1.

feladat:
Gyógyszerek stabilitását befolyásoló tényezők
biztosítása: a változás ellen irányuló anyagi tulajdonság, amelyek segítségével képes a
felhasználhatósági ideig változatlanul megmaradni hatékony állapotban.
Stabilitás vizsgálatok:
 Kémiai
 Fizikai
 Mikrobiológiai
 Terápiás hatásra vonatkozó
 Toxicológiai irányban történnek.

Hatóanyag stabilitása: a hatásérték csökkenés a tárolási idő végéig nem haladhatja meg a 10%-os
mértéket. A stabilitás segédanyagok segítségével befolyásolható. (pl. tartósítás)
A stabilitás a tároló helyiségekre, a tároló edényekre, a csomagolóanyagokra egyaránt vonatkozik,
hiszen így biztosítható a gyógyászati cél.
Gyógyszerek eltartása
1.Gyógyszerek eltartása:
száraz helyen szükséges tárolni, a relatív páratartalom a 70%-ot legfeljebb átmenetileg haladhatja meg.

Hideg helyen: 2oC - 8oC

Hűvös helyen: 8oC - 15oC
Szobahőmérsékleten: 15oC - 25oC
Mélyhűtőben tartandó: - 15oC alatt

2. A gyógyszer tároló edényzete: az anyag tulajdonságainak megfelelően olyan edényben , amelynek

anyaga a gyógyszerekre közömbös, azt nem szennyezi, annak minőségében változást nem okoz,
károsodását megakadályozza.

Edényzet típusok:
fedett edény
jól záródó edény
légmenetesen záródó edény.

Általában üvegből, mázas porcelánból, esetleg fémből készülhetnek.

Szükség esetén az edényeket sterilizálni kell. (aszeptikus gyógyszerkészítés)

3. Egyéb eltartási tényezők:

fénytől védve: sötét üveg., szekrény
világos helyen tartandók: színtelen üvegben, szórt fényben
maróanyagok, lúgok eltartása savszekrényben
gyúlékony, robbanásveszélyes anyagok elkülönítve tárolandók
hőre érzékeny anyagokat hűvös helyen kell tárolni pl. kenőcs alapanyagok.
levegő hatásától való védelem: légmenetesen záródó edényben, exiccatorban kell tárolni a
nedvességre érzékeny anyagokat pl. szárazkivonatokat.

Kávéskanál, gyerekkanál, evőkanál, adagolóeszközök térfogata

Kávéskanál: 5 ml
Gyermekkanál: 10 ml
Evőkanál: 15 ml

1
 Szirupok jellemzése, receptúrai és ipari előállítási módja
A szirupok bevételre szánt, gyógyszeranyagokat is tartalmazó vagy csak gyógyszerek ízesítésére szánt
tömény cukor- (szacharóz, invertóz, glükóz, fruktóz) vagy hexit- (mannit, szorbit) oldatok, esetleg
emulziók vagy szuszpenziók.
A szirupok a valódi oldatok csoportjába tartoznak, a technológia azért tárgyalja külön csoportként,
mert előállítása olyan lépéseket is tartalmaz, amit a valódi oldatok készítésekor nem alkalmazunk.
Két csoportra oszthatók:
 Ízjavító szirupok
 Gyógyszertartalmú szirupok
Készítésük: a szirupokhoz megfelelő minőségű cukrot vagy hexit féleséget használjuk => az adott
mennyiségű cukros vízben vagy gyógyszeres folyadékban, gyümölcs lében az előírt arányban oldjuk
=> duplikátort használunk(duplafalú edények => elkerüljük az odaégést,karamelizálódást) állandó
keverés => forrásig melegítjük => derítés => ülepítés(az elpárolgott vizet szűrés előtt pótoljuk) =>
szűrés(üvegszűrők alkalmazása)

Tartósításuk: solutio conservans, szorbinsav

Eltartásuk: megfelelő nagyságú színig töltött üvegben hűvös helyen

Felhasználási idejük általában max. 1 év.

Gyógyszerforma vizsgálatok

Fogalma: A gyógyszer alakja, a terápiás szempontból értékes hatóanyag megjelenési formája. Adott
hatóanyag többféle gyógyszerformában is megjelenhet.

Meghatározó tényezők: - farmakológiai vizsgálatok,

- hatóanyag fizikai, kémiai tulajdonságai,
- hatóanyag stabilitása.

2
2. feladat:

Alapanyagok a gyógyszertárban, azok fizikai, fiziko-kémiai és kémiai jellemzése :

Gyógyszeralapanyagokból (hatóanyagok, segédanyagok) gyógyszerformákat állítanak elő.

1. Fizikai jellemzés: az anyagnak csak a fizikai állandói és jellemzői változnak meg.

2. Kémiai jellemzés: az anyagban kémiai változás történik. Egy vagy több új vegyület keletkezik.

Gyógyszeranyag, hatóanyag, gyógyszerforma fogalma

Gyógyszeranyag: minden olyan szerves vagy szervetlen anyag, amelyet gyógyszerkészítmény

előállításához ható- vagy segédanyagként felhasználunk.
Hatóanyag: az emberi vagy állati szervezet farmakológiai úton történő befolyásolására alkalmas
anyag(ok). Egy gyógyszerkészítmény egy vagy több hatóanyagot is tartalmazhat.

Vivő és készítmény alapanyagok és gyógyszerformák

Vivőanyag: folyékony halmazállapotú készítmény egy vagy több segédanyagból álló hordozója.
Készítményalap: szilárd vagy félszilárd halmazállapotú készítmény egy vagy több segédanyagból álló
hordozója.

Gyógyszerformák halmazállapota, hatóanyag leadása, anyagszerkezet szerinti csoportosítása

I. Halmazállapot szerint:

1.Folyékony gyógyszerformák:

 Aromás víz.: aqua aromatica

 Emulzió: emulsio
 Injekció: injectio
 Oldat: solutio
 Szemcsepp: oculogutta
 Szirup: sirupus
 Szuszpenzió: suspensio

2.Lágy (félszilárd) gyógyszerformák:

 Kenőcs: unguentum
 Szemkenőcs: oculentum
 Kaucsuktapasz: collemplastrum
 Vizes kenőcs: cremor
 Gél: lágy, kenhető

3
3. Szilárd gyógyszerformák:

 Por: pulvis
 Granulátum: granula
 Tabletta: tabletta
 Gyógyszeres tok: capsula medicinalis
 Pilula: pilula
 Végbélkúp: suppositorium
 Hüvelygolyó: globulus
 Hüvelyhenger: g. vaginales longiformes
 Hüvelykúp: ovulum
 Húgycsőpálca: bacillus urethrales
 Teakeverék: spaecies

II. Hatóanyag-leadás szerint:

 hagyományos hatóanyag-leadású gyógyszerformákat

 módosított hatóanyag-leadású gyógyszerformákat
 nyújtott hatóanyag-leadású gyógyszerformákat
 késleltetett hatóanyag-leadású gyógyszerformákat
 szakaszos hatóanyag-leadású gyógyszerformákat t különböztetünk meg.

IV. Anyagszerkezeti szempontból:

1. Inkoherens (diszperz) rendszer

2. Koherens rendszerek (ezekről bővebben később)

4
3. feladat:

Alapanyagok a gyógyszertárban, azok fizikai, fiziko-kémiai és kémiai jellemzése :

Gyógyszeralapanyagokból (hatóanyagok, segédanyagok) gyógyszerformákat állítanak elő.

1. Fizikai jellemzés: az anyagnak csak a fizikai állandói és jellemzői változnak meg.

2. Kémiai jellemzés: az anyagban kémiai változás történik. Egy vagy több új vegyület keletkezik.

FOLYÉKONY GYÓGYSZERFORMÁK:
 OLDATOK (SOLUTIO)
 REKTÁLIS OLDATOK (KLYSMA)
 SZEMCSEPP (OCULOGUTTA)
 FŐZET (DECOCTUM)
 FORRÁZAT (INFUSUM)
 EMULZIÓ (EMULSIO)
 SZUSZPENZIÓ (SUSPENSIO)

OLDATOK
Fizikai és kémiai szempontból az elegyek csoportjába tartoznak. Két vagy több kémiailag egységes
anyagból álló rendszert akkor nevezünk elegynek, ha a rendszer homogén, azaz, ha a benne fizikai
különbségek mikroszkóppal vagy más hasonló felbontó képességű műszerrel sem vehetők észre.
Az oldatok-, mint gyógyszerforma – hatóanyag (ok) oldásával készült bevételre vagy külsőleges
használatra szánt üledékmentes, tiszta folyékony gyógyszerkészítmény.

A VII. Magyar Gyógyszerkönyv csoportosítása:

 Inhalációs oldatok
 Bevételre szánt oldatok
 Bőrfelületre szánt oldatok
 Fülmosó oldatok, szemöblítő oldatok
 Habképző oldatok
 Szájnyálkahártyán alk. oldatok
 Hüvelyben alk. oldatok
 Öblítésre szánt oldatok
 Parenterális oldatok
 Toroköblítő, szájöblítő oldatok
 Végbélben alk. oldatok

Oldatok készítése: (folyamata)

Készítéskor a tömegre mért hatóanyagokat oldjuk a tömegre mért oldószerben. Az oldás sorrendjének
a megválasztásakor a komponensek oldékonyságából indulunk ki. Legelőször a legrosszabbul oldódó
komponenst elegyítjük a még tiszta oldószerben. Ha nincs köztük különbség, akkor az alkotórészeket
a növekvő tömegük szerinti sorrendben oldjuk. Illékony, átható szagú és színes komponenseket
utoljára adjuk az oldathoz. A lassan oldódó anyagok oldását melegítéssel, keveréssel gyorsíthatjuk
meg. (vízfürdő, infravörös lámpa, mikrohullámú berendezés stb.)
Nagy mennyiségű oldatok esetén, mindig megszűrjük az oldatot. Szűrésre papiros szűrőt vagy
zsugorított üvegszűrőt (G3/G4) használunk.
Gargarisma – toroköblítő folyadék
Elíxirium – olyan oldatot jelöl, amelyben cukor és alkohol is van.
Mixtúra – pedig olyan oldatot jelöl, amelyből állás során finom csapadék válhat ki, ill. a külsőleg
alkalmazott oldatok egyes képviselőit is mixtúrának nevezik.

5
REKTÁLIS OLDATOK: (nyákok, klizmák) Kolloid oldatok csop. tartoznak.

NYÁKOK
(Mucilago methylcellulosi és M. hydroxyethylcellulosi)
Természetes, fél-szintetikus vagy szintetikus makromolekulás anyagok híg vizes (kolloid)
oldatai.
Felhasználása:
1. viszkozitás növelésére (emulzió, szuszpenzió)
2. Nagy koncentrációban kenőcsalapanyagként (hidrogélek)
3. ragasztóként (granulálás, pirulakészítés)
4. EKG, EEG esetén elektróda gélnek

KLIZMÁK
Rektális oldatok, a végbélbe juttatás után fejtik ki a terápiás hatásukat.
Három típusuk ismeretes:
1. tisztító klizmák
2. tápláló klizmák
3. gyógyszeres klizmák

SZEMCSEPP (ált. 30ml)

A szem szaruhártyájának vagy a szemhéj alatti kötőhártyának a gyógyszeres kezelésére szánt steril
vagy megfelelő mikrobiológiai tisztaságú vizes vagy olajos oldat. Lehet emulzió vagy szuszpenzió.
Megkívánt, hogy a szemcsepp:
 a fiziológiás körülményeknek megfelelően a könnyfolyadékkal közel izotóniás (azonos
ozmózisnyomású) legyen
 fontos az izohidriás állapot (könnyfolyadékkal azonos PH legyen)
 törekedni kell arra, hogy a szemcsepp kellően viszkózus legyen, tehát jól tapadjon a szem
kötőhártyájához.
 Az oldatot tartósítani kell a mikrobiológiai változások megelőzésére.
 Az oxidációra hajlamos hatóanyagok kémiai változásait antioxidáns segédanyaggal lehet
megakadályozni.
Szemcsepp készítése:
1. hatóanyagok, eszközök előkészítése
2. hatóanyag bemérése
3. oldószer lemérése pl (Solvens pro oculoguttis) cum bezalkonio
4. oldás
5. szűrés membránszűrőn
6. kiszerelés a steril tartályokba (ált. 30ml)
7. szignálás
Szemcseppek alkalmazása:
 mikroorganizmus ellen ható szerek
 gyulladás gátlók
 pupillatágító és sugárizom tágító
 érszűkítő, allergia ellenes szer
 Glaukóma kezelésére
 Helyi érzéstelenítő
 Diagnosztikus szemcsepp

EMULZIÓ
Külső vagy belső használatra szánt, két egymással nem elegyedő folyékony fázisból álló
gyógyszerforma, amelyekben az egyik fázis a másikban szabad szemmel nem látható kis göböcskék
alakjában van tartósan diszpergált állapotban. (durva diszperz rendszer, mivel a diszpergált anyag
részecskéi 500 milliomikronnál nagyobban)

6
Emulzió állománya lehet:
 Hígan folyó
 Tejszerű
 Sűrűn folyó
Emulzió részei:
A két komponens (olaj és víz) közül az egyiket egyenletesen eloszlatjuk a másikban, diszpergáljuk a
másikban.
 Diszperz fázis: amit diszpergálunk (diszkontinuális fázis)
 Diszperziós fázis: amiben eloszlatjuk a másikat (kontinuális fázis)
 Segédanyagok: a gyógyszeres emulzió előállításához használt anyagok (lehetnek emulgensek
és stabilizáló anyagok)
 Vízfázis: nem csak víz, hanem bármilyen vízzel elegyedő folyadék lehet (pl. glicerin)
 Olajfázis: nemcsak olaj, hanem bármilyen olajjal elegyedő anyag (zsír, zsíros olaj,
szénhidrogén) lehet.
 Felület aktív anyagok: amelyek egy molekulában egyesíti a hidrofil és lipofil jellemzőket
(amifil) tenzidek.
Emulzió előállítása:
Úgy készülnek, hogy a diszpergálandó anyagot, mechanikai behatással kis cseppekre daraboljuk, ill.
oszlatjuk szét.
Mechanikai hatást végezhetünk:
 Gyógyszeres üvegben erőteljes rázással
 Porcelán dörzscsészében való keveréssel
 Gépi berendezés segítségével (emulgeátor)
Kiszerelés hűvös helyen tartandó, használat előtt felrázandó.
Ha az emulzió esetleg mechanikai szennyeződést tartalmaz a kész emulziót laza szűrőfelületen, kettős
mullrétegen szűrjük meg.
Emulziós készítmények:
 Emulsio paraffini cum phenolpthaleino= feonftaleines parafinn emulzió
(tejszerű, fehér folyadék, jellegzetes vanillin szagú. Hashajtóhatású készítmény.)
 Emulsio olei ricini=Ricinusolaj
(halványsárga színű, tejszerű, sűrűn folyó, aromás szagú és ízű folyadék. Szintén hashajtó
hatású készítmény.)

SZUSZPENZIÓ
Bevételre vagy külsőleges használatra szánt folyékony gyógyszerkészítmény, amelyben a szilárd fázis
a folyékony diszperziós közegben egyenletes eloszlásban lebeg, ill. a szétválás után rediszpergálható.
VII: Magyar Gyógyszerkönyvben megadott beviteli módok:
 Bevételre szánt szuszpenzió
 Bőrfelületre szánt
 Hüvelyben alkalmazott
 Injekció formájában adagolt
 Szájnyálkahártyán alkalmazott
 Végbélben alkalmazott
Anyagszerkezeti szempontból a szuszpenziók heterogén diszperz rend, mert a szilárd részecskék
szabad szemmel, ill. mikroszkóppal láthatók.
Szuszpenziók előállítása:
A szilárd hatóanyagok őrlésével kezdődik. Általában VI. egyes esetekben VII. szitafinomságú
részecskét állítunk elő. A porításhoz jól használhatók az elektromos őrlőgépek. Mivel a szuszpenzió
hatóanyagai közül több vízzel rosszul nedvesedik, ezért a nedvesedés javítására gyakran van szükség.
Ehhez tenzideket használunk fel, az éppen szükséges mennyiségben.

7
FŐZET /FORRÁZAT
Növényi drogokból, előírt hőmérsékleten vizes kivonással előállított. készítmények

FŐZET
 40percig tartjuk a növényi részt a gőztérben
 Majd forrón szűrjük a folyadékot
 Frissen készítve kell felhasználni a készítményt
 Tárolni nem célszerű a gyors hatóanyagvesztés miatt.
FORRÁZAT
 Forrásban lévő vizet ráöntjük a megfelelően aprított drogra ( ma inkább gőzfazekat
használunk)
 20percig lefedve álli hagyjuk, majd leöntjük
 Kihűlés után szűrjük
 Frissen használjuk fel.
Alkalmazott oldószerek:
 Víz
 Alkoholos tartalmú vizes oldat (ált.40% vagy a feletti)
 Gyengébb sav (ecetsav, sósav) vagy gyenge lúg (ammónium-hidroxid)
 Glicerin tartalmú folyadék (Max. 50% )

8
4. feladat:

Kenőcsök hatóanyag(ok)ból és készítményalapból állnak.

Hatóanyag: a kenőcsöket a bőr helyi gyógyszeres kezelésére, esetleg a testnyílások nyálkahártyáira
vagy a távolhatás elérésére használják.
Készítményalapok: azok az egyszerű vagy több alkotórészekből álló összetett anyagok, melyek
segítségével a hatóanyagokat plasztikus kenőcskészítménnyé feldolgozhatjuk. Kémiailag közömbös
anyagok.

Kémiai és kolloidikai csoportosítás alapján a kenőcsök, alapanyagok lehetnek:

Hidrofób (vízmentes) alapanyagok (Szénhidrogén gélek, Lipogélek)Abszorpciós alapanyagok és

krémek( V/O és O/V típusúak: Ung. Simplex, Ung. Oleosum) Kenőcsalapanyagok, vízzel
lemosható alapanyagok: (Ung. Emulsificans non ion és anion) Vízben oldódó alapanyagok:
(Hidrogélek )

Kenőcskészítés segédanyagai:
 Emulgensek
 Beszáradást gátlók
 Stabilizáló szerek
Konzisztencia lágyítók, szilárdítók

Kenőcsök fogalma: unguentum

A kenőcs a bőrfelület vagy a nyálkahártya kezelésére szánt plasztikus gél, mely a hatóanyagot
egyenletes eloszlásban oldott, emulgeált vagy szuszpendált állapotban tartalmazza. Állományukat az
alkotórészek tulajdonsága és aránya szabja meg.
A kenőcsök félszilárd, külsőleges gyógyszerkészítmények, anyagszerkezeti szempontból koherens
rendszerek.
A krém (cremor) általában nagy víztartalmú, lágy konzisztenciájú rendszer. A kenőcsök sajátos
csoportjaát képezik.
Gélek: kolloid méretű szervetlen részecskékből illetve szerves molekulákból előállítoot, nagy
folyadéktartalmú kolloid koherens rendszer. Általában áttetszőek, átlátszóak.

Ph.Hg. VII.:
- Ung. oleosum
- Ung. simplex
- Vaselinum album
- Ung. hydrophilicum nonionicum

FoNo VII.:
- Ung. ad vulnera
- Ung. boraxatum
- Cremor refrigerans
- Ung. nasale

Kenőcsök, krémek gélek előállítása:

Hatóanyagok előkészítése (aprítás, őrlés, szitálás), készítmény alap előkészítése (homogenizálás,
meglágyítás, megolvasztás)
Elegyítés részletekben, homogenizálás megfelelő fordulatszámon. Az elpárolgott víz pótlása, újra
homogenizálás simítás, kiszerelés, szignálás.

9
5. feladat:
Leggyakoribb alap-, segéd-, és hatóanyagok a gyógyszeres porok körében, kémiai jellemzésük
Hatóanyagok:

 Papaverini hydrocloridum: ópium natívum mellékalkaloidja, a papaverin sósavas sója, , finom,

fehér por, vízben jól oldódik. Kiváló simaizomgörcsoldó (spazmolitikum) szer, csökkenti az
izomtónust, gyomor-bél traktus, epekő, menstruációs, vizeletkiválasztó rendszeri görcsök esetén
alkalmazhatjuk. Tágítja az agyi ereket, fokozza az agyi vérkeringést, csökkenti az erek falának
tónusát, így a vérnyomást. Csökkenti a szívizom ingerlékenységét.
Coffeinum: jelzés nélküli, fehér, szemcsés por, fényérzékeny, ezért sötét üvegben tároljuk. Purinvázas
alkaloida, a kp. idegrendszert izgatja, önmagában analeptikum, együttesen analgetikum. Az agykéreg
izgatásával javítja a szellemi működést, élénkít, stimulál, átmeneti diuretikus hatása van. Szinergista
hatású a fájdalom- és lázcsillapítókkal.
 Metamizolum natricum: (Noraminophenazonum nátrium mesylicum),(Algopyrin), kémiailag az
aminophenazon metán- szulfonsavas nátrium származéka. Sötét üvegben tároljuk. Fehér, finom por,
erőteljes fájdalom- és lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása mérsékelt. Láz- és fájdalomcsillapító
hatását valószínűleg a központi idegrendszerben a prosztaglandin szintézis gátlásával fejti ki. Több
anyaggal inkompatibilis: kinin sókkal, savanyú sókkal, vassal, mentollal.
Alapanyagok:
Talcum: Síkpor: Fehér (szürkés fehér) színű, síkos tapintású finom por. Szárító hatása miatt
bőrgyógyászatban gyakori alapanyag: szárítókenőcsökben, rázókeverékekben, hintőporokban fordul
elő.
Zincum oxidum (Zincum Oxydatum): Fehér (sárgás fehér) színű, tapadós finom por. Nedvesség
hatására karbonátosodik, jól záródó színtelen üvegben tároljuk. Szárító hatása miatt bőrgyógyászatban
gyakori alapanyag: fedőkenőcsökben, szárítókenőcsökben, rázókeverékekben, hintőporokban fordul
elő

Gyógyszeres porok fogalma, csoportosítása, tulajdonságaik ; a porok csoportosítása bevitel

szerint

Porok (pulveres): bevételre vagy külső használatra szánt osztatlan vagy adagokra osztott, szilárd por
alakú gyógyszerkészítmények.
Hintőporok (sparsorium): egy vagy több gyógyszeralapanyagból álló, nagy tapadóképességű,
rendszerint a bőrfelület kezelésére szánt por alakú gyógyszerkészítmény => VII-es szita finomságúak.

Porok: Osztott v osztatlan illetve külsőleges és belsőleges

Porok csoportosítása:
 bevételre szánt orális porok
 bőrfelület kezelésére szánt dermális porok
 inhalációs porok
 orrporok
 szemcsepp készítéséhez használt porok
 fülhintő porok
 infúzió és injekció készítéséhez használt porok
 végbélkúphoz, végbéloldatokhoz használt porok
 szuszpenzió készítéséhez használt porok

Legismertebbek a külsőleges hintőporok (sparsorium), amelyek 1 vagy több hatóanyagból +

segédanyagból + folyékony komponenseket is tartalmazhatnak => kiszerelésük szóródobozban.

10
Homogenizálás szempontjai:
 kristályos anyagokat el kell porítani
 színes anyag a legvégén
 kis mennyiségű anyagot nem teszünk először mozsárba
 tapadós anyagot a végén – lazán keverjük
 elfolyósodó anyagot pl.: noraminophenazonum natrium mesylicum => közbeeső anyag
betételével pl: szilikát
 nedvszívó anyag esetén => cerát kapszula
 különböző fajsúlyú anyagok esetén => nagyfajsúlyú először, a könnyű utoljára => majd
szitálni kell!
 Ha folyékony anyag is van benne, akkor is szitálni
 Illatanyag => legvégén
 A legkisebb mérhető egység 0,05g
 Belsőleges poroknál => 100 g felett kötelező a szitálás(VI-os szita), 100 g alatt ha az anyag
tulajdonsága megköveteli ( pl: fajsúly , keresztes hatóanyag is van benne), szitálás után újra
homogenizálni kell!
 Fontos: kristályszerkezet, fajsúly, illatanyag (utolsónak rakjuk) figyelni!

Porosztás: Homogén porkeverék készítése a porosztás általános szabályainak betartásával.

- lemérés
- porítás
- keverés
- porosztás
- kiszerelés
Módszerei:

1.Kézi mérleggel történik a szétmérés, feltétlenül, ha 1 g-nál nagyobb mennyiségű a poradag.

2.Szemmértékkel történő elosztás eszközei - porosztó kártyák

Szabályok:egyszerre csak 10 port szabad elosztani!!

a por a kártya első 1/3 részére kerüljön.
maradjon por a korrekcióra.

3. Porosztó kanállal: Térfogatra kalibrált.

4.Hunfalvy-féle porosztó készülék: fémből készült: alsó tartály részből és felső osztótölcséres részből
áll, X por el osztására alkalmas egyszerre.

Kiszerelésük: Kapszulákba történik:

Capsula papyracea: famentes kapszula: F
Capsula cerata: viasszal bevont: C
Capsula amylacea: ostyatok

Osztott por kiszerelése:

- portasak
- porkarton (pordoboz)
- ostyatokba: csak azt, amit fakapszulába is lehet!
- fakapszula,
- viasszal bevont kapszula.

Jelezni kell a kiszerelt gyógyszeren az alábbiakat:

receptszám, név (születési dátum),por darabszáma római számmal, használati utasítás,készítés és
felhasználhatóság határnapja, készítők aláírása, patika azonosító, zárszalag v. szigillum.

11
 6.feladat:

Emulziók(emulsiones): Bevételre vagy külső felhasználásra szánt, egymással nem elegyedő

fázisokból álló folyékony gyógyszerkészítmények, amelyekben az egyik fázis a másikban tartósan
diszpergált.

Előnyeik:
 per os: lipoidoldékony anyagok bevitelét megkönnyíti (pl. vitamonok); kellemetlen ízű vegyületek
ízfedése; felszívódás elősegítése
 külsőleg: jobb penetrációs képesség; jobb hidratáló és hűtő hatás a tisztán lipofil készítményekhez
képest
 iv: lipoidoldékony hatóanyag bejuttatása; parenterális táplálás biztosítása
 im: vízoldákony hatóanyag elhúzódó hatásának biztosítása

Típusai:
 Anyagszerkezeti szempontból az emulziók a heterogén rendszerek csoportjába tartoznak.
 Az emulziók víz az olajban (v/o) és olaj a vízben (o/v) típusúak lehetnek. Valamint v/o/v és o/v/o
 Az emulziók típusát az emulgens kémiai szerkezete (az apoláros és poláros molekularészek
aránya), az emulgens oldhatósága és a fázisok térfogata határozza meg.

Bevételre szánt emulziók kizárólag o/v típusú lehet.

Az emulziók tehát legalább három komponensből kell, hogy álljanak.

1. Külső (vagy kontinuus) fázis.
2. Belső (vagy diszkontinuus) fázis.
3. Emulgens, amely az emulgeált cseppek stabilitását biztosítja.

Emulgensek
 cél: határfelületi feszültség csökkentése
 lehetnek: kismolekulájú, aszimmetrikusan poláris, felületaktív anyagok; makromolekulás
anyagok; kettős nedvesedésű szilárd örlemények
 Felületaktivitásért felelős ion szerint: anionaktív-, kationaktív-, nemionos-, amfoter tenzidek
 Természetes és félszintetikus mekromolekulás anyagok: poliszaharidok, foszfatidok,
proteinek, glükozidok, szteránvázas vegyületek

Stabilitása:
Az emulziók nem tartoznak a stabil gyógyszerformák közé. A két fázis elkülönülése leggyakrabban
fölöződés, de előfordul aggregáció vagy ülepedés is. Ezek általában reverzibilis folyamatok.
Keveréssel vagy rázással újra előállítható. Az emulzió megtörése irreverzibilis folyamat. az emulziók
Stabilizálására használhatunk olyan segédanyagokat, amelyek a külső fázis viszkozitását növelik, ezáltal az
elkülönülését késleltetik.

Emulziók szignálása és eltartása:

A külsőlegest pirossal a belsőlegest kék szignatúrával látom el. Patikaazonosító záró szalag, hűvös
helyen tartandó felrázandó használat előtt, sötét üvegben, hat hónap eltarthatóság

Emulzió készítésének folyamata:

olajfázisban feloldjuk az olajoldékony komponenseket, vízfázisban a vízoldékony komponenseket,
emulgens lesz belőle, elegyítem részletekben gondos keveréssel vagy nagy fordulatszámú gépi
keverés, emulzió, hatóanyag szuszpendálása, kiszereljük, szignáljuk

12
7. feladat:

Szuszpenziók fogalma: A szuszpenzió bevételre vagy külsőleges használatra szánt folyékony gyógy-
szerkészítmény, amelyben szilárd fázis és folyékony diszperziós közegben egyenletes eloszlásban
lebeg, illetve szétválás után rediszpergálható.

Típusai:
 bevételre szánt
 bőrfelületre
 hüvelyben
 injekció
 szájnyálkahártyán alkalmazott
 végbélben

Anyagszerkezeti szempontból heterogén diszperz rendszerek

Segédanyagok: A gyógyszeres szuszpenziók előállításához használt segédanyagok tulajdonságaik

szerint lehetnek diszpergáló és stabilizáló anyagok.
Diszpergáló anyagok: csökkentik a felületi és határfelületi feszültséget: elősegítik a szilárd
részecskék nedvesíthetőségét. A nedvesítés során a folyadék nemcsak körülveszi a szilárd
részecskéket, hanem behatol annak kapillárisaiba, és szétfeszíti azokat, majd kisebb részekre szétesett
anyag összeállását akadályozza. (pl.: tenzidek, ezek felületaktív anyagok)
Stabilizáló anyagok: (stabilizátorok) csökkentik az aggregáló hatást és növelik a szuszpenzió
állandóságát. A stabilizáló anyagok szuszpenzióban kifejtett hatását védőkolloid hatásnak nevezzük

Segédanyagai:
nedvesítőszerek, polimerek az ülepdés késleltetésére, ill. flokkulált szerkezet kialakításá-ra,
mikrobiológiaitartósítószerek, ízjavítók

A stabilizátorok tulajdonságaik alapján lehetnek:

 elektrolitok,
 nem elektrolitok:(pl.: szirupok)
 kolloidok: (pl.alginátok, metil cellulóz: növelik a folyadék viszkozitását, megfelelő adszorpciós
réteget létesítenek.)
 durva diszperz részek (pl. bentonit)

Szuszpenziók előnyei:
Előny, hogy olyan betegeknek akik nem tudják lenyelni a tablettát, olcsó előállítás.
Hátrány: rövid tárolási idő

Szuszpenziók szignálása, eltarthatások

1 hónap eltarthatóság, használat előtt felrázandó, sötét üvegben, hűvös helyen, kék vagy piros
szignatura

Szuszpenzió készítésének folyamata:

szilárd hatóanyag VI. VII szitafinomságú, csomómentesre keverjük a nedvesítőszerrel és a
makromolekulás oldattá ebből szuszpenzió lesz kiszereljük szignáljuk.

Lecsapási módszer: hatóanyag oldatából lecsapjuk (oldószer vagy pH változtatással) a szilárd

részecskéket, majd ez kerül a diszperziós közegbe

Diszpergálási módszer: általános alkalmazás; kisüzemi, ipari módszer

13
8. feladat:

A hüvelykúpok szilárd, egyadagos gyógyszerkészítmények. Formájuk sokféle lehet, rendszerint tojás

alakúak, méretük és állományuk révén alkalmasak a hüvelybe juttatásra. A kúpok megfelelő alapban
oldott vagy diszpergált hatóanyagokat tartalmaznak.

Hüvelyekben alkalmazott gyógyszerformák

 hüvelykúpok
 hüvelygolyók, hüvelyhengerek
 hüvelytabletták
 hüvelykapszulák
 hüvelyoldatok, emulziók, szuszpenziók
 tabletták hüvelyoldathoz, szuszpenziókhoz
 fél szilárd vaginális készítmények
 hüvelyhabok
 gyógyszeres hüvelytamponok

A hüvelykúp alakja hengeres, a végbélkúphoz hasonló, vagy pedig lapított mandula alakú
tömegük: 2-3g.
A hüvelygolyók tömege: 1-4 g.
A hüvelyhengerek tömege: 6-10 g.

Hüvelygolyó(globulus vaginalis): szilárd egy adagos gyógyszerkészítmény.

Az összetételnek és a hatóanyag- felszabadulás módjának megfelelően csoportosításuk:
- vaginális hőmérsékleten olvadnak
- vaginális folyadékban oldódnak
- vaginális folyadékkal érintkezve habot képeznek.

Hüvelykúp = ovulum
Hüvelygolyó = globulus vaginalis
Hüvelyhenger = longiformis

Készítmények csomagolása, szignálása, tárolása, lejárati ideje

Hűvös helyen tároljuk, lejárata 3 hónap, celofánba csomagoljuk

Hüvelykészítmények készítésének folyamata: hatóanyag porítása készítményalap reszelése,

homogenizálás, gyúrás, rúddá, préselés, elosztás, formázás, csomagolás, szignálás.

14
9. feladat:

Végbélkúpok: Szilárd halmazállapotú,testhömérsékleten megolvadó vagy testnedvekben feloldódó

gyógyszerkészítmény.Test üregeibe vezetve használjuk, itt szívódnak fel.
Gyerekek számára általában1,0-1,5 g tömegü kúpokat, felnőttek számára 2,0-3,0 g tömegü kúpokat
készítünk.
Csoportosításuk:
3 féle kúp:- OLDATOS KÚP: a megolvasztott alapanyagba a hatóanyag feloldódik(gyorsan
felszívódik)
EMULZIÓS KÚP: hatóanyag nem oldódik fel az alapanyagban, de kevés vízben
viszont igen (vízesoldatot dolgozzuk el)
SZUSZPENZIÓS KÚP: a hatóanyag sem megolvasztott alapanyagban, sem
vízben nem oldódik fel
Csomagolás:
Egyenként, kasírozott alufoliába kell rakni
Szignálása: Kék szignatúra, Hűvös helyen tartandó (ált 6 hónap)

A végbélkúpok leggyakoribb alkalmazási területei:

- csillapíthatatlan hányás esetén/megelőzés céljából (ha a beteg hány és ezért nem tudja lenyelni a
gyógyszert)
- az emésztőrendszer kikerülésével akarjuk a gyógyszert eljuttatni a szervezetbe
Kúpanyagok: KAKAÓVAJ( Butyrum cacao)
- a kakaó meghámozott magvaiból préseléssel állítják elő
- jellegzetes szagú
- igen elönyös tulajdonsága hogy 35°C-on szinte átmenet nélkül olajszerü anyaggá
olvad
előnye: gyorsan leadja a hatóanyagokat---> gyors felszívódás
hátránya: könnyen avasodik ha túlmelegítjük (38°C fölé)
SZILÁRD ZSÍR( Adeps solidus)
-fehér vagy kissé sárgás színű félszintetikus készítmény
-nem avasodik
-dermedéspontja állandó
-Adeps pro suppositorio és Adeps neutralis néven is ismert
MASSA MACRAGOLI:
-fehér színű,viaszállományú kemény kúpalapanyag
-55-60°C-on olvad meg
-csak öntéses kúp készíthető belőle

A segédanyagokat elsősorban arra használjuk, hogy a hatóanyag ne üllepedjen le és megfelelő legyen

az eloszlása.
Ezen segédanyagok: töltöanyagok, viszkozitást növelő segédanyagok, olvadáspontot növelő
segédanyagok (viasz, cetáceum), konzisztencia lágyító segédanyagok ( semleges olaj)
Bizonyos esetekben szükség van szétesést gyorsító segédanyagokra is!

A végbélkúpok leggyakoribb alkalmazási területei: ha a beteg hány és ezért nem tudja lenyelni a
gyógyszert, vagy az emésztőrendszer kikerülésével akarjuk a gyógyszert eljuttatni a szervezetbe

Gyermekek számára általában 1,0-1.5 g tömegű kúpokat készítünk Felnőtt 2-3 g

Kúpkészítés: Öntőforma (70%alkohol+paraffinolaj)-> IR lámpa v vízfürdőn meglágyítjuk -> az előre

finomra porított poranyaggal szuszpendáljuk-> folyamatos keverés közben öntőformába önjük->
kihűlés illetve miután megdermedt kasírozott alufólia csomagoljuk-> kúpdoboz-> szignálás

15
10. feladat:

Cseppszámra adagolt gyógyszerkészítmények:

- bevételre szánt/perorális cseppek – gutta
- orrcseppek- nasogutta
- fülcseppek – otogutta
- szemcseppek – oculogutta

Szemcseppek
A szemcseppek, szemvizek a szaruhártyának és a szemhéj alatti kötőhártyának a kezelésére szánt steril
vagy megfelelő mikrobiológiai tisztaságú vizes vagy olajos oldatok, esetleg szuszpenziók.
 A szemcseppek vagy többszöri felhasználásra szánt többadagosak, vagy egyadagosak. A
többadagosak lehetnek adagonként töltöttek is. Az utóbbiaknak közvetlen becseppentésre
alkalmas kis tartályai az egy-egy kezelésre szükséges folyadékmennyiséget (kb. 0,30 ml)
tartalmazzák.
 Összetett oldatok, melyek tartalmaznak hatóanyagot, izotonizáló segédanyagot és
mikrobiológiai tartósítószert. (+puffer, viszkozitást növelő anyag)

Orrcseppek
 Az orrnyálkahártya kezelésére szánt oldaltok, esetleg szuszpenziók vagy emulziók. Nagyobb
mennyiségben alkalmazott oldatok az orröblítők. Készítésüknél izotónia és izohidria elérésére
törekszünk, de a tűréshatár nagyobb mint a szemöblítők esetében.
 Keserű ízű anyagok használatát kerülni kell.
 Ezen kívül az orrgyógyászatban használnak: kenőcsöt, spay-t, tampont.

Fülcseppek(otogutta):

 A külső hallójáratnak, esetleg a középfülnek a kezelésére szolgáló oldatok, emulziók vagy

ritkán szuszpenziók.
 Nincs szükség fiziológiás körülményekre.
 Tisztítás: Otogutta peroxyd. (FoNo VII.)
 Középfül esetén izotonizálásra, sterilezésre és konzerválásra van szükség.
 dezinficiensek, fájdalomcsillapítók

Puhító hatás: propilénglikol, makrogol

Alkalmazás: testhőmérsékletű oldat (hőstabilitás), 10 perces nyugalom, oldalt felitatása

Gyógyszertartalmú zselatincsík, gyógyszerrel átitatott gézcsík, mikronizált por,

Cseppszám: 1 g oldatból normálcseppentővel képzett cseppek száma

Készítés:

ASZEPTIKUS körülmények között készítjük

Tárgyi feltételek: manipulátor vagy laminál box, előre sterilezett eszközök és alapanyagok.
Személyi feltételek: tisztasági fürdő, steril munkaruha, szájvédő, sapka és steril gumikesztyű
Steril oldószert használunk
Baktérium mentesítő szűrő (membránszűrő)
Steril tartályban expediáljuk

16
11. feladat:

Tabletták: préseléssel előállított szilárd készítmények, melyek egy vagy több hatóanyagot
tartalmaznak szigorúan dekralált mennyiségben.
A tabletták alakja, mérete térfogata rendkívül változatos, adagolási módjuk is sokrétű

Típusai:
 orális tabletták
 perorális tabletták
 parenterális tabletták
 oldatok készítésére szolgáló tabletták

Előnyei:
 pontosan adagolható
 előállítás gépesíthető
 szabályozott hatóanyag leadású lehet
 kellő ideig stabil marad
 megoldható a megkülönböztetés
 külsőleg esztétikus

Hátrányai:
 költséges az előállítás
 nehézséget okoz a tabletta lenyelése
 tárolás, szállítás nagyobb a térfogatigénye
 tablettákból történő hatóanyag felszívódás abban az esetben, ha páciens gyomor
béltraktusában korlátozott az abszorpció

Tabletták előállítása:
1. Közvetlen préseléssel
2. Granulátomok előállítását követő komprimálás

Bevonás művelete: a bevonást bevonó- berendezésekben végezzük, ezek a rendszerek lehetnek

üstbevo-nó, gömbbevonó, vagy fluidizációs készülékek.
Ezekben egy légtérben valósítható meg a bevonandó részek mozgatása a bevonó folyadék befúvatása
és az oldószer elpárologtatása
- alapozás
- simítás
- festés
- fényesítés

Bevonási eljárások csoportosítása:

- automatizált
- préseléses

A tabletták és drazsék csomagolás és tárolása, szignálása: A csomagoláshoz elsődleges és

másodlagos csomagolóanyagokat alkalmaznak, melyek anyaga lehet fém, üveg, műanyag és papír.
A tablettát közvetlenül üveg fiolába tehetik, vagy alkalmazhatnak ún. bliszter csomagolást.
Hólyagcsomagolás, a tablettákat tartalmazó egységeket kartondobozba helyezik, melyre rögzíteni kell
a készítmény nevét, hatóanyag tartalom, összetevők felsorolása, hatáserősség jelzése lejárati időt.

17
12. feladat:
Oldat fogalma
Az oldat-mint gyógyszerforma-gyógyszeranyagoknak megfelelő oldószerrel való oldásával készült,
bevételre vagy külső használatra szánt, üledékmentes, tiszta, folyékony gyógyszerkészítmény.

A VII. Magyar Gyógyszerkönyv csoportosítása szerint:

- inhalációs oldatok
- bevételre szánt oldatok
- bőrfelületre szánt oldatok
- fülmosó oldatok
- habképző oldatok
- száj- és nyálkahártyán alkalmazott oldatok
- hüvelyben alkalmazott oldatok
- öblítésre szánt oldatok
- parenterális bevitelre szánt oldatok
- toroköblítő folyadékok
- végbélben alkalmazott oldatok

Folyékony gyógyszerformák:
- oldatok (solutio)
- rektális oldatok (klysma)
- szemcsepp (oculogutta)
- főzet (decoctum)
- forrázat (infusum)
- emulzió (emulsio)
- szuszpenzió (suspensio)

Oldószerként ha nincs megjelölve desztillált vizet, egyes előírt esetekben demineralizált vizet (Aqua
destillata, Aqua demineralisata) használunk.

Szirup esetében egyszerű szirup (Sirupus simplex), alkohol esetében a 96%-os alkohol (Alkoholum
96%  kimondása: per centum) értendő.

Oldatok tartósítására, ha ez szükséges általában 1% tartósító oldatot (Solutio conservans) vagy a 0,1%
szorbinsavat (Acidum sorbinicum) használhatunk.

Oldatkészítés folyamata:
 Oldandó anyag előkészítése
 Oldószer hozzá adása
 Oldás (keverés, melegítés)
 Szűrés, kiszerelés.

Gyógyszerkönyv: FoNo VII.:

- Elixirium thymi compositum - Glycerinum boraxatum
- Solutio conservans - Mixtura pectoralis
- Spiritus saponatus - Solutio metronidazoli

Oldatkészítés részműveletei:
oldandó anyag előkészítése (porítás, őrlés, szitálás)
oldószer, oldás (keverés, hőközlés), szűrés kiszerelés
Oldatok csomagolása, szignálása

18
13. feladat:

Klizmák a kolloid oldatok csoportjába tartoznak.

Klysma
Rectális alkalmazású gyógyszerforma. Különböző mennyiségű oldatot juttatunk a végbélen
keresztül a szervezetbe.

Fajtái:
 Tisztító klizmák
 Tápláló klizmák
 Gyógyszeres klizmák

A tápláló klizmák alkalmazása az infúziók (tápláló) megjelenésével kiszorult a gyógyításból.

Tisztító klizmák: alkalmazásuk célja a székletürítés elősegítése, széklet fellazítása. Pl. hasi
műtétet követően. Tartalmazhatnak ásványi sókat, cukrokat is.
Általában langyos szappanos oldatot vagy langyos kamilla teát alkalmazunk erre a célra
(testhőmérsékletű)
Gyógyszeres klizmák: Helyi vagy általános hatásúak lehetnek.
Hatásuk általában görcsoldó, nyugtató, tisztító, hashajtó.
Microklysmák: rectiola
2-10 ml térfogatú egyszer használatos tubusok. A mikroklizma tartalmát általában teljes
mértékben felhasználjuk. Az alkalmazást követően a szisztémás és lokális szerek esetében is
jellemző a székelési inger. Csecsemőknél, kisgyermekeknél előnyös az alkalmazást követően
a farpofákat rövid ideig összenyomni.

Makroklizmák:
50-200 ml térfogatúak valódi vagy kolloid oldat, felhasználás előtt testhőmérsékletre
szükséges melegíteni. A szuszpenziós klizmákat használat előtt alaposan fel kell rázni. A
vastagbélben helyileg ható klizmákat csak a béltartalom kiürítése után célszerű alkalmazni

Klizmák előnyei:
 Gyermekeknél, eszméletlen betegeknél egyaránt alkalmazható
 Kellemetlen íz, szag kiküszöbölhető
 Emésztőrendszert kíméli
 Májkímélő
 Hatása gyors

Hátrányok:
 Visszacsorgás veszélye
 A felszívódást a rectum telítettsége befolyásolhatja

Szirupok

A szirupok bevételre szánt, gyógyszeranyagokat is tartalmazó vagy csak gyógyszerek

ízesítésére szánt tömény cukor- (szacharóz, invertóz, glükóz, fruktóz) vagy hexit- (mannit,
szorbit) oldatok, esetleg emulziók vagy szuszpenziók.

A szirupok a valódi oldatok csoportjába tartoznak

19
Két csoportra oszthatók:
 Ízjavító szirupok
 Gyógyszertartalmú szirupok.

A szirup készítés lépései:

 Oldás
 Melegítés
 Keverés
 Zavaros szirup
 Derítés forralással
 Kiegészítendő szirup
 Kiegészítés adott tömegre
 Szűrendő szirup
 Szűrés
 Kész szirup

A szirupok készítésekor a cukor- vagy hexit-féleségeket vízben oldjuk.

A szirup készítés idő tartama melegítéssel lerövidíthető.
A szacharóz tartalmú szirupok készítésekor számolni kell a karamellizálódás veszélyével, ez
abban az esetben alakul ki, ha a cukor közvetlen melegítéskor magasabb hőmérsékletre hevül.
Ekkor bomlástermékek keletkeznek, amelyek részben színesek, keserű ízűek, illetve nem
édesek.

A karamellizálódás elkerülése érdekében :

 a szacharózt forró vízben vagy vízgőzben oldjuk és a közvetlen melegítést kerüljük.
 további módszer rá, hogy oldáskor gőz fűtéses duplikátort alkalmazunk.
 a harmadik út pedig az, hogy a szirupot közvetlen melegítéssel készítjük, de a
rendszert állandó keverésben tartjuk.

A szirupokat forralással kell deríteni, ekkor a kolloidális szennyeződések koagulálnak

(összecsapódnak).
A derítést követően ki kell egészíteni a lehűlt szirup tömegét az elpárolgott vízzel.
A kiegészített szirupot szűrni kell, amely történhet G2, G3 zsugor-üvegszűrővel, vászonnal
vagy többrétegű mullal.

Szirupok tárolása, eltartása:

A kész szirupok jól záródó üvegekben, hűvös helyen tartjuk, amelyeket színig kell tölteni a
folyadékkal, így akadályozható meg a baktériumok megtelepedése benne.
A szirupok felhasználhatóságának határideje általában maximum 1 év.

Tömény cukoroldatot nem kell tartósítani.

Tartósítószer lehet:
 Sol. Conservans
 Benzoesav stb.

20
14. feladat:

A kenőcsök (unguentum) a bőr vagy a nyálkahártya kezelésére szánt plasztikus gélek,

melyek az alkotórészeket egyenletesen eloszlatva oldott, emulgeált vagy szuszpendált
állapotban tartalmazzák.
FoNo VIII-as: Bőrfelületre szánt fél szilárd gyógyszerkészítményeket, a bőr vagy
meghatározott nyálkahártya felületekhez alkalmazzák, azzal a céllal, hogy a hatóanyagok
helyileg vagy a bőrön keresztül felszívódva fejtsék ki hatásukat, de a cél lehet bőrpuhító vagy
bőrvédő hatás elérése is.

Kenőcsök, krémek, gélek, paszták, borogató kenőcsök, gyógyszeres tapaszok

Krém (cremor): konzisztenciájuk lágyabb mint a kenőcsöké és emulgeált vizet tartalmaznak.

Paszta: keményebb állományú, 40% feletti porított gyógyszeranyagot tartalmaznak.

Gyógyszeres kenőcs
Hatóanyag Vivőanyag
alapanyag segédanyagok

Kenőcsök felosztása terápiás hatásuk szerint:

1. Fedő vagy védőkenőcsök: az egészséges bőrt védik a károsító hatásokkal szemben
2. Sebkenőcs: akut vagy krónikus beteg bőr kezelésére használják
3. Penetrációs kenőcs: a bőr mélyebb rétegeiben fejti ki a hatását
4. Reszorpciós kenőcs: a hatóanyag felszívódása a cél, távhatás

Készítményalapok
1. Szénhidrogén gélek Vaselinum album, Ung.simplex
2. Lipogélek: Ung.oleosum
3. V/O típusú emulziós kenőcsök: Ung.hydrosum, Ung.emolliens
4. O/V típusú emulziós kenőcsök: Ung.hydrophillicum anionicum és nonionicum,
Ung.stearini, Ung.glycerini
5. Makrogol kenőcsök: Ung.macrogoli

Paszták: keményebb állományú, nagy mennyiségű szilárd anyagot (40% feletti), a bőrhöz
jól tapadnak, onnan nehezen távolíthatók el, helyi vagy felületi hatást fejtenek ki.

A paszták két összetevőből állnak: - kenőcsalapanyagból illetve folyékony vivőanyagból

- nagy koncentrációjú szilárd gyógyszeranyagból

Szemcseméret: VI-os szitafinomságú

Pasta zinci oxydati Ph.Hg.VII. → szárító hatású

Pasta jecoris FoNo-s → popsikenőcs
Pasta zinci oxydati salicylata Ph.Hg.VII. → hámlasztó hatású
Pasta boraxata FoNo-s
Pasta Burovi FoNo-s

Fontos, hogy a paszta csomómentes legyen => megfelelő homogenizálás.

Paszta és kenőcskészítés folyamata:

21
15. feladat:

A szemkenőcs a szem kezelésére szánt steril vagy legfeljebb csak megengedett számú nem
patogén mikroorganizmusokat tartalmazó lágy kenőcs. A szemkenőcsök steril alapokból
aszeptikus körülmények között készülnek.

Készítményalapok:
Oculentum simplex,
Oculentum hydrosum,
Oculentum basis.

Készítés:
A hatóanyagot oldott formába vigyük, megfelelő oldószerben való oldással. Ha ez nem
lehetséges, akkor a hatóanyagot VII. szitafinomságnak megfelelő szemcseméretben alkalmazzuk.

Aszeptikus gyógyszerkészítés alapjai: oda kell figyelni a tárgyi és személyi feltételekre. Pl:
mikroorganizmus mentesítés. Személyi higiéné, gumikesztyű, szájmaszk.

Tárolás, szignálás felhasználhatóság:

Külsőleges hideg helyen tartandó. Felhasználástól számítva 1 hétig használható.
Felhasználhatósági idő: 1 hónap

Szemkenőccsel szembeni követelmények:

- sterilek, illetve mikrobiológiailag kifogástalanok legyenek
- ne legyen izgató hatásúk az alkalmazás helyén
- a hatóanyag gyorsan felszabaduljon
- könnyen kenhető, lágy legyen
- szemen gyorsan eloszlatható legyen
- jól tapadjon az alkalmazás helyén
- stabilitásukat megőrizzék
- csak csekély mértékben csökkentsék a látást

Szemkenőcs FoNo VII.

- Oculentum dionini
- Oculentum neomycini
- Oculentum erythromycini

22
16. feladat:

A szemészeti gyógyszerkészítmények a szemgolyón és/vagy a kötőhártyán, valamint a

kötőhártyazsákban alkalmazott steril, folyékony, félszilárd vagy szilárd készítmények.

A szemcsepp, szemvizek a szaruhártyának és a szemhéj alatti kötőhártyának a kezelésére

szánt steril vagy megfelelő mikrobiológiai tisztaságú vizes vagy olajos oldatok esetleg
szuszpenziók – egyadagosak vagy többadagosak.

Csoportosítása:
- szemcseppek
- szemöblítő folyadékok,
- porok szemcseppek és szemöblítő folyadékok készítéséhez
- félszilárd szemészeti gyógyszerkészítmények,
- szemészeti gyógyszeres lemezkék
- kontaktlencsék ápolására szolgáló oldato

Aszeptikus munka személyi és tárgyi feltételei:

A szemcseppeket, szemvizeket, és a kontaktlencsék kezelésére szánt oldatokat aszeptikusan
készítjük.

Az aszeptikus munka személyi feltételei: steril munkaruha, tisztasági fürdő, szájvédő, sapka,
gumikesztyű (steril).

Aszeptikus munka tárgyi feltételei: álljon rendelkezésre megfelelő manipulátor, melyet a munka
előtt előkészítünk, minden anyagot eszközt sterilezzünk.

Szemcseppkészítés folyamata:
Munkahely előkészítése, anyagok, eszközök előkészítése, személyek felkészülése, aztán a
hatóanyagok bemérése, oldószer lemérése, oldás, szűrés membránszűrőn kiszerelés steril
tartályokba, szignálás.

Szignálás felhasználhatóság: Külsőleges szignatúra, hűvös helyen tartandó, felbontástól

számítva 1 hétig használható

Felhasználhatóság: 1 hónap

FoNo VII. készítmények:

- Oculogutta atropinii
- Oculogutta viscosa

23
17. feladat:

Kivonatok: folyékony, félszilárd vagy szilárd halmazállapotú jellegzetes szagú és ízű

gyógyszerkészítmény, amelyeket általában szárított növényi drogokból vagy állati eredetű
anyagokból állítanak elő. A kivonatok folyékony halmazállapotúak, félszilárd halmazállapotúak
és szilárd halmazállapotúak lehetnek.

3 féle kivonat van tinktúrák, fluidextraktumok, extraktumok

Kivonási műveletek: áztatás, perkolálás, főzetek, forrázatok

Tinktúrák: A tinktúrák alkoholos vagy vizes-alkoholos kivonatok, melyek növényi vagy állati
eredetű anyagokból, ill. kémiai szubsztanciákból állíthatók elő.
Külön csoportba foglalhatók a növényi gyantákból készített kivonatok, melyen nem egyértelműen
sorolhatók a növényi extraktumok közé.
A klasszikus tinktúrák általában 10g növényi anyagból kivont aktív anyagot tartalmaznak 100ml
tinktúrában. A tinktúrák előállítására macerációs vagy perkolálási technikát írnak elő.

Teakeverékek: A növényi drogok általában feldolgozatlan, egész, darabolt vagy aprított

növények, nö-vényi részek, moszatok, gombák vagy zuzmók, amelyeket többnyire szárított,
olykor friss állapotban használnak fel. Növényi drogok közé sorolnak ezen kívül bizonyos, még
feldolgozatlan növényi váladé-kokat is.
A gyógynövényteák kizárólag egy vagy több növényi drogból álló gyógyszerkészítmények,
amelyekből főzéssel, forrázással vagy áztatással frissen fogyasztható vizes oldatok készíthetők.
A teakeverékek aprítatlan, vagy felaprított növényi drogok keverékei, melyek egyes esetekben
még egyéb gyógyszereket is tartalmaznak.
Áztatás: A művelet során a megfelelő méretűre aprított drogok jól záró üvegbe tesszük, melynek
térfoga-tát az anyag mennyisége határozza meg. Az edény 2/3 részét feltöltjük folyadékkal. az
áztatás 6 napig tart, szobahőmérsékleten végezzük.

Főzet: 40 percen át tartjuk az aprított növényi részt a gőztérben, majd forrón szűrjük a folyadékot.

Forrázat: Forrásban lévő vizet alkalmazunk melyet a megfelelően aprított drogra öntünk. 20 perc
kivo-nási idő után a forrázatot leöntjük, kihűlés után szűrjük.

A drogokat előírt mértékűre felaprítjuk. Az aprítás mértéke az alábbi:

- füvek, levelek II. szita
- gyökértörzsek, gyökerek II. szita
- kérgek III. szita
- fás részek, bőrszerű levelek III. szita
- nagyobb virágok: I szita

A felaprított drogokból a port összekeverés előtt V. szitán kiszitáljuk.

Expediálás: bélelt zacskó, hajtogatott papírdoboz vagy redős talpas zacskó.

FoNo VII. készítmények:

- Species sedativa
- Species laxans

24
 18. feladat:

Mindhárom művelet célja a víz megtisztítása a benne oldott ásványi sóktól és egyéb nem illó
szennyeződésektől.

A desztillálás célja, műveletei:

A desztillálás során a folyadékot vagy folyadékelegyet megfelelő hőmérsékleten gőzzé alakítják, majd
forralás közben keletkezett gőzöket a rendszerből folyamatosan elvezetik és hűtéssel kondenzálják, a
kondenzátumot összegyűjtik.
- a folyadék megtisztítása a nem illó szennyezéstől
- a szilárd anyag oldatából az oldott anyag kinyerése az oldószer eltávolításával
- két vagy több folyadék elválasztása, amennyiben forráspontjuk különböző
- desztillált víz előállítása.

Célja: tisztítás, szétválasztás

Desztilláló készülék: 4 fő részből áll:
- a folyadék forralására és gőzzé alakítására szolgáló kazán vagy üst
- az üstöt a hűtővel összekötő gőzelvezető sisak,
- a gőzök kondenzálására szolgáló hűtő,
- a párlat összegyűjtésére szolgáló szedő

Működésük szempontjából szakaszos és folyamatos üzemelésűek.

A szakaszos működés folyamán a készülékbe betöltik a desztillálandó folyadék bizonyos mennyiségét,
ennek elpárolgása utána a kazánt újra megtöltik.
Folyamatosan működnek azok a berendezések, amelyekbe a lepárlandó folyadékot állandó áramban
táplálják be és a keletkezett gőzöket állandó áramban vezetik el.
Ioncsere folyamata: Az ioncserélés során a vízben oldott szervetlen sókat, kationokat és anionokat
hidrogén- és hidroxil- ionokra cseréljük ki kémiai reakció során. A folyamat végeredményeként
disszociáltatlan vízmolekulák keletkeznek.
A folyamat során az aktív csoportok könnyyen helyettesíthető csoportjai kicserélődnek az elektrolit
oldat azonos töltésű ionjainak egyenértékű mennyiségeivel. Az ioncsere során tehát anyagátadás
történik.

Fordított ozmózis: Töményebb oldatot éppen az ozmózisnyomással egyenlő nyomás alá

helyezzük, a membrán két oldalán azonos lesz a kémiai potenciál, tehát egyensúly jön létre.
Ha a töményebb oldatra kifejtett nyomás nagyobb, mint az ozmózisnyomás, az oldószer a
töményebb oldatból fog a hígabb oldat felé áramolni, az áramlás iránya az ozmózissal
ellentétes lesz.
Aqua destillata pro injektione: Ivóvízből frissen desztillált víz. ha 2 órán belül nem
használják fel, desztillálás után azonnal alkalmas üvegekbe töltik és autoklávban 121°C-on
20 percen át sterilezik. Az ampullákat vagy tartályokat közvetlenül a felhasználás előtt
bontják fel. Injekcióhoz való víz előállítására csak olyan víz előállítására csak olyan készülék
használható fel, amely teljesen indifferens. legalkalmasabb az üvegdesztilláló.
Aqua injektabilia: Parenterális felhasználásra szánt gyógyszerek előállításához
vivőanyagként, továbbá parenterlális alkalmazásra szánt gyógyszeranyagok/készítmények
oldására, illetve hígítására használatos.

25
Ioncserélő műgyanták: Az ioncserére kation cserélő és anion cserélő műgyantákat
alkalmaznak. A kation cserélők szilárd halmazállapotú szerves savak, az anion cserélők
hidroxil csoportot tartalmazó nitrogéntartalmú polimerek.
A műgyantákat a szemcseméret, a mechanikai szilárdság és az ioncserélő kapacitás
értékeinek megadásával jellemzik.

Berendezések regenerálása: vannak két oszlopos és kevert ágyas ioncserélő

berendezések.
A regerenálás folyamata az ioncserének fordítottja: a megkötött kanionokat visszacserélik
hidrogén ionokra, sósavval végzett kezeléssel. A megkötött anionok hidroxil ionokra történő
visszacserélését nátron-lúggal végzik. A regeneráláshoz általában 10%-os sósav oldatot és
4%-os nátrium- hidroxid oldatot használunk.

19. feladat

A szűrés célja a folyadék megtisztítása a szilárd szennyeződésektől illetve a folyadékban szilárd

anyag részecskére van szükség.
Szűrés típusai:
- felületi szűrés
- mélyszűrés

Felületi szűrés: hasonlít a szitáláshoz, azok a részecskék maradnak fenn a szűrőn melyek
nagysága na-gyobb a szűrő pórusméreténél.

Mély szűrés: a szűrendő anyag, a folyadék és a szilárd részecskék behatolnak a szűrő belsejébe,
szabály-talan alakú csatornába, és ezekben megtapadnak. A mélyszűrés egyik sajátos esete az
adszorpciós szűrés, ilyenkor a szűrő kapillárisainál kisebb részecskék, oldott ionok, molekulák,
mikroorganizmusok és piro-gén anyagok is megkötődnek.
A szűrőanyagok és szűrőberendezések kiválasztásakor figyelembe kell venni a szűrés célját, a
szűrendő folyadék mennyiségét és fizikai tulajdonságait.

A szűrés célja lehet:

 durva szűrés,
 finom szűrés
 mikroorganizmusoktól mentesítő szűrés

Szűrő anyagok osztályozása:

- rostos szűrőanyagok: szűrőpapír, szűrővászon, azbeszt, vattalemez, többrétegű mullszövet.
- merev szűrők: zsugorított üvegszűrők, porcelánszűrők, agyagszűrők
- membránszűrők: makromolekulás anyagokból előállított vékony, szabályozott pórusméretű
hártyák.

A szűrőberendezések légköri nyomáson, csökkentett nyomáson és túlnyomáson működhetnek.

26
20. feladat
A szuszpenzió (suspensio) bevételre vagy külső felhasználásra szánt folyékony gyógyszerkészítmény,
amelyben a szilárd fázis a folyékony diszperziós közegben egyenletes eloszlásban lebeg, illetve
szétválás után rediszpergálható. (Ph Hg. VII.)

A szuszpenziók folyékony készítmények, amelyek olyan folyékony közegben diszpergált szilárd

részecskékből állnak, amely a részecskéket nem oldja. (USP 23)

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint a szuszpenziók beviteli módjai:

 Bevételre szánt szuszpenziók
 Bőrfelületre szánt sz.
 Hüvelyben alkalmazott sz.
 Injekciós szuszp.
 Szájnyálkahártyán alkalmazott sz.
 Végbélben alkalmazott sz.

Anyagszerkezeti szempontból a heterogén diszperz rendszerbe sorolhatók, mivel a szilárd részecskék

szabad szemmel, illetve mikroszkóppal láthatók.

A szuszpenziók komponensei: a szuszpendált szilárd részecskék, folyékony diszperziós közeg (víz,

ritkán olaj) a nedvesítő szer (felületaktív anyag), valamint a stabilizáló, viszkozitást növelő polimer.

szilárd rész koncentrációja: 0,5-40%

közeg: híg polimer oldat (víz+nyák), víz+glicerin, cukoroldat (szirup)

Szuszpenziók segédanyagai:
 nedvesítőszerek (tenzidek, poliszorbátok, külsőleges készítményekben nátrium-laurilszulfát),
 polimerek az ülepedés késleltetésére, illetve a flokkulált szerkezet kialakítására (metil-
cellulóz, hidroxietil-cellulóz, karmellóz-nátrium, alginátok, bentonit),
 mikrobiológiai tartósítószerek,
 ízjavítók és színező anyagok.

Tökéletes szuszpenzió:
 Ha a hatóanyag homogén eloszlása biztosított legalább olyan hosszú ideig, amely a tartály
összerázása és a megfelelő adag kiöntése között eltelik.
 Ha az eltartás során képződött üledék könnyen reszuszpendálható
 a szuszpenzió sűrűsége olyan érték legyen, hogy a részecskék ülepedési sebességét csökkentse
a viszkozitás, biztosítsa a tartályból történő kiöntést és az alkalmazás helyén az eloszlatást
 szuszpendált részecskék kis és egyforma méretűek legyenek, egyenletes, csomómentes
küllemet biztosítsanak

Készítés:
Szilárd hatóanyagok őrlése (VI, VII. szitafinom.)->Ez történhet dörzsmozsárban vagy pedig elektromos őrlőgépek
segítségével.
A hatóanyagot a diszperzió közegének kis részleteivel gondosan csomómentesre keverjük.
A szuszpenzió hatóanyagai közül több vízzel rosszul nedvesedik, ezért a nedvesedés javítására a szükséges
mennyiségben tenzideket kell használni
A szuszpendált részecskék ülepedésének késleltetését a közeg viszkozitásának növelésével lehet biztosítani. ->
makromolekulás anyagok használatával.
Korszerűbb technológiai szemlélet alapján flokkulált, azaz pelyhesített szerkezetű üledékkel rendelkező szuszpenziót
célszerű előállítani. Ez könnyebben felrázható, így a hatóanyag egyenletes adagolása jobban és könnyebben
biztosítható, mint az ún. deflokkulált üledék esetében. Pelyhesített üledék keletkezik elektrolit oldatok, tenzidek és
polimerek hatására.

Szilárd ha->nedvesítőszer+makromolekulás oldar->keverés->szuszpenzió->kiszerelés szignálás

27
21. feladat:
Definíció: A kapszulák bevételre szánt, szilárd gyógyszerkészítmények, amelyek ált. a hatóanyag
egyszeri dózisát tartalmazzák, különböző formájú és méretű, kemény v. lágy kapszulahéjban.

A zselatinból v. más anyagból készült kapszulahéj megfelelő konzisztenciája különféle

anyagok, pl.: glicerin v. szorbit hozzá adásával biztosítható. A héj tartalmazhat segédanyagokat, pl.:
felületaktív anyagokat, átlátszatlanságot biztosító töltőanyagokat, mikrobiológiai tartósítószereket,
édesítőszereket, az illetékes hatóság által engedélyezett színezékeket, továbbá ízjavító anyagokat is. A
kapszulák felületén jelölések használata is engedélyezett.
A kapszulák töltetének állománya szilárd, folyékony v. pasztaszerű lehet. A töltet egy v. több
hatóanyagot tartalmaz, segédanyagokkal - pl.: oldószerrel, vívőanyaggal, csúsztatóanyaggal, szétesést
elősegítő anyaggal – v. segédanyagok nélkül. A kapszulahéjat a kapszula töltete nem károsíthatja, az
emésztőnedvek viszont megtámadják, és így a töltet kiáramlik.
A kapszulák a következő csoportokba oszthatók:
 kemény kapszulák
 lágy kapszulák
 gyomornedv – ellenálló kapszulák
 módosított hatóanyagleadású kapszulák
 ostyakapszulák
Eltartás: 30 fokot meg nem haladó hőmérsékleten.

Felirat: A feliraton fel kell tüntetni a felhasznált mikrobiológiai tartósítószer(ek) nevét.

Kemény kapszulák: A kemény kapszulák héja két előre gyártott, hengerformájú részből áll,
melyeknek egyik vége legömbölyített, zárt, másik vége nyitott.

Előáll.: A hatóanyago(ka)t ált. szilárd formában ( por v. granulátum ) töltik a kapszula egyik
részébe, amelyet azután a másik rész rácsúsztatásával zárnak le.

Lágy kapszulák: A lágy kapszuláknak vastagabb héja van, mint a kemény kapszuláknak. A
kapszulahéj egy darabból áll és változatos formájú lehet.

Előáll.: A lágy kapszulákat rendszerint egyazon művelet során formálják, töltik és zárják, ex
tempore felhasználás céljára azonban a kapszulahéj előregyártható.
A kapszulahéj anyaga is tartalmazhat hatóanyagot.
A folyadékokat közvetlenül töltik be a kapszulába, a szilárd anyagokat ált. alkalmas
vívőanyagban oldják v. diszpergálják, h. ily módon oldatot v. pasztaszerű diszperziót nyerjenek.

Módosított hatóanyagleadású kapsulák: A módosított hatóanyagleadású kapszulák olyan kemény

v. lágy kapszulák, amelyek töltetükben v. a kapszulahéjban v. mindkettőben speciális segédanyagokat
tartalmaznak ill. speciális eljárással készülnek, azzal a céllal, h. szabályozzák a hatóanyag(ok)
leadásának sebességét, helyét v. időtartamát.
A nyújtott és a késleltetett hatóanyag leadású kapszulákat a módosított hatóanyag leadású
kapszulák közé soroljuk.

Gyomornedv – ellenálló kapszulák: A gyomornedv – ellenálló kapszulák, olyan késleltetett

hatóanyag leadású kapszulák, amelyek a gyomornedvvel szemben ellenállóak és hatóanyagtartalmuk
csak a bélben szabadul fel. Az előállítás során a kapszulákat ált. gyomornedv – ellenálló bevonatú
granulátummal v. szemcsékkel töltik fel, de úgy is eljárhatnak, h. a kemény v. lágy kapszulákat látják
el gyomornedv – ellenálló bevonattal ( bélben oldódó kapszulák ).

Ostyakapszulák: Az ostyakapszulák szilárd gyógyszerkészítmények, amelyek kemény tokban egy v.

több hatóanyag egyszeri dózisát tartalmazzák. Az előregyártott, kétlapos hengeres részből álló tokot
ált. rizslisztből készült, kovásztalan kenyérből állítják elő. Bevétel előtt az ostyakapszulát néhány
percre vízbe mártjuk, majd a nyelvre helyezzük és vízzel lenyeljük.
28
22. feladat:

A kolloid oldás: Kolloidról akkor beszélünk, ha valamely anyag kis részecskéi egy másik
anyagban oszlanak el. A kolloid oldatban a részecskék sohasem ülepednek le. Az anyag mérete
1-500 nm.

A nyákok kolloid oldatok csoportjába tartoznak. A nyákok természetes, fél-szintetikus vagy

szintetikus makromolekulás anyagok híg vizes oldatai.

Alkalmazásuk:
 Viszkozitás növelés
 Nyálkahártya irritáció csökkentése
 Gyakori alkotórész szirupok, szuszpenziók, klizmák előállításakor.

Gélek: kolloid méretű szervetlen részecskékből illetve szerves molekulákból előállított, nagy
folyadéktartalmú kolloid koherens rendszer. Általában áttetszőek, átlátszóak

A nyákok készítésekor a makromolekulás anyagok nedvesítése és tökéletes duzzasztása a

feladatuk. A nedvesedést elősegíti a makromolekulás anyag gondos kiszárítása, az oldószer
magasabb hőmérséklete és az a megoldás, ha polimert kis részletekben szórjuk az oldószer
tetejére. A duzzadást elősegíti az, ha az oldószert lehűtjük.

A gélek alkalmas segédanyagokkal gélesített folyadékok. Ezek a segédanyagok szervetlen kolloid

anyagok, természetes, fél szintetikus vagy szintetikus makromolekulás anyagok lehetnek.
Természetes gél képzők, pl.: az arabmézga, az algasavkból előállított sók, a keményítő, a zselatin.
Fél szintetikus gél képzők a cellulóz-éterek, szintetikus polimerek.

A gélek előállítása során a polimert duzzasztjuk, majd a közeg további részleteivel hígítjuk. A
duzzadást, a polimert gondos kiszárításával, a hőmérséklet megfelelő megválasztásával, ill.
nedvesedést elősegítő segédanyagokkal biztosítjuk.

Szignálás, felhasználhatóság:

Gyógyszekönyvbe lévő hivatalos nyákok:

- Mucilago methylcellulosi
- Mucilago hydroxyethylcellulosi

FoNo VII. nyákok:

- Mucilago ad cathetherem

29
23. feladat:

Hintőporok (sparsorium):
Egy vagy több gyógyszeralapanyagból álló, nagy tapadó képességű, rendszerint a bőrfelület
kezelésére szánt por alakú gyógyszerkészítmény => VII-es szita finomságúak.

Osztatlan
Egyszerű Összetett
K B K B

Egyszerű porok: 1 hatóanyagot tartalmaznak.

Összetett porok: 1-nél több hatóanyagot + segédanyagot tartalmaznak.

Osztatlan porok: cerátzacskó + kartondoboz.

Porok: önálló gyógyszerforma

közti termék ( granulálni lehet, tbl-zni lehet)

Legismertebbek a külsőleges hintőporok (sparsorium), amelyek 1 vagy több hatóanyagból +

segédanyagból + folyékony komponenseket is tartalmazhatnak => kiszerelésük
szóródobozban.

Porok összetétele: külsőlegesnél: a hatóanyag a terápiás hatást biztosítja => kereszthatású

nem lehet, van ugyan kivétel.
- a segédanyagok általában a feldolgozást segítik elő. Pl: töltőanyag, illatósító anyag,
nyirkosodást gátló anyag.

Porkészítés irányelvei: homogenizálás: szabályok => mindig a legnagyobb kristály

mennyiségű anyagból egy keveset dörzsmozsárban a legkisebb mennyiségű anyaggal
homogenizálok => utána a megmaradt mennyiséggel => majd növekvő sorrendben a többi
anyaggal.
Fontos: kristályszerkezet, fajsúly, illatanyag (utolsónak rakjuk) figyelni!

Porhígítás(trituráció): 1: 9 és 1:99

Összetett porok: szilárd szemcséket aprítani, porítani kell => szitálás, majd homogenizálás
=> azonos szitafinomságúak legyenek

Javasolt segédanyagok: hidrofil kolloid szilícium-oxid

magnézium-oxid
laktóz, szacharóz

Osztatlan por => 2 keresztes szert nem tartalmazhat.

Hintőpor: ált. 6 hónap

30
Segédanyagok: talcum, hidrofil kolloid szilicium-dioxid

A hintőpor egy vagy több gyógyszeranyagból álló, nagy tapadó-képességű, rendszerint a bőrfelület
keze-lésére szánt por alakú gyógyszerkészítmény. a sebkezelésre szánt hintőporok sterilek, a
szemhintőporok, aeroszolporok is sterilek legyenek.

A hintőporok komponensei VII. szitafinomságuak.

Készítésük a gyógyszeres porok készítésével azonos. Aprítás, porítás, őrlés, bemérés, szitálás,
homoge-nizálás csomagolás, szignálás.
A hintőporok tartalmazhatnak folyékony vagy félszilárd komponenseket. A folyékony komponensek
el-oszlatására nagy felületű, adszorpciós képességgel rendelkező port használunk. A hintőporok
segédanya-gai: talkum, hidrofil szilicium-dioxid.
A hintőporokat megfelelő szóródobozban expediáljuk.
A homogenizálást a hintőporok komponenseinek növekvő mennyiségeik sorrendjében mérjük és
ho-mogenizáljuk.

24. feladat:

Az orrcsepp alatt a nazálisan használt gyógyszeres oldatot értjük,melyeket az orr

gyulladásos,
fertőzéses betegségeinek kezelésére használnak. A leggyakrabban használt orrcseppek
célja,hogy a náthával járó gyulladt orrnyálkahártyát lelohasszák és ezzel
javítsák,helyreállítsák az orrlégzést. Lohasztó orrcseppet csak néhány napig szabad
használni,a hozzászokás veszélye miatt. A rendszeres orrcsepphasználat során krónikus
nyálkahártya-gyulladás alakulhat ki.
A gyári orrcseppek alapanyaga az oxymetazolini hydrochloricum, a magisztrális
cseppeké az ephedrin. Segéganyagai lehetnek Na-acetát, Na-hydroxid, Na-klotid,stb. A vízzel
készült nazális készítmények rendszerint izotóniásak, tartalmaznak segédanyagokat.I lyen
lehet pl:a PH beállítására és visszaállítására szolgáló anyag.
A cseppre adagolt orrcseppek bevételre szánt,cseppszámra adagolt oldatok.
Fontos,hogy a csepegtetés mindig reprodukálhatóan egyforma legyen. A nazális
készítményeket egy, vagy többadagos tartályban forgalmatták,esetenként az alkalmazáshoz
szükséges eszközzel ellátva. Az eszköz tervezésénél szempont lehet, hogy a használat során a
készítmény ne szennyeződjön. Ha a készítmény mikrobiológiai tartósítószert tartalmaz,akkor
a készítmény kifejlesztése során a választott mb-ai tartósítószer hatékonyságát az illetékes
hatóság számára kielégítően bizonyítani kell.
Az ideális nyálkahártya-lohasztóknak azonnali, gyors hatásúaknak kell lenniük.
Hosszú ideig taró használata során sem keletkezhet duzzanat az orrnyálkahártyán,valamint
nem lehet szisztémás mellékhatása.
Az orrcseppentés előtt az orrot óvatosan ki kell fújni. Kézmosást követően a beépített
pipettába fel kell szívni a kívánt mennyiségű folyadékot. A fejet néhány percig hátrabillentett
állapotban szükséges tartani a cseppentést követően is. Ügyelni kell arra, hogy a cseppentő
hegyét ne fogjuk meg,és cseppentés után azonnal helyezzük vissza az eredeti tárolóedénybe.
A steril nazális készítményeket olyan anyagokból és eljárással kell előállítani,amelyekkel
biztosítható a sterilitás, megakadályozható a szennyezések bevitele, valamint a
mikroorganizmusok szaporodása. Diszpergált részecskéket tartalmazó nazális készítmények
gyártásakor megfelelő módon biztosítani kell ,hogy a részecskeméret az alkalmazási módnak
megfelelően ellenőrzött legyen!

31
25. feladat

- A kivonás lényegileg diffúziós művelet, melynek során a megfelelően szárított és aprított drogból
megfelelő oldószerrel kivonjuk az értékes ható és kísérőanyagokat.
- A kivonatok előállítására rendszerint nem az egész növényt használják fel, hanem annak csak azt a
részét, amely legnagyobb mennyiségben tartalmazza a hatás szempontjából fontos anyagokat.
- A növényi drog hatóanyag-tartalma nagymértékben függ a gyűjtés idejétől, helyétől és szárításának
módjától.

Kivonási műveletek: terápiásan aktív komponensek elkülönítését jelenti növényi vagy állati
szervezetből, szervekből, arra alkalmas kivonószerek és standart extrakciós eljárások alkalmazásával.
M ű v e l e t e i : - gyűjtés
- szárítás
- aprítás, duzzasztás
- oldódás, diffúzió
Kivonás módszerei:
- Áztatás (maceráció): szobahőmérsékleten végzett szakaszos kivonás.
 az előzetesen duzzasztott drogot leöntik a kivonó folyadékokkal és hosszabb (6 nap) állás
után a kivonatot elkülönítik a drogtól.
- Turboextrakció: nagy fordulatszámú keverővel végzett kivonási művelet.
 a kivonandó drogot a keverő beindítása után néhány másodperccel a kivonó folyadékhoz
adjuk, majd 5-10 percig járatjuk a motort. Az így kapott kivonat hatóanyag-tartalmát
tekintve egyenértékű a 6 napos áztatással készült kivonattal.
- Vibroextrakció: a kivonás ultrahanggal történik.
 Az ultrahang intenzív vibrálásba hozza a rendszert, ami az oldási és diffúziós
folyamatokat erősen meggyorsítja. Ezzel a módszerrel a hatóanyag és szárazanyag
nagyobb kitermelését lehet elérni
- Átáramoltatásos kivonás (perkolálás): szakaszos kivonási mód, melynek lényege, hogy
az álló drogoszlopon lassú ütemben átáramlik a kivonó folyadék.
 lépései: aprított drogot előzetesen duzzasztani kell  perkolátorba behelyezni  kivonó
folyadékkal leönteni  csepegtetés beállítása
- Ellenáramú kivonás: a kivonandó drog és a kivonandó folyadék is mozgásban van. A mozgás
iránya ellentétes. Ez meggyorsítja a kivonást, mivel a töltőlé viszonylag gyorsan nagy koncentrációt
ér. A nagyrészt már kivont drogot tiszta kivonó folyadékkal, a kivonat agyagot már tartalmazó töltőlé
pedig még ki nem vont friss droggal érintkezik. Így a sejtlé és a töltőlé közötti koncetrációs különbség
mindvégig fennáll.
- Digerálás: ugyan az mint az áztatás, de ebben az eljárásban enyhe hő alkalmazására is van mód.
Ezt az eljárást hőre nem érzékeny anyagok esetén alkalmazhatjuk, de a hőmérséklet nem haladhatja
meg a 40-50°C értéket.
- Főzet: 40 percen át tartuk a hőstabil anyagot tartalmazó aprított növényi részt a gőztérben majd
forrón szűrjük a folyadékot.
- Forrázat: forrásban lévő vizet alkalmazunk, melyet a megfelelően aprított drogra öntünk. Az edényt
lefedjük, majd 20 perc kivonási idő elteltével a forrázatot leöntjük, kihűlés után szűrjük és frissen
fogyasztjuk vagy használjuk fel a kivonatat.
Kivonatok típusai:
- Tinktúrák: alkoholos vagy vizes-alkoholos kivonatok, melyek növényi vagy állati eredetű
anyagokból illetve kémiai szubsztanciákból állítanak elő.
- Fluid-extraktumok: folyékony extraktumok általában 1g növényi drognak megfelelő aktív anyagot
tartalmaznak 100ml kivonatban.
- Extraktumok fajtái:
 sűrű folyadék (szirup konzisztenciájú)
 plasztikus massza
 szilárd por

32
A kivonatokat jól zárt edényben, fénytál védve kell eltartani. A folyékony és száraz kivonatokat
szobahőmérsékleten, a sűrű és félsűrű kivonatokat hűvös helyen kell tartani. A száraz kivonatokat
nedvességmegkötő anyag felett, illetve leparaffinozott dugóval lezárt üvegben tartjuk.
Kivonatok felhasználhatósága:
 főzet, forrázat  1-2 hét
 tinktúra  hosszabb mint fél év

26. feladat:

Az oldás a receptúrai gyógyszerkészítés egyik leggyakoribb művelete. Oldás során általában nagyobb
mennyiségű folyékony halmazállapotú oldószerben egy vagy több kémiailag egységes szilárd anyagot
diszpergálnak. Az oldás anyagegyesítési, anyagátviteli fizikai kémiai folyamat.

Az oldódás során lejátszódó fizikai kémiai folyamatoknak három fázisa van:

1. az oldandó szilárd anyag nedvesedik az oldószerrel
2. az oldandó anyag és az oldószer kölcsönhatásbe lép egymással
3. az oldott molekulák vándorolnak (diffundálnak) az oldószerben

Külsőleges oldatok:
- bőrfelületre szánt
- fülmosó oldatok
- habképző oldatok
- öblítésre szánt oldatok

Az oldatok szolgálhatnak helyi kezelésre (borogatás, lemosás, bedörzsölés, ecsetelés).

Előnye: felhasználása és felszívódása

Hátránya: adagolásuk pontatlan volt az adagoló kanalak megjelenés előtt.

Oldat csak olyan hatóanyagoktól és koncentrációban készíthetünk, melyek fizikai és kémiai
szempontból stabilis jellegűek, tehát a hatóanyag a felhasználhatósági időtartam alatt
szobahőmérsékleten nem válhat ki és a bomlás jeleit nem mutatja.

Az oldás műveletei: az oldás sorrendjének megválasztásakor a komponensek oldékonyságáról

indulunk ki: Először a legrosszabbul oldódót elegyítjük a még tiszta oldószerben majd növekvő
oldékonyság sor-rendjében oldjuk a többi ható – és segédanyagot a vivőanyagban. Ha nincs
különbségük az oldhatóságuk között, akkor a komponensek növekvő tömegük szerinti sorrendjében
oldjuk. Illékony, átható szagú és színes komponenseket utoljára adjuk az oldathoz.

Az oldatkészítés folyamata: Oldandó anyag előkészítése (porítás, őrlés, szitálás), oldat, oldás
(keverés, hőkezelés), szűrés, kiszerelés.

Szignálás, felhasználhatóság:
Helyi kezelésre, Külsőleges ecsetelésre

33
27. feladat:

A bevonás célja lehet: fizikai ok vagy hatóanyag-leadás helyének és sebességének

megváltoztatása.
- fizikai: cukros drazsírozás, filmbevonás
- hatóanyag-leadás: filmbevonás

A drazsirozás a bevonási műveletek közé tartozik, melynek során szilárd anyagot bevonattal
látnak el. A bevonás történhet folyékony vagy szilárd bevonó szerrel különböző anyagok,
berendezések, technológiák alkalmazásával.
A drazsírozás a bevonandó mag előállításával indul. A mag készítése szorosan összefügg a
tablettázás fogalomkörével. A drazsé alakja a bevonás szempontjából akkor előnyös, ha közelíti a
gömbformát, ezért célszerű bikonvex, kis oldalmagasságú formát kialakítani. A bevonás során
jelentős súrlódásnak van kitéve a mag, ezért célszerű, hogy nagy mechanikai szilárdságú legyen.

A drazsírozás célja: kellemetlen íz és szak elfedése, esztétikus külső kialakítása, lenyelhetőség

meg-könnyítése, nyújtott hatóanyag-leadás biztosítása.

Előnye: a kellemetlen íz elfedése, esztétikus külső kialakítására a lenyelhetőség megkönnyítésére,

de biz-tosítható a megfelelő bevonattal az elnyújtott hatóanyag-leadás.

Hátrányai: szerves oldószerek használata

A drazsírozás műveletei: üstben, fluidizációs berendezésbe, vagy préseléses eljárás

alkalmazásával valósítható meg.
A drazsírozó üst általában különböző méretben és formában rozsdamentes acélból készül. Forgó
mozgást végez a bevonás alatt, melynek sebessége és dőlésszöge változtatható. Az üstben a jobb
anyagmozgatás érdekében terelőlemezeket szoktak elhelyezni, melyek megakadályozzák a magok
csúszását és összetapadását.
Az üstbe szakaszosan juttatják be a bevonó folyadékot és az egyes lépések között szárítják a
felvitt réte-get. A szárítás sebessége és időtartama kritikus érték, hiszen túl gyors szárítás esetén
kéregképződés lép-het fel. mely megakadályozza a mag mélyebb rétegében lévő víz eltávozását.
A szárítás történhet meleg levegővel befúvásával vagy sugárzó energia alkalmazásával, mely
utóbbit inkább az üst falának melegítésére alkalmazzák.

Drazsirozás típusai: - automatizált drazsírozás

- préseléses drazsírozás

Drazsék csomagolás, tárolása és szignálása:

Csomagolása lehet fém, üveg, műanyag, papír, alkalmazhatunk még hólyagcsomagolást.
A drazsékat tartalmazó egységet kartondobozba tesszük, melyekben szigorú előírás szerint kell
rögzíteni a készítményt jellemző adatokat (készítmény neve, hatóanyag tartalom, összetevők
felsorolása, lejárati idő, hatáserőség jelzése.

34