A KÉT VILÁGHÁBORÚ

KÖZÖTTI SZOCIOLÓGUSOK
 Az első világháború, a gazdasági
világválság, a szélsőjobboldali rendszerek
hatalomra kerülése Németországban és
Olaszországban súlyos
megrázkódtatásokat okozott az európai
szociológusoknak:

 Amerikába vagy Nyugat-Európába

vándoroltak. Amerikában fokozatosan
erősödött a szociológiai oktatás, kutatás.
 Polányi Károly - Amerikában majd
Kanadában

Mannheim Károly - Németországban majd

Angliában lett egyetemi tanár.
 Polányi Károly
 - gazdaságtörténész,
gazdaságantropológia megalapítója
 - nagy hatást tett a ’80-as évek körül a
magyar szociológiára
 - a gazdaságot nem lehet a társadalomtól
függetlenül vizsgálni, be van ágyazódva
 - a társadalom nem csak a piaci csere
mechanizmusával képes gazdálkodni; +2
alternatív gazdasági mechanizmus:
reciprocitás (kölcsönösség), redisztribúció
(újraelosztás).
 Polányi Károly
- „A nagy átalakulás”- az önszabályozó piac,
a szabálytalan kapitalizmus
következményeit, a társadalmi ellentétek
kiélesedését, az alapvető emberi értékek
elsikkadását bírálta

- kapitalizmus→totalitárius rendszerek→
szükségesnek tartja kapitalista piac
működésének korlátozását, a társadalmi
hatások figyelembe vételét
 Mannheim Károly
- „Ideológia és utópia”→ tudásszociológia egyik alapítója
- Marx, Weber gondolatai→hogyan lehet a társadalomról
tárgyilagos ismereteket szerezni
- Ideológia: az uralkodó csoport érdekeit szolgálja, ezért
konzervatív, a fennálló rendet erősítő funkciója van
- Utópia: az elnyomott csoport érdekeit szolgálják, így a
társadalom változását segítik elő.

Egyik miatt sem lehet a társadalmat tárgyilagosan vizsgálni.

Csak a szabadon lebegő értelmiség képes erre.
 Mannheim Károly
- II. vh.→Anglia - hogyan lehet elkerülni,
hogy totalitárius rendszerek kerüljenek
hatalomra az európai demokratikus
rendszerekben
- Átfogó társadalmi szervezés
- Erkölcs és értékek megújulásának
szükségessége
 A SZOCIOLÓGIA IRÁNYZATAI A MÁSODIK
VILÁGHÁBORÚ UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN
 A II. vh. után a szociológia nagy
fejlődésen ment át;
– a nyugat-európai országokban újra fellendült,
vagy újjászületett.
– kelet-európai országok helyzete: a sztálinista
korszakban a szociológia tiltott tudomány volt,
burzsoá áltudománynak tekintették. A ’60-as
évektől kezdve Lo.-ban, Mo.-on és
Csehszlovákiában is újjászületett,
megerősödött; egyetemi tanszékek és
kutatóintézetek létesültek.
 A fő változó tendenciák
1.) Szakmává vált, azaz professzionalizálódott. (Alapos
szakismeret, széles körű módszertani ismeretek, a
kutatás során pontos szabályok követése, kutatási
szabályok nagyon pontos formában való
megjelentetése.)
2.) Ágazatokra, szakszociológiákra vált szét, amelyet a
társadalmi igény kényszerítette ki.

3.) Az utolsó évtizedekben az empirikus szociológiai kutatás

terén sokkal nagyobb eredmények születtek, mint az
elméletalkotás terén. Egy-egy nagyobb társadalmi
jelenséget kíván megmagyarázni egy adott korszakban
vagy társadalomban. Az ezen elveket követő
szociológiákat empirikus szociológia

(neopozitivizmus).
Bronislaw Malinowski

- Az Osztrák-Magyar Monarchia lengyel

nemzetiségű állampolgára
- I. vh. alatt a Trobriand-szgt-en végzett
terepmunkát szokásos antropológiai
módszerre: megfigyeléssel, a lakókkal való
beszélgetéssel
- Ha valamilyen szokás, intézmény, hiedelem
létezik valamely társadalomban, akkor
annak biztosan van valamilyen funkciója
 Talcott Parsons
- bevezette a funkcionalizmust a szociológiába
 - elméletét szokás strukturalista -
funkcionalistának is nevezni
 - minden társadalomnak 4 feladatot kell ellátnia,
azaz 4 funkciója van, és ennek megfelelően
minden társadalmon, mint rendszeren belül 4
további alrendszer működik:
Parsons féle rendszerek

Társadalomfejlődés-elmélet hozzákapcsolása
 Robert Merton

 - 1-1 fennálló intézménynek, normának,

hiedelemnek nemcsak funkciói, de
diszfunkciói is vannak
 - Manifeszt (nyílt) és latens (rejtett)
funkciók megkülönböztetése
 - Ugyanaz az intézmény, norma, hiedelem
funkcionális lehet a társadalom egyik
osztálya, és diszfunkcionális a másik
osztálya számára.
 Merton középszintű elmélete
 Szerinte a szociológia középszintű
elméleteket tud legfeljebb megfogalmazni.
 Középszintű elmélet olyan elmélet, mely
egy jól definiálható jelenség (pl. deviáns
viselkedések) előfordulását értelmezi egy
adott társadalomban és korszakban-
azokaz empírikusan igazolni
(- mezoszintű (középszintű) elméletek esetében– a
társadalom konkrét problémáival kell foglalkozni pl.
harmóiaelmélet továbbfejlesztése)
Erich Fromm

 - szociálpszichológus
 - a nemzetiszocializmus társadalom-
lélektani okairól írt
 - Konrad Lorenz-cel való vita
 - Az agresszivitás gyökereit a
kapitalista viszonyok embertelenítő
hatásában látta
 Pierre Bourdieu
- a mai legnagyobb hatású francia szociológus
- kezdetben oktatásszociológiával foglalkozott
- a francia oktatási rendszer a bizonyíték a társadalmi egyenlőtlenségekért
- elméleteiben keveredik Weber, Marx, Durkheim és a francia
strukturalizmus hatása
- kiterjesztette kutatásait a kultúra egészére
- 3 féle tőke: gazdasági, kulturális és szociális vagy kapcsolati –
társadalmi- tőke)
- A társadalmi pozíció reprodukciójában növekvő szerepe van a kulturális
és kapcsolati tőkének
- Ezeket csak a családban és a baráti társaságban lehet elsajátítani
- Az iskola nem képes a fennálló különbségek kiegyenlítésére
- egyéni viselkedés-makrostruktúrák
- cselekvő ember hozza létre a struktúrákat
- a struktúrában elfoglal hely befolyásolja a cselekvést, gondolkodást,
ízlést
- összekötő: habitus
A MAGYAR SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE
 A XX. század eleji megszületése után
háromszor kellett újjászületnie.
– A 3 „derékbatörés”:
 polgári köztársaság, a Tanácsköztársaság bukása,
 a társadalomkritikus szociográfiai irányzat
elhallgatása ’45 után;
 ELTE Szociológiai Tanszékének feloszlatása, Szalai
Sándor letartóztatása.

megszűnt a szociológiai oktatás és kutatás

 A századfordulón a Huszadik Század c.
folyóirat és Társadalomtudományi
Társaság körül alakult szociológiai iskola

külföldi szociológia megismertetése, mo-i

problémák empirikus eszközökkel történő
vizsgálata. Elméleti háttér
Politikai állásfoglalása: kommunista
mozgalomtól a polgári liberális baloldalig.
Csoportvezető Jászi Oszkár (inkább
politológus) 1919 után nem működött
tovább, tagjai külföldre vándoroltak.
 A 2 vh. között nem volt olyan oktatás vagy
kutatás, amit szociológiának lehetne
nevezni.
 A ’30-as években kezdeményezések,
amely a szociológiai fejlődés irányába
haladt. (Hajnal István, Magyary Zoltán.) A
legfontosabb a falukutató vagy
szociográfiai irányzat magyar falvak
és a parasztság súlyos problémáinak
feltárása. Szépirodalmi, újságírói riporthoz
közel álló és tudományos módszereket
használtak fel.
 Tudományos igényű műveket
Erdei Ferenc írt:
falu, tanya, város trilógia, magyar
parasztság és paraszttársadalom. (A makói
tanyarendszer)

Féja Géza: Viharsarok

Illyés Gyula: Puszták népe
Szabó Zoltán: A tardi helyzet és a Cifra
nyomorúság
 Györffy István: társadalom-néprajz munkák.
 Városi-és munkásszociográfiák

Jahn Ferenc, Boldizsár Iván, Németh

László
 ’45 után a szociográfiai irányzat elhalt
totalitárius rendszer!!!
 Szalai Sándor (koncentrációs táborból jött
vissza) a II. vh. után az ELTE Szociológiai
Tanszékének vezetője. ’50-ben letartóztatják,
majdnem kivégzik.
A kialakult szociológuscsoport szétszóródott.
 1960-as évek politikai enyhülés +
igény a szociológiára
 Első műhelyek: Központi Statisztikai
Hivatal, MTA Szociológiai Kutató Intézete
ELTE, Közgazdaságtudományi Egyetem,
Magyar Rádió és Televízió
Tömegkommunikációs Kutató Csoportja.
 Az első nagyobb kutatások témái:
jövedelemkülönbségek, öngyilkosság,
alkoholizmus, társadalmi mobilitás, stb…
 Az 1970-es években (gazdasági reform ellen indított
ellentámadás) a szociológiát is több csapás: a teljes
publikációs tilalom és kutatás korlátozása egyes
témakörökben. visszahúzódott az elméleti
kérdésektől, empirikus vizsgálatra összpontosít módszertani
igényesség, szakszerűség
 Eredmények:
 1) válságfeltáró és adatfelvevő kutatások sorozata
 2) sokváltozós matematikai módszerek bevezetése
 3) bekapcsolódik a nemzetközi szociológiai tudományos
életbe
 4) 1978 Magyar Szociológiai Társaság
 5) ELTE, MKKE Szociológiai szakképzés
 6) Szociológiai intézetek + szociológiai kutatórészlegek
 7) Társadalomkutatási Informatikai Társulás (TÁRKI)
 1990-es rendszerváltás új
változásai
 1) megszűnt az erős cenzúra, a tabutémák, stb…
 2) külfölddel való együttműködés lehetősége
 3) csökkentek a kutatásra fordított erőforrások
 4) állami költségvetési kiadások csökkenése
egyes intézetek bezárása
 5) nehezebb a kutatási eredmények publikálása
 6) számos szociológus hagyja el a pályát