Település - struktúra

Településszociológia
 A településszociológia
 a szociológia ága a térbeli-társadalmi
egyenlőtlenségek rendszerét, a térbeli-
társadalmi konfliktusokat és
érdekviszonyokat vizsgálja a városokban
és falvakban, a regionális rendszerekben,
településhálózat egészében.
 A vizsgálatok tárgyát jelentő
településtípusok alapján beszélhetünk
város- illetve faluszociológiáról.
 Város és falu megkülönböztetése
 Jogi: államigazgatási rangjuk alapján
 Demográfiai: népességszám alapján
 Építészeti: beépítésük, morfológiájuk alapján
 Szociológiai megközelítések:
 - munkamegosztásban betöltött szerepük
szerint
 - gazdasági szerkezet, lakosságszám,
népességnagyság, a laksűrűség, a
településrendszerben elfoglalt hely, az
államigazgatási funkciói, a szociális, kommunális
ellátottság, a szolgáltatások fejlettsége, és a
történelmi hagyományok alapján komplexen.
 A város
 olyan település, amelynek valamilyen
(kulturális, ipari, kereskedelmi stb.)
jelentőségénél fogva különleges, törvény
szerint meghatározott jogállása van.
 A város élén ma általában a polgármester
áll.
 A város az emberi településformák
legmagasabb szerveződési szintje.
 Város
 1. Az a település ,amelynek lakossága és
környezete, a falvak számára bizonyos
központi funkciókat lát el.(szaküzletek,
spec. orvosi ellátás, magasabb szintű
iskolák)

 2. Lakossága heterogén, emberi

kapcsolatok
személytelenebbek,szomszédság, család
szerepe gyengül, gyengébb az egyén
viselkedésének társadalmi kontrollja,
gyakoribb a deviancia.
 Agglomeráció
 egy vagy többközpontú urbanizált
településrendszer, amelyben a
központot és a közvetlen
vonzáskörzetébe tartozó településeket
szoros kulturális, gazdasági,
kommunális és szolgáltatási
kapcsolatok jellemzik.
 (Nagyváros és azt körülölelő
településegyüttes)
 Község - Falu
 A község jogi és politikai kategória,
 A falu településföldrajzi fogalom.
 A magyar önkormányzati rendszerben a
két hagyományos településforma (város
és falu) a helyi kormányzás legalsó
szintjével (város és község)
nagymértékben egybeesik.
 A falu nem zárt építkezésű csoportos
település, a városnál rendszerint kisebb
településforma. A történelem folyamán a
falvak lakossága főként mezőgazdasággal
foglalkozott.
 Jellemzői
 Társadalmi kapcsolatok szorosak
 Társadalmi normákhoz történő
nagyobb fokú alkalmazkodás
 Nyugodtabb életmód
 Hagyományos gondolkodás
 Állattartási és növénytermesztési,
kertészkedési lehetőség
 Munkalehetőségek és szolgáltatások
kevésbé széles köre
 Fokozatos elöregedés
 Tanya

 Különleges típusa a magyar

településhálózatnak.
 Falvak, városok zárt beépítésű részén
kívül fekvő, egyedül álló vagy csak kevés
lakóépületből álló településeket és a
hozzájuk tartozó gazdasági épületeket.
 Lakói mezőgazdasággal foglalkoznak.
 (Külterületi lakott hely)
 Urbanizáció, városodás,
városiasodás
 urbanizáció - a népesség – többnyire a
kedvező munkalehetőségek miatt – a
falvakból a városokba vándorol
Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a
szuburbanizáció a legjellemzőbb.
 Városodás – városi népesség aránya nő

 Városiasodás – a települések városias

jellege emelkedik (emeletes épületek,

utak, kereskedelem, stb.)
 Szuburbanizáció, szegregáció,
slum, invázió, szukcesszió, filtráció
 szuburbanizáció - a városi népesség
agglomerációba költözése
 dezurbanizáció - a városi népesség
falvakba vándorlása, melyet főként a
békésebb életmód iránti vágyódás válthat
ki.
 szegregáció - az a jelenség, amikor egy-
egy településen belül a különböző
társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb.
lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A
szegregáció együtt jár a jövedelmi
viszonyok és a települési infrastruktúra
lényeges egyenlőtlenségeivel.
 Slum- építészetileg erősen leromlott
állagú, túlzsúfolt terület, ahol hátrányos
helyzetű, „társadalmon kívüli” társadalmi
csoportok koncentrálódnak.
(nyomornegyed – elítélő, a slum semleges
kifejezés)
 Inváziónak - az a jelenség, amikor egy
településrészbe, városi kerületbe a korábbi
népességtől eltérő népesség költözik be,
és amikor a korábban szokásos
tevékenységek, például a kiskereskedelem
mellé újabb tevékenységfajták települnek,
például nagy áruházakat építenek a
környéken.
 Szukcessziónak - nevezzük, amikor egyrészt az
invázió, másrészt a korábbi lakosság és
tevékenységek kiköltözése következtében a
településrész lakosságának és gazdasági
tevékenységeinek összetétele megváltozik,
kicserélődik.

 A szukcesszióval rokon fogalom a

lakásszociológiában használatos filtráció. - az
idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek,
szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi
lakók fokozatosan nagyobb és jobb minőségű
lakásokba költöznek. A lakások tehát mintegy
„lefelé", a lakók pedig „fölfelé" mozognak a
társadalmi, illetve a lakásstruktúrában.
 Vizsgáló módszerek

 Népszámlálás
 Település, népességszám szerinti
tagozódás – finomabb elemzés
 Baráth Etele (1984) 10 kategóriás
osztályozás – 1.kategória –
legelmaradottabb községek, 10. Bp.
 Központi támogatásban részesülő és
ezzel összefüggő fejlődési
lehetőségek – Szelényi (1990)
– 1. sorvadó falu és tanya 2.
hanyatló falu 3. stagnáló falu
4.fejlődő falu 5. gyorsan fejlődő,
városiasodó falu 6. kevéssé fejlődő,
főleg kisebb és nem megyeszékhely
város 7. erősen fejlesztett város
 Urbanizáció, városökológiai elméletek
 Az urbanizmus mint életforma
 Humánökológiai megközelítés → a környezet
befolyásolja az egyén és a társadalom viselkedését

 Louis Wirth: az urbanizmus mint életforma

 Indikátorok: lélekszám, heterogenitás, népsűrűség
 Következmények:
 Szegregáció előfordulásának nagyobb esélye
 Szolidaritás helyett verseny és formális ellenőrző
mechanizmusok
 Elsődleges kapcsolatok (család, rokonság,
szomszédok) szerepe csökken
 Belső szabályrendszer elvesztése, áttekinthetetlen
környező világ → befolyásolhatóság
 Összességében: személytelenebb, felfokozottabb,
pszichológiai veszélyforrás
 Az urbanizmus mint életforma:
kritikák, kiegészítések
 A lakosságszám nem feltétlenül meghatározó
(pl. afrikai városok)
 Nem választható szét élesen a falusi és urbánus
életmód
 Sok tényező szempontjából nem a lakóhely,
hanem a társadalmi-gazdasági helyzet, a
foglalkozás kategóriája meghatározó (Herbert
Gans)
 Szintézis: a város társadalmi jellegzetességeit
alapvetően a társadalmi struktúra határozza
meg, de nem független a környezeti
feltételektől sem.
 1. A chicagói szociológiai iskola elmélete
 a nagyvárosokban is bizonyos
városrészekhez kapcsolódnak
különféle tevékenységek itt
koncentrálódnak a lakosság különböző
rétegei. (deviancia, szegénység)

 városokban ökológiai elrendeződés

alapján a koncentrikus körök
elméletének megfogalmazása
 Városközpont az üzleti övezet (nagy áruházak,
bankok, szállodák, művelődési és szórakoztató
intézmények)
 Átmeneti övezet. Ez korábban viszonylag jó
lakásokat magukban foglaló bérházak területe
volt, fokozatosan romlás szegények,
újonnan bevándorlók,
társadalmi probléma, (szegénység, a
prostitúció, az alkoholizmus stb).
 A harmadik gyűrűben valamivel jobb helyzetű
munkások bérházakban,
 a negyedik övezet a munkások családi házas
területe,
 az ötödik övezetben új bérházak állnak.
 Végül a nagyváros körül van az ingázók
lakásainak övezete. Itt alakultak ki a kertes,
családi házas külvárosi területek, a „szuburbiák".
 A chicagoi iskola: értékelés
 Bár sok kritika érte számos fontos hozzájárulás
a városszociológiához:
 A szociológiai kutatás fontos módszertani
iskolája
 A lakosság területi elhelyezkedése nem
véletlenszerű, mögöttes folyamatok, okok
feltárása
 A városokban eltérő funkciójú és lakosságú
területek vannak amelyek rendszert képeznek
 A környezet befolyásolja az egyén és a
közösség viselkedését
 A városok első (máig szinte egyetlen) egységes
elméleti megközelítése
 2. A központtól a város határáig kinyúló
szektorok
 ipari szektorok,
 kereskedelmi szektorok
 lakóterületi szektorok.
 A szektorok kialakulásában szerep
a fő közlekedési utak, a levegő
minősége, domborzat ( dombokon és
a nagyobb folyók partján jobb
lakónegyedek helyezkednek el.)
 3. elmélet
 A nagyvárosokon belül több városmag

ezek köré többé-kevésbé független

városrészek
A városi övezetek elkülönülése együtt jár
lakosság erős szegregációjával.
 Régiók problematikája
 országon belül vannak az átlagosnál
sokkal fejlettebb, gazdagabb régiók,
(centrumnak vagy magnak (core))
 elmaradottabb, szegényebb régiók
(periféria)
 A centrum és a periféria között
helyezkedik el a „félperiféria".
 Regionális szociológiában
 a modern gazdasági fejlődés kezdeti
szakaszában erősen megnőnek a
regionális különbségek, mert a fejlődés a
magrégióban indul meg, és a perifériális
régiók csak lassan vagy egy ideig
egyáltalán nem követik azt.

 A fejlődés későbbi szakaszaiban

feltételezik a regionális különbségek
mérséklődését azzal párhuzamosan, hogy
a gazdasági fejlődés az ország minden
részére kiterjed.
 Enyedi György (1996) elmélete
 a fejlett országok regionális különbségei
megváltoznak
 régiók hanyatlásnak indulnak (nehézipar) – változó
gazdasági környezet hatására
 elmaradott falusi körzetek rugalmasan képesek az
újfajta gazdasági fejlődés követelményeinek
megfelelni - fellendülnek.
 földrajzi dekoncentrálódás - megerősödnek a kis- és
középvállalatok - dezurbanizációval.
 Néhány nagyváros, főleg a nemzetközi metropolisok
szerepe megerősödik, a metropolisok között szoros
kapcsolatok alakulnak ki.