Drogismeret, Minősités

gyógynövényismerõ
és -termelõ
Drogismeret, minősítés
modulfüzet
Képzési program címe:

Gyógynövényismerõ és -termelõ
A felnõttképzési nyilvántartásban használt azonosítója: 21 6206 02
Modul címe: Drogismeret, minősítés
Írta:
Tőke János
Lektorálta:
Veress Miklós
Felhasználását jóváhagyta:
Sajtos Géza
1. kiadás
2007.
Készült a Kecskeméti Regionális Képzõ Központban

Felnõttképzési nyilvántartási szám: 03-0153-05
Az intézmény akkreditációs lajstromszáma: AL-0002
Minden jog fenntarva! Jelen könyv sem egészében, sem részleteiben, semmilyen mó-
don, illetve eszközzel nem másolható, információ-visszakeresõ rendszerben nem tá-
rolható a Kecskeméti Képzõ Központ elõzetes írásbeli engedélye nélkül.
A projekt az EU társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.

HEFOP-3.5.1-k-2004-10-0001/2.0
Képzési program címe:
Gyógynövényismerõ és -termelõ
Modul címe:
A KRKK nyilvántartásba vételi száma: 03-0153-05 AL-0002
1. A Képzési program neve: Gyógynövényismerő és -termelő
OKJ száma: 21 6206 02
Nem OKJ szerinti képzés esetén a felnőttképzési nyilvántartásban hasz-
nált azonosítója:
2. Modul neve: Drogismeret, minősítés
3. A modul célja:
hogy a hallgatók a következő táblázatban részletezett kompetencia elemeket a meg-
adott szinten elsajátítsák.
Megszerezhető kompetenciák: (a modul során elsajátítandó kompetenciaelemek konk-
rét felsorolása, azok teljesítési szintjének leírásával):
Önálló alkalmazás
Alkotó alkalmazás
Reprodukció
Megnevezés
Ismeretek
Felismerés
Drog fogalma X
Drogok nevezéktana X
Drogok csoportosítása X
Drogok morfológiai bélyegeinek felismerése X
Növényi szervek főbb jegyeinek ismertetése X
Külső értékmérő tulajdonságok X
Belső értékmérő tulajdonságok X
Drogok vizsgálati módszerei X
Drogminősítés és minősítés fogalma X
Drogok minőségi követelményei X
Drogok minősítésére vonatkozó rendeletek, előírá-
X
sok
A minősítéshez szükséges vizsgálatok X
Leggyakoribb minőségi hibák, és azok felismerése X
Minőség megőrző kiskereskedelmi csomagolási
X
módok
Kis kiszerelésű drogok tárolási feltételei X
Tárolási mód és időtartam, valamint a minőség kö-
X
zötti összefüggés
4
Minimális Átlagos be- Maximális
Készségek
begyakorlás gyakorlás begyakorlás
Meghatározást segítő morfológiai

X
jegyek azonosítása
Növényhatározás X
A növényismereti jegyzékben sze-
X
replő növények felismerése
Gyökérdrogot adó gyógynövé-
X
nyek felismerése és azonosítása
Hajtás- és levéldrogot adó gyógy-

növények felismerése és azono- X
sítása
Virágdrogot adó gyógynövények

X
felismerése és azonosítása
Termésdrogot adó gyógynövények
X
Egyéb drogot adó gyógynövények
X
Droggyűjtemény készítése X
4. A modulban való részvétel feltételei

Növénytan modul és Gyógynövényismeret modul sikeres teljesítése.
A képzésben részt vevő hallgató:
• egészségügyileg alkalmas
• tankötelezettségét teljesített felnőtt
• átlagosnak megfelelő fizikai állóképességű
• é rtő olvasási ismeretekkel rendelkezik (jegyzetek, oktatási segédletek értelme-
zése)
• írás készséggel rendelkezik (jegyzetek készítése)
• nyelvi kommunikációs készséggel rendelkezik
• a képzési költsége biztosított legyen (pl. központi finanszírozásból, munkáltatótól,
önfinanszírozó formában),
• a képzés első napján írja alá felnőttképzési szerződést a KRKK-val.
• aktívan részt vesz a foglalkozásokon.
5
5. Tervezett képzési idő: (óraszám, ajánlott modulhossz, heti inten-
zitás)
90 óra, amelyből 18 óra elméleti óra és 72 óra gyakorlati óra (ajánlott intenzitás: kb.
kéthetente 4 óra, 22 hét)
A gyakorlati foglalkozásokat a naptári évben úgy kell megtervezni, hogy

a gyógynövénykultúrák minden vegetációs fázisában és nyugalmi idő-
szakában legyen lehetőség a feladatok begyakorlására.
6
1. foglalkozás
Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök
A modulban való haladás

és a droghatározás során
találkozni fog alapfogal-
makkal! Ennek kapcsán a
szakkifejezések megérté-
séhez vegye segítségül
1.1. a Drogismeret, minősítés Drogismeret, minősítés
Drog fogalma modulfüzetben található modulfüzet
alapfogalom meghatáro-
zásokat, ezek segítik a tel-
jes megértést!
Használja bátran!
Ha kell, kérje instruktora
segítségét!
Olvassa a Drogismeret,
minősítés modulfüzetet. Drogismeret, minősítés
1.2. Hallgassa figyelmesen modulfüzet
Drogok nevezéktana instruktora magyarázatát! Papír, toll
Jegyezze meg a legfőbb
eltéréseket!
minősítés modulfüzetet.
1.3 Drogismeret, minősítés
Hallgassa figyelmesen
Drogok csoportosítási le- modulfüzet
instruktora magyarázatát!
hetőségei Papír, toll
csoportosítási módokat!
Töltse ki a feladatla-
Ellenőrzés 1. Feladatlap
pot!
1.1
Drog fogalma:
A legtágabb értelemben gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, amelyeket
a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználtak vagy
felhasználnak. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelenleg 20 000 gyógynövényt
tart számon.
7
Az érvényes magyar gyógyszerkönyv növényi és állati drog megjelölést használ.
Eszerint a növényi drog a gyógynövénynek a Gyógyszerkönyvben és a Magyar Szab
ványban leírt része vagy annak meghatározott eljárással készített terméke. E megha
tározást kibontva a növényi drog:
1. A
felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot (hatóanyag-együttest) tartalmazó
része, melyet többnyire szárítással tartósítanak és esetleges hámozáson, tisztítá-
son, aprításon kívül más mechanikai feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem
részesül;
2. A növényi nyersanyagból előállított termék (pl. illóolaj, zsírosolaj, gyanta, bal-
zsam);
3. A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (pl. orvosi szén, kátrány).
A növényi drogok elnevezése főként latin, kisebb részüknek görög vagy a termő
helyükön használatos nevük van.
A gyógynövények különböző szervei a gyógyászatilag fontos vegyületeket nem azonos
mennyiségben tartalmazzák. Azokat a növényi részeket gyűjtik, dolgozzák fel és alkal-
mazzák, amelyekben a legnagyobb mennyiségben találhatók a hatóanyagok.
A „drog” szó kettős értelmezése: Az utóbbi évtizedekben Európában is elterjedt az an-
gol „drug” szó, amely a penicillint, heroint, aszpirint, marihuánát jelenti. Tágabb értelem-
ben ma drognak neveznek minden olyan természetes, szintetikus vagy félszintetikus
anyagot, amelyekkel eufórikus, kábult és hallucinációs állapotot lehet előidézni. Drogis-
mereti tanulmányaink során a drog kifejezést az európai gyógyszerészeti terminológia
szerint a gyógyszerként használt szárított növényi részek (pl. Nadragulya gyökér) és
növényi vagy állati termékek (pl. ópium vagy méhviasz) megjelölésére használjuk.
1.2
A drogok nevezéktana
A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivtalos nyelvén, ill. a
világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik.
A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elne-
vezésben a hivatalos növény elnevezések az irányadók.
Latin nyelvhasználat: Brüsszelben, 1929-ben tartották a II. Nemzetközi Gyógyszeré-
szeti Konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének sza-
bályáról.
Ezek a következők:
• Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy
a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és
egyes szám birtokos esetben áll.
• A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg
harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását,
alakját, utalhat a feldolgozásra stb.
8
Malva silvestris (Erdei mályva), az Acorus calamus (Kálmos), a Digitalis purpurea (Piros
gyűszűvirág) és a Rosa canina (Gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével
adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez.
(Gyógyszerkönyvünkben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv,
rész, egyes számban, alanyesetben.) Fordított a sorrend a növényi nyersanyagból elő-
állított termékek esetén: pl. Aetheroleum juniperi (Boróka illóolaj), Amylum maydis (Ku-
koricakeményítő), Oleum ricini (Ricinusolaj), Resina jalapae (Jalapagyanta) stb. Itt előre
került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló
nemzetségnév.
A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkife-

jezések
Latin Magyar Latin Magyar
amentum, -i barka herba, -ae fű, leveles hajtás

amylum, -i- keményítő lichen, -es zuzmó
anthodium, -i virágzat lignum, -i faanyag, farész
bacca, -ae bogyó oleum, -i olaj
bulbus, -i hagyma pericarpium, -ii terméshéj
capsula, -ae tok, termés petalum, -a szirom
caput, -itis fej radix, -icis gyökér
cortex, -icis kéreg resina, -ae gyanta
flos, -ris virág rhizoma, -ae gyökértörzs
folium, -ii levél semen, -inis mag
frons, -des ágvég,lomb stigma, -ae bibe
fructus, -us gyümölcs stipes, -itis szár, nyél, kocsány
galbulus, -i áltermés stolo, -onis gyökérhajtás, futószár
galla, -ae gubacs strobulus, -i toboz
gemma, -ae rügy summitas, -atis hajtáscsúcs
granum, -i magszem tuber, -ecis gumó
1.3
A drogok csoportosítása
A növényi drogokat a különböző kézikönyvek, szak- és tankönyvek az alábbi szem
pontok szerint tárgyalják:
Alfabetikus sorrendben, akár a latin, akár a magyar nevek szerint.
Taxonómiai sorrendben, a növényi drogot szolgáltató gyógynövény taxonómiai besoro-
lásának megfelelően. Valamely elfogadott és megnevezett taxonómiai rendszer alapján
(törzs-, osztály-, rend-, család-, alcsalád-, nemzetség-, fajnevek megadásával).
Morfológiai csoportosításban, növényrészek szerint, pl. gyökérdrogok, levéldrogok, vi-
rágdrogok; növényi drogok termékei: olajok, illóolajok, balzsamok stb.
9
• Hatáserősség szerinti csoportosításban. A fitoterápia ismert „forte” = erős hatású
és „mite” = enyhe hatású drogjai.
• Farmakológiai és terápiás hatásuk szerint csoportosítva. Pl.: emésztést elősegítő,
görcsoldó, hurutoldó, epehajtó növényi drogok stb.
• Hatóanyagok kémiai szerkezete és biogenetikai rendszere szerint csoportosítva.
Pl.: illóolajdrogok, alkaloiddrogok, flavonoiddrogok stb.
Valamennyi csoportosítási szempontnak vannak előnyei és hátrányai. Gyakran több
szempont egyidejű figyelembevétele nyújtja a legjobb lehetőséget az adott növényi
drog jellemzésére és besorolására.
1. Feladatlap
Írja le a drog fogalmát!

Írja le miből áll a drogok kettős nevezéktana!
10
2. Foglalkozás
A modulban való haladás

és a droghatározás során
a határozandó drogot fel
kell ismerni! Ennek kap- Drogismeret, minősítés
csán, a vizsgálati módsze- modulfüzet
2.1 rek megértéséhez, vegye Növényismeret c. növény-
Drogok morfológiai bélye- segítségül a Drogismeret, határozó könyv
gei felismerése minősítés modulfüzetben Herbárium
található leírást, ezek se- Nagyító
gítik a teljes megértést! Fénymikroszkóp
Használja bátran!
segítségét!
minősítés modulfüzetet.
Növényi szervek főbb is- modulfüzet
mérvei Papír, toll
eltéréseket!
pot!
2.1
Morfológiai bélyegek
A szabad szemmel, kézi nagyítóval vagy sztereómikroszkóppal megfigyelhető (mak-
roszkópos) és a drogokra jellemző morfológiai sajátosságokra irányul.
A vizsgálat a már szárított, de nem aprított drogra vonatkozik. Így vizsgáljuk a levelek
alakját, a virágok színét, virágképletét, gyökér típusát, magvak és termés alakját. Min-
den olyan külső forma segíti a meghatározást, amely hasonlíthatóságot tesz lehetővé
határozókönyvvel, vagy személyes tapasztalattal.
2.2
Növényi szervek főbb ismérvei
Leveles hajtás (hajtásdrog) azonosításakor a szárképletek, levelek, virágok egyaránt
vizsgálandók. A szárrészre jellemző az állománya (lágy, fásodott, tömör vagy csöves),
11
az alakja (félhengeres, hengeres, szögletes) és a felülete (csupasz vagy szőrös). A le-
veles hajtás leveleinek alakja, állása is lényeges (szórt, örvös, átellenes). A levéldrognál
az alakot, a színt és jellegzetességeket (felszín, fonák, szél, csúcs, erezet) kell megfi-
gyelni. A virágok jellemzői: sziromlevelek, színük, szimmetria viszonyaik, szétesettség.
A termés- és magdrogoknál a méret, az alak, az állomány, szín, a szag és az íz a legjel-
lemzőbb. A gyökérdrogoknál a gyökér vagy a gyökértörzs, a kéreg egyes darabjainak
alakját, méretét, állományát, színét, törését, szagát és ízét.
2. Feladatlap
Írja le, hogy milyen állapotban levő drogokat lehet vizsgálni szabad
szemmel!
Írja le, miről lehet azonosítani a levelet!
Írja le, miről lehet azonosítani a virágot!
Írja le, miről lehet azonosítani a gyökeret!
12
3. Foglalkozás
Az alapvető illat, íz, szín

meghatározása gyűjtött
növényeken. A jellegzetes
tulajdonsággal rendelkező
drogok megismerése. En-
nek kapcsán, a vizsgálati Drogismeret, minősítés
3.1 módszerek megértésé- modulfüzet
Külső értékmérő tulajdon- hez, vegye segítségül a Növényismeret c. növény-
ságok Drogismeret, minősítés határozó könyv
modulfüzetben található Herbárium
leírást, ezek segítik a tel-
jes megértést!
Mindent végig kell vizs-
gálni! Ha kell, kérje inst-
ruktora segítségét!
A droghatározás során
találkozni fog alapfogal-
makkal! Ennek kapcsán a
szakkifejezések megérté-
séhez vegye segítségül
3.2 a Drogismeret, minősítés
Belső értékmérő tulajdon- modulfüzetben található
modulfüzet
ságok alapfogalom meghatáro-
Papír, toll
zásokat, ezek segítik a tel-
jes megértést!
eltéréseket!
13
A droghatározás során
találkozni fog különböző
vizsgálati módszerekkel
Ennek kapcsán a szakki-
fejezések megértéséhez,
vizsgálati módszerükhöz
3.3 vegye segítségül a Drog- Drogismeret, minősítés
Drogok vizsgálati mód- ismeret, minősítés modul- modulfüzet
szerei füzetben található leíráso- Papír, toll
kat, ezek segítik a teljes
megértést!
eltéréseket!
pot!
3.1
Külső tulajdonságok
Illat próba. Vannak szagtalan drogok, ilyen pl. az Althaea radix et folium (orvosi ziliz
gyökér és levél), vagy a lenmag (Lini semen).
Jellemző a szag a nyálkatartalmú drogokra, egynémely alkaloidtartalmú drogra (pl. az
ipekakuána drog émelyítően dohos szagú), keserűanyag-tartalmú drogra stb. Az illó-
olaj-tartalmú drogok, függetlenül a növényi szervtől, jellegzetes illatúak vagy szagúak.
(Szag = elviselhető mértékű szagérzet, lehet pozitív vagy negatív hatást keltő. Illat =
pozitív hatású szagérzet)
Legcélszerűbb a drogot a jellemző komponens alapján definiálni. pl. Az ánizs anetolszagú,
a kömény karvonszagú, a szegfűszeg eugenolszagú, a levendula a linalilacetáttól kapja
jellemző illatát. A macskagyökér esetében nem elegendő az átható, kellemetlen szag
kifejezés, a helyesebb megjelölés az, hogy a szagot az izovaleriánsav okozza.
Szaglási próbához 10...15 cg-nyi (csipetnyi) drogot elmorzsolunk hüvelyk- és mutató-
ujjunk összedörzsölésével, a keletkező szagot többször beszippantjuk. Először a szag
erősségét határozzuk meg, a fokozatok: szagtalan - gyenge - határozott - erős. Ehhez
közelebbi meghatározó jelzőt függesztünk: aromás, gyümölcsszagú, tompa, undorító,
dohos. Pl. ha a köménymag eldörzsöléskor nem karvonszagú, akkor a drog régi, állott
- vagy más drogról van szó.
14
Szín vizsgálat. A megszáradt gyógynövénynek is vannak jól felismerhető, és elkülönít-
hető színei, ami alapján be lehet azonosítani. Jól lehet azonosítani szín alapján a virágok
szirmait a virág és virágos hajtásrészeknél. A határozókönyvvel is össze lehet hasonlí-
tani, főleg a világos színű szirmok esetében. A sötét színű szirmok, a száradás során,
megváltoztathatják a szirmuk színét. A világos színeken jól látható a gondatlan szárítás-
ból adódó penészedés, porosodás. A minősítés első lépése a szemrevételezés.
Ízlelési próba. A drog porával célszerű elvégezni. Néhány mg-nyi mennységet kell
szájba venni, és többször megforgatni, 10...30 másodpercig, majd kiköpjük, és szájun-
kat vízzel kiöblítjük. Főként mérgező drogoknál fontos ez!
Az alapízeken kívül megkülönböztető jellegűek a további ízek: csípős, égető, hűtő, kar-
coló, szappan, nyálkás, aromás, cserző és fémíz. Keserű ízű pl. a tárnicsgyökér, csípő,
és undorítóan keserű az ipekakuána-gyökér, édes ízű az édesgyökér; égető, rágva hű-
sítő a borsmentalevél, csípős a fodormentalevél, pirított napraforgó magra emlékez-
tető a fekete nadálytő gyökérdrogjának az íze.
3.2
Belső tulajdonságok
Hatóanyagnak nevezzük a drog azon részét, amely a gyógyhatást biztosíthatja. Ez (ezek)
a növény által termelt szerves vegyület (vegyületek), melynek biológiai, gyógyszertani
hatása igazolható. A kóros folyamatokat megelőzi, ill. sebességüket csökkenti.
Főhatóanyag: a gyógyhatást legintenzívebben kifejtő hatóanyag.
Mellékhatóanyag: a főhatóanyag mellett megtalál ható egyéb hatóanyagok, amelyek
e1ősegíthetik vagy módosíthatják a hatás erősségét, tartalmát, a hatóanyag felszívódá-
sát. Önmagukban azonban nem kifejezetten élettani hatású anyagok.
Szinergizmus: az a jelenség, amikor a növényi kivonatban található hatóanyagok között
kedvező kölcsönhatások lépnek fel, azaz az egyik vegyület kiegészítheti vagy fokoz-
hatja a másik hatását.
Például a mentalevél (Menthae piperitae folium) szeszes kivonata felülmúlja az izo-
lált, egységes mentol epehajtó hatását azonos mentoltartalom esetén. A kamillavi-
rág egyetlen hatóanyaga sem rendelkezik jobb helyi gyulladáscsökkentő hatással,
mint a kivonata.
Szinergista hatás: a fő- és mellékhatóanyagok komplex összhatása.
Vezetőanyag: a drog beltartalmi minősítésére szolgál, a drogra jellemző anyag(ok),
amely nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte és mennyisége a drog azo-
nosságát (identitását) és minőségét jellemzi.
Hamu- és homoktartalom. A hamu a drog 600 oC-os izzítás után mért maradéka, míg a
homok a hamu sósavval ki nem oldható része %-ban kifejezve.
Nedvesség a növényi részben található víz %-ban kifejezve. Természetes módon tör-
ténő szárítás esetén 10-12%.
15
3.3
Drogok vizsgálati módszerei
Többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésünkre a vizsgálat során. Kétféle csoporto-
sítást lehet a gyűjtő szempontjából megkülönböztetni:
- Otthon, kis felszereltséggel is elvégezhető vizsgálatok
Szabad szemmel látható, az emberi érzékszervekre támaszkodó, vagy otthoni
eszközökkel elvégezhető.
1. Makroszkópos vizsgálat
2. Mikroszkópos vizsgálat
3. Szárítási veszteség vizsgálat
- Laboratóriumi vizsgálatok
Minden olyan vizsgálat ide tartozik, amelyhez laboratóriumi berendezések szük-
ségesek.
Az illóolajokat érzékszervi úton, kémiai és fizikai módszerekkel minősítik. A legfontosabb
az érzékszervi vizsgálat, az illat és egyes, esetekben az íz minősítése. A fizikai és kémiai
vizsgálatok megfelelő eredménye önmagában nem elegendő az olaj minősítésére.
Az érzékszervi vizsgálatok statisztikai értékelése számszerűen meghatározható, objek-
tív eredményt ad.
Azonosság vizsgálat
1. Makroszkópos vizsgálat: a szabad szemmel, kézi nagyítóval vagy sztereómikro
szkóppal megfigyelhető és a drogokra jellemző morfológiai sajátosságokra irányul. A
vizsgálat a már szárított, de nem aprított drogra vonatkozik
A mintát a laboratóriumba való megérkezésekor érzékszervi vizsgálatnak kell alá
vetni. Hivatalos, illetve hiteles mintavétel esetén szokásos a mintavétel alkalmával is
érzékszervi vizsgálatot végezni.
Az érzékszervi vizsgálat alkalmával a minta látással, tapintással és szaglással megítél-
hető tulajdonságait bíráljuk el. Ilyenek a minta egyneműsége, aprítottsága, egészségi
állapota, színe, szaga, szennyezettsége (gyomok, föld, penész stb.). Az érzék-
szervi vizsgálatot a szabad szemmel nem látható szennyezések megállapítására
mikroszkópos vizsgálattal is ki lehet egészíteni.
Magvak esetében az egyneműség mellett vizsgálni kell az idegen anyagok (csutka,
toklász, pelyva, gyommagvak), valamint a sérült, penészes szemek mennyiségét
is. A száraz gyógynövények (virág, levél, leveles hajtás) érzékszervi vizsgálatakor
meg kell állapítani a minta botanikai összetételét, az esetleges mérgező és káros
növények jelenlétét, a fenológiai fázist, az egészségi állapotot (penész, romlott-
ság stb.), valamint a szennyező anyagok mennyiségét. Az ipari eredetű gyógynö-
vényeknél azt kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e pörkölődött, csomós, vagy
romlott részeket.
Folyékony halmazállapotú drognál azt kell az érzékszervi vizsgálat során meg-
állapítani, hogy homogén, egy- vagy többfázisú, üledékes, könnyen folyó vagy
viszkózus drogról van-e szó.
16
Fontos, hogy az érzékszervi vizsgálat során a minta színét, a szín intenzitás is
rögzítsük. Lényeges információt ad a vizsgált gyógynövény minőségéről annak
szaga. A dohos, penészes, savanyú, fülledt, avas vagy pörkölődött szag a csök-
kent értékü gyógynövények velejárója.
2. Mikroszkópos vizsgálat: főként a makroszkóposan biztonságosan nem azonosít

ható, valamint por alakú és porított drogok azonosításának módszere. Ezt a vizsgála
tok csak alapos szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezők végezhetik, megfelelő
eszköztárral.
A gyógynövény mikrobiológiai állapota a gyógynövény értékét, felhasználhatóságát
igen sokoldalúan befolyásolja. Így hatással van
- a gyógynövényértékre,
- a tárolhatóságra,
- a konzerválhatóságra:
A sok értékvesztés jelentős hányada a gyógynövények rossz mikrobiológiai minősé-
gére vezethető vissza.
A gyógynövény mikrobiológiai állapota és minősége közötti szoros összefüggés mi-
att olyan betakarítási, tartósítási és tárolási technológiák kialakítására van szükség,
amelyek meggátolják, hogy a káros mikroorganizmusok a gyógynövényen elsza
porodjanak.
További fontos feladat, hogy a kémiai összetétel mellett a jelenleginél nagyobb gya-
korisággal kerüljön sor a gyógynövény mikrobiológiai állapotának ellenőrzésére.
Tisztaságvizsgálat
1. K
üllemi (organoleptikus) vizsgálat: az általános követelményekben megfogalmazottak
alapján a minősítés nélkülözhetetlen része az úgynevezett küllemi (organoleptikus)
vizsgálat, mely a nem szakszerű gyűjtés, szárítás, aprítás és raktározás következ-
tében előforduló idegen növények szerveire vagy a gyógynövény egyéb részeire, a
nem megfelelő aprítottságra, továbbá a mechanikai, biológiai szennyezőkre irányul.
Idegen anyagnak minősül minden nem növényi eredetű szennyező, mint az elpusztult
vagy élő rovar, toll, kavics, ürülék stb. Ezekből a drogok semmit sem tartalmazhat-
nak!
2. S zárítási veszteség: a vizsgált drog 105 °C hőmérsékleten történő szárítás hatására
bekövetkező tömegvesztesége %-ban.
Elsősorban a nem megfelelő szárításra, illetve visszanedvesedésre utaló bélyeg;
másodlagos - főként biológiai (enzimatikus) változásokat és mikrobiológiai (pené
szesedés) szennyeződést okozhat a határértéket meghaladó nedvességtartalom.
3. Hamu- és homoktartalom: a hamu a drog 600 °C-os izzítás után mért maradéka, míg
a homok a hamu sósavval ki nem oldható része %-ban kifejezve.
Ezek a paraméterek nemcsak a tisztaságról, hanem a nem megfelelő alapanyagról is
tájékoztatást nyújthatnak (pl. sok elfásodott, öreg növényi rész tartalom).
17
Tartalmi meghatározás
A nemzetközi gyakorlat különbséget tesz a tartalom- és értékmeghatározás között.
-A
tartalom meghatározásán a drog hatóanyag-tartalmának megállapítását értik,
kémiai vagy fizikokémiai módon.
-É
rtékmeghatározás a drog biológiai vagy farmakológiai módszerrel kapott határ-
értékét jelenti.
A Gyógyszerkönyv tartalmi meghatározásai a drog fontosabb és egyben jellemző ható
anyagainak vagy hatóanyagának vizsgálatára vonatkoznak. E meghatározások több-
nyire csak a mérni kívánt hatóanyag megfelelő elkülönítését, izolálását követően vé-
gezhetők el.
3. Feladatlap
Nevezze meg a külső értékmérő tulajdonságokat!

Írja le, hogy mit vizsgálnak a belső tulajdonságok mérésénél!
Írja le, milyen vizsgálati módszereket ismer!
18
4. Foglalkozás
Tudja, hogy mért van szük-

ség a minősítésre, mik az
elsődleges szempontok a
minősítésénél. Olvassa el
4.1 a Drogismeret, minősítés
modulfüzet
Drogok minősége modulfüzetben található
Papír, toll
jes megértést!
Figyelje instruktora ma-
gyarázatát!
Alapvető minőségi köve-

telményekkel tisztában
kell lenni, milyen gyakori
minőségbeli hibák adód-
hatnak a szárítás, tárolás
4.2 során. Olvassa el a Drog-
Drogok minőségi követel- ismeret, minősítés modul-
modulfüzet
ményei füzetben található megha-
Papír, toll
tározásokat, ezek segítik a
teljes megértést!
problémákat!
pot!
4.1
Drogok minősítése
A drogokat és illóolajokat a felhasználás módjától függetlenül minősíteni kell.
A minősítés célja többrétű:
Azonosítás (mit tartalmaz a minta),
egészségvédelem (egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaz),
a visszaélés megakadályozása (más növényi faj részeit nem tartalmaza),
fogyasztói érdekvédelem (előírás szerinti hatóanyag mennyiséggel ren-
delkezik),
termelői és kereskedelmi érdekvédelem (gyenge minőség kiszűrése).
19
4.2
Drogok minőségi követelményei
A minősítést állami rendeletek szabályozzák, a vizsgálatokat kellő műszerezettséggel
és szakemberekkel rendelkező intézményeknél és vállalatoknál (kutatóhelyek, egyete-
mek, minőségvizsgáló laboratóriumok) célszerű végezni.
Nem használható gyógyszerként az a drog, amely nem mutatja sajátos színét, szagát
és ízét, részben vagy egészében megváltozott; dohos szagú és korhadt; gombabe-
tegségektől megtámadott (penészes); rovarrágott darabokat tartalmaz; nem növényi
eredetű idegen anyagot tartalmaz.
A gyógynövények értékét, drogként való alkalmasságát kémiai vizsgálatokkal és
mikorbiológiai vizsgálatokkal állapítjuk meg. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjed-
nek:
- az ásványianyag-tartalom,
- a vitamintartalom,
- a gyógynövény értékét befolyásoló egyéb anyagok jelenlétének,
- a gyógynövény egészségi állapotának, mikroorganizmusokkal, illetve egyébb kár-
tevőkkel való szennyezettségének a meghatározására.
4. Feladatlap
Írja le, milyen célja van a minősítésnek!

Írja le, milyen drogokat nem lehet gyógyszerként használni!
20
5. Foglalkozás
Tudja, hogy milyen ren-

deletek, törvények sza-
bályozzák a drogok mi-
nősítését, hol található Drogismeret, minősítés
5.1
minősítő intézet. Olvassa modulfüzet
Drogok minősítésére vo-
el a Drogismeret, minősí- Papír, toll
natkozó rendeletek és
tés modulfüzetben talál- Gyógyszerkönyv
előírások
ható leírást, ezek segítik a Magyar szabványok
teljes megértést!
gyarázatát!
pot!
5.1
Drogok minősítésre vonatkozó rendeletek
A minősítés elsősorban gyógyszerészi feladat, de a gyógynövényt termesztő, feldol-
gozó és forgalmazó szakembereknek is tisztában kell lenniük a minőségi követelmé-
nyekkel.
Ezeket a mindenkor hatályos gyógyszerkönyv, ill. országos és ipari (ágazati) gyógynö-
vény-vizsgálati szabványok foglalják magukba.
A jelenleg érvényes VII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Hg. VII.) 1986 óta hatályos; az 1.
kötet a drogok és illóolajok minőségének általános tudnivalóit és vizsgálati módszereit,
a II. kötet a növényi eredetű zsiradékokat, olajokat és a gyapot eredetű kötszereket, a
III. kötet 71 növényi drog és 15 illóolaj minőségi követelményeit tartalmazza.
A gyógyszerkönyvben nem szereplő drogok vizsgálatára a Magyar Szabvány (MSZ)
9257:1973 szabvány vonatkozik, 1992-ben 145 drog- és 35 illóolajszabvány volt ér-
vényben.
Ha az adott drogra sem a Magyar Gyógyszerkönyvben, sem a Magyar Szabványban
nincsen leirat, akkor a külföldi gyógyszerkönyvek, vagy szabványok szerint kell minő-
síteni.
A minőségi követelményeket tekintve a gyógyszerkönyv előírásai a legszigorúbbak,
a következő definíciót is itt olvashatjuk: „Gyógyszerkönyvi minőségű az a drog, mely
mind az általános fejezetekben, mind a drog cikkelyében előírtaknak mindenben meg-
felel. „ A minősítést állami rendeletek szabályozzák, a vizsgálatokat kellő műszerezett-
séggel és szakemberekkel rendelkező intézményeknél és vállalatoknál (kutatóhelyek,
egyetemek, minőségvizsgáló laboratóriumok) célszerű végezni.
21
A legnagyobb ilyen jellegű intézményünk az Országos Mezőgazdasági Minősítő
Intézet Budapesten.
A fejlett országokban már minőségtanúsítási rendszer működik.
A minőség: az ISO = International Organisation for Standardisation (Nemzetközi
Szabványosítási Szervezet) megfogalmazása szerint „a termékeljárás vagy szolgálta
tás azon tulajdonságainak, illetve azon jellemzőinek az összessége, amelyek a meg
adott vagy elvárt igények (szükségletek) kielégítését teszik lehetővé.”
A minőségbiztosítás: a termelési, termék-előállítási folyamatokra, azok megfelelő
ségére és minőség-előállító képességére összpontosít, és magába foglalja mindazt,
ami befolyásolhatja a termék minőségét.
A minőségbiztosítás alapkövetelményei minden ágazatban azonosak:

előre megtervezve, írásos utasítások alapján kell dolgozni,
ellenőrzéseket kell végezni a termelés előtt, alatt és után,
mindent folyamatosan és visszakereshetően dokumentálni kell.
A minőségbiztosítás eredményeként létrejött minőséget a minőségtanúsítással iga

zolják. Mind a minőségbiztosítási folyamat egyes lépései, mind a termék minőségta
núsítása minősítéseken (minőségvizsgálatokon) nyugszik. A rendszer a megfelelő el
lenőrzési folyamattal válik teljessé.
Mintavétel szabálya
A mintavételezés legfontosabb szabálya, hogy a vett minta jellemzője
legyen az egész anyagnak, melyet vizsgálni akarunk, azaz megfeleljen az
anyag átlagának!
A vizsgálatokhoz mintát kell vennünk a hatóanyagot tartalmazó részből. A mintának az
egész drogról kell, hogy teljes képet mutasson. Nem érdemes az esetleges károsodás
nélküli részből venni a mintát. Az átvevő vagy a nagykereskedő is minősíteni fogja a
drogot, és ő fogja visszaminősíteni.
A mintát a gyógynövénynek, és hatóanyagnak megfelelően kell csomagolni úgy, hogy
szállítás során ne történjen minőségbeli változás (nedvességérzékeny papírzacskóba,
illóolaj barna üvegbe).
A gyógynövény minőségének megállapítása céljából végzett munka a mintavétellel
kezdődik. Ennek szabályait szabványok rögzítik. A mintavétel szabályainak betar-
tása alapvetően meghatározza a gyógynövény értékéről a vizsgálatok során kiala-
kuló képet. A gondatlan mintavétel okozta hibát a legjobban felszerelt laboratórium
sem tudja már korrigálni.
A mintavétel során a minősítendő gyógynövényeknek azt az egyértelműen elkü-
löníthető részét, amelynek jellemzői feltehetően egységesek, tételnek nevezzük.
Az egy tételbe tartozó gyógynövény azonos fajtájú, azonos termő- vagy termelési
helyről származik, egy évben termett vagy termelték, egy tárolóhelyen raktározzák.
Vásárolt gyógynövény esetében egy szállítmány (az egyszerre szállított, egy fuvar-
okmánnyal rendelkező gyógynövény) állhat egy vagy több tételből is.
22
Annak céljából, hogy a vizsgálandó tétel homogenitásáról meggyőződjünk, a té-
telt két vagy több mintavételi alapra bontjuk. Kis tétel esetén (pl. ipari gyógynövé-
nyeknél 10 t alatti mennyiségnél) a tétel azonos a mintavételi alappal. A mintavételi
alap egyetlen helyéről vett mintát elemi mintának nevezzük. Egy mintavételi alap-
ból annak nagyságától függően több elemi minta is vehető. Ilyen esetben az elemi min-
ták egyesítésével nyerjük az összesített (átlag) mintát. Az elemi, valamint az összesített
minta általában nagyobb, mint amennyire a vizsgálatok elvégzéséhez a laboratóriumnak
szüksége van, ezért az elemi, illetve az összesített mintának csak egy részét küldjük el
vizsgálatra. Ez a laboratóriumi minta. Amennyiben hivatalos mintavételre kerül sor, vagy
a gyógynövény adás-vétel tárgyát képezi, az esetleg felmerülő minőségi viták eldönté-
séhez ellenmintát is kell venni. Ezt az elemi vagy az összesített mintából a laboratóriumi
mintával azonos módon kell kialakítani, ezért ennek összetétele, tulajdonságai egyeznek
a laboratóriumi mintáéval.
A mintavétel jellege szerint lehet:

Hivatalos mintavétel, amelyet hatósági jogkörrel bíró szerv rendel el, hivatalos személy
végez a termék minőségének ellenőrzése céljából, illetve peres ügyekben.
Kereskedelmi (hiteles) mintavétel, amikor a gyógynövény adás-vétel tárgyát képezi.
Ezt vagy valamennyi érdekelt fél, vagy az egyik fél és egy hivatalos személy jelenlétében
lehet elvégezni.
Üzemi mintavétel, amelyet a gyártó, illetve a termelő végez a gyógynövény minőségé-
nek megállapítása, folyamatos ellenőrzése céljából.
Tájékozódó mintavétel, amelyet akár a termelő, akár a felhasználó végezhet a gyógynö-
vény minőségének tájékoztató jellegű megállapítása céljából.
A mintavétel végrehajtása
A mintavétel során arra kell törekedni, hogy a laboratóriumi minta jól reprezentálja a
mintavételi alap átlagos minőségét. Azért, hogy ezt elérjük, egy-egy mintavételi alapból
több elemi mintát veszünk. Ez alól csak akkor teszünk kivételt, amikor azt kívánjuk meg-
állapítani, hogy valamely gyógynövény minősége eléri-e a garantált értéket. Ilyenkor a
mintavételi alapból - abból a meggondolásból kiindulva, hogy a garantált minőséget a
tétel minden részletének el kell érnie - csak egy mintát kell venni.
A magvak (gabonamagvak, hüvelyesmagvak, olajosmagvak), ha azokat garmadában tá-

rolják, a garmada felső, középső és alsó részéből egyaránt kell mintát venni. A szükséges
elemi minták száma a tétel nagyságától függően változik. A mintaszámról szabvány ren-
delkezik (MSZ 6962-84).
Zöldgyógynövények esetében akár lábonálló, akár lekaszált zöldgyógynövényből veszünk
mintát, a laboratóriumi minta a terület 8-10 helyéről származzon. A mintavételi helyek ki-
jelölésekor vegyük figyelembe a terület egyes részeinek minőségében esetleg fennálló
különbségeket. Az összesített, illetve a laboratóriumi minta összeállítását jelentősen
megkönnyíti, ha az elemi mintákat leszecskázzuk, összevágjuk.
23
A jó átlagminta kialakításához szükséges elemi minták száma levél, virág, leveles hajtás
drogok esetében a megmintázott tétel tömegétől függően legalább 6, illetve legfeljebb
16 minta.
Ezen gyógynövények mintavételére vonatkozó szabályokat a szabvány rögzíti (MSZ 17
634-84).
A gyökér- és gumós gyógynövények esetében átlagos nagyságú, ép gumókból állítsuk
össze a laboratóriumi mintát.
A laboratóriumi minta mennyisége egyrészt a vizsgálat céljától, másrészt a vizsgált
gyógynövény szárazanyag-tartalmától függ. Amikor a gyógynövény kémiai összetételét
kívánjuk megállapítani, úgy 500-600 g szárazanyag általában elegendő még akkor is, ha
nagyszámú komponens meghatározására kerül sor. Egyes gyógynövények esetében
ennél nagyobb mennyiségű laboratóriumi minta szükséges ahhoz, hogy az jól tükrözze
a megmintázott gyógynövény átlagos minőségét. Az egyes gyógynövényféleségekből
a következő mintamennyiségeket kell a laboratóriumba beküldeni:
Magvak 1-1,2 kg
Levél, leveles hajtás, virág 1 - 2 kg
Gyökér- és gumós gyógynövények kg 3,5-4,0 kg
A mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintából kevesebb is elegendő. Ilyenkor

500-1000 g gyógynövényt küldjünk vizsgálatra.
A hivatalos vagy a kereskedelmi (hiteles) mintavétel során jegyzőkönyvet kell felvenni.
Ebben a megmintázott gyógynövényre vonatkozó minden lényeges adatot rögzíteni
kell. Amennyiben a gyógynövény minőségével kapcsolatban kifogás merül fel, azt már
a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Hivatalos és hiteles mintavétel esetén két
mintát kell venni, amelyek közül egyik az ellenminta. A mintákat úgy kell lezárni, hogy
azok tartalmához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzájutni. Amennyiben a min-
tavétel alkalmával külön megállapodás nem született, a mintákat a mintavételt követő 3
hónapig kell megőrizni.
A minta megfelelő csomagolása ugyancsak fontos feltétele annak, hogy a gyógynö-
vényre jellemző vizsgálati eredményeket kapjuk. A mintát úgy kell csomagolni, hogy
annak szárazanyag-tartalma a laboratóriumba érkezésig ne változzon, valamint hogy a
minta romlásnak ne induljon.
A mintát mielőbb juttassuk el a vizsgálólaboratóriumba. Különösen fontos ez a mikrobi-
ológiai vizsgálat céljára vett minták esetében.
5. Feladatlap
Írja le, hogy milyen rendeletek szabályozzák a minőséget!

Írja le, hogy mit kell figyelembe venni, ha nincs magyar rendelet egy
drog minősítésére!
Nevezze meg a legnagyobb minősítő intézetet!
Írja le a mintavételezés szabályát!
24
6. Foglalkozás
Tudja, hogy milyen ren-

deletek, törvények sza-
bályozzák a drogok mi-
nősítését, hol található
6.1 minősítő intézet. Olvassa Drogismeret, minősítés
Minősítéshez szükséges el a Drogismeret, minősí- modulfüzet
vizsgálatok tés modulfüzetben talál- Papír, toll
ható leírást, ezek segítik a
teljes megértést!
gyarázatát!
Tudja, hogy a minőségi
bizonyítványban milyen
adatoknak kell szerepelni,
tisztába legyen a fon-
6.2 tosságával. Olvassa el a Drogismeret, minősítés
Minősítő bizonyítvány tar- Drogismeret, minősítés modulfüzet
talma, használata modulfüzetben található Papír, toll
jes megértést!
gyarázatát!
Tisztába legyen a külön-
böző minőségi hibákkal,
mely minőségi probléma
esetén nem használható
a drog gyógyászati célra.
6.3 A minőségi hibák felisme-
modulfüzet
Leggyakoribb minőségi hi- rése, osztályozása. Ol-
Papír, toll
bák, és azok felismerése. vassa el a Drogismeret,
Herbárium
minősítés modulfüzetben
található leírást, ezek se-
gítik a teljes megértést!
gyarázatát!
pot!
25
6.1
Minősítéshez szükséges vizsgálatok
Elsődlegesen érzékszervi vizsgálatot végzünk. A vizsgálatok többségének elvégzésé-
hez komoly műszerezettségű laborra van szükség. Ezek a laborok megfelelő minősí-
téssel és a vizsgálathoz szükséges engedéllyel rendelkeznek. Általában az ilyen vizsgá-
latokat a kereskedő kéri, minőségi probléma esetén. Kérheti a vizsgálatok elvégzését
bárki, az erre szakosodott laborokban, de a költségeket mindig a vizsgálatot kérő állja.
Olyan esetekben érdemes laboratóriumi vizsgálatot kérni, ha az otthon is elvégezhető
minősítés nem ad egyértelmű választ a minőségre.
Azonosságvizsgálat
1. Makroszkópos vizsgálat: a szabad szemmel, kézi nagyítóval vagy sztereómikro
szkóppal megfigyelhető és a drogokra jellemző morfológiai sajátosságokra irányul. A
vizsgálat a már szárított, de nem aprított drogra vonatkozik
2. Mikroszkópos vizsgálat: főként a makroszkóposan biztonságosan nem azonosít

ható, valamint por alakú és porított drogok azonosításának módszere. Ezt a vizsgála
tok csak alapos szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezők végezhetik, megfelelő
eszköztárral.
A gyógynövény mikrobiológiai állapota a gyógynövény értékét, felhasználhatóságát
igen sokoldalúan befolyásolja. Így hatással van
- a gyógynövényértékre,
- a tárolhatóságra,
- a konzerválhatóságra:
Sok értékvesztés jelentős hányada a gyógynövények rossz mikrobiológiai minősé-
gére vezethető vissza.
A gyógynövény mikrobiológiai állapota és minősége közötti szoros összefüggés mi-
att olyan betakarítási, tartósítási és tárolási technológiák kialakítására van szükség,
amelyek meggátolják, hogy a káros mikroorganizmusok a gyógynövényon elsza
porodjanak.
További fontos feladat, hogy a kémiai összetétel mellett a jelenleginél nagyobb gya-
korisággal kerüljön sor a gyógynövény mikrobiológiai állapotának ellenőrzésére.
3. A
zonosítás kémiai reakcióval: egyes drogok jellemző hatóanyagai (vagy vezető
anyagai) úgynevezett kémcsőreakcióval is kimutathatók.
A kémiai vizsgálatok többségét légszáraz, porrá őrölt droggal kell elvégezni, ezért a
kémiai vizsgálatra beküldött laboratóriumi mintát - amennyiben nem légszáraz - az
érzékszervi vizsgálat után szárítani, majd darálni szükséges. A szárítást a vizsgálatra
kerülő táplálóanyagok hőkárosodásának megelőzése végett csak 60-70 °C hőmér-
sékleten szabad végezni. A szárítás légszáraz állapotig történjen. Ezt követően a
laboratóriumi minta egy részét aprítjuk. Az aprítás finomsága olyan legyen, hogy az
őrlemény 1 mm lyukbőségű szitán átessen. Azokat a vizsgálatokat amelyekhez nem
26
szükséges a minta aprítása (pl. a mikroszkópos vizsgálat, idegen anyagok jelenlét-
ének megállapítása), az őrlésre nem kerülő mintarészen végzik el. Az említett vizsgá-
latok után visszamaradó darálatlan anyagot 3 hónapig meg kell őrizni.
A darálásra kerülő részt - az úgynevezett átlagmintát - a laboratóriumi mintából gon-
dos homogenizálás után vegyük ki. A herbáknál ügyeljünk a levél : szár arányra. A
gyökér- és gumós gyógynövényeknél a gumókat hosszanti irányban négyfelé dara-
boljuk, és ezután alakítjuk ki az átlag mintát. Folyékony drogokat alapos keveréssel
homogenizálunk.
Abban az esetben, ha a vizsgálatra beküldött gyógynövény a légszáraznál nedve-
sebb, és az érzékszervi vizsgálatot nem áll módunkban rövid időn belül elvégezni,
vagy ha a szárítást nem tudjuk megkezdeni, a mintát konzerválni szükséges. Ezt
végezhetjük hűtőszekrényben való tárolással, kémiai anyagokkal, illetve a kettő kom-
binálásával. A leginkább használt konzerválószerek a formalin, a timol és a kálium-
bikromát.
4. Azonosítás vékonyréteg-kromatográfiával (TLC): a hatóanyag-tartalom (illetve ve-

zetőanyag) kvalitatív kimutatásának egyik korszerű, viszonylag egyszerű technikával
kivitelezhető módszere. Azonosnak tekintjük a TLC vizsgálattal a drogot egy-egy
jellemző hatóanyaga alapján, ha ugyanazon a lemezen (vékonyrétegen) a főkompo
nensek helyei és színei megegyeznek az összehasonlító anyagokkal.
5. A
zonosítás gázkromatográfiával (GC): a kvalitatív analízis korszerű módszere; főként
az illóolaj-tartalmú drogok jellemző komponenseinek műszeres kimutatására és azo-
nosítására szolgál.
6. S
pektroszkópiás azonosítási módszer: egyes drogok jellemző hatóanyagainak szín-
képi (ultraibolya, infravörös) tulajdonságait használja fel az azonosításra.
Tisztaságvizsgálat
1. Küllemi (organoleptikus) vizsgálat: az általános követelményekben megfogalmazottak
alapján a minősítés nélkülözhetetlen része az úgynevezett küllemi (organoleptikus)
vizsgálat, mely a nem szakszerű gyűjtés, szárítás, aprítás és raktározás következ-
tében előforduló idegen növények szerveire vagy a gyógynövény egyéb részeire, a
nem megfelelő aprítottságra, továbbá a mechanikai, biológiai szennyezőkre irányul.
Idegen anyagnak minősül minden nem növényi eredetű szennyező, mint az elpusztult
vagy élő rovar, toll, kavics, ürülék stb. Ezekből a drogok semmit sem tartalmazhat-
nak!
2. Szárítási veszteség: a vizsgált drog 105 °C hőmérsékleten történő szárítás hatására

bekövetkező tömegvesztesége %-ban.
Elsősorban a nem megfelelő szárításra, illetve visszanedvesedésre utaló bélyeg;
másodlagos - főként biológiai (enzimatikus) változásokat és mikrobiológiai (pené
szesedés) szennyeződést okozhat a határértéket meghaladó nedvességtartalom.
27
3. H
amu- és homoktartalom: a hamu a drog 600 °C-os izzítás után mért maradéka, míg
a homok a hamu sósavval ki nem oldható része %-ban kifejezve.
Ezek a paraméterek nemcsak a tisztaságról, hanem a nem megfelelő alapanyagról is
tájékoztatást nyújthatnak (pl. sok elfásodott, öreg növényi rész tartalom).
4. N
övényvédőszer-maradék(peszticidreziduum) vizsgálat: növényvédőszer maradék,
külön vizsgálati előírások, szabványmódszerek vannak a növényvédőszer-maradékok
vizsgálatára. Nincs a gyógynövényekre külön megállapított határérték; a cél, hogy a
megengedhető vegyszermaradék-szintek az élelmiszerekre érvényes szintekhez ha-
sonlóan legyenek megállapítva.
5. Mikrobiológiai tisztaság: hazánkban még nem alakult ki egységes vizsgálati mód-

szer és határérték a drogok mikrobiológiai szennyezettségének megállapítására. A
nemzetközi gyakorlatban az alkalmazás módjától függően (külsőleges, belsőleges)
írnak elő mikrobiológiai követelményeket (összcsíraszám, indikátor mikroorganiz
musok, penészszám).
6. Nehézfém-szennyeződés vizsgálata: a Gyógyszerkönyv néhány drognál a vas és

arzén szennyeződést vizsgáltatja; a környezetszennyezésből származó nehézfémek
(ólom, kadmium, higany) vizsgálata előbb-utóbb kötelezővé válik nálunk is.
Tartalmi meghatározás
A nemzetközi gyakorlat különbséget tesz a tartalom- és értékmeghatározás között.
-T artalom meghatározáson a drog hatóanyag-tartalmának megállapítását értik, ké-
miai vagy fizikokémiai módon.
-É rtékmeghatározás a drog biológiai vagy farmakológiai módszerrel kapott határ-
értékét jelenti.
A Gyógyszerkönyv tartalmi meghatározásai a drog fontosabb és egyben jellemző ható
anyagainak vagy hatóanyagának vizsgálatára vonatkoznak. E meghatározások több-
nyire csak a mérni kívánt hatóanyag megfelelő elkülönítését, izolálását követően vé-
gezhetők el.
1. Kivonatanyagtartalom-meghatározás: abban az esetben alkalmazzuk, ha köze
lebbről nem ismert vagy nem könnyen meghatározható hatóanyagú drogról van szó.
Általában a vízzel kivonható, néhány esetben alkohol-víz eleggyel kivonható anyag
mennyiség meghatározása a cél.
2. Duzzadásiérték-meghatározás: nyálkatartalmú drogok értékmeghatározási mód-
szere: 1 g drog folyadékban (általában vízben) szobahőmérsékleten 5 óra után ész-
lelt duzzadása, ml-ben.
3. Keserűanyag-meghatározás: kimondottan érzékszervi módszer; a keserűanyagokat
tartalmazó drogok keserűértéke az a legnagyobb hígítás, amelynek 5 ml-es részlete
még a keserű íz érzetét kelti.
28
4. Cserzőanyagtartalom-meghatározás: a több fenolos hidroxilcsoportot tartalmazó,
kémiailag nem egységes vegyületcsoport, a cseranyagok meghatározására szolgáló
módszer.
5. V örös vértestet feloldó képesség (hemolitikusindex) meghatározás: szaponintartalmú
drogok vizsgálatának módszere. A vizsgálat alapja a szaponinok hemolizáló (vörös
vértestet feloldó) tulajdonsága. A hemolitikus index a drog kivonatának azt a hígítá-
sát jelenti, amely még teljes hemolízist idéz elő.
6. Alkaloidtartalom-meghatározás: főként gyógyszeripari drogok vizsgálati módszere;
a szokványos minősítésben egyre ritkábban használt. Helyette korszerűbb műszeres
analitikai eljárások terjedtek el, de ezeket a Magyar Gyógyszerkönyv még nem vette
fel.
7. Illóolajtartalom-meghatározás: a leggyakrabban használt gyógyszerkönyvi mennyi-
ségi meghatározási módszer. A gyógyszerkönyvi drogok közül 16 cikkely írja elő. A
mennyiségi meghatározás során kapott illóolajat használják fel a TLC és GC azono-
sítási módszerekben.
Az egyes illóolajokra jellemző fizikai és kémiai vizsgálati értékeket szintén a Gyógy-

szerkönyv és a szabványok rögzítik. A leggyakrabban vizsgált fizikai tulajdonságok:
viszkozitás, törésmutató, optikai aktivitás, oldhatóság (70, 80, 90%-os) alkoholban. A
legfontosabb kémiai jellemzők: sav- és elszappanosítási szám, észter-, alkohol-, alde-
hid- és ketontartalom.
6.2
Minősítő bizonyítvány tartalma, használata
Minőségi bizonyítvány tartalma
1. A minőségi bizonyítvány kiállítója
2. Sorszám
3. A termék megnevezése
4. Gyűjtő neve
5. Gyűjtés helye
6. Mennyiség
7. Tömeg, Egyéb azonosító adat:
8. Gyűjtés időpontja
9. Csomagolás
10. Egyéb adatok
Szerepel még a minőségi bizonyítvány kiállítója és dátuma.
Minőségbizonyítvány használata
Az átvett gyógynövényt kíséri a végleges feldolgozóhoz, ezzel igazolhatjuk a gyógy-
növény beltartalmi értékeit, hatóanyag mennyiségét. A számszerű értékek adják meg,
melyik minőségi fokozatba tartozik a gyűjtött gyógynövény.
29
6.3
Leggyakoribb minőségi hibák, és azok felismerése.
Nem használható gyógyszerként az a drog, amely nem mutatja sajátos színét, sza-
gát és ízét; részben vagy egészében megváltozott; dohos szagú és korhadt; gomba-
betegségektől megtámadott (penészes); rovarrágott darabokat tartalmaz; nem növé-
nyi eredetű idegen anyagot tartalmaz.
Ezeket érzékszervi úton is könnyen észrevehetjük, a kereskedő sem veszi át általában
az ilyen hibákat mutató drogokat.
Meg kell semmisíteni a drogot, ha mérgező növényi részeket tartalmaz; növény-
védő szer tiltott vagy a megengedett szintet meghaladó maradványával szennyezett.
Ha nagy mennyiségben keveredik az ilyen drog, akkor az egész mennyiséget meg kell
semmisíteni. Nem érdemes kockáztatni, hogy rossz minőségű lesz az áru, mert nem
fogunk pénzt kapni érte.
6. Feladatlap
Írja le, milyen laborokban lehet minőségi vizsgálatot kérni!

Írja le, hogy mit jelent a TLC, és mire használják!
Írja le mit jelent a GC, és mire használják!
Írja le, mikor nem használható gyógyszerként a drog!
Írja le, mikor kell megsemmisíteni a drogot!
30
7. foglalkozás

Fontos a hatóanyagnak
megfelelő csomagolás.
Ismerje meg a különböző
csomagolási lehetősége- Drogismeret, minősítés
7.1
ket. Olvassa el a Drogis- modulfüzet
Minőségmegőrző kiske-
meret, minősítés modul- Papír, toll
reskedelmi csomagolási
füzetben található leírást, Csomagoló anyagok
módok
ezek segítik a teljes meg- Késztermék
értést!
gyarázatát!
Tudja, hogy milyen fontos
dolgokra kell ügyelni a
kész, csomagolt árunál.
7.2 Olvassa el a Drogismeret,
modulfüzet
Kis kiszerelésű drogok tá- minősítés modulfüzetben
Papír, toll
rolási feltételei található leírást, ezek se-
Késztermék
gyarázatát!
Tisztába legyen, milyen

összefüggések vannak a
tárolási módok és a minő-
ség, valamint az időtartam
és a minőség között. Ol-
Tárolási mód és időtartam, modulfüzet
vassa el a Drogismeret,
valamint a minőség közötti Papír, toll
minősítés modulfüzetben
összefüggés Herbárium
gyarázatát!
pot!
31
7.1
Drogok csomagolása
Mindig a hatóanyagnak megfelelő kiszerelési módot kell választani. A drogok csoma-
golásmódja függ a drog jellegétől, mennyiségétől, a szállítás módjától, szállítási távol-
ságtól, esetleg a vevő különleges kívánságától függ.
Legelterjedtebbek kiskereskedelmi forgalomban az üveg, műanyag- és papírzacskó,
doboz.
Üvegnél ügyelni kell, hogy minél kevesebb levegő legyen az üvegben, fényérzékeny
anyag csak sötétített üvegbe kerüljön. Ha hőre érzékeny, akkor hűvös helyen kell tá-
rolni.
Zacskóba kerülhetnek a száraz növényi részek, ügyelve arra, hogy elkerüljük a vis�-
szanedvesedést, és az esetleges penészedést, dohosodást. Az erősen nedvszívó
drogokat (virágzatok, csipkebogyó, boróka) többnyire papír vagy műanyag (polietilén)
zsákokba kell csomagolni.
Nem szabad nagyon megtölteni, főleg a nyomásra érzékeny drogokat, hogy keve-
sebb legyen a törődés. Értékesebb, nyomásra érzékeny drogokat (Chamomillae flos,
Menthae piperitae folium) fa- vagy kartondobozokban tartják.
Gyökerek, kérgek dobozokba érdemes csomagolni, ez olcsó, biztonságos és egy-
szerű.
Nagy térfogattömegű drogokat (termések, magvak) kis zsákokba kell helyezni
7.2
Tárolási feltételek
Kis kiszerelésű drogok esetén tároláskor az alábbiakra figyelni kell.
Visszanedvesedés elkerülése, jól szellőzzön az összes zsák.
Külső kártevők (gomba, egér) ne tudják károsítani.
Az erősszagú, vagy mérgező drogokat külön kell tárolni.
A nagy hőingások kiküszöbölése (túl hideg, nagy meleg).
Közvetlen fény ne érje a fényre érzékeny drogot.
7.3
A tárolási mód és időtartam, valamint a minőség közötti összefüggés
Általánosan állítható, hogy az idő múlásával minden drog veszít a hatóanyag tartalmá-
ból, ezáltal romlik a minősége. Fontos, hogy minél hosszabb ideig tudjuk megőrizni az
értékes hatóanyagokat. Ezért a megszáradt, vagy kinyert drogok lehető leghamarabbi,
terméknek megfelelő csomagolással kell ellátni.
A nedvességérzékeny drogokat papírzacskóba, fényérzékenyt sötét helyre. Minél több
hatóanyag veszik el a drogból, annál rosszabb lesz a minősége, annál kevesebbet ér.
32
A nagy meleg és hideg roncsolja a hatóanyagokat, ami szintén minőségromláshoz ve-
zet. Célszerű a megszáradás, vagy a csomagolás után hamar értékesíteni, ha kis vagy
nagykereskedő részére értékesítjük a drogot.
Illóolaj tárolás. A tárolás során olyan kémiai reakciók mehetnek végbe, amelyek az olaj
minőségét rontják. A levegő oxigénjének hatására könnyen oxidálódnak és bomlanak.
Nehézfém-, főleg rézvegyületek már igen kis koncentrációban és alacsony hőmérsék-
leten is gyorsítják a reakciókat.
A káros folyamatokat a tárolás alatt meg kell akadályozni. A kémiai reakciók sebessége
a hőmérséklet csökkenésével lassul, ezért előnyös a minél alacsonyabb hőmérsékleten
történő tárolás. Az oxidáció megakadályozható a levegő kizárásával, ezért a tárolóedé-
nyeket színültig kell tölteni, és légmentesen kell lezárni. A nehézfém-ionok hatástala-
nítása igen kevés vegyület (citromsav) hozzáadásával érhető el. Az illóolajokat – kü-
lönösen, ha üvegedényben vannak – csak sötét helyiségben célszerű tárolni, mert a
polimerizációs folyamatok fény hatására is végbemehetnek.
7. Feladatlap
Írj le a kiskereskedelmi csomagolás módokat!

Sorolja fel a drogok tárolási feltételét!
Írja le az idő és minőség közötti összefüggést!
33
8. Foglalkozás
A modulban tanultak is-

métlése, felfrissítése, el-
mélyítése. A legfontosabb
elemek átbeszélése. Ol-
modulfüzet
8.1 vassa el a Drogismeret,
Papír, toll
Évközi ismétlés minősítés modulfüzetben
Késztermék
Herbárium
gyarázatát!
pot!
8.1
Évközi ismétlés
Drog fogalma:
-A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot (hatóanyag-együttest) tartalmazó
része, melyet többnyire szárítással tartósítanak és esetleges hámozáson, tisztítá-
son, aprításon kívül más mechanikai feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem
részesül;
-A növényi nyersanyagból előállított termék (pl. illóolaj, zsírosolaj, gyanta, bal-
zsam);
- A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (pl. orvosi szén, kátrány).
Drogok nevezéktana
• Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy
a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és
egyes szám birtokos esetben áll.
• A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg
harmadik szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását,
alakját, utalhat a feldolgozásra stb.
34
A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkife-
jezések
Latin Magyar Latin Magyar
amentum, -i barka herba, -ae fű, leveles hajtás
amylum, -i- keményítő lichen, -es zuzmó
anthodium, -i virágzat lignum, -i faanyag, farész
bacca, -ae bogyó oleum, -i olaj
bulbus, -i hagyma pericarpium, -ii terméshéj
capsula, -ae tok, termés petalum, -a szirom
caput, -itis fej radix, -icis gyökér
cortex, -icis kéreg resina, -ae gyanta
flos, -ris virág rhizoma, -ae gyökértörzs
folium, -ii levél semen, -inis mag
frons, -des ágvég, lomb stigma, -ae bibe
fructus, -us gyümölcs stipes, -itis szár, nyél, kocsány
galbulus, -i áltermés stolo, -onis gyökérhajtás, futószár
galla, -ae gubacs strobulus, -i toboz
gemma, -ae rügy summitas, -atis hajtáscsúcs
granum, -i magszem tuber, -ecis gumó

Leveles hajtás (hajtásdrog) azonosításakor a szárképletek, levelek, virágok egyaránt
vizsgálandók.
A szárrészre jellemző az állománya (lágy, fásodott, tömör vagy csöves), az alakja (fél-
hengeres, hengeres, szögletes) és a felülete (csupasz vagy szőrös).
A leveles hajtás leveleinek alakja, állása is lényeges (szórt, örvös, átellenes). A levél-
drognál az alakot, a színt és jellegzetességeket (felszín, fonák, szél, csúcs, erezet) kell
megfigyelni.
A virágok jellemzői: sziromlevelek, színük, szimmetria viszonyaik, szétesettség.
A termés- és magdrogoknál a méret, az alak, az állomány, szín, a szag és az íz a legjel-
lemzőbb.
A gyökérdrogoknál a gyökér vagy a gyökértörzs, a kéreg egyes darabjainak alakját,
méretét, állományát, színét, törését, szagát és ízét.
Külső tulajdonságok
Illat próba. Vannak szagtalan drogok, ilyen pl. az Althaea radix et folium (orvosi ziliz
gyökér és levél), vagy a lenmag (Lini semen).
Jellemző a szag a nyálkatartalmú drogokra, egynémely alkaloidtartalmú drogra (pl. az
ipekakuána drog émelyítően dohos szagú), keserűanyag-tartalmú drogra stb. Az illó-
olaj-tartalmú drogok, függetlenül a növényi szervtől, jellegzetes illatúak vagy szagúak.
(Szag = elviselhető mértékű szagérzet, lehet pozitív vagy negatív hatást keltő. Illat =
pozitív hatású szagérzet. )
35
Legcélszerűbb a drogot a jellemző komponens alapján definiálni. pl. az ánizs anetolszagú,
a kömény karvonszagú, a szegfűszeg eugenolszagú, a levendula a linalilacetáttól kapja
jellemző illatát. A macskagyökér esetében nem elegendő az átható, kellemetlen szag
kifejezés, a helyesebb megjelölés az, hogy a szagot az izovaleriánsav okozza.
Szaglási próbához 10...15 cg-nyi (csipetnyi) drogot elmorzsolunk hüvelyk- és mutató-

ujjunk összedörzsölésével, a keletkező szagot többször beszippantjuk. Először a szag
erősségét határozzuk meg, a fokozatok: szagtalan - gyenge - határozott - erős. Ehhez
közelebbi meghatározó jelzőt függesztünk: aromás, gyümölcsszagú, tompa, undorító,
dohos. pl. ha a köménymag eldörzsöléskor nem karvonszagú, akkor a drog régi, állott
- vagy más drogról van szó.
Szín vizsgálat. A megszáradt gyógynövénynek is vannak jól felismerhető, és elkülönít-

hető színei, ami alapján be lehet azonosítani. Jól lehet azonosítani szín alapján a virágok
szirmait, a virágot és virágos hajtásrészeket. A határozókönyvvel is össze lehet hason-
lítani, főleg a világos színű szirmok esetében. A sötét színű szirmok, a száradás során,
megváltoztathatják a szirmuk színét. A világos színeken jól látható a gondatlan szárítás-
ból adódó penészedés, porosodás. A minősítés első lépése a szemrevételezés.
Ízlelési próba. A drog porával célszerű elvégezni. Néhány mg-nyi mennységet kell
szájba venni, és többször megforgatni, 10...30 másodpercig, majd kiköpjük, és szájun-
kat vízzel kiöblítjük. Főként mérgező drogoknál fontos ez!
Az alapízeken kívül megkülönböztető jellegűek a további ízek: csípős, égető, hűtő, kar-
coló, szappan, nyálkás, aromás, cserző és fémíz. Keserű ízű pl. a tárnicsgyökér, csípő,
és undorítóan keserű az ipekakuána-gyökér, édes ízű az édesgyökér; égető, rágva hű-
sítő a borsmentalevél, csípős a fodormentalevél, pirított napraforgó magra emlékez-
tető a fekete nadálytő gyökérdrogjának az íze.
Drogok vizsgálati módszerei

Többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésünkre a vizsgálat során. Kétféle csoporto-
sítást lehet a gyűjtő szempontjából megkülönböztetni:
- Otthon, kis felszereltséggel is elvégezhető vizsgálatok
Szabad szemmel látható, az emberi érzékszervekre támaszkodó, vagy otthoni
eszközökkel elvégezhető.
1. Makroszkópos vizsgálat
2. Mikroszkópos vizsgálat
3. Szárítási veszteség vizsgálat
- Laboratóriumi vizsgálatok
Minden olyan vizsgálat ide tartozik, amelyhez laboratóriumi berendezések szük-
ségesek.
36
Az illóolajokat érzékszervi úton, kémiai és fizikai módszerekkel minősítik. A legfontosabb
az érzékszervi vizsgálat, az illat és egyes, esetekben az íz minősítése. A fizikai és kémiai
vizsgálatok megfelelő eredménye önmagában nem elegendő az olaj minősítésére.
Az érzékszervi vizsgálatok statisztikai értékelése számszerűen meghatározható, objek-
tív eredményt ad.
Mintavétel szabálya
A mintavételezés legfontosabb szabálya, hogy a vett minta jellemző legyen az egész
anyagra, melyen vizsgálni akarunk, azaz megfeleljen az anyag átlagának!
A vizsgálatokhoz mintát kell vennünk a hatóanyagot tartalmazó részből. A mintának az
egész drogról kell, hogy teljes képet mutasson. Nem érdemes az esetleges károsodás
nélküli részből venni a mintát. Az átvevő vagy a nagykereskedő is minősíteni fogja a
drogot, és ő fogja visszaminősíteni.
A mintát a gyógynövénynek, és hatóanyagnak megfelelően kell csomagolni úgy, hogy
szállítás során ne történjen minőségbeli változás(nedvességérzékeny papírzacskóba,
illóolaj barna üvegbe).
A gyógynövény minőségének megállapítása céljából végzett munka a mintavétellel
kezdődik. Ennek szabályait szabványok rögzítik. A mintavétel szabályainak betar-
tása alapvetően meghatározza a gyógynövény értékéről a vizsgálatok során kiala-
kuló képet. A gondatlan mintavétel okozta hibát a legjobban felszerelt laboratórium
sem tudja már korrigálni.
A mintavétel során a minősítendő gyógynövényeknek azt az egyértelműen elkü-
löníthető részét, amelynek jellemzői feltehetően egységesek, tételnek nevezzük.
Az egy tételbe tartozó gyógynövény azonos fajtájú, azonos termő- vagy termelési
helyről származik, egy évben termett vagy termelték, egy tárolóhelyen raktározzák.
Vásárolt gyógynövény esetében egy szállítmány (az egyszerre szállított, egy fuvar-
okmánnyal rendelkező gyógynövény) állhat egy vagy több tételből is.
Annak céljából, hogy a vizsgálandó tétel homogenitásáról meggyőződjünk, tételt
két vagy több mintavételi alapra bontjuk. Kis tétel esetén (pl. ipari gyógynövények-
nél 10 t alatti mennyiségnél) a tétel azonos a mintavételi alappal. A mintavételi
alap egyetlen helyéről vett mintát elemi mintának nevezzük. Egy mintavételi alap-
ból annak nagyságától függően több elemi minta is vehető. Ilyen esetben az elemi min-
ták egyesítésével nyerjük az összesített (átlag) mintát. Az elemi, valamint az összesített
minta általában nagyobb, mint amennyire a vizsgálatok elvégzéséhez a laboratóriumnak
szüksége van, ezért az elemi, illetve az összesített mintának csak egy részét küldjük el
vizsgálatra. Ez a laboratóriumi minta. Amennyiben hivatalos mintavételre kerül sor, vagy
a gyógynövény adás-vétel tárgyát képezi, az esetleg felmerülő minőségi viták eldönté-
séhez ellenmintát is kell venni. Ezt az elemi vagy az összesített mintából a laboratóriumi
mintával azonos módon kell kialakítani, ezért ennek összetétele, tulajdonságai egyeznek
a laboratóriumi mintáéval.
37
A mintavétel jellege szerint lehet :
Hivatalos mintavétel, amelyet hatósági jogkörrel bíró szerv rendel el, hivatalos személy
végez a termék minőségének ellenőrzése céljából, illetve peres ügyekben.
Kereskedelmi (hiteles) mintavétel, amikor a gyógynövény adás-vétel tárgyát képezi.

Ezt vagy valamennyi érdekelt fél, vagy az egyik fél és egy hivatalos személy jelenlétében
lehet elvégezni.
Üzemi mintavétel, amelyet a gyártó, illetve a termelő végez a gyógynövény minőségé-

nek megállapítása, folyamatos ellenőrzése céljából.
Tájékozódó mintavétel, amelyet akár a termelő, akár a felhasználó végezhet a gyógynö-

vény minőségének tájékoztató jellegű megállapítása céljából.
A mintavétel végrehajtása
A mintavétel során arra kell törekedni, hogy a laboratóriumi minta jól reprezentálja a min-
tavételi alap átlagos minőségét. Azért, hogy ezt elérjük, egy-egy mintavételi alapból több
elemi mintát veszünk. Ez alól csak akkor teszünk kivételt, amikor azt kívánjuk megállapí-
tani, hogy valamely gyógynövény minősége eléri-e a garantált értéket. Ilyenkor a minta-
vételi alapból - abból a meggondolásból kiindulva, hogy a garantált minőséget a tétel
minden részletének el kell érnie - csak egy mintát kell venni.
A magvak (gabonamagvak, hüvelyesmagvak, olajosmagvak), ha azokat garmadában tá-

rolják, a garmada felső, középső és alsó részéből egyaránt kell mintát venni. A szükséges
elemi minták száma a tétel nagyságától függően változik. A mintaszámról szabvány ren-
delkezik (MSZ 6962-84).
Zöldgyógynövények esetében akár lábonálló, akár lekaszált zöldgyógynövényből veszünk
mintát, a laboratóriumi minta a terület 8-10 helyéről származzon. A mintavételi helyek ki-
jelölésekor vegyük figyelembe a terület egyes részeinek minőségében esetleg fennálló
különbségeket. Az összesített, illetve a laboratóriumi minta összeállítását jelentősen
megkönnyíti, ha az elemi mintákat leszecskázzuk, összevágjuk.
A jó átlagminta kialakításához szükséges elemi minták száma levél, virág, leveles hajtás
drogok esetében a megmintázott tétel tömegétől függően legalább 6, illetve legfeljebb
16 minta. Ezen gyógynövények mintavételére vonatkozó szabályokat a szabvány rögzíti
(MSZ 17 634-84).
A gyökér- és gumós gyógynövények esetében átlagos nagyságú, ép gumókból állítsuk
össze a laboratóriumi mintát.
A laboratóriumi minta mennyisége egyrészt a vizsgálat céljától, másrészt a vizsgált
gyógynövény szárazanyag-tartalmától függ. Amikor a gyógynövény kémiai összetételét
kívánjuk megállapítani, úgy 500-600 g szárazanyag általában elegendő még akkor is, ha
nagyszámú komponens meghatározására kerül sor. Egyes gyógynövények esetében
ennél nagyobb mennyiségű laboratóriumi minta szükséges ahhoz, hogy az jól tükrözze
38
a megmintázott gyógynövény átlagos minőségét. Az egyes gyógynövényféleségekből
a következő mintamennyiségeket kell a laboratóriumba beküldeni :
Magvak 1-1,2 kg
Levél, leveles hajtás, virág 1 - 2 kg
Gyökér- és gumós gyógynövények kg 3,5-4,0 kg
A mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintából kevesebb is elegendő. Ilyenkor

500-1000 g gyógynövényt küldjünk vizsgálatra.
A hivatalos vagy a kereskedelmi (hiteles) mintavétel során jegyzőkönyvet kell felvenni.
Ebben a megmintázott gyógynövényre vonatkozó minden lényeges adatot rögzíteni
kell. Amennyiben a gyógynövény minőségével kapcsolatban kifogás merül fel, azt már
a mintavételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Hivatalos és hiteles mintavétel esetén két
mintát kell venni, amelyek közül egyik az ellenminta. A mintákat úgy kell lezárni, hogy
azok tartalmához a zárás megsértése nélkül ne lehessen hozzájutni. Amennyiben a min-
tavétel alkalmával külön megállapodás nem született, a mintákat a mintavételt követő 3
hónapig kell megőrizni.
A minta megfelelő csomagolása ugyancsak fontos feltétele annak, hogy a gyógynö-
vényre jellemző vizsgálati eredményeket kapjuk. A mintát úgy kell csomagolni, hogy
annak szárazanyag-tartalma a laboratóriumba érkezésig ne változzon, valamint hogy a
minta romlásnak ne induljon.
A mintát mielőbb juttassuk el a vizsgálólaboratóriumba. Különösen fontos ez a mikrobi-
ológiai vizsgálat céljára vett minták esetében.
Leggyakoribb minőségi hibák, és azok felismerése.

Nem használható gyógyszerként az a drog, amely nem mutatja sajátos színét, sza-
gát és ízét; részben vagy egészében megváltozott; dohos szagú és korhadt; gomba-
betegségektől megtámadott (penészes); rovarrágott darabokat tartalmaz; nem növé-
nyi eredetű idegen anyagot tartalmaz.
Ezeket érzékszervi úton is könnyen észrevehetjük, a kereskedő sem veszi át az ilyen
hibákat mutató drogokat.
Meg kell semmisíteni a drogot, ha mérgező növényi részeket tartalmaz; növény-
védő szer tiltott vagy a megengedett szintet meghaladó maradványával szennyezett.
Ha nagy mennyiségbe keveredik az ilyen drog, akkor az egész mennyiséget meg kell
semmisíteni. Nem érdemes kockáztatni, hogy rossz minőségű lesz az áru, mert nem
fogunk pénzt kapni érte.
39
8. Feladatlap
Írja be a hiányzó részeket!

Magyar Latin
flos
levél
gyökér
fructus
fű
rhizoma
Írja le, hogyan történik az illatpróba!

Írja le, milyen növényi részeket ellenőriz szín vizsgálatnál!
Írja le, mit vizsgál meg a leveleken!
40
9. Foglalkozás
Ismerje a gyógynövény-
termesztő kézikönyvek-
ben előforduló csopor-
tosítási módokat. Tudja,
hogy miben térnek el az
9.1 egyes csoportosítások
modulfüzet
Drogok csoportosítása egymástól. Olvassa el a
Papír, toll
Növényhatározó
modulfüzetben található
jes megértést!
gyarázatát!
Készség szinten tudja,

hogy mely növényrészek
segítenek a növény be-
azonosításában. A nö-
vényrészek mely alaki
bélyege fontos a határo-
A felismeréshez szüksé- modulfüzet
zás folyamán. Olvassa el
ges külső tulajdonságok Papír, toll
a Drogismeret, minősítés
meghatározási módja Herbárium
modulfüzetben található
jes megértést!
gyarázatát!
Ellenőrzés 9.Feladatlap
pot!
9.1
Drogok csoportosítása
A növényi drogokat a különböző kézikönyvek, szak- és tankönyvek a következő szem-
- alfabetikus sorrendben, akár a magyar, akár a latin nevek szerint (ez a tárgyalási
mód mellőz mindenféle kémiai vagy biológiai alapú logikát);
- taxonómiai sorrendben, az anyanövény rendszertani besorolásának megfelelően
(pl. a Lamiaceae családba tartozó gyógynövények drogjai);
41
- növényrészek szerint (kéregdrog, virágdrog, hajtásdrog stb.);
- farmakológiai és terápiás hatásuk szerint (pl. emésztést elősegítő drogok,
amarumok, diureticumok, hurutoldók, epehajtó drogok);
- a hatóanyagok kémiai szerkezete szerint (pl. triterpéneket, diterpéneket, szterolokat
tartalmazó drogok);
- a hatóanyagok biogenetikai rendszere szerint (pl. primer anyagcseretermékeket
tartalmazó drogok);
- a fő hatóanyag szerint (alkaloiddrogok, triterpén-szoponinos drogok, antocián
drogok).
Valamennyi csoportosítási szempontnak vannak előnyei és hátrányai is.
Gyakran több szempont egyidejű figyelembevétele nyújtja a legjobb lehetőséget az

adott drog jellemzésére és besorolására. Ezért fordulhat elő, hogy az egyik szakiroda-
lomban (pl. csipkebogyót) a szénhidráttartalmú drogok fejezetében találjuk meg, egy
másik szakíró könyvében viszont a vitamint tartalmazó drogok között, a harmadiknál a
szerves sav drogoknál helyezik el.
9.2
Felismerés, azonosítás
Végrehajtandó feladatok: felismerés, azonosítás
- Gyökér, gyöktörzs
- Levél, hajtás
- Virág, virágzat
- Termés, mag
- Egyéb részek
A szabad szemmel, kézi nagyítóval vagy sztereómikroszkóppal megfigyelhető (mak-
roszkópos) és a drogokra jellemző morfológiai sajátosságokra irányul.

Hajtásdrog (leveles hajtás) azonosításakor a szárképletek, levelek, virágok egyaránt
az alakja (félhengeres, hengeres, szögletes) és a felülete (csupasz vagy szőrös). A
leveles hajtás leveleinek alakja, állása is lényeges (szórt, örvös, átellenes).
A levéldrognál az alakot, a színt és jellegzetességeket (felszín, fonák, szél, csúcs,

erezet) kell megfigyelni.
42
A virágdrogok jellemzői: sziromlevelek, színük, szimmetria viszonyaik, szétesettség.
A termés- és magdrogoknál a méret, az alak, az állomány, szín, a szag és az íz a
legjellemzőbb.

méretét, állományát, szint, törését, szagát és ízét.
9. Feladatlap
Soroljon fel háromféle csoportosítási szempontot!

Írja le, hogy milyen növényi részeket vizsgálunk azonosításkor!
43
10. foglalkozás
Olvassa el a Drogismeret,
minősítés gyógynövény
listát!
A Szöveges növényis- Drogismeret, minősítés
mereti jegyzék leírásá- modulfüzet Növényis-
ban található morfológiai meret c. növényhatározó
10.1 azonosító jegyek alapján könyv
Gyökérdrog felismerése határozzuk meg a kör- Nagyító
és azonosítása nyezetünkben található Képes gyógynövényisme
gyógynövény részeket! reti jegyzék
Az azonosításhoz hasz- Szöveges gyógynövényis
nálja a Képes növényis- mereti jegyzék
mereti jegyzéket!
segítségét!
Keressen az adott te-

rületen Gyökérdrogot
adó gyógynövényt,
és meghatározással Az adott vegetációs
azonosítsa azt! időszakban a terüle-
Használja a növény ten megtalálható, a
Ellenőrzés magyar és latin meg- Drogismeret, minő-
nevezését! sítés modulfüzetben
Figyelem! 15 perc áll szereplő gyógynö-
rendelkezésére! vényfaj egy példánya
A meghatározott nö-
vényt mutassa be
instruktorának!
44
10.1.
A Drogismeret minősítés jegyzékben szereplő Gyökér és gyökértörzs
drogot adó gyógynövények
Zilizgyökér (Althaeae radix) Orvosi ziliz

Angyalgyökér gyökér és gyöktörzs (Angelicae radix et rhizoma) Orvosi angyalgyökér
Bojtorjángyökér (Bardanae radix) Közönséges bojtorján
Tarackbúzagyökér (Graminis rhizoma) Közönséges tarackbúza
Lestyángyökér (Levistici radix) Lestyán.
Édesgyökér gyökér (Liquiritiae radix) Igazi édesgyökér
Kankalingyökér (Primulae radix) Tavaszi kankalin
Pitypanggyökér (Taraxaci radix) Pongyola pitypang
Macskagyökér gyökér és gyöktörzs (Valerianae rhizoma et radix) Orvosi macskagyökér
45
11. foglalkozás
listát!
Hajtás és levéldrogok fel- határozzuk meg a kör- Nagyító
ismerése és azonosítása nyezetünkben található Képes növényismereti
gyógynövény részeket! jegyzék
Az azonosításhoz hasz- Szöveges növényismereti
nálja a Képes növényis- jegyzék
mereti jegyzéket!
segítségét!
Keressen az adott
területen levéldrogot
vényt mutassa be
instruktorának!
46
11.1.
A Drogismeret minősítés jegyzékben szereplő Hajtás és levél drogot
adó gyógynövények
Párlófűlevél (Agrimoniae herba) Közönséges párlófű

Zilizlevél (Althaeae folium) Orvosi ziliz
Kaporlevél (Anethi herba) Kerti kapor
Bazsalikomlevél (Basilici herba) Kerti bazsalikom
Benedekfűlevél (Benedicti herba) Benedekfű
Ezerjófűlevél (Centaurii herba) Kis ezerjófű
Gyapjas gyűszűvirág levél (Digitalis lanatae folium) Gyapjas gyűszűvirág
47
12. foglalkozás
listát!
mereti jegyzéket!
segítségét!

rületen hajtásdrogot
vényt mutassa be
instruktorának!
48
12.1.
Tárkonyhajtás (Dracunculi herba) Tárkony

Tárkonylevél (Dracunculi folium) Tárkony
Kecskerutahajtás (Galagae herba) Kecskeruta
Martilapuhajtás (Farfarae folium) Martilapu
Orbáncfűhajtás (Hyperici herba) Orbáncfű
Izsóphajtás (Hyssopi herba) Izsóp
Majorannahajtás (Majoranae herba) Kerti majoránna
Citromfűlevél és hajtás (Melissae folium, herba) Citromfű
49
13. foglalkozás
listát!
mereti jegyzéket!
segítségét!

vényt mutassa be
instruktorának!
50
13.1.
Fodormentalevél és hajtás (Menthae crispae folium, herba) Fodormenta

Borsmentalevél és hajtás (Menthae piperitae folium, herba) Borsmenta
Cickafarkhajtás (Millefolii herba) Közönséges cickafark
Útifűlevél (Plantaginis folium) Lándzsás útifű
Zsályahajtás (Salviae herba) Orvosi zsálya
Zsályalevél (Salviae folium) Orvosi zsálya
Borsfűhajtás (Saturejae herba) Borsfű
Kakukkfűhajtás (Serpylli herba) Mezei kakukkfű
Gyermekláncfűhajtás (Taraxaci herba) Gyermekláncfű
51
14. foglalkozás
listát!
mereti jegyzéket!
segítségét!

vényt mutassa be
instruktorának!
52
14.1.
Kakukkfűhajtás (Thymi vulgaris herba) Kerti kakukkfű

Zsurlóhajtás (Equiseti herba) Mezei zsurló
Csalánhajtás (Urticae herba) Nagy csalán
Legyezőfűhajtás (Ulmariae herba) Legyezőfű
Vasfűhajtás (Verbenae herba) Közönséges vasfű
Aranyvesszőhajtás (Virgaureae herba) Közönséges aranyvessző
Ibolyahajtás (Violae tricoloris herba) Háromszínű ibolya
53
15. foglalkozás
listát!
15.1
azonosító jegyek alapján könyv
Virág és virágzat drogok
határozzuk meg a kör- Nagyító
felismerése és azonosí-
nyezetünkben található Képes növényismereti
tása
mereti jegyzéket!
segítségét!

rületen Virágdrogot
vényt mutassa be
instruktorának!
54
15.1.
A Drogismeret minősítés jegyzékben szereplő Virág és virágzat drogot
Zilizvirág (Althaecae flos) Orvosi ziliz

Körömvirág virág (Calendulae flos) Körömvirág
Sáfrányszeklicevirág (Carthami flos) Sáfrányszeklice
Kamillavirág (Chamomillae flos) Kamilla
Martilapuvirág (Farfarae flos) Martilapu
55
16. foglalkozás
listát!
16.1
tása
mereti jegyzéket!
segítségét!

vényt mutassa be
instruktorának!
56
16.1.
Festőmályvavirág (Malvae arboreae flos) Festőmályva

Mórmályvavirág (Malvae mauritii flos) Mórmályva
Cickafarkvirág (Millefolii flos) Közönséges cickafark
Erdei mályvavirág (Malvae silvestris flos) Erdei mályva
Kankalinvirág (Primulae flos) Tavaszi kankalin
57
17. foglalkozás
listát!
17.1
tása
mereti jegyzéket!
segítségét!

vényt mutassa be
instruktorának!
17.1.
Kökényvirág (Pruni spinosae flos) Kökény

Akácvirág (Robiniae acaciae flos) Akác
Hársvirág (Tiliae flos) Hársok virágzatai
Ökörfarkkóró-virág (Verbasci flos) Ökörfarkkóró
58
18. foglalkozás
listát!
18.1
Termés és mag drogok
tása
mereti jegyzéket!
segítségét!

rületen Termés és mag
drogot adó gyógynö-
vényt, és meghatá-
Az adott vegetációs
rozással azonosítsa
időszakban a terüle-
azt!
ten megtalálható, a
Használja a növény
Ellenőrzés Drogismeret, minő-
magyar és latin meg-
sítés modulfüzetben
nevezését!
szereplő gyógynö-
Figyelem! 15 perc áll
vényfaj egy példánya
rendelkezésére!
vényt mutassa be
instruktorának!
59
18.1.
A Drogismeret minősítés jegyzékben szereplő Termés és mag drogot
Kapormag (Anethi fructus) Kerti kapor

Csipkebogyó (Cynosbati fructus) Vadrózsa
Angyalgyökér termés (Angelicae fructus) Orvosi angyalgyökér
Köménymag (Foeniculi fructus) Édes kömény
Borókabogyó (Juniperi fructus) Közönséges boróka
60
19. foglalkozás
listát!
19.1
tása
mereti jegyzéket!
segítségét!

azt!
nevezését!
rendelkezésére!
vényt mutassa be
instruktorának!
61
19.1.
Ánizsmag (Anisi vulgaris fructus) Ánizs

Lestyánmag (Levistici fructus) Lestyán
Borágómag (Boraginis semen) Kerti borágó
Ligetszépemag (Oenotherae semen) Vöröslő ligetszépe
Mustármag (Sinapis albae semen) Fehér mustár
62
20. foglalkozás
listát!
20.1
tása
mereti jegyzéket!
segítségét!

azt!
nevezését!
rendelkezésére!
vényt mutassa be
instruktorának!
63
20.1.
Köménymag (Carvi fructus) Kömény

Koriandermag (Coriandri fructus) Koriander
Tökmag (Cucurbitae semen) Tök
Kökénybogyó (Pruni spinosae fructus) Kökény
64
21. foglalkozás
listát!
21.1
Egyéb növényi részekből
álló drogok felismerése
és azonosítása
mereti jegyzéket!
segítségét!
Keressen az adott
területen Egyéb nö-
vényi drogot adó
gyógynövényt, és
m e g h a t á r o z á s s a l
azonosítsa azt!
nevezését!
rendelkezésére!
vényt mutassa be
instruktorának!
21.1.
A Drogismeret minősítés jegyzékben szereplő Egyéb növényi részekből
álló drogot adó gyógynövények
Galagonya-hajtáscsúcs (Crataegi summitas) Galagonya

Kutyabengekéreg (Frangulae cortex) Kutyabenge
Nyárfarügy (Populi gemma) Nyárfa
65
22. foglalkozás
A modulban tanultak is-
modulfüzet Növényis-
métlése, felfrissítése, el-
meret c. növényhatározó
mélyítése. A legfontosabb
könyv
elemek átbeszélése. Ol-
Nagyító
22.1 vassa el a Drogismeret,
Képes növényismereti
Évközi ismétlés minősítés modulfüzetben
jegyzék
Szöveges növényismereti
jegyzék
Papír, toll
gyarázatát!
Herbárium
Ellenőrzés 22. feladatlap
pot!
22.1.
Drogok csoportosítása
A növényi drogokat a különböző kézikönyvek, szak- és tankönyvek a következő szem-
- alfabetikus sorrendben, akár a magyar, akár a latin nevek szerint
- taxonómiai sorrendben, az anyanövény rendszertani besorolásának megfelelően
- növényrészek szerint
- farmakológiai és terápiás hatásuk szerint
- a hatóanyagok kémiai szerkezete szerint
- a hatóanyagok biogenetikai rendszere szerint
- a fő hatóanyag szerint
Valamennyi csoportosítási szempontnak vannak előnyei és hátrányai is.
Gyakran több szempont egyidejű figyelembevétele nyújtja a legjobb lehetőséget az

adott drog jellemzésére és besorolására.
Felismerés, azonosítás
66
Hajtásdrog (leveles hajtás) azonosításakor a szárképletek, levelek, virágok egyaránt
az alakja (félhengeres, hengeres, szögletes) és a felülete (csupasz vagy szőrös). A
leveles hajtás leveleinek alakja, állása is lényeges (szórt, örvös, átellenes).
A levéldrognál az alakot, a színt és jellegzetességeket (felszín, fonák, szél, csúcs,

erezet) kell megfigyelni.
A virágdrogok jellemzői: sziromlevelek, színük, szimmetria viszonyaik, szétesettség.

A termés- és magdrogoknál a méret, az alak, az állomány, szín, a szag és az íz a
legjellemzőbb.

méretét, állományát, szint, törését, szagát és ízét.
22. feladatlap
Írjon le néhány csoportosítási rendszert!

Írja le, hogy milyen drogot lehet felismerni szabad szemmel!
Írja le, hogy milyen növényrészek alapján lehet azonosítani a drogot!
67
6. Az előzetesen megszerzett tudás elismerési módjának bemutatása
Felmentés akkor adható, ha a hallgató egy, az instruktor által összeállított modulzáró
feladatlapot 90 %-os szinten teljesít, 35 perc alatt.
7. A modul zárására vonatkozó feltételek, előírások (hiányzás, vizs-

gára bocsátás feltétele…)
A modul zárására akkor kerülhet sor, ha a hallgató az ellenőrző feladatokat és a modul-
záró feladatlapot legalább 60 %-os szinten teljesítette, valamint hiányzása nem haladta
meg a modul idejének 10 %-át.
A modulzáró vizsga tartalmi és formai elemei:

(szóbeli, írásbeli, gyakorlati – tartalmi elemekről -feladatsor mellékelve)
Felhasznált irodalom
Gyógynövény embernek, állatnak, növénynek / Csurgó Sándor Budapest: Mezőgazda,
cop. 2001. Biogazda kiskönyvtár
Gyógynövény enciklopédia / Michael Castleman. - - Budapest: Esély, cop.1994
Gyógynövényesek kézikönyve / [fel. szerk. Tóth Zoltán] Budapest 2004
1001 természetes házi patikaszer / Laurel Vukovic. - Prága: Ikar, 2005.

A növényi gyógymódok: a fitoterápia népies ismertetése, ehető gyógynövények és
gyümölcsök háztartásbeli felhasználása, valamint szerepük az embergyógyászatban,
gyógyteák és azok elkészítése / Varró Aladár Béla. - [Nyíregyháza]: Black & White,
2005.
Amit a hazai gyógynövényekről tudni kell: [gyűjtés, termesztés, feldolgozás, gyógyha-

tás]. - Nyíregyháza: Black & White
Fűben, fában orvosság. - Nyíregyháza: Black & White, [1999].
Gyógynövények gyógyhatásai /Varró Aladár Béla 1998
Gyógyfüvek Isten kertjéből: jó tanácsok gyógynövény-bibliámból az egészség és jó

közérzet megtartásához / Maria Treben ; Budapest: Duna Kvk., [2006]
Gyógyfüvek bibliája / Earl Mindell. Budapest: Glória, [2002],
Gyógynövények az egészség védelmében / Wolfgang Hensel ; [Kaposvár]: Holló, cop.

1999.
68
Gyógynövények gyógyhatásai : növényi gyógyszerek: hazai gyógynövényeink ismerte-
tése, gyűjtésüknek módja és felhasználásuk a mindennapi életben az egészség szolgá-
latában / Varró Aladár Béla Nyíregyháza: Black & White, cop. 1999
Gyógynövények szárítása korszerűen, napenergiával / [szerk. Neumayer Éva]; [szerzők

Barótfi István et al.] Független Ökológiai Központ.
Gyógyítás fűvel-fával / Makay Béla. - Debrecen: Tóth, [1999].
Gyógyító füvek, fák / Pokorny László Martonvásár: Mentor, 2000.
Gyógyító növények: kézikönyv / Andrew Chevallier - Budapest: Mérték K., 2004
Gyógyító növények és gyógyterápiák / Kajári Sándorné. - Budapest: Advent, 1997.
Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket! / Babulka [Budapest]: Gabo, cop.

2001.
Kis kerti patika: gyógynövények termesztése és felhasználása / Paul Seitz; Budapest:

Ciceró, 1998
Növényi gyógyszerek / Klaus Oberbeil, Christiane Lentz Budapest: M. Kvklub
69
Kiadja: Kecskeméti Regionális Képzõ Központ
Felelõs vezetõ: Sajtos Géza igazgató
2007.
70

Drogismeret, Minősités

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Drogismeret, Minősités

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

gyógynövényismerõ

Képzési program címe:

Modul címe: Drogismeret, minősítés

Készült a Kecskeméti Regionális Képzõ Központban

A projekt az EU társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.

Meghatározást segítő morfológiai

Hajtás- és levéldrogot adó gyógy-

Virágdrogot adó gyógynövények

4. A modulban való részvétel feltételei

A gyakorlati foglalkozásokat a naptári évben úgy kell megtervezni, hogy

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

A modulban való haladás

A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkife-

amentum, -i barka herba, -ae fű, leveles hajtás

Írja le a drog fogalmát!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

A modulban való haladás

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

Az alapvető illat, íz, szín

2. Mikroszkópos vizsgálat: főként a makroszkóposan biztonságosan nem azonosít­

Nevezze meg a külső értékmérő tulajdonságokat!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

Tudja, hogy mért van szük-

Alapvető minőségi köve-

Írja le, milyen célja van a minősítésnek!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

Tudja, hogy milyen ren-

A minőségbiztosítás alapkövetelményei minden ágazatban azonosak:

A minőségbiztosítás eredményeként létrejött minőséget a minőségtanúsítással iga­

A mintavétel jellege szerint lehet:

A magvak (gabonamagvak, hüvelyesmagvak, olajosmagvak), ha azokat garmadában tá-

A mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintából kevesebb is elegendő. Ilyen­kor

Írja le, hogy milyen rendeletek szabályozzák a minőséget!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

Tudja, hogy milyen ren-

2. Mikroszkópos vizsgálat: főként a makroszkóposan biztonságosan nem azonosít­

4. Azonosítás vékonyréteg-kromatográfiával (TLC): a hatóanyag-tartalom (illetve ve-

2. Szárítási veszteség: a vizsgált drog 105 °C hőmérsékleten történő szárítás hatá­sára

5. Mikrobiológiai tisztaság: hazánkban még nem alakult ki egységes vizsgálati mód-

6. Nehézfém-szennyeződés vizsgálata: a Gyógyszerkönyv néhány drognál a vas és

Az egyes illóolajokra jellemző fizikai és kémiai vizsgálati értékeket szintén a Gyógy-

Írja le, milyen laborokban lehet minőségi vizsgálatot kérni!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

Tisztába legyen, milyen

Írj le a kiskereskedelmi csomagolás módokat!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

A modulban tanultak is-

Növényi szervek főbb ismérvei

Szaglási próbához 10...15 cg-nyi (csipetnyi) drogot elmorzsolunk hüvelyk- és mutató-

Szín vizsgálat. A megszáradt gyógynövénynek is vannak jól felismerhető, és elkülönít-

Drogok vizsgálati módszerei

Kereskedelmi (hiteles) mintavétel, amikor a gyógynövény adás-vétel tárgyát képezi.

Üzemi mintavétel, amelyet a gyártó, illetve a termelő végez a gyógynövény minőségé-

Tájékozódó mintavétel, amelyet akár a termelő, akár a felhasználó végezhet a gyógynö-

A magvak (gabonamagvak, hüvelyesmagvak, olajosmagvak), ha azokat garmadában tá-

A mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintából kevesebb is elegendő. Ilyen­kor

Leggyakoribb minőségi hibák, és azok felismerése.

Írja be a hiányzó részeket!

Írja le, hogyan történik az illatpróba!

Tanulási tevékenység Kiegészítő utasítás Eszközök

Készség szinten tudja,

Gyakran több szempont egyidejű figyelembevétele nyújtja a legjobb lehetőséget az

Növényi szervek főbb ismérvei

2. Mikroszkópos vizsgálat: főként a makroszkóposan biztonságosan nem azonosít

A minőségbiztosítás eredményeként létrejött minőséget a minőségtanúsítással iga

A mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintából kevesebb is elegendő. Ilyenkor

2. Mikroszkópos vizsgálat: főként a makroszkóposan biztonságosan nem azonosít

4. Azonosítás vékonyréteg-kromatográfiával (TLC): a hatóanyag-tartalom (illetve ve-

2. Szárítási veszteség: a vizsgált drog 105 °C hőmérsékleten történő szárítás hatására

5. Mikrobiológiai tisztaság: hazánkban még nem alakult ki egységes vizsgálati mód-

6. Nehézfém-szennyeződés vizsgálata: a Gyógyszerkönyv néhány drognál a vas és

A mikrobiológiai vizsgálat céljára szolgáló mintából kevesebb is elegendő. Ilyenkor