Jutta Hausmann: Ruth könyve

Bevezetés-1. Ruth könyvének újrafelfedezése

A szerző szerint napjainkban a keresők számára, a multikultúrális együttélés lehetőségeinek és
határainak kutatásakor Ruth alakja válhat a módosult, mégis megőrzött identitás modelljévé, egy
új kezdet lehetőségévé, szemben a határtalannak tűnő nihillel. Ruth könyvében a személyes
identitás kerül elsősorban elő, bár a könyv végén találkozhatunk a kollektív identitás
hangsúlyozásával is.

Az elbeszélés
1. A Ruth elbeszélés nyelvi kialakulása
A forma: elbeszélés. Az elbeszélések jellemzője, h be akarják vonni az olvasót az elbeszélt
cselekvési folyamatba, felkínálják az azonosulást a szereplőkkel és arra invitálnak, h a felmerülő
kérdések és problémák megoldási mintájával azonosulni tudjunk és a sajátunkévá tegyük azt.

A szereplőknek beszélő nevei vannak, ami pluszt ad a történetnek.

A helyszínek: Moáb, Betlehem, Boáz földje. A környezetet minimális mértékben mutatja be az
elbeszélés, ami azt érzékelteti, h ne egy megtörtént esemény hű visszaadását várják, hanem
nagyobb a hangsúly a cselekményen.
A cselekmény ideje – a könyv a bírák korába helyezi, aminek a családfa is megfelel. De a
szövegen belül nincsenek pontos, konkrét utalások az időbeliségre. Az elbeszélt idő a bírák ideje,
de végeredményben egy család történetét beszéli el időtől és tértől függetlenül.
A szerkezet átgondolt, kigondolt, jól megszerkesztett.
A könyvben lévő párbeszédek kiemelkedőek, nagy részt foglalnak el – 55 vers dialógus (85
összesen). A női közösség jelentőségére is utal, hiszen elég sok női beszélgetés van, de kevés a
csak férfi beszélgetés. Tele van kulcskifejezésekkel is az elbeszélés. Ezek: gyermek (jeled), fiú
(ben), megfordul (sub), stb.
Műfaja idillnek tekinthető, elbeszélés, ahol nagy hangsúlyt kap a párbeszéd, jelentősek a
főszereplők és karaktereik.

Ruth a sokszínű asszony

Ruth sokszínű asszonyként kerül bemutatásra.
a. Ruth moábita – végig így nevezi őt a szöveg, még azután is, h Naomi személye és
vallása, kultúrája mellett dönt. Hangsúlyt fektet arra, h Ruthot külföldiként, idegenként
mutassa be, akivel az izraelita Boáznak házassága lesz. Ruth tudatosan dönt Izrael Istene
mellett, szinte esküként fogalmazza meg a döntését az 1. fejezetben. Az eskü végén
hitvallást tesz Isten mellett, amikor Jahveként nevezi meg őt. A hitvallás aztán tartalmilag
is beteljesedik Ruth cselekedeteiben, mivel beszédet és jóindulatot gyakorol. Érdekes, h
bár Moábot az ószövetség amivalensen értékeli, Ruth végig pozitív színben tűnik fel. A
Ruth elbeszélés már első mondatában megkérdőjelezi a kategorikus megkülönböztetést.
b. Egy új ősanya – új színben tűnik fel Ruth, személyét és történetét a patriarchákhoz
hasonlítja a szerző. Az ország elhagyása, idegenre való cserélése, éhínség a meghatározó
elem, később további analógiák is vannak. Ruth hasonlósága is megjelenik a Genezis
nőalakjaihoz, Sára, Lea, Ráhel (hosszú gyermektelenség, fogamzás ajándéka, ráadásul az
áldásban is hozzájuk hasonlítják). Felszabadítási, megszabadítási történetbe kerül Ruth.
Támárral is összefüggésbe hozzák, mivel Pérec Boáz elődje.
 c. Ruth a szolidáris – Elsősorban az asszonyok egymáshoz való viszonyában jelenik ez
meg. Több helyen az Ószövetségben a nők riválisok, itt ő szolidáris és figyelmes,
ahogyan Naomi is az menyeivel. A megélhetést a nő nem tudja garantálni, csak a férfi –
és ezért Naomi engedné menyeit. Ruth könyve példa arra is, h a nőknek megvolt a
lehetőségük az önálló cselekvésre, Ruth könyvének asszonyai női hálózatot alakítanak ki.
Ruth pedig nemcsak magáért, hanem egy másik nőért is felelősséget vállal,
sorsközösséget vállal vele.
d. Ruth – önmagát meghatározó. Nem adja föl közben magát Ruth és nem teljes alárendelés
van. Nem tér vissza a családjához, illetve áttöri a szokásos kereteket. Ugyanakkor
bölcsen engedelmeskedik anyósának Boáz esetében. Ruth szolgálólánynak nevezi magát
Boáznál, ami a szerző szerint nem azt mutatja, h teljesen alárendeli magát, hanem inkább
azt jelzi, h átvesz mindent. Öntudatosnak tűnik.
e. Ruth – a kapcsolatgazdag. Az özvegység csökkent szociális státuszt jelent, mely után
hamar újra férjhez kell menni. Boáz és Ruth között azonban szoros partnerség derül ki,
Boáz a cselekvő, de Ruth kezdeményez. Ruth mozgatja a szálakat a mező ejlenetében is,
bár Boáz ajánlja fela segítségét.
f. Ruth a Tórával is kapcsolatban áll, bár műfaját nézve a könyv nem jogi szöveg, mégis
sok helye és szerepe van a jogi előírásoknak. Megjelenik a sógorházasság (levirátus) és a
legközelebbi rokon intézménye, ill. a földmegváltás szokása. Megjelenik még a kapu, ill.
a gyermek adoptálásának, és a gyűjtögetés szociális intézménye is. Ezekben a jogi
kérdésekben Ruth különböző módon jelenik meg. Vagy automatikusan belekerül azokba
és passzív résztvevő, vagy pedig aktívan kiindulópontja.
g. Ruth –a jóságos. Isten nem látható, hanem láthatatlan cselekvő a történetekben. RUth
nem éli át Isten elhívását, és nem lesz az sem, aki Isten megbízásából cselekszik, mégis
általa cselekszik Isten. Ugyanez igaz Boázra és Naomira is. Bár emberek történetének
tűnik a leírás, de a szereplőknek és az olvasóknak is világos, hogy Isten áll mindenek
mögött. Az emberi cselekedet és az isteni munkálkodás nem válaszhatóak el egymástól.
h. Ruth – Dávid ősanyja. A könyv végén lévő eredetfa messze túlmutat a Ruth történeten.
Ruth összekapcsolása a Dávid-hagyománnyal fontos, a messiási perspektíva jelenik így
meg Ruth könyvében. Dávidot csak névvel említi, nem királyi minőségében. Ez azért is
lehet így, mert Elimelek neve elmondja: Isten az igazi király.

Ki az elbeszélő és mikor, milyen szándékkal keletkezett a könyv?

J. H. fölvet egy érdekes kérdést – férfi vagy nő-e az elbeszélő. Szerinte a datálás kérdése
ugyanolyan fontos, mint a műfaj és a szerzőség kérdése. Bölcsességtanítók közé helyezik többen
a kutatók közül a szerzőt. A papi hagyományt és papi kört kizárják, ugyanis a moábita asszony
befogadása nem tartozhatott az ő körükbe. A fogalmazásmód viszont azt mutatja, h népi irat nem
lehet, inkább az írástudó körökhöz kapcsolódik.
Ruth könyvének szociális vonatkozásai olyan írót mutatnak, aki a férfiak szempontját tartja
elsősorban fontosnak, de a női szereplőket is többszörösen női szemszögön keresztül mutatja be.
Persze ezt sokan nem fogadják el, mivel az ószövetség idejéből nem tudunk női szerzőkről. Bár
akár Debóra éneke, akár Jezábel és Eszter is foglalkoztak írással – kiderül a Bibliából.
A női szerzőségtől napjainkban is idegenkednek, és inkább arra hivatkoznak, hogy olyan férfi
írta, aki elég érzékeny volt a nők speciális élethelyzetére, problémáikra és a hátrányos helyzetük
kiemelésére.
A keletkezési idő a legvitatottabb kérdések közé tartozik a Ruth kutatásban. A történet maga a
bírák korába helyezi az eseményeket, de ennek csak másodlagos jelentősége van. A zsidó
hagyomány egyik vonala Sámuelt tartja a szerzőnek, ezért a keletkezés idejét a korai királyságba
helyezi, míg másik szerint a fogság után keletkezett. Ezt támasztják alá a nyelvi tényezők, a
gyermek, mint megmentő, Betlehem, mint legfőbb helyszín, stb. Ezsdrás- Nehémiás korát
támasztja elő, h teljesen természetes a szerzőnek az idegenekkel való érintkezés, ill. az, h Ruthot
befogadják a társadalomba. A szerző szerint nehéz pontos behatárolást tenni,de inkább a későbbi
keletkezés elfogadható, mivel Ezsdrás- Nehémiás modelljével szembehelyezkedik. Ugyanakkor
elhangzik az is, h voltaképpen mindegy, h mikor keletkezett, mivel a történet kijelentései nem
egy konkrét helyre és időre korlátozódnak, hanem nagyon különböző helyzetekben van
üzenetük.

A megírás lehetséges szándéka ugyancsak nem egységes a kutatók körében. Csomópontok:

- idegenekről szóló történet,
- nőkről szóló történet,
- halálosan fenyegetett Izrael reményt adó története,
- Dávid- Messiás történet
- politikai vitairat.
A szerző szerint itt nem egymást kizáró lehetőségekről, hanem egymást kiegészítő témákról van
szó, ami közös összképet ad.
Ruth könyvének feladatait nem szabad ütköztetni egymással, mert ezek nem zárják ki egymást.
A sokszínűség a könyv sokféleségét mutatja.
Néhány érdekes meglátás a szerzőtől:
- Dávid trónkövetelésének legitimizálása. A háttérben az állhat, h Dávid házát
megkérdőjelezték, mert egyik felmenője nem Izraelita. A pozitív ábrázolás miatt ez az
érv azonban megdőlhet.
- Állásfoglalás Ezsdrás-Nehémiás reformjai ellen – ez egy vitatott nézőpont.

A könyv hatása
1. A kánon részeként
Ruth mellett Eszter könyv az, amely női nevet tartalmaz. Igazából nem vitatták komolyan, h
beletartozik-e a kánonba. A babilóniai Talmud utal ugyan a kérdésre, de ezen kívül sehol nem
kerül elő. A Sámuel könyvekkel való nyelvi rokonság miatt Sámuelt tartják a szerzőnek, helye
különböző formákban és helyeken van az Ószövetségben a különböző fordításokban.

2. A keresztyén tradícióban
Különleges helye van itt, mivel belekerült Jézus családfájába (Mt). Izráel történelmének
alakulásában fontos előrelépést jelentő és szokatlan asszonyi viselkedés lehet az oka annak, h
Máté néven nevezi Támárt, Ráhábot, Uriás feleségét és Ruthot ebben a táblázatban. Egyik sem
izraelita származású, ráadásul szokatlan, h egy családfában asszonyok szerepelnek.
Az egyházatyáknál Ruth a pogányok képviselőjeként jelenik meg, akik Krisztushoz fordulnak.
Boázt Krisztust teszik egyenlővé és ekkléziológiai értelemben vőlegénnyé és menyasszonnyá
válnak. Szimbolikusan Boáz Krisztust jelképezi, Ruth pedig a keresztyén egyházat. Ez a
vélemény sokáig meghatározó volt.

3. A zsidó hagyományban
A zsidó hagyomány Ruth könyvét és személyét nagyobbra értékeli, mint a keresztyénség. A
hetek ünnepén használják az ünnepi tekercset és az éves felolvasásban része van. A savuot
eredetileg aratásünnep volt, teológiai jelentése pedig, hogy a Tóra átadásához kapcsolják. A
Ruth-elbeszélés belső kapcsolódási pontja lehetett, hogy Ruth elhatározta: aláveti magát az
izraeli jognak amikor Naomit követte, ill. maga is jogértelmező lett a 3. fejezetben.

Néhány értelmezés:
- Ruth áttért Izrael vallására és ezzel bizonyságot tett amellett, hogy kész Jahve
parancsának betartására.
- Ruth a rabbinikus tradícióban a prozelita nők Izrael népébe való befogadásának
paradigmájává váltak.
- Messianisztikus értelmezés szerint Ruth több ponton érintkezik a zsidó hagyománnyal: 6
mérték árpa – 6 szabály, ami Ruth nyomán jött létre.
A qumráni szövegek kevés helyen említik, így nem lehet eldönteni, h volt-e kimondott qumráni
értelmezésmódja.

4. Ruth a szépirodalomban – 5. Ruth a képzőművészetben

Rengeteg hely van – Goethe a legismertebb. Néhány név: Viktor Hugo verse, szobrok, képek.
A versek, írások mindig a száműzetés, a távolban lévő és nehéz helyzetben lévőkről szól.
Kiemelt pontok: Boáz és Ruth szerelmi kapcsolata, Ruth hűsége, idegenbe kerülés.