Etnobotanika

GYÓGYNÖVÉNY- ÉS DROGISMERET
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

GYÓGYNÖVÉNY- ÉS DROGISMERET

Tartalom
1. Gyógynövény- és drogismeret ........................................................................................................ 1
1. Bevezetés .............................................................................................................................. 1
2. I. Rész. Általános ismeretek .................................................................................................. 1
2.1. 1. A gyógynövények használatának története ........................................................... 2
2.2. 2. A magyar gyógynövényismeret története. ............................................................ 4
2.3. 3. A gyógynövény fogalma. ..................................................................................... 5
2.4. 4. A drog fogalma és nevezéktana ............................................................................ 5
2.4.1. Ellenőrző kérdések ...................................................................................... 7
2.5. 5. Okozhatnak-e rákot a gyógynövények? ................................................................ 9
2.6. 6. Hatóanyagok ....................................................................................................... 10
2.7. 7. A hatóanyagok szerepe a növényvilágban. ......................................................... 13
2.8. 8. A hatóanyag produkcióra ható tényezők ............................................................. 13
2.9. 9. A gyógynövények gyűjtése és tartósítása ........................................................... 15
2.10. 10. A házi szerek elkészítésének műveletei .......................................................... 16
2.10.1. Ellenőrző kérdések .................................................................................. 17
3. II. Rész. A gyógynövények részletes ismertetése ............................................................... 19
3.1. 1. A zsurlótól a közönséges párlófűig ..................................................................... 19
3.1.1. Ellenőrző kérdések ..................................................................................... 25
3.2. 2. A vadrózsától a közönséges kutyabengéig ......................................................... 26
3.3. 3. A zamatos turbolyától az orvosi zilizig .............................................................. 32
3.4. 4. A papsajt mályvától a bosikafűig ........................................................................ 39
3.5. 5. Az izsóptól a vérehulló fecskefűig ...................................................................... 46
3.6. 6. A pipacstól a gilisztaűző varádicsig .................................................................... 53
3.7. 7. A fekete ürömtől a tyúkhúrig .............................................................................. 61
3.8. 8. A tavaszi kankalintól az orvosi kálmosig ........................................................... 67
3.9. 9. A próbavizsga kérdései ....................................................................................... 74
4. III. Mellékletek .................................................................................................................... 75
4.1. Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 75
4.2. A gyógynövények magyar-latin neveinek tárgymutatója ....................................... 76
4.3. A gyógynövények latin-magyar neveinek tárgymutatója ....................................... 80
4.4. A záróvizsga kérdései ............................................................................................. 84
4.4.1. A. Kérdéssor ............................................................................................... 84
4.4.2. B. Kérdéssor ............................................................................................... 85
4.5. Ábrajegyzék ............................................................................................................ 86
iii
1. fejezet - Gyógynövény- és
drogismeret
Dr. Németh Imre
A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 számú projekt keretében készült.
1. Bevezetés
A gyógynövények, illetve a növények gyógyító tulajdonságainak használata évezredes múltra tekint vissza.
Sokáig meghatározó szerepük volt, a módszereik is fejlődtek, és a tapasztalatok is növekedtek, gyűltek. A 20.
században a kémia és a gyógyszeripar fejlődése azt a képzetet keltette, hogy a mesterséges anyagokkal minden
megoldható. Bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, s a gyógyító növényekre továbbra is szükség van. Ezeket a
növényeket részben a gyógyszeripar használja, de közülük sok a fontos házi szer is. Ne feledjük el, hogy a
betegség, a tünet időben való kezelése is fontos, s ezek a növények ezt lehetővé teszik. Ugyanakkor gyakran
olyan hatást biztosítanak, általában mellékhatás nélkül, melyet a modernnek nevezett anyagokkal sem tudnak
elérni.
A világban való eligazodáshoz ismeretekre van szükség. A gyógynövényekkel is okozhatunk kárt, tehát legalább
annyit kell tudni róluk, melyek a veszélytelen, melyek a kockázatos és esetleg mellékhatásokat kiváltó eljárások.
Ha tudásunk arra nem is lesz elég, hogy minden számunkra fontos gyógynövényt begyűjtsünk, és a
teakeverékeket magunk állítsuk elő, de arra már elég lehet, hogy legalább tudjunk arról, milyen lehetőségeink
vannak, mit és hol szerezhetünk be, s mely egyszerű betegségeket mivel kezelhetünk. Aki valamiről nem tud,
azt ki sem próbálhatja.
A Gyógynövény- és drogismeret tárgy keretében elsősorban a leendő termesztők és felvásárlók kapják meg a
szakmájukhoz szükséges alapismereteket, de ezek az ismeretek az élet bármely területén tevékenykedő
embereknek segítséget nyújthatnak, s aki ezzel a témával foglalkozik, annak segítségére lesznek. Olyan
ismereteket kap, melyekkel eligazodik ebben a témában, tovább képezheti magát, ha érdeklődése megmarad.
Más lesz a viszonya a természethez, a növényekhez. Az is nyilvánvaló, hogy a mindennapi életben a
legegyszerűbb és veszélytelen eljárások tucatjait alkalmazhatja e tárgyra alapozva.
A jegyzetben rövid áttekintést adunk a gyógynövények használatának történetéről, azok gyűjtéséről,

feldolgozásáról, a teák elkészítéséről. Beszélünk a hatóanyagképzésre ható tényezőkről, az esetleges
mellékhatásokról. A legfontosabb gyűjtendő növényi részek, a drogok nevét latinul is közöljük.
A tárgy keretében a legfontosabb rész a növényismeret. Ez viszonylag rövid leírást ad a gyógynövényekről, s

csak a legfontosabb elkülönítő bélyegeket sorolja fel. 118 pontban a legfontosabb drogot adó növények kerültek
leírásra, de a szám ennél magasabb, hiszen több növény esetében előfordul, hogy egy közeli, rokon faj is
ugyanolyan jó drogot ad, ezért azok is ismertetésre kerültek. Ezeken túlmenően felsoroltuk a gyógynövények
alkalmazásának lehetőségeit, és a velük kapcsolatos egyéb érdekességeket is. A növények felismerését képek
segítik (a képek mindegyike szerző saját felvétele). Minden növény esetében ismertetésre kerül a gyűjtendő
drog, annak latin neve, gyűjtési ideje, s az esetleges speciális eljárások, téveszthetőségek.
2. I. Rész. Általános ismeretek
1
Gyógynövény- és drogismeret
2.1. 1. A gyógynövények használatának története

Mottó: „Semmit sem találunk a legmodernebb gyógyszerek között, amelynek csíráját meg ne lelnénk az elmúlt
idők gyógyszereiben” (Maximilien E. P. Littré).
A Föld népességének kétharmada ma is elsődlegesen gyógynövényeket használ a betegségek kezelésénél. Több

tömegesen fogyasztott élvezeti cikknek illetve serkentő anyagnak van mellékhatása. Így a kávé, és a tea is
serkentő anyagok, élénkítők, de fluorforrást is jelentenek, a gyömbértea ugyanakkor jó a gyomorrontásra.
Angliában kedvelt volt a gyömbérsör. A coca-cola kezdetben fejfájás elleni ital volt. Atalantában az 1880-as
években találta fel egy gyógyszerész, aki a kóladióról szóló ismereteket hasznosította előállítása során.
A világ különböző részein ugyanarra használták a gyógynövényeket, s annak ellenére van azonosság közöttük,
hogy az indián kultúra a 15. századig el volt zárva az európai, egyiptomi, kínai, indiai hatásoktól. Így a komlót
és a mentaféléket mindegyik nép gyomornyugtatónak használta, az angyalfű (Angelica) és az édesgyökér
(Glycyrrhiza glabra) egyaránt a légzőszervi betegségek gyógyszere volt, a földiszedret és málnát a hasmenés
ellen alkalmazták, a fehér fűzfa pedig a gyulladások és fájdalomcsillapítás gyógyszere volt.
Az aszpirin név a Spirea, ma Filipendula latin nevéből származik. A gyógyszer kezdetben a fehér fűzből és a
legyezőfűből készült, mely utóbbit egyes könyvek tévesen bakszakállnak neveznek. Mind a két növény több
hatóanyagot is tartalmaz.
Úgy vélik, a növények gyűjtését a kezdetekben segítették az állatok mérgezései, az egyéni tapasztalatok. A
vadmenta, bazsalikom, zsálya levelébe csavart vadhús nem romlott meg. Sok régi névtelen herbalista volt. Ide
tartoztak a „bölcs asszonyok”, akiket eltérő korokban és környezetben a bába, vajákos asszony, boszorkány,
javasasszony, varázslónő elnevezésekkel illettek. A házi gyógytanácsadók 90% - a ma is nő! A brit orvosoknak
egy javasasszony tanácsolta a pangásos szívelégtelenségre a gyűszűvirág (Digitalis) használatát. Többen úgy
vélik, a hivatásos férfi orvosok ellenszenve is közrejátszott a boszorkányüldözésekben, mert képzettebb és
eredményesebb vetélytársak voltak, s rontották az orvosok hitelét és csökkentették bevételeiket. Ez napjainkban
sincs másképpen, csak a módszerek változnak. Vegyük észre, ha egy felfedezés a hivatalos körökön túlról
érkezik, az első reakció az orvostársadalom részéről igen gyakran a merev elutasítás, mely esetenként még a
vizsgálatokat is elutasítja.
Kína. A legenda szerint i. e. 3400 körül egy mitológiai császár, Sen Nang ismerte fel a gyógyító erejű
növényeket. Vizsgálatait saját magán végezte, s végzete is ez lett, mert mérgezésben halt meg. Az első könyv, a
Pen Cao Csing (Az ismert gyógynövények) szerzőjének is őt tartják. A könyv több tucat gyógynövény
felhasználásával 237 receptet közöl. A Jin dinasztia idejéből (Kr. e. 1500 körül) a régészek több mint százezer
un. jóslócsontot hoztak felszínre, melyre fűvészeti adatokat véstek. Már a 7. században ismerték a
cukorbetegséget, és a 10. században oltást adtak a himlő ellen.
1590-ben Li Si Csen 52 kötetes könyvet jelentetett meg (a könyvnyomtatást is már Gutenberg előtt 800 évvel
találták föl). Címe: „A gyógyító növények jegyzéke” (Pen Cao Kang Mu). A nagy műben 1094 növényt ismertet
és 11. 000 féle felhasználási módot közöl.
A kínai orvoslás a betegségek lényegét abban látta és látja ma is, hogy a beteg, az életkörülményei és a
körülvevő világ közötti harmónia megbomlott. Központi gondolata, hogy a természetet öt elem építi fel (fa, tűz,
föld, fém, víz), s ezek viselkedésével és az energia vagy életerő tana alapján minden változás megmagyarázható.
1949 óta egyeztetik a nyugati és keleti módszereket. Áttörést ezen a területen Nixon látogatása után értek el.
Javult az akupunktúra megítélése, mely még a hetvenes években is sarlatánságnak minősült pl. Magyarországon
a hivatalos gyógyászat szerint.
India. Alapelvei hasonlók, mint a kínai orvoslásnak, az egészséget ugyanúgy az egyén a környezet egyensúlya
határozza meg, ugyanúgy öt alapelemet nevez meg (föld, levegő, tűz, víz, éter). Itt is fontos az életerő, s a
szemléletmódja is holisztikus, azaz nagy figyelmet fordít a környezeti tényezőkre, a táplálkozásra,
munkavégzésre, testedzésre, de mellette az érzelmekre és a lelki-szellemi életre is.
I. e. 1200 körül Punarvasu Atreya által alapított első orvosi iskolában Jivaka már hét évig tanult, amikor
megkérdezte mesterét, mikor fejeződnek be tanulmányai. Próbatétele az volt, hogy olyan növényeket keressen a
környéken, melyeknek semmilyen haszna nincs. Több nap eltelte után azzal tért vissza nagyon letörten, hogy
ilyeneket nem talált. Mestere ekkor elbocsátotta, azzal, hogy most már mindent tud, amit egy orvosnak tudnia
kell.
2
Az ajurvédikus (ayur = élet, véda = tudás) tudás alapjai a Védákban, a bölcsesség négy kötetében vannak leírva.
A Rig Véda a legősibb, 4500 éves, benne szemműtétek, amputációk leírása is szerepel, mellettük 67
gyógynövényt ismertettek, mint pl. Rauwolfia serpentina (kígyógyökér), mely hatásos a magas vérnyomás,
idegbaj, epilepszia ellen, és csillapító, nyugtató hatású. A trópusokon él, keserű ízű. A növények ismerete
szorosan össze volt kapcsolva az isteni tanításokkal, mert a gyógyítás legfőbb védnöke maga Buddha volt. Az
ismeretek átadása az arabok felé a 6. században megtörtént, akik ennek bizonyos elemeit Európába is behozták.
India és Pakisztán lakóinak 70 százaléka ma is az ajurvédikus módszereket és az általa ajánlott
gyógynövényeket használja.
A nagymogulok dinasztiájának uralkodása idején (16-19. század) Indiában is háttérbe szorult az Ayur Véda, a
falusi emberek azonban életben tartották, s India kiválása után a brit gyarmatbirodalomból az orvosok újból felé
fordultak, s ez a tendencia azóta is tart.
Egyiptom. 1874-ben, Luxor melletti Tombs-völgyben egy német egyiptológus a Kr. előtti 1500-ból származó
un. Ebers féle 21 m-es papirusztekercset találta meg, rajta orvosi szövegekkel. Több mint 500 féle
gyógynövényt sorol fel 876 féle gyógymóddal, s a mai növények harmada már szerepelt ebben az írásban, mely
a gyógyászat mintegy ezer évét tekintette át. Az egyiptomiak között kedvelt volt a fokhagyma és vöröshagyma
fogyasztása, s a görög történetíró, Hérodotosz csak „büdösek” néven emlegette a Nílusiakat. Tutenkámen fáraó
(Tut-Anch-Amon, i.e. 14. sz.) sírjában hat fokhagymagerezdet találtak. Kr. előtt 500-ban az egyiptomi
herbalistákat tekintették a legjobbaknak, az uralkodók udvari orvosai gyakran közülük kerültek ki, s a tudásra
vágyó orvosok is Egyiptomba mentek tanulni. Ezzel jelentősen hatott az egyiptomi orvostudomány az európaira.
Európa. Görögországban, Kr. e. az 5. században Empedoklész négy őselemről tanított (föld, levegő, tűz és víz),
s ezekhez négy alapvető testnedvet társított (fekete epe, vér, sárga epe, nyák). Hippokratész (Kr. e. 460-370)
szerint az egészség ezen testnedvek megfelelő keveredésétől és egyensúlyától függ. Ily módon a betegségek
természetes eredetűek, s a betegben a megbomlott egyensúlyt igyekezett helyreállítani, valamint a betegben rejlő
gyógyító erőket mozgósítani. A kezelést mindig személyre szabta, s megfigyelte a betegek egyéni
válaszreakcióit. Mintegy háromszáz gyógyszert használt, melyek között több gyakori gyógynövény is szerepelt
(kamilla, búzavirág, fahéj, rozmaring, fokhagyma, stb.). Theophrasztosz a Kr. e. 3. században már 455
gyógynövény leírását adta meg, s valószínűleg ez volt az első európai herbárium, melyben a gyógyszerek
elkészítését és felhasználását is leírta.
A hippokratészi kúrákat a római birodalom orvoslása is alkalmazta, de vegyítették a vallással és a mágiával.

Ugyanakkor a betegségek megelőzésében eredményeket értek el a víztisztítással és a szennyvíz elvezetésével.
Minden idők egyik legátfogóbb herbáriumát alkotta meg a 40-ben született Dioszkoridész. Könyve a De Materia
Medica 600 növényt tárgyal, részletes leírásokkal és illusztrációkkal. Galenusz tekintélye még Dioszkoridészét
is felülmúlta, de hatása kettős volt. Szorgalmazta, hogy a gyógyszerként használt készítményeket ellenőrizzék, s
bonyolult teakeverékeket állított össze. Az kétség kívül hasznos, ha több gyógynövényből főzünk teát (galenusi
keverékek), de az akár száz alkotórészt tartalmazó keverékek, mint mindenre jó, méregdrága csodaszerek, bár
nagyon népszerűek voltak a hiszékeny betegek körében, a fejlődést és a használatot inkább akadályozták.
A Római Birodalom bukása után az orvosi hagyományokat az iszlám tartotta életben, s bár az arabok és a
perzsák jelentősen gazdagították a gyógyszerek listáját, de a galenuszi elveken nem léptek túl. A 11. században
élt Ibn Sziná, azaz Avicenna enciklopedikus műve, a Canon Medicinae évszázadokon át hatott.
Az egyház szerepe jelentős volt ezen a területen a középkorban. A bencések voltak a legkitartóbb herbalisták,
lemásolták a régi könyveket, így a régi leírások megmaradtak, s megőrizték a korábbi időkben felhalmozott
tudást. Nagy Károly valamennyi kolostorban „orvosi kertek” létesítését rendelte el. Bencés herbalista volt a
bingeni Hildegard apácafőnöknő is (1098-1179). Hildegards Medicinae c. könyve ötvözi az ismereteket.
Angliában i.sz. után 950-ben Bald főnemes könyvet írt Alfréd király rendelésére, melyben 500 növényt tárgyal,
s benne vannak a kelta-druida eredmények is.
A középkori boszorkányüldözések oka lehetett a férfiak szakmai féltékenysége, mert a betegek gyakran csak a
népi gyógyászatra, a rítusokra és a mágiára hagyatkozhattak, s a gyógynövényeket ismerő tudós asszonyok
eredményességben bizony gyakran túltettek a „képzett” orvosokon. A gyógy- és mérgező növényekkel való
foglalkozást segítette a politikai és hatalmi harc is, mely megoldásként gyakran a mérgekhez nyúlt, s jól
megfizette a hivatásos méregkeverőket és orgyilkosokat.
Az új eszmék azonban utat törtek a középkori Európában, s egyik fontos képviselőjük volt Aureolius Philippus
Theophrastus Bombastus von Hohenheim (1493-1541), aki Paracelsusnak nevezte magát, azaz olyan embernek,
3
aki tudásba meghaladta az ókori Celsus orvost. A betegségeket már nem a testnedvek megbomlott egyensúlyára
vezette vissza, hanem külső hatásokra. Feltételezte, hogy a növényekben gyógyhatású alkotórészek vannak.
1652. Anglia. Nicholas Culpepper Füvészkönyve történelmi érdekesség, de nem alap. Állítása, hogy minden
növény mindenre jó, több mint kétséges.
A német Samuel Hahnemann (1755-1843) pedig a homeopátia atyja volt, s a mérgező anyagok tanulmányozása
során dolgozta ki elméletét, mely úgy tűnik, napjainkban is egyre terjedő, valóban alternatív, teljesen új
szemléletű kezelési forma.
Amerika. Az indiánok egészségesek voltak, kevés betegség támadta meg őket, s gyógyszereik gyorsan és
hatékonyan gyógyítottak, de a hivatalos orvostudomány sokáig semmit sem tanult ebből. George Washington
1799. évi halálát a hagyományos orvosi kezelés, az érvágás (két liter vér lecsapolása), a hashajtó szerek
alkalmazása és a higanyos kezelés együttesen okozhatta.
Samuel Thompson a bábáktól és az indián gyógyítóktól tanulva 1800 körül gyógynövényekkel és forró
fürdőkkel megmentette a már gyógyíthatatlannak nyilvánított lánya életét. Ezeket a gyógymódokat tovább
fejlesztve „orvosnak” nevezte ki magát, és évtizedekig sikeresen tevékenykedett, emberek millióihoz juttatva el
ezt a gyógymódot. Halála után azonban módszere kiment a divatból, de munkáját követői folytatták. Az
Eklektikus Orvosi Intézet egyesítette az európai, ázsiai, indián és a rabszolgák herbalizmusát, s virágkorát a 19.
sz. végén érte el. Napjainkban: az AIDS ellen például a kínai uborka gyökérkivonatát és az orbáncfű fajokat
vizsgálják.
2.2. 2. A magyar gyógynövényismeret története.

A középkori kolostorok, apátságok fennmaradt kéziratai azt bizonyítják, hogy a szerzetesek gyűjtötték és
termesztették is a gyógynövényeket, fűszernövényeket. A kolostorok mellett a gyümölcsösök és zöldséges
kertek mellett gyógynövényes kertek is voltak, s az iratokban a gyógyteák, gyógy likőrök receptjei is
szerepeltek. Ez egyébként teljesen logikus dolog volt, hiszen a legtöbb rend egyik alapvető feladatának a
gyógyítás számított.
A középkori inkvizíciós perek jegyzőkönyvei szerint a gyógyító sámánt (az eredeti magus szót fordították
tévesen sámánnak, helyesebb lett volna a táltos kifejezést alkalmazni, mert a magyaroknak nem voltak
sámánjai) az akkori orvosok gyakran feljelentették. Az iratokból kiderült, hogy gyógyításaik rendkívül
eredményesek voltak, pénzt nem fogadtak el, gyógynövényekből készült főzeteket igen gyakran használtak,
könyveik voltak, vagy pálcákra rótták a gyógynövények és orvosságok neveit. A vallomások alapján
legtöbbjüket fel is mentették. Egyiket tanítványok kísértek, hogy eltanulják ismereteit, a másikról
megemlítették, hogy sokféle gyógyfüvet ismert, s akik kértek tőle, azoknak szívesen is adott belőlük.
Az első magyar nyelvű gyógynövénykönyvet 1578-ban adták ki Kolozsvárott, Heltai Gáspár Műhelyében.
Címe. „Herbárium az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Magyar nyelvre, és ez rendre
hozta az Doktorok Könyveiből az Horhi Melius Péter.” Az elöljáró beszédben írta. „A Bölcs
Isten…megékesítötte a földet nemcsak sziligy (szelid) és vad oktalan állatokkal, hanem Fáknak, Fűeknek
megmondhatatlan sokféle gyönyörűséges voltával, melyekkel az embereknek nemcsak testek tápláltatnék, hanem
szemek is tekintettel gyönyörködnék és ha betegségek történnek, Orvossággal testeket gyógyítanák.”
Pápai Páriz Ferenc 1690-ben kiadott munkája a „Pax corporis, azaz az emberi test nyavalyáinak okiról,
fészkeiről, s azoknak orvoslásának módgyáról való tracta.” Ez a könyv olyan nagy siker volt, hogy száz év alatt
több kiadást is megért, s népszerű olvasmány volt. Elöljáró beszéde szerint a falusi embereknek szánta ezt a
könyvét, s ezek szerint a falusi emberek olvasni is tudtak, s a könyvet vették is. A következőket írja: „nem
akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes
gazdáknak, s gazdasszonyoknak, és az igyefogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor kezek ügyében
értelmes orvos.” Pápai Páriz Ferenc a gyógyfüvek alkalmazásának és a fitoterápiának volt a híve és képviselője.
Sok növényi gyógymódot ajánlott, de ő is átvett sok mindent, az un. „paraszti orvosságokat”. „E könyvből pedig
szükségéhez képest olvashat nyavalyájáról a beteg. E sok különb-különbféle orvosságok közül, ha egyiket nem,
megszerezheti a másikat, ha maga házánál nem, feltalálja másénál, ha egytől nem, összeszerezheti többtől. Nem
is igazítok mind Patikára, hanem nagy részén házunknál is található szereket igyekeztem a szegényeknek
kedvekért előszámlálni.”
Fontos állomás Diószegi Sámuel 1813-ban megjelent könyve, az „Orvosi fűvész könyv, mint a magyar fűvész
könyv praktika része. A Fűvészek és Nemfűvészek számokra készült, és közhasznavehetővé tétetett
4
Debrecenben.” Bevezetőjében érdekes szemléletet boncolgat, melyet talán a mai világban is érdemes
megszívlelni. „Nintsen is semmi egyéb orvoslója a betegség miatt szenvedő testnek, hanem csak az abban lévő
életerő, az orvosló Természet. Akiben az egész erejében van, ha valami kevés baja esik, bízza magát csak erre az
orvosra, és hogy annak munkáját ne akadályoztassa, mérsékelje magát az ételben, italban. Meggyógyul. Az
orvosságok nem orvosolnak, hanem csak az Életerőt serkentik, annak munkáját megkönnyebbítik, segítik, hogy
az a betegség okát elháríthassa. Mikor az Életerő egészen el van csüggedve, haszontalan akkor minden
orvosság.” Tehát a gyógyszerek mellett igen fontos és hatásukat fokozza a jó érzelmi és lelki állapot.
1871-ben megjelent az Első Magyar Gyógyszerkönyv, majd 1895-ben Issekutz – Jakabházy – Nyíredi:
Gyógyszerismeret c. könyve. 1904-ben Kolozsvárott kísérleti gyógynövénytelep létesült, s mivel az illóolaj
előállításában a tudományos hátteret Páter Béla (1860-1938) teremtette meg Kolozsváron, gondolom, a két adat
összefüggésbe hozható.
Zelenyák János plébános és természetgyógyász könyve 1908-ban jelent meg, címe „A gyógynövények hatása
és használata”. Az előszóban írtakra érdemes odafigyelni. „Az ideges, könnyűvérű, lázas kor embere gyorsan
ható szerek után kapkodott és kapkod, elhanyagolván azt a növényt, mely mosolygóan feléje nyújtja kelyhét és
gyógyerejét. A kedves, éltető, hatásos gyógyfüvek az újabb korban a házigyógytárban (ti. falun) húzódtak meg,
és lassan-lassan feledésbe is mennének, ha rehabilitálásukat maga az emberi természet nem követelné.”
Az első világháború okozta törést a gyógynövényismeret terén az ország pár év alatt kiheverte,
Gyógynövénykísérleti Állomás, botanikus kert létesült. 1928-ban a Második Nemzetközi
Gyógynövénykongresszust Budapesten tartották.
A papok és szerzetesek már a legrégebbi időktől kezdve ültették a kolostorkertekbe a gyógynövényeket, s

használták is azokat. Napjainkban a gyógyszertárakban is kapható gyógyfüves keverékeket a halimbai
„gyógyfüves pap”, Szalai Miklós állította össze, melyek a Halimbárium feliratot viselik. E jegyzet szerzője
maga is tapasztalta családtagjának javulását, miután írtak a halimbai címre, és kaptak is egy teakeveréket,
melyet epekő és epegyulladás ellen javasolt annak összeállítója. A teakúra eredményes volt, az epekő nyom
nélkül eltűnt. Ennek már több évtizede, hogy az epe okozta panasz megszűnt, a javulás tehát nem ideiglenes,
nem átmeneti jellegű volt.
2.3. 3. A gyógynövény fogalma.

Minden olyan növény ebbe a kategóriába tartozik, melyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt
gyógyászati célokra használunk fel. Vannak vadon termett és termesztett növények. Mivel a termesztett
növényeknek is számtalan jótékony hatása van, ezért tágabb értelemben minden növény lehet gyógynövény is,
így a termesztett szántóföldi növényeink, a zöldségfélék és a gyümölcsök is, de ide sorolhatók a fűszernövények
és az élvezeti cikkek is. Vélhetően ezek közül sokan eredetileg inkább gyógynövényfunkciót tölthettek be az
ételek tartósítása és a gyomorfertőzések terén, s nyilván jótékony hatásuk és kellemes illatuk, ízük miatt váltak
fűszernövényekké. Az élvezeti cikkek is rendelkeznek gyógyhatással, ezért ésszerű, gyógyászati adagban
történő fogyasztásuk más elbírálás alá esik.
A növények ilyen kategóriákba való sorolása szubjektív, emberi tényező, mely mindig kifejez egy bizonyos
viszonyulást, gazdasági érdeket, szándékot, célt, stb. Pl. takarmánynövények, dísznövények, mérgező növények,
gyomok, stb., hiszen ugyanaz a növény többféle kategóriába is tartozhat a szerint, éppen melyik tulajdonságára
helyezzük a hangsúlyt.
De jól megvilágítja a helyzetet az indiai gyógyászat történetében emlegetett régi indiai történet, mely szerint
Jivaka tanulmányai akkor értek véget, amikor több napi keresgélés után egyetlen olyan növényt sem talált,
melynek ne lett volna valamilyen haszna. Nekünk viszont az a dolgunk, hogy a választék szélesítése mellett a
figyelmet a hatékonyabb és könnyen beszerezhető növényekre irányítsuk.
A gyógynövényismeret történetében is voltak szélsőséges nézetek, amikor egyesek azt vallották, hogy minden
növény minden betegségre jó, ami feltehetően erős túlzás, de felvetődik az is, hogy gyógynövényként
használjuk azokat a növényeket, melyek a legerősebb hatást fejtik ki a legkevesebb (vagy semmilyen)
mellékhatással, s amelyekről egyáltalán ismereteink, tapasztalataink vannak. Figyelembe kell azt is venni, hogy
amint a gyógyszerek, úgy a gyógynövények sem egyformán hatnak mindenkire, az egyén reakciójától függően
ugyanarra a betegségre számos gyógynövényt is a legjobbak közé sorolhatnak. Könnyen előfordulhat, hogy a
jövő tudománya egyszer még igazolni fogja Jivaka tapasztalatait.
2.4. 4. A drog fogalma és nevezéktana

5
A drog a hatóanyagot tartalmazó, általában szárítással tartósított növényi rész. Megjegyezzük, hogy a
gyógynövények többsége zölden, frissen is felhasználható, a szárítás a legtöbb esetben azt biztosítja, hogy az év
bármely szakában tudjunk gyógyteákat készíteni. Néhány olyan eset ismert, amikor a friss terméknek káros
mellékhatása van. Ilyen pl. a kutyabenge kérge, melyben a rhamnustoxin hánytató hatású, s ez csak egyéves
tárolás után bomlik le, vagy hőkezelést kell alkalmazni. A ricinus magja is mérgező, de olajába a hideg sajtolás
után a méreganyagok nem mennek át, de az utána történő hőkezelés is eredményes.
A gyógynövényt, mint nyersanyagot alkalmazzák, és a gyógyászat területén ennek a nyersanyagnak drog a

neve. A tévedések elkerülésére jobb a növényi drog, crude drug, elnevezés használata (a drog = a germán
droge, szárítani szóval lehet kapcsolatban).
Növényi drog lehet:
1. A gyógynövény legtöbb hatóanyagot, hatóanyag együttest tartalmazó része, melyet szárítással tartósítanak,
tisztítanak, aprítanak, hámoznak, de egyéb kezelést nem kap.
2. A növényi nyersanyagból előállított illóolaj (aetheroleum), gyanta (resina), balzsam, zsírosolaj (oleum),
alkoholos kivonat (tinctura) stb.
3. A nyersanyagból átalakítással nyert anyag, pl. kátrány, pix (borókakátrány – Pix juniperi), orvosi szén, carbo
(pl. hársfaszén – Carbo tiliae).
A drog latin nevében az első név a növény latin nevének birtokos esete (Pl. Frangulae, Sambuci, Trifolii), a
második név a növény szervének elfogadott tudományos neve, mely alanyesetben áll. Pl. Sambuci flos – bodza
virág, vagy Frangulaecortex – kutyabenge kéreg.
Néhány esetben, nyilvánvalóan akkor, amikor több hasonló növény faj is szóba jöhet, a drog nevében a teljes
latin név szerepel. Pl. Allii sativi bulbus – azaz az Allium sativum – fokhagyma hagymája, vagy a Digitalis
lanatae folium, azaz a gyapjas gyűszűvirág levele, hiszen van egy másik gyógynövény, a Digitalis purpureae
folium, a piros gyűszűvirág levele.
Van olyan eset is, amikor a növény latin nevéből, de csak a második részéből képezik a drog nevét. Pl. a
csattanó maszlag - Datura stramonium drogja a Stramonii semen és a Stramonii folium. A pásztortáska,
Capsella bursa-pastoris drogja is a Bursae pastoris herba néven ismeretes, vagy a kerti bazsalikom – Ocimum
basilicum – illóolaja az Aetheroleum basilici.
Számos drog régebbi nevét megőrizték, amely a mai rendszertani besorolást nem tükrözi. Így a Consolida
regalis, a mezei szarkaláb virága a Calcatrippae flos néven jegyzett, vagy a rózsafélék esetében a szárított
csipkebogyó nevét sem a Rosa sp. adja, hanem Cynosbati pseudofructus cum seminibus. Az igazi édesgyökér
(Gycyrrhia glabra) gyökérdrogja is Liquiritiae rhizoma et radix néven szerepel.
Néhány esetben a drognév a növény régebbi latin nevét őrizheti, arra utal, hogy a növény elnevezésében,
besorolásában változások történtek. Ilyen pl. a máriatövis (Silybum marianum) termés drogjának Cardui
mariani fructus neve, vagy a buglyos fátyolvirág (Gypsophyla paniculata) gyökérdrogjának Saponariae albae
radix elnevezése.
Egyes esetekben az adott drogot kétféle névvel is illetik, ahol egyrészt a növény nevének változása játszhat
szerepet, pl. az akácfa virága esetében Robiniae flos, vagy Acaciae flos. Más esetben, így a babhéjnál a mag
nélküli hüvelytermésre több, azonos név, ill. kifejezés is megfelelő, így a drognak három féle neve is lehet:
Phaseoli legumen, Phaseoli pericarpium, Phaseoli fructus sine semine.
A növényi nyersanyagból előállított termékek első neve maga a terméknév, pl. Oleum, Aetheroleum, a második
helyen a növény latin nevének a birtokos esete áll. Pl. a rozmaringolaj az Aetheroleum rosmarini (Rosmarinus
officinalis), vagy a mentaolaj az Aetheroleum menthae piperitae (Mentha piperita). A len (Linum usitatissimum)
olaja az Oleum lini. A mákból készült ópium szárított formája a Pulvis opii, vagy a kukorica keményítőjének a
neve Amylum maydis.
A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkifejezések
amentum, -i barka lichen –es zuzmó
6
amylum, -i keményítő lignum, -i faanyag, farész
anthodium,-i virágzat nux, nuces dió
bacca, -ae bogyó oleum, -i olaj
bulbus, -i hagyma pericarpium, -ii terméshéj
capsula, -ae tok, termés petalum, -a szirom
caput, - itis fej pseudofructus áltermés
cortex, -icis kéreg pulvis por
dissepimentum dió válaszfal radix, -icis gyökér
flos, -ris virág recens friss, zsenge
folium, -ii levél resina, -ae gyanta
frons, -des ágvég, lomb rhizoma, -ae gyökértörzs
fructus, -us gyümölcs semen, -inis mag
galbulus, -i áltermés stigma, -ae bibe
galla, -ae gubacs stolo, -inis gyökérhajtás, futószár
gemma, -ae rügy strobulus, -i toboz
glans, glandes makk summitas, -atis hajtáscsúcs
granum, -i magszem tostus, a, um pörkölt
herba, -ae fű, herba tuber, -ecis gumó
2.4.1. Ellenőrző kérdések

(Több helyes válasz is lehetséges)
1. A Föld népességének hány százaléka használ még ma is gyógynövényeket a betegségek kezelésére?
a. fele
b. két harmada
c. kevesebb, mint fele
2. Kínában a gyógyító növényekről az első nyomtatott könyvben hány növényt ismertettek?
a. ötszázat
b. több tucatot
c. ezernél többet
7
3. Melyik állítás nem igaz a kínai orvoslással kapcsolatban?
a. a betegség a harmónia megbomlása miatt van
b. az energia és életerő tannal minden változás megmagyarázható
c. a természetet öt elem építi fel: föld, levegő, tűz, víz, éter
4. Az első indiai orvosi iskolában mi volt Jivaka próbatétele?
a. gyógyító növényeket kellett keresnie
b. haszontalan növényeket kellett keresnie
c. mérgező növényeket kellett keresnie
5. Az indiaiak a tudásukat átadták:
a. a tibetieknek
b. az araboknak
c. az európaiaknak
6. Az egyiptomi Ebers féle tekercseken gyógynövényeket és gyógymódokat sorolnak fel i. e. 1500 körül. Hány
gyógynövényt említettek?
a. kb. százat
b. közel ezret
c. mintegy ötszázat
7. Mely gyógynövény fogyasztását jegyezte fel Hérodotosz az Egyiptomiakról?
a. fokhagyma
b. menta
c. kígyógyökér
8. Empedoklész a K. e. 5. században mit társított a négy elemhez?
a. négy évszakot
b. négy bolygót
c. négy testnedvet
9. Kr. e. a 3. században Theophrasztosz alkotta mű volt:
a. az első gyógyszerkönyv
b. az első európai herbárium
c. az első összefoglaló mű a higiéniáról
10. Kik voltak viszonylag közeli kortársak az alábbiak közül?
a. Ibn Szina
b. Galenusz
c. Bald főnemes
8
d. bingeni Hildegárd
11. A német Hahnemann nevéhez mi fűződött?
a. a homeopátia kidolgozása
b. a fürdők alkalmazásának bevezetése
c. egy részletes fűvészkönyv kiadása
12. Mi volt a jellemzője a táltosok (tévesen sámánok) gyógyításának Melyik állítás nem igaz?
a. eredményesek voltak
b. gyógynövények főzeteit használták
c. könyveik voltak
d. révületben gyógyítottak
e. pénzt nem fogadtak el
f. monoton énekléssel hipnotizálták a beteget
13. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben kiadott munkáját melyik olvasni tudó csoportnak írta?
a. gyógyszerészeknek és borbélymestereknek
b. kisnemeseknek
c. gazdáknak és gazdasszonyoknak
d. a kolostorban lévő ispotályok szerzeteseinek
14. A gyógyító növények közé számíthatjuk e a mérgező növényeket, vagy az élvezeti cikkeket, mint pl. a kávé,
bor, pálinka?
a. nem
b. igen
c. esetenként, mértékkel előírt dózisban
15. Rendelje egymáshoz az alábbi kifejezéseket!
a. illóolaj b. zsírosolaj c. alkoholos kivonat d. kátrány e. orvosi szén
A. tinctura B. carbo C. aetheroleum D. pix E. oleum
16. Rendelje egymáshoz az alábbi leggyakoribb morfológiai szakkifejezéseket!
a. cortex b. flos c. folium d. fructus e. herba f. radix g. rhizoma h. semen
A. gyökértörzs B. fű, virágos szár C. kéreg D. levél E. gyökér F. mag
G. gyümölcs H. virág
17. Melyik drog elnevezés mire példa? a. Digitalis lanatae folium b. Calcatrippae flos c. Cardui mariani fructus
A. a drognév régebbi növénynevet őriz B. több hasonló faj miatt a növény teljes latin neve szerepel C. régi
drognév maradt meg
2.5. 5. Okozhatnak-e rákot a gyógynövények?
9
Sok gyógynövény tartalmaz rákkeltő anyagot, de az étkezési növények is 5-10% rákkeltő anyagokat
tartalmaznak. A búza, a kukorica, a mogyoró, a zeller, a gombák tele vannak ilyen anyagokkal. A lényeg, hogy
rákmegelőző anyag is van bennük, mint a C-, E-vitamin, b karotin, az A-vitamin provitaminja. A zsírok a rák
felé tolják el az egyensúlyt, ilyenek, pl. a gyorsbüfék ételei, a csirke és halételek kivételével. A rostos
tápanyagok rákellenesen hatnak. A gabonafélék, a friss gyümölcs, a zöldségfélék sok rostot és kevés zsírt
tartalmaznak. Ahol családi örökletes hajlam van a rákbetegségre, ott legyenek elővigyázatosak a
gyógynövényekkel szemben is.
Az angyalfű rákellenes hatású, de a benne lévő pszoralén tumorkeltő lehet, azaz, egy elkülönített hatóanyagnak
lehet rákkeltő hatása, de ezt sohasem így fogyasztják, hanem a növényben lévő összes anyag a teába kerül, s
azok összhatása a lényeges. Ezért megtévesztő, ha egyes hatóanyagokról, alkotórészekről kedvezőtlen hatást
mutatnak ki.
A fekete nadálytő fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mintha az alábbi élelmiszereket fogyasztották
volna: egy darab mogyoróvajas szendvics, egy harmad gomba, fél pohár szacharinos üdítőital, de egy üveg
sörnek vagy bornak már egy százada is veszélyes lehet, s rákkeltő az etilalkohol is! A kísérleti állatokban,
miután két évig etették olyan táppal, mely nagy mennyiségben tartalmazott fekete nadálytövet, valóban rákos
daganatok fejlődtek ki. Olyan betegeknél, akik négy hónapig, ill. két évig fogyasztottak rendszeresen nagy
adagot, valóban komoly májkárosodást okozott. Emiatt Kanadában be is tiltották. Megjegyezték azonban, hogy
az előírt dózisban és ideig szedve sohasem okozott gondot. Még a legkedvesebb élelmiszerünket se fogyasztjuk
kizárólagosan éveken át, s a gyógyszereknek is pontos dózisa, előírt ideje van, amíg szedhetők. Ne lepődjünk
meg azon, ha a gyógynövények esetében is egyeseknél előfordul, hogy pár hét után abba kell hagyni a
fogyasztását, mert mellékhatásai lehetnek. Ilyenkor lehet folytatni a kezelést egy másik, eltérő hatású
gyógynövénnyel.
A földi szeder (Rubus) teájában sok a csersav, bár a tej ezt semlegesíti. A málna levélben tannin van, ez is
rákkeltő, de tannin fordul elő a medveszőlő, ökörfarkkóró, kávé, tea, maté, fekete bors növényekben, s a tannint
tartják a gégerák egyik okozójának. Nem véletlen az, hogy az angolok a teát is gyakran tejjel keverve isszák, s
így kivédik a gyakori teázás mellékhatását.
A szegfűborsban az eugenol is lehet rákkeltő, s hasonló a szegfűszeg is. A tárkonyban lévő esztragol elvileg
káros lehet, de konkrét esetet még sosem jegyeztek fel.
Az USA-ban betiltották a martilaput, mert a gyanú szerint májrákot okozhat, ugyanakkor ezt a gyógynövényt
Németországban felírják. Valóban okozhat májkárosodást betegség vagy alkoholizmus után.
Több élvezeti cikknek, fűszernek van kifejezetten előnyös és káros hatása is, mint a kávé, tea, kakaó, kóla,
komló, kurkuma, curry, mely utóbbi csökkenti a fogamzó képességet is, s véralvadási gondokat is okozhat.
Fogyasztásukat mégsem tiltják, s nyilvánvaló az, hogy amit fogyasztunk, arról minél többet kell megtudnunk,
beleértve az egyéni érzékenységet is.
2.6. 6. Hatóanyagok
A hatóanyagokat az újabb tudományos könyvekben biogenetikai rendszerbe sorolva tárgyalják, de gyakorlati
okok miatt a besorolások keverednek.
A biogenetikai rendszerben az öt fő anyagcsereútnak megfelelően öt anyagosztályról beszélnek, ezek a

következők: szacharidok, fenoloidok, poliketidek, terpenoidok, azotoidok. Mi egy kissé gyakorlatiasabb
beosztást közlünk, melyeket a gyógynövényeket ismertető könyvek többsége is alkalmaz. Az általános
tájékozódáshoz, a gyakorlatias felhasználáshoz ez is elégséges, ez a jegyzet nem a hatóanyagok kémiájáról szól.
Szaharidok vagy szénhidrátok. A fotoszintézis első termékei, molekulájuk szén-, hidrogén- és

oxigénatomokból épül fel. Minden emberi vagy állati szervezet életében döntő jelentőségűek.
Gyulladáscsökkentő hatásuk közismert.
Ide tartoznak a cukrok, a keményítő, a nyálka, inulin, pektin és a mézga. Az egyszerű cukrokból, a
monoszaharidokból (glükóz, fruktóz) származtathatók a cukoralkoholok. A két vagy három cukorrészből
felépülő származékok az oligoszaharidok. A hatnál több egyszerű cukorrészből felépülők a poliszaharidok. Ezek
lehetnek homopoliszaharidok, mint a keményítő, amely glükóz egységekből épül fel, vagy a gyümölcscukorból
álló inulin. A keményítő részleges lebontásának termékei a dextrinek.
10
A nyálkákat is ide sorolják, de köztük lehet olyan is, amely az egyszerű cukrok mellett uronsavat is tartalmaz. A
heteropoliszaharidok közé tartoznak a pektinek, melyek különböző egyszerű cukrokból épülnek fel, és kevés
uronsavat is tartalmaznak. Közéjük tartoznak a mézgák is, melyek rendszerint kóros folyamatok során
képződnek.
A glikozidok akár a szénhidrátok közé is sorolhatók, mert egy vagy több cukor molekula (glükóz, galaktóz,
ramnóz, mannóz) egy nem cukor molekulához (aglikon) kapcsolódik. Vízben oldódó szilárd, rendesen
kristályos, szerves vegyületek. Keserűek, jellemző illatúak, a nitrogén tartalmúak mérgezőbbek. A
glikozidtartalmú vegyületek a szívműködést szabályozzák, vizelethajtók, hashajtók, izzasztó hatásúak.
A cukorrészhez kapcsolódó aglikon rész lehet:
Alkoholos, vagy fenolos OH- csoport (O-glikozidok).
Szerves szénatom (C-glikozidok).
Tioalkohol (S-glikozidok).
Amin (N-glikozidok).
Csoportosításuk a kapcsolódó aglikon rész szerint az alábbi:
Egyszerű fenolos glikozidok (arbutin, szalicin, populin, primverin stb.).
Cianogén vagy ciánglikozidok. A növényi hidrogéncianid (kéksav) mérgezést okoz. Ilyenek az amigdalin a
mandulában és az őszi- és kajszibarackban, a durrin a cirokban és a szudánifűben.
Antraglikozidok, melyek hashajtóhatású speciális anyagok, ezek a szenna, rebarbara hatóanyagai, vagy a
glükofrangulin.
A szívre ható glikozidok, szteránvázhoz kapcsolódó öt vagy hattagú laktongyűrűt tartalmazó vegyületek. A
Digitalis, Helleborus, Adonis vegyületei tartoznak ide.
Kéntartalmú glikozidok, melyek gyakran illékonyak. Ilyenek a mustárolaj glükozidja, a keresztesvirágúakban a

szinalbin és a szinigrin, melyek bomlásakor allilizotiocianát, kén és nitril képződik.
Az irridoid glikozidok, gyakran keserű ízűek, a keserűanyagok egy részének hatóanyagai.
Másutt megemlítik még az indoxilglükozidokat, az indigót is.
Nitrogén mentes glükozidokról is említést tesznek, közülük a szaponinokat és a növényi festékeket más könyvek
más rendszerben tárgyalják. Ezek a következők:
Tanno glükozidok.
Szaponinok (szteránvázas vegyületek és triterpénszármazékok), felületaktívak, vizes oldatuk felhabzik.

Hemolízist idéznek elő, pl. a Medicago alfalfa szaponinja és a konkoly szaponinja.
Glükoretinek, mint a convolvulin.
Növényi festékek, mint a flavonok, antociánok, pl. luteolin, rutin, quercetin.
Nem tisztázott szerkezetű anyagok, mint a vincetoxin, brionin, ononin
Alkaloidok. Nitrogén tartalmú, savakkal sót képező, erős hatású anyagok. A valódi alkaloidoknak az
aminosavakból keletkezett N-heterociklusos vegyületeket nevezik. A protoalkaloidok aminosavakból jöttek
létre, de a nitrogént alifás láncban tartalmazó vegyületek. A pszeudoalkaloid nem aminosavakból keletkezett,
nitrogén tartalmú vegyület.
Erős mérgek, általában az idegrendszerre hatnak, izgató, élénkítő, bódító, fájdalomcsillapító hatásúak.
Alkaloidcsaládokat különböztetnek meg a szerkezetük szerint, de inkább az egyes növénycsaládokra jellemző
alkaloidákat ismertetjük.
11
- Solanaceae. Atropa belladonna, Datura stramonium, Hyoscyamus niger: hioszciamin, atropin, szkopolamin,
belladonnin, Solanum dulcamara: szolanin, dulkamarin, Solanum nigrum: szolanidin, Nicotiana tabacum:
nikotin, pirrolidin.
- Papaveraceae. Papaver somniferum: morfin, kodein, narkotin, tebain, papaverin. Chelidonium majus:
kelidonon, keleritrin, protopin, Papaver rhoeas: röadin, Glaucium corniculatum: glaucin.
- Liliaceae. Protoveratrin, kolchicin, tulipin, mely az aconitinhez hasonló
Illóolajok. Az illóolaj mindig elegy, tehát sohasem egységesek, a meghatározás gyakorlati, pl. éteres olajok,
terpének, kámforok. Vízgőzzel lepárolhatóak, de rosszul oldódnak, nitrogénmentesek. Az emésztést serkentők
és baktériumölők. A gyanta kemény vagy lágy, a folyékony balzsamból keletkezik, ha abból az illóolajat
elpárologtatják. Kámforok néven azokat az anyagokat értik, melyeket az illó olajokból általában lehűtéssel
állítanak elő.
Az illóolajok jellemző alkotórészei:
A tíz szénatomot tartalmazó monoterpének, melyek legnagyobb része a geranil-pirofoszfátból keletkezik. Nyílt
láncú monoterpének pl. mircén, ocimen. Alkoholos származékaik a linalool, geraniol, aldehides származék a
citral. Az elővegyület gyűrűvé záródásával keletkeznek a ciklusos monoterpének, mint a mentol és a karvon.
A 15 szénatomot tartalmazó szeszkviterpének között nyílt láncú a farnezol, gyűrűs a kamazulén.
Nem terpén jellegű vegyületek, terpén intermedierek, fenil-propán származékok, mint a fahéj-aldehid, anetol,
azaron, metilkavikol, stb.
Cserzőanyagok (csersav, tannin). Bonyolult összetételűek, manapság ez gyűjtőfogalom. Egy részük a

galluszsav, vagy a belőle származó ellagsav és a D-glükóz származéka (a glükóz csersavakkal alkotott
glükozidja), más részük a katechinek származékai. A katechin csersav gyakran vörös, ezek a flobafének. A
csersav megjelölés félrevezető lehet, mert jelentős részük nem tartalmaz karboxilcsoportot.
Nevüket attól a tulajdonságuktól kapták, hogy az iparban a bőr cserzésére használhatók. Kémiailag nem
egységes fenoloidok. Fanyar ízűek, vízben oldhatóak, összehúzó hatásúak, vérzéscsillapítók, hatnak a
bélhurutra, s tannint állítanak elő belőlük. Legismertebb nagy csersavtartalmú növények a tölgy, a nyír, a csarab
és a vadgesztenye.
Keserűanyagok. Összetételük nem tisztázott. Vízben részben oldódó, keserű ízű anyagok, nitrogéntől
mentesek. Ízesítők, konzerválók, színezők, étvágygerjesztők és emésztést serkentők.
Szerves savak. Majdnem minden gyógynövényben megtalálható vegyületek. Leggyakoribb szerves savak a
sóskasav, citromsav, almasav, borkősav, hangyasav, borostyánkősav. A szalicilsav lázcsökkentő. A kovasav a
szervezet védekezőképességét növeli. Kovasavat tartalmaz a zsurló, a tüdőfű, a porcsinfű, a kenderkefű, a szilfa
kéreg, stb.
Zsírok, zsírosolajok, viaszok.
A zsírok és olajok elsősorban a termésekben fordulnak elő. Ilyen termések a kakaómag, kókuszmag, ricinusmag,
lenmag, napraforgómag, stb. Az illóolajoktól abban különböznek, hogy nem illékonyak és a szerves
oldószerekben (benzin, éter, kloroform, stb.) jól oldódnak.
A viaszokat általában a tengerentúli növények rügyei, levelei, vagy gyümölcsök szolgáltatják. Ezek szilárd
halmazállapotúak.
Festőanyagok, flavonoidok.
Változatos szerkezetű anyagok, melyek gyakran cukrokhoz kapcsolódnak így a glikozidok csoportjába is
illeszthetők. A flavonoid, izoflavonoid, neoflavonoid, flavon, flaván, antocianidin, proantocianidin, apigenin,
szilibin, klorofill és a karotinoidok tartoznak ide. A gyógyszerészetben és az iparban a festő, színező hatásuk
miatt nyernek alkalmazást. A biológiailag aktív flavonoidokat gyakran bioflavonoidoknak is nevezik. Ilyenek,
pl. a görcsoldó apigenin és a májvédő szilibin.
12
Tejnedv. Lényegében a sejtnedvek emulziója, fehér vagy sárga színű, benne illóolajok, gyanta és alkaloidok
fordulhatnak elő. Vízben ragadós oldattá, vagy ragadós tömeggé duzzadnak. Kémiailag nem egységes anyagok.
Különböző összetételű tejnedveket tartalmaznak a kutyatejfélék, mák, fészkesek és a selyemkóró.
Vitaminok. Különböző kémiai összetételű anyagok, melyek azonban a szervezet zavartalan működéséhez
nélkülözhetetlenek, hiányuk betegséget okoz.
Antibiotikumok. Újabb megfigyelések szerint nem csak az alacsonyabb rendű növényekben fordulnak elő,
hanem néhány magasabb rendű növényben is megtalálhatók. Ilyenek a kerti zsázsa, pozsgás zsázsa, torma,
zeller. Az antibiotikumok a mikroorganizmusok növekedését, szaporodását gátolják, illetve néha el is pusztítják
azokat. Legismertebbek a fitoncidok, közülük az allicin a fokhagymában fordul elő. Igen erős baktericid hatása
van, a tüdőbaj baktériumát is elpusztítja.
2.7. 7. A hatóanyagok szerepe a növényvilágban.

Növekedésszabályozó hatás. Ez lehet a megfelelő szöveti szerkezet kialakulásának gátlása, a levélfejlődés
inhibíciója, a szállító edénynyalábok keresztmetszetének csökkentése, csírázásgátlás.
A védekezési funkció segítése. Csak akkor jelennek meg a növényekben, ha azokat valamilyen gomba
megtámadta. A mechanizmus még nem tisztázott.
Táplálkozást gátolnak (antifeddánsok). Pl. a Solanaceae család azotoidjai eltérő mennyiségben gátolják a
burgonyabogár lárváinak növekedését és életképességét. A lárva a burgonyán, paradicsomon jól fejlődik,
életképes, míg a vadon élő rokon fajokon nagy a mortalitása, de a faj fennmaradásához elég.
Repellensek (riasztó hatásúak). Pl. a levendulavirág illóolajai ilyenek, ezért alkalmazzák a gyakorlatban
molyriasztóként.
Rovarölő hatás. Ez az un. „cid” hatás. Pl. a dohány (Nicotiana tabacum) nikotinja, melyből rovarölőszert is
készítettek, melyet rendkívül erős hatása miatt már évtizedek óta tiltó listára helyeztek (kivéve USA). A
rovarporvitág (Chrysanthemum cinerariaefolium) hatását már a régi rómaiak is ismerték, s bolhaporként
alkalmazták. Mivel a melegvérű szervezetekre hatástalan, így nagyon biztonságos e szempontból. Sajnos
fényinstabil a hatóanyag, ezért ezt a hatóanyagot a vegyszereket gyártó cégek stabilizáló anyaggal együtt mint
rovarölőszereket gyártják.
A kártevők ellenségeinek csalogatása . A bab és a kukorica esetében találtak olyan vegyületeket, melyeket a
kártevők okozta sérülések után választottak ki a növények, s ezek a kártevők ellenségeinek adtak jelzést. A
sérülés előtt ezek a hatóanyagok az ép növényből nem mutathatók ki. A tökfélékből elállított Cucurbitacin
csapdákkal fogják be az utóbbi évtizedben nálunk is megtelepedett és elszaporodott kukoricabogarat.
Allelopátia. A növényekben lévő anyagok hatnak más növények vagy alacsonyabb szervezetek növekedésére,
fejlődésére. Ezeket az anyagokat a növények elpárologtatják, a gyökéren át választják ki, vagy az eső mossa le
róluk, vagy az elpusztult növényi részekből szabadulnak fel. Pl. a dió lombja gátolja a növények csírázását,
növekedését, de ilyen az aranyvesszőfű és a tarackbúza is.
Atraktánsok (csalogató anyagok). A repellens levendula az őt megporzó fajokra nézve csalogató. Ugyanígy a
mustárfélék glikozidjai a kártevők többségét riasztják, de a fehér káposztalepke fajra nézve atraktánsok.
Tartalék tápanyagok. Főleg a poliszaharidok, mint a nyálkaanyagok, melyek pl. az orvosi ziliz gyökerében akár
30 % feletti mennyiségben is felhalmozódhatnak.
2.8. 8. A hatóanyag produkcióra ható tényezők

Egy gyógynövény hatóanyagtartalma sokféle tényezőtől függ, s ezeket a termesztés, gyűjtés és felhasználás
során figyelembe kell vennünk. A változások a genetikailag rögzített értékhatárok között lehetnek, de a fajon
belüli eltérések is jelentősek.
Eltérő a hatóanyagok felhalmozódása a különböző növényi részekben, ezért csak a hatóanyagokban gazdag
részeket gyűjtsük, mely lehet a gyökér, a levél, a virág, a termés, a kéreg, de az egész növény is. Pl. tudható,
hogy a fekete nadálytő rizómája adja a drogot, de annak begyűjtése a növény pusztulásával jár.
Környezetkímélőbb a levél és a leveles szár gyűjtése, melyek hatása ugyan elmarad a rizóma főzet hatása
13
mögött, de ugyanakkor nem jár a növény pusztulásával, s gyakrabban alkalmazva ellensúlyozhatjuk a

szerényebb hatást.
A hatóanyagok mennyiségi változásai az ontogenezis folyamán, sőt napszakonként is változhatnak. Ezért

minden egyes növény esetében tudnunk kell, hogy pl. a termését zölden, féléretten, vagy teljes érésben gyűjtsük
e be.
A szélsőséges környezeti feltételek a növényekben sokkot okoznak. A külső tényezők azok, melyek az
optimumhoz képest limitálják a hatóanyag képződését. A befolyásoló külső tényezők az alábbiak.
Fény. A fényintenzitás jelentőségét mutatja az, hogy különböző helyeken, a hatóanyag mennyisége igen eltérő,
így délebbi területeken az északi területekhez képest két-háromszoros volt a mért hatóanyag mennyisége. Ezen
túlmenően pl. nem csak egy hatóanyag mennyisége növekszik a fényintenzitással párhuzamosan, hanem a
növény más alkaloidákat is termelhet, pl. a mákkal végzett kísérletben a kizárólagos morfin termelése mellett a
növekvő fényintenzitásnál előbb a kodein, majd a tebain termelése is megjelent. Más növényeknél is kiderült,
hogy az árnyékolás hatására nem csak az illóolaj tartalom csökkent a borsmentában, hanem a mentol tartalom
aránya is kevesebb lett.
Általában kedvező a rövid hullámhosszú UV-sugárzás, s itt elsősorban az alkaloida tartalmú növények (a
Solanaceae család tagjai) mutattak egyértelműen pozitív reakciót. A nagyobb fényerősség is kedvező. A látható
fény rövid hullámtartományának, a kék fénynek is hasonló hatása volt, de az alkaloida tartalom mellett módosult
az összetevők aránya is. Az illóolaj tartalmú növényeknél ellenkező folyamatot írtak le, ott a felhalmozódást a
vörös fény segítette.
Több növény esetében is megfigyelték, hogy hosszúnappalos megvilágításnál (12-16 óra) egyértelműen
növekedett az alkaloida tartalom, vagy más növényeknél az illóolaj tartalom. Egy Datura fajnál azt figyelték
meg, hogy hosszúnappalos időszakban szkopolamin, rövid nappalos periódusban a hioszciamin halmozódott fel.
Hőmérséklet. A faj hőoptimuma a lényeges, általános jó érték itt nem létezik. Egyes kísérletekben
bebizonyosodott, hogy a magasabb hőmérsékleten nevelt növények alkaloida tartalma növekedett. Azonban
éppen a mákfajtáknál figyelték meg, hogy egyesekben a magasabb hőmérséklet a morfin helyett a kodein
felhalmozódását serkentette. Megállapították, hogy menta estében az intenzív növekedési szakasz és a
betakarítás előtti időszak középhőmérséklete a meghatározó az illóolaj tartalomra nézve. A hőmérséklet
csökkenésével másutt csökkent az illóolaj tartalom, de egyes összetevők aránya viszont növekedett.
Vízellátottság. Alapvető tényező, amelyhez az alkalmazkodásnak számtalan formája ismert, és a hatóanyag

produkcióra való hatás erősen ökotípus függő, azaz nem mindegy, hogy a vizsgálatokat hidrofiton vagy
xerofiton növényeken végezték. Emellett számtalan, egymásnak ellentmondó eredmény született. Bonyolítja a
képet, hogy nagyobb vízelátásnál, nagyobb csapadékmennyiségnél rendszerint a fényhiány is nagyobb
jelentőségű.
A vízellátottság hatása esetenként változik, mert néha az öntözés hatására a gyapjas gyűszűvirágnál a
drogtartalom növekszik, míg a kamilla esetében kifejezetten a szárazság a kedvezőbb hatású az illóolaj tartalom
növelésére. Hasonlóan növekedett öntözés hatására az illóolaj tartalom az angyalgyökér rizómájában, az
édeskömény termésében, s a kömény termésében és föld feletti hajtásában. Öntözés hatására viszont kifejezetten
csökkent az illóolaj tartalma a levendula virágzó hajtásának, és a petrezselyem gyökerének és hajtásának.
Talaj. Komplexen hat a növényekre, így természetes körülmények között rendkívül nehéz pontos eredményekre
jutni. Több megfigyelés is van a talaj kémhatására vonatkozóan. Kifejezetten a savas talajt tűri az árnika, de
lúgos talajon termeszthető a kankalin, izsóp, hérics. A kamilla és a macskagyökér illóolaj tartalma a lúgos
talajon a nagyobb. A gyöngyvirág fiziológiai optimuma a semleges pH körül van, de savas és lúgos talajokon
egyaránt megtalálható.
Tápanyag ellátottságnál a közepes nitrogén szint általában kedvezőnek mondható. Előfordulhat viszont, hogy
kedvező körülmények között megnő a gyógynövény szár és levélprodukciója, mely részek a Solanum fajokban
alig tartalmaznak alkaloidákat, ugyanakkor a gyűjtés szempontjából fontos bogyók tömege csökken. A kapor
esetében attól függően, hogy a levélben vagy a termésben lévő drogra van szükségünk, a termesztés eltérő
tápanyag-ellátottsági szintet javasol.
Negatívan hatnak a hatóanyag képződésre az egyes herbicidek, a paraziták, a vírusok, de a Vinca minor, a kis
télizöld, ha stressz alá kerül, 50-200 %-kal növekszik az alkaloida tartalma. A hatóanyag felhalmozódása
gyakran a virágzás környékén, a földben lévő részek esetében a tenyészidő végén történik.
14
A Hold hatásai. A Hold változásai, fázisai a Földön minden élőlényre hatnak, az emberekre, az állatokra és a
növényekre egyaránt. Ezt a tényt lehet szeretni, elvetni, figyelmen kívül is hagyható, de attól még érvényesül, s
a biogazdálkodásban a termelés egyik meghatározó tényezője, hogy ezeket a hatásokat figyelembe vegyék. Ez a
hatás természetesen a gyógynövényeken is érvényesül, mert a különböző holdfázisokban a hatóanyag más
részekben koncentrálódik. Ismertetjük tehát ezen nézeteket, s az már minden gyógynövényeket gyűjtő és
termesztő ember joga, hogy ezen ismereteket figyelembe vegye, vagy mellőzze. Természetesen, nem arról van
szó, hogy a rossz időben gyűjtött növény hatástalan lenne. Azt kell hangsúlyoznunk, hogy hatásosabb a
megfelelő időben gyűjtött növényi rész.
A gyökérrészeket teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes gyűjteni, tavasszal vagy ősszel napkelte előtt,
vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a föld napok, azaz a Bak, Szűz vagy a Bika
jegyének napjai megfelelőek a szedésükre.
A virágrészek gyűjtése növő holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél előtt, napsütéses napon,
amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegő elem felel meg, ezért az Ikrek, a Mérleg és a
Vízöntő jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyűjtésre.
A levelek szedésére növő holdnál kerüljön sor. A harmatmentes fiatal levelek a legmegfelelőbbek. A
levélnövényeknek a víz elem felel meg, ezért a Hold a Skorpió, a Halak vagy a Rák jegyében legyen a gyűjtésük
idején.
A termések betakarítására a növő hold a legjobb, ha olyan terméseket és magvakat szedünk, melyeket rögtön
felhasználunk. Ha a terméseket el akarjuk tenni, akkor fogyó holdnál gyűjtsük azokat. A déli hőségben
terméseket nem szabad gyűjteni. A terméseknek a tűz elem felel meg, holdnapjai ezért a Nyilas, az Oroszlán
vagy a Kos jegyére essenek.
2.9. 9. A gyógynövények gyűjtése és tartósítása

Gyűjtés. Az egyik legfontosabb alapszabály, hogy a gyűjtő ismerje azt a növényt, amelyiket gyűjteni akarja,
tudja róla, hogy mely hasonló fajokkal téveszthető, melyek a pontos felismerés bélyegei. Ez olyankor nem okoz
gondot, amikor a rokon, hasonló faj is gyógynövény, sőt az előírások szerint azonos drognéven gyűjthetőek.
Ilyen pl. a kislevelű és a nagylevelű hárs, bár virágzásuk nem esik egybe, és a nagylevelű hárs két héttel is
előzheti a másik faj virágzását. Ugyanakkor mindkettőt el kell különíteni az ezüsthárstól, mert ez utóbbinak
ugyan igen illatos a virágzata, később is virágzik, de csak ipari felhasználásra gyűjthető, mert a rajta lévő
csillagszőröknek allergén hatása lehet. Hasonló módon a cickafark fajok közül is az összes fehér virágzatú faj
gyűjthető, s a két galagonya faj is azonos értéket képvisel.
Más a helyzet az orbáncfű fajoknál, ahol egyrészt védett fajok is előfordulhatnak, melyeket tilos gyűjteni,
másrészt alacsonyabb hatóanyag mennyiséget tartalmaznak, s így rontják a drog minőségét. A zsurló fajok
esetében már sokkal nagyobb óvatossággal kell eljárnunk, mert több hasonló faj is mérgező növény. Ráadásul a
mezei zsurló és a mocsári zsurló gyakran vegyes állományban is nőhetnek. Az ebszékfű és a kamilla is egyesek
szemében igen hasonló növény, de amíg a kamilla viszonylag korán virágzik, s termést érlelve el is szárad,
addig az ebszékfű főleg a nyár második felében tömeges virágzású. Természetesen a kamillát illata és a vacok
üregessége is elárulja a tömör vacokkal rendelkező, és illat nélküli ebnek való székfűvel szemben.
Az erősen mérgező növényeket is jól kell ismerni, s a gyűjtésnél, szárításnál és tárolásnál is ügyelni kell arra,
hogy más növényekkel ne keveredhessenek. A védett növényeket pedig azért kell felismernünk, hogy azokat
véletlenül se gyűjtsük be.
Tudnunk kell, mely növényi részek tartalmazzák a legtöbb drogot, s melyeket kell, vagy lehet gyűjteni.
Természetesen, ehhez tartozik pl. virágok esetén a növény virágzási idejének pontos ismerete, mert ebben igen
nagy eltérések lehetnek.
A virágot általában kinyílva, de a fészkeseket ennél előbb gyűjtik, pl. az aranyvesszőfüvet, mert leszedve is
tovább fejlődnek a virágok és termést képeznek. A bodza virágát kocsánnyal, az akác virágot kocsány nélkül
gyűjtjük. Az ökörfarkkóró és árvacsalán esetében csak a szirmokat kell leszedni, rövid, 5 mm-es kocsánnyal
gyűjthető a kamilla és a lóhere. Gyakran még ezen belül is pontosítják a drog szedésének idejét, amikor pl. a
kamillát a virágzás kezdetekor gyűjtik, a cickafark fajokat a teljes virágzásban.
A levél kifejlett, fiatal, egészséges legyen a gyűjtés idején, ne legyen beteg, rágott, vagy pl. levéltetű
kolóniákkal benépesített.
15
A virágos szár esetében általában a felső 30-50 cm-es részt kell levágni, ahol még vékony és nem fás a szár. A
félcserjéknél, így a kakukkfűnél az éves hajtást gyűjtik. Természetesen a növény mérete is értelemszerűen
befolyásolja a gyűjtendő rész nagyságát, pl. a pemetefű esetében a szárrészek vastagsága nem haladhatja meg az
5 mm-t.
A gyökér és a gyökértörzs általában ősztől tavaszig gyűjthető, október-novemberben, és március-áprilisban.

Ügyelni kell arra, hogy a gyökértörzshöz mekkora szárrész tartozhat, s gyűjtés után ezeket mosni, tisztítani,
estenként hámozni és darabolni is kell a szárítás előtt.
Fontos a termőhely ismerete több szempontból is. Egyrészt, jó ha tudjuk, hogy a martilapu árokpartokon, pionír
társulásokban fordul elő, az acsalapu pedig erdei, patakparti társulásokban, mert ez megkönnyíti a gyűjtést.
Másrészt mivel a növények az utak mentén káros anyagokkal szennyeződhetnek, a nagyobb forgalmú utak
mellett jelentős lehet az ólon és kadmium tartalmuk. Szélsőséges esetben akár 50-100 méterrel is távolabb
gyűjthetők ilyen utak környékén a növények. Gyakori eset, hogy illegális szemétlerakás történik, erősen
mérgező anyagokkal. Ezeket az ember számára is káros anyagokat a növények felvehetik, ügyeljünk tehát arra,
hogy pl. az ilyen szemetes helyeken is jól tenyésző bodzáról nem biztos, hogy gyűjtenünk kell a virágokat.
Szárítás. A meleg levegővel óvatosan kell bánni, hogy a gyűjtött részek meg ne pörkölődjenek. A természetes
szárítás a jobb, de nagy a területigénye. Egy kilogramm száraz drog lesz a mintegy 5-8 kg virágból, a 4-5 kg
leveles, virágos szárból, a 3-4 kg nyers gyökérből, az 1,2-1,5 kg termésből. Helytelen szárításnál a hatóanyag
tönkre is mehet. Szárítás után fontos a válogatás, tisztítás, morzsolás, őrlés, tárolás. Lepárlást, sajtolást
alkalmaznak az illóolajok kinyerésére a citrus féléknél, melyek hőre érzékenyek.
A gyógynövénytermesztés jellemzői
- A biológiailag aktív, különleges anyagok aránya 1% alatt van.
- Csak a hatóanyagot tartalmazó szerv használható, mint pl. a levél, termés, kéreg, mag, stb.
- Frissen általában alkalmatlan, csak szárítva, vagy kivonatban használják.
- Igen kis mennyiségben fogyasztják.
Ugyanaz a növény egyszerre lehet gyógynövény, fűszernövény és illóolajnövény is, mint pl. a menta. Emellett
persze még lehet takarmánynövény, gyomnövény és dísznövény is, attól függően, hol fordul elő, és mire
használják. A világon a gyógyszerek 35-45%-a növényi eredetű, ennek okai az alábbiak.
- A hatóanyag ismeretlen, vagy túl bonyolult, és nem szintetizálhatók az alapanyagok.
- A drog hatása komplexebb, pl. érvényesül az illat és íz hatása is.
- Kozmetikumként nem helyettesíthető az illóolaj.
- A táplálkozási és gyógyászati szokások kialakulásában is szerepet játszanak az u.n. „zöld hullám”

divatirányzatok.
2.10. 10. A házi szerek elkészítésének műveletei

Forrázat. Azokból a növényi részekből készülhet forrázat, melyeket az elkészítés közben a víz jól átjár, és a
hatóanyag a vízben oldódik. 15-30 g szárított fű szükséges a mintegy 0,5 liter vízbe, vagy 1-1,5 kanál száraz
növény egy csészébe. A forrásban lévő vízbe kell tenni a virág, levél, szár drogot, majd azonnal levenni a tűzről,
s 10-20 percig állni hagyni. Hosszabb áztatáskor a tea töményebb lesz. Egyes könyvek leírásaiban a forrázat
készítésekor a szárított, ritkábban a friss növényi részeket egy csészébe teszik, s a forró vizet ráöntik. A friss
növények alkalmazásakor a mennyiség a szárítottnak a kétszerese. Az áztatás pár percig, de 10-20 percig is
tarthat, majd szűrni kell a teát. Néha a gyógynövényt szűrőre teszik, s elég a forró vízzel leönteni. Állás közben
az edényt érdemes lefedve tartani, mert elsősorban az illóolajakat is tartalmazó növényekből a gőzzel távoznak,
de a fedőről kicsapódva visszahullnak a forrázatba. Amíg a tea hűl, a meleg gőz belélegzése is gyógyító hatású.
A forrázatok gyakran keserű, vagy kellemetlen ízűek, ezért édesítésük, ízesítésük megengedett, de gyakran
javasolják azok elhagyását. Megjegyzik, hogy a természet a keserű ízű anyagokkal akadályozza meg azok
túlfogyasztását. Amennyiben a recept friss forrázatot említ, az nem a frissen gyűjtött növényre vonatkozik,
hanem arra, hogy a frissen elkészült teát kell fogyasztani.
16
A főzet. Hasonló a forrázathoz, de 10-20 percig alacsony lángon forrni hagyjuk a főzetet, főleg a gyökér,
termés, rügy és kéreg drogokat, néha a szár és vastagabb levél drogokat is. Ezt az erélyesebb módszert
alkalmazzák akkor is, ha vízben nehezebben oldódó anyagokat akarnak kivonni, pl. ha a pongyola pitypang
gyökerét használják. A forralás közben elpárolgott vizet a szűrés után pótolhatjuk.
Áztatás. A hőre érzékeny hatóanyagok miatt a gyógynövény részeket hideg vagy langyos vízben kell legalább
6-8 óra hosszat, de gyakran tovább áztatnunk, pl. orvosi ziliz, csipkebogyó, fehér fagyöngy esetében. Általános
szabály, hogy három deciliter vízhez egy kanál növényt tegyünk, de borogatáshoz, öblítéshez két-háromszor
annyit.
Fürdő. Fenyő, zabszalma, zsurló, kamilla, cserfa kéreg felhasználásával készülhet.
Tinktúra. A gyógynövény alkoholos kivonata, mely tömény, s így könnyebben és tovább is tárolható,
szállítható. Az áztatás 10-30 °C-on történjen, hat-nyolc nap alatt. Pár naponként a keveréket fel kell rázni, hogy
a fontos vegyületek kioldását elősegítsük. Az ázás ideje alatt a folyadék színének változása természetes
folyamat. Közvetlen napsugárzás ne érje az üveget, mely lehetőség szerint barna legyen. A kereskedők az
áztatáshoz 96 %-os alkoholt használnak, a házi készítményeknél az 50 % körüli alkohol a gyakori. A kész
tinktúrát hűvös helyen tárolják, gyermek ne férjen hozzá, mert a tömény anyagból már kisebb mennyiség is
káros, esetleg halálos lehet.

(Több helyes válasz is lehetséges)
18. Egy gyógynövényről hogyan lehetséges, hogy rákkeltő hatást is megállapítanak, mégis használhatóak
gyógyításra? Melyik igaz az alábbiak közül?
a. csak az egyik hatóanyagát vizsgálták, nem az összhatást
b. a kísérletekben rendkívüli túladagolás történt
c. a mellékhatására nem ügyeltek, mert csak igen ritkán következett be
d. ha teaként fogyasztva problémás a drog, külsőleg még nyugodtan használható
19. Milyen hatóanyag a keményítő és az inulin?
a. monoszaharid
b. poliszaharid
c. homopoliszaharid
20. Melyik hatóanyag nem ciánglikozid?
a. szalicin
b. durrin
c. amigdalin
21. Rendelje egymáshoz a fogalmakat!
a. cukor molekulához nem cukor (aglikon) kapcsolódik, vízben oldódik
b. N-tartalmú savakkal sót képező anyagok
c. vízgőzzel lepárolva rosszul oldódó, N mentes vegyületek
A. illóolajok B. glikozidok C. alkalodok D. morfin E. mentol F. szinigrin
22. A növényvilágban a hatóanyagoknak milyen szerepe van? Párosítsa a fogalmakat!
17
a. táplálkozást gátol b. repellens c. rovarölő d. növekedést gátol e. attraktáns
A. riasztó B. csalogató C. antifeddáns D. cid hatás E. allelopátia
23. Mák esetében a növekvő fényintenzitás mellet mi történik? Melyik állítás igaz?
a. nő a morfin tartalom b. megjelent a kodein termelése c. csökkent a tebain termelése
24. Melyik állítás igaz, melyik nem?
a. Magasabb hőmérsékleten növekedett a mák morfin tartalma.
b. Öntözés hatására nőtt a gyapjas gyűszűvirág drogtartalma.
c. Szárazság hatására csökkent a kamilla illóolaj tartalma.
d. Jó N-ellátásnál nő a Solanum fajok zöldtömege, és ez kedvezőtlen.
25. Az alábbi növények rokon fajai is gyűjthetők. Mely állítás nem igaz?
a. Minden hársfa faj virága gyűjthető.
b. A galagonyafajok azonos értékűek.
c. Több orbáncfű faj is gyűjthető.
d. A zsurló fajok többsége mérgező.
e. Az ebszékfű is gyűjthető a kamillával.
26. Hol ne gyűjtsünk gyógynövényeket?
a. szántóföldön
b. nagy forgalmú út mentén
c. ahol szemetet raktak le
d. permetezés után, ha a várakozási idő még nem telt le
27. A szárításnál a legtöbb anyag kell egy kg száraz droghoz.
a. virágos szárból
b. termésből
c. virágból
28. Melyik eljárás során kell a növényi részeket 10-20 percig forralni?
a. főzés
b. áztatás
c. forrázás
d. fürdő
29. Hol kell a növényi részeket 10-20 percig forralni?
a. főzet
b. forrázat
18
30. Langyos vízben kell áztatni az alábbi növényeket. Melyik a kivétel?
a. fehér fagyöngy
b. csipkebogyó
c. orbáncfű
d. orvosi ziliz
3. II. Rész. A gyógynövények részletes ismertetése

Ebben a részben a rendszertani sorrend szerint ismertetjük a legfontosabb gyógynövényeket, melyek a
Gyógynövény- és drogismeret tantárgy listájában és előírásaiban szerepelnek. Ennek megfelelően 118 növényt
ismertetünk, ez azonban valamelyest több fajt foglal magába, mert pl. egy sorszám alatt szerepel a két csalán,
mályva, tölgy stb faj.
A családok általános ismertetői rövidek, csak a meghatározáshoz, elkülönítéshez szükséges bélyegeket

tartalmazzák. A családok ismertetésénél megadott virágképletekben a viráglevelek tudományos neveinek
kezdőbetűi szerepelnek, ezek az alábbiak. A lepel P (perigonium), a csésze K (kalyx), a párta C (corolla), a
porzó A (androeceum), a termő G (gynoeceum) betűvel szerepel. Ha egyes virágrészek két körben helyezkednek
el, pl. a porzókör két körös, akkor az egyes örvöket jelző számokat + jellel kötik össze, tehát A 3+3. Ha egy egy
virágtáj levelei összenőttek, akkor a számokat zárójelbe teszik. Pl. C (5) jelzi, hogy az öt sziromlevél összenőtt,
és forrt szirmú a párta, a nadálytőnél harang alakú, és a párta fogain számolhatjuk le, hány levélből is nőtt össze.
A magház alsó vagy felső állását a G száma alá vagy fölé húzott vonallal jelezzük, a felső állású magháznál pl.
G 5, alsó állásúnál pl. G 2 ¯.
A növények felismerését fotók segítik. A növények leírása rövid, csak a legfontosabb, a meghatározáshoz
szükséges bélyegeket ismertetjük. A legfontosabb ismérveket esetenként aláhúztuk. A növények rövid leírása
mellett felsoroljuk a legfontosabb használati lehetőségeket, azaz mely betegségekre használhatók a növények. Itt
az irodalomjegyzékben szereplő könyvekre támaszkodtam elsősorban, de kiegészítettem azokat esetenként saját
tapasztalatokkal, megfigyelésekkel.
A jegyzet természetesen nem pótolhatja a határozókönyvet és az összes többi szakkönyvet egyszerre, de segít
eligazodni a növények között, ad egy általános tájékoztatót mely jó alapot nyújt a gyógynövény és drogismeret
képzésében részt vevőknek további ismeretek elsajátításához.
Ez a második részletes rész egy egységes fejezet, további alfejezetekre csak mesterségesen osztható, mert ha a
rendszertani sorrend szerint tárgyaljuk a növényeket, akkor a fejezetekre osztáskor nagy aránytalanságok
állhatnak elő, mert egyes családokban csak egy-két növény, másokban pedig akár 19 is előfordulhat. A
lehetőség az, hogy vagy nem rendszertani sorrendben haladunk, vagy egyes családok növényei két fejezethez is
tartozhatnak. Ez utóbbit választva a 118 növényt nyolc csoportra osztva tárgyalhatjuk, ahol a gyakorlatban már
kipróbált módszer szerint egy órán 15 növénnyel ismerkedtek meg a hallgatók. Ez a gyakorlatban eddig
semmilyen gondot nem okozott.
3.1. 1. A zsurlótól a közönséges párlófűig

Equisetaceae – Zsurlófélék
A hajtáson nodusok és internodiumok vannak, a hajtás felületén barázdák és bordák futnak végig. A csomókon a
hártyaszerű, rendszerint nem zöld levelek örvökben állnak, és hüvellyé nőttek össze, maga a hajtás üreges. A
szár egyszerű, vagy örvösen álló zöld oldalágai vannak.
Három típusa van. 1. külön meddő és külön termő hajtás fejlődik. A barna, klorofill nélküli termő hajtás viseli a
sporofillum füzért, mely a spórák kihullása után elhal, s ez után fejlődik a zöld hajtás. Ide tartozik a mezei zsurló
– 1. Equisetum arvense is. Oldalágai négy élűek (de sajnos találtam öt élű oldalhajtást is), s az oldalágak
legalsó ízköze hosszabb. Kép 1a, 1b.
2. A termő hajtás a spórák kiszóródása után nem pusztul el, hanem megzöldül, elágazik, a sporofillum füzérek
lehullnak. Pl. erdei zsurló.
19
3. Kezdettől fogva zöld hajtás fejlődik, melynek csúcsán, vagy az oldalágain jelennek meg a fekete sporofillum
füzérek. Ezek a fajok rendszerint mérgezőek is. A mocsári zsurló oldalágai öt élűek (de találhatók voltak hat élű
oldalágak is), a hosszú zsurlónak alig vannak oldalágai, azok is alul, vagy a szár közepén, s az oldalágak legalsó
ízköze sokkal rövidebb, mint a főszáron lévő hüvely, a levélhüvely fogai aprók, s gyakran lehullnak.
Drog: a föld feletti zöld, elágazó szár (Equiseti herba). A hamu 70-80 %-át kovasav alkotja. Régen ón, cin
edények súrolására is használták, innen a neve, súroló fű, cinmosó. A drogban nem lehet 3 %-nál több fekete
gyöktörzsi rész. Szántóföldeken főleg ez a faj fordul elő, ott érdemes gyűjteni.
A mezei zsurló hatóanyagai a kovasav, szaponin, keserűanyag, akonitsav, oxalsav, ekvisetonin, tiamináz enzim,
mely a B1-vitamint bontja.
• Vizelethajtó, vesetisztító, az equisetonin vesefertőzésre és vesekőoldásra is hatásos.
• Izzasztó, izületi gyulladásra, reuma- és csúzbántalmakra használják, a mészlerakódás elleni szer is.
• Vérzéscsillapításra is jó.
Felszívja a vízben oldott aranyat, s az izületekre e kis mennyiség is hat. Nikotint is tartalmaz, de keveset, még
dohánypótló is lehet. Magas a szeléntartalma, s ez szülési problémákat okozhat. Az equisetonin idegméreg is,
főleg idegrendszeri tüneteket okoz. Ha az állatok fogyasztják, csípős ízű és kékes lesz a tej.
Pinaceae, Abietaceae – Fenyőfélék családja
Rendszerint dúsan elágazó fák, tűlevelűek, melyek szórtan, egyesével, csomókban vagy kettő-ötösével állnak. A
termős virág tobozszerű, meddő- és termő pikkelyekkel, mindig elfásodó.
2. Pinus sylvestris – erdeifenyő: kérge a törzs alsó részén szürkés, de a felső részén téglapiros, barnásvöröses,
egy csomóban két levél van. A hozzá legjobban hasonlító erdeifenyő esetében a fa felül is szürkésfekete. Az
erdeifenyő levelei rövidebbek, 4-5 (10) cm hosszúak, szürkészöldek, míg a feketefenyő tűlevelei sokkal
hosszabbak (8-17 cm), és sötétzöldek. Sokfelé ültetik. Kép 2a, 2b.
Drog: a kora tavaszi, fejlődésnek indult csúcsrügyeit szedik (Pini turio), de a friss ágvégekből és a tűlevelekből
illóolajat is nyernek (Aetheroleum pini silvestris). A törzsén létrehozott bevágásokból a fenyőbalzsam szivárog
ki, melyből vízgőz lepárlással elkülönítik az illékony frakciót (Aetheroleum terebinthinae rectificatum). A
hátramaradó rész a fenyőgyanta (Colophonium). Fájának száraz lepárlásával nyerik a fenyőkátrányt (Pix
liquida)
Vadon élő és telepített fafajunk. Vadon csak a Bakony szélén és Nyugat-Dunántúlon fordul elő. Illóolajában
monoterpének, az alfa és béta pinén fordul elő, és a bornilacetát, mint fő komponens. A gyanta alkotói a nem
illékony diterpének és lignánok. A kátrányban fenol van.
- Az un. fenyőrügy vizes kivonata és az illóolaj köptető hatású, és csökkenti a légutakban a kórokozó
baktériumok fejlődését.
- Inhalálásra az erdei fenyő illóolajánál jobb a törpefenyő (Pinus mugo) illóolaja. A légcsőhurutra a belőlük
készült kenőcsök és készítmények alkalmasak külsőleg.
A fenyőfélék illóolajai túlérzékenységi reakciót, allergiát válthatnak ki. Ezt az eleve benne lévő karén, és a
tárolás során képződő peroxidok okozhatják. A fenyőgyantából készülnek a gyógytapaszok, és az egyéb
gyógyászati kötszerek rögzítésére használt ragasztó folyadékok.
Cupressaceae – Ciprusfélék, Juniperoideae alcsalád
A levelek és a tobozpikkelyek pikkely alakúak, átellenesek vagy örvösek, a Juniperus fajoknál a hármasával álló
tűlevelek is előfordulnak. Kétlakiak.
3. Juniperus communis – boróka: kétlaki, örökzöld, fás szárú cserje, levelei igen keskenyek, ár alakúak,
hegyesek, merevek, szúrósak, 8-20 mm hosszúak, hármasával állnak. Az egyivarú virágok jelentéktelenek, a
kétéves hajtásokon képződnek. Három magkezdeménye van, a tobozpikkelyek megvastagodnak, összenőnek, s
kialakul az un, tobozbogyó. Ez átmenetet jelent a zárvatermők felé, mert fiatalon még nyitott, de éretten már zárt
a termés. Az Alföld egyetlen fenyője. Kép 3a, 3b.
20
Drog: az áltermés, a tobozbogyó, mely rendszerint lassan, két (három) év alatt érik be, ezért a növényről a zöld
terméseket nem gyűjtik, csak a már kékes színűeket (Juniperi fructus vagy Juniperi bacca). Vízgőzlepárlással
készül az illóolaja (Aetheroleum juniperi), és drog a borókafakátrány is (Pix juniperi).
Mivel jórészt táj és természetvédelmi területeken fordul elő, indokoltnak látszik a kevésbé értékes területeken
ültetvények létesítése.
A legellenállóbb örökzöld, fája is ellenálló, illatát a megmunkálás után is megtartja. Régen a boszorkányok ellen
ültették az ajtó mellé. Pálinka (borovicska), gin készítésben, a martini ízesítésben szerepel, fűszer is, és
gyógykátrányt is készítenek belőle. Hatóanyagai a tujon illóolaj, a juniperin glikozida, flavonglikozid, invert
cukor, csergyanta, gumi, viasz, pektin, terpinol és szabinol.
- Vizelethajtó, de a vesebajban szenvedőknek vigyáznia kell. Vese és epekőoldó, fertőtleníti a húgyutakat, de

irritálja a vesét, s ne alkalmazzák, ha valaha is baj volt a vesével.
- Étvágyjavító, emésztést serkentő, a gyomorégésre is jó, de túladagolva hasmenést okoz.
- Általános gyulladáscsökkentő hatású, reuma, köszvény, izületi bántalmaknál olaja bedörzsölő szer.
- Hat a magas vérnyomásra és a pangásos szívelégtelenségre.
- Elősegíti a menstruációt, serkenti a méh összehúzódását, s elősegíti a gyorsabb szülést.
- Ekcéma és pikkelysömör elleni a gyantája, olaja fürdősók illatosítására alkalmas.
- Olajából egy-két csepp cukorral bevéve a hörghurutra jó. TBC elleni hatású a gőzölés.
Terhesek NE használják. Túladagolva fehérje és vér jelenhet meg a vizeletben, s a kálium kiürül a szervezetből.
Maximum hat-hétig alkalmazható. A szénalázban szenvedők harmadánál allergiás tüneteket okoz. Olajának
mérgezése halálos lehet, légzésbénulást okoz. Olaja alkoholos lemosásra, itatásra nem jó, ilyen használata tilos.
Berberidaceae – Borbolyafélék, Sóskafafélék.
P 3+3, vagy K3+3 C3+3 A3+3 G1, cserjék vagy lágyszárúak, a virágzat rendszerint fürtös.
4. Berberis vulgaris – sóskaborbolya. Tövises ágú cserje, gyökere kívül barna, belül világossárga, de a hajtás és
a vessző bele is sárga. Levelei csomókban állnak, elliptikusak, vagy fordított tojásdad alakúak, szélük szálkásan
fűrészes fogas, ékvállúak, a szárcsomókon hármas, merev pálhatövisek vannak. A virágok lecsüngő, sokvirágú
fürtben állnak, harang alakúak, illatosak, sárgák, a szirom és a porzó 6. Termése 5-10 mm, hosszúkás, kétmagvú
vörös bogyó.
Drog: kocsány nélküli érett termése (Berberidis fructus), gyökerének vékonyabb ágai (Berberidis radix),
valamint a vastagabb gyökereinek kérge (Berberidis radicis cortex). Kép 4a, 4b.
A termése savanyú, de ehető, lekvár és szörp is készül belőle. A gabonarozsda köztes gazdája, emiatt a határban
növő bokrokat a múlt század elején a dazdákkal kivágatták. Hatóanyagai a berberin, mely főleg a gyökérben
fordul elő, a termésben dextróz, levulóz, pektin, és almasav van.
- Enyhe hashajtó, hat a bélhurutra és az étvágytalanságra.
- A gyomor, bél, máj, epebántalmak szere.
- Üdítő, erősítő, fejfájásra is használható.
- A levél és a kéreg foglazulásra, foghúsgyulladásra jó.
Ranunculaceae – Boglárkafélék
Lágyszárú növények, rendesen pálha nélküli, váltakozó, osztott levelekkel. A virág zigomorf (Aconitum,
Delphinium, Consolida), a virágtakaró színes.
5. Consolida regalis – mezei szarkaláb. A csésze színes, azúrkék, kékes, ritkán fehér, szabálytalanul öttagú,
sarkantyús. A párta egyetlen, háromkaréjú sarkantyús levélből áll. Termése tüsző, rövid (kb. 1 cm), barna,
21
kopasz. Levelei két-háromszor szeldeltek. Szára erősen ágas, terebélyes, a levelekkel együtt apró szőrökkel
fedett, vagy majdnem kopasz. Gyomnövény, szántóföldeken, elsősorban a gabonafélékben tömeges lehet. Kép
5a.
Drog: a virágja (Consolidae regalis flos, Delphinii consolidae flos) A keleti szarkaláb is gyógynövény, drogja a
virág (Calcatrippae flos), illetve a növény (Calcatrippae herba). A Consolida fajokban erős hatású diterpén
alkaloidok, valamint antocianinok és flavonoidok fordulnak elő.
- Forrázata enyhe hashajtó és értágító hatású.
- Külsőleg szemborogatásra használható.
A teakeverékekben díszítőként keverik. Ma már csak a keleti szarkaláb (Consolida orientalis) virágait igényli a
kereskedelem. A növény magas, általában el nem ágazó szárú, virága nagyobb a mezei szarkalábénál és lila,
vagy bíboribolya színű, a termése 20-24 mm hosszú, fekete és szőrözött. Szántóföldeken, elsősorban
gabonafélékben tömeges. Kép 5b.
Aristolochiaceae – Farkasalmafélék
Nálunk lágyszárú növények. A virág egynemű lepel, a hármas szám dominál, a bibe s a porzók egy közös
oszlopot alkotnak.
6. Asarum europaeum – kapotnyak. Fekete bíbor színű a lepel, háromhasábú, a levelek alatt rejtőzik.
Csigamegporzású. A föld alatti szár ágai két levelűek. A levél vese alakú vagy kerek, öblös vállú, ép szélű,
bőrszerű, fényes. Kép 6a, 6b.
Drog: gyökerestől, levelestől gyűjtik (Asari herba cum radice). Erősen mérgező, nem házi szer. Hatóanyagai az
illóolajok, flvonoid glikozidok, citromsav, csersav, azarit és azarin.
- Asztma ellenes cseppeket gyártanak belőle.
Rosaceae – Rózsfélék
Lágyszárú vagy fás növények, gyakran összetett, pálhás levelekkel. A virág sugarasan részarányos, az ötös
elrendezés, vagy ennek többszöröse dominál. A csésze és a párta 5-5, a porzók és a termők alcsaládonként eltérő
számúak. A termés magános vagy csoportos, lehet tüsző, aszmag, alma, vagy csonthéjas, de gyakori az áltermés,
így a csipkebogyó és az epertermés.
Pomoideae alcsalád: K 5 C 5 A 10+5+5 G (5-2), alsó vagy közép állású a termő
7. Sorbus aucuparia – madárberkenye. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék lándzsásak, hegyesek,

fűrészesek. Virágai kicsinyek, fehérek, sátorozó fürtben állnak. A termése bogyószerű csontár, sárgásvörös,
fanyar, édeskés ízű. Kép 7a, 7b.
Drog: az érett termés (Sorbi fructus), a fürtről le kell szedni, majd keményre beszárítani. Használják a virágát és
a levelét is.
Hegyvidéken, tölgyesekben, fenyvesekben, cserjésekben fordul elő. Fája kemény, tömör, sötétbarna, jól
faragható és esztergálható. A légszennyezést jól elviseli, jó mézelő, díszítő, a talajra nem érzékeny. Terméséből
zselé és alkoholos üdítőital készül. Sok C-vitamint tartalmaz. Szorbóz tartalma miatt cukorbetegek fogyasztják.
Kérge bőrcserzésre jó. Hatóanyagai a szorbinsav, szorbit, almasav, cser, pektin, karotin, C-vitamin, a magokban
amigdalin is van.
- Szörp, gyümölcslé és pálinka készül belőle.
- Szárított termésének főzete a vesekőképződés ellen és a húgyutak betegségeire hat.
- A virágából készült tea enyhe hashajtó és vizelethajtó.
- Levélteája az „orosz” tea pótlására alkalmas.
8. Crataegus monogyna – egybibés galagonya, Kép 8a, 8b. 9. C. laevigata – cseregalagonya. Kép 9a, 9b.
Tövises cserjék, vagy kisebb fák. Az egybibés galagonya levelei egyenlőtlenül, mélyen osztottak, szeldeltek,
22
bibeszál egy. A cseregalagonya levelei csak felső harmadukon karéjosak, fogasak, s bibeszál és csonthéj 2 (-3),
a termés megnyúlt, a pálha pajzs alakú, nem lepkealakú. Több alfajuk is van, össze is kereszteződnek. A
virágzat bogas sátor, dúsvirágú, fehér virágokkal. A csészelevél a cseregalagonyánál mindkét oldalán szőrös, az
egybibés galagonyánál csak a külső oldala. Az áltermés piros, gömbölyded csontáralma.
Drog: a virágos, leveles hajtásvég (Crategi summitas), a termés (Crategi fructus). Május, júniusban virágzik, a
drogot a virágzás kezdetén gyűjtsük. A terméseket teljes érésben, pirosan kell szedni, amikor még nem lágyultak
meg.
A cseregalagonya és a hozzá hasonló egybibés galagonya hatása is közel azonos. Fájuk kemény, ellenálló, pl.
sétapálca, gereblyefok készül belőle, faszén előállításra is jó. A régi francia elnevezés, „hálósipka” jelzi
túlságosan nyugtató mellékhatását. A Mayflower, a májusvirág is galagonya volt. Nyírott sövénye
áthatolhatatlan, kártevője alig van. Szíverősítő üdítő italt készítenek belőle. A virág, levél, termés egyaránt
tartalmazza a trimetilamin, kvercitrin, kvercetin hatóanyagokat, a termésben krateguszsav is van.
- Szívbetegségek esetén használják, a koszorúereket tágítja, csökkenti a vérnyomást, megszünteti a ritmuszavart,

csökkenti az érelmeszesedést és a koleszterin lerakódását.
- Szív és idegerősítő. A szívizom gyengeség kiváló gyógyszere, az elernyedt szívet nagyobb teljesítményre teszi
képessé.
- Segít a fáradt, túlterhelt, stresszben élő emberen.
Csak hosszú távon, késleltetve hat, ezért szívérgörcsnél a nitroglicerint kell alkalmazni. Hosszú ideig való
használatának sincs mellékhatása. Németországban három tucat gyógyszer is tartalmazza hatóanyagait.
Gyakori a külső csészekör (Potentilla, Fragaria), mely tulajdonképpen murvalevelekből áll, így látszólag a
csészelevelek száma tíz.
10. Rubus idaeus – málna. 1-1,5 m magas, hengeres szára feketés vörös tüskékkel fedett. Levelei általában öt,
néha hét levélkéből összetettek, a virágos hajtásokon hármasak. A levélkék felszíne kopasz, a fonák fehéren
molyhos. Virágzata kevésvirágú fürt, csoportos csonthéjas terméscsoportja van. Kép 10.
Drog: a levél (Rubi idei folium), de a termését is felhasználják. A leveleket májustól szeptemberig gyűjtik.
A málna hegyvidéken, vadon is terem, benne cseranyag (gallotannin) és flavonoidok fordulnak elő. A termés C-
vitaminban gazdag, de a B- és A-vitaminok elővitaminja, kálium, kalcium, vas, magnézium és foszfor tartalma
is jelentős, mely a lázas betegeknek segít.
- Cukorbaj esetén teapótló, s a kísérletekben csökkentette a vér glükóz szintjét.
- Izzasztó és vértisztító.
- Vese és hólyagbántalomra napi két liter tea javasolt a szervezet átmosására. Levélteája este fogyasztva a
gyakori éjjeli vizeléseknél csökkenti az ingert mellékhatás nélkül.
- Összehúzó hatása fékezi a hasmenést, de gátolja a féregnyúlvány gyulladását is. Erős havi vérzésnél is
alkalmazták, s igen hasznos a terhes nők számára, hat a terhesség alatti hányingerre, akadályozza a vetélést,
nyugtatja a méhizmokat.
- A málna (benne az A-vitamin) a szem természetes gyógyszere, látászavaron, farkasvakságon segít. A lutein a
szem ereket erősíti.
- A lutein és a C-vitamin csillapítja az orr- és fogínyvérzést, de a havi vérzést is.
- Vízhajtó, salaktalanító, jótékonyan hat a vesére és a hólyagra.
- A málnában lévő biotin selymesebbé teszi a hajat és a bőrt (szépségápolás).
- A málnából készült tömény szörp torokfájás esetén segít. Egy korty málnaszörp elég, hogy bevonja a torokban
lévő gyulladt nyálkahártyát, és enyhíti az égető fájdalmat. Arról van szó, hogy a gyulladt nyálkahártya kiszárad,
23
s kiszáradva fáj. Minden eljárás, amelyik bevonja a nyálkahártyát, és nem engedi kiszáradni, ugyanilyen
hatásos. Sajnos a méz túlságosan hamar leolvad, a rizsből főzött rizsnyák pedig nem mindenütt van kéznél. Ez a
kezelés azért fontos, mert a torokgyulladás nem mindig jár együtt lázzal, és ilyenkor a szervezet maga is leküzdi
a gyulladást, felesleges gyógyszereket szedni, nem beszélve az antibiotikumokról. A betegség érzetet gyakran a
kínzó torokfájás váltja ki, ha ezt megszüntetjük, vagy csökkentjük, az egyén jobban érzi magát, s valóban
elmúlnak panaszai.
A málna 1940 óta a szeder helyére lépett. Az USA-ban számos teakeverék része. Nem veszélyezteti a magzatot.
Kivételes növény, gyökerének tannin tartalma rákellenes, de a tanninokról mind a rákellenes, mind a rákkeltő
hatást kimutatták, ezért használatát mindig az orvossal kell egyeztetni.
11. Fragaria vesca – erdei szamóca. Gyökértörzséből hosszú föld feletti indák erednek, ezek a csomóknál
legyökereznek. Tőrózsában álló levelei három levélkéjűek, durván fűrészesek, szőrösek. Kép 11.
Drog: a levél, 3 cm nyéllel (Fragariae folium)
Kedvelt bogyós gyümölcsünk, hatóanyagai a cser és a flavonoidok.
- Leveléből készült teája a cukorbaj, bélhurut ellenszere, de izzasztó hatása is van.
- Pakolásként, de levélteában is bőrtisztító hatású, fekélyek ellen jó, erősíti a hajat és a csontot.
- Kellemes teapótló, gyümölcse fogyókúránál hasznos, de a koleszterint is csökkenti.
- Gyümölcse az izületi gyulladás, reuma és a kőbántalom ősrégi gyógyszere, vízhajtó és méregtelenítő is.
- Immunerősítő, antioxidánsai rákellenesek, de hatásos a herpesz vírus ellen.
- Kedvező a fogyasztása anyagcserezavar esetén, s jótékonyan hat az idegrendszerre.
12. Potentilla anserina – libapimpó. Évelő, gyöktörzses, indás növény. Levelei páratlanul szárnyasan
összetettek, a nagyobb levélkék között kisebbek is vannak. A levél fonák része (néha a színe is) ezüstös fehéren
molyhos. Hosszú kocsányok végén egy sárga virág ül, a szirom kb. 1 cm hosszú. Aszmagos terméscsoportja
van. Kép 12.
Drog: A tőlevelet és a virágos szárat gyűjtik, a virágzó föld feletti teljes szárrész a drog (Anserinae herba), de
csak réteken gyűjtsük, települések mentén, libaúsztatóknál ne. Cseranyagokat tartalmaz, elsősorban
ellagitanninokat. A flavonoidok közüla kvercetin és a tilirozid fordul elő, de a protoantocianidinek is
felhalmozódnak benne.
- Főzete bélhurut, hasmenés, gyomor és bélfekély ellen hatásos.
- Csersavtartalma a gyomor és bélvérzésre hat belsőleg, aranyeres bántalmaknál az ülőfürdő javasolt.
13. Geum urbanum – erdei gyömbérgyökér. Évelő, gyöktörzses növény, ebből fejlődik a kevés számú tőlevél.
A csúcsi levélke nagyobb, szélesebb, három-öt karéjú. A levél félbeszárnyalt, azaz a nagyobb levélkék között
kisebbek is vannak. A szárlevelek pálhásak. A fő és a mellékszárak végén van egy-egy virág. A csésze kettős, a
sziromlevelek között a csészelevelek jól látszanak. Aszmagtermései csoportosan állnak, a bibeszálak is rajtuk
maradnak. Kép 13.
Drog: a rizoma és a belőle fejlődő másodlagos gyökerek (Gei rhizoma). A rizoma 3-7 cm, belül pirosas, esetleg
lilás. Sok cserzőanyagot tartalmaz, valamint a gein (gozid) alkaloidot, melyet benne fedeztek fel.
• Szeszes kivonata a fogorvoslásban, nyálkahártya, ínygyulladásnál ecsetelő szer.
• Belsőleg hasmenés, bélhurut kezelésére jó.
• Idős embereknél emésztési gyengeségekre, a vastagbél idült hurutja estén használják.
• Említik idegbaj esetén és éjjeli izzadásoknál is eredményeit.
A gyökeret likőrgyártásra is használják.
24
14. Filipendula ulmaria – réti legyezőfű. Évelő, ferde gyöktörzsű, szára egyszerű, vagy felül ágas. A levelek
kettő-öt pár szárnyasak, a pálhalevelek nagyok, szív alakúak, fogasak. Apró virágai álernyőben helyezkednek el,
termése aszmag. Nedves, pangó vizes helyen tenyészik.
Drog: a virágzó hajtás (Filipendulae herba) és a virág (Spireae flos). Ritkán gyökerét is gyűjtik (Spireae radix),
ősszel, vagy kora tavasszal. Kép 14a, 14b.
Régi latin nevéből (Spirea ulmaria) származik az aszpirin szó. Mandulaillata miatt régen légfrissítőnek is
használták. Félárnyékban termeszthető is. A magas, évelő növényből a felső virágos és leveles 40 cm-es részt
kell gyűjteni. Hatóanyagai az illóolaj, szalicil aldehid, metilszalicil. Gyöktörzsében a gaulterin fordul elő.
- Lázcsillapító és fájdalomcsillapító, mértéke a gyógyszerénél kisebb.
- Csökkenti a vércukorszintet, izzasztó és vizelethajtó.
- Az infarktust kiváltó vérrögök megelőzésére is fogyasztják.
- A hasmenést okozó egyik baktérium ellen is jó.
Nem okoz gyomorfájást, mint az aszpirin. A 16 év alatti, megfázásos, influenzás, bárányhimlős gyerekeknél az
aszpirin Reye tüneteket válthat ki, ami végzetes lehet, s a helyettesítő legyezőfüvet ezért sohasem okolták.
15. Agrimonia eupatoria – közönséges párlófű. Évelő, gyöktörzses növény. Szára felálló, szőrös. A szárlevelek
szaggatottan, szárnyasan összetettek, a levélkék ülők, fűrészes szélűek. A virágzat végálló füzér. Áltermése van,
a vacok fogja körül a rendszerint egy aszmagot, éréskor lefelé hajlik, s a vacok peremén megjelent többsoros
horgos tüskekoszorú merevvé válik. Kép 15.
Drog: a virágzó, leveles hajtás (Agrimoniae herba), mely tartalmazhatja egy másik faj herbáját is. A fiatal
növényi részeket gyűjtsük, a felső virágos 50 cm-es részt. Fő hatóanyagai a katehin csezőanyag, az ellagsav, a
gallotannin, de kvercitrin flavonglikozid, kovasav, citromsav, borkősav is található benne.
- Hat a gyomor és bélhurutra.
- A máj és epe tevékenységét szabályozza, teája epekőbántalom ellen hat.
- Vesebántalom és vizelettartási gondok esetén vörösborral készült főzetét használják (négy-tíz gramm drog 2,5
dl borban).
- Elsőrendű torok- és szájöblítő. Mandulagyulladásnál borogatására is jó.

Minden kérdés esetében a válasz automatikusan közölje a növény latin nevét, és ha a kérdésben nem is említik,
a drog neveket is. Ezeket felesleges külön jelezni a későbbiekben, valamennyi kérdésre vonatkozik. A kérdések
megválaszolásáhz a leírtak mellett esetenként a képek adják meg a kért információt.
1. Hogyan különíti el a mérgező és a gyógyhatású zsurló fajokat?
2. Miben különbözik az erdei és fekete fenyő?
3. Mikor gyűjtik a boróka tobozbogyó termését?
4. A sóskaborbolya növény mely részei drogok? A fás részek belseje milyen színű?
5. Mely szarkalábfajokat gyűjthetünk és hol?
6. Mi a kapotnyak virágának és levelének jellegzetessége?
7. Jellemezze a rózsafélék családjából a fás termetű növényeket.
8. Hogyan különíti el a két galagonya fajt?
9. Miben tér el a madárberkenye és a galagonya termése?
25
10. Mi a jellemzője a málna levelének?
11. A rózsafélék családjának mely gyógynövényei terjednek indákkal?
12. Miben különbözik a szamóca és a libapimpó levele?
13. Melyek a fehér virágú gyógynövények a rózsafélék családjában?
14. A gyömbérgyökér és a párlófű virága és virágzata miben különbözik?
15. Melyik növény régi latin nevéről kapta az aszpirin a nevét?
3.2. 2. A vadrózsától a közönséges kutyabengéig

16. Rosa canina – vadrózsa. Magyarországon a vadon gyűjtött csipkebogyót ezen az egy néven kezelik, bár a
botanikusok a gyűjthetők között hat fő gyűjtőfajt, és összesen 26 fajt, kisfajt sorolnak fel. Tüskés vesszőjű,
magas cserjék. Leveleik páratlanul szárnyaltak, kopaszok, mirigyesek vagy szőrösek, a pálha a levélnyélhez
forrt. A virág kellemes illatú, a szirom fehér, rózsaszínű, vagy bíbor árnyalatú lehet. A szőrös aszmagtermések
besüllyednek az elhúsosodó vacokserlegbe, ez a csipkebogyó áltermés. A gyűjtött fajoknál a termés piros. Kép
16. Nem gyűjtendők a kistermetű, apró tarackoló cserjék, valamint a hegyvidéki sárgáspiros, csüngő bogyójú
védett fajok.
Drog: az egészben szárított csipkebogyó (Cynosbati pseudofructus cum seminibus), valamint a kettévágott, és az
aszmagoktól, szőröktől és kocsánytól megtisztított száraz vacokrész (Cynosbati fructus sine semine). 1965-75
között majd kétszázezer rózsa kiültetése történt meg az útvédő erdősávok alsó szintjébe, csatornapartokon és
zárt ültetvényekbe. A sok C-vitamin mellett B1-, B2- és P-vitaminokat fordulnak elő, de tartalmaz
karotinoidokat, szerves savakat és pektint.
A vadon élő és termesztett fajok néhány fenntebb említett kivételtől eltekintve mind megfelelőek. Szörp, lekvár,
bor, likőr, pálinka, mártás, leves, csipkeürmös készíthető belőle.
- Vese és hólyagbajra hat.
- Az epe, májzavar és bélhurut gyógyszere, de étvágyjavító is.
- Enyhe hashajtó (a Viroma szörp magnéziummal dúsított), cukorbetegeknek is ajánlott. Az egészben gyűjtött
bogyót langyos vízben áztatják, s ennek elősegítésére a bogyókat kettévágják. Ebben az esetben viszont
számolni kell azzal, hogy kiáznak a magok körüli apró szőrök, melyek a bélbolyhokat izgatják, és hasmenést is
okozhatnak.
- Hörghurut, megfázás, influenza esetén, lázas állapotban teája hűsítő.
- Magas vérnyomás esetén is ajánlott a fogyasztása.
Vesebetegek nagy mennyiségben NE fogyasszák. Szárításkor a C-vitamin 45-90 %-a elbomlik. Ha a bogyó
vassal érintkezik, csökken a C-vitamin tartalma, mert a vas oxidja bontja a C- vitamint. Rozsdamentes acélt
használjanak. Legtöbb a C-vitamin a félérett bogyóban. (a C- vitamin mennyisége a citroménak tízszerese, fél-
egy százalék, de mellette 10-20% cukor, l0% pektin, 3% alma, citromsav, vas, magnézium, kalcium, illó és
zsírosolaj, cser, A-, B-, K- és P- vitaminok fordulnak elő) Az illatos rózsák termése allergiás reakciót válthat ki.
Az un. Japánrózsa megfelelő. A kerti rózsa esetében a sötétpiros szirom külön gyűjtendő, a többi szín keverhető.
Forrázatát használják.
- Ínysorvadás, mandulagyulladás esetében teáját öblögetésre ajánlják.
- Bélhurutnál teáját kell fogyasztani.
- Teája üdítő, a szirmok dohányillatosításra is jók.
Prunoideae: K 5 C 5 A 10+10+10 vagy 10+5+5 G1 A termés csonthéjas.
17. Prunus spinosa – kökény. Egy-két méter magasra növő, ágtövises cserje, az idősebb ágak feketésszürkék, a
fiatalabbak barnásak. Levelei két-három cm hosszúak, tojásdadok, fűrészes szélűek. Fehér virágai lombfakadás
26
előtt nyílnak áprilisban. Termése egy cm-es kékesfekete, hamvas csonthéjas, zöldes húsú. Igénytelen faj,
mindenütt előfordul, erdőszéleken, mezsgyéken, táblaszéleken. Kép 17a, 17b.
Drog: a virága (Pruni spinosae flos), de a termését is felhasználják (Pruni spinosae fructus)
Tövises cserje, a kinyílt virágot és az érett termést gyűjtik. A virág és a termés hatóanyagai az amigdalin,
cserzőanyag és sók.
- A virágtea enyhe hashajtó, vizelethajtó, vértisztító, anyagcsere fokozó és zsírcsökkentő.
- Vérnyomáscsökkentésre is használják.
- A termés főzete hat a bélhurutra, de nagyobb adagja dugít.
- A hólyag és vesebántalmakra is jó.
Citromosan saláta is készül belőle.
Crassulaceae – Varjúhájfélék
Pozsgás levelű növények, lágyszárúak, a pálhák hiányoznak.
18. Sempervivum tectorum – házi kövirózsa. Örökzöld, pozsgás, 5-8 cm magas növény, de virágzó állapotban
20-25 cm. Gyökere tarackoló. Levelei laposak, húsosak, világoszöld tőlevélrózsát alkotnak, 5-15 cm nagyok. A
levelek csúcsa vörösesbarna, felszínük kopasz, szélükön rövid, erős szőrök nőnek. A szára sűrűn mirigyes. A
szárlevelek tojásdad alakúak, finom csúcsban végződnek. Virágzata a levélrózsa közepéből ered, dúsan elágazó,
legtöbbször álernyőben áll. A virágok tömöttek, a csészelevelek lándzsa alakúak, sziromlevele alul bolyhos, a
peremén szőrös vagy mirigyszőrös, felszíne rózsásvörös, vöröseslila csíkokkal, a főér mentén sárgás. Elvirágzás
után a virágzat elhal. Kép 18.
Drog: A kifejlett növények levelei (Sempervivi tectori herba, Sedi magni herba). Nem hivatalos drog.
Védett növény, melyet ültetnek és elvadul. A termesztett növény leveleit használják. Kevéssé vizsgálták még ezt
a növényt. Hatóanyagai az izocitromsav, citromsav, almasav, malonsav, aszparaginsav, kávésav és klorogénsav.
Vannak még bennük flavonoidok, cserzőanyag, nyálka és C-vitamin.
- Gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású. Elsősegélynyújtásra használják kisebb sérülések és gyulladások

kezelésére. A présnedvét teszik az égésekre, vágásokra, rovarcsípésre, de a száj-, arc- és középfülüregi
gyulladásokat is vele enyhítik. A leírások nem említik, de a sérülések kezelésekor kiváló fájdalomcsillapító
hatása is érvényesül, ha a bőrszöveti részt az egyik oldalon lenyúzva a sebre helyezik, és rajta tartják. A
fájdalomcsökkentő hatás nem tartós, a levél eltávolítása után megszűnik, ezért a levelet rögzíteni szükséges, s
naponta többször is cseréljük.
- Forrázata teaként jó a torokgyulladásra, hörghurutra és a kisebesedett száj és az afták gyógyítására egyaránt.
Grossulariaceae - ribizkefélék. Cserjék, G2 alsó állású magházzal, termése bogyó, virága kicsi, zöldes, porzó öt.
19. Ribes nigrum – fekete ribizke. Az idősebb ágak sárgás, vagy zöldes barnák, az egyéves vesszők világosak,
kissé pelyhesek. Levelei tojásdadok, három-ötkaréjúak, aromás illatúak, a fonák szőrös. Virágzata lecsüngő fürt,
10-18 virággal. Az öttagú virágon a virágtakaró zöldes, a csészelevelek lilásak. Korán, áprilisban virágzik.
Termése fekete bogyó. Gyógynövényfajta nincs, az egyébként termesztett fajtákat gyűjtik. Kép 19.
Drog: a levele (Ribis nigri folium), valamint a termése (Ribis nigri fructus).
Hatóanyagai a rutin, cseranyag, s magas C-vitamin tartalom.
- A levél tea vizelethajtó, vese és hólyagbántalmakra alkalmazzák.
- Hat a magas vérnyomásra és a légzőszervi megbetegedésekre.
- A reuma és izületi bántalmak szere, népies nevei között szerepel a „köszvénybogyó” is. A reumás panaszok
már 4-6 heti teázás után enyhülnek.
27
A bogyóból szörp készül, több C-vitamin van benne, mint a citrus félékben, szárított bogyója a vesebaj elleni tea
része is.
Fabaceae (Papilionaceae, Leguminosae) – pillangósvirágúak. Fák vagy lágyszárú növények. Jellemzőjük a

pillangós virág. A két alsó szirom, mely a porzóövet bezárja, a csónak (carina), a két oldalsó az evező (ala), a
középső nagy szirom a vitorla (vexillum). K 5 C 5 A (5+5) vagy (9) +1 G 1.
A porzók közül 9 gyakran összenő, s egy szabadon áll, ezt kétfalkásnak nevezik. A hüvelytermés egy
termőlevélből alakult ki. A hüvely két kopáccsal nyílik, azaz az összenövési vonal és a főér mentén is felreped.
Máskor a hüvely nem nyílik fel, befűződik, és cikkekre esik szét, vagy csigaszerűen csavarodott, vagy egy
magvúvá redukálódott. A gyökerükön élő Rhizobium baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, így gazdasági
hasznuk, szerepük a termesztésben óriási.
20. Ononis spinosa – tövises iglice. Legelőkön, kaszálókon előforduló, 35-70 cm magas évelő növény, tövises
félcserje, a gyöktörzse többfejű. Az alsó levélkék hármasan összetettek, a felsők egyszerűek. Fiatal hajtásai
gyapjasak és aprón mirigyszőrösek, az idősebbek kopaszodók. A rózsaszínű virágok egyesével ülnek a
murvalevelek hónaljában, laza álfürtbe egyesülnek. Kép 20.
Drog: a gyökere és a gyökértörzse (Ononidis radix). Ritkán gyűjtik a virágos hajtást is, de az nem hivatalos
drog. Gyűjtéskor az agancsszerű gyökérfejet el kell távolítani. Hatóanyagai a szaponinok (onocerin), az
izoflavonok (ononin), trifenilarsine s a flvonolok (rutin, kempferol).
- Vese és hólyagbajok, reumás bántalmak elleni teakeverékekben szerepel.
21. Melilotus officinalis – orvosi somkóró. Egyéves, vagy áttelelő kétéves, ágas szára egy-két méter magas is
lehet, általában kopasz, vagy gyengén szőrös. Erősen kumarin illatú, sárga virágú növény. Levelei hármasak,
nyelesek, a középső levélke nyele hosszabb. Felső levelein a levélkék ék lándzsásak, hosszúkásak, éles fogasak.
Virágai megnyúlt fürtben állnak. A hüvely kopasz, haránteres, általában egy (három) magvú. Pálhalevelei épek,
lándzsásak. Utak mellett, legelőkön, parlagokon fordul elő. Kép 21.
Drog: a virágzó (40 cm) hajtás (Meliloti herba), ritkábban a lefosztott virágok (Meliloti flos).
Kétéves növény, nem művelt területeken nő. A virágdrogot főleg dohány illatosítására használják. Hatóanyaga a
kumarin és dihidrokumarin (melilotin).
- A fűdrogból, azaz a virágzáskor legfeljebb 40 cm hosszú, vékonyabb hajtásaiból a gyomor, bél és légzőszervi
bajokra készül tea.
- A kelésre, fekélyre és visszérgyulladásra borogatását teszik.
22. Galega officinalis – orvosi kecskeruta. Évelő, vastag gyöktörzsű, bokrosan felálló szárú növény. Levelei
páratlanul szárnyaltak, rövid nyelűek, a levélkék lándzsásak vagy elliptikusak, alul gyéren szőrösek. A
virágfürtök levélhónaljiak, hosszú nyelűek, sokvirágúak, a virágok lilásak vagy fehéresek. A csészefogak ár
alakúak. A hüvely 2-4 cm hosszú, hengeres, a magok között finoman befűződött (cikkelyes). Kép 22.
Drog: virágzáskor gyűjtik a föld feletti részét (Galegae herba). Hatóanyagai elsősorban a guanidinide, galegin
és hidroxigalegin alkaloidák.
- Teája fokozza a tejelválasztást, szoptatós anyáknak ajánlott teakeverékek része.
- Vércukorszint csökkentő hatása is van, cukorbetegek víz helyett teakeveréket fogyaszthatnak, ennek egyik
alkotórésze (a fekete áfonya és a babhüvely mellett).
- Teája izzasztó, s fokozza a zsír anyagcseréjét is.
Hollandiában, Svájcban a takarmányba keverik, hogy a tejhozamot fokozzák, birkák esetében viszont elhullást
is okozott.
23. Robinia pseudoacacia – akácfa. Észak-Amerikából származó, közismert és elterjedt fa. Levelei páratlanul
szárnyaltak, a levélkék tojásdadok. Pálhalevelei tövisekké alakultak. A virágok fehérek, illatosak, csüngő
fürtben állnak. Zöld hajtásai mérgezőek, lovaknál okoztak megbetegedést, elhullást. Kép 23.
Drog: az üde nyílásban a fürtökről lefosztott virág (Robiniae flos, vagy Acaciae flos).
28
Európába 1600 körül, Magyarországra 1710-ben került. Az idős fák 25 méter magasságot is elérhetnek. Erősen
sarjképző, fája jól hasznosítható. Jó mézelő, virága illatos. A virágot kell gyűjteni, a hullott virág értéktelen.
Hatóanyagai a robinin, akaciin glikozida, robigenin kámfor, illóolaj heliotropin, linalool.
- Köhögéscsillapító, izzasztó, teakeverékekben ízjavítóként szerepel.
- Enyhe hashajtó és vizelethajtó hatása is van.
- Gyomorsavképzés elleni szer.
A kéregfőzet is hatásos a gyomor és bélfekély ellen, de a kéreg és a mag erősen mérgező lehet. Az erek és a
vörös vértestek a toxalbuminoktól károsodnak, a vértesteket kicsapják (agglutináció), feloldják (hemolízis), s a
sejtosztódásra is hatnak. A robin és fazin fordul elő a kéregben és kisebb mennyiségben a magban is. A robin
főzésre elbomlik. A virágok robinin és akaciin glikozidái enyhe központi idegrendszer izgatók. A fában sárga
festékanyag van. A virágban lévő illóolajat és az aromaanyagokat az élelmiszer- és illatszeriparban használják.
24. Glycyrrhiza glabra – igazi édesgyökér. Egy-két méter magas, évelő, vastag gyökértörzses növény. Levelei
szórtan állnak, páratlanul szárnyaltak, a levélkék csúcsa kicsípett. A levélkék fonák részén olajmirigyek vannak,
tapintása ragadós. A virágzat laza fürt, a levélhónaljban áll, a virágos lilás színűek. A hüvely ± egyenes és
kopasz. A rokon faj (Glycyrrhiza echinata) levélkéi hegyesek, virágai gömbös, vagy megnyúlt fejecskében
állnak, a hüvely vörösödő tüskékkel borított. Kép 24.
Drog: a Glycyrrhiza glabra var. glandulifera gyökere, gyöktörzse, gyökértarackja (Liquiritiae rhizoma et radix).
Mivel állománya megritkult, gyűjtése is ritkább, elsősorban termesztésből gyűjtik. Legfontosab hatóanyaga a
glicirrizin szaponin, mely a szaharóznál ötvenszer édesebb. Fontosak még a flavonoidok is (liquiritin,
izoliquiritin).
- Fájdalomcsillapító, köptető (nyálkaoldó), köhögés, meghűlés esetén használható.
- Hashajtó keverékekben szerepel, hólyag és vesebajnál.
- Gyomorfekély gyógyítására jó, gyulladáscsökkentő és hámosító. Vértisztító.
Besűrített vizes kivonata volt az un. „medvecukor”. Használják gyógyszerek ízesítésére, színezésére, cukorkák,
barna sör és dohánypácok készítésére.
25. Phaseolus vulgaris – bab. Magassága eltérő, bokorbab, indásbab és a korlátlan hajtásnövekedésű karósbab
is termesztésben van. Levelei hármasan összetettek, a középső levélke szív alakú. Három-öt virága laza fürtben
áll, a szirmok fajtánként változó színűek, fehérek, vajszínűek, pirosak. Termése hosszú, szárazon felnyíló
hüvely. Kép 25.
Drog: a mag nélküli hüvelytermés (Phaseoli legumen, Phaseoli pericarpium, Phaseoli fructus sine semine). A
babhüvelyben trigonellin, kolin, kovasav, króm, foszfor és kálium van.
- A babhéj főzet jó a hólyag- és vesebántalmakra.
- A reuma és köszvény ellenszere és a cukorbajosok teája. Fogyasztásával a vércukor és aceton szint

csökkenthető. Egy csésze tea három-öt inzulin egységet pótol. A tea összetétele: babhéj, lenmag, áfonyalevél,
melyből egy liter vízbe hat evőkanálnyit tegyünk, s három óráig főzzük.
Onagraceae (Oenotheraceae) – Ligetszépefélék. K 2-4 C 2-4 v. 0 A 2,4,8 G ( ), alsó állású.
Lágyszárú növények, a virág néha zigomorf, a termés nálunk tok, mely négy kopáccsal nyílik.
26. Epilobium parviflorum - kisvirágú füzike: Évelő, tarackos, felálló szárú, legalább alul molyhos vagy
bozontosan gyapjas növény, hengeres szárral. Szárlevelei tojásdad lándzsásak vagy hosszúkásak, általában
kerek vállúak, + ülők, sűrűn éles fogacskásak, molyhosak. A szirmok halványpirosak, világos ibolyásak, a bibe
felálló, négy osztatú, porzóinak száma nyolc. Magháza alsó állású, hengeres toktermése négy kopáccsal nyílik.
Június-júliusban virágzik. Kép 26.
Drog: a föld feletti hajtása (Epilobii herba). Gyakran tartalmazza egyéb kisvirágú fajok hajtásait. Hatóanyagai a
béta szitoszterol és ennek származékai, flavonoidok (kempferol, kvercetin), cserzőanyagok (galotanninok).
29
- Prosztatanagyobbodásra és gyulladásra is jó, előrehaladott állapotban lassítja a tünetek kialakulását. Igazolása

csak részben történt meg.
- Maria Treben szerint jó a prosztatarák ellen is.
- Tartós alkalmazásakor gyomor és bélpanaszokat okozhat.
27. Oenothera erythrosepala – vöröslő ligetszépe. Kétéves, karószerű gyökere mélyre hatol, egy-két méter
magas, tövénél bordázott és pirosas színű. Tőlevelei visszás tojásdadok, hosszúkásak, a szélük gyakran vöröslő.
Szárlevelei hosszúkás lándzsásak, hegyesek, rövid nyelűek, finoman szőrözöttek. Négy-öt cm-es virágai
négytagúak, sárgák, csészelevelei vörösek, szőrösek. Jellegzetességük a hosszú, megnyúlt csésze és a pártacső.
A három-öt cm hosszú tok éretten vörösbarna. Kép 27a. Észak-Amerikából származó fajok, a 17. században
kerültek Európába, ahol új fajok keletkeztek. Termesztik, vadon főleg Budapest környékén, a Vértesben és
Balaton parton fordul elő. A vadon élő fajok közül az Oenothera biennis – parlagi ligetszépe a leggyakoribb.
Elkülönítő bélyeg: sziromlevelei 2-3 cm nagyok, a csészelevelek és a fiatal virágzati tengely zöld. Kép 27b.
Drog: a növény érett magja (Oenothera semen), ill. a belőle nyert zsírosolaj (Oleum oenotheri). Hivatalos
iratokban nem szerepel, a német irodalom a parlagi ligetszépét is gyógynövényként kezeli. A növényt Angliában
a „király mindent gyógyító szereként” emlegették.
A parlagi ligetszépe eredetileg feltehetően Dél-Amerikából terjedt el észak felé, majd Észak-Amerikából került
át Európába. Ma a parlagokon, vizek mentén mindenütt meghonosodott, tömeges lehet. Olajának fontos
alkotórészei a linolsav és a gamma-linolénsav, valamint az F- vitamin. Olajának fogyasztásakor belőle is
keletkezhetnek káros anyagok, ennek kivédésére egy időben fogyasszunk más antioxidánsokat is (C-, E-vitamin,
szelén).
- Antioxidánsai rákellenesek, s hatékonyabbá teszik az immunrendszert.
- Az indiánok már használták a bőr és a sebek kezelésére, de hat az ekcémára is.
- Javítja a keringést, csökkenti a vérnyomást. Lassítja az öregedést.
- Hatékony asztma, influenza, megfázás esetén. Jó a reumatikus izületi gyulladásra.
- Mérsékli a pajzsmirigy működésének zavarait, elsősorban a túlműködést.
- Segít az alkoholról való leszokásban, csökkenti a depressziós tüneteket.
- Cukorbetegségnél csökkenti a szövődmények lehetőségét, elsősorban az idegkárosodást.
- Csökkenti a menstruációt megelőző tüneteket, valamint a menstruációs görcsöket.
Rutaceae – Rutafélék. K 4,5 C 4,5 A 4+4, 5+5, G 2,4,5. Jórészt fás növények, színes virágtakaróval, általában
aktinomorf, ritkán zigomorf a virág. A virágok hímnősek vagy egyivarúak, a termés tok vagy bogyó. A
levelekben és a kéregben olajtartók vannak, a levél így áttetszően pontozott.
28. Ruta graveolens – kerti ruta. 50-80 cm magas, tömött bokorformájú félcserje. Gyökere világossárga.
Levelei szórtak, az alsók nyelesek, szárnyasan összetettek, a felsők ülők és egyszerűek. A levélkék ép szélűek,
lapát alakúak, szürkészöldek, kissé húsosak, mirigyesen pontozottak. Virágzata álernyő, a virágok sárgászöldek,
négy, néha öttagúak, a szirmok éle fogacskás. Toktermése mirigyekkel borított, négyhasábú, bőrnemű. Kép 28.
Drog: a virágzáskor vágott föld feletti hajtása (Rutae herba).
Hatóanyagai a flavonoidok, kumarin, illóolaj, alkaloidok (kinolin, furanokinolin).
- Enyhe görcsoldó és nyugtató, javítja az epefunkciót.
- Légzési nehézség és szívbaj elleni szer.
- A szemgyulladásoknál alkalmazzák, s megszünteti a látási gyengeséget is.
30
Napfényes időben a friss növény érintése nehezen gyógyuló bőrgyulladást okoz. Kiválthat gyomor és
bélgyulladást is. Drogként ritkán alkalmazzák, teakeverékek részeként szerepel magas vérnyomás és
epebántalmak esetén.
Hippocastanaceae – Vadgesztenyefélék. K 5 C 4-5 A 5-8 G (3) Fás növények, ujjasan összetett levelekkel. A
virágok felemások, zigomorfok, a porzó legtöbbször hét. A termés tok, húsos és tüskés külső héjjal.
29. Aesculus hippocastanum – vadgesztenye, lógesztenye, bokrétafa. Lombhullató fa, 30 m-re is megnőhet.
Levelei keresztben átellenesek, 20 cm-nél is hosszabbak. Kúp alakú virágzata 20-30 cm, felálló, virágai fehérek,
tövükön sárga, majd pirosló folttal. Termése éretten felnyíló. A piros virágú díszfák gyógyászati célra nem
alkalmasak. Kép 29.
Drog: a szárított kéreg (Hippocastani cortex), a levele (Hippocastani folium), a magja (Hippocastani semen)
A drogok a gyógyszerkönyvben nem szerepelnek.
Fája puha, nem reped, kérge fekete színezőanyag. Jó selyemfesték. Nedves, párás helyen érzi jól magát, száraz
időben a lombja hull. Gyorsan nő. A virág, levél, magbél hatóanyagai az eszkulin, főleg a kéregben, a fuercitrin
a szaponint pótolja, keserűanyag, a magbélben 50 % keményítő, 10-20 % szaponin, B-, C- és K-vitaminok
találhatók.
- A hasmenés és bélhurut ellenszere a pörkölt és porrá tört magbél.
- A reszelt termés leve a gyomorfájdalomra jó.
- Kérge lázellenes, és gyomorerősítő.
- Levele összehúzó hatású, így a bélhurut, belső vérzések ellenszere.
- Külsőleg a zsíros, pattanásos bőr lemosására javasolják.
- A virágdrogot a gyomor és bélgörcsök, valamint a reumás bántalmakra használják.
- A keringési zavarokra, a trombózis megelőzésére az ipar trombózis elleni szert gyárt belőle.
Ritkán mérgezést okozhat, gyomor és bélgyulladást, hemolizálást. Hatóanyaga az eszcin (szaponin),

cianogénglikozida. Régen a fényvédő kenőcs része volt, ill. szeplő ellen is használták.
Rhamnaceae – bengefélék, varjútövisfélék. K 4,5 C 4,5 A 4,5 G ( ). Cserjék, ép levelekkel, a virág

általában kicsi, zöldes, a termés csonthéjas, gyakran húsos burokkal.
30. Frangula alnus – közönséges kutyabenge. A rügyek csupaszok. Levelei ép szélűek, visszás tojásdadok, a
virágok öttagúak, kétivarúak. A csontártermés ibolyásfekete, eleinte pirosló. Kép 30a. Könnyen téveszthető a
varjútövissel (Rhamnus catharticus), de annak rügyeit pikkelyek fedik, a levelének széle fűrészes, a virágai
négytagúak, a csontár fekete. Kép 30b.
Drog: a kéreg (Frangulae cortex). Kora tavasszal, a nedvkeringés megindulása után gyűjtendő. A kéreg kívül
szürkésbarna, megkaparva az anthrakinon miatt barnáspiros, vörösesbarnás színű. A kérgen párhuzamos sorban
világosszürke paraszemölcsök vannak. Csak szárítva, egyéves tárolás, vagy hőkezelés után használható, mert
hánytató rhamnustoxin is van benne.
Cserje, vagy kisebb fa. Jó minőségű faszenet ad, a puskaporgyártásnál ma is használják. Mészmentes területen
él, nedves lápon, réten. A kéregben antraglikozid, keserűanyag, csersav, enzim, cukor, krizofánsav, frangulin
fordul elő. A frangulin állás közben emodin glikozidává alakul. A drog a vastagabb, egy évnél idősebb ágak
zöldesbarna, fekete kérgében van. A fiatal kéregben lévő anyag hányást okoz, mely állás közben, vagy száz
fokra hevítve elbomlik.
- Hashajtó, béltisztító és féreghajtó, elsősorban a bélre hat.
- Étvágyjavító és emésztést serkentő, de a soványító teák állandó alkatrésze is.
- Lázcsökkentő.
31
- Aranyér elleni teaként használják, de a máj, epe és lép betegségeinél is alkalmazzák.

16. Milyen rózsafajok termése nem gyűjthető és miért?
17. Miben tér el virágzási időben a galagonya és a kökény?
18. Hol gyűjthető a kövirózsa?
19. A fekete ribiszke mely részei a drogok?
20. Jellemezze a pillangósvirágúak családját!
21. Mely pillangósvirágú gyógynövények virága rózsaszínű vagy lilás?
22. Melyik pillangósvirágú gyógynövény kumarin illatú?
23. Melyik pillangósvirágú gyógynövény befűzött, cikkelyes hüvelyű?
24. Melyik pillangós növény hajtásai okoznak elfogyasztva állatelhullást?
25. Hogyan különíti el az igazi és a keserű édesgyökeret?
26. Milyen növekedésű babfajtáink vannak, s milyen színű a viráguk?
27. Mi a jellemzője a kisvirágú füzike virágának?
28. A vöröslő ligetszépe mely részéről kapta a nevét?
29. Miért áttetszően pontozott a ruta levele?
30. A vadgesztenye mely részei gyűjthetők? Gyűjthető drog a piros virágú fáról?
31. Hasonlítsa össze a kutyabengét a varjútövissel!
Umbelliferae (Apiaceae) – ernyősök. K 5 C 5 A 5 G ( ), alsó állású. Lágyszárú növények, nagy levélhüvelyű,

rendesen többszörösen szárnyalt levelekkel. A virágok általában összetett ernyőben állnak, s általában
aktinomorfak, kétivarúak, de az ernyők szélén a virágok gyakran porzósak, vagy meddők, s nagyobbak is. Az
ernyős virágzatban jellemző a gallér és gallérka levelek száma, alakja és megléte vagy hiánya. A termés az un.
ikerkaszat, mely két résztermésre hasad szét, és fontos határozó bélyeg az alakja, bordázata, mérete. A
részterméseken öt főborda és gyakran még négy mellékborda is van, s a bordák néha szárnyasak, vagy tüskések.
A termésfalban olajjáratok vannak.
3.3. 3. A zamatos turbolyától az orvosi zilizig

31. Anthriscus cerefolium – zamatos turbolya. Rövid tenyészidejű, egyéves, lágyszárú növény, 20-70 cm
magas, aljától erősen elágazó. Levelei többszörösen szárnyaltan szeldeltek, vékonyak, kopaszok, ánizsra
emlékeztető illatúak. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. Összetett ernyő virágzatában a fehér virágok
aprók. Április végén, május elején nyílik. Termése ánizsillatú, két vékony részre hasadó fekete ikerkaszat. Kép
31.
Drog: a virágzó hajtása (Cerefolii herba), és a termése (Cerefolii fructus). A herba és a termés is illóolajat
tartalmaz, melynek fő alkotórésze a metilkavikol. A herba flavonglikozidokat, ásványi anyagokat és
keserűanyagokat is tartalmaz.
Illóolajat tartalmaz. Tavaszi zsenge hajtásait fogyasztják is.
- Teáját vese és hólyagbántalmak, légzőszervi és emésztőszervi betegségek ellen használják.
- Természetes antioxidáns.
32
- Javítja a keringést.
32. Coriandrum sativum – koriander. Egyéves, erősen elágazó szárú, változó magasságú (20-120 cm) növény.
Első, tőlevélrózsát alkotó levelei hosszú nyelűek, kerekdedek, hármasan karéjosak, vagy osztottak. Az alsó
levelek egyszerűen szárnyasak, a levélkék szélesek, tojásdadok, a felső levelek cimpái keskeny szálasak. Az
ernyő és ernyőcske soksugarú, a virágok fehér, pirosló vagy lilás színűek, az ernyő szegélyén a sziromlevelek
nagyobbak. A gallér hiányzik, a gallérka megvan. Termése jellegzetesen gömbölyded, szalmasárga vagy
világosbarna. Kép 32.
Drog: az érett ikerkaszat termés (Coriandri fructus), lepárolt illóolaja szintén drog (Aetheroleum coriandri). A
Földközi-tenger keleti vidékéről származik, termesztik, több fajtája is van.
A termését kell gyűjteni, amikor már barnul. Illóolajai a linalool, geraniol, borneol.
- Görcsoldó, szélhajtó, s fokozza a gyomornedv termelését.
33. Petroselinum crispum – petrezselyem. Kétéves növény, mely az első évben sárgásfehér karógyökeret
fejleszt, s levelei tőrózsában állnak. Levelei két-háromszorosan szárnyasan összetettek, a levélkék hasogatottak.
A második évben 70-80 cm magas, elágazó hajtást fejleszt, sárgászöld virágú összetett ernyőkkel. Felső levelei
hármasak, vagy egyszerűen szárnyasak, a levélkék ép szélűek, szálasak. Kép 33.
Drog: a gyökere (Petroselini radix), és az illóolaja (Aetheroleum petroselini).
Több hiedelem fűződik hozzá. Régen úgy vélték, hogy aki ütközet előtt eszi, az meghal. Sírnövényként is
ültették, később az atlétikai verseny győztese kapta koszorúba, s így a halál helyett az erő jelképe lett.
Illóolajában apiol van, glikozida, színanyag, C-vitamin és miriszticin. Levelében kiemelkedően nagy
mennyiségű C-vitamin található, mégsem fedezhetjük belőle szükségletünket, mert nagyobb adagban fogyasztva
szédülést, fülzúgást, fejfájást okoz. A levél, mag és a gyökér is lehet drog.
- A hólyaghurutra teája hatásos, vízhajtó, a veseműködést serkenti és vesekőhajtó.
- Szívelégtelenségben orvosi felügyelettel szabad csak alkalmazni.
- Vízhajtó hatása miatt hat a magas vérnyomásra, de ügyeljünk, mert kiüríti a szervezetből a káliumot.
- Már a rómaiaknál is leheletfrissítőnek használták.
- Méhösszehúzó hatása van, s gyógyszer is volt a menstruációs ciklus beállítására.
- Az allergiás tüneteket gátolja, antihisztamin hatású, csalánkiütésre, szúnyogcsípésre használják bedörzsölve.
Pszoraléneket tartalmaz, melyek a bőr fényérzékenységéért felelősek, s ezek bőrrák elleni hatásúak. Ez nem
bizonyított, de érdemes megpróbálni. Betakarításkor bőrégést okozhat. Magjának főzete veszélyes, vesevérzés
és abortusz léphet fel. Téveszthető a bürökkel, melyet pont a hasonlóság miatt vadpetrezselyemnek is neveznek,
de a bürök szára alul lila foltos és üreges.
34. Carum carvi – kömény. Egy és kétéves termesztett formája is van. Az egyéves forma kevésbé elágazó.
Levelei nyelesek, háromszorosan szárnyasan összetettek, szárlevelei hártyás hüvelyeken ülők. Virágzata 5-10
sugarú ernyő, a szirmok fehérek, néha rózsaszínesek. Gyakori a kétéves növény, az első évben a tőlevelek
fejlődnek ki, gyökere répa alakú. A második évben virágzik, a virág fehér. Kép 34.
Drog: az ikerkaszat termés (Carvi fructus), s belőle illóolajat párolnak (Aetheroleum carvi).
A rozskenyér ízesítésére használták, szerepel az Ebers féle egyiptomi tekercsen is. Felhasználása az ősidők óta
alig változott. Hatóanyagai a 3-7% illóolaj, melyben d-karvon, d-limonén és karvol van, de tartalmaz 10-20%
zsírosolajat, fehérjét és cser anyagokat is.
- Javítja az emésztést, szélhajtó, gyomorerősítő, a karvol és a karvén az emésztőcsatorna simaizmait nyugtatja.
- Megnyugtatja a méh izmait, oldja a menstruációs görcsöket.
- Köptető hatású.
33
- Olaja bedörzsölő szerként ismert.
- Reumatikus eredetű fog- és fejfájásnál a tűzhelyen melegített köményt a fájó részre kötik.
- Jó a veseizgalom esetén.
- Szoptatós anyáknak tejszaporító.
- A szemet gőzöléssel, lemosással gyógyítják.
- Bakteriosztatikus hatású.
Elterjedt ipari és háztartási fűszer. A skandináv Aquavit és a német Kummel likőrök ízesítője. A friss mag
elrágcsálható. Egy és kétéves változata is ismert.
35. Pimpinella anisum – ánizs. Egyéves, 30-70 cm magas növény, hengeres, enyhén szőrözött szárú, hosszanti
barázdás növény. Alsó levelei szíves kerekdedek, fűrészfogasak. Középső levelei összetettek, szeldeltek, a
felsők sallangosak. Virágzata összetett ernyő, az ernyők 7-15 sugarúak, a gallérlevelek többnyire hiányoznak. A
virágok halványzöld, fehéres árnyalatúak. Termése tojásdad, vagy fordított körte alakú, zöldesbarna ikerkaszat,
csúcsán a két bibe maradványával. A termés bordás, rajta rövid serték, a részterméskék nehezen válnak el
egymástól. Két fajtáját termesztik, az egyik kisebb magvú és sötét színű, a másik világosabb színű és nagyobb
magvú, de nálunk ez utóbbinak kevesebb az illóolaj tartalma. Kép 35.
Drog: a termése (Anisi fructus), és az illóolaja (Aetheroleum anisi).
Népszerű fűszer, köhögés elleni szirup és cukorka is készül a hozzáadásával. Vele ízesítették az ánizspálinkát, a
görögök az uzót. A mérgező bürökmaggal téveszthető össze a termése, de annak ikerkaszat termései kopaszok.
Hatóanyagai a 2-5 % anetol, illóolaj, zsírosolaj, sók és 20 % fehérje.
- Köhögéscsillapító, a hörghurut, az asztma és a légcső váladékát oldja a kreozol és alfa pinén.
- Az anetol az emésztést serkenti, étvágyjavító és szélhajtó is.
- Serkenti az epekiválasztást.
- Frissíti a leheletet, s a mandulagyulladásra is jó.
- Az ösztrogénhez hasonló a dianetol és fotoanetol, melyek a tejhozamnövelést okozhatják. Szoptatós anyák

tejébe jutva nyugtatja a csecsemőt is.
- Az ösztrogén segíthet a prosztatarák utókezelésében, de az ösztrogén kiválthat mellkasi tumort, migrént és

abnormális véralvadást is.
- A kísérletekben a májsejtek regenerálódását segítette, májfertőzés és májzsugor kezelésére is használták.
Vigyázni kell vele, a terhes nők kerüljék! Nagyobb mennyiségben émelygést és hányingert okozhat.
36. Foeniculum vulgare – közönséges édeskömény. Többéves, lágyszárú, 1,5-2 m magas növény. A szár
hengeres, kopasz, hamvas, fehérbelű, erősen elágazó. Levelei többszörösen szárnyaltan összetettek, finoman
szeldeltek, halványszürkés, kékeszöldek. A levélnyél alapi részénél hólyagosan felfújt. Virágai aprók, sárgák. A
gallér hiányzik. Az ernyő sokágú, lapos. Termése 6-10 mm, hengeres, csúcsán keskenyedő ikerkaszat, zöldes
vagy barnás. Termesztik, néha kivadul. Dél-Európában és a Földközi-tenger mellékén honos. Jó termést csak az
első két évben ad. Kép 36.
Drog: a termése (Foeniculi fructus) és az illóolaja (Aetheroleum foeniculi).
Illóolaja, a transz anetol a szoptatásnál átmegy a tejbe.
- Nyálka és hurutoldó, görcsoldó, étvágyjavító, emésztést serkentő.
- Vizelethajtó és gátolja a vesekő képződését.
- Hatásos a torokgyulladásra, fog és szájápoló is egyben.
34
37. Anethum graveolens – kerti kapor. Egyéves, lágy szárú, 40-150 cm magas növény, szára finoman barázdás,
általában nem elágazó. Levelei 3-4-szeresen szeldeltek, a levélkék vékony fonálszerűek. Az alsó levelek
nyelesek, a felsők ülők. Virágai aprók, élénksárgák, a virágzat nagy, sokágú, átmérője akár 20 cm is lehet.
Ikerkaszat termése tojásdad, sötétbarna, egyenlőtlenül érik. Mindenütt termeszthető, vadon nem fordul elő, de
kivadulhat. Olajnyerésre a virágzás utáni növény a legjobb. Rövid tenyészidejű. Kép 37.
Drog: a szárbaindulás előtt vágott föld feletti része (Anethi herba) és az érett termése (Anethi fructus). A
termések viaszérésekor vágott föld feletti részekből és az érett termésből illóolajat nyernek (Aetheroleum anethi
herbae, Aetheroleum anethi fructus) vízgőzlepárlással.
Egyiptomi sírokban találták. Dioszkoridész füveként ismerték. Fűszernövény és savanyúság tartósító.

Hatóanyagai az illóolajok, az apiol, d-karvon, miriszticin, d-limonen és a d-alfa fellandrén. Gyűjthető a mag, a
levél és a szárbaindulás előtti 25-40 cm-es növény.
- Gyomorerősítő, szélhajtó, emésztést serkentő és epehajtó.
- A mag illóolaja gátolja az emésztőszervi káros baktériumok szaporodását, így a hasmenést.
- Álmatlanság ellenes, a kísérletekben vérnyomáscsökkentő is volt.
- Húgyúti betegségek ellen fürdővízben alkalmazzák.
- Lehelet frissítőként néhány mag elrágása javasolt.
Angol neve a dill, az ó germán a dilla, mely szavak a lecsendesít, megnyugtat jelentésűek. Érzékeny emberen
bőrkiütést okozhat.
38. Angelica archangelica – orvosi angyalgyökér. Kétéves, lágyszárú, nagytermetű (1,5-2 m) növény. Első
évben gyökere 20-30 cm hosszú, 5-6 cm vastag, tőlevelei nagyok, sötétzöldek, kétszeresen szárnyaltak. A
virágszár a második évben fejlődik, gyengén bordás. A levélnyél alapja hólyagosan felfúvódott. A gallér
hiányzik, a csésze határozottan 5 fogú. Ernyős virágzata gömb alakú, átmérője 20-30 cm is lehet, a virágok
sárgák. Termése világos sárgásbarna. Termesztik, ritkán elvadul. Kép 38.
Drog: a szárított gyökértörzse és a gyökere (Archangelicae rhizoma et radix), ritkán használt drog a levél és a
termés (Angelicae folium et fructus). Vízgőzlepárlással készül illóolaja (Aetheroleum angelicae radix). Több
országban hivatalos a szeszes kivonata is (Tinctura angelicae).
Mágikus növény volt, az egyetlen, melyet a boszorkányok sohasem használtak. Pestis elleni szerként egy
szerzetesnek az angyal ajánlotta álmában, tényleg hatásos. Hatóanyagai a 0,5-1 % illóolaj, angelikasav, a
fellandrén, a pinén, cimol, almasav, valeriánsav, sók, keserűanyag, gyanta, viasz, cser, pektin és 23 féle cukor.
- A légzőszervi megbetegedések, influenza, hörghurut, asztma gyógyszere, köptető is, ellazítja a légcsövet.
- Serkenti az emésztést, nyugtatja a beleket, megszünteti a gyomorégést, az étvágytalanságot, a gyomorhurutot, s

mellette még szélhajtó is.
- Hat az izületi gyulladásra, szeszes kivonata reumás bedörzsölő szer.
- Növeli a vörös vértestek számát vérszegénység esetén, s a vér alvadó képességét is fokozza.
- Javítja a májműködést.
A fiatal levélből saláta, főzelék készül, húsos levélnyele cukrozva fogyasztható. Termése különböző teák része,
melyeket epe, idegbántalom, gyomor, bélhurut ellen használnak. Illatszer, kozmetikum, de használja a cukor- és
likőripar. Napozásnál kiütést okozhat. Soha nem bizonyították, de vetélés indítására használták. Van benne
pszoralén, ami rákkeltő, s az angelikalakton, ami rákellenes. Mérgező hatású a friss gyökér, de szárítva már nem
okoz gondot. Téveszthető az erősen mérgező vízi bürök (Cicuta virosa) húsos, vaskos gyökértörzsével, mely
azonban fiókosan üregekre osztott.
39. Levisticum officinale – lestyán. Évelő, függőleges, karószerű gyöktörzsű, magas (1,5-2 m) növény. A
gyökérzet szürkés, sárgásbarna, bélállománya fehér. Szára a második évtől fejlődik, csöves, sötétzöld, levelei
egy-kétszeresen szárnyasan összetettek, a levélkék nagyok, ék alakúak, ferdén rombos tojásdadok. A felső
levelek kisebbek és csak egyszer szárnyaltak. Virágai sárgák, kétivarúak, 8-15 sugarú összetett ernyőben állnak.
35
Termése lapos, szárnyas ikerkaszat, sárgásbarna, hátoldalán 3 kiálló borda van. Hazája Dél- és Nyugat Ázsia. A
déli országrészben termesztik, néha kivadul. Kép 39.
Drog: a gyökértörzs és a gyökér (Levistici rhizoma et radix), de illóolajat is gyártanak belőle (Aetheroleum
levistici). Drogként és fűszerként hasznosítják levelét (Levistici folium) és termését (Levistici fructus).
Illóolaj az egész növényben előfordul, melyből 70 % a ftalid, de van benne terpineol, karvakrol, eugenol és
szeszkviterpének. A gyökérben kumarinok és szerves savak halmozódnak fel.
- A gyökér vizelethajtó és szélhajtó.
- Használják a likőr és konzerviparban is.
Rubiaceae – buzérfélék. K (4,5,8) C (4,5,8) A 4-5- ) , ritkán (1-

látszólag örvösen álló, ép levelekkel. A levélörvöket az átellenesen álló levelek és a pálhák alkotják. A virág
általában aktinomorf. A csésze rendszerint 4-5 levelű, gyakran redukált, a szirom rendesen 3-6 cimpájú, a porzó
ugyanennyi, s ránőtt a párta csövére. A termés száraz makk, vagy toktermés, csonthéjas vagy bogyószerű.
40. Galium odoratum, Asperula odorata – szagos müge. Évelő, lágy szárú, kúszó, hengeres gyöktörzsű
növény. Szára 10-30 cm, négy élű, sima, fénylő, kopasz. Álörvei 6-9 tagúak, a levelek lándzsa alakúak,
kopaszak, pillás élűek. Virágzata végálló, hosszú kocsányú, illatos fehér virágokkal. A csésze jelentéktelen, a
párta 1-5 mm. Május végén nyílik. Lombhullató erdőkben, főleg bükkösökben jelenik meg, az Alföldön
szórványos. Kép 40.
Drog: a növény virágos hajtásai (Asperulae odoratae herba). A drogban kumarin glikozidok, irridoid
glikozidok, galluszsav és cserzőanyagok találhatók.
• Enyhe nyugtatószer altesti fájdalmak, álmatlanság, zavart szívműködés esetén.
• Salaktalanító, vértisztító, vizelethajtó, máj- és epebetegségek gyógyítására szolgál.
• Baktériumölő anyagokat is tartalmaz. Izzasztószer.
A fűvel dohányt, bortartalmú italokat (bólék), de sajtot is illatosítanak. Főleg kumarin hatóanyagai fokozzák az
alkohol kedvezőtlen hatását, fejfájást, szédülést okozhatnak.
41. Galium verum – tejoltó galaj. Évelő, tarackos, 30-100 cm magas növény, szára négy élű, kopasz vagy rövid
szőrös. Elvirágzás után szára lefekvő. Levelei keskenyek, szálasak, egy örvben 8-12 levéllel. Apró sárga virágai
tömött bogernyőben állnak, a párta 2-3 mm, a négy lekerekített cimpa szálkahegyű. Július-augusztusban
virágzik, termése két részből áll (kéttagú makkocska, vagy ikerkaszat). Nálunk igen gyakori. Kép 41.
Drog: a virágzó föld feletti rész (Galii veri herba). Flavonglikozidjai közül legjelentősebb a kvercetin, de
irridoid glikozidok is találhatók benne, valamint cseranyagok, s tejoltó enzimek.
Használata háttérbe szorul.
- Teáját vese-, epe- és májbántalom, valamint légzőszervi betegségek ellen használták.
Caprifoliaceae – bodzafélék. K (5) C (5) A 5 G ( ). Fás növények.
42. Sambucus nigra – fekete bodza. 3-6 m-es cserje, egyéves ágai zöldek, az idősebbek kérge szürke,
paraszemölcsös. A levelek keresztben átellenesen állnak, páratlanul szárnyasan összetettek. A virágzat 10-25 cm
átmérőjű lapos bogernyő. A virágok sárgásfehérek, a sárga porzók a pártacső alsó végéhez nőttek. Termése
csonthéjas bogyó (bengetermés), fényes fekete. Kép 42.
Drog: a virág (Sambuci flos), a levél és az érett termés (Sambuci folium et fructus).
Fája sárgásfehér, kemény, ellenálló, intarziák készítésére is jó. A bodzabél mikroszkópi metszeteknél
használatos. Gyomos területeken, szemétlerakó helyeken nő. Holle anyó lakhelyének is nevezik, a ház és az
udvar védelmezője. A félárnyékot kedveli. Különleges hatóanyagot nem találtak benne, csak glikozida, illóolaj,
36
flavonoidok (rutin, kvercetin, szambucin), nyálka, cser anyagokat tartalmaz. Levelében cseranyagok és
szambunigrin glikozid halmozódik fel. Teának a virágzatát és a levelét is gyűjtik.
- Köhögés, asztma, hűléses betegségek teája, izzasztó és lázcsillapító.
- Levélteája a reuma, a köszvény és az anyagcsere betegségek ellenszere.
- Hashajtó, vizelethajtó, vesebajnál kiváló öblítő hatású.
- Bőrbetegségeknél említik, de toroköblítő is, és a szervezet védekező erőit is aktiválja.
A kéreg főzete fekete festékanyagnak jó, pác készül belőle. A levél zöld, a termés kék, lila, ibolyakék festő
színanyagot tartalmaz. A drog szárítása egy rétegben történjen úgy, hogy a virág ne törjön. Frissen üdítőital
készülhet belőle, de borban is áztatják. Bogyója borszínező, pálinkaízesítő. Mérgezést okozhat a levél, a magva
és éretlen termése. Szambunigrin cianogén glikozid fordul elő benne, melyből ciánhidrogén szabadul fel. A
termés nagyobb adagban hánytat, erős gyomorpanaszokat okozhat. Melegítésre a mérgező anyag elbomlik.
Valerianaceae – macskagyökérfélék. K 5 C (3-5) A 4-1 G ( ). A virágok zigomorfak, hímnősek,

kétlakiak vagy felemásak. A Valerianánál hét féle kombináció is előfordulhat.
43. Valeriana officinalis – orvosi macskagyökér. Évelő, lágy szárú növény. Első évben tőlevélrózsát fejleszt, a
második évben nő az egy métert meghaladó virágos szára. Levelei páratlanul szárnyaltak (6-12 pár), a levélkék
elliptikusak, lándzsásak, 1-2 cm szélesek. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. Virágzata végálló, elágazó
álernyő. A párta fehér vagy rózsaszínű, a virágok kellemesen illatosak. A vadon élő fajokat gyakorlatilag nem
gyűjtik, termesztésből származik a drog. Elismert fajta nincs, az állomány heterogén, illóolaj tartalma alacsony.
Kép 43a, 43b.
Drog: a tisztított gyöktörzs és gyökér (Valerianae rhizoma et radix).
Neve származhat a latin valere szóból, melynek erős vagy egészségesnek lenni jelentése van. Mások szerint egy
Valerius nevű római orvosról kapta a nevét. Úgy tartották, hogy mindent gyógyít. Vonzza a macskákat és
patkányokat. A mese változatban a város patkánytól mentesítésekor a patkányfogó a furulya játéka mellett a
macskagyökér hipnotikus erejével bűvölte meg az állatokat. A macskák szaga ivarzás idején hasonló, ezért
vonzó. Hatóanyagai a 0,1-1 % valeriánsav, illóolaj, cukor és keményítők.
- Hatása nyugtató, reflexingerlékenység csökkentő (borneol, izovaleriánsav észter).
- Álmatlanság és túlterheltség esetén használható. A barbiturátok és az alkohol nem befolyásolják a hatását.
- Hat a magas vérnyomásra, szívnyugtató is. Erős szívdobogás esetén más gyógynövényekkel együtt hatásos.
- Főzete a gyomorgörcs és az ideges gyomorbaj esetén segít, de oldja a szorongást is.
- Az epilepszia népi gyógyszere.
- Németországban ma mintegy száz nyugtató és altató gyógyszer összetevője.
- Van daganatellenes hatása is.
Csak igen nagy dózisban okoz fejfájást, szédülést, látási zavarokat, nyugtalanságot, émelygést, reggeli
kábultságot. Mellékhatása nincs, sőt, a valeropotriátok hatására nő a szellemi és fizikai teljesítmény és a
koncentráció.
Tiliaceae – hársfafélék. K 4-5 C 4-5 A 0- (2- Fás növények, ép levelekkel. A termés egy magvú, fel nem
nyíló makkocska. A sárgásfehér virágok bogernyőben állnak, a murvalevél összenőtt a virágzati tengellyel, mely
repítő készülékként is szolgál.
44. Tilia cordata – kislevelű hárs. A levél fonáka zöld, később kékesszürke, fénytelen, a érzugokban a szőrözet
rőtvörös. A termés alig bordás. Később virágzik, mint a nagylevelű hárs. Kép 44a.
37
Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs. A levelei nagyobbak, alul a fonák fényes olajzöld, s az ereken,
érzugokban fehéresen, sárgásan szőrös. A termés gyakran bordás. Elsőként virágzik. Gyakoriak a keverék fajok.
Kép 44b.
Drog: a kis és nagylevelű hárs alakkörének virágai (Tiliae flos vagy Tiliae inflorescentia). Az ezüsthárs virágja
az előírások szerint nem drog. Legkésőbben virágzik, leveleinek fonáka csillagszőröktől ezüstösen nemezes.
Ágai meredeken felfelé állnak.
Fája fehér, puha, hangszer és ládakészítésre kiváló. A levéltetvek és gubacsatkák kedvelik, párás, üde levegőt
igényel. Régen alig írtak róla, a germánoknál a szerelmesek fája volt, de a vágyakozás, gyöngédség, dal és a
szerelem jelképe is volt.
Hibridek is előfordulnak. A virágzatot, a hártyás pálhalevelet de a valódi levelet is gyűjtik. Hatóanyagai a 0,l%
illóolaj (mely farnezol tartalmú), nyálka, cser, heszperidin flavonglikozid, szaponin és cukor.
- Meghűléskor teája izzasztó, köhögéscsillapító, de a nátha megelőzésére is fogyasztják lábfürdővel kiegészítve.
- Vértisztító és vizelethajtó hatású, enyhíti a reumatikus panaszokat is.
- Idegerősítő, gyomorerősítő, szívműködést serkentő, hosszabb ideig tartó fogyasztása ezért nem javasolt.
- Bőrápoló, toroköblítő.
- A belőle készített porított faszén hányásra, görcsoldásra hatásos, de hintőpor és fogpor is készül belőle.
A levéldrog kisebb hatású, teapótló. Az un. bimbós hárs, azaz amikor már a termés kialakult, gyűjtésre nem jó.
A virágnyílás sorrendje a következő, legelőször a nagylevelű hárs nyílik, követi a kislevelű hárs, s legvégül az
ezüsthárs virágzik. Az ezüsthárs murvalevele csillagszőrös, tapintása durvább, sziromlevele nem öt, hanem tíz
darab, teának nem gyűjtik, csak ipari célú felhasználásra.
Malvaceae – (3- Lágyszárú, karéjos vagy osztott levelű növények. Gyakori a

murvalevelekből alakult külső csésze. A porzók a bibeszálat körülvevő oszloppá nőttek egybe. A termés az un.
papsajt, mely összetett tüsző, vagy hasadó termés vagy tok.
45. Althaea officinalis – orvosi ziliz, fehérmályva.Évelő, ágas, vastag gyöktörzsű növény, felálló, magas,
vastagon, szürkén molyhos szárral. A levelek szintén molyhosak, 3-5 karéjúak, felül a karéjok csak gyengék,
fűrészfogasak. A virág fehér vagy halvány rózsaszín, a külső csésze 6-9 levelű, a porzók bíborosak. A
részterméskék domború háta csillagszőrös. Kép 45.
Drog: a gyökér (Althaeae radix) és a levél (Althaeae folium), melyet a virágzás előtt, vagy annak kezdetén
gyűjtenek.
Használatát már egy ötezer éves, óegyiptomi papirusz is említi. Termeszthető. A görög althein szó jelentése
gyógyítani. Időnkénti mellőzése tévedés volt, mert főzték, s ezt NEM szabad. Csak hideg vízben áztatható nyolc
órán keresztül, majd langyosítva kell fogyasztani. A levél és a gyökér a drog. A gyökérben 30 % nyálka, 30-40
% keményítő, aszpargin, cukor, pektin, cser, lecitin és zsírosolaj található.
- A légcső és emésztőszervek hurutos megbetegedésénél nyálkás bevonó anyagként használják, elsősorban a

gyermekgyógyászatban.
- Köhögés, rekedtség és asztma esetén is jó. A teakeveréknél külön kell áztatni és a többi teához a kihűlés után
hozzáönteni. Ha nem külön csomagolják a keverékben, akkor szakszerűtlenül jártak el, mert a teakeverékekben
a többi gyógynövénnyel együtt főzve vagy forrázva az orvosi ziliz elveszti hatását.
- Gyógycukorka készül belőle.
- Ingercsillapító a hasmenésnél és a vizelési ingernél.
- Szemborogatásra a virág főzete jó.

32. Jellemezze az ernyősvirágzatú növények családját!
38
33. Az ernyős virágzatú gyógynövények közül melyek fehérek vagy rózsaszínűek?
34. Ánizs illatú ernyős gyógynövények.
35. Mely ernyősök nevelnek az első évben leveleket, a második évben virágzó szárat?
36. Mely ernyősöknek drog a termése mellett a virágzó szára is?
37. Mely ernyősöknek drog a gyökere és a gyökértörzse?
38. Mely növény téveszthető a bürökkel, és mi a bürök elkülönítő bélyege?
39. A mérgező vízi bürök mely része téveszthető egy gyógynövény gyűjthető részével?
40. A lestyán vagy az angyalgyökér levélnyele felfújt.
41. A szagos müge és a tejoltó galaj fehér virágú és négyszögletes szárú. Melyik igaz?
42. A szagos müge vagy a tejoltó galaj levélkéinek száma nagyobb az örvökben?
43. Mit okozhat, ha a bodza éretlen termései is az érettek közé keverednek?
44. A macskagyökér magyar és latin neve mire utal?
45. A hársfafajok közül melyiknek ezüstösen szürke a levél fonák része?
46. Melyik hársfa nyílik legelsőnek, és melyik a legutolsónak?
47. Melyik növény vastagon szürkén molyhos a mályvafélék közül?
3.4. 4. A papsajt mályvától a bosikafűig

46. Malva neglecta – papsajt mályva. Egyéves, dúsan ágas, felemelkedő növény, érdes, szőrös vagy kopaszodó.
Levelei hosszú nyelűek, sekélyen és szélesen karéjosak. A levélnyél bodros szőrű és mirigyes. A sziromlevelek
piroslók vagy kékesek, 1 cm hosszúak. A három külső csésze majdnem szálas, szőrös. A szirom mélyen
kicsipett, a csészénél két-háromszor hosszabb. A részterméskék háta sima. Kép 46a.
Drog: a levele (Malvae folium), ez azonban tartalmazhatja más mályvafélék leveleit is. Drogjában a
nyálkaanyagok a legfontosabbak, de cseranyagot is tartalmaz.
A növény levelét kell lecsipegetni rövid levélnyéllel.
- Köhögéscsillapító és nyálkaoldó.
- Forrázata torokgyulladás elleni öblítő szer és szájvíz.
Malva sylvestris – erdei mályva. Kétéves vagy évelő, dúsan ágas, lecsepült vagy felemelkedő, érdes, borzas
növény. Levelei rendszerint 5 (7) tompa karéjúak, a felső levelek kissé mélyebben tagoltak. A három külső
csészelevél hosszúkás lándzsás. A szirmok pirosaslilák, 1,5-3 cm hosszúak, erezetük sötétebb, a szirom töve
szőrös. A részterméskék hátán két sor gödröcske található, kopaszok vagy szőrösek. Kép 46b.
Drog: a levele (Malvae folium), valamint a virága (Malvae sylvestris flos, Malvae flos). A virágban antocián
jellegű színanyag, a malvin glikozid fordul elő.
Linaceae – Lenfélék K5 C5 A5- (5), lágyszárú növények, szabályos öttagú virágokkal, a termés tok.
47. Linum usitatissimum – házi len. Egyéves, 40-50 cm magas, szálas, vagy dúsan elágazó, hengeres szárú, a
viaszosságtól hamvas növény. Levelei ülnek, keskeny lándzsásak, hegyesek, egy-három erűek, ép szélűek. Kék,
fehér, rózsaszín vagy lila virágai sátorozó többes bogban állnak, öttagúak, hosszú kocsányúak. Termése éretten
is zárt, gömbölyű, tízrekeszű tok. Kép 47.
Drog: a magja (Lini semen), a magból készült őrlemény (Lini semina farina, Placenta lini), és a magjából sajtolt
olaj (Oleum lini).
39
Termesztik mint rostlent és olajlent is. Az olajlen magva az értékesebb. Hatóanyagai a zsírosolajok, mint a
linolsav és a linolénsav, de fontosak a nyálkaanyagok is, mint a galakturonsav és a mannuronsav. Van még
benne F-vitamin, fehérje, lecitin, keserűanyag, s kevés cianogén glikozid.
- Bélhurutos bántalmak esetén a langyos vízzel leöntött nyákos folyadék bevonja a bél falát és csökkenti a
bélfalak izgalmi állapotát.
- A lenmagot egészben, bő vízzel fogyasztva hashajtóként használják.
- Kelések érlelésére használták a mag őrleményéből készített pépet.
- A nyákos folyadékot régen a haj göndörítésére is használták.
- Az olajnyerés után visszamaradt pogácsát megőrölve gyulladásos testrészek borogatására használták.
- Érelmeszesedés esetén a lenolaj fogyasztása hatásos, a koleszterin csökken. Védelmet jelent a szív s
érrendszeri betegségekben.
- Olaja az F-vitamin tartalomnak köszönhetően a száraz bőr ápolására használható, de a szőrtüszők

gyulladásánál és ekcéma esetén is jó hatású. A sérülés, gyulladás jobban gyógyul.
- Baktericid, vírus és gombaölő. Vírusok, melyekre hatásos pl. herpesz, övsömör, pikkelysömör.
- Epekőoldó, de a kő kialakulását is gátolja. Segít a hormonzavarokban.
- Csökkenti a fáradtságot, az idegi alapú zsibbadtságot és viszketést.
- Használható kiegészítésként a Parkinson és Alzheimer betegségben szenvedőknél.
- Menstruációs panaszokra is jó, szabályozza a méh működését. Meddőség esetén is javasolt a szedése.
Euphorbiaceae – kutyatejfélék. A virágok egyivarúak, a virágtakaró gyakran hiányzik, vagy egyszerű öttagú
-1, a termő három levélből forrt össze, a magház felsőállású,
háromrekeszű, s a belőle fejlődő termés is három részre válik szét.
48. Ricinus communis – ricinus. Forró égövi, fatermetű növény, melyet nálunk egyévesként termesztenek.
Szára 1,5-3 m magas, vastag, hengeres, csöves. Levelei szórtan állnak, hosszú nyelűek, nagyok, az alsó levelek
átmérője 1 m is lehet. A levelek tenyeresen osztottak 7-11 hasábbal, ezek hegyes csúcsúak. Színe sötétzöld,
pirosas, kékesderes, fénylő vagy hamvas. A növény egylaki. A porzós virágok a virágzat alsó részén állnak, fa
alakúan elágazók, sárgák, a pirosas termős virágok pedig a felső részben helyezkednek el. Toktermése három
magvú, lágyan tüskés. A benne fejlődő bab alakú, nagy, szürkésbarna, márványozott magok erősen mérgezőek.
Javasolt, hogy a dísznövénynek ültetett egyedek termős virágait távolítsák el, hogy gyerekek még véletlenül se
jussanak hozzá. Kép 48.
Drog: a magjából hideg eljárással préselt és tisztított olaj (Oleum ricini). A magban lévő mérgező anyagok a
hideg sajtolással és az azt követő hőkezeléssel eltávolíthatók.
Gyorsan növő, kedvelt dísznövény, sok helyen ültetik. Magjában zsírosolajok vannak, mint a ricinolsav, olajsav,
sztearinsav, linolsav. Mérgező anyagai a ricinin alkaloida és a ricin fehérje.
- Legismertebb a hashajtó hatása. Mérgezések esetén is használható. Görcsös székrekedésben és bélelzáródásnál

alkalmazni tilos.
- Gyermeket váró nők és csecsemők kezelésénél mellőzzük, vagy csak nagy körültekintéssel alkalmazható.
- Gyermekgyógyászatban vérhas és bélgyulladás esetén is rendelik.
- A kozmetikában és a bőrgyógyászatban is használják hajszeszek készítésére.
Olaját az ipar használja, finom kenőolajokat és kenőcsöket állítanak elő belőle.
Gentianaceae – Tárnicsfélék
40
Lágyszárú növények, leveleik épek, átellenesek, a virágok hímnősek, a termés tok.
49. Centaurium erythraea (C. minus) - százforintos fű v. kis ezerjófű. Egyéves, felálló, négyélű szárú, 10-40
cm magas, csak a felső részében elágazó növény. Alsó levelei visszás tojásdadok, a felsők hosszúkás tojásdadok
vagy lándzsásak, keresztben átellenesen állnak, ép szélűek. Rózsaszínű virágai forrt szirmúak, viszonylag tömött
sátorozó álernyőben állnak. A csésze fele hosszúságú, mint a párta csöve, fogai lándzsásak. Kép 49. A csinos
ezerjófű apróbb termetű, aljától elágazó, gyógyászati célre nem alkalmas.
Drog: a virágzó hajtása (Centaurii herba).
Védett növény, ezért termesztik Marokkó, Bulgária és a volt Jugoszlávia területén. A gyomorlikőrök
elmaradhatatlan része, olcsó sörök készítésénél komló helyett alkalmazzák. A Centaurium jelentése görögül
kentaur. A monda szerint Chiron kentaur fedezte fel a növény sebgyógyító hatását. A teája tényleg gyógyítja a
sebeket. Hatóanyagai a 3 % eritaurin keserű glikozida, gyanta, viasz, genciopikrin keserűanyag, eritrocentaurin,
nikotinsav, oleanolsav.
- Étvágyjavító, emésztést serkentő, hat a bélrenyheség ellen, fokozza a gyomornedvtermelést, javítja a zavart
gyomorműködést, szélhajtó hatású és megszünteti a gyomorégést.
- Javítja az epeműködést, a neve, mely epefű is, erre utal. Használják máj- és kőbántalom esetén is.
- Vértisztító, a vérszegénység elleni teakeverékek része.
- Jó aranyérre is, teaként némelyik bőrbetegségre is hat.
- A gyomorra az egyik legjobb tea, hat a gyomorfekély ellen, s enyhíti a telítettségérzetet.
- Idős korban elsősorban a vitalitás növelésére ajánlott.
Boraginaceae – Érdeslevelűek. K (5) C (5) +A 5 G (2). Lágyszárú növények, ép, és rendszerint érdes szőrözetű
levelekkel. A virág aktinomorf, de a család végén már megjelenik a zigomorfia. A virágok egyszerű vagy
összetett forgókban állnak. A termés négy, ritkában két makkocska, melyet a maradó csésze közre fog.
50. Symphytum officinale – fekete nadálytő. Vastag, ágas, ± függőleges gyöktörzsű, felálló, a lefutó levelektől
szárnyas, belül üres szárú, robosztus növény. Alsó levelei lándzsás tojásdadok, hegyesek, nyélbe keskenyedők,
nagyok. A felső levelek ülők, a száron lefutók. Az egész növény kampós sertéktől érdes szőrű. Virágszíne lila,
kékes, vagy fehér (az erdőkben található gumós nadálytő virága sárga), a párta hengeres, harang alakú, cimpái
(5) igen rövidek, kifelé hajlók. A részterméske sima, fényes, fekete, alján gyűrű alakú szegély van. Kép 50.
Drog: a rizoma és a gyökér (Symphyti rhizoma et radix). Ritkábban a levelet is forgalmazzák.
Plinius a vízben forralt nadálytőből ragadós masszával a törött csontok rögzítését írta le, mert idővel
gipszszerűvé keményedik. Vizes termőhelyeken előforduló gyomnövény, évelő. Hatóanyagai a cinoglosszin
alkaloida, konszolidin, gyanta, szilicium dioxid, 8-l0 % cser, kolin, inulin, rozmaringsav, aszparagin és gumi.
- Teája hat az emésztőszervi betegségekre, a légzőszerviekre a hatás nem bizonyított.
- Használták gyomor- és bélfekély ellen is. Toroköblítőnek is jó.
- Csonterősítő, csonttöréseknél a hegképződést segíti elő.
- Kenőcse hatékony a visszérgyulladás és zúzódások kezelésére.
- A nehezen gyógyuló, fekélyes sebek kezelésében kiváló, mert az allantoin vegyülete az új sejtek növekedését
segíti, de a gyulladást is csökkenti, s ez igazolt hatás. A gyökeret ilyen esetekben hatékonyabbnak mondják, de a
levél forrázata is kiváló. Apróra összevagdalt levelét forró vízzel öntsük le, hagyjuk kihűlni, s a leszűrt leveleket
tegyük a sebekre. Nem baj, ha később bele is ragad. Naponta kétszer, háromszor meg kell ismételni a kötözést,
mert kiszáradva serteszőrei szúrják a sebet. Mély sebeknél, fekélyeknél óvatosan kell eljárni, mert annyira jó
hegképző, hogy a seb felülete hegesedik, még mielőtt a mélyebb részek gyógyultak volna.
Bőrön át nem szívódik fel. Veszélye, hogy a pirrolizidin vegyülete májkárosodást és rákot okozhat, mert
tartalmaz rákellenes anyagot is. Emiatt betiltották Kanadában. Megjegyezték, hogy az ajánlott dózis még sosem
41
okozott májkárosodást, mindig csak az emelt adag, hosszú ideig adva, pl. 2 éves etetési kísérletben. A növényt
napjainkban is nagy becsben tartják Angliában.
Veszélye egy rákszakértő szerint nem nagyobb, mint egy csésze tea, vagy egy mogyoróvajas szendvics
elfogyasztása. Egy gomba harmad részének, egy fél pohár üdítőnek, vagy egy üveg sör, bor töredékének (század
részének) fogyasztása ugyanolyan veszéllyel jár. A nadálytőből készült pepszines tabletta kétszázszoros adagot
tartalmaz, veszélyes, ezért ne fogyasszuk. Volt alkoholisták, májbetegek, rákbetegek ne fogyasszák, mások
legfeljebb orvosi felügyelettel!
51. Pulmonaria officinalis – pettyegetett tüdőfű. Évelő, barna gyöktörzsű növény. Kora tavasszal a tőlevelek
előtt fejlődik ki a virágos szár. A szárlevelek kisebbek, hegyesek, tojásdadok, ülők. Nyáron fejlődnek a később
áttelelő, hosszú nyeles, széles tojásdad alakú, fehér foltos levelek. A leveleken az apró szőrök mellett hosszabb
serteszőrök is vannak. A párta pirosas, később kék vagy lilás. Termése négy makkocska. Kép 51.
Drog: gyakrabban a levelek (Pulmonariae folium), ritkábban a föld feletti rész. (Pulmonariae herba). Jellemző
hatóanyaga az allantoin, de nyálkaanyagok és flavonoidok (kempferol és kvercetin) is találhatók a drogban.
A növény kifejlett tőleveleit gyűjtik rövid nyéllel.
- Erős oldó hatása miatt kitűnő hatással van a légzőszervekre, ezért elsősorban elnyálkásodásoknál használják.
Hatásos az asztma és rekedtség eseteiben is.
- Torokgyulladásnál, mint öblögető szert alkalmazzák.
Verbenaceae – Vasfűfélék K (5) C (5) A 2+2 G (2) – (4-5)
Lágyszárú növények, enyhén kétoldali szimmetriájú virágokkal. A párta csöve hosszú, görbült, kétfőporzós, a
termés rendesen négy makkocska.
52. Verbena officinalis - közönséges vasfű. Évelő, felálló, négyélű szárú, elágazó, közepes termetű, apró
szőröktől érdes növény. Ágai és levelei átellenesek. Levelei egyszerűen szárnyasan osztottak vagy szeldeltek,
háromhasábúak, nyelesek, felül ülők, fűrészfogasak. Apró, kétoldalian részarányos, kétajkú, pirosló virágai
füzérekben állnak, a murvalevelek épek, lándzsásak. Június-júliusban virágzik. Kép 52.
Drog: a virágzáskor szedett 40 cm-es hajtás (Verbenae herba).
A monda szerint Ízisznek, a termékenység istennőjének könnyeiből nőtt, amikor a meggyilkolt Oziriszt siratta.
Krisztus sebeire is ezt tették, a „kereszt gyógyfüve” volt. A druidák a varázslatokban használták. Hatóanyagai a
verbenalin glikozida, keserűanyag, invertin, emulsin, csersav.
- Gyomorbántalmak, máj, epebaj esetén használják, enyhe hashajtóhatású is.
- Általános erősítő szernek számít kimerültség, fáradtság, vérszegénység, ideggyengeség, álmatlanság esetén.
Nyugtató hatású, lassítja a pulzust.
- Sebkezelésre, fájdalom és gyulladáscsökkentésre használták. Enyhe fejfájás csillapító.
- Gátolja a pajzsmirigy fokozott működését. Az anyagcsere folyamatokat serkenti.
- Enyhíti a menstruációs zavarokat, serkenti a tejelválasztást.
- Toroköblítő szerként is alkalmazták, bőrbántalmakat is kezeltek vele.
- A bél és a méh működését serkenti, terheseknek nem ajánlott.
- A savanyúság eltevésénél ízesítő.
Sohasem bizonyosodott be, hogy jó lenne a korpásodásra, vagy hánytató és vesekő eltávolító hatása lenne,
esetleg elősegítené a menstruációt.
Labiatae – Ajakosak. K (5) C (5) A 2+2 G (2) Lágyszárú növények, átellenes vagy örvös levelekkel, száruk
négyélű. A virágok rendszerint a levelek hónaljában ülnek. A virágok zigomorfak, a csésze normálisan ötfogú,
vagy kétajkú. A párta is kétajkú, de a felsőajak hiányozhat is. A felsőajak két, az alsó három sziromlevélből nőtt
42
össze. A négy porzóból kettő hosszabb, kettő rövidebb. A termés négy részre váló makkocska. A család szinte
minden tagja kellemes vagy erős illatú, mert illóolajat tartalmaznak.
53. Rosmarinus officinalis – rozmaring. Évelő, örökzöld, illatos, 0,5-1 m magas félcserje. Szára erősen
elágazó, a fiatalabb hajtások szürkésfehérek, az idősebbek pikkelyes kérgűek. Levelei szálasak, nyeletlenek,
bőrneműek, szélük hátragöngyölt, a fonákuk szürkén nemezes. A virágok a levelek hónaljában állnak,
halványkék, liláskék, fehéres színűek, az alsó ajak középső lemeze nagy, lecsüngő. Virágai általában hímnősek,
de vannak elcsökevényesedett porzójú virágai is. Virágzás márciustól szeptemberig tarthat. Kép 53.
Drog: a szárított, majd morzsolt vagy őrölt levele (Rosmarini folium), és az illóolaja is (Aetheroleum rosmarini).
Régi tapasztalat volt, hogy a rozmaringgal beszórt hús frissen maradt, nem romlott meg. Később a szerelem
szimbóluma lett. Termesztett örökzöld növény, melynek levelét és virágát használták. Hatóanyagai az 1-2%
illóolaj, benne cineol és borneol, valamint csersav, nikotinsav, szaponin és keserűanyagok.
- Ételmérgezés megelőzésére jó, antibakteriális, az olaja erősen antioxidáns hatású. Tartósító értéke kiváló, így
húsokhoz, halételekhez keverik.
- Emésztést serkentő, gyomornyugtató és epehajtó.
- Görcsoldó hatású, s mint ilyen, hat a méhre is, melyet nyugtatnia kellene, de épp ellenkezőleg hat.
- Köptető szer, az orr és légutak váladékait lazítja fel.
- Fertőzés megelőzésére a levelét morzsolják a friss sebre, a baktériumok és a gombák ellen hat.
Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító bedörzsölő szerek része, izületi és izomreuma betegségeknél.
- Ideggyengeségnél erősítő, de molyirtó illatszer is.
- Olaja hat a gyomor, vese és bélpanaszokra, de vigyázni kell vele, mert mérgező lehet.
54. Lavandula angustifolia – valódi levendula, keskenylevelű levendula, francia levendula. Évelő félcserje.
Gyökérzete sűrűn elágazó és 3-4 m-re is lehatol. Természetes körülmények között a bokor félgömb alakú, 40-60
cm magas. Virágzó hajtásai egyszálasak, 20-40 cm hosszúak. Levelei keskeny szálasak, vagy szálas lándzsásak,
keresztben átellenesek, szürkészöldek, nemezesen szőrözöttek. Virágzata álörvökből álló, szaggatott, hengeres
álfüzér, a virágok az örvökben lazán helyezkednek el. Virágai zigomorfok, ibolyáskékek, az állományban
világoskékek. Számtalan fajtája van a termesztésben, s van hazai nemesítés is. Kép 54.
A másik faj a Lavandula X intermedia, a hibrid, vagy angol levendula. Magasabb (80-100 cm), a levele is
hosszabb és szélesebb, s gyéren szőrözött. Virágzó hajtásai is hosszabbak (60-90 cm), elágazók, s az örvökben a
virágok szorosan helyezkednek el. Virágzása is későbbre, júliusra esik, fővirágzása július végén van. Nincs
hazai minősített fajta, két külföldi fajta ismert.
Drog: a teljes kinyílás előtt gyűjtött virág (Lavandulae flos), s a vízgőz desztillációval előállított illóolaj
(Aetheroleum lavandulae).
A Földközi tenger mellékéről származó félcserje. Illatszergyártásra termesztik is. Hatóanyagai az egy
százaléknyi illóolaj, glikozida, cser, keserűanyag és kumarin.
- Idegnyugtató, a központi idegrendszerre és a bronchusokra is hat.
- A gyomorban és a bélben görcsoldó, egyébként étvágyjavító, emésztést serkentő, és fokozza az epe

működését.
- Fertőtlenítő hatása is ismert.
- Az alacsony vérnyomásúaknak a levendulafürdő frissítő, a stressz alatt levőknek lazító.
- A levendulaszesz jó hatású a reumás panaszokra, daganatra, véraláfutásra.
- Szédülés, ájulás, melankólia és hisztéria esetén forrázata segít.
43
55. Marubium vulgare – orvosi pemetefű. Évelő, közepes termetű, felálló, tompán négyélű szárú, alul gyapjas
növény. Levelei tojásdadok vagy kerekdedek, csúcsuk tompa, lekerekített, válluk keskenyedő. A levél széle
egyenlőtlenül csipkés, főleg a fonáka molyhos. Fehér virágai gömbös álörvökben ülnek az átellenes levelek
hónaljában. A csésze csillagszőröktől nemezes, tíz foga hátragörbült. Termesztik, fajtái nincsenek. Kép 55.
Rokon fajok: Marrubium peregrinum – fekete pemetefű, valamint a két faj hibridje, Marrubium x paniculatum –
korcs pemetefű.
Drog: a virágzó hajtás (Marrubii herba).
Régen méregtelenítőnek, varázslat elleni szernek hitték. Galenus köhögés ellen használta. Egyébként gyorsan
terjedő gyomnövény lehetett. A virágos 30 cm-es és a friss hajtásokat gyűjtik. Hatóanyagai a marrubiin
keserűanyag, csersav, illóolaj, szaponin, nyálka.
- Hatásos az asztma és a légcsőhurut ellen, mert kiváló váladékoldó és köptető. Szirupok, cukorkák, szörpök
készülnek belőle.
- Nyugtató, hat a hipochondria és a hisztéria esetében is.
- Jó az étvágytalanságra, de a lép, máj és epehólyag problémák esetén is hatásos.
- Az aranyeres gyulladást is kezelik vele.
- A kísérletekben véredénytágító hatása a magas vérnyomás kezelésében lehet hasznos. Kis dózisban
helyreállítja a szabálytalan szívritmust, nagy dózisban előidézi azt.
56. Lamium album – fehér árvacsalán. Évelő, tarackos, felálló szárú (30-50 cm) növény. Levelei tojásdadok,
hegyesek, fűrészesek, nyelesek, szőrösek. A párta 2-2,5 cm hosszú, fehér (esetleg enyhén sárgás árnyalatú),
felső ajka borzas szőrű. A virágok a felsőbb levelek hónaljában örvökben ülnek. A csészefogak fonalas ár
alakúak. Májustól virágzik. Kép 56.
Drog: a virágok pártája (Lamii albi flos). A pártát a hozzánőtt négy porzóval finoman kell kihúzni a csészéből.
Gyűjtik a föld feletti hajtását is (Lamii albi herba). Hatóanyagai a kávésav, a flavonoidok, és a benne felfedezett
irridoid glikozid, a lamalbid.
- Légcsőhurut, bélhurut, hólyaghurut esetén használják.
- Hat az álmatlanság ellen is.
- A gyulladásos testrészre borogatásnak teszik. A vértisztító teák alkotórésze is.
57. Leonurus cardiaca – szúrós gyöngyajak. Évelő, négyélű, felálló szárú, magas, dúsan ágas növény (1-1,5
m). Alsó levelei tenyeresen ötkaréjúak vagy osztottak, a felsők ékvállúak, háromkaréjúak vagy csak fogasak,
lándzsásak. A virágok kicsik, rózsás fehéresek, sokvirágú álörvekben állnak, előlevelei ár alakúak. A csésze öt
erű, fogai lehajlók, szúrósak. A makkocska világosbarna, sima, fényes, kopasz. Gyűjtik és termesztik is, s 1997-
ben regisztrálták a ’Leonora’ fajtát. Kép 57.
Rokon faj a Leonurus lanata – gyapjas gyöngyajak, mely Szibéria és Mongólia tájain őshonos. Termesztik.
Nálunk egyéves növényként termesztik, egyébként évelő. Alacsony (20-60 cm), tömötten szőrös, fehéren
gyapjas, a tőlevelek és az alsó levelek tenyeresen tagoltak, a felső levelek kevésbé tagoltak. A párta sárgásfehér,
30-40 mm hosszú.
Drog: a virágzó 30-40 cm-es hajtás (Leonuri cardiacae herba), (Leonuri lanati herba). Drogjában irridoid
vegyületek (pl. leonurid), alkaloid jellegű anyagok, mint a leonurin, stachidrin, cseranyagok és illóolaj fordulnak
elő.
- Teáját asztma ellen és idegnyugtatóként is használják.
- Enyhe vérnyomáscsökkentőként és szívserkentőként fogyasztják.
- Pajzsmirigytúltengés és prosztatagyulladás esetén is javasolt a teája.
58. Salvia officinalis – orvosi zsálya. Évelő félcserje, mélyre hatoló, elágazó gyökerekkel. Szára 50-80 cm
magas, a hajtáságak négyszögletesek. Fiatal hajtásai lilás ibolyaszínű árnyalatúak, sűrűn fehér szőrösek, de
44
levelei is molyhosak. Levelei hosszúkás lándzsás, megnyúlt tojásdad alakúak. Virágzata 5-8 álörvből álló
álfüzér, egy örvben 2-3 virággal. A párta színe ibolyáskék, rózsaszínű vagy fehér. Három alfaja is van, melyek
nem különíthetőek el élesen, s számos átmeneti alak is van. Eredetileg a Földközi-tenger északi partvidékén
fordult elő. Termesztik, hazai fajta nincs. Mivel 5-6 évig marad egy helyen, azért vetésforgón kívüli területen
termeszthető. Melegigényes, szárazságtűrő. Szereti a gyorsan melegedő, jól szellőzött, meszes, középkötött
talajokat. Kép 58.
Drog: a szárított levél (Salviae folium) és az illóolaja (Aetheroleum salviae).
A halhatatlanság füvének hitték, a salvia jelentése: gyógyítani. Azt írták róla, hogy minden betegséget gyógyít,
csak elég növénygyógyászt kell megkérdezni. Hatóanyagai az illóolajok, mint a tujon, cimol, kámfor, borneol,
pinén. Mellettük 3-8 % cseranyag, keserűanyagok, glikozidok, flavonoidok és gyanta található. A termesztés
során olyan szelekcióra törekszenek, mely növények béta tujon tartalma kisebb. A hatóanyagnak feltehetően
rákkeltő hatása van.
- Gyulladást gátló és baktericid hatású.
- A tannin összehúzó tulajdonsága kedvező hatású a torokfájás, szájsebek, szájpenész, fogínyvérzés, ínysorvadás
esetén.
- Összehúzó és vérzéscsillapító hatása a sebkezelésnél érvényesült, főleg régebben, manapság csak a kisebb
sebekre szórják.
- Bőrbetegségek ellen, ekcémánál és hajhullásra is használják, de kozmetikum is.
- Antioxidáns hatóanyagainak tartósító hatása vetekszik a tartósítószerekével, s hat az ételmérgezés ellen is.
- Emésztést serkentő, görcsoldó, a gyomor és bélhurut gyógyszere.
- Hat a cukorbetegségre is, éhgyomorra fogyasztva csökkenti a vércukorszintet
- A máj és epepanaszokra, vese és hólyagbetegségeknél is alkalmazzák.
- A méhösszehúzódást serkenti, terhesek ne igyák.
A zsályaolaj toxikus. A tujon is mérgező, de főzéskor elbomlik.
59. Melissa officinalis – citromfű. Évelő, lágy szárú, terjedő tövű növény, azaz vízszintesen kúszó tarackoló
sarjakat fejleszt. Szára 50-100 cm magas, levelei nyelesek, tojásdadok, fűrészes szélűek, a lemez gyengén
szőrös, felülete kissé hólyagos. Virágai a felső levelek hónaljában álörvökben vannak, bimbósan sárgák,
kinyílva fehérek. Jó mézelő növény. Dél-mediterrán növény, nálunk régen is termesztették, így kivadulva is
megtalálható. A szélsőségesen rossz talajok kivételével mindenütt termeszthető. Hótakaró nélküli nagy hidegben
elpusztul, s nagyobb aszályok idején fejlődése leáll, s szintén könnyen elpusztulhat. Kép 59.
Drog: föld feletti virágos, leveles hajtása (Melissae herba), levelei (Melissae folium). Keresett termék az
illóolaja is (Aetherolem melissae).
Hatóanyagai az illóolajok, mint a citronellál, citrál, geraniol, linalool.
- Ideg- és szívnyugtató. Hat az álmatlanság, hisztéria ellen is, nyugtató, altató.
- A gyomor- és bélgörcsöket oldja, serkenti az emésztést, javítja az étvágyat.
- Hat a keringési zavarokra. Lázcsillapító.
- Reumára alkoholos kivonatát bedörzsölő szerként alkalmazzák, fájdalomcsillapító.
60. Satureja hortensis – borsikafű, csombord. Egyéves, lágy szárú, csöves, 30-60 cm magas, tövétől erősen
elágazó növény. Hajtásai sötétzöldek, virágzáskor lilás, ill. barnászöldesek, alul erősen elfásodók, szőrökkel és
mirigyszőrökkel fedettek. Levelei keresztben átellenesek, rövid nyelűek, szálas lándzsásak, épek, sötétzöld
színűek. A levéllemez mindkét oldalát mirigyszőrök borítják. Virágai a levelek hónaljában fejlődnek, az
álörvben 1-5 virággal. A párta lilás rózsaszín vagy fehér, finoman molyhos. Kép 60.
45
Drog: a virágos, leveles hajtása (Saturejae herba), valamint az illóolaja (Aetheroleum saturejae).
Szerepel bécsi kamilla néven is. Kedvelt fűszernövény, a szárazságot jól tűri. A kakukkfűre emlékeztet. Étel,
kolbász és hurkaízesítő. Van nyári egyéves és téli évelő változata, ez utóbbi a Satureja montana. A nyárit a
szerelem gerjesztőjének, a télit annak lohasztójának tartották. A germánok „babnövénye”, mert a
babkészítmények ízesítésére használták, s emellett a bab kellemetlen hatását csökkentette. Hatóanyagai az
illóolajok (karvakrol, cimol, timol, linalool, kamfén), rozmaringsav, flavonoid, cser és nyálka.
- A cimol köptető, nyálkaoldó és a köhögés ellen is hat.
- Serkenti az emésztést, de a mentaféléknél kevésbé hatásosan. Szélhajtó.
- Gyomor és bélhurut estén is használják. Antimikrobiális hatású.
- Emeli az alacsony vérnyomást, élénkít, és a neuraszténiás panaszokon is segít.

48. Miben különbözik a fehér mályva és a papsajt mályva virága?
49. Hogyan különíti el a papsajt és az erdei mályva növényeket?
50. Melyik lenfajta magja az értékesebb?
51. Milyenek a ricinus virágai és hol helyezkednek el?
52. Mi a jelentősége annak, hogy a kis ezerjófű csak a felső részében ágazik el?
53. Milyen színű a fekete nadálytő virága? Van e sárga színű változat?
54. A pettyegetett tüdőfű tő- és szárlevelei miben különböznek?
55. Az ajakosok és az érdeslevelűek családjának bélyegei miben térnek el egymástól?
56. Melyek az évelő, örökzöld ajakosok?
57. Melyek a magról kelő, egynyári ajakos virágú gyógynövények?
58. Mely ajakos gyógynövények fordulnak elő vadon is?
59. Miben különbözik az angol és a valódi levendula?
60. Melyek a fehér virágú ajakos gyógynövények?
61. Melyik a legapróbb, s melyik a legnagyobb termetű ajakos gyógynövény?
62. Mely ajakos növényeknek gyűjtik a virágát?
3.5. 5. Az izsóptól a vérehulló fecskefűig

61. Hyssopus officinalis – izsóp. Évelő félcserje, több évig termő növény. Szára 50-70 cm, egyenes, gazdagon
elágazó, kopasz vagy erősen szőrözött (két alfaja van). Levelei lándzsásak, élénk zöldek, épek, s mindkét
oldalán besüllyedő olajmirigyekkel borítottak. Virágzata (20-25 cm) 7-9 virágból álló, álörvekből összetett
álfüzér. A virágok színe kék, rózsaszín vagy fehér. Főleg Dél- és Közép-Európában termesztik. A száraz, meleg,
délies domboldalakat kedveli, szárazságtűrő. Termesztik, de regisztrált fajta nincs. Kép 61.
Drog: a virágzó hajtás (Hyssopi herba), és az illóolaja (Aetheroleum hyssopi).
Hatóanyagai az illóolajok, mint a pinokámfor, a pinén, hisszopin, a cseranyagok, flavon és glikozidok

(heszperidin és diozmin).
- Köhögéscsillapító, görcsoldó, hat a légcsőhurutra és az asztmára is.
46
- Gombaölő hatása is ismert, jó a manduladaganatra.
- Bőrápoló és izzadást gátló.
- Fűszerként is használják.
62. Majorana hortensis – kerti majoránna. Nálunk két éves növény, 25-50 cm magas, dúsan elágazó szárú. A
fiatal hajtások szürkészöldek, az idősebbek kopaszodók és pirosbarnák. Levelei rövid nyelűek, tojásdadok, ép
szélűek, szőrözöttek. Virágzata 7-9 álörvből álló tömött álfüzér. A virágok kicsik, fehérek, vagy zöldes
rózsaszínűek. A murvalevelek kerek vagy tojásdad alakúak, szürkészöldek, négy sorban szorosan simulnak
egymásra (tobozszerűen). Délnyugat-Ázsia az őshazája, hozzánk már a 16. században bekerült. Termesztik, de
nagy kézimunka igénye miatt főleg a családi művelésű gazdaságokban terjedt el. Kép 62.
Drog: a szárított leveles, virágos hajtása, melyet morzsoltan (fűszerként őrölten is), a szárrészektől mentesen
forgalmaznak (Majoranae herba), és az illóolaja (Aetheroleum majoranae).
Fűszerként használják, tévesen szurokfűnek is hívják. Virágos szára kétszer aratható. A konzervipar és az
élelmiszeripar használja. A rómaiak szerint Aphrodité termesztette. Hatóanyagai az egy százalék illóolaj,
melyben terpén, g-terpinén, s terpinol van, de cser, gyanta és keserűanyag is van benne.
- Étvágyjavító, roboráló, emésztést serkentő, szélhajtó.
- Hat a gyomor és bélpanaszokra, görcsoldó. Méhnyugtató hatású.
- A herpesz vírus elleni hatása igazolt, a porított növénnyel kell a testrészt hinteni, vagy a tinktúráját
alkalmazzák.
- Segít az ideges fejfájás, a légzési zavarok és a görcsös köhögés esetén.
- A régebben ajánlott izületi és reumatikus gyulladásokra hatása nem igazolt
63. Origanum vulgare – közönséges szurokfű. Félcserje jellegű, évelő növény, szára 50-100 cm magas.
Tarackokkal, kúszó járulékos gyökerekkel terjedő növény. Szára négyszögletes, felül elágazó, vörös vagy
barnásvörös fedő- és mirigyszőrökkel borított. Levelei tojásdadok, felfelé kisebbedők, csúcsuk hegyes, általában
ép szélűek. A murvalevelek hosszúkásak, kopaszok, sötétbíbor színűek. Virágzata többszörösen összetett, a
hajtások végén szétterülő bogernyős tömött bugákból áll. A párta bíborpiros, rózsaszín, vagy bordó színű.
Sokfelé elterjedt, sok alfaja van, termesztik is, de náluk elsősorban dísznövénytermesztés céljából nemesítik. A
görög oregano egy másik alfaj, mint ami nálunk előfordul. Közeli rokon a majoránnával. Kép 63.
Drog: a teljes nyíláskor levágott hajtás (Origani vulgaris herba). A görög oreganónak külön előírása nincs
(Origani herba)
Vad majoránna, mexikói vadzsálya néven is ismerik. A pizza egyik fűszere, több mint 40 faja ismert, de
mindegyik gyógynövény és fűszernövény. A virágos 40 cm-es szárat gyűjtik. Hatóanyagai a karvakrol, timol,
cseranyag, keserűanyag és gyanta.
- Emésztést serkentő és étvágygerjesztő fűszernövény.
- Köhögést csillapító, görcsoldó, nyálkaoldó, izzasztó hatású, nyugtatja az emésztőrendszer simaizmait.
- Idegnyugtató, idegerősítő, az USA-ban általános erősítő.
- Régről ismert, hogy a menstruációs ciklusra serkentő hatású, a szülési fájások beindításánál hatása kérdéses.
- Illóolaja reumás bedörzsölésre, főzete viszkető kiütésekre jó.
Káros hatását az orvosok nem ismerik.
64. Thymus serpyllum – mezei kakukkfű. Évelő félcserje. Szára földre terülő, 10-30 cm, alul fásodó. Levelei
változó alakúak, szálasak, vagy keskeny visszás tojásdadok, kopaszok, vagy csak felül elszórtan szőrösek. A
virágzó ágon a levelek kb. egyforma nagyok, az ág hengeres vagy tompán négy élű, általában körös-körül
szőrös. Virágzata a hajtás végén álló füzérvirágzat, álörvökből összetéve, bíbor rózsaszínű. Ezen név alatt
47
minden hazai vadon termő kisfaj, vagy hibrid értendő (Thymus pulegoides – hegyi kakukkfű, Thymus praecox –
korai kakukkfű, Thymus degenianus – homoki kakukkfű). Kép 64a, 64b.
Drog: az el nem fásodott virágos hajtás (Serpylli herba) s illóolaja (Aetheroleum serpylli).
Thymus vulgaris – kerti kakukkfű. Évelő, fásodó szárú félcserje. Szára felálló, 20-50 cm magas. Levelei
szőrösek, szálasak, lándzsásak, tojásdadok, szélükön visszagöngyöltek. Mindkét oldala illóolajmirigyekkel
pontozott, ezért jellegzetesen kellemes illatú. Virágzata álörvekből összetett álfüzér, kisebb termős, nagyobb
kétivarú virágokkal. A virág színe a fehértől, rózsaszíntől a liláig változik. Nálunk nem honos, termesztik, de
nemesített fajtája nincs. Négy-hat évig marad egy helyen, melegkedvelő, fényigényes, a meszes, termékeny, jó
vízáteresztő talajokat kedveli. Kép 64c.
Drog: az el nem fásodott virágzó részek (Thymi vulgaris herba), fűszerként is szerepel. Illóolaja is drog
(Aetheroleum thymi).
Régen hústartósításra használták. A bátorság jelképe volt, ily módon ruhára is hímezték. A levelet és a virágokat
gyűjtötték. Hatóanyagai az illóolajok, a fontosabbak a timol és a karvakrol, de jelentős a cimol, borneol,
linalool. Összesen vagy 36 féle illóolajat tartalmaz.
- Fertőtlenítő és gyulladást csökkentő. Gombaölő és baktericid hatása ismert. Használható a desztillált timol
vagy az olaja, elsősegélyként is jó.
- Emésztést serkentő, a timol és karvakrol a simaizmokat nyugtatja.
- Görcsoldó, enyhíti a menstruációs fájdalmakat.
- Köhögéscsillapító, nyálkaoldó. A légcsőhurut, asztma, tüdőtágulás csillapítására, manduladaganatra egyaránt

használják.
Olaja lenyelve mérgező. Gátolhatja a pajzsmirigyműködést. Szédülés, fejfájás felléphet.
65. Mentha aquatica var. crispa – fodormenta, a vízimenta fodros levelű változata. Szára 30-60 cm magas,
egyenes vagy felemelkedő, szürkén szőrös. Levelei rövidnyelűek, széles tojásdadok vagy kerekdedek. A lemez
hullámos vagy ráncos, hegyes, fűrészes élű, kerek vállú, a szőröktől szürkészöld. Virágzata álörvökből összetett,
a párta lilás színű. Termesztik.
Drog: a szárról lefosztott levél (Menthae crispae folium), a virágzás kezdetén levágott szár (Menthae crispae
herba). Illóolaja is drog (Aetheroleum menthae crispae).
Mentha x piperita – borsmenta, angolmenta. Valószínűleg a Mentha aquatica és a M. spicata hibridje, bár ez
utóbbit is hibridnek tekintik. Lágyszárú, földalatti módosult hajtásokkal (sztóló) áttelelő növény. A sztólók
dúsan elágaznak, fehérek, hajtás és gyökér egyaránt képződik rajtuk, de kúszhatnak a föld felszínén is, de ekkor
ibolyászöldek. Szára 30-100 cm magas, lilásan színeződő, elágazó. Levelei hosszúkás tojásdadok, csipkés vagy
fűrészes élűek, nyelesek, alsó felükben a legszélesebbek, gyéren szőrösek. A levél sötétzöld, erezete gyakran
ibolyás. Virágzata álörvökből összetett füzér, a szár és ágak csúcsán áll, szaggatott és levéltelen. Virágai világos
lilák. Termesztik. Melegigényes, de a nyugalmi időszakban fagytűrő. A fényellátottsággal párhuzamosan nő az
illóolaj tartalma. Kép 65.
Drog: a virágzó hajtás (Menthae piperitae herba), levelei (Menthae piperitae folium), de az illóolaja is
(Aetheroleum menthae piperitae)
A borsmenta ízesebb és hatásosabb is. A vízimenta, a M. aquatica is felhasználható. A borsmenta hatóanyagai a

keserűanyag, a flavonglikozid, rozmaringsav, de legfontosabbak az illóolajok. Közöttük a legjelentősebb a
mentol (40-60%), valamint a menton, piperiton, mentofurán, pinén, szabinén. A fodormentában az l-karvon a
legfontosabb illóolaj, mellette linalool, pinén, limonén, kariofillén, cineol, mentofurán.
- Szélhajtó, görcsoldó, emésztést és epeműködést serkentő, valamint gyomorfekély ellen ható készítmény is.
- Idegnyugtató hatásúak az illóolajok, elsősorban a fodormentában a karvon, a borsmentában a mentol.
- Érzéstelenítő és fájdalomcsillapító. A zsábára, köszvényre és fogfájásra is alkalmazzák.
- Pangáscsökkentő, alkotórésze volt a Vick Vapo Rub kenőcsnek.
48
- Fertőzés megelőzésre is jó, hatásos a herpesz vírus és a baktériumok ellen.
- Csillapítja a terhességi hányingert, nyugtatja a méhet.
A tiszta menta olaj lenyelve erős méreg!!
66. Ocimum basilicum – kerti bazsalikom. Egyéves, lágyszárú növény, felálló szárú, a tövétől elágazó,
egyenes, 40-60 cm magas. Levelei nyelesek, zöldek, de egyes változatoké pirosas, tojásdadok, fényes felületűek.
Virágzata végálló, 17-18 álörvből álló laza álfüzér. A virágok kicsik, színük fehér vagy rózsaszín, alulról felfelé
nyílnak. Termesztik, több fajtája is van. Kalocsától délre és Tolna megyében termesztik. Meleg és fénykedvelő,
0-
vályog, vagy öntéstalaj legyen. Kép 66a, 66b.
Drog: a virágzáskor levágott, szárított és 3-4 mm-es rostán átmorzsolt, tisztított levele és virága (Basilici herba).
Drog az illóolaja is (Aetheroleum basilici).
Az olasz spagetti szósz, a pesto fontos alkotója. Az ókorban az ellenségeskedés és az őrültség jelképe volt. Az
olaszoknál az erkélyre tűzve szerelmi jelzés. A növényben illóolaj (cineol, metilkavikol, linalool) cser és
szaponin található.
- Köhögéscsillapító és idegnyugtató.
- Étvágyjavító, szélhajtó, a bélférgek pusztítója, vizelethajtó és tejszaporító.
- Külsőleg toroköblítő, de bőrkezelésre is javasolják baktericid hatása miatt.
- Erősíti az immunrendszert, és igazoltan nőtt a kórokozókkal szembeni ellenálló képesség.
- Több helyen a menstruáció és a szülés megindítására használták.
Egyaránt tartalmaz rákkeltő és rákellenes anyagot. Az A és C-vitamin, valamint az antioxidánsok rákellenesek,

az eugenol egerekben májdaganatot okozott.
Solanaceae – Burgonyafélék. K(5) C (5) + A 5 G (2) Lágyszárúak vagy cserjék, váltakozva álló ép, vagy osztott
levelekkel. A virág általában aktinomorf, a forrt párta általában rövid csövű, kerék, harang, tölcsér vagy bögre
alakú. A porzók a párta tövéhez nőttek. A termés egyrészt bogyó, másutt tok. Jellemzően gazdagok
alkaloidokban, így mérgezőek ill. gyógynövények (atropin, hyoscyamin, scopolamin, capsaicin, nikotin).
67. Atropa bella-donna – nadragulya. Évelő, ágas gyöktörzsű, lágy szárú növény, a gyökérfejből több felálló
szár (1-2 m) is fejlődik, mely felül finoman szőrös. Leveleik nagyok, kerülékesek vagy tojásdadok, hegyesek,
nyélbe keskenyedők, ép szélűek. Harang alakú, szennyesvörös vagy ibolyás virágai hosszú kocsányon
magányosan állnak. Az öt hasábú csésze éréskor csillagszerűen szétáll a fekete, gömbölyű bogyó körül. Nálunk
gyűjtött faj, de termeszthető is. Kép 67.
Drog: a virágzáskor gyűjtött levelek (Belladonnae folium). Szárított gyökere is drog (Belladonnae radix), néha a
magját is felhasználják (Belladonnae semen). Csak gyógyszertárakban forgalmazhatók.
Fő hatóanyaga az erősen mérgező atropin alkaloid. Az ipar használja. Házi szerként mérgező hatása miatt nem
alkalmazható
- A belőle készült gyógyszerek görcsoldók és fájdalomcsillapítók.
- A leveléből asztma elleni füstölőszerek, szivarkák készülnek.
68. Hyoscyamus niger - beléndek. Egy vagy kétéves, alig elágazó, karógyökerű (10 cm), közepesen magas (30-
100 cm), csöves, felálló szárú, enyves-mirigyesen bozontos növény. Tojásdad levelei karéjosak vagy kanyargós
élűek, a felsők ülők, az alsók szárnyas nyelűek. Rövid kocsányú, piszkos halványsárga színű, lila erezetű virágai
nagyok (2-2,5 cm), a torok bíbor-ibolya színű. Termése 1,5-2 cm-es barna, korsó alakú, kupakkal nyíló tok. Kép
68.
Drog: a virágzás kezdetén gyűjtött levél (Hyoscyami folium), de gyűjtik a magját is (Hyoscyami semen), s ismert
a gyökérdrog is (Hyoscyami radix).
49
A tő és a szárleveleket gyűjtik, a hioszciamin hatóanyaga atropinná alakul át.
- Bódító és fájdalomcsillapító. Régen vattába itatva a fájós fogra tették.
- Asztmás köhögési rohamokat csillapít a vele készült füstölőpor vagy cigaretta.
- A beléndekolaj reumás fájdalmak esetében bedörzsölésre volt jó, de használ az öregkori reszketésnél is.
Mérgező! A bróm kiszorította a felhasználását.
69. Capsicum annuum – paprika. Egyéves növény, gyökere sérülékeny, viszonylag sekélyen gyökerezik.
Hajtása 20-50 cm, elágazó. Szórt levelei tojásdadok, hegyesek. A fehér virágok a felső levelek hónaljában
jelennek meg, bókolók. Termése változatos alakú és színezetű felfújt bogyó. A gyógyászatban a Capsicum
annuum convar. longum csípős ízű fajtáinak (fűszerpaprika) kocsány nélküli, sötétpiros terméseit használják fel.
Kép 69.
Drog: a növény érett termése (Capsici fructus), és kivonata (Tinctura capsici).
Ázsiában ismert volt, de Európába csak Kolumbusszal érkezett. Sok nyelven „bors”-nak nevezik.
A benne előforduló csípős anyag a kapszaicin, kapszicin, kapszantin, egyéb hatóanyagai a C-, A-, B-vitaminok,
rutin és illóolaj.
- Étvágygerjesztő, emésztést serkentő hatású, nő a nyál és a gyomornedv elválasztása, de ugyanakkor

vizelethajtó és izzasztó is.
- Baktériumölő hatású, jó a hasmenésre, de sebekre ne tegyük, mert kínzó fájást okoz.
- Alkoholos kivonata bedörzsölő szer, mely enyhíti az izületi és izomfájásokat.
- Alkalmazzák még reuma, zsába, oldalszúrás estén, hajhullásnál a hajvizekhez adják.
- Valódi fájdalomcsillapító (analgetikus) hatású, a fájdalominger továbbítását szolgáló vegyület működését

zavarja meg.
- A vírus okozta övsömörnél, és a diabeteszes lábfájásnál a fájdalmakat enyhíti.
- Csökkenti a koleszterinszintet.
- Fogyasztásakor növekszik a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség.
Aprításakor az ujjhegyeken felégést okozhat. Híg ecetes oldattal lemosható.
70. Datura stramonium – maszlag. Egyéves, csöves, vastag szárú, elágazó (álvillás), erőteljes (30-120 cm),
általában kopasz növény. Tojásdad, hegyes, egyenlőtlenül öblösen fogas levelei szórtak, nyelesek, könnyen
hervadók. Virága fehér, nagy (6-7,5 cm), hosszú csövű, gyertyatartó alakú, redőzött karimájú, magánosan álló.
Este nyílik, majd a következő este becsukódik. Négy kopáccsal nyíló tüskés toktermése nagy, 3-5 cm hosszú,
tojásdad alakú vagy gömbölyű. Gyűjtött faj, de termeszthető is, Németországban voltak nemesített fajták is.
Kép 70.
Drog: a levelei (Stramonii folium), ritkábban az érett magok (Stramonii semen).
Házilag NEM használható erősen mérgező hatása miatt. Hatóanyaga elsősorban a hioszciamin, de van benne
szkopolamin és atropin is.
- Görcsoldó és fájdalomcsillapító.
- Köhögésre, asztmabántalmak megszüntetésére, enyhítésére a belőle összeállított szivarkák, „cigaretta”

keverékek használatosak, de füstölőpor is készül belőle.
Scrophulariaceae – Tátogatók. K (5) C (5) A 2,4,5 G (2) Lágyszárú növények, átellenes vagy örvös levelekkel.
Virágai változatosak, de zigomorfak, ez a család elején álló fajoknál még alig látszik. A látszólag aktinomorf
50
(sugaras szimmetriájú) növényeknél még öt porzó van, mely később négyre, majd kettőre redukálódik. A párta
erősebben vagy kevésbé kétajkú, többé-kevésbé zárt (tátogó virág), néha sarkantyús. A termés általában tok.
71. Verbascum phlomoides - Szöszös ökörfarkkóró. Kétéves (az első évben csak tőlevélrózsát fejleszt), felálló,
ötszögletű szárú, erőteljes, mindenütt vastagon nemezesen molyhos növény. Levelei elliptikusak, széles
tojásdadok, alul nyélbe keskenyedők, a száron ülők, legfeljebb röviden lefutók. A virágok csomókban állva
vaskos, egyszerű virágfüzért alkotnak. A párta sárga, nagy (3-5 cm), a porzószálak fehéren gyapjasak (a két alsó
porzószál kopasz), a bibeszál a csúcsa felé lassan vastagodó. Juniustól augusztusig folyamatosan virágzik. A tok
Kép 71 a.
Több hasonló rokon faja van, közülük a Verbascum densiflorum – dúsvirágú ökörfarkkóró virágait gyűjtik
még. Itt a szárlevelek a következő levélig is lefutnak a száron, s a levelek majdnem ép szélűek. A Verbascum
thapsus – molyhos ökörfarkkóró pártája kisebb (1,5-2,2 cm), a bibeszál fonalas, a végén bunkó alakú, vastagon,
sárgán molyhos. A Verbascum speciosum – pompás ökörfarkkóró az előzőektől eltérően kisebb virágú, a
virágfürtök dús, nagy bugát alkotnak, s minden porzószál fehéren gyapjas.
Drog: a szöszös és a dúsvirágú ökörfarkkóró csésze nélküli pártája (Verbasci flos), de a rokon fajokat is
drogként kezelik, kivéve a lila szirmú és lila porzójú, apró virágú fajokat. Újabban a drogot tartalmazó levele is
keresett (Verbasci folium).
Alakja miatt a „mezei gyertya” elnevezést is használják. Régen olívaolajban főzve sebolaj volt, az un.
Királyolaj. Tiltott halászatot végeztek vele, vízbe öntött főzete a halak kopoltyúit károsította (a szaponin volt
hatékony), s a halak a saját elemükben megfulladtak. Csak a virág pártáit gyűjtik. Hatóanyagai a szaponin,
heszperidin, nyálka, illóolaj, festékanyagok és glikozidák.
- Nyálkaoldó, a meghűléses betegségekre hat, csillapítja a torokban fellépő ingert.
- Izzasztó, vizelethajtó és vértisztító hatású.
- Összehúzó hatása miatt gyógyíthatja az aranyeret, és hasmenés ellen is használják.
- Napjainkban a vegyipar a szőke hajat ápoló sampont készít belőle.
- Laboratóriumi kísérletekben gátolta a tuberkulózis baktériumok növekedését.
72. Linaria vulgaris - közönséges gyujtoványfű. Évelő, tarackos, közepes termetű, zöld, kopasz növény.
Keskeny szálas levelei szórt állásúak, épek, hegyesek. A párta halványsárga, kétajkú, sarkantyús. A virágok
szártetőző fürtben állnak. A virágkocsány és a csésze éle mirigyszőrös. A csésze cimpái hegyesek, szélük nem
en,
ruderáliákon is közönséges. Kép 72.
Drog: a föld feletti virágos rész (Linariae herba).
Virágzó szárában a linarin és pektolinarin flavonglikozidák fordulnak elő.
- Teája erős hashajtó, vizelethajtó, de hat az epeutak gyulladására is.
73. Digitalis lanata – gyapjas gyűszűvirág. Első évben tőleveleket fejleszt, ezek 15-30 cm hosszúak,
lándzsásak, fényesek, nyélbe keskenyedők. A virágzás idejére elpusztulnak. A virágszárat a második évben
fejleszti, mely 80-120 cm magas, a levelek szórtan állnak, hosszas lándzsásak, hegyesek, ülők. A virágzata
végálló tömött fürt, a virág gyűszű alakú, fehér, de barna erezete miatt zsemleszínű. A virágzati gerinc, a
murvalevelek és a csésze gyapjasan szőrös. A virágzás június elején kezdődik. Termése két kopáccsal hasadó
tok. Szórványos előfordulású, védett növény. Termesztik, két minősített fajtája is van. Kép 73.
Drog: a száraz levél (Digitalis lanatae folium). A tőlevelekben van a legtöbb hatóanyag.
Kétéves növény, az első év végéig kifejlődött tőleveleit gyűjtik be szeptemberben. Hatóanyagai a szteroid
szaponinok, szapogeninek, lanatozid glikozid, aglikonja a digoxigenin, mely a szívgyógyászatban használatos
(Digoxin, Isolanid, Neoadigan, stb.). Csak az ipar használja, NEM tartozik a házi patika gyógyszerei közé.
- Túladagolásuk esetén mérgezési tünetek léphetnek fel, tünetei az érverés ritkulása, émelygés, látási zavarok.
Veszélyét fokozzák, hogy a szervezetben könnyen felhalmozódhatnak
51
Plantaginaceae – útifűfélék. K 4 C (4) A 4 G (1-2) Lágyszárú növények, aktinomorf, négytagú virágokkal, ezek
egy vagy kétivarúak. A virágok kicsinyek, füzérvirágzatban állnak, szélbeporzásúak (anemofil), a szirmok
hártyaszerűek. A toktermés középen kettéválik (csalmatok).
74. Plantago lanceolata - lándzsás útifű. Évelő, rövid gyöktörzsű, tőlevélrózsás növény, hosszú tőkocsánnyal.
Levelei hosszúkás, keskeny lándzsásak, kopaszak vagy szőrösek, apró, ritka fűrészfogasak, nyélbe keskenyedők,
15-20 cm hosszúak. A levelek hegyesek, 3-5 erűek. A hosszú tőkocsányon egy, egyszerű füzér áll, mely a
tojásdad gömböstől a hosszúkás hengeresig változó alakú. A füzér jóval rövidebb a tőkocsánynál. A párta fehér.
Kép 74a. Megemlítik, hogy azonos értékű vele a Plantago altissima – magas útifű drogja is. A két növény
hasonlít egymásra, de a magas útifű nagyobb termetű, szára 30-60 cm, de elérheti az 1 m-t is, levelei 10-30 cm
hosszúak, 5-7 erűek, 2-4 cm szélesek.
Drog: a levele (Plantaginis lanceolatae folium). Májustól szeptemberig gyűjtik a vadon növő állomány leveleit.
Plantago maior - nagy útifű. Évelő, rövid gyöktörzsű, hosszú tőkocsányú, tőlevélrózsás növény, 10-15 cm
magas. Levelei tojásdadok, nyelesek, szíves vagy kerek vállúak, ritkán, aprón fogazottak, általában kopaszok.
Egy tövön több tőkocsány is lehet. A tőkocsányhoz képest a füzér annak közel fele hosszúságát éri el. A
füzérvirágzat alján szaggatott. A párta sárgásfehér, a porzószálak nem lilák (a hasonló, de nem nyeles, s mindkét
oldalán szőrös levelű, s nem gyógynövény P. media – réti útifű porzói lilák). Kép 74b.
Drog: a levele (Plantaginis majoris folium). Ritkábban keresik.
Gyógycukorkát és szörpöt is készítenek belőle. A levelét gyűjtik. Hatóanyagai az invert emulzin, kálium sók,
akubin, nyálka, csersav és baktériumölő anyag.
- Nyálkaoldó, köhögéscsillapító és asztma ellenes, elősorban a lándzsás útifű.
- Vértisztító.
- A sebkezelésre a friss leveleket használják. Szúnyog, bögöly, méh és darázscsípéseket a friss levelekkel kell
bedörzsölni. Nem mindig hat azonnal.
- Hatásos gyomorégés, májbetegség és epepanaszok esetén.
- Furunkulus, tályogok és egyéb bőrbetegségek kezelésére használják, lábszárfekély, felfekvés, aranyér esetén is
segít.
- Baktériumölő hatású, a kutyaharapásra is jó, megakadályozza a sebek elfertőződését.
- Speciális alkalmazási területe a hólyaggyengeség és a vizelettarthatatlanság esete. Kisgyermekeknek és

kismamáknak szülés utáni gondoknál javasolják. Főleg a nagy levelű útifű erősíti a hólyagzáró izomzatot és az
egész hólyagot.
- Friss nedve jó a szemborogatásra vagy a fájós fülbe cseppentésre egyaránt.
- Hasmenés esetén néha a magjából főzött teáját adják a gyerekeknek.
- Kőképzés megelőzésére teájának fogyasztását javasolják.
Papaveraceae – -2) Lágyszárú növények, tejcsövekkel, a tejnedv fehér

(Papaver), vagy narancssárga. A virág aktinomorf, teltvirágú forma kialakítására hajlamos. Termése sokrekeszű
tok, mely lyukacsokkal nyílik, (Papaver), vagy becő alakú tok (Chelidonium).
75. Chelidonium majus - vérehulló fecskefű. Évelő, vastag gyöktörzsű, elágazó, magas (30-110 cm), laza
növény, ritkás elálló szőrökkel. A szár töve sűrűn szőrös. Levelei élénkzöldek, szárnyasak, karéjosak, hasadtak
vagy durván csipkések. Tejnedve jellemzően narancssárga színű, gyógyhatású, száradva sötétbarnás. Sárga
virágai 3-8 virágú laza álernyőben állnak. Csészelevél kettő, világossárga, lehulló. Toktermése keskeny, hosszú,
együregű, becőszerű, alulról felfelé nyílik két kopáccsal. Vadon gyűjtik, de jól szaporítható, s egyre nagyobb az
igény a termesztésére. Kép 75.
Drog: a virágzó föld feletti hajtás (Chelidonii herba), és a gyöktörzse (Chelidonii radix).
52
Addig virágzik, míg a fecskék útra nem kelnek. Régen a „bölcsek köve” előállításához is használták.
Hatóanyagai kelidonin, protoberberidin, s ezen kívül még vagy húszféle alkaloidát tartalmaz (6-18 %) a
tejnedve. A papaverinhez közel áll a kelidonin, a sztrichninhez a sanguinarin. Mellettük festékanyagok, gyanta,
fehérjebontó enzimek és a magban zsírosolajok találhatók.
- A gyomor és bélhurut elleni keverékekben szerepel. Az ipar használja, de tisztán nem.
- Epe és májbántalom gyógyszere is, görcsoldó és fájdalomcsillapító.
- Gátolja a sejtosztódást, a kelidonin rák ellenes hatású.
- A népi gyógyászatban reuma és köszvény ellen is használták.
- Tejnedve a szemölcsök ellen hat. A hatás lassú, három-négynaponként érdemes a szemölcsöket bekenni a
tejnedvével. Apróbb szemölcsök esetén néha már egy bekenés is elég. Régi, nagyobb szemölcsöt néha fél évig is
kezelni kell. A virágzat tejnedve a hatékonyabb.
- Az állatokat a porával dörzsölték be a légycsípések ellen.
Az alkaloidák fertőtlenítő hatásúak, összességük viszont szívkárosító, vérnyomást emelő és a központi

idegrendszert bénító. A pora köhögtető, házilag való használata tehát legfeljebb orvos felügyelete mellett
javasolt, kivéve a szemölcskezeléseknél.

63. Melyik növényt használják a pizzához és az olasz spagetti szószhoz?
64. Mely ajakos gyógynövények szürkés zöldek a szőrözöttségtől?
65. Melyek az ajakosok közül a kifejezetten fűszernövények?
66. Mely ajakos gyógynövények félcserjék, és melyek terjednek tarackokkal?
67. Hasonlítsa össze a fodormenta és borsmenta növényeket!
68. A burgonyafélék családjának virágfelépítésére mi a jellemző? Milyen színűek?
69. Mi az azonos a nadragulya és a paprika termésében, s mi a különbség a beléndek és a maszlag toktermése

között?
70. A nadragulya, maszlag és a beléndek növények közül melyiknek gyűjtik a gyökerét is?
71. A burgonyafélék családjában melyek a mérgező növények, és melyik lehet házi szer is?
72. Az atropin hol fordul elő, s melyik növény hatóanyaga alakul át atropinná?
73. Mi a különbség a szöszös és a dúsvirágú ökörfarkkóró faj között?
74. Melyek a legszembetűnőbb különbségek a ligetszépe és az ökörfarkkóró fajok között?
75. A tátogatófélék közül mely növény pártája sarkantyús, és melyik ± sugaras szimmetriájú?
76. Hol gyűjthetik a gyapjas gyűszűvirágot?
77. Miben különbözik a lándzsás és a nagy útifű levele és virágzata?
78. Melyik másik útifűfajjal téveszthető a nagy útifű, s mi a különbség?
79. A mákfélék közül melyik növény tejnedve sárga, és melyiké fehér?
3.6. 6. A pipacstól a gilisztaűző varádicsig
53
76. Papaver rhoeas – pipacs. Egyéves, felálló szárú, közepes termetű, általában ágas, érdes szőröktől borzas,
változatos megjelenésű, fehér tejnedvű növény. Levelei szárnyasan osztottak, szeldeltek, tojásdad lándzsás
kerületűek, durván fűrészfogasak. Virágai hosszú kocsányok végén magánosan állnak, nagyok. Csészelevél
kettő, zöld, nagy, lehulló. A négy szirom (2-5 cm hosszú) lángvörös, tövén fekete folt van. A toktermés visszás
tojásdad alakú, a bibekorona (6)-10-(18) karéjú, az alatta lévő lyukakkal nyílik. Kép 76a. Hasonlít hozzá a P.
dubium – bujdosó mák, de vékonyabb, karcsúbb növény. Alul borzas, felül rásimuló szőrű. Sziromlevelei
vörösek, fehérek vagy lilák, kisebbek (1-3 cm). A bibe 5-8 karéjú. A toktermés hosszúkás, a szélesség és
hosszúság aránya kb. 1 : 2-7. Kép 76b.
Drog: a pipacs virág sziromlevelei (Rhoeados flos vagy Papaveris rhoeados flos). Hatóanyagai az antociánok, a
nem mérgező rhoeadin alkaloid, nyálkaanyagok és a rhoeadinsav.
Gyakori kora tavaszi gyomnövény.
- Forrázata külsőleg toroköblítésre és szemborogatásra használható.
- Teája enyhe nyugtató és köhögéscsillapító.
Teakeverékekben a sziromleveleket gyakran „díszítésre” is használják.
77. Papaver somniferum – mák. Egyéves, lágyszárú, 18-20 cm hosszú, gyengén fásodó karógyökérrel. Szára
50-150 cm magas, fajtánként eltérő, sima, hamvaszöld, felül elágazó. Tőlevelei hosszúak, elliptikusak, inkább
ülők. A szárlevelek szórt állásúak, alul a tőleveleknél nagyobbak, felfelé kisebbednek, ülők, szárölelők,
hosszúkás tojásdad alakúak. A fő és oldalhajtások magánosan álló virágokban végződnek, a szirmok lilák,
fehérek, pirosasak. A termesztett tavaszi mák sziromlevele fehér, az alapi részen sötétebb vagy világosabb lila
folttal, 6-12 cm nagy. Toktermésének alakja és mérete változatos, s a magok színe és mérete is fajtajelleg, a
fehértől a kékesfeketéig változhat. Termesztik, annak feltételeiről külön jogszabály rendelkezik. A máktok több
mint 30 féle alkaloidát tartalmaz (pl. morfin, kodein, tebain, papaverin, narkotin, narkotolin, stb.), a magja
viszont gyakorlatilag az alkaloidáktól mentes. A zöld tokot megkarcolva tejnedv folyik ki, melyet beszárítva
kapják az ópiumot. Kép 77.
Drog: az ópim szárított, porított formája (Pulvis opii), és az érett máktok (Papaveris caput maturis).
A mákgubó jelenleg gyógyszeripari alapanyag, régen ez hulladék volt. Az érett máktokból való kivonását 1931-
ben Kabay János oldotta meg Tiszavasváriban. Ezzel lehetővé vált a mák alkaloidok szigorúan zárt rendszerben
történő ipari feldolgozására. Élelmiszer, olaj és dísznövény. Az Ebers féle papirusztekercs szerint az ókoriak
ismerték. Hatóanyagai az alkaloidák, összesen 0,5-2,5% tartalommal. Az alkaloidáktól mentes magban 40-55%
az olaj, s mellette 20-25% fehérje található, fogyasztása tehát nem veszélyes. A beszáradt tejnedv az ópium,
mely gyógyszerek alapanyaga. A morfinból előállított heroin a kemény drog, „hard drog”. Megszokása a
morfinizmushoz, heroin függőséghez vezet.
- Fájdalomcsillapító és görcsoldó.
- Köhögéscsillapításra és asztma elleni füstölésre is használják.
- Altató, megszűnteti a szorongást, a félelmet, eufóriát okoz.
Házi szerként NEM alkalmazható, agykárosodást okozhat.
Cruciferae (Brassicaceae) – Keresztesvirágúak. K 2+2 C 4 A 2+4 G (2) Lágyszárú növények, murva nélküli
fürtben vagy sátorban álló virágokkal. A belső porzőkör megkettőződött és hosszabb a külsőnél. A termés becő
(megnyúlt), vagy becőke (rövid), alúlról nyílik két kopáccsal. A becő olykor cikkekre osztott, fel nem nyíló, ez
az un. cikkelyes becő. A virágok színe rendesen fehér vagy sárga.
78. Brassica nigra – fekete vagy francia mustár.Egyéves, magas, elágazó, alul serteszőrös szárú növény. Alsó
levelei nagyok, lantosak, nagy végkaréjjal. A felső levelek jóval kisebbek, tojásdad lándzsásak, legfelül
keskenylándzsásak, nyélbe keskenyedők, ép szélűek vagy ritkán fogazottak, néhol karéjosak. Sárga virágai
sátorozó fürtben állnak, a becő felálló, a virágzati tengelyhez simuló négy élű, csőre rövid. Júniusban virágzik, a
termés július-augusztusban érik. Termesztett növény, fűszer is. Kép 78.
Drog: a magja (Sinapis nigrae semen).
54
A fehér mustár termése világossárga, a fekete mustár magja vöröses barna. Azonos gyógyhatással használhatók.
Fagytűrő növény, savanyú talajon is terem. Hatóanyagai a mirozin, szinigrin, allilizotiocianát, szinalbin
glikozida, zsírosolaj, szinapin keserűanyag.
- Bélizgató hatású, az emésztési panaszoknál, székrekedésnél, felfúvódásnál használják.
- Hat az epe- és májbántalmakra és az anyagcserezavarok esetén is.
- Érelmeszesedés ellenes és vértisztító.
- Illóolaja a bőrre és a nyálkahártyákra izgató hatású.
- Reuma és isiász esetén a mustárpépet a fájdalmas részre, vagy a talpra helyezik. Valószínűleg a test melegétől
kéksav, ciánsav keletkezik. Használják kenőcsként és szeszes kivonatát is.
79. Capsella bursa-pastoris – pásztortáska. Egyéves, tőlevélrózsás, kis-közepes termetű, csillagszőrös növény.
Leveleinek alakja igen változatos, lehetnek épek vagy szárnyasan hasadtak, osztottak, szeldeltek. A szárlevelek
lándzsásak, ülők, füles vállúak. Fehér virágai hosszú, fokozatosan megnyúló fürtben állnak. A becőke nem
szárnyas, fordított háromszög alakú, lapos vagy domború. Ovális apró magvai sárgák. Egész évben csírázik.
Elterjedt, gyakori gyomnövény. Kép 79.
Drog: a virágzó növény föld feletti hajtása (Bursae pastoris herba).
Sokáig nem értékelték és elvetették. Hatóanyagai a kolin, acetilkolin, tiramin alkaloidok, csersav, a magokban
mustárolaj glizkozid és diozmin flavonglükozid.
- A vérzésekre hat a gyomor, bél és a méh esetében, menstruációnál. Véralvadás gyorsító anyagot tartalmaz,
elsősegélyként a sebre lehet helyezni és rányomni. Az első világháború alatt, amikor esetenként nem volt elég
gyógyszer, a vérzések csillapítására a katonákkal a pásztortáskából készült teát itattak.
- A szülés megindítására csak orvosi felügyelettel használható. Az oxitocinhoz hasonlóan megindítja a

méhösszehúzódást.
- Gyulladást gátló, jó az aranyeres bántalmaknál is.
- Magas vérnyomásnál is fogyasztják teáját.
Violaceae – Ibolyafélék. K 5 C 5 A 5 G (3) Lágyszárú növények, váltakozó pálhás levelekkel. A virág már
zigomorf, mert a szirmok eltérő nagyságúak, és az egyik szirom sarkantyút visel. A termés tok.
80. Viola arvensis - mezei árvácska. Egyéves, kis-közepes termetű, igen változó, gyéren szőrös növény. Alsó
levelei kerekdedek, hosszú nyélbe keskenyedők, a felső levelek keskenyedők, szélük csipkés fűrészes. Legfelső
levelei lándzsásak. Pálhal -15 mm, hosszú kocsányon ül.
A sárga (a felső szirom néha kék) szirmok a csészénél nem hosszabbak. Háromoldalú toktermése éréskor
háromfelé hasad. Kép 80a. Rokon faj, és szintén gyógynövény a Viola tricolor - háromszínű árvácska. A mezei
árvácskára hasonlító, egyéves vagy évelő növény. A szirom legalább 15-20 mm, a csészénél legalább másfél-
kétszer olyan hosszú. A felső szirmok ibolyaszínűek vagy kékek, de van csak sárga színű változata is. Kép 80b.
Drog: a virágos föld feletti rész (Violae tricoloris herba, ill. Jaceae herba).
Mindenütt előforduló gyomnövény. Hatóanyagai a violin alkaloida, metilszalicilsav, viola kvercitrin, rutin,
szaponin és illóolaj.
- Nyálkaoldó és köptető hatású.
- Teája izzasztó, vértisztító, vizelethajtó, de használják reuma és izületi bántalmak, valamint érelmeszesedés
ellen, ahol az anyagcserét fokozni kell.
- Vérnyomáscsökkentőként is alkalmazzák.
- A bőrbajok kiváló gyógyszere, ótvar és bőrviszketés estén is hatásos.
- Segít a húgyutak megbetegedésénél.
55
- A bőrbetegségeknél, főleg arcon és fülön, ahol egyéb, kátrányos és higanyos kenőcsökkel hiába kezeltek,
hatásos volt.
Guttiferae – -5) v. (1-15) Lágyszárú növények, átellenes levelekkel, hímnős

vagy egyivarú virágokkal. A porzók több falkába nőttek össze. A termés sokféle. A növényben olajtartók,
olajjáratok vannak.
81. Hypericum perforatum - közönséges orbáncfű. Évelő, felálló, erőteljes szárú, felül elágazó növény. A
hengeres szár két oldalán egy-egy léc fut le. Elliptikus tojásdad levelei átellenesek, ülők, áttetszően pontozottak,
ezek illóolajat tartalmazó váladéktartók. Bogernyős virágzatában sok virág áll. Csészelevelei lándzsásak,
kihegyezettek, ép szélűek, az aranysárga sziromlevelek jóval hosszabbak a csészénél (20-25 mm). Porzói három
falkába nőttek össze. Toktermése tompított háromszögletű, tojásdad alakú. Több más faj is előfordul nálunk, de
azok drogként nem forgalmazhatók. A felálló szárú más fajoknál a csészelevelek rojtosak vagy mirigyszőrösek,
vagy a sziromlevelek kisebbek, vagy a csészelevél ovális, tompa. Termesztik, s két fajta van a forgalomban, de
Németországban további hét fajtajelölt is van. Meleg és fénykedvelő, szárazságtűrő növény. Hajlamos a
kadmium felhalmozásra, ezért csak határérték (0,5 mg/kg) alatti talajon termelhető. Kép 81.
Drog: a virágzás idején vágott 40 cm-es hajtás (Hyperici herba).
Régen Keresztelő Szent Jánosról nevezték el a növényt (St. Johannis Blut), mert a szétdörzsölt virágaiból vörös
lé folyik. Paracelsus rossz álmok ellen használta. Hatóanyagai a 0,l % illóolaj, sárga flavonoid festék (hiperozid,
rutin, biapigenin), a vörös festék a hipericin, mellettük kolin, pektin, nikotinsav.
- Használható a májbaj esetén, epe és vesebántalmakra, hasmenésre.
- Hatékony a láz esetén, de a kígyómarás ellen is használják.
- Sebkezelésre hatása igazolt. Hat a gyomor- és bélfekélyre. Az égési sebet és a bőrbetegséget is gyógyítják
vele. Antibiotikus hatású, a flavonoidok pedig immunstimulánsok.
- Bőrbántalmakra és az övsömörre is hatásos, de az érzékeny bőrűeken a napnak kitett helyeken bőrgyulladást

okoz. Teájának fogyasztásakor napozni tilos.
- Idegzsába, ideggyulladás, köszvény, álmatlanság, hisztéria, holdkórosság, epilepszia, neuralgia, depresszió,

melankólia esetén is alkalmazzák. Este altat, napközben élénkít.
- Nyugtató, oldja a belső feszültséget és jó a gyomorsavtúltengésre is.
- Rándulásra és ficamra használják az orbáncfű olaját.
- „Drámai” hatással van a HIV vírusra, és kevésbé toxikus egyes vizsgálatok szerint. Az AIDS ellenes szerek
egyike lehet.
- A fényvédő napolajba keverik.
Fogyasztásakor több gyógyszer szedése, orrcsepp használata tilos, a sör, bor, kávé, szalámi, joghurt, csokoládé,
bab fogyasztását pedig kerülni kell, füstölt vagy savanyított ételt ne egyenek. Nevében a hyper jelentése túl, az
eikon pedig képet jelent. Ez az elnevezés arra utalt, hogy régen a szellemek és kísértetek észlelésekor, azaz
fantáziadús képek vélt látása ellen is használták.
Cucurbitaceae – Tökfélék. K(5) C (5) A 5 G ( ). Lágyszárú, egyéves kúszó növények, egyszerű vagy
elágazó levélkacsokkal. Leveleik változóak, karéjosak. A virágok aktinomorfak, egy, néha kétlakiak, ritkán
hímnősek, rendesen sárgák. A párta nagy, a virágtengely serlegszerűen bemélyedt. Termése kobak, azaz nagy,
sokmagvú bogyó, melynek külső kérge pergamenszerű, belső rétege húsos, leveses.
82. Cucurbita pepo subsp. pepo convar. pepo var. styriaca – maghéj nélküli tök. Lágyszárú, indás, egyéves
növény, mélyre hatoló gyökérzettel. Szára sűrűn serteszőrös, üreges, 3-5 m, felálló vagy futó, kapaszkodó szár.
A levelek nagyok, ötkaréjúak, mélyen szeldeltek. A nyél hosszú (25-30 cm), üreges, apró tüskékkel szőrözött. A
virágok egyivarúak, a növény egylaki. A virágok élénksárgák, a forrt szirmok ötkaréjúak, tölcsérszerűek. A
nővirágok rövid, a hímvirágok hosszú kocsányúak. Kabaktermése gömbölyű vagy kissé hosszúkás, éretten
sárga, sárgászöld, márványozott hosszanti csíkokkal. A magüregben 4-500 mag található, ezek nagyok (15-20
56
mm hosszúak, 8-10 mm szélesek, laposak). A magokat lágy, hártyaszerű héj borítja. Színük szürkészöld,
olajzöld. Trópusi, szubtrópusi növények. A héj nélküli tök feltehetően spontán mutáció terméke, az 50-es
évektől vált ismertté. Termesztik. Fény és hőigényes, a fagyra igen érzékeny. Szárazságtűrő, a talaj iránt nem túl
igényes. A hideg, vizenyős, kötött, savanyú talajok nem alkalmasak a tök termesztésére. Kép 82.
Drog: az érett magja (Cucurbitae semen), s a belőle nyert zsíros olaj (Oleum cucurbitae).
Hatóanyagai a kukurbitol, szalicilsav, oxicerotin és gyanta.
- A mag főzete a prosztatatúltengésre jó, de vese és hólyagbajnál is ajánlott.
- A hámozott mag főzete a cukorbaj elleni tea része.
- Bőrgyulladás kezelésére is javasolt.
- Az érelmeszesedés folyamatát lassítja, növeli a szervezet ellenálló képességét.
- Fokozza a szellemi és fizikai teljesítményt.
Idősöknek tökmagkúra javasolt, naponta többször egy Peponen kapszula. A maghéj nélküli tökben a mag 40-50
%-a zsírosolaj és linolsav.
- A spárgatök főzelékként serkenti az emésztést, méregteleníti a bélrendszert, csökken a vér zsírtartalma.
- Fogyasztó hatású, de csökkenti a magas vérnyomást is.
- Hasnyálmirigy betegség esetén is javasolt a fogyasztása.
Compositae (Asteraceae) – Fészekvirágzatúak. K 5 C (5) A (5) G ( ). Lágyszárú növények, váltakozó,

ritkábban átellenes levelekkel, a virágok öttagúak. A virágok a kiszélesedő lapos vagy kúpos vackon ülnek,
melyet murvalevelek, a fészekpikkelyek borítanak. A virágok tövében kis, ugynevezett vacokpikkelyek is
megjelenhetnek. A virágok hímnősek, de vannak egyivarú, egylaki vagy kétlaki növények is. A csöves virágok
aktinomorfak, a szirmok csőszerű pártává nőttek össze, a nyelvesek zigomorfak, a széles nyelven annyi fog van,
ahány levélből a párta összenőtt. A fészek szélső virágai gyakran csak termősek, vagy meddők. A csésze néha
hiányzik, helyette szőrkoszorú vagy koronácska fejlődik. A család nagyobb részénél a vacok közepén csöves
virágok vannak, a peremén pedig nyelves virágok, vagy valamennyi virág csöves (Tubuliflorae). Ezeknek nincs
tejnedve. A másik alcsaládban (Liguliflorae) minden virág nyelves, s tejnedv is van. A termés egymagvú kaszat,
csúcsán bóbitával, vagy koronácskával. Néha a kaszaton serteszerű fogak fejlődnek, olykor csőr fejlődik, s ez
viseli a bóbitát, melynek szőrképletei elágazók lehetnek, s kiváló repítő készülékek is egyben.
83. Solidago virga-aurea - közönséges aranyvessző. Évelő, magas, felálló szárú növény. Alsó levelei
tojásdadok, hegyesek, hosszan nyélbe keskenyedők, fűrészfogasak. A felső levelek keskenyen lándzsásak, ülők.
Sárga virágai minden oldalú, dús bugában állnak, nyelves virágai viszonylag nagyok. Őshonos növény, főleg a
Dunántúlon és a keleti országrészben fordul elő.
Drog: a szárított virágos hajtása (Solidaginis virgaureae herba), de: Virga aureae herba, ill. a Consolidae
sarracenicae herba nevet is használják. Gyökere is lehet drog (Virga aureae radix, ill. Consolidae sarracenicae
radix).
A másik két faj is gyógynövény, s országosan lényegesen elterjedtebbek, könnyebben gyűjthetőek. Solidago
gigantea - magas aranyvessző. Évelő, tarackos, magas, felálló, kórós szárú, kifejezetten leveles növény. Alul a
egyoldalú, bugás, ívesen hajló fürtökben állnak. Nyelves virágai rövidek, a csöves virágoknál alig hosszabbak.
Virágai sárgák. A másik faj a Solidago canadensis - kanadai aranyvessző. Évelő, tarackos, magas, felálló szárú,
a magas aranyvesszőhöz hasonlító növény. Szára rövid szőrű, levelei hosszúkás lándzsásak, hosszan
kihegyezettek, elsősorban a levelek fonákán pelyhesek. A sárga fészkek alkotta bugás fürt piramis alakú.
Virágai sárgák. Mindkettő adventív faj, az utóbbi években agresszíven terjednek, allelopatikus hatásuk van.
Összekereszteződnek, átmeneti alakjaik miatt meghatározásuk nem egyszerű. Kép 83a, 83b.
Drog: a virágzás kezdetén gyűjtött leveles hajtás (Solidaginis herba)
57
A virágzás kezdetén kell gyűjteni a virágos 40-50 cm szárrészt, mert utóérik, és a szárítás alatt a virágzat helyén
a repítő készülékes kaszatok jelennek meg. Dísznövény is, ültetik a kertekben, de el is vadul. Pollenje allergiát
okozhat. Akinek ilyen panaszai vannak, gondolja meg, hogy érdemes e dísznövényként szaporítania és
gondoznia.
Hatóanyagai a szaponin, illóolaj, cseranyag, keserűanyag, rutin, nikotinsav. A növény nitrát vegyületeket
halmozó, és a termőhelytől függően nitrát- és nitrit mérgezést okozhat. A mérgezés tünetei az étvágytalanság,
hasmenés, izgatottság, majd tompultság és levertség, testhőmérséklet emelkedése, végül a hason és a
végtagokon ödémás beszűrődések.
- Hat a magas vérnyomásra.
- Vese és hólyagbántalmak kitűnő gyógyszere, vizelethajtó, de segít a fehérje és vérvizelésnél is. Vese és
hólyagkő elleni tea is.
- Epe és májbántalmak, valamint cukorbaj esetén is fogyasztják.
- Teája enyhíti a reumát és az izületi fájásokat, izzasztó hatású is.
- Jó toroköblítő, külsőleg a foglazulásnál és az idült ekcémánál is segíthet.
- A nehéz havi vérzésnél, prosztata túltengésnél is használják.
Ókorban a germánok sebgyógyításra is használták, megemlítik még az anyagcsere élénkítő hatását, mely a
reumatikus és köszvényes tüneteken segít.
84. Inula helenium – örménygyökér. Évelő, nagytermetű (2 m) növény, függőleges, húsos, vastag (2-6 cm)
gyöktörzzsel. Az első évben 10-20 cm széles, 1 m hosszú tőleveleket fejleszt, melyek hosszúkásak, tojásdadok,
nyélbe keskenyedők. A szárlevelek hosszú tojásdadok, szíves vállal szárölelők, egyenlőtlenül fogazottak,
hegyesek, fonákuk szürkén molyhos. Az elágazó száron sok fészek képződik, ezek nagyok (6-8 cm),
félgömbösek, június végétől virágoznak. A belső fészekpikkelyek csúcsa széles lapát alakúan kiszélesedik, a
külsők széles tojásdadok, zöldek, csúcsuk visszahajló. A virágok sárgák. Vadon is előfordul, de védett növény.
Gyógynövényként termeszthető, fajtája hazánkban nincs. Amely országokban engedélyezett, ott gyűjtik a
terméseit. Kép 84.
Drog: a szárított gyökértörzs és gyökér (Heleni rhizoma, Inulae helenii radix). Illóolajában az alantolakton a
jellemző vegyület, de a keserű izű helenin, és az inulin is fontosak.
- Köptető, enyhén fertőtlenítő és enyhe görcsoldó, így légcső- és hörghurut, asztma, szamárköhögés, húgyutak
fertőtlenítése, vesebántalmak esetén rendelik.
- Epehajtó, de féregűző is. Májelégtelenségnél is javasolt a felhasználása.
- Csökkenti a magas vérnyomást, szívizom-és koszorúér elégtelenségnél hat.
85. Helianthus annuus – napraforgó. Egyéves, karógyökerű, 1,5-2,5 (4) m magas növény. Szára vastag, levelei
nagyok, szívesek, széles tojásdadok, serteszőrösek. A fészkek 10-40 cm átmérőjűek, csöves virágai sárgák vagy
sötétbarnák, nyelves virágai nagyok, élénksárgák. Termesztik, egyike a legnagyobb területen termesztett
növényeknek a vetésforgóban, a kalászosok és a kukorica után. Kép 85.
Drog: az üdén nyílott nyelves virágait gyűjtik (Helianthi flos). Drogjában sárga színanyag fordul elő. A magban
lévő zsírosolajokat az ipar használja.
- Forrázata magas vérnyomásra jó, de idegcsillapító is.
- Lázcsillapító hatása is ismert. Malária ellenes szerként emlegették.
- A népi gyógyászatban epilepsziánál és görcsöknél a magját etetik.
- Sárga színanyagot állítanak elő belőle, zsíros olaja kenőcsök készítésére jó.
86. Echinacea spp. – kasvirágfajok: három fajtája is van, melyek közül az Echinacea purpurea (piros kúpvirág)
a legmagasabb (80-150 cm) Kép 86 a, vízigényesebb, levelei szélesebb lándzsásak, ritkán fogazottak. Nyelves
58
virágai kissé lefelé állnak. Az Echinacea angustifolia (Kép 86 b) és az Echinacea pallida alacsonyabbak (40-90
cm), egymástól nehezen különböztethetőek meg, és szárazabb helyen élnek. Leveleik hosszúkás lándzsásak,
vagy hosszúkás elliptikusak, ép szélűek. Az Echinacea angustifolia nyelves virágai a legrövidebbek (2-3,5 cm),
az Echinacea pallida nyelves virágai 4-9 cm hosszúak, erősen lefelé állók. Júniustól szeptemberig virágzanak.
Mivel hatékonyságuk azonos, téveszthetőségüknek nincs jelentősége, így gyakran azonos néven szerepelnek az
eltérő fajok.
Drog:a virágzó hajtás (Echinaceae purpureae herba, Echinaceae angustifliae herba, Echinaceae pallidae
herba), és a szárított gyökér (Echinaceae purpureae radix, Echinaceae angustifoliae radix, Echinaceae pallidae
radix). Az E. purpurea a kávésavszármazékokból, így a cikória savból többet tartalmaz, a másik két fajban
elsősorban echinakozid előfordulása a jellemző. Poliszaharidok, illóolaj (fő komponense a humulén, kariofillén)
mindegyikben van, de eltérő mennyiségben.
- Fokozza a szervezet ellenálló képességét, főleg vírusfertőzések és gyulladások esetén. Aktiválja a

makrofágokat, növeli a fagocitózist. Bakteriosztatikus.
- Külsőleg fekélyekre, nehezen gyógyuló sebekre alkalmazzák. Hámosító.
- Gyulladt nyálkahártyák kezelésére adott keverékek része.
87. Anthemis nobilis – rómaiszékfű. Évelő, lágy szárú növény, gyökértörzséből sok kúszóhajtás ered. A szárak
egyszerűek vagy elágazók, 20-40 cm magasak, molyhosak. Levelei kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, a
szeletek szálasak, szürkészöldek. Júniustól folyamatosan virágzik, végálló fehér fészkei 1-3 cm nagyok. Csak a
nagyobb, telt virágú változatot termesztik, de ezek csak elvétve érlelnek magot. Vadon nem fordul elő,
termesztik. Meleg és fényigényes, nem fagyérzékeny, a könnyű vagy középkötött talajokat kedveli. Kép 87.
Drog: a szárított virágai (Chamomillae romanae flos). Illóoaja (Aetheroleum chamomillae romanae)
forgalomban van.
A virágot, ritkábban a virágzó szárát gyűjtik. Illóolaj, antenol, metakrilsav, angelikasav, keserűanyagok (kolin,
apiin) található benne.
- Gyomorerősítő, hat az emésztési zavarokra és szélhajtó.
- Fájdalom- és görcscsillapító, nyugtató hatású.
- Kozmetikum, a haj és fejbőr ápolására, elsősorban a szőke haj esetében használják.
Csak tőosztással szaporítható, áprilisban.
88. Achillea millefolium - közönséges cickafark. Évelő, közepes termetű, tarackos, felül elágazó szárú, gyengén
gyapjas, szőrös növény. A középső szárlevelei hosszúkás lándzsás kerületűek, két-háromszorosan szeldeltek. A
levelek szélesebbek (2-4 cm), szeletei szálasak. Virágai apró fészkekben, sátorvirágzatban állnak a szár csúcsán.
A fészekörv 3-4 mm hosszú, 2-3 mm széles. Sugárvirágai fehérek, néha rózsaszinűek. Hosszúkás termése kissé
szárnyas. Kép 88. Más könyvek az igazi gyógynövényként az Achillea collina – mezei cickafark növényt
jelölik. Tulajdonképpen úgy vélik, hogy ami a gyepekben, utak mentén, gyomtársulásokban előfordul, az a
mezei cickafark, melyet tévesen neveztek eddig közönséges cickafarknak. Levelei keskenyebbek (5-12 mm, a
tőlevelek max 2 cm), a szeletek tojásdadok, lándzsásak. Gyűjtéskor a drogba kerülő fajként jelölik az Achillea
pannonica és Achillea setacea fajokat is.
Drog: a virágzó 30-40 cm-es hajtás (Achilleae herba vagy Millefolii herba), illetve a teljes virágzásban,
maximum 5-6 cm-es szárrésszel gyűjtött virágzat (Achilleae flos vagy Millefolii flos). Illóolaja (Aetheroleum
achilleae) szintén forgalomban van.
Mindenütt előforduló növény, melynek virágzatát könnyű gyűjteni. Achilles a kentaur Khirontól tanulta el a
sebkezelést és a cickafark használatát, s megtanította rá barátját, Patrokloszt is. A katonák sebfüve volt régen.
- A sebkezelésre kiváló és a véralvadást ösztönző az akhillein és az akhilletin.
- Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító az azulén, kamazulén, kámfor, eugenol, kvercetin, rutin és a

szalicilsav.
59
- Antiszeptikus a tannin, terpinol és a cineol.
- Az emésztést serkenti, étvágyjavító, görcsoldó, az epe, máj és gyomorpanaszokra hat a kamazulén, de ez a

hatása elmarad a kamilláé mögött.
- Belső vérzésekre (tüdő, méh, végbél, hólyag, orr, aranyér) is használják.
- Görcsoldó, a menstruáció esetén is hat, és jó a méhgyulladásra is.
- Nyugtató, csillapító és altató is, csökkenti a vérnyomást. A tujon a marihuánához hasonló vegyület.
- Teája és fürdője egyaránt hatnak a visszértágulásra és a reumára is.
- Indiában a májgyulladás elleni hatását mutatták ki, s védi a májat a mérgektől.
- Külsőleg gyulladásokra is használták a szem, íny és szájsebeknél, de jó az arcbőr ápolására is. Az

arckrémekhez előszeretettel kevernek cickafark olajat.
A tea íze keserű, némi összehúzó hatással. Nagyobb dózisban a vizelet sötét színű lesz, de ez nem veszélyes.
Akinél a növény érintésekor bőrallergia lép fel, azok nem fogyaszthatják! Jó vérképző a csalán és diólevéllel
együtt, s a megterhelt csontvelőre is jó hatású.
89. Matricaria recutita, Matricaria chamomilla - orvosi székfű. Egyéves, ősszel vagy tavasszal kelő, közepes
termetű, (5-80 cm), általában elágazó, illatos, kopasz növény. Levelei két-háromszor szárnyasan szeldeltek. A
vacok kúp alakú, belül üreges (a gyomnövény ebszékfűnél a vacok tömör). Sugárvirágai fehérek, számuk kb.
12, a csöves virágok ötfogúak. A fészkek végállóak, alattuk a szárrész 5-10 cm-en nem fejleszt leveleket. A
termés belső oldala ötbordájú. Már április második felétől virágozhat. A szikeseken, gabonaföldeken fordul elő
tömegesen, de termesztik is. Rendkívül alakgazdag faj, két nemesített fajtája is van. A produkció nagyobb része
gyűjtött. Kép 89.
Drog: a virágzata (Chamomillae anthodium, Chamomillae flores). Virágzatából előállított szitálmánya is ismert
(Chamomillae cribratum). Illóolaja is van (Aetheroleum chamomillae)
Korán virágzik, s nyár elejére már elszárad. Ritkán allergiát okozhat. 95 év irodalma alapján 45 esetben a római
kamilla, 5 esetben a valódi kamilla volt az okozó. Hatóanyagai az illóolajok (0,4-1,5 %), az azulén, a kamazulén
a matricinből keletkezik, de tartalmaz flavonoidokat és glikozidokat is.
- Görcsoldó, szélhajtó, emésztést serkentő, a biszabolol nyugtató hatású.
- A gyomorfekély kialakulását lassítja, gyógyítja.
- Külsőleg és belsőleg is gyulladást csökkentő a teája. Használható a torok, szem, bőrgyulladásnál és a

szájsebekre egyaránt. Még az izületi gyulladásra is hatással van.
- Enyhíti a menstruációs görcsöket, a menstruációt serkenti.
- Nyugtatószer, a központi idegrendszerre hat, teáját kell inni vagy fürdőként használni.
- Fertőzés megelőzésre is jó, gombaölő hatású. A főzet vagy a kenőcs javítja a regenerálódást.
- Stimulálja az immunitást, a fehérvérsejtek működésére hat megfázás és influenza esetén.
- Arc- és homloküreg-gyulladásnál, bőrkiütésnél, ekcéma esetében az inhalálás és a gőzölés segít.
90. Chrysanthemum vulgare, Tanacetum vulgare - gilisztaűző varádics. Évelő, vastag szárú, ágas,
nagytermetű (80-150 cm) növény. Levelei nagyok, szárnyasan szeldeltek (egyszer, vagy kétszer), a szeletek
hasadtak vagy osztottak, fűrészfogasak, szőrösek vagy kopaszok, mirigypontosak. A fészkek sátorban állnak, a
fészkek félgömb alakúak, a sugárvirágok hiányoznak, a csöves virágok sárgák. Kép 90.
Drog: a leveles virágos hajtás (Tanaceti herba), ill. a virágfészkek (Tanaceti flos).
Nem művelt területek növénye. Hatóanyagai a tanacetin, tanaceton, illóolaj és csersav.
60
- Kis adagban gyomorerősítő és gyomorgörcs elleni szer. Elhúzódó hasmenés esetében is eredményes.
- A régi időkben külsőleg idegbántalom ellen is használták. Lúdtalp okozta izületi fájásnál fürdőnek ajánlották.
- Teájának bélféregűző hatása van, de csak óvatosan lehet alkalmazni, mert mérgező lehet. Virágporát mézzel
keverve ugyanerre a célra gyermekeknek adták.

80. Mely növények termeszthetőek a mákfélék családjából?
81. Miért fogyaszthatjuk a mákot, mint élelmiszert? Miben van a drog?
82. Gyűjthetők e a pipacshoz hasonló, de hosszúkás toktermésű, fehér virágú növények?
83. Miben tér el a fekete mustár magja a fehér mustárétól?
84. Mennyire változatos alakúak a pásztortáska levelei?
85. Miben különbözik a mezei és a háromszínű árvácska?
86. Az orbáncfű nevében mire utal a perforatum? Virága miben tér el a többi fajétól?
87. Milyen a maghéj nélküli tök virága és termése?
88. Milyen aranyvessző fajokat ismer, Melyek az adventív fajok?
89. Az örménygyökér vadon is előfordul, termesztik is. Hol és mely része gyűjthető?
90. Mire ügyeljen a napraforgó nyelves virágainak gyűjtésekor?
91. Milyen kasvirág fajokat ismer? Elkülönítésüknek van e jelentősége a gyűjtéskor?
92. Miben különbözik az orvosi székfű a római székfűtől?
93. Milyen virágzat színű cickafark fajok gyűjthetők és melyek nem?
94. Hogyan különíti el a kamilla és az ebszékfű virágzatát?
95. Milyen területen keresi a gilisztaűző varádics növényt?
3.7. 7. A fekete ürömtől a tyúkhúrig

91. Artemisia vulgaris - fekete üröm. Évelő, magas (1,5-2 m), elágazó, felálló szárú, pelyhes növény. Alsó
levelei tojásdad alakúak (5-10 cm), nyelesek, a levélnyél tövén keskeny cimpából álló fülecske van. A levél
karéjos vagy hasadt, fűrészfogas. Szárlevelei ülők, egyszer vagy többször szárnyasan szeldeltek, a szeletek
szélesebbek, fonákuk molyhos. A legfelső levelek gyakran hármasak. Sárga vagy pirosbarna virágú fészkei
kicsik, füzéres csomókban állnak. A vacok rendszerint kopasz. Mindenütt elterjedt, igazi kozmopolita faj.
Gyűjtik, de van termesztés is. Kép 91.
Drog: a teljes virágzáskori hajtás (Artemisiae /vulgaris/ herba), s a gyökere a vegetációs időszak végén
(Artemisiae /vulgaris/ radix).
Régen féregűző szer volt. Mérgező, de a fehér ürömnél ritkábban okoz gondot. Kezdetben izgató, majd bénító
hatású. Közönséges, mindenütt előforduló gyomnövény, melynek virágos, 40 cm-es fiatal szárát kell gyűjteni.
Hatóanyaga a tujon a vesét és az idegrendszert támadja (0,2 % illóolajat tartalmaz, s benne van a cineol és a
tujon). Mellette gyanta és keserűanyag is előfordul. Sokan a parlagfűvel is tévesztik, de az üröm levelének a
fonák része ezüstös a sűrűn álló szőrök miatt. A parlagfű magról kelő egyéves növény, az üröm ezzel szemben
évelő. Okozhat allergiás tüneteket is, csak ritkábban. Aki érzékeny a fekete ürömmel szemben, annak a növény
érintése akár halálos is lehet.
- Étvágyjavító és fűszer is, a majoránna pótszere. Hat az emésztő szervekre.
61
- Serkenti az epeműködést, görcsoldó és idegerősítő.
- A gyökere erősítő és görcsoldó, hatékony a vitustánc, epilepszia, hisztéria esetén.
Az ürömolajból keserű pálinkák is készülnek, de pl. az abszint élvezete testi és szellemi leépülést okozhat.
92. Artemisia absinthium - fehér üröm. Évelő, félcserjés, közepes magas termetű (1-1,5 m), felálló szárú,
ezüstösen molyhos növény. Tőlevelei hosszú nyelűek, a szárlevelek ülők. A levelei két-háromszorosan
szárnyasan szeldeltek, a cimpák szélesebbek, tojásdad lándzsásak. A legfelső levelek hármasak vagy épek. A
levélnyél tövén nincs fül. Sárga virágú fészkei füzéres bugában állnak, a vacok bodros szőrű. Július-
augusztusban virágzik. Kép 92 a, 92 b.
Drog: a szárított levele (Absinthii folium), a virágzáskori 50 cm-es szárrész (Absinthii herba). Ritkábban a teljes
föld feletti hajtást is gyűjtik (Absinthii herba cum caule), melyet botosürömnek is neveznek. Illóolaja is van
(Aetheroleum absinthii).
A modern gyógyászatból kiszorult. Teakeverékekben szerepel. Levelét és virágos szárát gyűjtötték. Hatóanyaga,
az abszintin, artabszin bódító keserűanyag, mellette borostyánkősav, tujilalkohol és szantonin fordulnak elő.
Erős motoros nyugtalanságot okoz, bénító hatású és érzékszervi zavarokat is okoz.
- Étvágygerjesztő, emésztést és epeműködést serkentő, szélhajtó.
- A likőripar és a borászat is használja az ürmös borok készítésében. Franciaországban az abszint fogyasztása

tiltott, mert az idegrendszert teszi tönkre.
93. Tussilago farfara – martilapu. Évelő, kúszó gyöktörzsű, tarackos, alacsony növény. Kora tavaszi virágzó
szárát tojásdad lándzsás pikkelylevelek borítják. Levelei nagyok, csak
később, a virágzás vége felé jelennek meg, szíves kerekdedek, enyhén, tenyeresen karéjosak, egyenlőtlenül
fogasak. A levél fonáka molyhos. Sugárvirágai igen keskenyek, szálasak, több sorban állnak. Csöves virágai is
vannak. Bóbitája a termés hosszának többszöröse. Kép 93 a, 93 b.
Drog: a levele (Farfarae folium), és a virágzata (Farfarae flos, Farfarae anthodium). A virágzatot a virágzás
kezdetén gyűjtik, amikor a virágzatot viselő szár még rövid, mert a később szedett virágzatok könnyen
szétesnek. A leveleket a nyár első felében szedik, nyél nélkül. Nyálkaanyagok, flavonoidok,
triterpénszármazékok fordulnak elő a drogokban. A pirrolizidin alkoholok közül a veszélyes szenkirkin és
tussilagin is megtalálható.
Nehezen irtható gyomnövény, elsősorban nedvesebb, bolygatott helyeken fordul elő.
- Teája a légzőszervi betegségekre hat.
- A levelet az asztmások pipában füstölik el a görcsös köhögés csillapítására.
94. Petasites hybridus – közönséges acsalapu. Lágy szárú, évelő növény, vastag gyökértörzsei vízszintesen
futnak. A tőlevelek szíves kerekdedek, vagy szíves vese alakúak, nagyok (10-50 cm szélesek), hosszú nyelűek
(50-70 cm), egyenlőtlenül rövid fogasak, alul szürkén molyhosak. Kétlaki, de vannak kétivarú virágai is. A csak
termős virágokból álló virágzat húsvörös vagy lilásrózsaszínű, a porzós virágok fehéresek, a levelek
megjelenése előtt, március-áprilisban nyílnak. Hazánkban termesztése nem folyik, fajtája nincs. Patakok
mentén, hegyi réteken fordul elő. Kép 94.
Drog: a növény gyökeres gyöktörzse (Petasitidis rhizoma), valamint a levelei (Petasitidis folium). Ipari
nyersanyag, a kiskereskedelem nem forgalmazza. Hatóanyagai az alkoholos szeszkviterpének, flavonoidok,
szaponinok, nyálka és cseranyagok. A fajon belül vannak petazinos és petazin mentes kemotipusok, s toxikusak
a pirrolizidin alkoholok.
- Fájdalomcsillapító és görcsoldó, légzési, asztmatikus görcsök, köhögések enyhítésére alkalmazzák.

Nyálkakiválasztó és izzasztó is. Torokgyulladásra öblögető szer.
- Neurotikus eredetű gyomor és bélpanaszokra, érgörcsös migrénes fejfájásra hat.
95. Calendula officinalis – kerti körömvirág. Egyéves, lágy szárú, szögletes szárú, közepes termetű (40-60 cm)
növény. Levelei hosszúkás lándzsa alakúak, alig fogazottak, kissé húsosak. Végálló fészekvirágzatai 3-6 cm
62
átmérőjűek, benne sárga, vagy narancssárga nyelves virágok találhatók. Csak a fészek szélén lévő virágok
termékenyek. A kaszattermés karomszerűen görbült, bibircses, érdes, formája, mérete igen változatos, még egy
virágzaton belül is. Kép 95.
Drog: a teljes virágzat (Calendulae flos cum calycibus), vagy a fészekből kicsípett nyelves virágok (Calendulae
flos sine calycibus). A virágzatból kivonatot is nyernek (Extractum Calendulae fluidum).
Gyógy és ipari növény. A kozmetikumok között ismert készítmény. Friss és szárított virága a teakeverékekben
színezőként is szerepel. Sóval eldörzsölve sajt és vajfestő. Hatóanyagai a flavonoidok, karotinoidok, kevés
illóolaj, triterpének, szaponin 2-3%, keserűanyagok, kalendulin festékanyag és szalicilsav.
- Jó a gyomor és bélfekély megelőzésére.
- A zúzott és tépett sebek kezelésre használják.
- Hatásos a bőrkiütésre, a viszkető érzést megszünteti.
- Visszérgyulladás esetén zsírt kell forralni, s abban kell főzni a virágot.
- Serkenti az epekiválasztást, megszünteti az epehólyag gyulladást.
- Hatásos a hólyaghurutra is.
- Torokgyulladásra, a fogíny ápolására szájvízként is használatos.
- A feljegyzés szerint rákos mellsebeket és anyaméhrákot sikeresen kezeltek a gyógynövény keverék teával és
borogatással egyszerre, s ennek egyik alkotórésze volt a körömvirág.
- A bőr, köröm és nyálkahártyák gombás betegségeire is kiváló.
96. Arctium lappa – közönséges bojtorján: kétéves, vastag, húsos gyökerű, magas (1-2 m), elágazó, erőteljes,
bordázott szárú növény. Alsó levelei nagyok, tőrózsában állnak, nyelesek, szíves tojásdadok, szíves vállúak,
hegyes csúcsúak, egyenlőtlenül fogazottak. A levél fonáka szürkén molyhos, nyele tömött. A fészkek hosszú
hátrahajlók, keskenyszálasak. A virágok bíborpirosak. Kép 96.
Drog: az egyéves gyökérzete ősszel vagy tavasszal szedve (Bardaneae radix), mely belül szürkésfehér és tömött
állományú, s a második évben szivacsossá, odvassá válik. Gyűjthető a másik két faj is, az Arctium minus és az
Arctium tomentosum is.
Kétéves fejlődésű, az első évben gyűjtik a gyöktörzsét. Hatóanyagai a cser, gyanta, szterin, inulin, nyálka és
keserűanyag.
- Teája vizelethajtó, vesekőoldó, izzasztó és vértisztító, reuma ellenes.
- Anyagcsere javító, máj és epebetegségeknél a teakeverékek része.
- Van epehajtó és epekőoldó hatása is.
- Külsőleg bőrbaj, sömör, ekcéma, torokgyulladás kezelésére alkalmas, de hajápoló, és hajhullás, korpásodás,
zsírosodás esetén is javasolják használatát.
Németek kutatók szerint a benne lévő poliacetilének elpusztítják a baktériumokat és gombákat. Ez a hatás a
szárított anyagnál csökken, s a hatóanyag így kevesebb, de még így is segíthet a gonorrhoea, a húgyutak és a
bőrfertőzéseknél. Nem tisztázott hatással detoxikál, méregtelenít is.
A benne kimutatott másik vegyület, az arktigenin a daganatfejlődést gátolta. A tanulmányok szerint kiszorítja a
mutagén anyagokat a sejtekből, s a legtöbb mutagén anyag rákot is okozhat. Ezt a terápiát azonban feltétlenül az
orvossal kell egyeztetni.
97. Centaurea cyanus - kék búzavirág. Egyéves, vékony, közepes termetű (40-60 cm), elágazó szárú növény,
szürke szőröktől pókhálós. Alsó levelei lándzsásak, nyélbe keskenyedők, távol fogasak vagy karéjosak,
osztottak. A felsők ép szélűek, szálasak, ülők. Kék virágú fészkei magánosan ülnek, átmérőjük kb. 3 cm.
63
Fészekpikkelyeinek háta nem bordás, a külsők tojásdad alakúak, csúcsukon háromszögű, fekete függelékkel,
barna vagy ezüstös, rövid rojtokkal. Kaszattermése (3-5 mm)csontfehér vagy kékesszürke, csúcsán szőrüstökkel.
Kép 97.
Drog: a fészkekből kicsipegetett virág (Cyani flos).
Vegyszertől mentes helyeken még gyakori gyomnövény, elsősorban a gabonafélékben. A virág forrázatát
használják, de a teakeverékeket is díszíti. A drogja a centaurin (knicin) keserűanyagot és antocián festéket
tartalmaz
- Toroköblítő, szemborogató. Régen a „füstölővirág keverék” alkatrésze volt.
- Görcsoldó, erősítő és étvágyjavító keverékekben szerepel.
98. Cnicus benedictus – benedekfű. Egyéves, termesztett növény, hazája a Földközi-tenger vidéke és Elő-
Ázsia. Szára szögletes, elágazó, gyakran elfekvő (30-50 cm). A levelei alul nyelesek, felül ülők, 10-30 cm
hosszúak, lándzsásak, öblösen karéjosak és tövises szélűek. Az egész növény enyves, bozontos. Végálló,
tojásdad alakú fészekvirágzatait szúrós gallérozó levelek veszik körül, és főleg a belső fészekpikkelyek hosszú
gyapjas szélűek és elágazó tövises végűek. A lapos vacok fehér, selyemfényű szőrökkel borított. Csöves virágai
sárgák, kívül meddők. Június-júliusban virágzik. Kaszattermése 7-10 mm, kissé görbült, barnás, csúcsán
fogacskás koszorút és sárgás serteszőrű bóbitát visel. Különböző eredetű populációkat termesztenek. Az éghajlat
mindenütt megfelelő számára, de napos, széltől védett helyeken fejlődik a legjobban. Kép 98.
Drog: a virágos hajtása (Cardui /Cnici/ benedicti herba).
Hatóanyagai a keserűanyagok, szeszkviterpén (knicin) 0,2-0,3%, nyálka 5-10 %, cseranyag 8-10 % és illóolaj.
- Az emésztőrendszer betegségeire hat, mellette étvágygerjesztő és emésztést serkentő.
- Használható epehajtásra és gyomorégésre.
- Az ideggyengeségnél élénkítő, a hőemelkedésnél alkalmazott teakeverék része.
Tilos vesegyulladás esetén alkalmazni, keserűsége miatt nem mindenki tudja meginni, hányingert okozhat. A
pora ingerlő és köhögtető hatású. Tinktúra és bor is készül belőle.
99. Cichorium intybus - mezei katáng vagy cikória. Évelő, magas, vesszős, elágazó, szögletes szárú növény.
Alsó levelei nyélbe keskenyedők, keskeny lándzsásak, kacúrosan karéjosak vagy hasadtak, ritkás fűrészfogasak,
alul sűrűn serteszőrösek. Felső levelei ülők, lándzsásak vagy tojásdadok, kihegyesedő csúcsúak. Fészkei csak
nyelves, kék virágokból állnak, a szár csúcsán vagy a levelek hónaljában ülnek. Fészekpikkelyei két sorosak,
mirigyesek lehetnek. Kaszattermésén bóbita helyett apró pikkelyek állnak. Nem művelt területeken igen
közönséges növény. Gyógynövénynek nem termesztik, amit termesztenek, ott más a cél. Kép 99.
Drog: a szárított gyökere (Cichorii radix) és a virágzó hajtás (Cichorii herba).
Az utak mentén nő. Nemesített változatából pótkávé készül. A túlzott cikóriafogyasztás aranyeres bántalmakhoz
vezethet, a véredénytónust befolyásolja kedvezőtlenül. A gyökeret és a 40 cm-es szárat gyűjtik. Hatóanyagai az
inulin, cichoriin, intibin, kolin, cukor. Keserűanyaga, a laktukapikrin, mely felszívódva az idegrendszerre hat
nyugtatóan, a gyökérben található nagyobb mennyiségben.
- Étvágygerjesztő és emésztést serkentő.
- Epe és májbántalmakra hat, a felesleges epét és a vizet leválasztja.
- Máj, lép és vesetisztító.
- Hat a magas vérnyomásra.
- A hisztéria és a hipochondria szívesen használt házi szere.
- A gyulladt szemre a búzavirággal együtt külső borogatásra használjuk.
64
100. Taraxacum officinale - pongyola pitypang. Évelő, tőlevélrózsás, több tőkocsányú, alacsony, tejelő
növény. Tőlevelei keskeny visszás tojásdadok vagy lándzsásak, mélyen kacúrosak, a szeletek lefelé görbülnek,
asz. A külső fészekpikkelyek már
fiatalon elállók vagy hátragyűrtek, nem szélesebbek a belsőknél, nincs fehéres szegélyük, és nincs a csúcs alatt
apró szarvuk. A bóbita fehér, a virágszíne sárga. Természetes előfordulásait gyűjtik. Kép 100.
Drog: a gyökérzete (Taraxaci radix), a levelei (Taraxaci folium), a gyökérzet és a tőlevelek együtt (Taraxaci
herba cum radix).
Friss leveleiből saláta készül, izületi fájásoknál zöldségként fogyasztható. A gyökér és a levél tartalmazza az
értékes hatóanyagokat, mint az inulin, taraxacin, taraxacerin, keserűanyag, kaucsuk, viasz, cser, kolin. A
tejnedvben laktukapikrin, leontodin, szaponin, nyálka, C- és B2- vitamin található. A gyökérben ősszel 40 % is
lehet az inulin mennyisége. Gyűjthető a kifejlődött levél, s a gyökértörzs a második évben.
- Étvágygerjesztő, emésztést serkentő és gyomorerősítő.
- Vizelethajtó, vértisztító, hatásos a vese és hólyagbajra.
- Serkenti az epeműködést és segíti zsíremésztést.
- Mint májgyógyszer használatos a teája.
- Magas vérnyomás és pangásos szívelégtelenségnél vizelethajtó hatása segít. Orvosi felügyelet mellett
használható.
- Sok A- és némi C-vitamint tartalmaz, de sok benne a kálium is, ami a vizelethajtási veszteséget pótolja. Más
vizelethajtókhoz képest kisebb a káliumvesztés.
- Antioxidáns anyagai rákmegelőzők, pl. prosztatarák, de további kutatások szükségesek.
- Csökkenti a vércukorszintet, segíthet a cukorbetegség kezelésében, de itt is orvosi felügyelet szükséges.
Az erre érzékeny személy bőrkiütést kaphat tőle. Reumás panaszoknál, izületi fájásoknál is a teáját javasolják.
Délben szedett virágaiból cukorral mézet főznek.
101. Silybum marianum – máriatövis. A mediterrán őshazában, a Földközi-tenger mellékén évelő, nálunk
egyévesként termesztett, lágy szárú, karógyökerű növény. Szára felálló, elágazó magas (1,5-2,5 m).
Tőlevélrózsája szorosan fekszik a talajon, nagy, merev, ülő levelekből áll. A levelek elliptikusak, hasadtak,
osztottak, tövises szélűek. A levél foltosnak, márványozottnak látszik, mert a zöld leveleken az erek mentén
klorofill mentes levélszövet van. Virágzata nagy (5-8 cm), tojásdad, a virágok bíborszínűek, ritkán fehérek, a
szár csúcsán egyesével állnak. Külső fészekpikkelyei erős, kemény tövisekben végződnek. Június végétől
virágzik. Kaszattermése görbült, nagy (8 x 4 mm), barna, világos foltokkal, ecsetszerű bóbitával. A
termesztésben államilag elismert bíborszínű fajta nincs, a fehér virágú ’Szibilla’ fajtát 1997-ben jegyezték be. A
napos, meleg területeket kedveli, csak tavasszal vethető, az őszi vetés kifagy. Gyenge homokon ne termesszük, s
az erős szelek is károsítják. Elszóródott magvai hosszú ideig gyomosítanak. Kép 101.
Drog: az érett termése (Cardui mariani fructus), de a levele is (Cardui mariani folium), melyet főleg korábban
gyűjtöttek.
Hatóanyagai a 2-5 % mennyiségben található flavonoidok, mint a szilibin, szilidianin, szilikrisztin, szilimarin,
de keserűanyagok, gyanták és zsírosolajak is az összetevői.
- Lép, epe és májbajnál, májvédő gyógyszerek előállítására használják.
Betakarítása akkor esedékes, ha az oldalhajtásokon is érettek a fészek, a fészekpikkelyek megszáradtak, a

virágzat közepén fehér a bóbita, s a termések ekkorra barna színűek.
Loranthaceae – fagyöngyfélék. P 2+2 vagy 3+3 A 4 vagy 6 G ( ). Fás, néha lágyszárú, fán élő zöld
félélősködők. Levelei átellenesen vagy örvösen állnak, a virágok két levél között az ágak tengelyében állnak,
apró zöld vagy fehéres virágtakaróval. A termés álbogyó, a vacok fala elnyálkásodik.
65
102. Viscum album – fehér fagyöngy. Félélősködő örökzöld növény, mely a fák ágain nagy (60-100) bokrot
képez. Jellemző a rövid szártagú ágak ismételt álvillás elágazása. Az egyes szártagok is zöldek. Levelei
átellenesek, zöldessárgák, vastagok, bőrneműek, csupaszok, ép szélűek, ülők, csúcsuk lekerekített, alapjuknál
keskenyedők. Alakjuk fordított tojásdad, vagy keskeny lándzsás. Kétlaki növény, virágai aprók, a porzós virág a
feltűnőbb. Termése borsó nagyságú fehér, áttetsző, ragadós álbogyó. Termése késő ősszel érik be, madarak
terjesztik. Kép 102. A szintén a fákon élősködő sárga fagyöngy álbogyói halvány sárgák, levelei ősszel
lehullnak, és a szára is szürkésfekete.
Drog: a levelek (Visci folium) vagy a leveles hajtás (Visci albae stipes).
A germán mitológiában a belőle készült nyíllal ölték meg a béke istenét, Baldurt, akit Odin és Frigga életre
keltett. Hiedelem szerint, aki alatta elmegy, annak csókot kell kapnia. Más legendák szerint a kereszt fája volt, s
büntetésből élősködik. Termése sűrű, ragadós nedvű, a régi neve madárlép volt. Vékony, leveles hajtását kell
gyűjteni ősztől tavaszig, mely a viszkotoxin, viszcin alkaloid, sziringenin, sziringarezinol, gyanta,
gyantaalkohol, gumiszerű anyagokat tartalmazza.
- Vérnyomás és a pulzusszám csökkentésére Németországban a kezdődő betegségnél ezt választják, de mellette

szívnyugtató és görcsoldó is. Egyes esetekben emelheti is a vérnyomást.
- Belső vérzés csillapítására is jó (tüdő, méh). Az indiánok a vetélés elősegítésére használták, szülés közbeni
méhösszehúzódásra is hatásos. Dózisa közel van a halálos adaghoz, csak orvos felügyelete mellett használható.
Terhes nők ne használják.
- Erősíti az immunrendszert, a röntgensugaraktól sérült sejtek gyorsabban regenerálódtak. Tüdő és petefészek

rák ellenes, Németországban három daganat ellenes injekció alapanyaga. Előnye, hogy a szervezet a
kemoterápiás szerekhez képest jól tűri, nem toxikus. Gyermekek, depresszió elleni gyógyszert fogyasztók ne
használják, időseknek sem javasolt, egyébként is csak orvosi felügyelet mellett.
Caryophyllaceae – szegfűfélék. K 5 v. (5) C 5 A 5+5 G (5-2). Lágyszárú növények átellenes levelekkel. A virág
hímnős, néha egyivarú, öttagú, ötkörű, azaz két porzókör van. A termés sokmagvú tok, ritkán bogyó vagy
makkocska. A virágok rendesen kettősbogas virágzatban állnak.
103. Gypsophila paniculata – buglyos fátyolvirág. Évelő, karógyökerű faj (ez akár 2 m is lehet), 40-100 cm
magas, aljától dúsan elágazó, laza gömbformájú növény. Az ízeknél könnyen törik. A növény kopasz, szára csak
a tövénél szőrös. Levelei szürkészöldek, lándzsásak, erősen kihegyezettek, épszélűek. Virágzatát dús virágú
bugás bogernyőben fejleszti. Virágai aprók, fehérek, a csésze bibircses. Júniustól virágzik. Toktermése foggal
nyílik. Nálunk főleg gyűjtött növény, de termeszthető is. Virágzó hajtásait virágkötészeti célra is szedik. Kép
103.
Drog: a hámozott és szárított gyökér (Saponariae albae radix), mely a gyógyszerkönyvben, mint fehér magyar
szappangyökér szerepel.
10-20 % szaponint tartalmaz, ezek egyik származéka az oleanolsav.
- Erélyes nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle.
- A szappanokban, fogkrémekben a habzást növeli.
104. Saponaria officinalis – orvosi szappanfű. Évelő, tarackos, közepes termetű, felemelkedő szárú, általában
nem, vagy csak felül ágas, bokros növény. Levelei elliptikusak vagy lándzsásak, hegyesek, alapjuk felé
keskenyedők, három erűek. Fehér vagy rózsaszín virágai rövid kocsányúak, bogernyőt alkotnak. A csésze forrt,
hengeres, fogai rövidek, ritkásan szőrösek. A szirom nagy, lemeze hirtelen körömbe keskenyedik, mellékpártája
is van. Kép 104.
Drog: a virágos hajtás (Saponariae rubrae herba), a gyöktörzs és a gyökér (Saponariae rubrae radix). A gyökér
különböző szaponinokat tartalmaz, a herba pedig szaporubrint.
- Erős nyálkaoldó. Orvos nélkül ne használják.
105. Stellaria media – tyúkhúr: Egyéves, alacsony, közepes termetű, felemelkedő vagy lecsepült szárú, erősen
elágazó növény. Hengeres szárán egy, néha két szőrsáv húzódik végig. Levelei tojásdad szívesek, az alsók
nyelesek, a felsők ülők, viszonylag kicsik, puhák, kopaszok, a középsők és alsók pillás élűek. Fehér virágai a
66
levelek hónaljában ülnek hosszú kocsányon. Csészelevelei általában szőrösek, széles hártyás szegélyűek.
Bibeszál három, a hosszúkás toktermés hat kopáccsal nyílik. Kép 105. A hozzá hasonló vízicsillaghúr virágában
öt bibeszál van, a toktermés öt kétfogú kopáccsal nyílik.
Drog: a föld feletti virágos rész (Stellariae herba). Szaponinok, sók és illóolajok a hatóanyagai.
Közönséges gyomnövény, minden eső után képes csírázni, egy évben többször is. Sekélyen gyökerezik, az
ültetvényekben jelenléte nem biztos, hogy káros.
- Teája vese és epeműködést serkentő házi szer. Vizelethajtó. Kőoldó hatása is ismert.

96. Mi a különbség a fekete és a fehér üröm között?
97. Miért kell óvatosan bánni az ürömfélék fogyasztásával?
98. Hogyan különíti el a korán virágzó martilaput a pitypangtól?
99. Mikor virágzik az acsalapu, s milyen a virágzata?
100. Melyik a kerti körömvirág leghatékonyabb drogja?
101. Mikor gyűjtik a közönséges bojtorján drogját? Más fajokkal keverhető e?
102. Hol lehet nagyobb tömegű búzavirágot gyűjteni?
103. Mely fészkes virágzatú gyógynövények levele és virágzata szúrós?
104. Miben különbözik a benedekfű és a máriatövis virágzata?
105. Nem művelt területek kék színű, nyelves virágzatú növénye. Nemesített változata mire jó?
106. A pitypang és a katáng tőlevelei egyaránt kacúrosak. Hogyan különíti el őket?
107. Mikor gyűjtik a fehér fagyöngyöt? A sárga fagyönggyel miért nem téveszthető?
108. Miben különböznek a buglyos fátyolvirág és a szappanfű földalatti részei?
109. Miben különbözik a fátyolvirág és a szappanfű virágzata? Melyik a dísznövény?
110. Hogyan különbözteti meg a tyúkhúrt a vízi csillaghúrtól?
Primulaceae – Kankalinfélék. K (5) C (5) A 0+5 G (5). Lágyszárú, általában váltakozó levélállású növények,
pálhátlan levelekkel. A virág rendszerint aktinomorf, a termés tok. A virágok legtöbbször álernyőben állnak.
3.8. 8. A tavaszi kankalintól az orvosi kálmosig

106. Primula veris - tavaszi kankalin. Évelő, lágy szárú, áprilisban nyíló faj. Gyöktörzse (kb. 10 cm) ferde,
barna, göcsörtös. Levelei tőrózsában állnak, hosszas tojásdadok, hosszú, szárnyas nyelűek, felületük ráncos,
fonákuk szőrös, szélük csipkés. A tőkocsány 15-25 cm, levéltelen, csúcsán egyszerű ernyővirágzatot visel, a
virágkocsányok tövén 1 cm-es murvalevelek vannak. Virágaik bókolók, sárgák, a csésze kissé felfújódott.
Hosszúkás toktermése fogakkal nyílik, a maradó csésze körülveszi. Elsősorban gyűjtik, de termesztése is
megoldható, bár a szántóföldi körülményeket nem szereti. Kép 106.
Drog: a levele (Primulae folium) és a virágja (Primulae flos). A gyógyszerkönyvben szerepel a gyökere is
(Primulae radix et rhizoma). Minden része, de főleg a gyökere triterpénvázas szaponinokat és fenolglikozidokat
(primverin, primulaverin) tartalmaz. A virágban főleg flavonoidok, karotinok és illóolaj találhatók.
- Légcsőhurut, hörghurut, asztmás, görcsös köhögés esetén a teakeverékek alkotóeleme.
- A népi gyógyászatban vizelethajtó és idegnyugtató.
67
- Teakeverékek színesítésére, jelölésére is haszálják.
Polygonaceae – Keserűfűfélék. P 3,4,5,6 A3+3 v. 4+4 G (2-4). Lágyszárú növények, csomósan tagolt szárral,
egyszerű, váltakozó levelekkel. A pálhák, melyet a szár áttör, hártyás kürtővé (ochrea) nőttek össze. A virágok
hímnősek vagy egyivarúak. A virágtakaró egyszerű, színes vagy zöld lepel. A virágtakaró a Polygonum fajoknál
pirosas, a Rumex féléknél zöldes, és ezek szélporozta növények. A porzók a lepel tövéhez nőttek. A termés
egymagvú makkocska.
107. Rheum palmatum – tenyeres rebarbara. Évelő, hengeres, lágy szárú, nagytermetű (1-2 m) növény. A
gyöktörzs répaszerű, 3-6 cm átmérőjű. Az első két évben csak tőlevélrózsát fejleszt, a harmadik évben
virágszárat. Levelei nagyok karéjosak (3-5), érdesek. A karéjok hegyesek, fogazottak. Virágai aprók, fehéres
rózsaszínűek, a szár végén terebélyes virágzatot alkotnak. A virágzat nem szétálló, az oldalágak csaknem
párhuzamosak a főtengellyel. Termése háromélű, szárnyas, leples makk. A másik faj, a Rheum officinale –
orvosi rebarbara levelei szélesebbek a hosszuknál, felületük nem érdes, a levélfonák aprón pelyhes, virágai
zöldesek. Mindkét faj május-júniusban virágzik. Kép 107a, 107b.
Drog: a hámozott gyökértörzs (Rhei rhizoma), másutt a Rhei radix szerepel.
Közép Ázsia, Kína hegyeiben honos. Az ősi kínai gyógynövényt már Marco Polo is említi. A levele mérgező, a
szára ízletes kompót, és gyöktörzse a gyógynövény. Keserű ízű, a nyálat sárgára festi. Három méteres is lehet.
Hatóanyagai az antrakinon, tannoglikozid, antraglikozid, cser, pektin, gyanta, oxálsav, gumi és zsír.
- A hasmenést szünteti meg kis adagban, nagyobb adagja hashajtó hatású, így székrekedés ellen is alkalmazzák.
Ezt a hatást az antrakinon okozza, melyet csak legvégső esetben használjunk, amikor már a többi eljárás csődöt
mondott.
- Szabályozza az emésztést, hat a gyomorégésre, és az étvágytalanság elismert házi szere.
- Borral készült kivonata a lép és májbetegségre hat.
- Elősegíti a méhösszehúzódást és serkenti a menstruációt.
A levélalap mérgező oxálsavat tartalmaz, mely a szájban és a torokban égető érzést kelt. Bélbetegségben és
fekélyben szenvedők, terhes vagy szoptatós nők ne alkalmazzák. Készítenek belőle szirupot, tinktúrát, szörpöt
és gyógybort. Friss levélnyele zöldségként fogyasztható, de jóízű kompót, főzelék, és gyümölcsíz is készül
belőle.
Cannabaceae – Kenderfélék. ♂ P (5) A 5 ♀ P (5) G (2). Lágyszárúak, tejnedvük nincs, viráguk kétlaki, dús,
bogas virágzattal. A termés makkocska.
108. Humulus lupulus – komló. 5-10 m-re is felkúszó, jobbra csavarodó szárú, évelő, kétlaki növény.
Gyöktörzse a növény korától függően 10-20 cm átmérőjű, 20-40 cm hosszú. Hajtása rendszerint
tollszárvastagságú, hatszögletű, élein kéthegyű kapaszkodó szőrsorokkal. A lomblevelek átellenesek, változatos
alakúak, tenyeresen 3-5 (ritkán 7) osztatúak, nagyok, sötétzöldek, felületük apró, merev szőröktől érdes. A
termős virágzatból elvirágzás után jellegzetes komlótobozka képződik. A termőpikkelyek homorú oldalának
alsó részén találhatók a lupulin mirigyszőrök. Vadon is gyűjtik, de termesztik is. A termesztett fajták között
három fő csoport van, a vörös, a zöld és a hibrid komlók. Termeszteni csak megfelelő támrendszerrel lehet,
mely komoly beruházást igényel (6-7 m magas oszlop és huzalrendszer). Az utóbbi időkben az eddigi
ültetvények inkább megszűntek, mint újak keletkeztek volna. Kép 108.
Drog: a kettősbogas füzérvirágzat (Lupuli strobuli), a tobozból, valamint a virágzatából nyert illóolaj
(Aetheroleum humuli).
A sumérok a gabona negyven százalékából sört készítettek, de az édes sör volt. VIII. Henrik kitiltotta a komlót a
serfőzdékből. Plinius még tavaszi zöldségnek javasolta. Hatóanyagai a keserűanyagok, a gyantaanyagok,
közöttük a komlókeserűsavak, mint a humulon (4-12 %), lupulon (4-6 %), cseranyagok, illóolajok (0,5-2 %),
mint a mircén, humulén és a béta kariofillén. A mirigyszőrökben a lupulin gyantaanyag halmozódott fel.
- A lupulin nyugtató hatásánál fogva csökkenti a szexuális izgatottságot. A komlószedő nőknél elmaradhat a
menstruáció. Frissen a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez hasonló vegyületet tartalmaz, mely a menstruációs
ciklust változtatja meg, de segít a változó korban is.
68
- Tartalmaz antiandrogén hormont is, amely felfüggeszti a férfi (androgén) hormonok hatását, így csökkenti a
nemi gerjedelmet (anafrodisiacum), hatásos a nemi neurózis ellen.
- Normalizálja a szívműködést, hat az álmatlanságra (a Hovaletten drazséban is komlókivonat volt).
- Emésztést serkentő hatása mellett fontos, hogy a humulon és a lupulin baktériumölő anyagok is, melyek a
fertőzés megelőzésében segítenek. Egy tanulmány szerint hatásos a tuberkulózis baktériumok ellen, melyet a
régi kínai hagyomány is állított.
- Idegnyugtató, enyhe altató, hat a szapora szívverésre, a simaizmok ellazulnak.
- Hat a gyomorfekélyre, az epehólyagra, s erélyes vizelethajtó is.
- Sörfőzésnél nélkülözhetetlen, kenyérsütésnél is használták. Friss hajtásait palacsintatésztában sütik meg.
Terhesek és mellrákban szenvedők ne fogyasszák. A szedőknél még bőrkiütést is okozhat, aluszékonyság, erős
izzadás, hányás, érverés lassúbbodás léphet fel.
Urticaceae – Csalánfélék. P 2 + 2 v. 5 A 2 + 2 G (2). Lágyszárú növények, átellenes vagy váltakozva álló

levelekkel, egy vagy kétlaki, zöld leplű virágokkal. A virágok levélhónaljiak, vagy álfüzérekben álnak. A termés
makkocska vagy csonthéjas.
109. Urtica dioica - nagy csalán. Évelő, tarackos, nagytermetű, bokros növény. Négyszögletű szára belül üres, a
növény egyszerű és fullánkszőrökkel borított. Keresztben átellenes levelei hosszúkás tojásdadok, nyelesek,
durván fűrészfogasak, a végső fog sokkal nagyobb a többinél. A levél pálhái keskenyek és szabadok. A levél
válla szíves vagy lekerekített. Általában kétlaki. Virágai levélhónalji füzérekben állnak. A hímvirágok füzérei
felállók, rövid oldalágasak, a nővirágok füzérei hosszabb oldalágúak, lecsüngők. Kép 109a. Szintén
gyógynövény a másik faj, az Urtica urens - apró csalán v. kis csalán. Egyéves, felálló, négyélű szárú, kis-
közepes termetű, mindenütt csalánszőrös növény. Keresztben átellenes levelei tojásdadok vagy elliptikusak,
nyelesek, durván fűrészfogasak. Egylaki. Apró, zöld leplű virágai levélhónalji vegyes füzérekben fejlődnek.
Kép 109b.
Drog: a nagy csalán levele (Urticae folium), a hajtása (Urticae herba), a gyökere (Urticae radix), ritkán a
termése (Urticae fructus).
A bronzkori sírokban csalánból szőtt lepleket találtak, s azt mondják, szőttese olyan erős, mint a vászon.
Hippokratész kortársai a csalánlevelet a kígyóharapás és skorpiócsípés gyógyítására használták, valamint
belsőleg a növényi mérgezések ellen. Mindenütt gyakori, évelő növény. A leveleit és a gyökérzetét gyűjtik, de
kerülni kell, hogy forgalmas utak mentén szedjék a gyógynövényt, mert a kipufogó gázokban lévő káros
anyagok a csalánba is bekerülnek. Hatóanyagai az acetilkolin, csersav, glikozida, gyanta, hangyasav, ecetsav,
szerotonin és hisztamin.
- A reuma és köszvény gyógyszere, mert vértisztító és vízhajtó hatásával eltávolítja a káros húgysavakat. A
németek szerint a hatás ugyan nem erős, de hosszú távon jó.
- A friss csalánból készült ételek fogyasztása a cukorbajban szenvedőknek javasolt.
- Segít a gyomor, bélhurut, fekély, gyomor és bélvérzés, aranyeres bántalmak estén is.
- Vesetisztító, eltávolítja a vesehomokot és hat a hólyaghurutra is.
- Enyhülnek a szénanátha és az asztma tünetei.
- Magas vérnyomásra és pangásos szívelégtelenségre is jó a teája, de orvosi felügyelet mellett fogyasszuk, mert
hatására kiürül a szervezetből a kálium. Ilyenkor kálium dús ételek fogyasztása javasolt.
- A menstruációs fájdalmaktól szenvedők a megelőző napon fogyasszák.
- Hatékony a hajhullás, korpásodás és a zsíros haj ápolásánál, de a bőrkiütést is kezelhetnek vele. A fiatalok
pattanásai elmúlnak.
- Klorofillja színezőanyag, a likőr-, cukor- és élelmiszeripar is használja.
69
Terhes nők ne igyák, a nyulaknál méhösszehúzódást okozott. Csípése ellen sóska, szappanos lemosás,
hidrokortizon kenőcs vagy antihisztamin gyógyszer használható. A latin uro szó égni jelentésű. Egy jávai
csalánfajta (U. urentissima) csípése egy évig is kínozhatja az embert. Emeli más fűszernövények illatanyag
tartalmát, javítja a komposztok lebomlását.
Betulaceae – Nyírfafélék. ♂ P 2+2 A 2+2 v. 4 ♀ P 2+2 G ( ). Fás növények ép levelekkel. A porzós virágok
kis barkavirágzatot alkotnak. A termős virágok barkában vagy rügyszerű csomóban állnak, a murvalevelek
hónaljában állnak. A termés makk, mely a megfásodott pikkelyek tövében található.
110. Betula pendula – közönséges nyír. Fényigényes, gyors növekedésű, 10-20 m-es egylaki fa. Gyér
lombozatú (az általa árnyékolt terület viszonylag világos, ellentétben pl. a fenyőfélékkel), idős korban ágai
csüngenek, kérge fehér. A fehér szín a betulin hatóanyagtól származik. Szórt állású barna rügyei fényesek és
ragadósak. Hosszú nyelű levelei ékvállúak, hosszan kihegyesedők, rombusz alakúak, viaszmirigyektől
pontozottak, kopaszok. Szélük kétszeresen fűrészelt. Porzós virágai a lombfakadással együtt nyílnak, már ősszel
kialakulnak, és szabadon áttelelnek. Hengeres terméságazatai széthullanak. Kép 110.
Drog: a júniusban gyűjtött levél (Betulae folium), mely zöld színét a szárítás után is megőrizte. Drogként
használják még a törzséből készített kátrányt (Pix betulae).
Fája kemény, erős, de nem elég tartós. Északon burkolófa, sítalp, parkett készül belőle, jó tűzifa is. Vesszőiből
söprű készül, kérge tetőfedésre jó. Nedve édes, sok cukorral, s alkoholt erjesztenek belőle. Hatóanyagai a
betuloresinsav, illóolaj, a kéregben betulin betulakámfor, szaponin, cser, gyanta, keserűanyag fordul elő.
- Vizelethajtó, a szív, máj és veseeredetű vizenyőnél jó hatású. Vese és hólyagbántalmakra használják. A

vizeletben csökkenti a fehérje kiválasztását, s nem izgatja a vesét. Kőbántalomnál is isszák, a húgysav, a purin
kiürítésére hat.
- Izzasztó hatású. A népi gyógyászatban a beteget friss levelekbe és pokrócba burkolták.
- Hat az érelmeszesedésre, és a köszvényes tüneteket szünteti a tavasszal megcsapolt fa kifolyó leve.
- Krónikus bőrbetegségeknél s friss levél és kéreg főzete hatásos, külsőleg is.
- Samponkészítésnél is használják, hajápoló szer.
A nyírmézga az orosz prémek kikészítésében fontos. Rovarriasztó hatása is van. Gyorsan nő, de rövid életű.
Kérge övszerűen leválik. Fényigényes. A szláv-germán mondavilágban varázsszer.
Fagaceae –Bükkfafélék. P 4-8 A 4-20 G ( ) v. ( ) . Rendszerint egylaki lombhullató fák, ép vagy osztott
levelekkel. A porzós virágok barkában vagy fejecskében állnak. A lepellevelek és a porzók száma változó. A
termős virágok magánosan (Quercus), kettesével vagy hármasával állnak. A makktermést a kupacs veszi körül,
mely tengelyképlet, s gyűrűszerűen (Quercus) vagy négy részben alakul ki (Fagus).
111. Quercus robur – kocsányos tölgy. Nagytermetű, lombhullató fák. A levelek szórtan állnak, ülők vagy
rövid nyelűek, szárnyasan karéjosak, kopaszok vagy alul, főleg az erek mentén rányomott csillagszőrösek. A
levél válla szíves füles. A porzós virágok 2-4 cm-es barkát alkotnak, a nővirágok (1-5) rövid tengelyen a
levélhónaljban ülnek. A termések kocsányosak. Kép 111a. Rokon faj a Quercus petraea – kocsánytalan tölgy,
melynek levélnyele 1-3 cm, s a levelek alul aprón csillagszőrösek. A termések ülők, vagy igen rövid a
kocsányuk. Kép 111b.
Drog: mindkét fa fénylő, ezüstszürke héjkérge, az un. tükörkéreg (Quercus cortex), de használják még a kupacs
nélküli makktermést (Quercus glandes), valamint a héj nélküli pörkölt makkot (Quercus semen tostum).
Fája nehéz, barna, kemény, szívós, erős, a korhadásnak ellenálló. Kérge cseranyagokban gazdag. Jó bútorfa, és
kiváló a hajóépítésre. Hosszú életű, lassan nő. Egylaki. Gubacsához vas adalékot adva kapjuk a Gallus tintát.
Hatóanyagai a csersav, mely a kéregben nem tannin, a magban keményítő, zsírosolaj, a gubacsban 70% tannin.
A kéreg, gubacs és a makk a hatásosabb, a levéldrog enyhébb.
- Hasmenés, gyomor és bélvérzés, fekély, tüdővérzés esetén összehúzó hatású.
70
- A gyulladást borogassuk, az aranyeret ülőfürdővel gyógyítsuk.
- A hólyaghurutra és a légcsőhurutra is hatásos.
- Nőgyógyászatban a méhszájseb esetén ülőfürdő, irrigálás javasolt.
- A borogatás javasolt a testen lévő seb, fekély, felfekvés, ekcéma esetében, de őrölve sebhintőpor része is, mely
fertőtlenít és összehúz.
- A gyulladt szemet borogatással védjük, a torok esetében a gargalizálás javasolt.
- Szíverősítő, idegerősítő, az öregek frissítő teája.
- A pörkölt makk csonterősítő
Régen még kenyeret is sütöttek a makkjából. Pörkölve, darálva kávénak is jó, s egészségesebb a kakaónál.
Hivatalos drog, de csak orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.
Juglandaceae – Diófafélék. ♂ P 3-5 A 40-3 ♀ P 4 G (2). Fák, váltakozó, rendesen pálhátlan szárnyas levelekkel.
Egylakiak, a porzós virágok barkában állnak, a termős virágok csomókban. A termés csonthéjas dió.
112. Juglans regia – közönséges dió. Nagyra növő, világosszürke kérgű, ritka lombozatú fa. Levelei páratlanul
szárnyasan összetettek, 5-9 levélke párral. A levélkék rövid nyelűek, ép szélűek, hosszúkás tojásdadok. Április-
májusban virágzik. Kép 112.
Drog: a lomblevele (Juglandis folium), de éretlen húsos termésfalát is felhasználják (Juglandis nucis
pericarpium), valamint a csonthéjon belüli közfalat (Juglandis nucum dissepimentum).
A növényben inozit, csersav, juglon, illóolaj, hidrojuglon fordulnak elő.
- A levéltea gyomor és bélhurutra jó, de étvágyjavító tea is, s hat a magas vérnyomásra.
- Vértisztító, emésztést serkentő, féreghajtó hatása is ismert.
- Forrázata bőrkiütésre jó, ülőfürdő az aranyérre, hajmosásra korpásodás ellen használják. Selymesebb lesz tőle
a haj és a bőr is. Gargarizáló szer is.
- A húsos burok főzetét gyomor, bélhurut, étvágytalanság, izzadás ellen isszák.
- Gyomorjavító pálinkába teszik, fél liter szeszbe öt gramm vagdalt mandula és száz gramm dióburok szükséges,
és nyolc napig kell áztatni.
- Diólikőrt készítenek belőle. Fél liter 80%-os szeszben két hétig kell áztatni 250 gramm összevágott zöld diót,
mellé egy-egy gramm fahéj, szegfűszeg, gyömbér, két gramm szerecsendió, öt gramm medvekapor kerüljön.
- Pác és hajolaj is készül belőle.
Salicaceae – Fűzfafélék. Kétlaki, fás növények, egyszerű, váltakozó, pálhás levelekkel, a virágok barkákban. A
virág egyszerű felépítésű, a lombfakadás előtt virít. A nyárfák szélbeporzásúak. Termésük sokmagvú apró tok.
113. Populus nigra – fekete nyár. Nagytermetű, 20-30 m-es fák. A törzs kérge fiatalon szürkés-zöldesfehér,
sima, az idősebbeké sötétszürke, mélyen repedezett. A rügyek a hajtásokon csavarvonalban helyezkednek el,
hengeresek, kihegyezettek. Levelei deltoid, vagy lekerekített háromszög alakúak, nyelesek, szélük finoman
fűrészes. Kép 113.
Drog: a fekete nyárról és hibridjeiről gyűjtött zárt rügy (Populi gemma).
Fája puha, világos, könnyű, jól hasítható, lassan ég, a gyufaipar használja. Vesszejéből régen kosarat fontak.
Kérge cserzésre jó, de gyógyszer is. Kétlaki. A zárt rügyeket gyűjtik, a március után gyűjtött rügyek
értéktelenek. Hatóanyagai a szalicin, populin, szaponin, szalipopulin, illóolaj, mézga és gyanta.
- Vizelethajtó, hólyag és húgyutak bántalmaira, prosztatatúltengésre használják.
71
- Nyálkaoldó. A hörghurutra főzete eredményesen használható
- A csúz, reuma esetében, mint vizelethajtó hasznos.
- Kenőcse a bőrkiütésre, gyulladásos és égési sebekre, daganatokra és az aranyér kezelésére ajánlott, de

hajnövesztő és korpásodás elleni szer is.
- Szénpora gyomorégésre jó, de a hányinger és gyomortól eredő fájás házi szere is.
- A rügy szeszes oldata véraláfutásra, horzsolásra, sebkezelésre alkalmas (húsz darab rügyet kell nyolcvan
gramm 70%-os alkoholban áztatni).
Liliaceae – Liliomfélék. P 3+3 A 3+3 G (3). Lágyszárú, évelő, hagymás, hagymagumós vagy rizómás
növények. A virág aktinomorf, ritkán zigomorf. A virágtakaró színes lepel, a virágok magánosan, fürtökben
vagy álernyőben állnak. A termés tok vagy bogyó.
114. Allium sativum – fokhagyma. A hajtás töve nagyobb számú, hosszúkás hagymagerezd összessége,
melyeket hártyás levelek borítanak, s ezeket egy közös fehéres burok veszi körül. A szár levelei laposak, 4-10
mm szélesek, ormós hátúak, felül árkoltak. A szár csúcsa virágzás előtt körbecsavarodó, 30-50 cm magas. A
virágzati buroklevelek jóval hosszabbak a virágzatnál. A virágzatban kevés virág van, halvány rózsaszínűek,
gyakran csökevényesek, fel sem nyílnak, hiányozhatnak is, s helyettük kis ülő hagymák fejlődnek. A lepel
fehéres vagy zöld, lándzsásak, kihegyezettek, sima hátúak, a porzóknál hosszabbak. A termés tok. Kép 114.
Drog: a friss fokhagyma (Allii sativi bulbus recens). Fő hatóanyaga a kéntartalmú alliin.
Barlangokban már találtak 10. 000 éves hagymát is. A piramisépítő rabszolgák étele volt, s az első
munkabeszüntetést is akkor jegyezték fel, amikor a napi fejadagjukat csökkentették. A görögök versenyek és
csata előtt ették. Igen erős antibiotikum, a fertőzött sebek, amőbás hasmenés, tuberkulózis kezelésére alkalmas.
Hat az ételmérgezés baktériumára és az influenza vírusára is.
- A torokfájás és a mandulagyulladás ellenszere.
- Vértisztító és méregtelenítő hatása is ismert (pl. ólommérgezés).
- Szívbetegség, szívroham estén is használják, a koleszterin szint és a vérnyomás csökkentésére alkalmas.

Egymaga mindent tud, megelőzi a vérrögképződést és infarktus veszély ellenes.
- Cukorbetegségnél csökkenti a vércukorszintet.
- Segít az agyvérzés, érelmeszesedés, láb érszűkülete, látásgyengülés betegségeknél.
- Fokozza a nemi vágyat is.
- Rák ellenes szer, pl. a gyomorrák ellen a kísérletekben jó volt, de lepramegelőző is.
- Javítja az immunrendszert, ezért a feltételezések szerint talán az AIDS ellen is hat.
- Egyes hiedelmek szerint távol tartja a kígyókat.
A penicillin dózisa napi 600 ezer, 1,2 millió-egység, ez egyenértékű 6-12 gerezd hagyma hatásával. Érzékeny
embereknél bőrkiütés léphet fel, bekerülhet az anyatejbe, s a csecsemő hasmenést kap. Szagát a petrezselyem és
az édeskömény rágása elveszi.
115. Convallaria majalis – gyöngyvirág. Évelő növény, tarackszerű gyöktörzse vízszintesen kúszik, csúcsi
részükön hártyás allevelekkel körülvett két hosszú nyelű, elliptikus, hegyes zöld lomblevél fejlődik (10-20 cm
hosszú). Mellettük felnövő, kissé szögletes tőkocsányon 5-10 harang alakú, fehér leplű virág áll laza fürtben. A
lepelcimpák kifelé hajlanak. A termés gömbölyű, piros bogyó, mely belül narancssárga, a benne lévő magok
oldalról nyomottak, sárgás barnák. Kép 115a, 115b.
Drog: a lomblevél (Convallariae folium), de a virágos hajtás is (Convallariae herba). Ritkábban használják a
virágot (Convallariae flos), vagy a gyökértörzset (Convallariae rhizoma).
72
A leveleket gyűjtik tavasszal. Hatóanyagai a kardenolid glikozidák, mint a konvallatoxin.

Gyógyszerkészítményeket állítanak elő belőle.
- Szívidegesség, szívgyengeség, koszorúér bántalmak, epilepszia és érelmeszesedés estén használják, de

szigorúan orvosi felügyelet mellett.
- A népgyógyászatban szeszes kivonata reumás bántalmaknál bedörzsölő szer volt.
Gramineae (Poaceae) – pázsitfüvek. Szalmaszáruk van, ez belül üreges, ízekre tagolt, fejlett csomókkal. A
levelek rendszerint hosszúak, szálasak, laposak, a szárat körülölelők, levélhüvelyük nyílt. A levéllemez és a
hüvely találkozásánál sokszor hártyás nyelvecske (ligula) alakul ki. Virágzatuk apró részvirágzatokból,
füzérkékből vagy kalászkákból van összetéve. A kis kalászkák vagy bugás virágzatot alkotnak (zab), vagy
tömött, összetett füzért, kalászt képeznek (búza). Szélbeporzásúak, a virágban redukáltan csak három porzó áll, s
rendszerint ágas a bibe (tollas). A virágokat egy külső és egy belső toklász borítja, melyek gyakran szálkát
viselnek. A füzérkéket (több virágból állnak, néha 15-20) kívül két pelyvalevél borítja (ezek határozóbélyegek).
116. Agropyron repens - közönséges tarackbúza. Évelő növény, földalatti vízszintes szára (tarackja, mely
hajlítható, rugalmas, míg a vele téveszthető csillagpázsit tarackja vastag és merev, s hajlítva pattanva törik) több
méter hosszúra is megnőhet. Szára közepesen magas (30-100 cm). Levelei szálasak, viszonylag keskenyek (≤ 5
mm), érdes felületűek. A levélhüvely fiatalon szőrös, később kopasz, sima, a lemez kékeszöld. A levél
fülecskéje vékony, hullámos. A füzér hosszú, a füzérkék a tengely kiálló fogain egyesével ülnek, a tengelyhez
oldalukkal állnak. A pelyva 3-7 erű, hegyes, a toklász szálkátlan vagy rövid szálkájú. Éréskor a füzérek részekre
eshetnek szét. Kép 116.
Drog: a vékony rizóma (Graminis rhizoma).
Az ültetvények egyik nehezen irtható gyomnövénye, de a szántókon is jelentős. A földalatti tarackjából kell a
főzetet elkészíteni. Tarackjai vékonyak, hajlékonyak, nem tartalmaznak keményítőt. Hatóanyagai a triticin,
inozit, amigdalin, és egy vanilin glikozida. Kovasavat is tartalmaz.
- Az egyik legrégebben használt vizelethajtó és vértisztító tea.
- Húgyhajtó hatása miatt része a bőrbetegségek elleni teakeverékeknek.
- Izzasztó hatása a krónikus hurut, elnyálkásodás és mellfájás esetében segít.
- Cukorbajosoknak tápszerként is szolgál, valamennyire pótolja a cukrot.
117. Zea mays – kukoria. Erőteljes, magas (1-3 m), egyéves kultúrnövény. Levelei szálas lándzsásak, nagyok,
4-15 cm szélesek. Egylaki növény. Porzós virágai a főhajtás végén bugában állnak, ez az un. címer, míg termős
virágai a középső levelek hónaljában álló torzsvirágzatban állnak. Jellemző a csőből kilógó bajusz, mely a termő
hosszú bibeszála, ill. bibéje. Július augusztusban virágzik. A csövön a szemtermések sorokban ülnek, színük,
alakjuk, nagyságuk fajtajelleg. Kép 117.
Drog: a bibeszála és a bibéje (Maydis stigma), keményítője (Amylum maydis), és a csíraolaja (Oleum maydis
embryonis). Hatóanyagai a flavonoidok, cseranyagok, illóolaj, zsírosolaj, sziliciumdioxid, K- és E-vitaminok és
szitoszterin.
A bajuszt, azaz a bibéket kell gyűjteni, melyből 10 g szükséges 100 g vízbe.
- Hatásos a vesebajra, hólyagbántalomra és a hólyaggörcsre, de kőoldó és vizelethajtó is.
- Foszforsó tartalma segít a hátgerincfájásnál.
- A szemmel együtt főzve hatásos a köhögés és elnyálkásodás ellen.
Araceae – Kontyvirágfélék. Acorus: P 3+3 A 3+3 G ( ). A rizoma rendesen gumószerű. Jellemzőjük, hogy a
torzsavirágzatot buroklevél veszi körül, s a virágzatban alul ülnek a termős, felül a porzós virágok. A termés
bogyó. A levelek szélesek, szívesek, nyilasak.
118. Acorus calamus – orvosi kálmos. Kelet-indiai származású gyógynövény, melyet a XVI. században hoztak
be, s később elvadult. Jellegzetesen mocsaras, vizes termőhelyeken előforduló, évelő növény. Gyöktörzse
73
vízszintesen kúszik (20-50 cm), tagolt, húsos, szivacsos állományú. A gyöktörzs háti részén erednek a 30-70 cm
hosszú, szálas, kard alakú levelek. Ebből erednek a tömött torzsavirágzatok, melyek 8-12 cm hosszúak, sok apró
virágból állnak. Termése vöröses bogyó, de hazánkban meddő. Kép 118.
Drog: a gyöktörzse (Calami rhizoma), mely szárítva jellemzően illatos, kellemes aromás, fűszeres ízű. Illóolaj is
készül belőle (Aetheroleum calami). Hatóanyagai az illóolajok (cisz izoazaron, izoeugenol), nyálka,
cseranyagok, valamint az acaron keseűanyag.
- Emésztést segítő, étvágyjavító, szélhajtó, erősítő teakeverékek része. Vértisztító.
- Van nyugtató (szívnyugtató) és görcsoldó hatása is.
- Szabályozza a gyomorsavtermelést, fokozza a keringést, fürdővízben idegerősítő.
- Teáját máj- és lépbántalmaknál, altesti fájdalmaknál isszák.
- Fájdalomcsillapító, láb- és izomkenőcsöt, lábfürdőt készítenek belőle, görcs, fáradtság esetén is jó.

111. Mely részeit gyűjtik a kankalinnak?
112. Milyen megítélés alá esik a rebarbara levele, szára és gyöktörzse?
113. Miről ismerhető fel a komló levele?
114. Mit okozhatnak a komló tobozkáinak mirigyszőrei a gyűjtőknek?
115. Melyek a kis és a nagy csalán legfőbb különbségei?
116. Mi a jellegzetessége a nyírfa kérgének és hajtásainak?
117. Miben különbözik a kocsányos és kocsánytalan tölgy?
118. Mely részei gyűjthetők a diónak?
119. Mikor gyűjtik a nyárfa drogját?
120. Miben tér el a fokhagyma levele a vöröshagymáétól?
121. A gyöngyvirág mely részei a drogok? Hogyan szaporítható?
122. A tarackbúza és a csillagpázsit tarackja miben különbözik?
123. Hol helyezkednek el a kukorica virágai?
124. Hol fordul elő a kálmos? Hazánkban mivel szaporodik?
3.9. 9. A próbavizsga kérdései

Valamennyi konkrét gyógynövényre vonatkozó kérdésnél a növény latin nevét, a drogok neveit és a gyűjtési
időt is ismertetni kell. Az egyes kérdéseknél ezt külön már nem jelezzük.
1. Ismertesse a kínai és indiai gyógynövényhasználat történetét!
2. A gyógynövény fogalma. A leggyakoribb drogok latin elnevezései.
3. A hatóanyagok felsorolása és a glikozidok jellemzése.
4. A hatóanyagok szerepe a növényvilágban.
5. Erdei fenyő, madárberkenye.
74
6. A galagonya fajok és a réti legyezőfű.
7. A pillangósvirágúak családjának jellemzése, és az édesgyökér bemutatása.
8. A ligetszépe fajok és a kutyabenge.
9. Köménymag és angyalgyökér.
10. A bodza és az orvosi ziliz.
11. A len és az orvosi tüdőfű.
12. A pemetefű és a citromfű.
13. A majoránna és a menta.
14. A maszlag és a gyapjas gyűszűvirág.
15. A fészkes virágzatúak családjának jellemzése és az aranyvesszőfű.
16. A napraforgó és a cickafark.
17. Az ürömfajok és a benedekfű.
18. A máriatövis és a buglyos fátyolvirág.
19. A rebarbara és a nyírfa.
20. A nyárfa és a gyöngyvirág.
4. III. Mellékletek
4.1. Irodalomjegyzék
Altmann, H. (1993): Mérgező növények, mérgező állatok. Lícium Könyvek.
Bernáth, J. (1997): Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Bernáth, J. (2000): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Biegelbauer, P. (1990): Gyógyító illatok. Bioenergetik Kiadó, Budapest.
Bremness, L. (1993): Füveskönyv. Novotrade Kiadó, Budapest.
Bukovinszky, J. (1992) Ezer jó fű. Kossuth Kiadó, Budapest.
Castleman, M. (1994): Gyógynövény enciklopédia. Esély Kiadó Kft. Budapest.
Dános, B. (1992): Gyógynövényismeret. I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest.
Forey, P. – Fitzsimons, C. (1994): Ehető növények. Egyetemi Nyomda, Budapest.
Galambosi, B. (1983): A fűszer és gyógynövényekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Graf, C. (2002): Holdkalendárium. Magyar Könyvklub, Budapest.
Haraszti, E. (1985): Növényi mérgezések. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Hornok, L. (1978) Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kerekes, J. (1969): Gyógynövénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Kincses Ajtay, M. (1993) Mérgező növények. Kossuth Kiadó, Budapest.
75
Németh, I. (1996): Gyomnövényismeret Regiocon Kft. Kompolt.
Oláh, A. (1989): A természet patikája. Kossuth Kiadó, Budapest.
Pahlow, M. (1990): Reumás és köszvényes bántalmak. Springer-Verlag.
Pahlow, M. (1990): Időskori panaszok és tünetek. Springer-Verlag.
Pahlow, M. (1991): Idegesség és alvászavarok. Springer-Verlag.
Pahlow, M. (1991): Gyomor- és bélpanaszok kezelése. Springer-Verlag.
Pahlow, M. (1992): Hólyag- és vesebántalmak kezelése. Springer-Verlag.
Pahlow, M. (1992): Megfázás és influenza kezelése. Springer-Verlag.
Polunin, M. – Robbins, Ch. (1993): Nagy orvosságos könyv. Corvina Kiadó, Budapest.
Polunin, O. (1981): Európa fái és bokrai. Gondolat Kiadó, Budapest.
Rápóti, J. – Romváry, V. (1990): Gyógyító növények. Medicina Kiadó, Budapest.
Rosival, V. (1992): Gyógyító természet. Homeopátia. Kossuth Kiadó, Budapest.
Simon, T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Theiss, B. –Theiss, P. (1989): Erdők, mezők patikája. Microtrade Kft. Eger.
Treben, M. (1990): Egészség Isten patikájából. Hunga Print Kiadó, Budapest – Maglód.
Treben, M. (1991): Allergia. Biokultúra Egyesület, Budapest.
Ujvárosi, M. (1973): Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Varró, A. B. (1991): Gyógynövények gyógyhatásai. Pannon Kiadó, Budapest.
4.2. A gyógynövények magyar-latin neveinek tárgymutatója

Acsalapu, közönséges - Petasites hybridus
Akácfa - Robinia pseudoacacia
Angyalgyökér, orvosi - Angelica archangelica
Ánizs - Pimpinella anisum
Aranyvessző, kanadai - Solidago canadensis
Aranyvessző, közönséges - Solidago virga-aurea
Aranyvessző, magas - Solidago gigantea
Árvacsalán, fehér - Lamium album
Árvácska, mezei - Viola arvensis
Árvácska, háromszínű – Viola tricolor
Bab - Phaseolus vulgaris
Bazsalikom, kerti - Ocimum basilicum
Beléndek - Hyoscyamus niger
76
Benedekfű - Cnicus benedictus
Bodza, fekete - Sambucus nigra
Bojtorján, közönséges - Arctium lappa
Boróka - Juniperus communis
Borsikafű - Satureja hortensis
Borsmenta - Mentha x piperita
Búzavirág, kék - Centaurea cyanus
Cickafark, közönséges - Achillea millefolium
Citromfű - Melissa officinalis
Csalán, apró - Urtica urens
Csalán, nagy - Urtica dioica
Cseregalagonya - Crataegus laevigata
Dió, közönséges - Juglans regia
Édesgyökér, igazi - Glycyrrhiza glabra
Édeskömény, közönséges - Foeniculum vulgare
Erdeifenyő - Pinus sylvestris
Ezerjófű, kis - Centaurium erythraea (C. minus)
Fagyöngy, fehér - Viscum album
Fátyolvirág, buglyos - Gypsophila paniculata
Fecskefű, vérehulló - Chelidonium majus
Fehérmályva - Althaea officinalis
Fodormenta - Mentha aquatica var. crispa
Fokhagyma - Allium sativum
Füzike, kisvirágú - Epilobium parviflorum
Galagonya, egybibés - Crataegus monogyna
Galaj, tejoltó - Galium verum
Gyömbérgyökér, erdei - Geum urbanum
Gyöngyvirág - Convallaria majalis
Gyujtoványfű, közönséges - Linaria vulgaris
Gyűszűvirág, gyapjas - Digitalis lanata
Hárs, kislevelű - Tilia cordata
Hárs, nagylevelű - Tilia platyphyllos
77
Iglice, tövises - Ononis spinosa
Izsóp - Hyssopus officinalis
Kakukkfű, kerti - Thymus vulgaris
Kakukkfű, mezei - Thymus serpyllum
Kálmos, orvosi - Acorus calamus
Kankalin, tavaszi - Primula veris
Kapor, kerti - Anethum graveolens
Kapotnyak - Asarum europaeum
Kasvirágfajok - Echinacea spp.
Katáng, mezei - Cichorium intybus
Kecskeruta, orvosi - Galega officinalis
Komló - Humulus lupulus
Koriander - Coriandrum sativum
Kökény - Prunus spinosa
Kömény - Carum carvi
Körömvirág, kerti - Calendula officinalis
Kövirózsa, házi - Sempervivum tectorum
Kukoria - Zea mays
Kutyabenge, közönséges - Frangula alnus
Legyezőfű, réti - Filipendula ulmaria
Len, házi - Linum usitatissimum
Lestyán - Levisticum officinale
Levendula, valódi - Lavandula angustifolia
Libapimpó - Potentilla anserina
Ligetszépe, parlagi - Oenothera biennis
Ligetszépe, vöröslő - Oenothera erythrosepala
Macskagyökér, orvosi - Valeriana officinalis
Madárberkenye - Sorbus aucuparia
Majoránna, kerti - Majorana hortensis
Mák - Papaver somniferum
Málna - Rubus idaeus
Mályva, erdei – Malva sylvestris
78
Mályva, papsajt - Malva neglecta
Máriatövis - Silybum marianum
Martilapu - Tussilago farfara
Maszlag - Datura stramonium
Mustár, fekete vagy francia - Brassica nigra
Nadálytő, fekete - Symphytum officinale
Nadragulya - Atropa bella-donna
Napraforgó - Helianthus annuus
Nyár, fekete - Populus nigra
Nyír, közönséges - Betula pendula
Orbáncfű, közönséges - Hypericum perforatum
Ökörfarkkóró, dúsvirágú - Verbascum densiflorum
Ökörfarkkóró, szöszös - Verbascum phlomoides
Örménygyökér - Inula helenium
Paprika - Capsicum annuum
Párlófű, közönséges - Agrimonia eupatoria
Pásztortáska - Capsella bursa-pastoris
Pemetefű, orvosi - Marrubium vulgare
Petrezselyem - Petroselinum crispum
Pipacs - Papaver rhoeas
Pitypang, pongyola - Taraxacum officinale
Rebarbara, tenyeres - Rheum palmatum
Ribizke, fekete - Ribes nigrum
Ricinus - Ricinus communis
Rómaiszékfű - Anthemis nobilis
Rozmaring - Rosmarinus officinalis
Ruta, kerti - Ruta graveolens
Somkóró, orvosi - Melilotus officinalis
Sóskaborbolya - Berberis vulgaris
Szagos müge - Asperula odorata, Galium odoratum
Szamóca, erdei - Fragaria vesca
Szappanfű, orvosi - Saponaria officinalis
79
Szarkaláb, keleti - Consolida orientalis
Szarkaláb, mezei - Consolida regalis
Székfű, orvosi - Matricaria chamomilla, Matricaria recutita
Szurokfű, közönséges - Origanum vulgare
Szúrós gyöngyajak - Leonurus cardiaca
Tarackbúza, közönséges - Agropyron repens
Tök, maghéj nélküli - Cucurbita pepo var. styriaca
Tölgy, kocsányos - Quercus robur
Tölgy, kocsánytalan – Quercus petraea
Turbolya, zamatos - Anthriscus cerefolium
Tüdőfű, pettyegetett - Pulmonaria officinalis
Tyúkhúr - Stellaria media
Útifű, lándzsás - Plantago lanceolata
Útifű, nagy - Plantago maior
Üröm, fehér - Artemisia absinthium
Üröm, fekete - Artemisia vulgaris
Vadgesztenye - Aesculus hippocastanum
Vadrózsa - Rosa canina
Varádics, gilisztaűző - Chrysanthemum vulgare, Tanacetum vulgare
Vasfű, közönséges - Verbena officinalis
Ziliz, orvosi - Althaea officinalis
Zsálya, orvosi - Salvia officinalis
Zsurló, mezei - Equisetum arvense
4.3. A gyógynövények latin-magyar neveinek tárgymutatója

Achillea millefolium - közönséges cickafark
Acorus calamus – orvosi kálmos
Aesculus hippocastanum – vadgesztenye
Agrimonia eupatoria – közönséges párlófű
Agropyron repens - közönséges tarackbúza
Allium sativum – fokhagyma
Althaea officinalis – orvosi ziliz
Anethum graveolens – kerti kapor
80
Angelica archangelica – orvosi angyalgyökér
Anthemis nobilis – rómaiszékfű
Anthriscus cerefolium – zamatos turbolya
Arctium lappa – közönséges bojtorján
Artemisia absinthium - fehér üröm
Artemisia vulgaris - fekete üröm
Asarum europaeum – kapotnyak
Asperula odorata – szagos müge
Atropa bella-donna – nadragulya
Berberis vulgaris – sóskaborbolya
Betula pendula – közönséges nyír
Brassica nigra – fekete vagy francia mustár
Calendula officinalis – kerti körömvirág
Capsella bursa-pastoris – pásztortáska
Capsicum annuum – paprika
Carum carvi – kömény
Centaurea cyanus - kék búzavirág
Centaurium erythraea (C. minus) - kis ezerjófű
Chelidonium majus - vérehulló fecskefű
Chrysanthemum vulgare - gilisztaűző varádics
Cichorium intybus - mezei katáng
Cnicus benedictus – benedekfű
Consolida orientalis – keleti szarkaláb
Consolida regalis – mezei szarkaláb
Convallaria majalis – gyöngyvirág
Coriandrum sativum – koriander
Crataegus laevigata – cseregalagonya
Crataegus monogyna – egybibés galagonya
Cucurbita pepo var. styriaca – maghéj nélküli tök
Datura stramonium – maszlag
Digitalis lanata – gyapjas gyűszűvirág
Echinacea spp. – kasvirágfajok
81
Epilobium parviflorum - kisvirágú füzike
Equisetum arvense – mezei zsurló
Filipendula ulmaria – réti legyezőfű
Foeniculum vulgare – közönséges édeskömény
Fragaria vesca – erdei szamóca
Frangula alnus – közönséges kutyabenge
Galega officinalis – orvosi kecskeruta
Galium odoratum - szagos müge
Galium verum – tejoltó galaj
Geum urbanum – erdei gyömbérgyökér
Glycyrrhiza glabra – igazi édesgyökér
Gypsophila paniculata – buglyos fátyolvirág
Helianthus annuus – napraforgó
Humulus lupulus – komló
Hyoscyamus niger – beléndek
Hypericum perforatum - közönséges orbáncfű
Hyssopus officinalis – izsóp
Inula helenium – örménygyökér
Juglans regia – közönséges dió
Juniperus communis – boróka
Lamium album – fehér árvacsalán
Lavandula angustifolia – valódi levendula
Leonurus cardiaca – szúrós gyöngyajak
Levisticum officinale – lestyán
Linaria vulgaris - közönséges gyujtoványfű
Linum usitatissimum – házi len
Majorana hortensis – kerti majoránna
Malva neglecta – papsajt mályva
Malva sylvestris – erdei mályva
Marrubium vulgare – orvosi pemetefű
Matricaria chamomilla - orvosi székfű
Matricaria recutita - orvosi székfű
82
Melilotus officinalis – orvosi somkóró
Melissa officinalis – citromfű
Mentha aquatica var. crispa – fodormenta
Mentha x piperita – borsmenta)
Ocimum basilicum – kerti bazsalikom
Oenothera biennis – parlagi ligetszépe
Oenothera erythrosepala – vöröslő ligetszépe
Ononis spinosa – tövises iglice
Origanum vulgare – közönséges szurokfű
Papaver rhoeas – pipacs
Papaver somniferum – mák
Petasites hybridus – közönséges acsalapu
Petroselinum crispum – petrezselyem
Phaseolus vulgaris – bab
Pimpinella anisum – ánizs
Pinus sylvestris – erdeifenyő
Plantago lanceolata - lándzsás útifű
Plantago maior - nagy útifű
Populus nigra – fekete nyár
Potentilla anserina – libapimpó
Primula veris - tavaszi kankalin
Prunus spinosa – kökény
Pulmonaria officinalis – pettyegetett tüdőfű
Quercus petraea – kocsánytalan tölgy
Quercus robur – kocsányos tölgy
Rheum palmatum – tenyeres rebarbara
Ribes nigrum – fekete ribizke
Ricinus communis – ricinus
Robinia pseudoacacia – akácfa
Rosa canina – vadrózsa
Rosmarinus officinalis – rozmaring
Rubus idaeus – málna
83
Ruta graveolens – kerti ruta
Salvia officinalis – orvosi zsálya
Sambucus nigra – fekete bodza
Saponaria officinalis – orvosi szappanfű
Satureja hortensis – borsikafű
Sempervivum tectorum – házi kövirózsa
Silybum marianum – máriatövis
Solidago canadensis - kanadai aranyvessző
Solidago gigantea - magas aranyvessző
Solidago virga-aurea - közönséges aranyvessző
Sorbus aucuparia – madárberkenye
Stellaria media – tyúkhúr
Symphytum officinale – fekete nadálytő
Tanacetum vulgare - gilisztaűző varádics
Taraxacum officinale - pongyola pitypang
Thymus serpyllum – mezei kakukkfű
Thymus vulgaris – kerti kakukkfű
Tilia cordata – kislevelű hárs
Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs
Tussilago farfara – martilapu
Urtica dioica - nagy csalán
Urtica urens - apró csalán
Valeriana officinalis – orvosi macskagyökér
Verbascum densiflorum – dúsvirágú ökörfarkkóró
Verbascum phlomoides - szöszös ökörfarkkóró
Verbena officinalis - közönséges vasfű
Viola arvensis - mezei árvácska
Viola tricolor – háromszínű árvácska
Viscum album – fehér fagyöngy
Zea mays – kukoria
4.4. A záróvizsga kérdései

4.4.1. A. Kérdéssor
84
1. Ismertesse az amerikai és európai gyógynövényhasználat történetét!
2. A drog fogalma és elnevezésének alapelvei példákkal.
3. Okozhatnak e rákot a gyógynövények? Példák.
4. A hatóanyag produkcióra ható tényezők.
5. A zsurlófélék jellemzése és a szarkaláb.
6. A gyömbérgyökér és az apró bojtorján.
7. A kövirózsa és a fekete ribizke.
8. A bab és a vadgesztenye.
9. Az ernyős virágzatúak családjának jellemzése és a koriander.
10. A szagos müge és a macskagyökér.
11. A mályva fajok és a fekete nadálytő.
12. A zsálya és a borsikafű.
13. A szurokfű és a beléndek.
14. Az ökörfarkkóró fajok és a vérehulló fecskefű.
15. A mák és az árvácska fajok
16. Az örménygyökér és a kamilla.
17. Az acsalapu és a búzavirág.
18. A pitypang és a fehér fagyöngy.
19. A tyúkhúr és a komló.
20. A tölgyfafajok ismertetése és a kukorica.
4.4.2. B. Kérdéssor
1. Ismertesse a magyar gyógynövény alkalmazás történetét!
2. Nem szokványos drogelnevezések, példákkal.
3. A hatóanyagok felsorolása és az alkaloidok ismertetése.
4. A házi szerek elkészítésének módszerei.
5. A boróka és a kapotnyak.
6. A rózsafélék családjának jellemzése, és a málna, szamóca ismertetése.
7. A rózsafajok és az orvosi somkóró.
8. Az akác és a kerti ruta.
9. A kapor és az ánizs.
10. A lestyán és a hársfa fajok.
11. A ricinus és a kis ezerjófű.
85
12. Mutassa be az ajakosok családját és a levendula fajokat!
13. A kakukkfű fajok és a bazsalikom.
14. A paprika és az útifű fajok.
15. A fekete mustár és az orbáncfű.
16. A pásztortáska és a kamilla.
17. A martilapu és a körömvirág.
18. A katángkóró és a szappanfű.
19. A csalánfajok és a diófa.
20. A fokhagyma és a tarackbúza.
4.5. Ábrajegyzék
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160

Etnobotanika

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Etnobotanika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

GYÓGYNÖVÉNY- ÉS DROGISMERET

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 számú projekt keretében készült.

A jegyzetben rövid áttekintést adunk a gyógynövények használatának történetéről, azok gyűjtéséről,

A tárgy keretében a legfontosabb rész a növényismeret. Ez viszonylag rövid leírást ad a gyógynövényekről, s

2. I. Rész. Általános ismeretek

2.1. 1. A gyógynövények használatának története

A Föld népességének kétharmada ma is elsődlegesen gyógynövényeket használ a betegségek kezelésénél. Több

A hippokratészi kúrákat a római birodalom orvoslása is alkalmazta, de vegyítették a vallással és a mágiával.

2.2. 2. A magyar gyógynövényismeret története.

A papok és szerzetesek már a legrégebbi időktől kezdve ültették a kolostorkertekbe a gyógynövényeket, s

2.3. 3. A gyógynövény fogalma.

2.4. 4. A drog fogalma és nevezéktana

A gyógynövényt, mint nyersanyagot alkalmazzák, és a gyógyászat területén ennek a nyersanyagnak drog a

Növényi drog lehet:

A drogkereskedelemben alkalmazott leggyakoribb morfológiai szakkifejezések

amentum, -i barka lichen –es zuzmó

amylum, -i keményítő lignum, -i faanyag, farész

anthodium,-i virágzat nux, nuces dió

bacca, -ae bogyó oleum, -i olaj

bulbus, -i hagyma pericarpium, -ii terméshéj

capsula, -ae tok, termés petalum, -a szirom

caput, - itis fej pseudofructus áltermés

cortex, -icis kéreg pulvis por

dissepimentum dió válaszfal radix, -icis gyökér

flos, -ris virág recens friss, zsenge

folium, -ii levél resina, -ae gyanta

frons, -des ágvég, lomb rhizoma, -ae gyökértörzs

fructus, -us gyümölcs semen, -inis mag

galbulus, -i áltermés stigma, -ae bibe

galla, -ae gubacs stolo, -inis gyökérhajtás, futószár

gemma, -ae rügy strobulus, -i toboz

glans, glandes makk summitas, -atis hajtáscsúcs

granum, -i magszem tostus, a, um pörkölt

herba, -ae fű, herba tuber, -ecis gumó

2.4.1. Ellenőrző kérdések

1. A Föld népességének hány százaléka használ még ma is gyógynövényeket a betegségek kezelésére?

c. kevesebb, mint fele

2. Kínában a gyógyító növényekről az első nyomtatott könyvben hány növényt ismertettek?

3. Melyik állítás nem igaz a kínai orvoslással kapcsolatban?

a. a betegség a harmónia megbomlása miatt van

b. az energia és életerő tannal minden változás megmagyarázható

c. a természetet öt elem építi fel: föld, levegő, tűz, víz, éter

4. Az első indiai orvosi iskolában mi volt Jivaka próbatétele?

a. gyógyító növényeket kellett keresnie

b. haszontalan növényeket kellett keresnie

c. mérgező növényeket kellett keresnie

5. Az indiaiak a tudásukat átadták:

7. Mely gyógynövény fogyasztását jegyezte fel Hérodotosz az Egyiptomiakról?

8. Empedoklész a K. e. 5. században mit társított a négy elemhez?

9. Kr. e. a 3. században Theophrasztosz alkotta mű volt:

b. az első európai herbárium

c. az első összefoglaló mű a higiéniáról

10. Kik voltak viszonylag közeli kortársak az alábbiak közül?

11. A német Hahnemann nevéhez mi fűződött?

b. a fürdők alkalmazásának bevezetése

c. egy részletes fűvészkönyv kiadása

b. gyógynövények főzeteit használták

e. pénzt nem fogadtak el

f. monoton énekléssel hipnotizálták a beteget

d. a kolostorban lévő ispotályok szerzeteseinek

c. esetenként, mértékkel előírt dózisban

15. Rendelje egymáshoz az alábbi kifejezéseket!