A társadalom strukturális

viszonyai
– a magyar társadalom
szerkezete 1945 előtt és a
szocialista időszakban
Társadalmi változások
Magyarországon 1945-től
napjainkig
 Társadalom, kultúra, 1945-1956

 1945 után megszűntek a kirívó vagyoni

különbségek.
 A földreform következtében a paraszti
népesség mintegy fele rendelkezett 5 és 25 hold
közötti birtokkal.
 A bérből élők – már forintban fizetett – stabil
béreket (átlagosan az 1938-as szint felére
csökkentették) kaptak.
 Az új pártok- és állami elit - az ún. káderek -
az '50-es években kiemelt fizetéseket kaptak.
 A társadalom átrétegződése

 A gazdasági és politikai változások a

társadalom szerkezete átalakul.

 A korszak elején a lakosság közel fele a
mezőgazdaságból élt, de ez a szám 1960-
ra 38%-ra csökkent.
 Csökkent az önálló kisiparosok és
kiskereskedők száma.
 Az ipari munkások az értelmiségiek, a
hivatalnokok száma nőtt.
 Oktatási rendszer

 1945-től kötelező nyolcosztályos általános

iskolai képzést pedagógushiányt
 Az iskolák államosítása (15 gimnázium maradt
egyházi kézen), több ezer pedagógus
fölmondása - nem voltak hajlandóak az
államosított iskolákban folytatni a munkájukat.
 A tananyagok gyors és sokszor az ideológiának
megfelelő átírása, az oktatáspolitika felzárkóztató
kampányai a színvonal csökkenését okozták.
 A korábbi esélyegyenlőtlenség csökkent az ’50-es
években - mindenki nagyobb eséllyel tanulhatott
tovább.
 Életkörülmények
 A Rákosi-korszakban a hatalom igyekezett mindent az ellenőrzése
alatt tartani.

 Nem működhettek független társadalmi szervezetek, egyesületek:

 A 6-10 éves gyerekek csak a kisdobos-
 A 10-14 évesek csak az úttörő-
 A 14 év feletti fiatalok csak a Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagjai
lehettek
 Az állambiztonsági szervek, a besúgók hada minden korábbinál
szorosabb ellenőrzés alá vonta az emberek életét. A félelem átitatta
a mindennapokat: senki sem érezhette magát biztonságban,
"mindenkiért jöhetett a nagy fekete autó"

 Az életszínvonal az ’50-es évek elején csökkent, és 1951-ben ismét

bevezették a jegyrendszert.

 A népesség száma növekedett – 1960-ban elérte a 9,9 milliót – ami

a fertőző betegségek és a csecsemőhalandóság visszaszorításának
köszönhető.
Társadalom és életmód
a Kádár-korban
 „Frizsiderszocializmus”
 A mezőgazdasági foglalkozók aránya jelentősen
csökkent, majd 1970 után az ipari munkások
aránya is csökkenni kezdett.
 A harmadik szektorban – szolgáltatás,
kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás,
közigazgatás – folyamatosan nőtt a
foglalkoztatottak száma.
 A korszak nagy vívmánya: hogy jelentősen
csökkent a szegénység – így az „csak”
százezres tömegre volt jellemző.
 A Kádár-rendszerben emelkedett szinte
valamennyi civilizációs mutató – 100%-os lett a
társadalombiztosításban részesülők aránya,
javult az iskolázottsági szint
 A jólét ára
 A viszonylagos jólétnek azonban ára volt!
 Elhanyagoltak egy sor, kevésbé fontosnak ítélt
területet (pl. a távközlés vagy az infrastruktúra
fejlesztés).
 A nagyvonalú szociális intézkedések
bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú
következményekkel. A társadalombiztosítási
kiadások 1960 és 1980 között a nyolcszorosára
nőttek, majd a költségek növekedése tovább
folytatódott a ’80-as években is.
 1960 és 1980 között a várható élettartam ismét
csökkent, különösen a középkorú férfiak
halálozási aránya romlott. Nőtt az
öngyilkosságok, és az alkoholisták száma.
 Oktatás

 Az 1970-es években az alapfokú

oktatásban áttörés – a népesség többsége
elvégezte a 8 általánost.
 Az egyetemi, illetve főiskolai képzésben
részesülők aránya alapján viszont az
európai sereghajtók közé kerültünk – nem
csak a nyugati, de a szocialista országok
többsége is lehagyott minket.
 Családok
 A gyerekszám folyamatosan csökkent.

 A GYES 1967-es bevezetése!

 „Fogyasztói kultúra”

 A fogyasztói javakat megpróbálta a hazai

ipar helyettesíteni. A nehezen
beszerezhető nyugati termékek –
orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágó,
lemezek, kazetták, kvarcórák – csak
csempészet révén kerültek
„forgalomba”.

HIÁNYGAZDASÁG
A magyar társadalom a
rendszerváltás után
 A rendszerváltás nyertesei és vesztesei
 A rendszerváltás nem változtatta meg egyszerre az
emberek mindennapi életét.

 Magyarországon már a szocializmus időszakában is

jelentős jövedelembeli különbségek léteztek, de a
rendszerváltás után ez a folyamat felgyorsult. A
reáljövedelmek 1996-ig csökkentek, ezt követően
azonban növekedésnek indultak. Kialakult egy jelentős
létszámú szegény réteg.

 Senki sem lehetett biztos a munkahelyében,

követelménnyé vált a folyamatos továbbképzés.
Megjelent a munkanélküliség.

 Nőtt a szellemi foglalkozásúak és a szolgáltatásban

dolgozók aránya, csökkent a fizikai dolgozók aránya.
Mezőgazdasági termelésből a társadalom 6%-a élt
2001-ben.
 Népesedési helyzet
 Folytatódott a születésszám csökkenése.

 Átalakult a család intézménye: a fiatalok

később kötnek házasságot és később
vállalnak gyerekeket.

 Nem csökkent az alkoholizmus, és

megjelenik a kábítószer-fogyasztás.

 A települések közti különbségek nőttek.

 Oktatási rendszer
 A rendszerváltással megszűnt a közoktatásban
a kötelező, központilag előírt tanterv, érvényesül
a szabad iskola- és tankönyvválasztás.

 A 18-22 éves népességben az egyetemi-

főiskolai hallgatók aránya a rendszerváltás
előttinek a kétszeresére nőtt.

 A rendszerváltás után megszűnt az egyházak

közvetlen állami felügyelete. Szabaddá vált a
vallási közösségek és egyházak alapítása.
Kultúra, művelődés és szabadidő
 Megszűnt a cenzúra, szabaddá vált
színházak, kiadók, folyóiratok alapítása,
így a korábbinál gazdagabbá vált a
kulturális termékek kínálata, de
kevesebben „fogyasztják” azokat.

 A szabadidő eltöltésében tovább

növekedett a televízió-nézés szerepe –
2000-ben egy átlagos állampolgár
szabadidejének 58%-át töltötte ki.