Dr. Lazar Istvan - Kulonleges Es Veszelyes Anyagok PDF

KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM
Természettudományi Kar
Dr. Lázár István:
ff
®®
Vl~~g:~[Ly!~~
~~W~@(Q)~
Egyetemi jegyzet
Utánnyomás
Debrecen, 1997
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . i
Köszönetnyilvánítás ................................................v
Bevezetés helyett... . .............................................. vi
1. KÁBíTÓSZEREK .............................................. .1
1.1. A kábítószerekről általánosan ................................ 1
1.1.1. A kábítószerek csoportosítása ......................... 2
1.1.2. A kábítószerek egészségkáro~ító hatása ................... 3
1.1.3. A vegyszerkatalógusok és a kábítószer ................... 4
1.1.4. Mit kap a fogyasztó? ............................... 4
1.1.5. Kábítószerhelyzet Magyarországon ...................... 4
1.1.6. Törvényi megítélés ................................. 5
1.2. Kannabisz (marihuána, hasis) ................................ 6
1.3. Ópium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
1.4. Morfin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
1.5. Heroin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21
1.6. Kokam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
1.7. LSD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28
1.8. Meszkalm ............................................ 33
1.9. Kavain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36
1.10. Katmon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
1.11. Hannm, Harmalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
1.12. Bufotenin ............................................ 39
1.13. lbogain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40
1.14. Efedrin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41
1.15. Lizergsav-amid ........................................ .43
1.16. Amfetamin ........................................... 44
1.17. Metamfetamin .........................................48
1.18. Szafrol, izoszafrol ...................................... .49
1.19. Miriszticin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50
1.20. N,N-dimetil-triptamin (DMT) ............................... 51
1.21. Metiléndioxi- vagy etiléndioxi-csoportot tartalmazó
amfetamin-származékok .................................. 52
1.21.1. MDA ........................................ 52
1.2].2. MMDA ....................................... 53
1.21.3. MDMA ....................................... 53
1.21.4. MDEA ....................................... 55
1.21.5. EDMA ....................................... 55
1.22. Aromás gyűrűn szubsztitált amfetamin-származékok ............... 55
1.22.1. STP ......................................... 56
1.22.2. DOB ......................................... 57
1.22.3. DON ......................................... 58
1.22.4. a) TMA ...................................... 58
1.22.4. b) TMA-2 .................................... 59
1.22.5. DMA ........................................ 59
ii
1.22.6. DOET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
1.22.7. PMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
1.23. Új típusú kábítószerek (Designer drogok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
1.23.1. Fenciklidin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . " ....... 61
1.23.2. Tenciklidin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
1.23.3. MFPP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
1.23.4. Fentanil-szárrnazékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
1.24. Kábítószerként használt gyógyszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
1.25. Kábítószerpótló anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
1.25.1. Dinitrogén-oxid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
1.25.2. Amil-nitrit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
1.25.3. Szerves oldószerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
1.25.4. Máktea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
1.25.5. Tea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
1.25.6. Placebók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
1.25.7. Illúziók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
2. TOXIKUS VEGYIANYAGOK, MINT FEGYVEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

2.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .71
2.1.1. A toxikus vegyi anyagok .háborús
alkalmazásának rövid története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
2.1.2. Nemzetközi egyezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
2.1.3. Vegyi fegyverek szándékos és véletlenszerű felhasználásai .... 73
2.1.4. A vegyi fegyverek jelene és jövője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
2.2. Könnygázok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
2.2.1. Bróm-aceton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
2.2.2. Bróm-ecetsavetilészter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
2.2.3. Xili1-bromid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
2.2.4. Klór-acetofenon (CN) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
2.2.5. Bróm-benzi1-cianid (CA, Cannit) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
2.2.6. o-Klór-benzilidén-malonitril (CS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
2.2.7. A könnygáz-mérgezettek álta1ános keze1ése . . . . . . . . . . . . . . . 79
2.3. Ingerlő harcanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
2.3.1. Difenil-arzén-klorid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
2.3.2. Difenil-arzén-cianid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
2.3.3. Adamzit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
2.3.4. Etil-arzén-diklorid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
2.3.5. Fenil-arzén-diklorid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
2.3.6. A mérgezettek gyógykezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
2.4. Hólyaghúzó vegyi anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
2.4.1. A hólyaghúzó vegyi anyagok általános élettani hatásai ....... 83
2.4.2. A hólyaghúzó vegyi anyagok szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
2.4.5. Kénmustár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
2.4.6. Lewisit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
2.4.7. Nitrogénmustárok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
2.4.8. Q és T harcanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
2.5. A hólyaghúzó anyagoktól a daganat-kemoterápiáig . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Hi
2.6. A légzőszerveket és a vörösvértesteket

károsító vegyi anyagok .................................... 93
2.6.1. Tüdőmérgek .................................... 94
2.6.2. Vénnérgek ..................................... 99
2.7. Foszfororganikus idegmérgek .............................. 105
2.7.1. Az idegmérgek kutatásának rövid története .............. 105
2.7.2. Az idegmérgek okozta mérgezés mechanizmusa ........... 106
2.7.3. A legfontosabb idegmérgek ismertetése ................. 109
2.7.4. Foszfororganikus idegmérgek kimutatása ................ 114
2.8. A mérgező harcanyagok toxicitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
2.9. Bináris vegyi fegyverek ........ ; .......................... 120
2.9.1. Szarin-2 ...................................... 121
2.9.2. KB-16 és KB-lO ................................ 121
2.9.3. VX-2 ........................................ 122
2.10. Magas toxicitású fluortartalmú vegyületek ..................... 122
2.10. Cselekvésképtelenséget okozó anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
2.10.1. BZ (3'-kinuklidinil-2,2-difenil-glikolát) ................. 126
3. ROBBANÓANYAGOK, LŐPOROK ÉS HAJTÓANYAG OK ............... 127

3.1. Bevezetés ............................................ 127
3.2. Robbanóanyagok és robbanásra képes anyagok .................. 127
3.2.1. A robbanóanyagokkal kapcsolatos legalapvetőbb fogalmak ... 127
3.2.2. A robbanás alapvető típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
3.2.3. A robbanásra képes anyagok csoportosítása .............. 129
3.2.4. A robbanásra képes anyagok csoportosítása
kémiai összetételük alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
3.2.5. A robbanóanyagok alkalmazáscentrikus csoportosításai. . . . .. 132
3.3. A robbanóanyagok legelterjedtebb képviselői .................... 134
3.3.1. Fekete (füst v. füstös) lőpor ......................... 134
3.3.2. O-nitro vegyületek előállítása és legfontosabb képviselőik. . .. 135
3.3.3. C-nitro vegyületek előállítása és legfontosabb szánnazékaik .. 140
3.3.4. N-nitro szánnazékok előállítása és legfontosabb
képviselőik ismertetése ............................ 145
3.3.5. A robbanóanyagok hőbomIási mechanizmusa ............ 147
3.4. Iniciáló robbanóanyagok .................................. 149
3.4.1. A legfontosabb iniciáló robbanóanyagok ................ 150
3.4.2. Iniciáló robbanóanyaggal bekövetkezett baleset ........... 153
3.5. Ipari robbanóanyagok .................................... 153
3.5:1. Dinamitok ..................................... 154
3.5.2. Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok ............... 154
3.5.3. Víztartalmú robbanóanyagok ........................ 158
3.5.4. Különleges robbanóanyagok ........................ 160
3.5.5. Robbanásveszélyes anyagok és keverékek ............... 162
3.6. Repülőtéri biztonságtechnika ............................... 163
3.7. A robbanóanyagok alapvető jellemzőinek meghatározása ........... 166
3.7.1. A robbantástechnikai paramétereket meghatározó eljárások .. , 167
3.7.2. A robbanóanyag stabilitásával kapcsolatos
iv
vizsgálati módszerek ............................. 171

3.8. A robbanóanyagok békés alkalmazásai .................. . . . . . . 173
3.9. Lőporok és (rakéta)hajtóanyagok ............................ 176
3.9.1. Általános ismertetés .............................. 176
3.9.2. Lőporok (füstnélküli v. gyérfüstű lőporok) .............. 177
3.9.3. Folyékony hajtóanyag ok ........................... 181
3.9.4. Hajtóanyagok gyakorlati alkalmazásai .................. 183
4. GYÚJTÓ HATÁS Ú ANYAGOK .................................. 187

4.1. Gyújtóanyagok (flame agents) .......... -.................... 188
4.1.1. Molotov koktél és változatai ........................ 188
4.1.2. Napalm és modern változatai ........................ 189
4.1.3. Kombinált gyújtóanyagok .......................... 190
4.1.4. Modern gyújtóanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
4.2. Gyújtóforrások (incendiaries) ............................... 191
4.2.1. Magnézium és magnéziumtartalmú ötvözetek ............ 191
4.2.2. Termit ....................................... 191
4.3. A legmodernebb eszközök ................................. 192
4.3.1. Szabályozott tűzgömböt létrehozó lövedékek ............ 192
4.3.2. Aeroszol-bombák (fuel bombs) ...................... 192
5. PIROTECHNIKAI ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

5.1. Tűzijátékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
5.2. Egyéb pirotechnikai eszközök .............................. 196
5.2.1. Bengáli tűz .................................... 196
5.2.2. Tűz-szökőkutak, gejzírek, vízesések és vulkánok .......... 197
5.2.3. Fényjelző eszközök, villanó keverékek ................. 197
5.2.4. Petárdák és patronok ............................. 198
5.2.5. Hangjelzők, sípok ................................ 199
5.2.6. Csillagszórók ................................... 199
5.2.7. Gyufa ........................................ 200
5.2.8. Füstök és ködök ................................. 200
5.2.9. Gépkocsi-légzsákok és övfeszÍtők ..................... 203
5.2.10. Áramfejlesztés gázgenerátorral ...................... 203
5.2.11. Oxigéngenerátorok ............................... 204
5.2.12. Konzerv-melegítők ............................... 204
Lázár István: Különleges és veszélyes anyagok 1. oldal
1. KÁBÍTÓSZEREK
1.1. A KÁBÍTÓSZEREKRÓL ÁLTALÁNOS AN
Annak ellenére hogyakábítószerekről mindenki beszél, a kábítószer fogalma még a

szakirodalomban sem pontosan defmiált. Számos egymástól különböző nézőpont vagy
gyakorlati alkalmazás (pl. gyógyítás, lélektan, szociológia, büntetőjog) követelményeinek
megfelelően a meghatározásokban más-más tulajdo~ságra helyezik a hangsúlyt. .
Kémiai szempontból a kábítószerek olyan természetes vagy mesterséges eredetű, egy vagy
több komponensű anyagok}, amelyek a normális (hatásuk nélkül létező) tudati vagy érzelmi
állapot megváltoztatására, esetenként a környezet érzékelésének eltorzítására képesek. Ismételt
használatuk során az anyagi minőségüktől függően pszichikai és/vagy fiziológiai függőséget
alakítanak ki.
A WHO 1977-es ajánlása alapján kábítószer minden olyan anyag, amely a fogékony biológiai
struktúrák ingerIéséhez vezet, amelynek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül
amelyek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns. Ez utóbbi megfogalmazás
figyelembe veszi a társadalmi és kulturális különbségeket, amelyek nagyon fontosak, hiszen
ugyanannak az anyagnak (pl. az alkoholnak vagy a khatnak) a fogyasztása egyik országban
lehet ártalmatlan társasági esemény, míg egy másikban bűncselekmény.
Pszichikai (lelki) függőségen azt a lekiállapotot 'értjük, amikor az érintett személyben erős,
néha leküzdhetetlen vágyakozás ébred a kábítószer által kiváltott megváltozott tudatállapot

iránt.
A fiziológiai (élettani) függő~ olyan testi funkcióváltozásokat jelöl, amelyek a hirtelen

félbehagyáskor komplex, szociális-pszichés-szomatikus zavarokként lépnek fel. Ez utóbbiakat
elvonási tünete knek nevezzük, amelyek sok szenvedést, leggyakrabban erős testi fájdalmakat,
szervi működési zavarokat, lelki zavartságot, depressziót jelentenek. Ezek annyira rosszak,
hogyadrogfüggő személy (szinte) mindenre képes ezek megszüntetése érdekében. Újabb adag
kábítószer bevétele azonnal megszakítja az elvonási tüneteket, ugyanakkor megerősíti a
drogtól való függőséget.
Egymás hatását az anyagok sokszor felerősítik vagy megváltoztatják (szinergizmus), aminek

eredményeképpen minőségileg új tulajdonságok jelentkezhetnek. Pl. az alkohol és klorálhidrát (triklór-
acetaldehid hidrát) keveréke letaglóz ó erejű altatószer.
2. oldal SzervetIen és Analitikai Kémiai Tanszék, KLTE, Debrecen, 1995.
Hogy miért lesz valakiből rendszeres (kényszeres) kábítószerfogyasztó, az nagyon összetett

kérdés, érintőleges tárgyalása is meghaladja e jegyzet lehetőségeit. Vannak, akik genetikai,
faji, lélektani, szociológiai, gazdasági, biokémiai, neurológiai, stb. magyarázatokka~
szolgálnak, mindeme kiterjedő választ eddig még nem sikerült kapni 2 •
A kábítószerhasználat szociális funkciója alapján a drogfogyasztók a következő kategóriákba

sorolhatók be:
1.próbálkozók (ide tartozik a fogyasztók 90%-a)
2. rekreációs ("hétvégi") drogfogyasztók
3. kényszeres droghasználók
Ezzel a csoportosítással nagyjából megegyeznek a kriminológiai kategóriák is, amelyekben
megkülönböztetnek a) kisérletező, b) alkalmi és c) rendszeres fogyasztókat.
1.1.1. A kábítószerek csoportosítása
Eredet szerint
1. tennészetes eredetűel2: hasis, marihuána; ópium, morfin, efedrin, katinon, meszkalin,
pszi1ocibin, pszi1ocin, hannin, bufotenin, kokain, katinon, kavain, lizergsavamid, stb.
2. félszintetikus szánnazékok4 : heroin, LSD
3. szintetikusan előállított származéko~ : amfetamin és rokon vegyületei, fenciklidin
származékok, fenil-piperidin szánnazékok
Függőség típusa és erőssége szerint

1. közepes pszichikai, elhanyagolható fiziológiai: marihuána, hasis, THe
2. erős pszichikai, elhanyagolható fiziológiai: hallucinogén kábítószerek, pl. meszkalin,
pszilocibin, LSD
3. erős pszichikai, gyenge fiziológiai: amfetamin és szánnazékai, kokain
4. erős pszichikai, közepes fiziológiai: szippantóanyagok (oldószerek), barbiturátok

5. erős pszichikai, erős fiziológiai: ópium, morfin és szánnazékai, szintetikus
kábítószerek
Az érdekIődők figyelmébe ajánlom Gerevich József: Egyre közelebb a drogfogyasztás tudományos

megértéséhez (A tudományos kutatási eredmények áttekintése) c. rendkívül érdekes közleményét
[Magyar Tudomány, 1993. 3. szám, 267-276. oldal]
Bár mára már gyakorlatilag minden ebben a kategóriában szereplő kábítószer szintézisét megoldották,
gazdaságossági szempontból nem versenytársai a növényekből kinyerhető kábítószereknek
Az itt szereplő kábítószerek alapanyaga valamilyen tennészetes eredetű anyag, amelyet néhány egyszeru
szintetikus és elválasztási lépéssel alakítanak át a kívánt célvegyiiletté.
Természetes eredetű kiindulási anyagokból is előáIlíthatók
Természetes ingerületátvivő anyag mennyiségének módosítása szerint:

A szervezetben termelődő ingerületátvivő anyagok mennyiségét a kábítószerek módosítani
képesek, amelynek molekuláris mechanizmusa nem sok esetben tisztázott. Jelenleg intenzív
kutatások folynak ezen mechanizmusok felderítésére. A tennészetes ingerületátvivő aflyagok
a következők:
HO
HO
if"'"
~
I
H OH
..
NHR
1. 2. 3.
O O O HodNH2
HO~OH H2N~ OH I ~
H NH2 ~ NH
4. 5. 6.
1. ábra A legfontosabb természetes ingerületátvivő anyagok 1. acetil-kolin, 2. a) R=H L(-)-

noradrenalin, b) R=Me D(-)-adrenalin, 3. dopamin, 4. glutaminsav, 5. y-amino-vajsav (GABA), 6.
szerotonin
1. acetilkolin-csoport6 : muszkarin, szkopolamin

2. noradrenalin csoport: meszkalin, DOM, MDA, MMDA, TMA, miriszticin, stb.
3. szerotonin csoport: LSD, DMT, pszilocibin, pszi1ocin, bufotenill, harmin, harmalin,
lizergsavamid
1.1.2. A kábítószerek egészségkárosító hatása
A kábítószerek rendszeres fogyasztásuk során rengeteg egészségkárosodást okoznak, ezek

részletes felsorolása az egyes szereknél található. Emlékeztetőül álljanak itt egy orvos szavai:
"A drogfüggő "karrierje" az alkoholistának még a felét sem éri meg. Egy alkoholos
karriert 10-15 év alatt lehet befutni és akkor jut el a súlyos állapotba. A drogos 4-5
év alatt. És ezt is csak az óvatosabbak élik meg, akik nem pusztulnak bele valamilyen
nyilvánvaló hibába, mint a túladagolás vagy a fertőzött tŰ.,,7
Az aminocsoport kvaternerizálásával minden kábítószer muszkarinszeru hatású vegyületté alakul ál

Fekete Judit: A kábítószer anatómiája; Magyar Nemzet, 1995. január 16.,9. oldal
4. oldal Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, KLTE, Debrecen, 1995.
1.1.3. A vegyszerkatalógusok és a kábítószer
A részletes leírásban látható, hogy sok modem kábítószert viszonylag egyszerii

alapanyagokból, szinte házilagos módszerekkel elő lehet állítani. Hogy a drogok (és egyéb
veszélyes anyagok) terjedését megnehezítsék (senki sem hiszi, hogy ennyivel meg lehet
állítani) bizonyos kulcsfontosságú vegyszerek, valamint néha még alaboreszközök vásárlás át
is külön engedélyekhez kötik. A vegyszerkatalógusok általában nem tÜlltetik fel a korlátozás
alá eső vegyszerek listáját, ami amúgy is országonként változik. A megszoritások nem csak
a kábítószergyártás, hanem a vegyifegyvergyártás alapanyagaira, bizonyos antibiotikumokra
és hormonokra is vonatkoznak. fzeIítőül álljon itt néhány "feketelistára" tett vegyszer (a
felsorolás remélhetőleg önmagáért beszél):
D-lizergsav, fenil-aceton, benzil-aceton, efedrin, N-metil-formamid, fenil-ecetsav,
piperonal, szafrol, izoszafrol, ecetsav-anhidrid, benzil-klorid, benzil-cianid, piperidin,
formamid, L-2-amino-3-fenil-1-propanol, norpszeudoefedrin, aceton, éter.
1.1.4. Mit kap a fogyasztó?
Az utcán árult kábítószer gyakran nem az, aminek eladják. Nem csak a koncentráció k
változnak eléggé széles határok között, hanem sokszor más van benne, mint amit mondanak.
Több mint 12 ezer kábítószerminta anaIízise alapján az esetek kevesebb mint 50 %-ában kapta
a fogyasztó azt a szert, amit akart. Az árusított drogok ritkán sterilek, nagyon sok esetben nem
kivánt melléktermékekkel szennyezettek. Elég gyakran előfordulnak durva hamisítások,
amelyek jobbik esetben csak hatóanyag nélküli placebók, rosszabb esetben az életet komolyan
veszélyeztető toxikus vegyianyagok.
1.1.5. Kábítószerhelyzet Magyarországon
Sajnos az országba csempészett és az idehaza előállított drogok mennyisége évről évre

növekszik, összetétele a fogyasztási szokások változásának megfelelően változik. Pontos
mennyiségi adatokat csak az elkobzott kábítószerek mennyiségére lehet találni, a- valós (fel
nem derített) mennyiség ennek valószínűleg sokszorosa. A volt Jugoszlávia területén kialakult
polgárháború miatt a nemzetközi kábítószer-csempész útvonalak bizonytalanná váltak, ezért
azokat áthelyezték a jóval biztonságosabb Magyarország területére.
A kábítószerfogyasztók csak illegálisan juthatnak hozzá a drogokhoz, a szerek forgalmazását

túlnyomó részben a szervezett bűnözés csoportjai tartják a kezükben. A kábítószerek többsége
igen drága, ezeket a legálisan szerzett jövedelmekből csak nagyon kevesen tudják megfizetni.
Erős függőség kialakulása esetén az érintettek a napi drogszükségletük kielégítéséhez
szükséges pénzösszeget tartalékaik felélésével, ideiglenesen kölcsönökből, később pedig
valószínüleg törvénysértő életmódot folytatva tudják megszerezni (prostitúció, bolti lopások)
vagy maguk is árussá (dealer vagy pusher) válnak. Droggal "fertőzött" területeken a
közbiztonság gyors romlása következik be, járulékosan pedig egyéb illegális tevékenységek
is megjelenhetnek.
1.1.6. Törvényi megítélés
A társadalmi és szemléletbeli változások hatására 1995-ben változás következett be a

magánszemélyek által birtokolt kábítószerek mennyiségének törvényi megitélésében.
Egyes kábítószerek törvényi megitélésének változása 1995. előtt és után. (A táblázatban található adatok
grammokban értendők.)
A kábítószer neve Halálos! Csekély Jelentős Csekély Jelentős
mérgező (max.) (min.) (max.) (min.)

adag 1987-1994 1995-től
Heroin 0,062 0,075 0,75 0,62 6,2

Morfm 0,3 1,0 4,0 3,0 30,0
Metadon 0,75 1,0 6,0 7,5 75,0
Hydrocodin 0,75 1,5 10,0 7,5 75,0
Kodein 0,8 3,0 8,0 8,0 80,0
Kokain 0,7 0,6 10,0 7,0 70,0
Amfetamin 0,2 0,6 2,0 2,0 20,0
LSD 0,0007 0,0005 0,005 0,007 0,07
Cannabis 1,0 0,075 7,5 10,0 100,0
A korábban szubjektíven megítélt "csekély" mennyiséget, valamint a súlyos büntetést maga

után vonó "jelentős" mennyiséget megemelték és konkretizálták, ahol pedig lehetséges volt,
a mérgező mennyiséghez viszonyítva definiálták. A fenti táblázatban a 100%
hatóanyagtartalmú minták grammban megadott melmyiségét tüntettük fel; a mérgezőfhalálos
adagot -amennyiben van ilyen - hozzá nem szokott egészséges felnőttek esetére
vonatkoztatják. A kábítószerek bizonyított terjesztésével, adás-vételével kapcsolatban,
különösen pedig a fiatalkorúaknak történő drogárusítással, ingyenes átadással ("beetetés")

és/vagy drogfogyasztásra buzdító propagandával szemben a hatóságok nagyon szigorúan
lépnek föl.
1.2 KANNABISZ (MARmUÁNA, HASIS)
A kannabisz a marihuána és a hasis, általában pedig a kender különböző feldolgozottsági fokú

formáinak, néha a THe-nak a rosszul definiált gyűjtőneve, a szakirodalomban leginkább ezzel
találkozunk. Minden formájának fő hatóanyaga a tetrahidro-kannabinol (THe) több izomerje,
amelyek közül a legjelentősebb a 8. -1 THe. A világban három rokon növény (ugyanannak
a fajnak három speciesze) az alapanyaga a kannabisz minden formájának.
Cannabis sativa:
Az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. 4-5 m magasra is megnövő, kifejezetten
hűvös, nedves éghajlatot kedvelő növény. Nagyon erős rostjai miatt még ma is
termesztik kötél és szövetkészítés céljából. Kábítószertartalma viszonylag alacsony
«0,5%), egyes vidékeken állateledelnek is használták, magjából olajat készítettek.
Hérodotosz Le. 450-ben feljegyezte, hogya szkíták és a trákok kendert termesztenek
a Kaszpi-tenger térségében és a szkíták azt kábulat elérésére használják (zárt
sátrakban, háromlábú állványokon égették a kendert).
Cannabis indica var. Lamarck:

Gyenge rostozatú, 1-1,5 m magasra növő, magas (egyes részeken 4-5 %)
hatóanyagtartalmú növény. Kábítószer-termelés szempontjából kifejezetten igényli a
forró éghajlatot, igényeihez képest hideg köriilmények között termesztve THe tartalma
nagyon lecsökken.
Cannabis ruderalis:
1 m-nél alacsonyabbra növő, Oroszországban honos növény.8
A Mag yarors zá gon honos vad kender a vizsgálatok szerint nem tartalmaz THe-t.
Feldolgozottsági foktól, eredettől függően az egyes kábító hatású készitmények THe tartalma
széles határok között változik. A katmabisztartalmú anyagok közül a legismertebbek a
következők:
Hatáanyagtartalmára nem találtam adatot.

Marihuána:
A marihuána név egyes források szerint a portugál "maran guango" [=részegítő]
kifejezés félrehallott változata, amelyet először Brazíliában alkalmaztak a Cannabis

sativa növényre és feltehetőleg mexikói közvetítéssel terjedt el. A jó minőségű
(gyógyászati célokra készített) marihuána szigorú értelemben véve a Cannabis sativa

növény női egyedei érett leveleiMl, finom hajtásaiból és összegyűjtött virágzatából
szárítással, majd őrléssel, szitálással és magtalanítással készült anyag. Sokszor tévesen
az egész növényt is így nevezik. Nagyon elterjedt hamisítás az, amikor a hím növény
részeit is a termékhez kevérik, aminek lényegesen alacsonyabb a hatóanyagtartalma.
Az éretlen növények THC tartalma is csak a maximális érték töredéke. A marihuána
laza szárított növényi részekként zsákokban, szárazon tömbökké présel ve mint "tégla",
vagy mézzel, cukrosvízzel összeragasztott tömbökként mint "rúd, szelet" kerül a
nagybani forgalomba. Nagy mennyiséget termelnek melegebb éghajlatú területeken
(Arany Félhold országai = Irán, Afganisztán, Pakisztán; egyes volt szovjet déli
köztársaságok; Észak-Afrika, Nepál, Mexikó) amelyet illegális csempészútvonalakon
juttatnak el pl. Európába. A leggyakrabban cigaretta formájában tisztán vagy
dohánnyal keverve szívják, de te.ája is ismert. Pontos és megbízható adagolása a
növényenként és származási helyenként eltérő hatóanyagtartalom miatt (pl. a
Tunéziából származó kannabisz háromszor olyan erős mint az észak-amerikai) csak
nagyüzemileg lenne megvaIósítható. Az illegális kereskedelemben különböző rosszul
definiált minőség i fokozatokat használnak.
Bengál marihuána:
A gyantát tartalmazó (és így a legmagasabb TH C-tartalmú) szétmorzsolt női virágokat
süteményekbe belesütve kapják a --nak, ghangha-nak (vagy ghanja-nak) nevezett
édességet, amit Észak-Afrikában majool}.-nak vagy dawamesk-nek hívnak.
Hasis:
A név egyes források szerint az arab fű, levél szavakból ered. lVlások szerint a szó
Hasan-ibn-al-Sabbah, A Hegy Öreg Embere" a Merénylők vallási csoportjának9 az
II
alapítója nevéből származik. A legmagasabb THC-tartalmú anyag, amely kizárólag az

érett női virághajtás szárított és szitált gyantáját tartalmazza (a marihuánánál kb. 8-10-
szer erősebb). Általában dohánnyal vagy ópiummal keverve, vízipipában vagy
cigarettában szívják, ritkán önmagában fogyasztják, vagy teát készítenek belőle. A
hasis sokkal hevesebb hatást vált ki orálisan, mert elszívva a füsttel együtt jobban
adagolható. Az illegálisan forgalomba kerülő hasis kemény, barnás színű,
Kb. l09O-ben alapították.

műanyagszeru kinézetű gyanta, amelynek színe alapján a hatóanyagtartalom durván

felbecsülhető (feltéve ha érett növényből készült). A leggyengébb minőségű a
világosbarna, a legjobb a sötétbarna, majdnem fekete.
Zöld hasis:
A női virág gyantáját a virágzattal és néhány fiatal, zöld hajtással együtt vízben
teljesen szétfőzik. A kapott "levesből" a szilárd maradványokat kiszűrik, majd a
szűrletet lassú tűzön teljesen besűrítik. A termék lehűlés után egy zöldes színű,
kocsonyás anyag, amit kis adagokban, tisztán fogyasztanak.
A kannabisz története:
Európában és Észak-Amerikában a kannabiszt hosszú ideig mint gyógyászati érték nélküli
gyomot tartották számon, ami kizárólag kétes értékű kikapcsolódásra szolgál. Indiában
évezredek óta használták gyógyszerként az eImére gyakorolt hatása miatt. Kínában - mivel
kábítószernek ópiumot használtak - a kannabiszt gyógyhatású készítményekben alkaImaztá-k
(az erről beszámoló első megmaradt írásos feljegyzések Le. 2700 körül keletkeztek). Viktória
királynő orvosa Őfelsége menstruációs görcsei· enyhítésére marihuánát használt. Minden
bizonnyal kevésbé köztudott, hogy George Washington és Thomas Jefferson amerikai elnökök
kendert termesztettek déli birtokaikon, persze nem emberi fogyasztásra, hanem hajókötél- és
textilgyártás céljaira. Marco Polo beszámolója szerint Arábiában Hasszán (egy igen fanatikus,
hitetlenek elleni gyilkosságokat elkövető csoport feje) hasist használt újonctoborzáskor a laza
erkölcsű hölgyek által nyújtott szolgáltatások mélyebb átéltetésére és a jelentkezőknek erősen
a csoporthoz való láncolására. Európában ugyan régóta termesztettek kendert, a kenderszívás
szokását mégis csak a napóleoni háborúk során ismerték meg. Az Egyesült Államokba afrikai
rabszolgák és mexikói vendégmunkások közvetítésével jutott el a múlt század végén,
hamarosan széles körben elterjedt és az 1920-as évek végéig semmilyen problémát nem váltott
ki. Az első kábítószertörvények után hisztéria- és propagandakampány indult a marihuána
ellen1o, melyek eredményeképpen 1939-ben először adóköteles termékké minősítették, később
pedig betiltották a használatát. 1979-ben több államban bizonyos orvosi esetekben újból
legalizálták a marihuánát, főként kemoterápia okozta hányinger leküzdésére. A _legutóbbi
időkben beszárnolókjelentek meg AIDS-es betegektől, akik kis mennyiségű marihuánát (napi
1-2 cigaretta) használtak az AZT-terápia okozta étvágytalanság, hányinger és rossz közérzet
ellensúlyozására. Legalizálása egyes országokban megoldott (pL Hollandia), más országokban
polgári mozgalmak léteznek mind a legalizálására, mind abetiltására.
10
Talán nem haszontalan megjegyezni, hogy akkor volt a legerősebb a marihuánaeIIenes propaganda,
amikor a legnagyobb számban kerültek a gazdasági válság hatására az utcára a fölöslegessé vált mexikói
vendégmunkások (akik között persze sok marihuánafogyasztó is volt).
A tetrahidro-kannabinol (THC) szerkezete és előállítása

A THC gyűrűrendszerének számozása jelenleg a szakirodalomban két eljárás szerint történhet,
ami sok esetben félreértésekre ad lehetőséget.
2. ábra A tetrahidro-kannabinol két elterjedt gyűrűszámozása A baloldali számozás szerint a helyes

elnevezés a A-9 THC , ami a régi, pirán gyűrűből kiinduló amerikai számozáson alapszik A jobb oldali
számozás alapján a vegyület elnevezése A-l THC, ez az európai számozás, anlinek alapja a
monoterpenoid rész, és olyan származékokra is használható, amelyekben nincs pirán gyűrű. A
szakirodalomban mindkettővel találkozhatunk
A TH C-t először 1964-ben szintetizálták, majd totálszintézisére több eljárást is kifejlesztettek,

ezek közül többnek a leírása szerves kémiai kézikönyvekben megtalálható (pl. Bmckner). A
következő reakció előnye hogy viszonylag egyszerűen megvalósítható és közvetlenül Ll-l
THC-t eredményezll.
3. ábra A A-l THC egyik lehetséges előállítási módja.
A marihuána és hasis élettani hatásai, hatásmechanizmusuk

A marihuána lényegesen gyengébb a hasisnál, főként a kisebb hatóanyagtartalom miatt. Az
általa kiváltott hatások sokkal gyengébbek, de alapjaiban megegyeznek ahasisnál leírtakkal.
A marihuána által kiváltott kellemes tapasztalatok a következőek: megnyugvás, ellazulás,
II
Razdan et al., JACS 96 (1974) 5860
eufória, a fogyasztó úgy érzi, hogy hatalmas (istenszeru) és misztikus bepillantást nyer az élet
mélyebb és igazi értelmébe; a problémák feloldódnak, a társadalmi gátlások megszűnnek. A
kiváltott lelki hatások mindig az egyéni érzékenységtől és a használó személyiségétől függnek,
velük együtt általában negatív hatások is tapasztalhatók, Így például: idegesség, esetleg
elsöprő erejű félelem a fizikai sérülésektől (különösen a kezdő fogyasztó k esetén), a
koncentrálóképesség és a logikus gondolkodásra való képesség csökkenése, ami egymást
kergető, a semmiből előbukkanó gondolattöredékekhez vezet, memóriazavar, hullámzó
erősségű és gyakran torz érzékelés (pl. a távoli dolgok közelinek tűnnek 12 , egy perc
rettenetesen hosszú idővé válik). Nincs általános minta az átéltekre, de vannak akik
semmilyen kellemes tapasztalatot nem szereZIlek. Fogyasztása után néhány perccel a személy
hangja kongóvá, tompává válik, a fejét könnyűnek érzi, majd a torka és szája kiszárad.
További tünetek: megtört mozdulatok, a mozgáskoordináció enyhe zavara, az érintett a testét
borzasztóan nehéznek érzi, jelentkezhet éhség és/vagy nagyon kívánhat valami édességet,
hányinger va,gy esetenként hányás, az egész testet körülvevő melegség érzése. A marihuállát
szÍvók esetében nagyon gyakori a kivörösödött, égő szem, az elhomályosodó látás, szorító
érzés a mellkasban, heves szívdobogás, fülcsengés vagy füldugulás, néha sürgető vizelési vagy
székelési inger. A marihuána füstje kb. 50 %-kal több kátrányt tartalmaz mint adohányfüst,
ezért használata során a dohányzás minden káros hatása fokozott mértékbenjelentkezik 13 . Még
sok marihuánát sZÍvók is átmenet nélkül abba tudják hagyni a használatát, elvonási tünetek
nem jelentkeznekl4 •
A hasis nagyobb mennyiségben fogyaszt va meszkalinhoz és LSD-hez hasonló hatást vált ki.
Hatása alatt különböző szÍIl- és hanghallucinációkat él át a fogyasztó. A kiváltott hatások
között előfordul hogya testrészeket eltorzít va látja, elszemélytelenedés vagy bizonyos kettős
személyiség érzete alakul ki (a teste mellett áll és figyeli önmagát, vagy éppen egyszerre több
helyen tartózkodik). Az időérzék eltorzul, az illatokat, hangokat, színeket kiélesedve, gyakran
egymással keveredve érzékeli (pl. szinekként látja a hangokat), vagy éppen istennek véli
magát. Mindezekhez ingerültség, rettegés és paranoia társulhat. Toxikus túladagolása esetén
1000 esetből kb. 4-5 alkalommal ámokfutásszeru erőszakkitöréseket okozhat, amit
tudathasadás vagy elmezavar követ. A tünetek hosszabb időn át ismétlődően jelentkező enyhe
hallucinációk után több hónap elteltével megszűnnek. (Ezek az ámokfntások voltak a
közvetlen kiváltói a kannabisz elleni hadjáratnak az Egyesült Államokban.)15 Hosszú időn
12
Éppen emiatt különösen veszélyes a gépkocsivezetőkre és természetesen azok környezetére nézve.
13
Pl. szív és érrendszeri megbetegedések, tüdőbetegségek, daganatos elváltozások.
14
Passzív alkalmi marihuánafogyasztók (pl. rock-koncertek kábítószert normális körülmények között nem
fogyasztó közönsége) beszámoltak arról, hogy a következő napon a Olásnapossághoz hasonló, rendkívül
erős fejfájást tapasztaltak.
IS
A legtöbb szakembernek az a véleménye, hogy ezért az erőszakért nem a THe felelős, hanem az
indulatok elnyomott formában már korábban benne voltak a személyben. (Ha összevetjük az alkohol
Lázár István: Kiilönleges és veszélyes anyagok ll. oldal
keresztüli folyamatos hasisfogyasztás a fogyasztó teljes fizikai leromlását, a betegségekkel

szembeni ellenállóképesség nagymértékű csökkenését, fiatalkori szenilitás kialakulását és
viselkedési rendellenességeket okoz, amelyek hasonlóak az alkoholistáknál tapasztalt
tünetekhez A hasis legnagyobb veszélye a szellemi képességek lerombolásában és az általa
kiváltott személyiség-torzulásokban adható meg.
A THC hatását közvetlenül a nagyagyra fejti ki, ami a magasabb rendű gondolkozás
központja, indirekt módon emeli a dopamin extracelluláris koncemrációját egyes agyi
területeken. Mivel a magas dopaminszintet előidéző 'drogoknak nagy a függőséget kialakíto
képessége, ezzel elméletileg a kannabisz esetén is számolni kell. A gyakorlat azt mutatja,
hogy fiziológiai függőséget a kannabisz nem alakít ki, még igen nagy adagot használók esetén
is lehetőség van a hirtelen megvonásra. Megvonási tünetek nincsenek, de hosszabb ideje
függőségben lévőknél átmenetileg kellemetlen közérzet jelentkezhet. A THC a szervezetben
felhalmozódik, felezési ideje nagyon hosszú, kb. 50-60 óra. Az első adag bevétele után az
újabb csúcsra jutáshoz már kisebb mennyiség is elegendő, kis mértékű hozzászokással itt is
számolni lehet. A THC konkrét központi idegrendszeri hatásával kapcsolatban emberek
esetében csak 1990-ben sikerült bizonyítani, hogy az agybaJl kannabinoid receptorok
találhatók, amihez a THC specifikusaJl kötődik. Az alacsonyabb agyi régiókban, ahol a
létfontosságú keringési és légzési központ található, a kanllabinoid receptorok mennyisége
nagyon kicsi. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy a halálos túladagolás nehéz és ritka. A
THC az emberi szervezetben 7-hidroxi-THC-vé (US számozás) metabolizálódik, ez a valódi
aktív hatóanyag. Állatkísérletek során kimutatták, hogy házinyulak esetében a fő metabolit
6-hidroxi-THC, de feltételezik hogy ez emberek esetén is képződik.
Gyógyászati alkalmazások
Az eddig felsorolt példák több olyan előnyös gyógy,lszati tulajdonságot említettek, amelyek
méltán felkeltették a tennészetes eredetű anyagokat kutatók figyeimét. A kutatások során
megpróbálkoztak megérteni, hogy pontosan hogyan is hat a THC, másrészt megkíséreltek
olyan új számlazékokat előállítani, amelyek rendelkeznek a THC előnyös terápiás
tulajdonságaival, ugyanakkor nem hallucinogének és sokkal kevesebb a nem kívánt
mellékhatásuk. E kutatások egyik tennéke a Nabilon nevű új fájdalomcsillapító és
hányingercsökkentő gyógyszer, ami a köv. ábrán látható hatóaJlyagot tartalmazza.
hatásávalláthatjuk, hogy az alkoholistáknál sokkal gyakoribb az erőszakkitörés.)

4. ábra A Nabilon képlete
A THC hatásmechanizmusának vizsgálata vezetett el az Anandamide nevü anyag

felfedezéséhez, amelyet először sertésagyból izoláltak (nevét a szanszkrit ananda = boldogság,
gyönyör szó alapján kapta). Ú gy találták, hogy pontosan a kannabinoid receptorokhoz kötődik,
hatásában pedig sok tekintetben megegyezik a THC-vel. A kutatók véleménye szerint az
Anandamide az emberi agy egyik saját, belső termelésü fájdalomcsillapító és
"gyönyöranyagaI/16. A szem belső nyomását csökkentő hatását jelenleg vizsgálják.
o
..-..... ... OH
NH "-.../
5. ábra Az Anandamide szerkezete
Támogatott, Hírt. tiltott? A kannabis7. és a társadalom

Mint a rövid ismertető kben olvasható volt, mind a katmabisz legalizálására, mind betiltására
jelentős társadalmi és politikai erők foghatnak (fogtak) össze. Az eddig elmondottak alapján
az Olvasóban minden bizonnyal kialakult valamilyen vélemény e kérdésről. A következőkben
megpróbálom a teljesség igénye nélkül összefoglalni, milyen érvek szólhatnak az engedélyezés
mellett vagy éppen ellene.
16
Ilyen anyagok még a morfmnal analóg hatást kifejtő endorfinok (az agyban természetes úton termelődő
speciális peptidek).
Megengedő álláspont
A kaImabisz olyan előnyös gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik, hogy
természetes gyógyhatású készítményként feltétlenül szabadon hozzáférhetővé kellene
tenni.
A kannabiszt fogyasztók az alkoholistáknál sokkal békésebbek, kevesebb szociális
problémát okoznak; az általuk elszenvedett egészségkárosodás lényegesen kisebb mint
az alkohol vagy az erős dohányzás általokozottak, következésképpen társadalmilag
és közegészségügyileg kevésbé veszélyesek.
Ném igaz, hogy a marihuána egyenes út az' erősebb kábítószerekhez. Az Egyesült
Államokban végzett felmérések egyértelmű en bizonyították, hogy a marihuána-
fogyasztóknak kevesebb mint 10 %-a fordult csak erősebb drogokhoz.
A kannabisz nem alakít ki fiziológiai függőséget, ellentétben az alkohollal vagy a
dohánnyal.
Az embereket erőszakkal semmiről sem lehet leszoktatni (lásd: csődöt mondott
alkoholtilalom az USA-ban vagy a Szovjetunióban).
Egy enyhe drogot engedélyezve erőteljesebben lehetne fellépni a többi - lényegesen
veszélyesebb - kábítószerrel szemben, a merev tiltás csak a szervezett bűnözés
malmára hajtja a vizet.

Az utcán kapható áru soha nem azonos minőségű, gyakran hamisítják. Az elkobzott
minták hatóanyagtartalma 0-2,5%-ig változik. Legális árusítás esetén minőség i
garanciák védenék a fogyasztó k érdekeit.
A legalizálás nagyon erős fegyver lehet a kábítószer-mafia visszaszorításában.
A marihuána egy társadalomra gyakorlatilag veszélytelen gyógynövény, aminek szabad
fogyasztása vagy nem fogyasztása alapvető emberi jog. Egy demokratikus
társadalomban magának a jognak a tiltása egyet jelent a demokrácia tagadásávaL
Tiltó álláspont
A kannabisz egyáltalán nem vesz:5lytelen drog! A terhesség alatt szívott marilmána
súlyosan károsítja a magzatot, lényegesen kisebb súlyú gyerekek születnek, ezen kívül
gyakoriak a talidomid-bébikhez (Contergan-bébik) hasonló torzszülöttek. A szervezet
immunrendszerét gyengíti. A serdülőknél lelassul a felnőtté válás folyamata.
Rendszeres fogyasztóknál gyakori az amotivációs szindróma (semmi sem érdekli),
huzamos nagy mennyiségű fogyasztása szellemi visszamaradottsághoz vezethet.
A kannabisznak nincs semmi olyan extra terápiás alkalmazása, amit a meglévő
gyógyszerekkel ne lehetne ellenőrzött körülmények között, a beteg biztonságát
maximálisan szem előtt tartva biztosítani.
Az erős kaImabisz-fogyasztók kis hányada nagyon ritkán ugyan, de ámokfutó vá válhat,
r
i
akik válogatás nélkül legyilkolhatnak mindenkit, aki az útjukba kerül.

A kannabisz által bizonyíthatóan okozott egészségkárosodások kezelése újabb terheket
róna az amúgy is túlterhelt egészségügyi szolgálatokra, ami a nem kábítószeres
állampolgárok ellátási lehetőségeit rontaná, azokat a mostaninál is kiszolgáltatottabb
helyzetbe hozná.
Hatalmas pénzösszegeket vonna el a kábítószerfüggők pszichoterápiája és
rehabilitációja akkor, amikor az átképzésekre, munkahelyteremtő támogatásokra,
munkanélküli segélyre sincs elegendő.
Közvetlen veszélyt jelentenek a közúti közlekedésben résztvevőkre a drog hatása alatt

álló vezetők, ugyanakkor jelenleg nem lehet megoldani az alkoholszondához hasonló,
helyszíni vizsgálati módszer kidolgozását és használatát 17 • Egy 1985-ben végzett
kaliforniai vizsgálat kimutatta, hogy 440 15-34 év közötti életkoní, halálos
autóbalesetet szenvedett vezető között a vérvizsgálat 70%-ban alkoholra, 37%-ban_
marihuánára pozitív eredményt adott. Az elhunytaknak csak 19%-a volt teljesen
drogmentes!
A kábítószer megszerzéséhez szükséges nagy mennyiségű pénzt csak bűnöző
életmódot folytatva lehet előteremteni, tehát addig normális életet élő emberek is
lesodródnának az alvilágba. Ez pedig a közbiztonságot óriási mértékben rontaná.
Az alkohol és a dohány is túlságosan sok társadalmi, egészségügyi problémát, családi
drámát okoz, nincs szükség ezeknél is többre.
Nagyon valószínű, hogy az alkoholisták és a dohányzók száma nem csökkenne, hanem
mellettük megjelennének a legális kábítószeresek is, akiknek egy jelentős része a
kiváncsi fiatalok közül kerülne ki.
Ha ma a marihuána, akkor holnap a heroin. És holnapután?
A fentieket mindenki elfogadhatja vagy elutasíthatja, saját érveivel szabadon kiegészítheti.
17
Jelenleg a THC kimutatása a vérből vagy a vizeletből történik; a mennyiségi meghatározásokra is
alkalmas eljárás HPLC-s vagy GC-s méiési technikákat használ, következésképpen közúti ellenőrzés
során semmiképpen sem lehet a szükséges vizsgálatot elvégezni.
1.3. ÓPIUM
Az ópium néva görög opion (= máklé) szóból származik. Az ópiumot a mák zöld gubójából
nyerik és vagy közvetlenül fogyasztják, vagy további feldolgozással morfint állítanak elő
belőle.
Előfordulás
Papaver somniferum Linne

A mák Magyarországon széles körben ismert, mind nagyüzemi, mind konyhakerti
termesztésre alkalmas, nálunk népélelmezési cikknek számít. Egyes országokban
korlátozásokat vezettek be az étkezési mák árusításával kapcsolatban, amit azzal
indokoltak, hogyamákszemekben morfin található 18 • A vizsgálatok kimutatták, hogy
morfint csak a gubó tartalmaz, a tisztán kezelt mákszemekben gyakorlatilag nincs.
Helytelen mintavételi technikát alkalmazva a szemek közé került gubó-törmelék
eredményez pozitív próbát.
Az ópium története
Az ópiumot ősidők óta ismeri az emberiség, a mákot először valószínűleg Kisázsiában
termesztették nagyobb melmyiségben, az ókori Egyiptomban, majd onnan átterjedve
Görögországban megbecsült gyógyszer lett. Arab kereskedők közvetítésével jutott el Indiába
és Kínába, ahol részben gyógyszernek, részben élvezeti cikknek használták. Törökországban
a katonák ütközet előtt ópiumot fogyasztottak, mert azt hitték hogy ez extra bátorságot és
kitartóképességet ad nekik. Európában gyógyhatása miatt szintén nagyra értékelték. Paracelsus
a XVI. sz.-ban Laudanum néven tinktúrát készített belőle, ami azután standard fájdalom- és
köhögéscsillapító, hasfogó valamint nyugtató készítmény lett. Időközben az ópiumfogyasztás
Kínában nagyon gyorsan terjedt és a XVIII. sz.-ra járványos méreteket öltött (beszámolók
olvashatók olyan városrészekről, ahol az utcákon szinte nem lehetett sétálni, mert mindenütt
ópiumszívó k feh.iidtek). Az angolok rendkívül nagy haszonra tettek szert az Indiában termelt
ópium Kínába csempészéséből és eladásából. A kereskedelmi aktívumuk ellenértékét ezüstben
követelték, ami gyengítette Kína pénzügyi rendszerét. A kínai császár 1839-ben betiltotta az
ópium importját, kereskedelmét és felhasználását, valamint megsemmisíttette a kikötőkben
felhalmozott kb. 1500 tonna ópiumot. Mivel ez a cselekedet példa értékű lehetett volna a
régióban (lázadás az angol világbirodalom ellen) és mert súlyos anyagi veszteségeket okozott,
Anglia 1840. április 4-én háborút indított a hatalmas Kínai birodalom ellen. Hiába volt
azonban Kína méreteit tekintve óriási, világtól való elzárkózása és saját tengerészetének
18
A tévedés nyilvánvaló voltát bizonyítja, hogy még senki sem kábult cl a mákos bejglitől. A mákszemek
teljes alkaloidtartalma nem haladja meg a 0,01 %-ot.
korábbi elsorvasztása miatt a tengereken nem volt jelentős hatalom. A lélekszámban

nagyságrendileg kisebb Anglia főként fejlettebb haditengerészete és haditechnikája
következtében 1842. augusztusában megnyerte a hábonít. Ekkor került angol kézre többek
között Hongkong is. Kínát kötelezték az ópiumimport újbóli legalizálására, az elkobzott
ópium értékének megfizetésére, és arra, hogy négy kikötőjét megnyissa a külföldi kereskedők
előtt. 1844-ben már 80 hongkongi klipper (gyors vitorlás) szállította Kínába az ópiumot. Sok
kínai bevándorló magával vitte szokását az Újvilágba, ahol ők terjesztették el az ópiumszívást.
A XIX. sZ.-ban gyakorlatilag korlátozás nélkül be lehetett szerezni ópiumot és rengeteg
csodaszemek volt ez a hatóanyaga. Olyan mennyiségben fogyasztották, hogy a század végére
a felmérések szerint kb. minden négyszázadik amerikai (főleg háziasszony) függőségbe került.
Ekkor került sor a függőség alaposabb vizsgálatára, amelynek eredményeként az ópiumot
először állami felügyelet alá helyezték, majd használatát csak orvosi előírásra engedélyezték.
A sokkal. erősebb .hatfÍ.sJl kábítószerek megjelenésével az ópium mára elveszítette
népszeruségét, ma már túlnyomó részét morfinná és heroinná dolgozzák fel.
Az ópium előállítása
A még éretlen, zöld mákgubók megkarcolásakor abból tejszeru folyadék szivárog ki, amelyet
néhány napon keresztül hagynak beszáradni. Száradás során a nedv besűrusödik és megbarnul.
Ezt a barna anyagot fakéssel összekaparják, tovább szárítják, majd a kapott gumiszeru barnás
anyagot tömbökké gyúrják, amit ópiumkalácsnak neveznek. Esetenként előfordulhat hogya
tömbök felületét a gombásodás megelőzésére füstö lik.
Hatóanyagtartalom
Az ópium fő alkaloidja a morfin (9-14%, átlagosan kb. 10 %), de mellette még több (kb. 20)
más alkaloid is megtalálható. Egyéb alkotók: 55 % víz, 6 % ásványi só, 4 % mekonsav,
valamint ecetsav, cukrok, zsírok, viaszok, gyanták, szinezék- és illatanyagok.
Életteni hatás
Az ópiumot mind orálisan, mind pedig ún. ópium-pipákban fogyasztották. Az általa kiváltott
hatás gyakorlatilag morfinmámor, de a jelenlévő egyéb alkaloidok szinergista hatása miatt
attól valamivel gyengébb, több mellékhatással kell számolni. A fogyasztóra gyakorolt fő
hatásai: fájdalomcsillapítás, eufória, elszigetelődés az élet problémái elől. A hatások
részletesebben a Morfm címszó alatt találhatók. Az ópium nagyon erős függőséget alakít ki,
hirtelen megvonása súlyos elvonási tüneteket eredményez. A szervezet gyorsan hozzászokik,
ezért a napi adag nagyon gyorsan eléri a 2-4 grammos mennyiséget (ami megfelel napi 200-
400 mg morfmnak).
1.4. MORFIN
A morfm az ópium fő alkaloidja, abból egyszeni eljárással kinyerhető.

Az ópium gyógyászati alkalmazásait nagy mértékben korlátozta, hogy hatóanyagtartalma az
eredettől függően változott, ezért nem lehetett az orvosok által megkívánt pontosságú
adagolását biztosítani. Az aktív hatóanyag kinyerésével számos kutató próbálkozott, amit
tiszta formában először Friedrich Wilhelm Sertümer izolált 1803-ban. Ő adományozta a
morfium nevet Morpheus, az ókori mitológia szerint az álom istene neve alapján. A ma
használat os morfin nevet Gay-Lussac javaslatára kapta. A tapasztalati képletét először Liebig
határozta meg (nem teljesen pontosan) 1831-ben, helyes szerkezeti képletét Robinson és
Sugesawa adta meg 1931-ben. Jelentősebb mennyiségben először az amerikai polgárháborúban
alkalmazták a sebesültek fájdalmának csillapítására. A morfmt megjelenése után Hong
Kongban az ópium-függőségben szenvedők "leszoktatására" használták. A kúra egészen addig
tartott, amíg kiderült hogy a morfin még az ópiumnál is veszélyesebb függőséget alakított ki.
A morfinkémia jelentős magyar vonatkozása, hogy a száraz mákszalmából történő nagyüzemi
morfinelőállítást Kabay János dolgozta ki 1932-ben, s tette ezzel nagy tömegek szániára
hozzáférhetővé ezt a kiváló fájdalomcsillapítóe 9 • Szintézise megoldott, de gazdaságtalan
20
A •
morfm és származékai nagyon jelentős exportőre az Alkaloida RT., amelyet Kabay János
alapított. A magyar kutatók világviszonylatban is nagyon jelentős eredményeket értek el az
új morfinszánnazékok előállítása és a morfinvázas vegyületek kémiájának felderítése során.
A kábítószerként alkalmazott morfin

A feketepiacon általában valamilyen bűncselekmény során megszerzett, vagy hamisított
receptekkel kiváltott gyógyszergyári készítmény kapható (ez legalább steril, megbízható
minőségű). Fokozottan veszélyeztetettek az egészségügyi szakmában dolgozók, akik
munkájuknál fogva könnyebben hozzáférhetnek a morfmhoz. Esetükben megfigyelhetö, hogy
a morfin és a heroin közötti választást nem a kábító hatás, hanem leginkább a kábítószer
hozzáférhetőség határozza meg.
Adagolás
A morfin hatása eltérő erősségű intravénás ill. subcutan (vénába ill. bőr alá adott) injekció
formájában és orálisan. 60 mg orálisan fogyasztott morfinnak kb. ugyanakkora a szubjektív
hatása, mint 8 mg intrdvénásnak. Az intravénás injekció beadása után a csúcs kb. 20 perc
múlva áll be, magasra jut, de rövid ideig tart. Orálisan 2-3-szor annyi ideig tart a csúcsra
19
A sors furcsa fordulata, hogy Kabay János, aki életét a fájdalomcsillapításnak szentelte, 1936.
januárjában fiatalon, nagy fájdalmak között, fájdalomcsillapítás nélkül hunyt el.
20
JACS 74 (1952) 1109, 1§ (1954) 312
jutás, de a hatás hosszabb. Bőr alá adva a csúcs 60-90 perc múlva jelentkezik, azonban ekkor
tart a legtovább. Egyszeri adagja kezdőknél kb. 10-30 mg, maximális napi dózisa kb. 100 mg.
(Egészséges, nem morfmfüggő felnőtteknél intravénásan 30 mg, vagy orálisan 120 mg alat~
általában nem kell a toxikus túladagolással számolni.) A szervezet nagyon gyorsan
hozzászokik a morfinhoz, ezért a kívánt kábulat eléréséhez egyre növekvő mennyiségekre van
szükség, ami könnyen eljuthat a napi 4000-5000 mg-os mennyiséghez, de beszámoltak már
napi 15-20 g-ot (!!) szedőkről is.
Kellemes tapasztalatok21
A morfm már kis adagban is csökkenti a szorongást és a fájdalmat, a fájdalomtól való
félelmet, nagyobb adagokban kellemes közérzetet, eufóriát okoz. Kábító mennyiségben
használva gyönyörködtető szín és hanghallucinációkat vált k?2, majd altató hatása érvényesül.
Kellemetlen következmények
Már rövid idő alatt jelentősen csökkenti a szellemi és fizikai teljesítőképességet, rendkívüli
módon rontja a tanulási képességet, csökkenti az éhségérzetet és a szexuális vágyat. Hirtelen
hangulatváltozásokat, a tudat elködösü1ését, néha apátiát eredményez. Sokan allergiásak a
morfinra, ezeknél a bőr, különösen az arc és az orr viszketése tapasztalható. Kellemetlen
mellékhatás a morfinfogyasztással együttjáró renyhe bélműködés, a gyakori székrekedés.
:fv1orfin hatása alatt az érintett személy pupi11ája beszűkül, nagy (toxikus) adagok esetén
tűhegynyi ponttá zsugorodik. Már nem kábító adag ban is igen gyakran hányingert és hányást
okoz, ami fekvő állapotban ritkábban jelentkezik.

Hosszú használat során a szenvedélybeteg fizikai és pszichés állapota fokozatosan leromlik.
A bőre halványsárga, száraz és petyhüdt lesz, a haja őszül és csomó kban hull, a foga
szuvasodik, a testét tűszúrások borítják és tele van az el gennyesedett szúrások okozta
hegekkel. Végül teljesen lesoványodva és leromolva valamilyen fertőzésben vagy érrendszeri
problémában (pl. szívbillentyűk gombás feltőződése, vénás trombózis, vérmérgezés,
májgyulladás, AIDS, stb.) hal meg. A morfin és heroin jelentősen csökkentik a szervezet
immumendszerének teljesítőképességét, ezért a használók fokozottan kiszolgáltotakká válnak
minden (nem csak intravénás) fertőzéssel szemben.
Túladagolás
A mérgezés hányással; fejfájással kezdődik, kábultság, majd egyre mélyebb narkózis fejlődik
ki, ami kómához vezethet. A pupilla pontszeru, a bőr hideg és nyirkos, a testhőmérséklet
21
Nem minden élőlény tartja kellemesnek a morfin hatását, például a macskafélékből órákon át tartó,
őrjöngő dührohamot vált ki.
22
Néhány használója szerint a szexhez hasonlít.
lecsökken, felületes és gyenge a légzés, a pulzus ritka és szabálytalan, de a vérnyomás csak

a légzéselégtelenség alatt csökken. A halált általában a 6-12 órd alatt kifejlődő halálos
légzésbénulás okozza. Ha ezt sikerül elkerülni, akkor tüdőgyulladás, tüdőödéma fenyeget. A
felgyógyulás lassú, utóbetegségként tüdő-, bél- vagy agyvérzés fordulhat elő. A halálos adag
morfint soha nem használt egészséges felnőtteken kb. 200-400 mg.
Elvonási tünetek
A morfm nagyon erős fiziológiai függőséget alakít ki, meglepően rövid idő alatt.
Elgondolkodtató, hogy napi 3-4x15mg-ot 3 napig alkalmazva morfm-antagonista szerekkel
(amelyek másodperc ek alatt megszüntetik a morfin hatását) már kiválthatók az elvonási
tünetek. Hirtelen elhagyásakor súlyos, esetleg életveszélyes elvonási tünetek jelentkeznek,
amelyek a következőek: rendkívül heves izgatottság, félelemérzet, sírás, remegés. Gyakoriak
a dührohamok, hallucináció k, az érintett gyilkosságot vagy öngyilkosságot kísérelhet meg. Az
elhagyás után 5-6 órával bő nyáladzás, izzadás, hasmenés indul meg, a pupillák kitágulnak,
fáradtság, kimerültség jelentkezik, a testi állapot erősen romlik. Erős, hasogató végtag- és testi
fájdalmak tapasztalhatók. A legsúlyosabb esetekben életveszélyes szív gyengeség is
bekövetkezik23 •
A függőség megszüntetése
Régen zárt intézetekben végezték a leszoktatást, alla1 először csökkentették a napi adagot,
majd hirtelen elvonták. A legrosszabbon kb. 2 hét alatt túljutott a beteg, de még hónapokig
bent tartották munkaterápiára. A kiengedés után gyakori volt a visszaszokás. Ma a morfumoz
hasonló hatású, de anny im súlyos elvonási tüneteket nem okozó, orálisan hatékony
Metadonnal (szintetikus vegyület, nem morfinszármazék) helyettesítik a beteg napi adagját
Ca terápia járóbeteg-ellátás keretében is megoldható), amit azután néhány naptól néhány hét
alatt teljesen megvonnak. Ezzel kombináltan családterápiát alkalmaznak2... Az elvonási tünetek
a szakértők szerint nem sokkal rosszabbak mint amiket egy erős megfázás során
tapasztalunk25 • Nem könyvelhető el teljes siker ebben az esetben sem, sok beteg nem tud
23
Az életveszélyes tünetek morfin beadásával gyorsan megsziintethetők, de ehhez csak akkor szabad
fordulni, ha nincs más megoldás.
24
Sajnos sok szenvedélybeteg már lerombolta maga körül a csal~dot, vagy éppen a család felbomlása
miatt nyúlt a kábítószerhez.
25
Egy Metndonos elvonókúrát megjárt beteg a következőképpen írta le az átélteket:
"Naponta négyszer kaptunk injekciót, meg barbiturátot éjszakára. Egy Dolophine [Metadon] nevű
szinteúkus borzalmat nyomtak belénk, anlÍt a németek fejlesztettek ki még a nácik alatt és a nagy
Adolfról neveztek el. Az udvari orvos, meg azok az udvarias és jólelkű fiatalemberek akik reggelente
meglátogattak minket azt mondták, ettől könnye bb megszabadulni mint az ópiátoktól. Minden nem
drogos meg van erről győződve.
Naprólilapra csökkenteUék az adagomat. Az esedékes injekció előtt már fél órával igazán
kényelmetlenül éreztem magam és ideges voltam. Néha a smasszer későn hozta a gyógyszert, és ez
maga volt a szenvedés - fájt a térdem, nem láttam rendesen, légszomj gyötört, a szívem majd kiugrott
megszabadulni a Metadontól, de mindenképpen humánusabb és feltehetőleg jobb eljárás, mint

a zárt intézet. Minden tartós leszoktatás alapvető feltétele, hogy a beteg saját maga akarjon
megszabadulni a függőségétől, és ebben a törekvésében találkozzon a környezete aktív
támogatásával.
A morfin gyógyászati alkalmazásai

Legfontosabb felhasználása mint fájdalomcsillapítónak van. Különösen jelentős ez olyan erős
fájdalmak esetén, amelyek valamilyen betegségnek a következményei (pl. daganatos
megbetegedéseknél). A morfin nem szünteti meg teljesen a fájdalmat, de a beteg nem törődik'
tovább vele, képes lesz a maradék fájdalommal együtt élni. Jótékony az altató hatása is, mert
alvás közben a fájdalomküszöb erősen megemelkedik. A fájdalomcsillapító morfmadagoknak
már számottevő az euforizáló hatása, amely jó közérzetet, kellemes hangulatot okoz. Ez (kis
mennyiségeknél) egyáltalán nem teszi lehetetlenné a szellemi munkát, sőt esetenként
megkönnyítheti a külvilágtól való elszakadást. Bizonyos nehéz, nem gazdaságos légzést, a szív
erős leterhelését és halálfélelmet okozó betegségekben a légzőközpont ingerlékénységének
csökkentésével a légzés gyérülését, a szorongás csökkenését eredményezi és életmentő lehet.
A morfin csökkenti a köhögési központ ingerlékenységét is, de a hozzászokás miatt
köhögéscsillapításra nem használják. Régebben hasfogóként is alkalmazták.
A morfin és származékai szerkezete

A morfm és morfinszármazékok szerkezete a következő általános képlettel adható meg:
Név RI R2 R3
Morfin H H Me
Heroin Ac Ac Me
Nalorphin H H allil
Hydrocodin Me H Me
a mellkasomból, minden pórusomból izzadtság szivárgott és még sok más bajom is volt, amiket
felsorolni is nehéz lenne...
Aztán hét nap után mindent megvontak, erre azonnal megfáztam. Ez a szokásos folytatás, mint ahogy
a hányás, hasmenés és álmatlanság is az.
Harminc napig voltam Lexingtonban és egy éjjel sem aludtam többet fél óránál. A frissen leszoktatottak
éjszakái kü1önösen rettenetesek, mert pár perc alvás után arra ébrednek, hogya pizsamájuk és a
lepedőjük hideg izzadtságtóllucskos...
Tíz nap hányás után annyira kiszáradtam, hogyelájultam... Visszavittek a gyengélkedőre, ágyba dugtak
és glükóz-infúziót adtak Amíg feküdtem biztos voltam abban, hogy a világon még senki sem volt ilyen
rosszuL"
Alexander King: Mine Enemy Grows Older (1958)
A táblázatban felsorolt anyagok közül gyakorlati szempotból fontos a Nalorphin new morfin-
antagonista gyógyszer, amelynek a legtöbb opiát-receptorhoz nagyobb az affInitása, mint a
morfinnak. A morfinhoz hasonló, de annál gyengébb hatású vegyület, amely 5-15 mg-os
adagban fájdalomcsillapítóként is alkalmazható (agonista hatás). 1950-ben vezették be
gyógyszerként, hatásosan gátolja a morfin okozta légzésdepressziót és így életmentő hatású
lehet. Morfin előtt beadva meggátolja az arra jellemző hatások kialakulását. A már kialakult
morfinhatást is mérsékli vagyeliminálja. Lényegesen erősebb antagonista a Nalorphinhoz
nagyon hasonló szerkezetű, de az R20- csoport helyén oxocsoportot (=0) tartalmazó Naloxon.
A Nalorphinnal ellentétben ez a vegyület tisztán antagonista, nem csak a momn, hanem
valamennyi kábító fájdalomcsillapító hatását gátolja. A heroin az eddig előállított egyik
legerősebb kábítószer, részletesebben a következőkben kerül ismertetésre. A Hydrocodin azok
közé a gyógyszerek közé tartozik, amelyeket kábítószerként is használnak.
A morfin előállítása
Bár amorfm totálszintézise megoldott26 , termelési céllal nem használják, mert a természetes
morfin sokkal olcsóbb. Az ópiumból történő izolálása igénytelen eszközökkel is
megvalósítható. Legegyszerubben úgy nyerhető ki, hogy az ópium forró vizes oldatához oltott
meszet adnak, amikor a morfin kivételével a többi alkaloid kalcium-sóként lecsapódik. Az
oldatot dekantálják, a csapadékot forró vízzel kimossák, majd az egyesített anyalúgot és mosót
ammónium-kloriddal kezelik. A tiszta morfin kristályos formában kiválik. Modernebb
eljárások során az alkaloidokat egyéb módon, pl. ioncserélő oszlopon választják e127 •
1.5. HEROIN
A heroin természetes körülmények között nem fordul elő, morfInból állítják elő acetil-
kloriddal vagy ecetsav-anhidriddel történő acetilezéssel. Általában hidrokloridjaként izolálják,
ami egy fehér, kristályos anyag. A morfinnál kb. hatszor erősebb fájdalomcsillapító, hatásos
köhögéscsillapító, központi idegrendszerre gyakorolt hatása a morfmnál erősebb. Az eddig
előállított egyik legerősebb és legveszélyesebb kábítószer. A heroint a nagy ópium-termelő
országokban, illegális laboratóriumokban állítják elő. Mivel csak nagyon egyszeru előállítási
és minőségellenőrzési eljárásokat használnak (op. mérés) a termék nem teljesen tiszta, a
gyógyszergyári minóségi követelményeket meg sem közelíti. A tiszta heroint már a gyártó
26
JACS 74 1109 (1952), 78 1380 (1956)
27
JACS 81 3948 (1959)
I
L
helyen általában tejcukorral hígítják, a 85% hatóanyagtartalom már jó núnöségű anyagnak

számít. A nagybani kereskedőnél újabb hígításnak vetik alá, néha pedig hamisítják. (A
tejcukor semleges vagy nagy koncentrációban enyhén édeskés, a heroin kesernyés ízű, ezé~
a kis vagy nulla hatóanyagtartalmú keveréket a közismerten nagyon keserű kininnel keverik.)
A Nyugat-Európába vezető fő csempészútvonalak egyike Magyarországon vezet keresztiil,
amelyen egyre nagyobb mennyiségű heroint szállítanak. A Magyarországon lefoglalt heroin
legnagyobb mennyisége Törökországból származik és a szállítmány egyre növekvő, bár
szerencsére még mindíg csak kisebb hányada talál nálunk vevőre.
A heroin története
A heroin néva német heroisch [=heroikus, hősi, hatalmas] szóból származik, 1898-ban
állították elő a Bayer gyógyszergyárban és a morfinnál erősebb fájdalomcsillapítónak és
nagyon hatásos köhögéscsillapítónak találták. Mint új termék hamarosan széles körben
ismertté vált és szabadon hozzáférhető volt. Mikor felfedezték hogy a heroin meg szünteti a
morfin-elvonás tüneteit, a morfin-függőségről történő leszoktatásra kezdték használni
legfőképpen azért, mert úgy gondolták, hogy a heroin nem addiktív. 12 évnek kellett eltelnie
ahhoz hogy rájöjjenek, a heroin semmivel sem jobb a morfmnál. 1924-ben a Kongresszus
betiltotta a heroin előállítását az Egyesült Államokban. Még sokáig használatban maradt a
lóverseny-pályákon, ahol a versenylovak légszomjának leküzdésére és doppingolásra
használ ták. Ilyen esetekben előfordult, hogy a ló szó szerint halálra rohanta magát, futás
közben megfulladt. A II. világháború során, amikor az Egyesült Államokba irányuló heroin-
szállítmány ok a háborús blokádok következtében megszűntek, a függőségben lévők
visszatértek amorfinhoz.
A heroin mint kábítószer

A heroint a hozzáértek úgy ismerik, mint a tudatosan válla] t, lassú öngyilkosság anyagát. Egy
heroinista szerint a heroin a halál minden "előnyével" rendelkezik annak véglegessége nélkül.
A heroint kb. 2-4-szer olyan erősnek tartják, mint amorfint. Intramuscularisan (izomba) adott,
azonos erességűnek számított morfin és heroin között a betegek nem tudtak kiilönbséget tenni.
Intravénás injekciók esetén azonban a "gyakorlott" kísérleti alanyok határozottan meg tudták
mondani, hogy morfint vagy heroint kaptak-e. Hogya kiilönbség pontosan miben tapasztalható
az nem világos, mert mindkét esetben azonos élményekről számoltak be. A beszámolók
szerint ugyanakkor az intravénásan adott heroin kevesebb eufóriát okozott, mint az
Ílltramuscu]aris. :tv1int általában minden nagy hatékonyságú kábítószernek, a heroitmak is igen
kicsi az egyszeri adagja (kb. 16-20 mg intravénásan, maximum naponta háromszor). ilyen kis
metmyiséget gyakorlatlan személy nem tud kezelni, ezért részben kezelhetőségi, főként pedig
üzleti okokból valamilyen semleges, injektálható anyaggal hígitják. A piaci készitmények

általában kb. 95 %-ban tejcukrot tartalmaznak.
Kellemes tapasztalatok
Úgy tartják, hogy a heroin által kiváltott eufória erősebb, az általa adott élénkítő hatás
jelentősebb, de az élmények (pl. szin és hang-hallucinációk) alapvetöen megegyeznek a
morfinnál tapasztaltakkal28 •
Alapvetöen megegyeznek a morfinnálleírtakkal. Intravénás alkalmazása során bekövetkezik
a szúrási helyek (esetleg elfertőződö) kifekélyesedése (ún. heroinfekély), ami miatt néhány
év után az illetőnek egyetlen ép, injekciózásra alkalmas vénája sem marad. A heroint néha
azért alkalmazzák, mert a szexuális kapcsolat során állítólag növeli az elérhető gyönyört (ez
nem garantálható). Garantálható azonban az, hogy néhányszori használat után a szexuális vágy
csökken, tartós használat eredményeképpen pedig teljesen megszűnik. Kielégülést ezután már
semmi más nem tud adni, csak a heroin.
Túladagolás, elvonás
A túladagolási és elvonási tünetek nagyon hasonlóak amorfinnál leírtakhoz. Túladagolása
ugyanúgy légzésbénulást okoz, morfin-antagonistákkal a hatása rövid úton megszüntethetö,
de ez azonnal kiváltja az igen intenzívelvonási tüneteket.
Függőség és megszüntetés e
A heroin a legveszélyesebb kábítószer, mert már 1-2 injekciótól kialakulhat, három napi
használat során pedig biztosan kialakul a függőség 29 • Az elvonókúra során a kritikus időszak
talán valamivel rövidebb, de nehezebb mint a l11orfinnál.
Ma a heroimlak már semmilyen gyógyászati alkalmazása nincs.
28
Egy hölgy szerint a heroin hatása olyan, mint "egy elnyújtott orgazmus".
29
Krimikben láthatók olyan valóságból vettjclenetek, anlikor fiatal lányokat elcsábítanak vagyelrabolnak,
brutalitással és néhány adag heroinnal erőszakkal drogfüggővé változtatnak, majd csak akkor adnak
nekik újabb adagot, ha elrablóiknak mindenben engedelmeskednek (pl. bordélyházakban "dolgoznak").
1.6. KOKAIN
Az Erythroxylon coca Dél-Amerikában, főként Bolíviában, Peruban és Kolumbiában valamin~

Jáván tennesztett cserje, vadon csak kisebb mermyiségben fordul elő. Zöld leveleiből vonják
ki a kokaint, amelyet illegális útvonalakon csempésznek be a célországokba, legnagyobb
mermyiségben az Egyesült Államokba. Európába eljuttatni lényegesen nehezebb, ezért a
kokain nálunk a drága kábítószerek közé tartozik30 •
A kokain története
A koka cserje leveleinek fogyasztása valószínűleg igen régi múltra tekint vissza. Mintegy
1000 éves, mumifikálódott indián holttest övén függő bőrzacskóban már találtak
levélmaradványokat mészrögökkel együtt. Peru 1531-ben történt elfoglalásakor az inkák felső
kasztja tagjai élvezeti eikként használták a leveleket. A kokabirtokokat falakkal vették körül
és erős fegyveres őrség vigyázott rájuk. A hódítást követően a társadalmi struktúra fellazulása
felgyorsította a kokalevelek elterjedését a dolgozók között is. A rászokás olyan erős volt, hogy
az őslakosokat a legnagyobb erőszak alkalmazásával sem lehetett a levélrágásról leszoktatni,
így ez azon kevés dolgok közé tartozott, amiben a hódítóknak engedniük kellett; a napi
munkaritmusba is be kellett iktatni a kokarágást. Bár a szokásos an fogyasztott mermyiség nem
volt túl nagy, voltak olyanok, akiknek a fizetséget nem élelmiszerben, hanem kokalevélben
kellett kiadni. A fogyasztási szokást erősítette, hogy a növényt szentként tisztelték.
Valószínűleg erre és a kiváltott hatásokra utalhat a perui indiánok között elterjedt mondás: "Az
Isten egy anyag".
A levelekben a kokain rosszul oldható só fonnájában található, ezért azokat valamilyen

bázikus kémhatású anyaggal együtt rágták, amelyakokaint felszabadította. A bázisos anyag
általában oltott mész vagyelégetett növények (főként Chinopodium quilloa) hamuja volt, amit
kukoricakeményítő vel vagy madárürülékkel ragasztottak össze tömbökké. Bár Európában az
első teljes leírás már 1565-ben megjelent, nem sok figyelmet keltett. Egy Angelo Mariani
new személy a kokaleveleket borban kiáztatta és így kapta a "Vin coca mariana" nevű italt,
ami nagyon népszerű lett a XIX. századbeli Európában. A kokaint a levelekböl tiszta
formában először Niemarm izolált a 1860-ban. 1880-ban Anreptől származik az első
közlemény, amely leírja a kokain helyi érzéstelenítőként történő alkalmazását, utalva egy
1868-ból szánnazó előzetes megfigyelésre. A szemészetben Koller vezette be mint
érzéstelenítőt 1884-ben. A kokalevelek kivonata a Coca-Cola lényeges alkotórésze volt
egészen 1904-ig, amikor a kokain használatát betiltották. A Coca-Colában azóta a hasonló (de
gyengébb és veszélytelenebb) élénkítő hatást kiváltó koffein található.
30
Magas ára miatt a felső tízezer kábítószerének tartják.
A kábítószerként alkalmazott kokain:

A kokaint (mint hatóanyagot) két formában árulják afeketepiacokon:
Kokain: általában hidrokloridjaként, mint fehér kristályos anyagot árulják.

Crack: A "szabad bázis" technika feltalálása jelentette az első lépést a crack felé. A
szabad kokainbázis előállítását úgy végezték, hogya hidroklorid vizes oldatát
meglúgosították, majd éterrel extrahálták. Az éter elpárolgása után
visszamaradó tiszta kokain hatását tekintve sokkal gyorsabb és lényegesen
erősebb volt, mint a hidroklorid. A tűzveszélyes éterrel azonban sok baleset
történt, valószínűleg ezért szorította ki a használatból a készen kapható crack.
A nyolcvanas években terjedt el az Egyesült Államokban a kőkemény
darabokká összeállt anyagnak, a crack-nek a fogyasztása. A crack-et úgy
állítják elő, hogya kokain-hidrokloridot vizes szódabikarbónával összekeverik,
majd a kapott anyagot (szabad kokainbázis, NaCl és NaHC0 3 keveréke)
megszárítják. Nevét onnan kapta, hogya széttört darabokat kanálban, pipában
melegítve vagy lángba tartva ropogó, pattogó hangot hallat.
A kokain adagolása:
Két fogyasztási módja terjedt el, a szippantás és az intravénás injekció, ezek közül az első a
gyakoribb. Orálisan a kokain mint kábítószer gyakorlatilag nem hatásos. Az intravénás
injekció számtalan veszélyt rejt magában, mert nagyon könnyű túladagolni, a hatása olyan
gyorsan jelentkezik, hogy életveszélyes lehet. Fiziológiai függőség kialakulásával nem nagyon
kell számolni. Tolarencia gyakorlatilag alig alakul ki, nincs nagy különbség a "kezdő" és a
"profi" egyszeri adag mennyisége között. A felhasználás gyakoriságában azonban nagy
eltérések tapasztalhatók; sokan csak alkalmilag, fáradtság vagy depresszió leküzdésére
használjá12 1, de vannak akik kis adagokban 10 percenként fogyasztják, ami összességében
napi 10 g-ig is felmehet. Intravénásan adva a hatása nagyon rövid ideig tart, de rendkívül
erős.
A kokain inkább az izgatószerekhez, mint a valóban víziókat vagy kábulatot kiváltó
anyagokhoz tartozik. Alkalomszerű kis mennyiségű fogyasztása frissítő, élénkítő hatást
eredményez, azonban a hatás elmúltával a búskomorság jelei mutatkozhatnak. Rendszeres,
jelentősebb mennyiségű fogyasztása erős, hirtelen jövő és túlságosan felajzott eufóriát,
31
Az Egyesült Államokban nagyon sok híres személyiségről (pl. sokat rohanó riporterekről, színészekről)
deriílt már ki, hogy legalább alkalmilag kokaint fogyaszt.
nagyobb adagban pedig hallucinációkat okoz32 • A fogyasztó magát és cselekedeteit

grandiózusnak tartja, meg van róla győződve, hogy szinte emberfeletti fizikai és szellemi
képességekkel rendelkeziI23.
A drog hatásának halványultával az érintett személy nagyon mély depressziós állapotba kerül,
ekkor nagyon erős a késztetés az újabb adag megszerzésére. A kokain megemeli a
testhőmérsékletet, ami fázást, hidegrázást eredményez. Huzamosabb használatától emésztési
zavarok, hányinger, étvágycsökkenés, súlyveszteség, krónikus álmatlanság, rendszertelenül
előforduló hányás és üldözési mániás érzékcsalódások (képi- és hang-hallucinációk)
jelentkezneJ24. Gyakori, hogy a drogos úgy látja, a bőre alatt hangyák mászkálnak, ezért
erősen vakarózik. (Majmoknál is jelentkezik ez, csak sokkal erősebb a kiváltott hatás, ugyanis
az állat képes leharapni az ujjait azért, hogy megszabaduljon a bogaraktól.) A drogfogyasztó

sokszor agresszív, antiszociális viselkedést mutat (sajnos az életellenes bűncselekmények is
elég gyakoriak)35. A fogyasztó egyre inkább "túlpörgött" állapotba keriil a szokásos adagtól,
ami olyan kellemetlen, hogy ennek elkerülésére gyakran kombinálja akokaint morfinnal vagy
heroinnal, hogy azok nyugtató hatása lecsillapítsa36 • Mivel a morfinszármazékok ráadásul
nagyon erős fiziológiai függőséget alakítanak ki, a szenvedélybeteg ezzel a rosszból még
rosszabb helyzetbe kerül. Tartós kokain-szippantás eredményeként gyakori, hogy az
orrlyukakat elválasztó porcos sövény átlyukad, később pedig megindulhat a csont feloldódása
is. Az intravénás injekciók helyén fekélyek, hegek jelennek meg.
32
Éreztem a kokain erős, émelyítő-édes illatát. A tcnyeremről csöpögött az izzadtság. A férfi jobb kezében
tartotta a bökőt miközben bal kézzel megragadta a karomat. Elfordítottam a fejem ~ lehllllytam a
szemem. Alsó ajkamba harap va vártam a tű éles szÍlrását.
A fenébe is! Csodaszép vénái vannak! - mondta.
Összerázkódtam, amikor a tű belém fúródott. Kinyitottam a szememet és figyeltem. Láttam, vérem
hogyan tört föl a cseppentőben. Majd a pasi megnyomta a gumit és a vérrel keveredett folyadék behatolt
a vénámba. Mintha egy tonna nitró robbant volna bennem. A szivem hirtelen megvadult és úgy éreztem
megfulladok Olyan volt, mintha tetőtől talpig minden pérusomba behúztak vc~a egy jó nagyot és egy
idegőrlő klimaxban valamennyi szétdurrant volna. ... Remegtem mint a kocsonya. Megpróbáltanl
kinyitni porszáraz számat, de nem sikerült. Megbéllultam. Éreztem amint forró hányadék iramodott fel
összecsavarodó beleimool. Láttam ahogy a zöld, büdös okádékkötél beletalál a szemeteskosár fekete
szájába... ... Úgy éreztem, mintha bezúzták volna a fejem tetejét. Mintha ezer darabra robbantam volna
szét, csak a szemeim maradtak a helyükön. Aztán apró, b~1.sergető lábacskákkal áttáncolt rajtam az
extázis. Lágy harangjáték hangzott fel koponyánlOn belül... Néztem a kezemet, a csípömet. Borzongás
suhant végig rajtam. Biztos, hogy én vagyok a legszebb a világon! Egy szuperman erejét éreztem
magamban.
"lceberg SUm ": Pimp. l1ze Story of My Life (1967)
33
A szellemi képességek egyáltalán nem növekednek, azonban bizonyos fizikai dopping jelleg valóban
kimutatható.
34
Pl. világos háttér előtt gyakran "látnak" mozgó fekete foltokat, amiket lllldorító rovaroknak hisznek.
35 Az erőszakos cselekedeteket tekintve sokan úgy vélik, hogy a kokainista veszélyesebb a környezetére
mint a heroinista.
36
Az izgatott állapot akár az őrjöngésig is fokozódhat!
Túladagolás
Több egészségügyi szervezet úgy véli, hogy egyszeri 1200 mg intravénásan beadott kokain
a legtöbb ember számára halálos adag. A halált általában vagy a légzöközpont bénulása, vagy
nagy intravénás adag esetén a szív megállása okozza. Az alultápláltság és vérszegénység nuatt
leromlott fizikai állapotú szervezetre fokozott veszélyt jelent a túladagolás. Túladagolás esetén
a mérgezett kibírhatatlan forróságot érez, ezért meztelenre vetkőzik, jéghideg vízzel teli
fürdökádba merül, vagy éppen bebújik a hűtöszekrénybe, ahol esetleg utoléri a végzete.
Elvonási tünetek, függőség megszüntetése

Mivel a kokain nem okoz fiziológiai függőséget, elvonási tünetek sem jelentkeznek.
A kokain gyógyaszati alkalmazásai

Bár korábban még basználták a kokaint mint helyi érzéstelenítőt, manapság az előnyösebb
hatású szintetikus származékok gyakorlatilag kiszorították a gyógyászatból.
A kokain szerkezete. hatásmechanizmusa

A kokain a tropánvázas alkaloidokhoz tartozik, szerkezete a következő ábrán látható:
o
CH~-'
) '-.. o ""CH)
O~
7. ábra A kokain szerkezete
Szerkezetét csak az atropin szerkezetének meghatározása után sikerült pontosan megadni.

Totálszintézise megoldott, de sokkal gazdaságosabb a természetes alapanyagból történő
kinyerése.
1.7. LSD
Az LSD (LSD-25, d-lizergsav-dietil-amid), szabad bázisként kissé illékony, oxidációr~

hajlamos anyag. Általában tartarátja fonnájában állítják elő. Az LSD a tennészetben nem
fordul elő, szintetikusan állítják elő d-lizergsavból. A lizergsavat hosszú ideig a Claviceps
purpurea gomba37 tennelte ergotaminbóPs gyártották, mára egy új gombafaj, a Claviceps
paspali felhasználásával mesterséges táptalajon, biotechnológiai úton tenne1i~9.
Az LSD története
Az LSD-t 1938-ban állította elő Albert Hofmann a Sandoz Laboratóriumokban, Svájcban (a
teljes, LSD-25-ös névben szereplő szám azt jelenti, hogy ez volt a 25. újonnan előállított
lizergsav-szánnazék). Hosszú időn keresztül senki sem gondolt arra, hogy ennek az anyagnak
pszichoaktív hatása lenne, míg 1943-ban Hofmann véletlen expozíciót követően rosszul lett,
és elsőként végigélt egy "nagy utazást". Labornaplójában a hatás elmúltával részletesen
rögzítette tapasztalatait40 • Annak igazolására hogy az LSD volt a felelős a hatásokért, néhány
nap múlva ellenőrzött körülmények között újabb adagot (0,25 mg-ot) vett be. A tapasztalatok
azonosak voltak a megelőzőekkel. 1960-ra világszerte elterjedt mint új, fantasztikus hatásokat
produkáló kábítószer. A Harvard Egyetemen két pszichológus (Thimothy Leary és Richard
Alpert) egyetemi hallgatóknak adott be LSD-t, hogy annak a tudatra gyakorolt hatását
tanulmányozzák41 • Az LSD-vel kivánták modellezni a hallgatóknak a tudathasadásos állapotot
és elvezetni őket az igazi boldogsághoz. A pszichedelikus (tudattágító) drog kifejezés is tőlük
szánnazik. 1962-ben megalapították az IFIF (International Foundation for Internal Freedom)
szervezetét, ahol hallucinogén anyago kkal, többek között pszi10cibinnel és LSD-vel
kísérleteztek. Az alapítóknak az egyetemről történő elbocsátása után az IFIF Mexikóba
költözött, de az ottani konnány is hamarosan betiltotta működését, ezzel a szervezet megszűnt.
37
Az ezzel fertőződött rozst hívják anyarozsnak (Secale cornutum).
38
Az ergotamin volt az első tiszta fonnában izolált ergot alkaloid. Kinyerését Arthur Stoll, a Sandoz
Gyógyszergyár vegyésze oldotta meg 1918-ban.
39
Kb. 0,4% hatóanyag tartalom érhető el.
40
"1943. április 16-án pénteke n délután a laboratóriumban furcsa szédülés és nyugtalanság fogott el. A
közelemben lévő tárgyak és mUflkatársaim alakja látszólag folytonosan változott. Nem tudtam a
munkámra koncentrálni. Mintegy álomszerű állapotban elhagytam a laboratórium ot és hazamentem, ahol
ellenállhatatlan késztetés fogott el, hogy lefeküdjek aludni. A napfényt zavaróan intenzív nek éreztem.
Elhúztam a függönyöke t, majd szinte azonnal egy különös, részegséghez hasonló állapotba kerül tem ,
amelyet felfokozott képzelgés kísért. Lecsukott szemmel valami fantasztikusan plasztikus,
kaleidoszkópszerű, ragyogó színű képek rohantak felém. Két óráig voltam ebben az állapotban, majd
a képek fokozatosan elhalványultak A vacsorát már jó étvággyal fogyasztottam, teljesen nonnálisnak
és kipihent nek éreztem magam."
41
Ezzel nagyon súlyosan megsértették a vegyületek embereken való tanulmányozásának (előzetes
laboratóriumi és állatkisérletekhez kötött) engedélyezé.'ii eljárásrendjét, egyetemük szabályzatát,
veszélybe sodorták a kisérletben résztvevő hallgatókat, kábítószerfogyasztásra buzdítottak és így komoly
etikai vétséget követtek el. Az ügy kitudódása után munkaviszonyukat megszűntették
Leary egy új, vallási jellegű csoportot alakított (League for Spiritual Discovery, azaz LSD),
önmagát a pszichedelikus drogok prófétájának hirdette. Egy bírósági tárgyalás elől hosszú
időre ismeretlen helyre távozott. A hatvanas évek végén a hippimozgalmak egyik kedvelt
anyaga volt az LSD és fogyasztása mint jelkép jelentős szerepet kapott többek között a
vietnami háború elleni tiltakozásban. A hatvanas évekig jelentős kutatások folytak új LSD-
-analóg vegyületek előállítására és a hatás-szerkezet összefüggések megállapítására, amelyek
több új anyaghoz is elvezettek. A kábítószer-fogyasztási hullám növekedése miatt végül ezeket
a kísérleteket berekesztették, a kísérleti adatokat szigorúan zárolták. Az utóbbi időkben
QSAR42 számítások keretében a kutatások egy részét újra felevenítették. Manapság bizonyos
reneszánszát éli az LSD. Sajnos ez az a kábítószer, amellyel fiatal gyerekeket is megpróbálnak
(a gyerekek tudatlanságát vagy ösztönös kíváncsiságát kihasználva) drogfogyasztóvá nevelni.
Dyen esetek megelőzése mind a társadalom, mind a családok részére rendkívüli fontosságú43 •
Az LSD mint kábítószer

A feketepiacon több megjelenési formája is ismeretes. Szilárd állapotban porként, tablettaként
vagy kapszulában, oldatban, vagy valamilyen hordozóra felvive forgalmazzák. Kiszerelése
részben attól függően változik, hogy kik a célbavett fogyasztó k. Gyerekek, fiatalok részére
apró cukorkában, rágógumiban terjesztik. Mindenki számára készülnek az LSD-vel átitatott,
itatóspapír anyagú bélyegek, amelyekre nagyon sokféle mintát nyomhatnak. Hasonlóan
általános célúak a kb. 4 mm x 4 mm méretű LSD-s ostyalapocskák, amit a nyelv alá
helyeznek. Ismeretes még az LSD oldata (gyakran injektálható formában), amely töményebb
formában kékes vagy rózsaszínes árnyalatú lehet (a szín a szennyezőktől származik), valamint
az ezt tartalmazó szörpök, italok (tipikusan narancslé). Az igazán kemény droghasználók
azonban ragaszkodnak a fehér porhoz, ők ugyanis (és itt már az emberi lélek rejtelmei
látszanak) nem csak a bódító hatást akarják, hanem azt is, hogy amit fogyasztanak az valóban
kábítószernek látszódjon. Rendkívüli ereje miatt az LSD-ből már néhány gramm is több ezer
adagot tesz ki, ekkora mennyiség azonban könnyen elrejthető, így az országhatárokon
keresztül történő mozgását nagyon nehéz ellenőrizni.
Adagolás
Az LSD a létező egyik legerősebb kábítószer, legkisebb használatos mennyisége kb. 20 !-Lg,
ami a jellegzetes tünetek nagy részét már kiváltja. Szokásos adagja általában 25-50 !-Lg, bár
vannak akik inkább a nagyobb 100 !-Lg-os mennyiséget kedvelik44 • Az átlagos utcai használó
42
QSAR = Quantitative Structure - Activity Relationship
43
Sok országban különösen kemény büntetésekkel riasztják el a drogárusokat az iskolás koru gyerekek
kömyezetéből.
44
Az LSD-t néhány helyen alkoholelvonó kúrán lévő személyeknél az elvonási tünetek csökkentésére
használták, tekintve hogy nem alakít ki élettani függőséget. Gyakran akár 300 I-lg-ot is be kellett adni
egyszeri adagja 100-700 Jlg, de beszámoltak már 2000 Jlg-ot fogyasztó személyről is.
A többi hallucinogén kábítószerrel összehasonIítva megállapít ották, hogy az LSD kb. 5000-
lOOoo-szer olyan erős mint a meszkalin és kb. 200-szor erősebb mint a pszilocibin:
Fogyasztása általában szájon át történik, de alkalmas intramuscularis injekciózásra is.
Általános jellemzők
Az LSD esetében nagyon különbözőek az egyének tapasztalatai, a hatás nagy mértékben függ
a drog mennyiségétől, a fogyasztó személyiségétől, attól hogy milyen lelkiállapotban és
milyen körülmények között fogyasztotta a kábítószert. A drog hatása a bevétel után kb. 1
órával kezdődik, és 6-14 óráig tart, de előfordulhat egyeseknél hogy csak napok múlva (I)
csillapodik. A hatás nem fokozatosan, hanem egyre halványodó hullámokban múlik el, amikor
normális és kábult állapotok váltják egymást.
Nagyon hasonlóak más hallucinogén anyagok által kiváItottakhoz, de azoknál erősebbek,
hatásosabbak. Bekövetkezik a hangulat megváltozása (néha eufória és megalománia, máskor
45
pánikszerű rémület , a személyiség elvesztésének félelme). A fogyasztó a színeket
élénkebbnek, fényesebbnek érzékeli. Egyes érzekszervei kifinomublak, mások eltompulnak.
Hangosnak véli a szinte érzékelhetetlen hangokat, a fogyasztott ételeket soha nem érzett
finomságúnak találja. Észrevesz máskor figyelmen kívül hagyott dolgo}t-.at, tulajdonságokat,
pl. a beton rücskös felületét mellbevágóan élettelinek érzi. A különböző érzékszervek által
közvetített jeleket egyesíti (szinesztézia), így pl. a hangokat fellobbanó színekként "látja". Az
idő hullámzik, néha egy másodperc az örökkévalóságig tart. A tárgyak alakja, a tér eltorzul,
ezek egymásba folynak. Többszörös személyiség érzete alakulhat ki, egyszerre van a testében
és azon kívül, úgy érzi hogy egyesül a környező világgal, miközben személyisége feloldódik
abban. Képzeletbeli dolgok, pl. virágok, kígyók, állatok, emberek veszik körül, amelyekről
tudja, hogy nem valódiak, de nem tudja azokat befolyásolni. Úgy érezheti, hogy lelke egyesül
a szobában lévő más emberekével. Érzékenységét, szexuális élményeit fokozottnak ítéllleti
meg. Lecsukott szemmel fantasztikus alakú, plasztikus, ragyogó színű spirálok, tárgyak
kavarognak körülötte.
a betegnek a kivánt hatás elérésére. Az LSD terápiás értékét részletesebb vizsgálatok nem igazoJták, a
módszer nem került bele az elfogadott orvosi gyakorlatba.
45
A hatvanas években az Egyesiilt államokban az LSD-ről vetített egyik ismeretterjesztő filmben
meghökkentö jelenetnek lehettek a nézők szemtaníu: egy LSD hatása alatt lévő macska halálos
rémületben, pánikszerűen menekült a laboratóriwni fehéregér elől.
A fogyasztó, bár saját magát nagyon nagyra értékeli, intelligencia-vizsgálatok során
önmagához képest igen gyenge erdményeket ér el46 • Mozgáskoordinációja teljesen
összezavarodik. A többször ismételt drogfogyasztás tapasztalatai nem azonosak, azok időről
időre változnak. Gyakran előfordul hogy néhányszori kellemes élményt teljesen váratlanul egy
rémálomszeru utazás követ47 •
Az első tünet általában egy bizonytalan jellegű szorongás megjelenése, amit hányLflger
kísérhet. A testhőmérséklet és a vérnyomás megemelkedik, a pupillák már kis mennyiségtől
is kitágulnak. Az LSD néha fokozza a székelési és vizelési ingert. A fogyasztó realitásérzéke,
józan ítélőképessége teljesen megzavarodik, veszélyérzete megszíínik vagy abnonnálissá
változik, normál tájékozódásra és térérzékelésre képtelenné válik48 • Önmagának gyakran
tulajdonít nem létező tulajdonságokat. A halálos kimenetelű, LSD hatása alatt bekövetkező
balesetek általában az előzőekben felsoroltaknak a következményei 49

• A hatás elmúltával
étvágytalanság, nyugtalanság, bénultság vagy fulladás érzése jelentkezhet, gyakori az
álmatlanság. Komolyabb élettani változások nem jellemzéek, de kromoszóma-károsító hatása
kimutatható. Drámai hevességű pánikreakciókat válthat ki olyanoknál, akik nincsenek
tudatában annak, hogy LSD-t fogyasztottaJ<S°.
Feltétlenül meg kell említeni a flash back jelenségét, aminek az a lényege, hogy a
drogfogyasztásról való teljes leszokás után hónapokkal (max. 1.5 évvel l), LSD bevétele
nélkül, váratlanul és másodpercek alatt "csúcsra" kerül az illető (pl. gépkocsivezetés közben
a városi csúcsforgalomban). A beszámolók szerint halálos rémületet tud okozni az érintettben ,
nem is beszélve a többi következményről... sl .
Túladagolás
Toxikus hatásokkal kb. 3000 !lg elfogyasztása eset én kell számohmnk (nem drogos
egészséges felnőttek esetében), ennek hatása kb. 20 perc múlva kezdődik és kb. 7 óráig tan.
Valódi aktív ellenszere nincs. Az LSD különösen veszélyes kis gyerekekre nézve! Közvetlenül
46
Egy hallgató azzal indokolta az LSD-fogyasztást, hogy csak a drog hatása alatt képes felfogni a
relativitás-elméletet Legközelebb, mikor "felfogóképes" állapotban volt, kikérdezték az addig
tanultakból. Bebizonyosodott, hogy semmit nem értett meg belőle.
4i
Hatásának kiszámíthatatlansága miatt sokan ezért nem szer~tik az LSD-t, helyette maradnak a heroinnál.
48
Emlek veszélye a közlekedésben nyilvánvaló.
49
Pl. felmerül a fogyasztóban a gondolat, hogy Supennan-kéut repiibi tud. Meg sem fordul a fejében
hogy téved, ezért a legnagyobb nyugalommal kisétál a tizedik emeleti ablakon.
50
Pl. barátai "megtréfálták".
51
A csúcs olyan gyorsan beállhat, hogy az érintett személy nem is képes felfogni mi történik. Képzelt
világát valóságosnak véli és annak megfelelően cselekszik, ami a szakirodalom szerÍ111 többször vezetett
már katasztrófához.
az LSD (mint vegyszer) okozta halálesetről nem tudunk, halálos adagjára vonatkozó adat nem
hozzáférhető52 • Nagyon eltérő hatást vált ki különböző állatfajokon. Nyulak az átlagos emberi
dózis 120-szorosát, patkányok pedig a 2000-szeresét minden baj nélkül elviselik, ugyanakko~
297 mg LSD (az átlagos emberi adag mintegy 3000-szerese) megölt egy elefántot.
Elvonási tünetek, függőség

Az LSD fiziológiai függőséget nem alakít ki, de nagyon erős leki függőséget eredményezhet.
Elvonási tünetei nincsenek.
Az LSD gyógyászati alkalmazásai:

Az LSD elvileg alkalmas lehet aktív pszichotikus betegségek (szkizofrénia) megállapítására,
ugyanis ilyen betegeknél az LSD-érzékenység nagy mértékben lecsökken, 250 ~g-os dózis
még nem vált ki halIucinációkat. Korábban megpróbálkoztak krónikus alkoholisták
leszoktatására, valamint krónikus neurózis megszüntetésére felhasználni, de a később
jelentkező mellékhatások miatt53 manapság már nem alkalmaz zák. Bizonyos elmegyógyászati
és idegrendszeri kutatásokra ellenőrzött körülmények között még felhasználják.
Az LSD szerkezete
8. ábra Az LSD szerkezete
Az LSD egyik legegyszerubb előállítása a Stoll és Hofmann által 1938-ban kidolgozott

eljárás54 • Maga a reakció elvileg egyszeru, lizergsavat és dietil-amint reagáltatnak egymással,
majd a terméket kloroformos azeotróp deszti1lációval vagy frakcionált vákuumdeszti11ációval
52
Tekintettel arra, hogy az LSD jelentős katonai potenciállal bír, nagyon valószínű, hogy meghatározták
a humán halálos adagot. .
53
Öngyilkossági kisérletekre való hajlamosítás, bizarr magatartás, nem kívánatos személyiségváltozások,
paranoid reakció, régi pszichopá tiás tünetek kiújulása, állandóan megjelenő hallucináció.
54
Helv. Chim. Acta 26 (1943) 944
nyerik ki. Totálszintézisének megoldása gyakorlatilag csak a d-lizergsav totálszintézise

kidolgozásától függöttss. A lehetséges négy optikai izomer közül csak. egy hatásos.
Az LSD hatásmechanizmusa
Pontosan még nem ismert. A vizsgálatok szerint az elfogyasztott mennyiségnek csak nagyon
kis hányada « 1%) jut el a központi idegrendszerbe (igazából ez mutatja a vegyület elképesztő
potenciálját), túlnyomó része a májon és a vesén keresztül kb. 2 óra alatt kiürül.
1.8. MESZKALIN
A meszkalin a Mexikóban honos kis méretű, gömbölyű peyote kaktuszban (Lophophora

williamsii) található hallucinogén hatású alkaloid. A kaktuszból kiextrahálható másik, nem
kábító hatású alkaloid: a lophophorine.
Történet
Az aztékok vallási rítusaik során kideríthetetlenül régi idők óta fogyasztották a kaktuszt,
amivel szerintük közelebb keriiltek Istenhez. A mescalero indiánok a kaktuszt az "istenek
testének" nevezték, a belőle izolált anyag a törzsről kapta a nevét. Begyűjtése vallási szertartás
szerint ősszel történt. A gyűjtés előtti időszakban a szedő k tartózkodtak a szexuális
kapcsolato któl 56 , böjtöltek, imádkoztak. A megadott napon kivonultak, majd a megtalált
kaktuszoknál szelleműzést végeztek. Ezután a peyote-t a templomukba vitték, egy részét
áldozatként felajánlották az isteneknek, a másik részét eladták vagy később felhasználták. A
vallási ritus elterjedt az Egyesült Államokban is, azt sok indián törzs átvettes7 . Már a XX. sz.
elején, az első kábítószerlistákon betiltották használatát. Manapság csak a Bennszülött
Amerikaiak szekta tagjai számára, kizárólag a rezervátum teriiletén és vallási célokra
engedélyezett a fogyasztása. A kaktusz fő alkaloidját először Louis Lewin német
farmakológus azonosította 1886-ban, tiszta formában Hefter izolálta 1896-ban.
A kábítószerként használt meszkalin

A kaktuszt feldarabolva mind nyersen, mind pedig szárított formában fogyasztják. Ez utóbbit
nevezik "mescal button"-nek. A tiszta meszkalin és a gomba élettani hatása bár közel van
55
JACS 78 3087 (1956), Teuahedron Lett. (1976) 4311
56
Más forrás szerint csak szűz fiúk vehettek részt a gyűjtés ben, amit bekötött szemmel (?!) kellett
végrehajtaniuk.
57
Mexikó és az észak-amerikai kontinens meghódítása során és az után a keresztény misszionáriusok
minden eszközzel küzdöttek a kaktuszfogyasztás ellen, mivel Isten testéről alapvetően más volt az
álláspontjuk.
egymáshoz, mégis jelentősen különbözik, ami valószínűleg a jelenlévő egyéb minor alkaloidok
szinergista hatásának a következménye. A továbbiakban csak a tiszta meszkalin adagolásával
és hatásaival foglalkozunk.
Egy 75 kg-os felnőtt teljes adagja 500 mg. A hatás 2-3 óra alatt jelentkezik és 4-12 órán át
tart. Tolarencia valamivellassabban fejlődik ki mint az LSD esetén. A kaktusznál kevésbé
vált ki hányingert, hányást. Az LSD-vel és pszilocobinnel kereszt-toleranciát alakít ki.
Az LSD-hez hasonló jellegű érzékcsalódásokat, tudatállapot-torzulást, hallucináció kat vált ki58 •
Az LSD-hez hasonló negatív következményekkel kell számolni, de részletes adatok nem
állnak rendelkezésre. Tartós fogyasztása hosszú távon megmaradó lelki zavarokat eredményez.
Túladagolás
1000 mg feletti adagok már toxikus hatásokat mutatnak. A szabad bázis félhalálos adagja
patkányokon 370 mg/kg (i.p.), a hidrokloridra ez az érték 212 mg/kg egéren, 132 mg/kg
patkányon, 328 mg/kg tengerimalacon.
Elvonási tünetek, függőség
A meszkalin fiziológiai függőséget nem alakít ki, elvonási tünetek nem jelentkeznek.
G yógyászati alkalmazások
Konkrét gyógyászati alkalmazásai nem ismertek, de ellenőrzött körülmények között
felhasználják idegélettani és lélektani kutatásokban.
58
"Nagyon furcsa volt a tér körülöttem. Tetőtől talpig láttam magamat és a heverő t, amelyen feküdtem.
Minden egyéb semmivé vált, teljes üresség vett körül. Éterben lebegő magányos sziget voltam, testem
egyetlen porcikája sem engedelmeskedett a gravitáció törvényének. Az úr túloldalán -a szoba végtelen
térnek látszott- szemem láttára fantasztikus alakok keltek életre. Izgatott voltam, izzadtam és reszkettem,
miközben vég nélküli csodákban volt részem. Végtelen csarnokokat láttam csodálatos csúcsos
bolúvekkel, groteszk díszítésekkel, közben teljesen rabul ejtett a ragyogás. A látvány hullámokban
változott, végtelen variációk tűntek elő és váltak ködd é, két és három dimenziós képek olvadtak
egymásba, hogy a végén láthatatlan ponttá zsugorodjanak. A heverő-sziget is eltúnt. Nem érzékeltem
fizikai valómat és egyre inkább erőt vett rajtmll a feloldódás érzése."
Louis Lewin
Phnntastica: Narcotic and Stimulating Drugs (1964)
Szerkezet. előállítás
A meszkalin szerkezete a köv. ábrán látható:
9. ábra A meszkalin szerkezete
Szerkezete nagy hasonlóságot mutat számos más kábítószerével, különösen abiogén

aminokkal. Szerkezetbizonyító szintézisét már 1919-ben megoldották.
KOH/EtOH
..
1. red. Zn/HOAc
2. red. Na/Hg
10. ábra A meszkalin szintézise.
Szintézise más kiindulási anyagokból is lehetséges. 59
59
J. Pharm. Sci. 59 (1970) 1699-1727
1.9. KAVA IN
A kavain a borsfélék családjához tartozó, Polinéziában és Hawaiin tennő polinéziai bor~
(Piper methysticum) gyökere tejszeru nedv ének felhasználásával készülő frissítő hatású ital60
hatóanyaga61. Az ital aromás illatú, kissé szappanra emlékeztető csípősen fanyar ízű, forrón
szolgálják fel. A Tonga-szigeteken a gyökeret fiatal fiúk és lányok alaposan megrágják, egy
közös tálba köpik, vízzel hígítják és így szolgálják fel. A kavaint ma szintetikusan állítják elő.
Élettani hatások
A kavain enyhén doppingoló, értágító, simaizomgörcs-oldó, feszültségoldó, nyugtató, nagyobb
mennyiségben altató hatású anyag. Nem vált ki függőséget. Egy Németországban előállított,
állítólag tanulást segítő készítményben található, amelynek másik komponense a memóriát

javító hatású magnézium-orotát (az orotsavat B l3-nak is nevezik, megtalálható a juhtejben, de
nincs az anyatejben).
Szerkezet
11. ábra A kavain szerkezete
A kavain szintézise megoldott62 , abszolut konfigurációját63 , kristályszerkezetét64

meghatározták.
60
új-guineai neve: kavakava (vagy kava-kava); hawaii neve: ava
61
Egyéb hatóanyagok: dihidrokavain,methysticin, dihydromethysticin, yangonin. A hat6anyagtartalomról
bővebben: Ber. 66 1792 (1933)
62
J. Chem. Soc. 1950 3642; Nature 166 788 (1950); Rec. Trav. Chim. 70 79 (1951); J. Org. Chem. 41
4070 (1976)
63
Tetrahedron Lett. 1968 1797
64
CA 78 63591z (1973},
1.10. KATI NON
Etiópiában, Jemenben, Kelet-Afrikában és az Arab-félszigeten honos Catha edulis cserje

CKhat) friss hajtásai és levelei tartalmazzák a katinon new vegyületet.
Történet
Európába először a XVllI. sz. hallottak erről a növényről, amikor V. Frigyes tudományos
expedíciót küldött Arábiába. A kutatások eredményeit 1775-ben publikálták. A khatrágásról
csak száz évvel később érkeztek a tudósítások, amelynek valószínűleg évezredes hagyományai
vannak. Még ma is kaphatók a piacon a hajnalban frissen szüretelt levelek, amelyek között
a legfrissebbek a legértékesebbek. Esküvő, ünnep nem múlhat el nélküle, használatát Ca
kávéval és a teával együtt) a Korán nem tiltja. Stimulánsként felhasználják a munkavégzés
megkönnyítésére is. Hatóanyagát, a csak friss növényben található, rendkivül bomlékony
katinont Szendrei Kálmán azonosította.
Élettani hatások
A megfelelő hatás eléréséhez a növényi részekből napi 100-200 g-ot kell elrágni, vagy teaként
főzetét elfogyasztani. Az elfogyasztandó meglehetősen nagy mennyiség miatt tolarencia csak
mérsékelten alakul ki6s • Az amfetaminnal gyakorlatilag megegyező, stimuláló hatást vált ki.
Yemenben a hosszú utakon jelentkező éhség és álmosság megszüntetésére használják.
Mellékhatásként álmatlanság, felfokozódott szívritmus, a szexuális vágy csökkenése figyelhető
meg. Fiziológiai függőséget nem alakít ki, de hajlamos a lelki függőség kialakítására.
Szerkezet
12. ábra A katinon szerkezete
Szerkezete szoros rokonságot mutat az efedrinnel.
6S
Fizikailag szinte lehetetlen ennél többet elrágni.
1.11. HARl\UN, HARMALIN
A hannint (yageine, telepathine) mint feltételezett pszichoaktív vegyületet először a Peganu~
harmala magjaiban és gyökerében mutatták ki, nevét is innen kapta. A dél-amerikai

Banisteriopsis caapf'6 egyik fő alkaloidja. Mellette két másik alkaloidot is kimutattak
(harmalin és d-tetrahidro-hannin), amelyekről feltételezik, hogy a hanninnál erősebb
hallucinogének.
Élettani hatás
Az LSD-hez hasonló, annál gyengébb hallucinogének. Kettejük közül a harmalin atoxikusabb,
kis adagokban hányást és remegést idéz elő. A tennészetfólötti érzékelést kiváltó képessége
miatt nevezték a hannint telepatinnak. Fogyasztása után jellegzetes "lélekutazás" következik
be67 , drámai jellegű víziókat vált ki. A fogyasztók azt állítják, hogy ilyenkor képesek meglátni
a körülöttünk röpködő szellemeket, démonokat.
Túladagolására nézve számszerű adatok nem állnak rendelkezésre. Nagy mennyiségű hannalin
halálos kihűlést, légzésbénulást, szívgyengeséget okoz.
Szerkezet
A hannin és hannalin szerkezete a következő ábrán látható:
CH.3
13. ábra A hannin és harmalin szerkezete
Mindkettő izolálása68 és szintézisé9 megoldott.
66
A Banistenopsis caapi egy erdei kúszónövény, Dél-Amerika szent növénye. Kérgét megfőzik és a
főzetet fogyasztják, amely közvetlen kapcsolatot biztosít az ősök szellemeivel. Az ecuadori jivaro
indiánokl1ál a készített italt natemának, máshol caapi-nak, yaje-nek vagy ayabuasca-nak nevezik, ez
utóbbi azt jelenti hogy "Iélekinda" .
67
Néhány, a benszülöttekkel bizalmas kapcsolatba került kutató felvetette annak a lehetéségét, hogy talán
nem csak egyszeru víziókról van szó, mert a világtól elzártan élő vad törzsek a főzet hatása alatt olyan
nagyvárosokról és technikai eszközökről számoltak be, amit állításuk szerint még soha nem láttak,
életmódjuk miatt pedig nem is láthattak.
68
JACS 79 (1957) 5735
69
Ber.63B 120, 2102, 2245 (1930), nB 2163, 2175 (1938), J. Chem. Soc. (1927) 1, (1938) 97
1.12. BUFOTENIN
A hallucinogén hatású bufotenin a Piptadenia peregrina (a mimózafélék családjába tartozó

növény) magjának fő alkaloidja, megtalálható ezen kívül a légyölő galócában (Amanita
muscaria) és a bama varangyosbéka bőrváladékában 70
is. Ez utóbbi val magyarázható a
békanyalás 71
kétes értékű gyakorlata is. Minden bizonnyal a megfigyelt hatások miatt sok
boszorkányitallétfontosságú alkotórésze volt a varangyosbéka. Néhányan feltételezték, hogy
a banánhéj belső része is tartalmazza (lásd: banánszívás), de a tudományos vizsgálatok ezt
egyértelmüen cáfolták. Szibériában a sámánok a légyölő galócát használták hallucináció k
72
elérésére •
Természetes forrásból kinyerhető 73 , de szintézise is régóta megoldott 74.
14. ábra A bufotenill szerlrezete
Élettani hatás, adagolás

16 mg bufotenin már kiváltotta a jellegzetes színhallucinációkat, amelyek domináns színei a
vörös, fekete és ezüst. A hallucináció k viszonylag rövid ideig tartanak, a fenti adagnál 45 perc
múlva visszaállt a normális állapot. Általában az LSD-hez hasonló hatású anyagi5 • A tér és
időérzékelést eltorzítja, az elmét elködösíti. Kezdetben az izolált bufotenint vérnyomásemelő
hatása miatt alkalmazták. Túladagolására nézve nem áll rendelkezésre lényegi információ.
Gyakorlatilag semmilyen terápiás célra nem használják.
70
Emellett nagy mennyiségű adrenalin, valamint bufotenidin és bufotionon található benne.
71
Bármilyen hihetetlen is, vannak olyanok, akik a kívánt kábulatot varangyosbéká k bőrének nyalogatásával
érik el! Hogy mindennapi betevő hékájukat biztosítsák, néhányan otthonukban tenyésztik ezeket az
állatokat.
12
Mivel a drog jó része bomlatlanul távozik a vizelettel együtt, bcvált gyakorlat volt a kábult személy
vizeletének összegyűjtése és újbóli "felliasználása".
73
Izolálás varangyosbékából: Ann. 513 l (1934), 528 239 (1937)
74
J. Chem. Soc. (1954) 1167, J. Org. Chem. 31 (1966) 2284, Helv. Chim. Acta 38 1452 (1955)
7S
Lehetséges, hogy nincsenek csodák?! Óhatatlanul előtolakszik a kérdés, vajon a bufotenÍlmek volt-e
szerepe abban, hogy a mesebeli csúf hékából szép szőke herceg lett ... ?
1.13. IBOGAIN
Az iboga növény (Tabernanthe iboga) két fő alkaloidja az ibogain és az iboganin, ezek közü~
csak az előbbi vel foglalkozunk. Ibogain található még egyéb Tabernaemontana fajokban is.
Egyes afrikai országokban (Gabonban, Kamerunban) fáradtságűző és élénkítő hatásáért
fogyasztják a gyökerét. Nagyobb jelentősége van annak, hogy hatása alatt a háborúzó vagy
vadászó benszülöttek akár két napig mozdulatlanok tudnak maradni, Iniközben végig megőrzik
teljes éberségüket.
Megfelelő mennyiségben hallucinációkat vált ki, a benszülöttek így lépnek kapcsolatba az

ősök szellemeivel. Egy iboga-utazásról visszatért fogyasztó szerint "tíz év pszichoanalízisével
felér az a néhány óra, amíg hat ... "76. A központi idegrendszert élénkítő hatása mellett
megemeli a vérnyomást és a testhőmérsékletet, serkenti a mirigyek működését. Hosszabb távú
fogyasztása súlyos lelki zavarokat okozhat. Nagy mennyiségű iboga fogyasztása halálos
77
lehet •
Az ötvenes években iboga ki vonattal végzett kísérletek során azt tapasztaJták, hogy
fogyasztása után többen maguktól lemondtak káros szenvedélyükről, pl. a heroinfogyasztásról,
alkoholról vagy a dohányzásróF8. Jelenleg ezeket a kutatásokat folytatják, és megpróbálnak
olyan készítményt előállítani, amely az elvonási tünetek nélkül szokatna le a kábítószerekről.
76
Még sok érdekesség olvasható a következő cikkben: Függők a szeren. lbogával a heroin ellen, Heti
Világgazdaság 1993. július 31. 66-68. oldal
77
Törzsi keretek között az adagolásban jártas varázsló vigyáz az újonnan beavatandó életére.
78
Egy húsz éves, két éve heroint szívó nó 900 mg ibogain-hidrokloridot kapott, és ettől az egyszeri
adagtól leszokott a heroinról. Megvonási tünetei nem voltak, két évig nem szokott vissza a heroinra
annak ellenére, hogy menstruációs fájdalmai csökkentésére havonta fogyasztott belőle.
Szerkezet
15. ábra Az ibogain képlete
Az ibogain kinyerésére és tisztítására több eljárást is kidolgoztak79 , totálszintézise megoldott80 •
1.14. EFEDRIN
Az efedrin a csikófark-féleségekben található (Ephedra vulgaris, Ephedra sinica, Ephedra

equisetina). A gyógynövény-készítményekben "Ma Huang" néven szereplő kínai eredetű
gyógynövény nem más mint Ephedra vulgaris. Míg az efedrinhez való hozzáférés korlátozott,
addig az ilyen (pl. fogyasztó hatású) készítmények korlátozás nélkül vásárolhatók.
Totálszintézise megoldott.
Efedrint tartalmazó, élénkítő hatású növényeket Kínában legalább 5 ezer éve ismernek és
használnak. Hatóanyagukat tiszta formában először 1887-ben izolálták81 • Az efedrint 1924. óta
alkalmazzák a gyógyászatban, amikor élettani hatása vizsgálata során kiderült, hogy az
adrenalinhoz hasonló hatású anyag82 • Mivel az adrenalint az asztma gyógykezelésére
használták (tágította alégutakat), megpróbálkoztak az efedrin felhasználásával is, és nagyoll
jelentős sikereket értek el. Míg az adrenalin instabilis volt (ezért csak injektáini lehet) és
hatása rövid ideig tartott, az efedrin tablettaként is adagolható, hosszabb hatású és kevésbé
toxikus volt.
Élettani hatások
Amfetaminhoz hasonló élénkítő hatású anyag. Halálos adagja kb. 1-2 g, gyermekek esetén kb.
200 mg (ami megfelel kb. 4 tabletta Epherit-nek)!
79
Compt. Rend. 133 748 (1901), 133 850 (1901); Helv. Chim. Acta 36 1341 (1953); Javított extrakciós
eljárás: JA CS 80 123 (1958)
80
Szerlrezet: JACS 80 126 (1958); Szintézis: JACS 88 3099 (1966), Ber. 108 1871 (1975)
81
Extrakciós eljárás: Quart. J. Pharm. Pharmacol. 10 463 (1937)
82
Az adrenalint sok szakirodalomban epinefrinnek nevezik.
Szerkezet
Az arnfetamin-származékok és sok élettanilag hatásos amin szoros szerkezeti rokona.
16. ábra Az efedrin szerkezete
Totálszintézise megoldott83 , de előnyösebb a félszintetikus előállítása, amely benzaldehidből

indul ki és közvetlenül L-efedrint szolgáltat.
(i'H Saccharomyces .
cerevisiae
+ saccharose
2. red. H2/Pt
17. ábra Az efedrin biotechnológiai előállítása
Az efedrint hidrokloridja formájában alkalmazzák mint gyógyszert (a gyári készítmény neve
Epherit, Ephetonin, Racedrin, Astmedrin), mind a tiszta L-, mind a racém formája hatékony.
Az adrenalinhoz hasonló, annál erősebb hatású pszichostimuláns, amely az amfetamin
erősségét nem éri el. Vérnyomásemelő hatása lassabban kezdődik és tovább tart mint az
adrenaliné, de attól 250-szer gyengébb. 1%-os oldatban helyi érösszehúzó hatású, amelyet
felhasználnak orrnyálkahártya-gyulladás, szénanátha és bizonyos allergiás megbetegedések
kezelésére. Hörgőtágító hatása alapján asztmás rohamok megelőzésére alkalmas, de görcsoldó
83
Monatsch. 41 319 (1920); JACS 51 580 (1929), 51 1906 (1929), 54 234 (1932), 79 197 (1957); Ann.
510 223 (1934), 614 149 (19S8)
hatással nem rendelkezik. 4-6%-os oldata pupillatágító hatású. Általános és tartós érösszehúzó
hatását 25-50 mg-os adagban vazomotor-gyengeség kezelésére használják. A szív koszorúereit
tágítja.
1.15. LIZERGSAV-AMID
Az amerikai kontinensen vadon termő, nálunk kerti dísznövényként termesztett, szulákfélék

(Convolvulaceae) családjába tartozó különféle színű hajnalkák (Turbina corymbosa, Rivea
corymbosa, Ipomoea tricolor, I. coerulea és l. purpurea, angol: morning glory) egyes
képviselőinek magjában található alkaloid. A magokat az aztékok ősi idők óta fogyasztották
vallási ceremóniáik során az istenekkel és szellemviIággal való kommunikáció céljából. A
pszichoaktív hatóanyagot tartalmazó magot termő növényeket az aztékok Ololiuqui-nak vagy
Tlitliltzen-nek nevezték és istenként tisztelték. 1978-ban bizonyos vallási ceremóniákhoz
Oaxaca-ban még használták. Hofmann 1960-ban végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy a
magban lizergsav 84 , lizergsav-amid, d-izolizergsav-amid, chanoclavine és clymoclavine
található, amelyek mind megtalálhatók a Claviceps purpurea-ban is. Összességében a
hatóanyagok és a kiváltott élettani hatások hasonlóak az LSD általokozottakhoz, de annál
gyengébbek (kb. 10% erősségű).
Fogyasztás. adagolás8S
Az apró barna vagy fekete magokat porrá őrölték, majd vízben hosszabb ideig áztatták, a
szilárd részeket ruhán kiszűrték és a szűr1etet fogyasztották. Mások a magot őrölve, áztatás
nélkül fogyasztották. Kb. 300 mag felel meg 200-300 Ilg LSD-nek. Az egészben lévő magvak
csak minimális hatást váltanak ki.
Normál adagot fogyasztva a tiszta lizergsav-amid álomszerű állapotot vált ki. Hatása kb. 20
perc múlva kezdődik, a felhasználó végig megőrzi világos gondolkodását. Nagyobb adagokban
a hatás erősödik, de végül alváshoz vezet (kb. lóra múlva). Az LSD-hez hasonló vÍziókat
csak extrém nagy adagok váltanak ki. Fogyasztása akkut és krónikus pszichotikus reakciókat
eredményez. A magvak fogyasztása esetén a jelenlévő egyéb alkaloidok szinergista hatása
I,
miatt a mellékhatások erősebbek.
Túladagolás
Egy hallgató öngyilkossági szándékkal 300 magot rágott el. Kezdetben jellegzetes
személyiségvesztést tapasztalt, majd látszólagos hallucinációs állapotba került, transzcendens
84
Néhányan megpróbálkoztak már azzal, hogy az LSD illegális előá1lításához szükséges lizergsavat ebből
a forrásból szerezzék be.
8S Mielőtt bárki is megpróbá lkozna saját magán kisérletezni, hadd jegyezzük meg, hogyamegvásárolható
magokat erős, hánytató hatású vegyszerrel kezelik, de öIUllagukban is hányingert okozhaulak.
állapotot és grandiózus fantáziákat élt át 24 óráig. A következő három hétben gyakori

időközönként széteső mentális állapotba csúszott. Ezek olyan borzalmasak voltak, hogya
megbolondulástól tartott. Bár állandóan nyugtatókat kapott, az állapota nem javult. Végül eg~
reggel, amikor ismét rosszul érezte magát, beült a kocsijába és egy domb tetejéről kb. 150
km/h sebességgel belehajtott egy ház oldalába.
Szerkezet. gyógyászati alkalmazás
18. ábra Lizergsav-amid.
A lizergsav-amidnak jelenleg nincs orvosi alkalmazása.
1.16. AMFET AMIN
A tiszta amfetamin bázis egy magasabb forráspontú, csípős ízű folyadék. Nem ebben a
formában, hanem kénsavval képzett sójaként forgalmazzák, amely kesernyés ízű fehér por.
Legegyszerubben a racém alak állítható elő, a tiszta jobbra forgató izomer (d-amfetamin,
dexamphetamin, Dexedrin) háromszor erősebb hatású mint a racém (a balra forgató izomer
neve: l-amfetamin, levoamfetamin).
Történet
Az 1920-as években jelentősen megnövekedett efedrin-szükségletet nehezen tudták
természetes forrásokból kielégíteni, ezért szisztematikus kutatás indult hasonló vagy jobb
hatású vegyületek felkutatására. Az amfetamint már 1887-ben szintetizálta L. Edealeno, de
nem fordított figyehnet az élettani hatások vizsgálatára. 1910-ben jelent meg egy közlemény,
amelyben Barger és Dale először írták le az amfetamin és egyéb szimpatomimetikus anyagok
hatását az emberi szervezetre. Még ennek sem volt különösebb visszhangja addig, amíg 1927-
ben Gordon Alles (egy fiatal Los Angeles-i kémikus) rá nem mutatott arra, hogy az
amfetamin lehetne a legjobb és olcsó efedrin-helyettesítő anyag. 1937-ben engedélyezték

használatát narkolepszia és depresszió ellen. 1943-ban a receptre felírt amfetamin több mint
felét fogyókúrázóknál étvágycsökkentő, élénkítő- és hangulatjavító szemek használták. Ezen
"i
I
I kívül szabadon hozzáférhető volt pl. asztma elleni inhalálószerekben, amelyek az
iskoláskorúak legfőbb amfetamin-forrásai voltak. Izgatószerkénti első felhasználása is ezekhez
a kis tartályokhoz füződik, amelyekből az eltávolított folyadék intravénás befecskendezésre
alkalmas volt. A II. világháború során az amfetamin mint élénkítőszer szinte minden nagyobb
I. hadsereg fegyvertárába beletartozott, a katonák itt kerültek először nagyobb számban
I
kapcsolatba vele; használatának szokását a háború után sokan magukkal vitték a civil életbe.
Annak ellenére hogy egyre szigorodó törvényeket hoztak az amfetaminnal és használóival
szemben, 1970-re az Egyesült Államok 14 év feletti életkorú lakosságának legalább 10%-a
legalább egyszer használt már amfetamint. Magyarországon az amfetamin és származékai
éppúgy megtalálhatók mint más kábítószerek, felhasználói köre meglehetősen széles. A
kamionsofőrök szerte a világban használják (illegálisan!!), hogy a hosszú utakon megállás és
pihenés nélkül vezetni tudjanak. Az USA-ban az adagok nagyságát különféle városnevek
jelzik, pl. a "St. Louis" akkora mennyiség, amivel a kontinens közepéig és vissza lehet
egyhuzamban vezetni.
Általános élettani hatás

Az adrenalinnál lOD-2OD-szor gyengébb vérnyomásemelő hatású. Szűkíti a bőrereket, ezért
hőmérséklet-emelkedést okoz, a szívritmust megnöveli, pupillatágulatot idéz elő. A száj és az
orr nyálkahártyáját kiszárítja. A központi idegrendszerre stimuláló hatású, MAO-gátlók a
hatását fokozzák86 • A szervezet meglévő erotartalékait mozgósítja87 •
Adagolás
Az amfetamin a koffeinnél 10-szer erősebb élénkítő hatást fejt ki. Szulfátja használható
szippantóanyagként, orálisan és intravénásan is. Az orális szedés előnye, hogy a vér
amfetamin-koncentrációja meglehetősen állandó marad. A csúcs bekövetkezése sok
paramétertől függ, általában 30-180 perc szükséges hozzá. Injekcióként beadva hatását sokkal
hamarabb fejti ki, de rövidebb ideig tart. Szippantva hat talán a legerősebben. Minden
formájára igaz, hogy só formájában sokkallassabban szívódik fel, a legerősebb hatású a
szabad bázis, amely lipidoldékony és gyorsan bejut a központi idegrendszerbe.
Élénkítőszerként szellemi fáradtság ellen max. 5mg 3 óránként az adagja, euforizáló
86
MAO = monoamin-oxidáz
87
A belső tartalékok meggondolatlan elégetésének komoly következményei lehetnek!
anyagként egyszeri dózisa 10-20 mg (max. 30 mg)88. Rendszeres erős droghasználók napi
fogyasztása extrém esetben valahol 200-1000 mg között lehet.
10-20 mg-os adag vidámságot, beszédességet, eufóriát vált ki. Megszünteti az álmosságot és
a szellemi fáradtságot89, az ítélőképességet nonnál adagja nem változtatja meg, néha azonban
a gondolatok csapongását idézi előo0 •
Tartós fogyasztása krónikus álmatlanságot, nyugtalanságot, paranoiát, ingerlékenységet és
agresszív jellegű viselkedést, eredményez. Ezeken túl furcsa, az érintett által nem is mindig
észlelt cselekvések jelenhetnek meg9l • Akifejlődő tolarencia miatt egyre nagyobb adagokat
igényel a szervezet. Mivel étvágycsökkentő hatású, huzamos fogyasztása a fizikai állapot
romlását, jelentős fogyást, egy határon túl pedig a szervezet ellenállóképességének
csökkenését idézi elő.
Toxicitás, túladagolás
Magas vérnyomásban vagy szívbetegségben szenvedőknek az amfetamin fogyasztása
bármilyen kis mennyiségben életveszélyes lehet! Nem halálos túladagolás esetén (kb. 50 mg)
hidegrázás, ájulás, hiperaktív paranoid skizofréniára emlékeztető tünetek valamint
hallucináció k jelentkezhetnek. Nem kábítószerfüggő, egészséges felnőttek toxikus adagja kb.
30 mg. A halálos adag kb. 200-500 mg (nagyon függ az egyéni érzékenységtől 92 ), más forások
szerint 10-20 mg/kg, gyermekeknél 5 mg/kg. A közepes halálos adag (p. o.) felnőtteknél100
mg, gyermekeknél 10 mg93 •
88 A 10 mg-os adag kb. 6 órán át hat.

89 Hatása alatt napokig tudnak tanulni a hallgatók, de ha nem jól időzítik, akkor már a vizsga megkezdése
előtt jelentkezik rajtuk a felejtés és a fáradtság.
90
Egy vizsgálat során amfetamin hatása alatt álló méroökhallgatók teljesítményét mérték Az elkövetett
számolási hibák mennyisége lassan, de biztosan növekedett, pedig nem érezték magukat fáradtnak
91
Pl. nekiüt valamit megjavítani, aztán órákig mozdulatlanul nézi anélkül hogy valamit csinálna a tárggyal.
Később nem tud számot adni az eltelt időről. Esetleg órákon át képes feldobálni vagy az asztalon
pörgetni egy pénzénnét (hypomania). Előfordulhat hogy azt állítja, agya tele van annyira briliáns
ötletekkel, hogy nincs is megfelelő szó az elmondásukra (ezért nem is mondja el), inkább egy végtelenül
ismétlődő dallamot dúdol va eloszlatja a térben.
92 Beszámoltak már 120 mg által okozott halálról, és 500 mg túléléséről is.
93
A gyennekek fokozottan érzékenyek nem csak az amfetaminra, hanem általában a gyógyszerekre.
Elvonási tünetek
Bár fiziológiai függőséget nem alakít ki, a lelki függőség nagyon erős lehet. Elhagyása után
egyszerre rátör a fogyasztóra az összes, addig mesterségesen elnyomott fáradtság. Emellett
gyengeség, remegés, emésztőrendszeri zavarok, hosszú (néha napokig tartó) kimerítő alvás
figyelhető meg. Gyakran súlyos depressziós állapot jelenkezik, amikor öngyilkossági kísérlet
is előfordulhat.
Gyógyászati alkalmazás
Étvágycsökkentő hatása m1att egy időben fogyókúra során használták, de a hozzászokás, a
pszichikai függőség kialakulása és mellékhatásai miatt ilyen célokra már nem alkalmazzák.
Nem írják fel élénkítőszerként sem, a gyakorlatban narkolepszia és gyermekkori
hiperaktivitás94 kezelésére használják. Erősen gátolja az alkohol vagy morfmmérgezés okozta
légzésbénulást, adagolása ezekben az esetekben életmentő lehet (ilyen állapotban a szervezet
amfetamintűrő képessége nagyobb).
Gyakorlatilag csak szintetikusan állítják elő95 •
1. HCONH 2
19. ábra Az amfetamin szintézise és szerkezete. Ebben a folyamatban racém

tennék képződik.
94
Első pillanatban meglepá, hogy egy amúgy is állandóan izgő-mozgó, semmire odafigyelni nem tudó
gyereknek még élénkítőszert adnak, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez segíti a koncentrálásban, így
az órákon oda tud figyelni.
95
JACS 53 1875 (1931)
48. oldal Szervetlen és Analiti}Gti Kémiai Tanszék, KLTE, Debrecen, 1995.
1.17. METAMFETAMIN
N-metil-amfetamin. Csak szintetikusan előállított kábítószer, hidrokloridja fonnájában kerü~

forgalomba. Mivel keseru ízű anyag, más kábítószerekhez hasonlóan ez is hamisítható
kininnel. Utcai nevei: speed, met; kristályos alakjának a nevei: jég, kristály.
Történet
A metamfetamin kifejlesztése szorosan kapcsolódik az amfetamin történetéhez, azzal
párhuzamosan állították elő Japánban, legnagyobb mennyiségben is ott terjedt el. A II.
világháború során nagy mennyiséget halmoztak fel belőle, amit a háború után egyszeruen
kiárusítottak! Ennek egy nagyon erős metamfetamin fogyasztási hullám lett a következménye,
több mint fél millióan kerültek függőségbe. Az ötvenes években hozott szigorú
intézkedéseknek köszönhetően a "járvány" lecsillapodott, mára azonban újra feléledt. A
Japánban tapasztalható amfetamin-használat érdekessége, hogy hozzá nem kapcsolódik más
drogok széles körű fogyasztása.
Élettani hatások
Gyakorlatilag megegyeznek az amfetaminnál leírtakkal. Fiziológiai függőséget is kialakíthat.
Étvágycsökkentés céljára 7,5-10 mg/nap az adagja. LDso = 70 mg/kg (egér, Lp.)
Legegyszerűbben efedrin (vagy pszeudo-efedrin)96, vagy benzi1-metil-keton (fenil-aceton) és

metil amin kondenzációs termékének97 redukciójával állítható elő.
1. MeNH 2
2. kat. red.
20. ábra A metamfctamin előállítása és szerkezete. A folyamat során racém

tennék keletkezik
Fenil-alaninból történő szintézise is lehetséges98 •
96
Helv. Chim. Acta 12 365 (1929)
97
J. Pharm. Soc. Japan 451 751 (1919)
98
J. Phaml. Sci. 67 1167 (1978)
1.18. SZAFROL, IZOSZAFROL
A szafrollegnagyobb mennyiségben a szasszafrasz babérfa (Laurus sassafras) olajában fordul

elő (75%), számottevő mennyiség fordul elő a libatopfűben (Chenopodium ambrosioides), de
megtalálható még a kámforolajban, csillagánizsban, édesköményben, babérolajban és a
szerecsendióban. Önmagában nem kábító hatású, de felhasználható izo-szafrol előállítására,
valamint az illatszeriparban. Az utóbbi években nálunk is elterjedöben lévő aromaterápiában
több olyan, vízgőzdesztilIációval előállított ilIóolajat alkalmaznak, amelyeknek szafrol az
egyik komponense. ilyen illóolajok a ·cananga-olaj (Cananga odorata), csillagánizs-olaj
(Illicium verum), kámforolaj (Camphora officinarum), libatop-olaj (Chenopodium
antahelminticum), szasszafrasz-olaj (Sassafras albidum), ylang-ylang-olaj (Cananga odorata).
Az izoszafrolt szafrol mellől nyerik ki99 • Előállítható izoszafrolból báziskatalizált

izomerizációval, de teljesen szintetikus előállítása is megoldott loo • Nagyobb mennyiséget
hasmái az illatszeripar, kis mennyiségben megtalálható a gyömbérsörben is.
Szafrol Izoszafrol
21. ábra A szafrol és az izoszafrol szerkezete.
I:I, A szafrol és izoszafrol karcinogén hatású vegyületek, önmagukban nem kábítószerek, de sok
kábítószer-szintézis alapanyagai. A szervezetben kábító hatású szánnazékokká alakulnak. A
I szafrol és izoszafrol forgalma, kereskedelme nemzetközi ellenőrzés alatt áll.
99
Ber. 42 1505 (1911), 42 3082 (1911)
100
Compt. Rend. 213 873 (1941); Bull. Soc. Chim. France (1957) 1053, (1964) 1892
1.19. MIRISZTICIN
A miriszticin a szerecsendió (Myristicafragrans) érett magjában lévő anyag, ami feltehetőleg
felelős a hallucinogén hatásértiOl. A szerecsendió sok trópusi országban termesztett

fűszernövény, a magyar konyha is elterjedten használja. 25-35% nem illékony és 5-15%
illóolajat tartalmaz, a miriszticin ez utóbbiban található.
A szerecsendió (miriszticinl mint kábítószer

Főként börtönlakók, kíváncsi fiatalkorúak között használatos kábítószerpótló anyag 102, amit
lereszelve és joghurttal keverve, vagy forró vizes extrakturnként fogyasztanak. Egyszeri adagja
(felnőtteknek) maximum lOg őrölt anyag.
Élettani hatás
Enyhe, rövid ideig tartó eufória, könnyűnek érzett fej, lebegő érzés, valamint nagyon kis adag
marihuána fogyasztásának megfelelő ellazultság. lOg felett már gyakran jelentkeznek
kellemetlen tünetek, pl. gyors szívverés, túlságos szomjúság, nyugtalanság, idegesség, néha
folyamatos pánik l03 . Az őrölt szerecsendióból nagy mennyiség fogyasztása súlyos
gyomorkárosodásokat, eszméletvesztést, esetleg halált okoz!
A miriszticin szerkezete
A miriszticin képlete a köv. ábrán látható.
c~-o
' ' ' • • ~i. d A miriszticin szerkeze~.
Szerkezetét tekintve szoros hasonlóságot mutat számos más kábítószerhez, például az STP-hez
vagy a meszkalinhoz. A szervezetben meszkalinszeru származékká alakul át.
101
Shulgin; Nature 197 4865 (1963)
102
Mivel a szerecsendió legálisan hozzáférhető, vagy pl. a konyháról "beszerezhető".
103 ... [a hallgatók] úgy gondolják a szerecsendió nem a legjobb anyag, mert vagy hányingert kaptak tőle,
vagy borzalmas tapasztalataik voltak. Csak akkor használják, ha nem jutnak hozzá a marihuánához.
1.20. N ,N-DIMETIL-TRIPTAMIN IDMTl
A dimetil-triptamin a pszilocinhez és a bufoteninhez nagyon hasonló szerkezetű, szintetikusan

előállított triptamin-szánnazék, amely Dél- és Közép-Amerika több hallucinogén hatású
növényében (Prestonia amazonica, Haemadictyon amazonicum) fordul elő. Feltételezik, hogy
a Banisteriopsis caapi hatóanyag ának is része.
A DMT gyors kábítószer, adagja kb. 1 mg/kg, a hatis a bevételtől számítva kb. 2 perc múlva
kezdődik és kb. fél óráig tart. (Az "üzletember ebédje" nevet annak alapján kapta, hogy a
teljes utazás belefér az ebédszünetbe.) Van egy nagyon érdekes felhasználási módja is,
petrezselyemzöldet beáztatnak az oldatába, majd megszárítják és cigarettába vagy pipába
töltve szívják. Fiziológiai függőséget nem alakít ki, de a hozzászokás miatt egyre növelni kell
az adagot. Tartós használata súlyos lelki zavarokat okoz.
~C
\
N_C~
~
~~
23. ábra Dirnetil-triptamin
Szintetikusan elég egyszerű eljárással állítható elő 1M , először 1931-ben szintetizálták.

N,N-dietil (DET) és N,N-dipropil (DPT) származéka a DMT-hez hasonló hallucinogén hatású.
104
JACS 76 6209 (1954)
1.21. METILÉNDIOXI- VAGY ETILÉNDIOXI-CSOPORTOT TARTALMAZÓ

AMFETAMIN-SZÁRMAZÉKOK
Szintetikusan előállított, hallucinogén hatású származékok. Az utóbbi időben rendkívül

népszerűek, különösen a fiatalok körében. A metilén-dioxi csoportot tartalmazó származékok
állatkísérletek során erősen neurotoxikusaknak bizonyultak, hosszabb használatuk
visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodásokat okozott! Mivel viszonylag új kábítószerekről
van szó, jelenleg még keveset tudunk hosszú távú élettani hatásaikról, valamint az
idegrendszeri hatásmechanizmusukról. A rendőrség által elkobzott mennyiség Nyugat-
Európában néhány év alatt több mint ezerszeresére emelkedett, ami jelzi, hogy a fogyasztási
hullám még felfutóban van. A felsorolt vegyületek közös jelleffiZŐje, hogy jelenleg nincs
számottevő orvosi alkalmazásuk. Fiziológiai függöséget nem alakítanak ki. Eddig legalább 200
fenil-etilamin származékot állítottak elő, ezek közül itt csak a legelterjedtebbeket ismertetjük.
1.21.1. MDA
(Love drug; 3,4-metiléndioxi-amfetamin)
1910-ben állították elő. Kezdetben étvágycsökkentőnek, majd antidepresszánsnak, végül a 40-
es években Parkinson-kór ellenes készítménynek próbálták felhasználni, de a vizsgálatok során
kihullott.
24. ábra Az MDA szerkezete
Az ötvenes években az amerikai hadsereg vizsgálta vegyi fegyverként való használhatóságát

(valószínűleg mint cselekvésképtelenséget okozó anyagot, de az igazi célt eddig nem hozták
nyilvánosságra), végül azonban elvetették alkalmazását. Pszichoaktív hatására az MDMA-éval
együtt csak 1957-ben figyeltek fel, amikor Gordon Alles egy orvosi konferencián beszámolt
saját magán végzett kísérleteiről. Hatására a zárójelben lévő nevéből is következtetni lehet.
Már viszonylag kis adagja is emelkedett közérzetet és enyhe hallucinációkat okoz. A hatvanas
évek végén rövid ideig népszerű lett a hippik között, azonban legális karrierjének 1970-ben
vége szakadt, használatát betiltották.
A meszkalinnál 34-szer erősebb. 100-150 mg-os adagban békés hangulatot, mindenki

szeretetét váltja ki, az érzékelést nem torzítja, a gondolkodást nem zavarja. A hatás l-2 óra
múlva kezdődik és 8-10 óráig tart. Nagyobb adagban hallucinogén hatású.
1.21.2. MMDA
(3,4-metiléndioxi-5-metoxi-arnfetamin)
25. ábra Az MMDA szerkezete
A TMA-nál is erősebb, a meszkalinnál kb. háromszor erősebb kábítószer. Kb. 2 mg/kg-os

adagja hallucinációkat vált ki.
1.21.3. MDMA
(Extázis, M&M, Ádám; 3,4-metiléndioxi-N-metil-amfetamin)
26. ábra Az MDMA szerkezete
A felsoroltak között a legnépszerűbb anyag, a 90-es évek kábítószeréllek is nevezik. Története

szervesen kapcsolódik az MDA-éhoz, ugyanakkor hasonló hatása ellenére a droglistákból egy
ideig látszólag kifelejtették. Angliában 1977-ben, az Egyesült Államokban csak 1985-ben
került fel a tiltólistára.
A kiváltott hatás minden személy esetében más és más, erősen függ a környezettől és a
felhasználó érzelmi állapotától. A fogyasztók azt mondják, leginkább az arnfetamin és kevés
LSD keverékére hasonlít. Nagyobb adagban hallucinációkat vált ki, de azok az LSD-étől
különböznek. A villogó fények és a gépi jellegű, monoton zene fokozzák a hatását, ezért
különösen a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken fordul elő. Fantasztikus extázis-
élményt, csodálatos színeket, a világ és az emberek szeretetét, kimerithetetlennek látszó bel~
energiát ad a fogyasztójának, ugyanakkor csökkenti a veszélyérzetet és gátolja a fizikai
valóság reális megítélését. Ez utóbbi jelentős mértékben hozzájárul az egyre szaporodó,
leginkább gyorshajtás miatt bekövetkező ún. disco-balesetek növekvő mennyiség éhez. A
disco-tulajdonosok meglehetősen elnézően viselkednek a droggal és annak árusításával
kapcsolatban, mert az Extázis lényegesen kevesebb agresszivitást vált ki, mint az alkohol.
Jelenleg Magyarországon a tizenévesek körében a legnépszerubb drog, fogyasztása óriási
sebességgel terjed. Elterjedtsége, közismertsége lassan meghaladja az LSD-nél valaha is
tapasztalt legmagasabb értéket.
Kezdő adagja 75-100 mg, a nagyon gyorsan kialakuló tolarencia miatt ez hamarosan akár 500
mg-ig is felmehet. Egyszeruen az adagok növelésével azonban nem lehet a kiváltott hatásokat
lényegesen fokozni, ezért teljesen felesleges és veszélyes nagy adagok használata. A szervezet
normális állapotához való visszatérésre legalább 6-8 hétre van szükség. Jelenleg egy két éves
kutatást indítottak el annak kiderítésére, hogy embereken okozhat-e az MDMA maradandó
agykárosodást. A 70-es években néhány orvos megpróbálkozott antidepresszánsként történő
felhasználásával, valamint javasolták családterápia keretében az egymással veszekedő szülők
lecsillapításám, de ezek az alkalmazások szórványosak voltak és nem kerültek be a

gyakorlatba. Egy 1988-as szociológiai tanulmány kimutatta, hogy a Harvard University diákjai
40%-a már legalább egyszer fogyasztott MDMA-t. A diákok a következő élettani hatásokról
számoltak be: veszélyesen felgyorsult szívverés, kiszámdt száj, remegés, izzadás. Egyötödük
számolt be enyhe hallucinációról, egyharmaduk utána álmatlanság gal küzdött. Jelentősebb
mellékhatás nem fordult elő, főként azért, mert a drogot a marihuánához hasonlóan, nyugalmi
helyzetben fogyasztották. Sokkal súlyosabb következményekkel jár, ha -mint pL Angliában-
a fogyasztás szómkozóhelyeken, intenzív fizikai erőfeszítés alatt történik. 1990-92-ben 9
haláleset volt az MDMA és a kimerítő tánc következménye. A halál közvetlen kiváltója
hőguta volt, ami az intenzív mozgás, a környezet magas hőmérséklete, valamint az MDMA
testhőmérséklet-emelő hatásának következtében állt be. Valószínűleg közülök néhányan még
ma is élnének, ha a klubokban a mellékhelyiségekben nem kapcsolták volna ki a vizet azért,
hogya bárban növeljék a fogyasztást. 12 másik esetben maradandó májkárosodások alakultak
ki, egy eset halállal végződött.
Mivel népszerű kábítószer, nagy mennyiségben hamisítják. Az előkerült mintáknak csak

kevesebb mint fele tartalmawtt MDMA-t, a többiben MDA, LSD, amfetamin, heroin,
ketamin, állatgyógyászati készÍtmények vagy éppen akvárium fertőtlenítő por volt. Az Extázis
szintésise megfelelő (tiltó listán szereplő) alapanyagokból olyan egyszeru, hogy átlagosan
negyedévente számol fel a rendőrség egy-egy háztáji kisüzemet.
1.21.4. MDEA
(Éva; 3,4-metiIéndioxi-N-etil-amfetamin)
27. ábra Az MDEA s7.erkezete
Az MDMA-nál gyengébb, de azzal lényegében megegyező hatású anyag.
1.21.5. EDMA
(3,4-etiléndioxi -N-metil-amfetamin)
28. ábra Az EDMA szerkezete
EtiIéndioxi-csoportot tartalmaz, esetében még nem mutattak ki neurotoxikus hatást. Az

MDMA mellett a második legnépszerűbb szintetikus anyag.
1.22. AROMÁS GYÚRÚN SZUBSZTITÁLT AMFETAMIN-SZÁRMAZÉKOK
Részben az amfetamin hatásának módosítására, részben pedig az érvényben lévő tilalmi listák
kijátszására született szintetikus szánnazékok. Nem áll elég nyilvános adat a rendelkezésre,
kevésbé elterjedtek és többségük nem is nagyon népszerű. A következőkben ismertetjük a
legfontosabb jellemzőket.
1.22.1. STP
(más néven: DOM, 2,5-dimetoxi-4-metil-amfetamin)
29. ábra Az STP szerkezete
1963-ban állítoták elő. Az STP név egy szójáték eredménye, amit a kábítószer az STP
márkanevű (STP = Scienfically Treated Petroleum) egy nálunk. is kapható népszerű
üzemanyag és motorolaj-adalék neve után kapott. Ezt az adalékot úgy hirdették, hogy extra
erőt ad a motornak. Az Egyesült Államokban "1967-ben jelentkezett először a fogyasztási
hulláma, amikor a kórházakban hirtelen súlyos pszichózissal küzdő drogfogyasztók jelentek
meg. Csak San Francisco egy közkórházába 11 napon belül tíz ilyen személy érkezett, és egy
haláleset is valószínűleg a drog hatásának volt a következménye. 1967. áprilisában és
májusában csak San Franciscoban több ezer kapszulát (fehér, kék pöttyel) osztottak szét. Az
STP a meszkalinnál 80-szor erősebb hallucinogén. 5 mg alatti adagban csak eufóriát, a látás
enyhe torzulását, csukott szemmel pedig enyhe képzelgést okoz. Nagyobb (10-30 mg) adagban
az LSD 8-12 órájával szemben 3-4 napig is tart a hatása, amelyek az LSD-énél lényegesen
drámaibbak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az LSD-függők lecsillapítá sára sikeresen
használt Chlorpromazine nyugtató ebben az esetben nem hatott, sőt ellenkezőleg, erősítette
az STP hatását. Az LSD-hez hasonló erős hatása miatt a hadsereg is vizsgálta mint lehetséges
cselekvésképtelenséget okozó harcianyagot. Mivel nem szerepelt a kábítószerlistán,
átmenetileg problémát jelentett a vele szembeni törvényes fellépés. Végül úgy tekintették,
hogy ez tulajdonképpen a meszkalin egy szárrnazéka, és mint ilyen, vonatkozik rá az 1965-ös
amerikai kábítószertörvény. A szerkezet nyilvánosságra kerülése után a BDAC egyik kutatója
észrevette, hogy nagyon emlékezteti a Dow Chemical egyik szabadalmaztatásra benyújtott,
elmebetegség gyógyítására szolgáló kísérleti anyagára, a DOM-re. A szabadalmi beadvány
ellenőrzése teljes azonosságot állapított meg a szerkezetek között. Azóta sem tisztázódott,
vajon független fejlesztés eredménye volt-e az STP, vagy pedig valahogy kiszivárgott a Dow
és a kutatásban résztvevő külső csoportok valamelyikéből a DOM előállítására és a hatásokra
vonatkozó információ. A tapasztalt drogosok kis hányada imádta, nagyobb hányada kerülte
az STP-t. Mindenkiben mély nyomokat hagyott azonban a drog ereje, amit egy író a
következőképpen jellemzett: "megállíthatatlan erejű energiaörvény , amely azt tesz veled amit
akar, mindegy, hogy szereted-e vagy sem". Ha fogadásokat lehetne ilyesmire kötni, használói
60-at tennének 40 ellen hogy az "utazás" rossz lesz. Néhányan azt állítják, hatása alatt
telepatikus képességre tettek szert.
1.22.2. DOB
(2,5-dimetoxi-4-bróm-amfetamin)
30. ábra A DOB szerkezete
Különösen veszélyes, hallucinogén hatású anyag. A szervezetből nagyon lassan üriil ki, a
megkezdett "utazást" nem lehet megszakítani! Gyakorta vált ki borzasztó, rémítő
hallucinációkat, amelyek sokszor halálos kimenetelű pánikreakciókhoz vezetnek. A
hallucinogén és a halálos adag mennyisége között veszedelmesen kicsi a különbség, használata
egyáltalán nem biztonságos. Megtörtént, hogy 30 mg DOB egy személy halálát és egy
másiknak 5 napig kómába, majd súlyos életveszélyes állapotba kerülés ét okozta. Ez utóbbi
(még gyerek!!) életét csak a gyors orvosi beavatkozás, intenzív terápia és vércsere mentette
meg. Nyolc nappal a baleset után szervezete még mindíg ürített DOB-t.
1.22.3. DON
31. ábra A DON szerkezete
(2,5-dimetoxi-4-nitro-amfetamin) A kábítószerek között szokatlan módon ez egy nitro-

származék, embereken a beszámolók szerint erős hallucinogén hatást fejt ki.
1.22.4. al TMA
(3,4,5-trimetoxi-amfetamin)
A meszkalinnál kétszer erősebb szintetikus hallucinogén, szerkezete a következő:
32. ábra A TMA szerkezete
A meszkalinszeru hatások mellett intenzív dühöt, gyilkos, ellenséges indulatokat vált ki.
1.22.4. bl TMA-2
33. ábra A TMA-2 szerkezete
(2,4,5-trimetoxi-amfetamin) A meszka1inhoz hasonló, hallucinogén hatású anyag.

Adagolásáról nem áll rendelkezésre számszerű adat.
1.22.5. DMA
34. ábra A DMA szerkezete
(2,5-dimetoxi-amfetamin) 1970-ben jelent meg a piacon, gyakran mint meszkalint árulják.

50 mg-os adagban részegséghez hasonló hatást vált ki, valamint enyhe nyomott közérzetet.
Hatása gyorsan megindul és kb. 5 óráig tart.
1.22.6. DOET
35. ábra A DOET szerkezete
(2,5-dimetoxi-N-etil-amfetamin) Ameszkalinnál IOO-szor erősebb, a DOM-nál gyorsabb

hatású anyag. Adagja 2-3 mg és 5-6 óráig hat. Hallucinációk kiváltásához jobban meg kell
növeini az adagot.
1.22.7. PMA
(Rövid neve valószínűleg a pentametoxi-amfetamin-ból származik.) Képlete a betűnév és a

szerkezeti rokonság alapján valószínűleg a következő:
36. ábra A PMA valószínű szerkezete
Az LSD után a második legerősebb hallucinogén. A hetvenes évek elején állították elő
kanadai illegális laboratóriumokban. Használata rendkívül veszélyes, mert a halálos adagja a

kábító adagnak csak 2,5-szerese. Sok halálos túladagolás történt, mikorra a felhasználó k ennek
tudatára jutottak.
1.23. ÚJ TIPUSÚ KÁBíTÓSZEREK (DESIGNER DROGOK)

(fencikIidin, tencikIidin, MFPP, fentanil származékok)
Ezek a drogok már az utcákra is kikerültek mint a legújabb fejlesztések eredményei, többet
közülük illegális laboratóriumban állítottak elő először. Előállításukkor egyes esetekben
felhasználták a tudományos gyógyszertervezés eredményeit, máskor a meglévő szerkezet
enyhe módosításával értek el jelentős hatásváltozast. Az új drogok élettani hatásait az
állatkísérletek megkerülésével rögtön a fogyasztókon próbálják ki, akik néha belehalnak, néha
egész életükre megnyomorodnak.
1.23.1. Fenciklidin
!'
o"
o
-'
37. ábra A Fenciklidin szerkezete
(pep, ~ea~e a ~i1l, angel dust) 1960-ban szabadalmaztatták mint intravénásan adható műtéti
fájdalomcsillapítót, azonban a betegek nagyon kellemetlen hallucinációkról számolta k be a
műtétek után. Emiatt hamarosan (1963-ban) kivonták a forgalomból. Mellékhatása főhatássá
vált a kábítószerfogyasztók között, akik rájöttek, hogya kellemetlen élmények hogyan
szeIídíthetők meg. A megoldás nagyon egyszerű volt, nem intravénásan adagolták, hanem
cigarettába szórva szívták. Sajnos az így is megmaradó toxicitás miatt a kórházi ápolásra
szoruló kábítószerfogyasztók között nagyon sok fenciklidin-szívó található.
1.23.2. Tenciklidin
A nagyon egyszeru szerkezetű fenciklidin tioféncsoportot tartalmazó analógia.
38. ábra Tenciklidin
Megtervezésekor azt a megfigyelt összefüggést használták ki, hogy az élő szervezetben a

tiofenil és a fenil csoport hasonló biológiai hatást váltanak ki. Az ígyelőállított vegyület erős
kábító és fájdalomcsillapító hatásúnak bizonyult.
1.23.3. MFPP
Petidin MFPP
39. ábra A Petidin és az MFPP szerkezete.
(l-metil-4-fenil-( 4-propionil-oxi)piperidin; új heroin) A petidin (Dolargan) a morfmnál kb.

6-8-szor gyengébb, széles körben használt fájdalomcsillapító. Előállítása a következő eljárással
lehetséges:
%~
C~ NaNI-h
+ N-C~
a~ N
I
C~
~S04/EtOH
40. ábra A petidin előállítása.
1977-ben az Egyesült Államokban egy egyetemi hallgató saját használatra a petidin olyan
analógját állította elő (MFPP), amelyben egy propioniloxicsoport kapcsolódott a piperidin
gyűrűhöz. A kapott anyag fokozottan kábító, hallucinogén hatásúnak bizonyult (a morfinnál
háromszor erősebb) és hamarosan elterjedt. Az MFPP egy lehetséges előállítási módja az
alfaprodin szintézisén alapszik, kiindulásként l-metil-piperidont használl,3-dimetil-piperidon
helyett.
..
41. ábra Az MFPP elvi szintézise
A 80-as évek elején San Franciscoban Parkinson-kóros tünetekkel vittek kórházba fiatalokat,
akik mindrumyian "új heroint" használtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy nem az MFPP
okozta a Parkinson-kórt, hanem a gyártás során melléktermékként képződött MFTP (l-metil-4-

fenil-l,2,3,6-tetrahidropiridin), ami a szervezetben anzimatikus úton neurotoxikus MFP+-
kationná, a rendkívül mérgező volta miatt betiltott Gramoxon gyomirtó szerkezeti rokonává
alakult. A jó dolog a rosszban az, hogy az MFfP felhasználásával most már bizonyos
állatokon (pl. majmokon) is kiválthatók a Parkinson-kórra jellemző tünetek, így a betegség
tanulmányozása és az antiparkinson készítmények fejlesztése sokkal könnyebbé vált.
MAO
42. ábra MFP+ képződése a szervezetben MFfP-ból
1.23.4. Fentanil-származékok
(kínai fehér, szintetikus heroin) A fájdalomcsillapítók között jelentős helyet foglalnak el a

szintetikusan előállított N-alkil-piperidin származékok. Ezek egyik nagy hatású képviselője
a morfmnál kb. 200-szor erősebb hatású fentanil, ami mintegy sablonként szolgált a jelenleg
létező legerősebb kábítószerek előállítóinak. Több származékot is kifejlesztettek, így a
morfinnál lOOO-szer erősebb a-metil-fentanilt, majd a kuriózumnak számító p-fluor-fentanilt
(1500x), végül 1984-ben jelent meg a piacon az eddigi csúcstartó, a 3-metil-fentanil, amely
amorfinnál 3000-szer erősebb hatású. Ebből az anyagból az egy utazáshoz szükséges
mennyiség mindössze l Ilg!
1.
~N
L!I
o- /=\ ~~
N
'L(
F
3. 4.
43. ábra Fentanil és szánnazékai. 1. fentanil, 2. cx-metil-fentanil, 3. p-fluor-

fentanil, 4. 3-metil-fentanil
ilyen kis mennyiség kimutatása komoly analitikai problémát jelent, jelenleg csak költséges
és komoly laboratóriumi felszereléseket igénylő radioimmunoassay eljárássallehet jelenlétét
az emberi szervezetben bizonyítani.
1.24. KÁBÍTÓSZERKÉNT HASZNÁLT GYÓGYSZEREK
A már megismerteken kívül főként a következő vegyületcsoportokból kerülnek ki a

tudatállapot-megváltoztató hatásukért fogyasztott gyógyszerek. Ezek egy részét alkohollal
együtt fogyaszt ják azért, mert egymás hatását erősítik.
l. Barbitursav-származékok: Dorlotyn~ Sevenal

2. Gl utárimid-származékok: Noxyron, Tardyl
3. Benzodiazepinek: Elenium, Seduxen, Eunoctin
4. Alifás diol-származékok: Andaxin
5. Egyéb (anti-parkinson): Parkan
A következő gyógyszerek törzskönyvezett kábítószertartalmú készítmények, amelyek

fokozott ellenőrzés alatt állnak.
Codeinum hydrochloicum tabletta

Depridol injekció, tabletta
Dithescop injekció
Dolargan injekció, tabletta
Domatrin injekció, tabletta
Fentanyi injekció
Hydrocodin injekció, tabletta, cseppek
Lexir injekció, drazsé
Morphinum hydrochloricum injekció
Morphinum +
+ atropinum hydrochloricum injekció
Oxycodon tabletta
Tetracor - Neocod cseppek
Aktedron injekció, tabletta
Centedrin tabletta
Néhány gyógyszer jellemző i.fogyasztott mennyiségei:

Parkan 1973-ban számolta k be először Parkannal tapasztalt visszaélésről.
Nagyobb adagban hallucinációkat idéz elő, hatását erősíti az alkohol.
Hydrocodin A Codeinnél erősebb köhögéscsillapító, amely a kedélyállapotot is
javítja. Belőle egyszeru kémiai eljárással heroin állítható elő.
Rendszeresen nagyadagban szed ve (l00-150 db 10 mg-os tabletta
naponta) fiziológiai és pszichikai függést eredményez. Az egyik
leggyakrabban használt szer.
Noxyron Kis adagban nyugtató, altató hatású, nagyadagban narkotizál. Gyakran
kombinálják központi idegrendszert izgató szerekkel, kodein-
készítményekkel és mákgubó-fözettel. A hazai politoxikománia
leggyakoribb anyaga. A tabletta egyik oldalán hármas osztásra utaló jel
található, ami nagyon hasonlít a Mercedes gépkocsik emblémájára;
erről kapta a tabletta a közhasználatban lévő "Merci" nevet. Nagy
mennyiség rendszeres fogyasztása (40-50 db 250 mg-os tabletta

naponta) erős függőséget alakít ki. Az elvonási tünetek az utolsó
bevételt követően 12-16 órával jelentkeznek és 2-3 nap múlva érik el
a csúcspontot.
Uzár István: Különleges és veszélyes anyagok 67. oldal
Coderit A kodein mellett efedrint is tartalmaz, főként emiatt volt keresett cikk.
Sokan Noxyronnal kombinálva használták. Codeinéhoz hasonló
függőség alakulhat ki, elvonási tünetekkel is számolni kell.
Seduxen Szorongás, feszültség oldására használják. Alkohollal kombinálva
nagyon felerősíti az alkohol hatását. Ezen alapszik kábítószerként
történő használata is, amikor a tablettákra alkoholt fogyasztva nagyon
hamar (kis alkoholmennyiséggel, következésképpen olcsón) erős
részegséget idéz elő. A Seduxenhez hozzá lehet szokni! ilyenkor már
nem a lelki harmóni át okozó hatása lesz a domináló, hanem a
nemtörődömség, a munkaked v csökkenése, a motiválatlan deru jelei
lesznek megfigyelhetők. Néhány hónapi rendszeres szedését
abbahagyva elvonási tünetek jelentkezhetnek (nem nagyon súlyosak).
Sevenal 100 mg fenobarbitált tartalmaz tablettánként. Sok gyógyszer hatását
erősíti vagy gyengíti. Nyugtatóként, epilepsziás betegségek esetén
alkalmazzák. Hosszabb ideig tartó szedése idült mérgezéshez vezet.
Pszichopaták és volt morfinisták gyakran eufóriásak lesznek tőle.
Függőséget alakít ki, hirtelen elvonása sokkos állapotot eredményezhet.
1.25. KÁBÍTÓSZERPÓTLÓ ANYAGOK
Ide sorolhatjuk azokat a szerves oldószereket, amelyeket az ún. "szipusok" használnak, és

azokat a placebókat (akármi is legyen a neve), amelyek csak azoknál váltanak ki hatást, akik
hisznek benne. Említést érdemelnek még olyan élelmiszerek, amelyeket szintén fel lehet
használni bizonyos izgalmi vagy kábult állapot elérésére. A következőkben csoportosítás
nélkül, csupán felsorolásszerűen következnek az anyagok.
1.25.1. Dinitrogén-oxid
(N20, nitrogénoxidul) Magyarországon a dinitrogén-oxiddal mint a habszifonpatronok

töltőanyagával találkozhatunk. 1776-ban állította elő Priestley, de fájdalomcsillapítóként
történő felhasználására nem került sor egészen a XIX. sz. közepéig. Műtéti célokra 75% N20
+ 25% O2 gázkeveréket használnak (kéjgáz)lOs. Hatása alatt kellemes, részegséghez hasonló
bódult állapot alakul ki, amit erotikus hallucináció k kisérhetnek. Sebészeti felhasználását
korlátozza, hogy nem lazítja el az izmokat és nem ad elegendően mély narkó zi st. Sok
105
21 %-nál kevesebb oxigéntartalom esetén hipoxia alakulhat ki.
országban a fogászatban és kisebb helyi sebészeti beavatkozások során általánosan elterjedt

fájdalomcsillapító. Kábítószerkénti használata során a legnagyobb veszélyt az általa esetleg
kiváltott életveszélyes oxigénhiányos állapot jelenti, ugyanis a tiszta gáz belélegzését általáb~
nem követi megfelelő oxigénbelélegzés. Kb. két perc alatt kialakulhat az oxigénhiányos
állapot, aminek szívelégtelenség, pulmonáris ödéma Ca tüdő megtelik folyadékkal) és
1Oó
agykárosodás lehet a következménye.
1.25.2. Amil-nitrit
Véredénytágító hatása miatt növeli az erekciót, a szexuális teljesítményt és élvezetet, elnyújtja

az orgazmus időtartamát. A hatás maximumát kb. 30-60 s alatt éri el és kb. 5 percig tart.
Átmeneti látástorzulást okozhat (pl. sárga és kék "aurák" világos háttéren álló sötét tárgyak
körül). Rendszeres használata tolarencia kialakulásához vezet.
1.25.3. Szerves oldószerek
Nagyon széles az ide sorolható oldószerek köre: gyakorlatilag mindent használnak, ami árt.
Néha egészen bizarr anyagok is előfordulnak. Mivel ezek a legolcsóbbak, sajnos a kispénzű
fiatalok fordulnak ezekhez a pótszerekhez a leggyakrabban. l07
Néhány példa: szén-tetraklorid, toluol, xilol, etil-acetát, piros tubusos Technokol

Rapid, PVC ragasztó, benzol, motorbenzin, lakkbenzin, mindenféle
hígító, csavarlazító spray (ll), parkettalakk, stb.
Általánosan elmondható, hogy az oldószerek a lehető legtoxikusabb anyagok. Nagyon rövid

időn belül a személyiség szétrombolásához, gyors elbutuláshoz, maradandó
agykárosodásokhoz és rengeteg szervi elváltozáshoz vezet a használatuk. Kellemes élmények
nem garantálhatók, a kiváltott hatás nagyrészt attól függ, hogy milyen lelkiállapotban és
milyen környezetben lélegzik be ezeket az anyagokat. Sok halálos tragédia történt már azért,
106
. Egy vegyész naponta egyszer kis memlyiségű dinitrogén-oxidot lélegzett be. Kezdetben kellemetlennek
találta a gáz édeskés illatát, de hamarosan megszokta. Hogy mindig a keze ügyében legyen, kis
hordozható készüléket szerkesztett, amiből bármikor szippanthatott. Ez lett számára az állandó gyönyör
forrása. Csodálatos álmai voltak, amelyekben gyönyörű tájakat, elbűvölő alakokat és jelenetek látott.
A fiatalember hantarosan elhanyagolta munkáját, de nem tudott lemondani szokásáról. Megőrült és
elmegyógyintézetben végezte.
Louis Lewin; Phantastica: Narcotic and Stimulating Drugs (1964)
107
Az 1990-ben az ország négy legnagyobb gyógyintézetének adatai alapján elkészített felmérés szerint a
vizsgált esetek 40,6 %-ában szerves oldószer használatát, 28,9 %-ban gyógyszerrel való visszaélést
lehetett megállapítani, míg a klasszikus kábítószerek részaránya csak 2,7 % volt. Az azóta eltelt időben
a kIasszikllS kábítószerek részaránya jelentős mértékben megnövekedett.
mert a kábulat elérése kor az oldószertároló műanyagzacskó rátapadt a felhasználó arcára és

fulladást okozott.
1.25.4. Máktea
(más néven: kompót) Fiatalok körében az utóbbi időben egyre inkább elterjedőben van a
mákgubóból főzött tea, amit morfin kiváltására használnak. Bár a tiszta hatóanyagtól
lényegesen olcsóbb, még ez is lényeges anyagi megterhelést ró a fogyasztóra és/vagy annak
környezetére. Morfintartalma miatt azzal azonos fiziológiai függőséget vált ki, rászokás után
nagyon nehéz tőle megszabadulni. 108
1.25.5. Tea
Valamilyen fokú csúcs érzését lehet kiváltani pl. 10 db filterből főzött egy pohár teával.
Leginkább zárt intézetekben (pl. börtönökben) használt pótszer, mivel teához még ilyen
helyeken is hozzá lehet jutni. Tekintettel arra, hogy a koffein halálos adagja rendkivül nagy,
közvetlen életveszélyt nem jelent (feltéve, ha amúgy egészséges volt a fogyasztó). Talán a
legártalmatlanabb az összes anyag között.
1.25.6. Placebók
Óriási üzletággá fejlődött a valódi hatóanyag nélküli, de külsőre a valódi kábítószerekkel

azonos kinézetű hamisítványok forgalma, amelyeket sokszor csomagküldő szolgálatokon
keresztül lehet beszerezni. A hirdetésekben az szerepel, hogy ezek teljesen legálisan
megvásárolható kábítószerkészítmények. Valójában vagy minden hatóanyagot nélkülöznek,
vagy szabadon megvásárolható anyagokat (pl. koffeint) tartalmaznak. Mivel a hirdetésben
állítottak nem igazak és kábítószerfogyasztásra buzdítanak, sok helyen az ilyen hasonmások
előállítása, hirdetése és árusítása is törvénybe ütköző cselekedet.
108
A máktea hatásáról álljon itt egy szülő beszámolója:
"A fiam mákteázik. Amikor megtudtuk, nem hittük el. ... Megpofoz tam, majd orvoshoz vittem.
Állandóan hazudik azóta is. Nem tudom, honnan veszi a pénzt arra az átkozott mákjára. A have.rjait
titkolja. Mi megpróbálunk mindent, szeretjük, várjuk haza, figyelünk rá. De Gyuszi helyett esténként
csak egy emberroncs érkezik. Kórházba akarom vitetni, de nehéz bckerülni."
1.25.7. Dlúziók
Mott6: Ha hiszel benne, akkor működik.
Jackson-féle illúziós-paprika:
Végy egy jó alaposan elrothadt, de még egészben lévő (sehol sem lyukas) paprikát.
Két végébe fúrj lyukat, majd az egyik végébe dugj egy égő cigarettát, a másik lyukon
keresztül pedig szívd be a paprika belsején áthaladó füstöt! Állítólag kábulatot okoz.
Banán-szívás:
Néhány banán héjának rostos belsejét vékony rétegben kapard ki, tepsibe rakva kis
lángon a sütőben teljesen szárit s meg, majd pipába vagy cigarettába töltve (dohánnyal
vagy anélkül) szívd el! Állítólag ez is kábít. (Az FDA [Food and Drug Administration]
többszöri vizsgálata szerint semmilyen hatóanyag nem mutatható ki a kaparó füstön
kívül.)
Pszichedelikus földimogyoró:
A földimogyorót borító vékony, vörösesbarna, hártyaszeru héjat cigarettapapírba töltve
szívd el! Állítólag hatásos, de a hívőkön kívül ezt még senki sem erősítette meg.
2. TOXIKUS VEGYIANYAGOK, MINT FEGYVEREK
2.1. BEVEZETÉS
A köztudatban illetve a szakirodalomban ezeket mint vegyi fegyvereket tartják számon. A

felsorolt anyagok közül sokkal mindennapi labormunkánk során találkoz(hat)unk,
balesetvédelmi szempontból semmiképpen nem árt tehát tudni, hogy mit várhatunk tőlük. 109
2.1.1. A toxikus vegyi anyagok háborús alkalmazás ának rövid története
Mint olyan sok dologgal kapcsolatban, itt is elmondható, hogy a mérgező vegyi anyagok
háborús alkalmazása nem új gondolat, egészen az ókorig visszamenve találunk rájuk írásos
emlékeket.
Le. 428. Plataia város ostrománál a meglévő fegyverekkel nem tudtak eredményt elérni,
ezért a megfelelő széljárást kihasználva a várárokban máglyákon ként és
szurkot égettek, hogy a védőket elvakítsák, füsttel és kén-dioxiddal
megmérgezzék.
Le. 424. Delion ostrománál a várvédő görögök ellen a kén-dioxiddal végrehajtott
gáztámadás és a lángszóró kombinációját alkalmazták (ez már kocsira szerelt,
mobil egység volt).
230. A kutak, folyók, élelmiszerek mérgezésére tesz javaslatot Sextus Julius
Africanus. A görögtűz első pontos leírása is tőle származik.
1275-95. Ebben az időintervallumban keletkezett az a hadtudományi munka, amely arzén
és ópiumtartalmú gőzök harci alkalmazásáról tesz említést.
1483. Arzénszulfiddal, kénnel, salétrommal, borostyánnal, hársfaszénnel és zsírral
töltött, puskapor maggal ellátott lövedékeket készítettek, amely robbanás után
arzén-trioxidot és kén-dioxidot fejlesztett. Hasonló, arzéntartalmú mérgező
lövedékekre tett javaslatot Leonardo da Vinci is 1502-ben.
XVII. sz. Egymástól függetlenül Glauber és Leibnitz is javaslatot tettek mérges
füstgránátok alkalmazására.
1789-1804 A francia forradalom alatt Agen város népbiztosai mérges gázokkal
kísérleteztek, azok hatását élő személyeken is kipróbálták.
1811-15. A napóleoni háborúk idején az angol hadseregnek hidrogén-cianiddal töltött
gránátok bevetését javasolták, de ezt akkor még nem tudták megvalósítani.
109
Mielőtt bárkiben is komoly aggályok ébrednének lakóhelyünk biztonságát illetően, szeretném
előrebocsátani, hogy a Magyar Köztársaság területén nincs vegyi fegyver.
1854. Az angol külügyminiszternek dimetil-arzinnal és dimetil-arzin-oxiddal

(rendkívül büdös, öngyulladó vegyületek) töltött bombák rendszeresítését
javasolták, de a javaslatot a kormány nem fogadta el.
1854. Az orosz-angol háboní során Szevasztopolostrománál kén-dioxidot használtak
támadásra. A katonai szakértők egy része és a civilek úgy vélekedtek, hogya
gáz a "civilizált háboníval" összeegyeztethetetlen.
1904/05. Az orosz-japán háboní során még nem alkalmaztak vegyi harcanyagokat, bár
a technikai színvonal ezt már lehető vé tette volna.
1914-18. Az I. világháboní megkezdése után többféle mérges gázt tartalmazó lövedékeket
is kifejlesztettek, amelyek használatára először 1914-ben, Löwen eleste után
adott engedélyt Poincaré francia miniszterelnök; az első mérgező gázzal töltött
gránátok bevetése 1914. augusztus végén történt (Compiegne, dianizidin). A
német válaszcsapás 1914. okt. 27-én történt Neuve Chapelle mellett.
A német vegyifegyver-program kitalálója, szellemi és gyakorlati vezetője a későbbi Nobel-
díjas Fritz Haber volt. A könnygázokkal töltött T-, B-, és Bn-gránátokat 1915 januárjában a
keleti fronton Lodz és Bolimow mellett próbálták ki, nem sok sikerrel.
A modem vegyi hadviselés igazi kezdetét az 1915. április 22-én du. 5 órakor Ypem-nél
(Ypres) elindított német klórgáz-támadás jelentette. A támadás során földbe beásott több ezer
gázpalackból (5 m-enként egy-egy 20 kg-os palack) 6 km széles, 600-900 m mélységű, 2-3
m vastagságú klórgázfelhőt eresztettek ki, ami 2-3 mIs sebességgel ellepte a francia-angol
csapatokat. A megtámadottak semmilyen védőeszközzel nem rendelkeztek, óriási pánik tört
ki. Mintegy 5 ezer halott és 10 ezer súlyos gázsérült volt a támadás áldozata. Mivel a
hadvezetés nem hitt a gáztámadásban, a győzelem a német tábornokokat olyan váratlanul érte,
hogy nem tudták kiaknázni azt, így a frontvonal gyakorlatilag nem változott. Később Loos
és Bolimow mellett már kihasználták a sikert. Az angol válasz sem sokáig késett, 1915.
szeptember 25-én Loos mellett 12 km szélességben törték át a frontot szintén klórgáz
alkalmazásá val.
Ezután rohamos fejlődés következett, a foszgénnel töltött gránátok első alkalmazása 1916.
febr. 21-én Verdun-nél (franciák), a difoszgén első felhasználása 1916. május 21-én
Chattancourt-ban volt (németek). Tökéletesítették nemcsak a gázokat, hanem a célbajuttatási
módokat is.
A következő mérföldkövet az 1917. július 10-én Nieport-nál és két nap múlva Ypem-nél
végrehajtott mustárgáztámadás jelentette (németek), ami iszonyatos pusztítást végzett.
Az újítások utolsó fázisát a lewisit (halálharmat) kifejlesztése képviselte (amerikaiak), de
bevetésére szerencsére már nem került sor. A háboní alatt minden harcoló felet figyelembe
véve kb. 38-50 féle vegyi fegyvert próbáltak ki. Összesen kb. 1,3 millió embert ért gázsérülés,
ennek 7%-a (kb. 92 ezer személy) volt halálos.
2.1.2. Nemzetközi egyezmények
Az I. világháború előtt és után több nemzetközi megállapodás is született a tömegpusztító

vegyi (majd később a biológiai) fegyverekkel kapcsolatban, ezek röviden a következőek:
1899. Hágai békekonferencia: okmányt fogadott el a mérges gázok alkalmazásának

tila1máró1.
1922. Washingtoni egyezmény: törvényen kívül helyezi a vegyi fegyverek
használatát, ki véve ha az válaszcsapás.
1925. Genfi jegyzőkönyv: tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását, de nem tiltja azok
gyártását és raktározását. 29 ország írta alá, közülük utolsónak az Egyesült
Államok törvényhozása ratifikálta 1975-ben!!
1972. Biológiai fegyver(ek korlátozásáról szóló) egyezmény: tiltja többek között
a biológiai eredetű szupertoxinok alkalmazását.
1993. Párizsi egyezmény: tiltja minden vegyi fegyver felhasználását, gyártását,
tárolását, új anyagok kutatását. Megegyezés született arról is, hogyameglévő
készleteket megsemmisítik. Több mint 100 ország írta alá.
2.1.3. Vegyi fegyverek szándékos és véletlenszerű felhasználásai
1936-36: Olasz-etióp háború. Az olasz csapatok több alkalommal mustárgázt

használtak.
1944. Az egyetlen számottevő vegyifegyver-felhasználás a TI. világháború során,
amikor a japán csapatok használtak vegyi fegyvereket a kínaiak ellen. Mivel
Kínának nem volt saját vegyifegyvere, a válaszcsapástól nem kellett félni.
1963-67: Yemen: Az egyiptomiak vetettek be főként mustárgázt.
1968. Egy ideggázkísérlet után a Dugway Proving Grounds-ról (kb. próbatelep)
visszatérő helikopter nyitva felejtette a tartály csapját. Aszórási útvonalba
kerülő
több száz haszonállat (főként birka) elhullott.
1969. Ekkor került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államokban az 1950-es és 60-as
években többek között a University of Utah részvételével mind ideggázokra,
mind pedig biológiai fegyverekreIlo nagy méretű terepkísérleteket végeztek. A
kb. két évtized alatt 239 szigorúan titkos kipermetezést hajtottak végre. A
bakteriális fegyverek terjedési vizsgálatára pl. San Francisco környékén 117
négyzetmérföld területet szórtak be egy jól nyomonkövethetö, de nem
veszélyes baktériummal (Serratia Marsesceus). Hasonló szórásokat végeztek a
110
Nagyelhalálozási mutatójú, rendkívül veszélyes járványos betegségek kórokozó i pl. pennetszórókba
vagy bombákba töltve. Ilyen betegségek voltak pl: pestis, kolera, sárgaláz, Q-láz, Sziklás hegységi
kiütéses láz, lépfene és tűdőfene (antrax), tularémia (nyúlláz), brucellózis, takonykór, stb. Felfedezése
után az Ebola vírust is számításba vették.
74. oldal Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, KLTE. Debrecen. 1995.
New York City fóldalattin, a Kittatinny és Tuscarora alagutakban, a

Penssylvania Tumpike-ban és a Washington National Airport-on. Mindezt
"természetesen" az utasok tudta nélkül. A volt Szovjetunió terület én
feltehetőleg lehettek hasonló kísérletek, azonban a nyilvánosság hiánya miatt
azokról nem tudunk beszámolni.

70-es évek: Vietnam, Laosz, Kambodzsa: az amerikaiak óriási mennyiségű lombtalanító
szert használnak. Meg nem erősített beszámolók szerint különféle újonnan
fejlesztett toxinokat is kipróbáltak az ott élő falusi lakosságon (pl. sárga eső,
amelynek használatával Kambodzsa vádolta Vietnamot).
80-as évek: A szovjet-afgán háború során számos új vegyi harcanyagot és toxint
teszteltek, többek között olyan cselekvésképtelenséget okozó ágenseket is,
amelyek közül jelenleg csak az egyiknek a nyugati irodalomban fellelhető
kódneve ismert: Blue X.
1988. Az irak-iráni háború során az irakiak számos esetben használtak a harctéren
vegyi fegyvereket. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, amikor Irak az
iráni csapatok megszállta iraki területen egy kurdok által lakott falut pusztított
el mustárgáz és szarin felhasznáiásával. Az áldozatok 69%-a nő, gyerek és
aggastyán volt.
1991. Irak, Öböl-háború: több beszámoló is szólt arról, hogy mustárgázt mutattak ki
a harcoló szövetséges csapatok a levegőben, más jelentések korlátozott körben
valamilyen ideggáz használatát emIítik. Ez utóbbira az US Kongresszusi
Vizsgálóbizottsága nem talált bizonyítékot. A mustárgáz valószínűleg a
raktárakat ért bombatámadások következtében került a levegőbe. A legutóbbi
hírek szerint (1995. november 12.) Irak a Scud rakétáihoz kb. 500 vegyi
robbanófejjel rendelkezett a háború alatt.
1994. Meg nem erősített hírek szerint a volt Jugoszlávia területén dúló polgárháború
során egy alkalommal klórgázzal töltött lövedékeket is bevetettek (sokkal
valószínűbb, hogy a közeli vegyigyár klórtartályát érte találat).
1995. Március 20-án a tokiói metró több vonalán egy szélsőséges terrorista csoport
saját maguk által előállít ott szarin ideggázt bocsátott ki a levegőbe. ll-en
meghaltak, kb. 5000 ember részleges mérgezést szenvedett.
A volt jugoszláv polgárháborúban a szerb csapatok bizonyítottan CS könnygázt
és foszforral töltött gyújtógránátokat vetettek be a harcok során.
Szeptember 20-án ismeretlen eredetű maró gázmérgezés történt ismét a tokiói
metrón, 10 személyt kórházba szállítottak.
A bakui metrón október végén történt tömegszerencsétlenség percek alatt
mintegy 300 halottat és több száz sebesültet eredményezett. Bár a hivatalos
nyilatkozatok szerint egyszeru tűz ütött ki, független hírügynökségek szerint

robbanás és valamilyen ismeretlen mérges gáz okozta a katasztrófát.
2.1.4. A vegyi fegyverek jelene és jövője
Az 1993-as egyezmény ugyan lehetőséget biztosít egy biztonságosabb világ megvalósulásához,

annak eljövetelére azonban még bizonnyal várni kell. A meglévő fegyverkészletek
megsemmisítése komoly technikai és pénzügyi problémákat vet fel még olyan államok
esetében is, amelyek be akarják tartani a szerződést:
Nem szabad megfeledkeznünk azonban azokról az államokról sem, amelyek most dolgoznak
saját vegyifegyver-programjukon. Jelenleg mintegy 25 ilyen ország van, az ezredfordulóra
számuk feltételezhetőleg 30-ra emelkedhet. Ezen országok igyekezetét valószínűleg az
moti válja, hogya vegyi fegyverek a legolcsóbban előállítható tömegpusztító fegyverek,
amelyekkel a szomszédos fenyegetéssel szemben megvédhetik magukat.
2.2. KÖNNYGÁZOK
A könnygázok olyan kémiai vegyületek, amelyek gőzö k vagy finom aeroszol formájában a
velük érintkezésbe került nyálkahártyák és nyirkos bőrfelületetek átmeneti irritációját váltják
ki. Ennek tünetei az erős égő, szúró, kaparó érzés a szemben, garatban, a felső légutakban és
a tüdőben, valamint egyes izmok görcse és bő váladékképződés. A tünetek olyan erősek, hogy
rövid idő múlva az érintettek a képződő nagy mennyiségű könny, átmeneti vakság, légzési
problémák, fullasztó köhögés, hányinger és hányás miatt menekülni kényszerülnek,
ellenállásra képtelenné válnak. A kiváltott tünetek a szennyezett gáztérből való távozás után
néhány perc alatt megszünnek vagy csillapodnak.
A kÖlmygázok leggyakoribb felhasználására az erőszakossá fajuló (vagy éppen valamilyen

okból nem tűrt) tömegmegmozdulások, tüntetések, lázadások feloszlatása, valamint garázda
magatartást tanúsító személyek cselekvésképtelenné tétele során kerül sor jelentősebb fizikai
erőszak alkalmazása nélkül. Alapvető kritérium velük szemben, hogy normális körülmények
között nem szabad sem halált, sem maradandó egészségkárosodást okozniuk.
A könnygázok hazánkban is meglehetősen elterjedtté váltak az utóbbi években, ami részben

a törvényi szabályozás, részben pedig a közbiztonság változásának tudható be. A
hétköznapokban használatra kerülő kiszerelési módok alapján beszélünk könnygáz-sprayről,
könnygáz-lőszerekről (gázpisztolyok), illetve könnygáz-gránátokról (karhatalmi erők). Az első

esetben egy gyorsan párolgó oldószert tartalmazó oldatról van szó, az utolsó két esetben pedig
a hatóanyagot valamilyen pirotechnikai eljárással juttatják ki (robbantás, termikus
párologtatás ).
Eddig mintegy 15 könnygázként rendszerbe állított vegyületről számolta k be, közülük nem
mindegyik elégíti ki a fenti biztonsági kritériumokat. A leggyakrabban használt anyagok
képletei a következő ábrán láthatóklll:
1. 2. 3.
~Cl
o
©fsr
4. 5. 6.
44. ábra 1. bróm-aceton, 2. 2-bróm-ecetsav etilészter, 3. o-xilil-bromid, 4. klór-

acetofenon, 5. bróm-benzil-cianid, 6. o-klór-benzilidén-malonitril
A felsoroltak közül jelenleg már csak az utolsó három bír gyakorlati jelentőséggel.
III
A hatóságok nem minden országban hozzák nyilvánosságra az általuk használt könnygáz kémiai
összetételét; pl. Dél-Koreában 1987-ben egy hónap alatt több mint 350 ezer könnygázgránátot lőttek ki
polgári személyek ellen. Nagy számú súlyos gázsériiltet szállítottak kórházba, akik megfelelő orvosi
ellátásához szükség lett volna a hatóanyag ismeretére. A helyi laboratóriumok - a konnány bosszújától
tartva, és attól félve hogy elesnek a pénzügyi támogatástól - sorban tagad ták meg a könnygá zok
analízisét. Az orvosi intézményeket nem látták el semmilyen infomlációval arról, hogyan kezeljék a
gázsérülteket. [Journal of the American Medical Association, Vol. 262 No. 5 1989 p. 660]
2.2.1. Bróm-aceton
Más ismert nevei: B-Stoff (n.), Martonite (fr.)(20% klór-aceton tartalommal)

Az aceton brómozásával nyerik, a folyamathoz katalitikus mennyiségű víz jelenléte szükséges.
Gyorsan párolgó folyadék (fp. 126 oC, i1lékonysága 7500 mg/m3), fényérzékeny, állás közben
lassan bomlik. A bomlás savkatalizált, ezért tárolása magnézium-oxidon történik. Kémiailag
igen reaktív, lúgos vizes vagy alkoholos oldatokkal gyorsan semlegesíthető.
Tiszta formában közvetlenül szembe jutva vakságot okoz!
2.2.2. Bróm-ecetsavetilészter
Történelmi érdekesség kedvéért említjük meg, ez volt az első rendszerbe állított könnygáz,
még az L világháború kezdetén. Ma már szerencsére csak mint hasznos laboratóriumi reagens
kerül felhasználásra, de a vele dolgozók gyakran tapasztalhatják ingerlő hatását.
2.2.3. XiIil-bromid
Más nevei: T-Stoff (n.), orgona gáz

Xilol-izomerek közvetlen brómozásával állítható k elő, a gyakorlatban az izomerek elegyét
használják. Vízzellassabban, lúgokkal gyorsan hidrolizálnak. Nagy hígításban orgona illatú,
az egyik nevét is innen kapta.
2.2.4. KIór-acetofenol1 (CN)
Két előállítási mód használatos; az első acetofenon klórozásával, a második benzol és klór-
acetil-klorid reakciójával történik. Fehér, kristályos, bomlás nélkül desztillálható, nagyon kis
il1ékonyságú (l05 mg/m3) anyag. Vízben alíg, szerves oldószerekben jól oldódik. Tömény
lúgokkal azonnal hidrolizál. Termikus stabilitása miatt a gázpisztoly-Iőszerek kedvelt
töltőanyaga. TNT-vel keverve közvetlenül robbantható. Mindkét eljárás nagyon finom
eloszlású szilárd aeroszolt hoz létre. Füstgyertyákba is tölthető, de erre a célra Berger-tipusú
keverékek nem alkalmazhatók, mert az azokban jelenlévő cinkkel azonnal reakcióba lép. Az
Egyesült Államokban még nagyobb mennyiségben gyártják, a rendőrségnél jelenleg is
használatban van. Több szabadforgalmú könnygáz-spray (pl. Mace) hatóanyaga. Hatását
azonnal kifejti, de a CS-nél gyengébb. A CS-nél sokkal toxikusabb, eddig legalább 5 halált
tulajdonítanak a masszív CN-expozíciónak. Szemmel közvetlenül érintkezve maradandó
szivárványhártya-károsodásokat okoz. Maradandó tüdőkárosító, valamint teratogén és mutagén
hatásáról nagyon keveset tudunk.
2.2.5. Bróm-benzil-cianid (CA, Cannitl
Tiszta állapotban fehér színű szilárd anyag (op. 25,4 OC), a technikai termék barna olaj.
Vízben oldhatatlan, vizes lúgokkal és oxidálószerekkel szemben stabilis. Hidrolízisét
átmenetifém-sók katalizálják. Alkoholos nátrium-szulfid oldattal a vele szennyezett tárgyak
gyorsan mentesíthetők. Közvetlenül szembe jutva vakságot okozhat!
2.2.6. o-Klór-benzilidén-malonitril (CS)
A csíPöspaprika hatóanyagának (kapszaicin) kutatása során kapott tapasztalatokat felhasználva

állították elő az ötvenes évek elején Angliában (Porton, Chemical Defence Experimental
Establishment), a könnygázok közül a legújabb és legnagyobb erősségű. Fehér, kristályos
anyag, amely bármely fenti módszerrel kijuttatható. A vietnami háború során több új
kijuttatási módját is kifejlesztették, így pl. a "Mighty Mite" nevű folyamatos
szóróberendezéseket, amelyeket barlangok és alagút-rendszerek eIárasztására használtak,
valamint 58 kg-os klaszter-bombákat, amiket falvak, nagyobb területek ellen vetettek be.
Vízben kis mértékben oldódik. Talkummal keverve nem csomósodó por alakú készítményt
nyernek (CS 1 formula), míg szilikonolajjal és talkummal keverve víztaszítóvá válik (CS2
formula). Ez utóbbit kiszórva a terepet, pl. utcákat hetekig szennyezheti.
A CS, a CA-val és CN-nel ellentétben, kis koncentráció k esetén nem azonnal, hanem 20-60
másodperces késleltetéssel fejti ki hatását, ugyanakkor hatása a szennyezett gáztérből való
távozás után még 5-10 percig megmarad. ll2 Már nagyon kis adagban is elviselhetetlen
erősségű, égető bőr- és nyálkahártya-irritációt okoz. 1-5 mg/m3 koncentrációnál a szem és
szemhéj izmai rendkívül fájdalmas görcsbe húzódnak. 12-20 mg/m3 töménységben már teljes
hatást fejt ki, légzési nehézség, szorító érzés a mellkasban, fuldokló köhögés, szédülés,
"lebegő fej", hányinger és hányás, esetleg átmeneti látászavarok lépnek fel. Meleg, nyirkos
időben még fokozottabb a hatása. Az emberi test azon rejtett részeit, amelyek állandóan
nyirkosak (pl. hajlatok, nemi szervek és környékiik) nagyon erősen irritálja. Mivel kis
mértékben vízoldható anyag, a szennyezett bőrfelületekről hosszas hideg vizes öblítéssel
eltávolítható. Tudnunk kell azonban, hogy a tünetek a vizes öblítés első perceiben még
fokozódnak! Több közkézen forgó könnygáz-spraynek CS a hatóanyaga, egy palack átlagosan
80 mg-ot tartalmaz oldat formájában. l13
112
Ebből a szempontból tehát átmenetet képez a könnygázok és az ingerlő harcanyagok között.
113
Az alkoholos állapotban lévők esetében a CS-re való érzékenység csökken, ami a késleltetett hatással
együtt túlságosan sok átmeneti időt eredményez ahhoz, hogy kritikus esetben egy gyors, erőszakos
támadást megálHtson.
Annak ellenére hogya CS-t tartják a legbiztonságosabb könnygáznak (leülönösen mert a CN-
nel összehasonIítva a maradandó szemkárosodások nagyon ritkák), súlyos következményei
lehetnek azonban a nagyobb mennyiségével történő érintkezésnek. Nagy mennyiséget
belélegez ve (ez pl. akkor fordulhat elő, ha kis légteru helyen robban egy könnygázgránát, és
az ott lévőknek menekülésre nincs lehetősége) vegyi tüdőgyulladás, vagy halálos tüdőödéma
alakulhat ki. Felnőtteken megfigyeltek még májszöveti károsodást és halálos kimenetelű
1l4
keringési zavarokat is. Lenyelve a hatóanyagot súlyos gyomor és bélrendszeri gyulladásjöll
létre. A CS az élő szervezetben többek között cianidiollok keletkezése közben bomlik le,
részben ennek tulajdonítják a jelentkező toxikus hatást. Bőrrel érintkezve az exponált helyeken
enyhétől súlyosig változó, fájdalmas bőrgyulladás jön létre. Hosszú távú hatása napokig, sőt
hetekig megmaradó köhögés és légszomj lehet.
Állatkísérletek során magzatkárosító hatást nem mutatta k ki, de, mint alkilező szer, a tiol-
csoportok és a DNS alkilezésével esetleg genetikai károsodásokat is okozhat.
Mikroorganizmusok esetén mutagén hatását sikerült bebizonyítani, végleges besorolást
azonban a vizsgálatok nagyon kis száma miatt jelenleg nem lehet adni.
A CS már nagyon kis koncentrációban erős ingerhatást vált ki. A humán félhalálos belélegzési
koncentrációját állatkisérletek alapján 25-150 g/m3/perc értékre becsülik. A könnygázgránátok
robbanása során kb. 6-9 m hatásos átmérőjű felhő képződik, aminek a középpontjában a
koncentráció kb. 2-5 g/m , a felhő széle felé rohamosan csökken.
3
2.2.7. A könnygáz-mérgezettek általános kezelése
A legegyszerubb és leggyorsabb az, ha az érintett személyt azonnal friss levegőre viszik és

az érintett bőrfelületeket nagyobb mennyiségű hideg folyóvízzel öblíti k le. A szelmyezett
ruhadarabokat minél hamarabb el kell távolítani és légmentesen záró műanyag zacskóba
tárolni a tisztításáig. Az esetek túlnyomó részében ennyi elegendő is.
Komolyabb mérgezések esetén a bőrt 3%-os nátrium-karbonát vagy 6%-os nátrium-hidrogén-

karbonát oldattal.öblítik le. A szem-irritációt lokális fájdalomcsillapító val és helyi borogatással
kezelik. Az érintkezés helyén bekövetkező bőrgyulladásra kortikoszteroidokat és
fertőtlenítő/bőmyugtató készítményeket alkalmaznak. Súlyosabb mérgezések eset én kórházba
szállítás után általában oxigén-belélegeztetést, a légzési nehézségek enyhítésére h~rgőtágító
114
Egy csecsemő (aki úgy kapott súlyos mérgezést, hogyalakóházba CS könnygá z-gránátot lőttek a je1en
lévő, zavarodott elméjű felnőtt leszerelésére) súlyos tűdő gyulladás t kapott, szerencsére oxigén-
belélegeztetéssei, szteroid és antibiotikum-kúrával 29 nap alatt meggyógyult.
anyagokat, a fertőzések megelőzésére antibiotikum-kezelést alkalmaznak. Minden stí1yos

mérgezés esetén, különösen pedig az asztmás mérgezetteknél hosszabb kórházi megfigyelésre
van szükség.
2.3. INGERLŐ HARCANYAGOK
A könnygázokkal ellentétben ezeket az anyagokat csak kifejezetten katonai felhasználásra

gyártották. Nem önmagukban, hanem más, halálos vegyifegyverrel együtt alkalmazták az I.
világháború során. Az ingerlő harcanyagok aeroszol fonnájában átjutottak az első időkben
gyártott kezdetleges gázálarcokon, az érintett személyeknél heves, fuldokló köhögést,

tüsszögést váltottak ki. A garat és a légcső ingerlése következtében hányingert, hányást
okoztak. llS Az ingerlő harcanyagoknál ugyan nem volt cél az élőerő k elpusztítása, de
toxicitásukkal szemben különösebb kritérium nem fogalmazódott meg. Nagyobb
mennyiségben több esetben halált okoztak. A következő ábrán az alkalmazott ingerlő
harcanyagok képletei találhatók:
Cl Cl ...... CI
©r~JVJ CL
A
(:3 6
1. 2. 3. 4. 5.
45. ábra 1. difenil-arzén-klorid, 2. difenil-arzén-cianid, 3. Adamzit 4. etil-arzén-diklorid, 5.

fenil-arzén-diklorid
115
Mivel a hányadéktól a gázálarcok eltömódtek, a viselóik - hogy ne fulladjanak meg - kénytelen voltak
levenni azokat, ezzel azonban kitették magukat a kombinációban alkalmazott vegyifegyver mérgező
hatásának
Lázár István: Különleges és veszélyes anyagok 8l. oldal
2.3.1. Difenil-arzén-klorid
Más nevei: Klark-I. (n.), kékkeresztes gáz 116

Tiszta állapotban színtelen, kristályos anyag (op. 38 oC, fp. 333 oC), nagyon kis i1lékonyságú
(0,68 mg/m3 ). A technikai termék folyékony halmazállapotú. Vízben aIíg, szerves
oldószerekben jól oldódik. Ingerlő hatása nagyon erős, toxicitása a többivel összehasonlítva
mérsékelt.
Termikusan 230 oC-ig stabilis. Kijuttatása termikus párologtatással történt, a lehűlő gőzö kből
nagyon finom eloszlású szilárd füst képződött. Fos~~énben és .klórpikrinben jól oldódik. Az
1. világháború végén havonta kb. 600 t Klark-I-et állítottak elő.
Bőrrel közvetlenül érintkezve viszketést, heves fájdalommal járó gyulladást, esetenként akár
hólyagképződést is kiváltott. Az orrban nagy mennyiségű váladék képződik, ehhez heves
fejfájás és félelmérzet társul. A beteg nyomást érez a fülében, fogfájás és állkapocsfájdalom
jelentkezik. Gyakran társul a fentiekhez hányás. A teljes tünetegyüttes kiváltásához mindössze
0,03 mg aeroszol belélegzése elegendő. A mérgezetteknél a hatás friss levegőn néhány óra,
maximum egy nap alatt teljesen megszűnik.
Vízzel lassan, lúgokkal gyorsabban hidrolizál. Hatásosan aktív klórtartalmú vagy más oxidáló
hatású anyagokkal semmisíthető meg, amelyek a megfelelő arzénsav-származékká oxidálják,
aminek a továbbiakban már nincs ingerlő hatása.
2.3.2. Difenil-arzél1-cianid
Más nevei: Klark-II. (n.), kékkeresztes-1. gáz, Sternit (fr.)

Tiszta állapotban keserűmandula szagú, fehér, kristályos anyag (op. 31,5 oC, fp. 346 OC),
nagyon kis i1lékonyságú (0,15 mg/m3 ). Előállítása Klark-I-ből történik, kálium-cianiddal. A
Klark-I-hez mindenben hasonló, de attól erősebb hatású anyag. Erősségére jellemző, hogy 0,25
mg/m3 aeroszoltartalmú levegőt l percig belélegezve az érintetteknél l óráig elviselhetetlen
erősségű tüneteket vált ki. Ez átlagos légzési mélységgel számolva (15-16-szor kb. 0,5 dm
3
)
kb. 1/500 mg hatóanyagnak felel meg! Utóhatásai a Klar-I-nél erősebbek, attól hosszabb ideig
tartanak.
116
A harci gázok I. világháborús csoportosítása: Mivel néhány I. világháborús dokwnentumban
hivatkoznak a különböző színű keresztekkel jelölt gázokra, hadd álljon itt érdekességképpen egy rövid
felsorolás a színjelzési szisztémáról. Zöldkeres~tes gázok voltak azok, amelyeknek többé-kevésbé erős
ingerlő és mérgező hatása volt (pl. difoszgén, klórpikrin, jódecetsav-etilészter, brómaceton, xililbromid,
stb.). A kékkeresztes gázok köze azokat a szilárd anyagokat sorolták, amelyek aeroszolként átmentek
a gázálarcon. A sárgakeresztes gázokhoz a világháború alatt csak egyetlen anyag, a kénmustár tartozott.
Ide a hólyaghúzó tulajdonságú anyagokat sorol ták be. Az angolszász és francia csapatoknál a
hatóanyagot a lövedékekre festett körkörös színes csíkokkal jelezték.
2.3.3. Adamzit
Történeti érdekessége, hogy először az 1. világháború során Wieland állította elő 1915-ben.
Mivel foszgénben oldhatatlan volt, német oldalon elvetették a gyártását. 1918-ben Adams, újra
felfedezte és az előzőekkel ellentétben harcászatilag értékes anyagnak tekintette. A háború
végén bevetették az olasz fronton.
Sárga színű, kristályos anyag. Előállítása arzén-triklorid és difenil-amin reakciójában történik.

Az előző anyagoktól is lényegesen kisebb illékonyságú (0,02 mg/m3 ). Hevítés hatására részben
bomlik. Víz vagy lúgok hatására nagyon lassan hidrolizál, szám0ttevő sebességű hidrolízise
csak tömény lúgokban következik be. Klórtartalmú anyagokkal mentesíthető.
Erős ingerlő hatása mellett könnyfakasztó hatása is van. Az ingerek az érintkezés pillanatában
gyengék, de egy percen belül elviselhetetlenné válnak. Erős fájdalmat okOZt ami az expozíciót
követően még 30 percig megmarad. 0,4 mg/m hatóanyagtartalmú levegő elviselhetetlen
3
ingerhatású, néhány perces belélegzése akár halálos is lehet.
2.3.4. Etil-arzén-diklorid
Más nevei: Dick (am.), sárgakeresztes-I gáz, zöldkeresztes-ill gáz, Sternit (fr.)
Fokhagyma szagú, színtelen folyadék, 156 OC-on elbomlik. Nagy i1lékonyságú (20 g/m3 ; 20
° C), vízben rosszul, szerves oldószerekben jól oldódik. Ólom-tetraetil és arzén-triklorid
reakciójával állítják elő. Vízzel lassan hidrolizál. Aktív klórtartalmú anyagokkal semmisíthető
meg. Erős ingerlő hatása mellett egy minőségileg új tulajdonság is jelentkezik nála,
nevezetesen az, hogy bőrrel közvetlenül érintkezve bizonyos hólyaghúzó hatása is van.
Körömmel érintkezve nagyon fájdalmas körömágy-gyulladást okoz. Hatásai alapján átmenetet
képez az ingerlő és a hólyaghúzó harcanyagok között.
2.3.5. Fenil-arzén-diklorid
Más nevei: Fifikusz, kékkeresztes gáz, Sternit (fr.)

Színtelen folyadék, állás közben megsárgul. Mérsékelt illékonyságú (400 mg/m3 ). Ingerlő
hatása nem kiemelkedő, főként a Klarkok oldószeréült valamint a kénmustár olvadáspontjának
csökkentésére használták.
Erős tüsszögést, nyálképződést okoz. A Dick-hez hasonlóan a bőrrel érintkező folyadéknak
hólyaghúzó hatása is van.
2.3.6. A mérgez ettek gyógykezelése
A mérgezettek klasszikus terápiája ammóniás-kloroformos-éteres alkohol szagoltatását, a bőr

szódabikarbónás lemosását és 1-2 pohár pálinka vagy más tömény ital fogyasztását foglalta
magába. Súlyosabb esetben a köhögés ellen kodeint, a fájdalmak ellen barbiturát ot használtak,
ez utóbbit kúp formájában.
Mivel az utóbbi félszáz évben alkalrnazásukra szerencsére nem került sor, a sérültek
ellátásáról nem állnak rendelkezésünkre részletes és korszeru ismeretek.
2.4. HÓLYAGHÚZÓ VEGYI ANYAGOK
A gázháború első sikerei után nagyon rövid időn belül kidolgozták a használt mérgező
anyagok ellen hatásosan védő gázálarcokat. A csapatok többé-kevésbé hozzászoktak ehhez az
új fegyverfajtához, a kezdeti sikereket csak valamilyen minőségileg új hatású anyag
bevezetésével lehetett megismételni. Mivel a légutakat, a szemet a gázálarcok tökéletesen
védték, más módot kellett a mérgek szervezetbe juttatásához kitalálni. Régóta ismert volt,
hogy a bőrön keresztül az emberi test jelentős anyagcserét folytat a külvilággal,
következésképpen a bőr lett az a kiszemelt szerv, amely ellen az új támadás irányult.
2.4.1. A hólyaghúzó vegyi anyagok általános élettani hatásai
A hólyaghúzó hatású anyagok a bőrrel érintkezve az érintkezés helyén és annak környezetében

savós, másodfokú égési sérülésre hasonlító nagy hólyagokat hoznak létre. Ezzel nem csak az
egészséges működésű bőrfelület csökken, hanem a mélyebb szövetekbe felszívódó sejtmérgek
nagyon súlyos mérgezést és szövődményeket okoznak. A kifakad ó hólyagok alatt gennyesedő,
nagyon lassan gyógyuló fekélyek képződnek, amelyeken keresztül súlyos másodlagos
fertőzéseket kaphatnak a mérgezettek.
2.4.2. A hólyaghúzó vegyi anyagok szerkezete
Az 1. világháború során és az azóta kifejlesztett hólyaghúzó harcanyagok képletei a következő,

46. ábrán láthatók.
rCI
rCI
A~
Cl
R-N
rCI
(
rCI
(
S
'---./CI CIJr 'cl VCI S
~CI
(S
~CI
1. 2. 3. 4. 5.
46. ábra 1. kénmustár, 2. Lewisit, 3. nitrogén-mustárok, 4. Q anyag, 5. T anyag
2.4.5. Kénmustár (HD. "mustárgáz". LOST. Yperit)
Magát a vegyületet 1822-ben fedezte fel Deprez, de tiszta állapotban csak 1860-ban
(Niemann; Guthrie) és 1886-ban (Meyer) állították elő. A legrégebben és legelterjedtebben
használt hólyaghúzó anyag. Elnevezését onnan kapta, hogy a technikai termék tormára vagy
mustárra emlékeztető illatú, sárga vagy bamásfekete olaj. A tiszta termék színtelen és
majdnem szagtalan. Régi volta ellenére még ma is széleskörűen használatban van, mert
előállítása nagyon egyszeru, a termék hosszú időn keresztül jól tárolható, toxicitása pedig
magas. Első harctéri bevetésére 1917. július 12-ről 13-ra virradó éjszakán történt Ypres
(Ypem) határában. A világháború végére minden harcoló fél óriási mennyiségben gyártotta
és raktározta. Csak Németország egyedül naponta kb. 30 tonnát állított elő! A II. világháború
során is óriási mennyiséget gyártottak le belőle, de szerencsére nem használták fel. Ennek az
óriási mustárgáz-mennyiségnek a megsemmisítésére a háború befejezése után több mint 10
évre volt szükség.
Hagyományos előállítására több módszert is kidolgoztak, ezek közül a legegyszerubb a Viktor

Meyer féle eljárás, amelyet még 1886-ban fejlesztett ki.
Tiodiglikollból kiindulva sósavgáz hatására könnyen képződik a kénmustár. Ezen reakció
alapján gyártották a németek az 1. világháború során a mustárgázt.
A kénmustár hólyaghúzó tulajdonságát Meyer írta le először. A világháború kezdetén ez

keltette fel két kutató, Lommel és Steinkopf figyelmét, akik kidolgozták katonai
felhasználását. A LOST elnevezés a kutatók neveinek kezdőbetűiből szánnazik.
Az angol-amerikai illetve a francia eljárások etilénből indulnak ki, amit dikén-dikloriddal

(kénldorfu) vagy kén-dikloriddal reagáltattak:
Ennél az eljárásnál a képződő kolloid kén egyrészt a tennékben oldatban maradt, másrészt a
tennékkel peliszulfidokat képezett.
A reakció hevessége miatt szén-tetraklorid os oldatban kellett a folyamatot lejátszatni. Nagyobb

beruházásigényű volt, mint az előző folyamat, de az eljárás jól szabályozható és a tennék
sokkal tisztább, mint a dikén-dikloridos módszerrel kapott.
Modernebb előállítása tiodiglikollból kiindulva foszgén felhasználásával történik, ezt

leginkább a Szovjetunióban használták:
A legmodernebb, amerikai technológiában vinilkloridból és kénhidrogénből kiindulva

szobahőmérsékleten lejátszódó gázfázisú fotokémiai reakcióval (UV besugárzás) mintegy 10
perc alatt kb 75%-os hozam érhető el:
Ugyanebben a reakcióban 2-klór-etántiolt használva a hatásfok kb. 90%-ra növekszik.
A fenti szintézisek alapanyagainak beszerzése a világháború során jelentős probléma volt,

azok szintézisére több folyamatos eljárást is kifejlesztettek. Ezek ismertetése egyrészt
meghaladná e jegyzet lehetőségeit, másrészt nem is lenne célszerű, mivel mára többségében
már túlhaladott technológiát képviselnek.
A mustárgáz folyékony állapotban nagyon jól oldódik minden szerves anyagban, így pl. a
fában ll7 és a gumiban is. Oldékonysága miatt különösen nagy problémát jelent a tárgyakba
beszívódott anyagmennyiség megsemmisítése (mentesítés). Olvadáspontja magas (14,5 OC),
ami hideg időben gátolta a kijuttatását. Ezen úgy segítettek, hogy az olvadáspont
csökkentésére fifikuszt adtak hozzá. Normális körülmények között vízzel nem elegyedik és
csak lassan hidrolizál, ezért a terepet hosszú ideig szennyezve tartja. Áthatol a háztartásokban
általánosan használt műanyagfóliákon. Megsemmisítése erősen lúgos, szulfidionokat
tartalmazó alkoholos oldatokkal, vagy erős oxidálószerekkel történhet. A gyógyszertárakban
recept nélkül kapható, fertőtlenítő hatást! NeOlnagnol tabletta már szobahőmérsékleten gyorsan
megsemmisíti a kénmustárt és alkalmas a bőrfelületek lemosásására is.
A mustárgáz egyik legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy a bőrrel, nyálkahártyával érintkezve

gyakorlatilag semmilyen azonnal jelentkező ingerhatást nem vált ki! Az első tünetek jelentős
késleltetés sel (órák múlva!), akkor is csak fokozatosan súlyosbodva jelentkeznek. A kénmustár
gőzeiben órákig lehet tartózkodni anélkül, hogy elviselhetetlen lenne, ezért tartották az egyik
legalattomosabb méregnek.
Az érintkezés helyén a bőr először megvörösödik, majd megduzzad, gyulladásos jellegűvé
válik. Minél fmomabb, nedvesebb a bőr, annál erősebb a hatás. Különösen az ujj közö kben,
testhajlatokban súlyos a gyulladás. Nagy, duzzadt, különálló hólyagok képződnek a bőrön,
ezek kifakadnak és fekélyesednek. Elfertőződésre nagyon hajlamosak, mélyek és nagyon

lassan gyógyulnak. A szembe közvetlenül bekerült mustárgázcsepp hatására a szemgolyó
elgennyesedik, esetleg szétesik. Szemsérülés es esetekben gyakori a megvakulás. A tüdőben
felszívódott anyag hatására rosszullét, hányinger, köhögés jelentkezik, majd gócos, gennyes
tüdőgyulladás, esetleg tüdőtályog alakul ki, tüdővizenyő ritkábban képződik. Utóhatása teljes
gyógyulás esetén is hosszan tartó rekedtség.
~1érgezésével szemben legérzékenyebb szerv a szem, amelyet már 1:14 millió-szoros
lúgításban is megtámad. Enyhébb mérgezésnek kötőhártya-gyulladás és szaruhártya-károsodás
lehet a következménye. Hólyaghúzó hatása mellett nagyon erős általános sejtméreg; roncsolja
a véredények, különösen a hajszálerek falait. 1 mg/m3 levegőbeni koncentrációban
megbetegedést, 70 mg/m3 koncentrációban 30 percig belélegezve halálos mérgezést okoz.
Bőrön keresztül a félhalálos dózisa: LDso = 70 mg/kg. Jellegzetes, a többi mustárszármazéktól
eltérő, 35-40 napig elhúzódó halálozási statisztikát mutat! A mustárgázmérgezés
szövődményként maradandó májkárosodást, rákos elváltozásokat és csontvelő-elhalást okozhat.
117
Előfordult Ypres környékén, hogy az I. világháború után is szállítottak kórházba mustárgázséruIt
favágókat, akik bőre az évekkel azelőtt szennyezett fából képződött fűrészporral érintkezett!
Mivel a gyógyszeriparban még mindig hasmálnak kénmustárt bizonyos gyógyszerek

előállításához, nem haszontalan megismernünk a vele kapcsolatos elsősegélynyújtást.
Mérgezés esetén nagyon fontos, hogya bőrfelületről 70%-os alkoholos lemosással minél
hamarabb eltávoJítsuk a kénmustárt. Lehetséges a teljes bőrfelület nem toxikus szerves
oldószeres, Hypos vizes, vagy Neomagnol-oldatos lemosása is. El kell távolítani minden
szennyezett ruházatot, amit vagy azonnal meg kell semmisíteni magas hőmérsékletű égetéssel,
vagy mentesítésig légmentesen záródó, lehetőleg fém edényben kell tárolni. Ha a ruházatot
nem károsítja, célszerű azt Hypoval vagy klórmeszes vízzelleönteni. Az érintett bőrfelületeket
0,03%-os ezüst-nitráttal kell beecsetelni, majd Neomagnol hintőporral beszórni. A kifejlődött
hólyagokat csak néhány nap múlva, steril körülmények között szabad megnyitni. A
másodlagos elfertőződéseket mindenképpen meg kell előzni. A szemből a mustárgáz-
nyomokat 2 %-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd steril vizes öblítéssel távolítjuk el,
és a beteget a lehető leghamarabb szakorvoshoz szállítjuk. A szem folyékony kérunustárral
történő közvetlen expozíciójának nagyon súlyos következményei lehetnek!
2.4.6. Lewisit (Luizitl (2-klórvinil-arzén-diklorid. "halálharmat")
A klórvinil-arzmok elegyét először Griffin állította elő 1904-ben. Tiszta formában Wieland
(Németország) és Lewis (Catholic Northwestern University, USA) állították elő egymástól
függetlenül 1917-ben. Történeti érdekessége, hogy ugyanazt az anyagot a német oldalon
harcászati alkalmazásra nem megfelelőnek, míg az amerikai oldalon jól megfelelőnek
minősített ék. Tömegtermelését az 1. világháború végére megoldották, de háborús körülmények
között már nem vetették be. A "halálharmat" (The Dew of the Death) nevet Olman kapta, hogy
a tervek szerint repülőgépekről permetezték volna le az ellenséges német városokra.
Előállítása arzén-trikloridból és acetilénből történt, Lewis-sav katalizátor (AICI3 ) jelenlétében:
AsCI) + HC=CH = CI-CH=CH-AsCI 2
A folyamat. során a Lewisit A mellett melléktermékként bisz- és trisz(klórvinil)-származék

is képződött, amit Lewisit B-nek ill. Lewisit C-nek neveztek. Ezek visszaalakítása a kívánt
termékké egy pótlólagos technológiai lépésben történt, arzén-triklorid hozzáadásával.
Lewisit A: nagyon erősen muskátli szagú, színtelen folyadék, állás közben megbarnul. Op.:
-13 oC, Fp.: 77-78 oC. Erős szaga miatt könnyen felismerhető, hidrolitikus stabilitása
lényegesen kisebb, mint a mustárgázé.
Lewisit B: színtelen, olajszerű folyadék, Fp. 130 o C (26 Hgmm). Nagy reakcióképességű
anyag, a Lewisit A-nál lényegesen kevésbé mérgező. Hólyaghúzó hatása alig van, főként a
légzőszerv eket ingerli.
Lewisit C: víztiszta, nem kellemetlenül muskátli szagú folyadék, Pp.: 151 o C (28 Hgmm),
Op. 13 o C. Ingerlő és mérgező hatása jelentéktelen.
A Lewisit élettani hatásai
A Lewisit által okozott sérülések általában a kénmustáréhoz hasonlóak, de gyengébbek. A

bőrérintkezés következtében nagy, összefüggő hólyagok képződnek, amelyek másodlagos
elfertőződésekre nem hajlamosak és gyorsan gyógyulnak. A mérgezés gyors kifejlődésű,
súlyos szövődmény ekkel járhat, de a komplikáció kevesebb. A Lewisit a bőrön rendkívül nagy
áthatolóképességgel rendelkezik. Az érintkezéskor azonnal viszkető érzés jelentkezik, ingerli
a tüdőt és a szemet, nincs a kénmustárhoz hasonló lappangási idő. Expozíciót követően
tüdővizenyő alakulhat ki. Ha a mérgezés nem volt halálos, a gyógyulás kb. 2 hét alatt
bekövetkezik.
A Lewisit ellen létezik aktív ellenszer, ez a BAL (British Anti Lewisit), kémiai nevén 1,2-
ditioglicerin. Glükozidját intravénásan beadva az reakcióba lép a Lewisittel és egy ártalmatlan
termék képződik belőle:
Cl HS,
/
/ r AS +
C1--'/ 'cl HS~
OH
47. ábra A BAL reakciója Lewisittel.
Más, a BAL-hoz hasonló szerkezetű, ditiol-csoportot tartalmazó ellenszere ket is kidolgoztak.

A BAL-glükozid gyors intravénás alkalmazásával a tüdővizenyő kialalkulása teljesen
megakadályozható.
l\fegsemmisítés
A Lewisit egyszerű lúgoldatokkal, oxidálószerekkel könnyen és gyorsan megsemmisíthető.
2.4.7. Nitrogénmustárok
A nitrogénmustárokat a két világháboní között fejlesztették ki. Első képviselőjüket, az R=H

csoportot tartalmazó származékot 1934-ben szintetizálta Mann (Boston University), a
hólyaghúzó hatás leírása is tőle származik. A trisz(2-klór-etil)-amint (R = -CH2-CHzCI) 1936-
ban állították elő McCombie, Purdie és Ward, katonai kódneve HN3 lett. A nitrogénmustárok
hábonís alkalmazására nem került sor, bár a ll. világháboní során jelentős készleteket
állítottak elő belőle. A háboní után kb. 2000 t HN3 készletet találtak a németországi
raktárakban.
Méreghatását tekintve a HN3 hasonlít legjobban a kénmustárhoz. Nagy toxicitású még az N-

metil származék (R=Me, HN2) is, ugyanakkor ha R=H, a szekunder amin tipusú
nitrogénmustárnak mind a toxicitása, mind a stabilitása meglehetősen alacsony (ez utóbbi
kémiai szempontból egyáltalán nem meglepő ).
A frissen vákuum-desztillált nitrogénmustárok színtelen folyadékok, amelyek hosszú ideig
nem jól tárolható k, állás közben besárgulnak, a nitrogénatomok kvatemerizálódása
következtében polimerizálódnak. A kvatemerizáció sebessége a hőmérséklettől, az R csoport
térkitöltésétől és az esetleg jelenlévő oldószer minőségétől függ. A HN2 esetében például,
ahol az R csoport kis méreru, metanolos oldatban nagy töménység eset én a kavatemerizáció
erősen exoterm reakció során robbanásszerű hevességgel mehet végbe. A kvaterner termék
kis oldékonyságánál fogva általában mikrokristályos állapotban kiválik.
A HN3 atmoszferikus nyomáson forráspontján bomlik, kellemetlen hal vagy szappanszagú
folyadék. Op.: -4 oC, fp.: 144 oC (2 kPa).
Előállításuk nagyon egyszerű kémiai reakcióval történik, klórozószerként tionil-kloridot vagy

foszfor-triklorid ot használnak:
A kiindulási dietanolamin-származékok olcsó, nem toxikus, jól tárolható vegyszerek. Úgy

tartják, hogy foszfor-triklorid esetén a kitermelés általában egy kicsit magasabb; a HN2
esetében végzett szisztematikus vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy tionil-klorid adja a
legmagasabb hozamot (90-92 %; 98,5 % tisztaság).
A nitrogénmustárok protonálható nitrogénatomjuk következtében vízben valamelyest, savas

kémhatású oldatokban jól oldódnak, ezért katonai felhasználásuk a terep szennyezése mellett
az ivóvizek vagy más természetes vizek megmérgezésére is irányulhat. Vízoldható sóik
megtartják toxicitásukat, de a bőrön keresztül nem szívódnak fel, onnan lemoshatók. Vízben
lassan hidrolizálnak, a teljes CI-+OH csere lejátszódása után kapott termékek már egyáltalán
nem toxikusak, a csak részlegesen elhidrolizált anyagok azonban továbbra is megőrzik toxiku~
tulajdonságaikat.
A helyi mérgezés tünetei nagyjából megegyeznek a kénmustámálleírtakkal. A mérgezettnél

a hólyagok mellett hányinger, hányás, súlyos hasmenés lép fel, aminek következtében
megfelelő folyadék-utánpótlás híján kiszáradás következik be. A csontvelőt a kénmustárnál
sokkal erősebben károsítják. Citosztatikus hatású vegyületek. A velük történő· huzamosabb
idejű érintkezés fehérvérsejt-hiányt, csökkent vérlemezkeszámot, spermahiányt, nőknél a havi
ciklus kimaradását, terheseknél abortuszt vált ki. Magzatkárosító hatásúak. Ezen vegyületek
esetében megjelent egy minőségileg új hatás is: a nitrogénmustárok nagyobb adagban
neurotoxikusak (idegmérgek), a mérgezést az acetilkolin-észteráz enzim bénítás ával érik el,
végeredményében a foszfortartalmú idegmérgekhez hasonlóan. A mérgezetteket a kénmustár-
mérgezettekhez hasonlóan kezelik, a hányás csillapítására nagyobb mennyiségű B6 vitamint
adnak, a csontvelő védelme érdekében pedig - ha erre lehetőség van - vérátömlesztést
alkalmazhatnak.
A nitrogénmustárok a jellegzetes, I-III. fokú égésekre emlékeztető tüneteivel és

szövődményeivel, karcinogén és antikarcinogén hatásukkal, mutagén hatásukkal, kromoszóma-
károsító hatásukkal a radioaktív sugárzás által okozottakkal szinte megegyező tüneteket
produkálnak. Ennek alapján nevezték el ezeket a mustárszármazékokat radiomimetikus
mérgeknek. A radiomimetikus mérgek gyógyászati felhasználásáról részleteket egy későbbi
fejezetben találhatunk.
A nitrogénmustárok megsemmisítése a kénmustárénál nehezebb, klórozószerekkel csak lassan

reagálnak. Neomagnollal közvetlenül nem reagálnak (eltérő en a kénmustártól), csak a belőle
fejlődő klórral. Magas hőmérsékletű lúgoldatokkal teljesen elhidrolizáltathatók.
2.4.8. Q harcanyag (másfélszeres mustár) és T harcallyag (oxigénmustár)
Mindkét anyagot a kénmustár lényegi szerkezeti elemének, az S-CH2-CH 2-CI csoportnak a

megtartása mellett fejlesztették ki. A kénmustámál lényegesen kevésbé illékonyak, így
leginkább csak közvetlen bőrérintkezéssel mérgeznek. A hagyományos mustámái erősebb a
hólyaghúzó hatásuk. Kisebb ilIékonyságuk miatt a terepet huzamosabb ideig szennyezik.
A Q és T anyagok toxicitási értékei a következőek:
Q: LDso(oráliS): 0,15 mg/kg

LDSO(bötön keresztül): 15 mg/kg
T: LDSO(oráliS): 0,2 mg/kg
LDSO(böron keresztül): 20 mg/kg
Akárcsak a kénmustárnál, a Q és T anyagoknál is különösen érzékeny a szem a mérgezéssel

szemben. Kisebb levegőbeni koncentrációban (0,01-0,015 mg*perc/liter) szemhéj görcsöt,
könnyezést, szúró fájdalmat, fényérzékenységet és kötőhártya-gyulladást okoznak. Nagyobb
koncentrációban a szemmel érintkezve vakságot okoznak az üvegtest elhomályosítása
következtében.
Mindhárom anyagnak (Q: 56,6 oC; T: 10 oC; HD: 14,5 OC) önmagában túlságosan magas az
olvadáspontja ahhoz, hogy hideg időben jól kijuttatható legyen. A megfelelően alacsony
olvadáspont, erős levegőszennyezés, megfelelően hosszú terepszennyezés és egyéb fontos
harcászati jellemzők biztosítására a fenti ágenseket nem tiszta formában, hanem normál
mustárgázzal kombináltan, úgynevezett receptúrák (kombinációk) formájában alkalmazhatják.
A kénmustár nem csak hólyaghúzó anyagokkal, hanem idegmérgekkel is széles határok között
kombinálható. A rendszeresített receptúrák a következő komponenseket tartalmazzák:
HT: HD: 60% + T: 40%
HQ: HD: 40-60% + Q: 60-40%
HL: HD + L Lewisit)
HD + GA (Tabun)
HD + DFP
A HT olvadáspontja kb. -25 ° C, kétszer mérgezőbb mint a HD; a HQ olvadáspontja kb. -30
oC, 2,5-3-szor mérgezőbb a hagyományos mustárgáznál.
2.5. A HÓLYAGHÚZÓ ANYAGOK TÓL A DAGANAT-KEMOTERApIÁIG
Mint azt már a hólyaghúzó anyagokról·szóló fejezetben a nitrogénmustároknálláthattuk, ezen

anyagok a radioaktív sugárzás hatásaihoz nagyon hasonló tüneteket váltottak ki, ami alapján
radiomimetikus mérgeknek is nevezték őket. A radioaktív sugárzást felfedezését követő
néhány évtől kezdődően (kezdetben váltakozó sikerrel) alkalmazták a daganatos betegségek
gyógyítására. A fenti analógia alapján valószínűleg önként adódott a gondolat, hogy
megpróbálkozzanak a nitrogénmustárok gyógyászati felhasználásával is. Az első ilyen irányú
kísérleteket 1938-42 között végezték.
A daganatellenes szerek elterjedt csoportját alkotják az ún. alkilálószerek, amelyek citotoxikus

hatásukat főként a DNS guanin bázisának alkilezésével érik el. Az egyszeru alkilezőszerek
a DNS láncai között nem képesek keresztkötések létrehozására, így "csupán" lánctörést vagy
mutációt okoznak, ezért ezek a vegyületek általában karcinogén hatásúak. A nitrogénmustárok
két, gyakorlatilag azonos reaktivitású jól távozó ldóratommal rendelkeznek, ezért
keresztkötések kialakítására képesek az egymással szemben lévő eGeG és GeGe
bázisszekvenciát tartalmazó részeken. Daganatnövekedésgátló hatásuk valószínűleg azért
jelentős, mert ez a szekvencia az onkogének 5'-végén lévő regulációs szakaszaiban az
átlagostól nagyobb számban fordul elő.
A bármilyen céllal a szervezetbe jutott nitrogénmustár hatásmechanizmusára nézve azt

feltételezik, hogy első lépésben a szervezetben intramolekuláris kvatemerizáció következtében
aziridíniumion tipusú intermedier képződik:
rCl
R-N
~Cl
48. ábra Aziridíniumion tipusú intermedier képződése

intramolekulás gyűrúzáródással.
Ez az intermedier a három tagú gyűrű felnyílása közben reagál a szervezetben található

nitrogén-bázisokkal, így többek között a DNS-ben lévő guanin bázisban található guanozin
iminocsoportjával:
49. ábra A DNS-láncok közötti keresztkötés kialakulásának első lépése nitrogénmustárokkal.

A képződött tennék az előző kettővel azonos lépésben hozza létre a keresztkötést a szemben
lévő guaninbázisok között. Az alkilezett bázisok esetén a nukleozid kötés könnyebben
felhasad mint normál esetben, aminek a következménye az lesz, hogy a DNS láncból
töredékek hasadnak le.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy gyógyszerként csak a bifunkciós, két kIóretil csoporttal
rendelkező nitrogénmustárok hatékonyak. Az elért eredmények arra ösztönözték a kutatókat,
hogy más, hasonló szerkezetű, előnyösebb tulajdonságú (pl. orálisan adagolható, kisebb
mellékhatású, stb.) vegyületeket fejlesszenek ki. Ezek közül a következő ábrán bemutatjük
néhány, jelenleg is használatos daganatellenes szer képletét, amelyekben szembeötlők a
nitrogénmustárok jellegzetes szerkezeti elemei.
~Or C I NH rCI
HOOC
r ~ ~CI (
'p~~CI
oI " o '---../
50. ábra Tumomövekedésgátló hatású gyógyszerek: Melphalan és Cyclophosphamid
A nitrogénmustár-származékok mellett számos más tipusú daganatellenes szer van

forgalomban, amelyekről orvosi egyetemi tankönyvekben és gyógyszerkémiával foglalkozó
munkákban találhatunk bővebb információt.
2.6. A LÉGZÖSZERVEKET ÉS A VÖRÖSVÉRTESTEKET KÁROsíTÓ

VEGYI ANYAGOK
Ebben a fejezetben az ún. tüdőmérgek és vénnérgek kerülnek ismertetésre. A tüdőmérgek

közvetlenül károsítják a tüdő szerkezetét, alkalmatlanná teszik az oxigén felvételére, míg a
vérmérgek reverzibilisen vagy irreverzibilisen meggátolják az oxigén kötődését a
vörösvértestekhez. Mindkét vegyületcsalád tagjai halálos mérgezést okozhatnak, közülük
többnek a fentiek mellett más jelentős élettani hatása (szövetek roncsolása, nyálkahártyák
ingerlése, neurotoxicitás) is van. A következőkben szereplő anyagok jó része katonai
szempontból elvult, ugyanakkor sokkal találkozhatunk a középiskolai vagy főiskolai/egyetemi
kémiaoktatásban éppúgy, mint a kutatásban, vagy az ipari termelésben. Balesetvédelmi,
munkaegészségügyi és környezetvédelmi szempontból veszélyes anyagokról van szó,

feltétlenül meg kell ismernünk tulajdonságaikat ahhoz, hogy magunk és környezetünk
veszélyeztetése nélkül dolgozhassunk velük.
2.6.1. Tüdómérgek
2.6.1.1. Erős ingerbatású anyagok
2.6.1.1.1. Klór (elJ
Az L világháborúban a legelső nagy mennyiségben bevetett vegyifegyver volt, de nagyon

hamar elavult. Mára már csak általánosan használt vegyipari alapanyagként tartják számon.
A klór a szervetlen kémia gyakorlatokról bizonyára jól ismert, közönséges körülmények között
sárgászöld színű, jellegzetesen fojtó, köhögésre ingerlő szagú gáz. 4-8 bar nyomáson már
szobahőmérsékleten is cseppfolyósítható, a gázpalackokban is folyadék formájában található.
Vízben jól oldódik, a levegőnél nagyobb sűrűségű, ezért légmozgás híján a mélyebb részeken
(pl. alagsor, pince, padló fölötti légtér) hosszabb ideig is megül.
A klór nem tartozik a legmérgezőbb anyagok közé, mégis óvatosan kell vele dolgoznunk. Kis
klór-koncentrációjú levegő rövid ideig tartó belélegzése a száraz, fullasztó ún. klór-köhögésen
kívül más tünetet nem okoz, óvakodni kell azonban ugyanennek a levegőnek a tartós
belélegzésétől, mert halálos mérgezést is okozhat! 3 gjm klórkoncentrációjú levegő 30 percig
3
történő belélegzése halálos kimenetelű. A klór elsőként a légcső nyálkahártyát támadja meg,
hatására a légcsőben nagyon nagy mennyiségű váladék képződik és heves, fuldokló köhögési
rohamok jelentkeznek. Az arc komolyabb mérgezés esetén elkékül. Nagyon súlyos mérgezés
esetén kialakul a tüdővizenyő, ami halálos kimenetelű lehet. (A tüdővizenyő részletes leírása
a foszgénnél található.) A mérgezettet azonnal friss levegőre kell vinni és abszolut
nyugalomba helyezni! A lehető leghamarabb orvosi ellátást kell számára biztosítani. Tüneti
kezelésként a köhögést valamelyest enyhíthetjük alkoholos vatta szagoltatásával. Mesterséges
lélegeztetés tilos, oxigénbelélegeztetés szükséges. Még tünetmentes mérgezetteknéHs indokolt
24 órás kórházi megfigyelés. Az orvos ezeken felül a beteg állapotától függő en
szívtámogatást, nyugtatást, köhögéscsillapítást, stb.-t alkalmazhat.
Figyelem! A háztartásokban fellelhető takarítószerekkel már többeknek sikerült hatásos

klórtámadást intézniük saját maguk, vagy közvetlen kömyezetük ellen. A háztartási sósav
(HCI) és a hipoldorit-tartalmú háztartási fertőtlenítőszerek (ldórmész, Hypo, Domestos, Ace,

Clorox, stb.) elegyítésekor jelentős mennyiségű ldórgáz szabadul fel, mert savas közegben a
következő folyamat megy végbe:
Már attól is történt komoly tüneteket kiváltó mérgezés, hogy valaki sósavval "erősített"
Hypoval súrolta ki (belehajolva) a fiirdőkádat, és közben belélegezte a kád belsejében
felgyülemlett ldórgázt.
2.6.1.1.2. Klórpikrin, CI3C-N0 2 (pS, NC-mixture)
Nevét onnan kapta, hogy pikrinsav nátriumsóból állították elő hipoldoritos (ldórmeszes)
oxidációval, majd a képződött terméket vízgőzdesztillációval tisztították. A tiszta termék
színtelen, könnyen mozgó, erősen párolgó folyadék. A technikai termék sárgás színű, olajos
jellegű folyadék. Hidrolitikus szempontból nagyon stabilis anyag. A vegyületben a
szénatomok száma megegyezik a nitrocsoportok számával, ennek megfelelően robbanékony
tulajdonságot várhatunk. A várakozásnak megfelelően már erős hirtelen hevítés hatására is
bekövetkezik a robbanás, ezért robbantásos technikával nem juttatható ki. A ldórpikrint
először az I. világháborúban vetették be az orosz csapatok. Szintézisére számos módszert
kidolgoztak, a legújabbak metánból gázfázisú ldórozással és nitrálással állítják elő.
A ldórpikrin nagyon erősen ingerli alégutakat. Ingerhatásával szemben a legérzékenyebb a
szem. Erős könnyezést, orrfolyást okoz már kis mennyiségben is. Minden vele érintkező
bőrfelületet irritál. Izgató hatása miatt néha könnygázként alkalmazták (alkalmazzák), bár nagy
toxicitása miatt arra alkalmatlannak kellene minősíteni. Több polgári halálos áldozatot
követelő tömegoszlatást hajtottak végre a volt Szovjetunió területén (így pl. 1989-ben
Tbilisziben) ldórpikrin felhasználásával.
A klórpikrin eléggé erős méreg. 10 mg/m3 hatóanyagtartalmú levegőnek erős izgató hatása
3
van, 16 mg/m3 töménységben belélegez ve könnyezést, köhögést okoz. 120 mg/m
koncentrációban életveszélyes lehet, 800 mg/m3-es levegő 30 perces belélegzése halálos.
Súlyos mérgezés esetén tüdővizenyő, tüdőgyulladás lép fel. A bőrrel érintkező folyadék súlyos
gyulladást és a szövetek elhalását okozza. Felszívódva erős hányást, hasmenést, bélgörcsöket
okoz, ezért is nevezték az amerikaiak hánytató gáznak. Nagyon súlyos mérgezés esetén a
tüdővizenyő mellett légzési és keringési rendellenesség, a nitro csoport jelenléte miatt
methemoglobinémia (ún. palaszürke cianózis), öntudatlanság, idegrendszeri görcsök
jelentkeznek. A mérgezettet a foszgénmérgezettekkel azonos módon kell kezelni, intravénás

nátrium-hidrogén-karbonát adására szükség lehet.
2.6.1.2. Gyenge ingerbatású anyagok
2.6.1.2.1. Foszgén (COCI2, D-Stoff, Collongit)
A foszgént először Davy állította elő 1812-ben szén-monoxidból és klórból, napfény

segítségével. Az új anyag nevét a görög "fényből született" kifejezésből kapta.
Kémiailag nagyon reaktív anyag, nagyobb koncentrációban szénára vagy rothadó falevélre
emlékeztető, szúrós szagú gáz, amelynek katonai alkalmazására az L világháború során került
sor. Egyes források szerint a halálos gázmérgezettek kb. 80 %-a foszgénmérgezésben hunyt
el. Ma már csak vegyipari alapanyagként használják. Melléktermékként sok folyamatban
felszabadulhat, de képződik a nem megfelelően stabilizált és napfényen tárolt kloroformban
is!ll8 Mivel ingerhatása nagyon csekély, illata nem figyelmeztet minket a veszélyes
koncentrációra. A mérgezést kiváltó és a szaglással érzékelhető koncentráció k közötti
különbség illusztrálására a következő táblázatban bemutatj uk a foszgénre, klórra valamint
ammóniára jellemző közelítő pontosságú határértékeket.
COCl2 Cl2 NH3

(ml/m3) (ml/m3) (ml/m3)
Szaglással érzékelhető koncentráció 5-6 3,5 50-55
Köhögést kiváltó koncentráció 5 30 1700
Tüdőödémát okozó koncentráció 2-S !l! 20-50 2000-5000
Szakértői vélemények szerint felnőttek esetén 2,5 mg foszgén belélegzése már halálos
kimenetelű! Annak bizonyítására, hogy a foszgén milyen alattomos méreg, két balesetet
említhetünk:
a) Az egyik üzem javításra szoruló kloroform-tároló tartályába leürítés és
szellőztetés után a munka felmérése céljából lemászott a munkavezető, aki eközben
pipázott. 1l9 Kb. 30 percet tartózkodott lent. Semmi különöset nem érzett, hazament,
118
Egyszeru módszerrel eldönthetjük, hogy az áltahmk hasmált kloroformban van-e foszgén. Két kémcsőbe
kevés kloroformot és valamilyen illékony, vízmentes amint, pl. ttietil-amint öntünk, majd a kloroformos
kémcsövet szájjal lefelé a ttietil-aminos kémcsőre bontjuk. Amennyiben a gáztérben Hfiist" (E~Hd)
képződik, a kloroformunkban foszgén található.
119
Dohányosok beszámolója szerint a levegőben lévő foszgén felismerhető arról, hogy a dohányfüst "fémes
Ízű" lesz.
éjszaka azonban rosszul lett és reggelre meghalt. Halálát a parázson pirolizálódó

kloroform-gőzö kből képződött foszgén okozta.
b) Egy egyetemi professzor (Prof. Fenaroli, Olaszország) foszgénnel dolgozott,
amikor véletlenül belélegezte a gázt. Rosszul lett, lepihent, de 15-20 perc múlva a
tünetek elmúltak, jobban lett, ezért folytatta a munkát. Éjszaka az előzőhöz esethez
hasonlóan rosszul lett, másnap meghalt.
Laboratóriumi munkánk során végig kell gondolnunk, hogy képződhet-e foszgén, és ha igen,
akkor milyen lépéseket kell tennünk a mérgezés megelőzésére. Soha ne becsüljük le a foszgén
veszélyességét! Szerencsére a foszgén nagyon könnyen megsemmisíthető, a gázáramból
egyszerű lúgos mosással teljesen eltávolítható.
A foszgén előállítá sára számos nagyipari eljárást kidolgoztak, szén-monoxidból és klórból

megfelelő katalizátor, pl. aktív szén jelenlétében exoterm folyamatban képződik. Az egyes
technológiák tárgyalása régi és új kémiai technológiai szakkönyvekben részletesen
megtalálható.
A foszgénmérgezés tünetei
A mérgezésre hosszú, 10-16 órás lappangási idő a jellemző!120 Enyhe mérgezés esetén a
kötőhártya enyhe izgalma, kivörösödése figyelhető meg. A mérgezett rossz szájízre, a
légutakban kaparó érzésre panaszkodik. A szegycsont felett és gyomortájékon fájdalom
jelentkezik, azt hányinger, hányás követi. A nyálkahártyák ugyan duzzadtak, bővérűek, de a
folyamat általában csak enyhe hörghurutig terjed és 1-2 nap alatt elmúlik.
Súlyos mérgezés esetén az enyhe mérgezéses tünetek után egy tünetmentes időszak
következik, ami 4-10 óráig tarthat. 121 Ezután főként éjszaka vagy erős fizikai munka után
hirtelen és váratlanul rosszullét, légszomj, cianózis jelentkezik. A légszomjat a mozgás még
csak fokozza. A lélegzés kis mélységű és gyors, a pulzus gyors. A cianóúsnak két formája
különböztethető meg, a_kék és a szürke cianózis. E két állapot más-más terápiát igényel, ezért
lényeges a megkülönböztetésük. Kék cianózisban az arc, körmök, nyálkahártyák kékes
színűek. A nehéz légzés következtében a mérgezett félelmet érez, lélegzése még inkább
gyorsul. Szürke cianózisban az arc ólomszürke, a fül és az ajkak cianotikusak. Az ilyen
betegek nem nyugtalanok, hanem apatikusan fekszenek, nagyon gyengék, néha eszméletlenség
és hirtelen halál következik be. Kimetelét tekintve a szürke cianózis lényeg~sen rosszabb.
120 Eltekintve természetesen a tömény foszgén belélegzésétől, amikor a halál fulladást okozó hörgő-görcs
vagy reflektorikus szívmegállás következtében percek alatt beáll.
121 Laboratóriumi vizsgálattal már ebben az időszakban meg lehet állapítani a kezdődő tüdővizenyő
kialakulását. A vörösvérsejtszám emelkedése egyértebnűen jelzi, hogy a vérplazma már áramlik be a
tüdőbe, a vér egyre "töményedik".
Nagyon súlyos esetben már nem is cianózis, hanem sápadtság látható. Ekkor már az orvos
számára hallhatóak a tüdővizenyőre jellemző hangok. A nyugtalanság után apátia,
aluszékonyság is felléphet. A tünetek fokozódása után köhögés, habos, véres köpetürítés,
messzehangzó szörtyögő légzés lép fel, amelyet a szájon és orron keresztül kiürülő habos
váladék kísér. A mérgezés következtében a tüdőhólyagok fala roncsolódik, a hajszálerek fala
először csak a vérplazma, majd később a vér sejtes elemei számára is átjárhatóvá válik, a
tüdőszövetek megduzzadnak. A beáramló folyadék és a hólyagok roncsolódása miatt csökken
a tüdő oxigénfelvételre alkalmas felülete, ugyanakkor a vér besűrusödik, viszkozitása nagy
mértékben megnövekszik, ami fokozott terhelést ró a szívre. A halál az oxigénhiányos állapot
(anoxia), vagy a szív kimerülése miatt következik be. A legsúlyosabb állapot 4-18 óráig tart,
ha a mérgezett ezt az időt túlélte, állapota lassan javul. A mérgezést nagyon gyakran
tüdőgyulladás követi.
Mi a teendő foszgénmérgezés, vagy annak gyanúja esetén? A beteget azonnal abszolut

nyugalomba kell helyezni, a szennyezett ruházatot el kell távolítani, a beteget be kell takarni.
Forró ital adható. Azonnal orvost kell hívni és a beteget kezelésre vagy megfigyelésre
kórházba kell szállítani. Mesterséges lélegeztetés tilos!
2.6.1.2.2. Difoszgén
Egyéb nevei: CIC(O)OCCI3, triklórmetil-kloroformát, klórhangyasavas triklór-metil-észter, Per-

anyag, Perstoff, zöldkeresztes harcianyag, Surpalit, Superpalit
Tiszta állapotban először Hentschell állította elő 1887-ben. A difoszgén színtelen, foszgénre
emlékeztető szagú, 128 o C forráspontú folyadék. A foszgén harctéri alkalmazása során
problémaként jelentkezett a gáz nagy illékonysága. Nehéz volt a folyékony foszgénnel
megtöltött lövedékek tárolása, kezelése, mivel a megfelelő időálló szigetelést még nem tudták
megoldani. A technikai jellegű problémákra megoldást jelentett a triklórmetil-kloroformát
alkalmazása, ami formális an két foszgénmolekulából vezethető le; innen származik a
difoszgén név is. Kémiai reakcióit tekintve a legtöbb folyamatban foszgénnel azonos módon
reagál, így a nehezen kezelhető foszgén kiváltására volt használható. Manapság is használjuk
laboratóriumi szintézisek során. Vízzel gyorsan hidrolizál.
Élettani hatása gyakorlatilag megegyezik a foszgénével, csak a ruhá zatot , terepet jobban,
tartósabban szennyezi. Valamivel gyorsabban vált ki nyálkahártya-tüneteket. Méreghatása csak
kicsivel kisebb mint a foszgéné.
Adifoszgén előállítására két eljárást használtak. Az amerikai eljárás során első lépésben
metanol és foszgén reakciójában metil-klorofonnátot készítettek, amit rektifikációval
tisztítottak. A második lépésben az így kapott észtert klórozták; ez meglehetősen időigényes
folyamat volt, 10-12 napig tartott. A német eljárásban tömény hangyasavból és abszolut
metanolból metil-formiátot készítettek, amit aztán ultraibolya fénnyel történő besugárzás
mellett klóroztak. A terméket vákuum-deszti1lációval tisztították. A német módszer drágább
és veszélyesebb volt, mint az amerikai.
2.6.1.2.3. Trifoszgén (CI3C-O-C(O)-O-CCIJ
Szilárd ha1mazállapotú, kényelmesen kezelhető, jól bemérhető anyag, használatát foszgén

laboratóriumi kiváltására az utóbbi években széleskörűen reklámozzák. Harctéri bevetésére
nem került sor. Fonnálisan három molekula foszgén vezethető le belőle, triviális neve is innen
szánnazik. Sok reakciója a foszgénével azonos.
2.6.2. Vérmérgek
Több teljesen különböző vegyületcsoport is ide sorolható, a következőkben mindegyikre

említünk néhány példát. Fő hatásuk (vagy vélt fő hatásuk) azon alapszik, hogy reverzibilisen
vagy irreverzibilisen gátolják az oxigén kötődését a hemoglobinhoz, esetenként roncsolják a
vörösvértesteket. Mivel a katonai besorolás megegyezik az alábbiakkal, ott sem változtattuk
meg, ahol tudjuk, hogy az anyag vénnéregkénti besorolása nem teljesen helytálló.
2.6.2.1. Hidrogén-cianid (kéksav. AC. Vincennit. Manginitl
Schee1e állította elő először 1782-ben, Svédországban. SZÚ1telen, szobahőmérsékleten gáz

halmazállapotú, keserűmandula illatú anyag. Könnyen cseppfolyósítható. Szerves
oldószerekben és vízben egyaránt jól oldódik, könnyen adszorbeálódik a tárgyak felület én (így
az élelmiszerekben is). Porózus anyagok HCN-ból tömegüknek akár 0,1 %-t is elnyelik. pH=7-
10 tartományban polimerizáció ra hajlamos, ez néha olyan heves, hogy robbanáshoz vezethet.
Stabilizátorokkal (pl. szervetlen és szerves savak) együtt tárolható. Erős oxidálószerekkel
cianátokká, gyenge oxidálószerekkel (pl. Cu2+) diciánná alakul, ez utóbbi a HCN-hez
hasonlóan erősen mérgező gáz. Meggyújtható, kolloid kénnel politionátokat képez. Klórral és
brórnmal klórciánná és brómciánná alakul. Telítetlen kötésekre addicionálódik. Jó
komplexképző.
Méreghatásával kapcsolatban a köztudatban az terjedt el, hogy erősebben kötődik a

hemoglobinhoz, mint az oxigén és végül fulladásos halált okoz. Bár ez a kötődés valóban
bekövetkezik, nem magyarázza kielégít5en a hidrogén-cianid magas toxicitását. A valód~
mérgezést a citokróm-oxidáz enzim bénításával éri el, az abban lévő vas(ll}-ionhoz kötődik.
A hidrogén-cianidot mind az I., mind a IT. világháboníban a1kalmazták. A nyílt harctéren

történő alkalmazása nem hozott megfelelő eredmény, a levegőnél kisebb sűrűsége miatt
ugyanis már kis légmozgás is szétfújta a belőle képződött felhőt, ami amúgy sem gyűlt össze
a mélyedésekben. A IT. világháboní során a német haláltáborokban a gázkamrákban óriási
tömegben kivégzéseket hajtottak végre kovaföld hordozón elnyeletett hidrogén-cianid
felhasználásával, amit Zyklon-B néven I 22 nagy méretű, légmentesen záródó
konzervdobozokban szállítottak a táborokba. A modem célbajuttatási technikák birtokában
mára újra felelevenítették a HCN katonai alkalmazását. Különösen kis körzetben vagy zárt
térben lehet hatásos, ahol nagy koncentrációban a bőrön keresztül is felszívódik.
Halálos adagja meglehetősen kicsi, kb. 1 mg/kg. A levegőben 20 mg/m3 koncentrációban még
viszonylag hosszú időn keresztül elviselhető, 70 mg/m3 töménységben már gyorsan fejfájást,
erős szívdobogást okoz. A mérgezés gyorsan, 1-2 óra alatt lezajlik.
Figyelem! A hallgatói gyakorlatokon cianidionokat tartalmazó oldatokkal is találkozunk

(ilyenek lehetnek pl. a kiadott ismeretlenek). Ezek megsavanyítása során HCN szabadulhat
fel, ezért ismeretlen anyag megsavanyítását - amíg meg nem győződtünk arról, hogy cianid
nincs jelen - csak elszívófülke alatt végezzük!
2.6.2.2. Brómcián (BrCNl
A brómcián fehér vagy szürke színű, erősen szublimáló, maró brómszagú szilárd anyag.
Vízben hidrolizál. Apoláris szerves oldószerekben, valamint egyes vegyi harcanyagokban (pl.
HD, HA, L, AC, PS) jól oldódik. A klórciánnal azonos felhasználása várható, de attól
bomJékonyabb. Mérgezésének tünetei közelítőleg levezethetők a HCN és a Br2-mérgezés
együttes tüneteiből. A nyálkahártyákat nagyon erősen ingerli. A szennyezett légtér és az
eszközök ammóniával, primer vagy szekunder aminokkal mentesíthetők.
2.6.2.3. Klórcián (CICN. KC. CK. Mauguinit>
Szobahőmérsékleten színtelen gáz. A brómciánhoz hasonló tulajdonságú, attól stabilisabb

anyag. Oldékonysága poláris oldószerekben korlátozott, apoláris oldószerekben és a vegyi
122
Ezt a készítményt eredetileg gabona raktárak rágcsálóinak kiirtására használták. A Zyklon-A hasonló
céllal készült, 90% HCN-ot és 10% klór-hangyasav-metil-észtert (ingerlő harcanyag) tartalmazott
kovaföld hordo zón.
harcanyagok egy részében (Pl. HD, HA, L, AC, PS) jó. Toxikus hatása megegyezik a HCN-
éval, amellett rendelkezik a klór ingerlő és mérgező hatásával is. A brómciánnal ellentétben
a levegő nedvességtartalmával nem hidrolizál, de vizes oldata forralással gyorsan bomlik.
Mentesítésre ammónia vagy aminok használhatók.
2.6.2.4. Szénmonoxid
Feltétlenül foglalkoznunk kell a mindennapjainkban leginkább előforduló mérgesgázzal, a

szénmonoxiddal, hiszen a nagyvárosok levegője qlyan szennyezett, hogy az egészséges
felnőttek vérében is a CO-Hb kb. 0,2-2%-os mennyiségben kimutatható. Erős dohányzó k
vérében ez az arány 10% is lehet!
A szénmonoxid nem cseppfolyósítható, levegőnél kisebb sűrűségű, mérgező gáz. Színtelen,

szagtalan volta miatt különösen alattomosan mérgez. Vegyipari alapanyag, különösen a
petrolkémiai iparban és a nehézvegyiparban használják. A mindennapokban két nagy
szénmonoxid forrással találkozunk. Az első az egyre csökkenő számban lévő széntüzelésű
fútőberendezések, amelyekben nem megfelelő használat esetén nagy mennyiségű szén-

monoxid fejlődik. Az így fejlődött gáz már sok családi tragédiát okozott. A másik nagy
szénmonoxid forrás a gépkocsiállomány, a kipufogógáz CO-tartalma még jól beállított
gépkocsik esetén is számottevő, nem is beszélve a házilag bütykölt 15-20 éves járművek
szénmonoxid-kibocsátásáról.
Közismert, hogya CO a hemben lévő vas(m-höz reverzibilisen (a dioxigénnél mintegy 300-

szor jobban) kötődve ún. karboxihemoglobint (CO-Hb) alkot, ezáltal csökkenti az
oxigénszállításra alkalmas vörösvértestek mennnyiségét. Emellett megfigyelték azt is, hogy
CO-Hb jelenlétében az oxihemoglobin a normálisnál nehezebben adja le oxigénjét a
szöveteknek, így a szénmonoxid-mérgezés következményei a százalékos arány alapján
számÍtottnál súlyosabbak. Szerencsére a CO-Hb a methemoglobinnal ellentében labilis
vegyület, a szénmonoxiddal szennyezett légtérből való távozás után a szénmonoxid egy
disszociációs egyensúlyban felszabadul és a tüdőn keresztül távozik a vérből. Nagyon nagy
koncentrációban a szénmonoxid a citokróm-oxidáz enzimet is bénítja, azaz a HCN-hoz
hasonló hatású. Ezzel magyarázható, hogy tiszta CO belélegzése gyorsan halált okoz.
A mérgezés tünetei: 50% CO-Hb-tartalom alatt fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú

gyengeség, ájulás léphet föl. Az eszméletvesztés előzetes oxigényhiányra utaló tünetek nélkül
is bekövetkezhet. 50-60% között fokozott légzés, szapora pulzus, kóma, görcsök jelentkeznek,
60%-nál nagyobb CO-Hb tartalom esetén a haIállégzésbénulás miatt következik be.
lO2. oldal Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, KLTE, Debrecen, 1995.
A cianózissal ellentétben a CO mérgezetteknél a bőr és a nyálkahártyák rózsaszÚl-piros

szÚlűek. A CO-mérgezetteket a lehető leghamarabb el kell távolítani a szennyezet gáztérből,
nyugalomba kell helyezni és ha lehetőség van rá, 10% CO2-tartalmú oxigént kell
belélegeztetni. A lehető leghamarabb orvost kell hívni! A szénmonoxid-mérgezéssel szemben
a gyerekek sokkal érzékenyebbek, mint a felnőttek!
A szénmonoxidot sajnos szándékosan is felhasználták emberi életek kioltására a n.

világháboní kezdeti szakaszában, amikor gépkocsik kipufogógázával gyilkoltak meg sokakat.
Mivel a mérgezés lassan és nem is megbíZhatóan következett be, a gépkocsi ráadásul drága
üzemanyagot használt, később áttértek a hatásosabb hidrogén-cianidra. 123
A szénmonoxid-mérgezés komoly veszélyt jelent a rosszul szellőztetett, fedett lőtereken
dolgozókra, valamint hábonís körülmények között a zárt tüzelőállások kezelőszemélyzetére
nézve, ugyanis 1 kg lőporból mintegy 800 dm3 szénmonoxid fejlődik. Minden ilyen
helyiségnél a megfelelő szellőzésről gondoskodni kell.
Szénmonoxidot használnak nagy mennyiségben egyes vegyipari folyamatokban, amelyek során
sohasem lehet teljesen kizárni egy véletlen baleset bekövetkezés. llyen volt legutóbb (1995.
október 27-én) a kassai vasgyárban bekövetkezett robbanás, amely során nagy mennyiségű
szénmonoxid került a levegőbe, ezért a gyár szomszédságában lévő Nagyida lakosságát
ideiglenesen ki kellett lakoitatni.
2.6.2.5. Fém-karbonilok <Ni(COl 4• Fe(COlS> és más fémorganikus vegyületek
Az I. világháboní során vetődött fel először a folyékony halmazállapotú, meglehetősen

illékony átmenetifém-karbonilok, közülük is az ipar által nagy mennyiségben előállított
nikkel-tetrakarbonil (fp.: 43 OC) és a vas-pentakarbonil (fp.: 105 OC) katonai

felhasználásának gondolata. Maguk a vegyületek rendkívül toxikusak, már nagyon kis
mennyiségben is súlyos, maradandó idegrendszeri zavarokat, izomrángásokat, a mérgezett
egész hátralévő életére megmaradó, Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket váltanak ki. A nikkel-
tetrakarbonil például annyira mérgező, hogy gőzének a maximális megengedhető munkahelyi
levegőbeni koncentrációja 1 J..Ll/m3 !! A karbonilok. mind a tüdőn, mind a bőrön át
felszívódnak. A gázálarcok aktív szén sZŰTőbetétjén az átmenetifém-karbonilok katalitikus
bomlást szenvednek, a belőlük felszabaduló szénmonoxid pedig áthatolhat az egyszeru
szerkezetű gázálarcokon és megmérgezi annak viselőjét.
123
Elnézését kérem mindazoknak, akiket ez a cinikus szemlélet felháborított. Sajnos valóban az idő és a
költségek csökkentése, azaz a hatékonyság növelése vezetett a szorosan leponyvázott tehergépkocsi któl
a Zyklon-B-hez és a tökéletesített szerkezetű gázkamrákhoz.
A n. világháboní során kísérleteket végeztek az előbbiekhez hasonló hatású ólom-tetraetil

(Pb(~Hs)4, az ólmozott benzinek kopogásgátló és oktánszámnövelő adalékanyaga), dietil-
tellúr és egyes ón-alkilok harctéri felhasználására is. Az ólom-tetraetil a központi
idegrendszerbe hatolva akut mániás rohamokat, görcsökig fokozódó izgalmi állapotot vált ki,
halálos adagja kb. 19; a mérgezés különösen a benzinkútkezelőket és az autószerelő ket
veszélyezteti. Egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül az ólmozott benzin használata
következtében a környezetünket és egészségünket veszélyeztető meglehetősen magas
levegőbeli ólomkoncentráció, ami különösen a nagyvárosokban, valamint a forgalmas
országutak néhány száz méteres körzetében lakókat ·veszélyezteti. A hosszú távú környezeti
eredetű ólommérgezés következtében zavar támad a vérképzésben, a szellemi teljesítőképesség
(különösen gyermekek esetén) megfordíthatatlanul csökken, a rákos megbetegedések aránya
növekszik.124.12S.126
2.6.2.6. Arzin (arzénhidrogén. AsB3' AS. SAl
Az arzint először 1755-ben állítota elő Scheele. Fokhagyma szagú, színtelen gáz, már enyhe
oxidálószerek hatására is könnyen oxidálódik. Hidrolítikusan stabilis, vízben rosszul
oldódik. 127 Bőrön át nem szívódik fel. A gázálarc jól véd ellene, de a porózus felületen az
arzin elbomlik (arzén és hidrogén keletkezik), miközben nagy mennyiségű hő szabadul fel.
Ez a hőfejlődés olyan mértékű lehet, hogy a szűrőbetét felforrósodik, az álarc viselhetetlenné
válik. Nagyobb arzinkoncentráció esetén (kb. 15 mg/dm3 felett) a szűrőbetét meg is
gyulladhat!
Az arzinmérgezés nagy töménység esetén 20 perc-1,5 óra, átlagosan 2-24 óra lappangási idő
után jelentkezik. Első tünetei fejfájás, légszomj, általános rosszullét. 8-12 óra múlva
124
Említést érdemel még az 1994-ben nagy botrányt és tömeges, akut mérgezést kiváltott magyarországi
paprikahamisítás, amikor az olcsó, gyenge minőségű paprikaőrleményhez míniumot (P~04) és más
ólomtartalmú festéket kevertek, hogy az így kapott keverék olyan sötétvörös SZÚlŰ legyen, mint a kiváló
minőségű paprikából készültek. Egy másik lehetséges ólomforrástjelentettek a régebben beépített ólom
vízvezetékcsövek; az ezekből szánnazó környezeti ólom terhelés az új, ólommentes csövek széleskörű
elterjedésével szerencsére fokozatosan csökken.
125
Figyelem! Bár az egészséges bőr jól ellenáll a vízoldható ólomsóknak, sérült bőrön keresztül az
ólomvegyü!etek könnyen felszívódnak!
126 Az ólommérgezés nem volt ritka a történelem során. A leggazdagabb rómaiak megengedhették
maguknak azokat a nehéz, édes borokat, amelyeket úgy állítottak elő, hogy a must egy részét
ólomüstökben besűrítették és ezt a sűrítményt keverték az újborhoz. Egyes vélemények szerint ilyen
borok fogyasztásából eredő krónikus ólommérgezéssel magyarázható egyes római császárok őrült
viselkedése.
1991-ben néhány napos hisztéria söpört végig az Egyesült Államokon. Kimutatták ugyanis, hogya
legdrágább ólomkristály üvegekben napokig tárolt borban sok kioldódott ólom található. Az indula tok
lecsillapodása után a részletes vizsgálatok bebizonyították, hogy a rövid ideig használt ólomkristály
edényekböl nem oldódik ki számottevő mennyiségű ólom. Napokig pedig nem lehet ólomkristály üveget
érdemlő, kiváló bort számottevő minőségromlás nélkül színtelen üvegben, szobahőmérsékleten tárolni!
127
Szervetlen kémia laborgyakorlaton mindenki találkozhat az arzinnal és az arzén kimutatására szolgáló
Marsh-próbá val.
1/
hidegrázás tapasztalható, a szem és a bór besárgul. A mérgezés hatására a vörösvértestek

feloldódnak (hemolízis) és a veséken keresztül kezdenek kiürülni. Ebben a periódusban a
mérgezett vizelete véres. Később a vesecsatornák eldugulása miatt a vizeletkiválasztás leál~
(anuria). A májat és az idegrendszert is károsítja. A halál a 2.-8. napon következik be. Ha a
mérgezett legalább 8 napig életben marad, akkor remény van a felgyógyulásra.
Elsősegélyként a mérgezettet friss levegőre szállítjuk, nyugalomba helyezzük, alkoholt nem

tartalmazó italt itatunk vele. Amennyiben lehetséges, oxigénbelélegeztetést is alkalmazhatunk.
A beteget a lehető leghamarabb kórházba kell szállítani, ahol a szükséges ellátást biztosítják
a számára.
2.6.2.7. Foszfin (foszforhidrogén. PBJ
A foszfm színtelen, gyúlékony, rothadt halra vagy fokhagymára emlékeztető szagú mérgező
gáz. Az általa kiváltott mérgezés tünetei hasonlóak az arzinmérgezéshez, de foszfm hatására
nem következik be hemolízis. A mérgezés fejfájással l28 , szédüléssel kezdődik, a mérgezett
szorítást, tompa fájdalmat érez a mellkasában. Légszomj, gyengeség, hányás tapasztalható,
súlyosabb esetben pupillatágulás, eszméletvesztés. A halált néhány nappal a mérgezés után
tüdővizenyő vagy szívbénulás okozza. Nem halálos mérgezés esetén is bekövetkezik tüdő és
májkárosodás! Előállítása különbözö fém-foszfidok és víz reakciójával történik. Katonai
alkalmazása is ezen a reakción alapszik, a vizes, mocsaras területeken kiszórt kalcium-
foszfidból (~P2) fejlődő foszfin az ott áthaladó személyeket megmérgezi vagy kifárasztja
azáltal, hogya vegyi védőeszközök viselésére kényszeríti őket. A foszfin a gázálarc aktív szén
felületén a levegő oxigénjével katalitikusan oxidálódik, aminek során jelentős mennyiségű hő
fejlődik és ez annyira felmelegíti a szűrőréteget, hogy a gázálarc viselhetetlenné válik, esetleg
ki is gyulladhat.
Elsősegélyként a mérgezettet friss le.vegőre kell szállítani, nyugalomba helyezni és a

leghamarabb orvosi felügyelet alá helyezni.
128
A fejfájás már a legenyhébb mérgezés eset én is jelentkezik.
2.7. FOSZFORORGANIKUS IDEGMÉRGEK
Ebben a fejezetben csak a katonai alkalmazásra kerülő foszfororganikus vegyületeket

tárgyalj u k, de megjegyezzük, hogya mezőgazdaságban nagyon sok rokon szerkezetű
vegyületet alkalmaznak, főként rovarirtószerként. Szerkezeti változtatások miatt ezek hatása
sok esetben specifikus, emberekre vonatkozó toxicitásuk általában lényegesen kisebb, az
általuk kiváltott mérgezés azonban a katonai idegmérgekkel gyakorlatilag azonos.
2.7.1. Az idegmérgek kutatásának rövid története
A katonai célokra használható idegmérgek kutatása a két világháboní között, a harmincas évek
elején vette kezdetét. A vegyületcsalád első tagjait, a dimetil-fluorofoszfátot és a dietil-
fluorofoszfátot 1932-ben fedezte fel Lange és Krueger. 129 Ezzel szinte egyidőben
Németországban G. Schrader az addigiaknál hatékonyabb rovarirtószer keresése közben
felfedezte a nagyon mérgező w-fluorokarbonsavakat, fluoro-metilszulfátot (CH 3S03F) és a 2-
fluoro-etanolt (F-CH 2CH 2-OH), valamint a neurotoxikus foszfororganikus vegyületeket.
Németország ebben az időben már módszeresen készült a háboníra, az országban lévő
vegyiüzemek nagy része az I. G. Farben-hez tartozott. 1935-ben kormányrendelet jelent meg,
ami kötelezte a vegyigyárakat és kutatóintézeteket arra, hogy minden újonnan felfedezett
toxikus anyagról jelentést készítsenek. A Schrader vezette kutatások a foszfororganikus
vegyületekre helyezték a hangsúlyt. A szisztematikus vizsgálatok eredményeképpen
Ludwigshafenben 1936-ban előállították a tabunt, 1938-ban pedig a szarint. Hogy a titkos
kutatások termékeit feltűnés nélkül lehessen szállítani, a telepen gyártott /lTrilon" márkanevű
vízlágyító knak álcázták azokat. A tabun fedőneve Trilon-83, a szarin fedőnevei Trilon-46 és
T-144 voltak. 1938-ban elkészültek Spandauban és Raubkammerben az új kutatólaborok a
harcászati paraméterek meghatározására. Az első gyártelepet 1940-ben kezdték építeni
Dyhernfurtban. Külön érdekessége ennek a telepnek, hogy a mintegy 1 km2 alapterületű gyár
gyakorlatilag hermetikusan el volt zárva, az ott dolgozó kb. 3 ezer ember önként vállata, hogy
semmilyen kapcsolata nem lesz a külvilággal. Az első adag tabun 1943-ban, az első adag
szarin 1944-ben került ki a gyárból. A szománt 1944-ben fejlesztették ki (R. Kun), nagyobb
melmyiségű gyártására nem került sor. A németországi kutatásokról kiszivárgó hírek komoly
aggodalmat keltettek Angliában és az USA-ban, ahol szintén beindították az új harcanyagok
kutatását. Bár a DFP gyártását az angolok és az amerikaiak is kidolgozták (1940, McCombie,
Saunders), kutatásaik inkább a rendkívül toxikus fluorkarbonsavak és azok észterei felé
haladtak.
129
Lange ,w. and Krueger, G.; Ber. 65 (1932) 1598
A II. világháború során szerencsére sehol sem vetették be az új vegyifegyvereket. Ennek

magyarázatára legalább kétféle érvelés olvasható. Egyesek szerint Hitler azért húzódozott a
vegyi fegyverek alkalmazásától, mert az I. világháború során ő maga is mérgezést szenvedett~
így voltak személyes tapasztalatai a vegyiháboní borzalmáról. 130

A másik (és valószínűbb)
magyarázat szerint a szembenálló felek által kifejlesztett vegyifegyverek egyformán nagyon
hatásosak voltak, így bármely oldali támadás esetén a támadónak a saját támadásával
megegyező, vagy attól is borzalmasabb ellencsapást kellett volna elszenvedni. Azt az
elméletet, amely szerint a (közel) totális pusztítást kiváltó, óriási erejű fegyverekkel
rendelkező szemben álló felek azért nem tudják/akarják bevetni ezeket a fegyvereket, mert
az ellencsapás miatt az egyben saját pusztulásukat is jelentené, a kölcsönös elrettentés
doktrinájának nevezik.
2.7.2. Az idegmérgek okozta mérgezés mechanizmusa
Az idegsejtek normális működésük során acetilkolint bocsátanak ki a szinaptikus résbe.

Miután az acetilkolin betöltötte ingerületátvivő szerepét, egy speciális enzim, az ún. acetil-
kolin-észteráz (röviden: kolinészteráz) elhidrolizá.lja azt kolinná és ecetsav vá. A következő két
ábrából az elsőn az acetilkolin enzimatikus hidroIízisének, a másodikon az enzim DFP-vel
lejátszódó mérgezésének legfontosabb lépései láthatók.
51. ábra Az acetilkolin enzimatikus hldrolízise
130
A háború egyéb borzalmait tekintve ezt meglehetösen romantikus magyarázatnak tekinthetjük
Az acetilkolin elbontása nagyon fontos, mert a felhalmozódó acetilkolin hamis információt

továbbít (erősen mérgező hatású), képletesen szólva "rövidzárlatot okoz" az idegrendszerben.
A kolinészteráz enzim teljesítménye 25-szörösen meghaladja a normális körülmények között
maximálisan termelődő acetilkolin mennyiségét, tehát nem fordulhat elő az acetilkolin
felhalmozódása. Az idegmérgek az acetilkolinnál erősebben kötődnek az aktív centrumban.
Anyagi minőségtől fiiggően hosszabb-rövidebb idő múlva a foszforhoz kapcsolódó jól távozó
csoport lehasad az enzim-DFP komplexböl és kialakul a továbbiakban már nem reaktiválható
foszforilált enzim. Mivel ez a továbbiakban nem képes az acetilkolint hidrolizálni, az
"felhalmozódik és bekövetkezik a mérgezés.
Enzim-DFP komplex
-<oY O~\~O
p + HF
I
52. ábra A kolinészteráz enzim dezaktiválásának mechanizmusa
2.7.2.1. A mérgezés általános tünetei
Attól fiiggően, hogy mekkora a szervezetbe bekerült méregmennyiség, a tünetek egyre

súlyosbodnak. A maximum 1 napos késéssel bekerülő újabb és újabb méregmennyiségek
összeadódnak, így lassan is kialakulhat súlyos mérgezés.
~O,l LD 50 : könnyű mérgezés következik be, miózis (a pupilla beszűkülése), fokozott

nyálelválasztás, izzadás figyelhető meg. Ezzel majdnem egyidőben jelenkezik a szívizom, a
hörgők és az erek görcse, aminek következtében légszomj és nehéz légzés lép fel, a
mellkasban és homloktájon fájdalom érezhető. Általános gyengeség, tudatgyengeség figyelhető
meg. A munkaképesség 1-5 nap múlva áll helyre.
kb. 0,2 LD so : közepesen súlyos mérgezés játszódik le. A tünetek erősebben, gyorsabban
kifejlődnek. Stabil miózis lép fel, a szemben a megerőltetés hatására fájdalom érezhető.
Könnyezés, erősödő fejfájás, orrfolyás következik be. Hideg veríték veri ki a mérgezettet,
félelemérzet jelentkezik. A hörgők és a toroktáj periódikus görcsei következtében asztmatikus
rohamok, nehézlégzés, hányinger, hányás következik be. Rövid idejű kisebb spontán
izorirrángások, a mozgáskoordináció elvesztése, akaratlan vizelet és székletürítés történik.
Időbeni orvosi beavatkozás nélkül a mérgezés halálos is lehet. Gyógykezeléssel a gyógyulás
4-6 hétig tart.

0,3-0,5 LD so : Súlyos mérgezést vált ki. A lappangási idő gyakorlatilag hiányzik. A tünetek
a közepes mérgezéssel megegyezők, de sokkal hevesebbek, intenzívebbek. A pupillareflex
megszűnik, kínzó nyomásérzés a szemben, nagyon erős fejfájás tapasztalható. Hányás, széklet-
és vizeletürítés történik, fúlladás lép fel. Kb. 1 perc alatt eszméletvesztés, majd erős,
rángatózó görcsök végül bénulás lép fel. A halál 5-15 perc alatt a légzőközpont és a szívizom
bénulása miatt következik be.
2.7.2.2. A mérgez ettek gyóeykezelése
Az elsősegélynyújtás felkészültség híján csak arra korlátozódik, hogya mérgezettet kivisszük

a szennyezett légtérből és abszolut nyugalomba helyezzük, mert a mozgás még csak fokozza
az acetilkolin-termelést. Lehetőség szerint el kell távolítani a ruházatot, mert a ruhaanyagban
jelentős méregmennyiség elnyelődhet. Amennyiben felkészültünk az esetleges mérgezésre,
időben izomba adott 2 mg atropinnal antagonizálhatjuk az acetilkolint, de ez csak tüneti
kezelés. (Orvos súlyos mérgezés esetén max. 5 mg-ot intravénásan is beadhat.) A végleges
megoldást az enzimet reaktiváló vegyületek alkalmazása jelenti. Mára már számos gyógyszer
az orvosok rendelkezésére áll (pl. obidoxim-klorid, Toxogonin, PAM, stb.), amelyek hatásosan
akkor használható k, ha a mérgezés után méregtől függően a lehető leghamarabb, max. 1-2
napon belül alkalmazzák. Ennél hosszabb idő eltelte után a kolinészteráz enzim
irreverzibilisen átalakul (elöregszik), a továbbiakban már nem lehet reaktiválni. Az oxim
tipusú reaktivátorok sajnos csak a mérgek egy részénél hatásosak, a többi esetben az
elöregedés túl gyorsan bekövetkezik. Ilyen nem reaktiválható mérgezést kiváltó vegyület pl.
az OMP A (OMP A = oktametil-pirofoszforsav-tetramid). Ekkor meg kell várni, hogy az enzim
újraterrnelődjön, ez pedig hosszabb időt igényel. Sajnálatos módon az akut mérgezést lezajlása
után még évekig tartó idegrendszeri zavarok kísérhetik, és még megfelelő orvosi ellátás esetén
is maradandó agykárosodás következhet be.
2.7.3. A legfontosabb idegmérgek ismertetése
2.7.3.1. Diizopropil-fluorofoszfát IDFP. PF-3)
A vegytiszta DFP színtelen, gyümö1csillatú folyadék. Poláris

oldószerekben rosszul, apoláris' szerves oldószerekben jól
oldódik. Telített vizes oldata kb. 1,5 %-os.
Semleges vizes oldatban lassan (3-4 nap), lúgos közegben
szobahőmérsékleten kb. lóra alatt teljesen hidrolizál. Minél
bázikusabb az oldat, annál gyorsabb a hidrolízis.
A vegyületben a fluor a legkönnyebben távozó csoport; a
53. ábra A DFP
szerkezete kolinészteráz enzim bénítása során az öregedési fázisban a
fluoridion távozásával létrejön a foszforilált enzim, amit már
nem lehet gyógyszerekkel reaktiválni.
Előállítása a többi idegméregénél egyszerűbb:
o o
. II
II l. O-P-F + 3 NaCl + 2 NaHF 2
Cl--P-Cl
I
Cl
+ 2 )-OH + 5 NaF
--\ by
54. ábra A DFP előállítása. i: bázis
A teljes folyamatra a hozam 70-80%. A DFP már csak mint tartalék harcanyag jön
számításba; ismeretes a kénmustárral alkotott keveréke is. Harctéri felhaszn"álása - mint a
foszfororganikus idegmérgeké általában - finom permetként, aeroszolként a leghatásosabb.
Gyors hidrolízise miatt a terepet csak rövid ideig szennyezi.
110. oldal Szervetlen és Analiúkai Kémiai Tanszék, KLTE, Debrecen, 1995.
2.7.3.2. N,N-dimetil-amido-ciano-O-etilfoszfát ITabun, GAl
A tiszta vegyület színtelen, gyümölcsillatú folyadék, míg a

technikai termék sárgászöld vagy barnás színű, a HCN ill. a
dimetil-amin maradványok miatt keserűmandula vagy
halszagú folyadék. Mind a poláris, mind az apoláris
oldószerekben jól oldódik. Elegyedik a kénmustárral és a
Lewisittel. Viszonylag illékony vegyület, ezért katonai
alkalmazásra mind a gőzei, mind pedig a belőle képzett
55. ábra A GA szerkezete
aeroszol megfelelő. Mind a tüdőn, mind a bőrön át könnyen
felszívódik.
A vegyület termikusan kissé labilis, hirtelen hevítés hatására elbomlik. Hossszabb ideig csak
stabilizátorok hozzáadásával tárolható. A terepet néhány napon keresztül szennyezi. A DFP-től
lényegesen lassabban hidrolizál. A vegyületben két relatíve jól távozó csoport is található,
mind a dimetilamino-, mind pedig a cianocsoport kihasadásával bekövetkezhet akolinészteráz
enzim foszforilálása.
A tabun előállítására számos eljárást kidolgoztak, ezek közül itt csak egyet említünk meg. Az
első lépésben a felszabaduló sósav megkötésére szolgáló vegyület mellett a folyamat
katalizálására is szükség van.
o ~ pH)
II i
Cl-P-Cl + Cl-P-N
I I \
Cl Cl CH)
1) i i
2) i i i
56. ábra A tabun előállítása. Reakcióköriilmények: i) +R3N, ii) -R3N.HCl
Problémát jelenthet a tabunnal szennyezett tárgyak mentesítése. Erősen savas vagy lúgos
oldatokkal a hidrolízis viszonylag gyors, figyelmbe kell azonban venni, hogy klórozó szerekkel
a tabunból klórcián fejlődik, ami maga is erősen mérgező. Az ivóvízbe bekerült tabun forral va
gyorsan elbomlik, a belőle visszamaradó cianid ionok jelenlétével azonban számolni kell.
Elsősegélynyújtáskor az oxim tipusú reaktivátorok használható k, de azokat feltétlenül tömény

glükózoldatban kell beadni.
2.7.3.4. Metil-O-izopropil~fluorofoszfonát (szarin. GB)
A tiszta vegyület színtelen, szagtalan folyadék, a technikai

termék gyümölcsillatú. Mind vízben, mind szerves
oldószerekben jól oldódik.
Meglehetősen illékony anyag, gőzei minden évszakban olyan
koncentráció t érnek el a levegőben, ami aeroszolképzés nélkül
is lehetővé teszi harctéri alkalmazását. A terrnészetes vizekbe
57. ábra A GB kerülve azokat hosszú ideig szennyezi (pH=7-nél a hidrolízis
szerkezete
felezési ideje kicsivel több, mint 2 napl).
Lúgos közegben hidroIízise sokkal gyorsabb, tömény lúgoldatokkal főzve a szarin (a többi itt
szereplő foszfororganikus vegyülethez hasonlóan) teljesen megsemrnisíthető. Tárolása csak
stabilizátorok mellett lehetséges, ez lehet pl. metanol vagy acetonitril. Gyártására több
technológiát is kidolgoztak, ezek közül azt ismertetjük, amely alapján a japán Aurn Shinri
Kyo szekta tagjai az 1995. március 20-án a tokiói metró n elkövetett merénylethez használt
szarint előálHtották:
~ / i
O
II ii
oII iii
O
II
O-P-O ~ CI-P-Cl ~ F-P-F ~ O-P-F
/ tH3 I
CH3 tH3 -\ tH3
58. ábra GB előállítása. i) COCI2 • ii) NaF, Hi) iPrOH
A metró utasai és a metró dolgozói közül 11-en meghaltak és kb. 5000 (l) személy különböző
súlyosságú mérgezést szenvedett. Szakértők szerint az áldozatok száma lényegesen magasabb
is lehetett volna, szerencsére a terroristák által gyártott anyag hatóanyagtartalma nagyon
alacsony volt. l3l
131
Egy alternatív szintézis leírása találliató a következő közleményben: P. J. R. Bryant, A. H. Ford-Moore,
B. J. Perry, A. W. Wardrop and T. F. Watkins, J. űrg. Chem. (1960) 1553-1555.
Annak ellenére hogy recept van, a vegyifegyverek gyártása nem egyszeru probléma. Néha csak apró
trükkök, néha kulcsfontosságú információk hiányoznak, nem is beszélve az üzemesítéssel kapcsolatos
problémákról. Ez is magyarázza, hogy sok vegyifegyverkezni kívánó ország (az ezredfordulóig még
mintegy 30) számottevő erőfeszítései ellenére sem tudta még kidolgozni saját vegyifegyver-programját.
A szarin az egyetlen idegméreg, amely katonai felhasználására nyilvános és bizonyítható

adatok állnak rendelkezésre. Mustárgázt és szarint vetettek be Irakban 1988. március l8-án
egy kurdok lakta kisváros, Halabja ellen. 132
2.7.3.5. O-Pinakolil-metil-fluorofoszfonát (szomán. GD)
A vegytiszta szomán színtelen, a technikai termék sárgás v.

barnás színű, gyümölcs v. kámfor illatú folyadék. Vízben nem
o
II
O-P-F túlságosan jól oldódik, szerves oldószerekben jól oldható.
~H3 IlIékonyága nem túl nagy, de elég nagy ahhoz, hogy

szobahőmérsékleten telített gőzét (Pszomán = 0,3 Hgmm)
belélegezve már 1 perc alatt halálos mérgezést okozzon.
A pinakolil csoport árnyékoló hatása miatt nukleofil
59. ábra A GO
reagensekkel szemben ellenállóbb, mint a szarin, ugyanakkor
szerkezete
elektrofil reagensekkel könnyebben reagál.
Erős lúgoldatokkal főzve gyorsan megsemmisíthető. A természetes vizeket még a szarinnál
is hosszabb ideig szennyezi (a hidrolízis felezési ideje kb. 3,5 nap). Az élő szervezetben a
GB-nél jobban kumulálódik és attól gyorsabban alakítja ki a foszforilált enzimet,
következésképpen sokkal sürgősebb orvosi beavatkozásra van szükség az enzim sikeres
reaktiválásához.
A szomán gyártására is több technológia ismert, ezek első lépései megegyeznek a GB

gyártásával. Jelentős technikai problémát jelentett a pinakolil-alkohol nagy mennyiségben
történő gyártása, ami miatt a GD meglehetősen drága anyag.
o i,ii
o
II II
Cl-P-Cl O-P-F
I
CH3
~H3
60. ábra A GD előállítása. i) pinakolil-alkohol, ii) NaP
132
Az összes áldozatok száma elérte a 9 ezret. A világsajtót megrendít ő fényképek töltötték be az utcán
heverő, csecsemőiket ölelő anyák, gyerekek, ftatalok és öregek megfeketedett, temetetlen holtteste iről.
2.7.3.6. 0-Izopropil-etil-fluorofoszfonát (etilszarin, GE)
Toxikus tulajdonságai a szarinéhoz hasonlóak, annál kicsivel

Q magasabb a mérgező adagja. A bőrön át a szarinnál jobban
II felszívódik, ezért bőrön át mért toxicitás a a GB-ével egyenlő.
Q-P-F
--\~ Kémiai tulajdonságai a szarlnéval megegyeznek,
reakciókba kissé nehezebben vesz részt. A szarinnál kissé jobban
nukleofil
tárolható.
61. ábra Az etilszarin Gyártástechnológiájának lépései megegyezenek a szarinévaI.
szerlrezete
2.7.3.7. O-Ciklohexil-metil-fluorofoszfát (GF>
A VX-hez nagyon közeli toxicitású, igen mérgező anyag; ettől

konkrétabb nyilvános toxicitás i adatok nem állnak
rendelkezésünkre. Hidrolitikus szempontból stabilis, vízben
gyakorlatilag oldhatatlan anyag. Nukleofil reakciókészsége nem túl
nagy, az ilyen folyamatok - oldhatatlansága miatt - csak szerves
oldószerekben és forralva mennek végbe számottevő sebességgel.
Kumulatív tulajdonsága a GB-énél nagyobb, a terepet hosszabb
62. ábra A GF szerkezete
ideig szennyezi. Előállítása a O anyagokra jellemző
gyártástechnológiával történik. A jövőben perspektivikusan számításba vehető vegyi
harcanyagok közé tartozik.
2.7.3.8. 0,0-Dietil-S-(2dietilamino-etil}-tiolfoszfonát (Amiton, VG)
Toxicitását tekintve leginkább a GB-hez, bőrön át

felszívódási tulajdonságai alapján a OD-hez, harcászati
Et
\
N-Et jellemzőit tekintve leginkább a VX-hez hasonló, de attól
~~
Q-P-S
kevésbé illékony anyag. Vízben és szerves
oldószerekben is oldódik. Előállítása egyszerűbb és
~ I
°l olcsóbb mint a VX-é. Az Amiton kereskedelmi

forgalomban is kapható oxalátsója formájában.
63. ábra A VO szerkezete

2.3.7.9. O-Etil-S-2-{N,N-Diizopropilaminoletil-metil-tiolfoszfonát <VXl
A VX az új fejlesztésű ideggázok közül a

leghatékonyabb, azaz a legmérgezőbb. A tiszta anyag
olajos, színtelen folyadék, míg a technikai termék sárgás
vagy barnás színű, étolajszeru, napraforgóra vagy
merkaptánra emlékeztető illatú folyadék. lllékonysága
nagyon kicsi, az aeroszoljával történő érintkezés komoly
veszélyt jelent. Vízben kevésbé, szerves oldószerekben
jól oldódik. Nagy hidrolitikus stabilitása és nagy
64. ábra A VX szerkezete
beszívódás i képessége következtében a természetes
vizeket, a terepet olyan mértékben szennyezi, hogy az emberi felhasználásra, ott tartózkodásra
hónapokra alkalmatlanná válik! Rendkívül veszélyes anyag. Szintézise több lépcsős
folyamatban történik, az utolsó lépésben a végső szerkezet egy termikus izomerizációval
alakul ki. 133
2.7.4. Foszfororganikus idegmérgek kimutatása
A következőkben röviden összefoglaljuk a foszfororganikus idegmérgek kimutatásának elvi

alapjait, de nem térünk ki a lejátszódó folyamatok részleteire.
1. Kolinészteráz enzim gátlásának kimutatása sav-bázis indikátorral

A kolinészteráz enzim és egy sav-bázis indikátor (pl. brómkrezolbíbor, átcsapási pH 5,2-6,8;
savasban sárga, lúgosban vörös) oldatához i-butiril-kolin-jodidot adva az enzim normális
működése során keveredés kor a sárga oldat egy pillanatra megpirosodik, majd az enzimatikus
hidrolízis során képződő ecetsavból felszabaduló hidrogénionok miatt újra sárga lesz.
Idegméreg hatására az enzim aktivitása csökken (vagy esetleg megszűnik), így a pirosodás
sokkal tovább tart (esetleg végleg megmarad), mint normál esetben.
2. Hidrogén-peroxid + benzidin szÍnreakció

Az eljárás mind a G, mind a V sorozatú idegmérgekre használható. A V sorozat tagjaihoz
NaP katalitikus mennyiségének hozzáadására van szükség. A folyamat során első lépésben a
foszforhoz kapcsolódó távozó csoport kihasadásával peroxi-foszforossav-félészter képződik,
amellyel reagálva a benzidin egy labilis intermedier dimerizálódásán keresztül sárga színű
133
Előállítás: U. S. Patent No. 3,911,059; Teljes hidrolízisének mechanizmusa: Y. C. Yang, L. L.
Szafraniec and W. T Beaudry, 1. ürge Chem. 58 (1993) 6964-6965.
'~i
"
i
vegyületet ad. Hidrogén-peroxid helyett hidrogén-peroxid-karbamid zárványvegyület és

nátrium-perborát is használható.
o O
II II
RO-P-F - - . RO-P-OOH
I I
CH3 CH3
O
II
RO-P-OOH
I
CH3
H2 N - - Q - - - O - N H 2
- H2 N - - Q - - - O - N = N - - Q - - - O -NH 2
65. ábra G és V sorozatú idegmérgek kimuttása benzidinnel
3. F- -ionok kimutatása szÍnreakcióban

A fluortartalmú idegméreg hidrolízis e során felszabaduló fluorid ionok a következő egyenlet
szerint a málnavörös színű cirkónium-komplexben (ún. cirkonalizarinlakk) lévő
cirkóniumionnal nagy stabilitású hidrogén-hexafluoro-cirkonátot képeznek, miközben sárga
színű nátrium-alizarin-szulfát válik szabaddá.
+ 6 F- ~OH
I
Zr 4 +
4~S03Na
o
:
I 66. ábra A fluoridionok kimutatása cirkonalizarinlakkal

'f
l l'
l
i,t~,;
! 4a) CN--ionok kimutatása fluoreszcenciás módszerrel (GA esetén)
t
Lúgos közegben a felszabaduló cianid ionok klóraminnal k1órciánt képeznek, amely nikotinsav-
amiddal gyfuűfelhasadás közben erős kék fluoreszcenciát adó vegyületté alakul.
116. oldal Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. KLTE, Debrecen, 1995.
4b) Izopropanol kimutatása színreakcióval (GB esetén)

A GB-ből tömény kénsavas közegben i-propil-szulfát képződik, amely p-dimetilamino-
benzaldehid del piros színű vegyületet képez.
~ H3 C
GB + cc. H 2 S0 4 ---.. HO-lj-F + j-OS03H
CH3 H3C
67. ábra Az izopropil csoport kimutatása színreakcióval.
4c) Pinakolil-csoport kimutatása szÍnreakcióban (GD esetén)

Kénsav és perklórsav jelenlétében a GB kimutatásához hasonló reakcióban pinakolil-szulfát
képződik, amelyből piperonil-aldehiddel hipoklórossav jelenlétében lila orgona színű vegyület
képződik.
HO-i-F
II
CH3
o
,t
+ ",.. OS03H
+ HOCI
+ O~O
H' ~)
O
~e O)
CIO
68. ábra A GD kimutatása sZÍnreakcióval.
4d) Tercier amin kimutatása színreakcióval (V ágensek esetén) .

A kimutatás azon alapszik, hogy a V ágensekben lévő tercier aminocsoport savas közegben
téglavörös csapadékot ad BiI4 --ionokkal.
2.8. A MÉRGEZŐ HARC ANYAGOK TOXICITÁSA

(táblázatos összefoglaló)
Egy anyag méreghatásával kapcsolatosan a szakirodalomban leginkább a következő két

rövidítéssel találkozhatunk:
LDso : Félhalálos dózis; azt a méregmennyiséget jelenti átlagos egészséges felnőttek
esetén testsúly-kilograrnmokra vonatkoztatva, ami a mérgezettek 50%-nál halált
okoz. (Az alsó indexben szereplő szám jelzi, hogyamérgezettek hány
százalékánál következik be halál.) Attól függően hogy a méreg milyen úton
került be a szervezetbe, ugyanannak az anyagnak a félhalálos dózisa széles
határok között változhat. Ahhoz, hogy az infonnáció egyértelmű legyen,
zárójelben meg kell adni a szervezetbe jutás módját is.
Pl. a kénmustár esetében: LDso (oral.) = 0,7 mg/kg
LDso (bőr) = 70 mg/kg
LCtso : A belélegzési időnek (perc) és a mérgező anyag levegőbeli koncentrációjának
(mg/m3 , mg/dm3) a szorzata; azt a határértéket adja meg, amely az egészséges
felnőttek 50%-ánál halálos mérgezést okoz.
Minél kisebb ez a szám, annál mérgezőbb a vegyület. A gázok bőrön át is

felszívódhatnak, ezért zárójelben itt is megadják a szervezetbe jutás módját, ha
az a belélegzéstől eltérő. (A mérgező anyag minőségétől és az aktuális
koncentrációtól függően a megadott érték korlátozott érvényességi körrel
rendelkezik. Nagyon kis koncentrációk esetén ugyanis a szervezet a
számítottnál sokkal hosszabb ideig is elvisel bizonyos mérgező anyagokat
halálos mérgezés kialakulása nélkül.)
Pl. a kénmustár esetén: LCtso (tüdő) = 1300 - 1500 mg*perc/m3
Ezeket a fogalmakat használva a mérgező harcanyagokat a szakirodalomban a következő

toxicitási csoportokba sorolják:
I. Szupertoxikus halálos vegyületek:
LDso < 0,5 mg/kg LCtso < 2000 mg*perc/m3
II. Egyéb halálos vegyületek:
LDso = 0,5 - 10 mg/kg LCtso 2000 - 20000 mg*perc/m3
III. Egyéb mérgező vegyületek:
LDso > 10 mgJkg LCtso > 20000 mg*perc/m3
Figyelem! A következő táblázatban szereplő toxicitási adatok csupán tájékoztató jellegűek.

A szakirodalomban sajnos ugyanarra az anyagra sokszor egymástól nagyon különböző
118. oldal Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék. KLTE, Debrecen, 1995.
toxicitási adatok találhatók. Az adatokból gyakran nem lehet megállapítani, hogy vajon
állatkisérletek alapján extrapolált, vagy valóban emberekre megállapított értékről van szó.
Közismert, hogy az állatkísérletek adatait csak nagy fenntartással szabad átvinni a humáJ.l
alkalmazásokra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a pontos humán értékek valószínűleg titkos
adatok. Újabb fejlesztésű vegyi fegyverek esetén a szándékos dezinformáció is számításba
jöhet. (Az alábbi táblázatban megpróbáltuk azokat az adatokat szerepeltetni, amelyek
egymással megközelítőleg összhangban vannak, a logikai ellentmondásokat azonban nem
mindig tudtuk kizárni.)
Egyes vegyi harcanyagok összefoglaló toxicitási táblázata:
Név LCtso Egyéb toxicitási adat

3
(mg*perc/m )
Arniton (VO) kb. 70

Arzin (SA) 1800
5000
DFP 3000 LDso = 2 - 3 mg/kg (oral.)
LD so = 200 mg/kg (bőr)
LDso = 7 mg/kg (tüdő)
Etil-arzén-diklorid (ED) 3000-5000

Etil-szarin (OE) LDso = 0,69 mg/kg (egér; közvetlenül a
gyomorba juttatva)
Fenil-arzén-diklorid (PD) 2600
Foszfin 15000
Hidrogén-cianid (AC) 1500 20-40 mg/m3 koncentrációban állítólag
hosszú ideig, mérgeződés nélkül
elviselhető.
70 mg/m3 töménysegben rövid idő alatt

fejfájást, szédülést, heves szívdobogást
okoz.
Mérgezés ct > 800 mg*perc/m3 felett
mindenképpen bekövetkezik
LDso = 1 mg/kg (oral.)
NaCN: LDso = 1,8 mg/kg (oral.)
KCN: LDso = 2,4 mg/kg (oral.)
Kénmustár (HD) 1300 - 1500 LDso = 0,7 mg/kg (oral.)

10000 (bőr) LDso = 70 mg/kg (bőr)
Klórcián (CK) 7000

4000-11000
Lewisit (L) 100000 (bőr)
Metil-arzén-diklorid (MD) 3000

Nitrogénrnustár (HN-3) 1500
10000 (bőr)

20000 (bőr)
Szarin (GB) 70 LDso = 0,01 mg/kg (humán, oral.)

LDso = 0,08 mg/kg (patkány, bőr alá
injektálva)
LDso = 0,45 mg/kg (egér; közvetlenül a
gyomorba juttatva)
LDso = 7-9 mg/kg (humán, bőrön át)
Szomán (GD) 50-100 (?) LDso = 0,01 - 0,05 mg/kg (oral.)
LDso = 1 mgJkg (bőr vagy tüdő)
Tabun (GA) 400 LDso = 5 mg/kg (oral.)

LDso = 15 mg/kg (bőr)
VX 10 LDso = 0,07 mg/kg (oral.)

LDso = 0,1 mg/kg (bőr)
2.9. BINÁRIS VEGYI FEGYVEREK
Az egykomponensű (unitáris) vegyi fegyverek azokat a vegyianyagokat tartalmazzák előre
elkészített, gyári termék formájában, amelyeket eddig tárgyaltunk. Ezekkel ellentétben a

bináris vegyi fegyverekben a bevetés előtt nincs jelen valódi vegyi harcanyag, csak annak
prekurzorai, amelyek a fegyver (pl. tüzérségi lövedék) belsejében egymástól el vannak
szigetelve. Az elszigetelő válaszfal bevetéskor ehoncsolódik, a komponensek egymással
elegyednek és a gyorsan lejátszódó reakcióban in situ képződik ci mérgező harcanyag.
Az első BLWS (Binary Lethal Weapon System) technikai megvalósítását 1962-ben kezdték
el az Egyesült Államokban. Az egy komponensű rendszerekben bomlási és korróziós
problémák jelentkeztek. A hagyományos vegyi fegyverek előállításához különleges
követelményeket kielégítő gyárat kell építeni, az elkészült termékek állandó veszélyt
jelentenek a környezetre nézve és gondoskodni kell a tárolás során megbízhatatlanná váló
(jelentős mennyiségű) vegyi fegyver szakszeru és biztonságos megsemmisítéséről. A vegyi
fegyvereket korlátozó egyezmények megkerülésere is alkalmasnak látszott olyan rendszerek
kidolgozása, amelyekhez a komponensek "hétköznapi" vegyi gyárakban gazdaságosan és
feltúnésmentesen gyárthatók. Lehetőség szerint olyan anyagokról van szó, amelyek polgári
célokra is rendszeresen alkalmazásra kerülnek, egyszeru körülmények között biztonságosan
tárolhatók. Szükség esetén ilyen anyagokból a kiválasztott vegyi fegyverek rövid idő alatt
összeszerelhetők, a fel nem használt fegyverek pedig egyszeruen és biztonságosan
szétszerelhetők.
A szintetikus kémiában jól ismert "one-pot" reakciók, azaz a közbenső termékek izolálása
nélkül, egyetlen edényben, a reaktánsok egyidejű elegyítésével is megfelelő sorrendben
lejátszódó reakciók szolgáltatják a bináris vegyi fegyverek előállításának tudományos
előzményeit. A bináris fegyverekben használt kémiai reakcióknak még egy sor egyéb
feltételnek is meg kell felelniük. A környezet hőmérsékletén a folyamat(ok)nak nagyon
gyorsan és a lehető legszelektívebben kelllejátszódniuk, a reakció (k) ban nem lehet túlságosan
nagy hő- és/vagy gázfejlődés, mert a rendszer a rendelkezésre álló rövid idő alatt gyakorlatilag
adiabatikusnak tekinthető. Ezeknek a feltételeknek leginkább az egyesülés es és az
izomerizációs reakciók felelnek meg. A kémiai megfontolások mellett számításba kell
vennünk, hogy a jelentkező technikai problémák megoldása komoly technikai feladatot jelent.
Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy bináris vegyi fegyverekkel jelenleg csak a legfejlettebb
technikai színvonalú országok rendelkeznek.
A következőkben példaképpen bemutatjuk három vegyi fegyver bináris rendszerben történő

előállításához szükséges reakciókat.
2.9.1. Szarin-2 (GB-2l
OF IP KZ GB-2
69. ábra Szarin előállítása bináris fegyverekben.
A DF a növényvédőszer-gyártásban is használt intermedier, az IP (izopropanol) általánosan

használt oldószer, a KZ pedig a fejlődő HF megkötésére szolgáló valamilyen tercier amin
vagy BF3.
2.9.2. KB-16 és KB-10
o O
R,)l /".... _Cl + HONO ----.. R,)l /'""-.... ~CI
O NH ...........". O N-"""""""
I
NO
70. ábra Bináris fegyverekben alkalmazható új hólyaghúzó anyagok szintézise.
A KB-16 (R=Me) és KB-IO (R=Et) jelű anyagok erős hólyaghúzó hatású, karbamát tipusú
vegyületek, amelyek unitáris vegyi fegyverként történő alkalmazását a vegyületek tárolás
közben bekövetkező bomlása akadályozta. Bináris rendszerré történő kifejlesztésük után mint
hólyaghúzó hatású potenciális vegyi fegyverek jöhetnek számításba.
2.9.3. VX-2
Q-Et
I
H3 C - P, + s
Q~N(iPr)2
QL NM VX-2
71. ábra VX előállítása bináris rendszerben.
A folyamatban alkalmazott QL halszagú, oxidációra (oxigénre) érzékeny, tárolás során

megsárguló, frissen desztillálva színtelen folyadék. A QL toxicitása kicsi, embereken bőrön
keresztül felszívódva LD so =180 mg/kg. Kénnel vagy szelénnel könnyen egyesül a megfelelő
tiofoszfonát képződése közben. Az NM komponens kén, vagy azt helyettesítő dimetil-
poliszulfid (Me-S4_6 -Me) lehet. Az intermedier tiofoszfonát termikus izomerizációval
rendeződik át VX-2-vé.
2.10. MAGAS TOXICITÁSÚ FLUORTARTALMÚ VEGYÜLETEK
Katonai alkalmazásra leginkább az w-fluor-karbonsavakat, w-fluor-alkoholokat, w-fluor-

karbonsav-amidokat, valamint ezek származékai t kívánták felhasználni. Mivel a vegyületek
által okozott mérgezés nagyon hasonló a 2-fluor-ecetsav (monofluor-ecetsav, FA) által
kiváltotthoz, az egész vegyületcsaládot (a pontos kémiai összetételtől függetlenül) fluor-
acetátoknak szokás nevezni. A vegyületcsalád első tagját, a metil-2-fluor-acetátot (MFA)
1896-ban állította elő Swarts. Az azután következő negyven évben számos fluorozott
vegyületet szintetizáltak, de senki sem figyelt fel azok mérgező voltára. 1936-ban a
szisztematikus kutatások a vegyi fegy·verként használható új anyagok iránt vezette k el a fluor-
ecetsav és a 2-fluor-etanol toxicitásának felismeréséhez. A fluoracetátok szisztematikus
kutatása a legmagasabb szintre a n. világháború előtt ill. a háború alatt Lengyelországban és
Angliában jutott el.
A vegyületeket tulajdonságaik alapján elsősorban az ivóvízkészletek megmérgezésére kívánták

felhasználni, ugyanis ezek az anyagok általában vízben jól oldódnak, teljesen stabilisak,
színtelenek, szagtalanok, Íztelenek (mindezek alapján nevezték ezeket a vegyületeket ún.

szabotázs-mérgeknek). Belélegezve, lenyelve erős méreghatást mutatnak, de több képviselőjük
a bőrön át is jól felszívódik. A mérgezés tünetei csak több, de lagalább 2 órával a méreg
szervezetbe kerülése után jelentkeznek. Főleg a központi idegrendszer és a szív károsodik,
ezek következtében görcsök, kamrafibrilláció, légzésbénulás és szívmegállás következik be.
Kimutatásuk a szervezetben nehéz. A vizelettel és a széklettel csak lassan ürülnek ki, nem
detoxikálódnak, ezért kumulálódásra hajlamosak.
Az egyes vegyületek toxikológiai viselkedésében tapasztalható különbségek azzal

magyarázhatók, hogyaszénlánc hosszától és a funkciós csoportok minőségétől függően
eltérő a lipid-oldékonyságuk és a szövetek közötti megoszlásuk. Méreghatásuk azon alapszik,
hogy belőlük a szervezetben béta-oxidáció során fluor-ecetsav képződik, így minden ilyen
mérgezés lényegében FA mérgezés. A fluor-ecetsav az ecetsavval azonos módon reagál, a
koenzim-A-hoz kapcsolódik és belőle fluor-citromsav képződik. A fluor-citromsav a
citromsavhoz hasonlóan bekerül a szervezet energiaellátását biztosító citrát-ciklusba
(Szentgyörgyi-Krebs ciklus), az akonitáz enzim - amely a citromsavat először akonitsavvá,
f . majd izocitromsavvá alakítja - azonban nem tudja továbbalakítani, az enzim gátolttá válik és
a citrát ciklus megszakad. A szervezetben a fluoracetáttal mérgeződött szövetekben
felszaporodik a citromsav, az energiaellátás meg szűnik. Azok a monofluor-vegyületek a
legmérgezőbbek, amelyekből könnyen és nagy mennyiségben képződik fluoroacetát, ilyenek
pl. a páros szénatomszámú karbonsavak és alkoholok.
A következő táblázatban néhány példát találhatunk az egyes vegyületek toxicitására:
I Vegyiilet
I LDso (mg/kg)
I Megjegyzés
I
Észterek
F-CH2-COOCH 3 15 toxikus
F-(CH2)2-COOC2Hs >200 nem toxikus
F-(CH2)3-COOCH3 ... toxikus
F-(CH2)4-COOC2Hs >160 mérsékelten toxikus
F-(CH 2)s-COOC 2H s 4 toxikus
F-(CH 2)lO-COOC 2H s >100 mérsékelten toxikus
F-(CH 2)11-COOC 2Hs 20 toxikus

Alkoholok
F-(CH 2h-OH 10 toxikus
F-(CH 2)3- 0H 47 toxikus
F-(CH 2)4-0H 0,9 nagyon toxikus

F-(CH 2)s-OH >100 mérsékelten toxikus
F-(CH 2)6- 0H 1,2 nagyon toxikus
F-(CH 2)7- 0H 80 mérsékelten toxikus
F-(CH 2)g-OH 0,6 nagyon toxikus
Karbonsavak
F-CH2-COOH 6,6 nagyon toxikus
F-(CH2)2-COOH 60 mérsékelten toxikus
F-(CH 2h-COOH 0,65 nagyon toxikus
F-(CH2)4-COOH >100 mérsékelten toxikus
F-(CH 2h-COOH 0,64 nagyon toxikus
Azok a fluortartalmú vegyületek, amelyekből nem képződhet FA, sokkal kisebb toxicitást
mutatnak. így pl. a monofluor-acetáttal összehasonlítva nem jelentős a difluor-acetát és a
trifluor-acetát ionok toxicitása. Nem különösebben mérgezőek azok az w-fluor-karbonsavak
sem, amelyek szénláncában ugyanazon szénatomon két láncelágazás található, esetükben
ugyanis a béta-oxidáció akadályozása révén nem következik be a FA felszabadulása.
Olyan aktívellenszert, amely megkötné mind a fluor-ecetsavat, mind a fluor-citromsavat, vagy
pedig az akonitáz enzimet reaktiválni tudná, még nem találtak. Olyan vegyületek adagolásával,
amelyekből nagy mennyiségű acetilgyök képződik valamelyest antagonizálni lehet a
fluoracetát hatását. A gyakorlatban a glicerin-monoacetát (monoacetin), a glicerin-monobutirát
(monobutirin) és az acetamid bizonyultak hatékonynak.
Az acetamidot a fluoracetát mérgezés után 8 percen belül be kell adni, a monoacetin 30 perc
múlva is hatékony. Ez utóbbiból olyan mennyiségű acetil-koenzim-A képződik, amely
hatásosan visszaszorítja a fluor-acetil-koenzim-A képződését. Fluor-vajsavval történő
mérgezéskor csak a monobutirin hatásos, a monoacetin nem. Ugyanez fordítva ís igaz, azaz
a monobutirin hatástalan fluor-acetát mérgezés esetén.
CO~ CH3
r-OH
0H
72. ábra Acetam.id, monoacetin, monobutirin.
Ezt azzal magyarázzák, hogya fluor-vaj sav közvetlenül kötődik a koenzim-A-hoz, és a béta-
oxidáció már az így képződött komplexszel megy végbe, tehát ebben az esetben a fluor-
vaj sav-koenzim-A komplex kialakulását kell a tömeghatás törvénye alapján visszaszorítani.
Külön érdekességként megemlítjük, hogy az első tennészetes fluortartalmú vegyületet, a fluor-

ecetsavat a Dichapetalum cymosum nevű dél-afrikai növény nyílméregnek használt vizes
kivonatában mutatták ki. Későbbi vizsgálatok során egy másik növényben, a Nyugat-
Afrikában honos Dichapetalum toxicariumban 18 szénatomos w-fluor-karbonsavat találtak.
2.10. CSELEKVÉSKÉPTELENSÉGET OKOZÓ ANYAGOK
Avegyifegyverek fejlesztésének legutolsó, nyilvánosságra került csoportj ához a következő

pszichotróp anyagok tartoznak: általában az összes hallucinogén kábítószer, kiemelve közülük
a pszilocibint, a meszkalint, az LSD-t, valamint ilyen anyagok még az adrenokróm, az
adrenolutin, a sz kopo Iamin és a BZ. Az alábbiakban részletesen csak a BZ-t tárgyaljuk.
Ezeknek az anyagoknak a közös jellemzője az, hogya velük mérgezett személyek
valóságérzékelése megzavarodik, szervezett vagy logikus cselekvések végrehajtására
képtelenné válnak. Halálos mérgezést nem okoznak, de megakadályozzák a szervezett katonai
ellenállás kifejtését. Bevetésük olyan helyeken is lehetséges, ahol az ellenség hírközlési
központjai, utánpótIási útvonalai, parancsnokságai sűrűn lakott területekre esnek, amelyeket
hagyományos fegyverekkel csak jelentős polgári áldozatot is követelő támadással lehetne
megsemmisíteni, vagy működésképtelenné tenni. Éppen a fenti tulajdonságaik alapján tekintik
ezeket az anyagokat a leghumánusabb vegyi fegyvereknek. Bevetésük esetén a támadó
csapatoknak elsődleges feladata a mérgezett személyek minél gyorsabb lefegyverzése, ugyanis
ezek az anyagok az elnyomott lelki sérelmeket, indulatokat felszabadítják, aminek hatására
a mérgezett katonák a fegyvereiket egymás ellen fordíthatják. Hivatalosan meg nem erősített
híradások szerint jelentős számban használtak ilyen jellegű vegyi fegyvereket a szovjet
csapatok az afganisztáni háború során, valamint 1995-ben is történt említés alkalmazásukró~
a hegyvidéki csecsen gerillák ellen.
2.10.1. BZ (3 1-kinuklidinil-2,2-difenil-glikolátl
A BZ expozíciót követően a hatás mintegy 30 perc múlva kezdődik, majd a csúcsra 4-8 óra
alatt jut el és napokon keresztül megmarad! Legjellemzőbb tünetei a diszorientáció, valamint
a vizuális és audiális hallucináció k.
0-0
73. ábra A BZ szerkezet
A vegyület teljesen összezavarja az emberi elme magasabbrendű rendszerező képességét és

a memóriát. A mérgezett személy képtelen lesz bármire is odafigyelni, valamit megérteni,
logikai következtetéseket tenni, problémákat megoldani. Az előbbiekkel összehasonIítva
azonban csak kevésbé zavarja meg az alapvető létfenntartással (evés, ivás) kapcsolatos
tevékenységet. A mérgezetteknéllassan, fokozatosan tér vissza a normális állapot.
3. ROBBANÓANYAGOK, LŐPOROK ÉS
HAJTÓ ANY AGOK134
3.1. BEVEZETÉS
A robbanóanyag ipar a vegyiparon belül számottevő jelentőséggel bírl35 , megls, kémia

tanulmányaink során látszólag megfeledkezünk róluk. A szén, amivel fütünk, a terméskő,
amiből építkeZÜllk, a gépkocsinkba szerelt légzsák,. ami életünket védi és a tűzijáték, ami
szórakoztat és gyönyörködtet minket, mind-mind robbanóanyagok felhasználásával kerül
hozzánk. Ezeknek az anyagoknak a figyelmen kívül hagyása már csak azért is sajnálatos, mert
számos olyan ismeret kapcsolódik hozzájuk, amelyek fontosak lehetnek a termelési
folyamatok biztonságos kivitelezéséhez, az egyes anyagok biztonságtechnikai jellemzőinek
megértéséhez, a veszélytelenebb munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez.
3.2. ROBBANÓANYAGOK ÉS ROBBANÁSRA KÉPES ANYAGOK
3.2.1. A robbanóanyagokkal kapcsolatos legalapvetőbb fogalmak
Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a robbanóanyagok és a robbanásra képes anyagok

között. Robbanásra képes anyagok (explosible materials) mindazok az egy vagy több
komponensű anyagok vagy anyagkeverékek (halmazállapotuktól függetlenül), amelyek
bizonyos körülmények között kémiai robbanásra (detonációra vagy deflagrációra, vagy
azokkal rokon nagyon heves reakcióra) képesek. Ezek nagy része instabilis, viselkedése
kiszámíthatatlan, kezelése veszélyes. Robbanóanyagok (explosives) azok a polgári vagy
katonai célokra használt robbanásra képes anyagok, amelyek viselkedése jól ismert és
kiszámítható, kezelése, tárolása, felhasználása az előírt rendszabályok betartásával biztonságos.
A robbanóanyagok kémiai szempontból metastabilis állapotban vannak, megfelelő aktiválás
hatására gyors kémiai reakció játszódhat le bennük a légköri oxigén részvétele nélkül.
134
Ebben a fejezetben szemelvényszeruen kiragadtuk a legnagyobb mennyiségben gyártott anyagokat és
azoknak is csak a legfontosabb tulajdonságait ismertetjük. Ennél hosszabb, részletesebb, kézikönyvszeru
ismertetés nem célunk, de terjedelmi okokból sem vállalkozhatunk rá.
135
A megtermelt mennyiség szemléltetésére álljon itt néhány adat, ami remélhetőleg képet ad a
robbanóanyagok elterjedtségéről a világban. A leghagyományosabb robbanóanyag, a fekete lőpor
alkalmazása alapvetóen rányomta bélyegét a világ történelmére. Az Egyesült Államok évi fekete lőpor
termelése 1810-ben 700 t, míg 1917-ben 140 ezer t volt. Az egyre pusztítóbb háboník megjelenésével
a robbanóanyag-termelés óriási fejlődést mutatott a xx. században. Míg a világ teljes termelése 1910-
ben 390 ezer t volt, addig 1944-ben egyedül Németország 495 ezer t robbanóanyagot és 258 ezer t
lőport állított elő. A II. viIágháboní alatt az Egyesült Államok teljes robbanóanyag-termelése mintegy
30 millió tonna vol t.
A reakciót mechanikai vagy termikus hatás, illetve lökéshullám indíthatja el. A metastabilis
állapot hőállóságának megadására a (hő)stabilitás fogalmát vezették be, míg azt, hogy milyen
könnyen lehet a reakciót megindítani a robbanóanyag érzékenységével jellemzik:
Hatékonyságukat - felhasználási céltól, anyagtól, mérési módszertől függően - a robbanóanyag
erősségével, az általa leadott összes energiával, a képződött robbanási gázok téifogatával,
vagy a robbanóanyag rombolóképességével (brizanciájával) jellemzik.
A detonáció olyan, a robbanóanyagban végbemenő rendkívül gyors kémiai reakció, amely

detonáció s hullám kifejlődésével jár. A detonációs hullámra a nagyon éles és nagy
hőmérsékleti- és nyomásgradiens a jellemző. A deflagrációval (ellobbanással) ellentétben
detonáció során a gáz halmazállapotú égéstermékek és a detonáció s hullám azonos irányban
haladnak. A detonáció s hullám maximális nyomását az alábbi egyeniettel lehet közelítőleg
kiszámítani:
ahol Pl a detonációs hullám maximális nyoinása, Qo a robbanóanyag sűrűsége, D a

detonációsebesség. A számított maximális nyomás brizáns robbanóanyagokra több százezer
bar is lehet. 136 A detonációnak a detonációs hullámrnal nem közvetlenül érintkező környezetre
gyakorolt romboló hatásáért részben a robbanási gázokból létrejövő, részben pedig a
levegőben létrehozott lökéshullám a felelős (természetesen a másodlagosan szétrepülő szilárd
testek romboló hatását az elméletben nem veszik számításba). A robbanóanyaggal közvetlenül
érintkező, a detonációs hullám útjába eső mikrokörnyezetben bekövetkező rombolást a
detonáció s hullám okozza. A rombolás elsősorban a hirtelen fellépő rendkívüli nyomásváltozás
következménye, de a detonációs hullám esetében jelentős az adiabatikus kompresszió során
megugró hőmérséklet által kiváltott hő-, valamint az ionizáló hatás is. Az elméleti robbanási
hőmérséklet a robbanás során felszabaduló gázok számított hőmérséklete. A számítás során
feltételezik, hogya robbanóanyag egy elpusztíthatatlan és hőszigetelő anyagú hengerben van.
A számítás alapja a robbanáshő, számításba veszik még a lehetséges disszociációs
folyamatokat, valamint az elképzelhető gázfázisú reakciókat. A (valódi) robbanási
hőmérséklet a hidrodinamikai lökéshullám-elmélet alapján a lökéshullámfrontra becsült
hőmérséklet. Azért számított érték, mert a robbanóanyag belsejében a detonáció s hullámban
lévő hőmérséklet pontos kísérleti mérése technikai nehézségek miatt jelenleg még nem
136
A négyzetes összefüggés alapján 10% detonációsebesség-növekedés 21 % rombolóképesség-növekedést
eredményez, következésképpen a kutatások a minél nagyobb detonációsebességű robbanóanyagok
kifejlesztésére irányulnak.
megoldott. l37 Ez a számított érték magasabb, mint az elméleti robbanási hőmérséklet. Érdemes
megjegyezni, hogya detonációs hullámban az anyag ionizált állapotban van, ezt megfelelően
ki lehet használni a detonációsebesség modem, vezetőképesség-változás detektálásán alapuló
műszeres meghatározása során. Kissé technikai jellegű, de a gyakorlati felhasználás
szempontjából rendkívül fontos paraméter a kritikus átmérő. Ez egy adott robbanóanyagból
készült hosszú homogén hengernek azt a minimális átmérőjét jelenti, amelyben a robbanás
már megszakítás nélkül végighalad. Érzéketlen anyagoknál (pl. ammónium nitrát) ez nagyon
nagy átmérő is lehet. A kritikus átmérőnél vékonyabb robbanóanyagban a robbanás nem terjed
tovább, hanem az anyag egyszeruen szétszóródik. ..
3.2.2. A robbanás alapvető típusai
Deflagráció: A robbanás sebessége néhány mjs-tól általában néhány száz mjs-ig terjed. A
robbanási sebesség a nyomás növekedésével nő. A reakció előrehaladásának sebessége
gázfázisban meghaladja, magában a szilárd robbanóanyagban azonban még nem éri el a hang
terjedési sebesség ét. (A robbanási front és a gáznemű égéstermékek haladási iránya egymással
ellentétes. )
Detonáció: A robbanás sebessége kb. 1500-10000 mjs tartományba esik. Sebessége független
a környezeti nyomástól. A robbanás sebessége mind a környező gázfázisban, mind pedig a
szilárd robbanóanyagban meghaladja a hangsebességet. (A robbanási front és a
reakciótermékek egymással megegyező irányban haladnak.)
3.2.3. A robban ás ra képes anyagok csoportosítása
A végbemenő folyamat dinamikája alapján:
l. Nem égés, nem robbanás: laboratóriumi veszélyforrások, oldószergőzök
2. Égés: hajtóanyagok, lőporok, fekete (füst) lőpor
pirotechnikai keverékek
3. Robbanás: a) Deflagráció: lőporok, pirotechnikai keverékek
b) Detonáció: ba) Iniciáló robbanóanyagok
bb) Brizáns robbanóanyagok:
Ipari robbanóanyagok
Katonai robbanóanyagok
137 Maximwn 0, l ilS idő alatt, több százezer bar nyomáson kellene néhány ezer kelvin hőmérsékletet a
detonációs hullám belsejében meghatározni. Még száloptika alkalmazásával is nehéz és főként rendkívül
drága dolog.
A folyamat dinamikája alapján történő besorolás sokszor nem teljesen egyértelmű, hlszen a
körülményektől függően az égés deflagrációvá, a deflagráció detonáció vá alakulhat át.
Komponensek száma szerint: 138
l. egy komponensű (pl. a különféle nitro vegyületek)

2. több komponensű
a) legalább egy alkotója önmagában is robbanóanyag (ilyenek lehetnek pl. a
különböző TNT tartalmú ipari robbanóanyagok)
b) nincs benne egyedül robbanásra képes alkotó (pl. a fekete lőpor, aminek
egyetlen alkotója sem képes robbanásra önmagában)
3.2.4. A robbanás ra képes anyagok csoportosítása kémiai összetételük alapján
Bizonyos funkciós csoportok vagy ionok jelenléte az anyagokban potenciális veszélyforrást,

robbanásveszélyes viselkedést determinál. Attól függően, hogy mi a kutatás vagy termelés
célja, ezeknek a funkciós csoportoknak abevitelével robbanóanyagokat, elkerülésével vagy
eltávolításával pedig (legalább is valószínűleg) robbanásra egyre kevésbé hajlamos , azaz
biztonságosabb vegyületeket állíthatunk elő. A kémiai összetétel látszik eddig a
legmegbízhatóbb útmutatónak a robbanásveszélyes viselkedés előrejelzésére.
Nitro-vegyületek és nitrátok
Leggyakrabban a nítrocsoport illetve a nitrátion jelenlétével hozható a robbanásveszélyes

anyagok sz~rkezete ill. összetétele összefüggésbe, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag
ilyen anyagok robbanhatnak.
a) nitrátok Bizonyos hidrazónium-nitrátoktól eltekintve tiszta állapotban önmagukban nem

robbanóanyagok, hanem oxidálószerek. Éghető anyagokkal kombinálva robbanásveszélyes
keveréket alkotnak. Az éghető anyag lehet az ugyanabban az anyagban lévő kation, így pl.
az ammóniumion is.
b) O-nitro vegyületek Salétromsav-észterek. Az alacsony relatív molekulatömegű

származékok folyadékok vagy alacsony olvadáspontú szilárd anyagok. Mérsékelten hőálló
vegyületek, vízben lassan hidrolizálhatnak, spontán autokatalitikus bomlásra hajlamosak. Ha
138
Ez a besorolás nem túl sok információt tartalmaz, az anyagok nyilvánvaló módon egy vagy több
komponensűek.
a molekulában található szénatomok száma megegyezik a nitrocsoportok számával, akkor a

vegyület mechanikai behatásokra (rázkódásra, ütödésre) nagyon érzékeny. Az ilyen összetételű
anyagok között nagy erejű brizáns robbanóanyagok találhatók. Robbanékony tulajdonságuk
mellett jelentős az értágító hatásuk, ami az anyagok illékonysága miatt jelentős veszélyt jelent
mind a gyártókra, mind a felhasználókra nézve.
c) C-nitro vegyületek Az alifás C-nitro származékok a jelenlegi gyakorlatban csak kis

mennyiségben használt anyagok. Abban az esetben ha a molekulában található nitrocsoportok
száma megegyezik a szénatomok számával; vagy meghaladja azt, ütésérzékenység várható.
Az aromás nitrovegYÜletek közé tartoznak jelenleg a legnagyobb mennyiségben gyártott és
használt ipari és katonai robbanóanyagok. Általában aromás gyűrűnként 2-3 nitrocsoportot
tartalmaznak. Rázkódásra egyáltalán nem, ütődésre csak nagyon enyhén érzékeny,
hidrolitikusan és termikusan stabilis anyagok.
d) N-nitro vegyületek Általában viszonylag nehezen előállítható, mikrokristályos,

bizonyos fokig ütésérzékeny vegyületek, a nagy mennyiségben gyártott robbanóanyagok
között a legnagyobb sűrűségűek és legnagyobb erősségűek. Közülük kerülnek ki a legdrágább,
különleges alkalmazásra kerülő robbanóanyagok fő komponensei.
Klorátok, perklorátok:
Önmagukban nem robbanó anyagok, hanem erős oxidálószerek. Oxidálható anyagokkal

keverve már kis mechanikai vagy termikus hatásra is heves robbanás játszódhat le.
Pirotechnikai keverékekben jelentős mennyiségben találhatók. Az oxidálható anyag lehet a
perklorátion ellenionja, pl. az ammóniumion is; az ammónium-perklorátot nagy mennyiségben
használják szilárd hajtóanyagú rakéták hajtóanyagaként.
Peroxidok:
A szervetlen peroxidok közül a legjelentősebb a hidrogén-peroxid, amely önmagában nem

robbanóanyag, hanem oxidálószer. Töményebb hidrogén-peroxid (90 %-os) és éghető anyagok
keveréke gyakran spontán meggyullad, vagy robbanóe1egyet alkot. Szerves peroxidok közül
különösen azok veszélyesek, amelyek éter típusú vegyületekből képződnek tárolás során. Ezek
termikus an labilis, önmagukban is robbanékony vegyületek, amelyek már számos súlyos
laboratóriumi balesetnek voltak az okozói. Peroxivegyületek képződhetnek bizonyos tömény
vizes oldatok (pl. alkálifém-karbonátok) elektrolízise során is.
Azidok:
A szervetlen vegyületek között különösen veszélyesek a nehézfémek azidjai, amelyek termikus

és mechanikus behatásokkal szemben is labilis vegyületek. Vizes oldatokból általában
csapadék formájában leválnak. A képződő csapadék kezelése veszélyes, csak kis mennyiséget
állítanak elő egyszerre. Közülük néhányat mint iniciáló robbanóanyag ot alkalmazzák.
Acetilidek:
Nehézfémsók vizes oldatából képződhetnek acetilén-bevezetés hatására. Az azidokhoz hasonló,

azoknál még labilisabb vegyületek. Sajnos már történt baleset iskolai laboratóriumban
acetilidek részvételével.
Egyéb robbanás veszélyes anyagok:
Robbanásveszélyes tulajdonságúak lehetnek még a következő vegyületek: nitronátok, nitrozo-

vegyületek, hánnas kötésű vegyületek fémsói, ~zerves azidok és szerves poliazidok, -NF2-
csoportot tartalmazó vegyületek, stb. Minden lehetséges veszélyes anyagot tennészetesen nem
lehet itt felsorolni, sok esetben pedig nem egyértelmű az összefüggés egy vegyület szerkezete
és robbanásra való hajlama között. Figyelem! Az eddig megismert veszélyes kémiai
reakciókat több mint ezer oldalas kézikönyvben foglalták össze. Ezek a munkák megtalálhatók
a kémiát oktató felsőoktatási intézmények, valamint avegyigyárak kutatókönyvtáraiban.
3.2.5. A robbanóanyagok alkalmazáscentrikus csoportosításai
Az előző, kémiai összetétel alapján történő csoportosítással szemben a gyakorlatban inkább

az alkalmazáscentrikus csoportosítások terjedtek el. Tekintettel arra, hogy a korábbi
szakirodalom inkább ezeket a besorolásokat használja, célszerű megismerkednünk velük.
1. Iniciáló robbanóanyagok: ólom-azid, ólom-tricinát, tetrazén, higany-fulminát

2. Brizáns robbanóanyagok
a) alacsony brizanciájú: ANFO, ANDO, robbantóiszapok és gélek
b) közepes (normál) brizanciájú: TNT, paxit, nitrocerkezit, stb.
c) nagy brizanciájú: EGDN, NG, Ne, PETN, RDX, HMX, dinamitok, stb.
3. Toló hatású robbanóanyagok: fekete lőpor, gyérfüstű lőporok, kompozit lőporok
4. Pirotechnikai elegyek: hangjelző, fényjelző, füstjelző és világító elegyek
Lázár István: Különleges és veszélyes anyagok l33. oldal
Iniciáló robbanóanyagok közé tartoznak azok az anyagok, amelyek már nagyon kis külső
behatásra is felrobbannak és robbanásuk során detonáció s hullám épül ki. Alkalmasak arra,
hogy érzéketlenebb, de nagy brizanciájú robbanóanyagokban megindítsák a detonációt. Mivel
a kezelésük túlságosan veszélyes, csak kis mennyiséget állítanak elő belőlük. A brizáns
robbanóanyagokat nagy mennyiségben gyártják, megválasztásuk az alkalmazás igényeitől
függ. A toló hatású robbanóanyagokat különféle lőfegyverekben használják, ahol a cél nem
a fegyvercső szétrobbantása, hanem a lövedék nagyenergiájú kirepítése a csőből.
A brizáns robbanóanyagokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy azokat katonai vagy ipari célra
használják. Tekintettel arra, hogy ugyanazon robbanóanyagokból készülő keverék eltérő
összetételben, sőt esetenként gyakorlatilag ugyanabban az összetételben (csak más néven)
egyszer polgári, máskor katonai felhasználásra kerül, a következőképpen is besorolhatjuk őket:
1. Ipari robbanóanyagok:
a) por alakú robbantószerek: pl. robbantó lőpor
b) brizáns, kőzetrobbantásra használt anyagok: robbantózselatin,
oxilikvitek, dinamitok, stb.
c) sújtólégbiztos robbanószerek
d) nagy brizanciájú robbanóanyagok (pl. olajkutaknál): RDX, TNT
2. Katonai robbanóanyagok: TNT, Ne, RDX, HMX, Hexol, Octol, PETN, stb.
3.3. A ROBBANÓANYAG OK LEGELTERJEDTEBB KÉPVISELŐI
A következőkben a világban használt robbanóanyagok közül csupán néhányat, a legnagyobb

mennyiségben gyártottakat, vagy a legnevezetesebbeket ismertetjük. Az ismertetés során
lehetőség szerint a kémiai szerkezet szerinti csoportosítás alapján haladunk, röviden megadjuk
a gyártási folyamat lényegét, de nem térünk ki sem a zavaró mellékreakciókra, sem a
technológia különben lényeges részleteire.
3.3.1. Fekete (füst v. füstös) lőpor
A köztudatban elterjedt legenda szerint Berthold Schwarz szerzetes találta fel a lőport 1380
körüP39. A valóságban a fekete lőport már kb. az időszánútás kezdetétől használták Kínában
tüzijátékok előállítására, 1232-ben a mongol seregek ellen pedig már rakétákat vetettek be.
Európában valamikor 1200 előtt fedezhették fel, ugyanis Roger Bacon 1242-ben már az
összetételét (75 % KN03, 15 % faszén, 10 % kénpor) és előállítási módját (egyszerű őrlés)
is megadja. Ma az így előállítható, az alkotók faj súly-különbsége miatt rázkódás hatására
könnyen szétváló keveréket szerpentinpornak nevezzük, ami a jó minőségü fekete lőpor
erősségének csupán egyharmadával rendelkezik. A képes krónikák szerint m. Edward király

hadserege Crécy és Calais ostrománál már ágyúkat használt, bár ekkor a tüzérség még nem
volt önálló fegyvernem; az ágyúk kis száma, rendkívül költséges volta és kétes hatékonysága
miatt a lélektani hatás lényegesen felülmúlta a valódi rombolóerőt. A haditechnikában
szokásos gyors fejlődés következtében 1375-ben Normandiában, a francia-angol háború során
már 500 kg-os kőgolyókkal lőtték egymást a harcoló felek.
A lőpor előállítására szolgáló, későbbiekben használt ún. nedves őrlési eljárást 1500 körül
fejlesztették ki és az 1850-es évekig használták szinte változatlan formában. Az ígyelőállított
fekete lőpor jól tárolható, stabilis, állandó szemcseméretű, megbízható termék volt. A nedves
őrlési eljárás során először a salétromot, valamint az egymással előzetesen összekevert szenet
és ként külön-kölön nagyon finom porrá őrlik. Erre az elkülönített első őrlésre azért volt
szükség, mert a felszabadulő hő a kész lőport nagyon könnyen meggyújthatta volna. A kén
fmom őrlését szén hozzáadása nélkül nem érdemes megpróbálni, ugyanis az elektromosan
139
A kutatások szerint az említett szerzetes nem feltaláló, hanem jelentős technikai újító volt. Tevékenysége
az utókorban nem aratott feltétlen csodálatot, aminek igazolására álljon itt egy idézet az egyik (a
hwnanitás nevében szóló) XVI. századbeli kritikusától:
"Ez a gazember, aki ilyen gyalázatos dolgot kieszelt, nem érdemli meg, hogy a neve fennmaradjon ...
(sokkal inkább) ... hogy ágyújába tömjék és egy torony falának lőjék" [Endrei Walter: Műszaki
mendemondák; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985, 64. o.]
szigetelő kénpor sztatikus feltöltődésre nagyon hajlamos, a kipattanó szikra pedig tüzet vagy
robbanást okoz. Második lépésben 5-15% vízzel megnedvesítik az előre megőrölt alkotókat,
majd az így kapott nedves keveréket Koller-járatokon néhány óra alatt nagyon finomra
egybeőrlik. A kész maszát szikramentes hidraulikus présekkel lapokká préselik és 40 o C-on
megszárítják. Szárítás után durva őrlés következik, a szemcséket forgó dobokban sima
felületűre csiszolják (koptatják) , majd grafitozzák és szemcseméret szerint szitálással
szétválogatják az őrlemény t.
Az emberiség történelmében általánosan megfigyelhető, hogy az új találmányokat - ha azok

arra alkalmasak - először a fegyverkészítésben, a hadseregekben használják fel, majd onnan
kerülnek át a polgári életbe. Erre jó példa, hogy a fekete lőpor első bányászati alkalmazásáról
1613-ban számolnak be Bohémiában. Magyarországon először 1627. február 8-án robbantott
Weindl Gáspár a selmecbányai Felső-Biber táróban. Az Egyesült Államokban bányászati célra
csak 1705-ben alkalmaztak először lőport.
Kis mennyiségben még ma is gyártanak fekete lőport, főként pirotechnikai keverékekhez,

tüzijátékokhoz, bizonyos vadászlőszerekhez, sziklarobbantáshoz, de nagy mennyiségű
haditechnikai alkalmazására már nem kerül sor. A felhasználások legnagyobb részéből azért
szorult ki, mert égése során tömegének kb. 50 %-a szilárd égéstermékké alakul át, ennek egy
része lerakódik a fegyverek csövében, ami megakadályozza sorozatlövő fegyverekben az
alkalmazását. A fekete lőpor erősen korrozív, a fegyverek csövének és egyéb vele érintkező
alkatrészeinek nagyon gyors elhasználódását idézi elő. Égése során nagy mennyiségű szürkés
füst képződik, ami messziről látható árulkodó nyom és gyakorta nem kívánatos. Manapság
a különleges alkalmazási területeket kivéve helyette ún. füstnélküli vagy gyérfüstű lőport
használnak.
3.3.2. Q-nitro vegyületek előállítása és legfontosabb képviselőik
Mechanikai behatásokkal szembeni nagy érzékenységük ellenére jelentős mennyiséget

termelnek a salétromsav-észterekből, mert gyártástechnológiájuk viszonylag egyszeru, olcsó,
könnyen hozzáférhető alapanyagokat használnak és a képződött termékek jó robbanástechnikai
tulajdonságokkal rendelkeznek. Az észtereket az iparban a megfelelő alkoholoknak
salétromsavval vagy salétromsav-kénsav elegyével való reakciójával állitják elő. Az
észteresítési reakció mechanizmusában a nitrónium-kation részvételét tekintik általánosan
elfogadottnak.
R-OH +
74. ábra Alkoholok salétromsavval történő észteresítésének mechanizmusa.
Az észteresítés megfordítható folyamat, két lépésben játszódik le, amelyeknél k_l ~~. A
folyamat teljessé tételéhez szükség van valamilyen protonakceptorra, pl. hidrogénszilfát- vagy
nitrátionokra. Az egyensúly további eltolását lehet elérni vízelvonószerek használatával. Erre
a célra általában tömény kénsavat vagy ecetsavanhidrid és jégecet elegyét használják. Ez
utóbbi nagy előnye, hogyatermékből a sav nyomai jól eltávolíthatók és nem keletkeznek
alkohol-szulfátok melléktermékként, amik rontják a termék tulajdonságait. Az észteresítést
alacsony hőmérsékleten j átszatj ák le, amikor a hozamot csökkentő elszappanosítási folyamatok
és a magasabb hőmérsékleten meginduló (biztonságtechnikai szempontból veszélyes)
oxidációs reakciók még nem számottevőek. A hőmérséklet növelése gyorsítja a termék
spontán bomlását, a bomlás során képződő nitrogén-oxidok pedig autokatalitikus hatásúak. A
salétromsav-észterek autokatalitikus bomlása savkatalizált folyamat, a savnyomokat tartalmazó
észterek instabilisak, tárolás közben felrobbanhatnak. Ennek megelőzésére stabilizátornak
valamilyen bázikus anyagot (pl. aminokat) kell az észterekhez adni.
3.3.2.1. Glicerin-trinitrát (nitroglicerin, NG, NGL)
Az egyik legnagyobb hatásfokú és legnagyobb érzékenységű brizáns robbanóanyag, amit

először Sobrero állított elő 1846-ban.
OH
~OH + 3 HN03 +
OH
75. ábra A nitroglicerin előállításának bruttó egyenlete.

A glicerin-trinitrátot glicerinből áHítják elő salétromsav-kénsav eleggyel, a folyamat három

egymást követő lépcsőben megy végbe. A primer alkohol-csoportok könnyebben
észteresítődnek, mint a szekunder OH. Gyártására több, jórészt automatizált eljárást
fejlesztettek ki, ezek részletes tárgyalása meghaladja e jegyzet lehetőségeit. Tiszta állapotban
színtelen, szagtalan, nehezen megszilárduló, viszkózus folyadék, megfagyott állapotban
ütésérzékenysége kisebb, dörzsérzékenysége sokkal nagyobb, mint folyékony állapotban.
Szilárd állapotban két módosulata ismert, az 1,73 g/cm3 sűrűségű módosulat labilis, az
1,60 g/cm3 sűrűségű módosulat stabilis tulajdonságú. A technikai termék sokkal könnyebben
megszi1árdul, mint a tiszta anyag. Termikusan labilis, a melegítési sebességtől függően
180-215 oC hőmérsékleten spontán felrobban. Brizanciája nagy mértékben függ az alkalmazott

indító impulzus erejétől. Robbanási hőmérséklete 4250 o C, detonáció sebessége 8200-
8500 mis, 1 kg nitroglicerinből 715 dm3 gáz halmazállapotú égéstermék képződik.
Robbanásának bruttó egyenlete a következő:
Amint az egyenletből látható, a robbanás során még oxigén is felszabadul, azaz a folyamat
oxigénmérlege pozitív. Szerves oldószerek közül sokban jól oldódik, valamelyest vízoldható.
Önmagában is jó oldószer, a nitrovegyületeket jól oldja, ennek nagy szerepe van a több
komponensű robbanóanyagok előállításánál. Ütésérzékenysége miatt sokáig nem alkalmazták
a gyakorlatban. 1864-ben Alfred Nobel megindította az első gyártóüzemét, amelyben
bányászati célokra állítottak elő nitroglicerint. Ütésérzékenységének csökkentésére számos
kísérletet végeztek, így pl. megpróbálkoztak fekete lőporral keverten felhasználni, de átütő
sikert csak akkor értek el, amikor először porózus anyagokkal felitatva (az első dinamitok),
később pedig nitrocellulózzal kocsonyásított formában mechanikai behatásokkal szemben
érzéketlenítették a nitroglicerint. Azóta a nitroglicerin szélesebb gyakorlati alkalmazásra talált,
a termelés túlnyomó részét dinamitok és gyérfüstű lőporok előállítására használják.
3.3.2.2. Etilénglikol-dinitrát (EGDN)
Az etilénglikol észteresítésével állítható elő. A nitroglicerinhez hasonló tulajdonságú,

színtelen, szagtalan, annál lényegesen i1lékonyabb anyag. Sűrűsége 1,60 g/cm3, fagyáspontja
-22 o C. Ez utóbbi tulajdonságán alapszik gyakorlati felhasználása is, a dinamitokból részben
vagy teljesen kiszorítja a nitroglicerint, ugyanis az EGDN-es dinamitok fagyásállók.
76. ábra Etilénglikol-dinitrát előálIításaának bruttó egyenl ete.
Nemzetközi megállapodás született arról, hogy 1994-től a katonai célokra gyártott plasztik
robbanóanyagokhoz kis mennyiségben EGDN-t kevernek azért, hogy megkönnyítsék azok
repülőtéri kimutatását. (Az RDX és HMX alapú plasztik robbanóanyagok ugyanis a
hagyományos eljárásokkal csak nagyon nehezen voltak kimutathatók.)
3.3.2.3. Pentaeritrit-tetranitrát (PETN. TEN. nitropental
Először 1894-ben állították elő a pentaeritrit közvetlen észteresítésével.
17. ábra A PETN szerkezete.
A salétromsav-észterek között a legstabilisabb, mechanikai behatásokkal szemben a többi

észteméi kevésbé érzékeny, nagy erejű robbanóanyag. Ipari előállítása egyik eljárás szerint
tömény salétromsavval történik, míg a másik eljárás szerint először kénsav-észterét állítják
elő, majd az így kapott tennéket átészteresítik tömény salétromsavval. A kénsavnyomokat
ebben az esetben is nagyon gondosan, 1 %-os szódaoldattal való főzéssel el kell távolítani,
különben a PETN instabilis lesz és spontán robbanhat.
A tiszta PETN fehér, kristályos anyag, acetonból jól átkristályosítható. Maximális sűrűsége
1,77 g/cm 3
, 1,60 g/cm 3
sűrűségig jól préselhető. Robbanási hőmérséklete 4500 oC,
detonációsebessége 8100-8300 mis. 1 kg PETN-ből 800 dm3 gáz képződik. Nem korrozív
tulajdonságú, lánggal viszonylag nehezen meggyújtható anyag. Kritikus átmérője nagyon kicsi
(0,3 mm l), ami alapján miniatűr robbanóeszközökben és robbanó gyújtózsinórokban
alkalmazzák, de TNT-vel kombinálva Pentritol néven felhasználják gyutacsok szekunder

töltetének, valamint plasztik és kompozit robbanóanyagoknak a készítésére is. Hátránya a
meglehetősen nagy ütésérzékenysége, ami miatt szállítása, kezelése (külünösen kristályos
állapotban) fokozott óvatosságot igényel. Elektrosztatikus feltöltődésre fokozottan hajlamos
anyag, ezért a vele való műveletek során mindíg gondoskodni kell az eszközök, tárolóedények
megfelelő földeléséről. A tiszta kristályos anyag érzékenységét paraffinnal történő
flegmatizálással csökkentik.
3.3.2.4. Cellulóz-nitrátok (nitrocellulóz, NC)
Az első cellulóz-nitrátot, a piroxilint Braconnot állította elő 1833-ban, de biztonságos

gyártását csak Abel tudta megoldani 1869-ben. 1879-től széleskörűen alkalmazzák (lőgyapot
néven) a tüzérségnél fekete lőpor helyett. 1875-ben kidolgozták a nitroglicerinnel zselatinált
változatát, amelyet robbanózselatinnak neveztek. 1888-tól a nagy nitrogéntartalmú (azaz
magas fokon észteresített) cellulóz-nitrát és a nitroglicerin keverékét füstnélküli lőporként
kezdték használni.
78. ábra A teljesen észteresített cellulóz-nitrát szerkezete.
A cellulóz nitrálása lépésenként végbemenő folyamat, a lánc mentén elhelyezkedő

hirdoxilcsoportok nem azonos reaktivitással rendelkeznek. Monomer egységenként maximum
három nitrocsoport vihető be, ezt azonban kevésbé erélyes körülmények között nem lehet
elérni. A cellulóz-nitrát nem homogén tennék, kémiai és fizikai inhomogenitások találhatók
benne. Jellemzésükre általában az átlagos nitrogéntartalmat adják meg, ami 14.14% (triészter-
származék) és 6.77% (monoészter-szánnazék) között változik. 10,6-12% nitrogéntartalom
között lőgyapottról, 11,6-12,6 %N esetén tüzérségi lőporról (holloxilin), 12,7-13,5%
nitrogéntartalomnál gyalogsági lőporról (piroxilin) beszélünk. A nitrocellulóz szálas szerkezetű
anyag, acetonban, éterben jobban, alkoholban gyengébben oldódik. Vízzel nedvesített

formában tárolják, felhasználás előtt a víz eltávolítására alkoholt préselnek át rajta. Szerves
oldószerekben való oldhatósága a nitrogéntartalom függvénye. A maximálisan észteresítet~
cellulóz-nitrát robbanási hőmérséklete 3156 o C, detonációsebessége 6800 mIs, 1 kg-ból
765 dm3 gáz fejlődik. Számottevő mennyiségben főként festék- és lakkipari felhasználásra
áHítják elő, ez teszi ki a teljes termelés mintegy 80%-át, a maradékot füstnélküli lőporok
előállítá sára és egyéb célokra használják.
3.3.3. C-nitro vegyületek előállítása 140 és legfontosabb származékaik
3.3.3.1. Alifás C-nitro vegyületek előállítása és legfontosabb képviselőik ismertetése
Nitroparaffmt először 1872-ben állított elő Meyer, az ezüst-nitritet és alkil-jodidokat használó

eljárásból azonban drágasága miatt nem lett ipari eljárás. A múlt század végén
megállapították, hogy híg salétromsav és paraffinok nyomás alatt végzett reakciója során
nitroparaffinok keletkeznek, a folyamat az aromás nitrálásokkal ellentétben gyökös
mechanizmusú. A jelenleg használt gáz fázisú nitrálási eljárást 1930-ban dolgozta ki Hess,
módszerét először 1937 -ben alkalmazták ipari méretekben.
A legfontosabb nitrálás i eliárások a következők:

L Közvetlen módszerek
1. Paraffinok nitrálása folyadékfázisban
a) salétromsavval, nyomás alatt
10-15 %-os salétromsavval, bombacsőben vagy reaktorban végzett
reakció. Párhuzamosan oxidáció is lejátszódik, ami esetenként olyan
jelentős,
hogyanitroparaffin már csak mellékterméknek tekinthető.
b) salétromsavval, atmoszférikus nyomáson
160-180 °C-on, salétromsav túlhevített gőzével reagáltatják a
szénhidrogént. Magas forráspontú szénhidrogének esetén használható
ipari eljárás.
c) dinitrogén-tetroxiddal, nyomás alatt
Kis szénatomszámú (min. n=5) szénhidrogénekhez is használható
eljárás. A paraffin és a cseppfolyós dinitrogén-tetroxid elegyét
140
Mind a nitrovegyületek tulajdonságainak, mind pedig előállítási m6dszereiknek részletes tárgyalása
meghaladja e jegyzet lehetőségeit, az érdeklődők szerves kémiai kézikönyvekben megtaláIhatják a
szükséges információkat.
folyamatos reaktorban néhány másodpercig magas hőmérsékleten
reagáltatják egymással.
2. Paraffinok nitrálása gőzfázisban
a) salétromsavval
Az egyidejűleg betáplált szénhidrogén és salétromsav reakcióját
folyamatos reaktorban 400-450 °C-on játszatják le. A folyamat során
a hosszú szénláncú paraffinok láncrövidülése is lejátszódik, így a fő
termékek nitrometán és nitroetán lesznek.
b) nitrogén-oxidokkal
II. Közvetett módszerek

Számos eljárás létezik, ezek közül csak a laboratóriumi körülmények között is
megvalósítható, alkálifém-nitritek és alkil-szulfátok között lejátszódó reakciót említjük.
3.3.3.1.1. Nitro-metán (CH3NOz)
Színtelen folyadék, általánosan használt laboratóriumi oldószer. Sok országban használják

rakétahajtóanyagok egyik komponensének, kis méretű robbanómotorok üzemanyagaként (pl.
repülőgép-modellekhez) vagy Diesel-olajok adalékául. A nitrometán robbanószerként történő
felhasználásának a kémiával foglalkozók közül csak kevesen vannak tudatában, pedig
széleskörűen alkalmazzák a kőolajkutaknál végzett robbantásoknál, valamint cellulóz-nitráttal
zselatinálva robbanó gyújtózsinórok töltésére. Ütésérzékenysége kicsi. Szervetlen nitrátokkal
elegyítve a dinarnitnál30 %-kal nagyobb hatásfokú, két komponensű robbanóanyagot nyerünk.
95% nitro-metánt és 5% vízmentes etilén-diamint tartalmaz a II. világháború során
kifejlesztett PLX new robbanóanyag (robbanásra képes anyag), amit különlegesen nagy
méretű légibombák töltésére használtak, de a receptet széles körben ismertették az ellenállási
mozgalmak résztvevői között is. A PLX szeszélyes és veszedelmes robbanásra képes anyag,
már erősebb ütés vagy hirtelen lökés hatására is felrobbanhat. A légibombákban csak
közvetlenül a ledobás előtt keverték össze a két folyékonyalkotót.
3.3.3.1.2. C-Nitrocsoportot tartalmazó alifás alkoholok észterei
csak az érdekesség kedvéért említjük, hogy a trisz(hidroximetil)-nitro-metán-trinitrát a

nitroglicerinnél jobb robbanóanyag, míg a trinitro-vajsav-etilészter a TNT-nél előnyösebb,
szintén alacsony olvadáspontú robbanóanyag.
3.3.3.2. Aromás C-nitro vegYÜletek előállítása
Az aromás vegyületek nitrálási reakciói során (aromás elektrofil szubsztitúció) a különféle

nitrálóelegyekben a salétromsav koncentrációjától és a jelenlévő egyéb komponensektől
függően három különböző részecske lehet az aktív hatóanyag:
1. nitróniumkation: N02 +
protikus oldószerekben (savakban) szolvatált formában van jelen
2. nitróniumkation sói, pl.: N02 +BF4 - , N02 +CI04 -
dipoláris aprotikus oldószerekben mint szolvatált ionpár van jelen
3. protonált acetil-nitrát: CH3 COON02H+
salétromsav-ecetsavanhidrid elegy ében képződő részecske
Legnagyobb aktivitása a nitróniumkationnak, a legkisebb a protonált acetil-nitrátnak van. A

nitrálás semleges molekulákkal is végbemehet (pl. dinitrogén-pentoxid), nagy mennyiségű víz
jelenlétében a nitrálás a nitrozilkation (NO+) részvételével nitrozilezésen keresztül játszódik
le. Bár elméletileg sok lehetőség van a nitrocsoport bevitelére, a robbanóanyag-gyártás
szempontjából csak a következő négy eljárásnak van gyakorlati jelentősége:
1. nitrálás salétromsav-kénsav elegyével

2. nitrálás tiszta salétromsavval
3. nitrálás salétromsavval ecetsavanhidrides közegben
4. szulfonált vegyületek átalakítása nitroszármazékká
Minden esetben a gyártás során nagyon szigorúan be kell tartani az előírt hőmérsékleti és
koncentrációhatárokat, hogyamelléktermékek keletkezését minimális szinten tartsák. A
modem gyártósorok teljes mértékben automatizált rendszerek, ami növeli a termelés
biztonságát és csökkenti a fokozottan veszélyes környezetben dolgozó személyek számát.
A modem gyártási eljárások során a nitrálósav regenerálását és a keletkező nitrogén-oxidok
elnyeletését megoldották, aminek eredményeképpen a termékek nagyon gazdaságosan és
minimális környezeti károsító hatással állíthatók elő.
3.3.3.2.1. 2,4,6-Trinitro-toluol (TNT, trotil) és egyéb TNT-izomerek
A TNT-t 1863-ban állították elő először, katonai célokra azonban csak a XX. sz. eleje óta
gyártják számottevő mennyiségben. Még ma is az egyik legkedveltebb ipari és katonai
felhasználásra is kerülő robbanóanyag, számtalan előnyös tulajdonsága miatt gyakorlatilag
nélkülözhetetlen. Jelenleg világszerte TNT-ből állítják elő a legnagyobb mennyiséget.

A tiszta TNT sárga színű, mikrokristályos anyag, A 2,4,6-izomer olvadáspontja 80,7 o C,
maximális sűrusége 1,66 g/cm3 • A technikai TNT-ben szennyezésként jelen van még öt
trinitro- és három dinitro-toluol származék is, amelyek rontják a termék tulajdonságait. A
nyerstermék olvadáspontja kb. 77 o C, az egyes izomerek azonban egymással nagyon alacsony
olvadáspontú eutektikus elegyet képeznek. Az így létrejövő olvadék, amit trotilolajnak
neveznek, kiülepszik a nyerstermékből állás során. A visszamaradó anyag inhomogén,
viselkedése nem megbízható, ilyen termék felhasználása során gyakran nem következik be a
robbanás. A trotilolaj képződését nitrocellulóz hozzáadásával gátolják meg. Ipari celokra ilyen
stabilizált nyers trotilt használnak, ugyanis ennek előállítási költségei nagyon alacsonyak.
Hosszas tárolásra kerülő eszközökbe csak gondosan megtisztított TNT-t használnak, ennek
előállítási költségei sokkal magasabbak. A TNT mechanikai hatásokkal szemben majdnem
érzeketlen, ez lehetővé teszi, hogy préseléssel egyszeruen és gyorsan formába lehessen tölteni.
A létrehozott nagy tömörségű préstestek a továbbiakban egyszeru módon (pl. gyufával) már
nem gyújtható k meg. Alacsony olvadáspontja és jó hőstabilitása miatt olvadék formájában jól
és kényelmesen kiszerelhető. Levegőn 320 o C-ra hevítve a TNT spontán bomlást szenved,
"elpuffan" . Kémiailag inert, a fém alkatrészeket nem korrodálja. Detonációsebessége
7000 mis, 1 kg-ból 730 dm3 gáz képződik. Olvadékában az egyébként tiszta állapotban
megolvaszthatatlan és/vagy mechanikai hatásokkal szemben érzékeny, nagy erejű
robbanóanyagok szuszpendálhatók. Az így kapott olvadékelegy lehűlés után az eredeti
alkotó knál előnyösebb robbantástechnikai és kezelésbiztonsági tulajdonságokkal rendelkezik.
A TNT mérgező anyag, a megengedhető maximális munkahelyi koncentrációja 1 mg/m3•
CH3
ó HN03
------.~
02NhN02
y
N02
79. ábra A TNT előállítása (az ábrán csak a kiindulási és végállapot ot tüntettiik
fel, a valódi folyamat ettől sokkal összetettebb).
A XX. sz. elején TNT-t a toluol közvetlen, három szakaszban lejátszatott nitrálásával
állították elő. A korszeru termelés folyamatos, ellenáramú nitrálással történik, amit
csőreaktorokban vagy keverőtartályokban valósítanak meg. A technikai termék 6 izomer
keveréke, amelyek közül legnagyobb mennyiségben a szimmetrikus 2,4,6-trinitro-toluol fordul
elő ( kb. 95%). A nitrálószer kimosása a termékből nagyon fontos, ugyanakkor itt jelentős
eltérés található a salétromsav-észterek gyártástechnológiájához képest. Lúgos mosás nem

használható, mert labilis, fémtartalmú származékok képződnek. A savnyomokat forró vizes
mosással távolítják el~ a lehűtött, mikrokristályos termék tisztítását ezután alacsonyabb
hőmérsékleten nátrium-szulfit oldattal történő mosással végzik. A tisztított anyagban maradó
vizet meleg levegős szárítással vagy vákuumban távolítják el. A TNT szerves oldószerekből,
pl. toluolból is átkristályosítható.
3.3.3.2.2. Pikrinsav
Inkább csak történeti érdekessége miatt említjük meg ezt a sárga színű kristályos anyagot,
amit az 1. világháború során nagy mennyiségben gyártottak, de felhasználásra került még a
II. világháború során is.
OH
6 H2S04
80. ábra A pikrinsav előállítása kétlépéses folyamatban.
Közvetlenül fenolnak híg savakkal történő nitrálásával is előállítható, de gyártása ezen az úton
nem gazdaságos. Helyette először diszulfonált fenolt állítanak elő és azt reagáltatják
salétromsavval kénsavas közegben. A pikrinsav erősen savas tulajdonságú vegyület, szerves
aminokkal jól kristályosodó sókat alkot, a sóknak az olvadáspontja jól mérhető. A szerves
kémiai kutatásokban ezt a tulajdonságát használták ki arra, hogy ismeretlen aminokat pikrát
sóként leválasszanak, majd olvadáspontja alapján az amin minőségét megállapítsák. Savas
jellege miatt erősen korrozív, átmenetifém- és nehézfémsói ütésre fokozottan érzékenyek. A
vele érintkező vastárgyakat (pl. lövedékek belső fala) korrodálta, ezért használata nem volt
veszélytelen. Manapság korlátozottan használják, ekkor is valamilyen ammóniumsója
formájában. A pikrinsav egy meglepő gyógyászati alkalmazásáról is olvashatunk, nevezetesen
arról, hogy toxikus volta ellenére eredményesen használták égési sebek ecsetelésére a XX.
század elején.
3.3.4. N-nitro származékok előállítása és legfontosabb képviselőik ismertetés~
3.3.4.1. N-nitro származékok (nitraminok) előállítása
A használatban lévő legnagyobb erejű robbanóanyagok az N-nitro vegyületek közé tartoznak.

Egyes képviselőik elég drágák, ezért ezekből nagy hatóanyagtartalmú készítményeket csak
különleges feladatok megoldására alkalmaznak, kisebb mennyiségben azonban számos több
komponensű robbanóanyagban és hajtóanyagban szerepelnek.
A nitraminok előállításához alapanyagként pl. alifás vagy aromás aminokat használnak,

nitrálószerként salétromsav-kénsav vagy salétromsav-ecetsav-acetanhidrid elegyet
használnak. A képződő nitraminok mechanikai hatásokkal szemben az aromás C-nitro
vegyületeknél lényegesen érzékenyebbek, hőállóságuk a különböző szerkezetek miatt
összefoglalóan nem jellemezhető. Gyártásuk költségesebb és veszélyesebb, mint az aromás
C-nitro vegyületeké.
3.3.4.2. 2,4,6-trinitro-N-metil-N-nitro-anilin (tetril)
A tetrilt először Mertens szintetizálta 1877-ben. Napjainkban N,N-dimetil-anilinből állítják elő

egyre növekvő töménységű salétromsav val vagy salétromsav-kénsav elegyével. Ipari
előállítása során először hidrogén-szulfátját állítják elő, majd azt salétromsavval nitrálják. A
tetril fehér vagy halványsárga színű, szagtalan, kristályos anyag, 131°C-on bomlás közben
megolvad, levegőn hevítve 190°C-on el puffan. Sűrűsége 1,73 g/cm3 , detonációsebessége
7500 mis, 1 kg-ból 765 dm3 gáz képződik.
H3C, .... N0 2
N
02NVN02
Y"I
~
N02
81. ábra A tetril előállítása N,N-dimetil-anilinból.
A tetril inaktív anyag, a fémeket nem korrodálja. Mechanikai hatásokkal szemben mérsékelten
érzékeny. Lúgos közegben hidrolizál, belőle a pikrinsav megfelelő sói keletkeznek. A TNT-nél
toxikusabb, kevésbé stabilis, ütésérzékenyebb. Legnagyobb mennyiségben kombinált

gyutacsok szekunder töltetében, kis kaliberű robbanó lövedékekben (érzéketlenített formában)
és robbanó gyújtózsinórokban használják. Polgári célokra általában nem kerül felhasználásra.
3.3.4.3. RDX (l,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexán, hexogénl és HMX (l,3,5,7-tetranitro-

-1,3,5,7-tetraaza-ciklooktán, oktogénl
E két vegyület jelenleg a legnagyobb erejű, nagyobb mennyiségben gyártott hőálló
robbanóanyag, amelyeket különleges követelményeknek megfelelő eszközökben alkalmaznak.

Mindkettőt ugyanazon kiindulási anyagokból gyártják, ezért célszerű együtt tárgyalni az
előállításukat.
RDX HMX
82. ábra A hexogén és az oktogén képződése urotropinból.
Az RDX-et először 1897-ben állították elő, de csak a II. világháború alatt vált tömegesen
gyártott robbanóanyaggá. Betűnevét állítólag a vele foglalkozó titkos kutatási ügyosztályról
kapta (RDX = Research Division X). Előállítását urotropin (hexametilén-tetramin) és
salétromsav felhasználásával végzik ecetsavanhidrides közegben, ammónium-nitrát
jelenlétében. A kísérleti körülményektől függően az RDX mellett kisebb vagy nagyobb
mennyiségben mindig keletkezik HMX is. Sokáig a HM X-et zavaró mellékterméknek
tekintették, aminek négy polimorf módosulata közül három instabilis, míg 1944-ben ki nem
mutatták, hogy az okto gén nagyobb erejű, nagyobb sűrűségű és hőállóbb robbanóanyag, mint
a hexogén. Az RDX és a HMX tiszta, kristályos állapotban bomlás nélkül nem olvasztható
meg, mechanikai érzékenységük csökkentése szükségessé teszi valamilyen ézéketlenítési
módszer alkalmazását. Az RDX olvadáspontja 203,5 oC, robbanási hőmérséklete 4100 oC,
maximális sűrűsége 1,82 g/cm3 , detonációsebessége 8380 mjs. A HMX stabilis
p-módosulatának sűrűsége 1,92 g/cm, olvadáspontja 276 ° C, de mái 260 ° C-on bomlani kezd.
220 OC-ig hőálló. detonáció sebessége 9124 mjs, 1 kg-ból 782 dm3 gáz képződik. Általában
TNT ömledékkel forrnulázva használják mindkettőt. A robbanóerő növelésére finom eloszlású
alumíniumport keverhetnek az elegyekhez. Különösen a nagy átütő erejű, különleges üreges
töltetek, valamint plasztik robbanóanyagok előállítására használják fel ezt a két brizáns
robbanóanyagot, de hajtóanyagok, lőporok adalékaként is alkalmazzák őket. Az oktogén,
magas hőállósága miatt, jelentős szerepet. kapott az olajipari mélyfúrás ok során alkalmazott
torpedókban elhelyezett perforátor töltetekben, valamint szilárd hajtóanyagként a világűrben
üzemeltetett rakétákban is.
3.3.5. A robbanóanyagok hőbomlási mechanizmusa
A salétromsav-észterekben, az alifás C-nitro származékokban valamint az N-nitro

vegyületekben a hőbomlás kezdő
lépése egy nitrogyök lehasadása (C-NO l homolízis). Gyors
spektroszkópia i módszerekkel a kezdetben képződő gázokban a NOl nagy mennyiségben
kimutatható. Tekintettel arra, hogyanitroaromás robbanóanyagokban a leggyengébb a C-NOl
kötés, logikus volna azt feltételezni, hogy ebben az esetben is nitrogyök kihasadásával indul
meg a folyamat. Ennek a feltételezésnek ellentmondanak azok a kísérleti eredmények,
amelyek szerint a képződő gázelegyben nitrogén-dioxidot csak kis mennyiségben lehet
kimutatni.
a~
I
NO
+
83. ábra Nitroaromás vegyület termikus bomlásának lehetséges kezdő lépései.
Bár nem ismeretlen ez a lépés az aromás nitrovegyületek esetén (pl. 2-nitro-toluol és 4-nitro-
toluol esetében domináns, 3-nitro-toluol esetén jelentős), a nitroaromás robbanóanyagok
esetében semmiképpen nem nevezhető a legjelentősebbnek. Tsang és mtsi. vizsgálatai szerint

a nitrocsoport termikus izomerizáció során Q-nitrozo (nitrit) csoporttá alakulhat át (nitro-
nitrit izomerizáció). Az előzőeken túl nagyon jelentős szerepe van a hőbomlási
mechanizmusban a nitrocsoporthoz képest orto helyzetben lévő szubsztituenseknek (orto-
szubsztituens hatás). A következő ábrákon az orto-helyzetben lévő amino- és metilcsoporttal
végbemenő folyamatok kezdő lépései láthatók.
84. ábra Orto he'yzetú aminocsoporttal első lépésben

végbemenő lehetséges reakciók aromás nitrovegyületek termikus
bomlása során.
(J(0H
~CH3~::'" I NO
~N02~
CCO-- \
OH
85. ábra Orto helyzetű metilcsoporttal végbemenő reakciók aromás nitrovegyületek termikus
bomlása során.
A további csoportokkal végbemenő reakciók mechanizmusát (az azidocsoport kivételével)

eddig csak kevésbé tanulmányozták.
A temikus bomlás mechanizmusát eddig sokan próbálták összefüggésbe hozni a vegyületek
kémiai szerkezetével, spektroszkópiai és termodinamikai jellemzőivel, de egymással szoros
szerkezeti rokonságban lévő vegyületeket kivéve eddig nem sikerült közöttük közvetlen
kapcsolatot találni. A robbanóanyagokkal kapcsolatos kutatások során eddig még nem sikerült
olyan elméletet kidolgozni, amely összefüggést adna meg egy vegyület szerkezete,
robbanóképessége, robbantástechnikai paraméterei és a robbanás molekuláris mechanizmusa
között.
3.4. INICIÁLÓ ROBBANÓANYAGOK
Mielőtt az egyes iniciáló robbanóanyagokkal foglalkoznánk, meg kell ismernünk néhány olyan
technikai kifejezést, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megértsük az iniciáló robbanóanyagok
jelentőségét. Az iniciáló robbanóanyagok olyan mechanikai (ütés, dörzsölés), elektrosztatikus
vagy termikus hatásokkal szemben fokozottan érzékeny anyagok, amelyek robbanásuk során
létrehozzák azt a lökéshullámot, ami a kis érzékenységű, de nagy tömegű robbanóanyagban
megindítja a detonációt. Iniciáló robbanóanyagok nélkül a kisebb érzékenységű
robbanóanyagok nem, vagy csak rendkívül megbízhatatlan módon lennének felhasználhatók,

ami hétköznapi értelemben azt jelenti, hogy a brizáns robbanóanyagok jó részét gyufával
meggyújtva nem lehet felrobbantani. Az energikus kezdőgyújtás biztosítására gyújtóláncot
alkalmaznak, amelynek felépítése a következő ábrán látható.
86. ábra Gyújtólánc felépítése. a) érzéketlen, nagy

tömegű robbanóanyag, b) detonátor; nagyobb
érzékenységű, brizáns robbanóanyag, c) szekunder töltet;
nagyobb érzékenységű brizáns robbanóanyag; a teljes
felépítésben szereplő anyagoktól fúggóen jelen lehet vagy
hiányozhat, d) iniciáló robbanóanyag az indítási
követelményeknek megfelelő kiszerelésben, e) gyújtózsinór
v. vezeték v. mechanikai eszköz
Az ütés hatására működő gyújtóeszközöket csappant)úknak, a dörzsölés vagy súrlódás

hatására működőket dörzsgyújtóknak, az elektromos áram hő- vagy szikrahatásával működőket
villamos gyújtóknak nevezzük. Egy gyújtóból (d) és a hozzá kapcsolódó érzékenyebb
robbanóanyagból (c) készülő eszközt gyutacsnak, annak brizáns robbanóanyag
felhasználásával készülő (b), nagy teljesítményű bővítését detmnátomak nevezzük. Az
iniciálé robbanóanyagok gyártása, kezelése fokozottan veszélyes, ezért egyszerre csak kis
mennyiséget állítanak elő. Tárolásuk általában a különböző formában kiszerelt
robbanótöltetektől fizikailag jól elkülönítve, lehetőség szerint egymástól minél távolabb lévő
épületekben történik. A brizáns robbanóanyagot és a gyújtóláncot csak közvetlenül a robbantás
előtt szerelik össze, hogya véletlen balesetek elkerüljék.
Az égő gyújtózsinóroknak két alapvető típusa ismert, ezek a normál és a robbanó
gyújtózsinórok. A normál gyújtózsinór valamilyen lassan égő anyagot (pl. fekete lőport,
gyérfüstű lőport) tartalmaz, amely néhány mm/s-tól nénány tíz cm/s sebességgel ég. Az égő
anyagot valamilyen flexibilis, a mechanikai sérülések ellen védő burkolattal vehetik körül.
Gyufával meggyújtható, az égés idejét a zsinór hosszúságával szabályozzák. Brizáns
robbanóanyagban önmagában nem tud robbanást megindítani, csak gyújtólánccal (gyutaccsal,
detonátorral) kombinálva használják. A robbanó gyújtózsÍnórban vékony műanyag vagy fém
csőben olyan brizáns robbanóanyag található, amelynek a kritikus átmérője kicsi (pl. PETN,
HNS). A zsinórban detonáció halad végig, ezért önmagában is alkalmas lehet más, nagyobb
tömegű, érzéketlenebb brizáns robbanóanyagban a detonáció megindítására, a gyakorlatban
azonban általában detonátorral együtt használják. Gyufával nem, csak kisebb detonátorral
indítható.
3.4.1. A legfontosabb iniciáló robbanóanyagok
3.4.1.1. Higany-izocianát (durranó higany, higany-fulminát. Hg(ONClJ.
A XVII. század végén állították elő először. Kezdetben az ún. gyújtókupakos puskákban nyert
alkalmazást, később Nobel felhasználta a dinamit biztonságos robbantására szolgáló gyutacsok
készítésére. Előállítása fém higany tömény salétromsavas oldásával történik 95%-os alkoholos
közegben. A reakció erősen exoterm és nehezen szabályozható. A termék szürkés színű,
mérgező por, amely instabilis, teljesen biztonságosan nem tárolható. Ütésre érzékeny anyag,
de melegítésre vagy éppen erősebb rázásra is felrobbanhat. Detonációsebessége 4350 mIs.
Laza porát levegőn hevítve az kb. 190 o C-on erős felvillanás kíséretében elbomlik; a
fulnlinátok is ez alapján a jelenség alapján kapták nevüket (latin fulmen = villám). Nedves
levegőn a fémeket korrodálja. A legtöbb fejlett országban beszünt ették a használatát.
3.4.1.2. Ólom-azid ( Pb(NJJ
1891-ben fedezte fel Curtius. Gyakorlati felhasználását az I. világháború után fejlesztették ki.
Manapság a legfontosabb iniciáló robbanóanyag, robbanáspontja 350 o C. Ólom-nitrát vagy
ólom-acetát és nátrium-azid ioncserélt vagy desztillált vizes oldatának reagáltatásával,
folyamatos technológiával gyártják enyhén lúgos közegben, hogyelkerüljék a robbanékony
és toxikus hidrogén-azid képződését. A kristályméretet a termelés során nagyon szigorúan
szabályozni kell, a nagy kristályok különösen veszélyesek. Ezek képződésének
megakadályozására nedvesítő anyagot, intenzív kevertetést, valamint különböző
viszkozitásnövelő adalékanyagokat (dextrin, karboxi-metil-cellulóz, poli-vinil-alkohol)
használnak. A termék fehér színű, kristályos anyag, amely valamennyi viszkozitásnövelő
adalékot és ólom-hidroxidot is tartalmaz, ezek kissé csökkentik a tiszta ólom-azidhoz
viszonyítva az ütés- és dörzsérzékenységet, ezzel lehetővé teszik az anyag kiszerelését,
formába töltését. Réztárgyakkal való érintkezését feltétlenül el kell kerülni, mert a képződő
réz-azid rendkívül érzékeny, ezért leggyakrabban alumínium hüvelyekbe töltik. Az ólom-azid
külön érdekessége, hogy robbanóképességét 30% víztartalomig megőrzi.
3.4.1.3. Ezüst-azid (AgN3l
Tulajdonságait tekintve nagyon hasonlít az ólom-azidra. Ezüst-nitrát és nátrium-azid vizes

oldatából csapadékként kiválik. Ezüsttartalma miatt meglehetősen költséges, ezért leginkább
csak különleges célokra, pl. magas hőmérsékleten működő, vagy miniatűr eszközökben
használják.
3.4.1.4. 2-Diazo-4,6-dinitro-fenol (DDNP)
Pikrámsav diazotálásával, majd a nyerstermék acetonból történő átkristályosításával állítják

elő.
87. ábra A diazo-dinitro-fenol szerkezete.

152. oldal Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, KLTE. Debrecen, 1995.
Ütésérzékenysége jó, ugyanakkor kevésbé érzékeny dörzsölésre vagy elektromos kisülésekre.

Az ólom-azidnál kisebb hő stabilitással rendelkezik. Leginkább az USA-ban használatos.
3.4.1.5. Ólom-2.4.6-trinitro-rezorcinát (ólom-sztifnát. ólom-tricinátl
88. ábra Az ólom-tricinát szerkezete.
Magnézium-sztifnát és ólom-acetát oldatok reakciójával állítják elő, a kristályméretet

szabályozó adalékok jelenlétében; a termék sárga színű, kristályos anyag. Ütés- és robbanás-
érzékenysége nagyon hasonló az ólom-azidéhoz, ugyanakkor rendkívül érzékeny lángra és
elektrosztatikus kisülésekre. Tiszta állapotban általában nem használják. Hasznos adalék,
érzékenyít i az ólom-azidot, ugyanakkor védi a levegő nedvessége és szén-dioxid tartalma
okozta bomlástól.
3.4.1.6. Tetrazén
Fehér vagy világossárga színű, kristályos, enyhén nedvszívó anyag, amely 100 o C körül
elbomlik. Önmagában nem használják, legnagyobb jelentősége abban áll, hogy vele
érzékenyítenek különböző iniciáIó robbanóanyag-keverékeket. Ütésre kül önö sen érzékeny
anyag.
89. ábra A tetrazén szerkezete.

3.4.2. Iniciáló robbanóanyaggal bekövetkezett baleset
Magyarországon a sportlövészetben használt kispuskák lőszerét hazai gyártással állították és

állítják elő. Egy a 60-as években alkalmazott korróziómentes gyújtókeverék összetétele a
következő volt: 62% ólom-tricinát, 5% tetrazén, 23% bárium-nitrát, 5% ólom-dioxid, 5%
antimon-szulfid (a lánghatás növelésére). Annak ellenére, hogya gyárban 40 éves gyártási
tapasztalattal rendelkeztek, 1968-ban robbanás következett be, a hüvelyekbe szerelt
gyújtóelegy ismeretlen okból felrobbant. A raktárban tárolt 400 ezer hüvely kb. 16 kg
keveréket tartalmazott. Szerencsére a viszonylag izolált, kis mennyiségek és a nagy geometriai
méretek (elválasztó légrések) miatt nem detonáció, hanem bruttó lefutásár tekintve deflagráció
játszódott le. A balesetben 2 személy meghalt, 6 megsebesült.
3.5. IPARI ROBBANÓANYAGOK
A robbanóanyagok tiszta formában gyakran túlságosan költségesek ahhoz hogy gazdaságos

ipari, bányászati alkalmazást találjanak. Ráadásul a legerősebb robbanóanyagok
rombolóképessége túlságosan nagy, az ilyen anyagok nem megfelelőek olyan alkalmazásokra,
amikor nagy tömbökben felhasználásra kerülő anyagra (pl. szén, terméskő) van szükség, mert
a nagy brizanciájú robbanóanyag detonációjának hatására a tümbök túlságosan elaprózódnak
vagy elporladnak. A termelési költségek csökkentését lehet elérni robbanóanyag-keverékek
alkalmazásával, amikor kis mennyiségű, nagy erejű, költséges robbanóanyagot nagyobb
mennyiségű, kisebb rombolóerejű de olcsóbb másik robbanóanyaggal kevernek, vagy más
módon állítanak elő robbanékony anyagkeverékeket. A létrehozott keverék tulajdonságai
minden szempontból jobban megfelelnek a kívánalmaknak. A gyakorlatban az ipari
robbanóanyagoknak három nagy csoportja terjedt el, ezek a következőek:
1) dinamitok
2) ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok
3) víztartalmú robbanóanyagok
4) oxilikvitek
Nyugat-Európa legfejlettebb országaiban kb. 60-70 ezer t, míg az Egyesült Államokban kb.
1,6 millió t ipari robbanóanyag kerül évente felhasználásra.
3.5.1. Dinamitok
Az egyik legrégebben előálIított robbanóanyag-család, kiváló minősége miatt még mindig éi

legnépszerűbb a felhasználók körében. A dinamitok nitroglicerin-tartalma széles határok között
változhat, a zselatin dinamitokban kb. 30-90%, míg a por alakúakban kb. 10-20% található.
Minden zselatin dinamitnak alapvető komponense a nitroglicerin, amely általában
nitrocellulózzal zselatinált formában van jelen. A hagyományos összetételhez képest a
nitroglicerint részben vagy teljesen nitroglikollal helyetesítik, mert az fagyásálIóvá teszi a
dinamitot és a nitroglicerinnél olcsóbb. Tekintettel arra, hogy a nitroglikoll a nitroglicerinnél
toxikusabb, néhány országban korlátozzák az alkalmazását. A zselatin dinamitok munkavégző
képessége jó, gyutaccsal vagy robbanó gyújtózsinórral jól indíthatók, detonáció sebességük
4300-7500 mis között változik. Átlagos sűrűségük kb. 1,5 gjcm3 , vízállóságuk jó. Leginkább
nagyobb keménységű kőzetek, terméskő, stb. robbantására használják. A por alakú dinamitok
kisebb erősségűek, nem vízállók, azokat a gyakorlatból a szénbányák kivételével a zselatin
dinamitok kiszorítják. Egyes kis erősségű fajtákhoz oxidálószernek ammónium-nitrátot adnak,
éghető anyagként pedig fűrészport, szi1ícium- v. alumíniumport kevernek hozzá, amelyek
tovább csökkentik a költségeket. A dinamitokat általában papírhengerbe vagy műanyag
dobozba csomagolva hozzák forgalomba.
Sújtólégbiztos robban(t)óanyagok: Olyan esetekben, amikor gyúlékony porokat és
robbanásveszélyes gázokat tartalmazó környezetben kell robbantani, a robbanási hőmérséklet
és a lángméret csökkentésére hűtősót adnak a kis erősségű dinamithoz. Hűtősó lehet például
az ammónium-nitrát tartalmú, kis energiájú dinamithoz adott nátrium-klorid, de előállítható
a hűtősó ammónium-klorid és nátrium-nitrát v. kálium-nitrát keverékéből (ún. sópár) a
robbanás pillanatában is. A sújtólégbiztos robbanóanyagokat több, egyre fokozódó biztonsági
előírásoknak megfelelő kategóriába sorolják. Egy a legszigorúbb biztonsági követelményeknek
is megfelelő robbanóanyag összetétele a következő: 58% KN0 3 , 32% NH4 CI,
9 % nitroglicerin, l % adalék.
3.5.2. Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok
A tiszta ammónium-nitrát világszerte gyártott termék, amit legnagyobb mennyiségben mint

műtrágyát használnak. Nem tekintik robbanóanyagnak, csak oxidálószernek, mivel tiszta
állapotban (közönséges körülmények között) nem robban. A vegytiszta ammónium-nitrát
168 oC-on megolvad, a bomIása 190 oC-on kezdődik, de 260 OC-ig szabályozható. 300 oC-on
vagy a fölött bomlása robbanásszerű. Bomlása során első lépésben dinitrogén-oxid képződik,
ami magasabb hőmérsékleten nitrogénre és oxigénre bomlik, így az egész anyagmennyiség

gázzá alakul.
NH 4N03 = N10 + 2 H10
2 N10 = 2 Nl + Ol
A tiszta ammónium-nitrát higroszkópos anyag, ezért ipari célokra valamilyen eljárással

vízhatlanítják; a legáltalánosabban viaszt, paraffint vagy ezekhez hasonló tulajdonságú
anyagokat használtak erre a célra.
3.5.2.1. Balesetek ammónium-nitráttal
Az ammónium-nitrát általában nagyon biztonságosan kezelhető anyag, mégis sok katasztrófát

okozott már. A következőkben néhány olyan balesetet ismertetünk, amelyek tanulságosak
lehetnek.
1. 1963. január 9-én éjjel kb. 1 órakor a finnországi Oulu városában a Typpl R.T.
gyártelepén hatalmas robbanás történt, ami 10 személy halálát okozta (a két
közvetlenül ott dolgozónak semmilyen maradványát nem találták meg). A 8 emeletes
gyárcsarnok egyik oldalon a földig, a másik oldalon a 4. emeletig megsemmisült. A
városban még 5 km távolságban is találtak 5 kg-os elrepül t alkatrészmaradványokat.
A vizsgálat megállapította, hogy kb. 8-10 t folyékony ammónium-nitrát robbant fel az
egyik hevített tartályban. Az olvadékhoz a higroszkóposság csökkentésére és a
könnyebb formulázás céljából nátrium-dodecil-benzol-szulfonátot adagoltak
(egyenetlenül), ami fokozta az elegy érzékenységét (oxidálható anyag). A tartályt
hevítő gőz a robbanás előtt túlságosan magas hőmérsékletű volt, mivel a hőszabályozó
elromlott (feltételezik, hogy a hőmérséklet elérte a szerves anyagot is tartalmazó
ammónium-nitrát defIagrációjának beindulásához szükséges kb. 200 OC-ot, az előírt
150-160 oC helyett). A tartály alján a leeresztőszelep környékén a rossz hőszigetelés
miatt lokális túlmelegedés történt, ezen kívül valamilyen technológiai változás
folyamán a nitrit mennyisége az olvadékban megnégyszereződött. Feltételezhetőleg
ezek együttes hatása vezetett a robbanáshoz.
Hasonló eredetű katasztrófák az USA-ban: 1916. Oadale, 1925. Emporium, 1932.
Gibbstown, 1953. Hercules Powder
Ammónium-nitrát olvadék spontán hőbomlása okozta robbanások: 1896. Kennington,
1916. Gibbstown, 1928. Nixon, 1936. Merano, 1944. Milano, 1944. Benson, 1961.
Norton
2. A 0,75% viasszal bevont (bitumenes zsákokba csomagolt) ammónium-nitrát robbanó

tulajdonságára szomorú baleset hívta fel a figyelmet. 1947. április 16-án Texas City
(USA, Texas) kikötőjében a 2500 t műtrágyával megrakott Grand Camp hajón tűz
ütött ki. A tüzet nem tudták eloltani, és 37 perc múlva a hajó egy borzalmas robbanás
során megsemmisült (feltételezik, hogy a hajó illegálisan lőszert is szállított, amit
Venezuelában akartak eladni). A robbanás olyan erős volt, hogya közelben kikötött,
szintén ammónium-nitrátot szállító High Flyer hajóra, majd egy hannadikra is átterjedt
és azok rakománya is felrobbant. Összesen kb. 7000 t ammónium-nitrát robbant fel
részletekben. A kikötőben álló Monsanto vegyiüzem megsemmisült, az olajfinomítók
és avegyigyárak kigyulladtak, a város házainak 2/3-a összeomlott. 561 személy halt
meg, kb. 3000 volt a sebesültek száma. Még a 18 km-re lévő Galweston-ban is
betörtek az ablakok.
Azonos okokból bekövetkezett egyéb nevezetes hajórobbanások: 1947. Ocean Liberty,
1953. Tirrenia
3. 1921. szeptember 21-én reggel 7.30-kor Oppauban (Németország, Mannheimtől nem

messze) a műtrágyagyár egyik kisebb silójában 4700 t ammónium-nitrát és
ammónium-szulfát keveréke robbant fel. 560 ember veszítette életét, a városban kb.
2000 sebesülés történt. Mintegy 2000 ház súlyosan megsérült vagy összeomlott. A
robbanás hatalmas dörejét még 360 km távolságban is hallották, a földrengésjelző
műszerek a rengést mindenhol detektálták. A raktár helyén egy 160 m hosszú, 95 m
széles, 18 m mély kráter keletkezett. Szerencsére a robbanás nem terjedt tovább a

főraktárban tárolt anyagra. A katasztrófát az okozta, hogy a tárolás során kőkeménnyé
összeállt, az alsó részeken ammónium-nitrátban feldúsult tömböt dinamittal

robbantva próbálták fellazítani.
Hasonló eredetű balesetek: 1942. Tessenderlock (Belgium): 150 t; 300 halott, 1000
sebesült (a halott hadifoglyok száma nem ismert); a robbanás oka ismeretlen
(dinamitos lazítást feltételeznek); 1918. Morgan, 1921. Kriewald, 1959. Rosenburg:
robbantásos bontás
Ammónium-nitrát részvételével történt baleset: 1960 Traskwood, USA: 2 vagon szilárd
ammónium-nitrátot, 3 tartály tömény ammónium-nitrát oldatot, 1 tartálykocsi tömény
salétromsavat és kb. 10 tartálykocsi kőolajat, gázolajat és származékait szállító
szerelvény robbant fel ismeretlen okból. Feltételezik, hogyarobbanást a ki szivárgó
és salétromsavval elegyedő kőolajszánnazék spontán gyulladása indította el.
3.5.2.2. ANFO és egyéb NH 4N0 3 alapú ipari robbanóanyagok
Az ammónium-nitrát alapú robbanóanyag ok közül a legismertebb és legszélesebb körben

használt az ANFO-nak (ANFO = ~ónium-llitrát fűtŐQlaj) nevezett keverék, amit a
felhasználás helyén állítanak elő. Két fő komponense van, kb. 90-95% ammónium-nitrátot és
kb. 5% fűtőolajat tartalmaz, mellette kis mennyiségben még stabilizátort és egyéb adalékokat
keverhetnek hozzá. Az ammónium-nitrátot speciális, porózus szerkezetű granulátumok
formájában használják, amit kifejezetten az ANFO-gyártáshoz állítanak elő. A kész termék
egy sűrű, de még folyékony massza, amit csöveken keresztül pumpálnak bele az előzőleg
kifúrt (meglehetősen nagy átmérőjű) robbantólyukakba. A robbanás megindításához

különleges, nagy erejű indítótöltetre van szükség. A következő táblázatban két általános
felhasználásra kerülő ANFO összetétele és jellemzői találhatók.
Jellemző N 135 D7
Ammónium-nitrát, mim % 91 94,3
Fűtőolaj, mim % 4 5,7
Alumínium, mim % 5 O
Detonációsebesség, mis 3000 3250
SűrűsC;g, g/cm3 0,9 0,75
Ammónium-nitrát alapú robbantóanyagok. Az ammónium-nitrát alapú ipari

robbanóanyagok másik nagy csoportját azok a robbanóanyagok alkotják, amelyeknek kb.
80%-a ammónium-nitrát, míg a maradék kb. 20%-ot valamilyen ismert brizáns robbanóanyag
(pl. TNT, PETN) teszi ki. A rombolóerő növelésére alumíniumport adhatnak hozzá, ami nagy
mértékben növeli a robbanási hőmérsékletet. Az alumínium égése erősen exoterm folyamat,
ugyanakkor nem keletkeznek gáz halmazállapotú égéstermékek, így a reakcióhő teljes
egészében a környezet hőmérsékletének emelésére fordítódik. Ezeknek a robbanóanyagoknak
az előállítása, szállítása kiilönösen biztonságos. Kisebb erejük és nagy biztonságuk miatt
ezeket a robbanóanyagoktól (explosives) megkülönböztetendő robbantóanyagoknak (blasting
agent) nevezik. A besorolás már csak azért is fontos, mert más biztonsági, tárolási, szállítási
rendszabályok vonatkoznak a robbanóanyagokra és a robbantóanyagokra, az utóbbiakra
enyhébbek a megszigorítások. (Ammónium-nitrátot tartalmazhatnak a sújtólégbiztos
robbanóanyagok, amelyekről bővebben a Dinamitok fejezetben találhatók adatok.)
Ammónium-nitrát alapú robbanóanyagok összetétele

Jellemző N31R N40R
Ammónium-nitrát, mim % 79 81,5
Brizáns robb.anyag, mim % 11,5 16
Alumínium, mim % 8,5 O
Detonációsebesség, rn/s 4300 4700
Sűrűség, g/cm3 1,15 1,10
3.5.2.3. Az ammónium-nitrát és a terrorizmus:
A műtrágyaként forgalomba hozott és a világ minden országában szabadon megvásárolható

ammónium-nitrátot a fenti ismeretek birtokában egyes terrorista csoportok merényletek
elkövetésére használták fel. Rendkívül szomorú aktualitást ad ennek a fejezetnek az 1995.
április 22-én Oklahoma City-ben (USA) egy 9 emeletes irodaház ellen elkövetett merénylet,
amelynek során kb. 150 fő életét vesztette vagy eltűnt (közöttük mintegy 30 óvodáskorú
gyermek), több százan pedig megsebesültek. A robbantáshoz megközelítőleg 2000 kg
ammónium-nitrát alapú robbanóanyag ot használtak tehergépkocsiba rejtve, aminek a pusztító
ereje megfelelt mintegy 600-800 kg nagy erejű brizáns robbanóanyagénak. A robbantáshoz
használt keverék gyakorlatilag ANFO volt.
3.5.3. V~ztartalmú robbanóanyagok
Két nagy csoportja létezik a víztartalmú robbanóanyagoknak, ezek a robbantóiszapok és víz-

gélek, valamint a robbanóanyag-emulziók. Közös jellemzőjiik, hogy gyutaccsal nem, csak
detonátorral indíthatók.
3.5.3.1. Robbantóiszapok és víz-gélek
Ammónium-nitrát vagy kalcium-nitrát mint oxidálószer tömény vizes oldatát tartalmazzák

nagy mennyiségben, amit víz-gélek esetén valamilyen adalékkal kocsonyásítanak. Mindkét
csoport egyes típusa ihoz brizáns robbanóanyagot keverhetnek érzékenyítésül. Éghető anyagnak
cukrot, karbanúdot, etiIénglikollt, valamint alumínium-füstöt alkalmaznak. A nagyon reaktív
alumínium-füst miatt a mellékreakciók kiküszöbölésére különös gondot kell fordítani. Hatásos
felrobbantásukhoz különleges erősségű indítótöltet, valamint a robbanóanyag speciális
geometriai méretezése szükséges.
A következő táblázatban egy víz-gél és egy robbantóiszap kompozíció összetétele található:
Jellemző Hydrolite Gelsurite

AP 3000
Nitrát, mim % 46 61,6
Víz, mim % 15 13
Alumínium, rn/m % O 15
Brizáns robb.anyag, rn/m % 27 O
3.5.3.2. Robbanó emulziók
A víz-gélekhez érzékenyítésül hozzáadott brizáns robbanóanyagok magas ára arra ösztönözte

a fejlesztőket, hogy olcsóbb helyettesítőket találjanak. A kolloid rendszerekkel és a detonáció
terjedésével kapcsolatos kutatások eredményeképpen 1962-ben vezették be a "víz-olajban" és
"olaj-vízben" típusú emulziókat, amelyek összetételükben nagyon hasonlítan ak a
robbantóiszapokra, de azoktól nagrobb érzékenységűek. Megnövekedett érzékenységüket a
bennük diszpergált vékony falú, belül levegő-buborékot tartalmazó üveggolyócskáknak
köszönhetik. Az emulziókat a robbantóiszapokhoz és az ANFO-hoz hasonlóan folyamatos
vagy szakaszos technológiával állítják elő. A kapott tennék ragacsos, viszkózus anyag,
amelyet nagy átmérőjű robbantólyukakba szivattyúznak. Csak korlátozott ideig tárolhatók.
Robbanó emulziók összetétele (a táblázatban nem szereplő anyag fütöolaj és stabilizátor).
Jellemző Gelsurite El Gelsurite El

(patron) (ömlesztett)
Nitrát, mim % 76,9 73
Víz, mim % 13,8 15,5
Érzékenyítő,mim % 5 4
Kritikus átmérő, mm 50 35
3.5.4. Különleges robbanóanyagok
Ide soroltuk be részben a különleges szerkezetű, részben pedig a különleges feldolgozási

eljárással készülő robbanóanyagokat.
3.5.4.1. Plasztik robbanóanyagok íPlastic Bonded Explosive = PBXl
A plasztik robbanóanyag a hozzáadott lágyító vagy érzéketlenítő anyag mennyiségétől függően

változó plaszticitású massza, a lágy plasztikok leginkább a gyerekek által használt gyurmára
hasonlítanak, kézzel jól alakíthatók. Kevés lágyító esetén az anyag keményebb, műanyagszerű
kinézetű tömb. Két fő csoportj u kat különböztetjük meg, ezek az érzéketlenített
robbanóanyagok és a kompozit robbanóanyagok.
Az érzéketlenít ett robbanóanyagok (hatóanyaguk: RDX, HMX, PETN) esetén a klasszikus

viasszal történő érzéketlenítés (flegmatizálás) helyett hőre lágyuló műanyagokat vagy lágyított
polimereket használnak. A polimer hordozó lehet oxidálható anyag, de lehet valamily~n
plasztikus brizáns robbanóanyag is. Az ilyen robbanóanyagokra akkor van szükség, ha
magasabb hőmérsékleten és erős mechanikai behatások közepette (nagy gyorsulás, rázkódás)
megbízhatóan működő robbanóanyagokra van szükség (pl. modem nagy erejű páncéltörő
fegyverek robbanófejeiben). A robbanási energia növelésére alumínium-füstöt keverhetnek
hozzájuk. A lágyított polimer és a lágyító minőségétől és mennyiségétől függően a kapott
tennék lágyabb vagy keményebb. A robbanófejekbe (magasabb hőmérsékleten, vákuumban)
betöltött (préselt) PBX-et lehűlés után végső alakra esztergályozzák.
Kompozit robbanóanyagok: Nagyobb töltetek kialakítására a fenti préseléses technológia

nem megfelelő, ezért helyette olyan folyékony hordozót (pl. diizocianát és hidroxil-terminális
poliéter elegyet) használnak, ami a végső burkolatba töltés után térhálósodik. Az így létrejövő
kompozit robbanóanyagot használják olyan esetekben, amikor nagy precizitás és nagyon kis
sebezhetőség a cél. A kis sebezhetőségű LOVA (LOV A = low vulnerability)
robbanóanyagokat eltérő összetételben mint kompozit rakétahajtóanyagokat is használják pl.
szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétákban, valamint a világűrben
üzemeltetendő robbanótöltetekben. Előnyük, hogy nem történik robbanás becsapódó test
(mikrometeorit, lövedékek) hatására, így az ilyen rakéták mechanikai sérülésekkel szemben

ellenállóbbak. Hátrányuk a több napos megszilárdulási idő és a nagyon magas gyártási
költség.
3.5.4.2. Egzotikus robbanóanyagok
Csak három példa kívánkozik ide, de többet is lehetne említeni. Gyakorlati felhasználást
általában nem jelentenek, csupán elméleti érdekességük van.
Kubán-vázas robbanóanyagok
Már a kubán (a) szerkezete is komoly kihívást jelentett, mert a számítások azt mutatták, hogy
a rendkívül nagy gyűrűfeszültség miatt a vegyület nem lesz stabilis. A várakozá sokkal
ellentétben a kubán előállítása után kiderült, hogy igen stabilis vegyületről van szó.
a) b)
90. ábra A -kubán és a dinitro-kubán

szerkezete.
A fejlesztési cél az oktanitro származék előállítása, ami a számítások szerint a HMX-nél kb.
25%-kal erősebb robbanóanyag lesz. Eddig a dinitro (b) és tetranitro származékot sikerült
előállítani, ez utóbbiról kiderült, hogy rendkívül nagy stabilitású anyag. A kutatások egyik
"mellékterméke" olyan új kubán-származékok előállítása lett, amelyeket jelenleg mint AIDS-
ellenes vegyületek vizsgáinak.
Tetrafluoroammónium-hexafluoroxenát [ (F4N)2[XeF6] ]
Eddig ez a vegyület adta a legnagyobb elméleti detonációs nyomást az összes robbanóanyag
között.
Tetrafluoroammónium-hexafluoronikkelát [ (F4N)2[NiF6] ]
Ez az anyag rendkívül erős oxidálószer, amit egyes rakéta-hajtóanyagokban alkalmaznak.
Vízzel robbanásszerű hevességgel reagál.
3.5.5. Robbanásveszélyes anyagok és keverékek

(amivel a laborban is találkozhatunk)
A következőkben olyan anyagok felsorolása következik, amelyek egy átlagos szintetikus

kémiai kutatólaborban (vagy éppen a kötelező hallgatói laborgyakorlatokon) megtalálhatók.
Ezeket egymással véletlenül, vagy szándékosan, de kellő ismeretek nélkül összekeverve óriási
veszélynek tehetjük ki magunkat és a környezetünket. Az alábbi felsorolás nem teljes!
Számunkra ismeretlen anyagok, reakciók esetén mindig nézzünk utána az irodalomban a
várható tulajdonságoknak!
A vörösfoszfor és kálium-klorát keveréke mechanikai behatásokkal szemben nagyon érzékeny,
enyhe ütés hatására is heves robbanás játszódik le. Vigyázzunk, hogya kálium-klorátos
üvegbe még véletlenül se nyúljunk bele éghető szennyeződést tartalmazó spatulával, mert a
szennyezett klorát nagyon könnyen felrobban!
Óvakodjunk aminocsoportot tartalmazó vegyületeket, pl. aminokat, karbamidot tömény
hipokloritokkal (pl. nagy hatóanyagtartalmú klórmésszel) elegyíteni, ugyanis hevítés hatására
akár szilárd fázisban is végbemenő reakció során rendkívül labilis, folyékony halmazállapotú,
robbanékony nitrogén-triklorid képződik, ami már sok súlyos laboratóriumi balesetet okozott.
Klasszikus, minden kémia iránt érdeklődő diák által ismert robbanóanyag a jód-nitrogén ("jód-
azid") , amit több módon is előállíthatunk, pl. jód és tömény ammónium-nitrát oldat
elegyítésével, majd azt követő alkoholos kicsapatással. A megszáradt termék rendkívül
érzékeny, instabilis, már erősebb hang vagy a levegőből ráhulló porszem hatására is detonál.
Teljesen kiszámíthatatlan, szeszélyes, ezekből!akadóan pedig nagyon veszélyes anyag. Soha
ne állítsunk elő ilyen anyagot a laborunkban! Az esetleg elhulló anyag, az eszközökre és
szűrőpapírokra tapadó maradék a környezetünkben mindent elszennyezhet. A rejtett helyeken
megbúvó darabok lehet hogy csak napok múlva robbannak fel, amikor éppen valamilyen
tűzveszélyes anyaggal, pl.. éterrel dolgozunk. 141
141
Megfelelő eszkőzők, biztonsági berendezések és főként speciális szakmai felkészültség híján senki ne
próbálkozz on robbanóanyagok, különösen pedig iniciáló robbanóanyagok előá11ításávall És nem csak
azért, mert a törvények ezt írják elő ... l
Glicerin vagy etilénglikol és valamilyen erős oxidálószer (pl. szilárd KMn04 , Ca(OCI)2): a
környezeti hőmérséklettől és az elegyítési arányoktól függően néhánytól néhány tíz másodperc
múlva spontán meggyullad és magas hőmérsékletű lánggal ég. A környezetében lévő nehezen
éghető anyagokat is lángra lobbanthatja.
A perklorátok átkristályosítása során a szemétgyűjtőbe dobott és ott megszáradt szennyezett

szűrőpapír már több esetben okozott súlyos személyi sérüléssel járó kisebb robbanást és tüzet.
Különösen figyeljünk oda ezeknek az anyagoknak és a hulladékoknak a szabályos kezelésére!
Klasszikus eset, de nem lehetünk elég óvatosak a KMn04 és cc. H2S04 reakciója során
képződő mangán-heptoxiddal. Több esetben a laborgyakorlaton úgy sikerült megelőzni súlyos
balesetet, hogyagyakorlatvezetőnek feltűnt a csepegtetőtölcsérben lévő állítólagos "sósav"

túlságosan nagy viszkozitása. Más esetben bemutató kísérlet során véletlen vegyszercsere
következtében történt robbanás, aminek súlyos szemsérülések lettek a következményei. Ne
becsüljük le a veszélyt!
Komoly robbanásveszélyt jelent a szerves oldószerek gőze. Ezek közül néhány annyira
gyúlékony (pl. CS 2, éter), hogy a szabadon függő fénycső vagy villanykörte is felrobbanthatja.
3.6. REPÜLŐTÉRI BIZTONSÁGTECHNIKA

ROBBANÓANYAGOK KIMUTATÁSA A POLGÁRI LÉGIFORGALOMBAN
A légiforgalomban résztvevő utasok, a repülőgépek és a földi kiszolgáló létesítmények

biztonságának megőrzésére, az esetleges terrorcselekmények megakadályozására szükség van
olyan objektív eljárásokra, amelyekkel már kis mennyiségű robbanóanyagot (fegyvert,
kábítószert, sugárzó anyagot) is ki lehet mutatni. Az ezirányú kutatások fontosságát - és a
meglévő rendszerek hiányosságait - szomorú tragédiák emelik ki, pl.:
1987. Korean Air Flight 858 járat, italos üvegbe rejtett robbanóanyag gal követtek el
merényletet.
1988. december, Lockerbie (Skócia) Pan American 103-as járatát robbantották fel
plasztikbombá val.
Az alábbiakban röviden ismertetjük azokat a legfontosabb eljárásokat, amelyek már vagy
működnek, vagy jelenleg fejlesztés alatt állnak. Ezek a vizsgálatok nem a szemünk előtt
történnek, hanem azután, hogy a csomagok eltűntek egy szállítószalagon.
Általános szempontok
A robbanóanyagok felderitésénél különösen nagy súlyt kap, hogy minél kisebb mennyiséget
ki lehessen mutatni, ugyanis a nagy erejű plasztik robbanóanyagokból már egészen kevés is
elegendő. Hogy pontosan mennyi, azt - érthető okokból - nem publikálják. Hasonlóan nem
hozzák nyilvánosságra a meglévő biztonsági rendszerek teljesítőképességét sem, csupán utalás
található arra, miszerint a minimális kimutatható mennyiség "jóval 1 kg alatt" van.
Minél kisebb egy veszélyes anyag mennyisége, annál nehezebb azt nagyjából konstans méretű
csomagokban kimutatni. A mérhető jel az anyagmennyiséggel általában lineárisan változik.
Amennyiben az adott készülék detektorának érzékenységét egy határon túl nö velj ük, a
valamelyest jobb kimutatási határért cserébe rohamosan nő a hamis riasztások száma, ami
végül használhatatlaná teszi az eljárást, a légiforgalmat képes teljesen megbénít ani (riasztás
esetén ugyanis alaposabb és időigényesebb vizsgálat következik).142 A csomagokban jelen lévő
egyéb anyagok gyakran hamis jelet szolgáltatnak, ami csak rontja a helyzetet. 143 Mindezek
mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kifejlesztett eljárásnak nem csak a
laboratóriumban, hanem a repülőtéren is (porban, melegben, stb.) megbízhatóan és
gazdaságosan kell működni.
TNA (Thermal Neutron Activation)
Az eljárás a robbanóanyagok magas nitrogéntartalmának kimutatására szolgál. Működési elve

a nitrogén atommagok termikus neutronokkal végbemenő magreakcióján alapszik, amely során
10,8 MeV energiájú karakterisztikus röntgen-foton képződik, amit könnyen detektálhatnak.
14 1 15
7 N + On 7N + Y
Nagyon drága eljárás, meglehetősen sokszor ad téves riasztást, de jelenleg már kb. 10
készülék üzemel a világ legnagyobb forgalmú repülőterein (pl. JFK, New York; Miami
International, Miami; Dulles International, Washington; Gatwick International, London).
ENS lElastic Neutron Seattering. rugalmas neutron-szóródás)
Szén, nitrogén és oxigéntartalmat lehet meghatározni egy 1-5 MeV -os monoenerglas
neutronnyaláb energiavesztéséből. Letapogató (scanning) üzemmódban alkalmas a gyanús
142 Ha figyelembe vesszük, hogy egy forgalmas nemzetközi repülőtéren óránként kb. 5000 csomagot kell
átvizsgá1ni, akkor megérthetjük, hogy nagy számú téves riasztás megengedhetetlen. A valódi veszély
ráadásul nagyon kicsi, évi egymilliárd (!) csomagból csak néhány esetben találnak valódi
robbanóanyagot.
143 pl. a gyapjú pulóvereket (magas nitrogéntartalmuk miatt) a lNA eljárás kezdeti szakaszában rendre
összetévesztették a valódi robbanóanyagokkal.
részletekben található kÖ1U1yűelem-koncentrációk mennyiségi meghatározására. Hátránya hogy

részecskegyorsító kell a neutronnyaláb előá1lításához, valamint árnyékolás szükséges. Jelenleg
a laboratóriumi fejlesztése folyik.
PFNA CPulsed Fast Neutron Activationl
A szén, nitrogén és oxigén tartalomra nyújt felvilágosítást, mennyiségi meghatározásra

alkalmas eljárás. Számítógépes adatfeldolgozással a gyanús anyag helyét, mélységét és
valószínű elemösszetételét is meg lehet határozni. Jelenleg a prototipussal végeznek
vizsgálatokat. Hátránya, hogy szintén részecskegyorsítót és sugárvédelmet igényel.
DEX (Dual Energy X-Ray)
Váltakozó energiájú röntgen-sugarakat alkalmaznak ugyanannak a tárgynak a vizsgálatához.

A röntgen-sugarak fajlagos abszorpciós együtthatója nem lineárisan változik az elnyelő
atommag effektív magtöltése és a sugár energiájának függvényében. Alkalmas az átlagos

atomszám, a sűrűség és az alak egyidejű meghatározására. Előnye, hogyameglévő orvosi
berendezések technikai hátterére épül. Számítógépes képegyesítési, mesterséges szinezési és
képanalizis-technikát alkalmazva korlátozottan átlagos anyagi minőség meghatározására is
alkalmas. 1993-ban még csak a prototípus fejlesztése folyt, jelenleg már gépkocsira szerelt
változatban is üzemel. Jó felbontóképességű eljárás.
BAX íBackscatter Analysis X-Ray)
A normál röntgen-képet egyesíti a Compton-szórásból származó másodlagos képpel. A könnyű

elemeket tartalmazó részek vele könnyebben azonosíthatók, különben mindenben hasonló az
előző eljáráshoz. Meglévő monoenergiás technikán alapszik, felhasználhatók belme a
rendszerbe állított repülőtéri berendezések. A prototípus a számítógépes analizis bonyolultsága
miatt túl gyakran adott hibás riasztást, valószínüleg azóta a problémát megoldották.
ELDX <Extreme Low Dose X-Ray)
A meglévő orvosi berendezések továbbfejlesztett változata. Személyeken is alkalmazható;

bevezetését személyiségi jogi problémák akadályozhatják. Olyan alacsony sugármennyiséget
használ, amennyi megfelel 5 perc természetes háttérnek. Hátránya, hogy az általa szolgáltatott
kép a személyeknél és a poggyászukban lévő tárgyak nagy száma miatt rendkívül komplikált.
DEX-CT (Dual Energy X-Ray Computed Tomography)
A DEX és a CT (komputer tomográfia) együttes alkalmazásával három dimenziós, nagy

felbontású képek nyerhetők, amit automatikus programok elemeznek, kiküszöbölve ezzel aZ
emberi hiba lehetőségét. A prototípus vizsgálata már megtörtént. Jelenlegi alkalmazásának a
CT technika és a rendkívül nagy teljesítményű számítógépek magas költsége szab gátat.
Gőzdetektálási eliárások
Ebben a csoportban számos, különböző fizikai elven működő készüléket foglaltunk össze.
Közös jellemzőjük, hogy roncsolásmentes eljárások, amelyek mind csomagokon, mind élő
személyeken alkalmazhatók. A gyanús tárgy környezetéből vett gázminta elemzését
valamilyen nagy érzékenységű analitikai eljárással végzik. nyenek pl. a GC, GC-MS,
elektronbefogásos detektorokra épülő eljárások (nem képesek detektálni az RDX és HMX
rendkívül alacsony gőznyomását) vagy a nagyon érzékeny, de rendkívül kényes fluoro-
immunoassay technika. Érzékenységük és bekerülési költségeik változóak, a gyors
gázkromatográfiás eljárások általában kisebb helyeken is megfizethetőek.
Személyes ellenőrzés és nyomkereső kutyák alkalmazása
Semmi nem pótolhatja a személyes tapasztalatot és a magas szintű szakmai tudást. Elegendő
rutin birtokában az ellenőrző személy a vizsgálat során olyan elrejtett dolgokat is megtalál,
amit műszeres vizsgálatok jó részével nem lehet. Az utasok viselkedéséből, annak
változásábóllényeges információkhoz juthat.
Az eddigi legérzékenyebb "detektor" a nyomkereső kutya, bár még nem sikerült pontosan
megállapítani, hogy mennyi a vele kimutatható legalacsonyabb gőzkoncentráció. Hátránya az,
hogy érzékenysege változó, hamar kifárad, tömeges vizsgálatokra nem alkalmas, ezért csak
különleges esetekben használják.
3.7. A ROBBANÓANY AGOK ALAPVETŐ JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA.

KÜLÖNLEGES MÉRÉSI TECHNIKÁK
A robbanóanyagokkal kápcsolatban mind a használatban lévő speciális fogalmakat, mind

pedig az egyes jellemzők mérésére szolgáló eljárásokat a gyakorlati igények és a vizsgált
minták viselkedése határozta meg. A legrégebbi minősítési eljárásokkal szemben alapvető
követelmény volt, hogy szükség esetén tábori körülmények között is használhatók legyenek,
ezen kívül megbízhatónak és olcsónak kellett lenniük. Manapság a tábori alkalmazhatóság már
nem kívánalom, ugyanakkor a megbízhatóság és pontosság kiemelt fontosságúvá vált.
A jellemző paraméterek, mérési eljárások két fő problémakör körül csoportosulnak. Az első
az egyes anyagok robbantástechnikai, a második az anyagok biztonságtechnikai jellemzőinek

a meghatározása. Tekintve a robbanóanyagok legalapvetőbb tulajdonságát (nevezetesen azt,
hogy robbannak), minden pontatlanság nagyon komoly következménnyel járhat. Egy
indikátorpapírral végzett stabilitásvizsgálati eljárás fogyatékosságai miatt például 1911-ben
két francia hadihajó süllyedt el, mert a fedélzetükön" felrobbant a felhalmozott és stabilisrrak
vélt robbanóanyag. Mivel az alkalmazott mérési módszerek a kémiában általában alkalmazott
eljárásoktól különböznek, talán nem lesz haszontalan megismerkedni a legfontosabbakkal.
3.7.1. A robbantástechnikai paramétereket meghatározó eliárások
3.7.1.1. Összes leadott energia mérése I. (ólomtömb-öblösödési vizsgálat)
A vizsgálandó minta meghatározott (általában 10 g) mennyi ség ét szabványos méretű

ólomhengerben fehobbantják, majd meghatározzák, hogy a képződött üregbe hány cm3 víz
fér és ezzel a térfogati értékkel jellemzik az anyagot. Standardizálásra általában valamilyen
ismert robbanóanyag ot, pl. TNT-t használnak.
a
b
c
92. ábra Ólomtömb-öblösödési vizsgálat: a) homok, b)

robbanóanyag, c) ólomtömb.
3.7.1.2. Összes leadott energia mérése II. (ballisztikus mozsár vizsgálat)
Ingaként felfüggesztett, szabványosított méretű "ágyúba" meghatározott mennyiségű

robbanóanyagok töltenek, majd a mozsarat elsütik. Az inga kitérési szöge arányos a
robbanóanyag által leadott összes energiával.
/
/
93. ábra Ballisztikus mozsár vázlatos rajza. A

folyamatos vonalak a nyugalmi helyzetet, a
szaggatott vonalak a maximális kitérés állapotát
mutatják.
3.7.1.3. Detlagrációra való hajlam vizsgálata (Audibert-cső vizsgálat)
A vizsgálóberendezést Audibert és Delmas fejlesztették ki annak meghatározására, hogy egy

adott robbanóanyag mennyire hajlamos deflagrációra. A készülék egy nyitott csőből áll, amibe
egy a felső végén nyitott kisebb dobozba töltött vizsgálandó anyagot helyeznek és szénporral
szorosan körüldöngölnek. A minta tetejére gyújtóvezetéket helyeznek és a mintát meggyújtják.
Azt a minimális töltetátmérőt határozzák meg, aminél a deflagráció eléri a töltet alját.
3.7.1.4. Égéstermékek meghatározása (Bichel-bomba)
Robbanásnak ellenálló, csavaros tetővel lezárható acéledényben a felrobbant robbanóanyagból

képződött gázokat felfogják, később nyomáscsökkentő szelepen keresztül kiengedik, térfogatát
és összetételét meghatározzák.
3.7.1.5. Detonációsebesség meghatározása (Dautriche eljárás)
Az alábbi kísérleti összeállításban az ismeretlen detonációsebességű robbanóanyag ból készült

rúd Ca) két, egymástól ismert (y) távolságban lévő pontj ához adott detonációsebességű (Do)
standard robbanóanyag csatlakozik, a hurok felezőpontja Cc) körül aszimmetrikusan

ólomlemez-borítást (b) helyeznek el.
a Y
I
I
L ~ ~ " '-
!..,J<-
e
I
b x
94. ábra Detonációsebesség meghatározása Dautriche módszerrel.
A standardban egymással szemben haladó két detonáció s hullám a középponttól x távolságban

találkozik, ahol jóllátható kiöblösödést eredményez. Az ismeretlen anyag detonáció sebessége
x, y és Do ismeretében egyszeruen számítható. Modern változatokban ólomlemez helyett
elektronikus időmérést, nagy sebességű kamerákat, mikrokapcsolós vagy ionizációs szondás
detektálást és precíziós időmérést alkalmaznak.
3.7.1.6. Rombolóképesség (brizancia) mérése I. CDéfourneaux teszt)
Fémlemez-hajlítási teszt. Élgyújtóval ellátott robbanóanyag-lapra vékony fémlemezt

helyeznek, majd megindítják a robbanást.
1--;
95. ábra Fémlemez-hajlítási vizsgálat.
A detonáció során képződő lökéshullám olyan erősségű, hogya robbanás előrehaladása során
állandó szögben meghajIítja a ráhelyezett fémlapot. A hajlítás szögét a robbanás során
röntgen-vakus fényképezési eljárással határozzák meg.
3.7.1.7. Rombolóképesség (brizancia) mérése II. (Kast módszer)
Meghatározott mennyiségű, henger alakú robbanóanyag-mintának a detonációs hullám haladás.i

irányába eső munkavégző képességét mérik, amit szabványban rögzített méretű rézhenger
deformációjának mm-ben kifejezett értékével jellemeznek.
~---a
I I
r---t--- b
d
m
96. ábra Brizancia mérése Kast-módszerrel. a)

henger alakú robbanóanyag, b) védő acéllemez, c)
acéllienger, d) acéldugatty~, m) réz henger
3.7.1.8. Dörzsérzékenység vizsgálata
Legegyszerubben úgy vizsgálják, hogy egy mázatlan porcelán mozsárban kis

robbanóanyagmintát változó erővel addig dörzsölnek, amíg valamilyen változást nem
tapasztalnak. Pontosabb, kvalitatív vizsgálatokhoz dörzsingát használnak, amelynél az inga
végét megállapodás szerinti érdességű felülettel látják el és azt figyelik, hogy 0,7 g
robbanóanyagon súrlódva milyen változás következik be. Az eredmények csak félkvalitatív
jellegűek (pl. felvillanás, kigyulladás, robbanás). Modernebb - és komplikáltabb -
berendezésben a nyomóerő finoman szabályozható, így pontos értékek megállapítására is
lehetőség van.
3.7.1.9. Ütésérzékenység vizsgálata I. (ejtőkalapácsos vizsgálat)
Kis mennyiségű robbanóanyagra szabványban rögzített tömegű, egyre magasabbróllezuhanó

kalapácsot ejtenek. Az ütésérzékenység jellemzéséül azt a magasságot adják meg, ahonnan
leejtve a kalapácsot bizonyos számú (pl. 10) kísérletből legalább egyszer bekövetkezik a
robbanás. Modern elrendezésben mind a kalapács, mind az üllő edzett páncélüvegből készül
és a képződő (de esetleg jól észlelhető robbanást nem okozó) szikrákat fotoelektromos úton
detektálják. Az alábbi ábrán vázlatosan egy olyan elrendezést láthatunk, aminél a csőben
mozgó dugattyú közvetíti a lezuhanó kalapács ütését a mintára. Ez az elrendezés kizárja,

hogy dörzsgyújtás következzen be.
-,---o
--b
97. ábra Ütésérzékenység vizsgálatára szolgáló

berendezés. a) vízszintes irányú elcsúszástól
mentesen mozgó acéldugattyú, b) köpeny, c)
robbanóanyag, d) acél alaplap
A legelterjedtebb, részben a jegyzetben is szereplő brizáns robbanóanyagokat az

ejtőkalapácsos teszt során a következő érzékenység i csoportokba sorolhatjuk (TNT=1):
Érzéketlen anyagok: TATB > 2,5; TNT = 1

Mérsékelten érzékenyek: TNB, TNP = 0,7 - 0,9; HNS = 0,6; Tetril = 0,4
Érzékeny anyagok: HMX, RDX = 0,3; PETN = 0,15; NO = 0,1
3.7.1.10. Ütésérzékenység vizsgálata n. (páncéllemezbe csapódási teszt, Susan teszt)

Kis méretű, acélból készült, kúpos alumínium heggyel ellátott lövedékbe töltött robbanóanyag
viselkedésének vizsgálatára kifejlesztett eljárás. A lövedéket váltakozó sebességgel vastag
acéllemeznek lövik és azt a becsapódási sebességet határozzák meg, amelynek hatására
megindul a robbanás.
3.7.2. A robbanóanyag stabilitásával kapcsolatos vizsgálati módszerek
3.7.2.1. Hőstabilitási visgálat I. (Abel teszt)
Abel javasolta az eljárás bevezetését 1875-ben. Azt az időt adják meg, amennyi alatt 1 g
robbanóanyagból 82,2 oC hőmérsékleten a felszabaduló gázok elszínezik a gáztérbe tartott,
keményítő s KI oldattal megnedvesített szűrőpapírt. Jó minőségű nitroglicerinnél ez az érték

legalább 10 perc.
3.7.2.2. Hőstabilitási vizsgálat n. (Bergman-Junk teszt)

1904-ben fejlesztették ki elsősorban nitrocellulóz vizsgálatára, de alkalmas kétkomponensű
lőporok vizsgálatára is. Egy nagy méretű, lezárható kémcsőbe nitrocellulózt helyeznek és
132 oC-on 2 óráig hevítik,-majd lehűlés után 50 ml vizet adnak hozzá. A kapott oldatot szűrik
és utána titrálással meghatározzák a felszabadult nitrogén-oxidokból képződött savak összes
mennyiségét. Az eljárás nem volt problémamentes, ezért 1942-ben áttervezték a készüléket,
víz helyett hidrogén-peroxid alkalmazását vezették be és a titrálást 0,01 M-os NaOH-dal
végzik, Tashiro-féle indikátor jelenlétében.
3.7.2.3. Hőstabilitási vizsgálat nl. (Holland teszt)

A vizsgálatot 1927-ben vezette be Thomas a szilárd hajtóanyagok stabilitásának jellemzésére.
A teszt során azt a tömegcsökkenést határozzák meg, ami egy hajtóanyagminta 3 napig
105-110°C-on történő hevítése során bekövetkezik. Az első 8 óra során bekövetkező
tömegveszteséget levonva a további változás nem lehet több 2%-nál.
3.7.2.4. Hőstabilitási vizsgálat IV. (Vákuum-stabilitási vizsgálat)
A vizsgálandó minta kis részletét vákuumban 80-130 oC hőmérsékletre hevítik és a lezárt

edényben a nyomás változását mérik az idő függvényében. A mérés egy módosított
változatában a vizsgálatot 100 Hgmm nyomás elérésekor befejezik.
98. ábra Vákuum-stabilitási vizsgálathoz használt

berendezés sematikus rajza. a) melegített higany
fürdő, b) minta, p) nyomásmérő
3.8. A ROBBANÓANYAGOK BÉKÉS ALKALMAZÁSAI
Mindennapi életünkben számtalan olyan terület található, ahol robbanóanyagokat használnak

termelési folyamatok során. A klasszikusnak tekintett bányászat, épület-robbantások,
roncseltávolítások mellett a következőkben néhány új alkalmazást ismerhetünk meg.
Új kristályfázisok előállítása
A lökéshullám óriási nyomását használják fel egyik kristálymódosulatnak egy másikba

történő átalakítására (polimorf átalakulás). A legismertebb példa erre a grafitnak gyémánttá
történő átalakítása. Sajnos a nagy nyomás csak nagyon rövid ideig áll fenn, így csak kis
gyémántszemcsék képződnek.
Porhegesztés
A lökéshullám nagy nyomását és a vele együtt járó magas hőmérsékletet kihasználva

lehetséges a fmom porok felületi megolvadással együttjáró tömörítése. Az eljárás elvileg
régóta ismert volt, azonban a szükséges speciális geometriai elrendezést csak a legutóbbi
években sikerült kidolgozni. Ezzel az eljárással ultranagy erősségű műszaki kerámiatárgyakat
állítanak elő. Ugyancsak ezzel az eljárással valósítható meg fém szerkezeti darabok és
műszaki kerámia-porok egyetlen alkatrésszé történő egyesítése.
Felületi edzés
Acéllapot borító vékony robbanóanyagréteget felrobbantva a gyors kompresszió, felhevülés

és lehűlés következtében különösen nagy felületi keménységű réteg alakul ki.
Perforátorok, vágótöltetek
Perforátorok: A kőolajiparban az olajkutaknál különöse n nagy mennyiségben használnak

olyan robbanótölteteket, amelyekből többet egy torpedó nevű eszközben elhelyezve és a
béléscsőben a termelőréteghez leeresztve az alkalmas a nyomásálló béléscső falának
átlyukasztására. A kitermelendő kőolaj az így létrehozott lyukakon jut be a termelőcsőbe. A
robbanótöltet lényegét tekintve egy a lökéshullám-fókuszálási technikát felhasználó üreges

(kumulatív) töltet, amelyet a hadseregekben széleskörűen alkalmaznak páncélozott járművek
megsemmisítésére. Működése azon alapul, hogy abai oldali ábrán látható elrendezésben a kúp
alakú üreggel (b) ellátott robbanóanyagban (a) az üreget burkoló fémbevonat (c) a robbanás
során megolvad, az egymással szemben szögben haladó és egymással ütköző fém egy részéből
nagy sebességű (8-11 km/s), igen forró, olvadt sugár képződik (h), ami kb. az üreg
átmérőjének nyolc-tízszeresét kitevő vastagságú anyagot képes átégetni. A maradék fémtömeg
(f, salak) a közepes sebességű apróbb cseppek tartománya (g) után kis sebességgel (300 mis)
halad tovább.
a be f g h
!
I I I
I- I
____ J
99. ábra Üreges töltet működ~si elve (részletek a szövegben).
Vágótöltetek: Lapos vagy hengerszimmetrikus, az előbbinél lényegesen nagyobb nyí1ásszögű

kúpot tartalmazó robbanóeszközök, amelyeket nagy terhelési szilárdságú fémalkatrészek gyors,
pontos elvágására használnak. ilyen eszközöket alkalmaznak pl. a rakéták fokozatainak
leválasztására, vagy hidak, felfüggesztett nehéz tárgyak leoldására.
Fémmegmunkálás
Nagy méretű formát igénylő préselt fémtárgyak előállítása csak akkor gazdaságos, ha
megfelelően nagy sorozatban készítik azokat. Kis széria esetén a prés gép és az egyedileg
készített formák költsége rendkívül magas. Robbanóanyagok alkalmazásával a költségek
tekintélyes részét meg lehet takarítani. Az alábbi ábrán egy olyan elrendezés látható, amelynél
a présforma (c) egy vízzel teli medencébe (b) van süllyesztve. A robbanáskor keletkező
lökéshullám tökéletesen a formába préseli a ráhelyezett (m) fémlapot.
18--+--- a
+-b
m
c
d
100. ábra Robbantásos préselés elvi

vázlata.
A minta alatt lévő nyíláson (d) keresztül a formában lévő levegő eltávozhat (vákuum is
alkalmazható). Ezzel a technikával állítják elő pl. a nagy méretű, műholdas vételre alkalmas
parabolaantennákat.
Bevonatképzés - Robbantásos hegesztés
Gyakran adódnak olyan problémák, amikor hagyományosan egymáshoz nem hegeszthető,

vagy egymással nem ötvözhető fémtárgyakat kell egymással egyesíteni. A következő ábrán
látható elrendezésben két egymással nem ötvözhető fémlemezt egyesítenek lökéshullám
se gítségével.
í - ~ ..
, 1 '"
~ ~----:: --------1
101. ábra Robbantásos hegesztés.
A robbanóanyagban (a) előrehaladó detonációs hullám abevonatképző fémlemezt (b)

deformálja és a légrésen (c) áthaladva belepréseli az alap (d) felületébe. A két fém érintkezési
határán több atomos rétegvastagságban normális körülmények között létre nem hozható
ötvözet (h) jön létre, az alap és a bevonat egymástól többé szét nem választható. Ezzel az
eljárással visznek fel titánbevonatot edzett acélok felületére, vagy hegesztenek össze vas és
alumínium tárgyakat.
3.9. LÓPOROK ÉS (RAKÉTAlHAJTÓANYAGOK
3.9.1. Általános ismertetés
A lőporok és hajtóanyagok a bennük tárolt kémiai energiát exotenn folyamatban, nagy

mennyiségű forró gáz képződése közben, a levegő oxigénje közreműködése nélkül, a
robbanóanyagoknállényegesen lassabban adják le. A reakciófrontnak a deflagrálódó anyagban
mért előrehaladási sebessége max. néhány száz mis. Szilárd anyagok esetén a felületi égési
sebesség atmoszférikus nyomáson, nyílt edényben 1 mm/s és 1 mis közé esik.
Halmazállapotuk alapján a hajtóanyagok lehetnek szilárdak vagy folyékonyak. A szilárd
hajtóanyagokat lőszerekben, rakétákban, gázgenerátorokban, míg a folyadékokat leginkább
nagy méretű rakétákban használják.
A szilárd hajtóanyagok csoportosítása:
a) egybázisú lőporok
b) kétbázisú lőporok
c) hárombázis\Í lőporok
d) kompozit hajtóanyagok
A szilárd hajtóanyagokban leggyakrabban használt vegyianyagok a következőkben kerültek

összefoglalásra:
Égésjavító adalékok: szerves ólom- és réz-sók, ferocén-szánnazékok, réz-

kromit
Lágyítók: triacetin, dibutil-ftalát, dietil-ftalát
Lángcsökkentők: kálium-szulfát, kálium-nitrát
Nagyenergiájú lágyítók: nitroglicerin (NG), dinitro-toluol (DNT) , bután-triol-
trinitrát (BTTN)
Nagyenergiájú kötőanyag: nitrocellulóz (Ne), poli-(vinil-nitrát) (PVN), poli-
glicidilsav (GAP)
Nedvesítőszerek: lecitin, polioxi-etilén-szorbitán-trioleát
Opálosító: korom
Oxidálható fém: alumínium
Oxidálószerek: ammónium-perklorát (AP), ammónium-nitrát (AN)
Robbanóanyagok: RDX, HMX, nitroguanidin (NQ), triamino-guanidin-
nitrát (TAGN)
Stabilizátorok: difenil-amin, nitro-difenil-amin, dietil-difenil-karbamid

(Centralit I), metil-difenil-karbamid (Akardit IT)
Térhálósított kötőanyagok: poliuretán (PUR), hidroxil-terminális poli-butadién
(HTPB), karboxil-terminális poli-butadién (DTPB)
Termoplasztikus kötőanyagok: cellulóz-acetát butirát (eAB)
3.9.2. Lóporok (füstnélküli v. gyérfdstű ló porok)
Az egybázisú lóporok legfőbb komponense a nitrocellulóz, ezen kívüllágyítószert (dibutil-

ftalát), torkolattűz-csökkentö és feldolgozás-könnyítő adalékot, valamint stabilizáló anyagot
(difenil-amin) tartalmaz. Víztartalma 0,5±0,3% között változik.
A kétbázisú lóporok nitrocellulózból, valamint egy másik, lágyító hatással is rendelkező
robbanóanyag ból (pl. nitroglicerinból) állnak. A további adalékok és a víztartalom megegyezik
az egybázisúaknálleírtakkal. Ha egy kétbázisú lőpor anyagába még egy nagy erejű kristályos
robbanóanyagot, pl. RDX-et vagy HMX-et kevernek, akkor a kapott termék átmenetet képez
a kétbázisú lőporok és a kompozit hajtóanyagok között.
Hárombázisú lóporokat (ún. hideg lőporokat) használnak olyan nagyobb úrméretű
fegyverekben, amelyekben a fegyvercső korróziója és öregedése a nagy erejű egy- vagy
kétbázisú lőporokmagas hőmérsékletű lángjától túlságosan nagy lenne. Hárombázisú lőpor
előállításakor a kétbázisú lőporokhoz nitroguanidint kevernek, amelyből nagy mennyiségű gáz
fejlődik, ugyanakkor viszonylag alacsony lánghőmérséklettel rendelkezik. Lágyítószerként
nitroglicerin helyett más lágyító robbanóanyagot, pl. dietilénglikoll-dinitrátot vagy butántriol-
trini trátot használnak.
Kompozit hajtóanyagról beszélünk akkor, ha egy éghető polimer kötőanyagba kristályos
oxidálószert és nagyerejű robbanóanyagot (pl. RDX, HMX) kevernek; ez utóbbi mennyisége
elérheti a 90 %-ot is. A kötőanyag általában valamilyen térhálósított elasztomer. Sok polimert
kipróbálva jelenleg a polibutadiéneket tartják a legelőnyösebbnek. Előállításuk karboxil- vagy
hidroxil-végcsoportot tartalmazó pre-polimereknek két- vagy háromértékű izocianátokkal,
katalizátor jelenlétében lejátszódó térhálósításával történik. Adalékként kötést könnyítő és
nedvesítőszereket, valamint lágyítókat használnak, amelyek megkönnyítik a későbbi
feldolgozást. Bizonyos célokra töltőanyaggal kevert hőre lágyuló műanyagok (pl. cellulóz-
acetát butirát) is megfelelők. A kompozit hajtóanyagokat leginkább szilárd hajtóanyagú
rakéták hajtására vagy speciális célokra, kisebb mennyiségben ágyúkhoz lőpomak használják.
A következő táblázatban aktuális példákat találunk szilárd hajtóanyagok összetételére.
IHajtóanyag típusa IÖsszetétel

Ml egybázisú lőpor nitrocellulóz 84,2% (13,13 %N)
difenil-amin 1,0%
dinitro-toluol 9,9%
dibutil-ftalát 4,9%
M8 kétbázisú lőpor nitrocellulóz 52,2% (13,25 %N)
nitroglicerin 43,0%
dietil-ftalát 3,0%
adalékok 1,8 %
extrudált kétbázisú lőpor nitrocellulóz 48,17% (12,75 %N)
rakétahajtóanyag nitroglicerin 41,06 %
dibutil-ftalát 3,91 %
metil-difenil-karbamid 1,5 %
dietil-fenil-karbamid 1,0%
ólom-sók 2,85%
adalékok 1,5 %
kompozit rakétahajtóanyag ammónium-perklorát 70%
alumínium 18%
HTPB kötőanyag 12 %
kompozit gázgenerátor triamino-guanidin nitrát (TAGN) 75%
poliuretán (PUR) és adalékok 10%
triacetin (lágyító) 15%
LOV A ágyúlőpor RDX 76%
nitrocellulóz 4 %
térhálósított polimer kötőanyag 12 %
stabilizátor és adalékok 8 %
3.9.2.1. Egybázisú lőporok gyártástechnológiája
Szakaszos oldószeres eljárás: A folyamat során a szálas szerkezetű nitrocellulózt éter-alkohol

el eggyel vagy acetonnal duzzasztják, lágyítót, adalékokat adnak hozzá, nagy teljesítményű
dagasztógépekkel homogenizálják, majd az így nyert masszát megfelelő alakú fonnán préselik
át. A kapott, spagettire vagy makarónira hasonlító szálakat a kívánt hosszúságÚfa darabolják,
az elektrosztatikus feltöltődés megakadályozására forgó dobokban grafitozzák, szárítják, a
szemcsék felületét szükség esetén a kezdeti égési sebességet módosító bevonattai látják el
vagy festik. Ennél az eljárásnál a maximális szálvastagság kb. 13 mm, amit az oldószer
eltávoIításának nehézsége miatt nem nagyon lehet meghaladni. Az állandó minőség és a
reprodukálhatóság biztosítására a külön adagokban előállított lőporokat egymással keverik és
csak azután csomagolják vagy szerelik ki.
Folyamatos oldószeres eljárás: A víz alkoholos mosással és centrifugálás sal történő
eltávolítása után az alkohollal nedvesített nitrocellulózt mérleggel és keresztirányú kaparóval

ellátott szállítószalaggal egy keverőtartályba adagolják, ahol számított mennyiségű oldószert
vezetnek hozzá és a keveréket termosztált csigás keverőbe táplálják. Akikevert lőport
extruderrel présformán nyomják át, forgó késekkel darabolják, majd a szakaszos eljárásnál
megadott módon dolgozzák fel. A gépi berendezések bonyolultsága miatt ezt az eljárást csak
nagy mennyiségek előállítására használják.
3.9.2.2. Két- és több-bázisú lőporok gyártástechnológiája
Oldószeres eljárás: Az egybázisú lőporokhoz kifejlesztett technológiával is előál1íthatók. A

nitroglicerint előzetesen adagolják a nitrocellulóz porhoz, majd az így kapott
porkoncentrátumot kezelik a kiválasztott oldószerrel. Ezzel az eljárással kis nitroglicerin-
tartalmú kétbázisú lőporokat állítanak elő, ugyanis ilyen kis nitroglicerin-tartalom esetén a
nitroglicerin egyedül nem képes homogén összetételben zselatinálni anitrocellulózt.
A hárombázisú lőporokba nagyon kis szemcseméretű (4 ~m) nitroguanidint kevernek, és az
előbbiekkel azonos módon, oldószeres technikával is gyártják. A lánghőmérséklet további
csökkentését érhetik el azzal, hogyanitroglicerint kisebb energiájú nitrovegyülettel, pl.
diglikol-dinitráttal vagy 1,2,4-butántriol-trinintráttal helyettesítik.
Oldószermentes eljárás: Az oldószer alkalmazását kiküszöbölhetjük úgy, hogy alacsonyabb

nitrogéntartalmú (11,8-12,7%) nitrocellulózt nitroglicerinnel vagy más folyékony salétromsav-
észterrellágyítunk. Ennél az eljárásnál nem kell az oldószer eltávolításával foglalkozni, ezért
nagy méretű tömbök is előállíthatók ezen az úton.
A nitrocellulózt és az adalékokat 50 o C-on vízben szuszpendálják, majd hozzáadják a
nitroglicerint és a lágyítót. A nitroglicerint és a lágyítót a nitrocellulóz abszorbeálja, a vizet
pedig centrifugálással távolítják el (csak 15-30% víztartalomig lehet így eljutni). A víz további
részét 95 o C-on, görgők között préselik ki; ugyanebben a folyamatban történik meg a lőpor
átgyúrása is. A kapott homogén, gélesített anyagot 60 o C-on egyenletes vastagságú réteggé
hengerlik, végül hengerpréssel, 70-100 o C hőmérsékleten, mintegy 100 MPa nyomáson
lemezekké préselik. A folyamat során megtörténik a maradék víz elpárolgása is. Az adagolási
sebesség néhány em/perc. Ezzel az eljárással 1-200mm vastagságú réteg állítható elő. A kapott
réteget megfelelő méretűre vágják. A rakétahajtóanyagnak készülő lapokat tennosztál.t
kamrában tárolják a belső feszültségek kiegyenlítésére, majd felhasználás előtt röntgen-
készülékkel átvilágítják, hogy kimutassák a felhasználást bizonytalanná tevő repedéseket és
belső inhomogenitásokat.
3.9.2.3. Lőporszemcsék geometriai kialakítása
Az előzőekben előállított lőpor szemcséi különféle méretűek és alakúak, attól fiiggően, hogy
milyen célra készülnek. Az égési folyamat mindig aszemcsék felületén megy végbe, az égés
során az égő felület nagysága a szemcse alakjától fiiggően változik. A következő ábrán három
különböző szemcsealak látható.
102. ábra Lóporszemcsék keresztmetszeti rajzai,

valamint az ilyen kialakítású lőporral töltött
nyomásmérő eszköz égésterében mérhető
nyomásproftlok az égési idő függvényében. a) homogén,
külső égésú rúd, b) egylyukú cső, külső és belső égésú,
c) hédyukú, külső és belső égésú szemcse
Ha az égési folyamat során a felület csökken, akkor degresszív, ha nagyjából állandó, akkor
semleges, ha növekszik, akkor progresszív égésű lőporokról beszélünk. Megfelelő geometriai
kialakítással, felületi bevonatokkal, égésgyorsító katalizátorokkal változatos nyomásprofilú,
különleges alkalmazási céloknak megfelelő lőporokat állíthatunk elő.
A lőporok égése során képződő láng szerkezete nem homogén, hanem a gyertya lángjához
hasonlóan zónás szerkezetű. A 103. ábrán a makroszkópikus láng szerkezete, a hőmérséklet
változása és az egyes zónákra jellemző bomlástermékek összetétele látható egy kétbázislÍ

lőpor esetén.
6gG fe11llet
k6tb6zte41Gpor
:0
I g
I
103. ábra Kétbázisú extrudált lőpor égése.
8 ·
~~
3.9.3. Folyékony hajtóanya&ok
Folyékony hajtóanyagok esetén az oxidálószer és az oxidálható anyag lehet egyetlen vagy két,
egymástól elkülönítetten tárolt folyadék. Az előbbit egykomponensű hajtóanyagnak
(monergol), az utóbbit kétkomponensű hajtóanyagnak (diergol) nevezzük. Hipergoinak
nevezzük azokat a folyékony hajtóanyagú rendszereket, amelyek alkotói egymással érintkezve
spontán meggyullad nak. Folyékony hajtóanyagokkal szemben nagy számú kritériumot
határoznak meg, amelyek a teljesítményükkel, stabilitásukkal, kezelésük és tárolásuk
veszélyességével vannak kapcsolatban. A tudományos és műszaki kutatások során nagyon sok
elméletileg lehetséges hajtóanyagot részletesen vizsgáltak, a gyakorlatban azonban ezek közül
csak néhány terjedt el.
3.9.3.1. Egykomponensű hajtóanyagok
Olyan anyagok, amelyek vagy egy mole kulán belül tartalmazzák az oxidálószert és az
oxidálható anyagot (pl. nitro-vegyületek, salétromsav-észterek, hidrogén-peroxid), vagy ai:
alkalmazott körülmények között stabilis, homogén folyadékelegyet képeznek, amelyet az
égéstérbe befecskendezve hevesen reagálnak egymással. llyen elegyeket először a torpedók
meghajtására fejlesztették ki és Otto Fuel, Duplex, Solex, NOS néven voltak ismertek
(lényegében stabilizált 90%-os hidrogén-peroxidot és vizes hidrazint v. hidroxilammónium-
nitrátot tartalmaztak). A gyakorlatban csak kis méretű, főként műholdak pályakorrekciójának
végrehajtására használt rakéták hajtóanyagául használják
3.9.3.2. Két komponens ű hajtóanyagok
A külön tartályokban elhelyezett oxidálószert és tüzelőanyagot az égéstérbe fecskendezve

reagáltatják egymással. A jelenleg szélesebb körben alkalmazott hajtóanyag-összetevőket a
következő felsorolásban találhatjuk meg:
Oxidálószerek: cc. hidrogén-peroxid, vörösen füstölgő salétromsav, folyékony nitrogén-

dioxid, folyékony oxigén
Tüzelőanyagok: szénhidrogének, alkoholok, aminok, szubsztituált hidrazinok (pl. 1,1-
dimetil-hidrazin, UDMH), folyékony hidrogén
A műszaki fejlesztések során sok különleges, két komponensű hajtóanyagot fejlesztettek ki.
Bár esetenként kiváló tolóerőt értek el velük, kezelésük nehézkessége, instabilitásuk,
környezeti károkozásuk, vagy magas áruk miatt nem kerültek szélesebbkörű felhasználásra.
llyen egzotikus hajtóanyagokra láthatunk néhány példát a következő rövid táblázatban.
Összetétel fajlagos impulzus Ckgs/kg)

F2 + H 2 372
0 3 + H2 373
F2 + B2H 6 310
CIF3 + N2H4 257
3.9.4. Hajtóanyagok gyakorlati alkalmazásai
3.9.4.1. Hagyományos és modern lőszerek
A következő ábrán egy gyérfiistű lőport tartalmaző hagyományos hornyos lőszer elvi
keresztmetszeti rajza látható:
a b c
104. ábra Hagyományos puska lőszer vázlatos keresztmetszeti rajra. a) sárgaréz

hüvely, b) lőpor, c) lövedék, d) csappantyú
Működés elve röviden a következő: Az elsütéskor egy fémszegecs erőteljes ütést mér a
csappantyúra, amiben ütésre érzékeny iniciáló robbanóanyag található. A bekövetkező
robbanás lángja behatol a lőporszemcsék közé és meggyújtja azokat. Az égés a növekvő
hőmérsékletés nyomás hatására nagyon rövid idő alatt deflagrációvá alakul át. A
megnövekedett nyomás hatására a hüvelybe beszorított lövedék kirepül, végighalad a csövön
majd elhagyja azt. Mivel a lövedék mozgása tágulást, nyomáscsökkenést okoz, a deflagráció
nem alakul át detonáció vá, így normális esetben a fegyver csöve nem robban szét.
Régóta próbálkoztak a fejlesztők a hüvelyek más anyagokkal történő helyettesítésével

("megspórolásával"), de csak nemrég született a problémára elfogadható technikai megoldás.
Az elégő hüvelyú lőszereknél a hüvely anyagának nagy részét préselt, különleges eljárással
szilárdított, gyérfüstű lőporból készítik, csupán a lőszer alja tartalmaz egy fém karimát, ami
magába foglalja a fenékgyújtót. llyen lőszereket alkalmaznak egyes modem harckocsikban (pl.
120 mm-est a Leopard-2-ben), amelyekben köztudomásúlag meglehetősen kicsi a szabad
terület.
A hüvelymentes lőszereket a legutóbbi évtizedben dolgozták ki kis kaliberű

kézifegyverekhez . Egy ilyen lőszer elvi vázlata látható a következő ábrán (4,73x30, Dynamit
Nobel).
b c d
lOS. ábra Hüvelymentes lőszer elvi keresztmetszeti rajza.
a) csappantyú, b) préselt gyérfüstű lőporból készült
önhordó test, c) lövedék, d) fegyvercső
A csappantyút a lövedéket körülvevő, préselt gyérfüstú lőporból készült test aljára helyezik.
Elsütés után a képződő gázok a lövedéket betolják a csőbe, majd fokozatosan a teljes
lőponnennyiség elég, eközben a lövedék végighalad a csövön, végül elhagyja azt. A lőszer
alkalmazásának előnyei a következők: a) nem kell fölösleges súlyt szállítani (sárgaréz hüvely),
b) elsütés után a fegyvert sokkal gyorsabban újra lehet tölteni, ugyanis nem kell a hüvely
kivetésére időt fordítani. A hüvelymentes lőszerek felépítésükből adódóan érzékenyebbek,
mint a hagyományosak. A lőszerben felhasznált anyagoknak, valamint a fegyver szerkezetének
olyannak kell lenni, hogy a felforrósodott részek ne váltsanak ki öngyulladást. Ezt a
lőszertípust egyelőre csak néhány speciális, nagy ruzgyorsaságú, sorozatlövő kézifegyverben
használják, általánosan nem terjedt el.
3.9.4.2. Szilárd hajtóanyagú rakéták
A következő ábra egy préselt papír házból kialakított, fekete lőporral töltött rakétafokozat-
modell keresztmetszeti rajzát mutatja.
e c f a
b
106. ábra Szilárd hajtóanyagú rakéta egyszerűsített elvi
keresztmetszeti rajza.
A modell működése röviden a következő: A lőportöltet egy nyomásálló házban helyezkedik

el, ami a szűkületen és a fúvókán keresztül érintkezik a külvilággal. A lőport az égéstémél
meggyújtva abból nagy mennyiségű gáz képződik. Az égéstérben a szűkület miatt a nyomás
jelentősen megemelkedik, a forró füstgázok nagy sebességgel távoznak a fúvó kán keresztül.
A szűkületre azért van szükség, hogy az eltávozó gázoknak minél nagyobb legyen a
hőmérséklete és a nyomása, ezekből következőleg pedig a rakéta tolóereje. A szűkület
átmérőjét nem lehet korlátlanul csökkenteni, mert a nyomás növekedése miatt egyre vastagabb
falú házra lenne szükség, ami súlyánál fogva alkalmatlan lenne a repülésre, a megemelkedő
nyomás és hőmérséklet következtében pedig a folyamat robbanássá alakulhatna át. Szilárd
hajtóanyagú rakéták égésterében kb. 100-300 bar nyomás alakul ki.
3.9.4.3. Folyékony hajtóanyagú rakéták
A legnagyobb méreru rakétákat általában kétkomponensű üzemanyaggal működtetik. Maga

a rakéta bonyolultabb felépítésű mint a szilárd hajtóanyagúak, de az égésteret kivéve az
alkatrészeknek nem kell nehéz, nyomásálló anyagból készülniük, a nagy tömegű folyékony
hajtóanyag pedig jóval olcsóbb, mint a drága kompozit hajtóanyagok. Nem csoda, hogya
nagy terheket szállító rakéták eddig főként ebbe a típusba tartoznak. Nagy mértékben
egyszerűsített elvi működési rajza a következő:
d c b a a
107. ábra Folyékony hajtóanyagú rakéta elvi működési vázlata.

a) üzemanyag-komponensek tartályai, b) szivattyú és kompresszor,
c) égéskamra, d) fúvóka
Működési elve röviden a következő: A tartályokban található üzemanyag két komponensét a

kompresszor nagy nyomáson az égéstérbe injektálja. A hajtóanyag-komponensek erősen
exotenn folyamat során reagálnak egymással, a· reakciótennékek pedig nagy sebességgel
kiáramlanak a fúvó kán, miközben a kiáramlással ellentétes irányban elmozdítják a rakétát.
Az égéstér és a fúvóka hűtését az azok falába beépített csöveken átáramló üzemanyag-
komponensek biztosítják; a komponensek ezalatt megfelelően előmelegednek ahhoz, hogy
reakciójuk megfelelően gyors legyen.
3.9.4.4. Folyékony hajtóanyagú ágyúk
A szilárd lőporok helyett potenciálisan alkalmazható folyékony hajtóanyagok már hosszabb

ideje esábították a konstruktőröket, de esak a legutóbbi években sikerült olyan szerkezetet
kialakítani, ami lehető vé teszi használatukat, igaz, egyelőre esak nagy kaliberű ágyúkban. Egy
ilyen szerkezet elvi működési vázlata látható a következő rajzon.
a b c d
f e g
108. ábra Folyékony hajtóanyagú ágyú elvi működési vázlata.

a) töltőnytlás, b) gyújtónyílás, c) lövedék, d) cső, e) folyékony
hajtóanyag, f) mozgó dugattyú, g) átömlő nyílás
A hagyományos, lőporral töltött hüvelyt ennél a megoldásnál egy szabadon mozgó, átömlő
nyílásokkal ellátott dugattyúval kiegészített égéstér váltotta fel. Az egész égéstér

meehanikusan szétválasztható a esőtől, így lehetőség van a lövedék behelyezésére. A
töltőnyíláson keresztül feltöltik a teret a hajtóanyaggal, majd a gyújtónyíláson keresztül
megindítják a deflagráeiót. A képződő gázok egyrészt előremozgatják a lövedéket a esőben,
másrészt hátranyomják a dugattyút. Az átömlő nyílásokon újabb és újabb adag hajtóanyag
kerül a reakciótérbe, ahol az égés a dugattyú folyamatos mozgása mellett a hajtóanyag teljes
mennyiségére kiterjed. Az ilyen elven működő ágyúkjelenleg fejlesztés és további vizsgálatok
alatt állnak.
4. GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAGOK
Az emberiség története bővelkedik a gyújtóanyagok széleskörű és igen leleményes

használatában. A gyakorlatban ma is számos olyan esettel találkozunk, amikor nagy
gyújtóhatású lángra, vagy rendkívül magas hőmérséklet előállítására van szükség; az ezek
előállítására szolgáló módszerek egy részét ebben a fejezetben soroltuk fel. Megemlítjük még
azokat a legmodernebb fejlesztési eredményeket is, amelyek szintén besorolható k a gyújtó
hatású anyagok közé (szabályozott tűzgömböt létrehozó lövedékek, valamint aeroszol
bombák).
Csoportosítás
Az előállított láng mérete és az elért legmagasabb hőmérséklet szerint a gyakorlatban két nagy
csoportját kiilönböztetjük meg a gyújtó hatású anyagoknak:
1. gyújtóanyagok jellemzőjük a nagy mére tű láng és a nem túlságosan magas

maximális hőmérséklet. A környezetükben lévő, éghető
anyagokat meggyújtják, de általában nem alkalmasak a

nehezebben éghető anyagok (pl. vastagabb fatörzsek) gyúlási
hőmérsékletre történő hevítésére.
2. gyújtóforrások jellemzőjük a rendkívül magas hőmérséklet, amit általában csak
kis méreru lángok kísérnek. Magas hőmérsékletükkel képesek
a környezetükben lévő, nomlális körülmények között
meggyújthatatlannak tartott anyagokat is lángra lobbantani,
valamint teljesen tűzbiztosnak tartott szerkezeti anyagokat
átol vasztani.
Történet
A legősibb időktől egészen a vegyipar kialakulásáig az ember a környezetében található

könnyen éghető anyagokat használta tűzgyújtásra. llyenek voltak például a szurok, a kőolaj,
a növényi és állati zsírok és olajok, viaszok, gyanták, tömény alkoholos italok, tennéskén,
szalma, szárított növények (pl. tapló), szárított tengeri szivacs. Ezeknek az éghetősége nagyon
különböző volt, "leleményes" használatukkal mégis városokat tudtak lángba borítani.
Alkalmazták még ezeken kívül a tüzes vasgolyókat kilövő katapultákat, valamint a víz alatt
is tovább égő görögtüzet is. Általában a helyi adottságok határozták meg, hogy mit (vagy mit
nem) alkalmaztak.
Előfordultak persze az emberi civilizáció l44 történetében olyan esetek is, amikor a helyi
természetes készletek a fékevesztett felhasználás miatt kimerültek. Ez az állapot következett
be egy időben például Németország bizonyos városaiban, ahol a boszorkány-égetésekhez
messze földről kellett fát hozatni, mert a város környékén lévő erdőket már elhasználtákl45 !
A puskapor felfedezése után a technológia annyiban változott, hogya fenti anyagokat kálium-
nitráttal vagy puskaporral keverve az égést sokkal hevesebbé, a kilövellő láng méretét sokkal
nagyobbá tették, a tüzes vasgolyókat ezután már ágyúból lövöldözték egymásra. Ez
utóbbiaknak különösen a fából készült hadihajók korában volt nagy népszerűsége.
A technika fejlődése során megjelent a robbanómotor, a motorizáció, a benzin és a
petrolkémiai ipar. Néhány évtized alatt a korábban melléktermékként elégetett, igen gyúlékony
kőolajpárlatok fontos tömegtermékké váltak. A legelső, benzinnel működő lángszórókat nem
a hadseregek, hanem az amerikai farmerek és gyapottermesztők használták a tarló és a gyapott
elszáradt szárának felégetésére. A gyújtóanyagok fejlesztésében az I. világháborútól kezdve
a katonai alkalmazások dominált ak, tudomátiyos mooszerekkel korábban nem ismert
hatékonyságú anyagokat és eszközöket fejlesztettek ki.
4.1. GYÚJTÓANY AGOK (FLAME AGENTS)
4.1.1. Molotov koktél146 és változatai
A klasszikus Molotov-koktél nevével ellentétben nem elegy, hanem egyszeru benzin vagy
más gyúlékony anyag, amit üvegpalackba töltenek. Az üveg nyakát lazán bedugják, úgy, hogy
a gyúlékony folyadék megnedvesítse a belelógatott és az üveg nyakán körbetekert
textHdarabot. Ezt meggyújtják, majd az üveget eldobják. Nagyon mérsékelt hatékonyságú
eszköz, napjainkban leginkább az utcai rendbontások során kerül elő.
Az I. világháborúban használták a felbukkanó tankok ellen a gyújtópalackokat, amelyek szén-
diszulfidban oldott fehérfoszfort tartalmaztak. Az üveg összetörése után a bepárlódó oldatból
144
Ilyen esetekben a helyes írásmód talán "civilizáció" volna ...
145
"I651-ben ... 3 hónap alatt Genfben 500, Bambergben 600, Würtzburgban 900 boszokány alatt
gyújtották meg a máglyát. Már nem is egyenként vagy páronként, hanem tucatjával, sőt százával
hurcolták őket a vesztőhelyre. Quedlinburgban egyetlen napon 133-at égettek meg; a szemtanúk szerint
olyan volt a látvány, mintha egy erdő égett volna." (Ráth-Végh István, A varázsvessző, Gondolat Kiadó,
Budapest 1979. 207-208. oldal)
146
Csak azért említjük, mert sajnos a mindennapi hírekben rendszeresen előfordul.
visszamaradó foszfor magától lángra lobbant. A fenti oldat jó része kárbaveszett, mert kis
viszkozitása miatt lecsorgott a földre. Ezen a problémán úgy segítettek, hogy az üvegbe az
öngyulladó szén-diszulfidos foszfor-oldat fölé vízréteggel elválasztva nyers gumival
kocsonyásított benzint töltöttek. Az üveg széttörése után ez a ragacsos anyag rátapadt a
függőleges falakra is, a lángra lobbanó foszfortól begyulladt.
4.1.2. Napalm és modern változatai
A gyújtópalackokban alkalmazott nyersgumi a II. világháború közeledtével stratégiai cikk lett,

szükséges volt a kiváltása valamilyen szintetikusan előállítható, olcsó anyaggal, amelyik
ragacsos-kocsonyás állagúvá változtatja a benzint. A legelőször alkalmazott anyagok az ábrán
látható képletű nafténsav és palmitinsav fémsói voltak.
ct!COOH
R
109. ábra A nafténsav és palmitinsav képlete.
A gyújtóanyagok így kialakult új csoportját a kémiai nevek kezdőbetűi alapján nevezték el

NAPALM-nak.
Normál napalm: A benzin kocsonyásítására a fenti, vagy azokkal rokon tulajdonságú szerves
vegyületek alumíniumsóit használják. A stabilizáló adalékot is tartalmazó ún. sűrítő porral
kikevert benzin nagyjából a tapétaragasztóhoz hasonló állagú. Mindenre jól tapad, magas
hőmérsékletű lánggal ég és nehezen oltható. Általában lángszórókban és gyújtóbombákban
használják. Legutolsó tömeges felhasználása a vietnami háború során volt, rengeteg nagyon
súlyos égési sérülést okozott.
Kombinált napalm: A normál napalmhoz aszfaltot, fehérfoszfort és valamilyen perklorátot
adnak. Oxidáló szer-tartalma miatt hevesebben ég, foszfortartalma miatt levegővel érintkezve
meggyullad. Nagyon erősen tapad, égési hőmérséklete magasabb. Lángszórókban és
gyújtógránátok töltésére használják.
Szuper napalm: Normál napalmhoz piroforos fémötvözetet kevernek. Ennek a keveréknek
a legmagasabb az égési hőmérséklete, oltása nagyon nehéz. Levegővel érintkezve spontán
meggyullad.
Gyújtóeső: Nonnál napalmot és külön tartályban tárolt 80%-os vagy töményebb hidrogén-
peroxidot alacsonyan szálló repülő gépről egyszerre kiszómak. A keverék égő cseppek
fonnájában, mintegy lángoló esőként hull a földre, alkalmas nagyobb területek (vagy éppet:I
települések) lángba borítására. Háborús felhasználására nem találtunk adatot. Az eljárás ma
már csak történeti érdekességgel és jelentőséggel bír, a modem gyújtófegyverek teljes
mértékben kiszorították a gyakorlatból.
4.1.3. Kombinált gyújtóanyagok
Általában tennit és valamilyen éghető anyag keverékei. Ennek egy változatát képezik a
"szilárd olaj" tipusú anyagok, amelyek úgy készülnek, hogy valamilyen nagyon magas égési
hőmérsékletű gyújtóforrást (pl. tennitet) magas olvadáspontú éghető anyaggal (pl. parafmnal,
bitumennel, nátrium-sztearáttal) vesznek körül. A gyújtóforrás meggyújtása után a jelenIévő
hosszú láncú szénhidrogén olyan hevesen párolog, hogya nagy intenzitással szétfújó lángok
4-5 m-es sugarú körben meggyújtják az éghető anyagokat.
4.1.4. Modern gyújtóanyagok
Az alábbiakban egy, az amerikai hadseregben alkalmazott modem gyújtóanyagot mutatunk

be. A felsorolás nem teljes, a rendelkezésre álló anyagok, eszközök listája sokkal nagyobb,
térfogati korlátok miatt azonban többel nem tudunk foglalkozni.
TPA (Thiekened Pyrophoric Agent)

A lángszórók kis hatótávolságuk, nehézkes voltuk és a kezelők nagy sebezhetősége miatt
elavult technológiát képviselnek. Helyettük a különböző tüzérségi vagy kézi eszközökkel
célbajuttatható, nagy pontosságú, nagy erejű gyújtóanyagokat fejlesztettek ki. Ezek között
említést érdemel a jelenleg is használatban lévő TPA, amely nagy töménységű, hexánban
oldott fém-alkilokat (pl. metil-lítiumot) tartalmaz, sűrítőanyagnak pedig poli-izobutilént
használnak. TPA-val töltött gyújtótöltetet tartalmaz több modem, vállról indítható rakéta (ilyen
pl az U.S. Anny által használt M202/M74 Flame System, amely négy darab, egy másodperc
időkülönbséggel indítható rakétát tartalmaz egyetlen blokkban).
PTI és PTV: A PTI két fő alkotóból összeállított gyújtóanyag. Az egyik alkotó komponensei:
Mg-füst, MgO, korom (C), petróleum, aszfalt; a másik alkotó komponensei: Mg-reszelék,
petróleum, benzin, NaN03 , polimer kötőanyag. A PTV alkotórészei: benzin, magnéziumfüst,
nátrium-nitrát és polibutadién keveréke.
4.2. GYÚjTÓFORRÁSOK (INCENDIARIES)
4.2.1. Magnézium és magnéziumtartalmú ötvözetek
A magnézium gyulladási hőmérséklete 623 oC, égési hőmérséklete 1980 oC. Tiszta formában
ritkán alkalmazzák, mert égése során megolvad és lecsöpög. Helyette inkább ötvözeteit
használják, amelyek lényegesen nagyobb mechanikai szilárdsággal rendelkeznek. Vastag
magnéziumtömb meggyújtása nagyon nehéz, a gyakorlatban a tömb közepébe helyezett
termittel gyújtják meg. A magnézium víz vagy szén-dioxid alatt is tovább ég, hatásosan csak
a levegőtől vagy más oxigénforrástól történő elzárással, pl. homokkal történő befedéssel
oltható. Nem katonai célra a magnéziumfáklyákat legnagyobb mennyiségben búvárok és
barlangászok használják nagyobb területek megvilágítására és színes vízalatti
fényképezésekhez. Elektronfém: 1909-ben állították elő; Mg, Al és Zn tartalmú, nagyon kis
sűrűségű ötvözet. A gyújtóbombák önmegsemmisítő köpenyét készítették belőle. Dow metal:
Az elektronfémhez hasonló tulajdonságú, Mg, Mn és zn tartalmú ötvözet.
4.2.2. Termit
Szervetlen kémia tanulmányainkból ez és más hozzá hasoruó fémelőálIítási módszerek jól

ismertek. A termit alapját az 1894-ben felfedezett Goldschinidt-reakció képezi.
A reakció során a hőmérséklet elérheti a 2200 OC-ot, a folyamatban képződő vasolvadék a

hőátadást javítja, így nagy tömegű termit vastagabb betonréteget is át tud égetni. A klasszikus
termit 73% vas(ill)-oxidot és 27% fmom alumínium-granulátumot tartalmaz. Mivel ez a két
szilárd anyag a nagy sűruségkülönbség miatt a mozgatás során szétválna, kevés vízüveg gel
vagy kátránnyal összeragasztják a keveréket. Egyszeru, rendkívül olcsó, begyújtásához
speciális gyújtó szükséges. A legújabb, javított összetételű, TH 3 kódnevű termit gyújtó-
keverék összetétele a következő: 68,7% termit, 29% bárium-nitrát, 2% kén, 0,3% olaj. A
termitet a vasútnál már régóta széles körben alkalmazzák; termittel töltött tűzálló samott
formát a vasúti sínekre helyezve a képződő olvadt vas varrat nélkül összehegeszti a csatlakozó
sínvégeket.
4.3. A LEGMODERNEBB ESZKÖZÖK
A gyújtó bombák az új fejlesztési eredmények ismeretében elavultak, a modernebb

eszközökkel összehasonIítva csak nehezen és kockázatosan lehetett azokat célba juttatni. Kis
hatékonyságukat az égési folyamatok számítógépes modellezésével próbálták javítani. A
kutatások két új eszköz kifejlesztéséhez vezettek, ezek a szabályozott tűzgömböt létrehozó
tűzérségi lövedékek és a spray-bombák.
4.3.1. Szabályozott túzgömböt létrehozó lövedékek Ccontrolled fire ball damage

mechanism flame roundsl
Precíziós technikájú időzítéssel elérték, hogy anagy űnnéretű tüzérségi lövedékból a talaj
fölött előre beállított magasságban kijuttatott nagy hatóerejű gyújtóanyag előrerohanó
lángfalként mindent lángralobbant, ami az útjába kerül. Élő személyek ellen félelmetes hatású
lehet. Időjárástól függetlenül, nagy precizitással 'célba juttatható.
4.3.2. Aeroszol-bombák {Cuel bombsl
Könnyen meggyújtható, nagyon gyorsan párolgó éghető vagy robbanó folyadékot (pl.
etilénoxid, nitrometán, propán, propadién, acetiIén(!), peroxi-ecetsav) tartalmazó, egy vagy két
rekeszes tartályok (pl. siklóbombák max. kb. 500 kg hatóanyaggal), amelyek a kijelölt cél fölé
érkezve az előre megadott magasságban tartalmukat nagy nyomással a levegőbe porlasztják.
Néhány másodperc alatt kialakul az optimális összetételű robbanó gázelegy, amit megfelelő
módon, egyszerre és több ponton, irányítottan begyújtva óriási tűzgömb és rendkívül erős
lökéshullám jön létre. A magasság változtatásával el lehet azt érni, hogy a tűzgömb egyáltalán
nem, csupán a lökéshullám éri el a fóldfelszínt. Pusztító ereje óriási, megegyezik egy kisebb
méretű nukleáris töltetével (néhány száz méter átmérőjű körben szinte elfújja az épületeket).
Egyes szakértők tömegpusztító fegyvernek, mások hagyományos fegyvernek tekintik,
használatát csak az első esetben tiltaná k nemzetközi egyezmények. 147
147
Ennek ellenére több helyen is alkalmazták 1991-ben az Öböl-háboní során ezzel tisztítottak meg nagy
területeket az aknáktól (a lökéshullám hatására az összes akna fekobbant). 1995-ben az orosz csecsen
konfliktus során hivatalosan meg nem erősített lúradások szerint ilyen eszközt is bevetettek.
5. PIROTECHNIKAI ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK
A pirotechnika a tűzzel végzett műveletek tudománya, vagy még inkább művészete. Békés
célokra használva hétköznapjainkban talán ez az egyik leggyönyörködtetőbb része a minket
körülvevő veszélyes anyagoknak. A mai értelemben vett pirotechnika kb. apuskaporral
egyidős, de annak megismerése előtt is számos olyan keveréket, eljárást ismertek, amelyek
alkalmasak voltak látványos (és/vagy pusztító) tüzek előállítására (pl. bengáli tűz, görögtűz).
A több ezer éves hagyományok ellenére a pirotechnikai eszközök fejlesztése túlnyomó részben
még mindig családi vállakozások keretében, apáról fiúra szálló titkos ismeretek alapján
történik, bár a legutóbbi időben már számítógépes modellezést is felhasználnak
tökéletesítésükre. Nehézséget jelent az adatgyűjtésben, hogya katonai felhasználásra kerülő
eljárások, anyagok összetétele nem hozzáférhető, így végső soron nehéz lenne a pirotechnika
aktuális állásáról pontos adatokat közölni.
Nem foglalkozunk itt azokkal az anyagokkal (pl. termit keverékek), amelyek pl. mint
gyújtóanyagok főként katonai felhasználásra kerülnek, ezekkel a 4 fejezetben találkozhattunk.
A pirotechnikai eszközök jogi helyzete
Magyarország a pirotechnikai eszközöket tekintve szigorúan szabályozott, nagyon konzervatív

államnak számít, ahol a csillagszórón és gyufán kívül szinte bármilyen pirotechnikai anyagnak
vagy eszköznek már az egyszerű birtoklása is szabálysértés. Minden pirotechnikához
kapcsolódó tevékenység (előállítás, használat) végzettséghez és hatósági engedélyhez kötött.
Jelenleg erre vonatkozóan a 4/1978. BM. sz. rendelet van életben, de a közeljövőben várható
a jogi helyzet újraszabályozása. A pirotechnikai eszközökkel kapcsolatos minöségi
követelményeket a nemrég megjelent MSZ. 15761. szabvány tartalmazza.
Külföldön a mérettől, hanghatástól, veszélyességtől teszik függővé, hogy milyen eszközöket

és milyen méretben engedélyeznek. Németországban pl. egy bolti tűzijáték rakétában nem
haladhatja meg az összes veszélyes anyag melmyisége a 20 g-ot, míg Angliában jóval
nagyobb méretű rakéták is kaphatók. Ezen termékek általában csak az év néhány napján
árusíthatók, akkor is csak nagykorú ak vásárolhatnak belőlük. Sok helyen (pl. az Egyesült
Államokban) nem az állami vagy szövetségi, hanem a helyi törvényhozás által hozott
törvények határozzák meg, hogy pl. egyes városok közigazgatási határain belül szabad-e
ezeket használni (általában nem).
5.1. TÚZIJÁTÉKOK
Működési elveiket tekintve nincs különbség a nagy és kis eszközök között. A régi ismeretek
ellenére egészen a XDC sz.-ig a tüzijátékok meglehetősen egyformák voltak. Csak akkor
következett be változás, amikor rájöttek arra, hogyan lehet arany színt előállítani. Ez jelentős
lökést adott a fejlesztéseknek, és mára már óriási szín és formagazdagságot találunk. A
klasszikus tűzijáték fekete lőporon alapult, és sokáig ez volt az egyetlen felhasznált
robbanóanyag. 1786-ban Berthollet felfedezte a KCI0 3 oxidáló tulajdonságát, ami új korszakot
nyitott és a későbbiekben lehető vé tette a különféle színek előállítását. Ismervén a kálium-
klorát tulajdonságait nem csodálkozhatunk azon, hogy sok baleset történt vele kapcsolatban.
Mára a kálium-klorátot a legtöbb helyről kiszorította ajóval stabilisabb, könnyebben kezelhető
kálium-perklorát (KCI04 ). A következő lépcsőt az elektrokémia fejlődéséből következően az
ahmúnium és magnézium előállítása jelentette, amely fémek felhasználásával ragyogó eziist
színű szikrákat és csillagokat lehet előállítani. Mivel a magnézium hamar korrodálódik,
általában alumíniumot használnak. A legutóbbi években nem sok lényegi fejlődés történt, a
titán felhasználásával egy újabb ezüst színt álIíthatunk elő, de a kemény titámszemcsék
nagyobb súrIódása miatt ezek a keverékek az örigyulladásra hajlamosabbak.
A tűzijátékok létrehozásában a legalapvetőbbek a bombák (105. ábra), a mozsarak, a

rakéták (106. ábra).
II-----f
c---
110. ábra Tüzijáték-bomba és a kivetésére szolgáló berendezés vázlatos

keresztmetszeti rajza. a) gyújtózsinór, b) csillag, c) bontó töltet, d)
késleltető, e) kivető töltet, f) papír vagy fém cső, d) beton talp
A bombák olyan, vetőcsőből kilőtt, hengeres vagy gömb alakú, papírburkolatú testek,
amelyek általában 80-150 m magasságig emelkednek, majd a repülési pálya csúcspontján
szétbontanak és 4-5 más~dperc égési idejű, világító csillagokat vagy más fény és/vagy
hangjelző eszközöket szórnak sugárirányban szét. A mozsár külső megjelenését tekintve

ugyanolyan, mint a bombát kilövő vetőcső, de a kirepülö hengeres papírtest közvetlenül a cső
elhagyása után bont és a kilövés irányában továbbhaladó, 30-40 m magasságig repülő, színes
csillagokat hoz létre. Az üstökös-telep olyan, külön-külön papírcsőbe töltött testeket
tartalmaz, amelyek a kirepülés után 60-70 m magasságig a repülési iránnyal ellentétes
irányban sziporkázó csóvát húznak. Egy telepben egyszerre 3-5 csövet működtetnek.
A tűzijáték rakéták teste általában feltekercselt papírból készül, amit víz..l-tatlanítás céljából
viasszal vagy paraffinnal irnpregnálnak. A papír' nagy előnye hogy olcsó, egyszeruen
előállítható, mechanikusan stabilis, de a robbanásnak nem áll ellen és nem képződnek belőle
veszélyes repeszek. Hajtóanyaga módosított összetételű puskapor (61 % KN0 3 , 5% kén, 34%
szén). Mind a rakéták, mind a kilőtt bombák átmérője általában 7-30 cm között van, bár
rendkívüli esetben használtak már 60 cm átmérőjű rakétát is (Japánban), amelyik egy több
mint 400 m átmérőjű ún. margaréta alakzattá robbant szét.
~---a
_ _..-----b
....- - - - c
~---d
e
111. ábra Tüzijáték rakéta (röppentyű)

keresztmetszeti rajza. a) orrkúp, b) záró dugó, c)
csillag, d) bontó töltet, e) késleltető, f) préselt fekete
lőpor hajtóanyag, g) stabilizátor rúd
A különböző fényeffektusok előállításához szükség van az effektust adó éghető anyagra, az

égést tápláló oxidálószerre, a komponensek egymáshoz rögzítését biztosító valamilyen

ragasztóra, valamint az optimális hőmérséklet beállítására szolgáló adalékanyagra. A színek
előállítása valamilyen élénk lángfestést adó fémsóval történik (zöld: bárium, vörös: stronciu~,
sárga: nátrium, fakó ibolya: kálium), amit KCI0 3-tal vagy KCI04-tal és valamilyen éghető
kötőanyaggal (viasszal, gyantával) préselnek össze kisebb gömbökké. A legnehezebb az élénk
kék szín, valamint az ebből következő lila és bíbor színek előállítása. A kék színt legjobban
148
réz-kloriddal lehet elérni, a CuCI terrrrikusan labilis, ezért nagyon nagy figyelmet kell
fordítani arra, hogy a hőmérséklet soha ne emelkedjen túl magasra. A fémsók nem egyforma
intenzitással színezik a lángot. Leghatékonyabbak a kloridok, amelyekből a lángban uralkodó
körülmények között a szín kialakulásáért felelős instabilis BaCI, CuCI, SrCI képződik. Sok
esetben a keverék stabilitásának megőrzése nem teszi lehetővé a halogenidek alkalmazását,
ezért a jelen lévő kálium-perklorátból felszabaduló kloriddal a robbanás pillanatában in situ
állítják elő ezeket. Máskor helyben polimerizált klórozott gumi, klórozott szénhidrogén vagy
PVC töltőanyagok alkalmazásával érik el azt, hogy az alkotórészek egymástól ne váljanak szét
és a szükséges halogenidmennyiség is biztosítva legyen. A sziporkázó (pulzáló) fényű
csillagokat magnézium és alumínium szemcsék és oxalátok összepréselés ével vagy a fémek

ötvözetével állítják elő, amelyek attól függően· hogy éppen melyik fém ég, bocsátanak ki
erősebb vagy gyengébb fényt.
A heterogén kémiai reakciók sebessége nagy mértékben függ a részecskék szemcseméretétől.

Tűzijátékok esetén porkeverékeket használnak, szándékosan nem törekednek túlságosan kis
szemcseméretek elérésére, mert így a végbemenő folyamatok sokkal jobban kézben tarthatók
és szabályozható k. A porkeverékek granulálásával, tömörítésével, préselésével mindig az adott
célnak leginkább megfelelő porozitást és szemcseméretet állítják be.
5.2. EGYÉB PIROTECHNIKAI ESZKÖZÖK
5.2.1. Bengáli tűz
Parkok, épületek kiviIágítására szolgáló, igen látványos jelenség. Több színben is előállítható,
hagyományosan zöld és piros. Fő komponensei: Bárium- vagy stroncium-nitrát, kevés kálium-
klorát és valamilyen éghető anyag (pl. akaroid gyanta). Égés során nagy metmyiségű hamu
képződik, ezért a keveréket tartalmazó csöveket vízszintesen kell elhelyezni. Mivel a lehulló
szikraeső és a visszatükröződő fény az igazán szép látvány, a csövek torkolatát általában
148
Az ebben a bekezdésben szereplő képletek nem nyomdahibásak, henem a magas hőmérsékleten
képződő, labilis, rövid élettartamú részecskék feltételezett összetételét mutatják
eltakarják a nézők szeme elől.
5.2.2. Tűz-szökőkutak, gejzírek, vÍzesések és vulkánok
Ugyanannak a pirotechnikai eszköznek egymástól méretben és elhelyezésben eltérő
változatairól van szó. Mindegyik ezüst vagy arany színű szikrákból álló, szökőkútszeru
fényjelenséget, nagyobb méretben pedig ráadásul a gejzírekre jellemző hanghatást állit elő.
A briliáns ezüst esőt bárium-nitrát és alumíniumpor v.agy fekete lőpor és titánpor keverékével,
míg az arany színű szikrákat fekete lőpor, faszén és vaspor keverékével érik el. Villódzó fehér
szikrákat a tüzijátékokhoz hasonlóan magnézium-alumínium ötvözettel nyernek. Különleges
arany "füst" állítható elő fekete lőpor, lámpakorom és arzén-triszulfid elegyével, de toxicitása
miatt használatát már jó ideje betiltották. A kerti mulat sá gokho z használt kis méretű
szökőkutak 18-30 mm átmérőjű csövekbe vatmak töltve, amelyek valamivel több mint 2 m
magasságig szórják a szikrákat. A legnagyobb változatok (gejzírek) kb. 75 mm átmérőjűek
és a valódi gejzírekéhez hasonló, üvöltő hangot hallatnak. A vulkánok előállításához

csonkakúp alakú papírhengerbe töltik a kiválasztott keveréket. Begyújtás után egyre nagyobb
mennyiségű anyag ég, ami a lángmagasság és a hanghatás fokozódásával jár. A vízesése k a
szökőkutak vízszintesen elhelyezett változatai, a szikrák nagyon látványos, függönyszeni
alakzatban hullanak alá. Ezeknél az eszközöknél vigyázni kell az elhelyezéssel, mivel
működés során olvadt fémcseppek hullnak alá, amelyek az éghető anyagokat meggyújtják.
5.2.3. Fényjelző eszközök, villanó keverékek
Egyes országokban a törvény előírja, hogya gépkocsik elakadása esetén az elakadásjelző

háromszög elé jókora távolságban egy figyelemfelkeltő színű (piros) égő fáklyát helyezzenek
ki. Hasonló eszközzel jelzik a balesetek színhelyét, néha a váratlan útlezárásokat is. Ezek rúd
alakú, dörzsgy~jtóval ellátott, lassan égő pirotechnikai eszközök, Sr(N03)2-ot, KCI04 -ot és
valamilyen éghető kötőanyagot tartalmaznak.
Látványos színpadi hatások érhetők el a kálium-nitrátból, kálim-perklorátból és kénporból

készülő villanóporokkal. A fényképészet hőskorában használt magnéziumporoll alapuló
villanó keverékek ma egészen más területen találhatók meg, pl. az antiterrorista egységek
fény- és hang gránátjaiban, amelyek időlegesen elvakítják azt, akinek a közelében robbannak.
Ezeken kívül használatosak még a világító lövedékek, világító gyertyák, amelyekkel éjszaka
a kívánt terii1etet pl. támadás vagy felderítés céljából bevilágítják. Egy ilyen rendszerbe állított
fényforrás nátrium-nitrátot és magnéziumport tartalmaz, égési hőmérséklete eléri a 3600 OC-ot.

A higroszkópos nátrium-nitrát alkalmazásának (a nem higroszkópos kálium-nitráttal szemben)
az az előnye, hogya nátrium által kibocsátott sárga fény intenzitása lényegesen nagyobb, min.t
a kálium fakó ibolya fénye, a sárga szín jelentősen lágyítja a magnézium kékesfehér fényét
és ezzel megkölmyíti a normális látást (az emberi szem a sárga szín tartományában sokkal
érzékenyebb, mint a kékben).
5.2.4. Petárdák és patronok
Szilveszter környékén minden nagyvárosunk petárdadurrogástól hangos, feltételezhetőleg több

Olvasó nak személyes tapasztalata is van ezen a téren. A nálunk (illegálisat'!) beszerezhető
petárdák általános felépítése a következő ábrán látható.
a b c d e f
112. ábra Petárda vázlatos keresztmetszeti rajza.

a) dörzsgyújtó, b) papírhenger, c) szűkítő henger,
d) lassan égő késleltető, e) hangjelző elegy,
f) lezáró dugó
A dörzsgyújtó a gyufafejjel azonos anyagból készül (fő komponense kálium-klorát), csak attól
nagyobb. A lassan égő késleltető nagyon változatos összetételű lehet. A legegyszerubb
változata kálium-nitráttal átitatott, feltekert és megszárított szűrőpapírból készül, hosszától és
nitráttartalmától függően 3-6 s átlagos késleltetéssel gyújtja be a hangjelző elegyet. Ez utóbbi
a leggyakrabban egyszeru fekete lőpor (l-ID g közötti mennyiségű). Vannak kifejezetten nagy
hang- és fényhatású petárdák is, ezeknek a töltete kálium-perklorát és alumínium-púder
keverékéből áll. Olyan nagy hangja van, hogy sok helyen betiltották használatát.
A játékpisztolyokban található kis patrOllokban vörösfoszfor és kálium-klorát ragasztóval

(általában enyvvel) felvitt elegyét használják. A felvitel nedves állapotban történik, száradás
után a keverék dörzsölés re, ütésre rendkívül érzékeny. Kezelése veszélyes, ezért egyszerre
csak kis mennyiséget állítanak elő.
5.2.5. Hangielzők. sípok
Ezek a papírcsőből készült elmés kis szerkezetek különböző magasságú intenzív fütyülő
hangot hallatnak és gyakran használják őket a tűzijátékok élénkítésére. Felépítésük a

következő ábrán látható:
a b c
113. ábra Tűzijátékok élénkítésére használt síp vázlatos

keresztmetszeti rajza. a) gyorsan égő gyújtózsinór,
b) rétegenként préselt hangjelző töltet, c) gipsz dugó
A fütyülő hangot kálium-klorátból vagy újabban kálium-perklorátból és valamilyen aromás

karbonsavszánnazékból (pl. 3,4,5-trihidroxi-benzoesav, nátrium-benzoát, nátrium-szalicilát,
ftálsav, tereftálsav és szánnazékai, galluszsav) rétegenkénti préseléssel készített, oszcillálva
égő töltet állítja elő. Az oszcilláció frekvenciája kb. 3-4 kHz, a hangmagasság a cső hosszának
változtatásával állítható. Kettős hangmagaságú sípok is előállítható k, ha az üres cső közepébe
aszimmetrikusan beheiyezett töltetet mindkét végéről egyszerre gyújtjuk meg.
5.2.6. Csillagszórók
Változatos öszetételben és minőségben készülnek. A jó minőségű csillagszóróból nem hullhat

sem olvadt salak, sem olyan méretű szikra, ami mást meggyújthatna, valamint működés
közben nem görbülhet el vagy defonnálódhat a hordozó vasdrót. Előállítása a klasszikus
gyertyamártáshoz vagy gyufakészítéshez hasonló. Bárium-nitrát vagy stroncium-nitrát,
alumíniumpor és vaspor felhasználásával sűrű pasztát készítenek, amit többszöri bemártással
visznek fel a vasdrótra. A tapadás elősegítésére valamilyen ragasztó hatású éghető anyagot,
pl. enyvet adnak hozzá. A rétegek beszárítása magasabb hőmérsékleten történik. lllatos
csillagszóróknál a kész tennéket valamilyen hő hatására párolgó, de szobahőmérsékleten nem
illékony illatanyag szerves oldószeres oldatával impregnálják, majd ismételten szár~tják.
Oxidáló szemek olcsóbb csillagszórókban mangán-dioxidot használnak. Az első osztályú,
kézzel készített tennékek ritkák és meglehetősen drágák.
5.2.7. Gyufa
A kovakő, acél és tapló kiváltására elsősorban a kémia fejlődése adott lehetőséget. Az első
gyufák igen veszélyesek és nehezen használható k voltak. Volt olyan cukrot és kálium-klorátot
tartalmazó gyújtó, amelyet tömény kénsavba kellett mártani hogy lángra lobbanjon, mások
feje fehérfoszforral volt bevonva, az egész üvegcsőbe volt lezárva, amit szét kellett törni a
meggyulladáshoz. Az első használható gyufa fehérfoszfort, ként, antimon-szulfid ot és kálium-
klorátot tartalmazott. Bármilyen érdes tárgyon végighúzva meggyulladt, de nem volt
biztonságos, gyakran robbanásszerű heveséggel gyulladt meg (akár a dobozban is).
Fehérfoszfor tartalma miatt ekkoriban vált kedvelt öngyilkossági módszerré a "gyufaivás".
llyenkor több doboz gyufa fejét leáztatták és megitták, ami súlyos, gyakran halálos
foszformérgezéshez vezetett. A fehérfoszfor spontán oxidációja során foszfor-pentoxid, majd
abból a levegő nedvességével foszforsav képződött, ami a gyufa fejét elnedvesítette és az
levált. Később a fehérfoszfort vörösfoszforral helyettesítették, amivel valamivel
biztonságosabbá vált a termék. A kisebb módosításokkal mai is használt ún. biztonsági vagy
svédgyufában a vörösfoszfort üvegporral keverve a doboz oldalára viszik fel, míg a
gyufafejben KCI0 3 , kén és ragasztó található, az elkülönített komponensek miatt a termék
biztonságosan kezelhető.
5.2.8. Füstök és ködök
A különböző színü füstöket és ködöket dekorációs vagy jelzési célokkal állítjuk elő.
Különösen fontosak lehetnek olyankor, amikor eltévedt vagy bajba került személyek
felkutatására küldött repülőeszközök célmegjelölésére használják. Fehér színű álcázó ködöket
főként a fegyveres erők használnak, amikor a köd takarását kihasználva álcázzák
tevékenységüket, valamint az ellenük irányuló célzott lövéseket lehetetlenné téve csökkentik
veszteségeiket. Színes füstök előállítá sára szolgáló ún. füst gránát keresztmetszeti rajza látható
a következő ábrán:
114. ábra Színes füstjelző vázlatos felépítése. a) szerves

színezék, b) gyújtókeverék, c) pirotöltet
A pirotöltet azt a célt szolgálja, hogya középen elhelyezkedő festékanyag elpárologtatásához

elegendő hőmennyiséget adjon. Lassú égés és alacsony égési hőmérséklet a két legalapvetőbb
kívánalom vele kapcsolatban; hagyományosan KCI03 és tejcukor keverékéből készül. Hő- és
oxidációálló színezék esetén a festéket közvetlenül a pirotöltetbe keverik bele. A színezék
sokféle színes vegyület lehet (pl. vörös színhez szudánvörös, bíborvörös színhez indigó,
kékhez réz(II)-ftalocianin komplex, sárgához auramin, stb).
5.2.8.1. Berger-keverékek
Berger francia vegyészről nevezték el a fehér köd előállítására szolgáló ún. Berger-
keverékeket, amelyek legegyszerubb összetétele a következő: cinkpor 25%, cink-oxid 25%,
szén-tetraklorid 50%. A cink-oxid egy része magnézium-oxiddal, a szén-tetraklorid pedig
lényegesen magasabb forráspontú poli klórozott szénhidrogénnel (általában hexaklór-etánnal)
helyetesíthető. Működése azon alapszik, hogya reakcióban erősen higroszkópos cink-klorid
képződik, ami a levegő nedvességével sűru, átlátszatlan, nem toxikus ködöt eredményez.
Zu + ZuO + CCI.. = 2 ZuCl1 + CO

2 Zu + CCl4 = 2 ZnCl1 + C
A folyamat során szén is képződik, ami miatt a köd szürkés árnyalatúvá válik. Ennek
megszÜlltetésére különféle oxidálószereket szoktak a keverékhez adni. A legegyszerubb
keverékeket az elkészítés után azonnal fel kell használni, különben az oldószer elpárolog.
Ezek előnye, hogy gyufával is meggyújthatók és kisebb iskolai laboratóriumokban is
előállíthatók. Zárt térben (pl osztályteremben) soha ne használjuk, mert melle'kreakcióban
rendkívül mérgező foszgén képződik!
Nem csak a hadsereg alkalmazza a ködgyertyákat, hanem a munkavédelmi vizsgálatok során

ezekkel ellenőrzik az elkészült új vegyifülkék elszívó-teljesítményét. Szabványban rögzített
mélységben (kb. 20 cm) behelyezve és meggyújtva a félig lehúzott ablakú működő fülkéből
2, 5 vagy 15 percig nem juthat ki köd. (A gyertyákat a szabványnak megfelelő égési idejűre
készítik.)
5.2.8.2. Régi köd- és füstelóállítási eliárások
Inkább csak történelmi érdekessége van a következő eljárásoknak, amelyekkel álcázóködöket

(füstöket) állítottak elő a háborúk során. A kapott ködök túlnyomó része toxikus, korrozív,
maró, ráadásul közülük sok nem rendelkezett megfelelő takaróképességgel sem. A teljesség
igénye nélkül álljon itt ízelítő ül néhány módszer:
a) Kén-trioxiddal töltött bombák. A levegő nedvességével tömény kénsav-ködöt alkot!

b) Klórszulfonsavval töltött bombák. A levegő nedvességével tömény kénsav- és sósav-
ködöt képez.
c) Szétrobbantott fehérfoszfor. Spontán begyullad, belőle foszfor-pentoxid, abból pedig
foszforsav képződik. Az égési reakció annyira exoterm, hogy a felszálló forrö
levegőoszlop magával ragadta és a magasba vitte a képződött oxidot, a talaj mentén
így nem alakult ki megfelelő takarás. Ennek az eljárásnak számos modem, harcrendbe
állított módosítása van, ezek ismertetése azonban meghaladja lehetőségeinket.
d) Égő gumiabroncsok. A fekete füst csak korlátozott álcázóképességgel rendelkezik, de
a képződő korom mindenre rátapad.
5.2.8.3. Modern ködgenerátorok
Jelenleg széles körben alkalmazzák az egyszeru, hétköznapi motorolajat felhasználó

ködgenerátorokat, amelyek elvi működési vázlata a következő:
b
115. ábra Ködgenerátor elvi működési vázlata. a) olajtartály,
• b) túlhevítő fej, c) hideg levegő befúvatás, d) o1;ljköd
"
. A tartályban lévő fűtőqlajat a kazánban elpárologtatják és túlhevítik, majd a hozzákevert hideg
levegővel gyorsan lehűtik. Ekkor a képződő olajcseppek mikrométer nagyságrendűek lesznek,
amelynek a fedő tulajdonságai mind a látható fény, mind pedig a közeli infravörös
tartományban nagyon jók és a toxicitása minimális. A készüléknek háti és gépkocsira szerelt

változata is létezik.
5.2.8.4. Disco-füst
Szárazjeget forró vízzel teli edénybe dobva nagy mennyiségű fehér "füst" képződik, ami
valójában köd. Az eljárás szinte teljesen veszélytelen, kis mennyiségben még nem túl jól
szellőző helyiségben vagy osztályteremben is használható. Ha a forró vízhez különböző
engedélyezett élelmiszeripari aromaanyagokat (pl. vanillin) keverünk, akkor illatos köd is
előállítható. Bár nem ismeretlen a nagynyomású folyadékporlasztásos eljárás sem, a
gyakorlatban bonyolultsága folytán nem terjedt el. Egy harmadik módszerrel egyszeruen vizet
párologtatnak el egy elektromosan fűtött térben, a szakaszosan működő készülékkel kb. 30-90
másodperc ig lehet egy felfűtéssel gőzt előállítani.
5.2.9. Gépkocsi-Iégzsákok és övfeszítök
A közlekedésbiztonság szempontjából lényeges előrehaladást jelent a balesetek során az

ütközés hatásait lényegesen csökkentő légzsákok és pirotechnikai övfeszítők alkalmazása.
Mindkét eszközben fő komponensként ólom-az id [Pb(N3)1]' nátrium-az id és enyhe oxidáló szer
található. A töltet üközéskor az autóba épített elektronikus egység parancsára felrobban és
nagy mennyiségű nitrogéngázt állít elő. A szilárd részecskéket egy kovaföldből készült szűrő
távolítja el. A képződött gáz vagy a légzsákot fújja fel, vagy egy dugattyút mozgatva a
másodperc töredéke alatt megfeszíti a biztonsági övet. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy
a töltetet senki se piszkálja, mert fajtától függően akár 200 g hatóanyag is lehet belUle. Az
eleggyel kapcsolatban alapvető követelmény, hogya robbanása "hideg" legyen.
5.2.10. Áramfeilesztés gázgenerátorral
Bizonyos esetekben hirtelen nagy mennyiségű elektromos energiára lehet szükség, ugyanakkor
a hagyományos elemek vagy akkumulátorok túlságosan nagy súlyuk miatt nem használllatók.
Ez a helyzet pl. a légiharc-rakéták esetében, ahol az indítás és a becsapódás közötti néhány
másodperc során a teljes fedélzeti vezérlő és irányítórendszer relatíve hatalmas mennyiségű
elektromos energiát fogyaszt. Az áramot egy kis méretű, gázturbinás áranúejlesztővel állitják
elő, amit a beépített lőportöltetből fejlődő forró füstgázzal hajtanak meg.
204. olchI Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, KLTE, Debrecen, 1995.
5.2.11. Oxigéllgenerátorok
Repülőgépek fedélzetén a fedélzeti rendszerek meghibásodása esetén a vészhelyzeti

oxigénellátást (a légzőmaszkok számára) biztosítani kell. Az oxigén bárium-peroxid vagy más
oxigéndús anyag hevítése során szabadul fel, a szükséges magas hőmérsékletet egy lassan égő
pirotöltettel érik el.
5.2.12. Konzerv-melegítök
Vannak olyan helyzetek, amikor nincs lehetőség az ételkonzervek megmelegítésére

(pl. háboníban, vagy kirándulásokon). A II. világháboníban elterjedten használtak olyan
konzerveket, amelyek beépített melegítő töltettel rendelkeztek. Ezt egy gyutacs elsütésével
lehetett működésbe hozni és néhány perc alatt felforralta a konzervdoboz tartaimát. A töltet
kalciurn-szilicidi és vas-oxidot1tartalmazott, ami gáz és füst (álcázás!) képződése nélkül
szolgáltatott elegendő hőmennyiség et. Legutóbb az Öböl-háború idején használtak nagy
mennyiséget ilyen tipusú ételekből a szövetséges csapatok. 1995-ben jelent meg a boltok
polcán egy új félkészétel család, amit kiilönösen mobil életmódot folytató személyeknek, pl.
kamionosoknak ajánlanak. A főzéshez szükséges hőmennyiséget beépített melegítő töltet
biztosítja kb. 15 percen keresztül. A töltet~rt, vasport és sót t$talmaz, megadott
mennyiségű víz hozzádására nagyon gyors korrózió játszódik le.

Dr. Lazar Istvan - Kulonleges Es Veszelyes Anyagok PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dr. Lazar Istvan - Kulonleges Es Veszelyes Anyagok PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM

Dr. Lázár István:

2. TOXIKUS VEGYIANYAGOK, MINT FEGYVEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

2.6. A légzőszerveket és a vörösvértesteket

3. ROBBANÓANYAGOK, LŐPOROK ÉS HAJTÓANYAG OK ............... 127

vizsgálati módszerek ............................. 171

4. GYÚJTÓ HATÁS Ú ANYAGOK .................................. 187

5. PIROTECHNIKAI ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

1.1. A KÁBÍTÓSZEREKRÓL ÁLTALÁNOS AN

Annak ellenére hogyakábítószerekről mindenki beszél, a kábítószer fogalma még a

néha leküzdhetetlen vágyakozás ébred a kábítószer által kiváltott megváltozott tudatállapot

A fiziológiai (élettani) függő~ olyan testi funkcióváltozásokat jelöl, amelyek a hirtelen

Egymás hatását az anyagok sokszor felerősítik vagy megváltoztatják (szinergizmus), aminek

Hogy miért lesz valakiből rendszeres (kényszeres) kábítószerfogyasztó, az nagyon összetett

A kábítószerhasználat szociális funkciója alapján a drogfogyasztók a következő kategóriákba

1.1.1. A kábítószerek csoportosítása

Függőség típusa és erőssége szerint

4. erős pszichikai, közepes fiziológiai: szippantóanyagok (oldószerek), barbiturátok

Az érdekIődők figyelmébe ajánlom Gerevich József: Egyre közelebb a drogfogyasztás tudományos

Természetes ingerületátvivő anyag mennyiségének módosítása szerint:

1. ábra A legfontosabb természetes ingerületátvivő anyagok 1. acetil-kolin, 2. a) R=H L(-)-

1. acetilkolin-csoport6 : muszkarin, szkopolamin

1.1.2. A kábítószerek egészségkárosító hatása

A kábítószerek rendszeres fogyasztásuk során rengeteg egészségkárosodást okoznak, ezek

Az aminocsoport kvaternerizálásával minden kábítószer muszkarinszeru hatású vegyületté alakul ál

1.1.3. A vegyszerkatalógusok és a kábítószer

A részletes leírásban látható, hogy sok modem kábítószert viszonylag egyszerii

1.1.4. Mit kap a fogyasztó?

1.1.5. Kábítószerhelyzet Magyarországon

Sajnos az országba csempészett és az idehaza előállított drogok mennyisége évről évre

A kábítószerfogyasztók csak illegálisan juthatnak hozzá a drogokhoz, a szerek forgalmazását

1.1.6. Törvényi megítélés

A társadalmi és szemléletbeli változások hatására 1995-ben változás következett be a

A kábítószer neve Halálos! Csekély Jelentős Csekély Jelentős

mérgező (max.) (min.) (max.) (min.)

Heroin 0,062 0,075 0,75 0,62 6,2

A korábban szubjektíven megítélt "csekély" mennyiséget, valamint a súlyos büntetést maga

különösen pedig a fiatalkorúaknak történő drogárusítással, ingyenes átadással ("beetetés")

1.2 KANNABISZ (MARmUÁNA, HASIS)

A kannabisz a marihuána és a hasis, általában pedig a kender különböző feldolgozottsági fokú

Cannabis indica var. Lamarck:

Hatáanyagtartalmára nem találtam adatot.

kifejezés félrehallott változata, amelyet először Brazíliában alkalmaztak a Cannabis

(gyógyászati célokra készített) marihuána szigorú értelemben véve a Cannabis sativa

alapítója nevéből származik. A legmagasabb THC-tartalmú anyag, amely kizárólag az

Kb. l09O-ben alapították.

műanyagszeru kinézetű gyanta, amelynek színe alapján a hatóanyagtartalom durván

kocsonyás anyag, amit kis adagokban, tisztán fogyasztanak.

A tetrahidro-kannabinol (THC) szerkezete és előállítása

2. ábra A tetrahidro-kannabinol két elterjedt gyűrűszámozása A baloldali számozás szerint a helyes

A TH C-t először 1964-ben szintetizálták, majd totálszintézisére több eljárást is kifejlesztettek,

3. ábra A A-l THC egyik lehetséges előállítási módja.

A marihuána és hasis élettani hatásai, hatásmechanizmusuk

keresztüli folyamatos hasisfogyasztás a fogyasztó teljes fizikai leromlását, a betegségekkel

hatásávalláthatjuk, hogy az alkoholistáknál sokkal gyakoribb az erőszakkitörés.)

4. ábra A Nabilon képlete

A THC hatásmechanizmusának vizsgálata vezetett el az Anandamide nevü anyag

5. ábra Az Anandamide szerkezete

Támogatott, Hírt. tiltott? A kannabis7. és a társadalom

malmára hajtja a vizet.

akik válogatás nélkül legyilkolhatnak mindenkit, aki az útjukba kerül.

Közvetlen veszélyt jelentenek a közúti közlekedésben résztvevőkre a drog hatása alatt

A fentieket mindenki elfogadhatja vagy elutasíthatja, saját érveivel szabadon kiegészítheti.