Hazugságok a házasságról,

amit a nők elhisznek

Isten terve szerint az emberek nagy többsége részére a házasság jó, helyénvaló, és a végső célja Isten
dicsőítése, és nem egymás boldoggá tétele.
Az Édenkertben a Sátán az Isten, a két ember, sőt a házassági közösség ellen is támadt. Amit Isten a férfi, a
nő és saját maga közötti bensőséges, gyümölcsöző kapcsolatnak szánt, elromlott. A szabadság helyébe a
szégyen lépett, az átláthatóságot és közösséget a tettetés és a rejtőzködés váltotta fel.
Az életünk minden területén, így a házasságban is, a Sátán legpusztítóbb fegyvere a megtévesztés, azaz, az
Igazság alattomos eltorzítása.
A becsapástól a rabságig vezető út: meghallgatjuk, fontolgatjuk, elhisszük a hazugságot, és eszerint
cselekszünk. Ha a Sátán Igazságot eltorzító hazugságait elhiszik a férjek, feleségek, akkor sikeresen
rabságba hajthatja őket, megrabolhatja örömüket, tönkreteheti a kapcsolatukat.

1. Egy férj kell ahhoz, hogy boldog legyek

A Sátán úgy torzítja el a házasságról szóló Igazságot, hogy azt a személyes boldogság és beteljesülés
zálogának tünteti fel a nők előtt. Az a nő, aki nem vár türelemmel Isten indította társra, hanem mindenáron
férjet akar, akinek az ő boldoggá tétele a kötelessége, s még az sem riasztja, hogy az nincs annyira
Krisztusnak elkötelezve, többnyire csalódik. A kapcsolat kihűl, vagy elmérgesedhet, mert nem tudnak együtt
növekedni Krisztusban. „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában..”(2Kor 6:14) Felemás iga az, ha olyan
társad van, aki nem egy veled a hitben, akivel nem ugyanazokat a dolgokat tartjátok értéknek, nem
azonosak a céljaitok, a fontossági sorrendetek, végül is kétfelé húztok. Ha problémák támadnak – azok
mindig lesznek – olyan társra van szükség, aki ugyanott keresi a megoldást, ahol te: Istennél.
Sokan azzal a hazugsággal küzdenek, hogy házasság nélkül értéktelenek, és ez megrabolja őket Isten, és
mások - isteni indíttatáson alapuló - szolgálatának örömétől, az ebből fakadó megelégedettségtől.
Az igazi szabadságot csak az Igazság felismerésével, magunkévá tételével találhatjuk meg – férjjel, vagy
anélkül. Az Igazság az, hogy a boldogság nem a házasságban, nem az emberi kapcsolatokban keresendő.
Igaz öröm csakis Krisztusban lelhető. Nem az okoz megelégedést, ha mindent megkapunk, amit akarunk,
hanem az, ha megelégszünk azzal, amiről Isten már gondoskodott.

2. Az én felelősségem megváltoztatni a házastársamat.

A legtöbb nő született szerelő; ha valami nem működik meg kell javítani, ha valaki téved, azonnal ki kell
javítani. Amikor egy feleség férje (gyerekei) hibáit akarja javítani, olyan felelősséget vállal magára, amit
Isten nem neki szánt, és a veszekedésekbe torkolló nézeteltérés feszültséget teremt önmagában és a
környezetében is. A nő igazi fegyverei a hibák orvoslásához az Isten szerinti élet, amit Isten felhasználhat a
férfiak életében, hogy lelki éhséget teremtsen bennük (1Pét3:1-4), és az ima, amikor az Úr elé viszi, hogy mi
mindent szeretne férjében megváltoztatni. Mária szívében fontolgatta, amit az angyal mondott neki, nem
magyarázkodott Józsefnek, hanem Istenre várt, így megadta a lehetőséget Istennek, hogy közvetlen
Józseffel beszéljen, aki ezt követően már nem habozott hinni abban, hogy a Szentlélektől van, ami történt
velük. De ez a legnehezebb: Istenre várni, mert az Ő ideje nem azonos a mienkkel.

3. A férjemnek szolgálnia kellene engem.

A modern feminista mozgalom nagymértékben befolyásolta a nők gondolkodását, mert minden erővel azon
volt, hogy lealacsonyítsa a gyakorlati módon történő szolgálat értékét az otthonokban.
Az Igazság az, hogy Isten a nőt teremtette arra, hogy a férfi segítőtársa legyen, és nem fordítva. Másfelől a
férfiaknak úgy kell szeretniük a feleségüket, ahogy Krisztus szereti az egyházat, tehát hajlandóknak kell
lenniük arra, hogy feláldozzák életük és szolgálják családjukat, ahogy Krisztus is feláldozta magát a
1
menyasszonyáért, az egyházért. Ha valaki inkább ad, mint elvesz, ha keresi a lehetőséget, hogy áldássá
váljon a családjának, szolgáljon a szükségeik szerint, annak gyümölcse áldás és öröm lesz. A 31. Példázatbeli
„derék asszony” Istennel való kapcsolata után, a családjáról való gondoskodást, a szolgálat útját választotta,
de olyan „előnyökre” tette szert, amit mindenki szívesen látna az életében (jól öltözött, bővölködik ételben
a családja, és másoknak is tud juttatni, rendezett az élete, nincsenek félelmei a jövővel kapcsolatban, férje
rajong érte, hűséges hozzá, kivételesnek tekinti, sőt dicsekszik vele a barátainak, gyermekei tisztelik,
dicsérik)
Az Igazság az, hogy akkor hasonlítunk leginkább Krisztusra, amikor Őt, vagy másokat szolgálunk – nincs ettől
nagyobb elhívás.

4. Nyomorúságos életem lesz, ha alávetem magam a férjemnek.

Az alávetettség küzdelme már az Édenkertben megjelent. A Sátán azt sugalmazta Évának, hogy képes arra,
hogy irányítsa a saját életét, nem kell senki tekintélyét elfogadni – Istenét sem.
A Sátán a mai napig elhiteti a nőkkel, hogy az alávetettség szűk látókörű, negatív, korlátozó felfogás. A
bukott emberi természet középpontjában a tekintéllyel kapcsolatos probléma áll. Nem akarjuk, hogy bárki
is megmondja, mit csináljunk, magunk akarunk dönteni mindenben.
Hazugságok az alávetettségről:
A feleség alsóbbrendű a férjnél. A férjnek megengedett, hogy durva/diktatórikus legyen a feleségével
szemben. A feleség nem mondhat vélemény, nem adhat tanácsot a férjének. A férjnek mindig igaza van.

Ezzel szemben Isten azt mondja:

„Ti, asszonyok, engedelmeskedjetek a férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az
Igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket” (1Pétr 3:1-2).
Ti, férfiak, megértően éljetek együtt feleségetekkel, adjátok meg neki a tiszteletet, mint örököstársatoknak
is az élet kegyelmében” (2Pét 3:7).
„Mindenki úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét” (Ef 5:33).

Isten arra szánta a tekintélyt, hogy betakarjon és megvédjen lelkileg. Amikor Isten által fölénk helyezett
tekintély „takarója” alá helyezzük magunkat, Isten megvéd minket. Ha saját útjainkhoz ragaszkodunk,
kilépünk a védelem alól, feltárjuk magunkat a Sátán befolyásának/támadásának.
Persze a feleség a férj tekintélye alatt is szenvedhet, vagy ha kilép belőle, bántalmazni fogják. Előfordulhat
szélsőséges helyzetben, hogy az engedelmes feleségnek a gyerekekkel együtt távozni kell a férj közelében,
mert fizikailag veszélyezteti őket. Ám még ez esetben is a feleségnek tiszteletteljes hozzáállást kell
tanúsítania férje pozíciója felé, mert célja nem az, hogy megalázza férjét, vagy ellenálljon neki, hanem az,
hogy Isten helyreállítsa férjét az engedelmességre. Ha szavaival, viselkedésével provokál, ront a helyzeten,
megzavarja Isten munkáját férje életében és nem kérheti szabadon Isten védelmét és közbenjárását.

Az Igazság az, hogy minden emberi tekintélyt egy magasabb tekintély irányít. A legjobb bizonyítéka annak,
hogy milyen nagynak hisszük Istent az, hogy mennyire vagyunk hajlandók alávetni magunkat az Istentől
rendelt tekintélynek. Az alávetettség nem a logikáról, hanem a szeretetről szól. Jézus úgy szeretett minket,
hogy önként alávetette magát a kereszthalálnak. Azt parancsolja, hogy a feleségek vessék alá magukat
férjüknek. Olyan ajándék ez, amelyet önként adunk annak a férfinek, akinek megesküdtünk, hogy
szeretni fogjuk; engedelmességben a Megváltónak, akit szeretünk.. Az igazi nő ünnepli Isten elhívását,
hogy a férfinek segítője legyen, megerősíti azt, ahelyett, hogy ellenségessé válna, könyörületes, ahelyett,
hogy irányító lenne.

2
 5. Ha a férjem passzív, nekem kell megragadnom a kezdeményezést, különben semmi sem
lesz kész.
Az Édenkertben Éva Ádám tekintélye alatt áll, és mindketten Isten tekintélye alatt vannak. A Sátán
alattomosan rombolja ezt a felépítést, mert közvetlen Évához fordul…. figyeljük meg, mit nem tesz meg
Éva? Nem vesz tudomást a férjéről, aki mellette áll. Nem küldi a Sátánt Ádámhoz, s amikor döntésre kerül
sor, cselekszik – nem beszéli meg előzőleg a férjével. Mit tesz Ádám? Semmit. Isten először a férfit
teremtette és rábízta az alatta lévők vezetését és táplálását, de itt szerepcsere történik!
A bukott férfiak és nők közötti kapcsolat mai napig ennek a szerepcserének mintájára épül. A nő
természetes ösztöne, hogy irányítsa és uralkodjon a férjén, tőle függetlenül cselekedjen, kezdeményezzen,
pedig Isten a válaszadásra teremtett bennünket. De ezzel megfosztjuk a férfiakat a motivációtól, hogy
felnőjenek a feladathoz, gondoskodjanak a szükséges vezetésről. Még jobban ront a helyzeten, ha a férfi
végre cselekszik, akkor a nő nem erősíti meg, bíztatja, hanem csak kijavítja, vagy elmagyarázza, hogy jobban
is csinálhatta volna..
A legtöbb férfi, ha a nő vezetni akar, meghátrál, mert utálja a jeleneteket, sokat eltűr, hogy béke legyen az
otthonában.
A bibliai Sára férjét félő, annak engedelmeskedő asszony volt, de amikor úgy érezte Isten nem elég gyors a
cselekvésre, Hágárt Ábrahámnak adta,s az egyesülésükből született Izmael, aki az örök fájdalom és
konfliktus forrása lesz. Izsák, akit Isten korábban megígért és később megadott Sárának és Ábrahámnak
nagy áldást hozott idős szüleinek és a következő nemzedékeknek.
Gandhi mondta egyszer: „Önmagunk kényeztetésének mindig van határa, de az önmérsékletnek nincs.”

Mi tesz képessé az irányítás ösztönétől való megszabadulásra? Meg kell tanulnunk Istentől elkérni az
útmutatást, és türelemmel várni az Úr cselekvésére!

6. A válás néha jobb megoldás, mint megmaradni egy rossz házasságban.

Tény, hogy a házasság nehéz, a jó házasság még nehezebb, mert két veleszületett önző ember vesz részt
benne, és mert a férfi és a nő nagyon különböznek egymástól. Ráadásul a Sátán már a boldogító igen
kimondásától készen áll, hogy megrontsa az egységet, mert tudja, hogy minden egyes válás támadás Isten
jelleme és az isteni szabadítás földi képe ellen. Részigazságokkal, megtévesztésekkel indít, olyan
gondolatokkal, amelyek igaznak tűnnek, érzelmekkel, amelyet igaznak érzünk.
Pl. ha a férj elfelejti a házassági évforduló napját, vagy nem beszéli meg a feleségével, melyikük szüleit
látogassák meg karácsonykor, hanem elígérkezik a sajátjaihoz és a nő nem úgy dönt, hogy megbocsátja,
elengedi az ügyet, hanem őrizgeti magában a sértettséget, egyre sebezhetőbbé válik a megtévesztéssel
szemben. Egyre inkább úgy érzi, hogy a férje soha nem figyelmes, bántó, semmibe veszi őt, inkább ment
volna HP-hez, jobban járt volna, stb. Ez a nő már önmaga körül forog, csak a saját szükségleteinek
teljesítésével foglalkozik, nem tudja, hogyan használhatná Isten a kgyelem eszközeként férje életében, vagy
nem hajlandó megfizetni az árát, hogy ilyen eszköz legyen. Nem látja Isten szent célját a házassággal, nem
hisz Isten hatalmában, amely képes mindkettőjüket átalakítani, házasságuk csodálatossá, értékessé válására
érdekében. Ki akar törni a kötelékből, mondván „jogom van a boldogsághoz”. Persze, lehetségesek
elfogadható okok a válásra, de ezek kivételek, nem pedig szabály!
Aki úgy házasodik, hogy „ha nem működik, legfeljebb elválunk”, Isten Igéjével ellenkező irányba halad. Az
1Kor 7:10-11-ben azt olvassuk: „az asszony ne váljon el a férjétől. Ha azonban elválik, maradjon házasság
nélkül, vagy béküljön ki férjével! A férj se bocsássa el feleségét!”

Ha valami gépezet elromlik, visszaviszed az eladóhoz, a szakszervizbe, hisz ők tudják leginkább megjavítani
azt. A házasságot Isten találta fel. Ha tehát probléma merül fel a házasfelek közt, az érzelmeinken,

3
elménken uralkodó ördögi körből csak úgy szabadulhatunk, ha Istenhez fordulunk, feltárjuk a hazugságokat,
és Isten Igében leleplezett Igazságával állítjuk szembe őket, kérjük a vezetését, „javítási” indítványát és
türelemmel megvárjuk azt:

A házasság célja Isten szabadító szeretetének, szövetségének visszatükrözése, és az Úr Jézus megtartja

ígéretét a menyasszonyának – a gyülekezetnek – még akkor is, mikor hűtlenek vagyunk hozzá.
Az igaz szeretet feltétel nélküli és soha nem múlik el.
Isten a korlátlan megbocsátás gyakorlását parancsolta.
Magunktól képtelenek vagyunk tökéletesen szeretni egy másik embert.
Isten kegyelme elegendő, képessé tesz arra, hogy hűségesek legyünk a társunkhoz, korlátlanul
megbocsássunk neki és szeressük őt.
Nincs olyan házasság, amit Isten nem képes meggyógyítani, a házasfelek hibáit is felhasználja, hogy Krisztus
képére formálja őket.

Hárítsuk el a hazugságot Az Igazság - válaszok a Bibliából

az igazsággal

Egy férj kell ahhoz, hogy boldog legyek
Én felelősségem megváltoztatni a házastársamat
A boldogságot nem a házasságban (vagy azon kívül) találjuk. Jak. 1:16-17
Istentől függetlenül senki és semmi nem elégítheti ki legmélyebb
szükségeimet, nem tehet igazán boldoggá. Isten megígérte, h gondoskodni
fog minden szükségletemről. Ha házas nőként jobban Isten dicsőségére
tudok válni, akkor adni fog nekem egy férjet. 1Krón 29:11-12, Jób 42:1-2,
Péld 16:9, 1 Kor 7:25-38
Akik az Úrra várnak Isten legjavát kapják, akik ragaszkodnak saját
akaratukhoz, gyakran fájdalommal élnek. Zsolt 37:4, 106:15, Jer 17:5-8
A feleség két legfontosabb eszköze férje életének befolyásolásában az Isten
szerinti élet és az ima. Jak 5:16, 1Pét 3:1-4
Hatékonyabb, ha a nő az Úrhoz fordul, h férjét megváltoztassa, mintha saját
maga próbál nyomást gyakorolni rá. Péld 17:1, 19:13, 21:1-9

A férjemnek szolgálnia kellene engem Ha azt várom, h szolgáljanak, csalódni fogok, ha másokat szolgálok és nem
várok viszonzást, soha nem csalódom. Péld 31:10-31
Akkor hasonlítunk leginkább Jézusra, amikor másokat szolgálunk. Ján 13:5
Isten a nőt teremtette arra, h a férfi segítője legyen. 1Móz 2:18

Nyomorúságos életem lesz, ha Az alávetettség Isten védelme, takarása alá helyez. Péld 21:1
alávetem magam a férjemnek Kilépve a tekintély alól, sebezhetővé válok az ellenséggel szemben. Róm 13:1-5
Legnagyobb bizonyítéka annak, milyen nagynak hiszem Istent az, h mennyire
vagyok hajlandó alávetni magam az Istentől rendelt tekintélynek. Ef 5:21-22
A feleség válasza férje tekintélyére megmutatja, h vesse alá magát a gyülekezet
az Úr Jézus tekintélyének. Ef 5: 22-23
Egy nő a tiszteletteljes alávetettséggel befolyásolhatja leginkább hitetlen férjét.
1Pét 3:3-6

Ha férjem passzív, nekem kell kezdeményezni, Isten a férfit kezdeményezésre, a nőt a válaszadásra teremtette. 1Móz 3:6
Ha a feleség megragadja a gyeplőt, ahelyett, h várna, míg az Úr megindítja férjét,
az nem lesz motivált Isten adta felelősségének betöltésére. 1Móz 16:1-2, Zsolt 27:14

A válás néha jobb megoldás, mint maradni A házasság életfogytig tartó szövetség, ami Isten szövetséghez hű szívét tükrözi
egy rossz házasságban vissza. Isten hű a szövetségéhez, így nekünk is hűnek kell lennünk házassági
szövetségünk megőrzésében. 1Móz 2:18-24, Préd 5:4-6, Mal 2:13-16,
Mk 10:2-12

4
 Isten kegyelme elengedő ahhoz, h képessé tegyen hűnek maradni a társadhoz,
szeretni, megbocsátani korlátok nélkül. 2Kor 12:9
Isten mindkét fél hibáit felhasználja a házasságban, h a másikat Krisztus képére
formálja. Ef 5:24-27
Nincs olyan házasság, amit Isten nem képes meggyógyítani, nincs olyan ember,
akit nem tud megváltoztatni. Márk 11:25, Mt 5:44, 18:21-22

Tegyük személyessé

Jak 1,21-25 szerint nem elég csak hallani az Igazságot, hanem engedelmeskednünk kell neki, hagyni kell,
hogy gondolkodásunk, életmódunk részévé váljon.
ÉRTS EGYET Istennel, VÁLLALJ felelősséget, ERŐSÍTSD MEG az Igazságot, CSELEKEDJ az Igazság szerint, KÉRD
Istent, hogy segítsen az Igazságban járni.

A házas nők kérjék Isten segítségét, hogy úgy szeressék férjüket, ahogy Ő parancsolta (Tit 2:4), hogy
megbocsássák, elviseljék férjük gyengeségeit, hogy tiszteljék vezetőjükként, s alávessék magukat úgy, hogy
az másokat a Krisztusnak való alávettségre indítson. Adjon tiszta, szelíd, csendes lelket, hogy megnyerjék
férjüket olyan területeken, ahol nem jár engedelmességben.

Az egyedülálló nők, kérjék Isten segítségét abban, hogyan bátorítsák, védelmezzék, őrizzék mások
házasságát, hogy soha meg ne sértsék valaki más házassági szövetségének szentségét!