Mátyás király (néprajz)

[bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás: navigáció, keresés

”
Egyszer szabadságos
huszárnak öltözött Mátyás
király, s úgy vágott az
Alföldnek, mint más
katona, aki öreg szüléjéhez
iparkodik. Csakhogy ő az
igazság után gyalogolt, ami
álruhában gyakran

„ könnyebben utolérhető,
mint királyi palástban.

– Mesék Mátyás királyról c. rajzfilmsorozat,

a 2. epizód mesekezdő formulája[1]

Mátyás király („Mátyás, az igazságos”) a magyar és szomszédos népek néprajzának

kiemelkedő szereplője. Az I. Mátyás magyar királyról mintázott népmesei hős ismert az egész
magyar nyelvterületen, különösen a Csallóközben, Mátyásföldön, Gömörben és Bácskában.

Tartalomjegyzék
 1 Mátyás király alakja
o 1.1 Mátyás király alakja a magyar népmesékben
o 1.2 A Mátyás király-motívum más nyelveken
o 1.3 Mátyás király alakja a művészetben
 2 Mátyás király-mesék listája
 3 Források
Mátyás király alakja [szerkesztés]
Mátyás király alakja a magyar népmesékben [szerkesztés]

„Míg magyar ember él e

földön, addig nevedhez ”
„ mindég hozzá fogja tenni:
Mátyás, az igazságos.”

– Mesék Mátyás királyról c. rajzfilmsorozat,

a 13. epizód mesezáró formulája[2]

Mátyásról halála után számos monda keletkezett. A mondáknak nincs valóságalapjuk – legfeljebb
egy kis részüknek, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda egyes
elemei. Gyakori motívumként jelenik meg, amint Mátyás egyszerű ruhába öltözve járja végig az
országot, hogy közelebbről megismerje a szegények gondjait és orvosolja azokat, az
önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse.

A valóságban Mátyás királyt életében nem kedvelték. A sok háborúval ugyanis együtt jártak a
hatalmas adók. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis
utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon
garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket.

Benczédi Székely István az 1558-as Világkrónikában már úgy említi Mátyás király alakját, mint
akiről több történet terjed szájhagyomány útján. Tóth Béla A magyar anekdotakincs című
gyűjteményében 1898-ban nyolcvan Mátyás királyhoz köthető mondát, anekdotát jegyzett fel.
Számos Mátyás király-népmese szerepel Antti Amatus Aarne és Stith Thompson által 1928-ban,
majd 1961-ben kiadott nemzetközi mesekatalógusban, valamint a Magyar népmese-katalógusban.
A mondakört feldolgozza a 13 részes Mesék Mátyás királyról című, 1981–1982-ben ifj. Ujváry
László rendezésében a Pannónia Filmstúdióban készült rajzfilmsorozat, valamint a Magyar
népmesék című rajzfilmsorozat egyes részei.

A Mátyás király-motívum más nyelveken [szerkesztés]

A Magyar néprajzi lexikon szerint Mátyás király alakja több európai népnél is megjelenik,
gazdag hagyományai vannak a rutén, szlovák, szlovén nyelvterületeken. A szlovén Kyffhäuser-
mondatípust Mátyás király személyéhez kapcsolják. Hasonló népmesei hősként jelenik meg a
németeknél Nagy Frigyes, a cseheknél II. József, a franciáknál IV. Henrik, a románoknál Nagy
István moldvai fejedelem alakja.