NT 11881 M Tortenelem 8 MF Megoldókulcs

1
NT-11881/M Megoldások
Csepela Jánosné
TÖRTÉNELEM 8.
munkafüzet
Játékos feladatok Horváth Péter és Ispánovity Márta
nyolcadikos tankönyvéhez
Megoldások
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • Budapest

2
Innen-onnan (egyetemes történelem ismétlés)

1. a) Írd be az ábra megfelelő helyére: ESZMEI, GAZDASÁGI, KÖZÖS, EGYSÉGES!
b) Adj címet az ábrának! Cím a felső téglalapban (nemzetállamok).
NEMZETÁLLAMOK
eszmei célok gazdasági célok

közös nyelv, egységes úthálózat,
kultúra, hagyomány vasúthálózat, pénz
2. Töltsd ki a totót! Németország – 1; Olaszország – 2; Egyesült Államok – X

osztrák–piemonti háború 2 Garibaldi 2
rabszolga X Solferino 2
porosz–osztrák háború 1 Könnigrätz 1
Pápai Állam 2 MDCCCLXV X
MDCCCLXX 2 Bismarck 1
Lincoln X konföderáció – unió X
farmer X MDCCCLXXI 1
vörösingesek 2 vöröskereszt 2
3. Húzd alá, és javítsd ki az állítások hibáit!

Viktória királynő a XIX. század első felének meghatározó uralkodója volt. második
Uralkodása alatt Anglia gyarmatbirodalma két földrészre terjedt ki. négy
A gyarmatosítás fő formája a meghódított területek kifosztása volt. tőkekivitel
A gyarmatokon növekedtek a bérek, javult az egészségügyi ellátás és az oktatás.
Az anyaországban
A munkások kiharcolták a nyugdíjat, a betegbiztosítást és a 10 órás munkaidőt. 8
Viktória királynőt halálakor „a világ nagymamája”-ként tisztelték. Európa
4. Húzd alá a második ipari forradalomhoz kapcsolódó találmányokat!

telefon telefonközpont porlasztó villanykörte fonógép
varrógép hőlégballon röntgen távíró villanymozdony
filmvetítő repülőgép fonográf írógép vasöntés
5. Gyűjtsd össze térképedről (vagy a hetedikes tankönyv 110. oldaláról) az első világháború
után
a) létrejött új államokat! pl. Szovjet-Oroszország, Csehszlovákia, Szerb–Horvát–Szlovén
Királyság (Jugoszlávia), Észtország, Lettország, Litvánia
b) újjáalakult országot! Lengyelország
6. Fogalmazd meg a fasizmus jellemzőit! Szélsőjobboldali mozgalom és ideológia, amelynek

fő jellemzői: a demokráciaellenesség, az erős vezető diktatórikus uralma, a szélsőséges
nacionalizmus, s esetenként más népcsoportok lenézése (fajelmélet), valamint törekvés a
belső problémák hódítással történő megoldására.
7. a) Írd a térképre kékkel az antant, pirossal a központi hatalmak országait!

Anglia, Franciaország, Oroszország, Olaszország, Szerbia ↔ Németország, Osztrák–Magyar
Monarchia, Bulgária, Törökország
3
b) Nevezd meg a frontokat! keleti, nyugati, déli (szerb, olasz)

c) Tegyél  jelet azon frontok mellé, ahol magyar katonák harcoltak!
8. Töltsd ki a táblázatot!
Azonosságok Különbségek
diktatúra, egypártrendszer, osztályharc, kollektivizálás,
Sztálini diktatúra
személyi kultusz, tervgazdálkodás, a magántulajdon tagadása
a nehézipar (benne a hadiipar) fajelmélet, antiszemitizmus*,
Náci diktatúra
fejlesztése gyűjtőtáborok a magántulajdon jelentős marad
* Az antiszemitizmus a Szovjetunióban is megjelent, de erről a 8. évfolyamos tankönyv ír.
9. Sorold fel időrendben a náci Németország agresszióinak a háború előtti áldozatait!

Saar-vidék, Rajna-vidék, Ausztria, Csehszlovákia
10. a) Keresd meg a hiányzó betűket!

b) A megfejtett fogalmakhoz írj a füzetedbe osztálytársaid számára kérdéseket! Egyéni
megoldások.
Z S I D Ó T Ö R V É N Y E K
L E N G Y E L O R S Z Á G
H I N T A P O L I T I K A
CS I G A O F F E N Z Í V A
M A G I N O T V O N A L
O R O S Z L Á N F Ó K A
N Y I L A S T E R R O R
S Z T Á L I N G R Á D
P E A R L H A R B O R
H O L O K A U S Z T
R I B B E N T R O P
B A R B A R O S S A
P A R T I Z Á N O K
K Á R P Á T A L J A
M E G S Z Á L L Á S
N O R M A N D I A
E L A L A M E I N
L E G F Ő B B Ú R
H Á R O M N A G Y
V O R O N Y E Z S
N A G A S Z A K I
A U S C H W I T Z
4
I. HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK
ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG KIÉPÜLÉSE
1. A világháború után
1. a) Keresd meg az ENSZ alapító okmányának ismétlődő szavát! béke
b) Hogyan fejezi ki az ENSZ zászlaja az ismétlődő fogalmat? a kék színnel
2. a) Jelöld a térképen a következő városokat! New York, Washington, Hága, Róma, Párizs,
Genf
b) Írd a városnevek mellé a megfelelő fogalmakat! Közgyűlés – New York, főtitkár – New
York, BT – New York, NB – Hága, FAO – Róma, WHO – Genf, IMF – Washington,
UNESCO – Párizs
c) Írd a térképre a Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagországának nevét!
Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, Szovjetunió (Oroszország), Kína
Nézz utána, hol tevékenykedik napjainkban ENSZ-haderő! pl. India–Pakisztán, Ciprus,

Koszovó, Irak, Grúzia, Kambodzsa
3. Keress azonosságokat az első és a második világháborút lezáró békeszerződések között!

a) a nagyhatalmak érdekeit szolgálták b) Franciaországban kötötték
c) határmódosításokra kerül sor d) a veszteseket nem hívták meg a tárgyalásokra
4. Válaszolj a kérdésekre! Hogyan változott

– Lengyelország területe? Nyugatabbra „tolták” kb. 200 km-rel.
– a Szovjetunió területe? Megtarthatta világháborús hódításait.
5. Rendszerezd a második világháború utáni hatalmi helyzetet!

a) Kiszorultak a hatalomból: a vesztes országok (Németország, Olaszország, Japán).
b) Az USA és Kína gazdasági és politikai súlya nőtt.
c) Európa világpolitikai jelentősége csökkent.
d) Anglia jelentősége csökkent, mert a termékei iránti kereslet visszaesett, a háborús kiadások
megviselték az államkincstárt.
Oldd meg a tankönyvi lecke térképeihez kapcsolódó feladatokat!

a) Sorold fel, mely országokat érintette leginkább a határok módosítása (9. oldal)!
pl. Lengyelország, Szovjetunió, Németország, Románia, Bulgária
b) Állítsd sorrendbe a kitelepítés által érintett népeket! Legelöl a legnagyobb számban
kitelepített nép legyen (10. oldal)!
németek, lengyelek, magyarok, szlovákok
c) Becsüld meg, kb. mennyi volt a kitelepített magyarok száma (10. oldal)!
100–300 ezer között
d) Mely országtól szerzett területet a Szovjetunió 1939-ben? (11. oldal)!
Lengyelország
e) Mely független országokat kebelezte be 1940-ben?
Észtország, Lettország, Litvánia
5
f) Mely országoktól szerzett területeket 1940-ben? Finnország, Románia

g) Mely országtól szerzett területet 1945-ben? Csehszlovákia, Németország
a) Válaszolj az olvasmányok és a képek alapján! Az azonos számok azonos betűket jeleznek!
P Á R I Z S 1944 szeptemberében vonul be

1 2 3 4 5 6 De Gaulle tábornok a városba.
K I L E N C E Z E R Ennyi áldozata volt a világ eddigi
7 4 8 9 10 11 9 5 9 3 legnagyobb hajókatasztrófájának.
H A T Ennyi évente változó tagja volt
12 13 14 1966-ig a Biztonsági Tanácsnak.
T I T A N I C 1912-ben merült a hullámsírba.
14 4 14 13 10 4 11
F E L V I D É K Itt található Ligetfalu.
15 9 8 16 4 17 18 7
K O N F E R E N C I A Tanácskozás.
7 19 10 15 9 3 9 10 11 4 13
b) Írd be a számok alapján a betűket, s megtudhatod az 1945 januárjában elsüllyesztett

Wilhelm Gustloff nevű német hajó kapitányának a nevét!
F R I E D R I C H P E T E R S O N
15 3 4 9 17 3 4 11 12 1 9 14 9 3 6 19 10
2. A vasfüggöny leereszkedik
1. Szuperhatalmak
– gazdasági téren: Egyesült Államok
– katonai téren: Szovjetunió
2. Következmény: állandó feszültség, hidegháború
3. a) Keresd meg a betűhálóban a Szovjetunióhoz kapcsolódó 10 fogalmat!

T E R V G A Z D Á L K O D Á S Z
TERVGAZDÁLKODÁS, KREML,
G É R S Á T Í S O Z O H L O K S
ATOMBOMBA, GULAG,
A A T O M B O M B A L M E R K S
KOLHOZOSÍTÁS, TASSZ,
L D E K S Z I B É R I A S Z F A
ÁRUHIÁNY, TERROR,
U Á R U H I Á N Y R O R R E T T
SZIBÉRIA, CCCP
G C C C P É R A R E P S O V R O
b) Olvasd össze a „maradék” betűket és magyarázd meg a fogalmat!

ÉRDEKSZFÉRA: befolyási övezet.
4. Hogyan biztosította a Szovjetunió kizárólagos uralmát a megszállt országokban?

Kiszorították a polgári politikusokat, feloszlatták a polgári pártokat, egypárti választásokat
rendeztek.
6
5. Írj három kérdést az Európa kettészakad című fejezethez! Egyéni megoldások. (pl. Mely
belpolitikai erőre támaszkodott a Szovjetunió a közép- és kelet-európai országokban? Milyen
lépések során váltak szovjet csatlósokká a térség országai? Mennyiben különbözött
Jugoszlávia helyzete a térség többi országától?
6. Válaszolj a 4. olvasmányhoz tartozó kérdésekre!

Milyen tudományos-technikai eredményekre gondolhatott Churchill? atombomba
Milyen (korábbi) katonai szövetséget említ? Az USA, Anglia és a Szovjetunió Hitler-ellenes
szövetségét.
7. a) Adj címet a térképvázlatnak! pl. A kettészakadt Európa

b) Írd be a városnevek alapján a térképvázlatba, mely országokat említi a fultoni beszéd?
Lengyelország, Németország (NDK), Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia,
Románia, Bulgária
c) Karikázd be azt az országot, melynek sikerült kiszabadulnia a vasfüggöny alól!
Jugoszlávia, Ausztria
Rajzold be a térképvázlatba, hol húzódott az 1950-es években a vasfüggöny!

Nézz utána, miért van eltérés az 1946-os és a 10 évvel későbbi állapot között!
Ausztriából kivonultak a szovjet csapatok.
Melyik sor lehetne tankönyvi lecke vázlatából a karikatúra képaláírása?

A vasfüggöny két oldala.
3. A hidegháború kora
1. Fejtsd meg és magyarázd meg a fogalmakat! (A kulcsot mellékeljük)
a)  HIDEGHÁBORÚ
b)  HARMADIK VILÁG
c)  PÁRTÁLLAM
d)  KGB
e)  MANHATTAN
f)  TOTALITÁRIUS
Magyarázatok:
a) Az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve szövetségeseik közötti politikai, gazdasági
és hatalmi harc, amely nem vezetett a két szuperhatalom fegyveres összecsapásához.
b) Ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok, melyek egyik szuperhatalommal sem kötöttek
szövetséget.
c) Olyan állam, amelyben egy politikai párt kizárólagos uralma érvényesül (szovjet
érdekszféra – kommunista pártok).
d) Szovjet állambiztonsági szerv.
e) Az atombomba kifejlesztését szolgáló program elnevezése.
f) Korlátlan hatalmon alapuló rendszer.
2. Indokold meg az „álszocializmus” elnevezést!

A társadalmi egyenlőség, a javak igazságos elosztása, a demokrácia, a szocialista eszmék csak
papíron léteztek.
7
3. Gyűjtsd össze az álszocialista államok jellemzőit!

Gazdaság Propaganda Ellenzék
állami vállalatok, töretlen fejlődést hirdetett, elhallgattatták, börtön,
termelőszövetkezetek, egyre növekvő jólétről kivégzés, lehallgatás, nem
tervgazdálkodás, áruhiány beszélt jelenhetett meg a sajtóban
4. Másold ki A szovjet mintájú diktatúrák létrejötte című fejezet számodra

legkifejezőbb mondatát! Egyéni megoldások.
Melyik ókori állam jut eszedbe az utazási jog korlátozásáról? Spárta

Mi a hasonlóság a két korlátozás között?
A lakosságnak ne legyen összehasonlítási alapja arról, hogyan élnek más államokban.
Húzd alá az 5. olvasmányhoz kapcsolódó igaz állításokat!

1948-ban éhínség sújtja Csehszlovákiát.
Az ország nem fogadhatta el a Marshall-segélyt.
A kormányban 12 kommunista, 12 szociáldemokrata és 2 polgári miniszter van.
Az SZDP sztrájkkal fenyegetőzik.
A kommunistákkal megerősített rendőrség Prágában razziázik.
A miniszterelnök új kormányt követel.
Lemondanak a polgári miniszterek.
A rendőrség szétveri a CSKP által szervezett Vencel téri tüntetést.
Prágán letartóztatási hullám söpör végig.
Klement Gottwald alig fél év alatt megszerzi az államelnöki címet.
Értelmezd a lecke bevezetésének utolsó mondatát: „Ha sor került volna…”!

A két szuperhatalom közötti háborúban valószínűleg bevetették volna az atomfegyvereket,
amely hatalmas pusztítással járt volna.
Az első, nagy port felvert kémper 1950. március 1-jén kezdődött.

1 év fegyházbüntetésre ítélték 2 a német származású fizikust, Klaus 3. A tudósnak
menekülnie kellett Németországból, mert egy kommunista diákszervezethez tartozott.
Angliában folytatta tanulmányait. 1943-tól 1946-ig az Amerikai Egyesült Államokban
az atombomba kifejlesztésében működött közre, utána a legfontosabb 4 5 kutatóintézet
elméleti fizikai részlegét vezette. Olyan információkat szolgáltatott ki, amelyek lehetővé
tették a Szovjetunió számára, hogy versenyre keljen a(z) 6 előállításában.
1 51, 25, 64, 16, 34, 34, 21, 23, 63 tizennégy

2 32, 35, 34, 15, 35, 34, 13, 11, 34 Londonban
3 22, 52, 14, 24, 35, 51 Fuchsot
4 11, 34, 23, 32, 25, 11, 25 angliai
5 33, 11, 23, 22, 25, 64, 25, 31, 11, 25 magfizikai
6 24, 25, 15, 45, 35, 23, 21, 34, 13, 35, 33, 13, 11 hidrogénbomba
8
4. A kettéosztott Európa
1. a) Miért kerülhette el Jugoszlávia a szovjet megszállást?
Önerőből űzték ki a németeket, választásokon – segítség nélkül – győzött a Kommunista Párt.
b) Miben hasonlított Jugoszlávia az álszocialista országokra?
Pl. tervgazdálkodás, államosítások, termelőszövetkezetek
c) Miben különbözött azoktól? Önálló döntéseket hoztak, nem követték szolgai módon
Moszkva utasításait.
2. a) Jelöld a térképen
– pirossal a Varsói Szerződés országait! Szovjetunió, NDK, Lengyelország, Csehszlovákia,
Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia
– kékkel a NATO országokat! (USA), Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium,
NSZK, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország, Törökország
– zölddel a KGST alapító országait! Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország,
Magyarország, Románia
b) Vonalkázd be a „láncos kutya” országát! Jugoszlávia
3. Írj eseményt az évszámok mellé!

MCMXLVII 1947 párizsi békék, Marshall-segély
MCMXLVIII 1948 berlini blokád
MCMXLVIII 1948 Jugoszlávia „kiközösítése”
MCMXLIX 1949 az NDK és az NSZK megalakulása
MCMXLIX 1949 a NATO megalakulása, a KGST létrejötte
MCMLI 1951 a nyugati hatalmak az NSZK-t ismerik el törvényes német államnak
MCMLIII 1953 Sztálin halála
MCMLV 1955 a Varsói Szerződés létrejötte
MCMLV 1955 Németország a NATO tagja lesz
4. Másold ki azt a tankönyvi mondatot, mely bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés

elsősorban a Szovjetunió érdekét szolgálta!
„A tagállamok megállapodtak abban, hogy katonaságot állomásoztathatnak egymás
területén.”
Írj szöveget a lengyel Mirko Szewczuk 1947-es karikatúrájához! Egyéni megoldások.
Készíts szöveget a karikatúrákhoz! Egyéni megoldások.
Számokkal válaszolj!
Hány átkelőhely volt a falon
– összesen? 14
– a brit szektorban? 1
Hány átkelőhelyet használhattak
– a kelet-berliniek? 0
– a nyugat-berliniek? 6
– a nyugatnémetek? 2
– a diplomaták? 1
9
5. Helyi konfliktusok és háborúk

1. Foglald mondatba a koreai háborúhoz kapcsolódó fogalmakat!
Korea a második világháború végén szabadult fel a japán uralom alól.
Az ország északi részét a szovjetek szállták meg, kommunista kormány alakult.
Az ország déli részét az amerikaiak szállták meg.
1950-ben Észak-Korea villámháborúval lerohanta Dél- Koreát.
ENSZ-csapatok érkeztek Dél-Korea megsegítésére.
Kína és a Szovjetunió az északiak oldalán avatkozott be a háborúba-
A front a 38. szélességi foknál állapodott meg.
A harcoló felek fegyverszünetet kötöttek.
Állandósult a félsziget megosztottsága.
Észak-Korea napjainkig sztálinista diktatúra maradt.
Dél-Koreában megkezdődött a demokratizálódás.
2. Jelöld a térképen
– piros és kék színnel a koreai háború helyszínét! Észak-Korea ↔ Dél-Korea
– zöld színnel az 1956-os válság helyszínét! Szuezi-csatorna
3. Tervezz plakátot vagy jelmondatot, melyet 1953-ban magaddal vihettél volna a berlini
tüntetésre! Egyéni megoldások.
4. Gyűjtsd össze, milyen engedményeket tettek 1953-ban az NDK vezetői!

a) normarendezés b) jobb áruellátás c) politikai elítéltek szabadon engedése
5. Sorold fel milyen lépéseket tett Hruscsov az „olvadás” érdekében!

Belpolitikai téren Külpolitikai téren
pl. a Gulag-táborok felszámolása, pl. kibékülés Titóval,
a személyi kultusz és a sztálini embertelen részvétel az 1955-ös genfi csúcstalálkozón
politika elítélése
6. Válaszolj a villámkérdésekre!
a) Mikor épült a Szuezi-csatorna? 1859–1869
b) Melyik két tengert köti össze? Földközi-tenger, Vörös-tenger
c) Ki, és milyen címmel írt operát a megnyitás alkalmából? Verdi: Aida
d) Kik birtokolták 70 évig? az angolok
7. Állítsd számozással időrendbe az eseményeket!

1. Egyiptom állami tulajdonba veszi a csatornát.
6. Francia ejtőernyősök és szállítóeszközök érkeznek.
7. Egyiptom elsüllyesztett hajókkal akadályozza meg a csatorna használatát.
2. „Hadihajódiplomácia”.
4. A magánkézbe adás titkos tervének kidolgozása.
3. A csatorna nemzetközi ellenőrzését javasolják.
8. Az ENSZ elítéli a támadást.
5. Izrael megtámadja Egyiptomot.
10
Oldd meg a karikatúrával kapcsolatos feladatokat!

a) Észak-Korea: az „övtől” északra; Dél-Korea: az „övtől” délre; a ponttal jelzett város
neve: Szöul; az öv helye: 38. szélességi fok.
b) Melyik fél újságjában jelenhetett meg a rajz? A karikatúra az északiakkal szimpatizál, és
elítéli az ENSZ-csapatok (erre az UNC felirat utal a katona karján) beavatkozását.
Tanulmányozd a berlini falat bemutató vázlatrajzot!

a) Jelöld be pirossal az előző lecke Berlin-térképén a fal helyét!
b) Azonosítsd a berlini fal részeit a tankönyv 3. olvasmánya alapján!
1. betonfal
2. árok
3. megfigyelőtorony
4. őrkutya
5. sorompó
6. Más földrészeken
1. Írd be a térképvázlat megfelelő helyére a neveket és az évszámokat!
India: Gandhi, 1947; Kína: Mao-Ce-tung, 1949, (Tibet: dalai láma); Izrael: Ben Gurion, 1948;
Algéria: FLN, 1962
2. Rendezd a jellemzőket, majd olvasd össze a szótagokat!

India Kína Izrael Algéria
E-RŐ-SZAK-MEN- KÍ-NA-I SZA-BAD
HEZ-BOL-LAH
TES-SÉG KÖZ-TÁR-SA-SÁG FRAN-CIA-OR-SZÁG
3. Foglald mondatba a szótagokból összeállított fogalmakat! Egyéni megoldások. (pl. Az

erőszakmentesség lényege, hogy erőszakos fellépés nélkül, az igazság erejével is elérhető
India függetlensége. A Tajvanon berendezkedő Kínai Köztársaság tőkés állam maradt. A
Hezbollah Izrael-ellenes arab fegyverese szervezet. A második világháború idején az algériai
gyarmat jelentette a „Szabad Franciaországot”.)
Jeruzsálem városát három vallás is szent helyének tekinti. Sorold fel e három vallást, és írd
oda mindegyikhez, hogy miért tartják szent helynek Jeruzsálemet!
Keresztény, mert Jézus itt halt kínhalált, itt támadt fel, ide tér vissza az ítélet napján.
Zsidó, mert itt állt Salamon temploma (Siratófal), ide érkezik a Messiás.
Iszlám, mert Mohamed próféta innen emelkedett a mennyekbe.
Fejezd be Gandhi megszívlelendő gondolatát! AZ EMBERI HANG SOSEM ÉR OLYAN

MESSZIRE, MINT A LELKIISMERET!
Értelmezd a rajzot néhány mondatban! Egyéni megoldások.

11
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (Összefoglalás)

1. Töltsd ki a totót! (Vigyázz, van ahol több válasz is lehetséges!)
1. Melyik fogalom ismeretlen a „vasfüggöny” mögötti országokban?

1 – egypártrendszer 3 – koncepciós per
2 – proletárdiktatúra X – sajtószabadság
2. Válaszd ki az MCMXL-es év európai eseményét!
1 – az ENSZ megalakulása 3 – a NATO létrejötte
2 – a „békaugrás” hadművelet X – a teheráni konferencia
3. Melyik szó jelentése tér el a többitől?
1 – internál 2 – deportál 3 – kitelepít X – emigrál
4. Melyik fogalom kapcsolódik a második világháború utáni nyugati tömbhöz?
1 – ÁVH 2 – NATO 3 – KGST X – NDK
5. A koholt vádak alapján meghurcolt emberek ellen … pereket folytattak.
1 – koalíciós 2 – koncentrációs 3 – kollaboráns X – koncepciós
6. Válaszd ki az azonos földrészen található országokat!
1 – Algéria 2 – Palesztina 3 – Tunézia X – Marokkó
7. Melyik fogalom jellemző a keleti tömb országaira?
1 – jóléti állam 2 – demokrácia 3 – egypártrendszer X – vallásszabadság
8. Keresd meg a helyes befejezéseket! Az Egyesült Nemzetek Szervezete …
1 – 1945-ben az USA-ban alakult meg 3 – a Népszövetség elődje volt
2 – évente egyszer közgyűlést tart X – Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja van
9. Tévesen került a „szabad világ” jellemzői közé a(z) …
1 – egyesülési jog 2 – tervgazdálkodás 3 – jóléti állam X – demokrácia
10. Kik irányították a kétpólusú világ szuperhatalmait?
1 – Roosevelt 2 – Truman 3 – Attlee X – Sztálin
11. „Stettintől Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára!” – mondta Fultonban …
1 – Sztálin 2 – Churchill 3 – Truman X – Marshall
12. Melyik bizonyítja a „vasfüggöny” létezését?
1 – atlanti fal 2 – lengyel korridor 3 – Árpád-vonal X – berlini fal
13. Melyek az ENSZ szervezetei?
1 – SZEB 2 – FAO 3 – IMF X – NATO
13 + 1. Milyen csapatok harcoltak a szuezi válságban?
1 – szovjet 2 – egyiptomi 3 – amerikai X – francia
2. Egészítsd ki a hiányos vázlatot!

A második világháború után két szuperhatalom emelkedett ki, az Egyesült Államok és a
Szovjetunió. Az Egyesült Államok gazdasági fejlettségének, a Szovjetunió katonai,
népességbeli és nyersanyagok terén meglevő erőforrásainak köszönhette státuszát.
A világháborút lezáró békéket (kivéve: Németországot, Ausztriát és Japánt) Párizsban (hol),
1947-ben (mikor) kötötték meg.
12
A világháború után a szövetségesek közötti együttműködést szembenállás váltotta fel, ez volt

a hidegháború időszaka.
A szovjet megszállási övezetet vasfüggöny választotta el a „szabad világtól”. Nyugat-
Európában a Marshall-segélynek köszönhetően gazdasági fellendülés következett be, míg a
szovjet mintájú álszocialista országokat hiánygazdaság jellemezte.
3. a) Írd be a térképre piros színnel az álszocialista, kék színnel a nyugati országokat!

Szovjetunió, NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária,
Jugoszlávia, Albánia
Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, NSZK, Franciaország, Spanyolország,
Portugália, Olaszország, Görögország, Törökország
b) Jelöld  jellel és a városnév beírásával az 1953-as felkelést! Berlin
4. a) Írd be a térképvázlatba a számokat!

1. a „nagy lélek” országa (India), 2. a Tibetet birtokló ország (Kína), 3. a holokauszt
túlélőinek országa (Izrael) 4. a francia uralom alól felszabadult ország (Algéria), 5. a 38.
szélességi foknál megosztott ország (Korea)
b) Jelöld sárga színnel az arab államok területét! A történelmi atlasz alapján.
c) Tegyél  jelet a fegyveres konfliktusok helyszíneihez! Korea, Algéria, Egyiptom
5. a) Pótold a hiányzó betűket!

b) Írj egy-egy jellemző fogalmat a személyekhez! Például:
R O S E N B E R G atomtitkok „kiadása”
C H U R C H I L L fultoni beszéd
T E N D Z I N G Y A C O dalai láma
T I T O a „láncos kutya”
T R U M A N az USA elnöke, „doktrína”
S Z T Á L I N az SZKP főtitkára
B E N G U R I O N Izrael első miniszterelnöke
M A O C E T U N G Kína vezetője
M A R S H A L L segély Európának
G A N D H I a „nagy lélek”
D Á V I D -csillag (az izraeli zászlón)
H R U S C S O V Sztálin utóda
c) Magyarázd meg a megfejtett fogalmat! BIZTONSÁGI TANÁCS

Az ENSZ egyik legfontosabb döntéshozó testülete, öt állandó és hat változó taggal rendelkező
testülete. Az állandó tagok vétójoggal rendelkeznek.
6. Rajzolj időszalagot az 1945–1965 közötti időszakról! Jelöld be felül az esemény betűjelét,

alul pedig az évszámot!
A – az ENSZ megalakulása (1945) E – Algéria függetlenné válik (1962)
B – a párizsi béke (1947) F – a berlini fal építése (1961)
C – a hidegháború kezdete (1947) G – India függetlenné válik (1947)
D – kelet-berlini felkelés (1953) H – a szuezi válság (1956)
7. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 5. feladatát! Jellemezd az egypárti diktatúrákat!

Egyetlen párt teljes ellenőrzés alatt tartja az országot. A demokratikus intézmények csak
névlegesen működnek, a választásokon egy párt jelöltjei indulnak, nincs sajtószabadság,
vallásszabadság, elhallgattatják a bíráló hangokat stb.
13
8. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 9. feladatát! Hogyan rendeződött Németország

helyzete 1949-re?
Németország kettészakadt, a szovjet megszállási zónából létrejött a Német Demokratikus
Köztársaság, az angol–francia– amerikai övezetekből a Német Szövetségi Köztársaság.
Berlint is két részre osztották.
9. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 11. feladatát! Mi a különbség a „forró” háború és a

hidegháború között?
A hidegháborúban nincsenek harci cselekmények, de a felek (országok) ellenségesen
viszonyulnak egymáshoz, katonailag fenyegetik egymást.
Válaszolj a karikatúrára vonatkozó kérdésekre!

a) Kiket ismersz fel a Punch című újságban 1947-ben Versengő buszok címmel közölt
karikatúrán?
Truman és Sztálin
b) Mely országok szerepelnek a rajzon?
Magyarország, Ausztria, Bulgária
c) Adj a karikatúrának új címet! Egyéni megoldások.
14
Innen-onnan (Magyar történelem ismétlés)

1. Bizonyítsd be, hogy
a) a passzív ellenállás hatásos fegyver volt! Gyengítette a Habsburg Birodalmat, mert a
hazafiak nem vállaltak hivatalt, kijátszották a császári rendeleteket, nem fizettek adót.
b) a kiegyezés „reális kompromisszum” volt! A kiegyezéssel fennmaradt a Habsburg
Birodalom, de hazánk nagyobb önállóságot ért el, mint Mohács óta bármikor.
c) a dualizmus korában fejlődött a gazdaság! Nagy összegű külföldi tőke áramlott az
országba, a Monarchia más részei biztos piacot jelentettek, látványosan fejlődött a
vasútépítés, az ehhez kapcsolódó nehézipar és az élelmiszeripar.
d) a dualizmus korában átalakult a társadalom! A földesurakból földbirtokosok lettek,
növekedett a városi polgárság és a bérmunkások létszáma, a parasztságon belül a
legszámottevőbb volt a földnélküliek (agrárproletárok) tömege.
e) a dualizmus korában csökkent az analfabetizmus! Az 1868-as népiskolai törvény
értelmében a 6–12 éves gyermekek tankötelesek voltak.
2. Állítsd sorszámozással időrendbe a személyeket (politikai fellépésük szerint), s írj melléjük

egy-egy jellemző fogalmat! Például:
5. Alexander Bach hivatalnokrendszer, Bach-huszárok
6. Andrássy Gyula a „szép akasztott”, az OMM első magyar miniszterelnöke
16. Bárdossy László miniszterelnök, amikor hazánk belép a második világháborúba
14. Bethlen István miniszterelnök, a konszolidáció megvalósítója
1. Deák Ferenc „a haza bölcse”, a kiegyezés egyik létrehozója
2. Eötvös József két alkalommal vallás- és közoktatásügyi miniszter
3. Ferenc József az OMM közös uralkodója
15. Gömbös Gyula miniszterelnök, programja a Nemzeti Munkaterv
4. Haynau a bresciai hiéna, a szabadságharc véres kezű megtorlója
12. Horthy Miklós Magyarország kormányzója
17. Kállay Miklós miniszterelnök a második világháborúban – hintapolitika
9. IV. Károly az utolsó osztrák császár és magyar király
10. Károlyi Mihály az őszirózsás forradalom egyik vezetője, köztársasági elnök
11. Kun Béla a tanácsköztársaság vezetője, külügyi népbiztos
18. Szálasi Ferenc a magyar nyilasok vezére
13. Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, a vörös térkép készítője
8. Tisza István miniszterelnök az első világháború idején, a kormánypárt vezére
7. Tisza Kálmán 15 évig miniszterelnök, a Szabadelvű párt vezetője, a „generális”
3. Készíts időszalagot az 1915–1945 közötti időszakról! Írd be a betűket a megfelelő helyre!

Sorrend: D, A, C, F, I, B, H, J, E, G
A – a köztársaság kikiáltása (1918) F – Horthy kormányzóvá választása (1920)
B – az első bécsi döntés (1938) G – a kiugrási kísérlet (1944)
C – a Tanácsköztársaság kikiáltása (1919) H – a második bécsi döntés (1940)
D – az első világháború vége (1918) I – a trianoni békediktátum (1920)
E – a doni katasztrófa (1943) J – Kassa bombázása (1941)
15
4. Oldd meg a térképes feladatokat!

a) Írd be a térképbe a kék színnel a trianoni békében elcsatolt területek nevét!
b) Írd be a térképbe, melyik országhoz kerültek!
Burgenland (Várvidék) → Ausztria, Felvidék, Kárpátalja → Csehszlovákia,
Erdély → Románia, Bácska, Bánát, Muraköz → Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
(Jugoszlávia)
c) Rajzold körül pirossal a revízió során visszacsatolt területek határait!
d) Számokkal jelöld a visszacsatolás időrendjét!
1. – a Felvidék déli része 2. – Kárpátalja 3. – Észak-Erdély 4. – Délvidék
A Magyar Nemzeti Múzeumban látható egy bilincset formáló aranykarkötő. A belsejében rejt
egy másik karkötőt, amelyet egy 1849 után elítélt rab faragott fából. A fa karkötő viseléséért
hosszas nyomozati eljárás, kihallgatás és pénzbüntetés járt, pedig nagyon ártatlannak tűnik.
Mindössze kilenc betű olvasható rajta: PVDTNAKLS – vagyis az aradi vértanúk neveinek
kezdőbetűi. Azért nem tizenhárom, mert több tábornoknak azonos betűvel kezdődött a neve.
Írd be a vértanúk neveit!
P Poeltenberg Ernő
V Vécsey Károly gróf
D Damjanich János, Dessewffy Arisztid
T Török Ignác
N Nagysándor József
A Aulich Lajos
K Knezich Károly, Kiss Ernő
L Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Lázár Vilmos
S Schweidel József
16
II. MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL

AZ 1956-OS FORRADALOM LEVERÉSÉIG
7. Az ideiglenesség kora
1. 1944 végén, 1945 elején Magyarország területének egy részén már a háború utáni új világ
épült, más részén viszont még folyt a háború. Rendszerezd az eseményeket! Írd be a számokat
a térképvázlat megfelelő helyére!
1. Ideiglenes Nemzetgyűlés
2. front (vagy harcok)
3. Ideiglenes Nemzeti Kormány
4. fegyverszünet
5. nyilas rémuralom
6. romeltakarítás
7. Miklós Béla
8. földreform
9. Szálasi Ferenc
10. demokratizálódás
2. Oldd fel a rövidítéseket, és egészítsd ki a táblázatot!

MNFF  INGY  INK
Név Magyar Nemzeti Ideiglenes Ideiglenes Nemzeti
Függetlenségi Front Nemzetgyűlés Kormány
Hol? Szeged Debrecen Debrecen
Mikor? 1944. december 1944.december 21. 1944. december 22.
3. a) Az INK elnöke: Miklós Béla

b) Összetétele: 3 kommunista + 2 szociáldemokrata + 2 kisgazda +1 parasztpárti
Az INK
feladatai megoldásai
1. A háború befejezése Fegyverszünet a Szovjetunióval
2. Az ország demokratikus átalakítása A szélsőjobboldali pártok betiltása, a választások előkészítése
3. Földosztás 1945. március – földreform-rendelet
4. Elemezd a földbirtokviszonyokat a tankönyv 39. oldali ábrája alapján!

a) Legnagyobb mértékben növekedett 5–20 hold
b) Legnagyobb mértékben csökkent 1000 hold felett
c) Legkevésbé változott 20–100 hold
d) Milyen tulajdonformák jöttek létre? állami, közösségi, egyéni tulajdon
Ismételd át, hogyan rendezték a földkérdést az alábbi időpontokban!

1848 áprilisi törvények – jobbágyfelszabadítás
1918 nem megvalósított földreformrendelet
1919 termelőszövetkezetek
1920 Nagyatádi-féle földreform
17
5. Magyarázd meg a fogalmakat! Kulcs a 11. oldalon.

Kód Fogalom Magyarázat
13 11 51 63 52 64 12 46 batyuzás cserekereskedelem
33 11 34 14 25 Manci (híd) ideiglenes Duna-híd Budapesten
14 46 11 32 12 34 csalán főzelék alapanyaga
6. Mutasd be a SZEB által engedélyezett pártokat!

FKGP MKP SZDP NPP
Tildy Zoltán Rákosi Mátyás Kéthly Anna Veres Péter
Vezető(i)
Nagy Ferenc
középparasztok, Szovjetunió, munkásság szegény-
értelmiség, kommunisták parasztság
Támogatói
iparosok,
vállalkozók
független, újjáépítés, demokrácia, demokrácia
demokratikus, demokratikus szocializmus
Célja polgári átalakítás –
Magyarország valójában
proletárdiktatúra
Plakát Lelki Munkás– paraszt Építünk! És mégis lesz
felirata újjáépítésért is szövetséget! kenyér!
(41. o.) küzd
Egészítsd ki értelemszerűen az 1945-ös plakát hiányzó szavait!

pl. MÁSOKRA/KÉRÉSRE – A LAPÁTOT – SEGÍTS – A ROMOKAT
Néhány 1945-ben feladott hirdetés. Milyen gondokat sugallnak?

Alapvető ellátási problémák (élelem, fűtőanyag stb.).
„Adok női ruhát és ágyneműt tűzifáért.
„Jó karban lévő szobabútort lóra cserélek.”
„31-es gyerekcipő zsírra vagy cukorra cserélhető.”
8. Két választás Magyarországon

1. Ábrázold az 1945-ös választások eredményét az 1. olvasmány alapján!
a) Miért nyerhetett az FKgP? A választók a polgári fejlődést támogatták.
b) Miért alakult mégis koalíciós kormány? A Szovjetunió ragaszkodott a kommunisták
részvételéhez a kormányban.
2. Az új országgyűlés legfontosabb intézkedése:

államforma: köztársaság
államfő: Tildy Zoltán
kormányfő: Nagy Ferenc
3. Sorold fel időrendben hazánk XX. századi államformáit!

királyság, (nép)köztársaság, tanácsköztársaság, királyság (király nélküli), köztársaság
18
4. A kommunisták nem nyugodtak bele a vereségbe, ezért

– létrehozták a Baloldali Blokkot.
– elbocsájtották a megbízhatatlannak ítélt közalkalmazottakat (B listázás).
– feloszlatták a társadalmi egyesületeket és egyházi szervezeteket.
5. Milyen bel- és külpolitika erők kényszerítették meghátrálásra a Kisgazdapártot?

Belpolitika: a Baloldali Blokk, a kommunisták (MKP) (szalámitaktika, Magyar Közösség
pere).
Külpolitika: a szovjetek és a nyugati diplomácia.
6. Állítsd időrendbe az eseményeket! Megfejtésül egy politikust jellemző mondatot kapsz.

Nevezd meg a mondat alapján a politikust!
KÍ a köztársaság kikiáltása BE Nagy Ferenc megzsarolása
LÜL a választójog szűkítése RÖS alkotmány
ZÖLD Kovács Béla elrablása VÜL a baloldali pártszövetség létrehozása
VÖ pártállam
Megfejtés: KÍVÜL ZÖLD BELÜL VÖRÖS

A politikus neve: Dinnyés Lajos
7. Bizonyítsd be, hogy az alkotmány szovjet mintát követett!
Rögzíti a kommunista párt vezető szerepét, a „szocialista” (gyakorlatilag állami) tulajdon
elsődlegességét.
8. Nézd meg Magyarország 1949-ben elfogadott új címerét a tankönyv 168. oldalán! Gyűjtsd
össze, hogy a címer hogyan tükrözi az 1949-es alkotmányban foglaltakat! (Minél több képi
részletről írj!)
A címes hasonlóságot mutat (formára is) a Szovjetunió címerével. Központi helyén a munkás-
paraszt „összefogást” jelképező kalapács és búzakalász, valamint a kommunistákat jelképező
vörös csillag áll. A nemzeti színek háttérbe szorultak.
9. Oldd meg a tankönyvi feladatot (43. o.) Értelmezd Mindszenty József véleményét!
„[…] úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik totális szellemű zsarnokságot a másik
váltotta volna fel.”
Melyik az „egyik totális szellemű zsarnokság”? a nyilas uralom
Melyik a másik? ka ommunista diktatúra
Jelöld nyilakkal az egypárti diktatúra megteremtésének folyamatát!

19
Szomorú érdekesség! Mi mindennek kellett eleget tenni „jóvátétel címén! 1945 második
negyedévében a szovjet vezetés annyi tonna savanyúcukrot követelt a
nemdohányzókatonák számára, ahány év eltelt Kossuth Lajos halála és Tildy Zoltán
köztársasági elnökké választása között! Válasz: 52 tonna
9. A határon túli magyarok

1. Pótold a hiányzó szövegrészeket!
A párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Az 1937-es határokat állította vissza, de Pozsony
környékén három magyarlakta falut Csehszlovákihoz csatoltak. Emellett hazánkat 300 millió
dolláros jóvátétel megfizetésére kötelezte. A második világháborút lezáró béke
következményei még az első világháborút lezáró békénél is súlyosabbak voltak, mert nem
adtak biztosítékot a szomszéd országok magyar kisebbségeinek nemzetiségi jogaik betartására
és hozzájárultak az ország állandó szovjet megszállásához.
2. Rendezd táblázatba, milyen volt …

… a felvidéki magyarság helyzete
kollektív bűnösség lakosságcsere reszlovakizáció
A magyarok kollektíven Ahány szlovák önként Ha a magyarok szlovákoknak
bűnösök Csehszlovákia áttelepült Magyarországról, vallották magukat (akkor
felbomlasztásáért, ezért annyi magyart utasíthat ki nincs szükség magyar
megfosztották őket Csehszlovákia. művelődésre), csehszlovák
állampolgárságuktól, állampolgárok lehettek.
kényszermunkára hurcolták,
kitelepítették őket, iskoláik
nem lehettek stb.
… az erdélyi magyarság helyzete

1944 1945–1947 1965 után
Vérengzések a korábban A magyarok jogfosztása, Törekvés a magyarság
Magyarországhoz intézményeik felszámolása. elsorvasztására,
visszacsatolt területeken. beolvasztására. Iskolák
bezárása, utazások
megszüntetése, falurombolás.
… a délvidéki magyarság helyzete

1944 1945 után
Bosszúhadjárat, a „hideg napok” megtorlása Anyanyelvű iskolák, egyesületek, könyvkiadás,
(kb. 20-40 000 áldozat). magyar nyelvű rádióadás.
… a kárpátaljai magyarság helyzete

1940-es évek 1950-es évek
Kényszermunkatáborok, beolvasztás, nincs Könyvek, újságok behozatalának
magyar iskola. engedélyezése.
20
3. Válassz ki négyet a tankönyvi leckében említett városok közül, és rendezd a

táblázatot! Például:
Mely országhoz tartoznak
Városnév
1945 után? ma?
Dunacsúny Csehszlovákia Szlovákia
Érsekújvár Csehszlovákia Szlovákia
Újvidék (Novi Sad) Jugoszlávia Szerbia
Munkács Szovjetunió Ukrajna
Jelöld a térképen a szomszédos országok határait, és írd be az országok nevét! (Az

1993 utáni helyzet szerint.) Sorszámozd be az országokat aszerint, hogy hol él a
legtöbb magyar (1–7)!
A térképvázlat alapján írj a lenti táblázatba városokat, legalább két különböző országból!
1. – Románia, 2. – Szlovákia, 3. – Szerbia, 4. – Ukrajna, 5. – Ausztria,
6. – Horvátország, 7. – Szlovénia
Magyarok száma Városok Ország

Nagyvárad, Marosvásárhely, Románia
○ 40–70 000 Komárom (Komarno) Szlovákia
Pozsony Szlovákia
○ 20–40 000 Szabadka Szerbia
Ungvár, Munkács Ukrajna
○ 10–20 000 Eszék Horvátország
10. A Rákosi-korszak
1. Foglald mondatba a pártállam működését bemutató fogalmakat!
A választások formálisak voltak, mert csak egyetlen párt létezett.
Az országgyűlés az egypárti diktatúra akaratának megfelelően hozta a törvényeket.
Az emberek minden lépését és gondolatát az ÁVO–ÁVH ellenőrizte.
Aki nem értett egyet a hatalommal, reakciósnak bélyegezték.
2. Bizonyíts be, hogy …

… a diktatúra Intézkedései Példák
egyházi iskolák államosítása, pócspetri per
egyház- és vallás ellenes, szerzetesrendek feloszlatása, Mindszenty-per
egyházi vezetők elleni perek
letartóztatások, koncepciós perek, Rajk-per
a félelemre épít, bírói ítélet nélküli internálások
az ÁVH közreműködésével
mindenki reakciós, aki nem értett Faludy György
kirekesztő jellegű!
egyet a kommunistákkal
21
3. Hogyan alakult át a gazdaság?

Ipar: államosítások (10 főnél nagyobb üzemek), tervgazdálkodás, torz iparosítás (a nehézipar
egyoldalú fejlesztése)
Mezőgazdaság: erőszakos téesz-szervezés (kollektivizálás), kuláklisták, kötelező
beszolgáltatás
4. Oldd meg a tankönyv 54. oldali feladatát! Készíts ábrát a mezőgazdaság helyzetéről!
Elemezd a történelmi atlasz megfelelő térképét! Mi kapcsolja össze a helyszíneket?

Mezőhegyes–Bábolna: jelentős állami gazdaság Ajka–Várpalota: (alumínum)kohászat
Győr–Debrecen: építőanyag ipar Salgótarján–Sztálinváros: (vas)kohászat
Tatabánya–Kazincbarcika: barnakőszén-lelőhely Tiszalök–Kisköre: vízi erőmű
Sorold fel. hol működtek internálótáborok! Kistarcsa, Recsk, Hortobágy
5. Hogyan befolyásolták az emberek hétköznapjait és ünnepnapjait? Tegyél mínuszjelet (–) a

káros, pluszjelet (+) a valamelyest hasznos jellemzők elé!
személyi kultusz (), Szabad Nép-félóra (), Népstadion (), könyvkiadás (),
nemzeti ünnepek (), hazaszeretet (), filmművészet (), helsinki olimpia ()
Az iskolásokat minden eszközzel „nevelték”. Húzd alá a bizonyítékokat!
„Egy alföldi tanyaközpontban 3016 ember lakik. Ebből 2908 aláírta a békeívet. Hány ember
nem írta alá? (Kik voltak ezek? A béke ellenségei, a mi ellenségeink.)”
„Egy egyénileg dolgozó paraszt 95 q rozsot vetett el. Aratás után 1140 kg-ot csépelt belőle.
[...] A szomszéd tszcs-ben ugyanolyan földön 16-szoros termés volt. [...] Miért volt ott
nagyobb a termés?”
„Az ötéves tervben igen sok szakképzett emberre van szükség. A felszabadulás előtt a 6-14
éves korú gyermekek jelentékeny része nem tudott iskolába járni, mert kenyeret kellett
keresnie, és az akkori rendszer nem is akarta azt, hogy a munkás- és szegényparaszt-gyerekek
továbbtanuljanak. Míg 1937-ben 1 096 048 tanuló járt általános iskolának megfelelő
osztályokba, addig 1949-ben 1 202 608, 1950-ben 1 229 957 tanuló. Mennyivel több tanuló
járt 1949-ben, 1950-ben általános iskolába, mint 1937-ben? Most, a felszabadulás óta minden
tanuló előtt nyitva áll minden pálya.”
Oldd meg a tankönyv 55. oldalának feladatát! Miért nem tekinthető igazi politizálásnak az,
amikor az egyszerű emberek látszólag politikával foglalkoztak? Mert valójában nem vonták
be őket a döntésekbe, s a választáson sem dönthettek arról, hogy kik vezessék az országot.
Írj egy-egy példát Faludy György sokoldalú irodalmi tevékenységére! Például: költő:
Börtönversek 1949–1952; író: Pokolbéli víg napjaim; műfordító: Villon balladái.
Keresd meg a hiányzó számokat!

A 1 9 5 3 Sztálin halála B 1 9 4 1 A SZU megtámadása
1 9 4 8 Az MDP létrejötte 1 9 6 1 A berlini fal építése
1 9 4 7 A párizsi béke 1 9 5 0 A koreai háború kezdete
1 9 4 8 Az iskolák államosítása 1 9 4 5 Az ENSZ létrejötte
22
11. Reformtól a forradalomig

1. Készítsd el Az új szakasz című fejezet kulcsszavas vázlatát!
Sztálin halála – Rákosi félreállítása – Nagy Imre kinevezése – az új szakasz politikájának
meghirdetése (könnyű- és élelmiszeripar fejlesztése, adó- és beszolgáltatási terhek
mérséklése, amnesztia)
2. Sorold fel az 1. olvasmány alapján az álszocializmus hibáit!

A parlament működése névleges volt, nem volt szilárd jogrend, sok volt a törvénytelenség,
kényszerintézkedéseket hoztak, nem volt vallásszabadság, hiányoztak a polgári demokratikus
szabadságjogok stb.
3. Egészítsd ki a mondatot! Nagy Imre kormányzása idején javult az emberek hangulata, mert
megszüntették az internálásokat, mérséklődött az áruhiány stb.
4. Rendezd csoportokba az egymással összefüggő eseményeket! Mutasd be röviden, mi

közöttük az összefüggés!
1. Rajk újratemetése 2. Sztálin halála 3. osztrák államszerződés
4. a sztálinizmus kritikája 5. kibékülés Titóval 6. Nagy Imre kinevezése
7. Nagy Imre menesztése 8. Rákosi leváltása 9. Varsói Szerződés
10. az NSZK NATO-tagsága
Például:
2–4–5–1 Sztálin halálával enyhült a diktatúra, felülvizsgálták a koncepciós pereket.
10–3–9 A Varsói Szerződés létrehozásának és a szovjet csapatok magyarországi
tartózkodásának indoka.
2–4–8 A sztálini módszerek kritikájának következménye Rákosi leváltása.
4–6 A sztálinizmus felszámolásának kísérlete.
5. Válaszolj a kérdésekre! Miért

– kellett távoznia Nagy Imrének? A nemzetközi változások miatt Moszkvában már túlzottnak
ítélték a reformjait.
– nem volt megoldás Hegedűs András kinevezése? Mert ő Rákosi utasításait követte.
– nem jelentett megoldást Rákosi „lemondása”? Mert utóda (Gerő) is felelős volt a korábbi
hibákért, s ő is sztálinista volt.
– október 6-án került sor Rajk László újratemetésére? Az aradi vértanúk kivégzésének napja.
– a Batthyány-örökmécseshez vonultak a fiatalok a temetés után? Első mártír
miniszterelnökünk jelképezte Magyarország önállóságát.
6. Egészítsd ki az ábrát az ellenzéki hangulat erősödéséről!

Az egypárti diktatúra ellen szót emelő erők
  
Írószövetség Petőfi Kör MEFESZ
23
7. Vesd össze az 1956-os és az 1848-as követeléseket! Keress párhuzamot! (Egy példát

megadunk.)
12 pont MEFESZ követelései
„Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra
Teljes vélemény- és szólásszabadságot!
eltörlését”
„Felelős ministerium Buda-Pesten.” Új kormányt, Nagy Imre vezetetésével!
„Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.” Tartsanak többpárti választásokat!
„…magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, A szovjet csapatokat vonják ki
a külföldieket vigyék el tőlünk.” Magyarországról!
„Törvény előtti egyenlőséget […]” Rákosit vonják felelősségre!
„A politicai status foglyok szabadon A politikai, gazdasági perek felülvizsgálata,
bocsáttassanak” az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátása.
Foglald mondatba az utolsó sorban megfejtett fogalmat!

A M N E S Z T I A Közkegyelem.
1 2 3 4 5 6 7 8 1
S Z E G E D Itt alakult meg a MEFESZ.

5 6 4 9 4 10
S Z A B A D N É P Október 23-ai vezércikkének címe

5 6 1 11 1 10 3 12 13 Új tavaszi seregszemle.
K U C S E R A Háy Gyula „hőse”.

14 15 16 5 4 17 1
H R U S C S O V Az SZKP főtitkára 1953 után.

18 17 15 5 16 5 19 20
M E M O R A N D U M Megfejtés.
2 4 2 19 17 1 3 10 15 2
Az Írószövetség gyűlésén neves írók memorandumban tiltakoztak az MDP cenzúrája ellen.
12. 1956. október 23.

1. Egészítsd ki a Nagy Imre-kör tagjainak névjegyeit!
Gimes Miklós Nagy Imre Losonczy Géza
újságíró, miniszterelnök újságíró, miniszter,
kivégezték (földművelési min.) kivégezték
Vásárhelyi Miklós Szilágyi József Haraszti Sándor

újságíró, jogász, újságíró,
sajtófőnök kivégezték a cenzúra ellen küzdött
24
2. Mi történt
1956. október 22-én? Tüntetést szervez a MEFESZ.
1956. október 23-án 13 órakor? Gerő betiltja a tüntetést.
1956. október 23-án 15 órakor? Engedélyezik a tüntetést.
3. Ábrázold a térképen!
a) Jelöld körökkel a gyülekezőhelyeket!
Petőfi szobor, Műegyetem
b) Rajzold be nyilakkal a tüntetés útvonalát!
c) Jelöld F betűvel, ahol a tüntetés forradalommá, SZ betűvel,
ahol a forradalom szabadságharccá válik!
F=Rádió; SZ= pl. Corvin köz
4. Válaszolj a kérdésekre! Miért

– vágták ki a címert a zászlóból? A szovjet uralomra
emlékezetett, mert a szovjet címerre hasonlított.
– csatlakoztak tüntetők a diákokhoz? Egyetértettek követeléseikkel.
– vált a tüntetés forradalommá? Az ÁVH tüzet nyitott a Magyar Rádió székházánál.
– vált a forradalom szabadságharccá? A szovjetek fegyveres beavatkozása miatt.
– volt jogtalan Hegedűs András október 24-ei aláírása? Már nem volt hivatalban, nem ő volt a
miniszterelnök.
5. Miért váltak nevezetessé az alábbi helyszínek 1956-ban? Írj 1-1 mondatos indoklást!
VIII. ker.
A Magyar Rádió székháza, a követeléseiket akarták beolvastatni – sortűz.
Bródy Sándor utca
A budai tüntetők gyülekezőhelye, a lengyelek melletti rokonszenv

II. ker.
Bem József tér kifejezése.
V. ker.
Kossuth tér
Nagy Imrét akarták hallani a tüntetők a Parlament előtt.
I. ker.
Széna tér
Fegyveres ellenállási központ.
VIII. ker.
Corvin köz Fegyveres ellenállási központ.
XIV. ker.
Sztálin tér
A Sztálin-szobor ledöntése – Csizma tér.
6. Gyűjtsd össze a térképedről, hol került sor fegyveres ellenállásra!

Észak-
Dunántúl Tiszántúl Duna–Tisza köze
Magyarország
Tatabánya Sarkad Baja Miskolc
Várpalota Békéscsaba Kalocsa
Veszprém Kecskemét
Dunapentele Szolnok
Komló Szeged
Pécs
25
Készíts képaláírást a korabeli karikatúrához! Egyéni megoldások.
Egy általános iskolás fiú forradalom idején vezetett, s később véletlenül fellelt naplójába
pillanthatsz bele.
a) Milyen, a tankönyvben is leírt eseményeket örökít meg a napló október 23-án?
tüntetés, Nagy Imre kinevezésének követelése, a Sztálin-szobor ledöntésének terve
b) Jelöld csillaggal azokat a rajzokat, amelyekről fényképet találsz tankönyvedben!
Corvin köz (68. oldal), Magyar Rádió székháza (69. oldal)
13. A forradalom győzelme

1. Készítsd el az események krónikáját!
A forradalom eseményei A diktatúra intézkedései
Tüntetés (Petőfi-szobor, Bem tér, Szovjet katonai beavatkozást
Kossuth tér). A Sztálin-szobor kérnek, az ÁVH sortüzet nyit a
október 23. ledöntése, sortűz a Magyar Magyar Rádiónál.
Rádiónál. Nagy Imrét a párt felkéri
miniszterelnöknek.
A fegyveres ellenállás kezdete Szovjet katonai jelenlét,
(szabadságharc), a budapesti kommunikáció a megtévesztett
október 24. forradalmi központok létrejötte, szovjet katonákkal. A kormány
a gyűlölt jelképek eltüntetése, statáriumot hirdet.
általános sztrájk.
Tüntetés a Parlament előtt („véres Golyózápor a fegyvertelen
csütörtök”). A fegyveres harc tüntetőkre a Kossuth téren
október 25.
kiterjed az egész országra. (Parlament). Gerő Ernő helyett
Kádár János a párt főtitkára.
Nagy Imre nemzeti demokratikus Kádár János Moszkvába megy.
forradalomnak nevezi az
eseményeket és tűzszünetet hirdet.
október 28. Tárgyalás a szovjet csapatok
kivonásáról. A demokratikus pártok
újjászerveződése, a többpárti
választások előkészítése.
Nagy Imre bejelenti az ország Döntés Moszkvában a magyar
november 1. függetlenségét és semlegességét. forradalom leveréséről (okt. 31.).
Véget ér a sztrájk, megkezdődik a
november 2. fővárosi közlekedés helyreállítása
Magyar–szovjet tárgyalások a Vörös A szovjetek letartóztatják a magyar
november 3. Hadsereg kivonásáról. tárgyalóküldöttséget.
Fegyveres ellenállás. Szovjet támadás Budapest ellen
november 4. (Forgószél hadművelet).
26
2. a) Adj új címet a lecke A fordulat című fejezetének! Egyéni megoldások.

b) Bizonyítsd tényekkel, hogy megkezdődött az átalakítás!
Független ország Demokratikus ország
kilépés a Varsói Szerződésből, az egypártrendszer megszüntetése, koalíciós
a függetlenség kinyilvánítása, új jelképek és kormány, a történelmi pártok
a nemzeti ünnepek helyreállítása újjászerveződése
3. Csoportosítsd a személyeket!
A forradalom mellett A forradalom ellen
Bessenyei Ferenc, Maléter Pál, Nagy Imre, Andropov, Gerő Ernő, Hegedűs András,
Pongrátz Gergely, Sinkovits Imre, Hruscsov, Kádár János
Tildy Zoltán, Veres Péter
Elemezd Bibó István 1956. november 4-ei nyilatkozatát!

a) Milyen ellenállásra szólít fel? passzív ellenállás
b) Milyen ENSZ-alapelvre utal? a népek önrendelkezési joga, a belügyekbe való
benemavatkozás elve
Magyarázd meg a Faludi György 1956, te csillag című verséből idézett sorok történelmi
hátterét!
„[…] ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc, Rákóczi szabadságharc a Habsburgok ellen,
1848–1849-es forradalom és szabadságharc a Habsburgok ellen,
és ötvenhat: 1956-os forradalom és szabadságharc a szovjetek ellen
egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen.” A magyar nép sokáig tűri az
önkényuralmat, de ez végül nagy „robbanáshoz” vezet.
Állítsd össze az 1956-os jelszavakat! Kösd össze az összetartozó félmondatokat!

Új vezetés, új irány, új vezetőket kíván!
Bem apó és Kossuth népe, menjük együtt kéz a kézbe!
Munkás–paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek!
Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!
Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!
Szovjet sereg menjen haza, Sztálin-szobrot vigye haza!
Aki magyar, velünk tart!
Függetlenség, szabadság!
Vesszen az önkény, éljen a törvény!
Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom

leveréséig (Összefoglalás)
1. Ki szerepelhetett a kisgazdapárt 1945-ös választási plakátján?
1 – Veres Péter 2 - Nagy Ferenc 3 – Szakasits Árpád X – Gerő Ernő
2. Keresd meg a Tanácsköztársaság és az 1945 utáni évek azonos jellemzőjét!
1 – államosítás 2 – földosztás 3 – szalámi-taktika X – kékcédulázás
3. Magyarország nyugati területén még folyt a háború, mikor sor került
1 – az első választásokra 2 – a földreformra
3 – a teheráni konferenciára X – a kiugrási kísérletre
27
4. A háború után a mindennapi élet újjászervezője a/z … volt.

1 – igazolóbizottságok 2 – Ideiglenes Nemzeti Kormány
3 – Magyar Nemzeti Tanács X – népbíróságok
5. Kik vezettek koalíciós kormányt?
1 – Tildy Zoltán 2 – Nagy Ferenc 3 – Kun Béla X – Rákosi Mátyás
6. Keresd meg a mondat helyes befejezéseit! „A második világháborúkat lezáró magyar
békeszerződést … kötötték meg.”
1 – a háború befejezése után 2 évvel 2 – Franciaországban
3 – a határok módosításával X – etnikai elvek alapján
7. Válaszd ki a mondat helyes befejezéseit! „1949-ben a magyar gyerekek …”
1 – egyházi iskolában tanulhattak. 2 – egyforintos fagylaltot vehettek.
3 – figyelhették a pártok versengését. X – cserkésztáborba mehettek.
8. Mi jellemezte a Nagy Imre által meghirdetett „új szakasz” politikáját?
1 – az egypárti diktatúra felszámolása 2 – a beszolgáltatás csökkentése
3 – a könnyűipar fejlesztése X – internálások megszüntetése
9. Milyen célokért küzdöttek elődeink 1956-ban?
1 – demokrácia 2 – függetlenség 3 – többpártrendszer X –választójog
10. Kit tartóztattak le Tökölön 1956 novemberében?
1 – Faludy Györgyöt 2 – Nagy Imrét 3 – Maléter Pált X – Mindszenty Józsefet
11. Mely nemzetközi szervezetek tagja volt Magyarország?
1 – ÁVH 2 – SZEB 3 – Varsói Szerződés X – KGST
12. Válaszd ki a legkorábbi kormányfőt!
1 – Nagy Ferenc 2 – Tildy Zoltán 3 – Miklós Béla X – Horthy Miklós
13. A kényszerlakhelyre telepítés a/z …
1 – rehabilitáció 2 – internálás 3 – disszidálás X – integrálás
13+1. Hány év telt el az első és a második magyar köztársaság kikiáltása között?
1 – XXVIII 2 – XXXVI 3 – XXXVI X – XLVI
2. Készíts színes időszalagot az 1945–1956 közötti időszakról! Jelöld kékkel a

koalíciós kormányzások, pirossal a forradalom, feketével a diktatúra időszakát! Írj az
időszalagra évszámokkal és zöld színnel öt, szerinted nagyon fontos eseményt!
Egyéni megoldások.
3. Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket és írj melléjük egy-egy jellemző fogalmat!

Sorrend Esemény Fogalom (például)
5. kékcédulás választások választási csalás
15. a forradalom leverése Forgószél hadművelet
11. Nagy Imre második kormánya koalíciós kormány, függetlenség
6. MKP + SZDP = MDP munkáspártok egyesülése
1. Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszünet, demokratikus átalakítás
3. a második köztársaság kikiáltása államforma, köztársaság, kisgazdapárt
2. földreform földosztás, törpebirtokok
7. az iskolák államosítása egyházi iskolák bezárása
28
4. párizsi béke trianoni határok, a nemzetiségi jogokat

nem biztosítja
13. az ország semlegességének kilépés a Varsói Szerződésből
kinyilvánítása
14. az MSZMP megalakulása Kádár János
8. szocialista alkotmány sztálini minta, (sztálinizmus)
12. „véres csütörtök” tüntetés, sortűz a Parlamentnél
9. Nagy Imre első kormánya „új szakasz”, amnesztia
10. a MEFESZ megalakulása ellenzéki szervezet, egyetem
4. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételét ábrázolja a diagram. Színezzétek kékre a

parasztpárti (utolsó oszlop), pirosra a szociáldemokrata (harmadik oszlop) és zöldre a
kisgazda (első oszlop) képviselők oszlopát!
5. Írj be három-három városnevet a térképre színessel! Például:

a) ipari nagyberuházás – kék: Sztálinváros, Miskolc, Salgótarján
b) mezőgazdasági mintaüzem – zöld: Bábolna, Környe, Mezőhegyes
c) internálótábor – fekete: Recsk, Kistarcsa, Hortobágy
d) 1956-os helyszín – piros: Budapest (Széna tér, Kossuth tér, Corvin köz stb.), Csepel-sziget
(Tököl), Miskolc, Szeged, Pécs, Mosonmagyaróvár, Salgótarján
6. Készíts az összefoglalás szövegéből öt hamis állítást! Osztálytársaid javítsák ki (szóban) a

hibákat! Egyéni megoldások.
7. Válaszolj a tankönyvi összefoglalás 16. kérdésére! Mi a különbség a tüntetés, a

forradalom és a szabadságharc között?
Tüntetés: békés felvonulás.
Forradalom: békés vagy fegyveres hatalomátvétel, gyökeres átalakulás.
Szabadságharc: idegen hódítók ellen a függetlenségért vívott fegyveres harc.
Számítsd ki családod napi kenyéradagját az 1951-es jegyrendszer szerint! Egyéni

megoldások.
„Csúsztasd” az első táblázat megfelelő helyére a második táblázat oszlopait! A vízszintes

sorok így nyolc fogalmat adnak ki. Ezekkel alkoss négy mondatot, amelyek mindegyikében
két különböző fogalom szerepel!
F Ö L D R E F O R M Ö M F D R O E R L F
I N T E R N Á L Á S N S I E R L N Á T Á
M E G S Z Á L L Á S E S M S Z L Á Á G L
F O R R A D A L O M O M F R A L D O R A
Ú J J Á É P Í T É S J S Ú Á É T P É J Í
M U N K A T Á B O R U R M K A B T O N Á
D E M O K R Á C I A E A D O K C R I M Á
V A S F Ü G G Ö N Y A Y V F Ü Ö G N S G
29
1. Az ideiglenes nemzeti kormány legfontosabb feladatai közé tartozott a földreform és az

újjáépítés megkezdése.
2. A vasfüggöny mögötti országok szovjet megszállás alá kerültek.
3. A pártállami rendszer a lakosságot többek között internálásokkal, munkatáborba
hurcolással tartotta félelemben.
4. Az 1956-os forradalom egyik fő követelése a demokrácia helyreállítása volt.
1946. július 20-án készítette egy miskolci rendőrhadnagy a korabeli ellenzéki vicceket
rögzítő jelentését „Miért nincsenek mesék?” címmel. Fejtsd meg a „csattanókat!”
A hét törpe erdejét államosították.
Pinocchiót eltüzelték fahiány miatt.
Csipkerózsika átaludta a demokráciát.
Nincs királyfi, aki cipőt vegyen Hamupipőkének.
A vasorrú bába orrát elvitték jóvátételbe.
30
III. A KÉT VILÁGRENDSZER VERSENGÉSE,

A SZOVJET TÖMB FELBOMLÁSA
14. A harmadik világ

1. a) Mely földrészen helyezkednek el az arab államok? Afrika és Ázsia (Közel-Kelet)
b) Sorold fel közös gondjaikat! vallási ellentétek, konfliktus Izrael Állammal, egyoldalú
gazdaság (kőolaj)
c) Sorold fel közös jellemzőiket! iszlám vallás, hatalmas olajkészletek, zsákutcás fejlődés
2. Válaszolj a tankönyv kérdésére (78. o.)! Mit jelent a „zsákutcás fejlődés”?

Az egyoldalú gazdaság miatt az ország kiszolgáltatottá válik.
3. Mi a kapcsolat a második világháború és a gyarmatok felszabadulása között?

A háborúban a gyarmatok nyújtottak segítséget az anyaországoknak,s cserébe reformokat
ígértek a gyarmatoknak – napirendre került a függetlenség kérdése.
4. a) Hol található Fekete-Afrika? Afrika Szaharától délre eső területei.

b) Melyek a legfontosabb megoldandó feladatai? az analfabetizmus felszámolása, a törzsi
belháborúk leküzdése, demokratikus jogok gyakorlásának megtanítása, az éhínségek
visszaszorítása
a) Nevezd meg a földrészeket! Lásd a táblázatban!

b) Színezd ki pirossal a „gazdag északi”, feketével a „szegény déli” területeket!
Dél-Amerika – fekete Észak-Amerika – piros Európa – piros
Ázsia Ausztrália – piros
piros – fekete Afrika – fekete
5. a) Honnan kapta elnevezését Latin-Amerika? Az amerikai kontinens azon területei, ahol az

újlatin nyelvcsaládba tartozó spanyolt és portugált beszélik.
b) Milyen hatással volt helyzetére a világháború? Élénkítette gazdaságát a nyersanyagok iránti
kereslet.
c) Mi volt jellemző államberendezkedésükre? Az országok többsége a demokrácia és a
diktatúra között ingadozott, gyakoriak voltak a hatalomváltások (puccs). Akadtak
demokráciák is.
d) Kik álltak e jellemzők hátterében? A szuperhatalmak egyike.
6. Töltsd ki a táblázat fejléceit!

A déli félteke
nyomorának okai a nyomor felszámolását gátló tényezők
gyarmati helyzet, egyenlőtlen népességrobbanás, hitelfelvétel,
kereskedelmi kapcsolatok monokultúra, éhínség
31
7. a) Ábrázold diagramon a világ népességének alakulását (millió fő)!
b) Hányszorosára növekedett a népesség

– Mária Terézia uralkodása idejére? kb. háromszorosára
– És 1950-től 1990-ig? Csaknem két és félszeresére
c) Mely időszakban beszélhetünk népességrobbanásról? Indokold válaszod! A XX. század
második felében, amikor a lakosság száma rohamosan emelkedett.
Nézz utána a világhálón, mivel foglalkoznak a „harmadik világ” alábbi szervezetei!

Az arab államok nemzetközi szervezete, célja az együttműködés és
Arab Államok Ligája
a kölcsönös segítségnyújtás.
OPEC A kőolajat exportáló országok érdekvédelmi szervezete.
Afrikai Unió, nemzetközi szervezet, melynek célja az afrikai
Afrikai Egységszervezet államok gazdasági együttműködésének segítése, a vitás kérdések
békés rendezése. Központja Etiópia fővárosában van.
Ábránk az egyes területek népességét (sötét színű alak) és az ott megtermelt élelmiszerek
mennyiségét mutatja. Vesd össze az ábrát a tankönyv Éhínség a világban című térképével,
és vonj le következtetéseket!
Következtetések: pl. Közép-Európa (a Szovjetunióval) és Észak-Amerika hatalmas

élelmiszertartalékokkal rendelkezik, Ázsiában és Latin-Amerikában a lakosságot nagyjából
képes eltartani az ott megtermelt élelmiszer-mennyiség, míg Afrikában az élelmiszertermelés
nem tudja ellátni a lakosságot, fennáll az éhínség veszélye.
15. A hatvanas-hetvenes évek

a) Jelöld piros színnel a Szovjetuniót és Kubát, kék színnel az Amerikai Egyesült Államokat!
A történelmi atlasz alapján.
b) Írd be a neveket a megfelelő helyre!
Szovjetunió: Hruscsov, Brezsnyev / Egyesült Államok: Kennedy, Carter, Martin Luther King /
Kuba: Castro
2. Egészítsd ki a mondatokat! Figyelj a zárójeles kisegítő kérdésekre!

Fidel Castro szovjet támogatással szocialista államot hozott létre Kubában (hol?). Az Egyesült
Államok támogatásával néhány ezer kubai emigráns partra szállt a Disznó-öbölben (hol?). Az
akció kudarcba fulladt (eredménye?). „Védekezésül” a szovjetek titokban atomrakétákat
telepítettek Kubába (hová?). Ez fenyegető válasz volt arra is, hogy az USA Törökországban
tartott atomrakétákat. Az atomháborút a(z) ENSZ főtitkárának (ki?) közvetítésével sikerült
elhárítani. A Szovjetunió vállalta, hogy kivonja a rakétákat Kubából. Az USA vállalta, hogy
nem támadja meg Kubát.
32
3. Számozással állítsd időrendbe a vietnami eseményeket!

4. felszabadító háború
1. francia gyarmat
2. japán megszállás
6. fegyveres felkelés délen
3. újra francia gyarmat
7. az Egyesült Államok beavatkozik a konfliktusba
5. Vietnam kettéosztása
9. Vietnam egyesül
8. vegyi fegyverek bevetése
4. Keress azonosságokat a koreai és a vietnami háború között!

Korea és Vietnam is a japán uralom alól szabadult fel. Mindkét országban erős volt a
kommunista mozgalom. Mindkét helyen a belső konfliktusokba beavatkozott a két
szuperhatalom (USA, Szovjetunió). Mindkét ország két részre (szovjetbarát és nyugatbarát)
tagolódott.
5. a) Oldd meg a rejtvényt!

1 2 3 4 5 6 7 8 9
A L I N C O L N Az USA elnöke a polgárháború idején.
B L E L K É S Z Martin Luther King foglalkozása.
C P Á R I Z S Itt volt a legismertebb diáklázadás (város).
D B A R I K Á D Utcai torlasz.
E B E A T Az új zene.
F B Ő R D Z S E K I A fiatalok kedvelt ruhadarabja.
G D E G A U L L E Francia államfő a diáklázadások idején.
H M E X I K Ó Innen jöttek spanyol nyelvű bevándorlók az USA-ba.
b) Fejtsd meg a koordináták segítségével a fogalmat és magyarázd meg!

D7 A2 C6 B7 F8 F3 D4 H1 F9 A3 C2 A4 C4 H6
D I S Z K R I M I N Á C I Ó
Diszkrimináció: hátrányos megkülönböztetés, amely általában valamely népcsoportot vagy

vallási csoportot (kisebbséget) érint.
Oldd meg a Dien Bien Phu-i csatával kapcsolatos feladatot!

a) Színezd ki a térképet a 4. tankönyvi olvasmány alapján! Megoldás az atlasz alapján.
b) Nézz utána és jelöld be Dien Bien Phu városát a térképre! Az atlasz alapján.
c) Becsüld meg a Gabrielle és a Claudine erődök közötti távolságot! 7200–7500 m
d) Nevezd meg a legdélebbi erődöt! Isabelle
e) Nevezd meg a legkeletibb erődöt! Beatrice
33
Történetek a hatvanas-hetvenes évekből

(Érdekességek a 15. lecke és a lecke utáni olvasmányokból)
1. Rendezd táblázatba a jellemzőket! Írd a számokat a megfelelő személy nevéhez!
POL POT (tankönyv, 88. oldal) NGUEMA (tankönyv, 79. oldal)

3, 5, 8, 10, 11, 12 1, 2, 4, 6, 7, 9,
1. Egyenlítői Guinea; 2. kivégzés a stadionban; 3. iskolák bezárása; 4. kereszténység betiltása;

5. 1975–1979; 6. „Ábrándos szép napok”; 7. 1968–1979; 8. Kambodzsa; 9. „isten”; 10. vörös
khmerek; 11. elkerüli a felelősségre vonást; 12. a pénz megszüntetése
2. Írj kérdéseket a megadott válaszokhoz!

Például:
Ki volt Che Guevara barátja és harcostársa a kubai forradalomban? Castro
Mi volt Che Guevara eredeti foglalkozása? orvos
Mit jelent a „Che” elnevezés? „ember”
Milyen járművel utazta be Dél-Amerikát fiatal korában Che Guevara? motor
Mikor járt Che Guevara Moszkvában? 1960
Melyik országban fogták el és végezték ki? Bolívia
Hogyan vélekedtek Che Guevaráról baloldali bírálói? forrófejű kalandor
Hogyan vélekedtek Che Guevaráról jobboldali ellenfelei? hidegvérű tömeggyilkos
3. Állapítsd meg, melyik idézet kitől származik?

a) „1968 után a Földön élni már nem ugyanazt jelenti, mint azelőtt.” Norbert Frei
b) „Nem fogjuk Afganisztánt megtámadni.” Brezsnyev
c) „És maga mégis nukleáris csapást javasolt.” Hruscsov
d) „Ha háború tör ki, nem lesz hatalmunkban, hogy megállítsuk.” Hruscsov
e) „Van egy álmom.” Martin Luther King
f) „Más ember lettem, mint azelőtt.” Che Guevara
g) „[…] súlyos felelősség terhel a béke fenntartásában […]” Kennedy
4. Írj rövid tudósítást a helyszínrajzhoz! Egyéni válasz.
5. Történészek érdekes megállapításai Abraham Lincoln és John Fitzgerald Kennedy sorsáról.
Lincoln Kennedy
1846-ban lett a Kongresszus [1] tagja. 1946-ban lett a Kongresszus [1] tagja.
1860-ban választották elnökké. 1960-ban választották elnökké.
Andrew Johnson alelnök követte a posztján. Lyndon Johnson alelnök követte a posztján.
Alelnöke 1808-ban született. Alelnöke 1908-ban született.
Az elnököt titkára megpróbálta rávenni, hogy Az elnök titkárnőjét Lincolnnak hívták, aki
ne menjen a Ford színházba, ahol végül is megpróbálta rávenni az elnököt, hogy ne
megölték. utazzon Dallasba, ahol végül is megölték.
Mindkettőjüket pénteken [2] ölték meg, fejlövéssel [3].
Kennedy épp egy Lincoln [4] típusú
gépkocsiban ült, amikor lelőtték.
34
16. Repedezik a szovjet tömb

1. Milyen következtetéseket kellett levonni a sorozatos válságokból?
a) Katonai elnyomással nem lehet sokáig fenntartani a szovjet tömb egységét.
b) Reformokra van szükség a gazdaság fejlesztése érdekében.
2. Sorold fel, milyen „óvatos reformok” bevezetésére került sor!

Az iparon belül növelték a fogyasztási cikkek termelését (kissé nőtt az életszínvonal,
kevesebb lett a hiánycikk). Panelház építkezések indultak, sokszínűbbé vált a kultúra, kevésbé
ellenőrizték a magánéletet.
3. Hogyan látott hozzá Dubček az „emberarcú szocializmus” megteremtéséhez?

Véget akart vetni a koholt pereknek, megszüntette a cenzúrát, enyhítették az utazási
korlátozásokat, tervbe vették a szabad választásokat és a gazdaság decentralizálását.
4. Mi volt a szovjet vezetés válasza? Katonai beavatkozás.
5. a) Jelöld a térképen piros színnel a „prágai tavasz” országát! Csehszlovákia

b) Kék színnel írd be a „prágai tavaszt” elfojtó országok nevét, és jelöld nyilakkal a
támadásukat! Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Magyarország, Bulgária
c) Írd be és vonalkázd be azt az országot, amely nem vett részt a támadásban! Románia
Oldd meg a karikatúrához kapcsolódó feladatokat!

a) Készíts képaláírást a karikatúrához!
b) Magyarázd meg a „moszkvai telefonszámot”: 53-56-68
A Szovjetunió ezekben az években avatkozott be hadseregével a szocialista tábor különböző
országaiban. 1953: a kelet-berlini felkelés leverése; 1956: a magyar forradalom és
szabadságharc leverése; 1968: a „prágai tavasz” leverése.
Oldd meg a betűrejtvényhez kapcsolódó feladatokat!

a) Pótold a magánhangzókat!
b) A megfejtett fogalmak mellé írj évszámot, személyt vagy helyszínt!
Például:
F E GY V E R Z E T CS Ö K K E N T É S Helsinki (1975)
CS I L L A G H Á B O R Ú Reagan
O L A J Á R R O B B A N Á S 1979
A T O M K A T A SZ T R Ó F A Csernobil
B É K E N O B E L D Í J Gorbacsov
T I E N A N M E N T É R Peking
CS O N K A O L I M P I Á K 1980, 1984
E R Ő E GY E N S Ú LY fegyverkezési verseny
SZ O V J E T V A D Á SZ G É P Kamcsatka (1983)
A M E R I K A I C I R K Á L Ó iráni repülőgép (1988)
35
17. A szovjet tömb felbomlása

Az „álszocialista” országok válságának
jelei okai
áremelkedés, az életszínvonal csökkenése, a alacsony termelékenységű gyárak, nagy
rendszer ellenzékének erősödése összegű katonai fejlesztések (fegyverkezési
verseny), eladósodás
2. Gyűjtsd össze az „álszocialista” országok rendszerváltásának közös jellemzőit!

a szovjet hadsereg kivonulása, a többpártrendszer engedélyezése, demokratikus választások,
az állampolgári szabadságjogok biztosítása, a piacgazdaság bevezetése, (a legtöbb országban
békés úton zajló rendszerváltás)
3. Melyek voltak a Szovjetunió felbomlásának

– okai? nemzetiségi ellentétek, gazdasági nehézségek (áruhiány), belső hatalmi küzdelmek,
a tagországok kiválási törekvései
– következményei? Lehetővé vált az álszocialista országok demokratikus átalakítása és
Németország egyesítése.
4. Gyűjtsd össze a térképedről az 1996-ban létező új államokat!

Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina
Újra egyesült: Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Fehér-Oroszország,
Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Örményország, Türkmenisztán, Azerbajdzsán,
Grúzia, Moldávia
5. Számítsd ki, hány évig állt fenn

– a Varsói Szerződés? 1955–1991 → 36 év
– a KGST? 1949–1991 → 42 év
6. a) Mikor került sor a máltai csúcstalálkozóra? 1989

b) Kik vettek részt a találkozón? Gorbacsov és Bush
c) Mi volt a legfontosabb bejelentés? „Partnerek a békében” – a Szovjetunió elismeri a közép
és kelet-európai országok teljes függetlenségét.
A térkép segítségével azonosítsd Jugoszlávia utódállamait!

1. Szlovénia; 2. Horvátország; 3. Bosznia–Hercegovina; 4. Macedónia; 5. Montenegró;
6. Szerbia; 6a Vajdaság; 6b Koszovó
Mi az oka a megkülönböztetett jelölésnek?
A Vajdaság autonóm terület, Szerbia része. Koszovó vitatott jogállású terület, kikiáltották a
függetlenségét, de ezt a világ országainak csak egy része ismeri el.
36
Ki mondta? (Derítsd ki az olvasás irányát!)

SEJLETŐRE ATSILAICOZS NÁPIRAP KNÜLÜ „Erőteljes szocialista paripán ülünk.”
(Hruscsov)
ZA TLÚMLE NEBKEDEZITVÉ NŐTTEK TLLÁ A RÁSÁV „Az elmúlt évtizedekben
kettőn állt a vásár.” (Gorbacsov)
A INILREB LAF GÉM ZÁZS VÉ AVLÚM SI INLLÁ GOF „A berlini fal még száz év
múlva is állni fog.” (Honecker)
Magyarázd meg az Észak-Koreáról szóló olvasmány címét! Egyéni megoldások.
„Csúsztasd” az első táblázat megfelelő helyére a második táblázat oszlopait, majd vízszintes
sorokban kialakuló fogalmakkal alkoss mondatokat!
T Ő K É S L Á SZ L Ó T S Ó L Ő Á SZ L K É
S E C U R I T A T E S R E I E T A T C U
H E L I K O P T E R H K R O E P T E L I
R E F O R M Á T U S R R S M E Á T U F O
T Ö M E G GY Ű L É S T G S GY Ö Ű L É M E
T Ü N T E T É S E K T E K T Ü É S E N T
T Ű Z P A R A N C S T A S R Ű A N C Z P
É L Ő A D Á S B A N É D N Á L S B A Ő A
Például: A romániai diktatúra bukása a TŐKÉS LÁSZLÓ temesvári REFORMÁTUS lelkész

melletti tüntetéssel kezdődött. A temesvári TÜNTETÉSEK leverésére érkező katonák
TŰZPARANCSot kaptak. Ceauşescu hatalmának legfőbb támasza a titkosrendőrség, a
SECURITATE volt. A román diktátor TÖMEGGYŰLÉSt hívott össze Bukarestben.
Ceauşescu és felesége HELIKOPTERrel próbáltak elmenekülni Bukarestből. A Magyar
Televízió szinte ÉLŐ ADÁSBAN közvetítette Ceauşescu bukását.
18. Ami a hatvanas évek előtt elképzelhetetlen volt

(a tudományban, társadalomban, kultúrában)
1. Mi számított csúcstechnológiának
a) a XIX. század elején? a gőzgépek, a vasút
b) a XX. század elején? az elektromosság, az autó, a repülés
2. Töltsd ki az űrkorszak nevezetes eseményeit összefoglaló táblázatot!

MCMLVII 1957 – a Szovjetunió felbocsátja az első műholdat.
MCMLIX 1959 – egy szovjet rakéta eléri a Hold felszínét.
MCMLXI 1961 – Gagarin űrrepülése.
MCMLXIX 1969 – az Apolló 11 eléri a Holdat, az első ember (Armstrong) a Holdra lép.
3. Fordítsd le magyarra az informatikai forradalom kifejezéseit!

PC: személyi számítógép (Personal Computer).
internet: világháló – kapcsolat a számítógépek között.
e-mail: villámposta vagy „drótposta” – kapcsolat az emberek között az interneten keresztül.
prezentáció: számítógép felhasználásával készült előadás, bemutató.
virtuális: látszólagos, nem valóságos – számítógépes programokkal teremtett világ.
37
4. Gyűjtsd össze az informatikai forradalom hatásait!

Előnyök Hátrányok
gyors és sokoldalú információszerzés, gyors a közvetlen emberi kapcsolatok intenzitása
kapcsolatteremtés (villámposta) csökken, sok ellenőrizetlen információhoz
juthatunk
5. Oldd meg a tankönyv 103. oldali feladatát! Mutasd be a választott eszköz fejlődését!

a) Jelöld piros vonallal a Csalagutat! Anglia és Franciaország között, a La Manche-on át
b) Színezd be kékkel a TGV országát! Franciaország
c) Színezd be zölddel a Sinkanzen országát! Japán
d) Rajzolj egy repülőgépet a Boeinget gyártó országhoz! USA
– Mi a gép „beceneve”? Jumbo Jet (a Boeing 747-esnek)
– Mennyi idő alatt teszi meg a London–New York utat? Kb. 7 óra
Beat nemzedék Hippik
lázadó fiatalok mozgalmai, szembenállás a szülők világával,
Azonosságok a szembenállás külsőségekben (öltözet, hajviselet) is
kifejeződik
hangos lázadás, beatzene, erőszakmentes lázadás („a
Különbségek irodalom virágok gyermekei”),
kis közösségekben élnek
8. Miért támogatta „a szeretet zarándoka” a Szolidaritást? Ellenezte a kommunizmust és az

álszocialista országok politikáját.
Hány földrészen járt? Öt földrészen
(https://commons.wikimedia.org/wiki/File:JPIITravelsMap.svg ).
Mikor járt Magyarországon? 1991-ben és 1996-ban.
Olvasd el a pápa megszívlelendő tanácsát!

Legyetek barátai azoknak, akiknek nincsenek barátai. Legyetek a családja azoknak, akiknek
nincsen családja. Legyetek a társasága azoknak, akik kirekedtek minden közösségből.
2000. november 2-án kezdte meg űrbéli életét a Nemzetközi Űrállomás első legénysége. Az
állomás kiépítéséhez 37 űrsiklóküldetésre volt szükség. Az itt eddig szolgálatot teljesítő 122
űrhajós 9 különböző országból érkezett. Több mint 49 napot töltöttek űrsétával. A folyamatos
utánpótlást 61 orosz, 5 japán, 12 amerikai teherűrhajó biztosította az évek során. Maga az
állomás egyébként mintegy 420 tonnát nyom, a lakható tér pedig nagyjából egy ötszobás
háznak felel meg.
Keresd meg a könyvtárban vagy a világhálón, mely országokból érkeztek az űrhajósok!
USA, Szovjetunió, Franciaország, Japán, Németország, Belgium, Kanada, Olaszország,
Hollandia
38
Fejtsd meg az informatikai viccek csattanóit! (Kulcs a 10. oldalon!)

a) Pistike, mit mond a kutya? Vau-vau! Mit mond a cica? Nyau-nyau! És mit mond az egér?
CLICK – CLICK
b) A nyolcadikos fiúnak meséli az apja: Amikor én kicsi voltam, a nagy teljesítményű számítógépek
akkorák voltak, mint egy ház. Mire a fiú döbbenten: Úristen, akkor MEKKORA VOLT AZ EGÉR
c) Hogy hívják a programozók focicsapatát? WINCHESTER UNITED
d) Hogy hívják a katonai operációs rendszert? COMMAN DOS
e) Mire táncolnak a programozók a buliban? ALGORITMUSRA
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (Összefoglalás)

1. Hol helyezkednek el az arab államok?
1 – Észak-Afrikában 2 – Fekete-Afrikában 3 – a Közel-Keleten X – Kelet-Ázsiában
2. A Föld mely területére jellemző az SÁDOSOGATAVISLE?
1 – Dél-Amerika 2 – Délkelet-Európa 3 – Fekete-Afrika X – Dél-Afrika
3. Hogy nevezik az egyoldalú gazdasági fejlődést?
1 – monopólium 2 – monokultúra 3 – monarchia X – multikultúra
4. Kiknek kellett megoldaniuk a kubai rakétaválságot?
1 – Hruscsov és Kennedy 3 – Gorbacsov és Reagan
2 – Brezsnyev és Bush X – Sztálin és Truman
5. Mikor és hol került sor a vietnámi háborút lezáró békekötésre?
1 – 1973-ban 2 – 1962-ben 3 – Hanoiban X – Párizsban
6. Mi ellen küzdött Martin Luther King? (Pótold a magánhangzókat!)
1 – DISSZERTÁCIÓ 2 – KONSZOLIDÁCIÓ 3 – DISZKRIMINÁCIÓ
X – PROKLAMÁCIÓ
7. Melyik állítás igaz? Valóban járt …
1 – Che Guevara Kubában MCMLXXVII-ben 3 – Oswald Moszkvában MCMLXIV-ben
2 – De Gaulle Németországban MCMLXVIII-ban X – Bush Máltán MCMLXXXIX-ben
8. Mely országok vettek részt a prágai tavasz leverésében?
1 – Románia 2 – Lengyelország 3 – NSZK X – Bulgária
9. Hol zajlott fegyveres harc 1979 és 1989 között?
1 – Afganisztánban 2 – Vietnámban 3 – Jugoszláviában X – Koreában
10. Ki volt az USA elnöke a „csillagháborús terv” kidolgozásakor?
1 – Reagan 2 – Nixon 3 – Bush X – Johnson
11. Ki akarta létrehozni az „emberarcú szocializmus”-t?
1 – Dubček 2 – Gorbacsov 3 – Mao Ce-Tung X – Ceauşescu
12. Melyik városról szólhatott a legtöbb hír 1986 tavaszán?
1 – Helsinki 2 – Csernobil 3 – Memphisz X – Dallas
13. Mely országok nyerték vissza ugyanabban az évben függetlenségüket?
1 – Szlovénia 2 – Ukrajna 3 – Litvánia X – NDK
+1. Hány hibát találsz az állításban? „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az
emberiségnek” – mondta MCMXLIX-ben Edwin Aldrin.
1 – egy hibát 2 – két hibát 3 – három hibát X – egyet sem
(Javítás: Neil Armstrong mondta és nem 1949-ben, hanem 1969-ben.)
39
2. a) Jelöld a térképen
– csillaggal a korszak háborúinak helyszíneit! Vietnam, Afganisztán, Jugoszlávia
– „A” betű beírásával azt a helyszínt, ahol majdnem kitört a harmadik világháború! Kuba
– piros és kék színnel a két szuperhatalom területét!
– zöld színnel a harmadik világ legfejlettebb részeit!
b) Rajzold be a jelképes határvonalat a „fejlett Észak” és az „elmaradott Dél” között!
3. Mi történt? Írj egy-egy konkrétumot az alábbiakról! Például:

A – prágai tavasz: emberarcú szocializmus
B – helsinki értekezlet: fegyverzetcsökkentési tárgyalások
C – máltai találkozó: Gorbacsov–Bush, Gorbacsov elismeri a közép- és kelet-európai
országok teljes függetlenségét
D – kubai rakétaválság: Fidel Castro, atomrakéták telepítése Kubába
E – dallasi merénylet: Kennedy
F – memphiszi merénylet: Martin Luther King
G – párizsi békekötés: a vietnami háború befejezése (1973)
H – párizsi diáklázadás: 1968
I – a Szovjetunió szétesése: 1991
J – pekingi diáklázadás: Tienanmen tér, 1989
K – csernobili katasztrófa: 1986
L – bársonyos forradalom: Csehszlovákia
M – Németország ismét egységes: 1990
N – a szovjet hadsereg kivonása hazánkból: 1991
4. Készíts időszalagot az 1960–2000 közötti időszakról!

a) Az időszalag felső részére írd be a 3. feladat eseményeinek betűjeleit!
b) Az időszalag alsó részén jelöld kapcsos jellel a vietnami, az afganisztáni és a délszláv
háborúk időszakát!
5. Válaszolj a tankönyvi összefoglalás 1. kérdésére! Milyen belső és külső konfliktusok
jellemzik az arab államokat?
Belső konfliktusok Külső konfliktusok
iszlám vallás irányzatai közötti helyi háborúk arab–izraeli konfliktus, kölcsönös katonai
fenyegetettség
6. Válaszolj a tankönyvi összefoglalás 3. kérdésére! Melyek az okai Dél nyomorának?

elmaradottság, gyarmati múlt, egyoldalú gazdaság (nyersanyagok), egyenlőtlen gazdasági
kapcsolatok a fejlett világgal
7. Válaszolj a tankönyvi összefoglalás 5. kérdésére!

A nyugati országok belső konfliktusainak
okai eredményei
bizonyos társadalmi csoportok (pl. feketék) polgárjogi mozgalmak, diáklázadások („a
diszkriminációja, társadalmi egyenlőtlenség, szabadság élménye”)
nemzedéki ellentétek
40
8. Válaszolj a tankönyvi összefoglalás 11. kérdésére!

Csúcstechnológia
az űrkutatásban az informatikában a közlekedésben
ember az űrben, Holdra a számítógépek méretének gyorsvasutak (pl. TGV),
szállás, nemzetközi csökkenése, teljesítményének Csalagút, a légi
űrállomás növekedése, világháló, a közlekedés fejlődése
robottechnika terjedése
9. a) Állítsd időrendbe a szuperhatalmak vezetőit!

b) Kösd össze azokat, akik személyesen is találkoztak!
3. Brezsnyev Kennedy 2.
6. Gorbacsov Carter 5.
1. Sztálin Nixon 4.
5. Csernyenko Johnson 3.
2. Hruscsov Truman 1.
4. Andropov Reagan 6.
Megjegyzés: Brezsnyev és Nixon is találkoztak személyesen, de ez nincs benne a tananyagban.
c) Miről és hol tárgyaltak?

Sztálin–Truman, Potsdam, 1945 – a háború utáni rendezés, a német lakosság áttelepítése
Németországba
Hruscsov–Kennedy, Bécs, 1961– leszerelési kérdések (atomfegyverek)
Gorbacsov–Reagan, Genf, 1985 – emberi jogok, leszerelés; Reykjavík, 1986 –
fegyverzetkorlátozás
Elemezd a diagramot!
a) Olvasd le, kb. mennyibe került egy hordó olaj
– 1973-ban? 50 dollár
– 1979-ben? 90 dollár
– 1985-ben? 25 dollár
b) Mely évek között volt a legnagyobb árkülönbség?
1969–1981
c) Ábrázold a megfelelő irányú nyilakkal (), hogyan változott az olaj hordónkénti ára
1986 és 1991 között!
     
1986 1987 1988 1989 1990 1991
Jellemezd egy-egy fogalommal az olvasmányokban vagy képeken szereplő személyeket!

Betűrejtvény Személy Jellemzése
EDNELLA ALLENDE Chile
DLAWSO OSWALD Dallas, merénylő
VOLAPZEB BEZPALOV Csernobil, atomerőmű katasztrófája
ALITJOW WOJTILA II. János Pál, pápa
NONNEL LENNON Beatles
VONARAB BARANOV Csernobil, atomerőmű katasztrófája
OGOSABM MBASOGO Egyenlítői Guinea diktátora
REKCENOH HONECKER NDK, kommunista vezető
SNILLOC COLLINS űrhajós, holdraszállás
GREBSNIG GINSBERG beat, költő
41
OKNENANA ANANENKO Csernobil, atomerőmű katasztrófája

ASSAKOB BOKASSA Fekete-Afrika, diktátor
LI GNOSZD MIK KIM DZSONG IL Észak-Korea, diktátor
YLERASAV VASARELY op-art
ĆIVEŠOLIM MILOEŠVIĆ Szerbia elnöke
Oldd meg a Kínával kapcsolatos feladatokat!

a) Keresd meg a hiányzó szavakat! (Kulcs a 49. oldalon.)
A pekingi tüntetések leverése óta az egyetemek környékén évről évre összegyűlnek azok, akik
elítélik a véres eseményeket, és megvetésük kifejezésére – különösen a diáktüntetés
évfordulóin – gyakran kicsi üvegpalackokat törnek össze. Ennek a szimbolikus cselekedetnek
az oka, hogy 1-nek a neve azonos hangzású a 2 jelentő kínai szóval.
1. T E N G H S Z I A O P I N G
BA EE BB BE AA AD DA DD CD ED AC DD BB BE
2. K I S Ü V E G E T
DE DD AD AB CC EE BE EE BA
b) Nézz utána, ki volt az 1-es számhoz beírt személy!

Teng Hsziao Ping: kínai politikus, 1976–1989 között – különböző tisztségekben – Kína
tényleges vezetője, a kínai gazdasági fejlődés elindítója.
42
IV. A KÁDÁR-KORSZAK JELLEMZŐI
19. A megtorlás
1. Írd a rajz mellé „A birodalom visszavág” című fejezetből a legkifejezőbb mondatot!
Például: „Új harckocsijaik ellen a »Molotov-koktélok« és a szabadságharcosok egyéb
kezdetleges fegyverei már hatástalannak bizonyultak.”
2. A térképek alapján válaszolj, mennyi áldozatot követelt lakóhelyeden a megtorlás! Egyéni

megoldások.
3. a) Gyűjtsd össze, hol voltak sortüzek!

Dunántúl Tiszántúl Duna–Tisza köze Észak-Magyarország
Mosonmagyaróvár, Debrecen Tiszakécske, Salgótarján, Miskolc,
Győr, Zalaegerszeg, Kecskemét Eger
Nagykanizsa,
Esztergom
b) Honnan támadtak október végén a szovjet csapatok? Északkelet (a mai Ukrajna) felől.
4. Foglald mondatba az ellenállás formáit jelző fogalmakat!

Csepel; Mecsek; sztrájk; néma tüntetés; Hősök tere
Például: Csepelen és a Mecsekben tartott a legtovább a szovjet csapatokkal szembeni
fegyveres ellenállás. A fegyveres ellenállás leverése után általános sztrájk kezdődött az
országban, november 23-án pedig – az egy hónapja kitört forradalomra emlékezve – néma
tüntetés volt Budapesten. December 4-én a nők tüntettek a Hősök terén a szovjet megszállás
ellen.
5. a) Miért volt hamis a Kádár-kormány elnevezése? „Javítsd ki” az elnevezés összetevőit!

Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
A forradalmat leverő szovjet érdekeket szolgáló Moszkvában kijelölt vezetők
b) Adj kifejezőbb nevet a kormánynak! Egyéni megoldások.
c) Milyen fegyveres testületek biztosították a Kádár-kormány hatalmát?
a karhatalmisták (pufajkások) és a munkásőrség
6. Oldd meg a tankönyv 112. oldalán levő feladatot! Magyarázd meg a „kettős hatalom”
kifejezést!
A fegyverek a kormány kezében vannak, de a tényleges hatalmat a demokratikusan választott
munkástanácsok gyakorolják.
Nevezd meg a Nagy Imre-per további áldozatait!

Az ítéletvégrehajtó 1958. június 16-án 5 óra 9 perckor elsőnek Nagy Imre nyakába akasztotta
a kötelet, aki a független, szocialista Magyarországot éltette utolsó szavaival. Utána
következett Maléter Pál volt honvédelmi miniszter és Gimes Miklós újságíró. Miután az
orvosok a halál beálltát megállapították, felvették a 120 Ft-ot a felmerült költségek
fedezésére, majd aláírták az átvételi elismervényt. Eme groteszk közjáték kiválóan példázta,
hogy milyen embertelen rendszer uralkodott. 1958. április 24-én végezték ki Nagy Imre
titkárságvezetőjét, a jogász végzettségű Szilágyi Józsefet. A börtönben 1957. december 21-én
hunyt el Nagy Imre egyik államminisztere, Losonczy Géza.
43
Nagy Imre. A Forgószél hadművelet

(a 19. lecke utáni olvasmányok feldolgozása)
Állítsd össze Nagy Imre pályaképét! Írd a dátumokhoz az eseményeket!
MDCCCXCVI 1896 Születési éve.

MCMXVI 1916 Az orosz fronton szolgál.
MCMXX-as évek 1920-as Belép a kommunista pártba.
MCMXXX 1930 A Szovjetunióba költözik.
MCMXLV 1945 Ő a „földosztó miniszter”.
MCMLIII 1953 Első kormányalakítása, az „új szakasz” politikája.
MCMLV 1955 Megfosztják miniszterelnöki tisztségétől.
MCMLVI. X. 24. 1956. X. 24. A nép követelésére miniszterelnökké nevezik ki.
MCMLVI. XI. 4. 1956- XI. 4. A jugoszláv követségre menekül.
MCMLVII. II. 1957. II. A szovjetek Romániába (Snagov) szállítják.
MCMLVIII. VI. 16. 1958. VI. 16. Halálra ítélik és kivégzik.
MCMLXI 1961 A 301-es parcellába szállítják
MCMLXXXXIX 1989 Ünnepélyesen eltemetik
Oldd meg a tankönyv 115. oldalának feladatát! Miért ítélték halálra Nagy Imrét, és miért nem
kért kegyelmet?
Nem mondott le a miniszterelnökségről, nem ismerte el a Kádár-kormányt. Nem kért
kegyelmet, mert meggyőződése volt, hogy nem követett el törvénytelenséget.
Olvasd el a tankönyv 116. oldalán, a Valóság című folyóiratban megjelent cikket, és jelöld a
térképen a cikkben előforduló helyszíneket!
44
Oldd meg a betűrejtvényt! Mit javasolt a megfejtésül kapott személy?

Alberto Moravia javaslata: minden városban azt az utcát, ahol a szovjet követség található,
nevezzék el „A legyilkolt magyarok utcájá”-nak.
M A L É T E R P Á L A Kilián-laktanya parancsnoka.
B Ö R T Ö N Háy Gyula büntetése.
R Á K O S K E R E S Z T Ú R Itt van a 301-es parcella.
H E G Y E S H A L O M 14 páncélossal zárták le a szovjetek.
A szabadságharcot leverő hadművelet
F O R G Ó S Z É L
fedőneve.
K A P O S V Á R Itt született Nagy Imre.
P A R I S M A T C H Címlapján Nagy Imre fotója szerepel.
20. A Kádár-rendszer első évei

1. a) Miért tűzte napirendre az ENSZ a „magyar kérdést”?
A forradalom brutális megtorlása megdöbbentette a világot.
b) Mit tartalmazott az ENSZ Közgyűlés által elfogadott jelentés?
A magyar forradalom népforradalom volt, a szovjet beavatkozást törvénytelennek ítélték.
2. Sorold fel milyen nehézségekkel kerültek szembe a forradalomban résztvevők családtagjai!

létbizonytalanság (nehéz munkát találni), kiszolgáltatottság, megbélyegzés, kettős nevelés
3. Mi volt a „jogalapja” a Vörös Hadsereg magyarországi tartózkodásának

– 1946-ban? Nemzetközileg elismert megszálló haderő.
– 1952-ben? Utánpótlási és ellátási útvonal biztosítása Ausztria felé.
– 1957-ben? A Varsói Szerződés értelmében.
4. Magyarázd meg a KETTŐS NEVELÉS fogalmát! Az iskolában hallottak és a család

véleménye ellentétben állt egymással.
5. Bizonyítsd be, hogy az 1956 után Magyarországon a hatalommegosztás elve csak látszólag
érvényesült!
Látszólag elkülönült a törvényhozó (országgyűlés) és a végrehajtó (kormány) hatalom. A
választásokon azonban csak az MSZMP által támogatott jelöltek indulhattak, és az MSZMP
jóváhagyása kellett minden fontosabb tisztség betöltéséhez. Valójában minden lényeges
ügyről az MSZMP szűkebb vezetése (politikai Bizottság) döntött.
6. Sorold fel, mi mindenről döntött az MSZMP Politikai Bizottsága!

Például: árak, bérek, sajtó, beruházások.
7. Miért hozták létre a Hazafias Népfrontot?

Elvileg azért, hogy a párton kívüliek érdekeit is képviselje, s társadalmi egységet teremtsen.
Valójában az egypártrendszer leplezésére.
8. Sorold fel, milyen szervezeteket alapítottak az „ifjúság szocialista nevelése” érdekében!

a) kisdobosok b) úttörők c) KISZ
9. Írd le, milyen programokat vennél át az úttörőmozgalomból! Egyéni megoldások.

45
10. Hasonlítsd össze!

Rákosi-rendszer Kádár-rendszer
Fejezd be! „Aki nincs …” velünk, ellenünk van. ellenünk, velünk van.
diktatúra, finomabb
Módszerek diktatúra, erőszak
eszközökkel
Személyi kultusz mértéktelen nincs
Mezőgazdaság erőszakos TSZ szervezés TSZ + háztáji
Magyarázd meg a vicc „csattanóját”!

– Miért alumíniumból készítik a hordókat?
– Mert egy Kádárunk van, az is a Szovjetuniónak dolgozik.
Magyarázat: Kádár János a Moszkvából érkező utasítások végrehajtója volt.
A felső tagozatos tanulók számára készült a Pajtás újság. Állandó képregény-szereplője volt a
mozgalmi életben is résztvevő Kajla kutya. (Még azonos nevű csokit is árultak!) Készíts
szöveget a rajzokhoz! Egyéni megoldások.
21. A hatvanas-hetvenes évek Magyarországa

1. Mi volt a külpolitikai konszolidáció feltétele? Az általános amnesztia meghirdetése.
2. Milyen „egyezség” eredményezte a „gulyáskommunizmus” létrejöttét

– a hatalom részéről? Létbiztonságot nyújt, és biztosítja az életszínvonal lassú emelkedését.
– az emberek részéről? Elfogadják a létrejött politikai viszonyokat, „csendben” végzik a
munkájukat.
3. Bizonyítsd be, hogy az „új gazdasági mechanizmus” valóban új gazdaságpolitikát jelentett!

Válaszodban használd a megfejtett fogalmakat!
a) termelés, b) bérek, c) piac, d) szabad ár, e) rögzített ár
a) A termelésről és a bérekről a vállalatok dönthettek.

b) A vállalatok a nagyobb teljesítményt magasabb bérekkel jutalmazhatták.
c) A termelés és az árak szabályozásában nőtt a piac szerepe.
d) A termékek többsége szabad áras lett.
e) A termékek kb. ötödét (főleg az alapvető élelmiszerek) továbbra is rögzített áron
értékesítették.
4. Magyarázd meg a gazdaság új fogalmait!

– háztáji: lehetőség az egyéni gazdálkodásra a mezőgazdaságban
– második gazdaság: háztáji, illetve másodállás (ahol az emberek második műszakban
dolgoztak)
– második műszak: főállású munka után, keresetért végzett munka
5. Sorszámozással állítsd sorba a foglalkozásokat fizetésük nagysága szerint!

4. tanár 3. esztergályos 1. pártvezető 2. lángossütő
6. Fogalmazd meg, mi a különbség az extenzív és az intenzív gazdasági fejlődés között!

Az extenzív fejlődés esetén új erőforrásokat vonnak be a gazdaságba (pl. több ember
dolgozik), a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása pedig intenzív fejlődést jelent.
46
Elevenítsd fel, ki alkotta meg

– a gőzmozdonyt? Stephenson
– a dízelmotort? Diesel
– a villanymozdonyt? Kandó Kálmán
7. Fejtsd meg a betűpiramisban elrejtett fogalmakat és magyarázd meg ezeket!
a) b) A I C
R A INFRA- R Á PÁRT-
Ú T K STRUKTÚRA K O T ARISZTOK-
S T R U R I S Z RÁCIA
A R F N I A T R Á P
a) Infrastruktúra: a gazdaság működését biztosító létesítmények összessége.

b) Pártarisztokrácia: új elnyomó réteg, a párt és állami vezetők kiemelt életszínvonalú és
ellátású csoportja
Keress a tartalomhoz illő közmondást! A szocializmus öt alaptörvénye:

1. NE G O N D O L K O Z Z !
1 2 3 4 2 5 6 2 7 7
2. HA G O N D O L K O Z T Á L ,
1 2 3 4 2 5 6 2 7 8 9
NE M O N D D K I !
10 2 3 4 4 6 11
3. HA K I M O N D T A D ,
6 11 10 2 3 4 8 12 4
NE Í R D L E !
13 14 4 5 15
4. HA L E Í R T A D ,
5 15 13 14 8 12 4
NE Í R D A L Á !
13 14 4 12 5 9
5. HA A L Á Í R T A D ,
12 5 9 13 14 8 12 4
NE C S O D Á L K O Z Z !
16 17 2 4 9 5 6 2 7 7
Közmondás: pl. Ne szólj szám, nem fáj fejem.
47
22. Hétköznapok a „legvidámabb barakkban”

1. a) Mi volt a hatalom célja 1956 meghamisításával?
Azt akarták, hogy az emberek felejtsék el a forradalmat.
b) Keress az 1. olvasmányban idézett tankönyvi szövegből három fogalmat, mellyel az
„ellenforradalmat” akarták bizonyítani!
Például: imperialista tábor, fasiszták, nép ellenségei, ellenforradalmárok.
2. Mi volt a hatalom célja a forradalom és szabadságharc leverése után

– 1957–1960 között? Megtorlás, megfélemlítés.
– az 1960-as években? A szocialista rendszer elfogadtatása.
3. Mitől vált „élhetővé” a szocializmus? Foglald mondatba a fogalmakat!

teljes foglalkoztatottság: A rendszer egyik vívmánya a teljes foglalkoztatottság volt, vagyis
nem létezett munkanélküliség.
fogyasztási javak termelése: Nőtt a fogyasztási javak termelése, s ezek egyre jobb minőségűek
voltak.
magánszektor: Megerősödhetett a magánszektor, amely az állami szektort kiegészítve
hozzájárult a jobb ellátáshoz és többletjövedelmet biztosított a lakosságnak.
egyház és állam kapcsolata: Normalizálódott az egyház és az állam kapcsolata, az
emberek részt vehettek az egyházi szertartásokon.
4. Írj példákat, milyen tényezők bizonyítják az életszínvonal emelkedését!

szabad: szombat bevezetése
ingyenes: oktatás és egészségügyi ellátás
villany: Befejeződött a települések villamosítása.
panel: 20 év alatt kb. másfél millió házgyári lakás épült.
5. Sorold fel, milyen korszerű eszközökkel rendelkezett egy átlagos háztartás az 1970-es évek
Magyarországán? porszívó, mosógép, hűtőszekrény, televízió. lemezjátszó, magnetofon.
6. Oldd meg a tankönyvi feladatot (130. oldal)! Egyéni megoldások.
Foglald mondatba a kor jellemző kifejezéseit! (Kulcs a 11. oldalon.)

CC DC AB AB DC EE EC CE EE CD: VATTAEMBER
EC DC DA AD EE ED: MASZEK
AB CD DC CE DC BB AB: TRABANT
vattaember: Teljes foglalkoztatottságra törekedtek, ezért a vállaltok olyanokat is alkalmaztak,
akiknek a munkájára nem volt szükségük. Őket nevezték vattaembereknek.
maszek: A magánvállalkozásokat fenntartókat nevezték maszekoknak.
Trabant: Az NDK-ban gyártott olcsó kisautót, a Trabantot egyre több család megvásárolhatta.
Pótold a hiányzó betűket, és értelmezd az állítás vastag betűs szavait!

„MAGYARORSZÁG A SZOCIALISTA LÁGER LEGVIDÁMABB BARAKKJA.”
láger: tábor.
barakk: könnyen összeállítható (legtöbbször fából készült), egyszerű berendezésű épület,
emberek ideiglenes elszállásolására.
48
Hasonlítsd össze a panellakások tipikus berendezését bemutató szöveget a tankönyv 130.

oldalán levő képpel!
Keress olyan tárgyakat, melyek szerepelnek
– mindkettőben: fűtőtest, dohányzóasztal, kanapé, televízió
– csak a képen: virágállvány, könyvespolc
– csak a szövegben: „puff”, gigantposzter
23. A „puha diktatúra”

1. Milyen gondok jelentkeztek az 1960–1970-es években?
Gazdaság Politika
a reformok leállítása, központi szakértelem helyett a politikai
tervbizottságok létrehozása, központi megbízhatóság fontos a vezetők
bérmegállapítás kiválasztásánál, a „prágai tavasz”
vérbefojtása, a határon túli magyarok sorsa
2. Mi a kapcsolat a megfejtett személy és a reformok lelassítása között? ()

V Á R K O N Y I Az Egri csillagok rendezője.
S Z I L E N C I U M Hallgatás, csend latinul.
I L L Y É S G Y U L A A Fáklyaláng írója.
I N F L Á C I Ó Pénzelértéktelenedés.
S Z A K A D É K A vicc szerint ennek a szélén áll a szocializmus.
A C Z É L G Y Ö R G Y A kultúrpolitika irányítója.
B E A T L E S A „gombafejűek”.
Ebbe a városba vonulnak be a szovjet tankok
P R Á G A 1968-ban.
B É R E K Ismét központilag határozták meg nagyságát.
Megfejtés: Brezsnyev. A Hruscsov leváltása után hatalomra kerülő szovjet pártvezető

ellenezte a reformokat, mert úgy látta azok veszélyeztetik a szocializmus alapjait és a
„szocialista tábor” egységét.
3. Töltsd ki a táblázat fejlécét, majd tegyél X jelet a megfelelő helyre!

TÁMOGATOTT TŰRT TILTOTT
John Lennon X
Nagy Feró X
Heller Ágnes X
Bródy János X
Omega együttes X
Szörényi Levente X
szamizdat X
1956 X
49
Szerző/rendező Szereplő(k)
Jókai Mór / Várkonyi pl. Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy
A kőszívű ember fiai
Zoltán Géza, Béres Ilona
pl. Kállai Ferenc, Őze Lajos, Both
A tanú Bacsó Péter
Béla,
Sánta Ferenc / Fábri pl. Keres Emil, Páger Antal, Bitskey
Húsz óra
Zoltán Tibor
Örkény István / Fábri pl. Latinovics Zoltán, Sinkovics Imre,
Isten hozta, őrnagy úr!
Zoltán Fónay Márta, Venczel Vera
Örkény István / Makk pl. Dajka Margit, Bulla Emma,
Macskajáték
Károly Törőcsik Mari, Balázs Samu
Klaus Mann / Szabó pl. Klaus Maria Brandauer, Cserhalmi
Mephisto
István György, Major Tamás
Hernádi Gyula / Jancsó pl. Görbe János, Kozák András,
Szegénylegények
Miklós Latinovits Zoltán
Húzd alá Koncz Zsuzsa Ha fordul a világ című számában azokat a szövegrészeket, amelyeket
veszélyesnek ítélhetett a hatalom! Például:
Én álmodom még akkor is, És a képzelet nyomán Lehetett volna más is
ha tudom, hogy nem szabad elég egy mozdulat minden, ami ma létező,
De ki tudja féken tartani És láncát tépi már De türelemmel és akarattal
a visszatérő álmokat, a visszafojtott indulat, miért ne volna elérhető,
hogy megfordítható a világ. Hát mondd, mit remélsz, hogy megforduljon még a
ha megfordulna még a világ. világ.
a) Készíts szemléltető rajzot a 138. oldali olvasmány alapján Rákosi Mátyás balatonaligai
nyaralásáról! Ha kedved van, készíthetsz karikatúrát is! Egyéni megoldások
b) Nézz utána a világhálón, mikor jelent meg Örkény: Babik című regénye! 1982
Magyarázd meg a horgásztanyák ellentmondásos elnevezését!
A „középkáderek” horgásztanyája: „A Néppel Tűzön – Vízen Át”
A „magas állású személyek” horgásztanyája: „Nincs Köztünk Különbség”
50
Élet hazánkban a Kádár-korszakban

(A 21-23. leckék olvasmányainak feldolgozása)
1. Mi minden volt a fiatalok ruhatárában? Hasonlítsd össze a Te választékoddal! (21. lecke.)
Egyéni válaszok.
2. Ábrázold diagramon a táblázatok adatait! Kék színnel jelöld Budapestet, pirossal a

városokat, zölddel pedig a községeket! (22. lecke.)
3. Elemezd az átlagos élelmiszer-fogyasztást mutató adatokat (kg/fő)! (22. lecke)

a) Mely élelmiszerek fogyasztása csökkent? liszt, rizs, zöldségfélék
b) Mely élelmiszerek fogyasztása növekedett? hús, hal, tej, tejtermék, cukor
c) Hányszorosára emelkedett
– a cukor fogyasztása 1950 és 1970 között? csaknem kétszeresére
– a hús- és halfogyasztás 1960 és 1980 között? csaknem másfélszeresére
– a tej és tejtermékek fogyasztása 1970 és 1980 között? több mint másfélszeresére
4. Néhány adat a művelődési lehetőségekről. (23. lecke)
a) Vajon miért csökkent a mozik látogatottsága? A televízió terjedése miatt.
b) Melyik adatsor bizonyítja a „három T” enyhülését? A kiadott könyvek száma.
5. Jelöld meg az Ifjúsági magazin slágerlistáján azokat az előadókat, akik a mai napig
megőrizték ismertségüket! Például: Illés, Omega, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay
Sarolta
6. Értelmezd a vicc csattanóját! (Derítsd ki az olvasás irányát!)

Kádár János és Kennedy találkoznak. Kádár udvariasan megkérdezi:
– Elnök úr, hogy élnek önöknél az emberek, mennyit keresnek, mire költik?
– Hát nálunk egy átlagos dolgozó megkeres ezer dollárt havonta. Ebből százötven dollárt
levonunk adóba, száz dollárért élelmet vásárol, ugyanennyit ruházkodásra költ.
– Jó, jó – mondja Kádár –, de a többit mire költi?
Kennedy széttárja a kezét:
NEM TUDOM, NEM ÉRDEKEL BENNÜNKET, NEM KUTATJUK.
Most Kennedy kérdez:
– Önöknél hogy élnek az emberek?
– Nálunk egy átlagos dolgozó megkeres havi ezer forintot. Ebből hétszáz forintot elkölt
élelemre, négyszázat ruházkodásra, másik négyszázat félretesz kocsira.
51
– Jó, jó – mondja Kennedy –, de hát a többi pénzt honnan szerzi?

Most Kádár tárja szét a karját:
NEM TUDOM, NEM ÉRDEKEL BENNÜNKET, NEM KUTATJUK!
24. A rendszerváltás előtt

1. Foglald mondatba az 1970-es évek jellemző fogalmait!
demográfiai válság: Hazánk lakossága tíz év alatt négyszázezer fővel csökkent, s ez
demográfiai válságot idézett elő.
olajárrobbanás: Az olajárrobbanás következtében hazánk külkereskedelme válságba került.
eladósodás: Az ország több milliárd dollár hitel felvételére kényszerült, és az eladósodás
kimerítette az ország tartalékait.
környezetrombolás: Tömegek tüntettek a „Dunaszaurusz”, az állami környezetrombolás ellen.
2. Hogyan kerülhette volna el Magyarország a hitelfelvételt? Gazdasági reformokkal

(lakossági fogyasztást korlátozó intézkedések, az üzemek átalakítása).
3. Magyarázd meg! „Az eladósodással az ország […] a jövőjét is felélte.”

A felvett kölcsönöket évtizedekig (az utódoknak) kell törleszteni.
4. Határozd meg az alábbi fogalmakat!

első nyilvánosság: hivatalos nyilvánosság (sajtó, rádió, televízió)
második nyilvánosság: illegális (magán)kiadványok – szamizdat
5. Sorold fel a második nyilvánosság megjelenésének

– okait: A többséget érdeklő témákról nem adott hírt az első nyilvánosság.
– megjelenési formáit: Külföldről illegálisan behozott, illetve házilag sokszorosított
kiadványok.
6. Mit fejez ki a Beszélő című újság címlapja?

Rácsok mögé zárták a szólásszabadságot.
7. Milyen külpolitikai vált(oz)ás tette lehetővé az ellenzék szerveződését?

Gorbacsov lett az SZKP főtitkára, s az általa meghirdetett új külpolitikának megfelelően a
Szovjetunió nem avatkozott be más államok belügyeibe.
8. Tegyél fel három kérdést a lecke 5. olvasmányához (A lakiteleki tanácskozás)!

Például: Melyik újságban jelent meg a lakiteleki tanácskozás végén elfogadott nyilatkozat?
Milyen jelei voltak annak, hogy a magyarság történelmének egyik súlyos válságába
sodródott? Milyennek ítélte a kiáltvány a magyar gazdaság helyzetét?
9. Rendszerezd az ellenzék erőit!

új ellenzék: MDF, Fidesz, SZDSZ + az MSZMP belső ellenzéke
újjáéledt ellenzék: FKgP, KDNP, SZDP
Miért kerülte a párt megnevezést az új ellenzék? Rossz csengése volt a szónak, mert sokáig az
állampártot nevezték „a párt”-nak.
52

Nemzeti ellenzék Demokratikus ellenzék
Többpártrendszerre van szükség,
Azonosságok
kiutat keresnek a gazdasági és politikai válságból.
Megoldás: a magyar nemzet Megoldás: a tényleges demokrácia
Különbségek egységének, pozitív jövőképének visszaállítása (többpártrendszer, civil
erősítése. szervezetek).
Készíts az olvasmány (143. oldal) alapján kronológiát Kádár János életútjáról!

MCMXII 1912 Születési éve.
MCMXXIX 1929 Csatlakozik az illegális kommunista mozgalomhoz.
MCMXLIV 1944 Kétévi börtönre ítélik.
MCMXLV 1945 Budapest rendőrfőkapitány-helyettese, országgyűlési képviselő.
MCMLVI 1956 Az MSZMP főtitkára lesz.
MCMLXVIII 1968 Támogatja az új gazdasági mechanizmus bevezetését.
MCMLXXX 1980 Nem nyújt segítséget a lengyelországi sztrájkhullám leveréséhez.
MCMLXXXVIII 1988 Az MSZMP (hatalom nélküli) pártelnöke lesz.
MCMLXXXIX 1989 Halála.
A Kádár-korszak jellemzői (Összefoglalás)

1. Ki adott parancsot a Forgószél hadműveletre?
1 – Brezsnyev 2 – Kádár 3 – Gorbacsov X – Hruscsov
2. Melyik ország követségére menekült Nagy Imre társaival?
1 – Jugoszlávia 2 – Románia 3 – Egyesült Államok X – Bulgária
3. Melyik országban van Snagov?
1 – Jugoszlávia 2 – Románia 3 – Csehszlovákia X – Bulgária
4. Melyik az MDP utódpártja?
1 – KMP 2 – MKP 3 – MSZMP X – MSZDP
5. Keresd meg a pártokat!
1 – SZER 2 – SZEB 3 – MDF X – SZDSZ
6. Hol dördültek sortüzek?
1 – Salgótarján 2 – Szolnok 3 – Pécs X – Miskolc
7. Melyik megállapítás nem illik a Kádár-rendszerre?
1 – terménybeszolgáltatás 2 – egypártrendszer
3 – a mezőgazdaság kollektivizálása X – háztáji gazdálkodás
8. Melyik megállapítás igaz a Kádár-rendszerre?
1 – jegyrendszer 2 – gulyáskommunizmus 3 – puha diktatúra X – eladósodás
53
9. Egészítsd ki a mondatot, hogy igaz legyen! „A magyar gazdaság fejlődésében meghatározó

szerepet játszott a/z …”
1 – gyógyszergyártás 2 – kőolaj-feldolgozás
3 – autógyártás X – műanyaggyártás
10. Egészítsd ki hamissá a mondatot! „Az 1970-es években hazánkban tömegessé vált a …
használata.”
1 – porszívó 2 – telefon 3 – hűtőgép X – televízió
11. Ki fogalmazta meg a „három T” elméletet?
1 – Apró Antal 2 – Dögei Imre 3 – Pozsgay Imre X – Aczél György
12. Hogy nevezik a házi sokszorosítású, engedély nélkül terjesztett műveket?
1 – TADZIMAZS 2 – SÁTIRADILOZS 3 – UBAT X – SNEDIZSSID
13. Keresd meg a „Dunaszaurusz”-hoz kapcsolódó településeket!
1 – Nagymaros 2 – Paks 3 – Bős X – Vác
+1. Válaszd ki 1956 mártírjait!
1 – Pozsgai Imre 2 – Rajk László 3 – Maléter Pál 4 – Nagy Imre
2. a) Készíts időszalagot az 1956–1990 közötti időszakról! Egyéni meg

b) Jelöld fekete vonallal a megtorlás (1956–1960), piros vonallal a „jó évtized”(1960–1970),
kék vonallal pedig a válság időszakát (1970–1989)!
c) Helyezd el az időszalagon az események betűjelét!
A Nagy Imre pere és kivégzése (1958) ÁS
B Forgószél hadművelet (1956) GU
C Magyarország ismét az ENSZ teljes jogú tagja (1963) KO
D lakiteleki találkozó (1987) MU
E Kádár Budapestre érkezik (1956) LY
F a Dunaszaurusz építésének kezdete (1984) UN
G az új gazdasági mechanizmus bevezetése (1968) MM
H monori találkozó (1985) IZ
I a többpártrendszer létrejötte (1989) S
d) Olvasd össze időrendben a jobb szélső oszlop betűit és jellemezd a fogalmat!

GULYÁSKOMMUNIZMUS = Az életszínvonal folyamatos emelésére törekvő (és azt
megvalósító) kádári szocializmus elnevezése.
3. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 4. feladatát! Melyek voltak az egypártrendszer

visszaállításának legfőbb elemei?
az MSZMP megalapítása, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása, a hatalmi ágak csak
látszólag különültek el, mindenben a pártvezetés, a Központi Bizottság döntött
4. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 6. feladatát! Sorolj fel minél több érvet, hogy miért
volt „puha diktatúra” Kádár rendszere, Rákosiéval ellentétben!
A nyíltan erőszakot alkalmazó Rákosi-rendszerrel ellentétben a diktatúra finomabb
módszerekkel élt (pl. megszűntek a kényszermunkatáborok, nem volt kitelepítés), és nem
szólt bele az emberek magánéletébe. Nem volt személyi kultusz. A rendszer lassú, de
folyamatos életszínvonal-növekedést biztosított.
54
5. Hogyan „kezelte” a hatalom

– a nem állami ünnepeket? Az ünnepek számát csökkentették, több ünnepet munkanappá
nyilvánítottak (pl. március 15.). A rendszerellenes megmozdulásokat a munkásőrség és
rendőrség készenlétbe helyezésével próbálták megakadályozni.
– a számára veszélyes gondolkodókat? Figyelte és ellenőrizte őket a rendőrség, többeket
kizártak a pártból, külföldre kényszerítettek, többek ellen erőszakkal léptek fel.
6. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 7. feladatát! Mi a „három T” és mit jelent az

öncenzúra?
A művészeti alkotásokat a kultúrpolitika három csoportra osztotta: voltak támogatott, tűrt és
tiltott művek.
Öncenzúra: az írók, költők, művészek nem választottak rendszerellenesnek nyilvánítható
témákat, mivel azok úgysem kerülhetek volna a közönség elé.
7. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 9. feladatát! Sorold fel mely tényezők következtében
került válságba a magyar gazdaság az 1970-es évek közepétől kezdve!
Kimerültek a gazdasági tartalékok, egyre nehezebb volt eladni a magyar ipar termékeit, az
olajárrobbanás tönkre tette a külkereskedelmet stb.
8. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 10. feladatát! Miért vesztette hitelét – a gazdasági
válságon kívül – a Kádár-rendszer?
bővült az emberek látóköre, összehasonlíthatták a magyarországi és a nyugat-európai
viszonyokat (turistautak tapasztalatai, nyugati rádió- és TV-műsorok), demográfiai
problémák, káros állami beruházások (vízlépcső)
9. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 11. feladatát! Sorold fel (teljes nevükön) a
rendszerváltó pártokat! Magyar Demokrata Fórum, Fiatal Demokraták Szövetsége, Szabad
Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt,
Szociáldemokrata Párt
10. a) Ábrázold diagramon az ország gazdasági teljesítményének egyik fontos jellemzőjét, a

bruttó hazai termék alakulását! (A bruttó hazai termékről a tankönyv 218. oldalán lesz szó.)
b) Mely időszakban nőtt leggyorsabban a magyar gazdaság? 1970–1975 között

55
Nézd meg a táblázatban, hogyan változott a lakosság egy főre jutó bevétele (1950 = 100%)!
Az 1960-as évektől figyelhető meg nagyobb arányú növekedés. A legnagyobb mértékű
növekedés 1970–1980 között volt.
a) Mi a különbség a reálbér és a reáljövedelem között? A reálbér a munkabérek vásárlóerejét
jelenti (hogy a fizetésért mennyi termék és szolgáltatás vásárolható). A reáljövedelem a
bevételek összessége (munkabér + társadalmi juttatások, egyéb módon szerzett jövedelmek
stb.).
b) Melyik növekedett nagyobb mértékben? A reáljövedelem, ami a munkabéren kívüli egyéb
juttatásokkal magyarázható.
Derítsd ki, mire vonatkoznak a számok! (Kulcs a 10. oldalon.)

EMBER. A forradalmi tevékenységért
300–20 000–200 000  kivégzettek – a bebörtönzöttek – az országból
elmenekültek száma.
PÁRT. 1945-ben 65 párt alakult, s 12 indult
65–12 
az első választáson.
EMBER. A monori – a lakiteleki találkozó
45–150 
résztvevőinek száma.
AUTÓBUSZ. Az ugyanannyi olajért adott
500–4 000 
buszok száma az olajárrobbanás előtt és után.
ÓRA. Ennyi órát kellett dolgozni egy
50–407 
automata mosógépért az USA-ban és nálunk.
Ismerkedj meg az 1966-os idegenforgalmi adatokkal! Állítsd sorrendbe számozással az

országokat a hozzánk érkező turisták alapján! Pirossal írd a „baráti”, kékkel a nyugati
országok sorszámát! Írd be a számokat a vaktérképre is!
Ország Turisták Sorrend Ország Turisták Sorrend

Csehszlovákia 613 428 1 NSZK 86 585 7
Lengyelország 192 106 2 Románia 70 577 8
NDK 130 163 3 Olaszország 19 550 9
Ausztria 116 805 4 Franciaország 18 367 10
Jugoszlávia 116 583 5 Bulgária 17 197 11
Szovjetunió 104 836 6 Nagy-Britannia 14 166 12
56
V. AZ EZREDFORDULÓ. A GLOBALIZÁCIÓ KITELJESEDÉSE.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG.
25. A közelmúlt háborúi, válsággócai

1. Töltsd ki a függőleges keresztrejtvényt!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. Az USA elnöke 1977–1981 között.

O S K 2. A „fekete arany”.
L I N O V 3. Irak lakóinak többsége.
C A I Y A B I 4. Az iszlám vallás egyik ága.
A J A T O L L A H 5. Ennyi évig tartott az irak–iráni háború.
R R A L É Í G A 6. Az „intelligens bomba” irányítója.
T A C Z C D R 7. Szövetség.
E B E I A 8. Az arab csúcstalálkozó helyszíne.
R R Ó D 9. Hadművelet (Sivatagi …).
2. Magyarázd meg a megfejtésül kapott fogalmat!

AJATOLLAH: iszlám jogtudós, a síita vallás legmagasabb rangú főpapja (a címet többen is
viselik).
3. Rajzolj időszalagot az 1975–2015 közötti időszakról! Jelöld az eseményeket évszámmal és

felirattal!
a) Írd be az iszlám forradalom évszámát! 1979
b) Jelöld kapcsos jelekkel és felirattal az iraki–iráni háború (1980–1988), az öbölháború
(1991) és az iraki háború (2003–2011) időszakát!
4. a) Karikázd be, hamis vagy igaz az állítás!

Hamis Igaz
Khomeini az egész muszlim világra ki akarta terjeszteni az iszlám
G I
forradalmat.
Irak lakói féltek a síita elnyomástól. K R
Az iszlám forradalom ugyanabban az évben robbant ki, amikor a
E O
Szovjetunió megtámadta Afganisztánt.
Szaddam Husszein diktatórikus módszerekkel kormányozta Iránt. U R
Az irak–iráni háború tűzszünettel ért véget. T N
Az iraki–iráni háború idején Kuvait kölcsönt folyósított Iránnak. D O
1991 januárjában Bush elnök bejelentette a békekötést. Z R
Az iraki hadsereg kb. 100 óra alatt vereséget szenvedett. NY E
Az irániak lebombáztak egy gyermektápszer üzemet, mert azt hitték,
R O
hogy vegyi fegyvereket állít elő.
Az iraki háború hivatalosan Obama elnöksége idején ért véget. K O
b) Olvasd össze a bekarikázott betűket! GROUND ZERO

c) Olvasd össze a nem bekarikázott betűket! IKERTORNYOK
d) Nézz utána, mi a kapcsolat a két fogalom között!
A Világkereskedelmi Központ elpusztított ikertornyai helyén állították fel a Ground Zero
(„nulladik szint”) emlékművet és parkot az áldozatok tiszteletére.
57
5. Válaszolj a tankönyv kérdésére (149. o.)! Miért olyan fontos a XX–XXI. században a
kőolaj? A legfőbb energiaforrás (pl. közlekedés) és fontos vegyipari alapanyag.
Elemezd 2001. szeptember 11. megdöbbentő térképvázlatát!
a) Hová készültek az United Airlines 175-ös járatának utasai? Los Angeles

b) Honnan indult a lezuhant 93-as járat? New York
c) Mennyi időt töltött a levegőben az északi toronynak irányított repülőgép? 47 perc
d) Mennyi idő telt el a két torony összeomlása között? 23 perc
e) Hány ember tartózkodott a Boeing 757-es repülőgépek fedélzetén? 64 fő
f) Hová csapódott be az American Airlines 77-es járata? Pentagon
g) Honnan indult legkorábban eltérített repülőgép? Boston
h) Melyik városban pusztított a 8.43-kor induló repülőgép? Washington
26. A globalizáció
1. Kövesd nyomon a világgazdaság fejlődését!
a) Vonalkázd be a térképen a Római Birodalom területét!
b) Jelöld nyilakkal a XVI–XVII. századi világkereskedelmet!
c) Jelöld hullámos nyilakkal a XIX. század kereskedelmet!
d) Jelöld körökkel a XX. század három világgazdasági központját!
58
2. Töltsd ki a szomorú eseményeket összefoglaló táblázatot!

Év Helyszín Esemény
MCMLXXXVI Csernobil Felrobbant az atomerőmű.
MMI New York, Washington Terrortámadás, eltérített repülőgépek.
MMX Kolontár, Devecser Vörösiszap-katasztrófa.
MMX Mexikói-öböl Olajkatasztrófa.
MMXI Fukusima Cunami pusztította el az atomerőművet.
MMXV Párizs Merénylet a Charli Hebdo szerkesztőségében.
3. Gyűjts érveket!
A globalizáció pozitív oldala: pl. óriási árutömegek gyors szállítása, a csúcstechnika rohamos
fejlődése, nemzetközi bankhálózat, sok országra kiterjedő termelő és kereskedő vállalatok,
kulturális kapcsolatok, idegenforgalom
A globalizáció negatív oldala: pl. egyenlőtlen fejlődés, vegyi anyagok felhalmozódása,
gyermekmunka alkalmazása, a helyi értékek eltűnése
4. Sorolj fel négy globális problémát és írj példákat, hogyan jelennek meg ezek!
Globális probléma Példák
a szén-dioxid felhalmozódása a légkörben, globális
környezetkárosítás
felmelegedés, a tengerek szennyeződése, talajszennyezés stb.
atomenergia erőmű- balesetek, az atomhulladékok tárolása
népességrobbanás az élelem és a nyersanyag egyre kevésbé elegendő, éhínségek
terrorizmus 2001.09.11., az Iszlám Állam tevékenysége stb.
5. Készíts értelmező szótárt! Keresd meg a hiányzó betűket és „fordítsd le” a fogalmakat!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
A M I G R Á N S Bevándorló.
B Ö K O L Ó G I A Környezettudomány.
C T O L E R A N C I A Türelem, elfogadás.
D A S S Z I M I L Á C I Ó Beolvadás, hasonulás.
E R E G I O N A L I Z M U S Kisebb térségek együttműködése.
6. A fenti betűtorpedó (5. feladat) segítségével a fejtsd meg és határozd meg fogalmakat!
MULTIKULTURALIZMUS: Egy államon (térségen) belül a kulturális és nemzeti
sokszínűség elismerése, támogatása.
GLOBALIZÁCIÓ: A termékek, a tőke és a szolgáltatások világméretű piacának létrejötte,
világméretű egységesedési folyamat, amely érinti a kultúrát és az életmódot is.
Tudósok kiszámították, mi lenne, ha a Föld

egy 100 lakosú falu lenne! Írd a megfelelő
oszlop fölé az állítás sorszámát! Egy
állításhoz Te készíts diagramot!
A 8. állításhoz kell diagramot készíteni.
59
27. Az európai integráció

1. a) Miért volt szükség az európai országok közötti együttműködésre?
A világháború utáni „talpraállás”, a gazdasági fellendülés érdekében.
b) Mi gátolta a kontinens országainak teljes együttműködését a XX. század második felében?
A „vasfüggöny”. (Európa nyugati fele az amerikai, keleti fele a szovjet érdekszférába
tartozott.)
2. Egészítsd ki az együttműködés létrejöttének állomásait bemutató táblázatot!

Intézmény Létrejötte Együttműködési forma Résztvevői
Kezdetben a győztes
Európa Tanács 1949 kormányközi tárgyalások nyugati hatalmak, ma
47 tagország.
Benelux államok,
Európai Szén- és
1951 szén- és acéltartalékok Franciaország, NSZK,
Acélközösség
Olaszország
Benelux államok,
Közös Piac 1957 „négy szabadság” elve NSZK, Franciaország,
Olaszország
Az alapító államokhoz
csatlakozott Nagy-
1960-as évek „négy szabadság” elve, Britannia, Dánia,
Európai Közösség
vége a vámhatárok eltörlése, Görögország,
Spanyolország,
Portugália
3. Mit tartalmazott a … szerződés? (Kulcs a 49. oldalon.)

R Ó M A I Európai Gazdasági Közösség létrehozása, vámunió, az áruk,
DC ED CE CD DD szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása.
4. Hogyan kapcsolódnak a számok a MAASTRICHTI szerződéshez?

Szorosabb gazdasági és pénzügyi együttműködés, a politikai integráció elindítása,
1992
az Európai Unió létrejötte.
1993 Hatályba lép a szerződés.
12 Az Európai Uniót 12 állam alapította.
2002 Bevezették a közös fizetőeszközt, az eurót.
19 Napjainkban 19 ország használja az eurót.
28 Az Európai Uniónak 28 tagállama van*
* Nagy-Britannia 2016-ban népszavazással döntött arról, hogy kilép az Unióból. A kilépés hosszas tárgyalások
eredménye lesz.
5. Mi az Európai Unió három pillére?

a) Európai Közösség
b) közös kül- és biztonságpolitika
c) belügyi és igazságügyi együttműködés
60
6. Fejezd be a mondatokat! (Kulcs a 49. oldalon.)

A AD,BC,AA,EE,BB,BE,EE,BB,DD SCHENGENI egyezményt a(z) 1980-as/es évek
közepén, Luxemburgban (ország) írták alá. 1995-ben (év) lépett életbe. Biztosítja a személyek
szabad mozgását. Megszüntette az ellenőrzést a(z) belső határoknál. Fokozott ellenőrzést ír
elő a(z) övezetbe való belépéskor. A tagországok hatóságai között számítógépes rendszer
biztosítja az összeköttetést.
7. Töltsd ki a Európai Unió intézményeit bemutató táblázatot!

Intézmény Tagjai Jogköre
ötéves időtartamra választott
Európai Parlament ellenőrzési jog
képviselők
új jogszabályok, döntés
Európai Unió Tanácsa a tagállamok szakminiszterei
időszerű kérdésekben
döntés a legfontosabb
Európai Tanács az unió állam- és kormányfői kérdésekben és a politikai
irányelvek meghatározása
a tagországok által delegált uniós
Európai Bizottság biztosok (szakpolitikusok), végrehajtó szerv
elnökét az Európai tanács nevezi ki
8. Írd be a térképre
– piros színnel azokat az országokat, melyek az Uniónak és a schengeni övezetnek is tagjai!
Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia,
Görögország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Finnország, Svédország, Csehország,
Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovénia, Magyarország
– kék színnel azokat az országokat, melyek tagjai az Uniónak, de nem tartoznak a schengeni
övezethez! Írország, Nagy-Britannia, Ciprus, Románia, Bulgária, Horvátország
– zöld színnel azokat az országokat, melyek nem tagjai az Uniónak, de a schengeni övezethez
csatlakoztak! Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Izland
Európáról
Ismerkedj meg Európa jelképes középkori ábrázolásával!
a) Töltsd ki az évszámrejtvényt, s megtudhatod a rajz készítésének idejét! 1504
1 9 8 1 Görögország belép az Európai Közösségbe.

1 9 8 5 Gorbacsov hatalomra kerülésének éve.
1 9 9 0 Egyesül az NDK és az NSZK.
2 0 0 4 Ebben az évben lett hazánk az Európai Unió tagja.
b) Írd be az égtájakat!
c) Színezd ki kékkel a Dunát!
d) Színezd ki pirossal Magyarországot!
e) Nevezz meg három, ma is azonos nevű országot!
pl. Anglia, Dánia, Litvánia
f) Nevezz meg három, ma már nem létező országot!
pl. Scythia, Vandalia, Scandia
61
Európa-kvíz
a) Mi az Európai Unió himnusza? Beethoven: Öröm óda (IX. szimfónia)
b) Mi az Európai Unió fizetőeszköze? euró
c) Mikor van Európa napja? május 9.
– Miért ezt a napot határozták meg? A második világháború véget ér Európában
d) Mit jelképez az Unió zászlójának 12 csillaga? A teljesség kifejezése a 12-es szám, a
csillagok az egységet, szolidaritást és az összhangot jelképezik.
Készíts magyarázó szöveget a karikatúrákhoz!

1. rajz
pl. Az ókor végén a Római Birodalom védte Európát a keletről és északról beözönlő
barbároktól.
2. rajz
pl. Az újkorban az európai országok egymás legyőzésével képzelték el Európa egységének a
létrehozását.
3. rajz
A XX. század első felében Hitler és a náci Németország az Európai kultúra védelmének
jelszavával pusztították és rabolták ki a Szovjetuniót.
4. rajz
pl. Napjainkban az európai népek az együttműködésre szavaznak.
28. A tárgyalásos forradalom Magyarországon

1. Fejezd be a mondatokat!
Az 1988. tavaszi pártértekezleten bebizonyosodott, hogy a párttagok többsége is változást
akar.
1989. június 16-án került sor Nagy Imre és mártírtársai (újra)temetésére.
1989 augusztusában rendezte meg Ausztria és Magyarország a Páneurópai Pikniket.
1989 szeptemberében Magyarország megnyitotta a nyugati határát a keletnémet menekültek
előtt.
1989 októberében kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot.
1989 novemberében népszavazást tartottak a köztársasági elnök választásáról.
2. Nevezd meg azt a tényt, fogalmat vagy személyt, ami/aki összekapcsolja az alábbiakat!
a) KMP, MKP, MDP, MSZMP: A magyar kommunista pártok elnevezései.
b) pártelnök, fehérterror, egypárti diktatúra: Grósz Károly
c) Nagy Imre, Maléter Pál, Szilágyi József, Gimes Miklós, Losonczy Géza: 1956 mártírjai
d) Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Orbán Viktor: Ellenzéki politikusok,
szónokok Nagy Imre újratemetésén.
e) NDK, Csehszlovákia, Románia  Magyarország: A nyugati határnyitás ellen tiltakozó
országok.
3. Rendszerezd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait!

Vezető személyiségek: Antall József és Pozsgay Imre
Eredmények (események)
1989 nyara 1989. szeptember 1989. október 23.
A Nemzeti Kerekasztal Megállapodás a sarkalatos Szűrös Mátyás ideiglenes
tárgyalásainak kezdete. törvényekről. A legfontosabb köztársasági elnök kikiáltja
az Alkotmány módosítása a harmadik Magyar
(hatalommegosztás elve). Köztársaságot.
62
4. Készíts diagramot az 1990. évi országgyűlési választás eredményeiről! Ne felejtsd el a

jelmagyarázatot sem!
5. Bizonyítsd a rendszerváltás tényét!

egypártrendszer  többpártrendszer
kommunista kormány  koalíciós kormány
tanácsok  önkormányzatok
6. Hogyan kapcsolódnak a számok az első szabad választásokhoz?

12 – párt indult az 1990-es országgyűlési választásokon
6 – párt jutott be a parlamentbe
4 – százalék volt a „parlamenti küszöb”
96 – az új képviselők aránya (%)
60 – a kormánykoalíció parlamenti többsége (%)
7. Gyűjtsd ki a 3. olvasmány szövegéből az alkotmánymódosítás legfontosabb elemeit!

Például:
a) többpártrendszer
b) független, demokratikus jogállam
c) Alkotmánybíróság felállítása, köztársasági elnök az államfő
8. a) Keresd meg a betűhálóban a kor nyolc politikusának nevét!

A R O T K I V N Á B R O A ORBÁN VIKTOR
L SZ Ű R Ö S M Á T Y Á S P SZŰRÖS MÁTYÁS
U F E ZS Ó J L L A T N A O HORN GYULA
GY S Z A B A D GY Ö R GY L I POZSGAY IMRE
N T E R M I Y A G ZS O P I GÖNCZ ÁRPÁD
R G Ö N C Z Á R P Á D K A ANTALL JÓZSEF
O I P L U R A L I Z M U S SZABAD GYÖRGY
H H A B S B U R G O T T Ó HABSBURG OTTÓ
b) A „maradék” betűket összeolvasva egy feladatot kapsz. Magyarázd meg, mit jelent
A P O L I T I K A I P L U R A L I Z M U S !
Magyarázat:
A demokratikus rendszerek alapértéke, amikor több párt verseng egymással a választók
szavazataiért.
Számozással állítsd sorrendbe a címereket! 2.(1945–1948 között), 1. (Rákosi-korszak),

3. (Kádár-korszak), 4. (a harmadik Magyar Köztársaság)
63
29. A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede

1. Gyűjtsd össze, milyen alapelveket vallott az Antall-kormány!
a) a szabadság kormánya akar lenni
b) a nép kormánya akar lenni
c) a gazdasági fordulat kormánya akar lenni
d) európai kormány akar lenni
2. Miért
– adta Antall József a „kamikaze” elnevezést kormányának? Népszerűtlen intézkedések
meghozatalára kényszerültek.
– tekinthető az első tíz év „politikai váltógazdaságnak”? Jobboldali és baloldali kormányok
váltották egymást.
– került sor a kárpótlási jegyek kibocsátására? Kárpótolni kellett az embereket a kommunista
diktatúrában elvett értékeikért (ingatlanok, földek).
– következett be újabb eladósodás? A „jóléti rendszerváltás” programját csak külföldi
hitelekből lehetett fedezni.
3. Írj három igaz állítást a tankönyv választási eredményeket bemutató ábráihoz (170–171.
oldal)!
Például: 1. A második szabad választást (1994) nagy többséggel a baloldali pártok nyerték.
2. A harmadik szabad választás (1998) eredményeként a jobboldal alakíthatott kormányt.
3. A negyedik szabad választáson (2002) kis többséggel ismét a baloldali pártok kerültek
hatalomra.
4. Gyűjtsd össze, melyik párt melyik párttal alkotott koalíciót!

1990 MDF + FKgP + KDNP
1994 MSZP + SZDSZ
1998 FIDESZ + FKgP + MDF
2002 MSZP + SZDSZ
2006 MSZP + SZDSZ
5. Hogyan alakult át a gazdaság?

Megszüntették a tervgazdálkodás maradványait.
Magánkézbe adták az állami vállalatok többségét.
Felszámolták a termelőszövetkezeteket.
6. Hogyan változott az oktatás? Folytasd a sorokat!

állami fenntartású iskolák → egyházi iskolák → alapítványi iskolák
8+4 → 4+8 → 6+6
marxista alapok → humanista és keresztény értékek
10% egyetemi hallgató → a hallgatók száma megnégyszereződött
64
„Csúsztasd” a második táblázat megfelelő helyére az első táblázat oszlopait, majd foglald
mondatokba a vízszintesen összeolvasott fogalmakat!
S L A K D I Á T O X B T A X I S B L O K Á D
O CS O M G R A B O K S B O K R O S CS O M A G
A Á É O Ú I R M B D H M É D I A H Á B O R Ú
K Ő R S E É D É Z T T É R T É K T Ő Z S D E
R G Z C Ó G I S Á E E S Z E G R E G Á C I Ó
A E O É Y V N P G NY R P O NY V A R E G É N Y
Például: Az üzemanyagok árának emelése miatti taxisblokád egyre inkább politikai színezetet
kapott. A Bokros-csomag a gazdasági csőd elkerülése érdekében gazdasági megszorításokat
vezetett be. A rádió és a televízió fölötti ellenőrzés kérdése az 1990-es évek elején
médiaháborúhoz vezetett. A kárpótlási jegyekkel az értéktőzsdén is kereskedtek. A
szegregáció egy etnikai, társadalmi csoport elkülönítését jelenti, s hazánkban leginkább a
romákat sújtja. A csekély irodalmi értékű, hatásvadász ponyvaregények nagy példányszámban
kelnek el.
a) Válaszolj a tankönyvi olvasmány (175. o.) alapján!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A R O M U N G R O A magyar cigányok elnevezése.
B E M B E R E K A „roma” szó jelentése.
C B E Á S O K Eredetileg román nyelvű cigányok.
D I N D I A A cigányság őshazája.
E H Á Z A L Á S Vándormunka.
F T E K N Ő V Á J Á S Hagyományos cigány foglalkozás volt.
G P U T R I Kunyhó.
H B A L K Á N A XIV. század második felében értek ide.
I S Z A B Ó I L O N A 17 évesen agyonlőtt forradalmár.
b) Fejtsd meg a fogalmakat! Írj melléjük meghatározást!

a) B Ó D V A L E N K E „Freskófalu”, amelynek házfalain
C1 I5 D3 F6 E4 H3 B1 A5 H4 F2 roma származású művészek
alkotásai láthatók.
b) P O R A J M O S „Elemésztés”, a roma népirtás
G1 C5 G4 E4 F8 A3 I8 C4 elnevezése.
30. Hazánk külpolitikája és a határainkon túli magyarok helyzete a

rendszerváltás után
1. Gyűjtsd össze az Antall-kormány legfontosabb külpolitikai céljait!
a) Csatlakozás a nyugati integrációs szervezetekhez.
b) Regionális együttműködés a szomszédokkal.
c) A határon túli magyarok támogatása
2. Sorold fel, mely országok vettek részt az 1335-ös visegrádi találkozón!

Csehország, Lengyelország, Magyarország
Miről állapodtak meg?
Az árumegállító joggal rendelkező Bécs elkerülése (és a lengyel trón öröklése).
65
Mely országok vettek részt az 1991-es visegrádi találkozón?

Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország
Mi volt az alapvető célkitűzésük?
Hosszú távú politikai és gazdasági együttműködés, bejutás az Európai Unióba.
Hogyan sikerült a célok megvalósítása?
Együttműködés helyett a rivalizálás került előtérbe.
Miért lett a V3-ból V4?
Csehszlovákia szétválása miatt (1993-tól Csehország és Szlovákia).
3. Miről nevezetesek az alábbi évszámok?

1991. (június 19.) Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot.
1994 Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
1999 Magyarország a NATO tagja lesz.
2004 Magyarország az Európai Unió tagja lesz.
4. Egészítsd ki a mondatokat!
a) 1997-ben népszavazás tartottak a NATO-hoz való csatlakozásról (miről?). A szavazók
85,3%-a igen-nel válaszolt.
b) 2003-ban az EU-hoz csatlakozásról tartottak népszavazást. A szavazók 84%-a igennel
szavazott.
c) 2004-ben két kérdésben tartottak népszavazást: a határainkon kívüli magyarok magyar
állampolgárságáról (vagy: a kettős állampolgárságról) és az egészségügyről.
A népszavazás eredménytelennek bizonyult, mert nem volt meg a kellő részvételi arány. Ez
nagy csalódást okozott a határon túli magyaroknak.
Erdély Felvidék Kárpátalja Délvidék
Mely országhoz Szerbia,
Románia Szlovákia Ukrajna
tartozik? Horvátország
Hány magyar
1 200 000 460 000 150 000 300 000
lakója van?
A legfontosabb
RMDSZ MKP KMKSZ VMDK
magyar szervezet
Közös céljuk: Magyar identitásuk megőrzése.
6. Melyik határon túli magyarlakta területre vonatkoznak a tankönyv alábbi állításai?

Politikusaik a kormányba is bejutottak. Erdély, Felvidék
Az államelnök szeparatizmussal vádolta a magyarokat. Erdély
Könyvekkel és gyertyákkal tüntettek az anyanyelvi oktatásért. Erdély
Önkormányzati vezetőik a magyarok közül kerültek ki. Kárpátalja
Visszaállították a régi magyar település- és utcaneveket. Kárpátalja
Magyar nyelvű rádióadás és könyvkiadó működhet. Délvidék
2009-ben a magyarok számára hátrányos nyelvrendelet született. Felvidék
Buszokkal szállították a magyarellenes tüntetőket. Erdély
Több magyar nyelvű iskolájuk és egyletük működését engedélyezték. Délvidék
Évtizedekig lehetetlen volt az anyaországgal való kapcsolattartás. Kárpátalja
66
Írd be a táblázatba a tankönyv 177. oldalán képpel szereplő városokat és válaszolj a hozzájuk
kapcsolódó kérdésekre!
Mai hivatalos Kapcsolódó történelmi
Város Mai hivatalos nyelve
neve esemény vagy személy
Pozsony Bratislava Zotmund szlovák
Munkács Mukacseve Zrínyi Ilona ukrán
Kolozsvár Cluj-Napoca Hunyadi Mátyás román
Újvidék Novi Sad „Hideg napok” szerb
Csáktornya Čakovec Zrínyi Miklós horvát
Ismerd fel a határon túli magyarok szervezeteit!

Balról jobbra: RMDSZ, VMDK, MKP, KMKSZ
Az ezredforduló. A globalizáció kiteljesedése.

Az Európai Unió és Magyarország (Összefoglalás)
1. Egészítsd ki a mondatot! „Khomeini ajatollah vezetésével … győzött az iszlám forradalom.
1 – 1969-ben 2 – 1979-ben 3 – Irakban X – Iránban
2. Ki adott parancsot a „Sivatagi Vihar” megindítására?
1 – Bin Laden 2 – Szaddam Huszein 3 – George Bush X – Jimmy Carter
3. Melyek az ezredforduló világgazdasági centrumai?
1 – USA 2 – FÁK 3 – Nyugat-Európa X – a „kis tigrisek”
4. A termékek, a tőke, a szolgáltatások világméretű piaca a/z …
1 – ÓICÁZILABOLG 2 – ÓICÁRGETNI 3 – ÓICÁRGIM X – ÓICÁLIMIZSSA
5. Melyik volt az európai együttműködés első szervezete?
1 – Közös Piac 2 – Európa Tanács 3 – Európai Közösség X – NATO
6. Hol döntöttek az EU belső határainál történő ellenőrzés megszüntetéséről?
1 – Rómában 2 – Maastrichtben 3 – Schengenben X – Brüsszelben
7. Kiknek készült az ERASMUS program?
1 – sportolóknak 2 – diákoknak 3 – művészeknek X – vállalkozóknak
8. Válaszd ki a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások vezető személyiségeit!
1 – Szabad György 2 – Grósz Károly 3 – Antall József X – Pozsgay Imre
9. Melyek a nemzeti ünnepeink?
1 – március 15. 2 – augusztus 20. 3 – október 6. X – október 23.
10. Mely fogalmak hiányoznak a rendszerváltás utáni „szótárból”?
1 – kárpótlási jegy 2 – tervgazdálkodás 3 – privatizáció X – cenzúra
11. Melyik területen történt a „fekete március”?
1 – Felvidék 2 – Vajdaság 3 – Kárpátalja X – Erdély
12. Milyen önálló nemzetiségnek elismert kisebbségek élnek hazánkban?
1 – kínaiak 2 – cigányok 3 – horvátok X – szlovákok
13. Hány év telt el a második és a harmadik köztársaság kikiáltása között?
1 – 71 2 – 43 3 – 34 X – 56
+1. Ki töltött be köztársasági elnöki tisztséget?
1 – Károlyi Gyula 2 – Boross Péter 3 – Göncz Árpád X – Orbán Viktor
67
2. Oldd meg a térképhez kapcsolódó feladatokat! Megoldás a tankönyv 149. oldalán levő
térkép alapján.
3. Feliratozd az Európai Unió szervezetének ábráját!

Megoldás a Történelem 8. című tankönyv (NT-11881) 161. oldalán levő ábra alapján.
Beírandók:
Európai Tanács
Európai Unió Tanácsa
Gazdasági, Európai Parlament

Szociális Bizottság
Főigazgatóságok
4. Gyűjts egy-egy konkrétumot (napilapokból vagy a világhálóról)

– a környezetvédelemről!
– az atomenergia békés felhasználásáról!
– a népességnövekedés ütemének csökkentéséről!
– valamelyik, az EU által megvitatott kérdésről!
– napjaink valamelyik globális problémájáról Egyéni megoldások.
5. Számozással állítsd sorrendbe az eseményeket! Írj mindegyik mellé egy-egy jellemző

nevet, helyszínt vagy fogalmat!
Sorszám Esemény Név, helyszín vagy fogalom
1. A monori találkozó. ellenzék, 1985
7. Kikiáltják a harmadik Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyás
Fertő tó, Habsburg Ottó, Pozsgay
4. Páneurópai Piknik.
Imre
12. Hazánk a NATO tagja lesz.* 1999
3. Nagy Imre és mártírtársainak a temetése. 1989. június 16., Hősök tere,
13. A „jóléti rendszerváltás” meghirdetése. Medgyessy Péter, eladósodás
2. A lakiteleki találkozó. nemzeti demokrata ellenzék, 1987
9. Az első önkormányzati választások. 1990
6. Az MSZP megalakulása. reformkommunisták
14. Hazánk az EU tagja lesz.* 2004
5. A „sarkalatos” törvények megszületése. Nemzeti Kerekasztal
10. A V3 csoport létrejötte. Visegrád
15. Hazánk a schengeni övezet tagja lesz. szabad mozgás az Unión belül
8. Az első többpárti országgyűlési választások. az MDF győzelme
A szovjet csapatok kivonulnak
11. Záhony
Magyarországról.
*Fogalom lehet mindkét esetben a népszavazás.
6. Felsoroljuk az 1990-es választásokon indulni tudó pártokat. Húzd alá kékkel az új pártokat,
zölddel az újjáalakult (történelmi) pártokat! Karikázd be pirossal azokat, amelyek ma is részt
vesznek a parlament munkájában!
SZDSZ FIDESZ MDF MSZP MSZMP MSZDP
KDNP FKgP Vállalkozók Pártja Hazafias Választási Koalíció
Agrárszövetség–Nemzeti Agrárpárt Magyar Néppárt
68
7. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 9. feladatát! Foglald össze, melyek a legfontosabb

különbségek a Magyar Népköztársaság és a (harmadik) Magyar Köztársaság között!
Magyar Népköztársaság: egy párt uralma, diktatúra, a párt határozza meg az állami
intézmények működését, a törvényhozás (parlament) formálisan működik.
Magyar Köztársaság: többpártrendszer, tényleges demokrácia, jogállam (a hatalmi ágak
elkülönülése).
8. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 12. feladatát! Foglald táblázatba, milyen problémákkal
kellett megküzdenie a rendszerváltás utáni magyar kormányoknak! Például:
Gazdaság Társadalom Politika
áttérés a tervgazdálkodásról a munkanélküliség, felerősödő politikai harc
piacgazdaságra, privatizáció, életszínvonalbeli (kormánypártok ↔ ellenzék),
kárpótlás, újabb eladósodás különbségek növekedése, a korrupció, a határon túli
roma kisebbség helyzete magyarság helyzete
9. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 13. feladatát! Gyűjtsd össze, hogy milyen új
fogalmakat ismertél meg a harmadik Magyar Köztársaság történelmével kapcsolatban!
Például: sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság, tárgyalásos forradalom stb.
Elemezd a világ legnépesebb országainak adatait (millió fő)!

a) Miért hiányzik három állam 1900. évi adata? Ezek az államok később jöttek létre.
b) Melyik ország népessége növekedett legnagyobb mértékben
1900 és 1950 között? Brazília 1950–1990 között? Nigéria
c) 1990-hez képest 2020-ra melyik ország várható népességnövekedése
– a legnagyobb? Nigéria – a legkisebb? Japán
d) Melyik ország népességnövekedése lesz 2020-ra kb. kétszerese az 1950-es adathoz
viszonyítva? USA
Nézz utána, hol található „A világ magyarsága” című dombormű! Ópusztaszer
Az európai országokban élő magyarok száma 2011-ben (a Kárpát-medencén kívül)

Írd az oszlopok alá a megfelelő ország jelét!
Sorrend: D, F, GB, A, S, NL, B, DK/ N
69
VI. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉS MÉDIAISMERET
31. Társadalmi szabályok

1. Foglald össze, milyen íratlan szabályok betartását várja el Tőled
– a családod; az iskola; a baráti köröd; a szomszédok; az edződ; társaid a moziban;
utastársaid! Egyéni megoldások.
2. Párosíts! Illeszd össze a fogalmakat és a nagy betűkkel jelölt meghatározásokat, majd

mindegyikhez írj egy-egy példát!
Fogalom Meghatározás Példa
Társadalmi szokások B pl. Névnap, születésnap megünneplése.
Hagyományok C pl. Sonka és tojás fogyasztása húsvétkor.
pl. Nem élünk vissza a fizikai erőnkkel, nem
Erkölcsi szabályok D
csapjuk be társunkat.
pl. Az időseknek átadjuk a helyet a
Illem A
tömegközlekedési eszközökön.
A – A társas érintkezés szabályait jelenti.

B – Egy közösségen belül általánosan elfogadott szabályok, melyeket a többség követ.
C – Ezeket egymást követő nemzedékek adják át egymásnak.
D – Meghatározzák a közösség alapvető értékrendjét.
3. Foglald össze, mi az alapvető különbség az íratlan és a jogi szabályok között!

A jogi szabályok írottak, állami szervek hozzák, betartásuk kötelező, megszegésük büntetést
von maga után. Az íratlan szabályok megsértése rosszallást (esetleg kiközösítést) vált ki a
közösségből.
4. Hogyan működik a „jogszabályok hierarchiája”? Töltsd ki a táblázatot!

Mi tartalmazza? Hogyan születik?
az országgyűlés elfogadja (2/3-os
A hatalomgyakorlás módja alkotmány
többséggel)
Az államszervezet működése törvények országgyűlés
Egy törvény végrehajtási
rendelet a kormány, a miniszterek adják ki
módja
Egy településre vonatkozó
rendelet az önkormányzatok adják ki
jogszabály
5. Mi a különbség az alapvető emberi és az állampolgári jogok között?

Az emberi jogok mindenkit – tartózkodási helytől, állampolgárságtól függetlenül –
megilletnek, az állampolgári jogok egy adott ország állampolgáraira érvényesek.
70
6. Állítsd össze a betűhalmazokból a fogalmakat! Írj róluk rövid meghatározásokat!*

Magyarázd meg a „megoldást” (vastagon keretezett négyzetek)!
A L K O T M Á N Y AOÁLKTMNY
Ú T L E V É L ÚEÉTLVL
A L A P T Ö R V É N Y AAÖÉLPTRVNY
M I N I S Z T É R I U M IIÉIUMNSZTRM
T Í Z P A R A N C S O L A T ÍAAOATZPRNCSLT
J O G S Z A B Á L Y OAÁJGSZBLY
E R K Ö L C S EÖRKLCS
*A meghatározásokat célszerű a történelemfüzetbe íratni.
ALKOTMÁNY: Az állam legfontosabb (legmagasabb rendű) törvényei.

ÚTLEVÉL: Utazásra jogosító állami dokumentum. (Nem minden országba való beutazáshoz
szükséges.)
ALAPTÖRVÉNY: Magyarország új alkotmányának elnevezése (2012).
MINISZTÉRIUM: Egy-egy szakterületen (pl. oktatás, egészségügy, belügy) a legmagasabb
szintű irányító szerv, amelyet a miniszter (a kormány tagja) vezet.
TÍZPARANCSOLAT: A zsidó és a keresztény vallás legfontosabb vallási és erkölcsi
parancsait tartalmazó szabálygyűjtemény, amely a Biblia ószövetségi részében található.
JOGSZABÁLY: Állami szervek által hozott, kötelezően betartandó írott szabály.
ERKÖLCS: Egy adott közösség alapvető értékrendje.
ÁLLAMPOLGÁR: Olyan személy, aki születésétől fogva, vagy meghatározott eljárás alapján
egy adott állam közösségének tagja. Élvezi az állam által biztosított jogokat és védelmet és
vonatkoznak rá az állam által előírt kötelezettségek.
7. Elemezd az 1946-os törvényt (6. „kis színes”)!

Állampolgári jogok
Alapvető emberi jogok
az élethez való jog, a tulajdonhoz szabad vallásgyakorlás, részvétel az állam és az
való jog, egyéni szabadságjogok önkormányzatok életében, egyesülési és gyülekezési
jog, a munkához való jog, művelődéshez való jog
8. Melyik szerinted a fiatalok legfontosabb joga (a) és kötelessége (b)? Egyéni megoldások.
Húzd alá a delphoi jósda intelmei közül azokat, melyeket ma is illik követni! Például:
„Ismerd meg magadat! Semmit sem túlságosan! Légy ura lelkednek! Kerüld az
igazságtalanságot! Igazul tanúskodj! Keresd a hírt! Dicsérd az erényt! Cselekedj igazságosan!
Szeresd barátaidat! Védekezz ellenségeid ellen! Gyűlöld a gőgöt! Beszélj tisztességesen!
Könyörülj a segélykérőkön! Valósítsd meg célodat! Légy ura asszonyodnak! Senkit ne nézz
le! Tiszteld a felsőbbséget! Hajolj meg az istenség előtt! Ne büszkélkedj erőddel! Gazdagodj
igazságos úton!”
Értelmezd a biztonságos kerékpáros közlekedés KRESZ tábláit!

Kerékpárút Kerékpárút vége Gyalog- és kerékpárút Kerékpárral behajtani tilos
71
32. A demokrácia alapjai

1. Honnan származnak az alábbi fogalmak?
demokrácia: görög: démosz = nép, demokrácia = népuralom
diktatúra: latin (Róma), a diktátor elnevezésből = parancsuralom
2. Húzd alá a demokráciára jellemző állításokat!

szűk csapat kormányozza az államot; állampolgárai vannak; vezetője puccsal kerül hatalomra;
a vezető kijelöli utódait; alattvalói vannak; választott képviselők irányítják; vezetője
szélsőséges helyzetben kerül hatalomra; totális hatalom; élén választott testületek állnak;
polgárai jogokkal rendelkeznek; a vezető által kiválasztott személyek irányítják
3. Mi a különbség a közvetlen és a képviseleti demokrácia között?

Közvetlen demokráciában az állampolgárok a döntésekben személyesen vesznek részt (pl.
népszavazás, szavazás). Képviseleti demokrácia esetén az állampolgárok akaratát választott
képviselők érvényesítik.
4. Miről nevezetesek az alábbi időpontok?

1949. augusztus 20. A sztálini mintájú szocialista alkotmány elfogadása.
1989. október 23. A módosított Alkotmány hatályba lép.
2012. január Életbe lép az Alaptörvény.
5. A harmadik Magyar Köztársaság első alkotmányának mely fejezetével legyenek

összhangban az alábbiak?
Békeidőben nincs kötelező katonai szolgálat. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi
szervek (VIII.)
Négyévente önkormányzati választásokat tartanak. A választások alapelvei (XIII.)
A parlamenti képviselők létszámának meghatározása. Az Országgyűlés (II.)
A Magyarországon érvényes fizetőeszközök. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti
Bank (VI.)
A büntető törvénykönyv módosítása. A bírói szervezet (X.)
A szlovák lakosság helyzete. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok biztosa (V.)
Nyolc évfolyamos általános iskola. Alapvető jogok és kötelességek (XII.)
Honvédelem. Alapvető jogok és kötelességek (XII.)
6. Nézz utána, milyen hat fő fejezetből áll a Magyarország Alaptörvénye! (Az elsőt beírtuk.)
NEMZETI HITVALLÁS
ALAPVETÉS
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
AZ ÁLLAM
A KÜLÖNLEGES JOGREND
ZÁRÓ- ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
Magyarország 1989 óta szuverén (azaz független) állam. Az Alkotmány/Alaptörvényben
lefektetett módon hozza a törvényeket és gondoskodik azok végrehajtásáról. Saját fővárosa,
címere, zászlaja és himnusza van.
72
8. Hazánkban minden nagykorú állampolgár (18 éven felüli, ill. házas) választó és
választható, ha nem esik kizárás/korlátozás (elmeállapot, bírói ítélet stb.) alá.
9. Magyarországon a választójog
– általános, mert mindenkit megillet,
– egyenlő, mert mindenkinek a szavazat ugyanannyit ér,
– közvetlen, mert a választók közvetlenül a jelöltekre szavaznak,
– titkos, mert zárt fülkében történik (a választópolgár döntése nem kerül nyilvánosságra).
A rajzon nemzeti büszkeségeinket, a hungarikumokat tüntettük fel. Az összeállítás néhány

adatát azonban neked kell megadnod. Írd be a táblázatba a számokkal jelzett hiányzó
szöveget! Segít az intenet, például a következő link:
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/hungarikumok-gyujtemenye
1. Budai Várnegyed és a Duna-partok 7. Pick …

2. … cigányzenekar 8. mohácsi …
3. Puskás Ferenc életműve 9. gyulai …
4. herendi … 10. Hollókő …
5. tokaji … 11. gróf Széchenyi István …
6. Béres … 12. kalocsai …
33. A magyar állam működése

1. Miért oszlik meg a közhatalom gyakorlása többféle állami szervezet között?
A hatalmi ágak egymást is ellenőrzik.
2. Melyek az állam feladatai, és ki/mi végzi azokat? Töltsd ki az ábrát!

Az állam feladatai
  
Törvényhozás Végrehajtás Igazságszolgáltatás
   
ország- köztársa- kormány Alkotmány- ügyészség,
gyűlés sági elnök bíróság, rendőrség,
bíróságok alapvető
jogok
biztosa
6 7 9 1 5 12 3 14 17 4 8 13 2 19 20
10 11 15 16
18
3. Írd a számokat a 2. feladat ábrájához tartozó szürke téglalapok közül a megfelelőbe! Lásd a
2. feladat ábrájának szürke téglalapjait!
1. pártsemleges személy 11. a népképviselet szerve
2. bűnüldözés a feladata 12. a fegyveres erők főparancsnoka
3. gyakorlati irányítja az országot 13. az igazságszolgáltatás szerve
a jogszabályok alkotmányosságát tagjait a köztársasági elnök nevezi ki és
4. 14.
ellenőrzi menti fel
5. öt évre választják 15. megválasztja az állam vezetőit
73
6. törvényalkotó szerv 16. javaslatot tesz a kormányfő személyére

7. megalkotja az alkotmányt 17. végrehajtatja a törvényeket
8. tagjai nem lehetnek párttagok 18. elfogadja a költségvetést
9. 51%-os részvétellel döntésképes 19. ombudsmanok
10. dönt a békekötésekről 20. vádemeléssel él
4. Oldd meg a tankönyv 191. oldalának feladatát! Ki volt hazánk államfője az alábbi
időszakokban?
1012 I. István 1914 Ferenc József
1849. január OHB (Ferenc József) 1919. február Károlyi Mihály
1849. április vége Kossuth Lajos 1922 Horthy Miklós
1870 Ferenc József 1946. március Tildy Zoltán
5. Bizonyítsd be, hogy az öt évente választott önkormányzatok, melyek élén a polgármester

áll, törvényhozói és végrehajtói hatalommal is rendelkeznek! Helyi rendeleteket alkothatnak,
a település vagyonával gazdálkodhatnak, biztosítják a helyi közszolgáltatásokat stb.
6. Egészítsd ki az ábrát!
A negyedik hatalmi ág feladata  a korrekt tájékoztatás
 
nyomtatott sajtó sugárzott sajtó
Hasonlítsd össze az első felelős kormány és a mai kormány összetételét!

Keress olyan miniszteri tárcákat, melyek
mindkettőben megtalálhatók: igazságügy, belügy, honvédelem/hadügy
csak 1848-ban léteztek: király személye körüli ügyek, közmunka- és közlekedés
csak napjainkban léteznek: nemzeti fejlesztési miniszter, külgazdaság- és külügyminiszter,
emberi erőforrások minisztere
Nevezd meg, ki volt

– az első felelős kormány miniszterelnöke: Batthyány Lajos
a dualista Magyarország első miniszterelnöke: Andrássy Gyula
az első Magyar Köztársaság első miniszterelnöke: Károlyi Mihály
a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke: Nagy Ferenc
a harmadik Magyar Köztársaság első miniszterelnöke: Antall József
Ma elég rossz csengése van, ha valaki „kiskaput” keres ügyeinek intézéséhez, ám eredeti
jelentése egyáltalán nem volt negatív tartalmú. Olvasd el az alábbi szöveget és egészítsd ki a
hiányzó szavakkal! (Kulcs a 10. oldalon.)
Van a Bródy Sándor utcában a Múzeumkert kerítésén egy kis kapu. A főbejáratokon kívül
nincs is több, csak hátul egy gazdasági bejárat. Ennek a Bródy Sándor utcai kis kapunak
rendkívül fontos szerepe volt 1866-tól. Az Országház elkészültéig ugyanis a kétkamarás
országgyűlés 1-a a Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett, a 2 pedig a múzeum mellett, a
Sándor utcában, a mai Olasz Intézet épületében. Amikor a 1 megállapodott egy
törvénytervezet szövegében, akkor odaadták a jegyzőnek, aki ezen a kis kapun átsétált vele a
2 -ba. Ott elolvasták, ők is vitatkoztak rajta, aztán ha valamit változtattak a szövegen, akkor
visszaküldték szegény jegyzővel, és ez így ment mindaddig, amíg a két ház egy közös
törvényszövegben meg nem egyezett. Akkor felterjesztették a javaslatot az uralkodóhoz
szentesítésre – a 3 rohangáló jegyző meg végre leülhetett egy kerti padra, és kifújhatta magát.
74
1 -     FŐRENDIHÁZ
2 -    KÉPVISELŐHÁZ
3 - 
  KÉT HÁZ KÖZÖTT
34. Sokszínű társadalom

1. Miért lehetetlen a törvények biztosította egyenlő jogokat egyenlő mértékben biztosítani?
Bizonyos társadalmi csoportok nem jutnak megfelelő képviselethez.
2. Miért kerülhetnek hátrányos helyzetbe

– a szegény családok gyermekei? Nem tudják a továbbtanulásukat biztosítani.
– a fogyatékosok? Nehezen találnak munkát.
– a nők? Nem egyenlő a munkahelyi elbírálásuk a férfiakkal.
– a nemzetiségek? Nyelvi nehézségek, eltérő szokásaik, hagyományaik miatt.
– a vallási kisebbségek? Eltérő szokásaik, hagyományaik miatt.
– a romák? Szegénység, alacsonyabb iskolázottság, munkanélküliség miatt.
– a bevándorlók? Nem magyar állampolgárok.
Az előítélet feltételezésen vagy általánosításon alapul. Nem veszi figyelembe az egyedi
különbségeket. Növeli az esélyegyenlőtlenséget. Szélsőséges formában gyűlölet-
bűncselekményekhez vezethet.
Melyek a fiatalok
legfőbb jogai? legfőbb kötelességei?
az élethez való jog, együttműködni a szüleikkel,
a szociális biztonsághoz való jog, a képességeiknek megfelelően tanulni,
az oktatáshoz való jog óvni az egészségüket
5. Foglald össze a DÖK jogait!

Dönthet Véleményt mondhat Szervezhet
vezetőiről és a házirendről, diákprogramokat
tisztségviselőiről a diákprogramokra szánt
pénz felhasználásáról
6. A férfi és a női keresetek közötti különbség általános

jelenség. Ábrázold grafikonon az Európa Tanács 2010-es
adatai alapján a legnagyobb eltérésű, a legkisebb eltérésű
és a magyarországi különbségeket!
(kék = férfiak, piros = nők)
75
a) Töltsd ki a rejtvényt! Az azonos számok azonos betűket jelölnek!

K O N F L I K T U S Összecsapás, összeütközés.
1 2 3 4 5 6 1 7 8 9
D E M O K R Á C I A Népuralom.
10 11 12 2 1 13 14 15 6 16
P I R É Z E K Egy közvélemény-kutató cég által kitalált
17 6 13 18 19 11 1 népcsoport.
P A R A L I M P I A Fogyatékos sportolók világversenye.
17 16 13 16 5 6 12 17 6 16
I F J A K 14–18 év közötti gyermekek.
6 4 20 16 1
N A G Y K O R Ú S Á G 18 éves kortól kezdődik.
3 16 21 22 1 2 13 24 9 14 21
b) Mit tudsz róla? (Kulcsként használd az a feladatot!)

M A L Á L A J Ú S Z A F Z A I
12 16 5 14 5 16 20 24 9 19 16 4 19 16 6
Nobel-békedíjas pakisztáni diáklány, aki azért küzdött, hogy a lányok is járhassanak iskolába,
s ezért csaknem az életével fizetett.
Gyűjts olyan sportágakat, melyben

– látássérültek versenyeznek: pl. csörgőlabda, súlyemelés, cselgáncs,
– kerekes székesek versenyeznek: pl. kosárlabda, vívás, tenisz, sportlövészet
– végtaghiányosok versenyeznek: pl. úszás
– értelmi fogyatékosok versenyeznek: pl. úszás. asztalitenisz
Készíts találó szöveget a karikatúrához!
35. Kommunikáció, tömegkommunikáció

1. Oldd meg a tankönyv feladatát (201. o.)! Írj 2-2 példát a kommunikációs típusokra! Példák:
A tanár beszél az órán Nagy Az igazgató beszédet mond a
Közvetlen és egyirányú
Imre életéről. tanévnyitón.
Köszönök egy ismerősömnek Az ellenőr kéri a bérletem, s
Közvetlen és kétirányú
az utcán, és visszaköszön. megmutatom neki.
Megnyomom a kapucsengőt,
Közvetett és egyirányú SMS-t küldök valakinek.
de nem történik semmi.
Telefonon találkozót beszélek
Közvetett és kétirányú SMS-t küldök és választ kapok.
meg a barátommal.
2. Sorold fel a kommunikáció jelrendszereit!

a) beszéd c) gesztus
b) írás d) arcjáték
3. Mi a különbség a kommunikáció és a tömegkommunikáció között? Az, hogy hány

emberhez szól.
76
4. Mi a tömegkommunikáció célja? A tömegek tájékoztatása, a tömegekkel való

kapcsolattartás.
5. Sorold fel a tömegkommunikáció eszközeit!

a) újság; b) rádió; c) televízió; d) internet
6. Rendszerezd a médiatörténet állomásait!

Ókor újság Rómában
középkor újságlevelek
XV. század könyvnyomtatás
XVI. század nyomtatott újságok
XIX. század tömegsajtó
XX. század napilapok
1920 rádió
1940 televízió
7. Rendszerezd a médiatörténet hazai állomásait!

MCDLXXIII Hess András nyomdája Budán. (1472)
MDCCLXXX A magyar nyelvű sajtó kezdete (Magyar Hírmondó). (1780)
MDCCCXLI Kossuth Pesti Hírlapja. (1841)
MDCCCXLIV Csaknem kilencszeresére nőtt a Pesti Hírlap előfizetőinek száma. (1844)
MDCCCXCIII Telefonhírmondó. (1893)
MCMXXV Rendszeres rádióadások. (1925)
MCMLVII Rendszeres tv-adás. (1957)
MCMLXIX Színes tv-adások. (1969)
Oldd meg a lecke végi olvasmányhoz kapcsolódó feladatokat!

a) Fejtsd meg a táblázat fejléceit! (Kulcs a 11. oldalon)!
HAJÓ REPÜLŐGÉP KOLLÉGIUM
1, 4, 5, 8, 11, 14, 17 2, 6, 13, 16, 3, 7, 9, 10, 12, 15, 18
b) Írd be az a) feladat táblázatának megfelelő helyére a számokat!

1 Balatonfüred 7 párttitkár 13 túlterhelt jármű
2 Lumumba utca 8 vitorlásverseny 14 elkobzott filmek
3 határzár 9 Balassagyarmat 15 mesterlövészek
4 ávósok 10 váltságdíj 16 Budapest
5 Szabad Nép 11 1954 17 Rákosi Mátyás
6 1961 12 20 18 1973
c) Rajzold be a vaktérképbe a megfelelő

piktogramokkal az eltitkolt tragédiák
helyszíneit!
77
36. Hírek, álhírek és reklámok

1. Miben rejlik a „negyedik hatalmi ág” ereje? Foglald mondatokba a fogalmakat!
pl. Az írott és sugárzott sajtó a hivatalok és az államhatalom ellenőrzését végzi.
Nyilvánosságot biztosít a döntéseknek, a különböző politikai csoportok véleményének.
Információkat ad az eseményekről, a közéletről.
A híreket kommentálja, tehát magyarázza, értékeli.
Jelentős szerepe van a közvélemény alakításában.
2. Keress különbségeket
– a hír és a kommentár között! A hír tényeket közöl, a kommentár elemzi a tényeket.
– a kommentár és a manipuláció között! A kommentár magyaráz, a manipuláció az emberek
véleményét igyekszik befolyásolni.
– a hírportál és a nyomtatott sajtó között! A hírportál sokkal gyorsabban reagál az
eseményekre, mint a nyomtatott sajtó. (S a hírportál általában ingyenes.)
– az internet és más média között! Az internet kétirányú kommunikációt biztosít.
Kereskedelmi
Közszolgálati média Közösségi média
média
Finanszírozás állami magán, reklámok önkéntesek
A működés alapja pártatlanság piaci alapon lokálpatriotizmus
Cél hiteles tájékoztatás nézettség az identitás erősítése
politikai, gazdasági, szenzációsnak
Műsorai helyi informálás
kulturális események számító hírek
Sopron TV, Szolnok
TV adók pl. M1, M2, Duna TV RTL, TV2
TV
Juventus, Music FM, Maxi Rádió, Gyöngyös;
Rádióadók pl. Kossuth, Petőfi
Klubrádió, Inforádió Balaton Rádió, Siófok
4. Gyűjts indokokat!
a) Szeretem a reklámokat, mert …
b) Nem szeretem a reklámokat, mert … Egyéni válaszok.
5. Hol találkozhatsz reklámokkal?

Hirdetőoszlopokon, autópályán, házfalakon, televízióban, rádióban stb.
6. Töltsd ki a rejtvényt és magyarázd meg a megfejtésül kapott fogalmat!

K I A B Á L Á S Reklám = harsány …
O N L I N E Internetes …
N Y I L V Á N O S S Á G „Az újságírók a … őrkutyái.”
T I T K O S Ilyen a PIN kód is.
E M A I L Elektronikus levél.
Ó K O R Augustus kora.
KONTEO: konspirációs teória, összeesküvés-elmélet

78
Egészítsd ki a reklámokat!
GILETTE, férfiasan tökéletes!
Haverok, buli, FANTA.
Mert hülye azért nem vagyok! MEDIA MARKT
Új? Dehogy! PERWOLLAL mosva!
Nálunk az árak a földön járnak! AUCHAN
A legkisebb is számít! TESCO
PENNY Okos megoldás!
RICHTER GEDEON Rólunk gondoskodik.
Készíts (szöveges vagy rajzos) reklámot a kedvenc tantárgyadhoz! Egyedi megoldások.
Miért lett az álhírek neve „kacsa”? Karikázd be, melyik magyarázatot véled valószínűnek!
Egyedi megoldások
a) Ráth-Végh István Az Emberi butaság kultúrtörténete című műve szerint már a XV.
században ismert volt a „blaue Ente” kifejezés, amely kék kacsát, azaz lehetetlen dolgot
jelentett.
b) Ugyanő, illetve a Pallas Nagylexikon feltételezése szerint Luther Márton szójátékára
vezethető vissza az elnevezés (Legende/legenda – Lugente/hazugság).
c) Tóth Béla Szájrul szájra című könyvében (Budapest 1895) arról ír, hogy a kacsa eredete
egy olyan újsághírben keresendő, mely szerint valahol háromorrú kacsa kelt ki a tojásból.
d) Helmut Wolle Istenek, múmiák, hetérák című könyvében a következő magyarázatot adja:
„a XIX. században a hatóságok a nem egészen megalapozott jelentéseket N. T. betűkkel látták
el (non testatum = ellenőrizetlen), és ez a rövidítés – kimondva – Enté-nek (kacsa) hangzott.”
37. Az internet és a közösségi hálók

1. Mi a különbség az internet és más kommunikációs eszközök között?
Sokoldalú szolgáltatást nyújt (mintha újság, rádió, televízió, posta stb. lenne egyszerre), s
lehetőség van a kétoldalú kommunikációra.
2. Gyűjtsd össze a világháló legfontosabb funkcióit!

a) szövegek olvasása
b) kép- és hanganyagok megjelenítése
c) levelezés
3. Bizonyítsd be, hogy az internet gazdagítja a közösségi életet!

Segíti a kapcsolatteremtést, legyőzi a földrajzi távolságokat, növeli az aktivitást.
79
4. Készíts szótárt!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
A I N T E R N E T világháló
B E M A I L villámposta
C S P A M levélszemét
D L I K E tetszik
E H I P E R T E X T hivatkozás
F L I N K hiperhivatkozás
G V I R T U Á L I S látszólagos (világ)
H Y O U T U B E a legismertebb videómegosztó
I F I K C I Ó kitaláció, feltételezés
J R E G I S Z T R Á C I Ó bejelentkezés
K H A P P Y E N D boldog befejezés
L W E B L A P honlap
5. Mutasd be a fenti betűtorpedó segítségével megfejtett személyeket!
a) M A R K Z U C K E R B E R G
B2 C3 J1 F4 J6 G5 J10 I3 E4 E5 H6 K6 G3 J3
Ő a Facebook elindítója (2003)
b) S T E V E N P A U L J O B S
C1 G4 B1 G1 L2 A2 L6 K2 H5 G7 H2 L3 J5
Az Apple cég elnöke (iPod, iPhone, iPad)
6. Adj tanácsot társaidnak! Írj olyan példákat, melyeket

– meg lehet osztani a közösségi oldalakon: pl. egy érdekesnek tartott írás vagy kép, egy fontos
közösségi esemény időpontja, zene.
– nem tanácsos megosztani a közösségi oldalakon: személyes adatainkat (pl. lakcím), olyan
képet magunkról és ismerőseinkről, amellyel később esetlege visszaélhetnek, napi
tevékenységünket
7. Sorolj fel három

– levelezőrendszert a) gmail b) citromail c) freemail
– linket a) dokumentum b) kép c) film
– tudományos TV-csatornát a) Spektrum b) Discovery c) Nat.Geo
– közösségi hálót a) Facebook b) YouTube c) hi5
2012-ben felmérték, hány Facebook ismerősük van az általános iskolásoknak.

• 50-nél kevesebb ismerőssel rendelkezett a megkérdezettek
25 százaléka;
• 50–200 közötti ismerőssel rendelkezett a megkérdezettek
33 százaléka;
• 200–400 közötti ismerőssel rendelkezett a megkérdezettek
22 százaléka
• 400-nál több ismerőssel rendelkezett a megkérdezettek
20 százaléka.
a) Írd be a kördiagramba a számokat!
b) Színezd ki azt a cikkelyt, amelyhez Te tartozol! Egyéni
megoldások.
80
2012. május 23-án tette közzé a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a 8-14 éves gyermekek
médiahasználati szokásairól készített kutatási eredményeket. Jelöld be a saját válaszaidat!
Állampolgári és társadalmi ismeretek, médiaismeret (Összefoglalás)

1. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 1. feladatát!
Írott Íratlan
szabályok
Formái törvények, rendeletek szokások, hagyományok
Betartása kötelező illendő
Példa pl. a közlekedési szabályok pl. terhes nőknek átadjuk a helyet a
buszon
2. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 3. feladatát!

Szempontok Demokrácia Diktatúra
a) Ki kormányoz? választott vezetők egy ember vagy szűk csoport
b) Hogyan kerülnek hatalomra a
parlamentáris módon gyakran erőszakos úton
vezetők
c) Társadalom állampolgárok alattvalók
3. Húzd alá a felsorolásban pirossal a törvényhozás, kékkel a végrehajtás, zölddel az

igazságszolgáltatás intézményeit, szerveit!
KORMÁNY MINISZTÉRIUMOK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK OMBUDSMAN
ÜGYÉSZSÉG ORSZÁGGYŰLÉS ÖNKORMÁNYZATOK* ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL BÍRÓSÁGOK RENDŐRSÉG
4. Keresd meg a hiányzó betűket! Töltsd ki a „fogalompiramist”

D Ö K
M É D I A
F R A K C I Ó
P L E N Á R I S
E L L E N Z É K
Ü L É S S Z A K
O M B U D S M A N
P A R L A M E N T
H Á Z S Z A B Á L Y
R E Z I D E N C I A
J O G O R V O S L A T
K O R M Á N Y P Á R T
K É T H A R M A D O S
P O L G Á R M E S T E R
Ö N K O R M Á N Y Z A T
N Y I L V Á N O S S Á G
P Á R T S E M L E G E S
I N T E R P E L L Á C I Ó
81
5. Válassz ki a fogalompiramisból (4. feladat) tíz fogalmat! Alkoss ezekből öt mondatot úgy,
hogy minden mondatban két-két fogalom legyen! Például:
a) Az önkormányzatok élén a választott polgármester áll.
b) A parlamentben a kormánypártok és az ellenzéki pártok képviselői frakciókban végzik
munkájukat.
c) A média biztosítja a parlamenti munka nyilvánosságát.
d) A plenáris ülésszakon zajlik a törvények általános vitája.
e) A házszabály tartalmazza az interpellációk rendjét.
6. Magyarázd meg! „JOGEGYENLŐSÉG ≠

ESÉLYEGYENLŐSÉG”
A jogegyenlőség ellenére a társadalmi különbségek társadalmi egyenlőtlenségeket okoznak,
mert a hátrányos helyzetű emberek/csoportok nem tudják érdekeiket kellő módon
képviselni/érvényesíteni.
Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 14. feladatát! Keress olyan példát az elmúlt évek
történetéből, ahol egy vezető kellemetlen helyzetbe került a média híreinek következtében!
Elemezd a hazai internet-előfizetés adatait! Vonj le két következtetést!

2003 2005 2007 2009 2011 2013 2014
666 592 1 000 737 1 832 023 2 803 543 4 332 525 6 479 849 7 309 792
Például:
a) Az előfizetések száma 2003 és 2007 között majdnem megháromszorozódott.
b) Az előfizetések száma a legnagyobb mértékben 2011 és 2013 között nőtt.
2013-ban a Socialbakers.com közlése alapján (www.nol.hu) a világban 963 812 360 ember
használta a Facebookot. Írd be a vaktérkép megfelelő helyére az első tíz helyezett ország
sorszámait! (Magyarország 4 374 240 fővel a lista 40. helyén állt.)
1. Egyesült Államok
2. Németország
3. India
4. Indonézia
5. Mexikó
6. Törökország
7. Egyesült Királyság
8. Fülöp-szigetek
9. Franciaország
10. Németország
82
VII. GAZDASÁGI ISMERETEK
38. A gazdaság szereplői

1. Fogalmazz kérdéseket a megadott válaszokhoz!
Például:
Mi a gazdálkodás fő célja? A szükségletek, igények kielégítése.
Milyen gazdasági ágazatokat különböztetünk meg? Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem.
Milyen gazdálkodási forma volt jellemző az ókori Mezopotámiában? Templomgazdálkodás.
Hol folyt a termelés a középkor első évszázadaiban? Önellátó nagybirtokon.
Milyen gazdálkodás jelent meg a kora újkorban? Tőkés gazdálkodás.
Mi a közös jellemzője az Egyesült Államok és Németország gazdaságának? Piacgazdaságok.
2. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait!

A gazdaság szereplői Jellemzőjük Gazdasági szerepük
Közösen gazdálkodnak, Munkaerőt és tőkét biztosítanak
Háztartások
jövedelmüket közösen költik el a vállalkozásoknak
Termékek előállítása,
Vállalkozások Nyereséges termelés
szolgáltatások biztosítása
Gyűjtik a megtakarításokat, hitelt
Pénzintézetek Kamatot adnak és kapnak
nyújtanak
Meghatározza a gazdálkodás
Állam Támogat, szolgáltat, képvisel
szabályait
3. Elemezd a tankönyvi lecke 2-es olvasmányát! Jellemezd a két alkotmányt egy-egy

gazdasági fogalommal!
1972-es alkotmány: tervgazdálkodás 1990-es alkotmány: piacgazdaság
4. Határozd meg a fogalmakat! (Kulcs a 10. oldalon)

A bér után fizetendő a személyi
 SZJA
jövedelemadó.
A fogyasztások után fizetendő
 ÁFA
forgalmi adó.
 NYERESÉGADÓ A profit után fizetendő adó.
Meghatározott termékek után
  JÖVEDÉKI ADÓ
fizetendő adó.
5. a) Határozd meg, mi a különbség az export és az import között! Az export kivitelt, az

import behozatalt jelent.
b) Írj két példát hazai exportcikkre! pl. borok, orvosi műszerek, gépjárművek
c) Írj két példát hazai importcikkre! pl. kőolaj, gépek, berendezések
6. Elemezd a tankönyv „Gazdasági körforgás” című ábráját (218. o.)! Mi a kapcsolat közöttük?
állam → háztartások: Különböző támogatásokat biztosít, pl. a lakásépítéshez, a
gyermekneveléshez.
pénzintézetek → vállalkozások: A vállalkozások hiteleket vesznek fel tevékenységük
bővítéséhez.
háztartások → pénzintézetek: Megtakarításaikat a pénzintézetekben kamatoztatják, és szükség
esetén hiteleket vesznek fel.
83
vállalkozások → állam: A vállakozások különböző adókat fizetnek az államnak.

háztartások → vállalkozások: A háztartások munkaerőt jelentenek a vállalkozásoknak, esetleg
befektetőként jelenhetnek meg (részvényvásárlás) és megvásárolják a vállalkozások termékeit,
szolgáltatásait
vállalkozások → háztartások: Termékeiket használják a háztartások, munkabért fizetnek a
dolgozóiknak és kamatoztatják a náluk befektetett pénzt (pl. osztalék a részvényekért).
pénzintézetek → állam: Hiteleket biztosítanak az állami beruházásokhoz.
háztartások → állam: Adót fizetnek az államnak (a jövedelem és a fogyasztás után).
Olvasd el az első tőzsdei összeomlásról (tőzsdekrachról) szóló leírást! Helyettesítsd be a

szövegbe a számokkal jelzett szavakat! (Kulcs a 10. oldalon.)
Az első tőzsdekrach. A tulipánt 1554-ben Törökországban fedezte fel egy holland
természettudós. A turbánra emlékeztető virág ezért kapta tülbant (turbán) elnevezést. Amikor
a tőzsdének köszönhetően egyre többen kerültek jómódba, valakinek az az ötlete támadt, hogy
tulipánhagymákat vásároljon fel. Úgy gondolta, ha a virág iránti kereslet megélénkül, nagy
haszonra lehet szert tenni. A korabeli híradás szerint egy egzotikus és drága hagyma ára
megfelelt két kocsirakomány 1, négy 2, négy 3 , tizenkét 4, négy hordó 5, két hordó 6, 500
kg 7, egy 8, egy 9 serleg és egy öltözet ruha árának. A tulipánőrület három évig tartott.
Azután 1637-ben eljött a nap, amelyen egy spekuláns váratlanul nem kapta meg a kívánt árat.
Mindenkin úrrá lett a pánik, mindenki eladni akart, venni pedig senki: az árak meredeken
zuhanni kezdtek. Különösen azok jártak rosszul, akik kölcsönt vettek fel arra, hogy
tulipánhagymákat vásároljanak, mert nem tudták fizetni a hitelt. Ők most csődbe jutottak,
egész vagyonukat elveszítették.
1 –  2 –  3 - 

4 –  5 -  6 - 
7 –  8 –  9 - 
1 – ROZS 2 – VÁGÓMARHA 3 – HÍZÓSERTÉS

4 – BIRKA 5 – SÖR 6 – BOR
7 – SAJT 8 – ÁGY 9 – EZÜST
Elemezd a Magyarország GDP-jének alakulását ábrázoló diagramot!

a) Mely években tapasztalható folyamatos emelkedés? 2000–2005 között
b) Mely években tapasztalható stagnálás? 2006– 2007
c) Melyik évben volt a legalacsonyabb az érték? 2009
d) Melyik évben volt a legmagasabb az érték? 2008
39. Pénz, infláció, árfolyam

1. a) Készíts képaláírásokat! b) Számozással állítsd sorrendbe a pénz fejlődését!
papírpénz nemesfém pénz árupénz papírpénz számlapénz
aranyfedzet nékül aranyfedetzettel
4. 2. 1. 4. 5.
2. Gyűjtsd össze a pénz alapvető feladatait!

a) segíti a csere lebonyolítását b) értékmérő
c) tartalékképzés d) értékmegőrzés
84
3. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a pénznek? Válaszaidat indokold!

a) Különböző címletű, mert alkalmasnak kell lennie kis- és nagy összegű kifizetésekre is.
b) Tartós, mert különben nem látná el értékmegőrző funkcióját.
c) Könnyen szállítható, mert így egyszerűen tud gazdát cserélni.
4. Fejezd be a mondatokat!
a) Az infláció a pénz elértéktelenedése.
b) Okai: csökken a termelés, vagy jelentősen nő a vásárlók jövedelme, vagy hirtelen sok pénz
kerül forgalomba.
c) A nagymértékű infláció káros a gazdaság számára, mert a pénz nem tudja ellátni a
feladatait.
d) A kismértékű infláció hasznos a gazdaság számára, mert gyorsíthatja a gazdasági
körforgást.
5. Elemezd magyarországi inflációt ábrázoló tankönyvi diagramot (221. o.)!

a) Melyik években volt különösen magas az infláció? 1991
b) Mikor volt a legalacsonyabb? 2014
c) Melyik egymást követő években volt a legkisebb a változás? 2004, 2005
d) Milyen mértékű volt abban az évben, amikor hazánk a NATO tagja lett? kb. 11% (1999)
e) Milyen mértékű volt abban az évben, amikor hazánk az EU tagja lett? kb. 5% (2004)
6. Válaszolj a tankönyvi kérdésekre (220. o.)!

a) Mely intézmény bocsátja ki a pénzt? Magyar Nemzeti Bank
b) Sorold fel, milyen pénzérmék vannak ma forgalomban!
5 Ft, 10 Ft, 20 Ft, 50 Ft, 100 Ft, 200 Ft
c) Töltsd ki a táblázat hiányzó rovatait!

A bankjegy
500 Ft 1000Ft 5000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft
címlete
Az előállítás bruttó
49,2 Ft 60,8 Ft 47,4 Ft 52,7 Ft 49,9 Ft
költsége:
Kinek az arcképe II. Rákóczi Hunyadi Széchenyi Deák
I. István
van a bankjegyen? Ferenc Mátyás István Ferenc
Keresd meg a betűhálóban elrejtett (→,←,↓,) 13 fogalmat! Ezután olvasd össze a

„maradék” betűket és magyarázd meg!
Ó Z N É P A L M Á Z S A Ó ARANYFEDEZET, PÉNZVERDE,
I N E M E S F É M Ó S R T INFLÁCIÓ, BANKBETÉT, SÓ,
C D E Y G E J K N A B F L PÉNZÉRME, SZÁMLAPÉNZ,
Á F L K É S Z P É N Z O Á BANKKÁRTYA, PÉNZVÁLTÓ,
L P É N Z V E R D E Á L V ÁRFOLYAM, NEMESFÉM,
F C T É T E B K N A B Y Z BANKJEGY, KÉSZPÉNZ
N P É N Z É R M E I Ó A N
I B A N K K Á R T Y A M É
T E Z E D E F Y N A R A P
Megfejtés: DEFLÁCIÓ
Magyarázat: Negatív infláció, tehát az árak csökkennek, növekszik a pénz vásárlóértéke. Nem
pozitív folyamat, mert a vásárlások mennyisége – a további árcsökkenés reménye miatt –
csökken.
85
Ismerd fel, melyik országban készülhetett az az euró, melynek hátoldalán szerepel!

Mozart arcképe AUSZTRIA Spártai mozaik GÖRÖGO.
Leonardo da Vinci rajza OLASZO. A pozsonyi vár SZLOVÁKIA
A brandenburgi kapu NÉMETO. Cervantes SPANYOLO.
Marianne, a köztársaság jelképe FRANCIAO. Lipicai lovak SZLOVÉNIA
Henri nagyherceg LUXEMBURG Beatrix királynő HOLLANDIA
Kirénának nevezett ókori hajó CIPRUS Kelta hárfa ÍRORSZÁG
Te milyen kifejező képet tennél a magyarországi euróra? Egyéni válasz.
40. Pénzügyeink
1. Mi a pénzügyi közvetítők feladata? Kapcsolatteremtés a megtakarítással rendelkezők és a
kölcsönt felvenni szándékozók között.
2. Foglald mondatba a bankok tevékenységét kifejező igéket!

gyűjtik: A bankok gyűjtik a megtakarításokat.
őrzik: Bankbetétek formájában őrzik az emberek megtakarított pénzét.
fizetnek: Kamatot fizetnek a náluk elhelyezett pénz után.
továbbadják: A náluk tartott pénzt továbbadják a hitelt igénylőknek.
terhelik: A hiteleket kamatokkal terhelik.
származik: Ebből a banknak haszna származik.
3. Töltsd ki a táblázat üres rovatait!

Fogalom Meghatározás
Bankszámla A pénzintézeteknél tartott pénzünk nyilvántartása.
Folyószámla A bankszámla egyik típusa, pénzforgalmat bonyolít le.
Egyenleg A bevétel és kiadás mérlege.
ATM Készpénzfelvevő automata.
Internetbank Elektronikus banki szolgáltatás.
PIN A bankkártya négyjegyű titkos kódja.
Bankszámlaszám A bankot és az ügyfelet jelző számcsoport.
4. Írd be a számokat a megfelelő helyre!

Befektetések
Kevésbé kockázatos Kockázatos
1., 2., 3., 6., 7., 8. 4., 5., 9.
1. lekötött bankbetét 2. befektetési jegy 3. állampapír

4. részvény 5. tulajdonrész 6. meghatározott kamat
7. ingatlan 8. kötvény 9. kiszámíthatatlan nyereség
5. Mi a különbség a befektetési jegy és a részvény között?

Befektetési jegy esetén befektetési alapban szerzünk tulajdonrészt, ahol szakemberek döntik
el, mibe fektetik be a pénzt. A részvénnyel valamilyen cégben (részvénytársaság) szerzünk
tulajdonrészt, s a cég nyereségéből (ha van) részesedünk.
6. Milyen hitelt kell felvenni az alábbiak megszerzéséhez?

autó monitor ház doboz
gépjárműhitel áruhitel lakáshitel szabad felhasználású hitel
86
Elemezd a hazai megtakarítások megoszlását bemutató ábrát!

a) Állítsd a megtakarításokat növekvő sorrendbe!
állampapír – készpénz – egyéb – befektetési jegyek – biztosítások – bankbetét – részvények
b) Állítsd a megtakarításokat kockázati szempontból növekvő sorrendbe!
készpénz – bankbetét – állampapír – biztosítások – befektetési jegyek – részvények
c) Vonj le következtetést! pl. Minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb
megtakarítást lehet vele elérni.
A Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szerve a (jelenleg) 9 tagú Monetáris Tanács.
Legfontosabb feladata a független jegybank kamatainak meghatározása. Így meghatározó
szerepe van a gazdaságban, hiszen a jegybanki kamatok befolyásolják a forint árfolyamát, a
többi bank hitel- és betétkamatait. Érdekesség, hogy a „monetáris” elnevezés az ókori Róma
történetéhez kapcsolódik. A Kr. e. IV. században a gallok elfoglalták Róma városát, csak a
Capitolium maradt a védők kezén. Az ostrom hosszúra nyúlt, a város éhezett. Ám a Junónak
szentelt ludakat még ekkor sem ették meg. Éppen ezek mentették meg Rómát! Amikor a
gallok az éj leple alatt csendben felmásztak egy meredek sziklán, a ludak gágogásukkal
fellármázták a védőket. A rómaiak visszaverték az ellenséget, s hálából templomot építettek,
melyet Juno Monetá-nak („figyelmeztető Juno”-nak) neveztek el. Később ebben a
templomban állították fel az ??? , s innen kapta a pénz a monéta nevet.
Fejtsd meg a hiányzó szövegrészt (???)! (Kulcs a 11. oldalon!)
Megfejtés: ELSŐ ÁLLAMI PÉNZVERDÉT
41. A családi költségvetés

1. Milyen részekből áll a családi költségvetés? Bevételek és kiadások.
2. Sorold fel a család lehetséges bevételi formáit!

Munkával szerzett bevételek Nem munkával szerzett bevételek
munkabér, nyugdíj, időszakos munka bére társadalmi juttatások, örökség, tulajdonból
származó jövedelmek, nyeremény
3. Sorold fel a családi kiadásokat!

Létszükségleti kiadások Nem létszükségleti kiadások
élelem, ruházkodás, lakásfenntartás oktatás, háztartási gépek, autóköltségek,
szabadidős tevékenység
4. Mikor keletkezik megtakarítás? Ha több a bevétel, mint a kiadás.
5. Miért káros a túlköltekezés?

Mert az emiatt keletkező hiányt pótolni kell: vagy le kell mondanunk valamely vagyonunkról
(autó, ékszerek stb.), vagy hitelt kell felvenni, ami többletkiadással jár.
87
6. Oldd meg a tankönyv 226. oldalán levő feladatot! Csoportosíts!

Bevételek Kiadások
Rendszeres 1. 2., 3.,
Alkalmi 6., 7. 4., 5.
a) Írd a számokat a megfelelő helyre!
1. egyetemi ösztöndíj; 2. gépkocsi hitel törlesztése; 3. iskolai menza befizetése; 4. füzetek
vásárlása iskolakezdéskor; 5. szállodai szoba ára egy hétre Horvátországban; 6. lekötött betét
kamata; 7. a nyári munkáért kapott bér
b) Írj további két-két példát a táblázatba! Egyéni megoldások.
7. Fogalmazd meg, mi a különbség a bruttó és a nettó bér között!

A bruttó bér tartalmazza a levonásra kerülő adókat és járulékokat, a nettó bér a ténylegesen a
dolgozónak kifizetett összeg.
8. Most a feladatot adtuk meg titkosírással. Fejtsd meg! (Kulcs a 49. oldalon.)
Feladat: Fejezd be a központi költségvetéshez kapcsolódó mondatokat!
a) Az állami és a kormány által felügyelt intézményekre vonatkozik.
b) A Nemzetgazdasági Minisztérium készíti.
c) A költségvetés egy éves időtartamra készül.
d) Az országgyűlés hagyja jóvá.
9. Oldd meg a tankönyv 228. oldalán levő karikatúrához kapcsolódó feladatot!

a) Mitől humoros a karikatúra? pl. Mert a feleség által mondottak („mennyit spóroltam”)
ellentétben állnak azzal, amit a rajzon látunk (vásárlás).
b) Mire világít rá az árengedményekkel kapcsolatban? Az árengedmények gyakran
túlköltekezésre ösztönöznek, mert olyasmit is könnyen megveszünk, amire nem lenne
szükségünk.
Magyarázd meg!
SZJA: személyi jövedelemadó
CSED: csecsemőgondozási díj
GYED: gyermekgondozási díj
GYES: gyermekgondozási segély
REZSI: lakásfenntartás költségei
A Bankmonitor.hu 2013 októberében felmérést tett közzé, ki milyen célból takarékoskodik.

A válaszok megoszlását ábrázolja a diagram. Írd a sorszámokat a megfelelő oszlop alá!
88
42. Gazdálkodj okosan!

1. Oldd meg a tankönyvi feladatot (229. o.)! Vezesd egy hétig a bevételeidet és kiadásaidat!
Egyéni megoldások
2. Foglald össze, hogyan takarékoskodhatunk saját hasznunkra és a környezetünk hasznára!

Saját haszonra Környezetünk hasznára
Megfontoljuk, hogy mit vásárolunk Szelektív hulladékgyűjtés,
(szükségünk van rá?). Tudatos vásárlás energiatakarékosság.
3. Hogyan juthatnak bankszámlához

a) a 14 év alatti fiatalok? A szülői lakossági folyószámla részeként.
b) a 14–18 éves korú fiatalok? Szülői engedéllyel.
c) a 18 év feletti fiatalok? Saját jogon.
4. a) Milyen banki műveletekre jogosít fel a ? (Kulcs a 10. oldalon.)

BANKSZÁMLA: ide érkezhetnek a bevételek (pl. zsebpénz), mobilfeltöltés, internetes
vásárlás
b) Milyen banki műveletekre jogosít fel a ?
BANKKÁRTYA: vásárlás, készpénzfelvétel, egyenleglekérdezés
5. Oldd meg a tankönyv feladatát (231. o.)! Hasonlítsd össze három bank kamaszoknak szóló
bankszámlaajánlatát! Egyéni megoldások.
Bank 1. Bank 2. Bank 3.

Számlavezetési díj
Internetbank díja
Éves kártyadíj
Készpénzfelvétel díja
Kártyás vásárlás díja
A kártya letiltásának díja
Írd a piktogramok fölé piros színnel a megújuló, fekete színnel a lassanként kimerülő
energiaforrásokat!
napenergia szélenergia vízi energia
kőolaj szén geotermikus energia
földgáz atom bioenergia
A lecke címéül választott társasjáték elődjét, a Monopolyt 1935-ben találták fel. 37 nyelven
jelentették meg, több mint 250 millió példányban került el 103 országba. Magyarországon
„Capitaly” néven az 1940-es években kezdték forgalmazni. Ezt a játékot azonban
„imperialista” szemlélete miatt 1952-ben tulajdonképpen betiltották, helyette a kor
szellemének megfelelő „Teljesítsd a tervet!” című játék került forgalomba. A „Gazdálkodj
okosan!” 1966-ban készült el. 1981-ben részben korszerűsítették a játéktáblát. Fejlődésének
legújabb állomását 2011 áprilisában az online változat jelentette.
89
Csillagozd meg azokat a játékmezőket, melyek az 1981-es táblán szerepelhettek!

Áruházi nagybevásárlás 30 000 Ft Közlekedési bírság 10 Ft
Autóbuszjegy 20 Ft Lakásvásárlás 10 000 000 Ft
Corvin áruház (vásárlás) 300 Ft MÁV vonatjegy 50 Ft
Étterem (számla) 40 Ft Sport jutalom 20 000 Ft
Év végi adóbevallás (befizetés) 20 000 Ft Szemeteltél, helyszíni bírság 5000 Ft
Mosógépvásárlás 4400 Ft Színház 50 Ft
Gazdasági ismeretek (Összefoglalás)

1. Nézd meg a fejezet bevezető képét! Sorolj fel minél több gazdasági tevékenységre utaló
mozzanatot! pl. emberek az üzletekben vásárolnak, egy kék és fehér kisteherautó árut szállít, a
MOL BUBI kerékpármegosztó rendszer állomása, egy kávézó működik az utca túloldalán
2. Válaszolj a kérdésekre!
a) Melyek a piacgazdaságok legfontosabb szereplői? háztartások, vállalkozások, pénzügyi
közvetítők, állam
b) Mi működteti a gazdasági kapcsolatokat? A gazdaság körforgása (a tőke, a munkaerő és az
áruk mozgása).
c) Mi a gazdaságok alapvető értékmérője? GDP (bruttó hazai termék)
d) Miért a bankok a pénzügyi világ legfontosabb szereplői? A bankok mozgatják a pénzt
(megtakarítások – kölcsönök).
e) Milyen összetevőkből áll a költségvetés? bevételekből és kiadásokból
f) Miért érdemes a megtakarításokat befektetni? kamatot hoznak
g) Milyen befektetési formákat ismersz? pl. lekötött bankbetét, állampapír, kötvény, részvény
3. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 6. feladatát! Hogyan lehet elősegíteni azt, hogy a
családi költségvetésnek többlete legyen?
Tudatos vásárlással, takarékossággal.
4. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 8. feladatát! Sorolj fel három olyan lépést, amivel te
magad javíthatnál anyagi helyzeteden! Egyéni megoldások.
5. Készíts öt hamis állítást az összefoglalás szövegéből! Keressék meg és javítsák ki

osztálytársaid a hibákat! Egyéni megoldások.
pl. A kereskedelem olyan emberi tevékenység, amely során a szükségleteket kielégítő javak
jönnek létre. – gazdálkodás
A piacgazdaságokban az államnak nincs szerepe. – az állam is fontos szereplő
A banki tevékenység fontos eleme az infláció. – a kamat
A befektetések legfontosabb fajtái a lekötött bankbetét, az árupénzek, az ingatlan, az
államkötvények és a részvények. – az árupénz nem tartozik ide
A gyerekek már 14 év felett munkát vállalhatnak. – 16 év felett
90
6. Elemezd hazánk 2011-es GDP-térképét!

a) Hol volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP? Budapesten
b) Hol volt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP? Nógrád
c) Mennyi volt lakóhelyeden az egy főre jutó GDP? Egyéni megoldások.
d) Melyik megye adata egyezik meg Nógrád megye adatával? Békés, Szabolcs-Szatmár
e) Keress három megyét, melyben megegyeznek az értékek! pl. Veszprém, Bács-Kiskun,
Baranya
Forrás: A bruttó hazai termék területei megoszlása 2011-ben (KSH)
Oldd meg a betűrejtvényt!

a) Keresd meg a hiányzó magánhangzókat!
b) Magyarázd meg a fogalmakat!
G R E E N P E A C E Környezetvédő mozgalom.
Ö K O L Á B N Y O M Mekkora részét használjuk a természetnek,

mennyi természeti forrás áll rendelkezésünkre
Ö K O I S K O L A Kiemel környezeti nevelési programot teljesítő
iskola.
A F Ö L D N A P J A Április 22.
Z Ö L D E N E R G I A Megújuló energiaforrások.
S Z E L E K T Í V Elkülönített, csoportosított (pl. hulladékgyűjtés).
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató
Raktári szám: RE11881/M
A megoldókulcsot készítette: CSEPELA JÁNOSNÉ
Felelős szerkesztő: Pálinkás Mihály

NT 11881 M Tortenelem 8 MF Megoldókulcs

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT 11881 M Tortenelem 8 MF Megoldókulcs

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet • Budapest

Innen-onnan (egyetemes történelem ismétlés)

eszmei célok gazdasági célok

2. Töltsd ki a totót! Németország – 1; Olaszország – 2; Egyesült Államok – X

3. Húzd alá, és javítsd ki az állítások hibáit!

4. Húzd alá a második ipari forradalomhoz kapcsolódó találmányokat!

6. Fogalmazd meg a fasizmus jellemzőit! Szélsőjobboldali mozgalom és ideológia, amelynek

7. a) Írd a térképre kékkel az antant, pirossal a központi hatalmak országait!

b) Nevezd meg a frontokat! keleti, nyugati, déli (szerb, olasz)

9. Sorold fel időrendben a náci Németország agresszióinak a háború előtti áldozatait!

10. a) Keresd meg a hiányzó betűket!

Nézz utána, hol tevékenykedik napjainkban ENSZ-haderő! pl. India–Pakisztán, Ciprus,

3. Keress azonosságokat az első és a második világháborút lezáró békeszerződések között!

4. Válaszolj a kérdésekre! Hogyan változott

5. Rendszerezd a második világháború utáni hatalmi helyzetet!

Oldd meg a tankönyvi lecke térképeihez kapcsolódó feladatokat!

f) Mely országoktól szerzett területeket 1940-ben? Finnország, Románia

a) Válaszolj az olvasmányok és a képek alapján! Az azonos számok azonos betűket jeleznek!

P Á R I Z S 1944 szeptemberében vonul be

b) Írd be a számok alapján a betűket, s megtudhatod az 1945 januárjában elsüllyesztett

2. Következmény: állandó feszültség, hidegháború

3. a) Keresd meg a betűhálóban a Szovjetunióhoz kapcsolódó 10 fogalmat!

b) Olvasd össze a „maradék” betűket és magyarázd meg a fogalmat!

4. Hogyan biztosította a Szovjetunió kizárólagos uralmát a megszállt országokban?

6. Válaszolj a 4. olvasmányhoz tartozó kérdésekre!

7. a) Adj címet a térképvázlatnak! pl. A kettészakadt Európa

Rajzold be a térképvázlatba, hol húzódott az 1950-es években a vasfüggöny!

Melyik sor lehetne tankönyvi lecke vázlatából a karikatúra képaláírása?

2. Indokold meg az „álszocializmus” elnevezést!

3. Gyűjtsd össze az álszocialista államok jellemzőit!

4. Másold ki A szovjet mintájú diktatúrák létrejötte című fejezet számodra

Melyik ókori állam jut eszedbe az utazási jog korlátozásáról? Spárta

Húzd alá az 5. olvasmányhoz kapcsolódó igaz állításokat!

Értelmezd a lecke bevezetésének utolsó mondatát: „Ha sor került volna…”!

Az első, nagy port felvert kémper 1950. március 1-jén kezdődött.

1 51, 25, 64, 16, 34, 34, 21, 23, 63 tizennégy

3. Írj eseményt az évszámok mellé!

4. Másold ki azt a tankönyvi mondatot, mely bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés

Írj szöveget a lengyel Mirko Szewczuk 1947-es karikatúrájához! Egyéni megoldások.

Készíts szöveget a karikatúrákhoz! Egyéni megoldások.

5. Helyi konfliktusok és háborúk

4. Gyűjtsd össze, milyen engedményeket tettek 1953-ban az NDK vezetői!

5. Sorold fel milyen lépéseket tett Hruscsov az „olvadás” érdekében!

7. Állítsd számozással időrendbe az eseményeket!

Oldd meg a karikatúrával kapcsolatos feladatokat!

Tanulmányozd a berlini falat bemutató vázlatrajzot!

2. Rendezd a jellemzőket, majd olvasd össze a szótagokat!

3. Foglald mondatba a szótagokból összeállított fogalmakat! Egyéni megoldások. (pl. Az

Fejezd be Gandhi megszívlelendő gondolatát! AZ EMBERI HANG SOSEM ÉR OLYAN

Értelmezd a rajzot néhány mondatban! Egyéni megoldások.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (Összefoglalás)

1. Melyik fogalom ismeretlen a „vasfüggöny” mögötti országokban?

2. Egészítsd ki a hiányos vázlatot!

A világháború után a szövetségesek közötti együttműködést szembenállás váltotta fel, ez volt

3. a) Írd be a térképre piros színnel az álszocialista, kék színnel a nyugati országokat!

4. a) Írd be a térképvázlatba a számokat!

5. a) Pótold a hiányzó betűket!

c) Magyarázd meg a megfejtett fogalmat! BIZTONSÁGI TANÁCS

6. Rajzolj időszalagot az 1945–1965 közötti időszakról! Jelöld be felül az esemény betűjelét,

7. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 5. feladatát! Jellemezd az egypárti diktatúrákat!

8. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 9. feladatát! Hogyan rendeződött Németország

9. Oldd meg a tankönyvi összefoglalás 11. feladatát! Mi a különbség a „forró” háború és a