Patañjali - Yoga Sūtras

Patanjali - Jóga Szútrák

Fordította: Kovács Attila (Pécs, 2011)

Felhasznált anyagok:
"Yoga Philosophy of Patanjali"
- by Samkhya-Yogacharya Swami Hariharananda Aranya -
Published by Calcutta University Press
"Yoga Sutras of Patanjali"
- by Michael Beloved -

Hungarian translation © Kovács Attila

I - Samādhi Pāda - Samadhi

1. atha yogā
yogānuśā
nuśāsanam
śāsanam
Íme a Jóga tanítása.
2. yogaś
yogaś citta-
citta-vṛtti-
tti-nirodhaḥ
nirodhaḥ
A Jóga az elmévé módosulás megszüntetése.
3. tadā
tadā draṣṭ
draṣṭu
ṣṭuḥ svarū
svarūpe ‘vasthā
‘vasthānam
Ekkor a Látó megmarad önmagában.
4. vṛtti-
tti-sārūpyam itaratra
Máskor a Látó látszólag hullámzó elmévé módosul.
5. vṛttayaḥ
ttayaḥ pañ
pañcatayyaḥ
catayyaḥ kliṣṭ
kliṣṭā
ṣṭākliṣṭ
kliṣṭā
ṣṭāḥ
A módosult elmeállapotok ötfélék, némelyikük tiszta, a többi tisztátalan.
6. pramā
pramāṇa-viparyaya-
viparyaya-vikalpa-
vikalpa-nidrā
nidrā-smṛ
smṛtayaḥ
tayaḥ
Ezek: helyes megismerés, téves megismerés, képzelgés, mély alvás és emlékezés.
7. pratyakṣ
pratyakṣānumā
numānāgamā
gamāḥ pramā
pramāṇāni
Közvetlen érzékelés, helyes következtetés és bizonyosság alkotják a helyes
megismerést.
8. viparyayo mithyā
mithyājñānam atad-
atad-rūpa-
pa-pratiṣṭ
pratiṣṭham
ṣṭham
A téves megismerés, valamit másnak értelmezni, mint ami.
9. śabda-
abda-jñānānupā
nupātī vastu-
vastu-śūnyo
śūnyo vikalpaḥ
vikalpaḥ
A képzelgés, valamiben hinni, ami nem is létezik.
10. abhā
abhāva-
va-pratyayā
pratyayālambanā
lambanā vṛvṛttir nidrā
nidrā
A mély alvás az a mentális módosulás, melyben csak tudattalan üresség van.
11. anubhū
anubhūta-
ta-viṣ
viṣayā
ayāsampramoṣ
ampramoṣaḥ smṛsmṛtiḥ
tiḥ
Az emlékezés egy olyan mentális módosulás, melynek tárgya egy korábbi tapasztalás.
12. abhyā
abhyāsa-
sa-vairā
vairāgyā
gyābhyā
bhyāṁ tan-
tan-nirodhaḥ
nirodhaḥ
Gyakorlással és elkülönüléssel ezek megszüntethetők.
13. tatra sthitau yatno ‘bhyā
‘bhyāsaḥ
saḥ
Az elme nyugodt, hullámzásoktól mentes állapotának elérésére tett erőfeszítés a
gyakorlás.
14. sa tu dī
dīrgha-
rgha-kāla-
la-nairantarya-
nairantarya-satkā
satkārāsevito dṛḍ
dṛḍha
ṛḍha-
ha-bhū
bhūmiḥ
miḥ
A megszakítás nélküli, hosszú idejű gyakorlás és odaadás elvezet a megfelelő alaphoz.
15. dṛṣṭā
ṛṣṭānuś
nuśravika-
ravika-viṣ
viṣaya-
aya-vitṛṣṇ
vitṛṣṇasya
ṛṣṇasya vaśī
vaśīk
śīkāra-
ra-saṁ
saṁjñā vairā
vairāgyam
gyam
Amikor az elme összes vágya megszűnik a látott dolgok iránt, és bekövetkezik a teljes
vágynélküliség, akkor létrejön az elkülönülés.
16. tat param puruṣ
puruṣa-khyā
khyāter guṇguṇa-vaitṛṣṇ
vaitṛṣṇyam
ṛṣṇyam
A Gunák (a teremtés alkotó minőségei) iránti közönyösséggel elérve az Én
természetének ismeretét, a legfelsőbb elkülönülés.
17. vitarka-
vitarka-vicā
vicārānandā
nandāsmitā
smitā-rūpānugamā
nugamāt samprajñ
samprajñātaḥtaḥ
Az a fajta összpontosítás, melyre a tiszta, „én” nélküli „vagyok” állapot jellemző és
amelyben jelen van a boldogság, a Samprajnata.
18. virā
virāma-
ma-pratyayā
pratyayābhyā
bhyāsa-
sa-pūrvaḥvaḥ saṁ
saṁskā
skāra-
ra-śeṣo ‘nyaḥ
‘nyaḥ
Egy másik fajta összpontosítás az, amely az összes mentális módosulás
megszüntetésével érhető el, s amelynél az elmében még fennmaradnak látens
benyomások.
19. bhava-
bhava-pratyayo videha-
videha-prakṛ
prakṛti-
ti-layā
layānām
Amíg ezek fennmaradnak, a tudatlanság is megmarad, melynek következménye az
újralétesülés.
20. śraddhā
raddhā-vīrya-
rya-smṛ
smṛti-
ti-samā
samādhi-
dhi-prajñ
prajñā-pūrvaka itareṣ
itareṣām
Azok, akik a Samadhi rendszeres tapasztalata mellett kitartóan, hittel, folyamatosan
megkülönböztetik a valóst a valótlantól, megszabadulnak.
21. tīvra-
vra-samvegā
samvegānām āsannaḥ
sannaḥ
A rendkívül elszántak gyorsabban elérik a célt.
22. mṛdu-
du-madhyā
madhyādhimā
dhimātratvā
tratvāt tato ‘pi viś
viśeṣaḥ
A cél gyorsan elérhető a helyesen alkalmazott módszerekkel is.
23. īśvara
īśvara-
vara-praṇ
praṇidhā
idhānād vā vā
Vagy Isvara (Isten) iránti teljes önátadással.
24. kleś
kleśa-karma-
karma-vipāipākāṣayair aparā
aparāmṛṣṭa
ṛṣṭaḥ puruṣ
puruṣa-viś
viśeṣa īṣvaraḥ
varaḥ
Isvara (Isten) egy különleges Én, akit nem érint szenvedés, vágy, cselekvés, a
cselekvés eredménye és nincs karmája.
25. tatra niratiś
niratiśayaṁ
ayaṁ sarvajñ
sarvajñatva-
atva-bījam
Őbenne a mindentudás végtelen, mely felülmúlhatatlan.
26. sa pū
pūrveṣ
rveṣām api guruḥ
guruḥ kā
kālenā
lenānavacchedā
navacchedāt
Ő az összes tanító tanítója, mivel nem korlátozza az idő.
27. tasya vā
vācakaḥ
cakaḥ praṇ
praṇavaḥ
avaḥ
A szent szó, mely Őrá mutat a Pranava (vagyis az „Én”).
28. taj-
taj-japas tad-
tad-artha-
artha-bhā
bhāvanam
Ismételgesd ezt és mélyedj el az értelmén!
29. tataḥ
tataḥ pratyak-
pratyak-cetanā
cetanādhigamo ‘pyantarā
‘pyantarāyābhā
bhāvaś
vaś ca
Ez az önvizsgálat, mely az akadályok megszűnéséhez vezet.
30. vyā
vyādhi-
dhi-styā
styāna-
na-sanś
sanśaya-
aya-pramā
pramādālasyā
lasyāvirati-
virati-bhrā
bhrānti-
nti-darś
darśanā
anālabdha-
labdha-
bhū
bhūmikatvā
mikatvānavasthitatvā
navasthitatvāni citta-
citta-vikṣ
vikṣepā
epāste ‘ntarā
‘ntarāyāḥ
Betegség, nem értés, kétség, téveszmék, lustaság, az önmegtartóztatás hiánya, téves
értelmezés, az összpontosítás hiánya és az összpontosítás elvesztése az akadályok.
31. duḥ
duḥkha-
kha-daurmanasyā
daurmanasyāṅgam- gam-ejayatva-
ejayatva-śvāsa-
sa-praś
praśvāsā vikṣ
vikṣepa-
epa-sahabhuvaḥ
sahabhuvaḥ
Bánat, levertség, a test nyugtalansága, szapora belégzés és kilégzés adódnak az
előzőekből.
32. tat-
tat-pratiṣ
pratiṣedhā
edhārtham eka-
eka-tattvā
tattvābhyā
bhyāsaḥ
saḥ
Ezek megszüntetésére gyakorolni kell az egyetlen tárgyra irányuló összpontosítást.
33. maitrī
maitrī-karuṇ
karuṇā-muditopekṣ
muditopekṣāṇāṁ sukha-
sukha-duḥ
duḥkha-
kha-puṇ
puṇyāpuṇ
puṇya-
ya-viṣ
viṣayā
ayāṇāṁ
bhā
bhāvanā
vanātaś
taś citta-
citta-prasā
prasādanam
Barátságosság, együttérzés, jóindulat és a boldogság, boldogtalanság, valamint a bűn
és erény iránti közömbösség nyugtatja le az elmét.
34. pracchardana-
pracchardana-vidhā
vidhāraṇ
raṇābhyā
bhyām vā
vā prā
prāṇasya
Vagy a légzés szabályozása.
35. viṣ
viṣayavatī
ayavatī vā
vā pravṛ
pravṛttir utpannā
utpannā manasaḥ
manasaḥ sthiti-
sthiti-nibandhanī
nibandhanī
Vagy a magasabb rendű állapotok megismerése révén is nyugodttá válik az elme.
36. viṣ
viṣokā
okā vā
vā jyotiṣ
jyotiṣmatī
matī
Vagy a bánattól mentes szívtől.
37. vītarā
tarāgaviṣ
gaviṣayam vā
vā cittam
Vagy egy vágyaktól mentes elmétől.
38. svapna-
svapna-nidrā
nidrā-jñānālambanam vā vā
Vagy az álom és a mély alvás állapotának megértésétől.
39. yathā
yathābhimata-
bhimata-dhyā
dhyānād vā vā
Vagy a semmi feletti elmélkedéssel.
40. paramā
paramāṇu-parama-
parama-mahattvā
mahattvānto ‘sya vaṣvaṣīkāraḥ
raḥ
Vagy amikor az elme képessé válik felfogni mindent a legkisebbtől a legnagyobbig.
41. kṣīṇa-vṛtter abhijā
abhijātasyeva maṇ
maṇer grahī
grahītṛ-graha
grahaṇ
haṇa-grā
grāhyeṣ
hyeṣu tat-
tat-stha-
stha-tad-
tad-
añjanatā
janatā samā
samāpattī
pattīḥ
Az ily módon lenyugodott elme képes tökéletesen felvenni bárminek a formáját, mint
ahogy egy átlátszó kristály képes bármilyen színt felvenni.
42. tatra śabdā
abdārtha-
rtha-jñāna-
na-vikalpaiḥ
vikalpaiḥ saṇ
saṇkīrṇā savitarkā
savitarkā samā
samāpattiḥ
pattiḥ
Amikor egy tárgy, annak képe és jelentése tévesen értelmezett, akkor az téves
megismerés.
43. smṛ
smṛti-
ti-pariś
pariśuddhau svarū
svarūpa-
pa-śūnyev
śūnyevā
nyevārtha-
rtha-mātra-
tra-nirbhā
nirbhāsā nirvitarkā
nirvitarkā
Amikor az elme tiszta és csak a tárgy valós jelentését tükrözi vissza, az a helyes
megismerés.
44. etayaiva savicā
savicārā nirvicā
nirvicārā ca sū
sūkṣma-
ma-viṣ
viṣayā
ayā vyā
vyākhyā
khyātā
Ezzel megmagyaráztatott a téves és a helyes megismerés.
45. sūkṣma-
ma-viṣ
viṣayatvaṁ
ayatvaṁ cā
cāliṅ
liṅga-
ga-paryavasā
paryavasānam
Az elme által megtapasztalható megismerés kiterjed a megnyilvánulatlanra is.
46. tā eva sabī
sabījaḥ
jaḥ samā
samādhiḥ
dhiḥ
Ezek még mindig csak objektív megismerések.
47. nirvicā
nirvicāra-
ra-vaiśā
vaiśāradye
śāradye ‘dhyā
‘dhyātma-
tma-prasā
prasādaḥ
daḥ
Ezen megismerések elvezetnek a szubjektum megismeréséhez.
48. ṛtambharā
tambharā tatra prajñ
prajñā
Melyben a tudás valódivá válik.
49. śrutā
rutānumā
numāna-
na-prajñ
prajñābhyā
bhyām anyaviṣ
anyaviṣayāayā viś
viśeṣārthatvā
rthatvāt
Ez a tudás magasabb rendű, mint az előzőek.
50. taj-
taj-jaḥ
jaḥ saṁ
saṁskā
skāro ‘nya-
‘nya-saṁ
saṁskā
skāra-
ra-pratibandhī
pratibandhī
Ennek megtapasztalása minden más tapasztalatot felülmúl.
51. tasyā
tasyāpi nirodhe sarva-
sarva-nirodhā
nirodhān nirbī
nirbījaḥ
jaḥ samā
samādhiḥ
dhiḥ
Ha ezen is túllépünk, akkor eltűnik minden, ami megismerhető.
Ez a legmagasabb rendű Samadhi.
II – Sādhana Pāda - Gyakorlás

1. tapa
tapaḥ
ḥ-svā
svādhyā
dhyāyeś
yeśvara-
vara-praṇ
praṇidhā
idhānāni kriyā
kriyā-yogaḥ
yogaḥ
Önfegyelem, önfejlesztés és önátadás a Kriya jóga.
2. sam
samāādhi-
dhi-bhā
bhāvanā
vanārthaḥ
rthaḥ kleś
kleśa-tanū
tanū-karaṇ
karaṇārthaś
rthaś ca
Ennek célja a samadhi elérése és az akadályok kiküszöbölése.
3. av
avidy
idyā
idyāsmitā
smitā-rāga-
ga-dveṣ
dveṣābhiniveśā
bhiniveśāḥ
śāḥ kleśā
kleśāḥ
śāḥ
Tudatlanság, egoizmus, ragaszkodás, ellenszenv és halálfélelem az akadályok.
4. avidy
avidyāā kṣ
kṣetram uttareṣ
uttareṣām prasupta-
prasupta-tanu-
tanu-vicchinnodā
vicchinnodārāṇām
A tudatlanság az okozója a többinek, legyenek azok alvók, legyengítettek,
felfüggesztettek vagy aktívak.
5. anity
anityāś
āśuci
āśuci-
uci-duḥ
duḥkhā
khānātmasu nitya-
nitya-śuci-
uci-sukhā
sukhātma-
tma-khyā
khyātir avidyā
avidyā
A tudatlanság miatt tűnik a változó öröknek, a tisztátalan tisztának, a szenvedés
boldogságnak és a nem Én Én-nek.
6. dṛg-darś
darśana-
ana-śaktyor ekā
ekātmatevā
tmatevāsmitā
smitā
Az Én összekeverése az értelemmel az egoizmus.
7. sukh
sukhāānuś
nuśayī
ayī rā
rāgaḥ
gaḥ
A ragaszkodás az örömre való emlékezetből fakad.
8. du
duḥ
ḥkhā
khānuś
nuśayī
ayī dveṣ
dveṣaḥ
Az ellenszenv fenntartja a szenvedést.
9. sva
sva--rasa-
rasa-vāhī viduṣ
viduṣo ‘pi tathā
tathārūḍho ‘bhiniveś
‘bhiniveśaḥ
A megsemmisüléstől való félelem még a tanultaknál is fennáll.
10. te pratiprasava-
pratiprasava-heyā
heyāḥ sū
sūkṣmāḥ
Ezen akadályok az elme önmaga forrásába történő visszavezetésével tűnnek el.
11. dhy
dhyā
āna-
na-heyā
heyās tad-
tad-vṛttayaḥ
ttayaḥ
Durva megnyilvánulásaik meditációval győzhetők le.
12. kle
kleś
śa-mūlaḥ
laḥ karmāś
karmāśayo
āśayo dṛṣṭ
dṛṣṭā
ṛṣṭādṛṣṭa
ṛṣṭa-janma-
janma-vedanī
vedanīyaḥ
yaḥ
Ezekből az akadályokból származik a karma, melynek okozatai ebben vagy a
következő életben tapasztalhatók.
13. sati mū
mūle tad-
tad-vipā
vipāko jā
jātyā
tyāyur-
yur-bhogā
bhogāḥ
Következményeik pedig születés, élet és tapasztalás.
14. te hlā
hlāda-
da-paritā
paritāpa-
pa-phalā
phalāḥ puṇ
puṇyāpuṇ
puṇya-
ya-hetutvā
hetutvāt
Gyümölcsük kellemes vagy fájdalmas az erény vagy vétek okozataként.
15. pariṇ
pariṇāma-
ma-tāpa-
pa-saṁ
saṁskā
skāra-
ra-duḥ
duḥkhair guṇ
guṇa-vṛtti-
tti-virodhā
virodhāc ca duḥ
duḥkham eva
sarvam vivekinaḥ
vivekinaḥ
Ki képes a megkülönböztetésre, az minden tapasztalattal szemben közömbös, mivel
tudja, hogy minden végül szenvedést okoz a Gunák folyamatos változása miatt.
16. heya
heyaṁ
ṁ duḥ
duḥkham anā
anāgatam
A még be nem következett szenvedés elkerülhető.
17. dra
draṣṭṛ
ṣṭṛ-
ṣṭṛ-dṛśyayoḥ
yayoḥ saṁ
saṁyogo heya-
heya-hetuḥ
hetuḥ
A szenvedés oka a látó téves azonosulása a látottal.
18. prak
prakāś
āśa
āśa-kriyā
kriyā-sthiti-
sthiti-śīla
śīlaṁ
laṁ bhū
bhūtendriyā
tendriyātmakaṁ
tmakaṁ bhogā
bhogāpavargā
pavargārthaṁ
rthaṁ dṛ
dṛśyam
Holott a minőségekkel rendelkező látott, mely az objektumokat és az azokat érzékelőt
is magában foglalja, csak a tapasztalást és a megszabadulást szolgálja.
19. vi
viś
śeṣāviś
viśeṣa-liṅ
liṅgamā
gamātrā
trāliṅ
liṅgāni guṇ
guṇa-parvā
parvāṇi
A Gunák (minőségek) állapotai: meghatározó, nem meghatározó, éppen csak
jelenlévő, nem jelenlévő.
20. dra
draṣṭ
ṣṭā
ṣṭā dṛ
dṛśi-mātraḥ
traḥ śuddho ‘pi pratyayā
pratyayānupaś
nupaśyaḥyaḥ
A végső megismerő a Látó, mely noha tiszta, az értelem színezetén keresztül lát.
21. tad
tad--artha eva dṛ
dṛśyasyā
yasyātmā
tmā
A tapasztalható világ csak az Ént szolgálja.
22. kṛtārtham prati naṣṭ
naṣṭam
ṣṭam apyanaṣṭ
apyanaṣṭaṣṭaṁ tad anya-
anya-sādhā
dhāraṇ
raṇatvā
atvāt
Mely a célba ért számára eltűnik, de fennmarad a többiek számára.
23. sva
sva--svā
svāmi-
mi-śaktyoḥ
aktyoḥ svarū
svarūpopalabdhi-
popalabdhi-hetuḥ
hetuḥ saṁ
saṁyogaḥ
yogaḥ
Kiknél a megnyilvánulttal való téves azonosulás még fennáll.
24. tasya hetur avidyā
avidyā
Melynek oka a tudatlanság.
25. tad
tad--abhā
abhāvāt saṁ
saṁyogā
yogābhā
bhāvo hā
hānaṁ
naṁ tad-
tad-dṛśeḥ kaivalyam
Amikor ez a téves azonosulás megszűnik, akkor megtörténik a megszabadulás.
26. viveka
viveka--khyā
khyātir aviplavā
aviplavā hā
hānopā
nopāyaḥ
yaḥ
Melynek eszköze a folyamatos megkülönböztetés.
27. tasya saptadhā
saptadhā prā
prānta-
nta-bhū
bhūmiḥ
miḥ prajñ
prajñā
Mely hét felismerésen át a célhoz vezet.
28. yog
yogā
āṅgānuṣṭ
nuṣṭh
ṣṭhānād aś
aśuddhi-
uddhi-kṣaye jñ
jñāna-
na-dīptir āviveka-
viveka-khyā
khyāteḥ
teḥ
A jóga különböző tagjainak gyakorlásával a tisztátalanságok eltűnnek és felragyog a
megkülönböztető bölcsesség.
29. yama-
yama-niyamā
niyamāsana-
sana-prā
prāṇāyāma-
ma-praty
pratyāhāra-
ra-dhā
dhāraṇ
raṇā-dhyā
dhyāna-
na-samā
samādhayo ‘ṣṭ
‘ṣṭā
ṣṭāv
aṅgāni
Yama, Niyama, Asana, Pranayama, Pratyahara, Dharana, Dhyana és Samadhi a 8 tag.
30. ahi
ahiṁ
ṁsā-satyā
satyāsteya-
steya-brahmacaryā
brahmacaryāparigrahā
parigrahā yamā
yamāḥ
Nem ártás, igazságosság, nem lopás, önfegyelem és nem ragaszkodás alkotják a
Yama-t.
31. ete jā
jāti-
ti-deś
deśa-kāla-
la-samayā
samayānavacchinnā
navacchinnāḥ sāsārva-
rva-bhaumā
bhaumā mahā
mahāvratam
Ezek függetlenül időtől, helytől, körülménytől és társadalmi hovatartozástól a nagy
fogadalmak.
32. śauca-
auca-santoṣ
santoṣa-tapaḥ
tapaḥ-svā
svādhyā
dhyāyeś
yeśvara-
vara-praṇ
praṇidhā
idhānāni niyamā
niyamāḥ
Tisztaság, (meg)elégedettség, lemondás, a szent szavak (mantrák) alkalmazása és
önátadás a Niyama-k.
33. vitarka
vitarka--bādhane pratipakṣ
pratipakṣa-bhā
bhāvanam
Tisztátalan gondolatok jelentkezése esetén, azok ellenkezőjét kell gondolni.
34. vitarkā
vitarkā himsā
himsādayaḥ
dayaḥ kṛ
kṛta-
ta-kāritā
ritānumoditā
numoditā lobha-
lobha-krodha-
krodha-moha-
moha-pūrvakā
rvakā mṛ
mṛdu-
du-
madhyā
madhyādhimā
dhimātrā
trā duḥ
duḥkhā
khājñānānanta-
nanta-phalā
phalā iti pratipakṣ
pratipakṣa-bhā
bhāvanam
A tisztátalan gondolat, mint pl. az ártás, akár elkövetjük, akár másokat rábírunk, akár
csak jóváhagyjuk, kapzsiság, harag, düh vagy tudatlanság miatt és lehet enyhe,
közepes vagy erős, következménye végtelen szenvedés. Ezért kell az ellentétüket
gondolni.
35. ahims
ahimsā
ā-pratiṣṭ
pratiṣṭh
ṣṭhāyāṁ tat-
tat-sannidhau vaira-
vaira-tyā
tyāgaḥ
gaḥ
Akiben a nem ártás megszilárdult, annak közelében minden ellenségeskedés
megszűnik.
36. satya
satya--pratiṣṭ
pratiṣṭh
ṣṭhāyāṁ kriyā
kriyā-phalāś
phalāśrayatvam
āśrayatvam
Akiben az igazságosság megszilárdult, annak szavai teremtő erővel bírnak.
37. asteya
asteya--pratiṣṭ
pratiṣṭh
ṣṭhāyāṁ sarva-
sarva-ratnopasthā
ratnopasthānam
Akiben a nem lopás megszilárdult, annak számára minden gazdagság eljön.
38. brahmacarya
brahmacarya--pratiṣṭ
pratiṣṭh
ṣṭhāyāṁ vī
vīrya-
rya-lābhaḥ
bhaḥ
Akiben az önfegyelem megszilárdult, hatalmas erők birtokába kerül.
39. aparigraha
aparigraha--sthairye janma-
janma-kathantā
kathantā-sambodhaḥ
sambodhaḥ
Aki megállapodott a nem ragaszkodásban, annak számára feltárul a múlt és a jövő.
40. śaucā
aucāt svā
svāṅga-
ga-jugupsā
jugupsā parair asansargaḥ
asansargaḥ
A tisztaság megszilárdulásával megszűnik a testiség iránti vágy kényszere.
41. sa
sattva
ttva-
ttva-śuddhi-
uddhi-saumanasyaikā
saumanasyaikāgryendriya-
gryendriya-jayā
jayātma-
tma-darś
darśana-
ana-yogyatvā
yogyatvāni ca
Az elme megtisztulásának következménye a derű, az összpontosító képesség, az
érzékszervek feletti uralom és az önmegvalósításra való alkalmasság.
42. santo
santoṣ
ṣād anuttamaḥ
anuttamaḥ sukha-
sukha-lābhaḥ
bhaḥ
A (meg)elégedettségből felülmúlhatatlan boldogság származik.
43. k
kā
āyendriya-
yendriya-siddhir aś
aśuddhi-
uddhi-kṣayā
ayāt tapasaḥ
tapasaḥ
A lemondás által megtisztulva a test és az érzékszervek tökéletessége.
44. sv
svā
ādhyā
dhyāyād iṣṭ
iṣṭa
ṣṭa-devatā
devatā-samprayogaḥ
samprayogaḥ
A szent szavak (mantrák) alkalmazásával létrejön a választott istenséggel való
kapcsolat.
45. sam
samā ādhi-
dhi-siddhir īśvara
īśvara-
vara-praṇ
praṇidhā
idhānāt
Isvara (Isten) iránti önátadással elérhető a Samadhi.
46. sthira
sthira--sukham āsanam
Asana (ülésmód) az, amely szilárd és kényelmes.
47. prayatna
prayatna--śaithilyā
aithilyānanta-
nanta-samā
samāpattibhyā
pattibhyām
Az erőfeszítés elengedésével és a végtelenen történő meditációval ez tökéletessé válik.
48. tato dvandvā
dvandvānabhighā
nabhighātaḥ
taḥ
Ezáltal a körülmények sem jelentenek akadályt.
49. tasmin sati śvāsa-
sa-praś
praśvāsayor gati-
gati-vicchedaḥ
vicchedaḥ prā
prāṇāyāmaḥ
maḥ
Következhet a kilégzés és a belégzés áramlásának szabályozása, a Pranayama.
50. bāhyā
hyābhyantara-
bhyantara-stambha-
stambha-vṛttir deś
deśa-kāla-
la-saṅ
saṅkhyā
khyābhiḥ
bhiḥ-paridṛṣṭ
paridṛṣṭo
ṛṣṭo
dīrgha-
rgha-sūkṣmaḥ
maḥ
Ez lehet kiáramló, beáramló és megállított, valamint hely, idő és szám szerint
szabályozott, hosszú és rövid.
51. bāhyā
hyābhyantara-
bhyantara-viṣ
viṣayā
ayākṣepī
epī caturthaḥ
caturthaḥ
Ez a negyedik átfogja a külsőt és a belsőt.
52. tata
tataḥ
ḥ kṣ
kṣīyate prakāśā
prakāśāvara
āśāvaraṇ
varaṇam
Melyből fakadóan a tudást takaró fátyol elvékonyodik.
53. dhā
dhāraṇ
raṇāsu ca yogyatā
yogyatā manasaḥ
manasaḥ
És az elme alkalmassá válik a Dharana-ra.
54. sva
sva--viṣ
viṣayā
ayāsamprayoge cittasya svarū
svarūpānukā
nukāra ivendriyā
ivendriyāṇām pratyā
pratyāhāraḥ
raḥ
Amikor az érzékek visszahúzódnak a külső objektumoktól és az elme tisztává válik, az
a Pratyhara.
55. tata
tataḥ
ḥ paramā
paramā vaś
vaśyatendriyā
yatendriyāṇām
Ebből pedig az érzékszervek feletti tökéletes uralom képessége.
III - Vibhūti Pāda - Erők

1. de
deś
śa-bandhaś
bandhaś cittasya dhā
dhāraṇ
raṇā
A Dharana az elme rögzítése egy adott tárgyra.
2. tatra pratyayaika-
pratyayaika-tānatā
natā dhyā
dhyānam
Amikor az elme felveszi ennek (a tárgynak) a formáját, az a Dhyana.
3. tad evā
evārtha-
rtha-mātra-
tra-nirbhā
nirbhāsaṁ
saṁ svarū
svarūpa-
pa-śūnyam
śūnyam iva samā
samādhiḥ
dhiḥ
Amikor az elme megragadva ennek (a tárgynak) a lényegét, beleolvad önmaga
forrásába, az a Samadhi.
4. trayam ekatra saṁ
saṁyamaḥ
yamaḥ
Amikor ennek a háromnak a tárgya ugyanaz, az a Samyama.
5. taj
taj--jayā
jayāt prajñ
prajñālokaḥ
lokaḥ
Felragyog a megismerés fénye, amikor ez létrejön.
6. tasya bhū
bhūmiṣ
miṣu viniyogaḥ
viniyogaḥ
Ezeket egymást követően kell megvalósítani.
7. trayam antar-
antar-aṅgam pū
pūrvebhyaḥ
rvebhyaḥ
Ez a három bensőségesebb az előzőeknél.
8. tad api bahir-
bahir-aṅgaṁ
gaṁ nirbī
nirbījasya
Ám még ezek is kívül vannak a legmagasabb rendű Samadhi-n.
9. vyutthā
vyutthāna-
na-nirodha-
nirodha-saṁ
saṁskā
skārayor abhibhava-
abhibhava-prā
prādur-
dur-bhā
bhāvau nirodha-
nirodha-kṣaṇa-
cittā
cittānvayo nirodha-
nirodha-pari
pariṇ
riṇāmaḥ
maḥ
Az elme egyéb irányultságainak figyelmen kívül hagyásával és az összpontosítottság
iránti szándékkal az elme összpontosítottá válik.
10. tasya praśā
praśānta
śānta-
nta-vāhitā
hitā saṁ
saṁskā
skārāt
Csak a folyamatosan nyugodt elme képes létrehozni bármilyen hatást.
11. sarv
sarvā
ārthataikā
rthataikāgratayoḥ
gratayoḥ kṣ
kṣayodayau cittasya samā
samādhi-
dhi-pariṇ
pariṇāmaḥ
maḥ
A figyelem minden másra irányuló csökkentésével az elme eléri az egyetlen tárgyra
irányuló Samadhi állapotot.
12. tata
tataḥ
ḥ punaḥ
punaḥśāntoditau
śāntoditau tulya-
tulya-pratyayau cittasyaikā
cittasyaikāgratā
gratā-pariṇ
pariṇāmaḥ
maḥ
Amikor a figyelem tárgya újra és újra ugyanaz, létrejön az elme koncentrált állapota.
13. etena bhū
bhūtendriyeṣ
tendriyeṣu dharma-
dharma-lakṣ
lakṣaṇāvasthā
vasthā-pariṇ
pariṇāmā vyā
vyākhyā
khyātāḥ
Ezzel elmagyaráztatott a háromféle változás, a szándékból idővel a kifejletig, mely
létrehoz minden tapasztalható jelenséget.
14. śā
śāntodit
ntoditā
ntoditāvyapade
vyapadeś
adeśya-
ya-dharmā
dharmānupā
nupātī dharmī
dharmī
Melyek folyamatosságot alkotnak az előző, jelenlévő és a jövőbeni szándékok által.
15. kram
kramā
ānyatvam pariṇ
pariṇāmānyatve hetuḥ
hetuḥ
Az egymást követő szándékok változása a jelenségek változását okozza.
16. pari
pariṇ
ṇāma-
ma-traya-
traya-saṁ
saṁyamā
yamād atīatītānāgata-
gata-jñānam
A Samyama-t a háromféle változásra irányítva, létrejön a múlt és a jövő ismerete.
17. śabdā
abdārtha-
rtha-pratyayā
pratyayānām itaretarā
itaretarādhyā
dhyāsāt saṅ
saṅkaras tat-
tat-pravibhā
pravibhāga-
ga-saṁ
saṁyamā
yamāt
sarva-
sarva-bhū
bhūta-
ta-ruta-
ruta-jñānam
Szó, jelentés és elképzelés, együtt hozzák létre a benyomást. A Samyama-t
mindháromra irányítva, előáll minden élőlény hangjának megértése.
18. sa
saṁ
ṁskā
skāra-
ra-sākṣāt-karaṇ
karaṇāt pūpūrva-
rva-jāti-
ti-jñānam
A lappangó késztetésekre irányítva, a korábbi születések ismerete.
19. pratyayasya para-
para-citta-
citta-jñānam
Az elképzelésekre irányítva, mások elméjének ismerete.
20. na ca tat sā
sālambanaṁ
lambanaṁ tasyā
tasyāviṣ
viṣayī
ayī-bhū
bhūtatvā
tatvāt
De azok tartalmának ismerete nem, mivel nem az volt a cél.
21. kā
kāya-
ya-rūpa-
pa-saṁ
saṁyamā
yamāt tad-
tad-grā
grāhya-
hya-śakti-
akti-stambhe cakṣ
cakṣuḥ-prakāśā
prakāśāsamprayoge
āśāsamprayoge
‘ntardhā
‘ntardhānam
A Samyama-t a test formájára irányítva, annak üresség természete felerősödik és az
azt néző szemek számára észrevétlenné válik.
22. etena śabdā
abdādyantardhā
dyantardhānam uktaṁ uktaṁ
Ezzel megmagyaráztatott a kiejtett szavak stb. elrejtésének módja is.
23. sopakramaṁ
sopakramaṁ nirupakramaṁ
nirupakramaṁ ca karma tat-
tat-saṁ
saṁyamā
yamād aparā
aparānta-
nta-jñānam
ariṣṭ
ariṣṭebhyo
ṣṭebhyo vā
vā
A karma következményei gyorsan vagy lassan jelentkeznek. A Samyamat a karmára
vagy az előjelekre irányítva, a halál körülményeinek ismerete áll elő.
24. maitry
maitryā
ādiṣ
diṣu balā
balāni
A barátságosságra irányítva, legyőzhetetlenség.
25. bale
baleṣ
ṣu hasti-
hasti-balā
balādīni
Az erőkre irányítva, az elefánt és hasonlók ereje.
26. pravṛ
pravṛttyā
ttyāloka-
loka-nyā
nyāsāt sū
sūkṣma-
ma-vyavahita-
vyavahita-viprakṛṣṭ
viprakṛṣṭa
ṛṣṭa-jñānam
A tökéletes érzékelésre irányítva, feltárul a finom, a rejtett és a távoli.
27. bhuvana
bhuvana--jñānaṁ
naṁ sū
sūrye saṁ
saṁyamā
yamāt
A Samyama-t a napra irányítva, a világegyetem ismerete áll elő.
28. candre tā
tārā-vyū
vyūha-
ha-jñānam
A holdra irányítva, a csillagok elrendezésének ismerete.
29. dhruve tad-
tad-gati-
gati-jñānam
A sarkcsillagra irányítva, a csillagok mozgásának ismerete.
30. n
nā
ābhi-
bhi-cakre kā
kāya-
ya-vyū
vyūha-
ha-jñānam
A köldök-csakrára irányítva, a test felépítésének ismerete.
31. ka
kaṇṭ
ṇṭha
ṇṭha-
ha-kūpe kṣkṣut-
ut-pipā
pipāsā-nivṛ
nivṛttiḥ
ttiḥ
A garatra irányítva, megszűnik az éhség és a szomjúság.
32. k
kū
ūrma-
rma-nāḍyāṁ sthairyam
A hörgőkre irányítva, nyugalom áll elő.
33. m
mū
ūrdha-
rdha-jyotiṣ
jyotiṣi siddha-
siddha-darś
darśanam
A koronális fényre irányítva, a Siddhák látása.
34. pr
prā
ātibhā
tibhād vā
vā sarvam
Vagy a tudatosság kitágulása révén, előáll a mindentudás.
35. h
hṛṛdaye citta-
citta-samvit
A szív által az elme ismerete.
36. sattva-
sattva-puruṣ
puruṣayor atyantā
atyantāsaṇ
saṇkīrnayoḥ
rnayoḥ pratyayā
pratyayāviś
viśeṣo bhogaḥ
bhogaḥ parā
parārthā
rthāt
svā
svārtha-
rtha-saṁ
saṁyamā
yamāt puruṣ
puruṣa-jñānam
A tapasztalás az Én és az értelem meg nem különböztetéséből ered, holott e kettő
teljesen különböző, mivel az utóbbi csak az előbbit szolgálja. A Samyama-t az Én-re
irányítva, feltárul az Én.
37. tata
tataḥḥ prā
prātibha-
tibha-śrāvaṇ
vaṇa-vedanā
vedanādarśā
darśāsv
śāsvā
svāda-
da-vārttā
rttā jā
jāyante
Ebből fakadóan, a kitágult tudatosság révén előáll a természetfeletti hallás, érintés,
látás, ízlelés és szaglás.
38. te samā
samādhā
dhāv upasargā
upasargā vyutthā
vyutthāne siddhayaḥ
siddhayaḥ
Ezek akadályai a Samadhi-nak, de erők a megnyilvánult világ szintjén.
39. bandha
bandha--kāraṇ
raṇa-śaithilyā
aithilyāt pracā
pracāra-
ra-saṁ
saṁvedanā
vedanāc ca cittasya para-
para-śarī
arīrāveś
veśaḥ
Amikor a kötöttség okai meggyengülnek, az elme képes belépni egy másik testbe,
ezen képesség ismerete révén.
40. ud
udā
āna-
na-jayā
jayāj jala-
jala-paṅ
paṅka-
ka-kaṇṭ
kaṇṭak
ṇṭakā
akādiṣ
diṣvasaṇ
vasaṇga utkrā
utkrāntiś
ntiś ca
Az udana (nevű áramlat) uralma révén, a test nem süllyed el vízben vagy mocsárban,
nem hatol át rajta tövis és a testből kilépés is lehetővé válik.
41. samā
samāna-
na-jayā
jayāj jvalanam
A samana (nevű áramlat) uralma révén, előáll a ragyogás.
42. śrotrā
rotrākāśayo
āśayoḥ
ayoḥ sambandha-
sambandha-saṁ saṁyamā
yamād divyaṁ
divyaṁ śrotram
A Samyma-t a hallás és az Akasha kapcsolatára irányítva, isteni hallás áll elő.
43. kā
kāyākāśayo
āśayoḥ
ayoḥ sambandha-
sambandha-saṁ
saṁyamā
yamāl laghu-
laghu-tūla-
la-samā
samāpatteś
patteś cā
cākāśa
āśa-
gamanam
A Samyama-t a test és az Akasha kapcsolatára irányítva, ezáltal pihekönnyűvé válva,
lehetővé válik a levegőben utazás.
44. bahir akalpitā
akalpitā vṛvṛttir mahā
mahā-videhā
videhā tataḥ
tataḥ prakāśā
prakāśāvara
āśāvaraṇ
varaṇa-kṣayaḥ
ayaḥ
A testtel való téves azonosulás megszűnésével létrejön a nagy testetlenség, a
tudatosság tökéletes kitágulása.
45. sth
sthū
ūla-
la-svarū
svarūpa-
pa-sūkṣmānvayā
nvayārthavattva-
rthavattva-saṁ
saṁyamā
yamād bhū
bhūta-
ta-jayaḥ
jayaḥ
A Samyamat az öt őselemre (Föld, Víz, Tűz, Levegő, Akasha) irányítva, előáll az
őselemek feletti uralom.
46. tato ‘ṇ
‘ṇimā
imādi-
di-prā
prādur-
dur-bhā
bhāvaḥ
vaḥ kā
kāya-
ya-sampat tad-
tad-dharmā
dharmānabhighā
nabhighātaśtaś ca
Ebből pedig a test rendkívül naggyá válása, tökéletessége és a többi hatalmas erő (a
nagy Siddhik).
47. rrū
ūpa-
pa-lāvaṇ
vaṇya-
ya-bala-
bala-vajra-
vajra-saṁ
saṁhananatvā
hananatvāni kākāya-
ya-sampat
A test tökéletességéből szépség, kecsesség és gyémánt keménység.
48. graha
grahaṇ ṇa-svarū
svarūpāsmitā
smitānvayā
nvayārthavattva-
rthavattva-saṁ
saṁyamā
yamād indriya-
indriya-jayaḥ
jayaḥ
A Samyama-t az érzékszervek érzékenységeire, irányultságaira, minőségeire és az én-
érzetet kiszolgáló céljaira irányítva, létrejön az érzékszervek feletti tökéletes uralom.
49. tato mano-
mano-javitvam vikaraṇ
vikaraṇa-bhā
bhāvaḥ
vaḥ pradhā
pradhāna-
na-jayaś
jayaś ca
Ebből pedig az elme gyorsasága, a testtől független érzékelés és a természet feletti
tökéletes uralom.
50. sattva-
sattva-puruṣ
puruṣānyatā
nyatā-khyā
khyāti-
ti-mātrasya sarva-
sarva-bhā
bhāvādhiṣṭ
dhiṣṭā
ṣṭātṛtvaṁ
tvaṁ sarva-
sarva-jñātṛtvaṁ
tvaṁ
ca
Aki elérte az értelem és az Én tökéletes megkülönböztetését, annak számára eljön a
mindenhatóság és a mindentudás.
51. tad
tad--vairā
vairāgyā
gyād api doṣ
doṣa-bīja-
ja-kṣaye kaivalyam
Ezekről is lemondva, eltűnik minden ragaszkodás és elérhető a tökéletes üdvösség.
52. sthā
sthānyupanimantraṇ
nyupanimantraṇe sa saṅga-
ga-smayā
smayākaraṇ
karaṇam punar-
punar-aniṣṭ
aniṣṭa
ṣṭa-prasaṅ
prasaṅgāt
Ekkor még a magasabb rendű lények meghívása is elutasítandó, nehogy visszatérjen
újra a tökéletlenség a hiúság által.
53. k
kṣ
ṣaṇa-tat-
tat-kramayoḥ
kramayoḥ saṁsaṁyamā
yamād viveka-
viveka-jaṁ
jaṁ jñ
jñānam
A minden időpillanat és az azt követő pillanat megkülönböztetésére irányított
Samyama révén az Én és a nem én tökéletesen elkülönül.
54. jjā
āti-
ti-lakṣ
lakṣaṇa-deś
deśair anyatā
anyatānavacchedā
navacchedāt tulyayos tataḥ
tataḥ pratipattiḥ
pratipattiḥ
Ezáltal még a látszólag azonos dolgok is tökéletesen megkülönböztetetteké válnak.
55. ttā
ārakaṁ
rakaṁ sarva-
sarva-viṣ
viṣayaṁ
ayaṁ sarvathā
sarvathā-viṣ
viṣayam akramam ceti vivekajaṁ
vivekajaṁ jñjñānam
A megkülönböztethető és a megkülönböztethetetlen megkülönböztetésével előáll a
tökéletes bölcsesség az idő minden pillanatában.
56. sattva
sattva--puruṣ
puruṣayoḥ
ayoḥ śuddhi-
uddhi-sāmye kaivalyam
Ekkor az értelem és az Én eggyé válik és létrejön a tökéletes üdvösség.
IV – Kaivalya Pāda - Tökéletes üdvösség

1. janmauṣ
janmauṣadhi-
adhi-mantra-
mantra-tapaḥ
tapaḥ-samā
samādhijā
dhijāḥ siddhayaḥ
siddhayaḥ
A Siddhik születés, gyógynövények, mantrák, lemondás és Samadhi eredménye.
2. jātyantara-
tyantara-pariṇ
pariṇāmaḥmaḥ prakṛ
prakṛtyā
tyāpūrāt
Az újra testet öltött állapot a természet beáramlása révén jön létre.
3. nimittam aprayojakam prakṛ
prakṛtīnām varaṇ
varaṇa-bhedas tu tataḥ
tataḥ kṣkṣetrikavat
A jó és rossz cselekedetek nem közvetlen okai a természet beáramlásának, csak az
akadályozó gátakat távolítják el, mint ahogy a gazda elbontja a gátat, hogy a víz
szabadon folyhasson.
4. nirm
nirmā
āṇa-cittā
cittānyasmitā
nyasmitā-mātrā
trāt
Minden teremtett elme az én-érzetből fakad.
5. prav
pravṛṛtti-
tti-bhede prayojakaṁ
prayojakaṁ cittam ekam anekeṣ
anekeṣāṁ
Bár a különböző teremtett elmék tevékenységei változatosak, az egy eredeti elme az
irányítójuk.
6. tatra dhyā
dhyāna-
na-jam anāś
anāśayam
āśayam
Ezek közül csak a meditációban megállapodottak vágynélküliek.
7. karm
karmāś
āśukl
āśuklā
uklākṛṣṇa
ṛṣṇaṁ yoginas trividham itareṣ
itareṣām
A jógi számára a karma sem nem fekete, sem nem fehér, míg mások számára
háromféle.
8. tatas tad-
tad-vipā
vipākānuguṇ
nuguṇānām evā evābhivyaktir vā
vāsanā
sanānām
Ezen tudatalatti késztetések közül éppen az adott létesülésnek megfelelőek
nyilvánulnak meg a Gunák által.
9. jāti-
ti-deś
deśa-kāla vyavahitā
vyavahitānām apyā
apyānantaryaṁ
nantaryaṁ smṛ
smṛti-
ti-saṁ
saṁskā
skārayor eka-
eka-rūpatvā
patvāt
Bár a késztetések folyamatosan jelen vannak az emlékezet révén, de születés, hely és
idő szerint elkülönülnek.
10. ttā
āsām anā
anāditvaṁ
ditvaṁ cāś
cāśi
āśiṣo nityatvā
nityatvāt
Mivel a boldogság iránti vágy örök, ezért a vágyak kezdet nélküliek.
11. hetu
hetu--phalāś
phalāśray
āśrayā
rayālambanaiḥ
lambanaiḥ saṅ
saṅgṛhītatvā
tatvād eṣ
eṣām abhā
abhāve tad-
tad-abhā
abhāvaḥ
vaḥ
Ezekből fakadóan, az ok és okozat eredményeképpen létrejön a tapasztalható világ és
eltűnik, amikor ezek megszűnnek.
12. at
atīītānāgataṁ
gataṁ svarū
svarūpato ‘styadhva-
‘styadhva-bhedā
bhedād dharmā
dharmāṇām
A múlt és a jövő az időtlen most-ban van, de látszólag elkülönülnek a forma változó
világában.
13. te vyaktasū
vyaktasūkṣmā guṇ
guṇātmā
tmānaḥ
naḥ
Mely a Gunák rejtett vagy jelenlévő arányától függ.
14. pari
pariṇ
ṇāmaikatvā
maikatvād vastu-
vastu-tattvam
Végső soron az egyensúly mindig fennáll.
15. vastu-
vastu-sāmye citta-
citta-bhedā
bhedāt tayor vibhaktaḥ
vibhaktaḥ panthā
panthāḥ
A különböző elmék különböző irányultságai miatt, a tapasztalt világ is különbözőnek
tűnik.
16. tad
tad--uparā
uparāgāpekṣ
pekṣitvā
itvāc-cittasya vastu jñ
jñātājñātam
Az objektív világ azonban nem függvénye egyetlen elmének sem, mert akkor mi
történne, ha az nem tapasztalná?
17. sad
sadā
ā jñ
jñātāś citta-
citta-vṛttayas tat-
tat-prabhoḥ
prabhoḥ puruṣ
puruṣasyā
asyāpariṇ
pariṇāmitvā
mitvāt
Az elme módosulásai mindig ismertek az Én számára, mivel az változatlan.
18. na tat svā
svābhā
bhāsaṁ
saṁ dṛ
dṛśyatvā
yatvāt
Tehát az (elme) nem önfényű, mert maga is megtapasztalható.
19. eka
eka--samaye cobhayā
cobhayānavadhā
navadhāraṇ
raṇam
De ő és tárgya elkülönülve nem.
20. citt
cittā
āntara-
ntara-dṛśye buddhi-
buddhi-buddher atiprasaṅ
atiprasaṅgaḥ
gaḥ smṛ
smṛti-
ti-saṅ
saṅkaraś
karaś ca
Ha az elme egyidejűleg lehetne a végső megismerő és egyben megismert is, akkor
abból zavar támadna a működésében.
21. citer apratisaṅ
apratisaṅkramā
kramāyās tad-
tad-ākārāpattau svabuddhi-
svabuddhi-samvedanam
Mivel az elme forrása a változatlan tiszta tudatosság, ezért ő maga is tudatos.
22. dr
dra
aṣṭṛ-
ṣṭṛ-dṛśyoparaktaṁ
yoparaktaṁ cittaṁ
cittaṁ sarvā
sarvārtham
És képes egyidejűleg felfogni a Látót és a látottat.
23. tad asaṅ
asaṅkhyeya-
khyeya-vāsanā
sanābhiś
bhiś citram api parā
parārthaṁ
rthaṁ saṁ
saṁhatya-
hatya-kāritvā
ritvāt
Bár számtalan vágy tarkítja, mégis másért (az Én-ért) létezik, mivel attól
elválaszthatatlan.
24. vi
viś
śeṣa-darś
darśina ātma-
tma-bhā
bhāva-
va-bhā
bhāvanā
vanā-vinivṛ
vinivṛttiḥ
ttiḥ
Kinek számára az Én feltárult, annak számára az én-képzet megszűnik.
25. tad
tadā
ā viveka-
viveka-nimnaṁ
nimnaṁ kaivalya-
kaivalya-prā
prāga-
ga-bhā
bhāva cittam
Ekkor a megkülönböztető elme - természetéből adódóan – vonzódni kezd a tökéletes
üdvösség felé.
26. ta
tac
c-chidreṣ
chidreṣu pratyayā
pratyayāntarā
ntarāṇi saṁ
saṁskā
skārebhyaḥ
rebhyaḥ
Az ekkor felmerülő finom késztetések még akadályt jelentenek.
27. h
hā
ānam eṣ
eṣām kleś
kleśavad uktam
Ezeket ugyanúgy kell megszűntetni, mint az eddigieket. (II/10.)
28. prasaṅ
prasaṅkhyā
khyāne ‘pyakusī
‘pyakusīdasya sarvathā
sarvathā viveka-
viveka-khyater dharma-
dharma-megha
meghaḥ
haḥ
samā
samādhiḥ
dhiḥ
Ki lemond a mindentudás iránti vágyról is, annak számára a tökéletes
megkülönböztetés elhozza a még megnyilvánuláshoz kötődő nagy Samadhi-t.
29. tata
tataḥ
ḥ kleś
kleśa-karma-
karma-nivṛ
nivṛttiḥ
ttiḥ
Ebből pedig a szenvedés és a karma megszűnése következik.
30. tad
tadā
ā sarvā
sarvāvaraṇ
varaṇa-malā
malāpetasya jñ jñānasyā
nasyānantyā
nantyāj jñ
jñeyam alpam
Ekkor az elfátyolozástól és tisztátalanságoktól mentes bölcsesség végtelenné válik, a
megismerendő pedig elenyészővé.
31. tata
tataḥ
ḥkṛtārthā
rthānām pariṇ
pariṇāma-
ma-krama-
krama-samā
samāptir guṇ
guṇānām
Ezt követően, a céljukat betöltött Gunák változásának sora véget ér.
32. k
kṣ
ṣaṇa-pratiyogī
pratiyogī pariṇ
pariṇāmāparā
parānta-
nta-nirgrā
nirgrāhyaḥ
hyaḥ kramaḥ
kramaḥ
Melyből a sorozatot alkotó időpillanatok egymásra következésének vége származik.
33. puruṣ
puruṣārtha-
rtha-śūny
śūnyā
nyānāṁ guṇ
guṇānām pratiprasavaḥ
pratiprasavaḥ kā
kāivalyaṁ
ivalyaṁ svarū
svarūpa-
pa-pratiṣṭ
pratiṣṭh
ṣṭhā
vā citi-
citi-śakter iti
Az Én-t szolgáló Gunák eltűnésének következménye a Kaivalya (tökéletes üdvösség),
amikor a tudatosság belemerül Önmaga forrásába.