Professional Documents
Culture Documents
A Konfliktuskezelés Technikái Dr. Budavári, Takács Ildikó
A Konfliktuskezelés Technikái Dr. Budavári, Takács Ildikó
iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Bevezetés (cél, követelmény)
A konfliktuskezelés technikái c. tananyag az emberi erőforrás tanácsadók számára íródott. A tananyag
elsősorban a konfliktuskezelés elméleti alapjait szándékozik megadni, amely tudás segítségével a strukturált
csoportfoglalkozások gyakorlatait értelmezni, tudatosítani képesek a hallgatók.
A második témakör a stressz és a konfliktusok kapcsolatát mutatja be. Ezen belül tárgyaljuk a stressz fogalmát,
jelentését, a stresszre adott válaszokat.
A harmadik témakör a konfliktusok forrásaival foglalkozik. Ezen belül tárgyaljuk az érték, szükséglet,
percepció, a korlátozott erőforrások stb. szerepét a konfliktusok kialakulásában.
A tananyag célja, hogy modern, naprakész tudást adjon a konfliktusok elméleti hátteréről, a konfliktusfogalom
kialakulásáról, alakulásáról.
iv
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
I. rész - témakör: A konfliktus
meghatározása
2
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. fejezet - tanulási egység: A
konfliktusokról való gondolkodás az
ókortól a huszadik századig
Az első tanulási egységben áttekintjük a konfliktusról való gondolkodást az ókortól kezdődően. Választ
keresünk arra a kérdésre, hogy mi a konfliktus. Először az ókori filozófusok segítségével (Arisztotelész,
Hérakleitosz), majd a középkor, újkor és legújabb kor gondolkodói segítségével (Descartes, Hegel, Kierkegaard,
Darwin).
Cél: a hallgató ismerje meg a konfliktusról vallott nézeteket az ókortól a legújabb korokig.
Követelmény: a hallgató tudjon különbséget tenni a különböző korok és gondolkodók konfliktusról alkotott
nézetei között.
Mi is az a konfliktus?
Egy vizsgálatban (Budavári-Takács, J. Klér, 2010) egyetemistákat kérdeztek meg arról, hogy mit értenek
konfliktus alatt. A válaszadók zöme kellemetlen, feszült, veszekedős, vitás helyzetet jelölt meg, amelyet el kell
kerülni. Valószínű, hogy ha az olvasó megkérdezné önmagát, ill. a környezetében élőket, valami hasonló
eredményt kapna. Hétköznapi életünk tele van olyan szituációkkal, amelyekre azt mondjuk, hogy konfliktusos
helyzetek, de meg tudjuk-e pontosan határozni, hogy mi is a konfliktus?
A konfliktus metaforáját elsők között 2300 évvel ezelőtt Arisztotelész fogalmazta meg.
Az ókori filozófus az erényekről szóló fejtegetéseiben az értelem és az érzelem szerepéről elmélkedik. Szerinte
az értelem és az érzelem ellentétben állnak. Az érzelmek (vágy, indulat, félelem) ugyanis az ember primitív,
ösztönös reakciói, amelyek veszélyeztetik az erények érvényre jutását. Az értelem, a bölcsesség az, amelyik
kordában tudja tartani őket. Az erényes ember törekszik arra, hogy érzelmei fölött értelme uralkodjon.
Ezt a filozófiai megközelítést tovább gondolva azt mondhatjuk, hogy a konfliktusok által generált érzelmek
károsak, az értelemnek uralkodnia kell rajtuk.
Hérakleitosz úgy gondolta, hogy a világ felépítésével kapcsolatban olyasmiket is tud, amit a többi ember nem.
3
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás az ókortól a
huszadik századig
2. ábra: Hérakleitosz (i.e. 535-475) Forrás: Raffaello: Az athéni iskola c. festmény részlete
• az egyik az olyan ellentétek, amelyek egyazon dologban foglaltatnak benne, illetve ez hozza őket létre (pl.:
egy ugyanazon dolog az egyik embernek értékes, másoknak nem),
• a másik csoportba tartoznak azok az ellentétek, amelyek azáltal tartoznak össze, hogy ugyanannak a
folyamatnak különböző stádiumai (pl.: nem létezik helyes helytelen nélkül).
A világegyetemről alkotott képe a változás gondolatán alapul, amely a létezés mindent átfogó törvénye. A
változás magában foglalja az ellenállást, az ellenállás pedig magában hordozza a konfliktus lehetőségét.
Hérakleitosz máig ható gondolata, hogy az ellentétek, a konfliktusok a világunk természetes állapotai.
A konfliktusok, amelyekről gondolkodtak, elsősorban az erény és a bűn, az ördögi és az angyali között feszült.
A korszak szemlélete a konfliktusokkal kapcsolatban, hogy meg kell szüntetni őket, és a jósággal (pl.
türelem, megbocsátás) kell helyettesíteni.
Hétköznapi tapasztalataink szerint a konfliktusokról ma is gyakran így gondolkodunk, amely nézeteket úgy
tűnik, hogy a keresztény kultúrkör gyökereiben kell keresnünk.
Az újkor kiemelkedő filozófusa René Descartes, aki a test és a lélek kettősségének szemléletéhez a leginkább
hozzájárult: Cogito ergo sum! (Gondolkodom, tehát vagyok.) szól híres mondata.
4
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás az ókortól a
huszadik századig
3. ábra: René Descartes(1596-1650) Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ren%C3%A9_Descartes
Descartes a módszeréről így vallott: „Ezért úgy gondolom, hogy minden, amit látok, hamis. Meggyőzöm
magamat, hogy mindazok a dolgok, amik csalóka emlékezetemben élnek, sohasem léteztek. Úgy gondolom,
hogy nem érzékelek semmit. Úgy hiszem, hogy a test, az alak kiterjedése, a mozgás és az elhelyezkedés csupán
az agy szüleményei. Akkor mit higgyünk igaznak? Talán csak azt, hogy semmi sem biztos a világon.” (Id:
Strasser, Randolph, 2008)
A dialektika lényege, hogy egy eszme (tézis) a maga ellentétébe csap át (antitézis), majd mindkettő feloldódik
egy átfogó elvben (szintézis). Ez a megoldás magát a fejlődést jelenti, hiszen egy új minőség jön létre.
Soren Kierkegaard, a magányos dán filozófus egész életét a konfliktusok szőtték át: apjával, menyasszonyával,
kortársaival, végül egyházával is szembekerült.
5
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás az ókortól a
huszadik századig
5. ábra: Kierkegaardról (1813-1855) készült korabeli karikatúra Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B8ren_Aabye_Kierkegaard
Kierkegaard a konfliktusokról vallott nézeteit jól szemlélteti a következő idézet: „A létező szubjektív
gondolkodó egyszerre áll negatív és pozitív viszonyban az igazsággal. Megtalálható benne mind a humor, mind
a szükséges pátosz, és állandóan a valamivé válás folyamatát éli, vagyis mindig törekszik valami felé.” Id:
Strasser, Randolph, 2008)
A konfliktusokról ma akkor gondolkodunk így, amikor a saját és a másik nézőpontjait is igyekszünk mérlegelni,
figyelembe venni, a megoldás érdekében.
A modern kor konfliktusokkal kapcsolatos nézeteinek sorát Charles Darwin gondolataival kezdjük. Darwin fő
művének az evolúciós elmélet alkotóelemének tekintette a konfliktust.
Az evolúció minden pillanatában megjelenik a konfliktus, hiszen a fejlődés lényege a létért való küzdelem, a
verseny, amelyben az erősebb, a rátermettebb győz.
Összefoglalás
Az első tanulási egységben áttekintettük a konfliktusról való gondolkodást az ókortól kezdődően. Választ
kerestünk arra a kérdésre, hogy mi a konfliktus az ókori filozófusok segítségével (Arisztotelész, Hérakleitosz),
majd a középkor, újkor és legújabb kor gondolkodói segítségével (Descartes, Hegel, Kierkegaard, Darwin).
1. Gondolja végig az első fejezetben olvasottakat! Sorolja fel, kik voltak azok a gondolkodók, akiknek a
konfliktusról való vélekedéseit megismertük?
5. Fejtse ki, mivel járult hozzá Hegel és Kierkegaard a konfliktusokról való gondolkodásunkhoz!
6
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2. fejezet - tanulási egység: A
konfliktusokról való gondolkodás a
huszadik századtól napjainkig.
A második tanulási egységben áttekintjük a konfliktusról való gondolkodást a huszadik századtól napjainkig.
Választ keresünk arra a kérdésre, hogy mi a konfliktus - a huszadik század nagy pszichológusainak segítségével
(Freud, Adler, Rogers), majd Coser elméletével folytatjuk, akinek a gondolatait Deutsch vitte tovább. Sartre,
gondolatait követik Slavin és Kriegman nézetei, majd a konfliktusos gondolkodásról De Bono, végül Glasl
eszkalációs elmélete zárja a sort.
Cél: a hallgató ismerje meg a konfliktusról vallott nézeteket a huszadik századtól napjainkig.
Követelmény: a hallgató tudjon különbséget tenni a különböző gondolkodók konfliktusról alkotott nézetei
között.
A pszichoanalízis atyját először követő, majd vele szakító Alfred Adler, az individuálpszichológia atyja.
Szerinte a konfliktusok az ego felsőbbrendűségi törekvései és környezetének interakciójából adódnak. Ez a
konfliktus a viselkedés mozgatórugója.
Elméletében kifejti, hogy a velünk született kisebbrendűségi érzés alapvető emberi tulajdonság, és a konfliktus
abból a késztetésből fakad, hogy az ember felsőbbrendűségre törekszik. Szerinte: „Embernek lenni annyit jelent,
hogy kisebbrendűnek érzi magát, s emiatt állandóan saját magát igyekszik legyőzni.”
A konfliktus Adler elméletében egy minden emberben létező egyetemleges állapot. Szerinte a konfliktus
megszüntethető, amennyiben pozitív kompenzáció révén a környezet segíti az önalakítás-önteremtés kreatív
folyamatát.
7
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás a huszadik
századtól napjainkig.
Carl Rogers a személyközpontú pszichológia egyik fontos képviselője és a nondirektív terápiás módszer
megalapozója. Szerinte a konfliktus gyökere a személyiség veleszületett pozitív természete és a civilizációs
társadalom sokszor természetellenes hatásai között kereshető, amelyek rárakódnak a személyiségre.
Carl Rogers a személyközpontú pszichológia egyik fontos képviselője és a nondirektív terápiás módszer
megalapozója. Szerinte a konfliktus gyökere a személyiség veleszületett pozitív természete és a civilizációs
társadalom sokszor természetellenes hatásai között kereshető, amelyek rárakódnak a személyiségre.
A konfliktusok a társadalom (család, kultúra) szabályrendszerei, elvárásai az egyén pozitív törekvései között
vannak.
„Terapeutaként arra törekszem, hogy kliensem a saját módján és tempójában jusson el konfliktusának
gyökeréig.” (Id.: Randolph, Strasser, 2008)
Terápiájában olyan légkör megteremtésére törekszik, amelyben az egyén a saját erőfeszítései révén tudja
megoldani konfliktusait. Ez a légkörteremtő hármas az empátia, a kongruencia és a feltétel nélküli elfogadás.
Jean-Paul Sartre a huszadik század legismertebb francia író filozófusa. Sartre gondolkodásának középpontjában
az emberi szabadság áll. Szerinte az ember azzá lesz, amivé teszi magát: mivel a szabadságunk adott, lépten-
nyomon választanunk kell, ami felelősséggel ruház fel bennünket. A lét és a semmi c. művében kifejti, hogy
önmagunk és a mások között kialakított kapcsolat a „kölcsönösségen” és a „változáson” alapul. Ez a
kölcsönösség és változás magában hordozza a konfliktusok lehetőségét. Az egyén, amikor másokat egyenrangú
félként tisztel, akkor ez maga megteremti az egyének közötti különbség élményét, ebből természetszerűleg
következik a konfliktus. Amikor másokkal interakcióba lépve tiszteletben tartjuk mások másságát, ez
önmagában konfliktus helyzet.
8
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás a huszadik
századtól napjainkig.
Lewis Coser szociológus, aki A társadalmi konfliktus funkciói c. művében, kifejtette, hogy a társadalmi
konfliktus gyökere a korlátozott erőforrásokért folyó küzdelem. A küzdelem célja a rivális csoport
semlegesítése, bántalmazása vagy megsemmisítése. Legfőbb mondanivalója, hogy a konfliktus a csoporthoz
tartozók és a nem a csoporthoz tartozók között keletkezik. Szerinte a konfliktusnak összetartó szerepe van. Ez
teremti meg az erős összetartozást és a kohéziót egy adott csoporton belül.
Morton Deutsch (1920- ), a Columbia egyetem professzora, Coser elméletét követve továbbvizsgálta konfliktus
pozitív és negatív aspektusait. „A konfliktus feloldása” (1973) c. művében kifejti modern konfliktusfelfogását.
Szerinte a konfliktusokat nem megszüntetni kell, hanem a fejlődés lehetőségeként kell felfogni.
Megkülönbözteti a konstruktív és a destruktív konfliktust. A destruktív konfliktusban a résztvevők vesztesnek
élik meg magukat, a konstruktív konfliktusokban résztvevők pedig nyertesnek, amely megelégedéssel tölti el a
résztvevőket.
9
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás a huszadik
századtól napjainkig.
Malcolm Owenn Slavin és Daniel Kriegman amerikai pszichológusok a pszichoanalitikus terápiás
szemléletből közelítik a konfliktus fogalmát. Úgy gondolják, hogy a konfliktusok a természetes emberi
létezéshez tartoznak, a konfliktusoknak evolúciós funkciójuk van, a fejlődést szolgálják. Rávilágítanak arra,
hogy a konfliktusok az emberi kapcsolatokat jellemző jelenségek, még terápiás kapcsolatokban is előfordulnak,
minden más kapcsolathoz hasonlóan.
Edward de Bono a Máltán született pszichiáter „Konfliktusok” c. művében fejti ki konfliktusokról szóló
álláspontját. Szerinte a konfliktus forrása a konfliktusos gondolkodásban keresendő. A konfliktusos
gondolkodásra a rugalmatlanság, a merev logikai szabályok jellemzőek. A hegeli tézis – antitézis logikája vezet
szerinte a konfliktusokhoz, amely a kommunikációban is tetten érhető.
A konfliktusok kezelése a gondolkodás megváltoztatásával érhető el. A merev logika helyett a kreatív oldal
irányú (laterális) gondolkodást kell előnyben részesítenünk, amellyel kreatív problémamegoldást érhetünk el. De
Bono szerint a konfliktusok oka a merev értékrend és a viselkedési sémák jelenléte (De Bono, 1985).
Számunkra az első fokozatok fontosak, hiszen itt az együttműködés még létrejöhet, az egyéni konfliktuskezelés
itt hatásos!
10
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusokról
való gondolkodás a huszadik
századtól napjainkig.
15. ábra: Friedrich Glasl (1941-). Forrás: http://www.forumzfd-akademie.de/en-af/node/1134
A konfliktus szó a latin confligo-ból származik, amelynek jelentése összevet, összecsap, megütközik,
perlekedik. Az általunk használt konfliktus definíció a következő: „egyének vagy társadalmi csoportok
közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek,
nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg.
Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy a másik
igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző.” (Szekszárdi 1995, 1996)
Összefoglalás
Az második tanulási egységben áttekintettük a konfliktusról való gondolkodást a huszadik századtól napjainkig.
Választ kerestünk arra a kérdésre, hogy mi a konfliktus a huszadik század nagy pszichológusai segítségével
(Freud, Adler, Rogers), majd Coser elméletével folytattuk, akinek a gondolatait Deutsch vitte tovább. Sartre,
gondolatait követte Slavin és Kriegman nézetei, majd a konfliktusos gondolkodásról Edvard De Bono, végül
Glasl eszkalációs elmélete zárta a sort.
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Sorolja fel kik voltak azok a gondolkodók, akiknek a
konfliktusról való vélekedéseit megismertük a második tanulási egységben?
11
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
II. rész - témakör: A stressz és a
konfliktusok kapcsolata
13
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3. fejezet - tanulási egység: A stressz
fogalma, keletkezése
A harmadik tanulási egységben körbejárjuk a stressz fogalmát, meghatározzuk jelentését, eredetét.
Elemezzük a stresszkeltő események jellemzőit, végül néhány szót a belső konfliktusokról is ejtünk.
Cél:
követelmény:
A „stress” szó angol eredetű, jelentése nyomás, feszültség, erőfeszítést. A stressz fogalmának bevezetése
Selye János nevéhez fűződik (Selye, 1936, 1976). Elgondolása szerint a nem specifikus ingerekre az emberi
szervezet nem specifikus módon, egy általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakaszát
különböztette meg:
16. ábra: A Selye-féle általános adaptációs szindróma (GAS) három fázisa Forrás:
http://www.veniens.hu/vallalatepito/2010/03/20/stressz-a-mindennapokban-es-a-vallalkozoi-letformaban/
Az alarm reakció a „stressz ingerre” jelenik meg. Az alarm reakció lényege, hogy a szervezet energiatartalékai
mobilizálódnak (szimpatikus idegrendszer aktívvá válik: vérnyomás emelkedés, pulzusszám emelkedés,
14
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A stressz fogalma,
keletkezése
vércukorszint emelkedés stb.), a szervezet felkészül az alkalmazkodásra: „harc vagy menekvés”. Az aktív
ellenállás fázisában a szervezet további energia tartalékokat szabadít fel, azonban ezeket nem pótolja, tehát ezek
a tartalékok kezdenek kimerülni, így egy idő után a szervezet ellenálló képessége csökken. Ez a harmadik
szakasz, a szervezet kimerülésének szakasza, amely súlyos esetben halállal is végződhet.
Az alarm reakció nem káros önmagában, hanem a fizikai, és a pszichikai fejlődés feltétele. Selye János szerint a
stressz az „élet sója”, hiszen küzdelmek, megoldandó helyzetek nélkül az életünk unalmas, színtelen lenne, a
személyiségünk nem fejlődne. Ezeket a fejlődésünket elősegítő kihívásokat eustressznek vagyis „jó
stressznek” nevezzük. Az ilyen helyzetek az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladják meg, ugyanakkor
fizikai, pszichikai aktivitást váltanak ki, amelyeket az egyén pozitívnak értékel. Ezzel ellentétes hatású a
distressz, vagyis a „rossz stressz”. Ez az, ami pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Az ilyen
helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit, károsak, ezért kerülendők.
A stresszkeltő események azok az életesemények, amelyek a legtöbb ember számára alkalmazkodást kívánnak.
Thomas Holmes és Richard Rahe (1967) összeállított egy ún. életesemény skálát, amelyen sorba rendezték
azokat az eseményeket, amelyek a leginkább igénybe veszik az emberek alkalmazkodó képességét. A leginkább
megterhelő életesemény 100-as értéket kap. Ilyen esemény a házastárs halála. A második legmegterhelőbb a
válás. Középmezőnyben helyezkedik el, pl. a házasság eseménye, amely pozitív eseménynek gondolunk, mégis
nem specifikus alkalmazkodást kíván tőlünk, tehát megterhelő (stressz) esemény. Az életesemények sorában
konfliktushelyzetek jócskán szerepelnek. Ilyen pl. a „probléma anyóssal, apóssal”, vagy „vita a főnökkel”.
Stresszkeltő események a traumatikus események, amelyek kívül esnek az emberi tapasztalás szokásos
terjedelmén. Ilyen traumatikus esemény pl. az árvíz, a földrengés, a háború stb. mivel ezek az események
extrém módon követelik meg az egyéntől a nem specifikus alkalmazkodást, ezért rendkívül megterhelőek
(Atkinson és mtsai, 1997).
A befolyásolhatóságtól szintén nagymértékben függ egy esemény stressz értéke. Minél kevésbé befolyásolható
egy esemény, annál inkább stresszkeltő. A konfliktushelyzetekben minél inkább azt érezzük, hogy nem tudjuk
15
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A stressz fogalma,
keletkezése
az eseményeket befolyásolni, kontrollálni, annál inkább stresszkeltőnek éljük meg az adott helyzetet. Ilyenkor
legtöbbször azt éljük át, hogy az események kicsúsznak a kezünkből (Atkinson és mtsai, 1997).
A bejósolhatóság szintén befolyásolja egy esemény stressz értékét. Amennyiben előre látjuk egy kellemetlen
esemény bekövetkeztét, az csökkenti a stressz súlyosságát. Konfliktushelyzetekben amennyiben be tudjuk
jósolni, pl. a partner viselkedését, csökken a konfliktusban szereplők stressz reakciója (Atkinson és mtsai, 1997).
A próbatételek lényege, hogy olyan események, amelyek képességeink határait feszegetik, ill. énképünket
teszik próbára. Mindennapi konfliktusaink, súrlódásaink, különböző kapcsolati problémáink is ilyen
próbatételek, hiszen a „jó kapcsolatok” fenntartásában vagyunk érdekeltek. Pozitív énképünkhöz
hozzátartozhatnak olyan tulajdonságok, mint a barátságosság, békésség, türelem stb., amely vonásokat a
konfliktushelyzetek kikezdhetik, így stresszt élhetünk át (Atkinson és mtsai, 1997).
• intimitás – magány: szeretünk másokkal lelki közelségben lenni, titkainkat másokra bízni, személyiségünket
kitárni, azonban félünk is ettől, ill. egyedüllétre is vágyunk.
• impulzusok vagy etikai normák kifejezése: megmutassam az indulataimat, vagy inkább a normáknak
megfelelően szabályozzam?
Összefoglalás
Ellenőrző kérdések
2. Idézze fel Selye János elméletét és próbálja elmondani a Selye-féle általános adaptációs szindróma fázisait!
16
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
4. fejezet - tanulási egység: A
stresszre adott válaszok
A negyedik tanulási egységben áttekintjük a stresszre, ill. a konfliktusokra adott válaszokat. Majd a
konfliktushelyzeteket, mint stresszhelyzetek által kiváltott reakciókat tárgyaljuk. Végül a konfliktushelyzetben
szereplő felek reakcióival, és a stresszel való megbirkózással zárjuk egységünket.
Cél:
Követelmény:
Szorongás, amelyen valamiféle „megfoghatatlan”, „tárgy nélküli” félelmet, feszültséget, rossz közérzetet
értünk. Amikor konfliktushelyzetben vagyunk, sokszor érezzük, hogy feszültek vagyunk, tördeljük a kezünket,
kellemetlen szorongató érzést élünk át, remeg a hangunk, gyomrunk, szívünk, torkunk összeszorul.
A konfliktushelyzetekben sokszor élünk át erőteljesebb érzelmeket, haragot, sőt agressziót. Kurt Lewin
frusztrációs kísérletében (1941) bizonyította, hogy amikor céljaink érdekében tett erőfeszítéseink akadályokba
ütköznek, akkor frusztrációt élünk át. Ez a frusztráció (akadályoztatottság) energiákat szabadít fel, amely a
személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy, személy, vagy helyzet megkárosítására motiválja. Amikor az
agresszió kiélése nem lehetséges azon, aki a frusztrációt okozta, az agresszió áttolódik egy olyan személyre,
tárgyra, helyzetre, amelyen az agresszió kiélése lehetséges. Így történik meg, hogy a frusztrált apuka nem a
főnökére kiabál, hanem hazamegy, és a feleségére önti haragját. A feleség a gyerekre dühös, a gyerek pedig,
belerúg a macskába. Az agresszió tehát a konfliktushelyzetekben az akadályoztatottságunk által jelenik meg.
17
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A stresszre adott
válaszok
A konfliktusra adott fiziológiai válaszok igen sokfélék lehetnek. Tulajdonképpen a Selye által leírt általános
adaptációs szindróma vegetatív idegrendszeri aktivitásait láthatjuk: gyorsabban ver a szívünk („szívünk a
torkunkban dobog”), vagy „megáll a szívünk”, reszketünk, elsápadunk, vagy kipirulunk, gyorsabban vesszük a
levegőt, vagy „lélegzetünk elakad”, szemünk „kikerekedik”, vagy „szúrós” lesz stb.
A konfliktushelyzetekre adott válaszunk a konfliktusban érintett másik embertől is függ. Mintegy tükrözzük
egymás érzelmeit: ha felemeljük a hangunkat, ő is felemeli. Ha lelassítjuk a beszédünket, akkor a másik
megnyugszik. Viselkedésünk nagyrészt annak az eredménye, amit gondolunk, és amit érzünk.
18
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A stresszre adott
válaszok
A konfliktushelyzetben gyakran élünk át negatív érzelmeket, például dühöt, agressziót, félelmet, de ezeket
gyakran nem tudatosítjuk, elnyomjuk, vagy más helyzetekre áttoljuk. Azt is nehéz felismerni, hogy mások mit
éreznek a konfliktus során. Ennek folyományaként gyakran megesik, hogy a konfliktusban szereplő felek
félreértik egymást, vagy egyáltalán nem értik a másik viselkedését. Így alakul ki a „süketek párbeszéde”, vagyis
az a helyzet, amelyben egyik fél sem „hallja meg” a másik érzelmeit, gondolatait, viselkedését.
A stresszhelyzetekkel kapcsolatban komoly kutatási terület a stresszel való megbirkózás folyamatainak, vagyis a
coping mechanizmusoknak a vizsgálata.
A coping mechanizmusok alapvetően meghatározzák, hogy egy adott életeseményt mennyire éli meg az egyén
stresszhelyzetként. A stresszel való megküzdés nem csupán alkalmazkodást jelent, hanem azt is, amikor céljaink
megvalósítása során a nehézségekkel megküzdünk és ennek folytán a környezetünket is átalakítjuk. Ezt
allosztázisnak nevezzük. Azt jelenti, hogy a stabilitásunkat hogyan tudjuk megtartani a változásokon keresztül.
Ha kialakul egy sikeres megküzdési mechanizmus, akkor egyre nehezebb célokat tűzhetünk ki magunk elé. A
sikeresség élménye pedig fokozza önbizalmunkat, kompetencia élményünket, hatékonyságunkat.
1. a problémamegoldó,
2. az érzelmi
3. és a támogatást kereső.
Problémamegoldó megbirkózást jelent az is, amikor elemzem, újraértékelem a helyzetemet és egy másik
nézőpontból, egy másik perspektívából, egy új szempont alapján átértékelem gondolataimat, és érzelmeimet is.
A konfliktuskezelés döntési folyamatát elemezve (Folkman, Id: Kopp) megállapították, hogy a döntés
meghozatalához az érzelmi feszültség csökkentésére kell törekednünk, megteremtve ezzel a döntéshozatal belső,
pszichológiai feltételeit. Az érzelmi feszültség csökkentése alkalmassá teszi az egyént arra, hogy a problémát
elemezze, befolyásolja, ill. kontrollálja.
Az érzelmi konfliktusmegoldási módok akkor hasznosak (adaptívak), ha nincs elég információnk, nem
ismerjük eléggé a helyzetet, a konfliktust kiváltó problémát. Ilyenkor nem érezzük azt, hogy a helyzetet képesek
lennénk kontrollálni. Pl. amikor veszteségeink vannak, halál, betegség, baleset. Ilyen esetekben a sírás, az
érzelmek megélése oldja a veszteség feletti gyászt, segíti az elengedést.
19
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A stresszre adott
válaszok
A támogatáskérés szintén fontos konfliktuskezelési mód. Lényege, hogy valaki mástól társas támogatást
kérünk. Támogatást olyantól kérünk, aki kompetensebb, ügyesebb, okosabb, tehát kognitív erőforrásai
bevonhatók a konfliktus feloldásába. Egy másik lehetőség, hogy a támogatónak érzelmi erőforrásai vannak,
például képesek meghallgatni, megnyugtatni, érzelmi támogatást nyújtani számunkra.
Összefoglalás
A negyedik tanulási egységben áttekintettük a stresszre, ill. a konfliktusokra adott válaszokat. Majd a
konfliktushelyzeteket, mint stresszhelyzetek által kiváltott reakciókat tárgyaljuk. Végül a konfliktushelyzetben
szereplő felek reakcióival és a stresszel való megbirkózással zárjuk egységünket.
Ellenőrző kérdések
1. 1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Sorolja fel a stresszre adott reakciókat!
20
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
III. rész - témakör: A konfliktusok
forrásai
22
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
5. fejezet - tanulási egység: A
konfliktusok forrásai I.
Az ötödik tanulási egységben a konfliktusok forrásait vesszük sorra. Elsőként az alapvető szükségletek, majd az
értékrendbeli különbségek, végül az észlelésbeli különbségek szerepét tárgyaljuk a konfliktusok létrejöttében.
Konfliktusforrások, motivációk
A konfliktusokkal kapcsolatos legfontosabb kérdések, hogy milyen kiváltó okokat keressünk mögöttük, milyen
késztetésekből fakadnak, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Ezekben a kérdésekben
tulajdonképpen a konfliktusok mozgatórugóinak a feltárásáról van szó: milyen szükségletek, motivációk állnak
a konfliktusok mögött?
A motiváció szó a movere (latin) szóból származik, jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció
gyűjtőfogalom, minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. Ide tartoznak a
fiziológiai szükségletek, a homeosztázis fenntartására irányuló késztetések, de motivációként értelmezhetők a
magasabb szintű humán szükségletek is, mint például az esztétikai, vagy kognitív szükséglet, de az értékek is. A
motivációk a személyiség aktivitásáért felelősek, meghatározzák a személy viselkedésének szervezettségét és
hatékonyságát.
A konfliktusok forrásai
A konfliktusok forrásait viszonylag szűk körre tudjuk korlátozni (Shapiro, 1995), annak ellenére, hogy a világon
a konfliktusok száma végtelen.
1. Alapvető szükségletek,
2. Értékrendbeli különbségek,
3. Észlelésbeli különbségek,
4. Érdekkülönbségek,
5. Korlátozott erőforrások,
6. Pszichológiai szükségletek.
23
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusok
forrásai I.
Alapvető szükségletek
Alapvető szükségleteknek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy életben maradjunk.
Alapvetőnek nevezzük azokat a fiziológiai szükségleteket, amelyek a szervezet belső egyensúlyát hívatnak
fenntartani. Ez a belső biológiai dinamikus egyensúly a homeosztázis. A homeosztázist fenntartó alapvető
szükséglet a hőmérséklet, vérnyomás, vér ph-ja, fájdalom elkerülés, légzés, táplálkozás, folyadékpótlás, alvás,
stb…
A konfliktusok leginkább akkor alakulnak ki a szükségletek körül, amikor ezek kielégítésére törekszünk, és ezt
valaki megakadályozza. Például konfliktushelyzetet eredményezhet, ha alvási szükségletünket nem tudjuk
kielégíteni, mert ebben valaki zavar minket azzal, hogy túl hangosan hallgatja a zenét.
• • A közgazdaságtan kérdése, hogy az áruk vagy szolgáltatások cseréje során azok súlyát, értékét mi
határozza meg?
• • A szociológia arra kíváncsi, hogy a társadalomban hogyan hagyományozódnak át az értékek, vagy hogyan
keletkeznek, változnak, szűnnek meg?
• • A kulturális antropológia kérdése, hogy a különböző kultúrákban hogyan változik, ill. miért más az, ami
érték?
• • Az általános lélektan arra kíváncsi, hogy a belső feszültségek (motivációk) lehetséges forrása lehet-e egy
értékelő mechanizmus?
Az értékek meghatározása önmagában konfliktusokkal terhelt, hiszen ahány tudomány, annyiféle nézőpont,
megközelítés létezik a témával kapcsolatban.
Az értékek a szociálpszichológiában az attitűdök kutatása kapcsán kerültek előtérbe. Minden attitűdnek van
értékelő tartalma, azonban nem minden attitűd érték. Az attitűdökön kívül értékelő mozzanatuk van a
szokásoknak, a habitusnak, a divatnak, ill. az ízlésnek is. Egyik sem azonos az értékkel, de értékelést
tartalmaznak. A konfliktusforrás mindegyikben az értékelő mozzanathoz tapad. Például generációk közötti
konfliktusforrás lehet egy frizura divat, de akár a zenei ízlésbeli különbségek is.
Az értékek konfliktusokban játszott szerepével kapcsolatban fontos kérdés, hogy létezik-e egységes értékrend
az emberek világában, vagy az emberektől, csoportoktól, kultúrától függenek, így előre determinálva az értékek
konfliktushordozó szerepét?
24
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusok
forrásai I.
Yosihiro Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász, író „A történelem vége és az utolsó
ember” (1992) c. írásában kifejti, hogy a történelmi haladás mint ideológiák közti harc véget ért a világban, és a
liberális értékrend uralmának kora következik politikai és gazdasági értelemben egyaránt.
Ezzel szemben Samuel P. Huntington „A civilizációk összecsapása” c. írásában (1993) kifejti ki tézisét
(Huntington-tézis), amely szerint az államok nem (politikai) ideológiák alapján fognak szemben állni
egymással, hanem kulturális, civilizációs alapon, amelyben a liberális demokrácia (a „nyugati civilizáció”) csak
egy lesz a sok közül. Úgy gondolja, hogy néhány alapfeltételen, hasonló erkölcsi normákon kívül semmi sem
közös a civilizációkban, nincs globális emberi kultúra, nincs közös értékrend!
Észlelésbeli különbségek akkor jelentkeznek, amikor a konfliktusban szereplő személyek másként észlelik a
helyzet eseményeit, szereplőit. Ha például két embernek meg kell ítélnie egy adott helyzetet, akkor könnyen
elképzelhető, hogy ugyanazt az ingermezőt másként értelmezik. Ha ránézünk egy képre, az egyikünk fiatal nőt,
a másikunk egy öregasszonyt lát meg benne (Boring-féle ábra), attól függően, hogy amelyiket észleljük. Ebből
az alaphelyzetből könnyen kialakulhat egy komoly konfliktus, ha azt kell megítélni közösen, hogy hány éves az
illető hölgy.
21. ábra: A Boring-féle ábra (Amer. J. Psychol., 42. 1930. 444. p.) Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/szociologia/szocialpszichologia-mas-080906-1 (2010. augusztus 18.)
Az észlelés (percepció) a megismerés azon folyamata, amely során a környezetből jövő ingereket felismerjük,
szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel.
Az észlelést nagyban befolyásolja az inger, amit észlelünk. Minél egyszerűbb az ingermező, annál
egyszerűbb az észlelés, és kevés konfliktust eredményez. Minél bonyolultabb, sok összetevőt tartalmazó az
ingermező, annál nehezebb észlelni. Így, más emberek észlelése a legnagyobb kihívás az emberek számára,
amely témával a szociálpszichológia részletesen foglalkozik, kiemelve a személyészlelés torzításait (halo
effektus, sztereotípia stb.).
Az észlelést mint központi idegrendszeri folyamatot nem csupán az inger jellemzői befolyásolják, hanem maga
az egyén egész személyiségével. Így az észlelést befolyásolják, módosítják az egyén eddigi tapasztalatai,
ismeretei, pillanatnyi hangulata, szükségletei, érdeklődése stb. Az egyén kulturális vonatkozásai is megjelennek
az észlelésben. Például, egy kelet európai személy egy adott film nézésekor mást lát meg (mást észlel), mint egy
nyugat európai vagy ázsiai ember. Így alakulnak ki pl. egy művészeti alkotásnak a különböző „értelmezési”
rétegei, amelyeken jól el lehet vitatkozgatni.
Az észlelés minőségét a tanulás, az iskolai végzettség, a szakmai tudás is befolyásolja. Egy rajz lehet érthetetlen
krix-krax az egyik embernek, míg a másiknak értékes tervdokumentáció, amiért érdemes akár vagyonokat
kiadnia vagy konfliktusba keverednie.
Az eddigi példáinkból kitűnt, hogy az észlelés egyik legfontosabb funkciója a felismerés. A másik funkciója
pedig, a lokalizáció, vagyis, hogy térben és időben hogyan helyezkedik el az inger.
25
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusok
forrásai I.
Összefoglalás
Az ötödik tanulási egységben a konfliktusok forrásait vettük sorra. Elsőként az alapvető szükségletek, majd az
értékrendbeli különbségek, végül az észlelésbeli különbségek szerepét tárgyaltuk a konfliktusok létrejöttében.
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Sorolja fel a konfliktusok mögött meghúzódó
konfliktusforrásokat!
26
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
6. fejezet - tanulási egység: A
konfliktusok forrásai II.
A hatodik tanulási egységben a konfliktusok további forrásait vesszük sorra. Elsőként az érdekütközéseket, majd
a korlátozott erőforrások szerepét, végül a pszichológiai szükségletek fontosságát tárgyaljuk a konfliktusok
létrejöttében.
Az érdekkülönbségek akkor lépnek fel, amikor az adott helyzetben szereplő emberek mást-mást szeretnének
elérni.
Mit jelent az érdek? A „Magyar értelmező kéziszótár” szerint az érdek valakinek vagy valaminek a javát,
hasznát szolgáló szükséges, fontos dolog.
Az érdek felismerése egy adott kétszemélyes helyzetben azt jelenti, hogy az egyén meg tudja fogalmazni, hogy
mit akar elérni a másikkal való érintkezés révén: saját nyereség maximalizálása vagy minimalizálása, a partner
nyereségének a maximalizálása vagy minimalizálása, a közös nyereség maximalizálása vagy minimalizálása. Ez
a látásmód a racionális ember látásmódja, aki pontosan tudja mérlegelni a helyzetben szereplő tényezőket.
A nyereség megoszlási preferencia pedig nem más, mint a társas orientáció (a konfliktus-megoldási
stratégiáknál bővebben kifejtjük), amely az összes kétszemélyes konfliktusos helyzetre jellemző. A társas
orientáció egyfajta viszonyulás a szociális környezethez. Azt mutatja, hogy az emberek mit akarnak elérni a
másikkal való érintkezés révén (Griesinger és Livingstone, 1973, MacCrimon és Messick, 1976 In: Grzelak:
Konfliktus és kooperáció), vagyis mi az érdekük.
A korlátozott erőforrások kifejezés arra utal, hogy valamiből kevesebb áll rendelkezésre, mint amennyire
szükség lenne, így ez szükségszerűen konfliktushoz vezet.
• Természeti erőforrások: föld, napfény, időjárás, víz, ásványi anyagok stb. Jellemzőjük, hogy önmagukban,
természetes formájukban járulnak hozzá a javak előállításához.
• A munka mint erőforrás az emberhez kötődik. Az ember pszichikai, szellemi és fizikai képességeinek
együttese, amelyekkel javakat lehet termelni.
• Tőke javak azok az erőforrások, amelyeket termeléssel állítanak elő. Ilyen erőforrások pl.: az épületek,
járművek, segédanyagok.
A szűkös erőforrások következtében döntést kell hozniuk a társadalom, ill. a gazdaság szereplőinek arról, hogy
hogyan osszák el ezeket az erőforrásokat.
27
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusok
forrásai II.
Láthatjuk, hogy a korlátozott erőforrások egyenes következménye a konfliktus, vagyis az erőforrásokért való
küzdelem. Például, ha a hallgatók számára egy egyetemen kevesebb kollégiumi elhelyezési lehetőség van, mint
ahány egyetemista tanul egy időben, akkor ez óhatatlanul konfliktushoz vezet.
Pszichológiai szükségletnek nevezzük azokat a dolgokat, amelyekre azért van szükségünk, hogy általuk
felelősnek, kompetensnek, elfogadottnak, fontosnak és normálisnak érezzük magunkat (Shapiro, 1995).
Az ember szükségletei nem csupán fiziológiai jellegűek, hanem egy sor más, köztük csak az emberre jellemző
humán jellegű szükségletünk is van.
28
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusok
forrásai II.
Maslow szerint az önmegvalósítást megelőző humán szükségletek az esztétikai szükségletek, amelyek lényege
a szépség, a szimmetria, a rend iránti igény, amelyek szintén humán szükségletek.
A humán szükségletekhez tartoznak még a kognitív szükségletek, amelyek arra sarkallják az embert, hogy
megismerjék, felkutassák a világot. Ez az a szükséglet, amely az emberekben a tudásvágyat a jelenségek
megértésének vágyát szítják. Amikor nem jutunk információkhoz, eltitkolnak előlünk valamit, vagy becsapva
érezzük magunkat, akkor a kognitív szükségleteink korlátozását és az e miatt kialakult konfliktust éljük meg.
A megbecsülési szükségletek teljesítményre sarkallnak minket. Amely nyomán arra törekszünk, hogy
hozzáértőek, kompetensek legyünk valamiben. A szükséglet kielégítése során másoktól elismerést, tiszteletet
kapunk. Amennyiben konfliktus szituációba keveredünk e miatt a szükségletünk miatt, akkor nem kapjuk meg
másoktól ezt az elismerést, és „inkompetensnek”, „kontárnak”, „amatőrnek” tekintenek minket adott témában.
A szeretet, vagy más néven az affiliáció (kötődés) szükséglete nem csupán humán szükséglet Maslow szerint.
Szerinte a kötődés szükséglete az állatoknál is jelen van és szabályozza viselkedésüket. A szükséglet a
másokhoz való tartozás vágyában, a befogadottnak lenni érzésében, vágyában testesül meg.
A „szeretet”-ről azonban a pszichológusok jó része úgy gondolkodik, mint kifejezetten humán érzelemről.
Lényege a másik jóllétével való törődés, amiért nem várunk viszonzást. Konfliktus keletkezhet abból, ha a
szeretet szükségletének kielégítése akadályokba ütközik, pl.: kiközösítenek minket, elfordulnak tőlünk.
A konfliktusok gyökereinek feltárása a konfliktusok kezelésének egyik sarkalatos pontja, azonban nem minden
esetben egyszerű az előbbiekben felsorolt szükségletek, különbözőségek felismerése. A felismerés maga
vezethet a konfliktusmegoldásához, hiszen a konfliktusok oka legtöbbször az, hogy ezeknek az
eltéréseknek nem vagyunk tudatában.
Az egészséges lelkületű emberek senkinek nem szeretnének olyan helyzetet előidézni, amelyben a másik ember
alapvető szükségletei nem tudnak kielégülni, nem érvényesülhetnek értékei, vagy érdekei, vagy nem juthat
hozzá olyan erőforrásokhoz, amelyekhez mi magunk is hozzájutunk.
Összefoglalás
29
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktusok
forrásai II.
A hatodik tanulási egységben a konfliktusok további forrásait vettük sorra. Elsőként az érdekütközéseket, majd
a korlátozott erőforrások szerepét, végül a pszichológiai szükségletek fontosságát tárgyaltuk a konfliktusok
létrejöttében.
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Sorolja fel a konfliktusok mögött meghúzódó
konfliktusforrásokat, amelyeket a fejezetben olvasott!
30
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
IV. rész - témakör: A bizalom szerepe
a konfliktusok keletkezésében és
kezelésében
32
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
7. fejezet - tanulási egység: A bizalom
fogalma, kialakulása, szerepe a
konfliktusok kezelésében
A hetedik tanulási egységben meghatározzuk a bizalom fogalmát, majd kifejtjük kialakulását Erikson
pszichoszociális fejlődéselméletének segítségével. Végül a tranzakció analízis létállapotai és a bizalom
összefüggéseire hívjuk fel a figyelmet.
Cél:
Követelmény:
A bizalom fogalma
Ha a szó jelentését vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a bizalom szó több nyelven a hitet is jelenti pl.: latin: fides,
angol: faith, francia: foi.
A hit tudományos szempontból nehezen megközelíthető fogalom. A hit kérdéseivel jellemzően a filozófia, ill. a
teológia foglalkozik.
A bizalom kérdése már jobban kutathatónak tűnik, ha abból indulunk ki, hogy a pszichológia a kapcsolatokban
megmutatkozó bizalmat, ill. mint személyiségjellemzőt is évtizedek óta kutatja.
A bizalom jelenségét azonban a pszichológián kívül más tudományok is igyekeztek körüljárni. A bizalom
meghatározóival, következményeivel, okaival, hatásaival a társadalomtudományok egész sora foglalkozik:
politikatudomány, szociológia, közgazdaságtudomány, jogtudomány.
A bizalom fogalmát több szempontból próbálták definiálni (Hosmer, 1995), amelyek a következők:
A bizalom mint egyéni elvárás azt jelenti, hogy egy esemény szerencsés, kívánatos kimenetelében hisz valaki.
A bizalom lehet egy társas struktúrák által alkotott jelenség, amelynek célja, hogy biztosítsa a szavahihető,
megbízható viselkedést.
A bizalom egységes definíciója azonban nem született meg, ezért adunk egy munkadefiníciót:
A bizalom kialakulása
33
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A bizalom fogalma,
kialakulása, szerepe a konfliktusok
kezelésében
Egy-egy újabb szakaszban eltérések mutatkoznak az egyén testi-fizikai érésében, a mentális jellemzőiben, ill. a
társas kapcsolatok minőségében. A születést követő első szakasz az ún. „bizalom – bizalmatlanság”
szakasza. Erikson szerint az anya a gondoskodás révén biztosítja a csecsemő számára a biztonságot és egyúttal
a szociális környezetébe vetett bizalmat. Ennek a bizalomteljes kapcsolatnak az eredményeként kialakul a
személyiségre általában jellemző bizalom. Ez a bizalom az, amely megmutatkozik az élet későbbi szakaszaiban
is, a személy nyitottabb lesz, megbízik társaiban (Erikson, 1991).
Ennek ellenkezőjét tapasztaljuk a következetlen gondozás, a hiányos biztonság esetében. Ilyenkor a gyermek
nem bízik közvetlen környezetében, az anyában és ezt a későbbiekre is vonatkoztatja. Az elhanyagoltság és
reménytelenség csecsemőkori érzése alapozza meg a felnőttkori bizalmatlanságot.
A bizalom és a „léthelyzetek”
A tranzakció analízis egyik jeles képviselője Thomas Harris a hatvanas évek végén jelentette meg világhírű
könyvét, amelynek címe: „I’m OK-you’re OK”. Írásában kifejti, hogy az emberek különböző léthelyzetekben
élik mindennapjaikat és ez léthelyzet felelős különböző kóros pszichés működésért. A léthelyzetek azonban a
bizalom kérdését is felvetik. A bizalom, mint önbizalom és a másik fél iránti bizalom a léthelyzetekben
különbözőképpen alakul. A bizalom a léthelyzetekkel együtt a fejlődés során alakul ki.
A négy léthelyzet:
• • OK vagyok / OK vagy
Harris szerint az első léthelyzet az, amibe mindnyájan beleszületünk. Újszülöttként, csecsemőként ki vagyunk
szolgáltatva a környezetünknek, amely gondoskodik rólunk, hiszen mi magunk erre nem vagyunk képesek. A
környezet „cirógatásokat” ad nekünk. Megtapasztaljuk, hogy másokkal minden rendben van, bízhatunk bennük,
azonban velünk semmi sincs rendben, hiszen nem vagyunk képesek azokra a dolgokra, mint mások. (Harris,
2000)
A második léthelyzet akkor alakul ki, amikor a környezet nem cirógatja tovább a csecsemőből kisgyermekké,
később felnőtté váló egyént. A kisgyermek megtanulja, hogy a környezet nincs rendben a továbbiakban, de azt
34
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A bizalom fogalma,
kialakulása, szerepe a konfliktusok
kezelésében
érzi, hogy ő maga sincs rendben. A helyzet teljesen reménytelen számára, a személy senkiben sem bízik, még
önmagában sem. Ez a léthelyzet könnyen vezet Harris szerint pszichés betegségekhez, szorongáshoz stb.
(Harris, 2000)
A harmadik léthelyzet a bűnözők, pszichopaták léthelyzete, akik senkiben sem bíznak, csak önmagukban. A
léthelyzet akkor alakul ki, amikor a gyermeket a csecsemőkor után brutális, bántalmazó szülők nevelik fel.
Ebben az esetben „nyalogatni kezdi sebeit”, és önmagát vigasztalja. Így megtanulja, hogy a környezet nincs
rendben, de ő maga rendben van, hiszen vigasztalást nyújthat saját magának. (Harris, 2000)
OK vagyok / OK vagy
Ez az egészséges léthelyzet tudatos döntés eredménye. Az előző helyzetek tudattalan mechanizmusok során
jönnek létre. A negyedik léthelyzet, amikor „én rendben vagyok, és te is rendben vagy”, azzal az élménnyel kell
hogy párosuljon, hogy felfedezzük saját rendben-lévőségünket és úgy döntünk, hogy minden rendben van.
Tulajdonképpen önbizalomra teszünk szert amellett, hogy másokba is bízunk. (Harris, 2000)
Harris elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy a bizalom/bizalmatlanság tudattalanul alakul ki a környezetből
szerzett pozitív ill. negatív élményeink alapján. Az önbizalom és a bizalom együttese azonban tudatos
döntésünk eredménye lesz.
Összefoglalás
A hetedik tanulási egységben meghatároztuk a bizalom fogalmát, majd kifejtettük kialakulását Erikson
pszichoszociális fejlődéselméletének segítségével. Végül a tranzakció analízis létállapotai és a bizalom
összefüggéseire hívtuk fel a figyelmet.
Ellenőrző kérdések
35
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
8. fejezet - tanulási egység: A bizalom
személyiség¬vonásbeli és szituációs
jellemzői
A nyolcadik tanulási egységben kifejtjük a bizalom személyiségvonásbeli vonatkozásait. Végül bemutatjuk a
bizalom szerepét a konfliktusok kezelésében.
Cél:
Követelmény:
Az egyik ilyen elmélet Cattell faktoranalítikus modellje. Cattel megpróbálta feltárni a személyiség funkcionális
alapegységeit (vonások, prediszpozíciók). Ezek a vonások Cattel szerint tartósan meghatározzák a személyiség
működését, viselkedését, így feltárásukkal becsléseket tudunk megfogalmazni a személy viselkedésére
vonatkoztatva.
Úgy gondolta, hogy a személyiség huszonhárom faktorral leírható. Cattel személyiségmérő eljárásának (16 PF)
egyik faktora az ún. „Éberség”. Az éberségnek mint tulajdonságnak egyik végén helyezkednek el azok a
személyek, akik Bizalomteliek (Alaxia), a másik végén pedig, azok a személyek, akik Bizalmatlan (Protenzió).
Mindkét tulajdonság leírható más, a viselkedést jellemző tulajdonsággal (Cattel, 1943).
36
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A bizalom
személyiség¬vonásbeli és szituációs
jellemzői
A vonáselméletek legújabb, faktoranalitikus modellje, az ún. Big Five (Nagy Ötök), ahol a bizalom, mint
tulajdonság, személyiségvonás jelenik meg. A Big Five személyiségjegy kutatásának a célja a személyiség
jegyeinek általános leírása volt. Abból indultak ki, hogy a legfontosabb személyiségjellemzők kódolódnak a
nyelvben (lexikai hipotézis), ezért azokat a szavakat gyűjtötték össze, amelyek az emberek tulajdonságaira
utalnak. Ezután ezeket a szavakat elemezték, faktoranalízisnek vetették alá, s megnézték, amelyek a szorosan
együtt járó, összetartozó tulajdonságok. Ezek alkotják az egyes faktorokat.
A munkát a Webster szótár 1925-ös kiadásának 550 000 tulajdonságokat leíró szavával kezdték, majd ezt az
irdatlan mennyiségű szólistát egyre inkább szűkítették. Az eredmény öt nagy faktor lett, amelyekbe be lehet
sűríteni az összes létező, tulajdonságot leíró szót.
1. Extraverzió
2. Barátságosság/Együttműködés
3. Lelkiismeretesség
4. Emocionalitás (neuroticitás)
5. Nyitottság (intellektus)
37
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A bizalom
személyiség¬vonásbeli és szituációs
jellemzői
• Szeretetreméltóság/érzelmi hidegség
• Barátságosság/ellenségesség
• Bizalom/bizalmatlanság
• Féltékenység
• Őszinteség
A barátságosság egyik alskálája a „A1: Bizalom (Trust)”, amely a következőt jelenti: „A másokban bízó
személyeknek alapvető meggyőződése, hogy embertársaikat (is) őszinte jó szándék vezérlel. Ennek
38
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A bizalom
személyiség¬vonásbeli és szituációs
jellemzői
megfelelően megbocsátóak, szívesen elfelejtik a másoktól kapott sebeket, mások által okozott problémákat. A
negatív végpontra kerülők szkeptikusabbak, mások iránti viszonyulásuk kevésbé elnéző.” (Id: Mirnics, 2006).
A BIG FIVE szerinti személyiségvonások létezésének bizonyítására rengetek vizsgálat, bizonyíték született az
utóbbi években. Úgy tűnik, hogy a bizalom a személyiségnek tartós diszpozíciója, nem csupán helyzeti tényező
(Mirnics, 2006).
Ez volt a kiindulópontja Pruitt és Kimmel (1977) cél-elvárás elméletének. Szerintük a kölcsönös bizalom nem
más, mint célok és elvárások közössége.
• Az elmélet szerint a játékelméleti szituációkban (mátrix helyzetek) csak akkor jön létre együttműködés, ha
mindkét fél elveti a rövidtávú céljait a hosszú távú perspektíva kedvéért. Ebben az esetben kölcsönösen
függő helyzetet teremtenek, így nem kifizetődő, ha egyéni érdekeiket helyezik előtérbe a másik rovására
(kihasználják a másik együttműködését). Tartós, hosszú távú perspektívát (célt) akkor tudnak fenntartani, ha
kölcsönös együttműködéssel oldják fel a konfliktust. Ez a magyarázata annak, hogy az együttműködés az idő
elteltével erősödik.
• Kölcsönös célon kívül az együttműködés másik feltétele az a várakozás, hogy a partner ki fog tartani az
együttműködés mellett. Ezt a fajta bizalmat erősítheti a felek közötti kommunikáció, illetve ha tudomásunk
van a partnerünk együttműködő múltjáról.
39
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A bizalom
személyiség¬vonásbeli és szituációs
jellemzői
29. ábra: Kölcsönösen függő helyzetben nem éri meg visszaélni a másik bizalmával. Forrás:
http://andrewhongnsw.spaces.live.com/?_c11_BlogPart_pagedir=Next&_c11_BlogPart_handle=cns!EEB36B88
C6BA62C4!1819&_c11_BlogPart_BlogPart=blogview&_c=BlogPart
A konfliktus-szituációkban tehát a szituáció szereplői között a bizalom lényege hogy közös céljaink és közös
kölcsönös elvárásaink legyenek egymással kapcsolatban. Ha ez megvan, akkor kölcsönösen együttműködnek
a legnagyobb közös haszon elérése érdekében.
Összefoglalás
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Ismertesse Cattel személyiségvonás elméletében a bizalom
jelentését!
40
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
V. rész - témakör:
Konfliktusmegoldási stratégiák
42
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
9. fejezet - tanulási egység:
Érdekérvényesítő stratégiák
A kilencedik tanulási egységben bemutatjuk az érdekérvényesítő konfliktuskezelési stratégiákat: versengés,
problémamegoldás, kompromisszum, elkerülés és alkalmazkodás.
A stratégia szó a görög stratēgos szóból ered, jelentése a háború megnyerésének művészete. A szót eredetileg
tehát a hadászatban használták, és a seregek mozgatását, ill. ellátását jelentette. A szó mára elvesztette
kizárólagos hadászati jelentését és szerteágazó tartalmat kapott.
Napjainkban, a leginkább abban az értelemben használják a stratégia szót, amely a cselekvések egy hosszabb
távú tervét jelenti, egy bizonyos cél elérésé érdekében. A cél gyakran a „győzelem” vagy a probléma megoldása.
A konfliktusmegoldási stratégiák alatt olyan magatartást, cselekvést és erre vonatkozó terveket értünk,
amelyek célja a konfliktusok kezelése.
A konfliktusok kezelésének érdekérvényesítés alapú megközelítése abból indul ki, hogy kétszemélyes konfliktus
szituációkban szereplő személyek a konfliktusmegoldás során érdekérvényesítő viselkedést tanúsítanak. Az
érdekérvényesítés lényege, hogy a felek kinek a javát akarják elérni a konfliktusmegoldás során: saját
érdekeiket tartják szem előtt, vagy a közös érdekeket?
Ez alapján a kérdőív alapján más hasonló eljárások is születtek. Ilyen pl. Klein Balázs és Klein Sándor által
publikált konfliktuskezelési kérdőív.
1. Elkerülő: alacsony önérvényesítés, alacsony együttműködés jellemzi. (Nincs, vagy alacsony a nyeresége a
helyzetben.)
43
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Érdekérvényesítő
stratégiák
31. ábra: Konfliktus megoldási stratégiák Thomas és Kilmann alapján. Forrás: http://www.san-diego-divorce-
attorney.net/Divorce-Mediator/Conflict Mediator/Thomas-Killman-Conflict/Communication-Conflict
A versengő stratégia
A versengő stratégia legfontosabb jellemzője, hogy a személy aktívan a saját érdekeit tartja szem előtt, míg a
másik érdekeit egyáltalán nem veszi figyelembe. A versengő stratégiát alkalmazó személy a saját nyereségének
a maximalizálására törekszik. (Thomas, Kilmann, 2008.) Jellemzően önérvényesítő, domináns, a másik fél
érdekeit, szempontjait nem veszi figyelembe. Kizárólag az érdekli, hogy a helyzetben ő győzzön, semmiképp ne
veszítsen. A helyzetet úgy fogja fel, mint amelyben a saját nyeresége csak a másik vesztesége árán valósulhat
meg. A versengés sokféle formában megnyilvánulhat, például hatalomra törekvésben, fenyegetésben, de a
versengő személyre jellemző lehet az érvelés, és a meggyőző erő.
Versengő stratégiát használunk például akkor, amikor egy bokszmérkőzésen arra törekszünk, hogy mi
győzzünk!
Az alkalmazkodó stratégia
Az alkalmazkodó stratégia legfontosabb jellemzője, hogy a személy passzív a saját érdekei érvényesítésében,
hagyja, hogy a másik érdekei érvényesüljenek. (Thomas, Kilmann, 2008.) Az alkalmazkodó stratégiát alkalmazó
félre jellemző, hogy könnyen feladja céljait, elbizonytalanodik és hagyja, hogy a helyzetben a másik
szempontjai érvényesüljenek, vagyis viselkedése a másik fél nyereségének a maximalizálását teszi lehetővé.
Viselkedésükre jellemző, hogy a kapcsolat amelyben alkalmazkodnak, fontos számukra, igyekeznek fenntartani.
A kapcsolat fenntartása érdekében félnek saját érdekeiket érvényesíteni, úgy gondolják, hogy a saját nyereségük
csak a másik fél veszteségével képzelhető el. A konfliktusokat alapvetően kellemetlennek tartják, olyasminek,
amely a kapcsolatokat rombolja. Az alkalmazkodó emberek szeretik, ha nagylelkűnek, emberségesnek,
engedelmesnek tűnnek a másik szemében. Alkalmazkodó stratégiát használunk például akkor, amikor a
44
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Érdekérvényesítő
stratégiák
családtagunk szétdobált ruhadarabjait mi szedjük össze a lakásban és nem állunk ki a mellett az álláspontunk
mellett, hogy mindenki pakoljon saját maga után.
A kompromisszumkereső stratégia
Az elkerülő stratégia legfontosabb jellemzője, hogy a személy teljesen passzív, a konfliktushelyzetben nem
keres megoldást, mintegy „kilép”, visszahúzódik a helyzetből. (Thomas, Kilmann, 2008.) Az elkerülő stratégiát
alkalmazó félre jellemző, hogy rendkívül könnyen feladja céljait, teljesen elbizonytalanodik és semmilyen
módon nem működik abban közre, hogy báramelyik félnek az érdekei érvényesüljenek és nyereséggel záródjon
a konfliktus. A konfliktusokról azt gondolja, hogy jobb kimaradni belőle, azonban teljes mértékű passzivitásával
másokat is gátol abban, hogy valamilyen elfogadható megoldás születhessen. Ennek a stratégiának az
alkalmazásával a konfliktus nem szűnik meg, csupán eltolódik időben. A megoldatlan helyzettől a szereplők
szenvednek, nagy feszültséget élnek át. Elkerülő stratégia az, például, amikor nem mondjuk meg a
férjünknek/feleségünknek hogy milyen sérelmek érnek bennünket a házasságban, e helyett fogjuk magunkat és
új kapcsolat után nézünk.
A problémamegoldó stratégia
A problémamegoldó stratégia legfontosabb jellemzője, hogy a személy aktívan keresi azt a megoldást, amely
számára is és a másik fél számára is a maximális nyereség lehetőségével jár. (Thomas, Kilmann, 2008.) A
problémamegoldó stratégia jellemző viselkedése az együttműködés. Az egyén ilyenkor úgy fogja fel a
konfliktust, amely megoldható és megoldásával új minőség jöhet létre, vagyis fejlesztő hatású. Az
együttműködés feladatra irányultságot és racionális gondolkodást feltételez. A felek ilyenkor kifejezik
szükségleteiket, megfogalmazzák céljaikat. Az együttműködéshez mindkét fél aktív közreműködésére szükség
van, hiszen közösen kell feltárniuk a közös megoldásokat, alternatívákat. Az együttműködés, mivel aktív
részvételt követel a felektől ezért energia befektetést is kíván: időt, szervezést. A problémamegoldásnak előnye,
hogy a felek toleranciája növekszik, erősödik a kapcsolat és kölcsönös megelégedéssel záródik a
konfliktushelyzet.
A konfliktuskezelési stratégiák olyan egyéni cselekvési tervek, amelyek mindig adott helyzetben érvényesülnek.
Aközölt konfliktuskezelési kérdőív segítségével fel tudjuk térképezni a saját konfliktusmegoldási stratégiáink
egyéni mintáját. Az emberekre jellemző, hogy vannak domináns stratégiáik, és vannak olyanok, amelyeket csak
olykor – olykor használnak. Ez azt jelenti, hogy mindannyian lehetünk versengőek például a boltban sorban
álláskor, lehetünk kompromisszumkeresők a szomszédunkkal szemben, elkerülők az utcán, amikor „belénk
kötnek”, problémamegoldók a munkahelyünkön és alkalmazkodóak a gyermekünkkel szemben.
A konfliktuskezelési stratégiák közül tehát nincs jó vagy rossz stratégia, hanem a helyzetnek megfelelő stratégia
alkalmazásáról beszélünk. Ebben az értelmezésben vannak a helyzetben megfelelő /hasznos (adekvát) ill. nem
megfelelő (inadekvát) stratégiák.
Hasznos lehet például elkerülő stratégiát alkalmazni olyan esetekben, amikor energiát akarunk megtakarítani és
nem akarunk csipp-csupp ügyekkel foglalkozni. Hasznos lehet a versengés, amikor a győztes „mindent visz” a
helyzetben, például egy tanulmányi versenyen.
Összefoglalás
Ellenőrző kérdések
45
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Érdekérvényesítő
stratégiák
46
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
10. fejezet - tanulási egység: A társas
orientációk
A tízedik tanulási egységben kifejtjük a társas orientáció fogalmát, a társas orientációk játékelméleti
összefüggéseit, majd a társas orientációk fajtáit. Ismertetjük a társas orientációk megnyilvánulásait kísérleti
helyzetekben, végül bemutatjuk a konfliktusszituációban mutatott viselkedést befolyásoló tényezőket.
Cél:
• a hallgató ismerje meg a társas orientáció fogalmát, a társas orientációk játékelméleti összefüggéseit,
Követelmény:
• a hallgató határozza meg a társas orientáció fogalmát, a társas orientációk játékelméleti összefüggéseit,
A társas orientáció jól megérthető a Rapoport nevéhez fűződő játékelméleti megközelítés segítségével
(Budavári-Takács, 1998, 2004, 2005).
A 2x2-es játékhelyzet olyan szituáció, amelyben két személy vesz részt és mindkét személynek egyforma
lehetősége van arra, hogy két adott stratégia közül bármelyiket preferálja, amikor egy helyzetben (amely
különböző mértékű konfliktust tartalmaz) szándékának megfelelően választhat.
A Rapoport által pszichológiailag releváns játékhelyzetek (mártír hős vezető kizsákmányoló) jellemzői:
47
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A társas orientációk
• nem zéró összegűek: az egyik fél nyeresége nem jelenti a másik fél ugyanolyan nagyságrendű veszteségét.
(A „játékok” lehetnek „zéró összegűek”, amikor az egyik fél nyeresége a másik fél veszteségével jár együtt,
és „nem zéró összegűek”, amikor a két fél nemcsak egymástól, hanem egymással együttműködve, valamilyen
külső forrásból is nyerhet.)
Konfliktus abból származik, hogy az adott helyzetben választható alternatívák két közel egyenrangú motivációt
hoznak működésbe: az individuális racionalitást (a saját nyereség maximalizálására való törekvés, még a másik
kárára is) és a közös haszon elérését irányzó racionális törekvést. A matematikailag leirt konfliktusok dilemmát
rejtenek magukban: együttműködni vagy versenyezni, változtatni vagy nem mozdulni, kockáztatni vagy
óvatosnak lenni, egyéni haszon maximalizálására törekedni vagy a legnagyobb közös haszonért áldozni. Ezek a
dilemmák hordozzák ezeknek a játékhelyzeteknek a pszichológiai jelentőségét. (Budavári-Takács, 1998, 2004,
2005)
A Rapoport által pszichológiailag releváns játékhelyzetek különféle neveken szerepelnek más szerzőknél. A
Mártír ismert Prisoner’s dilemma vagy Fogolydilemma néven, a Hero vagy Hős lehet Apology, esetleg
Vezérürü, a Leader vagy Vezető ismert Battle-of-sexes vagy Nemek harca néven, az Exploiter vagy
Kizsákmányoló pedig lehet Chiken vagy Csirkejátszma, vagy Gyáva Nyúl de lehet Fogolydilemma is. (Mérő,
1996; Faragó, Joó, 1982).
A játékhelyzetek mátrixai:
X és Y a játékban szereplő emberek, A és B a választható „stratégiák”, a cellákban szereplő számok pedig, a két
ember döntései nyomán keletkező nyereség, ill. veszteség. A mátrixok bal felső sarkában a játékok, ún.
„természetes kimenetele” található, vagyis az a helyzet, amikor mindkét játékos olyan döntést hoz, amelyben
elkerülni igyekszik az őt érhető legnagyobb veszteséget. A mátrixok többi cellájában a „természetes
kimeneteltől” való eltérések találhatók, amelyek következményeiről kapták nevüket az egyes játékok, ill. a
társas orientációk. Pl. a mártír játékhelyzetben X-nek és Y-nak két lehetőség között kell választania (A és B). Ha
az A-t választják, akkor a természetes kimenetel mellett döntenek, amellyel igyekszenek elkerülni az őket érhető
legnagyobb veszteséget. A másik fél döntésétől függetlenül elérik, hogy ne a legnagyobbat veszítsék. Ha a
másik eltér, nagyobbat nyerhetnek. Amennyiben a természetes kimenettől való eltérés mellett döntenek, vagyis
a B-t választják, elérhetik a legnagyobb közös hasznot, ha a másik is eltér. Ennél a döntésnél a játékosnak bíznia
48
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A társas orientációk
kell a másikban, hogy az is a B-t választja. Ha a másik ekkor a természetes kimenetel mellett dönt, akkor a
legnagyobb az egyén vesztesége. Ezért a bizalom játékának is hívják ezt a játékhelyzetet, vagy más néven
"Fogolydilemma helyzet"-nek.
• A természetes kimenettől való eltérésekkel a mártír a másikat jutalmazza, míg önmagát bünteti.
A társas orientációkat sorba rendezhetjük az alapján, hogy az egyén mennyire tartja szem előtt a másik, ill. a
maga jutalmazását és büntetését.
• Leginkább a másik jutalmazását tartja fontosnak a mártír, aki még a saját büntetése árán is erre törekszik. Ez
valós, hétköznapi szituációban akkor jelenik meg, pl. amikor az egyén a munkahelyén a főnökének igyekszik
minél többet teljesíteni, még akkor is, ha ezért nem fizetik meg.
• A hős már saját maga jutalmazására is törekszik (legalábbis arra, hogy ne járjon rosszul), de neki is még
mindig a másik nagyobb mértékű jutalmazása a fontosabb. Hétköznapi szituációban, pl. amikor az egyén a
munkahelyen azt tartja szem előtt, hogy mindenki más a legjobban járjon, de azért ő se járjon rosszul.
• A vezető már jól szeretne járni, méghozzá jobban, mint a másik, de ő még nem büntet. Munkahelyi
szituációban, pl. az egyén arra törekszik, hogy mindenki jól járjon, de ő járjon a legjobban.
• A kizsákmányoló számára csak a saját maga jutalmazása a fontos, méghozzá a másik büntetése által.
Folytatva a munkahelyi példát, ez akkor jelenik meg, amikor az a véleménye az illetőnek, hogy az okos
ember a munka könnyebb végét igyekszik megfogni. (Budavári-Takács, 1998, 2004, 2005)
A társas orientációkat különböző taktikák mentén is használhatjuk. Például azáltal, hogy viselkedésünkben
társadalmilag elfogadott normákhoz tartjuk magunkat, partnerünket arra késztethetjük, hogy ugyanezeket a
szabályokat kövesse, különösen, ha egyébként nem így tenne (Van Avermaet, McClintock és Moskowitz, 1978).
Így például az együttműködő stratégia irányulhat pusztán arra is, hogy a másikat együttműködésre csábítsa,
majd ezután kihasználja a másik jóhiszeműségét.
A társas orientációk játékelméleti helyzetben történő vizsgálata elsősorban olyan érdekkonfliktusokban történt,
ahol elsősorban a pénz megszerzése körüli konfliktusokat vizsgálták. A pénz, mint csereérték azonban csak
egy a konfliktusok okai között (lásd 3. fejezet). Mindannyian tudjuk, hogy az emberek készek sok más érték
keresésére és cseréjére is, amelyek körül konfliktusok alakulhatnak ki. Ilyen csereérték lehet például a státus,
szerelem, munka, szolgálat stb.
49
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A társas orientációk
A kísérletek szerint tény, hogy az emberek csakugyan nyereségre törekszenek, és sajnos veszteséget is
okoznak másoknak. A konfliktusok megoldásában az emberek között megfigyelt különbségek jórészt a társas
orientációknak tulajdoníthatók.
A társas orientációk vizsgálata kapcsán azt is vizsgálták, hogy vajon az emberek mikor tanúsítanak nagyobb
együttműködést: akkor, ha úgy tudták, valós személlyel játszanak, vagy akkor, ha úgy tudták, hogy egy gép
ellen játszanak. Kiderült, hogy a legnagyobb fokú együttműködést azok a kísérleti személyek tanúsították, akik
úgy tudták, hogy mindvégig eleven partner („hallgató”) ellen játszottak, a legcsekélyebb együttműködést a gép
ellen játszók mutatták. A valóságban azonban a „partner” mindvégig a kísérleti személy lépéseit ismételte meg.
(Abric és Vacherot, 1976)
A viselkedésünket mennyiben határozza meg a kölcsönös függőség? Eiser és Tajfel (1972) egyik vizsgálata
kimutatta, hogy a kölcsönös függés helyzeteiben az együttműködés iránt motivált kísérleti személyeket jobban
foglalkoztatta partnerük motivációja, mint a versengésre motivált kísérleti személyeket.
Összefoglalás
A tizedik tanulási egységben kifejtettük a társas orientáció fogalmát, a társas orientációk játékelméleti
összefüggéseit, majd a társas orientációk fajtáit. Ismertettük a társas orientációk megnyilvánulásait kísérleti
helyzetekben, végül bemutattuk a konfliktusszituációban mutatott viselkedést befolyásoló tényezőket.
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja át az előző tanulási egységben olvasottakat! Sorolja fel a társas orientációkat különböző
felosztásokban!
50
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
VI. rész - témakör: A
konfliktuskezelés folyamata
52
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
11. fejezet - tanulási egység: A
konfliktuskezelés együtt¬működésen
alapuló módszereinek áttekintése
Ebben a tanulási egységben megismerkedünk Morton Deutsch konfliktuskezelési alapelveivel, majd áttekintünk
néhány konfliktusmegoldási módszert. Gordon vereségmentes módszerével kezdünk, majd megismerkedünk
Becker lépéseivel, aki kiemeli a szempontváltás jelentőségét a konfliktusmegoldásban. Ezután a mediáció egyik
technikáját, az 5A modellt ismertetjük, végül Shapiro a „konfliktusból való kilábalás” öt lépését ismertetjük.
Cél:
Követelmény:
A konfliktuskezelés alapelvei
4. Ismerd meg mások, és ismertesd meg saját érdekeidet, hogy azonosítani tudjátok a közös és
összeegyeztethető érdekeiteket!
5. Határozd meg a saját és a másik (konfliktusban álló) érdekeit, úgy, mint az együttműködés által megoldható
problémát!
6. Figyelj oda a kommunikációra, ennek érdekében próbáld meg minél érthetőbben közölni az információkat!
9. Ismerd meg önmagad és ismerd meg saját felelősségedet, szerepedet, reakcióidat a konfliktushelyzetekben!
Konfliktuskezelés lépései
53
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
együtt¬működésen alapuló
módszereinek áttekintése
3. A megoldások értékelése.
A konfliktushelyzetek megoldását Becker árnyaltabban kezeli. Fontosnak tartja a szempontváltást, vagyis azt,
hogy a konfliktusban szereplő egyének képesek legyenek gondolkodásmódjukon változtatni és új, közös
szempontrendszereket kidolgozni.
5. Szempontváltás.
5A a következő:
• Assessment (helyzetfeltárás),
54
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
együtt¬működésen alapuló
módszereinek áttekintése
• Acknowledgement (elismerés),
• Attitude (beállítódás),
• Action (cselekvés)
• Analysis (elemzés).
4. Cselekvés (action): Ebben a lépésben előtérbe kerül az aktivitás. A kiválasztott konfliktuskezelési mód
megvalósítására kerül sor. A mediátor segít a bizalmon és a visszajelzésen alapuló konfliktusmegoldás
irányába terelni a résztvevőket azokon a pontokon, amelyekben a résztvevők már megegyezésre jutottak.
Egyidejűleg a felek feltérképezhetik még a problematikus pontokat. Ezekre a problémákra folyamatosan
hatékony megoldásokat kell keresniük.
5. Elemzés (analysis): Az utolsó lépés, amelyben a résztvevőknek el kell dönteniük, hogy mit fognak tenni. A
döntés meghozatala után a megállapodást össze kell foglalni és rögzíteni kell. Az elemzés arra is kiterjed,
hogy felmérjék a résztvevők azon követelményeit, amelyekkel foglalkoztak. Ebben a szakaszban
ösztönözniük kell a feleket arra is, hogy a konfliktuskezelést folyamatként fogják fel, és a későbbi
eredmények monitorozásának lehetőségével éljenek.
Shapiro konfliktuskezelési lépései használhatók mediátorral és mediátor nélkül is. Nagy hangsúlyt helyez a saját
és a másik érzelmeinek felismerésére és kezelésére.
2. Érzéseink. Érzelmeink vizsgálata Mit érzek én? Miért? Mit érez a másik? Miért?
3. Mit akarunk elérni? A saját, és a másik alapvető szükségleteinek feltárása Ismerjük fel mindkét fél
szükségleteit!
5. Tervünk. A mindkét fél alapvető érdekeit kielégítő megoldás azonosítása, és kölcsönös elfogadása.
Kiválasztás, megegyezés, végrehajtás.
Összefoglalás
55
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
együtt¬működésen alapuló
módszereinek áttekintése
Ellenőrző kérdések
56
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
12. fejezet - tanulási egység: A
konfliktuskezelés lehetőségei és
lépései
A tizenkettedik tanulási egységben a konfliktuskezelés lehetőségeit nézzük meg Friedrich Glasl elméletének
segítségével. A fejezet további részében pedig bemutatjuk a konfliktuskezelés általunk felvázolt lehetséges
lépéssorozatát.
Cél:
Követelmény:
A konfliktuskezelés lehetőségei
Az első témakörben tárgyaltuk a konfliktusok különféle aspektusait, ahol említettük Friedrich Glasl nézeteit a
konfliktusok eszkalációjáról. Ő mutatott rá arra, hogy a konfliktusok mélyülésével a konfliktusmegoldása már
nem lehetséges külső közvetítők, majd a hatalom gyakorlása nélkül. Elmélete segítségével tekintsük át a
konfliktusok szintjeit, és nézzük meg, hogy egyéni szinten (közvetítő bevonása nélkül) hol van lehetőségünk a
konfliktus kezelésére!
1. Megkeményedés. Lényege, hogy a felek között feszültség jelenik meg a különböző álláspontok (érzelmek,
érdeklődés, érdek stb.) miatt.
2. Vita. A második szint legfontosabb jellemzője, hogy az ütközés témája felszínre kerül, „kimondódik”, tehát
nyílt kommunikáció, „vita” alakul ki a szembenálló felek között. Ezen a szinten születhet konstruktív
megoldás is.
3. Szavak nélkül. Amennyiben a konfliktusban résztvevő felek nem tudták megoldani az előző szinten a
konfliktusaikat, akkor visszavonulnak a közvetlen interakciótól, a kapcsolatban igyekszenek távolságot
tartani, akár meg is szakítani, a kommunikációt pedig minimalizálják.
1-3. szint: győztes-győztes szint. A közös megoldás lehetséges ezen a szinten. Ha a felek találnak
megoldást, akkor a helyzet mindkét fél elégedettségével végződik. A konfliktus konstruktív, építő
jellegű lehet.
57
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
lehetőségei és lépései
4. Koalíció. Ebben a szakaszban a konfliktus szereplői igyekeznek külső szövetségeseket felkutatni és bevonni
a konfliktusba. A harmadik fél pszichológiai támogatást nyújt, megerősíti a támogatottat érzelmileg, ill. az
álláspontjában, ami viszont erősíti a szemben állást és a negatív beállítottságot.
5. Tekintély elleni támadás. Ebben a szakaszban olyan szintet ér el a konfliktus, hogy megindulhat a
pszichológiai támadás egymás irányába. Ennek lényege, hogy a felek igyekeznek szövetségeseket szerezni, a
külső szemlélők figyelmét ráirányítják a másik „hibás” álláspontjára (értékeire, érdeklődésére stb.). Ennek a
magatartásnak a célja a másik tekintélyének rombolás mások előtt.
6. Ultimátum. A feszültség nő a felek között, ennek következménye, hogy valamilyen „megoldást” szeretnének
kicsikarni a helyzetben, így végső követelést (ultimátumot) fogalmaznak meg egymással szemben. A
fenyegetés tovább mélyíti a konfliktust, de a konfliktus még mindig pszichológiai szinten zajlik.
4-6. szint: győztes-vesztes szint. A mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz külső semleges
közvetítőre van szükség a megoldás érdekében. Ha a felek egymástól „kikényszerítenek” valamiféle
„megoldást”, az csak az egyik nyereségét jelentheti, a másik vesztes lesz helyzetben. A konfliktus így
destruktív, romboló.
8. A másik fél teljes megsemmisítése. Az agresszió fokozódik, a másik fél és a hozzá tartozó alrendszerek
(szövetségesek, koalíciók) megsemmisítése lesz a cél. Az agresszió célja, hogy a másik kilépjen a helyzetből
(pl. felmondjon a munkahelyén, elköltözzön a szomszédból, elváljon, fizikailag megsemmisüljön stb.).
9. Együtt a szakadékban. Végül a kilencedik szinten a felek közötti agresszió annyira elfajul, hogy bármi
áron, még saját káruk árán is fokozzák a megsemmisítés érdekében tett erőfeszítéseket. Szélsőséges esetben a
saját megsemmisülés kockázata is megjelenik.
7-9. szint: vesztes-vesztes szint. A mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz már külső, semleges
közvetítő sem elegendő. Megkezdődött a károkozás, így csak a veszteség csökkentése lehet a cél. A
megoldás külső hatalmi kényszer bevonásával lehetséges (pl. bíróság, katonaság). A konfliktus
egyértelműen destruktív, romboló.
58
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
lehetőségei és lépései
Az első három szinten azonban mi magunk is elérhetünk megoldást a nélkül, hogy másokat kellene bevonnunk a
helyzetbe. Ennek módszere az együttműködés.
Az előző tanegységben felsorolt konfliktuskezelési módszerek lépéseiben a legfontosabb közös szál, hogy
felismerhetjük a problémamegoldó gondolkodás általános lépéseit.
A problémamegoldó gondolkodás lényege, amikor az értelem segítségével, annak síkján oldunk meg
helyzeteket. A problémamegoldás lépései a következők:
1. kérdésfeltevés
2. ismeretek áttekintése
3. hipotézisek alkotása
5. igazolás, megoldás
59
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
lehetőségei és lépései
2. Tisztázás, amely során alternatívákat tárunk fel, ill. egyéni személyiségtényezőket, értékeket ismerünk meg.
3. Elemzés. Ebben a szakaszban történik a személyes jellemzők és a realitásból nyert adatok összekapcsolása.
4. Szintetizálás, amely során megpróbálunk a problémára választ adni, a tanácskérő által saját magáról
kialakított kép (öndefiníció) alapján.
5. Megállapodás, amely egy döntéshozatallal, cselekvési tervvel stb., vagyis a tanácskérő által elfogadható
eredménnyel jár.
A konfliktuskezelés lépései
Ebben a szakaszban szembesülünk azzal a helyzettel, amelyet általában konfliktusnak szoktunk definiálni
(tapasztalataink alapján). A konfliktushelyzet alkalmazkodóképességünket teszi próbára, stresszt jelent, tehát
érzelmek, különböző fiziológiai és kognitív „tünetek”, konfliktusra jellemző viselkedés jelennek meg,
amelyeket fel kell, hogy ismerjünk. Az első lépésben tehát tudatosítjuk a konfliktushelyzetet.
A második lépés már annak tudatában zajlik, hogy felismertük, konfliktusban vagyunk.
Ebben a szakaszban el kell döntenünk: együttműködünk, menekülünk, versengünk, passzívak vagy aktívak
leszünk stb.
A döntés lehet egy pillanat műve, de lehet hosszabb elemzés eredménye is. Ehhez a döntéshez elemző munkát
kell végeznünk:
Amennyiben a konfliktus olyan megoldására törekszünk, amelyben az együttműködés hangsúlyos, döntést kell
hoznunk erről. Ezután léphetünk csak tovább. A döntéssel elkötelezzük magunkat arra, hogy nemcsak a saját
érdekeinket (érték, szükséglet stb.), hanem a másik fél érdekeit is figyelembe vesszük. A döntésünk a
viselkedésünkre is kihat a bizalom légkörének kialakítására kell törekednünk!
A harmadik lépés a konfliktus magvának felismerése: milyen ütközés áll a konfliktus középpontjában.
Tisztázzuk a felek szükségleteit, érdekeit, értékeit, nézőpontját stb. A szükségletek feltárása a tanácsadáshoz
hasonló légkörben kell, hogy végbemenjen, a Rogersi alapelvek figyelembe vételével, amelyek lényege a
kongruencia, az empátia, és a hitelesség. Ez a légkör teremtheti meg a nyílt és őszinte, bizalomteljes
kommunikációt. Ez azért fontos, hogy a szükségletek nyíltan meg tudjanak fogalmazódni mindkét részről.
A negyedik lépés a konfliktusmegoldási módjainak feltárása. Cél, hogy a felek minél több, minél kreatívabb
megoldást tárjanak fel, anélkül, hogy előzetes kritika alá vetnék. Ennek módszere lehet a brainstorming, de akár
alkalmazhatjuk a laterális gondolkodást (De Bono) is, a lényeg, hogy olyan megoldások is felszínre kerüljenek,
amelyekre a felek még „álmukban sem gondoltak”.
60
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
lehetőségei és lépései
Az ötödik lépésben a felek a közösen felvetett megoldási módokból választanak egy olyan alternatívát, amely
mindkét fél számára elfogadható, és kidolgozzák a megvalósítás lépéseit.
Összefoglalás
A tizenkettedik tanulási egységben a konfliktuskezelés lehetőségeit néztük meg Friedrich Glasl elméletének
segítségével. A fejezet további részében bemutattuk a konfliktuskezelés általunk felvázolt lehetséges
lépéssorozatát.
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Próbálja összefoglalni Glasl eszkalációs elméletének
lényegét!
2. Sorolja fel Glasl lépéseiből azokat, amelyeknél van esély egyéni szinten a konfliktusmegoldására!
61
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
VII. rész - témakör: A
konfliktuskezelés kommunikációs
eszközei
63
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
13. fejezet - tanulási egység: A
kommunikáció jellemzői
A tizenharmadik tanulási egységben bemutatjuk a kommunikáció általános jellemzőit, majd a kommunikáció
formáit, kiemelve a nonverbális kommunikációt.
Cél:
Követelmény:
A kommunikációról általában
A rendszer elemei:
• adó,
• vevő,
• egy információ
64
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A kommunikáció
jellemzői
6. Fontos a zajforrás, amelynek jelentőségét az adja, hogy képes elváltoztatni, meghamisítani a kibocsátott,
illetve a kapott üzenetet.
8. A címzett miután az üzenetet befogadta, válaszol, vagyis információforrássá válik, közleményét kódolja, amit
az adott csatornán továbbít az eredeti adóhoz.
1. 1. Az emotív (érzelmi) funkció a feladóra, és az üzenet tárgyával való kapcsolatára utal. Kifejezi a feladó
érzelmeit, ill. az érzelmekhez kapcsolódó magatartását is a beszéd tárgyával kapcsolatban.
Konfliktushelyzetben gyakran előfordulnak az érzelmeket kifejező mondatok, kifejezések: indulatszavak,
felkiáltások.
2. 2. A konatív (felhívó) funkció a címzettre irányul. Azt fejezi ki, hogy a másik féllel kapcsolatban a feladó
valamit szeretne elérni. Konfliktushelyzetben előforduló kifejezések, tartalmak: felszólítás, parancs,
fenyegetés stb.
A kommunikáció Jacobson-modellje:
A kommunikáció formái
65
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A kommunikáció
jellemzői
A nem verbális kommunikáció kevésbé tudatos és kevésbé kontrollált a verbális kommunikációhoz képest.
• szemkontaktus
• mimika
• gesztus
• testtartás
• proxémika (térközszabályozás)
• érintés
• szemkontaktus
• testfordulat
• a test előrehajlása
• személyközi távolság
• érintés
2. Ellazulási jelzések
• a felsőtest ellazulása
• a kezek ellazítása
3. Aktivitásjelzések
66
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A kommunikáció
jellemzői
37. ábra: A nem verbális üzenet funkciója a társas helyzet kezelése. Forrás:
http://learningtocollaborate.blogspot.com/2008/12/model-for-interaction-and-influence.html (2010.08.18.)
• Társas helyzet kezelése az, amikor az interakció során a partnerrel kapcsolatos helyzetet szabályozzuk.
• Érzelmi állapotok kommunikációja, amely azt jelenti, hogy az érzelmeinket elsősorban nonverbális jelekkel
közöljük.
Összefoglalás
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig az előző fejezetben olvasottakat! Próbálja összefoglalni a kommunikáció általános elméletét!
67
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
14. fejezet - tanulási egység: A
konfliktuskezelés kommunikációs
eszközei
A tizennegyedik tanulási egységben a konfliktuskezelés kommunikációs eszközeivel ismerkedünk meg.
Elsőként a konfliktusok és a kommunikáció kapcsolatáról ejtünk néhány szót, majd a kommunikációs
eszközöket vesszük sorra. A tanácsadás során használatos kommunikációs eszközök után a
konfliktuskezelésekhez kapcsolódó eszközöket, végül az asszertivitás eszközeit ismertetjük. A tanulási egység a
konfliktuskezelés lépéseiben használható kommunikációs eszközök csoportosításával záródik.
Cél:
Követelmény:
Kommunikáció és konfliktuskezelés
• Az aktív hallgatás a másik félre irányuló fokozott figyelem, az általa elmondott információk aktív
feldolgozása, megértése, rövid közbevetések és nonverbális (bólogatás, szemkontaktus, szinkron testtartás
stb.) eszközök segítségével.
• A blokkolás olyan kommunikációs eszköz, amely megakadályozza a másikat az adott pillanatban, az adott
téma további kifejtésében, lehetőséget adva későbbi időpontban való megbeszélésre. Pl.: Szeretném, ha most
visszatérnénk az előző gondolatra, erre a felvetésre később térjünk vissza!
• Az erősítés, olyan kommunikációs eszköz, amely megerősíti a másik felet. Ez a megerősítés szólhat az általa
felhozott témának, javaslatnak, jó gondolatnak stb. Az erősítés pozitív értékelést jelent a kommunikátor
részéről.
• A fontosság elismerése olyan kommunikációs eszköz, amely arra irányul, hogy ami a másiknak fontos,
jelentős, azt felismerjük, pozitívan értékeljük, s ezt kifejezésre is juttassuk.
68
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
kommunikációs eszközei
• A kiemelés, amikor a konfliktusban szereplő másik által hozott információkból a releváns elemeket
hangsúlyozzuk.
• A korlátozás olyan kommunikációs eszköz, amely során a témát, meghatározott irányba tereljük, szűkítjük.
• A nyitott mondat, olyan kommunikációs eszköz, amely során információkat próbálunk szerezni a másiktól,
direkt rákérdezés nélkül, így a másik a témát szabadon fejtheti ki.
• Az önközlés, amikor a másik fél élményéhez kapcsolt saját, azonos irányú érzelem közlése történik, pl.:
nekem is voltak kellemetlen perceim, amikor…
• Az összegzés olyan kommunikációs eszköz, amelyet egy-egy nagyobb téma után alkalmazunk, a parafrazált
és összekapcsolt elemeket megfelelő összefüggésbe állítva.
• A parafrázis, amikor az aktuális szituáció lényeges elemeit kiemeljük, a másik fél saját szavainak
ismétlésével.
• A rögtönzés lényege, hogy az adott szituációhoz gyorsan kapcsolódunk, a közlés nem hordoz feltétlenül
releváns információt, azonban lehetőleg pozitív érzelmeket hív elő. Pl.: a humor ilyen rögtönzés.
• A támogatás, amikor a másik fél megnyilvánulásait kiemeljük, és azt pozitív töltésűvé fordítjuk.
A tanácsadásban használt kommunikációs eszközökön túl olyan speciális eszközöket is használhatunk, amelyek
kifejezetten a konfliktuskezeléshez kapcsolódnak.
69
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
kommunikációs eszközei
Ezekből kiemeljük azokat, amelyeket a tanácsadás kommunikációs eszközein túl a konfliktuskezelés során
használhatunk.
• A nyitott kérdés során információkat próbálunk szerezni a másiktól, kérdőszót tartalmazó rákérdezéssel. A
válasz nem csupán igen/nem lehet, hanem tág teret nyújt a válaszadónak.
70
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
kommunikációs eszközei
• Az átkeretezés során a másik fél közlését átalakítjuk olyan módon, hogy semlegesebb, kevésbé konfrontatív
nyelvezetet használunk, és ezt ismételjük meg. Pl., amikor a másik azt mondja, hogy „úgy érzem átvertél”,
egy lehetséges átfordítása: „úgy gondolod, hogy nem azt kaptad, amit vártál”
Az asszertív kommunikáció lényege, hogy érvényesíteni tudjuk a saját érdekeinket anélkül, hogy a
másiknak kárt, kellemetlenséget okoznánk. A konfliktuskezelés ugyanis nem azt jelenti, hogy a másik
érdekeit parttalanul megértjük, hanem azt, hogy a másik érdekei mellett a saját érdekeinket is érvényesítjük.
Természetesen vannak olyan helyzetek, amelyekben maximálisan érvényesülhetnek mindkét fél érdekei (pl.
szükségletek körüli konfliktusok), azonban lehetnek olyan konfliktusok, amelyekben csak kompromisszum
képzelhető el (pl. értékek körüli konfliktus, korlátozott erőforrások).
Az asszertív kommunikáció abban segít, hogy kifejezzük, ill. érvényre jutassuk saját álláspontunkat
(értékeinket, szükségleteinket stb.) a konfliktushelyzetben.
• kellemes érzések kifejezése, olyan kommunikációs eszköz, amelynek során kifejezzük, hogy a másik
tettei mikor milyen kellemes élményt szereztek nekünk. Ennek kifejezése nonverbális eszközökkel is
megerősítést kap (testtartás, hanghordozás, arckifejezés, szemkontaktus stb.).
• kellemetlen érzések kifejezése olyan kommunikációs eszköz, amelynek során közöljük, hogy a másik
tettei mikor milyen kellemetlen élményt szereztek nekünk. Ennek kifejezése során fontos, hogy az érzelmet
leválasszuk a személytől, így határozottan, nyugodtan adjuk elő. (Érzést fejezünk ki, nem pedig a másik felet
minősítjük.) Nonverbális eszközökkel kísérhetjük (testtartás, hanghordozás, arc¬kifejezés, szemkontaktus
stb.).
• szükségletek kifejezése olyan kommunikációs eszköz, amelynek során tudatjuk a másik féllel, hogy
mire van szükségünk, mit szeretnénk, mi az, amit fontosnak tartunk.
• pozitív kérés, által azt közöljük, hogy mit szeretnénk, hogy a másik fél pontosan mit tegyen meg. Ezt a
kérést összekapcsoljuk azzal, hogy kifejezzük, hogy mit fogunk érezni akkor, ha a másik fél ezt megteszi. Pl.:
szeretném, ha ön…, örülnék neki, ha ön…
• az önközlés
• az én-üzenet
• érzelem visszatükrözése
Ezek segítségével tudjuk megfogalmazni érzelmeinket, viselkedésünket, ill. azt, hogy konfliktusban vagyunk.
71
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
kommunikációs eszközei
Ehhez a döntéshez elemző munkát kell végeznünk. Ez a szakasz egyfajta puhatolózást jelent a
kommunikációban. Ahhoz hogy döntést tudjunk hozni az együttműködésről, információkra van szükségünk. Az
információ szerzésben, ill. a döntés kialakításában segíthet
• az aktív hallgatás
• a pozitív kérés
• a szükségletek kifejezése
• az aktív hallgatás
• a nyitott mondatok
• az erősítés
• az érzelem visszatükrözés
• a kiemelés
• a konfrontáció
• az összegzés
• az összekapcsolás
• a parafrázis
• a rögtönzés
• a támogatás
• a visszacsatolás
• az átkeretezés
jól használható.
• a nyitott mondatok
• az aktív hallgatás
• az erősítés
5. Megállapodás, terv. Az ötödik lépésben a felek a közösen felvetett megoldási módokból választanak egy
olyan alternatívát, amely mindkét fél számára elfogadható, és kidolgozzák a megvalósítás lépéseit. Ennek a
lépésnek a megvalósításához segítenek a következő kommunikációs eszközök:
• összegzés
72
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: A konfliktuskezelés
kommunikációs eszközei
• összekapcsolás
• erősítés
• kiemelés
• parafrázis
Összefoglalás
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig a tanulási egységben olvasottakat! Sorolja fel a tanácsadás során használatos kommunikációs
eszközöket!
2. Idézze fel a konfliktuskezelési módszerek által használt kommunikációs eszközök összefoglaló táblázatát!
Sorolja fel azokat az eszközöket, amelyeket a tanácsadás során nem használunk!
73
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
VIII. rész - témakör: Konfliktuskezelés
és asszertivitás, emberi jogok
75
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
15. fejezet - tanulási egység: Az
asszertivitás
A tizenötödik tanegységben az asszertivitás témáját járjuk körbe. Elsőként egy asszertivitást mérő kérdőívvel
megnézzük, az asszertivitás jelenlétét a viselkedésben, majd az asszertivitás és az önértékelés összefüggéseire
mutatunk rá a konfliktuskezeléssel összefüggésben.
Cél:
Követelmény:
Az asszertivitás
Nézzük meg, mit is jelent az asszertivitás! Az asszertivitás szó a latin assero szóból származik, jelentése
igényelni, állítani valamit. Az angol nyelvben az assertion magabiztosságot, kiállást jelent valakinek az
érdekében. Az asszertivitás a magyar nyelvhasználatban önérvényesítő viselkedést jelent, olyan magatartást,
amelynek során az egyén eléri céljait, érvényesíti jogait. De valójában mi is az asszertivitás? Hogyan alakul
ki? Hogyan függ össze a konfliktuskezeléssel?
Asszertivitás és konfliktuskezelés
Az asszertivitás szorosan összefügg az önbizalom kérdésével. Amennyiben az egyénnek van önbizalma, akkor a
célra irányuló határozott fellépés és a saját érdekek, jogok képviselete (anélkül hogy másokat károsítana) szinte
magától értetődő viselkedés.
• a kontrollra: külső-belső
• a kudarc-siker orientációra,
A magas önértékelésű személyre a represszió (represszió=elhárítás) lesz jellemző (Ramanaiah, Schill, Lock,
1977), vagyis olyan általános attitűd, amely a negatív élmények elhárítására, a kellemetlen információk
elkerülésére vonatkozik. A repressziósok általában energikus, szorgalmas, kooperatív, türelmes, alapos,
szociábilis, kiegyensúlyozott, intellektuálisan hatékony, teljesítménymotivált, kitartó személyek. A represszió
belső kontrollal jár együtt(Lock és Thomas). A belső kontrollos személyek úgy gondolják, hogy a különböző
helyzetekben az események felett tudnak uralkodni, kézben tudják tartani azokat. A represszió és a belső
kontrollosságból adódóan egy adott helyzetben, például konfliktusszituációban elsősorban siker orientáltak
76
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Az asszertivitás
(Ramanaiah, Schill, Lock, 1977), lesznek. Úgy gondolják, hogy a helyzet sikeresen megoldható, ezzel
kapcsolatos gondolataik, a helyzet kiértékelése pozitív lesz. Ennek következménye az érzelmek szintjén az lesz,
hogy nyugodtak, higgadtak tudnak maradni, így megfelelően tudják érvényesíteni jogaikat, el tudják érni
kitűzött céljaikat, vagyis asszertív viselkedést tanúsítanak.
Az asszertivitás saját magunk elfogadását, vagyis önbizalmat, ugyanakkor mások elfogadását is jelenti.
Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját jogaink melletti kiállásban, saját és mások érdekeinek
(értékeinek, szükségleteinek stb.) a tiszteletben tartásában, figyelembevételében mutatkozik meg. Az emberek
viselkedésére valamilyen mértékben jellemző lehet mind az agresszív, mind a szubmisszív (alárendelődő,
passzív), ill. az asszertív viselkedés is. A különböző helyzetekben különböző mértékben lehetünk agresszívek,
alárendelődők vagy asszertívek. Az egyének között azonban vannak olyanok, akik gyakrabban tudják jogaikat,
érdekeiket érvényesíteni, és vannak olyanok, akik ritkábban és kevésbé hatékonyan.
Összefoglalás
A tizenötödik tanegységben az asszertivitás témáját jártuk körbe. Elsőként egy asszertivitást mérő kérdőívvel
megnéztük az asszertivitás jelenlétét a viselkedésben, majd az asszertivitás és az önértékelés összefüggéseire
mutattunk rá a konfliktuskezeléssel összefüggésben.
Ellenőrző kérdések
4. Fejtse ki, hogyan lehet az asszertivitást fejleszteni! Milyen beavatkozási pontokat lehet találni az egyén
szintjén?
77
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
16. fejezet - tanulási egység: Az
asszertivitás és a jogaink
A tizenhatodik tanegységben az asszertív viselkedés által képviselt jogokat próbáljuk bemutatni. Elsőként az
emberi jogokat, majd a gyermekek jogait vesszük sorra, végül az asszertív jogok listájával ismerkedünk meg.
Cél:
Követelmény:
Asszerivitás és a jogaink
Az asszertivitás, vagyis a jogaink, érdekeink érvényesítése nehezen elképzelhető a nélkül, hogy ismernénk
azokat.
Az emberi jogok összegzését az ENSZ fogalmazta meg, 1948. december 10-én. Ez a dokumentum az ún. „Az
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata”. A dokumentum több alkotmányból is ismert politikai és polgári
jogokat, ill. gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét foglalja össze.
Bár a dokumentumot a világ összes állama ratifikálta, azonban rendszeresen több ország is megsérti ezeket az
előírásokat.
Az ENSZ mellett több helyi, regionális szervezet igyekszik érvényt szerezni az emberi jogoknak. Ilyen
szervezet például Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet.
Érdemes áttekintenünk mindkettőt, hogy tisztában legyünk képviselendő, megvédendő és tiszteletben tartandó
jogainkkal és mások jogaival is, hogy azokat is tiszteletben tudjuk tartani.
78
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Az asszertivitás és a
jogaink
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége 1948-ban listát (nyilatkozatot) készített az emberi jogokról, amelyeknek
figyelemben tartását minden népnek és nemzetnek célul kell kitűznie. A következőkben ezekből sorolunk fel
néhányat:
2. Mindenkinek joga van az itt felsorolt jogokhoz és lehetőségekhez, tekintet nélkül fajára, bőrszínére, nemére,
anyanyelvére, vallására, politikai vagy más véleményére, nemzeti vagy társadalmi hovatartozására,
vagyonára, születésére, stb.
5. Senkit sem kínozhatnak, vagy vethetnek alá kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódnak,
büntetésnek.
6. A törvény előtt minden ember egyenrangú, és joga van a törvény egyenlő oltalmazásához.
8. Mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy független és pártatlan törvényszék előtt igazságos és nyilvános
meghallgatáson kerüljenek megtárgyalásra jogai és kötelezettségei, valamint bűnössége báramely ellene
felhozott váddal kapcsolatban.
9. Minden törvényes váddal sújtott személynek joga van ahhoz, hogy ártatlannak nyilvánítsák mindaddig, amíg
nyilvános tárgyaláson - ahol minden lehetőséget megkapott a védelemre - törvény szerint bűnösnek nem
találják.
10. Senkinek nem tolakodhatnak be önkényesen magánéletébe, családjába, otthonába vagy levelezésébe,
valamint nem támadhatják önkényesen becsületét és hírnevét.
11. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az egyes államok határain belül szabadon mozogjon és
költözködjön. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy elhagyjon egy országot (beleértve saját országát), és hogy
visszatérjen saját országába.
12. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy más országban keressen menedéket az üldözés elől.
14. A felnőtteknek joguk van házasodni és családot alapítani, tekintet nélkül fajukra, nemzetiségükre és
vallásukra.
16. Mindenkinek joga van a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához. Ez magában foglalja annak
szabadságát, hogy megváltoztassa vallását vagy hitét, és hogy egyedül vagy közösségében nyilvánosan vagy
bizalmas körben kifejtse vallását tanítás, gyakorlat, istentisztelet vagy szertartás formájában.
17. Mindenkinek joga van a vélemény és ennek kifejezésének szabadságához. Ez a jog magában foglalja,
hogy az emberek zavartalanul fenntarthassák véleményüket, és hogy a tömegkommunikáción keresztül az
országhatárok figyelembevétele nélkül kereshessenek, kaphassanak és közvetíthessenek információt.
18. Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és társuláshoz. Senkit sem kényszeríthetnek arra, hogy
egy társasághoz csatlakozzon.
19. Mindenkinek jogában áll részt venni országa irányításában, mind közvetlenül, mind pedig, választott
képviselők által. Mindenkinek egyenlő mértékben joga van országa közszolgálatának igénybevételéhez. A
kormány hatalmának alapját a nép akaratának kell képeznie. Ezt az akaratot időszakos, valós választások
alkalmával kell érvényre juttatni. Az emberek egyenlő és általános választójoggal kell, hogy rendelkezzenek,
a választásokat pedig, titkos szavazással, vagy ezzel egyenértékű szabad szavazási eljárással kell
lebonyolítani.
79
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Az asszertivitás és a
jogaink
21. Mindenkinek joga van dolgozni és megválasztani munkahelyét. Joga van igazságos és kedvező
munkakörülményekhez, és a munkanélküliséggel szembeni védelemhez.
23. Mindenkinek joga van olyan körülmények között élni. amelyek megfelelőek saját maga és családja
jóléte és egészsége szempontjából; ide értve a megfelelő táplálékot, ruházatot, lakást és orvosi ellátást.
24. Mindenkinek joga van tanulni. Az. oktatásnak ingyenesnek kell lennie, legalábbis az elemi- és
alapszinten. Az oktatás célja az egész személyiség fejlesztése, valamint az emberi jogok és az alapvető
szabadságjogok iránti tisztelet erősítése. Feladata, hogy elősegítse a nemzetek és a faji-, és/vagy vallási
csoportok közötti megértést, elfogadást és barátságot.
25. Mindenkinek joga van részt venni közösségének kulturális életében, élvezni a művészeteket, valamint
osztozni a tudományos vívmányokban és ezek hasznában.
26. Mindenkinek vannak kötelezettségei közösségével szemben, mivel csak itt lehetséges személyiségének
szabad és teljes fejlődése.
Az Egyesült Nemzetek gyermekjogi egyezménye az első olyan törvényes okirat, amely a társadalom egyik
legkiszolgáltatottabb csoportjainak egyike, a gyermekek védelmének szabályait foglalja magában. Az okirat
sokszor szolgált gyermekeket védelmező törvénykönyv gyanánt. A következőkben az okirat néhány kiemelkedő
pontját ismertetjük:
1. Minden gyermeknek veleszületett joga van az élethez. Az államoknak maximálisan biztosítaniuk kell a
gyermekek túlélését és fejlődését.
3. Abban az esetben, ha bíróság, jóléti intézmény vagy ügyintéző hatalom gondoskodik egy gyermekről, a
gyermek érdekei elsődleges fontossággal bírnak. A gyermek véleményét alaposan át kell gondolni.
4. Az államoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek jogai teljességgel figyelembe legyenek véve,
megkülönböztetés vagy bármifajta különbségtétel nélkül.
5. A gyermekeket nem választhatják el a szüleiktől, hacsak nem hozzáértő szakemberek teszik ezt a
gyermekjólétének fenntartása érdekében.
7. Az államoknak gondoskodniuk kell a szülő nélkül maradt gyermekek megfelelő helyettesítő gondozásáról.
9. A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapot fenntartásához. Az államoknak minden gyermek
számára biztosítaniuk kell egészségügyi ellátást, különös hangsúlyt fektetve a megelőzésre, egészségügyi
oktatásra és a csecsemőhalálozás csökkentésére.
10. Az elemi oktatásnak ingyenesnek és kötelezőnek kell lennie; az iskolai fegyelmezésnek tisztelnie kell a
gyermek méltóságát. Az oktatás célja, hogy felkészítse a gyermeket a megértés, béke és elfogadás
szellemében való életre.
11. A gyermekeknek időt kell biztosítani a pihenésre és játékra, valamint egyenlő jogokat kell biztosítani a
kulturális és művészi tevékenységekhez.
80
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Az asszertivitás és a
jogaink
13. A fogva tartott gyermekeket el kell különíteni a felnőttektől; nem szabad kínozni vagy kegyetlen,
lealacsonyító bánásmódban részesíteni őket.
14. 15 éven aluli gyermekek nem vehetnek részt háborús ellenségeskedésben. A fegyveres összetűzéseknek
kitett gyermekek különleges védelemben kell, hogy részesüljenek.
15. A kisebbségi vagy őslakos gyermekek szabadon gyakorolhatják és élvezhetik saját kultúrájukat,
vallásukat és nyelvüket.
16. A rossz bánásmódban részesült, elhanyagolt vagy fogvatartott gyermekek megfelelő kezelésben vagy
oktatásban kell, hogy részesüljenek felépülésük és rehabilitációjuk érdekében.
17. A törvénysértésbe keveredett gyermekekkel oly módon kell bánni, hogy az növelje méltóságérzetüket
és önértékelésüket, miközben megpróbálja beilleszteni őket a társadalomba.
A pszichológusok is foglalkoztak a jogok kérdésével, méghozzá abból a megközelítésből, hogy amelyek azok a
jogok, amelyeket mások megbántása, megsértése nélkül, a pszichés egészségünk megtartása érdekében
ismernünk és képviselnünk kell. Ezek a jogok az ún. asszertív jogok, amelyeket 1974-ben dolgozott ki Robert E.
Alberti és Michael L. Emmons (id: Perczel Forintos, 2010).
3. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondjál anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
12. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is.
Összefoglalás
A tizenötödik tanegységben az asszertív viselkedés által képviselt jogokat próbáltuk bemutatni. Elsőként az
emberi jogokat, majd a gyermekek jogait vettük sorra, végül az asszertív jogok listájával ismerkedtünk meg.
Ellenőrző kérdések
1. Gondolja végig a fejezetben olvasottakat! Idézzen fel néhány alapvető emberi jogot!
81
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
tanulási egység: Az asszertivitás és a
jogaink
82
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Videó
Video 1
Video 1
Video 1
lxxxiii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
17. fejezet - Felhasznált irodalom
Abric, J. C. and Vacherot, C. (1976). The effects of representations and behavior in experimental
games. Europian Journal of Social Psychology, 2, pp. 129-144.
Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., (1997). Pszichológia, Osiris, Budapest
Alberti, R. E. and Emmons M. L. (2001). Your Perfect Right: Assertiveness and Equality in Your
Life and Relationships, Paperback
Becker, G. (1989). Lehrer lösen Konflikte. Beltz, Weinheim – Basel. 53-61.p. In:
Szekszárdi júlia (szerk.) 1994. Konfliktuspedagógiai szöveggyűjtemény. Veszprémi Egyetem,
Veszprém. pp. 127-133.
Cattell R. B. (1943). The description of personality: Basic traits resolved into clusters, Journal of
Abnormal and Social Psychology 38. pp. 476–506.
De Bono, E. (1985) Conflicts: A better way to resolve them, Harrap, London
Deutsch, M. (1973). The resolution of conflict: Constructive and destructive processes, Yale
University Press. New Haven
Deutsch M. Krauss R. M. (1981) A fenyegetés hatása az interperszonális alkura. In: Csepeli Gy.
(szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
Deutsch, M. (1990). Sixty years of conflict. The International Journal of Conflict Management, 1,
pp. 237-263.
Descartes, R. (2000) Életrajzi vázlat; In. Értekezés a módszerről. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
84
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Felhasznált irodalom
Glasl, F. (1999). Conflict management. A manual for high-level personnel, advisor inside and
advisors. 6., suppl. Aufl. Berne – Stuttgart
Grzelak, J. L. (1982). Preferences and cognitive processes in social interdependence situation. in: V.
Derlega and J. Grzelak (szerk.) Cooperation and helping behavior: theory and research, Academic
Press, New York
Holmes T. H. and Rahe R. H. (1967). "The Social Readjustment Rating Scale". J Psychosom Res 11
(2) pp. 213–8.
Hosmer, L. T. (1995). Trust. The connecting link between organizational theory and phylosophical
ethics. Academy of Management Review, 20, 2, pp. 379-403.
Liebrand, W. B. G., Jansen, W. T. L., Ruken, V. M. and Cuhre, C. J. M. (1986). Might over
morality: social values and the perception of other players in experimental games, Journal of
Experimental Social Psychology, 22, pp. 203-215.
McClintock, C. G. and Van Avermaet, E. F. (1982). Social values and rules of fairness. In: V.
Derlega and J. Grzelak (szerk.) Cooperation and helping behavior: theory and research, Academic
Press, New York
Pruitt, D. G., and Kimmel, M. J. (1977). Twenty years of experimental gaming: critique, synthesis,
and suggestion for the future. Annual Rewiew of Psychology, 28, pp. 363-392.
Ramanaiah, N. V., Schill,T. and Lock S. L. (1977) A test of the hypothesis about the two-
dimensional nature of the Marlowe- Crowne Social Desirability Scale. Journal of Research in
Personality, Vol 11(2), Jun. pp. 251-259.
85
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Felhasznált irodalom
Slavin, M. O.and Kriegman, D. (1998). Conflicting interests and the creation of a third space.
Psychoanalytic Dialogues, 8, 3.
Slavin, M. O. and Kriegman, D. (1998). Why the analyst needs to change: Toward a theory of
conflict, negotiation, and mutual influence in the therapeutic process. Psychoanalytic Dialogues, 8,
2, pp. 247-284.
Strasser F., Randolph P., (2008). Mediáció A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai, Nyitott
Könyvműhely, Budapest
Takács I., Münnich I., Münnich Á., Bugán A., (1998). Társas orientáció és bűnözés, In:
Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok XXXV., Budapest pp. 146-183.
Tarnai M. (2003). A bizalom szerepe a gazdasági kapcsolatokban In: Hunyady Gy., Székely M.,
Gazdaságpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
Thomas, K. W. and Kilmann, R. H., (2008). Thomas-Kilmann Conflict Mode Instrument Profile
and Interpretive Report, Xicom, Incorporated
Van Avermaet, E. C. McClintock, and J. Moskowitz (1978). Alternative approaches to equity: pro-
social motivation, strategic accommodation and dissonance reduction. European Journal of Social
Psychology, 8, pp. 419-437.
86
Created by XMLmind XSL-FO Converter.