Írta: Galántai Ágnes (2013)

Mese Zizgeri Zizegőről, a zajos zergéről

Zizgeri Zizegő, a zajos zerge néma csöndben ült és bámulta magát a tó tükrében.

"Most mi lesz?" gondolta, és mereven nézte tovább a hullámzó képet. "El kell mennem. Többet nem
maradhatok itt. Csendes Csenge megharagudott rám, mert túl sokat zajongtam. Pedig nem is akartam,
csak, hát ilyen a természetem" motyogta tudtán kívül hangosan.

"Könnyű a természetedre fogni a bántó viselkedést!" hangzott fel gondolatai ködén át a dörmögő
bugyogó hang. Tanító Teknős dugta ki a fejét a tóból épp Zizgeri Zizegő tükörképének orránál.

"De hát mit tehetnék?" szabadkozott a zerge.

"Változz meg!" vágta rá a teknős.

"De hogyan változzak meg?!" kérdezte kétségbeesetten a zerge "Amikor egész életemben ilyen
voltam?!"

"Lassan és óvatosan. Meg kell tanulnod nem csak magadra figyelni, hanem a többiekre is. Meg kell őket
ismerned, és meg kell tudnod, mi az, ami őket idegesíti benned. Ha tudod, akkor magadat kell
megismerned, és kitalálnod, hogyan változz meg úgy, hogy önmagad maradj, de a többieknek mégse
okozz rossz érzést."

"De Tanító Teknős, ez nagyon nehéz!"

"Ez így van, Zizgeri Zizegő, de ezért vannak a barátaid, például Csendes Csenge, hogy segítsenek
zökkenőmentes zergévé válni."

"De hát épp Csendes Csenge az, aki haragszik rám! Hogy segítene ő bármiben?!"

"Meglátod, fog ő segíteni, mert szeret téged. Te is szereted őt, ugye?"

"Igen."

"Akkor most úgy tudod őt kiengesztelni kicsit, ha bocsánatot kérsz tőle, amiért megbántottad."

"De miért kérnék bocsánatot, ha nem szándékosan bántottam meg?!"

1
Mese Zizgeri Zizegőről Írta: Galántai Ágnes (2013)

"Nem is azért, mert szándékos volt, hanem azért, mert nem volt szándékos. Ugye? Hiszen nem akartad
megbántani, és épp ezért kérsz bocsánatot."

"Igazad van."

***

"Csengettyűs hangon csilingelő szavú Csendes Csenge! Kérlek bocsáss meg, hogy megbántottalak a
viselkedésemmel! Nem akartalak megbántani!"

"Igazán?"

"Igazán-igazán!"

"És honnan tudom, hogy a jövőben nem fogsz újra az akaratodon kívül megbántani?!"

"Ezt sajnos nem tudom neked megígérni, Csengettyűs hangon csilingelő szavú Csendes Csenge, csak
azt, hogy a jövőben odafigyelek rá, hogy ne zajongjak annyit, amikor az téged zavar."

"És honnan tudod, hogy engem mikor zavar, hogy zajongsz?!"

"Azt sajnos nem tudom, Csendes Csenge, ha nem árulod el nekem."

"Szóval észre sem veszed, hogy zavarsz?"

"Észre sem veszem, Csenge."

"Az baj. Figyelj jobban oda. De ne aggódj, majd segítek. Együtt megtanulunk majd odafigyelni, hogy
ne bántsuk meg egymást, jó?"

"Köszönöm, Csendes Csenge! Igazi barátom vagy! Szeretlek!"

"Én is szeretlek, Zizgeri Zizegő!"