nentzeti órdekeit az errriíiett ésinirs gok, mint a Kelet-Indiai vagy a Hudson-ÖUOt Társaság mellett számos
világszervezetekkel való viszonylatában. Ezért a tokés társaságok hatal- amerikai kolóniát is társaságként jegyeztek be. Az akkori társaságokat a
mának tcirténete az Egyestilt Allamokban nem csupán u, orriág szelT- király alapította, s ennek megfeleloena Korona lratalmának kiterj eszté-
pontjából jelentos. sei voltak. A társaságoknak általában olyan teriiletek vagy iparágak fo-
 64 / HARC A KonLÁTLAN URALOMÉRT
lcitt biztosítottak monopóliumokat, rnelyeknek az angol állam szempont-
]
ából kritikus jelentoséget tulajdonítottak.3
Az angol parlament, amely a XVII-XYIII. században gazdag foldbir-
tokosokból, keresked kbol és manufakt rák tulajdonosaiból állt, számos
olyan t rvényt hozott, melyek célja a monopóliurnok védelme és kiter-
jesztése volt. Egyik ilyen t rvény például rnegkívánta, lrogy azEttt, pá-
ból vagy Azsiából a kolóniákba irányuló imporláruk eloszcjrAnglián men-
jenek keresztiil, Hasonló módon, a kolóniákból származ bizonyos ter-
mékeket szintén csak Anglia érintésévellehetett exportálni. A Tengeré-
szeti Torvény el írla, hogy a gyarmatok tengeri kereskedelmét csakis
angol vagy amerikai hajók, angol vagy amerikai legénységgel bonyolít-
lratják. Ezen tírlmenoen bár a nyersanyagok rendelkezésre álltak
-
az amerikai kolóniák neln állítlrattak elo pl. sapkákat, kalapokat, gyapjúl,
- azvolt, hogy ezta hatalrnat a leheto legszorosabb állampolgári ellenor-
vagy vas alapanyagúr javakat. A nyersanyagokat eloszcjr Angliába szállí-
tották feldolgozásra, alronnan aztán a késztermékeket visszavitték a ko-
lóniákba.a
{dam Smith A nemzetek gazdagsága cím míivébenélesen elíté|teezt
a gyakorlatot. Smith a tár,saságokat, rniként a konnányokat is, a piac
versenyhatásait el nyom ó tényezoként l átta, ezén m egal ktrvás né l k ti l rn i nd-
végig támp ta oket. Klassziktrs mtivében tizenkétszer említi a társaságo-
kat (testiileteket, céheket, korporációkat), és egyszer sem pozitív érle-
lemben. Igen jellernzó a k vetkezo észrevétele:,,A célreket és célrtcirvé-
nyeket jórészt éppen azért lrívták életre, lrogy azilyen árcsokkenéseket
és a nyomukban fellépo bér- és profitcs kkenéseket rnegakadályozzák,
ésped i g azáltal, lr o gy korl áto k kozé szo r tj ák azt a szabad ve rsenyt, am e ly
í
okvetlen[il eloidéznéezeket a csokkenéseket,"5-
Érdernes megjegyezrri, hogy A nem:eíek ga:dagsága-rtak megjele-
nése és az alnerikai Fiiggetlenségi Nyilatkozat aláírása egyazon év-
ben, 1776-ban tortént. A maga módján rnindketto folradalmi kiált-
várry voltazállam és a korporatív hatalom azon sz vetsége ellen, mely-
rrek célja piacok kézben tarlása, eredmérrye pedig jogosLrlatlan plofi-
tok learatása és a helyi vállalkozások megakadályozása volt. N4ind
Smith, mind az amerikai polgárok mély gyanakvással tekintettek az
államra és a társaságokra. Az amerikai alkotmány azéft vezette be a
atal m i á gak szétv ál asztását, lr o gy azok e gymást az e gye n s ír l y fij n n -
- az államhatalom-
h
tarlása mellett ellenorizlressék, így elózve meg
mal való esetleges - visszaéléseket. Ugyanakkor azalkotmány nem ren-
delkezik a társaságokról, alni azt sugallja, hogy megalkotói vagy nem
T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában / 65
láttákelóre, vagy rrem akarták, hogy atársaságok dcinto szerepetjátssza-
nak az rj nemzet életében.
A fiatal anrerikai koztársaságban nern hitték, I,ogy a társaságok léte
elkertillretetlen vagy mindig elonycis volna. A családi farmok és vállal-
kozások a gazdaság fo lrajtóerejei voltak ugyan (Adam Smith ideáljával
meglehetos osszhangban), bár a k rzeti boltok (neighborhood slrops), a
szovetkezetek és a munkástulajdonűr vállalkozások sem voltak ritkák.
Ez osszlrangban is volt avval az akkoriban uralkodó elvvel, hogy a beru-
házást és a termelési dontéseket lrelyben és denrokratikusan kell megol-
dani.6
Abejegyzett társaságok szoros állampolgári és kornrányzati ellenor,-
zésnek voltak alávetve. A társaságalapítás engedélyezésének jogát nern a
szovetségi konnány, hanent az egy es ál l am ok grakorol lratták. Ennek cé lj a
zés alatt tartsák. Rengeteg olyan cikkelyt iktattak a társasági alapszabá-
lyokba és a vonatkoz torvényekbe, amelyek gátat szabtak annak, lrogy a
ko rporatív eszkozcik tűrl zott személ yes h atal om sz er zéshez l egyenek fe l -
használlratók.7 Kezdetben az alapít levelek nreghatározotí évre szoltak,
és kirnondták, lrogy fel kell oszlatni, hacsak azalapít levelet nem űrjítják
meg.Általában korlátozták a társaságáltal felveheto lritelek, a foldtulaj-
don és nélra rnég a profit nagyságát is. A társaság tagjai teljes személyük-
kel feleltek a tagságuk ideje alatt atársaság által felhalmozott adósságo-
kéft. A kis- és nagybefektetok egyenlo szavazatijogokkal rendelkeztek,
és az i gazgatótan ács i o s szefon ód ás okat to rvényte l en n ek m i nos ítették.To-
vábbá, a társaság csak az alapszabályában r gzített tizleti tevékenysége-
ket fo ytath atott. Az alapszabál yo k gyakran íartalmaztak v i s s zavo n lr ató -
l
sági záradékot, Az állami t rvénylrozók fonntartották maguknak azí a
jogot, l",ogy bárrrrely társaság alapító okiratát visszavonják, lra az szerin-
tiik nem szolgálja akó/ t, és a korporatív tigyeket egyébként is szoros
megfigyelés alatt tarlották. 1 800-ig azészak-arnerikai államok mindossze
kortilbeltil 200 társaság bejegyzésétengedélyeztók.8
A XIX. század atársaságok és a civil társadalom kozotti aktív és nyílt
jogi ktizdelem jegyében kezdodott. Ez a harc arról szólt, hogy vajon van-e
joguk a polgároknak alrlroz. lrogy az állami kormányzatokon keresztiil
-
visszavonják vagy módosítsák a társaságok alapító okiratait. Az ilyen
-
módosító, visszavonó vagy a megirjítást megakadáIyozo akciók az állami
torvényhozok részér,olmeglehetosen gyakoriak voltak a század els felé-
ben. Ennek ellenére az alkotmánybíróság l8l9-ben New Hampslrire állam
ellen ítéltegy olyan tigyben, alrol a new hampslrire-i torvénylrozás meg-
 66 / HARC A KoRLÁTLAN URALOMÉRT
próbálta visszavonni a még a fiiggetlenség elott III. Gyorgy király által
adományozott Darlmouth C ol lege alap ító leve lét. Az alkotrnányb írósá g az-
zal az indoklással sernmisítette meg a visszavonást, hogy az oklevél nem
hrtalmazott fe ltéte l eket va gy vi s szavonh atósági zár adékot.
A lraragos állampolgárok a dontésben az államok szuverenitása elleni
támadást látták, Azzal érveltek, lrogy ktilonbséget kell tenni a társaság és
az egyén trrlajdonjogai koz tt. Hiszen a társaságok nem sziiletnek, ha-
akózj érdekében az állami torvényhozó testi.iletek hívják
-
oket életre. Epp ezéft. a társaságok koz- és nenr magántestLiletek, rniáltal
a választott állarni torvénylrozóknak tokéletesen jogukban áll módosíta-
ni vagy visszavonni azok alapítólevelét. A kozfelháborodás jelentoserl
rnegerosítette az állanrok társasági |igyekben gyakorolt ellenorzo lratás-
korét.9
Még 1855-ben is, a Dodge kontra Woolse1, Ligyben az alkotmánybíró-
ság megerosítette, lrogy az alkotmány nem biztosít elidegenítlretetlen jo-
gokat a társaságoknak, és hogy az államok lakossága
nem vesztette el hatalmát azon mesterséges testtiletek felett, me-
lyek az o képviseloik tOrvényeinek sztilottei.... A táLsadalmi osztá-
lyok cisszefogása...a korporatív szel lem j egyében... nyilvánvalóan
korlátozza az emberek szuverenitását.... De az alkotmány rnegal-
kotóinak rrem állt... szándékában ilyen osszefogások életre hívása.'0
4.2 A polgárháborri hatásai
Az amerikai polgárhábor r ( l 861-65) fordrrlópontot jelentett a korpo-
ratív jogok tigyében. Eroszakos sorozásellenes zavargások rázták meg a
városokat és azegész politikai rendszer1. A katonai beszerzési szerzódé-
sekbol befolyó óriási profitnak kosz nlretóen az ipari érdekcsoportok ki
tudták használni a fejetlenséget és az elburjánzott politikai korrupciót:
gyakorlati lag megvásárolták a torvénylrozó testtileteket, amelyek azután
Óriási pénzeket és fcildteriiletet biztosítottak a nyugati vasriti hál zatkv
terjesztésélrez.Minél nagyobb lett az erosodo nagyipar nyeresége, anttál
szorosabban fonódott a kormányzatta, hogy további elonyciket szercz-
hessen magának.lI A tcirténéseket látva Lincoln elnok nem sokkal halála
elott megjegyezte:
T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában / 67
A tokés társaságokat trónra ernelték.... Az elokelo korokben a kor-
rupció korszaka koszcjnt be és a pénzhatalotn arra torekszik majd,
hogy az emberek eloítéleteire építvemeghosszabbítsa uralkodá-
sát...egészen addig, amíg a gazdagság néhány kézben lesz fellra|-
mozv a...és tcinkrete szi a kóztársaságot.'
2
A nemzetet a lrábor r nmaga ellerrében osztotta meg. A kormányt meg-
gyengítette Lincoln lralála és az iszákos lráborírs hos, Ulysses S. Grant
elnokké választása is. Az egész ország a z rzavar állapotába kerí,ilt. A
hábor rt k veto gazdasági válság amerikaiak millióit tette lnunkanélktili-
vé, és az 18]6-os megltamisított elnokválasztást titkos tárgyalásokkal
rendezték el.|3 Elburjánzotí a korrupció és a bennfentes tizletkotések.
Rutherford B. Hayes elncik, az emlitett és tokés társaságok által uralt
tárgyalások végso gyoztese, utólag
-
így panaszkodott: ,,A nép által a
-néppel a népértelve tcjbbé már nem igaz. Ez már a tokés társaságok
kormánya."|a The Robber Barons (A rablólovagok)cím i klasszikusában
Matthew Josephson azt irja, hogy az 1880-as és 90-es években ,,a t{ir-
vénylrozás termei piactérréváltoztak, alrol a szavazatok árán alkr"rdoz-
tak, és a megrendelésre készítetttorvényeket pedig adták és vették."l5
Ez volt azolyan emberek ideje, mint Jolrn D. Rockefeller, J. Pierpont
Morgan, Andrew Carnegie, James Mellon, Cornelius Vanderbilt, Philip
Armour és Jay Gould.-- Apénzpénztfialt, ahogy atársaságok kihasznál-
ták a zurzavart és sorra megvették a kiilonbozó váln-, bank-, vas ti,
rnunkatigyi és foldtcirvényeket, amelyek azután rnég tovább gazdagítot-
ták oket. 6 A tokés társaságok el szám o tath ató ságának m ego r zésééllk í,izdo
l
l
állampolgári csoportok is folytatták harcukat a visszaélésekellen az ál-
lamok szintjén, és mind a bíróságok, mind az állami tcirvényhozó testti-
letek sztintettek meg társaságokat.
l7
Ennek ellenére a tokés társaságok a legfontosabb állarni "tö_rv_ényho.zQ
testi.iletekbeu fokg_zatosan akkora beJolyásratettek szett, hogy gyakorla-
!itag íúiái,,h;tiak a iaját létesítéstikrivonatkozó rendelkezéseket. New
JÓisey és Delaware tcjrvényalkotói járlak az élen a korporatív i,igyekbe
való állarnpolgári beleszólás jogának megsztintetéséberr. Szűrkebbre szab-
ták a társaságok tulajdonosainak és vezetoinek felelosségi korét, vala-
rnint orok idokre szóló alapító okiratokat hagytak jóvá. A társaságok ha-
marosan bármilyen formában mtikodhettek, amelyet a torvény kozvetle-
ntil nem tiltott.'8
A tokés társaságok tigyvédeinek érveléséta konzervatív bíróságok ko-
vetkezetesen kedvezoen fogadták és folyarnatosan sztintették meg azo-
 68 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT
kat a megkotéseket, amelyeket régebben az állampolgárok a társaságok
tiizott lratalma el|en hoztak. A bíróságok lépésrollépésreolyan prece-
denseket teremtettek, amelyek a társaságok és azok tulajdonának védel-
mét az alkotmányos jog kozéppontlába helyezték.-** Ugyan ezek aprece-
densek aztán sztikségtelenné tették az eskiidtszék alkalmazását, amikor
a társaságok által okozott károk esetében felelosséget kellett rnegállapí-
tani vagy kárfelmérést végezni, valamint megsztintették a társaságok be-
vételeinek és árainak állami ellenorzését.A tokés érdekekhezh bírók z pedig csak rjabb eroszakot sztilt és sokan lelték halálukat a kor ipali
rendre rgy ítélkeztek,hogy a rnunkakcjri balesetek felelossége magát a
munkást terheli, korlátozták a társaságok felelosségétaz általukokozha-
tó károk vonatkozásában, és alkotrnányellenesnek nyilvánították a mini-
rnálbért és a maximális munka rákateloíró tcirvényeket. Azo éftelrnezé-
sí.ikben akóz javaegyenlo volt a maximális termeléssel teljesen mind-
-
egy volt, mit termeltek és ez kinek ártott.|9 Ezek fontos tényezok voltak
azipari szektor számára, amelyben l888 és l908 kozott 700 000 ameri-
kai munkás lralt meg ipari balesetek kcivetkeztében, vagyis naponta mint-
egy százan.2o
!S,9:!gl3 korporatív szu veren itás képv i se l o i ó ri ás i gy ózelmet ko ny-
velhettek el, amikor a Santa Clara megye kontra Southern Pacffic
Railroad tigyben az alkotrnánybíróság gy dontcitt, hogy az amerikai al-
kotrnány szerint a magántársasás lqlnészctes szerni!r;pk*minó"__U|
bár ahogy t<orauuánTirattulq ffisz ernlítésttársasá--
gokról Élígy_ m g,ll"t__e"|3 Fill of Rightq-ban |9_f9_k191ett vgdett9_fg, ide-
értve a -szólásszabadságot és egyéb, az egyének rendelkezésére álló al-
kotmányos jogokat.2l
E*z"e"|*a tók_e"5*tfu_s_a"9ágqk_p_ae"l_t lpttek mindazon jogokra, arnelyek az
egyes ál ampol gárokat megi l letik^-n g_rt4lros áLlan p9! g4r^l kc;,tpl peplt-
l iktatták a nok szavazatijogát.
ssga|__o*L*ejl_t9s_9_K.T_?l3dt"e\ Ezentrilmenoen a szólásszabadság jogának
elismerésével, Paul Hawken szavaival élve, a társaságok ,,pont azt érték
el, amit a Bill of Rights meg akart gátolni: a k zgondolkodás és a viták
egyirány r befolyásolását."2z A társaságok azon állítása pedig, lrogy ne-
kik is ugyanannyi joguk van a kormányzat befolyásolására, mint bár-
rnely egyénnek, csak a magányos állampolgárt állítja szembe a társasá-
gok lratalmas pénz- és kommunikációs forrásaival, gűrnyt uzve abb 1 az
alkotrnányos szándékból, miszerint azállampolgárok azonos s llyal szól-
lratnak bele a fontos kérdéseketóvezó politikai vitákba.
Ezek voltak az erószak és a társadalmi bizonytalanság évei, arrrit a
Marx által olyan hatásosan leírt kapitalista t rlkapások okoztak. A mun-
kakcirtilmónyek borzaszt ak voltak és a bérek alig-alig fedezték a meg-
T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában / 69
ó|hetóst.A gyermeknrunka is elterjedt volt. Egy becslés szerint l890-ben
a l2,5 millió amerikai családból 1 l nrillió élt átlagosan évi 380 dollár-
ból, és a megélhetéslrez gyakran kosztosokat kellett tartson.23 iVincl a
szervezett mind a nel)l lrivatalos sztrájkok gyakoriak voltak, épp gy,
tnint az ipari szabotázs. A munkaadók pedig minden rendelkezésiikre
álló eszkozt igénybe vettek a sztrájkok letorésére,ideértve a magán biz-
tonsági eroket, valamint a szcivetségi és állami katonaságot. Az croszak
harcaiban.
Ezek az á||apotok azonban lendi,iletet is adtak a formálódó mLrnkás-
mozgalomnak. 1897 és 1904 kciz tt 447 000-rol 2 073 000-re nott tr szak-
szerv ezeíek tagl étsz áma.2a A szakszervezetek j ó táptal aj nak b i zony u tak
l
a virágz szocialista mozgalmak számára, amelyek ekkoriban eresztet-
tek gyokeret Amerikában, és amelyek célkénta termelési eszkoz k, a
természeti eroforrások és a szabadalmak koztulajdonba vételétés de-
nrokratikus feltigyeletét tiizték ki. Ez a nyílt osztályharc idoszaka volt,
amikor a nincstelenek hadát napról napra egyre tobb lrarcra és áldozatra
kész lelkes csatlakoz gyarapította. Ekcizben azok a szocialistált, akik a
m unkások at az osztálytagozódás al apj án akarlák me gszerv ezni, vc rseny-
ben voltak azokkal a társaikkal, akik a hagyományos, egy foglalkozás-
vagy iparágbeli szervezést részesítettékelonyben.25
Ezek a mozgalmak etnikai csoportokat is egyesítettek. A fekete btisz-
keség (black pride) és kultírra létrejcittével megkezdod tt a feketék egy-
ségesítése.A nomozgalom is szárnyra kapott: a nok saját szakszerveze-
teket alakítottak, sztrájkokat vezettek és aktív szerepet vállaltak a ki.ilcin-
bózó poprrlista és szocialista mozgalnrakban .26 l920-ban alkotmányba
Végiil is azonban az eróteljes szabadpiaci expanziót ovezo káosz és
eroszak sem a nagyiparosoknak, sem a munkásoknak nem kedvezett. A
nagyiparosok kozott zaj| verseny érzékenyen érintette profitjukat, mi-
kozben attól is tartaniuk kel|ett, llogy a szocialista és egyéb t megmoz-
galmak rrovekvo politikai ereje olyan alapveto változásokat idézhet elo,
ami megsztintetlreti kivételes lrelyzetíiket.
Ezek a kortilmények teremtették meg az alkalmat a társadalmi és in-
tézményikapcs o l atokat átalakító konszo l i dác ióra és kompro nr i s s zu mra.
A nagyiparosok egyéni birodalmaikat nagyobb egységekkéegyesítették,
ami egyszefre megszilárdította hatalmukat és korlátozta a kcjzotttik za1l
versenyt. A korábbi vetélytársak, J. P. Morgan és John D. Rockefeller
 70 / HARC A KORLATLAN URALoMERT
190l -ben I12 igazgatóságot egl,esített Norlhern Securities Corpolation
of Ner,v Jersey néven, 72,2 ni|liárd Collár értékben.Ez akkoriban hatal-
nras cjsszeg volt: tizenlrárorn déli államban fellelheto osszes tulajdon be-
csiilt éltékénekkétszerese. Az eredmény:
Az arnelikai gazdaság színe-javát irnrnár egy tetó aláhozták: a ban--
kol<tól és az acélipartól a vas ttakig rrrindent, a városi kcjzlekedést,
a koittnrttniliációt, a ket,eskedelnli flottát, a biztosítókat, az áraln-
szolgáltatóllat, a gtttni-, papír-, cukor- és rézipar1 és az ipari inf-
lastrtrktírra egyéb erossógeit.27
Végtil a nagyiparosok rájottek arra, ltogy ha jobb fizetéseket, ntttnkii-
kortilménveket és kiegószíto juttatásokat biztosítanak, egyszerre velretil:
elcjót a szocialista eszrrrék téLhóclításának és novelhetik a rnunkások lo-.
jalitását ós motivációját. Ezzel párhuzamosan rgy akarták jjászervezni
az egyes iparágak terrnelési folyamatait, hogy azipari tervezés és a tci-
meggyártás elonyei jobban kihasználhatók legyenek. Ez aztjelentette.
hogy strukturáltabb, szabálykcizpontri termel ési folyamatokra kel lett át-
tórni, ez azonban stabil és fegyellnezett dolgozókat kcivetelt meg.
A nagyipar elonyosrlck találta a nagy, mérsékelt(nem szocialista) szak-
szervezetcltke l val ó egy til l m ii l<odóst, ame lyekkel egy egész iparágo n be-
ltil egl,sége:l bérekberr állapocltak meg, és az elfogadott szabályok alap-
ján tagjaiktól 1'egyelntet kor,eteltek. Ezek a rnegállapodások írgy tudták
n vclni a retldszerstabilitáslit és megbízhatóságát, lrogy kozben a gl,ár,o-
sok és a piaci rendszer uralnta érintetlen maradt.28
E relormok a folytatódó kiizdelent eloterében sziilettek. A nagyiparra|
szimpatizá1,3 igazságszolgáltatás, arnely rendre a dolgozók ellen ítólt, lr
politika felé terelte a munkásrnozgalmat. Ez pedig egy torvényhozói prog-
|,amcsotnagban és a Demokrata Párttal való szcjvetségben cs csosodott
ki. A lrelyi, állami és szcivetségi szinten rnegjeleno rijfajta t rvérlyek rlrj
társadalrni alapkívánalmakat állítottak ltl és űrjrafogalrnazták a munka-
adók és nrunkavállalók kapcsolatait. I(rilcincisen fontos volt cbberr a
C l ayto n-fé l e Trcisztel l enes Tcirvény, amely m egti ltott a a sztrájko l ó m un-
kások elleni bírói végzéseket.29
Á
Es még így is, a ,,diiborgo 20-as évek"-ben a korporatív monopólirr-
mok szabadott létezlrettek ttlazán szabály,ozott amerikai gazdaságban. A
llolcsonpénzektol hajtott íózsde a l<ollátlan gazdagság rnotorjárrak lát-
szott. r\ szabadpiac és a csítcson lévo nagyipar erejében bízó Hotlvet,
T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában l]1
elnok lclkesen jelentette ki: ,,[sten segítségévelrovidesen kozel lesztink
ahlroz i.. napltoz, arnikor a szegénységszámrizetlk az országból." Irving
Fisher, aki valószín ileg korának vezetó amerikai kózgazdásza volt, kije-
lentette, hogy a gazdasági ciklus problémája megoldódott és az ország
az rok virágzás tttjára lépett.30
Aznyilvánvaló volt, hogy az átlagos amerikai család tobbet evett, job-
ban ciltozkodott és az élet javaiból tobb jutott neki, mint bármely addigi
átlagcsaládnak a t rlénelern folyanrán.3l E kétségtelentil valós tény mo-
gott b rjt tneg Amerika óriási egyenlotlensége: a családok loÁ-a uralta az
t}sszes vagyon 59Yo-át.32 1929 októberében, néhány lrónappal Fisher em-
lített kijcientése után, a magas tokeáttételekkel operáló pénziigyi rend-
szer teljesen cisszeomlott. Mesés vagyonok lettek semmivé szinte egyik
rrapról a ltrásikra. A rnásodik világháborűrnak kellett eljonnie ahhoz,lrogy
lendületct acljon egy olyan úrj, keynes-i alapokon álló társadalmi szerzó-
désnek a kormányzat, a rnunkáltatók és a munkavállalók kcizott, amely
végtil is visszaállította avilággazdaságot a fellendtilés írdára.
4.3 A plura!izmus tündoklése és bukása
Amikor, 1933-ban Franklin Delano Roosevelt elncik lett, a 20-as évek
tűrlterrnelése, a gazdasági válság és az ebbol eredo, ktilcinosen a farmere-
ket, a mtrnkásokat, az idoseket, a feketéket és a noket súrjtó helyzet az
Egyeslilt Allarnok egész tertiletén politikai és kulturá|is radikalizmust
sztilt. Roosevelt attól félt, hogy mélyrelrató intézkedéseknélkiil ez a
raclikaliriius veszélyeztetheti azegészkormányzatistruktrirát.Elhatározta,
hogy olyan szociális és szabályozási reformokat visz kereszt[il, amelyek
megmenthetik a rendszert a bukástól. A Nemzeti Ipari Fellendtilési Tor-
vény (National Industrial Recovery Act:N I RA) el fogadása a KongresszLls-
ban kulcstbntosságíl volt, met1 ez a torvény aktív szerepet biztosított a
kormánynak a gazdaság talpraállításában, amit a piac onmaga ,gy
látszott képtelen elérni.
-
-
l935. rnájus 27-én az Alkotmánybíróság érvénytelenítettea NIRA-t,
és kimondta, hogy az államok nem szabhatnak meg minirnálbért. Ez a
dontés csak folytatása vo|t annak a százéves hagyornánynak, anrelyben
az Alkotmánybíróság rendrc a gazdasági elit mel|ett és az állarnpolgáLi
és embei,i jogok ellen ítélt.Néhány megfigyelo szerint Rooseveltet na-
 12lHARC A KORLATLAN URALoMERT
gyon felcliihítették az említett dontések, és ez késztette az amerikai in-
tézmények rnég átfo gób b reformj ára, Fe l o szl atta a trosztciket, m egs z i go-
rította tobbek kozott apénzpiacok szabályozását, és a munkavállalóijo-
gokat jobban biztosító torvényeket vitt keresztiil a Kongresszuson. Koz-
nrunkaprogramok indultak és létrej tt a szociális háló.
Roosevelt élesen támadta az Alkotmánybíróságot és megpróbálta azt
saját jel ltjeivel kibovíteni. Bár e kísérlete meghiúrsult,támadásai figye-
lemreméltó hatást váltottak ki a bírákból, és tobbségtik ezek után jobban
támogatta a haladó kezdernényezéseket. Végtil is Roosevelt lrosszűr el-
n ksége alatt elérle, lrogy az Alkotrnánybíróság kilenc székébolhétbe
saját jeloldeit iiltesse, s ezze| a bíróságot egy olyan liberális pályála állí-
totta, amely egészen a 70-es évekig mrik dott. Ekkor a republikánus Nixon
elncjk elkezdte az Alkotmánybíróságot annak korábbi, a gazdasági elit
oldalán álló képéreűrjraalkotni.33
A második világhábor r a kormányt a gazdasági tigyek intézésétille-
toen még inkább kozponti és politikailag elfogadott helyzetbe hozta.
A kormálry korlátozta afogyasztást, korlátozta az ipari termelést, és o
dontott arról is, lrogy az ország eroforrásait hogyan osszák í-el a h átrárryb a hozta az amerikai cé geket a v i l ágm éretti versen ybe n.
hábol,űrs erofeszítéseket támogatandó. A hasonló céllal megalkotott, - Ez kritikus idoszak volt, és agazdasági elit sietett is megvédeni érde-
erosen lj,rogresszív adókulcs, a teljes foglalkoztatás, ajó bérek és az
eros szoci ál i s háló kombi nác i ój a nagyban hozzí4árult egy lérryegesen
egyerrletesebb vagyoneloszlás kial akrrlásához. 1929 -ben 20 000 m i l-
liomos és 2 rnilliárdos élt az USÁ-ban,1944-ben már csak 13 000
milliomos, és milliárdos egy sem. Az amerikai háztaftások legfelso fél
százalékának vagyonrészesed ése az l 929-es 32,4oÁ-r l 1 9 49 -re 1 9,3oÁ-
ra esett vissza.3a Ezaz egyre szélesebbé váló k zéposztály és a soraik-
ba felemelkedo munkások nagy gyozelrne volt.
A pluralizmlls virágzása az USA-ban még a lratvanas évekbelt, a
kulturális forradalom id szakában is tartott. Egy úúgeneráció a Fti l cip-szi
-
hippik hangosan megkérdójelezték az akkor elfogadott életstílrrst,
- a ktilfrldi katonai beavatkozások és a k rnyezetszennye-
a hadiipar,
zés létjogosultságát. Ktizdijttek a nok jogaiért, a polgárjogokért,.az
egyerrloségért és a szegérrységellen. Az amerikai gazdasági elitet ero-
sen megrázta az értékeiés érdekei ellen irányuló látváIryos támadás.
A dolog legveszélyesebb része persze azvolt, hogy a fiatal generáció
kivált a fogyaszíói társadalomból. Ez a nemzedék nem is annyira a
szegénységés a kizsákmányolás lratásai, mint inkább a t lzottjólét
ellen lázadt. Az amerikaiak írj nemzedékénekez a materializmust el-
utasító magatartása b izonyos érlelemben s űr lyosabb ferryegetést j el en-
T kés társaságok keletkezése és íejl dése Amerikában / 73
tett a rendszer számára, mint az egykoron magasabb bérekér1és jobb
munkakortilményekér1 ktizdo haragos munkások.
Ralplr Nader fogyasztói aktivista és Rachel Carson kornyezetvédo ne-
ve fogalonrmá vált. A liberális demokraták uralták a Kongresszt"tst, és
olyan torvényeket hoztak, anrelyek kiterjesztették az állami szabályozást
a k rnyezetvédelemre és a termék- és dolgozói biztonságra. A kormány-
zat kemény trcisztellenes politikát folytatott a monopóliumok rnegtoré-
sére és a piaci verseny megorzésére.
Az amerikai tokés társaságok ktilfijld n két fronton is ttiz alatt voltak.
Japán és azázsiai kistigrisek Tajvan, Dél-Korea, Szingapirr és Hong
Kcing -
nagyon sikeresen hatoltak be azamerikai piacra. Ugyanakkor
- cégek nem tudtak bejLrtni a déli félteke frácaira az oítani
az amerlkai
kormányok agressz iv, hazai i par1 védo protekci on izm usa és a kti l fo l d i
bet'ektetéseket korl átozó po l iti káj a m i att. E pol iti ka v olt az e l l en pontj a
az amerikai ak által pártfogol t e gyen l o es é yes megol dás nak. Másfe l ól az
l
Egyestilt Államokbeli magas társasági és befektet i adók és a kcirnyezet-
védelmi és munkavál lalói rendelkezések szi gor végrehajtatása kettos
3 5
keit ahogyan ezt majd a III. részben részletesebben meg fogluk vizs-
-
gálni. Ronald Reagar-r 1980-as megválasztása megnyitotta a társadalrrri
és gazdasági reformoktól való visszalépéseksszehangolt és rendkívtil
sikeres sorozatát, amely reformok lelretové tették volna a széles alapo-
kon rryugvó, Amerikát a világ legirigyeltebb országávátevo gazdasági
fellendiilést. Most egy olyan világgazdaság me$eremtése volt a cél, amely
kedvezobben válas zo1 azamerikai tokés érdekekre.
Dark Victory (Sotét Gyozelem) címtíéleslátó konyvében Walden Bello
geteki kózgazdász a Reagan-programot dé l i megv ágítás ba e-
i l lr
lyezi:
Az erosen ideologikus washingtoni republikánus vezetés ktilfol-
d n f-elhagyott a,,visszafogott liberalizmus" régi stratégiájával, ott-
lron peclig a New Deal modus vivendijével.---- A kommunizmus
legyozésén kívlil a reaganiztnust három stratégiai érdek vezérelte,
Ai elso a déli félteke j ra leigázása volt egy Egyestilt Államok
által dorninált világgazdaság keretein beltil. A második az Egyesi,ilt
Államok gazdasági érdekeinek érvényesítésea kistigrisekkel és Ja-
pánnal szenrben. A lrarmadik pedig a nagytoke, a munkavállalók és
 74 / HARC A KoRLATLAN URALOMERT
a korm ány zat kózótt a N ew Deal- l e I létrej ott,,társadal m i szerzodés"
felrnondása volt, amelyet rnind Washington, mind a Wall Street a
Dél ke l et-Á zsiáv al fo lytatott verseny fó kerékkotój éne k tek i ntett. 36
Az 1982-es adósságválság megfelelo lehetoséget biztosítotí az eset|e-
ges írjabb tigrisek veszélyénekkezelésére. Az Egyesiilt Államok által
dominált Világbank és Nemzetkozi Valutaalap átalakította az eladóso-
dott déli országok gazdaságát, hogy azok megnyíljanak a ktilf ldi tokés
társaságok elott. E ,,szerkezeti átalakítás" visszaszorította a ahazai vál-
lalkozásokat támogató kormány szerepét a gazdasági életben, megsztin-
tette az északi áruk elleni védovámokat, lebontotta a krilfóldi berul"lázá-
sok korlátait és a déli gazdaságokat szorosabban integrálta az északi do-
rni nanciáj ír vi lággazdaságba. A hasonló,,reformok" ki sti gri sekre való
ráeroszakolásának választott fegyvere a kereskedelmi pol itika lett. 37
A tokés Amerika teljes politikai befolyását latba vetve késztilt vissza-
szerezni a politikai programok és azigazságtigyi rendszer feletti ellen r-
zését,Ennek megfeleloen igen fontos helyre kertiltek a politikai terveze-
tekben azok a belso t,eformok, amelyek az Egyesürlt Allamok globális
versenyképességétcélozták- mondván, az állam hagyja békénaz tizle-
tet. A gazdagok adóit drasztikusan csokkentették. A vállalat-cisszevoná-
sokat és felvásárlásokat illeto kor|átozásokat megsztintették. A kornye-
zetvédelmi és munkatigyi tcirvények betarlása is gyengtilt. A kornr ányzat
az agresszív arnerikai tokés társaságok rrrellé állt, amelyek rgy próbálták
rn agtr kat vers enyképes e bbé ten n i, h o gy rn e gto rlék a szakszel,vezetek ere-
jét, csokkentették a béreket és juttatásokat, leépítéseketeszkcizoltek, va-
lamint ktilfoldre telepítették a ternlelést, hogy kihasználhassák az olcsó
'és
__munkaer,ó a laza szahályozás el nyeit.38
Ezen intézkedések kcivetkeztében az Egyesiilt Állanrokban a munka-
nélkti l i ség krón i kuss á v ált, a szakszervezetek veszítettek tagságukbó l és
politikai erejtikbol. A bérek, csak rgy mint a legszegényebb hánanások
jovedelmei, cscikkenni kezdtek. A szerencsés kevesek azonban szépen
profitáltak. A nagybefektetoknek, a felsovezetoknek, a szórakoztat ipar
hírességeinek, a sportcsillagoknak és a befektetési iigynok knek a ve- j
delrne az egekbe szokott. l978-ban még csak egy milliárdosa volt az
USA-nak,l994-ben már 120.39 A deregulált bankipar felelotlen hitelpo-
litikája 500 rnilliárd dolláros számlát akasztott az állampolgárok nyaká-
ba. Nehéz idok jártakazegyszerti emberekre. Diadalát tilte a kapzsiság.
Amint a Reagan-intézkedések ktilfoldcjn is éreztették lratásukat amit
rrrellesleg rnás nyugati államokban is lrasonló, konzervatív feléledés kí- - szere
T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában / 75
séft hanyatlásnak indultak ezek az országok is, miként az eladóso-
-,
dott déli államok. N tt az egyenl tlenség mind azországokon beltil, mind
az országok kcizott. A munkanélkíiliségijeszto méreteket oltott, és sok
o|yan társadalrni mutató, amely a megelózo lrárom évtizedben folyama-
tos javulást mutatott, stagnálni vagy éppenséggel romlani kezdett. Az
eladósodott országok kcjztil sokan rnég tovább siillyedtek az eladósodás-
ban. A világ rnilliárdosainak száma az 1987-es l45-rol l994-re 358-ra
emelkedett.a0
A Reagan-kormányzatmegígérte, hogy megállítja a hanyatlást. Ennek
ellenére olyan stlatégiai hibákat kovetett el, amelyek bár rovid távon
ncivelték az Egyestilt Allamok katonai hatalmát és
-
gazdasági ncivekedé-
sét lrossz t távon Amerika világgazdasági pozíci jának gyengtilésé-
-
hez vezettek. Eloszor is, a lradsereg jelentos deficitfinanszírozása az
Egyesrilt Államokat a világ legnagyobb adósává tette. Ezen adósság leg-
nagyobb lritelezóje az USA legfobb vetélytársa, Iapán volt. Másodszor,
v i sszautas ítva bárm i fél e ál l am i beavatko zást a gazdaság tervezé se és an-
nak prioritásai vonatkozásában, q_Reagaq:adminisztráci az ország jó-
vójét egye ii| a tokés táls_aságok kezébe rakta le. Ezek pedig a t ke-
pia ót n}ornásának kényszerében
-
lag a r vidtávűr haszonra kon-
-kizár
centráltak. Harmadszor, mivel szabad utat adott a nagyvállalatok dolgo-
zóellenes stratégiájának, ezéft az Egyestilt Államok eltékozolta a vilá"-
piacon kulcsfontosság r eloforrását u,zernberi tóTá.'liT;?r'"rl.3,
-
eredmény Amerika gazdasági erejének csokkenése Japánnal és Nytrgat-
Európával szentben. A kovetkezmények nyilvánvalóan ártottak az átla-
gos amerikai polgárnak, de lelret, hogy végs soron az ameíikai vállala-
toknak is.
Ez azonban nem cisszeesktivés eredménye volt. Az országos politikai
vezérelvek f bb változásai nem rgy torténnek, hogy a gazdasági és a
politikai elit képviseloi cisszetilnek és nregbeszélik, mi legyen a stratégi-
ájuk érdekeik globális kieroszakolásában .Ezekugyanis tűrl fiiggetlen gon-
dolkodásírak és az ellentétes érdekeknek t l széles kcjrét képviselik. Ahogy
Bello írja:
Ami rendszerint torlénik, azáltalában egy sokkal bonyo|ultabb tár-
sadalrni folyamat, ahol az ideológia kozvetít az érdekek és a straté-
gia kozott . Az ideológia olyan hiedelemrendszer elméletek, rneg-
-
gyozodések és viszonylagos belso kolrerenciával bíró mítoszok rerrd-
amely rnegpróbálja egy társadalmi csoport érdekeit az
-,
egész kcizosség számára egyetemessé tenni. A piaci ideológia sze-
 76 / HARC A KORLÁTLAN URALoMÉRT
rint például a piacok állarni megkotések alóli felszabadítása nem-
csak a gazdasági élet, lranem az egész kozosség javára szolgál.
A társadalmi intézmények egyetemek, testiiletek, egyházakvagy
pártok -
által kcjzvetített ideológiát sokan, de ktilonosen azon tár-
-
sadalmi csopoftok tagjai teszik magukévá, akiknek érdekeit azide-
ológia elsodlegesen kifejezi. Az ideológia így egyének és csopor-
tok tevékenységéroltrrdósít, de csak akkor válik jelentékeny erové.
ha bizonyos feltételek teljesiilnek.... A piaci ideológia csak akkor
vált uralkodó erové, amikor azazt felkaroló politikai elitaz egyre
konzervatívabbá v ál kózéposztály segítségévelmegsze íazte az ál-
l am lr atal rn at. Ezzel egyi dej tíl eg a nemzetkozi gazdasági verseny vál -
tozása miatt a gazdasági elit odalragyta
is a liberális keynes-i kon-
szenzust az rj ideol giáétlt.az
4.4 A kormányzás kérdése
A szabadpiacról és -kereskedelemroI szóló politikai eszemcserékbe
beleszove mindig ott találunk egy makacs tizenetet: a szabad piacok
fejlodése a demokrácia fejlodése is. A szabadpiac hívei szeretnék el-
hitéfni veltink, hogy apiacgazdaság lratékonyabb és gyorsabb mecha-
nizmusa a politikai cinkifejezésnek, mint akár aszavazás, meft azLlz-
let hatékorryabban és gyorsabban reagál az emberek igényeire, mint a
nerrttorod m politikusok és btirokraták. Ez a logika egyszeru: a sza-
badpiacon az emberek pénztik elkoltésévelkcizvetleníil gyakorolják
befolyásukat. Az, hogy mit vesznek a saját pénzí,ikon, jobban kifejezi
azt,llogy mit szeretnének, _|rrint az,ha szavaz cédulákat tciltenek ki.
Ezért a piac a leghatékonyabb és legdemokratikr"rsabb módja akóz-
akarat kifejezésének.
A korrrrány iránti novekvo bizalmatlanságot tekintve a fenti gondolat-
menet igen meggyózó érvkénthat. Ernellett egy fontos igazságoí is tar-
tallnaz, mégpedig azt,hogy a piacok és a politika is a kormányzásról, a
lratalornról és a társadalom eroforrásainak elosztásáról szól. Ugyanak-
kor felrevezetó is a bemutatott érvelés,hiszen egy lényeges politikai re-
alitást figyelmen kívtil hugy. Egy politikai demokráciában ugyanis min-
den polgár egy szavazattal rendelkezik. A piacon viszont egy dollár je-
Ient egy szavazatot és mindenki annyi szavazattal bír, ahány dollárja van.
T kés társaságok keletkezése és fejl dése Amerikában l ]7
Ha nincs dollár, nincs szavazat. Ezétt a piac jellegénélfogva a gazda-
eo_kqak kqdyez. Mai világunkban rnég ennél is fontosabb
elhallgatják
- bár sokszor
a piac leginkább aváll'alat riásoknak kedvez, ame-
lyek még a -,hogy
leggazdagabb embereknél is lényegesen tobb pénzt tudnak
lnegmozgatni. Ab y_apipcok ogyre szabadabbá és globálisabbá válnak,
gLqrmfu y z:?ti |r@-lo m 9 .4.9p zet i ko rm ány ok kezébo l fo ko iat o sa1 .a yi-
Tagcégek keZébe csriszik át. E cégek érdekei pedig ahogyan azi m$d
még távolabb -esnek az emberiség
a III. és iV. részben látni fog|uk
egyetemes érdekeitol.
-
Minden embernek még a legmohóbbaknak és legkegyetlenebbek-
nek is -
van pénzben nem kifej ezhetó igénye és értéke. Például sziiksé-
-
gtink van levegóre, vízre, élelemre, s legt bbtinknek családjuk is van. A
valódi eszementeket leszárnítva mindannyiunkat megérintenek és lelke-
sítenek a szép dolgok legyen az egy természeti táj vagy egy rjszi,ilott
-
csecsemo. Testtink húrs és ereinkben valódi vér folyik.
A !ó\,"e_91ársaságok teste az alapítólevél, _g_y jogi dokumentum, yé.ruk
pedig a pé\?*, Ez még akkor is így van, ha egyébkéntcsupa becsi,iletes
ffi6éii áika naznak, és a propagandaosztályok is csak szépet és jót
terjesztenek róluk. Leglényegéttekintve a tokés társaság idegen test,
amelynek csak eg1,_"célja van: pénzt termelni, hogy táplá1ja és megsok_
szorozza onmagát. Az ember1 nem tiszteli, o csupán fogyóeszkóz. Csak
egyvalakinek tártoziR f.ltétl.n htiséggel: a pénzpiacnak, amely mégin-
kább tisztán a pénz sztileménye, mint a tokés társaságok.
A probléma a társaságok mtikodését szabályozó rendszer mélyén rej-
lik. A tokés társaság, mint társadalmi találmány csodája éppen az,hogy
képes emberek ezreit egyetlen rendszeren beltil osszehozni és arra kény-
szeríteni, hogy egységesen szolgálják a társaság érdekeit, még ha ez nem
is feltétlentil esik egybe személyes érdekíikkel. Akik pedig erre nem haj-
landók, azoktól megszabadul és lrelytikre szófogadóbbak kerlilnek.a3
William Greider waslringtoni jságír jegyzi meg a |Vho Will Tell the
People? (Ki mondjo n,leg az emberelcrtek?)címti írásában:
A társaságok...hatal rnas pénziigyi forrásai, érdekeik sokszínűrsége,
tehetséges profik hada mindezen eroforrások és mások is, most
a
k -
nycirteleni,il a politikai mesterkedésekre irányulnak.
Ez az intézrnényes valóság ál1 a mai demokrácia csodjének koz-
pontjában. A társaságok ugyanis saját hasznuk maximalizálására,
nem pedig a társadalom kollektív céljainak eléréséretcirekednek.
 78 / HARC A KORLÁTLAN URALOMÉRT

}.iem a társadalom kollektív céljai, lranem a menedzserek hierarchi-

ája vezényli oket.aa
Az emberi társadalmak osi kérdése, hogy a hatalom a gazdagok vagy a
szegények kezében legyen-e. Mi ;lrost egy másik, még nyugtalanítóbb
kérdéssel néztink szembe. Egy olyan kérdéssel, amely lia kcjvetkez-
rnényeit folmérjtik -
gazdagokat és szegényeket egy zászl alatt kelle-
-
l

ne, hogy egyesítsen. Ez pedig a kcjvetkezo: emberek kezében lesz-e a

hatalom" pénztigyi helyzeti,iktol ftiggetleniil, vbgy annak a mesterséges
terémtménynek a kezében, amelyet tigy hívunk, hogy tokés társasági
Ebben a tcirlénelmi pillanatban, anrikor az emberiségre váró egyik leg-
5. A TŐKÉS LIBERTARIÁruUSoK
nagyobb kihívás az élet érlelménekés egységénekjrafelfedezése, el RoHAMA
kell dOnteniink, hogy a hatalom élo emberek kezében vagy egy más prog-
ram által vezérelt testi,iletben cisszpontosr.rljon-e. Hogy ismét rni magunk
alakíthassuk saját jovonket és az emberi társadalmakat cisszehangoljrrk
bolygónkkal, ahlroz vissza kell venntink a társaságoknak átengedett ha- Ha létezne Kozgazdász Hitvallás, minden bi-
talmat. Ennek egyik fontos lépése, llogy megszabaduljunk attol az ideo- zonnyal tartalmazná a kóvetkez ket: ,, Hiszek a Kom-
lógiai illriziótól, amely a tokés társaságok mint intézmények ernberi t-e- paratív El nyók Elméletében",és ,,Híszek a Szabad-
lelosség alól i felmentéséttcirvényesíti.
kereskedelentben. "
P aul K"ugntan, MlT-kózgazd á s l

Egy átlagember élettapasztalatai szerint sokkal na-

gyobb a kttlonbség a General Motors és az Exxon
által uralt rendszer és az amerikai tórténelem ré-
gebbi id szakát jellemz , az egyéni mez gazdasági
kistermel lrre és kjs tizletemberekre alapozódó rend-
szer kózótí, mint az Egyesiilt Államok nagy, egyéni
irányításra épiil rendszere és a szocialista országok
állami irányításra ép l rendszere kcjzótt.
-Gal Alperovitl

A gazdasági n vekedés lelretoségeinek keresése során a szabad

piac ideológiája egyfajta, a fundamentalista vallásos meggyozo-
désre jellemzo szenvedé|lyel fonta át az egész világot. Ezen el-
képzelésszerint az értékmérésénekegyetlen eszkoze a pénz; a
g}akorlati alkalmazása pedig olyan intézkedéseket eredményez,

19
 80 / HARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT A t kés libertariánusok rohamal 81

hatályba léptetése ki.il n s tekintettel tulajdonjogolcra és a szer-

ami a társadalmi és kornyezeti széteséselmélyiiléséhezvezet. Akózgaz-
z déselre. - a

dász szakma mégis papságként szol gálj a ezt az ideo l ógiát, amely az em-
beri szellemet lealacsonyító értékekethelyezi elotérbe, a valóságtól el- Eme nézetek szám os, a n eok l asszi kus kózgazdaságIan e l m él ete i b e ágy azo-
rugaszkodott,képzelt világot tételezvalóságként, és gy alakítja át a kor- tan, nyílt elofeltevésen nyugs zanak:
mány zati intézményren dszefi , ho gy megn eh ezít i l egalapveto bb probl é-
máink megoldását. Az alapveto tételek megkérdójelezése azonban rnég-
. azembereket nérdektik vezérli, amelynek elsodleges kifejez dése a
is sokáig eretnekségnek számított, s aki mégis erre ragadtaítamagát, an- pénztigyi elonycik keresése;
nak számolnia kellett azzal akockázattal, hogy a szakma el fogja ítélni,
. társadalmi szempontból az a magatarlás a legelony sebb, amely a
s a legtcibb gazdasági, kormányzati és fels oktatási intézményben karri- legnagyobb lrasznot biztosítja az egyénnek vagy a váIlalatnak;
erjét veszé|yezleti. Egy ausztrál szociológus, Michael Pusey szavaival
. a verseny, mint magataftásforma racionálisabbnak tekintheto mind
élve ezzel akózgazdaságtan ,,ideológiai szemellenzóvé alacsonyo dott az az egy én, m n d a v állalat szempontj ából, n,int az egytittmtikodés, kcj vet-
i

intelligens cinvizsgálat és polgári felel sségvállalás helyett"3, és a taní-
tott kcizgazdaságtan oktatását is a legtcibb egyetemen feltc;ltcjtte ideoló-
giai elemekkel.
kezésképpen a társadalmakat a verseny motívuma alapján kell kiépíteni;
, az emberi fejlodés legjobban a társadalom tagiai által elfogyasztott
javak ér,tékénekncjvekedésévelmérheto; s a fogyasztás mind magasabb
szintje az, amely elvezet a társadalom jólétéhez azzal, hogy nagyobb
gazdasági eredmények el éréséreserkent.

5.1 A pénzsóvárság szentesítése D urvábban fo gal m a zv a ezek a i deo l ógi ai tantétel ek a kovetkezoket fel-
tételezik:

A szabadpiac ideológusai által vallottnézetek ismerosek lehetnek bár-
kinek, akijártas a kortárs kózgazdasági eszmecserék nyelvezetében:
, Afolyamatos gazdasági novekedés melyet a GDP nagyságával
mérnek -
jelenti az emberi fejlodés ritját.
-
, A szabad piacok nem állnak kormányzati befolyás alatt, s minden
esetben a leghatékonyabb, és társadalmi szempontból is optimális
eroforrás-allokáci ót eredményeznek.
, Gazdasági globalizáció, amely a fizikai határok eltorléséve| le-
hetové teszl azáruk és apénz szabad áramlását bárhová a világon,
cisztcinzi a versenyt, nciveli a gazdasági hatékonyságot, munkahe-
lyeket teremt, csokkenti a fogyasztói árakat, ntiveli a fogyasztók
vál as ztás i l ehetoség eit, hozzájáru l a gazdasági n o ve kedéshez, és ál -
talában véve csaknem mindenki számára el nyos.
, Privatizáció, amely bizonyos funkciókat, illetve vagyontárgyakat
áthelyez az ál]'ami szférából a magáns zférába, ezzel novelve a ha-
tékonyságot.
, A kormány elsodleges feladata a kereskedelem
fejlesáésélrez szíik-
séges infrastruktrira kialakítása, valamint megfelel jogszabályok
. az embereket fogva akapzsiság vezérli,
-természettiknél
. a birloklási vágy -
a legfóbb kifejezodése annak, lrogy rnit is jelent
embernek lenni;
. a kapzsiság vezérelte vagyongyrijtés és áilandó birtoklási
vágy
ezet a társadal m i l ag o pti mál i s eredmény ekhez;
v
. az emberi társadalmak legfobb érdeke tehát, hogy ósztónózze,
megbecstilje és jutalmazza a fenti értékeket.
Számos helytálló gondolat és elképzelésfonódott ossze olyan széls -
séges ideológiává, amely az emberi természet hitványabb kifejez déseit
emeli nigazoló eszményképpé.Bárez az ideológia lealacsonyída a leg-
alapvetobb emberi érlékeketés ideálokat, mégis olyannyirarészévévált
az értékrendszertin kn ek, i ntézményei nkn ek és kultírrán knak, h o gy felté-
tel nélktil elfogadjuk. Teljesen kori,ilvesz benntinket, és meghatároz sze-
repet játszik a társadalompolitika majd minden vettiletének kialakításá-
ban. Szerepe van a gazdasági jólét hanyatlásában, és az erós állammal
szembeni j ogos által ános bizalmatlan ság fel keltésében,hogy ol yan nép-
szerti politikának szerezzen lríveket, atnelynek kovetkezményei kifeje-
zetten népszer itl enek.
 82 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT
Ennek a szélsoségesideológiának, a színrol máramár let nt marxista
ideológusokra emlékeztet támogatói is valószíntileg azzal fogják ro-
vidre zárni avitát,l,,ogy kijelentik: a torténelem sztikségszerrien igazolni
fogja oket. Azzal érvelnek, Ilogy elkertilhetetlen aszabadpiac globalizá-
lódása, amely lratalmas tokés társaságok kezébe adja az eroforrások ho-
vafordítására vonatkozó d ntések jogát, s a legjobb, amit tehettink, hogy
arra iisszpontosítunk, miként tudrrnk alkalmazkodni az j játékszabályok-
hoz. Figyelmeztetnek, hogy azok, akiktétováznak, és,,nem jutnak fel a
fedélzetre", felle lesznek scipcirve, és elesnek a hasznoktól, arnelyek így
csupán azok számára lesznek elérlretoek, akik hajlandóak elfogadni az
el obbi ekben eml ítetteket.
Pozíciójuk szélsoségesvolta azzal válik nyilvánval vá, hogy lnereven
el lratáro lj ák egymástól a korrnányzati beavatkozásoktól mentes,,szabad"
piaci, és a kcizponti tervezésen alapuló, állami irányítás mellett mtíkodo
a korábbi szovjet modell alapelvein nyugvó gazdaságokat. Ugyan-
-
csak erre utal, hogy a nemzeti határoknak pénzésárLr korlátlan árarnlása
elotti robbanásszerií megnyitásával szemben az egyetlen lelretséges al-
ternatívát olyan áthatolhatatlan falak építésébenlátják, amelyek elvá-
l aszta nak ben niinke t a világt bb i részétol,és megfos ztanaka nemzetko-
zi kereskedelemben való rószvétel nyírjtotta elonyoktol. Ez gy is érlel-
m e zh et o, ho gy h aJr_pn "yaqv, a_.sz1-b ad kere s ke
F ittyet hányva a torténelemre és a logikára, nem látnak lrelyet a nyilvá-
nos vitákban azok számára, akik elutasídák a szabadpiac gondolaíát egy
olyan piaci berendezkedés ellenében, amely k z sségi felelosség alátar-
toz intézménykéntmtikodik. Ugyanígy annak a lelretoségét sem fogják
elislnerni, hogy apénz és a javak cseréje az országok kozcitt tisztességes
és kiegyensrilyozott módon is megvalósítható, kolcscjn s elonyoket biz-
tosítva ezzel ál 1arnpol gáraiknak.
P a qr__ldgp]ó cj á!_túa n _qá9 !r,.gJg !e n_é_s i fo r m á i b a n m á s - m á. n e v e k e n
"b,
.^mik1r.},9zik.ls".I[^rzik}l ; *_"]iU_ej,:alis
{T4 ggllakJ "|-b-er
go] {9-png lp|j,l m u s_n i
l * |t y lgt p i ffi i Ji-b. -
k i t
ralizmusnak. Ausztráliában és Uj-Zélandon Michael Pusey'konyv'e az
trcdi ni'c-' Íia onalism in Canberra(Gazdasági racionalizmus Canber-
rában) a gazdasági racionalizmus kifejezést terjesztette el és vitte át a
sz használatba.a A latin-amerikaiak a neoliberalizmus kifejezést lrasz-
nálják. A legtcibb országban egyébként beleértye azEgyesiilt Államokat
- tesztink az élettinkkel, amit csak szeretnénk vagy trrdunk". A piaci libe-
is nincs általánosan elfogadott elnevezése. Azonban elnevezés nélkiil
-
is minden vitán feliiláll, senkinem kérdójelezi meg azalapveto feltevéseit.
A t kés libertariánusok rohama / 83
5.2 T kés társaságok Iibertariánus szovetsége
Legalább három jelentos kor a kózgazdasági racionalisták, a piaci
liberálisok tokés társaságok
- képviseloi léptek jelentos hatalom-
mal bíró
és a
politikai szcivetségre, és
-
elkcitelezték rnagrrkat egy mindannyiuk
által elfogadott ideológia támogatása mellett, olyan dogmatikus hevtilet-
tel, amely normális esetben a vallásháborírk sajátossága.
Kc)z gazd as ági rac i onalis ták, A kózgazdasági racionalisták el s sorban
a neoklasszikus iskolát képviselo hivatásos kózgazdászok. A racionaliz-
mus, vagyis a szótárban található meghatározás szerint az,,elmélet, mely
szerint a tudás forrása kizár lagazértelem, azérzelmek rálratása nélki.il"
adj a akorlárs kó zgazdas ágtan fo áram l atának al ap fi l o zó rláját. En n ek kép-
viseloi elkcitelezték magukat a legf bb alapelvekb l deduktív módon ko-
vetkezo elemzés racionális építményeimellett. Ez aracionalizmus mel-
- letti elkotelezettség hitelesítette azt az állítást, hogy akózgazdaságtudo-
mány az egy etlen igazán obj ekt ív, é rtéksem l eges társadal omtudom ány.
A n eo k l as s zi ku s kózgazdaságtan l o gi kai szerkezetén ek l e gfo nto s ab b al ap-
pillére az a feltételezés,hogy az embereket az onérdek mozgaila, és lra a
lelreto legnagyobb dontési szabadságot adjuk nekik, akkor_onérdek-
de l em,h!yQ, akkor: p_rot_ek- érvényesíiodóntéseik sorozatán kereizti.il elérlret a társadalmi zem-
pontból is optimális végeredmény.A kózgazdasági racionalizmus tehát
intellektuálisan igazolja a szabadpiac ideológiájának jogosságát, és az
ekciré épiilo szovetségek a k zgazdászok számárajelentos lratalommal
bíró politikai bázist teremtenek.
Piaci liberálisok A piaci liberálisok egyfajta, a személyijogokra ala-
poz erkolcsfiloz fiával gazdagitják a szovetséget, s ez komoly vonz-
er t jelent azok számára, akik természettikbol adódóan bizalmatlanság-
gal viszonyulnak azerósés széles hatásk rrel bíró kormányzathoz.Amint
azt Roger Pilon, a Washington állambeli Cato Intézet, a piaci liberaliz-
vagy libertaljallus'kTZgáz- mus el m ozdításfualrivatott agytrciszt egyik taga kifejtette: a piaci libe-
aliz m qs
rálisok az,,erkcilcsi egyenl ség feltételezésébol"indulnak ki, amit a,jo-
gok, és nem az értékekalapján határoznak meg".s Hisznek abban, hogy
minden embernekjoga van alrlroz, l",ogy olyan érlékeket kovessen, amilyet
akar, mindaddig, amíg tiszteletben tartja mások ugyanezen jogait. Mind-
ez ,,arra utal, lrogy egyedtil rni vagyunk felelosek saját magunkért, s azt
rálisok hisznek abban is, lrogy a ,jogok és a tulajdon elválasáhatatlanul
cisszekapcsol ódnak. ..T ágan éftelmezve.. . val amennyi természetes j ogunk
 84 / HARC A KORLATLAN URALoMERT
alapja a tulajdon. Ezen jogok gyakorlásával persze mások jogaival
cisszhangban -
rigy kereshetjiik saját boldogságunkat, ahogyan jónak
-
látjuk". Ide kell érteni aztazesetet is, amikor másokkal egyiitt szerzódé-
ses formábarr cjnkéntes társulást hozunk létre.ó E jogok gyakorlása rnind-
cissze azza| a felelosséggel jár, hogy mások ugyanilyen jogait tisztelet-
ben tartsuk, a tcirvényeket és a szerzcidésben foglaltakat betartsuk. A pi-
aci liberalizmus adjaaz uralkodó ideológia erkolcsi igazolását A piaci
liberalizmus jelentos támogatói, mint pl. a Cato Intézet, viszonzásul je-
lentos pénztigyi tárnogatást és politikai befolyást kapnak az érdekeinek
érvényesítését elosegíto nagy tokés társaságoktól,
A í kés társaságok képvisel i.Ez a csopott olyarr emberekbol áll. mint
a vállalati menedzserek, Ligyvédek. tanácsadók, PR-szakértok, brókerek
és olyan tehetos befektetok, akik minden valószínriség szerint nyernek
azzal, ha támogatják a tokés társaságoknak mint jogi szernélyeknek jo-
gait és ftiggetlenségét. Vannak, akik saját érdekiikben állnak ki a társa-
sági libertariánizmus rnellett, mások erkolcsi meggyózódésbol teszik, és
sokan csupán azért, mert ez a feladatuk. Ezek általában erosen támogat-
ják a piac szabadságát és a trrlajdonjogok érvényesrilését, amennyiben ez
a társaságra mint jogi személyre is kiterjed. Bár nent sziikségképpen ér-
deklik oket a tudományos elméletek vagy,morálfilozófiák részletei, szo-
lidaritást vállalnak azzal az intellektuális hagyománnyal, amely legitimálja
a piaci intéznények felszabadítását az állam korlátozó lratalma alól, és
azza| a filoz fiával is, arnely feloldozza a tokés társaságokat cselekede-
teik társadalmi és kcirnyezeti kovetkezrrrényeivel kapcsolatos felelossé-
gtik alól. Ésok azok,, akik rendelkeznek arról, hogy a társaság lratalmas
eroíbrrásai azokhoz kertiljenek, akik az érdekeit szolgálják.
E hárorn csoport jelent s befolyással bíró politikai sz vetséget alkot,
amely intel lektuális hagyományokat és morálfi lozofiát kornbinál pol itikai
érdekekkel. Miként az a politikai szovetségeknélgyakran elofordul, így itt
is osszeférlretet|en alakzatok kertilnek egymás rnellé. Ráadásul alátszattal
ellentétben a sz vetségben való részvétela tagokat is csak igen kevéssé
szolgálja. A gazdasági racionalisták számára a szcjvetség komolyan sérti a
kózgazdaságtan i ntegri tását és társada m i lr aszn o sságát azzal, lr ogy o yan
l l
ideológiai betanítási rendszerré redukálja, amely saját elméleti alapjaival
és a valósággal mély ellentmondásban van. Hasonlóképpen a személyes
szabadságot támogató morálfilozófusokat is belerángatta egy olyan dolog-
ba, ami noveli a tokés társaságok lehetoségeit arra,lrogy az emberek tulaj-
A t kés libertariánusok rohama / B5
donjogait azok rnegkérdezése nélkiil átvegye, és a társadalorn leggazda_
gab"b iaglai kivételévelszemélyes szabadságukat elnyomlrassa. A szovet-
Íeg nut;Í,rras sikerei a gazdasági intézményrendszernek a t kés társasági
éríekeknek megfelelo átalakításában egy olyan sz rny létrehozását ered-
ményezik, arne[et lnégaziizleti ,szfératagjai sern képesek már ellenorzé-
stik álatt tartani. Így póOig egy olyan világ jorr létre, amelyet még ok sem
szeretnétrek gyermekeik számára roktil lragyrri.
Az egyéniizabadság nevében a szcjvetség egy olyan ideológiai tant
támogai, amely a legpóntosabban a tokés társasági libertariánizmus ki-
jogok-
fejezóssel jellómezhéio, mivel az egyén\ szabadsággal és egyéni
kál szembón elsobbségtik van a tokés társaságok jogainak és szabadsá-
gának. Ez a gazdasági kérdéskéntbemutatott problém a val jában hatal_
Ái teraer. rie lesz az irárryítás hatalma, és milyen célból?
A rnai tokés társaságok egyre inkább onálló létezokéntmtíkodnek, fug-
getlentil az óket alkoó ernberektol is. Az tizleti szféra bármely tagia -
iekintet nélkiil ar"ra, hogy rnilyen eros a pozíciója a társaságon beliil -
feláldozlratóvá válik, ,-,riként ezt mind tobb felsovezetó is megtapasztal,
ja. Alrogy a tokés társaságok autonóm intézrnérryilratalma egyre no, és
.gyr. fiiggetlenebbé válnák az emberektol és a helytól, az emberi és tár- ,
,u'iagi eialtet is egyre inkább eltérnek egyrrrástól. Majdnem olyan a
helyiet, rrrintha idegén lények szállnák meg bolygónkat azza| a szándék-
kal, hogy gyarmatoiítsák, benntinket pedig jobbágyokká tegyenek, nrajd
sokLrrrktól megszabadulj anak.
Ezeket allatározort áliításokat nem kezelem felszínesen, hanem e feje-
zet hátra|évó részétés a kcivetkezo fejezeteket ezek dokumentálására
szentelem.
5.3 Adam Smith és David Ricardo eláruIása
A tokés társasági liberlariánizmus védelmezoi állandóan tisztelettel
adóznak Adarn Smitllíiek, mint szellerni védoszentjtiknek. Az Ó mfive az
a szellemi alap, amelyre aztán akózgazdasági racionalizmus teljes de-
duktív érveléslrendszere feléptilt. Szomor tan ironikus, hogy bár a gaz-
dasági racionalisták rnost elrhez a rendszerhez fordrrlnak a tokés társasá-
gi l i Üertari án i znrus i deo l ógiáj ának sze l l emi al átám asztásáért S m ith ter-
nemzetek gazdagsága), ame-
ledelnres mtive, aThe Wealth of l,{ations(A
 86 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT
lyet eloszór l716-ban adtak ki, valójában az állami segédlettel fenntar-
tott és állam által védett gazdasáei monopóliumok radikális elutasít_ás__a.
Adarn Smitlr eszményképea kizár lagkis vevokb 1 és kis eladókból álló
pÉ:ri.i"utada, lrogy egy ilyen piac mtíkodése hogyan vezei olyan ái -
kialakulásálloz, amely a fold, a munka és a toke rnegfelel , tisztes hoza-
mát biztosítja; rnind a vevok, mind az elad kszámára kielégítoeredmé-
rryeket prodrrkál; valamint az eroforrások elosztása szenrpontjából társa-
dalmi érlelernben is optimális lrelyzetet teremt. Azt is világossá tette,
hogy mindez csak akkor valósullrat meg, ha nincs olyan vevo vagy el-
adó, amelyik elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a piaci árat. Az ilyen
piac lrallgatólagosan feltételezi, hogy a gazdasági eroviszonyok megle-
hetosen ki egyen l ítettek,
S rrr ith l,tatározottan e l lene zte a monopol lratal onl bárm i lyen formáj át,
amelyet gy határozott meg, mint az eladó arra vonatkozó befolyását,
hogy az árat meghatározatlan ideig a természetes ár felett taftsa, Továb-
bá azt állította, lrogy azuzleti titkok hozzátlárulnak a monopol el ny k
kialakulás áhozés így ellentétesek a szabad piac alapelvével.iSmith rnin-
den bizonnyal ercisen ellenezte volna a piaci liberlariánusok jelenlegi
erofeszítéseit arra vonatkozóan, hogy a GATT (Általános Kereikedelmi
és VárntarifaEgyezmény) intézményénkeresztiil meger sítséka szelle-
rrri trrlajdonjogok feletti monopolista ellenorzést.Az a gondolat például,
|rogy egy nagyvállalatkizár \agos ellen rzéssel rendelkezzen egy élet-
rnento gyógyszer vagy eszkóz felett és olyan árat szabjon érte, amilyet'
csak elbír a piac, megvetésétváltotta volna ki.
Ezenfeltil Smith solrasem helyeselte a korlátlan pénzsóvárság véclel-
nrét szolgáló morálfiloz fiát. Olyan kis farmerekrol és kézmijvesekrol
szólt, akik arra torekedtek, lrogy a lelreto legjobb áraí szabják ternrékei-
kért, lnaguk és családjuk ellátása él,dekébeI,t. Ez valódi cinérdek, nern
pedig pérlzsovárság. Pénzsóvárságn ak aztekintheto, lra egy,nagas fize-'
tésíivállalati vezeto elbocsát tízezer embeft, majd nagy osszegti prénri-
unrmal jutalmazza meg magát, amiért megtakarított a vállalatrrak .gy
csomó pénzt. Vagyis az a kapzsiság, amit a gazdasági rendszer éppen
létrelrozni fáradozik a tokés társasági liberlariánusok cisztonzésével és
jutalmazásával.
Smitlr határozottan nem kedvelte a kormányokat és a társaságokat
(korporációkat). A kormányzatot elsosorban olyan eszkciznek tekirr-
tette, amely adók kivetésérr keresztiil támogatja akiválasztottakat, va-
lamint a monopólium védelme érdekébenbeavatkozik a piac miiko-
désébe.Az ó szavaival: ,,Amennyiben a tulajdorr biztonságának fenn-
A t kés libertariánusok rohamal 87
tartásáravezették be a polgári kormányzat intézményét,ez a va|óság-
ban a gazdagoknak a szegényektol való megvédésére,il|etoleg azok-
nak megvédéséretortént, akiknek van valamijtik, azokkal szemben,
akiknek semmijtik sincs."S* Smith nem tesz említéstkormányzati be-
avatkozásról a k zérdekűr. nrinimális társadalmi, egészségiigyi, mun-
-
kavállalói biztonsági és kcirnyezeti normák felállítása és érvényesíté-
se céljából hogy ez megvédje a szegényeket és a természetet a
-,
gazdagok ellenében. Elképzelhetjtik, hogy azókorában eza lehetoség
fel sem merrilhetett.
A piacgazdaság elmélete ellentétben a szabadpiac ideológiáj ával,
számos elofeltételthatároz *eg, amelynek egy piacon teljesiirlnie kell
ahlroz, hogy akózérdekében lratékony árak alakuljanak ki. Minéljob-
barr sér[illlek ezek az elofeltételek, annál kevésbélesz lratékony a pia-
ci rendszer. A legfontosabb elofeltétel a tokéletes verseny. Hadd utal-
jak vissza egykori kózgazdaságtan professzoromra, aki a tcikéletes piaci
verseny érzékeltetéséreegy olyan piacot lrozott példának, amely kis
brizatermesztokbol és kis malomtulajdonosokból áll. Ma négy nagy
társaság: a ConAgra, azADM Milling, a Cargi|l és a Pillsbttry órli az
Egyestilt Allamokban eloállított liszt csaknem 60 százalékát, és ezek
kcjztil is ketto: a ConAgra és a Cargill ellerrorzi a gabonaexpoft 50
százalékát.9
A szabályozatlan piacok valós világában a sikeres szereplok egyre
nonek, és ez számos példával alátámasztható a megn vekedett
gazdasági -hatalmttkat arra használják, hogy kizárják
- vagy kivásárol-
ják a gyengébb szereploket, s ezzel a piac mind nagyobb hányada fe-
lett szerezzenek ellen rzést. Más példák arról szólnak, hogy a ,,ver-
senytársak" sszejátszanak és karlellbe tomoriilnek vagy stratégiai szo-
vetségeket lroznak létre a profit n velése érdekéberl. Ezt űrgy valósít-
ják meg, lrogy az optimális hatékorryság sziníjéhezképest magasab-
ban tartják a piaci árakat. Minél nagyobbá válnak a piaci szereplok és
minél inkább sszejátszanak, annál rrehezebb leszaz írj belépoknek és
a kisebb, fuggetlen vállalatoknak életben maradIriuk, anrrál monopo-
lisztikusabb és kevésbé versenyzo lesza piac. Arrrrál k nnyebb lesz a
legnagyobb vállalatoknak latba vetni politikai befolyásukat és korr-
cessziókat nyerni a kormányzattol, s ezáltal lehetové válik számukra,
hogy k ltségeik még nagyobb hányadát externalizálják, vagyis terhel-
jék át a kozosségre.
Haez a valóságos helyzet, akkor aztvárhatnánk agazdasági raciona-
listáktól, lrogy a versenypiacok alapfeltételeinek megorzése érdeké-
 88 l HARC A KORLÁTLAN URALOMÉRT A t kés libertariánusok rohama / 89

ben oszi ntén ki ál lj a nak az egyesi.il ések és fe l vásárl ások korl át ozásáért és lán nem tcirodnek a megfelelo munkavédelmi normákkal, és egysze-
a monopolista vállalatok felbontásáért. Azonban gyakran pont az ellen- végkielégítésnélktil elkiildik a balesetet szenvedett mun-
kezo oldalon érvelnek, és azt állítják, ahhoz, hogy a vál|alatok a mai
|-iien
kásokat, - -
g obál i s pi acokon,,versenye zni" tudjanak, n agyobb csoportokba kel l szer-
l
Ha az eladó megtartja a koltségek externallzálásáb 1 származó hasz-
vezodnitik. Más szóval kiállnak a kis vállalatokat feltételezo elmélet mel- not, akko r ez olyainem megérdemelt profitot jelent, amely a piac lratás_
lett, de olyan intézkedésekettámogatnak, amelyek a monopóliurnok meg- a|ánságának fóntos forrása, mivel a koltség-externalizál magatarlást
erosítésétszolgálj ák. jtalmízza. Ha azonbanalacsonyabb árak formájában vev hoz kertil a
a
'l.,urron,
A hatékony piaci allokáció egy másik alapveto feltétele, hogy a terme- akkor az rnegint csak a piac hatástalanságának egy űrjabb folá_
lés osszes koltségéta termelonek kell viselnie, és ennek meg kell jelen- sát jelenti, mivel a fógyasztás olyan formáit tisztcinzi, amelyek a véges
nie az eladási árban. A kózgazdaságtan ezt a kciltségek internalizálásá- er iorrásokat nem hatéi<onyan használják fel.
például minél nagyobb ré_
nak nevezi. Ez a piacelrnéletnek olyannyira alapveto feltétele, lrogy a szét externalizálják az aut gyárlás és autókozlekedés k rnYezeti és tár-
szabadpiac legmegrogzclttebb ideológusai is csak ritkán vitatják. Ha egy sadalmi koltségóinek, annáLtobben vásárolnak és vezetnek autót. A vá_
terrnék elóállításának ktjltségeibol egy rés . olyan lrarmadik személyek rosok terjeszke.-dése tovább fblytatódik, egyre tobb termoteriiletet aszfal-
viselnek, akik semmilyen rnódorr nem résztvevoi, illetve nem haszonél- toznak lq egyre tcibb szen nyezóanyag jelenik ffiog, az olajkészletek gyor_
vezoi a tranzakciónak, akkor akózgazdászok azt mondj ák a kciltségeket sabban mer lnek ki, a szavazók pedig elonyben részesítik az autóutak
externalizálták, a termék ára k vetkezésképpen torzított. Másképpen fo- építését a tomegkcizlekedés fejlesztésével, járdák és kerékpárutak éPÍté-
galnazva mindez azt jelenti, hogy lra a krjltségeket externalizálják, ak- sével szemben.
kor a nyereség rnagánkézbe kertil, a koltségeket pedig szocializálják, va- Ugyanakkor a tokés társasági liberlariánr-rsol: ahelyett, hogy a kOltsé-
gyis a kozcisségre terhelik. get< iet; es i nterna| i z álását kívánnák, aktívan támogatj ák a
kormá nYzati
Az externalizáltkciltségek nem ttinnek el, csupán figyelmen kívtil hagy- Ízabályozás megsziintetését, rámtrtatva a vasárlók érdekében torténo kolt-
ják azok, akiknek lraszna származik abból a dontésbol, arnely másoknak de figyelmen kíviil h_agyva a társadalmi és
segcsokkentés iehetoségére,
koltségeket eredrnényez. Ha például .gy erdészeti vállalat jogot szerez koinyezeti kcivetkezményeket. Hasonlóképpen olyan lrelyeken, ahol a
arra, lrogy jó alacsony áron tarra vágjon egy állami erd t és ekozben l ako s s ág számár am unkahe lyekre vo l n a sztikség, ugyancs ak azt tanácsol-
elpusztított élolrelyeket lragy maga után, akkor a vállalat azonnal reali- ják, váljának nemzetkcizi értelemben versenyképesebbéazzal, hogy a be-
zálja a profitot , azonban a lrossz t távűr koltségeket a társadalom viseli. 'ruház
k számárakedvez bb feltételeket kínálnak, vagyis tobb lelretosé-
Arnikor fakiternrelo vállalatok szerzodést kotottek a Mitsubishi cor- get arra, hogy a k ltségeiket externalizálhassák támogatások, alacsonY
poration-nal a Sarawak-beli Penan torzs erdejének kitermelésére, a vál- in nkabérko lts égek, aia kolnyezetvéde l m i szabály ozás, va l am i nt i cl e i g-
u 1

lalatnak sernmilyen kciltséget nem jelentett a bennsz[ilott kultrira és élet-
rnód elpusztítása.10
Ugyanígy egy vegyipari vállalatóriás is extertla|izá|ja a koltségeit,
amikor megfelelo kezelés nélklil rakja le a hulladékait, és az ennek
eredményeképpen kial akuló levegcl-, v íz- és tal aj szenn y ezés ktiltsé-
geit a társadalornra hárítja megnovekedo egészségtigyi koltségek, rossz
kózérzet, kimaradó munkanapok, palackozott iv víz vásárlásának
szrikségessége, valamint a szennyezett tertiletek megtis ításának kolt-
ségei fornrájában. Egy nagy viszonteladó például akkor externalizálja
a k ltségeit, ha olyan kínai parlnerektó| szerzi be árukészletét, akik
tril kevesetfizetnek munkásaiknak ahhoz, hogy azok fenntartsákfizi-
kai és szellerni egészségiállapotukat, vagy olyanoktól, akik egyálta-
lenes adómentesség révén.
A piaci erok a gázdálkodó vállalatokra tartós nyomást gyakorolnak,
hogi a lratékonyság ncivelésévelcsiikkentsék a kciltségeket és nciveljék a
prJntot. A vállalati racionalisták azonban elfelejtik megem|Íteni azt, logy
á vállalatok lratékonyságnovelésének egyik lehetséges ííjaa koltségek
egy részénekexternalizálása is. Minél erósebb a vállalat, annál inkább
tÓ., ezt megvalósítani. Amint azt Neva Goodwin, egy kornyezet-
guLdár, rnegfigyelte: ,,a lratalom jórészt az externáliákkal kapcsola-
t-os. Mi az éíte|me a hatalomnak, ha nem tudoC fellrasználni arra, lrogY
koltségeidet externalizáljad vagyis valaki másra hárítsd át?"|| Ami_
-
kor teiát a vállalati libertariánusok olyan gyakorlatot támogatnak, amely
lehet vé teszi, hogy a vállalatok és a tehet s befektetok koltségeiket a
 90 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT
társadalomra hárítsák át, ahasznot viszont rnegtartsák maguknak, akkor
el lePlezik azt, l'logy valójában nem kcizg azdaíági alapelvékhez,
Íanern
politikai érdekekhez kotodnek.
Egy lrarmadik fe_ltétel, amely alapveto fontosságri Adam smith piaci
és David Ricardo kereskedelmi elmélete szempontlauol s ameiyrol
csak ritkán szólnak a részvénytársasági libertariánuiok -
hogy a tókét
-,
helYi Vagy nemzeti szit,ften kell rcigzíteni, és tulajdonosait kcizvóilentil be
kell vonni a kezelésébe. Adam Smith a The weitth o/'Ncttions (A nenrze-
t^ek
9a7dagsága)eíul.uuYébgu-peé z9l_y!_4g9 3!_u9g& galmazta azt a áiné kevesié'tíá nlít ahhoz a llobalizálódott, lratalmas társaságok ál-
ryéQlélrgg"{3t,9k9!9K,|rg!yll9g{h],Iz+m9gh*mléoiqglpr
Lt!,.I_?,F:ololt-l -gbÁhogy ez a feltétel fon-ios sré.epei játszik-"á6ban,
!ro8Y Piac láthatatlan keze az onérdek kcivetése révéna t-óket optimális
a akiket befektetési intézrnényekés holding vállalatok 1ogászai választanak
k zhaszonná fordíthassa.
(A váIlalkozó) csak saját biztonsága miatt tárnogatja allazai tevé-
kenységet inkább, mint az idegent és csak saját nyóreségét keresi,
mikor azt itgy irányítja, hogy annak termelésó a legnagyouu e,tet,i
legYen. Ebben is, mint sok rnás esetben, látl"tatat|anÉbzvezeti ót
egy cél felé, rnelyet o nem is keresett.l2**
Adam Smith szerint azkészteti a vállalkoz kaí lrelyi befektetésekre,
|'ogY kéPtelenek t kéjtik lakóhelytiktol távoli felhaszn álását feltigyele-
tiik aIatt tartani. A telefon, fax vagy számít gép általi azonnali koiimrr_
nikáció korában, amikor reptilovel lruszonnégy óra alatí avilág bánnely
tájára el lehet jLrtni, már nem érvényes á- nregállapítás. A"zonban a
Prodrrktív berrrházások lrelyi tulajdonlása ",továbbrá i, kíuánatos nrarad a
helyi kcizosségek és a társadalom szempontjából. A helyi berulrázás rcig-
z,ÍtetÍhelyi foglalkoztatást jelent, és sokkal ktinnyebben
alkalmazkodik a
helyi normákhoz.
. smitlr azt is egészen nyilvánvalóvá tette, hogy az optirnális piaci haté-
konYság nagyban ftigg attól, lrogy a toketrrlajáónosok kcizvetienril részt
vesznek-e tokéj[ik hasznosításában, vagyis nregvalóstrl-e a tulajdonos
által
rnenedzselt vállalkozás, mivel ,igy gondolta, lrogy a tulajdónosok na-
r.9 b b go n dos sággal j árn ak el az aktíiák (vagyontáigyak) eghatékonyabb
l
íblhasználásában, mint azok a menedzr.rók, akit< iulájdJnosként nem
érintettek.
Mintlrogy azonban az ilyen részvénytársaságok igazgat i inkább
mások pénzétkezelik, mint sajátjukat, nem islehet tottit aztkíván-
A t kés libertariánusok rohamal 91
ni, hogy ugyanazzal azagg dó éberséggelorktidjenek ef<ilott, mint
az egyéni kereskedelmi társaság tagtrai orkodnek a sajátjuk fó-
ltt.l3***
Tehát az ó piac kis tulaidonosok á]tal
elké"prs_!s:__qj l,?e{nl.a.h$é(ony_
igazgátoft ki, áU, á*;!iék" i rrrlajdon tákna}énék
"áiÜrn",is"*Uot
kozosségében Iniikddlek ,4ailJ9! Lt1lgidgnosok oszdák a koz sSé'g ité-
kéitl ás s2éi1élyesqis nte1tek annak"jö.v9jé.!en, Ez tehát"o án-piác.
tal uralt gazdaságh oz, ahol a vál l alatokban, részvénytársaságokban n i ncs
meg a helyi vagy nemzeti kotodés, s ahol olyan szakemberek igazgatnak,
el a valódi trrlajdonosoktól.
A kornparatív elónyok elméletét amelyet a szabad kereskedelenr
|r
-
íve i g}akr'an fel i déznek m i nt bi zony ítékotarra amegál l apítás u kra, hogy
aszabad kereskedelem elosegíti a kozjó kialakulását- eredetileg David
Ricardo fo galmazta rneg l 8l 7-ben. Az o teóriája nagyon tetszetosen ínu-
tatja be, hogy bizonyos feltételek mellett a két ország kozott létrejovo
szabad kereskedelem mindkét ország lakóinak lrasznot hoz. Ehhezazon-
ban lráronr alapveto feltételnek kell teljestilnie: a toke nem lépheti át az
olszághatárokat és nem áramolhat a magasabb munkabér-színvonalír or-
szágból az alacsonyabba; a kereskedelemnek kiegyensírlyozottnak kell
lennie a két fél kozcrtt; és mind a két országban teljes foglalkoztatottság-
nak kell lenrrie.
Ricardo idejében a legtobb kereskedelmi kapcsolatban ahazai vállala-
tok által eloállított készterrnékek cseréje valósr"rlt meg. Ma a termékeket
számos ktilonbozo országban eIoállított részegységekbol és alkatrészek-
bol állítják cjssze. lnkább a globális nagyvállalatok, mintsem a nemzet-
gazdaságok számítanak koordinációs egységnek, ami azt eredményezi,
hogy a nemzetkozi kereskedelmi forgalom 3,3 billió dolláros osszérté-
kének kozelítoen egyharmadát l990-ben az egy cégen beltil megvalósu-
ló tranzakciók adták.14 A nemzetkcizi kereskedelem n vekv hányadát
teszik ki az iparágon beltili tranzakciók, amelyek lényegében ugyanan-
nak a terméknek országok kozcjtti cseréjétjelentik, például amikor az
Egyestilt Államok és Japán autókat adnak ei egymásnak. Ily rrródon ne-
héz azzal érvelni, hogy természetes korrrparatív elonyrol varr szó, és a
kereskedelnri elmélet a k ltségek és lrozalnok becslése szerrrpontjából
jelentéktelenné válik.
 92 / HARc A KoRLÁTLAN URALouÉnr
A legtobb tokés társasági libertariánus nem csak egyszer ien figyel-
men kíviil 1ragyj a Ricardo elméleténekmeghat ároz elofeltevéseit. Egye-
nesen aktívan tárnogatják (a GATT és más kereskedelmi egyezmények
létrelrozásával) minden, a toke szabad nemzetkcjzi áramlását korlátozó
intézkedés megsztintetését megsértve ezáltal a kereskedelmi elmélet
-
egyik sztikséges feltéte|ét.Valójában a ,,kereskedelrni egyezmény k",
amelyeket a libertariánusok támogatnak, nem a kereskedelmet szolgál-
ják, lranem a gazdasági integrációt. A konrparatív elonyok elmélete két,
egyébkéntf[iggetl en nemzetg azdaság koz tti ki egyens űrlyozott kereske-
delerrrre vonatkozik, és egy teljesen más elmélet lefelé irányrrló ki-
egyenlítodés (downward leveling) -a
vonatkozik arra az esetre, amikor
integrálódott gazdaságokról van szó. -
Ha a toke a kereskedelmi partnerek országlratárain beliil marad, akkor
azokba az iparágakba fog árarrrlani, ahol azon oíszág, ahonnan a toke
származlk komparatív elonyciket realizálhat. Ha a gazdaságok cisszeol-
vadnak, akkor a toke bárhová eljuthat, alrol a legnagyobb lehetoség kí-
nálkozik a koltségek externalizálására. Ennek kovetkezményeként a jo-
vedelem a munkásoktól a befektetok felé mozdul el, a koltségek pedig a
befektetoktol a kozosség felé tolódnak.15
Neva Goodwin kózgazdász, aki a Tuft University keretein belril
m ikodo Global Development and Environment Institute (Globális Fej-
lodés és Kornyezet Intézet) vezetój e, azt vetette fel, hogy éppen a
neoklasszikus kozgazdaságtan diszciplináris határainak merev meg-
határozása osztcinoz a kózgazdasági elméletek tovítására és téves
alkalmazására. Megállapítása szerint a neoklasszikr"rs k zgazdasági
iskola nag_vjából úrgy jellernezheto, mint Adam Smith politikaikózgaz-
daságtana Marx Károly politikai elernzése nélkiil:
Adarn Smitlr klasszikus politikai kózgazdaságtana sokkal átfogóbb
és emberibb tantárgy volt, mint az akózgazdaságtan, arnit ma taní-
tunk az egyetemeken.,. Legalább egy évszázadon át gyakorlatilag
tabunak számított gazdasági lratal orn ró l beszél n i kapi ta| i sta ossze-
ftiggésben; ez kommunista (marxista) gondolatnak minosi,ilt. Az
osztálykoncepció hasonlóképpen tiltott vitatéma volt. l6
Adam Srnith ugyanolyan pontosan tisztában volt a hatalom és az osz-
tályok kérdéseivel,mint a versenyzci piacok dinarnikájáva|. Mindazon-
által a neoklasszikus és a neomarxista kózgazdászok kettéválasztották
politikai gazdaságtanának rendszerszernléletrí (lrolisztikus) építményét.
A t kés libertariánusok rohama / 93
Az egyik tábor az elemzés azon részéthasználta. amely a magántulajdo-
nosokat részesíti elonyben, a másik pedig azt, amelyik a munkaereji,iket
áruba bocsátókat. Igy u neoklasszikus kcizgazdaságtan képvisel i elhagy-
ták Smithnek a lratalom és az osztályok bomlasáó szerepére vonatkozó
megfontolásait, a neomarxisták pedig kihagyták a piacok elonyeinek tag-
lalását. Mindkét tábor támogatta azokat a sirlyos társadalmi kísérleteket,
amelyek a társadalom részleges látásmódján alapultak, s ez katasztrofá-
l is kovetkezményekkel járt,
5.4 Kózgazdaságtan és demagógia
1994. december 1-én este az Egyesiilt Államok Szenáttrsa, kissé sike-
riil etl en'íi l ésén,hetvenhat-lr uszonnégy arányban j óváha gyta a GATT
intézményét.A dernokrata és republikánus szenátorokból álló koalíció
támogatta az egyezmény elfogadását, annak ellenére, hogy egyre széle-
sebb korti és novekvo az ellenállás azok kcizott az amerikaiak kozott,
akik tisztában vannak az egyennény tarlalmával és annak veszélyeivel
is, amit a munkahelyekre, kcirnyezetre és a demokráciára nézve je-
lent. Bill Clinton eln k és Albert Gore Jr. alelnok határozottan és
egyértelrnrien támogatták az egyezményt, s ez tovább mélyítettea
szakadékot kozotti.ik és a munkaiigyekben, valamint a kcirnyczcti
tigyekben érdekelt választóik koz tt.
A C-Sparl, egy kábeltelevíziós lrírcsatorna a szayazás után egy úrrr.
,,betelefonálós" nr lsor1 rendezett. A rneglrívott vendég, akilrez kér-
déseket lelretett intézni, Doug l-Iarbrecht, a Bu,siness Week kereske-
delmi rovatának szerkesztóje volt. A telefonálók sorra hangot adtak
felháborodásukrrak azokkal a politikusokkal szemben, akik azegyez-
mény mellett szavaztak, s ezzel apénzeszsákok érdekeit támogatták,
teljesen figyelrnen kíviil hagyva a népakaratot. Ezeket hallva
Harbrecht azí a magyarázatot fuzte llozzá, lrogy a GATT melletti
állásfoglalás lribátlan gazdasági szernléletet ttikrozott, de igen rossz
politizálást. Sok rnás kollégájához hasonlóan, Harbrecht sem volt
képes ktilonbséget tenni a j gazdasági koncepció és a politikai éfte-
lemben lrelyes szabadkereskedelmi ideológia kozott. A GATT segít-
ségével megvalósuló globális gazdasági integráci olyan feltétele-
ket teremt, amelyek ellentétben állnak a piaci kózgazdaságtan alap-
 94 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT
vet elveivel és amelyek egy olyan gazdasági rendszer rnegvalósítá-
sát eredményezik, amely cinmagát fogja elpusztítani, s mind eztlla-
talmas társadalmi koltségekkel. Ez nem igazán tekintlretó gazda- j ,,neomalthusiánusok". A korlátlan novekedés lehet ségébevetett hit a
sági szemléletnek.
Csak csodálkozhatunk azon, hogy a gazdasági racionalisták hogyan
-te-
állhatnak ki a gazdasági integráció mellett, ha az olyan feltételek
remt, amelyek ellentétben állnak a lratékony piaci mrikodéshez szliksé-
gesekkel. A kérdésre adandó válaszjórészt abban a legendás képessé-
gÍikben gyokeredzik, ahogy a valóságot feltevésekkel lreiyettesítik. Ezt a
képességet orokíti megaza kitalált tcirténet, amely három tudósról szól:
egY fizikusról, egy kémikusról és egy kózgazdászról, akik lrajótcirést szen-
vedve egy lakatlan szigetre vetodtek. A hajóroncsból kimentettek egy
babkonzervet, ám nincs megfelelo eszkcizí.ik a felnyitá sához. Bizonyo-
sak azonban abban, hogy miután egyíitt igen komoly tudást képviselnek,
sikeresen megoldják ezt az egyszerti problémát. A fizikus rámutat egy
kiizeli pálmafára, és a " mondja, hogy felmászik rá és akonzervet olyan
szcigben dobja le egy sziklára, hogy felnyíljon. A kémikus felhívja á fi-
gyelrnet arra, hogy ezzel a konzerv tartalma a foldre mlene, és lnkább
azt javasolja, hogy használjanak sós vizet, hogy olyan kémiai reakciót
idézzenek elo, amely kimarja a doboz tetejét. Ekkor a kózgazdász azt
mondja: ,,mindketten tírlbonyolítjátok ezt azegyszeríi feladaiot. El szcir
is tegytik fel, hogy van konzervnyitónk". A tréfás torténetben szereplo
kózgazdászhoz lrasonlóan ,ha a valós világ nagyon eltér azoktól a kciitil-
nrényektol, amelyek a preferált gazdaságpolitikai intézkedéseik alátá-
masztásához sztikségesek, a gazdasági racionalisták is hajlanrosak arra,
hogy azzal oldják meg a konfliktust, hogy feltételezik emé kortilmények
meglétét.
Vegyiik azt az egyébkéntnyilvánv al helyzetet, nrely szerint a humán
gazdasága természeti kcirnyezetben, és attól nagymértékbenftiggve rnti-
k dik. Thomas Malthus már l798-ban utalt rá, lrogy a népességnciveke-
dés kornyezeti korlátai az emberiség jovóje szempontjából pioblémát
fognak jelenteni. A neoklasszikus kozgazdászok úrgy lridalták át ezt a
nehézséget, |rogy olyan modellel végeztek elemzéseket, amely azt felté-
telezi, hogy a gazdaságok egymástól elszigetelt, teljesen fiiggetlen , vál-
lalatok és háztartások kcizotti csereérték(munka, toke es;avat; ktirfor_
gásaiból állnak, a kornyezetre való tekintet nélkiil. Más szóv al az általuk
v álasztott mo de l l e te kint a kórny ezet \étezésétol . Ezek után, fi ttyet hány v a
l ág
a logikának, arra használták fel ezt a modellt, hogy bebizonyítiat: a [or-
nyezetnek agazdaság mtíkcidése szempontjából csak csekély jelent sége
A t kés libertariánusok rohama / 95
van. Azok, akik kétségbevonják, hogy lehetséges végtelen ncivekedés
egy véges bolygón, azzala csípos megjegyzéssel vannak félreállítva, hogy
t kés libertariánizmus ideológiai tantételének legfontosabb elméleti alap-
ja, rnivel a flzikai határok létezésénekelfogadása a kapzsiság és a szer-
zés korlátozását igényelnéa gazdasági igazságosság és méftékletesség
érdekében. A novekedés helyett a természeti eroforrások úrjraelosztásának
ke l l ene ál l n i a a gazdaságpo l iti ka kozpond ában.
A gazdasági racionalisták azon llaj|ama, hogy írgy válasszák meg a
feltevéseiket, lrogy azok megfeleljenek a kovetkeztetéseiknek, ktilcincj-
sen világosan kittinik abból, lrogy milyen számít gépes szimulációt hasz-
nálnak a kereskedelmi korlátok cscikkentésébol származ elonyok kimu-
tatására.A NA|TA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelrni Egyezmény)
társadalmi vitája során az egyezff|ény támogatói eroszakosan mutogat-
ták a számítógépes szi mu l ációk eredményeit amelyek által ános egyen-
sírlyi modellekként ismertek -
mint annak bizonyítékát, hogy a NAFTA
-
számos rj munkahelyet teremt majd aíagországok mindegyikének: Ka-
nadának, az Egyesiilt Allamoknak és Mexikónak.l7 James Stanford koz-
gazdászmegvizsgáltaazokat a modelleket, amelyek alapján ezekre a ko-
vetkeztetésekre jutottak, és cjsszeállította azoknak a feltevéseknek a Iis-
táilát, amelyeket ezekbe elore beépítettek. A^találta, hogy minden egyes
beépítettfeltevés a klasszikus kereskedelmi elméletbol származik, és ki-
áltó ellentétben állnak a NAFTA-országok gazdasági valóságával. Az
ellentmondásokat egy kózép-nyugat-államokbeli autószerelo és egy
NAFTA-p árti kózgazdasági model lkészítkcjzotti képzeletbel i vita pél-
dáján érzékeltette. A szerelo a kovetkezo félelmeivel fordult a modellké-
szítóhóz:
Ha a NAFTÁ-ra igent mondanak, a Ford minden bizonnyal Mexikó-
ba fogja telepíteni a Taurus izemét, alrol a fizetésem tizedrészéért
fogadhat munkásokat- ráadásul olyanokat, akik nem rendelkeznek
ftiggetlen szakszerv ezettel és exportálni fogja az autokat azEgye-
-
stilt Allamokba, Tudván, hogy az országnak ebben a felében a mun-
kaeropiac rigyis elég nyomott, nincsenek kiiloncisebben jó kilátása-
im, ha a mostani fizetésemhez hasonló állást szeretnék találni.
A kózgazdas i l l kés zitó
m ode rnegl epettn ek l átszv a biztos ítj a a
- -
szerelot arról, hogy szakérto a kereskedelem témá|ában, és a szerelo
félelmei tcjkéletesen rnegalapozatlanok:
 96 / HARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
Ne aggódjon! Készítettem egy számítógépes szimulációt, amely
megmutatja, hogy valójában hasznára válik majd a kereskedelmi
egyezmény, mivel a NAFTA Amerikában j munkahelyeket fog
teremteni. Lássuk lrogyan rntikcjdik ! A modellemben felteszem, lrogy
a t ke immobil. Ezért a Ford nem telepítheti át az Lizemét Mexikó-
ba. Azonban nem is akarja, mivel feltételezem, hogy a munkaer
koltsége minden országban ug,lanakkora, s lrogy az amerikaiak
el nyben részesítikaz Amerikában késziilt termékeket, még akkor
is, ha azok drágábbak.
A modellem ezen felril feltételezi a te|es foglalkoztatottságoí, va-
lamint meghatározza azt is, hog,l bármilyen, Mexikóból származó
importnak amerikai exporttal kell kiegvens l1lozóclnía,tehát az j
exporlképes iparágak sziikségszer[ien felvirágoznak és lrelyébe l ép-
nek azon iparágaknak, amelyeket a mexikói import helyettesíthet.
Ha most maga a Fordnál átlag feletti fizetést kap, akkor biztosan
értékes szaki smeretekkel rendelkezik. A telj es foglal koztatás kere-
1
tében egészen biáosan és hamarosan talál rnajd tj állást ezekben
az űrj exportképes iparágakban, s talán magasabb fizetésért,mint a
jelenlegi munkalrelyén. Tehát aNAFTA magának is hasznáravá-
lik.
Érthet , hogy a munkás egy ilyen magyarázattal találkozva azt akó-
vetkeztetést vonhatta le, hogy akózgazdasági modellkészító egy idegen
bolygóró| jtt, és a ft'ldi viszonyokról folOttébb gyér ismeretekkel ren-
delkezik. Bár maga a vita képzeletbeli, a modellkészító által megfogal-
mazott feltételezések (amelyek d lt bettível ki is vannak emelve a szo-
vegben) nem azok, Ezek mindegyike megtalállrató azon kózgazdasági
modellek nagy részében,amelyeket a kereskedelmi szakértok használ-
tak annak alátámasztására, hogy a NAFTA a.foglalkoztatás szempontjá-
ból lrasznos az Egyesiilt Allamok számára. Osszehasonlítva a modelle-
ket és az eredményeiket, Stanford azt találta hogy k zvetlen kapcsolat
van a valóságtól elrugaszkodott feltevések és a kívánt foglalkoztatási
elorejelzések k zott, mégpedig olyan, hogy minél kevésbéfelelnek meg
a feltevések a valóságnak, annál optimistábbak az elorejelzések. A
val óságlr íi bb m odel ek negatív, vagy j el entéktelen gazdasági ko ve tkez-
l inkább erosíteni és n velni látszik azegyen|ótlen társadalmakban tapasz,
ményeket jeleznek elore a parlnerek koziil legalább az egyik számára.l8
Akik ezeket a modelleket használják fel elképzeléseik igazolására, nem
említik az elofeltevéseket. A téves beállítás olyan gyakori és állandó-
an felmerí,ilo probléma, hogy aá hihetjtik: a polgárok félretá1ékoztatása
A t kés libertariánusok rohamal 91
szándékos. például a NAFTA vitáija alatí a megrcigzcitten szabadkeres-
kedelem-p áfti New York Times arra vetemedett, hogy a címlapon kcizolt
kereskedé lem- gazdas ágtan i al api smereteket. Ebbe n az i sm eft etés ben ad-
tak egy tankcinyví zumagyarázatota komparatív elonyok elméletérol,lrogY
,rrrl\, erosítiéka vezércikkben szereplo a NAFTA támogatását cél_
-
z - állásfoglalást. Arról azonban nem szóltak, hogy mik voltak az el-
mélet kiinduló feltételezései, s ezek milyen rnértékbentérnek el a valÓ-
ságtól. Azokat az által.am és mások á|ta| a lr{ew York Tinles szerkesztójé-
nek írott leveleket sem kozolték, amelyekben erre a hiányosságra hívtrrk
fel a figyelmet.
Akik részt vesznek az ilyen_torzításokban, azok a kozjó szempont-
-kai l elonycisnek ttintetik fel és
jáb támogatják azokat a gazdaságpoliti-
intézkedéseket,amelyek szilárdan intézményesítenekolyan gaz,
dasági játékszabályokat, rrrelyek csupán a legpénzsóvárabbak szá-
mára elonycisek, a ttibbiek szánára nem.
5.5 Az igazságtalanság erkolcsi igazolása
A piaci liberalizmus morálfilozóftrsai lrasonló hibákat kcjvetnek el az,
zal,iogy nem veszik figyelembe a kiil nbséget apénz jogai és az embe-
rekjogai kz tt. Valójában azonosítottákaszemély szabadságát és joga-
it a piác szabadságával és a tulajdonjogokkal. A piac szabadsága a pénz
szabadságát jelenti, s ha a jogok sokkal inkább a tulajdonlroz, mint sze_
mélyiséghez kotodo ftrnkciók, akkor csak azoknak vannak jogaik, akik_
nek tulajdontrk is van. Továbbá, ha fenntartjuk azt, hogy az egyén egyet-
len kotelessége aszerzódések és rnások tulajdonjogainak tiszteletben tar-
tása, akkor a piaci liberalizrnus ,,erkolcsfilozófiája" lényegében felsza_
badítja e kcitelesség alól azokat, akik rendelkeznek tulajdonn al, azokká-
rára, akik nem. Nem veszi figyelembe azt sem, hogy a gyengék és erosek
ktizotti szerzodések nem nagyon tekinthetok egyenlonek, valamint azt
sem, hogy a szerzódés intézménye hasonlóan a tulajdon intézményéhez,
tallrató egyenlotlenséget. Olyan rendszereket legitimál és erosít, ame-
lyek irrtézményesítik a szegénységet,mikozben fenntartja, lrogy a sze,
génységa nemtorodomség kovetkezménye és a szegények oroklott, jel_
lembeli lriányossága.
 98 / HARC A KORLATLAN URALOMÉRT
A demokrácia legfóbb alapelv e az,hogy a t rvény elott minden ember
.szay.avan a politikai kérdésekb egy ember egy
egyenl , é,s egyenl
szavazat. Igy joggal tekinthetiink Úrgy a piacra, mint egy demokratikus
dcintobíróra a jogok és preferenciák tekintetéb miit'azta piaci libe-
rálisok hirdetik ,ám csupán addig, amíg a tulajdonjogok Ógyenl en
-
vannak elosztva. Nolra a piac képes hatékony allokáIásia(elosÁasra)
még ha nem is teljes egyenloséggel - s aj át gazdagságán ak me gteremtés én fárad ozi k, m é gh oz zá oly an
-, amígmagáénak
760 milliárd dollárnyi nettó vagyont mondhat
358 rnilliárdos cjsszesen
ami megfelel a
világon éIó2,5 milliárdnyi szegény sszes uagyonának, addig n.,i f.lté-
telezhetjrik azt, hogy a piac igazságosan és hatékonyan mtílodik, és a
piac rnint intézmény valódi legitimációja is kérdéseslesz.l9
AzolYan kiadványok, mint a Foríune,a Bttsiness Week,a Forbes,aWall
Streeí Journal, és a The Economisl _- valamennyien a tokés libertariá-
nizmus szenvedélyes hívei nem valószínri, hogy valaha is dicsérnének
-
egY olYan gazdaságot, amely arra torekszik, hogy megsztintesse a tobb mint
egymilliárd ember abszolrit nélktilozésétjelento szegénységet, vagy lépé-
seket tesz a nagyobb igazságoss ág felé. sot, rends ierint aizal *eiit ógy
gazdaságteljesítrnényét, hogy hány milliomost és milliárdost termel, a me-
nedzserek hozzáértésétazzal, hogy rnilyen hideg rnegfontoltsággal
bocsátanak el ezreket, azegyéni sikert azzal, hogy nany miltió dollárti)e-
reznek évente, a vállalatok sikerességét pedig hatalmuk világrnéret i ható-
sugarának novelésével, valamint világpiaci részesedéstikkel.
Vegyiik például a Forbes 1993.j lius 5-i számának címlapsztoriját,
arnelyt6,,Meet the World's Newest Billionaires"(Találk ozás avilág lóg-
ljabb milliárdosaival) cím alatt ktir1oli világgá a szabad piac teljeiítmé-
nyének csodálatos példáit:
1r szocializmusból és az állam által irányított gazdasági rends zerek
más formáiból való kiábrándtrlással párhuzamosan, i magánjelle-
gti, személyes kezdeményezések kapnak szárny r a rende tetes riknek
l dlk század kapitalizmusa), megerosítette, hogy a piacgazdaság osztály-
megfeleloen, ami természetesen a gazdagság. Az évtized két nagy
nyitása a vál|alkozási szabadság felé Latin-Amerikában és a Távol-
keleten kcivetkezett be. Nem meglepo, hogy a listánkon szerepl
j milliárdosok legnagyobb csoportj ai az említett két régió p.rráu-
ló ktizegébol keriiltek ki. Két év alatt tizenegy úú*.*ikói, és hét
rijabb kínai etnikumír milliárdos kertilt fel a l]stáia. (87,o.)
Némileg népszertibb lrangvétellel a Business Week az 1993. no-
vember29-i számában jelentetett nreg egy ktilcinleges írást ,,A
A t kés libertariánusok rohama / 99
Millionaire a Minute" (Milliomos percenként) címmel. Lelkes beszá-
molót taríalmazott arról, hogy mit ért el a szabad piac.
Gazdagság. A legtcibb ázsiai számára egy nemzedékkel ezelótt
annyit jelentett, mint az Egyestilt Allamokba kciltozni, vagy ter-
mészeti eroforrásokat eladni Japánnak. De most Kelet-Azsia a
sebességge| és olyan léptékben,ami talán példa nélkí.iláll a tcir-
ténelemben. A nem japán ázsiai multimilliomosok száma1996-ra
várhatóan megduplázódik, és eléri a 800 000-et... Kelet-Ázsia a
vásárlóerejét tekintve egy évtizeden beliil tril fogja szárnyalni Ja-
pánt. Sot, az évi 550 milliárd dollárral novekvo megtakarításai-
val a világ legnagyobb likvid t ke forrásává válik majd. ,,Azsiá-
ban mondja Olan Chaipravat, a Siam Commercial Bank ve-
-
zérigazgatója mirrdenhol pénzvan."... Mindennek van j pia-
ca a Mercedes
- Benz autóktól a Motorola mobil telefonokig és a
Fidelity onsegélyezo kcitvényekig... A legkcizelebbi hasonló pél-
dáéft száz évvel kell visszaforgatni az Egyeslilt Allamok torté-
nelmének kerekét, mégpedig azokigaz idokig, amikor még nem
voltak sem er s szakszervezetek, sem értékpapírfe|tigyeletek,
sem trosztellenes torvények. ( 1 00- l 02 o.)
Az ilyen t rlénetek a pénzsóvárságot nem egyszertien csak dicsoítik,
hanem visszás módon szinte a személyes vallási ktildetés szindÉre elne-
lik. Nem számít, hogy bár néhány ázsiai hatalmas vagyonokat szerzett,
és az ázsiaiak egy csekély kisebbsége felkertilt a tűrlfogyasztók osztályá-
ba, mégis vá|tozatlanul folytatódik annak a 67 5 millió ázsiainak a szen-
vedése, akik teljes szegénységbenélnek. A Business Week egy l994-es
ktil nszámában,amelynek címe 21th Century Capitalism (A huszonegye-
kérdés,és világosan látható, hogy a tokés libertariánusok melyik osztály
érdekeit szolgálják:
A kommunizmus haláltusája nyilvánvalóan írj korszakot sztilt, amely
csak egyetlen választási lehetoséget hagyott a nemzetek trilnyomó
tcibbségének- csatlakozni... a piacgazdasághoz.... Majdnem l 50
évvel a Kommunista Kiáltvány megjelenése és majd egy fel évszá-
zadda| a totalitarianizrnus tiindciklése után, a burzsoázia gyó-
zótt. ( 13., l6. o.)
 100 / HARC A K0RLATLAN URALOMERT
A gazdasági racional iznus onmagáró l ki nyi l atk oztatott,,éftékmentes
tlll.icktivitása" kcinnyen cisszekapcsolható a piaci liberalizmus elitista
c:r,k(ilcsljloz fiá|ával. Ritkán tárul fel ez világosabban, mint Lawrence
Sttlttttrcl,s, a Világbank vezetókozgazdászaáltal írt és széles korben pub-
likiilt belso feljegyzésben. Summers azt állította, lrogy a gazdag orszá-
gtrk szálnára gazdaságilag az aleghatékonyabb megoldás,ha a szegény
tll,szirgokban rakják le mérgezo hulladékaikat, mivel a szegények élettar-
lltttta r videbb, és a kereseti lehetoségeik is kisebbek mint a gazdago-
kú.l" A The Econoruist egy késobbi, Summers feljegyzésére vonatkozó
lr(rltllileiltárjában azt állította, lrogy a gazdag országoknak egyenesen er-
kiilcsi kotelessége lrrrlladékaikat a szegény országokba exportálni, mivel
lrztlk így olyan gazdasági lelretoségekhez jutnak, amelyektol egyébként
rrrcg lennének fosztva.]l
Az erkcilcs logikájának egy másik cinigazoló kicsavarásával a gazdasá-
gi lacionalisták általában azzal érvelnek, hogy agazdag országok legin-
kább azzal segítik a szegónyebbeket, ha a saját fogyasztásukat novelik.
l:,l,illtal ncivelik ugyanis a szegényebb oLszágok expol"tia iránti keresletet,
scrkentve ezzel gazdasági novekedésiiket és a szegénységbol való ki-
crrrelkedésiiket.22 Tagadják vagy figyelmen kívtil hagyják a kornyezeti
ktlrlátok létezését,és fenntartj ákazt, hogy nincs erkolcsi vagy gyakorlati
alap.ia annak azelképzelésnek, mely szerint agazdagok fogyasztását csok-
kenteni kellene, hogy ezáltal enylrítsenek a szegények nélkiilozésén.23
l)tlnt ellenkezoleg: art állítják, hogy a gazdagok erkolcsi kotelessége fb-
gyttsztásuk novelés e, a gazdasági novekedés és ezáltal a szegények lehe-
l (isége i nek bovítése.Kényel mes magyar ázaía ez a befekteto i adók edv ez-
ltlényeknek és a világ eroforrásai még nagyobb Itlérvűt gyarmatosításá-
nak érdekében,hogy támogassák azok nmaguktól senrrnit meg nem ta-
gadó fogyasztását, akik ezt megengedhetik maguknak. Aliglra rneglepo
telritt, lrogy a gazdasági racionalizrnus és a piaci liberalizmus a vagyonos
elnberck kcirében arat sikert.
Ha a ga,zdasági racionalisták és a piaci liberálisok komolyan ragasz-
kodnának a piaci alapelveklrez és az emberijogokhoz, akkor olyarr gaz-
daságpolitikákat igényelnének, melyek célja olyan feltételek kialakí-
tása, hogy a piacok demokratikus módon és a kóz érdekében rnűrkod-
jenek. Olyan beavatkozást szorgalmaznának, amely véget vetne a
nagyvállalatok támogatásának és a kedvezményes elbírálásoknak, fel-
bontatná a nlonopóliumokat, ciszt nózné a tulajdon megosztását.
A ttíkéslibertariánusok rohamal 101
internalizálná a társadalmi és a kornyezeti koltségeket. helyhez kotné a
tokét, bi ztos ítan á lrogy a rnunkások rnegkapj ák m Lrnkáj uk gytim ol csén ek
oket megilleto részét,és korlátozná a valódi produktív hozzálárulásnál
j
kiugróan rnagasabb egyéni vedelmeket.
A tokés libertaLiánizmus lényege nenl az, hogy olyan feltételeket
hozzon létre, amelyek a piacelmélet szerint a kózérdek optima|izálá-
sát fogiák eredményezni. Ez az ideológia egyáltalán nem a kozérde-
ket tarlja szem elott. Sokkal inkább az, a célja, lrogy védje és intézmé-
nyesítse a gazdasági lratalommal rendelkezok jogát arra, hogy azt
telressék, arni pillanatnyi érdekeiket a legjobban szolgálja, anélkiil,
lrogy a kovetkezrnényekért nyilvános számadással tartoznának. Igy
a lratalorn olyan intézrnényekkezébe kertil, melyek nem érzékelik az
igazságosság és kornyezeti egyens ly problérnáit.
Gondolkodó, intelligens emberek millióit akik egyébkéntjogosan
-
bizalmatlanok a nagylratalmír állarntnal szemben, de lrisznek a becstile-
tes, kemény nrunkában, mélyen vallásos értékeketvallanak, és kotodnek
a családhoz, a kcjzcisséglrez vezetik félLe a tokés ellenorzés alatt álló
-
médiában állandóan ismételgetett hanris információkkal és elferdített szel-
lemi és erkolcsi gondolatvezetéssel. Olyan politika próbálja a saját olda-
lára állítani oket, amelyik értékeikés érdekeik ellen hat. Azok pedig,
akik a jelentosebb vállalati, egyetemi, politikai, kormányzati és rnás in-
tézményekben dolgoznak, írgy találják, hogy a kultrira és a jutalrnazási
rendszerek annyira osszefonódtak a tokés l ibertariánizmus ideológiáj á-
val, hogy nem nagyon mernek ellenkezni, félve attól, lrogy ezzel kockára
teszik az állásrrkat és karrierjtiket. El kell oszlatnunk a benniinket on-
pusztító kultrrrális révtiletben tarló illűrzió és megtévesztéslroInályát, és
segítentink kell a gazdasági rendszerek olyan átalakítását, hogy az az
embereket és az életétszólgálja.
6. A DEMoKRAT|KUS PLURAL|ZMUS
HANYATLÁSA

MiIy megdóbbent lánány, amikor egl civilizáció

ónmagát pusztítja eI azért, mert a gt
keresen meg-
változott kór lmények kazótt képtelen átértékelni az
általa kc)vetett gazdasági ideológiát.
James Goldsmithl
- ^Sir

A 1ab 1d s ágj o,g"a it k ép 9 9|Q _!i"9_._ttgnanilm,u

to ké s t árs aságo,\ s vi s
bajnokai kitoro grci,gr_méJ _fop Ját a gzovjé.t bi_tódalom"'1,9.,89___es
széthu l l ás át. Minde i{ á_v...aba{ piag,'gvózel mének teki ntették,,é
miltg,g:. p torlénp,lem, i?széro l hgzzáluk i 1ézett tl :"o t itásként
értd,|ffiiték'ásaját tigyi.ik elomozdításá:a. Francis F&vll,a ki-
jelentette, hogy á, emberiség hosszír evolriciós folyaffiáá"Csrjcs-
pontjához érkezett pedig nem más, mint az egyetemes, glo-
UáliS flogyaszt itársadalom megvalósulása. Allítása szerint ezje-
lenti a torténelem végét.2
A Nyugát kormányai és tokés társasága,i azon nyomban sí.irget_
ni kezdték Kelet_Európát és a volt szovjet tagkoztársaságokat, hogy
szívleljék meg a nyugati sikerek példáját, azaznyiss,ák meg |l_atá-
raikat éshozzák létre otthon is a szabad piacgazdaságot. Egy se-
ieg ii/ugzni zakért t áltiiották csatascirbá;hógy s*ítsékezeket
az államokat, illetve más ,,átmeneti országokat" a megfelelo tor-
vények megalkotásában, amely torvények vis_zon!_mqid*FfiffJé
"táísáságóknák,
teszik'a t ké hogy-belat-Otjry3! e"19l"9{:_rí 9k
103
 104 lHARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
Ezzel egy idoben az iparosodott Nyugat fokozott er feszítéseket tett
arra, hogy az Altalános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezménnyel
(GATT) egy egységes, világméret i gazdasági rendszerl alakítson ki, egy
eros Világkeleskedelmi Szervezetet (ViIO) hozzon létre, továbbá regio-
nális piacokat teremtsen olyan kezdernényezések segítségével,mint az
Es zak-A rn er kai S zabadkereskedel m i E gy ezmény (\l AFTA), M aastri cht
i soséges ideológiára éptilt, hogy a piac, valamint a rnagántulajdon mint
(az európai kcjzos piac), illetve az Ázsiai-Csendes-ó ceániGazdasági K -
zosség (APEC). Bill Clinton,azAmerikai Egyesiilt Allamok elnoke, ab-
beli igyekezetében, hogy megfeleljen a tokés társaságok eroteljesen kép-
viselt érdekeinek no meg azért is, meft egyéb épkézláb cjtlete nem
akadt - globalizációt
z gazdasági tette foglalkoztatási programjává, il-
-,
letve ktil pol itik ájáv á.
Tény, lrogy a marxizmusra épiilt szocializmtts nemtelen halállal m rlt
ki. Mindazonáltal,lra a Nyugat gazdasági és politikai gyózelmét a kci-
t ttségek alól folszabadított piacra vezetjtik vissza, az seInmive| sem jo-
gosabb állítás, mint az, ha a Szovjetunió kudarcáér1 való felelosséget az
,,aktivista államra" kenjtik. A tokés libertariánusok rnelldcingeto kijelen-
téseivel ellentétben a Nyugatnak nem azért ment jól a második világlrá-
borr]rt koveto idoszakban, ntert a Nyugat az állammal szemben a piacot
részesítetteel nyben. Sokkal inkább azéftvirágzotí fiil, meft visszauta-
sította rnind a jobb-, mind a baloldali széls séges ideológiákat, és lre-
lyetttik a demokratikus p|uralizmust választotta, Ez olyan korrrrányzási
rendszerl jelentett, amely a kormányzat, a piac, valamint a civil társada-
lom kozcitti pragmatikus, intézményiegyensrilyra épiilt.
A nagy gazdasági válságnak és a háborűr kényszeríto nyornásának ko-
vetkeztében Anrerika olyan országként ker|ilt ki a második világlrábor r-
ból, anrelynek kormánya, piaca és civil társadalma az egymás kozcitt ki-
alakított egyensűrlynak olyan fokát éfie el, amely a polgárhábor r elot-
-
ti éveket leszámítva- egészségesebb, dinamikusabb és alkotóbb egyi,itt-
rnrikodést tett lehet vé, mittt valaha. A viszonylag egyenl jcivedelem-
elosztás óriási t rnegpiacot lrozott létre, ami viszont agresszív terjeszke-
désre osztonozte azipart. Egyértelmtíen állítható, hogy Amerika távolról
l , .. . ..
sem volt szocialista, de nem volt igazán kapitalista sem. Talán pluralis-
tának nevezlretnénk. Ez azazAmerika, amely azonnal ellenállt a szovjet
birodalorn kilrívásainak, és végiil gyoztesen kertilt ki a lrideghábor ból.
A dernokratikus pluralizmus és egyenloség Amerikája volt a kommuniz-
rnus legyozóje, és nem a,,szabad" piacAmerikája.
Habár a részletekben ktilcinboztek, a legtobb nyugati ipari demokrá-
ci ábarr u gyanezek a j e l l em zók érv érlyes ti l tek. Néhányan ugyan j ob ban
A demokratikus pluralizmus hanyatlása / 105
elmozdultak az államosított ipar, a kciztulajdon és a kozcis irányítás
í'elé,de mirrdezt a sokszíntiség megtartása mellett tették, egy olyan
lendszerben, melyben a piac és a kormárry egyaránt fontos szerephez
jLrtott.
Ezzel szemben a szovjet rendszer egy olyan mértékben államosító, szél-
olyan, gyakorlatilag megsztintek. Ugyanez az ideológiavezetett a civil
társadalom kormányzó szerepének teljes folszámolásához is, aminek az
lett a vége, hogy az állam maradt a domináns szereplo, amely nem tafto-
zott elszámolással senkinek. A sokféleség által biztosított egyens rly és a
polgárok felé való elszámolási kotelezettség hiányában mely térrye-
zók egy egészséges társadalom elengedhetetlen a|kotóelemei
- a szov-
-
jet gazdaság sem a nép szíikségleteivel nem torodcitt, sem a rendelkezé-
sére álló eroforrásokat nem használta fdl hatékonyan. A szovjet nép eb-
bol ered szenvedése nem azállam aktivistajellegébol fakadt. A szenve-
déstik oka az a szélsoségesideológia volt, amely az államot kivéve min-
denkit lesoport a porondról.
A Nyugat most egy hasonló ideológia osvényénmasíroz lefelé. A kti-
lonbség Csak annyi,-lrogy mi nem egy elidegenedett és el nem számoltat-
ható állarntól válunk fiiggové, lranem a toltink eltávolodott és el nern
számoltatható tokés társaságoktól. A dolog iróniája, hogy minél jobban
sikertil a tokés liberlariánusoknak elérnitik, hogy elmozduljunk az o ide-
ológiájuk által lrirdetett ideális szabadpiac fe|é, annál inkább kudarcot
vall maga a piaci rendszer mégpedig tobbnyire pont ugyanazon okok-
-
ból, mint amelyek miatt a marxista rendszerek megbuktak. Ezek az okok
a kovetkezok:
. Mindkét rendszer azteredményezi, hogy arydasági hatalom ssz-
pontosul valamifajta el nem számoltatható, kcizpontosítot intéz-
rnény(ek)ben: a marxizmus esetében ez az intézmény az állam, a
liápitaliznus esetében pedig a multinacionális válla|at.
. Mirrdkét rendszer olyan gazdasági rendszereket hoz létre, amelyek
a gazdasági haladás nevében elpusztídák a Fold élo rendszereit.
. Az emberek mindkét rendszerben óriás intézmények fiiggoségébe
kertilnek, ez a fiiggoség elgyámoltalanítja ós tehetetlenné teszi oket,
továbbá tonkreteszi azt atársadalmi tokét, amely a piac, a kormány
és a társadalom lratékony mtikcjdésének alapfeltétele volna.
. Mindkét rendszer sztiken gazdaságijelleg inek tekinti az emberi
iggnyeket . Ez aláássa az embernek azt aképességét,amellyel érzé-
 106 / HARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
keli a Folddel és az életk zosségekke| fennálló spirituális kapcso-
latát; pedig ez a képesség létfontosságri a társadalom erktjlcsi rend-
szerén ek fon ntarlás ához.
Egy gazdasági rendszer csak addig marad életképes,amíg a társada-
l om rendel kezi k olyan mechanizmusokkal, am elyekkel eredményesen fol
tud lépni mind az állam| mind a piaci hatalommal való visszaélések
ellen, valamint a természeti, a társadalmi és az erkcilcsi toke szétmál-
lasztása ellen, amit egyébként azilyen l-ratalornmal való visszaélések ál-
talában csak sírlyosbítaniszoktak. A demokratikus pluralizmus nem ad
tokéletes választ a kormányzás problémájára, de úrgy tiinik, tokéletlen
világunkban ennéljobbat egyelore még nem sikerrilt kitalálnunk.
6.1 A versenyz piacok meg rzése
Habár a gazdasági élet képviseloi gyakran panaszolják, hogy a kor-
rnány jogtalanul beavatkozlk az tigyeikbe, a piac ftjlszabadítását szor-
galmazó kijelentések legtobbje figyelmen kívtil hagy egy alapveto tényt:
nevezetesen azt, hogy apiacgazdaság hatékony mrikcidése azon m lik,
hogy áll-e mogcitte eros kormány. Ezt a sztikségletet egyértelmtíen leírja
a mai piacgazdasági elmélet, és a gyakorlat is alátámasztja. Herman E.
Daly és Jolrn Cobb Jr, a tokés libertariánizmusról írott jól megalapozott
kritikai mrrnkájukban, a For the Common Good (A kozjóért) címti kony-
viikben kcjzolnek egy listát azokról a feltételekrol, amelyeknek megléte
sziikséges a piac hatékony mtíkcjdésélrez,de amelyeket a piac cinmagá-
ban nem képes megteremteni.3
Iguzseryos verseny. A verseny természetébol fakad an azzaljár, hogy
vannak nyertesek és vannak vesáesek. A nyertesek egyre er sebbekké
válnak azáltal, hogy novekszenek. A vesáesek viszont eltrinnek a stillyesz-
toben. Minél nagyobbak lesznek a gyoztesek, annál nehezebb az i|on-
nan jcivoknek, lrogy megvessék a lábukat a piacon, és a piac annál
nronopolisztikusabbá válik. Hogy mindez hogyan mtikodik, az teljesen
világos még azon gyerekek elott is, akik játszották már a Capitaly nevtí
társasjátékot. A játék el rehaladtával a játékosok ingatlanokat szerez-
nek, és ezekéft a tcjbbiekt l bérleti díjat szednek. Akiknek a játék elején
sikeriil ingatlant szerezni, a végénttinkreteszik a kevésbészerencsése-
A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 107
ket. A szabályok szerint a játéknak akkor van vége, ha egy kivételével
minden játékos tclnkrement. A tapasztalt játékosok tisztában vannak az-
za|,hogy esélye sincs a nyerésre annak, aki késon érkezik és azt k veto-
en csatlakozlk a játékhoz, hogy a tobbiek már megszerezték a maguk
kezdeti ingatlanjait. A legtcibb játékos kiszáll a játékból, mihelyst valaki
számottevo el nyre tesz szert, mert ilyen esetben már nincs azaz okos
vagy szerencsés játékos, aki lrátulról megindulva, meglepetésszertien meg
tudná nyerni a játékot.
A valós életben játszott Capitaly teljesen ugyanilyen, kivéve a nagy
játékosoknak azt a pótlólagos elonyét, hogy a torvényhozóknál bevetlre-
tik a pénziigyi lratalmukat annak érdekében,hogy a játékszabályokat át-
írassák, ezzel még tcibb elonyt biztosítva maguknak. Az eredmény egy
foltart nathatatlan monopolizálódási folyamat, amit egyedtil egy kemény-
kezti kormányzat tudna megzabolázn| A politikusok viszont csak ritkán
hajlandók a kemény kéz politikáját alkalmazni, ha torténetesen nincs
válság, illetve ha nem szembesi.ilnek egy aktív és jól szervezett civil tár-
sadalom koveteléseivel.
Erkólcsi tóke. J llehet a piaci elmélet onérdekkovet egyéneket felté-
te-IeZ,"tóVá6báa valós piacok valóban gyakran jutalmazzák a kapzsi, becs-
telen és erkcilcstelen viselkedést, a lratékony piac mindennapos iigy|etei
mégiscsak a bizalmon alapulnak. Egy olyan piac, ahol a szereploket cstt-
pán a kapzsiság és a pillanatnyi versenyelony minden áron való meg-
szerzésére való torekvés vezérli vagyis ahol hiányzik abizalom, az
egyiittmtíkcidés, a konyorí.ilet és az -
egyéni integritás nemcsak azért
volna kedvezotlen, meft rossz lenne a kózérzete a piaci -,
szereploknek,
lranem azért is, meft egy ilyen piac nagyon gazdaságtalanu| mtikcidne:
rendkívii| nagy osszegeket kellene fordítanunk iigyvédekre, biztonsági
orokre és egyéb védelmi intézkedésekre. Nem létezik olyan társadalonr
vagy olyan piacgazdaság, amely erkcilcsi alapok nélktil hatékonyan mtí-
kodni volna képes.
Kózjavak, Sok olyan beruházás illetve szolgáltatás |étezik, amelyek
el ngedlretetlenek a kozjó szempontjából (például az alapkutatásokba
tortén o be fektetés ; a kózbiztonság, az igazságszo l gáltatás i rend szer és a
kozo ktatás fi nan sz í r ozása; az utak karbantar1 ása; a lr on véde l em ), és aIT e-
lyek nem piaci kínálatkéntjelentkeznek, hiszen mihelyst eloállították
oket, onnantól kezdve bárki szabadon lrasználhatj a azokat. A legtobb
tokés libertariánus is elismeri, hogy szlikség van a kormány szerepválla-
lására e kozjavak eloállításában, ki,iltincisen ama kcizosen birtokolt javak
és szo l gáltatások esetében, amelyek nél ktil ozhetetl enek a magánv állala-
 108 / HARC A KoRLATLAN URALoMÉRT
tok nyereséges m kodéséhez. Lehet, hogy a tényleges munkát magán-
vállalatok végzik, de a számlát a kormánynak kell fizetnie, mégpe dlg az
adóbevételeibol.
Teljes koltségen alapu|ó (yképz_és.A piac csak akkor éri el az eróforrá-
sok optimálís allokáci ját, ha azélaOOt< és a vevok az általuk gyárlott,
vásárolt és fogyasztott termékekkel egytitt járó osszes koltségeiviselik.
Egy szabályozatlan piacon a teljes k ltséget ritkán internalizálják (ha
internalizáilják egyá|talán), mivel a verseny nyomása megkcivet.ii, hogy
a koltségeket, amikor csak lehet, kiilso k ltségkéntáthárítsák rnásokra.
Az a ternlel , aki sikeresen át tudja lrárítani másokra a tevékenységével
okozott társadalrni és kcirnyezeti koltségeket, magasabb nyeresége1 fog
elk nyvelni, móg tcibb befektetot vonzmagához, alacsonyabb áion log
kínálni, és nagyobb piaci részesedésttrrd rnegkapal-intani. A gazdaság
erejével párlruzamosan no a politikai befolyása, amit általában további
tárnogatás megs7.erzésérel"lasznál fol. Csodátatos dolog, lra egy vállalat
ráébred arra. hogy gazdasági elony k rejlenek abban, ha csokkinti a hul-
ladékát és ha méltányos bért fizet a dolgozóinak, a tapasztalat azonban
azt mutada, hogy a piacnak nmagában semmi olyan tényezóje nincs,
ami aktív kormányzati beavatkozás híján biztosítaná a s}ereplok
-
i lyen jel legií viseIkedését.
- hogy a leheto legnagyobb elonyciket eredményezze. Ezlegalább annyit
Igazságos elosztás, Egy piaci rendszerben eros azatendencia, ktilcjncj-
sen gazdasági n vekedés idején, hogy a toke tulajdonosai ncjvelik a va-
gyonrrkat és jcivedelmriket, míg azok, akik a munkájLrkat bocsátják áru-
ba, lemaradnak vagy helyzettik egyenesen hanyatlásnak indul. Az olyan
Piacon viszont, ahol a gazdaságí hatalom igazságtalanul oszlikel,azéró-
források is igazságtalanul és társadalrnilag nem kielégíto módon oszlanak
el. A Piaci lratékonyság és azintézmények legitimáci ojaazortmrilik, lrogy
a ko rnr án y z,ati beavatkozás fo lyamatosan he yreá l l ítj a-e a méltányossá-I
got, arnit a piaci erok kérlelhetetleniil aláásnak.
Kc) rny e z el i sz e mp on í u fennt ct r th a tó s á g. Am i nt
és egyre inkább betolti a rendelkezésére álló okológiai élefiéret,sztiksé-
gessé válik a gazdasági alrendszer méreténekkorlátozásaa természettel
való optimális egyensrlrly fenntartásának és így a fajok trilélésénekérde_
kében, A széndioxid-kibocsátás szindét a terrnészet széndioxid-elnyelo
képességénbeltil kell tarlani. A halászat íblyamán csak a fenntartható
hozamot szabad lehalászni. Sajnos a szabad piac számtalan ilyen kove-
telménnyel szernben teljesen vak. A kormányzatnak meg kell szabnia a
határokat. és biztosítania kell, hogy a piac megfelelo jeliéseket kapjon.
Még a k rnyezeti problémákra sokak általjavasolt ,,piacijellegii mégol-
A demokratikus pluralizmus hanyatlása / 109
dásoknak" a megvalósulása is, mint például a szennyezésijogok beveze-
tése, a kormányzattól fiigg, hiszen a kormány állapítja meg a lratárokat,
bocsátja ki az engedélyeket és ellenorzi a szabályok betartását.
A piac kizárólag abbarr az esetben vezet társadalmilag optimális meg-
oldásokhoz, ha a kormányzatnak és a civil társadalomnak megval1 az
ereje és a folhatalmazásaarra, hogy eztahat fbltételt a piaci hatékonyság
érdekében fonntartsa. Az olyan piac, anrelyet a kormányzat nem korlá-
toz, eredendoen fónntarlhatatlan, mer1 saját intéznrényi alapjait ássa alá.
6.2 A globalizáci romboló hatása
A modern tár,sadalmak piaci mechaniztnusok hiányában múikodéskép-
telenek lennének. Meg kell tanulnunk oly rriódon lrasználni e mecha-
nizmusokat, hogy elismerjtik az onérdeknek, nrint fontos és tafiós enbe-
ri motivál tényezónek a létjogosrrltságát, űrgy állítva a szolgálatunkba,
jelent, hogy az z|eíi világnak fol kell isnrernie és el kell fogadniaazía
tényt, hogy sztikség van a piacon kívtili szereplok t,endszerint a kor-
mányzat hatékony m ikodéséreannak érdekében, - hogy létrejojjon az
-
a rn rkcjdési keret, amely fonntartja az említett és egyéb feltételeket, ante-
lyek a lratékony piaci rnrik déshez sztikségesek. Azt is meg kell értenie
mind azttzleti világnak, mind pedig a laikus kozvéleménynek, hogy ami-
kor a kormányzat e cél érdekébenbeavatkozika gazdaságba, akkor ezzel
csokkentlreti a vállalati nyereséget, korlátozhaíja a vállalat cselekvési
szabadságát, illetve novellreti bizonyos fogyasztási javak árát. Mindez
a gazdaság no vekszi k, viszont megtér[ilhet azon a téren, l ogy megt-elelo munkahelyek jcinnek
létre, alrol a flzetésbol meg is lehet élni, továbbá nem veszélyeztetik a
dolgozók és a kozosség egészségétés biztonságát. További elonyok le-
hetnek atiszta kornyezet, a gazdasági stabilitás, az állások biztonságos-
sága, az eros, stabil családok és kozosségek.
Természetesen a kormányzati tevékenységis lehet gazdaságí.alan, épp-
úrgy, alrogy avállalati tevékenység is. Célszerti lefaragni az llyen gazda-
ságtalan gyakollat koltségeit nrind az adofizetoknél, rnind a vállalatok-
nál. An is rneg kell akadályozni, hogy a fogyasztói árak ncjvekedése ne-
hezítse a szerény jovedelemmel rendelkezó emberek alapveto sztikség-
 110 / HARC A KoRLATLAN URALoMERT
leteinek kielégítését. Másrészt viszont nem szabad nyugtalankodnunk,
ha a kozjó érdekétszolgáló kormányzati beavatkozás miatt megdrágul-
nak olyan dolgok, amelyeknek a fogyas ására talán igazáb l nincs is
sztikségtink, illetve ha a beavatkozás megnyírbáljaakiugró vállalati nye-
reségeket, továbbá ha kevesebb szabadságjogot ad a t kés társaságok-
nak, mint maguknak az embereknek.
Ahlroz, hogy a kormányzatképes legyen a piaccal kapcsolatos nélkí.i-
lozhetetlen feladdíáEllátásáiá; képesnek kell lennie arra, hogy az ország
határain beltil dcintscjn a gazdaság alakulásáról. Képesnek kell lennie ar-
ra, hogy szabályokat állítson ftil a nemzetgazdaságszálnáraanélktil, hogy
bizonygatnia kellene más kormányok és kiilfóldi vállalatok elott, l",ogy
mindez nem gcirdít akadályt a nemzetkózi kereskedelem és a befekteté-
sek elé. A kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy adókat vessen ki,
továbbá szabályozza a fennhatósága alatt mtikodo vállalatokat anélkíil,
hogy ki lenne téve a tokés társaságok azon fenyegetéseinek, miszerint
visszatartják a létfontosságri technológiákat, vagy pedig átviszik az álta-
luk kínált munkahelyeket kiilfuldi telephelyekre. Ahhoz,hogy a kormány
e dcintési hatáskorét fonn tudja tartani, azsztikséges, hogy a gazdasági és
a politikai határok egybeessenek. Ha ez nem teljestil, akkor a kormány-
zattehetetlenné, a demokrácia pedig tires szólammá válik. Amikor a gaz-
daság már globális szinttívé lett, a kormányok viszont csak nemzeti szin-
ttiek, akkor a világvállalatok és az egész világra kiterjed pénzintézetek
rnrik désejóval tírlny rlik a nyilvános elszámoltathatóság határain, a kor-
mányok sebezhet bbekké válnak a nemkívánatos vállalati befolyással
szemben, az állampolgár pedig egyszerii fogyasztóvá korcsosul, akinek
annyi joga van, hogy választhat a tokés társaságok által nyereségesnek
ítéltés piacra vitt termékek kciztil.
A hazai tu l aj don ri vál l al atokat e l onyben részes íto nemzetg azdaságok-
nak, ahol e vállalatok oly módon szolgálják a koz sségi érdekeket, aho-
gyan a ktilfr ldi termel k és a helyhez nem kotott befektetok nem képe-
sek, nem sziikséges elzárk zniuk az imporlált áruk és a ktilfóldi befekte-
t k elol. Amennyiben a kiilkereskedelem, illetve a ktilftildi befektetok
tevékenységeazország javát szolgálja, akkor rnindenképpen iidv zoljék
az ilyenfajta kezdeményezéseket. Am 3z embereknek és az ket képvi-
selo kormányoknak jogukban áll, és sztikségtik van rá, hogy a saját gaz-
dasá uk életétmaguk irányítsák .Ezen feli.il erkolcsileg teljes mértékben
jogukban á1l, hógy a gazdaságukba vezetó rjtra lassító bukkanókat épít-
senek azországhatár mentén, ezálta| elony sebb helyzetbehozvaa helyi
kezdeményezésu befektetéseket. Ez afqta stratégia jól mtikodott a nyu-
A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 111
gati országokban a második világháborúrt koveto follendtilés idején, ami-
iek eredriényeképpen széles tomegek részesiiltek a gazdaság nytijtotta
el nyokbol. Ézasfratégia sokkal hasznosabb és helyénvalóbb, mint az,
amit a tokés libertariánizmus hirdet.
Tanulságos lehet, lra elgondoljuk, mi torténhetett volna, lra a második
világhábo*Uot mint tokés libertarián us (azaz szabad piacra épiilo kani_
talisia) társadalom kertiltink ki, nem pedig mint piuralista demokrácia.
Ebben az esetben nem építetttink volna ki egy széles, stabilizáló hatástr
kozéposztályt, amely a nrunkásosztály egyre nagyobb lrányadát fogadta
,r,ugábu. Ezzel pedig mindenképpen elmélyiilt volna a roppant galdag
tOkétulajdonorok és az elszegényedett munkásoszíálry kozó_{ meglévo
*.gorriottság vagyis azafajtamegosztoílág, amely korábban a szo-
-
cial]sta *orgál,,r,ut<aitaptatta az Egyesiilt Allamokban és más nyugati
országokban.
Szerencsére a nyugati társadalmak sem a szocialista, sem a kaPitalista
szélsoséges ideológiáknak nem doltek be legalábbis az l980-as éve-
kig és ennek megfeleloen fejlodtek is,
-
-,
6. 3 Svédország esete
Svédország arról ismeretes az iparosodott nyugati országok kor,ében,
hogy náltrk sikertilt biztosítani a gazdasági jólétet és a méltányosságot,
migpedig rgy, lrogy kgyelgn alkalnlazták a kapitalista és a szocialista
*oá'.tt.tl bányoi-eleméii ég} eros pluralista demokrácia keretei k
_
frilA"sv édtapá,snalat fontos tanulságokkal szolgál arról, hogyan válto-
zik apluralizmus és hová vezet a globalizáci .
Kevesen tudják, hogy az iparosodás csak száz évvel késobb érte el
Svédországot, mint engtiat. A második világháborúrt koveto évekig Svéd-
országlenákívtil szegény volt.Vidéken sok ember élt apró gazdaságok_
alig
ban, imelyek
-
a kedvezotlen talajadottságok és éghajlat Ti11-
nyrijtottak megélheté st. Azéhhalál és a kivándorlás nem voltak ismeret-
lón fogalmak óbben az idoben. Már jócskán a huszadik szánadot íftuk,
amikoi a svédek k ztil sokan még mindig nagybiftokokon éltek, job-
bágykortilrnények kozott. Nagyon nagy mértéktivol] az Írástudatlanság.
A negyvenes évek második felében még rnindig elég gyakori jelenség
voltíi,olyan család, amelynek lakása egy szobából és egy konylrából állt
 112 lHARC A KoRLATLAN URALoMERT
(az illernlrelyiség kozos volt nrás családokkal). Maga a svéd ház
is szegényebb volt, rnint a legt bb európai rokona.a
Svédország modern kori sikerének kovácsa a Svéd Szociáldemokrata
Páfi, amely képes volt a nemzeti cisszefogás megteremtéséreés fiinntar-
íására; ennek segítségévelmaradt a párt lratal mon negyvenn égy év en át,
l932-tól |976-ig.5 A szociáldernokraták építettékki Svédország kifino-
mult szociális eÍlátási"és biztonsági iendszer,ét. Az ország Uerpótititala-
nak kovetkezményeképpen a munkásság a kozéposztályba kertillretett, a
bérek jelentos rnérlékbena kiegyenlítodés felé mozdultak. Ez utóbbi igaz
volt tcibbek kcizcitt a férfiak és nok bérszintktilcinbsége esetében is, ahol
hasonló kiegyenlítodésre egyetlen más kapitalista országban sem volt
példa.6 A szociáldemokraták számára az egyik elscírendűr fontosságír cél
a teljes foglalkoztatottság ft)nntartása volt. Azéft, hogy a svéd eredetti
transznacionális cégeket, például a Volvo-t, azElectroluxot, a Saabot
vagy az Ericssont arra osztonózzék, hogy rnűrkodés[iket Svédországon
beltil osszpontosítsák, az országon beltil ternrelt vállalati nyereség adó-
ktrlcsát sokkal alacsonyabban állapították ffieg, mint a kijlfóldon meg-
ternrelt nyereségét.7
A legfontosabb iparvállalatok és a munkás-szakszervezetek szcivetsé-
ge a párt politikai bázisát nyúrjtotta, továbbá támogatta a nemzeti szak-
szervezet és a munkáltatók szervezetei kozott folyó, k zpontosított, nyu-
godt légkcirben zajl tárgyalásokat a bérekrol és a munkakcjrtilmények-
ról. Ez a sz vetség jelentos elonycikkel jár1 nrind a munkások tornegei.
rnind pedig a nagytoke szálnára. Mindenrellett azonban voltak a szcjvet-
ségnek s rlyos szerkezeti hibái is, amelyek végtil a rendszer destabilizá-
lódásához vezettek, Az egyik ilyen elhibázott elem volt azaz adórend-
szer, amely tárnogatta a családi vállalkozások és kisvállalatok rovására
terjeszkedo és befekteto nagyobb vállalatokat. Ez a svéd gazdaságban a
tulajdon egyre nagyobb mérvr]r koncentrálódásálroz és monopolizálr dá-
sálroz vezetett. Anrbár a bérpolitika céljai kozcitt szerepelt a mttnkásosz-
tályon beltili egyenloség fonntarlása. a mrrnkásoszíály és a toke rrrai kci-
zótti szakadék viszont egyre mélytilt. Akkor űrgy tekintettek erre a folya-
natra, hogy ez az ára annak lrogy az ipar képviseloi bennmaradjanak a
sz vetségben. Végi,il azonban pontosan ezvetle széta sztivetséget,8
1973-74-ben, az elso olajválság idején, a gazdaság lelassulása egy-
részt koltségvetésiválságot okozott, másrészt általános ellenállást vál-
tott ki mindenfajta adóerneléssel szenrben. Ugyanebben az idoszakban
Svédország rnegnyitotta a gazdaságát, és egyre aktívabban lépett flol a
rremzetkcizi gazdaság porondján. Errriatt viszont fóllazultak a tokét és a
A demokratikus pluralizmus hanyatlása / 1 13
lrclyi munkát sszetartó kotelékek, és meggyerrgiilt a hazai szervezeít
tttttnkásság ereje.
A globa|izácló korai szakaszában a svécl vállalatok kifelé terjeszkedé-
sc űrj'nrunkahelyeket teremtett otthon, így a szovetség két résztvevójének
crdókei nem nagyon titkoztek egyrnással. Am abban a pillanatban, ahogy
it svéd transznaJionális vállalatok globális és nem országos
célokban kezd-
tck gondolkodni, továbbá érdekeik is ennek rnegfeleloen alakrrltak. a fi-
z.ikaTmunkások** és a toketulajdonosok kozotti szcivetség eresztékei meg-
lirzrrltak, és kezdetét vette a koalíció széthrrllása. svédországban ekkorra
tttár a 11ugurun képzett értelrniségi dolgozók száma fciltilmÚrlta a
fizikai
tlolgozókót , a flatalabb nemzedék pedig teljesen terlnészetesnek vette a
állanr létét mindez tovább gy ngítette a svéd szociáldemokra-
itilé"ti
-
rák po l itik ai bázisát.')
A svéd transznacionális vállalatok globális terjeszkedését tárnogató kor-
rrrányzati politika, illetve az otthoni munkalrelytererntés és reálbérntjve-
lós Éényszerekozott lév egyre mélyiilo ellentnrondás miatt a lrelYzet
cgy ido után tartlratatlanná ,ilt. A.1976-os választás a szociáldemokra-
t,.iÉvereségétlrozta, és lrelyiiket egy, a centrum és a
jobboldal párljaiból
lótrelrozott hárompárti koalíciós korrnány vette át,
Amikor a szociáldemokraták 1 9 82-ben vi sszatérlek a hatal orn ba, a Párt
tttár nem volt a régi: a visszatért csapat olyan volt, mint a meghunyász_
koclott eb. olyan politikát kívánt folytatni, amely lehetové teszi a svéd
i paL tul aj donósai izámát,a, lrogy megfel elo
nyereséghányadot érj enek el
,il-,azaibefektetések és berulrázások révén.Ezá].ta]. véltékelérni azt,hogY
irz iparosok továbbla is ,,higgyenek Svédországban", ahogy P,G,
GylllnharTlmar, a Volvo elnoke fogalnrazott. A Svédországba vetett hit
twábbi életben tartása azt jelentette, lrogy a nemzetijovedelernnek egy_
rc nagyobb részétfordították profittermelésre bértermeléshelyett , a cél-
ból, [ógy a svéd iparosok űrgy gondolják, megéri otthon beruházni. Ez
volt azáia annuk, ilogy az iparban fcjnntartsák a teljes foglalkoztatottsá-
got abban az idoben, ámikor Európa t bbi részéna munkanélkiiliség 8-9
izázalékra, vagy nrég annál is rnagasabbra szokott,l0
A rnindezek eredményeképpen létrejovo gazdaságpol iti kának sikeri-ilt
clérnie, hogy a vállalatok nyereségei azelótt elképzellretetlen magassá-
gokba szokJinek, Olyan sok pénz volt rrrár ekkor a svéd befektetok zse-
ilében a gaz aság terinelo berrrházások révénmár képtelen volt
-amit
lijlszívni e befektetok spekulációkba kezdtek, folverve ezzel az
irrgatlanok, ,]]rikincsek, bélyegek és egyéb spektrlációs javak árát. A f l-
-,l-,ogy
í,clétartó árspirál megállítása érdekébena konrrány fóllazította a mone-
 114 lHARC A KoRLATLAN URALoMÉRT
táris politika korlátozásait, hogy a fol sleges pénz kiáramolhasson Eu-
rópába. Apénzolyan titemben áramlott kifelé, hogy a londoni és brtisszeli
ingatlanárakat rekordmagass ágba ropítette. Mivel a spekuláció óriási
buboréka egyre csak cinmagáttáplálta, a spekuláció kcivetkeztében vil-
lárngyorsan termelod profitok Svédországban a termelo beruházások
elol szívták el a forrásokat. Amikor a buborék végi,il a svéd ingatlanpia-
con szétpattant, a svéd bankrendszer l8 milliárd dolláros veszteséget
konyvelt el. A számlát el bb az állam állta, utóbb az egészet áthárította a
svéd adófizetokre.ll
Ezidó alatt a legfontosabb svéd iparvállalatok vezetoi aktív szerepet
játszottak az úgynevezett ,,svéd rnodell" szétbomlasztásában, amit még
annak idején a szociáldemokraták szovetsége építettki. A Svéd Munka-
adók Szovetsége visszautasította a kozpontosított béralkut, ami a rnodelI
egyik sarkalatos eleme volt, és szovetségre lépett a Konzerv atív Páttal.
Ezen kívtil olyan kutatóintézeteket pénzelt, amelyek magukévá tették a
tokés l ibertari án us gazdaság i deoló giéilát, továbbá fokozott rekl ámhad-
járatba kezdett, amely magasztaltaaz individrralizmust és a szabad pia-
cot, mik zben egyfolytában elnyomóként és a feladata ellátására képte-
len társaságként emlegette a szociáldemokrata kormányt.12 Mindez oda
vezetett", hogy az államgépezet politikailag meggy ngtilt, és nem volt
nár igazán képes hosszűr távri politika folytatására.
1983-ban a Volvo elnoke, P.G. Gyllenlrammar lépett kcizbe, hogy az
Így támadt tirt kitoltse. E célból létrehozta a Roundtable of European
lndustrial ists (Európai Ipari Vezetok Kerekasztala) elnev ezésu forumot,
amely avezetó európai multinacionális vállalatok, kozttik a Fiat, a Nest-
lé, a PIrilips, az Olivetti, a Renault és a Siemens fejeseibol tevodcitt cissze.
A Kerekasztal azzal a céllal jott létre, lrogy hosszri táv r politikákat fo-
galmazzon meg az állam szálnára, és ezek nregvalósítását lobbyszerve-
zetként s zo rga l m a zza.|
3
1992 végénmár a svéd háztartásokleggazdagabb 2 százalékánakkezé-
ben volt a stocklrolmi t zsdén forgalmazottrészvények értékének62 szá-
zaléka, valamint az ország osszvagyonának 23 százaléka. Míg azátlagos
svéd háztartás l978 és 1988 kozott szegényebb lett, a 450 leggazdagabb
háztartás rnegkétszerczte a vagyonát.|4 A munkanélktiliek aránya3 siáza-
lék alatt volt, amikor a szociáldemokraták eloszor távoztaka hatalombó1.15
Ez az arány 1992-ben 5 százalékra emelke dett, az el rejelzések pedig azt
mutatták, hogy el fogja érni a ] százalékot is, jóllehet a munkaero további
7 százalékát márekkor bevonták a gazdasági ciklus hatásait ellens[rlyozni
lrivatott átképzésitanfolyamokba, illetve kozmunkákba.
A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 115
A svéd modell már akezdet kezdetén magában hordoáa saját bukásá_
nak csíráit. Létreho zott egy eros pénz{igyi elitet, amelynek érdekei messze
eltávolodtak atobbségi kózéposáály érdekeitol. Táplálta ajóléttel egyt]tt_
|áró onelégi.iltségeta svédeí<ben.
Nem tiltette be|e az ifiabb nemzedék
íudatába, tiogy a demokrácia csak irgy maradhat fonn ,haaz állampolgá_
rok állandó ébersége és politikai aktivitása folyamatosan rjrateremti. Vé-
gtil a gazdaságijó-lét Svédország természeti eroforrásainak, a fának, a
vasércnek és a vízenergiának kornyezeti szempontból fenntarthatatlan
folhasznál ásán al apult.
Miután a kiváltságosok pénztigyi lratalma megnott, már ki tudták lrasz-
nálni a társadalom-erofoirásaiisaját érdek rkben anélkiil, hogy ennek
fejében az, jratermeléshez bármiféle módon hozzilárultak volna. Miu_
tin a n"^rriguzdaság határ ai m e gny í tak, a te rm e l o, m un kát vé gzo k m e g_
1
élhetésétjelJnto álláok a toke birtokosainak foglyaivá váltak. A kor-
mány elkóseredetten ktizdott, hogy a munkahelyeket az országon beliil
tartsá. Minél inkább behódolt ebbéli igyekezetében a pénzi.igyi elit kove-
teléseinek, annál nagyobb pénzek vándoroltak ez utóbbiak zsebébe, an_
nál inkább dirigálhattak a politikátasajátérdektikben, és annál nagyobb
nyomás nelrezódett a társadalom egészére_ _Megdobbentoek a párhuza_
Áok az egyestilt államokbeli tapasztalatokkal, melyeket a III. részben
veszi,ink szemtigyre.
A svédek .r.ió d nto fontosságír leckére hívja fol a figyelm{inket: a
demokratikus pluralizmus kiáltó egyenl tlenségek kozepette nem ma_
radhat fonn sokáig.
6.4 Építegyens lyra van szükség
Mai bonyolult, modern világunkb an aza társadalom, amelyet egyetlen
szektor irányít, elkeriilhetetleni,il rosszul miíkodik. A civil szférának, az
állami, valamint a piaci szektor intézményeinek egyaránt megvan a ma_
guk szerepe, mellyel az egészséges társadalmat szolgálják.
A civil ilaro, A civil vágy polgári szféra az emberek kozott fonnálló
sávétség.t hutul*as, osszifiiggo rends zere, amelynek keretében a pol_
gárok kiiejezésre juttatják jogói koveteléseiket, továbbá eleget tesznek
Ít lampolgári kciteiezettségeiknek. E szovetségek kcizé tartoznak egye-
bek k'ozoit a nagy számbán létezó, ugynevezett képviseleti szervezetek,
 116 lHARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
rnelyek szernélyes érdekek alapján szervezódcitt csoportok. Ilyenek pél-
dául a szakszervezetek, melyek a munkások érdekeit képviselik, azor-
vosokat tcimoríto egyesliletek. illetve az NAACP, amely az amerikai fe-
ketéket kéPviseli. Idetarlozik az a szántalan ónkéntes szervezel is, ame-
lyek kozoserr vallott értékekalapján szervezodnek, és amelyekirek célja
az emberek ell<otelezettségének erosítésevalamely kozérdekűi kérdésirárrt.
Arni a civil szervezetek politikai szerepét illeti, e szervezetek a politi-
kai pártok kiegészítoinek tekinthetok: változatos és rugalmas fórumok,
nrelyeken kereszttiI a polgárok sokfele érdeket rnegfogallnazltatnak, il-
letve hangozlatl"latnak, helyi igényeket elégítlretnek ki, valamint kovete-
léseket tárnaszthatnak a kolnrányzattal szetnben. Oktatási szerepkoriik-
ben pedig alapot teremtenek a demokráciátképviselo állampolgárok kép-
zéséhez,fejlesztik a tagok politikai képességeit, úrj politikai vezetoket
toboroznak és képeznek ki, osztonzik a politikában való részvételt, to-
vábbá rnindenféle kozérdekti kérdésbenoktatják a szélesebb népLétege-
ket. További szerepi.ik, lrogy a sajtóval vállvetve orkodnek azon, nehogy
tÚrlságosan messzire mehessen az állaln Larry Dianrond szavaival Jl-
-
a lT]aga konyortelen lratalotnkcizpontos ító tcjrekvései ben, és abbél i
igyekezetében, lrogy kics rsszon az állalnpolgári ellenorzés és a polgá-
rokkal szembeni elszánroltatlratóság kcjtelezettsége alól".l6 A civil (vagy
polgári) szf&a a denokratikrrs társadalom alapkove. Mára az állampoi-
gári szervezetek és llálozatok meglehetosen nagy rnértékbenátvették a
kcjzérdek orének szerepét az egyre inkább a tokés vállalatok uralma alá
l<er|ilo sajtótól.
.Ióllehet a civil társadalom adja meg a hatalrnat az államnak és a piac
Óriás-intéznrényeinek, tnagttk a civil szektol intézményei csak korláto-
zott rnértékbenképesek a politikai és gazdasági hataloln koncentrálásá-
ra. Az állanr, illetve apiac intézményeitol eltéroen nrelyek a hatalmu-
-
kat nnon nréretrikb l. valamint pérrz[igyi erofbrrásaikból merítik a nulásaira reagál. Még a demokratikus kormányok is csak akkor szolgál-
civil szektor ereje az ót alkotó szervezetek nagy számában és sokszín i- -,
ségébenrejIik, valamint abban, hogy e szeryezetek a kcjzos értékekés
érdekek lnentén nagyon gyorsan és rr.rgalmasan képesek bonyolult sz -
vetségek létrelrozására, melyek tagjai sz[ikség esetén konnyen cserélod-
nek. A civil szervezetek az effajta sz vetségeken keresztiil jelentos rné-
reteket olthetnek és nagy befolyásra telretnek szet.t.
Egy aktív civil társadalomball az egymást trjllrarsogni igyekvo han-
gok bábelt zurzavara kcinnyen fillsiketítovéválhat. Azonban azatény,
hogy a civil szervezeíek képesek tisztán megfogalmazott, kcizérdekűr
Programok nrentén szcivetségek létrelrozására,rnegkiiloltbcjztetett sze-
A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 117
rephezjuttatja oket a társadalomban. Ezek a szeryezetek az értékek
án l étrej ovo társadalmi űrj ítások katalizátorai, mé gp edig azért mert
al apj
megfogal maznak és ki mondan ak bi zonyos ál l áspontokat, érve l l-rek me l -
letttik és támogatókat szereznek a számtrkra, elosegítve ezáltal. lrogy
magukr-rak a politika fo
az említett álláspontok végilrl Lrtat találjanak
árarnálroz is.
Az állami sze_kloy. Azállamaz egyedtili olyan szektor, ame|yet a társa-
d al oi,iiTo i hatalmaz arra, h ogy a kóz érdekébenkényszer1 al kal nr azzon a
po l gárokkal szem ben. A társadal om fol hatal rn azza az ál l arnot arra, hogy
elkobozza rnások vagyonát, továbbá megfosszon enrbereket fizikai sza-
badságuktól, sot az élettiktol is. A denrokráciában ezt a lratalmat az á1-
lampolgárok szabadon bár vonakodva ruházzák át az áIlanrra, és
- -
tetszésürk szerint bármikor vissza is vonhatj ák azt. A kényszeríto ero le-
gitim módon torléno fdlhasználása teszi az állalnot képessé bizonyos
atapvetoen sztikséges feladatok ellátására, rgymint a kozrend fcjnntarlá-
sa, a lronvédelem, az ad k behajtása, a társadalom eroforrásainak akóz-
érdekűr sztikségletek szerinti átcsoportosítása. Ilyen igény például a meg-
felelo szirrttí társadalrni igazságosság, amely a társadalrni intézrnények
legitimitásárrak és életképességérrekelofoltétele.
Természetesen a kormányzaíi tevékenységrrekis megvannak a maga
tcikéletlenségei. Mivel a kornrány irányítlrad a az eróforrásokat, ezéft el-
szigetelodik a piaci hatóeroktol, illetve azok fegyelmezo hatásaitól. Enriatt
van az,lrogy az állami szektor általában kevésbé lratékony a javak és
szolgáltatások eloállításában, mint azok aszervezetek, amelyeknek a trrl-
éléseftigg a piaci versenyben maradástól. Az állanr nagyon fontos
társadalrni feladata a vagyon átcsoportosítása, de nenr feladata annak
létrelrozása.
A korrnány politikai szervezet, és így a politikai lratalom megnyilvá-
ják akóz javát, ha létezik egy eros, politikailag tevékeny civil társada-
lom, amelyben széles rétegek részesiilnek a politikai hatalomból.
A piaci szektor. A piaci szektor jellegzetessége az,lrogy megfele-
l éatébónyolítjaa gazdasági cserével kapcsolatos folyamatokat
-
a piaci keresletnek rrregfelel áruk és szolgáltatások eladásra való
megtermelését,A piac megkiilonboztetett jelent ség i tulajdonsága,
lrogy képes úúéftékteremtésére és az emberek gazdagításáraazáltal,
lrogy hozzáadott értéketlroz létre. Errrellett a piac a társadalorn szá-
mára alapvet fontosságúr gazdas ági vállakozószellern és mtiszaki
inrrováció els dleges forrása.
 118 tHARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 119

Ám a piac ne"m'_lrj.""y.rp nila nagJ jovedelemmel rendelkezokeJ, hogy ne daságos termelése, a hatalom elszámoltathatósága, az emberi szabad-
fogyasszanak ttibbet a természeti k rnyezet er forrásaiból, mint amennyi
ság védelme, és a folyamatos intézményi meg rjulás iránti igények
valóban megilleti oket. Nem tartja vissza a fegyverkeresked ket attól,
kozott. F,z az egyensrily a szabályozott piac, és nem a szabadpiac ke-
-
hogy fegyvert adjanak el gyerekek számára. Nem sz lítja fól a termel -
retei kcizott jut kifejezésre.Ezen feli.il olyan kereskedelempolitikát je-
ket, hogy hasznosítsák rjra a hulladékaikat. A sztíkos er források elosz-
lent, amely a nemzetgazdaságokat egy alkalmas szabályrendszerrel
tásakor nem ad elsobbséget a kevés, vagy pénzzel egyálatalán nem ren-
kapcsolja cissze, melyre jellemzo, hogy életben tartja ahazai versenyt
delkez k alapveto sztikségleteinek a nagyon gazdagok luxusigényeivel és támogatja ahazai vállalatokat.Ezekugyanis helyi munkásokat fog-
szemben. A helyzet az,hogy a piac általában homlokegyenest az ellen- lalkoáatnak, megfelelnek a helyi eloírásoknak és helyben fizetnek adót.
kezójét teszi m indezeknek. Mindennek pedig eroteljes, demokratikus korm ányzási rendszerbe kell
A piac pénlbeni jelzésekre és pénziigyi j el legti értékekre reagál.Nem ágyaz dnia.
tesz kiilonbséget a gazdaságos termelésb származ jogos haszon, l A társadalom lrárom elsodleges szektora kozcitti fontossági sorrend
illetve az olyan meg nem érdemelt nyereség kozott, amelynek forrása al apveto j e l entoség u az egészséges és ki egyen s l yozott társadal om m ti-
monopólium, a társada|mi és kornyezeti externális kciltségeknek a ko- kodése szempontjából. A civil szektor állam és szervezettpiac nélktil
zcisségre val áthárítása, a kciztulajdonban lévo eroforrások kisajátítá-
nem más, mint anarchia. Ez az oka annak, hogy a civil társadalom
Sa, Vagy sziikségtelen, sot káros termékek iránti, marketingeszkcizcik-
államot hozlétre és megszervezi a piacot. Ezazonban nem válto "at
kel tcirténo mesterséges kereslet teremtése. Más szóval, a piac vak azon) hogy a civil társadalom az alapveto szektora a társadalomnak.
arra, h ogy fo l i smerj e n az egészségestársadal om ban j e l en l évo szátnos
Az osszes t bbi emberi intézmény hatalma és legitimáci jaettol a szek-
emberi sztikségletet, és gyakran az alapveto emberi érdekekkel, s t
tortól ered. Mivel az állam az,, amelyen keresztul az állampolgárok
magának a piacnak az érdekeivel is homlokegyenest ellenkez maga-
létrehozzák és fonntarlják azokat a szabályokat, ame|yek az emberi
tartásra osztcinoz.
érdekeket szolgáló piaci mtikodést elérik, azállam tekintheto a máso-
Továbbmenve, amikor a piaci hatalom néhány nagyon nagy vá|lalat
dik szektornak. Ebbol kovetkezoen a piaci lntézményekalkotják a har-
kezében cisszpontosul, akkor ezek akkora kényszeríto hatalom ra tesz- madik szektort.
nek szert, amit a civil társadalom soha nem akaft a keztikbe adni: ne- A nemzetgazdaságok globalizá|ása és a t kés társaságok uralmának
vezetesen e vállalatok képesek megfos .ani az embereket a saját meg-
szabadon eresztése a feje tetejére állítjaezt a sorrendet, Ily módon a piac
élhetéstiketbiztosító eszkciz ktol. E hatalom léte azt jelzi,hogy at{r- válik elsodleges szektorrá, az állam alárendelodik a t kés társaságok ér-
sadalom valahol rendellenesen mtík dik, és ert a hibát csak égy de-
dekeinek, a civiI társadalornnak pedig az a képessége, hogy a kormányt a
mokratikus, a polgároknak elszámolással tartoz kormány tudja hely-
kciz érdekébenelszámoltassa, sírlyosan sériil. Alrol a piac uralkodik, ott a
relrozni.
tokés társaság a király.
Egy osszetett, modern társadalomban a piac a legtobb ár meghatá-
rozásábalt, a termelo tevékenység cisztcjnzésében és a mindennapos
gazdasági tigyletek lebonyolításában hatékony mechanizmusnak bi-
zonyul, és mint ilyen, mással nem helyettesítheto. A piac viszont, no-
ha a kcizclsséget érint p_glilikák megvalósítás ánakhatékony eszkóze,
6.5 Mások a játékszabályok
a n1 t i ruk m e gh at ár ozásár a a l k al m at l an intézmény.
|i
A piacgazdaságok egyik legalapvetobb szabá|ya, hogy a piaci tigy-
A demokratikus pluralizmus egyesíti a piac, az állam és a civil tár- letek résztvevoinek viselnitik kell a d ntéstikkel egytittjár valamennyi
sadalom eroit annak érdekében,hogy ftinntartsa a dinamikus egyen-
kciltséget azután is, hogy már learatták az tigylet gyiimtilcseit. A
etek- valóságban- azonban az a helyzet, hogy a piaci szereplok meglehetos
s ír l yt az e gymás sal gyakran vers e ny zó társ adal m i s zíi ks é gl rigy-
mint az alapveto rend és igazságosság, az árukés szolgáltatások gáz-
er feszítésekettesznek azért, hogy a hasznot zsebrevághassák, a kcilt-
 ri]
120 lHARC A KORLATLAN URALOMERT
ségeket viszont mások nyakába varrják. Ez feszűltséget gerjeszt aha-
tékony piac kovetelmérryei, illetve az onérdekkoveto piaci szereplok
haj landóságai kozcitt.
A piaci szerepl k azért vonzódnak ktiloncisen a modern tokés tár-
sasági forrrráklroz, nlert e társaságok torvényil^lelyzete és belso szer-
kezete általában rnind a társaságot, mirrd annak dorrtéslrozóit mente-
síti azon kotelezettség nagy része alól, mellyel a társaság a tevé-
kerrységével e gytittj ár o ko ltsógek m i att tartoz i k. A részvénye sekn ek,
azaz a voltaképpeni tulajdorrosokr-rak nemigen van beleszólásuk a
társaságot érirrto dorrtésekbe, továbbá a felel sségtik is csak a befek-
il
tetéseik mértékéigterjed. Az igazgatókat a gorrdatlanságból vagy
rl]i
szánd ékosane l kovetett b incse lekmérryekért j áró pénzb ii rrtetésekke l
szemben a társaságuk által fizetett biztosítások védik. A felsoveze-
tok rragyvonal fizetéseirrek nem sok koze van a teljesítményhez,
ll]i
továbbá e vezet ket ritkán vonják felel sségre a társaság által elko-
vetett tcirvé nyte l en ségekér1. O lyan btíncse ekmények, arn e l yekért egy
l bá e form a arra is hajlamos, lrogy c,nálló életre keljen, és megleheto_
hétkoznapi ember1 kemérry borton btintetésre, sót lralálra íté|nének,
lilii a legrosszabb esetben is csupálr enylre vállalati pénzbtint$éJ von-
nak maguk után, melynek általában sernrniféle kovetkezmérrye nincs
llill
a társasági vagyo1,1ra nézve.l7 A társasági torvényszegéselkovetoi
lliil]i
számára a legrragyobb veszélyt talán a polgárjogi felel sséggel kap-
lllill] csolatos peiék jelentik. Ám a társaságok rnég ebben az eóétben- is
hatalmas ügyvédi és egyéb jogi segítség mozgósítására képesek a
l]lll
saját védelrntik érdekében,sót agresszívan arra torekszenek, lrogy a
torvénylrozás még inkább csokkentse a felel sségtiket. Amennyiben
peft veszítenek, a számláí \!fizetik a biztosítótársaságok. Nem alap-
talanul nevezi Williarrr M. Dugger a tokés nagyvállalatot ,,szerve-
zett felelotlelrsé,g'-llek.'S -:'
A valóságos S'2ernélyekkel ellentétbett, akilt legalább halandó
1,1lii
mivolttrkbarr egyenloek, és akikrrek vagyonát az államorokosodési adó
címénlefoglalhatja, a tokés társaságok korlátlan ncjvekedésre és sza-
porodásra képesek, és végtelen ,,életiik" folyamán végtelen mértékti
lratalrnat osszpontosítlratnak a keztikben. Végtil ezahaíalom túrlnó az
egyszer r emberi ellenorzoképesség határain, és a tokés társaság egy
onmagában való, autonóm létezóvéválik, amely a hata|nrát arra hasz-
rrálja, hogy ,,a k_arrier szemi,ivegétllasználva. a tagok látásmódj át és a
szervezet krrlt rájátkizár lag a profitra, valamint a szervezeínagysá-
gára és hatalmára irányítsa",l9 Akik eredményesen szolgálják a tokés
társaság érdekeit, azokat j
l megfizetik és megbecstilik, továbbá pozí-
ili
A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 121
ciójuk folytán jelentos személyes hatalomra is szert tesznek, Á, u
haálmukát uegso soron mégiscsak a szervezettól kapják, ezérta tokés
társasági érdef,eket kénytelénekolyan tánccal szolgálni, amilyen dal-
lamot a társaság ftityíil.
Nincs olyan természetes személy, aki egyá|ta|án rajthoz állhalna a
tokés társáságokkal a politikai, hatalmi eroforrások folhal mozásáért
folytatott versenyben, Meglehet, hogy a tokés társaságoknak mint.olya-
noknak, nincs jógosultságuk a szavaz rrrnák elé járrrlni, de mindez
csak apró kellernótlenség. ha tekintetbe vessztik. lrogy az alkalmazot-
'beszállítók,
tak, a a kereskedok, az űgyfelek, valamint a rragykozon_
ség révénakár tobb százezer szavazatot is mozgósíthatnak.
Á társasági alapító okirat továbbra is hasznos társadalmi jítás ma_
rad, hiszen Ólyu., sziikségletek kielégítésétteszi lehetové, amelY más
szervezeti formákban nem volna lehetséges. Másrészíviszont ez is,
mint a legtobb módszer, kihasználható a rossz tigy érdekében, továb_
sen eltávolodjon az ember érdekeinek szolgálatától. Ugil9_L$ !átsa-
sgeokat a taJj,t^ 3l1gg|kkel a keziikbe! [agu\r a hag,yj?k,"?,"]l1k 1,_a
v?se. hogv gvarmatosítlak"a piacot, és pontosan azokat a meghantz-
"i,i*ffi -
t azi á|T á, n e ! i I p9 s zi n
.ü é r.. ar et me G tt1;1
rróto, iiógrá piac azembéri érdekekétszolgáIjá. A tokés társaságokat
akár pia állenes intézményeknek is tekinthétjuk Epg en eléltelj.e.sen
jogos az,ha az állampolgárok ugyanazzal a kételkedéssel fogadják e
'szérvezeíeket,
mint anrivel azt a korai amerikai telepesek tették; lra
kello óvatossággaljárnak el azalapító okiratba foglalandó jogok meg-
adásakor; ha egyértelmuen szabályozzák e társaságok mrikcjdéset; és
ha elszámoltathatónak tarrják óket a tevékerrységeikérr.A legforrto-
sabb teendorrk pedig az,llogy ki kell emelrr tnk e szervezeteket a Poli-
tikából, nem szabad megengedntink, hogy részt vegyenek benn9.
A tokés társaságok tulajdorrosai és vezetói mint állampolgárok ren_
delkeznek rninden állampolgári joggal, és így részt vehetnek a társa_
dalom által kcivetett politika alakításábarr. Azí azonban nem enged-
hetjtik ffieg, lrogy maguk a társaságok e nem emberarc r jogi sze-
-
méiyiség.É,*.ly.keia kcjzérdek szolgálatára_hoztak létre - az eró-
forrás ai I segítségével befol yáso lj ák azokat a fo yam atokat, ame yek-
l l
nek során - aná^polgárok meghatár,ozzák a kóz érdekeit, továbbá
szabályozzák atársaság mtikodését. A tg[és társaság nem ember, Ide-
gen az emberi életmódtól és vak az emberi társadalom bonyolult, nem
ányagijettegu igényei iránt. A tokés társaságokat teljesen el kéne zár-
 122 lHARC A KORLATLAN URALoMÉRT A demokratikus pluralizmus hanyatlása l 123

ni a politikában való részvételmindenféle formájától (errol részlete- nak a helyi, az országos és végtil a globális intézményekés politi-
sen a VI. részben lesz szó). kák.
A társasági alapító okirat bizonyos adományozottjogoknak, nem A demokratikus pluralizmus olyan intézményikereteket teremt, me-
pedig magától értet do jogoknak a foglalata, melyeket annak fejében lyek koz tt az emberek teljes alkotóképességtiket latba vethetik, a kci-
kap a társaság, hogy aláveti magát bizonyos kcjtelezettségeknek . E zen zos problémákat megoldó rijítások megtalálása érdekében,mikcizben
j o gok és kcite l ezettsé gek meghatár
ozása az emberekn ek, vagy i s a c v i l
i olyan társadalmat teremtenek, amely fogékony az elkovetkez cikoló-
társadalom tagjainak, nem pedig a tokés társaságnak mint névleges giai korszak kihívásaira. Még sohasem volt annyira sztikségtink erre
szemé|ynek a joga. A saját boriinkon tapasrtaljuk, hogy a demokráiia az alkoí erore, mint most.
ítjnnmaradása azon mírlik, mennyire tarljuk magunkai ehhez az alap-
elvhez.
Mélységesparadoxon, hogy a szélsoségesideológiák mindig a bi-
zonytalan idokben válnak népszer ivé, amikor a régi megoldások a
g}ors változások kcjvetkezíében elavulnak. Ilyen idokben az emberek
értheto módon sóvárognak a demagó gnépvezérekegyszerti, cin-
-igazol -
recepdei nyírjtotta biztonság után. Azonban a társááalom pon-
tosan ilyen id kben engedheti meg magának a legkevésbé,hogy be-
merevedjen, a hibákat cinigazoló módon értelmezze, és hogy elnyom-
ja avitát és a kísérletezést,amely jellegzetességek viszoni éppen az
ideológiai szélsoségesség,,védjegyei".
A demokratikus pluralizmus hasonló paradoxonnal szembesiil. A
társadalomnak pontosan az ilyen változékony id szakokban van a
leginkább szíikségeaz állampolgárok teljes alkotóképességéreés kép-
zelóerejére, amit viszont csak a demokratikus pluraiizrnui rendszere
képes felszínre lrozni. Mégis pont ezekben anehéz id kben ttinik
gy az embereknek, hogy a demokratikrrs pluralizmus a legkevésbé
megfelel , és ezért a legfogékonyabbak az ideológiai demagógok
leegyszerris ít szólamaiban hang oztatott biztonság 1géretére. n a.-
mokratikus pluralizmus alrelyett hogy kijelolné a kovetetrd irányt,
arra lrívja fol azembereket, lrogy k magukjeloljék ki azirányt,ujat
maguknak, de rigy, hogy kcizben mindig legyenek tekintettel azegész
kozosség javára.Ahelyett, hogy biztonságot nyrlljtana, inkább a iok-
feleséget támogatja, egészen a látszolagos káos zig. Ez a hátránya,
de egyben a ktilonleges el nye is. A demokratikus pluralizmus olyan
kereteket teremt, amelyek kozott minden egyes polgár a maga ké-
pességei szerint a család, atágabb vagy anemzetizint-
jén - ama sokféle, változókozosség
részt velret igény kieiégítésében,
lyek-az sszetett, gyorsan változ emberi társadalmak velejárói. Egy
ame-

rendezetlen és kaotikus társadalmi tanulási folyamat során számta-

lan társadalmi jítás fokozatosan rigy csapódik le, hogy megváltoz-
i

]
7.A FELLEGJÁRót< lLLUZ!ol

E meggyótort bolygót a legélesebb ellentétek jel-

lemzik. Azok, akik a tár,sadalom munkájának gyii-
ruolcseit élvezik, tel.jesen elhilanilnek azoktól, akik
a terhek alatt gornyednek. Ez nem vall balcs veze-
tésre.
Spock, az Űrszekerek címíí.filmsorozat
- ,,A fellegjárók" címííepzódjábóI

Az információtechnológiának hála, elég, ha kiíil k

afloridai házam el tti tengerpartra, oz olernben egy
laptop-számítógéppel, a kezemben meg egy hordoz-
ható teleíonnal, és az ohiói gyáramban mindenhová
folszerelt kamerákon kereszt l máris ellen rizhetem,
az embereim a helyiikón vannak-e, és.jól végzik-e a
munkájukat.
A U. S. National Public Radio interj ja
-
egy gyártulajdonossal, ]994. auguszttts 3].

Az Űrszekerek címti népszerti, tudományos-fantasztikr-rs té-

vésorozaí74.epizódja, ,,A fellegjárók" címmel, az Ardana ne-
v i bolygón játszódott. A film, melyet eloszor 1969. február 28-
án sugároztak, egy bolygót mutatott be, amelynek vezetói
Stratosban, a csodálatosan szép és békésvárosban éltek, a mr"i-

125
 126 lHARC A KORLATLAN URALoMÉRT
vészeteknek szentelvén magukat. Stratos magasan a bolygó sivár fel-
színe fijlc'tt fiiggve helyezkedett el. Mélyen alatta, a bolygó felszínén
éltek a trogliták, nyomorúrságos kcjri.ilmények és állandó eroszak k -
zepette. Ezek a bolygó bányáiban dolgoztak azért, hogy a bolygókcizi
kereskedelemhez sztikséges pénzíArdana számára el teremtsel. PU-
bol a pénzból fedezték ugyanis a Stratoson lakó vezetok a luxr_rscik-
kek behozatalát más bolygókról. E modern allegória egy olyan boly-
gó képéttárta a nézó szeme elé, amelyet az uralkodó réteg teljesen
gyarmatosított, mikcizben onmagát sikeresen elszigetelte a bolygó fel-
színénéloktol és azok kozosségeitol, jóllehet ezek robotolása tette
lelretové az r_rralkodók fenytizo életmódját.
Az Űrszekerekcímri .rlít.tt epiz djának képei mélyen az emléke-
zetembe r,ésodtek. Milyen szembecjtlo a hasonlóságuk a mi világunk-
kal, melyben azigazán gazdagok és hatalmasok óriási, gyciny ríi iro-
daépriletekben dol goznak; a "gy lésekre l imu zinnal meg hel ikopterrel
járnak; a kontinensek kcizott sugárhajtásri reptilogép rcipíti oket maga-
san a felhok folott, rnikcjzben a figyelmes utaskísérok a legfinomabb
borokkal kínálják oket; védett birtokok falai mogott élnek, elokelo ne-
gyedekben meg felhokarcolók tetején laknak, ahol mtikincsek, szép-
ség és védett kcirnyezet veszi kori,il oket! Ezek az emberek pont úrgy
elszigetelodnek bolygónk hé.tk znapi embereinek életétol,mint a
Siratoson élok a troglitáktól. Óket is éppolyan á|omvilág veszi kcjrtil,
ugyan gy a világ eroforrásainak elszivásából élnek, mikcizben
olyannyira elszakadnak a valóságtól, hogy sem azt nem tudják, mit
cselekszenek*, sem azt, hogyan kellene máshogy élniürk.
7 .1 A piac b vos hatása
A gazdagok és hatalmasok elszigetelodését j l példázza a Yilágbank
és a Nemzetkózi Valutaalap (IMF) igazgat inak éves találkoz ja. A kci-
vetkezo idézet, amely egy ilyen találkoz ról tudósít, Graham Hancock
űrj ságíró tol l ából származik:
Egyszertien azért kellett eljonncim washingtonba, hogy részt ve-
gyek a Világbank és a Nemzetktizi Valutaalap Kormányz taná-
csainak cjsszevont éves gytilésén.E két intézményk zponti sze-
A fellegjárók illtlziói l 127
repet játszik az elszegényedett fejlodo országok számárajutta-
tandó pénzek mozgósításában és megfelelelo helyre juttatásában.
... A ktjld ttek szám ára arra az egyetlen hétre mintegy 700 társa-
sági eseményt terveáek, melyeknek becs[ilt osszkoltsége 10 millió
dollárra r rgott. ... E,gyetlen hivatalos vacsora ára, melyrol a
Ridgewells gondoskodott, fejenként 200 dollár volt. A vendégek
rákkal, kaviárral és créme fraiche-sel, továbbá fiistolt lazaccal
és Wellington marhastilttel kezdtek. Halételként homárt szolgál-
tak ftil kukoricával, utána citrusstirbet kovetkezett.Az eloétel ka-
csa volt limemártásban apró répákkal toltott articsóka k rettel.
Volt még pálmasaláta portói ontettel és ezt kovetoen zsá|yáva|
ízesített rokfortfelftijt. A desszert német csokoládékrip volt mál-
nacirrtettel, továbbá fagylalt és lángoló coffee royale.... A was-
hingtoni limuzinkcjlcstjnzok óriási forgalmat bonyolítottak le.2
Ugyanezen a találkozón, melyen a ktildotteknek késztilt pazaí ételekre
és a megrendezett társasági eseményekre 10 millió dollárt koltottek,
Barber Conable, az amerikai Kongresszus egykori képviselóje, akkori-
ban a Világbank frissen kinevezett elncike a kovetkezó felhívást intézte a
jelenlévo 10 000 férfilroz és nolr z:
Intézmény[irr k lratal m as erofo rrás okkal és gazdag tapaszta l ato k-
kal rendelkezik, de minden munkája hiábavaló, ha rrem képes
arra, hogy világunkat a legelnyomottabbak és leginkább kizsák-
mányoltak szemével lássa, továbbá, ha nem vagyunk képesek ar-
ra, hogy oszíozztlllk az emberiség elnyornottjainak reményeiben
és félelrneiben. Azértvagyunk most itt, hogy azó érdekeiket szol-
gáljuk, hogy segítséget ny jtsunk nekik saját képességeik,lehe-
toségeik és vágyaik foltérképezéséhez.... Célunk, hogy kozosen
lépjtink ftil a világméretti szegénység e|len. E cél hozott ide ma
mindnyájunkat. Erosíts[ik meg hát elkotelezettségi.inket e nagy
és nemes cél mellett.3
Ha a ktildottek valóban rnegpróbálták volna a legelnyomottabbak és
leginkább kizsákmányoltak szemével látni világunkat, t bb rnint való-
színu, hogy elment volna az étvágyuk. Elég egy pillantást vetntink arra
az egyszerti interj ra, amelyet Raymond Wheeler, a CBS televíziós tár-
saság riportere a kozeli Selma-ban, Alabama államban) az egyik mezó-
gazdasági részes bérlo gyerekével készített:
 128 lHARC A KORLATLAN URALoMÉRT
Szoktál reggelizni, mielott elinduls z az iskolába?
- Nélra, uram. Néha eszem egy kis borsót.
- Es akkor szoktál enni, mikor beérsz az jskolába?
- Nem, uram.
- Miért, ott nem lehet ennivalót kapni?
- De lehet, uram.
- Akkor miért nem veszel magadnak valamit?
- Nincs rá 35 centem.
- Mit csinálsz, amíg a tcibbi gyerek ebédel?
- Csak til k, ott a szélen. (Elcsuklik a hangja.)
- Mit érzel, amikor látod, hogy a tcibbiek esznek?
- Szégyellem magam. (Sír.)a
- dentitt. Evente háromszázezer lj járnr r teszi rnég elviselhetetlerrebbé
A Világbank és az IMF találkoz inak szervezoi nem hogy nem cjsz-
tcinzik a ktildcjtteket arra, l,,ogy aszegények szemével lássák a világot,
hanem gondosan megóvják oket a szegénységkísérteténekl?ty3nyá-
tól. - '"* "--"'''
A Világbank és az IMF a gazdasági racionalitás és a,szabadpiacra
éPiilo, exporlorientált novekedési stratégia élharcosai. Évek óta clics-
h mn uszokat zen genek Dé l -Koreáró l, Taj van ró l, S zi n gaprirról és Hon g
i pedig évente l4%-kal nonek.6
Kongról, mint a siker példáiról, Így nemcsoda, lrogyámikor e szerve-
zetek i guzgat inak 1 9 9 1 október i tal álkoz j át athai ft, l di B an gkokban
rendezték , az ósszejcivetel fo célja az volt, hogy megtinnepeljék a sza-
badpiaci elvekre, illetve expoftra épülo ncivekedéJ leg jabb, ez ttal
Thaiftrldon aratott,,sikerét".
A thaifóldi kormány pénztésfaradságot nem kímélvekésztilt, hogy
a krildcjtteknek valóban az|egyen a benyomásuk, Thaiftrld az rjonnan
iParosodott országok (newly indr.rstrialized coLrntries, NIC) elit klub-
jának teljes jogí, tagává vált. Azért hogy a kíild ttekben valóban a
megfelelo benyomást keltsék, gyorsan ftlhűrztak egy ragyogó kong-
resszusi palotát Bangkok belvárosában, amely otthont adott a konfé-
renc i ának . Kétszázcsal ádot l ako l tatta k ki azéft,h ogy a he lyszín re oda-
visszavezeto Lrtakat kiszélesíthessék.5Egy kcizetUen levO, á szegények
általjogcím nélktil használt éptiletet fóldig romboltak, hogy u [,itáot-
tek szemét nehogy esetleg bántsa Bangkok szegénységénÓ[ látványa,
lskolákat és kormányhivatalokat záríak be, lrogy cscjkkentsék a for-
galmi torlódásokat, valamint a levego szennyeiettségét. Így a krildcjt-
tek a leheto legkényelmesebben ,légzószervi problémáktói mentesen
suhanhattak légkondicionált autóikban a koktélpartik és hivatalos va-
A fellegjárók l 129
csorák helyszínei koztitt olyan ki,ilon krjelolt és sztikség esetén fal-
- amelyekrol nem trinhetett az ember sze-
lal elválasztott ritvonalakon,
nre elé a bangkoki nyomornegyedek zavarbaejtólátványa. Angolul tu-
dó mérnoktiket, orvosokat és jogászokat kényszerítettek arra, hogy a
ktildottek sofórjei legyenek; ápolónok és tanárok sorakoztak a konfe-
rencia-éttermek asztalainál, hogy a ,,személyzet" biztosan megértse a
vendégek utasításait, és hogy azországba látogató elokeloségek egyet-
len óhaja se maradjon kielégítetleniil.
Az effajta kozmetikázás csak részben volt képes elfedni a valósá-
got, nevezetesen azt,hogy Bangkokoí, ezt az egykor gyonyorri várost
a sikeres ,,fejlesztés" tonkrél tié. Á fényes bevásárlókcizpontok, hatal-
rnas irodaéP letck és luxusszállók kor|il szenlly- és rnocsoktenger min-
az oriásj barrgkoki forgalmi dugókat, melyek kovetkeztében a forga-
lom mérhetetlentil lelassul és tíz kilométeresnélis kisebb óránkénti
átlagsebességre kárhoztatj a a jármriveket. Bangkokban a levego
szennyezettségének mértéke azév folyamán tobb mint 200 napon ke-
reszttil megh al adj a az Egészsé gi.igy i Vi l ágszerv ezet, a WHO ál tal meg-
állapított egészségürgyi határértékeket,a légszennyezó kibocsátások
A thaifc'ldi Világbankos-IMF-es találkozó kittinoen példázta azt az
illuzi t, amelyben a világ ltatalInasai élnek. Azillűzi tegyrészt a ki-
váltságosok el szi getelt csopo ftjai számára me gteremtett l uxus é l etko-
rlilmények tartják f nn, másrészt bizonyos onigazoló hiedelemrer-rd-
szerek, mint amilyen a tokés liberlariánizmus, harmadrészt pedig a
vagyon és vagyor-rosok talpát nyaló iizleti sajtó, továbbá a gazdasági
kutatással foglalkozók és gazdasági tanácsadók ozcine. Mindezekerl
tril azonban az illúrziót elsosorban egy olyan gazdasági rendszer torzu-
lásai tartják fónn, amely pazarl módon jutalmazza a hatalom birtoko-
sait olyan dorrtések meghozataláéft, amelyek borzalmas terheket rak-
nakaz emberiség tobbi tagjának vállára.
7.2 A nagy megosztottság
A világ gazdag és szegény országait, valamint az egyes országokon
beliil agazdagokat és aszegényeket elválaszt szakadék óriási és egyre
 130 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT A fellegjárók illtjziói l 131

novekszik. A United Nations Developrnent Program (UNDP, az Egy.- l950-ben l az ido tájt, amikor elhatároztatott, hogy a fejlo-
stilt Nemzetek Szervezetének Fejlesztési Programj a) 1992-ben ugy piO- tlési folyamatot-nagyjáb
világmérettivé kell tenni a népességnek aleggazda-
bálta érzékeltetni a viL?eot jellemzo egyenlotlenséget, hogy a jdvede- -
gabb országokban élo h, sz százaléka akkora jcivedelemmel rendelke-
]
lemeloszlást egy pe*:gQlpohár alakrj grafikono n ábt,ázolta.'=' zctt, amely kori.ilbeliil harmincszorosa volt a legszegényebb országok-
]
A 7.1. ábra azt mutatja, hogy a világ népességéneka leggazdagabb llan élo h, sz százalék jovedelrnének. 1989-re ez az arány megduplázó-
országában élo 20 százaléka jut hozzá a világ jtivedelm ének-82,] ,iáru- rlott, azaz a ki,ilonbség lratvanszoros lett.
lékához, míg a jovedelemnek mindcjssze 1,4 százalékát birtokolja a né- Ezeka számok országos átlagadatok, melyek jelzik ugyan azországok
pességnek a legszegényebb országokban lakó h sz százaléka. kozotti ktilonbségeket, jelentosen elfedik viszont az országokon beltili
A vílág egyenlotlenségeket. Példának okáért ez abeosztás az cisszes amerikait a
népessége létezó legmagasabb jovedelmi kategóriába sorolja egy kalap alá véve
jovedelmük -
a gazdagokkal az osszes hajléktalant, a vidéki szegényeket és a városok
szerint
ir:
];.
I i:.]
i],',.:l- nyomornegyedeiben tengodoket. Amikor a UNDP a világ j vedelem-
eloszlását nem az országos átlagok, hanem az egyénijcivedelmek alap-
A leggazdagabb egyotod kapja ián becsíilte meg, akkor dertilt ki, hogy a népességnek a piramis csticsán
a világ jövedelmének elhelyezk edó 20 százaléka átlagosan 1 5O-szer akkora jovedelemmel ren-
_ B2,7% -át.
delkezik, mint a legalul elhelyezkedo 20 százalék.
Am még ez az adat is elkendozi azt a kiáltó egyenlotlenséget, ami
rcigton nyilvánvalóvá válik,ha a piramis tetején elhelyezkedó 20 szá-
zalékotnem ktilonítjtik el atobbiekt l. Bár nem rendelkeziink azegész
vi l ágra ki te rj edo ad atokka l, az Egy es ti lt Ál l amokró l készíi|t számítá-
sok jól mutatják, mirol is van sz .l989-ben a piramis fels h, szszá-
zalékát adó anlerikaiháztarlások átlagos évijovedelme 109 424 dol-
lár volt.8 A nyolcvanadik és kilencvenedik percentilis kozott lévóház-
tartások viszont viszonylag szerény, 65 900 dollár osszegu átlagjove-
delemmel rendelkeztek. A leggazdagabb 1 százalék átlagjovedelme
elérte az 559 795 dolláft j
vagyis e csoport vedelme nagyobb volt,
a jovedelem -
mint az amerikai ,,piramis" aljának 40 százalékát kitevo népességé
1,9 %-a
egytittvéve.')
De rnég ez is csak apr pénzalrhoz képest, amit a Wall Street befekte-
tési brókerei keresnek. Kozéjtik tartozik az elhírestilt Michael Milken is,
aki a Wall Streeten lebonyolított bóvlikcjtvény-eladásai után egy év alatt
lazán bezsebelt félmilliárd dollárt. De ugyanez elmondható a fobb ame-
rikai vállalatok vezérigazgatóiról vagy a leg|obban kereso egyéb el -
A legszegényebb egyotod kapja
keloségekrol is. l99}-benThomas F. Frist Jr., aHospital Corporation of
.,i|ág| America vezérigazgatója 127 millió dollárral vezetie at lftzetett ameri-
;,2d_3|menet<
kai vállalatvezetok listáját. Ez megkcizelítoleg 780 000-szer akkora
{9y"ás: UNDP, Human l992 (Jelentés az emberiség
Deslgllplne_nt osszeg, mint a világ népességéneklegszegényebb h sz százalékábatar-
feilodéséról 1992), New York, Óxíbrd,Report
lJniversity Piess, Ig92). tozó emberek 163 dolláros egy fóre jutó jovedelme|. A Business Week
7.1. ábra A világ jcivedelemeloszlása folrnérése szerint |992-ben az l000 legnagyobb vá|lalat vezérigazgatói
 132 lHARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
átlagosan 3,8 millió dollárt kasszíroztak be 42 százalékkal tcibbet,
-
mint az elózó évben. Ezen t rlmen en a legfelso vezet k és a beosztott-
jaik fizetése kcizcjtti szakadék gyors iitemben mélyril.10 l960-ban a na-
gyobb vál l al atok nál az átl agos v ezérigazgat fizetése negyvenszer akko-
ra volt, rnint egy átlagos munkásé. 1992-ben a szóban forgó vezérigaz-
gató már 15J-szer keresett tobbet, mint egy munkás. |l (A Business eek
ftilmérésébenszereplo 1000 legjobban kereso vezérigazgató k z tt csak
két no volt.)
j
Am ezek a l fizetettvállalatvezetók a nyomába sem érhetnek azok-
nak a gazdagoknak, akik a befektetett porlfóliójuk jovedelmeib l élnek.
A Forbes ,,négyszázleggazdagabb amerikai"-jának 1982 és l993 ktizot-
ti cjsszesített nettó jovedelme 92 milliárd dollárral n tt, ami osszesen
328 milliárd dollárnyi novekedést jelentettl2 ez tobb, mint az Indiá-
-
ban, Bangladeshben, Srí Lankán és Nepálban élo egymilliárd ember l9gl.
évi osszesített bruttó nemzeti terméke (GNP).l3
A Forbes vagyonos olvasói lelkiismeretét megnyugtatni kívánó buz-
galrnában, hogy a vagyonukat nem mások rovására szérezték a kcivetke-
zo figyelmeztetéssel állt elo a négyszáz leggazdagabb amerikai listáját
tal,ta|nazó kcinyve el oszavában :
Ahá! Ezek szerint igazukyan az rjraelosztósdi híveinek. A gazda-
gok rnég gazdagabbak lettek. Hát, igen is, meg nem is. Az ígazán
gazdagok talál,t tényleg gazdagabbak lettek, de semmi ,.,r-, biro-
nyítja,Ilogy a nemzet vagyonából való rószesedési.ik aránya is nott
volna. A Forbes négyszázas listájára való felkertilés értékhatára
nagyjából ugyanannyival nott, mint az éftékpapírpiacDow Jones
index szerinti értéke.Az értékpapírpiaconvégbement óriási ncive-
- amijócskán hozott a szupergazdagoknak - azs Ameriká-
kedés
ban élo sszes nyugdíjasnak és részvényesnek is elony volt. ...
Nent kell megsiratni a gazdagokat. De annak a butaságnak se dol-
jtink be, lrogy a mi kárunkon gazdagodtak meg!la
I]iztos, hogy volt egy-két szerény kcirtilmények kcizott él zvegy és
rryugdíjas azok kcizott, akik azértékpapírpiac nyereségeib l haszn oÁírr-
tak. Mindazonáltal a Forbes-ban (ebben a Stratos-Íakók által
,,honfi-
t ti t'sai k" szálnára ki adott m íiben) o l vasható
ti ltakozás, mely az igazságos
c l osztás v áltozatlan fcinnmaradását bizony gatja, ékesen uizJnyi
tjá a
Stratos-lakók elszigeteltségét, illetve azt,l^logy abban a hitben élÁeÉ,az
világuk a valós világ. Talán igaz,hogy a 400 leggazdagabb ameríkai
A fellegjárók illt]ziói / 133
rtem ncivelte az értékpapírokosszérlékébenvaló részesedését,de ha
cltekinttink a nyugdíjalapok kezében lévo papíroktól azamerikai- ház-
-
tarlások értékpapírokbanmegtestesiil vagyonának 83,| százaléka a leg-
gazdagabb 10 százalékkezében van. Ezen felul az értékpapírpiacáltal
in e gte stes ített v agyo n 37,4 százalékát a l eggazdagabb 0,5 száza|ék b i rto -
kolja.'5
1917 és l989 kozótí az Egyesiilt Allamokban él családok koztil a
leggazdagabb 1 százaléknak a reáljovedelme ]8 százalékkal nott, rníg a
lffis-ó'20 százalékél0,4 százalékkal csókkent.|6 Telrát a k zttink élo
sfréhyek nemc ak viszonylagos értelemben lettek szegényebbek, ha-
nem abszolúrt érlelemben is. Ami viszont e számokból nem dertil ki, az a
kovetkezo: ez az abszolírt szegényedés annak ellenére kovetkezett be,
hogy azok, akik 1989-ben állásban voltak, naponta fu"g.s_4abb munkaid -
ben dolgoztak, rnint I9]7-ben: továbbá l989-ben sokkal tobb családban
volt két teljes munkaidoben dolgozó kereso, mivel tobb no vállalt mun-
kát. A piramis alsó 60 százalékát kitevo családok koztil soknak még a
-Tiosszabb munkaido és az űrjabb kereso családtag rnunkába állása sem
volt elegendo alrlroz, lrogy a bérekben bekovetkezett lranyatlást ellensri-
lyozni tudják.
Van egy egyszerti igazság, amirol a Forbes szerkesztoi, meg a tobbi
Stratos-lakó konnytiszerrel megfeledkezik: nevezetesen az. hogy vala-
lrányszor egy nagyobb tokés vállalat bejelenti, lrogy fdlszámol tobbezer
állást, a stratosi családok még gazdagabbá válnak, a tobbezer állását el-
veszíto munkás jovedelme pedig erosen visszaesik . F,z az egész annak a
folyamatn ak a részétképezi, arnelynek során a vagyont és a gazdasági
lratalmat átáramoltaqáka valódi értékeklétrehozóitól azoklroz, akik már
eleve hatalmas pénzek frl tt rendelkeznek, és akik abban a lritben élnek,
l,,ogy az o joguk e pénzek korlátlan ftjlhalmozása, tekintet nélki,il a saját
sztikségleteikre és arra, hogy ok vajon lrogyan járultak hozzá a valódi
értékteremtéslrez.
Vajon valóban átérezheti-e a pezsgospolrár peremén át kortyolgató ern-
ber annak azirdatlan embertomegnek a sorsát, melynek tagjai számára
csak a polrár szárában leiilepedo sepro marad, abból is alig? Ha beismer-
nék, lrogy a saját jóléttik az okoz ja az olyannyira elnyomottak nyomo-
rírságának, el tudná-e koztiltik bárki is viselni ezt a borzalmas erkolcsi
terhet? Ezeknek az embereknek az esetében telrát igencsak erós az arra
irányuló osztonzés, lrogy az ill zi kra éptilo, lelkiismerg_tti\et nyugtató
stratosi kultírra fdnntartásával elker[iljék az effqta erkcilcsi ellentmon-
val ó szembestil ést.
{{1oktat
 134 lHARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
7.3 Egy másik világ
A Forbes a 400leggazdagabb amerikai 1993. évi listájának elószavá-
ban a nagyon gazdagoknak aztakuzdelrnét ecsetelte, melynek során meg-
Próbálnak kij nni a jcivedelmiikb l a mai gazdasági kclrtilmények kcize-
pette. Az egykilogrammos beluga malossol kaviárkon zerv áraegy év le-
forgása alatt28 százalékkal, 1408 dollárra nott. Egy minden tartózékkal
fiilszerelt Sikorsky 5-780 típus r helikopter ára nyóic százalékka:,7 mil-
lió dollárra nott. Egy elfogadható helyen eltoltcitt szállodai éjszaka ára
New Yorkban 15 százalékka|, 750 dollárra ugrott.|7 Az o világuk egy
rnásik világ.
Amikor Henry Kissinger, aki hosszűr idon át azEgyestilt Államok kiil-
politikai koreinek egyik legbefolyásosabb szeméiyisége volt, reggeli
egészségtigyi sétájára magával viszi Amelia nevezet i ebét, testor kóveti
oket a lapátolással kapcsolatos teendok elvégzésevégett. Amikor Henry
,?{,u9s'agra megy, Amelia lirnuzinnal utazik Mrs. PéeperékmarylandÍ,
vidéki kutyaotthonába, ahol kiilon szobát bocsátanak á rendelkeiésére,
mint a házvendégének.l8 Sok amerikai dertilt azon, amikor a sajtó rajta-
kapta George Bush-t, amint épp csodálkozva bámulta az egyiÉ élelmi-
szerbolt kijáratáránál elhelyezett ellen rzoberen dezést,és kideriilt, hogy
az eln k egyike azoknak az amerikaiaknak, akik utolsóként ismerkedtek
meg a nap mint nap használt bererrdezés leg jabb kiadásával.
AmikorAlexander Trotman l993-ban elfoglalta a Ford Motor Company
igazgat tanácsi eln ki és elnok-v ezérigazgatói posztját, évente tobb mint
3 millió jármii eloállításáért volt felelos. Mégse volisaját autója, és soha
eltí nem fordult, hogy autókeresked t l vetlvolna egyet. A Éordnál, az
autóipar hagyományainak megfelel en, valamennyi iélsovereto írj gép-
kocsit kap, biztosítva ezáltal.,lrogy a jármíiveik mindig tcikéletes áliipot-
ban legyenek, továbbá megkímélve a vezetoket az áutókereskedoftkel
val Ó alkrrdozás ke l l emetl enségeitol, valam i nt az auto nyi l vántartásba vé-
telével, biztosításával, javításával és fcjnntartásával kapcsolatos veszod-
ségekto1.19
l989-ben a Lone Star Indrrstries 27l rnillió dolláros veszteség gel zárt.
James E. Stewart, a vállalat vezérigazgat ja elbocsátásokat ..nd.lt .l,
400 millió dollár éftéktívállalati eszkózt adott el, besziintette azoszta-
lékfizetést,továbbá trtasította a vezetoket, hogy a reptil k ón az olcsó
helyeken utazzanak. Ezenkózben saját magánaÉ-ftinntartott egy 2,9 mil-
lió dolláros l'eprezentációs alapot, és tová6bra is a vállalat srigárlrajtásn
A íellegjárók illt]ziói / 135
gépéningázott floridai otthona és a vá|lalati kozpont kozott, mely a
Connecticut állambeli Stamfordban talállrató. F. Ross Johnson, az RJR
Nabisco vezérigazgatójaként pazar hangárt építtetettAtlantában, lrogy
legyen hová elhelyezni a vállalat tíz reptilogépét és lruszonhat pilótáját.
Rcigton mellette folhriztak egy háromemeletes, ragyogó fogadóéptiletet
is a nagyon fontos személyiségek** számára. Az épí.iletbenmahagóni
berakásúr falak, olasz márványból késztilt padló és japánkerltel biiszkél-
kedo átritrm veszi kortil a látogatót.2oIvan Boesky, a,,világbankár" arról
volt nevezetes, hogy a rendkívtil elokelo Café des Artistes-ben elosz r
megrendelt nyolc fofogást az étlapr 1, rnajd miután végigkóstolta oket,
dontcitt, hogy végtil is melyiket óhajda elfogyasztani.2l
199l jriniusában részt vettem azAmerican Forum for Global Education
(Világszint r Oktatás Amerikai Fóruma) Harlfordban, Connecticut állam-
ban megtartott éves konferenciáján. Ed Pratt, aPflzer,Inc. elnevezésu
gyógyszerek és gyógyászati eszkoz k gyártásával foglalkoz avilá-
-gon évente 7 milliárd dolláros forgalnrat lebonyolító vállalat, elnok-
-
vezérigazgatója volt az egyik, nyitó beszédet mondó eloadó. Eloszcir át-
vett egy díjat a világszintií oktatás terén végzett munkájáért, ezután neki-
látott, hogy megossza a tapas alatait a jelenlévokkel arról, hogy mire
van sztiks égazoktatásban. Tcibbszázamerikai nevelo elott arról beszélt,
hogy azifl amerikai nemzedék oktatásának kozponti feladata a fiatalok
leheto legnagyobb mértéktíversenyel nylroz juttatása kell legyen, azűj,
globális gazdaságban. Nézetei szerint nem szabad olyan lriábavalóságokra
fecsérelni azidót,mint például a nyelvtanulás. Kijelentette, hogy aPfizer-
iizemeket végiglátogató világkoriili ritjai során bárkivel kellett is
szóbaállnia, az illeto már beszélt angolrrl .Igy aztjavasolta, hogy azt az
idot, amit más országok gyerekei az iskolában angol-tanulásra fordítanak,
Amerikában azzal t ltsék, hogy a diákoknak természettudományokat és
kózgazdas ágtant tan íts an ak.
A Nike nevezetti, lríres cipogyártó nagyvállalat onmagát ,,hálózatok-
ból álló vállalat"-nak nevezi . Ez aztjelenti,l",ogy 8000 ember1 foglal-
koztat a vezetés-szervezés, tervezés, eladás és reklám terürletein, a teL-
melést pedig a ftiggetlen alvállalkozók által foglalkoztatott, mintegy
75 000 fob l álló bérmunkástomegrebízza. A kilrelyezett. termelés leg-
nagyobb része Indonéziában folyik, ahol egy PáiNike cip t.- aminek
az áraAmerikában vagy Európában 73 és l35 dollár kozott mozog
kortilbeliil 5,6 dollarei a[ttanak el oTyán lányok és fiatal nok, akik
-
 136 / HARC A KORLATLAN URALoMÉRT
A fellegjárók ill tziói l 137

mindcissze l5 centes órabérér1 dolgoznak. A munkások a vállalat ba-

hát a kovetkeáetés, hogy az olyan emberek, akik az általuk uralt tcjbbi
rakkjaiban laknak, szakszervezettik nincs, a tírlóra gyakran kcitelezo, és
ember hétkoznapi valóságától ennyire elszakadtak, nem igazán képesek
lra munkabesztintetéssel próbálkoznak, a munkáltató igénybe veheti a
hadsereg segítségéta sztrájk leverésére.Az a hriszmillió dollár, amit a
í lismerni, lrogy nrit kíván akóz érdeke.
kosárlabdacsi llag Michael Jordan l992-ben a Nike-cipok reklám ozásá-
ért állítólag fólvett, meghaladta azon indonéziai gyárak dolgozóinak
cisszesített évi fizetését,ahol e cipoket el állították.22
7 .4 Az Észak-Délviszony rij megh atározása
Amikor Jolrn Woodmant, a Nike indonéziai tigyekért felelos vezér-
igazgat ját a Nike-cipoket eloállító Lizemekben uralkodó viszorryok-
ról kérdezték,a klasszikus stratos-lakó válaszát adta. Jóllelret tudott
A hatalmas vagyonok és ill rziókból foléptilo világokba való bezárkó-
arról, hogy a hat indorréziai Nike-gyárban korábban mr,rnkarigyi prob-
zás nem csupán az tgynevezett.,,gazdag" országokat jel|emzik. A Forbes-
lémák voltak, arról halvány sejtelme sem volt, vajon mifele problé-
nak a világ |eggazdagabb embereirol szóló l993-as tmutatójában nyolc-
mákról is volt szó. Ráadásul még ezt is hozzáfuzte: ,,Nincs tudomá- vannyolc olyan milliárdos szerepel, akik a világ alacsony vagy kozepes
som róla, hogy tudnom kéne errol. Ennek kivizsgálása nem a mi ha- jovedelemmel rendelkezó országaiban éltek. Azeztmegeloz évben ezek
táskcirtinkbe taftozi k. "23
száma még lratvankett volt. A listát l993-ban Mexikó vezette, ahol eb-
A Nike esete agazdasági rendszer torzulásainak kirívó példája. E rend-
ben az évben huszonnégy milliárdos élt, míg l992-ben a számuk csak
szerre az a jellelnzo, hogy elszívja a javakat azoktól, akik a valódi érté-
tizenhárom volt.25
keket megteremtik, és másokhoz áramoltatj a át. Ez utóbbiakn ak az az
elsoCleges funkciója, lrogy mindenfele marketinges kodcisítéssel meg il- . Vegytik például a FLilop-szigeteket, amely Kelet- illetve Délkelet-
Azsia mércéjévelmérve gazdaságilag fejletlen országnak számít. Azegy
l zio gy áttáss al rávegyék a f o gy asztókat, vásáro lj an ak o yan tenn ékeket,
l
fore jutó GNP 730 dollár, és becslések szerint a lakosság 60 százaléka
amelyekre nincs is sztikségtik, és mindezt persze kell en folpumpált ára-
nem rendelkezik megfelelo jcivedelenrmel ahlroz, hogy azegészséges élet-
kon tegyék. Nem igazán meglepo tehát, hogy sok vállalatvezetó
trik a Nike említett menedzsere, aki kertilt mindennemií kapcsolatot -kóz-
az
lrez minimálisan szíikséges étrendet saját maga és családja számárabiz-
tosítani tudja. A Forbes 1992-ben két FtiI p-szigeteki milliárdosról tu-
indonéziai munkásokkal igyekszik rninimálisra szorítani azon embe-
-
rek számát, akikkel- annak ellenére, hogy kívril esnek a kiválasztottak
dott, l993-ban pedig otrol.
l988 és 1992 kózótt Manilában, a Ftilop-szigetek fóvárosának keres-
szrik korén kénytelen nrégis kapcsolatba kertilni.
-
Stílszer rnek rrrondhat az is, hogy a vállalati vezetok számáraévente
kedelmi és pérrziigyi kozpontjában, Makatiban dolgoztam. Az irodáln
egy felhokarcoló tizenegyedik erneletén volt. Az ablakból Manila tcsil-
rrt egre nde zeít, fizetés i cso m ag-nyereményj áték l 993 . évi gy ó ese M i ch ae l lagos szállodái koztil kilátás nyílt háromra, továbbá látszott számos ha-
Eisner, az ill zi
k nagymestere, a Walt Disney Company igazgat taná- talmas banképtilet. A napnak szinte bárrnely szakában láttam egy vagy
csának elnoke lett azé a Walt Disney-é, mely kitalált világok teremté-
- Eisner
sérrek szentelte magát. 203,1 milliós fizetési csomagja avállalat
tcibb magánhelikoptert, amelyek e felhokarcolók tetején található iro-
dákba vagy irodákból szállították éppen a manilai tizleti élet bennfente-
abban az évben elét299,8 millió dolláros ssznyereségéneka 68 száza-
seit, magasan szállva a legendás lrír r, manilai forgalrni dugókban ragadt
lékát tette ki ebbol boven telik némi saját ill rzió keltésére.2a
- autók ftilcitt, és messze amaingázók folott is, akik autójuk nem lévén
-
kénytelenek voltak sorokban állva a tomegkcizlekedés kiprrfogó gáza-
Ez tehát az a fellegvilág, alrol a gazdasági világrend építészeiélnek. -inak vastag felhójében várakozni. Manila másik felében, a Smokey
Számukra, valamint t kés társaságaik számáraa helyi piac már tűrlságo-
Mountain (Fiistos-lregy) nevti g zolgo szemétdomb tetején hrizódtak a
san sztíkké válik. A vagyonbó| és a lratalomból sosern lehet e|ég. A hatá-
kevésbészerencsés manilaiak ezrei által hulladékokból osszeeszkábált
rokat folyvást ki kell tágítani, nern lehet megállni az rij birodalmak épí-
putrik. Lakóik abból é|tek, hogy ab(tzló szernétlregyb I kiválogatták a
tésében, az, jabb és rijabb piacok gyannatosításában. Nem alaptalan te-
palackokat, a mtianyagdarabokat, meg az egyéb eladható dolgokat.
 138 / HARC A KoRLATLAN URALoMÉRT A fellegjárók illtiziói / 139
A Ftilop-szigeteki lakosság évente százezerszámra hagyja el az orszá- mint a jómód rakéi, a probléma viszont az, hogy a szegények nem ren-
got, és kétségbeesetten keres valami munkalehet séget ktilftildon, ami-
delkeznek megfel elo adóképes j civede l emmel rnindezek fi nan szír ozásá-
bol el tudnák tartani magukat és családjukat. A nok koztil sokan Japán- ra.26
ban kotnek ki, alrol ,,sz rakoztató szem élyzet"-ként dolgoznak, vagy be-
Ennek a ktilonállásnak akedvezótlen hatás ait azEgyestilt Államokban
állnak cselédnek valamelyik kcizép-keleti országban. Az ilyenek gyakran
az l980-as évek során tovább súrlyosbítoítaaz, amikor a szovetségi kor-
ráébrednek, lrogy gyakorlatilag rabszolgasorba kertiltek, és szexuálisan
mány kezdte egyre inkább a he|yi ónigazgatási szintek feladatávátenni a
teljes mértékbenkihasználják oket. A Ftilop-szigeteki kormány a tenge-
helyi, szoci áli s j el legii szolgáltatások fi nan szírozását l 978-ban, am i kor
rentrilon dolgozó munkásaira írgy tekint, mint alapveto devizaforrásra:
a szovetségi kormánytól a helyi kormányzatokhoz átutalt pénzek iissze-
ok tererntik elo a pénzt, amelyet tobbek kcjzott arra fordítanak, hogy a ge a legmagasabb volt, az államok, il|etve a helyi onkormányzatok for-
fényuzó,légkondicionált óriásárulrázak polcait foltcjltsék importb 1szár-
rásainak 27 százaléka származott szcivetségi alapokból. 1988-ra a szó-
lnaz , korszerÚi fogyasztói elektronikai cikkekkel, divatos ruhákkal. Az
vetségi források aránya 1] százalékra esett vissza. Mindez része volt an-
így eloteremtett pénzt arra is használják, hogy fedezzék az országtóbb
nak a nagyszabásir erofeszítésnek, amelynek során a Reagan-kormány-
mint 32 rnilliárd dolláros klilf ldi adósságát.
zat arratcjrekedett, Irogy lebontsa a korábbi kormányok által az amerikai
demokratikus pluralizmus korszaka idején fcilépítettjcivedelem-írjraelosz-
A régebbi idokben, amikor az egyes gazdaságok még azországhatá- tó mechanizmusokat. Robert Reiclr ezt a folyamatot írgy emlegeti, mint
rok, sot egyes lrelyi ktiz sségek határai mentén ktilcintiltek el egymástól,
a kevés kiváltságos kivonulását Amerika tobbi részébol. Ennek az ered-
általában az volt a jellemzo, hogy egy ország vagy város határain be-
ménye azlett,llogy egyre mélyiilo szakadék jott létre a gazdagok illetve
ltil élok gazdagok, szegények egyaránt átérezték,lrogy vannak
- -
olyan kozos nemzeti és kozosségi érdekek, melyek egybeftizik oket.
a szegények által igénybevett oktatási és egyéb szociális jellegrli szolgál-
tatások színvonala kozott, elmélyí,iltaz osztályok kozotti megosztottság,
Bármekkora viszályok dúrltak is a szereplok kozott, a sorsuk mégis
amit általában még s rlyosbít a rasszista alapon torténo elkiil ntilés is, a
osszefonódott. A gyáriparosoknak érdekiikben állt, hogy legyen meg-
vagyonosok pedig egyre inkább elkiil ni,iltek, és bezárk ztak a maguk
felelo oktatási rendszer, amely a munkásokat adja, továbbá megfelelo
il lrizi ókbó l éptilt világába.27
szállítási infrastrukt ra, illetve egyéb kcizcis létesítmények,amelyek-
nek meglététolfiiggtek a saját termelovállalataik is. Bármennyire nem
Az cisszes általam bejárt ország koztil Pakisztán példázza a legjobban
fultllozzá a foguk, mégiscsak belátták és elfogadták, hogy kotelesek
azt, ahogyan az elit elszigetelt csoportjaí-él3iákadnak a lrelyi gycikerek-
adót fizetni a létfontosság társadalmi és fizikai infrastruktrira fonn-
tól. Az ország három modern városa
tarlása érdekében. - Karacsi, Lahore és Iszlamabad
otcsi l lagos szál lodákkal, korszerii bevásárl ókozpontokkal btiszkélke-
Az Egyesrilt Államokban az utóbbi években zajl egyik jellemzo de- -dik, gy nycjr lakónegyedekkel hivalkodik. Ezek szigetként ékelodnek a
mográfiai folyamat, lrogy az emberek egyre n vekvo mértékben ktilo-
szegény és feudális viszonyok kcizepette élo vidékbe, melyet helyi kiski-
niilnek el foldrajzi érlelemben a jovedelmi ktilonbségeik atapján. A fel-
rályok uralnak, akik a magánhadseregeiket virágz kábítószer- és fegy-
sobb társadalrni osztályok elokelo, városi villanegyedekben tcjm rtilnek,
verkereskedelembol tartják fcinn, és bármikor készek eltenni láb alól a
fí,iggetlen politikai dcjntéseket lrozó koz sségeket alkotnak, melyek léte-
kcizponti kormányzatnak a birodalrnukba bemerészkedo hivatalos em-
sítményeinkizár lag a saját, gazdag társadalmi osztályuk osztozik. Így
bereit. Pakisztán vidéki teriileteinek egészségtigyi és oktatási mutatói a
minoségi iskolák és egyéb k zcis szolgáltatások ftjnntartására képesek legszegényebb afrikai országokéihoz hasonlók.
j
anélktil, lrogy adózniuk kellene az alacsonyabb vedelmtí családok ha-
Pakisztánilátogatásaim koztil két ízbell a vendége voltam néhány, az
sonló létesítményeklrezjuttatása céljából. Ennek k vetkeztében az ala-
ország legsikeresebbjei kozé tartozo űzletembernek. Ezeknek az embe-
csonyabb jovedelrnii családoknak is épp rgy létrejonnek a maguk ala-
reknek akik rengetegetutaztak, és a legjobb brit és amerikai egyete-
csony jcivedelrn ónigazgatási szigetei. Az alacsony jcivedelmíiek eme -
szigetei sokkal inkább rászorulnak a szociális jelleg i szolgáltatásokra,
meken szereztek diplomát
- amozgására és beszédj ére az afajta maga-
biztosság, modor és vendéglátói viselkedés volt jellemzó, amely azon
 140 lHARC A KoRLÁTLAN URALoMÉRT
világPolgár arisztokraták sajátja, akik a társaságban, pénztik és pozíció-
juk kovetkeztében, tcikéletesen fesztelentil viselkednek. Vendéglátóim,
kiterjedt tizleti érdekeik kézbentartása végett, rendszeresen utaztak a vi-
lágban, konnyedén mozogtak a világ uzletl elitjeinek kcirében, és épptigy
otthon éreztékmagukat New yorkban vagy Londonban, mint karacsi-
ban, Lahore-ban vagy Iszlamabadban.
Nagyon megdcibbento volt azonban számomra, hogy bár nagyon
-
sokat tudtak a világ t bbi részéról, illetve érdeklodteÉ-azottanidolgok
iránt mily kevés tudomásuk volt arról, s mennyire nem érdekélte
-,
mi folyik saját
ket,, hazátlukban, a maguk ,,szigetvárosainak" határán
tril. ugy tiint, mintlra pakisztán maradéka egy jilentéktelen, szót sem
érdemlo ktilfi'ldi országtaftozéka lenne. Ezekaz emberek szinte tcikéle-
tesen elvesztették ralldglfljta érzék[iket bárnriféle koz s, nernzeti i.igy
iránt. Álikoiib-an visiólt móg nem ébredtem rá egy á.l.;;.;' ;,:;,'Irogy
ÍÍTÍ.'"'''egyszeríien a fejletle'nségbol eredo torzulásróI van szó, hanem
s9kk| inkább egy globális, társadalmi és politikai átalakulási folyamat
elso állomásáról. Ez pedig nem más, mint a világ pénzűgyielitjeinók egy
állam nélktili kciz sségben való cisszeolvadása a fellegek biroáalmában,
,"effi áTik'áfi ra ví lágtó l, al,tol azóri ás i táÚ6 JÉgu.n eb-ftildi-hal and ók
laknak.
Már régóta úlg{ gondoljuk, lrogy a világ gazdagés szegény országokra
oszl i k. A
ry$sági záci
elorelral ad táv al nagy uugyónnut renael -
gl obal i
kezó, novekvó szigeteket találunk a szegény orsza órUin, e, egyre no-
vekvo szegénységtengert a gazdag országokban. Északés Dél-Áegkí,i-
lonboztetésének manapság akkor van a legtcibb értelme, lla a .fejezl ki,
hogY a világ jobban megoszlik a társadalmi osztályok szerint, mint fi,ld-
l,ajzi értelelnben.
7 .5 Önpusztító rendszer
A globális gazdasági rendszer nagy nyereséggel, bokezii javadalma-
zással és vállalati kedvezményekkel jutalmazzái tokes társáságokat és
vezetoiketazéft, melt a termelést munkásny rzó bedol goz tizemJkre bíz-
zák; meft letarolják az oserdoket; mer1 munkaero-r.gtukurító technoló-
giákat vezetnek be, melyek miatt tobbezer alkalmazóft kertil az utcára;
mert mérgezo hulladékokat raknak le; valamint azért, mert rgy befolyá-
A fellegjárók illt]ziói l 141
solják a politikai programokat, lrogy azok atársasági érdekeket az embe-
ri érdekek rovására szolgálják. A rendszer megvédi e tettek végrehajtóit
a dontéseik kovetkeztében folmertilo koltségek vise|ésétol,melyek ohe-
lyetttik a rendszer gyongébb tagjainak vállára nehezednek. A terhek vi-
seloi az utcára kitett munkások, a helyettesít ként folvett dolgozók, akik
nem kapnak annyi fizetést, hogy abból eltarthatnák a családjukat, az er-
doben lakók, akiknek ottlronait eltor lték a fold színérol, a mérgezo hul-
ladéklregyek tovében élo szegények, és azérdekképviseletnélktili adófi-
zetók, akik végíirla számlát kifizetik. Mivel a hasznok és a koltségek
viseloi így elkülontilnek egyrnástól, a rendszer lizenete a világ leglratal-
masabb dontéslrozói felé az,hogy a dcintéseik nrindig rjabb hasznot hoz-
nak. Pedig valójában egyszertíen aztórténik, hogy még tobbet vonnak el
a Fold meglévo gazdagságából a maguk számára, a tobbi ember és a
bolygó rovására.
A rendszerelmélet tudósai, akik azzal foglalatoskodnak, l,,ogy megért-
sék a bonyolult, onszabályoz rendszerek m ikodését,ezt úrgy hívják,
hogy a gazdasági rendszer pozitív visszacsatolást ktild e dontéshozók
felé: olyan dontésekértjutalmazzaókel amelyek fólborítják a rendszer
dinamikus egyensúrlyát, kilengéseket okoznak, kezelhetetlenné teszik a
rendszeft, sot végso soron az sszeotnlásához vezethetnek. A stabil rend-
szerek negatív visszacsatolási mechanizmusokon alapulnak, melyek a
hibás viselkedés kijavítására osztcinciznek, továbbá a rendszert az egyen-
srily irányába mozdídák el.
Ad_3m S rn ith-nek a piacgazdaságró l szól ó el m él ete azért vo lt zsen i ál i s,
mert notráo rnaga sosem lrasználta a rendszerelmélet szakkifejezéseit
-
szer mrikodési alapelveit. Ki nem mondottan, de ezen elvek alapján dol-
gozta ki azcinszabály oz gazdasági rends zer eszményi model ljét, rnely-
6.n ,r,.gual strT a tái'sadalom eroforrásainak hatékony elosztása annak
érdekében, hogy az emberek által leginkább kívánt javakat egy eros
kozponti szabályozó hatalorrr beavatkozása nélktil eloállítsák. -
Az el-
mélet ragyogó szellemi teljesítmény, és rendkívtil vonzó -
volt az értelmi-
ség számára, amelynek tetszettekazelegáns elméletek; vonzó volt a nép-
érdekek képviseloi számára is, akik mélységesbizalmatlansággal visel-
tettek mirrdenneműl eros, kozponti szabá|yozó hatalom iránt és persze
a magántulajdonnal rendelkezo elitcsoporlok számára is, akik a
-
kapzsi-
ság erkcilcsi igazolását látták benne.
Sajnos az cjkonómiai racionalisták, Smith szellemi utódai, lesztíkítet-
ték és meclranikusabbá tették a gazdasági rendszerekrol alkotott szemlé-
 142 lHARC A KORLÁTLAN URALoMÉRT
A fellegjárók illt]ziói l 143
letet, ideológiává tették a piac szabadságának elvét mindezt anélktil,
-
hogy tekintettel lettek volna bizonyos tényezókre, melyeket Smith gy
A tokés libertariánizmus koponyegforgatói és demagógjai cisszekap-
je|cilt ffi g, mint a piac cinszabályoz egyensrilyának fenntaftásáhozsztik-
csolták a tokés társaságok pénzétés lratalmát a popLrlista érdekekkel,
lrogy ezálta| egy olyan program térnyerésétsegítsék elo, amely a tokés
séges feltételeket. Ideológusból nem válik jó rendsze rtervezó,mivel von-
társasági érdekeket az emberi érdekek folébe helyezi. Ez az ellentrnon-
zódik az egyszertisíto receptek alkalmazása felé, ahelyett, hogy kiegyen-
dás mindaddig folismerhetetlen marad, amíg a tokés liberlariánusok ugy
s lyozott, cinszabályozó rendszereket hozna létre,
tudják beállítani ezeket a kérdéseket,mintllaazad ztat -koltekezo, f l-
Mindezek kcivetkeztében a társadalmi feszürltségek egyre nonek, a
duzzadtállarn liberális hívei, illetve a családi éilékekértkí,izdo, az egyé-
rendszer hibái pedig nyilvánvalóbbakká válnak, és így a korábbi, po-
ni szabadságér1 és felelosségért síkra szálló konzervatívok kozotti kliz-
litikai erovonalak merrtén létrej tt társadalmi berendezkedésre egyre
delemrol l,olna sz . Ez az álca meglelretosen sikeressé tette azon íáma-
nagyobb nyomás nehezedik. Elj tt a nagy nap a politikai demagógok
dásokat, melyeket a szegények javára indított szociális programok ellen
és_koponyegforgatókszámára. akik az emberek egyre novekvo bizony-
intéztek, és amelyekkel elérték,lrogy a gazdagok adókedvezményekben
talanságából és félelmeibol kovácsolnak tokét maguknak. Ezek az
részes ri lj enek, a to kés tárgaságok ped i g*fr'ágyobb szabadsághoz j ussan ak.
Egyestilt Allamokban támadj ák anagyra méretezett korm ányzatot, és
Az eredmény: még tcjbb hatalom és gazdagsága nagyoknak és akózép-
a kcirnyezetvéd ket, mik<izben kovetelik, hogy cstikkenje nek azadók,
pontban lévoknek azaz a fellegjárók tokés világának mindez a
legyen kisebb a kormányzat, állítsák helyre a családi értékeketés az - -,
kicsik és lrelyiek rovására. Az egészben az a tragikomikus, hogy sok kon-
egYéni felelosséget, tortiljék el a természeti eroforrások kiakr,lázását
zervatív érzelrn i szavaz aztl"iszi, az gy, melyet szolgál, a hatalomnak
érinto kor|átozásokat, nciveljék a védelmi kiadásokat, lépjenek fol ke-
a kicsik és a helyben lévok számára torténo visszaszerzése.
ményebben a b n<izés ellen, szabadítsák meg a piacot a szabályozá-
Ujra kell fogalnraznunk a politikai vitában használt kifejezéseinket,
soktól és teremtsék meg aszabad kereskedelmet. A konzervatív Í.ou._
l ogy világosan tiikrozzék. mirol van szó valójában: nevezetesen, lrogy
telések álcájamtigé búrjva hango atják, hogy a lrétkciznapi embert akar-
ják megvédeni attól, hogy a nagy kormányzat kihasználja oket, így folyik a lrarc a hatalomér1 a nagy és kozéppontban lév szereplok, illetve
kicsik és helyiek kozott azaz a tokés társaságok és a hétkoznapi em-
egyszerre muzsikálnak a fiilébe mindazoknak. akik cjnállóak akarnak -
berek kozott. Megérett azidó a politikai szovetségek átrendezésére, ami
lenni, és nem bíznaka kormányban; azoknak, akik a gazdasági terlrek
valószín ileg csak akkor borrtakozik majd ki teljesen, amikor a nép ér,de-
alatt nycignek és adómérséklésután álrítoznak; azoknak a munkások-
keinek valódi képviseloi rájonnek, hogy nem csrtpán a tiilméretezett koz-
nak, akik a természeti eroforrások kiaknázásán alapr-rl iparágakban
ponti kormány az ellenségtik, hanem a tokés óriásvállalatok is, arnelvek
dolgoznak és tarlanak a kornyezetvédelmi korlátozásoktól; valámint a
nem taftoznak hűrséggel se helynek, se embernek, se emberi érdeknek.
tokés társaságoknak, amelyek ugrásra készen várják, hogy a nagyobb
szabadság bekciszcintével még nagyobb profitokra tegyenek szerl á t oIt-
A gav!_v:.sj!E_i glob,,al1_1:c!9^ur.a.lplap, apely9|,az..ufuj13, tokés gyarma-
ségek másokra hárítása révén,Az indítványok, rnelyeket e változatos
tosiT6 6il:odalnrak fdlópiilnét. n tokés libertaríánizmus hívei'azzal érvel-
választói csoportok megnyerése érdekében hangoztaínak, hemzseg-
lrek, hogy a gaidasági gtaUari záci folyamata rnegváltoztatlratatlan tor-
nck az ellentmondásoktól. Kevés az olyan indítvány, amely valóban
ténelmi erok lratása nyomán lralad elore, és hogy nem mal,ad más válasz-
scgít lrelyreállítani a családi és a kcjz sségi, valamirrt az ónáll ságlroz
tásunk, rnint lrogy alkalmazkodjuk a lrelyzethez, és megtanuljunk verse-
kapcsolódó értékeket. Éppenellenkezoleg, zold utat adnak a világ"leg-
nyezni felebarátainkkal. Ez szemérmetlen hazugság, amely szemrebbe-
llagyobb tokés társaságainak, hogy a világ piacaiból és er forrasalUÓt
nés nélktil tagadja a fellegjárók jól szervezett, nagyvonal an pénzelt és
lrlég t bbet gyarmatosítsanak amár amúrgy is gazdagok javára; azad -
cél ratoro ero feszítéseit, me lyekkel a n emzetgazdaságok szétzii l l es ztélé-
tcrlreket még inkább átrakják azok válláról, akik leginkább képesek
lcnrtének fizetni oket, azokéra,akik erre a legkevésbéképesek; továb- -hogyan kiépítgséretorekszenek. A lII.
re és egy globális piac intézrlényeinek
részben"inégvizsgáijrrk, rniiidé2t képzelik ei, éínógyan fogtak
bá megerosítik az állam rendori szerepét annak érdeké-ben,hogy az
hozzá a megval ós ításához.
í gy ke etk ezó tár sadal m i nyrr gtal anságot e l fojtsa.
l
tll. GyARMATosíró
tórÉs rÁnsAsÁcoK
8, VILÁGBIRoDALMAK Álunl

A világgazdaság egyre integráltabbá válik. Az uta-

zás azonbln nem egyenl a megérkezéssel.A teljes
integrációt csak akkor érj k el, ha megvalóstil az
áruk, a szolgáltatások, a t ke és a munkaercí szabad
óramlása, és amikor a kormányzatok a vállalatokat
n e mz e t i s égukt cíl ftigg e tl e n l, e gyfo rru án ke z e l i k.

The Economistl

Azok az emberek, akikvilágcégeket vezetnek, a íór-

ténelemben els ként rendelkeznek azzal a szervezet-
tel, technikával, pénzzel és ideológiával, hogy rea-
lisan próbálkozhatnak gy irányítani avilágot, miní
egy integrált gazdasági eg",séget. ... Kívánalmaik lé-
nyege a nemzetállam meghaladásához való jog, és
a _folyanlatot tekinve, annak átformáIása.
Richard J. Barnet és Ronald E, Mullet
-

Az elrn rlt két évtizedben tan i |ehetti.ink az emberi torténelem

leggyorsabb és legelsoprobb intézményiátalakulásának. Szándé_
kos és tudatos átalakításról van szó egy olyan j világgazdasági
rend kiépítéseérdekében,amelyben a cégeknek nincs nemzetisé-
gtik és nem ismernek határokat. A hajt éi t az riás vállalat-biro-
dálmáknák az egész világot befogó álmai, a szo|gálatkész kor-

147
 1 48 l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor Világbirodalmak álmai l 149

mányzatok, a globalizált fogyasztói monokrrlt ra, valamint a tokés liber- Az idok folyamán olyan kcirnyezetet kell kialakítanunk, amelyben
moz_
tariánizrnus i deol ógi áj ának egyetenles e l fogadása j e enti k Fpgy q]lT- az áruk, a sáolgáltatáiok, a toke, a technológia és az emberek
nélktil, Észak_Amerikán, Európán
l
és
s_trlyozni trrdjqk azí a gazdasági, társadal.ni_és_kpr_qygleti pLrsztításj, 4]]]é- Iaru *Íno.nfajtu kor|átozás
lv_q] _.""ló\g; gyar_ry$ogffijtivóképne\ ? ]legvalósiiásá szintó miii,O._!iltt Íapánon át teljesen szabad.a
jelent,. fel kell-íriónunk ismerni terjesztésének iizenetét és módszereit,
panaszait 8y9r-
E gy i lyen ágrendb en a kti l fóldiek p i aci korl á tozásának
v il
álló dontobírói testtilet'
,un"t iuirrgálná?s megoldan á egy neÁzetek
felett
il.l} ,,spiciális javasiatokkal mozdítaná
elo a kiilfóldi belépéstazokra a
8.1 A jov kép i.rtirátór.i., u*.ly.k tisztességtelennek. vagy nem
elégg9 ny.itottnak, bizo_
szorgalmazó
nyulnak"., A verieny fenntartlsát trosztellenes szabályokkal
vállalati igények elfogadá_
tár*anyrati er fesátések felhígulnának azon
Az j gazdasági rend egyik legtekintélyesebb látnoka Akio Morita, sáual, amelyek.,.,kozos kutatás ei reiteszte:,.k919,
gyátás vagy
irányulnak," A
más qyti-
kor_
a Sony Corporation alapítója és elnoke. Az 1993-as Atlantic Monthly *ot.Áoro k"apcsolatok vagy sz vetségek kialakítására
érdekében,hogy csok_
jelentetett meg egy nyílt levelet Moritá-tól, melynek címzettjei a Hét Áányzator. Éoorain á]nák"áz árfolyaÁokat annak
kockázatokat azoknál a
Nagy (C7) l993-as tokiói cs csértekezletére késziilo államok veze- t.ntier a, arforyiÁ-ingadozásbói eredo átváltási
hozamot keresve, tokéjüket és java_
toi voltak. A kovetkezokre lrívta fel a figyelmiiket: világcégeknél, amelyek"a legnagyobb
országai kozott,6
ikat szabadon morgátják a uitag ttitonbozo
[TaIálják lneg azonJ eszkozoket, rrrelyek csokkentik az ósszes gaz- helyi társadal_
dasági korlátozást Eszak-Amerika, Európa és Japán kozcitt a keres- Aza|apuzenet nyilvánvaló. A kormányuk által cselekvo
joguktói, h9sy maguk irányítsák gazda-
kedelem, a befektetések, a jogszabályok és a továbbiak terén. Te- makat meg kell fosztani attól a
A kormányzatokn ak yett a
gyék rnindezt annak érdekében,lrogy elkezd djón az írj gazdasági sájukat, Iiarai érdektiknek me gfeiel oen. .eh_el
gyelniiik. Morita szavai ttjkrozik
rend rnagjának kialakulása, mely felcjleli az országhatárokat átlé- uiiaguaírulatok srtit segleteire-kell fi
pó, egyeztetett szabályok és eljárások alapján mrikodo világválla- c.oig. w. gall, aiEg!., rt Állarnok-gazdasági ygy.t állarntitkárának
Kereske_
latok hannonikus rendszerét. ] ,ruuu]t, aki |967-nená kcivetkezoket mondotta a Nemzetkozi
ágának(British National Committee
delmi Kamara Brit Nemzeti Bizotts
Morita a továbbiakban világossá teszi, hogy vélenrénye szerint eljott of the International Clramber of Commerce):
azidó, amikor az cjsszes helyi érdeknek, beleértve a helyi kult rát és a
nemzetállarnok politikai határai tirl szrikek és lehatároltak
ah_
helyi azonosságtudat más szimbólumait, elsobbséget kell adnia a ),na- A
modern gazdaság mozgáster.ét és
gyobb jónak", amelyet a szabadpiaci rendszer tesz lehetové, Azo eszrné- hoz, lrogy mlghatározhassák a
a vállalatok, melyek rendelkez_
nyi világában: tenetenls égét:...Egészében azok
olyan vilá_
nek a műrkodésí.ikrJ vonatkozóan globális jovoképpel,
got választanának, melyben nemcsak a javak, hanem minden ter_
A japán rizstennesztok nem tarthatnák fenn zárt piacukat, a japán
keiret,su-ban fiapán rninoségbiztosítási rendszer) sem lenne meg- Áelési tényezó maximális szabadság gal mozgatlrató.7
engedett, hogy a ktilfc'ldi szállítók ki legyenek zárva a tennelésbol,
vagy az inrportált áruk azuzletek polcairól. Viszont az amerikaiak A Nemzetkozi Valutaalap 199l. jírlius 15_i hivatalos hírlevelében,
DeAnne Julius, a Shell Intórnational Petroleum Company vezet kciz-
s em al kal mazllaínák esé yegyen l ot l en s ége ket fen ntartó rnóds ze re i -
l m i egy ez-
l

jazdászának tanul m ány a al apj án h an gsu |y ozzaazon ke reske de

ket, mirrt például az egyoldal r tarifák rendszerét. Az európaiak sem
hozlratnának egyoldalír d<intéseket arról, hogy melyik autó ,,euró- iieny.t fontosságat, ÁelyeÉ u tote*t i, ugyunolyan mozgásszabadsá_
-n1

loi É rto, ítan ak, nt az áruknak. Három

el vet j avaso lt :
pai" s m'elyik nem. i i
 Világbirodalmak álmai l 151
150 / GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor
. Teljes dontési szabadságot kell biáosítani a ktilfóldi cégeknek 8.2 T kés társaságok a nemzeti érdekek f elett
abban, hogy a he|yi piacon importtal avagy helyi termelo-|étesít-
mény létrelrozásával vesznek-e részt. tárgyává.vált
. A ktilf ldi cégekeíahazai vállalatokkal azonos jogszabályokkal Elvi kérdésséés a vállalati íelsovezetok btiszkeségének
nemzeti érdeken,
rlnott mindenfajta
kell szabályozni, és a2onos jogokkal kell rendelkeznitik. annak l-rangoztatari rrogv céglik t v ezéri gazga-
ai i o n al C aslr Re gi ster v ál l al at
J e l l em zo C l,, arl es
Ex
. A kiilf ldi cégek szálnára meg kell adni a lehetoséget, hogy bár- l,

"yi'uN .'.' A National

tójának a New yort riiius_ban b|iszkén valloTt kijelentése:
mely olyan tevékenységet szabadon végezlressenek, rnelyet hazai világvállalat, melynek koz_
Caslr Register n.* Á.rikai vállal at.
p,zegy
vállalat is torvényesen végezhet. van,"|4 C, Michael
pontja tortérret;;.; ;; Egyesti1t Átta,iiotbarr
elso elnokhelyettese sze_
Carla Hills. az E,gyesrilt Államok Buslr-kormányzatárrak kereske- [r*r,ron E, azrsM world Tiade Corporation
elvesztette amerikai azonos_
rint ,, az IBM .g, bironyos fokig sikeiesen
clel rn i képv selój e ki fej ezte ragaszkodását ehhez a célhoz:,,Azlqkar,-
i
ságát."l5
j_Lr
!. h o gy a v álleblgbgk m e g e gye n e k _1 !s nge_Ig rylu li _b"efe_KgtÉ r_te-
l
Az ilyen kijelentések nemcsak mero pózolások.,Az
IBM japán leány_
i.ret,o |kül, hosdGriipártnéii-kellene keresnitik vagy e_{por-
vállalata l8 000 j; ;';;;kást alkalm'az,
és egyike Japán legnagyobb,
9"ri rilékái ri Ó_ci bsTfr ;fi"t
ill, Áii.iilt uu;, szállító számít
jc r*.r #u k gy bl ro n } o
t a rn i.
!] kel1j_g_n 9
részekét kelljen haszrrálniuk, vagy hogy elegeí ke!ljel_r telliY[.at11q"?t- ff gépexportoreinek,|6 1993_ban
Lejelentett egy egyezményt a
nyi más megkotés bárrnelyikének."8 Eztanézetet széles korben oszt- az amerikai General Motors Corporation személygép-
évi 20 000
ják vállalati korokben is. A vállalati felsovezetókról a Harvard Bttsi- japánToyota r,/l9io, Corporation_nel, arnelyben
alta, mely autókat apánban
i.il t Á iiu*or.jbel i legyá
1,ásfi váj J
kocsi Egyes
l

ness Review által1990-ben készített nernzetkozi felmérésazt mutatta,

hogy 25 országt bb mirrt l2 000 válaszadója viszonylag egybehang- uíovoá,nár,kanév alatt forgalmaznak,l' , ., ^..^l^+Á_^ek1, m ^anh.síi
e gh atáro_
ni . gy terméli o ss zetevo i n em zet i ered etén
Igazság.r.ri
z an a nemzetek kozotti szabadkereskedelem és a hazai vállalkozéspk megállapj.tani szinte lelretetlen,
leheto legkisebb védelme mel lett foglatl 4t lalt Hasonló egy,_e!ért9gsel zása olyan uon}oiíít,hogy bizonyosan
kérdéses vállalatok tudják_e, vagy
vetették él azt az elve:t, hogy a cégeknek ányaors zágukhoz kell kotcíií- Az sem teljesen ,,'viwa"áó, hog} a
osszetevoi rrek mi lyerr
ki,i l on sképpen toroa n en.t
vel e,-"ho gy terrnékeik.
rritik, vagy hogy korlátozni kellene a világ más részeibg,v,{91pJ.gpité- Weekegy l990_es
azországok szerinti száza|éko. *.goirt
a:A Bttsiness
seket.9
A tokés birodalomépítok gyorsan valóra váltják elképzeléseiket. 1965 ;i;i;páorijában jelentek meg a kovetkezók:
és 1992 kozott a világ megtermelt javainak a nemzetk zi kereskede- an anyaorszá gáí |,^a
B ár nélrány vál al at telj essé ggel e l vál asztlr atatl
lenrben részt vevo 9 százalék alatti aránya majdnem 19 százalékra folyamat. Az
l

rrovekedett. l0 Általában elmondható, hogy a kereskedelem ncivekedé-

vállalatok,,aitu* nélÉtilivé-,i válása félreérthetetlen most ta_
si Literne kozel kétszerese a gazdasági kibocsátás novekedési titemé- il il"y u *orauló európai, ,eztamerikai és japán óriások
és
nulják, rrogv l;;^- kezeljbk atobbszo,os identitástudatot
nek. l 983-tól l 990-ig a kiilft'ldi befektetések világszerte négyszer olyan pr.r. a világvállalatok tnost fejleszíik ki ka_
gyorsan nottek, mint a világermelés, és háromszor olyan gyorsan, mirrt
tobbirárry,l l"j;ltili..,_ "alkalmazottai
k lrasonul n i tudj a_
a világkereskedelem. Ezvezette a The Economist-ot arra a ktivetkez-
mél eon sz.rii,kd;;, J!.ir..t, lrogy
nak, fiiggetl;;tii attóí hol dolgóznak.
IJgyanakkor gyárakat..: 1*
tetésre, l.rogy a ktilfóldi befektetések jelentik a^ a tertiletet, ,,amely a e teki ntet ndenfél
borató ri um okui *orgatnak,,sierte a v i l ágban, .m
i

leggyorsabban fejlod tt 1980 óta."ll Mivel 5_00 vállalal uralja q világ- tvtictrael Blumentlral, a
kereskedelem mintegy 70 száza|ékát,12 és az osszes multinacionális nélktil u, ir.;z-ashatírokra,;, mondja w,
l8
vállalat egy százalékának a tulajdonában van a k<izvetlen kiilfloldi be- Unisys Corporation elnoke,
fektetések állományának a fele,lr ezért rigy tiinik, a The Economist a világ eme legnagyobb
fejl dést azzal méri, hogy néhány transznacionális és rnultinacionális Más szóval, mindennapi m iktidéstik során a
Mindazonáltal, ha adókedvez-
vállal atai r.i rarái ug pr"ntj -rual ttirodnek.
tokés társaság milyen mértékbenuralja a világgazdaságot.
 l52 / GvARMATOsíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
19nyek vagy kutatási támogatások megszerzésérl van szó, vagy ha glo-
bá l i gtevékenységiik, befekteiés i érdekei k egyes targ|ál asoko n
s m arketi n
kormánYzati képviselet igényelnek, gyakran oltcjznelin r^r í színekbe
és hívnak segítségtil ,,hazai" kormányzatokat az átfog
senyképességelomo zdítása nevében.
,,nemzeti'' ver-
Fo-]Yauatop &-qzullsée_ áLl fenn a globális_ l,állalatok multinacionális
és transznacionáIi ,_rrezóponda kciz-citt Egy mllpino_éi.o_íitiiJ{v;a-íátit
tobbféle nemréíiidentitait uórr_fei,.r.tiri u,ííónOri át íartva r.nnT
t.lT:l*u-er-akpresks,d9m-"szolgáltatásaiban.r.tirti"uÓ';a';;;)i
gokban, _}elyi g-y<)kereket eresztve es bnmagát mindeniiti
ng'laenit-
ve meg, nrint jó állarnp,gJgár" Világméretti m iveletei kapóiólodnak
Llgyan egymásho!,d,, rlélyen beéptilnek abba a helyi gazdasáigba,
ahol miikcidnek, és egy i4onyos mértékigrigy míikodnekl mint á"ha-
zai szervezetek.
Az alaPiránYzat
azonban a transznacionalizntus felé mutat,.amely a
cég globális mrikodé9énekintegraciOját a vertikálisan integráli
beszállí-
t illál zatok kcjré építiki.,Pé|dául amikor az otis Elevatoiv állalathpz-
záláttott eg{ fElett liftrendszer kiépítésél)ez,a hajtómotorok ,-,1.gi.iu.-
zéséreegy japán , az ajt kra egy francia, az elektrónikus
berendeásekre
egy német, a kisebb alkatrészekre pedig egy spanyol cégge| kc;tott
s?.9.|-
zodést. Alendszer i ntegrác i
ját az ngleiti tt Á l l Á otuói i ranyiiották., n
Bár egY transznacionális vállalat is hivatkozhat helyi állampolg árrágru,
h.a.ez a P z megfelel érdekeinek, e helyi elktjtelezettségek csat"atmene-
tiek. A transznacionálisok aktívan igyékszenek kikiiszóbolni a nemzeti
pe,gfon.1o"láso|1t, l,,ogy rnaximal lzalj'au a kcizpontilag irányrtátt,-ái
u,
egész világra kiterjedo beszerzéseikbol eredo Íehetsées
.lon}o[.|i,
A The Economist azt tanácsolja, hogy azok számárá, akiknók
jesen globalizált gazdaságban kizár lá'gos joguk
van egyes tennékekre
vagy gyál!ási eljárásokra, az a megfelelo stiatégia, ha nem termelnek
senrmit. Ehelyett egyszertien csak licenc-jogoka] kell adniuk
a termé-
kekre vaFy a gyártási eljárásokra, akkora Ósslzegért, amely ugyanakkora
profitot jelent, mintlra sajá1 maguk helyben ter--meliek ,ieyi*portattat
volna.r| lt4ásképp rrregfogalrTlazva, rnindazoktól, akik *o"nopoi.lojor.ut
gYakorolnak egyes szabadalrnaztatott technológiák felett, n.,.,-,
t.jt .l-
várni, hogy bárnlit is termeljenek k egyszóriien csak bezsebelik a
-
profitot. Mindez messze esik Adam srnith g ndolataitól,
alrol a verseny-
piac gazdaságában a profit a kistermelok ziebébe vándorol.
Minél inkább védettek az egyéni piacok, annál inkább rávankénysze-
rítve egy világcég arra, lrogy rnultinácionálisként rniikodjci n-
azaz'min-
Világbirodalmak álmai i 153
den céltertileten helyileg termeljen a kívánt piac eléréseérdekében. és
lrogy integrálódj on ahazai gazdaságba, Mtv,Jghelyi célterti|e1_9!i,,1yi1o1-
tak a világgazdaság elott, lelretségesséválik._gs-rgen.jovedelmezó a cé-
geknek, Jr a ]$as iniálják,a fi zetésekberi'l'1a9i_lpheío ségékben, fog l a l -
kozlilásj e|ó_ír ásokban, adókban, k9_11"1,_:,r_e1y_É.dglryi slabályg_zás,Q4.1, 1r9;
lyi szolgáltatásokban és emberi eroforrásokban mtrtatkozó h9_1yi ktilonb-
segeket. Ez a globális m veletek oly módon t rtén etiöridijzését jelenti,
hogy ott ténnelnek, ahol az a legkevésbé koltséges, ott adják el az áru-
kat, alrol az a legkifizetódgbb és oda terelik át a profitbt, alrol az adókul-
csok a legkevésbéjelentenek terlreke!. Az a lehetoség, hogy a terrnelést
áT-léheThél}é7niaz egyik országból a másikba, gyengíti azadottl"tazai
kcizosség tárgyalási pozícioját, és eltolja azeróegyens tlyt ahazal társa-
dalom érdek_ejtol a globális tokés érdekek felé.
Minél inkább kész egy vállalat arra, lrogy az elobb felsorolt elonyok
érdekébenszabadon mozgassa t kéjét,áruit, technológiáját és személy-
zetét a ki.ilonbozóllelyszínek kozott, annál nagyobb a verseny nyomása a
lrazaiakon, hogy támogassák a befektetoket szociál is, kcirnyezetvédelmi
vagy más ternrelési kciltségeik átvállalásával. MinéI nagyobbak és nyi-
tottabbak a piacok, annál nagyobb profitszerzési lehetoséget jelentenek
azon vállalatoknak, arnelyek elég nagyok és ftirgék ahlloz,llogy tokésít-
sék, kovessék a piaci ktilonbségeket, és annál nagyobb a versenyelonyiik
a kisebb llazai vállalatokkal szemben, amelyek szervesen kcjtodnek az
adott kciz sséghez és ennek szabályai szerint m ikcjdnek.
Az Egyestilt Allamok Kongresszusa Technológia Ertékelo Hivatalának
(Office of Teclrnology Assessment of the U. S. Congress) egy úrjabb ke-
letri tanulmánya a kovetkezoket állapította meg:
.gy t.I-
[M ivel ] a mu lti nacionál is vál l al atok átl épi k az országlratáro kat, így
kevéssétorodnek a nemzeti célok támogatásával, és inkább a cég
saját céljainak eléréséretorekszenek, melyek lényegébena kovet-
kezok: novekedés, nyeresé g, kizárolagos technológiák, stratégiai
sz vetségek, a befektetések hozama és piaci elony k.... Az Egye-
stilt Allamok gazdasága(vagy bármely más gazdaság ebbol a szem-
pontból) nem maradhat versenyképes, hacsak azon multinacionális
vállalatok, akik itt kereskednek és irányídák tizleteiket, hozzá nem
járulnak az ország kutatási é, fejlesztési bázisához. foglalkoztatá-
sához, feldolgozókapacitásához és tokeforrásaihoz.( ...)
Valamennyi nemzet érdekeinek teljesen egyértelmrinek kellene len-
nie: minoségi munkalrelyek, ncivekvo életszínvonal, m iszaki és ipari
 154 l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor
fejlodés. a fogyasztók és munkások jogainak biztosítása, valamint
minoségi kcirnyezet helyi és világméretekben. ... A nemzeti érde-
kekhez viszonyítva a multinacionális vállalatok érdekei sokkal in-
kább azadoít helyzettol fiiggoek és a lehet ségek kihasználásához
kapcsolódnak 22
Általában elmondható, hogy a japán vállalatok inkább kotodnek a ja-
pán nemzeti érdekekhez, mint az amerikai vállalatok, amelyek vezetó
szerepet játszottak a nemzeti érdekek elvetésóben a sokkal sziikebbre
szabott tokés társasági érdekekkel szemben. Az európai cégek valalrol a
ketto kciztjtt helyezkednek el . Az alapirányzat azonban világosan a tokés
transznacional iznlr.rs felé mutat.
B.3 Kormán yzatok a kon zumer'zmus szolgálatában
Keniclri Olrmae, a McKinsey and Company japán leányvállalatának
tigyvezeto igazgat ja egy rnásik, jól ismer1 guruja az j gazdasági rend-
nek. Széles korokben olvasott k nyvében, A Tlre Borderless World-ben
(Határtalan világ) Ohmae azt uzeni a nemzeti kormányzatoknak, llogy
te lj esen lr i ábava l ó ragaszkod n i lr agyom ányos szerep tiklr óz, a nelnzetgaz-
d as ágok i rányításáh oz, rn i yel, nemzetg azdaságokm ár n em l éteznek. A m i -
kor példárrl a kormányzatok a kamatláb és pénzkínálathagyományos esz-
kcize it próbálj ák használ n i n em l étezo nemzetgazdaságuk fe l l endítésére,
a tnurrkaltelyek inkább más országokban teremtodnek meg, az exporljLrk
ir,ánti ncjvekvo kereslet eredójeként. Ha egy korrnányzatn veti a kamat-
lábakat, hogy ellerrolzése alatt taftsa azinfláci t, ez a kiilf ldi toke be-
árarnlását fogja eredrnényezni, értelrnetlenné téve e gazdaságpolitika al-
kalmazását.rr
A globalizálódás a kormányzatok számos politikai szerepkot"ét is ide-
jétm rlttá tette. A világrnéretíi hál zattal rendelkezo cégek rutinosan és
mindenfajta rnegeroltetés nélktil keriilik ki a hagyományos feltevésekre
és ktilpolitikára épiilo kormányzati rnegszorításokat. A Honda például
űrgy keriilte meg a japátl autókra vonatkozó import-korlátozásokat Taj-
van, Dél-Korea és lzrael esetében, lrogy a Honda gépkocsikat ezekbe az
országokb a az ameíi kai Oh i óban lévo gyárából szál l ította. Am ikor Japán
amerikai gyártók részéreírt ki egy versenytárgyalást rij telekornrnuniká-
Világbirodalmak álmai / 155
ciós berendezésekre, akanadai Norllrern Telecom Ltd. szárnos termelo-
tizernét az Egyestilt Allamokba koltozteíte, s így amerikai vá|lalatként
nyerhette meg a pályázaíot. Amikor Ronald Reagan amerikai elnok 1986
januárjában szankciókat rendelt el Líbia ellen, a Brown and Root Inc.
egy houstoni gépipari konsze egyszer ien átadta a líbiai Great Man-
-
Made River Project-re vonatkozó 100 millió dolláros szerzodését brit
leányvállalatának.]a
Ohrnae véleményeszerint az államlrivatalok megfelelo reagálása
az lenne amely am rgy is elkeri.ilhetetlen hogy elfogadják a
-,
valóságot, - miszerint a kormányzatok idejétműrltakká vá]13\, gtlaka-
rodnak az űtb l, és a piaci eroknek megfeleloen engedik a javak és a
pénz szabad áramlását:
V i l ágszerle a m u l ti nac i onál i s vál l al ato k a fo gy asztói i gények igazi
szolgái,.. Amikor a kormányzatokvonakodva fogadják el azta tényt,
hogy néptik és természeti eroforrásaik ktilso gazdasági fenyegetett-
ség elleni védelnrérevonatkoz feladatuk arra változott, hogy né-
piiknek a foldkerekség legjobb és legolcsóbb javai és szolgáltatásai
koztil a legteljesebb választás jogát biztosítsák s amikol a kor-
-
mányzaíok még mindig rigy gondolkodnak és cselekszenek, mint
az elmírlt századok kardcsorteto merkarrtilistái, akkor ezzel elbá-
torlalanítják a befektetoket, és néptiket a szegénységbe taszítják.
Sot mi t bb, elszigetelik népiiket egy feltoró vi|ággazdaságtól, rni-
által a meghi sult remények és az ipari stagnálás lefelé vivo spirál-
jába taszítlák oket... [Amint] azt Kelet-Európa legutóbbi esemé-
nyei is mutatják, az emberek fogyasztók és mint állampol-
gárok - mint
már rrem t irik tovább a konnányzat ezen régimódi sze-
-
repfelfogását.25
Ohmae azí íanácsolja a kormányzatoknak, lrogy tevolegesen csatla-
kozzanak a globális tokés társaságokhoz a fogyasztó abbeli meggyózé-
sében, hogy nem kell tcjrodniiik azza\,1rol gyártottákatermékeket. Azzal
támasztja alá érvelését,lrogy a termelési koltségek átlagosan a fogyasz-
tói ár mindcjssze25 százalékát teszik ki; a termékárát legnagyobb rész-
ben a rnarketing és a járulékos tevékenységek koltségei alakítják. ,,Az
olyan funkciók, nint az elosztás, raktározás, finanszirozás, kiskereske-
de|mi marketing, rendszerintegráció és szolgáltatások, szabályszerűl ré-
szei a vállalati rends}ernek, és legalább annyi, ha nem tobb rnLrnkalrelyet
biztosítanak, mint a gyáftási feladatok ellátása."r6 Ohmae szerint gya-
 156 / GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor
korlatilag egy ország akkor is kielégítheti foglalkoztatási sztikségleteit,
ha csak a marketingra és a máshol gyátottjavak fogyasztására sszpon-
tosít.
Az Egyestilt Államok mostanra már nagyjából elfogadta Ohmae kon-
cepcióját gazdaságának szervezóelveként. Az olajon kívi,ili javak 30
százalékát már kijlí ldi tennelok adiák el azEgyeitilt Átlamok belfol-
di piacárr, mely arány 15 százalék volt az l980-as évek elején.27 F,zen
ido alatt az Egyestilt Államok a világ egyik legnagyobb nemzetkcizi
adósságát lralmozta fel, mikcizben a n vekvo munkanélktiliségtol és a
cscikkeno bérektol szenved.
Ha az emberek valóban csak fogyasztók lennének, Ohmae érvelése
t bb hitelt érdemelne. Azonban azembereknek más szerepeik és éftéke-
ik is vannak, így valósnak és jogosnak tekintlretoek azok az aggályok,
anrelyek a terrnékek eloállítási helyére, illetve a helyi gazdaságok irány-
ad szabá|yaira vonatkozn ak. Az emberek és a t kés társaságok érdekei
ktilcinbcjznek.
8.4 Kozosségi és t kés érdekek szembekerütése
, A globális gazdaság olyan dinamizmust hozott létre, amelyben a lrelyi
kciz sségek versenye legalább olyan valós, mint a vállalatok ktiz tti ver-
seny. A dél-karolinai Moore megye.versenytárgyalást nyer1 a 1960-as és
70-es években, amikor az Egyestilt Allamok eros szaks zervezetekkel ren-
delkezo iparosított északnyugati régiójából számos nagy gyárt tátcsábí-
totí az adócsokkentésre, lazább kcirnyezetvédelmi szabályozásta és az
engedékeny tnrrnkaerore vonatkozó ígéretekkel. A Proctor Silex egyike
volt az átcsábított vállalatoknak. késobb, amikor a proctor silex ki6ovi-
tette helyi tizemét, Moore megye onkorrnányzati kótvényt bocsátott ki
5,5 millió dollár értékben,hogy finanszírozza avíz- és csatornah ál zat-
hoz való becsatlakozásokat annak ellenére, lrogy éltek a kornyéken
-
állandó lakosok vezetékes lv vízésmás kcizszolgáltatások nélkí,il. Aztán
l990-ben Mexikó versenyképesebb feltételeket biztosított, s a cég űrjra
el koltcjzott. Hátralragyott 800 m unkanélktil i Moore megyei alkal mazót-
tat, mérgezo hulladékok eltemetett tartályait és azt a kciztartozást, ame-
lyet a vállalat lrelyett a megye vállalt magára a kozmrivek finanszírozá-
sára.28
Világbirodalmak álmai l 157
Az amerikaiaknak nem kell tovább mennitik a mexikói határnál, hogy
képet kapjanak arról, mit is jelent a globális versenyképesség. A
iizemek Mexik és az Egyesiilt
maquiladorák
- osszeszerelo
Államok határának
-
a mexikói oldalon |évo szabadkereskedelmi ve-
zetében vannak. Az óvezet eros mágnesként vonz tobbek ktiz tt olyan
Egyestilt Államok-beli cégeket is, mint a General Electric, Ford,
General Motors, GTE Sylvania, RCA, Westinghouse és Honeywell,
amelyek alacsony koltségti helyeket keresnek, llogy az E gyesiilt Al-
lamok piaca szátnára termeljenek.29 A novekedés robbanásszerti volt:
1980-ban 620 maquiladora iizem l l9 500 munkást alkalmazott, míg
l992-ben 2200 tizem tobb mint 500 000 mexikói munkással mtiko-
dcitt. Sokukban a legmodernebb magas termelékenységtíberendezé-
seket és teclrnológiát alkalmazzák. Bár azon mexikói munkások ter-
rnelékenysége, akik e modern gyárakban dolgOznak, hasonló az'ame-
ri[-áj munkásokého,z, az átlagos órabér a maquiladora gyárakban
ák 1,64 dollár, szetnbeh' az átlagos l6,17 dolláros gyári órabérrel
az Egyestilt Államokban.
Hogy fenntartsa a transznacionális vállalatok á|tal kedve|t feltételeket,
a mexikói kormányzat m_egtagadtaamunkásokt I azta jogot, hogy frig-
getlen szakszervezeteket alakítsanak, és a bérek emelkedését messze a
termelékenységnovekedése a|att tartotta. 1992 nyarán a Volkswagen gyá-
rában tobb mint 14 000 mexikói munkás elutasította azt a szerzódést,
amelyet a kormány befolyása alatt álló szakszervezettik kot tt. A vállalat
valamennyiiiket elbocsátotra, a mexikói bíróság pedig jóváhagyta a vá|-
lalat dcintését.l987-ben Mexikóban, egy elkeseredett két hónapos sztrájk
kcizepette a Ford Motor Cornpany szakszervezetl szerzodését felrírgva
elbocsátott 3400 munkást és 45 százalékkal cscikkentette a béreket. Ami-
kor a munkások a hivatalos állásponttó| eltéro véleményti szakszervezeti
vezetok k ré gytíltek, a kormányzat befolyása alatt álló hivatalos szak-
szervezet felbérelt fegyveres ei a gyár tertiletén vaktában a munkásokra
lottek.
További vonzóerot jelent a kdrnyezetvédelmi rendeletek laza végre-
Az Egyesiilt AIlamok Altalános Számvevoi Hivatalának (U. S.
lrajtása,
General Accounting Offi ce) vi zs gál óbi zottsága j el entette a Kon gresszlls-
nak, hogy a Mexikóban ellenorzótr hat rijonnan alapított amerikai gyár
egyikének sincs meg azeloírt kornyezetvédelmi jogosítványa. Más vizs-
gá l ato k n agy rn en ny i s é gu mér gezo h u l l ad ék l erakásá r a találtak bizony í -
tékokat a maquiladora ovezetekben, szennyezve a folyókat, a talajvizet
és a talajt, és sirlyos egészségiproblémákat okozva a munkások kcjz tt és
 158 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
elváltozásokat az civezetben dolgozó fiatal nok rjsztilcittjeinek kcjrében.
Mivel aberuházóknak gyáraik után nem kell vagyonadót fizetnitik, ezéft
a lakossági infrastruktrira utak, vízvezetékek,lakásépítésés szenny-
vízelvezetés -
teljességgel elégtelen. A munkások mérftildekre szélle-
-
rtilo viskóvárosokban laknak. A lakások hulladék-anyagokból készril-
nek, nincs szennyvízelvezetés, és a legt bbjiikben nincs vezetékes ivó-
víz. A munkáscsaládok rendszerint iires hordókban tárolják avizet, mely
hordók a rajtuk lévo jelek tan rsága szerint valaha mérgezó anyagok tá-
rolására szoIgáltak.
Valdes-Vi|lalva, a juarezi Colegio de la Frontera Norte professzo-
ra szerint:
Egyre tobb kiskorrit lelret látni a gyárakban. Az intenzív munka
miatt állandóan kimeri,iltek. Három vagy négy év itt e|toltOtt mun-
ka után a dolgozók munkaképessége jelentosen csokken. Romlik a
látásuk. Allergiás ttinetek és veseproblémák jelentkeznek. Már ke-
vésbéproduktívak.30
A mexikói munkások, beleértve a gyermekeket is, a tokés társasági
liberlariánizmus szemében az j gazdasági rend hosei, akik feláldo?zák
egészségtiket,élettiket és jovójiiket a világrnéret i verseny oliárán.
Nem mindegyik globális vállalat teleptil Mexikóba. l993-ban Dél-Ka-
l i na rj ra fel rnagasztaltato tt az uzleti ki adványokban m i ndazon agresszív
ro
erofeszítéseiétt, melyeket a nemzetk zi befektetok megnyerésének ér-
dekében tett. A legnagyobb trófea a BMW rj autógyárának sikeres meg-
pályázása volt. A BMW háronr évet tolt tt tíz ország 250 helységébol
beérkezett ajánlatok értékelésével, mielott a dél-karolinai 400 millió dol-
láros telephely mellett dontott volna. A Business Week szerint a vállalat
vezetoit a mérsékeltéghajlat , az egész évben nyitva tartó golfpályák és a
számos, elfogadlrató áron elérheto kúrria vonzotta. További vonzero volt
a régióra jellemzo olcsó munkaero, az alacsony adók és a mérsékeltebb
szakszervezeti aktivitás. Amikor a BMW jelezíe, hogy elonyben részesí-
tene egy ótszáz hektáros terliletet, amelyen már számos kcizéposztálybe-
li családi ház volí találhat , az állam 36,6 millió dollárt koltcitt arra,
lrogy nregvásárolja az ott lév 140 tulajdont. A tertiletet késobb évi l
dollárér1 bocsátotta a vállalat rendelkezésére. Az állam ugyancsak fel-
vállalta az j gyár munkásai toborzásának, átvilágításának és kiképzésé-
nek kclltségeit. Magánforrásokból osszegytijtott további 2,8 millió dol-
|árt, hogy az $onnan szerzódtetett mérnokcjk továbbképzésre mehesse-
Világbirodalmak álmai l 159
nek Németországba. A dél-karolinai ad fizetók kci|tségei mindezekre és
egyéb támogatásokra, melyeknek célja a BMW rnegnyerése volt, mint-
egy harmincéves idoszakra tobb mint l30 millió dollárra r gnak.3|
Ez tűrlságosan is jellernzo példája annak, hogy az ad fizetok miképpen
támogatják a nagy világcégek termelési koltségett. Az Egyestilt Alla-
mokban l957-ben a vállalatok adták a helyi vagyonadóból származ be-
vételek 45 százalékát. l987-re részesedési,ikl 6 százalékra csokkent.32 A
Progressive Policy Institute of the Democratic Leadership Conference
(A Dernokratikus Vezetés Konferenciája Progresszív Kcizpol itika Inté-
z.ete) egy l994-es tanulmánya 1 1 1 milliárd dollárra becsiilte az Egyestilt
Allamokban ot év alatt a tokés társaságoknak juttatott indokolatlan tá-
mogatások és adókedvezmények nagyságát.33 Az alapirányzat nyilván-
való. A legnagyobb tokés társaságok egyre kevesebb ad t ftzetnek és
tcjbb támogatást kapnak.
98yre
-Tgy
rníikcidik a világméretekben versenyzo piac, amely arra kényszeríti
a lrelyi k zosségeket, hogy átvállaljarrak bizonyos nragánkoltségeket a
rnagánprofitok novelése érdekében.A globális verseny tisztességtelen
1átszma. Szembeállítja az embereket a vállalatokkal egy olyan verseny-
ben, ahol az emberek majdnem mindig veszítenek.
A pérrziigyi sajtó írásainak érlelmezése, valamint a globalizáci építé-
szeinek tanulmányai alapján arraakovetkeztetésre juthatunk, lrogy a vi-
lágmóretben ábránd oz kesznrényi világa így jellemezlreto:
. A világ pénzállornányát, teclrnológiáját és piacait világrnéretti to-
kés társaságok ellenorzik és irányítják.
. Kcjzcis fogyasztói kultúrra egyesíti az embereket az anyagi boldo-
gulás kozos keresésében.
. Tcjkéletes világméret[i verseny van a munkások és teleptilések
kozcjtt, hogy szolgá|ataikat a legelonycisebb feltételekkel ajánlják
fel a befektetoknek.
. A tokés társaságok klzár lag a nyereségességet szem elott tarlva
szabadon csel ekedlretnek, a nemzeti, i lletve helyi kcivetkezrnények
fi gyelembe vétele nélktil.
. Mind az egyéni, mind a vállalati kapcsolatokat teljes mértékben
csak a piac határozzalneg.
. Nincs lojalitás sem helyhez, sem kozosséghez.
A korlátlan és konnyen megszerezhetó boség ígéreteivel feldíszítve, a
globális gazdaságjovoképének elb ivolo a vonzereje. A csábító felszín
 160 / GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor

alattazonban csak a btívolésmodern formáját találhatjuk meg, a Madison

Avenue gyakorlott image-gyárt i által zengett szirén-éneket; a piac
felszabadításának érdekében ktizosséget gyengíto, csábító társasá-
gokat; az életfenntartás, megélhetésfelszámolását a vagyon ncivelé-
se érdekében;az életek pusztítását a sztikségtelen és a gyakran
kielégíthetelen fogyasztás ncivelésére.Ellentétben azzal, amit a to-
kés libertariánusok akarnak elhitetni veliink, a csalogató édes meló-
diák nem az emberi befolyáson trili kérlelhetetlen torténelmi erok szii-
lottei. A Stratos-lakók jól begyakorolt emberi hangjai ezek, akik a
9. AZ EL|TEK MEGEGYEZESE
fellegekben lév városukból szólítanak fel benntinket a nagy szaka-
dékon való átkelésre, melyen az emberiség tobbsége soha nem kel-
het át.
A nemzeti kiilpolitika, de f leg a gazdaság- és a
monetáris politika mindig is nagyon elit témának
számítottak. A politikai alternatívákat eg széIes karti
kétpárti megegyezés keretében terjesztik el , bírál-
iák.fel l és hajtják végre, amelyet a kózósségi és
magán elitcsoportok egy nagyon szijk kóre tart kéz-
ben nagy kariiltekintéssel ... Azokban a kérdések-
ben, ahol elkeri)lheteílen, a kongresszus, illetve a
parlament j óváhagyásával tórténik a megegyezés,
ahol azonban lehetséges, a kormányzatok kózótti
megállapodások megker lik a demolcratikus folya-
matot'
Peter Thompsonl
-

Er teljes nóvekedésre lesz sz kség a világ szegé-

nyebb részein, hogy a Nyugat fenntarthassa o meg-
felel foglalkoztatási szinthez sz kséges nóvekedést
és kormányzatai képesek leg,,enek megbirkózni s r-
get szociális problémáikkal,
- Felix RohaQri

Érdemes megismerni, hogy a gazdasági globalizáci kérdését

hogyan vették illetve mesterkedték fel a politika napirend-
- -
161
 1 62 / GyARMATosrTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
jére, a társadalrni párbeszéd szinte teljes mellozésével.Nem egy sz ik
elit(csoport) titkos cisszejiivetelére kell gondolnunk, akik osszerigyesked-
ték a világ rneghódításának tervét, Sokkal inkább valamilye nllálozat vagy
kozcis kultúrra kiéptilésénekfolyamatáhozhasonlít, ahol egyének és cso-
porlok kozcjtti sz vetségek kibontakozását figyelhedLik meg. Nincs setn-
rnifele cisszeesktivés, bár gyakorlatilag a kovetkezmények olyanok, mintlia
lenne.
Ebben afejezeíben rcivid áttekintést adunk arról a lrárom nagy fórum_
ról, melyek támogatták a gazdasági globalizációt elosegíto konszenzus-
éPÍtfolyamatot. Ezek a Council on Foreign Relations (késobbiekben:
Tanács), a Bilderberg és a Trilateral Commission (késobbiekben
Tri l aterál i s B i zottság). N emcs ak ezek a szerv ezetek j átszottak fontos sze-
rePet a folyamatban, azonban rnegktilonbozteti oket abbeli eredményes-
ségtik, hogy tisszehozták a kulcsszereploket a kormányzat, azuzleti élet,
a média és az egyetemek koreibol. Egy olyan megegyezés létrehozása
volt a céljuk, mely a gazdasági globalizácl programterve mcigé sora-
koztatja az ország leger sebb intézményeit.
9. 1 Az amerikai hegemónia jov képei
A gazdasági globalizáci jelenlegi hajtóerejének gycikerei a második
vi l ágháborűrt megelózó gazdasági pangás által ki váltott megrázkó dtatá-
sig nyÚrlnak vissza. Az amerikai politikai eliteket erosen foglalkoztatta
az,hogy t bbé semmi lrasonló ne fordulhasson elo. Két elgóndolás ter-
jedt el arra vonatkozóIag, hogy ez lrogyan valósítható rneg- Az egyik az
Egyesrilt Allamok gazdaságánakjelentos reformját igényelte, mely a kor-
mányzat részéroler teljes piaci beavatkozássaljár1 volna egytitt. A rná-
sik megoldás attól fiiggcitt, hogy mennyire biztosíthat azEgyesiilt Álta-
mok hazai gazdaságának nyersanyagokkal val el|átása, uaiá*int a kril-
so piacoklroz való hozzáférése annak érdekében, hogy az elváft teljes
foglalkoztatás piaci reformok nélktil is fenntarlható legyen. Ez utobbi
alternatívajóval népszeriibb volt a hatalmon lévok koré6en, valamint a
ktilpolitikaíervezóinek azon szíik elitcsoporljánál, akik a Kiiltigyi Kup-
csol atok Tanácsa korébe tartoztak.
Szándékai szerint a Ktiliigyi Kapcsolatok Tanácsa forumként mti-
k dik, mintegy vezetókés elgondolások irrkubátoraként, amely titkciz-
Az elitek megegyezése / 1 63
teti a szemben álló véleményeket, s találkozóhely az Egyestilt Álla-
mok tizleti és kiilpolitikai intézményeinek legjelentosebb tagal szá-
mára. Tevékenysége fehér aszta| melletti megbeszélések és a tagok
vizsgálódási prograrnjai koré szervezodik gyakran befolyásos, vi-
lágszerle ismert személyiségek és ktilpolitikai - gondolkodók bevoná-
sával olyan helyszínekerr, melyek kedveznek a nyílt, feljegyzés nél-
- ásoknak. Hason ló stíl usri a j elentos kíilpol itikai témák nyílt
kül i tárgyal
vitafórumaként szo l gál ó F or e i gn Affair s (Ki.il tigyek) címti befo lyásos
folyóiratuk.3
A Tanács torlénetének az a része, mely vizsgálódásunk szempontj á-
ból ktilc'ncis jelentoséggel bír, 1939. szeptember lZ-én kezdodott, alig
két héttel a második világháborír kitorése után. Walter Mallory, aTa-
nács tigyvezetó igazgat ja és Hamilton Armstrong, a K l gyek szer-
kesztóje ezen a napon találkozott George Messersmith kíjlli.igyi állam-
titkárral, aki mellesleg a Tanács tagja is volt. Egy hossz táv tervezé-
si programot korvonalaztak melyet a Tanács a Kiiltigyminisztérium
kozremuk désévelszándékozott megvalósítani a hosszabb távűr hábo-
r rs problémák és a béketervek kérdéseinek megoldására. Ktili.igyi szak-
értokbol ál1 , a háborúrt és a békéttanulmárryozo tobb csoport szándé-
kozott bizal rnas szakértoi j avasl atokat készíteni Frankl in D. Roosevelt
elrrcik szálnára,a aki még mint New York kormányz ja a Tanács kciz-
porrtjának kcjzvetlen szomszédságában lakott. A Tarrács és Roosevelt
kapcsolata a továbbiakban is szoros maradt, Az adott tcirténelmi hely-
zetben a l(tiltigyrninisztériumnak nern álltak rendelkezésére sem az
anyagi, sem a személyi feltételek ahhoz,lrogy ilyen típusírvizsgálato-
katvégezzen, igy vezetosége elfogadta aTanács javaslatát. A lrábor r
végére e kapcsolat 682, a kormányzathoz benyrijtottbizalmas memo-
randumot eredményezett, részben a Rockefeller Alapítvány pénztigyi
támogatásával.5
A tervezok elore látták, hogy Németország és Japán veresége, vala-
mint Európa hábor rs veszteségei az Egyestilt Allamokat vitathatatlanul
olyan helyzetbe hozza,lrogy urallratjia háborri utáni gazdaságot. Úgy
gondolták, hogy a gazdaság minél nyitottabb a kereskedelemre és a ktil-
foldi befektetésekre, az Egyestilt Allamok annál inkább képes lesz uralni
azt. Ezt a logikát kovetve a Kiiltigyminisztérium és a Tanács által egytit-
tesen készített tervek jelentos lrangsrilyt helyeztek egy nyitott gazdaság
ki al aku losegíto i ntézrnényi feltételrendszer ki építésére.
ását el
6
A Tanács Gazdasági és Pénzijgyi Csoportja l941 áprilisában a kor-
mánynak ktildott bizalmas memorandumában arra hívta fel a figyel-
 1 64 / GyARMATOsíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
rrlet, hogy az Egyestilt Államok háborri alatti propagandacéljait mi-
lyen megfogalmazásban tárja a ktizvélemény elé:
l,Ia a hábor s célok írgy lennének kitrizve, ntinthaazokkizár |ag
csak az anglo-amerikai imperializmusra irányulnának, akkor ezek
keveset ny jtanának a világ tobbi népeinek, s ezáltalteret engedné-
-Brit Az ilyen célok
nek a nácik ígéreteinekés ellenpropagandájának.
kitűrzése továbbá az Egyesi,ilt ÁlÍarnok és a Biroda|om legre-
akciósabb elemeit erosítené.Más népek érdekeit kell hangsrilyoz-
l-ti, nemcsak Európa, hanem Ázsia,Afrika és Latin-Amerika népe-
irrek érdekeit is. Ennek sokkaljobb propagandahatása lenne.7
A Tanács E-B34-es,l94l. jírlius 24-i, az elnoknek és a Ktiltigyminisz-
tór,iurnnak átadott memoranduma vázolta fel a,,Nagy Térség" koncepci-
,iát. Ezavilágazon térségeitjelolte meg, amelyet az Egyestilt Allamok-
rrak gazdaságilag és katonailag uralnia kellene, llogy a,,lelreto legkisebb
ttyomással" biztosítsa a nyersanyagokat ipara számára.8 A minimálisan
sztiksóges ,,Nagy Térség"rnagába foglalná a neln nérnet világ legna-
gytlbb részét,Az elonyben részesítetttertilet kiterjedne a nyugati felte-
kóre, az Egyesti|t Királyságra, a Brit Nemzetkcjzcisség és Birodalom ma-
raclékára, a Holland Kelet-Indiára,Kínára és Japánra. A memorandum-
llarr kcjrvonalazott elképzelésbe beletartozott, hogy a leheto legnagyobb
lcriiletti ,,maggal" kell elkezdeni a gazdasági integrációt, majd alrogy a
k(ir[ilrnények engedik, kifelé terjeszkedve további teri.ileteket kell be-
vtlttl,t i,
l Jgyanez a memorandum stirgette a világmérettí pélrzLigyi intézmények
lótrclrozását a valuták stabilizálására, valamint ahátrányos helyzetti és
clrttaradt régiók fej lesztéséreszolgáló tokebefektetési programok támo-
glr trisa érdekében.
{ j avasl at más aj ánlásokkal egytitt melyeket Harry
n
-
Whitc, az Egyestilt Allamok Pénztigyminisáériumából terjesztett elo
vcz,ctctt aNemzetkcizi Valutaalap (IMF) és aNemzetk zi Ujjáépítésiés - szovjet kommunista birodalommal parancsolóan eloírta a korábbi
l;c.ilcsztési Bank (IBRD), ismertebb nevén a Világbank megalapításá-
lrtlz. A Nemzetk zi VaIutaalap felelos azérí,hogy a valuták likvidek és
stallilak lcgyenek a kereskedelem elornozdítása érdekében. A Világbank
li:laclatk re a tokebefektetések elosegítése a,,fejletlen és elmaradt" terti-
lctckctt, hogy megnyissa el tttik a fej lodés űrtját.l0
A gazc,lasági globalizáci ra vonatkozó késobbi amerikai kezdemé-
rlyczós két alapveto feltételezésbolindult ki. Eloszcir is, a meglévo
tokés gazdasági rendszer fenntartás áhozaz Egyestilt Allamoknak Wozzá,
Az elitek megegyezése / 165
kelljutnia a világ eroforrásainak és piacainak tobbségéhez, annak ér-
dekében, hogy ahazai teljes foglalkoztatás megorzéséhez elegendo
exporttcibbletet érhessen el. Másodszor egy globalizált gazdaságon be-
lűl az amerikai gazdasági modell elterjesztése az egészvilágon azt
jelentené, hogy a világ békébenés jólétben egyestilhetne. Láthat an
kevés figyelmet fordítottak arra a nyilvánvaló ellentmondásra, hogy
ha az amerikai típusri gazdasági jólét fenntartása a világ eroforrásai-
hoz és piacaihoz val hozzáférést igényli, akkor a tobbi országnak
lehetelerr ezt megismételnie. Nyilvánvalóan arra az e|lentmondásra
sem fordítottak gondot, hogy az alacsony jovedelmti országok ipari
exportj án ak támog atása n emzetko zi fej|esztés i h itel ekkel azt j e l enti,
hogy ezek az országok a hitelt csak akkor tudják visszafizetni, ha ex-
porrtobbletet érnek el azon országokkal szemben, akik kezdetben a
hitel eket folyósították.
Ha ezek a kérdésekfel is meri.iltek, hamar háttérbe szorították oket
a háborírs erofeszítések és ajovokép által szolgálthatalmas érdekek.
Ráadásu l ahogy azt azamerikai kti lpo l itik a terv ezoi e lore j e l ezték, a
második világháborrit kovetoen azEgyestilt Allamok azonnal a kor-
mánykerék mogé kertilt. Az amerikai ktilpolitikai elitet magával ra-
gadta Amerika rjra megta|álthatalmának és a világért való felelos-
ségének érzete. Valamilyen szintii onhittség talán elkeriilhetetlen is
volt.
9.2 Az Észak-atlanti Szovetség
Európa feltámadása a háborűr romjaib l, azeurópai politikai és gaz-
dasági unióra vonatkozó dcintés, valamint a Nyugat szembekeriilése a
amerikai hegemoniszlikus jcivokép kiterjesztését. E z a kiterjesztés
magában foglalta azEszak-atlanti K zcisség gondolatát, mint amely
biztosítaná a vezetést a Nyugat dominálta globális rendszerben. Ez
nyi lvánvalóan sztikségessétette olyan mechani zmusok létr ehozását,
amelyek révéncisszeh an go l ható az Eszak-atlanti országok po l iti káj a.
Kcjzi smert ek az olyarr h i vatal os szerv ezetek, mint az l 9 49 -ben al akult
Észak-atlanti Szerzódés Szervezete (NATO) vagy az |96l-ben ala-
kult Gazdasági Egytittmtikodési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
 166 / GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor
Kevésbé ismert viszont az a befolyásos, de nem lrivatalos és bejegyzett
tagság nélkijrli csopot1, melyet Bilderberg-csoportként ismernek. Nevét
a Hotel de Bilderbergrol kapta, mely Oosterbeekben, Hol|andiában ta-
lállrató, s ahol észak-amerikai és európai vezetok egy csoporda eloszor
találkozott 1954 májusában. A rákovetkezo Bilderbergtalálkozók és a
gondosan ápolt kapcsolatok jelentos szerepet játszottak azEur pai Unió
elornozdításában és az atlanti országok vezetói kozotti konszenzus ki-
alakításában.Il A résztvevok kozott állarnfóket,vezetó politikusokat, nagy-
iparosokat, pénzembereket, válogatott értelmiségieket, szakszerv ezeti ve-
zetoket, diplomatákat és a sajtó befolyásos képviseloit találhatjuk, akik
szimpatizáltak a kialakított nézetekkel. Egy Bilderberg-résztvevó jegyezte
meg, hogy,,manapság nagyon kevés olyan kormányzati személyiség van
az Atlanti-óceán mindkét oldalán, aki ne vett volna részt legalább egy
ilyen találkoz n."|2
Eisenhower amerikai elnok a Bilderberg-találkoz kra rendszerint
személyes képviselójét, Gabriel Hauge-t ktildte el, aki a Fehér Ház
belpolitikai fónoke, korábban pedig a Ktiltigyi Kapcsolatok Tanácsá-
nak igazgat ja és gazdasági vezetóje volt. Kennedy elnok Ktiltigymi-
n i sztéri umának l ényegébenm inden v ezetó pozíci játbi lderbergi részt-
vevokkel t ltotte be mint Dean Rusk ktiltigyminiszter, George W.
- McGhee, Walter Rostow, McGeorge Brrndy
Ball államtitkár, George
és Arthur Dean.lj
Joseplr Retinger, aki a Bilderberg egyik alapítója és 1960-ban beko-
vetkezett haláláig állandó titkára, valamint az eur pai egyestilés vezeto
indítványoz ja volt, elmagyarázta,lrogy a Bilderberg találkoz k miért
adtak lehetoséget olyan nehéz kérdések megtárgyalásához, amelyeklrez
a lrivatalos fórumok kevésnek bizonyultak:
Még ha egy résztvevo valamely kormány tagja, egy politikai pár1
vezetóje, egy nemzetkozi szervezet vagy kereskedelmi érdekeltség
tisztségviselóje is, semmiképp nem kotelezi el kormányzatát, párt-
játvagy szervezetét, bármit is mondjon .... A Bilderberg nem csinál
politikát. Célja, hogy cscikkentse a vélemények kozotti ktilonbsé-
geket, feloldjon konfliktusokat, és elosegítse a megértést ha nem
is a megegyezés szintjén, lranem -
a ktilcinboz néz pontok meg-
-
hallgatása és átgondolása révén.További célja még a f bb problé-
mák kcjztis kezelésmódjának rnegkeresése. Kcizvetlen cselekvés
ezéft sohasem ker[il szóba, a cé| az, hogy a felelos pozícióban lévo
szernélyek figyelmét a Bilderberg megállapításaira irányítsuk.la
Az elitek megegyezése / 167
9.3 A Trilaterálls Bizottság
Japán késobbi, a Nyugat érdekszférájában hannadik gazdasági nagylra-
ta|ornként való feltunése vezetett egy trilaterális sz vetség megalakításá-
nak gondolatához, amely otvozné a három régió paftnereinek gazdasági
érdekeit: Eszak-Amerikáét (az Egyestilt Allamok és Kanada tarlozik ide),
Nyugat-Európáét és Japánéí.Ez a gondolat a Bilderberg találkozók meg-
beszéléseinek gyakori témája volt. Elhatározták, hogy e1y, ajapánokat is
felolelo j fórumot lroznak létre, a Bilderbergnél formálisabb szervezettel.
1973-ban David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnoke és
Zb i gn i ew B rzezi nski megal akították a Tri l aterál i s B i zotts ágot. Brzezi nski
1977-ig a Bizottságigazgatója és koordinátora volt, arnikor is.Iimmy
Carler amerikai elncjk nemzetbiztonsági tanácsadója lett.l5 A Trilaterális
Bizottság onmagát a k vetkezoképpen jellemzi:
A Bizottságtagságakcjrtilbeltil 325 tekintélyes polgárból áll, akik a
három régióban ktilonbozo vezetoi tisztségeket toltenek be. Arni-
kor 19]3-ban a Trilaterális Bizottság elso hároméves programja
elindrrlt, a legkcizvetlenebb célunk a leheto legmagasabb szint i nern
lrivata|os csopot1 cisszehívása volt abban az idoben meglehetos
sűrrlódások voltak a kormányzatokkozcjtt
- hogy egytitt tekintsék
-,
át a lrárom térségetérinto kciztis problémákat. Egy mélyebb szinten
az volt érzékelheto,hogy az Egyesiilt Allamok nincs már tobbé
olyan kizár lagos vezetoi helyzetben, mint arnijellernzo volt a ko-
rábbi, második világháborírt koveto idoszakra. A nemzetkiizi rend-
szernek egy arárryosabban megosztott vezetósre lenne sztiksége
beleértve Európát és kíilonosen Japánt-, hogy az elkovetkezo évek
-
nagy problénráival sikeresen megbirkózhasson. Ezek a célok fo-
lyamatosan meghat ározták a B izottság m unkáj át.' 6
A Bilderberggel szemben, amely titoktartásáról volt ismert, a Trilaterális
Bizottság egy sokkal át|áthat bb szervezet, amely tájékoztatást ad tagsá-
gáról és publikációiról bárkinek, aki felhívja nyilvános telefonszámán,
és kiadványai is publikusak. Arníg a Bilderberghez kormányfók, magas
beosztásu kormánytisztviselok és királyi méltóságok is tartoztak, addig
a Trilaterális Bizottságtagai koziil azok, akik magas lrivatali pozíciókat
fogadnak e| a kormányzatokban, szolgálatuk idejére lemondanak bizott-
sági tagságukróI.17
 168 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
A Bizottság tagai egytittesen jelentos hatalommal rendelkeznek.
Kcizéjtik tarlozik a világ cit legnagyobb, nem banki transznacionális
tokés társaságából négynek a vezetóje (ITOCHU, Sumitomo, Mit-
subishi és Mitsui and Co.). Tagok még a Sumitomo Bank, a Fuji Bank,
a Sakura Bank, a Sanwa Bank és a Mitsubishi Bank felsovezetoi, akik
a lrat legnagyobb nemzetkozi bankból otot képviselnek, valamint a
nagy médiaszervezetek fónokei (Japan Times Ltd; LePoit; Times
Mirror Co.; Washington Post Co.; Cable News Network-CNN; Time
Warner).
Jimmy Carter, George Bush és Bill Clinton amerikai elnokok is tagjai
voltak a Trilaterális Bizottságnak, szintrigy Thomas Foley, az Egyestilt
Á l l amok képvi selo házánakkorábbi elnoke. A Carter-adm n isztrác i ó sok
i
kulcsfigurája mindkét fórumnak, a Bilderbergnek és a Trilaterális Bi-
zottságnak is tagja volt, például Mondale alelnc}k, Vance ki.iltigyminisz-
ter, Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadó vagy Blumenthal pénziigy-
miniszter.l8 A Trilaterális Bizottság korábbi tagjai kozril sokan kertiltek
a C l i nton-adm i n i sáráció kul cspozíc ióiba, így például Warren Chri stopher
ktili.igyminiszter, Bruce Babbitt beltigyminiszter, Henry Cisneros terti-
letfejlesztési miniszter, Alan Greenspan,azU. S. Federal Reserve System
elncjke, Joseplr Nye Jr., a National Intelligence Council (Nemzeti Hír-
szerzó Tanács) elneike, Donna E,. Shalala egészségtigyi és népjólétimi-
niszter, Clifton Wharton Jr, ktiltigyi államtitkár és Peter Tarnoff politi-
kai államtitkár.'9
Noha a Bizottságkózzéteszi saját állásfoglalásait, nézeteiket ettol fiig-
getlen csatornák is kcizvetítik. Akio Morita, a Sony elncjkének az Atlantic
Monthly-ban megjelent, s az elózó fejezetben már idézett trilaterista jo-
voképe is példa erre. Abban az idoben Morita volt a Trilaterális Bizott-
ságjapán elnoke.
Fontos megjegyezni, hogy a Kiiliigyi Kapcsolatok Tanácsa, a
Bilderberg és a Trilaterális Bizottság a nyilvánosság kizárásával hívja
cjssze a versengo tokés társaságok és politikai pártok vezetóitzártmeg-
beszélésekre és konszenzusépíto tanáöskozásokra. Bár a résztvevok
hihetik azt,hogy szektorokat átolelo, sot nemzetkozi nézopontok szé-
les skáláját képviselik, valójában ez egy zárt, a kiválasztott Stratos-
l akók számár a fen ntartott fo lyam at. A rés ávevok trl l nyo móan az északi
iparosodott államok vagyonos férfiai, akik a Trilaterális Bizottságju-
pán tagjai kivételévelfehérek. A tcibbiek ki vannak rekesztve a véle-
ménynyilvánításból.
Az elitek megegyezése / 169
A látókor besztiktilése kittinik a Trilaterális Bizottság kiadványaiból.
Harcedzett és ravasz profik írják ezeket, és tobb nézopontot is megjelen-
tetnek, Ugyanakkor mindnyájan kételkedésnélktil elfogadják a tokés
libertariánizmus alapveto ideológiai elofeltevéseit. A gazdasági integráció
el nyei és az adozás harmonizációja, a trilaterális országok és végso
soron minden ország
-
szabályozási és egyéb politikái lrittételként kertil-
-
nek elfogadásra. A viták kozpontjában a lrogyan áll és nem a miért.
Senki sem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a szabá|yok, normák
harmonizáci ja mely sztikségképpen a szabályok, normák meglra-
-
tározását is jelenti csak nemzetkcizi tárgyalásokon kereszttil valósul-
-
hat meg, ame|yeket je|legtiknél fogva a kormányok igazgatási ágazatai-
nak csendes munkájával lehet létrehozni .Ezért egy választott nemzetko-
zi parlament hiányában ajogszabályok harmonizáci jára való felhívás
nem más, mint felszólítás arra, hogy a szabályokra vonatkoz dontések
jogát amely szabályok alapján fognak míikodni a gazdasági élet szer-
-
vezetei vegyék ki a demokratikusan megválasztott nemzeti torvény-
-
hoz testtiletek hatáskorébo|, és ruházzák át a korrnányokat a nemzetkcj-
zitárgya|ásokonképviselonemmegválasztottbtirokatákra.Azilyenhely-
zet ktilcinosen alkalmas a bennfentesek kedélyes megegyezésére, ktil -
ncjsen akkor, ha ezek a btirokraták azonos elitkorokboljottek, mint pél-
dául a Trilaterális Bizottság tagjai. Például az aCarla Hills is tagja volt a
Trilaterális Bizottságnak, aki George Bush elnoksége idején, mint az
Egyesi.i t Ál l amok kereskede l m i képvi se| ój e. kul c sszerepe t jáíszott az,új
I
Vi l ágkereskedel mi Szew ezetet megal apító Altal ános Vámtari fa- és Ke-
resked el m i E gy ezmény (GATT)-tár gy al ásokon.
Az atény, hogy George Bush és Bill C|inton is tagja volt a Trilaterális
Bizottságnak, kclnnyen érthetovéteszi, miért volt olyan zokken mentes
az átmenet a republikánus Bush-adminisztráció és a demokrata párli
c I inton-adm in i sztráci ó kozcl tt a Észak-Amerikai szabadkereskedel m i
Egyezmény (NAFTA) és a GATT amerikai elfogadtatását illetoen. Clinton
lépéseit-melyet számos haladó szellemri gondolkod azegyezményekre
vonatkozó Brrslr programtervvel azonosított nagyon kedvezoen mi-
-
nosítettéka Trilaterális Bizottságban dolgozó kol|égái, de elidegenítette
kcizponti szavaz táborának jelent s részét,akik Clintontól a kereskedel-
mi programtervnek kevésbé korporatista szellemti kezelését várták. Ezek-
ben a legalapvetobb kérdésekben az elektoros választási rendszer asza-
vazóknak csak a válas ás ill zl ját adta meg.
Az elitista konszenzus kiépítésénekérdekében tett politikai lépések
egyre eredményesebb csapást mérnek a demokrácia intézményeire, ame-
 170 / GYARMAToS|TO ToKES TARSASAGoK
lyeknek éppen annak megakadályozása a céljuk, llogy egy sz ik elitcso-
por1 ragacija rnagához akormányzati eszkcizok eIlenorzését.A politikai
vitákban való megl^latároz szerepiik eleve kizárja az uralkodó
el ofeltevések alternatíváinak fel vetését.
A.gazda ág g_lobalizáci janefil az emberiség érdeke, és nem is elke-
rtilhetetlen. Arápvét tény, hogy a pólitikái hatalorn-á gazdaságt hata-
lomlroz igazodik. Minél nagyobb a gazdasági egység, annál erosebbek a
rneghatároz szereploi és annál tobb politikai hatalom cisszpontosul a
legnagyobb tokés társaságok kezében. Minél nagyobb a tokés társaságok
és sz vetségeseik politikai befolyása, annál gyengébb az emberek politi-
kái lratalma, és annál inkább válik semmitmondóvá a demokrácia. van
a2onban alternatíva: ha helyhez k ütik a gazdaságot, lta megoszdtrk a
gazdaságiiliátálrnat, és lra a denrokráciát kozelebb vissztik az emberek-
l"l.ez. Akizár lag Stratos-lakókból állohál zatok és szovetségek azonban
nern valószínu,l-,ogy lrangot adnának ennek, vagy kovetnének egy ilyen
alternatívát. Éppen ellenkezoleg, alrogy azt a kovetkezó fejezetbén látni
fogjuk, Stratos-lakók rnozgósítlák a világ legnagyobb tokés társaságai-
nak teljes eroforrás-készletét annak érdekében, hogy érvényesítséka glo-
bális tokés társaságok játékszabályait.
10. A DEMOKRAC|A M|NTARUCIKK
A vállalatoknak a náluk keletkez pénzforrá-
sokból (amin a nyereséget, a vállalati alapít.vit-
nyi pénzeket és az zleíemberek szeruélyes Jel-
ajánlásait értem) sok millióval kell a szabadság
segítségéresietni, merl éget en szi,tkséges, hogy
medeleltí pénzosszeg álljon lzon kutatók, íár-
sadalomíudósok, írók és tijsógírók rendelkezé-
sére, akik megértik a politikai és a gazdasági
szabadság kazaui kapcsolat lényegét.
William Simon,
az
-
USA Pénz gyminisztét"iumának
korábbi államtitkáral
A I,IAFTA megalakítása el tt azt hittiik, hogy ct
vállalatok csak a déli kormányokat tudíák meg-
vásárolni. Most már látjuk azt, hogy az északi
kormányokat is megvásárolj ák.
- Ignacio Peon Escalante,
a szabadkereskedelent
Mexikói Akció Hálózatától
Ahogy az amerikai tókés társaságok átlépték a lretvenes évek
kiiszobét, ostrom alá keri,iltek egyrészt a fiatalok fogyas7j9.jía a-
dalom eszméjételveto kultrillja, másrészt a kcirnyeZétvédelmi
és a fogyasztóvédelmi szervezetek részéról,nem említve azt a
171
 1 72 / GYARMAToslTo ToKEs TARSASAGoK
ly gazdaságiívást, amelyet Ázsiaképvi selt. N emcsak vi l águral -
komo ki h
mi álmaik foszlottak cafatokra, de még annak kockázatais funnállt,hogy
saját felségtertilettik felett is elveszítik az ellen rzést. Válaszul ossze-
fogtak. és rnozgósították politikai eroforrásaikat annak érdekében,hogy
visszaszerezzék az ellenorzést a politika és a kultrira felett. Módszeriik
otvcjzetét al kotta a ki fi nom u lt m arketi n gtech
vásárlása régi szokásának, pénzeltek veltik ideológiai szovetségre lépo
magánszemélyeket, j ogi eszkozokkel léptek fel, valamint felhas ználták
az alulr l induló mozgalnrak mozgósításának technikáját, amelyet ép-
pen a kornyezetvédok és a fogyasztóvédelmi szervezetek alkalmaztak a
hatvanas és hetvenes években a vállalatok ellen. Kampányukra a pénz-
boség, a stratégia kidolgozottsága és a pr"ofesszionális szervezés volt a
jellemzo. Fo céljaik kozé tartozott aszabályozottság csokkentésq a gaz-
daság globalizációja és a társasági kcitelezettségek szríkítése vagyis
tcjmciren a társasági jogok kiterjesáése és felelosség cscikkentése. Ez a
kampány ma ís teljes ei vel folyik.
1 0.1 A poIitikai er k mozgósítása
l97l-ben az Egyestilt Államok Kereskedelmi Kamarájakikérte Virgi-
nia államtigyészének,Lewis Powelnek atanácsát (aki kés bb a Legfel-
sobb Bíróság bírája lett) azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyek-
kel az i.izleti világ szembekertilt. Powel emlékeztetot állított ossze ,,Tá-
nradás Amerika szabad vállalkozási rendszere ellen" címmel, amelyben
figyelmeztetett a k rnyezetvédok, fogyasztóvédelrni aktivisták és hason-
lók rohamára, akik,,propagandát fejtenek ki a rendszer ellen, valarnint
folyamatosan és alattomosan szabotálni próbálják azt." Kijelentette, itt
az idó, lrogy,,az amerikai vállalatok b lcsességtiket, leleményességiiket
és eroforrásaikat csatarendbe állítsák azok ellen, akik ezt a rendszeft le
szeretnék rombolni."z Ezzel lefektette az alapját annak, hogy az uzleti
korok és a veltik ideológiailag azonosuló alapítványok befolyásos koalí-
ciója szervezet támadást indítson annak érdekében,hogy ideológiai né-
zeteik mellé állítsa az Egyestilt Államok politikai és jogrendszerét.
Powel javaslatai kcizott szerepelt az az el terjesáés is, hogy az uzletl
kcircik kcizosen hozzanak létre egy általuk szervezeti és finanszírozott.
-
jogi kozpontot, amely általános érdekeiket hivatott képviselni az or-
-
A demokrácia, mint árucikk/ 173
szág bir ságai elott. Ez vezetett a Pacifrc Legal Foundation (PLF
apítvány) megalapít ásához l 97 3 -ban.A PLF a S acramentó i
Pac i fi c Jo gi Al
-
Kereskedelmi Kamara éptiletébenkapott helyet, és ezvolt az els a vál-
lalatok által szponzorá|t,,kcjzérdektí" jogi cégek k zcitt, amelyek felada-
ta, hogy az ókeí szponzoráló vállalatok érdekeit képviseljék.'A PLF arra
n i kákn ak, a szav azato k meg- szakosodott)nbgy védje azűzleti érdekeket a ,,a levego- és vízvédelmi
jog?jkotá ,sal szemben, az olaj- és gázkutatások megtiltása ellen a szó-
vetségi természetvédelmi terti|eteken, a munkások jogaival és vállalato-
kat terhelo adókkal szemben." Jcivedelmének mintegy 80 százalékaszár-
mazott a nagyvál l al atoktó| vagy nagyvál l al ati al apítványokból a .
Raymond Momboisse a PLF megbízottintézóje 1980-as évek-
-
ben annyira elrugaszkodott a valóságtól, hogy megvádolta a kornyezet-
védoket, miszerint ,,ónzó, énkozpontűr indítékaikvannak; ... a magaszto-
san hangzó k zérdekti indítékokmogé tudják rejteni valódi céljaikat;
- kozombosek azokkal a károkkal szemben, amelyeket az emberiség to-
megesen szenved el miattuk; manipulálják a torvényhozást és a médiát;
és nrindenekel tt, hatalmuk van arra, hogy óriási kárt okozzanaka társa-
dalomnak."5
Az úzleti korok jogi és k zgazdasági programok indítását finanszíroz-
ták a vezetó jogi egyetemeken, hogy ily módon támogassák a tudomá-
nyos kutatásnak azon ágát amely továbbfejleszteni hivatott a tételt, mi-
szerint a szabályozatlan piac eredm ényezi a leghatékonyabb és ezért
a legigazságosabb
-
társadalmat. A vállalatok nagy tekintélyti egyete-
-
meken, mint pl. a George Mason vagy a Yale, finanszíro .ák olyan sze-
mináriumok minden koltségét, amelyeken gyakorló bírókat ismertettek
ffIegazelobb említett kózgazdasági alapelvvel és annak a jogtudomány-
ban való alkalmazásával. 6
Azl97}-es évek elóttaztizleti érdekeket atokés társaságok hagyomá-
nyos lobbyszervezetei képviselték, amelyek ezt a célt nyíltan kifejezo
neveket viseltek: sor Intézet, Nemzeti szén koalíció, kereskedelmi ka-
mara vagy Amerikai K olaj Intézet. Ahogy azonban a rámenos kozérde-
kti csoportoknak sikertilt elérniiik, hogy széleskcirii állampolgári nyo-
más nehezedjen a kongresszusra, az ;jzleti korok rigy határoztak, hogy
más taktikát kell alkalmazni.
A n agyvál l al atok saj át,,ál l ampo l gári " szerv ezeteket kezdtek l étreh oz-
ni gondosan kialakított image-dzsel és nevekkel amelyek álcá ák
-
a vállalati szponzorok lététés valódi céljukat. A-,National Wetlands
Coalition-t (Nemzeti Lápvidék Koalíciót)- amely szimbólumaként egy
 1 74 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsasÁoor A demokrácia, mint árucikk/ 175

mocsár folott boidogan száll kacsát választott olaj- és ftildgázválla- ezen pénzosszeg kevesebb mint egynegyedével voltak kapcsolatbahoz-
-
latok, valamint teriiletfejlesztési vállalkozók szponzorálták, és azéftkuz- hatók.'' Ronald Reagean elncik 198l-es beiktatásával a vállalati
dott, hogy enylrítséka korlátozásokat, amelyek akadályozták, lrogy a berlari án usok i deol ógi ai szcivetsége szi l árdan magáh
l i
o z ragadta a haía-
lápvidékekbol fírrási tertileteket és hatalmas bevásárlókozpontokat lom eszkozeinek ell enorzését.
csináljanak. A vállalatok által szponzorált Consttmer Alert (Fogyasz- Habár a kampányok résztvev i koztil sokan valóban lrisznek ab-
tóvédelnri Készi.iltség) a termékekre vonatkozó állanri biztonsági elo- ban, lrog y a kóz eiaeteUen cseleks zenek, tevékenységí,ikeredmé- l
írások ellen lrarcol, A Keep America Bearrtifirl (Órizd meg Amerika nye végió soron mégis frontális támadás a demokratikus pluralizmus
.Íl.n, é, u nugyvállálati libertariánizmus ideológiai rendjének elore-
/
palackoz ipar
Szépségét)kísérletet tesz arra, lrogy szponzorai
- a
számára zcjld irnage-t teremtsen, s célból a szetnetelés ellen rryomulása.
-felszólító kampányokat finans zíroz, mikcizben szponzorai aktívan ktiz-
denek azon tcirvények ellen, arnelyek kcitelezové tennék a palackok
visszaforgaíását. A stratégia lényege: meg kell gyozni a nagykozcin-
séget arról, lrogy a szernétér1 a fogyasztók a felelosek nem pedig 10.2 Az üzleti lobbyk kiépítése
a',csomago ló ipar.
'1 -
Ezeknek és az ehhez lrasonló vállalati szponzorokkal rendelkezo cso-
portok k ztil lrarminchatot dokurnentál a Masks of Deception: Az t|zl eti kerekaszta l ok a l egn agyo b b tran szn ac i on ál i s társas ágo k ti gY-
-melyek
Corporate Front Groups in America (A rnegtévesztés álarcai: vállalati vezetó igazgat inak országos társulásai. Míg a nyitottabb ijrzleti szerve-
érdekcsopoltok Amerikában) nézeteit rendszeresen rgy kozli a sajtó, zetek pl. a kereskedelmi kamarák vagy azegyes iparágak orszá-
- --mint és kisvállalatoknak is helyet adnak, így sok
rnint fogyaszt i érdekeket képviselo csopoftok vélernényét.LétezésLik
egyetlen értelme anagykózcinség meggyózése arról, hogy a vállalati ér-
gos egyestiletéi
- nagy-
[iitonU.ro érdeket és nézopontot is képviseln ek, az tizleti kerekasztalok
dek azonos a kozérd kkél. Ezen csoportok legfóbb pénzi.igyi támogatói tagjai mind nagy transznacionális társaságok, akik a gazdaság
[óZÓtt szérepel a Dow Clrelnical, ur'E**on, u Cl,,.u,on USÁ, a Mobil, a globalizáciojának terve rnellett sorakoáak fel. ..t,
Du Pont, a Ford, a Philip Morris, a Pfizer, az Anlreuser-Busclt, a Azelso Üileti Kerekasztalt l97}-benalakították meg az Egyesiilt Al-
Monsanto, a Procter&Gamble, a Phillips Petroleurn,azAT&T és azArco.8 lamokban . 200 tagja kozott megtalálható amerika cjtven legnagyobb
Üzleti érdekbol fi nanszíro zták azrij konzervatív pol iti ka olyan i deol ó- F or tun e 0 iparv állalata kozti l negyven kettonek a v ezetóje, hét a nyo l c
50

giai nehézfegyvereinek létrehozását, mint pl. a Heritage Foundation legnagyobb kereskedelmi bank koziil, hét a tízlegnagyobb biztosítótár-
(OrtikségAlapítvány), és rjraélesztettek korábban halódó ideológiai szel,- .uiagá rtizi.il, ot a lrét nagy amerikai áruház|ánc koziil, hét a nyolc legna-
vezeteket, nrint pl. azAmerican Enterprise Institute (Arnerikai Vállalko- gyo6U arnerikai kcjzlekedési vállalat koztil, és végí,ila tizenegy legna-
[yoUU kózszolgáltatási vállalat koziil kilenc. Ezen a fórumon
zási lntézet), amely k ltségvetéseekkoriban megíízszerezodcitt.g 1978- egymás
ban megalakították az Institute for Educational Affairs-t (Oktatási Ügyek niellett til a Du Pont vegyipari vállalaí igyvezetó igazgatója és három
|níézete),hogy a finanszíroz vállalatokat veltik lrasonló gondolkodásír legnagyobb verserrytársának i.igyvezeto igazgat i:a Dowé, az Occiclental
kutatókkal lássák el, akik a vállalatok nézeteit alátámasztó tanulmányo- lrelroiéumé és a Monsantoé. A General Motors vezetóje leiil a Ford és a
kat írnak a gazdasági szabadság témakcirében.l0 Clrrysler vezetójével és így tovább, minden iparágban . Ezen a foru-
1970-ben a Fortune 500 vállalatok koztil még csak néhánynak volt ,non u világ legnagyobb
-
amerikai kcizpontrjr tokés társaságainak vezetoi
koziigyekkel foglalkozó irodája Washingtonban, l 980-ban viszont már lélre tudják tenni versenytár,si volttrkból fakadó ellentéteiket, lrogy meg-
tobb mint 80 százalékuknak. 1974-ben a szakszervezetek még felét ad- állapodás szLilessen olyan ké,rdésekben. mint az amerikai társadalorn- és
ták azoknak a politikai akcióbizottsági (PAC political action gazdaságpolitika. Az USA Üzleti Kerekasztala a kcjvetkezo meghatáro-
comnrittee) pénzeknek, amelyekkel bizonyos érdekeket - képviselve tá- Ást adta saját magáról:
mogatták a po l iti kusok kanr p ány át. l 98 O-ban a szakszervezetek már csak
 1 76 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
Az tigyvezetó igazgatók egyestilete, amely agazdaságot érint kciz-
tigyeket tanulmány ozza és olyan ál|áspont kialakítására tcirekszi k,
amely helyes gazdasági és társadalmi alapelveket ttikroz. Az 19]2-
ben alakult kerekasztaltabbanameggyoz désben hoáuk létre, hogy
a vállalatok vezetoinek nagyobb szerepet kell vállalniuk a társa-
dalompolitikáról folyó vitákban.
A kerekasztal meggyoz dése, hogy az izleti világ alapveto ér-
dekei igen kcizel esnek az amerikai nép érdekeihez, akik kóz-
vetleni,il is érintettek mint fogyasztók, munkavállalók, befekte-
tk és beszállítók.
. . . A tagok kiválasztása ttikr zi azt a célt, hogy megfelelo legyen a
képviselet mind űzletágak, mind pedig foldrajzi elhelyezkedés sze-
rint. Igy a tagok mintegy 200 tigyvezeto igazgat , a gazdasági
-
élet minden terí.iletér l a gazdasági szektorokon átívelo gondol-
-
kodást képviseln ek az országos kérdésekben. l2
A Kerekasztal- amely kétségkívtilAmerikalegzártabbkorri és a legke-
vésbéváltozatos tagságga| bíró szervezete szokatlanul sztik értelmezé-
-
sri fogalmat alakított ki arra vonatkozóan, hogy mi alkoda a ,,gazdasági
szektorokon átívelo" gondolkodást az országos kérdésekben. Néhány ki-
vétellel- ha egyáltalánlétezikkivétel tven év feletti fehér
-tagságaaz
férfiakra korlátozódik, akik éves átlagkeresete meghaladj aazEgyestilt Ál-
lamok egy fóre eso GDP-jének l7O-szeresét.13 Tagjai olyan részvénytársa-
ságok vezetói, amelyek nem ismerik el a nemzeti érdekek szerinti elkotele-
zettséget, és jelent s nyereséget e|kcinyvelve állandó haszonélvez i agaz-
daság globalizációjának. A Kerekasztal, miután kialakította a kcizcis a as-
pontot, agresszív kampányokat szervez,hogy megnyerje az ehhez szriksé-
ges politikai támogatást, s ennek során azigazgatókból álló tagság szemé-
lyes látogatásokat tesz egyes szenátoroknál és képviseloknél.
A Kerekasztal ktiloncisen aktív szerepet játszott az Észak-Amerikai
Szabadkereskedelmi Megállapodás ( North American Free Trade Agreement
= NAFTA) melletti kampányban. A Kerekasáalisnában volt azzal,hogy
a szabadkereskedelem kérdéséta kcjzvélemény esetleg érdekcsoportok spe_
ciális érdekénektekintené, ha az ország 200 legnagyobb transznacionális
vállalatának exkluzív klubja próbálná ráer ltetni, ezért létrehozta a maga
fed szervezetét, az USA*NAF'TA-t, amely mintegy 2300 amerikai válla-
latot és társulást toborzott tagként. Habár az USA*NAFTA állította, hogy
szélesebb kcirt képvisel, minden egyes állami szintti vezetóje egyben taga
A demokrácia, mint árucikkl 177
volt azÜzleti Kerekasztalnak is. Négy kivételével minden kerekaszt al tag-
nak megvo|t az elójoga, hogy az Egyestilt Allamok kereskedelmi képvise-
letérrek tanácsadó bizottságaiban való képviseleten kereszttil bekapcsolód-
hatott a NAFTA-róI folyó tárgyalási folyamatba. A Kerekasztal tagsai az
elérheto kommunikációs csatornák telj es skáláj át felhasználták, vezércik-
keken, olvasói leveleken, sajtókozleményeken, rádió- és tévékommentá-
rokon átbombázták ígéreteikkel az amerikaiakat, miszerint a NAFTA jól
fizetett állásokat hoz, rnegállíqa a Mexikóból torténó bevándorlást és fo-
kozza a kornyezetvédelmi normák szigorriságát.
Az USA*NAFTA vállalatbirodalmai koztil kilencen (Allied Signals,
AT&T, General Electric, General Motors, Phelps Dodge, United
Technologies, IBM, ITT és TRW) azokkozcjtt a vállalatok ktizott voltak,
amelyek Inter-Hemispheric Resource Center (Hemiszférák Ero-
forrás Kcizpontja) szerint már a NAFTA elfogadtatását megelózó ti-
-
zenkét évben is mintegy l80 000 állást telepítettek Mexikóba. A NAF-
TA-parancsnokok koztil néhány vállalatról már cikkeztek annak kap-
csán, hogy megsértettéka dolgozók jogait Mexikóban, és nem tartották
be a munkavédelmi eloírásokat. Sok vállalat az Egyesi.ilt Államok legna-
gyo bb szenny ezói kózé tartozotl", é s o lyan term ékeket exportál t vagy gy -
tott Mexikóban, amelyek be voltak tiltva az Egyestilt Allamokban.la
ár
1 0. 3 Bérelhet demokrácia
Washington legjobban novekvó ágazatai egyrészt a profitcélír public
ons ( P R-kozonségkapcso l atok) cégek, m ásrésá az uzeti korok ál tal
re l ati
szponzorált olyan politikai intézetek, amelyek adatokat, véleményeket,
szakértói elemzéseket, kozvéleménykutatásokat, levélbeni és telefonos
kérelmeket és javaslatokat szolgá|tatnak, amelyekkel megteremthet k
mind az,,állampolgári" támogatás, mind a vállalati tigyfelek igényeinek
megfelel , a nyilvánosság el tti ,,arculat" (imázs) kiépítésétcélz kam-
pányok. Wi ll iam Greider e . nevezi,,bérelheto demokáciának". l 5 Burson
Marsteller a világ legnagyobb kozonségkapcsolatokkal foglalkoz cé-
ge, |992-ben - tiszta 204 millió dollár nyereséggel- dolgozottazExxonnak
is az Exxon Waldez olajkatasztr fa és a Union Carbide-nak a bhopali
katasztrófa idején. Az otven vezetó PR cég 1991-ben tcibb mint 1,7 mil-
l iárd dollárt kcinyvelhetett el.
16
 178 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsasÁcor A demokrácia, mint árucikk l 179

létre, Ez
lrogy anyagi alapokat eloteremto saját szervezetekeí.hozzanak
befolyásával szemben,
Az Egyestilt Államokban 170 000 kcizcinségkapcsolatokkal foglalko- sebezhetobbé tette oket a pénziigyi érdekeltségek
zó alkalrnazott feladata a híreknek, a kcizvéleménynek, és a nyiluános és jelentosen megerosítetie az izleti világot abban,
lrogy mindkét pán
eljárásmódoknak a fizetó í,igyfel ek érdekei szeri nti rnan i pu lál ása, amely szimáramegírhÁa a politikai forgatókonyveket. William Greider meg
párt politikai irányvonalát ma
szám 40 000-rel rneglraladja a ténylegesen lríreket kozlo rijságírók szá- van gyózódie arról, |ogv a Demokrata
a ktilcjnbség folyamatosan n vekszik, Ezen cégek ál- ,:^ar 7iugym é rtékben m ellr at á"r ozza az v ha} rllsh.i n gt9 n i ti gvv.e d i i ro d a,
- és ez
rnát
lampolgári u*.ry.['urra szako odta'k, lrogy politikai befolyást adjanak el a pénzes
levélíró kampányokat szerveznek,,,btáziasszonyként" be-
teiórrrtsenek elo a demokratapárti,politikrr_
állított fizetett alkalmazottakat ktildenek ki, lrogy a nyilvános osszej - ue}Íérékszámáná,, és pénzt
munkakapcsola_
veteleken a vállalatok véleményétképviseljék, és az ugyfelek szá- sok részére. Ezen'iroaat a republikánr_rsokkal is szoros
tot tartanak fenn, vagyis az űzletág, amiben.tevékenykednek, lem
má,s,
mára kedvezo híreket és olvasói leveleket lrelyeznek el a sajtóban.
számára,aki meg tudja
Egy l990-es tanulmány megállapította, hogy a tipikus amerikai hírla- mint a lratalom pe"r{rtt,ftén kikdzvetítése bárki
pok híranyagának majd 40 százaléka származik á"kozonségkapcso- fv|stni ennek aijut
l8 Ennyit az amerikai demokrácia siralmas állapotá-
latokkal foglalkozó szakemberek által kiadott sajtókcizleményekbol, róI.
kiilonboz esernényekrol cisszeállított erllékeztetoibol, illetve azok sr,- legtigyesebben a Republikánus Párt alkalmazkodott az
Á j koríil-
lrató rnarketing kifi_
galmazásaiból. A Colunlbia Journalisnl Revieyv szerint a Wall Street n1ény.fhéz, mesterien aíkalmazya a tcirnegekre
Journal_ híranyagának tobb mint fele kizár lag sajtókozleményeken teclrnikáit a választások megnyerésénekfeladatára, Ezen
no,-,,,ult
felada-
alapul.|7 Minden egyes nappal cstjkken a ktilonbség a hirdetési olda- technikák segítsévelsikeriilt véglrezvirinie azt a valószínutlen
elidegenedettsé-
lakon és az űrjságcikkek helyén megjelent anyagok kcizott. tot, lrogy kiíknázza a kiszolgáltatott állampolgárok
gti er"neppárti jellegri politi[ai bázist építsenki elitista politikai to-
rekvéseilrez.
Míg a Republikánus páftot már régóta a pénz párljaként taftják szá-
non, addig a DemokrataPártt rténetileg az ernberek párlja volt, nely- Mintlrogy nraguk is tizletemberek voltak, a republikánusok tenné-
amit
ben elos képviselettel rendelkezetta,,,,,unkásosztály és a kiiebbségiek. A sretes.n'jobbín érlettek a marketin ghez,mint a demokraták, és
denrokraták valalra nagyon komolyan tánaszkodtak az alulról induló, a termékek eladásáról tudtak, aztiétovázás és gátlások nélktil al_

eros politikai szervez désekre kalmaztáka politikában is, amely a régi vágásűr politikusokról nem
edigazemberekre és nem apénz-
fo-, hogy a választásokon ezzel - rnégp
biztosítsák maguk számára a szavaza- volt elmondlrató. Ennek eredményeként aszavaz polgárokra
most
a poten_
tokat. Ez a rendszer másfelol arra kényszerítette a politikusokat, lrogy úrgy tekintenek, mint ,,fogyasztók" passzív gytilekezetére,
valamiféle kapcsolatot taftsanak fenn a kcjzemberekkel, és bizonyos fÓ- .iáti, vásárlók kozonségébolálló tomegre. Kutatások során a
-
kír helyi szárnonkérhetoséget is biztosított. A páfthoz való kotodés eros rnintavételes eljárások tudornányos módszerének segítségével -
tárják fel:, lrogy ezen fogyasztók mit tudnak és mit gondolnak,
és
volt. Ahogy atelevíziónak nótt az amerikaiak életébenbetcjltott szerepe
ami ennél is ióntosabb, hogy rnit éreznek, rnég akkor is, lra eseten-
és gyengiilt az amerikai szakszervezeti mozgalom, rigy váltak a kciltsé-
meg
ges televíziós kampányok egyre kcizpontibb jelent ségtivé a választások kérrt nincsenek tisztában sajat,,érzéseikkel". Ezek után tervezik
jeloltjeik_és a
ki menetel én ek meghatár ozásában. En n ek kovetkezm ényekéntszétzilá- a kampánystratégiát, hogykapcsolatot teremtsenek a

feltárt fogyasztórattitiidót kozott. olyan kllllcél arculatot lroz_

lódott az az alulról építkezó szervezeti forma, amely egykor alapját al-
jelolte-
kotta a Dem okr ata P árt szerv ezeti fe l ép ítésén ek. A párt ezzel el veii ítette nak létre, amely pozitív reakciókat vált ki, és ,,eladja" a
néppártijellegét, és azzal az érzéssel lragyta magára azokat, akik egykor ket.l9
politikai bázisát alkották, hogy képviselet nélktil maradtak.
Az említett rendszer sszeomlása után azok, akik a Demokratapárt Az amerikai demokrácianenrcsak az amerikai transznacionális társa-
zászlaja alatt kívántak tisztséglrez jutni, egyre inkább rászorultak arra, ,ugot s;zálnáraeladó. A rnexikói kormánY 25 millió dolláron feltil
k l-
 1 B0 / GyARMATOsíró rőrÉs rÁnsnsÁcor

tott, és szerzódtetett sok vezetó washingtoni lobbystát, hogy

támogassák
a NAFTA melletti.kampányban. Az ti8o-as evót vege
n"á japan"nu*r-
vállalatok becslések szerint évi 300 millió dollárt kottott.t politituitou_
bY??rr9.az Egyestilt Államokban, és további 300 milliót u..u,
rroIy alul-
ról éPÍtkezországos politikai hál zatot alakítsanak ki akozvilemény
befolyáso lására. Összességébenvéve a j apán kormány és a japán
v állala-
tok érde_kei k képvi sel etére ki lencvenkéi wash ington i ogi, n n
; es l obbysta
céget alkalmaztak. Ö sszehas on l ítás u l kanad a ciiven otcjt, Nagy
11. A VlLÁGoT BEHÁtÓzÓ
B ri tann i a
negyvenkettot, Hollandia pedig hetet. céljuk, hogy az Egyesílt
Államok
1og.szvbályai átírásra kertiljenek oly mód-on,-n"ÍY urkárrro legyen a
kti]frldi nagyvállalatok számára _ és ez a-moás zer gyakrun ,ní[,iait MARKET|NG
ls. -"

, A tokés libertariánizmus egy olyan ideológia, amelynek állításai és

-
, Ígéretei éPPolY hamisak és OncéÍtiak, mint u rigár":ntugyártók azon állítá- A legszilárdabb hatalma mind kózijl annakvan, aki-
9a],
hogy a nikotin nem okoz fiiggoséget, éslogy i'cigarettafiist nem nek arra van hatalma, hogy a jó élet képéttárja elénk,
j.l..n1 egészségtigyi kocká zatot l i-ti kai ku ltíiank éi t.gu.io lyaso- és gy zelemre vigye azí. ... Az amerikai zleti világ
--po
, sabb intézmé.nye i n k ural kodó fi l ozó iraia, a v ilt. Ezki tartó ka,i pan/'e.ed- 1890 után ruegszerezte ezí a hatalmat, és ,,. szóvet-
' ménYe,, amelyben az eddigki fej l esztett legrafi náltabb techn ikákaí alkal - kezv e a kul c sfont o s s ágti int ézményekkel megkez d t ék
mazzák a tcimegmarketing és médiamanipuláció mesterei. az amerikai társadalom átalakítását egy olyan íársa-
ugyanakkor
mindez._csak egyetlen eleme annak a még nagyobb kampányh dalommá, amelyet teljesen leíOglal afogyasztás, a ké-
íájáratnak,
célja a piacok globalizálása, és ur,hog|,-ut kés libertáriánlzmus nyelem és a testi jólét, a fénytizés,a kóltekezés és a
':Iy
a fogyas ,ói filozófi abeágyazódjon .gy t;mo genizáltglobális
és
kultúrrá- vagyonszerzés, amelyben idén tóbbnek kell lennie,
ba. mint tavaly, és jóv re tóbbnek kell lennie, mint idén.
William Leach]
-

A t kés társaságok vezet i egy olyan globális pi-

acról álmodnak, amely eg,lóntetíí ízlésselés igények-
kel rendelkez emberekb l áll. ,.. Az vegeken, do-
bozokon a szimbólumok és címkékglobális jelzések,
amelyre milliók ismernek rá azonnal, akik íalán azt
sem tudnákmegntondani, hog1, milyen színti az EI'{SZ
zászlaja.
Richard J. Barnet és John Cavanaglí
-

A modern társadalmakban atelevízi vitathatatlanul a kulturá-

lis írjratermelés legfontosabb intézményévévá|t. Iskoláink van-

181
 1 82 / GvARMATOSíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
A világot behálózó marketing / 1 83
nak valószín lega,második helyen.
A televíziót m
s ították a to kés érd qkg A kvékereknek szintén erós hatása volt a korai Amerikára. Bár a puri-
|1 éee|,, áryr e yek
ti'at:i**,r l;x;iÍl##*ffi-
l

lákra is, céljuli n_em egyszér,tien u jr"#6*H.Hi tánoknál ttilelmesebbek és még inkább az egyenlóség hívei voltak, a ke-
t rr-a erositése. Létre-a[árnut r,orni 1.*ér..[Jiu'á'áJá
.g|-:'lr.s.'póji
*' mény munkával és takarékossággal kapcsolatban osztotíák azok érték-
lq; r."Lfr*il.ryr, rendjét, s ezt fontosnak tartottákaz egyén lelki fejlodése szempontjából
be n a k ozt Li d atb:l,.,,gy: ;
énrbénéidbkek ai{' Pátlt HT*ken
"k t,é*;i r.. ._ iár.Js|áx fi ás;;;i'Jl'iffi,
r, is. Ralph Waldo Emerson és Henry David Thoreau a korai Amerika
tokés szpcin2orókat kiszoigalo'tauiro.r.,
szavaiv:áJ':,lElinénket célba u.ril*
két jelentos írója
-
írgy tekirrtettekaz egyszertiségre, mint az isteni meg-
ja olyan módon
tert náiá média, rnelynek cél- -
tapasztaláslroz vezet ritra.s
alényeket, ho-*y u ,,erái megfeledk ezzerlek
k rüil tttik lévo tényleges
'áttatni világról.'': a j
A fogyasztói kultúrra részt a tizenkilencedik és huszadik század vé-
A tények átformálása azzalÁz állítással kezdodilt, gén, az akkori vi szo ntel adó óri ások koncentrál t erofeszítésének ered m é-
hogy a piacgazda-
s{,qba.1 a iqgyaqzl határoz,a piac pedig r.ugal. íkis vásár|ók nyeként alakrrlt ki, célja azvolt. hogy egyre novekvo keresletet támasszon
-o és eladók *
világában ez lehet, l]ogy igaz.' Ez esetben
egyetlen eladó sem szánríthat
az eladásra kínált áruk iránt. william Leaclr, amerikai tofiénészA v -
an'a, hogY rj kLllt rrát ieremthet, a,l1ely gyak birodalnla: a keresked k, a hatalom és az aruerikai kulttira fel-
terméke vásárlását.
Mai világunkra azonban ez nema|r ror,ink "tariíor:artla emelkedése cím t konyvében mutatta megazt, ahogy ezekakereskedok
..gYi,ar blataieltítt nincse-
nek korlátok, lra át akarják formálni
akár eges7Ía.ruaut,r-,ak értékrend_ átyáltoztatták a takarékosság és mértékletességlelki kult ráját a saját
iét, áuuol a célból. hogy léttJhozzák az élíezete[hornogén vágyak kielégítéséreorientált anyagias kultírrává. Leach rgy találja, hogy
kultűrráját,
am e lY a fogYasztás i ki adáso k ésérecisztá;á; az az állítás, miszerint a piac egyszertíen a fogyaszt i kívánalmakra rea-
n cive l
h os szúr ;; e orn ozd ítj a
gál, nem más, mint azok cincélri kolrolrnánya, akik abból élnek, hpgy a
l
távűrérdekeik érvényesítését.Alrogy nott a
vállalatok kiegészítszolgál-
tatások iránti igénye a rek'ámo ,ásiá valóságot actdig maóiprrláffi,"áiníg nreggyozik a tbgyaszt kat,|togy azt
képi megj.l.riier, a rnédia. az alko-
tó terrnelés, a.fogyaszt kra vonatio.z vásárolják, amit a vállalatok számára nyereséges eladni:
irrtataTok, a marketing oktatás és
szálrros hasonló tertileten,
ágazatok
.|g?szilj tíintá[fel, hogy a vállalatok
által eladásra kínált ternrékék iránti igények felkeltésévelsiessenek Valójában a fogyasztói kapitalizmustalán minden valaha létrejott
se_ kult rla koztil a legkevésbékozrnegegyezésen alapuló kult rák ko-
ly o zzák a v átl al a|i érie kekkel
á,,,h un g u.. á i io i"-
i
fr lli:i,*fidil,:,r, zé tartozik, és ez két okból is igaz. Eloszcjr is nenr a ,,nép" hozta
létre, hanenr bi zo nyos keres kede l rn i csoporlok, egy iittrn űrkodésben
rnás olyan g,!"Fqq_qp_,"_ito_\lial, arnélyek száÁáia ez elonycis volt és
i

arnelyek a profittermelésnek, valarnint az egyre n vekvó nréftékLi

11 .1 El szor Amerika, azut án az egész világ tokefelhalnrozásnak voltak elk telezettjei. Másodszor pedig azéft
sem alapulhatott kiizmegegyezésen, mivel pusztán egyik napról a
másikra szóIó életvitelév el (az osszeesktivést teljesen liilárva) a jó
volt
idcí, amikor az Llralkodó arnerikai
kultr]rra a t megmarketing leg-
élérgyetten jov képéthelyeáe elotérbe és lesoptirt nrinden mást.
szcirnyrlibb rérnálma lett volna. A
takarékorrag J, a nrértékletességk z- Ily rnódon teljesen besztikítette a kcizéletet, megakadály ozta, lrogy
ponti. szerepet tc'ltc'tt b.. u híres,
prrritán .ti iun, unrelyet kezdetben az amerikai nép bepillantást nyerjerr más életmódokba és életfelf,o-
puri tán tel epesek hoztak m agu a gásokba, mely rálá ás esetleg a valódi demokrácia képességévelrrr-
kkeTxinotnata,i:pr.;tanok h ittek a ke-
rnunkában, a k zcisseli etetben, u ,nJ,ter.tuiio házta voIna fel ket, lrog tjnkéntesen adják beleegyezéstiket az
'$nY lelki életvitelb en és az
Ósainte életb.n: íaialyuu ;"l,; ;;;;;; ;;;1,#u.i uralkodó kultúrrálro z (ha egyáltalán beleegyezésriket kel lett vol na
v-ánni 1]3p,
az anyagijavakból,
lnekeiknek ezt tanították:
mint aínenpyi1
.!nn r.in.-.?Tr;i:
*,_
:, , adni).6
,,Hasinára, nyrral ar, *i.ard meg, ha tudocl,
vagy légy meg nélktile.''a Azon népi,kult rák, arnelyek az amerikai kozemberek szívébol és to-
rekvéseib l nottek ki, lrangs lyozták a tulajdon derrrokratizálását, vala-
 1 84 / GyARMATOsíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor A világot behálózó marketing/ 185

mint a kciaársasag el nyeit, s azon alapultak, hogy az egyes családok Ma a televízió.az.qlsodleges kozgg, amelyen kergszltil a tokés társasá-
saját fijldjriket és eszk zeiket. Ezekkel rnigtermO'Íterajáiariit gok az urr,.rit áiá[ r_ t,irajai Égt*áartását fop_álják. A statisztika hár
PinqlsPttat
fogYasztott .;avak nagyobb részét,és részt vettek az egytittműrkcjdésen borzongató.8 A ketto és ot év kozotti amerikai gyerekek átlagosan napi
alapuló kcizcisségekben. Modelljtik az erós kozcisségi g ,aasagmoJellje három és fél rát nézik a TV-t; a felnottek átlaga majdnem ot óra. Csak
volt, melyet csak kiegészített, hogy mellékés,éirbé[a cs.raat?r.ru., a munka és az alvás foglal le tcibbet az átlagos felnott életébol a tele-
gazdaságba is. -
vízi gyakorlatilagakcizosségi és családi élet helyébe 1épett, helyettesíti
Az elmozdulás a |,1áztartási és kozcisségi termelés gazdaságából egy el- a kulturális tevékenységetés az olvasást. Ezaztjelenti, hogy azát|agos
sodlegesen monetizált gazdaságba az 1 évek Íozepén"tofténirn.g amerikai felnott koriilbeliil 21 000 reklámot lát évente, amelyek tobb-
-0,*Q:9s
Amerikában, abban az idószakban, amikói tilalomra t<eititiei< a nagyt ké; sége ugyanazt az tizenetet hordozza,.,,Vedd meg vedd meg most!" A
társaságok. Azonban még l870-ben is átlagosan tíznélkevesebb
frunkása
-
l00 legnagyobb amerikai vállalat flzeti meg a kereskedelmi televíziók
volt egy vállalatnak.é-praa.ok jg[|emz en helyi és regionátis.^pia9,qhma- mtisoridejének kb. 75 százalékát és a kózszolgálati televíziók idejének
radtak és a legt b! v{l|alko zás egyéÁi tulajdonban és egyéni 50 százalékát. Minthogy a fómtisoridoben egy félperces reklám
irányíiái alatt
állt vagyj| a világ még mindig kozel áiltAdam Smiih"elképzáé'sit,rr. 200 000-300 000 dollárba kertil, eá csak a legnagyobb vállalatok en-
-
_ A nagy tcíkéstársáságok egyré nagyóuu gyakorlatot szerézi rám, gedhetik meg maguknak. Noha a miísorok tarlalmát látsz lag senki sem
hogYan keltsék fel az igényeket termeteik iránt. Végi,il megszi,iletett ellenorzi, a televízi s producereket azért fizetik, hogy olyan televíziós
a.
1arkeling, mint a menedzsment egy szakteriilete, és a korai Írenedzser- mtí sorokat gyártsanak, amelyeket megvesznek a rekl ám ok megren de l o i,
kéPz iskolák kurzusokat kezdtek Éirdetni, hogy kielégítsékaz erre irá- és ézértsziikségszertien folyamatosan tekintettel vannak a nagyvállala-
nyuló igényeket. Miv,el a.gy{rakban egyre toÚ-b embJr vált frigjové tokra és szemiik elott lebegnek azok rnegfelelo mtisorlarlalornról vallott
a
bérmunkától, a kormányok erdékeltet lóttet< abban, hogy támo
íssák a nézetei.
fogyaszt i kult rrát, mint a foglalkoztatás fenntartásánaÉ eszkaIét. Jerry Mander megmagyarázza, hogy a televízió miért szinte ideális
Az.Üzlet világában egyre rafináltabban haszn álták a fenyhatásokat, kommunikációs kozeg ahhoz, hogy a vállalati célokat szolgálja:
a
színeket és az tiveget, hogy az elegáns modellek és divatbemutatók
által
elénk tárt evilági paradicso, *.grugadó képétteremtsék meg.
Am- Annál a képességénél fogva, hogy egyszerre milliók fejébe tud azo-
zeumok bemutatókat szerveztek, ámely ek azrij kultírra csodáit-festették nos képzeteket betáplálni, a tévéegyontetiivé tudja tenni a látás-
le. Az egYént fokozatosan kcirtilvették Ótyun tizónetekkel, módokat, az ismereteket, azizlést és kívánságokat, hogy hasonlít-
melyek tovauu
er sítettéka vágyak kult ráját. A hirdótések, az áruházak Éirakatai, sanak azokízléséreés érdekeire, akiktol az elképzelésekkiindul-
a
fenYreklámok, a divatbernutátók, a legjobb ,rálIodak r.nytiro nak. A mi világunkban e képzetek k zvetítoi a nagyvállalatok, ame-
t;1.rÉ.-
te és a plakátok mind a jó élet mestersegesen megalkototi lyek életideáljatechnológiai kcizpontri, árucikk k zpont , anyagias
képétkózvetí-
tették. A hitelprogramok a .abenyomásikeltették]hogy és természetidegen. A m holdas kcizvetítés pedig módszer arra, hogy
ez azélet kcinnye-
dén megvásárolható. Leach szerint: az adásokat a világ azon részeire is eljuttassák, mely a legutóbbi
id kig még megmenekí,ilt ett l a lerohanástól.9
Az Egyestilt Államok volt az elscí olyan ország,nrelynek gazdasá-
ga a tcimegtermelésre állt rá, és az Egyeslilt Álurot alk Mivel a multinacionális vállalatok eljutnak a világ mind. a, _gJ sa,,ká-
tta meg
elq
?9 r a !9 me g fogy asztás intézmény,.-iio, a tci m e g fo gy asztási u t,l]
r ba, nemcsak a már bevált termékeiket és márkaneve![_e_l"bguarffik-
rájá!, amelyek kcjzvetleniil a ttimegósen eloállítoiíte;mékek kal, hanem kedvenc médiumukat és kifinoInult markgílng".llgdsffi ik t
piacra
viteléhez és eladásához kapcsolodvajottek létre. Amerika más i s, amelyekke l gyarm atos ítanak m i nden kul tírrát, ame l yeí csak_.gJé..qpJí.
nem-
zeteknél hatásosabban és erosebben alakította ki a^a krizcjs A The Economisl je|entése szerint l989-ben a multinacionális vállala-
kcite-
léket a ktilonbozó jntézményekk zcitt, amely azuzleticélok tok világszerte cisszesen tobb mint 240 milliárd dollárt kciltcittek reklá-
valóra
váltását szolgálta.7 mokra. Ujabb 380 milliárd dollár ment el a csomagolásra, a formaterve-
 1 86 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
zésre és a termékek vásárlásának egyéb cisztonzésére. Összességében véve
ezek a kiadások fejenként 120 dollárra rirgtak minden egyes emberre a
világon.l0 Habár e kiadások zóme egy-egy bizonyos termék iránti keres-
let felkeltésére irányul, ugyanakkor alrhoz ishozzétláL,ul, lrogy létrphoz-
?on 91y..41u lánp r v i lágrn é retíi fo gy.3"q4óJ"kulí írrát, 9 s lro gy a kö ztu d"qlQp11
kapcsolatot tet,emtsen á t kés"érdekek ki,ilonosen a nagvvállalatok
é,,üékói-::és; [ ;é,"détlior6tt. - - ,' ''" ' --"vJ
Egészében véve a vállalatbarát fogyasztó megteremtésérea tokés
társaságok egy fóre számítva tobb mint felét koltik annak az cisszegnek,
mint amit a világ a kcizoktatásra fordít, az utóbbi 207 dollár/fó (a déli
országokbarr 33 dollár/fó),ll A reklámkiadásokra fordított osszeg sokkal
gyorsabban no, mint az oktatási kiadások. A reklárnkiadások kozel
nteglrétszerezodtek l950 óta a világgazdaság novekedési i.iternénél
egyharmaddal gyorsabban. | 2 - -Tlrunderbird*-ot. A reklámozás annál is lratásosabb, minthogy
11 .2 Az MTV teremtette világ pontosan tudja:
,,A Coca-Cola az igazi"
Az Atlantic Moníhly-ban rnegjelent, a gazdasági integrációt dicsoíto
cikkében Akio Morita kereskedelmi korlátnak tekintette a helyi kultírrák
ktilonb zoségét.''Nugy nehézséget jelenthet a világrnéret i marketing-
l<arnpányok kivitelezésében,ha a fogyasztók megnyerésének feltétele a
lrelyi ízlésés a kulturális kiilonbcjzoségek tiszteletben tartása. A vállalati
rnal,ketingszlk_9nrb_919\_álrla egy o,Iyan globális fogyasztói kultúrra, alTle-
lyetá márkanév-h iség kot egybe, és amely lehetoséget teremt avállala-
tok száitára'"aría, hogy ter'mékeiket ugyanazzal a reklámszoveggel kí-
nálják Bangkokban, mint Párizsban vagy akár,New Yorkban. Pontosan
ez az, anli nra végbemegy. A Coca-Cola elnokének, Robeft C. Goizueta-
nak a szavaival élve: ,,Az embereket az egész világon ma már legalább
annyira osszekcjti afogyasztói termékek márkaneve, mint bármi más,"Ia
A Coca-Cola sikerének alapja az,hogy globális szimbólurnmátudott válni,
rn i nden [itt sztcinzés ti l szo l gál t a nagyv állalati fel sovezetok szárnára.
Alig van olyan kozeg, amely nagyobb lehetoséget kínálna arra, lrogy
valóra váltsa a reklámkészítók álmát, mint az MTV, a rockzene tévé-
A világot behálózó marketing/ 187
csatornája. Minthogy az MTV az egész világon szinte rrniverzálisan ké-
pes a tizenévesekhez fordulni, így ideális eszk ze a fogyasztói kultúrra
globalizálásának. Az MTV népszeríi rock and roll-mtisora, atnely rovid.
ltiggetlen bejátszások tarka kuszasága, 1993-ban már lretvenegy ország
210 milli háztartásában volt mindennap fogható. Riclrard J, Barnet és
.Ioirn Cavanaglt szerint az MTV szórakoztat llál zata
- arnely pop
videoklipekre szakosodott, és a forgalorrrba keriilo termékek széles ská-
l áj át fo lyamatosan reklánroz za fo l drész l eglratásosabb i íj úrságne-
velóje". Majd így folytatják:
-,,ot
A mtisorok és a reklánrok egylittesen lrívják életre a vágyakozás
hangulatát hogy valakit megszeresstink, lrogy torténjen valami
-
izgalmas, hogy véget érjen a magány, és hogy valamit vásároljunk
egy lemezt, egy koncertjegyet, egy pólóinget, vagy egy
egyáltalán nem látszik, hogy reklárnról van szó. ... Az ernberek
ugyanazt az elektronikus berendezést használj ák az egész világon,
l,,ogy Llgyanazokat a tomegesen eloállított dalokat és torléneteket
halllrassák, il letve láthassák. l5
Saralr Ferguson rgy hiszi, l,,ogy a fiatalok kultírrájának és ktilono-
-
sen a zenéé,amely valalra a kanraszok lázadásnak elsodleges és eroteljes
kifejezoeszkóze volt Lizleti érdekek szolgálatába állítása rnegakadá-
-
lyozzaazt,hogy a fiatalok sajátlázadásuk folcjtt rendelkezzenek, és aktí-
van gátolja egy lelretséges ellenkult rra kialakulását. Ferguson szerint ,,az
zenei irányzat az avantgárdtól az rrralkodó stílusig olyan zárt kort al-
űrj
kot, hogy nincs egy parányi lrelye sem a szabadságnak és a káosznak,
ahol az ellenkultúrra gyokeret verhetne".ló
A fogyasztói kLrltűrra egyetemesítéséretett legagresszívebb erofe-
szítésekkózé íartozikaz Avon kozmetikai vállalat prób álkozása. 1994
augusztus 2-án mutatta be a TV Nation címti mtisor az Avon kampá-
nyát, melynek célja azvolt,lrogy úrj vásárlókat nyerjen meg abrazíliai
Amazonas medence nyon]orgó vidéki lakosságának korében, alrol
ltetvenezer Avon-iigyn k dolgozott azon, hogy elj r"rttassa az Avon ttze-
rretét minderr egyes falusi portára, Ademar Serodio azAvon Brasil
elnoke elmagyarázta:,,Ahelyett, hogy arra -
kérnénk az embereket,
-
vásároljarrak tobbet, most megpróbálrrnk olyan űrj rétegeket felfedez-
ni, akik még soha nem vásároltak toltink." Mint kidertilt abból a film-
 1 88 / GyARMATosíTó rőrÉs rÁnsnsÁcor
bol, amely a távoli Santarem faluban tortén , minden házat felkereso
tigynciknoket mutatta, sok rj vásárló sovány, korosodó, ráncos no volt,
akik mezítlábas gyerekeikkel laktak foldpadlós viskóikban. Santarem
sok lakója nem tud sem írni, sem olvasni, a háztartások átlagos jove-
delme pedig napi 3 dollár.
Az Avon-i,igyncikok százai szálltak ki Santarembe, hogy nyomon ko-
vessék a tévé-reklámok hatását, ahol romantikus képeket mutattak be,
melyeken érzéki,fiatal, világos borti nok szerepeltek elegáns, jóképu
férfiakkal. Elmondják a gyereksztilésektol és a napon végzeítfáraszí
munkától megtcirt, korosodó asszonyoknak, hogy szépek lesznek, ha az
Av on term ékei t használják. Az egyi k l egfontosabb termékrek l ám kozép-
pontjában a Renew elnevezésti bormegrijító termék szerepelt flakonja
40 dollár
-
amely írgy rn kodik, hogy leégeti a fels b rréteget. A tévé-
-,
reklám speciális hatások segítségévelalkotja meg a no képét,aki lehá-
ftrczza arcár l az évek nyomát, hogy varázslaíosan fiatallá váljon. Rosa
Alegria Avon Brazil kommunikációs igazgaí ja szerint ,,a nok
-
bármit megtesznek, hogy megvásárolhassák. Inkább nem vesznek mást,
lemondanak róla, hogy ruhát, cipot vásároljanak. Ha j
érzéstvált ki
borrik megváltozása, irrkább ruhát sem vesznek, hanem olyasmit. amit a
tévébenláttak. Az emberek valóságos csodának tardák.l7
11 .3 VállaIatok az osztálytermekben
]
A tokés társaságok most agresszíven haladnak abba azirányba, hogy a sát.A rrrróuit a kozoktátáslroz egy videóval is hozzí!árult, amely kife-
i s írj raterme
ku lturál és másod ik egfontosabb intézmény ét, az i skol ákat
l l
is meghódítsák. A Consumers Union (Fogyasáók Szovetsége) szerint
l990-ben 20 millió amerikai tanuló használt valamilyen formában olyan
oktatási anyagot az iskolában, amelyet vállalatok szponzoráltak. Néhá-
nyan egészen nyíltan reklámoznak silány ételeket, ruházati cikkeket, il-
letve személyi használat r árucikkeket. Például aNational Potato Board
(Országos Burgonya Bizottság) egyesítette eroit a Lifetime Learning
Systemmel (Eletreszóló Oktatási Rendszer), és kcizosen mutatták be a
,,Count Your Chips" (Számold meg a br"rrgonyaszirmokat) elnevezésti
matematikai programot a burgonyaszirom dicsoítésérea Burgonyaked-
velok Hónapja alkalmából. A cukorpótló NutraSweet egy ,,t kéletes
egészség"-programot szponzorált. l8
A világot behálózó marketing / 1 89
A nagyvál al atok ráeroszakolj ák si lány gyorsétel e ikeí azi skol ai ebéd-
1
p.og.uiiokra, és telelettjmik veliik az éte|automatákaí. Az iskolai ét-
k.ráet alkalmazottait célba vevo fizetetí rrrusorok és folyóiratok tele
vannak olyarr felhívásokkal, mint pl. ,^Hozza be a Taco Bell termékeit
az iskolába!", ,,A Plzza Hut élvezetessé teszi a menzai kosztot." A
Coca-Cola lobbytámadást indított arra a jogszabályjavaslatra, 11ely
betiltotta volna áz udítoitalok és egyéb ,,minimális tápértéku" cikkek
árusítását a kozoktatási intézményekben. Randal W. Donaldson, a
Coca-C ol a atlarrtai szóvivój e jegy ezte me g:,,Straté gi ánk l ényege, lro gy
minderrtitt jelen legytink. El akarjuk érni, hogy az tidítoital mindenki-
nek karnynltasnyilávolságra legyen, bárhol is kívánja meg, Széles
korberr hoizáfér|retové kivanjuk tenni tidítóitalainkat, és az iskolák
jelentik azegyikolyan csatorrrát, ahol ezt rneg akarjuk valósítani."lo
Más i.izenetek céljá, hogy a tokés libertariánizrnusban való lritet és an-
nak értékrendszeréiu.t.taptálja a fiatalokba. Így u Mobil corporation,
amely lríres arról, lrogy rendszeresen helyet vásárol a l{ew York Times-
ban, ahol a kozérldekiBl vallott nézeteit hangoztatja, egy a Learning
-_
Enriclrnrent Corporatiorr (Oktatásfejlesztési Rt) által osszeállított ok-
-
tatási nrodult ajánlott fel az iskolai oktatás szálnára, amelyrol azt állítot-
ták, hogy segiii a hallgatókaí az Észak-Amerikai Szabadkereskedelrrri
Megárlápoaai 6nFTÁ) értékelésében, elsosorban persze annak elonye_
it hangsrlrlyozya.
nhogy á kozvéleményk rnyezettudatossága elkertillretetlen tény-
ként jeTÓnt meg, válaszul a nagyvállalatok elkezdtek zold színben mu_
tatkozni és mJgpróbálták oly módon átfogalmazni a problémákat és
azok rnegol dásait, lrogy az tÁmogassa a vál lalati célok rnegvalósr"rl á-
jezeíten iskolai használatra késziilt, és amely a mtianyagokat dics_éri,
,int a legjobb olyan hulladékféleséget,amely a hulladéklerakókba
kerí.ilhet. Áz Exxón ,,Energy Cube" (Energia Kocka) címu modulja
nem tárgy a|ja azenergiahatékonyság kérdését,a fosszilis energiahor-
dozók aliernatíváit vágy a globális felrnelegedés problémáját. Ehe_
lyett arra tesz kísérletet,hogy a hallgatók fejében elmossa a ktilcinbsé-
get a berrzirr és a Ilapenergia kozott. E,lmagyar,ázza, hogy a berrzin ,.ener_
iaérteke a napenergiáb-ól szár,mazik, annak szerves vegyürletek for_
máj ában tárolt v á|tozata."
Á vouil és ahozzá lrasonló vállalatok aktívan támogatják a National
Council on Economic Education_t (Gazdasági KépzésNemzeti Taná_
csa), amely ki.ildetése szerint a gazdaságtan oktatásának segítésére
 1 90 / GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁc ot<
hivatott az általános és kozépiskolákban. Egy fizetett Mobil-cikk a New
York Times,ban azon kesergett, hogy a ktizépiskolák felsobb évesei a
gazdasági tájékozottságra vonatkozó országos felmérésben csak a kér-
dések 35 százalékéra válaszoltak helyesen. A Mobilnak persze saját el-
képzelésevan arról, hogy mi is lett volna a helyes válasz. Az eÁlíten
cikk megjegyzi:
Ha belgazdasági kérdésekrolvan szó, segítlret, ha megérljiik, ffii-
lyen hatást gyakorol az ad k emelése vagy cscikkentéséaá állások
biztonságára vagy az életszínvonalra. Ha pedig a k rnyezetpoliti-
kára vagy kcirnyezetszabályozásra terelodik a szó, akkor sztiksé-
ges, hogy rendelkezztink némi ismerettel azalapvetó gazdasági fo-
galmakról, úrgy mint kereslet és kínálat, k ltség és llaszon, vala-
mint arról, hogy avállalatnak nyereséget kell teirnelnie.2'
A General Motors |evélben ktild tt ki egy videokazettát minden ma-
gán, állami és egyházi általános iskolába, mely video a kcivetke zó cí-
met viselte: ,,[ Need the Earth and the Earth Needs Me'' (Sztikségem
van a F ldre és a Fcildnek is sztiksége van rám). A gy ngy ózó víiben
úrszkáló és festoi tájon futkározó gyerekekkel a natteruen a GM vide-
Ója olyan tevékenységekre ciszt nciz, mint a fatiltetés és a hulladék-
visszaforgatás. Szó.sincs a tcimegkcizlekedésrol, sem pedig arról, hogy
át kellene szervezni a városokat, hogy ezzel csokkenjen it .irt.keaés
iránti igény. A GM azt ajánlja, hogy az auí kjobb kihasználása érde-
kében alakítsunk csoportokat, amelyben a tágok felváltva szállítják
saját autójukon a t bbieket a kozcis riticélhoz,valamint lrogy forgas-
suk vissza a motorolajat. A video és azazt kísérotanári tmuiató ,iin-
den egyes megállapítása cjnm agában igaz. Ateljes kép mégis felreve-
zetó, meft dcinto fontosság r tényeket és elképzeléseket lrigy említés
nélktil.
A Clrannel One egy reklámok által szponzorált iskolai prograln
a csokiszeletekkel,-gyorsételekkel és edzocipokkel kapcsolaios híreit-és
reklámjait kcizvet|enul az osztálytermekbe sugározza, napi tizenkét per-
cen keresztril tcibb mint l2 000 iskolában. Cserébe azért, hogy minden
9gy9s
osáályterem parabo|aantennát és videoberendezést kapjon , az is-
kolának el kellett fogadnia, hogy a channell one-t az oktaiási napok
legalább 90 százalékán a gyerekek legalább 90 százalékának látnia Éell.
A tanároknak nem szabad felbeszakítani vagy kikapcsolni a tévéta míi-
sor alatt. Egy felrnérésszerint a tanulók tcibbs ége azt lritte, hogy
-
A világot behálózó marketing / 1 91
rnivel az iskolában vetítették a channell one által reklámozott termé-
kek biztosan jók a diákoknak.2l
-
Mark Evans Scholastic Inc. egyik magas rangri elnokhelyet-
tese egy, az Advertising Age-ben megjelent írásában az i.izleti
világ-számára a kovetkezo kihívást festette le:
Egyre tobb és tobb vállalat láda be, hogy az oktatáslroz kapcsolódó
marketing a legfigyelemreméltóbb, legmaradandóbb és legkevés-
bé koltséges módja annak, hogy biztosítsák helytiket a2l. század
nézeteinek és piacainak form álásában. . . . lAz onborotváit atizen-
évesek szálnárabemr"rtató Gillette program] . . . azosztályokra cissz-
pontosító, a gyerekeket moti vál ó életstílus elterj esztésévelal akítj a
ki a nrárka- és terméklrűrséget. . . . Tud-e javasolni olyan reklám-
módszeft, amely a diákokat az iskolákból egyenesen a szupermar-
ketekbe viszi?27
Amennyiben nem, gy a Scholastic Inc.
- az egyik
legnagyobb tan-
anyagkészító azUSA-ban feltehet en készen áll arra, hogy segítségé-
re legyen.
-
Más nagyvállalatok azt javasolják, hogy az állami iskolákat profit ala-
pon mtikodtessék. Megdobbento és ijeszto az a lehetoség, hogy azzallehet
nyereségre szeft tenni, ha az iskolákat az rij t megkommunikációs eszko-
zok egyik részpiacává teszik a vállalatok marketingje, image-építése, afia-
tal és fogékony agyakra irányuló ideológiai agymosása számára,
11 .4 Az l 9B4 világa
A tokés társaságok nem sajnálják a pénzt a reklámokra, alobbyzásra, a
pártfogás megszeízésére,a propagandára, és mindegy, hogy ez az isko-
lákban vagy a tomegkommunkációban zajlik-e, ha ezzel oszton zhetik
az érdekeik érvényesítését támogató és elosegít egyéni vagy csoportos
tevékenységeket, és bármilyen módszert fellrasználnak, csak váltsa ki a
kívánt fogyasztói reakciókat. Paul Hawken így írja le rnódszereiket:
Életlen fókusszal felvett, lágy hatásri fenyképen szarvas sétál az
érintetlen erdoségben, jelképes bizonyítékakéntannak, hogy a
 192 / GYARMAToSITo ToKES TARSASAGoK A világot behálózó marketing/ 193

el ott ezek
papíripari vállalat elk telezetten szem elott tatja a jov t, bár ez nosságtudaturrk gyokerezi k. A tomegkomm un i káció s korszak
keletkeztek, és a
nem akadálya annak, lrogy folytassa a tarvágásokat, és kiizdjcin a a jelkópek az ossietartozo emberek kollektív muveként
Y eszély eztetett Faj ok Tcirvényének kon gresszusi módos ítása el l en. ,.,-,t,vés)etek kozvetítésénkeresátil az emberek legbels bb érzésvilágát
Tosgycikeres amerikaiak helyesloen szemlélik, amint a szeméttol feje:ztékki. Kifejezodései voltak annak a kollektív tudatnak, hogy
kik
lepett vadvirágos rétet gyerekek tisztogatják, keztikben rn ianyag uásvunk. MinéI itiuu ioot tolttink elmertjlve a tokés társaságq[_91g1'}rll
jut a kozveJlen
zacskót tafiva, amely a reklám szerint biológiailag lebornló. holott ós"ossreállíto-tTlglqv"iziós vil,agbaru annál kevesebb idonk
onazonosság és az"élté_
valójában neft:' az. (A Mobil Oil-t az állarntigyészekezért a reklá- ;;;".r.,.Fpslgrutói;i. u*.ry.r..n át a t<ultuialis
mért tobb államban is beperelték és megbtintették.) A Simpson Paper k-erT kifejezésre jutottak, megerosítést nyertek és,meg_
Íiimá"yd;" qz"kozo:
Thoreau, Wlritman és Leopold nevekkel dobta piacra.,visszaforga- njuttur.I"ngyre inkább igaz, hogy akik ? t9T..g\ommqnikl_c_ió_s_"
tott anyagból késztilt" papírterméksorozatát, amely azonban fo- t<et a kezt:rkben íaÉlák,"azokuralják a \ul!!13t !9,
gyasztási fázisban keletkezett hulladékot csak tcjredékében tartal- A tokés társaságók megál modta glo6ál is jbvokép építórnesterei.o1yan
m azott. t * A brit atomen erg ia-v állalatok k ij el entették, h ogy az atom- világot képzelneli' el, arielyben a uitag leglratalmasabb vállalatóriásai
energia z ld energia, rninthogy nem szennyezi a levegot.23 álta|teremtett és birtokolt egyetemes szimbólr-rmok váltanák fel a ktilon-
bózó ktrltrrrális jelképeket, ámelyek eddig az en,lbereket bizonyos he_
jel-
Dolránygyárak koltenek milliókat alra, hogy meggyózzék a kozvéle- lyekl1.r, értékeklrezéi emberi koiosségeklrez kapcsolták. Kulturális
ményt, nincs sernmifele tudományos alapja annak az állításnak, lrogy a Éépeinkazonosságtudatunk és onértékeléstink fontos forrásait j elenti k:

dohányzás káros az egészségre; autógyárak támadják a légszennyezési rnógmondják, mennyit értink és mi a helytink a társadalonrban. Megte_
,.,,,itit lojálitásunkai és felkeltik felelosségérzettinket a kozcisség és k
lratáré rtékeket; fegyvergyárak ktizden ek a fe gyverv i sel és korlátozás a el -
r-
len; vegyi tizemek illegális lerakókban helyezik el mérgez hulladékai- nyezeti róndszerének egészségi állapota és jóléte Ha a.kplturalis
.iránt._
kat; a gyógyszergyárak pedig ármegállapítási monopóliumot tartanak iótkooek feletti ellenorz?s atsial a tokés társaságokra, akkor átengedjtik
fenn. Ezek tnindennapos esetek. A nagyvállalatok állításainak éppen az hogy ok határozz.ákmeg,kik vagytrnk, Nem lesztink
;.*É a hatalrnat is,-noivegok,
ellenkezóje azigaz. Helyesen mondja nlaga a Business Week:,,A lno- tOtUe amerikaiak, egyiptorniak, fi lippínók vagy mexikój+, /
dern multinacionális vállalatok nenr szociális intézmények, Egyrnás el- lraiiem egyszeríien csak á ,,p.pri generáció" tagjai, elszakítva hazát |,
!

len játsszák ki a konnányokat, űrgy változtatják az árakat, hogy minél otthontóiés megfbsztva lényegtinktol. csak azmarad, amit a tokés tár_,
ki sebb adót fi zes senek, ál l andóan v áltoztatják vé l ernény[iket, kiil ft dre
l saságbk szerint fifizetodo rán[ ruházni. Meglelret, hogy a piac zsarnok_
telepítenek rnunkahelyeket, írj technológiákat stillyesztenek el, ha a ver- sagJatnot abban érvényestil,mint azá|lamzsarnoksága, de nem kevésbé
senyképességmegtaftásához erre van sztikség."2a erJdrnényes, lta arról van szó, hogy kevesek érdekébentcimegeket kell
leigáznia.
A tokés társaságok azon tcjrekvései, hogy a televízio kézben taftásán
keresáiil átformálják kultriránkat és a politikát, eorge Orwell ] 981píntt
mrivét és a tekintélyelvii társadalom képétjuttatja esztinkbe, amelyet a
mindig és mindentitt jelenlevo tévéképernyokuralnak, manipulálva az
állampolgárok világlátását. Világunk ma szcivevényesebb, az alkalma-
zott technikákban pedig tobb a kcirmonfont ravaszság, mint amit Orwe|l
elorevetített. A szálakat most a tokés társaságok mozgatják nem pedig a
korrnányok. Ma nem az állam, hanem a piac zsarnoksága irányít ben-
ní,inket.
Az alkalrnazott technikák elegánsan egyszeriiek. Azon krrlturális
jelképek manipulálására cisszpontosítanak, arnelyekben személyes azo-
12. A SZEGENY oRSZAGoK
ATALAK|TASA

Már nem a golyó és kótéI járja, hanem o Világ-

bank és az IMF.
- Jesse Jackson]

Hogy hozzánk csábítsuk az Önéhez hasonló vál-

lalatokat...elhordtuk a hegleket, kiirtottuk a dzsun-
geleket, feltaltc;ttak a mocsarakat, elterelt k o íb-
lyókat, áthelyezt k a városokat.,.s mindezek rneg-
kónnyítik, hogy itt vállalkozzon.
A F lóp-szigetek kormányának hirdetése
- a Fortune-ban2

A globális intézmények kiépítésénekmásodik világhábor r utá-

ni zaklatott id szakában a kcizfigyelem az Egyestilt Nemzetek
S zerv ezetére i rányu lt, ame l y v aI ame n nyi o rs zá go t magáb an fo g-
laló szervezetként létesiilt, s legalábbis a Kcizgyíilésben min-
den tagnak egy szavazata van. Az ENSZ ktildcittei kcjzismert
személyiségek, a viták nyilvánosak és gyakran hevesek. Ugyan-
akkor viszont a Kozgytílésnekkevés tényleges hatalma van. A
tényleges cselekvés jogosultsága a Biztonsági Tanácsé, mely-
ben a nagyhatalmak mindegyikének vétójoga van.* Az ENSZ

195
 196 / GYARMAToS|To ToKES TARSASAGoK
irányítási struktriráj a alapján azt akóvetkeztetést kell levonnunk. hogy
az ENSZ elsosorban vitafórumként j tt létre.
Ezzel szemben három másik, tcibb félre kiterjedo (multilaterális) in-
tézmény viszonylag csendben, a nyilvánosság látókcirén kívrili mtikcj-
déssel létestilt a Nemzetkózi Ujjáépítésiés Fejlesztési Bank (Vi-
lágbankként szokták - emlegetni), a Nemzetkcizi Valutaalap (IMF) és
az Altalános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT). E há-
rom szervezeíre Bretton Woods-i intézm9nyek né_ven qzoktak hi_vg-t-
kozni, emlékeztetve arrp, hogy negyvennégy nemzet képvise|ól 1944
jrilius 1-22. kcjz tt Bretton Woodsban (New_ Hampshire) gytiltek !i. . Ze,
|,ogy a második világ|láborri utáni vi)ággazdaság intgzmenlli ;,gnd-
szerérol megállapodjanak. A Bretton Woods-i rendszerként ismerlté
vált intézrnényrendszer kinyilvánított alapveto célja az volt. hogyj
gazdasági fellendiilés és kcjlcsonos egymásrautaltság szcjvedékéberr
egyesítse a világot, kizárva ezáltal, hogy a nemzetek egyiiiái élTbn
legyvert fogjanak. A rendszer megtervez inek szeme elott egy másik-,
cél is lebegett, nevezetesen, lrogy az Egye5i.ilt Allamok veleté.se alatt
olyan nyitott világgazdaságot hozzanaklétre, amely Ámerika számárá
e l v i tath atatl an ul b i ztos ítan á a vil ágpi acokh oi'és á nyersan}agoitlioz
val hozzáferést.3 A Bretton Woods-i inté2ményekkciztii kettclt az
iMÉ-.t ei á VitagUankot
ténylegesen a Brettón Woods-i értekezle-
-
tenhozták létre. A GATT viszont egy ezt koveto nemzetkcizi értekez-
leten sztiletett.
Noha formálisan az ENSZ szakositott intézményeinek minosítették,
a Bretton Woods-i intézményekmégis csaknem az ENSZ{ol fiigget-
lentil mtíkcidnek. Irányításuk és igazgatási folyamataik titkosak, a nyil-
vános feltilvizsgálattól és a demokratikus vita elol gondosan elszige-
telve. A Világbank belso m ikodési folyamatai valójában olvannyira
titkosak, hogy az egyes országokkal kapcsolatos tervekre, stratégiákra
és elsobbségekre vonatkozó legfontosabb dokumentumok még a saját
végrehajt igazgatóságuk tagjai számára sem hozzáférhet ek, A Vi-
lágbankban és az lMF-ben a nagyhatalmaknak bizonyos dcintések vo-
natkozásában vétójoguk van, továbbá tokejegyzésiik arányában van
szavazati súrlyuk, ily módon biztosítva befolyásukat az tigymenet és a
programok me gszabására é s kézbe l tartásár a.a
r A gazdasági nacionalisták csoporlja azokból az űz|etemberekb l
Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, lrogy a Világbank és az IMF
t rllépve szerepén lrogyan rnrikodcitt egymással sszhangban az_ala-
csony jtivedelmti -országok
globális rendszertol való fiiggéséné[}r
és azután hogyan nyitotta meg ezek gazdaságát a t9lié1
mélyítésén
A szegény országok átalakítása l 197
társaságok gyarmatosítási tcirekvései e|ot!. A kovetkezó fejezetben azt
nézzu{m.g,l,,ogy a GATT-ot és utódát, a Világkereskedelmi Szerve-
zetet (WTÓ) u uitag legnagyobb vállalatai hogyan használták fel ha-
talmuk megszilár díiására és a kciznek való számadási kotelezettségürk
alóli kibútvásra.
12.1 A hiteligény létrehozása
A Világbank elsodleges eredeti célja az eur pai irjjáépítésfinanszíro-
zása volt. A Világbank kolcsonei iránt azonban azeurópai országok részé-
rol nagyon kicsi kereslet mutatkozott. Európának a fizetési egyensúrly
támogáiás ához gyorsan szétosztott segélyekre és en gedményes kolcso-
nokre volt sztikiége, valamint belrozatalra, lrogy gazdaságának rjjáépí-
tése alatt átmenetileg kielégíthessealapveto sztikségleteit. Az Egyesíilt
Államok Marshall-tórve ilyen jellegu támogatást ny rjtott, a Világbank
nem. 1953_ra, kilenc évvel a megalapítása után, a Bank teljes kolcscin-
állománya 1,75 milliárd dollár volt és ebbol csak 49] millió szolgált az
-
európai tlaepite, rc.Ezaz osszeg elhalványul a Marshall-terv során EurÓ-
juiiatott 41,3 milliárd dollárral való osszevetésben.5
' A Bánk
pánai
1947-48. évi jelerrtése elismeÉe, hogy a kolcsonei iránti
kereslet lriárrya rrem korlátozódik Európára. Ahogy az alacsony jove-
delmti országok kcizott kezdett a Bank tigyfeleket keresni, hasonló prob-
lémával taláikozoít. Azországok egyszerrien nem ny rjtottak be a Bank-
rrak elfogadlrató projekteket.6 Két problémát táftak fel. Az elso az volt,
hogy a Éolcsonok l.h.tréges felvevoi nem rendelkeztek a kolcson-
kéólem beterjesztéséhez sziikséges tervezési és technikai jártasság-
gal. A második probléma, melyet Robin Broad aprólékosan dokumen-
iatt u Világbank és az IMF Ftil p-szigeteki kapcsolatait tárgyaló ta-
nulmányábin, még alapvetobb volt: azuz|eti elit, amelyik rendszere-
sen válio gatía egymást a kormányzaíi kulcspozíciókban, a gazdasági
nacionalistákra és a transznacionalistákra oszlott meg.
atlt, át<ik elsósorban ahazai piac kiszolgálásában voltak érdekeltek.
- Természetszertien kertilték a ttemzetkózi gazdasági tigyekbe való be_
lekeveredést, védtéka hazal piacot és er forrásaikat a nemzetkozi
gazdasági élet bizonytalanságaitól.? Tobbségtik nem bízott a nem-
 198 / GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor
zetkózi hitelezókben és határozottan elutasították a Bank kezdemé-
nyezéseit. A Bank mííkodésekezdetén az alacsony jovedelmií orszá-
go k gazdaságpo l it ik áját a gazdasági nac i onal i sták er sen kézben tar -
tották.
A transznacionalisták kozelebb álltak a Bank ideológiáj ához és fo-
gékonyabbak voltak arra, hogy a nemzetgazdaságot a világgazdaság
hatókorébe vonják be. Ók voltak a Bank természetes szcivetségesei.8
A transznacionalisták két csoportból toborzódtak. Az elso azokb l az
lizletemberekbol állt, akik a transznacionális bankokho z és nagyvá|-
l alatokho z oly an vegyesvál lalatok, l icenc-szerzodések, marketi n g-
egyezmények és más kapcsolatok révénkotodtek, amelyek kialakult
érdekei az áruk és a toke szabad nemzetkozi áramlását lehetové tevo
gazdaságpolitikákat igényeltek. A második csoport magas képzettsé-
gti technokratákból állt, akik kózgazdaságtant tanultak, gyakran ktil-
foldon, s a kiilfloldi és multilaterális intézményekkel rendszeres kap-
csolatban álltak.9
Azokbarr az id kben a fejlesztési viták kozpontjában a kovetkez
krrlcskérdésállott: az jonnan iparosodó országok hol találhatnának
piaci keresletet gazdaságuk s f ként azipari szektor novekedésének
ósztónzésére? A vita els vonalbeli hangadói csak két lehetoséget
láttak: vagy az országjelenlegi importját lrelyettesít javak hazai
el ál l ítás át szolgáló iparosításra osszpontosítanak (importhelyette-
síto stratégia), vagy ahazai ipart els sorban a ki.ilfoldi export-pia-
cok kiszolgálására építik(exportvezérelí stratégia) . Az elózó straté-
gia, melyet Raul Prebisch argentin kozgazdász és az ENSZ Latin-
am er i kai G azdasági B izottsága támo gatott, az óneróre támaszkodásra
irárryult és nyílt ellentmondásban volt a Világbank és az IMF azon
torekvéseivel, hogy ahazai gazdaságokat meg kell nyitni a kiilkeres-
kedelem és a kiilfoldi beruházások expanziója el tt.|0 Az import-
helyettesító stratégia csokkentette az importigényt és így a ktilfóldi
valuta iránti igényt. Ez a stratégia a Világbank részérl kikozosítés
alá esett, mivel a Bank els dlegesen a kiilf ldi valutában adott kol-
csontigyletekb l élt, rnelyekkel az északi félteke országaib l szár-
maz javak és szolgáltatások megvásárlását novelték. A gazdasági
nacionali sták az importlrelyettesít stratégia el nyben részesÍtésére
hajlottak, míg a transznacionalisták inkább az exporfuezérelt straté-
giát helyezték el térbe.
Az 195O-es években a Bank mindkét korlát kezelésérealkalmas
stI,atógiát dolgozott ki és kovetett. E,ls bbséget adott az,,intézmény-
A szegény országok átalakítása / 199
épító" projekteknek, amelyek olyan autonóm kormányzati intézmé-
nyek létrehozásátcélonák, melyek a Világbank rendszeres kolcson-
félvev i lesznek a kés bbiekben. A Bank vezérkara általábanbizío-
s ítan i kívánta, lr ogy ezek az intézmények v i szonyl ag fi.i ggetl en ek l e-
gyenek kormányaiktól és els sorban olyan transznacionális technok-
iátatUOt álljon a vezet ségi.ik, akik eros szakmai és pénztigyi szá|ak-
kal kot dnek a Bankhoz. 1956-ban a Bank létrelrozta a Gazdasági
Fejlesztés lntézetét.Kezdetben a kolcsonvev országok vezetó kor-
mány zati t i s zt s é gv i s e l o i számár a s zem i n ár i um o kat szerv ezett, h o gy
elsajátíttassa veli.ik a fejlesáés elméletének és gyakorlatának Világ-
ban ko s kon cepci oját. Azrij onn an l étes ített i ntézményekal kal m azottai
számára Llgyancsak kiképzési kurzusokat szerveztek a kolcsorrtigy-
letek el kószítésének és megvalósításának Világbankos eljárásairól
és módszereir l
1.1
A Bank állítása, hogy csak a kolcsonoket felvev ország igé,
nyeire és kéréseirereagál, éppannyira hamis, mint a t kés libertariá-
nusok amaállítása, hogy apiac egyszeriien a fogyasztoi keresletre
válaszol. A Bank azttette, amit az 1800-as években a nagy viszont-
eladók, amikor a megfelel rragyságri fogyasztói réteg kialakulását
rneglr irisító mértékletességikultrirával kerti ltek szembe. Az éftékek
és azintézményekolyan átalakításáhozfogtak hozzá, melyek termé-
keik szám ára fogyasáókat teremtettek. Az ilyen utat választ nagy-
vállalatoklroz hasonlóan a Bank is csekély figyelmet fordított az el-
s sorban saját igényeit kielégítcselekvései távolabbi kovetkezmé-
nyeire.
Ha egyszer a kereslet-támaszt stratégia már a helyére kerlilt, akkor
a Banksaj átirányítás alatt álló adomány-koordináló csoportokat léte-
sített, és ezek felhasználásával a fontosabb kliens-országok vonatko-
zásábant keáttételének további noveléséretrirekedett.* Igy például a
Bank az |950-es években eláras .otta Indiát kcilcstjncikkel ama siker-
telen kísérlete során, hogy elegend tokeáttétellel eltérítseimporthe-
lyettes íto pol iti káj ától és az aktív áI l ami gazdasági beavatko zást 1. T a-
nácsait azonban India befolyásos pénztigyminisztere nem vette f,gy.-
lembe. A Bank taktikát válíortabtt, adomány-csoportot alakított és
j e l entos se gélyeke t igért, ha az ország az er óte\esebb szabadp i ac i, ex-
portorientált gazdaságpolitika felé mozdul el. 19] l-re a Bank már ti-
zenhatilyen adomány-csoport eln ke volt.l2 EzaYilágbank vezetése
al att az adom án yozók ko zotti e gyi.ittmti kci dé s írj ko rs zakát ny i totta m e g
és megnovelte a Bank politikai befolyását.l3
 2oo l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor A szegény országok átalakítása l 2O1

12.2 Amikor kopogtat a dúbeszed A világbanktól és leányintézményeitol, a regionális bankoktól való

volt, amikor is
hitelfelvé tel az l970-es evet vOgeig iendszeres gyakorlat
az olajárak opEC_országok atát Éivaltott ernelkedése a déli országok
l 980-ig az
l943-ban Wilbert Ward, a National City Bank of New York (New ttitro ádósságállományát'ugrásszer en megemelte. l970-tol
uiu.rony jovédelmii oiszág"ok hosszr]r táv ktilso adóssága
21 milliárd
York-i Nemzeti Városi Bank) aleln ke a Világbank tervbe vett rnegala- j országoké pe-
pításával kapcsolatban a krjvetkezo prófétai kérdésttette fel: áorrar.á i to *ittiard dollára nott. A kozepes vedelmti
áig +o milliárd dollárról 317 milliárd dollárt'a.l5 Mivel a
reálkamatok
vált, hogy a lritelfelvevo országok oly-
Ha felállítanak egy bankot, akkor olyan, tranzakciokat finanszíro- *Ígurru szoktek, nyilvánvalóvá
küszobon állott
z szervezetet lroznak létre, alrol végso soron atranzakciók kiegyen- unn'yiru t lkoltekeziek, lrogy fizetésképtelensegtik.a -A
lítik egymást, Másképpen nem bank... Hol kcilcscjncizhettink azegész valószínu sítve ezzel a ieljes globális pénztigyi rendszer osszeonrlását,
..ljá,
vi l ágon harminc-citven m il l i árd do l lárt a v lsszafizetés reményével ? l a Világbank és azlMF a giouális pénziigyi rendszer gondnokailen] _
miként a csodcik ésetében a bíróilag kirendelt csodgondnokok
jutott o,rszágok és.v.yemzetko_
Mind mai napig a kérdéstnem válaszo|ták rneg kielégítoen. A Világ-
a kózbeléptek, hogy a gyakorlatilag csodbe
jr
bank kózgazdászainak szokásos válasza az,hogy a vilagbanki kcilcscinci- ,i penrigyi i. n r.i[cizotti péniii gy i prob l émákat mego l dj ák
_ :

IMF az ela_
ket az általrrk gerjesztett gazdasági n vekedés hozamá6ól fizetik vissza. Nemzetkcizi csodbiztosi minoségtikben Yill"e9unk és azu
gázdaságpo l i t i kai e l o -
dó sodott o rszágo krr ak s z e rke z e t i áí a a kiras
cim
A valóság viszont az, hogy az ad s országok t rlnyomó tobbsége adós- t
9 1'
zített progranrját ír_
írások részletesen kidolgozótt és kivitelezésre elokés
ságszolgálati kotelezettségeinek csak rjabb hitelek felvételével"ésígy
nak mindegy i ke gyo kere s gaz_
adósságának novelésévelképes eleget tenni. Minél tobb hitelt vesznek frraa. Á srerk.reti átalakítás programj ai
azzá| izándékkal, gy az áta|akított ország
fel, annál inkább fiiggnek a nemzetkozi hitelezoktol és annál t bb fi- Jásagi reform okat i gényel t a lr o

tobbet fordíthassanak adós-

gyelmet fordítanak saját fejlodéstik helyett a további hitelek felvételére. erofo'rrásaiból és te"rmólo tevékenységébol
egyre.inkább megnyissák a vi_
Olyan ez, mint a drogfiiggosés. ságtorlesáésre és a nemzetgazdaságokat
mind pedig az expotlot érinto.kor_
Az l97}-es években a Koolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) Íi{guraurág elótt. Mind azimportoi,
és osztonzoket l éptettek é l etbe
j
által keltett áremelkedés az alacsony vedelm koolaj-importáló orszá- i aío=m"t at csdíj szabáso kat csókkentették,

gokat kritikus devizahel yzetbe hozta. Ugyanekkor a kereskedelmi ban- a ktilfóldi befektetok becsalogatására.
_
A reformok némelyike mint például a gazdagoknak
juttatott támoga_
kok, elárasztva az OPEC-országok által náluk ellrelyezett olajdollárok-
tások csokkenté..
j
már régóta esedékes volt. Mások azonban tj támo_
kal, nyereséges kihelyezési lelretoségeket kerestek. Eszményi megfele-
gatást adtak az exporloroknJk és_a ktilfoldi befektetoknek, A szegények
Iésnek t tnt ez a bankok igényei és az alacsony jovedelmti országok igé-
tobb
nyei kozott. Ekkorra már a Világbank í.igyfelei kozé tartoz országok szociális intézményeire fordított államikiadásokat csokkentették,lrogy
átalakított országai_
hozzászoktak ahhoz, lrogy az exportb l származo devizabevételeiket kcil- maradjon hiteltoriesztésre. Afrika és Latin_Amerika
csok_
csonokkel egészítsékki, és a megtértilo beruházásokra, illetve a folyó iuouirgyfóre jutó osszesített államikiadásokat 1980 és 1987 kozott
fordított részaránYát novel-
fogyasztásra fordított hitelek kcjzcitti választ vonal cs nyán elmosódott. r..nt.tte[. A teljes koltségvetés kamatfizetésre
Az abban az idószakban érvényesalacsony kamatlábakra tekintettel az ték, m ikozben más ko ltségvetésikategóriák részar ány
át- beleértve a nem-
csokkentették. Latin-Amerikában az álla-
zetvédelmi ráfordításokai is
OPEC-pénz a rendszerben visszaforgatásra kertilt, a kereskedelmi ban- -
rni koltségvetéskamatfizetésre fordított aránya9 százalékról |9,3 száza_
kok ajánlatai bombatizletnek tiintek és azországok nyakló nélktil vették
ában 7,7 száza|ékrol l 2,5 százalékr a em
l6
e ke dett .
ékra n ott] R
l

fel a hiteleket, A kolcscinzoi-lritelfelvevoi iigyletek márnorában mindkét l Fr i t<

oldalon csak kevesen vették észre, lrogy az egész rendszer kátlyavár, Ezeknek reformoknak két alapveto célja volt. Az elso annak bizto_
a
sítása, hogy mind a kereskedelmi, mind a multilaterális
bankoktól fel_
amely rgy nrarad állva, hogy mikozben még rnindig nettó beárarnlást
eredményez- a kolcsonok felvevoinek- egyl,e tcibb hitelt kell felvenni- vett hitelek vissza legyenek fizetve. S hogY erre a célra ktilÍi'ldi devizát
támogató és a
iik ko ráb bi h te e k adó s ságs z ol gálatának
i l i te lj es ítésére. szerezhessenek, nag! hangsűrlyt helyeztek az exportot
 202 l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor
l di befektetéseket v onz gazdaságpo l iti kák érvényesítésére.
kti l fr A m á-
sodik cél az volt, hogy elosegítsék ahazai gazdaságok világg azdaság-
ba való integrálás át. Azimportkorlátozások atvagy cscikkeniétték vagy
megsztintették, azzal érvelve, erre azért van sziikség, hogy konnye66
]egyen hozzájutni az exporlorientált iparágak által Áasznált anyagok-
1roz, és fokozzák a versenyképesség et ahazai cégek hatékonyságinak
ncjvelésével, s így ezek a vi lágpiacokon sikeresen versenyezhessenek.
A Világbank és az IMF szerkezetátalakítási programjaikat hangos si-
kerként hirdették és kijelentették, hogy megoldották az adósság-válsá-
got. Rámutattak arra atényre, hogy sok átalakított országban az-átalakí-
tási programokat kovetoen magasabb lett a novekedés útere, b viiltek
az expottszektorok, nótt az export cjsszértéke, ncivekedtek a krilft,ldi be-
rulrázások és eleget tudtak tenni az adóssá gszolgálati kotelezettségek-
nek. Nem tudtak azonban azzal érvelni, hogy az á alakitási prograÁok
cs kkentették a nemzetkozi adósságállományt yagy akereskedetÁl aen-
citet, vagy hogy javították a szociális lrelyzetet.
A ktilfrldi beruházók megnyerése érdekében a kormányok elnyom-
ták a bérek, a kedvezmények és mr-rnkanormák megtartájára irányuló
szakszerv ezeti torekvéseket. Kti l tjn l e ges adókedvezményeket és tám o-
gatásokat nyŰ.rjtottak ktilf ldi nagyvállalatoknak és a kcjrnyezetvédel-
mi szabályozásokat sem vették komolyan. Az a tény, hogy országok
tucatj ai devizabevétel eiket természeti eroforrásai k és mezógazdasagi
termékeik exportjának fokozásával kívánták ntivelni, azt eredm énye e,
hogY a nemzetkcizi piacokon export-termékeik ára esett és ezviszont
arra tiszton zte oket, hogy a devizabevételek megtartása érdekében
még ttibbet termeljenek ki és exportáljanak. Az export-termékek ár-
cscjkkenése, a kiilft)ldi befektetok nyereségének hazautalása és a vám-
tari fák cscjkkentése kovetkeztében akészáru-i mpor1 i ránti keres l et no-
vekedése a legtcibb országban folyamatos kereskedelmi deficitet ered-
ményezett. 1980-tól a Világbank és az IMF szerkezetátalakítási
-
évtizedénekkezdete óta 1992-ig alacsony jcivedelmti országok
- dollárr azl34,7
imporl-tcibblete 6,5 mil|iárd milliárd dollárra n tt. A
Világbank és az IMF erre még tobb hitellel reagált, mintegy ezzel ju-
talmazv a a szerkezet i áta l akítás me gval ó s ítás át. E n n ek ered ményekép -
Pen aZ alacsorry jovedelmti országok nemzetkcjzi eladóso dása az 1980
évi I34 milliárd dollárról 1992-re 473 milliárd dollárra nott. A kamat-
fizetési kcjtelezettség6,4 milliárd dollárró| 18,3 milliárd dollárranótt.|l
Az cinerore támaszkodás ncjvelése helyett a világ alagsony vedelmti j
oiszágai-,-a Világbank és azIMF ritmutatása u'íupján áinaén *-
-
A szegény országok átalakítása l 203
ben tovább folytatták jovójiik elzálogosítását,a" nemzetkcizi rendszer
f*;-
Tírlzott udvariass ág ezt írtmutatásnak nevezni. Nemzetkozi adósság-
behajtó szerepében a Világbank és az IMF egyre eroszakosabb letí az
el adós odott országo k gazdaságpo l iti káj ának megszabásában és al áásta a
demokratikus kormányzás és a nyilvános számadási kcitelezettség irá-
nyába tartó fejlodést, Miként ezí Jonathan Cahn írjaa Harvard Human
Ri ghts Journ al lrasábjain :
A Világbankot lratalmi intézménynek kell tekinteni, amely pénz- .
tigyi b'efolyása révéngyakorolja hatalmát a teljes kormányzati rend-
szeft megszabó torvényhozói folyamatban és még az ad s nemze-
tek alkotmányos rendszerét is meg tudja változíatni. A Világbank
ki próbál t tan ácsadó i gyakran átdol gozzák az i l l eto or szág keres ke-
del em-po l i ti káj át, a pén ztigyi po l iti kák at, a kózigazgatási kovetel -
ményeket, a munkatigyi torvényeket, az egészségtigyirendelkezé-
seket, a kc! rnyezetvéde l m i szabály ozó kat, az ener giapo l i t i kát, a te l e-
ptilési kovetelményeket, abeszerzési szabályokat és a koltségveté-
si politikát.l8
világot behálózó
Kormányzati szerepkorében a Világbank
- azegész
hivatalos szervezet- embereket érinto dontéseket hoz, de nem taftozik
nekik számadási kotelezettséggel, am i egyébként egy v álasztott torvény-
hoz l testtiletnek normális felelosségi korébe tarlozik, Eppen azahltele-
zési folyamat minosítheto a demokratikus számadási kotelezettség elvei
elleni elképeszto merényletnek, amely az eladósodást létreh ozta, s ezzel
a Világbanknak és az IMF-nek hatalmat adott arra, hogy a hitelfelvevo
országok politikáit befolyásolja.A Világbankkal, az IMF-fel, más hite-
lezó intézményekkel vagy a kereskedelmi bankokkal kot tt hitelezési
j
megállapodások egyaránt rendszeresen titokban nnek létre a banktiszt-
viselok és néhány kormánytisztviselo kozott. Az utóbbiak sokszor nent
választások révénker[iltek pozícióikba és nem tartoznak számadási k -
telezettséggel azoknak, akik nevében a kiilftldi lritelezokkel szemben a
nemzetvigyonáért fel el osséggel tartoznak. Által ában még a dem okrác i -
ákban sem kertilnek a hitelfelvételi eljárások a demokratikusan vá|asz-
tott torvényhoz testi.iletek j
váhagyási folyamataiba. Ily módon az álla-
mi szervek ncivelni tudják saját koltségvetéstiket tcirvényhozói jóváha-
gyás nélktil, noha a torvényhozó testtiletnek kell foglalkozni a visszafi-
 204 l GyARMATOSíTo rórÉs rÁnsnsÁcor
zetést fedezo bevételek megteremtésével. A ktilfrldi hitelek ugyancsak
lehetové teszik a kormányok számára, lrogy n veljék a folyó kiadásokat
anélktil, hogy sztikség lenne adóemelésre. és ezt ktilcjn sképpen szeretik
a gazdag dontéshozók. Ugyan azok a tisztségviselok, akik jóválragyják a
hiteleket, gyakran kozvetlentil lrasznot huznak a szerzódésekben való
részvételbolés a hálás vállalkozók ,,megbízásaib l". A rendszer hatal-
mas cjsácinzést teremt a,,trilkcilcscinzéshez".
Valójában azok a tisztségviselok, akik a ktilf ldi lritelszerzodéseket
alávják és az Ótrszág népétezáltal a jclv beli pénzrigyi kcjtelezettségek
teljesítésérekotelezik, teljes mértékben kívi.il állnak a nyilvános feltil-
vizsgálat és kcizmegegyezés mindennem r folyamatán. Ez ktilonciskép-
pen égbekiáltó olyan esetekben miként az aYilágbank tigyfé|-orszá-
-
gai lakosainak millióival már eddig is megt rlént mikor a kolcs -
-,
ncikre éptilo projektek elíizik az embereket ottlronaikból és foldjeikrol,
szennyezik a vizliket, kiiftják erdeiket és tonkreteszik halászati vizeiket.
Ráadásul megtetézve a jogtalan sérelmeket anrikor esedékessé válik a
szám|a kiegyenlítése -
azt nrondj ák a szegényeknek, lrogy csokkenteni
-
kell a szociális juttatásokat és a béreket, hogy az ország eleget trrdjon
tenni fi zetési kotelezettségeinek.
12.3 A nagyvállalati kapcsolatok
A Világbank, nolra a szegények és a lritelfelvevo országok szolgálatá-
nak képétigyekszik magáról kialakítani, elsosorban rnégis a transznaci-
onális pénzüigyi rendszer teremtménye. Ezideig tril kevés figyelmet kap-
tak a Világbanknak rnind a l, telezói, mind a kcilcsonfelvevoi oldalon
meglévo ktizvetl en kapcsol atai a rnultinacionál i s nagyv állalati szektor-
!91, A Vi l ágbank techn i kai ag tagáll am a i nak tu l aj donában van, melyek
l kok nem vállalják.
abefizetett tokéveljárulnak hozzá; ez 1993-tól kezdve csak 10,53 milli-
árd dollár volt. Ezen kívtil a tagországok 155 nrilliárd dollárra vállaltak
kcjtelezettséget, amit a Bank lelrívlrat, lra pénztigyi kcitelezettségeinek
teljesítése ezt sziikségessé teszi. A befizetett tokét és a biztosítékokat
ténylegesen nem kolcs nzik ki. Ezek biztosítják a Bank kite{edt hitel-
mtíveleteit a nemzetkozi pénzpiacokon, ahol noveli az alapokat, melye-
ket aztán a kozvetlen felvételnélkedvezóbb kamatfeltételekkel jra ki-
kcjlcs nciznek.
A szegény országok átalakítása l 205
Noha a Világbank államoknak ny ljt kolcscint, projektjei azonban álta-
tában transznacionális építvállalatokkal, nagy tanácsadó cégekkel és be-
szállítókkal kotott szerzodéseket is tartalmaznak. Ezek a cégek a Világ-
bank legerosebb támogat ikózétartoznak A beszerzési folyamat a Bank
iigyvezeto igazgat i akik a részvényes államokat képviselik által
-
l eginkább fi gyel emmel kísértbankmtivel eti tertilet. M inde gyik-igazgaí
arra torekszik, hogy az á|tala képviselt országabeszerzési, beszállítási
szerzodésekbol legalábbis tisáes részt kapjon. Az USA Pénztigyminisz-
tériunra élen jár anagyvállalati érdekek támogatás ában aBank konszoli-
dációs feltoltése során. A pénztigym ini sáéri umi tisztségvi sel ok h an gsri-
lyozzák,llogy az Egyestilt Allamok kormányaáltal a Világbanknak fize-
tett minden egyes dollár azamerikai exporlorciknek beszállítói szerzódé-
sekbol tobb rnint két dollárt hoz vissza. Miként 1994-ben Lloyd Bentsen
biztosította a Kongresszust: ,,Aza dollárósszeg, amit a fejlesztési ban-
kok által kiilfloldre juttatunk, az Egyesiilt Allamok exporlnovekedése és
tcibb hazai mrrnkahely megteremtése révénvisszakerlil Amerikába. "
l 9
A V i l ágban k egyi k leágazásán ak, a N em zetko zi P énzugy i Rés zvénytár-
saságnak (Internati on al Fi nance Corporati on) egyedti l i fel adata az, ho gy
állanrilag szavatolt hiteleket nyűrjtson kedvezo feltételekkel olyan ma-
gán-beruh áz knak, kiknek i.izleti tervei tűrl kockázatosak ahhoz, hogy
ezeket a kereskedelmi bankok finanszirozzák.Az ilyen tigyletek a Világ-
bank teljes hiteltigyleteinek mintegy 10-12 szízalékát teszik ki.20 A vissza-
éléslelretosége ilyen esetekben még nagyobb, mint a Bank lényegi hite-
lezési programjainál. A Világbank mind a mai napig olyannyira távol
tartotta a Nem zetkózi P énztigyi Részvénytárs aságot a ny i l ván oss ágtó l,
hogy még a Bank kritikusai is ritkán említik. Mindazonáltal a szabad-
piaci erokben való saját ideológiai hitét figyelembe véve a Világbank
számáranehéznek ttinhet, hogy igazoljon olyan í,igyleteket, amelyek so-
rán a koztulajdon, pénzalapokból olyan nagy magánvállalkozásokat fi-
nanszíroznak, melyek olyannyira kockázatosak, llogy a kereskedelmi ban-
12.4 Ha a szegények számítanának
Amikor a Világbank megalakítását javasolták, a republikánus szená-
tor, Robert Taft ann_ak félelmetes ellenzójeként je|ent meg. Az 1945-ben
 206 l GYARMAToS|To ToKES TARSASAGOK A szegény országok átalakítása l 20]

kifejtett érvei mélyreható éleslátással tárják fel, hogy anagy pénzáram- portja noveléséretorekszik, akkor ez á|talrában aztjelenti, lrogy
ahazai
l d i ek számár aszol gáló dol -
szony l ag j ómó dir kiil fó
lásokon alapuló ktilf ldi segély miért alapvet en elhibázott gondolat: ie-rmel és i kapac itást v i

gor. .roarítására kívánja aiallitáni. Elméletileg mindegyik stratégia tobb

és igy azok részt vehetnek a
' Úgy vélem, hogy tírlbecstiljtik az amerikai pénz és azamerikai se- Írunkahelyet teremt a szegények szám
azonban
ára
eme stratégiák által
gély értékétmás nemzetek számára. Egy ember sem alakíthatja át a pin gardáságban. Rendszirint .teremtett
másik embert. Minden nemzetnek meg kell oldania saját problé- inunfahelyek-száma tírl kevés és tíll csekély ellenszolgáltatás a|hol.hogv
máit és bármit is tesztink, az csupán csekély támogatás lehet ahhoz, kiktiszobc,lje a szegénységet. Mindkét stratégia kiszoríthatja, és !o!blyi_
hogy átsegítstik oket legsrilyosabb problémáikon... Egy nemzet, re ki is rroiítlu uJzeg'en{emberek általhasznált termékek
helYi eloállÍ-
igényelt dolgokból.tc,bbet termellresse_
amely a másoktól származó adományokra és kcilcsontikre hagyat- tását, lrogy a- gazdagább;k által
kozik, nagyon valószínii, hogy csak elhalasztja a sqát megváltásá- nek,'s tá rrJgenyJt et megfosztja alapveto megélhetési eszkcizeiktol,
hoz sz[ikséges lényeges és kemény intézkedések megtételét.2| rnint amikor a kisparasztof foldjeit ai exportra termelo nagybirtokok

Taftnak az volt ahatározott véleménye, hogy mindebbol leginkább a

veszik kezelésbe.
Nézziink a problérna rnélyére!Nern a szegénység
_ anrit á|ta.|á_
Wall Street befekteto bankárjai hrjznak hasznot: befektet bankárok ban az elegenbo pénz hiányárent |,laíároznak rneg - az
igazi kérdés,
,,a
az igazi probléma a meg_
iizletkotései számára ez csaknem pénzsegélynek minosítheto és kétség- A pénz hiá-nyához kapcsolódó nélkürlozés
tisztes rnegéllretés
- más. lé_
teleni.il novelni fogja a nagyobb bankokkal kotend tizleteket is."22 Taft retlto táplálkoz ás, riházkodás, lakás és a
érveit a késobbi események alapjában véve igazo|ták. nyeges osszetevoinek a hiánya. Ez az egyszer i tény kíná|ja.fe| az
mind pedig
Helyes értelmezésben a fejlesztés olyan folyamat, rnelynek során az emb'erkozpontír alternatívát mind az importlrelyettesíto,
emberek ncjvelik emberi, intézményiés teclrnikai képességeiket olyan u, .*portvezérelt rnodellekkel szemben: olyan gazdaságpolitikák kc,_
javak és szolgáltatások eloállítására, melyek a rendelkezéstikre álló ero- vetését,melyek lehetoségeket teremtenek az emberek számára,
akik
források fel h aszn nélkiilozik az o|yan dolgo'k eloállítását, melyekre a jobb élethez sziik_
ál ásával él etm i nosé gtik fenntartható j obb ításán ak me g-
valósításához szíikségesek.Sokan az ilyen folyamatot emberkozpont ségtik lenne,
fejlesáésnek nevezik, nemcsak azért, mert az emberek javára szolgál, zámos tekintetben ezt tette Japán, Korea és Tajvan, Az analfabé-
hanem mert az emberek állnak a kozpontban. Ktil nosképpen fontos, tizmus felszárnol ására és az alapfok r oktatás fejlesztéséremindegyi_
hogy részt vegyenek benne a szegények és a kirekesztettek is, ezáltal kiik jelentos berulr ázásokat fordított, gyokeres foldreform megvaló_
lelretové téve számukra, hogy saját igényeiket saját alkotó erofeszítéseik sításával kisgazdasági termelésen nyugvó vtrágz falusi gazdaságo_
révénelégítsékki.23 Szerény mér,téktíktilf ldi segítség nagyon hasznos kat teremtettek és tímogatták a kisgazdálkodó családok sztikségle_
teire termelo vidéki ipaiágak fejlesztés ét. Ezek lettek az alapjai
a
lehet az emberkcizpontri fejlesáési folyamatban is, de tril sok ki,ilft'ldi
pénzbeli tálnogatás akadályozhatja a tényleges fejlodést, sot rombolja az nagyobb iparágaknak.' Ezen orsiágok fejlesztése nem expot,t_vezé-
emberek meglévo onfenntartó képességétis. ,.tT, nun.* ,oóttanyosság_vezérelt volt, ellentétben a tokés liberta_
Az importhelyettesít és exportvezérelt fejlesztés kcirtili viták so- riánusok torténelml ,euizionizmusával, E,zek az országok csak az_
után váltak a nemzetkozi gazdaságjelentos exportoreivé, hogy
rán ritkán nrertil fel az emberkozpontír alternatíva. Mindketto feltilrol szé-
indul és olyan dolgokból kíván tobbet eloállítani, amit a már jólétben les alapokon álló hazai gaidasági ágazatokat fejlesztettek ki,
A transznacionális nugyuattulatitoke és a Világbank szempontj áb
I az
élo emberek kívánnak megvásárolni. Szegény emberek ritkán vásá-
vel cse_
emberkozpontír fej l esztói stratégi áj a korn o Iy pr9!|ém át el ent. M i
j
rolnak irnportált árukat. Sztikségleteiket a hazailrag eloállított termé-
kek is kielégítik. Amikor egy ország azt keresi, hogy az importlát a kély import-keresietet támaszt , ezért a ktilfoldi hitelek iránti igényt is
csokkenti. Továbbá elonyben részesíti az aktív ák hazai tulaj donlását
és
hazai termeléssel helyettesítse, akkor ez rendszerint azt jelenti, hogy
t<ibbet termeljen azokból a termékekbol, melyeket a viszonylag jó- így kevés profitlelretoséget nyirjt a transznacionális nagyvállalatok szá_
módrjak ktilfc'ldrol vásárolnak meg. Amikor viszont egy ország ex- mára.
 20B l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcot< A szegény országok átalakítása l 209

Dél-Afrikában 1992 januárjában tett elso látogatásom alatt ezt akér- 2. alternatíva. A Világbank jelentos lritelt nyirjt lakásépítésre.A ktil-
|é9t
egy feltételezett példán világítottam meg. Lá"togatásomkor az apart- íi'ldi kolcsonbol származ devizát Dél-Afrika Kozponti Bankjában át-
heid korszaka már véget ért, éJ az országá f.k.t. uralomho z vezetó váltják randra és a randot használják fel a nagy, fehér tu|ajdonban lévo
átmenetre késztilt. Megdobbentett az élet|érnek a távoli kcjrzetekben vál la| atokkal való l akásépítésiszerzodések fi nan szírozására, helyi mun-
a
fekete lakosságot elszigetelo éles lratárvonala.Noha ez nem volt megle- kaero és hazat gyárlás ír építoanyago k al kal m azásáv al. A fekete ko zossé-
PÓ, a _gazdasági tevékenységjeleinek hiánya e kcirzetekben viszoni az gek lakáshoz és átmenetileg munkához jutnak, a fehér gazdaság fellen-
volt. Nem voltak sem modern kereskedeimi k zpontok, sem boltok, dtil, az ország egyszeri, átmeneti deviza-injekcióhoz jut, melyet luxus-
elárusítóhelyek és rrtcai árusok miriádjai, melyek a világ legtcibb ré;s;zén cikkek vagy fegyverek imporlálására, vagy a fehér dél-afrikaiak aktívá-
a szegénY kcirzetekben mindentitt megtalálhatók. Ekkor
ismertem fel teljes inak ktilfoldi szárnlákon való ellrelyezésére fordíthatnak. A fekete gaz-
mértékben, hogy a gazdasátryt írgy iervezték ffi g, hogy a feketék
teljes daságnak a felrér gazdaságtól való ftiggése érintetlen marad. Dél-Afrika
fiiggoségben rlaradjanak a felréivárosi gazdara ior. A fekete vállalko- nemzetkcjzi gazdasági fiiggosége novekszlk. Alritelt devizában kell vissza-
zások ki fej l esztése a esen i ntegrált tár;adal om" l étreh ozásaérdekében
te lj fizetnl, s ennek ugyanazok a kcjvetkezményei n,int az l. alternatíva ese-
nyilvánvaló és sztikséges célnak túint. tében.
A világbank ktilcjncisen rámenos volt az országba ozcinlo, támoga- 3. alíernatíva.Dél-Afrikaudvariasan megktiszóni a Világbank mun-
tási ajánlatokkal érkezó kíilf ldi segélynyűrjtók [ozcitt. Az aparthéid katársainak látogatásukat, koszcinettel elhárítja ajánlatukat, és felteszi
kevés áldásainak egyike volt, hogy a nemzetk zi szankciók kóve oket a legkozelebbi Washingtonba indoooouló reptilore. Ahazai bank-
tkez-
tében Dél-Afrika nagyon kevés kutrotai adósságothalmozott fel.
A rendszer a meglévo ftrlos likviditásaiból származ helyi péqzalapokat
maga boséges eroforrásai val, n em zetkózi ban kárizempontbó l mobilizálja lakások építésérea feketék számára. Programokat indí-
teki nt_
ve ,,alulk lcsonzcitt" országnak minosiilt. A világbarrk ezért rigy tanak fekete dél-afrikaiak klilonbozo vállalkozói és technikai szak-
von-
z dottDél-Afrikához,mint a medve amézhez. M7s projektek fózc'tt a ismeretekben való kiképzésére.Ösztonzik és támogatják az qt ke-
világbank .gy nagy hitelt is megajánlott a fekete kciizetekben való reteket, téglákat, alapveto vízvezeték- és villanyszerelési alkatrésze-
lakásépítésiprogramokhoz. Abban mindenki egyetértett, hogy ket gyártó kis fekete cégek alapítását és az építoipari szolgáltatásokat
lakás-
ép ítésre m i n d en képpen sztiksé g van. A
kérdésa|i r olt,h ogy,"'írepp.n nyrijtó vállalkozások létrehozását. Az olcsó lakások építéséhezszük-
lehet ezt a legjobbalr megoldanl. Tekintslink három felté{elezett
álter- séges technológiák és anyagok egészen egyszertiek és Dél-Afrikában
natívát:
boségesen rendelkezésre állnak. Tulajdonképpen nincs semmi olyan,
]. alternatíva. Avilágbank jelentos ktilí ldi devizahitelt nyrjt la- amiért devizára lenne szlikség, kovetkezésképpen nincs kello indoka
kásépítésre.A befolyó sszegét kiilf ldi építóanyagok és epiiesi
ue- a ktilfoldi hitelfelvételnek sem.Ezze| azalternatívával a fekete lakos-
rendezések importj ára,, valamint ktilft'ldi építési-ríllulkorói
megbí- ság lakáshoz, s ráadásrrl úrj szakismeretekhez, űj gazdasági befolyás-
7áláy fordítják, akik kulcsrakészen megépíiik a lakásokat. A dél-Ífri- hoz, , j megéllretési forrásokhoz jut és indrrlást jelent egy sikeres, a
kai feketék viszonylag r vid idon beltj-| ilj lurarokhoz jutnak. Elte- fbketék irárryítása alatt álló gazdaságfelé. A rendszer alkalrnas a sz[ik-
kintve azátmeneti foglalkoztatottságtól, kóvés ha ,gyaftulan helyi séges lakások megépítéséreés fenntarlás ára. A fehér gazdaságszámá-
- is .
-lesz,kapacitás lesz fejlesztve és ahaiai gazdaságra
amíg eljcin azidÓ, hogy a hitel visizafizetéiére
tely hatássál ra is elonyos, mivel sztikségképpen ez lenne bizonyos anyagok és szol-
devlzát'kell kiter- gáltatások forrása. Nem lenne szi.lrkség úúkíilfi'ldi hitelek visszafizeté-
melni. Ekkor az országnak exportját kell eroteljesen ncjvelni e) s ez sére.
a
fe l adat i.gazolj a az oly.an feh é r cé ge[n ek nyúrj
tott Éedvezm énye ket, am e- A lrárom alternatíva kozi.il csak a harmadik teremt rj lehetoségeket és
lyek helyzetiikbol adódóarr kcinnyerr ki.luihátnak az exportpiacokra.
a gazdasági befolyást a feketék számára és csak ez erosíti a gazdasági n-
tcibbieknek megszorításokkal keil szembenézni tik, kril'clnc,ien erore támaszko dást. Ez az egy et|en alternatíva, amelyet val óban fej lesz-
a fekete
szegényeknek, mert cs kkenteni fogiák a számukra nyrijtott kcizszol- to jellegiinek tekintheti,ink. Minél nagyobb a ktilfoldi intézmények, kti-
gáItatásokat.
lcjnosen a Világbank vagy a regionális fejlesztési bankok bevonása, an-
 21o t GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcor A szegény országok átalakítása l 211

a gazdl|ági globalizáció elosegíté-

nál ki sebb a lrarmad i k altern atí v a v álasztásán ak val ó színtísége,mert az a tették-e az ere,deti megbizatásukat - "
akko-r Áinat,ttoliik mtikodé_
kiilí ldi donornak csekély szerepet ad, ha egyáltalán ad. se agazdasági hataim"asok uralma alatt ,
Természetesen Dél -Afri k a hazai ero forrásai t és techn i kai l ehetosége it se messzehangzó sikerként konyvelheto ei, Ráadásul az IMF, legalábbis
északi félteke kereskedelmi bankjai
tekintve meglelretosen speciális eset, Mindazonáltal alig van a világon átmenetileg, sikeresen elháríto ttaai
pénztigyi vál ságo1, A. vi l ágbank
olyan ország, amelyik ne rendelkezne az alapveto szí.ikségletek számár akedvez módon, a vi l ágmeretti
élelmezés, ruházkodás, lakás, oktatás és egészségiigyi ellátás -
ki- és azIMF egytitt;*"; ítettéfkjépíteni
a to[-és libertariánizmus mel-

elégítéséhez -
szi.ikséges hazai eroforrásokkal és technikai lehet sé- lett felsor akoz ;;i;6;s politikai
támogatók táborát, meggyengítve
ás i kotel
ezetts é_
ak Jem okraTi kus számad
gekkel ha ezek az elsodlegesek. ezze|a dél i félteke korm ányai n

A kiilf- ldi segítség, még a pénzsegélyis, kifejezetten gátolja a fej- m egvál as ztott íisztsé gvi selok j o g-
gét, megny írbál va u d.roÉratikusan transz_
irjra gyayatosítani kívánó
lodést, lra arra használják, hogy az importált technológiáktól és szak- korét és eltávolí ; JJti gurauságokat
jogi eslntézményi akadályokat,,Bi_
értoktol való fiiggoséget építse ki, ha az inrpoftfiigg fogyasztói élet- nacionális toke el l a legfontoruuu
tobb eáb'ernek, mint az emberi torténelem
stílust, a t ke pazar|ását és a korrupciót erosíti, ha a hazai gyártásűr zonyíthatóan tobblt arto"ttut
terrnékeket inrporttal helyettesíti és ernberek nrillióit kényszerítiel- Uaráity.n más nem katonai intézménypárosa,. _ harmadik .
L^_,_^Ái 1, intézmé_
iníézt
triumvirátus
r,ándorlásra a megéllretéstiket biztosító foldjeikrol és vizeikrol. Mind- Forduljunk mosi a Bretton Woods_i
ezek a Világbank projektjeinek és szerkezeti áta|akítási programjai- nye _ a GATT_Wio
_
felé, hály megvizsgáljuk a transznacionális
létrehozásábun éi érvényesítésébenj átszott sze_
nak gyakori kovetkezményei. tókés társasági alapj ogok
Ráadásul bizonyítékaink vannak arra, hogy a Világbank projektjeinek repét.
tobbsége kudarccal végzodik, rnég a Bank sztiken éftelmezett gazdasági
kritériumai szerint is. 1992-ben a Willi Wapenlrans által vezetett belso bank-
team kózzétette az ,,Eredményes megvalósítás: krrlcs a fejlesztés hatás-
vizsgálatához" címítjelentését, amely megállapította, hogy a Világbank
által finanszírozott és 199l-ben befejezett projektek 37,5 százaléka ku-
darccal végzódótt 2a A Bankmtiveleteket Ertékeló Osztály utólagos, nyo-
mon kcjveto vizsgálatokat végzett azokkal a világbanki projektekkel kap-
csolatban, amelyeket négy-tízévvel korábban, a projektek befejezésekor
sikeresnek rninosítettek. Azttalálták,I,ogy a befejezésekor sikeresnek mi-
rrosített lruszonot projektbol tizenketto késobb krrdarcot vallott.rs Ha az
l99l-ben befejezett és akkor sikeresnek értékelt projekteknek csak a fele
éri el ténylegesen avárt hozamot (rniként valószínrilegez a helyzet), akkor
a V i ágban k p roj ektj e inek keveseb b m i nt egylr armada hozza meg azt a gaz-
l

dasági eredményt, ami az eredeti berulrázást igazolja. Ugyanakkor azon-

ban akár siker, akár kudarc, a hitelt a szíikos devizakeretbol vissza kell
fizetni. A Világbank nem vállal felel sséget saját hibáiért.

Ha az emberek életkcjri,ilrnényeinek javításával vagy a demokratikus

kormányzás intézményeinekerosítésévelmérjrik az eredményeket, ak-
kor a Világbank és az IMF mtikodése katasztrofális fiaskó hatalmas
-
terheket rakva a világ szegényeinek vállára és komolyan veszélyeztetve
fejl désíiket.Ha azonban aszerint értékeljtik mtikcjdésí.iket, hogy teljesí-
13. A NAGyvÁllALATl ÉnDEKEK
BlZToS|TASA

A kozmopolita globalizmus elmossa a nemzeti ha-

tárokat és gyengíti a nemzeti és helyi kozósségek ere-
íét,er síti viszont a transznacionális vállalatok re-
latív hatalmát.
Herman E. Dalyl
-

Napjaink nyugati t kés gazdaságaiban a piac

passzív szerepl . Az aktív intézménya nagyvóllalal
(...), amely eredend en korlátolt és róvidlátó szer-
vezet, ( ,) A nagyvállalat azért alakult ki, hogy az
ket kézben tartók érdekeit szolgálja a kívi]lállók ro-
vására.
William M. Duggef
-

A _ulr*q dilgyi lás,haboru _u,lpn i,_

jó r_észt, az qgygs_u.[ Á l l p.m o k és

N agY-Britil n i u alTut k {_o lgu.gtt [azd as ág i reila ii-aro m m q! iilete-

GÍjáftil
i

HtTTintermeny iéír_.l*"? ,,Nem.-,

zetk ii Va[,tadap_éí.íI$F) és egy nemzetkozi kereskedelmi szer-
v tÁ*. [z utóbbi szeriezet gondolata az amerikai kongresszus
?E1átryai
miatt elvetélt, mert jogkore sértlrette volna az Egyesiilt
Á|iamok szuverenitását. Helyetie a, Általános Vámtarifa- és Ke-

213
 214 l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁoor
reskedelmi Egyezmény (GATT) némiképp kétértelmristátus u szerveze-
tét hozták létre, amely tcibboldal kereskedelmi egyezmények sorával
alakult ki és lépett hatályba.
1995. január l-jéig nem is alakult ki teljesen a triumvirátus. Azrij globá-
lis szervezet, a World Trade Organization (Világkereskedelmi Szér:vezet;
a továbbiakban WTO) a GATT uruguay-i fordulóján sziiletett meg szép
csendben, a t kés liberlariánizmus diadalának egyik rnérfotdkovek?nt., Á*
kereskedelrni testtilet a Világbankhoz és az IMF-hez hasonlóan ftiggetlen
jogi személyiségkéntés áIlandó személyzettelmiikcjdik, a javak eiátote
szabad ár aml ását akadály ozó k or| átok m egs zi,i nteté s e érd ek ében, M o st m ár
egY t rvényhozói és igazságszolgáltató hatalommal felruházotttestí,ilet kép-
viseli elkcitelezetten a világ legnagyobb vállalatainak elójo gait, a lakosság-
nak és aválaszt iknak számadással tartozo demokratikus kormányok be-
avatkozásaival szemben. Ahogy a Világbank és az IMF elvégezte a t kés
ibertariánizmus dogmáinak intézményesítésétaz alacsony jcivedelmri or-
I
szágokban, ú,gy van most a WTO-nak jogosítványa és érvényesítoereje,
lrogy mindezt azipari országokban is elomozdítsa.
13.1 A világ Jegfontosabb igazságszolgáltató
és torvényhozó testülete
A WTo-t létrehozó, mintegy 2000 oldalas GATT-egy ezmény kulcs-
rendelkezése a XVI. cikkely 4. paragrafusában lett elrejtu.,
,jMind.n
tagnak biztosítania kell az ósszl,tangot a ttirvényei, jogszáuaIyai és eljá-
rási folyamatai, valamint a csatolt megállapodásokban rógzített kotele-
zettségei ktjzcjtt." A ,,csatolt rnegállapodások" minden lényeges multi-
laterális egyezrnényt rnagrrkban foglalnak a javak, a szolgiltaiások és a
szellerni termékek kereskedelmével kapcsolatban. Ha u uitag tcirvény-
lroá testiiletei egys zer már ratifikálták ezeket az egyezménye-ket, , gy a
WTO- n keresztii"l hírmely íago rszág ki fogásol h atj fegy m ási k tagoríiág
bármely torvényes gyakorlatát, ha rigy góndolja,-hogí az megfoi ztja ót
az j kereskedelrni szabályok várt hasznaitól- Jóforlnán mirrilen oiyun
jogszabályt érint ez, amely a WTo á|tal elfogadgtt
"1re-mzet|i_dzi stanáar-
doknál szigorribb helylvagy nemzeti egészség gyi, bitztoniági, munka-
rigyi vagy k rnyezeti kcivetelményeket támasztáz importáru[kal szem-
bgL,Ha a bepanaszolt kórmányzatnem tudja a WTO-bizottságnak kielé-
A nagyvállalati érdekek biztosítása l 215
gítcíenbizonyítani, lrogy a WTO által apr lékosan eloírt normák nem
sériiltek, akkol a saját torvényeit a kevésbészigorri nemzetkozi normák-
kal kell cisszlrangba hoznia, ki.ilonben orcjkcis bírságok és kereskedelmi
szankciók célpondáváválik. A WTO célja a nemzetkcizi normák,,har-
monizációj a" . Az importáI_ltellnékekkel szemben megkcivetelt olyan jel-
lggtihclyi qzabvál.yok, mint az jrafe|használhatósággal kapcsolatos eI -
írások (reCycl ing laws), rákkelto élel m i szer-adalékanyagok haszná7ata,
gépj árm iib i zton sági kovetel mények, ti ltott mérgezó anyagok, megfe el o
l
feliratozás és hírsellenorzési gyakorlat, mind kifogás tárgyává vállrat-
nak. A ,vétkes országnak bizonyítania kell, hogy kizár lagtudornányos
okok állnak eljárásának hátterében. Az a tény, hogy az ország polgárai
egyszerrien nem hajlandók elfogadni az alacsonyabb WTO-szabványok
kovetkeztében létrejovo nagyobb kockázatot, nem ismerheto eljogos in-
doklásként a wTo számára.
Az er források megorzésétszolgáló olyan intézkedések, amelyek kor-
látozzák az ország saját eroforrásainak exportját pl. erdószeti termé-
kek, ásványi anyagok, lralászati termékek esetén
-
tisztességtelen ke-
-
reskedelrni tevékenységnek tekinthetcík, miként azok is, amelyek meg-
kovetelik, hogy a helyi kitermelésti fát vagy egyéb nyersanyagokat a lre-
lyi foglalkoztatottság védelme érdekébenhelyben dolgozzák fel. Eljárás
indítlrató azon országokkal szemben is, amelyek kedvezobb elbánást kí-
sérelnek megvalósítani a helyi befektetok részérea kiilfloldiekkel szem-
ben, vagy amelyek a ktilfóldi cégek szellemi tulajdonjogait (szabadal-
mak és szerzóijogok) nem védik kelloképpen. Az ij WTO-rezsim alatt a
helyi érdekek tobbé nem jelentenek érvényeskiindulási alapot a helyi
tcirvények számára. A nemzetkcjzi_kereskedelem érdekei amely elso-
sorban a transznacionális vállalatok érdekeit jelenti élvezik az elsobb--
s-éget.
-
Ki fo gás ern e I heto egy tagors zág fennhatós ága alá tartoz tagál l arrr vagy
helyi tjnkormányzattórvényeivel szemben akkor is, ha ezeka kormány-
zatok nem is aláírói azuJ egyezménynek. A nemzeti kormányzatnaka
lratásk rébetartoz esetekben nrinden ésszerti intézkedéstkcitelezo rneg-
hoznia, hogy azállami illetve az onkonnányzati szintíj kózigazgatás ossz-
lrangban legyen az egyezményben foglaltakkal. Az ilyen ,,ésszerti intéz-
kedések" kozé tartozikamegelozo tcirvénykezés, apereskedés és a pénz-
iigyi támogatások megvonása.
A helyi tcirvényeknek a WTO alapján való megtámadhatósága nem
feltétlentil jelenti azt,,hogy ezbe is fog kovetkezni. Számos példa arra
utal, hogy ugyanilyen jelleg l torvényeket sikerrel torpedóztak meg a ko-
 216 l GYARMAToSITo TOKES TARSASAGoK
rábbi, kevésbészigoru GATT-rendszabályok idején. Még mielott a
GATT-WTO-t ratifikálták volna, az Egyesi,ilt Allamok, Kanada, azEu-
rópai Kozosség és Japán már terjedelmes listákat állítottak ossze egymás
torvényeirol, arnelyekkel szemben az egyezmény életbe lépésekor ki-
fogást kívántak emelni.
Noha a GATT-WTO országok kozotti egyezmény, és a kifogásokat az
egyik ország emeli egy másikkal szemben, normális korijlmények kozott
egy ilyen akció során a kezdo lokést egy transznacionális vállalat adja
meg, arnely egy bizonyos jogszabály rniatt hátrányos helyzetben érzi ma-
gát. Ez a vállalat egy olyan kormányt keres, anrelyik felbátorítltató a
kifogás rnegtótelére. Nem szilrkséges, hogy ez a cégbejegyzés szerinti
ország korrnánya legyen; a kifogást bármely olyarr országkonnánya be-
nyúrjthatja. arnely nregfeleloen alá tudja tánrasztani, lrogy gazdasági ér-
dekei csorbultak. Pl. egy amerikai cég rigy termeszt gy[irnolcsot Mexi-
kóban, hogy a visszamaradó rnérgezo novényvédoszer,-maradvány
mennyisége megfelel a nemzetkozi szabványoknak, de magasabb, mint
a Kaliforniában megengedett érték.A cég ráveheti a rnexikói kormányt,
hogy indítson eljárást a WTO keretében a kaliforniai szabvánnyal szem-
ben. Kaliforniának nem lenne joga fellebbezni a kedvezotlen WTO-don-
téssel szemben sern kaliforniai, sem usA-beli bíróságon.
Másutt a világon a dolrányipari cégek a kereskedelmi egyezményeket
tobbszor felhasználták a dohányzás káros lratásainak csokkentésére irá-
nyuló egészségtigyi reforrnokkal szembeni harcukban. Amikor Tajvan
olyan torvényen dolgozott, amely rnegtiltotta volna az utcai autornaták-
ból torréno árusítást, csokkentette volna a kozteriileti dohányzóhelyek
számát, megtiltotta volna a dohányreklámok és a hírverésminden for-
mátlát, továbbá felvilágosító kampányt kívánt indítani, hogy az embere-
ket rábírja a dolrányzás abbalragyására, akkor válaszként a transznacio-
nális dohányipari vállalatok panaszaira az Egyestilt Áltamok kereske-
delmi megbízottja Tajvannal szembeni kereskedelmi szankciókkal fe-
nyegetozott, nolra ezek a rendszabályok a tajvani dohánycégekre és az
amerikai imporlra azonos mérlékbenlratottak volna. Mirrtán hasonló nyo-
másgyakorlás kovetkeztében hatályon kívtjl helyezték a kiilfoldi dohány-
cégeket Koreából kitiltó intézkedéseket,a tizenéves férfi népességen be-
liil a dohányz tizenévesek aránya 1,6oÁ-r l 8,JoÁ-ra novekedett.]
Ha egy országos vagy lrelyi torvénnyel kapcsolatos kifogás a WTO elé
kertil, akkor a peres felek egy zátl meghallgatáson eloadj ákazálláspont-
A nagyvállalati érdekek biztosít ása l 217
jukat egy háromfós, kereskedelmi szakértokbol álló bizottság elott, amelY-
nek to6bnyi re j ogás z tagsai nagyvál l al ati ii gyfel ei k. kereskedelm i tigyei
_
nek képviiel etevel a|apozták rneg karrierj iiket.,Alternatív nézopontok
mini pl. nem kormányzati szervezetek fiiggetlen jelentései - 919t9r-
-jesztésérenincs mód, .rák ukkor, ha a szóban forgó bizottság ezt kifeje-
'zetten dokumentumok titkosak, ha-
igényli, A bizottsá ghozbeterjesztett
csak a forlrrányzat a sajit iratait nyilvánosságra nem hozza, Egy bizo-
nyos álláspontot vagy d-óntést tárnogató bizottsági tagok azonosjtása ki_
rnondottan tilos. A bizonyítási kotelezettség az alperest terheli: bizonYÍ-
tania kell, lrogy a kérdésestorvény nem jelent a GATT meghatározása
szerinti kereskedelmi korlátozást.
Ha a bizottság rgy dont, llogy ahazaijogszabály sérti a WTO-szabá-
lyokat, akkor ui itÉto országszámára ajánlatos ezen jogszabá|yát meg_
áltoztatn A zo n országo k, arne lyek az aján|ott v á|toztatáso kat egy m e g_
v i.
szabott idotartamon bául nem lrajtják végre, pénzbtintetéssel és/vagy
kereskedelmi szankciókkal kényszeriilnek szembenézni.
A tervezett szabályok kozott van az az e|járás is, tniszet'int a bizottság
javaslatai a kilrirdetéstol számított 60 napon beltil automatikLlsan a WTO
áltul .lfogadottá válnak, kivéve lra a WTO-tagok egyhangítan ellene nem
szavaznak, Ez aztjelenti, hogy a dontés kedvezményezettjét is beleértve
t bb, mint l00 országnak kell a bizottság dontése ellen szavaznia, hogy
érvénytelenítsékazt.14indez gyakorlatilag értelmetlenné teszi a fel leb-
bezési eljárást.
A GAÍT-hoz lrasonlóan a WTO is kereskedelmi szervezet, és jogosít-
ványa a nemzetkozi kereskedelem és befektetések rtjában álló akadá-
lyoÉ elhárítására szól. A WTo-ijléseken szavaz nemzeti képviselo! uu-
to;auan kereskedelmi szakértok, akiknek elsodleges k[ildetése az, hogY
,ulát orrráguk expofitermékei számára más piacokat nyissanak *9g A
krilkereskeáelmi mérleg egyensúrlya iránti felelosség, a teljes foglalkoz-
polgá_
tatottság, az egészség,áyi, biztonsági és kornyezeti eloírások és a
rok deriokratikus jogainak védelrne már más szervezetek illetékességi
korébe tartoznak .-J zan ésszel is rnegjósolható, l]ogy a WTo kovetni
fogja a GATT által kialakított gyakorlatot a kereskedelmi célok minden
mi"s társadalmi -po l itikai megfontol ással szembeni el onyben részesítésé-
re.
A WTo_nak mind torvénylrozó, mind igazságszolgáltató lratalma van,
A GATT lelretové teszi a WTO számára, hogy képviseloinek kétharma_
dos tobbségi szava zatáv a| megváltoztasson bizonyos kereskedel m i sza-
bályokat. É ti szabályok minden tagországra nézve kotelezo erejtivé
 218 l GYARMATOS|To TOKES TARSASAGoK A nagyvállalati érdekek biztosítása l 219

válnak. A WTO gyakorlatilag egy nem választott tis ségviselokbol álló számárafenntartott egyetlen helyet nem toltcitték be, és a fogyasztók
világparlament, amely a nemzeti tcirvényhozó testtiletek megkérdezése képviseletében sem volt senki. A kereskedelmi bizottságok ritkán jelen-
nélktil saját alapszabályát is módosíthatja. tettét be tiléseik idopontját, és aztilések soha nem voltak nyilvánosak. A
a kcjzérdekekkel el lentétben i gen j ól voltak
rragyvál lalati érdekek
Mivel a gazdasági tevékenység a modern társadalmakban olyannyira
jelentos tényezóvé vált, ezért a gazdasági játékszabályok ellenórzése az
- -
képviselve. A jelentés szerint a három bizottságb l92 tag cinálló cége-
egyik legfontosabb lratalom a mai vi|ágban. A WTO keretei kozott a kei, és további l6tagkereskedelmi egyestiléseket (melyekbol 10 vegy-
nem választott kereskedelmi megbízotlak egy csoportja a világ legfel- ipari volt) képviseti. R bizottságok legfontosabbikának, az Advisory
s bb szinttí bíróságává és legfontosabb torvényhozó testi.iletévé fog vál- Comm ittee for Trade Pol i cy and Ne goti ati ons-nak (Kereskedel empol i ti -
ni, amelynekalá fog rendelodni minden más bíróság és torvénylrozó tes- kai és Kereskedelmi Tárgyalások Bizottsága) tagai kozott olyan válla-
ttilet ál lásfoglalása és hatáskcire. latóriások szerepelnek, mint az IBM, AT&T, Bethlehem Steel, Time
Warner, 3M, Corning, BankAmerica, American Express, Scott Paper,
Dow Chemical, Boeing, Eastman Kodak, Mobil, Amoco, Pftzer,Hewlett
Packard, Weyerhaeuser és a General Motors akik mindannyian tagjai
- Kerekasáal) is. A vál-
13.2 A nagyvállalati érdekek uralma a U.S. Businéss Roundtable-nek (Amerikai Üzleti
lalatok a General Motors kivételével tobbnyire vagy igazgat taná-
-
csuk eln kével vagy avá|lalatelncjkével
- képviseltették magukat, de a
A világ nagy transznacionális vállalatainak igen jelent s belso befo- tobbiek is mind felsovezetokérrt (chief executive officer:CEO) mrrkod-
lyása volt a GATT-tárgyalások folyamatára, és lrasonlóan aktívak lesz_ tek. A Public Citizen's Congress Watch szerint:
nek a WTO esetében. Ktil nosen er s a befolyásuk az Egyestilt Átla-
A tanácsadó testtiletek olyannyira cisszefonódnak a kormányzatke-
mok-beli ktild ttségekben, arnelyeknek donto szerepiik vólt a GATT-
reskedelmi tisztségviseloivel, hogy sztikség van a bizottsági tagok
egy ennények ki al ak ításában. Ez a v állal ati befo y ás az 1 97 4 -es U S. Trade
l .

megbízhatósági ellenorzésére is. A tagsággal járó egyik el nem ha-

Act-re (Az Egyestilt Államok Kereskedelmi Torvénye) vezetlreto vissza,
ame|y kereskedelrni tanácsadó bizottságok rendszerében gondolkodik,
az amerikai kereskede m i tárgyal ások nyi l ván o sságát b i ztos ítan d .a Ezen
l
bizottságoknak meg kel l fel el n itik az 197 2-es Federal Advi sory Comm ittee
Act-nek (Szcivetségi Tanácsadó B i zottságokról szó ló tcirvény), ame ly rn i n-
den ilyen szcivetségi tanácsadó bizottság sszetételére vonatkozóan meg-
határozza a irányelveket. A nyilvánosság képviseletét,,a képviselt szem-
pontoknak és a bizottság feladatainak figyelembevételévela megfelelo
arányban kell biztosítani." A tanácsadó bizottság mtikcidésének a nyilvá-
nosság által is feliilvizsgálhatónak kell lennie.
Az USA kereskedelmi képviselete eá a kovetelményt rgy éftelmeae,
hogy a tanácsadó bizottság tagságának csak az iizleti kcjrcik képviseloi-
bol kelI állnia, figyelembe véve a,.szektorok, árufajták, kis és nagy cé-
gek, fcildrajzi tertiletek és demográfiai csoportok kcizotti egyensúrlyt."'
Az | 99l decemberében kózzétettPubl i c C iti zen' s C on gres s Watch (Ál -
lampolgári kongresszus-figyelo) jelentés rigy találta, hogy a három fo
kereskedelmi tanácsadó bizottság l 1 l tagjából csupán csak ketto képvi-
se lt szaks zerv ezeteket. A ktirnyezeti szempontokaI képvi sel szerv ezet
nyagollrató elony a titkos dokumentumokka| teli speciális olvasóterem,
alrol a nem konnányzati tanácsadók tanulrnán,vozhatlák az anyago-
kat. Az aktuális GATT-eseményekkel kapcsolatos tanácsadói állás-
pontok gyorsabb megismertetése végett létrelroztak egy olyan adat-
Lárist, amely atárgyaláson résztvev személy egyetlen gombnyomá-
sára azonnal megieleníti a tanácsadó bizottság bármelyik tagjának
véleményét.A kereskedelmi tanácsadói rendszer kormányzati támo_
gatói lratalmas erofeszítéseket tesznek, hogy a tanácsadókat a tárgya-
lári folyu,oat minden kis fordulatáról részletesen tájékoztassák. Rend-
kíviili befolyásrrk ellenére a nagyvállalati kereskedelrni tanácsadók
szinte a teljes ismeretlenségben dolgoznak.6
Egy 1989-es Department of Commerce (Kereskedelmi Minisztérium)
dokumenturn leírja, miként muk dtek kcizre a tanácsadó bizottsági ta-
gok a GATT 1979-es tokiói fordulóján:
A tanácsnokok Washingtonban órákig k zvetlentil tárgyaltak a kor-
mányzati tisztségviselokkel, megvitatva a legfontosabb témákat és
 220 l GyARMATosíró rőrÉs rÁnsnsÁcot<
áttek i ntve a terv ezett m egál l apodások aktuá l i s szci vegét. A kormány-
zatitárgyalódelegáció a |egtcibb esetben kovette a tanácsadók aján-
lásait. (...) Valahányszor egy ajánlás nem kerti|t elfogadásra, a kor-
mány tájékoztatta a tanácsadó bizottságokat arról, hogy javaslatai-
kat miér nem ltasználhatták fel.?
A hárorn kereskedelmi tanácsadó bizottságban képviselt 92 vállalat
koziil 27 cégre, illetve azokvalamely leányvállalatáratcibb mint l2,1
nrillió dolláros bírságot vetett ki az U.S. Environmental Protection Agency
(EPA, az USA Kcirnyezetvédelmi Hivatala) l980 és l990 kozcjtt, azér-
vényes kornyezeti szabályok áthágása miatt. Koztilijrk ot (DuPont,
Monsanto, 3M, Ceneral Motors, Eastman Kodak) szerepel azEPA által
vezetetttízlegnagyobb veszélyeslrulladék-|erakó listáján. A képviselt vál-
lalatok, illetve azokleányvállalatai kozril lruszonkilenc tobb mint 800 000
dollárt áldozott egy elvetélt kozos kísérletre,amellyel a Kalifornia Ál-
lam Ivóvízbiztosításról és Toxikus Anyagokról szóló végrehajtási torvé-
nyét (California's Safe Drinking Water and Toxics Enforcement Act)
próbálták megtorpedózni. Ez az egész államra vonatkozó kezdeménye-
zés volt a potenciá|isan rákkelto termékek megfelelo feliratozására és az
i vóvízbe kerii l o mér gezó szenny ezéski bocsátás korl átoz ására. H uszo n-
kilenc cég tobb mint2,1 rnillió dollárral vett részt egy olyan akcióban,
amellyel sikeresen megtorped ztákKalifornia egy másik, rn. Big Green
kezdernényezését,amely egyéb intézkedések mellett szigor rbb határér-
tékeket állapított volna meg a rnérgezo vegyszerek kibocsátására.8
Clayton Yeutter, George Bush mezógazdasági minisztere nyilvánosan
kijelentette, hogy azegyik legfobb célja a GATT segítségévelmegtcirni
a szigorúr lrelyi és állami élelrrriszerbiztonsági szabályokat. A kovetkezo-
képpen érvelt: ,,Ha a világ t bbi része meg tud állapodni abban, l ogy
egy adott ternréknek rnilyen eloírásokat kell kielégítenie, rgy talán az
Egyesiilt Allarnoknak és azEur pai Kcjzosségnek is be kellene látnia,
hogy téves politika a saját eloírásaikat ettol eltéroen rnegállapítani."9
A WTO-nakazegész világra kiterjedo élelmiszerekre vonatkoz egész_
ségtigyi és biztonsági elóírásait és szabványait az n. Codex Alimenta-
rius Commission (Elelmezéstigyi Bizottság Kódexe = Kódex) alapján
határozzák rneg. Ezegy 1963-ban létrelrozott kormányk zi testiilet, ame-
lyet egytittesen irányít az ENSZ Elelrnezési és Mezogazdasági Szerveze-
te (UN Food and Agriculture Organization : FAO) és az Egészségtigyi
Vi l ágszer v ezet (Worl d Health Organ i zati on=WHO), hogy megl^latár oz-
zák a n emzetkcizi e l o írásokat és h atárértékeket pé l dáu l a ncivényvédoszer-
A nagyvállalati érdekek biztosít ása l 221
ttlaradványokra, adalékanyagokra, ál latorvosi gyógyszer-maradványok
rnennyiségére és a feliratozásra. A Kódex kritikusai rámutatnak arra, hogy
tcvékenységétigen erosen befolyáso|ta az ipari szektor, és harmonizá-
ciós gyakorlata az elóírások enylrítéséreirányult. Példának okáér1 egy
(ireenpeace-vizsgálat kimutatta, hogy legalább nyolc, széleskcjrtien al-
kalmazott n vényvédoszelesetében a Kódex által nregh atározott bizton-
sági szintek legalább huszonotsz rcjs biztonsági tényezovel alacsonyab-
bak voltak a jelenlegi amerikai szabványoknál.]0 A Kódex-szabványok
tltvenszer magasabb DDT-rnaradvárryt engednek meg, mint az egyesüilt
állarnokbeli tolvény. | |
A Kódex kormányzati delegációiban rendszeresen részt vesznek Llgyan
ltem korm ányzati képviselok is, de ezeket szinte kizár lag az iparból
választják A világ legnagyobb multinacionális élelmiszeripari és agro-
kémiai vállalatai koz[il száznegyven vett részt a Kódex 1989 és l99l
kozott tarlott Lilésein. Az cisszesen258] egyéni résztvevo koziil csak lru-
szonhat volt kozér,deket képviselo csopofiok ktildotte.l2 A világ legna-
gyobb élelrniszeripari vállalata, a Nestlé harnrincnyolc fóvel képvisel-
tette magát. A Nestlé szóvivóje szerint: ,,Számonlra űrgy tíinik, lrogy a
kormányok sokkal inkább a vállalatoknál találnak szakképzett embere-
ket, mint az élelmiszer-szektor onjelolt császárai kcjz tt."|3
13.3 Az információs monopóliumok védelme
Szárnos GATT-WTO intézkedéstnélkürlozhetetlertnek kiáltottak ki,
mondván, hogy ezekre a versenyzo piacok hatékony m ikodésének biz-
tosítására van sztikség. Ugyanakkor azonban a GATT-WTO semmit sem
tesz atransznacionál i s vál l al atok azon l ehetoségének koLl átozására, hogy
gazdasági erofolénytikkel visszaélve, versenytársaikat tisáességtelen esz-
kcizcjkkel szorítsák ki a piacról vagy a konkurenciával stratégiai szcjvet-
ségeket kotve megosszák egymás kozott a teclrnoló giát, atermelési lehe-
toségeket és a piacokat. Valójában épp a szellemi trrlajdonjogokkal kap-
csolatos rnegállapodás az egyik olyan tertilet, amellyel kapcsolatban a
GATT a kornrányzaíi szabályozás szigorítását siirgeti itt szabadal-
-
rnakról, szerzóijogokról és védjegyekrol van szó. A stirgetés tárgya a
szigorír korrnányzati beavatkozás kovetelése a vállalatok információs és
technológiai rnonopoljogainak védelnre érdekében.
 222 l GyARMATosíTo rőrÉs rÁnsnsÁcor A nagyvállalati érdekek biztosít ása l 223
Kiilonosen nyugtalanító a nemzetkcizi szabadalmi jogvédelem mel -tevékenységkeretében. (...) A vetomag-uzletágnak keményen
GATT-WTo általi kiterjesaése a genetikai anyagokra, beleértve a ve- harcolnia kell egy hatékonyabb védelmi forma kialakítása érdeké-
tomagokat és a gyógyhatás természetes készítményeket. Az USA vál-
ben.l6
lalatai agresszíven kovetelték a vetomagokra és genetikai anyagokra
vonatkozó szabadal m i j ogvéde l met az Egyesiilt Al l amokban, meggy óz-
ye az amerikai kormányzatot arról, hogy a szabadalmi oltalmat ki kell
A genetikai anyagok szabadalmi védelmét kiterjeszto intézkedéseket
azzal az indokkaltámogatják, hogy azok meg fogiák gyorsítani amezó-
terj eszten i m i nden geneti kai lag marr i pu lált organ izmusra, a mi kroor-
gazdasági kutatások fejlodését és világszerte szavatolni fog|ák az élel-
ganizmusoktól kezdve a ncivényekig és az állatokigbezár lag eb-
- Egy miszerek minoségét.A kritikusai viszont azzal érvelnek, hogy az ilyen
bol a kcjrbol pusztán csak a génmanipulált ernbereket kizárva.
szabadalmak megfojtják a kutatást, mivel rnegakadályozzák a genetikai
vet magfajtába való génbetiltetéseljárásának szabadalm aztatásával
anyagok és teclrnikák fellrasználását minden olyan ktltató számára, akik
egyes vállalatok valójában monopoljogokra tettek szert az egész nó-
nem rendel keznek a szabadalorn trrlaj donosának ktilon leges engedélyé-
vényfajtára vonatkozó genetikai kutatásra és a kutatásból származ
vel. Vandana Shiva, a n vényi életformák szabadalmaztatását ellenzó
minden lrasznos termékre. Ezek avállalatok eroteljes nyomást gyako-
déli ellen állás vezetójének szavai szerint:,,Mindez csupán más megfo-
roltak a GATT-WTo-ra, hogy azilyenszabadalmaÉat viiágméreili mo-
galmazásaan nak a torekvés n ek, m i szeri nt a mezílgazdasági és él el m i szer-
nopóliumokká bovítsék. l992-ben a W.R. Grace leányvállalatának,
termelo rendszerek globális monopóliumátjogként ke|lene átadni a mul-
az Agracetus Inc.-nek jegyezték be a szabadalmát minden génmani- tinacionális vállalatoknak."l7 Aminek szemtan i vagyrrnk, az néhány
pu l ált, il etve,,transzgeneti kus" gyapotfaj tár a az US A-ban, és m ás or-
esen nyi l vánval ó tcjrekvése arra, hogy megszere zze a fóld
1
óri ásvál l al at te lj
szágokban is folyik a megfelelo szabada|maztatási eljárás, amely a
kcizos biológiai oroksége fo|otti uralom monopóliumát.l8
vi|ág teljes gyapottermeléséneklratvan százalékát érinti, beleérlve In-
diát, Kínát, Brazíliát és Európát is. 1994 márciusában megkapták a
milden transzgenetikus szójababra vonatkoz eur pai szabadalmat,
és folyik a megfelelo bejegyzési eljárás az Egyestilt Államokban is. Alarom "Bre1lgn - Woo ds- i intézménytelj es ítményén ek áttek i ntése é l e-
sen kirajzolja tén/iég-s tevék liYségiik jeliemz it. A Világbank qv é"9za-
A farmerek már az osid ktol kezdve vetomagnak tették félre a termés
Ki-negyvallaJanot<"tokss:arsaslgok export":fiI ?,!"F"?" jlJlásának szo_1g{|-a|q-_^
egy részéta kcjvetkezo vetés számára. A jelenlegi amerikai szabadalmi
tcirvény értelmében az a farmer, aki felreteszi és rjra elveti a szabadal- lratáJ, Az IMF az északi pénzíigyi in!ézrnépy_ekadóssffiffitOlatent
ílnkcionál. A GATT
létrelrozta és ér,yényr,e juttatiá á ófiés fáis'Xagat
maztatott nragot, megsérti a szabadalmi tcjrvényt.'. A vetomagokra és
más fajtákra vonatkoz szabadalmak világméretii kiterjesztése ellen az 9T6;og?inak sorozatát, védelmezve a világ iegng.yobb vátlálatajiiák; p
indiai fcjldmúivesek tornegtlintetéseken tiltakoztak, mivel rájottek arra,
itekeit az embéiek, kcizosségek és a dém-okrátit uian válása-Ottte*
kormil
"N] tdbd!&&!{t{&4

hogy a GATT-WTO nregállapodások megakadályozl,tatják oket abban, ryo_k"r-abnlásilyil _z"_g"nben-

A Világbank és az IMF l994-ben iinnepe|te fennállásának otvenedik
llogy valamely transznacionális vállalatnak torténo jogdü nregfizetése
óvfordulóját. Civil szervezetek világszerte az,,Ötven év elég volt" téma
nélkiil elvethessék saját vetomagkészleteiket. l5
k ré szerv ezeít világméretiíkarnpányokkal j egye ék azeseményt. Bretton
Hans Leenders, a vetomagkereskedok és -termesztok ipari egyestileté-
Woods-ból tven év valóban messze t bb, mint elegendó. Az ernberiség
nek fotitkára világosan kifejtette az uzletág véleményét arr l, hogy mi a
ós a k rnyezet alig|ra engedlret rneg magának tcibbet.
jogos és helyes az emberek saját létfenntartásijogaival kapcsolatban:

Azigaz, hogy a legtobb országban kialakult hagyomány szerint egy A második világháborút nem sztintette meg az eros államok globális
ftildmríves felreteheti saját termésének egy részétvetomagnak. Á rrralmát a gyengék felett. A gyarmatosítást egyszertien csak egy kevésbé
változ kortilmények kcizott azviszont már nem magától értetodo, rryilvánvaló, sokkal megtévesáobb formában álcázta. Azi;j t kés gyar-
hogy ezt fel is használhatja jogdíjfizetésnélktil kereskedelmi ter- rrratosítás t bbé már nem az álland sult torténelmi eroviszonyok kovet-
 224 l GYARMAToS|To ToKES TARSASAGoK

kezménye, tnint alrogy az arégi állami gyarmatosítás idején volt, hanem

az elitérdekek érvényesítésére épiilo tudatos dcjntések eredmény. 4ag!!1
érdekek atokés társasági érdekekkel szoros sz vetségben indulnak harc-
ba*á-?Jit uláció és a gazdasági globalizáció elomozdításáért. Minden-
nek kcivetkezményekénT-az rjnéi eki,ikéft folytatott hajszában" a legna-
gyobb transznacionális és rnultinacionális vállalatok és a globális pénz-

lV. AZ ELFAJZOTT
tigyi rendszer egyíe nagyobb lratalmat kcjvetelnek az emberi tevékenysé-
gek irányításában, és ezen folyamat egyre kevésbévan kosz noviszony-
ban a lrumán érdekekkel. l,elretetlen egészséges, méltányos és demokra-
tikus társadalmakat létreh ozni, tra a politikai és a gaiÁaiági hatalom né-
hány gigantikus tokés társaság és nagyvállalat kezében osszpontosul. PÉNZÜGYI RENDSZER
Olyan rendszeft hoztunk létre, amelynek ellen rzése és szabályozásamár
a létrehozói kezébol is kicsírszott, de ket busásan megjutalmazza célja-
inak szolgálatáért. Valójában a rendszer most már kezd ellení.ik is for-
dulni. A IV. részben e rendszer természetét és dinamikáját vizsgáljuk
meg.
 14. A PENZJATSZMA

Ezen az ttj piacon .,. másodpercek alatí milliár-

dok áramolnak a gazdaság vérkeringésébe.A
pénznek ez a hatalma mára már olyannyira meg-
határozóvá vált, hogy egyes megfigyel k szerint a
miikódésben lév pénz miníegy világméretii ár-
nyékkormánnyá vált olyanná, amelyik vissza-
for d íth a t a íl anul cs or
-ítj a a
b n emz e t ál l am ok s zuv e -
renitását.
-Business Week

Minden egyes nap, alrogy megvirlad, mintegy félmillió-egymillió

ember kel fel, kapcsolja be számítógépét, és elhagyvaaz embe-
rek, a dolgok és a természet valódi világát, beleveti magát avilág
l e gj o ved e l m ezobb számít gép e s j áté kába: a pénzj áíszlnába.] Am i nt

számítogéptik mtikodni kezd, ezekazemberek belépnek egy csu-

pa számokból álló világba, amelyben a számok pénzt és olyan
bonyo l ult játékszabályokat képvi sel n ek, ame yekke l a pénz szi ntel

végtel en változatosságúr, saj át kock ázattal és reprodukci ós trrlaj -

donságokkaljellemezhetó formába alakítható át. Azáltal, hogy a
játékosok interaktív kapcsolatban állnak egymással, olyan verse-
nyen alapuló tranzakciókban vesznek részt, amelyeknek a élja
az, hogy a résztvevok a saját számlájukra vigyék á . azt a pénzt,
amelyet a tcibbiek birlokolnak. A játszma résztvevói azzal is pénz-
piramist építlretnek, lrogy egyrnástól is kolcsonvesznek és felve-
i
rik az árakat. Ezen kívtil ktilonleges pénztigyi eszkozok széles
22l
l
I

L
 22B l Az ELFAJzoTT pÉruzücvl RENDSzER
skálája is rendelkezéstikre áll, amelyek lehetové teszik számukra, hogy
tokeáttételt valósítsanak meg saját pénztikbol, anélktil hogy ténylegesen
k lcsont kellene felvenniiik. A játszrnát igazijátékként játsszák, Á tci-
vetkezmények viszont valóságosak.
A gazdaság globalizálásának tofténete csak részben a Stratos-lakók
fantáziavil ágában m egal koto tt és az egys éges v i ágb i roda l orn rnegva l ó-
l
sítói által megálrnodott mese. Olyan személytelen erok beavatkozásának
torténete is, amely rnélyen beéprilt intézményi rendszereinkbe
-
tofténete, és azé a folyarnaté, arnelynek során a pénz intézményi ténye-
apénz
zóként való fejlodése olyan irányba alakította át az emberi társadalmat,
arrrilyet senki sem kívánt, és amely az enberiség érdekeivel szciges el-
lentétben áll, Ez az atórténet, anrely a piac láthatatlan kezének veszélyes
és káros oldaláról sz l: akorlátlan piac azon irányultságáról, hogy ava-
gyon hatél<ony megíerenttésétl a vagyon kivonása és koncenn ációja fe-
lé mozdrrljon el. Tragikrrs torlénete ez annak, hogy jószándékűr és rrreg-
fontolt emberek miként estek egy olyan rendszer szolgálatának, sot meg-
tercmtésénekcsapdájába, amely rendszer a korlátlan pénzsóvárság szol-
gálatában áll és olyan eredmérryeket prodrrkál, mely eket azemberek nem
kerestek és nem is logadnak el.
Habár a kovetkeznrények globálisak, mégis elsosorban, az elozo feje-
zetekl'lezlrasonlóan az Egyeslilt Allanrokat állítjLrk a kozéppontba, rnivel
a második világhábor r óta ez az az ország, amely meghatározó szerepet
játszottavilággazdaság és intézrrrényeinek kialakításában. A globális gaz-
dasági ren dszer eross ége i nek és gyen gé i nek v zsgál at a azt lnutatj a, lrogy
i
ezek eloszór az Egyestilt Allarnokban válnak nyilvánvalóvá, májd csái<
késobb gyíir izodnek tovább az átfogóbb rends zerbe.
14.1 A pénz és az értékszétválása
Ahhoz, lrogy rnegértsiik, mi is tortént a nemzetkózi pénztteyi lend-
szerrel, eloszor is azt kell megérten[ink, hogy rni is lnaga a pénz, A
pénz az emberiség egyik legjelentosebb talállnánya, anrelyet egy fontos
igény kielégítéséretaláltak ki.
Kezdetben a piaci tigyletek egyerrlo érléketképviselo dolgok kciz-
vetlen cseréjébolálltak, és ez azt jeleníette, hogy atrar;zakciók csakis
akkor valósulhattak meg, ha két olyan szernély találkozott, akik azt a
A pénzjátszma l 229
tltllgot birtokolták, amelyet a másik meg akar1 szerezni. A kereskede-
tcrn rejtoaése így erosen korlátozott volt. Ezek a korlátok részben ak-
lrtlr szuntek meg, amikor az emberek olyan tárgyakat kezdtek használ-
rti, amelyek saját belso értékelehetové tette csereeszkozként való hasz-
rrirlatukat ilyerr tárgyak voltak a díszkagylók, a sótcimbok, nemes-
-
lómek vagy drágakovek. Késobb a fempénzek a csereeszkozoknek már
szabványosabb formáját jelentették, mivel éftéktikattól fiiggott, hogy
általában eziistot vagy aranyat
rrrilyerr mennyiségu nemesférnet
-
litrtalmaztak. Késobb felmeriilt annak a gondolata, lrogy sokkal job-
-
l;an megfelel a célnak az,ha a nemesfémet egy páncélteremben ellre-
lyezve olyan papírpénztbocsátanának ki, amelyet kérésre át lehet vál-
tani nemesfémre. Bizorryos értelemben tehát a papírpénzegy olyan
clismervénynek felelt ffiog, amely igazolta, hogy birlokosa rendelke-
z.ik egy bizonyos mennyiségíi nemesfemmel, de a papír kényelrnesebb
ós konnyebben mozgatható.
Ugyanakkor azonban eme rjítások mindegyike egy űrjabb lépésvolt a
pénznek a valódi éftéktolvaló leválasztása felé. További lépéstjelentett
cbbe az irányba a torténelmi jelentoségti Bretton Woods-i konferencia
l944-ben, ahol is létrehozták a Világbank és a Nemzetkózi Valutaalap
intézményeit. Azok az országok, amelyek ezen atalálkozón képviseltet-
ték magukat, megegyezíek abban, lrogy olyan rj nemzetkozi pénztigyi
rendszeft lroznak létre, amelyben minden egyes résztvevo kormány sza-
vatolja, hogy felszólításra bármikor rogzített árfolyarnon beváltja
- -
saját valrrtáját amerikai dollárra. Azamelikai kormány pedig válla|taazI,
lrogy felszólításra bármikor beváltja a dollárt aranyra egy elore meglratá-
rozott, rrrrciánkénti 35 dolláros átváltási áron. Eztehát ténylegesen a vi-
lág sszes valutáját aranyalapra helyezte, és ennek biztosítéka a For1
Knox-ban készletezett amerikai arany volt. Igy a legtobb kormány végtil
is az amerikai dollárt rnint az aranyletét bizonylatát fogadta el, és inkább
clo l 1 árban, m i ntsem aranyban tartották nem zetko zi dev izatarlal ékai kat.
Ez a rendszer viszonylag jól mrikod tt tobb, mint lrírsz évig, mígnem
nrindenki elott nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyestilt Allamok jóval tobb
dollárt bocsátott ki nemzetkozi katonai és kereskedelmi terjeszkedésé-
nek finans zírozására. mintsem azt teljes mérlékben arannyal fedezni ké-
pes lett volna. Ha a dollárral rendelkezó országok rnindegyike írgy hatá-
rozott volna, hogy dollárkészletét aranyra váltla át, a rendelkezésre álló
aranykésztet hamar kirneríilt volna, és azok, akik teljes bizalmukat a dol-
lárba lrelyezték, csupán értéktelenpapírdarabokat tartottak volna a ke-
z[ikben.
 230 lAz ELFAJIITT pÉtrtzücyl RENDszER
.
E y ilyen helyzeí bektivetk ezésétmegelozendo, l 971 . augusáus l 5-
én Richard Nixon amerikai elntik bejelentette, hogy az Eg/esí,ilt Átta-
mok tcibbé nem váltja be a dollárt aranyra. Ezeku n u dJlár már nem
volt tobb az amer.ikai kormány által kibocsátott, számmal ellátott igé-
nyes kivitelezésti, jó minoségíipapírdarabnál.
nem kcjtodtek semmifele értékhez,ama kcjlcscjncis várakozáson kívtil,
hogY a tobbiek elfogadják ezeket valódi termékek és szolgáltatások
ellenértékeként.
.A számítógépek széles kcirti elterjedésével a kcivetkez lépésmár
viszonylag nyilvánvaló volt: kiktisiclbc'lni a papírt is és egiszertien
csak a számít gépben tárolni a számokat. Habár a fémpén r upapír-
pénztovábbra is forgalomban van, egyre tcjbb avilágblyun pénztigyi
tr anzakció i rr ak száma, am e ye k számít gé pek s e g íts é géu'e
l
t uá l os rr l,iap
meg. A pénz már csaknem tiszta absztrakc vávált. i
pénzlétrehozá-
sa pedig elvált az értéklétrehozásának folyamatától.
Négy fej l odés i szakaszj el l emzi a pénzugyi rendszer
!. Egyestilt Államok dollárban finanszíro ztavllágméretri ter-
^.
jeszkedését, és ezfflatcibbnyire a ktilftldi bankok és-azarnerikai
bankok ktilf ldi fiókjainak mérlegkirnutatásaiban jelenik meg.
Ez a dollár nincs alávetve az Egyesrilt Államok jegybankja áltil
fe l ál l ított szabál yozás okn ak és tartal ék-el o írásoknák.
2. A számítógépek térhódítása és a globalizáció a világ pénzpiacait
egyetl en g o bál i s ren d szerré cltvtizte, am el yben rgy rríÁitó gép-ter-
l
minálnál lévo egyén folyamatosan figyelemmel [ísérheti ui,irrr.,
jelefios piac ármozgásait, illetve eién piacok bárrnelyikén
vagy
m i n degyi ké n m aj d n e ftl azonnal to bb [iz l eiet i s rn
mítógép arra is beprograrnoz|,1ato, hogy mindezt bármiféle ómberi
beavatkozás nélktil is megtegye, rnásódpercek toredéke alatt auto-
matikusan lebonyolítva dollármilliárdos tizleteket.
3. Az egykor tclbb személy által hozott befektetési d ntések ma
már viszonylag kevés száműhivatásos befektetési menedzser ke-
z ben cisszpontosulnak. A befektetési alapok által irányított, be-
fektetésre szántpénzcisszeg mértékeaz elmrilt három evben meg-
duplázódott, elérve ezzel l994,jűrnius végérea2 billió dollái.
Ez legfoképp annak koszcjnheto, hogy azegyénibefektetok mirrd-
inkább a szakmai hozzáértéssel irányítoti befektetési alapokba
helyezik el megtakarításaikat, azegyéniteg vásárolt és kezelt rész-
vények helyett.J ugyanakkor a bankiparban tcimeges konszoli-
A pénzjátszma l 231
dációnak lehettink a tanrii egyediJ,l 1992 szeptembere és 1993
-
szeptembere kozott t bb mint 500 amerikai bank fuzionált vagy
zárl bea amely folyamat lehetové tette, hogy a legnagyobb
-,
p énzalapok e l l en orzése a j e l ento se bb n em zetko zi,,pénzűgy i koz-
A valuták tobbé fiár pontként" funkcionáló bankoknál koncentrálódjon. A nyugdíj-
alapok t bbségét amelyek értékétkozel 4 billió dollárra be-
cstilik -
ezen bankok pénzalapokat kezelo osztályai irányítják,
-
ez pedig még tovább noveli pénztigyi hatalmukat. Csak a nyug-
díjpénztári alapokat figyelembe véve, ez utóbbiak birtokolják a
vállalati tcjrzsrészvények csaknem egyharmadát és a vállalati k t-
, vények csaknem 40 százalékát.5
4. A befektetési idotávok drámaian lerovidtiltek. A szóban forgó
pénzi.iglzi befektetési alapok vezetói a befektetok pénzéértazon
i az alaponversengenek egymással, hogy milyen megtértilést tud-
nak biztosítani. A világ legismerlebb napilapjaiban naponta je-
átal aku l ását : lennek meg a befektetési alapok eredményei, és számtalan szol-
gáltatás készíthavi és éves osszelrasonlítást az alapok által elért
te|jesítményrol. Az egyéni befektetók, az alapok által elért ered-
ményekbol kiindulva, egy telefbngomb-nyomásra vagy a számí-
tógéptik segítségéveláthelyezhetik pénziiket az egyik befekteté-
si alapból a másikba. A befektetési alap menedzsere számára a
rcivid táv egy napot vagy még kevesebbet, a hosszti táv talán egy
hónapot jelent. A nyugdíjalapok menedzsereinek értékelésiido-
távja val amivel hosszabb.
i befe ktetés i pénzal apok ban kon -
Az e gy éni rne gtakarítások te h át ó ri ás
egkot l-,rt. r,gy ríi- centrálódtak, a csaknem azonnali pénztigyi nyereség elérésérekény-
szeríto eros verseny nyomásának kitett szakemberek kezelésében.A
szóban forgó idotávok t lságosan rovidek egy termelo beruházás jó-
vedelmezové válásához, a ,,befektetendo" pénz mennyisége jócskán
rneghaladja a termelo beruházások lehetoségeinek számát, és a piac
által elváLt lrozamok jóval meglraladj ák azt az értéket,amelyet a leg-
tcibb termelo beruh ázás akár évek alatt is hozni tudna. Ebbol kovetke-
zik, hogy a pénzpiacok egészében elonyben részesítika kivonó jelle-
gti befektetéseket a termelo beruházásokkal szemben, és mintegy au-
tomatikus vezérléssel mukodve figyelmen kíviil hagyják az embere_
ket érinto kovetkezményeket.
A pénztigyi rendszer egyre inkább egy olyan ktilon világként mtiko-
d i k, amely nagyságrendekkel megh al adj a a vi l ágg azdaságtermel o szek-
 232 lAz ELFAJIITT pÉtvzücyl RENDSzER
A pénzjátszma l 233
torát, mely szektor
Tagl is egyre inkább a pénzhullámzás nkénye
szerint mtíkcidik, amit viszont a pénzjátszma játékosainak a másod- tcremtenek, de tényleges és relatív kompenzációjuk egyaránt csok-
percek tciredékei alatt világszefte megtett huzásai határoznak ken.8
meg.
Joel Kurlzman, a New York Times-gazdasági rovatának korábÜi, a
Harvard Business Review-nak jelenlegi szerkes ztójeszerint a termelo
v ilággazdas ágban forgás baIl l évo m i n á en e gyes d oj l árra a tiszta pénz-
gazdaságban forgó 20 és 50 dollár kcjzcjtti óirr.g jut 14.2 A nagy pénzteremt gépezet
bár atjnyle-
ges aránYokat biztosan senki sem ismeri. Egyedti-|-anemzetkcizi- válu-
taPiacokon 800 milliárd és 1 billió dollár kOiotti tisszeg cserél napon-
ta gazdát 6 messze meghaladva azt a 20 és 25 milliárJ dollár t<cizcitti Az étékteremtésnélki.ili pénzteremtésnekkét kozismert nródszere
cisszeget,,amely a javak és szolgáltatások napi kereskedelrnének lebo-
van. Azegyik az adósság létrehozása, a másik pedig a vagyontárgyak
nyolításához sztikséges. Kurtzman szerint: lelértékelése.A globális pénztigyi rendszer képes arra, hogy a két mód-
s ze r b árme l y i két alkalmazza értékteremtésto l e l s zakadt pénz te remté-

A sére.
800 milliárd.dollárnyi valutakereskedelem legnagyobb része
... a nagyon rcjvid távu- néhány órától néhány nápig,
legfeljebb
néhány hétig terjedo spekulációs befektetéiek.e íran{rl..". r,,
a pénz leginkább rjabb - pénz létrehozásában vesz részt.... Ennyi Tartozás
pénzelegend Ienne a kilenc legnagyobb japán társaság *.guá-
sárlásához- Akik valaha is részt vettek már alapfok kózgazdasági kurzuson, azok
akármennyire t l is vannak érték.lu. 6eleé?ve módszer, ahogyan a bankrendszer atatlozások fel-
a Nipporr Telegraph & Teleplrone vállalatot, Japán -, i",ét l.gnu-
számáraismer s az a
halmozás ával pénzt teremt. Tegyiik fel, hogy A személy , egy b, zaterme-
$y9bb bankját ós a Toyota Motors -t.... Azopciókkal való ke'res- lo, elad b zát l 000 dollár értékbenés a pénzt beteszi azM bankba. Tar-
kedelem, a részvény-spekuláció és a kamatl'ábakkal való r,izlete-
talékként visszatafiva ennek a pénznek a 10 %,át, azM bank ki tud kol-
lés j1 ezzel a pérlzzel torténik. Ugyancsak ez a pénzfordítódik
a csonozni 900 dollár1B szernélynek, aki r.rgyancsak ellrelyezi eztaz ssze-
1ovid táv pénztigyi arbitrázs tigyletekre is, vágyis amikor egy getazN bankban lévo szárnláján. Ekkor A személynek 1000 dollár kész-
befekteto meghatározott árfolyainon például kciivényeket va
} pénz tokéje van M bankban, B személynek pedig 900 dollár kész-
valutát vásárol,, annak reményében,hógy egy másik á.folya* n
pénz tokéje N bankban. Visszatartva a 10% tartalékot, N bank kol-
az elektronika segítségévelolykor egyiáólLiteg
-gel tudja eladni.7 -
nyóreség- csont tud nyúrjtani C személynek 810 dollár erejéig, aki ezt az O bank_
ban helyezi el, amely ebbol 729 dollárt kcilcsonóz D személynek, és
E z apénzn em kapcso l ód i k semm i fel e val ód i értékhez.Mégis a pénz-
így tovább. Az eredeti 1000 dollár banki elhelyezése, amely cisszeg
menedzserek, akik nagyon gyors, tényleges emberek fogyasztására szánt tényleges termék megter-
rcjvi d távu tranzakciók miíl ioii ueg-
zik, arra építikhírnevriket és karrierjiiket, hogy az érvényes kamat melésébolszármazott, végtil is lehetové tette a bankrelrdszer számá-
mértékénélnagyobb mértékben ncjvellk apénzÁennyiségéi. Ez ra, hogy további 9000 dollárnyi rj betétet teremtsen azálta|, lrogy
anó- ugyanakkor 9000 dollár cisszegti j tartozást hoz létre (tj pénzt
vekedés attól fiigg, hogy a rendszer képes-e vég nélktii nciielni penr-
a -
teremtett tehát anélktil, hogy egyetlen értékkelbíró dolgot eloállított
gazdaságvérkeringésébe kerril pénz mennyiségét,ftiggetlentil'attól,
*
volna.
hogy alényleges javak és szolgáltatások mennyisJge ncir7e-kedett-e
vagy Az ezekben atranzakciókban részt vevo bankok most már 9000 dollár
se1. H.a ez a pénzncjvekedés ténylegesen megválósul, akkor ,.gio
azoknak a pénzűgyi vagy vásárlóerJje, akik Eirtororyak az jonfian kintlevoséggel és az ezekból létrehozott 10 000 dollár osszértékiírij be-
tétekkel rendelkeznek, amelyek kizárólag ab zaeladásból eredo eredeti
megteremtett pénzt, azokkal szemben, akik ugyan uáóságos
értéket l000 dollár betétbol származnak. A bankok arra számítanak, hogy meg-
 234 l Az ELFAJzoTT pÉruzücyl RENDSZER A pénzjátszma l 235

kaPják a megfelel kamatot is, tegytik fel 6 százalékot. Ez azt jelenti,
hogy a bankrendszer éves szinten minimrrm 540 dollár hasznot vái
abból
a Pénzból, amelyet ez a rendszer tulajdonképpen a semmibol hozott
lét-
re.Ez is része annak, ami a banki szférátolyan hatalmas és jcivedel mezó
uzletággá teszi.
A fenti tofténet klasszikus iskolapéld ája annak lrogy a bankok lrogyan
teremtenek pénzt, figyelembe véve azt a l0 százalékiá,tuIepot (a
tén'}le-
*- állapította meg: ,,Ha aranyról vagy olajról volna szó, akkor ezt a je-
l en séget i n fl áci ónak lrívnák. Részvények esetébe n ezt v agyon gyarapítás-
ttak nevezik."lo Ez a fo|yamat mintegy saját magát táplálja. Ahogy egy
vagyontárgy ára no, egyre t bb spekuláns érdeklodik iránta, és így to-
vább no az ára, még tobb spekulánst vonzva mígnem a buborék szét-
-
paítan, ahogy például a trilinflálódott mexikói részvénypiac osszeomlása
az l995-ós peso-válságot eredményezíe.
.

ges átlag ennél valamivel kisebb), arlelyet a jelenlegi tcirvény

alaplán a Az ilyen vagyontárgyakat birtokló egyének vásárlóereje nagyon rovid
bankoknak el kell helyezni az USA jegy-bankjában.nÁ k tele;o idon beltiljelentosen megváltozhat anélktil, lrogy megváltozna a vagyon-
taialék_
kéPzésrevonatkozó eloírás nélktil a-bánkrenárr.. elméletileg képes tárgy által képviselt értékvagy a társadalom képessége arra, hogy valódi
len_
n: u'.lu, hogY egYetlenegy kcilcsonbol rrgyanazt aztisszeget a végielensé- term ékeket és szo l gáltatásokat term elj en. O l yanny ir a általáno s s á vál t m ár
gig rijratermelje. az a nézet me|y szerint a vásárlóeroben bekcivetkezó változás szorosan
Mivel az Egyestilt Államok tclbbet k lt, mint azt lehetóségei meg- tisszefi.igg a tényleges vagyonban bekcivetkezó változással, lrogy még akik
engednék, ezért g forgalomban lévo teljes dollárkí riálut ismerik a ktilonbséget, azok is gyakran megfeledkeznek róla. Nézzíika
.vi\.1eP?n
1e
nagyobb része ktilf ldi bankokban "gy-
és az u,r.iikui bankok ktillt,ldi kovetkezo idézeteí Joel Kurlzman A pénz halála (The Death of Money)
fiókjaiban halmozódik fel. Ez a pénz eurodollár néven ismeft, es címti konyvéb l, mely konyv pontosan arról szól, hogy rniként szakadt
;et-
lemzóle, hogy nem vonatkoznak'rá az usA jegybankjának u meg a kozvetlen kapcsolat a pénzteremtésés az érléktererntéskozott.
ártuiet-
képzésre vonatkozó eloírásai. Amikor aroh tJimány"ok, melyeknek Kurtzman leírja, lrogy mi tcirtént 1981 . október l9-én, amikor a New
a
hatásk rébe az ilyen számlákat kezelo bankok taftoznak nem irnak York-i tozsde Dow Jones Ipari torzsrészvény átlaga22,6 százalékkal esett
el
semmiféle kcitelezo tartalékképzést,az érintettbankok rigy akarják egy nap alatt:
_
-ha tvé ezáltal a
ki tudják kcjlcscincizni a betétek teljes osszegét, megterem
'hogy
világ bankrendszere számára azt a lehetoségót, a dollárkínálatot Haaz egész piac 1987. augusztusi cs rcslrelyzetétól számíduk, ak-
korlátlanul ncivelje. kor a New York-i tozsdén alig tobb mint két hónap alatt a befekte-
4hogY a globális pénzLigyi rendszer boviilt, a bankokon kívtil sok más tok csaknern egybillió dollárt vesztettek. Ez a veszteség megfelel
Pénz gYi intézményis kezdett részt venni nagy cisszegti hiteltigyletek az Egyestilt Államokban ember által elóállított javak értékeegy-
ebonyo l Ításában. M n degyi ktik a ban kren d s rrÍÁ", haso"n l óan nyolcadának, beleértve a lakásokat, gyárakat, irodákat, utakat és a
iaíil noz_
l i

zá apén .eremtés folyamatához, de gyakran kevésbészigor rálu!y.l.ti fel jított ingatlanokat. Ez szinte elképzelhetetlen mértékriveszte-
és kcjtelezo tarlalékképzésieloíráso[nak vannak kitéve,"rn int ség. Egybillió dollár két éven kereszttil biztosíthatná az egész
az7Egye-
stilt Államok tertiletén míikc'do bankok. Fold népességénektáplálékigényét, felemelné a lrarmadik vilá-
got a legmélyebb szegénységbola k zéposztály szintjére. Elég
lenne ezer atommeghajtásűr repíilogép-anyahajó megvásárlásá-
Va gy o nt á rgya k ért ék etés e hoz.ll

Egy részvény vagy.egy anyagi j szág- mint példátrl a ftild vagy Azok, akik az értéktozsdénbefektettek, egyéni vásárlóerejtikbol tény-
egy
rntitárgy árát piaci kerestete határoiza *.g. Égy olyan gazdasTgban, leg veszítettek. Ugyanakkor a lakások, a gyárak, az irodák az utak és a
-
arnelY bovelkedik pénzben és arnelyben a beiekteicit< gyorí megteftilést l'el rjított ingatlanok, amelyekre Kuftzman utal, semmilyen módon nem
várnak el, a keresletet jelentcísen befolyásolja az,hogyi spekulílók arra változtak. Tulajdonképpen ezaz egybillió dollár nem tudta volna a vilá-
számítanak,]rogy a tcibbi spekuláló folyamátosan felélérryomja got ot percig serrr táplálni, azon egyszer r oknál fogva, llogy az enrberek
az álat.
Nicholas F. Brady a George Bush élnokrég. alatti penitigyniniszter tlem tudnak pénzt enni. Elelnriszefi esznek, és az éftéktozsdeiértékek
-
 236 lAZ ELFAJzoTT pÉtrtzücvl RENDSZER
cjsszeomlása cinmagában egy rizsszemmel sem ncjvelte vagy csokkentet-
te a világ tényleges élelmiszerellátását. Csak egyes vállalatok részvénye-
inek vételi illetve eladási árai változtak meg. Nem torlént változás ez'ek-
nek a vállalatoknak a termelo kapacitásában, mint ahogy a sa.iát bank-
szárnláikon rerrdelkezésiikre álló készpénz osszegében sem.
Ezen kívtil, habár a részvények értékejellemzi az egyéni befektetok
potenciáIis vásárlóerejét, nem mutatja pontosan az egész piacon jelen
levo cjsszes befekteto osszesített vásárlóerejét, egyszeruen azéft. meft
részvénypapírokkalnemigen lelret vásárolni. Például nem tudunk fizetni
veltik a f iszeresnél a megvásárolt ártrért. Eloszor a részvény eladásával
át kell váltani a részvénytkészpénzre.Márntost bárki el tudja adni ugyan
arészvényéta rnegfelelo áron és el tudja kolteni apénzt a f lszeresnél, de
ha mindenki, aki az étéktózsdénpénzt fektetett be, űrgy d ntene, hogy
vásárl ás cé lj ábó l átv áltj a részvényeit készpénzre,akkor m aj dn em ugy anaz
t fténne, rnint 1987. október l9-én. A részvényeikcjsszesített értékele-
eresztene, mint egy kilyukasztott légg mb. A ,,pénz" avásárlóero
azonnal elszállna. Arról van most itt szó, hogy a piaci- spekuláció a va-
gyon látszatát kelti. Tényleges hatalmat kolcscjnciz azoknak, akik birto-
kolják de csak addig, anríg a léggonrb fel van f r3va.
- vagyunk már a piac láthatatlan kezétól, amelyre Adam Smith gon-
Az Óriási sszegekkel való ilyen tizletkotések jellege a nentzetko
piacokon manapság drárnaian változik. A tendenciaaz,hogy apénz gyi
elemzoket és kereskedoket matematikusokkal lrelyettesítik, a,,számo-
sokkal", akik maternatikai egyenletek segítségévela valószíntiségi elern-
zést és a káosz-elnréletet használják fel a portfoliók strLrktúrrálására. Mi-
vel az ernberek képtelenek arra, hogy a számításokat és a dcjntéseket az
Út;portfolió-rnenedzsment stratégiák által elváft optirnális sebességgel
végezzék el, illetve |,1ozzák meg, ezért a nemzetkózi pénzpiacokon koz-
vetleniil a számít gépek segítségévelk tnek tizleteket, olyan elvont fo-
lyamatok keretében, amelyeknek rnár semmi koztik sincs magához az
uzlethez. kuft zm an szeri nt :
Ezek a szárnítogépes proglamok nenr részvényekkel kereskednek,
legalábbis a régi érlelernben, mivel nincsenek tekintettel az énék-
papír1 kibocsátó vállalatra. Ésugyancsak nem kotvényekkel keres-
kednek, meft a programnak teljesen rnindegy, hogy waslrington-
nak, Londonnak vagy párizsnak kolcsonoz-e. ugyancsak netn va-
lutával kereskednek, mivel azavaluta, amelyet a program vesz és
A pénzjátszma l 237
elad, egyszertien csak pénz, amelyet meghatározottlrozam céljából
forga|maznak. Es nem kereskednek határidos tigyletekkel sem. A
határidos tigyletek piacai csak megfelelo vásárlási lehetoségeknek
számítanak. E számítógépek egyszer ien pénztigyi termékek (rész-
vények, valuták, kotvények, opciók, határidos iigyletek) maternati-
kailag pontos leírásaival kereskednek. Hogy pontosan melyik ter-
mék felel meg a leírásnak, az nem sokat számíímindaddig, amíg
minden paraméter pontosan megegyezik a szárnítógépprogramban
tárolt leírással. A részvérryek esetében bármelyik rnegfelel, ha a
volatilitás a, az ára, az átyáltására vonatkoz szabályok, a hozama
és a bétája (rizikó faktor) megfelel a számít gép leírásának. A szá-
mítógép nern foglalkozik azzal, hogy IBM, Disney vagy MCI rész-
vényekrol van-e szó. A szálnít gépet nenr érdekli, lrogy a vállalat
atonrbotn bát, reaktorokat vagy orvosságokat gyárt-e. Netrr érdekl i,
hogy a gyárai Észak_Karolinában vagy Dél_Afrikában vannak_e.Ir
- A pénztigyi rendszer dontéseit egyre inkább, bonyolult maternati-
kai képletek segítségével,a szánit gépek hozzák meg, azzal az egye-
cl[ili céllal, lrogy a pénzt mint tiszta absztrakciót szaporítsák. Messze
doii, arnikor A nemzetek gazdagsága círnri konyvét l]76-ban kiad-
zi pénz- ták. Ez ma a ,,szabadpiaci" erok által uralt világ 1990-es éveinek
valósága. A globális pénz[igyi rendszer éloskcido ragadoz vá vált,
-gazdájának
a termelo gazdaságnak e. lrírsán éloskodik.
aInely
- -
15. KARVALYTOKL

Ezzel a módszerrel nem juthatsz pénzhez. A dollár

stabil, az ingadozás tul kicsi... A dollárban vagy ruás
pénznemben tórtén spekuláción, illefue zletelésen
sem nyerni, sent veszteni nem lehet. Leheteílen hely-
zet. Rénlálonl.
Carmine Rotondo,
-
a SecuriQ Pacific Bank devizakereskedóid

A tokés libertarianizmus egyik ideológiai alaptétele szerint a

beruházás természeténélfogva termel (produktív) abbarr azér-
telemben, lrogy megnciveli a felosztlrató torla méretétegy gaz-
daságbarr és noveli a társadalom tiszta jólétét, ami mindenki
számár apoten c i ál i s nyere sé get j e l ent. E gy e gészs é ge s gazdaság-
ban a beruházások tcjbbsége produktív. A világgazdaság viszont
nem egészséges. Trilságosan is sok esetben 1utalmazza azokat a
forráskivonó befektetoket, akik nem lroznak létre nagyobb jó-
létet, hanem egyszertierr csak kivonják és koncentrálják a meg-
lévot. A forráskivonó befekteto lraszna k ltséget jelent mások,
illetve általában a társadalom számára.
A legrosszabb esetben egy forráskivonó befektetés még csok-
kenti is azáltalános társadalmijólétet, noha ezazegyérr számá-
ra akár tisztes hasznot is hozhat. Eztórténik akkor, ha egy be-
fekteto olyan termelo vagyontárgyak vagy eroforrások, mint pél-
dául fcjldteriilet, erdo vagy akár egy társaság ellenorzését
- -
az eszkóztermeloképességénekfenntartásában érdekelt csopott-

239
 240 l AZ ELFAJZ]TT PENZUGY| RENDSZEREK
tól magához ragadja és azonrrali nyereség kisajtolása céljából elsor-
vasztja. A befekteto ekkor értéketrabol és nem létrehoz. Olykor, mint
például egy oserdo esetében, a vagyontárgy pótolhatatlan lehet. Ha
egy befektetés például egy fcildtertilet vagy részvénylramis felértéke-
lésévelpusztán pénztvagy vásárlóeróthoz létre, anélkiil hogy bármi-
lyen ennek megfelelo értéketteremtene, akkor szintén a forráskivonó
befektetés egyik formájával állunk szemben. A befekteto semmit sem
hozlétre, még lra az óssztársadalmi vásárlóerobol nagyobb részt sza-
kít is ki magának.
A spekuláci a forráskivorró befektetés egy másik formája.
pénz[igyi spekulárrs bizoltyos árak enlelkedésére és csokkenésére fó-
l ttébb korrnonfont módszerek segítségévell"lazardírozik. Ha a spe-
kuláns nye[, egyszer ien vagyont ragad el. Ha veszít, akkor fontos
pétlzugyi intézrnérryekléte kertillret veszélybe s ekkor a pénzi.igyi
rendszer épségénekmegóvása érdekébenktilso -társadalmi eroforrás-
bevonás szi,ikségességernertil fel. Mindkét esetben a társadalom a
vesztes, A spekrrlációs tevékenység ritkán vezet úúéftéklétrehozá-
sához.
-Nolra
nélrárry esetben érvényes lehet a spekulátrsok azon állítása,
hogy tevékenységtikkel ncivelik a piac likviditását és stabilitását, azon-
ban mindennek hamis csengése van az egyre inkább irrgatag globális
pénzi.igyi piacokon, ahol a spekulatív tokernozgások jelentik a desta-
bilizáci és a gazdasági sszeomlás fo forrásait. Továbbá bárhogy is
járuljanak hozzá a spekulánsok a pénzpiacok hatékonyságának javrr-
lásához,jelentos cisszegekért teszik ezt, melyet profitok és jrrtalékok
formájában zsebelnek be. A származékos értékpapírnéven ismeretes
rafinált pénzligyi eszk zok okozta kockázatnovekedés és gazdasági
torzulások a problémák kül ncjsen jelentos forrásai.
A származékos érlékpapírokkal-kapcsolatos megállapodások jelen-
leg kedvelt témái a pénz|igyi sajtónak, beleértve a részvényárfolya-
mokra, valutaárfolyamokra, kamatlábakra vagy akár az cjsszes éfték-
tozsdei indexre vonatkozó kotéseket is. kamatlábra vonatkoz határ-
idos t]gyletek a 70-es évek végéignem léteztek. Ma a rryitott kamat-
lábiigyletekaz Egyestilt Allarnok brrrttó nemzeti termékének t bb mint
a felét teszik ki.2 Azcisszes rryitott származékos értékpapíriigylet éfté-
két kb. 12billió dollárrabecsürlték 1994 k zepén 1999-re kivetítve
- 1993-ban a The
a n vekedést 1B billió dollárral számolhatunk.]
Economist avilágosszes termelo befektetésének értékét20 billió dollár
kcirti l i re becs ütlte.4
Karvalyt ke l 241
Ami a származékos értékpapírokatkiilonosen kockázatossá teszi, az
;tz a tény, l,,ogy általában alacsony sszegti óvadék ellenében hozzájuk
lclrct jutni , azaza vevo kiindulásképp csak egy kis osszegti letétet helyez
t.l a potenciális pénztigyi hatással szemben. A legnagyobb játékosoktól
csctleg egyetlen dollár letétbe lrelyezését sem kívánják meg még ha
,rz i.igylet esetleges pénztigyi lratása dol\árszázLnilliókra is r rg.5
-
hz egyr e ratr náltab b származékos értékpapírok rend kívli l bonyo l u ltak
i.s gyakran nelrezen áttekinthetok, még azok számára is, akik keresked-
rrck veltik. Alrogyan a Fortune magazin fogalmaz:
A
tla okosan használják, akkor a szárnrazékos érlékpapírokleegy-
szertisítik a problérnákat, meft képesséteszik vásárlójukat a kocká-
zat kezelésére és átl"árítására. De spekulánsok, kétbalkezesek és
e ki i smeretl en tizl etel ok kezében a kockázat l é n, eh o z á s án ak
je|en-
l l
tos eszkozei.6
5. 1 Bizonytalanság és kockázat teremtése
1
A valós javak és szolgáltatások eloállítására szakosodott vállalatok nyu-
godt és kiszámítlrat pénzugyi kornyezetet kívánnak, amely stabil árfo-
lyamok és karnatlábak mellett biztos feltételeket ny jt a befektetési ala-
1
n k szárn ára. S zárn ukra a p énzpiac ok i n gatags ága oly an kockázatforrást
Iclent, amely váratlanul megbénítlratja rntikodéstiket és felboríthatja mér-
lcgeiket. A világcégek számára a kürlonbozo devizák koz tti idonként
iclentos árfolyamingadozások komoly problémát jelenthetnek meg-
-
lc Iret, l-,o gy ezek nagyobb szere pet játszanak az eredm ény al aku l ásában,
rrtint a terrrrelékenység vagy a piaci részesedés. A terrnelo berrrházások-
kal foglalkozók számára nagy gondot okoz ez a szeszélyesség: mindez
rrern kívántkockétzat forrása. A lrelyzet pontosan fordított a spekulánsok
szempontjából, akik a gyorsan kiaknázható megtértiléstkeresik. A spe-
kulánsok gazdagodnak a zurzavarban ezaz élettertik.
-
Nolra a stratégiák jellernzoi rendkíviil osszetettek lehetnek, a bizony-
talanságból lrasznot lrúrzni próbálók háromféleképp járhatnak el.
l . Arbitrázstevékenység, amitugyanolyan, vagy lrasonló árucikkek,
illetve pénztigyi eszkoz k két ktilonbcizo piacon fennálló átmeneti
 242 l AZ ELFAJzoTT pÉruzücyl
RENDSzEREK
Karvalyt ke l 243
árktilonbsége tesz lehetclvé, Az
arbitrazsór vásárol azona piacon,
ahol az ár alacsonyabb, és ezze,l9sviJ.;,il.g Strros Gycirgy vezette Quantum Fund, amely tcibb mint 11 milliárd
elad a magasabb árr1
piacon. Az árktiltjnbc;zetek
sz ik kiietei k-ci'zcitt mozogn tlrrllárnyi befektetoi toke firl tt rendelkezik. Mivel az agresszív fede-
tigylet lényegében kockázatme.ntes, ak, de az
ztlti alapok minden egyes befektetett dollárra további mintegy 10 clol-
ha nagypénzcisszegekrol van
szó, akko, a stratégia meglehetosen;o*a.ii"r-*),i.
9s lril,nyi idegerr forrást vonhatnak be, ezért a Quantum Fund számára
az elsoként való cselekvéi Kul., ,iorragn l I0 milliárd dollár potenciális kezelése válik lehetové. A legnagyobb
azaz,ni.lotirJg'ua.ti más észrevenné
,
ttgyanazt. l:l,.'q:í9.1 A g{o.:,:Tág l'cdezeti alapok tobbsége tobb mint 50%-os megtértiléstprodukált a
olyuniy;r. f.;*; l,.Ói*,
cég nemr,ég 35 mil ió aot ta,Tt,ittot,".g}'r..,Érszám r,ószvényesei számára 1993-ban. Persze a bukás kockázata is jelentos.
ítógép megvá-
I

sárlására -- prrsztán csak azétl,.hogy'á'.kl;; ligy kis fedezeti alap a jelzálogpiacokon két hónap alatt 600 millió
határidói ,erru3ny-
arbitrázsban két rnáso,dperces tltll lárt vesáett és tcinkrement.8
.i,infó úgy.n" rr.,r.'
2 . Sp e ku l á, i ó,\?.rr?r:
d eg et ; j a, ak a, i ítíJ:"iáv al, v al
t
A fedezeti alapok általánosan nagy idegentoke-arányajelentosen no-
utaár fo v a-
mokkal, kamatlábakkal,,ruény.r.r..l, l
vcli mind az elérheto nyereséget, mind a lehetséges kockázatokat. A bank-
[Jrrlry.*i..j i]'ffil;"Jü.-
zó szár mazé ko s értékpap íro nla l, t,endszer t kéjétis olyan tevékenységekbe forgatják, amelyeknek társa-
i nffi ;;"', gy, es
kulációt a rcivid táv 'áriáltozasokra ln z kcizci k ke l . A s pe-
tlalmi hasznossága kérdéses,ha a lakásvásárlók, a farmerek és a termelo
fogadások j e l e n tcís kockáaatot
tcjrténo r"eád]rl.;#:
testes íth etn
;il , i\gazatok h i tel i gényei ki el égítetlenek maradnak.
ek m e!, kLi cin cjsen a ko
Azt az illtiziót, miszerint a spekulánsok elosegítik az árstabilitást a
_
ntjk kcjzvetítés év el v agy etét i h
l
csci l
rr;;r,
l
l á'k ;itui,n urarával va l ós
nak meg. u l_
piacok sokkal gyorsabb egyensrlrlyi állapot felé terelésével, nemrég ma-
3, Mások biz,|?SÍtá.sa a vobeli j árváltozások kockázatával szern_ ga Soros Gyorgy rombolta le a Banking Committee of tlre U.S. House of
ben. Azok, akik szármaiékos
értékpapi.-[.rrirukciót adnak el, lt epresentati ves (Egyes iilt Á l lamo k Als házán ak B ankfel ti gyel ete) elott
kat kocká zat-biztositás j e l legg.r azo- lctt tanútvallornásával. Soros szerint, ha egy spekuláns azárak emelkedé-
ulu* iq at il. ;';;p, zeruv
kcinn ci n fontabb szármázék8i évál t egyre
ertetp Jp rr.r. r.go k a spek sóre számít és ehlrez képest csokkenés kcivetkezik be, akkor arra kény-
biztos ítás és az arbitrázs .l.n,.; u áci ó, a
szertil, hogy eladással védje magát az
- erosítve árzuhanást és ncivelve
l

n.ti ;;;;;;'i:verékét taftalmaz_

hatják. ir piaci bizonytalanságot. De Soros szerint az áringadozás nem problé-
rtta, kivéve lra mindenki egyszeíre rohan eladni, olyan felfordulást okoz-
Ezen profitforrás.ok egyike sem létezlretne egy t kéletesen va ezzel, amelyben nem találhatók vevok. Ilyen esetben a résztvevok
LigYi Piacon, Mindhárol]i esetben stabil oénz- képtel enek ki ugran i és katasztrofál is veszteségeket szenvedhetnek.9 Val-
a forrárkiuo'ío'Iefekteto l-,asznot
az áringadozásokbó1,.igényt Fo.Áalva l., ,z lornása világosan felfedte a profi spekuláns szemléletrnódját, akinek a
u b"eruházók és a ténvle-
gesen dolgozók '..r.i.i
által létrel\ozott éfték.gy ,:erlá; ;kr,u^ J r3., llizonytalanság a nyereség forrása. Ha termelo befektetésekben lenne ér-
tigyi rendszerben.egy sajátos clekelt, bizony ára más lenne a hozzáá|lása.
adónemet testesít meg, ami azonbansem-
rnilyen hasznos vegiet .íerereü.n Soros tapasztalatból beszél, amikor a*. állítja, hogy a spekulánsok ké-
nem segít, példáLil llehézbelátni,
az elektronikusan.-cjsszekcitcitt piacoko hogy
n L a,tbiiázs miként szolgál pesek destabilizálni, illetve meghatározni a piaci ártendenciákat. Olyan
másodperces árkiig azítás cscikilentésével két legendás hírnevet alakított ki magáról apénzpiacok alakítójaként, ame-
ua.,oiier. Minél sze_ kcjzcélt.
u'rigyi piacok, annál.,gr; bb;k az lyet a New York Times egyik cikke a ,,Ha Soros szól, ftilelnek a világ-
;::ii:i:l!i}*:fl efféIe;y;;;;;k.
1liacok" címmeljellemzett, felruházva ot azzal a képességgel, hogy pusz-
A forráskivonó befektetések kockázatosabb tiln tervei nyilvánosságra hozatalával képes felverni befektetéseinek ér-
bilizál és egyre inkább desta-
formái nugy9.n .lsraporodtak
a tékét.A német márka gyengtilésére számító kcltései után a k vetkezot
alapokból kialakuii j formáciot Ák;.;;rl _- úrn, fedezeti
t,iru.,í,é;;;;l;meIyek magas koc- - lnondta a londoni Times-nak: ,,A márka gyengiilésére számítok az sszes
kázat , rcivid távúr spekrrj.iárá'szakosodtak, ielentos valutával szemben." A New York Times megállapításának meg-
kérrt minimum l milíio aottariigeny.t,rek.
!s iezdeti befektetés-
t-eleloen azonnal minden irgy alakult, ,,mintha azEgyestilt Allamok és
A legnagyobb ezek kcjzüil a
I:urópa kereskedoi egy Soros-piacon volnának."l0 1993. november 5-én
 244 l PENZUGY| RENDSZEREK Karvalyt ke l 245
^ZELF^JZoTT
a l{ew York Times tizleti melléklete ,,A Soros vásárlásairól szóló plety- rlrért kcilcsonok után a Bank of New England-nek szovetségi rnentóovre
kb. 33 milliárd
kák megdobták az aranyárakat" címti lrírrel jelent meg. vtllt sztiksége. A bank rnérlege szerint áttiuai cisszesen
l,ogy 36 nrilliárd
1992 szepterrrberében Soros l0 milliárd dollár értékiiangol fontot adott tltlllárt tettek ki. Á hatóságoÉviszont megállapították,
i liotel ezettségvál l al ás to rlént kí.il on bozo
szárrna-
el, John Major brit rninisáerelncik a font értékénekrnegorzésére tett ero- t o l l árny i m érl egen kívi.il
pain
l

feszítéseinekkudarcára spekrrlálva.|'Ezzel a tettével nagy szerepet tu- zókos értékpapírokiormájában.,u A Webber csoport 1994 1riliusá_
pénzpiacialapjának rendezésére268 rnillió
lajdon ítottak neki a font l eértékelésének ki kényszerítésében,ami hozzá- irn" u.i.r.ni.tt., lrigy uregyik 'é,
jártrlt az Ettt, pai Unió kormányai által megvalósítani próbált rógzített tltlllari kolt, amit uirtonra'go, vészélytelen befektetésnek tekintett -
.,"ig u.r. nem bukott a má"sodlagos értékpapír-spekulációkba,1994-ben
árfolyaml,endszer feladásához, A rogzített árfolyam csapás a spekulán- kénY-
sok számára, tneft megsz[inteti a spekulációhoz sztikséges bizonytalan- ir BankArnerica e, u nip.rJaffray-Companies lrasonló mtÍveletekre
ságot. Soros befektetési alapját a spekulatív profitlehetoségek védelmé- szeriilt.l7
decemberben rob-
ben játszott szerepéért kb. l milliárd dollár nyereséggeljutalmaztaapénz- 94 l egi smertebb származéko s értékpapírbotránya
l9
187, korzeti iskola, szállít_
tigyi rendszeL.l] Azezt koveto viharok apénzpiacokon 1l hónap alattaz lltrnt ki, amikor a kaliforniai orange megye)
angol font 4l%-os éftékvesztésétokozták a japánjennel szemben. Az ,.,,,ányoáári hatóságák és városok kózpénieibol á|1. ,7,4 milliárd dolláros
efféle z rzavart tekintik a spekulánsok a lelretoségek forrásának.|3 t.,.i.tt.teri arupjáiák 1,5 milliárdos veszteséggel kellett szembestilnie.
szár'
Igazés egyre inkább érvényesFelix Rohatyn, aLazal,d Fréres & Co. fó iritupr mitíiárJ aottarnyi kolcsonpénzt fektetett karnatérzékenY
+
amint a kamatráták felfelé in_
Lizlettársárrak nregál l apítása: rnazék'os erter<papirát uu és rajtavesztett,
további lrírek a származékos érték-
tlrrltak. Aztánelkezdtek sziváiogni a
és m.Í.l cjnkorrnányzatok veszteségeirol, és
de-
A fedezeti alapok tobbsége és általában a spekulációs tevékeny- p.pirt.,tar.tt.rl.áiségéról
ség
-
valószín ileg rnost sokkal inkább felelos a devizaáLfolya- cember 1_én az ágye'ur.ent stabil, 1,2 billió dolláLos
városi kotvények
-
rnok és a kamatszintek alakulásáéft, nrint a k zponti bankok be- piu.u tobb rnint t ['onttal es9t!. Folmeriilt a kérdés, hogy az orange me_
finanszírozó befektetoházak tájé-
avatkozásai. [}. ,p.r.ulációit 14 milliárd dollárral rnire koltik a pénziiket,
arról, lrogy
( ,) A szárnrazékos érlékpapírok(...) kockázatok láncolatát hozzák koztatták_e a saját részvényeseiket
csok-
létre, pénztigyi intéznrényeket és vállalatokat cisszekotve szette a Orange megye, áz iskoláit ii beleértve, számos kozszolgáltatásának
jelentos nijvekedésével kényszeriilt szembe_
világori; a láncolat legkisebb meggyengiilése vagy megszakadása kentésévere, u, uJóterlrek
komoly problémát okozlrat a nemzetkózi pénzugyi rendszer szá- nézni.l8
További nagy botrányok kovetkeztek, beleértve az
l995, február 25_
mára.|a
Bank szingap ri.|,ók_
ón nyilvánorrágrá l,, orzottlrírt, miszerint a Barings
iizletkotóje, mintegy négl lrétalatt, acég29 milliárd
A m ásod l agos pi acokon nyereségd tlzzasztás célj ából aktí van résztve- 1ánail egyik 28Zves
e; j3nán
vo nagyvállaIatok, bankok, sot helyi cjnkormányzatok számossága 1994- clollárját forgatia u;apan NiÉteinataiiaos-ieszvényind*lgl 3
millárd dolláros
ben felkeltette a gazdasági sajtó figyelrnét. Noha akockázatok jelento- ramailábtor nigÉoszármazékos papírokba, amivel 1,3
a 233 éves mírltra
sek lelretnek, általában még a nagyban játsz pénzintézetek sem tállák veszteséget lroiótt ossze. A vesiteség felemés ztette
kényszerítet-
fel származékos értékpapírti gy etei ket nyi l vános mérl egbes zámo l ó i kban, visszatekinto bank 900 milliós tokéjélés csodbejelentésre
l
elso négy orájában.a tokiói
eloszeretettel ,,mérlegen kívtili" minosítve oket. Ez lehetetlenné teszi a te.19 A bejelentést kovetoen azuzletkotések
ktilonosebben gaz_
befektetok és a nyilvánosság számára a tényleges kockázatok helyes Nikkei_in dex 4,6oÁ_kal esett.,o Hogy egyetlen, nem
egyike
megbecslését. clag vagy hírneves i,izletkoto tevékei}segé ilyesmire vezethet, csak
egyre novekvó. szá_
A valóság csak a nagy veszteségekrol szóló jelentések révénválik is- o giouííirálódott pJnztigyi rendszei ingatagságának
százmil|iárdjai várnak ug-
meftté, mint anrikor a Procter & Garrrble l02 milIió dolláros, szárma- rtru tlinetei kozul, u*.ty"i.ndszerben dóllarok
hírek szerint mo_
zékos értékpapírokon elszenvedett veszteséget tett kózzé, met1 a kamat- rásra készen, hoáv azonna| a legírjabban kiszivárgott
szintek a vártnál gyorsabban enrelkedtekl5, vagy amikor a rosszul fel- zogjanak.
 246 l AZ ELFAJzoTT pÉtvzücyl RENDSzEREK
Karvalyt ke l 247
15.2 Nyereség a bizonytalanságból
Az elm rlt cit évben Mexikóba áramlott, nagyjából 70 milliárd dol-
lr-ltte.
llirnyi ktilfi'ldi ,,befektetés" alig l\%-át fordították a visszafizetés lehe-
A világ tiiségétbiztosító termelo beruházásokra. A ktilí ldi tulajdonba kertilt va-
pénzpiaca.in a magánkézben lévó pénzugyi intézmények
által gyorrtárgy ak árát tobbnyi re mesterségesen f-eltrrpírozott mérlegek alap-
bevetheto t keforrások rne'íleft ma-már a'legercísebb
korm ányzatok
ezirány lehetoségei is eltorprilnek. Ez azero 1lin határozták meg. A tervezett adósságszolgálati teljesítések már cinma-
íevetségtárgyá vá teszi a gtlkban is rneglraladták az ország kalkulált exportbevételeit. A mexikói
kamatl ábak és devi zaárfo lyamok
kézben tuiárai a gazdasági stabi l itást
és n vekedést fenntartani kívánó to.*anjiáti' ,.gazdasági csoda" alig volt t bb, mint egy hatalmas Ponzi-rendszer.22
..cif.szítéseket.AIten Kinek használt ez abeáramló pénztorneg? Néhány mexikói óriási va-
Metzler becslése szerint aki avilág.g/t ;*.to tekintélye a kcizoonti
-
bankok és a monetáris politika ter lótéi-- t,u avilágkcizponti b#kj;i
g,yonra tett szeft ez idó alatt. A Forbes magazinnak világ milliárdosait
kcitelez.ettséget szárnba vevo l993-as jelentésébenl4 mexikói milliárdost mutatott ki.
egymás kcizcjtt a vaiuták spekulációs
dásoktól tcirténo,vállalnán.ak
megvédése.J, t.giobb esetben i, nupi
táma_ |)gyanez a szám az 1994-es jelentésben már 24.13
Iárt lennének képese[ a cél oraetoben
14 milliárd dol- A buborék l994 decemberében kipukkant. A rnexikói értéktozsdetobb
felsorakozi"r! Ez csupán csepp a
tengerben a valutaspekulánsok által rrlint 30%-ot vesztett a pesoban kifejezett értékébol,amint a spekulán-
forgatotitouu,int 800 milliárd dol_
láros napi pénzcisszeglrez képest.2| sok igyekeztek kimenekíteni a pénziiket. A tírlértékeltpesora nehezedo
Az amerikai dollár 1994 eiso felében megkozelít tlyomás, a Mexikóból menektilo tcikének k szcinlretoen, a kormányt rnély
a japánjennel és a német márkával
leg ll%-otvesztett pénztigyi válságba sodofta, és az erosen felértékeltpeso devalválására
szernbei . tgga.jrinius 24-éna U.S.
jegYbankja és tizenhat másik kényszerítette. Ez drámai fordulatot lrozott az Egyesiilt Allamok és Me-
kcizponti bank sszehangolt kcizbelépésre
szántael magát, és a becslések szeiint xikó kcjzcjtti kereskedelrni viszonyban, és az amerlkai importtermékek
3-5 milliárá u,n..ikai dollárt vásá_
tlagyrésze elérlretetlennévált a mexikói piac számára, Amikor rgy ttint,
fekezése érdekéber. a pi* mindebbái
l:iffJffrfolyamesés ;i,g é:rzé- lrogy a mexikói kormány a ktilfóldi fizetési kotelezettségeinek esetleg
Elérkezttink arra a pontra, al-tol az ilyen rtem tud eleget tenni, a Wall Street rnexikói kcitvényeket birtokló befek-
beavatkozások már nemigen
képesek cscikkente ni abizonytalanságot. tetoi elárasztották az amerikai kormányt sirárrraikkal: haazamerikai adó-
Egyszertien csak az adofizetók
dol lárjait irányítják a spekulánsok llzetok nem finanszíroznak meg egy segélycsomagot, akkor itt a világ-
zsebébe.
A mexikói peso-váliag t 994 decemberi kitcirése vége. Clinton elnok váIaszként, a vonakodó kongresszus megkerüilésé-
úrj oldalró l világí- vel, egy osszességében tobb mint 50 milliárd dolláros, azad fizetok pén-
totta meg, hogy mennyire kciltségessé
vált u pJnrtigyi rendszer rend-
ellenes miikcidése. Nóna a gazdásági zéból álló segélytervet állított ossze, biaosítandó a Wall Street bankjai
sajtó aTig'ia.gyutta, a mexikói
pénztigyi válság háttere nug|on tulonnoiik ós befektetóházai számára pénztik visszaszerzését. A mentoakció kriti-
anfat a gazdasági csodá- krrsai rámutattak arra, l,,ogy ebbol a pénzból egyetlen cent sem kertil a
nak a kéPétl, amit a ,nugi, űzleti
kcjr k es u ciinton_admin isztráci
fe s tett l e a n agy kó zón s ég"s válság által leginkább sirjtott mexikói szegérryek és kozéposztálybeliek
zám a, u ui ÉJ.r..r-. ri ka i S za
b ad ke re s ke- lrrillióilroz.2a
deIlni Egyezmény (NAFTA)* elfogadtatása
érdekében folytatott kam-
pányuk során. Sem a segély, sem a mexikói államkotvényekre fizetett mintegy 92oÁ-os
Mexikó kiilfi'ldi adósságai kamat nent tudta feltan ztatni a peso 1995 rnárcius kozepétol tartó fo-
és így kcitelezettségei
-
vekedtek a fogyasztástszo-Ígáló import, - éveken át nci-
a t kemen.i,ite, e, ur-ááorrag-
lyamatos ronrlását,zs A mexikói kormány által meglrozott szigor r iníéz-
szolgálat fedezése érdekébe-n. Ezek kedések lratására l995 elso négy hónapjában 750 000 dolgozó utcára
a kcjlcs nclt< sot<rele formában teste_
-iamatozásri
stiltek meg, beleértve. nugy kockázatíi, kertilésére és a jelzálogkcilcsonokre, hitelkártyákra és autókcjlcscinokre
?
ktilfcildre torténo eladását."[ ózszolgáltuío
,,,rugu, k tvények ílzetendo 90%-os vagy még ennél is magasabb kamatra lelretett számita-
,a'líiluiát priuut izáIását kLil_
1

ftildi rnagánérdekeltségek részéI,e ói a ni, családok sokaságátvégveszélybe sodorva.26 A Mexikóba irányuló ex-
ktilft'Iai ioke becsalogatását spe-
krrlációs l"isztéríával, a-ni a mexikói porlkiesés miatt az USA-ban rnintegy 500 000 munkahely megsztinésé-
értéktozsáéi;;lli ;, ;;; ri,o,_ vel számolnak.27
 24B l Az ELFAJzoTT pÉNzücyt RENDSzEREK Karvalyt ke l 249

(Szcivetségi J9q_
A mexikói válság hullámai végiggyriruztek a világ egymásba fonó- százait,és a Code of Federal Regulatiorrs_ból
íán á a gazdaságtal arr j o gs zabá_
dott pénztigyi piacain, amint a spekrrlánsok biztosabb lrelyre igyekez- *ruuáryor. cvuiám énye) e ltávo l

tek menekíteni a pénztiket. Amint a mexikói értékpapírpiacsszeom- lyok ezreit,]l

lott, a t bbi latin-amerikai ország spekuláns befektetoi megijedtek, és
a világszefie dollárszázmilliárdokkal zsong_
hirtelen kivonták pénztiket , ezzel egy hónap alatt a vezetó latin-ame- A folyamat egyszerti. Ha
rikai tozsdealapok részvényeinekt bb mint 30%-os értékvesztését kormányzati politikák a spe-
l(irkc'do spetulánso[ ng}, dontene]k, hogy a
]

okozva.28 Amikor a segély a dollárt a zuhan pesohoz kapcsolta, a sajátos érdekeit részesítik \

kulatív érrlekekkel szemben olyan cso!-ortok

l

gyanakvó valutaspekulánsok dollárt adtak el, Irogy német márkát és a dolgozókét vagy a szegé_ I

clonyben, mint például a kornyezetvédokét,

gazdasági válságfolyamatot
japánjent vegyenek ,.Y.Éei, ukto. Ááshová viszik a pénztiket,
J
tovább gyengítve a dollárt a nemzetkcizi valu-
tapiacokon.29 - lreindítva. Szerinttik a kialakul o gazdasági ciJszeorrrlás csak azí az elkép_
intézkedései hibásak l
Mit láttak rnindebbol a Stratos-lakók a magasból? A peso-válság kel- zclésiiket igazoua; miszerint a b]tinos kórmányzat
devizaszakértonek a
los kozepén épp New Yorkból San Franciscóba rep[iltem. A United voltak. Tipikrrsnak t.kinth. íó azegyik New
York_.i
,
Airlines (az egyik amerikai légitársaság) Hemispheres (Féltekék)címti Wnrl,ig,oi Port-iun kifejtett véleáény, :,S.* k9ip:T] 9i:l,:,::ípoliti_
monetáris
spekulánsot ru *uiág.rli An lris.-em, iokkal
folyóiratának rninden ijlészsebben elhelyezett l995 rnárciusi száma az inkább a
mint spekulációs tá_
egyik cikkében a NAFTA sikerérol áradozott, propagálva az egyezmény ka terén érzékellreto"o.iari hozzánem értésiikrol,
kiterjesztését a nyugati félteke egészére.30 rnadásról van szó."32
szá_
Nem a spekulatív tokenrenekiilés globális rendszere hozta létre a me- Az atény, lrogY a legtobb ilyen pénziigyi műrvelet egy g]9b,a|jzí|.|t, kor-
,nitogép.r,hadiuton B.tur rálliu', rend[iv l rnegnelrezíti bárnrelY
xikói válságot. Viszont novelte kialakulásának esélyét, valamint jelento-
és azok, akik alaposan
sen elmélyítette és kiterjesztette az osszeomlás kovetkeznényeit. i,,a,iirut részéreaz áttekintési és a szabályozást,
lriányosságain, nem
rrregszedik magukat a nyi lvános számonkérlretoség
kozérdeket szolgáló
restek a torvényhozók éi a nép számáraa rendszer
oztatlák, miszerint a kozjó
A lratalmas pénztcimegek piacok kcjzotti hirlelen megn,lozgatásának le- rnivoltát uironygutn i. Aztaz áiláspontot hang
tekintheto az egyik
hetosége olyan fegyvert adott a spekulánsok kezébe, amellyel a kormány- .g}.,t.n .ll.nrjge Áugu u szabá|yozás. Tipikusnak
lnc, tigyvezetó igazglt:jl és ve_
zati politikát túrszkénttartlratják saját érdekeik szolgálatában, és ennek ,,'u'gv u.r.ktet híz, a L"elrman Bróthers
kifejtett ál_
egyre nyíltabban hangot is adnak. Paul Craig Robefts, a tokés libertariá- zet jogásra, Thoáas A. Russo által a l,{ew York Tintes,ban
niznus propagálására létrejott Cato lntézet (Washington, D. C.)kózgaz- láspont:
dászaa Business Week egyik cikkében ekként leckéztette Clinton elno-
j.átszanak a tokeképzo_
kot: A származékos értékpapír,okkulcsszerepet
segítve a kormányokat, gyáripa-
désben es a rácta zat'kezelésében,
láncokat, hogy
A dollár is nyomás alaltvan, meft a befektetok ráébredtek, hogy rosokat, kórházakat, kcizmtiveket és á gyorséttermi
Clinton a nagy kormányzati beavatkozások híve, míg a világ más a leg!obb termJt<et<et és szolgáltatásokai
ny rjtsák a legalacsony?.9,b
részein, k|ilcjncisen Azsiában és Latin-Amerikában, az állam áron (...) A;i,gyi innováiót nern kovette a szabályozás fejlo_
visszaszorítása és azennek kcjvetkeztéberr megvalósuló gyors n - dése, és,a diiszonin.ia nelrézségeketokozolt
(. ) A rendszer mes_
vekedés tapasztalható. A tcjrzsrészvényekbe fektetok globális jges er ele j ogb i zo nytal an sagot o\9r, akadályoz za és eltorzít_
ters ; r

szemléletmódot alakítottak ki: a cs kkeno állami beavatkozást ja az tlj*.goíJá o"t F., oie.
t iáto r ítla az on cé l űr ko ntárko dást a
ét é s
'pénzügyite.neilek rneg|ratározása során. A gyorsan fejlodo szárma,
és a jó novekedési esélyeket felmutató piacokat részesítik elony-
ben (...) Telrát j szolgálatot terrne, ha a Kongresszus hatályon zékos értér<papirot t.ien ezek ahiányosságok
nagy károkat 9\9o
kívtil helyezné az általános gazdasági teljesítnrény rovására származékos értékpapírtizlet ktilfoldre
nak, beleé trvé az amerikai
meghozott, sajátos célokrrak kedvezo, átgondolatlan torvények iildozésétis.
 250 lAZ ELFAJIITT pÉtrtzücyl RENDSZEREK
A másodlagos értékpapíroktennészetétol idege n szabályok továb-
bi eroltetése csak novelheti ezeket a problém?kat. Másiészrol vi-
szont a mechanizmus teljes áttekintése irreális politikai elképzelés.
Egyetlen orvosság marad: a másodlagos értékpapírkereskeáoknek
és a,hatóságoknak egyi,ittesen kellená kidolgo)nluk a tisztességes
tevékenység etikai kódexét az uzletág számitra.
(..) az jfajta értékpapírokkockázatáinak felmérésétnem csak
az
oket kifejlesztoknek és a veltik kereskedoknek kellene elvégezniiik,
hanem ely, a vállalaton belril kialakított fi,iggetlen .ropoinuk
ir.
Egy másil< ajánllrató alapelv akockázatkezei-é-s els védvonaái;.-
lent iizletkcjtok siirgetése a hibák gyors beismerésére,illetve elbo-
csátásuk, ha eltitkolják a hibákat.3'
Helytálló Russo megfigyelése, hogy a pérlzugyi rendszer a reform-
ját gYakorlatilag lehetetlenné tevo po-Iitikái hataTÓmra tett szer1. Asza_
'],
bályozást_méginkább megneh ezíti az a tény, lrogy
Graní's Interes t Rle obs erver(Grant-féle'kamíttabfi gyel o) címti ki
advány szerkesztójének szavaival élve piacok gl;batisár. es Ju.-
]l
-,,A
rek, és az er óforrás o k m i n d i g a l e gk i s e bb szab'á |y ozá{ ir ány áb a ár amla-
nak."3a Russo u?on.érvérol, hogy a származékós értékpapírok
spekrrlatív eszkcjzcik erosítik a gazdaság teljesítokepessegét és
re n ds ze r ké e s az órt szab ály o zásr a, u, á r,
P o rr d h at ó l'e g u d r7a r i a s a b b'v é -
].T:ny az,,hogy mindez jól mutada, mennyire elszakadtak a Stratos-
lakók a valóságtól.
Russo Publikációjával csaknem egyidej ulegizelítot kaphattunk
az cjn-
szabálY ozás atékonyságáró A fedá etetl eniegeve l és s)i gorúr r.n
h l . lr
bálYaival bíiszkélkedo Kidder, peabody & Cofrpany befekt etó'_1ázbeje_
lentette, hogy az egyik vezetó tizletkótóje ualamivel tcibb
mint két év
alatt 1,76 billió dolláros forgalnrat uonyoIitott le egyediil
ezkózel
avilág egy évi teljes gazdasági teíjesítményenek és - ezeken az
!.0'/:-u
-, a cégnél
rigyleteken 349,7. millió dollár nyerrségét ér1 el. Ugyanakkor
senki sem vette észre, hogy ezen tigyletétUot cjsszesen csak
79 milliárd
kertilt ténylegesen megkciésre és mindez a cégnek 85,4 millió
dolláros
veszteséget okozott. A vezet s ég az tizletkotorrek jelentésételfogad-
l l millió
dolláros jutalmat, elóléptetést és elncjki kitiintetést ido- -
rnánYozott, és a hamis rryereséget valóskérrt jelentette
a cég anyavállala-
tának, a General Electricnek. T bb mint kéi évébetelt a
frn,i[regJn.t,
aszámviteli rendszernek és a belso ellenorzésnek, amíg ráj tt
a i,rpis-
ságra.
Karvalyt ke l 251
EdwardA. Cerullo , aszélhámosság által érintett Kidder, Peabody rész-
lcg évi 20 millió dollárt kereso vezetóje a probléma késoi feltárásával
kapcsolatban a kovetkezo magyarázatot adta: ,,Valahogyan teljesen irre-
rilis egyetlen ellenor1 egy szernélyben felelossé tenni egy 700-800 fót
lbglalkoztató, 100 milliárd dollárnyi tokével, 20 milliárdos napi forga-
lommal és l milliárdos bértomeggel rendelkezó osztály munkájáéft."35
l:gy annyira ellenorizhetetlen rendszerrel kapcsolatban, amelynek még a
lcgjobb és legtokéletesebb intézményeisem képesek megvédeni magu-
kat saját dolgozóik botrányos csalásaitól és visszaéléseitol,szinte vaklrit
kcll annak feltételezéséhez,hogy képes akóz érdekétszem elott tartó
iinszabály ozásra.36
Érdemesmellékesen nregjegyezni, lrogy ezenkózben a Kidder, Peabody
íijlrivatalnokai Connecticut, New Jersey és New York City osszeugrasz-
tirsával voltak elfoglalva, a cég székhelyénekmegszerzéséértfolytatott
licitálási háborírban. Michael A. Carpenter, a Kidder, Peabody elnoké-
James Grant, a rrek kcizlése alapján New York városának kedvezményes áramellátásra,
- - lrcrendezésekre és szolgáltatásokra vonatkozó forgalmi adómentességek
és vagyonadókedvezrnények forrnájában megtestestilo, c}sszesen 3 1 mil-
lió dollár érléktiqánlata,,lelretové teszi a Kidder, Peabody szálnára,
hogy tevékenységétversenyképes koltségszint rnellett Manhattanben
és más
íillytassa."37
hoty a
A pénzí.igyisajtó továbbra is űrgy tárgyalja a globális befektetok és a
mzetkcj zi tókeár amlás háza tájárl tci rlénteket, nr i nth a rn ég m i n d g ab-
ll e i
llan a világban élnénk,alrol a megtakarítók a pénziiket stabil, lrossz t
Jrru-
ttiv r megtéri.ilés reményébena társadalom javának szolgálatába akarják
állítani. Ha a rendszer rakoncátlankodik, akkor az e|égtelen vezetói fel-
iigyeletre és a korm ányzati lriányosságokra kenik az egészet, propagálva
ir piaci mechanizmus hasznosságát a befektetoi bizalom fenntartása ér-
tlekében.
A valóság, amelyet a Stratos-lakók vonakodnak elismerni, azonban
itz, hogy a tokés társaságok elszakadtak a humán érdekektol, a pénz-
iigyi intézmények pedig mirrd a lrumán, mind a társasági érdekek
szolgálatát 1. Az eredetileg az eróforrások termelo beruhilzítq_o_kba
tcrelésérelétrejott pénztigyi intézményrendszer most azad fizetok és
ir termelo gazáasá'g kiraŰására felesktidcitt, kizsákmányoló, kocká-'
nttgerjeszto és spekuláció uralta globális pénztigyi rendszerré vedlett
lit,
 252 l AZ ELFAJI)TT PENZÜGYl HENDSZEREK

Ez a rendszer eredendóen ingatag, kicsri szikazellenorzés alól gyor-

-
sída a gazdasági, társadalmi és kcirnyezeti rombolást és Fcildrink *i-nd.n
emberének jólétét veszélyezteti. Az átvedlett pénztigyi rendszer sokkal
konkrétabb bíinei kcizé tarlozik az egykor jó iokálpáiriótaként mrikodo
cégek felzabálása: lelretetlenné téve a társadalmilag releIos menedzsment
kialakítását és arra kényszerítve a tenn eló szférát, Trogy szabadLrljon meg
az emberektol, mint a gazdasáeosság koltséges akadáiyaitól,

1 6. TOKES KANNIBAL|ZMUS

A vállalati ósszevonások, felvásárlások és hitellel

tóríén kivásárlások értéke] 988-ban eléríeaz el-
képeszt 266 milliárd dolláros értéket... Ezek kóziil
egyik sem ért annyit ... mint egy csavor egy j sép-
ben ... vogy mint egy gramnx mtitrágya vagy egyet-
len szem vet ntag az uj termés érdekében.... Az a
váIlalat, mely nerucsak rovid távon akar.ja pro.fitját
nóvelni, és amely tágabb értelenlben válla|u társct-
dalmi.felel sségét,azt kockázíatja, hogy egy olyan
befektet csoport vásároljafel, amely pénziigyi nye-
reségeíkónvvel el az átvételen és amely az azonnali
profit nóvelésére készteíi a vállalatot.
Williant M. Duggel
-

Az étékteremtésj módjait megtalálni a rafinált modern gaz-

daságban ritkán egyszerti, Majdnem lehetetlen azonban olyan le-
hetoségeket felfedezni, amelyek a termeló gazdaságnál jóval ki-
terjedtebb, a telhetetlen pénztigyi rendszer által kcivetelt nagysá-
gír nyereséget biztosítanak az elváft rovid ido alatt.2 A leggyor-
sabb módja a rendszer által megkívánt profitszerzésnek a gyen-
gébb piaci szerepl k áItal biftokolt értékekmegszerzése és ,,fel-
falása". Szabad piacon a,,gyengébb" szereplo gyakran a hosszil
távír befektetések iránt elkotelezett, alkalmazottainak biztos, j ól
fizetó rnunkalrelyeket biztosító vállalat, arnely megfizeti a lrelyi
adókat, befizet a valóban tokeeros nyugdíjalapokba, felelosség-

253
 254 l AZ ELFAJZ)TT PENZUGY| RENDSZER
teljesen bánik a k rnyezeti eroforrásokkal, és másként is gondoskodik
az emberek hosszír távűr érdekeirol. Az ilyen vállalatok a ktizcissé g érté-
kes részei, amelyek egy egészségesgazdaságban részvényeseiknek biz-
tos, szolid de nem kiugró osztalékot fizetnek hosszír távon. Ezzel
- -
szemben nem biztosítják a részvénytulajdonosoknak a .azazonnali hasz_
nát, amit a számit gépesítettkereskedelmi portfoliók megkívánnak.
Mint Joel Kurtzman kiemeli, a jelenlegi piaci logika alapján azilyen
vállalatok kcitelessége az) hogy vagyontárgyaikat eladják és a hasznot
ki fi zessék a részvényeseknek.
Az cinmagukat kiárusító vállalatok megfelel nek ttínnek a,j szi-
mat " befektet k számítógépes térképén.Gazdagon fizetnek, rész-
vényáraik magasak maradnak és a jov ben egy fillért sem kell be-
fektetnitik a kutatásba és fejlesztésbe. Az ilyenfajtavállalatok iga-
zánkifizetodoek, így a számítógépek egymásra licitálnak megszer-
zési,ikért.r
Azokban az esetekben, amikor a felelos vállalati vezetok nem hajlan-
dók felfalni saját vállalataikat, a pénztigyi rendszer ugrásra készen áll
arra, hogy megtalálja ezek kivásárlóit. Ezérttehát a telhetetlen pénztigyi
rendszer hajlandó lesz osszefogni a piac ,,ragadoz ival", hogy a felel s
vállalati vezet ket ,,gyengének" bélyegezzék és számuzzék a rendszer-
ból. Ez a tblyamat helyezi a társadalmi felelosséget érzó vállalatot a ve-
szély eztetett faj ok l i stáj ára.
6. 1 A ,,gazdaságtalan " vállalatok kif osztása
1
A kiszipolyoz befektetok egy speciális fajtáját alkotják a ,,vállalat-
fosztogatók", amelyek a már bevezetett vállalatok megkaparintásából él-
nek. Az általuk folytatott alapveto gyakorlat elegánsan egyszertí és kifi-
zetódÓ,bár a részletek nagyon cisszetettek lehetnek és gyakran undorító
ktizdelmek kísérik.A fosztogató kiszemel egy, a nyilvános részvény-
pi acon forgalmazott vál l alatot, amelynek értékenagyobb részvényeinek
jelenlegi piaci árfolyamánál. Ezek néha nehéz helyzetben lévo vállala-
tok. Rendszerint azonban jól irányított, pénzi.igyileg megalapozott,,,tisz-
tességes állampolgároknak nrin s[ilo" és hosszíl távra elore tekint vál-
T kés kannibalizmus / 255
llrlatokról van szó. Akár jelentos pénztigyi tartalékokkal is rendelkezhet-
rrck egy nelrezebb gazdasági idoszak esetére, és olyan természeti ero-
írl;r,ás-tartalékokkal, amelyeket fenntartható lrozam alapján termelnek
i. A fosztogató gyakran éppen ezeketa nagyobb tarlalékokkal rendelke-
l,
z(i, konnyen értékesítheto,lrosszti távír aktívákkal rendelkezo vállalato-
kilt szemeli ki, amelyeknek a kcizosségre terhelheto (,,externalizálhatr,
k(iltségei vannak.
Amint egy ilyen vállalatot kiszemelt, a leendo fosztogató egy j válla-
littot szerv ezhet, mely bekebelezi a megszerezni kívánt vállalatot . F,zt a
lrcfogadó vállalatot nagyon gyakran csaknem teljes egészében kolcso-
rr(ikból finanszírozzák, kevés saját toke bevonásával. A kolcsonvett ala-
;rokat arra lrasználJák, hogy akiválasztott vállalat részvényeit
a nyilvá
rtos t zsdei iigyletek során, a kialakult árfolyamon a t rvényekben meg-
lratározott maximumig terjedoen cscindben felvásárolják. Ezek után a
vállalat igazgat tanácsa felé benyrijtanak egy olyan ajánlatot, amelyben
lblajánlják a részvények donto részéneka felvásárlását a folyó részvény-
iirfolyam felett, de a tobbletértékalatt.Haaz átvételi ajánlat sikeres, a
lrcfogadó cégmagába olvasája a megvásárolt vállalatot s a kolcsont,
-
itmit a vásárlásra fordítottak, a beolvasztott cégre lrárítják án. Az ilyen
pénztigyi bűrvészmutatványon kereszttil a beolvasztott céget irgy vásárol-
tzik fel, hogy a felvásárlás során saját aktíváithasználták fel a hitel bizto-
sítékaként.
Azok, akik az tigyletet megszerv ezték, gyakorl ati l ag kockázatmentes
hasznot biztosítanak maguk számára azáltall,|rogy jelentos díjakat szá-
lnítanak fel az {igylet cisszehozásában ny rjtott fontos szolgáltatásaikért.
Mivel az ugyleteket foleg bankoktól és befektetési alapokt l származ
pénzzel fi n an szíro zzák, a ko ckázatot nagyrészt m ások v i sel i k, bel eértve
a társadalmat, amely biztosítja a bankbetéteket. A társadalom azokkal
a kisbefektetokkel és a nyugdíjasokkal egytitt, akiknek a -
pénze forog
kockán lényegében feláldozzaazad bevételek egy részét annak érde-
-
kében, hogy támogassa azon hitelek kamatfizetéseit, amelyekb l rész-
ben ezeket az ügy|eteket f,tnanszírozzák.
Az ,,ítj" társaság adóssága most már elég tekintélyesre ncivekedett. A
Ir te l ek vi sszafi zetésének érdekében az, j igazgatóság csokkenth eti a pénz-
i
taftalékokat és nyugdíjalapokat, a gyors pénzbevételek érdekébenkiáru-
síthatja a nyereséges részegységeket,bércs kkento tárgyalásokat kezde-
ményezhet, kiilf ldre telepítheti a ternreloeszkcizoket, jobban megter-
helheti természeti eroforráskészleteit, valamint a rovid távri nyereség no-
velése érdekében minimálisra csokkentheti a fenntartásra és kutatás,,:i
 256 l AZ ELFAJZoTT PENZUGY| RENDSZER
fordított kiadásokat általában a hossz r távri életképességrovására.
Majdnem 2000 olyan- esetet táftak fel, amelyekben az j tulajdonosok
osszességében 21 milliárd dollárt loptak ki a vállalatok nyugdíjalapjá-
ból, arnit k gyakran ,,tulzott" bellzetésnek nyilvánítottak, annak érde-
kében, hogy visszafizessék a lriteleket.4
M i után a h ite l eke t visszafizették, és a vál l al at az év es profi tj án ak gyo rs
ncivekedését jelentheti -- amely eszkozeinek eladásából és a kamatfi-
zetések nyereség felé tcirténo átcsoporlosításából származik-, a céget
Írjra eladlratják a tozsdén kereszttil, természetesen jelentos prémiumot
l
ígérárfo|yamon. A,,zsákmányoló" gratulálhat magának, hogy,,novelte
a gazdasági hatékonyságot" és ,,a hozzáadott értéket",majd hozzáláthat
egy másik áldozat keresésélrez.Mindezek lényegi elemei a hitellel t fté-
no kivásárlásnak, amely a tokés kannibalizmus egyik jellemzo formája.
A lritellel torténo vállalati kivásárlás kulcsa azehhez sz[ikséges pénz-
tigyi csornag sszeállításának lehetosége. Aztgondolhatnánk, hogy fele-
losen gondolkodó bankárok és befektetési brókerek menektilnek egy ilyen-
fajta tigylet elol, arnely |ratalmas, biztosíték néIkí.ilihitel nyírjtását jelenti
egy úljonnan alapított, saját toke nélktili társaságszámára. Ennek éppen
az ellenkezóje játszódik le, mivel az ugylet sszehozói a biztosítékhiá-
nyárr ak el en s úr lyo zásárao lyan szokatl an u l magas kam atbevétel eket ígér-
I k ir l rrr azásában, az osi voro s fenyo- ál l omány fenntartásában, nagyvonal
nek, hogy a bankok és befektetési társaságok gyakran egymással is ver-
senyeznek a részvétel lehetoségéér1.Az 1980-as évek alatt néhány nagy-
bank, az olajdollárok b ségében arnelyeket az l970-es években az
eladósodott déli országokra pazaroltak - az elso lehetséges vállalat-
-
átvételrol elejtett hírre kész volt az ugylet létrehozóit elárasztani finan-
szírozási ajánlataival. A végso pénziigyi csomag általában bankkolcscj-
n k és alapok kombinációjából áll, arnelyeket magas kamatozásír
nevezett bóvli kotvények (junk bonds -
űrgy-
azértnevezték így, mivel tárgyi
-
eszk zokkel nem rendelkezó vállalatokra bocsátották ki oket) kibo-
csátásából fedeztek. - ck kel,,a mi kis természetvédelmi-biológiai tanosvénytink"-nek nevezte
Azegész tigyletet az erkolcsi megfontolások vérfagyas ó hiányajellem-
zi. Dennis Levine, egy Wall Street-i nagyravágy szavaival élve akit
-
mellesleg belso információval való visszaélés miatt bebortcinoztek- ez
a kcjvetkezoképpen írható le:
Ragyogó vállalkozásunk volt a Wall Streeten, és nagyon egyszerűr
volt elfelejtkezni arról, hogy annak a néhány milliárd dollárnak,
amivel játszadoztunk, milyen alapveto hatása van a rnunkahelyek-
re, és ezáltal amerikaiak millióinak a mindennapos életére.T rlsá-
T kés kannibalizmus l 257
gosan is gyakran ttint a Wall Street úrgy, mint egy lratalmas Capitaly-
iáték, és ez a,játékos" llozzáállás nyelvlrasználatttnkban is nregje-
lcnt. Amikor egy céget kiválasztottunk, mint amely alkalmas a fel-
vásárlásra, azt mondtuk, hogy ,,benne van a játékban". A játék fi-
guráit és stratégiáját is hóbortos kifejezésekkel illetttik: a ,,fehér
lovag"*, a célpont, a cápauzó, a Pac-Man védekezés**, a méreg-
pohár, a ,,greenmail":F{<* és a ,,golden parachglg"{<*** . Az ered-
lnénytábla vezetése konnyti volt azvolt a nyero, aki a legtobb
-
iigyletet hozta ssze és aki a legtobb pénzt vitte haza,s
llogy leggyakrabban mi tcjrténik a kivásárlás befejezése után, az a
t'itcific Lumber Cornpany és a kezelésében lévo, a kalifornia partvidé-
k clr tal állrató osi vorcisfenyo-erdo fel vásárl ásának a példájával szemlél-
l ct lteto, amely Clrarles Hurwitz v állalat-zsákmányoló nevéhe z fuzódik.
Mielott még Charles Hurwitzegy meglehetosen goromba átvétel során a
cúget megszerezte volna, a Pacific Lumber Conrpany családi vállalko-
ti:stazEgyes[ilt Allamok egyik gazdaságilag és k rnyezetvédelmileg leg-
lto,náértóbb rnódon rnrikodtetett faipari társaságaként isrnerték. Példa-
szcr i volt a fenntartható fakitermelési rnódszerek kifejlesztésében és al-
vtrlt az alkalmazottaiknak szántjuttatásokban, szi lárdan megalapozta a
viillalat nyugdíjalapját annak érdekében,hogy biztosan teljesíteni tudja
kiitelezettségvállalásait. Még afurészáruk piacán beállt nelrézpiaci lrely-
zctben sem bocsátotta el dolgozóit.6 Ezek kovetkeztében a cég elso osz-
lrily r átvételi célponttá vált.
Miután átvette az ellenorzést a vállalat felett, Hurwitz azonnal meg-
tltrplázta a cég ezeréves faállományának vágási rátáját. A Time szerint
,.l990-ben a vállalat a Headwaters erdo kozepében egy széles, másfél
rrrórfold hosszír fo|yosót vágatott, és osszekacsintva-kuncogva a tcibbi-
c|.7 A Pacific Scotiában lévo ftirészuzemében tett látogatásasorán Hurwitz
r k o v et ke zóket m o n dt a az alkalmazottainak:,, V an e gy to rté n et az ar any -
i
szirl,lályról. Azszabályoz, akié azan,any." Ezt kijelentve a vállalat 93 mil-
liti clolláros nyugdíja|apját 55 millióval megcsapolta.8A maradék 38 millió
tlttllárt az Executive Life Insurance Company (Eletbiztosítási Társaság)
tlliik.iáradékaiba fektette, mely társaság bóvli kotvényekkel fedezte a fel-
viisirrlást amely végtil is tcinkrement.g
-
Néhány vállalat-zsákmányoló álszentsége még kirívóbb, mint az akci-
riik. Igazolandó a tomeges elbocsátásokat és bércsokkentéseket, ame-
 25B l AZ ELFAJZ]TT PENZUGY| RENDSZER
lyek a Safeway áruház-lánc felvásárlását kovették, a befekteto Georg
Roberts azt nyilatkozta a Wall Street Journal-nak, lrogy az áruház-lánc
alkalmazottai ,,most már szigorri elszámolás alatt vannak.... Terv szerint
kell dolgozniuk, ha a világ t bbi részévelversenyképesek akarnak ma-
radni. Ideje volt már eztmegtenni".l0
Roberts és partnere, akik egyenként t bb mint 450 millió dollár ma-
gánvagyonnal rendelkeznek, három másik társukkal egytitt vették át a
Safeway-t. A csoport együttesen személyes vagyonából csak mintegy 2
rnillió dollár1 áldozott az űzletre. A Forbes magazin f címben ktirtolte
szét a világnak, hogy a ,,Kivásárlás, amely megmentette a Safeway-t"
azáltal, hogy ,,megszabadította a versenyképtelen áruházak és a kelle-
metl en szakszerv ezetek béklyóitól ". I l
A den veri Safeway-dol gozók bére
lS%-kal cscikkent, és a teherautósofórok arról panaszkodtak, hogy napi
l6 órás váltásokra kényszerítettékket. Kortilbeltil 500 millió dollár ment
el ad fizetés helyett a kamatok megfizetésére, és további százmilliókkal
cscikkent az ad bevétel, amelyet a Safeway korábbi alkalmazottai a to-
vábbiakban már nem fizetnek be. Amerika még versenyképesebbé téte-
léhez val llozzájárulásukért, amit a Safeway részvénykezeló tisztségvi-
seloinek pénzéhesdcjntései tettek lelretové, az ót paftner tobb mint 200
millió dollár profitot zsebelt be.l2
Mindezt a kamatfizetések adóból t rléno levcnása teszi lehetóvé. Az-
által, hogy a mtíkodésbol eredo profitot, amely adókoteles lenne, adóból
l e vonh ató kamatfi zetéssékonvertálj ák át, végeredményben a társ adal om
támogatja az országtermel oeszkcizei nek bekebelez ését.Azamerikai adó-
fi zetokre gyakorolt hatást sernmiképpen nem nevezlretj tik j elentéktel en-
nek. Az citvenes években az amerikai vál|alatok minden egyes kamat-
ként fizetett dollárj ára 4 dollár ad befizetés jutott. A nyolcvanas évekre
a hitelbol torléno finanszírozás megfordította eztazarányt, a vállalatok
egy adódolláqára lrárom dollár kamatfizetés jutott. Egy tanulmány meg-
állapítása szerint minden egyes évben 92 milliárd dollár adóbevétel vál-
tozott kamatfizetéssé. Amig az citvenes években az Egyestilt Államok
osszes adóbevételének 39 százalékát vál|alatok fizették be, addig ez a
nyolcvanas évekre mindcissz e lJ százalékra csokkent. Az állampolgárok
által befizetett részarány 61 százalékról 83 százalékra ncjvekedett. Sok
vállalat rnég adóvisszatérítést is kapott az átvételt rnegelozo években.l3
Szép kis summátvághattak zsebre mindazok, akiknek bírta a gyomra a
v állalat-zsákm ányo l ás és a r agadozó ki s zi po y ozás befekteto i gyakorl a-
l latpolitikájáról volt ismeft, hogy Amerika gazdaságilag leginkább elma-
T kés kannibalizmus / 259 '
tának más form áit. |982-ben 100 millió dollárra volt valakinek sztiksége
ahhoz, hogy felkeri.ilhessen a Forbes magazin 400 leggazdagabb ameri-
kai állampolgárának a listájára. Ezek koztil mindossze tizenkilenc csi-
náIta meg a szerencséj ét pénzűgyekkel. Mindossze t év ke||ett hozzá,
hogy l987_ben a listára kertiléshezlegalább 225 milli t kelljen valaki-
nek osszehoznia, és a négys zázb I már 69 volt olyan , aki pénzi.igyi tranz_
j s akik koztil a legtcibb a vállalati átvélel hullá-
akciókból kasszírozott
mán lovagolva soporte be millióit.'4
E vállalat-zsákmányolók merészen hajtogatj ák, hogy fontos szol gálta-
tást nyrijtanak az amerikai gazdaságnak azálta|, hogy kiktiszobolik gaz-
daságtal an ságát és vi sszaál l ítj ák versenyképess égéta vi|ággazdas ágban.
A szol gál atkész s aj tó kote l e sségtudóan vi s szhang ozza ál|ítás aikat, s cs ak
minimális kritikával él.,,A Reagan-korszak rablólovagjainak kifacsar1
logikája azokaannak, hogy azamerikai kozéposztály létminimuma meg-
tizedelte gazdaságunkat" írja Jonathan Greenberg, pénztigyi írjságíró.
Greenberg így kovetkeáet: ,,A vállalati átvételek világának nem sok ko-
ze van a gazdasági versenyképességlrez. A dolog nagyon egyszerri: ki
vagyunk rabolva."|5
16.2 A társadalmi felelcísségkiirtása
A t kés libertariánusoktól ismételten azt halljuk, hogy a menedzsment
,,z<ilddé" válása egy világmérettivé váló szabadpiacon megoldja a világ
társadalmi és kornyezeti problémáit. A pénzpiacok maximális rcivid távri
lrozamktivetelményei és az ugrásra kész vállalat-zsákmányoló miatt
akik azonnal lecsapnak minden olyan társaságra, amely nem lrárítja át
-
minden lehetséges koltségéta kozcisségre tévriton járnak azok, akik a
vezetok társadalmi felelosségtudatában látják
-a problémák gyokerét. Az
igazi probléma arabl gazdaság, mely megnehezíti triléléstiket. Szornyti
dilemmák elé állítja azokat a menedzsereket, akiknek igazi társadalmi
jovoképtik van vállalatuknak a társadalomban betciltcitt szerepérol. Vagy
jovoképtiket illet en kényszertilnek kompromisszumokra, vagy annak a
kockázatát vállalják, hogy kiveti oket a rendszer.
A Stride Rite Corporation cipoipari vállalat jó példa erre.|6 Amellett,
lrogy nagylelkií támogatást nyűrjtott jótékonysági célokra, arról a válla-
 260 l PENZUGY| RENDSZER
^ZELF^JZOTT
radott városaiba és vidéki k zosségeilrez telepítette tizemeit és elosztási
kozpontjait. Minden azzal a cé|lal, hogy űrjra életet leheljen beléjtik, és
biztos, j l fizetó munkával lássa el a kisebbségeket. Ez a politika Arnold
Hiatt, a Stride Rite vállalat vezérigazgat jának személyes elkcitelezett-
ségéboladódott, aki hitt abban, hogy egy vállalkozás tobbeljárulhat hozzá,
és kell is hozzájáruljon a kozcjsség életéhezanná|, hogy csak a rész-
vényeseinek termel nyereséget. A vállalat felsovezetójeként Hiatt képes
volt ezen politika mogé felsorakoztatniigazgatótanácsát is, egészen l984-
ig.
Abban az évben azonban, tizenhárom év után elosz r, 68 százalék-
kal esett avállalat árbevétele, ami arról gyózíe meg a vállalat vezetó-
ségét,hogy túrlélést-ika termelés ktilfoldre telepítésétolfiigg. Tobbek
kozott meg voltak gyozodve arról, hogy ha nem tették volna meg ezt a
lépést,a vállalat átvétel célpontjává vált volna. Hiatt addig harcolt
politikáj áéft a vállalat igazgat tanácsával, amíg csak lehetett, míg vé-
gtil felmondott. Myles Slosberg, avállalatigazgat ja és korábbi ve-
zérigazgató-helyettese szerint az alacsony munkaero-k ltségre való t -
rekvés az ta szinte szent Grállá váltavállalat számára.A rendszerbol
eredoerr a Stride Rite-ra lratalmas nyomás nehezedett. Amerikai mun-
kásai átlagosan 1200 és l 400 dollár kcizott kerestek havonta, és ehhez
jcittek még a járulékos jcivedelmek. A Stride Rite cipok készítésével,a
szerzodéses partnerei által Kínábarr foglalkoztatott szakmunkások
l00-150 dollárt keresnek havonta, heti 50-60 órás munkával. Amel-
lett, lrogy Lizemeiket ktilftjldre telepítették,a Stride Rite átkoltc'ztette
amerikai elosztási kcizpontját Massachusettsb l Lorrisville-be,
Kentucky államba, hogy kihasználj ák az ottani olcsóbb munkaero je-
lentette elorryoket, és bezsebeljék azállam által felajárrlott tízéves24
mi l lió dol lárnyi adókedve zményt.
l986 óta a Stride Rite eladásai megdupláz dtak, részvényeikértéke
meghatszorozódott, ami a New York-i tozsde kedvencévé tette még
-
azon szociálisan érzékenybefektetok k rében is, akiket továbbra is el-
btivoltek a vállalati adakozás korábbi példái. Ervin Shames, a Stride Rite
jelenlegi elnoke szerint ,,a munkalrelyek olyan lrelyre telepítése, ahol az
gazdaságilag értelmetlen, nem más, mint a vállalati és kcizosségi jólét
felhigítása".l7
A Stride Rite gyakorlata dermeszto példája a globális rablógazdaság
nrrik désének.A kozcisségi adóterlrek alóli kibűrvók keresésének és az
olcsóbb rnunkaerore való átváltásnak kombin áciolával a Stride Rite me-
nedzsmentje részt vett a jólét igen eroteljes átcsoportosításában. Ez az
T kés kannibalizmus / 261
átcsoportosítás a szegény kcizosségek és szerényebb jovedelm i emberek
f'elol a részvényesek felé zajlik azoktól, akik képzettségiik és fizikai
-
rrrunkájuk árán termelnek értéket,azok felé, akik csak felesleges pénziik
l^lasználatával j áru l n a k hozzá a terme l és hez. Term és zete sen a S tri de R i te
vezetése nem vádolható ezért a lépésért.
Ha Hiatt, mint a Stride Rite vezérigazgat ja a helyén maradva s ra-
gaszkodva elképzeléseilrezvisszautasította volna a termelés ktilfoldre
telepítését,csaknem bizonyos, hogy a befektetési bankárok egy esélyle-
so csoportla ezt a vállalat részvényesei iránti ,,bizalrni felelosség meg-
sértésének"tekintette volna. A vállalatot egy agresszív és ravasz átvétel-
lel rnegszerezve kir rgták volna a vállalat szociálisan elkcjtelezett veze-
toit és a termelés sokkal gyorsabb ki.ilfoldre való áthelyezésével a dolgo-
zók és a kozosség még rosszabbuljárt volna.
Nélrány befektetési alap kifejezetten olyan munkaigényes vál|alatok
adásvételére specializál dott, melyek ellenálltak annak, hogy alacsony
bérko ltségti országokba lrelye zzék át termel éstiket. Az amerikai és mexi -
kói befektetok egy csoportjából álló AmeriMex MaquiladoraAlap, ame-
lyet kezdetben a Nafinsa, Mexikó legnagyobb bankja támogatott, csak
azéftjott létre, llogy olyan amerikai vállalatokat célozzon meg, melyek
cl lenálltak a ktilfoldre teleptilésnek. Kiadványuk szerint:
Az Alap olyan amerikai vállalatokaí szándékozik vásárolni, me-
lyek alkalmasak maqrriladora alapitásra (*lásd még a 9. fejezetet),
melynek során a gyárt egységek egy része vagy egésze Mexikóba
kerí,il áttelepítésre, a bérkoltségekboleredo elonyok kilrasználása
érdekében.Az Alap olyan vállalatokat kíván átvenni, alrol a mun-
kabér a válld.at által eladott termékek koltségeinek jelentos részét
alkotja. Az Alap által t fténo átvételt koveto 6-18 hónapon beli.il
v árh ató, l-, o gy a v állalat gy ártási m ti ve l ete i n ek m e gh atár o zott r észe
Mexikóba keriil áttelepítésre,az ottani kisebb bérk |tségek elonye-
i n ek ki lras ználása érdekében.
Azt várjuk, hogy. azok a gyártó és feldolgoz vállralatok, melyek-
ben az Egyestilt Allamokban a bruttó órabér 7-10 dollár kcirtil mo-
zog, képesek lesznek a mexikói maquiladorákban 1,15-1,5 dollá-
ros bruttó órabérrel dolgozó munkaerot foglalkoztatni. Bár helyze-
tenként változhat, gy becsiiljtik, hogy az áílelepített gyáregység-
ben munkásonként 10- l7 ezer dollár éves rnegtakarítást lelret elér-
ni. Várakozásaink szerint a legt bb befektetés 3-8 éves idoszak alatt
lnegtéri.lt1.I8
 262 tAZ ELFAJZITT pÉtrtzücyl RENDSZER

Az ilyen áttelepített vállalatok eladásából várható nyereség igen jelen-

tos. l7 000 dollár alkalmazottankénti megtakarítással számolva l000
munkahely áttelepítése az Egyestilt Allamokból Mexikóba az éves nye-
reség l7 millió dolláros várlrató ntivekedését jelenti. Feltéve, hogy avál-
lalatok eladási értékenormális esetben éves jcivedelmének tízszeresét
teszi ki, ez a vállalat részvényeinek piaci értékétl70 millió dollárral
noveli meg.'9 Ebb lelég világosan kittínik, hogy mindazok, akik ilyen
tervekbe fektetnek, nem azértteszik ezt,hogy a sztikséget szenvedo me-
xikói munkásoknak biztos és jól fizetó munkahelyeket teremtsenek. 17. AZ lRÁNYÍrorr VERSENY
Azelfajzott pénziigyi rendszer igen aktívan bekebelezi atermelo szek-
tort. A gazdasági hatékonyság nevében még nelrezebbé teszi a felelos
vállalatvezetésí. Azok, akik azt igénylik, hogy a vállalati vezetok na- A gazdasági rendszer egyre inkább eg,, minden
gyobb társadalmi felelosséggel dolg ozzanak, fi gyelmen kívi,il hagyják feleslegét l megszabadult, kulcsvállalaíokból álló
eztaz alapveto tényt. A vállalati vezetok olyan világban élnek és dolgoz- rendszer formáját olti... amely hálózatokká kop-
nak, amely lényegébena társadalmi felelosségen él sk dik. A rendszer csol óssze más, kisebb és nag,lobb szervezeteket,
kétszinttivéalakítja át cinmagát, olyan világot teremtve, melyben mély kózt k cégeket, kormányzatokat és kózósségeket...
szakadék támad a kiváltságosok és nincstelenek kcizott, valamint azok Az ipari szervezetek ezen hálózatosformája.... egy
kozott, akiknek megvan a hatalmuk ahhoz, hogy triltegyék magrrkat a olyan tendenciára utal, mely meger síti vagy
mindenkori piaci er kcin, illetve azok k zott, akik áldozatibáránnyá esetleg rontj a a munkahelyek és fizetés ek kialakult
válnak a világméretií verseny oltárán. rétegz dését'
Bennett Harrisont
-

Ig93. szeptember 14._én azE. I. Du Pont de Nemours and

Company bejelentette, hogy koltségcsokkentés céljából 1994 k -
zepéig 4500 alkalmazottat bocsájt el egyestilt államokbeli Vegy-
ipari vállalatától. Míg 4500 család igyekezett elfogadni a tényt,
l.,ogy a kenyérkeresójtiket folosleges tehernek bélyegezte a gaz-
dasag, a pénztigyi piac tapsolt. Az amerikai alkalmazottak elbo-
csátáia ,ésre volt egy nagyobb, a Du Pont l33 ezer alkalmazottja
koztil 9000 embert érint karcsírsításnak, amelynek célja a kolt_
ségek évi lrárommilliárd dolláros csokkentése.2 A bejelentés nap-
jáÁ a Du Pont részvényeinek árfolyama 1,75 dollárral szokott fel.
Az ilyen bejelentések mindennapossá váltak a gazdasági sajtó-
ban. Világos, hogy a fontos változások megmutatkoznak az ipar
szerkezetében is.

263
 264 l Az ELFAJzoTT pÉruzücyl RENDSZER
,,A legjelentosebb megfigyelheto változás a gazdaság világában,
hogy a vállalatok egyre kisebbek lesznek. Egy évszázados trend
változik az ellenkezójére... Most a nagyobb vállalatok zsugorod-
nak, és a kicsik erosodnek. A folyamat félreérthetetlen, és az uzlet-
emberek és politikusok sem lragyhatják figyelmen kívul." (The
Econonlist)3
Elterjedt nézet, hogy a vállalatóriások túrl btirokratikussá és nagy-
gyáváltakallhoz, hogy versenyezlressenek a sokkal ftirgébb és innovatí-
vabb kisebb vállalatokkal, amelyek rgynrond gyorsan kilrasználják az
elonyoket e_{y erosen versenyzó világgazdaságban, E nézet hirdetoi rá-
nr utatnak arra atényre, lrogy a nagyv áll alatok al kal nrazottak ezre ito l pró-
bálnak rnegszabadulni, és olyan statisztikai adatokra lrivatkoznak, ame-
lyekazt mutatják, hogy a technológiai írjítások és rj alkalmazottak fel-
vétele els sorban a sokkal versenyképesebb kis- és kozépvállalatokra
jellemzo. Kétségteleniil megnyugtató ez a feltételezés. de ez is csak a
tokés liberlariánusok további ábrándképe, amely elfedi, hogy valójában
mi is tcjrténik.
.1 Munkahelyek megszüntetése
17
és hatalomkoncentráció
Bár elofordLrllratnak régióbeli kiil nbségek, a világ legsikeresebb nem-
zetkózi vállalatai legyenek akár Japánban, Európában vagy azEgye-
stilt Államokban - olyan átalakításo'kat kezdeményeznek, ánrelly
formálják magukat - és a világkapitalizrnus szerkezetét, tovább koncent-"Í-at-
rálják eroiket cjsszetett lrálózatos felépítéstiszervezetek formájában.
Bennett Harrison, a Huzd meg
- ereszd meg; a vállalati hatalom világa
a ruga lm as s á g kor á b an címu konyv szerzóje a j el en séget,,centralizáci
nélktili koncentrációként" jellemzi. Az átmenetnek számunkra négy kti-
lcjncjsen fontos eleme van.a
Méretcsókkentés (karcs sítáy'. Ennek a stratégiának a leginkább lát-
ható része az alkalmazottak számának drasztikus cscikkentése, de ez a
legtobb esetben csak egy átfogó vállralati stratégia része. A valódi cél a
vállalat bels mtíkcjdéséneklesziikítésea Iegszi.ikségesebb tertjletekre
ezekálta|ában a pénzi.igyek kezelését, a marketinget és atulajdonosi funk-
Az irányított verseny l 265
ciók gyakorlását jelentik a vállalat gazdasági erejének el-
-, amelyek
sodleges forrásai. Ezen funkciók ellátására a vállalati vezérkarokon be-
ltil csak egy nrinimális létszámút személyzetet alkalmaznak.
A nem létfontosság r funkciók beleértve a gyártásjelentos részét
is
- cégekbol áll hál zatramarad, ame-
ellátása a viszonylag kis ktilso
lyek- gyak ían az al acsonyabb j ovedel emszintűr országokban mrikodnek.
A folyam at magával llozza a foglalko ztatás elnrozdulását a karcs rsított
vállalattól a termelési lrálózat részeit alkotó ktilso cégekhez, amelyek
fiiggnek a karcs rsított kulcsvállalat által ellenórzóttpiactól és teclrnoló-
giától. Azok a nem létfontosságír tevékenységek, amelyeket nem ktilso
cégek végeznek el, és nem is automatizálhatók, a vállalati kozpontoktól
lnessze helyezhetok el. Ilyenek például anagy biztosítótársaságok és ban-
kok,,lráttérirodái", ahol rendszerintrosszul fizetettnoi hivatalnokok dol-
goznak.
Számít ógépesít és é s automatizálás.A karcsúrsított vál lal at kihasználj a
a számítogépesítésés automatizáci kínálta lelretoségeket, annak érde-
kében, hogy a megmaradt termelési funkcióit ellássa és olyan vezetési
információs rendszert hozzon létre, amellyel rugalmasan koordinálha-
tók a gyáttás szerteágazó tevékenységei.Az autom atizáci nak két fó cél-
ja van. Az egyik, lrogy a foglalkoztatottak |étszámít az abszolírt mini-
lnumra szorítsák le, melyre példa a AT&T terve, hogy telefonkcizponto-
sok ezreit helyettesítsék számítógépes lrangfelismero rendszerekkel. A
5
nrásik cél a fellralmozódó készletek minimálisra csokkentése azáltal, hogy
a szerteszét lévo beszállítókat cjsszekapcsolja az eladási egységekkel, az
alkatrészek és készletek ,just in time" (éppen a rnegfelelo idoben) be-
szállítási rendszerén kereszttil.
Beolvadások ( ziók), felvásárlások és stratégiai szóvetségek.A na-
gyobb hálózatok kozpontjában álló vállalatok ktilonféle stratégiákat ko-
vetlretnek az egymás kcjzcjtti, potenciálisan romboló hatásúr verseny ke-
zelésére.Az egyik a beolvadások és felvásárlások révénvaló egyesiilés.
A másik, hogy olyan stratégiai sz vetségeket kossenek, amelyek révén
meg tudják osztani a technológiát, termeloeszkozcjket, piacokat és kozos
k utatás- fej l e s ztés i tevé kenysé get fo ytas san ak.
l
Vezérkari csapatmunka és morál. Jelentos figyelmet fordítanak azon
f'eltételek fenntartására, amelyek a kulcspozícióban lévok kozcjtt a jó szel-
lemet és az eredményes csapatlnunkát biztosítják.
Ez az átalakulási folyamat egy kétszint i vagy duális foglalkoztatási
- t,endszeft lroz létre. Jól meg vannak ftzetve, teljes korrí kiegészító jára-
 266 t AZ ELFAJzoTT pÉruzücyl RENDSzER
dékot kapnak és el nycis munkahelyi kortilmények kozcitt dolgoznak azok
az al kal m azottak, ak i k a kul csvál l al atok v ezérkar ában tevékenykednek.
A perifériás feladatok ellátására viszont akár a vállalaton beltili alá-
-
rendelt egységekben, akár a cég profiljától fiiggo ktilso beszállítóknál
alacsony fizetésti, gyakran idoszaki vagy részidos n. ,,esetenkénti" mun- - tttodern t kés gyarmatosítás ettol nem sokban ktilonbcizik.
kaerot alkalmaznak, akik a kiegészító járadékokból kevesebbel vagy
egyáltalán nem részesednek és a vállalatnak nincs irántuk kcitelezettsé-
ge.
A két szint jelentosen kí.il nbozhet a verseny erosségétol ftiggoen is.
Jelentos, bár nehézkes egyiittmiikodést tarlanak fent azok a vállalatok,
amelyek a piacok és technológia feletti kcjzos rnonopolhatalrnuk fenn-
tartása érdekében a nagy hálózatok k zpontjait ellenorzik. A perifériás
egységek még azok is, melyek a vállalaton beltil vannak kis, fiig-
- -
getlen szetzódó felekként mtikcidnek, s egymással folytatott eros ver-
senyre kényszertilnek, hogy továbbra is részt velressenek az anyacégűz-
leteiben. Kénytelenek ezért kciltségeiket a végsokig lefaragni. E duális
rendszer igen fontos szerepet tolt be annak magyarázatában,hogy azEgye-
siilt Allamokban és más országokban miéft nonek a jovedelmi krilonbsé-
gek.
Harrison szeri nt,,a gazdasági szerve zetekj el en legi átlagos nagyságá-
nak cscikkenése anagy cégek stratégiai leépítésénektulajdonítható, s nem
pedig cinrnagában a kis cégek szektora látványos ncivekedésének."6Ame-
rika l000 legnagyobb vállalataa bruttó nemzeti termék (GNP) tobb mint
60 százalékát állítja el , a maradékot a l l millió kis cégre lragyva.7 E
szerzódéses viszonyokkal teletiizdelt folyamat írjabb lelretoségeket te-
remt a kisebb vállalatok szálnára, de a lratalorn továbbra is ott marad,
ahol addig is volt a vállalatóriásoknál. A piachoz való ftiggetlen lroz-
-
záféréshiányában a kisebb cégek, melyek a kcizponti kulcsvállalatok ko-
rtil lrelyezkednek el, inkább ezek fiiggvényeként, mintsem fiiggetlen vál-
lalatokként mtik dnek.
A kozponti és periferiális vállalatok kozotti hatalmi kapcsolatok feltti_
n en hasonlóak azokhoz, melyek a gyarmatbirodalmak idején a kozpon-
ti és periferiális országok ktizott álltak fenn. Mindkét rendszer domináns
szereplóje magához ragadja a periferiára szorult szereplok eroforrásait
és foloslegét, hogy fenntartsa a kozpont gazdagságát. A kcizpont bekebe-
lezheti vagy beolvaszthatja a periferiára szorult szereploket. Ilyen példá-
ul az, amikor a kulcsvállalatok felvásárolj ák az ígéretes technológiákkal
vagy hasznot hajtó piacokkal rendelkez kisebb cégeket. A gyarmatosító
államok is kotcjttek szcivetségeket az egymás kozotti, gyakran pusáító
Az irányított verseny l 26 t
lratásír versengés kézben tartására- épptigy mint manapság a kulcsvál-
l al atok stratégi ai szcivetségeinek esetében. Az állami gyarmatosítás zsar-
rtoki rendszere nagyon jól mrikcidott a világ népességének viszonylag kis
s,zázaléka érdekében. katasztrofális volt viszont a tobbiek számára. A
Ekképpen taníri leheti.ink annak alátsz lagos ellentmondásnak, hogy
irmíg a világ legnagyobb vállalatai minden teketória nélktil bocsítják
z
c l j ó l képzett, l oj ál i s és ke mé nyen do l go alkalmazottaikat, ekcjzben
gazdasági hatalmuk csak ncivekszik. l980-tól 1993-iga Fortune által
rangsorolt 500 legnagyobb iparvá|l|at 4,4 millió munkahelyet sztinte-
lctt meg, ttibb mint a negyedét annak, amivel korábban rendelkezett.
llgyanezen id szak alatt értékesítéstik1,4-szeresére novekedett, to-
kó.iiik pedig 2,3-szorosára. Az átlagos évi vezérigazgat i fizetések a
lcgnagyobb vállalatoknál 6,7 -szeresére, 3,8 millió do|lárra noveked-
tck.8
Bár a leépítésegyes vállalatoknál a gyenge piacokra vagy a erotlen
vállalati vezetésre adott elkertilhetetlen válaszlépés volt, másoknál a le-
ópítés éppen ellenkez leg, meglehet sen szilárd pozícióból tclrtént. A
(;TE 1994. január l3-án jelentette be l7 000 alkalmazott elbocsátására
vonatkozó terveit, amikor piaci lrelyzete eros volt és bevétele állandóan
lr tt. Más vállalatok, melyek piaca és profida szintén nott, je|entos elbo-
csátásokat jelentettek be 1993 végénés l994 elején, mint például a Gillette
(2000 alkalmazott), Arco (l300), Pacific Telesis (l0 000) és a Xerox
( l0 000). Néhányan a valódi feleslegtol szabadultak meg. Másoknál a
cstikkentések ki.ilso munkaerore való átállás eredményeként valósultak
lllcg, sok helyen pedig az rj technológia teíte ezí lehetové. A munkahe-
lyck számának jelentos cscjkkentése gyakran kciveti az olyan fúrziókat és
li:lvásárlásokat, melyeknek célja a piaci részesedés megerosítése, illetve
lriz.tosítása a bérkcjltség csokkentése révén.Miután a Clrevron l984-ben
lirzionált a Gulf-fal , az egyesített dolgoz i létszámot majdnem a felére,
50 000 emberre csokkentették. l992-93-ban úrjabb 6500 embert bocsá-
lottak e|.9
A General Electric (GE) tizenegy év alatt l00 000 embert l szabadu|t
lllcg, hogy l992-re a teljes dolgozói létszámát 268 000-re csclkkentse.
l lgyanezen ido alatt értékesítése2] mllliárd dollárról62 milliárdra, net-
tti .iiivedelme pedig 1,5 milliárdról 4,7 milliárdra n tt.l0 A GE csak azon
tltllgozói szálnát tekintve lett kisebb, akik részestiltek a profitja és piaci
r sz.csedése ncivekedésénekelonyeibol. Feladta viszont azon kcitelezett-
 268 l Az ELFAJIITT pÉruzücyl RENDSzER
ségét,hogy 100 000 embernek és csa|ádjuknak eredményes és l fizetó
foglalkoztatást biztosítson. A technikai, pénzugyi és piaci erejét viszont
megtartotta.
Ezen átszervezési drámán beltil egy rnásodik dráma kcirvonalait is ki-
bontakozni látjuk. melyben heves verseny zajlik a termelo és viszontel-
adó óriások kozcitt a meghatározo hál zati pozíciók ellenorzéséért.
viszonteladó óriások ncjvekvo sikerét az Egyestilt Allarnok csodbe ment^
kiskereskedoinek novekvo aránya ttikr zi. 1991 ota a viszonteladó cé-
gek koztil tobb rnint 17 000 megy tcjnkre évente, mígezaszáln 1989-
ben csak mintegy 1 l 000 volt. Legtobbjtiket az rlás kereskedelmi cégek
tették ,,pályán kívtilre".l| A Business Week szerint:
Az Egyestilt Államok kereskedelmének jelentos megszilárdulása
o l yan h atal m as kereskede l m i óri áso k ki al akrr l ásához v ezetett, am e-
lyek jól beállított választékkal rafinált készletezésirendszereket
használnak, mindezek felett versenyképes árakkal, melyekkel a
gyengébb szereploket kiszorítják a piacról és a vásárlók egyre tobb
pénzétvonzzákmagukhoz. ... Még a leglratalrnasabb gyártóknak is
megmondják, hogy milyerr terrnékeket állítsanak elo, milyen rné-
retben és színben, mennyit és mikor szállítsanak. ... A csapatot ter-
mészetesen a Wal-Maft Stores (árttházlánc) vezeti. A nemzet elso
szám,(l kereskedelmi cége az idén 25oÁ-os ncivekedést konyvelhet
el, koriilbelril 55 milliárd dolláros émékesítéssel,míg a tobbi keres-
kedo átlagosan jó, ha 4oÁ-os novekedést k nyvellret e|.1r
Amikor a Wal-Mart 25oÁ-os novekedést trrd felmutatni .gy 4oÁ-nál
nem nagyobb rrovekedésri ágazatban, ez világosan mutatja, hogy nove-
kedése csak az áttitoerot nélktilcizo versenytársak rovására tcifténlret. A
kisebb kereskedoket akik korábban a legtobb városban és nagyváros-
-
ban a kereskedelem rrragját alkották, s a legfóbb munkaadók voltak
érte a legnagyobb csapái. Az elorejelzések szerint az Egyestilt Államok-
ban az1992-es értékesítéseket végzó kereskedelmi egységek fele 2000-re
el fog ttinni. A rendszerelemzo és szakíró Donella Meadows a kovetke-
zoképpen í{a le azt,hogy mi torténik, amikor a Wal-Mar1 meghódít egy
várost:
Iowa-ban egy átlagos Wal-Mart bruttó árbevételének ncivekedése
l3 millió dollár, mikozben a teljes értékesítéséneknovekedése csak
4 millió dollár. Ez aztjelenti, hogy 9 millió dollár órtékti piacot a
Az irányított verseny l 269
j ttliir tneglevo kereskedoktol hódít el. Három vagy négy évvel a Wal-
Mart belratolása után a kereskedok eladásai 30 kilométeres korze-
tcrr beltil 25oÁ-kal, a30-7 5 kilornéteres sávban pedig 1 O%-kal csok-
lrcrttek.
l:gy Massachusettsben késziilt tanulmány szerint egy tipikusnak te-
kirrtlreto Wal-Mart áruház l40 munkahelyet terenrt. tonkretesz vi-
sztlttt 230 jobbarr fizetett állást... A belvá1,osi tizletnegyedek fel rjí-
llislil,a fordított lrivatalos berrrházások hiábavalóak, a kiadó |izlet-
lrclyiségek számanovekszik. A bérleti díjak zuhannak, s a megma-
l,ircló vállalkozások alacsonyabb béft és kevesebb adót fizetnek. A
sútálóutcákból elttinnek a versenyzo boltfiókok és lrelyettlik nem
iclennek rneg mások.l3
Akereskedelmi nagyhatalmak rnint példárrl a Wal-Mart, Kmart,
lrry5,R' Us. HoIrre Circuit- City Stores, Talget Stores és Costo.
Depot,
lrtrgy csak a legnagyobbakat említstik a fogyasztási javak óriási pia-
t,iitr egyre inkább kulcstényezokké
-
válnak. Ezek a ,,mega-kereskedok"
lrirlrcdtek arról, hogy szállítóikat kijátsszák egymás ellen, és habozás
rrclktil cserélik le hazai ellátóikat olcsóbb munkaerovel rendelkezo or-
,,zligok, mint pl. Kína és Banglades vállalataira. Számos kis gyár jutott
lrirlclen csodbe, amikor piacaik jelentos része k ddé vált. Még azolyan
1,,r,iirtóóriásokra is, mint példárrl a Procter and Gamble arnelyek nern
lcrrtlctkezrrek saját értékesítohálozattal
-
igen intenzív nyomás nehe-
-
zctlik e kereskedelrni óriások részérol,lrogy csokkerrtsék áraikat és ár"ré-
,,c ikct.
Alrogy e nagy viszonteladók novekednek, egyre inkább lrajlanak arra,
lrrlgy a nagyobb beszállítókat részesítsékelorryben, mivel ezek rendel-
l,e zrrck.azokkal az eroforr,ásokkal és rnódszerekkel, rnelyekkel képesek
l, iclógíten i az általuk igényelt termékekre és csomagolásra, a számít gé-
(isszekottetésre és a speciális szállítási menetrendekre vonatkozó igé-
- 1res
rryciket. Ezhozzájárul a gyárlási oldal további rnegszilárdulásához. Még
cgv óvtizede is, egyetlen játékgyártó senr részesedett a piacbó| ót száza-
li.krrál nagyobb rnértékben.la Mostanra a játékgyártók piacát a Toys 'R'
l ls ós más diszkont-óriások, mint pl. a Wal-Maft, Kmarl és Target Stores
rrlirl.iák, a gyártási olclalt pedig hat vállalat tarlja kezében.
Míg alapjában véve e folyamatot a nagyobb lratékonyság érdekében
tctl lépéskéntLidvcjzli, még a Business Week is tesz egy figyelrnezteto
rrrcg|cgyzést: ,,mi lesz, lra a nagyhatalrnűl kereskedok t rl sok kisvállala-
trll íil.itanak meg, és tűrl sok nagyot kérryszerítenek kockázat-kerrilésre?
 27o tAZ ELFAJaITT pÉtlzücyl RENDszER
A viszonteladók és a tírlélobeszállítók kozotti szoros kapcsolat végiil a
fogyasztói árak ncivekedését és az innov ációk csokkenését eredményez-
lreti.l5
17.2 A kozpontilag vezérelt gazdaságok novekedése
A gazdasági lratalom koncentrálódásának rnértékejól rnegfigyellreto a
statisztikákban: a világ l 00 legnagyobb gazdaságából 50 tokés társaság,16
és atízlegnagyobb tokés társaság cisszesített kereskedelmi forgalma l99l-
ben megh al adta a világ száz legkisebb orsz ágának ci s szes ített GN P -j ét. ?
l
A General Motors 1992-es árbevétele (133 milliárd dollár) nagyjából
megegyezik Tanzáni a, Eti ópi a, Nepál, B an gl ades, Zair e, U ganda, N i géri a,
Kenya és Pakisztán egytittes GNP-jével. 500 millió ember él ezekben az
országokban, a világ népességének tizede.
A világ 500 legnagyobb iparvállalata, amely a világ népességénekegy
százalékából nrindossze t század részt foglalkoztat, uralja avilág gaz-
dasági teljesítményének25%-át.'8 A legnagyobb 300 mu|tinacionális tár-
saság a pénzí,igyi i ntézményektol most eltekintve tu l aj donában van
- -
a világ termelotokéjének negyede.'9 A világ citven legnagyobb kereske-
delmi bankjának és diverzifikált pénztigyi vállalatának osszevont tokéje
20 billió dollárra r g, ami a The Economisr becslése szerint a világ ter-
melotoke-állornány ának 60%-át teszi ki.]0 A világméretri alapirányzat
világosan mutada, hogy a termelotoke és a piacok egyre inkább néhány
olyarr cég kezében koncentrálódnak, amelyek csak minimálisan járulnak
hozzá a teljes globális foglalkoztatáshoz.Az óriások lemondanak az em-
berekrol, de apénz. piacok vagy a technológia feletti ellenorzésrol solra.
A gazdasági hatalomnak néhány tokés társaságba való koncentrálódá-
sa érdekes ellentmondást vet fel. A tokés libertariánusok gyakran han-
goztatják, hogy a kozpontosított gazdasági tervezés nem míikodik és el-
lentmond a szélesebb értelemben vett k zérdeknek. Most e sikeres tokés
társaságok nagyobb ellenorzést gyakorolnak a termelési hálózatuk által
lefedet gazdaságfelett, mint amit Moszkva kozponti tervezése valaha is
elért a szovjet gazdaság felett. Ezen írj típusri k zponti vezetés tetszése
szerint veszi ffieg, adja el, szerelteti le vagy zárja be a részegységeket,
dcinti el, milyen bevételeket kell az alárendelt egységeknek átadni az
anyavállalat számára, kinevez és elbocsát leányvállalati vezet ket, ffi 8-
Az irányított verseny l 271
l t ozza a vál l al at a|szerv ezetei kozott i tr anzakci ók l ebonyol Ításán ak
a|ár
iilrrtirlási árfolyamait és más feltételeit. Mindezen feltil eld nti, hogy az
;ttltltt részegységvásárolhat vagy eladhat-e a nyitott piacon, vagy csak a
t.úg rnás egységeivel kcithet tizletet. Hacsak a felsovezetés nem határoz
írgy, hogy meghívja az eltéró vélernénytképviseloket is, dontéseik ezek,
lrctt a dolgokban nagyon ritkán kérdójelezlretok meg vagy vizsgállratók
ít,liil az alárendelt személyek vagy egységek részérol.
t}irr ma még egyetlen világrnéretti tokés társaság senr irányít egy terv-
;llrz.claságot a volt szovjet gazdaságnak rnegfelelo méretben, azért kozelÍ-
lcttck hozzá. 1991-ben a világ ot legnagyobb diverzifikált szolgáltató
vlillalata (ezek mindegyike japán volt) értékesítéseinekosszege nagyjá-
llril megegyezetta volt Szovjetunió 1988-as teljes bruttó hazai terméké-
vcl (GDP_jével). Kuba amaga26,1 mi|liárd dolláros GDP-jével hetven-
kcttedik a világ kozpontilagtervezett gazdaságai kc;zott; ,az e|só hetven-
cgy mindegyike multinacionális tokés társaság. A kicsi Eszak-Korea be
.,etlt kertilne a világ 500 legnagyobb kcizpontilagirányított gazdasága
k(iz,é.
Az sem mellékes, hogy bels
igazgatási rendszertiket tekintve a tokés
llirsaságok a leginkább tekintélyelvti szervezetek kózé tartoznak s mint
rlycnek legalább olyan elnyomóak lehetnek, mint bármelyik totalitáriánus
Akik e vállalatoknak dolgoznak, ébrenlétiidejiik nagyobbik
lrllltnr.
,,zút olyan tekintélyelv r szabályoknak megfeleloen tciltik, melyek meg-
ré_
r r rtrrtdj ák, lrogyan oltozkodjenek, hogyan beszéljenek, megszabják é,lé-
[ciket, viselkedéstiket és jovedelmtik nagyságát mindezt az e||ent-
-
rrrtlltclás csekélyke lehetoségével. Néhány kivételtol eltekintve a beosz-
trrllak elbocsátlratók mindennem i indoklás nélktil. A tokés társaságok
t.ttlc ,,h zd meg ereszd meg" (utalás Bennett Harrison mtívénekcí-
-
rrrúr,c) jellegii átalakulása a társaságok hatalmi szabályainak saját határa-
rl,tlrr t rli kiterjesztését jelenti aszeryezetek egy nagyobb llál zatárais.
N4irrclezt oly módon, amely lehetové teszi a kcizpont számára, lrogy a
,,
zc l,vezetek fel etti ural mát megszi l árdítsa, m i kcizben a hál zat tagj ai n ak
1rilótóre vonatkozó felelosségét minimálisra csokkenti.
Arnikor a piaci rendszert a szabadsággal azonosítják, ritkán teszik fel
;rzl a kérdést, hogy vajon ezaszabadság cisszhangban van-e a bérmunká-
,,rrk szabadságával egy olyan világban, ahol a legtobb munkaheljet az
,,rilisi tokés társaságok uralják. A társadalmi reformerek tobbsége elfo-
1,;ttllit a tokés társaságok uralta jcivedelmi rendszer1, ugyanakkor olyan
,,zttciirlpolitika kovetésétválasztotta, amely a munkahelyek biztonságát,
,rz cllbgadható munkakori,ilményeket, az egyenlo bérezést és a szakszer-
 272 lAz ELFAJzoTT pÉtrtzücyl RENDSZER
vezetek alakításáh oz val jogot ezen a rendszeren beltil kívánja biztosí-
tani.2l Ha komolyan vesszuk az emberi szabadság és demokrácia tigyét,
ljra fel kell tennrink azt a kérdést,hogy azilyen kiegyenlítésrevaló to-
rekvés megfelelo, ayagy egyáltalán lehetséges-e a gazdaság világának
jelenlegi rendszerében.
17.3 Együttm kodés kulcspozícióban
A szabad piaci versenyért elzengett minden dicséretiik ellenére, a leg-
tobb tokés társaság minden eshetoséget megragad arra,llogy elnyomja a
versenyt. Ahogy Adam Smith 17]6-ban megfigyelte: ,,Az azonos áruk-
kal kereskedok ritkán találkoznak, még mulatság vagy sz rakozás alkal-
mával sem, vagy ha mégis, a társalgás vége a kcjz sség elleni konspirá-
ció vagy azárak ncivelésének terve lesz."22 Az ilyenfajta egyiittm ikodést
nem kell, hogy az tirdog motiválja. A verseny zavart sztil. A zayar pedig
lehetoséget teremt a spekulánsok szám ára, de azok számára, akik terme-
lo vállalkozásokat irányítanak, a keletkezó bizonytalanság a beruh ázási
tervek készítésételeve megnehezíti, megzavarja a vállalat normális m r-
kodésétés a gazdaságosság komoly csokkenéséteredményezheti. Az el-
lenorzés és a kiszámíthatóság novelésérevonatkozó elképzelések eléré-
se érdekében csokkentett verseny megfontolást érdemel. A piac egyik
természetes tcirvényénektekintheto azaz igény, amelyik a verseny csok-
kentésével az ellenorzést, a szabályozást és a kiszámíthatóságot kívánja
novelni.
A cégek ugyanazokkal az eszkcizokkel próbálják meg cscikkenteni a
versenyt, mint tették korábban, vagyis azáltal, hogy ncjvelik ellen rzésti-
ket a toke, a piacok és a teclrnológiák felett. Az iil elem a globalizált
gazdaság és a modern információtechnológia kombinálásából szárnra-
zik, amely lelretové teszi, hogy olyan mértékbenszilárdítsák meg lratal-
mukat, ami korábban lehetetlen volt. A versenystratégiák szintén isme-
rosek. A gyengébb versenytársakat letiporják, gyarmatosítják vagy el-
nyelik. Az erosebb versenytársaklroz való alkalmazkodásnak viszont sok-
fele formája ismeft, mint például a stratégiai szovetségek, f ziók, válla-
lato k megszer zése és az i gazgatótan ács o k cisszefon ódás a.
A tokés libertariánizmus egyik kedvenc érve a globalizáció mellett az,
hogy a nemzeti piacok megnyitása noveli a versenyt és a hatékonyságot.
Az irányított verseny l 2]3
lllir cz elméletileg érdekes érv, figyelmen kívtil hagyja azegyszerií való-
,,ligtlt. Amikor ugyanis a piacok globálisak, a monopóliumok átlépik az
,lrszághatárokat és globális szinten állandósulnak. Eloszcir a verseny ncl-
vclóse érdekébena lratárok megnyitásávalhozakodnak eló. Azután a fri-
zir'rk még eroteljesebb formáinak engedélyezésétigénylik, arra hivatkozya,
lrtlgy a világpiacon is kialakullrasson a versenyképesség. Anrikor a Philip
l\4trrris a 80-as években megszerezte a Kraft és a General Foods vállala-
l r rkat, hogy létrehozzaaz Egyesiilt Ál l amok legnagyobb élelrni szeripari
cúgét,ezt nem azéft tette, hogy az amerikai piacokat még versenyképe-
:,cllbé tegye, lranem azéfi.,l,,ogy sáncait megerosítve tnegteremtse és ki-
tcricssze világméretti monopolhatalmát.
h kózgazd ászok h tivel ykuj j - szabály a szeri nt m on opo l j e l l egtí a hazai
1liitc, ha négy vezetó vállalaté az értékesítés legalább 40%-a. Konszoli-
tliiciók és f ziók sorozatán kereszttil az Egyestilt Allanrok kész[ilék-és
szcrelvénygyártói kozlil a négy legnagyobb (a Whirlpool, a General
lllcctric, az Electrolux/WCl és a Maytag) kezében volt 1990-ben a ké-
szi,ilékek és szerelvények piacának 92oÁ-a,és négy légitársaságé (a United,
lrz American, aDelta és aNorthwest) az utaskilométer-bevételek 66%-a.
Nógy számítógépes szoftvergyátt cég ( a Microsoft, Lotus, Novell/Digital
i.s a WordPerfect) uralta l990-ben Amerika szoftverpiacának 55 száza-
lúkát, melyek koztilketto (aNovell és a WordPerfect) 1994.jírnius 27-én
íirz,ionált.23
Arrrikor ot cég uralja egy világpiac tobb mint felét, akkor azadottpia-
co| er sen rnonopolisztikusrrak tartjuk. A The Economisr nernrégiben
1
c l cntette lneg az ot- céges ko n centrác i óra v o n atko zó ar ány számait tizen-
k t vi|ággazdasági ágazat esetében. A legnagyobb koncentráció a tarlós
lirgyasztási cikkek piacán volt, ahol ot cég a világpiac ezen szektorának
rrrintegy 70%-át uralta, Az aut gyártás, légitársaságok, repülogépgyár-
liis, elektronikai alkatrészek, elektromos eszkoz k és az acélipar tertile-
lért az tit legnagyobb cég részesedik a világpiac ttjbb mint felébol, ami
cgyértelmuen azerosen rnonopolisztikus kategóriába lrelyezi ket. Az olaj-
ilrar, a személyi számitogépek és a média esetében az ot legnagyobb tcibb
rrlint 40 százalékot ellenoriz, ami monopolisztikus tendenciákat mutat.2a
, hz az érvelés, hogy a globalizáció noveli a versenyt, egyszertien hamis.
l,)ppen el]enkez leg, a világméret i rnonopoltzáci folyamatait erosíti.
A mezógazdaság egy igen lényeges elenre volt a kereskedelmi tárgya-
liistlknak, melyek során az egyestilt államokbeli kereskedelmi megbízot-
lirk nyonratékosan fellrívták a figyelrn et a mezógazdasági termékek sza-
 214 l AZ ELFAJZOTT PENZUGYI RENDSZER
bad kereskedelmét akadályozó korlátozások csokkentésére , és az eurti-
pai és japán kistermel k védelmének megsztintetésére. Az Egyesiilt Al-
lamok mezógazdaságának torlénete megvilágítja, hogy az amerikai ag-
rárgazdaság vállalatai miért lelkesednek annyira a mezógazdasági pia-
cok ,,felszabadításáért" . Ez is része az agrárgazdaság világméretíi átala-
kítását célz folyamatnak, mely azagrárgazdasági óriások által uraltkét-
szint rendszer létrehozására irányul.
193s-tol 1989-ig a kis farmok száma az Egyesiilt Államokban 6,8 mil-
lióról 2,1 nrillióra csokkent; ugyanezenidósiakban az Egyestilt Állarnok
népessége hozzávetóleg megdrrplázódott. Alrogy a farmerek elmentek az
ágazatb l, ugyanűtgy elttíntek a helyi beszállítók, a kereskedok és rnás
kisebb cégek is, melyek valamikor a farmereket tárnogatták. Egész vidé-
ki kozosségek ttintek el. Ezalatt a nagy amerikai agrárgazdasági tokés
társaságok novekedésnek indultak és megszilárdították hatalmukat. Az
Egyesiilt Allamok tíz legnagyobb ,,farmja" ma már nemzetkozi agrár-
gazdasági tokés társaság, mint például a Tyson Food, a ConAgra, a Gold
Kist, a Continental Grain, a Perdue Fann, a Pilgrims Pride és a Cargill
s termékeik érrékesítése mindegyikiik esetében évente 310 millió és
-1,7 milliárd dollár kciz tt mozog.
, Két a Cargill és a ConAgra
gabonavállalat uralja az Egyestilt
-
Allamok gabonaexporljának felét. Három vállalat
- az Iowa Beef Pro-
-
cessors (IBP), a Cargill és a ConAgra- kezében yan azEgyestilt Államok
marhahrispiacának 80 százaléka. Egy vállalat a Campbell's uralja
- -
az Egyesi,ilt Allamok levespiacának majdnem 70 százalékát. Négy válla-
lat a Kellogg, a General Mills, a Philip Morris és a Quaker Oats
-
birlokolja az Egyestilt Államok cereália-piacának 85 százalékát. Ugyan-
- A globalizálódó piacon Japán, Észak-Amerika és Európa tokés társa-
csak négy cég a ConAgra, azADM Milling, a Cargill és a PillsbLlry
-
órli az Egyestilt Allamok lisztjének majdnem 60 százalékát. Ez a kon-
- ó rtségei verekedjének ki magr_rknak . Ez azel képzelés
centráció részben annak a 4l00 élelmiszeripari vállalatot érinto fuzioná-
lási és kivásárlási hullámnakaz eredményeképpenjott létre, mely l982
és l990 koz tt zqlott le és ez a konszolidáció csak tovább folytató-
dik.25
- rrtrpólium át. Az ilyJn megoldásokkal a cégek megosáoznak a speciális
A kulcspozíci ban lév cégek gyakran dontenek rigy, lrogy a legnyere-
ségesebb és a legkevésbékockázatos számukra az,ha a tényleges terme-
lést szerzodéses alapon a kisebb termelokkel végeztetik. Ezen kisebb
termelok lrajtják végre a tokebefektetéseket és viselik a mezógazdasági
tenneléssel egytitt járó kockázatokat.A,,nagyok" pedig ellenorzik a pi-
acot és diktálják a feltételeket, amelyekkel a termel knek dolgozniuk
kell. A kulcspozícióban lév cégek bevett szokása, hogy arra kényszerí-
_-*_
Az irányított verseny l 275
lth ir litrlnereket, toltik vásárolják a szi,ikséges anyagokat, mint pl. a mrit-
r lipviil és a takarmányt, eloírják a termelési módszereket és az általuk
rrrcp,iillapított feltételekkel vásárolják fel aterményeket és álIatokat. EgYet-
l,,tr tliiItiési lelretoség marad a fannerek számára: vagy elfogadjá\ 9
ful-
tttlelckct vagy feladják gazdaságukat, esetleg olyan tij terményt találnak,
irtttclynek placát rnég nem uralják a krrlcsvállalatok. A mezogazdaság
rlvcll írtalakr_rlása kovitkeztében a farmerek r"észesedése az élelmiszerfo-
p,.r,lrsztásra koltott dollárokb 1 41 százalékról 9 százalékra esett 191O-tol
ltltX)-ig.26
Az. Égyestrlt Államok Mezogazdasági Minisztériuma által 1980-ban
irrsz.cirll]iofi adatsor alapján kirnutatható, hogy a termelési és eladási szer-
riltlósek a cukorrépa+ermesztés 98 száza|ékát, a tejtermelés 95 száza|é-
kril, a brojler-csirkék 89 százalékát, afeldolgozott zoldségek 85 száza|é-
hrit ós a szemes termények 80 százalékát fedik le. Ha aszerzódteto cégek
rrr.rrl.iák a piacot, a termelok ki vannak nekik szolgáltatva. Amikor
példá-
rrl n |)el Monte ellratározta, hogy oszibarack-beszerzéseinek nagy részét
|'.szak-Kaliforniából Olaszországba és Dél-Afrikába lrelyezi át, a szer-
uiitllctett farmerek olyan okokból látták eltiinni piacukat, aminek semmi
kiizc nem volt az oszibarack helyi keresletéhez.27
Az ilyen kori.ilmények Adam smith sok kis vevob | és eladóból á|ló
vcrscnypiaci elgondolásainak kig rnyolásaként hatnak. A farmer keve_
rr.,lrllct Éap, a vévo tobbet flzet, mint amennyi valódi versenykortilnré-
rryck kcizótt fennállna.zs Ez az a rendszer, melyet a meghatároz agrár-
plrrztlasági társaságok kiterjeszteni reméln ek az egész világra.
sngi iitánjainak eg}ik célja, lrogy a nemzetkozi piacokon általános is-
r r r
egyre i nkább
9lyun
llkcióv-á válik, amely elfedi azt a tényt, lrogy néhány kulcspozícióban
lóv(i tokés társaság a legnagyobb vetélytársaikkal kia|akított kozos vál-
lrrlkozások és stratégiai szovetségek révénmegerosíti kollektív piaci mo-
i s rllereteklrez, techno l ógi ához, termelés i eszkcizokh
oz és piacokhoz való
)to,n,áférési lehetoségeken; megosztják a kutatás és a termékfejlesztés
kiihségeit és kockázátuit, illetve irányítják a legnagyobb potenciális ve-
tólytársaikkal való versenykapcsolataikat.
lly.n volt példáu| az, amikor az amerikai számít gép nagylratalmak,
irz ti]M, az Ápple Computer és a Motorola létreh o ak egy vállalatkozi
sz,(ivetséget, lrogy kifejlesszék a kovetkezo generációs számít gépek ope-
 2]6 l AZ ELFAJZ9TT PENZUGYI RENDSZER Az irányított verseny i 2]7

rációs rendszerét és rnikroprocesszo rát.19 l 99l -ben az Apple Computer a
Sonylroz fordult. hogy kcjzcjsen gyártsák a PowerBook notebook számí-
tógép legolcsóbb verzióját.r0
A GM most az Isuzunak, egy japán aLrtógyártónak a 37,5 százalékát
birtokolja. arnely most a CM és Opel márkanevei alatt gyáftja eladásra
autóit. A ChrysIer tulajdonosi részesedésselbír a Mitsubishi, a Maserati
és a Fiat autógyárlókná|.3| A Ford Motor Cornpany 25 százalékában tu-
lajdonosa aMazdának, ntelynek igazgatóságába lrárom ktilso igazgat t
delegál. A Ford és a Mazda egyLittesen birtokolnak egy értékesítésilráló-
zatot Japánban, egytittmíikodnek j termékek tervezésébenés megoszt-
ják terrnelési nródszereiket.3r A The Economisr legutóbb a kovetke fe-
ladat elvégzésétjavasolta.
Végy egy igazán nagy iparágat, nint az arrtógyárlás, ahol a ter-
mékek bonyolultak és meglehetosen drágák. Azután írd fel a gyár-
tók neveit (t bb mint 20 nagy gyáll van a gépkocsiiparban) egy
négyzet négy oldalára. Kcjsd cissze vonallal azokat a gyártókat,
amelyek kozcis vállalatot vagy szcivetséget hoztak létre egymással
a tervezés, a kutatás , az alkatrészek, az cjsszeszerelés. az elosztás
vagy a marketing teriiletén, egy vagy t bb termékre bárhol a vi-
l ágon. Hamarosa n a rap olyanny i ra áttek i nthetetl en ii l zavarossá
válik, hogy űrgy tiinik, mirrdenki rnirrdenkivel szcivetségre lépett.
Az autógyártás nem tekiIltheto kivételnek. HasonIó a tcirténet a
szárrrítógépgyárlásban, a számítógépes szoftverek, a reptilogé-
pek, a gyógyszerek, a telekomtnLrrrikáció,
a hadiipar teriiletén.3r
lrilli(l dollár is, nagyobbá válva, mint a hat legnagyobb nemzetgazdaság
kivótelével az cisszes tobbi.3a
A tokés óriások világa az irányított verseny egy olyan rendszerét te-
tctltti ffi g, arnelyben a kcjzcitttik folyó verseny aktívan korlátozva van,
rrríg a perifériájukat alkotó kisebb cégeket és kcizosségeket eros verseny-
rc késztetik. Ez mind annak a folyanratnak a része, melyben arra kény-
szcrítik a perifériát, lrogy mind nagyobb részétviselje az ,,értékteremto"
lillyarnat koltségeinek, hogy a kulcspozíci ban lévok is nagyobb profi-
ítlt terrneljenek saját tellretetlen mestertiknek, a globális pénzíigyi rend-
szcrnek.
z
h gazdasági globalizáci által létrejovo intézményiátalakulás alapve-
ttl .iellege rendtiletlen[il azt mutada, l,,ogy a hatalom az emberektol és
k(izosségektol elmozdulva, óriási lnéret i globális intézményekbekon-
ecrrtrálódik, amelyek teljesen elszakadtak az embelek érdekeitol. Egy
clíirjrrlt rendszer zsarnokságárrak csapdájába esttink, amely lnár az etn-
llcri irányítástól fiiggetleni.il m rkodik. Saját parancsait kovetve e rend-
:;zcr élettink legfontosabb dolgai f'elett vette át az uralmat, azt kcivetelve
tiiltink, hogy álljrrnk alapvet céljának, apénzlzerzésnek és pénzterem-
lúsrrek szolgálatába. Most még baljóslatúrbb kilátásokkal állunk szeln-
lrcrt. Megtalálva saját irányítását és ellenorzést szerezve azon intézmé-
rryck felett, melyek valalra a rni érdekeinket szolgálták, a benntinket fog-
vir tartó rendszer most rgy találja, hogy nemigen van sz[iks ége az enrbe-
r ck re.

Cyrus Friedlreim, a Booz, Allen and Flarrrilton vezetési tanácsadó cég

elnokhelyettese a gazdaság jovójét gy látja, l-,ogy azt az űtgynevezett
,,kapcsolati-vállalkozások" fogiák uralni, amelyek a csaknem egyetlen
cégkénttevékenykedo, a kiil nbozo iparágakra és országokra kiterjedo
stratégi ai szovetség ek hál zatai. Pél dak ént hozza fel a B oe i ng, azA i rb rrs
konzorcium tagjai, a McDonnell Douglas, a Mitsubislri, a Kawasaki és a
Fuji kozotti tárgyalásokat, akik egytitt kívánnak mrlik dni .gy úrj szuper-
jumbo reptilogép kcjzcjs kifejlesztésében.Másik példája a világ legna-
gyobb telekonrmrrnikációs cégei kcizott formálódó csopot1, melynek cél-
ja egy tivegszál opti kás v íz alatti
kábel ekke l m tikodo v i ágrn ére íu l^lál zat
l

l ótrelrozása. Fri edlrei m szeri nt ezen mu lti nacionál i s monstrumok rnel l ett
a mai világrnéretri vállalatóriások eltcirptilnek, hiszen ezen kapcsolati-
vállalkozások éves bevételei a kcivetkezó évszázad elejére elérik az egy-
V. A KIVümEKEDTEK
8. VERSENY A VÉGEKEN

A szabadabb piacok és szabadabb kereskedelent

az j globális gazdasági rendszerben azok a íénye-
z k, melyek végs soron véget vetnek a lassu nóve-
kedésnek és mugas nlunkanélkí,iliségnek az iparoso-
dotí világban.,.ez az, amirol az ig gctzdasági rend
szól.
-Business Weekl

A transznacionális vállalatoknak óriási n rtékben

megn tt az a képességuk, hogy eszkozeiket áthelyez-
zék a világ más tájaira, és ez tulajdonképpen azí
eredményezi, hogy minden munkavállaló, kózósség
és ország egymós versenytársává válik ezen válla-
kegyeinek elnyeréséért.Ennek kóvetkezménye,
lat ok
hogy 0 ver,seny az als(lbb szinteh,e ker l, melsl Jb-
lyamat során a bérek és a szociális viszonyok a leg-
kétségbeejtóbb szintre esnek vi ssza.
Jeremy Brechef

Míg a kozpontok kozelében a verseny egyre gyengtil, addig a ki-

sebb vállalkozások, az alka|mazottak és a periférián található ko-
zcisségek kozott rnind intenzívebbéválik, ahogy a trrlélésél1folyta-
tott ktizdelernben egymás ellen ugranak. Arnit a tokés libertariánusok

281
 282 ln rívülnEKEDTEK Versenyavégeken l2B3

,,globális versenyképességnek"lrívnak, valójában a verseny eltolódását je-
lenti a végek felé. Minden nappal nehezebb lesz szerzodéseket kcitni az
óriási viszonteladó cégekkel anélktil, lrogy gyermekmunkát a|ka|mazza-
nak, hogy becsapják a munkásokat a trilóra kifizetésénél,hogy konyorle-
len munkanormákat állapítsanak meg és rossz biztonságri tizemeket műt-
kodtessenek. Ha azegyikszerzódó fél nem alkalmaz ilyen módszereket,
akkor árai magasabbak lesznek azokénál, akik így jámak el. Mivel embe-
r ek százmi l l i ó i keresnek e l keseredetten bármi lyen munkal eh etoséget, rn in-
l992-ben a Department of Labour (Munkai.igyi Minisztérium) ru-
llázati tizernekben végzett vizsgálatai szerint az USA protektorátu-
sir alatt álló Saipanon u szerzodéses szolgasághoz lrasonló állapo_
lrlkat találtak: t<'inai munkásokat, akiknek az tlevelét elkobozták
ús nyolcvannégy órás munkahetekben dolgoztak a minimálisnál
is
lrlacsonyabb bérért.3

dig lesz jelentkezo versenytárs. Saját kényszereiktol vezérelve a transz-
nacionális vállalati kcizpontok sem tehetnek sokkal tcibbet, mint lrogy sze-
met hunynak a torvénysértések elott és kitartanak amellett, hogy nem vál-
lalhatnak felelosséget a szerzódéses partnereik által nyujtott feltételekért.
A f,eltételek foldrajzi rnegkiilonboztetése Dél és Észak kozott egyre in-
1,1ilrtr elrnosódik.
poika Diaz, egy lrriszéves textilipari dolgozo, aki koráb-
llltlt a Leslie Fay amerikai transznacionális vállalat számárakészített rulrá-
1,1rl l|ondurasbán, az usA képviseloházának a dolgozók
és a vezetés kap-
t,stllatával foglalkozó albizottsága elott tanirsította, hogy Honduras.bT
u

l ,uslie Fay-néi 12-13 éves lányokkal dolgozott egytitt

egy olyan tizemlrelyi-
,,i,gben, ahol a homérsékletgyakran elérte a 40 Celsius fokot és nem volt

18.1 Úlrori rabszolgaság liszta ivovíz.Az otvennegy óias heti munkájáértalig kapott tobbet 20 dol-
li,rrál. ó es hárornéverhu u, éhhalál ktiszobén éltek. 1994 áPrilisában
e l lltlcsátották állásából, mivel megpróbált szakszervezetet
szervezni,a
Arnikor egy tajvalri tulajdonban lévo pulóvergyárban óránként 50 cen_
Milliók munkafeltételeit megfigyelve, még a,,modern és boséggel meg-
ri.rt a kotoglpeÉ folé gciinyedve robotoló fekete rrok kifejtették, hogy
áldott" Eszakon is, rigy ttinik, lrogy visszálépttink az ipari forradalom
Nclson Mand'ela *.guálurztását I olyan ,,lizemet vártak, melyben szer_
korai szakaszának korlilm ényeihez. Vegytik szemiigyre a modern és gaz-
dag San Francisco szerzodéses ruhakészító uzelneinek kcjvetkezo leírá- ycz.ctt munkások dolgoznak és ahol jobb béreket és egy kevés megbe_
e siilést is kapnak", alajvani tulajdonosok
hét dél-afrikai gyáruk gyors
sát:
llcz,árásával és l000 munkalrely megsziintetésével válaszoltak. Az ala-
(.s()lly bérek ellenére a bérkoltség a Dél-afrikai Koztársaságban kétsze-
Sokuk sotét, sztík és ablaktalan...Nem ritkák atizenkét órás mun-
kanapok, szabadnapok nélktil és gyakran csak azebéd idejére jár a ,.r. á brazíliainak és mexikóinakés tobbszorose a kínainak vagy thaifol-
pilren . Es ebben a gazdag,, világpolgári városban sok lizem a XIX. ,littck.5 Megállapítva, hogy Dél-Afrika jovóbeli ktilfi'ldi befektetoi bi-
századraemlékeáeto drákói rendszabályokat tartat be. ,,A munká- zltlrnatlanofua váltak, a Íe, York Times aztá|lítja, hogy ,,kétségek me_
sok nem beszéllrettek egymással és nem használhattrrk a mellékhe- riilrrek fel a kormány hosszűr távri elkotelezettségét illet en akaPitaliz-
trttts Inellett, akcirtil, hogy vajon Mandela r ellent tud-e állniaz
elszegé-
lyiséget", mondja egy ánsiai származás ruházati dolgozó. ... A gyár-
rrycclett tcimegek várakozása]nak."u A nagy pénzek és tobb mil|iós kom-
tók árharcának tudatában a Bay Area 600 varrásra szerzódott vál-
igénye a megélhetést biao_
1,,_.lrzációs cs magok világában
lalkozása vérre meno versenyben áll egymással - gyakran a darwini a munkások
szabályoknak megfelel oen.,. ,,ítti bérekre kapzsiságnak számít.

A gyártóknak van egy rnásik eszkciziik is az árak alacsonyan tarlá- Dél számos országában alig-alig t rlzás azt állítani, lrogy a feltételek
sára. Katie Quan, a San Francisco-i International Ladies Garment ^
;r r.itbszolg asághatáráis rolják. Kína a ktilf.oldj !*ktSlgkjS:Ókes"ml
Workers U n ion (a No i ruha-gyártók Dol gozó i nak Nemzetkcjzi Szak- ,,;rsiiuok kedvónc országávávált, akiket]7o1cffi munkaero és a gazdasá_

szervezete) vezetóje szerint,,azt mondják: lra nem fogadjátok el [a rli ,.ffiilffiffii iTéii6 n-ayon alacsony árakon lebonyolított vásár-
feltételeket], akkor a tengerentírlra telepiiliink át és nem lesz mun- i,ir,,k"vonáanak. A Business Weeka kovetkezoképpen írta le agyári mun-
kátok és a munkatársaitok éhezni fognak." l,.lisok Kínában rrralkodó munkak riilrnényeit:

2B4 lA KIVULREKEDTEK
A ktilf ldi alapításúr vállalkozásoknál, nrelyek rnintegy 6 rnillió kí-
nait foglalkoztatnak a paftmenti tartományokban, a balesetek na-
gyon gyakoriak. Néhány tizemben a rnunkások testi fenyítésnek,
Litlegelésnek. motozásnak vannak kitéve és a mr.rnkaido alatt móg
az illemlrelyiségeket sem használhatják, Egy ktilfloldi tulajdonban
lévo vállalatnál Ziamen városában, Fujian tartományban 40 mun-
kás vagyis az alkalmazottak l}oÁ-a zuzta cissze a kezét az
- gépekkel. Hivatalos kimutatások- szerint Guangdongban
elavult
45 000 munkahelyi baleset tcirtént a megelozó évben, mely t bb
mint 8700 emberéletet kcivetelt... A m rlt hónapban .., 16 nrunkás
lra|t nreg Guangdongban egyetlen tizemi baleset során.7
Bár a kínai konnány a jelentések szerint megpróbálja megszigorítani
az elóírásokat. az riási munkanélktiliség problémájával kell kLiszkod-
j n, mióta dcintcitt a piaci erok felszabadításáról. Vidéki munkások tíz-
nrilliói áranrlanak a városokba, 1994 kozepén a városi rnunkanélktiliek
száma 5 nrillió fót tett ki, amely azelózó évinél25 százalékkal nagyobb
érték.Egyedtil Heilongjiang taftományban kétmillióan veszítették el ál-
lásukat az l993-as év során. A városi munkások további milliói fizeté-
siik cscikkentésével kell szembenézzenek és az állami tulajdonír vállala-
tok fele, mely a városi munkaero mintegy felét alkalmazza, vesztesége-
sen mrikcjdik, ami tomeges elbocsátásokat és tizem bezárásokat vetít elo-
re,8 A kormátryzat szigorító erofeszítéseit az egekbe szoko bíinozésés
korrupció is akadályozza ebben a ,,szabadpiaci csodában".9
Bangladeshben becslések szerint 80 000 tizennégy év alatti gyerek,
javarészt leány, legalább hatvan órát dolgozik hetente ruházati Lizenrek-
ben. Hibás számolásért vagy más tévedésekérlférfi feliigyeloik i.itik oket
vagy arra kényszerítik,hogy a padlón térdeljenek, vagy fejen álljanaktíz
perctol akár fél óráig is.l0
De ez nemcsak aruházati iparban van így. Indiában becslések szerint
55 rnillió gyermek dolgozik a szolgaság kí.il nbozo formáiban trrlaj-
donképpen rabszolgaként -
a leheto legrosszabb kortilmények kozcitt.
-,
Minden gyereknek megvan a saját torténete. Néhány hónappal a kény-
szermttnkából való megszokése után Devanandan elmesélte egy rlság-
írónak, azzal az ígéretíelcsalogatták el otthonából, hogy lravonta akár
l00 dollárt is megkereshet egy szovolizemben napi két órai munkával,
mikozben iskolába jár. Amikor elfogadta az ajánlatot, egy szobába zárva
találta magát, ott evett, aludt és fillérekért szonyegeket kellett csomóz-
nia reggel négy órától késo estig.||
Versenyavégeken l2B5
Az indiai legfelsobb bíróság korábbi elnoke, P. M. Blragwati nyilvá-
llosan is tanúrvallonrást tett arról, hogy sok gyermeket napi tizennégy-
lrtrsz órán át dolgoztatnak: ,.Verik, |izz vassal] megjelolik és fejjel lefe-
ló í'ákról lógatják le oket." Az indiai szonyegipar évente 300 nrillió dol-
ltiros kivitelt bonyolít le elsosorban az Egyestilt Allamok és Nénretor-
szág felé. A szonyegeket tobb mint 300 000 gyerekmrrnkás állítja elo
rrapi tizennégy-tizenhat órát dolgozva, lreti hét napon, évi 52 lréten át.
sokukat a sztileik által felvett kcjlcsonok visszafizetésének a kotelezett-
sóge koti meg; eladták vagy elrabolták oket alacsony kasztbatartoz szu-
lciktol. A szerencsések minimálbért kapnak munkájukéft. A szerencsét-
lcnebbek egyáltalán nem kapnak fizetést. A szonyeggyártók azzal véde-
kcznek, hogy a szonyegiparnak gyermekmunkát kell alkalmaznia,ha ver-
scnyben akar maradni Pakisztán, Nepál, Marokkó és más országok szo-
l2
rryegiparával, melyek szintén dolgoztatnak gyermekeket.
Arnint egy világlnéretii versenyben álló világban belevetjtik magunkat
lr végek versenyébe, kijózanító, ha nem feledjtik el, lrogy milyen rnélysé-
gck felé rolranunk.
18.2 A szociális felel sség korlátai
Aruháaati iparban néhány szociálisan érzékeny cég, mint a Levi Strauss,
lrz Esprit és a Tlre Gap megkísérelneksaját értékeikszerint rntikodni.
l,ótiik aztbizonyítja, lrogy egy felelos, jól vezetett vállalatnak nem kell
clt irnie az elózóekben leírt legrosszabb kcjrtilményeket, bár azonos ver-
scnyfeltételek kozott rntikcidnek, mint iparáguk más vállalkozásai. Az
i lycn vál lalatok rnaj dnem nrind g tudathasadásos ál lapotba keriil nek. Vég-
i
le.t,c is ezek a vállalkozások abból finanszírozzák alkalmazottaik jo fize-
túsi és munkafeltételeit, lrogy az általuk forgalmazott termékek legna-
gyobb részétolyan partnerektol szerzik be, melyek alacsony bérekkel és
lrz clvárhatónál rosszabb munkakoriilményekkel dolgoznak,
Vizsgáljuk meg kozelebbrol a szociális érzékenységérolkcizismert Le-
vi Strauss esetét. 1994 áprilisában a Council on Econornic Priorities (a
( iirzdasági Prioritások Tanácsa) a Levi Strauss-nak ítéltegy díjat ,,a fej-
lirtlo országokban folytatott kizsál<nrányolástól nrentes loglalkoztatás irán-
ti 1liiratlan elkcjtelezettségéért."lrl984-berr a vállalat í'elkeriilt azoknak a
vlillalatoknak a százas listájára, melyek a legkedvezóbb munkafeltétele-
 286 lA K|VULREKEDTEK
Versenyavégeken l2B7
ket.biztosítják dolgozóik szánára. 1992 j niusában a Money címri ma-
gazin az alkalmazoítaknak ny rjtott juttatások tertiletén az USR-beli vál-
s,tsrzói meglátogatták a Levi Strauss El Paso-i tizemét Texasban, ,gy
trrlálták, hogy a Money címti folyóirat a vállalatot azéft sorolta elso lrely-
lalatok kcizcitt a céget elso lre|yre sorolta.la A Business Week t994. au-
|,c, tnert a kc}zpontban dolgozók munkakortilményeit vette figyelembe,
gusáus l-i száma Bob Haast, a Levi Strauss í,igyvezeto igazgaí ját mu-
ttctrr pedig az egyes lizemek alkalmazottaiét. Az El Paso-i tennelésben
tatta be vezércikkében,melynek címe ,,Az éftékekalapján vJó vlzetés''
nlkalmazottak juttatásai alig kiilonboztek a más helyi textiltizem által
volt és melyben kifejtette ama meggyozodését, hogy aizociális felelos-
rryr|rjtottaktól. A szerzók gy dontcittek, hogy a konyv javított kiadásában
ség és az etikus gyakorlat jó tizlet.
llcln szerepeltetik a vállalatot a 100 legjobb kciz tt.|6
1985-ben Bob Haas vezette avállalat 1,6 milliárd dolláros kivásárlá-
sát, mint tigyvezetci igazgat és a Levi strauss család taga. Atranzakci
célja egy ktils átvételi szándék meghi sítása volt. AÍ a tény, lrogy a
részvények94%-a a Haas-csatádkezében van, a barátságtalan átvéáek
d oszakában n agyo bb ru gal mas ságot bi zto s ít a v állalat riá^á,
18.3 Terjed rákos daganat
i
uszoc i á l i s
kcite l ezettségei nek te lj es ítésében.
Haas vezetése alatt a Levi Strauss szigorút normákat állított fel
munkakcirtil ményekkel kapcsol atban. An nak bi zonyítékáu l, hogy eze-
a Az elózóek során Egyestilt Államokban lév multinacionális vállala-
ket komolyan is veszik, a Levi Strauss igazgat tuná.ru egynaiignlag ltrkra koncentráltunk, rnivel ezek rendellenes műrk dése rákos daganat-
kérrt terj ed vi lágszerle. Európában l 99 4 májvsára azameri kai lroz hason-
egy 40 millió dolláros kínai szerz dés megkotése ellen szaiázott-hogy
lti vállalati átszervezések kcivetkeztében az európai munkanélktiliségi ráta
ezzel is tiltakozzon az emberijogok kírrai nregsértéseellen. Amikor a
ll1,9 százalékra nott.|7 Akármilyen magasak is azonban ezek a százalé-
vállalat megtr-rdta, lrogy egyik partnere a bangladeshi Dhaka-ban ti-
ktrk, eIfedlretik a mrikoclés sokkal mélyebb lribáit, Belgiurrrban a munka-
Zenegl éves l eánygyermekeket fogl al k oztatfoál lás varrónoként, olyan
rrclki.iliség 1992-ben8,5oÁ volt, de a munkaeró25oÁ-a állami segélybol
szerzodést dolgoztak ki, mely szerint a Levi Strauss tovább flzeti eiek-
t|l1.18 A tartós munkanélkiiliség novekv társadalmi nyugtalanságot ered-
lek a lányokrraka bérét,amíg iskolába járnak és biztosítja egyenruhá- tttéttyez, mely elmérgesíti a faji rnegkti|onb ztetésbol ered fesztiltsége-
jukat, tankcinyveiket és tandíjukat. Amikor elérik atizeniégy-wes_
kort, kct ós ártalmas kovetkezményekkel jár a bevándorlók számára. A mun-
m.unkaképességnek az International Labor Organiiation (Nemzet-
.a krrrtólktiliség ktilon sen égeto probléma a fiatalok esetében, akik kozcitt
k<izi Munkatigyi Szervezet) normái szerinti minimális hatáiát, akkor
n lttunkanélktiliségaránya kétszerese a teljes lakosság munkanélktiliségi
vi s szatérn ek munkáj ukhoz.' 5 A szokásos i pari gyakorl at hoz v iszonyít-
lrilíriának és egyre novekszik . 1994 március 25-én cjtvenezer diák vonrrlt
vaaLevi Strauss-nak jó esélyei vannak aszentté avatásra. Oe kiáb-
l'cl cgy párizsi sétányon ,,a rendorciket g nyolva és munkalrelyeket kove-
rándító látni, hogy milyen korlátozottak még a Levi strauss lehetosé-
gel lS. lclvc". Háromezer tizenéves korében végzett felmérésszerint a fiatalok
Bár Haas állításaszerint a Levi Strauss mindent rnegtett annak érdeké- ,,/,ilvarodottak, sértilékenyekés rnegszá|lottan foglalkoznakgazdaságijo-
v(i]tikkel."l9
9:} ho.g/ termelo munkahelyeinek minél nagyobb részétaz Egyeslilt Mcgállapítva, lrogy E,rrrópában a munkanélktiliségi rátta átlagosan 3
l I amokban tartsa, az 1 9 80 -as években otven
A nyó l c U SA-be li uzeliet zán
be és l0 400 alkalmazottját bocsátotta el. Haai szerint, haavállalat dcjn-
tzlizalékkal rneghaladja az USA-beli értéket, a The Economisl címűr
yti i rat fi gyel meztet, lrogy.,,n i ncs olyan kereskedel mi korl át ozás, mely
téseit tisztán gazdasági szem pontok fi gye enrbevéte l é v el hozták vo l na l i
r l

le ltirrtóztatja a gazdag országokbarr a munkát forradalmasító techni-

l

meg, akkor a vállalat maradék harmincn égy uzetnét is bezárták volna a

termelés tengerentrilra telepítésénekérdekében.
Még amerikai vállalatoknál is megfigyelheto a
k zpont-periféria je-
lenség. Amikor a The ]00 Best Companies ío Work jor in'Aruerica"(A
legiobb munkafeltételeket kínáló l 00 vállalat Amerikában) címúikonyv
krri l.,;ilodést; és egy keresl<edelmi hábor r biaosan t bb murrkahelyet
;rttsztít el, mint amennyit megment."10 Azí tanácsolja Európának, k -
vcssc az Egyesi,ilt Allamok példáját és cs kkentse a szociális bizton-
:rigi háló juttatásait, melyek ,,nem osácjnzik a munkanélktilit munka-
lrcly keresésére",ne szabjon meg minirnálbéreket, melyek,,a fiatalok

*
 288 tn rívülnEKEDTEK Versenyavégeken l289

jelek sze_
áll ásába kerti ek", cs cikkentse a mun kaadók társ ad al omb i zto s ítás i k i -
l n l}iir egy kicsit le vannak maradva az Egyeslilt Allamoktól, a
ttttt az Jurópai vállalatok és kormányok egyre inkább odafigyelnek
erle
adásait, amelyek a cscikkentik a munkaer iránti keresletet és enyhítse
,,a munkavállalókat védo szigorír szabályokat", mert ezek elveszik a ;r litttácsra, ámi azt jelenti, lrogy a jelenleg Európát sírjtó munkanélkiili-
vállalatok kedvét a munkaero alkalm azását l, azzal hogy ,,az egyszer ,,úg, fajifesztiltség és társadalmi nyugtalanság csaknem bizonyosan sza-
már felvett a|kalmazottat majdnem |ehetetlen elbocsátanl" A The t,ulatlánul novekódni fog. Feltételezhetji.ik, hogy ekkor aThe Economist
Economisl-nak azokszámára is van válasza, akik megállapítják,hogy ;rz oléft sikerekért Európát dicsérni fogiu.
azily.en politika hatására romlott a munkahelyek minosége azEgye-
siilt Allamokban:
l}ár Japán 3 százalékalatti munkanélktiliségi rátájával az iparosodott
[Az Amerikában teremtett állások kciztil] túrl sok a részidos, az át- vilirgban továbbra is a teljes foglalkoztatás bajnoka, bizonyítékok van-
meneti és a rosszul fizetett. Az utolsó évtizedben csokkent az ala- ,,,,kárra, hogy csokken ai etethóssziglani foglalkoztatás iránti elkotele-
zr.:ttség és egyre tobb japán tapasztalja meg a munkanélktiliség
szoron_
csonyan képzett munkások reálbére. Mégis, Európával cisszevetve
japán ve1e!.ó-
ezt a siker jeleként kell elkcjnyvelni, a jól míikodo nrunkaeropiac 11irt(l piobrc;;ájáí,.?4 Gázdasági válságok sora
1rl.yezette
a
'tet. illetoen az Eqrgs.|lt Al-
példájaként,nem pedig kudarcként. Ahogy cscjkkent a termelés, liogy a haiékonyság novelésének mikéntjét
kai lt l l arnok
Amerika és Európa egyaránt szrikiilo kereslettel találták magukat l, rrroktói tanu lj anaÉ.
r v i ctrael Armacost, az Ameri Egyesii A

szemben az alacsonyanképze|t munkaero piacán. Amerikában meg- 1

lr
1lán nagykcivete szerint:
engedték, hogy ezeknek a munkásoknak csokkenjen a relatív bére.
ezért kevesebb állás veszett el. Ezzel szemben azeuropai rnunká- A japán gazdasági vezetok _ akik nélrány évvel ezelótt még ugy
sok ellenálltak az elkertilhetetlennek és a t l magas bérek kcjvet- gondoltá[, hogy-semmi rjat sem tanulhatnak toltink - megírjult
keztében elvesáették munkáj ukat.2l Órd ekl o d é s s e l ián u l mány ozzák az amerikai gazdas ág
i é l et gyako r_
latát és némelyeket figyelemre méltó eredménnyel utánoznak""A
Rcividen, az eur pai munkanélkiiliség a szegények tírlfizetésének,a Daiei, u, orriág egyik- legnagyobb kereskedelmi hál zata azí ál-
gazdagok me gad ztatás án ak és az e l bo c s átást m e g n elr ezító szabály ozás - lítja, hogy a kóuet-kezo lrárom évben kiskereskedelmi árainak
nak kcjszcinheto. A The Economist vezércikke rámutatott, hogy ktilonb - S0 srázaíékos cscikkentésére fog tcireke dni...az[USA-beli - a ford,]
zo európai országok a minimálbérek és járulékok cscikkentésénekés az Wal-Mart áruházak űrjabban felvették a kapcsolatot két japán szu-
alkalmazottakat védo torvények enyhítésénekirányába mozdultak el, ami permarket_ l ánccal..,. Íapán vezetok az amerikai ak vállalat_leépíté_
reménységetadhat Európának.22 A Business Week is hasonló tanáccsal si gyakorl atát tan mány oz_
-ás i tapasá a|ataités be fekteté
u l
, i, 1 utuln-1
szolgál: zák.25

Ahlroz, hogy Európa biztosítanitudja versenyképességét a recesszió
utáni idokben, kész kell legyen az alacsony hozzáadott értéket elo-
állit mrrnkalrelyek Kelet-Európába vagy máshová telepítésére...
Éscscjkkentenie kell a mezógazdasági iórmelés tárnogatását, mi-
kozben lrarcol a rnagas bérek és vállalati adók, a rovid munkaido, a
munkaero immobilitása és a luxusszámba meno szociális progra-
rnok ellen. Ha az európaiak nem teljesítik ezeket az eloírasokat,
akkor a recesszió nem csak ciklikus marad.... A kereskedelmi kor-
látok felállítása csak a sztikséges fegyelemtol szigeteli e| az euró-
paiakat.2]
Armacost továbbmegy és stirgeti az amerikai kereskedoket, gyakorol_
;lrltak nyomást a szabályozás megírjításának
érdekében,hogy felgyorsít
slik ezeket a folyamatokat.
Amerikai gyámkodással vagy anélkiil, aváltozások már megindultak.
A Domy Co,-egy diszkont keieskedo, Safeway [USA_beli olcsó áruház_
liillc a rora.ftiaitoket importál Japánba dobozonként 49 centéft, ami-
-
vcl a helyi árakat 5 centtel alulmirlja.Nagy lehetoségeket lát a SafewaY
. i r r.om os tidíto i nek, siiteményei nek és pat acko zott vizének i m Por1
álásá-
lrittt is. A japán kormány enylrített az rj kereskedelmi egységek nagysá-
glir.a és a nyitvatartási idore vonatkozó szabályokon. Ez azzal a kcivet-
 29o lA KíVÜLREKEDTEK Versenyavégeken l291

lillyesiilt Államok kereskedoi ugyanis NAFTÁ_t arra akarlák használ_

a
kezménnyeljárt, lrogy a kiskereskedok a ktilvárosok szabadtéri piacaira
telep lnek és az országban gomba módra szaporodnak a bevásárló- ;i:ilgy megnyissák a mexikói-piacot még alacsonyabb bérekértdol_
a
kozpontok. A viszonteladók az olcsó importtermékek gtrzíl liínai munkások termékei elott,
áruk
-
például a kínai
felé fordultak. A fejlodésnek induló diszkontkereskedok a japán
' az usA viszonteladó óriásainak panaszaitól, azt a kovet_
ljlt.kintve
t zsde- kedvenceivé váltak. Az olcsó importra támaszkodó árcsijkkenté-
részérolértelmesebb
kcl,tetést vonhatjr.rk le, hogy a mexikói kormány
lope, volt néhány akadálytlat<ni a viszonteladó óriások tjába, mint ko_
sek lratásáraajapán vállalatok a lratékonyság novelése érdekébenátszer-
vezéseket lra.itanak végre.16 rrlirban milliókai befektetni a NAFTA támogatására.
l995 januárjában bejelentették azAmerikai Egyestilt Allarnok és Ja-
pán k z tt létrejcitt megállapodást, mely szerint amerikai befektetési in-
A tokés vállalatbirodalmak építoinekálma napjainkban valósul
meg.
tézetekjogot kapnak arra, hogy részt vegyenek japán nyugdíjalapok ke-
azirányadó el _
zelésében.27 A Wall Street befektetési szakénoi a japánoknak lramarosan n ttouati, rendszer mind tobb országban hangolja ossze
lr.íriokat _ a legkisebb kozos nrrrió irányába. Bár
néhány szociálisan
saját hazájukban adlratnak órákat a pénlátszmár l, a karvalytokérol, a
tokés karrnibalizmusról és az irányított versenyrol. Jr.z.ókeny vállalkózás tobb-kevesebb sikerrel képes megállni.az{r.1l szem-
lriír renré_
lrcn, nem k nnyíi a klizdelmi.ik. Nem áltatlratjuk magunkat
,,y.[t.r. A szociális felelosség nem gazdaságos a globális szabadpiacon

A viszonteladói szektor koncentrálódása gyorsan terjed más orszá- Ji n piu. nem ttíri meg soká|g azo{at, akik nem a gazdaságosság ritját
tényleges jelentését. A
gokban is, aminek egyik oka a kereskedelmi szabályok változásaiban vRtaszqat. Tisztán keli látnunk a gazdaságosság
fontosak,
raii,t ar i, gazdaság
számár aaz _embérek nem csak egyre kev ésbé
keresendo, melyek megnyitják ahazai piacokat a nagy viszonteladói
il,,,.,.n", m_"egélhetEst biztosító fizetés iránti
igénytik a gazdaságtalanság fó
|,1álózatok elott. 1994január l4-én, mindcissze két héttel azután, hogy
a North American Free Trade Agreement (NAFTA, Eszak-amerikai ti,rraru. e!louatis tokés társaságok le zzákmagukról ezt a nem kívánt
kisebb az
Szabadkereskedelmi Egyezmény) életbe lépett, a Wal-Mart bejelen- tcrlret. Olyán rendszeft lrozr.rnk iétr., melyben az embereknek
tette, hogy belép a kanadai piacra. Kezdetnek l20 Woolco diszkorrt élcttere.
áruházat vásárolt meg a kanadai Woolworth-tol, A Btlsiness Week a
lépést,,a kanadai piac teljes invázi jának" minosítette. A befektetok
rnegpróbáltak gyorsan t ladni a nagyobb kanadai kereskedelmi háló-
zatokban lévo részesedéseiken, melyekrol írgy gondolták, hogy nin-
csenek megfeleloen felfegyverkezve a Wal-Mart-tal várlrató árhábo-
rúthoz.28 Egy kanadai kereskedelmi tanácsadó, John Winter azt jósol-
ta, lrogy az l990-es évek végére,,a jelenlegi kanadai kiskereskedok
fel e torrkretneltet."29
A NAFTA aláírása tttán az amerikai viszonteladó óriások Mexikóban
is a,,kereskedelem meghódítására" készriltek, de a Business Week véle-
ménye szerint ,,a protekcionista szokásokkal átitatott mexikói blirokra-
ták hadserege papírmunkák hegyeivel, állandóan változó szabályokkal,
késlekedo válaeljárással és a diszkontkereskedok által kedvelt kínai árukra
kivetett 300%-os vámokkal sírjtja oket."3O ArrTikor Mexikó aláírta a sza-
badkereskedelrrri rnegállapo dást azEgyestitt Államokk al, yt1y vélte, hogy
az amerikai piac legfontosabb alacsony bérti ellátója lesz. Ugy tr]inik azon-
ban, hogy Mexikónak csalódnia kell, anrikor szembestil a valósággal: az

t
19. BEKÖSZÖNT
A GAZDASAGOSSAG

Az emberiség torténelmének itj szakaszába léphnk

egy olyan szakaszba, amelyben egyre kevesebb
-
és kevesebb dolgozóra lesz sziikség ahhoz, hogy a
világ népességeszámára a javakat és szolgáltatá-
sokat el állítsa.
- Jeremy Ri/kinl

Az e|ózó fejezetek során aztláttuk, hogy a társadalom min_

den szintjén és a világ minden szegletében ugyanaz a modell
ismétlodik emberek százmillióit veti ki a világgazdaság,
- sztiksége rájuk. Mexikóban a kis farmereket
amelynek nincs
elvándorlásra kényszerítik,hogy utat adjanak a gépesítettme-
zógazdaságnak. Indiában a hatalmas irj gátak uzik el oket, ame-
lyekre azértvan sztikség, hogy elektromos áramot termeljenek,
és a gyári munkásokat hatékonyabb gépekkel lehessen helyet-
tesíterri. A Wall Streeten azokat a keresked ket, akik gy bo-
nyolítják a világ pénzpiacain az i.izleteket, hogy a dontéseket
szárn ítógépterrni n ál okba írj ák, h atékonyabb szám ító géppro gra-
mokkal helyettesítik. A kisvárosi keresked ket kiszoritják az
óriási viszontela d hál zatok hatalm as áruházai, az ó pozíci -
jukat viszont a kábeltévéknek az ottlronról leadott telefonren-
delésekre épiil bevásárló -hál zatai fenyegetik. Beszédfelismero
szerkezetek és automati zált h ívásfo gad ó berendezések lr elyet-

293
 294 lA K|VULREKEDTEK
tesítik a telefonkezeloket. A tanárokat a multimédia oktatás váltja fel.
A vállalatok karcsrisítása a felesleges dolgozók és akozépvezet k
elbocsátásával jár. A vállalati osszevonások és vállalat konszolidáci_
ók kcizép-, sot ielsovezetoi állásokat sztintetnek meg.
1 9. 1 E! bb az izom, most az ész
A második iPari forradalom ktiszobére érkezttink. Az els ipari for-
radalom az embernek azenergia folott jonnan megteremtett uralmát
aknáztaki azálta|, hogy a gépeket lratalmas izomerov el ruházta fel az
emberi fizikai munka iránti igény cstjkkentése érdekében.A gépek
azortban nem tudtak számolni, gondolkodni, nem tudtak vizLrálTs áb-
rákat megktilcinbcjztetni, vagy nem tudták az emberi beszédet felis-
merni és értelm ezni. Ezél1- minden gép mellé sztikség volt egy gépke-
zel emberre, aki a géphez az eszét adta, és egy ernberi kíáe"tíiore,
aki a gép szemeként és fiileként mtik dcitt. Minél t bb gép volt, annál
tcibb ernberre volt sziikség a kezelésrikhcjz. Minél re;letteuuek
voltak
a gépek, anrrál kép-ettebb gépkezelokre volt sztikség, s annál maga-
sabb béreket kovetellrettek a képzettgépkezelok.
. I más9dik iPari forradalom az információs technológia terérr elért
jelentos haladást aknázza ki, azokat a felfedezéseket,
ímelyek ered-
ményeképpen számít gépeket és elektromos érzékeloket hásználnak
a gépek szemeként, íiilekéntés eszeként, lrogy a gépek lássanak,
hall-
janak, értelmezzenek és cselekedjenek. Ezek atóchnológiák
má még
gy_erekcipoben járnak, és nem tudjuk, idovel rnivé fejlod-hetnek.
. Yezetó egYetemek megbecsürlt k zgazdászprofesszórai biztosítanak
benntinket arr l, hogy nincs miért aggódnunk. A t.r*elékenység n
-
vekedése serkenti ncivekedést, a ncivekedés peáigiouu
.7.pazdasági
állást jelent, mondják, épp gy, mirrt az elsó ipari forradaiom Ta.;en
tortént. Nem veszik hogy amikor a brit iextilipart az elso ipari
.észre,
rola{lt9m idején gépesítettéli, a gépesítésnyomában támadt *unku-
nélktiliségnagy részétAnglia tndláia hárítoita. Megfizethetetlen vá-
mokat vetettek ki allndiábólAngliába impor-tált text]liákra, míg India
9lgot gYarnrati kózigazgatása lényegében eltcirolt e az Artgliauo'i Indi-
ába irnportált textiláru vámját, éi Áegad ztatta az indiai kelméket,
amelyeket Indiában állítottak el a haiai piac számára, továbbá meg-
Bekoszont a gazdaságosság l 295
ad ztatta aháztartási rokkákat.2 A gyarmatok rrgyanakkor sok olyan
kivándorlót is felszívtak, akik feleslegessé váitak azeuropai gazdaság
számára. A gyarrnatokra kertilvén ezek a kivándorlók rnegszerezíék a
lcgjobb fóldeket, hogy azokon az anyaoíszágipara számára olyan ex-
porttermékeket termeljenek, mint például a gyapot.
A második ipari forradalom sokkal inkább az osztályszempontból,
mint a ftildrajzi szempontból definiálható gyarnratosításra éptil, és a
világ népességénekegyre nagyobb hányadát szorída gyarmati sorba,
A gazdaságosság azt jelenti, lrogy kevesebb ráfordítással rragyobb
kibocsátást értink el, Amikor nciveljiik az élómunka egy orárajutó ki-
bocs átását, n civekvo te rm e l éke nysé gro l beszé l iin k . A kózgazdaság i szci-
veggyiij temérryek ál tal kedvelt l eegyszerus ített pé l dákban mi n dez egé-
szen jó dolognak trinik.
A farmer, aki egy kis traktort vásárol, t bb foldet képes megmuvel-
ri, ezá|tal tobb élelmiszert termel a családja számáta ós magasabb
iovedelemre tesz szert, vagy kevesebbet gtircol a foldeken. A fanner
így is, rgy is jól jár, ugyarrakkor senki sem jár rosszul, a tálsadalom
pedig tobb tekilrtetben is gazdagodik.
Sajnos, a valós világ nem hasonlít az ilyen, tankonyvbe illo. leegy-
szertisített példákra. Vegytik észre, hogy a mi példánkban a termelés
vezetóje, a tulajdonos és a dolgozó egy és ugyanaza személy, óhozza
a dontést, ó fizeti a koltségeket, és o dcinti el, hogy a magasabb terme-
lékenység haszna a ncivekvo termelésben jelentkezzék vagy a rovi-
ctebb munkaidóberr. A valóságban a dontést valószínrrleg egy
rrtezógazdasági nagyvállalat hozza ffieg, kizár lag nyereségességi
szempontok alapján. Néhány kivételezett dolgoz t l elvárják, hogy
novelje a termelést, a t<ibbiek elveszítik az állásukat, és kevés megél-
lretési alternatív a v ár ráj uk.
Úgy ttínik, hogy a termelékenység novekedésének egy szaks zerye-
rctek nélktili, munkaero-t rlkínálattal rendelkezó gazdaságban a toke
t rr l aj dorro sai azegyedti l i b i ztos lraszonél v ezói. Mégi s, ah ogy a v ezeíé-
si módszerek szakértóje, William Dugger állítja, lelret, hogy elobb-
trtóbb oket is eltávolítjrrk nrajd:
A tokés részvénytársaság egy igazi frankensteini szornyeteg egy
mesterséges ámokfutó, aki csakis saját lélektelen személyének fele-
-
A
los. Ebbol néhány rnegdobbento lehetoség adódik. részvénytár-
saságok rnár elkezdték felvásárolni saját részvényeiket,s ezeket most
 296 lA KIVULREKEDTEK
a vagyonuk részekéntkezelik, Ha eljutunk a logikus végkifejletig,
amikor a részvényekszáz százaléka a részvénytársaság vagyonának
arésze, akkor a részvénytársaság saját rnagát birlokolja. Ekkor már
teljesen megszabadul a homo sapiens fajhoztartozo részvényeseitol.
Kinek vagy minek fog akkor felelosséggel tartozni? Lépjtink egy ki-
csit tovább e szervezett felel tlenségrol folytatott elrnélkedéssel ,..
Elképzelheto-e, lrogy egy társaság teljesen megszabadul nemcs ak az
emberek általitulajdonlástól, hanem a dolgozó és vezetó emberektol
is? ... Mivé válna akkor? ... Fizikai értelemben gépek hál zata lenne,
amely árukat vesz, feldolgoz és elad, s amelyben ezt az egész folya-
matot egy számitógéphálózat felugyelné. A célja az lenne, hogy még
tobb gép megszerzésével egyre nagyobbá váljon, és hogy az j gépe-
ket feliigyel további számítogépek rnegszerzése révénmég lratal-
rnasabb legyen. Ebben a hatalomért és a profitér1 folytatott gépies
igyekezetében senki mást nem képviselne, csak saját magát. A kapi-
talizrnust képviselné a le$isztább formájában, amelyet semmi tnás
nem érdekel, csak a profit és a lratalom.]
Talán egy napon, ha eléggészabad lesz ahhoz,hogy saját megzabo-
lázatlan tendenciáit kovesse, egy világcég eljut a termelékenység leg-
végs határáig, s olyan egységF?Iakul, amely kizár lag szárníiógé-
Pékb res má$'?r pénzmegsokszorozásán fáradoz gépekbol á1l. Eit a
"s2,i:rvéizetet
a tcjkéletesen gazdaságos vállalatnak is lrivhatjuk. Bár ez
nyilván nem az, amire bárki is tcirekednék, rgy cseleksztink, mintha
egy ilyen világot szeretnénk létrehozni.
19 .2 Fájdalom legf elul
Ennek az onfelszámolás elorehaladott stádiumában levo gazdasági rend-
szernek a nyilvánosság elotti elszánt védelme mogott mind tobb az olyan
jelentés, amely azt a bizonytalanságot és aggodalrnat ttikrci zi, amely a
Stratos-lakók legfelso elitjét is áthada. l980-82-ben még a menedzserek
]9 százaléka írgy érezte,llogy az állása,,biztos" vagy ,,nagyon biztos",
1992-94-re ez a szám 55 százalékra esett vissza.a Nemcsak egyszerűten
arról van szó, lrogy a saját pozíciójuk egyre inkább veszélyben forog. Egy
olyan érzésrolvan inkább szó, hogy valami nincs rendben, és a gyerekeik-
Bekoszont a gazdaságosság l 297
t,0 egy nagyon s rlyos problémákkal ktiszkodo világot lragynak. Sokaknak
koztiliik szembe kell nézniűkazzal,I,ogy egyre mélytil a konfliktus szemé-
lyes értékeikés a vállalaton beltili pozíciójrrkból eredo elvárások kozott.
A vállalati felsovezetókbotrányosan magas fizetéseit a sajtó általá-
b an azza| i gazolj a, h o gy i l yen j avad al m azásr a azén van s z[i ks é g, h o gy
lr vállalati vezetoket a legiobb, legnagyobb erofeszítésekresztoncjz-
zék. Amikor William A. Anders, a General Dynamics Corporation el-
rroke 1,6 mil|ió dolláros jutalmat kapott azért, mert sikertilt a vállalat
ré szvénye inek azárfo l yamát tíz naporl keresáti l 4 5 do l l ár flo l tt tat1rania,
a vállalat szóvivóje azt mondtaaWashington Postnak,hogy a jr"rtalma-
zási tervre azértvolt sztikség, hogy a legfelso vezetoket a vál|alati t"'rzlet-
politika megúrjításáraésa részvények után jár osztalék maximálására
ósztónózze.5 Ktilcincis állítás, hogy milliós jutalrnakra van sztikség alr-
lroz, hogy a világ legkivételezettebb és leg|obban fizetett szakemberei
elv égezzéka munkáj ukat.
Derek Bok, a Harvard Egyetern korábbi elnoke a kovetkezo hatásos
nlagyarázattal szolgál. Azí állítja, hogy a legfelso vállalati vezetoknek
azértkell ilyerr botrányosan nagy pénzeket fizetni, hogy ilymódon biztos
legyen, hogy ezek a felsovezetok a részvérryesekrovidtávúr profit érde-
keit nrinden más olyan érdek folé helyezik, amelyeket másktilonben ta-
lán figyelembe vennének. llyen érdekek például az alkalmazottakvagy a
kcizosség érdekei, sot, magának a vállalatnak a hosszírtáv érdekei is.Ó
Vagyis a felsovezetoknek felháborítóan nagy fizetéseket kell adni, l-,ogy
kelloen motiváltak legyenek, s lrogy ne éngedjenek a társadalom iránt
érzett osztonos felelosségtiknek. Ilyen'véniszogbol nézve a fi zetéseket
mutatószánroknak tekintlretjtik, ameiyek jelzik, l",ogy a vállalati felsove-
zetok munkája mennyire undorító vagy kellemetlerr a vállalati
karcsűrsítások korszakában,
S mivel ennek a kivéreztetésnek a vége még nem látlrató, egyre tobben
vesztik el a munkájuk iránti lelkesedéstiket, ahogy azt a Fortune 1994.
jűrlius 25-i Kiégett fónokcik (Burned-Out Bosses) címticímlap-sztorija is
lrrutatta:
Az igazgatókat, akiket arra tanítottak, hogy építsenek, most azért
fizetik, hogy romboljanak. Nem vesznek fel rj embereket, ltanem
elbocsátarrak. Nem szeretik ezí az űlj megbízatást, de meg kellett
értenitik, hogy ezen nem válto at|,1atnak. A megbízás végrehajtása
megváltoztala a mindennapokat: a munka nem felvillanyoz, ha-
nem lehangol.
 29B lA KíVÜLREKEDTEK
Ilyen kcirtilmények k z tt majdhogynem erkolcstelen lenne él-
vezni a mr"rnkát .Igy aztán rosszkedvtiek és óvatosak, aggódnak,
hogy a kcivetkezo elbocsátási hullám elscipri oket. Mindekozben
tobbet és keményebben dolgoznak, lrogy pótolják amár elbocsá-
tottak kiesett mrrnkáját. F'áradtság és sértettség kezd felgylilem-
leni.7
Az emberi val óságtól elszakított számítógépterminálokon keresztti l
vi l ágszerte dol l árrn i l l i árdoka t mozgat pénzugyi speku l árrsoktó l e l té-
roen, a valódi termékeket el állító vállalatok vezet inek napról napra
h s-vér emberekkel van dolguk. Ők azok, akiknek teljesítenitik keil a
p énzzel fo gl a l kozó vezetok n agyo b b,,gazdasápo s s ág" ir ánti kovete l é-
seit, s akiknek ezéft korábbi barátaikat és kollégáikat olyan helyzetbe
kell lrozrrir:k, amely prrsztító lratásában egy szeretett lény elvesztésé-
hez hasonlítható. Ahogy azt az egyik vállalati elso ember a Fortune-
nek elmondta: ,,Az elso alkalomm al az ember űgy érzi, hogy az elbo-
csátás azűzleti tevékenységrésze. A második alkalommal elkezdtem
toprengeni azon, hogy vajon hány emberi tragédiát,, hány válást vagy
ongyilkosságot vált ez ki? Keményebben dolgoztam, hogy ne kelljen
gondolkoznom ezen."8
Egy vezeto-kiválasztó beszámolt egy olyan vállalati vezetorrél tett
látogatásáról, akinek nem sokkal korábban, saját kozvetlen beosztott-
jait kellett t bb menetben elbocsátania. Ez a nehézségeketkorábbarr
jól viselo vezetó elkezdett dohányozni, lefogyott, nem tudott avezetó-
kiválasztó szemébe nézni, és roppant idegesnek látszott. Egy másik
vezetó, aki korábban állásokezreit számolta fel, amikor további tcibb
ezer kollágáját kényszertilt az utcára tenni, elvesztette az étvágyát és
alvászavarok léptek fel nála. Sírógtircscjket kapott, s egy napon ne.
tudott felkelni az ágyáb l.
Azok, akik a pénztigyi és szakmai karrier csútcsára jutnak Ameriká-
ban, általában nem nélkiilcjzik a fizikai kérryelrnet. De megtanulják,
hogy nincs annyi pénz, amellyel a lélek nyugalmát, az erós és szeieto
családot, a figyelmes barátokat vagy azt az érzést, hogy az ember ér-
telmes és fontos munkát végez, meg lelretrre vásárolni.
A világ mégaz iparágon beltili hatalom éspresztizs csűtcsán áll veze-
tók számára is változik. Richard E. Snyder, a konyvkiadás egyik legis-
merlebb és legbefolyásosabb személyisége harrninclrárom éves pályafu-
tása során kulcsszerepet játszott abban, hogy a Simon and Schuster az
Bekoszont a gazdaságosság l 299
Egyesti lt Ál lamok egyik legfontosabb kommunikációs v állalatáv á v ált,
amely évi bruttó bevétele eléri a 2 milliárd dollárt. Eztaz embert 1994.
i rnius l4-én, amikor a Viacom átvette a Simon and Schuster anyaválla-
latát, a Paramount Pictures-t, egy, a Viacom Inc. vezérigazgaíjával le-
zqlottot perces találkozás során hirtelen és rcivid ton elbocsátották el-
nciki és tigyvezeto vezérigazgatói állásából. Az indok egyszertien azvolt,
hogy most,,más a stílus".g
Kay R. Wlritrnore elnok irányítása alatt az Eastman Kodak 1992. évi
nyeresége 1,14 rrrilliárd dollár volt, ami durván az árbevétel SoÁ-ának
í'elelt meg. 1993. augusztus 6-án az elnokot a vállalat kiilso igazgat i
elbocsátották, mert tírl lassan haladt a koltségcs kkentés. 1992-ben a
Kodak l32 000 dolgozójakoztil csupán 3000 fót bocsátottak el. Az irr-
tézményirészvényeseklegalább 20 000 fó elbocsátását kovetelték. Pénz-
tigyi elemzok szerint az elncik elbocsátása világos bizonyíték volt arra,
lrogy a kürlso igazgat kelkotelezték rnagukat, lrogy a befektetok érdekeit
a vállalatvezetés és a dolgozók érdekei fólé lrelyezik. A Kodak részvé-
nyei aznap 3,25 dolláros árfolyammal záríak. A. G. Monks befekte-
tési igazgat azt nyilatkozta, hogy nap ez az amerikai részvé-
',flágy
ltyes számára."l0
Senki sincs védve. A hierarchia egyetlen szintjén sincs ma már binon-
ság. A The Economist nemrégiben rnegjegyezte:
Valalra egy nagy amerikai cég fónokének lenni az egyik legbizto-
sabb és legjobban fizetett állás volt a világon. Ez egész mostanáig
így vo|t. A mírlt lréten az IBM, a Westirrghouse és az American
Expres s v ezetól el vesztett ék az ál l ásukat. Néhány hó nappal koráb-
ban Robert Stempelt rovid irton eltávolították a General Motors
elnoki székébol... Most azok, akik a nagyvállalatok élénállnak,
toprengenek, lrogy ki lesz a kovetkezo.||
A The Economisl a jelenséget annak tulajdonítja, hogy a részvényesi
hatalom az egyéni befektetoktol a teljesítmény-orientált befektetési ala-
poklroz kertilt, akikl,tozzáláttak,l,ogy kirúrgják azokaí a vállalati vezetó-
ket, akiknek a teljesítrnényétnem tarlják rnegfelelonek. Nincs sztikség
ilz átvétellel kapcsolatos csatára, mivel a befektetési alapok vezetoi fel-
ismerték, hogy kozvetleniil is kovetellretik, hogy az általuk kézben tar-
tott vállalatok jelenlegi vezetése akár eroszakkal is teremtse el a szá-
lttukra azt a rcividtávri hasznot, amit a kizsákmányoló pénztigyi rendszer
clvár.
 300 / n rívümEKEDTEK
1 9.3 A kot dés korlátozása
A vállalati átalakítás nem csupán a munkahelyek drasztikus felszámo-
lását jelenti, lranem a megmaradó állások leértékelését
is. Az értelmiségi
munkaeropi ac egyre inkább a fizikai rn unkások piacá|nz kezd lrason l í-
tani, alrol az állástalan dolgoz k azérígy ilnek ssze, hogy legalább egy
napra munkát kapjanak, Az,,éppen a megfelelo idoben"készletezési kon-
cepció ma már az emberekre is vonatkozik.
Az ideiglenes munkát k zvetíto iigynokségek által foglalkoztatott
dolgozók száma tíz év alatt 240 százalékkal nott. A Manpower) az
Egyestilt Allarnok 7000 ilyen iigyn ksége kciztil a legnagyobb, azál-
talafizetett 600 000 idoszaki clolgozoval tnaAmerika legnagyobb ma-
gán munkaad ja, Bár varrnak olyarr dolgozók, akik saját elllatározá-
sukból vállalnak rész- vagy ideiglenes foglalkoztatást, 1993-ban a21
m i l l i ó egyes ti t ál amokbel i részfogl al koztatás úr dol gozó egyh armada
l l
gy nyilatkozott, hogy jobb szeretne teljes állásban dolgozni. sok el-
bocsátott dolgozó vállalkozásba kezd, s egyéni alapon vállal idoszaki
munkát. Sokr,rkrrak a jovedelme jelentos mértékbencsokkent. Bár az
információ foképp az érintettek szóbeli beszámolóján alapul, a Sta-
tisztikai Hivatal adatal szerint 1989 és 1992 k zcitt a saját vállalatuk
által foglalkoztatott amerikaiak tényleges átlagos jovedelm e 12,60Á-
kal cscikkent, s az idószak végéni8 544 dollárt tett ki. Az úrjonnan
alakult kisvállalkozásokban dolgozó tulajdonosok rragy részének a jci-
vedelme jelentosen elmarad az évi l8 000 dolIártól, att l a szintiol,
amely mellett a mai amerikai gazdaságban a családfenntartás igen ne-
héz, csaknem lehetetlen. l2
A fiatal értelmiségieknekazttanácsolják, hogy a munkahelyiiktol ftig-
getleni.il tervezzékszakmai karrierjtiket, lrogy rgy alakítsák szakmai élet-
rajzukat és ktilso szakmai kapcsolataikat, hogy azonnal mozdulhassa-
nak, ha rj lehetoségekre bukkannak vagy ha a vállalatuk megszabadrrl
to|tik. A fiatal pályakezdo szakembereknek azt a tanácsot adják, hogy
minden állást úrgy kezeljenek, mintha fiiggetlen vállalkozók lennének.l]
N em sokka l ezelótt a cég, am elynek az, egy én do gozott, csakn em o lyan
l
volt, mint egy család, Az elsodleges támasz volt egy egyébkéntgyakran
személytelen és átrneneti világban. A jó állás sokkal t bbetjelentett, mint
jcivedelrnet. Az identitás, a megbecstilt és tartós kapcsolatok forrása volt.
Ez az idoszak azonban véget éft, ami egyre tcibb feszi.iltséget eredmé-
nyez magában a családban is. A mai munkaeropiacon a szellemi és a
Bekoszont a gazdaságosság l 301
lizikai dolgozók kozcjtti kiilonbség kevésbélényeges, mint az állandó
tttunkalrellyel rendelkezo és az á|landó munkahellyel nem rendelkezo
dolgozók kozotti ktilonbség. A rendszer annak a magatartásnak kedvez,
amely szerint ,,szerezd ffieg, amit megszerezhetsz a rendszertól, addig,
trmíg teheted. T iodj magaddal, mert senki más nem t rodik veled."
19.4 Alkalmazkodás a besz kült lehet ségekhez
Azok,akik elves zítikazállásukat, ritkán találnak hasonlóan fizeto űljat.
A Un ited A i rl i nes hatszáz rj hel yfogl al ó al kahnazoítja, aki ket a cég 1 99 4
júlliusában vett fel, hosszabb távon is csak évi maxirnum 18 000 dolláros
ljzetésre számíthat, míg az azonos munkakorben dolgozo, de hat hónap-
pal korábban felvett tigynok k tízévelteltével évi34 000 dolláros fize-
tést is elérlretnek.|a Azok a munkások, akiknek sikerlil megorizniiik az
állásukat, gyakran keriilnek olyan helyzetbe, lrogy kénytelenek lemon-
dani a fizetésiiklol és egyéb javadalmazásrrkról, vagy a munkahelytik
tcljesen megsziinik. Az Egyestilt Államokban a termelésben és a nem
miivezetoi beosztásban dolgozó munkások átlagos órabére az l973. évi
l1,3] dollárróI 199l-re l0,34 dollárra esett (állandó l991-es dollárban
szánrolva), mikozbenazévi ledolgozott munkaórák száma 1973 és l990
kcizott 1683-ról 1 781 -re ncjvekedett.l5
A teljes mrrnkaidoben foglalkoztatottak béreinek egyre kisebb lránya-
rla haladja lneg a minimálb étl.. Az Egyesüilt Államok Statisztikai Hivata-
lirnak jelentése szerint 1992-ben az Egyestilt Allarnokban a teljes mLln-
kaidoben foglalkoztatottak 18 százalékának a bére nem volt elégséges
cgy négytag r családnak a lrivatalos l309l dolláros szegénységi ktiszob
l'cletti színvonalon való eltartásáh oz. Ez az arány l 979-ben rnég l 2 szá-
zalék volt. A jelentés szerint a tizennyolc és lruszonnégy év kozotti kor-
tlsztályok teljes munkaidoben foglalkoztatott tagjai kozott 4] százalék volt
ir szegénységikiiszob alatti fizetéssel rendelkez k aránya az 19]9, evi 23
százalékkal szemben. A trilzásoktól általában tartózkodó statisztikai
llivatal ezt a gyors és drámai változást ,,megdobbentonek" nevezte.16
ligyes szakértok ugyanakkot azt állíüák, llogy a statisáikai felmérésekben
szereplo számok jelentosen aláértékel ik az amerikai dolg oz szegények
s,lámáí, miveljelenleg legalább évi 20 000 dolláros j
vedelenlre van sztik-
sóg egy négytagúr család a|apveto sztikségleteinek kielégítéséhez.|1
 3o2 tA KÍVÜLREKEDTEK Bekoszont a gazdaságosság / 303

Még a felso kcizéposztálybeli szellemi dolgozók vagyonában is kedve- Mi|ler egyik barátja, akit ugyancsak elbocsátottak a TWA-tól, rrem
zót|en irány r tendenciák mutatkoznakaz1990-es években . A Business lalált olyan állást, amelyben 6 dollárnál nagyobb órabére lett volna, ezét1
Week szerint,,míg az elmírlt évtizedet a,,yuppie" -k (azcjnáll ó, felelos harminckilenc évesen visszaktiltoz tt a sziileihez, s feladta a reményt,
beosztásban dolgozó, jól kereso fiatal szellemi dolgozók) és azo kcjlte- lrogy megnostiljcjn és gyerekei legyenek. Egy másik korábbi kollégája
kezó gazdagságuk jellem ezte, az 1990-es évek konnyen a ,,dumpie" -k lttost porlásként dolgozik. Házasságok mentek t nkre, s az alkoholizmus
(az eldobottak) - a lecsírszó szellemi dolgozók korszaka lehet,"l8 AzE gye- is szedte az áldozatait. A szakszervezeti vezetók azt mondják, lrogy a
'|'WA által elbocsátott pár száz munkásból
s í.ilt Al l amok Munkai,i gyi Mi n i sléri umának j el errtése szeri n t az 1 984 -90 talán egy tucat is ongyilkos
amok-be l i egyetem eken vé gzett al l - lett.22 A torténések a nagy gazdasági válság tcirléneteit idézik. Ezek a
k<izotti i doszakba n az Egy es [i lt A l l h

gatók 20 százaléka olyan murrkát vállalt, arnelyberr a képzettségétnem tcirténetek azonban egy olyan gazdaságban sztilettek, amely a hagyomá-
nyos mutatók szerint rnindmáig egy eroteljes gazdaság.
tudta megfeleloen hasznosítani. Ugyanez a jelentés azt jósolja,hogy az
1994 és 2005 kcjzcjtt végzó hallgatók 30 százaléka állástalan lesz, vagy a
9
képzettségéné l al acsonyabb szi ntri m unkát fog v égezn i. M i n dennapos
l Egy olyan gazdaságban, amely a teljesítményt a pénzteremtéssel méri,
a tudományos fokozattal (B. A.) rendelkezo szállodai londirrer esete. A
az gmberek a gazdaságtalanság legfobb forrásai és a gazdaság bosszrit
Time egyetlen biztat jelet lát ahorizonton: ez a jel a bclrttinorok elott
-
elt-iájtrik. Haapénzintézetek uralják a világot, talánn.m i. kertilheto el,
megnyíló úrj lehetoségek.20
hogy apénzvilágának érdekei az emberek érdekei folé helyezodjenek. A
Még a két-keresos háztartásokban is, ahol aházaspár rgynevezett1 ielenséget, amit most tapasztalunk, leginkább úrgy jellemezhedtik, lrogy
ktizéposztálybel i szel l emi fo gl al koz ást űz, gondot okoz, h ogy hogyan a pénz gyarmatosítja az életet. Az emberi intézmények és célok eme ab-
tudnak kij<inni a jcivedelmiikbol. Vegytik Paul és Jane Lambert esetét. szurd eltorzulásának elfogadása, nem más, mint kollektív, ongyilkos elme-
Mindketten teljes munkaidoben dolgoznak. A feleség irodavezetó, a baj. Mindazonáltal mégsem teljesen j jelenség. A gyarmatosítás hagyo-
f.rj a Searsnél telefon-rendeléseket vesz fel. Kettójiik egytittes jove- rnányos tapasztalatai bepillantást engednek ennek a jelenségnek a ter-
delme nem elég ahhoz, hogy rij ruhákat vásároljanak, vagy fizessenek mészetébeés kcivetkezményeibe.
az egészségbiztosításért,vagy afogászati ellátásért, még kevésbéelég
mozira, gépkocsijavításra, vagy arra, lrogy étterembe járjanak. Csak
azért tudják a családjrrk rendszeres étkezésétbiztosítani, meft pénzí
kapnak Jane sziileitol.] |

Craig Miller valamikor a TWA lemezuzemében dolgozott és szak-

szervezeti tag volt. 15,65 dol|áros órabéréból évente 36 000 dollárjott
ossze a családnak. Két autójuk volt a garázsban és hinta a kertben,
biztos anyagi alapokkal rendelkezó, az amerikai álomnak megfelelo
kcizéposáálybeli család voltak. Millert 1992 nyarán elbocsátották. Most
hamburger-rendeléseket szol gál ki a McDonald's-nál, iskolabuszt ve-
zet, és e1y, aventillátorok szurójének cseréjévelfoglalkozó kisvállal-
kozásba fogott. Az iskolabusszal kapcsolatos teendoi után délután otkor
érhaza.A sietos vacsora végeztévela felesége e|megy otthonról, lrogy
a Toys 'R' Us_nál, ahol dolgozik, a délután hattól éjféligtartó mtí-
szakban, feltciltse a polcokat, míg férje otthon a gyerekekre vigyáz.
Hetente egyszer is annál a McDonald's-nál dolgozik, ahol a ferje.
Kettóji.iknek egyi,ittes évi jcivedelme kb. 18 000 dollár. Szomor r jo-
v nek néznek elébe.
20. EMBEREK ÉlrrrÉnruÉlrül

Új teraleteket kell találnunk, ahonnan konnyen

nyerheti)nk nyersanyagokat és ugyanakkor kihasz-
nálhatjuk az olcsó rabszolgamunkát. A gtarmatok
további el nye, hogtfelveszik a glárainkból kiker l
tóbblettermékeket,
Cecil Rhodes, Rhodesia,, megalapítója'l
-

Akik olyan társadalmakban nevelkedtek, ahol alétezésapénz,

tol fiigg, konnyen elfogadják ezt a fi.iggoséget, mint az emberi lét
természetes velejáróját. Hogy világosan érzékeljtik,e viszonyok
milyen mértékben mesterségesek, vissza kell nyriljunk olyan ko-
rábbi társadalmakhoz, amelyekben azernberi kapcsolatokat a csa-
ládi és kozcisségi kotelékek határoztákrneg. Habár manapság gyak-
ran rigy vél ekedtin k a pénz e l otti (prem on e tizált) társadal makró l,
hogy azok alacsony kulturális szinten és nehéz életkciri.ilmények
kozott éltek, tcibb ilyen társadalom magas fokri kultrirával rendel-
kezett és tagjainak mind társadalmilag mind szellemileg bizton-
ságot és tartalmas életet biztosított.
Bár ezekben a társadalmakban is voltak id k, mikor az embe-
rek komoly nehézségeket szenvedtek el, tapasztaltákmeg a nélkti-
lozés, a bizonytalanság és az elszigeteltség érzését,ami naponta
j ut osztályrészti l a pénzíelenekn ek egy pén zkozpontri (mon eti zál t)

viIágban. Ezentrilmenoen, valószíntí lrogy napjaink pénzkcizpon-

tír világában2-3 milliárd ember él bizonytalanabb, kilátástalanabb
életet, mint a nem monetizált kcirtilmények kozcitt élt sei.

305
 Emberek élettérnélkül l 301
306 / A K|VULREKEDTEK

helyi kolcsonos ftiggések felbomlottak, csakrigy mint a hagyományos

20.1 A f ejl dés nevében
tolórancia. Az igényeket kielégíto egyi.ittmtikodo rendszer helyébe
olyan rendszer Ép.tt, melyben a verseny és a szukosséghatározza
A világ nagy része mára részévévált a globalizált pénzgazdaságnak. és ,nóg u tírlélést.NOtt a purriiuitás, ahogy egJr9 nott a távoli kormány-
kcjzí,iliink csak keveseknek adatott meg a lehetoség, hogy megtapasztal- hirátaloktól való ftiggés. Alrogy egyre tobb kormányhivatal iranyí_
junk valami másfajta életet. Az antropológus Helene Norberg-Hodge ilyen totta a falu életétu l"tqtoaes"-i<edvéért, rigy egyre kevesebb falusi
ére e magát felelosnek a saját sorsukát,
kivétel. Neki megvolt az akiváltsága, hogy megismerhette, milyen az élet
az ósi ladak falvakban, azindlai Kashmir tartomány Himaláján trili tertile- Az indiai kormány azon torekvése, hogy iparosítsa a ladak térséget,
kíviilállók szá-
tén, amikor azt kortilbeliillrútsz évvel ezelott megnyitották a Áiebntette, hogy a férfiak a vidéket elhagyva a városokban néztek
mára. Megindító beszámolói o|yan ernberi lehetoségekrol szólnak, melye- keróso foglaikoás után. Ésmivel a modern világ csak a keresoket
ket mi már teljesen elfeledtiink. tekinti a t;rsadalom ,,produktív" tagjainak, aháztartásbeliek, a ha_
gyományos parasztok és az oregek hirtelen ,,ílem produktívként" let-
Az osi Ladakban a boldogság pénzhez vagy hatalomlroz kcjtése el- iót u.roiolva - teljesen ellentéiben si ladaki szereptikkel.A családi
és kozosségi szála-k gyengiilése novelte az egyéni bizonytalanság
ér_
képzelhetetlen lett volna. A rnélyen gycikerezo tisztelet egymás alap-
zését,u*.l'y viszoniho zialaru|t az anyagi státusszimbólumok iránti
veto emberi igényei iránt és a kornyezet természetes korlátainak el-
2
fogadása rnegóvta a ladaki embereket attól, hogy rossz lrelyen keres- molró v ágy akozáslroz.
sék az értékeiket. A boldogságot egyszertien megélték. Bár a nyugati
nonnák szerint élettik nem volt kcinnyíi, alapveto fizikai, társadalmi, Nagyon sokat tanulhatunk az ilyen kulturálisan fejlett premonetizá|ttár-
lelki és szellemi igényeiket kielégítettea gondoskodó, mindent meg- sadalir,ak_ rnint Ladak _
torténetébo| arról, milyen tágak is az emberi
osztó k zosség és a virágzo agrár-naturális gazdaság rendszere és iehetoségek, anélkiil hogy feltételeznénk, hogy mai válságunk megoldható
így természetes boldogságban éltek. n pr.*oá'.rn rnűrltba való uisszatéréssel. Átalakrrlásuk tanulmánYozásalrasz-
nós, bár néha zavaró betekintést enged a modernizácio természetébeés
Nornberg-Hodge rendszeresen ellátogatott a térségbe,megfigyelte és do- jelentésébe.
kumentálta a nyugati típusírfejlesztés benyomuiása nyornán bekovetkezo Azután,hogy már tobb mint 30 éve a fejlesztés kutatásának szenteltem
óletem, ciak Áost dobbentem rá, lrogy a n;lrgati fejlesztési progr.aT9k
rni-
kés bbi változásokat, ,,mely hiány&zetet keltett az emberekben, kisebb-
rend iségi érzéseket okozott cjnértékeléstikbenés azanyagijavak hajszolá- ry* oiiali mértékben szakítj ákki az embeiéket hagyományos értékl9nd_
sára késztette ket." Ladak XX. század végi gyarmatosítása a nyugati tu- ;'tituoi es rombolják szét a isaládi és
kozosségi kotelékek által nyirjtott
risták, a rnédia, az oktatási modellek és a technológiák egyiittes rálratásá- biztonság ot azáltál, hogy ftigg vé tesznek a modern nagyvállalalok mun_
nak eredménye. lialehet iégeitol és azáitut,* gyártott termékektól, F,z annak a folyamat_
az elkerítéssel, a kozosségi
ltak a kiterjesztése, amelyAng ában kezdodott
Egy nyugati turista tclbbet kciltlret egy nap alatt, mint egy ladak csa- totaet privatizálásával,'ami{azért csináltak, hogy a termelés haszna in_
lád egész évben. Látva e ., a ladakiak lrirtelen szegénynek éreáék kább csak nélrány kézben osszpontosuljon, ne pedig sokban,3 A gyarmati
magukat. Ez az rj viszonyítási alap egy korábban nem létezó szaka- korszakban ezt a folyamatot kiterjesztették a nem ipari,tertiletekre is. A
dékot teremtett, mert az osi Ladakban az embereknek nem volt sztik- rnásodik világháborúiutáni fejlesztések és befektetések alapvet en ugyan-
ség[ik pénzre ahhoz, hogy gazdag,teljes életet éljenek. A ladak társa- czt a folyu*átot folytatták bár sokkal kormonfontabban és a barátság
dalorn a kolcscjnos segítségen és egytittmtikcjdésen alapult; senkinek -
mónetizálták a szociális gazdaság termelési és szolgálta-
nem volt sztiksége pénzre al:'hoz, hogy munkát, éle|met, ruhát vagy
áloltozetében
-,
tási feladatait, felváltva ezze| a helyi mezógazdasági, irányítási, egészség-
lrajlékot szerezzen. tigyi, oktatási és kolcsonos onsegélyezési rendszereket a kozpontilag
A lragyornányos gazdaságban a ladakiak tudták, hogy a tobbiektol konnyebben irányítlrató megoldásokkal.
ftiggenek és azok is ftiggnek toltik. Az t| gazdasági rendszerben a

-*
,* !
 30B / A K|VULREKEDTEK
Nagyon tanrrlságos a modern fejlesztés korát a pénzgazdaság számára
nélktilozhetetlen foglalkozást iizok lehetoségeinek novekedésével.iellemez-
ni: vállalatvezetó, befektetési tanácsadó, marketinges, iigyvéd, kon5lyg1o
és mások. Ezek a,.pénzmltnkások" semmilyeIr valódi ér"téketnem állítanak
elo, rnégis szép oss*Zegeket keresnek azzal, hogy olyan funkciókat látnak
el; melynek nem is lóteztek a premonetizálttársadalrnakban. Egyértelmuen
ok, a tokés gyarmatosítás gyarmatosító elitje a fejlesztés fo lraszonélvezoi.
A globalizáció korábban már említett guruja, Keniclri Ohenae becslése sze-
rint a modern világgazdaságban a terrnelés csak 25 százalékkal részesedik
egy tipikus termék árából. Más szóval75 százaléka annak az értéknek, amit
a tényleges termel és szolgáltató foglalkozásokban dolgozók el állítanak,
egyszeríi e n azokhoz vánd oro l, aki k csak a p énzzel fogl al koznak.
A gyarmati kózigazgatás egyik legnagyobb problérnája az volt,
kényszerítsékazokat, akiknek a saját és kozosségi foldjeil< biztosítottak a
hogyan
megélhetéstiket, fcildjeiknek és munkájuknak az liltetvényes fejlesztés ér-
dekében való feláld ozására és így a pénzgazdaságtól való fiiggésre. EzLl-
tán er forrásaik, munkaerejtik és fogyasztásuk a gyarmatosítók profidát
terrnelik, Az elso lépésáltalában azvolt,lrogy minden,,mriveletlen" fóldet
jellernzoen a kcizcjs foldeket a gyarmati adminisztráció tulajdonába
-vettek. ,,A helyi kozosségektol -
egycsapásra elvették azokat a terí.ileteket,
rnelyeket lragyományosan parlagon taftottak, az erdoket, legeloket és fo-
lyókat, ahol vadásztak, gy ijtogettek, halásztak és legeltettek."' Óriási er-
dotertileteket,,tartalék erd nek" nyilvárrítottak. A hagyományos |1asznála-
ti jogokat megnyírbálták, ahogy a foldeket eladták európai telepeseknek
vagy bérbe adták kereskedelmi konszerneknek, akik viszont tiltevényeket,
bányákat létesítettek és fakitermelési tevékenységet folytattak. A brir tele-
pesek Dél-Afrikában azzal indokolták a naturális gazdálkodók elűrzését
torzsi foldjeikrol, hogy azokamezógazdaság egyik ágával sern foglalkoz-
nak rendszeresen, Így azoktulajdonképpen alig tekinthetok tobbnek, mint
betolakodóknak.5 A kényszennunkát kegyesen lrasznosnak tekintették a
leigázottak fe.iI dése szempontjából. Amint a francia kereskedelrni miniszter
l 90l -ben kijelentette:
A fekete nem szeret dolgozni és teljesen ismeretlen számáraa megta-
karítás gondolata; nem isrneri fel, hogy a lustaság a teljes gazdasági
ki szol gáltatottság ál l apotában tarlj a. Ezért e l kerti hetetl en a rabszo l-
l
gaság fellrasználása annak érdekében, hogy javítani lehessen életko-
rí.ilrnényeit, ami majd elvezeti a szabadság tanulóéveilrez.ó
Emberek élettérnélkul / 309
Számos gyarmati országban a csak készpénzzelfizethet adókat használ-
ták fel arra, lrogy az embereket a pénzgazdaságba kényszer,ítsék.Azáltal,hogy
ir íalu véneivel gytijtették cjssze az adokat, a falu hagyornányos vezetésének
lckintélye és legitimitása rnegingott, Az ad kat olyan dolgokra vetették ki,
irmi nélktil a falusiak a legkevésbé élhettek meg, Vietnarnban a franciák a
sora, az ópiurnra és az alkoholra vetették ki az adot A britek Szudánban a
gabona, az állatok, aházak ésháztartások után szedtek adót. Nyrrgat-aflikai
gyarmataikon a franciák az ad csalást a feleségek és a gyerekek tuszként
való fogvatartásával btintették, a férfiakat megkorbácsolták, a kunyhókat fel-
ógették vagy az embereket élelem nélkül néhány napra kikotve tartották] A
í'ejlesztéstazokban a Légi id kben elég nehéz volt,,eladni".
A hagyományos gyannatosítás a második világlrábor r után befejezo-
tl tt, és az űrit kés gyarmatosítás kiilf ldi segélyek, befektetések és a
kereskedelem fellrasználásával
-
váltotta fel. A gyarmatosítottak lelkéért
-
íblyó csatábarr a gazdasági térítésváltotta fel a vallási térítést.A gazdasági
rr vekedés misztikrrs jelentést kapott, a felszabadítás elixírjénektekintet-
tók. Ez sokkal kormonfontabb, sokkal bonyolultabb és sokkal vonzóbb
volt, mint a hagyományos gyarmatosítás, de a kovetkennényei nagyrészt
trgyanazok: Ininden korábbinál nagyobb fiiggoség a pénzgazdaságtól és
itnnak intézrnényeitol,melyeket kevesek tartanak ellenorzéstik alatt. A fej-
l déskutatokozgazdászok, a novekedés prófétái az isrneros evangélirrrnot
hil,dették. Korszer tvó válni azt jelenti, hogy az embereket a foldjeik elha-
gyására kell osztcjncizni, lrogy a városi munkaerot gyarapítsák, olyan nagy-
tizemekben dolgozzanak, amit kí.ilfoldi kolcsonokbol lroznak létre, ezáltal
a foldjeiken tiltetvények hozhatóak létre, amelyek kiszolgálják a krilfoldi
1liacok sztikségleteit. Mezogazdaságukat a gigantikus méretűr vállalatok által
tcrmelt és értékesítettvetomagvak, mritrágyák és novényvédo szerek fel-
lraszrrálóivá kell tenni. ktilf ldi tanácsadókat kell alkalmaznirrk ki,ilonle-
g,csen magas fizetésekkel és a kulcspozíciókat betoltok luxus jovedelrnei-
vcl, és kiilfoldi teclrnológiákat és tennékeket kell importálniuk.
A multilaterális bankok és segélyszervezetekhatároztákmeg, hogy a fej-
l(ido országoknak milyen gazdaságpolitikát kell kovetniiik. Katonaitanács-
irdó missziók és titkos politikai tanácsnokok alakították a politikájukat,
tttultinacionális vállalatok használták eroforrásaikat és foglalták el piacai-
kat.3 A pénz volt a csábító pónzsegély, lritelpénz, kereskedelmi pénz,
l i
-
lc l'cktetés i pénz. B árme ly gényre vagy vál sá gr a a pénzj e entette a mego l-
l
tllist, nrég pontosabban a ktilfoldi pénz, amirr k|ilfoldi árut vettek kiilfi'ldi
viillalatoktól.
lizen az ton minden lépésselgyengtilt a társadalom szociális hálója és
cr,(isodott apénzgazdaságtól, pontosabban akillfaldi pénzvilágtól való fug-
 310 / n rívülnEKEDTEK
gosége. A kormányokat meggyozték és abban támogatták, hogy a hagyomá-
nyos oktatási, egészségtigyi és jóléti rendszeft hatalmas állami biirokráciá-
val váltsák fel. Azután kovetkezett a szerkezeti átalakítás, ós a szegérryek-
nek, akik fiiggové váltak ezekt l a szolgáltatásoktól, elmondták, hogy a szol-
gáltatások igen megdrágultak és elszívó hatást gyakorolnak a gazdaságra.
Nehézségeket jelent a kiilfloldi bankok kciveteléseinek teljesítése a kedvez t-
len nemzetk zi fizetési mér|eg miatt. Az embereknek meg kell lennitik enél-
kiil a pazarlás nélktil. S t, mez gazdasági foldjeikb l még t bbet kell fordí-
tani export termékekre, impofttal kiegészítvesaját élelmiszersztikséglettiket,
és adókedvezményekkel, a fakiterrneléshez, a termofoldhoz, az ásványkin-
csekhez és az olcsó munkaerohoz való kedvezményes hozzájutással kell be-
csalogatni a ktilft'ldi befektet ket. Ártámogatott elektromos energiát és a móg
t bb ktilfoldi hitelbol létrehozott infrastrukt rát kell felajánlaniuk.
A gyarmatosítástól a fejlesztésen és szerkezeti átalakításon át a Dél or-
szágainak társadal ma megbicsakl ó lépésekkelintegrálódott a globá| i s gaz-
claságba. A Dél elitjének szerencsés kiválasztotdai a gyarmatosítási folya-
matban hatalmas vagyont lralmoztak fel. Néhány déli államban elegendoerr
jutottak a k zéposztály tagjai kozé ahlroz, hogy létrejójjon a novekvo
konzumerizmus derékhada. A déli lakosság tobbsége azonban elveszítette
megélhetését,amit korábban a most szétrombolt szociális gazdaságuk biz-
tosított és a létrejott pénzgazdaságban sem életteriik, sem életlehetoségtik
nem maradt.
20.2 Szabad piacok, nyitott határok
Azoknak a társadalmaknak a sorsát, amelyekben a hagyományos vagy
azí4 gyarmatosítás folyarnataikizár lagossá váltak és eljutottak a végki-
fejlet állapotába, színesen dokumentálja Robert Kaplannak az Atlantic
Monthly címűr lapban ,,A kozelgo anarclria" címmel megjelent cikke. A
lrelyszín Nyugat- Afl ika, és Kaplan az ott kialakult gyakorlatban az embe-
riség jovójét látja betegségek, a tírlnépesedés,az ncélri btinozés, a
sz kos eroforrások,-,,a
a menektiltek, a nemzetállamok és nemzetkozi hatá-
rok novekvo eróziójának, valamint a magánhadseregeknek, a biztonsági
szolgálatoknak és a kábítószerkartellek meger scjdésének" térségét.gEz
roviden a hatáftalan szabadp iaci gazdaság.
Kaplan beszámolója szerint a Sierra Leone-i kormány, amit egy tizen-
lrétéveskapitány vezet, egy viszálykodó cstirhe, amelyik nappal ellen r-
Emberek élettérnélkül l 311
z.óse alatta taftjaa fóvárost és a vidék egyes részeit. A kormányzat jelenlé-
tót leginkább azok azutazok érzik, akiket a hadsereg az ellenorzési ponto-
kon megsarcol. Éjszakánként aztánegy ellenzóki hadseregaz r, am.ikor a
kormány hadserege elttinik. A renegát kormány katonai parancsnokai az
clégedeilen falusi eloljárókat tudlratlák maguk mogott. A libériai háborLr
kót ktilonálló egysége tart fenn katonai bázist Sierra Leone határain beliil.
Ennek kovetkezményeként mintegy 400 000 Sierra Leone_i lakos
vesztette el lakóhelyét, további 280 000 meneki.ilt a szomszédos
Gtrineába, másik l00 000 Libériába menekiilt, ami ugyanannyi, mint
alrány libériai menektilt Sierra Leonéba. Sierra Leone lrarmadik leg-
nagyobb városa Gondama, egy menektilttábor. További 600 000 li_
béiiai Guineában és 250 000 az Elefántcsontparton a négy országot
el választó határokat telj esen érlelrnetl enné teszi. Az el efántcso ntpar-
tit leszám ítva, a kormányok még a békészonákban sem míikodtetik
az iskolákat, a lridakat,az utakat és a rend rséget a szuverenitás ko-
vetelményeinek megfelelo módon.
l0
Az erdoptrsztítás lrihetetlen sebességgel folyik, aminek egyenes kovet-
kczrnénye a talajerózio, az árvizek, és a moszkitók. A malária csaknem
riltalánoi. Az erószak, a bizonytalanság, a betegségek mintegy elválaszdák
rr vidéki tertileteket a városiaktól. Elefántcsontparl hajdan virágz kakaogaz-
tlasága mágnesként vonzotta Nyugat-Afrika más országainak vendégmun-
kásait. Jelenleg azországlakosságának a fele nem elefántcsontparti, Abidjan
lakóinak tcjbb mint 75 százaléka ktilfoldi. A viskótelepek alkotlák a ,,Nyu-
gat-Afrika Párizsának" látszatátfenntartó fellrokarcolók kozott a város egyre
iragyobb részét.E, viskónegyedek lakói lrulladékokból késztilt viskókban
(.lrrek, szeméttel, tirtilékkel teli csatornák szomszédságában, a nok Llgyan-
lrlrban a vizben mosnak, melyben a disznók fiirdenek, maláriaszrnyogok
lirIai k zepette. A fiatal férfiak nappa| sor1, pálmabor1 és gint vedelnek,
rlrikcizben szerencsejátékokat játszanak, éjjel pedig a gazdagabb negye-
tlckben rabolnak.
A lragyományos Ladak népének rneglehetosen kemény életkortilménye-
lict keliétt vállalniuk, amit a nyugati társadalrnak polgárai koztil onként
kovesen vállalnának.Ezzel egyíitt a lragyományos ladak társadalrnon belijrl
irz élet paradicsomi volt cjsszehasonlítva azzal az é|ettel, amit Nyugat-Af-
rika számos lrelyén tapasztalhatunk, ahol a társadalom hagyományos szer-
kozetét a gyarmatosítás egyrnást koveto hullárnai szétz zták.
Kaplan szerint a nyugat-afl,ikai gyakorlat terjedo jelenség Marlin_ van
('rcveldre, a Hebrew Egyetem hadtorténészérehivatkozik. aki a kovetkezo
 Emberek élettérnélkul / 31 3
312 lA K|VULREKEDTEK

Kozel Keletrol és azázsiaiszubkontinens egyes részeirol legyen szó,

képet festi az eljcivendo, hihetetlentil egyenlótlen, hiánnyal küzdo és gyen- romboló
Az autoritárius rendszerek meglazulása és a polgárháborirk
ge állarnokról, amelyek elveszítik a polgári rend fenntartásának képessé- rendszereket, Ez
tírlságosan megterlreli a gyonge kormányzati
lratása
vezetett pei-aarrt SzJmatia vagy Bosznia-Hercegovina esetében
gét: a

clezintegiálódáslroz, az á||amo[nak olyan térségekre való fel boml á-

Ha egyszer a fegyveres ero legális rnonopóliuma, amely hagyomá- ellenorzés rk
sához, Ímelyeket egyrnással szemben álló erok tartanak
nyosan azállatné,kics rszik azállamkezei k ztil, a meglévo ktilonb-
alatt.Ia
ség a háborúl és a bunozés kozcjtt olyan rnértékben cscjkken, mint
ahogy már ma is tapasztalhatjrrk... Libanon, Srí Lanka, El Salvador, termés zetlvagy ember okozta
Milliók kényszeriilnek elhagyni ottlronukat
Peru vagy KolLrmbia esetében. (A városi buncizés), a rasszizmussal, vagy csok_
kirtasztrófák miatt is, amelyJ( laklratatlanná teszik fóldjeiket
vallási, társadalrni és politikai erokkel osszefonódva átalakulhat kis llozzájárul-
kcntik a terL-rlet eltarioképósségét. A kornyezeti fesztiltségek
intenzitásűr fegyveres konfl iktussá. l' fesztiltségeklrez. ami
hittnak viszont a belso fegyuerei konfliktusok okozta
erós képviseleti.po_
rcrtdszerint egytittjár u ,J*tO gazdasági lrelyzettel, az
A fentiek valósághtien ábrázolj ákaztazerószakot, amely számos ameri- hagYornánYos folYa-
litikai intézrrienyróndszer lriáriyával, és a kozvetítés
kai gettót alakított át tulajdonképpeni lrábor s ovezetté. Kaplan apokalip- politikai konfliktu-
rrratainak felbomlásával. Ilyen kortilmények kozott a
tikrrs vizio.ia riasztóan hiheto kivetítése a jelenlegi alapirányzatok mélyén poziciókért f9ly_
sok konnyen anarclriába toikollanak, az államot a lratalmi
lévo dinamikának. Világszerte az emberek egyre novekvo hányada -- kti- a nem.zeti b,iz,
latott verseny egyik szereplójévé degradálv4 a lakosságot
lonosen a fiatalok, a kisebbségek és a nok álmodlrat már a szebb és
ttrnság rnindón fóimájától megfosztvi. A konfliktusok szétzLillesztik az élel-
biztosabb jovorol, lranem csak a kirekesztettség. a megkiilonb ztetés, a rnelyek sze_
,rriszJrlermelést és elásztást, árnit bizonyítanak azok azadatok,
nélktilozés, a szégyen és a brutális eroszak sivárságáról. járványok áldozatainak a száma
r.int konfliktus_lrelyzetben az éhezésés a
Az Egyes[iltNemzetek menekiiltiigyi statisztikája szolgáltatja a legijesz- számát, Ez az
rncghaladja magából a konfliktr,rsból származo áldozatok
tobb adatokat a novekvo, világméretri társadalrni bomlásra és kirekesztett- kedvezotlen, mégis
trru"pot,r,ino a lakosság, mind a vállalatok szempontjából
ségre vonatkozóan. l960-ban az Egyestilt Nemzetek 1,4 rnillió nemzetko- a világ elke_
ir tókés társaságok gyírmatosító tevékenysége kovetkeztében
zi rnenektiltet tartott számon. l 970-re ez a szám 2,5 rnillióra, l980-1,a 8,2 az irányba sodródik,
r iillretetlentil ebbe
rnillióra, míg l 992-re 18,2 millióra nott. Nagy résztik Ázsia és Afrika rne-
nekiilttáboraiban él és számuk átlagosan napi l0 000 emberrel nó.|2 1994-
ben negyvennyolc óra leforgása alatt a véres osszecsapások kcjvetkeztében
tobb mint egyrnillió ruandai rnenekrilt a szomszédos Zairéba, elhagyva le-
20.3 A kirekesztettek választási lehet ségei
tarolt hazáját, mintegy 2,1 millióra nc}velve ezzel a ruandai menektiltek
számát.|1
Az Egyesrilt Nemzetek statisztikája szerint további tcjbb mint 24 millió
A kirekesztettek, akiket a globális pénzgazdaság kevéssel kecseglet,
elnbeft trldoztek el lakóhelyérol a saját hazája határain beliil, F,zazt jeler i,
lrárom lehetoség k|zlil válasithatnak: ( l ) elfogadj ák az elkertilheteÍlP,nt
hogy a Fcildorr minden százharmincaclik ember éI nem saját j oszántából
-
távol attól a helytol, amit otthonának tekint. Sadako Ogatának, azEgye-
ós a segél yrr"rÍ"rrtek által sszegy rjlot! htrlladeto1,9Ji9!,,uu"gl 9,,t ,9]:
el: (2)
- trtasítriá iurrun kiszenvednek vigy ongyilkosságoi lióu,!l9.k
stilt Nemzetek menekiiltrigyi fóbiztosának a szavai szinte visszhangozzák
lltinbandákba tomori"lrlnek és bűrnozésbol, rablásból biztosítják
r,negél-
Kaplan véleményét: fiiggetlen emberi kozosségek iújá_
il.tertir..t; (3) a globális gazdaságíól
A rnenektilés, inkább rnint bármikor, a szorny i bels konfliktusok szorul magyarázatra, A két
ópítéséreszovetÉznek. Az elso változat nem
eredménye. Nacionalista, etnikai és társadalrni fesztiltségek váltak a jovójének egyrnással versengo jovoképei: az elso a
,,ióbbi, az emberiség
v i l ág m en ekti l tárad atán ak rn eglr atáro zo tény ezójévé, akár A fri ka szar-
v égzeté,a második a reményé.
váról és Szrrdánról, a korábbi Szovjetunióról és a Balkánról vagy a
 314 lA K|VULREKEDTEK

Kaplan elborzasztó és félelmetes igazságra mutat rá. Azok számára,

akik brutalitásban és nélkiilozésben nonek fel, a szervezett bűrnozés a
felszabadultság érzetétkelti :

Foldtink számtalan lakója számára, akiknek a kozépos ztálybeli lét

kényelme és biztonsága teljesen ismeretlen, a háborírk és a lakta-
nyák életformája inkább egy lépéselore, rnint lrátra...Ahol a tcjme-
ges nyomor a jellemzó, oít az emberek a biinozésben találják meg a
szabadságot.l5 Vl. HATALMUNK
Azt tapasztaljuk, hogy nagyrészt ugyanezek jellemzoek a gettó-ban-
dák tag|aira is. Igénylik a kozcjsséget és az ósszetartozás érzését,amit
VlSSZASZERZESE
egyébkéntelutasítanak, A szervezett eroszak betolti az ft.azálta|,llogy
lehetoséget teremt arra, hogy részei legyenek egy nagyobb emberi k -
zcisségnek és kozcjsségi támogatottságot biztosító társakat találjanak, fel-
jogosítva oket arra, hogy kitoltsék haragjukat az egyébként kozcjmbos,
érzéketlen vi l ágon. Az erószak egyesek számáracsaknem val lás i él mény.
mivel aziLt és most jelent ségéreosszpontosítva megszabadítjaazegyént
fizikai, társadal mi és sp -
a nél ki,il ozés nyugtalan ító ér zésétól.Amedd i g a i

rituális nélkí.ilcizéshatja áttársadalmunkat, azerószak szinte elkeri.ilhe-

tetlen kovetkezmény.
:s:snmÉ:_t ? ki rekesztettek számur a _eg_.y ! armadi k. l el]g!o!9g i s l éte-
ziklí globáiis gazdaságtól fiidqetlán einberi k 2os éséRliiTáóóTrése.n
'._ó;aaeire jéllemzoelborzásrTa;;á-;.tiiaGít.n-
ny-rrgaÉáfrikáfi!;*.ifi
pontjaként Rober1 Kaplan a tcircik fóváros, Ankara viskónegyedei társa-
dalmának kozosségi erejét is megmutatja. A pénztigyileg szegény és az
anyagi javakat nélktilozo lakosok megórizték eros kulturális lragyomá-
nyaikat, érlékrendjtiketés a kozcisségi cisszetartást. A személyek elleni
eroszak és azalkolrolizmus igen ritka. A viskók beltilrol makulátlanok, a
gyerekek iskolába járnak.

Mármost világos tehát, l,,ogy a nyomor ellenszerét nem fogjuk, nem

trrdjuk a globalizált szabadpiac gazdasági novekedésében megtalálni,
amely legyengíti és elpusztítja a kulturális és kozcjsségi kotelékeket a
globális tokés társaságok hasznára. A sziikséges gyógymód éppen ezek-
nek a kotelékeknek a létrehozásában és megerosítésébenlelheto meg.
Kollektív tírléléstink,nemcsak a szegényeké és a kirekesztetteké, de a
viszonylagos jólétben és a még nem kirekesztettségben élokéis, ezen
jjáépítésttárnogat intézményi és értékrendifeltételek létrejottén mrilik.
21 . AZ oKoLoGlAI FORRADALoM

A világról benniink élríkép megváltoztatásával ké-

pesek vagyunk arra, hogy ruegváltoztassuk magát a
világot.
willis Harmanl

Azt hiszent, a világ az egtségesiilés,/blé halad, és

egyre tóbb ember lótja a másikat eg),nek saját ma-
gával.. . Lehetcjség nk van (lrra, hogy uj eszruéket
és uj kózós értékekettaláljtmk az emberiség és az
éleíminden más formációja számára.
ITangari Maaíhai,
-
a Kenyai Z ld Óv Mozgalont koordinátorci

Nincs épelrnéjtiember, aki olyan világban akarna élni, amely

két rószre oszlik: sok milliárd kirekesztett, teljes nélktilozésben
élo emberre és egy piciny elitre, amely luxuserodítményekben el-
sáncolva élvezi vagyonát. Senkit nem tcilt el circimmel egy olyan
világ pelspektívája, amelyben iisszeomlottak a társadallni és oko-
lógiai rendszerek. Mindezek ellenére továbbra sem hagyunk fel
azzal, hogy kockára tegy[ik az emberi civilizációt, sot magát az
emberi faj életben maradását, foként azért, hogy egy legfeljebb
egymillió emberbol álló csopoft minden belátható sztikségleten

317
 31B / HATALMUNK V|SSZASZERZESE
t l halmozlrassa a pénzét.Vígan masírozunk oda, alrová senki se akar
eljutni.
Most kezdj[ik észrevenni, mekkora árat kell fizetrr[ink a gazdaság
A modern itás nevében rendel lenes m i.ikcjdésri társadal-
global izál ásáétt,
makat teremt[ink, amelyek mindentitt kóros vi sel kedésformákat termel-
nek ki: eroszakot, szélsoséges versengést, ongyilkosságot, kábítószere-
zést,kapzsiságot és kornyezetpusztítást.3 Elkertilhetetlenlil ilyen maga-
tartásformákhozvezet,ha egy társadalorn nem nyúrjda tagjainak a , amire
azoknak sziiksége van: kcjzcisségi kcit déseket, bizalmat, szeretetet és az
élet szent kozos értelmét. A bárqmszol"os válság, azaz az elrnélytilo sze-
génység,a kornyezet pusztítása és a társadalmi bornlás rnind-nrind en-
nek a réndellenés míikcidésnek a megnyilvánulásai.
Kollektív elmebajként konokul kitartunk a rendellenességet elmé-
lyíto politikáink mellett: abból a téveszmébol indulunk ki, hogy kény-
szeríto t rlénelmi er k és eredendo emberi tcikéletlenségeink szorítá-
sában vergodtink, és az egyetlen amit tehetiink, hogy ezekhez alkal-
mazkodunk. A gazdasági globalizáció tudatos dcintések eredménye-
ként tijr elore; e dcjrrtéseket olyanokhozzák, akik a világot az űzleti
érdekek szemtivegérl át láüák. Léteznek azonban emberhez méltó al-
ternatívák, és azoknak, akik a világot az emberi érdekek szemszogé-
bol látják, joguk és hatalmuk is van alrhoz,, |,1ogy ezen alternatívák
mogott sorakozzanak fcil.
Az egészsjges tá,rsadalmak e gészséges,eros lre ly i kozos sé geken. a_la-
pg!"nak, anre yek gorrdos kodn ak tagj ai kró l és s szefti zik az embereket
l ól és akinek figyelrrre a Fold és az aztbenépesíto emberek feló osszpon-
azéló Fcildnek azzal a darabjával, amely lakóhelytikként szolgál. Ilyen
társad al makat csak h e yi szi rrtr"i akc i ókka l, háztartásr l háztartás ra, ko-
l tákon, például Mózesen, illetve megtestesíilésén,Jézuson kereszti,il nyi-
z sségrol koz sségre haladva lehet kiépíteni. Ezzel szemben mi olyan
intézményi és társadal m i cisszeíii ggésrend szert al akítottun k ki, am e y l
elveszi a hatalmat a helyi kcizcisségektol és megnehezíti, ha épp rrerrr
teszi l eh etetl enn é, az ily enfajta kezde ményezéseket.
Alrlroz, hogy megszi,intesstik eá a s lyos rendellenességet, le kell ráz-
nunk magunkról a kollektív kulturális bódulatot, vissza kell szerezniink
a rosszul rniikodo intézményeknek átengedett lratalmat, saját keztinkbe
!"9|Lv_e_p.n"iink életti.nk
jÉnyításátés rlrjra kell szon[ink a család és kozos-
ség gondoskodásának szottesét. E célok megvalósítlratók. de eléréstik
érdekében meg kel l v áltoztatnrrnk társadal mai nk ural kodó lr i ede l em rend-
szereit, értékrendjeit és intézrnényeit. Ökológiai forradalomra van sztik-
ség, amely a tudományos-ipari korsiákot megnyitó kopernikuszi forra-
alomlroz hasonlatos. A hasonlóságok tanulságosak.
Az okológiai forradalom / 319
21 .1 Verseng valóság képek
A kopernikuszi forradalom lényege azvolt, hogy gycikeresen megvál-
tozíatíaa valóságról alkotott uralkodó felfogást. Erdemes ntegvizsgálni
a fobb pontjait, hogy lehatoljunk a jelenlegi válság gycikereihez és llogy
rneglratáro zzuk, milyen kilrívásokkal kell az cikológiai forradalomnak
szembenéznie.a
A transzcendentális monizmus (az a nézet, amely szerint a tudat vagy
a lélek teremti az anyagot) alkotta sok keleti kultírra filozófiai alapját
legalábbis addig, amíg a Nyugat nemrégiben le nem rohanta tudornányá-
-
val, iparával, globális versenyével és fogyasú i értékrendjével.E ha-
gyomány kovetoi aztvallják, hogy a tudat az elsodleges valóság, és lrogy
az anyag a tudatnak, illetve egyfajta spirituális energiának a teremtmé-
nye. A transzcendentális monizmus ami abból indul ki, lrogy minden
-
tudat, illetve a tudat anyagi nregnyilvánulásai is ugyanabb l az egység-
bol származnak a végtelennel való lelki kapcsolatunkon kereszttil
-,
elérheto belso bcjlcsességet ismeri el a valódi tudás elsodleges forrása-
ként. Ez ahagyomány rendszerint az anyagi dolgok tagadásával. az em-
ber anyagi koriilmónyeinek fatalista elfogadásával, eros kozosségi érzé-
sekkel és a tennészet mély tiszteletével kapcsolódik ossze.
Nyugaton a zsidó-keresáény lragyomárry teljesen más űrton lraladt: olyan
lénykéntszemélyesítette nreg Istent, aki egy távoli, ktilcjn birodalomban
tosul. E hagyomány szerint Isten a maga akaratát és bcjlcsességét prófé-
latkoztatta ki. A F ld a világegyetem kozpontja, s kcirtilcitte kering aNap,
a csillagok, illetve a tobbi bolygó. Európában még 500 évvel ezelóttis ez
a lrit volt a tudományos gondolkodás valamint az erkcjlcsi és politikai
ltatalonr alapja.
Kopernikusz l543-ban jelentette meg De revolutionibus orbium
t,oelestium (Az égiíestekforgása) címu mtil,ét, amelyben kifejtette, hogy
a Fold csak egyike a Nap kcirtil keringo bolygóknak, ami maga is csak
cgy a kozmosz számtalan lrasonló csillaga kozt. E tézis kapcsán ttirténel-
rrri méretti osszetitkozés kerekedett a tudomány és azegylláz kcizcitt, ama
kérdéstilletoen, hogy vajon a tudományos megfigyelés avagy az isteni
kinyilatkoztaíása az emberi tudás negbízhatóbb forrása. A tudomány a
rlraterialista rrronizmust (ami szerint az anyag teremti a trrdatot vagy a
lclket) fogadta el a valóság képeként,ez pedig elindította azt a folyalTla-
 320 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
tot, amit a torténészek kopernikuszi forradalomnak neveznek. E hagyo-
rnány kovetoi azt vallják lrogy az anyagaz elsodleges valóság. a fizikai
mérésa tudás egyetlen érvényes forrása. és az a íapasztalat, hogy varr
tudatunk. csrrpán anyagi természetíi agyrrnk bonyolrrltságára rrtal. E né-
zet szerint elképzelhetetlen, l ogy létezzen bármifele olyan tudat, anrely
nem kaPcsolódik hozzá semmilyen fizikai léteziihóz. A materialista
monizmus lett a nyugati tudományos képzésés kult rra alapja a tudomá-
nyos-ipari korszak java részében.Altalában a lelki terrnéizetti létezok
tagadásával, a material i zmus hangsri lyo zásáv al, az i nd i vi dual i sta szem -
l letrnóddal, valam i nt a természet k izsákmányol ásával kapcso l.j ák ossze.
é
Edward McNall Burns tortónész szerint a kopernikttszi forraclalorn je-
lentosége abban áll, hogy,,a filozófilsnak nem kellett tobbé fejet hajta-
nia a kinyilatkoztaíás, mint az igazság forrása elott; ezentútl ai értelmet
tekintették a tudás egyetlen k rtfejének, és a világegyetem spiritLrális ré-
tegeit, mint elnytitt ruhát, mindenestiil félrehajították".5 Az egyl,1áz szel-
lemi és erkcilcsi lratalma nagyon meggy ngült.
Az a nézet, rrrely szerint csak a rrrérheto dolgok lehetnek megfelelo
tárgyai a tudományos vizsgálódásnak és csak ezek tbgadhatóak el az ok-
sági nragyarázaí alapjaként, lehetové tette a tuclomány szánrára, Itogy
rnegk[ilcinb ztesse a ,,tudolnányos Inagyarázatoí az olyart tudonrány eloiti
magyarázatoktól, miní az istenek szeszélye , vagy az isteni kegyelem be-
avatkozása"." Ánl ez egyben azt isjelentótte, hJgy a tLrdat, azálékek, az
esztétika és az emberi tapasztalat más vettitetei kirekedtek a tudományos
vizsgálódás kcjrébol. A szabad akaratnak és azerkcilcsi választásnak m int
a viselkedés lehetséges magy arázatainak elutasításával a tudomárry sike-
resen felmentette cinrnagát a trrdoInányos ismeretek alkalmazásáriak er.-
kcilcsi felelossége alól.
Tlromas Hobbes tizenlretedik századi filozófus a végletekig vitte a ma-
terialista monizmust. Azt tartotta, hogy az anyagon kívlil iernmi nrás
nem létezik. Ha van Isten, akkor kell, hogy legyen fizikailaglétezóteste.
Hobbes nézete szerint a jó pusztán az, ami élvezetet, rossz pedig az, alni
fajdalrnat okoz, az élet egyetlen értelmes célja pedig az él'veze7 keresé-
se.1 Ezazéftékrendszer lett véglil agazdasági racionaiiznrus ki nem mon-
dott erkolcsi eIofleltevése.
A valIás és a tudornánv intézményei eltéro valóságképtikkel
-
coltak tehát a nyugati társadalmak lelkéélr. A dualizmus (ami szerint az
har-
- aki csak saját élvezeteit keresi, melyeket kovetkezésképpen tisztán pénz-
anYag és a lélek a valóság két kiilcjnbozo, egynrástól ftiggetlen vetrilete)
szentesítette filozófiailag ezí a szakadást. Míg az egy|áz egy leszrikiilt
spirituális életvitel igényeit elégítette ki, a világi társadalom az anyagi
Az okológiai forradalom / 321
világot tekintette az elsodleges valóságnak, a materializmrrst a meghatá-
rozó értékrendszernek, s végso soron a gazdasági ncivekedésí az ember
elsodleges céljának.
A materialista monizfflLls mint tudományfiloz fia lehetové tette a tu-
dományos-ipari korszak tudornányos és teclrnikai eredményeit. Mint a
modern kultűrrába nrélyen beágyazodott életfiloz fia viszont az onmeg-
semmisítés peremére sodort benntinket, meft természetszertileg vezet a
l-|obbes-i értékek elsajátításához. Ez pedig megnelrezíti szárnunkra, hogy
bármiféle , a fizikai vágyaink kielégítésént rlnrutató. magasabbrerrdí'r je-
le4t951p vagy célra lelji.ink az életben. Ha legfóbb célunkká az élvezetek
halmozását tessztik, akkor minden olyan fellrívást, amely a gazdasági
igazságosság vagy az eljovendo nemzedékek nevében
- az élvezetek
-
rrtáni hajsza korlátozását szolgallnazza, rgy fognak értelmezni az embe-
rek, lrogy ezzel arra szolítják fel oket, mondjanak |e az élet egyetlen
értelmérol.Ebbol kovetkezik az, amit idonként a tokés libertariánusok
száj ából h al l an i l elr et : azok szám ára, ak i k gy ózik pénzzel, az a legéssze-
ríibb, ha egész a végéigkiélvezik a nrulatságot. Ha lernondunk az élve-
zetekrol, és a végénkiderLil, hogy a kornyezetvédok tévedtek, folcislege-
sen áldoztuk fel az élet[ink értelmét.Ha a kornyezetvédóknek mégis iga-
zuk lesz, és a rnulatság onmagunk negsemmisítésóvel végzodik, akkor
legalább az Lrtolsó pillanatig kiélveztiik azegészet.
A materialista nroniz.lTltls kikovezte azvíat egy olyan kózgazdaságtarr
elott is, amely valódi tudorrrányos státuszt akarván elérni, a megfigyel-
heto és mér,heto piaci árakat fogadta el az emberi értékekegyetlen ntér-
céjeként. Gyakorlatilag lehetetlen megérteni vagy megmagyarázni a pusz-
tán meclranikus emberi viselkedésnél tobbet anélktil, hogy foglalkoz-
nánk az olyan érlékekkel,mint például lojalitás, vágyak, szeretet, pszi-
chológiai konfliktusok, altruizmus, spirituális tényezók, tuclat, sot meta-
flzikai hitek. arnelyek a viselkedést irányítják és amelyeket nagyon
rrelréz nregfigyelni és mérni. Tehát a
-
tudomány ondefiníciója szerint a
t ó r s a d al o m l ud om ány elnev ezés on e l l entmondás.
A társadalorntudósoknak vagy rjra kell definiálniuk a tudomány alap-
filltevéseit, vagy rjra kell definiálniuk az embeft, hogy az ember ossz-
lrangba keriilj n a fóltevésekkel. A kozgazdászok az utóbbit választot-
ták: egy olyan feltételezett, meclranikus gazdasági embert tételeztek fol,
iigyi fogalmakkal haíároznak nreg. Ha a modellben, nemre való tekintet
rrélktil, dontéslrozó emberre van sztikség, akkor akózgazdász belrelyet-
tesíti a kitalált, kifejezetten nem hírs-vérember forrnájúl gazdasági em-
 322 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE Az okológiai forradalom / 323

berrel, aki minden választást az elérl,letó gazd,asági megtérLilés Mi az a forrás, ahonnan apénz- ez a puszta szám azenergiáját
értékel.
alapján
-
rrycri? A kulcsot Needleman adja meg: ,,Az entberiség energiájának
Az beri
enr l egzetességek k i kriszcibtil ése
je I
rrtán a kózgazdászok k i k ti- kilblé tortérro fellrasználása manapság pénzben és a pénzen keresztiil
szcib lték a viselkedést is. Mivel az enrberek kcizcjtti kolcscinlratásokat l(irténik." Apénzazenergiáját tolíink szerzi. Azó energiája a mi ener-
reménYtelenril bonyolultnak és nehezen nrérhetonek találták,
u. rÁb"- giánk.
rek magataftása helyett inkább a piac viselkedését kezdtét hg|.lri. Joe Dominguez és Vicki Robin a I'{ew York Times gondozásában meg-
a
Piaci viselkedés árakból és pénzforgalornból ál l, arn it kcinnyti,nffiyel ni iclent Pénzt vagy életet círnűr bestselleri,ikben a kcivetkezóket írják: ,,a
és rnérni. pénz ... valami olyan, ami nektink igen gyakran nincs, aminek a meg-
. Mivel egY tudománynak objektívnek és értékmentesnek kell lennie,
a st,erzéséértk[izdenrirrk kell, és arnihez hozzákótjrik a lratalomhoz, bol-
kÓzgazdászok rgy dcintottek,hogy minden értéketpiaci érlékre tlo gságlroz, b i zton s ághoz, el fogadottságh oz, a s i kerhez, az cinmegval ós í-
redukál-
nak, melynek nagyságátapiaci árak fejezik ki. Így a levegot, láshoz, az eredményeklrez és személyes érdemeinkhez fuzótt reménye-
a vizet és
lnás, az élet szempontjából létfontosságrr tényeíaurt,amilyeket itlket".g A pénáol várjuk, hogy létfenntartási sztikségleteink kielégíté-
a ter-
mészet ingyerr ad, értéktelennek tekintének ]
amíg'a sztiÉossegur e, sén t rl rnegadja rnindezeket a kézzel nem fogható javakat, miktjzben
nlagánkézbe kerii l és lik kcivetkeztében p i ac i tenn észetr]ivé n rnegfeledkeztink arr l az egyszerűr igazságr l, hogy a valódi dolgoknak
em riál nak.
E,zzel szemben aZ aranyat és a gyémániot, anriknek az élet csak a hamisítványai vásárollratóak rneg pénzért. A valócii"dolgokia írgy
fenntaftása
szempontjából szinte semmi lrasznuk sincs, nagyra értékelik. szolg?iltiátttnk rá, lra egymást iránt szeretettel, az erkolcsi alapelvek be-
Az ember-
élet értékétgy s.zámítják ki, hogy azt nézik,á.t. során mekkora lartásával, jó barátokként és szomszédokkéntéli,ink, ha rigy fejlesájtik
egy
s zem él y keres cí képes sége, av agy,,gazdasági llozzájátu ás a''. a ho g} ua-
I ós használjuk képességeinket, hogy az javítsa a kozosség életét.
I ak i egYszer c i n ik usan rn egj eg y ezte,,,a kóigazdaszá k rn i nclen n e[ i,Ía.iat A rnarketi ngszakértok azonban nrás lizenetekkel bornbáznak benn[in-
az árát, de selnminek senr isrnerik az éflékét'-. kct. Nenr mosószappant adnak el, hanern elfogadtatást, teljesítrnényt és
személyes értéket. Nem autót árulnak, hanem hatalmat, szabadságot és
sikert annak lelretoségét,hogy életnek érezzuk azt, ami torténik ve-
A
material ista rnoni Zmus részleges és materi al ista természetszem
lé l e-
-
li,ink; lrogy gy érezzi,ik, tarlozunk valahová; hogy szabadnak higgytik
te segít megmagy urázni azt azal apvet képtel enséget,
a modern társadalmak, hogy a sikert pénzben ,ierit
m i éft j rrtottak odái g
penzaen, ámi
rtragunkat
- olyasmiket, amikre valójában vágyr"rnk. Ahlroz, hogy az
iigynokok által nyírjtott kínálatából vásárolni tudjunk, pénzre van sztik-
- tárolt szám-
nem tobb egy darab papíron, ér,nénvagy egy szátnít gépben sógtink. Domingu ez és Robin leírása szerint:
nál. Miér1? Ez a modern társadalor" igyit legnagyób'b re.ltélye.
Jacob
Neeclleman mai filozó_f}s helyesen fogahnaz,uÁit ,-a kovótkez A pénz olyan valami, arniért cserébe életenergiánkat adjuk.... Az
t állítja
A pénz és az élet értelnle cím konyvében: evilágon nekürnkjutott idot, értékesélettink óráit. Ha munkába me-
gyiink, pénzre váltjuk életenergiánkat. Ez egyszertí, ám mély értel-
Más korokban és helyeken nem mindenki akart pénzt rnindenek mti igazság.|0
ftilcitt; az emberek ridvcisségre, szépségre, hatalomra, ercíre, gyci-
nycirre, tu l aj donra, magy arázatokta, é l el em re, kal andra, A pénzvégril is nem egy kozonséges szám,lianem jogosítványunk azok-
hod ita'sra,
kényelenrre vágytak. De Inost és itt a pénz- még csak nern dolgokra, amiket az emberek más korokban és más lrelyeken is akar-
is á l,a a
pénzen vásárolható dolgok, ltanent a pénz zz,, ámire mindenki tak. Annak mértéke,hogy rnennyit koltcjttrink az életenergiánkból apénz
vágyik. Az emberiség energiájánakkifblé torténo íelhasznáIása - ma- lllegszerzésére. A,,M ennyit érek?" c ím íi kérdéstinkre adott v álasszá v ált,
napság pénzben és a pénzen kereszttjl torténik.... Ezért, ha s t ez lett még a nemzetek érlékénekés eredményeinek a fokméróje is. A
valaki
meg akarja érteni életet, meg kell érlenie. mi a szere pe a pénz- Irivatásos jótékonysági szervezetek már az egyiittérzés[inket is pénzben
.az
nek a torténelem és a civilizáci jelenlegi szakaszában.8 lrrérik: ,,Segítsen a rászorulókon! Ktildjon egy csekket még ma!" Hapénz-
 324 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE Az okológiai forradalom / 325
ben rnérjiik cinmagunkat, foglyul ejt benntinket az a lefelé tartó spirál,
F ld csak korlátozottan tudja rnolróságunkat kielégíteni, s ez arra
amelYnek hatására egyre inkább elidegenedLink az élettól,tulajdon ipiri- ^
kúrryszerít benni.inket, lrogy írjra megvizsgáljuk, kik is vagyunk valójá-
tuális valónktól (lásd a21.1 ábrát).
llitll. E vizsgálat során egy gycinyciríí igazsággal szenrbesíiltink: míg az
Azűzlet uralta nrédia nem arra tanít benntinket, hogy űlgy juthatunk el
lrtryagi boség lrajszolása anyagi szíikosséget teremtett, az élet keresése írj
a beteljesíiléslrez, ha a családdal, a kcizcisséggel, a természettel és az éló
llirsadalmi, lelki, sot anyagi gazdagságot lrozhat.
vi lágegYetemmel való kapcsolatokon keresatil a legteljesebb
rnértékben enibeiiik, atittriék boségesen jrrtott a szeretetbol, ritkán keres-
megtapasztalj u k az élet Ehelyett azt á s géretet
.gaz.dagságát l^ámi i s u l y- rrck vigaszt a kényszefes, másokat kirekeszto személyes szerzésben. Az
^-r;ó'F-az
|oljua fejekbe, lrogy bármi legyen is a vágyLrnklá piac azáhely, aniin (,r,zelrnileg szegények számárasenrmilyen mérvtianyagi élvezet rrern nyúrjt
keresztril yágy azonnal kielégítheto. A céiunk a fogyasztás uáiarlar- kiclégrilést, és anyagi világunk elégtelennéválik szánrukra. A szeretetre
" A piac
ra szriletti.ink. -
szirénhangjai elb ]v6lriét"6énriiinket, és kc,vetkeze_ kiólrezett világ anyagiakban szűrkolk do világgá válik. Ezzel-szemben a
tesen.alábecstiljí.ik aztazéletenergiát, anrit apénzmegszerzésérefordítunk
szeriJGf6én gazdag világ egyfajta anyagi boséget is élvez. Ha spiritLrális
és trilbecstiljtik azt az életenergiát, anrelyet pénz élt<olteseuol nyerlre-
r-,r,telemben személyiségtink kiteljesedett és lra gondoskodó kozcisség vesz
ttink. Minél inkább átadjuk életenergiánkat a pénznek, annál tobb hatal-
k(iriil, akkor a takarékosság természetes részévéválik a teljes és cinfe-
nrat engedtink át azoknak azintézményeknek, amelyek ellenorzésLik
alatt gyelenrberr nregélt életnek. Ugy tudjtrk sziikségleteinket kielégíteni,lrogy
taftlák a pénzhez és a pénzen vehetci dolgokho , uuí hozzájutásunkat. A
k(jzben nregelégedésseltoltenek el a természet boséges adomárryai.
hatalorn átengedése jól szolg álja atokés iársasági érclekekei, mivel
a tár- Mindebbol mélyrelrató kovetkeztetések adódnak, Látsz lag kielégít-
saságokat apénz szrilte. Nem igazán szolgálja viszont a mi emberi érde-
l retetl en pénzéhségtinkkel és anyagi fo gy asztástrnkkal val ój ában a tár sa-
keinket, mert mi a természet és a lélek teiemtrnényei vagyunk.
tlalrnunkban keletkezett rirt próbáljuk mindenáron betolteni; az ttrt az
tokozza,hogy kultrrrális érlékeink és kapcsolataink alapját tobbé már nenr
ir spirituális és érzelmi kapcsolódások jelentik hanem a pénz. Ez an-
-
ltak a kovetkezlnénye, hogy a rendellenes társadalmakban a pénz váltot-
szclcsiti a szakadékot
onntagunk, a család és a
la fel a kultrrrális értékeillkés kapcsolataink alapjárrl szolgáló szellenri-
kcizcisség kcizcitt lclki kotodéseket. Ennek eredrnénye egy arryagi javakban szrikolkodo
világ, ahol óriási egyenlotlenségek uralkodnak, túrlterheltek a kornyezeti
t,cndszerek, és széthullik a társadalom. Mindaddig, amíg a pénzszerzésí
tqkintjiik kozos célunknak és oly rnódon szervezzük meg intézményein-
A termékeik vásárlásához A niivekv elidegenedés ket, lr ogy ezt a célt hely ezzék m i nden m ás fo éb e, az életűn kben táton gó
l

ntég t bb pénzre van sziikségiink ntegterentti benntink a iir egyre noni, az emberiséget súrjtó válság pedig egyre mélyiilni fog.
társadal-mi és lelki i,iresség
lÉte,zik egy nyilvánvaló megoldás: alkossr-rnk olyan társadalmakat, ame-
lyek tobbre értékelika szeretet ápolását mint a pénzszerzést.
Bármilyen idealistán hangzik is mindez, a rnegvalósításálloz min-
A hirdet k clen eszkoz a kezunkberr van. A kulcsot a tudatunk megválíozíatása
arról biztosítanak,
jelenti, ami nrár meg is kezdodott a tudományos és vallásos tudás egy-
fajta szintézisének kialakulásával, amely elfogadja a valóság arryagi
és spirituális dirnenzióinak szerves kapcsolatát.ll Epprigy, alrogy a ko-
pernikuszi forradalom a tudományos-ipari korszakhoz vezetett azál-
tal, hogy megszabadított bennlinket a magunkról és a valóság termé-
21.1 ábra. szetérol alkotott tévképzetel<tol, ugyarrúrgy egy", okológiai forradalonr,
A ncivekvo elidegenedés lefelé tall spirátja
amely a lelkiek-szellemiek és az anyagiak lrolisztikus (egészlátó) tissze-
 326 l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
kapcsolás án alapszik, bevezetheti az okológiai koft, amely társadalmi
és lelki-szellemi fujlodéstink ma még elképzelhetetlen lehetoségeit hoz-
lratja felszínre. Alrhoz, azonban, hogy ezt a célt megvalósítsuk. vissza
kell szerezz k hatalmunkat a pénz és tizlet uralta globális gazdaság-
tól.
21 .2 Lokális gazdaságokat, globális tudatot!
Fajunk egyedlilálló a tobbi faj kozott annyiban, hogy képes elolegezni
aj ovot és tudatosan cselekszik, hogy nregváltoztassa viselkedé sét az ész-
lelt korlátoknak és lelretoségeknek nregfeleloen. Arra is képesek vagyunk,
llogy észrevegytik az evol rciós folyamatok isrnétlodo mintáit és ezekbol
a rnintákból lesz rrjrik, lrogyan tudjuk maximalizálni tulqdon evolriciós
képesség[inket. Az egyik rendszeresen ismétlodo minta a kristályok, bio-
lógiai organizmusok, társadalrni szervezódések és a tudat cjnszervezodo
novekedésében és fejlodésében az egyre magasabb szintti osszetettség
felé torekvés.|] Az ebbol a szempontból legnagyobb evolűrciós potenciál-
lal rendelkezo rerrdszerek azok, amelyek egy oszefiiggo egyesíto rend-
szeren beltil nagy változatosság fenntartására képesek. Minél nagyobb a
változatosság, annál nagyobb az evol ciós potenciál mindaddig, amíg
az egyesíto rendszer fennáll. - zosségek egyre inkább ftiggésbe ke_rí,ilnek a globális multinacionális tár-
Arnold Toynbee táfta fel ezt atórvényszerűrséget a világ nagy civilizá-
cióinak ftjlenrelkedését és hanyatlását leíró nr ivében. A hanyatló civili-
záci kat kcivetkezetesen ,,szabványosító és uniformizál irányultság jel-
lelnzi". Ez a nlinta szoges ellentétben áll a civilizáció virágzási szaka-
szának ,,differenciálódási és a változatosságot bovíto irányultságával".l3
M aj dh o gyn em e gyetemes i gazságnak ttin i k, l,, o gy a u áiltozatos ság képezi
. a komplex rendszerek fejlodési folyamatának alapját, mígaz unifonni-
zál dás a stagnálásét és a ronrlásét.
Az egységesítésés uniformizál dás szinte elkerlillretetlen velejárója a
globalizált gazdaságnak, anrelyet ltatalmas, az egész F'oldet behálózó, a
tomegterlnelésre és a kulttrrálisan egynemtisített világ részéret rténo
eladásra berendezkedo vállalatóriások uralnak. Nelréz elképzelni olyan
civilizációt, anrely tokéletesebben lraladna a standardizál dás és unifor-
mizál dás felé, nrint az, amelyet a Coca-Cola és az MTV egységesít.A
gazdasági globalizációs folyarnatok nemcsak a tomeges szegénységet,a
Az okológiai forradalom l 327
kiirnyezetpusztulást és a társadalom széthullásának kórját terjesztik, ha-
rtcln csokkentik azon képességtinket is, hogy építoen megűrjítsuk társa-
tlalrnainkat és kultűrráinkat; lrolott ma pontosan olyan korban éltink, rnely-
llclr rijításokra nagyobb szürkség lenne, mint valalra. Ennek kovetkezté-
lrcn szélsebesen evolriciós zsákrrtcába rohanunk.
b,zzel szemben az olyan gazdasági rendszerek, amelyek lrelyben gyo-
kerezo, cinfenntarto gazdaságokból állnak, mindenhol képesek megte-
relnteni azokat a politikai, gazdasági és kulturális élettereket, amelyek-
ben azemberek képesek rátalálni azokra a jovobe vezetó utakra, melyek
sszhangban állnak a saját eltéLo torekvéseikkel, torténelrntikkel, kultír-
rájukkal és okoszisztémáikkal. A lokálissá (lrelyivé) tett gazdaságokból
álló globális rendszer elérheti azt, alrrire az egységes világgazdaság rreltt
képes: elosegíti az életerós helyi krrlt rrák gazdag és virágzó változatos-
ságát és a teljes rendszer gazdagod ásához nélktilozlretetlen sokféle ta-
b:dsztÁI at és t rrdás m e gte renr té sét.
A gazdaság globalizálásaelmélyíti a helyi kozosségek fíiggéséta toliik
elszakadt globális szintti intézményektol, amelyek cisszpontosítják a ha-
talmat, gyannatosítják a helyi eroforrásokat és kevés koztik van a helyi
sikerlrez vagy bukáslroz, Minél nagyobb a fi.iggés, annál kevésbéképes a
lrelyi koz sség saját keretein beltil a problémáira kielégítonregoldást
találni. Jóllehet a gazdasági globalizálás szószólói általában azzal érvel-
nek, lrogy a globalizálás kolcsonos fí,iggést és kozos érdekeket teremt, ez
téves érlelrneZé'S. Valójában az tcjrlénik, lrogy az emberek és lrelyi k -
saságóktól és pénztigyi piacoktól, aminek kcivetkeztnénye, hogy az em-
berek és helyi kcizosségek egymás ellen fordrrlnak a gazdasági tűrlélésér1
dírló onprrsztít versengésben, amivel rnég tobb hatalmat adnak a koz-
porrt kezébe. (lásd a21.2 ábrát).
A k zpont hatalrna t bb, egyrnással osszeftiggésben lévo forrásból í'a-
kad: pénztelemto erejébol, a termelési eszkozok birtoklásából, amelyek-
tol a lrelyi gazdaságok ftiggnek, valamint a helyi gazdaságok kapcsolata-
i t i rányító intéznényi m ech an i zm usok fel etti e l l enorzés ii kbol . Ez a hata-
lom egyre inkább a globális pénztigyi piacok és tokés társaságok markába
kerlil, amelyek ténylegesen bolygórrk kormányz intézményeivétették
nragukat. Minél globalizáltabb a gazdaság, annál nagyobb a helyiek ftig-
gosége és annál nagyobb a kcizponti intézrnények lratalma.
A globalizált gazdasági rendszer eredendoen kedvez a nagynak, a
globálisnak, a versengonek, az eroforrás-elhasználónak és a rovidtá-
vrinak. A mi nagy feladatunk egy olyan globális rendszer megteremté-
 32B l HATALMUNK VlSSZASZERZESE Az okológiai forradalom / 329

se. amely a kicsi, a helyi, az egyűttmtik do, az eróforrás-takarékos és Mind tobb polgár vesz részt a okológiai forradaloIn hajtómotorját je-
a hosszri távlatűr felé hajlik amely lehetové teszi, hogy az emberek le:ttto társadalrni nrozgalmakban, és veti bele magát a rnr-rnkába. hogy
-
jó életet teremtsenek magr-rknak, megtartva az egyensírlyt a természet- ír;.iáépítsehelyi koz sségét.Ezek az emberekhozzájárulnak ahhoz,lrogy
tel. Nem az a cél, hogy az egyes kcizcisségeket elzárjrrk a világtól, ha- rr l(ibbiek fcilismerjék, egytitt és tinként kell cselekedni a globális emberi
nerrr lrogy olyan helyi felelosségi és elszárnoltathatósági z nákat ala- i,r,clekek érvényesítéséér1. Mindez óriási társadalmi enelgiát szabadít fol
kíts un k ki, am e yekerr be l iil az emberek v i sszaszerezh et i k az óketmeg-
l lrrrólktil, lrogy lratalomkoncentrációllozvezeíne, amivel pedig oly konnyíi
illeto hatalmat, mellyel gazdaságaikat a kcizcjs érdekeknek megfelelo- v i sszaél ni.
en irányíthatják. Korunk alapveto ellentmondása, hogy a piaci ver-
seny nevében olyan rendszett tererntetttink, amely egyesíti a tokés tár-
saságokat, az embereket viszont rrregosztja és világnréretíi versenybe
kényszerítia tokés társaságok kegyeirrek elnyeréséért.Az elnber"i cé-
lol<at jobban szolgálná egy olyall rendszer, amely Inegosztja a tol<és
társaságokat és versenyre kényszerítioket az emberek kegyeiért
ahogy annak Ienrrie kellene a versenyzó piac szelleméberr. Verse nyez- - //
zenek avállalatok, részvénytársaságok, ha nyereséget akarnak! Az em-
berek és kciz sségek pedig hadd fbgjanak tjssze és teremtsenek min-
denki számárajó életet!
A modenr világ embereit nem a globális gazdaság egyesíti, lranem
az a villtgméret r tr"rdatosság, lrogy kozos bolygón éltjnk és kcizcj_s a b-
J-
sorsunk)Ennek a lnár kialakulóban lévo tudaio.sságnak három eleme
vTn;n'ielyek egyedtilállóak az emberi tortérrelemben. E,loszor, a tuclat-
formáló eszmék az elit lratalmi berkein kívtil élo és dolgozó egyszerűr
emberek mi l l ióit felolelo populáris mozgalmak szel lemi termékei. Má-
sodszor, a részvételvalóban világrnéretűt, mivel gyakorlatilag nem-
zetre, krrltúrrára és nyelvre való tekirrtet nélktil l,tozza ssze az embere-
ket. Harmadszoi,, az j tLrdat(osság) gyorsan fEI dik, alkalmazkodik
és kristályosodik. ahogy a lrelyi csoportok világnréret r szovetségekbe
szerv ezódlrek, megosztj ák egyrnással el képzelései ket és egyetérlésre
jutnak találkoz k, fax- és telefonkapcsolatok, illetve számítógépes
kornmunikáció űrdán.
Ez a folyamat teremti meg az egymás megértésének.a kozos érde- 21.2 ábra
keknek és a ktilcsiincis egytittérzésnekazt a bovi.ilo hál zatát amely A lrelyi kozosségek megfosztása a hatalomtól
az emberek világmérettj kcizcisségének igazi alapja. Ahál zat életere-
je abból fakad, lrogy tagai ellentétben a Stratos-lakókkal, akik elo- Ezek az erófeszítések tererntik meg azokológiai kor rj társadalrnainak
-
kelo elszigeteltségben, a vagyon világában élnek a valós, ftjldi vi- alapját. Alrogy a,,Gondolkodj globál isan cselekedj lokál isan ! "( Tlr i nk
- élik meg
lág helyi krizcisségeiben gytikereznek. Ók kcizvetlentil a ter-
- programtervvé emelik, rrgy
globally. Act locally.) jelmondatát politikai
jed válság kovetkezményeit. A tapas ztalataik valóságosak, és termé- válik az cikológiai forradalom csatakiáltásává a ,,Globalizáld a tudatos-
szetes érzéktikbolfakadóan hajlanak inkább az ember, mintsem ató- ságodat t-ot<atizáld a gazdaságodat!" (Globalizé consciousness!
kés társaságok érdekei felé.
-
1,ocalize economies! ) felhívás.
 330 / HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
21 .3 Vezérelvek
A kopernikuszi forradalom tudatformáló gondolatai a fizikai testek
tudományos rnegfi gyel ésének,egy maroknyi kitiino természettudós m Lln-
kájának termékei voltak. Ezzel ellentétben az okológiai forradalom tu-
datforrnáló gondolatai a kollektív emberi tapasztalatból, valamint az éló
és élettelen rendszerek tanulrnányozásából erednek. Ezek a gondolatol<
elméleti alapjukat ktilonfele tudornányokból nyerlék, melvek kozott meg-
található a torténettudornány, a szociológia, az okológia, akózgazdaság-
tan, a biológia, afizika, azáltalános rendszerelrnélet és azokológiai koz-
gazdaságtan. E gondolatok fellelhetok a polgári mozgalmak számlálha-
tatlanul sok, egyetértéstttikrcjzo dokunlentumában és deklarációiában.
Ezen eszmék nélrány vezérelvvéstiríthetoek, melyek a XXL századi egész-
séges társadal rnak l étreh o zásál,toz ny űrj thatnak s eg ítséget,
A kórnyeze í i fenntarth aíó s a g elve, Azegészséges társadalrnak k rnye-
zetileg fenntarthatóak, ani aztjelenti, lrogy gazdaságaik lráronr feltétel-
nek tesznek eleget.Ia
l. A megűrjr,rló eloforrások felhasználásának iiteme nem lraladja meg
aztaz titenret, amellyel az okószisztémaképes jratermelni oket.
2. A nem megrijuló eroforrások fogyasztásának vagy úrjra nem haszno-
sítható hrrlladékká alakításának titerne nem haladja meg annak ritemét,
ahogy az ember helyetttik meg juló eroforrásokat fejleszt ki és vesz fb-
kozatosan használ atba,
3. A kornyezetszennyezés kibocsátási [itenre nern lraladja meg az cjko-
szisztéma fe l do l gozó kap ac i tását.
A kcirnyezeti eroforrásoknak vagy a természet szennyezésfeldolgoz
kapacitásának ezeknél nagyobb litemri kihasználása a definíció szerint
fenntarthatatlan és csokkenti a jovo nemzedékek lehetoségeit. Ez az elv
j
a vobeli generációk kollektív tulajdonjogát fogalmazza meg, arnely
természetesen lnagasabb rendti, mint az egyérri tLrlajdonjogok.
A gazdastígi igazságossóg elve, Az egészségestársadalmak minden
tagjLrknak j
jelenleginek és vobelinek megadj ák azokat a dolgo-
- -
kat, anrelyek nélktilozhetetlenek az egészséges,biztonságos, alkotó és
teljes élet|,1ez. Teljesen rendjén van, hogy aki tcibbet ad a társadalonrnak,
az tcibbet is kapjon vissza, lra már mindenkinekazalapveto sztikségleteit
kielégítették,lra a jovendo nernzedékek választási lehetoségei nenrszen-
vednek csorbát és a gazdasági hatalom elosztása nem válik destabilizál
hatás vá.
Az okológiai forradalom / 331
,1 b i ológi ai és kulturális változato
itg (d iv erzit ás ) elv e. Azegészséges
s s
llit,sadalmak elosegítik a fold biológiai és kulturális változatosságát. A
vliltozatosságaz evolriciós potenciál alapja. A biológiai és krrlturális vál-
lrlzatosság fenntartása alapvetoen fontos ahhoz, hogy építomódon ve-
pytink részt az evol ciós folyamatban.
,4z emberek szuverenitásáltak elve (nlás néven a szubszidiaritás elve)|r
Az cgészséges társadalnrakban a szuvel,enitás a civil társadalornban gyo-
kcrczik. Az emberi gazdaság célja, hogy az emberek igényeit elégítseki
nein a pénzvilágét, a vállalatokét vagy a kormányokét. Az emberek
clidegenítlretetlen, szuverén joga, llogy azelózó lrárom elv korlátain be-
liil eldontsék, hogy Foldtink milyen használata válik leginkább testtik és
lclkí.ik javára. Az emberek akkor gyakorollradák legrnegfelelobben e jo-
gtrkat amikor:
.A ternreloeszkozok trrlajdonosai t|irelrnesek és azeszkozok feletti
rendelkezés helyi szintíi, anri biztosída. hogy azokhozzák a donté-
seket, akiket majd a k vetkezmények érirrteni fognak.
. A kormányzási hatalom és felelosség a lelreto legalacsonyabb szintűr
és legkisebb helyi egységé,azért,lrogy rnaximális lehetoség nyíl-
jon a kozvetlen, részvételi elvtí demokrácia gyakorlására.
. A rendszer magasabb szintjeinek szerepe az, hogy kiszolgálják és
támogassák a helyi szintet kitíizott céljai elérésében"
A bels felel sség elve. Az egészséges társadalrnak azokrahárítják az
croforrások elosztását meghatározo dcjntések teljes koltségét,akik e don-
éseket hozzák ez al apveto kcjvete mé ny azon szabály ozo gazdaság i ren d-
t
- l
szerek lratékony miikodéséhez.Ez az elv egyaránt érvényes az egyénekre,
a vállalkozásokra és politikai kozcisségekre. Semrnilyen egységnek nincs
ioga rnás egységre lrárítani. azaz externalizálni fogyasztásának koltségeit.
A cél olyan gazdasági l<apcsolatt,endszer kialakítása. amely arra osztonzi
az egyes helyi gazdaságokat, hogy f-enrrtartható kornyezeti eszkozeik nyúr.1-
totta lratár"okon beltil éljenek. Miként a globalizált gazdasági rendszer ma-
xirnális teret biztosít a gazdasági nyereség rnagánkézbe kerítésénekés a
koltségek externalizálásának, a helyi gazdaságot rendszere, amely helyi
onfenntarto gazdaságokból áll, a koltségek iníernalizálását ósztónzi, meft
mind a koltségek externalizálásának kovetkennényei, mind a koltségek
internalizál ását k ikényszerít lratal om he lyben ta ál hatók.
l
A kózós órókség elve. Az egészséges társadalmak felismerik, lrogy a
Fold kornyezeti eroforrásai és a fajok felhalnrozott trrdása kozcjs erofor-
 332 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
rás-or kség[inket alkotják és rninden embernek joga, hogy részesiiljon a
lrasznukból. A kozcjs orokség rnonopolizálása vagy olyan módon való
fellrasználása, anrely ellenkezlka mostani és a jcivendo nernzedékek tá-
gabb értelemben vett érdekeivel, egyaránt jogtalan. Valójában a kornye-
zeti eroforrások birtokosainak kotelessége, hogy a jovo nemzedékek ér-
dekeit képviselvén sáfarkodjanak a javakkal, továbbá a speciális trrdás
birlokosainak kotelességiik, l",ogy e trrdást nregosszák nrindazokkal, akik
ennek lrasznát láthat3ák.
A társadalom akkor nrtikodik egészségesen, ha az ezen elvek által
nre gfo ga l nlazottj o gokrr ak é s fe l ad ato kn ak e l s obbséget ad r_rn k rn i n d erl
rnás joggal szernben __ beleérlve az egyén, a vállalat és a kormányok
tulajdonjogait is. Mivel ezeknek az elveknek a kozéppontjában azem-
ber és az éleíáll, és nem a tokés társaságok, világos alterrratívát kínál-
llak atársadalom rendellenességei ellen, azűzleíkózpontúr tokés liber-
tariánizrnLrs által javasolt receptekhez képest.
Az egészségestársadal rnak m i nden ben egyensr-r lyra torekszenek. El -
ismerik a konnány és a helyi számadási kcitelezettséggel tartoz gaz-
dálkodó szervezeíek szerepét, de elrrtasítják, lrogy rragyhatalmúr, távo-
li kormányok és tokés társaságok uralkodjanak. Hasonlóképpen, helyi
cjn fen ntartás ra ttjrekszen ek, u gyanakkor ftin ntarlj ák a szabad i n form á-
ció- és technológiacserét, hogy elkerürljék mind a ktilso fiiggést, mind
a helyi elszigetelodést.
Az okológiai kor megfelelo szervezeti forrnája leginkább egy sok-
szintri. egymásba ágyazott gazdaságokból álló rendszer lehet, amely-
nek gazdasági alapegysége a l,tázíaftás, majd kcivetkeznek az egyre
tágabb térbeli csoportosulások: a lrelyi, kertileti, országos és regioná-
lis gazdaságok (lásd a21.3.ábrát).|5 A belso felelosség elvének meg-
testesítoiként minden szint arra fog ttjrekedni, hogy az ésszerűrség
lratárain belLil -
integrált, nferrntartó, onirányító politikai, gazdasá-
-
gi, okológiai kcjzcjsségként miikocljon . Az alapegységtoI kezdve min-
den l'endszerszittt nregpróbálja elérni az optirrrálisan megvalósítlrató
okol Ógi ai cine l átást, el sosorb an az al apvetó sz[ikségl etek ki e légítése
I lrclyi.hatalom és autonómia elérése,részben arra válasz,l,togy azEgye-
terén.
Ak rrryezeti eroforrások eloszlásának egyenlotlenségét úrgy lehet
kiegvenlíteni, hogy mindegyik szint csereviszonyba lép bizonyos más
egységekkel saját csoportján beltil a cseréknek, amennyire lehet,
ki egye n s úr l yozottakn ak ke l l l en rr i ti k. A l láztaftások a kcizosség más ház-
tartásaival cserélnének,a helyi koz sségek más helyi k z sségekkel a
kerijleten beltil és így tovább. A rendszer nrinél kisebb egységérolvan
Az okológiai forradalom / 333
sz , annál inkább sziikség van cserére. Tehát aháztartások gazdasági
tevékenységénekjelentos része sztikségszeriien ktilso cserét jelente-
ne. Noha sok háztartás rneg tudná termelni saját élelmének.gy részét,
csak ritkán lennének onellátóak. A helyi cikogazdaságok már valami-
vel cjnfenntartóbbak lennének, és így tovább, amár csaknem teljesen
on ferrntartó régi óki g.
Ha a gazdasági sztikségletek kielégítéséta lrelyi szinthez leheto
legkoze l ebb szerve znénk, akkor alkalmazh ató l e n n e a szubszi di aritás
elve, amely azt mondja ki, hogy a kormányzási hatáskor és a felelos-
ség a legkisebb. leghelyibb egységékell legyen. Ezzel lehetové válna
cgy olyan piaci rendszer fenrrtartása, amelyberr a piaci |ratalorn mind-
cgyik szinten egyens rlyban lenne a politikai hatalomnral. A helyi vál-
l a l atok term észetes e l o nylrciz j Lrtn án ak, és kevese bbet fuv ar oa,tán k em -
bereket és árukat nagy távolságokra.
A kereskedelmi tevékenység csokkenése és a helyi onfenntarlás meg-
n civekedése tal árr a fo gyasáók ki sebb vál asztás i szabadsá gához v ezeí.
Az északi éghajlatokon téli vagy tartósított zoldséget ennénk, és a reg-
geli mtizlinkbe inkább alma kertilne banán helyett. Az erdos vidékek
lakói fábóI építenékházukaí, a forró, száraz églrajlaton pedig f ldbol
cloállított anyagokból. Egyes dolgok talán tcjbbe kertilnének. Ám nrin-
dent egybevetve, az áldozatok kicsik lennének al^lhozképest, hogy na-
gyobb gazdasági b i zton ságot, gondoskodó ktizris séget kapn án k cseré-
be, ahol az utcákon rettegés nélktil lehetne éjszaka sétálni, jobb lenne
a kcirnyezetminoség, a fajok életben maradnának és űrj evol rciós lehe-
t ségek teremtodnének.
Ahogy tcjbbszint r rendszerbe szervezztik magrrnkat, valószíntileg to-
vább folynaazországlratárok rjrarajzolása. Azok a nagy országok, an]e-
lyek nagyobbakká és bonyolrrltabbakká váltak ah|,1oz, hogy kézben le-
ltcssen tartani oket, kisebb országokra szakadhatnak, miként az például
it Szovjetunióval tortént, vagy amirol most folyik a vita Kanadában. Az
l:gyestilt Allamok jelenlegi politikai rnozgalma, nrelynek célja a nagyobb
stilt Allamok kezelhetetlen méretiire és bonyolrrltságúrra dagadt még a
N,A FTA (Észak-amerikai Szabadkereskedeimi Meg7l lapod?s), az RPÉC -
(Azsiai-csendes-óceáni Gazdasági Kozosség) és a GATT (Altalános Vám-
tirrifa és Kereskedelmi Egyezmény) nélkiil is. Ésszeru az országos szo-
vctségi szintrol (USA) tobb jogkcjrt átruházni az egyes államokra, bele-
Órtve a bel- és kí,ilkereskedelem szabályozásának jogkorét is. Másfelol
itz,onban sok kisebb ország űrgy vélheti, hogy egyedi.il trjrl kicsi, és dont-
 334 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
het valamifele egyestilés mellett. Megeshet, hogy a nem is t l távo|ij -
voben írgy tekinttink majd vissza mostani, szinte eszement abbeli igy.-
kezettinkre, lrogy regionális kereskedelmi egyezményekkel és a GATT
segítségévelegyre nagyobb gazdasági tombciket hozzunk létre, mint egy
haldokló korszak kétségbeesett végvonaglására.
21.3. ábra.
Egymásba ágy azott. gazdaságok
Az cikológiai forradalom elvei egy helyi gazdaságokból álló globális
rendszer felé mutatnak, amely megosája mind a lratalmat, mind a fele-
l sséget, helyet teremt az emberekszámára, tisácinzi azéletteljes válto-
zatosságának meg rzését,és korlátozza annak lehet ségét,hogy vala-
Az okológiai forradalom / 335
rrrely csopott a saját fogyasztásának társadalrni és kornyezeti kciltségeit
tttás csoportokra hárítsa. Ahelyett, hogy az életben maradásért nemzet-
k zi versenybe kényszerítenéa helyi gazdaságokat, a helyi gazdaságok-
ll(ll álló globális rendszer a lrelyi sziikségletek onálló kielégítését
szor-
galnazza. Alrelyett, hogy monopolizá|ná a tudást a magánlraszon elérése
cól.iából, a trrdás és az információk cseréjét ósztónzi. Ahelyett , hogy az
cgyneműt, globalizált fogyasztói kultr]rrát tárnogatná, a kLrlturális válto-
z.ittosságot segíti elo. Alrelyett, hogy a sikerl a megszerzettpénzmennyi-
sógével mérné,arra cisztonciz, hogy a sikert társadalorn egészségesm l-
kodésével nrérjtik.
21 .4 Az ember érdekében
Jóllelret az okológiai forradalorn programterve kiemelten foglalkozik
ttz oszíályok és a politikai hatalom kérdéseivel, e forradalom nem annyi-
l,a osztályharc, rnint inkább az emberek lrarca egy, az ellenorzésiik alól
kics rszó gazdasági rendszer ellen. Minden ember messzemeno érdeke,
beleértve a Stratos-lakókét is, hogy ezt a rend szert. átalakítsuk. Amikor e
célok érdekébenszervezodíink, akkor négy pontot kell szem elott tarta-
nunk:
l. A szuvereniíás csakis az ember sajátja- minden emberé, a h s-
vér embel"eké, akiknek sztikségiik van arra, hogy friss levegot szív-
janak, tiszíavizet igyanak, szennyezést l mentes élelmiszer1 egye-
nek, és hogy valalrogyan megéljenek. Sem a konnányok, sem a
tokés társaságok nenr bitorolhatják el ezt a szuverenitást, hacsak
mi magutrk oda nem adjuk.
2. A tcíkéstársaságok nem rendelkeznek természetes v(lgy elidege-
níthetetlen jogokkal. A társaság olyan koztesttilet, amelyet kcjzha-
tározaítal al apítottak, bej egy zett alapító l evé l ki bocsátásával, koz-
cé l szo l gálatár a. Nekrink, szuverén embereknek e l i degen íthetetl en
jogunk, lrogy eldontstik, szolgálja-e a társaság a kijelolt kozcélt,
továbbá jogunk, hogy bárrnikor jogi lépésekettegyiink az alapító-
levél rnódosítására vagy visszavonására. Csak donteniink kell,
3. A probléma nxaga a rendszer. Az egyes társaságokon vagy poli-
ti kai intézrnényeken bel lil i fokozatos v áltoztatások nem nyrijtanak
 336 / HATALMUNK VlSSZASZERZEsE

rnegfelelo megoldást. Az intézményihatalom egész rendszerét át

kell alakítani.
4. Az ókológiai forradalom eszmék és nem feglverek forradalma.
Az okológiai forradalom nyitott, bárki részívehet benne, aki egész-
séges társadalmakat, virágz életet szeretne. Az emberi érdek nern
a tokés társasági érdekkel egyenlo, hanem az cisszes ember érdeké-
vel.

22. A Jo MINoSEGU ELET

Virágzott afalunk... Jólétt;nk valódi alapját ... az

a mély és állandó kazasségérzet adta, amely képes-
sé tett minket arro, hogy a lehetó legjobban hasz-
náljuk fól kazc;sségi er forrásainkat... Minden nk
megvolt, ami kellett: jól megmunkált, gllónyórti, tar-
tós holmik de nem volt nálunk sok ,,foglasztás ".
- Eknath Easwaranl
-

Azáltal, hogy azanyagi orcimcik lrajszolása koré szervezzűktár-

sadalmunkat, erényt kovácsolunk annak rendellenes mtíkodésé-
bol, és rontjuk életí.inkminoségét. Az ember bonyolult teremt-
mény. Megtapasztalhattuk már, hogy képesek vagyunk a gy ilo-
letre, az erószakra, a versengésre és a mohóságra. Ezzel egyutt az
is bebizonyosodott, hogy tudunk szeretni, gyongédek lenni, egyritt-
i, egyí.ittérez ni. Az egészséges társadal orn az rrtó b b i ak m e g-
rn ti kod n
lététsegíti elo, megteremtve ezzel az életminoség szempontjából
legfontosabb javak boségét.A rosszul mííkcjdtársadalmak vi-
szont az elobbiekre nevelnek, és ezzel hiányt és nélkí,ilozéstte-
remtenek. Egy egészséges társadalomban konnyti békébené|ni a
természettel, egy beteg társadalomban viszont ez szinte lehetet-
len.
Rajtunk mrilik, hogy a társadalmat a szociális és kcjrnyezeti
egészségkovetelrnényeinek megfeleloen rendezztik-e be, vagy pe-
dig elrontjuk. Jórészt arról van szó, hogy az emberek vagy a tokés
társaságok érdekei szerint rendezztik be a társadalmat. Kezdtink

337
 338 / HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE A jó min ség élet / 339

rájcinni, hogy olyan társadalmak létrehozásáva|, amelyek az élet mincjsé-
gét afogyasztás mennyiségefólé helyezik, egyszerre haladhatunk a fenn-
tarllrató s á g ir ány ába ás teremtheti.ink j obb é l etet j ó form án m in den ki n ek.
Ebben a fejezetben ennek lehetoségeit vizsgáljuk.
listól a hipermodernig terjedt". Egyes helyeken az úrj onkormányzatok
,,tchetetlónek, fásultak és korruptak" voltak, máshol dinamikusak és
crcclményesek,,, jszerti napkcizi programokat indítottak, állásképzo
kiizpontókat hozták létre, segítettéka beruházásokat és a gazdasági
b.i l odést, él enj ártak a kornyezetvédel m i el oírások ki dol go zásában
l
és
c s a t ád i rendel oi n tézeteket l étes ítettek. "3
[) utnam e gyetl ene gy j elzószám-c s oportot tal á| t, ame l y kovetkezete-

rendelkezo helyeket a
22.1 Gondoskodó családok és kozosségek scn elki.ilonltette a hatékony nkormányzattal
rrrrikcidésképtelenekt l. E jelzószámok mind egy életeros és tevékeny
civil társadalom jelenlétét mutatták. A rnutatók a kovetkezok voltak:
..] szay azók aktivit ása, a api apok o vasottsága, kórusokban, i rodal _
Nolra a versenyosztcin fontos osszetevóje természettinknek, számos bi- rr l l

zonyítékrrnk van arra, hogy alárendelt szerepet játszik erosebb hajlana- rrri klubokban, Lions Club-okban és futballcsapatokban való részvé-
inkkal, a kotodéssel, a gondoskodással és az egytittrníik déssel szem- lcl". Az ezen mutatók szerint magas pontszámot elért teleptilések -
t)utnam kifejezésével élve fejlett ,,szociális tokével" rendelkeztek.
berr. Mint rninden faj, amelynek fennmaradása a társas kotodésektol fi.igg,
A nem piaci jellegii -
kapcsolatok gazdaghálr zata megteremtette az
az emberek is úrgy fejlodtek ki, hogy íaríozzanakvalahováés hogy egyiitt-
míikódjenek amellett, l-,ogy versengenek. Mary Clark kultúrrantropo- rittalánoi bizálom és kolcsonosség légkorét, ami fokozta az emberi
-
lógus errol így ír: kapcsol atok hatékonyságát.a

Az osernberi csopoftok nem maradhattak volna fenn a szrilok és
utódaik kcizotti kotodést rneglraladó kozosségi kotelékek nélktil,
amire szí,ikségvan a magatelretetlen csecsemok rnegvédéseérde-
kében az anyák ezt a feladatot nmagrrkban képtelenek ellátni.
-
A csoporllroz való kotodés biológiai sz[ikségszerűrség volt a fel-
notteknek és a gyerlnekekrrek egyaránt.2
- [i..l, helybón lévó iizletekben szeretnek-e vásárolni, olyan kereske_
Ez igazáb l azota nem változott olyan sokat. Alapveto, bár sokszor
figyelrnen kívtil hagyott tény, hogy a társas létezéséppolyan elenged-
hetetlerr feltétele a modern társadalom egészséges mtikcidésének, rnint
a hagyományosabb vagy a tcjrzsi társadalmakénak, Robert Putnam, a
Harvard Egyetem politológusa az életeros civil társadalornra jellemzo
kcrtodést ,,szociális tokénel<" lrívja, s kirnrrtatta ennek forrtosságát az
olasz helyi cjnkorlnál. zatok erednlényességétvizsgáló tanLrlmányá-
ban.
197}-tól kezd doen Olaszországban h rsz regionális onkormárlyza-
tot állítottak fel. Formálisan mind ugyanolyanok voltak, azonban óri-
ási ktilonbségek voltak a tekintetben, hogy milyerr szociális, gazdasá-
gi, politikai és krrlturális viszonyok kózé telepítettékezeket a szerve-
zeteket. A helyszínek jellege a,.preindrrsztriálistól a posztindusztriáli-
sig, az áhítatos katolikustól a harcias konrmrrnistáig, a renyhe feLrdá-
Mostanáig tírl kevés figyelmet szentelttink annak, hogy mennyire
íbntos u sroiiális t ke a társadalom egészséges mtikcidéséhez, s alig-
rrlig vessziik figyelembe, hogy a gazdasági szerkezet és politika _mi-
lyá tratessal ván e toke kialakulására vagy leépiilésére.Az cisszefug-
gO,j.tt.gét jól megmutatlák az alábbi kérdések.Vajon az emberek a
cloknél, akiket név szerint is ismernek, vagy pedig az riásl bevásárló-
kcizpontokat és a viszonteladó hál zaí iizleteit részesítikelonyben?
Az olyan piacot kedvelik-e jobban, ahol maguk a termelok árulják
poftékáik at, vagy inkább az cinkiszolgáló élelmiszerboltba mennek?
ki sméretuek-e,-magántulaj don tak-e, családi vál lalkozásban mukod-
nek-e a mezógazdasági termelést folytató birtokok és tizemek, vagy
pedig hatalmas társaságok irányítása alatt állnak, amelyek javarészt
ititaneltuli idénymunkásokat dolgoztatnak? Mivel t ltik
az emberek
a szabadidejtiket: vajon helyi baseball-bajnokságokra járnak. a városi
parkokban iétálnak, a helybeli színházba, kórusba, kozosségi házak,
ba, az iskolák sztiloi munkakcizcisségeibe járnak_e, avagy a kereske-
delmi tévéadók mtisorait bámulják? Vannak-e olyan hitelszovetkeze-
tek, helyi bankok, amelyek elkcitelezik magukat a helyi vállalkozások
támogatására, vagy csak nagy, városi bankok kihelyezett fiókjai,.1T.-
lyek ás sorban anemzetkózi pénzpiacot kísérikfigyelemmel? Allan-
 340 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
dó otthonuknak tekintik-e az ott élok a teleptilést, vagy a dolgozók és
szakem berek nagyrészt i d ei gl en esen tartózkodnak ott? Helyi tu l aj don -
ban vannak-e a termeloeszkózók, vagy távoli vállalatok birtokában?
A helyi vállalatok fenntartlratóan és szelektálva folytatnak-e fakiter-
melést, lrogy faarryaggal lássák el a helyi tizemeket, vagy negyven-
hatvan évenkérrttarraváglák az erdoket az óriási mLrltinaólonális vál-
lalatok, s a farcjnkciket egyenesen elszállítják onnét, jó mess zire?
A válaszokból rernek[il megállapítható, milyen az ott élok méltóság-,
szabadság- és felelosségérzete, mennyire érzikrnagukat jólétben és biz-
tonságban, s mennyire jellenrzó az enrberi kapcsolatokra a bizalom, a
részvétel és az egytittrníikodés.
22.2 A fenntarthatóan ét k visszafejtesztése
Gyakrarr lrallani, hogy a kornyezeti károk mintegy 80 százalékát 1 ,l
rnilliárd olyan ember okozza, akik trilzásba viszik afogyasztást. Mi-
ként arra Alan Dr"rrning rámutat ltlennyi az elég? címii lionyvébe n) ez
a csopot1 a világnépességnek mintegy 20 százalékát teszi ki; tagjai
azok, akik az autóra, a h rsalapűr étrerrdre, az elore csomagolt és egy-
szeri használat r-rtán eldobandó árucikkekre építikaz élettiket.5 KÓz-
ben Pedig azemberek másik 20 százaléka abszolrit szegérrységbenten-
gód]k Dr"rrning ugyanakkor még egy fontos megállapíiást-tesá, amely-
rol általában megfeledkeznek: a világ népességéneknagyjából60 szá-
zaléka alapveto szLil<ségleteit még rna is viszorrylag fenntanható rnó-
don elégítiki (lásd a22.1 táblázatot). A világ fenntartó osztályába
tartozók kerékpárl,al és felszíni tornegkozlekedési eszk zokkel irtaz-
nak egyik helyrol a másikra; egészségesentáplálkoznak, kevés hútst,
inkább gabonaneműreket és zcildségeket fogy as,ztanak; kevés eIore cso-
magolt árut vesznek; a hulladékok zomét úrjralrasznosítják. Jóllehet
életmódjuk nem felel meg a fogyasztói dűrskálásról alkoiott képtink-
nek, ám távol áll a nélktilcjzéstol is, és egy helyesen megszervezett
társadalomban magas szintti és kielégítoéletmilroséget jelénthet.
A gYal ogl ásra, kerékpáro zásra és tomegkcizl ekeclésre berenclezke-
dett társadalorn magasabb életminoséget nyűr.jthat, mint egy olyan,
amelyberr a kcjzterLileteket gépkocsik és autópályák uraljat. a kévés
hrist és zsírt tartalmaz , természetes alap r étrend jobb egészségiálla-
A jó mintíség élet l 341
oz,agyobb szel lemi és fi zi kai te lj es ítoképességhez v ezethet, mint
n
1lotlr
v. állaíi zsírokban gazdag étrend. Ha élettink mentes a divathóbortok
rnajmolásától. ha nem vesziink a reklámok hatására értéktelenélelmi-
szcreket és haszontalan szerkentyr"iket, és ha nem t ltíink hosszúr mun-
kaórákat azzal, hogy a rájuk való pérrzt megkeress[ik, akkor rengeteg
rllyan dologtól megszabadulunk, ami elidegenít berrnünket a család és
ir koztjsség életétol,valamint a terrnészettól.
ltt válik nyilvánvalová az a tragédia, amelyet a k zel otven eszten-
cleje eroltetett gazdasági ncjvekedés és országos fejIesztési tcirekvése-
iltk okoznak. Ahelyett, hogy olyan társadalmakat lroztunk volna létre,
arnelyek jó minoségtíéletet teremtenek a fenntartható módon éloknek
(vagy fenntartóknak), a nélk[ilcjzóket pedig felemelttik volna erre a
szintre, arra osácikéltiik a trilfogyasztókat, hogy fogyasszanak még tcib-
llet, t rlfogyasztókat csináltunk a fenntartókból, s ez utóbbiakból soka-
kat kiszorítottuk a kisemmizettek kózé. Ezenkozben sok szempontból
tttegneh ezítettiik a fenntarlók osztály ába tartozók él etét, mert felszá-
lrroltuk a sziikségleteiket egykor kielégíto termelési rendszereket, s
clonyben részesítettukazolyan k zlétesítményeket,amelyek inkább a
t rlfogyaszt kat szolgálják, és nem a fenntartó réteget; az elobbi cso-
1lortba tartoznak például az aut pályák és a bevásárlókozpontok, az
rrtóbbiba pedig a tornegkozlekeclés és a nyilvános piacok.
22.3 A t lfogyasztástól a fenntartható kozosségig
A t rlfogyasztásr,ól hallva általában arra gondolunk, hogy nfegyel-
rrretgyakorolva le kellene tnondanunk sok mindenrol, ami kérryelmessé
ós kellemessé teszi az életet. Van egy másik, vonzóbb lehetoség is:
rrgy rendezzűk be életteriinket és a termelo rendszereket, hogy azzal
javuljon az élettink minosége, egyszersmind kiktiszoboljiik a kornye-
zet jelenlegi óriási mértékii terhelését.Amikor 1992-ben Frannel (a fe-
e sé gemme l ew Yorkba ltcizti.in k, m e gtapasztal tam enn ek l eheto-
l
)N kc]
ségeit.
Bár New Yorkban nagy gorrdot jelent a b incizés, a szegénységés a
tlrodern gazdaságegyen l otl en sége i nek egyéb rnegny i l ván u l ásai, még-
sem azt a rideg, személytelen várost találtuk, amire számítotturrk. Elre-
lyett találtunk egy várost, amely egy sereg, kí.ilonbozó nemzetiségu
 342 t HATALMUNK VISSZASZERZÉSE A jó min ség élet l 343
negyedbol és apró családi tizletekbol áll, és olyan energia és élet pe- tonikai szakűzlet, a konyvesbolt, az élelmiszerbolt, aruházati uzlet, a
zseg benne, amilyet másho| nemigen tapasztaltunk. New York messze lráztartási bolt és mindegyikbol boséges a választék. Ami az iro-
nem mondható a fenntarthatóság példaképének,és sok minden van, -
tlám sztikségleteit illeti, pont szemben, azutca túrloldalán van egy kor-
ami rontj a az ott lakók életminos égét,de az, hogy New Yorkban la- ttyezetbarát módon miikodo, nyomtatással foglalkozó uzlet, egy szoft-
kunk, észrevétette veltink a kihaszn álatlan lehetoségeket. vertizlet sarkon
a és otpercrryi sétaúltratalálható két irodai folszerelé-
Azzal egytitt, hogy nagy a népsíirtisége átlagosan 5000 fó egy
-
négy utca által határolt tertileten, tobblakásos éptiletekben van mti-
seket árusító Lizlet.
- I-Iasonlóképperr egy sereg, a legktil nfélébbnemzeti konylráj r és ár-
k dó metróhálózata, s a legtobb lakástól pár percnyi gyalogírttal elér- szintu étterenr talállrató a kornyéken, dzsesszklubok, színház, opera,
lretok a boltok, New York egy fore jutó energiafogyasztása fele az lánctermek, mtivés zeti galériák, muzeumok, ingyenes nyilvárros kon-
Egyesi,ilt Allamok-beli átlagnak. Negyven év óta eloszcir fordul elo certek és egészségklubok- mindezeketgyalog vagy metróval kcinnye-
Fran-nel, meg velem, hogy nincs kocsink. A lakásom egyben az iro- dón el lehet érni. A parkok és botarrikus kertek rendkívtil gazdagvá,
dám, s Fran metróval jár dolgozni. Bevásárlásainknak tcibb, mint 90 lasztéka még a tennészetet is elérlretovéteszi a városon beltil. Ha el-
százalékáta lakásunkbejáratától mérve egy háromutcányi sugar kor- kívánkozunk a városból, vonatra szállunk, vagy autót bérelünk egy
ben el tudjuk intézni: ittvan agy gyszertár,aszámít gépes ésazelekr kornyékbeli autókolcsonzonél. Nemcsak hogy nem érezziik megfosztva
lttagunkat valamitol amiatt, hogy nincs kocsink, de egyenesen felsza-
badultunk hiszen nem kell araszolnunk a csúrcsforgalomban, nincs
22.1 táblázat. A F ld lrárom szociocikológiai osztálya -
parkolási gondunk, nem kell veszodntink a biztosítóval, nem ver át
benntinket a szereló. Az évente így megtakarított tobbezer dollárnak
Trílfogyasztól( /, l milliárd Fenntartók 3,3 milliórdl Kisemmizettek I,1milliárd
7500 USD/í í l tt (Au- 700-7500 USD/íó (Nem ter- f 700 USD/í alatt (Abszo- kcisz nhetoen végre olyan dolgokrrak szentelhetem azéletem, amilye-
f
tó, hus, egyszer használatos helik meg ónmaguk életétés ltit szegénység) tteknek akaronr, például megírlratom ezt a konyvet.
áruk) a k rnyezetet) KLilorrcjsen a Union tér mezógazdasági termeloinek piacát kedvel-
iiik, arni csr_rpán fel utcányira van a lakásunkbejáratától, Heterrte négy
Kcjzlekedés autóval és repi,i- Ktjzlekedés kerékpárral és Kozlekedés gyalog vagy s7,a- l]apon jonnek fel ide olyan emberek, akik a k rnyékbeli kis farrnjai-
lóvel felszíni tcimegkcizlekedéssel rnárháton
kon gazdálkodnak, tejtermékeket készítenek, borászatuk vagy házi pék,
Zsíros, kalóriadris, h salapri Gabonanemuekból, z ldsé- Táplákozástanilag hiányos
ségi.ik van, hogy eladják áruikat szabadban nevelt csirkét, friss to-
étrend gekból.és kevés hrisból
egészséges étrend
álló étrend
i
-
ást, n vekedési lrormon nélkti l tenyésáett tehenek tejét,biogytimci lcsot
Palackozott víz és i.idítok fo- Tiszta víz, kevés tea és kávé Szennyezett víz ivása ós biozoldséget, adalékanyagokat és mesterséges hormonokat nem tar-
gyasztása fogyasztása talmazó friss lrűrst és lralat árulnak. Az év nagy részébenjórészt abból
E,ldobható termékek haszná- Csomagolatlan áruk haszná- Helyi biomassza felhaszná- készítem az ételtinket, amit a piacon kapunk. Mivel táplál , ízletes,
lata, rengeteg hulladék ter- lata, hulladék jrafelhaszná- lása, elhanyagolható hulla- rrem fo l do l gozott, ve gyszermentes éte l eket eszünk, egészségesebbn ek
melése lása déktermelés
ós erosebbnek érezzűk magunkat, jobban alszunk, és tisztább a fe-
iiink. Öriilí,ink annak, hogy megisnrerkedlrettink a gazdákkal, s jó ér-
Tágas, légkondicionált, egy Szerény, természetes szell - Viskókban vagy szabad ég
családot befogadó házak zésti otthonok, a nagycsalád alatt laknak; általában nincs
vagy t bb család él egyiitt biztonságos fedél a fejtik ft- zéssel tolt el az atudat, hogy ételtink kcirnyezetbarát módon késztil.
l i,tt Mivel a saját bevásárlószatyrunkban vissziik haza a piacról a friss,
Imázs-kcizpontri ciltozk dés célszeríjlt<izk dés Másodkézb l kapott ruhákat csomagol atl an él el m i szert, kevés nál unk a csomago l óanyag-h ul l adék.

vagy rongyokat viselnek A városb an rj rafe l d ol gozzák az udítóital o s ko n zervdob ozokat, az ttv e-
get, a muanyagot és az rjságokat. A szerdai és szombati piacnapon
Alan Durrring: "Asking How Muclr Is Enough" cínrri írásának adatai alap.ián. (Lester R. cgy helyi cjnkéntes szervezet begytijti a szerves hu|ladékot komposz-
Brownetal.,TheStateof theí|orld l99l,NewYork: W.W,Norton, l99l, 153-169,o.) tálásra. Egészerr kevés lrulladékot kiildtink csak a szeméttelepre.
 344 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉsE
Összességébenvéve egészségesebb, boldogabb és kornyezettudato-
sabb az életrirrk, mint valaha és nem azér1 mert olyan hosiesen
megtart ztatjuk magunkat, lranem - mert a lakóhelytink egy sor ok-
ból kifolyólag tcirténetesen űrgy van megszeryezye,- hogy ezt vi-
szorrylag konnyen - és természetesen megtehetjtik. Ez atapasztalat se-
gített ftilismertink, hogy a társadalommal és a kornyezettinkkel való
kapcso l atai nkn ak, és ezálta| az él etijn k mi n oségének al akításában m i -
lyen fontos az,lrogyan szervezzuk meg az élettinket. Rengeteget le-
lretne nrég tenni, lrogy elvisellretobb és fenntartlratóbb legyen az élet
New Yorkban kezdve azon, hogy l<i kérre tiltani a személyautókat
Manhattanbol - de ami már megvan, azrámutat néhány komoly le-
hetoségre. -,
Gondoljuk csak végig, milyen kcjvetkeztetések adódnak abból, hogy
az általunk, trilfogyasztók által a bolygóknak okozott terhelések zome
abból ered, hogy autón és reptilon utazunk, egészségtelen éte|eket esziink,
arniket gy termelnek, hogy kcjzben tonkreteszik a fc'ldet, s mérgezo-
anyag-maradványokat hagynak enn i val ói nkban. hogy ft los l eges csoma-
golásír, használat után eldobandó termékeket használrrnk. Igazán olyan
nehéz lenne felhagynunk azzal,, hogy órákat toltsi,ink a zs folt utakon az
ottlronunk és a munkahelyí,ink kozott, megszabadulnunk az álland zaj-
tól, attól, hogy bizonytalanazállásunk, a sohasenr használt szerkentyííink-
tol, a csak ritkán ftjlvett ruháinktól, az egészségtelen, zsíros koszttól, a
vegyi anyagokkal szennyezett gyi.irrrolcsoktol és z ldségektol, a semed-
dig sem tartó termékektol, a haszontalan csonragolástól, afáraszí tizleti
utaktól, s az energiapazarl lakásoktól és ép|iletektol? Vagy mit mond-
junk a katonai tevékenységekrol, arnelyek kortilbelí.il30 százatékban fe-
lelosek globális érlelemben a k rnyezeti pusztulásért?6 Olyan nagy tra-
gédia lenne, ha nem llarcászati rton rendeznénk vitáinkat?
Arra van szlikségtirlk, hogy fenntarlható, jó életet biztosító társadal_
mat építstink fel. Sokszor elfelejtett, fontos szempont, hogy egy sor
megteendo lépésa Fcildtinkkel való egyens rly eléréséhezinkább kol-
lektív dontéseken alapul, mintsem egyénin. Ha.iól dcintiink, akkor az
életmirroség javulása boven kárpótol benntinket a meghozott áldoza-
tért. Hadd illusztráljam néhány javaslattal, hogy mit kellene tenn[ink
három nagy rendszer avárosi térségés a kcizlekedés, amezógazda-
-
ság és az élelmiszer-termelés, valamint azanyagfelh asználás- fenn-
tartlratóvá tételéértMindhárom esetben rigy ttinik, hogy a jelenlegi
rendszer kialakulását inkább a t kés társaságok és nem az emberek
érdekei befolyásolták. Az
egészséges társadalom megteremtésélrez
A jó min ség élet l 345
,,rllkséges változások nehéz napokat hozhatnak ugyan legnagyobb vál-
lrrlirtirinkra, de nagyban javítják majd azélet minoségét.
A városi térségés a kózlekedés
|' rosaink visszaszerzése címu konyvében David Engwicht arra emlé-
kcztct, hogy az emberek eredetileg azért találták fol a városokat, hogy
ltok az emberi kapcsolatok színhelyei legyenek. A városoknak az a cél-
1rrk, hogy ,,megkcinnyítsék az információk és az áruk cseréjét,a barátko-
ziisl, a kultírrák találkozását, a tudás, a ktilonb zo meglátások [és] mes-
tcrsógek átadását" anélktil, hogy az embereknek mindezér1 sokat kelljen
rrlitzniuk.7 A hajdani városok mindenekel tt a ktilonféle cseréket szolgá-
lrl színhelyekb l boltokból, iskolákból, kollégiumokból és kozép[ile_
tckbol
-
álltak. A csere lrelyszíneit osszekoto utakon is lehetett talál-
-
ktlzni egymással, és fel lehetett frissíteni a szomszédi kapcsolatokat.
Az autók alapjaiban változtatták meg városainkat. Egyre tobb olyan
lrclyet sajátítottak ki, alrol korábban a társas érintkezésbonyolódott, s
c lrc l yeket autóutakkal osszekcitott parkol ók hál ó zatáv á al akították. l gy
strk olyan tertilet, ami azelótt osszehozott minket, mára zilos, trilzsri-
lilIt, szennyezó hely lett, ami elválaszt benntinket egymástól, s tcjnkre-
lcszi a városi életet. Minél síirtibben és gyorsabban zajlik kortilcitt[ink
ir f'orgalom, annál kevésbéérezzuk magunkat otthon, s annál kevésbé
lrkarunk találkozni és osszebarátkozni a szomszédainkka|.8
Azaut nemcsak egyike a leginkább energiapazarl kozlekedósi esz-
k(izoknek, hanem a legrosszabb térkihasználásúral< kozé is tafiozik. Ha
llolegondolunk, llogy mennyi parkolóhely kell egyetlerr autónak ott-
lton, a munkahelynél, a bevásárlóktizpont elott, a templomnál, a sza-
lladidokozpontok és iskolák kciríjrl, s hogy mekkora irtfeltilet kell a moz-
gásához, akkor kidertil, hogy egy családi autó tipikusan háromszor
akkora tertiletet foglal el, mint egy átlagos családi otthon.9
Az elovárosokba menektilés egyik okaaz, hogy az emberek meg akar-
rtak szabadulni annak kcirnyezeti és társadalmi k vetkezményeitol, hogy
it városokat egyre inkább átadjuk az arrtóknak. Miután a termékeny me-
t,ó gazdaság i fo l d eket l easz fa l t ozták, m é g n agy o b b táv o l ságo k v ál aszíanak
cl benntiket egymástól és a természettol, egyre inkább ftiggové válunk az
autótól, s egekbe szcikik az egy fóre jutó energiafogyasztás amit a
-
 346 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
lrelyváltoztatás emészt f l, s a kiiltinálló elovárosi házak f itése és h ité-
se. Reális alapjavan annak a kcivetkeztetésnek, amelyre Williarn Rees és
Mark Rose l and városoko ógusok j utottak:,,az elterpeszkedo e ovárosok
l l
gazdaságossági, kornyezeti és társadalmi szempontból kétségkívlila leg-
drágább városfejleszési módszert jelentik, arnelyet az ember vala|ra is
k vetett".l0
Az aut gyárak rgy árulják gyártmányaikat, mint belép jegyet a sza-
badságba. Ez sok reklámban rgy jelenik ffi 8, hogy az aut val elmene-
ktilhettink a szuz természetbe. Ez nevetséges, hiszen az aut k talán a
legfóbb okai annak, hogy nem lehet élni a városokban, hogy a tájat eló-
városok és bevásárlókcizpontok hosszri sorai foglalják el, és egyre in-
kább a gépkocsi kiszolgáltatottjai lesztink, ha tírl akarjuk élni ennek az
i stencsapássa l fcj l éro v áltozásnak a ko vetk ezmény eit.
l950-ben egy átlagos amerikai mintegy 3800 kilométert (2356 mér-
ftildet) vezetett. Ez 9700 kilométerre (60l4 mérftildre) n tt 1990-re.
Mindez a nagyobb szabadság jele? A megtett kilométereknek durván a
fele a munkába járásból adódik, mely zsrifolt utakon bonyolódik. 1969
és l990 kozott egy átlagos amerikaiháztartásban l 6 százalékkal nott a
munkába járás miatt megtett itt. Azautók használatának második leg-
gyakoribb oka a vásárlás. Az ennek érdekében megtett rt átlagosan 88
százalékkal nott. A gépkocsilrasználat harmadik okaként olyan dolgok
jel lhetok ffieg, mintaziizleti utak. a gyermekek iskolába vitele éshaza-
hozatala, orvoshoz és templomba járás ez 135 százalékkal lett ttjbb. A
-
társasági sszejovetelek és tidtilés céljából rnegtett utak részaránya l szá-
zalékkal visszaesett, talán mert kevesebb idonk jut rájrrk. A becslések
szerint Amerika legnagyobb városaiban évente 1-2 milliárd órát veszte-
getrrek el az emberek forgalmi torlódás miatt. Egy bangkoki átlagdolgo-
z évi negyvennégy munkanapnak nregfelelo idot veszteget el a zs rfolt
forga|omba.'l
Nem nehéz kitalálni, ki h z hasznot abból, l,,ogy az élettink így elrom-
Iik. Az íizleti forgalom alapján ran_{sorolva a lrárom legnagyobb vállalat
amerikában a General Motors Corporation (autógyártás), az Exxon
Corporation (olajipar) és a Ford Motor Company (autógyártás). A Mobil
Corporation (olajipar) a hetedik helyen áll.
1992-ben Groningenben, egy l70 000lakosri holland városban felbon-
tották a belvárosi autóutat, s egy sor intézkedésselelér"ték,hogy a kerék-
pár legyen a fo kozlekedési eszkóz. Ennek kciszcjnlret en megn ótt az uz-
leti forgalom, felmentek a bérleti díjak és az emberek kiáramlásaavá-
rosból az ellenkezójére fordult. A lrelybeli vállalatok, melyek egykor til-
A jó min ség élet l 347
takoztak azaut használatbárminemti korlátozása ellen, most a még szi-
gor bb korlá ozásokért lármáznak.|z
Eztazintézkedést sokkaltcibb városban be kellene vezetni. Kevés olyan
intézkedésvan, amivel tobbet telretnénk az életminoségiinkés a kcirnye-
z,et egészségénekjavulásáért, mint azzal, ha életteriinket rigy alakítjuk
ki, minél kisebb mértékbenfíiggjíinkazaut t L Ebbol a szempontb l az
is hasznos lenne, ha űrgy terveznék meg és szabályoznák a városi tertile-
tek haszná|atát, hogy stiríin és kozel legyenek egymáshoz a munkahe-
lyek, a lakások és a szabadidokozpontok, lra kcrlátoznák a parkolást, ha
nagyobb adót vetnének ki az űzemanyagra, s ha pénzt fektetnének a to-
rnegkcizlekedésbe, továbbá a gyalogosok és kerékpárosok kozlekedését
segíto létesítményekbe.
,,Alljunk csak meg egy pillanatra!" mondja erre a tokés libertariá-
-
nizmus híve. ,,Es mi ahelyzet mindezeknek a gazdaságra gyakorolt ha-
tásával? Az Egyestilt Allamokban minden hatodik munkahely az aut -
gyártáshoz kotodik. Ausztráliában pedig minden tizedik.l] A munkanél-
k ti l i ség ugrásszertien emelkedne, a r észv ények ár a v szont l ezuhanna, ha
i
rJlgy építenénkát a városokat, ltogy megszabaduljunk azaut kt l.Ezgaz-
dasági katasztrófa lenne."
Ez val ban fontos kérdés,amelyre legjobban egy másik kérdéssel fe-
lelhettink meg. Van-e érlelme egy olyan gazdasági rendszernek, ahol a
befektet k és beruház k atársadalmilag káros tevékenységekbol lrűrznak
hasznot, s az emberek csak olyan munkát vállalhatnak, amellyel rontják
az élet minoségét? Egy intelligens faj,rninden bizonnyal jobb módot is
tud arra találni, hogy megélhetéslrezjuttassa az embereket. Rovidesen
visszatér[ink erre a kérdésre.
Elelmíszer-termelés és mez gazdaság
Elelrniszertermel és mezogazdasági rendszertink a fentiekhez hason-
ló módon írgy szervezodik, lrogy a vegyipari és mez gazdasági óriásvál-
lalatok számáraterrnelje a nyereséget, s ne nagyon legyen tekintettel az
emberek és okoszisztémák állapotára .Ezt a rendszeft a vegyszerigényes,
gépesítetttermelés, a lrosszít szállítási ritvonalak, a kiszolgáltatott, szer-
zodéses ternrelok, az éppen csak a megélhetéstikre elegendo bért kapó,
vándorló munkások és az óriásvállalatoknak kifizetett hatalmas állarni
 34B l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
tálnogatások jellemzik. A rendszer jól igazodik aszabványosított élelmi-
szerek nyereséges tcimegterrnelésélrez. Ennek ára atalaj és a vízkészle-
tek kimerítése, a vegyszerek bemosódása miatt a vizekelszennye zódése,
valamint a családi foldek felszámolása, melyek lrosszíl idon át az élet-
eros vidéki k zosségek gerincét alkották. Amit ez a rendszer nyujt a fo-
gyasztókn ak, azj órészt magas fokon fo l dol goz oít, pazarl óan cson ago t
élelrniszer (a csomagolóanyag utána a hulladékhegyeket n veli), arninek
l
kétségesa tápérlékeés vegyszermaradványokkal szennyezett. .Ióllehet
ez a rendszer állandó boséges kínálattal tolti fel az ABC-áruházakat, fél-
revezeto állításokat k zol azételekosszetételérol: keményett ellenáll min-
den olyan próbálkozásnak, melyekrrek célja a fogyasztók ft'lvilágosítása
az adalékanyagokat, a szi nteti kus lronnonokat és rnéregmaradványokat
illetoen, amik bizony bekertilhetnek a szervezet[inkbe; s nem sok esélyt
ad a v ásárlóknak, hogy tennészetesen e loál l ított, fe ldol gozatlan él el rni -
szeft vehessenek a helyi ternreloktol. Hogy mit vehettink egyáltalán, az
jórészt arra korlátozódik, mit találnak nyereségesnek a nagyvállalatok.
Még ha felnottek lévénigyeksztink is egészségesenés felelosséggel
választani, akkor is csak ritkán van módunk megtudni, hogy ahalat,ame-
lyet kiválasztottunk maguknak, egy nagy, ktilországbeli, vonóhálós ha-
lászhajo fogta-e ki, tiresre s porve az oceánt a finomlyuk r hálój ával,
vagy pedig egy helyi llalász, aki kcirnyezetkírnélo felszerelést használ.
Nincs lehetoségiink arra, hogy megtrrdjrrk, az a bizonyos lrúlsdarab vajon
olyan állatból származ|k-e, amelyet helyes módszerekkel gondozott, ter-
mészetes legelon neveltek fol, vagy egy olyanból, arnelyet nemrég tarra
vágott trópLlsi erdok sértilékenytalaján neveltek, és karánrokban olyan
gabonával hízlaltak, mellyel ki.ilcjnben éhezó emberek élelrrrezésigond-
jait enyhíthettékvolna. Egyszertien nem trrdjLrk rnegállapítani, lrogy a
tejtinket adó telreneket vajon kezelték-e mesterséges hormonokkal, mi-
vel a Monsanto vállalat nyomására a kormány nem engedi meg a termék
o yan felir atozását, arn i bol rn i ndez ki derii l n e.
l
Haazacél, hogy jó életet teremtstink az embereknek, rrgyanúrgy át kell
alakítanunk az élelmiszeftermelo és mezo gazdasági rendszertinket, mint
ahogy a lakhelytinket és a kozlekedési rendszeríinket. Az legyen a cé-
lunk, hogy optimálissá tegytik a ftldlrasználatot és avízi eroforrások a
használatát, lrogy ezáltal kielégíthesstik az egyre szaporodó népességtáp-
anyagok és rostanyagok, továbbá megélhetés iránti igényét. Mindezt per-
sze kcirnyezeti szempontból fenntartható módon ke|l tenntink.
Egy egészséges rendszerben minden valószínűrség szerint jóval nagyobb
szerephez jutnának azintenzív gazdálkodást folytató, kis, családi birto-
A jó min ség élet l 349
htlk. ahol ktilonféle élelmiszereket és rostanyagokat termelnek, állatokat
lcttyésztenek, s energiahordozókat állítanak elo a helyi piacok számára.
A tn czo ga zdasági gyako rl atban bi od i n am i kai elj áráso kat al kal rn a znának
rr lalaj termékenységénekfonntartás ára, a víz megtartására és a kártevok
cllcni védekezésre.Az élelmiszer-ellátó rendszer rrgy lenne megtervez-
vc. hogy korlátozza, felfogja és visszaforgassa a szennyezóanyagokat
itz emberi eredetti hulladékokat is s elsosorban a megrijrrló, a nap -
liltal létrehozott energiaforrásokra -,
tánraszkodjék beleértve az állati
cr,(it és a biogázt is -
a termelés elokészítésében,a termelésben, a fel-
-
tltllgozásban, a tárolásban és a szállításban egyaránt.'o Egy ilyen rend-
szer irányába mutató lépésekkozott lennének a kovetkezók ha agrárre-
lilnnmal felbontanánk a nagy mezógazdasági holdingokat, megfelelo lri-
lcleket biztosítanánk a kistermeloknek, biodinamikai módszerekre irá-
rryrrló termelo-kozpont kutatásokat és oktatási rendszereket lrozrránk
lótre, megkovetelnénk az élelmiszerek pontos és teljes kcirűr feliratozá-
siit, megsztintetnénk a nlezogazdasági vegyszerek pénztigyi és kornye-
zctvédelrni támogatását, n velnénk az élelrniszer fuvarozási kcjltségeit
azáltal, hogy kikriszcjbcjlnénk az energia és egyéb ftrvartényezók állanri
tá nrogatását, s he yi l eg el számo l tatlr ató v ízgazdálkodás i hatóságok at ál -
l
lítanánk fel a talaj- és vízvédelmi fbladatok cisszelrangolására.
Bár a lokalizá|tabb élelmiszer-termelo és mezógazdasági rendszerek
és az egészséges, zsírszegényebb táplálkozás irányába torténo elrnozdr_r-
ltishoz változtatnunk kellene táplálkozási szokásainkon', ez nem jelent
iildozatot és nélktilozést.Szelntink elott inkább a termékeny lold képe
lebeglret, s a biztonságos kcizosségeké,alrol pezseg az élet, és amelyek
óp testri és ép lelkri emberekból állnak, akik teljes éftékri,szennyezéstol
tnentes élelemmel táplálkoznak. E kép osszetevoi technikai és társadal-
rni érlelemben egyaránt megteremthetoek. Egyszer ien csak át kell alakí-
tani a szóban forgó rendszereket, lrogy azok ne a tokés társaságok, ha-
nem inkább az emberek érdekeinek feleljenek meg.
Anyagf elhasználás
A valóban fenntartható foldi lét eléréséhezkózelnLrllára kell csok-
kententink a,,hulladékindex nket", vagyis azí a szemétmennyiséget.
amit állandóan kidobunk a kornyezetbe. és amit a természet nem dolgoz
 350 / HATALMUNK VlSSZASZERZÉsE
fel irj rahasznosítás célj ából. A termel tevékenységeketzárt rendszer-
ben kell megszervezni,A frld alól kitermelt ásvárryi nyersanyagoknak
és más, biológiailag el nem bomló er forrásoknak a társadalom állan-
dó tokéjévékell válrriuk, amit állandóan vissza kell. forgatni. Szerves
anyagokat ki lehet helyezni a tennészeti okosZisaémátba, de csak tgy,
hogy a természetes termelofolyamat vissza tudja fogadni.
A fogyasztókat általában arra sztcinzik,lrogy válogassák szét és for-
gassák vissza a hulladékaikat. Ez fontos lépés,de nem elegendo. A
legfontosabb dcintések nagy része nincs a keztinkben, és az egyéni
fo gy asztás un kkal j áró h u l l adékn ak n agy részej óva l aze|ótt kel etkezi k
és jut a kornyezetbe, hogy a termék hozzánk keriilne. A piac ritkán ad
esélyt nektink, hogy olyan napilapot vásároljunk, amit nem nrérgezo
és biológiailag |ebomló festékkel, úrjrahasznosított papírra nyomtat-
]
tak. Arról sem tudunk gondoskodni, hogy az engedelmesen
cisszekcitegelt, és begyrijtéshez a járdára kirakott rijságainkat valóban
I
t|ij rafe l d o l gozzák. F,zek a d o n té s e k a k i ad ó k, a p ap í rg y ár ak, a po l i t i k u -
sok és állarni lrivatalnokok kezében vannak.
Vegyi.ik például az jságot. H sz év mrilva, a jelenlegi rijraíbldolgo-
zási szintet feltételezve, egy tipikus amerikaiháztartás durván 100 fát
,,fogyaszt" el űrjság formájában. E lapok 60-65 százaléka reklámokat
tartalmaz.15 Lehet ugyan, hogy sohasem olvassuk ezeket, mert nem
érdekelnek bennunket a hirdetések, még sincs Iehetoségtink olyan la-
pokra elofizetni, amelyekben nincs hirdetés.
A Worldwatclr Institute szerint ,,a jelenleg használt legt bb anyagot
e gyetl en használ at u tán e l d obj ul< az al u m í n i m n ak d urván kétli arm adát,
r,r
az osszes acél és papír háromnegyedét, s a m,ianyagna.k még ennél is
nagyobb hányadát". |6 A szóban forgó anyagok létrehozásakor szétrom-
bo lj u k a fi zikai k rnyezetet, tovább á hatalmas h u l l adékh e gyeket terme-
l iin k; kti l <in m un kaórákba kerti l megkeres ni a pénzt ahhoz, h ogy ál l an -
dóan pótolni tudjuk a kidobott holrnikat; s igavonó barmokká válunk,
mert sztinet nélki.il hurcoljuk a boltból a lakásunkba a kidobott dolgok
helyett azűjakat, amiket aztán végiil megirrt kicipelrink a kukába.Ez
l eh et, h o gy j ót íesz a gazdaságn ak, i l l etv e a v állal ati nyereségn ek meg az
i gazgat i fi zetésekn ek, de az é l ettin k et, aztton kreteszi .
Az ($rafeldolgozás nemcsak az eróforrások kitermelésének kcirnye-
zeti koltségeit csokkenti, hanem energiát is megtakarít. Ha ócskavas-
ból állítunk elo acélt, ahhozharmadannyi energia kell, mint ha ércbol
gy ártanánk, 8 5 százal ékka l keves ebb a l é gszen n yezé s, 7 6 százal ékkal
cscikken a vízszennyezés, és nincs bányászati meddoanyag. Ha
A jó min ség élet / 351
r'rirlrli:ldolgozott papírból készítjiikaz úrjságot, az 25-60 százalékkal
l..cvcsebb energiába kertil, mint lra faból eloállított pépbol gyártanánk,
,, k(izben 74 százalékkal cs kken a légszenrryezok és 35 százalékkal a
vínzennyezók kibocsátása. Az írjrahasznosítással még ennél is meg-
lr(ikkerrtobb nyereségre lelret szeft tenni. A termékek úrjrahasználata
rrrúg nagyobb rryereséglrez vezet. A palackokban lévo Liveg űrjrafeIdol-
ptrz.ása harmadával csokkenti az errergiafogyasztást, viszont ha úrjra-
lrirsználjuk a palackot, azaz kirnossuk és rjraioltjürk, akár 90 százalé-
krit is megtakaríthatjuk annak azenergiának, ami egy rij palack eloál-
l í tirsálroz sztikséges. l7
Németország ttoro a ternrékek életciklusa alapjárr tortén terve-
zós és felelosségr,állalás osztonzéséberr. Kormárryprogranlok osz-
ltinzik az aut gyárakat és aháztartási késziilékekgyártoit, hogy vál-
lir l arrak fe le losséget terméke i k szétszere léséért,i sméte lt haszrrál a-
j
tiiéft és írjrafeldolgozásáért. Amellett, llogy ez 1o a kornyezetnek,
lrtcntesíti a fogyasztót attól a gondtól, lrogyan szabaduljon meg e
tcrmékekto| azok hasznos élettartamának lejárta után.|8 Az gyrre-
v ezett é
LII tgzelÉr*r.egyal ós u l h atpé dáu l l íz! rrgkon stru kci ó-
l
!9t:
lnr. amikoi'is a termék trrlajdonjoga a gyátt llál marad, s lesz a
ícJelós a karbantartásér1 és a bel le keletkezett lrr"rlladék sorsáért;
clniatt érdekéberráll, hogy rnaximálisaIt tartós és korrlryen rjrafol-
tlo l gozlrató termékeket terve zzen.
A kormányok a hrrlladéklerakás lelreto legalacsonyabb szintre szo-
rítása érdekében cjsztoncizhetik a termeloket, hogy ennek megfeleloen
tervezzék meg termékeiket és azok csomagolását. Ezt elérlretik űrgy,
lrogy olyari díjat vetnek ki a termelokre, amelynek célja,llogy fedezze
a végtil lerakóba kertilo arryagok a koz sségre hárrrló becstilt koltsé-
geit. A kclrmányok azt is megkcivetellretik, hogy a sokféle méretíiés
íbrmájírpalackok és egyéb tartályok lrelyett szabványos méretűr, tafiós
használatra al kal mas tive geket al kal rn azzanak, ame l yek sokszor fe l -
lrasználhatók, lra egyszertien kimossák és űrjracímkézikoket.|9
Az egyéni d rrtéseken sok m rlik. Megtehetjtik, lrogy kevesebb lrúrst
csztink. Vehettink vízszurót, l-,ogy ne fiiggjiink arrnyira a palackozott
víztó| 9s az tidítoitaloktól. Vehettirrk kevesebb rulrát vagy kisebb fo-
gyasztásri kocsit. Számtalan hasonló lépésttehettink. Mindazonáltal
tcibb figyelmet kell szerrtelntink annak, hogy a fenntarlhatóság kcjve-
telnrényei szerint szervezzűk meg társadalmunkat, hogy korrrryebb és
olcsóbb legyen felelosségleljesen dcirrterrtink.
 352 t HATALMUNK VISSZASZERZÉsE
22.4 Fenntartható megélhetés
Agazdasági novekedés sztikségességenem csekély ménékben abból a
gondosan ápolt mítoszból ered, hogy csak akkor tudunk munkát adni az
ern bereknek, lra űrgy n ovel jűk az osszfogyasztást, h ogy ezzel gyorsabban
teremttink írj munkalrelyeket, mint amilyen titernben a vállalatok befek-
tetnek a munkaerot megtakarító technológiákba, hogy kiktiszobcjljék az
emberi munkát. Figyelmen kíviil hagyrrnk azonban egy nagyon lényeges
másik lehetoséget, nevezetesen, lrogy jrafogalmazzuka kérdést,s mun-
kahelyek biztosítása helyett inkább a megélhetésbiztos ításáratorekked-
jtink.
A Webster ij értelmez szótár szerint a munkahely, állás (eredetiben:
job): ,,egy bizonyos munkafeladat, például valaki tevékenységében,vagy
amit valaki megállapodás szerint, fizetés ellenében végez; bárrni, amit
meg kell tenni; feladat; teendo; kotelesség".2o A megélhetéstígy defini-
álja ,,az élethez sztikséges vagy az éIetet fenntarló dolog, eszkcjz".2| A
munka(lrely) pénzszerzési forrás. A megélh etés az élethez sztikséges esz-
k z. Al|ásokról beszélve olyan emberek képe lebeg elotttink, a-kik a vi-
lág legnagyobb részvénytársaságainak gyáraiban és gyorsétkeztetoiben
dolgoznak. A fenntartható megéllretés emlegetésekor olyan embereket
és kcizosségeket látunk magunk elott, akik/amelyekazzal vannak elfog-
lalva, hogy k rnyezeti szempontból felelosségteljes nródon kielégítsék
egyéni és kozosségi szí,ikségleteiket ez az cinrnagLrkat irányító kozcjs-
ségek helyi rendszerének képe.
- zessék a szavaz k nyilvántartását, tisztogassák a kornyezetet, telepítse-
Fel|rasználhatnánk a teclrnikai lraladás vívmányait, hogy m indenkinek
tobb lehetoséget biztosítsunk a jó és fenntarlható életlrez.Ha így tesztink
ahelyett, lrogy azt ktivetelnénk mindazon szerencsésektol, akiknek
-
van állásuk, hogy családi és kcizcjsségi életiikeíáldozzák ft'l a verseny
oltárán, rnások meg sínylodjenek a munkanélkriliek táborában akkor
-,
bevezethetnénk a h rsz-lrarmincórás munkahetet, és biztonságos, kelloen
megfizetett munkalrelylrez juttatnánk szinte minden felnottet, aki dol-
gozni akar. Az ily módon felszabadult idot a kcizcjsségi munkálkodásra
lehetne fordítani, olyan tevékenységek form ájában, amelyek kielégítik
az addig teljestiletlen igényeket, és írjjászovik a társadalom megleheto-
sen szakadozott szcivetét.
Óriásiak a lehetoségek, ktilcincisen ha elismerjtik, hogy számos jqlpl-
legi munkalrely nep99{< 19m tolti el nregelégedésselaz ott dolgozo!<aí,
hanem olyan termékek és szolgáltatásók eloállításáhoZ jál'ttTlTóiizá., ame-
A jó min ség élet / 353
lyck vagy_ g!!|<ségtel_e_uqk,.yagy"nagy kárpk"al _qko_znak a társadalomnak
**",
* a r.tiin}eZetne[. táé tanozik az-áu gyári, uegyifiuri, csoriiágoló:-é
k'(TóTáJipáífiriunkahelyek nagy tobbsége; a legtobb reklámmal és marke Í
tinggel foglalkozó állás; a befektetés spekulatív és egyéb forráskivonó l
icllegti formáival foglalkozó tozsdei alkrrszok és pénztigyi portfólió-nre- I
ncdzserek; az egészségiigyi kárlé#tesi perekre szakosodott i.igyvédek; a
;
világ l4 millió hadiipari dolgozója és hadseregekben foglalk ZáT 30 t
millió ember.22
Mindezek alapján egy meglgpój!.l.9Jt.rt tehettink. A társadalom job-
ban járna, lra alrelyett, lrogy emberek százmillióinak fizetne nem egyszer
vTrlffi'bsszegeket azért, hogy elrontsák az életrinket, inkább megadná
nekik ugyanezt a pénzt, csak maradjanak otthon, és ne csináljanak sem-
lnii Ez persze messze nem a legjobb megoldás, mégis tobb értelme len-
ne, mint annak a teljességgel értelmetlen társadalmi berendezkedésnek,
lrogy rnég fizeti.ink is olyan tevékenységekért,arrrelyek osszességiikben
csokkentik az igazi gazdagságot és jólétet. Miért nem gy szervezzuk
meg inkább társadalmunkat, llogy az emberek a társadalmilag lrasznos
ós kornye zetbarát m un ka elvégzésébenkapj anak támogatást? Pél dáu l se-
gíthetnénk, l",ogy szereto gondoskodással [igyeljenek a gyermekekre és
az idosekre, mtikodtessenek lrelyi piacokat, tatlsanak fonn ottlronokat az
idosek számára,tanítsák a fiatalokat, tanácsadással segítséka kábítósze-
reseket, megfe l el oen gondoz zák az el mebetegeket, tartsák rendben a par-
kokat és koztereket, polgárorokként lépjenek flol a bíinozésellen, szer-
vezzeneka k zossé g számáratársasági és krrlturális rendezvényeket, ve-
nek erdot, lrallassák hangjukat kozérdektí politikai kérdésekben, ápolják
a kozkerleket, szerv ezzenek kozo s ségi rj rafe l d o l gozási pro gralT o k at, al a-
kítsák át energiatakarékos sá az ottlronokat. Hasonlóképpen sokrrnk tobb
idot tolthetne feltidtiléssel, békésmagányban vagy a családdal; foglal-
kozlratnánk ktilonféle tudományokkal és hobbikkal, amelyek fizikailag,
szel l emi l eg, pszi chológi ai l ag és l el ki érlelemben karbantartanak ben n tin-
ket.
Nenr az abaj,l-,ogy t rl kevés a munkahely, hanem az,hogy a jelenlegi
gazdasági rendszer t rlságosan is fiigg vé tesz aflzetett munkahelyektol,
majd a károkozó munkáéft. ad fizetséget, mikozben semmibe vesz szá-
mos, az egészségestársadalomban létfontosságűr tevékenységet. Jó, ha
emlékeztink rá: mégtíz-hírszévvel ezelóttis számos kozcisségi rendszer-
ben a legt bb ember fizetség nélkiili munkákkal is jól szolgálta a társa-
dalmat. Ezekben a kozosségi rendszerekben sok esetben erosebb volt a
 354 l HATALMUNK VlSSZASZERZEsE A jó min ség élet / 355

szociális kotodés vagy háló,

s az akkori rendszer az embereknek nagyobb
személyes biztonságérzetet és elégedettséget ny rjtott. rnint a rnai.
A fen ntar1 lrató rn egé lr etést b zto s ító gazdaság nr egteremtésére rány Ll -
l i i
ló kezdeményezések tobb irányban is haladlratnak, az eltéro kortilmé-
nyektol és torekvésektol fiiggoen. Nélrány kozcjs vonásuk azonban kik -
vetkeztetlteto a fenti e|vekbol és példákból. A városi kcirnyezetben pél-
dául tcjbbnyire a helyi agglomerációk vagy telepek kortil szervezodné-
rr kiizlekedés más energiaigényes formáitól való fiiggés. Az utakat fákka|
,,rcgólyezlretnénk reklámtáblák helyett. A hirdetéseket a termékrol szóló
;ttlltlokra korlátozlratnánk, amelyet kérésreadnának meg, és csak akkor,
itrrtikor akarjuk.
hl, igazi társ adal m i hatékonyságlr o z v ezetó írton bo ven m aradn a i do n k
lrz ólet t bbi oldalára is, például az i.idi,ilésre, a kulturális tevékenységek-
tc. a szellemi és lelki fejlodésre és a politikai részvételre. Utazhatnánk is
k rrlttrrális tapasztalatcserére. Videofonon tarthatnánk fenn barátsági és

nek, amelyek a fenntartható termelés koré csoportosítjáka lakó- és mun-
kahelyeket, szolgáltatásokat és íizleteket, lrogy kielégítséka helyi sziik-
ségletet, fóként cinellátó alapon. Sok zoldtertilet és az intenzív emberi
kapcso l atok j el l em eznék ezeket, val am i nt az ener gia a bi oma ssza és az
anyagok cinellátó eloállítására való lratározott torekvés.
Az emberi és a kornyezeti produktív tevékenységek lrelyi, záft rend-
szerti kcjzos tevékenységi folyarnattá olvadnának ossze, alrol rjra feldol-
ktrllcgiális kapcsolatokat a világ már részein lakókkal. Vagy konferenci-
;ikirt tarllratrránk szánít gépes lrálózatokon, hogy a megszokottól eltéro
rcccpteket, otleteket cseréljtink, lrogyan lelret megszervezni a helyi élel-
tttiszer-termelo szcivetkezeteket, vagy kicserélhetnénk tapasztalatairrkat,
lrtrgyan érdemes kampányt folytatni a tomegkozlekedés jobbításáért. Nem-
tclkózi kapcsolatban állhatnánk egymással civil képviseleti tigyekben az
ír,| kereskedelmi szabályzatról szóló vitákban. Vagy akár ráálllntnánk az

gozzák a szennyvizet, a szilárd lrulladékot,, s halastavak, kertek és zcjld- ()I,osz, indiai és chilei adásokra, s megnézlretnénk, lrogyan reagálnak az
tertiletek létesítéserévénrnég a levegot is tisztídák, hogy állandóan re- t rt tan i ak a dé l -afri k ai v álasztások eredm ényére.

generálják saját forrásaikat. A városi mezógazdaság és vízgazdálkodás, Megvan a lelretoség nk, lrogy egészséges társadalmat teremtsLink,
karbarrtartás, a javítás és rijrafelhasználás, az intenzív írjrafeldolgozás lrtttelyben teljes életet élhettink. Itt az ideje, llogy visszaszerezz k lratal-
boséges alkalrnat kínálna a megéllretésreolyan foglalkozások formájá- tttunkat, s rrekikezdjiink, alrogy aztmár tobb milliónyian teszik.
ban, amelyek fenntartlratóbbá teszik az életet. Ha mindezt olyan telepe-
ken valósítanánk meg, amelyek a szociális szolgáltatások tekintetében
zcinrében onellátók. akkor rnegúrjLrlnának a családi és kcjzosségi kotelé-
kek, decentralizálttá válna a kózigazgatás, s a férfiak és a nok kciz tti
családi munkamegosztás és felelosség novekedne. Kevesebbet kellerre
kozlekedni és fuvarozni. A lrelyben termelt élelrniszer friss lenne és cso-
rnagolatlan, vagy rjra felhasznállrató tarlályokban lenne tarlósítva.
Seregnyi lragyornányos és modern háziipari foglal kozást tal ál hatnánk,
s kcjztiltik számosan kiilonféle űr1rafeldol goz tevékenységet folytatná-
nak a városi mezógazdasági tevékenységek mellett. A családgondozó szol-
gáltatások, mint például a kcizosségi rntikodtetésií napkcizik, a családi
tanácsadás, iskolák, családi egészséggondozó szolgálat és a sokfunkciós
kcizcisségi kcizpontok a kcjzvetlen k rnyezet szerves részévévállratná-
nak, hasznos.és érlelmes munkaalkalmat teremtve a lakások kozelében.
Sok teleptilés saját pénzt bocsáthatna ki a helyi tranzakci k megk nnyí-
téséreés a kozcjsségbol val pénzkiárarnlás korlátozására. A legtobb fel-
nott ideje nregoszlana a pénzgazdaság és a kcjzosségi (szociál is) gazda-
ság kozott. Megint láthatnánk tobbfirnkciós, a családi és a kozosségi élet
kcizpontjáLrl szolgáló otthonokat, és eroteljeserr cscikkenne az autótól és
23. AZ ONTUDATRA EBREDT
CIV|L TARSADALOM

Tórténelmi feladatunk az, hogy ósszeálljunk, ma-

gunkat megrostáljuk, megkavarjuk, ízesítsk, meg-
gytirjuk, hogy id vel hiteles emberekb l álló politi-
kai er vé váljunk.
Janles Hightowel
-

Mi, a világ polgárai, a nemzetkózi civil társadalom

er it egy olyan széles kórben elfogadott program mó-
gé sorakoztatjuk fel, amely társadalmi mozgalmain-
kat az igazságos,.fenníartható és a részvételrealapo-
zotí emberi íársadalmak megt,aló,sítására mozg(ls íí-
ia. Ennek során kimunkáljuk saját eszkozeinket és
módszereinket az enlberi haladás természetének és
ielentésének itjra értelme:éséreés a sziikségleteinkeí
nem szolgáló intéztnények átalakítására.
Az Emberek Fóldie Kálnány,
- UIVCED NGO Fórum

l99 4.j an uár elsej e v olt az Eszak-Arneri kai Szabadkereskedel rrr i

Egyezmény (NAFTA: North American Free Trade Agreement)

357
 35B / HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
hatályba lépéséneknapja, azé azegyezményé, amellyel Mexikó, Kanada
és az Egyesiilt Allamok gazdasági integrációjának teljessé tételére tettek
kísérletet, A gazdasági élet vezetói Amerika-szefte tidvcizolték, hogy az
egyesí.ilésa társasági terjeszkedés irj lehetoségeit nyitotta meg számukra.
Mexikó egyik délkeleti államának, Chiapasnak oslakói azonban gyoke-
resen ellentétes álláspontot képviseltek. Nemzedékeken át hasonló gaz-
dasági,,haladást" viseltek el, melynek kcjvetkezményeképpen folcljeik
egyre nagyobb részétveszítették el és megéllretési lelretoségeik is egyre
korlátozoííabbá váltak. A NAFTA-t a clriapasi emberek lralálra ítélésé-
nek minosítve, mintegy 4000 indián fegyveres felkelést indított a mexi-
kói kormány ellen.
Gustavo Esteva, mexikói politikai elemzo a Chiapas-felkelést ,,a hu-
szonegyedik század elso forradalmának" nevezte. Amíg ugyanis a hu-
szadik század forraclalmai mind az államhatalomér1 való versenynek te-
kinthetok, addig a chiapasiak harca a saját kozosségtik n beltili széle-
sebb helyi autonómiáért, gazdasági igazságosságért és politikai jogok
biztosításáért folyt. Mexikói társaikat nem azállam ellen szólították f.gy-
verbe, hanem egy széles társadalmi mozgalomba akarták oket bevonni,
melynek célja a helyi teriiletek felszabadítása volt az idegen politikai és
gazdasági erok gyarmatosítása al 1.2 A ,,Basta!" (Elég!) lrarci kiáltást
Mexikó-szerte kezdték lrasználrri a társadalmi mozgalmak, majd e jelszó
vi sszhang ra talált az egész vi lágon.
Minden nap úrjabb emberek emelik fel tiltakoz szavukat a tokés gyaí-
matosítás ellen, kovetelik vissza lakólrelyeiket, akarják sorsukat ismét
saját kezLikbe venni, és próbálnak meg a gazdasági gyarmatosítás míto-
szai és ill rziói lrelvett valós alternatívákat felrnutatni.
23.1 Mondjunk nemet!
Dai Quing bátor és szókimondó rjságíróno ellenzi a kínai Three Gorges
(Hárorn Torkolat) vízierom í felépítését,amely projekt miatt 1,2 millió
ember1 kellene kitelepíteni, mintegy 100 000 hektárt árasztanának el az
ország legterrnékenyebb mezógazdasági tertiletébol, csodálatos kanyo-
nok vonulata kertilne víz alá és veszélyeztetett állatfajok élohelyei pLlsz-
tulnának e|. Az o szavaival élve:,,Az emberi méltóság legeroteljesebb
kifejezése egy szóban foglalható ssze: Nem!"j
Az ontudatra ébredt civil társadalom / 359
Azon intézmények dernokratikus legitimációja, amelyre a lratalmat át-
tttlliizzuk, lrárom pilléren nyugszik: l) annak rendje és nródja szerint
,,
z llad emberek al apítj ák, aki kn ek az intézmények vezeto i fel e l os séggel
it
lltt,ltlznak, 2) elfogadható erkcilcsi és etikai szabályoknak megfeleloen
rrr(ik dnek, 3) mtikodéstik az egész kozosség száInára elonyos.a A leg-
tiillb intézménynélmindhárom feltétel lriányzik, nemcsak azért, mert az
(.liikon álló személyek korruptak, hanem azéft is, meft ezekazintézmé-
rryck tűrl naggyá és távolivá váltak, és t rlságosan fogékonyak a kürlon
clclckekre . Az állalrrhatalom megszerzése, torlénlék az választás vagy
lill,r,adalorn rtján, ezen a tényen rrem változíat, Azok a reformok sern
llo,nák rneg a változást, anrelyek csak lefaragnak a jelenlegi rendszer
v i sszásságaiból. Ez azoka annak, lrogy a választások értel metlenné vál-
lirk. A rendszeft magátkell rnegváltoztatnrrnk olyan módon, lrogy vissza-
koveteijtik azt a hatalmat, arnelyet a korrupt intézményekre ruháztunk,
ós saját keztinkbe vesszi.ik élettinket éppen azt kell tenníink tehát,
irrnit ebben a pillanatban is emberek
-egyre novekvo milliói tesznek a
világ ki,ilonbozo részein.5 A folyamat elorelraladtával űrjra meglrattroz-
lratjuk a globális, országos és lrelyi szintek k zotti hatalmi kapcsolato-
kat, és akkor a valamikor legyozlretetlennek tűrno intézmények lratalma
k ddé válik.
l986-ban a Fiilop-szigeteki emberek ellepték az tttcákat, hogy nemet
rrrondjanak a gytíloletes és korrupt Marcos nkényuralrnának. A lradse-
rcg az emberek oldalára állt, Marcos kegyvesztettkérrt menekiilt aZ oí-
szágból és a demokrácia alig néhány prrskadorrenéssel helyreállt. Ennek
az igazságnak még drámaibb megnyilvánulásait láthatta a világ l989-
ben Kelet-Európában és l99l-ben a volt Szovjetunióbarr.
Indiában, Tasmániában, Kanadában, Tlrai fóldon, Franciaországbarr,
Magvarországon és nráshol , az elnberek Dai Qrringhez lrasonlóan ellen-
zik a vízierorn rvek építését,amelyek otthonukat, megélhetéstiket, és a
vadonokat veszélyezíetik. Az indiai chipko mozgalom asszonyai magu-
kat a kivágásra ítéltfákhoz kotcizik, így próbálják azokat a favágóktól
nregvédeni. A malaysiai Sarawak Penan torzsének lakói testtikkel torla-
szolják el a faronkok szállítására lrasznált utakat, az l rnillió tagot szám-
láló kanadai Future Forest Alliance szervezeí (A Jovo Erdeinek Szovet-
sége) felvonulásokat és médiakampányt szeryez.
Az emberek megmozd ul ásokban vesznek részt, az F.lefántcsontparton
a gyertyafa (rrrangrove) védelmére, Belize-ben tengeri szirtek, zá onyok
rnégorzésére,Namíbiában a vadvilág fenntarlására. Az Egyesíjrlt Alla-
mokban ellenzik amérgezó hulladékok lerakását, és kampánytszervez-
 360 / HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
nek azAntarktisz mint természetvédelmi tertilet védelmére.Japárr
- -
polgárok nyornást gyakorolnak a japán fakitermelo vállalatokra, hogy
változtassák rneg ktilf ldi fakitermelési gyakorlatukat. A németek az os-
erdok pusztulását okozó ktilf ldi segélyek besztintetését szorgalmazzák.
A Ftilop-szigeteken oslakos kisipari bányászok, fóldmrjvesek és halá-
szok támadják néhány nagy bányatársaság jogait, arniért emberek ezrei-
nek megélhetési lehetoségeit teszik tcinkre.
A tokés liberlariánizmus ideológusai azt mondják nektink, hogy a kor-
nyezetvédelem akózép- és felsobb osztályok íigye luxus, amelyet a
-
szegények nem engedlretnek meg magllknak. Ennek ellenére egyre na-
gyobb gyakorisággal tapasztaljuk, hogy a legnagyobb kornyezetvédelmi
hostetteket szegények hajdák végre, akik tisztában vannak azzal, mi az
ára a létfeltétel eiket b iztosító természeti eroforrások kizsákmárryo l ásá-
nak.
Az oslakosok sokszor állnak a frontvonalban. Ecuadorban visszaigény-
lik a foldjeiket, megkísérlik a ktilfoldi olajtársaságoktól megmenteni az
ecuadori oserdot, rnegakadályozzák a kormányzat mezógazdasági mo-
dernizációs prograrnjának bevezetését,amely rniatt el kellene hagyniuk
fdldjeiket. Perr"rban 300 000 tagból álló szcjvetséget lroztak létre azzal a
céllal, hogy a kornyezetvédelnri szempontokat és a helyi foldigényeket
osszeegyeztetó programokat alakítsanak ki. Peru, Bolívia, Ecuador, Bra-
zília, Kolurnbia hazai indián szervezetei tobb mint egymillió emberl kép-
viselo nemzetkcjzi szovets égetl"toztalétreaz indián ftildjogok érvényesí-
tésére.Az arrrerikai oslakosok megakadályozták, hogy a Honeywell Vál-
lalat atomfegyvereket tesztelo bázisí alakíthasson ki a déldakotai, szent-
nek tarlott Black Hill-en (Fekete Dornb), és visszaLrtasították azAMCOR
vállalat azon ajánlatát, hogy 5000 hektáros hLrlladéklerakóhelyet és hul-
ladékégetotépítserr a torzsi foldeken. Panama déli részénaz oslakosok
szervezkedni kezdtek a pánamerikai autó rt befejezésénekmegakadályo-
zására, amely trópusi erdeiken átvezet. Tisztában voltak ugyanis azzal,
hogy ezazírt erdeik kipusztítását, floldjeik kisajátítását és kultúrrájuk tonk-
retételétjelentené.
A Ftilcip-szigeteken és Kolumbiában sok ember tiltakozik az erószak
ellen, békecjvezetnek kiálüák ki falvaikat, és rnind a korrnányzattal,mind
pedig a fiiggetlenségi lrarcosokkal kozlik, lrogy hábor rikat máshol vív-
ják meg. A Fundamentalista iszlám Pakisztánban a N k Akció Fóruma
(Wonren's Action Forum) noket lrozott ki lakásuk és fatylaik záftvilágá-
ból, hogy csatlakozzanak a nok jogainak megnyírbálása elleni tomeges
lnegmozduláslroz.
'
Az ontudatra ébredt civil társadalom / 361
Nctttct rnondani azonban kciltséges. Az Ökológiai Forradalom számos
r.ttiszttkmentességet hirdeto harcosa lett kozrrevetség íárgya, szenvedett
rr le,tlycgetésektol, vesáette el állását, ment csodbe, esetleg beborlcinzés,
h ttrziis vagy halál várta azokrészéról, akik nem osztották az életkozpon-
trr tiirsadaiomról vallott nézeteit. Ók viselik a politikai és szellemi cintu-
rlitll,it óbredés terheit, amelynek meg kell eloznie a kozos jovonk alapjárrl
,,rr l l giiló gyokeres átalakítást,
Az. cgészségestársadalmak építokoveit jelento alternatívák kimLrnká-
liisit a tagadás egyik fontos eleme. Kenya Zcjld Ov mozgalmának asszo-
rryiri l500 bc'lcsodét állítottak fel és tobb mint 10 millió fat tiltettek. Más
rrli,ikai asszonyok is kovetik példájukat. Az indiai Kerala állam ha|ászai
rr 1lat,tihdlászati vizeik megvédésérekezdtek el szervezkedni. AzEgye-
sillt Allamokban a Washington állam nyugati partján élo Quinalt indiá-
rrrrk lrektárról hektárra vásárolják vissza rezervátumuk foldjét azzal a
eúllal, lrogy fenntarlható módon gazdálkodhassanak rajta. A kcjzeli Villapa
iill(ilben, alrol jelentos lazac- és osztriga-halászat folyik, k rnyezetvé-
tl(ik, fakitermelok, helyi tizletemberek, a kormány, ha|ászok, foldtulaj-
tltrnosok és a Shoalwater indián torzs kornyezetvédelmi szcivetségethoz-
tirk létre. Ezzel a sz vetséggel az egykori dinamikus és sokszínri élohe-
lyct akarják helyreállítani, hogy az majd alapját képezhesse a fejlodo,
változatos és fenntartható helyi gazdaságnak. A Washington állambeli
Scattle-ben a város vezetoibol álló csopot1 megalapította a Sustainable
Seattle (Fenntarllrató Seattle) szervezetét, hogy a fenntarlhatóság irányába
-í'ej
rn utátó lodést segítse.
Japán asszonyok egy 200 000 háztartást felcilelo fogyasztási szovetke-
zetet mtikcidtetnek, a Seikatsrr Club Consumer's Cooperative-t, amely
csak a biztonságos és egészségestermékeket kínáló, a munkásait és a
természetet megfeleloen kezelo beszállítókkal dolgozik egytitt. A 23 000
tagot számlál Spanyol Mondragon Szovetkezet bruttó 3 milliárd dollár
lbrgalmat bonyolított le l99l -ben, és olyan modellt rnutatott a világnak,
amelyben bizonyította a dinamikus mrrnkás{rrlajdon , k_ózcjsségalapu váI-
lal kozásokban rej l o l ehetoségeket. Kanadában, Argentínában, A usztrál i -
ában, Uj Zélandon, az Egyestilt Allamokban és másutt kozosségek szá-
zaiban alakították ki az emberek saját LET-ként, zóldpénzként, ido-
dollárként ismert
-
pénznemi,iket abból ióélból, hógy a globális pénz-
-
tigyi rend szer gyarmatosítása alól fiiggetlenítsékmagukat, kozosségei-
ket rijraélesszék, és gazdaságilag cinellátók legyenek.6 Európa és Eszak-
Amerika l3 országában tobb mint 7500 mintegy 20 000 embert kép-
viselo
-
háztartás tag|a a Global Action Plan International (Globális
-
 362 l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
Akcióterv) nevri szervezetnek. E szervezetben a tagok egymást segítik
és figyelemmel kísérika fenntarlható életvitel felé tett egyéni és kozos
haladásuk at. Az Egyestilt Á l l amokban d ákok szerv ezkedn ek art.a, lrogy
i sógtik is megvan, hogy kortilzárják a legnagyobb hatalommal rendelke-
isko l áj ukat rekl ám mentes ovezetnek ny i l ván íts ák. Ötszáz FLi l op-szi getek i
polgári szervezet nregalapította a Nemzeti Béke Konferenciát (National
Peace Conference), hogy az országtrkban már hossz ideje taftó fegyve-
res konfliktus befej ezésére nemzeti béketervei dolgozzanak ki. Izrael-
ben a Re'ut Sadaka nev i zsidó-arab ifiírsági mozgalom arab és zsidó
diákokat arra cisztcinciz, hogy egytitt éljenek és tanuljanak.
Minden ilyen kezdeményezés korábban gyarmatosított élettereket ko-
vetel vissza, elosegíti az ernberi és természeti kcizosségek visszaállítását,
valamint mások számára is kovetend példaként szolgál.
23.2 A civil hálózatok ereje
Amikor civil onkéntesek olyan eros intézrnényekkel szállnak szembe,
amelyek dollármilliókkal rendelkeznek és a politikai lratalom legkivált-
ságosabb belso koreibe is bejárásuk van, akkor ez erosen egyenlotlen
ktizdelemnek ttÍnik. A nemzetkozi toke intézményei felettébb jól látha-
tóak, hatalmLrk jól azonosítlrató tokés társasági rnagban koncentrálódik,
és hatalmas lnennyiségri pénzzel rendelkeznek. Ennek ellenére az a ké-
pességtik, hogy uralkodjanak az emberek élete felett, gyorsan elttinik,
amint pénzáramlásaikat korlátozzák. A polgári aktivisták a vállalatok-
nak e gyenge pontját próbálják kilrasználni.
A civil társadalom ereje abban a hatalmas kapacitásában rejlik, lrogy
z
képes,cinkéntes vállalásokra, kész ktilcjnbozo és széts ftan élo embe-
reket és szervezeteket gyorsan, rugalmasan1,1ál zatba szervezni. Az
eredményes civil há]r zatokLrak sok vezetóje van, s mindegyik a tc'bbi-
ektol fiiggetlentil is mtik dik. A tagság sokféleségeés fiiggetlensége
Iehet vé teszi, hogy a problérnákat krilcinb zo szempontok alapján jái-
ják kcirt]l és kihasználják a csoportban rejl ktiltjnféle képességeket.7
Ugyan ann ak az el ektron i ku s kommun i kác i ós tech n i kán ak azal kal ma-
zása- telefon, fax és számít gép amelyet a tokés társaságok glo-
-,
bális terjeszkedéseikre használtak fel, számukra aztbiztosítja, hogy a
kcizcis akciók során lrelyi, országos és globális szintek.n gyo.sun és
rugal masan mozogj anak.
A formáli,,,.::;:ffiil;] ffi--;:
kczetlenné és nehezen fenntarthatóvá telreti, de éppen emiatt az a képes-
akcióit kcjvet-
,t,i,\
intézményeket, beférkózzenek kozéjiik és rnegbénítsák m rkcidésti-
kct. Ezen tul ajdonságuk ugyanakkor valósággal megkozel íthetetlenné is
lcszi oket a kozpontosítottabb, pénzliiggo globális tizleti és pénzligyi in-
tózmények tánradásaival szemben. A hál zat minden egyes csomópontja
kikapcsolható és elszigetellreto a kulcsszereploket akár meg is olhe-
tik
-
de egy jól rntíkcidó hál zat majdnem folyamatosan képes az i|
-,
lrclyzeteklrez alkalmazkodni. Olyan, mint egy hologram, amely bárrne-
lyik részébo|lrelyreállítható. Egyébkénta civil lrálózatokat érttámadá-
sok felszínrehozzák az elk vetok gonosz szándékait, erk lcsi szempont-
ból érzékenypontokat sértenek, ncivelik ahálozat ismerlségét, űrj lríveket
szereznek ahálozatnak, és erosítik a tagok elszántságát.
Sok mai példa mutatja, hogy ahál zatok rnind országos, mind globális
szinteken képesek változásokat elérni. A volt Szovjetunióban a kcirnye-
zetvéd k felelosségre vonták a kormányt a kiterjedt kornyezeti pusztítá-
sért, és elindítottak egy mozgalmat, amely hozzájárult a régió demokra-
tikus átalakulási folyamatairrak felgyorsításához. Ezek a csopotlok most
rr politikailag jelentos erovel bíró Szocio-Ökológiai Unió égisze alatt
cgyestiltek annak érdekében, llogy egy, a kornyezetvédelrni és ernberi
iogokat figyelernbe vévo programtervet dolgozzanak ki, Dél-Koreában
az A l l am po l gár i Ko al íc i ó a G azdasági l gazságoss ágért ( C i t i ze n C oal i t i on
lbr Econornic Justice) résá vett a demokratikus korrnányzat létrehozá-
l e g a gazdasági igazságos ság és a kornyezet i fenn tartlr ató-
sában, és j e l en
ság érdekében tevékenykedik. Finnországban a Falu Akció Mozgalom
(Village Action Movement) mintegy 500 000 ember életérevolt hatás-
sal, és elérte, hogy a falu visszanyerje kozponti jelentoségétaz ország
életében.
Svédors zágban a.Te_lry_e__5z9te_q_I.,ép_il *l$al . tep)_rrevri társaclalmi
lnozgalom nemzeti egyetérlést próbál létrehozni abból a célból, hogy
Svédország a fenntartlratóság modelljévéváljon. Ez aztjelenti, lrogy a
íémekcsaknem I00 százalékát jralrasznosítják, a lebontlratatlan anya-
gok kibocsátását megsztintetik, ferrntartják a biológiai sokfeleséget, és
csak annyi energiát használnak fel, amennyi napenergia a foldre jut.
'|'ízezer koriilire telreto azoknak a szakembereknek, gazdasági vezetok-
rrek, fdldm rves gazdáknak, étteremtulajdonosoknak, diákoknak és kor-
rnányzati hivatalnokoknak a száma, akik tizenhat szakosodott hál zat-
ban cselekvési terveket dolgoznak ki és tiltetik át azokat a gyakorlatba. A
 364 l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
Svéd Foldmiivesszovetség kotelékeibe tartozó negyvenkilenc helyi on-
kormányzat és huszonkét svéd nagyvállalat most éppen e szigor r célok
megval ó s ításár a do l go z ki egy{ittm tikcrdés i j avas l atot.
A széles bázissal rendelkezo amerikai állampolgári szcivetség, amely-
nek tagjai kozcitt farmer, fogyasáóvédelmi aktivista, ktirnyezetvédo, ál-
latvédo, vallási, munkaadói és más kcizérdeket képviseló szervezet sze-
repel, jelenleg éppen egy szélesk rííprogram kidolgozásán munkálko-
dik, amelynek célja az amerikai mezógazdaság átalakítása a kis farmok
vi s szaál l í tásáv al, a mér gezó anyagok használatának k i i kt atása és a fo l d-
használat fenntarthatóvá tétele.8 Az Egyestilt Államok munkásm ozgal-
mának írj kezdeményezései amely.t rOl.g noi és kisebbségi csop'or-
-
toktól származnak a kcizosségorientált, részvételenalapuló és nyitott
-
mozgalmat részesítikeI nyben a hagyományos, hierarclrikus felépítésri
kereskedelmi és ipari szakszervezetekkel szemben. E csoportok olyan
kisgazdákkal és kisvállalkozókkal keresik a szovetséget, akik az eros
helyi gazdaságok mozgatórugói lehetnek.g Helyi fekete csoportok lratal-
mat k vetelnek vissza, és írjra keztikbe veszik kcizosségeik irányítását,
lrogy a fiatalokat a fegyver és a kábítószer haszná|atáról leszoktassák, és
az afr o,ameriak számár a j obb gazd aság i l eh eto s égeket tere nrts e n e k. 0
l<ai
, Az egyik legdrárnaibb országos szintií polgári kezdeményezés az Ál-
lampolgári Akció a Nyomor Ellen és az Eletért (Citizen Action against
Misery and for Life) nevti brazil élrezéselleni társadalmi mgzgalo.m,
Herbert,,Betinho" de Souz a, a Br:á2il Társadarmi es Gazdasá,gi Íntézet
(IBASE) munkatársának vezetésével.Ezamozgalom abból a széles bá-
zissal rendel kez ó brazil társadalm i rnozgalomból fej odott k i, amely | 993 -
l
ban Fernando Co l l o r brazil e l ncik v ád aláh elyezéséhezis v ezeteít. Co l l or
ugyanis olyannyira korrupt volt, hogy azmár az eltompult brazil k zép-
és felso osztály ttirelmi szintiét is nreghaladta.
Ahogy rnegalakult az űj kormány, de souza felhasználta személyes
tekintélyét, melyet mint avád alá helyezési mozgalom vezeíóje szer-
zett, s mivel társadalmi támogatást élvezett, képes volt a brazilokat
országos sszefogásra késztetni a nemzeti szégyen megsztintetésére:
ugyanis Brazília l56 millió lakosa kcjztil 32 millió, kevesebb mint l20
dollár évijovedelmébol nyomorogva, állandóan éhezik, a vitág egyik
legmodernebb és legdinamil<usabb gazdaságában." Egy l994-es fel-
mérésbecslése szerint 2,8 milli brazil ember, a 16 éven feltili takos-
ság mintegy l0 százaléka vett aktívan részt a kcjrzeti.ikben felállított
éhezéselleni bizottságok munkájában. Ezekben a bizottságokban mLll]-
kások, diákok, háziasszonyok, rizletemberek, műrvészek és mások te-
Az ontudatra ébredt civil társadalom / 365
vékcrrykedtek. A brazil fel nott társadal om m i ntegy egyharmada j árLrlt
hou.á valamilyen módon személyesen is a kampányhoz.|2
A brazil élrezéselleni mozgalmat lrárom kulcselem teszi megktilon-
lrtlz.tetetté:
l. A problémát kezelhetrj egységekre bontják A kozép- és felsobb osz-
lrilyok tagjait arra sztonozték, llogy kozvetlen lakókorzettikben keres-
scnek egy éllezó embert és tegyenek érte valarnit. Az ember nyomasztó-
lrak és reménytelennek érzl32 millió ember éhezését,de egy vagy két, a
k(izelében lakó ernber éhezésénekmegszrintetéséértmár tud valamit tenni,
|,j^-7 ,,
jó
)
'
és-6z érzéstkelt benne. Ezá|tal minden ember részestil abban az él-
tnényben, hogy lTaga is képes változást eloidézni. I]a emberek milliói
itrtnak ugyanelrlrezazélménylrez, akkor rj civil társadalom johet létre.
2. Kózvetlen enlberi részvétellel jár. Nern azt kérik az emberektol, lrogy
valarnilyen segélyszeryezet részéreutaljanak át pénzt, arnibol hivatásos
sz,ociális munkások etetni tudják az éhezóket, valamilyen biztonságos
lirvolságban lévo lrelyen. A saját lakókorzetrikben kell ernberi kapcsola-
tokat kialakítaniuk, hogy rnegórinthesse oket a rendszer által kirekesz-
tctt szegény és élres ember élete. Ennek az embertlek a t rténetétmeg
|
kcll lrallgatniuk, osztozniuk kell a szenvedésében,és lrídként kell szol-
gálniuk egy teljesebb társadalorn rjraterenrtésélrez.
3. L[i_falta politikai és szellenti-lelki rudatosságol építAz embereket
itI,l,a cjszt nzi, hogy elgondolkodjanak azon) nrit jelent, hogy egy éhezo
cntber sorsátt javítanak, vele barátságot kotnek. s ez egyaránt nyirjt poli-
tikai és spirituális élményt,valamint betekintést abrazil társadalom mri-
krrdési zavarainak forrásaiba. A nrédiában való megjelentetés és a lrelyi
találkozók révénaz állampolgárokat rávezetik arra, hogy érzékeljékaz
cgyenlotlenség és a kirekesztés n vekvo s lyát, ami annak kovetkezrné-
ltye, lrogy a gazdasági lratalom néhány óriási tokés társaságnál koncent-
r,álódik.
A nemzetkozi állampolgári érdekvédelemazelmírlt lr rsz-harminc év-
ben lendiilt fel. Világsz vetségek, mint például azAmnesty International
is, állnak már régóta az alapveto emberi jogokért folytatott nemzetkozi
ki,izdelem elso vonalában. Az 1960-as évek végénés az l970-es évek
clején az International Planned Parenthood Federation (Nemzetkcjzi Csa-
lirdtervezési Foderáció) vezette a családtervezéssel és a nok sz[iletéssza-
llá lyozási j ogával kapcso l at os hozzáál l ások v i l ágméretúi m egvá ltozíatá-
sát.
 366 / HATALMUNK VlSSZASZERZESE
Az l980-as években, mikcjzben Ronald Reagan, az Egyestilt Államok
elnoke a Szovjetuniót a gonosz birodalrnának festette le, a szovjet veze-
tok pedig az amerikaiakat kiáltották ki barbár szornyeknek, amerikai és
szovjet polgárok ezrei csatlakoztak olyan csopoftokltoz, mint az InstitLrte
for Soviet-American Relations (A Szovjet-Arnerikai Kapcsolatokért [n-
tézet), az Esalan Institute, a Natural Resources Defence Council (Ter-
mészeti Eroforrások Védelmezéséért Bizottság) és a Context Institute.
Céljuk az volt, hogy megvessék a béke, a kcjlcscjncis megértésés a de-
rnokrácia alapjait. l3 A Phi l ippirre Development Forum (Ftilop-szi geteki
Fejlesztési Fórum) waslringtoni és manilai irodáival segítette megakadá-
lyozni a pusztító lratásúr energiaprojektek tobboldalúr finanszírozását,va-
lamint azt,llogy az anrerikai katonai támaszpontokon mérgezó hulladé-
kokat helyezzenek el. Ezen kíviil sztoncjzte a Fiilop-szigeteken a fenn-
tarlható fejlodést segíto j kreatív finanszírozási módok elterjesztését.
Kanadai, mexikói és amerikai csoportok koalíciót hoztak létre a NAFT'A
ellen, és ez hangolja ossze az észak-amerikai országok emberkozpontri
gazdasági eg} tittmíi kodésérevon atkozó j avas l atokat. Am i ko r a Honeywe
és a General Electric szakszervezeti vezetoket bocsátott el a mexikói
juárezi és chiclruahuai gyáraiból, akkor Arnerikában és Kanadában e két
multinacionális vállalat dolgozóit képviselo szakszervezetek, rnexikói tár-
saik támogatására, osszefogtak eme vállalatok ellen.'a
1979-ben Malqziában, Anwar Fazal fogyasztóvédelmi aktivista, ké-
sobb az International Organization of Consumer Unions (rOCU Fogyasz-
tói Szakszervezetek Nemzetkozi Szervezete) elnoke, meggyozte az
International Baby Food Action Netrvork-ot (IBFAN Nemzetkozi Bébiétel
Akció-lrál zat), az állampolgári érdekvéd csoportok egyik nemzetkcjzi
szovetségét, lrogy bojkottálja a Nestlé termékeit. Bizonyítékkéntl,tozta
fel, hogy az tivegbol torténo etetés a szegény országokban évente írjszii-
lottek ezreinek halálátokozta. A bojkottál kaztkovetelték, hogy a Nestlé
sztintesse be a bébiételekagresszív reklámozását, ugyanis e bébitápokról
a cég azt állította, hogy a szoptatás modern és magas tápérlékri lrelyette-
síto termékei. A Nestlé komoly ellentámadásba lendrilt, de ezzel csakazt
érte el, hogy az IBFAN-nek egyre tobb hívet szerzett, és végtil az J0
országban rniikcido, l40 lakossági csoporrból álló koalícióvá szélesedett.
Az IB FAN erofeszítése inek kciszcjn he tóen az Egészségí.igyiV i l ágs zery e-
zet (World Healtlr Organization : WHO) a bébitápok reklámozását sza-
bályoz magatartási kódexet adott ki l98l-ben, és a Nestlé ígéretet tett
arra a késobbiek során ezt tcibbszor megszegvo hogy betartja a
-
kódex eloírásait. -,
Az IBFA^
sz.ókelo
.,j;ffi::ffiil::1."- városban
IOCU regionális iroda j civil hálózatokat szervezett egyes
l t,tt ttsznaci onál i s társaságokn ak az emberek e gészs égét,bi zton ságát és
1létl,ztárcálát ferryegeto tevékenységei ellen. Korrl<rétabban azokr l a
l t,ansznacionál is vál lalatokról van szó, amelyek gyógyszerekkel, do-
ltlilrnyal, mérgezó lrui ladékokkal, agrokérni ai termékekkel, bioteclr-
rrtl l ógi ával és élern i szerek s ugárzásos tartós ításával fogl al koznak. E,gy
liltttos déli polgári érdekvédocsopot1, a Third World Network (Har-
rrradik Világ Hál zat), amelyet egy volt egyetemi professzor,
Mohammed ldris vezeí, szintén P_enangba_talakrrlt meg. Ezzel a ten-
gcrparti város az új gyarmatosítás ellerri kiizdelem globális gyírjtó-
;lontjár,,á vált.l5
Azt, lrogy a civil hálozatok szerény eroforrásaikkal rniképpen tudják
sarokba szorítani a legerosebb nemzetkozi intézményeket,jól mutala az
.,Ötven év elég volt" elnevezésti kampány, amelyet polgári csoportok
l l szerv 2f k"á Világbánk és Nemzetkozi Yalutaalap (IMF) fennállásának
(itvenedik évfordulója alkalrnából. A Világbank és az IMF hatalmas pénz-
iigyi forrásokkal rendelkezik, befolyássaj b,ír a vj|ág legnagyobb pónzpi-
rpetl1É"s trrlajdonképpen "qzárlgs kormány politikáját diktálja. Nagy fi-
zctéstíalkalnrazottal< ezreit képes a két szervezet rnozgósítani annak ér-
tlekében, l-,ogy álláspontlaikrrak nregfelelo statisztikákat és stratégiai ter-
vcket állítsanak ossze, a világ legisrnerlebb.PR _cégei révénmegvásárol-
j
!\ 9 tlédi át i s..Támogatások fel aj án lás áv al. szerzodésekkel és k[il fól di
trtaztatással befolyásos NGO-kat (nem kormányzati szervezetek) is meg-
ttyernek a nraguk számára.
Majdnem minden olyan országban, ahol e két intézmény mtíkcjdik, ci-
vil szervezodések beszálltak eme nagyon egyenlotlen ktizdelerrrbe, s még
szimpatizál ó egyí,ittrnti kodoket i s megnyertek e ti tko ód l z
intéznények
irlkalmazottai kciziil. A Bank és az IMF már nern lehet t bbé biztos ab-
ban, lrogy milyen titkos belso dokurnentumok fognak az állampolgárok
kezébe jutni, vagy kiadványokban megjelenni, és lrol fognak ellenzo til-
takozások, tomegfelvonulások szervezodni, olvasói levelek, lr irdetések
és hírlevelek olyan kiilonszárnai napvilágot látni, amelyek eredményes-
ségtiket kérdójelezik nreg, és pénz[igyi tárnogatásuk csokkentését kcjve-
tclik. Még három évvel ezelótt is az ajavaslat, l",ogy a Világbankot zár-
iák be, naívnak és nérnileg komolytalannak trint. Most veszélyben forog
it Banl< pénztigyi í'orrásainak feltoltése, és komoly tárgyalások fblynak a
bczárását szorgal mazó j avas l atró l.
 36B / HATALMUNK VlSSZASZERZESE
Ez csak egy kis jellemzo válogatás a megszámlálhatatlan kezdemé-
nyezés koztil arra vonatkozóan, hogy a hétkoznapi emberek mit vállal-
nak fel szefte a világon. Összességiikben az ontudatra ébredo civil társa-
dalmat és azÖkolOgiai Forradalom társadalmi és politikai eroinek elore-
tcjrését képviselik.
23.3 A tudatosság globalizálása
A világméretti társadalmi hálozatok
kiépLilés e az egyik kulcseleme az
j globalizált emberi tudatosság létrelr ozási folyamatának. A világ nrin-
den sarkából érkezett emberek számtalan fórumon találkoznak. hogy meg-
osszák a tév tra kertilt, elhibázott világrendszerrel kapcsolatos tapaszta-
lataikat és eíg}tiitm ikodésen alaprrló programtervet dolgo zzartak ki.l6 Az
ENSZ K rnyezet és Fejlodés Konferenciája (UNCED: United Nations
Conference on Environment and Development), vagy rnás néven Világ-
értekezlet (Earlh Summit), anielyet Rio de Jarreiróban tartottak 1992 - j ENSZ folyarnatokat. A nomozgalom csoporlai az egyes országok kor-
niusában, a globális állampolgári szintLi párbeszéd donto állomása volt.
Anríg a hivatalos megbeszéléseket a nagyszelLiés erosen órzóttRio Centro
kongresszrrsi kozpontban tartották, addig rrrintegy l8 000 magánszenrély
rnindenféle rassz, vallás, társadalmi osztály és netnzetiség képviseleté-
ben sátrakban gytilekezeíí a város másik végénelterlilo párás levegóju
parlszakaszon. A gytilekezés a nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
Globális Fórumára tortént, aInelynek célja az egyiittmtikcjdósen alapuló
onkéntes akciók programtervére vonatkozó megállapodások rnegfogal-
mazása volt.
A két találkoz alig lehetett volna ktil nbcjzobb. A lrivatalos találko-
zók s ir i programmal ttízdelt, fáraszt an formális megbeszélések vol-
tak; egészében rnegerosítették a status quo-t, és óvatosan elkertilték a
legalapvetobb kérdéseket, így u gazdasági ncjvekedés foldi korlátainak
problérnáját, a felelotlen tokés hatalont és a gazdasági globalizáció ko-
vetkezményeinek kérdéseit.A civil tanácskozások kaotikusak, kotetle-
nek és vitatkozó jellegűrek voltak. Kcjzvetlení.il tárgyalták az alapvetó
kérdéseketés a gycikeresen átalakít változásokért szálltak síkra. Vége-
zet l nyilvánvaló lett, l-,ogy a lrarrgok zurzavarából egy írj globális politi-
kai, kornyezeti és sprituális tudatosságot tan rsító konszenzus fontos ele-
rnei szliletnek meg.
Az ontudatra ébredt civil társadalom / 369
Az IJNCED-en a társadalmi szervezetek nagyrészt a lrivatalos tárgya-
lírsok perifériáján mtikodtek, de a civil társadalmi egyezmény létrehozá-
sitnak folyamata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy lerakják a civil társa-
tlalmi egyetértés alapjait. Ezen kívi.il r.rtat nyitott alrhoz, hogy a jovobeni
világkonferenciákon a civil társadalrni szervezetek nagyobb szerepeíjáísz-
lrassanak. A Konszenzus fóbb pontjait a,,The People's Earth Declaration:
l)roactive Agenda for tlre Future"-ben (A7-"Emberek Foldje- Kiáltváni,:
(]selekvési Prograrnterv a Jovoér1) fogalnrazták meg (lásd a Ftiggelékben).
hz az ta megrendezésre keriilt hivatalos nenrzetkozi konferenciákorr a
civil társadalmi csoportok kezdték megismerni és elsajátítani az ENSZ
lrivatalos eljárásait kiilcinosen a non-rozgalonrlroz kapcsolódó néhány
-
kulcsszervezet, így például a Development Alternatives for Women in a
New Era (DAWN-Fej lodési Lelretoségek a Nok Számára az ŰjKorszak-
ban) és Women's Environment and Development Organization(Nok Kcir-
rtyezet és Fejlodés Szervezete-WEDA). 1994-ben a Kairóban megrende-
zésre kertilt Népességés Fejlodés Konferencia (Conference on Population
and Development) idejére a nomozgalom bizonyította, hogy a társadal-
rni mozgalmak koztil els ként igazán mesteri módon képes kezelni az
rnányai segítségévelés rajtuk kereszttil, valamint az ENSZ titkársággal
egytittrn rikodve dol gozták ki a lr i vatal os kon ferenci aanyag al apszo vegét.
Ezt megkiildték a kormányoknak és a katolikus egyháznakazzal a céllal,
hogy módosítsák az általuk kifogásolt megfogalrnazásokat. A világmé-
retii emberi válság terlreinek aránytalanul nagy részétviselo nok keztik-
be vették egy lj a nemek szerint kiegyens rlyozottabb és minden em-
-
ber javát egyaránt szolgáló emberi fejlesztés programtervének kimun-
-
kálását.l7 A nomozgalom tehát az kológiai forradalom politikai élcsa-
pataként jelenik meg és fejlodik.
23.4 Megtenni a lehetségest
Olyan korszakban éltink, amikor a globális szintti gyors változások
lehetosége jóval meghaladja az emberi tcjrlénelem elozo szakaszaiban
megtapasztalhat bármilyen más változásét. Egyetlenegy éven bel[il,
l988-ban, a k rnyezetvédelem, amely korábban csak a legvadabb kor-
rryezetvédok szívtigye volt, világszerle az érdeklodés lromlokterébe ke-
 370 l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
rtilt. A kcirnyezetí,igyi megfontolások fontos kérdéssévá|tak az amerikai
elnokválasztásnál, s aTime magazin a veszélyeztetett foldet tette meg az
év médiaesernényévé.Négy évvel késobb, 1992-ben a világtorlénelem
legnagyobb találkozója volt Rio de Janeiróban, alrol az államok vezetoi,
rrrás politikai vezetok, vállalatok és társadalrni szervezetek vettek részt,
hogy a globális kornyezet védelméreegyezményeket dolgozzanak ki.
Gondoljuk meg, milyen nevetséges képtelenségnek tűtnt volna, ha egy
jovobe látó próféta akár csak l988-ban azzal a jóslattal állt volna elo,
hogy 1991-ben a Szovjetunió békésenfeloszlik. Németország rijra-
egyesi.il, a.berlini fal elttinik és a korábbi .,sátálri hatalorn" felkéri az
pgyertilt AIlanrokat, hogy segítsen a nrrkleáris alzenál leépítésében.
Es rni lett volna, ha Lrgyanez a próféta nregjósolta volna, hogy l993-
ban az izraeliek és palesztinok békernegállapodást írnak alá? Éshogy
l994-ben nyílt választáson, ahol már feketék is indullrattak és sza-
vazhattak, Nelson Mandelát választják meg a Dél-Afl"ikai K ztársa-
ság elncikévé?l8 Talán annál, l,,ogy ezek az események egyáltalán
bekcivetkeztek, még jelentosebb az a tény, hogy a legt bbjLiket nra
nrár természetesnek tartjuk, és gyorsan elfeledjLik, hogy rlilyen kli-
l nleges csenrényeknek szárrrítottak. ElfeledjLik azt is, hogy milyen
lrirtelen válnak befejezett ténnyéa lehetetlen álmok.
Most vegytik sorra az Ökológiai Forradalorn programtervével cissz-
hangban lévo néhány lehetséges mai jovendolést. Ezekkel kapcsolatban
legtobblink arra gondolna, hogy elvesztette az eszét bárki, aki az elko-
j
vetkezendo ot évben valamelyik bek vetkezését vendoli. Ennek elle-
nére nrinden esetben, rnielott erre a kovetkeztetésre jutunk, tegylik fel
tnagunknak.gy kérdést:nenr tí.int volna-e nevetségesnek bárnrelyik elobb
említett esenrény elorevetítése, csak háronr évvel is a megtorlénte elott?
. A nentzetkcjzi fugyverkereskedelmet betiltlák, a világ legnagyobb
lradseregeit leszerelik és helyrikbe a kis létszáműr ENSZ békefenn-
tartó er k lépnek.
. Japán, az Egyestilt Államok, Kanada, Németország, és számos
más európai ország 5O%-os adót vet ki a reklánrozásra. Ebbol fi-
nanszír ozzák a fo gyas ztó k mérlékl etes sé gre n ev e l o o ktatását,
ve azokat a kutatásokat, hogy rniképpen lelret a nemzetgazdaság-
ból kikíiszobolni a novekedés kénvszerét.
Az ontudatra ébredt civil társadalom / 371
. A jelenlegi, gazdasági teljesítményt méro nemzeti számbavételi
rendszerek helyébe o|yan rendszeft állítanak, amely az emberi sztik-
mérlékétvizsgálja, és az országemberi, tár-
ségletek kielégítésérrek
sadalmi és természeti tokeállományának novelésétvagy pusztítását
is számításba veszi.
. A világ országai szigor r nemzetkozitrósztellenes megállapodást
fognak aláírni és az eloírásokat kovetkezetesen betartatják, Ez ko-
z sségi és dolgozói kivásárlási akciókkal korlbinálva azt eredmé-
rryezi majd, lrogy a világ legnagyobb transznacionális vállalatait
részekre bontják és részeit kozosségi és dolgozói tulajdonlásúr vál-
lalkozásokká alakídák, amelyek elsosorban a helyi piacokra ter-
melnek.
. Tomeges agrárreform-kezdeményezések lratására majdnem min-
denhol feldarabolják a részvénytársasági és más kézben levo me-
zógazdasági holdingokat, helyi igényeket kielégíto családi gazda-
ságokká alakídák át ezeket, biointenzív mezógazdasági módszere-
ket alkalm aznak és visszaforgatják a szerves hrrlladékot.
. Az alacsony jovedelmti országok adósságainak kilencven száza-
lékát elengedik és a hossz rtávri nemzetkozi hiteleket erosen korlá-
tozzák.
. Az erosen karcsűtsított Világbank, az ENSZ Fejlesztési Prograrrr-
jába beolvadva, technikai segítségnyűrjtó szervezetíé alakul, és az
ENSZ irányítása alatttanácsadó szervezetként miikc'dik majd koz-
re, az országoknak abban nyírjtva segítséget,lrogy milyen módon
váljanak kevésbékereskedelenrfliggové és hogyan építsékki a he-
lyi gazdaságokat.
. Az IMF-et és a GATT-WTO-t az ENSZ Gazdasági és Társadalrni
Tanácsa alatt m ikodo ENSz-szervezetek váldák fel, amelyek a nem-
zetkózi pénziigyi és vámpolitikai irányelveket rigy dolgozzák majd
helyi gazdasá-
át, lrogy a globális egytittrntikodés keretein belí,il a
i l l et- gok fej lodéséttámogassák.
. Számtalan, már a kihalás szélénálló oshonos kultírra jra feltá-
mad és virágzásnak indul.
 372 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE Az ontudatra ébredt civil társadalom / 373
, Az ipari országok azegy fóre jutó energiafellrasználásukat 50 szá- okr"rmenikus mozgalom veszi át, amely az éleíegységénekt-elisnre-
zalékkal cscikkentik, a benzinnel hajtott úrj gépkocsik eladása ezek- résébolés széles korii belso szellemi-lelki cintudatra ébredésboltáp-
ben az országokban75 százalékkal cscjkken, és váltás kovetkezik lálkozik.
a napenenergia használata felé. A városi koztertileteket gy ala-
Pe
k íü ák át, lro gy azok a gyal ogos-kozl ekedésnek, a kerékpá r oiásnak . A nok és a ferfiak tobbsége egyenloen veszi ki részétaz otthoni és
és a t megkozlekedésnek kedvezzenek. a kcjz sségi munkából.
, Kis családi halászvállalkozásokból álló szovetkezetek úrjídák fel . A világon 500 000 ember kivételévelminden rnenektiltet békéserl
a viág legfontosabb halászhelyeit, ahol fenntarlható lralgázdalko- l ete l ep íten ek, t o b bs é g Li k et szűl óhazájtrkban.
dást fognak folytatni.
. A világ nagy részéna katolikus egylráz és más nagyobb vallások
, Nemzetkózi egyezmény nyilvánítja illegálissá
a fajtavédelenr sza- jóváhagyásával a kétgyerrrrekes családmodellt valósítják meg.
badalmaztatását, és nemzetkozi lratóságot fognak lélrehozni, amely
a nemzetkcjzi tokem ozgás adozíatásából megvásárolja és kciztrrlaj- . A politikai pártok t-elépítésea legtobb országban megváltozik, és
donba adja a társadalmilag és kornyezetileg legkedvezobb technÓ- az;Ll u]ró-! jp uo társadal m i -po l i ti kai
ak a dern okrati k Lrs fe- m ozgal nr
lógiákat, éshozzáférlretovéteszik bárki számára,akijó cél érdeké- lelosség, a társadalmi igazságosság és a k rnyezet fenntartlratósá-
ben kívánj a ezeket felhasználni. gának jegyében felvirágoznak. Sok hétkoznapi ember fog a helyi
és országosválasztásokon indulni és nyerni.
, A világ legnagyobb vállalatait képviselo országos
és nemzet-
kózi szervezetek cinkéntesen elfogadj ák azt az étikai kódexet, Képtelentil irreális? Igen, de nem jobban, mint az elrn lt rréIrány év
amely a vezetok fizetését a cég bármelyik termeloegységében számos valószíntítlen eseménye. Elorejelzéskéntterjesztem elo ezeket?
dolgozó legalacsonyabb béru rnunkás bérénekh szároiábun Nem, de ezek is azok kózé a lehetoségek kcizé taftoznak, anrelyek szeret-
nraxi m a l izálja. A n em me gúrj u ó energi aforráso k használatát
|
nénk, ha szerepelnérrek aváltozás érdel<éberr kirrrunkált programtervi.ink-
2010-re az l995-os szint 25 százalékára cscikkentik, és ben.
ugyanekkorra a termékek életciklusa alatt 90 százalékos rijra-
hasznosítási arányt érnek el.

,A legtobb országban eltcjrlik a jovedelmi adót, és a íbgyasztási

adót a ti.sztes megéllretéstnyúr.ltó szirrtig csokkerrtik. Ehelyótt nreg-
adoztarják az erolbrrások kivonását, a llelTzetkcjzi pénzáramláit,
a luxusfogyasztást, a magas kategóriájúr fizetéseket és az circjksé-
get.

,A világ országainak tobb mint a felében a gépesítésbolés az auto-

matizálásból szárrnaz elónycik alapján lrírszórás munkahetet
alakítanak ki, és gararrtált alapj vedelrrret biztosítanak.

, A kirekeszto fundamentalista szekták,

arnelyek rettegést és ttirel-
metlenséget hirdetn ek, az ismeretlenségbe hullnak, és helytiket egy
24. A VALT]ZAS PROGRAMTERVE

A politikai kózósség nem lehet egészséges, ha nenl

tudja gazdasági életétmedelel eszkózókkel szabá-
lyozni.
- Herman Daly é, ,fi. John Coba

Azokkal szimpatizálok, akik minimalizálnák, s nenx

azokkal, akik maximalizálnák a nemzetek kozotti gaz-
dasági ósszefonód ásokat, Eszmék, tudás, mitvészet,
vendégszereíet, utazás ezek azok a dolgok, ame-
ly ekn e k te rm és
-int
n em z e tkó zi ekn ek ke ll l e n-
z e í iik s z e r

niiik. De a javakat hazai keretek kazatt állírsák el ,

antikor az tiggl tertnészeíesés éss:erii. Es nlindenek
folótl a pénziigy legyen elsodlegesen nemzelijellegíí.
John Maynard KeynesJ
-

Kevés jog létezik, amely alapvetobbnek tekintheto, mint azem-

_b__.rpk
j og gy go n g"s [9d ó, fen ntar1lr ató kozo s s é ge t hoz-
a allhoz, lr o

ZamL lÉl[e, izzéd

elle ét óforrásai kat, gazdaságai kat és rnegé l -
nor
hetéstik eszkozeit. Ezek a jogok viszont azon jogaikon alapulnak,
hogy m"egválaszthassák kultrrrális értékeiket és azokat az étéke-
ket, anrelyekre gyennekeiket az iskolákban oktatni fogiák, vala-
mint meghatározlrassák, lrogy kivel akarnak kereskedni. A
gl obal i zál t gazdaságnem veszi fi gye l em be ezeket ajo gokat, ugyan-

375
 37 6 l HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
is a lényeges dontések jogát a globális tokés társaságoknak és pénzrigyi
intézményeknek engedi át. A gazdasági globalizáció a tokés társaságok
érdeke, nenr pedig emberi érdek. Az Ökológiai Forradalom egyik ,urku-
latos p.ontja, lrogy ki rendelkezik e dcjntési hatalommal.
Az Okológiai Forradalom irányelvei vállalkozás- és piacbarát jellegti-
ek. de a helyi vállalkozásokat és piacokat a globális elé helyezik. Feiis-
merik ezek fontosságát abban, hogy a helyi lakosságnak mr-rnkalehetosé-
get teremtenek, és adófizetéssel hozzájárulnak a helyi infrastruktúrra és a
szociális szolgáltatások t'jnan szírozásál,toz, Ezen kívtjl a helyi társadalnri
és kolnyezeti normáknak megfeleloen mrikodnek, részt vesznek a ko-
zosség életében,igazságosan versenyeznek hasonló vállalkozásokkal
olyan piacon, ahol nincsenel< domináns szereplok. Ha a globális vállala-
tok olyat tLrdnak ny rjtani a helybélieknek, amelyre a helyi vállalatok nenl
képesek, akl<or azottani emberekre kell bízrli, hogy megítéIjékazajánlat
helyességét.Ha a demokrácia,, valanlint az emberi érlékek és a rnegélhe-
tés védellne protekcionizmusnak minosítheto, akkor lradd nevezzen1
mindannyiunkat btiszkén protekcionistának.
, Ez a fejezet olyan speciális intézkedésekkelfoglalkozik, amelyek a
kormányzás átalakítására vonatkoznak annak érdekében, hogy uisrru-
szerezzűk gyarmatosított politikai és gazdasági élettereinket, és vissza-
állítsLrk az etrrberijogokat. Aza cél, hogy határt szabjunk a legnagyobb
tokés társaságok hatalmának és szabadságának a demokrácia,-az Ómbe-
rek és kozosségek jogainak és szabadságának visszaáIlítása érdekében.
Elrlrez azonban tobble van szi,ikség, mint egyszerii reformokra.
24.1 Politikai élettereink visszaszerzése
A politikaijogok emberekh ezíartoznak, nenl mesterséges jogi szenré-
lyekhez. A tokés társaságoknak, amelyel< a társadalompoiitika észkozei-
nek tekinthefok, az állampolgárok által alkotott tcjrvényeket betartaniuk
kellene, nem pedig megalkotniuk. A t kés társaságoknak a természetes
személyek jogaihoz hasonló alkotmányos jogokat kovetelni e jogok lé-
nYegén ek torzításátj el enti . K ij l cjnosen veszedel m es a szól ásszabadságra
vonatkozó társasági igény, antelyre a tokés társaságok alobbyzáslroz va-
ló jogukat alapozzák illetve amelyre hivatkozva politikai rigyekben nyil-
vános kampányokat indítanak. Paul Hawken megfigyelései Jzerint e jogra
A változás programterve l 37]
vlrl(l lrivatkozással a vállalatok éppen azÍ érik el, amit az Emberi Jogok
Nyilatkozata el akar kertilni: a k zgondolkodás és a társadalmi viták be-
ltllyásolását.3
Kienrelkedo fontosságot kell tulajdonítani azonjogi alapelvek le-
lcktetését célzojogalkotó és bírói tevékenységnek. melyek szerint a
r(lkés társaságok kciz sségi igények kielégítésérelétrelrozott testtile-
lck, és csak azokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, amelyeket ki-
rrrondottan rájuk rulráztak vagy amelyek a t rvényben szerepelnek.
l lzeket a j ogosítványokat bármi kor vi sszavonhatj ák, i l l etve népszava-
zirssal vagy torvérryi irrtézkedéssel módosíthatják. Ha a társaság a jo-
gosítványairrak állandó túrllépésér"etorekszik, példáLrl tudatosan lribás
tcrrnékeket ér,tékesít,vagy nem teljesíti a torvény eloírásait, például
íblyamatosan megszegi a veszélyes anyagok lerakásával kapcsolatos
t rvényt, akkor a felelos állampolgárok joga és kotelessége, Irogy kor-
rrrányuk révénaz ilyen társaságokat feloszlassák. Ez semmiben sem
kürlcinbozik ezen állampolgárok azon jogától, llogy bármelyik kozin-
tézménytfelszámolják, amely megítéléstikszerint már nem szolgálja
a kcizérdeket, vagy bebcirtorrozzék,esetleg ki is végezzékazokata sze-
rrrélyeket, akik szándékosan megszegik a t rvényt és másokrrak káft
tlkoznak.a
A részvényesekrrek, menedzsereknek, alkalmazottaknak, fogyasztók-
nak és másoknak megvan a joguk arra, lrogy mint magánszemélyek poli-
tikai vélernénytiknekhangot adjanak, akár a társasági érdekel< mellett
va1y az ellen. Ahhoz is megvan a joguk, hogy nonprofit szervezeteket
alapítsanak, vagy hozzanak létre, bármilyen általirk választott cél érde-
kében, fellrasználva személyes képességeiketés anyagi alapjaikat. A tár-
saságoknak nincs ilyen természetes joguk. Egészegyszer ien nem íaftoz-
nak az ernberek politikai életterébe.
A tokés társaságok politikai szférából való kirekesztésének elso lépése
az lenne, hogy megsziintetjiik az risszes társasági adómentességet min-
den olyan kiadásra, arnely lobbyzással, ,,k zoktatással", jótékonysággal
vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolatos. A végso céI tLrlajdon-
képpen az kell legyen, hogy a profitorientált Vállalatok minden olyan
tevékenységétbetiltsák, ami a politikai folyamatok befolyásolására irá-
nyul, vagy a társadalom ,,nevelését"célozza meg politikai kérdésekkel
vagy kozérdekti témákkal kapcsolatban. Ezen trjrl a társasági tisztvise-
Ioknek torvényileg meg kell tiltani, lrogy hivatalos minoségtikben atár-
 37B l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
saság do l gozó itó l, beszál l ító itó l és tigyfe l ei to l po l iti k ai l^lozzájáru l ást vagy
párlfogást várjanak el.
Az, hogy a tokés társaságok egyre agresszívabban |tasználják fel a
n o npro fi t szerv ezeteket m int fi ktív ál l arnpo l gári fedoszervezeteket saj át
érdekrikben való politikai lobbyzás céljára, mutatja, hogy milyen vékony
a lratárvonal a kozoktatásban és jótékonysági akciókban való társasági
részvételés a nyílt politikai beavatkozás k zott. Még a vállalati tárnoga-
tásnak azon fornrái is, amelyek valódi jótél<orrysági szervezetek segíté-
sére és a múivészetek támogatására irányLrltak, egyre gyan rsabbá váltak
az elm rlt idoszakban. Amikor például New York városa 1994 ószén irt-
dítványozta, hogy teljes dol,ányzási tilalmat rendeljenek el a város koz-
terLiletein, a Philip Morris Corporation tobb általa alapított miivészeti
szerv ezet t ud orn ás á r a hozta azon elv ár ását, h o gy tárn o ga s s ák ot a t i l a l om
ellenzésében. Az csak természetes, l,,ogy a profitorientált vállalatok a
saját érdekeiknek rnegfeleloen kciltenekjótékony célokra. Alig van ugyan-
is más olyan indoklás. arnellyel igazolni tudnál<, hogy miért használják
jótékony célokra a részvényesek nyereségét.
l Ha a tokés társaságok igazán tcirodnének azzal a kcjzcisséggel, arnely-
i b.n m ikodnek, akko-r eztÁzzalfejezlretnék ki, hogy jó és biás'rnrrnka-
l ehetoséget teremtenek, megb ízhato és veszélytel en termékeket gyárta-
nak, Óvják a k rnyezettiket, betartják a t rvényt és tisztességesen fizetik
adÓ.jLrkat. A menedzserek, részvényesek, alkalmazottak saját cl ntéstik
szerint, a társaságtól kapott jovedelmLikbol, fizetésiikbol, vagy a társa-
' ság nyereségébol áldozhatnakjótékonysági vagy oktatási célokra.
Hasonlóképpen, bármelyik nonprofit szervezet, ahol a kuratóriulnnak
tcjbb mint a fele egyrnilliárd dollárnál nagyobb tokével rendelkezo társa-
ság felsovezetoibol áll, netn lelret jogosult adómentességre, mégpedig
azon az al apon, l,, ogy az ily en n o n pro fi t szerv ezetro l fe téte l e zhetó : va l ó-
l uk a szavazok|toz. Ez jobban mutatná aztis,l ogy lnennyire képe-
jában csak a tár,saság érdekében rrr ikodo fedoszerv ezet.Határsasági igaz-
gat tanáccsal rend e l kezo n on profi t szervezetek kozpénzekér1pály ázrtak.
kozérdekírkijelentéseket teszrrek, vagy koztest[iletek elott tartanak be-
számolót, akkor rrragukat társasági érdekeltségi szervezetként kellene
felttintetn itik.
A tokés társaságoknak a politikából való klzárása alapveto lépésnek
tekintheto a politikai élettérvisszaszerzésében. Ez azonban nem elégsé-
ges. Russel Baker, a I'{ew York Times egyik rovatvezetóje nagyon ponto-
san rgy jellemezte az l994-es amerikai kongresszttsi választásokat, mint
A változás programterve l 379
cgyítrjta árverést vagy licit-hábor t, amelyben inkább azvolt a cél, hogy
lr vcrsenytársaknál tobbet koltsenek a negatív kampánylrirdetésekre, mi nt-
,,cl1,1 it programok, jovoképek és ahozzáéllés versenyeztetésére.5 Ez csak
rrrcgerosítette azt azirányzatot, hogy az amerikai szavaz polgárok egyfe
rrrkiibb elvesztik a demokráciával kapcsolatos illuzióikat, és felháborod-
ttltk a nagy pénz érdekei által vezérelt kormányzaton.
A demokrácia t rléléséheza reformoknak nemcsak a tokés társaságo-
kirt kell a politikából kiszorítaniuk, lranem a nagy pénzek hatalmát is
cs(ikkenteniiik kell, hogy az ne befolyásolhassa az átlagos állarnpolgár
sntvazási magatartását. A választások rnegnyerésénekez ideig kulcsfon-
ttlsság r feltétele volt, hogy dollárrnilliókat koltlressenekaz elektronikus
rrrócliárrak, kLilonosen a televízionak, az ellenfélrol negatív [izenetel<et
k(izvetíto telítésére.Anríg a választások megn;,erése ilyen drága nrulat-
ság, és a megfelelo finanszítozási források m gott hatalmas pénzi,igyi
ór,dekek h zódnak ffieg, addig a politikai irányelvekben apénzűgyi érde-
kcket fogiák a kozérdek elé helyezni. Idobeli korlátozásokkal yagy sza-
vttz biztosok kinevezésévelnagyon kevés eredményt érlrettink el. Há-
rom mélyreható és alapos kampányrefonn szrikséges:
1. A politikai cél televízió-hirdetéseket be kell tiltani Ez rrgyanis
rendkívtil koltséges, gyakran felrevezeto és ritkán informatív. El-
tcirlése drasztiktrsan csokkentené a sikeres kampány k ltségeit, és a
speciális érdekeket szolgáló finanszírozást l való fliggoséget is. Ez
rnég a politikai vita minoségére is kedvezo lratással lehet.
2. A kampány ósszkóltségét korlátozni kell.A jeloltek inkább olyan
versenyre osszpontosítsanak, anrelyben egy adott k ltségvetésikor-
lát mellett kell tizeneteiket a lelreto legeredrnényesebben eljrrttatni-
se k fe l e l o s s é gte lj es en gazdálkodn i a kózpénzekke l .
3. A kampánykaltségeket kózalapok és kis ósszegíi, a jóvedelem-
adóból levonható egyéni hozzájárulások kambinációjából kellene
fedezni, A politikaiakcióbizottságokat meg kellene sziintetni, és
meg kellene tiltani, hogy a társaságok bárrnilyen politikai célúrlroz-
zájárulást tehessenek, vagy a politikai kampány során a társasági
eroforrásokat val anre ly j e lo lt tárnogatás ár a használj ák fe l .
Azon j ogukért cserébe, hogy az állami légi forgahni társaságokat i génybe
vehetik, a televízió- és rádióállomásoknak a kóztisztségekre pályáz k
számára azonos idotartamúr helyet kellene biztosítaniuk a témába vágó
 380 / HATALMUNK VlSSZASZERZESE
interjírprogramokban és vitákban. Az írott sajtót osztoncizni kellene arra.
hogy azonos terjedelemben adjon lrelyet ajeloltek lényeges témához l<ap-
csolódó cikkeinek és az olvasói hozzász lásoknak. A nyilvánosság tájé-
koztatása a tisztségre pályázó jelolt álláspontláról és képzettségérola
demokráciában a hírmédia egyik legalapvetobb feladata, és felelossé te-
heto ennek teljesítéséért.
A tokés társaságok uralják a t megmédiát, bejrrtnak az iskolákba is, és
ezáltal novekvo rnérlékbenellenorzik és alakítják a kulturális rjraterme-
lodést biztosító alapintézlnényeinket. Ernellett folyarnatosan erosítik az
elidegenedett fogyasztói társadalom értékeités a tokés libertariárliznrus
tanait, a tokés érdekekhezigazítva a kultrira fóáramát.I-iogy visszasze-
rezzűkgyarmatosított politikai éIettertinket, vissza kell szerezntink gyab
matosított kLrlturális életiereinket is. Három intézkedésérclemel komoly,
megfontolást:
1. Trósztellenes tórvénykezés. A médiára vonatkozóan speciális
trosztellenes t rvénykezés sztikséges, amelyik minden további nél-
ktil monopolista szándéknak minosíti, lra egy társaság egynél tcibb
j e l entosebb kcjzszol gálati rnédi umban rendel kezi k megnyi l ván ul á-
si lehetoséggel, legyen az ujság, rádióállolnás, tévéállonrás vagy
kábelcsatorna. Továbbá a médiumban való megnyilvánulás nrűrkod-
tetésételsosorban a megnyilvánulási lelretoség tulajdonosa végez-
ze. Ez biztosítaná azt, hogy a megnyilvánulási lehetoséget ne le-
Iressen fellrasználni más társasági érdekek eszkcjzeként. Egyetlen
szenrély sem rendelkezlret egynél tobb rnédiumtársaságban tobbsé-
gi vagyonrésszel. Ez megncivelné a nyilvánosság megszólalási le-
hetoségeit azáltal, hogy korlátozná nélrány befolyásos szernély vagy
társaság d o nl i n an c iáját a kózszol gál at i to rn e gkom m urn i kác i ó ban.
2. Hirdeté,s, reklám.A klasszikus piacgazdaságban agazdasági szer-
vezetek szerepe az, hogy válaszoljanak a piaci keresletre, és nem
az,llogy e keresletet tnegteremtsék. A reklámoknál érvérryesítheto
adócsokkentés a vállalatok reklárntevékenységének t bbszáz mil-
liárdos évenkénti támogatását jelenti. A reklárn ozás célja, hogy az
embereket rávegye olyan dolgok megvásárlására, amit nem akar-
nak, illetve amire nincs sziikségrik. Olyan fbgyasztói kult rát hoz-
nak ezzel létre, amely idegen az egészségestársadalom igényeitol.
Nenr szolgálja akózérdekét a reklámnakazafajtélla, arnelyik nenr
A változás programterve / 381
kizár lagbizonyított tényeken alapuló informatív cé|írreklám. Ide-
ális esetben az ilyen reklámozást be kellene tiltani. Minimális ko-
vetelrnényként nenr szabadna kciltségként elszámolni és legalább
50 százalékos adót kellene rá kivetni. Az ilyen adóbevételek egy
részétaz egészséges, rnegelégedéstnyrijtó és fenntaftlrató életfor-
mára való nevelésre kellene kcilteni. A rnozi- és videofilmekben
alkalmazott,,reklámbetéteket" be kellene tiltani. A rádiót és a tévét
részben a használók elofizetései és hozzájárttlásai arányában kelle-
ne adóbevételekbol finanszírozni. Atermékekrol használati díj alap-
ján a ternrékkatalógusok szolgáltatlratnának információkat, bele-
értve olyan típrrsokat is, amelyekhez szánrítógépes szolgáltatáso-
kon és intelaktív televízión keresztiil lehet azon nali|,1ozzáférést biz-
tosítani.
3. Iskoldk. Az iskolákat reklárnmentes óvezetté kell nyilvánítani,
az iskolák irányítását kozszolgálati feladatnak kell megtaftani és a
vállalatok által szponzorált oktatási modulokat szintén meg kell
sztintetni az iskolán beliili reklámozással egytitt.
Politikai élette.rtink visszanyerése egyiitt jár gazdasági élettereink vissza-
szerzésével.
24.2 Gazdasági éIettereink visszaszerzése
Mind a kapitalizll1us, mind a komnrunizmus elmélete elisnreri a ko-
vetkezo nrondás által kifejezett,,aranyszabály" alapveto igazságát:,,Akié
az arany, az szabályoz." A kommunista elmélet kifejezetten a ternrelési
eszkozcik munkástulajdonát k veteli. Adam Smith burkclltan ugyanezzel
a feltevéssel élt a kis fuldtulajdonosokat és kézm iveseket rnagába fogla-
ló ideális piacgazdaságról alkotott elképzelésében,vagyis olyan kortil-
rrrényeket képzelt el, ahol trrlajdonos, ntenedzser és munkás egy és ugyan-
i|z a személy. A kapitalizrnus és a kolnmunizmus sem tudta ideális el-
képzeléseit a gyakorlatban megvalósítani. A kommunizmus a tulajdono-
si jogokat a távoli államra ruházta, és az embereknek megtiltotta, hogy
bárm i yen eszkózzel fel e l osségre von |r as sák az ál l amot e j o g gyakorl ás át
l
illetoen. A kapitalizmtls pedig olyan óriási tokés társaságok és pénztigyi
 382 t HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
intézmények kezébe engedi át folyamatosan a tulajdonosijogokat, ame-
lyek a felelosség teljes hiányát mutatják még, saját tulajdonosaik felé is.
Létezik egy fontos strukturális alternatíva: olyan piacgazdaság, amely
elsodlegesen, de nem kizár:ólagosan, kis családi vállalkozásokból, sz -
vetkezetekb l, munkástulajdonír vállalatokból, és szomszédsági vagy
helylratósági társaságokból áll. Bishan Singlr malaysiai fogyasztóvédel-
mi aktivista ezt a kozosségi vállalkozások gazdaságának nevezi, mivel
ez a fonna egybeolvaszda a pénzgazdaság piaci eroit és a szociális gaz-
daság kozosségi eroit.6 Gar AlpeI"ovitz torlénész és politikai kózgazdász
amellett érvel, hogy az amerikai gazdaság már éppen egy ilyen irány r
átalakulás űrdán van:
.... kcizcjsségi szellemtí vál lalkozók, innovatív munkásszakszerve-
! z.etek és lratékony helyi onkormányzatok irányítják. Mfu 10 000-re
i
telreto azoknak á *unrurtulajdonósi kísórlet alatt attO Cégérnéka
szálna, amelyek rrrintegy l2 millió entbert foglalkoztatnak, csak-
nenr tobbet, mint a magánszektor szakszervezeteinek egész tagsá-
ga. T bb mint 30 000 szcjvetkezet van, kozt[ik 4000 fogyasztási
szcivetkezet, 13 000 hitelszóvetkezet és l00 szovetkezeti bank, tcibb
mint l00 szovetkezeti biztosító társaság miikodik. Ehhez még hoz-
zájón 1200 ipari kozszolgáltató vállalat és 5000 építoszovetkezet,
valamint 1 l5 telekommunikációs és kábeltévés szovetkezet.7
Ezeknek az i:j kezdeményezéseknek kozos elente, hogy a termeloesz-
koz k helyi kézbentartását olyan intézrnényeken kereszttil valósítják meg,
arnelyek a kozosség keretein beltil mtikodnek. illetve annak tartoznak
felelosségge|.8 Ez aztvonja maga után, hogy a toke konszolidálódik és
gyokeret ereszt, arnely a stabil és egészségeskozosségek alapfeltétele.
Az. effajta kezdernényezések alapveto fontossággal bírnak az egészséges
kozosségek al apjainak lerakás ánál, de kornoly hátrányokat szen vednek
olyan gazdaságpolitikák és intézmények részérol,amelyek a nagy, glo-
i bális, kizsákmányoló intézményeket támogadák. A gazdasági élettere-
ink visszaszerzéséhez ezeket a politikákat és intézményeket olyan mó-
don kell átalakítantrnk, hogy a kis és helyi kozosségnek felelos szeíveze-
teket juttassuk elonyhoz. Ahhoz, hogy ezt megtegytik, lrelyre kell állíta-
lnunk pénztigyi intézményeink és rendszereink helyes mtíkodésétés egy-
'ségét.A termelés társadalmi és kcirnyezeti koltségeit a termelokre és a
terrnékek lraszrrálóira kell hárítanunk, be kell sziintetniink a nagyvállala-
toknak nyrijtott tárnogatásokat, a piacokat lrelyivé kell tenntink, a toke-
A változás programterve / 383
ltrlajdonlást decentralizálni kell, társasági számonkérlretoséget kell ki-
rrlakítani és helyre kell állítani a piaci versenyt. Az átalakítás kifejezést
ót,demes mindezekre használni. Ha ezek azintézkedések szem ben ál l nak
it tlagyot és globálist tárnogató jelenlegi irányvonallal, akkor azt mond-
lratjLrk, hogy azátalakítást pontosan ez a szándék vezérli.
A pénz gyi tranzakcíólcra kivetett 0,5 százalékos adó.A pénztigyt esz- 7
kiizok adására és vételére mint példárrl részvények, kotvények, k|il-
-
liildi valuták és származatott pénztigyi eszk zok (derivatívák) kive-
-
lctt kismérv r adó nenr tenné kifizet dové a nagyon rcivid táv r spekulá-
ciókat és arbitrázsokat és megsztintetné a meg nem ér,demelt pénztigyi
rryereség egyik jelentos forrását.
A róvidtóvu t kenyereségre kiveíeít degresszív pótadó. A tokenyere-
ségre kivetett pótadó a spekrrláció tobb fbrrnáját tenné veszteségessé,
stabilizáln á a pénzűgyi piacokat, meglross zabbítaná aberuházási idotáv_
latokat anélki,il, hogy hátrányosan érintenéa hosszri távri termelo beru-
lrázásokat. Az egy hétnélrovidebb ideig birtokolt vagyontárgy eladására
kivetett pótadó akár 80 százalékos is lehet, az egy lrét és hat hónap ko-
z tt birtokolt vagyontárgy eladásából származ jcivedelern esetén 50 szá-
nlékra csokkenne, hat hónap és három év kcjzcitt 35 százalék lenne, és
l0 százalék lenne a háronr éven tűrl tartott vagyontárgyra.o Ezazadó akár
j
t bb é.ven kgresztijl is kivetlretó. Ezt az ad t a vedelemre kivetett bár-
lnilyen más adón tírlrnenoen kell kivetni pótadóként, és a pénzi,igyi in-
tézmények,valamint a befektetési alapok nyereségeire is alk'alrna^l t .t-
lene, illetve azokra a jcivedelmekre, arnelyek kozvetlentil egyéni befek-
tetokhciz áramlanak. Ez az adóform kedvezo lenne a munkából szárrna-.
j
zó jovedelrnek esetén, szemben azokkal a vedellnekkel, anrelyeket a
pénz forgatásával szereztek.
]00 százalékos taríalékolási kótelezeltség a róvid lejáraíti vogy ctzonnct-
l i vis szafi zetésre
felmondható betételrre. Már l 948-ban Henry C. S immon,
a chicagói konzervatív monetarista kózgaz,daságtani iskola megalapítója
l00 százalékos tarta|ékolási kcitelezettségér1 szállt síkra a rovid lejárat
betétekkel kapcsolatban, hogy korlátozza a bankok pénzteremto képessé-
gét, és apénzkínálatot illetoen a korm ányzat számáranagyobb ellenorzési-
szabályozási lelretoséget biztosítson. Sok kozgazdászajánlotta azota is ha-
sonló intézkedésbevezetését.|0 Az Egyestilt Allamokban a taftalék eloírá-
sok jelenleg átlagban l0 százaléknál is kevesebbet kívánnak meg. Ha a
pénztigyi rendszernek tcibb évet lragyrrnk az alkalmazkodásra, akkor ez az
intézkedés a kc}lcsonpiramist ellaposítaná, és segítene helyreállítani apénz-
teremtés és a vagyon teremtése kcizcjtti kapcsolatot.
 384 l HATALMUNK VISSZASZERZÉSE
Pénziigyi derivatívák (származtatott pénz gyi eszkózók) szigorír sza-
bályozása. A derivatívák legnagyobb része nagy kockázatír szerencsejá-
téknak tekintheto, amelyek célja, hogy az ezeket cisszeállító és érlékesíto
be fektetoh ázaknak j utal ékot bi ztos íts o n. A hazárdj átékok bárme y m ás
formájához lrasonlóan a derivativák bevezetését, vételét és eladását is
szigor an kellene szabályozni, és erosen megad natni. A nyugdíjala-
poknak és más kcizalapoknak meg kellene tiltani, l,,ogy azebbe-ákategó-
r riába sorolt eszkozokkel kereskedjenek, vagy ezekkel kereskedo vállala-
tokba fektessenek be. A derivatívákkal kereskedo cisszes kcizkézen levo
társaságnak, errol a tevékenységérolteljes beszárnolót kellene negyed-
évenkéntcjsszeállítania, ki ke|lene mutatni a lehetséges piaci nyereségti-
ket, és megj e l cil n i kereskedelmi tevékenységtiknek azt a részét,amely a
kockázatos e l emet tartalmazza.
A kózosségi bankok kedyez elbírálása, Az amerikai bankrendszer va-
lamikor kollektív vagy k zosségi bankokból épiilt fel, amelyek helyi ta-
karékbetéteket gytijtottek, helybéli vállalkozásoknak adtak hitelt, és jel-
záloglriteleket nyrijtottak a lrelyi családi tulajdonok lelret ségeinek ki-
szélesítésére.A banki szabályozás egymást kciveto változásai lehetové
tették, hogy a kozosségi bankokat bekebelezzék a hatalmas pénzállo-
mánnyal rendelkezo bankok, amelyek a helyi betéteket a globális pénz-
rendszerbe irányítják. Ha a bankrendszer feladata a helyi gazdaság ki-
szolgálása, akkor a koz sségi bankok rendszerét helyre kell állítani az-
zal,hogy a kozpontosított bankokról leválaszdák fiók{,izleteiket és meg-
szigorítják a k zosségi befektetési torvényeket olyan módon, hogy bár-
melyik bank sz vetségi betét-biztosítással vedett beí-ektetési poftfóliója-
nak nagyobb részétsaját szolgáltatásainak teriiletén fektesse Ué, iovaUUa
a2 osszes befekteTés feleljen meg a sz vetségi eloírásokrrak. A nagy, glo-
bális pénzkozpontosító bankoknak, amelyek szefte a világon betéttulaj-
do nosai k pénzétkockázatos tigy l etekben k ívánj ák fel használ n i, nem sza-
badna élvezni a szovetségi biztosítás védelnréveljáró elonyciket. l I
A trósztellenes tórvények szigor betaríatása. Komoly jogi tevékeny-
ségre van sztikség, hogy a tokés társaságok hatalmi koncentrációját meg-
to{tik. A kivásárlási és egyestilési eloterjesztéseket alapos és szigorri kor-
mányzati feli,ilvizsgálatnak kell alávetni, amelynél a beny jtó kotelessé-
ge megmutatni, hogy az elóterjesáés emberi és nem tokés társasági ér-
dekeket szolgál.
Dolgozói és kózósségi kivásárlási lehet ségek,Az esetek tcibbségében
az emberi érdekeket legjobban a konszolidált és nregállapodott toke szol-
gálja, ezért a társasági tLr l aj do n do gozó i és kozosségi ki vásárl ása it a gaz-
I helyivé válását. Az autós ingázás tobbletkoltségei osztonoznének a to-
A változás programterve / 385
tlaságpolitikának támogatnia l<ell. Mielott például egy jelentos társaság
w,ámára engedélyezik, hogy i,izemet zárjon be, adjon el avagy fuzionál-
itln, az elovásárlás jogát a vállalati vagyon kivásárlására az érintett dol-
l gozóknak és kozosségnek kell megadni kedvezó feltételek mellett. A fel-
tóteleknek ttikroznitik kell, hogy a dolgozók munkájuk révénmilyen mér-
tékben járultak hozzá a vál|alat sikeres mtikcjdéséhez,illetve a_ helyi ko-
ztisség g \cizl étesítményekbi ztosításával mennyi ben segítette ffiTVat-
lalat mtikodését.A legtobb vállalkozásban a lrivatalos részvénytulajdo-
nosokon kíviil számos befekteto vesz részt, és ezeknek a befektetések-
nek meg kellene jelennitik a torvényi szabályozásban is. A csodszabá-
lyozást is rigy kellene kialakítani, lrogy a dolgozóknak és a kozcjsségnek
Ielretosége legyen kedvezo feltételek mellett a csodeljárás rniatt átalaku-
ló válla|ati vagyon megszerzésére. Ehhez hasonlóan, amikor a trcisztel-
lenes torvények kovetkeztében egy vállalat kénytelen lemondani egyes
tevékenységeirol, akkor az alkalmazottaknak vagy a kozosségnek el vá-
sárlási joggal kellene rendelkeznitik a szóban forgó részre. A vál|alat
nyugdíjalapjára vonatkozó szabályok megengedlreti k, hogy a dolgozók
az alapot felhasználják a cég vagyonára irányuló szavazati ellenorzés
lnegv{_sárlására. A kormányzati feltigyeletnek biztoiítania kell, lrogv a
dolgozói és kozosségi kivásárlásokat rgy alakítsák, lrogy a dolgozóknak
letve kozosségeknek tényleges ellenorzésre legyen lehetoségiik.
i l
Adóátcsoportosítás. Az adópolitika egyik legalapvetobb, bár sokszor
rnegséi-tett alapelve, lrogy olyan tevékenységekre kell kivetni, amelyek
károsak a társadalomra vagy a kornyezetre. Eppen ezéft a társasági adó-
tcirvény felí,ilvizsgálatra szorul, és az adókat a társadalmilag lrasznos te-
vékenységekrol rnint például a foglalkoztatás beleértve a munkaadó
hozzájárul ását a társadal om b i zto s
-
ításhoz, egészségtigyh oz. a nr u n káso l<
bérezéséhaz-,olyan tevékenységekLekellene áttenni, amelyek a társa-
dalorn és kornyezet mtikodési zavarainak okozói, mint például az eró-
forrás-kivonás, csomagol ás, kcirnyezetszenn y ezés, i m port, társasági
lobbyzás és reklámozás. Ezek az ad k a rendszerbe bekeriilve elvennék
a kedvet a társadalomra és k rnyezetre káros terrnékek használatát l.
Például a szénre, koolajra, foldgázra és atomenergiaforrásokra kivetett
adó megnovelné a végso fellrasználói árakat, és takarékosságra oszto-
n zne, valamint kedvezóbbé tenné a napenergia-források, mint a nap-
elemes ftités, a szél, víz, galvánelem és biomassza fellrasználását ener-
giaforrásként. A szállítási koltségek ebbol kcjvetkezo emelkedése mint-
egy di szkrimi nációmentes természetes díj szabással osztoncizné a piacok
 386 / HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
megk zlekedésre illetve a munkahelylrez kozelebbi kolt zésre irányuló
befektetésekre. A szennyezési kibocsátásokra kivetett adó el segítenéa
kci rnyezet szenny ezés szab ál yo zását. Az alap anyago kra k i v etett ad ó a k e -
vésbészennyezó, kisebb anyagigénytítermékek kifejlesztéséreszt nciz-
ne, és a termelési eljárásokataz jrahasznosított anyagok lrasználata felé
tolná el. Ha a terrrrelokre akkora adót vetnének ki, amely fedezi a csoma-
golási lrulladék becsiilt ellrelyezési k ltségeit, akkor ez csokkentené a
felesleges csomagolást. Az inrpoftvátnok kivetése egy eros, onerore tá-
ma,szkodo gazdaságot tárnogatna.
Eve's nyereség-fizetés. A társasági nyereségadókat el kell torcilni, és
ezzel párhrrzamosan azt a kcitelezettséget kelI bevezetni. miszerint a tár-
saságoknak rninden évben ki kell fizetnitik a nyereséget a részvényesek-
nek. A nyereséget így mint a részvénytulajdonos jcivedelm ét ad ztatnák
íneg a szokásos ad ráták alapján. Az értékcsokkenésileírást a jelenlegi
pótlási áron kellene figyelembe venni, hogy a jovedelmek elegendo ré-
szét tartsák vissza azelhasználódott eszkcjzállomány pótlására. A krrtatá-
si kciltségeketazadott évre kellene terhelni. A társasági nyereség kétsze-
res megad ztatása- egyszer nyereségadóval, másodszor a személyij -
vedelemadó által ezálta| megsz inn e, és ezzel egyiitt a részvénytulaj-
-
donosok késobbi adóbefizetése és sok egyéb más olyan torzulás is, amely
a társasági nyereségadóval kertil be a társasági dontéslrozatali meclraniz-
musba. Az általános bevezetés esetén a társaságoknak nenr állna érdeké-
ben, lrogy a nyereségtiket a világ azon oíszágaiba vigyék át, alrol a leg-
alacsorryabb az adó. A lritelkarnatok fizetése kozvetlentil a nyereségbol
tcifténne, és netrr adókból, ami a hitelfelvételekre való támaszkodást ked-
vezotlenné tenné, és inkább a tcjrzsalaptokével való frnan szírozásra ósz-
tcinozne. Sok tokeáttételes kivásárlás, amely a karnatok adóból való le-
vonlratósága miatt válik nyereségessé,így már nem lenne az. A vállala-
tok olyan tevékenységeit ad ztatnák meg, amelyek a társadalom szánrá-
ra kedvez tlenek, mint pl. a fosszilis űzemanyagok használata, erofor-
rás-kivonás és a spekulatív pénziigyi rigyletek. Az ilyen adókat nehéz
lenne kikertilni. A társaság novekedése is egyre nelrezebbé válna, amely
egy lépéstjelentene afelé, I,ogy a piac versenyképességétrnegtartsák. A
vállalat ugyanis nem tudna egyszeruen azáltal novekedni, hogy vezetói
dc}ntéssel a nyereséget írjra befektetik alrelyett, hogy kiosztanák a rész-
vényeseknek. Ha a vállalatnakpénzre lenne szi,iksége a ncivekedés meg-
fi nanszíro zásál^loz, akkor azt a pénztigyi pi acon ke l l ene e oteremten i e és
l
ennek rnegfeleloen kellene átgorrdolnia a d ntést. A részvénytulajdono-
soknak ternrészetesen lenne lehetosége aría, Mgy az osztalékaikat rlrjabb
A változás programterve / 387
l,é s zv ények vás árl ás ára ko l tsé k, az értékpapí r- ber uház intézetekbo l szár -
tttaz.ó jcivedelmek adóztatásának amerikai gyakorlata szerint.
'l'ár5aságok állarui támogaíása. A jóléti reformokban fontos lrelyet kap,
lrtrgy az cinállóságra nem ké$es társaságokat levegyék a jóléti listákról. A
rririáságok állarni tánogatásaazeróforrás-kinyerés engedélyezéstol kezd-
vo a legeltetésre nyirjtott támogaíásig, export támogatásokig és adóked-
vczményekig terjed. Az ilyen támogatásokat módszeresen fel kell tárni
ós rneg kell Jz ntetni, s csak azokat kellene meghagyni, anrelyek a helyi
l tr aj don . kozosségi alapri v állalkozások megeros ítésétszol
l
gálj ák.
Sietlemi tulajcl.on. Az inform áci arendelkezéslinkre álló eroforrások
koztil az egyetlen, amely kimerítlretetlen és szabadon megoszthaí má-
sokkal anélktil, hogy ezzel bárkit is kizárjunk a használatából. Minden
ielenkori emberi találmány szürkségszer en az ernberi tudás kozos orok-
ségéreépít,amelyet az emberiség sok ezer éven és megszámlálhatatlan
generáción kereszttil halmozott fel. Ez afapk információs koztulajdo-
na. A szellemi tulajdonjogok védelmének megindokolható célja az,hogy
á kutatás és a kreatív szellemi alkotások számára valarniféle cisztcinzo
erot nyúrjtson és nem az, hogy védett információs nronopóliumokathoz-
zon létre. A szellerni tulajdonosi jogokra vonatkozó torvényeket ezen
elv szerint kell megreformálni. E jogok korét sztikerr kell meghatározni
és értelmezni, és csak arra a minimálisan szi,ikséges idotartamra szabad
odaítélni, ami alatt a nyereségorientált kutatásba korábban beruházók
ko_ltségei megtérí,ilnek, és valamilyen elfogadlrató profithoz is jutnak, Az
ú'f;jiák, val am i nt a kózpénzekbol fi nanszírozott genetikai kísérletekés
fó l fedezés ek szabad almaztatás át, vagy az o|y an fo l yam atokat vagy tec h -
rrológiákat, amelyek birtokosaik szárnára tényleges monopólirrmot biz-
tosítának valamilyen fajta kutatás vagy terrnékcsoport felett, torvényileg
meg kellene gátolni. Bármilyen koz s or kségbe tartozo eroforrás eseté-
ben, amikor konfliktus támad az onérdek és a kcizérdek kozott, akózér-
deknek kell elsobbséget adni.
Ahogy a vállalkozások helyijelleget oltenek, lelietoség van arra, lrogy
a kormányzást is helyivé alakítsuk. Paul Hawken észrevétele szerint az
tizleti korcik vonakodása a korm ányzati szabályozás alapveto szerepét
i l l eto en hozza |étre az ero s ko rm ány zat sziiksé ges ségét.Ehhez
lr ason l Ó-
an, az í.izleti korok kormányzásba va|ó beavatkozása okozza a kormány-
zati munka rossz lratékonyságát. Hawken a kovetkezoképpen írjale ezt a
folyamatot:
 388 / HATALMUNK VlSSZASZERZÉSE
A vállalat aztképzeli, hogy egyfajtagyámsági feladatot kell ellát-
nia azcikorendszereket i l letoen, de ezt a feladatí rettenetesen rosszu l
végzi el. A korm ányzatbelép a folyamatba, hogy akártenyhítse, a
v állalatv szont szabotál n i pró bálj a ezt a szabály oz fo yaÁ atot, és
i
l ziitl lrossz ido taegyaránt népszerrlíotlet agarantáltjovedelem, amely
gyorsan kikertili azírásban is rogzítettszabályokat. A kormány-
zat ezt megpróbálja rnegelózni, és végi,il egy vízfejri btirokraii-
kus szcirn ny é v áli k, arn ely a gazdasági fej l oáés kerékkotój e l esz,
mialatt péllztzabál. Erre a vállalat,,a piaci folyamatokba'' való be-
avatkozással vádolja a kormányzatot, és nekifog, hogy orvosolja
sérelmeit, tor,ább ztillesztve a torvényhoz és szabályoiO rotyurná-
tokat azzal acéllal,hogyvégtilde facto (tényleges.njo váljon meg-
határoz vá, sot de jure (ogilag) is.12
Mirrél nagyobbak avállalataink, annál nagyobb a hatalmukarra,hogy
, rtlttttkaero felesleggel rendelkezó társadalmakban. Noha a bérek egy
koltségeiket másokra terheljék, és annál ;nk7UU sztikség van a toieraók
védelmében, valamint a társadalmi és kcirnyezeti káros kcivetkezmények
felszámolásában az erós korrnányzatra. Minél jobban emberléptékíivé
csokkendtik Óriásvállalatainkat, annáljobban csc;kkentlretjiik a kórrnány-
zati beavatkozások kcirét is.
.A gazdasági hatalommegosztásban jelentkezó szélsóséges egyenlot-
lenségek kezelése is fontos ah|,1oz, hogy felszabadítsuk guíauragliélette-
re i n ket a gy armatosítás al ó l . Je l en l egi tapas ztalataink sieri
nt aZ i gazsá-
gosságot és a fenntarthatóságot gyakorlatilag lelretetlen megvaló-sítani
egy egyenlotlen világban. A szélsoségesegyeniotlenség leheóvé teszi a
gazdaságilag erosek szálnára, hogy gyarmatosítsák a gyengék kcirnyezeti
eroforrásait, és ezáltal a rendelkezéslikre álló kcjrnyézeti lehetoségeket
t rllépo fogyasztásukat. Ez általában megfo s ,ja a gazdaságilag gyJngé-
ket al aPveto megélhetési eszkcjzeikto l, á gazáasági l ug eroiekót"ui szont
elszigeteli cselekvéseik kcirnyezeti hatásaitól. A ÉreÉeszteít szegények
erre a veszélyeztetettségre sok gyermek vállalásával válaszolnaÉ
az egyetlen, anrit magukénak tudlratnak, és amely a sztikség rái-
-- ez
9aját
ban a gondoskodás egyedtili forrása. Ahogyan u guriugd< nciveiik fo-
gyasztásukat, a szegények pedig egyre tcibb gyer,r.,éket vállalnak, rlrgy no
bolygónk terlrelése.
Egy igazságosabb és biztonságosabb társadalom korlátozza a trilfo-
gyasztás egyéni lelretoségeit, és cscjkkenti az ósztónzést arra, hogy kizá-
rólag nagy család építéséveltcirekedjertekazemberek a biztonsá;ia. ngy
A változás programterve / 389
llrzttrnságosabb és igazságosabb társadalorn megteremtésélrez nrég a to-
vlilrlli intézkedések is sziikségesek:
( ittrantált jóvedelem. A konzervatív és a liberális kózgazdászok ko-
ktllttoly megfontolást érdemel. Ez minden személy számára biztosíta-
tt;l ttz alapveto sztikségletei kielégítéséhezsziikséges jcivedelmet.
(')sszege gyermekek szárnára kisebb lenne, mint felnottek számára, de
liiggetlen lenne az egyén más jovedelmeitol , gazdagságát l, munká-
iiitól, nemétol és családi lrelyzetétól.Ezváltaná fel a társadalombizto-
sítást és a rneglévo jóléti programokat. Mivel a megkeresett jovede-
lctn nem csokkentené a garantált jovedelem cisszegét, ezért nem riasz-
litrta e| apénzértvaló munkától. Még ha néhány ember irgy dontene is,
lrogy egyáltalán nem dolgozik, ez sem jelentene sűrlyos problémát a
r,ósze kétségtelentilcsokkenne, a munkaadóknak tcjbbet kellene aján-
lirrriuk ahhoz, hogy embereket toborozzanak a kellemetlen, piszkos
rlrunkákra.|3 Ezviszont nagyobb teret biztosítana azoknak, akik szíve-
scn vállalrrárrak társadalmi munkát. Ez a megoldás Llgyan koltséges,
cic a legtcibb magas jovedelmti országban megfinanszírozható a kcj-
vetkezo intézkedésekkel: cs kkentenék a l<atonai kiadásokat, aválla-
latitámogatásokat és a meglévo kiernelt programokat, ugyanakkor no-
velnék a n-lagas jovedelelTre, a lLrxLrsfogyasztásra, illetve azorr dol-
gokra kivetett adót, arnelyektol egy fenntartható társadalom meg akar
szabadulni. Ha ezt kombinálrrák egy széleskoríi, kózpénzekbol finan-
szirozott általános egészségiigyi biztosítási rendszerrel, és a felsook-
tatásban az arra érdemeseket osztondíjjal támogatnák, akkor a garan-
tált jovedelem szerényebb jcivedelmi szint mellett is jelentosen ntivel-
né az egyéni pénztigyi biaonságot. Az alacsony jovedelmtí országok-
ban a garantált jovedelem helyett agrárreform, vagy a megélhetést biz-
tos ító prod rrktív természeti eroforrásokhoz v al igazságos hozzáférés
lehetové tétele is hasonló megoldást kínálna.
Progresszív jovedelnli és fogyasztási adók. El kellene tcirolni a jove-
delmi ad tazon szint alatt,amely azalapszükségletek biztonságos, meg-
felelo és felelosségteljes módon való kielégítéséhezsziikséges. Ehhez
hasonlóan meg kellene sziintetni az alapveto élelmiszerekre, rulrázko-
dásra, lakásra. egészségi,igyi ellátásra, személyes higiériára. oktatásra és
sz rakozásra vagy rekreációs koltségekre kivetett értékesítésiés forgal-
rni adót, mert ezekre sztikség van a tisztes életvitel fenntartásálloz. A
garantált minimumszint felettij vedellnekre erosen progresszív ad zást
 390 / HATALMUNK VlSSZASZERZESE
kell bevezetni, ami akár 90 százalékot is jelenthet a legfelsobb jcivedel-
mi kategóriákban. Az cjroklés révénvagy bizalrni tulajdon-átruházással
szerzettj ovedel met bárrnely más j ovede ernlrez lrason l óan kel l ene meg-
I
adóztatrri. Ez erosen csokkerrtené az egyének torekvéseit arra, lrogy t rl-
zottan nagy jovedelemre tegyenek szeft, de senkit sem tántorítana el at-
tól, hogy társadalmilag hasznos munkát végezzen. Át kell alakítani azo-
kat a munkak roket, amelyek ellenszenves, taszító jellegtik miatt aszak-
képzett munkaerot nem vonzzák méltányos fizetésért, mondjuk a gaían-
tált minimumjcivedelem tizenotszcirtisééft sem. Ha az a probléma, hogy
a vállalat t l nagy, akkor szét kell darabolni. Egyszertíen megtanulunk
azon vállalatok szolgáltatásai nélkíilélni, amelyek egy adott szintnél na-
gyobb befektetést igényelnek ahhoz, hogy valamely társadalmilag hasz-
nos munkát lratékonyan és eredményesen végezzenekel. Jelentos luxus-
adót kellene bevezetni az alapvetonek nem nevezheto fogyas ási cik-
kekre, amelyek ráadásul károsak vagy k rnyezeti szempontból pazarló-
nak vagy árlalmasnak tekinthet k. A személyes, jótékonysági cél r t-el-
ajánlásokat, kozttik a családi alapítványoknak nyrijtott tánrogatásokat,
adónrentessé kellene nyilvánítani, E zzel jelentosen osztcjno znék az extra
jovedelemmel rendelkezo egyéneket, Irogy az állami hatalom ellensu-
lyozására az eros fuggetlen szektort tárnogassák.
A Jizetett foglalkoztatás igazságos elosztása. Amennyire csak lehetsé-
ges, ti sztességesen kel l ene el o sztan i a fi zetett mr"rnkalre lyekhez val ó hoz-
záférési lelret ségeket. Ez olyan intézkedések bevezetésével érlreto el,
amelyekkel a munkalretet csokkentik, és biztosítiák az egyenlo foglal-
koztatási lehetoségeket nemre, fajra, és más megktilcirrb zteto jellegre
tekintet nélkíil.
Ezeket azintézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, és a tapasztala-
toknak megfeleloen kell alakítani oket. Itt most nem aza cél, hogy prog-
ramterveket írjunk elo, hanem hogy megmutassuk azokat a stratégiákat,
amelyek egy egészségesebb társadal om fe l é vezethetn ek. Természetesen
eltéro kortilrnények kozott rnás-más megk zelítéseklesznek alkalmaz-
lratóak, és az is fontos, llogy az ilyen kezdeményezések kózigazgatási
l ebonyol ítása és fi n anszíro zása a l eheto l egal acsonyabb kormányzati szi n-
ten torténjen. Igy például, az igazságos ftildtulajdon-megosztásűt, alap-
vetoen agrár típusűr társadalmakban nagyon kicsi garantált jovedelem is
megfelel lelret. Ugyanez igaz lehet stabil, egyenloségre torekvo társa-
dalmakban, ahol boséges munkahely áll rendelkezésre azokszámára, akik
munkát keresnek. A garantált j vedelenr bevezetésóre leginkább az USA-
hoz hason l ó társadal rnakban l esz sztiks ég az egyen otl enségek korri gál á-
I
A változás programterve / 391
ahol a szélsoséges egyenlotlenségek jellernzoek, és a tisztes élet
.,iit,it,
ícrllrtarlásá|nz megfelelo j vedelrnet nyúrjtó munkapiac egyre zsugoro-
tlik.
1-1a arra szánjuk rá magunkat, hogy az emberi érdekeknek megfeleloen
ir,írnyítsukgazdasági élettinket, akkor e célra alkalrlas szárrrviteli eszk -
z(ikre is sztikségiink lesz. Sixto Roxas, Ftilop-szigeteki kózgazdász és
vtllt nemzetkcizi bankigazgató véleménye szerint a lragyományos nem-
zcti jovedelem-elszámolási rendszerek nem felelnek meg ennek a cél-
tlak, mert a vállalat és nem a koz sség szempontjából osszegezik a gaz-
tlasági tevékenység koltségeit és hasznait. Alapveto ktilonbségeket fi-
gyelhettink meg. Például aválla|athasznot lrriz abból, lrogy a leheto leg-
k evesebb m rrn kást a l ehetséges l egal acsonyabb bérértalkalmazza. E zzel
szemben a kozcjssé g szálnára az a foníos, hogy teljes foglalkoztatás va-
ltisuljorr meg a lelretséges legmagasabb bérezéssel.Egy vállalat haszon-
ra tehet szert a helyi erdo kiirtásával vagy az ásványvagyon lebányászá-
sátval, mikozben a koz sség kifosztva marad.
Roxas és munkatársai éppen most dolgoznak ki egy k z sségalap r el-
számol ási rendszert, arnely a gazdasági tevékenységekkciltségeit és hasz-
nait abból a szempontból értékeli,lrogy azok rnilyen lratással vannak a
háztartások, a kozcjsség és az okológiai rendszerek egészségére.'aAzt is
számba veszik, hogy a lrelyi gazdasági tevékenységbolszártnaz érték
rnekkora hányada marad a kcjzosségben, illetve árarnlik ki onnan. Ennek
alapján, lra a helyi erdot kiirtják, és a faanyagot a profittal egyiitt expor-
tálják, amíg a koz sségrrek csak a kopasz táj marad, akkor ez inkább
nettó veszteségnek tekintheto és nem a lragyományos elszámolások alap-
ján kimutatott nyereségnek. Jelentos figyelmet kell fordítani a gazdasági
vezetés eszkozeiként az ilyen rendszerek kimunkálására és lrasználatára.
24.3 A globális rendszer helyivé alakítása
Arnikor országos szinten és országon beltil is azon fáradozunk, lrogy
visszaszerezlresstik a helyi politikai és gazdasági élettereinket, akkor ar-
ra is kell figyelniink, lrogy egyben a globális rendszert is átalakítsrrk úrgy.
lrogy a helyi szintek felé tolódjon el a hangsűrly. Ez nem azt jelenti, hogy
 392 l HATALMUNK VlssZAsZERZÉSE
aglobális intézményeket meg fogjuk valy meg lelret sziintetni. Bár csok-
kenthetjtik a kcirnyezeti, technológiai és gazdasági egymásrautaltságot
és az cjsszefonódásokat, de ezt nern tudjuk és nem is akarnánk megsztin-
letni Az ilyen egymásraLrtaltság alapját képezi a kialakulóban levó glo-
bális tudatosulási folyamatnak, amely fontos egyrészt az egytittes t rlélé-
stinkhcjz, másrószt emberi fajtánk fejlodéséhez.Célunk az, hogy azin-
tézményeknek olyan tcjbbszintíi rendszeréthozzuklétre, amelyen kereszttil
megsziintethetj iik a folosl eges egymásrautaltságot, míg a megmaradókat
a kcjvetkezo elvek alapján szabályozzuk:
, A helyi irányítás megerosítése,a lrelyi eroforrások helyi lraszno-
sítása.
' Bárnrely lrelyi kozcisség számáramegnehezíteni a termelés illetve
fo gy asztás ko l tsé ge
ek más kcizo s s égekre val ó hár ítását.
i n
' A k z s problérnák kezelésénélcjszt n ózni az egyí,ittmríkotJésta
helyi kozcisségek ktjzott.
Ebben a tcjbbszintu intézményirendszerben a globális és regionális
intézmények elsodleges szerepe az kell legyen, l,ogy tánrogassák és meg-
védjéka helyi kozcisségek torekvéseit saját gazdasági szabályaik felállí-
tásában, llogy a lrelyi eroforrásokat hasznosító helyi igényeket kielégíto
helybéli termelok elonyt éIvezlressenek, és szembe tudjanak szállni a
piacaikat és er forrásaikat fenyegeto ktilso gyarmatosítással. A k vetke-
zó globális szintii intézkedéseket lelret ajánlani arra vonatkoz lag,hogy
az emberi érdekek kapjanak nagyobb hangsúrlyt.
Az alacsony jóvedelmíí országok nemzetkózi adósságterheinek csók-
keníése.Az alacsony jovedelrníi országok szegényeit kitell szabadítani
az adósságcsapdából, mert azteszi okei teljes.i,, uédt.l.nné a gazdasága-
ik és ercíforrásaik globális rendszer általi gyannatosításávai szembén.
Ezt a fizetésmegtagadás szokásos eljárásaival kell kezdeni, a nemzetkci-
zi jog által használt ,,kétes" adósság precedenseit felhasználva. Az ilyen
adósságok megfelelo hatáskcjr nélktili személyek által kotott ultra uire,
szerzodések alapján keletkeáek, vagy a felvett osszegeket olyan célokra
használták, amelyek nem váltak |,1asznáraazoknak az embereknek, akik-
rrek rrevéberr a kotelezettségeket vállalták. Ezen elvek alapján az ala-
csony jvedelmi.i országok nenrzetkcjzi adósságainak nagy része ilyen
kétes adósságnak rninosítheto, és ide sorollrató azon adósság jelentos
része, anrellyel a rnultilaterális bankoknak taftoznak.l5 Nemzetkóii egyez-
mény megkotése sztikséges, amely alapján az e!adósodott alacsony jóue-
A változás programterve / 393
tlclrrr iországok kormányai azilyen nemzetkozi állami kolcscjnoket egy
rrrcgl'elelo nemzetkcjzi testiilet jóválragyásával és tánrogatásával belrajr
lrirtirtlannak rninosítik. Ezen kívtil nemzetkozi alapot kell létre|,1ozni a
l'cltnmaradó adósságleírására annak fejében, hogy a konnányok szerzo-
tlésben vállalják az adósság írjratermelodésénekkizárását A déli orszá-
ptlknak hitelt ny rjtó 1egtobb magánbank rnár létrehozott lritelveszteség-
lirrtalékokat az elmaradó visszafizetések fedezetére. Bár az adósságot
k(inyveikben továbbra is vezetik és a déli államoktól változatlanrrl kove-
tclik ezek visszaflzetését, de a bankokat nem érnéakkora csapás, és még
tirlán hasznos fegyelmezo ereje is lenne, ha elmaradnaazadósság-vissza-
ljzetés. A Világbank és más multilaterális bankok hitel-visszaflzetései-
rrck megtagadása arra kényszerítenéezeket a bankokat, lrogy éljenek a
lritel fedezetét illet kormányzati garanciájukkal és ez elosegítenébez.á-
t,tisukat, amit a továbbiakban javasolni fogunk.
Nemzetkózi pénziigyi iigyleíeh"e kivetett adó.0,5 százalékos adót kel-
lcne kivetni minden devizával kapcsolatos azonnali Ligyletre, kozott rk
az l98l-es kozgazdasági Nobel-díjas James Tobin ajánlása szerint ajo-
vobeli tigyletekre, opciós szerzodésekre vonatkozó deviza-átutalásokra.l6
A 0,5 százalékos, devizai.igyletekre kivetett Tobin-adó segítenéa speku-
latív célir nemzetkozi pénzugyi mozgások csokkentését,de tírl alacsony
lenne ahhoz, hogy lratással legyen az árttkereskedelentre, illetve a ko-
mo ly nenrzetko zi beruházás i kotel ezettségekl,e. Eros íten é vi szont a pi ac i
lésztvevok hossz r táv szenrléletét, és nagyobb onállóságot engedne meg
az egyes országoknak abban, llogy kialakítsák saját hazai monetáris po-
l itikáj ukat. Az adóból származó bevételekbol adósság-visszafi zetési ala-
pot kellene létrelrozni, amely az alacsonyj vedelmtiországok olyan adós-
ságain ak v i sszafi zetésére szo l gál na, amelyek a nem zetkozi j oggyakorl at
a|apján nem minosíthetok kétes adósságnak. Ezen kívtil ezt az adót fel-
lrasználnák az ENSZ és szakosított szervezetei tevékenységeinek finan-
szírozására.
A ír a ns zna c i on á lí s ker e s ke d e lem é s b eruh ázás o k s z a b ály ozá s a. Atran sz-
nacionális (rnultinacionális) vállalatok kereskedelrnére és magatafiási nor-
máira vonatkozóan nemzetk zi szerzodésekre van sztikség annak szava-
tolására, hogy azországoknak és kozcjsségeknek joguk legyen ktilso ke-
reskedelmi kapcsolataik saját irányítására és az illetékességiikbetaftozo
vállalatok számára szabályok és normák eloírására.17 Az egyezmények-
ben ki kell térni a résztvevo országok kozotti trosztellenes egyiittműrk -
dés sszelrangolására is a nagy transznacionális társaságok felosztása vé-
gett, és minden olyan lépésnregtételére, atnelyek biztosídák a nemzet-
 394 l HATALMUNK VlSSZASZERZESE
k zi piacok versenyképességét.Ezeknek az egyezményeknek biztosítani
kell minden ország jogot, hogy saját illetékessé-
- szálnáraa
- éshatározzák
népe
gi kcjrtikon belril nraguk meg a szellemi tulajdonjogokra vo-
natkozó szabályokat, mikozben korlátozzák bánnely társaság vagy or-
szág olyan lehetoségeit, lrogy monopolizálják és visszatarlsák a hásznos
inforrnációkat és technológiákat rnásoktól, akik szárn áraezek|lasználata
elonyos lenne. Ezekben a rnegállapodásokban ragaszkodni kell al,1l^loz az
alapelvlrez,|,1ogy amikor a rnultinacionális vállalatok és társaságok a lre-
lyi gazdmági életben részt vesznek, akkor ott g.ak meghívott vendégek s
nem pedig rnegszálló erok, és elvárják toliik,-llogy tiszteletben tartSák a
helyi szabályokat és szokásokat.
kórnyezeti ertíforrások fi gvelése-ellen rzése (monitoring) . gazda-
sági sz[ikségletek és a k rnyezeti korlátok egyeztetésének egyik ^ i.gn.-
lrezebb problérnája megakadályozni a helyieket abban, lrogy a határokon
átterj edo szenny ezés-kibocsátással vagy kereskedel em űrtj án mások kcjr-
nyezeti éIettereit gyarmatosítsák. Nagy sztikség van egy olyan kcirnyeze-
ti információs rendszer kiépítésére,amely az e|thez lrasorrló kornyezeti
terlrek átruházási kísérleteitláthatóváteszi, és így elosegíti kornyezeti
onállóság és felelosség megtererntését. A UNEP (ENSZ Kornyezetvé-
delmi Programja: United Nations Environmental Progranrnre) jogkoré-
nek kiszélesítésévelés technikai lelretoségeinek kello rnegerosítésével
elérlreto lenne, hogy koordinálja a megfelelo szárnbavételi és statisztikai
módszerek kidolgozását és felhasználását, a normákr a, az ellenorzo-meg-
fi gyelo rendszerekre vonatkoz nemzetkci zi egyennényeket elokészíió
tárgyalásokat, valamint a regionális és országos kciltség-internalizálással
kapcsolatos vitákat. Az ilyen ellenorzo-megfigyelo (rnonitoring) rend-
szereket olyan módon kell decentralizálni,lrogy rninden helység, k rzet,
ország és régió megtarthassa saját számbavételi rendszerét is. Ha a l< r-
rryezeti terhek átl"lát,Ítása korí.il kialakult vitákat nern lehet kcizvetleniil
kétoldal tárgyalások űrtján megoldani, akkor azt amegfelelo bírói szer-
veknek kel l j ogorvoslatra benyrijtani, beleérlve a Nemzetkcizi B íróságot
lS.
r-
*-')
' Kiemelt figyelrnet érdenrel a globális gazdasági irányítás rendszeré-
nek átalak ítása, kiilonosen a Blell_qn _Woods- i i ntézrnényeké.M Likcidés-
képtelen az a megoldás, hogy a globális irányítás számos f[iggetlen glo-
l bális szervezet koz tt van megosztva, arnelyek lratáskorei sokszor atfe-
désben és konfliktusban uunnik egymással. R jelenlegi felállás szerint a
A változás programterve / 395
pilttbálispénziigyikérdésekértfelelosintézményaNemzetkoziValuta-
,rlirp (IMF, International Monetary Fund). A nemzetkozi kereskedelenr
cs befektetések szabályainak kialakítása és betafiatása a Világkereske-
,lclrni Szervezet (WTO, World Trade Organization) feladata. Azalacsony
1
vedelmti országok fej l esztés i el sobbségei nek meghatár ozásában a l eg-
ii
lilllb intézménya Világbank (World Bank). Mindhárom Bretton Woods-i
rrrtézmény folyamatosan a tokés érdekeket képviseli az emberi érdekek
lrclyett. Á nemzetkózi gazdasági,társadalmi, kulturális, egészségi.igyi é-s '
lt,ehhezkapcsolódó tigyek koordinációjáért az ENSZ Gazdasági és Szo-
e iális Tanácsa felelos, amely lnár azernberi érdekek felé nrozdult el. Bár
lr Bretton Woods_i intézményekelvileg az ENSZ szakosított intézmé-
rryei k zé tarloznak, mégis sokkal fontosabbnak számítanak és eroseb-
llck, mint az ENSZ nrás intézrnényei ós visszatrtasítanak rninden ENSZ
liit,ekvést, arni tevékenységeik felí,igyeletérevonatk ozna.
Elj tt az ideje annak, lrogy a Bretton Woods-i intézményeket felszá-
rrroljuk, és a gazdasági irányítás ftrnkcióit olyan intézmények kezébe ad-
irrk, arnelyek teljes felelosséggel tarlozn akaz ENSZ-nek. Amíg a Bretton
Woods-i intézményeka gazdasági globalizációt lrelyezték elotérbe, ad-
tligazutódaiknak olyan feladatkort kell adni, arnely a ferrt ernlített intéz-
kedések alapján a gazdaság helyivé alakítását t izi ki célul. Az utódintéz-
lrrények belso irányítási folyamatai átláthatók kell legyenek a nyilvános-
ság számára, és nyitottak mind a kornrányzati, rnind a civil ellenorzo
szervezetek részvételénekbiztosítására.
Világbank. AVjJ"ágbarrkot be kel,l zárni,: Legforrtosabb szerepe, hogy
a fejlodo országok számára hitelt folyósítson, amely szürkségszeruen
nci,ve|i 9|4dósodo_tt9águkat. Amíg a Világbank m ikodik, addig a déli l\
gazdaságok a nemzetkózi rendszer adósai maradnak. Az eladósodás ll,
létrehozása nem hasznos funkció, és itt az idó, hogy tudomásul ve-,
1
gytik: a Világbank létrelrozása rossz gondolat volt. Bezárása fontos.
lépéslelret annak biztosításálloz,llogy a nemzetkcizi adósságok rneg-
sz injenek, és ne termelodjenek állandóan rlrjra. Ugyanez mondható el
a regionális rrrultilaterális fejlesztési bankokra is, amelyeket szintérr
be kellene zárni. Az alacsony jovedelmii országok, ha egyszer meg-
szabadulnak az adósságfiiggés romboló lratásától és a multilaterális
bankok diktátumaitól, akkor sokkal jobb lrelyzetben lesznek ahlroz,
l,,ogy emberk zpontűr szerkezeti reformokat hajtsanak végre ,Ezzel fel-
szabadítlratják gazdaságaikat a gyarmatosítás alól, és egy orrállóbb,
kci rrryezet i l e g fen ntarth atóbb, gazdasági l ag i gazságos ab b re n d s ze r fe-
lé mozdr"rlhatnak el.
 396 / HATALMUNK V|SSZASZERZÉSE
N e y;eík o: i V a lut aal ap (In t e rna tio n al Mo
felváltandó az ENSZ Nemzetkcizi Pénzi,igyi Szervezetével (United
Natioris lhternational Finance Organizaíion, UNIFO), amely felelos
(l) azalacsony jcjvedelmti országok nemzetkcjzi adósságainak elt rlé-
sét, leírását célz folyamatokkezeléséén;(2) a nemzetkozi pénzügyi
folyamatok szabály ozásáért; (3 ) olyan fórr-rm ki al akításáért, amelyen
bel rl a konnányzatok cisszehangolhatják a nemzetkózi fizetési mérle-
giik egyensrllyát célz gazdaságpolitikákat; (a) olyan intézkedésekko-
ord i n ál ásáért, mely ek az érvényes íth eto tarlal ék-e l o í rásokka l kapcso-
latos intézkedéseketlrarrgolják cjssze azokban az esetekben, amikor az
e urodo l l árh oz lrason l ó kvázi va| utában tcirténo h i te l fo l yós ításokró l van
szó, és ezt jelenleg nem szabályozzaazadott ország kormánya; és (5)
a kiilfoldi valutaürgyletekre kivetett Tobin-adó beszedéséértés az ez-
zel kapcsolatos tigyintézésért,
A V"l|glgke1 es ked e lmi Szerv eze t űItorld Tr ad e Or gani z a t i on, WTO ). A
WTO-t az ENSZ Nemzetkozi Kereskedelrrri és Berulrázási Szabályoz
Ügynokségének(Un ited Nations Regrrlatory Agency fbr'Iransnational
Trade and Investment, UNRATTI) kellene f'elváltani. Az UNRATTI leo-
fobb feladata. lrogy levezesse azokat aíárgyalárokut,
nacionális (nrultinacionális) társaságok, valanrint a nelnzetkcjzi kereske-
del em szabály ozásáról szó l ó egyezmények, nregál lapodások e l okészíté-
sére lrívtak ossze. Emellett ezen egyezmények betarlatását célzó kor-
mányzati akciók számára koordináló fórumként miikcjdne kcjzre. Az
UNRATTI teljesítményéta rr vekv lrelyi gazdasági nállóság és a glo-
bális igazságosság felé tett haladás alapján kellene értékelni.Meg kell
akadá|y ozn i, h ogy a transznaci onál i s (rn u lt i naci on ál i s) társaságok rés zt
vegyenek az UNRATTI nemzeti delegációiban, vagy az UNRATTI-ban
más egyéb módon képviseltethessék magukat, kivéve az olyan eseteket,
amikor ktjlon felkérik oket információ szolgáltatására. Az UNRATTI
rnind funkcióját, mind céIját tekintve a GATT-WTO szervezetegytittes
ti.ikorképi ellentéte kell legyen,
A tokés libertariánizmus képviseloi kétségteleniilrá fognak
arra, lrogy javasolt intézkedésekjelentos beavatkozásnak tekinthetok a
a
transznaciorrális, multinacionális társaságok és a pénzpiacok rn ikodésé-
be. Természetesen, lriszen ezen intézkedéseknek pontosan ez is a célja.
Alapveto célrrnk azke|| legyen, hogy olyan rendszeft hozzunk |étre, arnely
az emberek érdekében mtíktldik. A tokés társaságok csak eszkózei az
A változás programterve / 397
ne t ary F und, I M F ) Az IMF
.
crltlleri igények kielégítésének. Ha cselekvéseik lrittink szerint legjob-
l,,trn szol á6ár igenyeinket, és ennek során a tokés társaságok
szerepét is
lr,,rznosíaÉito5tit ,-akkor mindenképpen használni kell oket. De a dcjn-
lús joga az embereké.
rityán kifogások is lelretnek, lrogy ezekkel .az intézkedésekkelnagy,
majd létre akkor, amikor a poli_
Btouális szabílyozó testtileteket hozunk
iirni iranyuon al a kormány zati, állami szabályozás csokkentése felé mu-
llrt. A cél rnirrden esetben az,hogy olyan feltételrendszer1 alakítsunk
ki,
irtltelyen beltil a tényleges szabályozás a leheto legalacsonyabb szinten
,,..gy végbe. n gtouális_regionális szint i intézrnények feladata az,hogy
,, nJtyi.t".t ebbJn támogasiák. Nem szabad azonban elfelejtentink,
lrogy
globális tokés társaságok léte hozta létre az igén,vt
clsosorban a lratalmus,
tllyan globális szabályozó hatóságok felállítására, amelyek elegendo ha-
trríomrial rerrclelkeznek alrlroz, l ogy a társaságok kcjzérdek iránti fele-
l(lsségétébrerr tafisák. Minél kisebb a globális tokés társaságok hatalnra.
arrnáikevésbé lesz sztikség globális szabályozó testiiletekre. Ha a globá-
lis iokés társaságok hatalmát és rnéretét csokkendtik, és beágyazottabb
ós jóindulat rbb iorer. építettrendszer felé haladunk, akkor
korlátozzuk
; á,r;ly. a nemzetkozi hatóságok és az á|lamhatalom iránti igényt is.
';;;;
A javasolt lépések rnegtételével visszaszerezlretjtik azt a hatalmat, amit
korábban a gtoUatis ,.ndsr.rre rulráztunk, és lrelyreállíthatjrrk kozosség-
m un kál koc va
é p íto képessége i nket. Az egészséges társadal
mak fe l építésén
Pbtdtint<et is meggyógyítjuk, amely lehetové íeszi számunkra, hogy az
életet a maga tellességébénés sokszínuségébentapasztaljuk meg. Más_
alatt
k[ilclnben továbbra is á globális pénziigyi rendszer zsarnoki uralma
kell élntink. arni csaknóm bizonyosan a társadalmi és okológiai ossze-
omláslroz vezet. Vésstink esztinkbe egy gondolatot: a pénz globális in_
téznrérryeicsak akkora hatalommal rendelkeznek, amekkorát rájuk ru-
lrázrrnk. Ez a mi lratalmunk, amit vissza kell szerezn|ink.
mutatni
 ,
EPlLOGUS:
,,
AZ ELETET VALASZTVA

Eltóprengtent, nem lennénk-e eredményesebbek,

ha felismernénk, hogy valamennyien él szerveze-
tek élcísejtjei vagyunk: városoknak, biorégióknak,
kontinenseknek és magánctk a Fóldnek. I,,Iem csók-
kenth e tn énk- e i gény b ev é t e liin keí, e gé s z s ége s e b b é é s
teljesebbé válva, ha munkánkkal egyszerííenezen é1,5
szervezeteket segítenénk saját él teljesség k felis-
merésében?

Mi nn e s o ta o,, roÁ 3í::'#:#:;

A kérdés,amit folyamatosan kérdezek magamtól;

,,Melyek azok az alkotóan segít kapcsolatok, ame-
b,ek er sítik a kózósséget és képesséteszik az embe-
ri kózósségeket a gazdasági és technikai folyama-
tok társadalmi és ókológiai ellencirzeserrrrr)
,rrrr,
globális hálózatépítd

Válságunk szellemi és politikai gy kerei nagyon nrélyre nyril-

nak. Nem csoda, hogy a kcivetendo irányelvekr l folytatott esz-

399
 4OO lrőrÉs rÁnsnsÁGoK vlLAGuRALMA
mecserék olyannyira terméketlenek, ha ezeket az a kózgazdaságtarl
uralja, amelyik nem számol sem a spiritr-rális, sem pedig a politikai
vetiil etekkel. s okkal i n kább az ébredezó civil társadal om eszmecseré i
ti.ikrcizik a reálisabban megalapozott látásmódot. Olyan ez, mintha egy
mély kulturális bódulatból ébrednénk, rjra felfedezve társadalmunk
eddig mellozott politikai- és léttirrk szellemi dirnenzióit. Ha a válság a
val óság ren dkíviil részl e ges látásmódj án ak kovetkezménye, rn i ként érl
is gondolom, akkor ezazébredés mikcjzberr egy egészlátóbb éntrrdat
felé visz minket -
egy régóta esedékes lényegi felelosség felvállalá-
-
sához vezetlret, technikai és szervezési képességeinkhasználatát ille-
toen.
A mindenséggel kapcsolatos természetttrdományos torténet szerint
a tudat nem más, mint kémiai reakciókból sztiletett képzelgés.Ebben
a tcjrtérretben rrincs helye az értelrrres jelentésnek vagy a cél gorrdola-
tának, és így kevés okot acl lredonisztikus késztetéseinkmegfékezésé-
re. Thomas Berry The Dream of the Earth(A F ld álrna)3 címu korry-
vét olvasva kezdtem azt lrinni, hogy fajunk fennmaradása azort múrlik,
képesek vagyrrnk-e egy olyan űrj torténetet feltárrri, amely szálnunkra
okot ad az életre egy tcirténetet, amely segít feltenni az egyik leg-
- miért?
fontosabb alapkérdést:
Az elm lt években sokat foglalkoztatott ez a kérdés.Az, általános
elvek arról, l",ogy mit kell tenní.'rnk fajrrnk npusztításárrak elkerlilése
érdekében, sokunk számáramár régóta nyilvánvaló volt, Mégis azvolt
azérzésem,lrogy ha a tírlélésneknincs saját magán tűrlmutató il lTl ;,
sebb jelentése számunkra, akkor a kihalás elkerülése nem elegendo
indok az elotttink álló nehéz változtatások megtételére.Ha az életet
akarjuk választani, akkor az élet értelmére alapozoít írj lehetoségek
kényszere kell lrogy vezéreljen bennürnket.
Ennek megértésérei rárryrr l ó kutatásai m j el entos szerepet j átszottak
abban a dcintésben, hogy feladjam meglévo szokásaimat és megírjam
ezt a kcinyvet. Ilyenfajta krrtatás elkerLillretetlentil elvezet a tudomány
tényekre alapozott világából a hit és a személyes szr"rbjektív tapaszta-
latok világába.
Az általaLn keresett magyarázat elérhetetlen volt egészen I993-ig,
amikor Duane!_lgin Awakening Earth (Az ébredo F ld) címűr dedi-
kált konyve érkezett kéretleni.il a postámmal. E,lgin és érr soha nem
taláIkoztunk, csak írásaink alapján ismerlr'rk egymást. K nyve isteni
ajándéknak trirrt. Az emberi tudat felfedezésénekeposza, ahogy azszá-
mára egy hosszri személyes meditáció során feltárult, mintlra legbel-
EPILOGUS: Az életet választva l 401
s(!bb énemlrez szólt volna, megmutatva számomra jelenlegi emberi
l.étségeinkés az elotttink álló lehetoségeink mogott hrizódó mély ér-
lclnr i kozmikr-rs célt. E melleti űrj reménységgelt ltott el sikerLillk.1o-
vójét illetoen. Mélyen befolyásolta e konyv gondolati irányultságát is,
k[ilon sen az osszefoglaló fejezetek esetében.
Elgin tizenetének lényege sszefoglalható két mondatban:
Ahogy az emberiség noveli tudatának reflektáló képességét,írgy
lesz képes a világ saját magára vonatkoztatva megismerni onma-
gát. Az ernberiség ontudatra ébredése révéna világ képes lesz arra,
hogy visszanézzen és visszat[ikrcjzze onmagát- csodálattal, fele-
lemmel vegyes tisztelettel és rnegbecsiiléssel.a
Ez a gond olat azt sugallja, lrogy sztiletés[inkkel a fennmaradásunk biz-
tosítását messze meglraladó felelosséget ciroklíink. Csodálatos képessé-
giink, l-,ogy észrevesszuka szépet és szeretí,ink, emberi mivoltunk lénye-
gének két alapveto jellemzóje gz és kozponti szerepet játszik egy nagy,
lolyamatosan feltáruló kozmikus eselnényben. Ez sokkal logikusabb fel-
tevái, Áintazalternatívája, miszerint a tudat megtapasztalása nem tobb
véletlen és jelentés nélktili eseménynél egy egyébkéntélettelen univer-
zumban, vagy az,llogy az élet csodás teremtményei vagyunk s így év-
milliók evol rciós gyiimcilcseit pusztíthatjuk el e párat|an bolyg n.Eza
gondolat arrasz lít fel benntinket, lrogy felelosséget vállaljunk cseleke-
deteink hatásaiért az evol ció során, és elfogadjuk, hogy e bolygón az
evolrició folyanratosságát biztosító feltételek kialakításában tudatos és
fblelos szereptink van.
Ebb l az is k vetkezik, hogy az élet teljes rendszerélrez való viszo-
nyunk neftl az űrré, és nem a szolgáé. Valójában léttink az egyetemes
tudat szerves része és attól elválasztlratatlan, ami egyedi létezéstink által
nyilvánrrl meg. Ebbol szátnomt,a az kcjvetkezik, lrog} mind az egyetemes
egészet és mind onrnagunkat akkor szolgáljuk legjobban,lla az élo vi-
lágegyetem megkapó szépségétcsodál.iuk és élvezztlk, és saját élettinket
a maga teljességében pr"óbáljuk rnegélni, cjnmagunk, családunk, kozos-
ségtirrk, bolygónk és a világrnindenség vonatkozásában.
Azt is jelenti ez, hogy bár sem magasabb, selTl alacsonyabb rend i te-
remtmények nem vagyunk, mégis k|ilonleges képességeinket és leheto-
ségeinket a teljes rendszer szolgálatába kell állítanunk. Rajtunk áll, lrogy
ezen képességeinket fejlesszí.ik és megleljiik a szándékainknak megfele-
lo feladatainkat
 4o2 lrőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
Vitán fellil tobb lratalmunk és szabadságunk van, mint a Fold más fa-
jainak. Veszttinkre azonban ezt a lratalmat és szabadságot cisszetévesz-
tettí.ik az uralom jogával, ahelyett hogy felismerltik volna, hogy ez csak
az egészértva|ó fele| sségiinket nciveli. Elgin szavaival:
Univerzumunk gondoskodó ugyan, de mindenképpen megadja ne-
ktink azt az érlékesszabadságot, amelyre sztikségtink van alrhoz,
ogy ki fej l esztlr ess ti k re fl ekt í v cin m eglratározás u n k páratl an képes-
l,,
ségét.... Miután megadta nektink a létezésfelbecsiillretetlen aján-
dékát, a Meta-univerzum nagy egyiittérzésétbizonyítja, hogy nem
avatkozik be sem személyes, sem planetáris dontéseinkbe.5
S zám om r a ez ell enál l h atatl an tizen et az átalakítás ra, am i re gy h i szern
r1
az Ökológiai Forradalom is felszólít benntinket.
Az emberi nem, minden más fajt lnessze megelozve, eljegyeztetett
egy folyamatos, fajunk képességeit jelentosen n vel , intellektuáIis,
társadalmi és techno|ógiai evolrjciós folyamattal. A kozmosz egyik
legnagyobb és legtitokzatosabb csodája, hogy mik<izben minden egyes
fejlodési fázisunkban már a kcivetkez elokészítésénfáradozsk, meg-
teremti a megszokottól való eltéréskényszerétis, és tesz egy bizony-
talan lépéstaz ismeretlen felé.
Azok kózé tartozom, akik hiszik, hogy most egy ilyen lépéstkell
tenntink, átlépve uS korgza.k ktiszobén . Az a természettudományos
parad i grna, amely j ó részt ét t,,.r, ég.itfr t, aut prob l émáj át, errergi ái n -
kat arra fordította, hogy megfejtstik a fizikai világ titkait és a technikai
lehetoségek kiépítésérekoncentráljunk, hatalmas lehet ségeket nyit-
vaezzel a társadalmi, szellemi és lelki fejl dés el mozdítására szen-
telt egészséges társadalmak felépítésére.Ezzel a lehetoséggel ugyan
aggasztó rnódon sokszol, visszaélttin k, de ugyanakkor rnegál lap íthat-
juk: mint faj érettek vagyunk arra is, lrogy rjonnan felfedezett hatal-
munkat b lcsen lrasználjrrk. Mindenesetre ugyanez a techrrika képes-
sé tesz bennürnket arra is, lrogy kiktiszob ljtik a világból a fizikai rryo-
mort és nélktil<izést, s megadjuk minden embernek a.szabadságot ar-
ra, hogy energiáik nagyobb részétolyan tevékenységeknel< szentel-
hessék, melyek jobban kielégítik oket, mint a mindennapi fizikai tűrl-
élésértfolytatott ktizdelem, s melyek osszhangba lroznak benn[inket a
természettel.
E, most véget éro korszakban Nyugat kudarcai és sikerei egyaránt az
cinmagunkról és a vi lágról al kotott el képzel ései nk egyensri lylr i árryai ra
EPlLOGUS: Az életet választva l 403
vezethetok vissza. A materialista monizmus dontoen fontos volt tech-
niliáiirrámuirk eléréséhez,detársadalmaink arryagi vetiileteit olyarrnyi-
ra elotérbe helyezte, lrogy a szellemi és lelki vetí.ileteket egyszerr"ren
kirekesztette. A dualizrnus rneghagyta a test és a lélek szétválasztott-
ságát, de mindegyiket elidegenííette,a másiktól, mindketto kárára. Hi-
szem, l-,ogy Kelet és Nyugat, Dél és E,szak jovóje most egy olyan foko-
zatos egyiittfejlodo (koevolriciós) átalakuláson m rlik, amely léttink
szellemi és anyagi vettileteit egymást kcilcsonoserr erosíto (szirrergikus)
egységbe egyesíti, teljes embereket, kcjzosségeket és társadalrnakat al-
kotva.
Spirituális ébr.edéstinknélki.rlozlretetlerr lelret politikai ébredés|irrk-
l1oz. S pi ritrrál i s tennészettinktol val ó el i degerredéstink man i pLrlálha-
tóvá tett bennLinket mind a reklárnoz kszámára, akik a spirituális kap-
cso l atokra val ó vágyódásun kat te l h etetl e n pénzhajh ászásra v áltoztat-
ják; mind a politikai demagógok számára, akik viszont pénzszerzési
i gyekezettinket kapcsolj ák tokés érdekekhez. Ahogy a természettudo-
mány krrltrrrális lizenetei a spritualitás iránti érzéketlenségbentarta-
nak benn linket, hasorr lóképpen tesznek nti rr ket a tokés l i berlari án i zmus
ideológiai tarrai politikailag fásultakká.
A Koperrrikuszi Forradalom szétválasztotta a tr"rdornányt és a vallást
és ráébresztett benntinket létiink anyagi oldalárrak nagy lehetoségeire.
az ÖkolOgiai Forradalom arra hív fel benntinket, hogy az éló univer-
zum lelretoségeirrek feltáró kutatása során, spirituális életet élo és po-
litikailag aktív résztvevokénttapasztaljr"rk meg onmagunkat. Miként a
régi fe|tevések, azonképpen a régi politikai felállások is bomlásnak
irrdulrrak. Baloldali és jobboldali, liberális és konzervatív hagyomá-
nyos m egkíjr l cjn bciztetése érte l mét veszti . Egy po l iti kai centrum lr oz v al
folyarnod ás azok kárbaveszett p zolása, akik nern képesek felismerni
az elottiink álló kihívások jelentését és jelentoségét {p_o_|ititai jovo
azoké, akikrrek van bátorságuk és elképzeléstikolyan gondolkodás-
n -do lápuió rj szovetségek alakítására, amelyek nem határozhatók
meg a régi kategóriák segítségével.
Ezta nehéz korszakot azzal a kcjlcsonos segítséggel és a külonbozo-
ség iránti t[irelemmel kell rnegkozelítenijnk, amely elengedhetetlert
alapja a |étrehozni kívánt egészséges társadalmaknak, Még akkor is,
lra mindannyian ragaszkodurrk alapveto értékeinkhez és azokkal k -
ttink szovetséget, akik ugyanezen értékeketvallják, folyamatosan tu-
datában ke|l lenni.ink annak, hogy egy olyarr teremto folyamat cselek-
vo résztvevoi vagyttnk, amelynek nincs vezérfonala. Mirrdannyiarr ta-
 404 lrőres rÁnsnsÁcor vt GURALMA

nulók vagyunk egy feltáró folyamatban és ez megk veteli. hogy kriti-

kus szemmel, nyitottan lássuk meg minden elgondolásban az igazság
magvát és minden emberben a jóság szikráját. Merészen nekivágr-rnk
annak, ami talán a leggycikeresebb pályamódosítás az emberi tortérre-
lem során , és ez megkívárrja, hogy ehlrez fajtánk teljes alkotóképessé-
gét mozgósítsuk.

FUGGELEK

AZ EMBEREK FOLDJE
KIALTVANY:
Cselekvési program a jov ért

Mi, a Világfórum'92 Nernzetk zi NGO (non-governmental

organization = nem kormányzati szervezetek, társadalmi szerve-
zetek) Fórumának résávevoi, Rio de Janeiróban találkoztunk, lrogy
mint a Fold bolygó állampolgárai világunk lj jovójének rnegte-
remtése érdekébenmegosszuk egymással gondjaitlkat, álrnainkat
és terveinket. Beható megbeszéléseink alapjárfnegállapíthatjuk,
j
hogy kiilonbozoségiink gazdagságában is k z s voképet vallunk
az egyszer iség, a szeretet, a béke és azéleftjszteletének érlékeire
alapozott emberi társadalomról, Most azzal a kolcscjnos egyí.ittér-
zéssel távozunk, hogy minden neltrzet civil társadalnrának erkcjl-
csi és emberi eroforrásait egységes társadallni mozgalomban ftrcz-
gósítsuk ennek a jovoképnek a megvalósítása érdekében.
Allásfoglalásunk icloszerriségétaz is nyornatékosítja, lrogy a vi-
lág politikai vezetói hivatalosan is elfogadták a Riói Nyilatkoza-
tot, amely Foldtink okológiai és társadalmi pusztulását sietteto
alapveto okok koziiljó nélrányat figyelmen kívtil hagy. Mivel ok
egy olyan gazdasági rendszerrel kotottek egyezséget, amelyik ke-

405
 406 lrőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
vesek rovid távír érdekeit szolgálja a tobbség rovására, ezért az alapvetó
változások irányítása a civil társadalom szervezeteire és mozgalmaira
hárul. Elfogadjuk ezt a kilrívást.
Ennek szellemében emlékeztetjiik avilágvezeíó politikusait és a tokés
társaságok, nagyvál laláfok vezet it, hogy államigazgatási hatáskortiket
és (részvény)társasági felhatalmazásukat szuverén ernberekt l, a civil rár-
sadalonrtól kapták, annak érdekében,lrogy ezeket a kollektív emberi ér-
dekek szolgálatába állítsák. Az embereknek ennélfogva joguk van arra,
lrogy akózakaratnak és a kozérdeknek megfelel en a kormányokat és a
t kés társaságokat elszámoltassák. Ezze| szemben a G7-ek kormányai és
a Bretton Woods-ilniéZniények a Világbank, a Nemzetkrjzi Valuta-
-
alap (IMF) és az Altalános Vámtarifb- és Kereskedelmi Egyezmény
(GATT) valamint a transznaclonális vállalatok által a világ népeire
-
e1,oltetett globális gazdasági integráció srilyosan és gyorsan korlátoz,za a
világ népein-ek szuverén jogait és lehet ségeit arra, lrogy a transznacio-
nális toke egyre ncivekvo hatalma ellenében megóvják gazdasági, társa-
dalmi, kulturális és kornyezeti érdekeiket.
Ez a korlát oz folyamat csak egyike az embeii és természeti érdekeket
kizár , a gazdasági n vekedésre és fogyasztásra alapo zott fejlesztési mo-
del l veszélyes kovetkezményeinek. A további kcivetkeznrények kózé tar-
tozik az emberi társádáTinák-n Vekvo lelki elsivárosodása, megkozelí-
t en 1,2 milliárd ember elszegényedése,a gazdagok és szegények k zcjtt
tátongó szakadék ncivekédése,a gázdasági rasszizmus, a nok intézmé-
nyesített kizsákrnányolása, emberek millióinak ftildjeikr l és kclzossé-
geikb l való elmozdítása, a íbgyatékosoknak a társadalom peremére szo-
rulása és a valamennyitinket fenntartó kológiai rendszerek egyre no-
vekvo tonkretétele.
A nemzetk zi adósságok ncivelése, a szerkezeti átalakítás, a piaci kor-
látozások megsztintetése, a szabadkereskedelem és a szellemi tulajdon-
jogok monopoliz.álása, amely a jelenlegi politikai gondolkodást és cse-
lekvést uralja, a kollektív onpusztítás és nem a fenntartlrató fejlodés rda.
Szavazatainkat, morális befolyásunkat és vásárlóeronket arra fogjuk lrasz-
nálni, lrogy hatalmi pozíciójukból elmozdítsuk azokat, akik az elit réte-
gek r vid távír érdekeit szolgáló, társadalmilag és okológiailag pusztító
po| itikák támogatásához ragaszkodnak,
Ezen pusztító politikáknak a világra eroltetésébenlegfontosabb szere-
pet a Bretton Woods-i intézmények játsszák. Félelmetes korlátokat
állítanak azigazságosság és a fenniartható féjT dés írtjába. Azon fogunk
m unkálkodn i, hogy ezeket m egfelel obb i ntézményekkéal akítsuk át, v agy
AZ EMBEREK FÖLDJE KIÁLTVÁNY Cselekvési program a jov éríl 407
ilycnekre cseréljtik fel. Addig is azonban, amíg nern válnak teljesen át-
liitlrató, társadalmilag számon kérhetó és az emberi érdekeket szolgáló
irrtézményekké,nem engedheto meg, hogy a fenntafthatóság programjá-
llak irányítását és ellenorzését rnagukl,1oz ragadják.
A világ fegyveres eroit elsosorban az elit érdekeinek védelmezéséreés
rr gazda\á gt í gazságtal an ságbó l fakadó társadal rn i el égedet en ség e l ny o-
l
rrrá,ffiilta.üák fleiin. Eméllett a Fold sz ikos okológiai eroforrásait is t ll-
siigosan megterhelik. Kiktiszobolésí.ikon és eroforrásaik hasznosabb cé-
lokra fbrdításán fogurrk'dolgozni. Ennek elso lépésekéntazon lesziink,
lrogy a nenrzetkozi fegyverkéreskedelem és a fegyveres segítségn} rjtást
lr'regs2íínjon.
E-lék-tiiyan valóságos problémák, melyekkel a lrivatalos UNCE,D
(ENSZ Kcirnyezeti és Fejlesztési Konferenciája, United Nations Confe-
rence on Environnrent and Developrnent) folyamat rrem foglalkozott, rni
vi szont kozponti kérdéskéntkezeltlik.
Mindazonáltal figyelmtinket nem csak a bírálatra korlátoztuk. TP"r:e.
kedttink az alternatív jovokép megfogalmazására és az ennek rnegvaló-
siiiá fi
!ffi-piogram kimunkál ásárais. Tapasztalatainkban és anyanyel-
viinkben ktilonbciztink, de olyan alternatívákat keresiink, melyekre nincs
rnegfelelo modell. A ma uralkodó fejlodési modell és az azt támogató
intézrnények rnintegy 500 év alatt alakultak ki. Aza két hét, melyet Rió-
ban rnegbeszélésekkel toltotti,ink, csak kezdete egy jcivore vonatkoz al-
ternatíva kimunkálásának. A torekvéseinket v ezérló legfontosabb alap-
elvekben széles kcirrí egyetérlésre jutottunk, melyek a kovetkezok:
. A gazdasági szervezetek alapveto célja azlegyen, hogy kielégít-
sék a k zosségeknek az élelemre, ruházkodásra, lakásra, oktatásra,
egészségti gyi ellátásra és kultírrára vonatkozó alapveto sziikségle-
teif3 célnak elsobbsége kell legyen a fogyasztás rninden ntás for-
m áj aval szem ben, kti l ci n oser,t az oly an pazarl és bo m l as zío f o gy asz-
tási forrnákkal szemben, mint a konzumerizmus és a katonai kiadá-
sok melyek minden további lralogatás nélktil kiktiszobolendok.
-
A további azonnali els bbségek kozé tartozik az energiafogyasztás
csokkentése, a napenergia fellrasználásában rejlo lehetoségek ki-
h aszn ál ás a, a mez.ó gazdas ág i term élés6nniarth ató gyako rl atára va l ó
áttérés. Mindezek minimalizálják a nem rnegúrjítható és okológiai-
lag káros anyag- és energia-felhasználásoktól való fí.iggoséget.
. Azalapveto fizikai sztikségletek kielégítésénkívtil az ernberi élet
minosége sokkal inkább atársas kapcsolatok, a kreativitás, a kultu-
 4oB trőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA AZ EMBEREK FÖLDJE K|ÁLTVÁNY Cselekvési program a jovcíért/ 409
rális és mtivészi kifejezo képesség,a szellemiség fejlesaésétolfugg, sírott legyen. A szaporodás szabadsága és a kiterjedt családíervezé-
továbbá annak lehetoségétol,hogy a kozcisség lrasznos tagjai lelres- s i szolgáltatások igénybevételénekbiztosítása alapveto ernberi j o-
stink, mintsem az anyagijavak fogyasztásának végeláthatatlan nci- qtlk.
velésétol.Mindenkinek, még a fogyatékosoknak is, minden leheto- . A tudás az emberiség egyetlen végtelenLil novelheto erofbrrá- j

séget meg kell adni ahhoz,hogy résztvehessenek a fejlesztés elobb A lrasznos ismeretek b7rnrilyen ionnája a tech-
felsorolt formáiban.
sa.
rrikai ismereteket is
- beleértve
a kozoi emberi orokség része és rnind-
-
,

, A fenntarlhatóság lényeges kcjvetelménye, hogy a gazdasági élet

azok számára hozzáférhetové kell tenni, akiknek ez 1avára vá-
o yan dece ntral i zált, v iszony l ag_os an onerore tám aszkodó h e l y i gaz-
lik.
l

daságok kcjré szervezodj n, ániélyek a produktív eroforrások élo- . Mind az egyes emberek, mind az országok adósság-r,abságban
nyéiben és" ellenorzésében minden ember számáraigazságos rész- való tarlása erkolcstelen, és a nemzetkozi és polgári jogban egya-
vételt és részesedést biztosítanak, továbbá joguk van saját kornye- ránt b i ztos ítan i ke l l bekovetkezésén ek kizárását,
zeti és szociális normáik megorzésére. Ez erosíti a helyhez kcito- . Valametrnyi kozintézrnényben, nemzetkozi szinteken is, a donté-
dést, cisztcjnzi a kcirnyezetról való gondoskodást, n veli a helyi élel-
sek átláth atoságának aIapkovetelménynek kell lennie.
niisZer-ellátás bizlbnságát és elosegíti a jellegzetes kulturális sajá-
tosságokh oz valo alkalmazkodást. Az ilyen helyi gazdaságok k -
E,me alapelvek valóra váltása az átalakiío változtatásokon keresztlil,
zotti kereskedelernnek épp,igy mint az országok koz ttinek aír
-
igazságosnak és kiegyensrilyozottnak kell lennie. Ahol a tokés tár- - igen nagy ieladatok azoktatásra és nevelésr.. Ú; értelmezések, érté-
kek és szakisrnet,etek sztikségesek a társadalom llinden részében és min-
saságok jogai és érdekei titkciznek a helyi koz sségek jogaival és
den szindén, E cél érdekébellneveljtik magunkat, k zcisségeinket és neln-
érdekeivel, az utóbbinak kell gyozedelmeskednie.
zeteinket.
, A társadalom minden tagjának, nemre, fajra, nemzetiségre való
Elismeréssel adózrrrlk az oshonos népek bolcsességénekés értékei-
tekintet nélkiil, joga és kotelessége, hogy a kt}zcjsség dontéseiben
rrek. Ezek jelerrtos mértékben gazdagították tanácskozásainkat és az
és életében teljes mértékbenrészt vegyen. Ki.ilcincjsképp ajelenlegi
állandó ismeretszerzés forrásai lesznek a jovoben is. Megbecstiljtik
szegény és szavazati joggal nem rendelkezo rétegeknek kell teljes
ezt a kLrl turál i s orokséget és azon l esziin k, lr o gy nregvédj űk az os l ako-
jogri résztvevokké válniuk. A F ld sorsára kiható dcintések meg|ro-
sok jogait.
zatalában a nok feladatainak, igényeinek, értékeinek és bolcsessé-
Gondolatvi l águnk a kozttink megtalá l ható k[il onbozo val i ás i traclíciók
gtiknek ktilon sen kcizponti jelentosége van. siirgeto igény a nok
tanításaival is gazdagodott. ElislrrerjLik, lrogy az általvnk létrehozni kí-
ferfiakkal azonos s lyír bevonása az irányvonalak meghatár ozásá-
vánt társadalmak életében kozponti szerepe van a szellemi-|elki értékek-
nak, a tervezésnek és megvalósítasnak minden szintjé-n. A fenntait-
ható fejlodés egyik alapja a nemek kozcitti egyensírly. Bennsztilcitt 1ek és a spirituális fejlodésnek. Elkotelezztik magunkat olyan érlékek
mellett, mint az egyszeríis ég, a szeretet, a béke, és az élet tiszíelete, nte- ,

oslakosok lényeges vezetó szerepetjátszhatnak a Fcild és lakói meg-

lyek minden vallási hagyománybarr kozosek.
óvásának folyarnatában és azuj, életigenlo világ megteremtésében.
Riói tanácskozásunk során számos dokumentumban korrkrétabb nreg-
A helyi kozosségek bolcsessége az emberi társadalom egyik leg- állapodásokra is sor keriilt a lrelyi, nenrzeti és nemzetkcjzi szintti egyi.itt-
fontosabb és semmivel fel nem cseréllreto értékeés forrása. Az os-
rntikodésekkel kapcsolatban. Ezen rrregál lapodások a kidolgozás ktilon-
lakosok jogait és k zrem rkodéstiket el kell ismerni.
, Ar általános népességncivekedésveszélyezteti ugyan bózó fázisaiban vannak, de rnindegyik doktrmentunr továbbfejlesztése
i a Fcjld eltar- folyarrratban van. Mivel bovtilo mozgalmunklroz egyre tobb ember csat-
tó képességét,de a világ trilfogyasztóinak számbeli novekedése kciz-
lakozik, ezéría világszerle folytatandó számtalan párbeszéd és egyezte-
vetlenebb veszélyt jelent, mint a szegények kozcjtti népesség-ncjve-
tés révéna programokat még a továbbiak során is pontosítani fogjLrk.
kedés. A népességstabilizálásának eg3lik alapveto feltétele, lrogy
Felhívjuk az állani és gazdasági élet vezetoinek figyelmét arra, hogy
az alapveto szrikségletek kielégítéseminden ember számára bizto-
csatlakozzanak e globális polgárjogi egyezményhez. E, rnellett tudniuk
 41o trőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
kell: tovább már nem várunk rájuk, hogy vezessenek benní.inket a világ
tényleges helyzetével kapcsolatos problémák megoldási fo|yamatában,
mely problémákról oly sokáig nem vettek tudomást. Az ido tírl rcivid és a
kockázat t l nagy.
Mi, F ldtink polgárai, a nemzetkózi civil társada|om eroit egy olyan
széles korberr elfogadott program mogé sorakoztaduk fel, amely társa-
dalmi mozgalmainkat az igazságos, fenntartható és a részvételre alapo-
zott emberi társadalmak megvalósitására mozgósítja. Ennek során ki-
rrrrrnkáljuk saját eszkozeinket és módszeieinket az emberi haladás ter-
mészeténekés jelentésénekjraértelmezéséreés a sziikségleteinket nern
szolgáló intézmény ek átalakítására. Üdvcizltink mindenkit, aki csatlako-
zike békésés demokratikus átalakulást hirdeto nyilatkozathoz, amelyet
a Fcrld megóvása és az általa fenntaftott emberi társadalmak érdekében
fogalnraáunk meg.
lnternational NGO Forum
United Nations Conference on Environment and Development
Rio de Janeiro, Brazilia, l992.jrinius l2.
Jegyzetek
Á jeg1,7glg!í6.1t csillag (*) jel li u.forditók, a szerkeszt vlg| a s,akértiÍkmegjegYzéseit,
t,ttoLóGtrS: SZE N,I ÉLyES nlEr(tr
l A Szabatlság lir<Jernrerrd átaclási iinnepségén mondott beszédebol, PhiladelPhia, l994 |[ll. 4
2, Azirásrnonógráíiaként kaplrató. Asian NGO Coalition. P.O. Box 3l07, QCCPO l I0_i, Quezon
t,ity. philippinessitax (63-2) 921-.5l22. Számos más tbrmában és nyelven is rnegjelent, ]g!!.k
ttrlott ket'r'eszben a Society lbr International Developtnent íblyóiratában. Developmení (1993.14
cs 1994.14).
*Asset itripping = ..vagyol1vetkoztetes" az elnevezése annak, amikor egy sikeres vállalatÍ'elvá-
siirlást teuonyotitdcég jeiéntos vagyonra tehet szert, lra az átvett vállalat egyes értékes eszközeit
clad.ia, ha a vállalat réiivényeia tóisdén alrrlér,tékeltelt (Pearce, D. W.: Á tnodern kö:ga:duságtan
tsméreftára, Kó:ga:dasági és Jogi Könwkiadó, Budapest, l993).
l. A REMÉN\"rÓL A vÁLSÁGIG
l. .Ierry Mander, In the Absence of the Sacred(Amegszentelt hiányában), San Francisco: Sierra
ClLrb Books, l99l p. 26,
2. United Natioris Development Programme (UNDP), Hunan Development Report l993 (Je-
lentés az emberiíqlodésLól 1993), New York: OxíbLd University Press, 1993 p |2.
3. UNDp, Htnnán Development Report 1994, Nerv York:Oxíbrd University Press. l994. p. 3l.
4. United Nations Fligh Óomnrissioner tbr Ret'rrgees, The State rf the |Vorld's Refugees(A
világhelvzet nrenekirltjei;. Nelv Yolk: Pengtrin Books, l993
5lGene Stepherrs. ..Tlre Globat Crinre Wave" (A globális biinözési lrulláni). The fruturist. .|uly-
August 1944.22-28.
á...otrt-ot'-Wcdlock Births rrp since'8.]. Report Indicates" (Házasságon kívlili sztiletések'83
óta, jelentések nrutatói), |l|ew l'ork llnle.s,.lrrly 20. l994 pp.A-l. A-l6
7. UNDP. Httman Deyelopmení Report l994. p 3l
8. UNDP, l!unrun Development Report l991. p. 47.
9. United Nations Higlr Comnrissioner fbr Reíirgees, State of the World's Retirgees,
l0. Gallup poll, .Iune 2, l990,
l 1. Harris poll, January 3. 1994.
l2. ,.The Nelv Deal: What Cornpanies and Employees Owe One Another" (Az i1 egYezség: mtt
várnak egyrnástól a vállalatok és az alkalmazottak). Foríttne..Iune l3,, 1994. 44-52.
-k'ozvelenrényktttalás
l3. A erednrenyet Roberl Reich. az Egyestrlt Allarnok rnLrnliaiig_vi nlinisz-
tere idézte, a Dernociatic Leadership Corrncil (Dernokratikus Vezetés Tanácsa) értekeZletén.Was-
hington, D.C., 1994 november 22-en tartott elóadásában A íóiskolai végzeltség nélktilrek ktir'éberr
ezazadat68 százalék.
14. Kettering Foundation. Citi:ens Politics. A |'ielr f1,om Main Su,eet America(Al|ampolgárok
és a politrka: látkép Amerika Friutcából). Dayton, Ohio: Kettering Foundation, l99l, PP. iii-iv.
iclézi'Stcpherr Craig, The tl4alevolenl Leaders: Populalion Discontent in Áruerica(Rosszakarattt
vezetcik: népi elégedetlenségAmerikában), Boulder, Colo,:Westview Press, l993. P. 83..
l5. SeymoLrr iipset és*Williarn Schneider. The Confidence Gap: Business, Labor, and
covernnlent in the'public Mind(A bizalmi rés: tizleti élet, rnunkaero és kormányzat a koztudat-
ban), Baltimore: John Hopkins University Press. l987. p.4l0. t]lizabeth Hann Hastings és Philip
K. Hastings (szerk.), Index rc Inkrnaíional Pt lic Opinton 1992-1993 (Mrrtató a nenrzetközi
kozvelelnényl,tez. 1992, |993 1. Westport. Conn. : Creenwood Press, l 994
411
 412 l rőrÉs rÁnsnsÁcor vl GuRALMA Jegyzetek l 413

2. A NYIT orr rBRsBc Bx vecn |'), l)imentel et al,, 364.

r Jcun-Yves Calvez világhirii jezsuita professzor l996 májusában Budapesten tartott el adasában
ltnltrnló megállapitast tett: ,.Ha ma minden embernek a fejlett világ színvonalán nyugvó korirlményeket
l. Royal Society of London and the U.S, NationalAcadernyof Sciencesfopulation Grou,th, Resilurce
nlrnlrrdnk biztosítani, gy földiink csak két és fél milliárd lakosnak adhatna olthont.'Magyar Nem:et,
Consuntption, and a Sustainuble l|torld (Népesség-novekedés,fogyasztás és a fenntartható világ), Lon-
|')t)6. junius 6. (Az ember sorsa Schindler után).
don and Washlngton, D.C,: Authors, l992. idéziLcster R. Brown,.,A New Era Unfolds" (Uj korszak
2() l'lrnentel et al., 363.
ktiszoben) címiitanulmányában, in Brown elal.,State of the World l993. New York: W.W. Norlon,
1993. p.3.
2. Herntan E. Daly, ..Sustainable Growth: An Inlpossibility Theorem" (Fenntartható növekedés: egr .t. A NöVEKEDES ILLŰZIÓJA
lchetetlenségi télel). Development, no. 3i4 ( 1990): 45.
3. Ercdeti megelenése in Henry Jarrett (szerk.),Environmental
l. Mahbub ul Haq, az Egyestilt Nemzetek Fejlesztési Program (UNDP) évente kiadotlliuman
Quality in a Growing Econonty
(Környezclminoség l|tl,clopmenl Report (Jelentés az emberí fejlodésr l) szaktanácsadója, a Nemzetkozi Fejlesztés ]'ársa-
egy novekvó gazdaságban), Baltimore: John Hopkins University Press, l968. pp
rrigrr 2l. Világkonf-erenciá.ján Barbara Ward Lecture keretében elhangzott elóadásából, Mexico CiW,
3-14.
4. Lás1 .,az egészséges huszonegi,:dik szazadi társadalorn létrehozásának vezérelvei" ,21, t'eje,tet.
Altril l994,
2. lnternational Chamber olComrrterce (,ICC),The Business Charterfor Sustainable Development
5, Lattce Davis and Robert [,Iuttcnback,Mammon ctnd the Pursuit of Empire (Mammon és a biroda-
(A lbnntartható t'eilodés gazdálkodási alapszabálya), Paris: ICC. l990. idézet Paul Ekins, ,,Sustainability
lomépítés),Nctv York: Carnbridge Llniversity Press, l986, idézi Richard Douthwaite inThe Crowth
l rlst" círníi írásából, in Paul Ekins és Maníted Max-Neef.lReal-Life Economics. Understanding lteulth
!llusion (A nölekedes illútziója), Tulsa, Okla.: Council Oak Bcroks, |993. p. 46.
l'rcalion (Cyakorlati gudaságlan: agadagság létrehozásának megértése), London: Routledge, l992.
6, Davls and Huttenback, idézi Dtluthwaite p. 46.
7. A statisziikai adatok íorrása V/illiam E. Rees és lvíathis Wackernagel ,,Ecological F'ootprinls and 1t 4l5.
3. Jan Tinbergen és Roetje Hueting, ,,GNP and Market Prices: Wrong Signa|s for Sustainable Econornic
Appropriated C'arrying Capacity: It4easuring the t.r-atural Capital Requirements of the Humarr Economl,"
(Okológtai lálrrryornok és a kisajátitott hordozó-kapacitás. az emberi gazdaság természeti tókeigenye- Sttccess'flrat Mask Environmental Destruction" (GNP és a piaci arak: a környezetpusztítást elfled<i
ltc|ytelen ielzések a f'enntartható gazdasági sikerr l), in Robert Goodland. Herman E. Daly. and Salah
nek mérúse). in A. M .Iannson. M, Hamtner, C. 1,olke, and R. Costanza(szerk.)tnvesting, tn Natural
Capitll: 'l'he L'tologicttl Economics .4pproaclt to Sustttinabilrty (Beruházás a természeti trjkebe . a í'cttn- lll Serafy (szerk.), Population,7'echnologl, and Lifesryle: T'he Transition to Sustainaólll|l, (Népese-
tlés, technolrigia és életstilus. átmenet a í'enntarthatósághoz), Washington, D. C.: IsIand Press, l992. pp.
tarthatóság ökológiai közgazdaságtanikilzelítésmód.ia), Washington, D. C.: lsland Press, l991 p 380.
5?-62,
Annak tétclnek a 10vábbi alátámasztását, hogy az emberi tevékenység ma már t llepi az okorends.lcrek
4. Tinbergen and Hueting, pp, 52-62.
számos korlá!íit. lásd Robert Coodland, Hcrman E, Daly, and Salah El Serafy (szerk.)Populatrcn,
7'echnologt;, and Ltfestyle: The Transition lo Sustair:tlblllty (Népesedés, technika és életstíltrs: átntetlel 5. Richard Douthwaite,,.The Growth IlIusion", in Jonathan Greenberg and Williarn Kistler (szcrk,),
a itnntarthatósághoz), Washin$on, D. C.: Island Press, l992. pp.3-22.,, Donella H. Meadorvs, Detrnis
l)uying America Bcclt (Amerika visszavásárlasa), Tulsa, Okla,. Council Oak Books , 1992. pp. 92-96.
ó. Paul Ekins (szerk.),The l,iving Econom1, @z éló gazdaság), London: Routledgc, l986, p, 8.
L, Meadora,s, and Jorgen Randers,Beyond the Limits (A korlátokon t l), Post Mills, Vt.: ChelseaGreen
Publishing, l992. Gerald O. Barney, Globul 20C0 Revisited (A világ 2000-ben ujra í-elkeresve), 7. Herman E. Daly és.IoIrn B, Coob lt., For íhe Common Good: Redirectin7 the Econ.orn1,
Arlington,Va.: Mlllcnnium Institute, l993: ós Sandra Ptrstel, ,.Carrying Capacity: Earths' Bottorn T,ine" toluard Community, the Envi.ronment, and a Susíainable Funre(A közjóert: a gazdaság átrrá-
íA terhelh,:i.iségi-kapacitás: a Föld alapha,táL-vonala), in Lester R. Brown et al.$tate of the IYorld l9!)J nyítása a közösség. a környezet és a f'enntartható jöv t-elé), Boston: Beacon Press, l989, pp. 40l-
,l55
(A világ hcl.vzete l994), New Yori_: W. W, Norton, l994. pp. 3-2l.
8. Alan DLrrning, I{tlw lv'íuch ls Enough'? l'he Consumer Society and Future of the Earth (Mennyiaz
8. UNDP, Httman Developmení Report, l99l (Jeleníés az emberi íejl désról, l991), New York:
()xford lJniversity Press, l99l.
clég? A fog;,asztói társadalom és il FöId.iövóie), Ncw York: W. W. Norton, 1992. p. 56.
9. Richard Douthivaite, The Crow,th lllusion (A növekedés illuziója), Tulsa Okla: C]ouncil oak
9. Vantlana Shiva, ,.Homelcss ilt thc'Clobal Village]" (FIajIéktalanul a'világtaluban')[arth Ethrcs
l]ooks, l993. pp, 96-1 l9.
5, no. 4., l994: 3.
l0,.AidlbrProt'it:Japanese[)DAirrLeyte"(.'iegélynyereségért:japántejlesztésitánrogatásl,cyte-
l0. Dotrthwaile,The Grou,th Illusion, pp. 33-50.

|>en). Kallalik //, September l990: 8-,l0.

l l. Robin Broad és John Cavanag|,l,Phmdering Puradise (A Paradicsom kifosztása), Berkeley, Ci lil
University of Caliíbrnia Press, l993. pp. 21-3l.
l l. ,,Pollrrtion anrJ the Poor" (A környezetszctlnyezés és aszegények)fhe Econon?ls/, February l5,
l 2. Broad és Cavanagh, pp. 24-3l.
1992. 16-17,
l2. Petcr M, VitoLrsek et al., ,.I,Iuman Appropriatiorr of the Products of Photosynthesis (A íbtos;iirrlc- l3. Eduardo A, Morato, ,,Far More Destructive Non-Events amidst Us " (Sokkal pusztitóbb. ha nent
zis lcrmélleinek ernbcri kisajátítása),lgioScience 24,no.6 (l986): 368-373. l rténik setltmi), lvíanila Chronicle,June l8, l99l.
l3, Rees és Wackernagel, p. 382. l4. Broad és Cavanaglr, pp.61-72,
l4, Recs cs Wackernagel, p. 374. l5. NÍorato...Far More Dcstructive Non-Events amidst IJs." (Sokkal pusztitóbb, ha nem történik
l5. Mat,i:s van Brakel és Ir'íaria $riitenkanrp,Sustttinable Netherlands. A Perspectivefor Chungutg semmi)
Northern Lttlst1,1g3 (Irennt.lrtható llollandia: irz északi életstílusmegváltoztatásának kilátásai). Anlstcr- l6. Lásd John Young, ,,Mining the Earth" (A Föld kizsákmányolása), in Lester R.Brown el al tate
darn: Frien,is of the Earth. l992. of the tr|orkll992. New York: W. W. Norton, 1992. p, ll 1. (magyarul in A Világ helyzete, Budapest,
16. Alex ilíttle,The Dutch Challenge: Á Look c:l How the United States' Consumption Mttst Change
Föld Napja Alapítvány, p. 1 l l.)
to Achieye Global ,Sustctinabtlit1,(A holland kihíl,us: lrogyan kell megváltozni az Egyestilt Állarnok l7 . Edgu Cahn és Jonathan Rowe,Time Dollars (Id do|lárok), Emmaus, Pa.: Rodale Press,l992.
tbgyasztásiirrrk a viliignréretti t-enrttartlratóság r:li,résehez). Washington, D. C.: Friends of'the Earth. l8. Clarence Shtrbert, ,,Creating People-Friendly Cities" (Emberbarát városok létesiíése)PCDForttnt
i 991. Column no. 72,April 5, l994.
l7. vatt L]r,akel és Buitenl:rrnp, n. 6. l9. Dorrthwaite.The Growth Illusiott, pp. 33-50,
l8. Davill Pimerrtel, Rebecca Flurrnan, Matthetv l)acenzl, Jason Pecarsky, és Marcia Pimentel, "Natttral 20. Edrvard McNall Bttrns,I4/estern Civili:ations: Their I1istor1l antl Their Culture,(Nyrrgati civili_
itesi,urces l:rtd an Optimal Flumltt Population" (Természeti er források és az optimális rrépesseg), zációk: t rténetiik és kultrirájuk), 5th ed., Netv Yotk: W. W. Norton, l958, pp. 659-660.
i)opulution ud Enyironnrcnt |5, no. 5 (l994): 3.52. 2l. Douthwaite.The Growth lllusion, pp. 50-56.
 414 l rőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
22. Bennett Harrison, Lettn ancl Mean: The Changing Lundscape of Corporate Power tn the Age of
Flexibility (Hrizd meg - ereszd meg: a vállalati hatalorn változó világa a rugalmasság korában;, Néw
York: Basic Books. 1994. pp, 191-192.
23. Robert Goodland, Hennan E. Daly és Salah El Serafy,Popttlation, Technolog,, ancl l,ifest1,1e:
The Trunsition ío Sustainoólllty (Népesedés, technológia és életstílus:átmenet a fenntarthatósághoz).
Washington, D C.: Island Press, l992. p. xv.
24. Alicia Korten, ,,Cultivating Disaster: Structural Adjustment and Costa Rican Agriculture" (Ka-
tasztrófa-kultir,áIás: szerkezeti átalakítás és a Costa Rica-i rnezogazdaság)Multinational Monitor,Julyl
August 1993.20-22.
25. Bruce Rich, Mortgaging the Eurth: 'the trl/orld Bank, Enyironmental Impoverishment, (.tnd the
Crisis of Development (A Föld jelzálogositása: a Világbank, a környezet tonÍ<retételeés a íqlesztés
válsága), Boston: Beacon Press, l994. p. 155.
2Ó. Clarence Maloney, ,,Environmental and Pro.iect Displacement of Population in India. Part I:
Jegyzetek I 415
l5. ldézet Wassennan-ban, pp, 92-93.
*t Jay Gould-ról. a kor hírhedt t zsdemilliomosáról írla egyik írásában Mark Twain:
,,Jay Gould a legna-
1iytlbb elemi csapás. amely valaha érte ezt azországoí. Az o ideje elott is kívánták az emberek a pénzt, de
{ itlttld megtanította oket ana, hogy boruljanak le a pénz elott és imádják, Could ideje elott rs tisztelték a
vilgyonos embereket. de egyuttal tisztelték jellemtiket és szorgalmukat is, amellyel vagyonukat osszegyír1-
titttck. Jay Gould azonban arra tanitotta azegész nemzetet, hogy istenítse apénzt és a pénzembert, fiigget-
lcrrril attól, hogy rnilyen rnódon tett szert vagyonára. lílrikoromban a mi vidéki,inkön nem tbrdult eló a pénz
cs a gazdag ember imádata. Es mifelénk egyetlen jórnódu embert sem ért azayád,hogy kétes ton szerezte
rr pénzt. Oriási Jay Gould orokUl hagyott hitvallásának hatása korunkra. Üzenete: szerezz pénzt! Szerezz_
gyorsan! Szerezz sokat! Szerezd meg becsteleniil, ha lehet, becstiletesen. ha muszáj!" (Mark 1'rvain sztilr.lé-
,,únek l50 éves évíbrdulója alkalmából l985-ben idézte a Nepszabadság.)
l(l, Wasserman, p, l08.
l7. Grossman és Adarns, p. 2l ,

Development and Deracionation..(A lakosság elvándorlása tndiában a környezctet megváltoztató pro- l8. Grossman és Adanrs, p. 21.
l
iektek következtében, rósz: Fejlesztés és kiirtás),Llnil,ersitl,Field Stttlf lntirncttrcnctl Report.no. i4. 'f** Az angolszász országokban az ítgynevezett precedensjog érvényestil, olyan elózetcs eset, cljárás.
lndianapoIis, lnd.: University Field Staíllnternational. l990-9l, p. l, lttnely a késobbi hasonló esetekben jogalap vagy példa.
27. Rich, p. l5íl l9. Grossman és Adams, pp. l8-20.
28. Southeust ,Lsia Regiottctl Consulttttiott on People's Pctrticipttliotl in Environnlentllb,Sltsttltnctble
20. Wirsserman. p, ll0,
Del'elopment (Délkelet-ázsiai regionális tanácskozás az emberek részvételéróla k rnvezetileg íinnlart-
2 l. Grossman és AdaIns, pp. 18-20,
ható íejlesztésben), vo1.2,N'ational& RegtonalReporls. N'íanila:Asian NGO Coalitión, l99i pp. 1-2.
22. Pavl Hawken, The Ecolog, oJ'Commerce (A kereskedelem ökológiája), New York, Harper
29. Walter Hook, ,,Paving over Bangkok: Development Bank-Funded Highways Will Displaóe Tens l]usiness, l993. p. l08,
of Tlrousands"(U]építés Bangkokban:trnberek tízezreilíiziel a bankfinansiírozásu írthálózit- tqlcsz-
23. Wasserman. p. ll0.
Iés), Sustainable Transport, no. 2 1Septenrber l993): 7.
24. Melvyn Dubotiky, Industrialism und the American l|orker, lB65-1920 (Indusztrializnrus és az
lrmerikai munkás, l865-1920), Arlington Heights, Illinois, llarlan Davidson, l975, p. 87.
4. TóKEs r,ÁnsnsÁGoK KELETKEzíisu Bs nB.lt-őDEsE AMERIKÁBAN 25. Wasserrnan, pp. Il0-1l8, Duboíiky, pp.29-71.
26, Wasserman, pp. l l0-1 l8,
l . Richard L. Grossman és Frank 't. Adams,Ia,t ing Cctre of Bttsiness: Citi:enship uncl the Churter o.[
27. Wasserman, p. l08.
Incorporaíiolt (Az iizlet gondozása: állarnpolgárság és a bejegyzési okirat), Carnbiidge, Massachusetts: 28. Dubofsky, pp. 72-108.
Charter, Ink, l993. p. 6 29. Wasserman, p. l24, Dubofsky, pp. 77-80.
2, Grossman és Adams, Taking Care of Business. 30. Dowd, p. l57.
3. Douglas Dotl'd, U.S, Capitalist Dewlopment since l':6; Of, by, and for Which People? (Arneri- 31. Robert L. Heilbroner.The l|orldly Philosophers (A világi tilozóí'usok), New York, Simon and
kai kapitalista fetl dés l776 óta: rnelyik nép által, melyik néppel, rnelyik népért?), Annonk, New york, Scltuster, l992, pp. 249-250,
M. E. Sharpe, 1993. p, l0 32. Wasserman, p. l40.
4, Leo Huberman,|l/e, the People; The Drumu of Americu (Mi, enrberek:Ameríkadrárná.ja). New 33. Wasserman. pp. 146-147.
York, Montlrly Revierv Press. l960, pp. 50-52. 34. Kevin PhiIlips, The Politics of Rich and Poor (Gazdag- és szegénypolrtika), Neu, York, lJarper
5. Adam Srnrth.lr Incluin, into íhe Nattu,e and Causes of the |Vealth of Ntttiotts,l776. New York:
I)erennial, l990. pp, 241-242.
Modern Library, l937, p. l23.
* Mikent
35. Walden tsello, rvith Shea Cunningham and Bill Rau2c1,1l .Victoty: The United Stltes, Strllcttlr(l!
a 1elenlegi magyar kiadás eloszavában is mondotttrk. a,,corporation" szó magyar íbrditástit /1djusíment, and Clobal Poverty (Sötét Gyózelem:Az Egyestilt Allarnok. szerkezeti átalakítás és globá-
nrrndig a szövegösszeíuggésnek rnegf'eleloen oldottuk meg. Aclarn Smith klasszikus rníivJben al,idézetl
lis szegénvség), Oakland, California,lnstitute fbrlrood and Development Policy, 1994. pp. 4-5.
helyen a ,,corporation" szó szerepel, de rntivenek mag}/ar íbrdítója is helyesen a szö\,egösszeliig- **** A modus vivendi olyan rnegoldás, amely
- -
gésnek rnegfelclóen a,.céh" szót használta. Az idézetet a hiteles magyar tbrditásból vettiifát: Adain
a ktilonbozo érdekeket próbálja áthidalni vagv két
cllentétes tényezti egymás rnelletti létezésétbiztosít|a (szó szerint: megélhetésimód).
S.mith, Nemzetek gazdagsága, e gazdagság természeténekés okainak vizsgálata, Kózgazdasági és .logi
3ó. Bello, p, 3.
Könyvkiadó, BLrdapest, 1992. 134.o., fbrdította Bilek Rudolf.
37. Bello, p. 5.
6. Grossman és Adams, p, 3.
38. Bello, p. 5.
7. Grossman és Adams, p. 3.
39. Azl9'7&-as adat Phillips, p.239,azl994-es adatForbes nragazin, avilág nrilliárdosainak éves
8, Grossman és Adams, pp. 8-9
f'olrnérése, july l8, l994. p. l35.
9. Grosstnan és Adams, pp. l l - l2. 40. Forbes, July l8, l994. p. l35,
l0. Idézet Edwin MerrrckDodd,Amet,icctn Business Corporcttions until lB 0 (Amerikai gazdasági 4l. BeIlo, pp. 5-6.
társaságok l 860-ig). Carnbridge, Massachusetts, Harvard University Press, l934, p. l 30, idézeiGrossman
42. Bello, pp. 3-4.
esAdams-ban, p l3. 43. l'ovábbi vizsgálódásra lásd: Jerry Mander, .,Corporations as Machines" (A t kés társaság, mint
_ l l , I{arvey Wasserman,l mericct Born und Reborlr (Amerika sztiletése és rijjásztiletése), Nerv York, gép),7.\elezeíazIn the Absence ofthe Sacred (A megszentelt hiányában) c. kiadványban, San Francis_
Collier Books, l983, p. 84. co, Sierra Club Books, l99l.
12, Idézet Wassennan-ban, pp. 89-90, 44. William Greider, Vllho Vl/ill Tell the People? The Betrayal of American Democracv(Ki
l3. Wassennan. p. 90. nrondja megaz embereknek? Az amerikai demokrácia elárulása). New York, Simon and Schtrster,
14. ldézet Wasserman-ban, p. 29 l ,
l992. p.33l.
 416 lToKES TARSASAGoK VILAGURALMA
5. A TÓKES LIBERTARIÁNUSOK ROHAN{A
l. ,,Is Free Trade Passe?" (Járható rit-e a szabadkereskedelem?),Economic Perspectives l, no. 2
(1987): p. l3l
2. Gar Alperovitz, ,,Building a Living Democracy" (Az éló dernokrácia építése),Solottners, July
l990. p 16
3. Michael Ptrsey. ,,Reclaiming the Middle Ground ... from Right 'Economic Rationalism"' (A kö-
zépírtvisszaszerzése,,, a helyes ,,közgazdasági racionalizmustól") in Stephen King and Peter Lloyd
(szerk.), Economic Rationalism: Dead End or Way Forward? (Közgazdasági racitlnalizmus. zsákutca.
yagy az el tttink álló lt?), New Sorrth Wales:Allen & Unwin, l993, p. l8.
4. Michael Pttsey,Economic Rationalism m Canbet,ru: A Ncttion-Building State Cllanges its Nlind
(K zgazdasági racionalizmus Canberrában: egy nemzetépítti állam meggondolja magát), Sydney: Camb-
ridge University Press, 199l.
5. |Vebster's Nev, ||orld Diclionary, New York: Simott and Schuster, l980,,, rotionu!ism " cimszo
alaft_
ó. David Boaz és Edward H. Crane,Market Liberalism: A paradigm for the 2lth Centun, ()taci
liberalizmus: A2l, sziaad paradigmá.ia), Washington. D. C.: Cato lnstitute,|993,p.23.
7. Adam Srnith, lri Inquiry into the Nahtre and C uses of the Wealth o/'Nations (Nemzetek gazdag-
sága, e gazdagság természetének és okainak vizsgáIata), l776; New York: Modern Library, l937,
pp.60-6l.
8. Smith, p.674,
*Azidézeímagyar íbrrása Smith konyvének l940. évi kiadasa:Izl:sgálódás a nem:etek jólétének
termés:etér lés okairól, Magyar KözgazdaságiTársaság, Budapest, 1940,II. kötet 228.o. (fbrd.: Eber
l
Ern ), A konyv kó:ga:daságtan klctss:ikusairól sorozatban l992-ben Nem:etek ga:dags ga,
e ga:daság termés:etének és okainak vi:sgdlata cimmeljelent megaKózgazdasági és .Iogi Könyvkiadó
gondozásában (tbrd.: Bilek Rudolí), de az eredeti könyvekre tagolt mtinek csak az elso és másodrk
könyvét adták ki
- -
9. A. V. Krebs, Iie Corporate Reapers: The Book of Agribusiness (A t kés aratók: az, agrárbiznisz
konyve), Washington, D. C.: Essential Books, l992. valamint egy információs kiadvány, amelynek
címe: ,,Amerika's New 'Centrally Planned' Food Economy" (Amerika rij, ,,kOzponti tervezésen alapu-
ló" élelmiszer-gazduága), készitette:A. V. Krebs, terjeszti: Praire Fire RuralAction, Des Moines, Iowa.
l0. Paul Hawken, The Economy ot'Commerce (A kereskedelem gazdaságtana), New York: I,Iarper
Business, l993 p. 95.
l l. Neva Goodwin, ,,Externalities and Economic Power" (Externáliák és gazdasági hatalom), eloadás az
Environmental Grantmakers Association oszi tilésén,Bretton Woods_ N.H., October l3-15. l994, p. 2.
l2. Smith, p.423. Meg kell 1egyezni, hogy ez az eg,vetlen Lrtalas a híres..láthatatlan kcz"-re Srnrth
majd ezer oldalas mLrnká;ában.
** Azidéze| magyar forrását illet en lásd a 8. 1egyzeíhez írizott * alatti magyar kiadván1, l. kötct
449.o,
l3. Smith, p. 700,
*** Magyar forrás: lasd 8. * kiadvány II. k tet 257.o.
l4. United Nations Centre for Transnational Corporations (UNCTC), (Egyesiilt Nemzetek Transz-
nacionális Társaságok Központja). E/C.l0/l993/2, March 3, l993. p. 8.; John Cavanagh mátus l-i
jelentése alapján, l 993, feljegyzés.
l5. Ezek az érvek sokkal részletesebben ki vannak fejWe a kOvetkez munkában: Herman E. Daly es
John B. Cobb.lr., For the Common Good: Redirecting the Econony toward Communiry, the Environment,
and a Sustainable Funre (A közjóért: agazdaságátirányítása a kozosség, a környezet és a í-enntartható
v
j felé), Boston: Beacon Press, l989. pp.209-235,
ló, Goodwin, p. 2.
l7. James Stanford, ,.Continental Economic lntegration: Modeling the Impact on Labor" (Kontinen-
tális gazdasági integráció: a munkaertiviszonyokra gyakorolt hatás modellezése )l nnals of the American
Academy of Political and Social Science 526 (March l993), pp. 92-1l0.
18. James Stanford, ,,Free trade and the Imaginary Worlds of Economic Modelers" (Szabadkereske-
delem és a k zgazdasági modellkészítok kópzeletbeli világa)|CDForum Columrr no. 45, April 5, l993
Jegyzetek l 411
l() llichardJ.Barnetáltalidézettstatisztikák,.,StatelessCorporations:l,ordsoftheGlobalEconomy"
(Állrurr rrólkiili ttikés társaságok: a globális gazdaságurai),The Nation, December 19,1994.754.
2(). l.awrence Summers, a Világbank belso memoranduma, December l2, l99l p, 5.
]l ,,l'ollutionandthePoor"(Szennyezésésaszegények),TheEconomisr.Irebruaryl5,1992.16-17.
22. l:,z rendszeres témája a Világbank ítorld Development Report (Jelentés a világ fejlódéséról)
lrlroz.atának. Lásd például Vi|ágbank, I|torld Development Report l992: Development and the
l,|nl,ironment (Fejlesztés és kornyezet), New York: Oxford tJniversity Press, 1992. p. 3.
23 tjz volt a kozponti témája a kiváló közgazdasz, Paul Streeten ,,Comments on Thomas W Pogge(s
(l{rrtlical lnternational Inequalities" (Megegyzések Thomas W Pogge 'Radikális nemzetkozi egyenlot-
lcrrsógek' címíiírásáról), mely aPanelon Consumption and InternationalJustlce of the Coní-erence on
('rrnsttmption, Global Stewardship and the Good Lií'e (Fogyasztás, globális sáíárkodás és a jó rninriségu
tlct cimti konferencián, a íbgyasztiisról és a nemzetkózi igazságosságról szóló vitafórumon hangzott
cl). School of PLrblic AíTairs, University of Maryland, September 29-October 2,1994.
(l. A DEMOKRATIKUS PLURALIZMUS HANYATLÁSA
l. ,,Free Trade, up to a Point" (Szabadkereskedelem egy bizonyos határig),Times (London).
Mnrch 5, l994., p, l8,
-
2. Francis Fukuyama, The End of History and the Last tvían (A történelem vége és az utolsó ernber),
Ncw York: Avon Books, l992,
3. A k vetkezó pontokat Herman E. Daly és John Cobb.Ir.For the Common Good: Redirecting the
liconomv tou,ard Commttnity, the Environment, and a Sustainable Futu,e (A kozjóért: a gazdaság átirá-
rryitásaakozosség,ak rnyezetésafenntarthatójövofelé)círnrikOnyvéb lvettemát),Boston; Beacon
|'rcss, l989. pp. 49-60.
*Piacijel|egíi megoldásoknak nevezztik az.akat aszabályozó eszközöket, amelyek nem közvetlentil
tlctblyásolják a gazdasági szereplok viselkedését, hanem hatasuk a piacon keresztiil érvényestil. Koz-
vctlen szabályozasi eszkoz például a környezetszennyez re kiszabott btintetés, mig a piaci megoldások
közé tartoznak tobbek ktjzott a kornyezetterhelésérttjzetett adók és a forgalmazható szennyezési jogok,
liz utóbbi míiködésének alapelve u,hogy hatóságilag megha|ározzák egy jól korUlhatárolható kornye-
zcti elem szennyezettségének megengedett mértékét,és a szennyezésben résztvev k ennek megfeleloen
szennyezésijogokhozjuthatnak. Akinek van egy bizonyos mennyiségti szennyezésijoga, de a kibocsá-
tott szennyezése alatta rnarad a jogai által megengedett szlntnek, azeladhatja e jogokat valaki másnak.
A modell elméletileg egy meghatározott szinten tartja a környezet minoségét,mégpedig a legkisebb
lársadalmi osszköltség rnellett, azaz társadalmilag optimális helyzetet eredményez.
4. Marilyn Mehlmann-nak, a Swedish Institute for Social Invention (Svéd'l'ársadalmi Találmányok
lntézete) munkatársának személyes levelezése alapján; l994, március 3.
5. Kenneth Hennele,.,The End of the Middle Road: What Happened to the Swedish Model?" (A
középírt vége: mitörtént a svéd modellel?),Monthly Review, March l993. l4-24.
6. David Vail, ,,The Past and Future of Swedish Social Democracy: A Reply to Kenneth Hermele" (A
svéd szociádemokrácia rnrilda és jövóie:válasz Kenneth Hermele-nek}y'onthly Review.October l993.
24-31.
7. Hennele,,,The End of the Middle Road" (A kozéput vége).
8. Herrnele, ..The End of the Middle Road" (A középut vége).
** Az ugynevezett
,,blue-collar worker", azaz ..kékgalléros munkás" pontos értelme: ..olyan, bérért
dolgozó munkás, aki munkaruhát vagy védoruhát hord" (Webster's Ninth New Collegiate Dictionary,
Merriam-Webster Inc., Publishers. Springfield, Massachusetts, USA, 1990.) Ikerpárja a ,,white-collar
worker" (tbhérgallérosmunkás) kifejezés. amit,,irodai dolgozó/éneltniségi dolgozó"-ként tbrdithatunk.
Bar a.,fizikai munkas-értelmiségi dolgozó" szavak az angol és a magyar kifejezések kozti átfedések
miatt
-
nem í-elelnek meg tökéletesen az angolnak, a továbbiakban ezeket használjuk.
-
9. VaiI,,,The Past and Future of Swedish SocialDemocracy" (A svéd szociádemokrácia mulqa és
jóvóje),
l0. Hermele,..The End of the Middle Road" (A kozéput vége).
l l. Hermele, ..The End of the Middle Road" (A kozéput vége).
1 2. Vail, ..The Past and Future of Swedislr Social Democracy" (A svéd szociádemokrácia m lq a és
jovóje).
 41B lTOKES TARSASAGoK VlLAGURALMA
13. Hermele,..The End of the Middle Road" (A kozéput vége).
14. I]ermele,,.The End of the Middle Road" (A középut vége).
15. Vail. ..Tlre Past andF ure of Swedish Social Dernocracy" (A svéd szociádemokrácia rnultja es
j vóje),
16. Larry Diarnond, ,,Beyonrl Authoritarianism and Totalitarianism: Strategies tbr Detnocratization"
(Tul az autorttarianizmuson és a totalitarianizmuson: stratégiák a demokratizálódislloz)The I|ashing-
ton Quarterly l2, no.1. (Winter l989): l41-163.
l7. William, M. Dugger, Corporate Hegemony (T kés társaságok egyeduralma), New York,
Greenrvood Press, l989, pp. l2-15.
18. Dugger, p. l5.
19. Dugger, p. l5.
7. A FE LLEG.IÁRÓK IL,LŰZIÓI
l. ..A íelleglárók",.Strrl, T'rek cimu ftlmsorozat, 'l4. rész. 1969.t'ebruár 28.
* Utalás a Bibliára. Lukács evangéliurna (23,31) leirla, hogy Krisztus az ot keresztrc í'eszitokéft.
rnint olyanokért irnádkozik, akik nern tud.iák, mit cselekszenek.
2. Graham Hancock, Lords of Poyer\) (A szegénység urai), New York: Atlantic Monthly Press,
1989, pp. 38-40.
3, Barber B. Conable-nek a Világbank és a Nemzetközi Pénztigyr Társaság (tFC) kormányzótanácsá-
hoz intézett beszéde, Washington D.C., l986,szeptember 30., idézi Hancock, p. 38.
4, Nancy Scheper-Hughes,,,The Madness of l-{unger" (Az éhség órtilete) ciműr cikkének kozlése
szerint. |llhy. no.14 (Fall l993): 1 l.
5. Walter Ilook, ..Paving over Bangkok" (Bangkok végigaszí-altozása) ustainable Trunsport.no.2.
(Septernber 1993): 7.
6. Hook,6.
7. UNDP, íIunlun Development Report l992 (Jelentés az emberi fql désrril), New York: Oxíbrd
University Press, l 992.
8. Az egyest-rlt államokbeli adatok családokra vonatkozrlak, ezért k zvetlenri| nem vethetok ssze a
UNDP által használt egyéni adatokkal.
9. Gar Alperovitz, ,,Building a Living Democracy" (Élodemokrácia építése)oi ottrners,JLrly l990.
l3.
l0. ,.Executive Pay: The PartyAin't over Yet" (Vállalati felstjvezetrlk tjzetése: a partinak rnég nincs
vége"), Business I,Veek. Apríl l6, l993. 56-64.
ll. ,.Executive Pay" (Vállalati fels vezetók íizetése).
12. .,The Forbes Four Hundred" (A Forbes négyszázas listá.ia")"trorbes, October l8, l993. l 10- l l l
.
l3. Bár a nettó vagyon értékeközvetlenül nem hasonlítható össze a bruttó nemzeti termékkel, ami.jove-
delmi nrutató, a nagyságrendek azért árulkodóak. A GNP-re és a népességrevonatkozó adatok forrása: John
W. Wright, The UniversalAlmanac, /99J. Kansas City, Mo., Andrews and McN,íeel, l993,
l4. .,The Forbes Four Hundred" (A Forbes négyszáz.as listája"), l l 1 .
l5. Lawrence Mishel és Jared Bernstein,Iie State of ll/orking Americu: 1992-93 (A dolgozó Ame-
rika helyzete: 1992-93.). Arrnonk, N.Y.: M.E. Sharpe, 1993. p.256.
l6. Mishel és Berstein, p.46.,, a Képviseltiház Ways and Means Committee-jének adatai alapján.
l99l. Az adatok l992. évi dollárban értend k.
17. Jarnes M. Clash, ,,Reversal of Fortunates" (A szerencsések sorsának irányváltása)f,orbes, ()ctober
l8, l993, l05_106.
l8. Eric Konigsberg,,.No Hassles:The Ultimate Perk of the RulingClass Is Freedom tiom Pesky
Details" (Nincs vila,. u uralkodó osztály végso ciíiasága, megszabadulni a bosszantó részletektol)Uare
Reader,September/October 1 993. 76.
l9. James Benett,.,Netv F-ord Chief Hasn't Bought One, Lately" (A Ford ír1 f nöke nem vett irlat
mostanában", Neu, York Times, Ocíober'l, 1993. pp. D-l, D-l5,
** Angolul VIP. very important person.
20. ,.CEO Disease: Egotrsm Can Breed Corporate Disaster and the Malady Is Spreading" (Vezér-
igazgatók betegsége: az ónzés romlásba d ntheti a vállalatot
- és a betegség egyre terjed)fiusiness
Week.April l, l99l 52-60. - 1990.54.
Jegyzetek l 419
l. Konigsberg, 76.
.1
]2. I{ichard J. Barnet és.Iohn Canavagh,Global Dreams: ImperialCorporutions and the New World
r)lrlcl,(Világméretűr álmok:vállalatibirodalmak és az ír1 világrend). New York: Sirnon and Schuster.
l')()4, pp. 325-29,
23.'Éarnet és Canavagh, pp. 325-329. Lásd még: Cynthia Enloe, ..]'lre Globetrotting Sneaker" (A
vllrigáró edzocipo, ils., March/April l995. l0-15.
24. ,.Eisner Pay Is 68% of Protlt" (Eisner fizetése egyenlri a profit 68%-ával)|,leu, York Times, April
l(,. l994. p. 48.
25. ,,Tlle World's Wealthiest People" (A világ leggazdagabb emberei),Fol,áes, July 5, l993
1rlr. 66-1l l: ..The Billionaires"
(A milliárdosok),Fclrbes, July l8, 1994. |34-219.
26, Robert B. Reich, The l|ork of Nattons (Nernzetek mrive), New York: Altied A. KnopÍ, l99l . P.
.l7 5.
27. E tartós idobeli irányzal egyestilt átlamokbeli alakulását kimerittjen dokurnentália Reich, pp.
]6ít_28l,
tt. VtLÁGBIRODALMAK ÁLMAI
l. ,,A Srrrvey of Mrrltinationals: Everybody's Favourite Monsters" (Áttekintés a multikról: kedvenc
sz(irnyetegeink).The Economist, March 27. 1993.7 .
2. Richard.l. Barnet - Ronald E. Muller, .Global Rettch: The Pol,er of the Multinettional Corporutioii'
(^ világméretíi terjeszkedés: a multrnacionális vállalatok lratalma). in: Nerv York : Simon anrl Scltttster.
07a,pp13, 15-16 rdézte:HowardMWachtel,.TheNlonel,h4ctntlarins:TheMakingofSttpranutional
lic.onomic Order" (A pénz tqesei: a nemzetek í'olottl gazdaságl rend létrehozása), Annonk, N. Y. : M.
l:, Sharpe, 1990. p. 6.
3. Akio Morita. ,.Torvard a New World Economic Order" (Egy írt gazdasági rend felé)Atluntic
h,tonthly. June l993. 88.
4. Morita, pp.92-93,
5. Morita, p. 93.
6. Morita, pp. 94-95.
7. ..Cosmocorp: The lmportance of Being Stateless" (Világcég: az államnélk rliség íbntossága)Co-
lttmbict Jottrnctl of ttr/orld Bttsiness 2, no. 6. (Novernber-DecemOer 196'7), idézíe JetT Frieden, ..-lhe
'frilateria|Comissiott: Economics and Politics in the l970s" in Holly Sklar (szerk.)f,rilateralism: The
Tril1terialComnission and Elite Planningfor World }vfunagement (ATrilaterális Bizottság és a világ
irányitásának elit tervezése), Boston: South End Press, l980, pp. 63-64.
8. GATT-The Enyironment und the Third World, an Oyerview (A harmadik világ és a kornyezet,
áttekintés), in: Berkeley, Calií.: EnvironmentalNews Network,1992 p.3., idézve Paul Hawkenl/re
Ecolog),of Contmerce: A Declaration of Sustainability (A kereskedelern kológiája: nyilatkozat a í'enn-
tarthatóságról) in: New York: W.W. Norton, l993
9. Rosabeth Moss Kanter: ,,J'ranscending Business Boundaries: l2000 World Managers View
Change" (Az tizlet határainak meghaladása: hogyan látia l2000 világcég-igazgató a változásokat). in.
Haryurd Bttsiness Reyiew^ May-Jrrne l99l. l51-165.
l0. Világkereskedelern és kibocsátás táblazatokból számolva: Lester R. Bror,vn, Hal Kane és Ed
'frends That Are Shaping Our Future (A iovónket
A,yres,. I.'itttl,Srgn.s (Alapvettj jelzések) |993, The
alakító trendek) in: New York. W.W. Norton, l993
l l. ..A Survey of Multinationals" 7.
l2. ..The Power of tlre Transnationals" (A transznacionális vállalatok lratalma), inThe Ecologist 22,
no. 4 .Iuly/Augrrst 1992: p. 159.
13. United Nations, Worltl Inl,eslntent Report (Jelentés a világ beruházásairól), (Nerv York: lJnited
Nations, l993), pp. 19.22.
14.Idézíe Gerald Epstein, ,,Mortgaging America" (Amerika.lelzálogosítása) in'.|Vorld Polict,Jour-
nal 8, no. l. (Wínter l990-9 l ): 29.
15. Business L|eek.May l4, l990. 99.
l6. Robert B. Reich,..Who rs [Js?"(Kik vagyunk?) in,.Harvard Business Review, Januarv-February
 +20 lrőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA Jegyzetek l 421

l7, Andrew Pollack,_,,C.]i4..to_Make Toyota Cars íbr SaIe in Japan" (A GM Toyota

autókat kíviirr |,,ltcvcltctjiik. hogy aképlet nevezójében szerepl l - q = 1 - 0,9 = 0,1 mennyiség óppen a
gyártaniJapánban) in: New YorkTimes, April l6, l993 p D-1.
l8. .,The Stateless CorPoration" (Az áliamok nélktilitokés társaságok) in8aslres s l|eek,May l,r'lrrt,lt tartalék értéke.Minél kisebb tehát a tartalék, annál nagyobb a sor összege, 57o-os
l4,
l990. p.98.
l9, ,,The Stateless Corporation'' pp. 99-102. lrrtlttlók csetében például '.O99 = 20000 lenne a határösszeg, ami már l9000 dolláros
20. MichaelE. McGrath és Richard W. Hoole,,,Manufacturing's New Economies of
Scale" (Az rl1
'= 0,0_5
méíetgazdaságosság osszeeszkábálása) in:Hanard Bttsiness Revi w,May-June 1992, pp, gi-rc) rr1 ltttlozást tenne lehetové. Ahogy tart a tartalék a 0 felé. tigy tart a keletkezhet összeg a
2l. ,,^ Survey of MultinationaIs",8.
22. Office of TechnologY Assessment, tJ,S. Congress,Multinationals and the National
r - ez indokolja a kovetkez bekezdésnek a kotelez tartalékképzéshiányára
r'lilclcnbe
lnterest; vr rttttlkozó megjegyzését.
Ila|tn8.bY Dfferent Rules (Amultinacionálisok és airernzeti érdekek: ktil nb znek ajátékszabályokt
in:Washington, D,C.:U.S..Government Printing Office, l993, pp. r-+, iO
23. Kenichi Ohmae, The Borderless World: Power and Stiáteg1, in the Interlinked
Econom1, (A
határtalan világ: hatalom és stratégia egy osszetbnódott gazdaságba"n;,
London: Harpercottlnr, rólo p
xll.
,.?4 ,,U S ComPanies Use Affiliates Abroad.to Skirt Sanctíons" (llogyan használiák az Egyestill .|. ,\?, ELITEK MEGEGYEZESE
|!lqlq\ cégei kiilí ldi leányvállalataikat a szankciók megkerulésér.j iniirw york Tiies, Ó...',nrr.,
27 . 1993. pp. A- l. D-3.
25. Ohmae. pp. x-xi.
l l'cter Thompson, ,,Bilderberg and the West" (A Bilderberg és a Nyugat) in: Holly Sklar (szerk, )

26, Ohmae, p. l9.

_ 27 . ,,ExPor|sV1! rtY
Fortune,July 25, 1994, _t]igh,
64,
28. Andrew Cohen, ..The Downside of 'Development"'(A 'Fejlódés' árnyoldala),
November 4, l99l. pp. 544-546.
ltllular lism: The Trilaterial Comission and Elite Planningfor l|orld Management (A Trilaterális
l t p. l 58.
rzrrttság és a világ vezelésének elit tervezése), Boston: South End Press, l 980.
but so Will Imports" (A magasröptii export, de hová száll uimport?) in.
] l:clix Rohatvn, ,.World Capital: The Need and the Risks" (Világt ke: a szí,ikséglet és a kockáza-
trr[ ) in: New York Reyieu, of Boolu, July l4, 1994. 48.
in..The Natton, l l,eonard Silk és Mark Silk, The American Establishment (Az arnerikai rendszer), New York :

llitsic Books, l980, pp. 183-190.

29, E részlárgYalása William Greider alaplán,lllho lltill Tell the People? The Betrayttl
_ of American 4. Az események tárgyalása Laurence H. Shoup és Williarn Minter ..Shaping a New World Orcler:
DemocracY (Ki nrondja meg aZ emberekneki Az amerikai demokrácia elárrrliisa),
N.* Úorr,-si,nnn l lrc Council of Foreign Relations' Blueprint For Word Hegemony" (Egy írj világrend kialakítása: a
and. Schuster, Richard Rothstein,
.1992. PP.378-387; .,Continental Drift: NAFTA and lts Aítershcrcks" l. illttgyi Kapcsolatok Tanácsának tervezet a világhegemóniára) alapján in: Sklar, pp. l35- 1.56.
(A kontinentális vet dés:
68-84; Ross
3}AITA és utórezgése i) in.The American Protspects,no. l2 (Winter l993). 5. Silk és Silk, pp. 197-198.
PP. Perot and Pat Choate, ,$ave Your Job, Sclve our Country" (Mentsd mig a;unkahe-
6. Shoup és Minter, pp. l35-156,
lYed, megmented az orságodat), New York: Hyperion, l993. pp +s-ai;"és
itichard J. Bárnet and .Iohn 7 f]-B32-es Memorandum, l94l. április l7.. Council on Foreign Relations, Warpeace Studies, NU[..
!311a8h,^.C^reating a Level Playing Field" (iátszótér késziiése)in:Technology nrrírii, rr ytnn, ,rltrrgy azt ShoLrp és Minter idézte, pp. l45-146.
1994, pp.23-29.
30. Greider interyrija alapján, p. 383,
tl Az E-B34-es MemorandLrm, l94l. julius 24., ahogy azt Shoup és Minter idezte, p l4l .

t). Shoup és Minter. p. l35-56.

3l,
,,The Boom Belt: l'|ele No Speed Limit on Growth along the South's I-85,, (A biztonságr öv:
is l0. Bruce Rich.Mortgaging the Earth (A Föld jelzá|ogositása), Boston: Beacon press, 1994. pp. 49-
Dél l-85-ösén nincs sebességkorlátozás a növekedésre
)Susiness we t, ]|9gl.szeptembe i27 , pp. os-i o+ 56
32, Robert Reicl'r. The Work of Nations (Nemzetek'míive), New Ybrk: nlfreá
33. Robert Reich.jelentése a Demokratiktrs Vezetés Konferenciáján (Democratic
Á, rr.pr i
i . p. zs r l l.Thompson, p. l57.
Leadershiptont,e- l2. John Pomian kijelentése (Joseph Retinger titkáráé, Retinger volt a Bilderberg alapítója és elso
rence), televízión k zvetítette a C-Span, l994. november 29-én
rlllandó titkára), ahogy azt Thompson idézte, p. l69.
l3, Thompson, p, l77.
l4. Ahogy Thompson idézte, pp. 177-1'78.
l5. Holly Sklar (szerk.) Trilateralism: The TriluterialCommission and Elite Planning For World
* A leírt példában egy lktnagement íA ]'riIaterális Bizottság és avilágvezetesének elit tervezése), Boston: South End Prcss,
mértani sorról van szó, ahol általában a sor cl1,...,o,, -net stb. jelölt l 980.
elemei kozott u7 o,,= du_l .Q osszeftiggés áll fenn, vagy nláskép pen,. l6. A TrilateráIis Bizottság által szolgáltatott anyagokból.
a|l = a, .Q''-'. A pél-
l7. Thompson.p.176.
dában 61, = l000. az=900, al =8l0,stb.,vagyis l8. Thompson,p, l77.
Q=0,9.Amiremikíváncsiakvagyunk.
aZ az S,, = at * a1+...+a,! sszeg határértéke. ha (elvileg) r a végtelenbe tart. vagyis l9. A Trilaterális Bizottság dátum nélkuli információs anyagából.
a
ÍblYamat vég nélktil folytatódik. A végtelen mértani sor összegének
képlete szerint (mivel t 0. A DEI\íOKRÁCIA, MINT Ánuclxx
példánkban Q=0,9, vagyis l-nél kisebb), s=J S,=*. A példa esetében
l. Idézi aJustice for Sale: Shortchanging the Public Interest for Private Cain (Akozérdek nregrövi-
tlítóse egyéni el nyokért), Waslrington, D,C.: Alliance íbr Justice, l993, p. l.
2. ldézi a,l u st i c e for Sa l e ( Az igaz.ság megvasárolható ): pp l 0- l l .
3. Justicefor Sale (Azigazság megvásárolható), pp l 1-12.; Mark Megalli és Andy Friedman,Ay'rrst.s
S= = l 0000. Az eredeti l000 dollárh oz ( a,) képest tehát
#$- a növekedés 9000 dollár, of Deception,. Corporate Front Groups in Ame rica (A megtévesztés álarcai: vállalati akciócsoportok
Arnerikában), Waslrirr$on, D.C.: Essential lníbrmation, l99l p. l 53.
 422 t rőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA Jegyzetek l 423
4, Duane Elgin: Voluntary Simplicity (Önként vállalt egyszeri'rség), New York, William Morrolv.
J. Barnet és John Cavanagh.G/obal Dreams: Imperial Corporutions lnd the l',lttl,
l() ldézi Richard
l993., p, 50-52.
5. Elgin, p, 50-52.
ll tl ll
Order (A globális álorn: vállalatbirodalmak és az uj világrencl), New York: Simon and Schuster,
|1)()4 ), p. 171-172.
6. JLrstice tbr Sale (Aziguság rnegvásárolható)
7. Ezeket és egyéb eseteket is pontosan dokurnentá| Megalli és Friedman konyve, Mosls of Deceptton
ll. t]NSZ, Report on the l4/orld SocialSinrution ]993 (Jelentés avilág szociális helyzetéról l993).
(A megtévesztés álarcai). 1r 4li.
l2. Alan Thein Durning: ,,Can't Live without It" (Nern élhetsz nélkiile)Jtorld-Watch 6, no. 3 (May-
8. Rosemary Brown,.,.Unveiling Corporate Front Groups" (A vállalati akciócsoportok leleplezesc)"
Irrrrc l993): 13
Co-op, Amertcu Quarter1.1,, (Winter 1994). l4. A vállalati szponzorálásu akciócsopoitok cím.leg'yzékéta
l.]. Akio Morita, Toward a New World Econonric Order (Egy úr1 világgazdasági rend felé)Atlantic
kovetkezrÍ kiadvány Iartalmuza, CarlDeal,The Greenpeace Gttide to Anti-EnvironmentctlOrgutíi':ations
,\hlnlhly,June l993.
(A_Greenpeace által osszeállított utnrutató az anti-környezetvédelmi szervezetekrril). Ber[eley, Calif,.
l4. Idézi Barnett és Cavanagh. l'lre Sound of Money (.A pénz hangia), l4.
Odonian Press, l993; beszerezhet az Odonian Presstoi: Box7'l'l4, Berkeley, C^94107. áia példá-
l 5. Barnett és Cavanagh, The Sound of Money (A penz hangia), l4.
nyonként 5$ plrrsz 2$ kezelési költség.
l(l. Saralr Ferguson. ..The Cornfort of Being Sad: Kurt Cobain and the PoIitics ol Damage" (A szo-
9 Williarn Greider, Who tr|/illTellthe People? The Betrctyttl of Americeut Democrctc1l (Ki rnond.ja
lrrrlrítság kényelrne : Kurt Cobain és a rninél rosszabb politikája),Utne Reader..írrly/Augrrst l994,
megaZembereknek?Azarnerikaidernokráciaelárulása),NervYork,SimonandSchuster. l992 p 48, 'felevision, August 2.1994.
l'7. TI/ Nation rendezte Michael Moore, NBC
10. Juslice fot,Sule (Az igazság megvásárolhakl), p. 3.
ll. Creider, 14'ho lI/ill '|ell the People? (Ki rnond.la lneg az embereknek?)
l8. Egyéb lrivatkozás hiányában az iskolai vállalati reklámter,ékenységre vonatkozó intbrrnációk
sziirmazási helye Alex Monar, ,.Corporations in the Classroom" (Vállalatok az osztályterrnekbenfo-op
12.Azüzlett kerekasztal által kiaáott, a kerekasztalt b-emLrtató brossírrából.
cu Quu rte r|, (Winter l99 4),. 19 -20.
)? d' arány meghatározásának alapjaazamerikai nagy részvénytársaságok iigyvezeto igazgatóinak
. l ntc ri
19 ldézi Robert Pear, ,.Senator Promoting Student Nutrltion, Battles Coca Cola" (A tanulók helyes
l992-es éves átlagos keresete. vagyis 3,85 rniIlió dollár Pttsiness Llteek,1993. ápritii tO..l. n (erJkasztal
lllplálkozásáéfi ktizdó szenátor szembeszállt a Coca Colával)^/eu, York Times, April 26, l994. p A-20
ta&iai víszont a legnagyobb arnerikai részvénytársaságok tigyvezeto igazgatói,'így t'eltéielezhetií,ik, hog},
20. A, B, C, D. Economics (A, B, C.D.Kózgazdaságtan),Nev,YorkTimes, May 26, l994. p. A-23.
átlagos keresettik magasabb, mint aBlslness Week általkórolt átlag.-
l4. Sarah Anderson, John Cavanaglr és Sandra Gross,Corporate Cadre: An An,alysis of the USA*NAF-
2l. Donella lvleadorvs, Corporate-Rtrn Schools are a ]'ltreat to Our Way of Lil'e, 1A nagyvállalatol:
'!A SYte Captains (A iiltal irányított iskolák f'enyegetéstjelentenek életvitelirnkre').L'ullet,Nev,s.October 3,1992. p, 22. lvlonar.
ttjkés vállalatok vezérkara: elemzés az tJSA*NAFTA ÁlÍanriparancsnokairó|),
Washín$on, D.C.: Institute fbr Policy Studies, l993., rnegrendelhet az IPS-I l, l60l ConnecticutAve,. ;t 20
22. |dézi Monar, p. 20.
NW, Washington, DC 20009.
23. Hawken, p. l29.
l5. Greider, p.35.
24. Ernpires of the 2l st Century? (A2l . század birodalmai?)Bttsiness Week,February 2l, l994. 19.
l6. John Stauber" ,.Countcring the Flack Altack" (Szembeszállni a kritika támadásával)C o-op Antericct *A'I'hunderbird (Vilrarmadár) egy gyiimölcs izesítésii amerikai borféleségmárkaneve.
Qtlarte rl1,,l994 Wintcr. p, l8. +* Megktilonboztet|tik a fogyasztási fazisban, illetve a termelési tázisban lieletkezett hulladékot.
l7. Stauber, p. l8. és általában vissza is
tltóbbi altalában a gyártás során keletkezó, egynem r, konnyen visszaíbrgatható
l8. Greider, p. 253-254,
lbrgatott
-
hulladékotie|öli, pl. íhtbrgács. A fogyasztasi hul|adékok t'eldolgozása bonyolultabb, be-
l9. Greider, p.210. -
gvíilto és szétválogató rendszer lététt-eltételezi.
20. Pat Choate. ..Politrcal Advantage: Japan's Campaign for America" (Politikai el nvszerzés: .lapán
japan 'Buying'
!.a1l3nylamerikában),Ha nard Business Reyiev,,Septernber- October l990, 87-103., Is l2. A SZEGnxl, onsZÁGoK Áru,txÍTÁSA
U.S. Politics? (Japán megvásárolia az amerikai politikát?),Haryctrd Business Reyiev,,'Novem'ber-
December l990. p, l84-198.
l. 1'izenegy afrikai államttihciz, Libreville, Gabon, May 27, l993.
A hirdetést a Ftilöp-szigetek konnánya adta f'el 1975-ben, idézi Elizabetlr M. Krahrner
és Donella
l l. A vILÁGoT BEtl Át ÓzÓ N,IARKETING
2,
lL Meadorvs, ,,}víoney Flows" (Pénzmozgások), tervezet, March 29, 1994. p. 19
*A kozlrasználatban hibásan nevezik vétójognak, rnert valójában a nagyhatalmak egyhangtrságának
l. William Leach.Land of Desire: Nterchctnls, Poy,er, ctnd lhe Rise rlJ a Ney, Americ,ctn Cttltttt.e (A
clvértjl van szó. Ennek az elvnek az érvényesitése lehetetlenné teszi. hogy valamely nagyhatalotn vagv
vágYak birodalrna. kereskedok. hatalom és egy írj amerikai kultírra kelitkezése. Nerv York, Pantheon
rragyhatalmak egy csoportia rákényszerítse akaratát a többiekre.
Books, l993. p. riii,
3. Robin Broad, Llneclttttltllliance 19-9 - 1986:The l|orld Bank,lhe lnternalionulA|onetun,[:'ttnt],
2, Richard J. Barnet és John Cavanagh, ,.The Sound of Money" (A pénz hangja) o7oal"nels, January.
ttntlthe Philippines (Egyenlotlen szövetség l979 - l986: a Világbank. aNenrzetkozi Valttlaalap cs a
1994. 12.
l;iilöp-szigetek), tJerkeley, Cali1.: Universit_y of Califbrnia Press, l988, p. 2l.
3. Paul lJawken, The Ecolog1, of Contmerce: A Declaration of Sttstuinubiliq,(Akereskedelem öko- 4. Bruce Rich, .,The Cuckoo in the Nest: Fifty Years of Political Meddling by the World Bank"
lógiája: nyilatkozat a t-enntarthatóságról), New York: Harper Business, l993'p.l32.
(Kakukk a íészekben: a Világbank politikai okvetetlenkedésének ötven éve),The Ecologist 24, no, l
4 Duane Elgin, Volunt n) Sinlpl'c t)l (Önkéntes egvszer iség), New York, William Morrotv, l993. ( January/February 1994): 9.
p.50-52.
5, Rich, 9.
5. Elgin, p. .50-52.
6, Rich,9.
6. Leaclr, p. xv.
7. Broad, pp. 6-7.
7. Leach, p.11-12.
8, Broad, pp. 6-7,
8. A televízióra vonatkozó statisztikai adatok és elemzések íbrrása .lerry Mandcr
!n the Abse nce of 9. Broad, pp, 6-7.
the Sacred: The Failure of the Sun,ivctl oJ the Indtan Nalions (A megszentelt hiányában: a
,7'echnolog.l, l0, Broad, pp.26-27.
technológia kudarca az indián nemzetek tírlélésénekzáloga), San Francisco, CaTit Sierra Cl b Books.
l99l. p. 75-82.
ll, Rich,9-10.
*A t
keáttétel (leverage) a hosszít lejárattr adósságok és az alkaltnazott tóke krizti viszony kiíeiezó-
9. Mander, p.91-98.
sóre használt mutató.
 424 l rőrÉs rÁnsnsÁcor vl GuRALMA Jegyzetek l 425

l2. Rich, l0. H llilliard: T'rade Adl,isory Committes (Kereskedelmi tanácsadó bizottságok).
l3. Broad, p. 27 t) ltlózi Mark Ritchie: GA'I-I, Agriculture ancl the Environment: The US Double Zero Plan" (GATT
14. Idézi Robert W Oliver^ /rt ernational Econonlic Cooperaíion ancl Mcz(lgudaság és környezet: az amerikai dupla nulla terv),The Ecologist 20, no.6, ( l990. november/
the t|orld Bank (Nemzetközi
gazdasági egYíittrnLiködes es a Világbank). London: Macáillan press,
l977, p. l60.,.i er,i;. n,.h. lle t,crttller): 2l7.
ctnrl the'Crisis qrbÁiiáirrrt
Mo{g_ag!ng the Earth: The trl/orld Bank, Envtronmentcl1,Inxpoverishmenl, l(). ldézi,,Power:TheCentralIssue"(Központbanazenergia),TheEcologtst22,no.4.,(l992..i li-
(A Foldlelzálogosítása: a Világbank. a környezet trinkreÍétele és a íejlesztés rr,,,/ttttgusztus): cikk.
válsága),'boston:'B.u.nn 1 -59
Press, 1994, p,2l2. l l ldézi Ritchie, p.2|6.
15, World Debt Tablcs l992-93; Externql Finance l2 'I'im Lang által. a United Kingdom National Food Alliance (az
for Developing Countrie.s (világ adóssági táblá- Egyesiilt Királyság Nemzeti Elel-
zatai_19_92-93: a fliltld országok krilscj finanszirozásá), Wastringto;,
o.c., worio s;ri, lÓ9i. p.2l2 ttttszcrszövetsége) számára készített tanulrnányból. Megjelent: Tim Lang és Colin l{ines:Iie Nerr.,
l6, Frances Stervart, -The Many Faces of Adjustment" l'ttttt,clionism: Protecíing the Fttture againsí Free Trude (Az rj protekcionizmus: a jövó nregvédese a
1ez atálakitás sokarcu)l,ízo r:la"orrríoirrnt
l9, no. l2 (December l991 ): 185l. ,,zrtllatlkereskedeIemtol), New York:Netv Press. l993 pp. l00-103.
1'l. Itorld Debt Tahles^1992-93 (világ adóssá gi tábllnatai lg92-93), p. l.], A Neu, Scientist magazin l993, április 24-i interjírja. Idézi Natalie Avery: ,,IJow Companies
208.
l8. Jonathan Cahn, .,Challenging thé New Imperial Arrthoriry-: r
e worla Bank anrl the Democ- lttllttcnce Global Food Standards" (Miként befolvrisolják a cégek a globális élelmiszer-szabványokat),
ratization oÍ'DeveloPrnent".(Az^u.lurálom tagadása: a Világbank litzzctéve aThird World Netu;ot,k Feafures,87 Cantonment Road, Penang, MaIaysia által, l994..janrr-
., u t.tt.i.te, demokratizálá sa\Hanlarcl
Human Rights Journal 6 (l993): l60 rtt,11.7.
._ l9, ClaY Chandler, *The^Growinq Urge to Break the Bank"(Egyre sijrgetobb a bankrobbantás). l 4 Hope Shand: ,,Patenting the Planet" (A bolygó szabadalmazt aíása)l4ulttnational Monitor , l994
trllashington Posl, .Iune 19, 1994 pp. H- t, H-Z.
lrrrrius,9-13.
20. Rich, Motgagingthe Earth (A F ld jelzálogosítasa), p.77. l5. Shand,9-13,
2l, Senate Committee on Banking and Óunenóy (BanÉugyi és Pénzfbrgalnri Szenátusi l6.Idézi Vandana Shiva:,.Monocultures of the Mind: Perspecttves on Biodiversity and Biotechnologll
participation of the Llnited states Bizottsag),
inihe Internari,oialMoneíiry Fund andihe InternationalBaikfor (^gyi monokultírrák: a biológiai sokíéleségés a brotechnológia kilátásai), London: Zed Press. l993
Reconstruction and Del'elollnent (Az Egyestilt Államok részvételea Nemzetktizi
Valutaalapbun e, u p l22.
]j9mz9lt9!] UjjáépÍlésiésÉejlesztisiBan'Éban;,?9th Cong.. lstsess., l945, S, Rpt.452, pt.2,,.Minoritv l7. Shiva, p. l22,
Views" (Kisebbségi vélernényekl, p. 9,, irlézi Ricll,Mot:tgaging tn) torih 18. The Ecologist, Whose Common Future? Reclaiming the Commons (Az ökológus, kié lesz a kö-
p.62. rn eoro:.Üal.!;;;iil;,'
z(ls jövo? A közjavak visszakövetelése), Philadelphia: New Society Publishers.
22. Senate Commiltee on Banking and Currency, p. 9., idézi Riclllt4ortgaging
the Earth. pp. 61-62.
23. David C Korten, Getting to the 2lst Ceniull; I/olrtntary Action"aid Íh, A PENZJÁTSZMA
hLrszonegYedik század elérése:iinkéntes cselekvés és világméiet i program),
clobot igrii" 6 t.l.
West Hartí,o"rd. Óonn.:
Kumarian Press, l990. l.
..Hot Money" (Forró pénz), Business lteek,March20, 1995. 46.
.^?!,.P,'?ÍuU Clratterjee beszárnolója,.,World Bank F-ailures Soar to 37,5% of Completed projects in A résztvevok számára vonatkozó becslés Henry B. Gonzalez képvisel , az Egyestilt Allamok Kong-
2.
l99l" (Az l99l-ben b,eíqezett vriágb_anki projektek 3'1.Sol'n-a kudarccal vegzóa ttl,riirct Worlct lcsszusa Bankbizottságának elnökétol szárrnazik, idézi Thomas L, Friedman ..]nternational Investors
Economics. December 16-3l, 1992. p, 2. ltct llverything on Anythrng" (A nemzetközi bet'ektetok bármrre mindenben tbgadnak)Nev; YorkTimes.
25, Michael Cernea beszárnolója, ,,Farmer Organizations and Institution Building April 17, 1994. sec. 4, p. l.
for Sustainable
DeveloPment" (Farmer-szervezetek és a fenntárthato fetlódés inteirnenyl _]. Diana B, Henriques,,,Questions of Conílict Sting Mutual Fund" (A beí'ektetési alapok konfliktu-
tiepTtese)"nelio,ral
Development Dietloge 8, no 2 (Sumrner l987): 1-19. slinak kerdései), New York Times, August 7 , 1994. p. l.
4. ,,Another Year in 'Bank FIeaven'? (írlabb év a'bank-mennyországban'?), Business Week. .Ianuary
l3. A NAGYVÁLLALATI ERDEKEK BIZTOSÍTÁSA l(). l994. l03,
5, A nvugdílalapokra vonatkozó számadatok íbrrása: Randy Barber és Teresa GlrilardLrcci, ..Pension
l. B csrrelcjadás a ViIágbank számára, l994. janrrár. lrtrnds, Capital Markets, and the Economic Future" (Nuygdíjalapok, tokepiacok és a gazdasági.iövo). in
2, Dugger, William M.. Corporate Hegem'om, (Tokés társaságok egyecluralma), (iaryA. Dymsky. Gerald Epstein. és Robert Pollin (szerk.),Transformtngthe U.S. FinanctulS.ystem.
^ New york:
Greentvood Press, l989, pp. ix, riii. l,)quin, and Effiuency for the 2lst Ceníu11, (Az tJSA pénzi,rg_vi rendszerének átalakitása: igazságosság és
3, Hawken, Paul'. The EcologY of Commerce; A Declararion of llirtékonyság a2l. századra). Armonk, N. Y.. M. E. Sharpe, l993. p. 288.
Sustainability (Akereskedelem öko-
|ógiája:nyiIatkozataÍ-enntartháóságról),NewYork:Harpergu'lnó,i,iqq:."pp.ll-too 6. l993 juliusában egy átlagos napon l087 milliárd dollárnyi iigylet tobbnyire valutakereskede-
4. A kereskedelmi tanácsadó bizottságokról szóló iníbimációkkal kapcsolaiban lásd Hilliard, lcrn
-
létre egyedtil a New York Clearing House Interbank Payments System keretében. .lav Mathews.
Tra.de Advisory Committe,es,: Pril'ilegecl iccess.for Pollttterstr.r.rtea.ii,,i tanácsado biróiir.g.i r -
Tom: -jott
.,l)utting Currency Trading on Trial" (Vizsgáljuk ki a valutakereskedelmet)l,ízashington Post, Attgttst
lorrleges beleszólási Iehet ség szennyezok számára), Washingion,
o.c.: puulic citizen,s Congi.r"r-ü.tr1', 22. 1993. p H-l
l99l. 7. Joel Kurtzman, The Death of Money (A pénz halála), New York: Simon and Schuster, l993.
. 5 9 S DePartment of Commerce
Kereskedelmi
and OÍfice of the tJ,S,
-lracle
Representative (Az Egyesiilt Allamok pp. 64,149,
MinisztériLrm.a.és az EgyestiIt Allamok kereskedelml tepvlseteti' iroaÍ|uirioriir,,r, 8. Apénzgudaság részletesebb és k zérthet tárgyalását lásd: Kurtzman,The Death of Monel;(A
cttld Rules fot, the Indttstryl,Adv,isot1l CÓmmittees
for Tru,d.e Poliq, tvíattiís(Eljárásof.j, ,i.rarl,.i
iPari tanácsadó bizottságok számáiakereskedelmi tigyekben), Játu, neriiil, p.
. pénz halála), Howard M. Wachtel, The Money Mandarins:The Making of a Sttpranational Economic
()rder (A pénz fqesei: a nemzetek feletti gazdasági rend megleremtése), Armonk, N, Y.: M, E. Sharpe,
3., amint Hilliar<l idézi
p.7. l990;Roy C. Smith, The Money Wars: T'he Rise and Fall of the Great Buyottt Boom of the l980s (A
6. Hilliard, p, 7.
1lónz-háboruk: az l980-as évek nagy kivásárlási konjunktrrrá.iának ttindöklése és bukiisa), Plume. NY.:
'l'ruman
7, Government Seeks Advice from. Industry on U. S. Trade Policy (A
EgYes[ilt Államok kereskedelrni politikálává kapcsolatban
korrnány u
ipartanácsát kéri az Talley Books, l990,
),Businiss A-merica, l989. január ló., 9, 9. A tenyleges százalekérték változó és fi.igg tobbek kozott a bank teljes t keállományától, de az átlag
arnint Hilliard idézi p,7. valamivel l0 százalék alatt van.
 426 trőrÉs rÁnsnsÁcor vl GuRALMA
10, Repol of the Presidential Comnission on Market A4echanisms (Az Elnöki Bizottság jelenlése
a .)l .loclKurtznran.TheDeutho.f Money(Apénzhalála),NewYork: SirnonanclSchttslerl993.pp,
piaci mechanizrnusokról), Washin5on, D. C.: U. S. Government Printing ofllce, l988:Ó I-2,idézi
Wachtel, p. 25l,
l l. Kurtzman. p. 98
12. Kurtznran, p l6l . Irlrrlcrálissáb vtilt-NAFTA keretében atagországok vállalták, hogy 15 éven bcltil lbkozatosan lcbon-
l5. KARVALYTÓKE
l. A rrreg|egyzés az 1987 márcrusi árfblyamstabilltással kapcsolatban hangzott el, anriként Hobarl
Rowen ,.Wielding Jalvbone to Protect the Dollar" (Szájtépés a dollár védeltnében)J4/ashington post.
1987- rnárcitrs 1,5., p, II-1 cikkében idézte és l{oward M. Wachtel: 1'he Money Mandarins: ih. Muki,,g
of a SuPranational Economic Order (A pénz íqesei: a nemzetek í'eletti gazdásági rend rnegeremrésc).
Annonk. N.Y.: M. E. Sharpe 1990. p,269.
2. Joel Kurtzman, The Death of lv,lonell (A pénz halála), New York: Simon and Schuster l993.
p. l 28.
3. Felix Rohal,vn. World C'apital:]'he Need and the Risks (Nernzetközitoke: igény es kockázatok),
Nev York Reviey, of Books, l994 .|rlrlius l4.. 53.
4. A Srrrvey of Multinationals. Everybody's FavoLrrrte Monsters 1Áttekintés a mLrltikról. kedvenc
szörnyetegeink),The Economist. l993. rnárcius 27.. 6,
5. A dániai (KoPPenhága) Gaiacorp szervezet elnokérrek. J. l-. Ross Jacksonnak személyes kozlése
aIap.ján.
6 Carol .l. l.oornís, Untangling the Derivativcs Mess (Tiszta víz a derivatívák zavaros poharába).
Forlune. l995, március 20.. 50.
7. SurveY: Frontiers ofFinance: On the Edge (Ánekinlés: a penzLigyek határai: a vegsci ponton)fhe
Economisí. l993, október 9., 4.
8, SaLrl Hansell, A Prirner on Hedge Funds: Hush-Hrrsh ancl íbr the Rich (A í'edezeti alapok ABC-.je;
surnákolás gazdagsiigéfi).Neu, |'ork Times, 1994, április l3.. pp, A-l, D-l5.
9, ErcerPts tionr Soros Testimony (Szemelvények a Soros-vallomásból)"Ve w York Times, I()94.
április l4,, p. D-6.
l0, Allen R, Myerson, When Soros Speaks, World Markets Listen (Ila Soros szól, a világ piacai
liilelnek), Nev, I'ork Times,1993, j nius l0., p. D-1.
__
1 l Big Winner fiom Plunge in Sterling (A íbntválság nagy nyertese)New
York Times.1992. októ-
ber 27.. p. D-9
l2, Elizabeth M. Krahmer és DoneIla I-I. Meadows: Money Florvs (Pénzrnozgások), az Environmental
Grantmakers Association (Környezeti Tárnogatások Bizottsága) éves gyíileseie késziilt.je lentós. l994
rnárcius 24." p.48
l3..lav Mathews. PLrlting Cttrrency Trading on l'rial (Bíróság clé a devizakereskedelemmel).
ll,'ushington Post. 1993. augtlsztus 22., pp.H- l, H-4.
l4- Felix Rohatyn" World Capllal:The Need and the Risks (Nernzetközit ke: igény és kockázatok),
Nev I'ork Review oí'Books,l994..itrlius l4., 51-52.
i5. Saul Hansell, A Bad Bet íbr P&G. (A P&G rossz hírzása) J,,leu,YorkTimes,1994. április l4.. p.
D-6,
16. Rohatyn,52.
17. Srrsan Antilla, A Concealed Danger fbr Funds (Rejtett akna az alapok számára)New YorkTintes,
l994, április l7, p. |.,
l8 ..TodaY, Orange County: The MLrni Mess on Wall Street: Horv Bad?" (Orange megye ma: rnilyen
sulyos a WallStreet-i pénzz.avar?),Bttsiness lheek.|994, december l9..28-30.
l9. Saul, Hansell. ..For Rogue Traders, Yet Another Victim" (Szélhámos kereskedoknek: írlabb ál-
dozat), Nev York Times, 199_5 í'ebruár 28., pp. Dl, D8; The Lesson íionr Barings' Straits (A 'baring-
válság tanulsága). Bttsiness trl/eek. 1995. március l3,, 30-32; Stevenson. Riclrard'W,: Young
Traderis
$29 Bfllion Bet Brings Down a Venerable Fírm (Egv flatal keresked 29 milliár,J dollaros koiése padló-
ra ki,ild egy jónevti céget),New YorkTimes,1995. februar 28 , pp A-l, D-9.
20 SherYI, WuDunn. Tokyo_Sto.cks Plunge on_British Firin's Collapse (A tokiói részvénybrrkás
romba dont egy brit céget), Nev, York Tines, 1995, februar 27 ., p D-| '
rc_
i_;*,
Jegyzetek l 427
l{''l ()
| itlózete alapján.
I Ntlrth American Free Trade Agreement (NAFTA). Az Egyestilt Allarnok
ós Kanada közölt l988-
lllrtt itliiírt szabadkereskedelnri megállapodáson alapuló - Mexikó
l992-es csatlakozását követocn mtrl-
lllllllk nlinden, az egymás kozti áru- és pénzíbrgalmat, valamint bef-ektetést gátló akadályl. (..,) l996-ra
r,ltilrltlték vagy rninrmáiis szinlre csokkentenék a várntarilhkat (a 1-1VG Zsebvilág'96 alapján1.
.]2, RLrssel Mokhiber, az Interneten teriesztett Corporate Crime Reporter (Cégbiintigyek ligyeló.|e)
irllrtl, a Legal Research lntcntational vezeto pénzugyi hivatalnokával, Christopher Whalenrral készítctt
rrltcriíralapján)
].]. ,.'I'he World's Wealthiest People" (A világ leggazdagabb emberei).trorbes. l993, jíIlius 5 . (l(l:
l lrc l]illionaires" (A rnilliárdosok).Forbes. l 994, .iírlius l 8., l 94-1 9.
]4. One Year [-ater: NAIII-A Disaster| (Egy évvel késobb: NAFTA katasztróía), a Public Citizen's
ltittle Progratn (átlagpolgári Kereskedelmi Program) által készítettés teriesztett információs csomag,
l'rrlllic Citizen, Washinglon. D.C.. l995 rnárcius. p.l.
25. ,,Austerity and Rates of 92% Fail to Perk Up the Peso" (A megszorítások és a 929ó-os kamatok
rcttt segítenek a pesón), Ney, York Times . 1995 . március 16., p. D-8.
2(l. Anthony DePlarna, ,,Mexicans Ask IJow Far Social Fabric Can Stretch" (A rnexikóiak azt kérde-
zrk,lneddig nyírjtható a szociális háló),Nerl YorkTimes,l995. rnárcius l2.. p. A-l.
27. Allen R. Nyerson: ,,Peso's Plunge May Cost'fhousands of U.S Jobs" (A peso összeontlisa
irtttcrikai állások ezreibe kertilhet),Netl, IorkTimes,l995. janttár 30., p. D-4.
2tl. Anthony DePlanra. ..Crisis in lvlexico Deepens Damage in Latin Markels" (A nrcxikói válság
clrrlúlyíti a latin piacok problémáit),Nev, York Times, 1995.január l 1., pp. A-l, D-2,
29. Ralph Nader, Vallomás a nrexikói kormánynak nyítltott segítséggel kapcsolatban a Senate Banking
('tltnmittee (Szenátrrs Bankbizottsága) elón. U.S. Senate, Washington. D.C,, l995. márcitts 9.,p.4.;
Sitttger. David E,: ..DolIar Dips as the Peso Falls Again (A dollár gyengul, amint a peso írjra estk)Nell,
|'orkTimes,l995. rnárcius l0., p, D-l.
.}0, Harvey D, Shapiro, ,,After NAFTA: Iracing the New Global Economy" (A NAFTA után: Szem-
lrcrr u íU globális gazdasággal). Hemispheres,l995. rnárcius l0., 74-79.
3 l . Paul Craig Roberts, ..How Clinton Is Bashing the Brrck" (Hogyan teszi taccsra Clintorr a dolcsit).
lJu:;iness |Iteek. |994. arrguszttrs 8.. l4
.l2. Matlrervs, p, IJ-4
.]3. Thomas A. Russo. ..Let Wall St. Flandle Derivatives Rules" (I-Iagvtuk a Wall Street-re a nrasocl-
lirgos papirok szabályozását).Nev York'|imes,1991. május l5., sec, 3. p,l3.
j4, Idézi Mathews. p. H-4.
35. Idézi Sylvia Nasar,.,.lett's Supervisor at Kidder Breaks Silence" (A Jett í-eltigyelóje megtöri a
escndet a Kiddernél), Ney,YorkTimes,1994. jítnius 26 , pp D-|. D-l4.
36, Sylvia Nasar,,.Krdder Scandal Tied to Failrrre of Supervision" (A Kidder-botrány a í'eltigvelct
clcgtelenségével kapcsolatos), A/etl York Times, 1994. augLrsztus 5., pp. A-|. D-3.
37.\dézi Tlromas J. Lueck, ,.lncentives of $3l Million Keep Kidder, Peabody in New York" (A
Kidder, Peabody-t Nerv York-ban marasztalja a 3l millió dolláros kedvezrnény)flev, York Times.
|99_]. október 30.. pp. 2.]-24,
*
A szánnaztatolt (származékos) eszközök vagy derlvativák (gyakran nevezik származtatott értékpa-
1riroknak, olykor másodlagos értékpapíroknakis) tulaidonképpen olyan ,.tétek", amelyek a karnatlábak,
rlcvizaáríblyarnok, árucikkek árai stb, változiisára vonatkozó várakozásokat ttikröznek. A vállalatok
ttcm azért bocsátanak ki ilyen papírokat, hogy fbrrásokltoz jussanak; ltanem azért ad.ják vagy veszik
(ikct, hogy f'edezzék magukat a kiilsó tényez k váratlan és kedveztítlen változásaival szemben.
Az utóbbi évtizedben négy ilyen ..tét" forgalma gyors növekedésnek indult. ,{íoryalonlképesopciók
rr vállalat vag,v egyének, ttjzsdei spekulánsok számára.jogot biztositanak arra (de nem k teleznek). hogv
rttcgvegyen/ek/ vagy eladjonieladjanak egy értékpapírtegy ma megállapított áríblyarnon. ffilttres-
l()l1. olyan határidrjs t'rgylet. amelyet eltjre ktittink egy papír vagy árucikk nregvásárlására vagy eladásá-
ta. Az árat a szerzridéskötéskor rögzítjtik, de nern ílzettink addig, anríg nem teljesítenek. Noru,urd-
Ár)/ls egvéni igénl,ekre szabott trrtures-kotésnek í'elel meg, amelyet nem a szervezett t zsdén lbrgal-
tnaznak. Asu,up-tig,letel esetében el akar.iuk cserélni példátrl a dollárban f'ennálló adósságunkat nenrct
rrr iirkában f'ennál ló adósságra.
 42B lrőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
l o. róxns KANNIBALIZMUS
l
William M, Dugger, Co rpor te Hegemony (T kés társaságok egyeduralma), New York: Greenwood
Press, l989. p x.
2. Az ..értékteremtés"kiIqezés jelentését gyakran eltorzítlák a tokés libertariánusok, használva a
kifejezest bármrre. ami noveli az árakal, r,agy nyereséget termel. En e kiíqezéslcsak arra vonatkozta-
tom, amikor a világ javaihoz, szolgáltatásailroz és termel eszközeihez valódi érték adódik.
3. Joel Kurtzman,The Death of Money(Apénz halála),New York: Simon and Schuster, l99.}. p.
l64
4. Az adatokat osszeállította Donalcl L. Bartlett és .Iames B. Steele, ..America: What Went Wrong?
Part 8: The Disappearing Pensions" (Amerika: Mi ment tönkre?. Nyolcadík rész,. Aze|tíino nyugdíjak)
in,. Philadelphia Inquirer,l99l. október 27,,p. a-1, rdéziGreenbergés William Kistler(szerkeszttjk)
Bulliqg AmericaBaclt (Arnerika visszavásárlása), Tulsa, Okla.: Council Oak Books, l992. p l53
.i. ldézi: 'The Power of 'fransnationals'' (A transznacionálisok hatalma) inThe Ecologist 22. no. 4
( l992 jrlrlius/augusztus) p. l59,
6. Ned Daly, ..Ravaging the Redrvoods: Charles Hurwitz, Michael Milken and the Cost of Greed" (A
vör serdó pusztulása: Charles Hurwitz, Michael Milken és a pénzéhségára)/vtultinationctl Monitor.
September 1994. l2,
7. John Skow, ,,Redwoods: The Last Stand" (Vöröserdti: az utolsó szálig)[ime,l994. junius 6,, 59.
8. Skow,59.
9. Daly, l3.
10. ldézi Susan Faludy: ,,The Reckoning: Saí'eway I-BO Yields Vast Profits But Exacts a Heavy
IJuman Toll" (Az elszámolás: a Safeway kivásárlása nyereséget hoz, de hatalmas emberi áldozatokkal)
in LlallStreet Journal, 1990. rnájrrs l6., p l-A, Creenberg is idézi, p. l59.
ll,
Gretchen Morgenson, .,The Buyout that Saved Saí'eway" (A kivásárlás, mely megmentette a
Saí-ewayt) in: Forbes l990. november l2.,88, Greenberg is idézi, p. l59.
l2. Greenberg, p. l55.
13. Az adatokat osszeállította: Donald l. Bartlett és James B Steele,.,Amefica:What Went Wrong?
part 3: Shifting Taxes from Them to You" (Amerika: mi ment tévutra? Hannadik rész: adóterhek tóliik
neked), Philadelphia Inquirer, 199l október 22, p. 1-A, Greenberg is idézi, p. l52.
l4. Greenberg. p l5l.
l5. Greenberg, p. 1_59
l6 Joseph Pereira ..Split Persona|ity" (Tttdathasadásos szernélyiség)alapján, ujranvomtatta d,/tre
Reuder, l993 szepternber/október, pp. 63-66., aWall Street Jottrnctl-bol
l 7. Ahogvan azt Pereira idezte, p. 64.
l8. Ahog.v azt Ross Perot és Paat Choate tdézíe Sal,e l'ottr Job, Suve Ottr Cortnlr.1, Ithl, NAFT,4
Alust Be Stopped-Nolu! (Mentsd meg a munkahelyed, megmented az országodat: miért keIl a NAFTA-I
azonnal megállítani ), New York: Hyperion, l993, pp. 52-53.
l9. Perot és Choate, pp. 52-53.
*t-ehér lovag egy olyan vállalat vagy konzorcium, amely egy cég t'elvásárlását vállalja egy olyan
-
cég helyett, amely ezt bizonyos szabályok, kötelezettségek miatt nem teheti meg egy .,tiszta kivi.ilál_
ló". - sz rnyetegeink),The Economist, l993. március 27., (speciális melléklet), p. 6.
** Pac Man védekezés: a fuzió elleni védekezésnekaz a módja, amikor a kiszemelt áldozat ellen-
-
aiánlatot tesz a ..ragadozó" részvényeire,azaz megpróbálja azokat visszavásárolni.
*** greenmail a í'elvásárolni kivánt célvállalat visszavásárolja az ellenséges felvásárló által meg-
-
szerzett részvényeket,z ldutas (greenmail) tigylet formájában.
*l'** golden parachute (arany ejtóern}ó) a vállalatvezetés gyakran indít védekezó manovereket a
-
tblvásárlás kivédésérevagy magasabb ajánlati ár kiharcolása vagy munkahelytik megóvása érdekében.
Ezen érdekkonfliktusok megkertilésére sok vállalatnál arany ejtóerny t kínálnak a vállalawezetésnek,
ami kornoly összegii végkielégítéstjelent arra az esetre, ha munkájukat elveszítenék a fírzió miatt.
(Brealey-Myers: Corporate Finance (Modern vállalati pénziigyek) címíi konyvének magyar kiadása alap-
ián )
Jegyzetek l 429
17. AZ rRÁN},ÍTOTT vERSENY
l. Bennett Harrison: Lean and Mean:The Changing Landscape of Corporate Power in the Age of
ltaxbility (Huzd meg vállalati hatalom változó világa a rugalmasság korában), New
- ereszd meg: a
York: Basic Books, 1993. p.220.
2. ,,Let the Good Times Roll - and a Few More Heads" (Hadd folytatódjanak a jó idok
rréhány t'ej) in: Bttsiness |Yeek, |994. tanuár 31 ,,pp.28-29.
- és még
3. ,,The Rise ancl Rise of America's Small Firms" (A felemelkedés és az amerikai kis cegek keletke-
ftse),The Economist.l989 .ianuár 2l . pp 13-74., ahogy azt Harrison idézi. p.l3,
4. llarrison alapján, pp, 9-1 l.
.5. ,.Let the Good Time Roll" pp.28-29.
6. Harrison, p.l8.
7. Paul Hawken, T'he Ecology of Commerce (A kereskedelem okológiája) Nerv York: HarperCollins
l993. p. 8.
8. "Executive Pay: The Party Ain't Over Yet" (Ig ar:galói fizetés: a partinak még nincsen vége)$usiness
Iteek,1993. április 26., pp.56-62.,,That Eye-Popping Executive Pay: Is Anybody Worth This Much?"
(Azok az álszent igazgatói fizetések: ér bárkiis ennyit?),Business Week,l994. április 25,, pp. 52-58.
9. Brian O'Really ..Tlre New Deal: What Companies and Employees Owe One Another" (Az j meg-
cgyezés:miveltartoznak egynásnak a vállalatok és alkalrnazottak?)Fornme,l994. j nius l3,, p.4.5
l0. John Nasbitt. ClobalParadox (GlobáIis elIentrnondás), New York. William Morrow l994. p. l4,
l l. .,Learning to Survive in the 90's" (Tanuliunk tr]rlélni a 90-es években)Business Week, 1994.
ianuar l0., p. 95.
l2. ,.Channeling Big Stores' Awesome Clout" (Nagyáruhazak félelmetes titései)Buslness l|eek,
l992. decernber 2 l., p. 98.
l3. Donella Meadows ,,Wal-Mart Should Come on Our Terms, Not at Our Expense" (A Wal-Mart-
nak veliink kellerre megállapodni, nern pedig ellentinkben) ,Valley Neu,s. l993. jírnius l2., p. 26.
l4. ..Clout! More and More, RetailGiants Rule the Marketplace" (Politikai nyomás. Egyre több és
t bb, Viszonteladó óriások uralják a piacot).Brlslness l|eek, l992. december 2l., p. 66-73. ,,Brawls in
Toyland" (Civakodás Játékországban).Business Week, 1992. december 2l., pp. 36-37.
l5. ..Clout|.,." p. 73,
l6. ltt az l99l_es GNP adatokat hasonlítottuk össze a világ legnag1,obb vállalatainak tel.;es árbevete-
lével trgyanabban az évben. A GNP adatok aláe Universa\,4lmunuch, 199]-bó| valóak (Kansas Citv.
Mo.:Andrews and McMeel, l993) kiegészítve aThe Economist, BookoJ |'ital ltorld Srrttl^slics (New
York: Random House, 1990) adataivalAz összevont eladási adatok aHoover's Handbooko.f World
Business, l993-b l valóak, (Austin, Tex.: Reí-erence Press, l993), a világ 500 legnagyobb ipari vállala-
lára, u 50 legnagyobb kozmtivállalatára, az 50 legnagyobb kereskedelmi vállalatára és az 50 legnagyobb
diverzitjkált szolgáltató vállalatára vonatkozólag. A le$öbb forrás azt.ielzi, hogy a 100 legnagyobb
gazdasági egység koztil csak 40 vállalat van. Ez azadaíaFoflune avilágszéa legnagyobb iparvállalatára
vonatkozó rangsorát veszi figyelembe, arnelyben nem szerepelnek a nem ipari tevékenységet folvtatók.
l7. Hawken, p. 92,
l8, Harvken. p, 92.
l9. ..A Srrrvey of Multinationals: Everybody's Favourrte Monslers" (Atlekintés a multrkról: kedvenc
20. A kereskedelrni bankokraés pénztigyi vállalatokravonatkozó eszkozadatok t-{oover's Handbook
of World Brrslress-b l származnak, pp,68,,12.
2l, Egyike a kivételeknek Roger Teííy,Pulting the American Dream Back Together (Az amerikai
á|om sszerakosgatása), San Francisco: Berrett-Koehler (elokésztiletben).
22. Adarn Smith. ,4n Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nation (A nemzetek
gazdagsága e gazdagság természetének és okainak vizsgálata), l776, New York: Modern Library, l937)
p l28.
23, ,.The Age of Consolidation" (A konszolidáció kora) inBasirr ess Week.l99l . október l4..86-94.,.
..Making the Perl'ect Connection" (A tokéletes kapcsolat létrehozása)/VordPetfect Report, l994 nyara,
p.2.
24. A becslések a ..Survey of MLrltinationals"-ból származnak, p, l7.
 43o lrőrÉs rÁnsnsÁcor vl GuRALMA Jegyzetek l 431

25. A. V, Krebs,The Corporate Reapers: The Book of Agribusiness (A t kés aratók: u agrárbiznisz
könyve), Washington D.C. : Essential Books, 1992, A, V. Krebs, ,.America's New 'Centrally Planned'
Food Economy" (Amerika uj 'központi tervezésíi' élelrniszergazdasága) az információkat a Prairie Fire
Rural Action, Des Moines, Iowa szolgáltatta.
26. Joan Dye Gussow.,.A Nutrition Policy... That leads to a Food Policy... That Leads to an
Agricultural Policy" (Egy élelmezési politika... amely élelmiszerpolitikához vezlt.... mely agrárpolitr-
kához vezet), trllHY Maga:ine,1993 nyara, p. 25.
27. Kerbs, The Corporate Reapers, p. 102.
28. Kerbs, The Corporate Reapers, pp.372-382.
29. ,.The Virtual Corporation" (A virtuális vállalat), in,.Bustness Week,1993. február 8,, p.l00.
30. ,,The VirtualCorporation", p. l00.
3l. ,,The Partners" (A társak), in,,Business lYeek, 1992, február 10., pp. 102-107.
32. ,.The Partners", pp 102-7.
33. ,,A Survey of MLrltinationals", p. l4.
34. The Economist,l993. t'ebruár 6., p. 69.
l8. vERSEN},A vEGEKEN
l. .,What's Wrong?" (Mi a baj?),Business Week. Augusí 2, l993. 59.
2. Jeremy Brecher, ,,Globa| Village or Global Pillage?" (Globális falu vagy globáIis fosztogatás'l)
_.
The Nation, December 6, 1993,685-688.
3. Laurie Udesky, ,,Sweatshops behind t,abels: The 'Social Responsibility' Gap" 1Álcrizott munkás-
ny zó iizemek: a 'társadalmi feleltisség' hiánya),The Nation, May l6, 1994.666-668.
4. Ms. Draz tanr]rvallomása az Egyestilt Allamok képviseIóhaza oktatási és rnunkatigyr bizottságának
avezet ség-dolgozókapcsolatokatvízsgálóaIbizottságaelottl994.junius7-én,ldézetaNóirrrha_gyár-
tók Dolgozóinak Nemzetközi Szakszervezete által aNev, York Times 1994..1unius l9-i sz.árnában
(p. A_23.) köZétett hirdetésébol.
5. Bill Keller, ..The Revolution Won, Workers Are Still Unhappy" (A forradalorn gyozöft, a munkri-
sok még mindig boldogtalanok?),Neu, York Times,.Iuly 23, 1994. p.2.
6. Bill Keller, ,,ln Mandela's Soutlr Africa, Foreign lnvestors Are [.'ew" (Mandela Dél_Afrikáiában
kevés a ki,ilföldi befektetó), New York Tlrnes. August 3, l994. p.A-l.
7. ,,Damping Labor's Fires" (Az elbocsátások mérséklése),B usiness l4/eek, Augusí |, 1994. 40-41.
8. ,,Damping Labor's |'ires" 40-4l.
9. ,.The Wild, Wild East" (A vad vadkelet) ,Business Week,December 28, l992. 50-5l
.
]4, ,,Land of the Rising Jobless" (A novekvti munkanélktiliseg íbldje)$usirtess LVeek, Janlary l1,
|l,|).l 47.
25 MichaelI-I. Armacost..,.Iapan Goes to Business School" (Japán gazdtilkorjási lóiskolára megy),
,\'r,rr, }'brt Times, Jttly 28, 1994, p. A-23.
26. ..A Bargain Basement Called japan" (Az el nyös iizletkötések helyét Japánnak hív.iák)Busrre^is
líi,cli, June 27,1994. 42.
27. David Sangeer, ,,New.Iapan Access for Wail Street" (A Wall Street írj lehetoségei .Iapánban).
,\'lw York Times, Ianuary 1 l, l995. pp. A- l , D-5.
28. ..Wal-Mart.litters Reach Canada's Stores" (A Wal-Mart alaposan beíLit a kanadar áruhazaknak).
l]usiness Week. Janvary 3l, l994. 38.
29. ,,Invasion oftlre Retail Snatchers" (A kiskereskedelem rárnenós megszerztiinek invaziója)6Ltstness
lli,cÁ,. Julv 25. l99], 48
.]0. .,NAFTA: A Green l,ight íbr Red Tape" (Szabad rt a btirokráciának)Business Week. July 25.
l()94 48
I 9. BEKÖSZÖNT A GAZDASÁCOSSÁC
l Jeremy Riítin. The End of Work (A mrrnkavégel, New York: G. P. Putnam's Sons. l995, p, xiv
2 Richard DoLrthrvaite, The Groy,th Illusion (A növekedés illtrzió.la) Tulsa. Okla.: Council Oak
l'tr[rlishing. 1993, p. 24,
_] WilIiam N4 Dugger. Corporate ílegemoa, ('Iókés társaságok egveduralrna) New York: Greenwood
l'Icss, l989. p. l.i.
4 Brian O'Reillv,..'fhe New Deal: What Compantes and Ernployees Owe One Another" (Az íri
rncgegyezés: amivel a cégek és az alkalmazottak tartoznak egyrnásnak)forlune,June l3. l994. _50
5 John BLrrgess, ,.Debate on Executive Pay Moves across the Atlantic" (A vezettji írzetésekrol tblyta-
t()lt vita áíszeli u Atlanti Oceání).Intet,national Herald Tribtme, October 24,1991. Business/Finance
scction, p. l.
6 Derek Bok. Ilre Cost of Talent: How Executives and Professionals Are Paid and Hou, It Affects
,,lmericct(A tehetség ára: nilyen ílzetéstkapnak a vállalati vezetók és az értelrniségiek és hogyan hat ez
Arnerikára), Neu, York; Free Press, l993. pp. l08-1l4.
7 l-ee Snrith. ..Burned Out Bosses" (Kiégett fónökök),Fol,íttne. Jull- 25.1994.44-46.
8 Smith. 44-4ó.
9 Saralr Lyall. ..Publishing Chief Is Out at Viacom" (A kiadó válIalat fonökét el!:ocsáteltták a
Vracorntól), Nev,YorkTimes, Jttne l5, 1994. pp. D-l, D-l6.

l0. RobertA. Senser, ,.Outlawing the Crlme of Child Slavery" (A gyermek-rabszolgaság bűrnének
törvényi betiltása), F reedom Reyiew, Novenrber-December 1993. 29-35. l0 Alison Lergh Cowan és .lohn Holusha, ,.Eastman Kodak Chief ls Ousted by Directors" (Az igaz-
l l. Senser, 29-35, gatók elbocsátották az Eastman Kodak vezéréí),Nev,York llrles, AttgLtst7,1993. p. 49.
l2. Senser,29-35. ll ,,Getting Rid Of lhe Boss" (Szabadulás a ftlnoktol),Tie Economist, February 6. 1993. l3
l3. Udesky,665-668. l2 ,.The Contingency Work Force" (Esetleges munkaeró) Fortune, January 24, 1994. 31.
l4. Robert Levering és Milton Moskowitz,The 100 Best Companies to ll/orkfor in America (A l3 ..Planning Career in a Worlcl Without Managers" (Karriertervezés a menedzserek nélkíilivilág-
,
leglobb rnunkafeltételeket kínáló l00 vállalat Amerikában), New York: Penguin dooks, rev.ed.. 1994
a
ban), Foríune, March 20, I995. 72-80,
p 500 l4 Jaclyn Fiennan,,.The Perilous Nelv World of Fair Pay" (A tisztes íjzetes kockazatos úrj világa).
l5. ,,Managing by Values: ls Levi Strauss' Approach Visionary l:ortune. June l3. l994.64.
- or Flaky?" (Értékek
vezetés: ábrándokat kergetti vagy reális a Levi Strauss szemléletmódja?),Business
alap.lán való
Week,August l, l5 Lalvrence Mishel és .lared Bernsteirr.I/ie Stute o/'Il'orking Americct 1992-93 (A dolgozó Arnerika
1994,46-52. |telyzete l992-93). Washingtorr, D. C.:M. E. Sharpe, l993. pp. l31-134.
16. I.evering és Moskowitz, pp. 501-502. 16.Iason De Parle, ..Sharp Increase a|ong tlre Borders olPoverty" (Gyors növekedés a szegénl,ségi
l7. .,Slash and Earn on the Contlrrent" (Ingovány és pénzkereset a kontinensen)Brtsiness l|eek. kLiszöb mentén), Neu, l'ork lintes, March 3l, l994. p, A-l.
May 2, 1994. 45-46. l7 ]'omoritett fbrmában a ..Lilestyles of the Poor and Working" (Szegények és dolgozók életmódj a).
l8, ..Europe's Econornic Agony" (Európa gazdasági agóniá.ja).Brrsiness ll/eek. February 1.5. l99:], Utne Reader, March/April 1993. 19-20,
49 l8..Dorvnward Mobility" (Leí'eléirányuló rnobilitás),Blsiness |I/eek, March 23, l992. 57-58.
19. ..Rage in the Streets" (Harag az utcákorr;, usiness Week. April l1, l994, 46, 19 ..Bellboys with B,A." (Londínerek tudományos (B.A.)íbkozatía|)rime.November 22. l99:]. .]ó.
20. ,,Doleíul" (Keserves), The Economist, October 9, 1993. 17, 20 George J. Church, .,Jobs in an Age of lnsecurity" (MLrnka a bizonylalanság korában)rrtlle, No_
2l. ,,Doletrrl", l7. vcmber 22.1993. 36.
22. ,,Doleful", l7. 2l .,Lif'estyles of the Poor and Working" (A szegények és dolgozók életmódja)/ai e Reuder, March/
23. ,.Europe's Economic Agony", 48-49. April l993. l9-20.
 432 t rőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA
22 Millerék t rténetéról Dirk Johnson számolt be a.,Family Struggles to Make Do after Fall fionr
Middle Class" (Családi ktizdelem a megélhetésért a k zéposztályból való kiesés után)New York Times.
March l l. l994. pp. A-l. A-l4.
20. EMBEREK ELETTER xEt-xitt-
|. ,.Development as Enclosttre: The Establishment of a Global Economy" (A fejlesztés mint bekebe-
lezés: a globális gazdaság megalapítása) ,l'he Ecologist 22, no. 4 (1992),. 13 l- l47.
2. Helena Norberg-Hodge, ,,1'he Psychological Road to Development" (A pszichológiai ut a fql -
déshez), PCDForum Colrrmn no,62.October 8. l993, Egy sokkal részletesebb leírást talál az érdeklodo
a következó mtiben: Ancient Futures: Learningfront Ladakh (Osijövoképek, tanrrljunk Ladaktól), San
Francisco: Sierra Club Books, l99l . Kiváló videofilm is hozzátérhettj a Nemzetközi ÖkolOgia es Ku|ttr-
ra Társaságnál: Society for Ecology and Culture (rSEC), l2 Victoria Square, Cliíion, Bristol BS8 4ES,
UK; or P.O. Box 9475, Berkeley. CA 94i09, USA.
3. A í'öldkisa.|átítás t'olyarnatának sokkal részletesebb értékelésetalálható aThe Ecologt,st..Whose
common frrture" (Kinek a közös jövóje ), címii ktilönszámában.The Ecologist 22, no.4 (.luly/August
1992).
4. .,Development as Enclosure: The Establishnrent of a Global Economy" (A fejlesztés mint bekebe-
lezés: a globáIis gazdaság megalapítása)The Ecologist 22. no. 4 (1992),. l34,
5. ,.Development as Enclosure" l35.
6. ,,Development as Enclosure" l35.
7. ,,Developrnent as Enclosure" l35., l37.
8. Az Egyestilt Allarnok délen íblytatott titkos politikai és katonai tevékenységének.lól dokLrmenttilt
értékelését adja: Jonathan Kwitny, Endless Enemies: The I4aking oJ'un IJnliiendl1, Il/ot,ld (Örökös
ellenségek: egy barátságtalan vrlág létrchozása), Nerv York: Congdon and Weed, l984
9. Robert D, Kaplan, ..The Coming Anarchy" (A kozelg anarchia),Atlantic Nlonlhll . FebrLraLy
1994.46,
l0. Kaplan,48,
l. Martin van Creveld, The Transforntation oJ'Wor (A háborrr átalakulása) idézi Kaplan, 74. oldal
l scnr rnegcáíblni, sem megváltoztatni nem lelretséges; ez így szól: amit az egyes egl,ének sa.iát
l2. United Nations lligh Commissioner tbr Refugees,I/re Stute of the lltorld's Refugees (Az ENSZ
Menektiltugyi F biztosa: A világ menökriltjeinek helyzete), New York, Penguin Books, l993.
13. ..Two Million Reí'ugees" (Kétmillió menekiiit),Nev,YorkTimes. Jul,y 20,1994. p. A-l8.
l4, United Nations High Comissioner íbr Refugees, tbreword (Egyestilt Nemzetek Menektilttigli
Ftjbiztosa. el szó). p, iii.
l5. Kaplan. 72.
2l. AZ ÖxolÓclAI FORRADALoM
l. Willis Harman, Global ll,,íind Chtlnge: The Promise of the Last Years of Tu,enrieth Centur1: (A
gondolkodásmód vi|ágrnéretíi változása: a huszadik század utolsó éveinek igérete), Indianapolis. Ind
Knowledge Systerns, l988
2. Wangari Maathai, ..All We Need is Will" (Csak akarnunk kell), irfrrr the Environnent Be Sayed
v,ithouí a Radical Neu,Ápproach to l|'orld Development? (Megóvható-e a környezet a világ fejlodésé-
nek gyökeresen írj szemléletrnódja nélktil?), Geneva: CONGO Planning Committee íbr UNCED. l992
p.21.
3. Marv E. Clark. ..The Backward Ones" (A tqletlenek )?CDForum Column no. . l. .lune 25. l993
4 A következti 1ejtegetes Harman könyvéból rnerít,34-35 oldal: DLIane Elginllvkentng Eut,th.
E.rploringof 11uman Culture and Consciousness (Az ébredo Föld: az emberikultírra és ttrdat í'e.ilódósé-
nek t-eltárása), New York, William Morrow, l993, pp. l5-16.1és Williarn Ellis személyes közlése.
*
A szerzti Krisztusra mint Isten megtestestilésére (incarnation) hivatkozik. Nnegtestesrrlls (latinul
incarnatio) a kereszténységkozpontimisztériuma. A megtestestilés tana azt jelenti, hogy a Logosz (az
Ige) isteni szernélye személyi egységben mrndörökre e lfbgadta saját tennészeteként Jézus Krisztus emberi
természetét.
'fheir History and Their Culture (A nyrrgati
5. Edward McNall Burns,Westet,n Civili:ations: civili-
zácró torténete és kulturája),5th ed.. New York: W.W, Norton, l958, p. 520.
Jegyzetek l 433
ír, llarman l2. o,
7 [}urns 521. o.
.* Az aforizma eredeti tbrrásaOscar ltilde Lady Windermere legyezóje címL'r színmiive (]. f-elv. ): A
ttttikus ember rnindennek tudja azárát és semminek nem tudja az értékét.(Graham.What is clltlic')
l)rrrlington: A man v,ho knou,s the price of everllthing and the value of nothing,)
ll Jacob Needleman, Money and the Meaning of Lfe (A pénz és az élet értelmc). Netv York:
l )trubleday, 1991. pp. 40-42.
Joe Dominguez és Vicki Robin,Iottt, lv,!one|, or Your Life: Trunsfot,ming Your Relaticlnships u,ith
(),
llonelt ctnd Achiel,inT Financictl Independence (Pénzt vagy életet: a pénz,hezvaló viszonyLrnk átalakítá-
rll ús a pénziigyi ttiggetlenség rnegvalósítása), Netv York. Viking,1992. p. 54.
l0. Donringrrez és Robin i.m, p. 54,
ll. Fritlof Capra,The Tao of Phllig, (A fizika Taója), New York: Bantam Books. l976.; Gary
/.ttkav, The Dancing Wrt Li Masters: An Overyiew o_f the |ríew Phy5ig5 (Táncoló Wu Li mesterek: az Ír j
|'izika áttekintése), New York: Bantam Books, 1979.; Frittof Capralhe Turning Point: Science, Socien,,
untl the Rising Cttltttre (A tbrdulópottt: tudomány, társadalom és a lejlodó kultura), New York: Simon
itrtd Sc|tuster, l982.; és Harman. Global Mind Change (A gondolkodásmód világméretűr változása).
killönosen a társadalmi kovetkezményekkel foglalkozik.
l2. A tétel kifejtése George T. Lock Land,Grov,or Die: The Unirtting Principle of Transformatiotl
lNövekedés vagy, halál: az átalakítás egységes elvei) cím i konyvében olvasható. Neu, York: Dcll, l97-].
l3. Arnold Tovnbee,l Studl, of 11i.stolr,(A történelem tanu|nránvozása), u l-(l kötetek D. D. Sornenl,ell
lrllalrövltlitett vállozala, Nerv York:Oxt'ord University Press. l947, p. 55.5.
l4. Herman Daly, ..Toward Sorne Operational Principles of Sustainable Development" (A í'enntart-
ható fejlódés néhány mtikodesi elve).Ecological Economics 2 (1990): 1-6.
+** A szttbszidiaritas, mint mindenneműt eredményes fóderallzmus alapelve, az Európai L.lnió szer-
vezésénekés míikodésénekegyik nagyon fontos alapelve is. Régi gyökerei vannak Aquinói Szent Ta-
nrásig visszanyulóan, és többek kozott a katolikus társadalmi tanítás egyik elvi alappillére. Erdemes
idézni egyik hiteles meghatározását:
.,A társadalomelnrélet szilárd és örök érvényiielve az a rendkivtilien íbntos alape|v, alnelyet
cre.itikbril és képességeik révénrneg tudnak valósítanr, azt a hatáskörtikbolkivenrti és a közössegrc
llizni tilos, éppen így mindazt, amit egy kisebb es alacsonvabb szinten szervezodött közösség ke-
pcs végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szervezodött társLrlásra átháritani
1ogszert'rtlenség és egyuttal srlrlyos bíin, a társadalom heIyes rendjének t'elforgatása, mivel minden
társadalmi tevékenység lényegénélés benne rejló erejénélfogva segiteni szubszidiálni köte-
-
les a társadalrni egész egyes részeit, ellenben soha nem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie
-
azokat, " (Quadragesimo Anno, pápai enciklika, l93l, in Az egylláz társadalmi tanítása (dokumen-
tumok), Szent István Társulat, Budapest, l993. 81.o.)
15. A vazlat alapja: James Robertson,Flture tr'I/ealth: A Nev, Economicsfor the 2 ] st Centu6, (A.iov
giudagsága: írj ktizgazdasá$an a XXI. századszátnára), London: Cassell Publishers Limited, l989,
:
22. A Jó MINóSEGíi Blnr
l. Eknath Easu,aran, The Conpussionate Uniyerse: The Pov,er oí the Individuol to Heal the
Lnvironment (A nyomorirságos világ: az egyén lehetoségei a kornyezet rneggyógyítására), Tomales,
Calif : Nilgiri Press, l 989. pp. 73-74.
2. Mary E. Clark, .,Tlre Backward Ones" (A fejletlenek),PCDForum Column no. 5l, June 25, l993.
3. Robert D, Putnam, ..The Prosperous Community: Social Capital and Public Afí'airs (A virágzó
koz sség: szociális t ke és a kozi,igyek)",The Americutl Prospect l3 (Spring 1993): 2.
4. Putnam 2.
5. Alan Durning, LIov, Much is Enough: The Consunler Society and the Future of the World (Mennyi
azelég,a fbgyasztói társadalorn és a Fold jovó.ie), New York. W W. Norton, 1992. Durning elnevezesei
a három szocíoökölógiai osztályra: tulíbgyasztók, közepes.lovedelmL'rek és szegények. Tanulmánykcnt
magyarul rnegjelent in Lester R. Brown: A Világ helyzete l99l. Föld Napja Alapítvány, Brrdapest,
l99l 156-17l. o.
 434 t rőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA Jegyzetek l 435

,,lctvcz.ct) szponzorál, l l 51 Wellington Crescent. Winnipeg R3N_()A l , Canada. íax ( l _204 ) 48,1-0149.
6. Michael Renner. ,.Assessing the Mllitary's War on the Environment'' (Hadseregek háborírja a
l(rrlrrrl Road és John Cavanagh,P/r ,náertng Parctdise: The Strugglefor,the
Environmení tn the PhiliPPtnes
környezet ellen) in Lester R. Brown eí al.^State of the World /991. Nelv York: W.W. Norton, 199l of
p. l39. Magyarul in Lester R. Brown pp. 138-135. o. tA 1rirradicsom kirablása: k"tizdelern ak rnyezetér1a Ftilöp-i;ig;teken), Berkeley, Ca|i1.:UniversitY
7. David Engrvicht, Reclctiming Ottr Cities and Tolt,tts (Városaink visszaszerzése), Philadelphia. i ;rtitbrnia press, l993 es Julie Frsher. Íhe Road fi,oni nii: Sttstainable Development and the
Ós a.társadal-
New Society Publishers, l993. p. l7. ,\,(,ll3overnmental Movement in the Thtrit lilorld (A Rótól vezetó ítt: íenntartható fejlodés
8, Eingrvicht i.m. pp.48-.5l. rrrr rnozgalmak a harmadik világban), Westport, Conn.: Praeger, 1993_ AThe Ecologi.v minde.gyik
,,ziitna remek osszeállitast aa a vi'Íagtán levó aktualis tiltakozó ákciókról. El fizetések megrendelhetók
9. Eingwicht i.m. p. 45.
,, IiLÓ Computing{ól, zlÁ Hlgtr SÓeet, New Malden, Surrey,
KT3 4B_Y,,United Kingdom; í-ax; (44-8l )
10, Williarn E. Rees és Mark Roseland,,,From Urban Sprawlto Sustainable Human Communilies"
,).l2-9385. Az indiai tarsadalmimozgalmakról: Smithu Kothári, ..Social Movements and the Redefinition
(A terjeszked városoktól a f'enntartható emberi kozosségekig),PCDForum Column no. _54, June 25,
in PhilipP Oldenberg
l 993. rr|,I)cmocracy" (Társadaimi rnozgalirak és a demokrácialbgalmának írlraalkotása)
rlzcrk.), Indía Briefingtinaiu táíltara). Boulder, Colo.: Wéswiew Press, 1993, pp l31-1ó2, é.s Srnitu
l l. A statisztikai adatokat kozli: Marcia D. Lorve. ,,Reinventing Transport" (A kozlekedés ujraí'elta- (A
Ktlrhari,.,Incornpaiibiiii} of Sustainauitity anO Development: ln Search of Social Justice"
Í'enntart-
lálása) in Lester R. Brorvn et al.,Stctte of the Woild /99J. New York: W. W. Norton, l994. pp. 82-84. ofPublic
es az U.S. Federal 1-Iighway Commission tanulrnányából, További részleteket liisd Engwicht ppl38- l14. lrirtóság és a íqlesztésosszeegyeztethetetlénsége: a társadalmi igazságosság keresése/olrnal
l2, Nicholas Albe rr,. Matthcw Mezey. es Peter Ratclitle (szerk. ),Socra l Innoycttions: ,4 Compendiunt ,1dministratior, .luly-Sept. l993. p. 3 l2-330,
íl. Thomas Il. Greco .li , ,lrr", iíonev f,lr Healthy Commtttlities (Uj pénz az egészséges
kOzossegek
('fársadalmi innovációk: összeíbglaló kézikönyv;. I,ondon: InstItute íbr Social Innovations. pp 92-93
Dollars
l3. Robyn Williarns, tbrelvord toRecluimingOur C'iíies und Tolrns (eloszó a Városaink vtsszaszerzése :.zirrnára), Tucson, Ariz.: Tlromas H. óicco.tr., ló94lEdgar Cahn and.Ionathan Rowe_Ilrre
círníi könyvhoz) lásd Engu,icht. tldódollárok), Emmaus, Pa.: Rodale Press, l992.
,7. Stamps,
l4. Az indiai íhlvakra való alkalmazásokat illetóen részletesen lásd in AnilAgarlval and Sunita Narain. Ezekról,illetve további hálózati sajátosságokról olvashatunk: .Iessica Lipnack es .leÍliey
emberek
7-oll,ctrds Green L'illages; A StrateglJbr Environmerttally Sound atttl PurticipatoD,Rural Derclopntent ,l,atv,irking: people co,iiirtirg u,ith Piopte, íirkirg Idects,ancl Resources (Hálózatépités:
N Y'
(Zöld talvak í'elé:a kornyezetrleg egészseges és részvételenalapuló íalusi fellesztes stratégiája). New .gyrnássaivaló kapcsolatt.r.átér., otlétek es eróTorrások osszekapcsolása), Gardcn CitY.
1 982, pp. 222-228,
)tlrrbleday,
Delhi: Centre fbr Science & Environment. 1989. l
!\1aga:tne.
l5. Alan Thein Durnrrrg and EdAyres,,,The Story of aNelvspaper" (Egy ír|ság története)lVorld ainerikai fenntartható rnezógazdaság mozgalmának gazdag tbrráskatalógtsa d4'11l'
ít, Az
LVmch.November/December 1 994. 30-32. Sttmmer 1993. pp. 24,25.
FebruarY
l6. Lester R, Brorvn, Christopher Flavrn, és Sandra Postel,Savlng the Pllnet: Holl,to Shape an 9, peter nacrrteti, .,Seeds of aLabor Resurgency" (munkás Íri.láéledésmaáai)The Notion.
Enyironmentalb, Sr,r,r,'rr,r'e Econonty (A Föld ntegmentése: hogyan hozzunk létre körnvezetileg t'enn- 21.1994. pp,226-29.
feketék
tartható gazclaságot), Ncw York: W. W. Norton. l99l,p,65.magyarul in Lester R. Brown: A Világ l0. Jaá'es L. Tyson,..young Blacks Get Helping Hand from Chicago Malc!91s.,(Fiatal
helyzete l99l. A világgazdaság átalakítása cimen 172-187 . o. ,.gitrogit kapnak á chicagó_itÜvonulóktól).Chri'sticin Science Monitor, May l3, l994. P.l
-ll.
-Hungry" (Ehes), The Economisr, July l0,
l7. Brotvn, Flavin. es Postel p.65. l993.
l2. A Cirizen Action against Misery and t-or Lií-e szervezetról további intbrrnáció kapható
az]BASE-
18. Brolvn, Flavin, és Postel p. 68.
tról, rue Vicente de SoLrzÍ, 29 Botatbgo, 22251 Rio de Janeiro /RJ. Brazil; 1a,x:
(55-2l ) 286-054l,
l9. Brown, Flavin, és Postel p. 70.
20. I\lebster's Nev, |Vorld Dictionalt,2d college ed., New York: Simon and Schuster, l980, s. v. i3. vichaet H. Shunran és Hall liarvey.Secal,iD) v,itholtt War: A Post-Cotd War I;orei-?n Policl'
Colo.: Westview Press, l993,
,Job " 1I}izionság háborLr nélkul: a hidegháboru'utáni ktiipolitrka), Boulder,
21, Webster's Nev World Dictionaryl s. v. .,livelihood,", irp. lÓ-li;croria Dut\,..]'ransí'oimation
in the USSR-rne Role of Track-Two Diplom_acY"_(Változá-
22. A fegyveres erok és a véderok keretében foglalkoztatottak számára vonatkozó becslések tbrrása: sok a Szovjctunióban:'Á kétrrtas diplornácia szerepe) ,Sltrviving.Tggether, SPrilq 1993. 3.-5; David
UNDP Hlllan Deyelopntent Report /99J (UNDP.Ielentés az emberi fejl désrtil l994). Nerv York: rg..ii*, .,ri,rocence Abroacl: The Nbw World cf Spy|es;.Co^up1;' (Artatlanság k rlfóldon: a kémmentes
Oríbrd Universitv Press, l994. pp. 47., 60. 1irccsok j világa). Washington p,251, cptember 22.l99l. outlook Section.
l4. Rachleíi, 226,229.
IOCU, P.O. Box l045, l0830 Penang, Malaysia; tax: (60-4)
23. AZ Öxrtlni\rR.t nnRE,DT cIvIL TÁRSADALON,I l5. Iníbrnrációk kaphatók e hálózatotiIól:
]66-506.
|. 20 Questions (20 kérdés),LItneReader, l995 janLrár-íbbruár,79, l6. JeLemy Breclrer, John Brt,lrvn Clrilds. és Jill Carter,Global |'isions: BeY9nd the Neu'I|orld
2. Gustavo Esteva, Proceso.1994. í-ebruár l4, idézte aT'he Naion 1994. március 28-r számában: ()rder (Globális.lovoképek: az írj világrcnden trrl). Boston:Sottth End Press, l993,
Velricle of
..Chiapas and the Americas" (Chiapas és az amerikaiak) cirnii cikkében. Neil l-iarvey/?ebellion tn l7. Noellen tieyzer, ..Wome,,,i, Di,ulopmt":tt Ag,:nda tbr the 2l st Century: Unit'em as a
(,hange í.or Sustairiable l.ivelihoods and Womett's Etlrpowerment" (A n k által készitetl tqlesz.tés Prog-
Chiapas, Rural Refornts, Cttmpesino Radicelism, and the Limits to Sctlinisno, Transformution of Rural
ralnterve a XXI. századra: LJnit-enr, mint r í'enntarthatii életfbrrna és a nok eszkoze), az igazgat
nYitó-
]t,íexico (Felkelés Chiapasban, falLrreíbrm. campesino radrkalizmrrs és a salinizmus korlátai, a videki
Nations Development Fund íbr Wt)men. to the Third Committee of the General As-
Mexikó átalakítása) Series no. 5, San Diego, Calit: Ejido Relbrm Research Proiect, Center fbr U.S.- cloadása:: United
Mexican Studles. University ol'Caliíbrnia. l994), p. l scrnbly of Nations. United Nations, l99] Decernber).
l8.'E példák bemutatása Paul Hawkcn, a New York-i The Learning City Centerben tartott eloadasa
.

3. ..Goldnran Environmental Prize:The lrirst Five Years" (Goldrnan Körnl,ezetvedelrni Dí1: az clso
ot év). San Francisco: Goldrnan EnvironmentalFoundation, nev nélktil, p. 34. alapján tortént.
4. Willis W. l-{armannal történo személyes beszélgetés nyomán. I993, szepternber 9.
5. Megernlíthetek itt néhányat a rnlllrónyi példa koztil. Az itt idézett esetek olyan tbrrásokból szár- 24. AY PROGRAN{TERVE
maznak, mint PauI Ekins, / New World Order: Grassroots Movements for Global Change (Az,il1 ^LTOZÁS
l. Herman E. Daly és John B. Cobb Jr.,.For the Comnton Good: Redirectingthe Econo.mY tou'urd
világrend: alulróI szervezódó mozgalmak a globális változásért). London, Routledge, l99Toldman
Enyironmentctl Pri:e: The Ftrst Five Years (Goldman Kornyezetvédelmi Díj: az els öt év), San Fran- (,omntuni|l, the Envíronntetlt, and tt Sttstttitlctble Ftttttre (A köz.ióért: a gazdaság.átiránl'itása a kozos-
cisco: Goldman Environme ntal Foundation ,1994. adíjazottak listája a,.We the Peoples: .50 ComrnLrnities sóg, akornyezet ós a t,enntartható jövo íelé),Boston: Beacon Press. l989, p.114.
Awards'' Mi, az ernberek: 50 Közosség Diia), amit a Friends of the United Nations (Az ENSZ Barátai Z. Rtrogyan azt Daly és Cobb könyviikben idezik: p. 209.
 436 l rőrÉs rÁnsasÁcor vt GuRALMA

3. Paul Hawken: The Ecolog1, of Commerce: A Declaration of Sustainabilit1,(A kereskedelem öko-

lógiája: nyilatkozat a íbnntarthatóságról), New York, Harper Business, l993. p. l03. Név- és tárgymutat
4. Halvken, p, l20.
5, Russel Baker: The Big Hog Wallow (A nagy dagonya),New YorkTimes. November 1, l994.
p. A27 Anrnesty Irrternaticlnal 365
6. Bishan Singh: A Social Economy: The Emerging Scenario for Change (A szociális piacgazdaság: A Anroco 2l9
a változás sztileto programterve) in Tina Liamzon (szerk.),Clvll Society lnd Sttsíainttble Livelihood ir 400 leggazdagabb amerikai állampolgár Anders. Williarn A. 29'7
Workshop Report (Civil társadalom és t-enntartható életfbrmák M ihelyvita sszeíbglaló), Rome. l32. |34.z59 Anlreuser-Busch l74
Society íbr International Developrnent. l994. pp 29-37, - A í'elleglárók (Star Trek)'I'V-sorozat l25 Antarktisz .360
7. Gar Alperovitz: Ameristroika ]s the Answer (Az amerisztrojka a válasz) ,Washington Post, 1992 it ltuszonegyedik század kapitaliznrusa 99 anyagfellrasználás 349
December l3, p. Cl. ,4 huszonepyed ik század kiiszó bén : anyagias kultr]tra l83
8. A tapasztalatok nem teljes t-elsorolását és sszefoglalását illetoen lásd Jeff Shavelsonl l/rlrd nkéntes cselekvés és a világméretíi Apple Comprrter 275
I'Vql: A Sourcebook: Innollations in Commttnit,v-Ov,ned Enterprise (A harmadik t: Forráskonyv: A program (D. Korten) 6 aranykészlet 229
kOzOsség alaptr vállalkozások fejlesztése), Wasliington D.C.: NátionalCenter for EconomicAlternitives. A J v Erdeinek Szovetsége szervezet 359 arbitrázstevékenység 232. 24 l
l 990, a leg|obb mrrrrkafeltételeket kináló l00 cég Arco l']4.267
9. L'isd Richard. J. Barnet és John Cavanagh: Global Dreams (Világméretii álmok), New York. Ameriká 286 áríblyamrendszer 244
A pénz halála (The Death of Money árképzés l 08
Simon and Schuster, 1994. p.416.
Kurtzman) 235 - Armacost, Michael 289
l0. Herman E. Daly és John B. Cobb .|r:For the Conlmon Good: Redirecting the Econont\l loy,ctrcl
abszolrit szegényedésl33 Armour. Philip 67
Communiql, the Environntent, and a Susíainable Fttture (A kozióért, a gazdaság átirányítása a közös_
ség, a környezet és a lenntartható íqlódés t-elé). Boston, Beacon Press. l989, pp. 4l4-4.]5
Adams. Frank T. 6l Armstrong, Hamilton l63
ADM Milling 87.274 Armstrong. C. Michael l5l
l1. l-ásd Barnet és Cavanagh, pp..1l5-4l6.
adórendszer 53. l l2 árspirál l l3
l2. Harvken, p. ló3. Asia-Pacific Economic
adósság létrehozása 233
l3. James Robertson: Benefits ond Ta:ces: A Radical StrOtegl)(Elónyök és adók: egy radikális straté_ Community (APEC) l04, 333
adósságválság 74
gia), Lonclon, New Economics Foundation,1994, március, pp. l2-17. A garantált jövedelem egy válto-
adóterlrek 260 AT&T 174, 1,I,7, 2l9. 265
zatát, a |épcstis pozitív jrlvedelrni adót Daly és Cobb dolgozta ki. lásd:Fbr the Common Goocl (A Ádvertising Age l91 átalakrrlási folyamat l 40
közjóért),1989,pp 3l5-323.Ezakétíbrrásrntitárgyaliaazilyenjavaslatokt rténetétésezektámoga- Advisoly Committee for Trade Policy and átlagjovedelem l3l
tását a politikai sztéra részérol, Negotiation 2l9 Atlanlic fuíonthly l68, 3l0
l4.Továbbiiníbrrnáció ígényelhetó Sixto K. Roxasíól, az SKR Managers andAdvisors lnc, eln ké- af1,o-anlerikaiak 364 átmeneti országok l03
!1il,_No 59 Hillside Loop, Blrreridge A
(]uezon City, Philippines; far (63-2) 722-554'7 . L,ásd rnég Sixto Agracetus lnc. 222 autorrómia l52
K. Roxas, Strategies for Community Economic and Social Transtbnnation (A köz sségek gazdaiági es agrárgazdaság 274 Avon Brasil l87
társadalrni átalakításának stratégiái), in Liarnzon, pp. 41-47. Airbus konzorcium 27ó Az ébred F ld 400
l5. Lásd Patricia Adams: Odious Debts: Loose Lendtng, Corrttption, and the Third tr|'orlcl's alapítólevél 63 Azsia 99
Enl'ironmental Legacv (Kétes adósságok: k nnyelmri hitelek, korrupció és a harmadik világ környezet- alapvetó sztikséglet 46 ázsiai kistigI,isek 73
védelrni _jogi rendszere), London: Ilarthscan, l99l. Alegria, Rosa l88 Azsiai-Csendes-óceáni Gazdasági
l6. .Iames Tobin: A Tax on International Currency'lransaction (A nemzetközi valutaiigyletekre ki_ állami szabályozás 73 Kozösség (APEC) l04, 333
állanriszektor ll7
vetett adó), in UNDP Human Development Repon /99J, New York, Oxíbrd Universify Press, l994,
Állampolgári Kongressztrs-figyel 2l8 B
p. 70.
állanrpolgárok 122 Babbitt. Bruce l68
l7. Líisd Tirn Lang és Colin tlinesllie New Protectionism: Protecting the Future agctillst Free
Trade (Uj protekcionizmus: a jöv védelme a szabadkereskedelernmel szemben), Neui York: New
Allied Signals l77 Baker, Russel 378
Alperovitz. Gar'79. 382 Ball, George W. l66, l49
Press, l993. p. l27.. a prcrtekcionizmus pozitiv megközelítéseinek tárgyalása.
általános egyensírlyi modellek 95 Bangkok l28
általános rendszerelmélet 330 Bangladesh |32,284
EPILÓGt]S: AZ Blrrnr vÁlitsztvn Általános vámtarifa- és kereskedelmi Bank ofEngland 245
Egyezmény (GATT) 19, 196 BankArnerica 2l9.245
l.
..20 questions (20 kérdés\"Uíne Reader, l995 január-február, 79, AMCOR Company 360 Banking Committee of the U,S. House of
2. ..20 questions (20 kérdés)"Utne Reuder. l995 .1anuár-t'ebnrár, 8l . American Airlines 273 Replesentatives .243
3. Thomas Berry. The Dream rsf the Eurth (A Föld álnra), San Francisco. Sierra C lub Books. l98E. American Association íbr tlre Advancement Bankrn rveleteket Ertékelti Osztály 2l0
. 4. Duane Elgin, Av,akentng Earth: Exploring the Evalltation of Human Culture and Consciottsness of Science 38 bankrendszer l l4
(Ebred F ld: Az emberi kultura és a Tt:dat í-ejlódése. Nerv York: William Morrow, l993. p. l 8. American Enterprise lnstitute l74 Barings Bank 245
5. Elgin p. 3 l2.rv American Express 2l9. 299 Barnet. Richard J. l47 . l 8l, l87
American Forum fbr Global Education l35 Belgium 287
Amerikai Koolaj lntézet 173 Belize 359
anrerikai ki,ilpolitika l 65 Bello, Walden 73
amerikai polgárhábor 66 bels fblel<isség elve 33l
Amerikai Vállalkozási lntézet l'7 4 Benguet Részvénytársaság 48
AmeriMex Maquiladora Alap 26l Bentsen. Lloyd 205

437
 438 lrőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA Név- és tárgymutató / 439

beolvadások (fttziók) 265 Campbell's Soups 274 l )r.,l-Korea l28. l 54 Egyes r|t Államok Munkatigyi
bérek 74 Capitaly (társasjáték) l 07 rleli állarnok 75 Minisztériurna 302
bérelhettj dernokrácia l77 Cargill 87 l)clta Airlines 273 Egyesillt Állanrok
béremelés53 Cargill és a Pillsbuty 274 tlctrrokrácia 76 Pérrz|rgyrninisztóriuma l (l4, 205
beruházás 239 Carnegie, Andrew 67 l Párt 178
)crnokrata Egyestilt Allamok Statisztikai
betelt világ 32 Carson, Rachel 73 rtcntokratikus pluralizrnus 104, 122 Hivatalának 30l
Bethlehem Steel 2l9 Carter, .Iimrny 167, 168 l )cnrokratikrrs vezetés konferencia Egyesutt Állarnok Szovetségi
Bhagwati, P. M. 285 Cato Intézet 83, 248 Progresszív Kozponda l59 Tartalékrendszerc 230
Bilderberg l62^ 166 Cavanagh, Jolrrr l8l, l87 l )llpaftment of Comnrerce 219 Egyestilt KiLáll,ság l64
Bill of Rights (Iinrberi .Iogok Cerullo^ Edward A. 25l l)cpartment of Labour 283 Egyesiilt Ncnrzetek Szcrvczcte l 95
Nyilatkozata) (l8. 377 Chaipravat 99 l)cvelopment Alternatives fbr Women Egyesi"ilt Nenrzctek Szerl,czctóttck
biológiai ós krrlturális változatosság Chanrrel One l90 irr a New Era j69 Fe.jlesztési ProgLa 1 _i()
(diverzitás) _i.i l Chase Manhattan Barrk l67 l )ianrond, l,arrv l l 6 egyrnásba ágyazott gazdaságok ]:]2. :]_34

biomassza 37 Chevron USA l74,267 l)raz, Dorka 283 egytittnríiködés l07

birtoklási vágy 8l Chiapas í'elkelés358 l)odge kontra Woolse_r" 66 éIrezéselleni nrozgttlom -]65
bizalom l07 chief execrrtive oíficer: (CEO) 2l9 l )onringuez, Joe 323 Eisenhower. Dlvight t). l66
bizalom elvesztése 25 Christopher, Warren l (l8 l)orny Co, 289 Eisner. Michael l36
bizonytalanság 241 Chrysler 276 l)onaldson, Randal W. l89 El Salvador 32
Blumentlral, W. Michael l5l, l68 Circuit City Stores 269 l)outh.vaite. Richard 43 Electrolux/WClr 1 12 - 273

BMW l58 Cisneros, Henry l68 l)ow Chernical I74"2l9 Eleíántcsorrtpart 359
Boeing 219.276 civil szféra l l5 l)ow Jones lndex 235 E lel rnezési"igyi B izottság
Boesky. Ivan l35 civil társadalom l05, 400 l)tr Pont l74, 175 Kódexe: Kódex 220
Bok. Derek 297 Clark. Mary 338 clualizmus 320 élelrniszer-fogyasztás 38
Booz, Allen arrcl Flamilton 276 Clayton-féle Trosztellenes Törvérry 70 l)tiborgó 20-as évek 70 élelrniszer-termelés 347
Borderless World, The (Ohmae) l54 Clinton, Bill l68.93 I)ugger. Willianr M. 253, 295. Életbiztosítási'Iársaság 257
Boulding, Kenneth 27-28 CNN 168 l20,2l3 életközpontír rlha.ió-gazdálkodás 29
bóvli kotvények 256 Cobb, John,.Ir. 45, l06 clumpies 302 életminoség45. :]38
Brady, Nicholas F. 234 Coca-Cola l89,326 DuPont 220 Eletreszóló Oktatási RcIrclszcr l88
Brazil Társadalnri és Gazdasági Intézet Code of Federal Regulations 249 Durning. Alan 340 elfajzott pénzLigyi rendszer 262
(IBASE) 364 Codex Alimentarius Commission 220 Elgin, Dtrane 400
Brazília 33,46, 55 Colegio de la Frontera Norte, .|uarez l58 B elidegenedés 324
Brecher, .leremy 28l Collor. Ferrrando 364 l]. I. Du Pont de Nentoltrs elit l39
Bretton Woods-i intézmények l96. Colttmbia,Journalisnt Reviey, 178 and Company 263 Elkins. Paul 44
223.394 Conable, Barber l2'1 I]arle. Thomas ó l Emberek Földje Kiáltvány 369. 357
Bretton Woods-i kontbrencia 229 ConAgra 87 ,27 4 [:anh Summit 368 Errrberi .logok Nyilatkozata (Bill o1'
Brit Birodalorrr l64 Conference orr Population and l]astman Kodak 2l9. 2Z0, 299 Rights) 377
Brit Nemzetkozosség és Birodalorn l64 Developmerrt 369 l,:aswaran. Eknath 337 Enrerson. Ralph Waldo l83
British National cornmittee of tlre Consttnrers Union l88 [lcononric Developnrent Institute, World cnergiahordozók 45
International clramber of commerce l49 Context Institute 366 Bank 196 Errgwiclrt, David 345
Broad. Robin l97 Continental Grain 2'14 Economic Rationalism in canberra ENSZ 46, 62
Brown arrd Root. Inc. l55 Cornell University 38 (Pusey) 82 t:NSZ Környezet és Fe.ilodés
Brundtland Bizottság 54 Corning 2l9 Ecuador 360 Koní'ererrciá.ia 368
l,lruttó nemzeti tcrnrék (GNP) 42 Costa Rica 32. 55 cgészséges társaclalrrrak 3 l 8 EN SZ Környezetvédelmi Prograrrr_j a
Brzezinski, Zbigniew l67, l68 Costco 269 tlgészségtigyi V i lágszerv ezet lZ9. 366 (UNEP) 394
Bttndy. McGeorge l66 Council on Economic Prroritres 285 cgyenl tlenség 36. 39. 75, l3 l. 325. 365 ENSZ Latin-amerikai Gazdasági
Burns, Edward McNall 320 Council on Foreign Relations l62 cgyensírly 42,1|9 Bizottsága l98
Bush, George l68, 169.234, l34,220 Creveldre, Martin van 3l l egyensrJllyt a természettel 328 ENSZ Nernzetközi Pénzi.igyi Szervezete
Bush-kormányzat l50 Cselekvési Programterv a Jov ért 369 Egyestilt Allarnok Alkotmánya 64 (UNIFO) 396
Business Week 98, l3l. l51,227.28l csereeszkóz 229 Egyestilt Al l aniok Alsóházának EPr\. az USA Környezetvédelnri
Butler, R. A. 42 Bankíbltigyelete ,243 Hivatala 220
D Egyestilt Allamok Altalárros Számvevoi Ericsson l l2
C Daly, Herman E. 27. 45, 106, 2l3 Hivatala l57 erkolcsi t ke l07
C-Span 93 Dark Victory (Bello) 73 Egyestilt Ál larnok Ftiggetlenségi er,<iforrás-íbgyasztás 37
Cable News Network l68 Dafirnoutlt College 66 Nyilatkozat 64 er forráskorlát 35
Calrn, .Ionatlran 203 DAWN 369 Egyesult Allamok KereskedeIrni eróíbrrások írjlae|osztása 46
Caliíbrnia's Orange County 245 de Sottza, Herbert ,,Betinho" 364 Torvénye 2l8 er szak 68,3l4
Caliíbrnia's Safe Drinking Water and Dean. Arthur ló6 l,)gyesiilt Allanrok értékek l 42
Toxics Enforcenrent Act 220 Del Monte 275 Ktiliigyminisztériunra l 63 értékteremtés233
 44o t rőrÉs rÁnsnsÁcor
éftékteremtésít1 módjai 253
Esalan lnstitute 366
Escalante, Ignacio Peon l7l
Esprit 285
Esteva. Grrstavo 358
Eszak-atnerikai szabadkereskedelmi
. Egyezmény (NAFTA) 5ó
Eszak-atlanti Szerzodés Szervezete
Etiópia 3 Ftilöp-szigetek Bengtret tartomány,a 48
étrend 340
Errrópai lpari Vezet k Kerekasztala
Európai Unia 244
Evans, Mark l9l
evolriciós fblyarnat 402
Executive Lií'e Insrrrance Company 257
Exley. Charles l5 l
externalizálás 88
Exxon Corporation 79. 1"74,346
Exxon Valdez 45. 17'7
F gazdagság 98
Falu Akció Mozgalom (Finnország) 363
Fazal. Anwar 36ó
Federal Advisory Comrrrittee Act 2l8
fejlesztés 55
fejlesztési prograrnok 307
tqlodési modell 407
í'eltevések 96
felvásárlások és stratégiai szovetségek 265
fémpénzek229
íbnntarlható.iólét 57
íbnntar-tlrató kozösség 34l
f'enntartlrató rnegélhetés 3 54
íbnrrtartól< 342
Ferguson. Sarah l 87
Fiaí 1l4,2'l6
Finnország 363
Fisher, Irving 7l
íbglalkoztatás l84
foglalkoztatási elorejelzések 96
fogyasztás 89
fogyasztás mennyisége 338
fogyasztásn velése l00
fbgyasztói ár l09, l55
fogyasztói kultrira l83, l84, l87
Fogyasztók Szovetsége l88
Fold-tirhajó 27
Foley, Thomas l68
folyantatos gazdasági növekedés 80
Forbes 98
Ford 96, l5'l. 1'l4
Ford Foundatiorr 4
Ford Motor Company l57.276.346
Foreign Affairs 163
Fon Knox 229
Forfune 98,174,29'7
Freire, Paulo l2
Friedheirn. [yrus 276
vt GuRALMA Név- és tárgymutato l 441
Friends of the Earth Netherlands 37 (ilobális Fejltidés és Környezetlntézet 92 Hiatt. Arnold 260
Friends of the Earth USA 37 globális felnrelegedés 37 Hightower,.Iames _]57
Frist. Tlromas F. .Ir. l3l globális gazdasági rendszer l40 Hills, Carla l69, l50
ftigg ség l05 globális n vekcdés 43 hirdetések l 84
Fu.ii 276 globális versenv l59 Hobbes. Thornas 320
Fuji Bank l68 GNP 270 holisztikus 92
Fttkuyama. Francis l03 Goizueta. Flobert C. l86 Holland Keleti_Indiák 164
l 65 F löp-szigetek 22,l3'7 Gold Kist 274 tjollandia 38
Goldsnritlr, Sir.íames l0_] Hollandia: lobbyzás l80
Fi,ilop-szigeteki FejIesztési Fórunr 366 Gondolkodj globálisan cselekedj Honre Depot 269
ll4 Fiilöp-szigeteki Kohászati és Finomító lokálisan! 329 - Honda l54
Részvénytársaság 34 Goodwin. Neva 89,92 Honevr,r,ell l57.3(l0,366
Future Forest Alliance szervezet 359 Gore. Albert 93 llong Kong l28
Gould, .lay 67 Hoover, Herbert 70
G Grant. James 250 Hospital Corporation of America 13l
gabonaternrelés 32 Grant, Ulysses S. 67 lJudson-Oböl Társaság 63
GATT 20,62. 169 Grant's lnterest Rate Observer 250 Hueting, Roefie 4l
GAT-I-WTO szerzódés l97,2ll Great Marr-Made River Pro.ject l55 hulladék 33
gazdagokat és a szegényel(et elválasztó Greenberg, .Ionatlran 259
szakadék l29 22l l
Greenpeice
Greenspan, Alan l68 IBM l77.219.275^299
gazdaság globalizálása 327 Greider. Willianr 179.77. l'77 IBN4 World Trade Corporation l5I
gazdasági ciklus 71 Grossman. Richard L. (ll icteológia 75.142
Gazdasági Egytittmiikodési és Fej lesztési GTE Sylvania l57 ldris. Moharrrrned .](l7
Szervezet l 65 Gulf Oil Corrrpan1, 267 igazszigtls elosztás l08
gazdasági elit 72 gyarmati kozigazgatás 308 rgazságos verseny l()6
gazdasági expanzió 52 gyerntekmutrka (l9 rgazságosság 3(l. 95
Gazdasági Fejlesztés Intézet l99 Gyllerrhamrnar_ P. G. l 13 lgorot 48
gazdasági globalizáció 34,80. l43 IMF 62. 126,164
gazdasági hatalonr l 05, 270 H Intlia l 32.284
gazdasági hatékonyság 50 l-iaas. Bob 286 India; gyernrekmunka 282
gazdasági igazságosság elve 330 }-lancock. Grahanr 126 India: ladakiak 306
gazdasági integráció 94, l69 Harbrecht" Dotrg 93 irrdiai korrnány 307
áZilásági |ólét 8l Harmadik Világ í-Iálózat 367 lrrdorrézia l35
Gazdasági KépzésNemzeti Tanácsa l89 Flarnran. Willis 3l7 irrfláció 53, l54
gazdasági kibocsátás l 50 Harris,I-ouis:..elidcgenedésiindcx" 25 intbrmációtechnológia272
gazdasági novekedés 40. 47. 34l Harlisott, Bennett 263.264.266 iníiastruktírra l58
Gazdasági Prioritások'farrácsa 285 Harvard Egyetern 297 ingatlanpiac l 14
gazdasági rendszer l4l Harvard Human Rights Journal )03 lnstitute for Soviet-American
gazdasági rendszer torzulásai 129. 136 Hanrard Business Reviev l50 Relations 366
gazdasági stabilitás l09 hatalom 92 Inter-Hernispheric ResouI.ce Center l77
gazdasági szukségletek 333 határidos tigvletek 237 internalizálás 88
gazdasági teljesítmény46 Hauge. Gabriel 166 Intentational Baby Food Action Network
gazdasági verseny 76 F{avel, Václav l (IBIrAN) 366
gazdaságilag fejletlen ország l37 Hawken, Paul l 82. l9l , 68 International Finance Corporatiorr 205
General Dynanrics Corporation 297 Hayes, Ruthertbrd ts. 67 International Labor Orgarrisatiorr 286
General Electric l5'7. l77.273. 366 hazai vál|alkozásol< l50 lnternational Ladies Garnrent Workers
General Foods 273 lrazai versen;, l 19 L]nion 282
General Mills 274 háztaltások 44.71.332 Interltational Olg,anizatiotr of Consunrer
General Motors l5l. l57. l75,177.2l9. Irelyi cselekvés 24 Unions (lOC 3(16
220.346 lrelyi gazdaságok 156 lnternational Planned l)arenthood
George Mason University l73 lrelyikozösségek l56,3l8 Federation 365
Celting to the 2 ]st Century: helyi orrl'enntartás _]33 intéznrérryi rendszerek 24
tr/oluntary Action and the Global Agendct helyi rlnigazgatás l39 lowa Beef Processot,s (lBP) 274
(D. Korten) 6 lJerniszíérákErcjfol,rás Központja l'l7 ipari fbglalkoztatás 50
Gillette 267 l{ét Nagy (C-7) l48 lsuz,tl 27 6
Global Developntent and Environment heti munkaidó 53 lszlarnabad l39
InStitute 92 Hewlett Packard 2l9 ITOCHU 168
 442 l rőrÉs rÁnsnsÁcor vt GuRALMA Név- és tárgymutat l 443

l1,T l77 Koolajexportáló Országok Szervezete l,cvine, Dennis 256 Milken. Michael l3l
lzrael l 54 (OPEC) 200 liberális demokraták 73 Miller. Craig 302
kopernikuszi íbrradalom 3l9 libertariánrrs szovetség 83 Mitsubishi 168.276
J kornrány l l 7 Líbia l55 Mitsubishi Bank l(l8
Jesse l95
.Iackson, kormányzati beavatkozás 82, 1 l0 lrcenc-jogok l52 Mitsubishi Corporation 88
Japán l38, l64 k rnyezeti egyensírly l0l l.ilbtirne Learning Systern lB8 Mobil l 74.219
japán export 34 környezeti fenntarthatóság elve 330 l.incoln, Abraham 66. 67 Mobil Corporation l89
Japan Times, Ltd l68 környezeti koltségek 33 lobbyk l75 MobilOil l92
Japán; nemzeti érdek l5l környezeti szenrpontút íbnntartlratóság l 08 1.one Star lndtrstries l34 Momboisse, Raymon<l l73
.lapárr; Nikkei-índex 245 környezeti terhelés 34, 38 1.otus 273 Mondale. Walter l68
.lapán; trilatetális szövetség l 67
.lohnson. F, Ross l35
környezetvédelnri korlátozások l 42
körrryezetvédelnri szabályozás 89
M monetáris gazdaság 48
Monks, A.G. 299
környezetvédók l42 Maastriclrt l04 monopol hatalorrt 86
icilét 44, 45
.lordan. Michael l36 korporatív nronopóliumok 70 Maathai, Warrgari 3l7 Monsanto Corporatiotl l'l4. l15, 22()
Josephson, Matthew 67 Korten, Frarrcis 3 Madison AverrLre l60 Moore megye l56
jövedelrni egyenlotlenségek 34 közbiztonság l07 Major, .lohn 244 Morgan. .l. Pierpont 67
iöV kép l59. l83 kozéposztály 53, lll Mallory. Walter l63 Morita. Akio l48
.Iulirrs. DeAnne l49 közérdek 25 Maltlrus. Thomas 94 Motorola 275
junk bonds 256 közgazdasági racionalisták 83
Mandela, Nelson 283, 370 MTV l87,326
.Ittst in Time (éppen idciben) 265 kozgazdaságtan 80 Mander,.Ierry l85, l9 Muller, Ronald E. l4'1
Manila l37 nrultinacionális l50
K közgazdászok 322
k zjavak l 07 Manpower 300 multinacionális vállalat l52
K a| itirrn i ai lvtiv ízlri ztos ítás és]'ox ik Lrs köz-ió 45. l l0 Marcos, Ferdinand 359 munkahelyek l09
Anyagok Tölt,ónye 220 ktlzlekeclés 345 marketing l55 munkakortilnrények l l2
kamatláb l54 l<ozmegegyezés l83 marketíngszakéLtok 323 munkarrélktiliség2l, 7,1
káosz-elnrélet 236 kozoktatás l 07 MarslralI-terv l97 munkanélktiliségi ráta 287
Kaplarr. Robert 3 l0 kozönségkapcsolatok l78 Marsteller, Burson l77 Munka[igyi Minisztérirrrn 283
Marx, Károly 68.92
kapzsiság 8 l
Karacsi l39
kozös orokség elve 33 l
kozosségek 44 Maserati 276 N
karvalytoke 239 kozosségi kot dések 3l8 lvíasks of Deception: Corporate Front Nader, Ralph 73
Kawasaki 276 közösségi tevékenységel< 5l Groups in America 174 Nafinsa 26l
Keep America Beautiful l74 kózpont 327 második ipari forradalom 294 NAFTA 169
Kelet-Európa l03, l55, 359 kozponti tervezés 82 mások bizíositása 242 ,,Nagy Térség"koncepciója l(r4
Kellogg USA. Inc. 274 koztula.jdon l |8 materialista monizmus 3 l9 Namíbia 359
Kemmis. Daniel 399 közvélernérrykutatási adatok 25 materializmrrs 72 naperrergia 35
Kennedy. John F. l 66 Kraft Foods 273 Maytag 273 National Cash ll,egister l5l
Kenya 36l Kuba 27l Mazda 2'76 Natronal City Bank of New York 200
képviseleti szervezetek l l5 kulcspozícióban lévó cégek 274 McDonrrell Dotrglas 276 National Coal Assotiation (Nentzeti Szérr
Kerala 46 ktilfóldi adósság 55, l38 McGlree, George l66, l66 Koalíció) l73
kereskedelerrrpolitika l l9 kiilf ldittjke l54 McKinsey and C)ompany l54 National council ott Economic
kereskedelmi kamara l73 kulturális forradalorn 72 Meadows. Donella 268 Education l89
Kettering Foundatiorr 25 kulturális jelképek l92 média l0l National Industrial Recovery Act
Kidder, Peabody & Company 250 Kurtzman, Joel 232,254 megegyezés l62 (NIRA) 7l
Kína 164 kvékerek l 83 Mellon. Janres 67 National lntelligence Council l68
Kína.'|'lrree Gorges (I-Iárorrr Torkolat) 358 merrekijlt 3l2 National Peace Coní'erencc 3(i2
kirekesztés 3l3. :]65 L menektiltek szárna 23 National Potato l]oard l8tl
kisemmizettek 342 I-adak .]06 l,íenryi az elég? (Drrrning) 340 National Wetlarrds Coalitiorr l73
Kissinger, Henry l34 Lahore l39 rrréretcsokkcrrtés (karcsírsítás) 264 NATO l65
kistermelok l52 láthatatlan kéz- 90 mérgez ipari hulladékok 56 Natural Resottrccs Def'cncc Corrncil 366
kivásárlás 256 Lazard Fréres & Co. 244 rrrerkantilista l55 Natural Step (Srveden) 3ó.i
Kmart 269 Leach, Willianr l8l. l83 nrértékletesség95 Needlentan. .lacob 322
kockázat 241 I-earning Enrichrrrent Corporation l 89
Messersmith. George l63 nélktilozés4'7. 52
költségvetés l l2 lefelé irányuló kiegyenlítodés 92 Metzler, Allen 246 nenr konnányzaíi szervezetek 367
kommr"rnikációs közeg l 85 Lehman Brothers lnc. 249 Mexikó l37. l56 nern rnegírjitlrató eróíbrrások 32
Kommunisía Kiáltvánl, 99 lelki kult tra l83 mexikói kormány l79 nemí eroszak 23
kommunizmus 99 t-ePoit l68 mexikói részvénypiac235 Nemzetek guzdagsága (Smith. A.) 85
komparatív elony 9l I-eslie Fay, 283 mez gazdaság 34? nenlzetgaz.daságok l 54
konszolidáció 230 Levi Strauss 285 Microsoft 273 Nernzeti Béke Koní'erencia 362
 444 l rőrÉs rÁnsnsÁcor vl GuRALMA Név- és tárgymutat l 445

nemzeti érdekek 154

Nemzeti Hirszerz Tanács l68
Novell/Digital 273
NutraSrveet l88
pénzugyi rendszer átalakulása 230
pénzi.igyi termékek 237
R
Nenrzeti lpari Fellendtilési Tclrvény 7l Nye,.Ioseph,.Ir. l68 Perdue Farm 274 rablógazdaság 260
nemzetijövedelenr 43 rryitott térségek 30 Peru 312,360 RCA l57
Nemzeti Lápvidék Koalíció l73 nyugdíjalapok 23l peso-válság 246 Reagan, Ronald l55,366, 73
nemzeti sszeíbgás l l2 Pfizer, Inc l35, l74,219 Reagan-kormányzat l39
Nemzeti Szén Koalíció l73 o Phelps Dodge l77 Reagan-program 73
Reclairning Our Cities and'fowns
Nemzetkozi Családtervezési Foderáció 365 occidental petroleunr l75 l'hilip Morris Corporation 17 4, 273. 2'7 4
nemzetkozi kereskedelem 63, 9l Philippine Development Forum 366 (Engwich0 345
OECD 165
Willíam 36. 346
Nemzetkozi kereskedelmi kantara 4l Ogata, Sadako 3l2 Philips l l4 Rees,
Nemzetkozi kereskedelnri kamara Brit Phillips Petroleum l74 Reich, Robert l39
Olrmae, Kenichi l54
Nernzeti Bizottsága l49 piac 142 reklám 185
okológiai élettér32, l08 Renault ll4
Nenrzetközi Mtrnkatigyi Szervezet 286 okológiai fbrradalonr 329, 36l, 368 piacelmélet 88
nemzetkozi pénziigyi rendszer 229 piacgazdaság 14l rendszer 335
okológiai kozgazdaságtan 330 rendszerelmélet l4l
Nemzetkozi Pénzi.igyi Részvérry- okonórniai racionalisták l4l piaci elonyok l53
társaság 205 piaciérték322 rendszerszemlélet 36, 92
okorendszerek 29 Republikánus Párt l78
Nenlzetkozi U.i.iáépitési és Fejlesztési ökoszisztérnák 57 piaci hatékonyság 90
Bank l 64. 196 piaci ideológia 76 részvény-spekuláció 232
oktatásfejlesztési Rt. l 89 részvényesek l 20
Nemzetkozi Valtrtaalap (IMF) l9. 126, l64 oktatási rendszer l38 piaci kapitalizmrrs 82
neoklasszikus 82 piaci liberálisok 83 részvétel328
Olaszország 338 Retinger. .Ioseph l66
neoliberalizrrrtts 82 piaci liberalizmus 82
neomarxista 92
olivetti l l4 Re'ut Sadaka Zsidó-ALab Ifi sági
önérdek 8 l, 90 piaci reformok 162
Nepál l32 piaci spekuláció 236 Mozgalom 362
onigazgatás l38 Rhodes, Cecil 305
Népességés Fe.ilodés Korrí'ererrcia .](l9 piaci szektor l l7
örrkéntes szervezet l l6 Ricardo, David 85, 90, 9l
népességrrövekedés 36. 43. 408 piaci verseny 328
önprrsztító rendszer l40
Nestlé ll4.366 Pilgrims Pride 274 Rifkin,.Ieremy 293
nettó nyerstennelés (net printary
onszabályozó emberi rendszer l4l RJR Nabisco l35
oPEc 200 Pillsbury 87
production) 3íl Pilon 83
Roaring Twenties (Di,ib rgó 20-as évek) 70
Nerv Deal 73
Órizd meg Amerika szépségétl74 Robert Stempelt 299
ország ktrtatási és fejlesztési bázis l 53 Pimentel, David 38
New ílanrpshire 65 PiperJaffray Companies 245 Roberts, Georg 258
Országos Burgonya Bizottság l88
Nelu York Times 9'7 , l5l, l89, 232,243,
Orwell, George l92 Pizza Hut l89 Robefts, Paul Craig 248
244.283 polgárháborirk 23 Robin, Vicki 323
New York-i Nernzeti Városi Bank 200 osztalékfizetés l 34 Rockefeller, David l67
osztályok 92 politikai érdekek 84
New York-i tozsde 235 Rockefeller Alapítvány l 63
Otis Elevator l52 portfoliók 236
New York-i Világkereskedelrni Központ Rockefeller, John D, 67
ózonréteg 32 Powel, L.ewis l72
(robbantás) 45 Rohatyn, Felix 161,244
PowerBook 276
newly indrrstrialized countries (NlC) Roosevelt, Franklin D 7l, l63
128
P Pratt, Ed l35 Roseland, Mark 346
NGo 367 ,Prebisch, Raul l98
Nike l35 Pacific Jogi Alapítvány l73 Rostow, Walter 166
privatizáció 80
Nikkei határid s 245 Paciíic Legal Foundation l73 Rotondo, Carmine 239
Proactive Agenda for the Future 369 l4
Nippon Telegraplr & Telephone 232 Pacif'ic Lumber Conrpany 257 Roundtable of European Industrialists l
Procter & Gamble l74.244.269
Nixott, Richard 230 Pacific Telesis 267 Roxas. Sixto 39l
Proctor Silex l56
n i egyenl ség 5 l Pain Webber Group 245 Royal Society of Londorr 27
produktív beruházások 90
N iruha-gyártók Dolgozóinak Nerrrzetkozi Pakisztán l39 ruandai menektiltek 3 l2
programterv 370
Szakszervezete 282 papírpénz229 Rusk, Dcan l66
Progressive Policy Institrrte, Democratic Rttsso. Thomas A, 249
Nok Akció Fórtrrrra 3(l0 I)aratrtotttrt Pictrrres 299
Leadership Conference l 59
N k Kornyezet ós Fejlcidés Szervezete PASAR 34
Public Citizen's Congress Watch 218,219 S
(WEDA) 369 PCDForunr 7
puritán l82
ntírnozgalont 69 pétlz 228 Saab l 12
Pusey, Michael 80, 82 Safeway 258
Norberg-Hodge. Ilelene 30(i pénz tofiénete 228
pénzéhség325 Putnam, Robeft 338 Sakura Bank l68
Nortlr, Robert 3
Nofth AtIantic Treaty Organizatiott
(NATo) l65
pénzgaz.daság 5l, 308
pénzjátszma 227,23Z
a Santa Clara meg/e kontra Southern
Pactfic Railroad 68
Northern Securities Corporation of New pénzkínálat l 54 Quaker Oats 274 Sanwa Bank l68
.Iersey 70 pénzpiac 62,77 Quan, Katie 282 Scholastic Inc. l 9l
Northern Telecom Ltd. l55 pénzteremtés 233 Quantum Fund 243 Scott Paper 219
Northwest Airlines 273 pénztigyielit ll5 Quing, Dai 358 Securíty Pacific Bank 239
növekedés 42 pénziigyi rendszer 23 l Qrrinalt indiánok 36l Seikatsu Club 36l
 446 l
Serodio, Ademar l87
Shalala, Donna E. l68
Shames, Ervin 260
shell International petroleum
Company l49
Shiva, Vanda 399
shoalwater indián torzs 36l
Siam Commercial Bank 99
Siemens l 14
Sierra Leone 3l l
Simmon. Henry C. 383
Simon, William l7l
Simon and Schuster 298
Simpson Paper l92
Singh, Bisharr 382
Myles Slosberg 260
Smith,Adam 64,85, l4l
Snyder, Richard E. 298
sokféleség l05
Sony Corporation |48, 27 6
Soros Gy rgy 243
St)tét Gy zelem (Bello) 73
spekuláció l13,242
spekulációs tevékenység 240
spekulánsok 272
Srí Lanka 22,46.132
Stanford, James 95
Star Trek (A felleg|árók) TV-sorozat l25
Stewart, James E. l34
stratégia l52
stratégiai sz vetségek l53
Stratos l25
Stride Rite Corporation 259
Sumitorno l68
Sumitomo Bank l68
Summers, Lawrence l00
Svéd F ldmiívesszovetség 364
svéd modell l l5
Svéd Munkaadók Sz vetsége ll4
svéd szociádemokrata páít 112
Svédország ll1.363
szabad piacok 80
szabadpiac '76, 128
szabályozott piac l l9
szakszervezetek 53, l 57
számbavételi rendszerek 39
számítógép l5l
számítógépesítésés automatizálás 265
származékos értékpapír240
szegények 33
szegénység 42
szennyezési jogok l 09
szeretet 3 l 8
szerkezeti átalakítás 74,
szervezett biinözés 3 l 4
Szingap r l28
szociális hál 72
rőrÉs rÁnsnsÁGoK vlLÁG uRALMA Név- és tárgymutató l 447
szociális programok l43 'l'he People's Earth Declaration 369
U. S. National Public Radio l25
szociális toke 339 'l-he Wealth of Nations 85, 90 U. S. TradeAct 218
szociális védoháló 53 'l'hink globally. Act locally. 329
'I'hird World
UN Food arrd Agriculture Organization :
szocializmus l04 Network 367 (FAo) 220
szociálpolitika 27l 'l'hompson, Peter l6l
UNCED 407
szociookoló gíai osztály 3 42 '|-ltoreau, Henry David l83
'l'ime 257.370
UNDP 46.130
Sz vetségi .Iogszabályok Gyíijteménye 249 'l'ime Warner l68. 2l9
Union Carbide Bhopal katasztróí'a l77
Szilvetségi Tanácsadó Bizottságokról Unisys Corporation l 5l
szóló torvény 2l8 'I-imes
(London) 243 United Airlines 273, 30l
szovjet gazdaság 27 0, 27 l Times Mirror Co. l68 united Natiorrs coníbrence on Environment
Szovjet-Anrerikai Kapcsolatokért 'l'inbergen 4l
and Developrnent 368
Intézet 366 Tobin,.Iarnes 393 United Nations Developnrcnt Program l30
Szovjetunió; felbomlás l 03 t kés libertariánizmus l43 United Nations Environmental Plogramme
Szovjetunió; kornyezeti ptlsztítás 363 tcjkés társasági Iibertariánizmus 85 (UNEP) 394
sztt,ájkok 69 tcikés társaságok l42 united Nations International lrinance
szttbszidiarítás 33l triketulajdonosok 90 Organization (UNllrO) 39(l
szuverenitás 335 tokiói Nikkei-index 245 United Nations Regulatory Agency íbr
tömegfbgyaszíás 184
T tömeggyártás 70
Trattsnational Trade and lnvcstnrent
(UNRATTI) 396
Taco Bell l89 tomegterntelés l84 United Technologjes l77
Taft, Robert 205 történelmi er k l43 USA*NAFTA 176
Tajvan l28,154 törzsrészvények 23 l uzleti kerekasztalok l 75
Tarnoff, Peter 168
társadalmi bizonytalanság 68
Toynbee, Arnold 326
Toyota Motor Corporatiott 151,232
-foys'R'Us
v
társadalmi felelosség 253, 259 269.302 vagyontárgyak felértékclésc233
társadaImi feszultség 22 transzcendentális monizmus 3 l9 Valdes-Villalva l58
társadalmi igazságosság l l7 transznaciolrális l57 vállalat-összevonások 74
társadalmi intézmények l l7 transznacionális vállalatok ll3, l50, l57, vállalatvezet k l3l
társadaImi nyugtalanság l42 l68, l75 valóságképek 3l9
társadalmi párbeszéd l 62 transznacionalizmus l52 valósziniiségi elemzés 236
társadalmi szerzódés 7 4 J'rilateral Commission l62 Vance, Cyrus l68
társadalmittíke 44 Trilaterális Bizottság 162, l67 Vanderbilt. Cornelius 67
társadalomtudomány 32 l Trotman, Alexander l34 Városaink visszaszerzése (Engwicht) 345
társaságalapítás 65 TRW l77 városi térség 345
tartozás 233 ttrdat 3l9 városok terjeszkedése 89
tartozások felhalmozás a 233 tudat(osság) 328 vásárlóeró 232
tekintélyeívtiszervezetek 27 l tudatfbrrnáló eszrnék 328 vegyszerek 5ó
televízió l8l, l85 tudomány 3l9 verseny 8 l
teljes foglalkoztatottság l l3, l65 tudományos-ipari korszak 325 versenyképesség 282
Tengerészeti Torvény 64 Tuft Universiíy 92 versenyz piacok l 06
termelékenység 42,295 tulajdon 84 Veszélyeztetett Fajok Torvénye l 92
Természetes Lépés(Svédország) 363 tulajdonjogok és szerzcjdések 8l vezérkari csapatmunka és morál 265
természetes vagy elidegeníthetetlen tírlfogyasztás 36, 34l Viacom lnc. 299
jogok 335 túrlfogyasztók 342 világ gazdasági teljesítménye20
természeti er forrás-készletek 44 TV Nation l87 világ népessége 24
természeti er források l42 TWA 302 Világbank 9, 19,62, 164, l95. 197. l99.
természeti er források jraelosztása 95 Tyson Foods 274 205,2l3,223,229.393
Természeti Er források védelmezésééft Világértekezlet 368
Bizottság 366 U Világfórum '92 Nenrzetközi NGO 405
természeti kornyezet 21 U. S. Agency for International világkereskedelenr20
természeti toke 57 Development 4 Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 62,
textilipar 283 U. S. Business Roundtable 2l9 2l4
Thaifóld 22,56,128 U. S, Environmental Protection Agerrcy Világszintíi Oktatás Amerikai Fóruma l35
The I00 Best Companies to Work (EPA) 220 Village Action Movement (Finland) 363
20l for in America 286 U. S. Federal Reserve 246 viskóvárosok l58
The Dream o_f the Earth 400 U. S. Federal Reserve System l68 vízier nltivek 359
The Economlsl 35, 98, l47, 264 L-I. S. GeneralAccounting Office l57 Volksr.vagen
The Gap 285 U. S. NationalAcademv of Sciences 27 Volvo l 12
1.57
 448 l rőrÉs rÁnsnsÁcor
w Women's Environment and Development
Wal-Mart Stores 268, 289, 290
l|all Street Journal 98, l3I,178,206
Walt Disney Company l36
Wapenhans. Willi 2l0
Ward, Wilberl 200
Washirrgton állam 36l
Washington Post 249
Washington Post Co. l68
Webster Uj Ertelmez Szótár 352
Westinghouse l57 ,299
Weyerhaeuser 2l9
Wharton, Clifton Jr. l68
Wheeler, Raymond l27
Whirlpool 273
White, Harry 164
Whitmore, Kay R. 299
WHo l29
Winter, .Iohn 290
Women's Action Forum 360
vl GuRALMA
Organization 369
Woodntan, John l36
Woolworth Canada 290
WordPerfect 273
World Health Organization = (WHO) 220,
366
World Trade Organization (WTO) 62,214
Worldwatch Institute 350
x
A SZERZ nŐl
Xerox Corporation 267
Y
Yale University l73 DR. DAVID C. KORTEN tobb mint harmincot éves
Yeutter, Clayton 220 tapasztalat birtokában írta e konyvét. Tapasztalatait a gaz-
yupp,v 302
dasági élet, az egyetemi világ és a nemzetkózi fejlesztési
Z intézmények legkittin bb koreiben, továbbá napjaink ál-
zsidó-keresztény hagyomány l9
3
lampolgári akciók at szorgalmazo szervezeteiben szeíez-
te. Jelenleg a People-Centered Development Forum (Em-
berkozpont Fejlesztés Fóruma) alapítój a és igazgatója.
A Fórum az igazságos, a részvételelvén alapuló, fenn-
tartlrató társadalmak megteremtése iránt elkotelezett szer-
vezetek és személyek egész világunkra kiterjedo szovet-
sége, akik mindezt onkéntes állampolgári kezdeményezé-
seken kereszti.il kívánják megvalósítani.
Korten a Stanford University Graduate School of Busi-
ness-en (Stanfordi Egyetem, Gazdálkodási Kar) szerezte
meg az M.B.A. és a Ph.D. fokozatot. A kozgazdaságtan, a
szervezetelmélet és a gazdasági stratégia terén szerzett tu-
dása birtokában pályafutása kezdetét annak szentelte, hogy
a szegény országokban els ként Etiópiában gazdá|-
- -
kodási ismereteket oktató fels oktatási intézményeketlé-
tesített. Abban a reményben tette ezt, hogy az j, hivatá-
sos vállalkozói réteg megteremtése lesz majd a kulcs a
szegénységprobl émájának megold ásához. Katonai szol-
galátai u ilétnumi háborri idején , az Egyestilt Államok
Légierejének századosaként teljesítette a Légieró vezér-
kari parancsnokságán, valamint a Nemzetvédelmi Minisz-
tériumban.
Korten ezután ot és fél évig a Harvard University
Graduate School of Business (Harvard E,gyetem Gazdál-
kodási Kar) hallgatóit tanította akózépvezeto-képzó és az
449
 M.B.A-programok keretében. Mint a Harvard tanácsadója, se- pontosan annak a politikának az aktív támogatója, amely e vi-
gítette a nicaraguai central American Management Institute (k - iágméretií válságot egyre inkább elmélyíti.Ahhoz, hogy a világ
zép-Amerikai Vezetési Intézet) munkáját is. Ezután csatlako- még*enekiilj ón, az Egyestilt Allamoknak meg kell vá|toznia.
zott a Harvard Institute for International Development (Harvardi Koiten l992-benNew York City-be koltozott, hogy segítsen el -
Nemzetkozi Fejlesztési Intézet) vezet ségéhez. Itt a Ford Ala- mozdítani e változást.
pítvány által finanszírozott, az országos családtervezési progra- Dr. Korten írásai kotelez egyetemi tananyagok szerte a vilá-
mok szervezésének és vezetésénekjavítását célz program ve- gon. Számos konyvet írt, illetve szerkesztett, tobbek kozott a
zetóje volt. ktivetkez ket: Getíing to the 2I st Century: Voluntary Action and
Az l970-es évek v.ese felé Korten felhagyott az egyetemi ok- the Global Agenda (Átmenet a XXI. századba: onkéntes akciók
tatással és DéIkelet Azsiába koltozott, ahol majdnem tizerrot évig és a globális programtervezet); Community Management (Ko-
élt. El szór egy Ford Alapítvárry által finanszírozott program zosségmenedzsment), People-Centered Development (Ember_
szakértójeként tevékenykedett, késobb pedig a [J.,S. Agency for kozpont fejlesztés) (Rudi Klauss társszerkesztésében);
International Development (USAID , az Egyestilt Allamok Nem-
- Closing th.e Gap (A biirokrácia és a
Bureaucracy and the Poor:
zetkózi Fejlesztési Hivatala) ázsiai regionális tanácsadója volt szegények: a rés bezárása) (Felipe B. Alfonso társszerkesz-
a fejlesztési programok vezetésévelés lebonyolításával kapcso-
-
tésében);e konyveket a Kumarian Press adta ki. Rendszeresen
latos tigyekben . Az ott végzett munkája nemzetkozi elismerést jelennek meg írásai tanulmánykotetekben, szakmai folyóiratok-
hozott számára. Az elismerést olyan hatékony stratégiák kidol- ban és számtalan civilsz ervezet kiadványaiban.
gozásában ny jtott kozrem kodéséértkapta, amelyek segítsé-
gével az államigazgatási lrivatalok a kozosség igényeit felisme-
r és ezek kielégítéséttámogató rendszerekké alakíthatók át, to-
vábbá erósítik a kcizcisségeket abban, hogy maguk donthesse-
nek a f ld, avízésaz erd k er forrásokkén való használatáról.
Látva, hogy a USAID és a tobbi nagy hivatásos segélyszerve-
zet nyilvánvalóan képtelen azon módszerek alkalm azására, ame-
lyek a nem korm ányzati szeryezetként míikcrd Ford Alapítvány
esetében eredményesnek bizonyultak, Korten kiábrándult a hi-
vatalos segélyezó intézményekb l és megvált t ltik. Az utolsó
ot Azsiában toltott éve azzal telt, lrogy ázsiai nem kormányzati
szeryezetek vezetoivel a régió fejl désikudarcának alapvet oka-
it kereste. Emellett azon dolgoztak, lrogy a civil társadalom szer-
vez déseit folkészítsékazországos és világméretííváltozás stra-
tégiai szempontból fontos katal izátorainak szerepére.
korten ráébredt arra, hogy az Ázsiában megtapasztalt válság
amelynek ttinetei az egyre novekv szegénység, a fokozódó
-egyenl tlenségek, a kornyezetpusztítás, valamint a társadalonr
széthullá a világ csaknem minden más országában ugyan-
csak jelen van, beleértve az Egyestilt Államokat és máslte3-
lett" országokat is. Ezen t lmerr leg aíra a kcivetkeztetésre ls
jutott, hogy az Egyestilt Államok mind otthon, mind kijlfoldc'n
 Raktárunkból mé8,, ,

az alábbi kiinprek kaphatók:

ild$eza:il,.[ás ló*Szacsvay.PÉter; #E[$id6ffi.,...U k fi

1-2" kotei ' '

HlBAJEGYZÉt<
ffi fu*d*.,,.S,ánd$r.:.,.l$ fv.é,habbál
A fejezetekben
Lászl Károly: Tóparti nyaralás
oldal bek. sor a hiba helyesen

Xil. 6. Corporation Corporations

15. 1. a bekezdés végén*

Na8yAtillaKristóf:Tiotálbnrtál' 25. -ll. l996. évi 1966. évi

44. l3. Elkins Ekins

Br{iányIá;;,,Hogy;*.,"p,oi1iirc,r 64. -7. megakadá|yozása akadályozása

7l. -l2. radikalimus radikalizmus

polgár Ió"-;;:, Kénys n*rr)*i.*y , iiu"e"U*J; l09.

,,
1 a sor végén*

126. 12. címri említett címti sorozat ernlített

l52. 3. képviselet képviseletet

l 56. -8. finanszírozza a víz- fi nanszíro zza annak v íz-

1 56. -7. becsatlakozásokat becsatlako zásait

l 56. -6. más ktizszolgáltatások más alapveto k zszolgá|ta-

tások
Hó."r,s"t y trjós: Tis"u t tu,án és kora 1-2. koiet'

,.,l..., *Éfi.*Utfiutff,.ál.'.ft H ., *,ÓffiÉ *tr. É6Étil1l.'.. l

 HlBAJEGYZÉK
HlBAJEGYZEK

oldal bek. or a hiba helyesen

l 60. 2.-4. a piac felszabatításának atársadalmakfelbiztatását
oldal bek. or a hiba helyesen
érdekébenkcizcisséget akcizcisségroruuraara.uu 240. -9. az cjsszes a teljes
gyengíto, csábító társa- piac felszóadítrása
érdeké- 243. 10. nagy magaS
ságokat; L.n;
244. -1.,,mérlegen kíviili" ,,mérlegen kívii l i tétel nek"
174. -ll. amely amelynek
178. -3. és azzal az érzéssel hagy- és a képviselet
ta magára azokat, akik
nélktil ma-
radottság érzésévelhugy-
241. l. után kimaradt bekezdések:
egykor politikai bázisát ta magáía az A Ponzi-rendszer (Ponzi -szisáéma) : Charles A. Ponzi
egykor poli- ol asz származás,
alkották, hogy képviselet tikai -bárirát
irtoior.ut. ameri kai pénztigy i széllr ámos az l 920 - as években befekteto k százait cs ap-
nélktil maradtak. tabe rendkívtilnagy nyereség, illetve hozanr ígéretével,Az j befbktetoket
l 80. -3. tizenkilencedik és hu- a tizenkilencedik
század
a korábbiak befizetéseibol elégítetteki aszisztéma osszeomIásáig. A szisz-
szadik század végén végén,illetve a téma szí.ikségképpeniosszeomlásának lényege az,hogy nincs más jove-
huszadik
delem-forrás, mint az j befektetoktol származ pénz,
század elején vagy a szá-
zadforduló kcjrtil Az amerikai ÉrtéktozsdeBizottság állandó kozonségszolgálattat és fel-
l 90. -4. Channell One channel one
világosító kiadványokkal igyekszik megóvni attól, hogy feliiljenek a
Ponzi-szis éma, illetve a piramis- és pilótajátékok szédelgoinek.
19l. l. Channell One channel one
208. -9. kevés - ha egyáltalán kevés - ha egyáltalán
- kapacitás
helyi helyi kapaci s
- rij
25l. 3. Valahogyan Valalrol
209. 16. indoooouló induló 305. -9. társadalmilag mind társadalmilag, mind
235. -l7. Haazegész piac 1987. Ha a teljes piac lg87. 308. 6. melynek melyek
augusztusi cs rcshelyze- augusztusi szintjéh
ez vi- 308. 8. Ohenae Ohrnae
tétól számíduk, szonyítunk,
J

308. -9. rendszeresen módszeresen

 HlBAJEGYZÉK HlBAJEGYZEK

oldal bek. or a hiba helyesen oldal bek or a hiba helyesen

3ll. -5. volt sszehasonlítva vo lt, cisszehasonl ítva 401. 19. vagyunk s így vagyunk, s így

3|9. -3. kinyilatkoztatása kinyilatkoztatás 401. -2 fejlesszi,ik és fejlessziik, és

3l9. 3. 6. *
40l . -1. feladatainkat feladatainkat.

322. 20 * :_rondu'végén 404. i. folyamatban és ez folyamatban, és ez

33l. 6 '(*
*r(*
401, 10. segítségnyirjtást segítségnyúrjtás

344. |4. bolygóknak bolygónak 409. 14. keresztí.il, kereszttil

346. -l l. forgalomba. forgaIomban. 450, l0, Délkelet Ázsiába Délkelet-Ázsiába

348. -6. eroforrások a eroforrások 450. -18. eroforrásokkén eroforrásokként

350. 6. lrogy a természetes ter- hogy rjra be tudjon illesz-

melofolyamat vissza kedni a természetes anyag-
tudja fogadni. k rforgásba.
A jegyzetekben
350. _l5. eldobjuk az eldobjuk, az
360, _l5. déldakotai dél-dakotai fejezet index a hiba helyesen

392. 12. a termelés illetve a termelés, illetve a l. 13. |994 1994.

391. -l3. beágy azottabb és j ói ndu- beágy azottabb j ói nd ul a- 5. 23. Pogge(s Pogge's
lat bb tbb 8.* A 14. fejezet 8. pontja
40l. ")
1 E nrellett Emellett mogé tartozik.

40l. 15. ez és ez, és ll. A 14. pont mogé tartozik.

 HlBAJEGYZEK
HlBAJEGYZÉK

oldal
fejezet index a hiba helyesen név

ll. ** A 22. pont mogé íartozik. Business week ] 58, ]92, 248, 268, 286, 288

14. 5. Nuygdíjalapok Nyugdíjalapok Elefántcsontpart 3l l

15. * Az l. pont mogé tartozik. ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 395

l5. 22. figyelóje) által figyelój e) munkatársa által Eszak-amerikai szabadkereskedelmi

Egyezmény (NAFTA) 95,104, l69, l76,246
15. 22. alapján). alapján.
*, **, ***, **** eurodollár 234
16. A 4. pont mogé tartozik.
Forbes I32,258
Fortune 24l
GATT 19,20,62, 169, 196,406
A tárgymutatóban
Groningen 346

GTE Sylvania 261

név oldal
Hawken, Paul 376,38]
Általános Vámtarifa-
IMF - Inernational Monetary Fund 36],395,406
és Kereskedelmi Egyezmény 19,20,62, |69, 196,406
Magyarország 359
Ankara 314
Mondragon Szovetkezet 36l
Atlantic Monthly l48, l86
Monsanto Corporation 348
Bretton Woods-i intézmények 406
 HlBAJEGYZÉK

DAVID C. KORTEN professzor alapítója és el-

noke az Emberkozpontri Fejlesztési Fórum
(The People-Centered Development Forum)
vi!ághálózatnak, amelyik az igazságos, rész-
vételen alapuIó és fenntartható társadalmak
megteremtéséttlízte vezérl céljáu!. MBA és
Ph. D. fokozatot a Stanford University's Gra-
Morito, Akio 186 duate school of Business keretében szerzett,
éveklg a Harvard University Graduate School
Nemzetek gazdasága (Smith, A) 64,90,237 of Business professzora volt és a Harvard
NAFTA 56,95,104, l76,246 l nstitute fo r l nternational Devel opment kere-

tében irányított kutatói munkát. Mint a Ford

New York Times 378 Foundation vezet szakértóje Manilában és
Nigéria 54 az U.S. Agencyfor lnternational Development
szo gá Iatá ba n a Fej esztés l rá nyításá na k Ázsi-
ohmae, kenichi
l l

308
ai Regionális F tanácsadójaként tevékenyke-
Öt<olOgiai Forradalom 3]6,402 dett. oktatóként, sza kíróként, ta n ácsadóként
pakisztán és egyetemivezet ként harminc éves ázsiai,
360
afrikai és Iatin-amerikai gyakorlati tapaszta-
Myles Slosberg helyesen: Slosberg, Myles Iattal rendelkezik, tobb - egyetemitankonyv-
ként is használt - konyv szerz je.

The Economist l50, l 52,185,240,2]0,

2]6,28] ,299
Time 302
transznacionális vállalatok 406
U.S. Federal Reserve (Egyestilt Allamok Jegybankja)

Világbank 367 ,395, 406

World Trade Organization 395
 ,,A GAzDAsÁG VAN Az EMBERÉRT, § NEn4 Az EMBER A GAz-
onsÁcÉRT-_ Ez A JELMoNDATA ÉsvezÉRló rlvE A MA-
GvAR KApU nupíwÁtvy renerÉaeru ruúröoő Emberközpon-
tú Fejlesztés Magyar Hálózata (EKF)szerve2etnek, amelyik csat-
la közi k a Korten professzor el nökségével létrehozott Peo p I e-Cen -
tered Development Forum (PCDForuml elnevezésű, s ma már
valamennyi világrészen társszervezetekkel rendelke ző hálőzathoz.

A magyar hálózat vezérlő alapértékeiteljes mértékbenazono-

sak a PCDForum áItal megfogalmazott három értékkel:
lgazságosság, Az igazságos társadaIom a Föld ökorendszere
fen ntarth ató és meg új íth ató eróforrása i na k íá h aszná lása so-
rán elsőbbséget ad annak, hogy minden ember számára
biztosítsa az anyagi szükségleteinek, szellemi és lelki i9é-
nyeinek megíeleIó szintű kielégítését.Eme aIapvető célo-
kon túli fejtődést a társadalmi, szellemi,és lelki éIetnek az
életminőséget tükröző mutatóival méri és nem a íogyasz-
tás mennyiségével.
RészvétetMinden embernek joga van aíra, hogy részt vegyen
az életétalakító döntésekben, továbbá arra, hogy elismert
és méltányolt módon hozzáiárulhasson a család, a közös-
ség és a társadalom javának fejlődéséhez. Az egyes embe-
reknek és helyi közösségeknek elsóbbségük van a maga-
sabb szintű állami vagy gazdasági szervezetekkel, intézmé-
nyekkel szemben.
Fenntarthatóság.A fenntartható társadalom tiszteletben tartia
az élővilág sokféleségét,állandóan és tudatosan munkálko-
dik azon, hogy az emberi fogyasztást egyensúlyban tartsa a
többi étő igényeivel és az ökoszisztémák regeneratív képes-
ségével,megőrzi a természeti tőkét.
A Magyar Kapu Alapítvány alapvetó céliainak megfelelódh tá-
mogatja az üzleti haszonnal nem iárő, de az egyetemes magyar
ku ltúrát szol gáló szépiroda l mi al kotások és ismeretteriesáő, tu-
dományos művek kiadását is és felhaszn ália a KAPU című íolyó-
irat publikációs lehetőségeit, amely hírt ad az EKF feiletnényei-
ről, tevékenységeiról is.
A Kiadó és a szérkesztőség címe: 1082 Budapest, Nap u. 13.
Tel.: 303-0710, 303-0711 ; Fax: 303-0712
CsekkszámIaszám:
Mezőbank Rt.: 11 644006-04470500-44000004.,+