BUDAPESTI MÚSZAKJ EGYETEM

VILLAMOSMt:J.RNOKI KAR

Dr. Ambrózy András

ELEKTRONCSŐ ÉS TRANZISZTOR
MÉRÉSEK

l:tZIRAT

TAN~ ONYVKIAD 0

l 963
BUDAP.B!I M08ZAKI •aY•t••
Vill~Döti br

K6s1rat

~··KO.YVKIAD~ BUDAP•S~
196,
 • ll:ladlaftt -..-..:
• --·~~ JIIIGMMJ ..,..... Ylllutou•l"di laJ'ÜÜ . . . . , .
~ • Ta~kaorvt.l..t4 V.U.S.t eCI~ ,..Jo.....,_
Me.ukl ..,_.": toa4a Hl
·~lilla. •U.L Jhcj~>lr-. :itea*JIIItua, ~:N
~ : Ltapriac )emewGl lldma,w.d)., a MS. 5601·54 1
.. JISs 5602~ A. ~.,.. ....
~1.t<AI5) " IUjeH...._ lt'1 a....l
 I. rész

Blektroncsövek 6a félvezet6k jellemz6 adatait sok esetben

c•ak -'réssel határozhatjUk aeg. M1Ddenekel6tt néhány aéréstech-
nika1 ala~ogalzlat kell def'iDiálnunk. Két alapvet6 mér&si aód-
asert kUlönböstethetünk aega
a/~ közvetlen Jlérés eredmé~t közvetlenül olvashatjUk le
eg lliLizer sz6ml.ap3ú-ólt VaQ' é.llapitbatjuk •s egr hi-
telesitési diagrammból.
b/ ~ közvetett •érésnél a -'rend6 D8DQ11Béget toöb külön-
bö•6 .a&zer.r61 leolvasott érték alapján számitással,
vagy D~liával való öaszehasonlitáa segitségével ba-
tilros.batjUk aeg.
Kösvetlen -'réasel csak aránTlag kevés adat batéroaható
..g, is7 például elektroncsövek esetében az anódáraa. Annál több
köSTetett Mrial aód•sert használó eljárással foguDk . .g1s•rked-
Dil aint legegJ&seribbet, itt csat a aeredekség aeghatározását
e.J.it~Wt, ahol a keresett ú-tétet erg éramtülönbség és egy fe-
••«lts6gkUlönbaég hánfadosa adja.
A . .r6berendes6&ek korlátolt pontossága 6s a mérés~ befo-
~ásol6 téQ7e&6k köYetlteztében a mért érték (2:) lli.ndig eltér a
a valóségoa ( 2:0 ) 6rt6kt61. .b eltérés a .1. :b%-x0 llérési hi.ba.
s ..al6leteee6ge aiatt rendssarintn••• hiba abszolut 6rt6két, ba-
D. . • téD7l•se• 6rt6kre vouatkoztatott relativ 6rt6két a

-3-
relat1Y hibát adjuk aes. A raérési hibüat hilrom b.teg6ri6ba ao-
rolhat;Ju:t:a
&/ J. 4\IZ'Va hib~ több 116ris eset6n ka~eza fe~.iaerhet6k,
a durra hibával terbalt aéria1 eredm6~ k1riv6an elte
a t6bbit61, oka relldszerlnt elirás, hel:rtelen a«aserle-
ol"fasé.a atb • .&. durva hibák kös6 aorolhat3uk u álh.1bá-
b.t, aae17ek halytalen sz6aitásb61 pl.. rossz k6plet, nea
koh.erena llértékeg:raégelt1 rossa köze lité a alkal.•••aa
~tt keletkeznek. J. durva hibikat kiértékeléskar fig:rel-
•n tivill haS1~
b/ .ls üland6 V&fg daerea hi~k a llérisi a6dszerb61
adódnak, ilJen p6ld6ul a aüaserek leolvaa'-altor kelet-
kes6 parallaxis hiba, a mteserek ltalibráclóa hibái. ~a.-
14D6aeD s:rakori rendsserea hibatorrla a -'résben altal-
••ott llllszerek aa 1de.lia 'VOlta. .l :feasültségMr6k,
ár...ér6k :fog:raastáaa gyakran megbamiait~a .agát a -'ren-
46 Mmqiséget. A továbbiakban as ege• Mriaek 1a118r-
tet6sén61 ki tosUDk t6rn1 a rendssere a hibák oJtaira.
o/ A v61etleD bibit ellen6r1zhetetlen törareseti batáaokb61
6• ingadozisokból szá.raaanak. Bl6fardul6.euJrat statas-
tikai törv6n:rsserüs6sak szab~oszé.k 1 hatásuk tehé.t tabb
8éréaael caiS:t:kentbat6.

~ Kösvetett méréa relativ hibájét az egyes t6nyes6k re-

lativ hibajáoak 1ameret6ben igen egyszer« aatamatikai ösazefUg-
s•••kkel batároshat~llk U8• LeSTeD a közvetett .-érés eredaénye

:z: • t (u.v,w •• •)

aluban irbat6 1 ahol u, v, • as egyes kiSzvetlen úrisek ere4-

MD:Jei. :z: aegvütosáaa •• 6sazete•& t6a:rez6k Mgváltozua f'ils8-
v6U16'ben

~:z: • ax 6u + a :z: .6v + ax ~. + •••

all av a.
ösazetUgpaCJ.nbt QQ' alaJd.t~ü át, b.og a1Ddk6t oldalOD a rela-
tiv hib&k azerepel~enek. ~ legte4~es6tleaebb esetban a relati?
bibák abszolut 6rt6ka a4641k 6aa.. ,

l l .la
A
%
%
0
.u:
az
u
!.
x
~u
u.
l . l aa.,.
x !.
%
~
..,
1+ •••

litalában azoDban a hiba ennél Jd.aebb • .A kösvatett aér6a relativ

bibájának valóazina értékel

..la alibb1akbanaegv1ssgé.l.Wlk Déhi!Q' 8!7BHrilbb ~üggvéiQ't.apcao­

latot. Ba p6ldául x:f(u,v) •u.v, akkor

Ba

Bzt as eredm6D1Unte• te~ss•taaen •87Változ6• esetre ia 6rtale.-

sserüen alkalwaabatjuk.
KUlönö• figyel.et 6rdeael a z c u 1 T függv6nykapcsolat.
Az el6bbiek 6rtelm6ben

It u
\·a t.,
-5-
Látható, hogy a relativ hibaösszetev6k mallett szerepl6 un. au-
lfosási faktorok •rtéke tülönbségképséa esetéa az egységnél sot-
kal 118QObb lehet. Ez arra i.a.t, hogy a tülönbségi méréaet rossz
esetben igen DagJ hibával b$jtbat6k csak végre.

l:..lt., Egyetlen objektuao.u. végzett tö"bb mérée, vagy tb"bb egy-

f~elemen végzett azonos tipasu -'ré• eredméDJei nea esnek egy-
be, hanem atatisztikua eloszlést mtatnak. Az eloszl.6st több-
nyire Ge.uaa gerbéTel jelleaezhet~ut. !el.aerülhet a kérdés, hogy a
sokaérési erea.é~ közill .al.yi.ket tekintjük hitelesnek• .beD..DYi-
ben az

-
: Z:•

átlagértéltet fogadjuk el, a fellép5 hibák négyzete• 6sszege miDi-

mális la••· Bz az átlagérték egyébként a Sausa görbe szimmetria-
vonala.
Mérési eredménreink eloszlásának •ásit fontos jellemz6je a
szóráSa

A n~lis elossláa tulajdonaágaiból következik, hogy az összes

-'rés 68• . _ !•,95 •. _ t 2& 1 6a 99.?,C-a ! ,_ tartOIIÁD.l'bau he-
l.7ezked1k el. /1-1. Ora/. ·
111Dn61 pODtosabb eredú!l7t akarunk kapni, annál több M-
réet 'tell végeznilnk. Adott u6rásu llérési ere.mé.r:Q'sorozat esetén
a középérték szórása

·-%
=8 -

alakban irható. Jlivel a norúl:l.s eloszlás tula-jdonségaiból kifo-

lYólag a aér6eek 50 ... t o,a • tarto~ban helyezkedik el,
as átlagérték átlagoa hibájának

~ z = o,s 8% = 0,8
vehetiillk.
-6-
 Go) c., c., r.,
n<)
l
l"'\"1
l ""
l "' J)(... ...
....
"-! "l x
l)( l>( ~~ f)( r>< l~

l-l. ibra

~az6ráa fentebb közölt defin1ci6s képlete éltalában n••

alkalmas kénJelmea számolásra, ~vel x átlagértéte rendszerint
nea kerek azáa. I~enkor eredmé~el alkalmazhatjuk a

8 •
r
%1 - J. 2 + ( ~ - A.)2 + • .. + ' ~ - J.)2
J
_....;;",.._.__--.::.------....;.....:::--~ - (% - A)
2
D.

ösazetüggést, ahol J. egy az átlag&rtékbez közel választott tet-

ez6leges kerek aaám.
Statisztikai adatha~z ~elleazésére szokás használni a ter-
jedelllet is. Ez.

ezerint a 118%imál.1s és minillália mért térték különbsége. El6bb

már láttuk, hogJ normAlis eloszlás esetán gyakorlatilag minden
eredménynek a t 3 a tartományba kell esnie. Ha tehát a terje-
delem ennél nas7obb, joggal következetethetünk dgrva hibára.

- 7 -
 ~ ~ .tr6a1 eredaéQ1eket és a k1értékel6 száaitásokat aé-
rés1 jegyz6köayvben rögsit~Uk. A jegyzAköQTY alapján báraikor
reprocl~lhatjllk a aérut és ellen6rizhetjilt a azUitúokat, ezért
ai.D4en léZQ'eps körül.aéZQ"t fel kell je57eznünk• .l a6réa1 jegya6-
köuyvnek a tövettez6 adatokat kell tartal.aznia1
~ mérés id6pontját,
a feladat megjelölését,
a telbaszDált .üazerek .egnevezését, tipua•t éa gyirtáai
saé.út.
Peltétlenül fel kell rajzolaunk a aérés ösaaeáll1táaára vo-
natkozó blokkséaát. Ismertetjük a kiértékelés módezerét és a fel-
használt képleteket. ~ márt irtéket és a k16rtétel6 asáaitásot
~tán táblázatosan vagy grafikusan ad~ut meg a végeredméDJeket.
Bgyes aéréset eredméDJeit •sadhatjuk a Jl6rt 6rt6kkel és a
valóssinii hibával. llindenesetre ann1i Jl6r6st vltgaünt, hos;7 a vé-
letlen hibákhól ered6 hiba kisebb legyea a rendssar álland6 hi-
bájAnil. Egyetlen objuktuaon végzett több ~ée, vagy sot egyfor-
aa objuktuaon végzett azonos tip~su aárél eredaén1ét legszemlé-
let•sebben ugynevezett vonalkázással tüntethetjük tel. /1-2. •b-
ra/. A vonalké.záa tengelye aent6D a llért aeJm71&él várható ·értéké-
nek aegfele16 beosztást tászi-
tünk. Jól ld6rt6telhet6 ibrát
akkor kapunk, ha uolauak az
osztályoknak a az.._, -17be
a6rés1 erea.6QJ' eg,oAl.taUD
fj- 5,5
ll e aik, a a6r6ae k száaának négy-r
. sat87ökável körülbelül. egyen-
5,5 -·6
llllilii l~. ~ vonalkáz.. ~elvilágoai­

6-6.5
6,5-7
llllilllilii tást ad as elosalu noraál.ia
vagy nea noraális jellegére
l l 1111 ia.
"- 7,6
lill .Aaennyib811 egy •DDJi&á-
get valam.ilyen aás •DDY1s6 g
n ~{isgvé~6ben .61'\lnk, legsze~a­
lálateaebb a grafikua ki6rté-
1-2. ábra kel6a. ~ koordinátarendszer
• gválaaztásával lebe t6les
t6rekedJünk arra, hogy a függvé~ egyeneaként legyen é.brisolva.

-e-
Nea lineáris függvénykapcsolatok ábrázolása esetén tehé.t a koor-
•
dináta tengelyek beosztását megfelel6en tarzitani kell. As elek-
troocsövek és félvezetők mérésénél igen gyakran el6forduÁ6 kü-
lönböz6 kitevöjü hatványfüggvényele ábrázolására például igen al-
kalmas a kétszer logaritmikus beosztásu koordinátarendszer. A ki-
ad6d6 egyenes meredekségéb6l a hatványfüggvény kitev6jét, az egy-
s6gnyi abszcisszához tartozó ordinátából pedig az együtthatót
határozhatjuk meg. Logaritmikus, vagy exponenciális függvénykap-
caolatok ábrázolásához a lineária - logaritmikus beosztásu koor-
dinátarendszer legalkalmasabb.
lrériasel a függvénykapcsolat egyes pontjait tudjuk csak fel-
venni. Ezek a pontok ábrázoláskor nem esnek egyetlen egyenesre
vagJ görbére a véletlen hibálc ~att. Az ered6 görbét ugy szerkesz-
pzük meg, hogy a. görbe alá 6s fölé lehet6leg azonos számu pont .
essék. Hagyjuk figyelmen kivül a szemmellátbat6an nagyon el~ér6
pontokat. ~ tapasztalat azt mutatja, hogy a görbe ilyen, szemmér-
tékkel val6 behuzáaa aránylag elég kis hibát eredményez •
.Br6sebben sz6r6ö6 eredmények esetén a matematikai statisz-
tikából ismert ugynevezett regressziós szamitást vége~etünk.
Ábrázoljuk a aérési eredményeket olyan koordináta rendszerben,
amelyben a függvénynek egyenesnek kell kiadódnia. Jelölje az egyes
aérési pontot l1De6ris koardinátáit ai 1ll~t6leg b 1 • Ekkor a
pontok közé behuzhat6 regressziós egyenea egyenlate
n
L a 1b 1 - n ab
b. . . ;i;;.;;;;=o,;;,l_ _ _ _ _ ca - a) + b
f
i= l
(ai-i)

ahol i u a 1 abazeisszák átlagos értéke, b pedig a b1

ordináták 6tlagoe értéke /1-,. 6bra/.

-9-
 •

a
1-}. ébra

2. Elektroncsövek füt6szálának és katódjának vizsgálata

Az emissziós áramát a katód fajlagos e~ssziója

elektroncső
és a füt6teljesitménJ határozza Mg • .Azonos tipusu csövek tüt6-
testje1t61 egyez& emisszió el6rése érdel:ében .egköveteljük az azo-
nos teljesitményfelvételt. Gyártási egyeDBtlenségek következtében
a füt6szál hossza "fagy keresztaetszete változ.bat, ezért sziikségea
a fütési adatok gyártáaközi ellen6rzése.•

2,1. Férhuzamosan kapcsolt fütésü csövek füt6árama üsemi

füt&teszültség ~llett :!: 10 '-kal térhet al a névleges értékt61.
Hasonlóképpen a sorostütésü csövek füt6feszültsége névleges área
aellett :!: 10' ingadozást altathat, Az előbbinél azorosabb ha-
tárok között tartandó az ol7an csövek tü.t6:teazül.tsége il1etve ira-
ma, amel.l'eket sorosan is párhasamosan is kapcsolWlk egyússal.
Hasonlóképpen azorosabb a türése a hosszu,lettartamu aegbizbat6
csövek fűtésadatainak is. A névleges értékt61 való eltérés okaia
a/ kentaktushiba /rossz hege~ztés/
b/ a füt&azá1 részleges zárlata
c/ tévedésb61 felhasznált más tipusu fütőtest
d/ leveg6s csa

- 10-
A füt~feszültaég-füt~­
áram karakterisztikából
következetethetünk a fü-
t6szál üzemi h6aérsékl•-
t6re 1s. ~ karakteriszti-
ta talvétel6re szolgál6
kapcaoláa as 1--4-. ábrin,
a karakteriastika jelle-
ge az 1-S. ábrán látha- 1-4. tbra
tó. A kasdetben marada-
ten emelked6 görbe a ~elmelegedés hatástra bekövetkez& ellanállás-
DÖTekedés aiatt ellaposodik. As nze~ füt6~eszültségnél aért me-
legellenálláS és a szo-
bah6m6rsékleten mért hi-
degellenállás viszonya
(t") a füt6te~t h6111ér-
séltletére je lleu6.
A hidegen R ellenál-
0
lásu füt6szál ggyan1s
A~ h6mérsé kleten

ellenálláeu lesz. Oxid-

katódos csövek közvetett
l-5. ébra
fűtésére azolgáló füt6-
szálak aeleg-hidegelle:pállásénak viszoD:7a T'= 6·5! 0,6 , a köz-
vetlea füt6sU. caövekre pedig T • 5 :!: 0,6.
A hidegellenállás aegbatározásakor D&87 goaddal kell eljár-
nunk• .l ~üt6•sál ugyuia vákuumban he~ezkedik el, tehát már egé-
szen kis fessültség rákapcsolása esetén jelent6s h6mérsékletnöve-
kedés történik. Pontol hidegellenállás mérést rendszerint igen
ti• tessültséggel müköd6 Wheatstone-hidban végeznek •
.l 1r 6rték iameretében meghatározható például ismeretlen
cs6 ~üt6teazülts6ge. Bl6ször kis feszülts6ggel végzünk ellenál-
l••-'r6at, hogr a füt6szál gyakorlatilag ne melegedjék, majd a
füt5feazültséget ~okozatosan addig növeljük 1 amig az ellenállás
a bidegea mért érték ötszörösét, illetve 6,5-szeresét éri el.

- ll -
 LevegeSs ca6ben a fütlStest nemcsak sugárzáa, banea "9'ezet6a
utján is képas h6t leadn1. Ilyankar a ~üt6sz•l h6mérsékleta le-
csökken. A. normálisnál kisebb 1: /nagyobb tUt61oram felvétel/ 'i:cy&A
hibára aatat.

~ Elektroncsöves berendezések üzemkészsége a csövek fal-

f'ütési idejét61 tügg. j moder~ csövek faltütési ideje 15-20 8p•
Azonos sorozatba tartozó csövek faltütési idejét a L~6gyárak 187•-
keznek egyez6en kialakitani, ~OS7 a csövek bekapcselás után egy-
szerre kezdjenek müködni. Különösen tontos ez a televis16s ké-
szülékekbeG használatos soros kapcs~láau csöveknél, ahol b~lyik
cs6 1d6el6tt1 felmelegedés& tulterhel6dést és esetleg tönkremene-
telt idéz el6.
A. felfüt6si 1d6t
az 1-6. ibrán látbat6
kapcsolásban aérjük•
.U elektródéira .unta-
ponti feszültségekat
kapcsolunk. A. füt6test
bekapcsolása utAn az
anódéram •• 1-7. ábru
látható aódon növekszik.
Jlelfütési 1d6na:t
azt az id6közt mevez-
1-6. ábra sük,amely a bekapcsolás-
tól a görbe intle%1ós
pont3ának el6r6a61g eltelik. Ezt a görbét az anódkörben elhel7•-
zett ára-.á-6vel Yehetnénk fel, az inflexió• pont he~ét azonbaD nem
tud~uk kell6 pontossággal ..ghatározn1, ez6rt el6állitjuk az
1-?. ábrán 1•that6 görbe differencitlbAn~adosát. Az anódkörben el-
helYezett transzformátar pr.Lmertekercsén át:fo~6 áru a azekuD-
dertekerca kapcsain az éram idöszerint vett differenciálhányado-
sával arányos

feszültséget indukál. E feszültBégnek az in!lexiós pontban .axt-

muma van. ~ szekunderkörben :fellép6 teszülteéget egyenfeszültség-

-12-
116r6 IIÍlBnrrel 11ér;jiik. .l •axSmália kitérés id.!Spontja a :tel~Ut6-
a1 1d6t adja.

~l
t
1-?. 6bra

~ Közvetett füt••« csövekt61 mestivanjuk, hogy a katód

6a tütöazál tözötti szigeteléa ;)6 leSJen. A szigeteléa vissgála-
ta cél~ából a faltütött füt6szál •• a katód közé 50 V vagy 100 V
egyenfeaziilts•set lr.apceolWlk. As i~enkar fo~ó •tvezet6si ir8JI
a cs6 alkal.uzisától függ4an axSúliaan néháu7 p.A lehet.
Az átvezetési iraa a teszültség függVényében nemlineárisan vál-
toáik, aert a aeles azigetel6aD7&B ~élvezet4 tulajdonságokat mu-
tat. Pontoa -'r6shez tehát nea elegend6 a füt6szál-katód átveze-
téat egJetlen feszültségnél le-'rni, hanea pozitiv 6a negativ fe-
szültségek széles tartományában pontról-pontra tell telvenni a
görbét 1 1llet6leg váltatoz6feszültség alkalmazásával oszcillosz-
kóp erny6jén 18 aegjelentethetjük a karakteriaztikát. A füt6azál-
tatód közötti átvezetés ~tt fellép6 bugófeszültség a taratte-
risztika nealineáris tulajdonságai következtében •agasabb barmó-
n1kusoka t tartalmaz.

2.4, .lZ elektroncsa használbat6ságára jellemz6 a katód te_

litéai árama. Wolframkat4dos cs6 telitési karakterisztikája az
1-8. ábrán látható. llint~ogy a wolfram fajlagos emisszi6ja k1-
csia7, a telité$ aránylag kis an6dfeszültségoél bekövetkezik és

- 13 -
 a telit6e1 éram •••
tula'soaan m.g. lm-
nek aér••• Dem ütkéS-
sik különösebb nehéz-
mA aégekbe.
A a i vev6csö-
20
vek kiv,tel aélkül
oxidkatóddal késsül-
nek. As azidkat6d taj-
100
lagoa elliesai6ja jóval
nagyobb mint a woltra-
:aé, 61 az 1-9. ébrin
100 200 JOO 400 V lát.bat6 telitési ka-
Uo • rakteriastika a
1-8. ábra Schottky-bat!s követ-
teat6ben nea ol7&D
egyértelmü miDt a wolframkatódé. A telitési iram 1-10 A nagrság-
rendü, a hozz,tartoz6 anódfeszültség tbobszáz Volt, esetleg né-

1 kV J_~

hány kV lehet. IlJen teljeaita,UTYiiiOQJOt kösatt a ce6 ...o4per-

cek alatt tönkr•• SJ, ••sak u u64 fe1Mlep46H, ballea a ka-
tód azidrétes'n itfolJ6 DaSJ Ar. . ~etkestébea 1•tre3ött Joale-b6
miatt.

- 1.4-
 llesbiaható eredméDl't kapunk impulsRs módezerrel a cats tönk-
ret6tele úlkül. Igen rövid ideig ~art6 /néh~ p.aec/illpulzusok
alatt vesalUk igéntbe tel1tésre a csövet. As impulzusotat loo-
lOOf eserea 1dtstartamu azünet követi, ennek eredménraképpen az •t-
lagteljesitménrkicsi lesz. Oélszerü as t.pulzua/szünetaráu7t
ag felvenni, hog a csövön az üzemi 6ra.er~sség fol~ék keresz-
tül •tlagos&ll. Ikkor UQ'anis a felllelegedés éppen az átlagos üzemi
viszonyolmak telel aeg. A telitéshel tartozó fesziiltHg illetve
~aaimpulsu.sokat oszcilloszkóp erny6jén figyelhet;Jük, vagy impul-
zustechnikai aódszerrel •érhetjük.

~ A fC1t5test h5fok:ának caökkentésével a telitési h-am

exponenciálisan csökken, tehát közvetlenül mérbat6vé válik. Név-
leges füt6teszülts6g esetén beállithatj\lk a munkaponti anódáramot
és ..gbatározsak a ca6 aeredekségét. Ezután a füt6feszültséget
a né'Ylegea érték 63 "-é.r• csökkent jUk, • •• áD6dér8llot • valamint
• aeredekaéget ismét lsmérjük. Jól torllált katód esetén sea az
an6dár••n•k 1 • • • a ..redekségnek nea szabad a névlesaa füt6fe-
asültaépé1 JMb't 6rték 50 "-in'l ~abban lecaökkennie • .U 1-10.
ibrán jó, illet6leg ~ossz ca6 karakSerlaatikiit láthatjuk nor.á

!Ja

-u,

-u1 JÖ cs6 -U.ll rossz csó

1-10. ábra

- 15 -
liS ás lecsökkentett tüt6teszültság mellett. Az altfűtött .eredet-
ség különöaen er6sen csökken, .ba a ka t6d kiformálása • • • gte-
lel6,

2.6. A katód telitési árázéra ;16 felvilágositást kaphatunk

zajméréa segitségével is. Ismeretes, bog u elektroncsövek za-
ját a tértöltés D&Qban korlé.tozza. Ha tehát változó fi1t6teazült-
ség aellett zajt mérünk, a za~ növekedésából a t6rtöltáa csökke-
nésére, tebát a telitési Allapot elérésére követmastethetünk. Meg-
:tigye.J.6a ezerint a za;lmr,ses kat6<bd.n6aitéa sokkal •gbishat6bb
eredmények't ad, aint a ca& sztat~a lléréae, ert aér egészen ll:ia
zajnövekedés Jól indikálja a tértöltés csöktenásét.

~ Gyors, de igen durva tájékoztatást kaphatunk a katód

állapotáról u 1-11. 6bra ezerinti kapcsolásbaA. A ca6 aDódját 61
valameDnTi rácaát ösazekapcsoljuk,
6• az i g kialakUló d16dát 15-''0 V
há16sat1 %rekvenciáju váltakozó fe-
szültség egyaniré.nyitáSéra ba.smál-
juk. .l körben aiDdösaze eu •11•116.-
ramot llér5 k••mér6 foglal he}7et •
30 V .l r1Jit6il.'áu:rbao folyó DaQ 61'~
pulzusok aeglebet&aen igénYbeTeazik
a katódot, ezért u árallllll6r6 által
lllitatott átlag6rték bizo~oa -'"'-
kiS jalleu6 a katód á.llapotéra.
1-11. Ora

~ Közvetett fütásü cs6vek tatódcsövecskjje 6s emittáló

bevona~ között félTezet~ tulajdona~ közben&& réteg alakul ti,
amely elektroaoe szempontból az átfolyó ér...al aránroa ellenál-
lásként 6a aa árammal forditottan arányos párhuzamos kapacitu-
ként viselkedik /1-12. ábra/. Bz a réteg a ca6 mere4ekségét •BY•-
náramon 1llet6leg kiafrekve.ucié.kon csökkent 1, aaQf'rekvenciákon
a párhuzamosan kapcsolódó kapaa-itás Iliatt hatlisa nea 6azlel.bet6.
Az ellenállás nagyságát kis éa nagyb'eltvenci'-tl végsett Mre4elt-
aégm.áréssel1 az RO kör 1d6állancl6ját pedis i~lzu.aoa Yez6rl6•
esetán az anódárea oszc1lloszk6poa .agfigreléaével •llapitbatJuk
aeg.

-16-
 c R

1-12. ~ra

3. Karakterismtikák ~elvétela

~ ~ dióda an6dáraa an6dteszülts'g karakterisztik!~át

aa 1-13. 'bra azer1Dt1 kapcsol,sban igen efg"Bsarü.en felYab.etjü.k.
Az an6dteszülts6get potencioaéterrel ~ltoztatjak o••• u, kösött.
Az összetartozó teszültség és éra.h't6bket koordinátarendszer-
ben ábrázolva pontsort kapunk. ~ pontot 6sszetöt,se ad~ a tarak-
terisztikát.
Kérés! hibák következtében a pontsor öaszetötése nea ared-
aé~as :to~-toa g5rb6t. I!7entor u l. tejesetben 1aaertetett
módazeretkel rajzol~uk .eg a
karaterisztikát. Pöl tell hiT-
nunk a :tigyel•t arra, hog,' a
Téletlen hibákon tiTUl az
1-13. 'bra sHrinti tapcaolé.a
rendszeres hibát is okoz.
Js anódár. .ot ponto&fn aérjttk,
hiszen az la .U.zeren C$ak
a ca6 árama fol.7i:t keresztül, ~------~~--~--~-
az Ua :teszülts6gaér5 .Usser 1-1,. 'bra
azonban neliCilak az anód 6a ka-
tód közötti feazültségeséat -'ri, hanea el6bb1hez hoszt.éri as
árammér6 feszDltségeaését is. Ha a ~eszültségaér&t as ár. . .6r6
Lttán, a ca6vel párhuzamosan tapcaolnénk, a feazülta6gMria hibá-
~a zérus lenne l de as llr••ú-6 • csa anódu.- • l lett llérn6 a

- 17 -
voltaérts f'ogyasztásé.t ia. J. gyakorlatban el6:f'ordul6 .atazeradatok
aellett as ela8 megoldás ad pontosabb ere~DJt•
As ilyeumódon felvett tarakterisstika •és a hibák ~egyen­
litése után sem feltétlenül egyeait meg a oe6katalógusban ~gadott
karakterisztikával. A katalógusban megadott tarakteriaztika át-
lagos esőre vonatkozik, egy tényleges ca6 anódárau a geoaetriai
adatot sz6rása aiatt ! }0 --.1 ia eltérhet a közep~• ca6 an6-
dáramához képest.

~ A trióda anódárama két elektródafeszültség ~üggvéQJe,

karakte~isztikája para.éteres görbesereggel ábrázolható. Tri64a-

kara.k.ter1sztikát •• 1-14. é.bra szarinti kapc•olásb&D vehetünk :tel.

AD6dUo~6Uessültaég karak-
teriaztika felvételekar a ráca-
feszültséget 6lland6 értékeD
tartjuk 6a az anódfeszültséget
folJamatoaan változtatjuk,
o••• umax-18• Més ráca:f'essült-
ségre átt•rve as I8~8 görbe-
sereg g~abb görb,jét kapjuk.
Negativ rácsfeszültségü tarto-
~ban ~ 1 jelü ráceh-a.-
1
+ - + aér6 .Uaser rendszerint el ba~­
1-14. é.bra hat6.

~ Többelettródás csövek adnden elektr6d.jára - az 1-14.

'brán látható eJ.rendezéshes hasonl6u - •é.ltoztatbat6 :teszültsépt
kell Jmpcsolnnnk, és lllérnünk kell valamennyi feszültséget éa ~a­
aot. Szerenceére a legbonJolultabb felépitésU csövek vizsgé.latá-
hoz ie elegend6 két pozitiv és tét negativ teszültségfor.ráB 1 és
által,ban csak a pozitiv elektródák éraakörébaD van saükség ára.-
Járe.re.
Bárail.yen karaltterisztikát tel, egrid6ben csak •s:7•t-
~eszünk
len feszültséget vtltoztathatuak. A többit61 megtivánjuk 1 hogr a
hálózati feszültség válto1ásait6l 1 6I az elektróda 6r.._ által
okozott terheléatal független legyen. Aa l-14. ébrán be•utatott
elrendezés egyik feltételt aea teljesiti kielégit6en. Ba példtul
a trióda rácsfeszültség- an6d*raa karakteriszt1káját vesszük fel
és a terhelésváltosás közben DB• áll1tjuk utána az an6dteszült-

- 18-
séget, Ra ered6 bels6ellenállásu tápfeszültségforrás esetén nea
a aztatilma hanem u R8 ellenálláshoz tartozó dinamikus rács-
teszültség-an6dé.r&JR görbét kapjuk• .lhhoz, llas7 az 1-14. ábra el-
rendezésében a potencioaéterem a cs6 árama ne hozzon létre lénye-
ges ~eszültségesést, igen kis ellenáll,sg, tehát na~ önfogyasz-
tásu potenciométer szükséges. Amenn7iben többrácsos csövet, pél-
dául pent6dát mérünk, a terhelésingadozások következtében vala-
mannyi pozitiv elektróda feszültsége aegváltozn6k, tehát m6rés
kösben valamenurit 'lland6an kor.rigálni ~llene. Bz a mérést igen
nehézkessé tann6. Ezért a cs6méréshez szükségea feszültségeket
szabálfozat6 és a hálózati feszUltségt61 1 valamint a terhelésin-
gadozásoktól független elektronikUs atabilizált feszültségtorrá-
sokkal '111tjuk el6.
~ karakterisztika különböz6 pontjaiban más- és más telje-
aitmén,' alaklll h6v6 a cs6ben • .& cali elelttroaos paramétere i bizo-
IQ'OS mitrtl.kben függenek az elektródák h6m/UJ'sékletét61. Nea aindegy
tehát, hogy mérés közben az elektródának van e ideje fölmaleged-
ni a cs6ben disazipált teljesitményt61, vagy sea. Amennyiben nagy
tel~eait-'urértékekhez tartozó al!Dtapontokat vizsgálunk 1 esetles
o:cyanokat, &ael78k aér a disaz1páci6s hiperbolán kivül esnek, a
.6rést olyan ~lsusokkal kell végrehajtanunk, amelyek alatt a
ce6 csak ld.• a6rtékben melegedhetii fel.

l&!L Qyors karatteriaztika felvételt végezbetünk karakte-

r18zt1karajzolóval. Ilyen berendezéssel leggyakrabban I 8 -U8

S zinkronizóltis
Vezér
oszci/ldlor

LlipcsÖjel.,....----+- Ft'Jrés~jel
g,ner61or generófor

1-1;. ábra

- 19-
 karakterisztitát raJzoltat~ tel 887 katódsugár oszcilloszkóp
erny6jére. A berendezés aüködési vázlata az 1-15. ábrán látható.
A vizsgálandó QB6 anódjára o-tól UAmax -ig emelked6 fe-
szültséget kapcsolauk. lzalatt a rácsfeszültség állandó. UAmax
elérésekor az anódt'eszültség hirtelen O-ra esik. vissza, uja is-
aét e•liedDi kezd. Az anódteszült ség 1d6beli lefol;rása :türésztos-
hoz hasonlit. MiDden anódfeszültség periódus végén Lgrásszerüen
megváltoztatjuk a rácsfeszültséget, ennek időfüggvénye tehát lép-
cs6 alaku. Minden lépcsőfok egy karakterisztika Yonalnat felel
meg. J. teljes rácsfeszültség-tartományon való végiglépkedés utAD
a rácsfeszültség a kezdeti értékre /lezárásig/ tér vissza.
A katódaugárcs6 vizszintes el~it6 lemezpárjaira as anód-
feszültséget,\ függ6legea lemezpárjaira pedig az anódáraa által
R ellenállásan okozott feszültségesést vezetjük. Az erny6n az
I 8 -D8 karakterisztikasereg jelenik aeg, alépcsöjel feszültsége-
ivel paraméterezve.
Karakter1ezt1karajzol6val a disszipációa hiperbolán kivÜl
es6 görbeszakassok is felvehetők aert esetre a szakaszokra a tel-
jel mér,si cikluanak csak tört része j)lt 1 az átlagteljesitlléD7
tehát a aegengedett határokon belül marad. O-tól U!aa%.-1g line-
árisan változó anódfeszültséget 1 éa o-tól a lezárásig lépcsőze­
tesen változó ráesfeszülts6get felt6telezve •81 tri~da átlagol
terhelése
u 2
U%
P=

~ az egyenesekkel helyettesitett karakteriaztikasereg .eredek-

ségének reciprota/ •87 pent64á' pedig

P•

~ BegatiT rácsok 6ramát rendszerint nehéz közvetlenUl

úrni, urt az 6raa a mikrour:per tört része azokott lenni. Bg-
szerüen mérhet6 a rácséram egr nagyértékU obaos ellenállás, vala-
mint egy an6dár&Jil1Úr& segitségével. As emlitett ellenilli.at kap-
csolóval rövidrezárható a4don a rácsfeszültségforrás és a rács
közé kapcsoljuk /~-16. ábra/. Bl6ször rövidrezérjut az ellenál-

-20-
lut és aeghatárosott rtcael6-
feszültséget állitunt be. Ek-
kor Egmérjük aa anódiramot.
Kost nyitjuk as ellentllást
átMdal6 kapceo16t, llire as
ellenálléaon a rácatraa kÖTet-
keztében ~Ug fessültség lép
fel, ahol

1-16. 6bra
A rácafeszültaésforrás feszül~-
aégét aoet addis viltoztatjuk 1 amig as el8z6 an6dáram6rt6ket ia-
-'t .eg aaa kapjak. A két rácsel6~easültség külöDbségéb61 a ráca-
áru

4. Csl5tltt]JeZ6k aérése

~lektroncs&rek paramétereit aint a karakterisztika diffe-

renciálháQJadosait definiáltuk. A cs6 alkalaazása szeapontjáb61
a trióda auulhéroa para.Mtere eQaré.nt tontos 1 pentóda alkal.llazáaá-
lloz a meredekség 4ta a bel.a6 ellenállh i•erete rendszerint ele-
gend&, néha saűtBég lebet a segédréce er6sitéa1 tényezara 18.
A ca6paraaétereket aérhetjWu
al d1fterenc1ah'nJadoa a6dazerrel
b/ közvetlea.atat6 váltakos66r..a .6dszerrel
c/ egyenáramu kompenztc16a ~dszerrel
d/ váltakozóárama hidaódszerrel
e/ reaktanc1&ko~nzác16a váltakozóéramu hidm6dszerrel.

4.1, DifferenciaháDJadol aódezer alkalmazásakor a def1n1-

ci6a összetügg,sekb61 indulunk ki. Esek azeriDt a meredekség

-21-
 8=
Ua • const

as er6eit6s1 téUJes&

fJ- - -
au.
au8
.- dUa
dU8 l Ia • const

és a bela6 ellenáll. .

~-
au,
ar.
c
4
d I8
u.
l 1Jg • eoDBt

D1tferenciálh4n~adosok helJatt dit~ereDCiaháa7adosokat -'-

rüak. J. anniraponti ries - illet6les e6d1'eszültséget~ U értélt-
k'<9~•gviltostatjuk pozit1Y 6s nep.tiT iráQrban, •• a.U03ük as
anód~easült••s. 1llet61eg as anódáraa viltoz's't· lülönöa gon4-
dal a l l ügyelnünk arra, hog aa áppen nea vütostatott par-'ter
valóban tllandó .aradJon.
Differenciabányados ~aser.rel -'rhet8 a trióda aindbaroa
parallétell'e, a pent6da •redeu6p, valamut a eep4récs er6a1t6-
e1 t6nrez6. Utóbbit a

f' 12. • -
r82 • const
u. • aonst

de!1Dic16• 6eazefügg6a alkat.asáaával ~tiroahatjUk --~ A d1tre-

renctahén7ado• aódezer nea alkat.&a pentbd&k bels6 elleD•lltsá-
Dak •• er6s1.t6ai t61Q'ez6jánek aegbatároauára, liivel 1 t t D&BJOD
kiJI an6déraa v•ltozuokkal Dllene 4ol8om1.
B -'r6s1 abdazarnek két •ulro• hibája van. J. de~iniciós öss-
s~efügg6aek számlálójában 6• nevez636beo különbségek szerepel-

nek; e tiilöobségek:et csak nagon pontatlanul tudjuk •eghatároud.

~enayiben e hiba elkerülése végett nagrobb különbaégeket alkal-
aa.allllk, a görbét megközel1t6 hur ae:u4eks6ge már karálltsem fog

-22-
•gep-esni u 6riDt6 •eradekséghel/1-17. •bra/.Az 1-lS.ábra ·~·­
r1Dt1 kapcsoluban aa ela6 hibdajt•t bis0J17oa llértékiB csökkent-
het3ük. ~ DJugal.t e16teaaültaégbes ..!battrosott feszültség«

húr ls érintő n'm párhuzamos

1-17. ibra

telep pontoaan lea6rt feasültségét hoszáadjuk vagy leYonjut.

Bkkor ll tJ
g
biso!Q'talaosága osak a teleppel pérhuzallaBan kapcsolt
feszülts6~r6 pootat1anságából ered.

fV

1-18. 6.bra

-23-
 A hur közel1t6a hibij't a következ~k6ppen becsftlbetjOkz
legyen az anódáru

alakll fii8gv607• az U Tez6rlMeasülteégnek • .l pontos MMdek-

séget as u8 a&erinti ditferenei,lisaal kapjoka

8. • m un-1

KöDDJen felirbatjuk a t ~U feasülts6gYtltoaásaal kapott . ._

M4eka6ge1ii t.1

(U+ ~U)D- (U- áU)n

2 AU

Bst as ösazetDgg6at U kia.el6ae után b1Doa1,11s aorokba fejt-

betjilta Lá.tbat6 1 b.oe51 a eQl"ok pél" oa tasjai k1e•net 1 púatlaa tag-
jai pedis ösazead6dDak1

2
s6 • k
2~v [ 1 • (~) ~u • (:) (~u) + •••
-l+

•m(7J-(:) l~) J 2

Ba aoat k6pezsUk a pootoa ..re4ek86gbes Yiazoa,itott relatiY

hib•t.

-24-
 Brda•e aegfigyelni 1 hogy elats vagy aásodfoku karakterisz-
tika aeetén ~8/8=0 1 éa 3/2-ed Yagy 5/2-ed kitev6 .ellett is
cseké~ a hiba. HeQ'attesiteünlc példáal U=2 V1 .ö.U=lV-ot •s
n a. 3/2-t, akkor

kapunk. ~ U növelésével közel n6gyzeteaa.u növekszik a hur köze-

litéeb61 ered6 hiba.
Vissatérve a különbségi llLérés által okozott hibára, az el-
s6 fejesetban tözölt ösazefügg6s alapján felirhatjuk a .eredekség-
ldréa re lativ hib~át:

-~s
=
8

Itt u1 ,u2 a .aredekség-'résbez használt rácsfeszültség határ-

pontok, 1 1 ,12 az anódáram határpo.utok, hul•hu2 a rácsfeszült-
••gmér•• relativ hibája ~ 1 ,h12 pedis . . anódáramaérés relativ
hibája. Itt a .biba 6 U növelé•ével csökken. Figyelembevéve lllind-
két hibatipust, lesz oLTan ~U 6rt•k, ahol a meredekségmérés
ered6 hib,ja minimáli•.

~ A közvetlenmutat6 Yáltakosóára.u módszerek egyszerüen

származtathatök a differenciahánJadoa ~d• .. rb61. Amenayiben a
faszültsésváltoztatésokat sondolatbao igen gyaraao hajtjuk végre,
kösY&~lenUl a v•ltakoz6áramu aéréa goadalatára jutunk. ~ meredek-
•éset p6ld.ml u 1-19. ~ra ezerinti kapcaolaban aérhatjüt•
.b anódkörbe rendszerint kis ellenillút ittatWlk, az ennek sar-
kain kaletkaz6 v•ltakoaóteszültséset érsék•DJ cs6voltmér6vel mér-
~iik.
•• a a64•••~
••• ad pontoa eredaényt. Az anódkörben lev6 el-
len,llU miat• QSJU18 d:1nn11tUS aeredek:aéget mérünk, amél.y a
astatikUa ..redek••st6l

-25-
 8

mértékben különbözik. Amenayiben a m6rénd6 cs~ bels6 ellenillisa

sokkal nagyobb az anódkörbe iktatott ellenállásnál, a hiba elha-
nyagoldhat6. Bbb6l következik, hogy ez a lllérési eljárás inkább
pentódák meredekség mérésére alkalmazható.

1-19. ábra

Hasonló aegtontolás alapjAn készithatünk közvetlenül .uta-

tó erósitési tényez~ már6 berendezést is.Az er6aitéare ~onatkozó

CSsszef"üsgéa szarint ame anyiben a cs6 anódkörbe végtelen uag ED-

ka ellenállást 1ktatunk 1 az er6s1tés 6~en }t-ször~s leaz. Bst a•
állapotot •gközelithetjflk, ha az anódkörbe nagy i.Dduktivit. .u.
fojtótekereset iktatunt /1-20. ábra/. Sajnos, a szUkségképpeD je-
lenlév6 szórt kapacitások, valamint a to;Jt6tekerccsel pér.l:msaa~
aan ka~solódó cs~voltmér6 be.en6ellenállása .egbaaisitját a .6-
rést, ez az ösa.. lllitás ezért ritkán használatoa.
Bels8 ellen,llást márhetünk k8zvetlenül as 1-21. 6bra •ze-
riDti ösazeállitáaban. Az anódteazUltségtorráaaal kis aapl1tud6ju
váltakozófeszültséget szolgáltat6 gener,tart kapcsolunk sorba.
l
Az anódkörben ellle~ezett elleú.llúoD az é.tfo~ó llr.-1 ar 'VOl

- 26 -
 L

1-20. ábra

R6 7C{!f/-9Rt1- ~ R
0

Ra «llb

1-21. e:ra

feazUltséset YebetUDk le. •• a ·~•• ••• ssolSáltat eséssen pon-

to• ere~UJt 1 a hiba

=u
- __.........,
R __
~+:a

Ld,that6, hog1 •• a a6r6s1 aódaser is inkább pent6dákhoz alkal.llas

Mrt a hiba annil kisebb, Jllill61 D8!10bb a Jlérend6 ce6 bels6 el-
le.D.áll•aa.
J. Mredekség-'ria kapclláD illilét aegvizsgál~ut a k:arakteriss-
tita görbülta6séb61 ered6 hibát. J. karakterisztikát aa
3/2
Ia s k (ug+ ~ )
-2?-
egyenlet irja le. Legyen a cs8 munkapontja as u1 ,uG pontban.
~djunk a rácsra ~u 0 coa w t Táltakcsó ~eszülts6get, ekkor
3/2
18 " It c
UG+ 110 ooa wt + '11: )
Ismét bevezetve as U=Ua+U~//u vez6rl6teazUltséget 1 az anódáraa
binoaiális 1 .ajd Fourier-sorba fe~ the t 6 a

3/2 3/2 u 3/2

18 • It (U + U0 ooa wt ) • ldJ ( l + -;!- coe w il )
,. ;;rr
512
[1 + ~ lJ: COB wt +: (:O f 2
coa wt + uo J•
"iéfi
'5/2 [
l+ j} (-t
u )2
+ ~
o
-:- 008 Wt+ j} ( lJ~)2 Coa
2
..,t+ ••
lJ

•z u~onnan keletkez6 tagok két~élek6ppeD is befolyásoljék as ered-

aén7t. A nar.onikua komponensek a már~müazer által mutatott •rté-
ket befolyásolják 6• pedig aszerint, b08'7 a aér6aüszer csucaér-
tétet, effektiv értéket avas7 átlagértéket aér-e. J. ke letezts u;~
egyenárama tagok pedig a wuntapontot tolják el. Jmenuriben a atr~­
müszer csucsértékat aér, az egres haraónikua koaponensek a.pl1tu-
d61 fázistól tügg6 m6don hozzáadódnak V887 kivonódnak as alaphoz.
Ha csak a. Jláeod1t .barmóDikuBt Yes.ezük fi8yelembe, a aér6&szer
'ltal jelzett 6rt6k

I
8
=r kD' .,,2 [2
u +
~ .....L
U
L. (~
16
u
U
)2] a l
2
ktJ1/2 °[ 17
8
[J
1.! _q
U
~ = StJ0 ~1.~ -2.
·
t1 ~
8 U

azaz a hiba
As=! .3t..
B 8 U

-28-
 Amennyiben a mér6müszer ettektiv értéket mér, az alap és a
harm6nikusok e~fektiv értéke

+ ••• =

1/2
- l kU 1]0 ~su
o
2

A m.4trési hiba
2
..A.!
s
:It ..L
128
(~)
u

A görbe karakterisitika miatt keletkez6 egyenáramu tag a

munkapontot is eltolja, 6spedig pozitiv irányban. As anódáram

~A = lr:: U3/2 [ l+ ...l

16 (uuo)2 J
Minthogy a aeredelr::ség

sserint függv6~e az an6d6ramnak, a gpnkaponteltol6dás miatt be-

következ6 meredekségváltozáa a következók~p~en irhat61

2
.6 8 • ! A l.l • !,_ ( Uo )
8 ' l~ 16 u

~nnyiben a cs6 meredekségét nem az előfeszültség, hanem az anód-

áram függvé;lyében kivánjuk meghatározni, u utóbbi hibaforrás ki-
esik. LAssuk, mekkora hibát követünk el, ba az 1-19. ábra szerin-
ti kapcsolásban mérjük az alábbi munkaponti adatokkal rendelte-
z6 csövets

-29-
 ~.50

~ vez6rl6feaziltség köDQleD beléthatóan 2 V. Osuesaér6 aüszer

esetén fellép6 hibaa

1,41 :z 8,8 "

2

Btfektiv 6rtétet Mr4 Jlilsser hibájar

2 2
~8
8
• ~
128
(~)
u
= -L(!&)
128 2
= 0,4 "

~ aunkapont eltolódásból ered6 .aredet•égváltozáas

2
68=
8
-l
16
(i)
u

~A par8116terll6r6a pontosa6git kcmpeutció• aódaserrel

tokozhatju.k • .&. 1116rend6 elektronca6ben okozott te•zUlts6g-, Tago
6rBIIVáltosusal egy .Uill: feaa&ltség-, vagr 6raaváltosut apcao-
l11Dk aseliba, •l1et ellen6ra6tt 1164on as irtuik5r .U ri as6be.a. hos-
tunk létre. -'bhos, hOQ a kittt'aJta Yütoaut egyúaaal öaasehaaon-
11tau1t, D1Dc• ••flka6gil.Dk hiteles 1J1d1kátor aü.szerre, 116t a ••1-
tozást el6~déz6 cegédfeszültségtorrás ponto• ia.eretére aiDca
ezükségünk• .&. ta.peasált 'llapot beállitiaa rendsseriDt ellen!l-
lá.a változtatúával történik, 116r6aünket teh•t ellenüláamérésre
vezethetjük Tisaza, .-1.7 tosia•rteA Dag)' pontoaa~gal v6pshe-
t6.
~oapens,c16a aeredetsés-'r6 tra.kört láthatunk az 1-22. 'b-
ru. !z UA,UG tápfaazültaég.t'orráaok a ca6 wanupoDt~Uak beü-
lituára azolgál.Dalt. As ll 3elü aüazeren 't1'o~ik a ca6 &D64ára-
aa • .AmeDDJiben az 110 feazültaég(l telepet belrapcsoljuk, a ráca-
1'eazültség
-,O-
6rt•k:r• Yálto•ii. jMDJ111.ben fel-
t,teleasük, hoQ" u • ~elit .o.-
eur ellenállba kios11Q' 1 u el-
86 esetben

1-22. 6bra

a második •••tben pedis

l• ,, + suo-

BtJo - • o .•

tr
0 kapcaolsatásakar a aüazer kit6r6se nea válto•ik. Eb.hes as
asükségee 1 hogy

B• ..L
:a

l1SJ8D. Látható, hQg.f a aeredekség.érést il7en a6don ellenálláa-

aéréare Yezettük Yisesa.
A ka.penz,c16e abdazar legszealéletesebb alkal.azása az er6-
sitéei t•D7•z6 a6réee. /1-23. tbra/. ! rácskörbe R1 , az anód-
körbe pedis 1 2 elleDáll'-st iktat'Wlk• .b.en.QJiben a ][ kapcsolót

-31-
 -
zárjuk, a rácsköri ellenállá-
son

--
feszültség, az an6dkör1Jl pedig

R2
_ _. ..___./.----'
..___
Uo K :teszülta6g lép ~el. Megf~el­
hetjük1 hogy a rács- 61 an6d-
1-23. ábra
:teszü1tség .agváltozásáDakir•-
nya ellentétes. Aaenayiben az anód és rácsfeszültség változás
hányadosa éppen az er6sités1 tényez6vel egyenl6, a kapcsaló ki-be
kapcsolgatásakor az~an6dkör1 müszer kitérése nem váltosik. Ehhez
az szükséges, hogy

legyen. Az R1 ellenáll•s rendszerint állandó /példáullOOfi l

's az R2 változtatható ellenállás közvetlenül er6sitési téuye-
zöre ka11brálbat6.
Bels6 ellenállés
kompenzációs aérésére azoí-
gál6 éramkört láthatunk u
1-24. ábrán. J. X: kapcso-
ló átkapcsol,sával aegnö-
velhetjük a esőre jutó
and6feszültséget. Amenayi-
ben fözmáll az

1-24. ábra

-32-
egyenl6aég, aa M aüaser Jd.t6r••• a upcaolp.tu alatt 'Y'ltosat-
lan ~ad.
~itettük, h~ a ~oapeuséc16a -'rések pootoasága sokkal
DagJobb a fifferenc1ah•n7adoa ~sser pontoaaágán,l, ainthogr a
E.tat6s &üszereket jelenles caQpu i.Ddiké.lésra baez.a.áljllk. Yis-
gál~&lk aeg, ho87 ;jelen eaetben Mkkara hibilt okos u indiké.tor
dalsar be•llu1 pontatlanúp. .U 1-22. •bra azeriDt1 kapcso lb
kiegJenlit,a1 felt6telea

l•

aai.Dt .ar asel6bb láttuk. ~STilk fel, hog)' a aüazer a caapé.Q-

surl641Laok alatt I-tlSl különbös6 J' ár•mné] is ugyanakkora ér-
t•tet tos autatni. I' -hös ter-'azetesen -'a .eredekBég érték tar-
to•ik, u

l; • lA+ (8 + .6 8) U0 -

egyenllSség s.zerilltl. Osasuk el a k't egyenletet egymásaala

l'
-•l+
r...

Ha as l-et 'tTisasilk a balolclalra, éppen a ailazer relativ hibá~át

kap~ukl

,.
-·
~,
--1.
J.
' ~
aaredeka6g relati'Y hibtja eset saerint

8
-,11

- ''-
HelyetteaitsUk be as alábbi 6rtékeketa

IJ. = lo u uo = 0,5 v
B •5aA/V ~IIIJ. * 0,5 "

.Btkor

A B • ----
lÖ • 0,.5 • 2 "
s 5.0,5

4.4, Jbogr a 41fferenciaháayados aódszerb61 levesettök a

kösvetlenautató váltakosóáramu aódszert, U67 a ka.pensáci6a .e-
réai eljárás továbbfejlesztésével a váltakoz6éraau hidaóesare~
hes 3utUilk. ~DIQ'iben Uf57anis a ko~~pensác16a éraakörökben aegi-
aert U0 talepet gondolatban igen sokasar ki-be kapcsol~uk, Jtös-
vetlenül a viltakosóáraau hidaódsaer sondolatára ~utunk. Vizsgál-
juk aes, ail7en el&l.7ökkel rendelkeznak a váltakosóéraa~~ par--'-
terair6 hidak a ko~enzációa áraakörakkel szeaban •
.U 1-22. 6bra ezerinti Uult6rbeu p'ldául as M ailsseren
a ca6 IlUOkaponti anódegyenárama is '-t:to17t. Baiatt nagy~ .U-
szart kell all:alu.znWlk, aae~ kevéas6 6rz61al~ u l10 telep kap-
caolgata-akar ~~követtas6 áramváltozáaokra. Bz as 6rs61teltlanség
okozta az t.ént levezetett hib•t ia. Váltakosóár..u a6r6hidDál a
wpntapont beállita.tra asolgá16 egJenfeazültségetat t•ljaaen el-
v'Iaaztbatjuk a a6r6shea ssüksége• Yáltakoz6fessültségekt61 6a
iraaoktól. Jli.Dc.l tebát akadálJ& DaS16rzékeiQ'Bégfl indikátor allall-
aaz•aáDak. •••r•szt 6raék8D1 v'ltakozófeszUltségU in4ikátart aok-
tal köDIQ'ebb 6p1tell1 1 aint hasonló 6rs6ke~s6gf1 egyen1eaailltségüt.
Bzek as al6ayök biatoaitj~ a Yáltakoaóáraau hidak k6ta6gtelen
fal•~ét a ka.pans,ciós aódazerek egyszerU fel6pit6e6vel saeaben•
.lz l-25. ibrú aeredakségaér6 hid eln váslatAt láthatjuk.
Jts1azerüa6s kedv66rt a JUJnapont beállituára azolgil6 t•pteasUl.t-
••stor.r..okat kihagrtuk az 6bráb61 • .l kiegyenlitée teltétele aost
1•
8.
-a
l

_".._
Ikkor az an6d 6• katód kösé kapcsolt váltakozóteaaül~aégü indi·
kátor aini•uaot .utat. A kiegyenlitéanek abb~l a ~elt6tel6b61
láthatjuk, hogr a hidkapcsolás elviles halJesen a6r1 a ..re4ek-
aéget, hiszen as

8 &l

def1D1ci6 szarint a .aredeksés-éréakor valóban nea asabad aa

anód teazültsésének váltoania.
A •6r6hid·h1telesitése és keselhat6sége sse~ont~áb61 n. .
el6D1ös, hOSJ a .eredekaég skálá~a as ellenálláBskála .antén re-
ciprok ~elleg«. Lineáris skálája kieQal1~& ele-l rendelazik
as 1•26. ábrán látbat6 _.r~hid. ! tiegJeD11t6a fel,étele

uo -8 uo • o

l.

-35-
1-26. 'bra

1-2?. ~ra

-36-
.1. •redeks6g a 1 -el egenesen arúqoa. Bs a kapcsolu aaak o~p
.....aaullgek 116réaére alkalaaa, &Mlyek l/B. 0 -n•l 118Q'Obbak•
.l.s er&s1t••1 t6~~7es6 Mrisére asol.g,l6 hidkapcaolá.at ••
1-23. 'bra átal.akitaeáb6l kapjuk /1-2?. tbra/. .1. telepet U0
ampl1tud6ju ~áltakoz6teasülts6get ••olsáltat6 senerátarral, as
an6dkör1 egyenk•wMr6t pediS ~•ltuos66.raau 1n41k,torral t.~et­
teaitettük. Itt ie k1h&g1tak a kapcaoléaból a t•p~eazUltaégellá­
tált szolgáló telepeket. A k1e1fenlit6s ~elt6telea

f.

I~enkor a• an64köri ~ütuoaóu..a. ill41kátor mni••liM't •tat •

.1. bels6 ellenállást . . 1-28. ábra ezerinti Wheatstone-hi4-
baD .arj6k. A ti•SJ•nlit•a felt6tele

Viltostatba~6 eleak6nt célaserüen R1-et V&g1 B,-at alkalaaszuk,

aivel ezeknek a skálája lehet liD.eéria •
.1. váltakos6áramu bidaér6a pontoaaásá~ a aint.wa 6let1ena6-
s• rontja. Bnnek k6t f6oka vana

1-28. Qara

-'7-
A méren46 csa reaktanciái, a hid elemaivel pár.huzamo-
illet~leg
san kapcsolódó sz6rt reaktanciák miatt a hidat pusztán ohmos el-
lenállásokkal nea lehet kiegyenliten1 1 ezenkiVÜl pedig a 116rend6
cs6be~ keletkez6 harmónitusokra a hid szintén nincs kiegrenlit-
ve. Az els6 hibatipus kiküszoDölését célzó hidkapcsolásokkal a
következ6 pontban fogunk aeg1smerk:edn1 1 most .egviaegáljuk a har-
m6nikusot hatását a mérési pontosságra •
.U 1-25. ábra szerinti kapcsolás anódkör6ben a 4.2. pont-
ban levezetett összefijggéanekmegfelel&an

anód váltakozó i r. . folyik. Emiatt a hid k1egyen11tésére vonat-

kozó

össsaf'űggésjobboldala nem zér.as, hane• Ulll, vagyis az .indi.kátor

kiegyenlitett illapotban nea z6rust, han• minimuaot JDU.tat. Ha
példáu.l lJ= 2 V, U0 =0 1 5 V eu, aaaz csuca6rtékbe.D 0 1 7 v, akkor
SR = l - BJ&l

u = l 0,5 ~ 30. v•
• 8 2

Brcl6a 1 hoST UQanekkora aaradé1deazillta6get IIBkkora Mre4ekség-

k1egyenlitetleaség idé• e16? Ba niDcs baraónikDs

- ~s
B

,. 68
8

A harm.6n1kusok zavaró hatását szelektiv indikátorral csök-

ltentht~tjük~

- }8 -
 ~ Pent6dák bela6 ellenállását és er6sitési tényes6jét
a& eddig i&Mrtetett kapcsolásokkal általában Dem határozhat31lk
.ag kell6 pontoss6ggal. A hid aráaykarjában lev6 el~enállésok
aránya ugyani.a olyan nagy lenne, . .1,- részben a nagyobbik el-
lenállással p6rhuaamosan kapcsolódó szigetelési h1án1osságok, rész-
ben a kisebbik ellenállils hozz6:vezetéa1 ellenlt.lláaai 1 és leg.t6-
képpen a szórt reaktanciák miatt nea valósitható asg kell6 pon-
1iosséggal. Hasml6 hibát oltosnak a mérendö cs5 tapacitésai is.

c
iUap·M~----~•----~-------,
R

Crilop/fo

S• Uz 6
~ R

1-29. ébra

B ~ibákkiküszöbölésére a Tuttle-féle hidkapcsolásokat alka~z­

•*· u 1-29. •brán a meredekség, as 1-30. ~rán az er6a1téai té-
Q7&s6, as 1-31. ábr6n pedig a bels6 ellenállás mérésére szolgál6
Tuttle-:téle hidkapcsolás ~ázlata látható. Az ébrákon teltüntet-
tük a kiegyenlitéai teltételekat is. Valam&DQ7i kapcsolás kösöa
eleme b jelzésii attenuátor, as indikAtar u attenuátor kiaen&-
teazültségét baaonl1tja össze a eae éraakörében keletkes6 másik
~eszültséggel. !s atteDUátar célszera~n több egymáButén tapcaolt 1

1110 arányban változtatható caillapitásu tagból ill. Minthogr az

egyes eaillapit6 tagok kis ellenállásokból kész1thet6k, elaarad
a az6rt reaktanciák párhUZ81losan kapcsol6désából ered6 hiba.
Xülön árukör asolgál aindhároa kapcsolásban a cs6reaktan-
c1ák k1egyenl1t6sére. A b 1 ~elü attenu•torból kondenzátoroD te-
reeztül 90° ttzisu jelet kapcsolunk a cs6 ••stelel6 elektród•-

-39-
 c

1-30. ibra

~ira. A 3•1
D&Q&jgit éa tasisit ~ Tálasztjuk •s, hOQ a oa&-
beD kelet•s6 reakt1Y k~nenaeke~ 6ppeD k1e157enlitn.

-40-
 5. Cs6kapac1táaok mér6ae

.& ca6kapacitáeok nagyaágreqdje 10-3 -10 p'f közé sik.

!z utóbbi D&&Yaágreadbe tartoznak a két azomszédos elektróda kö-
sStt tell6p6 kapacit,aok,.tg as el6bbi nagyságrend inkább az átha-
táai kapacité.aok esetében fordul el6. Szouzédoa elektródék ka-
pacitáaának -'réae bármilfen szokásoa kiskapacitásmér6 mbdszerrel
történhet; az é.tbatáai kapacitiul ok mArésakor azonban ilgyelnünk
kell arra 1& 1 hogr as 6ppen nea a6rt elektróda ailfen ponthoz kap-
cao1ó41k• .l cs6kapacitásokat reodszerint hidegen aérjük.
Blektroncaövek kapacitúaiDak aérés ére háromféle aódssert
altaluzhatunk 1
a/ kösvetlen .utat6 váltakozó ~a.Q •6dszer.
b/ hidaóclazer
c/ rezoDaDCiaa6dszar

~ .ls 1-32. ébra szarinti közvetle~tató kapac1tásmér6

kapoaolúball aiD.dkétféle kapacitb epszerien aérhet6 • .b u1
teasQltaég« generátor tapaci-
té.ao]d)ól illó 1t' tagot tápltl..
~ -'reD46 cs6kapac1táe a négJ•
p6laa honsant l 'sában be I.yes-
kedik el. A kereaztásakb8D le-
vts tondensátorok kapacitása jó- u,
'Yal DaQobb, ai.nt a Telilk pér-
c,
husaaoaan kapcsolódó cs6kapa-
citáe. ! -'reD46 kapaoitaaon
6.tfol16 6raa ~6 tazelit6ssel 1-32. é.bra

Bz u iru C~-a

-41-
Dag18águ ~eas01taéges6at okos, amel1et aagy beaen& ellenálláBu
oa&volt.ar&Yel ~. Bs a ~easUltaés a a6rend6 kapacitással ará-
1170&. A cats nea Mrt kapaeiUsai c -el 6a c -•el kapcaol6dnalt
1 2
pú-hUJiaaoaan, •• csak csekél-7 hibát okosnak mert jóval kJ.sebbek
~t c1 •• c2 •
Ponto• -'rés 6rdekében a -'r8 négypólus be.en6 és kt.en6-
kapcsát gondosan árnyékolDi kell egyústól. l'igyelemmel kell len-
ni arra ia, hog a cs6kapacitásotat ne~~esak az elektródo:t, hanem
a cs6 :tiveset5 kapacitások is alkotják. Pontos -'rés 'rdekében
apeciális foglalatot kell altalwaznit olJat, aael7ben a aérend6
elektróda hoszávezetése külön ár.a7ékolva van.

~.b el6bb1nél D&Qobb pontosségot érhetünk el hidkap-

csolásban /1-33. ábra/. Kintbogr a csövekben általában kett6nél
tb'bb elektróda van, gondoskodnunk kell
arról, h087 a méria közben szerepet
nea játszó elektródák a hi4 asgtelel6
pontJára legyenek kapcsolva. ISJ pél-
dául trióda anód-ráca kapacitásának
llérésekor az l-33. ábra ezerint ka ll
eljArn1.. J. h14 IIArtság,ban helyestedik
el az anód éa rács közötti kapacit!a •
.l kat6dot a azellközti hidpontra kap-
csoljuk, a katód-r6cakapacitéa tehát
nea fogja a a6réat befol.7áaolD1• • r t
1-33· ábra
as ar6.Dfkar kis ellenállaával tap-
oeolódik
,
párhu...osan.
. Js a.o6d-bt64 tapacitiB pedig u i.adikátar-
ral kapeaol6d1k p6rha&s8Jiosan, laatáaa tehát ai.atén elh•'Q'agolb.ató.
Behéza6pt okos u átbatáai kapacitások /~lüul rnt6da
aD64~ácakapaoitáaa/ a6r6ae. Ezek a kapacitások 10-2-10 pl' D&87-
•'srendUek. Pontos a6ri• 6rdeltében a hid narllália ágé.nak reaktan-
cU.ja nea lehet a Ml'eDCl6 q6Dál sokkal kisebb. .A normália t . .t
caak ti• 'kapacitáau váltostatARtó koncSensáter lehet, amel.7nek
pontos elk6as1t6ae mea k~ feladat. .A különlegea nor.ál1a ki-
ssités6t elkeralhetjÜk ha a 4.5.-pontban ismertetett Tuttle-hidhos
hasonló usold&e t alkaluswat.

- ll-2 -
 5.3. Rezonano1am6dszerral leginkább elektroneaövek beaen6-
kapacitását mérjük• .ls 1-}4. ábra ezerint a mérend6 ca6 rácsa
és kat6dja köz6 lebet6leg A&87 L/C-v1SaoQ1U resg6kört iktatunk.
rdls6 generátorból a rezonan-
ciának aegtelel6 trekVenciáju
jelet admnk és a körre csat-
lakozó nagyfrekvenciás teszült-
ségaér6vel inditéljuk a rezo-
nanciát. A rézg6k~ hangol6kon-
denzátaré.val el6ször cs6 1161-
kUl é.lli~ be rezonanciát,
majd a csövet behelJezve a
kondenzátor értékének csökken- 1-34. ~ra
tésével érhet6 el ismét reso-
nancia. A forgókondenzátor két beállitáaának tulöDbs's• a cs6 be-
aen6kapacitás•t adja. lzt a -'rési eljé.rést különösen .-I.epkapa-
citás aérésébe• használhatj~ jól. A aelegkapacitáa ela6letiles
a hi4egkapac1tu lf./,_szoroaával •Sf'8nl0 1 s:ruarlat1las a•oPba.a.
az anódu-tól ~6en a hides és a aeleg érték ll:ösött v6J.tos1k.
• változás 1saerete 1 t6képp8D na~ekvenciás alkal...é.sot ......
pontjából célezera.

6. Bangtretvenciis a6rések

• méréacaoportbaa nea csapé.n • csavet l han• • csa kapcao-

lis~ban .utatot~ Yiaeiked6s6t is ~isag,ljuk. lred.éUTeiDk tehát
a kills6 kapcaol.úi eleMkt61 1a fUggeni to8Jl&k. .l hangtrekvenoU.
tarto~ban •• alibbi léDJ•se•ebb tulajdonságotat vissgalhatjmka
a/ er6•1t6a ,
b/ tel~esita6DJ 6a d1•8s1p,c16
o/ torsit•a
4/ bugu
e/ IIU:rot6nia
6.1. Bangt.rekYeaciil el&er6ait8 csavet er6a1t6a6t as l-'5·
-
ibra ezerinti kapcsolésban aérhetjilk• .la anódkörbebeiktat~uk u
el6irt wtnkaellen!ll,st éa oaatol6kondeuzltorral as er6a1t6foko-
zatot követ6 to~ébb1 er6a1t6fokosat be.en6ellenilláaát is terhe-
 --

16ellenállásként kapcsoljuk az anódra. ~DDJiben a teler6sitett

teazülts,get mér6 cs6vDltm6r6 beaen6ellenálliaa nea elegen46en
nagy, e bemenlS ellenillAst a osatol6tondenllltoron bresztill csa-
tolt terhel~ellenállllaba baleszámitju~ A vi•sgélandó cs~ el6~e­
szültségét akár teleppel 1 akir kat6dellenáll6a•al beillithatj~.
A rácsra aegbat6ro1ott a.plitgdó~u vea6rl6 Y•ltakoc6teezülta6get
adunk, • feszültséget célszerüen ugyanazzal a aüszerrel mérjült 1
amellyel as anódkörben a feler6sitett teszaltaéget fogjut mérni.
Kivel az er6sités

.l =

alakban irbató, a ~6~zer esetleg•• hibája a!Ddkét aérésben

e~oraáD _Jelentkezik, :l.s7 az eredaéDJ1; nea be:fo~aolja.
Br6sités-'r6anél 18 hasznAlhatjuk a hidkapcsolás DYU3totta
el6n:yöket • .Az 1-36. flbra hidkapcsolásu e1'6s1tén6r6 é.r•wlrör1; .a-
tat. J. bemenetre kapcsolt feszültségosztó oazté.si aráDJát addig
változtatjuk, e.ai8 u oaztó be•n6 poDtja 6a az er6sit6tokozat
kimerlate ltöú kapcsol646 aü&er m1p1.aaot • • mtat. Bkkar u er6-
sitéa
As

-44-
Nem lett beszkennelve!!

- 45 -
A karakter1azt1ka görbültsége miatt fellép6 ~nikusok aegne-
hezitik a mérést. A kt.en8teljeaitaéayt aa alapbaraónikua .-pli-
tudója szabja aeg, aelyet szelettiv cs6voltmér6vel aérhetüuk. Bea
követünk el nagy hibát, ba az alapharmónitus amplitudója helyett
a harmónitusokat is tartalmazó feszültség effaktiv 'rtékét aár-
~ük, agyanis 10 " torz i tásnál a barmónikusok effettiv ~t ita az
alapfrekvenciu koaponena 10 --.., tehát az ered6 eft'ekti"Y értlit

Bzek ezerint tehát a kiaen6feszültséget négyzetes karakte-

risztikáJu, e:ffektiv értéket mér6 aüszerrel kall mérni. !]Jen
például az elektrosztatik~s, a h6dr6tos, a teraokeresztes, a lágy-
vasas vagy elektrodinamitus müszer. Ezek a tipusok általában so-
kat fogyasztanak, tehát nea élkalaas&k kiS tel~esitméayek méréaé-
re. Ezért rendszerint er6sitést alkalaazunk és a négyzetes karak-
teriSztikAt például több egyenes szakasszal közelitjük .eg, eze-
tet u egenea szakaazotat diódis érealtöro"k Mgf'elel6 kapceoláaá-
val lehet MgYalósita.u:L.
~ leggyakrabban baeanált váltatoz66r..u aüszerek rendsze-
rint azinuszoa :feszültség ettektiv 6rt6tke vannak akálázva, de
elektrolitikDa töz6pértéte~ T&SJ caucaér~ket -'rnet. A feszült-
a6a ettektiv •rtéke és a caues
TagJ töz6p6rt6k közötti öasze-
fütt6a a torsitáa k&vetkez-
tében megváltozik. Igy példá-
al egr Yéser6sit6pentbda ter-
be16ellanálláaán Jelentke&6
teasültség hullámalakJa az
t • 1-38. é.bru láthatóan aiDd-
tét csucsb belapul. Ez a be-
lapalú "87 ~ön l'tre, hcs,-
u alapbar'I6D1Jmshos ol7u
fáziau haraadik baraónikue
1-38. 6.bra adódik holz• amel)' csöklte.lti

-46-
a csucsértéket. Ha ' basznos teljesitményt az alap~nikus
helfett a belapult hulláa amplitudójával számoljuk, tekintélyes
hibát követünk el.
Legyen például a torzitáa 10 ~. t~azta harmadik har~nikua.
Emiatt a kimen6feszültség csucsértéke a téarlegea U belfett
0,9 U lesz. A kimsn6teljesitményre Tonatk~~6 definic16s össze-
függéab61 azámolva
2
p• = Co,g
B
u) lll 0,81 p

azaz kereken 20 ~ hibat követünk el a csucsérték méréee követ-

keztében.
Vezérlés közben aa aDÓd és a segédr,csáraa a neali.neáris
karakterisztika aiatt aegnBvakszik. Célszerd ezért a cs6 'ltal
b6v6 alakitott teljesitmé~t is a6rni. • célból legjobb as 1-37.
ébra szeri.Dt ~ betáplált teljesitaé.nyt i .a llérni. A cs6ben aarttdó
telJes1tméQ1 a beadott 6a kivett tel~eaitaéQT tulönbsége.
Egyes, a teleTiz16e technikában alkalaa.zott Téger6sit6caö-
vet beállitása különösen aostoha. A periódus egy rövid szakaszá-
ban as anódfeszültség igen alacsoD;T, as anódáraa ugyanekkor igen
magas,,p segédrácsfeszültség pedig 36val nagyobb az anódteszült-
ségnél. Ilyenkar a segédrács dissz1p•c16ja tekintélyes lebsta
adott anódcsucsáraa mellett értéke lényeg,ben véve as anódáraa/
aeg6dricsá.raa 'Yiszont6l függ. Az an6cléraa/segédrácsé.r&J& T1azcmyt
az 1~9. ábra ezerinti kapcsolésban Jlérhetjük; a récsra iapulsua-

z Jl ___ JL_
~-_; /
~-.,__----oo ~-Al- ll-

1-39. ábra
-4?-
vezérléat adunk, az t.pulzusok 1B-'tl~d6ai idajét ugr válasat~ut
aeg, hog a aegédrácséram átlagos 6rt'ke Uland6 legyen. :Ikkor
as anódárUl 6.tlagos •rtéke as an6déra./aegédrácaáru v1sZOD.D7&l
arányos.

~ A torzitáa llérési a6dja a definiáló összefügg,ab61 kö-

vetkezik:

ltU.lön le kel1 mérni. az ujonnan keletkezett haraónikusok e~t'ekti'Y

értékét, valamint az alapbarla6n1kus effaktiv értékét és bén7ado-
s~kat kell képezni. Torzitásmér6 szokásoa elrendezése látható az
1-40, ábrán.
•

p .,.._-4 frdsifó' t-+~ SziJr4

1-40, ábra

~ m6rést a következ6képpen végezzakt ~ bemen6feszültséget

a P potencia.6terral addig növeljük 1 amig a aüazar végig kitér.
Bzután az alapharmbnikust felülátereszt6 vagy lfuksztir6 segits6-
gltvel kiszürjilk. Ekkor a milszerre csak a felbarmónikusok ~utnak,
a müszer kitérése a torzitási tényez&vel arán7os. KiDthogy a de-
fin1ci6s összefüggésben effektiv értékek szerepelnek, itt is négy-
aetes karakterisztikáJu aüszert kell altal. .zni.
A. tanti m6dszer nea alkalllas .egbaté.Pozott tarzitáa /pl.
l~/ mallett fellép6 teljesitmény mérésére, A cs6 kivezérl,séoet
függvényében aa alapbarmónikua amplitudója és a torzitás iS Y•l-
toz1k1 tehát a v•gértéket iSmételten be tell '111tan1. Véger6eit8
csövek tömesm'résére alkalmas timen6~eljes1taény és tarzitas~~ra

-48-
 l-41. é.bra

berendezést mutat az 1-41. é.bra. A k~nateszü1tséget egyrészt

telülátereszt6 szür6re, másrészt feszültségosztóra vezetjük.
A ezür6 ~net6n csat a harmónikusok jelennek meg, a feszült-
a6goeztó után a kiaen6feazültaég b-szeresét kapjuk. lindkét
~elet négyzetes karakterisztikéju egyen1rénf1t6ra vezetjük 6e

az egyenirányitott feszUlts~geket 6raa.6r6 .nszeren szembekapcsol-

juk. A aüazer zérust mutat, ba

2 2 2 2 2
u 2 +tr 3 + •••• •b(u 1 +U 2 +U,+ ••• )

azaz
k ~b

a torzitáa tebAt a feszültségosztó oaztáav1szonyáb61 számitbat6.

A Tásolt alrendezéesel könuyen magbatározhatjuk a mérend6 ca6
~n6teljes1tményét. A kivezérlést addig növeljük 1 amig el6re
belllitott - pl. lal - tarzitás elérésekor a torz1tásmér6 indi-
kAtora zérust' .utat. A kt.en6feszülts6get leolvasva a teljesit-
aéllJ egysserfl számitáasal .eptároshat6.

6.4, na azint4!n aWtöd6 el6er6aitt5 csövek torzitása általá-

ban elh•tqll60lhat6 1 bál6zat1 táplálu esetén azonban ujabb zava-
ró jelenség, a bugáa lép el6tárbe. Bug'-t okoz6 jel általában a
következ& utakon juthat a cs6be&
a/ küla~ elektroaztat~s tár
'b/ kü.la~ aágnesea tu

-49-
 c/ a rUt6szálról• rácsra e~ttélt elektronok, 1llet6leg
a füt6sz•l-ráos kapacitás következtében
d/ a kat6d-füt6szál átvezetés
e/ a füt6azál mágneses tere következtében.
Az ela6 két ok ellen hatásos sztatikus, illet6leg aágneses
árnyékolással v6dekezhetünk. A többi ok miatt keletkez6 b~ásra
az 1-42. ábra ad felvilágositást, szelektálásukat is az ábrán au-
tatott gondolatmenettel végezhetjük. A csövet er6sit6kapcsolás-
ban aüködtetjük; az anódkörben megjelenik a ~eler6sitett bugófe-
szültség • ._.nQJiben az l-42.a. áb~a szarint a katódot leföldel-
jük, a katód-fonal átvezetés hatása kiküszöböl6dik éa a bugáa zö-

Rg

1-42. ábra

aét a ~üt6szálr61 a rácara emittált elektronok, illet6leg a füt6-

szál~ács kapacitásoD áthaladó jel okozza. Az l-42.b. ábra eze-
rinti k!.pc&olásban viszont a rács le van földelve, i g kiesik a
rácsbugás, 6s llegu.rad a kat6d-füt6azál. átvezetésből ered6 i:ollpo-
nena. Végül az 1-42.c. ábra ezerinti kapcsolásban miDd a rica-,
Jlli.Dd pedig a. katódbugáa ki van küszö"bölve, ilyenkor az egy6b koa-
ponensek, els6sarban a füt6sztl aágneses tere által okozott bugáa
marad meg •
.A kat6d-füt6szil átvezetás nem11Deé:ris tulaJdonsiga1 1 a há-
lózati :trek'lenciábau el6fordul6 bara6n1ltueok stb. liiatt az anód-
körben nem kizárólag hálózati frekvenciája Jel jelentkezik. ttgyel-
Di kell ezért arra, hogy az an6dltör1 feszü.ltségmér6 az összes azó-
bajöhet6 harmóni.ltusokat mér~e, mivel a bllgáS fizio16giai. hat6.sa
az ellberi fül tulajdonságai miatt magasabb :trekvenciálton kelle-
metlepebb mint alacsony t.rekvenciákon.

-50-
 ~ Az el6erdsit6ceövek müködését zavarja a m1krof6nia is!
amit az elektródák nea tökéletes rögzitése okos. A csövet ér6
.echanikai hatások következtében az elektródák elmozdulnak, a ca6
elektromos adatai aagváltoznak. A mikrof6nia vizsgálatéra saoigá-
ló lesegyszerübb de legmegbizbatatlanabb vizsgálat a kong&tás.
Az 1-4-3. 6bra szerint az er6eit6kapcsolásban müköd6 csönek acél-

Hongfr.
er6.ritt1

golyót ütköztetünk. ~ ütköz6a hatására az alkatrészek rezgésbe

jönnek, ami a killl.en6feezültségben exponenciálisan csökk.en6 kirez-
gést eredményez. A kimen6feszültséget er6sitve és egyeniránJitva
ballisztikus galvanométerre vehetjük. A galvanométer kitérése an-
nál nagyobb, •nnél hajlamosabb a cs6 be1s6 szerelvéii:}'e mechani-
kus rezgésekre. Az ütköztetést azonban .aea lehet pontosan defini-
'lt körU.lmények között végrehaJtani, ezért a mérés reprodUkálha-
tosága .aglehet6sen rossz.
Pontosabb eredményt kapunk, ha a csövet jól definiált módon
ea vibrátor rázófe~ébe ~ogJuk be /1-44. ébra/. Ha a Vibrátort
változtatható trekvenci,~u aminuszjellel gerJesztjük, a aérend6
cs6 anódkörébell el.bel.7ezett indikátorral pontról-pontra .felvebet-
.
jük a ~krof6nia frekvenciakarakterisztikáját. Bz a mérés sajnos
hosszadalmas, ezért csaiL laborat6r1Wii vizsgálatokra alkalmas.
Ha a vibrátort aegbajtó azinuszgeneré.tort egy ugynevezett fehér-
zaj generátorral cseréljük ki, amelynek killltn6jel6ben egyforma
ll.llplitud6val Idadellféle jel •gtalál.bató, akkor gyors, megbizha-
t6 -'rési el~~ásaal határozhatjuk meg a a1kraf6nia szintjét.
Ilyenkor ugyania Talamenpyi el•ozdulni képes elektróda .agkapja
a maga gerjeszt6jelét, az anódkörben elhelyezett négyzetes indi-

-51-
 ~
~ Elekiromos
csotlakozósok

Pdlussoru

1-44. ábra

kátorral tehát a tel~ea m1krof6n1a által okozott effaktiv feszült-

séget mérhet~ük.

7. Nagf'rek't'enciés lllérések

Az elektroncsövek aaS71"rekvenciás aiiködését száaoa paru6-

ter befolyásolja. Itt csak a legelter~edtebb mirési aódszereket
ismertetjük, éspedig
a/ a teverömered&kség
b/ az eJtviTalens zajellenállta
c/ a beaen6vezet6a
mér6s6t iaaertetjat.

2L!L A k&Yer~csövek legfontosabb paramétere a kever6mere-

dekség, ael1Dek def1D1ció3a

ahol Iak a köz6p:freltTenciu 6r&IIL llllp~itud6ja, Dbe pedig a be-

men6jel ampl1tud6ja_ A kever6meredetság .eghatározás6hos a6rnüak
kell a középfrekVenciás ~ot és a bejöv6 nagyfrekvenciás fe-
szültséget. A méréet az 1-45. ábra ezerinti kapcsolásbaD véges-

- .52 -
ült• .l ca6 bejöv6 jelrlesára illandó Dagy:trekvenciáa fe-aztuts6-

Et /p6ldául l T/ t.e •tnJraponti, vag7 szab~oz6cs6vem61 azabé-

oabat~el6feasültaéget kapcsol~.~ oszcill,torr•csra el61rt
a.pl1tud6~u ~elet ad~. Az anódkörben köz6pfrekVenci*ra bangolt
re.zg6k8rt be~esank el, ...l~el aréqlag k1cs!n7, pt.ld!ul
l k .n. -oa ellenállut kapcsolunk párhuz8llosan. Az anódkörben te-
letkes6 köz6pr.rekYenciáa feazültsés

a tever8.eredekséget adja a!/V-ban ha a bejöv6 teszültség l V.

Bz a aódszer &dditiv kever6caövek kever6.eredeksésének -'résére
is alkallaasbat6, ekkar azonban lliDd a bejöv6Jelet, aindpedig az
oszcillátorjelet ugyanarra az elektródéra kell tapcsolni. Belats
jelrácsos mnltipl1kat1v kever6osövek tever6msredekségét becsül-
het'jük1 .ba le-'r jük aa els6 rács-anód • redekeéget sérua ~dik
rácsfeszültség .ellett például az 1-19. jbra ezerinti kapcsolás-
ban. Ikkor a k8Yer6a6redekség 6rtéke

Multiplikativ ke~r6csövek kever6aeredekségét egyszerü ess-

köz6kkel ia •gbaté.rozhatjü az 1-46. 'bra szarinti tapcsoláa-
baa • .! be•n6 ~lrácsra p6ld6Dl l V aaplitu46ju hál6zati, vagr
hangfrekYenciU :fessiilts6get, a heq1 3•lr•csra ugyano~an :frelt-
YenciájQ el6irt .-pl1tu46ju teszUlts6get adunk. Ismerve a kever6-
ceövek an6dár~ Yonatkos6

- ,, -
 1-46. llbra

összefüggést/ csak uokat a tagokat i r t ü tel, -~ek 3elen eaet-

ben egyenáramot adnak/• egyez6 tázisu vezérl63elek esetén as anód-
agyenéram

ellentétes fázisu jelekkel pedig

Ia2 • IC + tJ'be ~ cos [ (W h - W b) t + 1t' J'" !0 - ~e ~

az anódáramok különbsége

ahonnan a keverőmeredetség

2 {2~. ett
-54-
 Additiv aver6csövekre ez a m.6dszer csak bizonyO"'& aegfon-.
tolások után alkalBazható. !z an6dáraa pillanat,rtéke

.. ,
I.Dnen csak ,.

komponana a4 különbségi trekveno16ju jelet. tehát a kever6aere-

4eltaég

Kost ugyanarra a rácara telleAe az oszcillációs feszültsé-

get ist vala~t a fáaiaban változtatott bejöv6 jelfeszültséget
ia kapcsolni. llivel azonoe fi'ekvencié.ju jelekról V&Il sz6, fbia-
egyezés esetán az oszoilláci6a feszültség + ~U fáziskülönb-
ség eset én pedig - .6 U 6rtékkel változik. Az els6 esetben az
lln6degyenáru

a . .sodik esetben pedig

IsiÚt képe zzWE: az anódegyenáramok különbségát,

ll I • ~ U .OU
dU ·l
g
-55-
 ahonnan

~ ••gytrekYenci'- er6sit6k érzékenységét befolJásol3a

· u elelttroncs6'ben keletbs6 aa;t. J. cs6 eltv1valan• zajellenállé.sát
as 1-4?. ábra szarinti kapcaoláa'ban határoshatjuk aeg • .U anódkör-

u,

1-47. ébra

be olyan ssür6kapcsolut 1Jttatunk, aae17 caak a kivut tartoú'V-

ba ••6•ajka.p'onenseket engedi át. As anódra n6grsetea karakte-
r1azt1k8.ju. eftektiv6rt6k:dr6 teesülta'sár6 csatlakozik. :lbben
aa öaazeállitáeban lemérjut a ~n6 sajteljesita6D7tr .-eLJ a
DégJaates karakteriaztikáju aüszer k1t~6s6vel aráafoa. Xzut6D
bekapc•oljak a r•cakörben elebflyezett woltraaszálaa dióda t«t6-
a6t1 •• a tüt6teljesitméQJ azabálJozáséval addig fokozzuk a 41óda
telitési 6ramát, amig az anódtöri indikátor titérése kéteseresé-
re -l.kedilt. ü ekkor leolvasott telitési kaa tameretében ••
eDivalens sajelle.nállu

.Abhoa, ho~
• llér•• all6en pontos legen, a rieskörben elheJ.7e-
sett K ellenálltanak az ekvivalens aajellenálléBnál sokkal ki-
sebbnek kell leDJlie,- értéke a gyakorlatilag el6fordul6 esetekben
10 .n nagyságrndü. Ez a ID.érési eljárás természetesen nemcsak a
.uagyfreltvenc i ás tartoJilé.n7ba es6 za jkoaponansek me gba tározására

-56-
alkalma•, az an6dkö~1 azür6 cseréjével ~denféle frekVenc1at~­
tományba es~ zaj nagraágára nézve telvilágositést kaphatunk.

2:.2.t. Ultranagytrek:Venc1.6B
tartománybaD r.-.zbea az elektro-
nok véges repülési ideje, részben az elektr6da hozzávezetések
reaktanciái miatt a cs6 bemen6 impedanciája már nem tekinthet6
végtelennek. A bemen6vezetés - mint ismeretes - a frekvencia négy-
setével arányos. A bemanavezetést az 1-48. ábra ezerinti kapcso-
lásban mérhetjük. A aé-
rend6 csa rácsa és ka-
t6dja közé ismert re-
zonanciaellenállésu
.rezg6kört 1ktatunk. Le-
gyen az ered6 r~zonao­
-
ciavezetéa G0 • A rez-
g6kört nagyfrekvenciéa
jal.f'arré.sr6! lds kapa-
citáson keresztül táp-
láljuk, a körön keletkez6 feszültséget ca&voltaér&vel indikáljuk.
Bl6ször a ajrend6 csa bebelfezéae nélkül •111tunk be rezonanci•t,
legJeD ekkor a ca6voltaér6 kittrése u0 • Ezután a aéreD46 csövet
la bekapcaoljl.lk 1 as ekkor kapott cs6volt..u-6 - kité.r'a
.JL = __G...;:O:::....--
Uo Go + Ga,e

aráarban van & terheletlen állaRotban·autatott titéréssel. 'Innen

a be•n6veaet6a

A a6rend5 eelS behe~ezésa utéD osak a hansol6konclenstttar el-

torgaté.aával h-hetilJlk el isilét reso.D8Jlciát • .l haugolók:onaen.zé.tor
elforgatásának -'rtékéb61 a os6 nagyfrekvenciás bemen6kapacitásá-
Z"a tövetkezt~tbetü.nk ugyaw~gr 1 .tDt az 1-~. ábra szerJ.nti k:ap-
csoláabaD.

- 57 -
 8. lUektroncslSvet tömegmérése

As eddig ismertetett aéréeek egr részét az elektroncatsgyér

valaaeDDYi csövön elvégzi, úsokat csak az egyes gyártási soro-
zatokból kiválasztott azur6pr6bákon továbbiatat pedig csak ti-
pusonké.a.t egyszer vagy kétszer • .lz l:Ssazea csövön /a csövek 100
'-án/ végrehajtott ugynevezett lOQI-oa méréset a következ6k:
wnJraponti an6dáraa
csu.caáraa
levágási el6feaaültség
aegédrác sáram
rács~aa

kat6d~üt6szál átvezetás
\valaailJen katód-c1D6ait6 méréa
meredekség, bela6 ellenállás
zörgetés Ikontakthibák ki:mtatása/
Bzur6pr6baszerüep kell elvégezni a kÖVétkaza mér,setett
er6sitési téQez6, kever6•redeka's
kapacitúak
.aikr~6n1a

átütés /Jl&Qfeszültségil csöveknél/

kiaen6teljesitmény, torzitás
zaj
Tipusonként ellen6rzend6k a következ6 adatoka
fütótest /felfütési id6/
rázásállóság
élettartas

-
8.1. J. l~a mér,aelt vh-ehajtására leggrak:rabban ug;yneve-
sett 1Úr6sta.odotat alkat.aznalt. b o~an összeállitáa, ...,~ tar-
tat.azza az összes elektródák tápfeszültségellátására szolgál6
atabilizált azabál7ozhat6 for.ra&okat, valamint a aunkapont1 te-
azülts6gek 6a traact aér6s6re azolgáló ~arg6tekercaea aüszereket.
Pontos a6rés 6rdek6ben e mQszerelt rendszerint 0,5 osztélJuak. Ez-
zel a felszerel6sael 16nyag6ben v6ve aindenf6le egyenárama aér6s
Y6greha~tbat6 1 iQ a cs6paru6terek 41f:tereaci•hényadoa llérése is,

as utóbbiak pontosabb Mgbatározására noDban a atandot rendsze-

rint kieg6azitik könetlen.tat6 riltakozóárallll •redeaég-1 6a

-58-
belsóellen,llésmér6val. A mér6stand müködtetését kezel6n5 végzi,
egyes megoldásokhan a méréa gyorsitésa érdekében automatika& sor-
rendkapcsolót alkalmaznak, az agyaiautln k~vetkez6 méréset gyor-
sabb átkapcsolása c•ljáb61.
Lényegesen gyorsabb -'rést tesz lehet6v6 a l~s mérések
automatizálás&. A vizsgálandó csövekist szakaszos körmozgást 'Vég-
za, körhintaszerit berendezés foglalataiba be~ezzük:. Az els6 po-
zici6kban a csövek kell~ ideig üzemi ~üt8feszültséget kapnak, igy
a méréa 1d6ta.t'taaé.ra kall6képpen el61'üt6dnek. További poz1c16k-
ban megtörtént.k az egres elektródák zárlatvizsgálata. A.men.ayiben
a cs6 ezeken a pontokon mint aegfelel6 jutott keresztül, eljut
az utolsó poziciókig, ahol a paraméterek téuyleges mérésa tört6-
nik. E berendezt\snek nem célja az, hog:J valaE~i cs6 valamennyi
paraméterét pontosan, számszerüen mérje, csak az a cél, hogy a
paraméterek megadott tarto-'nyban való elhelyezkedését ellenőriz­
zük. A munkapont1 anódéra llléréséhez például az anódk:ÖJ'be olyan
ellenállást iktatunk, ael:yen névleges anódáram esetén pontosan meg-
határozott feszültség esik. Ezt a feszültséget elektronikus egyen-
teszültségmér8 .aszerre vezetjük. Amenuriben a mUszerre jutó ~e­
szülteég bizonyos értéknél kisebb vagy nagyobb, a berendezés hi-
bAsnak minösiti a csövet, és mig azt el Dem távolitjuk, megáll.
llás r>araméterek, például a rá.ce6ram méréséhez egyhatáros ellenór-
zés is elegend6, hiszen a rácsáram bi2.or:xyos értéket oem baladhat
aeg, ez alatt azonban bárDlekkara lehet. ~z automatikus lllértSberen-
dezés ellátható olJan számlálókkal is, melyek az egyes hibaokolt
aiatti kieést regiaztrálják. Ez értékes ~elvilágositást nyujt a
cs6gyár számára a tecbDQ16gia esetleges megváltoztatása szempont-
jáb61.
A Yéga5 ellen6rzéa sorén esetleg már tul tés6n vesszük: ész-
re, hogy egy os6sorozat valamelyik paramétere a megengedettnél
jobban megváltozott. Enne2 elkerül6se végett egyes paramétereket
már gyártás k~~ben, péld,ul kösvetlenül azivatt:yuzás után is ki-
vánatos mérni. Ilivel egy-egy mérési eredmé~ nem ad ~legend5 fel-
világositást,célszerü a sorozatból azurópróbákat kiemelni, ~s
ezeket statisztikai a6dszerekkel vizsgálni. Elektroncsövek anód-
áramának és meredekségének átlagát •• szórását egyszerüen vizs-
gálhatjuk az 1-49. ábra azer:lnti elrendezésben. A mérend6 ·csövek
vezérl6rácsára meredekségmérés esetén a munkaponti el6feszültség
mellett kisamplitud6ju váltakoz6teszültséget 1 anódáramaérés ese-
-59-
 1-49. ábra

tén pedig a au»kaponti teazültaég 6& a le~éráa tösött Yiltos6

négyszögfeszültséget adunk. Js an6dköri köz6s ellenálláBon •ala-
lllennyi cs6 árama 't:ro:cyik:, a rajta ke letke 16 feszülts4\gesés as

1 1 :; Iai
U • r t
1=1
:t1 =r n i
I1 =s 1u8
'Y&gy

asszefüggés szarint az átlagos meredekséggel, vagy az átlago•

anódárammal ar/m7os. llinden egyes cs6 anódkörében további B el-
lené.llásokat be~sünk el. As ezeken Jr.eletkez6 teszültsltgeséseket
asszehaaonl:itjllk az átlasos •eredekséggel aré.n:yos, va~ ülagoa
anódárammal arán7os feszültség~!. ~~ 181 keletklz6 fessültségkü-
lönbségeket négrsates karakterisztikáju egyenir~tókra vezet-
jük és az egyen1rányit6ll:: ~n6áruaé.t összegezzük• .U

Iz:

összefüggés aseri.Dt a nétgzetea egyenir~i tók k1En6~ a ke-

resett mennyiség e.zórásn6§r.et6vel ~~os.

-60-
 .ble~ibea. gyártás közben azt észleljük, hogy RZ egymásut.án
lemér~minták átlagértéte bizonyos tendencia szarint váltoaik 1

VagJ' ped~ a sz6rás er6sen[ növekszik, idejé'>en m6d DYi.lik arra,

hogy a technológiai folyamatba beavatkozzuDk.

8.2, ~ szar6pr6baszerüen elvégzend6 1 1llet6leg a tipusvizs-

gálatokhoz szükságes Eiszareket kü.lön nea ismertetjük, lllivel az
eddig leirt llérések nag:yrésze ezekre a célokra alkalmazható. Né-
~ oqan lllérési eljáráara azonban ld Jtel.l t6rni, amely a cső
aegbizhat6 .utödésére ad táapontot. A szerelvéuyek mechanikai sta-
bilitásllt rázásvizsgálattal ellau6r1zhstjült• .l csövet meghatáro-
•ott amplitudóju és trekvenciáju jellel gerjesztett rázófe~e he-
Q'ezzük; elektroaosan pedig er6sit6kapcsolást épitü.nlt fel vele.
As er6sit6kapcsolás kimen6feszültségét oszcilloszkóra vehetjük,
a kimen6feszültségben csak igen kis mártékben szabad megjelennie
a rézás frekvenciájának. Bzzel a módszer~l egyrészt a durva hi-
bák, u~t· zárlat és szakadás, aáarészt u er6s llikro:tónia ha~­
lamot autató csövek szelektálbat61t•
.l tipusvizsgálat egyik fontos tajté.ja az élettartaa Tizs-
gálat. Több tiz, vagy tiibbszáa csöv.et pontosan meghatározott kö-
rülmé~elt között 1 rendszerint az e161rásos munlalpontbaD tö"bbszb
1llet61eg többezer 6rán keresztül 6getünk. A legf&bb elektromos
adatokat •setés el6tt, majd pedig égetés alatt kezdetben aürüb-
ben, ltéa6bb ritkábban ellen6rizziik. Hibé.snak mio.6sitjük és a to-
vábbi vizsgálatból kiztrjuk azokat a csövekBt, amelyek katasztró-
fália h1ba/Uvegtör6s, fütőszálszakadés, elektr6d•zérlát stb./,
1llet61eg valaael7 fontos paraméternek az a161rt ~ték alá való
csökkenése aiatt tantre.entek. AaenQJiben kezdetben N0 száau
ca6 vett részt az 6getéaben, 6a ~ 146 alatt ~- azt.a ca6 ~nt
tönkre, a megh1buodé.era jelleu6 P-faktor az alé.bbiak azerint
irhatól

P• ~·/1000 óra 1
Iqeretea, hog)' u alettroncaövat p-faktara a llilkM6a hoas-
asu ide~e alatt közelit6leg állandóant tekinthet6, azután elkezd
emelkedni• .lz eaeltedts tarto~t a katód elhaszná16désa 1 gé.zoso-
dáa stb. é.l.taléban fizikokémiai ~lenségek oltozzék• .lzotnak a

-61-
cst;vemek, ael.yek ezt az életkort megérték célszerü né~ rit-
kébban vizsgált paraméterét is leaérni.; ilyen például a katód köz-
bels6réteg ellenillAsa, vagy a !ázosságra jellamz6 rácsáram. Ezek
az adatok értékes ~elvilágositást nyujtanak a technológia javiti-
sára vonatko&6lag.

-62-
 II. rész

9. Elektroncsövek potenciálterének megb&tározása

Biektroncsövek, különösen elektrons~gárcaövek mdködéaének

.egértéséhez 1 ~llet6leg a tipus továbbfeJlesztéséhez feltétlenül
szükaég van a cs6ben kialakuló potenciált'r ismeretére. Tértöl-
tésmentes esetre az elektrosztatika többtéle modellezési eljá-
rást is ismer, melyek segitségével a potenciiitér meghatározható.
~zek közül a legtontosabbakz

elektroli tina tank

vezet6 teldletü pap1r 1 illetve ellenálláshálózat
gumilaodell
Sa~noa, a tértöltésas esetre érvényes aodel nem 1Bmeretes,
igy az elektrosztati~s modellek csak bisouyos közelitést adnak
tértöltésas esetben.

~Elektrolitikus tank távlati képét láthatjuk a 2-l. áb-

rán, !z elektróda elrendezés arányhU aodelljét témb61 készitjük
el, a köztük lev6 teret elektroli t tal t(Slt jük ki. Alllemryiben az
elektr6dákra a té~legea ca6ben uralkodó feszültségekkel arányos
feszültsáseket kapcsolunk, az elektrolit egres pontjaiban egy be-
aruló azondával mért feszülts,gérték arányos lesz a tényleges
os6ben Q87aDabbaa a pontban kialakuló tes.zültségértékkel. Az elek-
tro-lit tetszlSlages pontjiban kialakUló 6raasürüség ugyanis

1 = 6 i
 ahol ó az elektrolit
Kotóo Rács And d vezetóképessége. Kint-
hogy az áram az elektro-
lit belsejében •1Ddenütt
forrásmentes,

divI= O

Tudjuk, hOS7 az elektro-

mos erőt ér :l,.tt is leve-
zetbet 5 egy pote.ociál-
b6l,

ll • - grad U
2-l. ábra
amib51

diT I = div ő i =- 6 div grad lJ:a O

azaz
6U =O

az igy kapott 8K7enlet megfelel az elektrosztatikus térre 6rv'-

AJ8S Laplace egJenletnek.
Mint 'ltalában a P9tenc1Alprobl6aák megoldásánál, itt ie
fontos a batárfeltételek biztositása. Általában az elektrolit fe-
lületének sottal nagvobbnak kell lennie, aint u elektródaelren-
dezés által elfoglalt felület, hogr a szélek hatását as elektro-
lit hatAra ne savar~ ... :U elektroncsövekben elM'ardul6 peri641kua
elrendezés azoDban lehat6séget ad as elektrolitfelület léayeB&•
csökkentésére. A 2-2. éhra szarinti tri~tszetbe berajzoltuk
a térerósaégvonalakat; látható hogy' a rács.euetet ailt~ában, 1lle-
t6lag a ráca•enateltet felasa sikban a t6rer6sségvanalak .er6le-
pse~ u an6d 6s a b.t6d felületére. Bzekben a sikoltbaD tehé.t u
elektrolitban ~ol76 traa 1a mar6legea leaa az elektr6dafelületek-
re. !menQ71ben a ezigete16aQ1agb61 készült e4énJ fal•t • aitok
vaU.~ikébe helyezzük, az 6.raa az edé07 fala aentén akaül)'ta-
lanlll fol.7hat 1 a .belyzet tellit nea váltosik a végtelen k1t.erjed6-
stl edé!ll' esetével azmben. I~en aódon u elektrolitima tank lll..
tal. elfoglalt ~elillet lényegesen csökkenthetts.

-64-
 .U elelctr6doll:ra ne:• D:p-
A
caol.hatu.Dit •SY•Df'•••iiltM put,
•n as elektrelU:iku polar1zá-
o16 követkest6bea u elektr6cl6k
k6sött kialakuló potenc1i1el-
oszláa n•• l••• 11Deár1a. Les-
c,lazerübb baqt'rek'Yenciu te-
••Ult•éget alka~sni. i 2-3.
é.Wa eser1D1;1 elreD4es6eben as
ri
~rl
r) l
~ri
(}

•81•• elektródokra Yütako'6 :te-

az\ilteéget kapcaolankl .-ennJi- j j t
K
ben a rács feasült••se "nesativ"
as anódfesziilts,ghes k'peat, es 2-2. ábra
a hangfrekYeno16a t•pfeasUltaég-
ellltu azeapcmt;!,bbl. Mgtat"ditott fáz18nak felel •l• .U elektró-
dtk t6s6 hiteleaitett akáll~q potencioa6tereket kapoaolUDk. Ameny-
IQ'iben a poteDCio.éter karja UQIUJBZOD a feaz(iltaégen "t'aD 1 Jlint

A
Szondp

(J .....-.a.-- ---o
K

a• elektrolitba arul6 ezo~dá, e k•t pont köz6tt DlDca fesz&ltség-

eaéa, az itt elb.eqesett indikátor tehát s~t 1111tat. B hida6cl-
aaer el6nye u ará.JQ'las DAP' pontoaaig, hátr~a "t'Uisont a las-
aua'a.
Köz"t'etlea.atat6 aódaser .. gval6s1t ..a 6rdek.ben a azonda
•• a nulla petenoi~u poDt k8s6 Das7 beaen6ellenállásu teaz«lt-
••s-áröt kell iktatni. K1Dthes7 azonban az elektrouaBÖYek poten-
cillter.ben posttiv éa negati'Y teazUlta6get egJaráDt el6tordulnak,

-65-
as ennek ae~elel6 :fUiahe]Jraetek 6rs61tel6ae o6lj,b61 u ellli-
tett volt-'r6 fési16rsékeD7 kivitelU kell hQgT legren. B 90lta'-
r6 a ~éaiaösaaehaaonlitás c•l~áb61 külön kapcsolatban •an a tip-
feszültséset asolgáltat6 geDerátorral. A volt-'r6 nemcsak a ••on-
dán 18"9'6 :tessilltsés abssolut M-tékét, bazwa a pnerátorhos vt-
azoayitot~ :t•sisát 1e mutat~a /2-4. jbraJ.

A
Szondo
•
G ----{)

K @
2-'. ábra

~ ~ elektrolititus tant alta~siaa .ot eaetbeD téarel-

•tlen. Ba BOD4olatban eps.zea •gv6koJl11 tjuk u elektrolitr6tept 1
•ékour ~ezet6 r6tegsel bevont azigetel6h6s, tehlt például ho~n
vezet6vel bevont papirhos jmtWlk. Legnehesebb prob16- a valóba
hoaopn Yeset6r6tea el6é.ll1tá8a • .As elektródokat a papir aqq6.-
nál nagylágrendekkel jobb veset6 festékkel festhetjük :tel a pa-
pir felületére. As egyes elekt~6dikra a 2-3. illet6111 a 2-4. ib-
ra szer1nt1 alrendesésben kapcsolbatank :tessülta,get.t, jeleD eset-
ben akár egyel'lfe•siiltségeat 111, lli.Dth081' a Yezet6felillet4 papir-
baD nea lép tel elektrolitima polar1sác:16. .l 2-}. ábra •zeriDti
elrendezés tu1öuösen alkalaaa ekvipotenciálie voualat rajaoláaá-
ra; -~ibea a saondát veset6belü ceruaakén'b alakitjuk ki, u
etvipotenciália pontotat aa indikátor Dall helyzet6ben bera~sol­
batjuk, aa3d akar U87&DaZI&l a ceruaával ösazetöthet~ük •
.l papir•odell hat~elt6teleire ugyanasok a törv6QJek érv6-
nyeaek, aint as elettrolitikua aodellre. !ltalános elettr6dael-
rendez6s eaeth 18ell Dag' :telilletil pap:lrra van szütségünk1 -ar-
nyiben aost 1a k1h••análj~ as elektro~cs6 elrendez6aek periodioi-
táaát, és a papirt a azta.triasikoll:bao Yágju el, a kialakul6
potenciálkép nea log aegváltosn1.
-66-
 • ~a.og6D elleo~liaeloaslá8a papirlapot . . !köaelitbat~~
4i.llskrit •~lenilláaok igen a ürü hé.l.6at ával /2-5. ibra/. A ceoa6-
pontokból ~16 há16sat
&rmqábaD kia•bb poDtoa-
•'ctt kárpótolja u, hog
u ellen6l.luokat 16~e­
aeaen pontosabban lehet
'
elk6asiteD1., . a t a papir
.eset5 bevoDatit. heDki-
Til attal•l.b•tllDk ~aea •
egtor.a ellenülúokat
iat 1gJ bon7olaltabb
elettroaatatikua probl6-
116k ••solüséZ'a 1• a l b l -
..... tebet6 u ellenü- l l
l.Ubü6aat, oqu •••t•._ l
2-S· ibra
l

'bea ia, aaikor u elettro-

lititus tant Y-sJ a weset6
feliletil pe.pi.r D• alul••hat6.

~ lle~roestatitua terek aodellls,stre ~aMiaodell 1•

.baaSDálhat6. llagrfelületfl gn•1hár~it as6le1n IIJeDleteeen tue-
as1t6Dk /2-6. ibra/. ~.v1sag,lan46 elaktródaelrendes•s telaagyitott

IulfOci rác.sltuz. .

ú.a't; au tl.ait~lt el, hoQ u

egyea sit, 1llet6les r.ul alaku
elektr646.k •puj,p azab~osbat6 leQen. ~ posit1.v teszillta6gU
ele~d'k 616t c'laser&ea felülr&l, a nesat1vok6t pedig alulról
beleD:Jo-.tak a ~a felület6be. u elektródák be.Q70116déaa a

-67-
 guaibú'i7lba a rájuk bpcaolt poteneiUlal aráQToa. :Ikkor a Mr-
t1'a felillat6nek egyes pontjai a kialakul.6 potenciüt6r pote.aci'-1-
jaival arányos aagasaagokban he~ezke4Dek el. Ha aoat a z6rua po-
tenoi,lunak tekiDtett katódnál •87 ki.l goJ.7ócaltit he~ezUnk el 1
8S & SOlJÓCSka & lejt6anek . .gfelel6 YtYODalOD a legpozitivabb
elettródáboa ~os SQrYlDi. ~ BP176 aebeaa6ge a lejt6 .-redek86g6-
vel, uaz a t6rer6sa6ggel ar~a. AaelllQ'iben a goq6 pll,!Jij•t
~ fllülr61 ut1'oboaskopikua fé!lD7fll vilégitjuk aes, a praláB ae-
beaa,g6r61 1• képe il kapunk. .Ahol a gol.76 lassan balad 1 ott a
estroboazkopikae aegviligit'- •SJ••felv1llanésa1 között röY14
utat teaa •s, ahol opedig garaan halad, ott k6t felvillan.., kö-
aött hoaazabb Ytvonalazakaaz 6azlelhet6. ~ guruló golJócaka pá-
17ájiról k6•z1tett féDJk6ptelv6telek 6r~kea telviltgoait&at ad-
nak a t6nyl•se• elettronca6 elektronpálJáiról.

10. Elektroncsövek az1vattyuzáaával kapcsolato• -'r6aek

10, l, nettroncaiSvet töaeggJUtua bo~olult auto.atag6pe-
keD tör~nik. m.l&ll.epe elekt:ronceöveke1l, egyedi 4a:rabok.a't 1 il-
let6les laborat6r1~ .tntap,ld~ocat aaonb~ Q!Jneve..'tt '116-
az1vatt7UD t6sa1tenek. Ja a azivattJutip~a elvoevea,a6t az ipar-
ban haasnálatoa, törhinta szarU aozgáat végz6 g6pett81 való •s-
tülönböatet6aal kapta. !ll6az1vatt7u tel6pit6s6t .utatja a 2-7.
ibra.
~ ~6bb alkatrészek •• 6bra ezerintr
1. ~ le•z1vaD46 elektronca6.
2. Oldbat6 oe6caatlakos. .
-'• Bls6r6 sarokcsap
4. 11t&gJaazt6 ed6n7 /cáapda/
5. Büt6.tol.yad6kos tartiq
6. MacLeod v~u..ér6 átereszt6osapja
'1. Mac Leod vákuuu6r6
a. Dittus16a azivatt.Ju
9. lUt6teat 41ftuzi6a ezivatt7bh0z
10. ~g~ogó ed6117
l.l. 1tvélt6 sarokcsap
12. rorgólap,toa ola~-al6a.zivatt7U

-68-
 13. Ola~fogó göab
14. llac Leod. 'YákUu.aér6 é.tvált6 sarokcsapja
l,. Puf'fer-edéD7
16. Iagytrekvenci•s izz1t6/"boabáz6"/-tekerca
17. Füt6tranazfarmátor
18. Kelegit6ké.~ba
19. H~érséke 16
20. l&g1t.rekvenc1•• gerjeazt6 /"boabáa6"/
21. Büt6skapcaol6
22. Bollbaz6ú-- ki-bekapcsoló
23. Bolibé.z6 adócsövek fütltskapcsol63a
24. Pirani vékuumúr6
25. Ionisációa 'Yékun-ér8
26. Elektroniku• egység a Pirani és ioniaációa vákuuaaér6-
höa
Js elettroncaöTek azivat~uzálához a vikuuaot a 12 forg6-
lapátoa olajazivatt,uval e15szivott B hig&nJditfuzióa azivattJU-
Yal illitjuk el5. • két aziYatt7ut a ll átváltócsap köti össze.
! aa1Y6veset6kbe - as esetleg felver64ött olaj Tisszatartisa c61-
~·b61 - a l ' olajfog6 ga.böt épitjük be. ~ d1ffoa16a as1vatt7Q
elővinu vuet6kébe iktatott 10 h:l:'ga.D;Yfog6 ed6QJ aa esetleg a
yezetékbeD kondensá16d6 hi8RD7 te1togására aaolgál •
.& d.i.ttuióa azivat~l 10-5 Bpa 1 illetve eDAél 3obb
Yálmuaot lehet el6Ul1taiL1 csapda közbeiktatásával. J. ez1Tatt7gt
a 9 füt6testtel he•itjük. J. dirfua16s sz1Yattru 6a a leaalvandó
oa6 kös6-a azobab6tokoD 10_, Bs-a Dag7a6greadü higaD7g6ztenal6
6• a cs6b61 l••zivott kandensélódó gGaök lekötésére - a 4 csap-
dá.t helyezafik el. u 5. tartályban elhe~ezett hüt6fol7adék k5-
rülbe1Ul -70-90° O h6mérsétlet« alkoholban oldott az6nsavh6 1 V&87
-180 ••• -190°0- u tolyékO!l7 leveg6 lehet. A 3 sarokcsappal a as1-
TatV,fUzand6 o•övet elválaszt~uk /p6ld,ul üvegtörés eaetén é• cs~­
oaere alkal~val/ a vákuu.rendszert61 1 a vákuwa toly..ato• fenn-
tartása érdekébeD.
J. k~ cs6csere érdek6ben as 1 leaz1v&Dd6 csöveket a vis-
ael hüt6tt 2 oldbat6 csatlakoaásaal kapcsol~ut a azivattfg áll-
váDJhos. J. csatlakosás vállatoB rajz•t a 2-8. ibra autatja•
.&& öaazeszerelt 6a beforrasztott ca6b61 a azivattJQz.. alatt
el kell +:ávol1tan1 nnd a ca6 bels6 ter6ben 16'96 lneg6t, aiDd

- '}0-
 t szlvds

2-8. 6.bra

a cs6 ép1t6elem.i é.ltal elUJelt, illetve tellletükön adasorbaAlt

leveg6t éa egy.6b gásokat. B gázok bevitéaael_ távol1tbat6k el •
.b ilvegalkatréssek gutalallitása 6rdek6ben a caövat a 18. ká.l)'hi-
ba bel.7ezsiik; a kál1ha a cs6 ~öl6 tolható, .l ké.l1ha b6aéra6kla-
t6t a vizsal bütött hidegpontu 19 h66rzékal6 mutatja. .l ~6aalkat­
réasek8t nagJfrakVenc16a izzitaaaal havitjük tel 800-900°c-ra.
A DagJ:freknnci.. /körül.beUll 500 klla frek:Vencié.ju/ h-aaot a 20
geJ;lerátor /ssalalai D,7elven& "boabáz6"/ áll1t;ja el6, llfl.71Wk alrt
~·~•é.t a 2-9. '~iD .utat~Wk.
A boabáB6 a46ceöveinek füt6a6t a 23 kapoaol6 1 aD6dteszült-
a6gét ped1g a - relével .uködtetett - 22 kapclol6 inditja. A le-
azivand6 ca6 ~6. .ltatr6aze1Dek 1ndokc16• blvit6a6t a 16 ~•••l
bntött tekarce bistoaitja.
Az tlvegalkatréauk és a ca6 bela5 ~éaalkatr6ase1Dek kell6
~6.atalan1táaa u.tán a katód elbontáa6r61 iB gondollkodll1 kell.
K célból a katódot - aaját t«t6teat~6vel - 10D0-1100°~a fel kell
•legiteni. As iraaot a 17 azabtqoahat6 feazülts6gil truazforai-
'or ad~a a 21 kapOaol6 'ekapcaoliaa utlD.
A asiYatQ'usásaal e16rhet6n61 jobb vé.kuua b1atoa1t,úra,
Ya1••1nt a ca6 aaköd,ae tolJsaáD telasabad~l6 gésok leköt6a6re
••olgé.l6 settert aaint6a a 16 Da87trekYenci6B tekeroa aes1ta6s'-

- 71 -
 . 6xOQQ 500fJooo

2-9. ábra
Tel pérolostat~uk .•l. .l csöTet a n1v6oa5 sstar6linggal való •sol-
•asstáa,val /leesuráasal/ Yilaszt~uk el • Yékuu.ren4szer t8bb1
réez6t61.
A ••ivattfuról lekerült eae tat64ja a v6glese• ea1aea16•
tul~douqok beállitisa c613~61 .tag alr:t1v6.1'-lra azorul • .U &D-
tiv•l,ást a kat64 1atlfüt6s6Yel 6a a ezokásosnál D&gy'obb katódu...
-.1 érbetjut el. B célból a 2-10. lbra •••rint az elektródékra a
azokisoanál D&S10bb ~easültaégeket kapo,olunk. Az eaetleges elek-

220V 25W

IOOV-

70 V"'

2-10. 6.bra

-72-
trN&aárlatok elleni bi.atositúk6nt as egyes árUlkörökbe 1ss61~
p~t iktatunk. ~ n6béDJ percea aktiv•lés~ szakasz ut*n QgJ&neb-
ben a kapcsolubaD 2o-~ percea aWlkaponti. &\~abilizál6 épté• kö-
.,etkezik.

10.2. ~ ••~ -'r6a6re a közismert hig&Q701 manoaéterek

ua alkal.Jiaaak, hissen l __n,l kisebb aziDtkülaDbségebt igen
aliUs le olvun1. Ss6lea tar- vólrtJmr.nd3zerhez1
tow4n,-ban alkal-• T6kun_,_
r6are a 2-7. 6bru :teltünte- f6.cs-op)
tett 7 koapresasi6a /MacLeod-
~6le/manoaltter, J. vákun•,r5

részletesebb ra~z•t a 2-11.

6.brin l•that~uk.
J. aérés kezdete el6tt
a ll •tvált6csap 6s a 14 át-
váltócaap .egtelel6 hel7zeté-
bea a 12 ola3azivatt,u segit-
ségével a 15 p~fe~éDJbeu
körülbelül l He• ea .,ákuu-
aot állitunk el5. U1J7anil7en
vákuwa van a 116r6 alsó hi-
S&D7t&rtil)"ában 1 a b1PD7 1'ö-
lött. J. 6 •tereazt6 csapot
k1Dp. na a v ékuUIIII6r6 egész
belsiS tere a -'rea46 DJaai&t
"feaz1 tel. N6~ . .sodperc
alatt •• a D70aáa 'lland6sul,
61 a -'rést . .st•adbet~Uk.
J. 14 csapot, - -17 eddig
zárt Allapotban Yolt - a ka-
p1116r1aOD kereastUl óYataaan
a leYeglS:re JQ'1t3uk, ezUtal u
••• t6r f'okou.toau ataoszt6r1-
:tua ~oJIÜra kerlll 6a a hiSSJQ't
~elazor1t3a a telszálló cs6be.
-
--
--- --
- -
~elazállása közben a hig&D7 a
v söabben , . • bel6le felfel6
~16 telill z6rt kapillé.risban
2-11. ábra
-73-
• bezárt kianJoa!Su sást /leves6t/ ÖBS. . D70~8. A 14 csapot at-
kor zárjut el &aikor az öaazebaaonlit6 kapillárisokban a &is&nJ
a 0-vonalig, vagy a sárt kapilllria ~als6 végéig e~~ellaldik.
! zlrt kapillárisban a hig&D7niv6 alacaoarabb marad, a k6t azint
közötti különbaég a felszaralt akálto köSYetlenül leolvasható.
A sz1utkülönba6g a vákua.ra 3elle. .6. ~ eredetileg p aro-'su.
V térfogatu sáz u~ania p' u;rcmásu.,., vUtoaik, Ilialatt tértcs-
gata h.f1-re caökkea, A as e~itett DiYókU16Dbség ailliaétor-
ben és t a kapillérts kereaztMtsnte - 2 -ben. Jf;rilvio.Yal6,
1
hog7

pV = p'hfl

ba a V t~ogat aellett a kaplllkis ~rtogat6.t elbazqqol3llk.

lli.nthog:J :p-t éa p'-t ~-ben akarJuk kif'e.1ean1 1 6a
p •- p ~ p' 6ppen eg;renl8 h-Tal,

p.

vagyis a mért ~o.u •• a n1T6Jd1löDbs6g kösött egyazeril né~••­

tea aaazetügs•• van.
AmenaTiben a DJO...-*r6 a .-r6shatir k1terjeest6ae 6rdet6-
ben k•t kül6nbös6 kereazt.etazeta kapilliria azakasasal rendelte-
zik /lásd 2-11. Qlra/, a :fenti öaaH~i.lggéa ceak a kapillirill ~al­
s6 ankaszh·a 6rvé~ea. J.a alll6 azakaasra vonatkozó 6aesefügg6•

f2 b.2 - ( f2 - 1'1) Llh

p 8
y

ahol t 1 a tala6 Y•k~abb kapill6rill hoeeu, ~2 pedis •• &1.-

aó tapillária kereastaetazete.
j; vákua aegillapitua at é.n &b.b.os 1 hOfU a~abb -'r61t 'Yépa-
he&lünk1 a V tértogato' ujra össze kBll kötni a viku~eset6kkel,
vagJia a higaa;yt eredeti alsó helfzet6be kell visezajuttatDi.
B célból a tele6 6 csapot •l•Ar~uk a 14 átvált6 csappal pe4ig ••
A teret a p~ferecl6~el A08SÜ b.pcsolatba, YaQil iü a -'r
ealitett körülbelül l Bg• •• ~lláat 16tesitjtlk. :Ikkor a b1pDJ'
leszáll u alsó edénybe. A 14 ceapot s6rt hel7zetbe boSYa a -'r5
ujabb a6réare alkal. .a.
-?4-
 10.3, Boba a MacLeod-féle mano-'ter kalibráci6ja kizárólag
a gea.etriai a6retekt61 rügg, tehát a manométer abszolut DJODáa-
aér6sre is alkal-..e, a ~akorlatban ritkábbftll alkalllazzák, aivel
aeglebet6aen hoaazada~s a vele val6 -'rés. Kis QJOaáaok méréaé-
re a legkUlönböa5bb elveken alapul6 ~-~ket fejlesatették ki.
Ezek köaül egyesek a gázok bela6 aurl6disát basználják ki, tehát
a aérencl6 sázt6rben le ng6, VagJ r argó •chanikai rendszer csilla-
podását visagálJák. B JIU.szerek hibája az, hogy kis D.7()aáso:ton me g-
lehet5aen érz6Jtetlene:t, tovább' a aecbanikai igéUTbeV6teleket 1
rázáat stb. nehesen birják.
1 Hpa éa 10_, Hpa nyoautartoaányban Jól alkal•zbatoa:
a h6vezet6a elvén ai1köd6 vüun-4r6k. I~en p6ldául a 2-7. 'brán
a 24 jelil Pirani-vákuo--'r6. Vét0117 platina, VSQ woJ.t:toaa huzalt
Wheatstone lliclba kapcaolunk 1 6• a hidra akkora tápfeszültséget
adQDk 1 h~ a hDaal ~elent6aen /körÜlbelül 100 0°-al/ fet.eleged-
j6k. Adott ~Ut6teljeai~éDJ .. llett a h~zal h6mérséklete at~ól
füSg, hog a kör~zetében található psaolekulü: •kkora h6meny-
AY1aéget k6pesek a nyomáamér6 azObah6-'rs,tletU faláig •l•zilli-
tani. ~~ QT1lv6Dvalóan a gázaolekul&kazámától, tehtt a qyoa68t61
függ. A huzal h6aérsáklet6nek m6r6sét ellenáll~aérésre vezetjük
vi•aza, a Wheatstone-hid átlójába kapcsolt indikatar közvetlenül
DJO..sra Aitelesitbet6.
Iasrobb 6rz6a~a6gi1 éa kisebb köbtartallm nyoaáSJLér6t azer-
keszthetUDk, ba f'llhuzal b.el7ett tenaisztort alkal•zUDk. J. ter-
aisztor :füté81 asintén elelctroaoa U•-al történik, a D&g70bb k-
sékln7B6get az biztoait~a, hogJ a te~aztar ellepálltaának h6-
aéraéklet1 t6.117es6~e ~tegr tisaaereae a féaet h6aérséklet1
ZQ'ez6jének.
t•-
A b6Yeaetáa1 elven ai1köd6 DJO. .s.6r6 h1telea1t6ae természe-
tesen függ a azóbanforgó gáz ain6aég,t61, hiszen as egyes gázok
h6vezet6k6peaaége különböz6~ A hiteles1t6a általában levegdre
tört6nii.
10_, Bgp--uél :t18ebb JQ"oaáaok IIÚ"é86re 1on1zác16a vákQ~
r6kat alkal. .znak. J. 2-12. ibr6D klaaazikUa ~elépit6sU 1on1aációs
vttuu..6r6t lttbatunt. Blrendez6ae DAS70D baaonlit a tr16d~oza
a k&t6clk6.ut atlköcl6 wol~ramsz61at rios, est pedig anódhenger veszi
karul. A rácsra a katódhoz képest 15o-200 V pozitiv feszültséget,
u anódra pedig, aeqet jelen eaetbeD ionkollektornak neveazünk,

- 75 -
10 V Da878ágrendi negativ teazülts6get tapcaolank. A r~ara kap-
csolt pozitiY ~eazültaég hatáséra a woltra.kat6d telitésben dol-
gozik. As elektrODok aozgásuk közben ionizáljik a gázaolekul•-
kat1 a pozit1Y ionok a negatiY ionkollektorra repUlnek. Az ionkol-
lektor árama

egyenesen arázl7o• u elektroniraii!JDIIl, a QJolláaaal, N 887 po-

matriai tényaa6vel •
.A macométerhes csatlakoz6 elett:ronikua éra.körök /a 2-?.
ábrán 26-tal ~elölva/ ~eladata a -.naa,ter stabil táp~easülts'­
gekkel val6 ellátása. JrUlönösen tontos a tut6&raa atab111~sa,
hiszen a katód eaissz168 árama 8 rüt6ssál h6a6rsékletéVal ezpOD8D•
c1ál1san aránxos. KOrszerU berendez68ek aa elektronáraaot 6rz6ke-
11k és az elektronáram esetleges ~gv•ltozéaa esetén szabálros-
zak a füt6feszültséset. ~DQ1iben a Yákau.mjr6be 10_, ~ál
nagyobb DJOaáau gás hatol be, a fal1zz1tott wolfr..tat6d Yeasétr-
ben forog. Az elektronika teladata ilJ'enkor a tilt6áraa •sazaki-
té.sa.

2-12. ~­
-?6-
Nem lett beszkennelve!!

- 77 -
 ikk katód

-78-
 III. ries

A ~61Teset6east~zök-'réae sok rokoDYonáat autat as elek-

trOAca6 aériaekkel. Bzt aok eeetben ki 1• :tog3ü: baaaé.l.D1 1 6&
utalni fogunk a ~eeusat I. r6as6ben foglaltakra. BaYeattt6nek •s
tell uonbu elllitenünk néhán1 tontea ase~apontot, •13'1Mil a fél-
Yeaet6eeaköstik a6r6steehD1klja elt6r as elektroncs69ek6tGl.
1. A :t61veset6eeskösök aér6e6~s asükséges tiptessUl~a6sek
•ltal•baD •SJ nagrságrenddel kisebbek •• elektroncaöTek .. saso-
kott ttpteaaQlts,ge1Dél.
2. A télvezet6eazkösök igen érs6ta.a::rek tul.aégoau DaSJ 1 Y&Q
halJtelen polaritásu tápfeaaUltségekre.
'· SuQ"oa porbl,aé.kat okos a f61Yezet6k naSJ116rt6ktt AUok-
fUSg6se. '--nn71ben uea gondoskodunk a aér6a közben h6v6 alatu-
lb teljeait-'DJ el~eset6sér61 1 egrr6sst ..sYáltosbataak a f6lve-
aet~eaakös 6ppen -'rt para.éterei, aásréazr&l sulfosabb tul,erhe-
1•• eset6ben a f'1Yezet6esskös tönkre is . .bet.
4. GeadoakodDu.Dk a l l arról, hogy ldr6a kösben a kör!Q'eHti
h6116raékl.et ne TAl.~ozaék, hissen es 1a a Jléren46 par...terek YU-
tosáeait okoahatja.
J. ,_1. ibrén eg transisator Ic..U08 karakteri&lsti~~b
•tatjuk be as el6bb ealitett batárértételtet, Bea ••aba4 tall6~
Di U
1. U0 aax kollettar:teesGltséget as itntéa ves&•l1• ~tt,
2. az I 10aax kollelttoráruot a tranr;isztor bel.lle~6bo ke-
letaea6 helri ~elaeleged6• aiatt,

-79-
 3. a törQJeseti h6a6ra6klet ~tal .. ghat6rosott diaasipa-
cióa biperbol•t pedig a transtastar 'ltaljnoa fe~leged6.. aiatt.
Ba'rt a határot sokkal aaigorubbu veeu46k itt, aiDt elek-
troncsövek:D61.

Ic
-- --
l ---
pmox fT..~
---
..,..--PMaX tT,J
2 , ___ -

,_1. t.hra

ll. hrakterisztik~, határirtltok Mr6se

11.1. P6lvezet5 di~dák karatteriaztikéjának telvétel6re

elvben altal.u.• lenne az a kapcsol••, aeJ.7et az 1-13. ébrú a
kauadi6dával kapcsolatban beautattunt, gyakorlatilag azonban a
v•-
-'r6a pontosságának fokozása érdekében ~i•oD1o•
viltostat81ra ·~
azakaés. ~ 3-2. 6bra azerint1 taposolisban t6lvezet6d16da aritó-
1rá.D7u :tarakter1aatiká3At vehet~Uk .t'el. 71gyeljük •g, hog az
1-1~. ibraval aseaben itt a teasUlts6g.ér6 :t8SYetlenül a di6da

aarkaira csatlakozik, éa u éra--4r&l attol)"ik a teasillts6pér6

u - is. ~ 07it61.ri.nyu áraa rendszeriat több Ui eaellett a kor-
azerü feszílltséga6r6k néhányszor 10 JLI.-'•
fogyaazt••• elhaurqol-
batiJ. Ugyanakkor, ha az irama6r6t a teasültségak6 v.th :tapcaol-
Dánk, az árammér~ feszültséges6ae haaonl6 nagrságreDd« lenne, aiDt
a d164a feezUlts,gea6ee~ utóbbit tehát igeD aagr poAtatlaDatgsal
aérn6Dk.

-80-
 ,-a ......
j. s6r61r~ karakteriaztika telvétel6hes a ,._,, jbra ase-
r1Dti kapcaolut basmá.l.bat3uk. .Bs 16!J1eg6ben véve -seQesik a
vituuat16déhoz hasaUt a6r6kap-
oaolusal. Itt 1eMt fel au hi'Y-
DUDk a tigye~t a télveaet&esz-
+
kö•ölt u--iDak D&Q'Ilért6kil hlSaér- u,
aét:letttlgg,sére. tir6• közben ft'
416ela a benne b6v6 alakuló tel~e­
a1~~1 tel•lepzik, es6r~
tar&kteriaztiká~a bizoUJoS aár-
tt.ti« aódoaul. J. .3-4. 6.br6D lit-
bat~ak, boSJ .. eredetileg Yisas1Dtea karakteriazt1ka a foltosatoa
fe~llsed6a k8vetkest6bea aas7obb s6r6faaz6lts6gekD61 egyre lej-
t6aebb6 vélik. Bea a1Jlclerg tehit 1 hog a -'r6at laaaan, 17Graan1
·eaetles t.,pulsaaoktal végessdk
..-u vag pedig a 416dat kis, vag
D&gYa6ret« hüt6te1Uletre aaerel~
;tUk. Ugucaat: tontos a a6r6si
-- ~- -:..:-:::..:~----- ere~6uyben a k8rQ7eseti h6aér-
a6tlet ~eltüntetése.

11.2. f'1Tezet6
jhQS7 a
4164& -'ré.. t a vituu.416di6val
hostuk kapcsolatba 1 U6'7 a tran-
s1sstar..6rést a trióda.érésre
'YIMthet~Qk TiBBMe J. trióda Jd1-

,_.., ibra k546-'neJr; ~elleu6s•h• elepnd6

volt egJetlen tarakteriastika-
ae:resa ilta16baa u e6direa-anódteszW.ta6s görbesereget haaeil-
tuk, a :rácafeasült•6gsel p~teresve. A transisator .ntödését

-81-
két kétviltoz6a tüggv•DDJ•l irhatjuk le, ezért két karakteriast~­
taeereg szükaégee a aük6d6e grafikus ébrázoláslboa.
A 3-5. 6bra ezerinti kapcsolásban vehet~ük fel a transisatar
:földelt eaitteres karakter1sztiká1t • .U •87ilt, a kt..neti vias~

..
,_,. ábra

nyakra Jellemz6 karakterisztitasereg az 1 0 -Uce kar~eriaatika­

aereg lebet, _.lyet re.udezer1Dt Ib-vel paraa6tereaünk. ~ báa1ek5-
r1 ellenálliat elegend6en nagynak válasatva aegvalóa1tbat6 a koa.-
tana buiairUII&l való táplálu. J. bé.aiséraaot 16pca6zet;eae.a., a
kollektorfeasültséget folyamatosan Yáltostatva I 0 -uce karatte-
risztikasereg telvehet&.
A bemen5 karakteri~ztita a b•zis-eaitterteasülts•s 6a a básia-
áraa között~ kapcsolatot ibrálolja illand6 kollektorf•asültség
esat•n. J. )-5. ábra s1er1nti kapcsolás alkalaaa e görb6k felvéte-
l6re 1a. B~ i~enkor I 0 nea aserapel a levolvasandó •ony1a6gek
között, aé~s b.aaz.uos ha as 6ra--~t bennhagyjuk as 6rukörbe.u,
hogJ a transisztart aegóvjuk az esetleges 6r~, 1llet6leg tel3e-
sitaéD7 tglterhel6st61.
J.s iltalában basaDálatos leng6tetercsea qniversália .U.zeret
áram!ogyasztása, illetve tessUltségeséae öaszemérhet6 a b!s1Btar1
áraaokkal, 1.lletve f'eszultségekkel. A 3-S. ábra surinti tapcao-
l&sban példé.ul csak eikor Bérhetünk kialésit6 pontoes'sgal, ha a
~ázisköri ár••mér6 teazultségeséae nem több néhány aV-nál. Brre
a célra csak er6s1t6a aüJizerek 3óhetnek azbi'tbba. Aaen~iben
rendelkez6aünkre •11 issn kisfogyaaztáau 11-2~ feazültséga6-
r6, akkor a b&s18-eaitterfeszültséget tösvetlenül a báai• •• eait-

-82-
ter kös' iktatott aü8zerrel . .rhet~ük 1 eltekintve aa igen k~• bá-
sisáraau beáll1tisoktól.
~ transisstar ritkébban használt kapcsolása a földelt báai-
su kapcsolás, a )-6. ábráD a ~öldelt bázisu tarakterisatikák fel-

+
+

~. ábra

vételére asolgaló elrendez's látható. Rendszerint az I 0 -Ucb ka-

rakteriastikát vesazük fel, I 8 -vel para.éterezve, ezért az e.tt-
terkörben konatanaár..u táplálásra kell törekednünk. Bc6lbbl as
eaitterára--+r6 aUssarrel aorbat.pcaol646 ell•oálliaon UBB-n6l
aokkal nagyobb.legalább n6h&n7 V fess«lte6gDek kell esnie.
Az I 8 -U8 b be. .nataratterisztika felv,tele as ábrából aag,tól
6rtet6d6.
~ 3-5. illet6leg a }-6.kapcsoláSok alkalaasak a aarad6kára-
aok kimérésére is. Bl6bbi kapcsolás aes1ta6gével a 1 080 aarad6k-
k-ot batáros.batjllk aeg, ha a báziStört aegszakitjuk, utóbbi't'al
pediS Icbo aaradétaraaot as eaitterkör .egaaakitása esetén.
Il~entor tera6szeteseD a M1'6aüasereat :La le kell "fálas~tani a
báziaról, illet6leg aa eaitterr~l.
K~és kösben a translaztarban elektroaoa teljesitaény ala-
kul h6vé, tehát h6~a6klete aegeaelkedik. Masasabb b6mérs6klethes
aáa t.arakterieztika tartosik. A fellll.ege46at csökkenthetjük, 11-
let6les a transisatar töntre. .netele nélkül a di8azipác1ó• hiperbola
~öl6 aehetünk1 ha a taratteriaztikát karakter1azt1karajsol6 ses~t­
ségével vesszUk tel. As itt alkal. .sott .agoldlaok l6UJ&gében véve
aegegyaznek as elek&roncaaYek karakteriastikáinak felv.telére szol-
sál61 ú l-lS. ábr6D aár beautatott berendes6ssel. AMDJl'f_iben azon-
ban a .. legedéet igen kis lrtékeo tell tartani, kivánatos a kollek-
torfeszültség hullámtorm&já~l alkalaasott fürészrezgést ainél ae-
rede~ebb teltut•suvá tenni ~gy. hOSJ aa egyes türéazjelek között
hosszabb azünetek adódjaoak.

- 83 -
 Jaratt•r1sst1krajsol6 aegita6gé~e1 felvehet6 a .radékára-
aot fea:aültaésfüa6ae ia. :Ikkor a beaen61törben .nea asillasés•• lép-
ca6jel alaku ~es6rl6at alkalaa-.1. Bl6uye a aesoldtaaak, h087
a 3-4. tbrtD be.atatott karatterisatitatorsuléa 111enkor nea kö-
vettesik be.
11,3, Mint a bevezet6bea air e-.l:l.tettU.k, a .battr6rt61atk
tullépéae ren48zer1nt a félveset6eszkBz tönkremeneteléhes veset.
Ssükaégea tehé.t a b.atár6rtékek pontos ismerete. Dióda laviJla /Za-
ner/ feazülts,gáDek .tréaére asolgáló elrendezés látható a 3-7.
tbráD. Ragr feasült~égU telepb61 DBS7 elleatllésou kereestül kö-

-u
'·

·=·
'!t-?.
selit5les tonetan• ára.aal ttpliljut a zéróiriD7baD el6tees1tett
416dát. A diód,Yal pirhusaaosan kapcsolt kiffCS7&&stáBu feasUlt-
aés-tr6, /ca6volt-'r6/ as •tat6a1 fessaltaeget .utat~a. A telep-
teasilltúget; aillillálisan a vérbat6 a6r6:teazü1tség 2-3 azoroaéra
vUuaauk. .b elleúllut RQ lléretezsük 1 hog -'s •r1•4111 sá-
rótesailtaég eaet6D •• ~a.aoD a 416dára asáBottev6 tel~eeitaéQJ.
Bz a air6e1 el3ár.. f6k6nt az111ciaa rétegd16dákD•l ad aegbia!a-
t6 ereda6D7t, ge~iua r•tegd16dák ~'·•~• csak akkor ba•anál-
.b.at61 ha • au61r~u . . . n•• tulségosan nag. '!O.a 4164átat ~~.••
a6la&el'fl • a64sse.rrel .Uni.
Qer.iniua tran.iastarot kellektor-eaitter ~av1nareasUlta6g6t
nea lehet 116ra1 a ,_7. lbra sser1nt1. elren4es6sben, aivel a el5-
..
forduló uuok ol.7an Dagot, hogy nea ar(llbet6 el a transiastor

-84-
Nem lett beszkennelve!!

- 85 -
 D16dák vagy transisztorok rétegh6aéra,kletének méréaét va-
les41Jen b6-'faékletfügg6 elektromos adat _.réa,re vehetjük visa-
aza. I1.7eD lehet p6ldé...al a záróir~u kellelttor-búis .aradékáraa•
vagy pedig a D71t61rán7U btzia-e.!tter res•ültéég. Blvben kiindul-
hatunk e para.éterek höaérsékletfüggésének elméleti értétéb61 1& 1
pontosabb eredményt kapunk azonban akkor, ha el6szö1• változtat-
ható h61draékleti1 teraoazt,tba helreave igeD kis elektroaos ter-
halé• mellett le-'rjUk a vi~sgálandó paraméter h6mérséklettügg6-
sét, majd üzeai állapotban a paraaéter .&réséb61 követkeatetUnk
a réteg b6máraéklet6re.
Nehézséget okos itt, hog, a diódát vagy tranzisztort .. leg1-
t6 teljesit•éDY lekapcsolása atáD a réteg hőmérséklete rohaaoaan
csökken, a mérést tehát
Merendö diddo igen gyorsan kellene végre-
hajtani. Ezt a hé.trán:1t
küszbDöli ki a 3-10. áb-
Terhelés rén lé.tbat6 kapcsolál,
aael7ben e8)'en.1rán)-it6 dióda
rétegh~-'rsétletét visa-
A.
'V
gál~uk a QJitóiráDJu átlagoa
terhel6áraa függvéQJében.
A véltakoz6fessülta'g po-
(Jrom
sitiv t6lper16dusáhan a
KQ"itóirányu ár. . •ta nagy-
3-10. ábra teljeait-'nyü, jó hütéaael
•llátot~ diódán ~olfik át;

a sáróperiódusban •• a 41-
64& sAr, és a sár6ir~ll ár. . egy -'aik tióclán ~t ak6aüazerre ~ut.
B aüssar kit6r6aéb61 a ztróiráayu áramra, tehé.t a h6a6rs6kletre
követkestetbetünk.
Hasonló e~end8z6aben történhet a dióda Y&gJ tranzisztor tok
t•raikus ellenlllásának aeghattrozása ia. Bl~azör .eghatárossuk
Icbo vagy Ube h6-'rsékletfUggését, aa3d a télvezet6eazköst ~­
~6 leveg6ben . .gbatározott teljeaita6DDJel terheljük. l•után a
t6l~zet6t nagyfelUletü, vastag, j6 b6vezet6 le..sre asereljük,
68 USJADOlJ&D teljesita601 aellett iam6t megmérjük a ~t•Sb6-'r86~
letet.~ teraikua ellenállást a r6tegh6méraékletet kül5nba6gének 6a
a telJeaitm&nrnet a háu1adosa adja•

-86-
 12. D.a;lelU Jtiatrekvenciás peruéterek

Yélvezet6eszközök paramétereit ugyanugy detiDiáljukaint az

elektroncsövekéit, itt is a karakterisztika differenc1&1hánJado-
sainak ..gbatlrozása a feladat. ~ .&réai elvek ia lén7es'ben .eg-
~egyesnek a 4. ~ejesetben kösölt elvekkel. Mivel a félvezet6esz-
ltözök 11Unkapont1 tápfeaz\lltségei kisebbet, llint u elektroncsövek
tápfeszültséget, a paraa6teraéréahes baasnilt feazültségváltosá-
soknak is szükségaserüen kisebbeknek kell lenniük.
b.iatt általában érzéke~ebb indiokátorra vu szükség, aint
elektroncsövetnél. Szerencstre a télvezet6eaaközök felépitésük-·
n61 fogva alkalu.sak igen kis jelek er6aitéake, Ilivel aüködésültet
hálózati zavarok, aikrof6n1a stb, tevéabé savarjik, ezért célsze-
m a mér6berendezés indikátorát fé1veset6eesköaö~l késziteni,
12.1. ~élvezet6 d16da bela6 ellenállálát a vákuu.di6dáéhoz
hasonlóan ditferenoiahánfadoa a6daaerrel, Jtösvetlen.utató válta-
koz6ári1El aódszerrel, V&Q nul.lllódazerrel hatilroshatjuk: aeg • .A. dU-
ferenoiaháa7adoa a64saer alka~zása aagát61 6rtet6d61 vizsgálj~
aaonban ••s aost 1a a hur köael1t6s6b61 ered6 hibát • .A. 416da ka-
rakterisztikája as

öse.aefilgs'ssel 1rhat6 le • .A. pontos bels6 ellenállás recipro~t

differenei•lissal kapjuk

-·dI
eiU
•
U/U'l'

.& d.if!erenc1ahá.D1adoa aódszerhe1 isll6t; alkal.aaz&Wik a atnkapont.1

-
O 1"ess\Uts6ghea k6pest + ~U ;tesaillte6gYáltoz..,t. Bkltor a
köael1t6les •egbatárosott bela6ellen,llá8

- l )- 1 0 ( • l -UT 60 - l
)
•
2 AU

-87-
Nem lett beszkennelve!!

- 88 -
Nem lett beszkennelve!!

- 89 -
a teasUltaégviaasabatási t6nyez5

BseD par.-Mrek birtokáben •gra~solhat6 a transisztor be-

~ettea1t6 képe, Ml.J a ,_13. 6brb lithat6.

"_u,

D~~arenc1abtn1adoa .bdaserrel a közölt def1D1c16a össae-

taggéaek értele.aaerU alkalaa. .ával a transisztor tarakteriszti-
káiból . .Shattrosbat~uk a para.6tereket. ~ teasültaégviaasabat&si
tényes6 aesbatárosása azoDban rendaaer1Dt neh6saés-kbe Utkö•ik.
~1tettük aár• hogr a félveset6eastösök •ütöd6se igen er6-
~•D tügs a h6-'rettlett61. ~nayiben diffarenciah•nr•doa aódszer
alial..lluúa kiSsbaD ugobb tel~eai tú!ll'értékhal tartoaó .,nupoD-
tot •llitwlk be, a transisator ~ obban fos Mlegec!Di lli.Dt a n•vle-
gea annkapontbaD. Ba a tarakteriazti.ka eltolódiaát, tellit a para-
Mter •gváltozúá~ tosja oltooi. Töretednünk latll es6rt a1D61 ki-
aebb feasülts6g, illetöles tr.-Yáltoailok bassn,latára, a-1 azon-
ban - aa~noa - a poDtosságot er6sen csökkenti.
X.nyegeaen aegbishatóbb erec!Mnyt 6rhetünk al tösvetlaDJ111-
tat6 váltakoaóár.-u aódaaer alkalaazásáTal. Bár e kapoaol,sok ain-
4eSJ1k6ben fellép - hasonlóan a tözvetlenautat6 elektroncsa rrra-
1Mter.6r6 kapcaoluokhos -bizonyos értéldl rendszeres hiba, • hi-

-90-
b't . .g.telel5 -'retezéeeel
tiirhet6 6rt6kre csökkent- ]•
het;jük. .l :5-14-. Qr6n ba- ---~---
aen6 ellen•ll.. m6r6a•r•
azolgál6 traakört l'tbatunk.
A b~aiskörba ib allenil-
láat iktatUDk, aelJ sokkal
nagJobb aint a -'r6a kös- u
~D el6tord~l6 legnagyobb
beaen5ellanálláa. Ekkor a
báz~e éa eaitter kösött
••rhet6 •áltakoa6reazü1t-
ség

a ~ -re •onatkoa6 4et1D1ai6• eQanletb61 tövatkesü:, hog" úréa

1
közben as u0 B • koDataJ18, 1llet6las ~UCB • O talt6t:elt •1
kell tartani. Bst uütal érjü: el 1 hogy a kollektart 6• aittar•
•áltakozóiraaa aseapo.Dtb6l rövidrasárJuk. likkor a ~ 2 .L\ t1c.l
forr6.s~assülts6g 1• s6rua /3-~'· 'bral tahé.t: a beMn6apcaot kö-
sött csak h 11 jelantkasik.
Js éra.er6sit6s~
téUJe-
s6t: a ~lS. •bra aaerinti kap-
osolúban a6rjWt• .l buiatör-
baa aoat ie D&BJ ellen&llált
alkal.uzUDk, • ~ek követtes-
t6ben a básieon kösel1t6les

TUtakos6Aru halad tt. b u

Uaaa
,_15. •bra

-91-
definiciós öaazetüggéanek .agtelel6en a kollektorkörben
Ic = h21Ib kollektor váltakoz6áraaot ho1 létre. Ha a tollektor-
körbe R ellenállást helyezdDk, ezen

feszültségesés keletkezik, ahonn&D

látható, bo~itt nea lehet betartani as u01 • constan& fel-

tétel~. Ha azonban B elegend6en kics~ a transisztor kimsn6-
ellenáll~áhos képest, a aéréa kell6 pontossággal végrehajtható.
~ kiaan6vezet6st a 3-16. ábra
.JaeriDti kapcsolásbaD llérhetjilk.
i kollekto~ 6& e~tter kös6 az. R
mér6elleDáll6Bon keresztal Uce amp-
litudóju YAltakoa6feszültséget kap-
csolllnk. u 6.ramkörben f'o~ó I 0
áraa hatására •• B elleoilláaon
UR • I 0 .B feszültségesés keletke•
zik. lli~el

,_16. •bra
R<< -l '
az ellenállás aarkaira csatlakozó teszültségm6r6 as

~
feszültséget •utatja, amel7 a 2 kt.en6~ezetéssel aráa1os.
Bz a mérési elrendezés lényegében véve aagegyezit az elektroncsö-
vek beLső ellenállásának magbatározására szolgáló közvetlen.uta-
tó mérési ~dazerrel.
~ h
12 feszültségviaszahatáai t6nyez6t elvileg 3-17. ibra
szarinti kapcsolásban mérhetjük, ahonnan

- 92 -
ai.Dthog~alO_, •. • 10-'1
•• uce. 0,5 ••• l v, ube
otran kiceinynek ad6d1k,
hog •D•••ri •••köaötkel
nea -'rhet6. Bs6rt ~
aegbat;eo•u•t gyakran ...
a6dszerrel Y6pzsUk. A
3-18. &brán 1~1161r fel6p1• 3-17. 'bra
tettük a 3-16. ~a •••r1D-
t1 kapcaolut, ul.7ben a tranz1sstor Jr.:iaentsventése batAroabató
Mg 1 de eauttal •sraJsoltuJt a transisator b par...tens bel.7et-
tealta Jr.:6p6t ie. Ebben as
öaazeállit68baD k6t -'r6at
th v6ge•hetünka .U el. eaet-
baD a be. .n6tapc•o~t AJit-

3-18. ábra

l k6t a6r6a ereda6~~76'b6l u alábbi ••sson4olá.aaal bat6zooüat~Gk

. ., a feazülta6sY1aazabatiai t6DJes6ta As ell6 eaetben a tolle~
~Jr.:örön

iru tolJik. J. .Uo41k esetbara a be•n6apcaok rÖ'f'idairua alatt

a be..netea 1• . .g~eleait bizonJOB iraa1
hl2
l'b •
 ~att a kollektorkarben

~l
Jlu• l
~l
paru6tereib61 ae a adódilak
.& bela6 /iDtr:lnaic/ tr&ldiast or
k5SYetlen«l a ~ par--'terek. Legdurvább elt6r6st a básisellen-
állás okosza. A h para.6terekb61 Tisszaszáaolbató a bázisellen-
állisa

12.3, Pontoaabban hataroahat~uk meg a tranzisatorpa.e•éte~

reket to.pensációa-, illet6leg b1~4saerekkel. Mlvel a ko.pen-
aáci6a abdaserek k8v6ssé ter~edtek el, részletesen itt nea fog-
lalkosunk Telük, hanea utalunk részben as elektronca6para.6terek
_.résére azolgál6 toapenzác16s éraakörötre, részben pe411 a aoat
1smertetetend6 váltakozóáramu hidéramkarökre. ! }-19. ábrán a
h 11 • 1llet61eg a ~2 •érésére szolgál6 hidkapcsolásokat láthat-
~uk. Mindk't kapcsolás lényegében véve eg7szerU Wheatstone hid;
l

-94-
a aunkapont beállituára azol.gál.6 euenf"eazo.1.ta6gfo&Tuo'b.t aoat
ia kihagJtuk a ra~sb61. ~ ra~1okon ~el Tan tüntetve a ki•SJeDli-
téa :feltétele.
As áraaer6sité&1 ténye-
a& ~ 1/ a ~o. ibra aserin-
t1 kapcsoluban Mrhet6.
~ ~~ttertörbe ~e,éplált
I8 T'ltakos66raa a transisa-
torban té' r6aare oazlikt
R
h~,-­
R,

R,
lo•cx le

As inditátorra nea 3ut :teazült- 3-20. ábra

aés, ba

( l - ex ) le :a • a. l8 :al

A teasülteógy1a•aaba-
iúi t6DJeS6t a }-21. 6bra
ezerinti kapcaolisban 86rhet-
~Wt. A kollektor 6a 1111~ter
R köz6 kapcaolt U08 :teasa1t-
h"~­
R, a6s ~;._2-azereae • uu hu •
Uc• .eg~elenik a 'bui.Bon.
AaenDJiben a hidban találbat6
faasültségoazt6 oaztásaráara
J-21. 6bra aa1Dt6R 11121 a 1D41kátona
nea ~ut tassilltaés.

-95-
Nem lett beszkennelve!!

- 96 -
Nem lett beszkennelve!!

- 97 -
 koodensátar kapac\táaér-
t6ke1nek különbaége

ösazef'üggée azeriJlt a ke-

-u+ resett diódakapacit..t
ad~a. A dióda veszteségei

3-24. ébra matt a rezonanc~u au-

tat~tt .axi.wa csökken;

a ..x'•'• oaökteD6s6b61 a di64a öaazea vesztea6geire követteatet-

hetünk.
lindkét kapcsolasban feltüntettük a munkaponti aar6feaaalt-
aég beállitására szolgál6 telepet 18. A telep fesaülts6g6nek v61-
tostatáaával :f'elvehetjük a C {U) 1'üggY6~. B függv6IQ" rendese-
rint

c= -L
un
alakban irbató,. ahol D • l/2 ••• l/3. A kiad646 k1tev6 nagségá-
ból a pn tt..net atrukturájtra következtethetünk.

13.2. Transisztorok tértöltési kapacitásait aa el6bb isaer-

tetett a64szerekkel hatéroshat3uk mag. Normális körüt.ények között
csak a bázis-kollektor átaenet kap sár6irányu el6feazit6at, tehát
itt van dönt6 szerepe a t6rtölts6skapac1tásnak. Driftranzisstorok-
nál azonban as eaitter-bázis tértöltési kapacitás sea hanyagolha-
tó el. Kegbatérozé.sa asonban nehézalllgekbe ütközik, ai.vel az elllit-
ter 6s bázis között nyit61rAnyu feszülts6g van. IlJenkor a t6r-
töltés1 kapacitást a 3-23, Ya.Q pe41.g a ~4. •bra aserinti kap-
csol•sok vala.elfikében, aár6~eszültaég alkalaasásával -'rjük,
'• a kapacitást. QJitófeazülts6gekre e%trapoláljuk.
A traasisst~ok oagyfrekVanciáa .uködéalllt dönt6en a 41f~u­
zi6s kapacit.. befotyáaol~a. ~ diftuz16• kapacitás aindig ~6r­
tékü ohaoa ellenálláBsal kapcsol6dik párhuaaaosan, önill6 le.6~6-
se ezért Dahézségekbe ütközik. A diffuz16s &apac1táe Jelenl6te
miatt csökken viszont a tranzisztor ára.erósitési t•D1ez6je na-
gyobb trekvanciü:on, kézen:tekv~ ez,rt, hogy as áraaer6s1téai ~­
nyez6 frekVencia:tQggéeét vizsgáljUk, ~s ameDnyib~n ssükaéges, eb-

-98-
b61 asáaitauk ki a 41f~us16a kapacitást. A batárfrekvencia det1-
n1c16ja földelt báziau kapcsolásban

f • t"' ' •
ahol a 0 a k1afrekvenci&kon aérbet~ tramer6s1téai t'uyeze, t~
pedig a határfrekvencia. löldalt eaitteres kapcsolásban hasonl6-
an

l ha l ~l
Saotás -'8 azt a frekvenciát is megadni, ahol a földalt emitte-
res áraaer6s1tée1 t6n7ez6 abszolut 6rtéte l~e csökken. Ezt a
trekvenc14t t a1-el jelöljük.
A földelt bázisu éramer6sitéa1 tényez6 határtrekVenc~ájának
m6rés6re a 3-25. ábra ezerinti elvi kapcsolást basználhatj~k.
~ emitterre ~ekvenci•t61 függatleD 11 állandó amplit~dó3u ára-
sot kéQJazaritünk, a tollet~kör-
ben igen lúe elleDálláau lri1.aaer-
rel mérjük a kollektoráraaot.
A batArfretvenciáD a tollektor-
iraa a kist.rekVenci'- érték
v;2-ed-6re ceökken.
Az ábrából litható, hoQ
u eaitteruamot ia aérnilnk kell. 3-25. ébra
Az emitterkört árammér6 aüszer
I!:Jik sarka sea földelhet6 1 ez nagyfrekVe~cié.n zavarotat okoz.
A tülönböz6 batárfrekYenciamér6 kapcsolások abban tülönböznek
e~t6l, hogy hogJan kerülik meg a földelhetetlen bemen6köri
irammér6 aüszer problémá-
ját. .A. '-26. é.bra ezerin-
ti t~osol!sbac p6ldául
az ellittert nagy ellen-
'lláaon keresztül reszült-
séggenerátorr61 táplál-
juk. A generétorra hason-
3--26. ábra ló felépitésü mér6áramkör
is csatlakozik; amennyi-

-99 -
ben az ellitterköri ellenállu lényegesen nagobb a• •itter-bá-
aia átmenet differenciális ellentllásánil, a sener,torra csatla-
kozó t6t kaakéirben egyfor-. ú . . foqik 1 ig a aegédárutö:rbeA
elhelJesett, egJik v6g6n földelbeta ir..a6r6 halJesen autatja
I 8 •rték6t • .A tollektorkörben elheq•zett ir-'r6 'Yiszont lliDden
további nélkül ~öldelhet~. A senerátor t.rekvenci.ját - DgJelYe
arra, hog közben az eaitteréraa állandó aarad~on - addig növel-
jük, ais a kollektortöri éraa6r5 tit6r6n a kistrekYenc1u 6r-
ték {2-edére csökken.
B kapcsol. . csekélY aódositással r ~l a6r6e6re 11 basa-·
nálható /3-2?. &bra/. As emit5erEörben itt 18 .es Slll val6sit&D1
a konsta.DSú-111111 t&plálut, DiDca
szütBég viszOD~ as eaitteráraa
úr6s6re. '1 i3l defin1c16jéból
UJY&nis tövetkesit, hogy itt
u

vagill •• egik 4r•-Mr6t a

báaiskörbe, • auiJrat pedis •
kollektort~be kell iktatni. A pontosság fokosáaa 6rdek6ben rend-
szerint egJetlen ár.-m6r6t alkalaawank, ..17•t telváltva a bá-
•is-, illetYe a tollektortörbe iktat~.
lláa aódoa oldjuk ••8 ~ex. -'r'• t
a ~8. 6bra sseriDti
tapcaolásban. Itt a •ghajt6 árugenerátor a báziara ceatlako•ik,
61 az •aitter, illet6leg a tol-
lektorkörben beJ.7easilDk el egJ-
•81 ~öldelbet6 ár•a•ir6t.
A pontos•As ~otoz!aa érdek6ben
itt ia egJetlen indikitart al- u
ka.luzunlq aaeDDJibeD aa iD41-
k•tor beaen6ellenáll..a elegeD-
d6 DaSJ, az e~tter 1llet6les
a kollektorkörbe iktatott el- ~8. ábra
lenilláaokoD ea~ fessült••set
mérhetjük. Ba a kollektor 68 eaitter ellen&llu ar~•t l/ r'2-nek
válasstjuk, a határtrekvenciáD aa ellenáll.. otra ~ut6 ~eezUlt~~
6ppen egrforaa lesz.

- 100-
 L6DJ•se••a t.~eaebb
probl6_.t okos as t- taldelt e~t­
'terea bat~trakYencia Mréee. J. 3-29. ibra azeri.Dt a básun ll-
lud6 u--ot; aclUDk, •• a6rjGk a kollektortöri k1ll ellenüluu

ea6 teaaülts6pt. IRvel ea a bat6rf'rekYeno1a a baasf'rekYenciu

"arto~ba 1 Tagr keYéaael a fölé ee1k1 a6réae aokkal kewaaebb
probl6úval ~ir. I:CSDD7e11 Mgval6aitbat6 például a ,_30. lbra •••-
rinti koapeus6.c16• •nai 116dsser ie. J. buiaköri gener•tor ~·-

R A

~30. 'bra
azQltség6t •87enir~i~juk, 6• öaazehaeonl1t~gt a kollektort~bea
kele$kez6 feler6sitett éa eB7en1riDJ1tott feasültaéggel. ~DDJ1-
~en a kapcsolta paramét~eit as

asazetüggéa eser1Dt vélasztottuk .es, a hat6rt.rekYenciiD aa iDdi-

tátor éppen z6rmat fog autatn1.
l:fJ1•• esetekben, kü.l&18aea a trcmaustar atruktlU'a Tisasila-
t;'ánil BBüksél lehet u ú-r6ait6a1 té1Q'es6 t•siaasögének f'rek-
vanciatüggiaére ia. Pöldelt eaitteres tapcsol..ban az el6tardul6
Jd.IB treoanci~ alatt arU7lag k6DJ:Jyen leMt a :f'uisldr6st5 •s-

- 101 -
val6sitan1; a }-31. ábra szertnt a kollettori kJs ellenálláBon
es& feszültséget egr oszcilloszkóp függ6legee eltérit6 lemezpár-
jára, a báziskört tápl,ló generátor ~eszülts6gét pedig hitelea

< c

féz~stol6 áramkörön keresstUl a visszintes lemezpárra vezetjük.

A ~ázistoléa értékét addig változtatjuk, amig az oszcilloszkóp
erny~jén ferde egyenest kapunk. Ekkor a tázisszö~ 6rtéke a bite-
les fázistol6n leolvasható.
A nagyfrekVenciAs tarto~ba eső f~ és t ~l ko~en­
záci6s méréae, illet6leg a fázisszög megbatároz!sa mai eszközeink-
ke~ igen nehéz. Kindkét aérési e~járáshoz agyania igen azélea s~­
ban mük6d6 erösit~kre lenne szükség, ae~ek nem állnak rendelke-
zésre. NagyfretveDciákon a tranzisztor áramköreiben igen
kBletkez~
kis feszültségeket azonnal egyenirányitani kell, 6s csak az egyen-
irányitott jelet er6e1thetjük tovább. Yivel az itt el6for4ul6 kia
feszültségeken as egyen1rányit6 diódák igen rossz hatásfokkal ma-
ködnek, a kapott egyenfeszültség is rendkivül csekély, aeltnek ~el­
er~sitése nem kis nehézségeket okoz. ~ért a tranzisztort megbaj-
tó generátor jelét rendszerint hangfrekvenciával modul,ljuk, é•
a tranzisztor áramköreiben kapott jelet ~eaodulál'e után er~eit­
jük tovább. Hangtrekvenciás jelek feler6sitése ugyanis lényegesen
könnyebb, mint igen kis egyenfeszültségeké.

1,.3. A tranzisztor nagyfrekvenciás viselkedését es ugyne-

vezett hibrid 1r kapcsolással lehet közelitöleg leirni. Bz a
helyettesita kép sok elemet tartalmas, aelyeknek nagyfrekVencián
való meghatározása nea könnyü feladat /3-;2. ábra/. Nagy trekven-
ciákon rendszerint a tranzisztor 7 paramétereit szokás megadni.
E paraméterek definiciószerüen az alábbi összefUggésekb61 határoz-
hatók meg:

- 102 -
 7 11 =

,_32. 6.bra

llegfigyelhet6, hogy valau~1 paraméter mérésekor a n687Pólus va-

lamelyik kapocspárján váltakoz6áramu szempontból rövidzár helyez-
kedik el l a tessülts6g zérus/z éppen emiatt a tény miatt hasz-
nálják nagyfrekvenciákon a& admittancia paraútereket, Dlivelt nagy-
frek.Vencim a rövidzirat jobban lehet megval6sitan1, 'lli.Dt a .as
paraméter csoportok aéréaekor el6fardul6 szakad•st.
A tranz~aztor admittancia paramáterei nagyfrekvencián komp-
lex ae~iségek. Kérésük különféle rád16frekvenc1•s hidkapcsolá-
sok segitség6vel történhetik, a hid kiegyenlitésének két felté-
tele van, egyik a valós, aásik a képzetes részt adja. B rád16-
trekVenciás hidak részletes tárgyalásába itt nea aegyünk bele, mi-
vel kés6bbi tantárgyban ismertetésük még el6 fog fordulni.
i '-}2. ábrán láthat6 hetyettesit6képben a bels6 /intrinsic/
tranzisztor szaggatott vonalakkal be van keretezve. Az intrinsic
tranzisstor paraaétereit eziaitással is többé &evésb6 meghatároz-
hatjuk, a bázisellenálláet azonban többnyire mérnünk kell.
A 3-32. 'bré.b61 látbat6, hogy a ki.Mnet rövidrezéré.lla esetéin
igen nagy frekvenciákon a B'-E pontok között gyakorlatila~ rövid-
sir van, a transisztor beaen6ellenálléaa tehát éppen a bázisellen-
é.lláasal egenl~. ~ ~33a. ábra ezerinti tapcsol~ban a trekveneia
~üggvéQTében közvetlenautató a6dszerrel ~mgbatározbatjuk a tran-
lisztor bemen5impedanciáját. i 3-'3b. ábrán a bemen6t.pedancia
rretveoaiafügg6s6t láthatjuk, nagy frekvenciákon ez az érték aszimp-
totikusan tart rb-hez.

- 103-
 Z'..,,

b.,
, ..

Jl6s egaserflbb a buiaellenállU •pjr6H a ,_".. öra ase-

~iDti kapcao1. .ban. ~ bázieaal hitelea ellen,ll..t tapcaolUDk aar-
._, a kollektorzoa ugytruenaiu gener•tar- •S71k aarkj.t kapoaol-
~uk, u •1tterre pediS D&g7 beM-
D6ellenillisa 1D41kitor.ral caatla-
kos&mk. DGnJibeD

l >>r •
WObc b

~"_,. ''br• a bbison •ttoq6 6.ruot l'~epben

a kollektorb••~ tapacitu hattros-
sa IUl• ~ bbiselluUliaOD ••6 teaaültsés

•• a ~·••Ulta6skösvetlenUl r•jat as 1D41kitorra, aiYel a nagy

1Htla6 ellenUUaa indikátor matt u eaitterJdSr&:a Ma folJ'ii Araa.
teh6~ feesill,a6pa6a aiDcsen. 316aaör a b.itelea elleDillut r6-
Y1dresir~uk 6a leolnsauk u 1Dd1k,tor k1t6r6a6t. batM a röv14--
atra~ ..gasBDtet~at, 6a a hitelea elle~l••• addil saab'lJossuk,
uli u 1.n4ikitazo as el6bb1 ~tét t6t•serea6t nea a11tat~a. B71l-
96ftal6 UIJ ekk02' a aorbakapciiOlt ellelltl.lu 'ppell a buiaallea-
UU.aal es;reDll.
A transisatar Dag1t.rekvenc1.. aüködéaét többek kBs~tt as
zob•Obc asonat 111 ·torl,to•sa.. :1 asorsat 6rt6k6t a ,_,,. •'N"• ase-
r1Dt1 JU.dlrapcaolbbaa kösYetlenfll Mpa'túosbat~uk. .la .1 1 l, 6•

- 10ft.-
O pontok k616 a transisztort
rögtön he1Jetteeit6 k6p6vel
ra~soltak be; a nagJtretven-
o16D 16aregteleD aser.epet
~6.tas6 eleaeket a h8lyette-
a1t6 k6pb61 kibagtuk, .l hid
k1egJealit6a6ne~ felt6tele

.U eaitterkörCSD •oat 18 csak

az iDdii!tor irama tol.71k n-
reastül. Ba u indikttor beae-
n6 ellenillisa •16gg6 nag, a t;ranzieztor ellitteru-. tehát a
kollektorkörL lir&ll@ieneritor forráa~- ia elh•n'7agol.bató, é e a
~at nea aavarja.
!a iaaertetett kapcaol..okbaD to~baaar fordult el& nagyt.ret-
venoi. . hidban riltostathat6 ellenillu, .A azokáaoa változtatha-
tó ellenilliaok 6.a&liban nea telel.Aek •1 e c61ra, .egengedhetet-
lenUl D&SJ reaktano1tik aiatt, •ztrt as ilJen változtatható el-
lenálluotat klllönlegea aódon tll1t3ák el 6, p6ldául a hiel ágába
küls6 6raakörb61 tütbat6 ter.isztart bel7eznek el, ~ teraiaztor
k18 -'reteiDtl fogva -'! igen nagy frekvenciikon la közelit6leg
'issta obaoanak tekinth8t6 1 6s a tU1s6 tüt6sael ellenállása tol7a-
. .tosan azabálJoaható.

13,4, A ~ansiastor frekYenc1aflgg6 para.6terei köz6 aorol-

bat~uk a aa3t6UJez6t 1a, ~ aa~t6nyea8 egrit 4e~iD1c163a

p ki
r ..

ahol Pki a ~D6 aajteljeaitm6DJ 1 Pbe a be..n6 zajteljesit-

•61&11 ~dkett5 ugyanarra a trelcVenciaa•vra Yonatkoatatva, 6a
G a te1Jea1ta•AJ•r6sit'•·
J def1D1c16a öaazefügs6a alapjin pl. a 3-36. ~ra szarinti
kapCsol..ban -'rhet~Uk a transisztar aajt6Q1ez~j6t. ~ tranzisztor
beaaoet6re ..lbatároaott 6rt6kl ellenáll.. t kapcaolunk, aelynsk
teraikua aa~teaaUlts•s•

- 10.5 -
a tranzisztor kimenetén keletka•6 zajtessültséget iamert aávsz6-
lesaéga eávszür~n át er~sit6re vezetve ~eler6aitjük 1 éa n6gyzetea

NéggzefN ind.
~-- ....
< FL

karaktarisztikáju, effaktiv értéket m6r6 müsserrel mérjük. Ilyen

aódon a zajtényez6 definiciós képletében szere~l6 kétféle telje-
sitmény már ismert, hátra van azonban ág G H8határozáaa.
E célból a bemanati ellenállásra ismert, a zajfeszültségnél jóval
Dagyobb teszültaégü generátorral kapcsolOdunk rá 6a il7en körül-
aények között is lemérjük a kt.en6 feszültsége~. A generátor frek-
venciájAnak a aávszür6 átereazt6 tarteaAnyába kell esnie. E méréa
előnye, hogy aránylag egrszerü eazkozCSkkel bajtható végre, viszont
pontosan kell ismerni a felhasznált eávazür6 adatait.
Mind az er6sitésmérés, mind pedig a aávszür6 sávszélesség6-
nak pontos is.arete felesleges, ba a 3-36b. jbra szarinti válto-
zatban a beaenetra fehér zajt el6állitó senerátorral, példáal
wolfraaszálaa, tel1t6sbeu aüköd6 diódával csatlakosUDk. ~ dióda
telitési áraaát addig növeljük, amig az iDdik,tar iltal •utatott
teljesitmány kitszarese nea lesz a tranzisztor *!tal egyedUl saol-
gáitatott teljeaitménJDek. Bkkor a zajtéurez6 az

- 106-
 A földelt e~~teres 6s a földelt báziau kapcsol!& sajténye-
z6je gyakorlati.lag aegegyezik agJmással. Jlö~.delt báaisu kapcso-
lásban az er6sit6s kevéssé függ a tranzisztor paramáterait61. Ezt
a tényt felhaszn~tjuk arra, hogy kö. .etlenmutató zajtényez6-
-'r6t kéazitsünk, hiszen meghatározott beaeneti_ellenállés mallett
csak a kiaen6teljes1tményt kell aérnünk ahhoz, hogy a zajtényezőt
aegkaphassuk. A ,_,?. ábrán ezen as elven felépitett, a hangfrek:-
venciás tartoaányban müköd6 zajtényez6mér6 elvi vázlatét láthat-
juk.

r----Négyzetes ffJ_d.
500.n. A
JL

3-37. ébra

14. Nagzjelil paraéterek mérése

Teljes1taényer6sit6kben, iapulzustechnikai áramkörökben, di-

gitális áramkörökben nea sok baa&nát vesszük a tranzisztorok kis-
~elü paramétereinek. • kapcaolAsokban rendszerint széls6ségea ki-
vezérlési esetek fordulnak al6, tehát legiDkább a teljesan lezirt,
vagy teljesen kin11tott lllapotban mntatott tulajdonságokat kell
vizsgalWlk. Hasonl6an fontos a zárt állapotból nyitottba, vagy
nyitottb61 zártba történ6 tt..net tranzieba vizsgálata ia.

14.1. Diódák egyik font oa nagyjelü 'tlkalmazási terillete az

agyanirányitás. EgyaniráaJi~áa közben a munkspont kis DJ1t6 éa
nagy zárófeszültség között ingadozik, tehát semmiképpen aea meg-
engedhet~ a karakterisztika lineáris közelitésa. J6 hatásfoka

egyenirányitásboz 6ppen a ainél er6sebben görbült karaktarisz-

t1ka megfelelő.
Az egyen1rá.rqit6 kapcsolás hatáafokát 1 ael7 dö~>.t6 ártékben
a dióda tu1ajdonságait61 függ, a 3-38. ábra ezerinti kapcsolásban
mérhetjük. A kapcsolás beaenetére U0 amplitud6ju feszültséget

- 107 -
 kapcsoliUlk 6• a6.rjWt a k1Ma6
egyeD.teuO.lts6pt. Az •SJeDirA-
r--~~-,l
l QYitia baté•~oka
l l

u
'7. -L.
110

.li5Yekv6 frÜ'reno :LU.U a

)-~. ábra k1aen6 •S7•Dfeazült séa csökken
a dióda kapac~t6sai aiatt. . .
egyen1r~it6.s1 hatufolt -'réae tehát a dióda Dagy:trekVencüa
D&gfjelü tulaJdonaágair61 t. felviligoaitást nyujt.
Impulaustecbnitai altalaazáaokban aa elérbat6 •ax'•411a
trekYenciát korlátosza a dióda egyes rétegeiben tirolt t6lt6a.
Baiatt a ny1t61rán,-b61 s'-r61.riQ'ba, v&Q a z~61rányb61 ~qitóir~­
ba történ6 átkapcsolás aea ~átaz6d~ le végtelenül rövid 146 alatt.
js 111entar fell6p6 traas1enaek 1d6tartaaát asokáa •ttapcaolál1
vagy teléledési id6nek neveani. B transiensek aéréa6bea aiDden
esetben igen meredek feltutáau impulsuara van szükség. As egres
-'réai eljárások f6képpen osat a
tranzienaek aegfigJelésében, illet-
ve kiértékelésében kalönbösnek
egyJÚ.St-61. J. 3-39. ábra azerinti
kapcsolásban a sér61rla7ban el6fe-
azitett d16dtra 146Dk6nt DJ1t6~l­
U1U t.pulzusokat adank. A 416dán
keletkez6 tessültsége•••t oazeil-
loazkó~pal vizagál3uk. is oazc11-
loazk6p erny6j6n .egjelen6 k6pet
~. Ü)r6a l•thatJllk; a beupoeo-
láa1 1d6 az tbrtr61 leolvaabat6.
Hasonló alrendes6sben Ylss-
sálbatJuk • JQ'1tóirányb61 sáróir~ba 1;5rtén6 •ttapcsoliat ia.
J. dióda il7enkor ~1t61r&DTban van el6teeslh'e, csak rövid iapul-
zusok alatt kap zár6teeaU1ta6get. ja oaacillos&tóppal aoat aea
a diódán talett.s6 teazülts,get, hanea a rajta átfotró ~.-ot
vizsgáljQk• tehit a diód,val -'r6elleDáll,st tell aorbakapcaolni •
.l nyit61ré.Dyb61 aé.r61ráDyba tart6n6 •ttapceolási tol.7amat l'D1e-
gesen hosszabb 1d6t vesz lgénibe. ~ a QJit...

- 108-
 ~ sjr61ráa7ba .tört6-
tb,
n6 átkapcaol. . ~el6ledée1
i.cieje asért hoaaau, • r t
el6s6les D71t61rta7a el6-
\
'
teaz1t•• aellett aok ki-
aebbséli t&lt6abordozó t1U u
volt a d16da egyea rétege-
ibeD • .i aáróiráD:yba törté- t
n& •tupceol6dukor e l&ssör
ezeket a tölt6shorclozókat ·
kell a pD. átaenet: kör~e­
setéb61 eltáYolitani, csalt
ezutiD áll be a s~ó1r6DTq 3-40. é.bra
eSJenaulJ1 ~llapot. Szak-
ség lehet tehát a diódában tárolt tölt6a a6réa6re 11. • célra
a ~1. 6bra aaeriDti kapcsoláB alkal-.a • .i np.t61r~ban el6-
feaz1tett 4i64ira a~ó~áclU ~ulzueotat adunk. A DJitóiráQru

lf -c::::.---,
/M~rend6 diddo

J
~1. 6bra

WUDJI:apoat1 áraaot ki.a fel6ledéa1 14•3~ diódin keresztUl adJuk a

.erend6 4164tra. !tkapcaoliakor a diódAban térolt töltés a aér6-
ellenálláaoD fol7U: kereaatiU, ezt a feasü.ltséget illtegrU6 áraa-
körbe vezet'Ye •lhat6rozbat6 a diódábu térolt töltés.

14.2. !r&Dziaatorot DaSJjell paraa6tereinek vizsgálatak~

aindenek el6tt arra kell «s7elnünk, hogy -'r6e közben a tranaiaz-
tort ne terheljOk tul. l célból o6lazerü a aéreDd6 eszközt •gf•-
lel& airetU b~t6leaesre szerelni.

-109-
 BaDgfrekvenciás teljesitm6D7er6a1t5 kivez6rl6ai határa as
IC-UCI kar&kteri&ztita töQJötpontjéba esik• • pontban ucb köze-
Ut6leg skue, tehát U'ce * ~e• !nnek alapjin a kÖIQ'ökhazültsé-
set a }-42. •bra azeriDti kapcsolásban kÖDD7ID leaérhetjak. A kol-
lektork<Sri potenc1oll6terrel •s-
Ic+ 11 ~Ic fel.el6 Dagreágu 'kollektorára-
aot tllitunk be 1 az emitter
6a kollektor között1 feszült-
••gat •olt..r6n olvaBbatjuk la.
J. 1161-éll a.D..ll11ban nea pontos,
hog a kollektorár&Jihoz a bl-
zieár-ot 1s hozz'-'rjük 1 • •
azonban rendszerint nea okoz
l6nyesea hibát.
x.pulzuatecbn1ka1 alkal.Mzúokban a k1vesérl6a •s•szen ......,
karakterisztika határgörbéjéig ter~ed. A tranziSztor kollektora
6a emittere kös6 1!7enkor es6 ~eszültsésat aaradékreszült&éRnek
D8Y8ZZük. j a&raaékfaazült-
aéget a 3-4,. ébra ezerinti /OORc
kaposolé.ab&D Mrhet3ük. J.
kollektortöritelep teazült-
aég6vel és a tollektorel-
len4lláaaal beállitjQk ast
•• uamot, aael.J'Ilél a ura-
dékfeszültséget mérjük•
.l bázisra DagJobb áraaot
kapcsolunt annál, mint amek-
kora ehhez a kollektorára.hoz az ár-.er6s1tési téayezeb61 száa!t-
Ta szükségea lenne. :Rendszerint a butseu a kollektoriraa eg-
tized része. A kollektor és eaitter köz' csatlakozó volt.er6r61
a aaradékfeazUltség tözvetleDül leolvasható.
A transisztar annál ~obban basználható kapceol6ként, m1n61
ld.aebb a D)'it61r~ban 111.1tatott ellenáll,sa. Ba az ellenállás nem-
osak a pn ,t.. netek ellen,ll•a•t61 1 hane• a f6lvezeta rétegek-
ben kialaku.l6 pál7aelle.nállásokb61 i• adódik • .U •1tter-1 illet6-
les a kollektorellenállásta btzisellenállia a6r6s,vel anal6s a6-
4on határozhatjut •&· .l ~. 6bra ezerint a bázisra Mgbatá-
rozottlamplitud6juváltakos6ár..ot kapcaolunk, és mérJük az emit-
ter és kollektor között fellép! ~aszültaéset. Mlvel most a kol-

- 110-
lektorkörben nea folJik ~&lta-
koa6áraa, a kollektor-eaitter-
fessalts6g aesegJezik a bá-
s1a-e~tterfeszülts6ggel. ~•
a tessülts6g

u d ( ~ +r.)
ezerint két el1ená1léa össsegé- 3-44. 6bra
t61 függ. Ezek köz(ll az els6
tag a pn átaene t dit'ferenciális ellanUl.sa, ael.:yet a wnnkapon-
.
ti áraa isaaret,ben •záaitáa eeg1ts6g6~el köDD7&D ..gbatározba-
tllDk. Bldtor u eaitterellen&llu egyszerit kivonással •shatárosba-
t6 • .l kOllektor pályaellenaJ.láa aér6se teljesen hasonl6 aódon tör-
ténhetik, csak a kollaktor és e~tter azerep6t felcser613Uk.
Teljeait.énrer6a1t6k fontos paraa6tere az egyan~aau ára.-
er6sit6s1 té~es6, aaea 4ef1n1c16 ••rillt

B=

•érése elvben sztatikus aódoa is tiirt6nhet 1 a nagyára.Dl nnkapon'-

ban azonban kö~en tulterhelhetjillt a t:t'anziaztort. A tulterhellt_s
elksrül,se Y6get~ itt is célszerü alkalaazni a 6.2. pontban is-
aertatett aérési eljárást, aelynek segitségével as egyenáraau ~
er6a1t,si t6nJes6 a .un-
kapont i áram függv607é-
ben igen könnyec .egbat~
rozbat6 • .l 3-45. 6bra aze-
rint a transisztar bázi-
aira t.palzusokat adunk;
_,_,.,. ,br. as iapulzusok aapl1tud6ja
6s 1sa6tl6d6si ide~• kö-
k8tti kapcsolatot ugr
választjuk •Bt ho87 as átlag6rt6k állan46 legyen. Bkkor a kol-
lektorkörbeo elhel7ezett •tlagárammér6 müszer k1t6rése az iraaer&-
sitési téD7es6vel egyenesen aráaJos. As állandó átlag6rt6kü bá-
z1&ár8Jil alkal11B~Ilaának külöD aUSnye, hog'7 aéris közben a tranzia&-

- lll -
tor állandó terhel,asel müködik 1 nea ll:ell tehát f'i87eleabevemd
a h6aérsékletváltozáa következtében tell6p6 ter.ikas hatásokat.

14,3, Gyors t.pulaustecbnikai tr•atörakben a diódikhoz ha-

sonlóan a tranzisztorok bekapcsoláai 6a tölt6atérolás1 effektuaai
aziDtén zavarokat okoznak, AaennJiben a tranzisztor b'zisára idei-
lis o6~az8g~ulsust adunk, a kollektorkarbau 1Bgjtleu6 t.palsus
bizo~ oa a6rt61d.g el totoaul, J. 3-46. ~ra sserillt a ".,P•
kaposo-
léali ide

t
fr =bekopcsol6si idö
IH
It s: telitesi idó
0,!} i",
t1 E kikapcsolási idö
at~ --e==e========~~---
t
3-46. é.bra

aiatt a tr8J1Zisztor kollaktortrama csak bizouyos idtS lllllva éri el

a névleges végértéket; a vez6rl6~ulzus aegszUn6sekor a kollektor-
área értéke eg darabig nea változik, aival a bázisban térolt taöl-
téseknek el kell távozniok. ~utáa a kollettor-báziskör telitett-
aége aegszUnt, a kollektoráraa fokozatosan esni kezd. ~ kollek-
torér8llas6u6nek aerekedségéblSl adódik ki as 1.-pulzua kikapcaolA.-
81 ideJe. ~ ~. ábrán az is látható, ho~ h081&n def'1n1áljqk u
egyes kapcaoláai i.d6ket.
~ bek&pcaolAsi, telités1 1 1llet6leg k1kaposolás1 id6 a6r6-
aére legc,laaerübben tétsugaraa oszc1lloazk6pot használhatunk.
J.Z oszcilloszkóp egyik susar•••l a Yez6rl61apulzust, a aásikkal
pedig a ~n6t.pulzuat tes•zük l'tbat6Yi a kat6deugtrcs6 8rD76-
i1én, Ragyfrek:Venciu, és Qora kapcsolbu trBDZisztorok kapcsol6-
si id61nek m6r6se aeglehetlSsen nehé•• 6s különleges oszc1lloazk6-
pot igényel, mivel ezek a kapcsoláBi 1d6k igeD rövidek,

- 112-
 I ...retes, ho~ a transiBstor 6r...r6s~t6s1 téUJez6~6Dek
~éges határt.rekVencitjtt a 41ttus16• kapacit.. ~elenl6ta okosza.
~ 41ffuzi6a kapacitásban tárolt tölt6• DaSYB'sa tehát ~lle.s6
la as a hat6rtrekYeAc16ra. .BaeD alapal a 3-47. 6.bra szarinti kap-
csol•s, .alyben a transisator eaitter6re 100 kBS DagrságrendU
1saétl6d,a1 trekVenci•ju
n6háDJ~a 1d6tartaaa
né51azög Aramiupulzuao-
kat adWlk. D ~UlZ118
kezdetén a taljes eait-
teráraa a bázison ta- ·
reaatil ~ol7ik 1 a tollet-
tarkörben ninca 6raa.
J. tolle1r;l;or6r.. e.:~:ponen-
ciiliau .a.öMkilsik1 a
buisiraa peclig csökken 6a /'"• -Dál r1Sv14ebb 146 alat~ D7114f•1111
állapot áll be. ~ bázisr6tes az tlland6sult illapotban ~ töl-
t6st tArol. .U i~ulzusazUDetben a ~ tölt6a a kolleltt~báz1-
körön keresztül tietu. lSz az 6raa a D diód~ 6a as indikátor
1
aüszeren halad é.t • .ls Araa ismeretében a transisztor határt.rek-
Yanciája ~6 tözelit6saél

.l D1 6s D2 41.6dik aegakadj,l.Jozatt, hOQ' as t.pulsua alat ti

bisilsiru a a(lsse;eb •tfollf6k. El a •ri•1 a6deser dr1ft éa •aa
tranzisztorok -'r6s6re nea altalaasbat6.
Üres

- 114 -
 IV. réas
LABORUáRIIJIII GYAXC&L&TOI:

A laborat6riuai lléréai sruorlat csak bll6 elaéleti ~elt'­

as~léa után bajthat6 végre. A ~elkészUléa IBgkönnyitése céljából

az •SJ•• aéréaek ciae után ~eltüntetjük az el6adás1 jegyzet, 1lle-

t6leg • jegyzet e~leti réaz,nek megtelel6 fejezetét. A további-
akban az Blattroncsövek •• félvezet6k jegyzet els6, 1llet6leg aá-
sodik kötetét BP-I, ~llet6leg IF-II jelz6ssel fogjuk jelölni, •
aérés1 ~egyset e~let1 tejeseteire pedig BTK betükkel, •s a feje-
zet azámával fogunk hivatkozni.
A m6r6are val6 felk6szül6shez tartozik a -'rési jegyz6könyv
el6készit6se ia. Ebbe tell . .jd beirni aa összes -'rési eredménye-
ket, az esekb6l azillitott további eredményeket, valamint a Jlérés-
sel kapcsolatos következtetéseket és a feltettt kérdésekre val6
válaszokat. El6re tiszitsük •l a márt adatok rendszerezéséhez szük-
séges tablisatokat és rajzoljuk meg a méréa kapcsolási vázlatát.
Ezzel kell& áttekintést D78rünk a ~eladatunkat képez6 méréa1 gya-
korlatról.
Az össza,llitott kapcsolást az ár..tarrásokboz való csatla-
koztatás al6tt aindig ellen6rizzük. Ba nea talAlunk hibát, bekap-
csolhatjuk az laramf'orrásokat. Ugyaljünk arra, hogy áraa megszaki-
tásko» ne aarad.1on az iraatorrásb6l kil6gó aérlSzsin6r, tehát min-
dig az áramforrás kapcsainál végezzük a aegszakitást.
A mUkód6 elrendezést még egyszer ellen6rizzük. Kérjük le
a vérbató diagramm néhány jellegzetes pontját /célszerüen elejét,
közepét és végét/ 6e rajsoljak is .ag ezek alapján a görbe köze-
lit6 alak4át. Az esetleges rossz összeAllitás vagy hibás leolva-

- 115-
•68 /rosas -'r6sb&ttrra illitott .O.zer/ okosta hibat 11Jenkor
sse~etUD6en ~elentkeane~ 6• l4ej6bea . .ssaüntetbet6k.
~ r6azletea ..~. pontjait rajsoljmk be közelltts 41agr..-
..atba. ls7 asonnal kitfiDDek a k1ea5 - ~bis - 6rt6kek. ~ kapott
ared•6nyeket ••••ük öassea katalósue adatokkal, as*-itot• 6rt6ke~
kel stb. Cali altkar asedjilk az6t a úriai öasae6l.l1t ut, .ba •s-
SJ6s6dtank ere~nJeiDk he1Jeseég6r61 •
.1 po.ntoasqot befoJ.7áaol6 t6rqez6ket, különöaen a akéa el-
v6btsl JdSVet:tezts relldszerea hibaokokat soroljui :fel, 6a pr6b•l..
~unk azt.szerl becol6st adni as egye• téuyeztsk batásár61 •
.la elaondottak alap~u a dr6ai ~egztsk&qv legc6lszerUbb
torllátu.. 11 ld.ad64U:. i/4 torútuau ffiset ~obb oldalaira készit-
'
aiik el6 a Mréai ~egz6köJJ:Jvet, ra;jaol~ü fel a tapcsolui öaaze-
illitáaokat 6a a tibluatout:. ~ Mr6a kösben kapott erec!MD7e-
ket, kösel1.t8 4iasraaaotat, •116kazéaituob.t as Urasen hagfott
baloldalakra cerus•val tr~Uk. ~ 181 el6k6saitett 6s elv6gzett
.uta jegys6k~Y6D ezutb ak nea aok aunka akad. .l a6rt 6rté-
keket 6a 41agr...okat aiDden eeetre tisata, ittekinthetts f~ban
kell rö8zitenünk. As ellen6rzött eredményeke~ vezesan:t be a t~sz­
tázati tábl*aatotba, a pontoa diagrammokat ceatolt a1llia6terpa-
p1rotOD szerkeasaük Mg. Hibás •k6ai adataintat ne "kozmet1~
zuk", hanell kereasült aeg hog mi okozhatta a hibát. ~ azavagben
6a ainden karakteriaztikán tüntessük fel a mért oa6, illet6les
~6l~eset5 tipusat •
.l aér6ai gyai;or~tra •1Ddi8 ~iS7Üilk -sunkkal ele~roQcs~,
1llet6les f6lvezet6 katal6guat. Brre részben a beköt681 rajsok,
r6szbeD a~sengedbet6 terhelési adatok ellen~rz6ae aiat' van
•züks6s. Bzenki.'Yill a tatalógusból ellen6rizbetjWr.: a 1Mr6a v6rba-
t6 eredaéuyeit is.

- 116-
 l. 116r6a

A DIÓDA VIZSGÁLATA
/EY-1.1. fejAzet. BTK 1,2./

l. ibrázoljuk a dióda füt6sztláDak ellentilása 6e

l
h6mérséklete közötti összefüggést

~ elektroncsövek füt6szála1 aeglehet6sen azonoe körül-'-

nyek között dolgosnak. Ozemi h6mérsékleten a hálósati csö~ek fü-
t6szálának ellenálllea 6-7-ezerese, a telepes ceövek6 5-6-ssoro-
sa a hidegellenáll,snak. 4 h6mérséklet és ellenállás közötti kap-
csolat ismerete igen hasanos lehet például ismeretlen füt6feszült-
ségü cs6 Tizsgálatakor.
A füt6szál ellenállását és h5m6rsékletét közvetett uton ha-
tároszuk meg. Az 111.-1. •bra szarinti kapcsolásban aérjük a :tüt6-
szálon átfolyó áraaot 6s a kapcsain ~elentkez6 feszültséget~ l két
aenariség szorzata a füt&-
szál 6ltal felvett telje•
sitaé~, maJ.7r6l feltéte-
lezzük, hogr teljes es6- r----o+
lz6ben sugárzta ut~án tá-
Yozit a katódból. A SteP-
han-Boltzmann törvény alap-
3án a :telületegJségr61 le-
sugárzott h6energia

Ml-1. ábra

- ll? -
ahol T a katód ilaelli h6-'raéltlete, T0 a környezet h611éraék-
lete Kelvin tdkokban a 6 t6zqez6 pedig, -~ abst'olut fekete
testnél egységnyi, az ondkatód UQ"agára 0,5 • .t katód felilletét
a geo.stria~ -'retek lemáréséb61 határoszuk aeg. A telületegJsés-
re jut6 teljes1tménJb61 a katód b6foka .e!Batározhat6. A tat6szál
ellenállteát az Oba törvén7 alapján számitjuk.
A aá;éat séru•tól a aaxiaA11s beállitható 6rték1g 0 1 1 Am-
:perenként Yégezzük. J. IÍIJrt adatotat és a azáaitott; 6rtékeket fos-
laljuk táblázatba, •cyet 1 tt a könnyebbség Jr.:e4vé6rt 11.6& be. .ta-
tUDka
I :r O, l 0,2 ••••••••••••• ••• A
U:r
P~Ufif
.P • p~~k
!r

ll=Ut/If

Ábrázoljut milt.6terpapiron a& R/~/ függvényt!

'16rdéseka
al lliqeD elMlati törv6nyezerüs6g vu i 6s '! köaött!
b/ Az a/ kérdésre ado~t YAlaaz alapján ellen6rizze a tel-
vett R /'l/ görbét, •• határozza aeg t' értékét üzelli
füt6teszdltségnéll
c/ Pell6p-e rendezeres hiba az Ml-1. ábra szeriDti kapcso-
lé.sbaD?

2. Ábrázoljuk a di6dakarakter1sztaka
füt6teszültségét61 való függ6sét

A dióda anódáram-anódfeszültség tarakterisztikájának k6t

tartományát befolyásolja a katód b6a.rsékletea Az 1Ddul6ára.-,

- 118 -
6• a telitési tuotoúnyt, a t6rtölt6ai tartom.án7 csat oeek61J úr-
tétben függ a katód h~fokát61. ! katód eaisazi6a áramán•k oaökkenl-
sekor, ha a tel1tési. iraa a tért.ölt6si. iram Da8J'Ságren4j6be esik.
a tértöltési karaktarisztika alakja is .64osul.
Bormálta kat6dh6méraékletU oxidkatódos csövek telitési ára-
ma olfan D&gf 1 bogr a katódh6-'rs6klet ~áltoz•sa alig befolyásol-
3• a tértöltési áramot. Br6sen csökkentett tüt6teljes1taénJnél
azonban aár m88~1grelhet6 a karakterisztika tel1t6d6 ~ellege.
ls aláfüt6aael felvett tarakterisztika tehát jelleaza a tat6d 61-
lapotlára.
A karakteriaztikikat az Kl-2. 'brán litható elrendezésben
Ut=3V• 4.5V, 6.3V, és 7.5v ~üt6teszülts6gnél vegyük fel, ainde-
gyik esetben 6-8 aétrési
ponttal. ~ 6.,V ~Ut6fe­
szül tséghea tartozó an6d-.
ár~ an6dfeasültség ka-

rakteriaztika pontjait
aüritsük,~vel ennek ada-
taira a továbbiakbau kü-
16n is azükaés«Dk lesz. --o+
K6rd6aeka
--121~ BV
a/ Miért nea vehet-
~Uk tel a nor.ália fit6-
teljeaitményhes tartozó Ml-2. 6bra
te1ités1 katakteriaztikát?
b/ Mil7en k&t6dh6m6raéklet tartozik az ele6 lehaJló karak-
terisztikihoz?

'· Bllan6rzissUk •z. .it,saal a dióda an6dtra.-

an6dfeazQlts6g karakterisztik,3At

Uzeai f«t6~essültaésen 5-50V an64feas0ltség szük&égea ahhoz,

hog- a caö~öa az ben. t6rtöltéaea aD6dú-aa '-t~oll7ék. As ér&JI
•• feszültség közatti 8sszefUggéa j61 ..gközel1thet6 3/2-ea hat-
ványtUggY6DQ7e1. B függv6DJ a oa6 geo.etr1ai adatait 1a tartal-
u.zza.

- 119 -
 A ~résre kerül6 d16dák bangeres elrendezésüek, ezek an6d-
t.ramat u
t 3/2
u.

ösazefUgg,asel lehet leirn1 1 anol l a rendssar hOE81USága, r 8

az anódhenger s"gara, 13 2 az ra/ rk bálcyados függvénye. ~r­
jük le tol6mércével egy feltört ce6 geometriai adatait, aserkesz-
szük meg a azámitásaal aegbatározott karakteriaztikát ée bason-
litsuk össze a 2. pontban ~elvett 6.,V füt6feszültséghez tartozó
karakterisstik,vall
Kérdést
a/ l.i~en t6nyez6k okoszék a ''~ kitev6jü batv~füssYln7-
t61 való elt,r6st?

4. K6rjük meg a di6da bels6 ellenAllAsAt

tJ .. lOV-nU
~.~~~-

~ belsO ellenállá& megbatároaiaáhoa le kellen. aérn1 aa

au8
41 8

41!ferenc1álh6nladost. Müszereinkkel csak a

differenciabán~adoát tudjUk meghatározni. A kett6 kösötti elté-

=
rés csökkentése érdekében a aegadott U8 lOV-os pontra sztaaet-
rimsu ve sastit fel a aéréai pontokat 1 példéul 9V-ot 6a llV-ot
/lll-'·6bra/. ~ Mr6at •• 111-2. •bra ezerinti összeállitUbaD
6.3V füt6feazülta6g aellett v6geazUk.
A .ér,sael .sgbatérozott bela6 ellenéllást vessük ösase a
•
geo.atriai adatokból as~tott karakteriaztika alapján as&aitha-
tó bela~ ellen,ll,ssal.

- 120-
 TUDtessük fel az U8 :10V
.unkapontban a6rhet6 egyenáraau
ellenállást isi
Kérdések a
a/ Milyen téayez6k befo-
lyásolják a bels6 elle~ll..
márés pontosságát?
b/ K117eD elaéleti öesze-
tilggés vezethet6 le a bela6 el-
• g fO H
lenállé.s és egyenáramu ellen- 1.....-v---
állás kösött? M1 a kapcsolat a ~Ua
aost lemért bels6 ellenállás •• 111-3. ábra
egyenáraaa ellenáll.. között!

s. Kekkora lesz az anódfeszültség és anódéraa1

i
ha az anódkörbe adott ellenállást iktatgnk,és a
táp~eszültség 20V

Elektroncsövek anódkörben . . jdnem mind~ t~lálbat~nk Ohmos

ellenállást.
Ezen az anódáram feszültségeséet okoz, a.cs6 anódjára a táp-
feszültségnél kisebb feszültség jut •
.lz 111-4. ábra szarinti apcsolá.sban aegmérjük as anód6ra-
aot. i d16da anódjtra jutó feszülts6get az an6dmunkaellenáll,aon
fell6p6 feszültségesés alapjén
azimithatJuk. Rajz~ljuk tel a
2./ feladatban 6.,v tUt6feszült-
zov sés .ellett aérésse1 felvett
karakterisztik&t, és aserkesz-
téa segitségével ellen6rizzük
20 V t•pfeszülts'g ée adott
Ra ellenáll•& eset6D az an6d-
sv 6raaot 6& an6dteazülts,get,
..___..._____..._-G_
lll~. ábra

- 121-
 2. Jlltr6a

J. mióDJ. VIZSG!x..tT.l
/IP-I. 2.~e~ezet,ETM 3 1 4-1./
1. Ábr,zoljut a trióda anódtra.-&D6dteszülts's
~akter1aztikáj6t különbaaa r6csfeezülteéget
Mllett

.h 112-1. 6.bra szeriDtil b.pcsoléaban. vegyük ~el a tr1óda-

an646r... 6• anódteazülte,ge között1 Gesaeftigg6et a uegati• r6cs-

""'----.ao.... +2oo v
lslab.ldpegfHg ~J

0....-Ugz
{sfob. frlptlwHg u.91 J

6.J v""

112-1. •br•

la = k

- 122-
összefilss6sael köaelithet;jük •s• J. 116r'•
ear6D Ua a filgetlaza.
váltoa6, ug pediS as egea görb•t parua6tere. ug 6rt·~-
0.5V, vagr lV-oa lépésekben v'ltostasauk. J. karakterisstitaseres
5-8 görb~b61 áll~on.
J. ráesfeazülts6g-16pca6k DagJBágát a tövetkez6k6ppen álla-
pithat~uk ••s•
Ba

'· • o,
tehát ninca karakteriazt1ltavcmal. Ba a Ml-6ator liassnUt ux~­
lis an6dfeszü1tség UaK'

ugs · -

aaxiaális lesáráa1 feszültség alatt -'r nea leas taratteriastika-

voQal. J. gyakorlatbaD a lesár6 teszültség ennél· valaaivel •sa-
sabb érték. J. sérua rácsteazültaég 6a a tényleges leztr6feasült-
s6s között1 tarto~t 5-8 egyenl& /0 1 5V vagr lV/ részre bontsuk.
J. -'r6aetnél el6fordul6 aaxiaália an6dteszültsés 200 v.
I:H'd681
a/ ~ért nea egJezik a esiaitott 6• aért les6r6feszülta6g!

2. llérjWt le a cs6ténzez6ket as U:l=l50 V, Ua=2V

mnkapontban

.A llW1kapontt61 jobbra-balra sst.aetrima pontokat felvéve

határossuk ••s as
B • 4 '•
40. lu. = conat
~
Ala
AU
1
ua • conat

l
4t7 Atrl
1
~=- ~
cll. u • const Ala
1

- 123-
 (J-= - ,....,
~

la z const la • const

csötényez5ket. ,A mért eredményeket hasonlitsuk 6ssze az 1./ pont-

ban felvett karakteriszt1táb6l szerkesztéssel kapott eredméuyek-
kel, valamint a katalógus adatokkal:
K~rdéseka
el Yilyen módszerrel ellen6rizhet6 a paraméterek értékének
helyessége?-Végezze el-az ellenőrzést!
b/ Ha a mérést nagyobb anódáramo .unkapontban asgismétel-
nénk, milyen irányban váltnanának meg az egyes paraméterek?

3. UA: 150V, Uc= -2V munkapontban határozzuk

meg a meredekséget

Amint a 2./ feladatban láttuk, a cs6t6DJez6ket csak dif~e­

renciahányadosok •egitségévela teh't korlátozott pontossiggal aér-
hetjük le. Biméletileg akkor kapjuk a legpontosabb ered-'art ha
a különbségekkel zérus felé tartunk. ~ telbaaznált aüszerek azon-
ban ilyenkor egyre pontatlanabbul autatnak. lieg kell t&a.álnunk
az optimális /a legkiseb~ hibéju/ aérést. Változtassuk a rácsfe-

- - -
szültség•t + 0,2V + 0,5V 1 + l V-tal. Határozzuk meg a aeredek-
aéget mind a négy eaetbeD. lelyik mérés adja a legpontosabb ered-
aényt, ha a aüszerek bizo117talansága :!: 1 1 5 "?
4. 1brézoljuk a trióda dinamikus rács~eszultség­
an6dáraa karakterisztikáját

Az 112-2. ábra ezerinti kapcsolásban vegyilit f'eÍ a trióda di-

namikus anódáram-rácsfeszültség karakterisztikáját. Adjuk .ag az
egyes pontokban az an6dfeszllltséget is, ae~et száJútéssal hatá-
rozhatunk meg. ~ 1. feladatban felvett ~akterisztika segita6-
g6vel szerkesztéssel ellen6rizzük az eredményeket. Határozzu~ ~g
a dinamikus merdekséget UG= -2V ráca!eszültségnéll

- 124 -
 112-2. ábra

J:6rd,seka
al ~ért Dea -'rjük közvetlenül aa an64oD lev6 teszülte6-
set?

- 125-
 3. JIIJri•
!RIÓDJ. CSÖ.m'LLIIIZOIIB Jd:R:és•
!lr-I.2.fe~eset; ftll4.2.-4.;./
.
~-'Ma tapoaolua u e16z6 att6b~• Yi&sOJ111tva l•~·~~-
aeD boDJolDltabb. Sok aunkit takaritbat~ .. S a ré•••81•6sek
8sszelu1aalosüinál1 ba u 16-1. 6.bra sse:rint a kaposolu 'lland6-

o •
•o •
---too o •
o o

&D •81itt.ara46 részeit el6re összekötjük, é• az egyea para.éte-

rek aáréaekor csak azt a r6szt változtatjuk, ••11
a tulönböa6 pa-
raaéterakD61 kalönböz6. ~ ábra szarint •11and6 jelleggel lehet
bekötni a wunkaponti 6rtékekat mir6 egyenfeszültségU 1llet6leg

- 126-
8Q8Déaau mlaurebt, továbbá • IIÚ'tll1d5 csa t11t5'Veset6ke11;. h-
land6 jellesil lehet ezenld.'Y(ll a MZ'6.b14al:at t6.pU16 trUUisf'orú-
tor priaertekercs6D•k beköt6se ia.

l. Íbrásoljuk a trióda ..redets6g6t as

an646raa f!lgr6!f6'ben

Ideálu, ~/2-aratteriazt1ká3a tr16da Mre4ea6p u ah64-

6rat61

s •• ' a 1/3
6aasetUgg6a •••riDt tUgg. !6aylesea tri6dát ..redeks6g6re haaoa-
16 téplatet lebet felirDi, de a t1teY6 t816nbös1t l/~t61.
A ca6t6Qres6k auntaponttUgg6a6t legSJoreabbaD 6e legpanto-
aab'b&D Yáltuos6tra. Mr6h14~ viuPJ.,bat~.ak• .U M3-2. ibra sse-
rill~i elrea4aú• YUtüos6t.rBllll •ae-.p01ltb61 •se8J'•1k u 1-2,5.
ábrin 16.t.bat6val1 4e tartalllazu as esreDfessillteltgforruokat ••
116r611flas8l"eket u.
. )(
--
... ~~ ......
---- ___
--~~--~
,_"

H J-t. .." cenlk oz x j-'0

'lltJJ.kMI kell kitlgHzilenl

f:fO

ll[r-----r: ~o
-------- .

Hz

J. rácara könetlenill, •• anódra ll vütoztatbat6 ellené.l-

l~aoD terta•tUl 1600 Bs, 0,5 V feszUlts6sU ~elet tapcsolWDk,
.b ll ellenülist addi8 Táltoztat~uk 1 udg az an64 és katód kö-
•6 kapcsolt indikétor ain~ot ~eles. Bkkor a•

- 127-
 8. ....!...
B

öaszefüggéab61 a aeredeks6g kiaz'-itbató. 11el6tt a görbe felv6t•-

16hes hozzát'ognánk 1 kösepea Uaat mmlr.apODtban Yizsgál~ak •s 1 t1.-
egyenlithet6-e a hid. Csak ezgtán vtltostaasuk as an6dáraaot
0,1 m!-t61 a - lV rácsfeszültségnek magfelel6 értékig a rácsfe-
szültség segitségével. 150 V an6dfeazUltaégnél vegyük rel as
8 li.a) összefüggést • .l kapott eredméll1t log-loe papirem 6bruol-
juk• .l görbe meredekségéb61 a hatváa7kitev6t 1 helyzet6b61 as egyatt-
batót határozbatjQk aeg.
Kérdéseita
a/ llekkora a füSgvé~
együtthatója 6a batvArc7'titev6~e7
b/ Ki okozza •• elméletileg aztaitott összefügg6at61 való
eltérést?
c/ Ki a szerepe a kapcsolés ele. .iDek?

2. Ábr6.zoljuk a trióda er6ait6ai tényez3jét aa

an6dáraa tüggvéQlében

Ideüill trióda er6sitési té111ez6je csak a ge011teriai a4a-

tok fügsvé~e • .l valóságoa triódában azonban kis ~áraaomü
az er6s1tési téa7ez6 lecsökken.
b er6s~tési téfl:J'ez6t az M}-3. ibriD lé.tható véltakoz6éraal
aér6h1dban :.érhetjük. Ez aüködés azeapontjából Mgegyesik as 1-27.
ábra szarinti kapcaolé.ssal. Az an6dra •• a rácera R2 ta1 arÚlYQ.,
a katódhoz k6peat ellentétes fázisu fessülts6geket kaoosolunk.
Az an64kör1 •ütakos6 6raa sérua • ba

R2
f•-
Bl

Ekkor az l k!l-oa -.muellenállúOD Ilinea Yáltakoz~easülta6g,

az indikátor lliniallaot Dltat •
.lz 1. feladatnak •sfelel6 aunkaponti an6diraaotban
U•= 150V-n6.1 batéroszuk Mg az er6sit6a1 t6a7ez6t 6• 6bri.sol3ut
az anódáru fUggv6nyében. 111vel a vált osuot k1cai.IQ'eJt, as 6brá-

- 128-
Nem lett beszkennelve!!

- 129 -
 H .J-1-Ilf csok az x jtJ/ü .."...
lt!#llclct!l kM/ killgllszllr!ni ElvtJionttJ fr.

-u.'B o

!bruol31lk a bela5 elleDállut as an64éraa t\lsgY6JI1'6beD

log-los papiroa., 6a a Mredea6pes haaonl6an .batú.'oaaü ••1 a
Rggr61Q' eQUttható~•t •• k1.tn6j6t • .A. aÚ'ilaeket UQ'U&&Oil AD64-
&raoaü "''P••Ilk, II1Dd u 1• .1llet6les 2. felaclatokbaa.

4. ibrásol~uk ••· an6dé.raa til§r6nzébe.D u BR.a,/t!

8sazefügs6a'

.U l..-3. felaclatokba.D. el.Y6gsett -'rések alap36D pontont6ut

asáaitauk ki. . . a,/~ ••oraatot; 6e •bruol3uk . . u6<Uraa russ-
Y6D76ben ~~ejri8 koord~ta rendaaerben.
Br46aa
l
al .ti okosza u 8QB6gt61 való elt,r6stt Boroltja tel a "'·
fe~e ..t alapj*n a -'rést befo1Jásol6 t6ntea6tetl

- 1.30 -
 •· •r•
BIÓti B'I.BimOSZT.&TIIUB !'lllDD VIZSG4LA!!
•

!r164a elektroeatatikus terét analóg .odall aegits6g6Yel

bat6roJibat~ult •s·
B ilk681 l)'akorlat keretében egyes osopor1iok
elettroli~itu• k.ü:ot, .Uok pedie "Yeseta feUUetfl papirt baa&Dtl-
Dak a poteaciálelosalu aepatirozuéhos. MiDt~t esetbaD ••Gk-
••s Y&D a aeo..triai adatokból az'-itbat6 sztatikus erGeit,e1 t6-
DJeaa 6rték6re, ••6rt a asUkaés•• öesserügg6aeket itt ..gia.itel-
~Uk.
Ba "tl > •, ttOYtbbt • > 20c, akku

+
}" • 8 lD S/21'0

Ba a rac-•••k u elabbWl aürflbbelt 1 asu loe< • <20c,

Uk•
2 tr dla 2n'O
e i - lll cll a- .
y. + • lll ot:Jl 2 7r c'
•
~DD71ben ~ < a,
er6s1.t6s1 t6a:rez6 úr D . . tek1D•-
u
bat6 illandónak a cs6 ainden t.resst.etsset6ben. J2 er6sit6s1 ti--
117••6 l•Skisebb 6rtéb Q"ilv'-n r•cSMneit kös6tt tos ad64D.1 1 • •
 p.+ aiD .. 2 11'
-211' du
• lD -L+ 43r~ • •
271' 0
A lezérás:l. határbecyzet IZá.aitásáhos a lliDiaália eresitéai ténye-
•6t tell fi81'eleabennn1.
lliD.thog aa ösazetüggé,sekben úndeniitt a távolsigolt arán7a
szerepel, a triódit tetszéeazeriDti -'retaráDU7al modellezhet~ük.
Hasonlóképen szabadon választhatjuk a aodellre kapcsolandó tesza1t-
aégeket, de a feszüitaégek arányát illet6en be kell tartanQDk aa
eredeti triódara vonatkozó arányokat.

Al Hat/irozzuk mes és ábrázoljuk a siktrióda mod.ellben

kialakuló potenc1álelosz16at elektrolitikus
tank segitségével

Az elektrolitikus tankra, 1llet6leg a tértöltésaentea po-

tenci,ltér.re vonatkozó ditterenciálegyenletek alakilag .egegyes-
net, a potenc1ált6r feszültségeloszlását tehtt elektrolitikDa tank-
kal modelleshetjut. A trióda nagyitott aodelljé~ elettrolitba he-
lYezzük éa az elektró4ákra váltakozófeszültséget kapcsolunt a po-
larizáció okozta savarot elkerülése végett. ' tatódhos tépest
pozitiv éa negativ feszültségetnek itt ellentett fázis~ Y'ltakozó-
feazültségek ~elelnek aeg• .l :Mr,at az 114-1. ábru látllató kap-
csolásban vésezzük.
As anódfeszültséget potenciomjterrel O••• +lOV között, a
rácafeasülta,get -10••• +10 Y között váltostathatjuk /az el6jel itt
fáziahel7Zetet jelenti/• .U alektrol1tba aerill5 azonda faszült-
ségének DaST&ágé.t éa fázisát tuiBérzébiQ' dszer úri • .l poteza-
ciáleloszl'st hároa jellegzete• sikban battrozzut mea. ~. áb-
ra/l
I. .l r6c• aikjában
II • .l rácsaenetek középvonal6.n át•n6 1 katódra •rt5legea
siltbu.
III. A rácsaeoetak között ttaen6, a katódra mer6legea aikban.

- 132-
 Fdzistirr. {esz.m.
----------- --------------~

BengrÓlor

Tank

ll /11.
l l
t<t<«t<'«<«f""t'""""'
• l

l l' l d,(/
• s .lflll
l. __._ _.-i.JV---l

1 l d/(f

Otf,le wunkapontbaD Yegyijk fel a fenti hároa potenciálgör-

al lezú-t ca& a u8 • + lOV, TI8• -5V +

b/ les'-rúi batárhe~setberu t18 a+ lOV ,u8 • -Ua/f'1
C/ negatiY. rácau wankapontbaaa
Ua• + lOV 1 tJg= - TI8 /2j1+

dl O ráosteazültaépéll TI8 :a + lOV, Og=OV.

e/ a rácateasülts6g •egegyezik a t6rpontenc1állal

u.=+ 1ov, u8 " ~ u.

- 133 -
 ~ méréa kezdetekor a modell geoateriai adataiból határozzUk
+
aer;rz -et.
Egy diagrammban ábrázoljuk az I. aikban kapott öt görbét
/114-3. ábra/ 1 majd öt további diagrammban a II á a III. aikban ka-
pott 2-2 görbét /114-4. ábra/.

lJ U K A

114-4. 6bra

KérdéSI
· 111 Jelleu6 a III.aikban lezárási határhel7aetben felvett
p bére?

B/ Határozzuk me~ +s AbrázolJuk a siktrióda modellben

kialakuló potenciáleloszlást, vezet6 felület«
papir segitségével

Vezet6 ~elület« papir alkalmazása esetén legkénJe1aeaeb-

beD az ekvipotenciélia görbéltet batérozhatjuk meg • .lz 114-5. é.~
ra ezerinti elrendezésben a pap1rra Tezet6 festákkel felvitt
elektródékra megfelel6 feszültségekét kapcsoluDk. A X jelü pont-
ho• képest az anód pozitiv, a rács negativ feszültségü. ! rácsfe-
szültséget P 1 potenciom,ter.rel é.llitbatjuk be. A rajz ezerinti
elrendezésben a P jelü, hiteleaitett skáláju potenciométer
csuszkáját a katód és anódpotenciál közötti bármilyen értékre be
lehet állitani. Amennyiben a papirhoz érintett szoodán a feszült-
ség megegyezik a poteneiométeren beállitott feszültséggel, a köz-
beiktatott nullmüszer középállésban van. Ha a hiteles potencio-

- 134-
 Sz
6

M4-5. ábra

-'tert a katód ée rács közé kapcsoljuk át, éa közben az anód 6a

katód köz' egy másik 10 kn -oa ellenáll,st iktatunk be, hogy a
kapcsolás egyensglya ne változzék, a hiteles potenciométer beÁl-
litásával a rács és katód köaé esa ~eazültség tartományokat ál-
lithatunk be.
~ méréa elején a megadott geometriai adatokból hattrozzuk

meg az elrendezés szt~tiku~ er6sitési tényez6jét. Ezután a katód

6s anód, illet6leg a katód és rács közé kapcsolható volt~r6vel
állitsuk be •z anód és rácsfeazültsé~el61rt arányut. Abiteles
potenciamátert katód éa anód k5z6 kapcsolt állarotában állitsuk
5 1 10,201 40,70 1 6a 100 '-nak megtelel6 álléaba, és a szonda veze-
tésével rajzoljuk .eg az ekV1potenc1ális pontokat. Ezután ugyan-
ezzel a szondával a pODtokat összekötve megk~pjuk az ekvipotenci-
ilis vonalaka t.
Bzután kapcsoljuk át a hitelel potenciométert a rács és
katód közé, és 0,25,50 1 ?5, valamint 100 ~oe beállitABban ra~zol­
juk meg a negativ feszültségekhez tartoz6 ekVipotenc1•11s vona-
lakat is.
A mérési jegyzőkönyv végleges kidolgozásához másoljuk át
pauszpapirra as alaktr6da elrendezést és •• ekv1potenciál1a Tona-
lakat is, vegyük fel az anód ~eszültségét önké~esen 100 V-nak,
6s az eünek megfelel6 értékekkel paraméterezzük a pozitiv, ille-
tOleg negativ teszültségú ekvipotenciálle görbéket. /K4-6. ábra/.
16rd6BI
1111en aódoD tüszöböltük ki ebbeD a mérésben a szélhatá-
sokból ered5·1Ubákat?

- 1}5 -
 70

40

114-6. 6bra
 PENTÓDA. VI2SGÁLA~A

/Bf-I.3.tejezet, ITK3./

1. Határozzuk aeg és ibrázol~uk •R pentóda an6dá.ra...

rtcsteazültség karakterieztikájé.t

.&. pentóda tat6déraaát az •lektródateszültség tüggv6ny6ben

az

összefüggés adja. G7akarlatilag az els6 két tag szabja me~ a ka-

tódéramot. Igy a lezárófeszültség elmélet~ lrtéke

-
Gyakorlatilag a 1iú-6feazülts6g ennél az értékDél DaQObb a szél-
hatások •• azigetképz6dés miatt •
.&. aéréat as~ 16-1. ábra szeri.nti kapcsolásbaD 50V, lOOV
61 lSO V aegédr•cstesaültséggel végezzük. Az anódfeszültség aind-
hiroa esetben 200 V. llinden •151es beáll.itáeban aér jük le a lezé.-
r6feazültaéget1 6& olJan l'pésekben változtassuk az als6 r•c• fe-
asültségét, hogy karakterisztikavonalanként 5-6 pon1(ot kapjunk •.

- 137 -
 115-l. ábra

2. Határozzuk IlliBI és ábrAzoljuk ep pentóda an6dáram- l

anódfeszültség és segédrácsáram-an6dfeszültség
karakterisztikáját

Az anódfeszültség igen kevéssé befolyásolja a kat6dáramot.

Az áruuloszlé.s, tehát az anód éaaegédrácaáru viszont függ a&
an6dfeszültségt51, kis anódfeszültségnél er6sen, nag7obbnál ke-
vésbbé. Ennek megfelel6en az anódáram-anódfeszültség görbe a ~ant
tartományban igen lapos.
A mér6st az K5-l. ábra ezerinti kapcsolásbaD 100 V és 150 V
segédrácsfeszültséggel végezzük. A segédrácsfeszültség beállitá-
sa után a feszültaégmér6 müszert az anódra kapcsoljut át. ~~ els6
rács feszültségét 0,5, illet6leg lV-oa lépésekben változtaasak,
ugy hogy U =0 és a tényleges lezárófeszültség között 4-5 karat-
8
terisztika helfezke43ék el. Az I 8 -U8 ée Ig2-ua karakteriazt~­
kasereget két külön koordinátarendszerben ábrázoljuk.
Bat~ozzuk aeg az árameloszlási tényez6t ,50V és 200 V-náll

Kérdésa
Mtt6l függ az árameloszlási tényez6?
 3. Határozzaj aes és •brásoljllk egz pentóda
~é ke ztsré.c a karakterisztikáj · ~

:BgJea k:apcsoláaokban /aod~látor, kapuzott er6aitl5, atb./

szüksés van a fékea&rtcs vezérl& batubak iaeretére. Az »5-2. ib-
ra szerioti kapoaol..ban 100 V anód, 50 V aegédrlca 6a O V vezér-
16ráca teaaültaés aellett vegyük fel az I 8 -u éa t -u
153 62 153

~ .......--out~z
U821 UA
0~-~-~---._--+---oO

115-2. ibra

tarakteriaatikát. A fékea6ráca feaa6ltség6t 5V-oa lép6aekheD a le-

ztt6fesaültségt61 + 20 V~iS váltoataaauk. Diagra..baa ábrésol3uk
a 3. ráoa feazültségének függvéDJében az anódéramot, a segédrács-
áramot, valamiut a kett6 öaaaegéb~l asa-iGYa a tat6daraaotl

~. Határozsuk meg a fékez6ráca-an6d er6aités1

tényez6t éa aeredekséget

As MS-2. ábra azer1Dt Uaaze•llitáaban, a feladatnak meg-

3~
felel& anód éa aegédr6cateazalta6gn61 a fékea6ráca karakteriazti•
ka negativ rtcsfeazültségü azakaaaáDak közepéD differenc1ah4nya-
doa módazerrel határozzuk meg a fékez&rács anódra vonatkozt~tott
er6aités1 tényez6jét és aeredekaégét.
is er6aitéa1 téa7ez6

- 139-
a .eredeks6g pedig

alakban 1rbat6. He feledkezzilnlt Mg arról, hogy u er6e1t6s1 t6-

D1e•6 .egbatáro•••áho• as an6dteaaUlts,get 1e váltostatni kell a
..gadott aunkepont körU18Set6ben.

- 140-
 SZAB4Lroz0 P.BR'l'ÓD.A VI2BG.lL.i!rA

11W-I.~.re3e.-t ~.2.,5./

1. Ábruol~uk u anódh-aaot, 6a eeg6drtcaú-aaot

a ~•z6rl6r,ca teasültaég tügsv6nz6be~

Ssab,~os6 pent64tt61 ast Jd.~6.njuk, hogr aeredekségét aú-

lea határok kösött ~•ltostasaa az ele6 rács negati~ feszültségé-
nek ••lto•tattaaval. ledvezö, ha es as ösasefüggta köaelit6leg
exponenc1tl1a. Ikkor aa anód-, és ~egédracaáraa 1a köaelit6leg
exponenc16l1aan ~altoaik.
A& anód-, és aegédrtcsáram el~feazül~aégtüggését az M6-l.
'bra szer1nt1 kapcaoláaban aérjUk. Kivel nagy negativ r•csteszült-
••sn•l esen 6r-ot a ~lliaJiper tört réaz6re caökkenuek 1 az •lta-
+200 V
l
l
Orivoh l
l
l
l

u6,
l
' Uo z

o o
116-1. 'br•
- 141-
liban használatos univerzális kézi aüaaerekkel a karakterisztika
DagJ negativ r6oa~eazUltségekhes tartos6 tarto~•t nea tud~uk
kiaérni. Bz,rt u anód, ujd a eepdrt.IO a körbe kia foQau tásu
elettroDima 6r•-6r6t, aöntökkel ellátott Orivobaot iktatwat.
IDDek segitaégé~l a karakteriaztika 10 ~t61 10 al-ig felve-
llet6.
Határoazuk •g 6a lbr6.sol3uk az I 8 -u val•mnt Ig2-u81
81
karakteriaztikékat 100 V 6s 150 V aegécJrácafeazllltségn61. ü 81'164-
feszültaég állandóan 200 V le~Jan.
:ll-edllén181nktlt li.Derá'is u -losar1taüua iraa16ptéltben áb-
11
rásoljuk. /116-2. &bra/

116-2. Ara

Kérdéseln
al HonDaD látbat6 a függY6D7ek ezponenciilia ~ellege?
b/ Bat6rossa •1 u ezponeac1U1.a ~117 paraaétereit.

2. Ábrázoljut a .eredekséget a vezérl6rácsfeaaültség

filgg!6nzébeD

aeredekséget u 116--'• Ara sMriDti kapc.aláaball, lt6net-

j,
lezmutat6 Yáltatos6árUII1 ~dazerrel M~ük• .l ricara Ugl•lVef'f
Yáltkosóteazillta6pt lt•pcaolunk, 6a u anódkörben el..lwqeaett
i=lk.!l -oa elleúlluon al lal •tt6tellt elválaaató trauatol.~

- 142 -
 ~------~------------~-u6,

111nthog V •l.V 6• B=lkll, lV an64vált6:teas\llta6pek 6ppen

8
l 'U./V -redeka6g :telel •B•
b 8 ( Va1 ) ftlgv6Jqt as 11.6-2. ''brih.os haaoD16u f6llop-
r11illikua koo:rd1D1.ta renda•rben ibrUol~uk. A .are4ell:a68Mréat
•• l. teladat aser1D.t1 wnnapontokbu .,.gezzUk el.
Urd6aeka
al Hattroazuk ..1 aa ezponeociália fUggv6DJ .paraa6tere1t.
b/ • aeredeka6s-r6cafeaailta6sfüggv6DJ a61 aeg-
~DDJ1ben
kiSaeliti •• l%p0Denc1,1111 sörb6t, ai a kapcsolata u u64u....
ricafea•Ult••s f&gsY6narel!

-,. ib:rbol.~uk u an6cléruot,aegédráes6raaot és aeredekséget

a ves6rl6r6cafeaaülta's fijgg!ényében cauaz6
aeg6dráoa .. llett

Bsabtlfoa6pent64~t gJakran hasanálunk cauas6 aeg6drács-

teaaülta6ssel /116-4. libra/, a aepdr'-ca fessillta6g6t aoroa ellen.!
illuon ejt3Wt as anód t6.p:feasillta6gb61. Ba as el6fessülts6g meg-

- 143-
 ----------~--------------o-Us1
.116-4. ibra

Yütozik, •sv•ltozit a aepdrécaáraa, teh!t a aepdrácafeaz(llt-

a6s ia. Bz befolfi8ol3a a aaabálfosási karakterisztikát. v•lta-

at ••br•
.l 1116-4..
tat64 •• a....
tosótraan aze~ontból a •es'r•oafeasOltaés sérua, mivel Dagy ton-
4eu••taron ••s•ar•c• vannak kötve •
szarinti kapcsoluban vegyük tel u Ia,lg2
éa B görWket UGl filggvézqébe.a. éa 6brtzoljuk :téllogarltaikua
Jtoor411látareD4azerba.a.• .l& 8B7InU&JROk lliréaekor az els6 rács bang-
trekVe.a.c16.8 ~•s6rléaét azünteaaUk aeg.
E6rdéaeka
,aJ Bo87ab betolJáaolja a azabi1Joai81 sörb6t a causs6 ••-
g6dr6cateazölta6gt
b/ 3ll•nariasWI: a 3. pODt ereda6~~7eit a 2. feladatb.a.a. fel-
vett tarakter1azt1tik aeg1ta6g6vel. Ia.ertesaük as elle.a.8rs6a abd~
aserét.

4. Cs6kapac·itáaok úrise

P 8 .a.t6d& elektr6dakö•t1 Jrapac1t. . .1t a6rjilk le •• 116-5. 6b-

• ra azeri.a.ti kapoaolUban • .l aéreudl5 C• tapacitás 6a a 02 .te-
szülts6goszt6t képeSiha C-2» Ca' &JI á~ol.76 át"aaot Ca ha*'ros-

-144-
 Cm

U1= tO V
1600Hz c,

Ba u ir- a o2 kondenzátaron

c.--.1 ariaJoe teasUltaéges,at okos. A n. . -'rt oa6tapacit..ok

c1-gyel 68 c2-Tel kapcsol64Dak párlmSUIOaan, 6• esek617 hibát
otozD&k 1 •n c. <::< c1• c2• 500 pr.
Megfelel5 adaptarek segitségével aérjük le a cs6 alábbi ka-
pacitáaait.

~. 012
eJti c2,
ckr c3a
clk

Kérdésr
llil.7en as egyes adapterek D,pcsolua7 Táblézatban foglal-
jUlt össze, -~ik os6elaktró4a a11:1en -'r6ponthos csatlakosikl

- lit-5 -
 'l· lléréa
DTTŐS VEzELÉ 0 CSÖ VIZSGÁLlTJ.

IIP-I.3.~•jezet, ETM 7./

1. !brtzoljut az anód- és segérácsáraaot a
vezérl6 rácafsazültségek tüggvényébeD

A kett6svez6rlésü ca6 anódáramát négyváltozós ~üggvé07 tr-

ja lez

Paraméteres ábrázolta esetán is toöb karakterisztikasereg azat-

séges a cs6 jellemzéséhes.
Az ela6 r•cs feszültségével a katódáramot változtatbatjuk.
A harmadit rács befolyása csekély a ka tódáramra, viszODt az anód
és segédrácsaram aránya a harmadik rács feszültségétöl függ.
A.z 11?-1. ábra ezerinti kapcsoltsban veg)"ük tel az I 8 ( ug1) és
Ig2 (U 1 ) görbéket kill.önbös6 U értéltek aellett. A ré.csok :f'e-
3
szültsfg6t 0 ••• -lOV között 2V-kfnt, -10V-t61 a lezé.rásig 5V-ként
vé.ltoztassuk. .Az 117-.2. ábra ezerinti eliagrammokban ábrázoljuk a
felvett karakterisztikákat. Az anódéraa mérésére a söntökkel el-
látott Orivohmot használjuk, mivel a kever6csövek karakter1szt1-
kája is exponenciális jellegü, tehát nagy negativ feszültségetnél
kis áramértékek adódnak az anódkörben.

- 146-
 --~--------~+ZOOV

u(JJo-~---.,

u
(J, o---I"---""T"""---1"t

... .

- 14? -
 2. ibrá3o1Juk a bejöv6 jelrács meredeks6gét a
i
he].zi jelrács feszilltségének függvénzében

.! hel.1'1 jelrács feszültségével a bejöv6 Jelr.é.cs m.eredeksége

{ ~) változtatható /lásd például u Wl-2. ábrát, &hel u ug,
· függvényében a görbét •redeksége szemaellátbat6an v.íltoaik./
Ba a helyi jelrácson fh frekVenciáju jel van, a bejöv6 jelrács
..redeksége szintén fh frekVenci•val változik, általában nea
azinuszosan. Az ~(t) fí1ggYéD7 Fourier-együtthatóit megbatároz-
va a kever6meredekséget ••

~sszefüggéa adja, ahol ~l a bejöv6 Jelrács 1d6ben változó me-

redekségének alapharm6nikue ko~onenae.
~ meredekséget itt is tözvetlenautató váltakozóárama .bd-
ezerrel határozzuk ae g. Az ~ ( uG3 ) ~üggvényt az 117-3. ébra
ezerinti kapcsolásban vesszük fel. Amennyiben pentagridet vizsgá-
lunk, a bejövö-, és a helyi 3elrács szerepe megcserél6dik 1 tehát
ekkor az ~(uG1 ) függvéeyt határozzuk meg. A bejöv6 jelrácsra
-2V elöfeszültseget és lV effaktiv 6rtékü, 1600 Hz-es váltakozó-
feszültséget kapesolunk. A meredekséget uG /pentagridDél Ua11
3

fO:f

lOTI
16oovll 2,2M

-2 U63
11?-3. ábra

- 148-
f'üggv6.1176ben az anódkarben elb.el.7esett hallg:frekvenciás cs6voltllé-
r6n közvetlentil leolvashat~uk. u0,-at lezárástól +5V-ig váltoa-
taaeUk.

J. ~ 2. teladat alapján saámitsuk ki a

kever6meredeks6get

Uzem körW.II6qek kösött a -1Mil3'1, .;telráceon ,5 ••• lOV ettektiv

6rtékö váltakozóteaztiltség, 6a ennek csucsértékénél körülbelüL
lOJI-al kisebb egyenf'essültaég van. /lll-4. ábra/. Sainuszo• rács-

.JII&.~----p~ s,.,
~<--+-+---+---+-st/l

feszültséget ~eltételezve ötpootoa analisia segitségével aegba-

tározhatjut a keverömeredekséget. ~ keverömeredekség as

összefüggésből számithat6 ki. Az ötpontos analiziShez szükséges

egyes aeredekségértékeket a 2. feladatban felvett karakteriszti-

- 149 -
 kából határozzuk •S· .Az •gy•a aeredekségei::bes tartozó rácsfe-
szültség értékek

s• + u• •
o,1 ,83 a 83
sr2 + Vy'2 • - 0,22 , a83
83
So + Do • - 183 llg3
s -v2+ u_12= - 1,7a 183 R83
s. + u. • - 2,1 lg3 .Rg3

Ig3 Rg3-t a katal6gQe 'rtéknek megfelel6en vegyük fal.

A helyi jelrácara kapcsolt osac111•cióa ~easültaég a.plitudója
ennél körülbelül lal-al Dapobb.
Kérdések z
a/ Kil7en alaku ~(u )
83 karakterisztika szükséges maxi-
aália kever6aeredetség el6réaéhes?
b/ Igazolja aa ötpontoa analisis v6grebajtáBáhoa magadott
rácsfeszültségértékek hel7aseégétl

4. Ábrázoljuk a tever6meredekséget a szabá1yoaó-

~es!ültség függvényében

MinthogJ a kever6csövek bejöv6 jelrács-anódáraa tarakteriss-

tikája általában ezponenc1ális 1 a kever6aeredekaég is a azabálJo-
z6feazültség függvénye, ugy aint szabálfoz6pent6dán61 a aeredek-
ség.
~ ~ever6meredek~éget •• K?-S. ábra ezerinti kapcsolásban
aér~üt:. A bejöv6 jelré.csra rácat:oaplelalaOD keresztül lY-oa, a he-
l1i jelrácsra a katalógusban el61rt feszültségü 1600 Hz-es jelet
adunk. Trióda-heptóda eset'n a heptóda harmadik ré.csát a trióda
ráccsal is összekötjük, hogy aegtelel~ rácaegyeDirányit6a telet-
kezzék. A harmadik rácsra jutó váltakoz6feszült~'get ugy !llitj~
be, hogy a katalógusban el5irt értékü rácsáraa follyét.
Kinthogy a bejöv6 jelrácson a helyi jelrács frekvenciájával
azonos frekVenciáju jel van, a keverés egyik ered6je egyenáram,
amely a fázishelyzettól függ6en a nyugalmi anódáramhoz hozzáad6-

- 150-
 -------------o+ fOOV
--~------~+200V

l
::
l._ __

~-------
~--------~----~.---~------+-~~0

11?-5. é.bra

dik, vagy levon6d1t belOle. lllentett fázisu bemen6jelekkel /a

taplál6 transztormAtor azekUDdertekercavégeinek felcser616sével/
két aérést végezve az anódáramok külöDbségébOl

Ábrázoljuk a szabályoz6pent6dá,hoz haaonl6 féllogaritmikus

koordinátarendszerben az ~ ( ugl) (pentagridnél sk (ug,)) tügg-
véDJt. A ezabálJozófeszültséget -2V-t61 addig változtassuk, aig
a• anódkörben elkelYezett Orivohm leg6rs6ken~ebb a.r6ahatárén a·
beaen6jel polaritásváltésakor bekövetkes5 árasváltozás aég leolvas-
ható.

- 151-
 8. lléréa

FhVEZB'l'Ő DIÖDA UR~EISZ!riXADIAK 'FBLriTFLB

/BP-I.4.fejeset 1 BTK 11.1 1 12.1 1 13.1/

A félvezet6eszközök -'rése különlegee gondosságot igényel,

mivol ezek tulterheléare, vagy helytelen polaritáeu feszültséget-
re sokkal érzékBUJebbek mint az elektroncsövek. Miel6tt tehát
egJ mérést bekapcsolnáDk, 876s6djünk •s arr61 1 hOQ a fessült-
ség, áram, illettslag teljesitményérték nem haladja •s a kataló-
gusban megengedett értékeket. A méréseket mindig kezd& hel7zetbe
illitott potenc1om6terekkel kezdjük meg.

1. Ábrázoljuk egy tüs és egy rétegdióda zárófeszültség-

záróáram karakterisztikáját

A karatterisztikát az ~l. ábra ezerinti elrendezésben ve-

hetjük fel. Ne teledkezzilnk meg arról, hogy a zár6ára11 lllikroamper
nagyságrendü 1 éra.m6r6ül tehát tell6 érzékenységQmüazert kell
alkalmaznunk. A feszültséget zérustól kezdödóen fokozatosan növel-
ve 20 V-ig /illetőleg a dióda megengedett maximális zér6feszült-
ségé ig/, 6-8 pont ot vegyünk fel. A mér's t egy tüs-, é a e gy réteg-
diódán végezzük.
Kérdés:
Yilyen az ideális pn átmenet zár6karakterisztikája? A fel-
vett karakterisztikák mennyiben közelithet6k az ideális pn ka-
rakterisztikával?

- 152 -
 5oo.n m-cz=k:)-~~
20 v

118-1. era

2. !brázolJuk egy tüs 61 esz réteg416da nz1t6feszültség-

Df1t6áraa karakter1Bzt1kéját
'

A aéréai elreD4ea6a u 118-2. ébrá.D létbat6. Oélazerü a fe-

szültséget lllérni as uaa
függvérq6ben, mivel nagy 6raaolmü u
I{U) karatterisztika nagyon .eredeten emelkedik. Változtasaut az
traaot 0 ••• 10 aA-is 68 aér~Ut a diódin e86 feszülts6get. ~feszült-
868 nagységrendje 0,2 ••• l V.

500.n.
20 V K

118-2. 6brá

MérjUk le Dindkét dióda bela6 ellenállását is sz I=5aA-ea

-
11Wlkapcmtban1 az Aramot + 1 U-rel Yá.lt OItatva.
X6rdéseks
a/ Miért helyesebb a !6lvezet6 dióda ayitóiráQyu bels6 el•
l~nállását az~trikua áraaváltostatésaal mérni?
b/ Mekkara a mérés hibája, ha a teszültsé~ér6 fogyasztása
vágkitérésben 60 ;üAt az ara.aér6 feszültségesése vágkitérésben
100 aV?
c/ Jekkora lenne a hiba, ba az áramméröt a feszültségmérő
után, a diódával kapcsolnánk sorba?

- 15.3 -
 ' · ibrázolj~k egz szilicium ~étegd16da Zener
karakterisztikáj't

A zár61rán7ban el~feazitett pn átmenetben D&B7 t6rer&s-

wég lép fel 1 amely laviDaszerU töltéshordozó áraml6at ind~that
. .g. Ilyenkor igen kis feszültaégváltosáshoz Da!J tr.-v•ltozáa
tartozik. Sz111ciwa 416dékban ez a jelenség pontosan ..ghatárosott
&érófeazülta6g /Zeaer-feazültaég/ eléréaekor következik be. ~ Ze-
ner feszültség atabil értéke 6a a kll 41fferenc1,lia elleDállál
következtében as e tartomADJban aüköd5 dióda feezültségatabili-
zátorként haaználbató.
Ilivel a Zener tartoajnyban a diódára es6 t'easülte6g tsen
kevéseé függ as 6raat6l, 8 feszültség Yáltozásának 88 áraa rügg-
VéJ17éb81l való lléréae igen pontatlan len.ne, ha a di6da saruira
közvetlenül ll:apcaol.Dánk Yolta6r6t. Bz6rt a 118-3. ábra aaeriDti
elrendezéabeD az UZ(IZ} karakteriaztikit ko~enzációs aódazer-

t--.....---o~l':ol fO kn.
I2V1fob.

118-3. ibra
rel határoszuk •l• A diódin 6tfocy6 6ruot u 500 Qbaoa,potenclo-
JZU~terrel ezabilyozbatjult, ée a akéa tea4et•n a -.xlú.lia •B-
engedett Zeoer áramot állitjuk be. Btkor a l2Y ••864teaaülta6sr•
kapcsolt 10 t.n-oa potenc1oúter asabllJ'O&iaival a ~U feaaült-
••set lllér6 •üazert o-ra illit~uk. A Zener 6ruot caökkeatve a
di6dán es6 ~essültaég is kis a6rtékbeD caökken, e ~ea&ült&61 v•l-
tozását a ke ll6en 6rs,keny úréahatirra illitot t ~U fe asiUt-
aéget _.r6 .aazer fogja agtatni. A tarakteriaztika egrea teaaült-
aégértélteit ug kapjuk •g, ho!1 a 10 k.O -oa potenc;10116ter kar~•­
ra caatltaoz6 voltúr6r61 leolvasott :feasültsép6), a AU fe-
szültséget levonju.k• .llérie közben a 10 tn -oa pat ene101Mtert t•r-
•'szetesen nea azabad elállitani.

- 1'54 -
 Ábrázol~uk az Uz(I•) függvényt aa elöbbiek figyelembevé-
telívell
Kérdést
Makkora a dióda differenciális ellenállása Iz= 5 m!-nél?

4. ibrázoljuk egy záróirányban el6feaz1tett rétegdióda

kapacitásának változását a zárófeszültség függv6ny,ben

~ ztró1rin1ban el6feszitett pn átaenetben tértöltéses

zónák alakUlnak ld., a sóDált vastagsága a zárófeazültsltg függvé-
nye. ISJ a ttrtölt6•kapacitáa is a zárófeszültségt61 függ.
A kapacitlat belJetteait6 aódezerrel mérjük as MB-4. ábra
ezerinti elrendea,sben • .l változtatható zár6:teszültséget soon -oa
potenc1oa6terr61 ad~uk. .l változtatható ko~denzátorral aindig maxi-
awaot állit~ be a aagyt.rekvenciá• cs6volt-'r6n.

Mertldoboz
r---------------·1
l

tio-V---t 500 kHz l

+ gen

500.n.
20 V +
~.ábra

Blöazör dióda n6lkül •llitsunk be ~imumot a csövolt~r6n,

majd a d16dát behelyezve ism6t keressük meg a maximuaot. A forgó-
kondenzát~ elh•ngol6dásanak -'rték& a dióda kapacitásának felel

meg. 2 V-nál kisebb z~6feszültséget ne alkalmazzunk, mert ekkor

a méréshez használt valtakoz6feszültség csucsértéke összemérhatö-
vé Yálik a zár6~eszültséggel, ami a mérést meghamisitja.

- 15.5 -
 A m6r6bereD4ezéa tranziaztorok kollektor báziakapacitáainak
-'r6s6re 18 alkalMa. Di64ü: a6r6s6baa a c-B poutokat haaaüjuk,
a dióda an643át a C ponthos kapcsoljuk.
!brásol;juk a C(Uz) tüggv6~t log-los papiron. Hatá.roszü:
aes a kiad64o tUggvéay k1tev6j6t.
Irérelésa
MilJen e~let1 6rt6kek köaött Y*1tos1k a tügsvéur k1te•&3e!

- 156 -
 9. Mérés
TRA.NZISZTCIUtARAICrERIS ZTIKÁX F ELVÉTB.LE
/BP-1.5. fejezet.ETK 11.2, 14.2./

A félvezet6eazközök mérése különleges gondosságot igényel.

mival ezek tulterhelésre vagy helytele~ pol~itásu feszültségek-
re sokkal érzékenyebbek, miát az elektroncsövek. M1el6tt a tran-
zisztor tarakterisztikájának leméréséhez hozzáfognánk, a katalógus
adatok alapján rajzoljuk be a karakterisztikába a 3-l. ábra sza-
rinti határacatokat. Mérés közben ~zeket a batárértékeket pilla-
natnyilag sem szabad tullépni.
~ Az egyértelmü kezelhet6ség érdekében a tranzisztorok elek~~v-
dáit megjelöltük. Az egyes elektródák jelzései&
Emitter' zöld
Bázis a sárga
Kollektorz piros
Forditott polaritás a tranzisztorokat tönkre teszi! Bekap-
csalás előtt a mérési elrendezést mutassuk be a gyakorlatvezetö- "
nek.
Egyes mérésekhez különlegesen kis bels6 ellenállás~ árammé~
r6re van szükség. Erre a célra szolgál a tranzisztoros erösítővel
réndelkez6 mikroampermérö. Kezelése a következő&
KAL állásban a baloldali alsó gombbal a mutat6t végkitérés-
re állitjuk 1 majd a küls6 áramkör megszakitásával 50,150 1 illetó-
leg 500 uA állásban a felsö gombbal nullázunk. Mérés utAn ne fe-
1
lejtsük el a kapcsolót KI állásba kapcsolni, különben a készülék
telepei ~imerülnek.

- 15? -
 1. ibrázolju.k egr tranzisztor Ic-UCl~ 6s ~-Ug

tarakteri,ztikáit

As 19-1. 'bra ezerinti elrendez6aben a pnp r6tegtranziaz-

tort földelt emitteres kapcsolásban Yizsgál;JIIk. J. 100 n -oa po-
tencioaéter eeg1ts6gével a kollektar~esaültséget o••• -20 V-ig
változtatbatjult, as 500 n -o• poteno1oa6terrel 6a 40 Jtn -oa el-

... --o----.500n.

20 V

+
l
l
l
L.----------------- + 20V -
L __K_g!!_c!oldtóbjp~ _~eloli_ f!!s z_!~~.f!.s_ ____J

lenállAssal pedis a bázisáraaot éllitnatjut be o••• soo 1ut között.

A báaiskörbeD elbel7ezked6 tranzisztaroa a1kroa.per.ér6 teasült-
aégea6ae o~u Jt1cs1D7 l < ' aV/, hogy a feszültségm6r6 gyakor-
latilag a b•zia-e~tterteszültaéget aatatja.
A 100 n. -oa, illet6leg u 500 n -o• potencia.étert a kap-
caol6tibla két különböz6 20 V-os Jtonnekt oriba kapcsoljuk. B kon-
nektorolt a kapcaolótábl!D bel«l e~sal öasze vannak kapcsolva 1
ezt as ábrán a szaggatott vonalalt jelzik.
Vegyük tel az Ie..Uce görbesereget 6-8 különböz6 buisár. .
6rtékkel paraaéteresve. A a6r6s elején 5V kollektor-emitter re-
azültségnél a báziaáraa viltoztatáaával állitsuk be a .axiaális
~gengedett kollektoráraaot. EDnél Dagyobb bázisáraaot a aéréa

fol.yaaán nea szabad beállitani. Ezt a bázis6r&~~ot 6-8 egyanl6,

terek 6rtékre osztva vegyük rel a tarakterisztika görb,it. Bls6
görbénk zér11a báziaárllllhos tartozz6k, ennek telv6telkar a bllzis-
kört szakitsuk meg a bázisnál is éa a tápfeszültség pontnál is.
Isaételten felhiv~uk a ~igyelmet arra, hogy aéréa kö&beD
állandó&D figyelni kell a tollektarfeszültséget, a kollektor61amot 1

- 158-
6s a ketta azorzaté.t, -.. teljeaitMicy't, hog a katalóguaban •g-
adott határértékekat pillanatarilag se lépjük tul.
A különb6s6 tarakteriaztikát fel~étal~kar aindig 'llitsunk
be 5Y , lOV 1 6• 15V kollaktorfeszftltaéget is. B kollektarfe-
szülts6gelmél olvassuk le a bázia-ellitterteszilltséget a6r6 ldl-
ezer k1tér,s6t ia. Bzekb51 as adatokból megazerkessthetjUk as
~-tJbe beman6karakterisztikát 5V 1 lOV, 611 l5Y kollettorf'eesUit-
aégn,l.
Drdéat
HatárossUk aeg a felvett tarakterisztikák alapján a be..n6
6s ~n6 ellen&llást, az áramer6sit6a1 téares~t 6a a aeredet-
aéget ~ 1 ,1~, ~1 , ~211 az tJc:s• -.5V, Xe=
3 u aunlalpontbanl

2. Határozzü meg a n!Q"jelii iraJHr6aitéa1 té&eztit,

t

a 'Der -1 v, I 0 = 10 m1 •Wlkapontban

~ Dagyjela 6r..ar6sit6ei tényes6 teljea1tméDJer6ait& foko-

satok fontos paramétere. Defin1c16ja

l•

.l Jléréat az 119-1. •bra ezerinti kapcsolubaa végezzük. lU6-

ször sérua báziséramaal /~gssakitott bizisaali -'rjük le a kol-
lelttoráramot, -~d a bázisárea változtatásával 10 a! kollektar-
áramot állitunk be.
Hasonlitsuk össze a nagyjelü éraaer~sitéai t6n)ez6t az
UCJF -5 v, Ic• 3 al wunkapontban felvett kisjelü ér..er6ait6si
té117ezave1.

3. Batéroszuk •g a karakter1sztika köiJ1ökpontjlmak

feezültségét adott kollektoráramnál

~ nagyjelü mfiködés egyik kivezérelhet6ségi hatéra a karak-

terisztika köarökpontja. A könyökponthoz tartozó feszültséget

- 159 -
 legegyszerübben az 119-2. ibra sze-
r1.Dt1 kapcsolásban mérhet~ük• .l kol-
lk lelttorkörben elhe l.Jezett 2 t Q -oa
ellenállásan 20 V tápfeszültség
esetén közel1t6leg 10 a.l áraa fo-
20 V
lyik • Bnnek az h-amnak naQ ri-
___....,_ _ _....-o + eze a tranzisztor kollektorkörén.
elbaQJagolhat6an kis része pedig
a báziakörön át halad-. .i kÖQJ8k-
119-2. tbra pontban beáll6 kollektor-emitter-
feszültséget a kollektar éa ellit-
ter közé kapcsolt kistos1aaztásu /aax.50~, érzéken7 mérésba-
táru /kb. 0,5 V/ feazültságldr6vel mérnet;Jük. Kérjük le a 10 u
kollektoráramhoz tartozó köoyökteszültségetl
Kérdása
.& kapott értékek alapján közelit6leg mekkorinak adódik a
tranzisztorkarakterisztika határellenállása7

4. Határozzuk meg a kollektor-emitter maradá~

!eszültséet 10 u kollektoráramnál

Impulsustechnikai •lkal. .Bisokban a tranziSztort sot eaet-

ben a karakterisztika batárgörbéjéig k1vezérl1k 1 éspedig a szak-
ségesnél lényegesen Dagyobb bázisárammal • .& D887 báziséraara az6rt
van a zükség, hogy adott kollektorkörl terhelés melle tt a trauisz-
tor biztosan "leültetett• állapotban legyen. As ekkor kiad646 . .-
radékfeszültséget al 119-3. 6bra szarinti kapcsolásban m~jük.
A kollektorkörben elhelyezked6
2 k n -os ellenállé.s a kollek- 20k
toráramot 10 mA-re korl•tozza.
10 mA kollektoráramhoz átlasoe
tranzisztort l ~ = ,a•.• 50/ te-
-
..... .....
2k
ki~tve kb. 10/30••• 10/50-' bá-
' 20 V
zisáram. szükségea. Bbben a aérée-
ben a tápfeszültségforrás és a
bázis közé iktatott 20.k2 -oa ~--~--------~ +

- 160-
ellenálláslal a btziskörben a kollektoráraa l/10 részét lllitjuk
be, igy bizto•1t~uk a bázisban a saükségea tulvezérlést. A aara-
dékteszültaéget aoat is a tollektor és e~tter közé iktatott ér-
zéke~ méréshatáru voltm6r6vel mér~ük.
Kérjlik le a 10 u kollektoráraahoz tartozó maradékfeszült-
séget l llérjilk 11 UB:r-t 1&1
Kérdésa
Yekkora lesz a tranziaztorra ~ut6 teljesitmé~ a "leülte-
tett" munkapo~tban?

- 161-
 10. llérés

TRAHZISZTORP.AtUJIÉT:B.tlEK ~
/EP-1.5. fejezet,ETK.l2/

1. Ábrázoljuk a bemen6ellenállást a kollektor-

eg;yenáraa függvényében

Földelt emitteres kapcsolásban a bemenöellenállást~a

differenciálhányadossal definiálbatjuk. A definiciós összefüggés

a mérés elvégzéséhez is utmutatást ad. Ha például a básisáraaot
diB értékkel aegváltoitatjuk, a bázis-eaitterfeszültség
11 diB= dUBE értékkel változik mag. Az kaliváltozás és feszült-
11
ségváltozás isaeretében h 11 aeghatározbató~
.Az lllQ-1. ábrin látható méréei elrendezésben diB pa:avál-
tozás he cyett lb vé.lt akozóéraJLot has:málUJ.J.k. Aa áru

illetve

mivel a bázis ás emitter közti ellenállás mindkét esetben elha-

nyagolható. h az é.ram a h 11 ellené.lláson é.tfol.yván

- 162-
teazülta,ges6at okoz, .alyet 6rzékeDJ ca6voltmér&vel a6rbetünk.

+
r---- ----- ------·--,
• f

l
l
l
l

6V

------- ~Hériadapter

1110-1. ibra

M6rjük le a bemen6ellenáll•st a kollektor egyenáraa függvé-

nJében; aa áraaot a beállitható ez61s6 értékek között 6-8 lépés-
ben változtaeeuk. 50 u~ báz1aegyenáram1g 5 u• váltakoz6érammal
1 1
/1 ll n /, a fölött 25/uA. -rel /200 k n l dolgozzunk.
Ellen6rizzük az 5 V-os hangfrekVenciás feszültség pontos
6rt6k.lttt
Xérd6selt:a
a/ Ideális tranzisztor bemenőellenállása elméletileg hogyan
függ a .unkaponti egyenáramt617
b/ Valóságos tranzisztorban ai okoz eltérést az a/ kérdés
~zer1Dti ei.életi görbékt6l?

2. ibrázol~uk az áraaer6sitési té01ez6t a kollektor

egyenárUL függvénzében .

•• iramer6s1tés1 t6nyez~ detinic16 ezerint

d Ic
d IB
l UCB • konst

- 163-
Ha a bázison ismét lb
váltakozóiram folyik, ez a kollektortör-
~en ~ ~ áramot hoz létre, amely viszont a kollektorkört
ellenállásoD h 21 ~ R feszült~égesést okoz. E feszültségesésb61
- aelyet csóvoltmér6vel márhetünk - továbbá a többi ismert meuy-
nyiségböl a& áramer6s1tési tényezó ••~tározható. /Ml0-2. ébra/.

,r·----
ll
l
l
l

---~ DV
5V IO.,.u i
l
1600Hz
o-~--------+---------------~----------o+
____________ _J
L--------
1110-2. ábra

A méréehez 5;uA. bé.ais vé.ltakos6ér&lllot haszn~ljunk. A. lléré-

seket a& 1. feladat szarinti munkapontokban végezzük.
Brdéaa
Hogyan lehet az l. és a 2. feladatok eredményeib61 a bázis-
ellenállást aegbatározni? Száaitsuk ki a bázisellenállás közel1-
t6 4rtékét.

3. Ábrázoljuk a tranzisztor kimenóvezetését

a k'lllektoregyenáraa függvérgében

~ kiaeD6vezetéa de~~c~ója

~2=

- 164-
 Moat a ko~lektorkörbe iktatunk egy 0,5 V-os váltakoz6taszültség-
forré.st, ael:ynek hat•sára a kollektorkiirben ~2 • 0,5 V [ .&.]
váltakozóáram folyik. Ez az áram ~eszültségesést hoz létre a
100 ~ -oa ellenálláson 1 ezt a feszültségesést ismét csövoltm'-
r6vel mérhetjilk /111<>-3. ábra/.

U=:::. 5V

Elvólaszfd!.
f
~ Cl
-
_
-7
fO

,....-----
1

ll
ll

r --+c:l~--r:==::::~-......-c
--'- 10;/A.-- 6V
J(ll.. __,..-
+L__~-!-----_.. _________..........____-o+
L_ _______________________ ~

Illo-3'. ábra

Márjük le a kimen6vezetést az l. feladat ezerinti mankapon-

tokban.

4. Ábrázoljuk ~ visszahatás! tényezőt a kollektor

egyenáram függvényében

A visszahatá~1 tknyez6 közvetlen márésa nehézségekbe ütkö-

zik. Ezér~ a 12.2. szakasz szerint h 12 -t közvetett uton hatá-
rozzuk meg. ~ 3. feladatból már ismerjük h 22 értékét. Most is-
mét leliérjük a till.en6 vezetést ugy, hogy a bemenökapcsokat 30 uP-
1
o• kondenzátorral váltakoz6áramu szempontból rövidrezárjuk
(1/ w C << h 11). Ekkor az y 22 vezetésértéket kapjuk. A két
vezetésértékből, továbbá az elözőleg magismert paraméterekb61
h 12 kiszámítható:

( h22 - y22)

- 16.5 -
 As összefaggésbe természetesen csak egyazon wJnkapontban
felvett paramétereket lehet behelyettesiteni ezért vala.ennyi pa-
ramétert ugyanazon kollektoregyenárea értékeknél határozzuk .eg.

5. Ábrázoljuk egz tüs-, és egr rétegdióda be.Ls6

ellenállását a muntaponti éram függvégrében

.lz Illo-4. ábra mutatja a mérési elrendezést. A 6 V-os :te-

szültségfotráa és R szabja meg az átfolyó egyenáramot, 0,5 V/.R
pedig az átfo~6 váltakoz6ér&Jaot, ainthog a diódin keletkezlS
egyen-, és váltakoz6feszültsé~sés egyaránt kicsiny. A dióda bel-
s6 ellenállásén keletkez6 váltakozó feszültségesés

ahoDDan
B
0,5V

5V
1600Hz

fOW
T=
a... Hh
+

1110-4. 'bra

Hattrozsuk .eg és ábrázoljuk 1-1 tüs, 1llet6leg rétegdióda

bels6 ellenállását a ayit61ráa7u áram függvéDJében 0 ••• 6 aA-ig.
Kérdési
Ba a aérend6 dióda belJén Q71t61r~ban el6feszitett pn
átmenet lenne, hogyan függene a raJta keletkez6 váltakoz6feszült·
ségesés az adott elrendezésben a aunkaponti egyenáramt61?

- 166 -
 11. Mérés

FÉLVEZBT0ESZX0ZOX IIATÁBADATAINAX ld&:t.s:S

/BP-I.5.fejezet, BTK ll.,./

1. Határozzuk meg egy tranzisztor kollektorbázis és

kollektor-emitter lavinafeszültségét

tranziaztor bázisa és kollektor& között nem lehet tetsz~

.&.
legesen nagy zér6teszülts6g a Zener-/lavina-l hatás miatt. A kol-
lektor-emitterfeszültséget az elektromosan batásoa bázisréteg
vastagságának zéruara való csökkenése /kollektor-emitter érint-
kezés/ is karl•tozza. Kapcsolástechnikai szempontból feltétlenül
ismerni kell azt a maximális feszijltséget, mel7 a tranzisztor kol-
lettora és báz~sa, illetve kollekt~a és emittere között •egen-
gedhet6. Germánium tranzisztorok lavi~a-, illetve érintkezési fe-
szülta,gét a termikus hatások miatt csak 1mpulsusm6dszerrel le-
het mérn1.
Az Mll-1. ábra szarinti kapcsolásban az EP 86 pentóda se-
gédrácsára kicsiny l +50 Y/ feszültséget, vezérl&rácsára nagy
l 50 Veff' 50 Hz/ vezérl6feszültséget adunk. A rácskörben elhe-
lyezett RC komplexua következtében rácsegyenirányitás jön lét-
re, a rácson keletkez6 negativ egyenfeszültség közelit6leg a ve-
zérle Váltakozófeszültség csucsértékével egyénlö. Kivel a kis
aegédrácsfee~ültség miatt a cs6 hamar lezár, az anódkörben csak
a vezérlöfeszültség pozitiv csucsának 1d4jén, igen rövid ideig
folyik áram. A mérend6 tranzisztort a pentóda anódkörébe~afcsol­
juk; a r$jta esö feszültség csak a tranzisztortól fÜgg és értéke

- 167-
 ,......---"""'1""'"-......-------.o/},4 1+200 V}
O. ... f1 k.n. tl
IOOn l
Orivohm
l
l
l
l
l
l
~+---------r---"---o Us2 (-t-JOV)

5o v"V

~----------------~~------~~ 1 r2~
1111-1. ábra

6p~en a lavinafeszültség leaz, mivel a pent6da bels6 ellenállása

12en nagy, tehát a tranzisstorra jutó ~eszültségesést nea befo-
lyásolja.A tranziaztoron keletkez6 feszülts,gimpulzua nagyságát
sziliciumdiódából, kondenzátorból és nagy bemen6ellenállásu csö-
voltmér~böl alló csucsfeszültség m6r6vel mérjük.
Határozzuk'meg a kollektor- bázis átütési feszültséget /bá-
zis a tápfeszültségforrás pozitiv aarkához, kollektor az Er 86
anódhoz kötve/l
Határozzuk meg és ábrázol~uk a kollektor-emitter átütési
feszültséget a bázis- emitter ellenállis függvényében /emitter
a tápfeszültségforré.spozitiv sarkához, kollektor az D 86 anód-
hoz kötve, emitter és bázis között o••• ll k.n ellenállás/J
Az EF 86 pentóda 50 V 50 Hz vezérlés nélkül egy pilla-
natig se legyen bekapcsolval

2. Határozzuk meg egz germániilli rétegdióda üzemközben!_

felmelegedás6t a záróáram mérésével

Az 1111-2. ábra szarinti kapcsolásban a D mérend6 dióda

1
egyen1rá..oyit6ként aüködilt, az egyenirányitandó feszültség 50 V
50 Hz, a terb.el6 ellenállás :t-edig 20 és 120 .n között változtat-

- 168 -
 D,
K, K"

50 V-

A--E2~o~..a.!-t-5.Jw
/tl/1 (

),
Záróáram Nyitó ram Terheles
fJ~A-IOmA Orivohm}
1111-2. l.bra

ható. A. D diódán itf'ol.yó árall a nyitóirányll félperiódu....ban a

1
D diódán és K IIÜ8zeren 1.S átf'ocyik, a mü.szer tehát a fogyasz-
2 1
tó átlagáramát aéri. D
2 dióda aelegedése elhanyagolható, mart
nagrtelületü hüt6lemezre van szerelve.
A zár61r~ félperiódus alatt D
2 lezár, és az á:'u
D3 - ~ u.ton halad. !z ~ úr6aüazer tehát a záróiranyil áru-
mal arányosan tér ki. A IDiiszer kitérése azonban csak körülbelül
tele lesz a tényleges záróáramnak, hiszen a D3 diódán csak a
záró félperiódusokban folyik éram.
Kössük be a diódát a I 1 és 12 kapcsok közé /lásd mér6-
adapter/ !X1-hes az anód, a fels6 kivezetés, x2-höz a katód, a
dióda háza/. Bl6ször ittasaunk a tarhel6 potenciométer helyére
l k .n -os e llenállást és mér jük le a zé.r61ráaft1 áramot, ekkor a
d16da még gyakorlatilag oem melegsz1k. Ezután tegyük a -helyére a
10011 -os potenciométert és ennek •ál~oztatásaval vegyük fel
a záróiránl'u áramot 200 ••• aoo llA egyeniranyitot t áramok között,
100 liA-es lépésekben. llinden egyes egyenirányitott áram beállit ás
után vérjuk aeg, mig a záróáram eléri a végleges értékét.
Ismételjük meg ugy a mér,st, hogy a D di6dát l dm2 felü-
1
leti hüt6lemezre azareljük /katód a x -hoz/.
3
Ábrizoljuk aindké~ esetben a zároáramot a nyitóirányu át-
lagáram függvényében!

- 169 -
 Kérd681
Jlekkora a diódán áthaladó .ny1t6:lráDJu csucsáru, ha u
egyenirányitott átlagáraa 800 m4?

3. Határozzuk meg az el5bbi rétegdióda záróáreaAnak

h6aársékletfüggés't

A diódát viszonylag uagyaéretü alaminiua tömbbe csavaroz-

zuk, a a tömböt ..s'elel6 h6mérsékletü folyadékokba aártjut. A sá-
róiráDyu *raa mérésébez olyan feszültséget alkalmazunk, ame11 a
diódát nem .. legiti azámottev6en /Kll-3. ábra/.

Orivohm JQ.uA .... 10mA

12V

-----o+

1111-3. ábra

Kérjük le a zér6iráQJu áramot azobah6mérsékleten valamint

1o-15 0°-al hidegebb és aelegebb közegben. Áredmé~t ábráso1-
juk lineáris h6-'raéklet-logaritmdkua ~oordinátarendszerben.

KérdéSI
Milyen elméleti összefüggés van a hőmérséklet 68 a zár6-
irányu áram között?
:relaGatz
A 3. feladatban felvett karakterisztika segitségével álla-
pitsuk meg a 2. feladatban .ert uyit6iráa7u átlagáram okozta fel-
me le ge d és t l

- 1'70-
 12. Kérés

6• bllgáe aéréee különös- gondosségot igéeyel, hiszen a

Za~
aérési összeállitás által felTett külsa elektrosztatikus vagy más-
neaea aaYarófeszültségek nagyságrend~• a mérend6 feszültség nagy-
sásrend~ébe eaii. Bsért az egyes mér&tgysltgek elektromosan és
aágnesesen gondosan éra:ékolt dobozokban 1oglalnak belfet, e dobo-
sotat csakis irQ7ékolt kibelekkel kötJük össze. Kérés közben a
vissgált elettronca6nek vagy félvezetanak teljesen zért dobozban
kell lennie ..

1. KérjUk le esz,tri6da 1 és egy pentóda an~dkörében

keletkez& teljes bangtrekvenciás zavarófeszültséget

Váltakozóirammal fütött elektroncse hangfrekVenciás zavar6-

feszültsége hálózati frekVenciáJu ko~onenst és annak bar.6niku-
sait, tovább' atatisztikua eredetü komponenseket /sörét-, ára.-
eloszlási-1 61 v1116dzáa1 za~/ tartalmaz. Az M12-l. ábra ezerin-
ti elrendezésben a oa6 anódkörében keletkez6 teljes zavarófeszült-
séget márjük a ~~••• 10.000 Hz frekvenciasávban. A &ankaellen~llá­
BOD keletkea6 feszültséget először egy lOOD-szerea ~r6sit6sU 1 a
zavarok elkerülése végett telepes táplálásu tranzisztoros erbsi-
t6re vezetjük. Ennek kimente szokványos felépitésü hangfrekvenciás
cs6voltmér6re csatlakozik. A bangfrekvenciáa csövoltmér6 erősi-

- 1?1 -
 ~
(;;:)

~~
. Q
o

~
~ ~

:d:~ l•
~
"-
.- - --l,~~
l-11 ~
l~ ll
t :d
l l
l
l
l
l
l
l
l

- 172 -
t6~éD8k kimenetén aegjelenü jelet oszcillos~p segitségével
vizuálisan is megfigyelbet6v6 tesszük.
A bugást okozó hálózati tretvenciáju jel többek közott a
~üt6azál - ráce kapacitásoD és a füt6szál- katód átvezetésen ke-
resztül juthat a cs6 vez6rl6 áramkörébe. As Kl2-l. ábra ezerinti
elrendezésben az egyik esetben a ráCs, a másik esetben pedig a
katód földelhet~, anélkül, hogy a cs6 aankapontja megváltoznék.
Bls6 esetben a tüt6ezál- rács kapacitás hatása küszöööl6dik ki,
másodszor pedig a kat6d-füt6szál átvezetésé. E két alapkapcsolás-
ban az alábbi esetekben mérjük le a zavar6feszültségetl
a/ a bugáscsökkentö potenciométer egyik véghelYzetében
b/ a bugáacsökkentö potenciométer másik véghelyzetében
c/ a potenciométer minimális bugófeszültségü állásá~.
A feszültség értékének feltüntetésa mallett minden esetben
rajzoljuk le az oszcilloszkóp ernyőjén aegjelenö ábrát is. Az osz-
cillosztópot 50 Hz szinkronizálésra állitsuk, hogy a bugófeszült-
ség fázishelyzetének változását is ellenörizni tudj~k.
Isaételjük .., a aéréat la~öldelt rács aellett ugy, hogy a

-
~üt6szál 6s katód köz' 3Ut6 f811Ülts6gat + 30 V-ra állitJuk be.
Ezzel azt tudjuk eldönteni, hogr a ~üt6szál- katód átvezetés nea
a szigetel6aarar emissziójának követtez.Snye-e.
Kérés végeztével a rövidzár dugót a katód leföldelésére
használjuk.
Határozzuk meg a cs6 rácsára redukált ered6 zavarófeszült-
séget az er6sitéa figyelembevételével. A számitásnál vegyük figye-
lembe a tran~isztoros el6er6sit6 végeq bemen6ellenállását is.

2. Kérjük le a hangtrekvenciás sörét- 1 árameloszlási-

és vill6dzási zajt

B a bugófeazültség kiküSzöbölése érdekében a csö-

~eladatban
vet egyeDfeszültséggel ~ütjük. Az •gyenfeszülteéget egyenirányi-
tás után a ca6mér6 tápegység /6.3 + 4/ V-os váltakozófeszültsé-
géb61 nyerjük. A azükséges átkapcsolásokat a mér6berendezésbe be-
6pitett átka~caoló yégzi.

- 17~ -
 Mérjüt le •87 lltrióda és egy pentóda kt.en6 zajfessültségét
rövidrezárt rács eseténl Ittassunk a r•c• éa föld közé ~árulékoa
10 Jr.:n -oa elleDAllást 1 és ismé~eljük .eg a -'réstl
Az 1. teladatban kiszámitot• er6aités segitségével hattros-
suk meg a rácara redukÁlt sa3fessülts6get.

3. Katiroszuk meg egy tranzisztor zajtényez6jét

a 25 ••• lO.OO<Ez trek:Venciastrvba.n

J. tra.Dzisztar aaja termituae s8r6t 1 árameloszlási és vil-

lódzéai komponensekb61 tev6dik össze. Utóbbi különösen a bang-
trekvenciás sáv alsó tarto-.álqában ~elent6s • .A ki.an6 zajfeszült-
ség ismertében a zajtéQ7ez6t határozawt aeg, amel7 a tranzisztor
zaJosságának jól kezelhet6 mér6száaa.
J. mérést az Ml.2-2. ébra szarinti kapcsolásban .földelt bé.-
ziau elrendezésben végezzÜk • .A kollektarra 25 tn. -oa ellenálláBon
keresztül 9 V feszültséget kapcsolWlk, az •itterre pedig az l.S

-=-u v
Csvm
o
f.5V
500

Kl2-2. •bra

v-os telep , • • kösbeiktatott ellené.lléaolr.: •egitségével kb. 200 jol .l

~amot kényszeritünk.
, Váltakozóár.-u szeapontból a kollektorkör-

- 1?4 -
b8D 25 k n t U elllitterkörbeD 500 n ~081&1 bel.yet. J11nthQg7
tCS14el1i b&z1B11 kapcsoluban a traDZisstor áraaeröa1.téei. té~ez6-
je közelit6leg egységDJ1, a feazültséger6si\és kereken az ellen-
6.lluok aré.D7é.va.l lesz •S1enl6.
Kérjük le a tranzisztor kimenet'n keletkez6 zajfeazülts6-
get. Határozzuk aeg ., teljes rendszer er6s1tését. figyelembevéve
as lOOQ-szeres er6sitésü traazisztoroa el6er6s1t6 beaen6ellenál-
lu•t 18 • .b er6sités tiazáJiitása 11tá11 határozzuk •g as ellitter-
körre redilkélt zajfeszültséget. Sz'-itsqt ki as 50011 -oa eait-
terellené.llisOD keletkes6 termikus zajfeazültséget, a ez 11t6bbi
birtokiban határoszuk mes • tranzisztor sajtén~ez6jét.

4. llltrjük le ep Zener-dióda aajfeszültségét

J.aeD.DY:lben egy Zener-d16da :raunta:poDt ;ját a zár6- 1 6a a Zener

tarto~ batarinál /lD-100~ áraaoál/ vilaaztjdl aeg, a Zene~
dióda kapcsaiD ar~lq jeleJlt6s aagyaégu, közelit61eg feh.6r fret-
veae iapektruaJ. ajt kapu.Dk:. liegbiaható zener d16dit.t alta.l. .zva,
1gr hitelea sejf'arruhos jutbatunt.
Az 1112-2. tbra ezerinti elrendezésben aérjük le •sr Zener-
41óda zajfeszültsését. A d1ód•t a kollektor és bézia csatlakozási
pontot közé iktaasllk, a katódot a báziaponthoz, az anódot pedig
a kollektarponthos. ! wJnkapont1 éramot a aunkaellen,llással egye-
Dára.u sze~ontból •orbakapcaolt ellentllás változtatás,val vál-
to•tatbatjllk.
Hattroszuk aeg a ZeDer-dióda za~feazültségét 4 tülanb6z6 .un-
tapoDti egJenáramnit.ll .Az egyenéraJI értékeket számitással hatéroz-
zuk 11Bf5•
JIIGYBLD2lrEÍ8 l .l IIÍRÍS ~ZTWEL GYÖZÖDJUitX IIBG ARRÓL BOOY

- 1?5 -
 l~. llér6s

V!mmfrECHNIXAI GYA.KCJU.A'l'
/11-II.?. fe~ezet, BTK 10./

l. Készitsüt el egr elektroncs6 szivattyuzis1

el6irbát;

B gyakorlat során a 2.-7. 6bra szeriDti berendezésen vala-

•17 novál ikertrióda sz1vatt7usési aflve~te végzend6 el. B c•l-
ból meghatározott .UVeletsort kell Yégreha~tani, a1kásben a YákD•
umot állandóan elleo6rizzük. Az elvégsend6 .Uveletek cs6tipuso~
ként isaertetva a követkes6ka
.::o 82 JIC08~
1./Cae beheq. .._
2./ Berokeaap ~itu
' · ' SaUDet 30 11p
o\./D~~ab ~t '!J?0°C
+
•+
+ •
+
•
•
+
.
+
+
Plruli
-
JO llp ~···
IOD186c_l61 1.,2•• j.,pera
v6g6a
S./Boabásótekerca 6a /4+5/-9 /4+5/-9 /4-S/
rUt6a-csatlakosók
Z•laaer~•••
6 ~ 1 Dtk e a 6 k~ • -
6./A.Dódbollbázáe/:z:lO 'aPI 2 2 .5 Ion1aác16a BolibbUok
/köaben lQ-l<Dp ui1Det/ kaa~ll
? • /'lfitéa 13 T+u6clb~su 10 • 10 11p 10 11p Pir'ui .-uu T'aá
8. /PUt6a 12 ,S J 20 111' 20 ~ 60 111' }
Piran1 Jliaden
9./PUt6a 11,5 V ~ 111p .a ap 10 llp 11ajd peri.ód&LI
10./J'Ut6a ll 1 S T+a~~.ó4- IODuic16• v6g6n
bom>íséa 10 1IP 10 11p 10 IIIIP
J.l./PO.t6a 11,5 V ptteJ."ooo oaa.k t6D,J6roe gettertartó
tányér gáatalanitáa • a,. t 6 n
12./Mi.ndent kikapoaoln1 1 tUt6acaatlakos6t 1 boabásótekercaet l•••er•lDi
l}. /Leasurb 1 aarokc. .J) bdr. .a
14./ Getterelba3t.. ~abea

- 1?6 -
 ja el6trá8 k6azit6aekor a v6gseD46 .OVeletekat n6báay aa6-
Tal 1n4okol~ak ••s as elJI6let1 aD:Jas 6a e. 3egset 10. fe3esete
alap~b • .b elk6as1tett el61r..ban bagjunk hel7et a vilma u-
r6akar 6aslelt trt•tek fel~egrz6..re.

J.s 1. teladatbaD aegadott el61r6a aserlDt 't'égesstlk el a

as1vatt7Qsáa1 adveletet. ~ köab.u •••lelt asáaeserU irtéteket
/Y~LUI Bpa-ben, kál.7bah6aéraéklet, tilt6teasCllta's, eSTéb Mgfi-
Qel6aelt stb./ ~•SY•••ilk tel • .b ionizioióa vikuu-6r6t osak at-
tor kapcaoljlllt be, ba a P1ran1 -.mn-6r6vel •ggytss6dtUDk ar-
ról, hog a D70JÚ8 10 -2 Bs--a61 kisebb. 111el6tt a leas1V&Dd6
ca6 körDJékén bQD701Ultabb ..aipgl,c16kba kesdenlnk, /kálJha ~el
6a letolla, fütéacsatlakozók, bo~sótekerca fel 6• lesserel,ee/
a1 1onisic1óa Yöu~r6t kaposoljak k1 1 aert; esetleges catstörts-
kor a babatoló DagynyoaéBu leveg6 a váku~r6 osÖYet tantretea11.
b elk6azO.l.t ceövet ~elöljUk: ••l• hogy k6s6bb /14. gyakor-
lat/ ~elie.arheaaük.

). Ábrázoljut a vákuum 1d6bel1 változását

As egyes müveletek során as alkatrészek gázt adnak le, emi-

att a •ákuwa ~oalit. Bizonyos 146 azükaégea ahbos, hogr a sz1vaty-
t7Q a telelabadult gtsokat eltáYolitsa. Az el61rt vatu~r6s1
.aveletek 1d6pont~at 1• teljegyesve 6brásoljuk a vtkuua .enet6t
lioe6ris 146 - logaritaiku• nyom'- koordinita rendszerben. A koor-
dinátarendezer abascisss•ja .ent6u tantessük tel az egres .üvele-
tent 1•.

- 17?-
 14. 1161"68

BLBD!lOliCSÖ JCJliiÁÚSA is TOIIBGIIEttsB

11'-II.?.fejeset, ~ 8./

lekerill6 oa6 ·~s ae a üsellk6peaa btódjé.tl •s

.a.. azi'Yatt7uró1
Dea alakult ki a aegtelel6 eaiaaz16t b!ztosit6 oxidr,teg. ~ to.r-
aál.. c61j,b61 as összes elaktr6dátra - a kat6dhos k6peat - Da!1
feszültséget kaposolunk. .. al,bbi tablázat háraa ikertrióda ti-
pg• tezel6a1 el61rését .utatja1
Ieael6s1 el61r'•
BCC 82, liCO 83
~o perc .U;r=l:5 V...... pú-husa•oa tut6az,lakkal
lJg•?O V.._ 220V/15W l._piD tereastUl
U8 :a+l00 V= 220V/25W " "

30 p41rc U:r • l-' V-. • soros :dtt6ez•l

BOO 82t ug=- 8,5 v.220 V/15W lÁmpán keresztUl
tJ•-2V•
g
U8 • + 250 V • 220 V/25W " "
EOC 85
7 perc uf'. 10 v-
Ug= 70 V.-. 220. V/1.51 lbptm keresztill
U =+100V= 220V/25W " "
a
- 178 -
 .'pero TI~ lOf-
U • ?O • - 22af/15W
1
U8 •1SO T -. 220'1/25W

20 pero ur- 6,3 v.-

u8--2,, v. 220 V/15W
U8 -+250 V• 220 T /2';W

A forú.l•sra asol.g6.16 Aru.kör ltapcsol6.s1 ra;lsa as 10.,_1. 6.b-

rto l•tbató. A asuts6gea feasülts6geke• aokleégaa,ea transzforai-
tor asolg6.ltatja. B transz:toraátor s6rue })Oiltjit a :torál&Dd6 caö-

180V

BOV

J,Jir

o
o
fS fJ8
1114-1. ibra

vet katódj6.Tal kötjUk össze. ~öbbUukörös kapceol6 goDCloakocU.k a

for..llie tülönbaa6 fáziBalnak áttapcsol,sairól. !s ela6 fázisban
ugyaa1a a rácara oagy v6ltakozófeazülta6get, aa aa6dra a winkApon-
ti azoké8os 6rtékn61 kisebb egyenteszaltaé~t, vagy asint'n válta-
koz6teasült&6get kell tapcaolni. A formilóberendez,sbe be vannak
6pitve a azWta6gea egyaserll egyenirinyitó Ar8llkörök 1 illetve a

- 179-
caö~ek elektród~~al sorbakapcsolt biztoeitólt.pik. Utóbbiakra
az6rt ~an azClkaég, b.ou eaetlep• elektróclaat:rlat tönkre De te-
gye a berendez6st • .l forJd.lu e:J-118 tu:lJiábu a lé.mpü: 1sz6.a661
a caö~ekm..ntsaégére is k5vetbstethet0ak. Ba Yalam.el.71k lUipa a
ta~b1D61 er6sebbeo ~il'sit, a hoszitartozó csö~et sUrgtsseD bussuk
ki a toglalatb61. Hasonlóan ssiiDteseUk •s a ••-ellitbat6u gt\-
soa1 /ertJa kék té~t Etat6/ caövek :formál,aé.t ia.
Végezsat el a tormá16s1; a ta.l,aatban •sadott atasitü
azerillt. Jegyeszilk tel a kasben tapaastalt jeleqgeat.

2. Urjtlk le 251kertrióda le~ontoaabb adatait

As elektroncs&gyú-táa során ki115nbC:Sz6 ~életl-en t6.117ez6k ia

eserepet j6.tesanak, u egymésuté.D elk6eztll6 csövek elelctroaoa ada-
tai ezért nea fognak tak6leteseD •segyez.ui. llegtelel6 gyért••
eset6D as adatok a atatisst1tából ismert Dormélia eloazl..t kö~•­
tik • .l ca6gyárt,akor el6fordul6 as6r6.aok Dagyságread3éDek aes1•-
aer6se eél~é.ból -'rj Uk le eg 1kere16da tipus 25 oaeYb /lSaaze-
sen 50 tr16d6.D/ a legtoDtosabb adatoatt .l 11Wlkapont1 u6dúaaot,

•• 111.~.6bra •ser1Dt1 D.pcsolMbu ~•s•zzilk. J.•r•• *'•'

•redeka,get, as alátü.tlStt an6d6raaot . . aere4eka6get. j,
SYoreitáea
6rdek6beD köasük be .totk6t ca6t'l tUtéaét, kat6dj't 6• rácaát,
UA
f'~' 200 V}

~~ll ~------._-----------Q o
~------------------------o-u,1
Ill.At-2. 6bra
- 180-
61 az anódvezeték ide-oda dugaszolésAval egymásután mérjük le az
egres cats~elek an6dár_..t és aeredekségét. A 118re4eks,get ballg-
:t.l'ekt'enc1u cs6Yoltúr6 segitaégével közvetlemautat6 kapcsoluban
aérjilk. A normál ~üt~:teszültségii mrés után ugyanolyan amtapont-
ban 4- V ~Ut6:feszOJ.taég ae l lett ismételjÜk eg a mérést. llindkét
esetben használjuk az el6tUt6dobozt, .el7ben aérés el6tt a csövek
:telfüthet6k, igy aéréskor nem kell a beaelegedésre vtrni.
~d a 4 aéréasoroza~eredméureit Yonalkáz,saal 6brázoljuk.

1-1 Yonalkázisi oszt611 Izélességát a Yárbat6 6rt6k l~ára vá-

lasszuk. Hatarczzuk .es aind a 4 .eréssorozat kösépértékét.
Kérdések1•
al IH.re 3elleB6 u alUütött anódáru •• •eredekaég érté-
ke?
b/ Makkora lesz a kösvetlenautat6 .eredekségmérés •tlagos
hibája1

'· Végezzük el a 2. feladat ezerinti méréeeket

a kifarmélt csövekeD is

~ 2. :tela4at ezerinti aér6seket iamételjük •eg a eaját k6-

sz1tésü elektroncsöveken ls. A aérések eredményét asámszerüen is,
kiilöD vonalkázisi diagraiUilbaD is tűntessük :fel. ~z ere41únyeket
vessük össze 2. feladat eredm6nyeivel.

- 181-
 15. IIAria

ELEKTROlfCSOVD: BRÉBI ULTRAIU.GDUXVBROÚI'

/D-n.a.fejeaet 1 1'1'11 ?./

l. .6rjb le •p klasasikU •• ep aretré.ceo•

pent6da bemen6kapac1t..•t

.i be•n6kapacitá8 mér6sére a ~ kar&ba.u •gi~Ben Nlo-

nanciamódszart haazDiljuk. .U 1115-1. 6.bra ezerinti ka:poaoluban
az oa11cillátar 100 Es :trekVenc1i3a jelet asolgtltat. Bs a jel
egy v•ltostatható 6rtélr:U. tie kapacitboa kereesttil resg~körre jut •
a vizsgálandó eae rácsa 61 utódja a resg6kör k6t kapca6ra ceat-
lakozit. A rezg~k6rön keletkez6 tea11U1tséget a f61veset5 416dá-
b61. ellenálltaból éa koDdensétorb61 '116 áraakar aeg1te6gtvel

o.,

Hr.
csvm

Ml5-l. •br•
- 182-
 l

deaoduláljllk. Alaennyiben a 100 11Hz-es oazc1ll•tor éllandó .-pli-

tudóju jelet az~lgáltatna, a demodulált jel egyenfeszültség len-·
ne, ..17Dek m6rése az adott aziDteken neh,zségetbe ütközik. Bz6rt
a generátart .50 Bz-es vütakoz6 an6d:teasülta6g alkal.E.zlsával
.-pl1tu46ban aoduláljuk, éa • 4emodulátaron keletkez6 váltakozó-
teaztilts6aat kell6 6rs6kenya6gü hangtrekYencita ca6volt-'r6vel
aérjflk.
~réaeinket 3 kül6nbös8 oa6bekötéssel •6geasük. Brre a cél-
ra a -'rend6 oa6 befogásáhos 3 kül5Dböz6 adapter áll rendelkezés~
re. Js ela6ben csak as &!J"ik katódkivezetés "t'U 'beiktatva, a ú -
soditban a oa6 k6t kivezet,a6t :Pé.rhuzaaos&D kapcsoljuk, a baraa-
dikban pe41g az egrit tatódkiYesetéa a ce6 ricekörihes, a ...ik
pedig az an6dkörhös tartosik. lliDdkároa adapterben .6rjük le a
cs6 hideg kapacitását. A resg6kör forg6tondensátortnak hangol'-
aával el6azör ~en esetben Urea adapterrel 'llitaunk be resonan-
ciát /a rezonanoiát a ca6voltm6r8 maxiaál1• k1tár6a6b61 6szleljük/
aajd pedig a caövet bedugaszolva iamét állitaunk resoD&Dc1át.
A rezg6kör1 kondenzátor beállitáaai közötti kapacitáatulöDbs6g-
b61 •ghath-ozhatjuk a ca6 bemen6kapac1tuát.
~ méréaeket aindhároa adapterrel Y6gezzük el, egyszer klaaz-
aaiku.a ca6vel /'§ 80/, egyezer pedig teretrácsos ca6vel /KP 184/..

2. Kérjük le a bemen6vezetést különf,leképpen

kapCsolt katódkivezetéset esetén

•lektronceövek ultranaSJtrekVenciáa bemen~veaetése részben

a hozzáveset6sek reaktanc1t1 miatt jön létre. Leglényegesebb ha-
tást a kat64 induktivitisa okozza. ~ ~ltranagytrekvenci•• csövek
katódját rendszerint legalább két belTen kivezetik, hogJ a ráce-
kCSr-, éa an6dkÖ1" egyaáatól elvUasstbat6 legyen. B Mréa kereté-
ben .egvisagáljuk a különböz6 katódbekötések hatását.
As Ml5-2. ábra azerinti kapoeol..ban a oa6 r•o• - katódkö-
re resg6tör.rel kapcaol6dik plrhuzaaosan. ~ be..n6veset6a csökken-
ti a kör resooanciaelleDál1áaát, a csökkenés aért6t6b61 a bemen6-
veset6a mesbatározbat6. Bl6ször fütetlen ca6vel 'llitaunk be re-
zonancil' a rezg6körbe.a, a DS.s:Jtrekvenciu oszcillátorral sorba-
kapcaolt kondenzátort agy azabályoszuk, hog7 rezonanciiD a demo-
 r·---·-------·~·- · ;
·l IOO.n.l.

M f5-1. óbro
szerinfi mdr4körhöz •
B o-+--<~

o., bo~ c., odopfer

Ml5-2. Q)ra

dqlátorra kapcsolódó bangfrekvenciás cs6voltm,r6 30 aV-oa állás-

ban 'ppen v6gk1téréaben legyen. EzqtáD a ce6vet befütjUk, éa 200
V anódfessültség, 200 V aesédrácsteszültség aellett az al6teaz«lt-
ség váltostatáaával 10 al anódéraaot állitunk be. A resg6köri tor-
g6kondenzátor hangolásával ismét megkeressük a razoD&Dciát, a ssük-
ségaa elhangoliul airtéka a ca6 •leg-hideg kapacitáamak ldllönb-
aégéb61 adódik. A bemen6 vezetés aiatt a rezonancián .utatott fe-
szültség 1& kiaebb, aiDt hideg ca6nél. .&aemqiban hideg catsnél
a rezonanc1afes&ülts6g U0 -nat adódott, •• a rezg6tör rasonancia-
vezetéaa G-0 , tovAbbá a cs6 beupesolá.sa után a kör sarkaill le-
v6 feszültség U-ra os6kkent, akkor

~. = Go ( :o - l)
Batározzuk • 8 a aeleg és hideg kapaci tás viszonyát, tov~­

bá a bemen6vesetéat ' különb6z8 tat6dcaatlakozás eaetén. ~ -'r'-

aeket egy klasszikus fel6p1t6aU 6s egr keretrácsos pentódával
végezzük.

'· l!rjük le a beaen6vezet6st a tápfeszültségek

tilggv,nz6ben

Az elektroncsövek qltranagyfrekvenciés véges bemen6vezetés6-

nek egyik oka az elektronok vé~ repflléai ideje. A rapillési 1d5
csökkentésével a bemen6vezet6st is lecsökkentjük.
- 184-
 .lz 1115-2. tbra ezerinti kapcsolásban a c jels6s(l adap-
terban márjük la $87 klasszikus tel6pit6sü •• egy keretrácsos csa
be..n6veaetésé~ a .unakponti tessUlte6gek t:@gvényében. Minthogy
a bemen6vezetés a aeredekaégnek is tüggvé!Q'e, a segédréce és ve-
zérl6rAcsfeaaültséget ~gy változtasauk, hogy közben as anóftáraa
ne változzék. ~ bemen6ellenállást 4-5 pontban határozz~t aeg, a
atgédr*:sltszültséget 200 V-t61 letelé ug változtassuk, hogy a
legkisebb aegédrácsfeszültségn61 is -1 V vez6rl6rácstessUltség-
gel lehessen beálliteni as el6irt amkaponti an6dér8Jilot • .Brre
azért van asilke•g, ho~ a rácsra jutó nagy:trekVenciáa aér6jel
tul ne vez6relje a c~vet.
~ bemen6vezetést a 2. teladatban közölt aódszer.rel batiros•
suk Mg. Jlil2thogJ" a deaodulé.torkapcaolu IIO.ködúe nem 11ne6r1s,
a hangfretveaclAs cs6voltm6r6n leolvasott kitérés nea kösvetlenül
adja U 6rték6t, ezért basználjuk a lrapcaoláshos aell6kelt hite-
lesitési diagr...ot.

- 18.5 -
 16. 116r61
TIUBZIS!IrOROI J'REKV!:RCI.U1JGG0 !rULA.JDOliSÁGAIBAJ: VIZSGÁLJ.TJ..

/Br-II.B.te~e•et,~ 13.2. 1 14./

1. Ábrásoljuk a ~ö+delt eaitterea !raaer6sit6a1

ténzezőt

As tr...r6ait6ai t6nrez5 a 41ftus16• kapacit. . ~tt a trek-

Teneia növel6stvel csökken. J. földelt e~tterea 6r...r6ait6ai t6-
ares6re kösel1t6les irható, hoSJ

w
l + j Wj3

ahol ~ 0 a ~ ld.sfrekvencib 6rt4ake 1 w~ a lev'Psi körtrakva n-

eia.
A ~öldelt e~tteres Ara.er611t6ai tényez& frekYenciafügg6-
aét as n6-l. 6bra szeriDti kapcsol,sban a6rjük. J. boiara 5 fl'
•~~ett1• 6rt6kB ••ltatoz66raaot k6nJszer1tUnk • A kollettarYtl-
takoa6h- reasülts6ges6at okos az 500 n. -oa elleDál.láson, •• a
feszültségeaéa aa ~amer&sitjai téayes&Tel ar.iayoa. A sener,tor
trekvenciáját ••ltostatva - UgyelYe arra, bog, ~n&feasQlts6ge
llinclig 5 T legeA-/3 tretnnc1~ügg6ee •g.batároabat6. 4 a6r6st
l ldls-t61 ad41s a 1reln'eacU1g YqezzWr::, ahol

lal· ~
3
A au»kapollti eQen6r- 1,2 1 6s 3 ü legyen.

- 186-
 ~·---
'
---
! JOk
l
l
l

5V i ---+
IO_u. 1
6V
1.... tOOkHz i l
o-~--------._------------~~---------o+
.....
L---~----- -----~·----~
111.6-1. ibn

ibr6.sol~aka földelt e~tter•• 6ra.erea1t6ai t6Dfes6t a trek-

veneia ~UgsT6D7ében losaritaikae l'pt6kbea •• hattrossuk ••1 a le-
vqáal trekvenciit.

2. ibruoljuk a földelt eaitteres 6ramer6sit6s1

t6Dlesa ~áziaazag't a trekVenela ~ügg!6ny6ben

.b k-:r&ait6a1 t•1171s6 kife3ea6a6b61 ltt.bat6 1 hOQ ért6-

te 6.ltalé.bu Jtoaplez, te~t fuisasage Dea skua. J. f6.siaasöget;
leseSJ•••r«bbeD öaszehaaonllt6 ~dszer.rel hatlroabatjuk aeg.
ü Jll6-2. ibra aser1Dt1. kapcaoláaban az ossc1lloaa11::6p fiJ8g6lepa
elt6r1t8laezp6rjtra a kollektork-l ará!J1 oa ~easillta6ge1i, a
visszintee leMsp6rra pedig a gener,torb6l aziraastatott, ~••is­
baD eltolt feszültséget vezetünk. Aaennyiben a k6t jel t6.slatol6.-
•• egyfor.a 1 aa oszcilloszkóp erD76j6n ter4e egyenest kapunk.
u BO tu1Stol6 ellen,llu•t addig v6.ltostaaauk, u1g u
erJ176D. as ellipaala egyeness6 nea torsa.l, ekkor

tg 'f~3 • B w O

!bruoljllk a 'f(3 (w) tUggt'é~

logaritJilikQa 16pt6kben, as
l. feladat azerlnti unDponti á-aaolmál.
Drd6J!ll
Makkora a t6s1aszög a levág,si trekvenoiiD?

- 187 -
 -6 V
Oszcilloszkdp
r·--------~

r·----------------. ·-,
i !
.
J
JO
l
i l
500

L _________ _j.
--- -----·---·--------~
c

O.... NkS'L
Jll6-2. 6bra

3. Vizagáljuk meg a tranzisztor impulzus átviteli

tulajdonsésait

A dif~uziós kapacitás miatt a transisztor báziséra adott

ideális négyszögalaku t.pulzus a kollektorkórben eltorzul, a rel-
futás és a lefutás, továbbá a bázis telit6dése az t.pulzus alak-
ját eltorsitja. Az impulzusátvitelt as Kl6-3. ábra szerint1 kap-
csolásban v~zsgáljuk. A bázisra a 'O kfl -oa ellenállásoD keresz-
tül nagr ampl1tud6~u négJszögjelet adunk. i négyszögjel negativ
félperiódu'Sa alatt a kollektoráru olyan nagy, hogy az alkalllazott
kollektorellenálláB mellett a tranzisztor telitett állapotba jut.
A kollektoron kaletkez6 hulliaformát oszcilloszkóp segitségével
szemléljük.
Adjunk a tranzisztor bázisára különböz6 trekveaciája négy-
szögjeleket 6a viasgáljuk a kollektorkörben keletkez6 elto~zult
jeleket. !z osacilloszk6p erQ15j6re belyezett pausz aill~ter­
papirra másoljut át a görbéket. ~llen6rzésképpen ainden egyes eset-
ben vizsgáljuk .eg a bázisköri vezérl6 négyszögjelet is.

- 188-
 Otzcilloultdp
r ·---·-·- -- ·,
t .
, ..- --·-· . l
! i
l
o

. ......____ .__ ..... ---- ._... . .

~ ~- ~
L.- · - . -.-· ~

1116-3. Dra

nrc1•••
Kil7en t6QJe•~~el .agrarázhat6 a kollett~tör1 t.;ulaue
eltonuláaa?

- 189-
 1?. Kér6e

LEVÁGÁSI JIRUVENCtll: IÓIÚ'S3

/lr-II.8.tejezet, BTM 13/
1. Ábrázoljuk a ~öldelt bázisu tramar6sit6s1
t6nyez6t a frekvencia függvényében
•
A ~ö1delt bázisu ir.-er6aitéa1 téDJez6 as

ol.•

össsefüsg's aseriDt a frnencia ~Usgvlu178• Jhol w • woc: , ott

az U'aaer6a1tés1 t6D)'az6 abszolut 6rt6ke a ol )12. PeDtl 6ssze-
függ6s az áraaer6sités1 t6r1:1es6 ~ekvenciafüggését csak közel1-
t6leg 1rja le. u w 4 határkörfrekVencié.t azonban aindig ug
definié.ljuk, hog, ott az éra.erösitási tényez6 a kistrekvenoiás
értéknél 3 decibellel kisebb.
Az lramer6s1t6s1 tén7ez6t az Ml?-1. •bra szeriDti kapcso-
lásban Jlérhetjük • .l 100 kHz ••• 10 Ez között vütostatbat~ frek-
venciája generátor jelét l kA - os ellenállé.son tereazt111 a b•-
zisra adjuk. EDDek hatására az emitter váltakozóáru Ie' a kol-
lektor váltakoz66raa ! 0 lesz, ahonnan

ex • ~
le

- 190-
 l
'+

O.... 100m"'r---r--c::.:r~~
0,1...10HHz 11V

L·-·-·-·-· ...... -·-----.. -·~·--- ..... ·--'

n?-1. 6bra

:renti b--ok feszült ségesést ~dé znek el5 az egyforwa ér-

tékB e~tter-, •• tollektorkörl ellenállisokoa. Ezt a teszültség-
esést érzéksUJ aséleaaá.u ca6voltm6r6vel aérhetjük.
A generátor feezülts6g6t ug azabiQ'o11"k• hogy az •1tter-
körbe kapcsolt aüazer aindig végkitérést mutasson. Ekkor a kollek-
torkörl k1t6r6• azonnal a érték•t ~ja.
!brázolju.k •• o:(w) függvé!J7t. Hatb-ozzuk •s as w~ levá-
gisi körtrekvenciit 1,2, és ' Ili -.nkaponti kumál.
Urdéas
Mennyi lesz a tézisszöge a batárfrekVencián a közölt kö-
zelit6 összefüggés szeriDt? KennTi a fézisazög a valóságban?

2. Határozzuk meg azt a frekvenc1!t, ahol a földelt

emitteres traaer6sit6si tényez5 egységnyi

Kinthogy a tranzisztorkapcsoláaoll: k6zül .a földelt eaitterea

kapcsolás van leginkább elterjedve, a nagyfrekvenciás viselkedést
is ~ frekvenciatüggéaéveljellemezbetjük. Azt a frekvenciát, ahol
a t6ldelt emitteres áramer6sitési téQYez8 egységnyire csökken,
t (3 1 frekvenciénak nevezzük.
t a
l-et az 1117-2. ébra ezerinti kapcsolásban batárosbat-
juk meg. A báziera l kll -os ellenálláBon keresztül konstans ára-
aot kapcsolunk. A kollektorkörben ennek hatására p~ áru

- 191-
 r--·-·-- --·-·---- ............. ----...,
1
.l
6V

Q1... fOMHz

'
l
\
'--. ..- _., l ....

Ml?-2. ébra

folyik, amel7 a 100n -oa kollektor ellenilláson feszülts6ges6st

okos. BoSJ • kollektortraaaal aráQros ressalts6ge&6st összehasoD-
lithaSIUk a biz1s6rammal arányos aás1k teezUlts6geséssel, a ge-
:o.erátorra egy l k n -oa ellenillbon keresztül eg,- IWI1k 100 .n
-oa ellenállást ls rü:apcsolunk. J.. batárfrelr:f'eDoia kösel6ben a
tranzisztor beaen6ellenálláaa 1.00 n körny6k6n van, ig7 . . l
t .n -oa 6 e 100 .n -oa ell.enülásból álló aepdáraaköröD ugyanak-
kora h-am folyik át, aint a bázisk6rön.
Mérjük le az6lessávu cs6vol~6r6vela kollektorkörl 6e a
bázia- segédéraak:Hri lOOn -oa ellené.lláson keletkez6 tess(llt-
eéges6sete•. ~ generátar fretvenci•aét addig v'ltoztassut, a.ig
a k6t teszülts6gesés aeg nea egyezik egJaáseal. Ekkor

asas a generátor trelrt'enc16ja éppen 1 (31. leaa. BatUoszilk .eg

t ~l 6rtését 1,2, 61 ) u anntaponti egyen6.runál.
16rd611
Ili az e~leti öa szefüggés ~ 131 tözött?

- 192 ..
 :,• .A.brá.zoljuk a beaen6i!pedBo16t a trekTeneia
tüggvénz,ben

Pöldelt e.aitterea tapcaolá•ban k1a fre~eDciikoR a tranaisa-

tor bemen6ellenállisa

BövekY6 trekv.moi,Yal a 41ttua16a kapac1t6a egyre jobbaD aöotöli

r e -t. Igen nag treuenciáko.D a transia st ar be•niS~edancü~a
köselit8leg rbb-Yel eg,enl6.
J. beaen61a:pec!anci6t U n?-3. 6bra 8Hrillt1 kapoaolásban
aújilk. J. biaiara •llandó 6r-ot k•D1'•zer1ti1Dk, 61 a6rjflk a te-
azülts6geaét a b'aia 6a e~tter köaött. Eonstana báziatr. . bis-

0.... /00mV
0,1.... IOHHz

L--·~- .... ·---·------....-a. ~----_1

Kl7-'· ibra
toait6aa c6lj,ból a b•ziaköri aoroa ellenállásnak 16DJeseaen na-
gJobbnak kell le~e a tanaiSztor bemeD6t.pendanc1,jtn•l. •z6rt
kia 1'rek'Venc1ákon, ahol a beman6111pedancia ugy, a aoroa bázis-
klSri ellenálllat 11 oagzuü: kell válasstanunk.
A legkisebb Mréai trekvenciu, 100 tHa-n61 ut a legna-
gyobb bázistöri K ellenállist altalaazzakt ..eltrel a biaia 6a
eaitter kös' kapcsolt tesaülts'sm'r8 a6g v6gkit6r6are 6llithat6
o••• 100 aV generátorteasülts'g eset6n. A trekVenc1aTálto3tatása-
kor a generátor ll::iaen6feszülta,gét ug7 tllitjukt h<>s7 a bázis 6fJ

- 19,-
eaitter k6z6 kapcsolt .U.se~ .tadis ~6!kit6r6et .mtaaaon•
.lllnthoQ

Ig ~

a beaen6t.ped&nc1a .egbatérosbatór

-~..;;;";;;._ .
l'e5Yerr6 :trek'Venc16.D. a bemeD8:t.pedancia csl;kk:en, tehát R-t
is ~okozatosan caökkentjük. ~ az6leaa&•u ca8voltaér6Yel bol a
báziara, hol pedig a generétorra kapcsolódva batArossuk .eg pont-
ról pontra a básis-emittertesE6lte6s 6• a generátorfessUlts6g hl-
Qadoaé.t 6• eDDek birtokában a beaen6111pedanc16t.
J:bráaoljut a Z.,8 (w) filggv6~t l u wnbpODti egyenéraa-
DÁl.

reladata
BatU'ossuk aeg a bh1sellen,llts 6rt6k6t.

- 194-
 18. 116r6a

G.iz!römístt OSOVU: JdRíBB

/lr-II.g. ~ejezet/

a.stölt,aU oaövek aér6aekor a követkes6tre kell tekiDtet-

tel lennia
a/ A sáztölt6eü csövek bela6 ellentll6aa a gyujtóteaaUlt-
a6g felett igeD kica~. Bztrt kis ~i-.n6ellenállá8m teaaUlta6gt~
ráara csat ~6d6ellenáll68 beiktattsával kapcaolhat6k.
b/ B1g&a7s5Stölt6aU csövek rUt686t Use~helyez6a e16tt
lepl~b t6lór•~•l be kell kapcaolni • .lrre asut Yan asilkMg, hogy
a tatódon kialakult ...lg'-r6tes elbo.ol~,k. ~ an6dteasdlts6get
csat akkor azabad bekapcsolni, Ui.kor a h.igf1D:1-lecaap6du u O.vegba-
r6r61 elpárolgott. A a6r6a a.zdet6n tehát rögtön kapcsoljak be a
h1saayg6ztölt6al tir•tron f«t6s6t.

l• ibrázoljuk gáztölt6sU atab111sitorcs5 teazUlta6§:

traa tprakteriastiklját

• atabillsitorcaa fessülta6s-tr. . ~erisatikij'' ••

111~1. ábra aaerinti kapcaoluban határossuk •s• Sabil:7osbat6
egenteesUU;a6sforrub61 /aa6aér6 tápeSY•6s U.! tr•-6r6 .U.eze-
rea 6• v6d6ellenálliaon keresztül a4juk a tápfeazUlts6get. ~~•-
46elleD6l.lb 6rt6k6t up b&tárosbatjuk •g,hogl' .ax'Ml ia táp-
teasdlt•'sn'l /200 V/ •• tollJ6k a caöv8n a .agengedettn61 aa-
gyobb '-ru, asaz a v6d~ellen6.llb
- 195 -
 B"•

legJeD m1n1w4liaaD.

Orivohm

1118-1. ábra

.Ame~iben a stabilisátor jó~ lliiltödik, a cs6 kapcsain sz6-

lea áraata»toatnyban is igen keveset Yáltosik a ~essültség. Bzt
a feszültségváltozist igen nehéz leDDe kt.utatni a Btab111sátor-
cs6 sarkaira kösvetlenül kapcsolódó Yolt-'r6vel. Bs6rt a teszUlt-
ségvéltozást to~enzác16 segitségével mérjüt. A poz 1tiT elektró-
da és egy egyenteazültségforráe pozitiY kapcsa /cs6-'r6 tápegy-
ség 0a21 köz6 ceatlakoaun& Orivobma•l. A stabilizátorcsöYaD ét-
folyó áramot a tápfeszültség szabályozásával a megengedett ..x1-
mális értékre állitjuk be, és a kompenzáló segédfeszültséget ad-
dig változtatjuk, &ig az Orivob.mon zérus kitérést kapunk. A.ae.D7-
nyiben a stabilizátorcsövön átfolYó áraaot változtatjuk, a kap-
csai tözött lev6 feszültség ts Változik. A toapenzál6 fessültst-
get változatlan 6rtéken bagyYa az Orivobaon a stabilizátor fe-
szültségének változása olvasható le.
Kéréskor figyelemel :tell lenni a gázkisülések kül.önleges
tulajdonságairal a karakterisztita kUlönböz6 &laka lesz, asse-
rint, hogy val8llle~ pontot az 6ru növel6sével Tagy csökkent6s6vel,
alulról vagy felülról közelitettük .eg. Bzenkivül a karakterisz-
tikában ugrások is éezlelhetók:.
Határozsuk meg 6s ábrázoljuk az égési feszültséget az ár~
függvényében a katalógusban .egadott beköt•• SEeriDt I=O 68 a
maximális áram között. Bl6ször a aaxtaális értékr61 csakkentsUk
az iramot, mig a stabilizátorcsó ki nem a1Sz1k,majd pedig a mi-
nimália trtékr61 a aaximálisig növeljük.

- 196 -
 Bat'úossu.k • g ' • ör.Asoljak aa 'gési ~esziJltsctget as áram
t~6nr6ben torditottpolaritásubekötéa esetén/anód a negat1T 1
katód a pozlt1T aarokho•~/
:telaclat1
Határoazuk ..g .tnclk6t esetben a atab111zátaroa8 clifteren-
ciália ellenAllésát a karllkter1aztikáb61 azerasztés aegita6g~vel.
Határoszuk aes a karakterisztita legas,la6 pontjai tazött aérbet6
•tlagoa ditferenciália ellenillé.at, továbbá a dltterenciális el-
lenállás mintatlis 6rt6két.

2. Batározz~k meg 6s ábráaoljuk egy izzókatódos gáztöltéatt

dióda feazültaég-traa karakterisztikáját

,. iaz,ókat6doa sáatölt6si1 dióda karakteriaztiké.ját ...

MlB-2. ábra ezerinti kapcsoltsban Yebetjük tel. ~ tápfessUltséget
20 V-oe egrenteaz6lta,gforráara kapcsolt potenc1oa6terrr~l bis-
toait~uk T6d6ellentll.. /470~ l közbeiktatásával. A gáztöltéaU

x
SRS 250IJooo
U, =2,5V
@ 0 0

o o 'f

zov
IOOn.

2011
U, f2,;V~J u, •6,J v
f6,J v--J
1118-2. ábra

4164& \1811Ul'-• •• 1v1t1siil6a tarto~ába.G aüköd1k, az iramot tehé.t

m1Adenk6ppen karlátozni kell. Gáztölt6sü diódaként tirltront al-
kalmazunk, aelynek rácsát és anódját összekötjük. A potenciométer

- 197 -
8Ubál7osisj.val ldll.Bnbös6 6raM.rtékeke' 'llitsu.nk be 6a Orivoha-
-.1 .6r~Gk a d16dira 3ut6_~essUlts6get.
IéN681
Metkara leas a gástö~t6s« 4164a aicimália d1tterenoitlie
el.lAnüluat

3. Tegyilk tel eg tiré.tron QUjtási karakterisztikájé:b

u DB-3. ezerinti D.pcso1.6Jibaa Mrjük a 87U3té..ahos

6b~a
tartoz6 récs~ess01ta6g-an6dteasültség 6rt6kpérokat. ~ tiré.tron
an6dkörét 8 ;117 kondensátorról táplUjuk, •11'•t 600 'f egy•~•-

r-·-·-----4-·-·~----~-·-·-·-·,
! 150 k AnrJd OY 506? -
+600V

.
.l
.l
~ . ~.- -~-- ·~ ·~·-·-· -·._.·--·--~·_. J

•dlta6r;ro61 1.50 kQ -o• el.lené.ll,BOD tereaztill töltflDlt• .&. toD-

deasttar tölt~d6se kösben as an6dteas6lta6g eg6azen addis növek-
szik, a1s a betlli,ott r•ca~essültaéghes tartos6 gyujttsi ~eaaUlt­
séget el nea 6rjUk. .Bkkor a tirltrDil begrujt •• ·Da87 ir•-1 D'~
san kisüti a kondensttort •• 68681 t•••U.lts6gDBk ugfelel& 6rt•k-
n. ~sutiD a tiritronban a 1d.eill6a •sszUnik 6• a kondens6.tor 1a-
-'t tölt64D1 kesd • .&. gJUjt,ekor fell,p6 teaaU.ltaéget-, . .17 a fe-
azUlta6g p1llanat6rték6aet ..x1wu.. - oeucateezü1ta•ga6r6vel atr-
3ük. ! csucsteazültats-'r6 as111c1uad16dáb61 1 nagrkapaoitAau ko~
- 1.98 -
clenz,torob61 •• OriYcm.ból ill. Idg a tiré.tron anódjin a tessfllt-
a6s növelauaik, a sts111c1am16dáD areutfll a cau.ca:t•••illts6gm.6-
r6 kondenz,tara ie töltl5dik. j, t~•tron beQujtéeé.nak pillanati-
ban az an6dt•••«lta6g lecs6kken, •• ao6dt'esailltaéc •Jdlális k-
téte asODb&D hosezabb ideig . .gaara4 a oauce:tesaülts6ga6r6 kondeD-
••tor8nak tapaeaiD• .l koudensttart il:JeDkor osak aa ~ivoba süti
k1 1•••rt az i46alland6 igu Dag • .l feesillts6s a tir,tron t6t
gru3túa töa6t1ii id6ben alig TÜtozik, tehát U OriVObaOD kiel6-
g1t5 pontoea4ggal leolvaabat~ut a grujt6~eazülts6g 6rt6k6t •
.l bereDde~6sben talllbat6 kapcaol6Yal aiDden •~'- kezdete-
kor a teoló kondens.-tart 1r:1 kell sütni.
Batirossmt . .g 6a &br~oljuk a ttrltron gyujtófeszülte6g6t
a rtcsfesstllta6s függY6~6ben • .l karakteri8zt1ta közel lineéris,
. teh!t e~geneat busunk be a 116rt pontot k8s6. Hattroozsuk •s 6a
'brésoljut a tir,tron gyujtófeezültség6t a r•csfe•zültség függv6-
.Q76ben a rácskörbe iktatott 10 ll -o• ellenáll,ssal.
Qr46aa
Kiirt tek1nthet6 egJenesnek a t1r,tron grujt,ai karakter1sz-
tik6.ja?

- 199-
Üres oldal

- 200 -
 Oldal
I. R'••• ~lektroncaöYek -'r6se •••••••••••••••••••••• 3
l. Beveset6a ••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 3

gilata ••••••••••••~••••••••••••••••••••••••••• 10
'· Xarakter1Sst1kik ~elv6tele ~·······•••••••••••• l?
4. Oa6t6DJe&6k a6réee •••••••••••••••••••••••••••• 21
5. Ca6kapao1t..ok •6r6se ••••••••••••••••••••••• • • 41
6. HangtrekYenc1Aa -'rések ••••••••••••••••••••••• 43
?. lagyfretvenc1áa -'rések •••••••••••••·•••••-·•· 52
8. 11ettroaoaövek tö.ega6r6ae •••••••••••····••••• 58
II. :a••za
Slektronceövekkel kapcaolato• kflUSnlegea
-'r6aek ••••••••••••••••••••••••••••••••••• 63
9. llettroneaövek potenciilter6n•t .egbattroz68e 63
10. llektroncsövelt asivat~su•val tapcaolatos a6-
r6aek ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 68
III. R6ssa Y6lvezet&eazkösök a6r6ae ••••••••··••••••• 79
ll. Iarakter1.8ztikikt b&tár6rt6kek árése • • • • • • • • • 80
12. liajelü kiafrekvenciis paraa6teret •••••••••••• 87
15. Prelr:venc1aftlgg6 tulaJdonaiSok visaplata • • • • • • 96
14. HagyjalU paraméterek a6réae ••••••••••••••••••• 107
IY. R6asa Laboratóriuai SJakorlatok ••••••••••••••••• 115
1. Méréea A 41óda vtsagálata •••••·•••••••••••••••• ll?
2. K6r6az A trióda vizsgálata ••••••••••••••••••••• 122
3. M6r6aa Trióda cs6jellemz61nek a6rése ••••••••••• 126

-201-
 Oldal
4. Kérésa !r16da elektrosztatika• ter,nek visa-
gálata •••••••••••••••••••••••••••••••••• 131
5. MjréaJ Pentóda Yisagilata •••••••••••••••••••••• 137
6. llérés 1 Szabi~oz6pent6da vizsgálata , •••• ·• • • • • • • 141
1. lléréaz Kett6svesérl•sü cs6 vizsgálata •••••••••• 146
8. llér6sa J'élvezet6 416ela karakterisz tiká1nak :tel-
vétele •••••••••••••••••••••••••••••••••• 152
9. lléréaa '.franzisztorkarakterisztikü: fel vétele • • • 157
lO.IIéréa ~ ~anziazt orparamé terek. méré se • • • • • • • • • • • 162
ll.llérésa •é1Tezet6eszközök határadatainak aérése 167
12.116résa Zaj 6a b~gts ~r6se ••••••••••••••••••••• 171
13.116réss Vikuuatecbnika:i gyakorlat ••••••••••••••• 176
14.llérésa Elektroncs6 farmé.láaa 6• taMgliérése ••• , 178
15.11érésa BlektroncsöYek aérése ultran&gTfrekven-
Cián •••••••••••••••••••••••••••••••••••• 182
16.116réaa ~ansisstorok ~rekVenoiafü!s6 t~lajdon-
ságainak Yizagálata ••••••••••••••••••••• 186
l?.llérésa Levágáai frekvenciák a6rése ••••••••••••• 190
18.Kérésa G•ztöltéaü csövek mérése •••••••••••••••• 195

-202-