SZEGEDI ZOLTÁN

PREZENSZKI J ÓZSEF

OGI TI
ME ED ME T
NEGYEDIK,
ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS

KOSSUTH KIADÓ
 SZERZŐK
PROF. DR. SZEGEDI ZOLTÁN (1., 2., 3., 7., 8. ÉS 9. FEJEZET)
DR. PREZENSZKIJÓZSEF (4., 5., 6. FEJEZET ÉS FÜGGELÉK)
DR. FODOR ZITA (9.34 ALFEJEZET)
DR. GYENGE BALÁZS (9.31-9.33ALFEJEZET)
MORVAI ROBERT (8.6 ALFEJEZET)
SALAMONNÉ DR. HUSZTY ANNA (8.5 ALFEJEZET)
DR. TELEKI KÁROLY (7.82, 7.83, 7.85 ÉS 7.86 ALFEJEZET)
LEKTOROK
PROF. DR. KOVÁCS ZOLTÁN
egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem
DR. MOLNÁR LÁSZLÓ
egyetemi docens
Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ISBN 978-963-09-6569-9
MINDEN JOG FENNTARTVA
©SZEGEDI ZOLTÁN, PREZENSZKIJÓZSEF 2003, 2005, 2008, 2010
©KOSSUTH KIADÓ 2003, 2005, 2008, 2010
Rövid tartalom
Előszó. ......................................................................................................................................... 21
Előszó a harmadik kiadáshoz .......................................................................................... 22
Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített kiadáshoz ............................................... 23
l. fejezet. A logisztika-menedzsment alapjai ............................................................. 25
1.1A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében ....................................... 25
1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai................................. 37
1.3 A teljesköltség-koncepció ...................................................................................... 40
2. fejezet. A logisztikai vevőkiszolgálás ........................................................................ 55
2.1 A logisztikai termék és annak jellemzői ........................................................... 55
2.2 Vevőkiszolgálás, vevőkiszolgálási szintek meghatározása ...................... 60
2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók ............................................................. 74
2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje .......................................................... 79
3. fejezet. A beszerzés menedzsmentje ....................................................................... 85
3.1 A beszerzés (ellátás) feladatai .............................................................................. 85
3.2 A beszállítói menedzsment ................................................................................... 90
3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában ..................................................... 100
3.4 Az ellátás korszerü megoldásai ........................................................................... 103
4. Az áruszállítás menedzsmentje .................................................................................. 117
4.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése ............................................................. 117
4.2 A hagyományos (konvencionális) áruszállítási rendszerek .................... 125
4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek ................................................................ 139
4.4 Egységrakományok az ámszállitásban, a csomagolás szerepe ésjelentősége 153
4.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói ..................................... 166
4.6 A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása .......................... 179
5. A készletezés-raktározás menedzsmentje ............................................................. 193
5.1 A készletezés általános kérdései ......................................................................... 193
5.2 A készletezési mechanizmusok, a készletezési modellek ........................ 197
5.3 A készletek tárolása, a raktározás ........................................................................ 214
5.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 224
5.5 A darabáruraktárak fizikai müködési folyamata,
a rendszerösszetevők megválasztása ................................................................ 241
5
 5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák .........................
5.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák .............................................................
245
250 Tartalom
5.8 A raktári folyamatok irányítása ............................................................................ 258
5.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése ................................................... 271
5.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő
mutatószámok .......................................................................................................... 276
Előszó ........................................................................................................................................ 21
6. Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak Előszó a harmadik kiadáshoz .......................................................................................... 22
menedzsmentje ..................................................................................................................... 285 Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített kiadáshoz ............................................... 23
6.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése ................................. 285
6.2 Az elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák ........................................... 290 l.fejezet. A logisztika-menedzsment alapjai ..................................................... ........ 25
6.3 A városi áruellátás, a city-logisztika .................................................................... 316 1.1 A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében ....................................... 25
6.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai ....................... 324 1.11 A logisztika rövid története .......................................................................... 25
1.12 A logisztika értelmezése................................................................................ 27
7. fejezet. A logisztika és a vállalati szervezet ............................................................. 333 1.13A logisztika küldetése ..................................................................................... 31
7.1 A logisztika helye a vállalati szervezetben ....................................................... 333 1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai ................................. 37
7.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben ............................................. 334 1.21A kölcsönhatások áttekintése ..................................................................... 37
7.3 A divizionális szervezet ........................................................................................... 338 1.22 A termék logisztikai kapcsolatai, kölcsönhatásai ............................... 37
7.4 A mátrixszervezet ...................................................................................................... 341 1.23Az ár logisztikai kölcsönhatásai ................................................................. 38
7.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatok magyarországi üzemeiben 342 1.24 A reklám logisztikai kölcsönhatásai ......................................................... 39
7.6 A szervezetfejlesztés lehetőségei ........................................................................ 343 1.25 Az elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai .............................. 39
7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása 1.3A teljesköltség-koncepció ...................................................................................... 40
és továbbfejlesztése .................................................................................................. 345 1.31 Az egyes költségtényezők összefüggései ............................................... 40
7.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési lehetőségei .................................. 347 1.32 A logisztikai költségek integrálása ............................................................ 41
7.9 A vállalati szervezet és az ellátási lánc kapcsolata ........................................ 361 1.33A logisztikai célfüggvény.............................................................................. 43
1.34 A logisztikai rendszer változásának hatása a különböző
8. fejezet. Az ellátásilánc-menedzsment ...................................................................... 363 költségekre ......................................................................................................... 46
8.1 A vállalati környezet változása és következményei ...................................... 364 1.35 A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel ............... 48
8.2 Az ostorcsapás-effektus .......................................................................................... 371 1.36 A logisztika felértékelődése ........................................................................ 49
8.3 Az ellátási lánc tagjainak egyi.ittműködése ..................................................... 382 1.37 A logisztika elvének érvényesülése .......................................................... 52
8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata .................................................... 395
8.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban ................................................. 398 2. fejezet. A logisztikai vevőkiszolgálás ........................................................................ 55
8.6 A nyomon követhetőség mint az ellátási láncok versenytényezője ..... 405 2.1 A logisztikai termék és annak jellemzői ........................................................... 55
2.11 A logisztikai terméket létrehozó rendszer ............................................. 55
9. fejezet. Az e-logisztika az ellátási láncban .............................................................. 409 2.12 A logisztikai termék ........................................................................................ 57
9.1 A hatékony információáramlás igénye ............................................................. 409 2.13 A push- és a puH-rendszer ............................................................................. 58
9.2 Az e-business logisztikai kihívása ....................................................................... 413 2.2 Vevőkiszolgálás, vevőkiszolgálási szintek meghatározása ...................... 60
9.3 Az e-logisztika szervezése ...................................................................................... 418 2.21 A vevőkiszolgálás értelmezése................................................................... 62
2.22 A vevőkiszolgálás elemei .............................................................................. 64
Függelék. Logisztikai központok a hálózati gazdaságban ................................... 437 2.23 Vevőkiszolgálási szintek, mutatószámok, normák............................ 67
Irodalon1 ................................................................................................................................... 465 2.24 A vállalati vevőkiszolgálási stratégia ........................................................ 69
Tárgymutató ............................................................................................................................ 470 2.25 A vevőkiszolgálási stratégia eszközei ...................................................... 70

6 7
 2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók ............................................................. 74 4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek ................................................................ 139
2.31 A logisztikai teljesítmények mérése ......................................................... 74 4.31 A kombinált áruszállítási rendszerek jellemzése ................................ 139
2.32 A naturális szolgáltatási színvonalmutatók ........................................... 75 4.32 A kanténeres áruszállítás .............................................................................. 142
2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje .......................................................... 79 4.33 A közúti-vasúti kombinált áruszállítás ..................................................... 146
2.41 A rendelési ciklus ............................................................................................. 79 4.34 A közúti-vízi kombinált áruszállítás .......................................................... 150
2.42 A vevői megrendelés útja ............................................................................. 80 4.35 A kombinált áruszállítás termináljai ......................................................... 152
2.43 A megrendelések feladása/felvétele ........................................................ 82 4.4 Egységrakományok az áruszállításban, a csomagolás szerepe
2.44Akommunikációs funkció .......................................................................... 83 és jelentősége ............................................................................................................. 153
4.41 Egységrakományok az áruszállításban ................................................... 153
3. fejezet. A beszerzés menedzsmentje ....................................................................... 85 4.42 A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban ....... 159
3.1Abeszerzés(ellátás)feladatai.............................................................................. 85 4.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói ..................................... 166
3.11 A beszerzés mint logisztikai funkció........................................................ 86 4.51 Az áruszállítási mód megválasztása, a fuvarintegrátorok szerepe ..... 166
3.12 A beszerzési koordináció ............................................................................. 86 4.52 A szállítások előkészítése, a jármúvek megrakása ............................. 168
3.13 A beszerzéssei kapcsolatos célok és tennivalók ................................. 87 4.53 A közúti áruszállítás szervezése ................................................................. 171
3.14 Új trendek a beszerzés területén ............................................................... 88 4.54 A nagytérségi irányítórendszerek, a flottamenedzsment ............... 177
3.2 A beszállítói menedzsment ................................................................................... 90 4.6 A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása.......................... 179
3.21 A beszerzési információgyújtés, piackutatás ....................................... 90 4.61 A fuvarozás értelmezése, a fuvarozási szerződések .......................... 179
3.22 Abeszállítók minősítése ............................................................................... 93 4.62 A szállítmányozás értelmezése, a szállítmányozási
3.23 Akapcsolatmenedzsment ........................................................................... 98 szerződések, megbízások ............................................................................ 181
3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában ..................................................... 100 4.63 A vasúti árutovábbítás és szabályozása ................................................... 183
3.31 A beszerzés proaktív jellege ........................................................................ 101 4.64 A közúti árutovábbítás szabályozása ....................................................... 185
3.32 A beszerzési információs rendszer .......................................................... 102 4.65 A nemzetközi árutovábbításban alkalmazott fontosabb paritások ..... 190
3.4 Az ellátás korszerú megoldásai ........................................................................... 103
3.41 AJIT - just in time elv alkalmazása ........................................................... 104 5. A készletezés-raktározás menedzsmentje ............................................................. 193
3.42 A kanban-termelésirányítás ......................................................................... 108 5.1 A készletezés általános kérdései ......................................................................... 193
3.43 AZ MRP-rendszerek ........................................................................................ 110 5.11 A készletek értelmezése, a készletezés általános fogalmai ............. 193
3.44ACross-Docking .............................................................................................. 112 5.12 A készletek csoportosítása, a készletezési költségek ........................ 196
3.45 A Contimraus Replenishment .................................................................... 113 5.2 A készletezési mechanizmusok, készletezési modellek ........................... 197
3.46 A Quick Response ........................................................................................... 115 5.21 A készletezési mechanizmusok áttekintése, múködése .................. 197
3.47 A Postponemen t- késleltetés ..................................................................... 116 5.22Jellegzetes készletezési modellek ............................................................. 200
5.23 A készletváltozások kezelése, a számítógépes készletgazdálkodás 211
4. Az áruszállítás menedzsmentje ....................... ..................................................... ...... 117 5.3 A készletek tárolása, a raktározás ........................................................................ 214
4.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése ............................................................. 117 5.31 A raktározás helye és szerepe a logisztikai rendszerekben ............ 214
4.11 Aközlekedés és az áruszállítás értelmezése ......................................... 117 5.32 A raktározási folyamatok rendszerszemléletú értelmezése .......... 222
4.12 Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése ................................ 119 5.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 224
4.13 Szállítási láncok, logisztikai áruszállítási rendszerek ........................ 123 5.41 Az általános darabáru-raktározási rendszerek áttekintése ............. 224
4.2 Ahagyományos (konvencionális) áruszállítási rendszerek .................... 125 5.42 A tárolási rendszerek ........................................................................ :............. 225
4.21 A vasúti áruszállítás ......................................................................................... 125 5.43 Az anyagmozgató rendszerek .................................................................... 233
4.22 A közúti áruszállítás ........................................................................................ 127 5.44 A létesítményrendszerek ............................................................................. 238
4.23 A vízi áruszállítás .............................................................................................. 131 5.5 A darabáruraktárak fizikai múködési folyamata,
4.24 A légi áruszállítás .............................................................................................. 134 a rendszerösszetevők megválasztása ................................................................ 241
4.25 A csővezetékes áruszállítás .......................................................................... 136 5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák ......................... 245

8 9
 l'

5.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák ............................................................. 250 7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása
5.8 A raktári folyamatok irányítása ............................................................................ 258 és továbbfejlesztése .................................................................................................. 345
5.81 A raktári folyamatok irányításának feladatai, információ i .............. 258 7.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési lehetőségei .................................. 347
5.82 A tárolótéri alapfolyamatok irányítása .................................................... 262 7.81 Akihelyezés (outsourcing) koncepciója ................................................ 347
5.83 Az adat- és információtovábbítás korszerú módszerei 7.82 Insourcing, cosourcing, nearshoring, offsharing .............................. 349
raktárakban, komplex hardver-szoftver rendszerek ......................... 266 7.83 3PL/4PL ................................................................................................................ 349
5.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése ................................................... 271 7.84 A kiszervezés előnyei és kockázatai ......................................................... 351
5.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő 7.85 Akiszervezés gyakorlata ............................................................................... 354
n1utatószán1ok .......................................................................................................... 276 7.86 Logisztikai outsomeing Magyarországon ............................................. 356
7.87 A termelés-kiszervezés szintjei ................................................................... 358
6. Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak 7.9 A vállalati szervezet és az ellátási lánc kapcsolata ........................................ 361
menedzsmentje ..................................................................................................................... 285
6.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése ................................. 285 8. fejezet. Az ellátásilánc-menedzsment ...................................................................... 363
6.11 Az ellátási-elosztási rendszerek kapcsolatai, főbb modelljei ......... 285 8.1 A vállalati környezet változása és következményei ...................................... 364
6.12 Az ellátási logisztika főbb feladatai ........................................................... 287 8.11 Az értékrendszer .............................................................................................. 365
6.13 Az elosztási logisztika főbb feladatai ....................................................... 289 8.12 Az ellátási lánc értelmezése ......................................................................... 367
6.2 Az elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák ........................................... 290 8.13 A folyamatok az ellátási láncban ................................................................ 370
6.21 Az értékesítési és az áruáramlási csatornák kapcsolata ................... 290 8.2 Az ostorcsapás-effektus .......................................................................................... 371
6.22 Az áruáramlási csatornák összetevői, alrendszerei ........................... 292 8.21 Az ostorcsapás-effektus értelmezése, okai ............................................ 371
6.23 Korszerú áruáramlási csatornák kialakítása 8.22 Az ostorcsapás-effektus következményei, hatásai .............................. 376
Cross-Docking technika alkalmazásával ................................................ 295 8.23 Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentése ............................... 378
6.24 Az ellátási lánc (hálózat) koncepciójára épülő rendszerek ............ 299 8.24 Az ostorcsapás-effektus hatása a logisztikai rendszerre .................. 380
6.25 A CEP (Courier, Express, Parcel) szolgáltatások sajátos 8.3 Az ellátási lánc tagjainak együttmúködése ..................................................... 382
szerepe az elosztási logisztika területén ................................................ 306 8.31 Partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek .......................................... 384
6.26 Az elosztási rendszerek áruáramlási folyamatainak korszerú 8.32 Az ellátási lánc tagjai közötti kapcsolatok alapvető formái ............ 387
irányítása, az áru nyomon követése ......................................................... 311 8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata .................................................... 395
6.3 A városi áruellátás, a city-logisztika .................................................................... 316 8.41 A beszállítá bevonása a fejlesztésekbe .................................................... 395
6.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai ....................... 324 8.42 A partnerkapcsolatok dilemmái ................................................................ 396
6.41 A visszutas logisztika értelmezése, csatornái ....................................... 324 8.43 Az erőviszonyok alakulása ........................................................................... 396
6.42 A hulladékkezelés és az újrahasznosítás feladatai ............................. 326 8.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban ................................................. 398
8.51 Az értéklánc és az ellátási lánc gyakorlati megközelítésben .......... 398
7. fejezet. A logisztika és a vállalati szervezet ............................................................. 333 8.52 Az ellátási lánc nyújtotta üzleti lehetőségek ......................................... 400
7.1 A logisztika helye a vállalati szervezetben ....................................................... 333 8.53 Új partnerkapcsolatok létesítése .............................................................. 401
7.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben ............................................. 334 8.54 Az ellátási lánc feletti ellenőrzés eltolódása .......................................... 402
7.21 A fejlesztendő szervezet ................................................................................ 335 8.55 Döntési dilemmák ........................................................................................... 404
7.22 A közbenső szervezeti forma ...................................................................... 336 8.6 A nyomon követhetőség mint az ellátási láncok versenytényezője ..... 405
7.23 Az integrált logisztikai szervezet ................................................................ 337
7.3 A divizionális szervezet ........................................................................................... 338 9. fejezet. Az e-logisztika az ellátási láncban .............................................................. 409
7.4 A n1átrixszervezet ...................................................................................................... 341 9.1 A hatékony információáramlás igénye ............................................................. 409
7.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatoknál ................................................. 342 9.ll A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének informatikai igényei 409
7.6 A szervezetfejlesztés lehetőségei ........................................................................ 343 9.12 Az információmegosztás .............................................................................. 410
9.13 Az e-gazdaság hatása a logisztikai rendszerre ...................................... 411

10 ll

,
 9.2 Az e-business logisztikai kihívása ....................................................................... 413
9.3 Az e-logisztika szervezése ...................................................................................... 418 Ábrák jegyzéke
9.31 Az e-technológiák fejlődési szakaszai, hatásai ..................................... 418
9.32 Az e-technológia kihatása a logisztikai folyamat szerkezetére .......... 420
9.33 Az ellátási folyamat megváltozott helyzete ........................................... 427
9.34 Az e-ellátási lánc szereplői ........................................................................... 429
9.35 Raktározás és szállítás és készletezés az e-logisztikában ................. 434 1.1 A logisztika céljainak változása az idő függvényében ............................... 26
1.2 A logisztikai célok elérésének eszközei az egyes időszakokban ........... 27
Függelék. Logisztikai központok a hálózati gazdaságban 1.3 A vállalati logisztikai alrendszerek kapcsolatrendszere ............................ 29
(A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok menedzsmentje) .................. 437 1.4 A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment értelmezése ....................... 30
l.A logisztikai központok kialakulásának háttere ............................................. 437 1.5 A körjárat modellje ................................................................................................... 36
2. A logisztikai központok funkciói, szolgáltatásai ............................................. 440 1.6 A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások ............. 38
3. A logisztikai szolgáltató központok létesítésének feltételei, 1.7. Példák a költségek közötti konfliktusokra ..................................................... 41
a hálózati szemlélet megvalósítása ....................................................................... 443 1.8 A költségek egy lehetséges felosztási módja ................................................. 42
4. A logisztikai szolgáltató központok szerepe az áruellátási feladatok 1.9 A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai
hatékony, környezetkímélő és energiatakarékos megoldásában ............ 446 teljesítmény kialakításában ................................................................................... 44
5. A nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakítása logisztikai/ 1.10 A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel ........................ 49
áruforgalmi központok létesítésével ................................................................... 449
5.1 Az áruáramlatok átrendeződése Európában .......................................... 450 2.1 A logisztikai rendszer szerkezete ........................................................................ 56
5.2 Áruszállítási hálózatok, áruáramlási infrastruktúra 2.2 A költségek rétegződése az árbevételben ....................................................... 57
kialakítása, fejlesztése Európában ............................................................... 453 2.3 A logisztikai rendszer folyamatdiagramja ....................................................... 58
6. Magyarország a logisztikai hálózati kapcsolatokban .................................... 457 2.4 A logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása .......................................... 59
6.1 Magyarország helye az európai hálózatban ............................................ 457 2.5 A logisztikai folyamat elemeinek hálózatszeni kapcsolódása ............... 60
6.2 Logisztikai központok Magyarországon .................................................. 458 2.6 Az árbevétel alakulása a logisztikai szolgáltatási színvonal
változtatásának függvényében ............................................................................ 64
Irodalotn ................................................................................................................................... 465 2.7 A költség/vevőkiszolgálási viszony dilemmája ............................................ 68
Tárgymutató ............................................................................................................................ 470 2.8 A vevő reakciója ismételt hiánycikk esetén .................................................... 71
2.9 A termelési és a szállítási teljesítmények alakulása (1992-1996) ........... 73
2.10 A logisztikai célok fontosságának alakulása Németországban,
az Egyesült Államokban és Kínában ................................................................. 73
2.11 A vevői rendelési ciklus szemléltetése ............................................................. 80
2.12 A rendelésfeldolgozás folyamata ....................................................................... 82

3.1 A beszerzés három felfogása ................................................................................ 89

3.2 Az egy-, illetve a kétbeszállítás modellműködése ....................................... 92
3.3 A beszállítá kiválasztásának folyamata ............................................................. 94
3.4 Beszállítási adatlapminta ....................................................................................... 95
3.5 A Kraljic-mátrix ........................................................................................................... 99
3.6 A beszerzési modulok integrációja ................................................................... 103
3.7 Anyag- és információáramlás a hagyományos és aJIT-rendszerben ........ 105
3.8 A rendelési ciklusidő csökkenése a villamos és az elektronikai
iparágban ..................................................................................................................... 107

13
3.9 A kanban-rendszer szabályozókörei és információáramlása ................. 109 5.5 A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő
3.10 A Cross-Docking működési elve ......................................................................... 113 normális eloszlása esetén ...................................................................................... 205
5.6 A készlet várható alakulása a tervidőszakban ............................................... 208
4.1 Vázlat az RST-folyamatok szemléltetésére ....................................................... 120 5.7 A készlet alakulása véletlen ütemezésű, egyenlő nagyságú
4.2 Az áruszállítási feladatok áttekintése ................................................................ 121 szállítmányok érkezése és egyenletes keresletesetén ............................... 209
4.3 Közvetlen, egytagú (a) és közvetett, többtagú (b) szállítási lánc ........... 124 5.8 A készletezési rendszer struktúrája ................................................................... 211
4.4 Kéttengelyes, eltolható oldalfalú vasúti kocsi ................................................ 126 5.9 A termelési folyamat fázisai és műveletcsoportjai ....................................... 215
4.5 Emelőhátsó fallal felszerelt zártszekrényes tehergépkocsi ...................... 129 5.10 Főbb készletezési-raktározási csomópontok a teljes logisztikai
4.6 Konténerszállító hajó .............................................................................................. 134 folyamatban ................................................................................................................. 218
4.7 Személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgép .......................... 136 5.11 A raktározási rendszert és kapcsolatait szemiéitető modell ................... 222
4.8 A kombinált áruszállítási rendszerek fő csoportjai ..................................... 140 5.12 Az állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek alapesetei ................. 226
4.9 1C típusú, 20 láb (6058 mm) hosszú nagykonténer ................................... 144 5.13 Az állványos, statikus tárolási rendszerek főbb változatai ........................ 228
4.10 Nagykonténerek rakodása konténer-bakdaruval ........................................ 145 5.14 Bejárható tárolóállvánnyal berendezett raktárrész
4.11 Nagykonténerek rakodása mobil rakodógéppel ......................................... 146 (BITO-Lagertechnik) ............................................................................................... 230
4.12 Pótkocsis tehergépkocsi alacsony rakfelületű (Ro-La) 5.15 Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek főbb változatai ................. 230
vasúti kocsin ................................................................................................................ 146 5.16 Görgőspályás utántöltős tárolóállvánnyal berendezett
4.13 Csereszekrények vasúti kocsira rakodása ....................................................... 148 raktárrész (BITO-Lagertechnik) .......................................................................... 231
4.14 Nyerges félpótkocsi rakodása bakdaruval zsebesvasúti kocsiba ......... 148 5.17 Vezetősínes utántöltős állványostárolás ......................................................... 232
4.15 Nem daruzható nyerges félpátkocsik lengőhiclas vasúti kacsikon ...... 148 5.18 A gépi hajtású emelőtargoncák néhány változata ....................................... 234
4.16 A vasúti szerelvény összeállítása bimadális rendszerű kombinált 5.19 Normál emelőtargonca alkalmazása különböző tárolási
szállítás esetén ............................................................................................................ 149 rendszerek esetében ................................................................................................ 235
4.17 Tengeri Ro-Ro hajó ................................................................................................... 150 5.20 Emelőtargoncákkal kiszolgált, rekeszes tárolóállvánnyal
4.18 Tengeri kikötő konténerterminálja (részlet) ................................................. 153 berendezett raktárrész Qungheinrich) ............................................................ 236
4.19 Rakodólapok ............................................................................................................... 155 5.21 Az utántöltős és a szatellitkocsis kiszolgálású állványok
4.20 A sík rakodólapos rakományok rögzítése ....................................................... 156 feltöltésének és ürítésének elve .......................................................................... 237
4.21 Roli típusú kiskonténerek ...................................................................................... 157 5.22 Felrakódaru alkalmazása különleges állványok kiszolgálására ............. 237
4.22 Logistikbox .................................................................................................................. 158 5.23 Az átvevő (Á) és a kiadó (K) helyiségek (területek) raktáron
4.23 Egyutas (egyszerhasználatos) rakodólap fóliatekercs belüli elrendezésének főbb változatai ............................................................. 239
kezeléséhez ................................................................................................................. 163 5.24 Dokkolókapuk a raktár hosszirányú fala mentén
4.24 A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere ...... 164 (Hafa-rendszer) .......................................................................................................... 240
4.25 Vázlat a berakási tervszerinti rakományelhelyezés 5.25 Raktártelep belső gépkocsiút- és vasúthálózata ........................................... 241
szen1léltetésére ........................................................................................................... 169 5.26 A darabáruraktárak működési folyamata ........................................................ 242
4.26 A közúti áruszállítás főbb szervezési modelljei ............................................ 172 5.27 A tömbtárolás (a), a soros tárolás (b) és a vegyes tárolás
4.27 Vázlat a szállítási kapcsolatok szemléltetésére .............................................. 173 (c) elrendezés i vázlata ..................................................................................... ........ 246
4.28 A járatok megjelenítésére szolgáló menürendszer (példa) .................... 176 5.28 Hűtőgépgyár készáruraktára tárolóterületének elrendezése ................ 247
5.29 Vázlat az ABC-elemzéssei támogatott terülerkijelölési stratégia
5.1 A készletezés elvi lefolyása .................................................................................... 195 megvalósításának szemléltetéséhez ................................................................. 249
5.2 A készletváltozás különböző készletszintezési mechanizmusok 5.30 A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős komissiózás
esetén ............................................................................................................................. 199 folyamarábrája ............................................................................................................ 251
5.3 A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő 5.31 A megrendelésenkénti párhuzamos vagy kétlépcsős
determinisztikus jellege esetén ........................................................................... 201 .komissiózás folyamarábrája .................................................................................. 252
5.4 A költségek alakulása a rendelési tételnagyság függvényében ............. 202 5.32 A tartalék és a komissiózó raktárrészek kapcsolata .................................... 254

14 15
5.33 Árugyüjtés komissiózó emelőtargoncával ..................................................... 255 6.16 Vázlat az l. körzetbenlevő üzletek területi megoszlásának
5.34 Az utántöltő (tartalék) tárolók és a komissiózó tér kapcsolatának szen1léltetésére ............................................................. .'............................................. 322
néhányváltozata ........................................................................................................ 256 6.17 A zárt láncú gyártás újrahasznosítási modellje ............................................. 328
5.35 Komissiózás karusszelrendszerü állványokról ............................................. 257
5.36 Vázlat a raktározási alapfolyamat és az irányítási folyamat 7.1 Funkcionális szervezet önálló logisztikai funkció nélkül ........................ 335
kapcsolatainak szemléltetéséhez ....................................................................... 259 7.2 Funkcionális szervezet részlegesen centralizált logisztikával ................ 337
5.37 A tárolóhely és az áru jelölésének egy lehetséges változata .................... 260 7.3 Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval ............. 338
5.38 Akartotékrendszerü adatnyilvántartás és információáramlás 7.4 Divizionális szervezet elivíziónként kialakított logisztikai
folyamatábrája ............................................................................................................ 263 egységgel ...................................................................................................................... 339
5.39 A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás 7.5 Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval ............................. 340
folyamatábrája ............................................................................................................ 264 7.6 A tnátrixszervezet ...................................................................................................... 341
5.40 A számítógépes raktárirányítási rendszer általános felépítése .............. 265 7.7 A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása ........................................ 344
5.41 Az irányítási és a végrehajtásiszint közötti információátvitel 7.8 A kihelyezési moclell .......................... ...................................................................... 348
néhány korszerü megoldása ................................................................................ 269 7.9 Logisztikai szolgáltató fejlődése ......................................................................... 350
5.42 Teljes egységrakományok tárolására alkalmas önhordó 7.10 Kiszervezett logisztikai tevékenységek Magyarországon (2009)
magasraktár ................................................................................................................. 273 és a világban (2008) ................................................................................................. 357
7.11 Az outsomeing-kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége
6.1 A logisztikai lánc összetevőinek kapcsolata (részlet) ................................ 285 (2003, 2009 és jövőbeli elvárások) ..................................................................... 358
6.2 A gazdasági renelszerek jellegzetes moclelljei ............................................... 286 7.12 A kiszervezés szintjei ............................................................................................... 359
6.3 AJIT-elvü ellátás szállítási kapcsolatai kialakításának 7.13 Az ellátási lánc renelszere (kapcsolati háló) ................................................... 361
(a logisztikai áruszállítási rendszer megvalósításának) gyakori
változatai ....................................................................................................................... 288 8.1 A Porter-féle értéklánc ............................................................................................. 364
6.4 Az AHMJIT-elv szerint müköclő beszállítói kapcsolatrendszere .......... 289 8.2 A Porter-féle értékrendszer ................................................................................... 365
6.5 Az értékesítési csatornák főbb változatai ........................................................ 291 8.3 Az értéklánc kapcsolódó folyamatai ................................................................. 366
6.6 Az elosztási rendszerek vertikális struktúrájának alaptípusai ................ 293 8.4 Versenyelőnyök elérésének mócljai az értékláncban ................................ 366
6.7 Vázlat abeszállítók és a fogadóhelyek közvetlen (a) 8.5 A cégek logisztikai "rálátásának" a kiterjedési köre .................................... 369
és egylépcsős (b) kapcsolati rendszerének szemléltetésére .................. 295 8.6 A logisztikai "rálátás" kiterjedési körének bővítése .................................... 370
6.8 Vázlat a Cross-Docking technika alkalmazásának 8.7 Áramlások az ellátási láncban .............................................................................. 371
szen1léltetésére ........................................................................................................... 297 8.8 A megrendelések C és a vásárlás) alakulása az idő
6.9 Az áruáramlás egy lehetséges struktúrája ECR-módszer függvényében ............................................................................................................. 373
alkalmazása esetében .............................................................................................. 298 8.9 Az ellátási lánc dinamikája .................................................................................... 376
6.10 Az ellátási lánc (hálózat) egyszerüsített vázlata, a vezértermékek 8.10 Készletek és készletinformációk az ellátási láncban:
szervezett pályájának feltüntetésével ............................................................... 300 az ostorcsapás-effektus ........................................................................................... 377
6.11 Az ellátási láncra épülő hálózat nagyvonalú vázlata ................................... 301 8.11 Az ellátási lánc egy lehetséges moclellje .......................................................... 380
6.12 A hálózatba telepítendő készletezési csomópontok 8.12 Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ideális
meghatározásának egy lehetséges (költségszempontú) moclellje állapot ............................................................................................................................ 381
(Schary- Larsen-modell) ......................................................................................... 303 8.13 Az ellátási láncok létrehozásának szemléletmódbeli modellje .............. 384
6.13 Vázlat az elosztási rendszerben levő készletek DRP-logikája 8.14 A vállalatközi kapcsolatok fő típusai ................................................................. 385
szerinti kezelésének szemléltetéséhez ............................................................ 305 8.15 Vállalatközi kapcsolatok ......................................................................................... 389
6.14 Légi-közúti szállításra épülő expressz szolgáltató egy lehetséges 8.16 Vevő-szállító függőségi rács .................................................................................. 392
kiszolgálási tnodellje ............................................................................................... 308 8.17 Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati renelszere ................................. 394
6.15 A city-terminál szerepe a városi áruforgalom szervezésében ................ 319 8.18 A nyomon követhetőség előnyei ........................................................................ 406

16 17
9.1
9.2
A klasszikus ellátásilánc-struktúra ..............................................................413
A kiskereskedelmi lépcső kiiktatása az elektronikus Táblázatok jegyzéke
kereskedelen1 révén ................................................................................... 414
9.3 A nagykereskedő és a kiskereskedő kiiktatása az elektronikus
kereskedelen1 révén ................................................................................... 414
9.4 Az e-technológiák fejlődési szakaszai ...................................................... 418
9.5 Az e-logisztika folyamatának szerkezete ...................................................421 1.1 Aminőség megítélésének összetevői .............................................................. 34
9.6 Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést
befolyásoló szintjei .................................................................................... 422 2.1 A vevőkiszolgálás elemei....................................................................................... 65
9.7 A RFID néhány lehetséges előnye a gyógyszeripari cégek 2.2 Teljesítménymutatók (KPI-k) alakulása ........................................................... 78
szátnára ....................................................................................................... 424
9.8 Vállalati funkciók az e-logisztikában ....................................................... 427 3.1 Abeszállítók komplex minősítése (értékelővezető) .................................. 97
3.2 MRP-tábla ...................................................................................................................... lll
Függelék
l. Vázlat a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szolgáltató központ 4.1 A közlekedési alágazatok alkalmazási területei az áruszállításban,
kapcsolati rendszerének szemléltetéséhez .......................................................... 445 előnyei, hátrányai ...................................................................................................... 138
2. Logisztikai szolgáltató központok/áruforgalmi központok elvi 4.2 A szűken értelmezett huckepack közúti-vasúti szállítási rendszerek
hálózati kapcsolati rendszere .................................................................................... 449 főbb jellen1zői ............................................................................................................. 149
3. Transzeurópai (krétai, illetve helsinki) közlekedési folyosók ...................... 454
4. Az európai szállítási folyosók távol-keleti és ázsiai kapcsolatai ................... 456 5.1 A bázisidőszak szükségleteinek alakulása ...................................................... 205
5. Országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok létesítésére 5.2 A bázisidőszak utánpótlási idejének alakulása ............................................. 206
számításba vehető körzetek (a szaktárca 1998-as határozata alapján), 5.3 A raktárkészlet várható alakulása a tervidőszakban ................................... 207
azok hálózati kapcsolatai, a fejlesztési fázisbanlevő központok 5.4 A tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztását
tnegjelölésével .................................................................................................................. 458 befolyásoló főbb tényezők ................................................................................... 243
6. A BILK jelenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai) kapcsolatai ............ 459 5.5 A raktári anyagmozgató rendszerek, gép- és eszközfajták fontosabb
jellen1zői ....................................................................................................................... 244
5.6 A rszorzótényező közelítő értékei .................................................................... 279
5.7 A raktárterület kihasználhatósági tényezőinek közelítő értéke ............. 279

7.1 A logisztikai funkciók szervezeti elhelyezkedése ........................................ 336

7.2 Akihelyezés előnyei és kockázatai .................................. .................................. 364

8.1 Az ellátási lánc főbb jellemzői .............................................................................. 368

8.2 Szállítók és vevők közötti stratégiai szövetségek alakulása ..................... 393

9.1 Összevetés: a hagyományos logisztika és az e-kereskedelem

logisztikája ................................................................................................................... 414

Függelék
l. Az ellátási láncokhoz, hálózatokhoz kapcsolódó főbb logisztikai
szolgáltatások csoportosítása .............................................................................. 442

19
 Előszó

Az elmúlt két évtizedben jelentős változások következtek be Magyarországon

a gazdálkodástudományok területén. Ezek közül az egyik legfontosabb a lo­
gisztika hangsúlyosabb megjelenése, amit főként az információtechnika fejlő­
dése tett lehetővé.
A 21. századközgazdász-és mérnökhallgatójának, függetlenül jövendőbeli
munkakörétől, pontosan látnia, ismernie kell a logisztikai folyamatokkal össze­
függő vállalati átrendező elvet. Szakmai életútjában többször is tapasztalni fog­
ja a logisztikának mint sikertényezőnek a fontosságát.
Logisztikai problémákkal ma már minden gazdasági szakembernek, veze­
tőnek foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy termelési, kereskedelmi, szol­
gáltatási vagy netán pénzügyi területen dolgozik Ennek oka egyrészt az, hogy
a gazdaság életritmusa (és a kapcsolódó termékáramlás) jelentősen felgyor­
sult, másrészt az, hogy a verseny élesebbé vált, s most már nem igazán a termék
maga, hanem sokkal inkább a kapcsolódó szolgáltatások határozzák meg an­
nak piaci eladhatóságát
A logisztika tudománya napjainkban újra forradalmi változások előtt áll:
a jövőben, a vállalati határokat "szétfeszítve", a termék teljes életútját kell opti­
malizálnia. A holnap logisztikai vezetője már ma sem tud tevékenykedni az ellá­
tási lánc funkcióinak ismerete nélkül. Az ellátásilánc-menedzsment - SCM
(Supply Chain Management) - azonban már túllép a vállalati határokon, ezért
gyakran tabukba ütl<:özik Ezek ledöntése másfajta készségeket igényel. Termé­
szetesen a jövőben is szükség lesz a logisztikai alapok ismeretére, emellett
azonban megjelennek a hálózatok, a vállalatközi információs rendszerek, illet­
ve a stratégiai partnerkapcsolatok kérdései is.
A könyv célja, hogy a legújabb felfogás szerint mutassa be a korszerü logisz­
tikamint interdiszciplináris tudományág alapjait, az integrált logisztikai kon­
cepció gazdálkodási vonatkozásait. A reálfolyamatok tárgyalásától, azaz
a konkrét áruáramlási (szállítási, készletgazdálkodási, raktározási stb.) rendsze­
rektől kiindulva eljutunk az ellátási lánc szemléletmódjának részletes elemzé­
séig, a legújabb logisztikai megoldások ismertetéséig.
A könyv elsősorban a közgazdász, gazdálkodási, illetve müszaki szakirányos
egyetemi-főiskolai hallgatóknak szól. Olyan összefoglaló könyvet kapnak a ke­
zükbe, amely könnyen tanulható, logikus lépésekkel vezet el a technológiai
alapoktól a bonyolult ellátási menedzsmentkérdésekig.
A könyvet azok a vállalati gazdasági szakemberek is haszonnal forgathatják,
akik tömör, áttekinthető formában szeretnének választ kapni cégük vagy rész-

21
legük logisztikai problémáira. A könyv főként mikrologisztikai témákat tárgyal,
s csak érintőlegesen említi a makrologisztikai kérdéseket.
A szerzők gondos körültekintéssel végezték munkájukat, ám előfordulhat,
hogy egy-egy változás elkerülte figyelmüket. Éppen ezért köszönettel vesznek
minden hasznos észrevételt, javaslatot annak reményében, hogy egy későbbi
kiadásban felhasználhatják azokat.
A könyvhöz honlap is készült. Célunk ezzel egyrészt az, hogy az olvasók
megoszthassák egymással a tárgyalt témakörökkel kapcsolatos véleményeiket,
másrészt pedig az, hogy esettanulmányok, ellenőrző kérdések, powerpointos
előadásanyagok, szainnai linkek, logisztikai szótárak is az olvasók rendelkezé­
sére álljanak. A honlapot folyamatosan frissítjük Ehhez várunk ötleteket, javas­
latokat, sőt anyagokat is.
Kérjük, klikkelj en a www.logisztikamenedzsment.hu-ra!
Budapest, 2003. május
dr: Szegedi Zoltán
dr. Prezenszkí]ózsef
:Előszó a harmadik kiadáshoz
Kedves Olvasónk! Immár harmadik, változatlan kiadásban adjuk közre nagy si­
kerű Logisztíka-menedzsment címü könyvünket. Most csak arra szeretnénk fel­
hívni a figyelmét, hogy az ellenőrző kérdéseket már élesben is megválaszolhat­
ja elektronikus formában, sőt ha akar, próbavizsgázhat is. A honlapon talál még
a témához kapcsolódó szakcild<:eket, szakkifejezés-magyarázatokat, pótlólagos
feladatokat is. Ezekhez változatlanul a
www.logísztikamenedzsment. hu
honlapon férhet hozzá. Az internetes vizsgarendszer könnyen kezelhető, hasz­
nálatával nagyobb tanulási hatékonyságot, időmegtakarítást érhet el. (A vizsga­
kérdések eléréséhez költség-hozzájárulást kell fizetnie a honlapot [www.web­
tan.hu} müködtető cég számára.)
További tanulmányaihoz, munkájához sok sikert kívánnak a szerzők
Budapest, 2005. augusztus
dr. Szegedi Zoltán
dr. Prezenszki]ózsef
22
:Előszó a negyedik, átdolgozott,
bővített kiadáshoz
Kedves Olvasónk!
Ön a könyv negyedik, jelentősen átdolgozott és bővített kiadását tartja kézben. Ez
szakmai siker, hiszen a folyamatosan piacon tartott, több utánnyomásban is meg­
jelent könyv aMenedzser Magazin sikerlistáján kétszer is dobogás helyen állt.
A siker okát két dologra vezetjük vissza:
l. A hallgatók-olvasók visszajelzései szerint logikus, "olvasható", jól tanulható
könyv.
2. A könyvhöz kapcsolódó internetstratégia jelentősen megnöveli a tanulási
hatékonyságot. (A továbbiakban egy DVD-melléldet is segíti ezt.)
A gazdálkodástudományok területén a tudomány felezési ideje nyolc év, tehát
nagyon aktuálissá vált az átdolgozás, hiszen 2003 óta új tudományos felfedezé­
sek, új módszerek váltak mindennapi gyakorlattá (pl. a RFID). Ezenkívül hiány­
zott az eddigi kiadásokból egy fontos terület, a nagytérségi logisztika. Ezt most
pótoljuk (lásd Függelék).
Ehhez az alapkönyvhöz 2008-ban kiadtuk az első társkönyvet Logísztika­
menedzsment esettanulmányok l Case Studíes to Logistics Management. Ez -
az alapkönyvünk adott fejezeteihez kapcsolódóan - magyar és angol nyelvű
esettanulmányokat tartalmaz. Célcsoportja az MSc- vagy a felsőbb éves BA-hall­
gatói gárda. Az könyvhöz kapcsolódó internetes támogatást főleg az oktatók­
nakszánjuk
A második társkönyv Raktározás-logisztika címmel jelent meg 2010-ben.
A célcsoport itt a közép- és felsőfokú szakképzés, illetve az alapozó ESc­
oktatás, szintén világhálós támogatássaL
Kiemeljük ezen könyv internetes támogatását is: Ön a www.ameropa.hu
honlapon ellenőrző tesztkérdéseket, powerpointos előaclásvázlatokat, logisz­
tikai szótárat, esettanulmányokat talál. A www.webtan.hu honlapon próbavizs­
gát tehet. (A tesztkérdések megoldási kulcsait, illetve a mintatantárgyprogra­
mokat csak az oktatók kaphatják meg.) Kattintson rá! A logisztika világának
felfedezése érclekesebbé izgalmasabba válik!
Budapest, 2010. augusztus
dr: Szegedi Zoltán
dr. Prezenszki]ózsef
23
 l. FEJEZET

A logisztika-menedzsment
alapjai

l.l A logisztika a váUalati gazdálkodás

rendszerében

Felgyorsult az életünk A gazdasági verseny ma főként az IDŐ síkján zajlik Ha

gyorsabb vagy, nyersz! A logisztika középpontba kerülését is a maclern gazda­
ság működésének elengedhetetlen feltétele, a versenyben maradás kény­
szerítette ki, amely célját csak úgy érheti el, ha gyorsan kielégíti a vevői igé­
nyeket, ma,"Ximálja aminőséget és minimalizálja a költségeket
A logisztika fogalma és gondolatvilága napjainkra mind a tudományban,
mind pedig a mindennapi vállalati gyakorlatban polgárjogot nyert, bár magát
a fogalmat a különböző alkalmazási területeken egymástól eltérő jelentésben
használják A logisztika núndenesetre nemcsak a vállalati gyakorlat egyik ked­
velt varázsszava, hanem tudományos szakkifejezés is, amelyhez egyfajta sajátos
tudományos megközelítés társul. A logisztika a teljesség elvén alapul, melynek
célja, hogy a vizsgálat tárgyát nem elkülönített részletei szerint, hanem kerek
egészként kell kezelni.
A logisztika a tárgykörébe eső (a) műszaki, (b) informatikai, (c) gazdasági­
szervezési területeket integráltan kezeli. Ez a felfogás a szakterületen tevékeny­
kedőktől interdiszciplináris rugalmasságot, sokoldalúsága t követel.
Egyes szerzők azzal érvelnek a logisztika ellen, hogy csupán megismétli
azokat a dolgokat és jelenségeket, amelyeket például az említett három tudo­
mányág külön-külön már eddig is vizsgált. Ez tagadhatatlan, ám a logisztika új­
donsága, az átfogó szemléletmód és a tudományos módszertan átlagon felüli
költségmegtakarító és profitnövelő hatása elvitatl1atatlan.

1.11 A logisztika rövid története

A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektől vált stratégiai fon­

tosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának gazdasági kiinduló­
pontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd "felfedezték" Nyugat-Euró pá-

25
ban, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a közép-kelet-európai országok­
ban, így hazánkban is. Az egyes fejlődési szakaszokat, illetve célokat az 1.1 ábra
szemlélteti. Eszerint a korábbi célok megtartásamellett új, pótlólagos célok je­
lennek meg. Inkalainen (2000) szerint a problémát az jelenti, hogy az új célok
a meglévőkkel ellentmondásban is lehetnek.
1.1 ábra. A logisztika céljainak változása az idő függvényében
Logisztikai
teljesítmény
1950 1970 1985 1995 2005
A logisztikának - bármennyire is természetes piacgazdasági tevékenységnek túnik
a vállalatok életében - más területeken már komoly története van. Alkalmazása ugyanis a
hadseregnél kezclődött, jóval időszámításunk előtt. Aldmri feladata a csapatok ellátásá­
nak megszervezése volt. Például Nagy Sándor vagy a Római Biroelalom hódításai során
több tízezres mozgó hadseregek - hadianyaggal, élelemmel, ruházattal, információval
való - ellátását kellett a korabeli úthálózatok és jármúvek segítségével megoldani. [Az
ókorban például komoly logisztikai problémát jelentett elefántokkal átkelni az Alpokon
(Szegedi, 2008).]
A fogalom a gazdasági szférába a második világháború után került át, nem utolsósor­
ban a hadiszállításoknak köszönhetően. Az első komoly tanulmány a gazdasági logiszti­
ka területén 1955-ben jelent meg Oskar Margenstem tollából. A logisztika mai virág­
zását az informatika, a számítástechnika fejlődésének és a felgyorsult gazdaságnak
köszönheti.
Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektől az ér­
tékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a ve­
vőkiszolgálás. Ekkorra már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedő piaci
versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehető leg­
jobban alkalmazkodnak a vevők igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen a "gyor­
sabb reagálás", vagyis az anyag-, az áru- és az információáramlás javítása- azaz
a logisztikai szolgáltatási színvonal-növekedés - nélkül. Napjaink logisztikája
az egyeeli igényekre, valamint az ellátási hálózatokra koncentrál. Az 1.2 ábra
26
az egyes célok elérésének fő eszközeit mutatja be. Az ábra a szakterületnek
a külső környezetre való nyitását is szemlélteti: az I. fázisban még a logisztikai
részterületek integrációja a cél; a II. és III. fázis már nyit más vállalati szakterüle­
tek felé; a IV. fázis pedig túllép a vállalati határokon.
1.2 ábra. A logisztikai célok elérésének eszközei az egyes idöszakokban
A logisztikai
hangsúlyok
eltolódása
IV. Koordinált disztribúció,
ellátási lánc
lll. Időtényező
ll. Csatornák/marketingmix­
elméletek
l. Integrált költségszemlélet
Idő
A célok változásamellett a vállalkozások - a versenyképesség javítása ércleké­
ben - természetesen arra is törekednek, hogy az előző célokat mintegy alap­
igényként kielégítsék (például a készletállomány minimalizálása az adott felté­
telek között jelenleg is cél, ám ezt alá kell renelelni más, időközben felsőbbren­
clüvé minősített célnak).
A logisztikai szemléletmód Magyarországon a rendszerváltás után kezdett
igazán meghonosodni. Az időközben kialakult informatikai fejlődés ugyanak­
kor lehetővé tette, hogy a hazai vállalkozásoknak az egyes fejlődési fázisokat ne
kelljen külön-külön végigjárniuk Bizonyos fejlődésbeli lemaraclások a fejlett
gazdaságokhoz viszonyítva egy-két területen fellelhetők. Ma már kevésbé be­
szélhetünk technológiai lemaraclásról, inkább az emberi tényezők (módszer­
tan, oktatás, szemléletmócl) fejlesztéséről van szó.
1.12 A logisztika értelmezése
A fejlődés velejárójaként a logisztikai meghatározások is időszakonként más­
más szempont szerint alakultak. Az egyes időszakok általánosan közös vonása
ugyanakkor a folyamatszemlélet.
27
 Napjainkban a logisztikának több meghatározása ismert. Az egyik legelfo­
gadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztika Tanácsa fogalmazta meg
(Council of Logistics Management- www.clm.org; The International Society
ofLogistics- www.sole.com). Eszerint:
Az utóbbi években a fejlődés magával hozta a logisztikai tevékenységek
bővülését, és ezzel természetesen az újabb definíciókis egyre átfogóbban ér­
telmezik a logisztika fogalmát. Ilyen kiterjesztett logisztikai meghatározást
alkotott egy másik neves szervezet, az Egyesült Államok Logisztikai Mérnöki
Társasága (SOLE) is, amely szerint:

"A logisztika alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsoló­

dó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és "A logisztika azon vezetési, szervezési és múszaki tevékenységek tudomá­
költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósírási és irányítási folya­ nya, amelyek meghatározott célok és tervek elérésére, valamint a mükö­
mata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával." dés érdekében az elvárásokra, az erőforrások fenntartására és ellátására
koncentrálnak."

A meghatározásból is kitúnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész válla­

lati múködést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak kezelését, irá­ Egy vállalat gyakorlatilag minden tevékenysége során kénytelen logisztikával
nyítását is feltételezi. Kicsit másképpen megfogalmazva: a logisztika nem más, foglalkozni, hiszen a termék- és információáramláshoz minden részlege kapcso­
mint a rendszerszemlétet alkalmazása az anyagáramlás területén lódik. A keresztmetszeti funkció is megköveteli, hogy a vállalatok egységben kép­
A meghatározásból következik, hogy a logisztika fő területei a vállalati zeljék el a tevékenységüket, hiszen minden változtatás azonnal kihat egy másik
anyagáramláshoz kapcsolódó funkciók, azaz: résztevékenységre. Emellett vannak közös tevékenységek, mint a tervezés, a cé­
lok meghatározása, melyben kiemelkedően fontos az együttmúködés.
l. a beszerzés, az alapanyag-ellátás, A vállalaton belüli, az értékesítéshez, az elosztáshoz kapcsolódó logisztikai fo­
2. az elosztás és áruterítés, lyamatok összetevőit szemlélteti az 1.3 ábra. S. M. Wendell úgynevezett "logiszti­
3. a készletgazdálkodás, kai gépe" didaktikai célokat szolgál. Fő mondanivalója, hogy egy adott részterü­
4. a raktározás, let csak az összes többi "beleegyezésével" tud müködni, eredményeket elérni.
5. a szállítás,
6. a szállítmányozás,
1.3 ábra. A vállalati logisztikai alrendszerek kapcsolatrendszere
7. a rendelésfeldolgozás és kommunikáció, illetve a mindezt átfogó
8. informatikai háttér.

Hasonló szemléletet tükröz az úgynevezett készletáramlási szempontú megkö­

zelítés. Eszerint" a logisztika az anyagoki mozgatásának és tárolásának haté­
kony irányítása ".
Ez a megfogalmazás a szállításra (és a kapcsolódó folyamatokra: szállítmá­
nyozás, rakodás, átrakás stb.), valamint a készletgazdálkodásra (és a kapcsoló­
dó folyamatokra: raktározás, komissiózás, csomagolás) szúkíti le a logisztikát,
ami bizonyos esetekben megfelelő lehet, hiszen a vállalat áramlási folyamatai­
nak legfontosabb területeit valóban a mozgatás és a tárolás jelenti. Ebben
a meghatározásban a vevő (a felhasználó) áll a tevékenység középpontjában,
az ő igényeinek meghatározott színvonalú kielégítése kell hogy vezérelje a vál­
lalati tevékenységet. A fenti meghatározások alapján láthatjuk, hogy - bár
a hangsúly mindegyik esetben más - egy dolog közös bennüle megvalósul
az a felfogás, hogy ne az egyes részterületek optimumát keressük, hanem az
egész, kölcsönhatásokkal összefüzött rendszerét. Forrás: Wendell (in Szegedi, 1998) alapján.

28 29
Új "logisztikai" definícióként jelenik meg napjainkban az ellátásilánc-me­
nedzsment meghatározása. Eszerint:
"Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management - SCM) az
anyagok és információk áramlása révén a nyersany<rg-beszállítók, a gyártó
űzernek, a disitdbúciqsszolgáltatók és a fogyaszták kapcsolódó össze­
hangolt vezetési és9zervezési tevékenységének összessége."
Ha ezt a meghatározást összehasonlítjuk a logisztika eddigi értelmezéseivel,
akkor a kooperációban, az együttműködés fokában találjuk az újszerűséget.
A széles körben elterjedt nézet szerint a különbség abban áll, hogy míg a logisz­
tika a szervezeten belüli, addig az ellátásilánc-menedzsment a szervezeten kí­
vüli kapcsolatokra és működésre koncentrál. Ezt illusztrálja az 1.4 ábra. Eszerint
a cég már nyit közvetlen beszállítója és közvetlen vevője felé. Ez a gyakorlatban
például már három csatornatag készletszint-optimalizálását eredményezheti.
A teljes elosztási csatorna azonban általában ennél hosszabb. (A későbbiekben
-lásd 8. fejezet- erről még részletesen szálunk)
1.4 ábra. A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment értelmezése
Az előzőekben már említett Egyesült Államok Logisztika Tanácsa az ellá­
tásilánc-menedzsmenttel kapcsolatos viták hatására 1998-ban átfogalmazta
a logisztika meghatározását. Eszerint:
30
"A logisztika - az ellátásilánc-menedzsment (SCM) részeként - alap­
anyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk
származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony
áramlásának tervezési, megvalósírási és irányítási folyamata, a vevői elvá­
rásoknak történő megfelelésszándékával.''
Logisztikai és SCM-definíciókból az interneten több tucatot is összegyűjthetünk Ennek
oka egyrészt az interdiszciplináris jelleg, másrészt a tudományág viszonylag fiatal kora.
A későbbiekben bizonyára pontosabban meg lehet majd húzni a szakterület határait,
s így a meghatározások is letisztulhatnak
A jelenleg érvényben lévő definíciókat kategorizálni is lehet. Létezik úgynevezett in­
formatikai, funkcionális és integrációs/folyamatszemléletú iskola. J elen könyv szerzői
inkább ez utóbbi iskolához közelinek érzik magukat.
Az üzleti logisztikadefinícióban már érvényesül az a szemlélet, mely szerint
a logisztika feladatköre nem szorítkozik csupán az anyagi folyamatokra. A szal­
gáitatások folyamatainak szervezése hasonló módon zajlik Emiatt ma már je­
lentős irodalma van például a kórházlogisztikának, a banki logisztikának stb.
Ez a fogalmi fejlődés alapvető különbséget jelent a logisztika korai értelmezé­
sével szemben, amely- mint láttuk - az áruszállításokkal kapcsolatos teendők­
kel fonódott össze.
1.13 Alogisztikaküldetése
A logisztika küldetése alatt azt értjük, hogy mi végre tevékenykedünk, mi
a missziónk Ez utóbbit filozófiai síkon így fogalmazhatjuk meg:
A logisztika feladata a megfelelő áruknak vagy szolgáltatásoknak a megfe­
lelő helyre, a megfelelő időben és a megkívánt állapotban, a megfelelő
költséggel való eljuttatása.
Egy cég logisztikai küldetését az úgynevezett 7M testesítheti meg. (Egyes szer­
zők ezt is logisztikai definíciónak tartják) A 7M-elv szerint a logisztikának a kö­
vetkező hét feltételt kell biztosítania:
31

1. a Megfelelő terméket,
2. a Megfelelő minőségben.ésmennyiségben,
3. a Megfel<::lőállapcitban,
4..a Megfelelő helyen,
5. aMegfelelőidőben,
6. a Megfelelő felhasználónak,
7. a Megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania.
Maga a küldetés is vevőközpontú szemléletet mutat, ugyanakkor érezhető be­
lőle, hogy nemcsak az egyes részterületek különálló optimumait, hanem sok­
kal inkább a teljes rendszer kölcsönhatásának lehető "legjobb" megoldását kell
nyúj tan i.
A szakirodalomban azonbannem csak a 7M meghatározás ismert, egyes
szerzők beszélnek még a BM-ről vagy a 9M-ről is, különböző összetéte­
lekben. Mindezen meghatározások nagyrészt azonos kategóriákból tevőd­
nek össze, bár kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak aszerint, hogy a "ter­
mék", illetve az "információ" mennyire hangsúlyos szerepet kap. A követ­
kező felsorolás például 9 M-funkciót különít el. Eszerint a logisztika lehetővé
l
teszi, hogy a
1. a Megfelelő irifonnáció, 5. a Megfelelő mennyiségben,
2. a Megfelelő anyag, jussanak el 6. a Megfelelő minőségben,
3. a Megfelelőene1;gia, 7. a Megfelelő időpontban;
4. a Megfelelő személyek, 8. a Megfelelő helyre,
9. a Megfelelő költséggel.
Tekintsük át röviden ezeket a funkciókat.
l. Megfelelő információ biztosítása. A megfelelő információ azt a szükséges és
elégséges információt jelenti, ami közvetlen ül befolyásolja a folyamatot. Ha
példáulnem ismerjük a vevő igényét, akkor kielégíteni sincs mit. Ez a megfon­
tolás triviálisnak tünhet, mégis gyakran előfordul (például az FMCG-termékek
esetében), hogy a termelés és a vásárlói igények jelentősen eltérnek egymástól.
Az információ haladásának iránya az anyagi folyamatokéval egyrészt meg­
egyező, másrészt ellentétes irányú, mely a vevőtől indul visszafelé a gyártóhoz.
A mai korszerü információs és kommunikációs eszközök lehetővé teszik az azon­
nali, valós idejü információk továbbítását nemcsak a gyártóhoz, hanem a gyártó­
val szaros együttmüködést kialakító beszállítához is. Az ilyen rendszerek módot
32
adnak arra, hogy egységesen és azonnal reagáljunk a tényleges piaci igények pil­
lanatnyi változásaira. Az ilyen típusú azonnali információk lehetőséget kínálnak
a készletek minimalizálására is (lásd például a just in time -JIT- rendszerek).
2. Megfelelő anyag biztosítása. Tipikus logisztikai feladat a termeléshez szüksé­
ges alapanyagok, alkatrészek vagy a termelés során keletkező félkész ter­
mékek, készáruk megfelelő időben, megfelelő helyre történő szállítása, tárolá­
sa. A termelés és felhasználás során mindig azt az "anyagot" kell rendelkezésre
bocsátani, amire éppen szükség van. Nem véletlen, hogy a logisztika legelső ér­
telmezése a harcászathoz kötődik, ahol is elsődleges feladat a szükséges anya­
gok (ellátmány, muníció, "emberanyag") biztosítása.
3. Megfelelő energia biztosítása. A szükséges energiamindig az adott folyamat
igényéhez igazodva, különböző formában jelenik meg (például elektromos,
hő-, szél-, víz-, fény-, tüzelőanyag-, geotermikus, kémiai vagy bioenergia). Az
energiával kapcsolatos logisztikai feladat az energiának a szükséglet helyére
történő szállítása, esetleges tárolásának vagy transzformálásának biztosítása.
Bizonyos energiatípusok szállítása könnyü (például elektromos áram), és nem
igényel különösebb logisztikai szervezést, míg más energiatípusok szállítása és
megfelelő mennyiségü és iclőzítésü utánpótlása, valamint tárolása tipikusanlo­
gisztikai feladat (például üzemanyag).
adat jellemzőerr több határterülettel is érintkezik. Nem minősüllogisztikai fel­
4. Megfelelő személy biztosítása. A személyek biztosításamint logisztikai fel­
aclatnak a munkákhoz szükséges személyek kibenlétének meghatározása (hu­
mánerőforrás-gazdálkodás), a munkavégzés feltételeinek biztosítása (tervezés,
szervezés) vagy annak megállapítása, hogy az adott feladat elvégzéséhez hány
ember kell (munkaerő-tervezés). A "megfelelő helyre juttatás", a személyek
megfelelő időben, megfelelő helyre történő eljuttatása viszont egyértelmüen
logisztikai feladatnak minősítl1ető. Ez speciális feladat, mert szemben az anya­
gokkal, az emberek szállítása során egyéb szállítási szempontokat és feltétele­
ket is figyelembe kell venni (biztonság, kényelem stb.).
5. Megfelelő mennyiség biztosítása. A "megfelelő mennyiség" alapvetőerr jól
mérhető paraméterre vonatkozik, és általában szigorú előírásoknak kell hogy
megfeleljen. A kevesebb input mennyiség például elégtelen (rossz hatásfokú)
termeléshez és hiányköltségekhez vezet, míg a nagyobb mennyiség tárolási,
készletezési többletköltséggel jár. A korszerú informatikai rendszerek nagy se­
gítséget jelenthetnek a szükséges mennyiségek pontosabb megállapításához.
6. Megfelelő minőség biztosítása. A megfelelő minőség azt a terméket vagy
szolgáltatási kategóriát jelenti, amely a vevő számára elfogadható és az igényei-
33
nek megfelel. A vevő igényei objektív és szubjektív, mérhető és nem mérhető 7. Megfelelő időpont biztosítása. A megfelelő időpont biztosítja, hogy a szük­
paraméterekre oszthatók (1.1 táblázat). A termékkel kapcsolatos objektív és séglet a kívánt időpontban kielégíthető legyen (időhasznosság). A termelési fo­
mérhető paraméterek teljesítése egyértelmű és elvárható követelmény, viszont lyamatok vagy tevékenységek két csoportra oszthatók aszerint, hogy milyen
a szubjektív és nem mérhető paraméterek teljesítése már nem egyértelmű, és szerepe van az időnek A tevékenységek egy részében a megfelelő időpont
nem ismindiga termékek milyenségétől függ. (Gyakran szubjektív és nehezen meghiúsulása legfeljebb csak gazdasági áldozattal jár. Jellemzően ilyen tevé­
mérhető például a terméket kísérő szolgáltatás milyensége, az árucsere körül­ kenységek az árutermelési folyamatok, amelyek esetében a termelési folyamat
ményei, a divat, a politika, a kulturális jellemzők, a sajátos személyiségjegyek megszakadása, részleges vagy teljes leállása kisebb vagy nagyobb gazdasági ál­
[pszichográfiai tényezők], valamint a vevő és az eladó közötti interakció során dozatot követel, de végső soron nem veszélyezteti a célt, az előállítást és az érté­
kialakuló egyéni vélemény.) kesítést, vagyis a gazdasági tevékenység megvalósulását A második esetben vi­
szont a megfelelő időpont elmulasztása teljes egészében meghiúsítja a gazda­
sági esemény létrejöttét. Ilyen esetekben jogilag érdekmúlásról beszélünk,
1.1 táblázat. A minöség megítélésének összetevői
mint például a karácsony másnapján megérkező fenyőfaszállítmány, vagy
Igények Objektív Szubjektív a színházi előadás után árusított színházjegyek stb. Ezekben az esetekben a meg­
Mérhető teljesíthető, elvárható mérhető aparaméter, de szubjektív annak felelő időpontra történő időzítésnek alapvető hatása van a teljesíthetőségre. Ez
megítélése, hogy milyen teljesítményszint leginkább a szolgáltatási és a biológiai rendszerekkel kapcsolatban álló tevé­
vált ki vásárlói elégedettsége t
kenységekre, például a mezőgazdasági munkákra jellemző. (Nem érdemes az
Példa: Példa: esküvő után elkészíteni az esküvői frizurát, de éppígy érdemes télen búzát ter­
1. a 100 százalékos gyümölcslé gyümölcs- l.a fagyialt édessége, cukortartalma, meszteni, vagy az állatok etetését egy héttel későbbre halasztani.)
tartalma, 2. a raktár külső kinézete
2. a jégkrém -22 ·C-on való tárolása
A következő példában megfigyelhetjük, hogy az úgynevezett "megfelelő
Nem objektív szempont a használhatóság, nem, vagy nehezen teljesíthető, nehezen időpont" is lehet relatív mind a kínáló, mind a fogyasztó szempontjábóL
mérhető alkalmazhatóság, de nem mínden esetben elvárható
mérhető, a legtöbb esetben csak elvárható Tipikus logisztikai probléma a megfelelő időpont biztosításával kapcsolatban a körjá­
rattervezés, amely egyben a megfelelő hely biztosítását is jelenti. Egy körjárat megterve­
Példa: Példa: zése olyan szállítási útvonal felállítása, amely három részből tevődik össze: indulás, ki­
l.a metszőolló jól vágjon, 1. a .,szép" frizura a randevúra, szolgálás (többször egymás után), visszatérés. Az 1.5 ábrán bemutatott körjáratban pél­
2. kiszállító személyzet megfelelő viselkedése 2. szerződést túlhaladóí rendkívüli kiszol- dául a 6. belépő kiszolgálása lehetséges a kör végén, kisebb kitérővel és valamivel na­
gálás gyobb rakomány útnak indításávaL Ha a megrendelőnek a 6. időpontban is alkalmas
a teljesítés, úgy a körjárat többletköltség nélkül is teljesíthető, illetve a szállító kedvezmé­
Forrás: Gyenge, 2002 alapján. nyes szállítást is fel tud ajánlani (árkedvezménnyel), ami "megfelelővé" teheti a nem tel­
jesen megfelelő időpontot is. Abban az esetben, ha a 6. időpont még így sem felel meg
Aminőség másik aspektusa aminőségi szabványokkal, követelményekkel, nor­ a megrendelőnek, akkor a kórjáratot teljesen újra kell szervezni, vagy teljesen külön já­
ratot kell indítani jelentős többletköltségek árán, ami a megrendelőnek is magasabb
mákkal, nemzetközi előírásokkal kapcsolatos. Korunk és a globalizáció egyik szállítási árat jelent. Az viszont előfordulhat, hogy az így megemelt szállítási ár- a megfe­
legnagyobb kihívása a nemzetközi szabványok, a minőségi rendszerek kidol­ lelő időpont ellenére - sem lesz a megrendelő számára elfogadható, és ezért más szállí­
gozása és alkalmazása világszerte. A vevői megelégedettségnek csak egyik fon­ tót keres.
tos kritériuma az ígényeknel< megjelelő termékek nyújtása, további fontos felté­
tel a meghatározható és stabit minőségfo{yamatos biztosítása. A gyakorlatban 8. Megfelelő hely biztosítása. A megfelelő hely biztosítása szorosan összefügg
a kapcsolódó szolgáltatási minőség előre meghatározott és stabil kritériumait a megfelelő időpont biztosításával, hiszen egy adott pillanatban egy adott he­
sokszor még az abszolút értelemben vett termékminőségnél is fontosabbnak lyen kell teljesíteni a felmerült igényt. Az üdítőital ára a nyári melegben
ítélik meg a fogyaszták a FORMA-l-es futamon jól mutatja a "helyhasznosságot". Az italautomaták
Aminőségbiztosítási rendszer tehát a logisztikában a folyamatminőségre "minden sarkon való" felállítása is a "teljes" területi lefedésre irányul. A munka­
irányul. Ezen belül az egyes piaci szegmensekre különböző minőségi kategó­ megosztás miatt a több helyszínre tagolódó munkavégzés esetén az egyes
riákat is felállíthatu nk, hiszen az egyes vevői igények minden egyes vásárló ese­ helyszínek megválasztása (location) és az egy vagy több helyszínen belül az
tében más és más szolgáltatási kategóriát támaszthatnak elrendezés (layout) megtervezése, esetleges matematikai programozása és op­
timalizálása is logisztikai feladatnak minősül.

34 35
 1.5 ábra. A körjárat modellje
9. Megfelelő költség elérése. A megfelelő költség relatív fogalom, hiszen még
azonos termék esetében is más és más lehet a "megfelelőnek" ítélt költség, ha
figyelembe vesszük a többiM-funkció megvalósulási színvonalát (idő, hely,
minőség stb.). A vevőoldali megközelítésből kiindulva megfelelő költségnek
azt a költséget nevezzük, amit a piac (a vevő) hajlandó elfogadni (megfizetni).
A kínálati oldalból kiindulva pedig a megfelelő költség az az "ár", amelyben
-az adott piaci versenyt is figyelembe véve- megtérülnek a 9M és a termelés
költségei.
Végezetül megállapíthatjuk, hogy a logisztika a vállalatok egyik legszerteága­
zóbb, legkülönfélébb funkciókat megvalósító tevékenysége. Ez a szemlélet­
mód sikerét éppen annak köszönheti, hogy a korábbi elképzelések különálló
funkciókra tagolt vállalatának főfolyamatait újra egységben próbálja szemlélni,
és az egész rendszer hatékonyságát igyekszik javítani. A szemlélet terjedését
elősegítette, hogy a megvalásítást segítő eszközök - elsősorban a számítógé­
pes informatikai háttér - egyre magasabb színvonalon állnak a vállalatok ren­
delkezésére. Ezeknek az eszközöknek a támogatásával a horizontálisan vagy
vertikálisarr kapcsolódó vállalkozások képesek az egész vállalatközi lánc integ­
rálására is. A logisztikai elvek ezért napjainkban egyrészt a vállalatokon belül,
másrészt a vállalkozások között is egyre inkább érvényesülnek, megteremtvén
ezáltal az összefogás, a stratégiai szövetségek, az ellátási láncok létrejöttének le­
hetőségét.
36
1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók
kölcsönhatásai
1.21 A kölcsönhatások áttekintése
A marketingorientáció - üzleti sikeresség szempontjából való - fontosságát
mára már kellően bebizonyították. Az a mód, ahogyan a vállalkozás vezetése el­
osztja az (általában szükösen rendelkezésre álló) erőforrásokat a marketing­
mix elemei - a termék, az ár, a reklám, illetve az elosztási csatornák - között,
gyakorlatilagdetermináljaa piaci részesedést és a jövedelmezőséget. A vállal­
kozás javíthatja például versenyhelyzetét azzal, hogy összességében több
pénzt áldoz a marketingmixre, de azzal is, hogy a forrásokat hatékonyabban
osztja el a mix elemei között, illetve az egyes elemeken belül végez változtatáso­
kat, így növelve a hatékonyságot. Az 1.6 ábra áttekintést ad a költségátváltások
főbb lehetőségeiről, figyelembe véve mind a marketing-, mind a logisztikai
funkciókat.
A vállalatok egyik fő stratégiai célja lehet tehát a források elosztása a marke­
tingmix és a logisztika elemei között olyan módszer szerint, amely a legna­
gyobb (hosszú távú) megtakarítást eredményezi.
1.22 A termék logisztikai kapcsolatai, kölcsönhatásai
A termék nem más, mint egy tulajdonsághalmaz, amit a vevő a vásárláskor
megkap. A termék állandó fejlesztése alapvető marketingigény. A termékfej­
lesztésre szánt források fordíd1atók az új termékek piacra dobására vagy a már
létező termékek tulajdonságainak javítására. A termékminőség hatással van
a piaci keresletre és a vállalatvezetés által megszabható árra. Gyengébb mi­
nőség mellett csökkennek a gyártási költségek és növekszik a rövid távú nye­
reség, romolhat azonban a hosszú távú jövedelmezőség.
Néhány iparágban a siker függ attól is, hogy megfelelő összeget költenek
kutatásra és fejlesztésre, és ezáltal folyamatosan új termékkel tudnak megjelen­
ni a piacon. A termékfejlesztés azonban kétélü fegyver: sok új termék nem
több, mint a meglévő termékcsalád újabb tagja, amely kismértékben bővítheti
ugyan a piacot, ám megnöveli az üzletkötés költségeit. Ilyen esetekben tehát
a piacot feldaraboljuk kisebb, kevésbé jövedelmező részekre, ami viszont je­
lentősen növeli a logisztikai költségeket is. (Különböző ízesítésü fogkrémek
vagy üdítőitalok esetén példáulminden egyes ízből biztonsági készleteket kell
tartani az elosztási csatornában.) A termékkínálat változtatásakor tehát körülte­
kintően kell mérlegelni, és a logisztikai szempontokat is figyelembe kell venni.
37
 1.6 ábra. A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások
Forrás: Lambert-Stock (in Szegedi, 1998) alapján.
1.23 Az ár logisztikai kölcsönhatásai
Az ár az a pénzösszeg, amit a termelő/eladó kap a termékéért Egy-egy árválto­
zás előtt meg kell határozni, hogyazárváltozás hogyan befolyásolja majd a köz­
vetítők és a fogyaszták vásárlási szokásait. Amikor a gyártó gyorsabban szeret­
ne pénzéhez jutni (kintlévőségek csökkentése), a készpénzes fizetésekre áren­
gedményt ad, vagy más változást kezdeményez az értékesítési ciklusban: így
megváltoztatja terméke árát és ezzel együ.tt keresletét is.
Az ár, melyet a gyártó kap termékéért, eltérő lehet tehát annak függvényé­
ben is, hogy a gyártó milyen értékesítési csatornát választ.
38
Az értékesítésnövelés megkísérelhető árcsökkentéssei is. E stratégia sikere
azonban nem egyértelmü a fejlett iparágakban. Ha egy cég adófizetés utáni
nettó nyeresége például az értékesítés 4 százaléka, akkor 2 százalékos árenged­
mény esetén az eddigi 4 százalékról 3 százaiékra csökkenhet az adózás utáni
nettó nyereség, ha elmarad a várt értékesítésnövekedés. A szükséges értékesí­
tésnövekedés elérése fejlett piacon felettébb nehéz.
Más jellegú problémát jelent, ha az árcsökkentés olyan jelentős mértékú keresletnöve­
kedést okoz, amellyellogisztikai rendszerünk nem képes lépést tartani. (A kiárusítási
akciók esetén példáulmegnövekszik a kereslet Ha a logisztikai rendszer nem készül fel
megnövelt szállítási kapacitással, vevőközeli készletekkel stb., az ereeletileg hasznos
marketingakció logisztikai "görcsöt", készletezési, szállítási problémákat okozhat.)
1.24 A reklám logisztikai kölcsönhatásai
A reklám (promotion) vonatkozhat mind a hirdetésre, mind az ügynökök által tör­
ténő értékesítésre. A hirdetési költségek növelésével növekszik az értékesítés, de
egyes esetekben a pótlólagos reklámköltség nem eredményez olyan volumennö­
vekedést, amely indokolná a kiadást. Az értékesítési szint fenntartásának költsége
szintén függ az elosztási csatorna megválasztásátóL Azoknak a piaci szereplők­
nek, gyártóknak, kereskedőknek például, akik a személyes eladást választják, so­
kat kell költeniük ügynökhálózatukra. Az értékesítési ügynökök száma befolyá­
solja a potenciális vevőkör méretét és a gyártó piaci részesedését. A meg­
növekedett értékesítési volumen okozta promóciós költségnövekedés azonban az
elosztási-logisztikai költségek ennél nagyobb mértékíi növekedéséhez is vezethet.
1.25 Az elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai
Az elosztási csatornák költségei az adott piaci szereplő(k) vevőkiszolgálásra
költött kiadásait jelentik, így azok felfoghatók a logisztikai rendszer outputja­
ként is. A "vevőkiszolgálás" érintkezési felület a logisztika és a marketing kö­
zött. Jóllehet a vevőkiszolgálás a logisztikai rendszer "terméke", a vevői meg­
elégedettség mégis csak akkor jelentkezik, ha a vállalat megfelelően alkal­
mazza a marketingmix valamennyi elemét.
A vevőkiszolgálás két legfontosabb mérőszáma a termék elérhetősége és
a rendelési idő hossza. Ezek változtatása egyrészt lehetőséget ad az eladóknak,
hogy megkülönböztessék a termékeket, másrészt befolyásolhatja a piaci árat
is, amennyiben avevőkhajlandók magasabb árat fizetni a jobb kiszolgálásért
Ráadásul (mivel a termelők a logisztikai költségeiket természetszerüleg hozzá­
adják a termék költségeihez) a logisztikai költségek eleve jelentős hatássalle­
hetnek a cég által kialakított piaci árra.
39
 Napjainkban sok cég számára a vevőkiszolgálás lehet a legjobb módszer Minden esetben figyelembe kell vennünk az 1.6 ábrán feltüntetett valamennyi lo­
kompetitív előnyök szerzésére. A vállalat tehát jelentősen növelheti piaci része­ gisztikai költséget (ezek súlya természetesen vállalkozásonként más és más, sőt vál­
sedését és jövedelmezőségét azáltal, hogy a versenytársaknál többet áldoz lalat- vagy terméktípustól függően egyéb, itt nem tárgyalt logisztikai költségtípusok
a vevőkiszolgálásra, a logisztikaifeladatok megoldására. A vevőkiszolgálás is felmerüll1etnek). Az ábra nyilai a szaros kapcsolatokra utalnak: egy adott költség­
rendszeres ellenőrzésével, illetve szabályozásával a cég egyidejúleg javíthatja típus csökkentése ugyanis egy másik (vagy esetleg az összes többi) komponens
a kiszolgálást és csökkentheti a logisztikai költségeket (kapcsolódó esettanul­ növekedéséhez vezetl1et. A költségelemek kölcsönhatásait mutatja az 1.7 ábra.
mány: Fodor-Gábriel, 2008).
A különböző vevőkiszolgálási szintek értékelésénél a vállalatvezetés célja 1.7 ábra. Példák a költségek közötti konfliktusokra
a hosszú távú jövedelmezőség maximalizálása kell hogy legyen.
A marketingmix különböző elemeinek költségnövekedése megköveteli az ér­
tékesítés növelését - a pótlólagos kiadások fedezésére. A vállalatok forrásai álta­
lában korlátozottak, ezért olymódon kell azokat szétosztani, hogy növekedjen
a piaci részesedés és/vagy a jövedelmezőség. A marketingmix azon elemeiből,
ahol a befektetett pénz nem hoz megfelelő értékesítésnövekedést, érdemes a ve­
vőkiszolgálásba átcsoportosítani bizonyos forrásokat, mert ezek nemcsak költ­
ségmegtakarítást eredményeznek, hanem új vevői szegmensek elérését is.
Az 1.6 ábra tehát összességében szemlélve azt sugallja, hogy az integrált lo­
gisztikai rendszer megvalósításához költségoptimalizálás szükséges, amelyek­
nek a marketing- és logisztikai költségek összességére kell irányulnia.

1.3 A teljesköltség-koncepció

1.31 Az egyes költségtényezők összefüggései

Az összköltségelemzés a logisztikai folyamatok menedzselésének legfonto­
sabb eszköze. Az 1.6 ábránlátható logisztikai mix elemei közötti kölcsönhatá­
sok átgondolása után azonban a költségelemzés nehézségei is nyilvánvalóvá
válnak. (A nyilak jól mutatják, hogy bármelyik költségelem az összes többivel
kölcsönhatásban áll.) A vállalkozásnak emiatt sokkal inkább a logisztikai össz­
költség, mintsem az egyes tevékenységek költségeinek csökkentésére kell töre­
kednie. Egyetlen költségelem minimalizálása ugyanis paradox módon az össz­
költség növekedéséhez vezethet.
A fentiekre alapozva megállapítható, hogy hatékony vállalatvezetés és valós
költségmegtakarítás csak integrált logisztikai rendszert múködtetve valósítl1a­
tó meg. A külső igények növelte feladatok miatt azonban költségmegtakarítá­
sok csak relatív értelemben érhetők el.
A logisztikai költségek abszolút értéke az elmúlt években tovább emelkedett annak ellené­
te, hogy gyorsan és átfogóan alkalmaznak új szállítási és ral<tározási technikákat, és egyre
több vállalkozás teljesítőképes anyaggazdálkodási, illetve logisztikai információs rendsze­
reket épített ki.

Példa. Egyeden országos késztermékelosztó központ létrehozásával csökkend1etők a "készlet­

tartási" és a "raktározási" költségek, viszont ez a "szállítási" költségek jelentős emelkedésével jár,
emellett- az esetlegesen alacsonyabb vevőkiszolgálási szint következtében - csökkenhet az ér­
1.32 A logisztikai költségek integrálása
tékesített mennyiség. És fordítva is érvényes: sok ral<tár múködtetésével a szállítási költségek
minimalizá111atók, megnő azonban a készlettartási és a ralnározási költség. Hasonló a helyzet Erősen változó gazdasági életünket magas energiaárak, potenciális energia- és
a nagy mennyiségű beszerzések esetében, amikor is a mennyiségi kedvezményből eredő
nyersanyaghiány, magas kamatlábak, alacsony termelékenységnövekedés, va­
megtakarítás kisebb lehet, mint az ezzel előidézett készlettartási költségnövekmény.
lamint az időnkénti recessziók kihatásai fémjelzik. Ilyen környezetben a válla-

40 41
lati nyereség elért szintjének megtartása egyre nehezebb. A vállalatoknak
új módszereket kell kidolgozniuk a bevételek növelésére, illetve a költségek
csökkentésére. Kevés terület kínál ma a profitnövelésre olyan lehetőséget, mint
a logisztika. Ennek egyik oka, hogy felmérések szerint a logisztikai költségek
az összköltség 10-40 százalékát teszik ki. Másik ok, hogy a vevők egyre össze­
tettebb szolgáltatásokat igényelnek, és ehhez a legfontosabb eszköz megint
csak a logisztika ("hely- és időhasznosság"). A hely- és időhasznosság értelme,
hogy az adott termék vagy szolgáltatás éppen ott és éppen abban az időben áll
rendelkezésre, amikor szükség van rá. (7M-elv). Az 1.8 ábra az árbevétel egy le­
hetséges költségstruktúráját szemlélteti.
1.8 ábra. A költségek egy lehetséges felosztási módja
Logisztikai költségek
Marketingköltségek
Nem minden vállalat rendelkezik integrált logisztikai szervezettel. A kisebb vál­
lalkozások ezt a funkciót nem is különít(het)ik el önálló szervezetbe. A logisz­
tikai költségek komplex kezelése azonban - a mai informatikai lehetőségek
mellett - számukra is megvalósítható. Ehhez az információs rendszert kell oly
módon átalakítani, hogy a logisztikai összköltségelemzés biztosítható legyen.
Fontos, hogy a rendszer lehetővé tegye:
./ a szállítási,
./ a raktározási,
42
./ a készletezés i,
./ a rendelésfeldolgozási,
./ az információs rendszerhez,
./ a sorozatnagysághoz és
./ a beszerzéshez köthető
költségek kezelését Cés minimalizálását) egy adott, meghatározott vevőkiszol­
gálási szint mellett. Erre felállítható - egy-egy adott vállalkozásra is - az úgy­
nevezett logisztikai célfüggvény.
1.33 A logisztikai célfüggvény
"Optimális" logisztikai rendszer nehezen alakítható ki, hiszen a tényezők állan­
dóan változnal<. Közelítő értéld1ez aldmr jutunk, ha a vevő által elvárt kiszolgálási
szintet a vevő által elfogadhatónak ítélt költségszint mellett tudjuk biztosítani. Ez
azt jelenti, hogy az olcsón kínált túl alacsony vevőkiszolgálási szint tönkreteheti
a vállalatot, ele adrágán nyújtott túl magas szintü vevőkiszolgálás sem válhat ver­
senyelőnnyé. A logisztikai teljesítmény a vevőkiszolgálási szint és a logisztikai
költségek szintjének függvénye. Matematikai függvénnyel kifejezve:
ahol: LT a logisztikai teljesítmény,
Vsz a vevőkiszolgálási szint és
KL az összes logisztikai költség együttes szintje.
Miután a logisztikai költségek szintje általában együtt növekszik (vagy csök­
ken) a vevőkiszolgálási szinttel, a gazdaságosság minimum és maximum elvé­
hez hasonló elv alkalmazásával hozhatjuk létre a logisztikai teljesítmény opti­
mumát A minimum elv esetében meghatározzuk a vevőkiszolgálás kívánatos
szintjét, és ezt próbáljuk megvalósítani a lehető legalacsonyabb költségek mel­
lett. A maximum elv esetében a logisztikához rendelkezésre álló anyagi eszkö­
zöket határozzuk meg, és ebből próbáljuk megvalósítani a lehető legmagasabb
vevőkiszolgálási szintet (1.9 ábra).
A logisztika-menedzsment a különböző tevékenységeket egyetlen, "integ­
rált" rendszerbe fogja össze. Ha egy adott cég nem követi ezt a rendszerszemlé­
letü megközelítést, az még nem jelenti azt, hogy "nem végez logisztikai felada­
tokat". Végeznie is kell, hiszen vannak szállítási, készletezési vagy renelelésfel­
dolgozási feladatai, ám ezek a logisztikai tevékenységek elkülönült (és gyakran
koordinálatlan) tevékenységek összességét jelentik, amelyeknek külön-külön
költségvetése és független célrendszere van.
43
 1.9 ábra. A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai teljesítmény kialakításában ./ elosztás <::::> közvetítők (nagy- és kiskereskeclők),
./ közvetítők <::::> fogyasztók/felhasználók.
magas

A készletek a következő "természetes" törekvések miatt halmozóelhatnak fel

kívánatos
vevő­ cél a logisztikai költsé­ ezeken az érintkezési területeken:
kiszolgálá­ gek csökkentése
siszint
l. a beszerzési részleg alacsony fajlagos egységköltség elérésére törekszik az
alapanyagok és egyéb inputok tekintetében;
Minimum elv

2. a termelési részleg rendszerint a legalacsonyabb gyártási, termék-előállítási

egységköltség elérésére törekszik;
alacsony
vevőkiszolgálási összes logisztikai 3. az értékesítési részlegaminél nagyobb piaci jelenlétre törekszik, ehhez a fo­
szint költség gyasztóhoz közeli, s minél nagyobb termékkészletek elhelyezését szeretné.
Ez teszi lehetővé az értékesítés munkatársai (például az ügynökök) számára,
hogy a legrövidebb rendelési időt biztosíthassák, és minimalizálhassák a fo­
magas gyasztói igények nem megfelelő előrejelzésével kapcsolatos nehézségeit;

4. néhány vállalatnál a logisztikai költségek közül kizárólag a szállítási költsé­

cél a vevőkiszolgálási
szint növelése
gekre koncentrálnak A növekvő energiaárak, a bérköltségek növekedése,
rendelkezésre
a kis mennyiségek magasabb áron való szállítása okozta szállítási költségnö­
álló anyagi vekedés a szállítási vezetőt teljes kocsi-, illetve vagonrakomány-áru szállításá­
Maximum elv
eszközök ra ösztönzi (éppen az alacsonyabb költségráta elérése céljából). Ezek a nagy
volumen ü szállítások megkövetelik a magas késztetszintet a kiindulóponton
és a célállomáson is;
alacsony 5. mind a fogyasztók/felhasználók, mincl a közvetítő kereskedők megkísé­
vevőkiszolgálási összes logisztikai
szint költség relhetik csökkenteni a készleteiket úgy, hogy gyakrabban vásárolnak kisebb
tételeket, és így a készlettartással kapcsolatos költségeket áthárítják a gyár­
tóra stb.
Fontos az a felismerés, hogy az ellátás/elosztás összköltségei csökkentheták az
ezekkel kapcsolatos tevékenységek- a vevőkiszolgálás, a szállítás, a raktározás, Ha előtérbe kerül a felsőbb vállalati érdek, s megvalósul a különböző logiszti­
a készletgazdálkodás, a rendelésfeldolgozás és az információs rendszer, vala­ kai tevékenységek koordinációja, akkor lehetővé válik a költségek minimalizá­
mint a termeléstervezés és a beszerzés - bizonyos integrálásávaL A fenti terü­ lása a fogyasztói kiszolgálási szintek, illetve a szállítás, a raktározás, a készlettar­
letek között ugyanis jelentős érdekeltségi különbözőségek vannak (1.8 és 1.9 tás, a renclelésfelclolgozás, a termeléstervezés és/vagy beszerzés között. (A fel­
ábra). E komplex megközelítés nélkül jelentős készletek halmozódhatnak fel mérések azt bizonyítják, hogy a logisztikai költségek lszázalékos csökkentése
a gazdasági, üzleti érintkezési felületek mentén, például az alábbi kapcsolódási -a vállalati nyereség szempontjából- a vállalati értékesítés volumenének 5 szá­
pontokon: zalékos növekedésével egyenértékü.)

./ szállítók <::::> beszerzés,

./ beszerzés <::::> gyártás,
./ gyártás <::::> elosztás,

44 45
 l.34 A logisztikai rendszer változásának hatása
a különböző költségekre
A vevőkiszolgálási szint költségei. A különböző vevőkiszolgálási szintekkel
kapcsolatos költségek a tényleges költségek mellett az elmaradt értékesítések
költségét is jelentik (nemcsak a pillanatnyilag elmaradó haszonról van szó, ha­
nem az elvesztett jövőbeli profit jelenértékéről is), ami abból származik, hogy
elveszítjük a vevőt a termék rossz elérhetősége, a hosszú rendelési idő és
a készletezési problémák miatt. A legtöbb esetben nehéz (az elért gazdasági
eredményhez viszonyítva túlságosan költséges módon lenne elvégezhető)
ezeknek a költségeknek a mérése. Éppen ezért kívánatosnak tünik mind az öt
költségkomponens minimalizálására törekedni - meghatározott vevőkiszolgá­
lási szint megtartása vagy elérése mellett.
Természetesen a vállalatvezetés csökkentheti a többi marketingmix-elem
- például a reklám/promóció - költségeit is, azonos értékesített mennyiség
mellett. Ugyanígy a vevőkiszolgálási szintek csökkentésével is javítható a jöve­
delmezőség, illetve az ezáltal felszabadult erőforrásokból többet áldozhat
a marketingmix többi elemére, hogy a piaci pozíciókat megtartsa vagy javítsa.
A különböző vevőkiszolgálási szintekhez kapcsolódó elmaradt értékesíté­
sek okozta veszteség nehezen mérhető. Megfelelő döntések hozhatók azon­
ban, ha a fogyasztói kiszolgálási szinteket a valós vevői/fogyasztói igényeknek
megfelelőerr alakítják ki.
A szállítási költségek A szállítással kapcsolatos költségek vizsgálhatók összes­
ségükben vagy különböző szempontok - például belső vagy külső szállítás, el­
adói vagyvevői szállítás szerint, de a szállítási módok, a fuvarozó vagy az elosz­
tási csatorna - szerint is. Ezek az adatok gyakran szükségesek a logisztikai
rendszer változása miatt bekövetkezett költségváltozások meghatározásához.
Ha az adatok a meglévő statisztikákból nem érhetők el, viszonylag alacsony
költséggel meghatározhatók a termékáramlás modellezésével, illetve a szállí­
tók fuvarszámláinak vagy más részlegek adatainak az elemzéséveL A szállítási
költségek általában a logisztikai összköltség legnagyobb hányadát jelentik
A raktározási költségek A raktározási költségek mindazokat a költségeket je­
lentik, melyek a termékek tárolásával kapcsolatban felmerülnek A hazai gya­
korlatban nagy a zürzavar e költségeket illetően. Sok vállalat együttesen kezeli
a raktározási költségeket a készlettartási költségekkeL A raktározási költségek
nagy része azonban nem függ a készletek nagyságától, annál inkább a raktárak
számától, kialakításától stb. Ettől függetlenül a logisztikai rendszer (az ellátási
lánc) raktárainak száma hatással van a készletszintre.
Saját vagy bérelt raktárak esetében a tárolással kapcsolatos költségek alap­
vetőerr fix jellegüek (még a bezárt raktáraknál is felmerülnek az állandó költsé-
46
gek). A munkabérnek is van egy állandó és egy változó része. Ha a ki- és befelé
mozgó áruk mennyisége növekszik, és meghalad egy adott szintet, a raktáro­
soknak túlórázniuk kell vagy új dolgozókat kell felvenni. Ez a bérköltség a ki- és
befelé áramló áruk mennyisége alapján változik, nem pedig a készletszint alap­
ján. Az értékesített mennyiség jelentős százalékban befolyásolja ezeket a válto­
zó költségeket, ezzel szemben a készletszint hatása csekély vagy jelentéktelen.
A raktározási költségek általában a logisztikai összköltség 5-10 százalékát
teszik ki.
A rendelésfeldolgozási és információs költségek Ezek tartalmazzák a rendelés­
továbbítási, rendelésbeérkezési, rendelésfeldolgozási és a kapcsolódó kezelési
költségeket, valamint a kapcsolódó külső és belső kommunikációs költsége­
ket. E költségek meghatározásánál a vállalatnak azokat kell figyelembe vennie
az elemzés során, melyek a "tisztán" logisztikai tevékenységhez kapcsolódnak
Ez a szétválasztás is gyakran problematikus.
A rendelésfeldolgozási költségek logisztikai összköltségerr belüli aránya di­
namikusan növekszik. Ennek oka a termékskála bővülése és a küldeménymé­
retek csökkenése. Az integrált vállalatirányítási szoftverek mindegyike rendel­
kezik olyan modullal, amely ezt a területet "lekezeli". Stratégiai (vevőkiszol­
gálás i) jelentősége miatt eztamodult a legtöbb vállalat már az első körben
megvásárolja.
A beszerzés költségei főként a tételnagyságtól függnek. A sorozatnagyság költ­
ségei (a termék gyártásával vagy értékesítésével kapcsolatos költségek) változ­
nak, ha változik a tételnagyság. A gyártási sorozatnagyság költségei a következő
részköltségekből tevőd(het)nek össze:
./ a termelésárállítás költségei,
./ az átállási idő költségei,
./ az ellenőrzés költségei,
./ az átállási selejt költségei,
./ a gyártásbeindítás kezdeti problémáival összefüggő költségek,
./ az átállás miatti kapacitáskiesés költségei,
./ az anyagkezelés, -mozgatás és -szállítás költségei.
A sorozatnagyság költségei - ha a beszerzési vagy értékesítési költségek szem­
pontjából vizsgáljuk őket - azt is megmutatják, mennyibe kerül számunkra, ha
eltérő (kisebb vagy nagyobb) meanyiséget vásárolunk (mennyiségi rabatt).
A készlettartási költségek Mérési szempontból (az elmaradt értékesítés költsé­
gei mellett) a készlettartás költségei a legbonyolultabbak A készlettartási költ-
47
ségek azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek együtt változnak a készlet­ ../ a teljesítési idő hatással van a szállítási költségekre;
szintteL Ezek a következők: ../ a termelés és a raktár elhelyezkedése kölcsönös kapcsolatban van egy­
mással ugyanúgy, mint az értékesítés és a raktár elhelyezkedése stb.
../ tőkebefektetés költsége, amely a vállalat alternatív költsége a tőkére vonat­
kozóan, 1.1O ábra. A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel
../ készletekjárulékos költségei, mint a készletre vonatkozó biztosítás és adó,
../ a készlet kockázatának költsége, beleértve az elavulás t, a káreseményt,
a lopást és az áthelyezés költségeit, és
../ a kapcsolódó raktározási költségek. Jellemző tevékenységek:

A készlettartási költségek nagyságuk szempontjából általában a második leg­ Interface -Szállítás Interface Jellemző
tevékenységek: -Készlet- tevékenységek: tevékenységek:
fontosabb költségtényezőt jelentik. Érdekes (ugyanakkor logikus), hogy még­ gazdálkodás
- Minőség-ellenőrzés - Beszerzés - Vevőkiszol­
sem az első helyen álló szállítás, hanem - jellegéből eredően _:_ a készletezés az, - Termelésütemezés ütemezése
-Rendelés­
gálási szab­
-Promóció
- Piackutatás
feldolgozás
ahol a vállalatok "elúszhatnak" költségeikkeL - Berendezések -Termelés- - Raktározás ványok -Termék-
karbantartása programozás - Belső anyag- - Csomagolás pozicionálás
A marketing és a logisztika közötti kapcsolat összefoglalásaként lapozzunk - Kapacitástervezés - Termelés- mozgatás - Egységrako- - Értékesítési háló­
vissza még egyszer az 1.3ábrához. Gondolatban kapcsoljuk össze ennek monda­ - Teljesítménymérés irányítás -Rakodás mány-képzés zat menedzsmentje
és -szabványok - Értékesítési - Vevői igények
nivalóját az 1.6 ábra "skáláival", ezáltal egyértelmübbé válik számunkra, hogy -Gyártás hálózat gyüjtése, vissza­
kialakítása jelzése

../ a marketing célja az, hogy a marketíngmLx számára erőforrásokat allo­

káljon olymódon, hogy ma-ximalizálja a cég hosszú távú hatékonyságát;
../ a logisztika célja viszont az, hogy egy (a marketing által előzetesen
meghatározott) vevőkiszolgálási színt mellett minimalizálja a logíszti
kai összköltséget
Az interface tevékenységek szervezeti hovatartozásának eldöntése a termék­
jellemzők, a vállalati szervezet, az ellátási láncbeli igények stb. összességének
függvénye.
1.35 A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel
Példa. Fontos döntési dilemmaként jelenik meg a gyakorlatban a gyártási szérianagy­
ság. A gyártási igazgató a nagyobb szériát (átállási költség csökken), a logisztikai igazga­
A leggyakrabban előforduló kapcsolódási pontokat mutatja az 1.10 ábra. Az in­ tó a kisebbet részesíti előnyben (készletszint csökken). A döntés a költségkontrolling
tegráció tehát a három funkció között ugyanolyan fontos, mint al1ogyan azt ko­ segítségével alapozható meg.
rábban a logisztikai alrendszerek között láttuk. Néhány lényeges adalék a hár­
mas integrációhoz:

../ a logisztika az ütemezésen és a stratégián keresztül koordinál; 1.36 A logisztika felértékelődése

../ a termelés és az értékesítés is a (belső) ellátási lánc integráns részeként
kezelendő, hiszen a logisztika mellett mindkettő hatással van a vevő­ Napjainkban sok szó esik a vállalatok versenyképességérőL A versenyképes­
kiszolgálási átfutási időre, ség vizsgálatakor többek között- mint egyik meghatározó tényezőt- a termék­
../ megosztja az olyan tevékenységeket, mint például a készletfigyelés; re jutó vállalati költségeket veszik alapul.
../ a költségek kölcsönös kapcsolatban állnak egymással;
../ a termelési tételnagyság befolyásolja a készletszintet és a szállítás haté­
konyságát;

48 49
 Ha az alapfolyamatok költségcsökkentése a cél, két nagy költségcsoportot
vizsgálhatu nk:
../ a termelési költségeket, illetve
../ a logisztikai költségeket
A termelési költségeket manapság - adott technológiával (beruházási erőfor­
rások nélkül) - már nehéz tovább csökkenteni. (A gyártási folyamatok megle­
hetősen korszerüek, szervezettek.)
A korábbiakban azonban láttuk, hogy a logisztikai költségek területén gyak­
ran jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. A raktárkészletek csökkentése,
a szállításoptimalizálás, a puli jellegü éppen időben QIT) szállítások, a diszt­
ribúciós csatornák, a beszerzés újragondolása stb. újabb és újabb ötleteket ad­
hatnak a költségek további csökkentéséhez-jelentősebb beruházás nélkül.
A koncepciók szükségességét egy másik tényező is sietteti, nevezetesen
a vevőkiszolgálás régiónkra még mindig jellemző relatív elmaradottsága. A glo­
bális piacon mára a termékhez kapcsolódó (logisztikai) szolgáltatások váltak
az igazi versenytényezóvé. A vevői igényekre adott gyors válasz, valamint a ter­
mék elérhetósége, azaz a hely- és időhasznosság egyértelmüen felértékelődött.
Gazdasági környezeti hatások. Bizonytalan gazdasági környezetben a felső
vezetés fontos célja az eszköz- és pénzáramlás menedzselése. A napjainkban
leginkább alkalmazott két stratégia- a tőkemegtérülés és a pénzáramlás -javí­
tására a következőket teheti a cégvezetés:
../ a kintlévőségek csökkentése, illetve
../ a raktári készletek csökkentése.
A vállalati logisztika teljesítőképessége mindkét területre jelentősen kihat. Fel­
mérések sora bizonyítja, hogy a nagy- és a kiskereskedő, illetve a termelőválla­
latok kintlévóségei a teljes eszközállomány 10-30 százalékát teszik ki. A kész­
letszint a teljes eszközállomány 10-50 százaléka. A kintlévőségek és a raktár­
készletek tehát együttesen a teljes eszközállomány 20-80 százalékát teszik ki.
Amikor a vezetés a kintlévőségek és/vagy a raktárkészletek csökkentésére
ad utasítást, akkor ezeknek az intézkedéseknek célja a pénzáramlás javítása és
a vállalat lekötött tákéjének a csökkentése. (A cash flow-ra igen nagy hatással
vannak a logisztikai folyamatok. A cash flow javítása ugyanakkor általában rö­
vid távtl érdekeket képvisel.) A vezetés legtöbbször kényszerhelyzetben cse­
lekszik, és abban reménykedik, hogy a bevételek és a költségek változatlanok
maradnak. A készletcsökkentések azonban kihatással vannak az értékesítés fel­
tételeire. A készletszint egyszerü csökkentése ugyanis jelentősen növelheti az
egyéb logisztikai költségeket, ha az aktuális raktárkészletet úgy határozzák
50
meg, hogy a kívánt vevőkiszolgálási szint mellett a logisztikai összköltség ép­
pen a legalacsonyabb legyen.
A kintlévőségek és/vagy a raktárkészlet önkényes csölü::entése vagy a logisz­
tikai rendszerbe való egyéb beavatlmzás jelentősen befolyásolja a vállalati nyere­
séget. Ha egy termelővállalat például megváltoztatja értékesítési feltételeit, akkor
ez kétszeresen érezteti hatását a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknáL Ha meg­
változnak a gyártó cég árai, és ezáltal más lesz termékének a versenyben elfoglalt
pozíciója, az az értékesítés csökkenéséhez (vagy növekedéséhez) vezethet. Ez
a logisztikai teljesítményeket és a logisztikai hatékonyságot is befolyásolja.
Hasonlóképpen a (raktár)készletszint önkényes csökkentése (a vállalati in­
formációs rendszer változtatása nélkül) a logisztikai rendszer megzavarása
miatt növelheti a szállítási és/vagy termelési költségeket A költségek csökken­
tése eleve kizárhatja a kívánt vevőkiszolgálási szint elérését. Ebben az esetben
a vevőkiszolgálási szint csökken, ami a piaci részesedés csökkenését is maga
után vonja. A megnövekedett szállítási és/vagy termelési költségek, valamint
a meghiúsult értékesítés miatt kieső bevételek a legtöbbször messze megha­
ladják a készletezési költségcsökkenést.
A költségek csökkentésének igénye általában véve helyes gazdasági törek­
vés. Mindezt azonban az összvállalati stratégia szemszögéból kell vizsgálni.
Emellett egyre több példát találunk arra is, hogy a vállalatok éppen logisztikai
költségeik növelésével válnak versenyképeseb bé.
A termék gyors, dinamikus áramlása a clisztribúciós csatornában egyre fontosabbá vá­
lik. Egy nagy német csomagkülclő szolgálat már 24 órán belül szállítja házhoz a kataló­
gusból telefonon, faxon, e-mailen megrenelelt árut. Más példát említvén: külfölcli part­
ner csak akkor lesz hosszú távú vevője például a zölclborsókonzervnek, ha azt a kért
minőségben, csomagolásban és a megfelelő folyamatos (minclig határiclőre történő)
szállítást biztosírva juttatják el a megjelölt helyre. Egyetlen szállítás kimaraelása esetén
a termék lekerül a szemmagasságban lévő goneloláról az alsóbb polcokra. Netán a diszt­
ribútor nem is fogaci több árut, hiszen annak helyét a - hosszú sorokban álló - kon­
kurencia árujával időközben feltöltötte. Így a borsó, kiváló minősége (és "olcsósága"!?)
ellenére, csak igen kemény munka árán verekedheti fel magát újra korábbi helyére.
Egyre inkább figyelemmel kelllenni az áruk és szolgáltatások megváltozott piaci igé­
nyeire: a világpiacon egyre kevésbé elég az árukat "csak" eladni: a vevő komplex kiszol­
gálására van szükség. A jó termék azonban - mint ahogy a jó "ár" is - csak az alapfeltétel.
És ezek könnyebben móclosíthatók. A logisztikai rendszer móclosítása nehezebb, hi­
szen azt nem csak belső, vállalati tényezők befolyásolják. A külső partnerek (beszállítók,
fuvarozók, szállítmányozók) teljesítőképessége és az adott ország logisztikai infrastruk­
túrájának fejlettsége (közlekeclési hálózatok, logisztikai közpon tok, információs rend­
szerek) is szerepet játszik.
Ma már mindjobban érezhető: a vevő azt a terméket választja, amelyikkel
komplexebb, kényelmesebb "kiszolgálást" kap. Hogyan érzékeljük ezt a bizo­
nyos "kiszolgálást" az értékesítő vállalat szemszögéból?
Hazai felméréseink szerint ma még kevés vállalat folytat kutatásokat "vevő­
kiszolgálási szintje" hatásairól: mi az, amit a vevő reálisan elvárhat, s mi az, amit
51
a cég teljesíteni tud. Még hiányosabb a válasz, ha a teljesítményiszintek mutató­
számrendszereire kérdezünk rá. Részmutatók mindenütt vannak, s ezeket a tel­
jesítményi szinteket meg is hirdetik: például "heti kétszeri szállítást garantálok",
vagy "az árut a megrendeléstől számított két napon belül átveheti" stb, ám
a vásárló cég nagyobb koplexitást vár el (lásd 2. fejezet).
A "termeléskiszolgálási" funkciót, azaz az inputoldalt vizsgálva az tapasztal­
ható, hogy egyre több vállalati vezető ismeri fel: pontos költségkimutatások,
megfelelő logisztikai kontrolling segítségével szükséges értékelni a "szállítás"
vagy a "készletgazdálkodás" költségeit, hatékonyságát, illetve egyéb gazdasági
mutatóit. (E két tényező kölcsönhatását jól érzékelteti a minimális készletekkel
dolgozó - de igen magas szervezettséget igénylő -]IT-elv szerint múködő ter­
melési rendszer. Ebben a puli típusú rendszerben a drágább szállítási móddal
érhető el a készletminimum, azaz a rendszer optimuma.)
A szállítók vevőkiszolgálási színvonal-mutatói: a gyors, pontos szállítási
határidő, a háztól házig fuvarozás, az éjjel-nappal kiszolgálás, a "mindent egy
helyen" lehetősége, az alkatrész-utánpótlás; a garancia vagy a megbízhatóság
kérdései egyre inkább felértékelődnek a vállalatok életében. (A beszállító­
minősítési rendszerek fontossági sorrendjében ezek a szempontok gyakran
megelőzik az árat.)
1.37 A logisztika elvének érvényesülése
a külső környezet feltételeihez kell igazodni); hiányoznak a teljesítőképes lo­
gisztikai és Cross-Docking-központok is;
3. az igények a nagyvárosok környékén koncentrálódnak, a viclék és a város
közötti különbség nagy, ezáltal a vállalatoknak szigetszerú lefedésre kell
berendezkedniük (a mezőgazdasági jellegü területek vásárlóereje ala­
csonyabb, de Magyarországon is hagyomány: a vidékiek a városba járnak
vásárolni);
4. a vevőkiszolgálási igények eltérőek: a vevők egy részénél még megvan az
a hiánygazdálkodásból itt ragadt régi beiclegződés, hogy "csak a terméket
akarják" megkapni, a kapcsolódó szolgáltatások megfizetésére gyakran
nem tartanak igényt;
5. a rugalmasság elve alapján gvakran előre nem kalkulálható változásokhoz
kell "alkalmazkodni' A piaci változások ma, a többiEU-tagországhoz viszo­
nyítva, gyorsak, kiszámíthatatlanak térségünkben. Ezért a jelen gazdasági kö­
rülmények között például nem célszerú túlzott mértékben specializálóclni.
6. a 2000-es évek végének pénzügyi ésgazdasági válsága megviselte az ország
gazdaságát. Emellett a világrészek versenye átrenclezi a globális erőviszo­
nyokat Új logisztikai paradigmákhoz kell alkalmazkodnunk.

A komplex logisztikai szemléletmód egyre jobban terjed hazánkban, a terme­

lő-, a szolgáltató- és a kereskedelmi vállalatok szakembereinek körében is. A lo­
gisztikai rendszerek optimális múködtetése, a folyamatosan előbukkanó új el­
méletek és módszerek mielőbbi hazai gyakorlati átültetése lehetne az egyik
tényező, ami elvezethetne a vállalatok egyre szükségesebbé váló versenyké­
pességének növeléséhez, sok jelenlegi gazdasági fejlettségi szintjükhöz mér­
ten is negatív gazdasági jelenség megszüntetéséhez.
A logisztika-meneclzsment elve általánosan érvényes a hazai vállalkozásokra
is, ele figyelemmel kelllenni bizonyos sajátosságokra. Ilyen sajátosságok például:

l. az árfolyam-bizonytalanság és a magasabb inj7áció gyakran arra ösztö­

nöz, hogy a vállalat "túltermeljen" vagy hogy "túlvásárolja" magát alap­
anyagokból;

2. a közZekedési és az információs infrastruktúra (makrologisztika), illetve

a színvonalas szolgáltatások (a komplex logisztikai szolgáltatóvállalatok kí­
nálati oldali) hiánya megnehezíti a célszerú ellátási láncok létrejöttét (ter­
melési/renclelésfelclolgozási/készletcsökkentési racionalizációnál, logisz­
tikai alrenclszerek kiszervezésénél, JIT- vagy ECR-rendszerek kialakításánál

52
 2. FEJEZET

A logisztikai vevőkiszolgálás

A logisztika új értékeket hoz létre a vállalkozásban. A termékhez kapcsolódó lo­

gisztikai szolgáltatások (azaz a megfelelő hely- és időhasznosság biztosítása)
döntő móclon befolyásolják a vállalkozás piaci versenyhelyzetét Egyes cégek
tudatosannyújtanak nagyobb logisztikai hozzáadott értéket. Ezáltal a logisz­
tika révén különböztetik meg terméküket a versenytársakétóL Ebben a fejezet­
ben a logisztika "termékét", illetve annak mérőszámrenclszerét (vevőkiszolgálás)
vesszük górcső alá.

2.1 A logisztikai termék és annak jellemzői

2 .ll A logisztikai terméket létrehozó rendszer

A logisztika konkrét "megvalósulását" vizsgálhatjuk anyagi, technológiai, gaz­

dasági vagy információs olelalról is. A logisztika interdiszciplináris, rendszer­
szemléletű megközelítését a "logisztikai rendszer" fogalma így írja le.

A logisztikai rendszer az m vagi áramlások és készletek, valamint a rájuk

.vonatkozó iriformációk és irányítási struktúrák rendszere.

Ezt a bonyolultnak tűnő definíciót a 2.1 ábrán látható mátrix segít megvilágí ta­
ni. Eszerint a logisztikai rendszer kettős struktúrával rendelkezik. A struktúra
egyik dimenzióját a gazdasági tevékenység belső struktúrája, míg a másikat
a vevőkés szállítók igényeinek strukturálóclása adja.
Mint az ábra is mutatja, a termelési tevékenység három fő szakasza a beszer­
zés, a termelés és az értékesítés. Az értékesítés köti össze a termelőt a fogyasztó­
val, aminek logisztikai "igénye" a fogyasztó kiszolgálásának térben és időben
történő megvalósítása. A termelés logisztikai kiszolgálását a különböző terme-

55
lési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás és a fél­
kész termékek szállítása jelenti. A beszerzés a vállalat számára szükséges input
(anyagok, alkatrészek stb.) külső forrásból történő biztosítása (a folyó termelés
anyagi inputjainak biztosítását beszerzésnek, míg az állóeszközök biztosítását
beruházásnak nevezzük). A beszerzés logisztikai "igénye" a termelés kiszol­
gálásának térben és időben történő megvalósítása. Mind a beszerzés, mind
annak logisztil<ája jelentősen befolyásolja a készlet alakulását.
2.1 ábra. A logisztikai rendszer szerkezete
Vállalat
.. ................. ..·· ............,... .............................
Beszerzés Termelés
A hasznosság négy alaptípusát különböztetjük meg. Ezek ajonna, a hezy, az idő és a tu­
lajdon. A forma hasznosságtípus a termék azon képessége, hogy megfelel azoknak a fi­
zikai paramétereknek, amelyekre a felmerült szükséglet vonatkozik. A forma hasznos­
ságtípus a termelési tevékenység során jön létre. A tulajdon hasznosságtípus a tárgy
azon tulajdonsága, hogy annak a személynek a szükségletét képes kielégíten i, aki birto­
kolja azt. A tulajdon hasznosságtípus a vásárlás során képes megváltoztatni viszonyát, és
ezáltal kielégíteni a felinerült szükségletet (tekinthető a marketingtevékenység részé­
nek). A hely hasznosságtípus azál!al teremthető meg, hogy az adott terméket ott teszi el­
érhetővé, ahol arra szükség van. Es végül az idő hasznosságtípus azáltal jön létre, hogy
a kérdéses terméket a kellő időpontra teszik elérhetővé. Ezen utóbbi két hasznosság­
típus teljesüléséhez elsősorban a logisztika járul hozzá.
A 2.2 ábra a költségek olyan rétegződését és egymásra épülését nm tatja be, hogy
a költségek az árbevétel összességével szembeállítva hogyan határozzák meg az elérhető
nyereséget. Az ábrából megállapítható, hogy a konkrét költségrészarányok különböző­
ek, ele minclegyik ráfordítástípus kapcsán azonosítható valamely hasznossági alaptípus.
Értékesítés
2.2 ábra. A költségek rétegződése az árbevételben
!

l l l
Nyereség
Készlet- Anyag- Félkész- ......;.,-- --------------------'
Késztermék-
menedzs- és alkatrész- termék-
készlet
Marketingköltségek
(sokszor ciklikus)
'
: A termék tulajdonosi :
'1!.
l
: hasznosságat kap :
ment
l készlet készlet
Logisztikai költségek 'r--------------------- '"•
c)/ !
!!
i
(folyamatos)

Gyártási költségek
o"o"' Árbevétel
(folyamatos) : A termék id?- és hely- l
\=J
:

l
l
Beszállítás, Anyag-
mozgatás, l : hasznassagat kap :
:
Anyagi
Kiszállítás,
! ---------------------
folyamatok 1
' '
l

'
menedzs• ll ' A termék forma­
raktározás raktározás
mentje l raktározás
l '' hasznosságat kap

.....>' '---------------------- ' "

i Kínálat- Termelési Keresle!-
Információ- !
menedzs-
l
menedzsment,
szállító-
program és
folyamat nyil'
menedzsment,
vevő-
l
ment vántartás
l
i
nyilvántartás nyilvántartás
li A termékek, illetve a javak és a. szolgáltatások szükségletkielégítő képessé­
get hasznosságnaknevezzük
Forrás: Chikán, 1997 alapján.

A horizontális dimenzió sávjai logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak a termelé­ 56

si folyamat egyes szakaszaihoz. Az outputként megjelenő termékek (anyagi
javak és szolgáltatások) valamely emberi szükséglet kielégítésére alkalmasak,
tehát "hasznossággal" bírnak.
 2.12 A logisztikai termék

A logisztika termékét a logisztikai folyamatok testesítik meg. A logisztikai

rend­ szerek folyamatai alapvetően két irányban rendezhetők (2.3 ábra). Az
anyag­ áramlás iránya a kínálattól, vagyis valamilyen meglévő anyagi vagy
szolgáltatá­ si forrástól a keres/et, vagyis az anyagok, illetve szolgáltatások
felhasználási pontja felé halad. (A szolgáltatások és az anyagok szarosan
együtt, gyakran egymást kiegészítve vagy egymástól elválasztva mozognak.
Az anyagáramlás irányával megegyezően információ is áramlik)
A logisztikai rendszerek folyamatainak másik jellemző iránya a piaci
igé­ nyektől, vagyis a kereslettől az előállítás irányába, azaz"
visszafelé" tart. Ez utóbbi az információáramlás iránya. (Mindemellett
anyagok is áramlanak "visszafelé" a csatornában.)

57

A logisztikai "termék" tehát azon (logisztikai) szolgáltatások összessége,
amely a vállalati "főfolyamat" termékeinek/szolgáltatásainak és a kapcso­
lódó információknak a csatornában való áramlását biztosítja.
leegyszerüsítve szimbolizálják a főbb logikai egységeket, melyek maguk is to­
vábbi összetett folyamatok rendszeréből tevődhetnek össze. Az ábra egy lehet­
séges logikai kapcsolódási láncot jelenít meg. Az egyes blokkok összekötése
nem feltétlenül indokolt, mivel minden elem több másik elemmel is kapcso­
lódhat, így az ábrázolt sorrend sem konzekvens.

2.3 ábra. A logisztikai rendszer folyamatdiagramja 2.4 ábra. A logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása

Anyagi folyamatok iránya t:c:"''''·'''':Ec.: .• :.:..:::;•;:·c-:::··.·.•.::.:c::;·.,

--- ..--" ---- --

B.
(Beszerzés,
T.
(Termelés)
sz. R. v. H.
(Szállítás) (Raktározás) ("Vevék", (Hulladék-
beszállítás) illetve újrahasz-
fogyasztás) nosítás)
Anyagáramlási dominancia

Információáramlási dominancia
a) -----D i sti r ib úc io ·-----

Logisztika

c)
2.13 A push- és a puli-rendszer ------------------ Lo g is ti ik a sz é le se b b k ör b en -------------------

Természetszerü, hogy a kétirányú áramlás időben párhuzamosan megy végbe,

alapvetően azonban különböző koncepciókat különíthetünk el aszerint, hogy
melyik irányt tekintjük elsődlegesnek, vagyis melyik folyamatiránynak adunk
folyamatalakítási, illetve vezérlési privilégiumokat. Abban az esetben, amikor
az anyagáramlás iránya az elsődleges, és, úgymond, megkeressük a megter­
melt termékek fogyasztóit, akkor push-rendszerről beszélünk (például sör).
Fordított esetben viszont, amikor inkább a fogyasztói igények mérése, és ezen
igény jellegü információk visszafelé juttatása váltja ki a logisztikai rendszer ele­
meinek különböző mértékü reakcióit, puH-rendszerről beszélünk (például
pizzafutár).
Az anyagáramlási folyamattal azonos irányú információáramlást l ísérő információlmak
nevezzük. A kísérő információk feladata, mint ahogy nevük is mutatja, az anyagáramlás
követése és követhetőségének biztosítása. A kísérő információk az anyagok keletkezé­
sével, kitermelésével rögtön megjelennek, ele formájuk többféle lehet. Ilyennek tekint­
hető például a számla, a sorozatszám, a típusjelzés, az ár; az azonosító kód, a vonalkód,
sőt az anyagkezelési és nyomkövető információs renelszerek adatbázisa is.
A 2.4 ábra a logisztikai rendszer komplex folyamatdiagramját mutatja, melyben
elkülönülnek az egyes logisztikai blokkok. A megjelenített blokkok továbbra is
Az ábrában feltüntetett "a" szakasz az elosztáshoz kapcsolódó szállítás, rakodás
és raktározás egységét mutatja, melyet más néven disztribúciónak nevezünk.
A logisztika tevékenységi körébe tartozó területek értelmezése változó. Az l. feje­
zetben látl1attuk, hogy a logisztika fogalmának értelmezése az évtizedek során
több változáson ment keresztül. Az ábrán a "c" jelü szakasz már magában foglalja
az újrahasznosítási logisztikát is, szemben a korábbi "b" jelü szükebb felfogással.
Az ábrán bemutatott folyamat további kiegészítésekre szarul, hiszen a valóság­
ban nem minclig ilyen lineáris szerkezetben valósul meg a logisztikai folyamat.
A valós rendszerekre sokkal inkább jellemző a hálózatos szerkezet, mivel az egyes
bloldmk egy vagy több vállalatot is reprezentálhatnak, tehát önmagukban is háló­
zatokból állnak, valamint előre- és hátrafelé is többszörös kapcsolódási pontokkal
rendelkezhetnek. A 2.5 ábrán azt a hálózatos renelszert vizsgálhatjuk, amely az
egyes blokkok között kialakulhat. A "Beszerzés" például tartalmaz tárolási, szállí­
tási és ral<:tározási elemeket éppúgy, mint ahogy a termelés során is szükség van
a termelési folyamaton belüli szállítás, raktározás logisztikai folyamataira. Az ábra
továbbra sem tartalmaz irányított nyilakat és összeköttetéseket, amelyek csak egy
konkrét kapcsolódási struktúrában jelenhetnének meg. A logisztikai egységek

58 59
 2.21 A vevőkiszolgálás értelmezése
A vevőkiszolgálás olyan eszköz, mellyel a vállalatok megkísérlik megkülönböz­
tetni a termékeiket, megtartani vásárlóikat, növeini a forgalmukat és emelni
profitjukat Fő elemei a következők:
./ a termék ára,
./ a termék minősége,
./ a termékhez kapcsolódó szolgáltatások
Ezek közül ki kell emelnünk az utolsót, azaz a kapcsolódó szolgáltatási elemek
relatív fontosságát. Ennek két oka van:
l. a logisztikai változók uralják az ár-, a termék- és a promóciós szempontokat;
2. mind a termék elérhetősége, mind a rendelési ciklus ideje domináns logisz­
tikai változó.
Már említettük, hogy a vevőkiszolgálás jelentése vállalatról vállalatra változik,
sőt a termékeladója és vásárlója is gyakran különbözőképpen értelmezi azt.
Ennek következtében a tudományos definíciók száma is rengeteg. A különbö­
ző megközelítéseket három fő csoportba sorolhatjuk Eszerint a vevőkiszolgá­
lást felfoghatjuk:
l. szabályozandó tevékenységként, "vevőszolgálatként". Ez a szűkebb értelme­
zés leginkább a vásárlói panaszok kezelés ét fedi le;
2. teljesítmény-mérőszámok rendszereként, például "a beérkezett rendelések
95 százalékának 48 órán belüli teljesítése", "a kiszállítások mennyiségi pon­
tossága százalékban" vagy a kért határidő betartásaként ("a zsemle kiszállí­
rása naponta egyszer, 6.30-7.00 között") stb. A mérőszámrendszer nemcsak
a kiszolgálás színvonalát méri, hanem munkánk minőségét is ellenőrzi. A fe­
lelősség ugyanis ezek révén pontosan kimutatható;
3. vállalati filozőfiaként, amikor "a vállalat minden dolgozója, tekintet nélkül
beosztására, egy emberként a vevő igényeinek kielégítésére koncentrál".
Ez a három nézőpont fejlődési lépcsőfokokként is felfogható. A logisztika hazai hősko­
rában többen elkövették azt a hibát, hogy csak ezzel a túlidealizált céllal foglalkoztak,
holott az első két fejlődési lépcső megkerülhetetlen. Egyetemi kutatásaink, felméré­
seink azt mutatják, hogy vállalataink nagy részénél ma a mérőszámrenclszer kialakítása
van soron.
62
"A vevőkiszolgálást nem lehet olyan állításokkal definiálni, amelyek megmutat­
nák, hogy pontosan mi tartozik a vevőkiszolgálásba és mi nem. Eltérő tevé­
kenységeknél különböző dolgokat jelenthet" (Gilmour, 1992). Hozzátehetjük,
hogy a vevőkiszolgálás kereskedelmi és logisztikai vetületeinek elhatárolása
nehéz feladat, s általában nem is célszerü. Az a szervezeti egység például,
amely fogadja és kezeli a beérkező panaszokat, egyiitt intézi a termékre és a lo­
gisztikára vonatkozó reklamációkat is.
Ha a terméket új fogyaszták is vásárolják, akkor mind a kereskedelmi, mind
a logisztikai vevőkiszolgálás feladata, hogy megtartsa és ösztönözze őket, hogy
még több termékünket és szolgáltatásunkat megvásárolják (Ismert, hogy a ve­
vőkiszolgálás, a szaigáitatás minősége és a szaigáitatás milyensége új vásárló­
kat vonzhat, de akár régi vásárlókat is eltéríthet). A vevőkiszolgálás nemcsak
egy funkció vagy egy tevékenység, hanem üzleti filozófia és magatartásforma
is lehet. Olyasmi, amiről feltételezzük, hogy jótékony hatássallehet az üzletpo­
litikánkra és minden meghozott döntésünkre.
Több angolszász szerző szerint a vevőkiszolgálás egy lehetőség, illetve egy
alkalom, amit ki kell használnunk A vevőkiszolgálás - állítják - új értéket hoz­
hat számunkra a következők révén:
l. a szaigáitatás olyan minőségü vagy színvonalú biztosítása, amely új vásárló­
kat vonz, és megtartja őket;
2. újfajta szolgáltatások meglévő vevőink számára, amiért fizetnének, de eddig
nem kapták meg. (Egy olyan "új" minőség megtalálása, amelyre igényük
van. Természetesen új igények felkeltésével vagy a meglévő igények módo­
sításával is elérhetünk üzleti előnyöket.)
A sikeres vállalatvezetés egyaránt megkívánja a vásárlók megszerzését és meg­
tartását. A keresleü igény felkeltését - a vásárlók megszerzését - a vállalatok
gyakran csak a reklám (hirdetés), a termék vagy az ár kategóriái szerint ér­
telmezik, holott az előzőekben láttuk, hogy a (logisztikai) vevőkiszolgálás is
jelentős hatássallehet a keresletre.
A logisztikai kiszolgáltarási szint emelése nem egyszerü, komoly szervezést,
pótlólagos költségeket igényel. Az egyik legfőbb dilemma, hogy a vevő­
kiszolgálás szintjének emelése révén aminőségjavulás többletköltségeit az
eredmények (nagyobb piac, bevételnövekedés stb.) csak jelentős késleltetéssei
követik
Az is előfordulhat, hogy a piac nem igényli (és nem hajlandó megfizetni)
a már meglévő szolgáltatási szintet. Ilyen esetben aszint csökkentése szük­
séges (költségmegtakarítás!). Az ábrán bemutatott három variánson túl tenné­
szetesen egyéb változatok is elképzelhetők (2.6 ábra).
63
 2.6 ábra. Az árbevétel alakulása a logisztikai szolgáltatási szinvonal ./ a vásárlást követő szolgáltatás - a hibás vagy megsérült áru gyors, azon­
változtatásának függvényében
nali cseréje; a berendezés üzembe helyezése, a felhasználó elégedettsé­
gének utólagos mérése.

Szemléltetésként álljon még itt B.]. LaLond e és]. A. Lesser (in Szegedi, 1998)
csoportosítása, akik a vevőkiszolgálás elemeit három kategóriába sorolták

l. a vásárlást megelőző elemek - általában nem rutinszerüek, és a vállalat veze­

tésétől folyamatos figyelmet igényelnek Ezek a tevékenységek, bár nem tar­
toznak szorosan a logisztikához, jelentős hatássallesznek a termékértékesí­
= árbevéfel
tés volumenére. A vásárlást megelőző elemek mind elengedhetetlen részét
képezik a sikeres stratégiának;
---------------- = szolgáltatási színvonal
2. a vásárláshoz kapcsolódó elemek - a tranzakció folyamán nyújtjuk a termé­
künk mellé (például szállítási gyakoriság, pontosság);

2.22 A vevőkiszolgálás elemei 3. a vásárlást követő elemek - az áru eladás utáni támogatását szalgálják (pél­
dául alkatrész-utánpótlás, szerviz, visszárukezelés).
A vevőkiszolgálás lehetséges elemei a következők:
A 2.1 táblázat a fentiekhez kapcsolódóan, néhány általánosan alkalmazható
./ a termék elérhetősége - az ellátónak az a képessége, hogy a megrendelé­ elemet és kapcsolódó mutatószámot ismertet.
seket az adott iparágban a konkrét árucikkre vonatkozó, általánosan elfo­
gadott időtávon belül tudja teljesíteni; 2.1 táblázat. A vevőkiszolgálás elemei
./ megrendelési kényelem - szabványosított, "tévedésbiztos" úrlapok,
többcsatornás rendelésfelvételi információs rendszer, napi 24 órás elér­ ·Avevőkiszoftgálás demei .·.·.·
Az elemekértelmezése, mutilltósiámok
,. '

hetőség stb.; ·Vásárnástmegelőző

''' .. ', ',

./ a megrendelések és a kérdések hatékony kezelése (telefonos menülista), elemek l

olyan személyi állomány, illetve informatikai rendszer kialakítása, amely L A vevőkiszolgálási politika Ezt avevő számára előzetesen hozzáférhetűvé kell tennünk.
képes a vásárlói kérdések intelligens kezelésére, az árra, a termékre vagy kidolgozása •
egy korábbi rendelés helyzetére vonatkozó információk nyújtására; 2. Hiánycikkek aránya ·· Akészlethiany s'zintjea ter!TI:ékelerhetőségénekmérőszáma
./ szabványosított, a szolgáltatási szintet bemutató információ, nyomtatott (nem teljesített megrendelések), .,·. ·
·.·..
anyag hozzáférhetősége (a vevő előzetes informálása); 3. A szervezeti felépítés Jól kell szalgáJnia á fenti politika sikeres meg:valósításá meg kell
könnyítenie az ezen politikarnegvalósításához tartozó funkciók közölti
./ a teljesítési idő - az áru megrendelésétől annak megérkezéséig eltelt idő,
•',• kommunikáció t és kooperáció t. ..
ami többszereplős csatorna esetén a logisztikai lánc megelőző tagjai szá­
4: A rendszer rugalmassága Az értékesítésic.'latornábanélőré rierrúerírezhető eseményekre való
mára is fontos; hatékony reagálás miatt szűkséges.
./ a megbízhatóság - a termékre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatko­
5.Vásárlói tájékoztaták Ezek megismertetika vásárlót a készletezési, a rendelési és a szállítási
zóan egyaránt; szervezése rendszereink működésével.
./ "vevőszolgálati iroda" kialakítása, hozzáértő, a termékeket és a szolgálta­ Vásárláshoz kapcsolódó
.,

tásokat, a panaszok orvoslási lehetőségeit is jól ismerő szakemberekkel; elemek

./ a kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív elemek kezelése (számlaellenőr­ L·Megrendelési információ Például a leltári helyzet, amegrendelés helyzete, a varható berakodás í
zés, számlázás stb.); képesség, avevő gyors é kézbesítési idők vagy az elmaradt rendelések helyzete stb.
és pontos tájékoztatása Az elmaradt teljesítések száma és a hozzájuk kapcsolódó rendelési
ciklus ideje.
64
 l

A vevőkiszolgálás elemei
2. A megrendelési cildusídő
(a vevő rendelésfeladásától
az áru kiszállításáig)
3. A szállítások gyorsítása,
egyes vásárlói szegmensek
kiemelése
4. A rendszer pontossága
5. Amegrendelésikényelem
6. Termékhelyettesítés
Vásárlást követő elemek
l. Beállítás, jótállás, módosí-
.· tások, javítások, alkatrészek
2. Termékkövetés
3. Vásárlói követelések,
panaszok és visszatérítések
Az elemek értelmezése, mutatószámok
Célszerű a ciklus egyes elemeinek, a megrendelési kommunikációnak,
arendelés feldolgoz ísának, a termékek kigyűjtésének, becsomaga lá-
sának és akiszállítás/kézbesítésnek ayízsgálata Mivel a vásárlókat
főként a teljes rendelési ciklusidő érdekli, fontos minden egyes
komponenst egyenként ellenőrizni és irányítan hogy meg lehessen
határozni ahiányosság ok okát.
A meggyorsított szállítmányok azok, amelyeket különleges módon
kezelnek, hogy lerövídítsék a megrendelési ciklust. Bár ezek költségei
jelentősen meghaladják az átlagos szállítmányok költségeit,
egy vásárló elvesztéséből adódó költségek még ennél is
magasabbak lennének. A vállalkozásnak el kell döntenie, hogy mely
vásárlókat érdemes e tekintetben elónybenrészesítenie. Feltehetően
az ilyen üzletpolitika azon alapulna, hogy mekkora azoknak
avevőknek a száma, akik befolyásolni tudják a gyártó
jövedelmezőségét.
A rendszerben elkövetett hibák- a remlelt mennyiségre, a rendelt árura
vagy a számlázásra vonatkozóan- mind a gyártónak, mind a vevőnek
költségesek lehetnek A hibákat a rendszer által kezelt megrendelések
százalékában kellene rögzíteni.
A problémák a nem megfelelő rendelésiűrlap; a nem egyértelmű
szakldfejezések alkalmazásából adóelhatnak. Megfelelő mérószám lehet
ahibák száma a megrendelések százalékában
Ha a rendelt árut ugyanolyan áruval, de más méretben vagy egy másik
áruval kicserélik, amelynek teljesítménye legalább olyan jó.
Ezen elemeket hasonló módon kell értékelni, mint avásárláshoz
kapcsolódó elemeket. ...
Atermékkövetés bizfonsági funkciókat lát el (élelmiszerek,
járműalkatrészek J
A termékkövetés által azonosíthatók a hibás termékek.
Alogisztilcai rendszereket általában arra tervezik, hogy az árut
egy irányba, a vásárló felé mozgassák. Szinte minden gyártóhoz
küldenek vissza terméke és ezeknek az árucikkeknek a nem
rutinszerű kezelése drága Az üzletpolitikának meg kell határoznia
avásárlói követelések, panaszok és visszatérítések kezelésének
módját. A cégnek adatbázist kell fenntartania a követelésekről,
panaszokról ésvisszatérítésekról, hogy informálni tudja például
a törzsvevőket a termékfejlesztésről, a marketingról, a logisztikáról
ésmás vállalati funkciókról
lat) akar a vevő, illetve hogy mit hajlandó megfizetni, vagy fordítva: mi az a szín­
vonal, ami maximalizálná a vállalati jövedelmezőséget.
2.23 Vevőkiszolgálási szintek, mutatószámok,
normák
Első lépésként meg kell határoznunk, mely elemeket szükséges - saját vállala­
tunkra vagy termékünkre vonatkozóan - mérnünk. Amint meghatároztuk,
hogy a vevőkiszolgálás mely összetevői fontosak, ki kell dolgoznunk a teljesít­
ményi normákat, mérőszámokat, illetve ezekre vonatkozóan egy-egy skálát
(szolgáltatási színvonalmutatókat) kell felállítanunk, hogy megteremtsük a mé­
rés lehetőségeit.
A vevőkiszolgálási teljesítmény mérésének és ellenőrzésének négy fő
szakaszát különböztetjük meg:
l. számszerü teljesítményi normák meghatározása minden szolgáitatási rész-
területszámára;
2. minden szolgáltatási részterület tényleges teljesítményének mérése;
3. a tényleges szaigáitatás és a normák közötti eltérés folyamatos figyelése;
4. a tényleges szolgáitatást javító intézkedések meghozatala.
A vásárlók együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalat információkat sze­
rezzen a gyorsaságról, a megbízhatóságról és a szállított áru állapotáróL Ehhez meg kell
győznünk a vásárlókat arról, hogy a szaigáitatás mérése és ellenőrzése javítani fogja
a jövőbeli szolgáltatást. Érdemes megvizsgálni azt is, célszeni-e a színvonalmutatóinkat
piaci szegmensekre bontva kialakítanunk Egyes szegmensek gyakran magasabb szol­
gáltatást várnának el, ugyanakkor hajlandók lennének ezért jelentős felárat fizetni!
A szaigáitatás színvonalának mérésére szolgáló eszközök közül azokat kell
alkalmazunk, amelyeket a saját vevőink fontosnak tartanak. Ilyenek például:
./ a készletből való azonnali beszerezhetőség,
./ a kézbesítési határidők,
./ a renelelések nyomon követésének lehetősége,
./ pontos információ a még nem teljesített rendelésekről stb.

A fentiek alátámasztják, hogy nem csak az alaptermék maga, sokkal inkább
a kapcsolódó szolgáltatások színvonala határozza meg, hogy a vevőket miként
tudjuk megtartani, illetve hogy a potenciális vevők közül mennyien válnak ve­
vővé. Sok vállalkozás alapazza vevőkiszolgálása színvonalát iparági szokásokra
(múitbeli gyakorlatra, elavult normákra), a "megérzés" alapján hozott dönté­
sekre. Nem végeznek felmérést arra, hogy mit (milyen szolgáltatási színvona-
66
Sok vevőkiszolgálási felmérés azt mutatja, hogy avevőkmásképp értelmezik
a szolgáitatást, mint ahogy azt a szállítók gondolják, és alacsonyabb szintú, ele
megbízhatóbb szolgáltatással gyakran elégedettebbek lennének, mint a jelen­
legivel (például a "gyorsaság" helyett a "pontosság"). Ilyen változtatással egy
cég oly móclon tudja a szaIgáitatását a vásárlók által érzékelhető móclon fejlesz­
teni, hogy ezzel párhuzamosan csökkenti a költségeket is. A köitség/vevőki-
67
szolgálási szint közötti viszony fontos stratégiai döntést igényel. Kísérletezéssel ../ a teljesítetlen renelelések száma,
kell megtalálnunk az optimális vevőkiszolgálási szintet (az ügyfelek igényeihez ../ a készlethiány száma,
../ az időbeni kézbesítések száma,
és viselkedéséhez mérten). ../ a pontatlan renelelések száma,
../ a rendelési ciklus ideje.
Miután meghatároztuk termékünk szolgáltatási szintjét, ki kell választanunk azt a vevő­
kiszolgálási stratégiát, ami elősegíti a hosszú távú céljainkat. Természetesen az optimális
szolgáltatási szint nem mindig a legalacsonyabb költségü megoldás. Sokkal inkább az Az eddig megismert elméletek alapján möst határozzuk meg a főbb gyakorlati
az optimális, amelyik a lehető legalacsonyabb költséggel tartja meg a vevőt- és illeszke­ tanulságokat a vevőkiszolgálás területén:
dik a vállalat növekedési igényeihez. Így definiálva, az optimális szolgáltatási szint elér­
hető úgy is, ha bizonyos logisztikai költségmegtakarítások feláldozása révén értékes
marketingelőnyökhöz vagy a gyártási hatékonyság javulásához jutunk Napjaink új kihí­
vása, hogy a vevőkiszolgálási szint növelését a költségek egyidejü csökkentése mellett 1. a.domináns vevőkiszolgálási elemeklogisztikai természetúeki
kell megoldanunk (2.7 ábra). 2. akésedelmes szállítás a leggyakoribbszolgáltatási panasz, és a kézbesí­
tés sebessége a legfontosabb szolgáltatási elem;
3. a szolgáltatás nem teljesítésének elsődleges büntetése a jelentősen
2.7 ábra. A költség/vevőkiszolgálási viszony dilemmája
csökkenő rendszeres vevőkör;
4. nehéz meghatározni a logisztikai v vőkiszolgálás forgalomra gyakorolt
Hagyományos szemlélet Új szemlélet
hatását

,/ 2.24 A vállalati vevőkiszolgálási stratégia

l
l '
l

A fentiek figyelembevételével, illetve a vállalati stratégiából kiindulva meg kell

határoznunk a vevőkiszolgálás mérföldköveit. A vevőkiszolgálási stratégia ki­
Idő Idő dolgozásakor fel kell mérnünk, hogy

l. a belső költség-, illetve kontrolling információs rendszer képes-e megfelelő

Logisztikai költség Vevői elégedettség (%)
(a forgalom o/o-ában) adatokat szolgáltatni, illetve
2. rendelkezésünkre állnak-e a stratégiaalakításhoz szükséges fogyasztói alap­
információk.
Mivel a vállalkozások egy része nem tartott lépést a rendelésfeldolgozás tech­
nológiájának fejlődésével, ez a terület nagy lehetőségeket tartogat a vevőki­
szolgálás javítására. Világosan ki kell jelölnünk aszintek teljesítéséért felelős
-
dolgozókat, s fel kell ruháznunk őket cégen belüli jogosultságokkaL Ki kell fej­
lesztenünk a kapcsolódó motivációs rendszert is: az alkalmazottaink is legye­
nek érdekeltek a vevőkiszolgálás szintjének emelésében.

Szükséges rossz- és igen költséges-, hogy a normáktól való eltéréseket folyamatosan

"dokumentálni" kell. A vásárlói igények mindemellett folyamatosan változnak, tehát
nemcsak egyszer kell mérnünk, hanem lehetőleg folyamatosan, s az eljárást meg kell is­
mételnünk bizonyos időszakonként. Emiatt hosszabb távon a mutatókat is változtat­
nunk kell. Egyes mutatók mérése időközben irrelevánssá vagy feleslegessé válhat, más
mutatók fontossága nőhet. Goneloljuk át ezt, ha a szolgáltatási teljesítményeket például
a következőkkel mérjük:

68
Mindkettőre szükség van, hiszen amely cég ilyen adatokkal és információkkal nem
rendelkezik, könnyen helytelen irányba indulhat el. Emiatt előfordulhat, hogy például

../ félreértelmezi a vevőkiszolgálást;

../ figyelmen kívül hagyja a vevői hasznot;
../ félreértelmezi az eladók piacát;
../ nem jut el a valódi vevőkiszolgálási költségek megismerésig;
../ a rendszerfejlesztés helyett a személyi állomány növelését szorgalmazza,
../ esetleg minden erejével versenytársai szolgáltatásainak színvonalára tö- rekszik, s
közben megfeledkezik legfontosabb fogyasztóiról,
../ netán jobbat vagy többet kínál, mint amit a piac igényel stb.

69
Vigyáznunk kell arra is, hogy

../ a vevőkiszolgálást ne használjuk - helytelenül - időszakos elaclásösztönzésre (ez

-
költséges játék lehet); _
../ legyenek tisztázottak a hatásköri-felelósségi viszonyok (például az Ertékesítési és
a Logisztikai Osztály között);
../ ne csak egyes részterületek (például az értékesítési helyek számának növelése) je­
lentsék számunkra a vevőkiszolgálás t; fontos a komplex kiszolgálás;
../ ne alkalmazzunk alulfizetett, s emiatt alulképzett személyi állományt (ez hazánk­
ban is tipikus logisztikai "betegség").

A vevőkiszolgálási szintek költségeinek meghatározására érdemes időt és

pénzt fordítani. Nem érdemes rosszul értelmezett módon takarékoskodni.
A hosszú távú üzleti fejlődéshez a "vevőkiszolgálási" beruházások elengedhetet­
lenek!

2.25 A vevőkiszolgálási stratégia eszközei

A színvonalmutatók kialakítása előtt elemeznünk kell a belső és a külső környeze­

ti hatásokat, illetve azt, hogy azokat hogyan kezeljük Lássuk a legfontosabbal<:at.

a) Termékhelyettesíthetőség: ha egy fogyasztó a kiskereskedésben ami termé­

ldinket akarja megvásárolni családi kiszerelésben, de az csak kisebb méretben
kapható, aldmr ha a fogyasztó lojális a termékhez, valószín ü, hogy ezt fogja vá­
sárolni. Lojalitás hiányában viszont áttérhet egy másik cég terméké re. Ennek le­
hetséges következménye, hogy a fogyasztó végérvényesen átpártol a másik
márkára, csökkentve ezzelami profitlehetőségeinket Ezért fontos, hogy a kis­
kereskedőket ellássuk saját helyettesítő termékeinkkeL Ha egy termékünket
több méretben gyártjuk, azzal jelentős készletnövekedés nélkülnöveini tudjuk
a vevőkiszolgálás szintjét. Ha ez az adott helyzetben nem célunk, akkor ezzel
a módszerrel, azonos vevőkiszolgálást biztosítva, készletcsökkenrést érhetünk
el. A hiánycikk esetére adott fogyasztói reakciót nmtatja a 2.8 ábra.
Természetesen egészen más a helyzet, ha olyan termékről van szó, amely­
hez a fogyasztó ragaszkodik, akár hajlandó más kiskereskedőhöz is elmenni ér­
te, de ebben az esetben is növeli a termék iránti bizalmat, haminél több helyen
tesszük azt elérhetővé.

Egyes speciális termékek vevőkiszolgálási stratégiája eltér a hagyományostól. Szemléle­

tes pélela erre bizonyos gyógyszerek kereslete. Ha valakinek az orvosa vagy gyógyszeré­
sze javasol egy fejfájás-csillapítót, akkor a fogyasztó a továbbiakban ezt fogja szedni, sőt
csaláeljának is ezt veszi majd. Ez azért van így, mert a gyógyszerel< kockázataimiatt orvo­
sában bízik meg a legjobban, nem pedig a reklámokban. Ezért ebben a helyzetben vi­
gyáznunk kell, hogy az orvosok és gyógyszertárak ne csalóeljanak az adott gyógyszer
vevőkiszolgálási minőségében, és ne pártoljanak át más termékekre.

70
 2.8 ábra. A vevő reakciója ismételt hiánycikk esetén

1
l
--------------------------------------------- ---------------------
l
l l
l l
l
l
l
l
l
l l
l
l l
l

'
l

l
l
l
l
'
l l
l l
l l

b) A piac szolgáltatások szerinti szegmentálása lehetővé teszi a differenciált ki­

szolgálást. Ehhez egyrészt az szükséges, hogy a különböző színvonalú szolgál­
tatások költségeit ismerjük, másrészt fel kell mérnünk, hogy mely vásárlói szeg­
mensek esetén milyen típusú szolgáltatásokra van fizetőképes kereslet

c) Az értékesítési/kereskedelmi részlegnek pontos naprakész információkkal

kell rendelkeznie a logisztikai rendszer teljesítőképességérőL Gyakori hiba, hogy
visszaélhetnek a vevőkiszolgálással olymódon, hogy a rendelés megszerzése ér­
dekében gyorsabb kiszállírást ígérnek Ez logisztil<:ai többletmunkát jelent.

A legtöbb vásárló többre értékeli a megbízhatóságot és a renelelések teljesítésének biz­

tonságát, mint a kiszállírás gyorsaságát. A rendelési ciklus önkényes lerövidítése növeli a
soron kívüli kiszolgálás szállítási költségét, és a renelelés összeállításával a költségek is
emelkednek a normális munkafolyamat megszakítása miatt. Ezzel sem a vásárló, sem a
vállalat nem nyer túl sokat. Amikor az üzletkötők "túlígérik" a vevőkiszolgálási mutató­ kat
(szállítási vagy teljesítési határidők, szállítási móclok és minimális kiszolgálási meny­
nyiségek), aklmr zavarják más vásárlók reneleléseinek teljesítését, és jelentősen növelik a
logisztikai költségeket

71
d) Más esetekben az értékesítők- éppen ellenkezőleg- meg sem próbálják "el­ A teljesítmények hazánkban is nőttek, ám alacsonyabb ütemben (lásd az áb­
adni" a vállalat által nyújtott (logisztikai) szolgáltatásokat. ra "idővel" kapcsolatos mutatószámait).

e) Ellenőrizni kell, hogy a vevő a valós igényeit közli-e, netán magasabb szintet 2.9 ábra. A termelési és szállitási teljesítmények alakulása ( 1992-1996)
kér, mint az valójában szükséges lenne. A félreértéseket tisztázni kell. Elképzel­
hető, hogy a vásárló "jobb" szolgáltatást keres, de nem biztos, hogy a jelenlegi
szolgáltatási szintünk nem kielégítő. Lehet, hogy csak apróbb módosítás szük­ 114
l lj] 13 fejlett ország 410 vállalata D 325 magyar vállalat l
séges. (Például ABC-elemzés segítségével kimutathatjuk, hogy egy nagy ter­
112
mékcsaládból csak nagyon kevés termék igényel - mondjuk - 98 százalékos -
110
rendelkezésre állási szintet, és a 95 százalékos szint messze elegendő minden .--
108
más termék esetében.)
106 -
1- i-
f- .·
D Meg kell találni az általános költségcsökkentési trend "ellenpontját". Az új 104 l- 1--- f--

rt 1
gazdasági kihívások a vállalkozásokat arra késztetik, hogy csökkentsék a kész­ 102 l- l-

leteket, növeljék a készletek forgási sebességét és csökkentsék a kintlévőségek 100

l- h n
arányát. Ezek a reakciók a vevőkiszolgálási szintek romlásához vezethetnek. ]Lg>
:caen ·w•a:l O> Ul
·(lj
Ul Q)
·Q) >-
Ul
•ro
Ul
·Q)
Ol §.g} ·ro lo ·oouo ·w tQ -"'
Meg kell találni az optimumot a logisztikai költségek csökkentése és a szolgál­
·Q) ·Q) •Q) ·Q)
:Q
2 i? :=
:ro u N·- "N
·O
•O
c
t
- :o ,g - - Ul
Ul

N
Ul Ul

§
=;cs N •O Ol·- - (lj

"E'í"E c.9"5,
Q)
Q) Q) Q) >-o
x·-
tatási szint biztosításaközött (lásd a 2.6 és a 2.7 ábra dilemmáit). rn- .92-o cn
.8 "e!
N E Dl N
-E Ul :J :ro

*
•Q) N cn cn o cn ID- >
cn cn (5 LL :52 •a:l (]J :(;j -"'
oN >-
Ol •Q) •Q)
E c 'ö u Q)
·Q)
(5
•Q)
E
A gyártó cégeknek nincs igazán ráhatásuk az elosztási cs_atornára, illetve az ott tevékeny­ LL ,gj Q)
o._
o::
(lj >
'...., u
c
kedő kereskedelmi cégek vevőkiszolgálási politikájára. Igy termékük a gyárkapun kike­ Q)
o:
rülve mintegy beesik egy fekete lyukba. Ennek egyik oka lehet, hogy a gyártó maga sem
állított még össze olyan, a saját maga számára "kötelező" vevőkiszolgálási (mutatószám)
rendszert, melynek alapján közvetlen vevői mindenkor pontosan tudnák, milyen szín­ Forrás: Chikán, 1997 alapján.
vonalú logisztikai szolgáltatást várhatnak el tőle. A vevőkiszolgálás fontossága napjainkra a gazdaság fejlettségétől függetlenül
érvényesül. Ezt mutatja három ország logisztikai céljainak prioritását bemutató
A megfelelő színvonal-mutatószám rendszer kidolgozása idő- és erőforrás-igé­ ábra (2.10 ábra). A prioritások megoszlása elgondolkoztató. Érdekes, hogy
nyes feladat, és ráadásul folyamatos karbantartást igényel. A színvonalmutatók ezek a vállalatvezetők szerint a jövőben sem igen változnak.
fokozatos javítása a cél.
A teljesítményjavulást a piac honorálja, de mivel a javulás általában nem 2.1O ábra. A logisztikai célok fontosságának alakulása Németországban,
egyenletes, ez a vállalatok növekvő differenciálódásához vezet. Ez a piaci ver­ az Egyesült Államokban és Kínában

seny természetes következménye. A hazai vállalatok igen különböző feltételek

közül indultak a versenyben, mára azonban a fő differenciáló tényezők függet­ Prioritás jelenleg Prioritás 2015-re
lenedni kezdtek a kezdeti feltételektőL Megszűntek az átmenettel összefüggő 4,5
4,2
4,1
3,7 3,6
kiugró nyereségszerzési lehetőségek. l hr0\'%?0:% se:yz; ±tb:9k.WY;0i%Z9t::ctoY.02r p,;<; 1 Köllségek (Coslsl r:y:;s;re;!3,'2:00%'!.i.'B010>:W!.;s;.&lii</d5](45!53"0$0:i: k;1; '1//:}!f, ·}
A hazai fejlődés átlagos üteme ugyanakkor a rendszerváltás utáni évtized­ l 3,1

ben még elmaradt a világgazdaság vezető országaiban tapasztalható tól, ami azt J: f,_;j0iL-<!<i:;:4'$)';<2ifr40ii0i''i8fJ!:/!f??JbCi)fS4:t?i$:io#3!::c j
Készenléi(Responsiveness)
jelentette, hogy "nemzetközileg versenyképesek csak azok a vállalatok lehet­ 2.8
2,6 Rugalmasság (Fiexibility)
2,8
2,6
nek, amelyek a jelenlegi hazai átlagnállényegesen jobban teljesítenek".
2,9 2,8
2.1 2,1
1,7 Erölorrás·kihasználás (Resources ulilizationl 1,8
A 2.9 ábra a rendszerváltás utáni, de már többé-kevésbé konszolidálódott 2,6 2,8

időszak felmérési eredményeit tükrözi. Látható, hogy a piacgazdasági igények­

nek való logisztikai megfelelés megindult, de még nem közelítette meg a fejlett
72
nyugat-európai szintet.
lili!lililliiil Németország '"'"""''"'' Egyesült Államok C::::::J Kína 1: "alacsony prioritás" 2: "magas prioritás"

Forrás: Straube, 2009 alapján.

73
 2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók -
2.31 A logisztikai teljesítmények mérése

A teljesítményeket pénzbeli és naturális teljesítménymutatók segítségével

értékelhetjük E fejezetben leginkább "csak" a naturális logisztikai mutatókat
tárgyaljuk
A megfelelő mérési rendszer fontosságát természetesen nemcsak a logisz­
tika, hanem az összes vállalati funkció igényli. Ezeknek a (beszerzési/gyár­
tási/logisztikai/értékesítési) mérószámoknak konzisztenseknek kelllenniük

Ha nincs mérési program, azok a "természeti erők", amelyek az elfoglalt vezető viselke­
dését alakítják, itt is hajlamosak a negatív dolgok kiemelésére. A különböző témák csak
akkor keltik fel a vezető figyelmét, ha valami nincs rendben. A "normális" helyzet pedig
általában azt jelenti, hogy jól megy minden (tehát nemigen érkezik megerősítés a pozi­
tív eredményekkel kapcsolatban).
A rendszeresen végzett mérés elősegíti a pozitív dolgok előtérbe helyezését és
a munkamorál javítását is. Amikor egy tervet megvalósítanak, a valós eredményeket
mérni tudják, és összehasonlíthatják azokat a tervezettel, hogy így azonosítsák azokat
az eltéréseket, amelyekre a vezetésnek figyelnie kell.

A pénzbeli teljesítménymutatók közül ki kell emelnünk a költségmutatókat.

Ezek fontosságát a következőkkel indokoljuk

l. ahhoz, hogy csökkenthessük egy termék vásárlóhoz való kiszállításának költ­

ségeit, tudnunk kell, mekkora ez a költség, illetve mely összetevők alkotják;

2. annak eldöntéséhez, hogy a központi anyagraktár vagy az elosztási központ

költségei magasak vagy alacsonyak-e, külső "benchmark" jellegü összeha­
sonlító költségek is szükségesek;

3. különböző színvonalmutatókhoz tartozó költségszintek ismerete alapján

dönthetünk a differenciált kiszolgálás ról;

4. csak egy-egy költségalapú ABC-elemzés révén dönthetünk arról, hogy

a készletszintek kielégítők-e, avagy túl magasak (esetleg alacsonyak) stb.

A logisztikai költségek folyamatosan emelkednek, így egyre fontosabbá válik,

hogy képesek legyünk pontosan követni az egyes elemekhez és alrendszerek­
hez kapcsolódó költségeket Fontos annak ismerete is, hogy az egyes elemek
költségeinek változásai hogyan befolyásolják a teljes költséget.
Nagy problémát jelent az is, hogy sem átfogó költségadatok, sem bench­
markok nem állnak rendelkezésre. D. M. Lambert és J. T. Mentzer háromszáz

74
észak-amerikai cég körében végzett felmérése az 1990-es években például azt
tárta fel, hogy a logisztikai költségösszefüggés-elemzés megvalósításához
szükséges egyes költségelemek - például a készlettartási költségek, a szállítási
költségek disztribúciós csatornánként, termékenként vagy vevőnkén t, a ren­
elelésfeldolgozási költségek, a raktározási költségek vagy a sorozatméretek
költségei - általában a cégeken belül sem hozzáférhetők. Egyetlen cég sem állí­
totta azt, hogy minden logisztikai költségelem rendelkezésére állt volna. Meg­
felelő mélységü hazai reprezentatív logisztikai költségfelmérésekről e könyv
szerzőinek nincs tudomása.
A jelenlegi logisztikai költségszámítási rendszerek nem igazán alkalmasak
a hatékony és helyes müködési és stratégiai döntések meghozatalára. Nehéz te­
hát beszereznünk a szükséges adatokat ahhoz, hogy igazoljuk a költségek ol­
daláról indokolt (a logisztikai rendszerben szükséges) változtatásokat. Az egyik
budapesti közmüvállalatunk logisztikai vezetője például az agglomerá­ ció
területén elhelyezkedő 42 (!) raktár létjogosultságát kérdőjelezte meg. Ösz­
szevonásokat szeretett volna. Ötlete a müszakiak ellenállásán elbukott, mert a
kontrolling osztály nem tudott megfelelő adatokat biztosí taní.

2.32 A naturális szolgáltatási színvonalmutatók

Az áruáramlási folyamathoz kapcsolódó mutatószámrendszereket a különbö­

ző logisztikai alrendszerekhez kötve csoportosíthatjuk Eszerint beszélhetünk a
szállításhoz, a készletezéshez, a tároláshoz, a disztribúcióhoz stb. kapcsolódó
mutatószámokról. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány mutatót.

A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatási színvonalmutatók maguk­

ban foglalják az elosztási oldalon megjelenő marketinglogisztikai követel­
ményeket és a szolgáltatás komponenseit, amelyek hatással vannak a logisztika
teljesítményére:

l. a szállítási időt (gyorsaság, pontosság, gyakoriság),

2. a szállítás megbízhatóságát, minőségét,
3. a kiszállírási készenlétet,
4. a szállítás rugalmasságát.

A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatás döntő hatást gyakorol a vevő­

kiszolgálás minőségére, és a teljes vállalati logisztikai rendszer jellemzőit közvetí­ ti
a vevő felé. Vizsgáljunk meg néhány szolgáltatási mérőszámot közelebbről.
A rendelési ciklusidő a megrenelelés és a tényleges "leszállítás" között eltelt
idővel írható le. Ezt befolyásolja a megrendelések feladásától a cégünkhöz köz­
vetített információ átfutási ideje, a kiszállírásra előkészítés, illetve az áru eljutta-

75
tásának az ideje a készletezési ponttól a vásárlóig. Erre a folyamatra a későb­
biekben még részletesen kitérünk Már itt bemutatjuk azonban a folyamat
"végtermékének" szolgáltatási színvonalmutatóit (Gelei, 1998).
Az átlagos kiszolgálási idő: a kiszolgálás időtartamát napokban meghatá­
rozva (gyorsaság) a következő módon mérhető:
Ti
sz. =.i=!_
t N
Szi =átlagos kiszállítási idő [nap]
T1,2, 3 =megrendelés és a teljesítés közötteltelt napok száma [nap ]
N =összes Itiszállított tétel [db]
A hibás teljesítések száma: a kiszolgálás minőségét a kifogás nélkülleszállított
termékek mennyisége határozza meg. Az alábbi minőségi mutatóval mérhető,
hogy mekkora volt a hibás teljesítések aránya:
N-H
Szg =--·100(%)
N
Szg = kiszállítás minősége [%]
H =hibás teljesítések száma [db]
N = összes kiszállított tételek száma [db]
A kiszolgálás megbízhatósága azt jelenti, hogy a vállalatmilyen mértékben tart­
ja a szerződésben megadott határidőt Ez a kiszolgálás megbízhatóságának
mutatójávalmérhető:
N-HI
SzM = ·100(%)
N Lehetetlen addig cselekedni, amíg az eltérést nem bontják jelentéssei biró forrásokra.
SzM = kiszállítás megbízhatósága [%]
HI =nem határidőre teljesített tételek száma [db]
N =összes kiszállított tételek száma [db]
76
A rugalmasság a megrendelésekre vonatkozó utólagos, a vevőkívánságnak
megfelelően megvalósított változtatások számától függ.
A változtatás vonatkozhat amennyiségre és a határidőre. A rugalmassági
mutató a következő:
Szr = kiszállítás rugalmassága [%]
Vmt =teljesített vevőkívánságok száma amennyiség megváltoztatására [db]
Vit =teljesített vevőkívánságok száma a határidő megváltoztatására [db]
Vm = az összes vevőkívánság a mennyiség megváltoztatására [db]
Vi =az összes vevőkívánság a határidő megváltoztatására [db]
Ezenkivül más mutatókat is képezhetünk. A rugalmasság ("agili ty") például a válla­
latnak azt a képességét jelzi, hogy milyen mértében képes az előre nem jelzett igé­
nyek azonnali teljesítésére. Ezek arányát az összes teljesítéshez kell viszonyítanunk:.
A fenti mutatókat mérl1etjük időszakonként vagy folyamatosan. A tranzak­
ciókat kiválaszthatjuk mintavételezéssel vagy a mérést kiterjeszd1etjük az ösz­
szes tranzakcióra. A technológia egyre inkább lehetővéteszi a folyamatos, min­
den tranzakció ra kiterjedő mérést, ésszerü költségkihatások mellett.
Az alábbi vezetői összefoglaló a vevőkiszolgálási színvonalmutatók mint normák gya­
korlati kialakításának folyamatát nm tatja be.
-/ Ha a normákat megállapították, a cégnek a tényleges teljesítményt össze kell vet­
nie az adott normával, hogy megvizsgálják, a teljesítmény elfogadható-e. Ha a telje­
sítmény elfogadható, a rendszert megfelelően szabályozottnak tekintik, és ezzel
az ellenőrzési folyamat befejeződik. Ez azt jelenti, hogy a kivételekre alapozott
vezetés lép érvénybe, tehát addig nem avatkoznak bele a rendszerbe, amíg az ki­
elégítően müködik A "kielégítő müköclés" mértékét pedig a norma határozza meg.
-/ Nagyon valószínütlen, hogy a teljesítmény pontosan egyenlő lesz a normával. Ha eltérés
van, az eljárás az, hogy ezt az eltérést elemeire bontják, hogy behatárolhassák a forrásait.
Lehetséges például, hogy a norma nem más, mint egy előirányzott összeg egy bizonyos
területen belüli szállításra. Ha a valós összeg meghaladja az előirányzottat, a vezetés azt
várja, hogy az eltérést a volumen és a hatékonyság elkülönülő mutatószámaira bontsák
-/ A követl(ező kérelés az, hogy a vizsgált eltérés elég nagy-e ahhoz, hogy jelentősnek te­
kintsék Az ilyen kérelés kezelése lehetséges pusztán statisztikai szempontból is, ha
minőség-ellenőrzési határértékeket állapitanak meg a normával kapcsolatban. Felhasz­
nálhatjál( például a szórásokat, és megállapítl1atnak csak alsó elfogadható határt, vagy
megtehetik ezt a norma alsó és felső határával is. Így ebben az utóbbi esetben, ha a telje­
sitn1ény megbaladja a normát, a vezetés clöntl1et a norma felemelése vagy a teljesítő
77
 megfelelő jutalmazásamellett egyaránt. [A lehetséges következmények közé kívánko­
zik az a vállalati elöntés is, hogy- mivel a túl jó kiszolg<ílás az adott folyamattól erőforrá­
2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje
sokat von meg- nem jutalmazza, hanem bünteti a túlteljesítést ("A felső határ túllépése
szükségtelen, így nem kívánatos.")- Sz. Z.] Valószínúleg nagyobb aggodalmat keltenek
az olyan eltérések, amelyeknél a teljesítmény alatta marad a normánal<. A renelelésfeldolgozási rendszer a logisztikai rendszer idegközpontja. A vásárló
megrendelése "kommunikációs üzenet", ami múködésbe hozza a logisztikai fo­
../ A színvonalmutatók normától való eltérése alkalmas arra, hogy statisztikai mérő­
számokkal elemezzék Ugyanakkor- mint ahogy a keresletet indukáló tevékeny­ lyamatot. A renelelésfeldolgozás információáramlási és tényleges áruáramlási
ségeknél- valószínúleg több értelme van annak, ha az eltéréseket gyakorlati jelen­ funkciókat is magában foglal. Az ehhez kapcsolódó információáramlás sebessé­
tőségük szempontjából ítéljük meg. Ez az "érzékenység"-analízis egy formája, ge és minősége közvetlen hatással van az egész tevékenység költségére és haté­
s rögtön felmerül a kérdés: mennyire kritikus az eltérés hatása a legfontosabb telje­
sítménymutatóra, a nettó nyereségre.
konyságára. Az üzleti tranzakció ezen fázisában a lassú és akadozó összeköttetés
fokozott mértékben a vásárlók elvesztéséhez és/vagy túlzott szállítási, készlete­
../ A becslés mócljától függetlenül az eltérést vagy jelentősnek, vagy jelentéktelennek zési és raktározási költségekhez vezetl1et. A vállalkozások egy részénél (például
minősítik. Ha nem jelentős, a teljesítményt elfogadhatónak ítélik, és az ellenőrzési
folyamat befejeződik Ha jelentős, az a következő kérdés, hogy szükség van-e vala­ a kereskedelmi ágazatban) a renelelésfeldolgozási és az információs rendszer te­
milyen beavatkozásra. remti meg a logisztikai és vállalatvezetési információs renelszerek alapját. A hazai
vállalkozások esetében ez olyan terület, amely napjainkban különösen kedvező
../ Lehet, hogy az eltérés jelentős, ele az elemzés és a magyarázat során fény derül arra,
hogy a normától való eltérés nem befolyásolható. Ha ez a helyzet, nincs mit tenni, és lehetőségeket nyújt a logisztikai teljesítmény javítására.
az ellenőrzési folyamat itt véget ér. Ha valamilyen cselekvés indokolt, egy vagy két át­ A rendelésfeldolgozáshoz kapcsolódó fizikai áramlási tevékenységek fő­
fogó jellegú változtatásra kell számítani. Vagy a normát minősítik rossznak és megvál­ ként a raktárakon belül, az outputoldalon rejlenek, és a kigyííjtéstől a komissió­
toztatandónal<, vagy maga a folyamat nem jár a kellő eredménnyel, és így meg kell vál­
toztatni. A visszacsatolásoka megfelelőszintekre futnak be. Ha a folyamatot változtat­ záson, a csomagoláson, a disztribúció n át a vevőnek való átadásig tartanak
ták meg és a normát megtartották, megint összehasonlításokat tesznek. Ha a normát
változtatták meg és a folyamat maradt változatlan, a visszacsatolás a normához fut. Le­
hetséges az is, hogy mindkettőt megváltoztatják Ekképpen mindkét visszacsatolás a
cselekvési fázisból érkezhet, és a rendszer újabb ciklusan megy keresztül.
2.41 A rendelési ciklus

Álljon ittvégezetül egy, az autóipai beszállítókra jellemzőKPI-adatsor (2.2 táblázat). A vevői rendelési ciklus magában foglalja mindazt az időt, ami a renelelés fel­
Az adatok európai, amerikai és kínai vállalatvezetők megkérdezésén alapulnal<. adásától az áru átvételéig és a vásárló raktárában történő elhelyezéséig eltelik
A renelelésfeldolgozás definíciója az időtényezővel kapcsolatos.
2.2 táblázat. Teljesítménymutatók (KPI-k) alakulása
(Kulcsteljesítmény-mutatók -Autóipar)
Rendelésfeldolgozásnak nevezzük a vevő megrendelése (a vételi megbí­
Akate- zás vagy a szolgáltatás kérése), valamint a megrendelésben meghatáro­
Ipariirules Felzár- Átla- gória
teljesítménymutatók Lusták Haladók Medián zott termékek/szolgáltatásokvevők általi átvétele közötteltelt átfutási időt
kózók gosak legjobbjai
és tevékenységi láncolatot
Kézbesítési id6 (napok-
ban) (Delívety time, >12,8 ::;12,8->10 :o;I0->5,8 ::;s,8->3 ::;3 9
indaysJ
Kézbesítési megbízha- A tipikus rendelési ciklus a következő elemekből áll:
tóság (%-ban) (Delivery <93 ::;93->97,2 97,2-<98 98-<99,4 99,4 98
reliabilíty, ín %J
l. a renelelés előkészítése és feladása (a vevő részéről),
Kiszá(lítási kapacitás 2. a rendelés megérkezése és belépése a rendszerbe,
(%-ban) (Delivery <86 ::;86-<95 95-<97,6 97,6-<98,9 98,9 95
capabílit) in %J 3. a renelelés információs "feldolgozása",
Készpénzforgási idő 4. komissiózás (kiválogatás, összeállítás) és csomagolás a raktárban,
(napokban) >12,8 ::;84->30 ::;30->24 ::;z4->IO ::;10 30 5. címkézés, információkkal való ellátás,
{Cash-to-cash, inday >) 6. szállításra (berakodásra) előkészítés, disztribúciónak átadás,
Forrás: StJ·aube, 2009 alapján. 7. kiszállítás, vevőnek kiszolgáltatás.

78 79
 2.11 ábra. A vevői rendelési ciklus szemléltetése Az első lépésben a vásárló felismeri bizonyos termékek iránti igényét, és
rendelését továbbítja a gyártónak (szállítának). Amint a gyártó megkapja a ren­
delést és beviszi rendelésfeldolgozási rendszerébe, különböző ellenőrzéseket
kell végrehajtania, hogy megállapítsa:

j\
c =: ; leldolg ../ a kívánt termék a megrendelt mennyiségben elérhető-e készletről;
és összeállítás ../ a vásárló fizetőképessége kielégítő-e a rendelés elfogadásához;
/ Vevői rendelések / A teljesítetlen
=----- átküldése rendelési tételek ../ tervezik-e a termék gyártását, ha éppen nincs raktáron.
átküldése

A rendelésfeldolgozás ezek után a következőket nyújtja:

VEVÖ
Elárusító boltok
, : , ::, ../ információ a számlázáshoz,
../ rendelés visszaigazolása,
" ----GYÁR ../ kiválasztási és csomagolási instrukciók a termék raktárról való kivéte­
Rendelés feldolgozása, lének lehetővé tétele érdekében, valamint
Expressz
rendelés­
összeállítása a ../ szállítási, berakadási dokumentáció.
készletekból, vagy
kézbesítés legyártása, ha nincs
készlet Amikor a terméket kivonják a raktárkészletből és a szállítást beütemezik, a do­
kumentáció t átkülelik a pénzügyi elszámolási részleghez, hogy megtörténhes­
sen a számlázás. A napi eladások dokumentációját (statisztikákat) fellehet
Amennyiben a megrendelt termék a raktárban nem áll rendelkezésre, azt le használni az előrejelzésekre és tervezésekre.
kell gyártani vagy a beszállítától be kell szerezni (2.11 ábra). Ebben az esetben
Sok gyártó/szállító elköveti azt a hibát, hogy a rendelési ciklusnak csak a cégen belülle­
a fenti lista a következőkkel bővül: zajló szakaszát méri és felügyeli. Ez azt jelenti, hogy csak a renelelés beérkezésétől a szál­
lítmány berakodásáig eltelt időt ellenőrzi. Ennek a megközelítésnek a hiányosságai nyil­
3/a. gyártás, vagy vánvalóak. Tételezzük fel, hogy a 2.11 ábra példájában a gyártó által felügyelt rendelési
időszak három nap, míg a teljes ciklus tíz napig tart. Ennek a háromnapos szakasznak
3/b. termék beszerzése. a hatékonyságát sokkal könnyebben lehet javítani, mint ha a fennmaradó hét napból
próbálnánk lefaragni.
A rendelési ciklus idejét birnodális gyakoriságelosztásként adjuk meg. A cél A szállítási időt csökkenteni lehet például egy nappal úgy, hogy a fuvarozást jobban
a ciklusidő minimalizálása. A minimalizálásnak gyakran korlátozó tényezői is ellenőrizzük, vagy olyan fuvarozókra váltunk, akik a leggyorsabb és legmegbízhatóbb
szállítási időkkel dolgoznak. A rendelésfeladás és a rendelésnek a rendszerbe történő
vannak, például: belépése még több alkalmat nyújt arra, hogy megváltoztatásukkal csökkentsük a ciklus­
időt. Egy maclern rendelésfeldolgozási rendszer bevezetése akár 20-30 százalékkal is
../ a rendelésfeldolgozási prioritások, csökkenthetné a teljes rendelési ciklust, többel tehát, mint amit a gyártó az összes, köz­
vetlen ellenőrzése alatt álló tényező racionalizálásával elérhet. (Szakmai körökben még
../ a rendelési kondíciós (csomagolás i) szabványok, ma, az e-mail korában is gyakran elhangzik az a hipotézis, hogy a rendelési ciklusidő
../ a rendelési korlátozó tényezők. "leghosszabb" szakasza az, ami a renelelés feladásától annak megérkezéséig eltelik.)

A rendelési ciklusidő változékonysága, szóródása költséges; Biztonsági készle­

2.42 A vevői megrendelés útja
A rendelésfeldolgozási rendszer tanulmányozásakor mindenekelőtt az infor­
mációáramlási folyamatot fontos végiggondolni és elemezni. A folyamat a vevő
rendelésének feladásával kezdődik.
teket kell fenntartanunk, hogy ne veszítsünk el üzleteket raktárhiány miatt.
Minden vevő szereti az állandó, megbízható szállítási határidőket, ami ponto­
sabb tervezésre ad lehetőséget. Megjegyzés: a gyors, konzisztens, megbízható
rendelési ciklusidő maga a szállító számára is előnyös (a folyamat felgyor­
sításának üzemgazdasági előnyeit a fejezethez kapcsolódó ppt-előadásban tár­
gyaljuk www.logisztikamenedzsment.hu).

80 81
 2.43 A megrendelések feladása/felvétele
A rendelések feladási idejét a vevők maguk határozzák meg. Erre a szállítónak
kevés (bár egyre bővülő) befolyása van. A véletlenszerú (sztochasztikus) ren­
delésfeladások ostorcsapás-jellegli hatásokat okozhatnak Emiatt erre a - teljes
tevékenységi láncolatot elindító -lépésre különösen figyelni kell.
Sokféle módja van annak, hogy a vásárló rendelését feladja, továbbítsa, és hogy a rende­
lés bekerüljön a szállító rendelésfeldolgozási rendszerébe. Ennek hagyományos módja
volt hogy a vásárlók leírták megrendeléseiket, s átadták azokat az üzletkötőknek vagy
postázták a szállítónak A finomítás következő éJ?cs_őjeként már tel:fonor adtá!< fe.l rer:­
deléseiket. Egy mai, fejlettebb rendszerben a vasadok esetleg a vevoszolgaia t kepvrselo­
jének telefonálják meg, faxolják el vagy e-mailen kiHelik el rendelése ket, akinek székhe­
lye a vállalat központjában van, és online kapcsolatban van a raktarraL Ez a rendszer
már lehetővé teszi a vevőszolgálati képviselő számára, hogy megállapítsa, a megrendelt
áru készleten van-e vagy sem Ezután az árucikkeket lefoglalják, s az adatbázisban is tör­
lik, illetve jelzik, hogy kivételezték a készletállományból, hogy ne ígérjék oda azokat egy
másik vevőnek. Ha az árucikk nincs raktáron, a képviselő megbeszélheti az esetleges
termékhelyettesítést a vevővel (már a legelső telefonos kapcsolatfelvételkor), vagy tájé­
koztathatja arról, hogy a termék mikor lesz elérhető. Következésképpen az ilyen típusú
rendszer kiküszöböli a 2.12 ábrán leírt rendelési ciklus első lépéseit.
2.12 ábra. A rendelésfeldolgozás folyamata
A vevő A vevő Rendelési tétel
feladja fogadja kiszámítása
a rendelést a terméket
Szállítás­
ütemezés
Csomagolás,
szállításra
előkészítés
82
Az elektronikus módszereket, például a számítógéptől számítágépíg terjedő
kapcsolatokat egyre szélesebb körben használják azért, hogy maximális sebes­
séget és pontosságat érjenek el a rendeléstovábbításban és -fogadásban.
A telefonos rendelésfeladásnál is utalnunk kell a fejlettebb kommunikáció­
ban rejlő lehetőségekre, amikor a vevők telefonhívását olyan személy fogadja,
aki - számítágépén keresztül - rögtön belelát a rendszerbe, közlia teljesítési le­
hetőségeket, vagy amikor például interneten keresztül is fel tudjuk adni a ren­
delést. Ez a rendszer lehetövé teszi az azonnali informálódást a készletből való
beszerezhetőségről, helyettesítő termékről hiánycikk esetén. Ráadásul a fejlett
technológia miatt lerövidül a teljes folyamathoz szükséges idő, és ezt a pótlóla­
gos időtartalékot a költségek vagy a vevőkiszolgálás további "javítására" lehet
használni (költségmegtakarítások a szállításban, raktározásban stb.).
A feldolgozási rendszer addig nem léphet múködésbe, amíg a rendelés be
nem érkezik a feldolgozási pontra. A rendelésfeldolgozás sebességének növelé­
se lehetövé teszi, hogy az egész rendszerben csökkentsük a készleteket - a vevő­
szolgálat kívánatos szintjének megtartása mellett. A vállalat a rendeléstovábbí­
tásnál megtakarított időt arra használhatja, hogy a szállítási rendszer költségeit
csökkentse (lassúbb szállítási rendszer is megfelelő!).
A készlettartási és a kommunikációs költségek között is szaros, közvetlen
- ellentétes mozgásirányú - kapcsolat van. Megjegyezzük, hogy minél kifino­
multabbá válik a kommunikációs rendszer, annál sebezhetöbb lesz a vállalat
bármilyen belső vagy külső kommunikációs meghibásodással szemben. A fej­
lettebb rendelésfeldolgozási rendszerek és alacsonyabb készletszintek mellett
a vállalatok a biztonsági készleteiket lényegesen lecsökken tik, ami minimális
védelmet jelent a rendelési ciklusidő változékonyságából származó raktár­
hiányok ellen.
2.44 A kommunikációs funkció
A rendelésfeldolgozási rendszer elsődleges funkciója, hogy olyan kommuni­
kációs hálózatot létesítsen, amely összekapcsolja a vásárlót és a termelő t. A vál­
lalatnak minősítenie kell a különböző rendeléstovábbítási módszereket (fax,
e-mail, telefon, online kapcsolat) aszerint, hogy azok mennyire megbízhatóan
közvetítik az üzenetet A rendeléstovábbítás lassabb módszereinél általában ki­
sebb a megbízhatóság. (A vállalat értékelheti a rendeléstovábbítás módszereit
a gyorsaság, a költség, a megbízhatóság és a pontosság alapján.) A rendelésto­
vábbításnak a lehető legközvetlenebbnek kell lennie; az elektronikus továbbí­
tás minimalizálja az emberi hiba kockázatát. (Emlékezzünk gyermekkorunk
"fülbe súgom, add tovább" játékára.)
B2C esetben (business to customer), egyedi tranzakciók esetén különösen
fontos az egyértelmüség. Érdemes tanulmányozni az (internetes) csomag­
küldő szalgálatok rendelési úrlapjait, amelyek az azonosításhoz szükségesnél
83
több mezőt kitöltetnek velünk, hogy feladás előtt már mi magunk "keresztel­
lenőrizhessük" magunkat.
Az online rendelés előnye, hogy "éjjel-nappal" nyitva van, a rendelt késztetet
automatikusan "leköti", az másnak már nem adható el, kevesebb élőmunkát
igényel stb.
A telefonos/személyes rendelés információtorzulási veszélye és élőmunka­
igénye magas, ugyanakkor előny a "személyes eladás" jelleg, a visszakérdezés
lehetősége stb.
Több honlap lehetővé teszi, hogy mi magunk tervezzük meg a megvásár­
lanelő termékünket és/vagy a megvásárolandó termékhez kapcsolódó logiszti­
kai szolgáltatási színvonalat.
A renelelésfeldolgozási rendszer hasznos jövőbeni információkat is szal­
gáltathat a marketingnek (a piacanalízishez és az előjelzéshez), a pénzügynek
(a cash flow-tervezéshez) és a logisztikának, illetve a termelésnek is (a termelés
tervezéséhez és ütemezéséhez).
A fentiekből láttuk, hogy a rendelésfeldolgozási rendszer javítása főként
rendszer-kialakítási (intellektuális) és információtechnológiai beruházásokat
követel. Az ilyen jellegü beruházás általában kisebb erőforrás-lekötési és mü­
ködtetési költségeket jelent, mint a szállítási rendszer fejlesztése vagy a készlet­
szint növelése.
3. FEJEZET
A beszerzés menedzsmentje
3.lA beszerzés (ellátás) feladatai
A beszerzés (ellátás) általános feladatai. A beszerzésnek mint vállalati funkció­
nak az a feladata, hogy a termelés igényeinek megfelelően "készenlétbe he­
lyezze" a felhasználandó anyagokat, félkész és késztermékeket és az ezekhez
kapcsolódó információkat Tágabb értelmezésben a beszerzés a vállalat tevé­
kenységének elvégzéséhez szükséges valamennyi input megszerzését jelenti,
a vállalat stratégiai céljainak megfelelő móclon.
A beszerzés a vállalat legjelentősebb anyagáramlási folyamatát generálja. Az
átlagos iparvállalat bevételének 55-60 százalékát költi inputanyagokra. Ez
a szám vegyipari és élelmiszer-ipari vállalatok esetében akár a 70-85 százalékot
is elérheti. Bizonyos ágazatokban ugyan alacsonyabb a nyersanyagigény (pél­
dául szoftverfejlesztés), de itt döntően befolyásolja a vállalat teljesítményét,
hogy milyen minőségü technológiákat sikerül beszereznie, illetve hogy milyen
kapcsolatokat tud fenntartani a nagy és fontos beszállítókkal.
A vállalatok egyre inkább felismerik a beszerzés stratégiai jelentőségét, de
gyakran kevés információval rendelkeznek ahhoz, hogy valóban a vállalati stra­
tégia szolgálatába tudják állítani ezt a funkciót. Emiatt felértékelődik a beszer­
zéshez fontos információk szerepe.
Egy másik értelmezés szerint a beszerzés lényege a megfelelő minőségü
anyag beszerzése a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő
forrásból, a megfelelő áron (Baily-Farmer, 1994). Ezt a szakirodalom-a logisz­
tika 7M-jéhez hasonlóan - a beszerzés 5M-jének (megfelelőjének) nevezi.
A meghatározás sarkalatos pontja, hogy a "megfelelő" szót hogyan értelmez­
zük. Szakirodalmi értelmezésben a "megfelelő" jelentése vállalatonként más és
más stratégiai célokból, vállalati adottságokból, környezeti változások sebessé­
géből stb. vezethető le, és mindig egy adott szituációhoz kapcsolódik.
85
 3.11 A beszerzés mint logisztikai funkció
A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedése mutatja meg azt,
hogy a felső vezetés mekkora fontosságot tulajdonít ennek a funkciónak. Ha
operatív szerepet kap, akkor a beszerzési egység valószínüleg a szervezeti
hierarchia alacsonyabb szintjén található. Ha stratégiai jelentőséget tulajdoní­
tanak neki, akár a legfelsőbb vezetőiszint hatáskörébe is tartozhat (például be­
szerzési vezérigazgató-helyettes).
Akárhol is helyezkedik el a beszerzési szervezet, nagyon fontos, hogy ne ké­
pezzen más logisztikai egységektől elkülönült funkciót. A beszerzés t-M. Porter
elmélete alapján - szük értelemben a logisztikai tevékenységek szerves része­
ként, tágabb értelemben pedig a vállalati tevékenység egyik alkotóelemeként
kezeljük. A beszerzési döntéseknél (is) fontos, hogy integrált szemiéiet érvénye­
süljön, ellenkező esetben az optimálistól eltérő megoldások születl1etnek.
Egy hazai iparvállalat beszerzési vezetőjének évvégi prémimnát például attól tették füg­
gővé, hogy milyen költségcsökkenést tud elérni egy bizonyos (meghatározó és igen
drága) alkatrész egységre jutó beszerzési árában. A beszállítával való tárgyalások során
a vezető megállapodott a teljes évi készlet egy időben történő beszerzésére, ami jelen­
tős mennyiségi kedvezményt jelentett. A vezető elérte célját (és meg is kapta év végén
a prémiumot), azonban az adott év során a vállalat készletezési költségei olyan mérték­
ben megnőttek, hogy a beszerzési megtakarításokat teljes egészében felemésztették,
sőt pluszforrások bevonása is szükségessé vált.
3.12 A beszerzési koordináció
A szervezeti elhelyezkedésnél is fontosabb, hogy a beszerzésért felelős szemé­
lyek megfelelő információkhoz jussanak, valamint megfelelő jogosítványokkal
rendelkezzenek a beszerzés során felmerülő koordináció lebonyolításához. Az
információk biztosítása kritikus pont. Mivel a beszerzéshez szükséges informá­
ciók gyakran elszórtan helyezkednek el a szervezeten belül, ezért fontos, hogy
az összes érintett egység időszerü, releváns, pontos stb. információkkallássa el
a beszerzésért felelős személyt. Például ha több üzem is rendel azonos alkat­
részt, és a beszerzési osztály központosított, akkor feltétlenül szükséges, hogy
a megrendelések időben befussanak a központba, hogy minél nagyobb rende­
lési tételnagyságot (és így kedvezményt) lehessen elérni.
A koordináció is meghatározóan fontos a jó beszerzési döntésekhez. Az em- ·
lített példában (ahol mennyiségi kedvezményt akartakkiharcolnia beszállító­
tól) a jövőben meg kell oldani az időzítési problémákat, hiszen elképzelhető,
hogy az egyes üzemek eltérő ütemben rendelnek. Ekkor a beszerzési veze­
tőnek és az üzemvezetőknek kell tárgyalniuk arról, hogy lehet-e a termelési
ütemterven változtatni, vagy a beszerzési kedvezmény egy részét (és mekkora
részét) kell feladni.
86
Technikailag a beszerzési igények a következő megoldások valamelyikével
kezelhetők (Chikán- Demeter, 1999):
./ centralizált beszerzés alatt azt értjük, hogy a beszerzéssei kapcsolatos
összes tevékenységet egyetlen (központi) szervezeti egység látja el. Eb­
ben az esetben kevesebb szükség van az egységek közti koordinációra
(bár a nyersanyagokból részesülő szervezeti egységek nagy mennyiségü
információvallátják el a beszerzőegységet), viszont nem biztos, hogy
mindig érvényesülnek azoknak az érdekei, akik a beszerzett árukat végül
felhasználják (például időzítési, mennyiségi különbségek);
./ decentralizált beszerzésről beszélünk akkor, ha nincsen külön beszerzé­
si egység, a beszerzési feladatok elvégzését több szervezeti egység pár­
huzamosan végzi (üzemek, profitcenterek stb.). Itt jobban érvényesül­
nek a decentralizált egységek érdekei, azonban nagyobb a beszerzési te­
vékenységek koordinációs igénye (például mennyiségi kedvezmények
megszerzése érdekében a beszerzésnek egy időben kell történnie);
./ beszerzésgazda rendszernek nevezzük azt, amikor az egyes cikkeket az
a szervezeti egység szerzi be, amely annak legjellemzőbb felhasználója
vagy legjobb ismerője. Ez a szervezeti egység végzi az egész vállalat igé­
nyeinek ellátását.
3.13 A beszerzéssei kapcsolatos célok és tennivalók
A beszerzéssei kapcsolatos célok és tennivalók a következőkben foglalhatók
össze:
l. az optimális minőség elérése. Hagyományosan a beszerzés más szervezeti
egységek által meghatározott specifikációjú termékeket vásárolt, manapság
azonban gyakran a beszerzési egység is aktív szerepet vállal ezeknek a speci­
fikációknak a meghatározásában. Ez azért is fontos, mert ők rendelkeznek
részletes információval arról, hogy mely szállítók képesek a magas minőségi
és az árkövetelményeknek megfelelni;
2. a teljes költség minimalízálása. A múltban ez a "lehető legalacsonyabb be­
szerzési árat" jelentette. Ez a felfogás azonban nem vezet mindig optimum­
hoz, ezért ma ezt a kritériumot az integrált logisztikai költségekre vonat­
koztatva értelmezzük Az integráció nem feltétlenül csak a vállalatra értendő,
a vállalatközi kapcsolatoktól függően lehet, hogy az ellátási lánc egy na­
gyobb szegmensére vagy akár a teljes ellátási láncra is kiterjeszthető;
87
3. beszállítók megkeresése, kiválasztása és értékelése. Tartós versenyelőnyök 3.1 ábra. A beszerzés három felfogása

elérése érdekében sokszor kritikus jelentőségü, hogy a meglévő szállítókkal

megfelelő kapcsolata legyen a vállalatnak, valamint hogy folyamatosan új
szállítókat kutasson fel a még jobb megoldások érdekében. Az autóipar
példája alapján egyre több iparág vállalatai ismerték fel a szállítókkal való
Ellátásilánc-menedzsment
kapcsolatok jelentőségét, és állnak át a tranzakció-orientált beszerzésről
a kapcsolatorientált beszerzésre;

4. hozzájárulás az alacsony készletszinthez és a.folyamatos termékáramláshoz

A feleslegesen magas készletek többletköltségeket okoznak (raktározás), és le­ Beszerzés
kötik a müködő tőkét is (készletérték). Nem csak a vállalaton belüli készletekről
van szó: ha az ellátási láncon belül bárhol túl magasak a készletek, az kihatással
lehet minden résztvevő teljesítményére. A beszerzés feladata, hogy a készletgaz­
dálkodással közösen alakítsák ki a beszerzési és készletezési politikát úgy, hogy Vásárlás
A kapcsolat
az integrált rendszer költségei lehetőlegminél alacsonyabbak legyenek; csak az aján­
lattétel után
kezdődik
5. kooperálás és integráció más szervezeti egysége!Gkel. Nemcsak a készletgaz­
dálkodási egységgel kell együttmúködnie a beszerzésnek, hanem más szer­
vezeti egységekkel is. Így például fontos, hogy a beszerzési vezető egyeztes­
Bekapcsolódás
sen a szállításért felelős személlyel, a nyersanyagok felhasználójával, a pénz­ a folyamatokba már
ügyi vezetővel stb. Ez túlmutat a beszerzés hagyományos tevékenységén az ajánlattétel előtt

(reagálás a beérkezett kérelmekre), azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy

integrált móclon lehessen a beszerzési tevékenységet a teljes vállalatra (vagy
akár ellátási láncra) nézve optimalizálni. Bekapcsolódás a folyamatokba már
a termékfejlesztés fázisában

3.14 Új trendek a beszerzés területén

A beszerzés alapinformációkra támaszkodik, például piaci trendek, árak, ke­

resletek, termékfejlesztések Ezek főként a beszerzést segítik, ele segíthetnek
a versenytársak tevékenységének felmérésében is (például ha egy konkurens
feltünően aktív - vagy éppen passzív - a nyersanyagbeszerzés piacán). A be­
szerzést és a vásárlást a partnerekhez füzőclő információs kapcsolatok fel­
tételei különböztetik meg (3.1 ábra).
A 7. fejezetben részletesen tárgyalt kiszervezés (outsourcing) fontos jellem­
zője a mai vállalatoknak Sok cég azért nyúl ehhez az eszközhöz, mert az alap­
vető tevékenységére kíván koncentrálni, és a támogatótevékenységeket in­
kább olyan partner kezébe adja, aki abban jobban teljesít (főleg azért, mert
a másik cégnek éppen ez az alapvető képessége). Erre azért utalunk itt,
mert gyalrran a beszerzési osztály végzi a kiszervezés lebonyolítását. A "kiszervezni
vagy nem kiszervezni" dilemmát a szakirodalom gyakran "make or buy", azaz
"készíteni vagy beszerezni" dilemmaként emlegeti, ami szintén a beszerzés
88
érintettségét támasztja alá. A kiszervezés természetesen nem egyszeri tevé­
kenység, folyamatos felülvizsgálatot igényel: legtöbbször ez a feladat is a be­
szerzési egységre hárul. Bizonyos esetekben "visszaszervezésre" (úgynevezett
"insourcing") vagy "részleges kiszervezésre" (úgynevezett co-sourcingra) is
szükség lehet. Megjegyzendő, hogy egyre több szolgáltató cég kínál beszerzési
szolgáltatást, tehát maga a beszerzési funkció is kiszervezhető (lásd 7. fejezet).
A számítógépes támogatás folyamatos fejlődése, és ez lehetővé teszi a válla­
latok számára, hogy gyorsítsák (kevésbé időigényes adminisztráció), pontosít­
sák (például vonalkód), hatékonyabbá tegyék (kevesebb az "elveszett" áru)
a teljes beszerzési folyamatot. Az e-beszerzés olyan olcsó és hatékony techniká­
kat tesz lehetővé, amellyel mind a beszerzendő termék árát, mind a beszerzés
adminisztrációs költségét minimalizálni tudjuk (lásd 9. fejezet, illetve "Csokolá­
dé" címü esettanulmány [Szegedi, 2008]).
89
 A l apcsolatorientációra való átállás azt jelenti, hogy míg korábban a vevók
csak egyedi megrendelések kapcsán érintkeztek a beszállítókkal, addig ma
szarosabbra füzik a kapcsolatokat, így mindkét fél számára előnyös pozíciót
biztosítanak (elsősorban az informáltság és megbízhatóság terén).
A beszerzési folyamat egyre gyakrabban alkalmazott koncepciója a proak­
tív beszerzés. A módszer lényege, hogy a beszerzési funkció érintettsége már
azelőtt megkezdődik, hogy a beszállító kifejlesztette volna a terméket A beszál­
lítának a termékfejlesztés előtt való bekapcsolóelása biztosítja a vevő számára
azt, hogy az eikészülő termék érintett alkotóelemének fejlesztéséhez a be­
szállító is ötleteket adjon. Ez a fajta beszerzéskép jól beleillik az ellátásilánc­
menedzsment stratégiai szemléletmódjába (lásd 8. fejezet).
A beszerzés befolyásolja a külvilágnak a vállalatról alkotott képét is. Ha pél­
clául egy vállalat nem bánik korrektül a partnereivel (rendszeresen későn fizet),
az alááshatja a cég hírnevét, fordított esetben pedig jót tehet a vállalat megíté­
lésének
3.2 A beszáUítói menedzsment
A beszállítói menedzsment a kapcsolódó folyamatok vezetésének, szervezésé­
nek, ellenőrzésének, azaz müködtetésének mócljára irányul. Feladatai:
v' az információgyüjtés, abeszállítók keresése, piackutatás,
v' a potenciális beszállítók értékelése, a meglévők minősítése, valamint
v' a beszállítákkal való kapcsolat meneclzsmentje.
Vizsgáljuk meg ezeket a feladatokat részletesebben.
3.21 A beszerzési információgyűjtés, piackutatás
Az információgy{íjtés, a beszállítók keresése. Abeszállítókról és a beszerzési
piacokról szóló információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beszállítákkal
kapcsolatban megfelelő döntéseket hozzunk Ez nem az információ mennyisé­
gére vonatkozik, hanem annak minőségére. Releváns, iclőszerü, megfelelően
csoportosított (aggregált) stb. információkra van szükség, és ez csak aktív piaci
figyeléssei érhető el: a beszerzési piac lehetőségeit folyamatosan kutatni és
vizsgálni kell, és időben meg kell ragadni a kedvező lehetőségeket.
A beszállítókfelluttatása és megkeresése, valamint kiválasztása a beszerzési
piackutatás alapján történhet.
90
A beszerzési piackutatás segítségével a vállalat beszerzési piacairól, beszállí­
tói partnereiről szóló szisztematikus információgyüjtést és renelszerezett adat­
feldolgozást lehet végezni.
A beszerzési piackutatás céljai:
v' a beszerzési piacok áttekinthetőségének biztosítása és javítása,
./ a beszerzési zavarok elkerülésének és a termelés zavartalan müködésé-
nek biztosítása,
./ más egységek ellátása információval,
v' az optimális beszerzési döntések lehetövé tétele,
v' a technikai fejlődés folyamatos követése,
./ a beszerzési források megtalálása,
./ egyes termékek helyettesíthetőségének értékelése,
./ a beszerzési források értékelése.
Természetesen nem kell minden beszerzési elöntéshez piackutatást végezni,
leginkább akkor van rá szükség, ha olyan anyag beszerzéséről kell dönteni,
amelyet a vállalat korábban még nem vásárolt. De nem ez az egyetlen eset: jó ok
lehet a piackutatásra az is, amikor a vállalat elégedetlen a szállítók teljesítmé­
nyével, és fel szeretné mérni a váltás lehetőségeit. A beszerzők mindennapos
munkájuk során számos apró piackutatást végeznek azzal, hogy tárgyalnak
a beszállítákkal és a potenciális partnerekkel, kiállításokat látogatnak, szakla­
pokat olvasnak, ezért a beszerzési piackutatást nem feltétlenül kell időszakon­
ként zajló, kampány jellegü tevékenységnek elképzelni.
Fontos, hogy a vállalat a teljes beszállítói körre nézve is meghatározza dön­
tési elveit, amiabeszállítók megkeresésének és kiválasztásának keretét adja.
Ezt beszerzési politikának nevezzük, és azért van rá szükség, hogy a beszállí­
tókkal kapcsolatos elöntéseket valamilyen módon leegyszerüsítsük és a beszer­
zők munkáját ezáltal támogassuk A beszerzési politikát azonban nem érde­
mes merev rendszerként kezelni: sokkal inkább egy rugalmas, elöntéstámogató
eszköznek kell tekinteni.
A beszerzési politika keretében számos kérelésben kell döntést hozni. Ezek
közül csak a legfontosabbakat tekintjük át.
l. Egy vagy egyszerre több beszállítától rendeljük-e ugyanazt a terméket?
Le­ het érvelni egy beszállítá mellett (stratégiai kapcsolat alakítható ki,
köny­ nyebb a kapcsolattartás stb.) és több beszállítá mellett is
(versenyhelyzet alakul ki, területileg egyszerübb beszállítás stb.). Mindig
az adott vállalat helyzetétől kell függővé tenni ezt a döntést. A két
megoldás közötti különb­ séget mutatja a 3.2 ábra.
91
 3.2 ábra. Az egy-, illetve a kétbeszállítás modell müködése és ez kellemetlen morális és gazdasági probléma elé állíthatja a vevőt, ha pél­
dául termékszerkezeti váltás miatt kénytelen megválni a beszállítótól.
Egybeszállítás modell
3. A gyártótól vagy a közvetítőtől vásáro[jon-e a cég? Sok esetben a nagykeres­
kedők kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, olcsóbb szállítást biztosítanak,
de az is lehet, hogy azért éri meg nagykereskedőktől (vagy akár kiskereske­
dőktől) vásárolni, mert szélesebb a termékválasztékuk, mint a gyáraké, és
Termékek
így drasztikusan csökkentl1ető a tárgyalópartnerek száma Cés ezzel a tárgya­
lási költségek is). A trend egyre inkább a közvetlen beszerzés. Bill Gates- az
informatika fejlődése kapcsán - a "közvetítők haláláról" beszél.

Alkatrészek
4. Mennyire támaszkodjon a cég helyi szállítókral Erre kérdésre is a vállalati
adottságokalapján kell válaszolni, de egy felmérés kimutatta, hogy a
beszer­ zők nagy része előnyben részesíti a helyi szállítókat még akkor is,
Szállítók ha azok drágábbak vagy gyengébb minőséget kínálnak. Ennek oka lehet
az egy­ szerübb kommunikáció, a gyorsabb szállítások, az alacsonyabb
Kétbeszállítás modell szállítási költség stb. A multinacionális vállalatok egyik problémája:
mennyire tegyék lehetővé leányvállalataik számára, hogy a belső
Gyárak forrásból is beszerezhető terméket külső forrásból vásárolják Bizonyos
esetekben protekcionizmus is érvényesülhet.

3.22 Abeszállítók minősítése

Alkatrészek Abeszállítók kiválasztásának, minősítésének általános problémái. Aminősítés

nehéz feladat, mert ritkán fordul elő, hogy egy beszállítá "ceteris paribus"
[egyébként azonos körülmények vagy feltételek között] jobb ajánlatot adjon,
szállítók
mint versenytársa. A valós szituációkban legtöbbször az a helyzet, hogy bizo­
nyos szempont alapján az egyik ajánlat előnyösebb, míg más szempontok sze­
rint a másik ajánlat tünhet jobbnak
Forrás: Schary-Skjott-Larsen, 2001 alapján. Abeszállítók értékelésének többféle célja lehet. A konkrét értékelési mód­
szert is annak alapján kell kialakítani, hogy mi a célunk a szállító értékeléséveL
A jelenlegi vállalati trendek a kétbeszállítás modellt preferálják (Az egybe­
szállítás modell előnye mellett annak kockázatai is világosak: a beszállítá si­
kere hosszútávon vevője termékének sikerétől függ. A vevő szempontjából
--
az egyetlen beszállítá kockázatos, mert sztrájk vagy természeti katasztrófa
esetén például megszakad a beszállítás.)

2. A "fogoly" szállítóelmélet érvényesítése. Sok cég meghatározza a beszállítá

termelésének (forgalmának) azt a hányadát, amit maximálisan megvásárol­
hatnak Ez általában a beszállítá teljesítményének 20-50 százaléka, és azért
van rá szükség, mert ellenkező esetben a beszállítá függővé válhat a vevőtől,

92
 A beszállítók értékelésére számos módszert dolgoztak ki, és az is elmond­ ható, hogy ugyanazt a
módszert más és más módon alkalmazhatja két eltérő vállalat. Nincs előre meghatározható recept arra
nézve, hogy melyik a legjobb megoldás, mindig az adott vállalat beszerzési vezetőjének kell döntenie az al­
kalmazott módszerekről.
A szállítókiválasztási folyamat általános modelljét nmtatja a 3.3 ábra (a konk­ rét értékelési módszertan
nélkül):

93
 3.3 ábra. A beszállítá kiválasztásának folyamata tékelő feladata, hogy minden beszállítá esetében értéket rendeljen a kategó­
riákhoz.
A módszer alkalmazását segíti az úgynevezett beszállítási adatlap, melyet
Termék/szaigáitatás
igénylés meghatározott időszakonként frissíteni szaktak (Egy beszállítási adatlapmintát
Nem
nmtat a 3.4 ábra.)
Lehetséges források
jegyzékének összeállítása
3.4 ábra. Beszállítási adatlapminta

Igen . Beszállítá neve:

BESZÁLLÍTÁSI ADATLAP

ÁrajánJatok és egyéb Beszállítá címe:

információk beszerzése •
Beszállítá kódja:
Te\efonszáma:
Beszállítás dátuma
Beszállítá eszköz:
Szállitott termékek megnevezése:
Szállító kiválasztása, Termékek száma:
megegyezés az árban
(------- és a feltételekben
Jellemzők
Gyenge
Minősítések
Megfelelő Kiváló
1
:
l
.· Ár x
'l Hibás termékek száma x
'r Szállítás közben meghibásodott, sérül! termékek száma x
': Szállítmány pontossága x
:r Fizetési feltételek x
: Csomagolás biztonsága x
'r
'
L Teljesítmény
mérése

A módszer előnyei:
Forrás: Baily-Farmer, 1994 alapján.
./ alacsony költségek, egyszerü müködtetés,
Abeszállítók kiválasztásának folyamata során azt is figyelni kell, hogy kit von­ ./ nincs szükség jelentős adatbázisra.
nak be a döntési folyamatba. Általában elmondható, hogy a hivatásos beszer­
zők akkor kapnak nagyobb szerepet, ha rutin jellegü vásárlásról vagy úgyneve­ A módszer hátrányai:
zett újravásárlásról van szó. Amennyiben új termék vásárlására került sor, akkor
nagyobb szerepet kapnak más döntéshozók, mint például a konstruktőrök, ./ alkalmazása során nagy a szerepe a szubjektivitásnak,
a termelési szakemberek Ez a megosztás logikusnak tünik, hiszen az első vásár­ ./ nincsenek számszerü adatok a döntés alátámasztására,
lás alkalmával nagy figyelmet kell fordítani a termék "megfelelőségére", míg az ./ egyszerü, ezért gyakran a felhasználők elfelejtik időben felülvizsgálni
újravásárlás során legtöbbször csak a vásárlási feltételek megszabása a feladat a kategóriákat.

Az értékelési módszerek áttekintése. Az egyszeríi kategorikus módszer során
a beszerzés meghatározza, milyen szempontokat szeretne figyelembe venni a
beszállítá teljesítményének értékelésekor. Minden kategóriához értékek is tar­
toznak (a gyakorlatban célszerü az értékkategóriák számát korlátozni, hogy
a maciell még kezelhető legyen; jellemző a 3-7 értékkategória használata). Az ér-
A költségigény módszer a vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a teljes
beszerzési költség arányában fejezi ki és vizsgálja. Különböző költségkategó­
riák alapján arányszámokat határoznak meg, és ezen arányszámok alapján ha­
sonlítják össze az egyes szállítók teljesítményét.

94 95
Példa a költségigény-módszer alkalmazására. 3.1 táblázat. Beszállitók komplex minösitése (értékelővezetől
A beszerzéshez kapcsolódó főbb költségek a következők:
a1. Termékminta (múszaki igazgató)
../ a beszerzési ár, a2. Termék minósége (minóségügyi igazgató)
../ az ellenőrzés költségei (például a termékek vizsgálatára, a hibás termékek vissza­
hilelésére és javítására fordított költségek), 27 pont: A beszállított termék kivilló, az illvételnél és a felhasználilsnál gondok nem merülnek fel
../ a szállítási költségek (például fuvarozási költségek, hiány miatti állásidő, helyette­ 20 pont: A termék az átvétel során minden esetben megfelelő, a felhasználás soran apró gondok merülnek fel
sítés költsége). 1O pont: A termék az illvétel során esetenként nem megfelelő, a felhasználás során minőségi problémák merülnek fel
O pont: A termék az átvétel során több esetben nem megfelelő, esetenként nem felhasználható
Ezekből a következő költségigényeket képezzük:
b1. Minóségbiztositási rendszer múködtetése: önértékelés-kérdéslista alapján
../ ellenőrzés költségigénye (a beszerzési költség százalékban) az ellenőrzés költsé­ (minőségügyi igazgató)
b2. Minóségbiztosítási rendszer múködtetése: helyszíni audit alapján
gei/a beszerzés teljes értéke,
../ szállítás költségigénye (a beszerzési költség százalékban) a szállítások teljes költ­ 0-33 pont: A kérdéslista alapján elért pontszám tizedrésze (elérhető max. pontszarn 332 pont)
sége/a beszerzés teljes értéke.
c. Ar (vezérigazgató gazdasági helyettese)

A teljes költségigény számitás.a 20 pont: Árai tartósak (évente max. egy alkalommal árrendezés), konkurenciahoz viszonyítva árai mérsékeltek
15 pont: Árai tartósak (évente max. egy alkalommal árrendezés), konkurenciahoz viszonyítva árai átlagosak
,,A" beszállító "B" beszállítá 5 pont: Árai nem tartósak (évente több alkalommal emel árat). a konkurenciahoz viszonyítva árai átlagosak
Ár: 10 OOO Ft/ db Ár: 10 100Ft/db O pont: Árai bizonytalan idejúek, a konkurenciahoz viszonyítva árai átlagosnál magasabbak

Ellenőrzés költségigéóye: 3 százalék Ellenőrzés kőltségigénye: 1százalék

Szaliitás költségigénye: 2 százalék
Teljes kQltségarány:
10 000+(0,03 •10 OO()) +(0,02 •10 OOO)""
=cl ü 500 }lt,/db
Szállítás költségigénye: 2 százalék
Teljes költségarány:
10 100+(0,01• 10 100)+(0,02 •10 100)
=:10403 Ft/db
d. Szállításmegbízhatóság (logisztikai igazgató/termelési osztályvezető)
20 pont: A szállítási határidő!, a rendell mennyiségel pontosan betartja, igényekhez rugalmasan alkalmazkodik
5 pont: A szállitasi határidő módositasokal gyakran kéri, amennyiségi elvarasokat esetenként nem tudja teljesiteni
O pont: A szallilás határideje, mennyisége rendszeresen megbízhatatlan

A módszer előnyei: e. Partnerkapcsolat (logisztikai igazgató/termelési osztályvezető)

../ számszerüsíti és összemérhetővé teszi a vizsgált tényezőket, 1O pont Az együllmúködés zökkenőmentes, a felmerülő igényekre gyorsan, rugalmasan resgalnak
7 pont: A kapcsolat kiegyensúlyozott, zökkenőmentes, felmerülő igényekel igyekszenek kielégíteni
../ objektív eredmények adódnak
3 pont: A kapcsolat alkalmankénti, az igények kielégítése bürokratikus, lassú
O pont: A munkakapcsolatkor gyakori a probléma, nézeteltérés, igényeik kielégítése problematikus
A módszer hátrányai:
f. Kiemeit szempontok (logisztikai igazgató/termelési osztályvezető)
../ jelentős mennyiségü adatot igényel,
../ hosszú időt vesz igénybe az elkészítése, 0-2 pont: A beszerzési hely távolsága
../ csak számszerüsíthető tényezőkkel dolgozik, 0-4 pont: Raktárról azonnallehívható készletezés
../ csak korlátozott számú szempontra tud koncentrálni. 0-4 pont: Maximum kéthetes szállítási határidő

A komplex értékelési e?járások kategóriába több módszer is tartozik, és ezek

mindegyikének az a lényege, hogy számszerüen fejezi ki az értékelési tényező­ BESZÁLLÍTÓI MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK
ket. A módszer alkalmazása során meg kell határozni a beszerzés szempontjából A. Kiváló beszállítá 91-120 pont
legfontosabb tényezőket, melyekhez súlyozó tényezőket rendelnek - ezek az B. Megfelelő beszállítá 75-90 pont
egyes tényezők fontosságát mutatják a vevő céljainak szempontjábóL A komplex C. Korlátozással megfelelő beszállítá 60-74 pont
D. Nemkivánatos beszállitó 60 pont alatt
értékelési eljárások kategóriájába tartozó módszert mutat be a 3.1 táblázat.
A kapott pontszámok alapján a beszállítókat négy kategóriába sorolják:

../ "A:' kategóriás beszállítá: a beszállítás minden korlátozás nélkül végezhető .

../ "B" kategóriás beszállítá: a beszállítás minden korlátozás nélkül végezhe­
tő időszakos beérkező termék ellenőrzésemellett (mintavételes).

96 97
 ../ C" kateaóriás beszállítá: a beszállítás megkötésekkel, a beérkező termék
" b
ellenőrzése gyakori mintavételezéssel történhet.
../ "D" kategóriás beszállítá: a beszállítás csak végső esetben, a vezérigazga­
tó gazdasági helyettesének engedélyével történhet. Mivel nem garantált
a beérkező termék megfelelő minősége, az átvételt szigorított mintavéte­
lezéssel vagy minden darabos ellenőrzéssei kell végezni.
A módszer előnyei:
../ más módszerekhez képest csökkenti a szubjektív elemeket,
../ viszonylag egyszerü eljárás.
A módszer hátrányai:
../ egyes tényezők nehezen számszerüsíthetők, ezért ezeket nehezen lehet
figyelembe venni,
../ több érintett részleg bevonásamiatt időigényes.
3.23 A kapcsolatmenedzsment
A kapcsolat alapmodelljei. A kapcsolatmenedzsment a beszállítákkal való kap­
csolattartás milyenségét határozza meg. Ez a beszerzési terület egyik legna­
gyobb kihívása napjainkban.
A kapcsolat háromféle alapmodell szerint alakítható:
../ a tranzakcióorientált modell,
../ a kapcsolatorientált modell, valamint
../ a stratégiai partnerkapcsolat
A tranzakcióorientált made!! az árakat és a beszerzési tranzakció t helyezi a kö­
zéppontba; célja, hogy legalacsonyabb árat és folyamatos ellátást biztosítson.
A legalacsonyabb ár alapján összehasonlításokat végeznek több szállító között,
hogy adott esetben váltani tudjanak. Ez a megközelítés a beszállítót ellenfél­
ként kezeli; a vevő arra törekszik, hogy kihasználja saját hatalmi helyzetét és el­
lensúlyozza a beszállítá erejét. Nem üzleti bizalomra épülő kapcsolat, sokkal
inkább viták, elzárkózások, információ-visszatartások jellemzik. A kapcsolat
rövid távú, a szerződések szabályozottak, nincsen közös tevékenység, a rende­
lések alkalomszerüek. A tárgyalási stratégiában a "nyertes-vesztes" felállás
a domináns. A beszerzési terület fejlődésének korai szakaszában kedvelt volt
ez a modell, bár ma is vannak olyan vállalatok és szituációk, ahol alkalmazzák
98
A kapcsolatorientált made!! a leggyakrabban alkalmazott kapcsolatme­
nedzsment modell, amikor a szállító kiválasztása tárgyalás vagy tárgyalássoro­
zatok útján történik.Amodell alapján a beszállítót üzleti partnerként kezelik,
és a kapcsolatot, a tárgyalási stratégiát úgy alakítják ki, hogy a "nyertes-nyertes"
felállás érvényesülhessen. A problémákat közösen oldják meg, lényeges jel­
lemző a partnerek közötti tevékenység megosztása. A szállítók száma csekély
vagy csak egyeden szállító bonyolítja a megbízásokat. A szállítási szerződést ru­
galmasan fogalmazzák meg, a szolgáltatások nyújtásamellett az egyes beszállí­
ták információforrást is jelentenek egymás számára. A kapcsolat bizalomra
épül.
A stratégiai partnerkapcsolat olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra
szóló együttmüködés, melynek során megvalósul a felek bizonyos mértékü te­
vékenységi integrációja a szövetség rendelkezésére álló ismeretek, eszközök
és erőforrások segítségéveL A két fél összehangolt együttmüködése lényeges,
mivel komplex beszerzési feladatokat kell együttesen megoldaniuk
Az üzleti kapcsolatokbővíthetőkés szarosabbá tehetők, mivel a felek hosz­
szú távon tudnak "egymással számolni". Az üzleti kapcsolat megerősítésének
előnye a beszerzés menedzsmentje szempontjából, hogy a kisebb beszállítói
kör (egy vagy két beszállítá) könnyebben irányítható, az egymásrautaltság hoz­
zájárul a beszerzés stabilitásához, tervezhetőbbek az átfutási idők, kevesebb
időt kell fordítani az új beszállítók keresésére és az ajánlatok értékelésére, a ter­
vek közös érdek alapján összeegyeztethetők, a gyakoribb kommunikáció tá­
mogatja a felek igényeinek összehangolását.
A beszállítákkal kialakítandó kapcsolat szarosságát tehát meghatározhatják
a beszerzendő termékek jellemzői és fontossága, a piaci erőviszonyok, a válla­
lati méret, abeszállítók felkészültsége vagy akár a vásárlás jellege alapján .
A beszállítá kiválasztásakor a fentiek közül több jellemző is hangsúlyos sze­
repet kaphat. Általában igaz viszont, hogy a termék jellege alapvetően megha­
tározza a kapcsolat milyenségét. Ehhez kapcsolódik a Kraljic-mátrix (3.5 ábra),
ami a termékek osztályozásához ad iránymutatást.
3.5 ábra. A Kraljic-mátrix
KRALJIC-MÁTRIX
Beszerzés kockázata
kicsi nagy
Beszerzés fontossága l nagy Befolyásolható termékek Stratégiai termékek
l kicsi Rutintermékek Szűk keresztmetszetű termékek
Forrás: Baily-Farmer, 1994 alapján.
99
-
A mátrix két szempont szerint csoportosítja a termékeket: a beszerzés fontos­
sága és kockázata alapján. A fontosság egyfajta belső kockázatot jelent: azt mu­
tatja, milyen hatással van a vállalatra, ha egy terméket nem sikerül beszerezni.
A beszerzés kockázata a külső kockázatot mutatja, vagyis annak valószínü­
ségét, hogy az adott terméket nem sikerül megvásárol ni.
A Kraljic-mátrix négy fő termékcsoportot különböztet meg.
l. A stratégiai termékek csoportjába tartozó termékek elengedhetetlenek
a vállalat alapvető tevékenységének végzéséhez, és beszerzésük gyakran
jelent problémát, ezért célszerü stratégiai partnerkapcsolat kialakítása
a beszállítávaL
2. A szíik keresztmetszetíi termékek mérsékelten nélkülözhetők ugyan, de be­
szerzésük néha nehézségekbe ütközhet, ezért kapcsolatorientált viszony
kiépítése célszerü a beszállítókkal, mert az összehangolt tevékenységgel
csökkenthető a beszerezhetőség kockázata. A partnerkapcsolatok és a be­
szerzési piacokkal való összeköttetések itt is fontosak.
3. A befolyásolható termékek fontosak a vállalat számára, de nem fenyeget
hiány az inputpiacon, ezért a vállalatnak alternatív döntési lehetősége van.
Az adott szituációtól függ, hogy melyik kapcsolatmenedzsment-modellt
alkalmazz a.
4. A rutintermékek esetében általában a tranzakcióorientált megoldást alkal­
mazzák, mert nem célszerü jelentős erőforrásokat lekötni a beszerzésre,
hi­ szen a termékek nem lényegesek a müködés szempontjából, és
beszerzésük is biztosított. A cél általában a lehető legjobb ár kiharcolása.
3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában
A beszerzés hozzájárulása a jövedelmezőséghez. A beszerzés nem egyformán
fontos a különböző vállalatoknál, de jelentősége napjainkban elvitathatatlan.
Ennek szemléltetésére álljon most itt egy példa.
Kutatások kimutatták, hogy egy átlagos feldolgozóipari vállalat bevételének több mint
felét anyagok és szolgáltatások vásárlására fordítja. Tegyük fel, hogy egy vállalat éves ár­
bevétele 10 milliárd forint, melyen 10 százalék hasznot realizálnak A vállalat bevételé­
nek 50 százalékát beszerzésre fordítja, tehát évi 5 milliárd forintot. A tiszta haszon szám­
szerüsítve: profit= 10 milliárd x 0,1 = lmilliárd forint.
100
A vállalat vezetése szeretné a profitot 1,25 milliárd forintra növeini (25 százalékos nö­
vekedés). Ehhez kétfélemódon juthatnak el ebben az egyszerúsített modellben:
l. növelik a forgaimat (minden egyéb tényező változatlansága mellett): az árbevételnek
12,5 milliárd forintra kell növekednie ahhoz, hogy a kitüzött 25 százalékos növeke­
dést elérjék;
2. csökkentik a beszerzési kiadásokat (minden egyéb tényező változatlansága mellett):
az anyagköltségeket 250 millió forinttal kell csökkenteni (az anyagköltség csökkené­
se közvetlen ül növeli a profitot), tehát 5 százalékos költségcsökkenést kell elérni.
Ennek alapján elmondható, hogy példánkban az anyagköltség 5 százalékos csökkené­
sével éppen akkora nyereségnövekménytérünk el, mint a forgalom 25 százalékos növe­
lésével.
A példa rendkívülleegyszerüsíti a valóságot; ugyanis azt feltételezi, hogy a be­
szerzési költségek, az árbevétel és az ebből származó nyereség aránya az árbe­
vétel (és költségek) bármilyen szintje mellett állandó. Ez természetesen nem
igaz, a példa inkább csak azt hivatott illusztrálni, hogy a beszerzési költségek
milyen lényegesen befolyásolják az eredményt.
A vállalatvezetőnek nem csak a beszerzési kiadások csökkentésével kell fog­
lalkoznia (a forgalom növelését figyelmen kívül hagyva), hiszen eladások nél­
kül semmilyen profit nem keletkezik. Ezenkívül fontos szempont az is, hogy
a költségcsökkentési célok nem serkentenek kreatív gondolkodásra és új lehe­
tőségek megragadására (sokkal inkább racionalizálásra, "karcsúsításra"), ezért
gyakran nem jelentenek elegendő motivációt az alkalmazottak számára.
Beszerzés az összvállalati és a logisztikai stratégia szemszögéből. A logisztikai straté­
giát az összvállalati stratégiából kiindulva kell kialakítanunk. Kiindulási pontként azt
kellmeghatároznunk, hogy milyen stratégiai logisztikai céloknak kellmegvalósul­
niuk ahhoz, hogy a vállalati alapstratégiát is meg lehessen valósítani. Az így "meg­
határozott" logisztikai stratégiából, hasonló elven, meghatározhatjuk a beszerzési
stratégiát is. A vállalati beszerzési funkció ez irány(I feladata, hogy támogassa a felső
vezetést a megfelelő beszerzési stratégia kialakításában Celsősorban információk­
kal), és mindennapos operatívtevékenységéta kialakított stratégiának megfelelően
végezze.
3.31 A beszerzés proaktív jellege
Napjainkban a vállalatoknál a beszerzési tevékenység egyre jobban felértéke­
lődik, és a beszerzési vezetőknek "előrelátóan" kell cselekedniük. A proaktív
beszerzés lényege, hogy a beszerzési vezetők már a termékfejlesztés korai sza­
kaszában együttmüködnek a fejlesztővel (beszállítóval), hogy a fejlesztendő
(és később gyártásra kerülő) termék minél jobban megfeleljen majd a vevői
igényeknek
101
 A hagyományos rendszerben az anyagszükséglet meghatározása során 3.6 ábra. A beszerzési modulok integrációja
a beszerzés azt vizsgálja, hogy milyen termékeket lehet beszerezni, és ezekből
milyen mennyiségre van szüksége a vállalatnak
A beszerzés három kulcsfontosságú folyamatban járul hozzá a vállalati tevé­ Termelési alapterv­
Kereskedelmi ütemezés és anyag­
kenységhez: erőforrások szükségletszámítás Költség­
tervezése elszámolás

../ az anyagszükséglet meghatározása,

../ a forrás kiválasztása, Műhelyszintű Többvelutás
irányítás elszámolás
../ a szerződések megkötése, amiben biztosítják, hogy a szállítások megfe­
leljenek a vállalat termelési és elosztási időbeosztásának
JIT
Ismétlődő Bejövő
A proaktív jellegű beszerzés fordított logikával működik Lényege az, hogy gyártás számlák
nem a szállítók által kínált termékek alapján határozza meg az anyagszükségle­
tet, hanem a vállalati célokból vezeti le azt. Ha megvan, hogy milyen termékek­ Kanfigurálható
Teljesítmény­
re van szükség, és ezek nem érhetők el a beszerzési piacon, akkor a szállítóval mérés
vállalati
pénzügyek
együttműködve, közösen fejlesztenek ki a szükségleteknek megfelelő új ter­
méket Ehhez nagyon jó beszállítói kapcsolatok szükségesek: indokolt a kap­
csolatorientált vagy stratégiai partnerkapcsolat-menedzsment modellek alkal­ CIMPath
Kiszállítási
logisztika
mazása. Készlet

3.32 A beszerzési információs rendszer

A beszerzési információs rendszernek tartalmaznia kell egyrészt a vállalati Az ábra egy integrált vállalatirányítási (ERP) rendszer beszerzési moduljának
részterületek mennyiségi, időbeli igényeit, a minőségi követelményeket és az a kapcsolatrendszerére épült.
egyéb (például pénzügyi) paramétereket (belső információk), valamint a lehet­
séges beszállítókra, az elérhető árakra és a helyettesítési lehetőségekre vonat­
kozó információkat (külső információk). Napjainkban jellemző tendenciává
vált, hogy a beszerzések során az ár kisebb szerepet játszik, kevésbé fontos 3.4 Az ellátás korszerű megoldásai
döntési súllyal bír, helyette a terméket kísérő szolgáltatások milyensége és mi­
nősége játszik döntő szerepet. A másik jelentős változás, hogy abeszállítók sza­
ros kapcsolati rendszerbe, ellátási láncba integrálódnak a termelővel, erős part­ A fentiekben láttuk, hogy inputoldalon a vevői igények növekedésével össze­
neri viszonyt alakítanak ki. A 3.1 ábrán látható három beszerzési felfogás közül függésben a logisztikai tevékenységekkel (ezen belül a beszerzéssel) szemben
a trend a külső kör felé való elmozdulás. növekvő elvárások tapasztalhatók A vállalatoknál (outputoldalon) új, korszerű
Fontos követelmény a beszerzési információs rendszerrel szemben is, hogy technológiákat és szervezési elveket alkalmaznak a megnövekedett igények
egy nagyobb, lehetőleg (az egész vállalatra, illetve esetleg az egész ellátási lánc­ kielégítésére. Az alábbiakban a következő leginkább puH-elven alapuló mód­
ra kiterjedő) integrált rendszer részét képezze. Az integrált információkra azért szerek müködését tárgyaljuk
van szükség, mert a gazdasági döntések (ahogy a korábbi példákban már lát­
tuk) kihatnak más vállalati részrendszerekre is. Ahhoz, hogy a vállalati alrend­ ../ ]IT - just in time,
szerek kellő körültekintéssel hozhassák meg döntéseiket, mindenre kiterjedő ../ kanban-termelésirányítás,
informáltság szükséges. A beszerzési információs rendszer integráltságát mu­ ../ MRP-rendszerek,
tatja a 3.6 ábra. ../ Cross-Docking,

102 103
 ../ Continuous Replenishment,
../ Quick Response,
../ Postponemen t- késleltetés.
3.41 AJIT- just in time elv alkalmazása
A just in time rendszer fő célja, hogy egy meghatározott alkatrészt, terméket
a megfelelő mennyiségben, a megfelelő időre és a megfelelő helyre juttasson,
és ezáltal a termék készletezésével kapcsolatos költséget drasztikusan csök­
kentse. A rendszerben a hagyományos szállításokhoz képest annyi az új, hogy
az áru mindig "éppen időben" érkezik a rendeltetési helyére, ahol tárolás nél­
kül felhasználásra vagy fogyasztásra kerüL Ezáltal komoly költségmegtakarítás
érhető el, sőt a rendszer (elvben) a készletek teljes megszüntetését is lehetővé
teszi a fogadóhelyen. A gyakoribb és pontosabb szállítások igénye ugyan meg­
növeli a fuvarozási költségeket, de ennél jóval nagyobb mértékben csökken­
hetnek a készletezési költségek, és ezáltal az összköltség is.
A JIT filozófiája az alábbi idő- és erőforrásbeli "pazarlások" elkerülésére
irányul:
A ]IT-elv alkalmazása a termelésben. A just in time alkalmazása a terme­
lési/gyártási folyamatban a következőkkel jellemezhető:
../ kis mennyiségek gyártása, (csak) a mindenkori közvetlen piaci igények
kielégítésére;
../ minimális készletek tartása nyersanyagokból, alkatrészekből és alkotó­
elemekből; hasonlóképp minimális késztermékkészletek;
../ rugalmas termelés, az egyik terméktípusról a másikra való gyors átállás
lehetőségének a biztosítása;
../ olyan rugalmas gyártási terv készítése, amely a csoportosítható folyama­
tokat összekapcsolja, és ezáltal biztosítja a minimális anyagmozgatást és
a folyamatos termelést.
Az anyag- és információáramlás összehasonlítását a "hagyományos" push­
jellegü és egy JIT-elv szerinti termelési (vagy akár elosztási) rendszerben
a 3.7 ábra mutatja.
Az ábra jól mutatja, hogy a hagyományos termelésben az egyes müveletek
között készletek keletkeznek, ami időkiesést és készlettartási költségeket okoz.
3.7 ábra. Anyag- és információáramlás a hagyományos és a J IT-rendszerben

../ többlettermelés - "tilos" raktárra gyártani, csak azt szabad előállítani,

amire fogyasztói igény jelentkezik; Hagyományos rendszer

../ várakozás - a termék(részegységek) megmunkálás előtti és alatti várako­

Anyag
zási idejét csökkenteni kell;
../ szállítás - mivel nem értéknövelő tevékenység, minimalizálni kell ("a leg­
jobb szállítás, ami létre sem jön");
../ folyamatok- törekedni kell a kisebb idő/energia igény-li tevékenységek­
re, az áramvonalasításra, a szük keresztmetszetek kiküszöbölésére, a fo­
lyamatok gyorsítására;
../ készletek - a magas készletszint felesleges pénzlekötés, elfedi a hibákat és
8_ Információ

csökkenti a hatékonyságot. AJIT-rendszer a készletek csökkentésére irányul

a termelés és az ellátás minden szintjén. A cél az, hogy a beszállítá vállalatok J IT-rendszer
hatékonyan tudjanak reagálni a vevők készletcsökkentési igényeire.
Anyag Anyag

8 8
Nyilvánvaló azonban az is, hogy ha egy ilyen "raktár nélküli" gazdálkodás esetén a négy
kitétel bármelyike - meghatározott tennék, idő, he v vagy mennyiség - nem teljesül, az
a hagyományosnál nagyobb veszteséget okoz. Képzeljük csak el, hogy egy egész gyár
leáll azért, mert egy apró alkatrészt még nem juttatott el a beszállítá a szerelőszalag ldin­
dulási pontjára. AJIT-elv természetesen nemcsak a beszerzéshez kapcsolódik, hanem
egyben termelési, készletezési, szállítási és beszerzési elvet is jelent: a részterületek sza­ <Gil--------.--.---- ..- <Gil·--------------------.
Információ Információ
ros koordinációja elengedhetetlen a rendszer müködéséhez.

Forrás: Heizer-Render 2000 alapján.

104 105
AJIT-elvü termelésben viszont folyamatos visszajelzést kapnak azok a munka­
állomások, ahol a megmunkálás már megtörtént, így sokkal gyorsabb és haté­
konyabb a hibák kijavítása.
JóllehetaJIT-elv alkalmazásának fő területét az ismétlődő/szerdőipar jelen­
ti (például gépkocsik, háztartási gépek, komputerek vagy elektronikai termé­
kek gyártása), aJIT-elv a nem ismétlődő jellegü tevékenységek széles skáláján
is alkalmazható (például elosztó vagy nagykereskedelmi vállalatok). Több kül­
földi szolgáltatóipari vállalat- kicsi és nagy egyaránt - úgy véli, hogy megerő­
södését nagyrészt ennek a módszernek köszönheti.
JIT a beszerzésben és a készletezésben. A beszerzés számára a JIT-elv a követ­
kező előnyöket biztosítja:
V' állandó minőség a termelésben is alkalmazott elvek miatt,
V' takarékosság az erőforrásokkal,
V' alacsonyabb költségek a csökkentett készletszint hatására,
V' különleges odafigyelés a beszállítá részéről,
V' a hosszú távú beszállítói kapcsolatra való berendezkedés és a beszállítá
ebből adódó elkötelezettsége.
A készletek a termelés és az elosztás különböző szakaszait kapcsolják össze.
Ugyanakkor a nyersanyagkészletek függetlenítik a termelőt a szállítótóL A ter­
melési folyamatban található készletek az egyes gyártási szakaszokat függetle­
Hítik egymástól, míg a késztermékkészletek a gyártó és a felhasználó (végső
fogyasztó) között keletkeznek.
AJIT-rendszer bevezetése esetér1, a csökkentett készletek hatásait kompenzá­
landó, a vállalatnak nagyobb figyelmet kell fordítania (be)szállítóinak és fuvaro­
zóinak kiválasztására, hiszen ezek megbízhatósága döntő fontosságúvá válik.
A készletcsökkentés, ami aJIT igazi célja, kevés teret juttat a szállítási/fuvaro­
zói hibáknak, hiszen az elv lényege, hogy az anyagok és termékek éppen
a megfelelő időben kerüljenek elszállírásra és/vagy érkezzenek meg rendelte­
tési helyükre. Ez a fuvarozóktól azt követeli, hogy az áruáramlás t folyamatosan,
zökkenőmentesen bonyolítsák le, nehogy a termelőnek korlátoznia kelljen ter­
melését (leállás vagy átállás), illetve nehogy a kereskedő kifusson a készleteiből
(hiánycikk), hiszen mindkét eset magas költségeket és/vagy eladási vesztesé­
geket okoz. Ebből kiindulva, a közlekecléssel szembeni megváltozott igényeket
a következőképp foglalhatjuk össze:
V' növeini kell a szállítások gyakoriságát,
V' csökkenteni kell a szállítmánynagyságo t,
106
V' a közlekeclési szolgáltatásoknak konzisztensebbeknek, megbízhatób­
baknak kelllenniük,
V' csökkenteni kell a sérült áruk megérkezésének (szállításának) valószínü­
ségét,
V' növeini kell a szállítási szolgáltatások elérhetőségét (néhány esetben
a hét minclen napján, napi 24 órán át!).
Ilyen szállítási kínálat biztosítása természetesen jóval drágább, mint a nemJIT­
renclszerben müködő vállalat által igényelt szolgáltatás. A megrenelelő azon­
ban a magas költségeket a készletcsökkentésből elért költségelőnyökből képes
finanszírozni. A leglényegesebb, hogy a vállalatok felismerjék a logisztikai ele­
mek közötti kölcsönhatásokat, és a vállalatközi kapcsolatokra (teljes ellátási
láncra) vonatkoztatva tudják az összköltséget csökkenteni. Ezt a költségcsök­
kenést azután ellehet osztani a szereplők között. AJIT-renclszer nem egyetlen
alrendszer költségeit minimalizálja, hanem megköveteli a teljes logisztikai
rendszer költségeinek minimalizálását - és ez a legtöbb esetben csak a szállí­
tási teljesítmények (és költségek!) növelésével érhető el.
3.8 ábra. A rendelési ciklusidő csökkenése a villamos és az elektronikai iparágban
A teljes folyamat ideje: 1979-
23 hét
1986-9 hét
1990-5 hét
2000-4 hét
1. Információfeldolgozás
2. Disztribúció
3. Gyártási idő
1986 1990 2000
AJIT információs rendszer. A ]IT-rendszer megvalósításának elengedhetetlen
feltétele a fogyasztói igények naprakész ismerete és az ehhez szükséges infor­
matikai hálózat kiépítése.
107
 A készletcsökkenés mellett egy másik fontos szempont a rendelési ciklus­ 3.9 ábra. A kanban-rendszer szabályzókörei és információáramlása

idő elfogadható szintre való csökkenése. A rendelésre gyártás elv alkalmazása,

valamint az informatika fejlődése következtében drasztikusan lecsökkent
a rendelési ciklusidő az 1970-es évektől kezdődően (3.8 ábra).
Az információáramlás (és -hálózat) szerepe ilyen mértékü csökkenés mel­
lett felértékelődött. Csak a teljes ellátási láncon áthúzódó információs rendszer
teszi lehetővé az on time szállításokat, az áru útjának pontos követését, az admi­
nisztt·áció csökkentését stb.
AJIT-rendszer megszervezése és az igényelt változtatások tehát megkövete­
lik egy online információs-technológiai kommunikációs hálózat megteremté­
sét, amely lehetővé teszi az elektronikus adatcserét az összes résztvevő között A kanban-rendszer müködési szabályai:
(Lehota, 2001).
./ a felhasználó soha ne igényeljen a szükségesnél több anyagot, és ne
3.42 A kanban-termelésirányítás tegye ezt korábban sem, mint al1ogy szüksége van rá;
./ a forrás soha ne állítson elő több anyagot, mint amennyire igény futott be;
A kanban-módszert általában a]IT-filozófiát támogató termelésirányítási rend­ ./ megoldható legyen a "napi mennyiségü" gyártás, előállítás;
szernek tartják. Japánban, a Toyota cégnél dolgozták ki, ahol aJIT-elvet is elő­ ./ csak megfelelő minőségü (felhasználásra alkalmas) anyagat továbbíthat
ször alkalmazták A rendszer lényege, hogy az ellátást a felhasználás helyéről az előállító;
érkező közvetlen információk beszerzésével segítik. A rendszer alapjaiban tér ./ a gyártásirányítónak egyenletesen kelileterhelnie az egyes gyártóterüle­
el a hagyományos, push-rendszerü termelésszervezéstől, amelyben a termelő teket
az anyagokat "továbbnyomja" a felhasználónak, akinek azt raktároznia kell
a felhasználásig. A kanban ezzel szemben puli típusú rendszer, mert csak akkor A kanban-rendszer előnyei a következők lehetnek:
engedi az ellátótól a felhasználóhoz áramolni az anyagokat, amikor az már kész
feldolgozni azokat. ./ egyszerü és könnyen érthető rendszer,
A rendszert eredetileg is egy gyártó-beszállító kapcsolatra dolgozták ki, in­ ./ gyors és pontos információkat biztosít,
formációs kartonok, kártyák (a kanban jelentése: kan- kártya, ban- jel) alkal­ ./ az információtovábbítás költsége alacsony,
mazásával, melyek a gyártástervezéssei kapcsolatos információkat tartalmaz­ ./ gyorsan képes reagálni a változásokra,
zák. A rendszer úgy müködik, hogy a felhasználó (vevő) irányítási (gyártáster­ ./ korlátozza a rendszer túlkapacitásait,
vezési) rendszeréből információs kartanok rögzítésével közvetlenül juttatják ./ megelőzi a túltermelést,
információhoz a beszállítót, aki csak akkor szállíthat, ha megkapja a "jelet" ./ minimalizálja a hullad ékat,
a kártya formájában. Így elkerülhetők a felesleges késztetszintek a felhasználó­ ./ egyszerübbé teszi a gyártási folyamat ellenőrzését,
nál. Napjainkban ez a módszer- amodern informatikai eszközök alkalmazásá­ ./ felelősséggel ruházza fel a dolgozókat.
val és a rendszer kiterjesztésével - alkalmazható a gyártó-kereskedő vagy
a gyártó-vevő kapcsolatra is. A fizikai értelemben vett kártyák helyett is jóval Ezenkívül a kanban-rendszer hatékony eszköz arra, hogyracionalizáljaa ter­
gyakoribb ma az elektronikus adatlapok használata. melési folyamatot és meghatározza a problémák forrásait, hiszen a kártyák
A forrás és felhasználóhelyek között úgynevezett kanban-köröket alakíta­ áramlása megszünik, ha a termelési folyamatban probléma merül fel, és így
nak, melyek információs egységeket alkotnak. Ezek az önszabályzó körök a problémát azonnal észre lehet venni.
a kártyák (információk) segítségével visszahatnak egymásra, és információs
láncot hoznak létre (3.9 ábra). Az igényeket ezzel a módszerrel rövid időbeli el­
téréssel pótolják, így a "vevőnél" (felhasználónál) csak igen kis alkatrész(anyag)­
mennyiségek átmeneti tárolásárára van szükség úgynevezett ütem tárolókban.

108 109
 3.2 táblázat. MAP-tábla (az eredetileg ismert adatokat dőlt betűkkel jelölve)*
3.43 Az MRP-rendszerek
Megnevezés Nyitó l.hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét
Az MRP-rendszer lényege. Az első, kereskedelmi szempontból alkalmas erőfor­ ,,A" termék gyártása
rás-tervező rendszert az 196o-as években az IBM fejlesztette ki MRP I (Material (vezérterm ék)
10 o 20 o 20 10
Requirement Planning) néven, mely elsősorban anyagszükséglet tervezésre "B" termék gyártása
szolgált. A program bővítésével és általánosításával később létrehozták az MRP (l hé 20 db)
II-t (Manufacturing Resource Planning), amely már többfajta erőforrásigény Bruttó szükséglet 10 o 20 o 20 10
komplex tervezésére alkalmas. Mindkét tervező-, irányítási rendszernek köz­ Tervezettkészlet 15 5 5 5 5 5 15
ponti eleme egy általános adatbázis, melyben megtalálható a kiindulási anya­ Nettó szükséglet o o 15 o 15 5
gok listája, a gyártási ütemterv, a raktárkészletek adatai és a megrendelések Az Tervezett rendelés
beérkezés
o o 20 o 20 20
MRP II-t kibővítették; van benne pénzügyi információs rendszer, kapacitáster­
vezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketingtevékenységet elősegítő adat­ Tervezett rendelés o
feladás
o 20 20 20 -
elemzési rendszer is. Az MRP II további lehetősége a szimulációs vizsgálat.
,,c" termék beszerzése
Példa az MRP-rendszer használatára. (2 hé .30 db)
Az MRP használatához szükség van a termelési vezérterv megadására, ami a termékek Bruttó szükséglet 10 40 20 40 60 10
egymáshoz való kapcsalóelását mutatja be. Esetünkben ez a következőképpen néz ki: Tervezett készlet 30 20 10 20 10 10 o
Nettó szükséglet o 20 10 20 50 o
Tervezett rendelés- o
beérkezés
o 30 30 30 60 ..

Tervezett rendelés-
feladás 30 30 30 60 o - -

* A B termék esetében a renelelésfeladás és -beérkezés azt jelenti, hogy mikor adunk a B terméket
B," c," termelő üzemnek megbízást a termelésre, illetve a terméket mikor szállítják. Tehát itt nem a beszer­
zés átfutási idejéről, hanem a termelés átfutási idejéről van szó.

2C"'
A, B és C a termékek nevét jelentik, a terméknév előtt álló szám azt jelzi, hogy hány elarab
kell ebből a termékből az eggyelmagasabb szintü termék előállításához, míg az alsó in­
clexben szereplő szám a beszerzés átfutási idejét jelenti (a renelelés feladásától a renelelés
beérkezéséig eltelt időt hetekben mérve). Tegytik fel, hogy a vállalat az A és a B terméket
fogja előállítani, míg a C terméket a piacról szerzi be. Az MRP-tábla annak a meghatározá­
sában segít, hogy mikor és mennyit reneleljünk a C term ékből, illetve mikor és mennyit ter­
meljünk B-ből, hogy az A terméket (vezérterm ék) problémamentesen tudjuk termelni. Az
MRP-tábla összeállításál1oz még a következő információkra van szükség:
../ van-e raktárkészlet valamelyik termékből (esetünkben nincs készletünk A-ból,
azonban 15 egység B és 30 egység C termék van raktáron);
../ mennyi a B és a C termék rendelési tételnagysága (B esetében 20 darab, C eseté­
ben 30 elarab);
../ mennyi A terméket szeretnénk előállítani és milyen ütemezésben (ezt az alábbi
MRP-tábla első sora tartalmazza).
A dőlt betüvel szedett és ereeletileg ismert adatokból kiindulva vizsgáljuk meg a többi
cella kitöltésének menetét a B termék mennyiségeinek példáján. A bruttó szükségletet
az A termék termelési tervéből (vezérterv) kapjuk meg: mivel a B tennéket csak az A ter­
mék termeléséhez használjuk fel 1:1 arányban, ezért annak a bruttó szükséglete meg­
egyezik az A termék gyártási szükségletével. A bruttó szükséglet és az időszak elején
meglévő készlet (tervezett készlet: cella az előző időszakban) különbsége adja meg
a nettó szükségletet (amennyiben pozitív, ha a különbség negatív, akkor a nettó szük­
séglet O). Amennyiben a nettó szükséglet O (l. és 2. hét), akkor nincs szükség a rendelés
"beérkeztetésére". Ha a nettó szükséglet pozitív, akkor az adott időszakban az új anyag­
nak be kell érkeznie. A 3. héten szükségünk van 15 egységnyi B termékre, ezért 20 egy­
ség "beérkeztetése" szükséges (15 egység renelelésére nincs mócl), amit már az előző idő­
szakban meg kellett rendelni, ezért a 2. hét renelelésfeladás cellájában tüntettük fel. A táblá­
zat többi részét is hasonlóképpen kell kitölteni. A C termék bruttó szükségletét A és B
termék termelési tervéből vezetjük le. Minden A termékbe l egység C terméket építünk,
és minclen B termékbe 2 egység C terméket építünk be. B terméket akkor kezeljük el
gyártani, amikor az először megjelenik a renelelésfeladás sorában, ezért C termék bruttó
szükséglete A és B együtteséből adódik: például az 5. héten
C 20· l (A termék gyártásához) + 20 • 2 (B termék renclelésfelaclása,
vagyis gyártása) 60 egység.

110 lll
 A vizsgált rendszereink közül egyedül az MRP a push-rendszer. Pontos elő­ rendszere automatikusan közli az áruelosztó központtal a kiszállírást úgy, hogy az árueJ..
rejelző képessége miatt főként ott alkalmazzák, ahol a puH-rendszer bevezeté­ osztó központon belül megtehetik a szükséges előkészületeket az áru fogadására.
A Wal-Mart ezen túlmenően minclen egyes üzletében pontos ismereteld(el rendelkezik
se nem lehetséges. Manapság az MPR-rendszerek használata egyre kifinomul­ a 80 ezer cikk forgalmi adatairól, és szállítóinak hetenként lebívás útján rendelkezésére
tabb, ugyanis egyre rugalmasabb változtarási igények jelentkeznek. bocsátja valamennyi cikk értékesítési (POS) adatait.
A Wal-Mart Stares logisztikai költségei két-három százalékkal alacsonyabbak az ága­
zat átlagánáL Az adathálózattal és az adatcserével az egyes beszállíróknak is sikerült a lo­
gisztikai k9ltségeiket úgy csökkenteniük, hogy közben a kiszolgálás javult. A vállalat az
3.44 A Cross-Docking Egyesült Allamokban nagy logisztikai példakép. Együttműködése - a többi közt -
a Praeter & Gamble gyártó céggel az ereelményes logisztikai együttműködés, a straté­
giai partnerkapcsolat mintapéldája.
A Cross-Docking lényege. A Cross-Dockingnak (átrendező terminálnak vagy
virtuális raktárnak) nevezhető az egyes konténerek vagy raklapos rakományok
gyors átrakodásának, átszállításának lehetősége az áru beérkeztetéstől az áru­ A Cross-Docking tevékenység folyamatát a 3.10 ábra szemlélteti. (Részleteseb­
kiadásig-egyetlen tranzitállomáson belül. A Cross-Docking elnevezés az ame­ ben lásd 4. fejezet.)
rikai Wal-Mart kereskedelmi vállalattól származik: eredetileg a vállalatnak azt 3.1O ábra. A Cross-Docking müködési elve
a (láthatatlan) logisztikai felszerelését jelentette, melynek segítségével a Wal­
Mart a konkurenciával szemben "behozhatatlan" előnyre tett szert. A kereske­
delmi vállalat nagy mennyiségekben rendel (például egész teherautónyi vagy Bolt 1 Bolt 2 Bolt 3 Bolt 4 Bolt 5
egész konténernyi stb.) árut, de ahelyett hogy a beérkező árut raktározná,
azonnal előkészíti kiszállírásra és kiküleli az üzletekbe, ezáltal igen nagy forgai­
mat bonyolít le. Ennek azonban előfeltétele, hogy a rendszer tranzitterminálja It'- ll\ if\ It'- It'-
Kevert raklap, l l l l l l l l l l l
rendelkezzen az áruáramlásra vonatkozó adatokkal (konkrétan: melyik árunak l többfajta ll l l _l l l l l l l l
mikor kell beérkeznie, és mikor kell azt a rendelkezési pontra továbbadni). Az termék l l l l l r l l l l l l
l l l l l
áru sok esetben már rendelkezik a megfelelő vonalkóddal úgy, hogy a vonal­ Az egységrakomány szélszedése
kód-leolvasó berendezések a disztribúciós központon belül el tudják végezni Áttárolási és új kiszállítási egységek összeállítása
a beérkező áru üzletenkénti szétosztását. Ideális esetben a teljes folyamat csak (Cross-

--- néhány órát vesz igénybe, így a Cross-Docking (elvben) tárolásmentes készlet­
gazdálkodást képes megvalósítani.

Példa: a Wal-Mart Cross-Docking rendszere.

A Wal-Mart Stares a világ legnagyobb árbevételü vállalata. A vállalatot az 1950-es évek­
ben vegyeskereskedésként alapították, és forgalmát napjainkra több száz milliárd US$­
ranövelte.
A Wal-Mart 2400 üzletét az Egyesült Államok területén 18, Cross-Docking-elven mű­
ködő áruellátó központból (ezek együttes területe 1,3 négyzetkilométer) látják el áru­
val. Minden egyes áruellátó központ területének kétharmad részét tisztán Cross­
Docking-elven működtetik, a maradék egyharmad terület a Continuous Replenishment­
elv megvalósítására szolgál. A Cross-Dockingba tartozó árukat 48 órán belül osztják szét
az üzletekbe (ez napi mint-egy 500 OOO küldemény szétkülclésének felel meg). A
szétosztáshoz saját tehergépkocsi flottájuk van, ami 2800 vontatóból és 16 ezer pótko­
csiból áll. A disztribúciós központokon belül a szállítási feladatokat folyamatosan műkö­ dő
szállítógépek látják el, és vonalkócl-leolvasók osztják szét a kívánt árukat a megfelelő
igénylőhelyekre.
A vállalat valamennyi vonalkód-leolvasóval ellátott pénztárgépe állandó kapcsolat­
ban áll az áruelosztó központok számítógépes rendszereivel, ezek az üzletek valameny­
nyi értékesítési folyamatát valós idejű adatrögzítéssei beviszik. Amikor egy (előre) meg­
határozott norma szerinti raktári készletszintet elérnek, a számítógépek automatikusan
rendelést adnak fel, és ezt műhold segítségével átkülelik az érintett gyártónak. A gyártó

112
D l l l l l l l l l l
o Teljes egység- l l l l l Il l l l l l l l
c
k 1.. rakomány, egyetlen
i fajta termék
n
g
) GyárA Gyár B Gyár C Gyár D Gyár E

l
l
\

3.45 A Continuous Replenishment

l
l
\
A Continuous Replenishment-rendszer (CR- melyet gyakran Efficient
"
Replen­ ishmentnek is neveznek) esetében az ellátó vállalatot is bevonják a
I rendelések tervezésébe. Az ellátó vállalat elsősorban eladási és
f
\ készletgazdálkodási ada­ tokra támaszkodva figyeli a raktárak készletszintjét,
és szükség esetén maga töl­ ti fel a felhasználó raktárát (külön rendelés nélkül,
I tehát anélkül, hogy a felhasz­ náló beszerzési szervezetének be kellene
t
' folynia a tranzakcióba). Ily módon hatékonyan elkerülhető a raktári
-
készletek felhalmozódása a logisztikai csator-
I
t 113
'
-

k
é
s
z
l
e
t

l
l
l
l
l
l
l
l

l
l
l
nán belül; csak azokat az anyagokat veszik készletre, melyekre valóban szük­
ség van, és amelyeket gyorsan felhasználnak Ez a már említett puH-orientáltság
egy formája, és alkalmazásához elengedhetetlen a logisztikai csatornában tevé­
kenykedő vállalatok kooperálása és gyakori koordinációja. Ezenkívül szükség
van a megfelelő információk rendelkezésre állására is, melyet a számítógépes
információcsere segítségével biztosíthatnak a résztvevők
Alapvetően kétféle CR-rendszerről beszélhetünk, attól függően, hogy me­
lyik szereplő vállalja a felelősséget az ellátásért, és milyen mértékű információ­
csere következik be a szereplők között:
l. VendorManaged Inventoty (VMI) - beszállítá által menedzselt készletek
A CR-rendszerek fejlettebb formája, ahol az ellátó vállalat teljesen önállóan,
a felhasználótól és egyéb forrásból származó információk alapján figyeli és
tölti fel a felhasználó raktárát A teljes készletmenedzsmentet az ellátó válla­
lat biztosítja, a felelősség és a kontroll is teljes egészében rá hárul. A VMI al­
kalmazásának is a készletek csökkentése a fő oka, mint ahogy azt több fel­
mérés és tanulmány bemutatta: a VMI képes a készletszintek csökkentésére
mind az ellátó, mind a felhasználó vállalatnáL
2. Co-Managed Inventory (CMl) - közösen menedzselt készletek
Közösen ellátott Replenishmentről beszélhetünk egyrészt akkor, ha az ellá­
tó csak az anyagok egy részét szállítja önállóan (például állandó megrende­
lések, keretszerződések), másrészt akkor, amikor a felhasználó vállalat (is)
folyamatosan figyeli az ellátásokat - befolyásolva azok mennyiségét, mi­
lyenségét. A CMl speciális fajtája a kockázatmegosztó készletezés. Ebben az
esetben az ugyanazon terméket forgalmazó cégek közös raktárakat üzemel­
tetnek Ezáltal elkerülhető, hogy minden résztvevő külön-külön biztonsági
készletet tartson.
Példa a VMI alkalmazására: Audio Duplication Services Rt. (ADS).
Az ADS kompaktlemezek (CD-k) és kazetták másolásával és disztribúciójával foglalkozó
vállalat. Legfőbb vásárlói - a nagy lemezkiadó vállalatok - CD-k és kazetták másolatai­
nak készítésével és terítésével bízzák meg. Az ADS tárolja az ősfelvételeket, és igény sze­
rint a rendelt mennyiségben elkészíti a másolatokat, valamint kiszállHja azokat a saját
megrendelőinek a vásárlóihoz. Ezek többek között zeneáruházak és más értékesítési
végpon tok, mint a Wal-Mart és K-mart áruházak, továbbá elektronikus áruházak, mint
a Circuit City és a Best Buy.
Az ADS egyike az "audio" piacon jelen lévő hat nagy szerepiőnek Az ADS az 5 mil­
liárd dolláros piac 20 százalékát birtokolja, míg két legnagyobb konkurense további
40 százaiékon osztozik.
Az ADS meneclzserei jelenleg a következőkben ismertetett, a beszerzési hálózathoz
(láncolathoz) kapcsolódó problémák megértésén dolgoznak, és az azokra való megfe­
lelő reakció kidolgozásával próbálkoznak:
Néhány jelentősebb kiskereskedelmi lánc nagy nyomást gyakorol a beszállítóira, a le­
mezkiacló vállalatokra (tehát az ADS megbízóira), hogy készletezési tevékenységüket
114
a VIM szerüH szervezzék. Így a hanglemezboltok beszállítói - tehát a lemezkiadók - fe­
lelősek eldönteni, hogy mennyi album, CD és kazetta kerüljön az egyes üzletekbe, vala­
mint hogy milyen időpontra legyenek kiszállítva. A döntések megkönnyítése ércle­
kében minden egyes üzlet folyamatosan frissített "kereskedelmi adatait" a lemezkiadó
vállalat rendelkezésére bocsátják (ezeket az adatokat az "eladás helyéről származó in­
formációknak" -Point of Sale-vagy POS-nak nevezzük). A készletek a boltokban azon­
nal a polcokra kerülnek, és a lemezkiadók tulajdonát képezik egészen az értékesítésig,
amikor is a kiskereskedelmi egység az áru ellenértékét átutalja majd a lemezkiadónak
Amióta az ADS látja el a lemezkiadókat a másolatokkal és azok clisztribúciójával, a meg­
renelelők megbízást adnak a VMI-egyezményhez kötőelő egyéb logisztikai feladatok el­
látásában való közremüköclésre is.
A múltban az ADS a kiskereskedő hálózatok elosztó központjaiba szállított, és a kis­
kereskedő cégek maguk szervezték meg a továbbszállítást az egyes üzletekbe. Most
a kiskereskedők erősen ösztönzik az üzletekbe történő közvetlen szállítást, amely ter­
mészetesen nagyobb kiadást jelent az ADS részére.
Általában véve az ADS szállítási költségei nőnek a közvetlen kiszállírások és a VMI al­
kalmazása miatt. A teljes ellátási láncra azonban valószínüle g alacsonyabb össz-szállítási
költség lesz jellemző, és ezt majd az ADS is érvényesíteni tudja a szolgáltatásainak árá­
ban úgy, hogy a saját költségeinek növekedésétáthárítja majd a partnereire.
Természetesen az ADS-nek ennél még nagyobb gondokkal is szembe kell néznie,
mint például a hanganyagmásolatok iparának jövője, vagy az online auclio clisztribúciós
technológia (MP3), amely egyre elterjedtebbé válik. (Forrás: Simchi-Levi et al., 2003.)
3.46 A Quick Response
A Quick-Response-rendszerek (QR) olyan speciális CR-rendszerek, amelyek
hatásköre nemcsak a készletezési, raktározási területekre terjed ki, hanem töb­
bek között céljuk a vevőkiszolgálás javítása is. A rendszert először a textilipar­
ban alkalmaztál<. Általánosságban a Quick-Response a vevők speciális igényei­
re történő azonnali reagálási képességként jellemezhető. A QR-rendszerek az
ipar és a kereskedelem közötti különleges partneri viszony modelljei, amelyek
célja az információ- és termékáramlás felgyorsítása a részt vevő felek adatkap­
csolatának megvalósításávaL
A megvalósítás a POS információtovábbításnál megismert módon történ­
het: amíg az áru vételárát a vonalkód-leolvasóval ellátott pénztárgépnél ki­
fizetik, a ciklue vonatkozó információkat a vállalat a saját tulajdonában lévő
árugazdálkodási rendszerbe vagy - speciális esetekben - közvetlen ül a gyártó áru­
gazdálkodási rendszerébe viszik be. Bizonyos készletszint elérésekor auto­
matikusan megindul a rendelési folyamat, amelyet az EDI továbbít. Így adják
például a Benetton-üzletek az értékesítési jelentéseiket hetente kétszer tovább
a gyáraknak, amelyek ezután a kereslet szerint kezdenek termelni ahelyett,
hogy éves termeléssei dolgoznának, amit rákényszerítenének az értékesítési
csatornákra. Így a Benetton-üzletekben a polcokat hetenként kétszer töltik fel,
míg az ágazaton belül a többi cégnél csak kétl1etente.
115
 3.47 A Postponemen t- késleltetés

A késleltetés olyan üzleti megoldást jelent, ahol a kockázat minimalizálása a cél,

-
oly módon, hogy egy adott gyártási és/vagy logisztikai folyamat bizonyos te­
vékenységét nem a megszakott időben és helyen végezzük el, hanem azt ké­
sőbbre (pl. a lehetséges legkésőbbi időpontra) halasztjuk Konkrét példa erre
a Benetton divatcikkeinek színezése. Mivel a párizsi/milánói "divatdiktátorok" a
tavaszi divatszínt a tavasz beköszönte előtt csak rövielelel hirdetik meg, kevés
idő áll rendelkezésre az adott színü termékek legyártására és üzletekbe juttatá­
sára. A javarészt a Távol-Keleten készülő termékek esetén nagy kockázatot je­
lentene egy korai színválasztás (csak a kanténerút mintegy negyven napig tart
Sanghajból Budapestig).
A késleltetett tevékenységeket a fogyasztóhoz közeli helyen általában egy
"harmadik fél", példáullogisztikai szolgáltató végzi. A Dell Computer rendelés­
re gyártó online boltjában feladott igényt egy logisztikai szolgáltató rakja ösz­
sze. Az IKEA a bútor összeszerelését "késlelteti", amit már magára a végső fo­
gyasztóra bíz.
A késleltetéssei tehát az idő előtti (adott helyre, időre és formára vonatkozó)
termékdifferenciálás költségeit takaríthatjuk meg: ha elhalasztjuk a "testre sza­
bást" a végső fogyasztó döntéséig, a kockázatot és a bizonytalanságat részben
(vagy akár teljes egészében) meg tudjuk szüntetni. A jövőben az ellátási láncok
optimalizálásánál (szívásos stratégiák esetén) vagy az internet által kínált "vég­
telen választék" (Anderson, 2006) logisztikai meneclzselése során ez a mócl­
szer egyre nagyobb teret nyer majd.
 4. FEJEZET

Az áruszállítás
menedzsmentje

4.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése

4.11 A közlekedés és az áruszállítás értelmezése

A közlekedés személyek és tárgyak helyváltoztatása, ami rendszerint technikai

eszközök, berendezések igénybevételével valósul meg, és elsődlegesen térbe­
ni, földrajzi távolságok leküzdésére irányul. A gyakorlatban a helyváltoztatás
létrehozását nevezzük közlekeclésnek függetlenül attól, hogy a közlekeclési
eszköz üresen vagy rakottan halad.
Technikai sajátosság és feladatkör (általában a közlekedési móclok)
szerint megkülönböztetünk

./ vasúti közlekedést,
./ közúti közlekedést,
./ vízi közlekedést,
./ légi közlekeclést,
./ vezetékes szállítást.

Ezek egyben a közlekeclésnek - mint nemzetgazdasági ágazatnak - az

alágazatai (közlekedési alágazatok).
A közlekedési alágazatok főbb müszaki alrendszerei: a pályák, az
állomások (terminálok), a jármüvek és az irányítási alrendszer.

A pályát egyes alágazatok esetében a természet szalgáltatja (vízi közlekedés, légi közle­
kedés), másoknál nagy ráfordításokkal kell megépíteni (például vasúti közlekedés, köz­
úti közlekedés).
Az állomások, terminálok teszik lehetővé, hogy személyek és tárgyak a közlekeclési
alágazat jármüveit igénybe vehessék, illetve azokat elhagyhassák Ezt a célt szolgálják
a vasúti közlekeclés állomási, rakodó-pályaudvari, termináli berendezései, a vízi közle­
kedés kikötői és a légi közlekedés repülőtereL
Ajármíívek a szállítás tárgyát foglalják magukban a helyváltoztatás ideje alatt.
Egyes közlekedési alágazatok jármüveibe (például tehergépkocsik, hajók) a vonóerőt
kitejtő

117
--- gép (berendezés) is be van építve, más esetekben (például vasúti kocsik, uszályok) kü­ lön vontató egység
(mozclony, vontatóhajó) fejti ki a vonóerő t.
Az irányító alrendszer- a közlekeclési alágazatok sajátosságaihoz igazoclóan- a jár­
mlívek, jármlíszerelvények mozgásának (közlekeclésének) tervezet szerinti megvalósí­
tását segíti elő (vasúti, közúti, légi stb. irányítórenclszerek). Az irányító alrendszernek meghatározó
szerepe van a gyorsaság, a megbízhatóság, a pontosság (általában a mi­
nőségi követelmények teljesítése) szempontjábóL A vasúti közlekeclésben- az irányító alrendszeren belül
- különleges szerepe van a biztosító berenclezéseknek, melyek a vo­
natok biztonságos közlekeclését segítik elő.
A múszaki alrenclszerek üzemeltetésében, mlíköcltetésében (a közlekeclési folyama­
tok megvalósításában) döntő szerepe van az embernek. A közlekeclés biztonságának
megteremtése, a környezet káros hatásoktól való védelme, az alrenclszerek hatékony
együttmüköclésének megterem tése, a közlekeclési folyamatok szervezése stb. elsőelle­
gesen emberi feladat.

A müszaki alrendszerek együttes jelenléte nem minden esetben feltétele a

helyváltoztatásnak Például a csővezetékes szállításban nincs jármü, a gyalo­ gos
közlekedésben pedig elegendő a pálya.
A közlekedés alapvető, hasznos tevékenysége a személyek és tárgyak hely­
változtatása, rendeltetési helyre szállítása.
Az áruszállítás során anyagok, termékek (általános megfogalmazásban áruk) térbeli
áthelyezése, feladóhelyről rendeltetési helyre juttatása valósul meg.

A díjazásért mások részére végzett áruszállítást árujiwarozásnak nevez­ zük. E

tevékenységet végző vállalat vagy magánszemély afuvarozó. Eb­ ben az esetben a feladót
és a címzettetjitvaroztatónak, a fuvarozott árut pedig kittdeménynek nevezzük. A
fuvarozási tevékenységet iparszerüen folytató fuvarozó neve közhasználatúfitvarozó. A
közhasználatú fuva­ rozó (például MÁV, MAHART, VOLÁN) szolgáltatásait meghatározott
fel­ tételek és díjtételek mellett bárki igénybe veheti.

A nem közhasználatú áruszállítási tevékenységre általában az a jellemző, hogy saját jár­ müvel saját célra
végzi a szállítást. Ennek alapesetei:

../ a szállítások szarosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz;

../ a szállított áruk sajátosságai miatt különleges (például cementszállító, hú tő) jár­
mlívek alkalmazására van szükség;
../ azonos jellegü szállítási feladatok rendszeresen nagy gyakorisággal ismétlődnek;
../ a szállítási feladatok megoldásának stratégiai jelentőséget tulajdonít a vállalat.

A fuvarozó és a fuvaroztató közöttí kapcsolatot esetenként a szállítmányozó te­ remti meg.

A szállítmányozó (szervezet vagy személy) más áruját, általában más közle­
kedési eszközének igénybevételével, megfelelő térítés ellenében a címzetthez

118
 során felmerülő kiegészítő teen­ dőket is. oldható meg.
A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy az árutovábbítást, A támlás ideje alatt az áruk (a munkaclarabok, a félkész és késztermékei<:) nyugalmi
állapotban vannak (szállításra, megmunkálásra, felhasználásra, fogyasztásra várnak).
amindenkori piaci helyzetnek megfelelően- a megbízó A tároláslétesítményeia raktárak (alapanyag-, félkésztermék-, késztermékraktárak a ter­
szempontjából minél hatékonyabban- meg­ szervezze. melési szférában, elosztó raktárak a forgalmi szférában), amelyek tárolóeszközökkel és
f Esetenként a szállítmányozó is rendelkezik saját (általában berendezésekkel, illetve anyagmozgató eszközökkel, gépekkel oldják meg feladatukat.
u közúti) jár­ müparkkal, és így a fuvarozási tevékenységet is
119
v részben vagy egészben elvégezheti.
a
r
o 4.12 Az áruszállítási rendszerek általános
z jellemzése
z
a Az áruszállítás helye a teljes anyagáramlási folyamatban. A
, nyersanyag kiterme­ lésétől a késztermék fogyasztójáig,
felhasználójáig terjedő (értékteremtő) fo­ lyamat alakítási,
é mozgási és nyugvási (tárolási) részfolyamatokból tevődik ösz­
s sze. Az alakítási fázisban (a technológiai, szerelési müveletek,
folyamatok so­ rán) formálódik az anyag késztermékké, míg a
e mozgatási folyamatok teszik le­ hetővé az alapanyagok, a
k munkadarabok a félkész és késztermékek térbeli helyzetének
ö változását. Ebben a kitermelőhelytől a fogyasztó- vagy
z felhaszná­ lóhelyig terjedő anyagáramlási folyamatban, a
b külső szállítás és az üzemi anyagmozgatás (belső szállítás)
e kapcsolóclik egymáshoz. A kapcsolatot a rako­ dási és a
n tárolási müveletek (folyamatok) teremtik meg (4.1 ábra);
ezeket együt­ tesen RST- (rakodási/szállítási/tárolási)
e folyamatoknak nevezzük.
l
l A külső szállítás (áruszállítás) során rendszerint nagy (esetenként
á több száz kilomé­ teres) távolságokon viszonylag nagy tömeget
t (például egy gépkocsit vagy több vasúti kocsirakományt) kell
továbbítani. E feladatok megoldásába kapcsolódnak be a közleke­
j dési alágazatok
a A belső szállítást (üzemi anyagmozgatást) a viszonylag rövid
(5...2000 m) szállítási tá­ volság és a viszonylag kis tömeg jellemzi.
Jellegét tekintve lehet üzemrészek közötti, munkahelyek közötti
a (üzemen belüli) szállítás és munkahelyi kiszolgálás. E feladatok
z anyagmozgató gépekkel (például emelő- vagy szállítótargoncákkal,
folyamatos mükö­ cléslí szállítógép ekkel, clarukkal) oldhatók meg.
A rakodás az áruk szállítóeszközbe való be-, illetve onnan való
á kirakását, a szállítóesz­ közök közötti átrakását, illetve az ezekkel
r kapcsolatos múveletek összességét foglalja magában.
u A szállítás megkezelése előtt az árut szállítóeszközbe kell helyezni,
t majd a renelelteté­ si helyen (a folyamat végpontján) el kell abból
távolítani. A rakodás tehát a szállítási fo­
o lyamat elinclításának, valamint befejezésének
v múveleteként is felfogható .
á Az áruszállítási feladatoknak csak egy része oldható meg
egyetlen közlekeclési
b alágazat (például vasút) jármúveivel. Amennyiben a feladóhelyről a
b reneleltetési helyre
í szállítást több közlekeclési alágazat (például vasút, közút) szállító
t jármlíveinek igénybe­
vételével végzik, a csatlakozóhelyeken (termináloko n) az áru
á átrakásának igénye merül fel. A rakodási feladatok rakodógépekkel
s (például konténer-rakodógép), emelőtargon­
cákkal,
clarukkal
 4.1 ábra. Vázlat az RST-folyamatok szemléltetésére ../ a szállítások rendszeressége, gyakorisága;
../ a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos elvárások vagy kor­
Fogyasztói, felhasználói
látok.
Ellátói környezet
környezet
j------"'------------------------- .. ---- ---------------------- ------- ..
l t-,... --------: .--------- ' ' Az áruszállítási feladatok megoldásához gyakran ország-, sőt kontinenshatáro­
':
:' kat is át kell lépni. A feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított
:
i földrajzi elhelyezkedése szerint ezért belföldi és nemzetközi áruszállítási fel­
adatok különböztethetők meg (4.2 ábra).

4.2 ábra. Az áruszállítási feladatok áttekintése

Áruszállítási feladatok

Külső szállítás (8) Üzemi anyagmozgatás Külső szállítás (8)

Belső szállítás (8)

Termelési szféra Forgalmi szféra

R: Rakodás • ramla's
Anyaga
S: Szállítás
T:Tárolás ---li!> Információáramlás
A közlekedésnek nincs kézzelfogható terméke, átvitt értelemben vett terméke
a szállítási teljesítmény. A szállítási teljesítmény létrehozásához élő- és holtmun­
Az áruszállítási rendszerek általános feladata alap-, segéd- és üzemanyagok, fél­ kát használ fel a közlekedés, amely például áruszállítás esetében növeli az áru
kész és késztermékek, valamint a hulladékok helyváltoztatása a kitermelés, értékét.
a termelés, a felhasználás/fogyasztás és a hulladékfeldolgozás helye között. Az áruszállítási teljesítmény árutonna-kilométerben (átkm) számítható:

Gazdasági renelszerek (például iparvállalatok) szempontjából vizsgálva, az áruszállítási
renelszerek a külső anyagáramlási kapcsolatokat valósítják meg a termeléshez, a mű­
köcltetéshez, a kereskedelmi tevékenységhez szükséges anyagok, áruk beszállítása, illet­
ve az előállított termékek, az áruk, a keletkező hulladékok elszállítása révén. Decentrali­
zált termelési (termék-előállítási) renelszerek esetében külső szállítás kapcsolja össze az
egymástól nagy távolságra levő vállalati telephelyeket is.
Az áruszállításifeladatokjellegét befoZyásoló tényezők:
../ a szállításra kerülő áruk jellen12ői (például darabáru, ömlesztett áru, ve­
szélyes áru, romlandó áru);
../ az egyszerre szállírandó árumennyiség (küldemény) nagysága;
../ a feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhe­
lyezkedése;
elszállított tömeg (t) x szállítási távolság (km) -7 árutonna-kilométer (átkm).
Az áruszállítási feladatok megoldásában, illetve a teljesítmények létrehozásá­
ban a közlekedési alágazatok eltérő arányban vesznek részt. A közöttük kiala­
kult arányt áruszállítási munkamegosztásnak (modal split) nevezzük.
Az áruszállítási munkamegosztás az elmúlt évtizedekben arányaiban jelen­
tősen megváltozott, elsősorban a közúti áruszállítás javára. Az Európai Unió 15
országában már az 1990-es évek közepén mintegy 70 százalékos arányt képvi­
selt a közúti áruszállítás, a 15 százalékos vasúti arányhoz képest.
Hazánkban az 1990-es évek elejétől vált érzékelhetővé a közúti áruszállítás
részarányának növekedése (1980-ban még 57 százalékot képviselt a vasúti
áruszállítás, és 27 százalél?.ot a közúti áruszállítás,· ez az arány 2005-re 21 szá­
zalékra, illetve 60 százaiékra változott).

120 121
......

A közúti áruszállítási teljesítmények jelentős növekedése - európai és hazai viszonylatban

is- a logisztikai elvárásokhoz (a készletek csökkentésére irányu­ ló flow jellegú,JIT-elvú
termelésigényekhez, a "door to door" szállítás megvaló­ sításához stb.) való rugalmasabb
alkalmazkodással függ össze.
Közlekedéspolitika, -fejlesztési tervek, -programok. A köz/ekedéspolitika a köztekedési
ágazat szakmai-tudományos alapokon nyugvó felső szintú irányítása, melynek célja a hosszú
távti igények hatékony kielégítésének bizto­ sítása. A 2004 márciusában a parlament által
elfogadott, 2015-ig szóló magyar közlekedéspolitika (19/2004 /III.26/ OGY határozat) öt
stratégiai főirányt jelölt meg, és három csoportba sorolja a fejlesztenelő kiemel t területeket
Ezek:

../ a hiányzó infrastruktúra kiépítése, amely összhangban áll az Unió Transzeurópai

Köztekedési Hálózatfejlesztési (TEN-T) célkitúzéseivel;
../ az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése a magyar sa­ játosságok és
lehetőségek figyelembevételével, melynek hazai sarkpont­ jai a vasúti reform, a
személyszállítási közszolgáltatás és a szabályozott verseny;
../ környezetkímélő köztekedési rendszer megteremtése, környezetbarát
közlekeclési módok fejlesztésével, preferálásávaL

A parlamenti határozattal egyiclejúleg hatályba lépett az 1023/2004./III.26/ sz.

kormányhatározat, mely szerint intézkedési tervet kell készíteni a közlekedés­ politika
megvalósítására.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) - a 2007-2013 közötti uniós költségvetési
iciőszakra - hat prioritást határoz meg. Ezek közül a második (a közlekeclésfejlesztés) az
említett parlamenti és kormányhatározatokra épül.

A közlekedésfejlesztése négy beavatkozási csoportot foglal magában:

./ az ország nemzetközi elérhetőségének javítása (például úthálózat-bővítés, vasúti fővonalak

korszerüsítése );
./ a térségi elérhetőség javítása (például keresztirányú főutak bővítése);
./ a városi és agglomerációs közforgalmi közlekeclés fejlesztése (például elővárosi
vasútvonalak, kerékpárutak fejlesztése);
./ az áruszállítási logisztika közlekedési infrastruktúráiának fejlesztése (például
intermoclális logisztikai központok kiépítése).

A KözlelJedés operatív program (KözOP)- az UMFT stratégiájából és ágazati cél­ jaiból kiindulva-
a 2007-2013 közötti időszak európai uniós támogatással meg­ valósítandó feladatait, majd ezek
megvalósításának projektjeit tartalmazza.
Itt kiemelten szerepel a köztekedési módok összekapcsolása, a logisztikai, gazdasági
központok intermoclális és köztekedési infrastruktúráiának fejlesz­ tése. A kiemelést az tette
szükségessé, hogy az áruszállítás területén inkább mi­ nőségi, mint mennyiségi problémák
jelentkeznek A minőségi problémák

122
 áció, az intermodalitás, az interoperabili tás hiánya. (Ezek árutovábbítást, tehát kettő vagy több közlekeclési alágazat múköclik együtt a
kiküszöbölésére, fejlesztésekre 40 milliárcl Ft-ot tervez a szállítási feladat megoldásá­ ban (4.3b ábra).
vonatkozó hazai projekt. Az EU közlekedéspolitikai
programja is el­ sődlegesen ilyen feladatok megoldását 123
e támogatja).
g Intermodalitás, interoperabilitás. Az intermodalitás a
y különböző áru­ szállítási módok hatékony együttmúköclése,
i a felhasználó- és környezetbarát áruszállítási rendszer
k megvalósítása céljából. Ez egyrészt (szélesebb értelme­
zésben) az alágazatok vertikális kooperációjában
o nyilvánulhat meg (például nagy távolságra szállítás vasúton,
k majd átrakást követően a fogadó félhez köz­ úton, másrészt az
o úgynevezett kombinált szállítási móclok valamelyikével (pél­
z dául közúti csereszeluény szállítása vasúton) valósítható meg.
ó Mindkét esetben csomópontok (áruforgalmi központok,
j logisztikai központok, terminálok) ki­ építése, összehangolt
a (gyakran országok feletti, szupranacionális) fejlesztések­ re
(például egységrakomány-képző eszközök, konténerek
a szabványosítására) van szükség.
Az ínteroperabílitás az eltérő szállítási módok közötti
s átjárhatóság megvaló­ sítását, a csatlakozó rendszerek
z zavartalan együttmúködési feltételeinek meg­ teremtését
á jelenti. Ezek lehetnek technikai jellegú feltételek (például
l azonos vasúti nyomtáv, ürszelvény, a különböző szállítási
l móclok által egyaránt kezel­ hető konténerek), szervezési
í jellegü feltételek (például a kombinált szállítás szakszerü
t szervezése, a menetrenclek ésszerü illesztése) és jogi
á feltételek (pél­ dául a felelősség kérelésének pontos
s szabályozása).
i

m 4.13 Szállítási láncok,

ó logisztikai áruszállítási
d rendszerek
o
k Szállítási láncok. A feladók és a címzettek közötti árutovábbítás
megvalósítl1ató:
k
ö ../ közvetlen (egytagú) szállítási kapcsolattal (egy
z köztekedési alágazat igénybevételével);
ö ../ közvetett (összetett, többtagú) szállítási kapcsolattal (két
t vagy több közle­ kedési alágazat igénybevételével).
t
i A közvetlen szállítás (egytagú szállítási lánc) esetében egy
köztekedési alágazat végzi a szállítást (4.3a ábra), az áru
k átrakásának igénye nélkül (például a feladó és a címzett
o telephelye közötti vasúti vagy közúti szállítás). Az előbbi
o esetben a vasúti jármüvek fogaelásához iparvágány szükséges.
p A közvetett szállítás (többtagú szállítási lánc) esetében
e különböző szállító
r jármüvekkel különböző szállítópályákon végzik az
 4.3 ábra. Közvetlen, egytagú (a) és közvetett, többtagú (b) szállítási lánc
l l
ÁFK Áruforgalmi központ, átrakóterminál
Hag)!ományos többtagú szállítási lánc esetében közvetlen ül az árukat vagy az árukból
képzett kisebb (például rakoclólapos) rakományokat rakják át egyik szállító jármúből
a másikba.
Kombinált szállítás (szállítási lánc) esetében az árut tartalmazó nagykonténereket
vagy magát a szállító jármúvet (a szállítóeszközt) rakják át egyik szállító jármüről a má­
sikra, illetve az egyik köz!ekedési alágazat szállító jármüve gördül fel és le a másik közle­
kedési alágazat szállító ármúvére(ről).
Sok (négy- vagy öt-) tagú szállítási lánc az interkontinentális, nemzetközi szállí­
tásokra jellemző (például közúti felfuvarozás vasúti fuvarozás tengeri hajózás
közúti elfuvarozás).
Logisztikai áruszállítási rendszer abban az esetben valósul meg, ha az adott
távolsági áruszállítás közvetlen kapcsolatot létesít az ellátó és a felhasználó
vagy a gyártó és fogyasztó között.
Például egymástól több tíz vagy száz kilométer távolságra levő gyártó- és szerelőüzem
között- aszerelés ütemének megfelelően - napi vagy heti rendszerességgel emenet­
renel szerint) közúton vagy vasúton szállítanak alkatrészeket. Ekkor aszerelés előtti
készlet a beérkezések között eltelt időhöz és a biztonsági készlettel kapcsolatos elvárá­
sokhoz igazodik, a szállított rakomány pedig közvetlen ül a szerelősor előtti tárolóba
(ütemtárolóba) kerül. Ez a szállítási kapcsolat- az előzőeknek megfelelően - meg­
valósítható egy közlekeclési alágazat (például közút vagy vasút) igénybevételével vagy
közúti-vasúti kombinált szállítássaL
A logisztikai áruszállítási rendszerek kielégítik a logisztika 7M-elv szerinti elvá­
rásait. Az elvárások kielégítésére a közvetlen C egytagú) szállítás korszerú (rend­
szerint]IT-elv szerint múköclő) rendszerei, valamint a közvetett (többtagú)
124
szállítás logisztikai Cellátó, elosztó, szolgáltató) központokba/központokból
megvalósított renelszerei alkalmasak.
Logisztikai áruszállítási rendszerek esetében az ellátó és a felhasználó kö­
zötti szállítás általában a mozgótárolás szerepét tölti be, a tartalékolás (a
készletezés)néhány órás (legfeljebb néhány napos) készletre korlátozó­
dik. E rendszer megvalósítása sajátos technikai, technológiai és szervezési
megoldásokat kíván.
Jellegzetes példája ennek a BMW gépkocsik nyers karosszériájának Dingolfing és
Regensburg közötti szállítása. A nyers karosszériát a clingolfingi présüzemből négy­
óránként szállítják különleges vasúti kocsikban és speciális rakományhorclozókon,
aJIT-elvnek és az automatizált rakodási igényeknek megfelelően. Ennek a szállítási fel­
aclatnak a megoldására a Deutsche Bundesbahn sajátos vasúti kocsikat fejlesztett ki.
4.2 A hagyományos (konvencionális)
áruszáHitási rendszerek
4.21 A vasúti áruszállítás
A vasúti áruszállítás jellemzése. A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumeny­
nyiségek, tömegáruk, nehézáruk viszonylag nagy távolságra való továbbítási
igénye esetén jöhet számításba. A hagyományos forgalomban a vasútra feladott
külclemények főleg kocsirakományú áruként továbbíthatók.
Kocsirakományú áruk azok a küldemények, amelyek továbbításához egy
vasúti kocsi teljes rakteré t kizárólagos használatra igénybe veszik, illetve amely­
nek egyeeli tömege az 5000 kg-ot meghaladja.
A vasúti teherkocsikat - ha azok a feladási helyen nem tesznek ki úgynevezett irányvo­
natnyi mennyiséget - csomóponti rendszerbe szervezve továbbítják Ennek az a lénye­
ge, hogy egy aciott körzet kis forgalmú vonali állomásai egy csomóponti állomáshoz
kapcsolódnak, és ezzel együtt csomóponti körzetet alkotnak A csomóponti körzetek
pedig a szállítási folyamat során meghatározott renelező-pályaudvarokhoz kapcsolód­
nak, azok gyüjtő és elosztó körzetét képezik.
A vasúti teherkocsik. Az általános célú vasúti kocsik ömlesztett anyagok, köte­
gelt áruk, darabáruk szállítására alkalmasak. Az áruk, anyagok fel- és lerakodá­
sa valamilyen anyagmozgató (rakodó-) géppel végezhető; önürítést tehát nem
tesznek lehetővé.
125
 A vasúti teherkocsik legfontosabb jellemzőjét a rajtuk feltüntetett- nagy betűkkel
jelölt- úgynevezett fősorozatjel (típusjel) fejezi ki. (például a G típusú kocsik normál
felépítésű, fedett kocsik, hat vagy több ablakkal, két- vagy négytengelyes kivitelben,
20...40 t teherbírássaL Az E típusú kocsik normál felépítésű nyitott kocsik, két- vagy
négytengelyes kivitelben, teherbírásuk, illetve raktömegük 10...40 t). A fősorozatjelek az
alaptípust jelölik, a kisbetús melléksorozatjelek (q, r, s stb.) az alaptípustól eltérő külön­
leges tulajdonságokat fejezik ki.
A betűjelek feJtiintetése a vasúti kocsikan ma már nem kötelező - azokat egyéb ada­
tokkal kiegészítve többjegy(í számcsoport helyettesítheti-, ele elősegíti a vasúti szállítás­
sal foglalkozó dolgozók minclennapi munkájának megkönnyítését.
Az általános célú vasúti teherkocsik kialakítására, fő jellemzőire a Nemzetközi
Vasútegylet (UIC) döntései a mérvadóak. Ezért - a kocsi hosszát, teherbírását
és saját tömegét kivéve - a különböző kocsitípusok fő méretei, jellemzői csak
kismértékben térnek el egymástól.
Rakodási, szállítási szempontból a vasúti teherkocsik naturális és alkalmas­
sági jellemző i mérvadók
A naturálisjellemzők közül a teherbírás (a raktömeg), a rakfelület mérete, a raktérfogat
a (nyitott kocsik esetében a rakszelvény figyelembevételével), a kocsiszekrény szélessé­
ge, hossza, magassága, az ajtó méretei döntő jelentőségűek
Alkalmasság szempon(iából a fedett (G fősorozatszámú) kocsik az időjárás hatására
érzékeny ömlesztett anyagok (például gabonafélék) vagy zsákba, ládába, clobozba stb.
csomagolt áruk szállítására alkalmasak A fedett vasúti kocsik sajátos változata az eltol­
ható (nyitható) tetejü és/vagy olclalfalú (T fősorozatjellí) teherkocsi. A nyitott tető a cla­
rukkal, a nyitott olelal (4.4 ábra) az emelőtargoncákkal való rakodás t könnyíti meg.
4.4 ábra. Kéttengelyes, eltolható oldalfalú vasúti kocsi
A nyitott (E típusú) kocsik minden olyan áru szállítására alkalmasak, amelyek az időjá­
rás hatásaira nem, vagy kevésbé érzékenyek A szállítmányok méretéhez (térfogatához)
igazodó an alacsony és magas olelalfalú változataik alkalmazhatók.
A pőre (K, L, G fősorozatjellí) kocsik kötegelt darabáruk (sínek, hengerelt acéláruk,
fűrészáruk), járművek, gépek stb. szállítására alkalmasak.
126
A speciális célú (meghatározott árucsoport továbbítására alkalmas) vasúti ko­
csik közül az önürítő kocsik, az élőállat-szállító kocsik, a romlandó árut szállító
kocsik és a tartálykocsik érdemelnek említést.
Az önürítő (F soroza(jelíi) vasúti kocsik mechanikai hatásokra kevésbé érzékeny öm­
lesztett tömegáruk (például szén, érc, zúzottkő) szállítására alkalmazhatók. Kirakásuk­
hoz nincs szükség rakoclógépekre, csupán megfelelő szintkülönbségre az anyag kiöm­
lésének lehetővé tételére, ami emelt szintű kirakodóvágány vagy a pályaszint alá süly­
lyesztett hambárok segítségével érhető el.
Az élőállat-szállító (Mfősoroza(jelíí) vasúti kocsik különleges kialakításuk révén az
állatok egészségének megóvására hatásos légcserét biztosítanak, lehetővé teszik az itatást
és az etetést. Készülnek szarvasmarha-szállító, sertés-, baromfi- stb. szállító kivitelben.
A romlandó árut :.;zállító (I és Hfősorozaljelü) vasúti kocsik hűtőrenclszerüek, illetve
szellőztethető kivitelűek lehetnek. Hús- és halfél ék, valamint hűtött gyümölcsök szállítá­
sát teszik lehetővé a jég és/vagy géphűtésű hütőkocsik (I fősorozatjelűek). Friss gyü­
mölcs és zöldségfélék természetes állapotban való szállítására a sürűosztású szellőző­
nyílású, fedett (H fősorozatjellí) vasúti kocsikat alkalmazzák
A tartály/wcsik (UfősorozaUelííek) folyadékok (például kőolajtermékek) gázfélék
(például PB-gáz) vagy porszerű anyagok (például cement) szállítására alkalmasak Ezek
sajátos töltő- és ürítőnyílásokkal vannak ellátva.
A vasúti áruszállítás előnyei és hátrányai
A vasúti áruszállításfőbb előnyei:
./ egyszerre nagy árumennyiség továbbítható;
./ független a külső, általános jellegü környezeti (például időjárási) hatá­
soktól;
./ a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye és
a környezetkárosíró hatása;
./ menetrend szerinti közlekedés, előre kalkulálható tarifák.
A vasúti áruszállításfőbb hátrányai a kötött pályából adódóan:
./ ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkezik iparvágánnyal közúti fel- és
elfuvarozásra, az áru átrakására, esetleg közbenső tárolására van szükség;
./ hagyományos vasútüzemi technológiák mellett hosszú az áruk eljutási
ideje;
./ kevésbé tud alkalmazkodni a fuvaroztatói igények változásaihoz.
4.22 A közúti áruszállítás
A közúti áruszállítás jellemzése. A közúti áruszállítás elsősorban kisebb áru­
mennyiségek rövid távolságú helyi és körzeti (regionális) szállítására gazdasá­
gos, számos előnye (például rugalmasság, gyorsaság) miatt azonban a távolsági
(belföldi, nemzetközi) forgalomban is egyre nagyobb szerepet kap. Tekintettel
127
arra, hogy a közúti szállító jármü mozgása nincs (sín)pályához kötve, a köz­
úti áruszállításban kiemelkedő fontosságú az áruszállítás szervezése, illetve
irányítás a.
A közúti árutovábbítás keretében a fuvarozásnak két alapesete ismert: a fu­
varozás és a darabáru-fuvarozás. A fuvarozáshoz teljes gépjármüvet kér (ren­
del) a fuvaroztató, míg darabáru-fuvarozás esetében nem gépjármüvet renelel
(a küldemény kis tömege azt feleslegessé teszi), hanem a megaelott tömeg- és
mérethatárokon belüli áruját darabárus járatra adja fel.
A darabáru-küldeményt (5000 kg-ot el nem érő egyedi árukat vagy árudarabok összes­
ségét) a fuvarozó az erre kialakított rendszerben a feladótól egy címzett részére továb­
bítja. A fuvarozás ütvanalát és eszközét darabáru-küldemények esetében a fuvarozó
határozza meg. Élő állatok, ömlesztett és más áruval össze nem rakható áruk ebben
a rendszerben nem továbbíthatók.
A közúti áruszállítás további változatai: a gépjármü rendelkezésre bocsátás és a gép­
jármübérlet.
A gépjármíi rendelkezésre bocsátáskor az üzemben tartó meghatározott számú, típu­
sú, felszereltségü, teherbírású gépjármü kiállítására vállalkozik a megrenelelő kívánsá­
gának megfelelően.
A gépjármíibérletjellegzetessége, hogy meghatározott forgalmi renclszámú jármüve­
ket - gépkocsivezető nélkül - a bérlő használatába adnak. Ez esetben a bérlő viseli az
üzemeltetéssei kapcsolatos költségeket, így az üzemanyagköltséget is.
A közúti áruszállítás szervezésének és irányításána!<. célja az, hogy a fuva­
roztatók igénye gyorsan és rugalmasan legyen kielégíthető, a szállító jármüvek
teherbírásának legjobb kihasználása és az üresfutások minimalizálása mellett.
A gyújtó- és a terítőjáratok, valamint aJIT-elvü beszállítások szervezése és irá­
nyítása ma már operációkutatási módszerekre alapozott programok, számító­
gépes eljárások segítségével végezhető.
A közúti áruszállítás jármiívei a tehergépkocsik, a pótkocsik, illetve a félpát­
kocsik és vontatóik
Az általános célú (többfajta áru szállítására alkalmas) tehergépkocsik
egyes típusai nyitott rakfelületüek, melyeknél a lehajtható oldal- és hátfalú ko­
csiszekrény mereven van az alvázra szerelve, és ponyvatartó lécekkel, illetve ol­
dalfal-magasítókkal egészíthető ki. A zártszekrényes (dobozos) tehergépko­
csik hátoldalukon rendszerint kétszárnyú oldalajtókkal vannak ellátva, vagy
emelőhátsó fallal vannak felszerelve C4.5 ábra). Ez utóbbi már az önrakodó gép­
kocsik csoportjába is sorolható. Ezeket általában városi áruszállításra (üzletek
áruellátására) használják, többnyire 2,5...6 t teherbírásúak
Az önürítő tehergépkocsik az ömlesztett anyagok vagy esés közben nem
károsodó darabáruk lerakását könnyítik meg. Alkalmazásukkal csökken a lera­
kási idő, és ezzel együtt a jármú fordulóideje. Az ürítés módja szerint billenő­
szekrényes vagy kényszerürítéses kialakításúak lehetnek
128
4.5 ábra. Emelöhátsófallal felszerelt zártszekrényes tehergépkocsi
A billenőszekrényes (billenthető ralifelületíi) tehergépkocsik a szekrény billentési iránya
szerint hátsó, oldalsó vagy kombinált müködtetésüek lehetnek. Egyes típusok szek­
rénye megemelhető és ezt követően billenthető Cemelve billentő gépkocsik).
A billenőszekrényes tehergépkocsik sajátos változatai a dömperele Jók a terepjáró
tulajdonságaik, ezért előnyösek építési munkahelyeken, külszíni fejtéseken, földmun­
kákonstb.
A kényszerürítéses tehergépkocsik rakfelületének síkjába valamilyen folyamatos mü­
köclésü szállítógép (gumihevecleres vagy csuklátagos szállítószalag) van beépítve,
amely lehetővé teszi az ömlesztett anyag kihordását a raktérbőL
Az önrakodó tehergépkocsik nagyméretú és nagy tömegú egyeeli áruk, vala­
mint egységrakományok (rakodólapos egységrakományok, hulladékgyújtó
konténerek stb.) fel- és lerakását, illetve szállítását teszik lehetővé. Alkalma­
zásuk akkor előnyös, ha a fel- és/vagy leadóhelyen nincs megfelelő rakodógép.
A rakodóberendezés általában forgódaru, emelőhátsófal vagy billenőkeret
A forgódarus gépkocsi! rakodóberendezése rendszerint 2,5...4,0 m gémkinyúlású bil­
lenőgémes daru. A daru oszlopának forgatását, a gémkinyúlás változását a gépkocsi
motorjával müködtetett hidraulikus erőátviteli rendszer végzi. A forgógém használaton
kívüli állapotban rögzíthető.
Az emelőhátsófa/as gépkocsik hátsófala hidraulikus szerkezettel terepszintre enged­
hető, majd a ráhelyezett teherrel együtt vízszintes helyzetben a gépkocsi rakfelületének
szintjéig emelhető. Ezt követően a teher a rakfelületre tolható. Az általában 0,8...1,5 t te­
herbírású emelőhátsófal menet közben a szállítószekrény (kocsiszekrény) hátsó részét
határolja. Rendszeresen használják kereskedelmi kiskonténerek üzletekbe való kiszállí­
tásához.
A billenőkwretes gépkocsik alvázának hátsó részére a rakfelület felett átbillenthető
keret van felszerelve. A hátrabillentett keret lehetővé teszi a teher felfüggesztését, majd
visszabillentés után a rakfelületre helyezését. A 2...6 t teherbírású billenőkerettel felsze­
relt gépkocsikat főleg hulladékgyüjtő tartályok szállítására használják.
129
A különleges tehergépkocsik felépítménye aszállítandó áruk sajátosságaihoz
igazodik. Idesorolhatók a bútorszállító gépkocsik, a tartálygépkocsik, a palac­
--
kozott áruk szállítására alkalmas és az egyéb speciális (például betonszállító,
betonkeverő) gépkocsik.

A bútorszállító gépkocsiknak zárt, belül párnázott a szekrényüle Nagyméretú a rakfelü­

letük, jó a helykihasználásuk.
A tartálykocsik folyékony (például tej, bor, sör, üzemanyag) vagy fluidizálható
(például liszt, cement) áruk szállításáras alkalmas tartállyal, töltő- és ürítőszerkezettel
vannak felszerelve.
A palackozott áruk szállítására alkalmas gépkocsik szekrénye lehetővé teszi az áru
biztonságos szállítását, könnyű hozzáférhetőségét és a gyors rakoclást. A palackokat tá­
roló- (gyüjtő-) ládák, rakodólapos rakományok könnyenelhelyezhetők az erre a célra
kialakított rekeszekben (például Coca-Cola palackokat szállító gépkocsi).
A gázpalackszállító gépkocsi szekrénye két-, esetleg háromrészes rakfelületü. A palac­
kok kezelésére, szállítására vonatkozó előírásoknak megfelelően rögzítő-, támasztó- stb.
elemekkel van felszerelve.

A tehergépkocsipátkocsik rendszerint kéttengelyes kivitelüek, és vonórúddal

kapcsolhaták a vontató tehergépkocsihoz. A közúti áruszállításban betöltött
szerepük csökken, az úgynevezett félpátkocsik folyamatosan kiszorítják a nor­
mál pótkocsikat
A nyerges vontatókkal vontatható Jélpátkocsik (gólyalábas pótkocsik) fel­
építménye - a tehergépkocsik felépítményéhez hasonlóan -lehet általános cé­
lú vagy különleges (például cementszállító, üzemanyag-szállító).

Az általános célú félpátkocsik általában nagy (20-24 t) teherbírásúak, hosszúságuk

13-17 m, a rakodó- (szállító-) tér belmagassága 2,75 m, szélessége pedig 2,48 m. Ez a szé­
lességi méret lehetővé teszi, hogy két, szabványos méretü rakodólapos egységrako­
mány egymás mellett elhelyezhető legyen.

A nyerges szerelvények (kamionok) különleges vontaták és a félpótkocsi ösz­

szekapcsolásával alakíthatók ki. A három-, illetve ötpontos (nyereg és a hátsó
kerekek) alátámasztású félpótkocsi az útviszonyok megszabta tetszőleges tér­
beli helyzetet tud elfoglalni.

Az EU 96/53/EK irányelve 16,5, illetve 18,75 méterben írja elő a jármüszerelvények maxi­
mális hosszát. Az első méret a nyerges szerelvényekre, a második a teherautókból és
pátkocsikból álló "jármüvonatokra" vonatkozik. A nyerges szerelvények össztömege
40 t (kombinált fuvarozás esetén 44 t) lehet. A méret és az össztömeg korlátozását az út­
burkolatok kímélése (illetve teherbírása), valamint a közúton való halaelás (fordulás, ra­
koclóhelyekre való beállás stb.) tette szükségessé. Az EU tagországaiban engedélyezett
legnagyobb jármüszélesség 2,55 m, a legnagyobb magasság 4 m.

A közúti áruszállító jármüvekre vonatkozó további előírásokat az EU Bizottsá­

ga által 1993-ban kibocsátott "Fehér Könyv" Közlekedés címü fejezete tartal­
mazza. Az 1996-ban elfogadott EU Irányelv többek között követelményként fo-

130
galmazza meg a közúti közlekedésben a környezetvédelem, illetve 131
ennek jegyében a gépjármüpark által okozott levegőszennyezés és
zajemisszió ha­ tásainak korlátozását is.

Ezzel összefüggésben például 2005-től már csak az Euro 4 követelményeinek

megfelelő matorokkal felszerelt jármüveket lehet forgalomba hozni. (Az Euro l, 2, 3, 4 és
majelS a ká­ rosanyag-kibocsátás határértékét szabja meg gr/kwh-ban). Az Euro 4 30
százalékkal keve­ sebb nitrogén-oxidot és 80 százalékkal kevesebb karomrészecskét
irányoz elő, mint az Euro 3. Az Euro 5 az Euro 4-hez képest már csal<: a nitrogén-oxid
terén szigorodik.

A közúti áruszállítás előnyei és

hátrányai
A közúti áruszállításfőbb
előnyei:

../ a tehergépkocsik a fuvaroztatók telephelyét rendszerint

közvetlenül ki tudják szolgálni, nincs átrakási igény, megvalósítható
a háztól házig fuvarozás;
../ viszonylag rövid az áruk eljutási ideje;
../ rugalmasan tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez;
../ szinte minden árufajta szállítását lehetővéteszi a szállító jármüvek
széles választéka;
../ rugalmas szerződéskötés és tarifakialakítás.

A közúti áruszállításfőbb
hátrányai:

../ nagymértékü függőség a külső környezeti hatásoktól (például

időjárás, forgalmi dugók);
../ a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energia- és
mun­ kaerőigénye;
../ jelentős a környezetszennyező, illetve károsító hatása (zajterhelés,
kipu­ fogógázok);
../ a nemzetközi forgalomban való bekapcsoládásuk az egyes
országok közötti megállapodáson alapuló engedélykontingenshez
kötött;
../ útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezíthetik a célba
jutást.

4.23 A vízi áruszállítás

A vízi áruszállítás jellemzése. A vízi áruszállítást elsősorban tömegáruk

(alap­ anyagok, energiahorelo zák) nagy távolságra való továbbítására
célszerü igény­ be venni akkor, ha az áruk eljuttatási ideje viszonylag hosszú
lehet. A vízi szállí­ tás tipikus árui: a szén, a brikett, a koksz, a vasérc, a bauxit,
a kő, a kavics. Ezeket általában ömlesztve, de például a cementet, a gabonát,
a mütrágyát ömlesztve
és zsákolva egyaránt szállítják. A nagy befogadóképességü hajók és uszályok
egyszerre nagy tömeget, nagy távolságra képesek szállítani.
A vízi áruszállítás lehet belvízi vagy tengeri aszerint, hogy a szárazföldön belüli vízi uta­
kon (folyókon, tavakon, csatornákon) vagy a tengeren valósul meg. Hazánkban - áru­
szállítás szempontjából - a folyami hajózásnak van jelentősége. A tengeri áruszállítás
a kontinensek közötti áruforgalomban játszik kiemelkedő szerepet, különösen a konté­
neres áruszállítási rendszer megvalósítása óta. A folyami hajózás sajátossága, hogy "pá­
lyához kötött", így az esetek többségében a hajózást kiegészítő más közlekedési
alágazat igénybevételére is szükség van. A hajózás (így az áruszállítás) minőségét befo­
lyásolja az út vízbősége és mennyisége. Ugyanakkor csökkenthető az eljuttaLisi (szállí­
tási) idő azzal, hogy a vízi szállítás jármüvei hosszabb szakaszokon, napszakra való te­
kintet nélkül, folyamatosan és egyenletes sebességgel halaelhatnak
A vízi áruforgalomban afolyamifuvarozásrafeladott áruk darabáruként,
uszályrakományként vagy részrakományként továbbíthatók.
Darabáruként az 5000 kg-nál kisebb saját tömegü rakományok, részrako­
mányként az 5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegü, de az uszály 70 százalékos
kihasználását nem biztosító küldemények, míg uszályrakományként az uszály
rakterét, illetve hordképességét legalább 70 százalékban kihasználó küldemé­
nyek továbbíthatók.
Magyarország folyami hajózás szempontjából legfontosabb vízi útja a 2860 km hosszú,
nyolc európai országot összekötő Duna.
A Duna-Majna-Rajna- (DMR) csatorna megnyitásával tengeri kijárat létesült a ten­
geri kikötővel egyébként nem rendelkező Duna menti országok számára déli és északi
irányban is.
A tengeri áruforgalom vonal-, szabad és bérelt hajózással valósítható meg.
A vonalhajózást fenntartó társaságok hajóikat előre rögzített útvonalon, meghatározott
kikötőérintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint üzemeltetik, és csak az
adott kikötők közötti árufuvarozást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint
és fuvardíj ellenében. E hajózási forma jellemző áruféleségei a darabáruk, amelyekből
egy-egy fuvarozás során sok kisebb tételt szállítanak, így a hajótársaságok sok fuvarozta­
tóval állnak kapcsolatban.
A szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közle­
keclnek, hanem odamennek, ahol az elérhető legjobb fuvardíj mellett a legkedvezőbb
fuvarajánlatot kapjálc Ekkor a rakomány reneleltetési helye határozza meg a fuvarozási
útvonalat is. E hajózási forma jellemző áruféleségei a különféle tömegáruk, esetenként
darabáruk, részraimmányak olyan viszonylatban, ahol a vonalhajózás nem fedi le a tel­
jes fuvarpiacot.
A bérelt hajózásnak két változata ismert: az idő- és az útvonalbérlet lelőbérlet esetében
a hajót egy meghatározott iclőtartamra veszik igénybe, míg útvonalbérlet esetében a hajó
meghatározott be- és kirakó kikötők között, egy vagy több útvonalra vehető igénybe.
A vízi áruszállítás jármíívei. A belvízi áruszállítás jánníivei közül a motoros
vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere, az áru uszályokban, bárkákban
132
van elhelyezve Cezért az uszályok rakodása közben a motoros hajóknak nem
kell várakozniuk).
Az önjáró uszályoknak viszont saját rakterük van, az önálló áruszállító hajó­
kat pedig külön géptérrel és raktérrel építik.
Az uszályok és a hajók rakterei általában zártak, ezért a szállított áruk az időjárás hatásai
ellen védettek A zárt rakterek nyitható (eltolható vagy felszedhető) fedelekkel vannak
ellátva. A fedél eltávolításakor keletkező rakodónyílás szélessége minclig kisebb a hajó
(uszály) szélességénél, s ez darus rakodáskor többletmunkát okoz. A folyami hajókon,
uszályokon önrakodó berendezés általában nincs, a rakodóberendezést a partra vagy
úszómüre telepítik.
A tengeri áruszállító hajók a szállított áruk fajtájaszerint csoportosíthaták
A folyékonyáru-szállító (tank-) hajók olaj vagy vegyi anyagok szállítására alkal­
masak. Befogadóképességük több tíz-, illetve százezer m3lehet.
A szárazáru-szállító hajók közül a darabáruk és a darabos ömlesztett áruk
szállítására alkalmas úgynevezett vegyes árut szállító hajókat több, egymástól
elválasztott raktérrel alakítják ki, zárható rakodónyílássaL
Az ömlesztett rakományt szállító hajók egyfedélzetesek, nagyméretű rakte­
rekkeL A raktér belső kialakítása a rakomány kedvező belső elhelyezését, köny­
nyü kirakadhatóságát és a raktér könny(í tisztíthatóságát biztosítja.
A darabáru-szállító hajók egy vagy több fedélzettel épülnek, és rendszerint
fedélzeti rakodóberendezéssel is fel vannak szerelve.
A hűtőhajók rakterei megfelelő hőmérsékletet és levegő-páratartalmat
biztosítanak a könnyen romló élelmiszereknek (például gyümölcs, hús, hal)
hosszabb ideig tartó szállításhoz.
A konténerszállító hajók C4.6 ábra) rakméretei a szabványos nagy konté­
nerek méreteihez igazodnak, egyes típusaik- a konténerek egymásra helyezé­
sével-6-10 ezer konténer szállítására is alkalmasak.
A hajók térfogatának mérőszámait bruttó regisztertonnában (BRT-ben) és nettó regisz­
tertonnában (NRT-ben) adják meg (l regisztertonna 100 köbláb 2,83 m3). Az NRT
a tiszta raktérfogatot jelenti.
A hajók hordképességét clwt-ben (deadweight ali told) adják meg. Ez azt a tonnában
kifejezett árutömeget jelenti, melyet az üres, ele teljesen felszerelt, üzemképes állapot­
ban levő hajó, a nyári merülési vonaláig terhelve szállítani tucl.
A vízi áruszállítás előnyei és hátrányai
A vízi áruszállításfőbb előnyei:
../ a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos
energiaigénye;
../ a környezetkárosító hatása minimális;
../ a díjszabásai viszonylag rugalmasak.
133
 4.6 ábra. Konténerszállító hajó
A vízi áruszállításfőbb hátrányai:
./ hosszú az áruk eljutási ideje;
./ a feladó és a címzett közötti közvecten szállítási kapcsolatok kialakítására
nem alkalmas;
./ a folyók vízállása befolyásolja a szállítási jellemzőket (például a hajó ter­
helését), egyáltalán a közlekedést akadályozhatja;
./ jelentős a szállítás közbeni áru-igénybevétel (tengeri áruszállítás eseté­
ben kedveződenek a klimatikus hatások is), ezért fokozott figyelmet kell
fordítani az igénybevételekre érzékeny áruk csomagolására.
4.24 A légi áruszállítás
A légi áruszállítás jellemzése. A légi áruszállítást akkor célszerü igénybe venni,
ha viszonylag kis mennyiségü, tömegegységre jutóannagy értékü (nagy érték­
sürüségü) árukat kellnagy távolságra sürgősen eljuttatni. Ilyen áruk a gyorsan
romló termékek (például primőr gyümölcsök, zöldségek, vágott virágok), az
élő baromfi (például napos csibék), ékszerek, müszerek.Jellegzetes -légi úton
szállított - áruk még a gyógyszerek, finommechanikai és a mikroelektronikai
134
termékek, a sürgősen beszerzendő pótalkatrészek, a nyomdai termékek és
a postai küldemények is.
A feladó és a repülőtér, illetve a repülőtér és a címzett közötti szállítási (fuva­
rozási) feladat megoldására rendszerint az úgynevezett gyorsszolgálatot nyúj­
tó szervezeteket (például TNT, DHL) veszik igénybe.
A légi án forgalom menetrend szerinti (vonal-) járatokkal vagy áruszállító
különjáratokkal C charterjára tokkal) bonyolíthaták le.
A menetrend szerinti járatok áruszállítási kapacitása a repülőgép müszaki
paramétereitől és az egyéb terhelésektől (például utaslétszám, poggyász,
üzemanyag mennyisége) függ, ezért a felajánlható áruszállítási kapacitás nagy­
ságát vonalanként vizsgálják.
Az áruszállító különjáratok esetében a fuvaroztatók, szállítmányozók bérel­
nek repülőgépet a szállítási feladat megoldására.
A légi áruszállításban alkalmazott egységrakwmány-képző eszközöl<. para­
métereiket tekintve igazodnak a repülőgép szállítóterének méreteihez. Az úgy­
nevezett légi konténerek példáullehetővé teszik a gyors be- és kirakodást, és
könnyü szerkezetük miatt kedvező a saját tömeg/térfogat viszonyszám.
A légi áruszállítás járművei. Az áruszállító repülőgépek kialakításuk szerint
három fő csoportba sorolhatók:
l. személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek;
2. áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülőgépek;
3. áruszállító repülőgépek.
A személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek C 4.7 ábra) eseté­
ben a fedélzetet általában személyszállításra, a fedélzet alatti rakodótereket áru­
szállításra használják. A többcélú felhasználás olyan módon valósítható meg,
hogy a szállítási igényeknek megfelelően átalakítható a fedélzet (például csök­
kenthető az ülőhelyek száma, növelhető a rakodótér).
Az áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülőgé­
pek egyedi árudarabok, sajátos rakodólapos és kanténeres rakományok szállí­
tására alkalmasak.
Az áruszállító repülőgépek fedélzetén a szabványos méreűí légi konténerek
helyezhetők el. Ezek lehetővé teszik a szállítótér (rakodótér) legteljesebb ki­
használását.
Az áruszállító helikopterek (forgászárnyú repülőgépek) az áruszállításban
sajátos szerepet töltenek be; általábannehezen hozzáférhető helyekre (pél­
dául hegycsúcsokra) szállítanak.
135
 4.7 ábra. Személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülögép
1. a fedélzet utasszállító tere; 2. a fedélzet raktere; 3. a fedélzet alatti rakodótér -

3 3

A légi áruszállítás előnyei és hátrányai

A légi áruszállításfőbb előnyei:

./ nagy szállítási távolságok esetében viszonylag rövid az áruk eljutási ideje;

./ a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő
igénybevételek;
./ a szállítási határidők jól tervezhetők, betartásukat egyedül a szélsőséges
időjárási viszonyok zavarhatják.

A légi áruszállításfőbb hátrányok:

./ csak az áruk egy jól behatárolható köre esetén vehető számításba;

./ az áruk repülőtérrevaló fel- és elfuvarozására és emiatt gyakran többszö­
ri átrakásra és átmeneti tárolásra van szükség;
./ környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás, különösen
akkor, ha a repülőtér lakott terület közelében van.

4.25 A csővezetékes áruszállítás

A csővezetékes áruszállítás jellemzése. A csővezeték olyan különleges szállító­

eszköz (berendezés), amelynél a pályát és a jármüvet közös müszaki elem,
a cső egyesíti. Rövid szállítási távolságok esetében az áruk mozgása az enyhe
lejtésü csővezetékben a gravitációs energia hatására jön létre, nagy szállítási
távolságok esetében helyhez kötött szivattyúkkal, illetve légszállító gépekkel
segítik elő a mozgást.
A szállítás - a csővezetékben alkalmazott technológia szerint - lehet köz­
vetlen vagy közvetett Közvetlen szállítás esetében a csőben csak a továbbí-

136
tandó anyag (víz, olaj, gáz, gőz stb.) mozog. Közvetett szállításkor a
csőben áramlásra kényszerített közvetítő közeg (például víz vagy levegő) viszi
magával az anyagot.
A csővezeték kis távolságú (úgynevezett helyi) és nagy távolságú
szállításra egyaránt alkalmas. Helyi jellegüek egyrészt a közmüvek
csővezetékei (például vízellátás, városi gázellátás), másrészt a sajátos vállalati
szállítási feladatok meg­ oldására alkalmas vezetékek (például erőmlívekben
pernye és salak, bányák­ ban homok és meddő, cukorgyárakban répa,
répaszelet szállítására). Ebbe a kategóriába tartozik a csőposta is.
Nagy távolságra elsősorban ásványolajat, ásványolajtermékeket és
földgázt szállítanak csővezetéken.

A csővezetékes áruszállítás előnyei és

hátrányai
A csővezetékes áruszállításfőbb
előnyei:

./ nagyfokú megbízhatóság;
./ független a külső környezeti, időjárási hatásoktól;
./ kis fajlagos üzemeltetési költség;
./ minimális környezetszennyezés .

A csővezetékes áruszállításfőbb
hátrányai:

./ a szállírandó áruk köre nagymértékben korlátozott, csak azonos

fajtájú (tulajdonságú) áru szállítására alkalmas;
./ viszonylag kicsi a szállítási sebesség;
./ kis alkalmazkodóképesség a szállítási igények változásaihoz;
./ a vezetéképítésnek nagy a beruházási költségigénye .

Összefoglalásként a legfontosabb négy közlekedési alágazat áruszállítási

alkal­ mazási feltételeiről, előnyeiről, hátrányairól a 4.1 táblázat nyújt
áttekintő képet.

137
 4.1 táblázat. A köztekedési alágazatok alkalmazási területei
az áruszállításban, előnyei, hátrányai
Közlelkedési alágazat Előnyök
(alkalmazási. terület)
Vasúti. közlekedés ../ független akülső, általános
Nagy mennyiségú áruk, tömeg­ jellegű környezeti hatásoktól,
valamint a magánszemély­
áruk, nehézáruk nagy távolságra
forgalomtól
szállítása ../ kicsi a szállítás fajlagos
energiaigénye és a környe­
zetkárosító hatása
../ menetrendszerű közlekedés,
előre kalkulálható tarifák
Hátrányok
../ hosszú az áruk eljutási ideje
../ csak iparvágányos
kapcsolattal oldható meg
a háztól házig szállítás
../ kevésbé mgalmas, nehezen
tud alkalmazkodni
a fuvaroztatói igények
változásához
4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek
4.31 A kombinált áruszállítási rendszerek jellemzése
A kombinált áruszállítási rendszerek értelmezése, áttekintése. A kombinált
(vagy a szíikebb értelemben vett multimodális) szállítási rendszerek esetében
két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megol­
dásában, de az áru egy bontatlan szállítási egységben jut el a feladótól a címzet­
tig. Ekkor a fuvarozott áruval kapcsolatos felelősség az áru átvételétől a kiszol­
gálásig terjed (szemben az átrakásos fuvarozási módclal).

Közúti közlekedés
Kisebb mennyiségu áruk helyi
és körzeti szállítása, terítése,
értékes és romlandó áruk nagy
távolságra szállítása
Folyami hajózás
Tömegáruk (alapanyagok, ener-
giahordozók), gépipari termél\ek
nagy távolságra szállítása
Légi közlekedés
Nagy értékű, romlandó áruk nagy
távolságra szállítása
../ megvalósítható a háztól
házig szállítás, nincs átral\ási
igény
../ rövid az áru eljutási ideje
../ rugalmasan all\almazkodik
a fuvaroztatói igényekhez
../ rugalmas szerződéskötés
és tarifakialakítás
../ nagy mennyiségű áru egy
járművön való szállítása
../ minimális környeze&árosító
hatás
../ alacsony a szállítás fajlagos
energiaigénye
../ rugalmas díjszabás
../ rövid az áru eljutási ideje
../ az árut érő igénybevételek
minimálisak
../ földrészek között is könnyen
és gyorsan megvalósítható
a szállítási kapcsolat
../ nagymértékű függőség a külső
környezeti hatásoktól
../ magas a szállítás fajlagos
energiaigénye
../ nagy a környeze&árosító
hatása
../ útvonalkorlátozások,
hétvégi szállítási tilalmak
nehezíti!\ a célba jutást
../ hosszú az áruk eljutási ideje
../ a feladó és a címzett közötti
közvetlen szállításra nem
alkalmas
../ a folyók vízállása befolyá-
solja a szállítási jellemzőket
../ magas a fuvardíj
../ korlátozott a szállítható áruk
köre
../ a repülőtérrevaló fel-
és az onnan való elfuvarozás
külön szervezést kíván
A kombinált áruszállítás célja kulönböző közlekeclési alágazatok (szállítá­
si módok) olyane üttműködésének megvalósítása, amqly a szállítá$i
láncok kialakításakor az egyes közlekedési alágazat()k előny ínekegyesi­
tését teszi lehetővé ahátrányok egyidejű kiküszöbölésével:
A fel- és elfuvarozást a fuvaroztatói igények rugalmas kielégítésére alkalmas, de kevésbé
környezetbarát közúti köztekedési alágazat, míg a nagyobb távolságú szállítást a környe­
zetkímélőbb vasúti vagy vízi köztekedési alágazatok végzik Ekkor azonban - az általá­
nos szállítási rendszerekkel szemben - a csatlakozó helyeken nem közvetlen ül az árut,
hanem az árut tartalmazó zárt konténert, magát a szállító jármüvet (a szállítóeszközt)
vagy annak szállítószekrényét rakják át az egyik szállító jármüről a másikra, illetve az
egyik köztekedési alágazat szállító jármüve gördül fel és le a másik köztekedési alágazat
szállító jármüvére(ről). Tágabb értelmezésben tehát idesoroljuk a nagykonténeres áru­
szállítást is. Ennek főleg az az oka, hogy a kombinált szállítás kapcsolódó (átrakó-) he­
lyei (termináljai) rendszerint nagykonténerek kezelésére is alkalmasak.
Az előzőeknek megfelelően a kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja
különböztetl1ető meg.
A kanténeres áruszállítás esetében két vagy több közlekedési alága­
zat együttmüködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténer­
forgaimat
A tágabb értelemben vett huckepack áruszállítás esetében az egyik közleke­
dési alágazat szállító jármüvein (-eszközein) továbbítják a másik közlekedési
alágazat szállító jármüveit. (A huckepack szó egyébként 'háton horclozást'
jelent.) A kombinált áruszállítási rendszerek további csoportjairól a 4.8 ábra
nyújt áttekintést.
Tekintettel arra, hogy a kombinált szállítás legalább két közlekedési alágaza­
tot érint, az üzemeltetési feladatok az alágazatok között megoszlanak, a szer­
vezési feladatokat pedig az úgynevezett operátorok (kombitársaságok, mint
például a Hungarokombi, Kombiverkehr, Ökombi) végzik.

13 139
 4.8 ábra. A kombinált áruszállítási rendszerek fő csoportjai
Kombinált szállítási rendszerek
Tágabb értelemben vett huckepack
szállítási rendszerek
Si-So
(Swimin­
Swim out)
rendszerek
Az üzemeltetési és szervezési feladatok megosztásának általános gyakorlata:
v' a vasutak és a hajótársaságok az üzemeltetés infrastruktúráját, tehát a vas­
úti (kikötői) hálózatot, a mozdonyokat, a hajókat és az üzemeltetéshez
szükséges személyzetet biztosítják;
v' az operátorok vontatási teljesítményt vásárolnak a vasúti, illetve a hajó­
zási társaságtól, és megszervezik a fuvarozást;
v' a közúti-vasúti kombinált szállításban használatos vasúti kocsik egy részét
általában a vasutak, másik részét pedig a kombitársaságok biztosítják;
v' a vasúti szállításra alkalmas közúti járműveket a fuvarozók, szállítmányo­
zák üzemeltetik;
v' a közúti-vasúti átrakóhelyeket (kombiterminálokat) a vasutak vagy
a kombitársaságok üzemeltetik.
A kombinált áruszállítás fejlesztésének időszerűsége. A nyugat-európai orszá­
gokban már az 1960-as évek végén kialakultak a kombinált áruszállítás alapfor­
mái. Az utóbbi években új lendületet adott a fejlesztésnek az, hogy az EU közle­
kedéspolitikájában is előtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, vala­
mint hogy a meglevő közúd1álózaton egyre nagyobb problémát jelent a közúti
forgalom lebonyolítása. Ezért egyre tudatosabb intézkedésekkel törekszenek
a közúti áruszállítási forgalom visszaszorítására (például tranzitengedélyek
korlátozásával, hétvégi forgalom korlátozásával, gépjármüvek károsanyag­
kibocsátásának maximálásával).
14
A kombinált áruszállítási te(jesítményele és a kombinált szállítássalfuvaro­
zott áruvolumenek - az előzőekkel összhangban - az EU országaiban és ha­
zánkban is növekvő tendenciát mutatnak, ezért a vasúti áruszállításban egyre
nagyobb arányt képviselnek. Ez a tendencia többek között a következő elő­
nyökkel függ össze:
v' a környezetszennyezés, a zajártalom és a közutak zsúfoltságának csökke-
nése;
v' a közlekedésbiztonság növelése, a közutal< elhasználódásának késleltetése;
v' kedvezőbb energiafelhasználás;
v' a vasutak és a vízi utak szabad kapacitásának kihasználására irányuló tö­
rek\rések miatt kedvezmények nyújtása;
v' a hétvégi közúti korlátozások nem akadályozzák a jármü, illetve az áru ha­
ladását;
v' a logisztikai központok létesítésével összhangban a csatlakozóhelyek,
terminálok kedvező hálózati rendszere formálóclik egész Európában.
A kombinált áruszállítás fő előnye - az optimálisnak tekinthető közlekeclési
munkamegosztás megvalósításán túlmenően -, hogy egységes szállítóeszkö­
zök és rakoclóberendezések, valamint átfogó információs és kommunikációs
rendszerek alkalmazása révén integrált szállítási (logisztikai) láncok kialakítá­
sát teszik lehetővé.
A kombinált áruszállítás EU-n belüli és hazaifejlesztése is az Európa Tanács
és a parlament által megfogalmazott irányelveknek felel meg, amelyek többek
között kimondják, hogy előnyben kell részesíteni a környezetbarát közlekeclési
alágazatokat, különösen nagy súlyt kell fektetni a kombinált szállítás fejlesz­
tésére és a közlekeclési (intermoclális) kapcsolódási helyek, csomópontok
(terminálok, átrakóhelyek) korszerü kialakítására.
Jelenleg a kombinált fuvarozás- a közúti fuvarozással való versenyben- csak
600...700 kilométernél nagyobb szállítási távolságok esetében tud előnyt sze­
rezni. A versenyképesség növelésére megcélzott EU-s és hazai intézkedések,
támogatások a versenyképes távalságat 300...400 kilométerre szeretnék csök­
kenteni, és ezzel a kombinált fuvarozással továbbított áruk arányát, mennyisé­
gét növelni.
A magyar kormány anyagi eszközöket különít el áruforgalmi közpon tok, át­
rakóterminálok fejlesztésére és építésére. Folyamatosan jelennek meg azok
a jogszabályok is, amelyek kedvezményeket nyújtanak a kombinált fuvarozás
részvevői számára. Ilyenek például:
v' adó- és engeclélymentes közlekedés külföldieknek a határtól 70 kilomé­
terig terjedően - a legközelebbi terminálig számítva;
141
 ./ adókedvezmény a magyar fuvarozóknak;
./ felmentési lehetőség a 40 t össztömeg korlátozás alól a terminálig a fel- és
elfuvarozásban;
./ kivételes közlekedési lehetőség a hétvégi és az ünnepnapi tehergépko­
csi-forgalom korlátozása idején.
Az úgynevezett Marco Polo európai szállítmányozási közösségi program egyik
célja a környezetet kímélő szállítási módok, ezen belül az intermadális áruszál­
lítási rendszerek fejlesztése.
E program támogatásával valósulhatott meg például az EUREWA-projekt
(Németország-Magyarország kelet-nyugati tengelyt kiszolgáló európai inter­
rnodális vasút). Ennek célja egy interrnodális irányvonatrendszer müködtetése
Németország, Ausztria és Magyarország között, a közúti áruforgalom vasútra
való átterelése céljából.
A projekt megvalósításával összefüggésben már 2005-ben ingajáratok in­
dultak Ludwigshafenből, illetve Duigsburgból az ausztriai Welsbe, majd Buda­
pestre. E rendszerhez kapcsolódnak a Hamburg-Budapest és a Neuss-Wels
vonalon közlekedő járatok is. A projektben a magyar partner fő feladata a BILK
(Budapesti Interrnodális Logisztikai Központ) terminálra érkező járatok és az
onnan hazánkba és a elélkeleti államok felé induló járatok koordinálása.
2006-ban hasonló céllallétesítettek irányvonat kapcsolatot Budapest és
a rotterdami kikötő között. A heti négy vonatpárral közlekeclő HungRo Expressz
konvencionális és kanténeres áruk kedvező szállítását segíti elő Rotterdam és
Sopron, Győr, Budapest között.
4.32 A konténeres áruszállítás
A kanténeres áruszállítás jellemzése. A kombinált áruszállítás kölönböző válto­
zatai közül elsőként világszerte - így Magyarországon is - a nagykonténeres
áruszállítás terjedt el.
A mai értelemben vett konténer az első világháború alatt jelent meg először az európai
kontinensen, mint az amerikai hadsereg utánpótlási szállításait racionalizáló eszköz. Az
elmúlt évtizedekben a konténerek különböző változatait fejlesztették ki. A nemzetközi
- és ma már a belföleli távolsági - áruszállításban is túlnyomórészt a nagykonténert
alkalmazzák, és ez a nagykonténeres áruszállítás tekinthető a kombinált áruszállítás
részének
A nagykonténeres áruszállítás elsősorban a vasúti, a közúti és a vízi közlekedé­
si alágazattai valósítható meg. A szállítási láncban a helyi, a körzeti szállítást (fel­
és elfuvarozást) rendszerint közúton, a távolsági szállítást pedig vasúton vagy
vízi úton végzik. A vasúti áruszállítás esetében a konténerek belföleli forgalmát
142
(a fel- és elfuvarozást is) vagy maga a vasúttársaság szervezi, vagy külön erre
szakosodott szervezet.
Az Intercontainer Társaság az európai vasúttársaságok közös szervezete,
amely a nemzetközi vasúti konténerfuvarozással kapcsolatos általános felada­
tokat oldja meg. Ennek magyarországi képviselete (a MÁVTRANS) a nemzetkö­
zi konténerfuvarozás helyi teendőit (például rakodás, fel- és elfuvarozás) koor­
dinálja.
A tengerentúli kanténeres árutovábbítást a kombinált szállítás csoportjába
sorolják akkor is, ha nem egy fuvarozási szerződés keretében valósítják meg.
Az operátorok (MTO, vagy CTO-Multimodal, vagy Combined Transport Operá­
tor) ebben az esetben is vállalják a folyamat teljes szervezését és az esetleges
árukárokért való felelősséget.
A nagykonténeres áruszállítás szaros együttmüköclést kíván meg a szállítási láncban
részt vevő felektőL Ennek fontos feltétele az, hogy az együttmüköclő felek egységesített
eszközökkel renelelkezzenek A konténerizációval összefüggő egységesítési kérelések­
kel számos nemzetközi szervezet foglalkozik, így például: a Nemzetközi Szabványosítási
Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Vasútegylet (UIC). Az ISO és az UIC ajánlásai alapján
a konténereket méret sze rint különböző csoportokba sorolják
A nagykonténerek távolsági és nemzetközi áruszállításban leggyakrabban al­
kalmazott változatai a 40, 30 és 20 láb hosszú (lA, IB és IC típusú) általános
rendeltetésli konténerek (4.9 ábra). Ezek méretét, jellen12őit a Nemzetközi
Szabványosítási Szervezet (ISO) rögzítette, maximális tömegük: 30 480, 25 400
és 20 320 kg.
Az ISO lsorozatú nagykonténerek minclen sarkába- a megfogás, a rögzítés
és az egymáshoz kapcsolás elősegítése céljából - sarokelem van beépítve,
a szélességlik és magasságuk pedig egységesen 8 láb (2438 mm).
A konténe1jorgalom nagyságát 20 láb hosszúságú egységekben szakták
megadni, ennek rövid jele TEU (Twenty-foot Equivalent Unit). A konténer­
forgalom dinamikus fejlődését jellemzi, hogy amíg a tengeri kikötők konté­
nerforgalma 1992-ben 102 millió TEU volt, addig 1998-ban már 180 millió,
2005-ben pedig 200 millió TEU. A földrészek együttes konténerállománya
jelenleg mintegy 15 millió TEU-ra becsülhető.
A nagykonténerek szállító jármüvei. A nagykonténerek vasúti szállítására
alkalmas (konténerszállító) vasúti kocsik az UIC (Nemzetközi Vasútegylet) elő­
írásaszerint kétféle kivitelben készülhetnek
./ zárt konténervonatokhoz egyszerü, könnyüszerkezetü különleges vasúti
kocsik, amelyek az áruforgalmi/logisztikai közpon tok, konténerterminá­
lok között, rendezés nélkül közlekednek;
./ normál tehervonatokhoz olyan lökéscsillapítóval felszerelt vasúti kocsik,
amelyek csökkentik rendezés során a konténerek igénybevételét
143
 4.9 ábra. 1C típusú 20 láb (6058 mm) hosszú nagykonténer ../ nagykonténerek közvetlen átrakása a különböző közlekedési alágazatok
szállító jármüvei között (konténerterminálokon);
../ nagykonténerek lerakása a beszállítá jármüvekről és tárolótérre helye­
zése, illetve a kiszállíró jármüvek megrakása a tárolótérről;
../ a nagykonténerek átcsoportosítása a tárolótéren.

A konténermozgató, -rakodó gépek közös sajátossága, hogy önmüköclő konté­

nermegfogó keretekkel (úgynevezett szpréderekkel) vannak ellátva. E meg­
fogó szerkezetek általában a konténerek felső sarokelemeihez kapcsolódnak,
lehetővé téve a konténerek félig vagy teljesen automatizált megfogását.
A rakodáshoz leggyakrabban alkalmazott gépek az úgynevezett konté­
nerbakclaruk (4.10 ábra), a teleszkópgémes mobil rakodógépek (4.11 ábra) és
a homlokemelésü rakodógépek

4.10 ábra. Nagykonténerek rakodása konténer-bakdaruval

A konténerszállító vasúti kocsik rakfelületének hossza és hordképessége igazodik

a nagykonténerek hosszméretéhez, illetve bruttó tömegéhez. Rakfelületük (vázszerke­
zetük) olyan konténerrögzítő készülékekkel van felszerelve, melyek alkalmasak
az lA, B, C típusú konténerek rögzítésére, tetszőleges felhelyezés esetén is.
A rögzítőkészülék tüske alakú eleme függőleges irányban elmozdítható, alsó és felső
helyzetében rögzíthető.

A nagykonténerek közúti szállításához általában sajátos alvázkeretű közúti jár­

műveket használnak. Az oldalrakodó berendezéssel felszerelt típusaik- akon­
ténerek szállításamellett - alkalmasak azok fel-, le-, illetve átrakására is. Ezért
előnyösek a konténereknek a fuvaroztatók telephelyére(ről) való fel-, illetve
onnan való elfuvarozására.
A nagykonténerek vízi szállítására részben az általános célú hajók, uszá­
lyok alkalmasak, részben a nagykonténerek méretéhez igazodó rakterü hajó­
kat üzemeltetnek (4.6 ábra). A tengerhajózás konténerszállító jármüvei 6... 10
ezer TEU befogadóképességüek, rakodásukat úgynevezett függőleges rako­
dási technológiával, parti konténerrakodó clarukkal végzik.
A nagykonténerek rakodása. A nagykonténerek szállításához kapcsolódó
rakodási, mozgatási feladatok

144 145
 4.11 ábra. Nagykonténerek rakodása mobil rakodógéppel A csereszekrényes (cserefelépítményes) rendszer esetében a közúti jármü
fém oldalfalú vagy ponyvázott felépítményeleemelhető C 4.13 ábra), és normál
vasúti pőrekocsin vagy konténerszállító vasúti kocsin szállítható. A csereszek­
rény a fuvaroztatók telephelyén támasztólábakra állítható, és a gépkocsi kihajthat
alóla. A rendszer tehát sajátos közúti jármüvekkel, általános célú vasúti kocsikkal,
illetve a csatlakozóhelyeken rakodógép( ek) alkalmazásával müködtetl1ető.

4.13 ábra. Csereszekrények vasúti kocsira rakodása

(a) mobil rakodógéppel; (b) sinpályához kötött daruval

4.33 A közúti-vasúti kombinált áruszállítás

a)
A Ro-La rendszer (Rollende Landstrasse =gördülő országút) lényege, hogy a te­
hergépkocsik (nyerges szerelvények) homlokrakodón át felhajtanak a kis át­
mérőjű kerekekkel felszerelt, alacsony rakfelületű vasúti kocsikra C 4.12 ábra),
illetve az azokból összeállított vasúti szerelvényre. A célterminálon a közúti jár­
művek hasonló módon, saját keréken gördülnek le a szerelvényről. A vasúti r-----------11>--------

•
ll
szállítás közben a gépkocsivezetők a szerelvényhez kapcsolt személykocsiban
(hálókocsiban) utaznak. Előnye, hogy nem igényel különleges közúti jármű­ l

vet, továbbá egyszerű és gyors a meg- és lerakás (fel- és lehajtás). Hátránya,

hogy különleges (kis kerékátmérőjü) vasúti kocsik alkalmazását igényli, és vi­
szonylag nagy a szállított holt tömeg.

4.12 ábra. Pótkocsis tehergépkocsi alacsony rakfelületű (Ro-La) vasúti kocsin

A csereszekrények 6,25...12,19 m hosszúak. Legelterjedtebb a 7,15 m hossz­

méretű változat. A nagykonténerek rakodására is használt gépekkel rakodha­
tók, a megfogószerkezet rendszerint a szekrény alsó gerendáit fogja közre.
A csereszekrények előnye, hogy lényegesen kisebb a saját tömegük, mint
a konténereknek, hátrányuk, hogy tárolás közben nem halmazolhaták
A félpótkocsis rendszernek két változata különböztetl1ető meg. A daruzha­
tó nyergesJélpótkocsis rendszer esetében a rakodógéppel vagy daruval meg­
emelt félpátkocsik (4.14 ábra) úgynevezettzsebesvasúti kocsikra (Taschen­
wagen) rakodhaták A pőrekocsin kialakított zseb a félpótkocsi futómüvének
befogadására alkalmas.
146 147
 4.14 ábra. Nyerges félpótkocsi rakodása bakdaruval zsebesvasúti kocsiba 4.2 táblázat. A szüken értelmezett huckepack közúti-vasúti szállítási rendszerek főbb jellemzői

A forga- A kombinált Szállítási A járműátmeneti

lom forgalom Vasúti kocsik
egységek rakodás módja
jellege • megnevezése
K Ro-La tehergépkocsik
,/ kis átmérőjű Roll on - Roll off
í gördülő országút (pótkocsikkal kerekekkel ellátot a közúti járművek
s (Rollende vagy anélkül) alacsony(400 mm) horrúokrakodókon
é Landstrasse) / nyerges rakfelületű vasúti át fel-, illetve
r szerelvények kocsik lehajtanak a vasúti
t kocsikra(-ról)
K csereszekrényes csereszelerények normál pőrekocsik Load on - Load off
í (cserefelépítményes) vagy konténerszállító speciális megfogó-
s vasúti kocsik kerettel felszereJt
é rakodógépekkel,
! r darukkal
....
e Fél- daruzható daruzható nyerges zsebesvasúti kocsik Load on- Load off
A félpótkocsikat olymódon helyezik a vasúti kocsikba, hogy futómúvük a zseb­ t pót- félpótkocsik speciálls megfogó-
be kerüljön, itt a félpótkocsi kerekei a sírrkorona szintjétől mérve 330 mm n
ko- kerettel felszereJt
csis ralmdógépekkel,
magasságban helyezkednek el. é darukkal
A nem daruzhatófélpótkocsis rendszer esetében - a Ro-La rendszerhez ha­ l
k nem nem daruzható Iengőhidas vasúti Rollon-Roll off
sonlóan - homlokrakodó n tolhaták fel a pódwcsik a vasúti szerelvényre. A be­ ü daruzható nyerges félpótkocsik kocsik a félpótkocsikat
állás után vasúti kocsiknak a pótkocsi kereke alatt levő felülete (lengőhíd) l homlokrakodén
lesüllyeszthető CWippenwagen). Ekkor a pátkocsik a vasúti kocsik rakfelüle­ i át feltolják avasúti
kocsikra
tére nehezednek C4.15 ábra).
• a közúti jármű személyzete szempontjából

4.15 ábra. Nem daruzható nyerges félpátkocsik Iengőhidas vasúti kocsiken
A vasúti szállításhoz a félpótkocsikat vasúti forgóvázakkal kapcsolják össze.
Vonatbasorozva a félpótkocsi hátsó része és a következő félpótkocsi elülső
része - egy középső csatlakozóelem segítségével - közös forgóvázon nyug­
szik. A vasúti szerelvény CTrailerzug) összeállítását, illetveszétbontását a félpót­
kocsikat közúton szállító nyerges vontató végzi C4.16 ábra).

4.16 ábra. A vasúti szerelvény összeállítása birnodális rendszerű kombinált szállítás esetén

A Ro-La, a csereszekrényes és a félpótkocsis Cmint szúken értelmezett hucke­

pack) közúti-vasúti kombinált áruszállítási rendszerek legfontosabb jellen12őit JwWJJ? '
a 4.2 táblázat foglalja össze.
A bimadális szállítási rendszerek a közúti félpátkocsik vasúti szállítását te­ -· %$/l i /
szik lehetővé anélkül, hogy ehhez különleges vasúti kocsikat kellene alkalmaz­
ni. A vasúti teherkocsikat sajátos forgóvázak helyettesítik. Ezek tartozéka a fél­
pátkocsik összekapcsolásár lehetővé tevő adapter, valamint a forgóvázba be­
épített automatikus fékberendezés.

148 149
A Kombirall-rendszer a bimadális rendszerek Európában kifejlesztett változata. Félpótko­
csijai megfelelnek valamennyi nemzetközi közúti közlekedési előírásnak, ugyanakkor vas­
úti sínpályán is tudnak közlekedni. Közúton aszokásos légrugózású közúti futóművel köz­
lekednek, sínpályán való közlekedésnél a közúti futóművet pneumatikus berendezés fel­
emeli, és mechanikusan rögzíti. A félpátkocsik alvázát megerősítették annak érdekében,
hogy a vasúti szállítás közben fellépő nagyobb erők felvételére is alkalmasak legyenek.
A bimadális szállítási rendszerek főbb jellemzői a szüken értelmezett hucke­
pack közúti-vasúti szállítási rendszerrel összehasonlítva:
./ kedvezőbb az össztömeg/hasznos tömeg arány;
./ a termináli (átrakóhelyi) infrastruktúra egyszerübb, nincs szükség darus
átrakásra;
./ a rendszerbe állított közúti félpódmcsik 10...20 százalékkal drágábbak az
általános pótkocsiknál, ugyanakkor a vasúti oldalon jelentős költségmeg­
takarítások érhetők el.
4.34 A közúti-vízi kombinált áruszállítás
A közúti-vízi kombinált áruszállítás lényege, hogy a közúti jármüvek - megfelelően
kiépített rakodókan és ád1idaló szerkezeteken át- saját kerekeiken felgördülnek
a vízi ján11üvek (kompok, uszályok, hajók) ralúelületére, illetve a vízi szállítási út vég­
pontján hasonló módon legördülnek azokról (Ro-Ro= Roll on - Roll off rendszer).
A közúti tehergépkocsik szállítására leginkább az úgynevezett Ro-Ro hajók
alkalmasak. A Ro-Ro hajók hátsó vagy mellső része, esetleg az oldala felhajtható
rámpákkal van felszerelve. Ezeken át gördülnek a közúti jármüvek a hajó belse­
jébe. Nagyobb (elsősorban tengeri) Ro-Ro hajókon több fedélzeten is elhelyez­
heták a tehergépkocsik Az egyes fedélzetek közötti közlekedést ferde rámpák
vagy felvonák biztosítják (4.17 ábra).
4.17 ábra. Tengeri Ro-Ro hajó
150
A közúti-folyami kombinált szállítás esetén folyami Ro-Ro hajókon vagy uszá­
lyokon továbbítják a tehergépkocsikat vagy nyerges szerelvényeket, illetve
nyerges pótkocsikat A folyami Ro-Ro szállítás- a Duna-Majna-Rajna-csatorna
kiépítését követően - európai viszonylatban egyre fontosabb szerepet tölt be;
ebben közrejátszanak a közutak tehermentesítésére és a környezeti terhelések
csökkentésére irányuló törekvések is. Magyarországon a bajai és a gönyüi Ro­
Ro kikötő kapcsolódott be a közúti-folyami kombinált szállításba.
A folyami Ro-Ro szállításfőbb előnyei a hagyományos vízi áruszállítással
összehasonlítva:
./ a kikötői állásidő csak töredéke a hagyományos hajókénak;
./ nincs szükség az áruk átrakására, költséges rakodóberendezések beszer­
zésére;
./ a Ro-Ro hajók üzemanyag-felhasználása a fedélzetükre felvett áruszállító
jármüvek együttes üzemanyag-felhasználásának csupán egyheted ré­
szére tehető.
Afolyami Ro-Ro szállításfőbb hátrányai:
./ a kifejezetten Ro-Ro üzemre épített vízi jármüvek beszerzési költsége na­
gyobb, mint a hagyományos hajóké;
./ a hordképességük tényleges kihasználása a hagyományos hajókénál
kisebb, a szállított közúti jármüvek holt tömege miatt.
A közúti-tengeri kombinált szállítás az 1960-as években kezelett el terjedni.
A Ro-Ro hajók elsősorban a rövid távú tengeri forgalomban közlekednek Tipi­
kus Ro-Ro forgalmi viszonylatokat a Földközi-, az Északi-, a Keleti- és az Ír-ten­
ger partjai között alakítottak ki. Sajátos Ro-Ro hajóknak tekinthetők a vasúti sze­
relvényeket is szállító komphajók
A Keleti-tenger térségében például 300 millió tonna áru és 40 millió utas mozog évente.
Ez azt jelenti, hogy a világtengereken mozgó árumennyiségnek mintegy 8 százaléka ezt
a viszonylag kis vízfelületet érinti. E térségben nlintegy harmincra tehető azoknak a ki­
sebb-nagyobb termináloknak, pályaudvaroknak, kikötőknek a száma, amelyek vasúti
komphajók fogadására is alkalmasak. Két technikai újdonság:
../ a németországi Travemünde és az 1018 km távolságra levő finnországi Hanko kö­
zött közlekedő komphajóra három 84 tonnás kettős felvonót és fordítókorong-sze­
rűen kiképzett váltókat építettek be. Ezzellehetővé vált a hosszú vágányon kétéltű
tolatómozdony alkalmazása, és a hajó hat óra alatti ki- és berakás a;
../ a "Mecklenburg-Vorpommern" komp vasúti feclélzetén 50 vasúti teherkocsi, teher­
gépkocsi fedélzetén 70 teherautó, személygépkocsi feclélzetén 84 személygépkocsi
helyezhető el. A hajó elején pedig 900 utas szállítható 150 kabinban. A komphajón
műholclas kommunikációs kapcsolatot, helikopter-leszállóhelyet, számítógéppel
vezérelt veszélyvédelmi renelszert építettek ki.
151
...,..
 4.35 A kombinált áruszállítás termináljai forgalmi központok kialakítása (lásd Függelék). Néhány említésre méltó ter­
minál: BILK Kombiterminál, Kiskundorozsma Ro-La terminál, Győr-Gönyü
A terminálok a távolsági áruszállítást végző köz/ekedési alágazatok (például Ro-Ro terminál, Székesfehérvár KombitermináL
vasút-közút, közút-vízi út) közvetlen kapcsolódási helyei. A terminálok kiala­
kítását (létesítményeit) és technológiáját (munkafolyamatait) elsősorban az
4.18 ábra. Tengeri kikötö konténerterminálja (részlet)
határozza meg, hogy mely közlekedési alágazatok csatlakozási helyei, és mi­
lyen jellegü áruk milyen intenzitású rakodási (átrakási) feladatát kell megoldani.
A termináloknak különleges, összekapcsoló szerepe van a kombinált áruszállí­
tási rendszerek esetében.
A kombinált forgalom termináljainak megnevezésében többnyire kifejezés­
re jut a funkciójuk is. Így beszélhetünk például konténerterminálról, hucke­
pack terminálról, Ro-La terminálróL Abban az esetben, ha a terminál vegyes
profilú, azaz többféle kombinált forgalom lebonyolításában vesz részt, a termi­
nált röviden kombiterminálnak nevezzük.
A kombinált forgalom termináljai funkciójuktól függően különböző felada­
tokat oldanak meg, illetve különböző szolgáltatásokat nyújthatnak.
A vasúti kwnténerterminálnak példáullehetővé kell tenni:

./ a vasúti és a közúti jármüvek konténerekkel való megrakását, illetve lera­

kását azokról;
./ a konténerek közvetlen átrakásátavasúti és a közúti jármüvek között;
./ az üres és rakott konténerek kijelölt tárolóhelyekre szállítását, és
a tárolóhelyen belüli mozgatását;
./ konténerek átmeneti és/vagy bértárolását;
./ az előző alapfolyamatokhoz kapcsolódó kiegészítő feladatok meg­
oldását.

Kiegészítő feladatnak (igények szerinti szolgáltatásnak) tekinthető például:

./ konténerek ürítése, megrakása a fuvaroztatók vagy a szállítmányozók
igénye szerint;
./ konténerek el- és felfuvarozása a helyi és a regionális (körzeti) forgalom­
ban, saját szervezésben, fuvaroztatói igény szerint;
./ konténerek javítása, karbantartása, mosása;
./ vámkezelés, vámudvari szolgáltatás.
A kombinált forgalom termináljait célszerüen logisztikai/áruforgalmi közpon­
tokba vagy kikötőkbe telepítik, illetve gyakran ezeket fejlesztik tovább logiszti­
kai/áruforgalmi közpon tokká. A 4.18 ábra példaként egy tengeri kikötő konté­
nertermináljának részletét nmtatja be. A hajók rakadását kikötői portáldaruk,
míg a tárolóhelyi mozgatást, rakodást mobil rakodógépek végzik. Hazánkban
is párhuzamosan folyik a kombinált áruszállítás fejlesztése és a logisztikai/áru-
4.4 Egységrakományok az áruszáUításban,
a csomagolás szerepe és jelentősége
4.41 Egységrakományok az áruszállításban
Az egységrakományos áruszállítás jellemzése. A kis méretü és kistömegü
árukat (csomagokat) nagyobb méretü és nagyobb tömegü, géppel kezelhető
egységrakományokká összefogva célszerü szállítani.
Az egységrakományos szállítás lehetővé teszi:
./ az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását;
./ az árukezelési, rakodási müveletek számának csökkentését;

152 153
 ./ egységes (integrált) szállítási láncok kialakítását (törekedni kell a terme­ 4.19 ábra. Rakodólapok
(a) szabványos méretű, sík fa rakodólap; (b) keretes rakodólap; (c) huzalhálós oldalfalas rakodólap
lési = tárolási= szállítási = értékesítési egységegyenlőség megvalósítására);
./ az áruátvételi, árukezelési idők csökkentését;
./ a szállított áruk fokozottabb védelmét a rakodás, a szállítás és a tárolás
közbeni igénybevételekkel szemben;
./ helytakarékos, gépesített vagy automatizált tárolási technológiák megva­
lósítását;
./ a csomagolási költségek csökkentését;
./ az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét

Az egységrakományos szállításfőbb hátrányai:

./ az egységrakomány-képző eszközök viszonylag magas beszerzési költsége;

./ az egységrakomány-képző eszköz saját tömege mint holt tömeg jelenik
meg a szállítási folyamatban;
./ esetenként üres egységrakomány-képző eszközöket is kell szállítani
(például visszfuvarban).

A konkrét ellátási/termelési/ elosztási (száJlítási, rakodási, tárolási, anyag­

mozgatás i) rendszerekben lehetőleg olyan egységrakomány-képző esz­
közöket kelLalkalmazni, melyek -a termelőhelytől a felhasználáig terje­
dően -:.optimálisan beilleszthetők azany;;tg.:.és információáramlás folya­
matába.A gyakorlatban általánosan elterjedtszállítási egységek a ralmdó•
lapos egységrakományok, a.konténeres égységrakományok és a segéd­
eszköz nélkül képzett egységrakományok.

A rakodólapos áruszállítás alapelve, hogy bizonyos mennyiségú árut erre alkal­
mas segédeszközön (a rakodólapon) egységrakománnyá fognak össze, és
együtt szállítanak, rakodnak, tárolnak A rakodólapos árumozgatás szervesen
beépülhet a termelő-, a szállító- és az elosztórendszerek folyamatába, minimá­
lisra korlátozva a termékek, csomagok stb. egyedi mozgatását.
A rakodólapok lege/teijedtebb változatai a sík, a keretes, a rakoncás és az ol­
dalfalas rakodólapok (4.19 ábra).
A sík rakodólapok (EUR-rakodólapok) leginkább szabályos alakú, sík felfekvő felliletú
mozgatási egységek (például kartondobozok, ládák) elhelyezésére, egységbe fogására
alkalmasak. Terhelhetőséglik lt.
A keretes (kerettelfelszerelt) és az olda!falas rakodólapok olyan áruk összefogását és
egységrakományként való továbbítását teszik lehetővé, amelyek sík rakodólapokról
a szállítás folyamán lerázódnának, illetve amelyeket egyenlőtlen kiterjedéslik miatt nem
lehetne sík rakodólapokra célszerúen elhelyezni.
A sík rakodólapos rakwmányok kialakításakor a következő szempontokat kell
figyelembe venni:
../ a csomagelrendezés megválasztásakor törekedni kell a rakfelület legjobb
kihasználására (az a csomagelrendezési változat tekinthető optimálisnak,
amelyiknél a legkisebb a szabadon maradó, áruvalle nem fedett terület);
./ a csomagokat a legnagyobb felületú lapjukra fektetve, "kötésben" célsze­
rú elhelyezni;
./ a rakomány tömege ne haladja meg a rakodólap teherbírását;
./ a rakomány magasságának megválasztásakor figyelembe kell venni a sta­
bilitási követelményeket, a rakomány rögzítési módját, továbbá azt, hogy
a szállító jármúvek, illetve nagykonténerek belmagassága minél jobban
ki legyen használva;
./ a rakományokat szükség szerint rögzíteni kell a rakodólap hoz.

154 155
A csomagok síl? rakodólaphoz való rögzítésekor a rakodási, szállítási, tárolási
(RST) folyamatok során jelentkező igénybevételek jellegéből és mértékéből
kell kiindulni. A gyakoribb rögzítési módok a kötésbe helyezés, a pántolás,
a zsugorfóliás burkolás, a nyújtható fóliás burkolás.
A kötésbe heZvezés általában egyforma alakú és kellő szilárdságú csomagok esetében va­
lósítható meg úgy, hogy az egyes rétegek csomagjaí közöttí hézagokat a következő réteg
csomagjaí takarják. Az íly módon képzett egységrakomány kísebb ígénybevételekkel
szemben védelmet nyújt.
A pántolás t (4.20 ábra) akkor célszerú alkalmazní, ha nagyméretú csomagokból kell
egységrakományt képezni, és a csomagolt (vagy csomagolatlan) termékek a rögzí­
téskor fellépő szorítóerőre nem érzékenyek A pántolószalag készülhet fémből vagy
múanyagból. A pántolás kézi készülékkel, félautomata vagy teljesen automata géppel
egyaránt elvégezhető.
A konténerek a méreteik szempontjából lehetnek:
A konténerek jellemzői:
../ olyan ismételten használható szállítási segédeszközök, amelyek külön­
böző áruk befogadására alkalmasak;
../ védik az árukat amennyiségi és minőségi változásokkal szemben, továb­
bá csökkentik a csomagolási igényeket;
../ önálló jármlíként nem közlekedhetnek, mozgatásukhoz szállító jármlí­
vekre, illetve anyagmozgatógépekre van szükség;
../ el vannak látva mozgatásukat megkönnyítő elemekkel, ele legfeljebb
olyan görgőik lehetnek, amelyek egyik szállító jármlíről a másikra való át­
rakását könnyítik meg.

4.20 ábra. A sík rakodólapos rakományok rögzítése

(a) hosszirányú pántolással; (b) hossz- és keresztirányú (vegyes) pántolással
../ kiskonténerek; lírtartalmuk 0,5...3 m3;
../ közepes konténerek; lírtartalmuk 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk ki­
sebb, mint 20 láb;
../ nagykonténerek; lírtartalmuk 3 m 3-nél nagyobb, hosszúságuk 20 láb
vagy e felett van (lásd 4.32 alfejezet).

A kiskonténerek különböző változatai közül a kereskedelmi kiskonténerek

a legelterjedtebbek
A kereskedelmi kiskonténerek (4.21 ábra) különböző típusai elsősorban az
üzletek áruellátásával kapcsolatos helyi és körzeti áruszállítási feladatok meg­
oldásában játszanak szerepet. Ezekben a gördíthető kiskonténerekben a rako­
a) b) mány megbontás nélkül továbbítható a megrakás helyétől egészen az üzletek
eladóteréig.
A zsugmfóliás burkolást elsősorban klímahatásokra érzékeny, illetve fokozott időjárási
hatásoknak kitett csomagok és kisméretú termékek, alak- és méretváltozásra hajlamos, 4.21 ábra. Roli típusú kiskonténerek
továbbá koncentrált erőhatásokra érzékeny áruk rögzítésére célszerú használni. A zsu­
gorfólia polietilénből előállított, hőhatásra zsugorodó csomagolóanyag. A zsugorírást
rendszerint automata berendezéssel, forró levegő ráfúvásával végzik
A nyújthatójól iás burkolás akkor előnyös, ha a termék, illetve a csomagolás méret­ f" i"'""
változásra hajlamos, az egységrakományt képező elemek között viszonylag nagy a súr­
lódás, ezért kicsi az dcsúszási veszély, továbbá a rakományt csupánnéhány hónapig
kell egységben tartani. Alkalmazásának feltétele, hogy a termék nem igényel szellőzést,
és nem érzékeny a páralecsapódásra.
A burkolást rendszerint automata berendezés végzi; a fólia rakodólaphoz való rögzí­
tését, tekercselését, elvágását és a burkolarra simítását a berendezés előre meghatáro­
zott program szerint hajtja végre. i"
'
A kanténeres (szállítótartályos) áruszállítás esetében az árukat olyan szállítási
segédeszközökben továbbítják, amelyek egyrészt nem jármlí jelleglíek, más­
részt olyan szerkezetekkel vannak ellátva, amelyek a kezelésüket, rakodásukat
megkönnyítik

156 157
A közepes konténerek kialakítását és méreteit nemzetközi megállapodásokon
alapuló előírások szabályozzák. Az ISO szerinti közepes konténerek általában
homlokajtósak, külső alapméretük például a leggyakoribb 2A típus esetében
-
2920 x 2300 mm, magasságuk 2100 mm, legnagyobb (megengedhető) össztö­
meglik 7110 kg. A közepes konténerek áruszállításban betöltött szerepe folya­
matosan csökken, helyüket a nagykonténerek veszik át.
A logistikboxok a közepes konténerek sajátos változatai és általában 4-6 ra­
kodólapos egységrakomány befogadására alkalmasak (4.22 ábra), és kompati­
bilisek a csereszekrényes szállítássaL Alapméretük 1700 x 2500 mm, illetve
2100 x 2500 mm, magasságiméretük egységesen 2470 mm.

4.22 ábra. Logistikbox

1. tetőszerkezet (két üres box egymásra helyezését teszi lehetövé); 2. redőnyös homlok- és hátsófal; 3. villa­
zsebek a megfogáshoz; 4. profilelemek polcok elhelyezésére

4
3

A logistikbox szállítási koncepciót (a Cargo 2000 szállítási rendszert) úgy alakították ki,
hogy a logistikboxokat a távolsági áruszállításban a csereszekrényekkel azonos, 7,15 m
hosszúságú hordozókereten szállítják, a kombinált szállítás vonatain. Rakodásukhoz is
használhaták a kombinált szállítás berendezései, eszközei, átrakóhelyei.
A logistikboxok előnye, hogy a feladó által lezárható, és csak a címzett nyitja ki újra.
Így a szállítási csomagolásban is költségmegtakarítás érhető el; elhagyható például a ra­
kodólapos rakományok zsugorfóliás burkolása.

A segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés akkor jöhet számításba, ha

olyan árukat kell szállítani, rakodni, amelyeknek méretei vagy tulajdonságai ki-

158
zárják rakodólapok vagy konténerek alkalmazását (például gömbfák,
csövek, fúrészáruk), vagy amelyeknek méretei, tulajdonságai ugyanlehetővé
tennék azok alkalmazását, de kis értékük miatt nem gazdaságos szállításuk
rakodóla­ pon vagy konténerben (például cukorrépa). Az ilyen árukból
átkötő-, rögzítő-, összefogó speciális eszközök felhasználásával olyan
egységrakományok (szál­ lítási, rakodási egységek) képezhetők, amelyek
emelőtargoncával vagy daruval kezelhetők.

A segédeszköz néll?.üli egységrakomány-képzés

módszerei:

-/ rögzítés nélkül kötésbe való összerakás, szabályos, egyforma alakú és méretü

áruk (például tégla) esetén (az egységrakományok szorítófogóval felszereJt
emelőtar­ goncával rakodhatók);
-/ átkötés (sodrony- vagy clrótkötéllel, textil- vagy rm:íanyag heveclerekkel) közel azo­
nos alakú és méretü áruk (például gömbfa, csövek) esetében (rakodás például
cla­ rukkal);
-/ kötegelés, pántolás egyforma alakú és méretü árukból (például
fürészárukból, lemezárukból), a kötegek függesztve (daruval) vagy
alátámasztva (emelőtargon­ cával) mozgathatók;
-/ hálós egységrakomány-képzés például burgonya, cukorrépa szállítására,
rakoclá­ sára. Az ilyen célra alkalmas háló az időjárási hatásoknak ellenálló
müanyag huzal­ ból készül. A felső szegélyébe fémkarikák vannak az
emelőkötél befüzéséhez, az alsó részében levő fémkarikákban pedig a nyitó
zsinór fut;
-/ rakodószőnyeg elsősorban zsákolt áruk daruval való átrakás közbeni összefogására.

4.42 A csomagolás szerepe az

áruszállításban és az ellátási láncban

A csomagolás fogalma és funkciói. A csomagolásfogalma kettős

értelemben használatos. Meghatározott célú tevékenységet (a termékek
számára ideigle­ nes védőburkolatot kialakító munkafolyamatok
összességét), ugyanakkor an­ nak eredményét (a védőburkolatot) is jelenti.

A csomagolás (védőburkolat) pontosított értelmezését a 94/62/EK európai

csomagolá­ si irányelv 2004. évi móclosítása, valamint az ehhez igazított 94/2002.(V.5)
kormányren­ clelet móclosított szövegében találjuk Az értelmezés bonyolultságát
jelzi, hogy - vitás esetek csökkentése érclekében - példákat és ellenpéldákat is
bemutatnak az irányelvek­ ben. Például

-/ csomagolás az édességet tartalmazó doboz, a CD-tokot borító

fóliaburkolat, a szenclvicseszacskó, az egyszer használatos tányér és pohár stb.
-/ nem csomagolás: a virágcserép, a filteres tea, a sajtot bevonó viaszréteg, a
keverő­ pálca, az egyszer használatos evőeszköz stb.

A csomagolásfunkció (feladatai) védelmi, racionalizálási, kommunikációs,

marketing és logisztikai jellegúek.

159
 A védelmijimkció egyrészt az áru külső hatások elleni védelmében, más­
részt a környezet védelmében nyilvánul meg.

A külső hatások mechanikai (például ejtés, ütés, nyomás), biológiai (például állati kárte­
vők, bomlás) és fizikai (például oxidáció) természetüek lehetnek, ele idesorolható a tu­
--
datos károkozás (például dézsmálás) is. A csomagolás akkor tesz eleget a külső hatások
elleni védelemnek, ha anyagát, eszközeit, illetve azok jellemzőit az áru tulajdonságának
és a rakodás, a szállítás, a tárolás során keletkező igénybevétel eknek, hatásoknak figye­
lembevételével választják meg.
A környezetvédelem olyan árufajták esetében fontos feladat, amelyek veszélyes mér­
tékben szennyezhetik, illetve megtámadhatják a környezetükben levő élőszervezeteket
vagy tárgyakat. Ez bekövetkezhet közvetlen érintkezéssei (például savak, lúgok eseté­
ben), közvetítő közeg útján (például por alakú mérgező anyagok a levegőn keresztül)
vagy közvetítő közeg nélkül (például raclioaktív anyagok esetében).

A racionalizálási feladatok között említhető a könnyíí kezelhetőség, az opti­

málisnak tekinthető adagok egységbe fogása, a szükség szerinti halmazol­
hatóság biztosítása, a rögzíthetőség a szállítás és a rakodás során, a könnyíi eltá­
volíthatóság, a visszagyííjtés, az újrafeldolgozás lehetőségének megteremtése.
A kommunikációsfeladatok abban nyilvánulnak meg, hogy a környezettel
közölni kell mindazokat az információkat, melyek a termék azonosíthatóságá­
ra, a kiválasztás megkönnyítésére, a kezelési és a felhasználhatósági tudniva­
lókra stb. vonatkoznak. Ebben az értelemben a csomagolás információhordo­
zóként is értelmezhető.

A csomagolás marketingjimkciója a termékértékesítés folyamatában játszik

szerepet elsősorban azzal, hogy felhívja a figyelmet a termékre (például a for­
ma, a szín, a grafika megfelelő megválasztásával), teljes körű és valós tájékozta­
tást ad a tartalomróL
A csomagolás logisztikaifeladatai elsősorban a forgalmi szférában, a terme­
lés és a felhasználás (fogyasztás) között fennálló tér- és időbeni különbségek
áthidalása területén (a raktározásban és az áruszállításban) jelölheták meg. Ma
már természetesnek tűnik, hogy az egyik országban (földrészen) előállított se­
gédanyagok, alkatrészek, részegységek beépítésével egy másik országban
(földrészen) gyártanak termelőeszközöket vagy fogyasztási cikkeket, és azt egy
harmadik országban (földrészen) értékesítik. Ezekben a bonyolult folyamatok­
ban a csomagolásnak illeszkednie kell a közbenső rakodási, mozgatási, tárolási
elvárásokhoz (például minél kevesebb bontási, kezelési, újabb egységra­
komány-képzési igény merüljön fel), és megfelelő rakományazonosító alkal­
mazásával információt kell szolgáltatnia (hordoznia) az ellátási-elosztási folya­
matok irányításához.

A csomagolás feladatai nem azonos mértéklíek a különböző megjelenési formáknáL Az

általános érvényú áruvédelem mellett a specifikus igények különböző súllyal érvénye-

160
sülnek az ellátási lánc egyes elemeinéL Például a fogyasztó az ellátási lánc utolsó
eleme, ezért a fogyasztási csomagalások esetére fogalmazhaták meg a
legkifinomul­ tabb igények

A csomagolás előállítása, a csomagolástechnológia. A csomagolás

előállításá­ hoz csomagolóanyagra, csomagolóeszközre és csomagolási
segédanyagra van szükség.

A csomagolóanyagok a csomagolóeszközök előállítására, illetve meghatározott esetek­

ben az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlen ül alkalmazható szerkezeti anya­
gok (például papír, mlíanyag, textília) gylíjtőfogalma.
A csomagolóeszköz a termék( ek) befogaelására alkalmas, meghatározott anyagú,
szer­ kezetlí - általában ipari tevékenység útján előállított - ideiglenes védőburkolat
(például papírlemez láda, alumíniumdoboz, konzervesüveg, mlíanyag tasak, faláda,
textilzsák).
A csomagolási segédanyag a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részét képező
(záró, rögzítő, díszítő stb.) elemek és kellékek (például címke, ragasztó) gyííjtőfogalma.
A csamagofószer a csomagolóanyagok, -eszközök és segédanyagok közös gyűjtőfo­
galma. Adott csomagolóanyag-fajtát és az abból előállítható segédanyagok, csomagoló­
eszközök összességét jelenti. A gyakorlatban megkülönböztethetők papír, fa, fém, üveg,
mlíanyag, textil és társított (kombinált) csomagolászerek

A termék, a csomagolóanyag vagy csomagolóeszköz a csomagolástechnológia

keretében lép egymással kölcsönhatásba.
A csomagolástechnológia a csomagolási tevékenységhez tartozó munkafo­
lyamatok összessége. E munkafolyamatok kézi erővel, gépesített vagy automa­
tizált technológiával végezhetők.

A hagyományos, kézi technológia esetén minden mlíveletet emberi erővel, legfeljebb

egyszerű kézi segédeszközök (például kézi pántológép) igénybevételével végeznek
A gépesített technológia esetében a csomagolás valamennyi müveletét célgépek
(csomagológépek) végzik, az emberi tevékenység csak az irányírásra korlátozódik.
Az automatizált (főleg a gyógyszeriparban alkalmazott) technológia esetében a cso­
magolás összes müveletét, valamint a berendezés irányítását, vezérlését is gép végzi.
Az automatizált technológia alkalmas a hibás csomagalások kiselejtezésére, az üzemza­
varok észlelésére, a munkafolyamatok leállítására és a hiba jelzésére.

A csomagolóanyagok, -eszközök és segédanyagok fell1asználásával a megvalósított

csomagolástechnológiával különböző funkciójú csomagalások valósíthaták meg.
A csomagolás megjelenési formái. Az ellátási láncok teljes folyamatában,
összetevőiben (kapcsolataiban) a csomagolás különböző megjelenési fm·mái­
val találkozunk. Afogyasztói csomagolás a terméket a felhasználó ig kísérő - ön­
magában szállításra többnyire alkalmatlan - ideiglenes védőburkolat. Elsődle­
ges feladata a benne levő árumennyiség megóvása, az esztétikus megjelenítés,
a fogyasztó igényeinek megfelelő méret és tömeg biztosítása, a megfelelő tájé­
koztatás, a könnyíí kezelhetőség és a tartalom felhasználásának megkönnyíté­
se (célszerű adagnagyság, könny(í nyithatóság, jó foghatóság, szakaszos fel­
használáskor a visszazárhatóság stb.).

161
--·
A gyíijtőcsomagolás feladata a nyilvántartás, az árukezelés és a tárolás meg­ könnyítésére
meghatározott mennyiségíí csomagolatlan vagy fogyasztói cso­ magolással ellátott termék
összefogása nagyobb egységbe. Módot ad különfé­ le termékek ismételt kezelés nélküli
eljuttatására a gyártótól az értékesítés vagy a felhasználás helyére.

A gyüjtőcsomagolás rendszerint eljut a kiskereskedelemig, a fogyasztókhoz azonban csak esetenként

(például raktáráruházak polcain), ezért a külső megjelenéssei kapcso­ latos igények kisebbek, mint a
fogyasztói csomagolás esetében. Gyüjtőcsomagoláshoz többnyire papírlemez doboztvagy müanyag fólia
hurkalatot (például palackos vagy do­ bozos üdítőitalok hatos, tizenkettes egységbe fogása). Nem érzékeny
árukhoz azonban elegendő lehet a kötegelés is pántolószalaggal, huzallal vagy zsineggel.

A szállítási csomagolás a külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termé­ kek esetleges
káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egység­ be fogást, a tárolást, a rakadást
és a szállítást megkönnyítő - általában összetett jellegü - csomagolási forma.
A különböző, egymástól eltérő jellegíí hatások elleni komplex védelem álta­ lában többrétegü
szállítási csomagolást igényel. A környezettel az úgynevezett külső csomagolás (például
hullámpapír vagy faláda) érintkezik, amelynek a mechanikai hatások (például nyomás, ütés) és
a klimatikus hatások egy része ellen (például por) kell védelmet nyújtania. Más mechanikai
hatásoktól (pél­ dául ejtés) és a klímahatások más csoportjától (példáullégnedvesség) megfe­
lelő belső csomagolással, betétek alkalmazásávallehet a terméket védeni.

A szállítási csomagalásan levő információhordozák szöveggel, ábrákkal, alfanumeri­ kus jelekkel,

vonalkódokkal adják meg a termékre, a tömegre, a kezelésre és az esetle­ ges veszélyességre vonatkozó
alapvető tudnivalókat. Az árukezelési jelzések például a rakományok mozgatása, szállítása, tárolása során
figyelembe veendő szempontokra (például mechanikai igénybevételre érzékeny, csapadékra érzékeny)
utalnak, míg a ve­ szélyességi jelek a csomagban levő termék olyan tulajdonságaira hívják fel a figyelmet,
amelyek a környezetben tartózkodó emberekre veszélyt jelentenek, árukban, berende­ zésekben kárt
okozhatnak (például mérgező anyag, maró hatású anyag).

Az egységrakomány csomagolástechnikai szempontból a legnagyobb kezelési egységet jelenti.

Eszköze egyaránt lehet valamely sajátosan kialakított szállítási csomagolóeszköz (például
emelőtargoncával kezelhető faláda) vagy szállítási, tárolási segédeszköz (például rakodólap,
rekesz, szállítótartály). Feladatai a szállítási csomagoláshoz hasonlóak. Tartalma lehet közvetlen
ül a termék, a fo­ gyasztói, a gyüjtő-, illetve a szállítási csomagolás, esetleg az utóbbiak bármely
összetételü csoportja.

A 4.23 ábra például úgynevezett egyutas (egyszerhasználatos) rakodólap alkalmazásá­ ra nm tat példát. A
rakodólap mérete igazodik az élelmiszeriparban csomagolóanyag­ ként használatos fólia (fóliatekercs)
méreteihez, a kiegészítő elemek pedig a fólia védel­ mét szalgálják

162
 1. rakodólap; 2. pozdorja homloklemez; 3. fedölemez; 4. keresztmerevítő fenyöléc; már tovább nem használható fel.
5. hosszmerevitö fenyöléc;
6. élvédö hullámlemez; 7. pántolószalag
163
4
4
.
2
3
3
á
b
r
a
.

E
g
y
u
t
a
s 2

(
e
g
y
s
z
e
r

h
a
s
z A csomagolás megjelenési formái nem minden esetben
n
á
választhaták el élesen egymástól, összemosódnak,
átfedések adódnak. Az előző példa esetében a
l
a csomagolóeszköz-gyártóhoz szállítandó fólia
t csomagolása szállítási és fogyasztói csomagolásként
o
s egyaránt értelmezhető. A gyakorlati szakember szá­ mára a
)
meghatározó kérdés nem is a fogalmi elhatárolás, hanem
r az alkalmas­ ság a logisztikai folyamat által kin:ízött
a
k feladatok maradéktalan teljesítésére.
o
d
A csomagolástechnológia, a csomagolás megjelenési
ó formái és az egységra­ komány-képzés kapcsolatairól a 4.24
l
a ábra ad áttekintést.
p Az egy- és többutas csomagolás, a csomagolás
f újrahasználata. Az ellátási lánc egyes szakaszaiban egy- és
ó
l
többutas csomagalások használhaták
i Az egyutas (egyszer használatosj c:wmagolás mííszald vagy
a
t
gazdasági okokból
e rendeltetésszerüen ismételten fel nem használható
k
e csomagolóeszközzel kialakított csomagolási forma (4.23 ábra).
r
c
Általában alkalmazott megoldás a napi fogyasztási cikkek
s (például kávé, dobozos üclítők, konzervek) és egyes tartós
k fogyasztási cikkek (például mosógép, híítőgép, aucliovizuális
e késztermék) esetében. A csomagolás a termék felhasználása
z
e vagy használatbavétele után hulladékká válik.
l
é
A többutas (visszatérő) csomagolás többszöri használatra
s szánt csomagoló­
é
h eszközzel kialakított csomagolási forma. Ebben a
e rendszerben a csomagolás akkor válik hulladékká, amikor az
z
 4.24 ábra. A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere
Csomagoláslech nológ i a
:----,-..--- -:_-_-_-_-_-_-_-_ _-_-_-_--- - - --------- -:.:-:::::.::::::::;--:
---- ·-- · , • --
E g y ségrakomány-ké p z és
-------------------------,..l
'! ''l
,' --------------------.!'
A többutas rendszer (az újrahasználat) tehát egy adott csomagolóeszköz el­
használódásáig tartó körforgásban tartását vagy ugyanazon célra való újra
használatát jelenti. Körforgás alatt kell érteni azt a ciklust, amelyen az újra­
használható csomagolás a töltéstől (berakástól) az újra töltésig (újra berakás ig)
végighalad (például újra tölthető müanyag palack, rekesz vagy üvegpalack).
Az újrahasználat zárt láncú rendszere akkor valósul meg, ha az újrahasználható csoma­
golást valamely társaság vagy társaságok kooperál ó csoportja tartja körforgásban Ccoca­
colás palackok). Nyitott rendszer esetében az újrahasználható csomagolás nem meg­
határozott társaságok között végez körforgást (például EU söröspalackok).
Az újrahasználható csomagolást ismételt használata előtt általában újrahasználtra
alkalmas állapotba kell hozni (mosni, tisztítani, javítani kell). Ezeket újrakondicionálás­
nak nevezzük (MSZ-EN 13429/2004 újrahasználttal foglalkozó szabvány).
164
Az egyutas csomagalások az ellátási lánc ellátási és elosztási (disztribúciós)
oldalán egyaránt jelentős szerepet töltenek be, főleg szállítási csomagolás for­
májában.
Ezek megválasztásakor a következőket kell mérlegelni:
../ a termék érzékenysége;
../ a termék lehetséges elhelyezési pozíciója (állítva, fektetve, kombináltan);
../ a tömeg és terjedelmi határok az ellátási láncban;
../ a szállítási, rakodási, tárolási igénybevételek az ellátási láncban;
../ a számításba vehető szállítóeszközök rakfelületén ek, rakterének méretei;
../ az ellátási láncban érintett országok vonatkozó előírásai.
Az intelligens csomagolás, a ma már hagyományosnak tekinthető információ­
hordozókan kívül, új információkkal járul hozzá a kereskedők (a fogyasztók)
_L_L ,
tájékoztatásához, illetve a termék ellátási láncon belüli nyomon követéséhez.
csomagolás Az intelligensfogyasztói csomagolás rögzíteni és jelezni tudja a csomagban
vagy a környezetben végbemenő változásokat, továbbá közvetlen vagy közve­
tett módon utal abecsomagolt termék minőségére. Érzékeli a csomagolt ter­
méket érő hatásokat (hőmérséklet, mechanikai hatások, romlásból eredő ká­
ros folyamatok) és ezekről folyamatosan információt szalgáltat különböző in­
dikátorok (címkék) segítségéveL
Legismertebb változataik a hőmérséklet-indikátorok, amelyek színük változtatásával
jelzik a kritikus hőmérséklet túllépését Előnyük, hogy a csomag felbontása nélkül alkal­
' masak a termék
gon keresztül minőségének meghatározására,
a csomagolóeszközön színreakciójuk
mert"ablakon"
kialakított a csomagolóanya­
látható.
vagy
A termékek ellátási láncban való azonosítását, nyomon követését, illetve továb­
bi kívánatos információkrögzítéséta transzpondertechnika sajátos alkalmazá­
sa teszi lehetővé. A chiptechnológiára épülő, optikai kapcsolat nélküli rend­
szer alkalmas a gyártási folyamatból indulva a késztermék raktárban, szállítás
közben, az elosztóközpontban (a végfelhasználás helyéig terjedő folyamat­
ban) bekövetkező változások (hőmérséklet-változás, mechanikai igénybevétel
stb.) rögzítésére, a szükséges információk szolgáltatására.
Az intelligens csomagolás a hagyományos csomagoláshoz, azonosításhoz
képest jelentős többletköltséggel jár. Az elmúlt években főleg a gyógyszer­
és az élelmiszeriparban, illetve a kereskedelemben kezdték kísérletképpen
alkalmazni.
165

4.5 Az áruszállítás szervezésének
általános tennivalói
4.51 Az áruszállítási mód megválasztása,
a fuvarintegrátorok szerepe
A szállítási/fuvarozási mód megválasztásának szempontjai. Az áruszállítási fel­
adatok az ismertetett szállítási módok valamelyikével vagy azok kombinálásá­
val oldhatók meg. Az áruküldőnek, az árufogadóval együttműködve - a szállí­
tási/fuvarozási mód megválasztásakor - számos tényezőt kell mérlegelni, és az
elvárásaiknak leginkább megfelelő módot kell megválasztani.
A megválasztás során figyelembe veendő fő szempontok (nem érintve
a tengeri áruszállítást):
../ a szállítási távolság;
../ a szállítási gyakoriságok és intenzitások;
../ a rakományok sajátosságai;
../ a fogadóhelyek elvárásai;
../ a szállítási színvonal (a szállítás minősége).
A szállítási távolság szempontjából nagy távolságú (300 km feletti), középtá­
volságú (100-300 km) és rövid (100 km alatti) távolságú áruszállítás különböz­
tethető meg.
A nagy távolságú áruszállítás esetében szárazföldön rendszerint kocsirakományú kül­
demények, vízi úton teljes hajórakományok, légi úton a nagy értéksürüségü és a rom­
landó áruk (rakományok) továbbítása jellemző. Ebben az esetben például a közúti
szállítóeszközök nagy teherbírású tehergépkocsik (nyerges pótkocsiszerelvények); fő
törekvés a hordképesség, illetve a raktér jó kihasználása.
Közép-és rövid távolságú szállítás esetében (íparvágányos kapcsolatok, irányvona­
tos vonatközlekedtetés kivételével) elsősorban a közúti áruszállítás vehető számításba.
Rövid távolságú áruszállítás jellemző például a települések áruellátására. Itt már a ki­
sebb teherbírású, fordulékony, önrakodó (például emelőhátsófalas) gépkocsik alkalma­
sabbak az áruterítésiCés a rakodási) feladatok megoldásárra.
A szállítási gyakoríságok és intenzítások főleg a közúti és a vasúti szállítási mód
megválasztásakor, és ehhez kapcsolódva a szállítás folyamatának tervezésekor
játszanak szerepet. A termelési (gyártási) folyamatok alkatrész, részegység stb.
igénye, így a szállítás gyakorisága és intet1Zitása OIT-elvü ellátás esetén is) jól
tervezhető. Nagy intenzitások esetében célszerűen vasúti áruszállítás választ­
ható (például Ingolstadtból Győrbe, az Audi szerelőüzemébe tehervonatok
szállítják a részegységeket).
166
A rakományok sajátosságai közül elsősorban a fizikai paraméterek és a ra­
komány értéke játszanak szerepet. A fizikai paraméterek (külső méretek, saját
tömeg, a csomagolás teherbírása stb.) és részben ezekkel összefüggésben
a szállítási igénybevételekkel kapcsolatos érzékenység (törékenység) döntő le­
het a közúti és a vasúti szállítási mód közötti választásban. A nagy értéksűrü­
ségü, de általában kisméretü és kis saját tömegü áruk szállítására elsődlegesen
a légi áruszállítás, illetve közúti-légi szállítás kombinációja vehető számításba
(lásd a CEP = Courier-Express-Parcel szolgáltatásait).
Az árufogadók, aJogadóhelyek elvárásai elsősorban a területi elérhetősé­
gükkel (közúti, vasúti kapcsolatokkal) és a fogadókészségükkel (rakodási inf­
rastruktúra és kapacitás) függnek össze. Nagy fogadóhelyek (például központi
elosztóraktárak, vállalati rakodóhelyek) rendszerint vasúti és közúti kapcsolat­
tal is rendelkeznek, továbbá rakodási kapacitásuk lehetővé teszi a jármüvek
gyors ürítését.
A szállítási színvonal (a szállítás minősége) vizsgálata a pontosság, a gyor­
saság, a megbízhatóság és a rugalmasság területére terjeszd1ető ki, de célszerü
figyelembe venni az áru épségének megőrzését is. A korszerü ellátási/ter­
melési/elosztási rendszerek különösen érzékenyek a pontosság, a megbízha­
tóság (a zavarmentes müködés) és a gyorsaság témakörében .
Az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szállítási idő alatt készlettartási
költségek is felmerülnek (mozgó készletek), tehát ilyen szempontból az a szállítási mód
kedvezőbb, amelyiknél nagyobb az árutovábbítás sebessége (az úgynevezett kereske­
delmi sebesség). A jelenlegi viszonyok mellett ennek becsült értéke a közúti áruszállítás
területén 800-1000 km/nap, míg vasúti áruszállítás területén300-400 km/nap.
A szállítási színvonal hatással van a szállítási költségekre (fuvardíjakra) is.
Ajtwardíj természetesen szintén vizsgálati szempont lehet, de a nemzetközi
tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruszállítás/a fuvarozás minőségi követel­
ménye megelőzi az alacsony fuvardíjak iránti igényt.
Az előző szempontok mérlegelése, az egyes tényezők és prioritások vizsgá­
lata, valamint az egyes áruszállítási módok adott szállítási feladatok megoldásá­
ban mutatkozó előnyeinek és hátrányainak mérlegelése alapján lehet dönteni
a célszerű szállítási/fuvarozási mód megválasztásakor. Tekintettel arra, hogy az
egyes szállítási viszonylatok jellemzői (szállítási távolság, intenzitás stb.) elté­
rőek lehetnek, gyakori, hogy ugyanarról a feladóhelyről (azonos termék eseté­
ben is) különböző módon szállítanak
A jászberényi telephelyü Elektrolux Lehel Kft. például termékeinek mintegy 40 száza­
lékát vasúton, 60 százalékát közúton szállítja az európai elosztóközpontokba, illetve
avevőkhöz.
A szállítási mód megválasztása, az áru útjának szervezése, nyomon követése
stb. egyre bonyolultabb feladatok megoldását kívánja. Ezért mind a feladók,
167
mind a fogadók szívesen bízzák ezek megoldását sajátos logisztikai szolgálta­
tókra, a fuvarintegrátorokra.
A fuvarintegrátorok olyan szállítási szolgáltatók, amelyek teljes rakományú
háztól házig terjedő árutovábbítast szerveznek, és a végrehajtáshoz a szállítási
módok hatékony és környezetvédelmi szempontból is előnyős kombinációját
választják ki. A már említett szempontok mérlegelése mellett tehát figyelembe
veszik az egyes közlekedési alágazatok környezeti és gazdasági előnyeit, sőt
társadalmi hatásait is.
A fuvarintegrátorok az árutovábbítással kapcsolatos összes tennivalót elvégzik. Felada­
tuk a szállítási mód és a fuvarozók kiválasztása, a küldemények fuvarozásra való előké­
szítése, a szerződéskötések, a szükséges dokumentumok beszerzése, az áru szállítás
közbeni nyomon követése, az elszámolások rendezése. E feladatok megoldásához a fu­
varintegrátor természetesen külső vállalkozókat is igénybe vehet, de a küldeményért
a teljes szállítási folyamatban ő felel.
A fuvarintegrátorok, alágazatonkénti (például tengeri hajózási, vasúti) szak­
értők bevonásával és a legkorszerűbb információ- és számítástechnika (jár­
mü- és árukövető rendszerek, internetes kommunikáció, szállításszervező
szoftverek) alkalmazásával, a legjobb megoldásokat tudják nyú j taní.
4.52 A szállítások előkészítése, a járművek megrakása
A szállítások előkészítése során - a szállításra kerülő árumennyiség (illetve
azokból képzett rakományegységek) ismeretében - általánosságban a követ­
kező feladatokat kell megoldani:
./ a járműtípus( ok) kiválasztása és megrendelése;
./ a beérkező járművek átvizsgálása (például egység, tisztaság szempontjából);
./ berakási terv készítése, berakodás;
./ a rakomány átvizsgálása, a raktér lezárása;
./ a fuvarlevél és az árut kísérő okmányok (például számlák, származási nyi­
latkozat vagy származási bizonyítvány, Egységes Vámáru-nyilatkozat)
elkészítése, átadása;
./ vasúti áruszállítás esetén a vasúti szerelvény feladása.
Az áruszállítási folyamat kezdő- és végpontján (a feladó- és a leadóhelyeken,
esetenként átrakóhelyeken rakodási (berakodási, kirakodási, átrakási) felada­
tokat kell megoldani. A rakadások ésszerű elvégzése, a szállítási átfutási idők
csökkentése mellett a jármű teherbírásának, raktérkihasználásának színvona-
168
lát, így az egész szállítási folyamat hatékonyságát is befolyásolja. Ezért a berako­
dás megkezdése előtt célszerű berakás i tervet készíteni.
A berakási terv készítésekor arra kell törekedni, hogy a jármű teherbírása
(hordképessége) és/vagy raktereminél jobban kihasználható, a rakományegy­
ségek pedig minél könnyebben (gyorsabban) berakhatók, illetve a fogadóhe­
lyen kirakhaták legyenek.
A berakási tervvel kapcsolatos számításokhoz ismerni kell a jármű rakfelületének és rakteré­
nek méreteit, a jánnú teherbírását, figyelembe kell venni az árukezelési, áruvédelmi jelölése­
ket, a be- és kirakadási technológiákat, továbbá a fogadó fél elvárásait. A fogadó fél pélcláLtl
előírhatja, hogy a jármü olelalfala és az áru között légrést kell hagyni (a csomagolás ne érjen
a jármű oldalfalához), vagy a rakományokat távtartóval kell egymástól elválasztani.
Különböző típusú szállító járművek igénybevétele és/vagy eltérő méretü, elté­
rő jellemzőjú rakományok berakása esetében idő- és munkaigényes feladat az
optimális tervváltozat manuális elkészítése. Ezért ilyen esetben célszerű rako­
dástervező szaftverrel (például a TRUCKFILL) dolgozni. Ezek a szoftverek,
akár grafikus megjelenítéssel is gyors eredményeket szolgáltatnak.
Példa. Háztartási gépeket gyártó vállalat késztermékraktárából kéttengelyes, eltolható
oldalfalú MÁV vasúti kocsikban szállítják a termékeket a 800 km távolságra levő elosztó­
központba. A csomagolt és keretbe helyezett termékek (szállítási egységek, rakomá­
nyok) állított és fektetett helyzetben egyaránt berakhatók, illetve szállíthatók.
A szállítási egységek és a vasúti kocsi jellemző méretei:
JH!osszúság Szélesség Magasság Térfogat
m m3
A szállítási egység 0,68 0,60 1,46 0,6
A vasúti kocsi raktere 15,46 2,95 3,00 136,8
A berakási terv szerint az alsó rétegben állítva a felső két rétegben fektetve helyezik el
a rakományokat C 4.25 ábra).
4.25 ábra. Vázlat a berakási tervszerinti rakományelhelyezés szemléltetésére
0,68 m
169
Feladat: kozó előírások Európában nem egységesek, ezért a rakadások megkezdése
előtt meg kell tervezni a szállítás útvonalát, és az útvonal szerinti legkisebb tö­
l. Számítsa ki, hogy ilyen elrendezés esetében hány rakomány helyezhető el a vasúti ko­
csiban (feltéve, hogy a rakomány között nincs hézag). meghatár-előíráshoz kell igazodni.

2. Mekkora lesz a vasúti kocsi rakterének kihasználási tényezője (filling rate) a berakási A közlekedési alágazatok - a biztonságos közlekedés igényeinek, valamint az üzemi­
terv megvalósítása esetén? müszaki követelményeknekmegfelelően-szabályozzák a jármüvek rakodás át. A vasúti
rakodási szabályzat és a gépjármű-közlekedés rakodási előírása például meghatározza
Megoldás: különböző áruk, rakományok rakfelületen való elhelyezését, rögzítését, az egyi.itt fuva­
rozás lehetőségét. Különös figyelmet érdemel az egyedi kezelésü darabáruk (hordók,
ad l. Az elhelyezhető rakományok száma: ládázott áruk, kábeldobok stb.) elmozdulásának (például kötözőelemek, rögzítők,
ékek, alkalmazásával való) megakadályozása.
- az alsó rétegben: 15,46 22,
egy sorban: ---""
1,46
a sorok sza- ma: 2,95
- "'4 ,
0,6 4.53 A közúti áruszállítás szervezése
összesen: 4 x 22 88 rakomány;
A közúti áruszállítás szervezési módszerei. A közúti áruszállítás szervezésének
- a felső két rétegben: 15 46 célja a szállítási igények rugalmas és gyors kielégítése, a szállító jármüvek kapa­
hosszirányban egy sorban:
4
"" 10, citásának legjobb kihasználásával, az üresfutások és a szállítási költségek mini­
1 '6
keresztirányban egy sorban: 2 ,95 ",4 malizálásával. Ez a cél egyszerü szállítási kapcsolatok esetében akár manuális
0,6 '
számításokkal, bonyolultabb feladatok esetében operációkutatási módszerek
összesen: 4 x 10 x 2 80 rakomány;
(például körutazási modell, szállítási modell) segítségéve!, illetve célirányos
mindösszesen: 88 + 80 168 rakomány. szoftverek, integrált járattervező rendszerek alkalmazásával valósítható meg.
A gyakorlatban alkalmazott szállítás- (fuvarozás-) szervezési rnodellek
ad 2. A raktér-kihasználási tényező (filling rate):
(4.26 ábra):
- 0,6 x 168 100 4o/c
af - 136,8 . "" 7 o.
v egyszerü járatok szervezése;
A közlekedési pályák kiépítettsége és a szállító jármüvek adottságai felső kor­ v ingajáratok szervezése;
látokat szabnak az utóbbiak terhelhetőségének. Az ezekkel összefüggő kö­ v körjáratok szervezése.
töttségek egyrészt a rakomány méreteivel, másrészt tömegével kapcsolatosak.
Az e korlátozásokból származó követelmények megtartásáért, valamint a jár­ Az egyszerü járat esetében a jármü rendszerint a telephelyéről (garázsból) áll
müvek terhelésének egyenletes elosztásáért a rakodás t végző a felelős. ki a feladóhelyre. Megrakás és szállítás után a fogadó (leadó) helyen kiürítik,
A járművek megrakásakor a méretbeli kötöttségek alapvető rendezőelve majd visszatér a telephelyre, vagy egy újabb feladóhelyre áll át.
a pálya ürszelvénye, illetve az ehhez igazodó jármüszerkesztési szelvény, azaz a Az ingajáratokat tömegesen jelentkező fuvarfeladatok esetében célszerü
rakszelvény. A rakszelvény az a pályatengelyre merőleges keresztmetszet, szervezni. Egyszerü ingajárat esetén a telephelyről üresen kiálló jármüvek a fel­
melynek méreteit nem haladhatják meg a jármü, illetve a rakomány méretei. adóhelyről a leadóhelyre addig továbbítják az árut, illetve térnek vissza üresen,
A méretbeli kötöttségeket a zárt terü szállító jármüvek maguk megvalósítják, amíg a feladatot nem teljesítették, vagy amíg a napi mtmkaidő le nem járt. Az
a nyitott szállító jármüvek rakodás át végzők szempontjából a rakszelvény felső utolsó szállítási feladat végrehajtása után visszatérnek telephelyükre. A bővített
részének és a rakfelület szélességének van elsősorban jelentősége, de fontos ingajárat az előzőtől annyiban tér el, hogy egy fel- és egy leadóhely mellett egy
a rakodással igénybe vehető hosszúság is. A rakszelvény méreteit hatósági elő­ összetett feladatot is ellátó pontot (fel- és leadóhelyet) is érintenek a jármúvek.
írások szabályozzák (például európai viszonylatban a közúti rakszelvény szé­ A k:örjáratok a viszonylag kis tételekben és több helyen ismétlőelő fuvarfel­
lessége 2,5 m, a magassága 4 m). adatok lebonyolítására alkalmazhatók. Terítő kö1járatok esetén az egy helyen
A rakomány tömegével kapcsolatos kötöttségek egyrészt a jármüvek szerke­ megrakott gépkocsit több egymás utáni helyen fokozatosan ürítik ki (például
zetéből, másrészt a pálya teherbírásából származnak. A tömeghatárokra vonat- üzletek kiszolgálása elosztóraktárból). A gyíUtő körjáratok szervezésekor

170 171
 4.26 ábra. A közúti áruszállítás főbb szervezési modelljei 4.27 ábra. Vázlat a szállítási kapcsolatok szemléltetésére
(a) egyszerű járat; (b) egyszerű ingajárat; (c) bővített ingajárat; (d) terítő körjárat;
(e) gyűjtő körjárat; (fl vegyes körjárat

a)

c)
&···G} d) l,= 44 km

R3

v'. LJ \ldJ •.• a.F·L·.-<f- ...

f)

Telephely, garázs 0 Feladőhely 8Leadőhely A következő adottságok és adatok figyelembevételével számítsa ki a bérlendő tehergép­
kocsik számát.

• A késztermékraktár és régiók kapcsolata alapján az R2 régióban két nagy fogyasz­

tót (SM) is ki kell szolgálni, de ez csak a raktár bekapcsalásával oldható meg).
a több helyen fokozatosan megrakott jármüvet egy helyen rakják ki (például • A raktárak (a régió) átlagos napi igénye (egységrakományban megadva):
beszállítók által gyártott alkatrészek összegyüjtése elosztóraktárba). A vegyes R1 54 ER;
R2 80 ER, ezen belül a szupermarketek (SM1 és SM2) egyenként 14 ER-t
kö1járat a két elóbbi ötvözete; az első feladási és az utolsó leadási hely között igényelnek;
a jármü rakományát hol kiegészítik, hol pedig csökkentik. R3 68 ER.
• A számításba vett gépkocsikra rakható ER-ek száma: 14.
Példa. Üdítőitalokat gyártó vállalat késztermékraktárából (KTR) a rakodólapos egység­ Az átlagos menetsebesség:
rakományokat (ER) tehergépkocsin szállítják a regionális elosztóraktárakba (RER). ./ rakottan 60 km/h;
A nyári fogyasztói igények jelentős növekedéséből adódóan három régióba bérelt ./ üresen 65lon/h.
jármüvekkel kívánják megoldani a szállításokat A késztermékraktár és a regionális • A beállási és rakodási idők:
elosztóraktárak kapcsolatát (4.27 ábra), továbbá az igényeket figyelembe véve az ingajá­ ./ a késztermékraktárnál 20 min;
ratos kiszolgálás mellett döntöttek ./ az R1 és R3 raktáraknál 25 min;
./ az R2 raktárnál 25 min (ha csak oda szállít);
./ az R2 raktárnál 30 min (ha a nagyfogyasztókhoz is szállít);

172 173
 • A nagyfogyasztók kiszolgálásának ideje járatonként (menetidők +rakodási idők): Afeldolgozási modulok közül a fuvarigény-feldolgozási modulnak, a tér­
50min; képi információkat kezelő modulnak és a járattervező (menetrendkészítő)
• A gépkocsik maximális üzemideje: 9 h; modtllnak van kiemelkedő szerepe.
• A fogadási idő nincs korlátozva, a kiszolgálási sorrend a gépkocsik legjobb kihasz­
nálásával szervezhető.
A fuvarigényekfeldolgozása modul többek között a járatok tervezését végző további
Megoldás: moclulok számára településenként rendezi az igényeket, kimenetén a településenkén ti,
fogadóhelyenkénti aktuális fuvarigények jelennek meg.
• A szükséges fordulók száma (kerekítve): A térképi információkat kezelő modul feladata a kiszolgáland ó földrajzi körzet térké­
5 . 80 68 pi viszonyainak olyanmoclellezése, amelynek segítségével a települések közötti mozgá­
h= 14'= 4; }2= 14'= 6; .h= 14 =5. sok a minimális befutott távolság célfüggvényével állíthaták elő (topológiai modell).
• A forduló idő az egyes viszonylatokban (kerekítve} Bemenő adatai: a települések földrajzi adatai, az úthálózat adatai, a felkeresendő ügyfe­
./ RI viszonylat: lek címe.
35 35 . A járattervező modul a fuvarigény, a térképi adatok és a korlátozó feltételek figye­
tl =20+ 60. 60+ 25+ 65 . 60= 20+ 35+ 25+ 32= 112 m111; lembevételével minimális futású, legjobb kapacitáskihasználással köztekeelő járatokat
./ R2 viszonylat: állít össze. Kimenetként a járatok menetrendlistája (vagy grafikonja), az összes járatra
=csak a raktárba szállításkor (4 forduló esetében): vonatokozó összegző listák, vezetői információk jelennek meg.
56 56
t? = 20+
- 6o
·60+ 25 +
65
·60= 20+ 56+ 25 + 57= 158 min·' Az eljárásbankban találhatók többek között az adatbázis-kezelőprogramok,
=raktárba szállításkor
56 és a szupermarketek
40 kiszolgálásakor (2 forduló .esetében): topológiai
azási, modellezővagy
programok (például programok,
címkézési technika), a köruta­
t?= 20 . 60+ 30+ 50+ . 60= 20+ 56+ 30+ 50+ 37= 193 a járatszerkesztési más optimalizáló algoritmusok.
+-6 -6 mm­
- o 5 '
./ R3 viszonylat: Az integráltjámttervező rendszerek szolgáltatásai szöveges és grafikus for­
44 44 . mában jelennek meg; a gépkocsivezetők, az irányítók, valamint a felső vezetők
t3 =20+ 60.60 +25 +65· 60= 20+ 44+ 25+ 41= 130 m111;
• A szükséges üzemi d ő: munkájához egyaránt segítséget nyújtanak
T,z =h x lz+h' x tz' +h" x lz"+J; x t3 =
A gépkocsivezetők munkáját segítik:
=4 x 112 +4 x 158 +2 x 193 +5 xi30 =
=448+ 632 +396+ 650= 2126 min. v' az útvonal-optimalizálás és a járattervezés által szolgáltatott menetren­
• Egy gépkocsi üzemideje: dek;
TCJ = 9 x 60 = 540 min. v' az útvonal-optimalizálás és a járattervezés grafikus megjelenítése.

• A szükséges gépkocsik száma: Az irányítók munkáját segítik:

nTsz = 2126-:4 ge,p k
= OCSl..
Tg 540
Az integrált járattervező rendszerek a felhasználói igényekhez igazodóan
nyújtják szolgáltatásaikat, amelyek kiterjednek a szállítási megrendelések fel­
vételére és feldolgozására, a járatok optimális kialakítására (legkedvezőbb út­
vonal, leadási/felvételi sorrend, időterv/menetrendkészítés, bejárási sorrend
kiírás stb.), továbbá a teljesítések nyilván tartására, elszámolására.
A különböző szaftverfejlesztő cégek járattervező (közúti szállításirányító)
rendszerei az adatbank, a feldolgozási modulok és eljárások hármas egységére
épülnele
Az adatbank általában tartalmazza az érintett ügyfelek adatait, a térképi
adatokat (például a települések adatai, úthálózat adatai), a korlátozó feltétele­
ket (az ügyfelek által megjelölt árufogadási idők, átlagos rakodási idők, az
egyes útszakaszokon elérhető átlagos haladási sebesség stb.), a teljesített fel­
adatok adatait és rendszerint a felvett fuvarigények is az adatbankba kerülnek.
v' a települések és az úthálózat törzsadatlistái és azok grafikus megjelení­
tései;
v' a települések felkeresési sorrendjét tartalmazó listák.
A vezetői adatszolgáltatást többek között a járatok összesítőlistái, valamint az
igénykielégítés listái támogatják.
A szolgáltatások skálája és színvonala az alkalmazott eljárások és feldolgo­
zási modulok "erősségétől" függ.
A Buclapesti Müszaki Egyetemen kidolgozott TOUROPT 3.1 Közúti]árattervező Rend­
szer ismertetője szerint például "Elegendő megadni a megoldandó fuvarozási, szállítási
feladatok paramétereit, és a programcsomag elkészíti a jármüvek napi vagy több napra
szóló menetrencljeit. A TOUROPT automatikusan meghatározza az egyes járatok leg­
kedvezőbb útvonalát és a szállítások sorrendjét. Részletes útvonal- és időtervet készít
valamennyi gépkocsi számára. A program figyelembe veszi a szállításszervezés alkalma-

174 175
zásával szem előtt tartandó valamennyi korlátozó tényezőt, mint például az ügyfelek
áruátvételi korlátait vagy elvárásait (időablakot), a jármüvek kapacitáskorlátait, egy-egy
útszakaszan a haladási sebességet és az ügyfeleknél töltött átlagos rakodási időket, to­
vábbá különféle térbeli elhelyezkedési szempontokat. A rendszerbe illesztett térképi
macleli a felhasználó igényeinek megfelelően tetszőlegesen változtatható, bővíthető."
Aszámos menüpont egyike például a járatok megjelenítésére szolgáló menürend­
szer (4.28 ábra). Ebben megtekinthető, illetve kinyomtatható a kiválasztott aktuális járat
menetrendje, majd a járatot grafikusan lehet megjeleníteni az aktív tartomány térképén.
4.28 ábra. A járatok megjelenítésére szolgáló menürendszer (példa)
A TOUROPT 3.1 Közúti Szállításirányítási Rendszer
Szállításirányítás
Rendszerparaméterek
varozási területek elemzése) megvalósítását, az úgynevezett flottamenedzse­
lést is támogatják.
4.54 A nagytérségi irányító rendszerek - a flottamenedzsment
A közúti áruszállítás irányító rendszereiről általában. A regionális és a városi
áruszállítási feladatokat szinte kizárólag közúti jármüvekkel oldják meg. A köz­
úti áruszállítás azonban - a logisztikai elvárásokkal összefüggésben - fokoza­
tosan növelte teljesítményeit a távolsági áruszállítás (a nagytérségi, az európai
logisztikai rendszerkapcsolatok kialakítása) területén is. A viszonylag rövid tá­
volságú szállítási feladatokat rendszerint kisebb gépkocsiparkkal rendelkező
fuvarozók, míg a nagytérségi áruszállítást, egész jármúflottát üzemeltető fuva­
rozók, szállítmányozók végzik, illetve szervezik. Az utóbbi esetekben jogos
elvárás a jármúvel, a jármúvezetővel való kapcsolattartás igénye, a szükség sze­

l
Top Járattervezés ====='===::l
Jára
Útv o Fuvarigény adatbevitel l rinti beavatkozás lehetőségének megteremtése. A jármüflottát üzemeltető
Góc A tele A járat megjelenitése ===:::;., cégek szeretnék minden pillanatban tudni a jármüveik helyzetét és státusát, fo­
Kilér Nyorn
L....._ Grafik Aktuális járat listázása képernyére lyamatosan kapcsolatot tartani a gépkocsivezetőkkel, hogy akár menet közben
Optim Nyomtatóra történő listázás is új feladatokkallássák el őket.
Grafikus megjelenítés
Járat Amíg a regionális és a városi áruszállítás területén elsősorban aföldbázisú
Összes járat összfutása képernyére
Válas (például mobiltelefonos) adatátviteli, kommunikációs rendszerek használato­
Járatok összfutása nyomtatóra
Mene
Felkeresési lista képernyére
sak, addig a nagytérségi szállítási kapcsolatokban az olyan míiholdbázisú rend­
Kilép{
Sorrend nyorntatott listája szerek jönnek számításba, amelyek helymeghatározásra (a jármüvek folyama­
Kilépés tos nyomon követésére) és kommunikációra egyaránt alkalmasak.
A föld- és a müholdbázisú rendszerek kölcsönösen kiegészíthetik egymást
(c)ToPreGaSoftware, 1995 -----------' (például úgy, hogy a földi renelszerek a regionális, a müholclas renelszerek pe­
Az aktuális járat megjelenitése dig a régión túlnyúló kapcsolatokat fogják össze), de törekvések vannak a fölcl­
és a múholdbázisú rendszerek egységes, nemzetközi szabványok szerinti in­
tegrálására is.
Az integráltjáratszerkesztési rendszerek legfontosabb alkalmazási A míí.holdbázisú, nagytérségi irányító rendszerekfontosabbjellemzői:
területei:
./ a müholcl geostacionárius pályán kering;
./ a logisztikai ellátó-elosztó központokhoz kapcsolódó közúti áruszállítási ./ a jármüvek közvetlen kapcsolatot létesíthetnek a müholdclal;
feladatok szervezése; ./ a müholcl a kijelölt föleli állomással állandó kapcsolatban van;
./ áruforgalmi központok, konténerterminálok közúti el- és felfuvarozási ./ a fuvarozó, a szállítmányozó központja a föleli állomással közvetlenül
feladatainak szervezése; kommunikálhat;
./ városi üzletek, áruházak, gyógyszertárak áruellátásának szervezése Ccity­ ./ helymeghatározó rendszer alkalmazásával nyomon követhető a jármü­
logisztikai feladatok). vek mozgása.

Az összetett, sokcélú járattervező rendszerek az operatív feladatok megoldása A müholclbázisú rendszerek Európában elterjedtebb változatai az INMARSAT
(keretjáratok összeállítása, napi ad hoc és menetrend szerinti járatok szervezé­ és az EUTELTRACS, illetve a GPS helymeghatározó rendszer.
se) mellett stratégiai célkitüzések (lnint például jármüpark-optimalizálás, új fu-

176 177
 Az INMARSAT-rendszer négy aktív müholdja 37 500 km magasságban ke­
ring geostacionárius pályán. Főbb szolgáltatásai: telefon, fax, írott médiához
való hozzáférés, fényképek továbbítása, elektronikus térképek, időjárás-előre­
jelzés, helyzetjelentés. Alkalmazási területei: tengeri és folyami hajózás, illetve
összetett (közvetett, több közlekedési alágazattai végzett) és multimodális áru­
szállítás (amikor nem lehet egy konkrét jármühöz és annak vezetőjéhez kötni
az informálási feladatokat).
Az EUTELTRACS-míiholdas közúti adatátviteli rendszer automatikus
helyzetmeghatározást tesz lehetővé egész Európában, Észak-Afrikában és a Kö­
zel-Kelet egy részén. Magyarországon 1993 óta használják a közúti fuvarozók
A rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a fuvarozók megbízható informá­
ciókkallássák el megbízóikat a szállítmány helyzetéről, állapotáról.
A GPS (Global Pasitlaning System) olyan müholdas, független navigációs
rendszer, amely bármely helymeghatározáshoz használható. A GPS-rendszert
az Egyesült Államokban fejlesztették ki. A müholdak folyamatosan sugározzák
pályaadataikat, amiből a GPS-vevő meg tudja határozni a mühold koordinátáit,
majd a vizsgált jármü helyzetét
A flottamenedzsment GPS, GSM, illetve internetes technológiára épülő kom­
munikációs és információs rendszer, amely a jármüparkot üzemeltető társaság
részére gyüjt és szalgáltat információkat a jármüvek és a rakomány állapotáról,
eseményekről, továbbá lehetőséget biztosít a jármüvek navigálás ára.
A rendszer összekapcsolt elemei (mobilegység a vezető fülkében, a szolgál­
tató központ, a felhasználó hozzáértő egysége) a következő alapszolgáltatást
nyújthatják
./ szöveges üzenetek közvetítése a jármü és irányító diszpécserközpontja
között;
./ a jármü helyzetének (150-300 m pontosságon belüli) meghatározása és
továbbítása a diszpécserközpontba;
../ a diszpécser gyors értesítése a pillanatnyi helyzetről, esetleg vészhelyzetrő l;
./ üzenetek továbbítása egyidejüle g az egész állománynak vagy egy jármü­
csoportnak
A navigáció kiegészítő egységgel biztosítható. Európa egyik legdinamikusabban fejlő­
dő logisztikai vállalkozása, a Waberer's International Zrt. például a Mio DigiWalker na­
vigációs PNA-t és a rajtuk futó iGo My way GPS navigációs szaftvert telepítette 1000 ka­
mionjába. Ez az eszköz tökéletes segítséget nyíljt a gépkocsivezetők általleggyakrabban
látogatott európai országok teljes közúti hálózatában való eligazocláshoz. Az iGO My
Way renelszeres időközönként frissíthető, így a gépkocsivezetők gyorsan tudomást
szerezhetnek az újabb építésü utakról is. A cégcsoport számára azért volt fontos ennek
a rendszernek a beszerzése, mert használatával a gépkocsivezetők gyorsabban, biz­
tonságosabban és kerülőutak nélkül érhetik el Európa ezernyi célállomását (Tranzit,
2007. április)
178
4.6 A fuvarozás és a száHítmányozás
általános szabályozása
4.61 A fuvarozás értelmezése, a fuvarozási szerződések
A fuvarozás értelmezése, a fuvardíj. A fuvarozás mások részére díjazás ellené­
ben, szerződés alapján végzett árutovábbítás. Az e tevékenységet végző vállalat
vagy magánvállalkozó a fuvarozó. Aki a szerződést köti - általában a feladó
vagy a címzett - fuvaroztatónak, az egy fuvarlevéllel fuvarozott árut pedig kül­
deménynek nevezzük A fuvarozási szerződés keretében a fuvarozó köteles
a küldeményt átvenni, a rendeltetési helyre továbbítani, és a címzettnek kiszol­
gáltatni. A fuvaroztató viszont köteles az árut megfelelő állapotban és csoma­
golásban fuvarozásra átadni és a felmerülő fuvarköltséget kifizetni.
Afuvardíj a fuvarozási tevékenység ellenértéke, a küldemény fuvarozásáért
fizetendő összeg. A fuvardíj általában kisebb, mint a fuvarköltség, mert az utób­
bi a fuvarozáshoz esetleg kapcsolódó egyéb tevékenységek (például rakodás,
mérlegelés) ellenértékét is tartalmazza.
Az úgynevezett szabadárasfuvardíjak költségkalkuláción alapulnak A fuvarozók
ilyenkor mérlegelik, hogy ajánlatuk mennyivel haladja meg a várható költségeket A kal­
kuláció elkészítéséhez elemzik a piac, a versenytársak árait, az érintett autópálya hasz­
nálati díjait. Az ajánlati díjak tömeg-, idő-, illetve km-arányosak, ele a szerzőclő felek egy­
ségdíjakat is képezhetnek Az egységelíjak vonatkozhatnak az áru jellemző egységére
(például egységrakomány), a jármíí foglalkoztatási idejére vagy a teljesítmény egyéb
jellemző egységére (például forduló) vetítve. A szabadáras fuvardíjakat alapvetően
a piaci átlagár, a kereslet-kínálat és a fuvarozás önköltsége befolyásolja .
A meghirdetettfuvardíjak adott időszakra érvényes, közzétett díjak, díjtételek alap­
ján határozhatók meg. A díjtételek egy-egy szállítási egységnek (darab) vagy tömegegy­
ségnek (tonna) bizonyos távolságra való vagy meghatározott ideig tartó fuvarozásáért
megállapított díjak. Általában meghireletett díjtételekkel fuvaroznak az európai vasúttár­
saságok és a vonalhajózási társaságok A meghirdetett díjakból a fuvarozók engeelmé­
nyeket adhatnak.
A fuvarozási szerződések. A fuvarozási szerződés a felek (a fuvarozó, a feladó
és a címzett) szabad akarataszerint jön létre, a szerződés tartalmát, alakját, for­
máját azonban jogszabályok (többek között a Polgári Törvénykönyv, Ptk) írják
elő. A fuvarozásnál általában kötelező a szerződés írásbelisége és az erre a célra
rendszeresített fuvarlevél használata.
Szerződésmódosítás keretében (utólagos rendelkezési jogával élve) a fuva­
roztató a fuvarozót a küldemény feltartóztatására, visszafuvarozására, más át­
vevőnek való kiszolgáltatására, más rendeltetési helyre fuvarozásra utasíthatja.
Szerződésmódosítás szükséges fuvarozási akadályok és kiszolgáltatási akadály
esetén is.
179
Fuvarozási akadályról akkor beszélünk, ha a küldemény valamilyen ok (például tenné­
szeti események, hatósági intézkedések miatti árufeltartóztatás) folytán nem továbbít­
ható a címzetthez.
Kiszolgáltatási akadály akkor áll fenn, ha az átvevő nem található meg, vagy megta­
gadja az áruátvételt, nem fizeti meg a ráeső költségeket, nem gondoskodik a küldemény
vám elé állításáról, a veszélyes áru kirakásának feltételeit nem biztosítja stb.
Fuvarozási keretszerződés ismétlődő feladatok megoldása esetében köthető,
amikor a felek nagyobb mennyiségű áru továbbításában állapodnak meg.
Afuvarozófelelőssége az áruért úgynevezett fokozott felelősség (szigorúbb,
mint az általános kártérítési felelősség), mert a fuvaroztató nem tudja a végzett
tevékenységet bármely pillanatban ellenőrizni vagy a fuvarozó magatartását
befolyásolni. A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől
a kiszolgálásáig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszté­
séből, sérüléséből keletkezett.
A fuvarozó az árukárok megtérítésére kötelezhető, a fuvarozási határidő túl­
lépése esetén kötbért fizet.
A fuvarozási és az adásvételi szerződés összefüggései. A helyváltoztatással (fu­
varozással) és az adásvétellel (tulajdonosváltozással) kapcsolatos szerzőclések
lényeges pontjait, konclícióit célszerű összehangolni. A tulajdonosváltozás álta­
lában megelőzi a fizikai helyváltoztatást, ele esetenként fordított helyzet is elő­
állhat.
A teljesítési hely meghatározása az adásvételi és a fuvarozási szerzőclésnek is
lényeges eleme. A fuvarozási szerzőclés szerinti teljesítési hely az a földrajzi
pont, ahol az áru továbbításával kapcsolatos kockázat az eladóról a vevőre száll
át. Ha az adásvételi szerzőclés és a fuvarozási szerzőclés is a megrendelő telep­
helyét jelöli meg teljesítési helyként, akkor úgynevezett szabályozási szinkron­
ról van szó. Vasúti fuvarozás esetén ez csak iparvágányos forgalomban valósít­
ható meg, egyébként a fuvarozás teljesítési helye a reneleltetési vasútállomás.
Afitvarparitás azt fejezi ki, hogy hol, mely földrajzi ponton száll át az áru to­
vábbításával kapcsolatos költség az eladóról a vevőre. A költség- és kockázat­
átszállás helye egy vagy két földrajzi hely is lehet (egy- vagy kétpontos paritás).
A teljesítési helyet az úgynevezett fuvarparitás és a teljesítéshelyi paritás össze­
hangolásával célszerú megjelölni.
A teljesítési határidő az adásvételi és a fuvarozási szerzőclésnek is fontos
eleme. Az adásvételi szerzőclések teljesítési határielejének betartását csak jól
szervezett (határidős) fuvarozás biztosíthatja. Az árufuvarozási késedelem
szerzőclésszegéshez vezethet az adásvételi szerzőclést illetően is.
A teljesítés módja (a fuvarozás végrehajtása) is szaros összefüggésben van
a kéttípusú szerzőclésben. Az adásvételi és a fuvarozási jogviszony szerinti tevé­
kenységek illeszkednek egymáshoz (átnyúlnak egymásba). A termelés befeje­
ző szakaszát (az elaclónál, a fuvaroztatónál) követi az árutovábbítás (fuvarozás)
180
előkészítése (csomagolás, egységrakomány-képzés, címkézés stb.), az áru­
továbbítás befejezése (az úgynevezett kiszolgáltatás) a vevő általlebonyolított
átvétel is egyben. A korszerü logisztikai renelszerekben ezeket a tevékenysége­
ket a folyamatokba beépült logisztikai szolgáltatók, szállítmányozók végez­
hetik a termelő vagy a kereskedelmi vállalkozások megbízásából.
A fuvarozás előkészítését jelentő tevékenységek a fuvaroztató (vagy megbí­
zás alapján a logisztikai szolgáltató) feladatait képezik, a fuvarozás végrehajtása
során azonban a fuvarozó döntési autonómiája érvényesül. Ebben a szakasz­
ban viszont nagy jelentőségli a fuvarozó általános tájékoztatási kötelezettsége
az áru helyzetéről, az árukárokról, a fuvarozási határielő túllépéséről, abból
a célból, hogy a fuvaroztató az információk birtokában a szükséges intézkedé­
seket megtehesse.
4.62 A szállítmányozás értelmezése, a szállítmányozási
szerződések, megbízások
A szállítmányozás értelmezése. A szállítmányozás esetén valamely szervezet
vagy személy (a szállítmányozó) más áruját általában más szállítóeszközének
segítségéve!, megfelelő térítés ellenében a címzetthez továbbítja, és közben el­
látja a címzetthez szállítás során felmerülő kiegészítő teendőket is.
A szállítmányozók tehát a szállítmányozási szerzőclés keretében, saját ne­
vükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerzőclésben
foglaltak szerint az árutovábbítást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozó­
kat (fuvarozót, rakaelót stb.), megkötik a fuvarozási és egyéb (például raktáro­
zási, csomagolási, szállítmánybiztosítási) szerzőcléseket, valamint ellátják az
árueljuttatáshoz szükséges kiegészítő teendőket.
A szállítmányozó ugyanakkor köteles:
./ a szükséges intézkedéseket a gazdaságosság és a biztonság szem előtt
tartásával úgy megtenni, hogy azok minclen esetben a megbízó érclekeit
szolgálják;
./ a megbízó utasításait követni, ha a kapott utasítás a külcleményt, mások
személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti.
A szállítmányozó bizományosként műköclik, vagyis mások küldeményének továbbítá­
sát saját nevében, ele mások (a megbízó) terhére továbbítja. Aki ilyen bizományasi fel­
aclatot lát el, annak rendelkeznie kell a szükséges szakértelemmel. A szállítmányozó az
árutovábbítás (a fuvarozás) szakértője, aki azért kapja a megbízást, hogymint szakértő
mentesítse megbízóját az áru továbbításával együtt járó feladatoktól, gondoktól.
A szállítmányozási szerződés. "Szállítmányozási szerzőclés alapján a szállítmá­
nyozó köteles valamely külclemény továbbításához szükséges fuvarozási és
181
egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, vala­
mint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni,
a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni." [Ptk. 514. §(l).]
A szállítmányozó a fuvarozást maga is elládutja, és más szállítmányozó közre­
működését is igénybe veheti, a további szállítmányozók azonban a megbízóval
nem kerüll1etnek jogviszonyba. A szállítmányozó az általa választott, más szállítmá­
nyozó tevékenységéért felel, ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére
a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvedenül felelnek a megbízónak
A szállítmányozó felelőssége a Ptk 520.§ szerint:
"l. A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben
bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabá­
lyok szerint felel.
2. A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel,
éspedig a fuvarozó módjára, ha
a) maga fuvarozta a küldeményt, vagy
b) a küldeményt mások küldeményével egyl.itt ugyanazzal a szállítóeszköz­
zel, el nem különítve (például gyüjtőforgalomban) továbbította, és a kár
ennek során keletkezett."
A szállítmányozó közvetlenül felel az általa kiválasztott más szállítmányozó te­
vékenységéért is.
A szállítmányozási megbízás. A szállítmányozási ügylet legfontosabb eleme
a szállítmányozási megbízás, amely esetenként a szállítmányozási szerződést is
helyettesítheti (a szállítmányozási szerződés ugyanis létrejöhet szóbeli megál­
lapodás alapján is).
A szállítmányozási megbízásnak minden lényeges információt tartalmaznia
kell, ami az áru továbbításához, átadásához (leszállításához) szükséges.
A szállítmányozók szakosodása. Az elmúlt években - a logisztikai szolgáltatá­
sok kihelyezésének (outsourcing) és aminőség növelésének igényével össze­
függésben - szakosodás figyelhető meg a szállítmányozás területén is.
Az útvonal szerinti szakosodás főképpen a tengeri árufuvarozásra jellem­
ző, ugyanis ilyen feladatokat csak jól szervezett, széles körű kapcsolatokkal
rendelkező szállítmányozók képesek vállalni, illetve színvonalasan megoldani.
Ezért egyes szállítmányozók Dél-Amerikára, mások Észak-Amerikára, megint
mások a Távol-Keletre stb. specializálódnak Hasonló tendencia figyelhető
meg a szárazföldi szállítmányozó i piacon, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet­
Európa és a Közel-Kelet vonadmzásában (területi szakosodás).
182
Az áruk szerinti szakosadást a szállításra, fuvarozásra kerülő áruk széles
skálája igényelte. Másfajta felkészültséget igényel az olyan áruk fuvarozása,
amelyek a helyváltoztatás során gondoskodást (kezelést) igényelnek (például
az élő állat szállítása, a hűtőfuvarozás), mint azok, amelyeknek nincs ilyen igé­
nyl.ik Különösen a veszélyes áruk továbbítása igényel speciális ismereteket.
A köz/ekedési alágazatok szerinti szakosadást a nemzed\:özi kereskedelem,
a munkamegosztás fejlődése váltotta ki. Valamennyi közlekedési alágazamál
nemzetközi egyezmények sokasága szabályazza a piacra lépés, az ott való mű­
ködés feltételeit és követelményeit. A szállítmányozók ehhez a rendszerhez iga­
zodva közlekeclési alágazatok szerint is szakosodtak, hiszen a szállítmányozők­
tól nem várható el, hogy valamennyi közlekedési alágazat valamennyi szabá­
lyát ismerjék, és minclen területen naprakész információval rendelkezzenek
4.63 A vasúti árutovábbítás és szabályozása
A vasúti árutovábbításról általában. A küldemények belföldi továbbításáról abban
az esetben beszélünk, ha azoknak mind a feladási, mincl pedig a rendeltetési helye
az ország határain belül van, egyébként nemzetközi árutovábbításról, forgalomról
van szó. A belföldi árutovábbírásra vonatkozó előírások belső jogszabályokon ala­
pulnak, de alapelveikben a nemzed\:özi előírásokhoz illeszkednek
A vasútra feladott áruk kocsirakományú vagy gyűjtőforgalomban továbbít­
hatók Kocsirakományú forgalom esetében a fuvaroztató a vasúti kocsikat kizá­
rólagos használatra (akár irányvonatos továbbításra) igényli, míg a gyüjtőárus
(darabárus) forgalom estében a kisebb tömegű árukat más fuvaroztatók árujá­
val összerakva továbbítják
A vasúti kocsikat az erre rendszeresített nyomtatványon kell megrenclelni.
A megrenelelés benyújtásának határideje a berakás tervezett idejéhez képest
szabályozott aszerint, hogy általános célú vagy különleges célú vasúti kocsiról
van-e szó.
A kocsi megrendelésben az áruval, a rendeltetéssel, a kocsik típusával, da­
rabszámával, a berakás helyével és iclőpontjával, továbbá a fizetés mócljával
kapcsolatos információkat kell megadni.
A kocsirakományú külclemények rakodási helyei:
../ a közforgalmú rakodóhelyek,
../ a bérelt rakodóterületek (szerzőclés alapján vehetők igénybe),
../ az iparvágányok (ezeket szerzőclés alapján szolgálja ki a vasút).
A kocsirakományú küldemények rakodásáról a fuvaroztatónak kell gondos­
kodnia, az áru felvétele pedig a rakodás t követően, az áru és a fuvarlevél átvéte­
lével, az átvétel igazolásával történik
183
 Afuvarlevél használata kötelező, kinyomtatott rovataival segítséget nytijt va­
lamennyi szerződéses elem azonos módon való értelmezésére, valamint a fu­
varozás szempontjából szükséges és megengedett adatok feltüntetésére a fuva­
rozási folyamat során.
A külclemény fuvarozás ra való felvételekor a vasút illetékesei ellenőrzik a fuvarlevél ada­
tait, külső vizsgálattal az áru és a csomagolás állapotát, a rakománynak a kocsikan való
elhelyezését és rögzítését. Hiányosság, pontatlanság észlelése esetén az észrevételeket
a fuvarlevélen feljegyzik, és a feladóval elismertetik (fenntartásokat jegyeznek be).
A fenntartás bejegyzésének a kiszolgáltatás folyamán is nagy jelentősége van. A fenn­
tartás nélküli átvétel a hibátlan teljesítmény elismerését jelenti, ezért ezt követően igen
nehéz a vasúttársaságokkal szemben igényt érvényesíteni, kártérítéshez jutni.
A .fuvardíj a fuvarozási teljesítmény ellenértéke. A vasút egyéb teljesítményei­
ért, szolgáltatásaiért mellékdíjak felszámolására jogosult. A fuvardíj és a mellék­
íjak együttes összege a fuvarköltség. A fuvarköltség kiszámításának szabályait,
a díjakat, illetve díjtételeket a díjszabások tartalmazzák A clíjszabások kocsira­
Immányú külclemények, valamint konténerek és egyéb kombinált fuvarozási
egységek (közúti jármú, jármúszerelvény, félpótkocsi, csereszekrény) díjszá­
mítási mócljait, clíjtételeit, díjait, a díjak kiszámítására vonatkozó szabályokat
tartalmazzák a belföleli és a nemzetközi fuvarlevéllel feladott kiHeleményekre
vonatkozóan.
A vasúttársaságok- különösen a nemzetl<:özi forgalomban- együttmlíköclnek a fuvaro­
zási feladatok végrehajtásában, a kereskedő vasutak a pályavasutaknak fizetnek a pá­
lyahasználatért, a továbbítással kapcsolatban költségeik merülnek fel, ezért közremlí­
köclésük arányában részesednek a saját díjszabásaik szerint kiszámított, összegezett és
beszedett fuvardíjbóL Ezenkívül üzletpolitikai megfontolásokból kedvező díjakat tar­
talmazó, úgynevezett közvetlen vagy köteléki díjszabásokat is kiaclhatnak.
A vasúti árutovábbítás egységes nemzetközi szabályozásának igénye már az
1900-as évek elején felmerült. Különösen fontos az azonos fuvarozási feltétel­
renelszerre és az okmányokra is kiterjeelő egységes szabályozás az egymást sín­
pályával összekötő országok esetében.
A fuvarozás feltételrendszerének azonos móclon végzett szabályozásával
nagymértékben le lehet egyszerúsíteni a fuvarozási szerzőclések megkötését
és a fuvarfeladatok végrehajtását.
A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) mincl a nemzetközi
személy, mincl pedig az árufuvarozásra kiterjeelő szabályozást tartalmazza. En­
nek B függeléke (RU/CIM), rövielen a CIM (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási
Egyezmény) a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó szabályokat foglalja ma­
gában. Alkalmazása a társult országok esetében kötelező, ha a külcleményt
olyan útvonalon adják fel, amely legalább két társult ország területét érinti.
184
A CIM alapvetően a vasút és fuvaroztatók között létrejövő fuvarozási szerzőclés tartal­
mával foglalkozik. Ilyen tartalmi kérelések például:
./ a fuvarozási szerzőclés megkötése és tartalmi kérdései;
./ a fuvarozás okmányai;
./ a fuvarozási határidők;
./ a rakodás és a fuvarozás ra való átvétel kérdései;
./ a fuvarköltség megfizetésének kérdései;
./ a vasutak egymás közötti kapcsolata, a fuvarköltség leszámolásának szabályai.
A CIM mellékleteiben külön szabályozzák a vasúti teherkocsik használatár, továbbá
a magánkocsik, a veszélyes áruk, a konténerek, a rakodólapos rakományok, az expressz­
áruk stb. fuvarozását.
A CIM esetében a csatlakozásnak a feltétele, hogy az a vonalhálózat, amelyet a szabá­
lyozott hálózati rendszerbe felvesznek, feleljen meg az egyezményben előírt feltételek­
nek. A volt szacialista országok - beleértve az ázsiai (Mongólia, Kína, Észak-Korea,
Észak-Vietnam) országokat is - a nemzetközi vasúti árufuvarozásra SZMGSZ (Nemzet­
közi Vasúti Árufuvarozási Megállapodás) címeni954-ben önálló megállapodást hoztak
létre. E szabályozásnak hazánkból csak az említett ázsiai országokba és a FÁK országai­
ba irányuló külclemények esetében van jelentősége.
A CIM.fiwarlevélnem értékpapír, nem testesíti meg az árut, annak átaelásával
nem szerezhető meg az áru tulajdonjoga.
A CIM fuvarlevél adatai között legfontosabbak:
./ a reneleltetési állomás megnevezése;
./ az átvevő neve és címe;
./ az áru megnevezése, tömege, darabszáma, elarabszámnál a csomagolása;
./ a feladó adatai;
./ a vasúti kocsi száma;
./ a fuvarlevélhez csatolt iratok felsorolása.
A fuvarlevélen utalás található a költségek (fuvardíjak, mellékclíjak, vám és
egyéb, a kiszolgáltatásig felmerülő költségek) feladó vagy címzett részéről való
megfizetésére. Fel kell tüntetni, hogy a költségeket a feladó vagy az átvevő fi­
zeti-e meg, valamint hogy a költségek mit foglalnak magukban. Egyes kül­
clemények esetében - ha a külclemény értéke nem nyújtana fedezetet a fuvar­
díjra - a vasút megkövetelheti a fuvarköltség előre való megfizetését.
A RID a veszélyes áruk vasúti fuvarozásáról szóló nemzetközi szabályzat,
amelynek előírásait a belföldi forgalomban is érvényesíteni kell.
4.64 A közúti árutovábbítás szabályozása
A közúti árutovábbítás szerződéses formái szélesebb körúek a vasúti árutováb­
bítás eseteinéL Ez azért van így, mert a közúti fuvarozási mócl az igényekhez
legjobban tud alkalmazkodni (itt minclen feladat egyedi, a forgalom háztól há-
185
zig jellegű). Az árutovábbírásra kötött szerződések eltérő típusúak, és ezeknél
eltérően alakulnak a felek feladatai, a határidők, a felelősség, a kártérítés és
a felmerülő költségek is.
A közúti árutovábbítási szerződések típusai:
../ a fuvarozási szerződések;
../ a szállítmányozási jellegű szerződések;
../ a darabáru-fuvarozási szerződések;
../ gépjármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződések;
../ gépjárműbérleti szerződések.
A közúti árujiwarozási szerződés általános tartalma alapján a fuvarozó a külde­
ményt a fuvaroztatótól átveszi, a rendeltetési helyre továbbítja, és ott a címzettnek
kiszolgáltatja. A fuvarozáshoz járulékos tevékenységek (például raktározás, cso­
magolás, mérlegelés) kapcsolódhatnak. A küldeményekre vonatkozóan őrzési
kötelezettség terheli a fuvarozót, a bekövetkezett kárért fokozott felelősséggel tar­
tozik. A fuvarozó a fuvarozási határidőért is felelős. Ez a szerződéses forma a kocsi­
rakományú fuvarozásra jellemző, a fuvaroztató teljes gépjármű kiállítását kéri.
A közúti ánifuvarozáshoz kapcsolódó szállítmányozási tevékenységekre
a szállítmányozás szabályai vonatkoznak. Ilyen jellegű tevékenységek a házhoz
szállítás, az árugyüjtés és -terítés, továbbá az állomási szállítmányozás.
A házhoz szállítás leggyakoribb változata az, amikor a megbízó valamilyen tartós fo­
gyasztási cikketvásárol, és a számlát a fuvarozó (szállítmányozó) helyi kirendeltségének
adja át azzal, hogy az árut vegye át, és címére fuvarozza házhoz.
Az árugyííjtés és -terítés keretében a fuvarozó az árut kijelölt feladóhelyekl"ől gyűjti
be, illetve kijelölt címekre továbbítja. A terítés és gyüjtés össze is kapcsolódhat, például
az áruterítést követő göngyölegbegyüjtés révén.
Állomási szállítmányozást akkor végez a közúti fuvarozó, ha az árut vasútállomáson,
repülőtéren, kikötőben a fuvaroztató nevében a vasúttól (a légi vagy vízi fuvarozó válla­
lattól) átveszi, illetve részükre továbbítás céljából átadja.
A darabárufuvarozás eseténnem gépjárművet rendel a fuvaroztató (a külde­
mény saját tömege ezt feleslegessé teszi), hanem a megadott tömeg- és méret­
határokon belüli áruját darabárus járatra adja fel. Ebben az esetben a fuvarozás
útvonalát és eszközét a fuvarozó határozza meg, a fel- és lerakás a fuvarozó fel­
adata. A darabárus (gyüjtőárus) forgalomban gyakran konténereket használ­
nak a gyújtópontok közötti továbbításhoz.
Élő állatok, ömlesztett és más áruval össze nem rakható áruk ebben a rend­
szerbennem továbbíthatók.
A darabáru-fuvarozásra kötött szerződés alapján a fuvarozó a küldeményt
általában a fuvaroztató által megjelölt helyen átveszi (saját szervezésében, gyüj­
tőforgalomban), a rendeltetési helyre továbbítja, és ott a címzettnek átadja.
A rendszer működtetéséhez gyűjtőraktárakra és menetrendekre van szükség.
186
A gépjármü rendelkezésre bocsátása esetében az üzemben tartó meghatá­
rozott számú, típusú, felszereltségű és teherbírású gépjármü kiállítására vállal­
kozik, a megrendelő kívánságának megfelelően. Ebben az esetben az üzem­
ben tartó gépkocsi vezetője nem veszi át az árut, a fuvarozást a megrenelelő
szervezi, és az árut is a megrenelelő őrzi. A gépjármű rendelkezésre bocsátásá­
ra vonatkozó szerződés kívül esik a fuvarozás körén, ezért a Ptk.-nak a vállalko­
zásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A gépjármübérlet jellegzetessége, hogy meghatározott forgalmi rendszám ú
gépjárművet kell gépkocsivezető nélkül a bérlő számára használatba adni.
A bérlő viseli az üzemeltetéssei kapcsolatos költségeket, a bérbeadó viseli
a gépjármü közterhei t.
A közúti árutovábbítás fuvarokmányai. A belföldi közúti árutovábbításta Ptk.
alapján készült Közúti Árutovábbítási Szerzőclések (KÁSZ) címet viselő kor­
mányrendelet szabályozza. A KÁSZ a Ptk.-ban található rendelkezésekhez csak
a szükséges kiegészítéseket adja meg, továbbá azokat a szabályokat tartalmaz­
za, amelyeknél a Ptk. rendelkezései eltérési lehetőséget biztosítanak.
A KÁSZ a fuvarozás, a gépjármü rendelkezésre bocsátása és a gépjárműbér­
let kérdéseit egyazon rendelet keretében szabályozza. A közúti árutovábbítási
szerződések közüla fuvarozási szerzőclések a leggyakoribbak
A KÁSZ szerint eseti szerzőclések eseténnem kötelező, és általában nem is
szükséges a szerződés írásba foglalása, kötelező ugyanis a fuvarlevél használa­
ta, a fuvarlevél pedig bizonyítja a szerződés létrejöttét. A fuvarlevél ajánlott
mintáját a KÁSZ melléklete tartalmazza.
A gépjármííluvarlevél kötelező tartalmi elemei:
../ a felek megnevezése, címe, adószáma;
../ az árura vonatkozó adatok (megnevezése, mennyisége, tömege, csomagolása, ve­
szélyes áruk esetén besorolása);
../ az áru átvételének és kiszolgálásának helye és ideje;
../ a fuvardíjra, a fizetés idejére és módjára vonatkozó megállapodás.
A felsoroltakon kívül egyéb adatok is feltüntethetők a fuvarlevélben részben az erre
szolgáló ravatok felhasználásával, részben más választott formában. A gépjármü-fuvar­
levélre formai követelmények nincsenek, ezért a kötelező tartalmi elemeket bármilyen
formamellett lehet rögzíteni.
A formai kötöttség hiánya azonbannem korlátozza a fuvarozót abban, hogy a fuvaro­
zással kapcsolatos észrevételeit, fenntartásait ne rögzítse a megbízóval egyetértésben
használt fuvarlevél-változaton.
A közúti árutovábbítás fuvardíjai. A közúti árutovábbításjiwardijai a fuvarozta­
tó és a fuvarozó megállapodásán alapulnak. Nincsenek sem belföldön, sem nem­
zetközileg meghirdetett egységes clíjszabások. A fuvardíjakat a fuvarozó tényle­
gesen felmerülő költségei és a minclenkori piaci viszonyok határozzák meg.
187
 A díjszámítás módjában ugyan a felek állapodnak meg, mégis célszerü azo­
kat- többek között tartalmuk egyértelmüvé tétele érdekében - meghatározni.
A szabad árak következménye, hogy a díjmegállapodások a szerződések
fontos részei, hiszen az ajánlatokban szereplő díjak a piaci helyzet, a fuvarozta­
ták igényei - különösen nagy mennyiségü fuvarozásra felkínált áru esetében -
az áralku során jelentősen módosulhatnak.
A nemzetközi közúti árufuvarozásra a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szer­
ződésről szóló egyezmény (CMR) tartalmaz előírásokat, ha a fuvarozás két
ország közötti árutovábbírásra vonatkozik, és azok közüllegalább az egyik csat­
lakozott az egyezményhez.
A CMR Egyezmény a fuvarozási szerződésekből keletkező jogviszonyokat
egységesíti, és az ENSZ keretében (az IRU: Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egy­
let közremüködésével) jött létre.
A CMR szabályozás kiterjed:
./ a szerződéskötés alaki és tartalmi kérdéseire;
./ az áru átvételével és kiszolgáltatásával kapcsolatos felelősség kérdéseire;
./ az áru elveszésével, sérülésével és késedelmes kiszolgáltatásával kapcso-
latos felelősségre és kártérítésre.
A közúti árufuvarozásra felvett küldeményekre akkor is a CMR előírásai érvé­
nyesek, ha útközben kombinált fuvarozás keretében vasúton (Ro-La) továbbít­
ják a gépkocsit
A CMRfuvarlevél példányszámát az egyezmény három eredeti, nevesített
példányban határozza meg. E példányok eltérő színnyomata segíti a példá­
nyok kezelését, megfelelő helyre juttatását
A CRM fuvarlevél fontosabb kötelező tartalmi elemei:
../ a feladó neve és címe;
../ a fuvarozó neve és címe;
../ a címzettre vonatkozó adatok;
../ az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, tömeg, csomagolás, darabszám,
sorszám stb.);
../ a fuvarozással kapcsolatos költségek
A nem kötelező elemek között szerepel: külön megállapodásra utalás, a rakodás elvál­
lalása, az utánvét összege, a fuvarozási határidő, a fuvarozónak átaelott okmányok meg­
nevezése, valamint a fuvarozással kapcsolatos fuvarozó i fenntartások.
Az ADR (Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megálla­
podás) a gyúlékony, a robbanékony, a fertőzésveszélyes, az undorkeltő stb.
áruk fuvarozását szabályozza, és ez hazánkban is belső joggá vált, a belföldi és
nemzed<:özi forgalomban egyaránt használa tos.
188
Az ADR magyar nyelven három kötetben jelent meg.
Az I. kötet a megállapoelás alapszövegét tartalmazza, továbbá az A melléldet első és má­
sodik részét (az alapvető fogalmi meghatározásokat, előírásokat és a veszélyes anyagok
különböző osztályaira vonatkozó rendelkezések felsorolását).
A II. kötet az Amelléklet függelékeit tartalmazza (Al...A9 osztály; például l. osztály:
robbanó anyagok és tárgyak ... 7. osztály: raclioaktív anyagok).
A III. kötet az ADR B mellékletét és függelékeit foglalja magában. Ezek a fuvarozásra
és a fuvareszközökre vonatkozó rendelkezések (a jármű felszerelésére, közúti forgalma,
rakodása, tartózkodása közutakon és lakott területeken stb.).
A vámegyezmények létrehozásának közös célja, hogy egyszerre biztosítsák
a gyors határátmenetet és a vámbevételekhez való garantált hozzájutást
A TIR Egyezmény célja, hogy a közúti jármúvel végzett nemzetközi árufuva­
rozás során a határátmeneteken az áruk megszemlélése melletti áthaladást te­
gye lehetővé úgy, hogy a vámellenőrzést az indításkor és a rendeltetési helyen
kelljen elvégezni anélkül, hogy a közbenső határátmeneteknél a vámdíjakat és
illetékeket letétbe kellene helyezni. TIR Egyezmény szerinti fuvarozást olyan
jármüvel (jármüszerelvénnyel, konténerre!) lehet végezni, amelyek e rendszer
keretében való használhatóságát jóváhagyták, és erről tanúsítványt adtak ki. Az
ilyen jármü elejére és hátuljára TIR feliratú táblát helyeznek.
Részletes műszaki előírások határozzák meg a TIR-rendszerben fuvarozásra alkalmassá
nyilvánítás feltételeit. Az előírások a raktérszerkezetének kialakítására, összeszerelésé­
re vonatkozó követelményeket tartalmazzák azzal a céllal, hogy a vámzárrallezárt rész­
ből árut kivenni vagy oda betenni, látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsé­
rülése nélkül ne lehessen.
A TIR Egyezmény szerint minősített jármüvek kaphatnak TIR- igazolványt.
A T/R-igazolvány egyetlen útra érvényes. Az árukat a TIR-igazolvánnyal együtt
be kell mutatni az indítási vámhivatalnáL A közbenső vámhivataloknál általá­
ban elfogadják a vámzárat, ez azonban nem zárja ki a vámellenőrzésre vonat­
kozó jogosultságukat
Hazánkban a Magyarországi Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) adhat ki TIR-iga­
zolványt, és vállalhat kezességet. Minden TIR-igazolvány az Egyesület 50 ezer dollárnak
megfelelő garanciavállalását is tartalmazza .
A garanciavállaló egyesületek, szervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a TIR­
eljárással kapcsolatos szabálytalanság esetében megfizetik a vámokat és illetékeket,
azok esetleges késedelmi kamatokkal növelt összegét, amelyet az érintett ország törvé­
nyei szerii1t ilyenkor ki kellene fizetni.
A Tranzit Egyezmény (egységes árutovábbítási egyezmény) az EU-országok
közötti, valamint az EU- és EFTA-országok közötti áruforgalom gyorsítását szol­
gálja. A TIR Egyezményhez képest is le kívánja egyszerüsíteni és meg akarja
gyorsítani a határátlépést
189
 Az Egyezmény a csatlakozott országok közötti árutovábbítást úgy minősíti, mint a Kö­
zösségen belüli árufuvarozás t, okmányainak azonban meg kell egyeznie az Egyezmény
mellékletében foglalt T1 vagy T2 eljárás szerinti okmánnyal.
A Tl eljárást lehet alkalmazni a Közösség és az Egyezményhez csatlakozott EFTA tag­
országai közötti árufuvarozás esetében, míg a T2 eljárás a Közösségen belüli közösségi
áruk fuvarozása esetében alkalmazható.
A Tranzit Egyezmény garanciarendszere is különbözik a TIR-étől. A TIR-eljárás­
ban egy szervezet a garancia vállalája (MKFE, IRU), a Tranzit Egyezményben
bankok vagy megfelelő banki háttérrel rendelkező jogi vagy természetes sze­
mélyek vállalhatnak garanciát.
Az ATA Egyezmény lehetővé teszi, hogy a nemzeti vámokmányok helyett az
úgynevezett ATA-igazolványt fogadják el határátlépés esetében.
A hazai szabályok szerint a következő áruk kezelhetők ideiglenes behozatal­
ban az ATA Egyezmény keretében:
./ kiállításon, vásárokon stb. bemutatásra kerülő áruk;
./ munkaeszközök (például hangszerek);
./ áruminták és kipróbálásra kerülő áruk.
AzATA-igazolványokat a kereskedelmi kamarák adják ki, és legfeljebb egy évig ér­
vényese!<:. A kibocsátó kamara az általa kiadottATA-igazolványokra garanciát vállal.
Ha az árut a határárlépést követő egy éven belül nem viszik ki az országból, a vámel­
járást lefolytatják.
4.65 A nemzetközi
árutovábbításban alkalmazott fontosabb paritások
A paritás (azonosítás) általánosságban azt a kritikus pontot jelöli, ahol meg­
történik az okmányok cseréje, illetve ahol a kockázat és a költségek viselése
átkerül az eladóról a vevőre.
A teljesítéshelyi paritás az a kritikus (földrajzi) hely, ahol az áru feletti ren­
delkezés joga, az áru tulajdonjoga és az ezzel egyiitt járó kockázat az eladóról
a vevőre száll át.
Ajuvmparitás az a kritikus (földrajzi) pont, ameddig az eladót, és amelytől
a vevőt terheli a fuvarozással kapcsolatos költség és kockázat.
Egypontos paritásról beszélünk, ha a teljesítéshelyi paritás és a fuvarparitás
azonos földrajzi pontra esik. A kétpontos paritás esetén más földrajzi pontra
esik a fuvarozási és más földrajzi pontra a teljesítéshelyi paritás.
A kritikus pontok, földrajzi helyek közlekedési alágazatonként eltérőek le­
hetnek. A hajózásnál értelmezhető kritikus pont lehet például a hajó oldala,
a hajó fedélzete, a rakpart. A közúti és a vasúti közlekedési alágazatoknál például
a raktér, a vámkezelés helye, az államhatár, a vevő vagy az eladó telephelye.
190
A különböző - kereskedelmi, fuvarozási kapcsolatokban - egyiittmüködő
országok, államok belső kereskedelmi szokásai eltérőek lehetnek. A nem­
zetközi kereskedelemben, árufuvarozásban keletkező értelmezési problémák
kiküszöbölésére a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara már 1936-ban megha­
tározta (1990-ben bővítette) a számításba vehető legfontosabb paritásokat
Ezeket International Commercial Terms (röviden INCOTERMS) Kiadványában
közread ta.
Az INCOTERMS klauzulák célja, hogy a nemzetközi kereskedelmi, fuvaro­
zási szerződésekben egyértelmüvé tegyék az eladók és a vevők felelősségét.
Az INCOTERMS szabályozza:
./ az eladó és a vevő fő kötelezettségeit;
./ az áru leszállításával kapcsolatos költségek megoszlását;
./ a kárveszély átszállásának helyét és móclját;
./ a szerzőclés teljesítésével összefüggő egyéb kötelezettségeket (például
okmánybeszerzés, értesítés).
A klauzulák betükódokkal jelölik a paritás i pontokat, helyeket. Ezek közül csak
a legfontosabbakat emeljük ki.
A vasúti és a közúti fuvarozás főbb paritásainak kódjai a következők szerint ér­
telmezendők.
EXW (Ex Works, ab Werk)paritás: az okmányokat az eladó a telephelyén
adja át a vevőnek, a költség és a kockázata telephelytől a vevőt terheli.
FCA- (Free Carrier)paritás: a kockázat és a költség az elaelót az áru átadá­
sául szolgáló raktárig (üzemi raktár, speditőrraktár, közraktár) terheli. Az eladó
az okmányok egy részét a kilépő, a többi részét a reneleltetési vámhivatalnál
adja át a vevőnek.
CPT- (Carrige paid to......) paritás: a költségek az elaelót a címzett telephe­
lyéig terhelik, és itt adják át az okmányokat is. A kockázat (szükség szerint a biz­
tosítás díja) a vevőt terheli az árunak közlekeclési eszközre való felrakásátóL
ClP- (Carrige and insurance paid to......) paritás: a költségek, a biztosítás és
a kockázat díja fizetve a feladási és a rendeltetési hely között, a szerződésben
megállapított pontig (például valamely közbenső vasútállomásig). A feladás
bérmentesítve, vagyis a megaelott pontig a feladót terheli a költség. Az okmá­
nyok a címzett telephelyén kerülnek a vevőhöz.
DAF- (Delivered adji·ointer) paritás: mind a költség, mincl a kockázat az el­
adót a szerződésben meghatározott határátkelőhelyig terheli. Részben a hatá­
ron, részben a reneleltetési vámhivatalnál kerül sor az okmányok átadására.
DDU- (Delivered duty unpaid) és a DDP- (Delivered duty paíd) paritás:
mindkét paritás esetében az elaelót a vevő telephelyéig terheli a kockázat, ille­
tőleg a költségek viselése és az okmányok átadása. A DDU-paritás a ki.ildemény
191
leszállítását vámkezeletlenül, míg a DDP-paritás vámkezelten tartalmazza. Ez
utóbbi esetben a vámkezelés, illetve annak költségei is az elaelót terhelik
A szállítmányozó megbízása általában nem a kritikus pontig, hanem a fel­
adás helyétől a rendeltetési helyig történő továbbításra terjed ki. Ezért a szállít­
mányozónak mind a teljesítéshelyi, mincl a fuvarparirást ismernie kell. A külde­
mény továbbítása során a tulajdonoshoz kötőelő intézkedések megtétele ércle­
kében a paritás szerinti rendelkezésre jogosulttól tud utasítást kérni.
A hajózás (a tengeri és a belvízi fuvarozás) főbb paritásai közül hármat
emelünk ki.
FAS- (Free alongside ship)paritás: az okmány, a kockázat és a költség a hajó
külső oldalán értelmezett kritikus ponton megy át az eladótól a vevőre.
FOB- (Free on board)paritás: a kockázat és a költség a hajó fedélzetére tör­
ténő berakással, mint kritikus ponton kerül át az eladóról a vevőre.
CFR- (Cost and.freight) paritás: az okmányok a hajó fedélzetéig, míg a költ­
ségek a rendeltetési kikötőig terhelik az elaelót A kockázat, vagyis az árukár,
illetőleg a biztosítás költsége azonban a vevőt terheli a teljes hajóút során.
5. FEJEZET
A készletezés-raktározás
menedzsmentje
5.l A készletezés általános kérdései
5. l A készletek értelmezése, a készletezés általános fogalmai
A készletezés, a készletek értelmezése. A készletezés a kitermelőhelytől a gyár­
tásan keresztül a fogyasztóhelyig terjedő teljes anyagáramlási folyamat (logisz­
tikai lánc) része. A készletezés igénye abból adódik, hogy a termelési (gyártási)
és a forgalmi szféra egyes fázisai (például a gyártás és a felhasználás/fogyasztás,
az egyes gyártási részfolyamatok) nem illeszthetők kellő pontossággal egymás­
hoz. Különösen jól érzékelhetők a termelési és a fogyasztási intenzitások idő­
beni eltérései a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ipari termékek előállítá­
sa és e termékek fogyasztása területén.
Ilyen esetekben az illesztési pontokon az anyagáramlás megszakad, ideigle­
nesennem áramló anyagok, áruk (készletek) képződnek Készletek képzése
természetesen szándékos is lehet, például nemzetgazdasági, biztonsági, speku­
lációs stb. célok érdekében.
A készletek tehát olyan anyagi javak, amelyeket egyszervezet (termelő­
vagy szolgáltatóvállalat, kereskedő stb.) azérthalmoz fel, hogya:.jövőben
(alkalmas időpontban) azokat az igényelt intenzitásoknak megfelelően
felhasználja (mozgásba hozza).
Számviteli megfogalmazás szerint a készletek a vállalkozás tevékenységét közvetlen
szolgáló anyagi eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek
részt, nem tartósan szalgálják a vállalkozás érdekeit, egy éven belül felhasználásra, átala­
kításra vagy értékesítésre kerülnek.
A termelési szférához kapcsolódó (anyag-, alkatrész-, részegység-) készleteket
termelési (gyártási) készleteknek nevezzük Ezeket a készleteket rendszerint
az úgynevezett függő keresletlí anyagok, alkatrészek képezik, amelyeknek
193
a szükséglete - a végtermék iránti igények ismeretében -viszonylag nagy pon­
tossággal meghatározható. A számítástechnika fejlődésével párhuzamosan
ugyanis olyan anyagszükséglet-tervező rendszereket (például MRP) fejlesztet­
tek ki, amelyek a termelési szféra egyes területein már lehetővé teszik az egyes
fázisok optimális illesztését, az anyagszükséglet pontos meghatározását.
A forgalmi szféra készleteit zömében a független keresletü (a piac oldaláról
jelentkező, sztochasztikus igényfolyamatú) termékek képezik; ezek célja a ke­
reslet és a kínálat összehangolása.
A függő kereslethez kapcsolódó készletek nagyságát rendszerint megbíz­
hatósági készletezési modellekkel, a független keresletü termékek készleteit
költségmodellekkel határozzák meg. Ez utóbbi esetben a szervezet annyi kész­
letet köt le, amennyi az anyagi áramlás zavartalan fenntartását a legalacsonyabb
költségszimen képes biztosítaní.
A készletezéssei kapcsolatos vállalati célok. Mindazokon a helyeken tehát, ahol
az anyag(áru)áramlatok térben vagy időben megszakadnak, készletek képződ­
nek. A készletek növelik a termelési, értékesítési átfutási időket, jelentős tőkét
kötnek le, kezelésük, táralásuk nagy ráfordítással jár.
A készletez.ést ugyanakkor értéknövelőnek kell tekintenünk, mert a részfo­
lyamatok célszerú összekapcsolását, a teljes folyamatzavarmentes müködé­
sét segítik elő. A készletezéssei kapcsolatos vállalati c:élok, stratégiák kialakí­
tásakor elsősorban a kiszolgálási színvonal és a készletezés, illetve a készlet­
kéntlekötött tőke közöttkell a kívánatos összhangot megteremteni.
A kiszolgálási színvonalmérésének, értékelésének számos összetevője van
(vö. 2. fejezet) van. A készletek oldaláról közelítve a megfelelő készlet megfele­
lő időben való rendelkezésre állása a legfontosabb színvonalmutató.
A termelési folyamatok esetében ez a megelőző fázisok termékeiből (alkat­
részekből, részegységekből) eredő, az adott fázishoz kapcsolódó (müveletkö­
zi, beszállítói) készletek rendelkezésre állásának igényében nyilvánul meg. Az
eredményesség itt a termelésellátás kiszolgálási színvonalával értékelhető.
A korszerü termelésszervezési eljárások, elvek (példáulJIT-elv) alkalmazásával
esetenként csökkentl1ető, vagy akár meg is szüntethető a termelési fázisok kö­
zötti készletigény, de a termelési anyagok jelentős részéből továbbra is készle­
tet kell képezni.
A késztermékek iránti külső (független) kereslet legjobb kielégítése általá­
nos vállalati célként fogalmazható meg. A sztochasztikus folyamatokkalleírha­
tó (modellezhető) igények azonban csak készletre termeléssei (push-típus)
194
elégítheták ki. A készletek nagysága itt a vevők kiszolgálási színvonalának
egyik, ellentmondásoktól sem mentes, befolyásoló tényezője.
A készletek növelésével ugyanis a kiszolgálási színvonal növelhető, de a ter­
méket egyre nagyobb készletezési költség terheli. A vállalatnak tehát olyan
kiszolgálási színvonalat kell meghatároznia, amely kielégíti a fogyaszták elvárá­
sait (a konkurens vállalatokkal felveszi a versenyt), de az adott "termékre ra­
kodott" készletezési költség nem csökkenti a piaci részesedést.
A készletezés elvi lefolyása, alapfogalmak A készletezés elvi lefolyásának érzé­
keltetésére a készletfeltöltés-készletfogyás folyamatának lépcsős függvényét
folytonos függvényként kezeljük. Tekintsünk meg egy olyan készletezési cso­
mópontot, ahol a feltöltést egyszerre nagyobb egységben végzik, a készletfo­
gyás pedig kis egységekben valósul meg (például alkatrészek heti egyszeri
beszállítása futószalagszerü szerelést végző üzembe). A készletváltozás elvi le­
folyását ekkor az 5.1 ábra szemlélteti.
5.1 ábra. A készletezés elvi lefolyása
Q
A készletváltozással kapcsolatosfőbb jellemzők a következők szerint értelme­
zendők:
a) a rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt mennyiség
(például db);
b) a biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség (például darabban),
amely az igény (kereslet) véletlen ingadozásaimellett is kellő biztonságú keres­
let-kielégítést tesz lehetővé;
195
 c) a maximális készlet (Qmax) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet
összege: Qmm• = q + Qb;
d) a minimális készlet CQmin), amely alá készletszint- normális müködés mel­
lett - nem csökkenhet Cesetenként a biztonsági készlettel azonos nagyságú);
e) a rendelési készlet (Q,) vagy rendelési pont az a készletszint, melynek el­
érésekor meg kell rendelni a következő tételt (szállítmányt). Ez egyrészt a biz­
tonsági készletet, másrészt az utánpótlási idő alatti szükségletet foglalja magá­
ban. Ezt a készletet szokás jelentésköteles készletnek vagy jelzőkészletnek is
nevezni;
f) készletezési ciklusidő (t) vagy periódusidő a két beérkezés között eltelt
idő (például napban kifejezve);
g) az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt
idő (például napban kifejezve). Ez az időköz a gyakorlatban megegyezik
a megrendelési idővel.
5.12 A készletek csoportosítása, a készletezési költségek
A készletek csoportosítása. A készletek (függetlenül attól, hogy vásárolt vagy
saját termelésü készletek) funkcionális szempontból négy csoportba sorolhatók:
l. ajelkészülési (anticipált) késztetet az előre jelzett keresletváltozások, idény­
szerüségi hullámok (például üdítőitalok esetében) vagy beszerzési költ­
ségváltozások (például energiahordozák esetében) figyelembevételével,
a vállalati célokhoz igazodva képezik. E (stratégiai jellegü) készletek nagy­
ságának meghatározása nagy körültekintést kíván, és képzése mindig koc­
kázattal jár.
2. a cikluskészlet a rendelési tételnagyságokkal azonosítható, és a két beérke­
zés közötti szükségletet hivatott kielégíteni.
3. a biztonsági vagyjluktuációs készletelJ egyrészt a fogyasztók, felhasználők
átlagostól eltérő, előre számítottnál nagyobb igényeinek kielégítését, más­
részt az utánpótlások esetleges zavara (a tervezettnél hosszabb utánpótlási
idők) esetén az átmeneti hiányok kiküszöbölését teszik lehetővé.
4. a szállítási (vagy úton lévő, mozgó) készleteket a térben kiterjedt ellátási-el­
osztási hálózatokban mozgásban levő javak alkotják. Az alkatrészeket, rész­
egységeket gyakran több száz, esetenként több ezer kilométer távolságra
kell szállítani a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére. A nemzetközi szako­
sodás miatt a szállítás több napot, esetleg több hetet (például Dél-Koreából
Magyarországra szállított televízió-alkatrészek vagy Japánból szállított autó-
196
motorok esetében) is igénybe vehet. A szállítási készleteket a tőkelekötés
mellett további járulékos (például biztosítási, kezelési) költségek is terhelik.
A készletezési költségek a rendelési, a készlettartási és a készlethiány miatti
költségekből tevődnek össze.
A rendelési (előkészítési, utánpótlási) költségek a rendelések feladásához
kapcsolódó költségeket tartalmazzák, függetlenül attól, hogy külső vagy belső
megrendelésről van szó.
Külső megrendelés esetében például a rendelésfeladás előkészítésének, a beszállíták­
kal való kommunikációnak, a tételleszállításával kapcsolatos csomagalások vagy az
(egyszer használa tos, úgynevezett eldobható) egységrakomány-képző eszközök költsé­
geit foglalják magukban.
Belső (vállalaton belüli) megrendelések (igénylések) esetében többek között a ren­
delés előkészítésének, nyilvántartásának, nyomon követésének költségeivel, továbbá
a gépek (munkahelyek) átállításának, az előkészületi-befejezési múveletek végzésének
költségeivel kell számolni.
A készlettartási költségek a készletek fizikai létéből, kezeléséből származtatha­
ták Magukban foglalják a tőkelekötés, a károsodás, az erkölcsi kopás, a biztosí­
tás, a természetes fogyásból (káló), az eltulajdonításból eredő, és nem utolsó­
sorban a raktározási költségeket
A készlethiányköltségek (veszteségek) akkor merülnek fel, ha a megrende­
lés nem, vagy csak részben teljesíthető. Pótolható hiány esetében (amikor
a megrendelő korlátozott ideig hajlandó várni a rendelt tételleszállítására) álta­
lában kisebb a hiányköltség, mint akkor, ha a vásárló nem vár, hanem lemondja
a megrendelést. Az utóbbi esetben ugyanis további veszteségek származhat­
nak abból, ha a vásárló a kialakult kedvezőtlen helyzet, hírnév (goodwill)­
vesztés miatt a jövőben a versenytársaktól rendel.
A készlethiányköltségek- sajátos beágyazottságuk miatt- nehezen számít­
hatók, rendszerint csak becsülhetők.
5.2 Készletezési mechanizmusok,
készletezési modellek
5.21 A készletezési mechanizmusok áttekintése, működése
A készletezési mechanizmusokról általában. A készletezési folyamat készlet­
idő diagramban ábrázolható (5.1 ábra). A folyamat a rendelési döntésekkel
befolyásolható, amikor is arra kell választ adni, hogy mikor és mennyit rendel­
jünk ahhoz, hogy az ellátás zavartalanságát biztosítani tudjuk. A rendelési dön-
197
tések a készletezési mechanizmusokon keresztül, a készletezési mactellek se­ 5.2 ábra. A készletszintváltozás különbözö készletszintezési mechanizmusok esetén
(a) [t,Qma,J stratégia; (b) [Qmin•q] stratégia; (c) [Qmin.Oma,J stratégia
gítségéve! érvényesíthetők.

A készletezési mechanizmusok alapváltozata i:

./ rögzített időközönként, rögzített tételnagyság (állandó ütem);

./ rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltés;
./ meghatározott (minimális) készletszint elérésekor rögzített tételnagyság;
./ meghatározott készletszint elérésekor legnagyobb készletszintre való fel-
töltés.

A készletezési modellek három nagy csoportba sorolhatók:

./ költségala pú sztochasztikus modellek;

./ költségala pú determinisztikus modellek;
./ megbízhatósági modellek.

A készletezési mechanizmus és mactell együttesek bonyolult készletezés i rend­

szereket alkotnak, amelyek a készletszabályozási rendszerbe építve látják el fel­
adatukat (lásd 5.23 alfejezet).

A készletezési mechanizmusok alapváltozatainak működése. Az állandó üte­

m ü mechanizmus (vagy [t,q] stratégia) jellemzője, hogy egyenlő időközön­
ként (t) egyenlő nagyságú tételek (q) érkeznek (lefolyását lásd az 5.1 ábrán). Ez
a mechanizmus determinisztikus folyamatot feltételez, ezért a gyakorlatban rit­
kán alkalmazható.
A rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre valófeltöltési mecha­
nizmus (vagy [t,Qmaxl stratégia) alkalmazása esetén olyan mennyiségre szóló
megrendeléseket kell feladni, hogy a beérkezést követően a készlet a maximá­
lis szintet érje el (5.2a ábra).
A rendelést a t" - tP időpontban kell feladni, az utánpótlási idő (tp) alatti szük­
ségletet pedig meg kell becsülni. E mechanizmus előnye, hogy nem igényel
folyamatos készletszint-ellenőrzést, és a rendelési munkák ütemezhetők. Hát­
rányként említhető, hogy eltérő nagyságúak a rendelési tételek, és azokat min­
den ciklusban újra kell számítani. Alkalmazása akkor indokolt, ha az output­ E mechanizmus alkalmazásakor a készletszintfigyelés folyamatos, ezért a ke­
igény kevésbé ingadozik. resletingadozásból eredő készlethiány esélye minimálisra csökkenthető.
A meghatározott (minimális) késztetszint elérésekor rögzített tételnagyságú A meghatározott késztetszint elérésekor a legnagyobb készletszintre valófel­
megrendeléssel míiködő mechanizmus (vagy [Qmimql stratégia) lényege, hogy töltés mechanizmusa (vagy [QnlimQmaxl stratégia) alkalmazásakor a rendelési
ha a készlet Qmin értékre csökken, egy előre meghatározott q mennyiségre meg­ készlet CQr), a rendelési pont elérésekor olyan nagyságú rendelést kell feladni
rendelést kell feladni (5.2b ábra). A minimális készletnek fedeznie kell az után­ - figyelembe véve az utánpótlási idő alatti becsült vagy számított szükségletet
pótlási idő alatti szükségletet. is- amelynek beérkezésekor a készlet a maximális szintet eléri (5.2c ábra). Ezt

198 199
a mechanizmust szakták kétraktáros megoldásnak is nevezni, mert a minimális 5.3 ábra. A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idö
determinisztikus jellege esetén
készletmennyiség független (második) raktárban is tárolható.
Ez a mechanizmus is folyamatos készletfigyelést igényel, és az egyes meg­
rendelések volumene csak annyiban különbözik, amennyiben eltérő az után­
pótlási idő alatti becsült vagy számított szükséglet. Előnyeként említhető, hogy
a rendelés időpontja az igények alakulásával összefüggésben valósítl1ató meg,
és a legnagyobb készletszint behatárolt.

Afolyamatos készlefftgyelés a [Qrnimql és a [Qmin,Qrnaxl stratégiák alkalmazásának elen­

gedhetetlen feltétele; a döntéshozónak ugyanis tudnia kell, hogy milyen készletszint el­
érésekor adja fel a rendelést ahhoz, hogy a hiány nagy valószínűséggel elkerülhető le­
gyen. Ez a készletszint [Qmin,Qr] az utánpótlási idők és az igények jellemzőinek (például
átlagok, szórások) ismeretében, statisztikai módszerekkel határozható meg. Ezért eze­
ket a mechanizmusokat, stratégiákat statisztikai rendelésiszint (re01·der level, ROL)
vagy rendelési pont (reorder point, ROP) módszerként is szakták emlegetni.

A minimális és a rendelési készletszint, továbbá a biztonsági készlet megha­

tározására különböző modellek alkalmazhatók attól függően, hogy az után­
pótlási idő és az igényfolyamat milyen eloszlás szerint változik (lásd az 5.22
alatti példát).

A készlettartási költség:
5.22Jellegzetes készletezési modellek

A költségala pú determinisztikus modellek a szükséglet és az utánpótlási idő

K1 = k1 • i· T Ft,

(rendelési átfutási idő) változatlan jellegét tételezik fel, ezért csak korlátozottan ahol: k1 a készlettartási egységköltség (például Ft/db, nap);
alkalmazhatók. Az alapmodell a gazdaságos rendelési tételnagyságot (eco­ q a rendelési tételnagyság (például db);
nomic order quantity) határozza meg, ezért EOQ-modellként is emlegetik. T a vizsgált időszak (például nap);
A készlet időbeni változását e modell szerinti működés esetében az 5.3 ábra (Aq/2 = qc az átlagos készlet, lásd 5.3 ábrát.)
szemlélteti. A t' időpontban a készlet minimálisra (O-ra vagy a biztonsági készlet
határára) csökken. Ekkor q nagyságú rendelt tétel érkezik, amelyet t"- tP idő­ A rendelési költség:
pontban rendeltek meg. A megrendeléstől a leszállításig (t" időpontig) Qr
B
mennyiség fogy el. K 2 = -·k 2 Ft,
Amodell a gazdaságos rendelési tételnagyság megállapításakor a költsége­ q
ket minimalizálja. A készletezéssei kapcsolatos összköltség (K) a készlettartási ahol: B a vizsgált (T) időszak teljes szükséglete (például db);
(K1) és a rendelési (K2) költségek összege (a modell készlethiányt nem enged k 2 a tételenkénti rendelési költség, Ft.
meg, így hiányköltséggel nem számol).
A készletezéssei kapcsolatos összköltség (a vizsgált időszakra vetítve):
A célfüggvény:
q B k? Ft
K=k 1 • -·T+-·
2 q - '

200 201
Költségminimum ott lesz, ahol az egyenlet q szerinti első differenciálhányado­ A szükséglet időbeni alakulása és az utánpótlási idő azonban rendszerint nem
sának értéke O, vagyis: adható meg teljes bizonyossággal (nem determinisztikus), így csak sztochaszti­
kus modellel írható le, a készletezéssei kapcsolatos jellemzők pedig matemati­
dK= k1 · T_ B . ko= O. kai statisztikai törvényszerüségek alapján határozhatók meg.
dq 2 q2 -
A gazdaságos (optimális) rendelési tételnagyság: A költségalapú sztochasztikus modellek közül tekintsük azt az alapesetet, ami­
kor mind a szükségletek, mind az utánpótlási idők normális eloszlásúak, a ren­
j 2 ·B· k?
qo =\j kl . T db. delések pedig azonos (rögzített) tételnagyságúak
A gazdaságos rendelési tételnagyság a költségmodell segítségével határoz­
A rendelések száma a vizsgált (T) időszakban: ható meg, azzal a különbséggel, hogy a B helyébe, B helyettesítendő. Tehát:
B T _ /2· B· k2
n= -= -.
qo to qo- \f k 1 ·T '
Az optimális készletezési ciklusidő (t0):
T J 2·k 2 ·T
nap. n a vizsgált időszakok száma.
t0= - · q0= k 1B
B
AK= j( q) függvényt ábrázolva alulról nézve konvex görbét kapunk (5.4 ábra), A rendelési készlet nagyságát (a rendelési pontot) azonban úgy kell meghatá­
amelynek minimumpontja az optimális rendelési tételnagyság melletti mini­ rozni, hogy az utánpótlási idő alatti szükséglet (B· tp) kellő biztonsággal kielé­
mális költséget adja. gítl1ető legyen.

Annak valószínüsége, hogy az utánpótlási idő alatti tényleges szükséglet nem haladja
5.4. ábra. A költségek alakulása a rendelési tételnagyság függvényében meg a rendelési készlet nagyságát (a normális eloszlás sürüségfüggvényének normali­
zált változata):
l ll _li_
<P(u) =:t;;;=· Je 2
du,
'121t --
ahol: u a kereslet kielégítésének valószínííségét kifejező biztonsági tényező (u és <P( u)
összetartozó értékeit statisztikai táblázatok tartalmazzák).

A normális eloszlás általános sürüségfüggvénye alapján a Q,valószínüségi vál­

tozó, a (B .tp) pedig az átlagérték Tehát:

u- Qr -B·tP,
(JB

ahol: CJ8 a szükséglet szórása:

i: CB; -B)2
i J

n
A szükséglet nem kielégítő fedezésének valószínüsége:

202 203
A rendelési készletCha az utánpótlási idő determinisztikus): 5.5 ábra. A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő normális eloszlása esetén

Ha az utánpótlási idő is normális eloszlást mutat, akkor B· cr,P pótlólagos szük­

séglettel kell számolni. Ekkor a rendelési készlet a következő három részből áll:

l. az utánpótlási idő alatti átlagos szükséglet;

2. az utánpótlási idő alatti változó szükségletet kiegyenlítő biztonsági készlet;

3. az utánpótlási idő változásait kiegyenlítő biztonsági készlet.

Tehát:

5.1 táblázat. A bázisidőszak szükségleteinek alakulása

A biztonsági készlet:
Szűkséglet Eltérés az átlagtól Négyzetes eltérés
Hét B1, (db/hét) (B,-B)2
B1 -B
l ··. 280 -25 625
Az átlagos készlet:
2 310 5 . ·• 25
3 300 -5 25
4 350 45 2025
5 250 -55 .. 3025
A maximális készlet:
6 33.0 25 625
7 340 35 1225
8 320 ·.· 15. 225
A készlet alakulását- a főbb jellemzőkfeltüntetésével-az 5.5 ábra szemlélteti. 9 ·. 280 -25 625
10 .· 250 1-: ·.
-:55 3025
: ··.
Példa. Az összefüggések gyakorlati alkalmazását tekintsük át egy egyszerű példán. A ki­ ll .. 320 15
induló bázisadatok alapján határozzuk meg a vizsgált felhasználó által kívánatos op­ 12 .. 320 15 .. 22
225
timális rendelési tételnagyságot, a rendelési készletet, a biztonsági készlet nagyságát,
13 320 ··. 15 ·. 5 225
valamint a maximális raktárkészletet.
14 300
...
-5 25
.
Kiindulási adatok:
15 .. 330 25 525
../ a készlettartás egységköltsége: k 1 =50 Ft/ db, hét; 16 270 -35 1225
../ a tételenkénti rendelési költség: k 2 = 100 OOO Ft; 17 290 -15 225
../ az elmúlt 20 hét szükségletét és statisztikai jellen1Zőit az 5.1 táblázat tartalmazza; 18 290 -15 225
../ az elmúlt 10 hét utánpótlási idejét és statisztikai jellemzőit az 5.2 táblázat szem-
lélteti. 19 310 5 25
20 330 25 .. 625
Összesen 6090 15Jl20
204 205
 5.2 táblázat. A bázisidöszak utánpótlási idejének alakulása szükségletet 80 százalékos valószínúséggel ki tudjuk elégíteni) a normális eloszlásfügg­
vény jellemzőit tartalmazó táblázat alapján:

<P( u) 0,800-7 u 0,85

Tehát:

Q, 305 . 1,04 + 0,85(27 +305 . 0,2) 392 db.

A biztonsági készlet:

Qb u(a8 +B· a,p) 0,85(27 +305· 0,2) 75 db.

Az átlagos raktárkészlet:

A maximális raktárkészlet:

Qmax qo+ Qb 1100 +75 1175 db.

Ha a következő 20 hétben a bázisidőszakhoz hasonló módon változik a szükséglet, és az indtiló

Megoldás: készlet 1175 db, akkor a készlet várható alakulását az 5.3 táblázat, időbeni változását az 5.6 ábra
szemlélteti.
Az átlagos szükséglet: "
LB; 5.3 táblázat. A raktárkészlet várható alakulása a tervidöszakban
6090 305 db/hét.
B _i-_l -
n 20
Szükséglet JFeltöltés Készlet a hétvégén
A gazdaságos (optimális) rendelési tételnagyság: Hét
B1, (db/hét) (db) (db) .·
j 2 ·B·k 2
qo \j lal . T \j
/]. · 305 · 100 OOO

50 . l 1100 db. = . o .... 1175

Az optimális készletezési ciklusidő:

l ..
·· 280 895
2 . 310 .· 585
T 1100 ,
285
3 ·. 300. . ·.
..
t0 B · qo 3,6 het.
305 4 350 •,,• ... 1100 .. 1035
A szükséglet szórása: >
" 5 250 785
(J i·/
n
15120 +?7 lb
· .. '•
6 330 455
L(B;-B)"" 7 340 115
B 20 - c 8 320 1100 895
.. 9 280 615
Az átlagos utánpótlási idő: "
I:tpi 10 4 10 250 365
tr i·l
-
- -=t, Q l,0411e/t. l ll 320 45
11

Az utánpótlási idő szórása: 12 320 1100 825

38,4 . lQ-2 +o 21 't 13 . 320 505
_ , 1e. l j 14 300 205
n 10
A rendelési készlet: 15, .· 330 1100 975.
16 . ··. 270 705 .·
17 290 .· 495
Az összefüggésben az u biztonsági tényező a szállítási készséget juttatja kifejezésre. 18 290 205
Mennél nagyobb a szállítási készség, annál nagyobb a biztonsági tényező és a biztonsá­ 19 310 1100 995
gi készlet. PéldáuiSO százalékos szállítási
206készség esetében (az utánpótlási idő alatti 20 665
330
 5.6 ábra. A készlet várható alakulása a tervidőszakban A feladat megfogalmazásához tekintsünk egy, a gyártási folyamatot (szere­
lősort) kiszolgáló alkatrészraktárt A raktárból - a szerelési folyamat igényei­
nek megfelelően - adott intenzitással szállítanak ki alkatrészeket (a kereslet de­
1200
szükséges alkatrészmennyiséget.

1000 \'
..

1\
...
\ ,
\ A kiindulási adatok:

T a vizsgált időszak (napban kifejezve);

r\'
900 B = C· T a vizsgált időszakban igényelt alkatrészmennyiség, db;

\., \ B
q= n a szállítási tételnagyság, db;
800
700
•
\J
..
• .. \ \ n a Tidőtartam alatti szállítások száma, n l.

600 \
'\ ,
'.......r.
500 .. -:-;:-

\
\
''
\
.,
1

, o...
·•············· y ...... ..........\...,. ..........,."\" .. ..........
......d.
' . .........' ..... Or

.............. ...\. .... \ a [0,1l időintervallumban egyenlően valószínü. A beszállírást tehát n számú
független és a [0,1l időintervallumban egyenletes eloszlású véletlen időpon­
' . \
l
tokban végzik (5.7 ábra).
•···
\ ··. ·.
,. 1
'
200

100
l
\ ·-·-·-·-· . ,.._.\ , .·
l \ 5.7 ábra. A készlet alakulása véletlen ütemezésű, egyenlő nagyságú szállítmányok érkezése

................ ............... ................

-·- .... -·-·-·-·-· -·-·-· ·-·-·-·- ·-·-·-·- .-.Qb
. .·
2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 hét

A biztonsági készlet (Qb) növelésével a kiszolgálási színvonal, a szállítási kész­

ség növelhető, de egyben növekszik a készlettartási költség is. A biztonsági
készlet nagyságának (az u biztonsági tényező értékének) megállapításakor
ezért az esetleges készlethiány költségét is figyelembe kell venni.

A megbízhatósági alapú sztochasztikus készletmodellek - az előzőekben be­

mutatott madeBektől eltérően - explicit költségtényezőket nem használnak fel
a rendelési tételnagyság és a készlet meghatározására. Alapvető céljuk a keres­
letkielégítés stabilitásának biztosítása, ezért nem valamilyen költségfüggvény
szélső értékét keresik, hanem általában valamilyen megbízhatósági feltétel ki­
elégítését szabják meg döntési kritériumként. A megbízhatósági készletmadel­
lek számos változata ismert, ezek közül egy jellegzetes modell felépítését
mutatjuk be.

208 209
Az ilyen esetekben az úgynevezett kezdőkészlet nagyságát meghatározó mo­
dellek egyik változata alkalmazható. Ennek lényege, hogy minden időperiódus
elejére kezdőkészletet (Qk) mint biztonsági készletet állapítanak meg azért,
hogy a T időperiódusban felmerülő igényeket egy előre meghatározott
megbízhatósággal ki lehessen elégíteni, és hiány csak E valószínliséggel fordul­
jon elő.
A feladat tehát annak a minimális kezdőkészletnek (Q1J, a meghatározása,
amely adott l-E valószínliséggel biztosítja a folyamatos anyagellátást az egész
[0,11 periódusban, vagyis l -E annak a valószínlisége, hogy a [0,11 periódus­
ban nem fordul elő hiány.
A feladat matematikai megfogalmazásához jelöljük F (t)-vel a t időpontig
11
(O::::; t::::; T) beérkezett összes anyagmennyiséget (F11 (t) megegyezik az egyen­
letes eloszlás empirikus eloszlásfüggvényével).Jelölje Q1ln,E) a keresett mini­
mális kezdőkészletet A t időpontig felhasznált (felhasználni kívánt) anyag­
mennyiség: C· t.
A kezdőfeltételek szerint azt szeretnénk, hogy a:
5.23 A készletváltozások kezelése, a számítógépes
készletgazdálkodás
A készletváltozások kezelése, a készletezési rendszer struktúrája. A készlete­
zési mechanizmusok és a készletezési modellek a készletváltozások, a kész­
letmozgások választott stratégia szerinti megvalósítását segítik elő azzal, hogy
a szabályozórendszer egyik összetevőjét alkotják. A készletezéssei kapcsolatos
feladatok ugyanis csak egy jól müködő, összehangoltan dolgozó anyagi és sza­
bályozórendszerrel oldhatók meg.
Az anyagi rendszer feladata a készletezésnek mint anyagi folyamatnak
megvalósítása, a készletek tárolása, az input (készletfeltöltési) és az output
(igénykielégítési) folyamatok kezelése. A szabályozórendszer feladata a kész­
letváltozás figyelemmel kísérése, a beavatkozáshoz szükséges információk elő­
állítása.
5.8 ábra. A készletezési rendszer struktúrája

Qk(n,E) + F11(t);::: C· t egyenlőtlenség,

illetve átalakítva

C· t- F11(t);::: Qk(n,c.) egyenlőtlenség

minden t időpontban legalább l - E valószínliséggel teljesüljön abeérkezési

időpontok minden lehetséges elhelyezkedését számításba véve.
Az optimális kezdőkészletet (Qk) a következő feltételes szélsőérték-feladat
megoldása adja:

Az előző feltételek alapján felállított megbízhatósági egyenlet megoldása után

a minimális kezdőkészlet közelítő nagysága: Készletfígyelés

Q B· \[2-n
k
f-1
-tn ..!...
E

A készletezéssei kapcsolatos jellemzők meghatározhatók szimulációs eljárással is.Aszi­

mulációs eljárás lehetővé teszi a készletváltozással kapcsolatos folyamatok matemati­
kai-logikai maciellekkel való leírását, a jellemzők alakulásának vizsgálatát. A készletezés,
a be- és kiszállírási folyamatok szimulációs maciellben való utánzásával meghatározha­
tók az esetenként áttekinthetetlen statisztikai befolyásoló tényezők és azok hatásai,
megvizsgálható a rendszer érzékenysége konkrét befolyásoló tényezőkre. Szimulációs
eljárás esetében a készletezéssei kapcsolatos jellemzők mértékacló értékei nagy meg­
bízhatósággal választhaták ki.
Anyagmozgatásí folyamat
'
Szabályozási folyamat

210 211
A készletezési rendszer struktúrájának vizsgálatához mind az anyagi, mind
a szabályozási folyamatot részfolyamataira kell bontani. Az anyagi rendszer az
input (a beszállítási), a készlettartási (a tárolási) és az output (a kiszállítási) rész­
folyamatokból tevődik össze. A szabályozórendszernek - a mérés/különb­
ségképzés/beavatkozás hármas tevékenységcsoportnak megfelelően - a kész­
letfigyelés, a készletezési mechanizmus működtetése és az utánrendelés
a feladata (5.8 ábra).
A készletezési rendszer úgy lép működésbe, hogy az igényt tartalmazó in­
formáció mozgásba hozza az anyagi rendszert. A mozgás által okozott készlet­
változást a szabályozó kör méri, a készletállományt a készletezési mechaniz­
mus részét képező (a választott készletezés i modell által meghatározott) rende­
lési készletszinttel összehasonlítja, szükség esetén rendelést ad fel.
A mérés (készletfigyelés) során az aktuális készlet közvetlenül mérhetó, vagy az output­
input (kiszállítási-beszállítási) folyamatok összevetésével közvetve nyerhető.
Az összehasonlításkor az aktuális készlet nagyságát a rendelési készletszinthez viszo­
nyítja a mechanizmus. Amennyiben az aktuális készlet eléri a rendelési készletszintet
vagy az alá csökken, a mechanizmus beavatkozik (rendelést ad fel).
A beavatkozás tehát a készlet helyreállítását célzó rendelésen keresztül valósul meg.
Korszerű készletezési stratégiákkal kiegészített szabályozórendszer (a számítógépes
készletszabályozás) a megrendelést automatikusan dokumentálja.
A számítógépes készletgazdálkodás. A készletezési modellekkel, mechanizmu­
sokkal kiegészített szabályozórendszerek csak akkor működtethetők megbíz­
hatóan, ha az adatgyüjtés, az adattárolás és az adatfeldolgozás olyan formáját
lehet megvalósítani, amely a kifinomultabb elemző számításokhoz szükséges
információkat gyorsan és megbízhatóan szolgáltatja. Figyelembe kell azt is
venni, hogy a készletezési csomópontokon esetenként több száz vagy több
ezer árufajtát vagy árucikket kezelnek. Az elvárások, igények általában számító­
gépes készletgazdálkodási rendszer kiépítésével elégíthetők ki.
A számítógépes készletgazdálkodási rendszerrel általánosságban megol­
dandófőbb jeladatok a következők:
../ a termékenkénti, anyagonkénti igények nyilvántartása (honnan, mikor
és mennyit igényeltek az adott termékből);
../ az igények módosulása esetén a változások átvezetése, nyilvántartása;
../ a készletváltozás regisztrálása, a készlet nyilvántartása termékenként
(árucikkenként);
../ a készlet és a kereslet összehasonlítása;
../ a beszállított tételek mennyiségének és a beszállítások idejének rögzíté­
se, továbbá a beérkezés és a rendelés mennyiségre és időpontra való ösz­
szehasonlítása;
../ az esedékessé vált igények jelzése;
../ a ki nem elégített igények rögzítése, az utólagos kielégítés időpontja;
212
../ az esetleg hiányzó termékek beérkezése esetén az aktuális igények ki­
nyomtatása;
../ a beszállítási igények mennyiségére és időpontjára vonatkozó javaslat
megadása;
../ a számlázással, banki tranzakciókkal kapcsolatos feladatok megoldása;
../ a készletezéssei kapcsolatos tranzakciók rögzítése (a kereslet, a kielégí­
tés, a beszállítás, a készletlmrrekció termékenkénti és időbeni alakulásá­
nak gyűjtése és megőrzése).
A számítógépes készletgazdálkodás komplex programrendszereinek adatfájljai
tárolják és karbantartják az árucikkek törzsadatait, a készlet-ellenőrzési időperió­
dusokat, időszakokat, a rendelésfeladás időpontj ait, a be- és kiszállírások idő­
pontjait, a készletezési modellek, mechanizmusok alapján meghatározott rende­
lési készletet, a biztonsági készletet, a felhasználők és a szállítók adatait stb.
A szaftverfejlesztő cégek közel azonos elven müködó, de eltérő struktúrájú és erősségü
készletgazdálkodási programcsomagokat fejlesztettek ki, illetve forgalmaznak
Az OSB InfoSystem például"E-készletgazdálkodás, teljeskörü rendelés- és ra!Gtárkezelő
program" címen hirdeti programcsomagját, amely alap- és kiegészítő modulokból áll. Az
alapmodulok részletes cikknyilvántartást végezn ek, elvégzik a készletértékelést, szaba­
don elefiniálható nyomtatványokat készítenek stb. A stanelard program lehetővé teszi
a készlet átlagvételáron és önköltségi áron való kiértékelését, továbbá a lifo- vagy fifo-elv
szerinti megtekintését Az árumozgásokat kiértékelheti dátum, bevételi vagy megbízó­
szám, a vevő vagy szállító száma szerint, illetve mennyiségek, vételi, eladási árai( figyelem­
bevételével. A törzsszállítók adatainak nyilvántartása mellett leltárlistákat készít, statiszti­
kai elemzést végez a szállítókról, a vásárlókról, az árakról, a kedvezményekről stb.
A LogControl SzaftveJfejlesztő Kft. készletgazdálkodási programcsomagját nagy- és
középvállalatok számára ajánlja. Műköclése analíziseken alapul. Legfontosabb analízis­
csoportjai: mozgások, ABC-, XYZ-elemzések, portfóliók, készletmani tor, diszpozíció,
rendelési modell, szervizfok Az elemzések eredményei táblázatos és grafikus formá­
ban is megjeleníthetők. A cliszpozíciós számítások például minclen cikkre meghatá­
rozzák a biztonsági készletet, a rendelési készletszintet, optimalizálják a tételben levő
beszerzéseket A készletmanitor tetszőleges listákat készít az árucikkekről (azok külön­
böző paraméterei szerint), a mozgásanalízisek segítségével minden folyamat nyomon
követhető, a portfóliók segítségével (például beszerzési gyakoriság szerint) csoportok­
ba, szegmensekbe renclezhetők az árucikkek
A termelési rendszerek esetében a készletgazdálkodás és a termelési folyamat
szorosan egymásra épül, ezért az utóbbi években egyre gyakoribb az integrált
termelési-készletezési rendszerek (integrált termelésirányítási, vállalatirányítá­
si rendszerek) megvalósítása. Ezek alapgondolata, hogy több lépcsőben össze­
állítható a vállalati anyagjegyzék, illetve a végterméknek az alapanyagokból va­
ló felépülési folyamata (függő kereslet). A végtermékek visszavezethetők az
alapanyagszintig, és pontosan meghatározható, hogy mely szinteken milyen
jellegű kapcsolatuk van az alapanyagoknak, a félkész és a késztermékeknek
Ekkor pedig a végtermékigények ismeretében egyértelműen (időben és pon­
tosan) behatárolható az alapanyag-, alkatrész-, részegység- stb. szükséglet.
213
 Az SAP (System Advanced Product, illetve Systeme Anwendungen Pro­
dukte) R/3 integrált vállalatirányítási rendszer anyaggazdálkodási (Materials
Management) alrendszere és a kapcsolódó modulok például ellátják az anyag­
ellátás-tervezés, a beszerzés, a készletgazdálkodás, a raktárgazdálkodás és
a számlák felülvizsgálata funkciókat.
anyagok, félkész és késztermékek kívánatos mennyiségének felhalmozására.
Ezek a készletek hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak. Ebben
az állapotban is védeni kell az árut a károsodástól, meg kell őrizni használati ér­
tékét, megfelelő időpontban és kívánatos intenzitással be kell kapcsalni a fo­
lyamatba, tehát raktározni kell.

Az anyagellátás-tervezés a felhasználás adatbázisára épül; az új rendelések feladását

a rendelési készlet vagy előrejelzések alapján végzi. Meghatározza a beszerzési tétel­
nagyságokat, és átutaljaa beszerzés funkciónak.
A beszerzés feladata többek között a megrendelések feladása és a szerződések ki­
nyomtatása. A megrendeléseket - megfelelő adatbázisok esetében - automatikusan is
elő tudja állítani, és abeszállítókhoz továbbítani. Alkalmas abeszállítók kiértékelésére,
és képes a megrendeléssel kapcsolatos események követésére is.
A készletgazdálkodás minden olyan műveletet kezel, amely a készletszintek változá­
sával, az áruk átvételével, a visszküldeményekkel, a tervezett és nem tervezett visszauta­
lásokkal, a készletátutalásokkal stb. kapcsolatos. A valós idejű adatbázisokra támaszkod­
va végzi feladatát; az áruk átvételekor a szállítólevélen található valamennyi fontos ada­
tot kezel, az árumozgásnak a készletszintre gyakorolt hatását követi stb.
A raktárgazdálkodás a raktározással (a tárolással) kapcsolatos szervezési, irányítási
feladatokat oldja meg. Javaslatot tesz arra, hogy (kötött- vagy szabadhely-foglalásos
rendszerben) az árukat a raktáron belül hova helyezzék A cél minden esetben a tároló­
terület legjobb kihasználása, valamint a be- és kitárolási folyamat optimalizálása.
A számlákfelülvizsgálata (ellenőrzése, felszabadítása) magában foglalja a szerződé­
sek és a tényleges beszállítások adatainak összehasonlítását, ellenőrzését stb.
Az összetettebb számítógépes készletgazdálkodási programcsomagok, illetve
alrendszetek (így az SAP esetében is) magukban foglalják a készletezéssei kap­
csolatos raktározási (be- és kitárolási, tárolóhely-kijelölési stb.) folyamatok irá­
nyítását is.
A korszerü készletgazdálkodást megvalósító informatikai beruházások
a legtöbb esetben csak töredékét jelentik az általuk létrehozott készlettartási
költségcsökkentésnek Éves szinten a készletezési költségek ugyanis a készlet
értékének mit1tegy 25 százalékát teszik ki.
A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos
létesítményeivel, berendezéseivel, felszerelésével a készletek állagának
megóvását, az áramlatok összehangolását, szükség szerinti kiegyenlítését
végzi. A raktározással kapcsolatos feladatok megoldasának (elvégzésé­
nek) helyei a raktárak. A raktárakat tehát nem mintépületeket, hanem
mínt komplex létesítményeket kell kezelni, amelyeknek - mint a kör­
nyezetbe ágyazott rendszereknek -van saját külső bpcsolatuk és belső
folyamatuk
A hazai nyelvhasználatban a raktározás t és a tárolást gyakran szinonim fogalomként
használják A tárolás azonban kevésbé önálló, a raktározásnál szűkebb köni tevékeny­
ség. Tárolásnak tekinthető például valamely munkadarab két müvelet közötti vagy az
építési anyagok bedolgozás előtti várakozása, illetve az áruknak raktáron belül a kijelölt
területen huzamosabb ideig való tartózkodása.
A raktározás szerepe a termelési folyamatban. A termelésifolyamat a technoló­
giai, az ellenőrzési, a kiszolgálási, a mozgatási, a várakozási és a tárolási müve­
letcsoportok összessége. A műveletcsoportok sajátosságaiból adódóan az
anyag (a munkadarab)- a termelési folyamaton belül- alakítási, mozgási és
nyugvási fázisban lehet (5.9 ábra).
5.9 ábra. A termelési folyamat fázisai és müveletcsoportjai

Termelési folyamat
5.3 A készletek tárolása, a raktározás J
""

5.31 A raktározás helye és szerepe a logisztikai

rendszerekben
Alakítási fázis
H Mozgási fázis Nyugvási fázis

A raktározás általános szerepe. Az ellátási láncok (hálózatok)folyamatain be­

o D o o D v
Technoló- Anyag-
Ellenőrzési Kiszolgálási Várakozási Tárolási
lüli !?apcsolódási helyeken készletek képződnek, mégpedig annál több helyen, giai műve- műveletek műveletek mozgatási
műveletek műveletek
letek műveletek
minél tagoltabb e folyamatok térbeli, illetve időbeli kapcsolata. Ezen túlme­
nően biztonsági, spekulatív (stratégiai) szempontok is közrejátszhatnak alap-

214 215
A tárolási és a várakozási míiveletcsoportok a termelési folyamat elején (alap­
anyag-raktározás, alkatrész-raktározás), folyamat közben (múveletközi várako­
zás) és a folyamat végén (késztermék-raktározás) egyaránt előfordulnak E mü­
veletcsoportok megvalósításának helye a raktár. A raktárak optimális helyének
megválasztása, a mozgatási és a tárolási folyamatuknak (mint alrendszer folya­
matának) megtervezése, befogadó- és átbocsátóképességüknek meghatározá­
sa stb. esetenként bonyolultabb eljárások alkalmazását igényli, mint a mozgatá­
si vagy alakítási fázis folyamatának kialakítása.
A termelési folyamatokat kiszolgáló, illetve a készterméket tároló raktárakat rendszerint
a folyamatokhoz közvetlen kapcsolódva müköcltetik.
A Béres Gyógvszergyár Z rt. szainoki gyárában gyártott termékfajták száma száz fö­
lött van. A továbbra is bővülő termékportfólió és a kiszolgálási színvonal szinten tartása,
illetve növelése szükségessé tette a késztermék-raktározás és -elosztás korszerüsítését.
Az új - 1100 m 2 alapterületü - raktárban a gyárból közvetlen ül érkező rakodólapos egy­
ségrakományokat rekeszes állványokon tárolják, melyeket 6,8 m emelési magasságú
tolóoszlopos emelőtargoncák szalgálnak ki.
A beérkező (a készterméket magában foglaló) egységrakományok azonosítását, mér­
legelését, méretvizsgálatát, a csomagolás épségének ellenőrzését követően a rak­
tárirányítási rendszer kijelöli a célszerü tárolóhelyet (tárolórekeszt), és automatikusan
betároJási utasítást generál a targoncavezető számára.
Az áruátvevő helyiség zsiliprendszerben van kialakítva, a rakományok csak ezen ke­
resztül juthatnak a tárolótérbe. A zsiliprendszer szükségességét az indokolja, hogy a tá­
roló térben pormentes és állandó (15...25 oc közötti) hőmérsékletet kell biztosítani.
(Logisztikai Híradó, 2006. 3. sz.)
A Gyermely Zrt. tésztagyártó ágazatának tevékenységi körébe tartozik az alapanyag­
beszerzés és -beszállítás, a gyártás, a csomagolás, a raktározás és a kiszállítás is. A kész­
termék raktározására 26 m belmagasságú, 6200 egységrakomány befogaelására alkal­
mas magasraktárt létesítettek a gyár telephelyén.
A tésztagyári targoncás a gyártósor végpontjain összeállított egységrakományokat
a magasraktár átvevőpontjára helyezi. A rakomány elhalad az ellenőrző vonalon, al1ol azo­
nosítás után tömeg-, méret- és csomagolás-ellenőrzést végeznek. Minclen egységrakomány
egyeeli azonosítóval van ellátva, így a raktárirányítási rendszer - a gyakrabban igényelt ter­
mékek gyorsabb elérési lehetőségét is figyelembe véve - kijelöli az optimális tárolóhelyet,
majd betároJási utasítást ad a felrakógépnek A betároJási teljesítőképesség 500 ER/16 óra.
A kitárolás szintén automatikus, a kitároJási teljesítőképesség 550 ER/24 óra. A raktár
minclen részfolyamata pozícióvezérelt és minclen egységrakomány adatai (pozíció,
cikk, mennyiség, gyártási szám, betárolás ideje stb.) egyenként lekérclezhetők. (Sttpply
ChainMonit01; 2006. február)
A raktározás szerepe az elosztási folyamatban. A térbeli elosztás (disztribúció)
félkész és késztermékeknek, fogyasztási cikkeknek a forgalmi szférájában le­
zajló, szervezetten irányított komplex mozgásrendszere. Ennek során a terme­
lési folyamatból kikerülő félkész és késztermékek, fogyasztási cikkek fokoza­
tosan a felhasználás, illetve a fogyasztás tárgyává válnak
A raktárak (a központi és/vagy a regionális elosztóraktárak) az elosztási
folyamatot megvalósító szállítási láncrendszerben töltenek be gyüjtő, készle­
tező, rendszerező stb. funkciókat, a raktározás pedig e helyeken folytatott tevé­
kenységek összessége.
216
A dm-Drogerie Markt Kft.-nek több mint 120 üzlete van Magyarországo n. A elm palettá­
ján 7500 árucikk található, ebből több mint 6000 árucikket a törökbálinti központi rak­
tárban tárolnak
A 8400 m 2 alapterületü raktárból20-22 iizletet szalgálnak ki naponta. Az üzletek és
a raktárak között online kapcsolat van. Minclen üzletnek megvan a rendelési napja,
ele a nagyobb forgalmú üzletek hetente többször is renelelnek
A raktár három elkülönített részből áll. Az úgynevezett túzveszélyes részlegben
a hajtógázas termékeket, a gyorsan forgó részlegben a legnagyobb forgalmú terméke­
ket, míg az úgynevezett kistermékek részlegében a drágább, kisebb forgalmú kozme­
tikumokat, parfümöket tárolják
A na?Y_ forgalmú termékeket rakodólapos rekeszes állványokon tárolják, a kisebb vo­
lumenu arukat (krémeket, parfümöket) pedig polcos állványokon. Törökbálinton 20-
25 beszállítá adja át áruját naponta, a kiszállírást pedig terítőfuvarokkal végzik; egy­
egy tehergépkocsi több üzlet áruját is viszi. A cég logisztikai központja Felső-Ausztriá­
ban, Ennsben van.
A Pécs_i Direkt Klt. (azAlexandra könyvek kiadója) a helybéli ipari parkban létesített
közpon t! elosztóraktárt A több tízezer cikkelemet forgalmazó Kft. közel hetven áruhá­
zat müköcltet, és azokat a pécsi központból szolgálja ki. A három szinten összesen
18 ezer m 2 tárolóterületü kézi (komissiózó) raktárt 3700 rakodólapos egységrakomány
befogaelására alkalmas magasraktár egészíti ki.
A beérkezett ki.ilcleményeket azonnal bevételezik, ele ha az informatikai rendszer elő­
ren?elé_st i jele_ , a beérkezett.té elből a megrenelelt mennyiséget kiveszik és a megren­
clelo szamara kljelolt helyre VlSZlk. A maradék áru a manipulációs területre kerül, ahol
a számítógépen tárolt információk alapján eldöntik, hogy gyakrabban vagy ritkább an
igényelt termékről van-e szó. Ha gyakori a renelelés az adott könyvből, akkor a maradék
mennyiségnek a kézi raktár számítógépe jelöli ki a helyét. Ha viszont kevésbé keresett
termék érkezik, azt a tíz szinten tároló magasraktár ugyancsak számítógép által kiválasz­
tott állványrekeszébe helyezi a felrakógép.
A számítógépes kapcsolatban érkezett üzleti megrendeléseket folyamatosan feldol­
gozzák és kinyomtatják a hozzájuk tartozó munkalapokat is. Ez alapján végzik a komis­
siózást, melynek végén az áru a kiszállírótérbe kerül, ahhoz a kapuhoz, ahonnan az
adott települést kiszolgálják A cég több kamionból és közepes méretü teherautóból
álló flottával is renelelkezik (Supp v Chain Monit01; 2006. június)
A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban. Az alapanyagnak a terme­
lőtől a felhasználáig (fogyasztóig) terjedő általános logisztikai folyamatmodelljét
raktározási szempontból felépítve (5.10 ábra) megállapítható, hogy a raktáro­
zás a teljes folyamatba több helyen is bekapcsolódva tölti be gyüjtő és elosztó
funkcióját, sajátos alrendszerként kapcsolja össze az ellátás, a termelés és az el­
osztás részfolyamatait, lehetővé téve az integrált anyag- és információáramlás
megvalósítását.
Ugyanakkor a raktározás a maga sajátos létesítmény- és eszközrendszerével,
munkaerő-foglalkoztatásával stb. jelentősen növeli (növelheti) a logisztikai
költségeket
217
 5.10 ábra. Főbb készletezési-raktározási csomópontok a teljes logisztikai folyamatban A logisztikai folyamatok, az ellátási láncok optimalizálása területén egyre na­
gyobb szerepet kapnak a kihelyezett (a beszállítók által meneclzselt) raktárak,
Ellátói Fogyasztói illetve készletek
környezet környezet
Termelési szféra Forgalmi szféra Abeszállítók által menedzselt raktárakat (SMC: Supplier Manageci Consign­
ment), illetve készleteket (SMI: Supplier Manageci Inventory, VMI: Vendor
Termelési anyagraktár
.. Manageci Inventory) az ostorcsapás-effektus ellenszereként is szokás emlegetni.
.. A termelési szférában például a JIT-elv megvalósítása és a kiszolgálási szín­
vonal növekedésének igénye akadályokba ütközhet, ha a beszállítók nagy tá­
volságra vannak, és a szállítási idők esetleg hetekben mérhetők Az SMC (ko­
rábban konszignációsnak is nevezett) raktárak jelentősen csökkenthetik a be­
szállítási kockázatot. A felhasználó (a felhasználás) közelébe telepített raktárt
" rendszerint a beszállítá (vagy megbízott szolgáltató) müköclteti, ő felel a kész­
.. letgazdálkoclásért, ő viseli a raktározás költségeit stb. A felhasználó a termelési
Késztermék­ Központi Regionális
terv által diktált minclenkori igény szerint le tudja hívni a gyártáshoz szükséges
raktár elosztó­ elosztó­ anyagokat, alkatrészeket, részegységeket, a tulajdonosváltás feltétele pedig
raktár raklár araktárbólvalókiszállítás.

A finn tulajclon ú Elcoteq Pécsett levő termelőbázisa például félkész és késztermékeket

A logisztikaifolyamatok esetenkénti részletes elemzése, az ellátás, a ter­
melés, atérbelí elosztás, a szállítás folyamatainak finomabb illesztése elő­
segíti a teljes folyat;nat stabilitását fenntartó készletek, ·ezzel a raktározás i
igények és a logisztikai költségek csÖkkentését Az elemzés, a termelés- és
szállításszervezés alapmődszerei, gépi háttere ehhez .már adottak, a re(td­
szerszemlélet hiánya és általában a rövid távú vállalati érdekek azonban
még ma is nehezíthetik ezek alkalmazását, az optimális logisztikai folya-
matok kialakítasát
Az ellátási hálózatok (a logisztikai rendszerek) adott csomópontjain saját szer­
vezésben (müködtetésben) vagy kiszervezéssel (outsourcing) oldhatók meg
raktározás i feladatok
A kiszervezett tevékenységek körét, a kiszervezés szintjét elsősorban a válla­
lati stratégia határozza meg. De mind a nemzetközi, mind a hazai tapasztalatok
azt mutatják, hogy a nagyvállalatok esetében a legtöbbször kiszervezett tevé­
kenységek között a raktározás és a disztribúció szerepel. A kis- és középvállal­
kozások körében viszont inkább a saját raktár müködtetése a jellemző.
A sikertelen kiszervezések következménye az ellentétes folyamat (insourcing), amikor
a már kiszervezett tevékenységet veszi vissza a vállalat saját szervezeti keretei közé.
Az Audi magyarországi motorgyártó üzeme például saját hatáskörébe vette vissza
korábbi szolgáltatójától a gyártósarok logisztikai kiszolgálását.
állít elő az elektronikai ipar multinacionális gyártói számára. A gyártást a termékvonalak
nagy részénél előrejelzések, megrendelések alapján tervezik. Egyes vevőknek hetente,
másoknak naponta vagy akár műszakonként szállítanak. A felhasználók egy részénél
Supplier Manageci Consignment rendszerben dolgoznak, tehát az Elcoteq figyeli a rak­
tárüzemet, a raktárkészletet, úgyütemezia gyártást és a szállítást, hogy avevőknél tárolt
termékek mennyisége a megállapoelás szerinti minimum és maximum értékek között
maradjon. (Supply Chain Monitm; 2005. október)
Az említett raktározás i (készletezési) renelszerek termelési szférában való alkal­
mazása a beszállítóknal<: és a felhasználóknak egyaránt előnyös lehet. A beszál­
lítóknál például csökkentheták a szállítási és a csomagolási költségek, optima­
lizálható a termelési program, míg a felhasználóknál csökken az ellátási kocká­
zat és a tőkelekötés szintje.
Aforgalmi szjérában elsősorban az áruházláncok szorgalmazzák az SMI- és
a VMI-madell szerinti kapcsolat megvalósírását Országos vagy regionális el­
osztó központok létrehozásával igyekeznek az ellátási lánc irányítását átvenni,
megpróbálják a készleteket a lánc előző fokozatába "visszanyomni", saját rak­
tározási feladataikat (a készlettartó raktárak helyett) átrakási, átcsoportosítási
feladatokat megoldó terminálokkal (Cross-Docking) kiváltani.
Abeszállítók vagy a megbízott szolgáltatók általmeneclzselt raktár az EU ha­
tárain belülmozgó áruk esetében áfaraktárként, az EU határain kívüli árumoz­
gások esetében vámraktárként is müköclhet.

218 219
Az Európai Unióhoz csatlakozást követően a jogharmonizáció keretében új fogalom­
ként jelent meg az éljarakteir intézménye. Ebben a raktárban áfa-mentesen tárolhaták
a termékek. Amennyiben az áru elhagyja a raktárt, meg kell fizetni az áfát, kivéve ha azt
az Európai Unión kívülre exportálják Afaraktár üzemeltetését a raktár müködési helye
szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi, az üzemeltetőnek pedig kötelessége a betá­
rolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni. Ennek kontrollja, továbbá az áruk
be- és kitáraiása feletti ellenőrzés a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik
A vámraktárakban vámmentesen tárolhaták az áruk a felhasználás ukig, illetve az ér­
tékesítésig. A magánvámraktárak (a raktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz
a szervezet) múköcltetésére a vámhatóság adhat engedélyt. Ennek feltétele a gazdasági
előny, továbbá olyan készletnyilvántartási rendszer bemutatása, amely a vámraktározás i
vámeljárás alá vont áruk adatait tartalmazza.
A raktári szolgáltatások minőségi (teljesítési) mutatói. A logisztikai folyamatok
egyes szakaszaiba beépülő raktárak szinte mindegyike a készletek tárolása
mellett sajátos ellátási feladatokat is megold. Ezért a raktári szolgáltatásoknak­
függetlenül attól, hogy saját raktárról vagy szerződött szolgáltatásról van-e szó
- a kapcsolódó (gyártási, felhasználási, értékelési stb.) részfolyamatok elvárá­
saihoz, avevőkigényeihez kell igazodniuk.
A gyakorlatban számos - abszolút értékkel vagy viszonyszámmal kifejez
hető - mutatószám használható a raktári szolgáltatások (teljesítések) mi­
nőségének értékelésére; A fontosabb teljesítési mutatók (Key Perform­
ance Indicators) elsősorban a szolgáltatás gyorsaságát, pontosságát, meg­
bízhatóságát hivatottak kifejezni.
A megrendelési átfutási idő (vagy a megrendelések teljesítésének ideje) a meg­
rendelés átvétele és a megrendelt áru célhelyre való leszállításaközött eltelt idő
(órákban vagy napokban kifejezve).
Átlagos értéke: i t;
Tnu= i-1 '
ora, nap,
ahol: t; az i-edik megrendelés átfutási ideje a vizsgált időszakban
(óra vagy nap);
n a vizsgált időszakban (például egy negyedév alatt) teljesített
megrendelések száma.
Megjegyzendő, hogy a vevő gyakran a megrenelelés feladása és a megrenelelt áru ren­
delkezésre állásaközött eltelt időt, illetve a szolgáltató a megrenelelés átvétele és a kiszál­
lításra való előkészítés idejét tekinti megrendelési átfutási időnek. Ezért a mutatószám
meghatározásakor vagy megaelásakor értelmezni kell annak tartalmá t.
220
A rendelésfelvétel pontossága azt fejezi ki, hogy a rendelésfelvétel folyamatai,
információimennyire megbízhatók. Mérőszáma a helyesen felvett (értelmezett),
valamint az összes megrendelések számának hányadosa, százalékban kifejezve.
Átlagos értéke:
ahol: n 11 a helyesen értelmezett megrendelések száma a vizsgált időszakban;
nö az összes megrendelések száma a vizsgált időszakban.
A szállítási (teljesítési)pontosság (megbízhatóság) a szerzőclések vagy a vissza­
igazolt megrendelések szerinti teljesítések időbeniségét méri, a vizsgált idő­
periódusban határiclőre leszállított és az összes megrendelések (leszállított
tételek) hányadosakén t, százalékban kifejezve.
Átlagos értéke:
p. = nhi ·100%
sz 11ü '
ahol: n 11i a vizsgált időszakban (például egy negyedév alatt) határidőre
teljesített megrendelések (leszállított tételek) száma;
nö a vizsgált időszakban teljesített összes megrendelések (leszállított
tételek) száma.
A visszaküldött áruk aránya elsősorban az expediálás, a csomagolás, valamint
a szállítás hatékonyságát méri, és kizárólag a logisztikai szempontokra (nem
pedig a termékminőségére) vonatkoztatható (például téves tétel a megrendelt
áruk között, károsadott áru csomagolás vagy szállítás miatt). A mutatószám
a vizsgált időperiódusban visszaküldött árumennyiség és az összes leszállított
árumennyiség hányadosaként határozható meg, százalékban kifejezve.
Átlagos értéke:
qv = Qv ·100%
Qö '
ahol: Qv a vizsgált időszakban hibás teljesítés miatt visszaküldött áruk
mennyisége naturális mértékegységben vagy pénzértékben kifejezve;
Qö a vizsgált időszakban leszállított áruk összes mennyisége naturális
mutatóban vagy pénzértékben kifejezve.
A szolgáltatások (teljesítések) komplex vizsgálatához még további mutatók
meghatározása is szükségessé válhat.
A visszaigazolások átfutási ideje a megrendelések átvételétől a visszaigazo­
lásig eltelt idő (például órákban kifejezve).
221
 A rugalmassági mutató (szállítási rugalmasság) azt fejezi ki, hogy egy adott
megrendelés felvételét követően (a teljesítés előkészítése közben) keletkezett
módosításokat milyen mértékben tudja a raktár kezelni.
A szállítási (te(jesítési) készenléti mutató a raktárnak azt a képességét fejezi
ki, hogy milyen mértékben képes a rendkívüli (promt) igényeket kielégíteni.
A jármíimegrakás (megrakodás alatti tartózkodási) ideje a kiszállító üres
jármű beérkezésétől a megrakott jármű távozásigeltelt idő.
Ajármíikirakás (a kirakodás alatti tartózkodás) ideje a megrakott jármű
beérkezésétől a távozásigeltelt idő.
A környezet- amely a bemeneti és kimeneti kapcsolatok jellegét döntően befolyásolja
- a termelési és forgalmi szférájában való elhelyezkedés szerint alakulhat. Eszerint kü­
lönböztethetők meg például ipari, kereskedelmi és közlekedési raktárak
A raktározási rendszer- amely az anyagáramlás szempontjából vezérlő vagy ki­
egyenlítő szerepet tölt be - a raktározási feladatok (igények) megoldásában (kielégíté­
sében) közreműködő elemek (gépek, eszközök és létesítmények) összessége. Ezek
a környezetből felvett energiák és információk segítségével - az ember valamilyen for­
mában való közremúködésével- összehangoltan dolgoznak
A rendszer bemenetét (inputját) anyagáramlás szempontjából a környezetből érkező,
különböző formában megjelenő és azonos időtartam alatt rendszerint különböző meny­
nyiségü anyagok, termékek, a rendszer kimenetét (outputját) pedig a környezet felé - le­
hetőleg a kívánt igényeknek megfelelően - kibocsátott anyagok, termékek képezik.

5.32 A raktározási folyamatok rendszerszemléletű A raktározás i rendszerek fontosabb sajátosságai. A raktározási feladatok kü­
értelmezése lönböző alrendszerek együttműködésével oldhatók meg.
Alrendszerként a raktárban működő azonos tulajdonságokkal rendelkező
A raktári folyamatok modellje. A raktározási folyamatok bonyolult rendszer­ anyagmozgató gépek és eszközök, a tárolóberendezések és -eszközök, a léte­
ben végbemenő folyamatként kezelhetők. sítmények, valamint az információs berendezések és eszközök kezelhetők.
A rendszer általános modelljének elemei (5.11 ábra): Ezek egymással szoros összefüggésben vizsgálva alakíthatók ki, illetve választ­
hatókmeg.
../ a környezet, Rendszerszemléletű vizsgálat szempontjából alapvetőnek a gépekből és
../ a raktározás i rendszer, eszközökből álló raktári anyagmozgató rendszerek tekinthetők. Ezek a raktá­
../ a rendszer bemenetei, rozási rendszerek olyan müködő, aktív alrendszerei, amelyek az input- és out­
../ a rendszer kimeneteL put-feladatok megoldásamellett közreműködnek a raktáron belüli alapfolya­
matok megoldásában is.
A raktári anyagmozgató rendszerek az anyagáramlás szükség szerinti befolyá­
5.11 ábra. A raktározási rendszert és kapcsolatait szemiéitető modell
solásával, illetve az ez irányú igények megfelelő színvonalú kielégítésével döntő
szerepet játszanak a teljes raktározási rendszerben: közvetlen ül befolyásolják
a raktározási rendszer más paramétereit és a raktár müködésének "jóságát".
A raktározásí rendszer alapvetőparamétereinek a raktár befogadóképessége,
valamint fogadó- és kiadóképessége (átbocsátóképessége) tekintl1ető.
A raktár befogadóképessége - az adott anyagmozgató és tárolórendszer
Raktározási rendszer mellett- a raktárban maximálisan elhelyezhető anyag(áru)mennyiség legegy­
szerűbb esetben egységrakományok számában kifejezve. A raktár fogadó- és

A raktárakban az árukhosszabb-rövidebb ideig nyugalmi helyzetben van­

===t>
belélé trányulóforgaíom
kifelé irányufó forgalom
= = ==t> jzzz.122y(Zít) nak, a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó
Output változása jellemző. Ezeknek a mozgási (rakodási, belső szállítási), valamint
a nyugvási (tárolási) .,... általánosságban RST -:-. müveleteknek az összessége
jelenti a rClktárak alapfolyamatát. Az alapfolyamatmég további részfolya-
matokkal (például ellenőtzés, egységrakomány-képzés, rendezés, címké­
Q(t) raktárkészlet zés) egészülliet ki, és ezek együtt képezik a raktározási folyamatokat.
--;;... egyéb inpút- és output­
tényezők
223
kiadóképessége alatt a vizsgált időszakban (például egy múszak alatt) be-, illet­
ve kitároiható árumennyiséget értjük. Ennek nagyságát az anyagmozgató
rendszer teljesítőképessége határozza meg, melynek viszont igazodnia kell az
input-output folyamatok intenzitásához.
5.4 Az általános (konvencionális)
darabáru-raktározás technikai rendszerei
5.41 Az általános darabáru-raktározási rendszerek
áttekintése
A darabáruk tárolásáról általában. A darabáruraktárakban tárolandó áruk
- a számításba vehető tárolási és anyagmozgatási technológiák szempont­
jából-két fő csoportba oszthatók:
l. egyeeli darabáruk;
2. egységrakományba foglalt darabáruk.
Az egyedi darabáruk általában kisméretú, 20...50 kg tömegú termékek (alkatré­
szek, anyagok, szerszámok stb.) vagy nagyméretú, 500...2000 kg tömegú, egye­
dileg kezelhető tárolási egységek (bálák, hordók, papírtekercsek stb.).
Az egységrakományok egyeeli darabárukból, csomagolt ömlesztett anyagok­
ból árualátétek, rakodólapok, tárolóládák stb. használatával vagy egyéb módon
(például átkötéssel, kötegeléssel, zsugorfóliás burkolással) képzett mozgatási-tá­
rolási egységek. Ebben az esetben a tárolandó áru már egységrakományként ér­
kezhet a raktárba, vagy abetárolás előtt kell belőle egységrakományokat képezni.
Az egységrakományokat tároló raktáraknak feladatuk szerint két fő típusa
különböztetl1ető meg:
l. teljes egységrakományokat kezelő és tároló raktárak,
2. kombinált raktárak.
Teljes egységrakományokat kezelő és tároló raktárak esetében a tárolási egy­
ség megegyezikakiszállítási egységgel, azaz a raktárból csak bontatlan egység­
rakományokat szállítanak ki.
Kombinált raktárak esetében a kiszállírási egység nem minden esetben
egyezik meg a tárolási egységgel: az igényelt árumennyiség kevesebb lehet
224
a tárolási egységben foglalt mennyiségnél. Ekkor a kiszállírási egységek egyedi
áruk (árufajták, árucikkek) összerakása révén keletkező inhomogén egységra­
kományok.
Kombinált raktárak olymódon is kialakíthatók, hogy külön tárolótérben tárolják a teljes
(megbontatlan) egységrakományokat, és innen töltik fel a komissiózó raktárrészt, ahol
a tulajdonképpeni komissiózást végzik (azaz kigyűjtik a már megbontott egységrako­
mányból a különböző kiszállítási megrendelésekben szereplő árukat).
A tárolt árukészlet összetétele szempontjából mana- vagy polistruktúrájú kész­
leteket tároló raktárak különböztethetők meg. Monostruktúra esetén viszony­
lag kicsi a tárolandó árucikkek száma (szélső esetben egy), és nagy az egy áru­
cikkből tárolandó tárolási egységek száma. Polistruktúra esetén viszont vi­
szonylag nagy a tárolandó árucikkek száma (több ezer is lehet), és kicsi (szélső
esetben egy) az egy árucikkből tárolandó tárolási egységek száma.
A raktározási alapfolyamatokat megvalósító technikai rendszerek a tárolási
rendszerek, az anyagmozgató rendszerek és a létesítményrendszerek
Az alkalmazható tárolási rendszerek főbb változatai:
./ állványok nélküli statikus,
./ állványos statikus,
./ állványos dinamikus.
Az alkalmazható anyagmozgató rendszer lehet:
./ kézi, kézi eszközös,
./ targoncás,
./ darus és
./ állványkiszolgáló gépes (magasraktárak esetében).
A létesítményrendszer- mint az alapfolyamatok elvégzésének helye és az optimális
megvalósítások elősegítője - magában foglalja a raktárépülete t, a közlekedési kapcsola­
tokat és a rakodóhelyeket
A három rendszer szaros kapcsolatban van egymással, csal< kölcsönös összefüggésben
tervezhetők, alaltithatók ki.
5.42 A tárolási rendszerek
Állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek. Állványok néll<.üli tárolás akkor
valósítható meg, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni, és
nem követelmény, hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel
hozzá lehessen férni, továbbá előfeltétele az áru halmazolhatósága. A halma­
zolhatóságat egyrészt az áru tulajdonságai, illetve csomagolása, másrészt meg-
225
felelő egységrakomány-képző eszközök (tárolóeszközök) tehetik lehetővé.
A statikus tárolási rendszer jellemzője, hogy az áru csak a hozzákapcsolódó
tárolótéri műveletekkel (betárolás, kitárolás, belső átcsoportosítás) összefüg­
gésben változtatja helyét.
Az állványok nélküli tárolás előnyei:
../ elmarad a tárolóberendezések (állványok) létesítésének jelentős költsége;
../ rendszerint jobb a terület- és térkihasznál ás;
../ a raktár könnyen és gyorsan átállítható újabb árufajták tárolására.
Az állványok nélküli tárolás hátrányai:
../ a tárolási egységekhez nem lehet közvetlen ül hozzáférni;
../ a tárolási magasságot az áru tulajdonságai és biztonsági előírások korlátozzák;
../ a tárolóterületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenőrzése csak a tárolási rend pon­
tos betartásával biztosítható;
../ a firstin-first out (fifo-) elv (a korábban betárolt áru korábbi kitárolása) csak sza­
kaszosan vagy gyakori belső átcsoportosításokkal valósítható meg.
A felsorolt előnyök és hátrányok mérlegelése alapján lehet eldönteni, hogy adott eset­
ben állványok nélküli vagy állványos tárolási renelszert célszerü-e megvalósítani.
Az állványok nélküli, statikus tárolás alapesetei a közvetlen halmazolás és a kü­
lönböző tárolóeszközökön való tárolás (5.12 ábra).
5.12 ábra. Az állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek alapesetei
(a) közvetlen halmazolás; (b) sík rakodólapos tárolás
a) b)
226
A közvetlen halmazatás tárolóeszközt nem igényel, alkalmazása akkor célsze­
rű, ha a tárolási egység egyben szállítási egység is (például papírtekercsek, bá­
lák, ládázott áruk). Előnye, hogy a tárolási magasság és a hasznos magasság
azonos (nincsenek tárolásra nem használt, a tárolási magasságbóilevonandó
magasságrészek), így a tárolótér vertikális kihasználása maximális lehet.
Az áruk kézi vagy gépi erővel halmazolhaták Kézi halmazolás kis tömegü egységek ese­
tén kb. 2,20 m tárolási magasságig lehetséges. Gépi halmazolás emelőtargoncákkal
vagy futóclarukkal végezhető. Az anyagmozgatást, illetve a halmazolást végző gépet az
áru alakjához és méretéhez igazodó megfogószerkezettel (pélcláulláclafogó, bálafogó,
papírtekercsfogó) kell ellátni.
A sík rakodólapos tárolás elsősorban sík felületekkel határolt (főleg modulus
rendszerbe illő) csomagolással rendelkező (például dobozolt) vagy más cso­
magolású, ele kötésbe rakható (például zsákolt) áruk esetén alkalmazható
móclszer. Előnyei elsősorban akkor jelentkeznek, ha a be- és a kiszállírást is sík
rakodólapokon oldják meg, és az áru az egységrakományok megbontása
nélkül tárolható.
A tárolási magasságot- a halmazolást végző gép emelési magasságán és egyéb tényező­
kön (például a raktárépület szabad belmagassága, a födémteherbírás nagysága) kívül
a csomagolás nyomószilárclsága is befolyásolja. A terhelést ugyanis - a rakodólap talp­
heveelerein keresztül - az alatta levő csomagolás veszi át. Szabványos sík rakodólapos
egységrakományokból képzett halmaz kritikus keresztmetszete a legalsó egységrako­
mány felső árurétegének felső síkja.
A rakomány mozgatására gépi müköcltetésü emelőtargoncák, kisegítésképpen kézi
emelővillás targoncák is alkalmazhatók.
A sík rakodólapokon való tárolás előnye a közvetlen halmazolással szemben,
hogy az áru az egész szállítási folyamatba beilleszthető rakodólapos egységra­
kományként kezelhető, és a belső mozgatáshoz - miután különleges megfogó­
szerkezetet az egységrakomány kezelése nem igényel- a legkeskenyebb folyo­
sót igénylő emelőtargoncák alkalmazhatók Hátránya a tárolási magasság egy
részének (rakoclólaponként közeliSO mm) kiesése.
A kevésbé szabályos méretü vagy kevésbé teherbíróképes csomagolású áruk esetében
oldalfalas vagy keretes rakodólapok alkalmazhatók Ebben az esetben az egymás fölé
helyezett egységrakományok tömegér a rakodólap felépítménye viseli. Terjedelmes,
szabványos méretü rakodólapokra nem helyezhető áruk (pélcláullemezáruk, csövek,
fürdőkádak) esetében oldalfalas vagy keretes rakodólapok helyett az áru méretéhez,
jellegéhez igazodó tárolókeretek jöhetnek számításba. Az ilyen rakományok emelőtar­
goncával vagy felrakódaruval kezelhetők.
Állványos, statikus tárolási rendszerek. Az állványos tárolás lehetőségét akkor
kell mérlegelni, ha az áru vagy csomagolása nem renelelkezik kellő szilárdság­
gal, illetve ha nem lehet belőle megfelelő stabilitású halmazt képezni. Állvá-
227
nyos tárolás szükségessége merül fel akkor is, ha követelmény minden árufajtá­ A polcos állványos tárolás kis forgalmú és nagy áruválasztékú raktárak (például szer­
számraktárak, szertárak, kisebb áruházak raktárai), általában polistruktúrájú árukészlet
hoz és árucikkhez a tetszőleges rendszerességgel való hozzáférés, valamint ha esetében alkalmazható megoldás.
állványkiszolgáló gépes anyagmozgatási rendszer megvalósításáról van szó. A tárolóládás állványostárolás általában kis térfogatú árukat (aprócikkeket) nagy
Állványos, statikus tárolási rendszerek a számításba vehető állványfajták sze­ választékban tároló, polistruktúrájú készlettel rendelkező raktárakban valósítható meg.
rint képezhetők. Így megkülönböztethető (5.13 ábra): A kisméretü (10...50 dm3 befogaclóképességü) tárolóládák az egységrakomány-képző
eszközök (tárolóeszközök) szerepét töltik be, az állványokra való helyezés pedig amin­
clen tárolóládához (árucikkhez) való hozzáférést teszi lehetővé.
./ polcos állványos tárolás, A rekeszes állványos tárolás olyan - rakoclólapos, tárolókeretes, nagyméretü
./ tárolóládás állványos tárolás, tárolóládás egységrakományokat tároló - raktárakban alkalmazható, ahol követelmény
a minclen egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés. Ezt a renelszert kell alkalmaz­
./ rekeszes állványos tárolás, ni olyan áruk tárolása esetén is, amelyeknél az árujellemzők vagy a csomagolás szilárc!­
./ át-, illetve bejárható állványos tárolás. sága a rakományok egymásra helyezését nem teszi lehetővé.
A rekeszes állványok emelőtargoncákkal, felrakóclarukkal és felrakógépekkel egy­
aránt kiszolgálhatók. Az állványok magassága így az alkalmazottanyagmozgatógép
5.13 ábra. Az állványos, statikus tárolási rendszerek főbb változatai rakodási magasságának függvénye.
(a) polcos álIványos tárolás; (b) tárolóládás álIványos tárolás; (c) rekeszes álIványos tárolás; A polcos, a tárolóládás és a rekeszes állványok kiszolgálásához az állványsarok kö­
(d) átjárható állványostárolás zött, az anyagmozgató rendszertől függő, ele általában széles folyosóra van szükség.
Az át- és a bejárható álluányos tárolás az előző tárolási rendszernek ezt a hátrányát
kiküszöböli. Olyan raktárakban alkalmazható, ahol a tárolt egységrakományok száma
többszöröse az árufajták számának, homogén egységrakományokat kell tárolni, nem
kell az egységrakományokat megbontani, vagyis nincs szükség arra, hogy minclen
egyes rakományhoz közvetlen ül hozzá lehessen férni.
A tárolómezők elrendezésekor (átjárható tárolóállványok esetében minclkét oldalon,
bejárható tárolóállványok esetében egyik oldalon) a raktár hosszirányú falai mentén
3,0...3,5 m széles közlekeclőutat kell szabaclon hagyni, közbenső területre pedig állvány­
oszlopok telepíthetők.
Az át- és a bejárható tárolóállványok (5.14 ábra) emelőtargoncáldml szolgálhatók ki. Az
emelőtargonca a szükséges magasságra emeli a rakományt, behajt az állványok közé, az
egységrakományt a kijelölt helyre viszi, leereszti a hossztartókra, majd fordulás nélkül hát­
ramenetbe visszatér. A felemelt egységrakomány állványoszlopok közötti mozgatása az
emelőtargonca gondos vezetését kívánja, ezért a targoncavezető munkájának megköny­
nyírésére az állványoszlopok mellé vezetősíneket célszerü telepíteni. Átjárható állványok
esetében a betárotás az állványmező egyik oldala, a kitárolás a másik olelala felől végezhe­
tő, ezáltallehetővé válik az áruk folyamatos cserélődése (a fifo-elv betartása).
a) b)
Az ismertetett, általánosnak tekinthető technikai megoldásokon kívül sajátos
- az áru terjedelméhez, alakjához igazodó - állványos tárolási rendszerekkel is
találkozunk a gyakorlatban (például rúdáruk, szövettekercsek, gumiabroncsok
tárolására alkalmas állványok).

Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek jellemzője, hogy egy-egy tárolási

egység elhelyezése vagy kiemelése esetén, az állványanievő áru egy része vagy
egésze is változtatja helyzetét Főbb változataik (5.15 ábra):

./ az utántöltős állványos tárolás,

./ a gördíthető állványos tárolás,
c) d)
./ a körforgó állványos tárolás.

228 229
 5.14 ábra. Bejárható tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (BITO-Lagertechnik) Az utántöltős állványostárolás az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett válto­
zata. A tárolási egységeket alátámasztó hossztartók lejtős kialakításúak: a tárolócsa­
tornákban a tárolási egységek a gravitációs erő segítségével - a kitárolás ütemének
megfelelően- abetárolási oldal felől a kitárolási oldal felé haladnak.
A tárolócsatornák - a tárolási egységek jellemzőitől függően - görgőspályás vagy
vezetősín es kialakításúak lehetnek.
A görgőspályás utántöltős állványostárolás (5.16 ábra) előfeltétele, hogy a tárolási
egység görgőspályán szállítható legyen. A szabálytalan alakú áruk sík lemezre vagy ra­
koclólapra helyezve tehetők az e rendszer szerinti tárolásra alkalmassá. A tárcsás vagy
hengergörgős pálya lejtőszögét a tárolási egység tömegéből származó súlyerő nagysá­
gának figyelembevételével kell meghatározni (általában 1,5...3,0°).

5.16 ábra. Görgöspályás utántöltős tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (BITO-Lagertechnik)

5.15 ábra. Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek főbb változatai

(a) vezetősín es utántöltös álIványos tárolás; (b) gördíthető álIványos tárolás;
(c) függölegesen körlargó állványos tárolás; (d) vízszintesen körlargó álIványos tárolás

a) b)

A vezetősínes utántöltős állványok lejtős hossztartói gördíthető tárolóláclák, tárolóko­

csik, illetve azokba helyezett áruk tárolását teszik lehetővé. Az önállóan nem gördíthető
tárolási egységek (például sík vagy oldalfalas rakodólapos rakományok) a pálya tarto­
zékaiként kezelhető gördülőkeretekre helyezhetők (például Rollax-rendszer).
A tárolócsatornákba telepített vezetősínek (a kitárolási oldalról nézve) lejtős és emel­
keelő kivitelűek lehetnek (5.17 ábra). Az utóbbi esetben a tárolási egységeket a tá­
rolócsatorna ugyanazon a végén rakják be és szedik ki (push back). Ez a megoldás érte­
lemszerűen csak akkor vehető számításba, ha az adott raktározási feladat esetében
c) d) megengedhető a first in- !ast out elv alkalmazása, azaz a rakományoknak az érkezésük­
kel ellentétes sorrendben való kitárolása. A push back megoldás görgőspályás állvá­
nyok esetében is alkalmazható.

230 231
 5.17 ábra. Vezetősín es utántöltös állványes tárolás
(a) a be- és kitárolás az állványmezök ellentétes oldalán; (b) a be- és kitárolás az állványmezök azonos oldalán
(------- r, --- frl
u ható, amelyek nehezen vagy csak aránytalanul nagy költséggellennének gépe­
l lJ ...
f
r=-
f---
•
--<==l- H
-
l
l
l :;; H
A-C==!
l 1----
1\. -,.. 1-f!':--
l=
Az utántöltős állványostárolás az előzőektől eltérő tárolóállvány, illetve müszaki megol­
dásokkal is megvalósítható. Henger alakú tárgyak (papírtekercsek, lemeztekercsek,
hordók stb.) utántöltős állványos tárolása esetéi1 például a tárolócsatorna hossztartói
egyszerü gördülőpályaként alakíthatók ki. Rakodólapos egységrakományok esetén
a tárolócsatornákban légpárnák támaszthatják alá a tárolási egységeket, rakodólapos
egységrakományok állványkocsikra helyezhetők, amelyeket vízszintes pályán vontató­
lánc vontat a kitárolási olelal felé stb.
A gördíthető állványostárolás elsősorban olyan raktárakban valósítható meg, ahol a
készlet teljes cserélődése hosszú idő alatt következik be (például tartalékalkatrész-raktá­
rak), vagy egy-egy állványsort kis gyakorisággal kell felkeresni (például filmtárak,
könyvtárak, irattárak), továbbá polistruktúrájú készletet tároló kis forgalmú raktárak
esetében.
A gördíthető állványok olyan kerekekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik
az egy-egy állványsornak a raktár padlójába süllyesztett sínen való elmozdítását. Az áll­
ványok kézi erővel, kézi-mechanikus úton és gépi erővel egyaránt mozgathatók. Gépi
mozgatás esetén a vezérlés állványonként elhelyezett nyomógombos vagy kulcsos kap­
csolóval, illetve központi vezérlőpultról oldható meg. Az egyes állványsarok elmozdítá­
sának időtartama 25...35 s.
A gördíthető polcos állványok mellett egyre gyakoribb a nagy teherbírású gördíthető
rekeszes állványok alkalmazása is.
Kö1jorgó állványos tárolás esetében egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy
egyéb tartóelemek mozognak függőleges ("páternoszter" rendszer) vagy vízszintes
("karusszel" rendszer) irányba. A vízszintes kialakítású "karusszelek" 3...30 m hosszúak,
a vertikális kialakítású pátern oszterek magassága 3...21 m.
A müködtetéskor valamennyi egység megindul a pályán, és mincladdig mozgásba
marad, amíg a kívánt tárolási egységet tartalmazó állványrész az átaclóhelyre nem érkezik.
A körforgó állványos tárolást elsősorban gyártórendszerek ütem- és alkatrészraktá­
raiban, szerszámraktárakban, irattárakban célszerü megvalósítani. Rendszerint köz-
232
ponti vezérlőpulton lehet a kívánt árufajtát tartalmazó tálca vagy polc kódját betáplálni;
ezt követően a kívánt tálca az átadóhelyre áll.
A körforgó állványok anyagmozgató gépekkel, vonalkód-leolvasó kkal, robotokkal
kombinálhatók, így automatizált gyártási rendszerek kiszolgálására is jól alkalmazha­
tók A vízszintes körforgó állványokat például gyakran használják a közvetlen gyártási
folyamatba iktatott ütemtárolóként (integrált gyártó-tárolórenclszer), a _TIT-elv szerint
mííköclő szerelőüzemek kiszolgálóegységeként stb.
5.43 Az anyagmozgató rendszerek
A kézi vagy kézi eszkőzős anyagmozgató rendszer általában könnyü áruk nem
; gyakori mozgatása, valamint olyan raktári müveletek végzése esetén alkalmaz­
síthetők (például könyvtárak könyvraktáraiban, irattárakban, kéziszerszám­
raktárakban és szertárakban végzett anyagmozgatás, kisebb forgalmú raktárak
árugyüjtési müveletei). A kézi vagy kézi eszközös anyagmozgatás rendszerint
l
polcos vagy tárolóládás állványos tárolási rendszerrel párosul. Kisegítőeszköz­
ként a kézi eszközök gépi anyagmozgatási rendszerek esetében is számításba
vehetők
A kézi eszközökközüla kétkerekes targoncák és a kézikocsik jöhetnek számításba. A ké­
zikocsik árugyííjtés céljára kialakított változatai például a raktári anyagmozgatás legel­
terjedtebb kézi eszközei: az állványok könnyebb kiszolgálása céljából egyes típusai lét­
rával vannak felszerelve. A kézi emelővillás targoncák az egységrakományokat tároló
raktárak nélkülözhetetlen kézi és kisegítőeszközei, ele célszerúen alkalmazhatók egyeeli
árukat tároló raktárak kiszolgálására is.
A targoncás anyagmozgató rendszer gépi hajtású emelőtargoncák (5.18 ábra)
alkalmazásán alapul. Ez a rendszer egységralmmányok és nagy tömegü egyedi
darabok mozgatására egyaránt alkalmas, ezért a raktárak 70-80 százalékában
emelőtargoncák végeznek rakodást, belső szállítást, illetve halmazolást.
Az emelőtargoncák a raktári anyagmozgatás teljes (komplex) gépesítését le­
hetővé teszik Különböző raktárakban a legkülönfélébb (egységrakományba
összefogott vagy egyedi) áruk mozgatására, állványok nélküli és különböző áll­
ványostárolási rendszerek kiszolgálására alkalmasak (5.19 ábra). Emelőtargon­
cák alkalmazásával hagyományos raktárak esetében 4...6 méteres tárolási ma­
gasság érhető el.
A targoncák sokrétü alkalmazási lehetősége különböző targoncafajták kialakításához
vezetett. Ezek közül- a legcélszerííbb raktári anyagmozgatási rendszer kialakításához­
a legmegfelelőbb targoncafajtát kell kiválasztani. A targoncafajta megválasztása során
elsősorban a raktárüzem szempontjából mértékadó paramétereket (emelési magasság,
útszélesség igény stb.) kell mérlegelni.
233
 5.18 ábra. A gépi hajtású emelötargoncák néhány változata
(a) kisemelésű emelőtargonca (emelőkocsi); (b) normál (homlokvillás) emelőtargonca;
(c) tolóoszlopos emelőtargonca; (d) oldalemelésű emelőtargonca; (e) felrakótargonca (magasraktárakhoz);
(l) komissiózó emelőtargonca
f)
A raktári anyagmozgatásban alkalmazható emelőtargoncákkal szemben
támasztott alapvető követelmények:
./ a lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást;
./ a lehető legkisebb szélességü közlekedőúttal elérhető legyen a szüksé­
ges halmazolási magasság;
./ feleljen meg a raktárüzem egyéb követelményeinek (például be tudjon
járni a vasúti kocsi vagy a tehergépkocsi rakterébe, kapu- és ajtónyílá­
sokon át tudjon közlekedni).
234
5.19 ábra. Normál emelötargonca alkalmazása különbözö tárolási rendszerek esetében
(a) állvány nélküli sík rakodólapos tárolás; (b) rekeszes álIványos tárolás;
(c) átjárható állványos tárolás; (d) utántöltős állványostárolás
c) d)
E követelményeket - az általános raktározási gyakorlatban - elsősorban
a tolóoszlopos emelőtargoncák elégítik ki. Ezek emelőoszlopa az elülső tá­
maszkerekekig előretolható, így a rakományt ugyanúgy tudják felemelni, mint
a normál emelőtargoncák. A rakományfelvétel után az emelőoszlopot a rako­
mánnyal egyiitt visszahúzzák, így a szállítás ideje alatt a rakomány tömegkö­
zéppontjának függőleges vetülete a kerekek által alkotott területen belül van
(a rakomány nem fejt ki billentőnyomatékot, ezért tolóoszlopos emelőtargon­
cáknak kisebb a saját tömegük, és keskenyebb közlekedőutat igényelnek, mint
a normál emelőtargoncák).
Az 5.20 ábra rakodólapos egységrakományokat tároló, rekeszes tároló­
állványokkal berendezett raktár belső terét szemlélteti. A tárolótér kiszolgálását
nagyemelésü targoncák végzik, míg az előkészítő térben kisemelésü targon­
cákkal oldják meg az anyagmozgatási feladatot.
235
 5.20 ábra. Emelőtargoncákkal kiszolgált, rekeszes tárolóállvánnyal 5.21 ábra. Az utántőltás és a szatellitkocsis kiszolgálású állványok feltöltésén el< és ürítésének elve
berendezett raktárrész (Jungheinrich)

Utántöltós állványok Utántöltés állványok Szatelitkocsis feltöltés

két folyosóval egy folyosóval és ürítés

!BBIK! H H
18! Egységrakományokkal B Betárolás
foglalt helyek K .Kitárolás

D Üres tárolóhelyek Az egységrakományok mozgási iránya

A elanis anyagmozgató rendszer nagy saját tömegü vagy terjedelmes árukat tá­
roló, illetve nagy tárolási magasságú raktárakban, továbbá szabadtéri tárolóhe­
lyeken alkalmazható. A számításba vehető darufajták: a magaspályán mozgó
futódarukés a felrakódaruk.Jellemzőjük- a sínpályához nem kötött szállító­
eszközökkel (targoncákkal) összehasonlítva -,hogy hatókörzetük csak a táro­
lótérre korlátozódik, haladási sebességük legfeljebb 0,5...1,0 m/s.

5.22. ábra. Felrakódaru alkalmazása különleges állványok kiszolgálására

Az emelőtargoncák egyes változatai villahosszabbítóval, illetve hidraulikus müködteté­

sű tolóvillával is felszerelhetők, így kettős mélységü (kettős soros) állványok kiszolgálá­
sára is alkalmassá tehetők.
A terület- és térkihasználásra irányuló törekvések figyelembevételével fejlesztették ki
a szatellitkocsis (DIC-Drive In Car) rendszert is. Az emelőtargoncák szatellitkocsival ki­
egészített változatai lehetövé teszi a 10...12 m mélységü vezetősín es állványcsatornák ki­
szolgálását. Ebben az esetben az emelőtargonca a tárolandó egységrakományt az eme­
lőkocsival egyiitt megemeli, majd a csatornába helyezi. Az emelőkocsi a csatorna legbel­
ső szabad tárolóhelyére szállítja, és ott elhelyezi az egységrakományt, majd visszamegy,
és csatlakozik a targonca emelőszerkezetéhez az újabb rakomány felvétele céljából. A tá­
rolótér költséges fenntartása (például hütőházak) esetén különösen előnyös megoldást
jelent ennek a kombinált anyagmozgató-tároló rendszernek az alkalmazása.
A tárolótér kihasználhatósága a vezetősín es utántöltős állványos tárolási rendszerrel
azonos szintű lehet, de a feltöltés és az ürítés elve azokétól eltér (5.21 ábra).

236 237
Afutódam raktári alkalmazásána!<. egyik problémája, hogy a daruszerkezet mozgásá­
hoz szükséges szabadon hagyandó tér- különösen nagy fesztávalságak esetén- jelen­
tős tárolótér-veszteséget okoz. További probléma az áruk halmazolásának megoldása.
Horogüzemü daruk állványok kiszolgálására nem (vagy csak körülményes munkavég­
zés mellett) alkalmasak, állványok nélküli tárolás esetén pedig megoldhatatlan a kézi
erő beavatkozása nélküli biztonságos áruelhelyezés. A halmazolásra kerülő áru jellegé­
hez alkalmazkodó megfogószerkezet esetleg lehetövé teszi a kézi beavatkozás nélküli
áruelhelyezést vagy árufelvételt, ele az emelőmüről aláfüggő megfogó szerkezet pontos
irányítása (az áru pontos elhelyezése) nehezen valósítható meg. Futódaruk alkalmazá­
sával4...5 méteres tárolási magasság érhető el.
Afelrakódaruk a raktári anyagmozgatás céljaira kifejlesztett darufajták, amelyekkel­
kötöző és irányító nélkül - egységralmmányok vagy sajátos megfogószerkezetek alkal­
mazása esetén egyedi áruk (5.22 ábra), 6...11 m magasra egymásra vagy állványokra he­
lyezhetők, esetleg közúti jármüvek vagy szállítótargoncák közvetlen ül kiszolgálhaták
Minthogy az emelőoszlop és a megfogószerkezet a mozgatandó áruk jellegének meg­
rendszerú vagy gördülő lehet. Korszerú raktárak esetében elektromos vagy
elektronikus müködtetésüek (például a beálló gépkocsi vagy a behaladó tar­
gonca vezérli). Méretüknek igazodni kell a szállító jármüvek, illetve a rakadást
végző anyagmozgató gépek méretéhez (magasságuk általában 2,8...3,5 m,
szélességük 2,5...3,0 m).
5.23 ábra. Az átvevő (Á) és a kiadó (K) helyiségek (területek)
raktáron belüli elrendezésének főbb változatai
(a) fejelrendezés; (b) átmenő elrendezés; (c) egyoldali elrendezés; (d) kétoldali elrendezés;
(e) kétoldali decentralizált elrendezés
b)

felelően alakítható ki, az alkalmazási területük széles körü.

Á ------ K -----

5.44 A létesítményrendszerek
A raktárépület önállóan vagy más funkciójú épülettel közösen, egy- vagy több­
szintes kivitelben készülhet. Önálló épületként építik általában a nagyobb ter­ c) d)

melő-, szerelőüzemek anyag- és alkatrész-, illetve késztermékraktárai t, valamint

az elosztóraktárakat Más funkciójú épülettel közösen vagy azon belül alakít­
hatók ki kisebb üzemek raktárai (félkésztermék-raktárak, készáruraktárak stb.).
A többszintes (emeletes) raktárak mind anyagmozgatási, mind tárolási szem­
pontból (a födémek jelentős statikus és dinamikus terhelése miatt) kedvezőt­
lenek, ezért helyettük inkább a magasraktárak létesítését helyezik előtérbe.

Az anyagmozgatási és a tárolási folyamat szempontjából az a földszintes raktárépület e)

tekinthető kedvezőnek, amelyiknek a tartóoszloposztása a közlekeclőutak és a tároló­
mezők kialakítása szempontjából előnyös, az alapmérete és a belmagassága az anyag­
mozgatási és a tárolási technológiához igazodik.

Az átvevő- és kiadóhelyiségeket (az előkészítő területeket) rendszerint a raktár­

épületen belüllétesítik Az átvevőhelyiségekben abetárolásra kerülő árukat el­
lenőrzik, csoportosítják, címkézik stb. A kiadóhelyiségek akiszállításra kerülő
áruk összeállításának (szükség szerinti csomagolásának, diszponálásának stb.)
helyei. Raktárépületen belüli elhelyezésük és egymáshoz viszonyított elrende­
Korszerü, főleg nagy forgalmú elosztóraktárak esetében a tehergépkocsik (hátolclaluk­
zésük a tárolótéri áruáramlás irányát is meghatározza (5.23 ábra). Egyes elosz­ kal) közvetlenül a raktárkapuhoz (az úgynevezett clokkolókapuhoz) állhatnak be (5.24
tóraktárak esetében - a rakadások és ígyakiszállítások meggyorsítása érdeké­ ábra). Az ilyen sajátos nyílászáró szerkezetek alkalmazásával egyrészt zárt környezetben
ben - a raktárak teljes hosszában kiadóhelyiségeket, területeket alakítanak ki végezhető a be- és kirakodás, másrészt - megfelelő kaputömítés kiegészítéssel - csatla­
(5.23d ábra). koztatás szinte légmentesen valósítható meg. Különös jelentősége van ezeknek a clok­
kolószerkezeteknek hú tőházak és légkondicionált raktárak esetében.
A raktárkapuk egyrészt a raktártér zárhatóságát, másrészt az áruk tárolótér­
be való be- és kiszállítását teszik lehetővé. Szerkezeti kialakításuk szerint forgó­
vagy lengőszárnyú, vízszintes vagy függőleges irányban eltolható, harmonika-

238 239
 5.24 ábra. Dokkolókapuk a raktár hosszirányú fala mentén (Hafa-rendszer) A raktártelejJ útjainak szélességét úgy kell megválasztani, hogy a gépkocsiforgalom és
a rakodás egymást ne zavarja. Az út szélessége a szállító jármúvek paramétereitől
(hossz, szélesség, fordulási sugár), a rakodáshoz való beállás mócljától és a rakodó ki­
alakításától függ. Ha a gépkocsik csak hátoldalukon rakodhaták (például ponyvázott,
zártszekrényú gépkocsik), szélesebb útra van szükség.
A vasúti kapcsolattal is rendelkező (általában nagy forgalmú) raktárak, raktártelepek
(5.25 ábra) vágánya általában a legközelebbi kiszolgáló vasútállomás (pályaudvar) vá­
gányhálózatába van bekötve. A raktártelepnek - a forgalom nagyságától és a kiszolgá­
landó raktárak számától függően - több vágánya is lehet, amelyek váltók segítségével
csatlakoznak az állomási bekötő vágányhoz. A raktártelep vágányainak rendszerint a to­
latási múveletek végzését is lehetővé kell tenni, elsősorban a vasúti kocsik rakodóhoz
való beállítása, illetve - a rakadások elvégzése után - a vasúti kocsik kihúzása céljából.

5.25 ábra. Raktártelep, belső gépkocsiút és vasút hálózata

A viszonylag kis forgalmú raktárak általában rakodóval és egyszerübb nyílászá­

ró szerkezettel épülnek.

A rakadók (rámpák) a raktárépület külső fala mentén létesített, a csatlakozó

út, illetve a vasút szintje fölé emelt közlekedőterületek. Megkönnyítik az áruk
jármüvekbe való be-, illetve azokból való kirakását, alkalmas területet biztosíta­
nak a rakodási müveletek végzéséhez.

A vasúti vágány me!letti rakadók sínkorona szint feletti magasságát a vasút előírásai 1,12
méterben szabják meg. Szélességük gépi hajtású emelőtargoncákkal való rakodás ese­
tében 3,0...3,5 m.
A gépkocsiút mellett létesített rakadók magasságát a kiszolgáló járművek rakfelület­
magasságához igazodva választják meg. Közepes teherbírású, általános célú teher­
gépkocsik esetében ez 1,1...1,4 m, míg nagy teherbírású (például nyerges) szerelvények ---- Közúti jormüvek mozgasi folyamata
esetében 1,4...1,6 m. A rakodók szélessége általában 2,5...3,0 m.
A gépkocsiút melletti rakodók egyenes vonalvezetés ű vagy fürészfogszerűen kialakí­
tott változatban létesíthetők. Az egyenes vonalvezetésű rakodók mellé a közúti jár­
müvek hosszoldalukkal vagy hátoldalukkal állhatnak be. Fürészfogszerűen kialakított
rakadókhoz viszonylag könnyen be tudnak állni a tehergépkocsik, és keskenyebb gép­
kocsiút szükséges, mint hátoldalibeállás esetén
A rakodókés a járművek rakterülete közötti áthidaló szerl<.ezetek a biztonságos rako­ 5.5 A darabáruraktárak fizikai működési
dást teszik lehetővé. Ezeket rendszerint a raktárkapuk elé telepítik, és elektrohidrauli­
us működtetések. Dokkolókapuk esetében az épületen belüllátnak el hasonló feladatot. folyamata, a rendszerösszetevők megválasztása
Altalában 0,8...1,6 m közötti magasságkülönbség áthidalását teszik lehetővé.

A darabáruraktárak fizikai müködési folyamata. A darabáruraktárak fizikai

A közlekedési kapcsolatok a raktárépület országos út-, illetve vasúthálózatba va­ müködési (anyagi) folyamata az anyagáramlás irányával összefüggésben a be­
ló bekötését, a közúti és vasúti jármüvek telepre való bejárását, a raktárépület szállítással, a tárolással és a kiszállírással kapcsolatos részfolyamatokból tevő­
célszerú megközelítését biztosítják. A raktárak csak közúti, illetve közúti és dik össze (5.26 ábra).
vasúti kapcsolattal rendelkezhetnek.

240 241
 5.26 ábra. A darabáruraktárak müködési folyamata ./ az anyagmozgató rendszer jól illeszkedjen a tárolási rendszerhez;
./ a mozgatási és a tárolási egység lehetőleg ne különbözzön egymástól;
Ellenőrzés ./ az anyagmozgatási feladat a lehető legkisebb anyagmozgatási teljesít­
Tárolási egységek ménnyellegyen megoldható;
összeállítása
./ a tároló tér, illetve a raktártér lehető legjobb kihasználása legyen elérhető.
Ellenőrzés
Diszponálás A rendszerösszetevők megválasztásakor abból kell kiindulni, hogy az adott rak­
tározás i feladat megoldására a számításba vehető technológiai változatok (egy­
máshoz illeszkedő tárolási rendszerek és anyagmozgatási rendszerek) közül
a lehető legjobbat válasszuk ki.
A tárolási rendszer és az anyagmozgatási rendszer megválasztását szám os
tényező befolyásolja (5.4 táblázat). Ezért inhomogén készletet tároló (elsősor-

5.4 táblázat. A tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztását

befolyásoló főbb tényezők
'-------
A megválasztást befolyásoló tényezők
:..r A tárolt árukkal kapcsolatos jellemzük
A beszállítással kapcsolatos részfolyamatok: - az áru, a tárolási egység alakja
- az áru, a tárolásl egység mérete, saját tömege
./ a szállítóeszköz kirakása; - az áru csomagolása
- az áru fizikai, biológiai sajátossága
./ az áru átvétele, szükség szerint tárolási egységek képzése; - a készletnagyság, az árufajták száma
./ abetárolás (a tárolási egység beszállítása az átvevőhelyről a tárolótérbe A tárolási feladat jellege
és ott a tárolóhelyre helyezése). - a raktár funkciója (kesztermékraktár, elosztóraktár)
- afifo-elv szigorú betartásának igénye
- .készlet cserélődésének mutatószáma
A tárolás ideje alatt az áru nyugalmi állapotban van (kivéve a dinamikus tárolá­ Eszkö - és objekturnadottságok
si rendszerek esetét). -e. a meglevőépület jel!emzői (pl.o zloposztás) ·

-··aweglevő anyagD1ozgató eszközök, és gépek

A kiszállítással kapcsolatos részfolyamatok: - ameglevő tárolóe zközökés berendezések
-e. a tárolómezőkkialakításáj:ialdehetőségei

A mozgatandó ár kkalk:J.pc olafds jelle zők

./ akitárolás (a megrendelt árunak, tárolási, kiszállírási egységnek a tároló­ .,. az áru,a mozgatási egység s j pömege
térből a kiadóhelyre szállítása); - az .a tá olásiegység tl1érete, alakja
./ a komissiózás (többféle áru megrendelések szerinti összegyüjtése a tá­ . azá ufajfáks áma ··· ·
roló- vagy a komissiózótérben); A forgalillijellem.ző .. ..• ••. ·...•
.·a be,. s Itiszállítás gyak?rísága
./ az áru, a kiszállírási egységek ellenőrzése, diszponálása; - abe;.és Itiszállítás intenzitása, (pi:ER/óra)
./ az árunak, kiszállírási egységnek szállítóeszközre rakodása. Az építész ti adottságok. .u • •> ••...·•. ···•·•· • . . .·..
- tneglevő épűlet födémmag sága, padlóteherbírása
Afizikai míiködésifolyamat célszeríi megszervezésének követelményei: ·c::· a.'m:eglevő epÜletszerkezeti kialakítása .
- .a rakadók elrendezése, kialakítása
./ a be- és a kiszállítással, illetve a be- és akitárolással kapcsolatos tevékeny­ X tárolási!endS er jeliem.zői; elvárásai
- a kivánatos tárol i11Jagasság
ségek ne zavarják egymást; - a tárolóterület és tárolqt r jó kih ználhatósága
./ a raktáron belüli közlekedőutak, folyosók egyértelmüen legyenek - az állványos (pl. átjárható; utántöltős) tát'olásirendszerek sajátosságaiból
adódó elvárások ·· · ·
meghatározva;

242 243
ban elosztó) raktárak esetében gyakori a raktáron belüli különböző technoló­
giai megoldások alkalmazása (például polcos állványos tárolás kézi kiszolgá­
lással, rekeszes tárolóállványos tárolás emelőtargoncás kiszolgálással, átjárható
állványos tárolás emelőtargoncás kiszolgálással). Ez részben az áru jellem­
zőivel (például fizikai, biológiai sajátosságaival), részben a forgalom intenzi­
tásával függ össze.
A gyógyszergyárak kiszolgálását végző nagykereskedelmi elosztóraktárak (például
Phoenix Pharma, Hungaropharma) általában 3000...8000-féle terméket tárolnak, kezel­
nek. Az úgynevezett Gyógyszerkönyv a gyógyszerek tulajdonsága alapján hét nagy cso­
portot különböztet meg. Ezek: kémiai gyógyszeranyagok; illóolajok; növényi drogok;
gyári készítmények; embergyógyászati készítmények; vérkészítmények; sebészeti kötö­
zőszerek Ezek tárolási igénye, forgalma stb. eltérő, ezért egy-egy elosztóraktáron belül
több raktárrészt alakítanak kL Ilyenek például a fénytől védett, hűvös (5-15 oc), a hideg
(2-5 oc) raktárrészek, a savak, a bűzös anyagok, a tűzveszélyes anyagok, a drogok tárolá­
sára kialakított raktárrészek, amelyek tárolási és anyagmozgatási (komissiózási) rend­
szere is eltérő lehet.
Az anyagmozgató rendszer (az anyagmozgatógép) paraméterei (az emelési ma­
gasság és a közlekedőút-szélességi igény) közvetlenül befolyásolják a tárolótér és a
tárolóterület kihasználhatóságát Ilyen szempontból annál kedvezőbb az anyag­
mozgatási rendszer (az anyagmozgatógép), minél keskenyebb út mellett minél na­
gyobb tárolási magasság elérését teszi lehetővé. Ebből a szempontból az anyag­
mozgató gépek a halmazolási tényezővel hasonlítl1atók össze (5.5 táblázat):
5.5 táblázat. A raktári anyagmozgató rendszerek, gép- és eszközfajták fontosabb jellemzöi
Anyagmozgató Rakodási Halmazolási
rendszer tényező
Kézivagy
kézi eszközös
l,L3,3
1,7.,.2,0 3,0..5,0
ahol: he az anyagmozgató gép emelési magassága, m;
B a közlekedőút szélessége, m.
244
A létesítményrendszernek (a raktárépületnek, a rakodóknak) igazodnia kell
a tárolási és az anyagmozgatási technológiákhoz, illetve az anyagmozgatási
és a tárolási folyamatokhoz. Ez vonatkozik a raktárak hossz- és szélességi mé­
reteire, belső elrendezésére és egyéb technológiai (például világítási, szellőz­
tetési, tüzvédelmi) jellemzőkre.
5.6 A tárolóterületek elrendezése,
áruelhelyezési stratégiák
A tárolóterület elrendezése. A tárolóterület elrendezésének alapelvei:
./ a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen;
./ a tárolóterület jól kihasználható legyen;
./ az egyes árufajtákhoz, tárolási egységekhez szükség szerinti hozzáférés
igénye kielégíthető legyen.
Az anyagmozgatási munka nagyságát a tárolási egység saját tömege, az árufor­
galom nagysága és az anyagmozgatási távolság befolyásolják.
A tárolási egység saját tömege adottnak tételezhető fel, az áruforgalom
nagysága az igénylési gyakoriságtól függ, így csak a mozgatási utak rövidítésé­
vel - elsősorban a tárolómezők és a tárolóhelyek célszerü kijelölésével - lehet
az anyagmozgatási munkát csökkenteni. Ennek lehetőségei:
./ a tárolómezők és a közlekedőutak célszerü elrendezése;
./ az egyes árufajták optimális tárolóhelyének kijelölése.
A tárolómezők és a közlekedőutak célszeríi elrendezésének alapformái:
./ a tömbtárolás;
./ a soros tárolás;
./ a vegyes tárolás.
Az elrendezések közötti választást az határozza meg, milyen mértékben és milyen gya­
korisággal kell a tárolási egységekhez külön-külön hozzáférni, továbbá milyen mérték­
ben (folytonosan, kisebb vagy nagyobb szakaszassággal) kell a fifo-elvet megvalósít<mi.
Tömbtárolás esetén a tárolt egyedi darabok vagy egységrakományok a fő közlekedő­
utak között szarosan egymás mellett helyezkednek el (5.27a ábra). Allványok nélküli és
állványos (például átjárható vagy utántöltős állványos) tárolási rendszeresetén is meg­
valósítható elrendezés i forma, ha a tárolóterületen kevés számú árufajtát kell elhelyezni.
A tárolómezők belső részén levő rakományokhoz ugyanis csak az előttük levő tárolási
egységek eltávolítása után lehet hozzáférni. Ezért állványok nélküli tárolás esetén az
245
egységrakományok részére kijelölt helyet és az alkalmazott emelőtargonca méretét úgy
kell összhangba hozni, hogy a targonca a külső részen elhelyezett egységrakományok
eltávolítása után képződő folyosóba bejárhasson. A tárolóterület kihasználhatósági
tényezője: 70...90 százalék
5.27 ábra. A tömbtárolás (a), a soros tárolás (b) és a vegyes tárolás (c) elrendezési vázlata
mazsorok a raktár hossztengelyére merőlegesek (5.27b ábra) vagy azzal párhuzamosak
lehetnek
A közlekedőutak, illetve a -folyosók mentén minden állványfelület, illetve tárolóhely
megközelíthető. A tárolóterület kihasználhatósági tényezője: 30...50 százalék Kettős so­
ros elrendezés esetében ez az érték akár 60...70 százaiékra növelhető.
A vegyes tárolás (5.27c ábra) olyan raktárakra jellemző, melyekben a nagy mennyi­
ségű, homogén árukészlet (tömbtárolás) mellett inhomogén, különböző árufajtákból
álló késztetet is kell tárolni (soros tárolás). A tárolóterület kihasználhatósági tényezője
-a tömb- és a soros tárolásra kijelölt területek arányától függően- 50...70 százalék

a) Feladat. Egy hütőgépgyár készáruraktárában a hullámpapír ládába csomagolt és EUR

sík rakodólapokra helyezett hütőszekrényeket részben állvány nélküli soros, részben
állvány nélküli tömbös tárolási rendszerben tárolják A rakodólapos rakományok egy­
más mellé helyezhetők és négy rétegben tárolhatók.
A raktár tárolóterületének elrendezését az 5.28 ábra szemlélteti.

5.28 ábra. Hűtőgépgyár készáruraktára tárolóterületének elrendezése

208 12 a
'

./
b)
- /
1,)

2,0 1,6 2,0 1,6 22,2m

- 1,21,2 1,2
0,8

v
./

-
v

L
-----i>- ,,---+------
32,8m

jf
)
'
'
'
"
l. Határozzuk meg a raktár befogadóképességét (az elhelyezhető egységrakományok
számát) a jelenlegi elrendezés mellett.

2. A piaci igények változása miatt lehetőség van arra, hogy a tömbtárolásra kialakított
területet hosszirányban 7,2 méterrel (19,2 méterre) növeljük a soros tárolóterületek
Soros tárolás esetén az egyedi áruk vagy az egységrakományole a közlekedőutak men­ rovására. Számítsuk ki, hogy az ilyen elrendezés mellett mennyivel több egységrako­
tén jobbra és balra csak egy-egy sorban helyezkednek el. Párhuzamosan haladó utak mány helyezhető el a raktárban.
esetén így egymás mellett két állvány- vagy halmazsor képezhető. Az állvány- vagy hal-

246 247
Megoldás: Különböző méretü vagy különböző saját tömegü egységrakományok, áruk esetében külön­
külön érvényesíthetők az említett stratégiák Ekkor azonban előzetesen kell elönteni az azo­
l. A raktár befogadóképessége a jelenlegi elrendezés esetében: nos jellegü áruk terület kijelöléséről (például kisebb saját tömegü egységrakományok reke­
szes állványos tárolási rendszer esetében a legfelső állványsorokon legyenek).
../ A soros tároldásra kialakított részben elhelyezhető ER-ek mennyisége: Az anyagmozgatási távolságok (így a be- és kitárolási idők) és az anyagmozgatás i telje­
- egy rétegben: 16 x ll 176 ER; sítmények elsősorban ABC-elemzéssei támogatott stratégiák esetében csökkenthetők.
- négy rétegben: 4 x 176 704 ER.
../ A tömbtárolásra kialakított részben elhelyezhető ER-ek mennyisége:
- egy rétegben: 24 x 10 240 ER; Az ABC-elemzésset támogatott áruelhelyezésí stratégiák az áruforgalom vizsgá­
- négy rétegben: 4 x 240 960 ER. latán alapulnak. Alapelvük, hogy a legnagyobb forgalmú áruk kerüljenek leg­
../ A raktár befogadóképessége: 704+ 960 1664 ER. közelebb a manipulációs területhez (az áruátvevő és kiadóhelyiséghez). Szo­
2. A raktár befogadóképessége a módosított elrendezés esetében: kásos tertdetkijelölési változataik

../ A 7,2 méterrel meghosszabbított (tömbtárolásra kialakított) tárolóterületen ./ a sávos területkij elölés, áruelhelyezés;
- elhelyezhető ER-ek mennyisége:
- egy rétegben: (10 +6 sor) x 24 384 ER;
./ a körkörös területkijelölés, áruelhelyezés.
- négy rétegben: 4 x 384 1536 ER.
../ A soros tárolásra kialakított (csökkentett) tárolóterületen elhelyezhető ER- ek
mennyisége: 5.29 ábra. Vázlat az ABC-elemzéssei támogatott területkijelölési stratégia
megvalósitásának szemléltetéséhez
- egy rétegben: 16 x 7 112 ER;
- négy rétegben: 4 x 112 448 ER.
../ A raktár befogadóképessége: 1536 +448 1984 ER

A raktárterület átrendezésével tehát 320 ER-rel (1984-1664) több helyezhető el, mint
----To··--m·----oJ·---m·----ar-·--m·----rn·----m·---m·----
ajelenlegi elrendezés esetében. c rn rn rn rn rn rn rn rn rn
DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ
Áruelhelyezési (tárolóterület kijelölési) stratégiák. Az egyes árufajtáki, tárolási
a)
-----rn----m-----rn-----m-----rn-----m-----rn-----m----m-----
rn rn rn rn rn rn rn rn rn
egységek tárolótéri elhelyezésének, a tárolóhely(ek) kijelölésének problémája B

polistruktúrájú raktárak esetében merül fel. Az egyes árufajták, árucikkek

tárolóhelyét- a raktár készlet- és helynyilvántartási rendszerével, valamint az A
-----m-----rn-----m-----rn-----m-----rn-----m-----rn-----rn-----
átvevő- és kiadóhelyiségek elrendezésével összefüggésben - a tárolótéri
0] DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ
anyagmozgatási teljesítmények minimalizálása alapján célszerü kijelölni.
DJ DJ DJ DJ
DJ DJ Manipulációs terület DJ DJ
Aszokásos áruelhelyezési stratégiák a következők:
l. alfanumerikus elhelyezés. Ebben az esetben minden árufajtát vagy árucikket szak­
mai kódjelük alfanumerikus sorrendjébe kell elhelyezni, a számított készletek nagy­
ságának megfelelő tárolóterületet kell kijelölni (kötött helyfoglalásos rendszer). D
D
DJ
DJ
DJ DJ DJ DJ
DJ rn DJ. m rn DJrn DJDJ
DJDJ
DJ
D
D
2. az árucserélődés intenzitása alapján való elhelyezés. Ebben az esetben a legkisebb
intenzitással cserélőelő árufajtákat, illetve árucikkeket kell a manipulációs helyisé­
D DJ DJ rn.----rn DJ Til----m DJ DJ D
D DJ DJ AD DJ DJ DJ --- DJ DJ D
gektőllegtávolabb helyezni (kötött helyfoglalásos rendszerben).
b) D
D
DJ
DJ
ffi/
rn .---rn-----m-----rn rn ·--rnrn DJ
rn rn rn rn rn DJ D
D
3. az áruforgalom intenzírása alapján való elhelyezés. Ebben az esetben ABC-elemzés­
se!, illetve az anyagmozgatási teljesítményeket minimalizáló technológiai célfügg­
vény segítségével lehet a szabad helyfoglalásos rendszeren belüli mindenkori
D
D
DJ
DJ /
,' ffi'
DJ /
DJ DJ OJ'-, DJ DJ\ DJ
DJ DJ DJ '\DJ DJ \DJ
D
D
legkedvezőbb tárolóhelyet kijelölni. Ez az elhelyezési (helykijelölési) változat csak D 0J' DJ l
l
A l DJ IDJ l
D
számítógépes irányítási rendszer esetében valósítható meg. A megvalósítás feltétele D DJ DJ l
sDJ l
\ D
még az is, hogy az egyes tárolóhelyek, illetve egységrakományok mérete azonos Manipulációs terület c
legyen (csak azonos méretü tárolóhelyek között lehetséges szabad helyfoglalásos
áruelhelyezés).

248 249
Sávos teliiletkijelölés (5.29a ábra) esetében a tárolótér jól áttekinthető, a helynyil­
vántartás egyszerű, a be- és kitároláss al kapcsolatos torlódások elkerülhetők.
Körkörös területkijelölés (5.29b ábra) esetében a tárolótéri anyagmozgatási
távolságok rövidek (különösen az A és a B kategóriájú területeken), ugyanak­
kor a be- és kitároláskor torlódások keletkezhetnek (elsősorban az A kategóriá­
jú áruk részére kijelölt területen).
Az azonos árufajták, árucikkek elhelyezését, illetve hozzáférhetőségét a ki­
tárolási prioritásokkal összefüggésben kell biztosítaní.
A leggyakrabban alkalmazott prioritási elvek (kitárolási elsőbbségek):
../ a fifo (first in - first out)-elv, a korábban beérkezett áruk korábbi kitá­
rolása;
../ a fila (first in - last out)-elv, a legkorábban beérkezett áruk legkésőbbi
kitárolása;
../ a fefo (first expired - first out)-elv, a korábbi lejárati (szavatossági) idejű
termék korábbi kitárolása.
Komissiózási stratégiák a megrenelelt áruk összegy(íjtésével és ehhez kapcsolódó­
an a rendelések (a kiszállítási egységek) összeállításával összefl'tggésben alaláthatók
ld statikus áru-előkészítés esetében. A számításba vehető komissiózási stratégiák:
../ a megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős stratégia;
../ a párhuzamos vagy kétlépcsős stratégia;
../ a zónánkénti kétlépcsős stratégia.
A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős stratégia (5.30 ábra) alkalmazása­
kor a komissiózó dolgozó - a tárolóterület egy részét vagy egészét bejárva -
egy teljes megrendelés áruit gy(íjti ki, függetlenül attól, hogy az áru a tárolótér
melyik részében található.
5.30 ábra. A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős komissiózás folyamatábrája
Megrendelési lapok

1. megrendelés 2. megrendelés 3. megrendelés

5.7 Komissiózási rendszerek
és stratégiák

A komissiózás értelmezése, a komissiózási rendszerek. A komissiózás az áruk

M
---., ., ,.------J '- - ,.--'--'---'- ) "---'---' -- )
megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat,
amely általában a megrendelések átvételével kezdődik és akigyűjtött áruk ren­
delésenkénti összeállításával fejeződik be. A komissiózás az ellátó-elosztó rak­
<
M 4..... .....,.........................:·:":::::::....................................................................... ,.

tárak sajátos folyamata, amelynek során több árufajtából (árucikkből) álló ren­
delési (kiszállítási) egységet kell összeállítani.
A kigyűjtésre kerülő áru előkészítési (hozzáférhetőségi) módját tekintve
statikus és dinamikus komissiózási rendszer különböztethető meg.
Statikus áru-előkészítési rendszer esetében a megrenelelt árukat a tárolótér­
ben levő állványokról gy(íjtik össze (tárolótéren belüli komissiózás, "az ember
megy az áruhoz"), majd szükség szerint osztályozzák, ellenőrzik és a kiszállítá­
si egységet összeállítják.
Dinamikus áru-előkészítési rendszer esetében a megrendelések összeállí­
tásához szükséges árufajtákat tartalmazó tárolási egységeket a manipulációs
térbe szállítják, majd a szükséges mennyiség kivétele után visszaszállítják azt
a tárolótérbe (tárolótéren kívüli komissiózás, "az árumegy az emberhez").
Megrendelésenként összegyűjtött áruk
Mindkét esetben sajátos feladatot jelent a gyűjtő, osztályozó, csomagoló
(manipulációs) munkahelyek kialakítása.
A
l c D
l E
l l B l c l E l F
l lAl D E F

250
A tárolóterület bejárásakor a legrövidebb gy(íjtési utak elvét kell követni. A legrövidebb Az egylépcsős komissiózás előnye, hogy kevés szervezési munkát igényel,
gyűjtési utak elve rendszerint úgynevezett kevert (váltakozó, hurok és hullámszerű) a sürgős (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetők, az esetleges tévedé­
bejárás i stratégiával valósítható meg (5.30 ábra). A hurok-, illetve a hullámszerű bejárási
utak aszerint változhatnak, hogy a felkeresési hely hol található a folyosóban. seket gyorsan korrigálhatják, és gyorsan összegyüjthetők egy-egy megrendelés
árui. Hátránya, hogy viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el.
A párhuzamos vagy kétlépcsős stratégia (5.31 ábra) alkalmazása esetében
5.31 ábra. A megrendelésenkénti párhuzamos vagy kétlépcsős komissiózás folyamatábrája
a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a meghatározott ideig beérkező
megrendelések tételeit folyosók, osztályok stb. szerint csoportosítják, és ezek­
re készítik el a kigyüjtési jegyzéket. A tárolóterület különböző folyosóiból ér­
Megrendelési l ap ok
kező azonos megrendelésekhez tartozó árufajták a rendelésösszeállító helyen
találkoznak.
1. megrendelés 2. megrendelés 3. megrendelés E komissiózási stratégia megvalósításának előnye, hogy az adott komissió­
l zó eszközökkel, gépekkel (például komissiózó targoncákkal) nagyobb teljesít­
A l c l D E B l C l E l F A l D l E l F
mények érhetők el, hátránya, hogy külön szervezési munkát igényel a rendelé­
sek összeállítása, valamint a sürgős (soron kívüli) igények nehezen kezelhetők.
A zónánkénti kétlépcsős komissiózási stratégia megvalósítása esetében
a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a különböző megrendelésekben
szereplő azonos tételeket (árukat) gyüjtőjegyzékben összesítik, tárolási zónán­
ként csoportosítva. A tárolási zónákból a gyüjtőjegyzékben szereplő mennyi­
ségeket egy egységben a gyüjtőhelyre szállítják (első lépcső). A gyüjtőhelyen
renelelésenként válogatják össze a kiszállírási egységeket (második lépcső).
E stratégia megvalósításával érhetők el a legnagyobb komissiózási teljesít­
mények (ugyanis egyszerre nagyobb egységeket lehet a tárolótér és a gyüjtő­
hely között mozgatni). Hátránya, hogy az utólagos csoportosítás miatt bonyo­
ltiltabb a folyamat megszervezése (gyüjtőjegyzék-összeállítás, megrendelések
szerinti kiszállírási egység összeállítása).
A raktározási folyamatok irányítására kifejlesztett komplex programrend­

ou IJwl..[ , -:­ szerek komissiózást irányító maciuljai rendszerint ilyen vagy ehhez hasonló stra­

r.l t. []D rITnJ r.!

t.r
i_
'f
tégiák szerint (a bejárandó utak hosszának vagy a gyüjtési időnek minimalizéüására
irányuló célfüggvények beépítésével) szervezik a komissiózási folyamatot.

Komissiózó és tartalék raktárrészek kialakítása. Nagy befogaclóképességü és

nagy forgalmú, több száz vagy több ezer árufajtát (árucikket) tároló elosztórak­

rlJnJ
tárak (például gyógykereskeclelmi elosztóraktárak) esetében szokásos és cél­
i szerü a tartalék (háttér) és az élő (komissiózó) raktárrészek különválasztása

Tárolóterül t
252

Rendelések összeállítása
Q
'-------A /'----'c ----'D 1----'E ll l lB C E
(5.32 ábra).
Ebben az esetben abeszállítóktól érkező
egységrakományokat mint tárolási egységeket
tartalékraktárban tárolják, és innen -
megfelelő előkészítés (rako­ mány- és
csomagbon tás, gyüjtési egységek összeállítása)
után, akiszállítás üte­ mének megfelelőerr
töltik fel a komissiózó raktárt. Ez utóbbi belső
terének és eszközrendszerének kialakítása
jelentősen eltér a tartalék raktárétóL Itt gyüjtik
össze statikus vagy dinamikus áru-
előkészítéssel az értékesítési végpontok által
igényelt árumennyiséget, majd állítják össze
akiszállítási egységeket.

253
 5.32 ábra. A tartalék és a komissiózó raktárrészek kapcsolata 5.33 ábra. Árugyűjtés komissiózó emelötargoncával

Tartalék Csoma­
Komissiózó
(háttér) goló,
raktár
raktár kiadó

A TEVA gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi vállalkozás Gödöllőn 2005-ben korszerü

központi elosztóraktárt létesített. A 10 ezer m 2 alapterüleni raktár háttér (tartalék) rak­
tárrésze 13 m magas, részleges automatizált magasraktár. Kiszolgálását forgóvillás fel­
rakótargoncák végzik A targoncavezetők munkáját a padozatba süllyesztett - a targoncák
pozicionálását is végző - indukciós vezetékek segítik. Ebben a raktárban is végeznek
komissiózást (nagyobb tételek löszállítása esetén).
A konzissiózó raktárrészben egy automata és egy félautomata renelszert müköcltet­
nek. Az 1200 tárhellyel rendelkező automata "kiszeclő berendezés" számítógépes vezér­
lésü, nagy gyorsasággal és pontossággal képes egy-egy megrenelelés tételeinek össze­
válogatására. A félautomata rendszer a közepes mennyiségben igényelt termékek
komissiózására alkalmas. Itt az egyes termékeket tartalmazó tárolóládákat görgős
tárolóállványok csatornáiba helyezik, és innen Cúgynevezett Pick by Light és Multi Light
technika alkalmazásával) gyüjtik a renelelésnek megfelelő mennyiséget, dinamikus áru­
előkészítési rendszerben. (SuppZv Chain Monítm; 2006. május)

Komissiózó eszközök, integrált és automatarendszerek Statikus áru-előkészí­

tés esetén, a komissiózás során mindazokat a tárolóhelyeket érinteni kell, ahol
a rendelési (gyüjtési) jegyzéken szereplő árukat tárolják A jelenleg még általá­
nosnak tekinthető kézi árukivétel esetében a komissiózás kézi szállítóeszkö­
zökkel, komissiózó targoncákkal, vagy kézi és gépi eszközök kombinációjával
valósítható meg.
Kézi kornissiózás estén erre a célra kialakított (több rakfelülettel ellátott,
esetleg létrával felszerelt stb.) kézikocsira gyüjti a komissiózást végző dolgozó
a megrendelt árufajtákat. A gyüjtési folyamat lassú, munkaigényes és vertikális
irányban korlátozott (2...3 m).
Kornissiózó targoncák alkalmazása esetében (5.33 ábra) a gyüjtést végző
dolgozó munkája az áru kivételére és a targonca irányítására korlátozódik
A kézi szállítóeszközös komissiózáshoz viszonyítva a folyamat meggyorsítható,
a gyüjtési magasság 4...5 méterre növelhető.
A komissiózó targoncák kétdimenziós mozgást végeznek (haladnak és emelnek/süllyesz­
tenek) árugyüjtés közben, ezért a felkeresési sorrendre saját stratégiát kell kialakítani.
A növekvő vízszintes helykoordináták szerínti stratégia esetében az egyes tárolóhelyek
felkeresési sorrendje a tárolóhelyek vízszintes koordinátái növekedésének felel meg.
A zónás stratégia a növelevő vízszintes helykoordináták szerinti stratégiának olyan
változata, amelynél az állványmezőt több (páros számú) egymás fölötti zónára osztják,
és az egy-egy zónán belüli tárolóhelyeket a vízszintes helykoordináták növekvő sor­
rendjének megfelelően keresik fel.
A kornissiózó gépeket hurokszerüen kialakított fej feletti pálya vezeti (ilyen példá­
ul a BITO Lagertechnik által kifejlesztett Datamobil-System). Az indulási ponton
a folyamatirányító számítógép - infravörös vagy rádiófrekvenciás adatátvitellel­
a komissiózáshoz szükséges adatokkallátja el a komissiózó gép saját számító­
gépét. Miután a komissiózó személy fellép a kezelőállásra és betáplálja az azono­
sítás kódját, a gép automatikusan az első árukivételi helyhez indul. A számítógép
képernyőjén megjelennek a szükséges adatok, és a gyüjtés megkezdhető.
Kombinált technológia esetében a kézi erővel, komissiózó emelőtargonca
vagy komissiózó gép segítségével kigyüjtött árut az állványok közé telepített

254 255
szállítószalagra, esetleg görgős szállítópályára helyezik, amely az állványok vé­ 5.35 ábra. Kornissiózás karusszelrendszerű állványokról
gén levó gyüjtőszalagra továbbítja azt.
Polistruktúrájú készlettel bíró, elsősorban ellátó-, elosztóraktárak esetében
vehetők számításba az integrált rendszerek
Az integrált (tároló-komissiózó) rendszerek általában valamilyen dinami­
kus tárolási rendszer és anyagmozgató eszköz, gép vagy berendezés együtt­
müködésével hozhatók létre. Ez a rendszer általában egy tartalék raktárrész és
egy komissiózó raktárrész együttmüködésére épül.
Az integrált tároló-komissiózó rendszerek és az utántöltős (tartalék) tárolók
különböző technikai, szervezési megoldásokkal kapcsolhaták össze. Az 5.34a
ábra szerinti megoldás esetében például rakodólapos rakományokból ko­
missióznak A rakodólapos rakományokat mind a komissiózó térben, mind
a tartalék tárolótérben görgős utántöltős állványokon tárolják. A tartaléktároló
feltöltését, illetve onnan a komissiózó térbe való áthelyezését emelőtargoncák
végzik Az 5.34b és 5.34c ábra szerinti megoldásoknál rekeszes tárlóállványo­
kon tárolják az egységrakományokat és innen - azok megbontásával - töltik fel
a komissiózó tér görgőspályás csatornáit. ......
5.34 ábra. Az utántöltö (tartalék) tárolók és a kornissiózó tér kapcsolatának néhány változata

Dinamikus tárolási rendszere épülő technikai megoldást szemiéitet az 5.35 áb­

ra. Itt a vízszintesen körforgó (karusszel) állványos tárolási rendszer teszi lehe­
tővé a több száz fajta termék (alkatrész) tárolását. Egy-egy dolgozó két állvány­
sorból gyüjti az alkatrészeket úgy, hogy a hívókód megadásával a megfelelő
állványrész a kivéte li munkahelyre érkezik Cdinamikus áru-előkészítés). A ki­
emelt alkatrészeket a gyüjtőkocsin levő ládába helyezi a komissiózó, majd a ko­
csit áttoljaa következő munkahelyre. A teljes mennyiség kigyüjtése után a gylíj­
tőkocsi szállító láncpályához kapcsolható és a szerelőmunkahelyre küldhető.

Példaként említhető többek között a stuttgarti Lapp Csoport, amely kábelek, vezetékek,
kábeltartozékok, ipari csatlakozók stb. és a kommunikációs technika egyik vezető gyár­
tója. A 40 ezer cikket tároló elosztóraktárban négy Sebafer Carousel System (SCS) rend­
szerbe állításával korszerűsítették a komissiózást. E rendszer segítségével több mint
2200 különböző árucikkhez juthatnak hozzá nagy sebességgel. Amíg korábban 7000
m 2 -es területen komissióztak, az SCS-rendszerhez elegendő volt 1000 m 2 -es terület.
(Logisztikai Híradó, 2006. 5. sz.)

Az automata rendszerek részlegesen vagy teljesen automatizálják a komissió­

zást. Részleges automatizálás általában páternoszter vagy karusszelrendszeni
állványok alkalmazásával, a mozgóegységek célirányos vezérlésével valósítha­
tó meg. A komissiózás teljes automatizálásátakis egységek (például gyógy­
szerdobozok, cigarettásdobozok) célirányos vezérlésli adagolására alkalmas
rendszerek biztosítják

256 257
A már említett pécsi Elcoteq gyártósorait összesen 45 db, 5 és 15 m közötti magasságú,
függőlegesen körforgó (páternoszter-rendszerű) állványok segítségével szalgálják ki
(Hanel Lean Lift tároló automata). (Supp v ChainMonitm; 2007. április)
A TEVA már említett gödöllői elosztóraktárában 1200 egységből álló adagoló autamatát
alkalmaznakaszinte folyamatosan igényelt dobozolt gyógyszerek komissiózására.
5.8 A raktári folyamatok irányítása
5.81 A raktári folyamatok irányításának feladatai, információi
A raktári alapfolyamatok irányításának feladatai. A raktárak ellátási funkció­
jának felértékelődésével összefüggésben olyan irányítási rendszert kell kiépí­
teni, amely integráini tudja az áruáramlási és az információáramlási folyamato­
kat. Az integráció azt igényli, hogy a raktári tranzakciókhoz kapcsolódó in­
formációk a végrehajtást megelőzően már a folyamatirányítás rendelkezésére
álljanak. E követelménynek ma már csak a számítástechnika eszközrendszeré­
nek alkalmazásávallehet eleget tenni.
A raktár,ialapfolyatnatoki'rányítása az áruk be- és. kiszállításával, a rak­
táron belüli 1U9zga ásáv<tl, a komissiózásával, valamint készletezésével
kapcsolatosfolxamátok.optimális végzésél;lez kialakított stratégiák: meg­
valósitását jelenti. ;feladata az áruára.mlás célirány<;>s vezérlésével vagysza­
bályozásával a rakhír hatékony működésének biztosítiisa.
Afeladatok kiterjednek:
../ az árubeszállítással összefüggésben például az adatfelvételre, a megren­
deléssel való összehasonlításra, a készletre vételre;
../ a tárolással összefüggésben az optimális tárolóhely kijelölésére, a betáro­
lási utasítás kiadására, a raktártérkép aktualizálására;
../ akiszállítással összefüggésben a megrendelések feldolgozására, a komis­
siózási vagy kitárolási utasítás megadására, a raktártérkép módosítására,
a készlet csökkentésére, esetlegesen a járattervezésre és a szállítólevél ké­
szítésére.
A nyilvántartási és az irányítási információk. Az irányítási rendszer feladatai­
nak ellátása során információkat fogad és bocsát ki; ezek az információk külső
és belső kapcsolatokra épülnek (5.36 ábra).
258
5.36 ábra. Vázlat a raktározási alapfolyamat és az irányítási folyamat
kapcsolatainak szem léltetéséhez
Utánrendelisi (feltölté n iÁf rmacÍól< .
Folyamatirányító információk
A külső információk a megrendelői oldalról érkeznek és a belső folyamatirá­
nyítás beindítói, továbbá - a készletfogyással összefüggésben - a készletután­
pótlást (a beszállítást) készítik elő. Tekintettel arra, hogy a raktárak az ellátási
láncok (hálózatok) integráns részei, célszerü, ha az áruáramlási rendszerlik
mellett a külső információs rendszerlik is illeszkedik a környezetükhöz.
A belső információk a megrendelési és az utánrendelési (feltöltési) informá­
ciók feldolgozását, célirányos átalakítását követően az alapfolyamatok operatív
irányításához szolgáltatnak közvetlen információkat (például a megrendelé­
sekkel kapcsolatos komissiózások, kiszállítások előkészítése, a beérkező áruk
tárolóhelyének kijelölése, abetárolási utasítás kiadása).
Az alapfolyamatok optimális végzésének elősegítéséhez, az operatív irá­
nyításhoz a tárolandó árukra, valamint azok állapotára (mozgására, tárolására)
vonatkozó információkat kell előállítani.
A tárolandó árukkal kapcsolatos i1 jormációk az áruk jellemzőire (megnevezés, meny­
nyiségi egység, tárolási igények stb.) vonatkoznak Ezeket nyilvántartási információk­
nak nevezhetjük
Az áruk mozgási vagy nyugvást állapotára vonatkozó í1 jormációk a megrendelé­
sekk:el, a beszállítással, a tárolással és akiszállítással kapcsolatos műveletek:re terjednek
ki (szállítási megrendelések, tárolóhely kijelölése, betárolási utasítás, kitárolási utasí­
tás). Ezeket szaros értelemben vett folyamatirányító információknak tekinthetjük
259

A raktári alapfolyamatok komplex irányítása egységes áru-nyílvántartási
és folyamatirányítási rendszer kialakítását kívá11ja. Ennek alapfeltetele az
egyértelmű árujelölés, tárolóhely-jelölés, továbbá a nyilvántartáshoz,
a rendeléshez,·a készletszabályozáshoz stb. szükséges jellemzők megfe­
lelő rendézése.
Az árt jelölést (kódolást) célszerü a szállító és a megrendelő (például a termelő
és a felhasználó) jelölési rendszeréhez igazítani. Az optimális alapfolyamat ki­
alakítása, illetve annak irányítása azonban gyakran saját jelölési rendszer beve­
zetését is szükségessé teszi. Ez a raktári információs rendszer szempontjából
többletfeladatot jelenthet, mert annak továbbra is kapcsolódnia kell a szállító
és a megrendelő információs rendszeréhez is.
A tárolóhely-jelölés célja a raktár tárolási szempontból elkülöníthető helyei­
nek azonosítása, az elemi tárolóhelyek célszerü kódolása. A tárolóhely és az
árujel egy egyszerü azonosítási lehetőségét az 5.37 ábra szemlélteti.
5.37 ábra. A tárolóhely és az áru jelölésének egy lehetséges változata
Szint
Helynyilvántartó Árunyilvántartó
Helykód 125151 Árukód
Árukód 31245
DDDDD Helykód
00000 0000
260
A tárolómező numerikus vagy betűjeles kódja a raktár azonos technológiájú (például
polcos állványosvagy rekeszes állványos tárolómezők, hűtött vagy csak szellőztethető
raktárrészek) tárolótereit jelöli. A sorkód a mezőn belüli tároló- (állvány) sarok, az osz­
lopkód a tárolósoron belüli tárolóoszlopok, a szintkócl az azon belüliszintek (emele­
tek) azonosítására szolgál.
A készlet- és a helynyilvántartás általános rendszere. A készletnyilvántartás fel­
adata, hogy lehetővé tegye a tárolt árufajták, árucikkek raktáronlevő mennyi­
ségének megállapítását.
A készletnyilvántartás információhordozójának általában a következőket
kell tartalmaznia:
../ az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, kódszám, mennyiségi egység,
saját tömeg);
../ a beérkezés re vonatkozó adatok (dátum, bevételi bizonylatszám, beérke­
zett mennyiség);
../ kiadásra vonatkozó adatok (dátum, kiszállírott mennyiség, kiszállírási
bizonylat);
../ a tárolóhelyre vonatkozó adatok (a tárolóhely megjelölése, kódszáma).
A készletnyilvántartás információhordozóján levő adatok megfelelő rendezé­
sével készítheták elő - a készletszabályozási stratégiával összhangban - töb­
bek között az uránrendelések (készletutánpótlás), a megrendelői visszaigazo­
lások, a megrendelői igénykielégítésel<.
A helynyilvántartás az áruk tárolási helyét rögzíti, de információhordozójá­
nak lehetővékell tenni az üres tárolóhelyek gyors megkeresését is.
Kötött hel]j'oglalásos rendszer esetében az árufajták, árucikkek a cikkszám uk, saját nyil­
vántartási számuk stb. alapján kijelölt tárolóhelyen tárolnak Ebben az esetben az infor­
mációhordozó rendszerint nagyobb mennyiségű árut befogadó tárolóténe utal. Ezen
belül valamilyen formában rendezett számok (kóclok) szerüH kell az árut, illetve
a tárolóhelyet megkeresni. Ez a rendszer emberi és részlegesen gépesített irányítású,
elsősorban kis forgalmú raktárak, illetve tartós készletezés esetében alkalmazható. Hát­
ránya a tárolótér kedvezőtlen kihasználása.
Szabadhelyj'oglalásos rendszer esetében a beérkező áru (tárolási egység) elvileg
bármelyik megüresedett elemi tárolóhelyre kerülhet. Célszerű azonban a tárolóhelyet
az anyagmozgatási teljesítményeket minimalizáló kiszolgálási stratégia szerüH megvá­
lasztani. Gépesített irányítás esetében ilyen kiszolgálási stratégiák az irányítási renelszer­
Tárolómezö be építhetők Ez a rendszer nagy befogadóképességű, nagy forgalmú raktárakban alkal­
Sor mazható; jó terület-, illetve térkihasználást tesz lehetövé, az anyagáramlást meggyorsítja.
Oszlop
A szabadhely-foglalásos rendszer megvalósításához nagyszámú (esetenként 50...60
ezer) elemi tárolóhelyet (polc, rekesz stb.) kell nyilvántartani (a raktár tárolórerét fel kell
Szint "térképezni"), továbbá a tárolóhely és az áru információhordozóját összhangba
kell hozni.
261
 5.82 A tárolótéri alapfolyamatok irányítása 5.38 ábra. A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája
1. árunyilvántartó doboz; 2. üresrekesz-nyilvántartó doboz

A tárolótéri alapfolyamatok (a be- és kitárolás, valamint a tárolás) irányításához

két adatcsoportot kell nyilván tartani. Ezek:

../ a be- és kitárolandó árukra Cés egyben a készletre) vonatkozó adatok;

../ a tárolás helyére vonatkozó adatok.

Összekapcsolásuk, együttes kezelésük teszi lehetővé az áruelhelyezési straté­

giák valamelyikének megvalósítását.

A hagyományos irányítás rendszerint a kartotékrendszer elvének az adott rak­

- ·( 02 35]
'
tár sajátosságaihoz igazított változatával valósítható meg.
A kartotékrendszer lényege, hogy abetárolandó árura (például egységrako­
mányra) egy kartotékat rögzítenek, amely az áru és a tárolási hely adatait
(a tárolórekesz koordinátáit) tartalmazza.
A kartoték egyben - a gépkezelő számára betárolási utasításként is felfog­
ható. A kartoték párja- ugyanazon adatokkal kitöltve - az árunyilvántartó szek­
rénybe kerül. Kitároláskor a rendelt áru kartotékját ebből a szekrényből kell ki­ 2

keresni. Most ez a kartoték lesz a kitárolási utasítás. Akiszállítás után mindkét

kartotékon törölni kell az áruadatokat, majd az üres rekeszeket nyilvántartó
szekrénybe kell őket visszatenni.

A kartotékrendszer gyakorlatban megvalósított változatát szem!élteti az 5.38 ábra. A be­

tárolásra kerülő egységrakományra az üres rekeszeket nyilvántartó dobozból kiemelt­
a tárolási hely kódszámát tartalmazó - kisméretű táblát helyeznek. A targoncavezető
a kódszám (irányítószám) szerint helyezi el az egységrakományt A kódszám kartonra
nyomtatott párját - az áru jellemzőit tartalmazó kartonnal együtt - müanyag tasakba,
majd az árunyilvántartó dobozba helyezik.
Akitárolás az árunyilvántartó dobozból kiemeit karton, illetve áruhelyet jelölő kód­
szám alapján végezhető. Kitárolást követően a helykoordinátát tartalmazó tábla és kar­
ton visszakerül az üres rekeszeket nyilvántartó dobozba.
Számítógépes irányítás esetében az árukra és a tárolási helyekre vonatkozó
adatokat számítógép tartja nyilván és nyomtatja ki, vagy más formában jeleníti
meg a be- és kitárolási utasításokat (5.39 ábra).
A raktárifolyamatok irányítására kifejlesztett szojtverek azonban - az elő­
zőeken túlmenően - alkalmasak a tárolótéri anyagmozgatási folyamatok
optimalizálására, készletezési, áruelhelyezési és komissiózási stratégiák
múködtetésére, sőt további (például készletgazdálkodási) feladatok megol­
dására is.
262
A korszeríi számítógépes irányítási rendszerben célszerííen megoldandó
Jeladatok a következők:
../ a be- és kitárolási múveletek regisztrálása (adminisztrálása);
../ az árufajták (árucikkek) készlet-, rendelési, forgalmi, pénzügyi stb. ada­
tainak változásával kapcsolatos aktuális információk előállítása;
../ a be- és a kitárolással, a komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási fel­
adatok diszponálása offline adathordozókan vagy online irányítással;
../ a tárolóhely-kijelöléssei kapcsolatos feladatok megoldása (szükség sze­
rint a tárolóhely-elérési idő, a fífo-elv, az árucserélődési mutatók stb.
figyelembevételével);
../ az anyagmozgató gépek múködésének optimalizálása, szükség szerint
vezérlése;
263
 5.39 ábra. A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája rinti kijelölése, a be- és kitárolási utasítások előkészítése, kiadása, az anyag­
mozgató gépek irányítása, a komissiózási feladatok kezelése, a kiszállírási
egységek, illetve a kijelölt feladatok teljesítésének ellenőrzése jelölhető meg.
l A korszerü raktárirányítási programcsomagokat Celosztóraktárak esetében)
rendszerint kiegészítik egy közúti szállításirányítási modullal. Ez utóbbinak
a feladata a kiszállírási egységek megrendelőkhöz való szervezett eljuttatása
(a kiszállítás, áruterítés optimalizálása).

5.40 ábra. A számítógépes raktárirányítási rendszer általános felépítése

Központi számitógép
Ügyviteli szint

Folyamatirányitó számitógép
Operativ irányitási szint
• .$. !'"·,·,
..., '·l
;'::, '--/ 7- / _ +-r_ -kr _ \t·\:,- ,;, . -
.' ,. i ! \ ·...-....
../ készletgazdálkodási stratégiák müködtetése; ·,
../ a készletutánpótlások és kiszállítási igények aktualizálása; r-----\-i-,---,.
Kiszállilás l
../ a szállító és megrendelő partnerek törzs- és forgalmi adatainak kezelése, L---------_1

értékelése;
../ forgalmi statisztikák készítése, ABC-elemzés; Végrehajtási szint
../ pénzügyi tranzakciók kezelése;
../ a készletváltozási prognózisok készítése.

A számítógépes raktárirányítási rendszerek struktúrája. A számítógépes rak­
tárirányítási rendszere! általában hierarchikus felépítésüek (5.40 ábra).
Az ügyviteli (adminisztratív) szint a megrendelésekkel, a be- és kiszállí­
tásokkal, a készletgazdálkodással, a pénzügyi tranzakciókkal stb. kapcsolatos
feladatokat oldja meg, nyilvántartja a partnerek adatait, a raktári erőforrások
(gépek, munkaerő) állományát stb. Számítógépes vállalatirányítási rendszerek
(például SAP) esetében ezeket a feladatokat rendszerint az anyag- vagy készlet­
gazdálkodási modul kezeli.
Az operatív irányítási szinten a folyamatirányító számítógép - amely on­
line kapcsolatban van/lehet az ügyviteli szint számítógépével - látja el a raktá­
ron belüli RST-folyamatok irányítását. Fő feladataként az elemi tárolóhelyek
nyilvántartása, a készletnyilvántartás, a tárolóhelyek valamilyen stratégia sze-
A végrehajtási szinten teljesítik az operatív szint által folyamatosan kijelölt fel­
adatokat. A teljesítés emberek és gépek együttmüködésével (részlegesen gépe­
sített technológiával) vagy a gépek (emelőtargoncák, felrakógépek, görgős
szállítópályák stb.) közvetlen számítógépes vezérlésével (gépesített, illetve
automatizált technológiával) valósítl1ató meg.
A végrehajtási szintre (a gépkezelőkhöz, raktári dolgozókhoz) el kell juttat­
ni a feladat elvégzéséhez szükséges (például be-, kitárolási, komissiózási) utasí­
tásokat, továbbá innen vissza kell jelezni a teljesítéssei kapcsolatos adatokat
(beérkezett áruk adatai, teljesített kiszállírások adatai stb.).

264 265
 5.83 Az adat- és információtovábbítás korszeríi módszerei
raktárakban, komplex hardver-szoftver rendszerek
Az áru (a tárolási egység) jellemzőinek automatikus azonosítási és felvételi
módjai. A raktári folyamatok operatív irányításnak elengedhetetlen feltétele az
áru (a tárolási egység) jellemzőinek valamilyen (olvasható, felismerhető) for­
mában való megjelenítése, korszerü irányítás esetében az automatikus azono­
sítási lehetőség megterem tése. Az automatikus azonosítás leggyakoribb formá­
ja a logisztikai folyamatokban, az ellátási láncokban (így a raktári alapfolyama­
tok esetében is) a lineáris vonalkódrendszerek, valamint az utóbbi években
a rádiófrekvenciás rendszerek alkalmazása.
A lineáris vonalkódos termékazonosítás esetében az áru (a tárolási egység)
adatait, jellemzőit kifejezésre juttató számpárokat, számokat (a számkombiná­
c.iókból álló azonosítót) vékony és vastag vonalakból összetett, optikailag érzé­
kelhető jelsor fejez ki.
A logisztikai folyamatok kezelésére, az áruáramlás irányítására számos
vonalkódtípust fejlesztettek ki a gyakorlatban. A vonalkódtípusok egy-egy
gyártási, ellátási vagy elosztási rendszer, illetve célszerüen az ellátási láncok,
a raktározási folyamatok információigényeihez igazodnak A terméken, a fo­
gyasztói, a gyüjtő és a szállítási csomagoláson, illetve a tárolási egységen külön­
külön is megjeleníthetők (közvetlenül a csomagolóeszközre nyomtatva vagy
öntapadó matricákkal felragasztva), természetesen az igényeknek megfelelő
adatok tartalmával feltöltve.
A vonalkód érzékelésére (az adatok felvételére) olyan elektronikus eszközöket fejlesz­
tettek ki, melyek azokat közvetlen ül (lézeres érzékelővel) leolvassák, majd számítógép­
be továbbítják adatfeldolgozás, információszolgáltatás céljából. A raktározási gyakorlat­
ban főleg a vonalkód-leolvasóval egybeépített, az információkat vizuálisan is megjelení­
tő mobil (kézi) adatgyűjtők terjedtek el. A gyártók mind rádiófrekvenciás (RF), mind
batch változatban kínálnak ilyen készülékeket
A rádiófrekvenciás azonosítási technika (RFID = Radio Frequency Identifi­
cation) lehetővé teszi a termékek, áruk, tárolási egységek, egységrakomány­
képző eszközök stb. nagyobb távolságról való azonosítását, sőt követését is.
Minden termék bármikor azonosítható, és a termelőtől a felhasználáig nyo­
mon követhető; ebből adódóan az RFID-technika a raktári alapfolyamatok és
a komissiózási folyamatok optimalizálását is elősegíti. Az információk átvitelét
elektromágneses mezők segítségéve!, az adatl1ordozók érintés nélküli kapcso­
latával valósítják meg.
A vonalkódokat postabélyeg nagyságú adathordozó (intelligens) címkék, transzpon­
derek helyettesítik. A transzponderek információhordozója egy mikrochip, amely an­
tenna segítségével képes adatcserére. A transzponderek és az olvasóegységek között
rádióhullámok továbbítják az információt. Az olvasóegységek funkciója az érzékelés,
266
a passzív transzponderek energiával való ellátása, illetve az adatátvitel. Az olvasó egység
fogadja a transzponder által kisugárzott jeleket, elekódolja és felhasználás céljára továb­
bítja azokat.
Az RFID-technika alkalmazásához minden azonosítandó terméket, csamagolá­
sokat, egységrakomány-képző eszközöket stb. egyedileg kódolt címkékkel kell
ellátni. Ezek előállítási költsége csökkenő tendenciát mutat, ezért a rendszer
alkalmazásából származó előnyökből adódóan fokozatosan kiszorítják a vo­
nalkódos azonosítási rendszert.
Az adatok, információk továbbításának technikai megoldásai. Az operatív irá­
nyítástvégző központ (iroda) és a végrehajtás helye, illetve a végrehajtástvégző
dolgozó (targoncavezető, komissiózó stb.) közötti információs kapcsolat veze­
tékesvagy vezeték nélküli rendszerrel valósítható meg.
A vezetékes rendszeríi kapcsolat esetében a mobil adatgyüjtő (kézi termi­
nál) irányító számítógéphez való közvetlen vagy vezetékes csatlakoztatással
(a vezetékes csatlakozóhelyek a raktár olelalfalára vagy az állványok erre a célra
kijelölt helyére telepítl1etők) kapja a szükséges információkat A raktári dolgo­
zó (komissiózó, gépkezelő) az átvétel, a tárolás, a kiadás stb. helyein teljesíti
a feladatokat, miközben a mobil terminál a leolvasott vonalkóclak adatait a me­
máriában rögzíti. A feladatok elvégzése után a raktári dolgozó az adatokat
áttölti a számítógépbe (batch üzemmód), majd újabb feladatokat kap.
A vezetékes renclszerü kapcsolat sajátos - komissiózó raktárakban alkalma­
zott- változata az úgynevezett Pick to Light módsze1: Ekkor minclen árukivételi
hely (polc, rekesz) fölé olyan egységet szerelnek, amely az irányítóközpontból
vezérelt jelzőlámpák fényével hívja fel a figyelmet a felkeresendő kivételi he­
lyekre, a mellette levő digitális kijelző pedigakiveendő mennyiséget (rendsze­
rint darabszám) jeleníti meg. A jelzett mennyiség kivételét követően a komis­
siázó dolgozó visszajelző gombbal nyugtázza a feladat teljesítését, majd to­
vábbhalad a legközelebbi kivételi helyre. Főleg kisméretü és kis saját tömegü
árukat kezelő, de nagy forgalmú komissiózó raktárak (például gyógyszerelosztó
raktárak) esetében alkalmazható móclszer.
A vezeték nélküli információs kapcsolat esetében rácliófrekvenciás vagy inf­
ravörös adatátvitellel online és real-time összeköttetés valósítható meg.
A rádiófrekvenciás adatátvitel (RF/DC = Raclio Frequency Data Collection)
egy célirányos rendszer kiépítését kívánja a teljes raktártérbe n. A rendszer álta­
lános elemei: az RF-adatfelvevők, illetve -terminálok, az RF-adó-vevő egység és
a vezérlőegység.
A feladatok teljesítésére irányuló utasítások a kézi vagy a targoncára szere/t terminálok
(rádió adó-vevő egységgel felszerelt intelligens perifériák) képernyőjén jelennek meg.
Itt a raktári dolgozó (komissiózó, targoncavezető) megkap minden szükséges informá­
ciót (például kitároláskor, komissiózáskor a felkeresendő tárolóhely kódját, az áru azo-
267
nosítóját, a kitárolandó, akiveendő mennyiséget). A feladat elvégzését követően a dol­ 5.41 ábra. Az irányitási és a végrehajtásiszint közötti információátvitel néhány korszerű megoldása
gozó nyugtázza a teljesítést, majd megjelenik a következő feladat. 1. indukciós vezérlés (automatizált irányítás); 2. rádiólrekvenciás adatátvitel; 3.1alicsatlakozós, vezetékes
adatátvitel; 4. infravörös adatátvitel
A tárolótérből az irányítóközpontba az információk a billentyúk használatával, illetve
korszerú (vonalkódolvasóval, szkennerrel felszerelt) terminálok és kapcsolódó szoftverek
esetében automatikus vonalkód-leolvasással juttathatók el.
A vezeték nélküli kapcsolat "beszélgetős" formáját, az úgynevezett Pick to Voice mód­
Pmtm,rvilllali11
szert komissiózó raktárakban célszerú alkalmazni. A komissiózó dolgozót ekkor mikro­
Hálózati központt
fonos fejhallgatóval és a hozzá tartozó adóvevővel látják el. Ezen keresztüllétesít kap­
számrtou(jpt-:
csolatot az irányítóval, kapja meg az árugyújtéshez szükséges információkat E módszer
alkalmazása esetén a konlissiózó dolgozó mindkét keze szabaddá tehető (az árukivétel
meggyorsítható ), viszont csak célirányos szaftverrel biztosítható az adatnyilván tartás,
.. ,
kapcsolat

Folyamatirányitó
a készletfigyelés és a bizonylatolás.
sziunitógép

Az iJ fravörös adatátvitel esetében az infravörös sugarat használják adatátviteli Tenninillok

médiaként, amely nagysebességü, kétirányú adatcserét képes megvalósítani
a mozgó (kézi vagy targoncára szerelt) adatgyüjtők, terminálok és a telepített
számítógépek között.

Az infravörös digitális adad1álózat (IRDN Infrared Digital Network) főbb elemei:

./ az IR-modemek, melyek a rendszer központi elemét képezik;

./ az IR-reléállomások, melyek a raktár megfelelő (látható) helyére telepítve lehetővé
teszik a teljes lefedést;
./ adatgyújtő egységek, melyek IR-adó-vevő berendezéssel vannak ellátva;
./ IR-terminálok, melyek targoncára, vagy más anyagmozgató gépre szerelhető
mobil munkaállomások.
1) ""··
Az infravörös adatátvitel-technológia alkalmazását nehezítik a raktárban levő liDL=4
esetleges szilárd tárgyak, állványok, a jelek haladását befolyásolhatja külső
fényforrás, valamint a légkör tulajdonsága (például porral szennyezett légtér),
ezért bevezetése gondos előkészítést kíván.
Az irányítási és a végrehajtási színt közötti információs átvitelleggyakrab­ A kétirányú adatátvitel a falakra szerelt infraadó-vevő berendezéseken
ban alkalmazott változatait az 5.41 ábra szemlélteti. keresztül valósul meg. Egy-egy adóvevő 30 m távolság átsugárzására képes,
de több relé alkalmazásával tetszőleges méretü raktártér besugározható.
Komplex hardver-szaftver rendszerek A WMS-100 infracsatornás számítógép­
pel vezérelt raktárirányító rendszer egy központi (irányító) számítógépből, 2. A kézi terminálok, melyek a raktár falára szerelt adapterele segítségévelléte­
a mobil adatgyüjtő terminálokból és az ezeket összekötő hálózatból áll. sítenek vezetékes kapcsolatot a központi számítógép pel, amely néhány má­
A központi gép feladata a leltári nyilvántartás, az áruk helyének nyilvántar­ sodperc alatt akár egész napra elegendő munkávallátja el a terminál kezelő­
tása, a kívülről érkező igények feldolgozása, a be- és kitárolási feladatok emelő­ jét. Az adatátvitel befejeztével- a terminált az adapterből kiemelve - az ope­
targ011eák közötti elosztása, a szükséges dokumentációk elkészítése. rátor bárhol szabadon mozoghat, majd a munka végeztével a terminált újból
A raktártérben kétfajta mobil munkahely alakíd1ató ki. az adapterbe helyezve a begyüjtött adatok bekerülnek a központi számító­
gépbe, amely elvégzi a szükséges könyvelési müveleteket. A terminálhoz tar­
l. A targoncákra szerelt terminálok, melyek infravörös csatornán keresztül tozó kódleolvasó, a targoncás állomáshoz hasonlóan garantálja a hibamen­
fo­ lyamatos kapcsolatot tartanak a központi számítógéppeL Hozzájuk tes munkavégzést.
valami­ lyen kódazonosító eszköz (példáullézerszkenner,
elektromágneses azono­ sító) és címkenyomtató csatlakoztatható. A A rendszer általános alkalmazása esetében például egy nagykereskedelmi raktár
kiszállírási folyamatának irányítása a következők szerint megy végbe. Este 22 óráig (tele-
targoncavezető feladata a termi­ nál képernyőjén megjelenő feladatok
teljesítése.
269
268
fonon, modemen, faxon, telexen) beérkező megrendelések bekerülnek a számítógépbe,
amely a megfelelő mlíveletek elvégzése (például hitelképesség-vizsgálat, árukészlet-el­
lenőrzés, különböző nyilvántartás-készítés) után optimalizált feladatcsomagokat állít
össze a tárolótérben üzemelő targoncák (targoncavezetők) számára. A feladatcsomagokat
rövid időn belül és az infracsatornán keresztül a targoncaterminálra küldi a számítógép.
A targoncavezető, a terminál képernyőjén megjelenő információk alapján, megkeresi
a táralóhelyet, illetve a kitáralan dó term éket, majd vonalkócl-leolvasójával azonosítja az
árut (az áru cikkszámát). Azonosság esetében a targoncavezető a feladatot végrehajtja,
a terminálhoz kapcsolt nyomtató pedig kinyomtatja az árut kísérő kitáralási azonosítót,
amelynek segítségével az expedíciós részleg összeállítja a kiszállítancló egységrakomá­
nyokat Ezeket a számítógép által javasolt sorrendben - a szállítási útvonalnak megfe­
lelő sorrendben- teherautótua rakják.
Ha a számítógép - a készletek folyamatos ellenőrzése során - utánrendelést
tart szükségesnek, javaslatot tesz az áru beszerzésére. A megrenelelés beérkezésekor
- amennyiségi és minőségi ellenőrzésekelvégzése után - az áru betáraiása a kitáraiás­
hoz hasonlóan, a számítógép felügyeletemellett történik.
A RIMS (Robocom Inventory Management System) integrált raktárirányítási
rendszer támogatja a raktározás i alaptevékenysé get, miközben rugalmas struk­
túráiából adódóan a raktáron belüli kiegészítő és a termeléshez kapcsolódó
feladatokat is képes ellátni. A rendszer segítségével könnyen és gyorsan követ­
hetők a ki- és bemenő árumozgások, továbbá a raktári készletek
A szaftver papíralapú, rádiófrekvenciás és vegyes rendszerben egyaránt
müködtethető, akár önállóan, akár vállalatirányítási rendszerhez (például SAP,
MFG/PRO) kapcsolódva. Az internetalapú elérési lehetőség a távollévő mun­
katársak számára is biztosítja, hogy információkat szerezzenek például a rak­
tárkészlet aktuális állapotáról.
Az árukezelés teljeskörü dátumkontroll (gyártási, betárolási, lejárati, utolsó
leltári időpont) alapján történhet. A szaftver képes a raktárterületet zónákra
osztani, és az ott található árukat más-más besorolás szerint kezelni. A kiszállítá­
sok pontosságának ellenőrzéséhez a RIMS egy listát készít, amelynek segítsé­
gével az árukiadó gyorsabb és hatékonyabb munkát végezhet. A program tá­
mogatja a szállítólevelek helyben való nyomtatását is.
A RAM!R (Raktári Anyagok Mozgását Irányító Rendszer) a raktár külső
és belső áru- és információáramlási folyamatait regisztráló és irányító szoftver.
Aktív szerepben olyan utasítás jellegü információkat ad, amelyek hatására áru­
mozgás következhet be, míg passzív szerepben regisztráló jellegü tevékeny­
séget végez, azaz az utasítások végrehajtását, a készletek és az erőforrások
állományának aktuális állapotát rögzíti.
A RAMIR-rendszer vonalkódos azonosítással dolgozik, az egyes tárolási egy­
ségekhez egyedi azonosító vonalkódos címkét nyomtat. Alkalmazásakor meg­
valósul az áru- és információáramlás integrációja, az irányítás kiterjed a teljes
raktározási folyamatra (árufogadás, betárolás, áttárolás, minőség-ellenőrzés,
komissiózás, expediálás).
A RAMIR a raktári feladatokat online eszközökön jeleníti meg a raktárosok
számára. A feladatok (be-, ki-, áttárolási müveletek) elvégzését követően ugyan-
270
csak online kapcsolattal kapja meg a teljesítési információt az irányító számí­
tógép. A feladatok végrehajtását a RAMIR-rendszer minden pillanatban fel­
ügyeli és ellenőrzi.
A RAMIR további kiegészítő szolgáltatásai:
../ a készletek aclatgyüjtése raktáronkén t, minőségi státusankén t;
../ a raktárban tárolt termékek részletes listája raktári helyenként;
../ a tárolóterületek, tárolóhelyek pillanatnyi kihasználtsága százalékban;
../ az erőforrások kihasználtságának statisztikája;
../ a készletszintfigyelés, minimumszintjelzés;
../ a raktárosok feladatvégzés i statisztikai adatai.
5.9 A magasraktározási rendszerek
áttekintése
A magasraktározási rendszerekről általában. Magasraktározási rendszeren
darabáruk olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási ma­
gasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magas­
ságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan
az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák
végzik. Nem tartoznak e rendszerbe az ömlesztett anyagok vagy folyadékok tá­
rolására alkalmas különböző magasépítményü hambárok és tartályok, vala­
mint a többszintes darabárus raktárak. A magasraktározási rendszerben főleg
rakodólapos rakományok tárolhatók, ele kisebb méretü egységrakomány-kép­
ző eszközök esetében - sőt esetenként egységrakomány-képző eszköz nélkül
- is alkalmazható a rendszer.
A magasraktározási rendszet·ek elterjedésének okai a korszerü elosztási
(disztribúciós) rendszerek fejlődésében, a termelésifolyamatok auto­
matizálásában,. a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben
a területkihasználás· fokozására irányuló törek--vésekben keresenelők
A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tárolótér, az árugyújtó és -elosztó
tér, az ügyviteli és irányítási hálózat, valamint az ezekhez tartozó technikai ele­
mek alkotják
271
A tárolótéren az állványok és a felrakógépek vagy felrakótargoncák segítségével a raktár 5.42. ábra. Teljes egységrakományok tárolására alkalmas önhordó magasraktár
1. kiszolgálógépek (felrakógépek); 2. állványok; 3. árugyűjtő és -elosztó rendszer; 4. raktárépület
fő feladata - a tárolás - valósul meg.
Az árugyújtó és -elosztó tér (azaz az előkészítőtér) a tárolást megelőző müveletek (be­
szállító jármüvek kirakása, egységrakomány-képzés, ellenőrzés, nyilvántartásba vétel
Tárolótér
stb.) és a tárolást követő múveletek (rendelés-összeállítás, csomagolás stb.) elvégzésé­
nek helye. A mozgatási m(íveleteket végző technikai elemek (emelőtargoncák, az egy­
ségrakományokat a felrakógéphez továbbító folyamatos múköclésú szállítógépek stb.)
mellett esetenként sajátos (például egységrakomány-ellenőrző) berendezésekkel is fel Előkészítőtér
vannak szerelve. 1
Az ügyviteli és irányítási hálózat feladata az árunyilvántartáson túl az anyagáramlás
irányítása és az ehhez szükséges információk megteremtése és tárolása.

A magasraktárak csoportosítása. A magasraktárak felszereltsége és müszaki

megoldása eltérő lehet aszerint, hogy milyen feladatokat látnak el. Ezért a ma­
gasraktárakat rendeltetésük, a tárolótér építészeti kialakítása és az autom­
atizáltsági szint szerint lehet csoportosítani.
A raktár rendeltetése alapján megkülönböztethető: 4

../ teljes egységrakományok tárolására alkalmas,

../ komissiózó és
../ kombinált magasraktár. 3

A te[jes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárban megbontatlan (sík,

keretes, oldalfalas rakodólapos) egységrakományokat tárolnak (5.42 ábra). Az áru­
gyújtő és -elosztó téri anyagmozgatást emelőtargoncák vagy folyamatos múködésú szál­
lítógépek (konvejorok, görgős szállítópályák stb.) végzik. Ennél a típusnál érhető el
a legmagasabb gépesítési, illetve automatizáltsági szint. A raktári anyagáramlás főirányaszerint a tárolótér mindkét esetben fej- vagy át­
A komissiózó magasraktár lehetővé teszi akiszállítási egység különböző árufajták­ menő elrendezéslí lehet. Fejelrendezés esetén a tárolótérnek ugyanazon az ol­
ból való összeállítását is.
A kombinált magasraktárban a tároló- és komissiózó tér egy egységet képez. A tárolótér dalán, átmenő elrendezés esetén a tárolótér két egymással szemközti oldalán
egy része a tartalékraktár, másik része az élőral<tár szerepét tölti be. A beérkező egységrakomá­ végezhető a tárolási egységek be- és kitárolása.
nyokat felrakógép viszi a artalék- (készlet-)ral<tárba és innen töltik felszükség szerint az élő­ Az automatizáltság színt alapján megkülönbözethetők:
(komissiózó) ral<tárrészt. Arugyújtést így csak a komissiózó raktárrészben kell végezni.

A tárolótér építészeti kialakítása szempontjából: ../ gépesített,

../ felrakógéppel vagy felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárak és
../ felrakógéppel üzemelő állványtartós magasraktárak különböztethetők meg.
A felrakógéppel vagy felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárak hagyományos eljá­
rással épített, egy légterú épületek. Elsősorban meglevő raktárak anyagmozgatás i és tá­
rolási technológiájának korszerúsítése, valamint komissiózó magasraktárak kialakítása
esetén alkalmazott megoldás. A tárolási magasság általában 6...20 m.
A felrakógéppel üzemelő állványtartós (önhordó) magasraktárak (5.42 ábra) sajátos
kialakítású- a tárolóberendezés és az épület egységén alapuló -létesítmények. Az állvá­
nyok egyben az épület tartóelemei is, így az épület oldalfala - miután csak térhatároló
szerepe van -vékony falazatból vagy lemezből is kialakítható. A felrakógép esetenként
az állványokat terhelő tetőszerkezettel van kapcsolatban. Kedvező szerkezeti megoldás
esetén 10...30 méteres magasság is elérhető.
../ részlegesen automatizált és
../ teljesen automatizált magasraktárak
A gépesített magasraktárakban az irányítási (vezérlési) múveleteket (a felrakógép indí­
tását, leállítását stb.) kézzel kell végezni. A gép helyzetét a mozgás ideje alatt folyamato­
san ellenőrizni kell.
A részlegesen automatizált magasraktárakban a tárolótéri mozgatási múveletek egy
része automatizált, más része kézi vezérlésú. Rendszerint az elérni kívánt állványrekesz
adatai (az állványoszlop száma és a rekeszmagasság) előre beállíthaták A gép automati­
kusan a programozott helyre megy, majd a kezelő- a vezérlőelemekkel-a teherfelvevő
szerkezetet müködésbe hozza.
A teljesen automatizált magasraktárak árugyújtő és -elosztó, valamint tárolóterében
a teljes mozgatási folyamat automatizált.

272 273
A tárolótéri kiszolgáló gépek az állványok közötti folyosókban - egyidejü eme­
lő és haladó mozgással - közelítik meg a tárolóhelyeket Az általuk igényelt
keskeny közlekedőfolyosó és nagy emelési magasságuk a raktár tárolóterületé­
nek és a tárolótérnek minden más rendszernél jobb kihasználását teszik lehe­
tővé. A kiszolgálógépek sínpályán mozgó felrakógépek, vagy sírrpályához nem
kötött felrakótargoncák lehetnek
Afelrakógépek az állványok közötti folyosókban, rendszerint a padlóra szerelt sírrpályán
közlekednek (egyes típusok sírrpályáját a födémtartókra vagy az állványokat összekötő
tartókra szerelik, alul pedig megvezetik). Hosszú folyosók és nagy forgalom esetén min­
den folyosóba egy-egy felrakógép telepíthető. Ellenkező esetben lehetővé kell tenni
(összekötő sírrpályával vagy tolópaddal) a folyosóváltást A felrakógépek emelési ma­
gassága 8...30 m.
A felrakótargoncák emelési magassága 10... 14 m, az igényelt folyosószélesség
1,5... 1,7 m. A nagy emelési magasság a hagyományos emelőtargoncáktól eltérő, sajátos
emelőoszlopok és megfogó szerkezetek kialakítását kívánja, továbbá különleges biz­
tonsági berendezésekbeépítését is szükségessé teszi.
A felrakótargoncák- mivel nincsenek sírrpályához kötve - rugalmasabban alkalmaz­
hatók, mint a felrakógépek, kezelésük és irányításuk automatizálása azonban csak na­
gyobb ráfordítással oldható meg.
A magasraktárak létesítésének előnyei. A magasraktárak lényegében mindazo­
kat az előnyöket nyújtják, amelyeket a hagyományos soros állványos tárolási
technológián alapuló raktártípusok (alkalmazkodóképesség a forgalominga­
dozásokhoz és a készletösszetétel változásaihoz, közvetlen hozzáférési lehető­
ség mindegyik tárolási egységhez, a tárolási magasságot lényegében csak az
épület belmagassága vagy a kiszolgálást végző anyagmozgató gépek emelési
magassága korlátozza), kiküszöbölve a hagyományos (kézi vagy targoncás) ki­
szolgálású soros állványos tárolásnak azt a hátrányát, hogy kis tárolási magas­
ság esetén viszonylag nagy a fajlagos (egy tárolási egységre jutó) területfel­
használás.
A magasraktárak előnyei a következők:
../ a nagy tárolási magasságok és a kedvező területkihasználás folytán viszonylag kis
alapterületen nagy a tárolási kapacitás. A tárolóterület kihasználása a keskeny köz­
lekedőfolyosók miatt jóval kedvezőbb, mint a hagyományos raktárak esetében.
A közlekedőfolyosók szélességét nem a felrakógép, hanem az egységrakományok
szélességi méretei határozzák meg;
../ gyors ki-, illetve betárolást, időegység alatt igen nagy áruforgalom lebonyolítását
teszik lehetővé; a felrakógépek nagy mozgási sebessége folytán- különösen auto­
matikus vezérlésesetén-jóval kisebb egy be-, illetve kitárolási müvelet időigénye,
mint a hagyományos kialakítású elarabárus raktárakban alkalmazott anyagmozga­
tó gépek esetében;
../ lehetővéteszik a raktári anyagmozgatási munkák gépesítését, illetve automatizálá­
sát. A gépesítés, illetve automatizálás létszámcsökkentést, a kézimunkavégzés
arányának csökkenését, a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, a baleseti veszély­
források csökkentését, illetve megszüntetését, kedvező munkakörülmények kiala­
kítását teszi lehetővé;
274
../ megkönnyítik az irányítási munkák gépesítését, illetve automatizálását, a számító­
gépes technika nyújtotta lehetőségek kihasználását, a folyamatos készletnyilván­
tartást, az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítását, a fifo-elv meg­
tartását, a gyors és megbízható adat- és információáramlást, a tévedési lehetőségek
kizárását.
A magasraktárak alkalmazási területei. A magasraktárak létesítése - az említett
előnyök figyelembevételével - elsősorban a következő körülmények, illetve
feltételek megléte esetén mérlegelhető:
../ a raktár magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi folyamatrend­
szert, illetve térbeli elosztási rendszert szolgál ki;
../ a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba (tárolási egysé­
gekbe) összefogható áruféleségekből áll;
../ viszonylag nagy a raktár áruforgalma, azaz az időegység alatt be- és ki­
szállítandó árumennyiség;
../ a raktár létesítésére rendelkezésre álló teriilet kicsi (a hagyományos kialakí­
tású raktár nagy területigénye miatt csak távoli helyre lenne telepíthető,
ami a szállítási költségek jelentős mértékü növekedését vonnámaga után);
../ magasak a telekárak vagy a telekhasználati díjak
Magyarországi korszerű magasraktárak Az 5.31 pontban ismertetett (Gyer­
mely Zrt. 26m belmagasságú), valamint az 5.7 alfejezetben- a komissiózó raktár­
részekhezkapcsolódóan-tárgyalt (a TEVA által menedzselt 13m belmagasságú)
magasraktárakon túlmenően az utóbbi években számos korszerü magasrak­
tárt építettek hazánkban. Ezek közül kettőt emelünk ki.
A Richter Gedeon Rt. a jelentősen megnövekedett gyártókapadtása kiszolgálá­
sához és a forgalom problémamentes lebonyolításához 2000-ben teljesen
automatizált magasraktárt létesített. A rakodólapos rakományokat Indumat
rendszerü, robottargoncák (AGV = Autamated Guided Vehicle) szállítják
a magasraktár és az üzemek között. A lézervezérlésü robot emelőtargoncák
pontosan beprogramozott útvonalon közlekednek, emberi kéz érintése nélkül
járják útjukat, veszik fel és rakják le a rakodólapos rakományokat, továbbá ke­
zelik a felvonókat és a zsilipajtókat
A magasraktár feladata, hogy a beérkező anyagokat fogadja, tárolja és a gyártási igé­
nyeknek megfelelőerr az AGV-k segítségével eljuttassa az üzembe. A gyártásból érkező
félkész és késztermékek is iclekerülnek, mielőtt tovább szállítanák őket a központi
elosztóraktárakba.
A magasraktár 6600 rakodólapos rakomány befogaelására alkalmas. A rakományok
magassága 1,2; 1,4 és 1,6 m lehet, ezért a 17 szint- a rakományok magasságának megfe­
lelően - három zónára van osztva. A belépő pontoknál szenzorok mérik a rakomány
fizikai méreteit és súlyát, és ezek ismeretében azokat a megfelelő helyre külcli a rendszer.
275
 A tárolótér három folyosójában egy-egy automatikus vezérlésű felrakógép végzi a be­
és kitárolást, a rendszer átlagosan havontamintegy 20 ezer rakományt mozgat. A tároló­
térből gépek nélkül (esetleges üzemzavar esetén) körülményeskiszednia rakományo­
kat, erre a feladatra szükség esetén ipari alpinistákat bíznak meg.
Az informatikai rendszernek több vezérlési szintje van. A legfelső szint
a tárolóhelyek kiosztásáért és az anyagok követéséért felelős (integrált ter­
meléskövető és irányító IT-rendszer), míg a WMS (Warehouse Management
System) a szállítási parancsok vizualizációját és végrehajtását végzi. A WMS­
rendszer az egyedi vonalkóddal ellátott rakodólap-azonosítókat leolvasva tud­
ja a rakományok mozgását követni. (Supply Chain Monitor, 2005. szeptember)
A világítástechnikai eszközöket gyártó EGLO csoport 1993 óta van jelen Ma­
gyarországo n. A 2006-ban Pásztón létesített magasraktáfában mintegy 3500
árucikket tárolnak, és innen 28...30 országba szállítanak árut; naponta 15-20
kamion érkezik és indul.
A teljesen automatizált (110m hosszú, 40 m széles és 26m belmagasságú) magasraktár
területe két részre oszlik.
A rakodólapos rakományokat tároló rész hat, egyenként100m hosszú folyosóból áll,
melyekben 9 tárolási szintet alakítottak ki, összesen 10 ezer rakodólapos egységrako­
mány tárolására. Ebben a raktárrészben két darab, 24 m emelési magasságú Csínpályán
mozgó) felrakógép végzi a be- és kitárolást. A felrakógépek folyosóváltásra (átközleke­
désre) alkalmasak, és müködtetésük teljesen automatizált. Ebben a raktárban 43 kombi­
nált (be- és kitárolási) müvelet végezhető óránként.
A kisebb raktárrészben 7500 (1200 800 mm méretü, legfeljebb 125 kg össztömegü)
fémtálcás egységrakomány tárolható, összesen 37 szinten. Az egyfolyosós raktárész ki­
szolgálását 17,2 m emelési magasságú felrakógép végzi, amely 93 kombinált müvelet
végzésére alkalmas. A tálcás egységrakományok innen két szinten ("az áru megy az em­
berhez elvet" szem előtt tartva) automatikusan jutnak el az U alakú komissiózó térbe.
(Logisztikai Híradó, 2007. 2. sz.)
Pásztón, helyszüke miatt, csak magasraktár létesítése jöhetett szóba. A magas­
ságkorlátozásra vonatkozó helyi építési előírások miatt a tervezett befogadóké­
pességet csak úgy tudták elérni, hogy a raktár padlószintjét 8 méterrel a föld alá
süllyesztették.
5.10 A raktárak alapterülete meghatározásának
elvei, az értékelő mutatószámok
A jellemző árufajták kiválasztása ABC-elemzésset Az árufajták a raktárkészlet
egymástól eltérő tulajdonságú és/vagy külső megjelenésü áruk, tárolási egysé­
gek részhalmazát jelentik. Az egyes árufajták mozgatási, tárolási igényei, kész-
276
letnagysága, forgalma stb. különböző lehet, ezért a tárolással, a készletezéssei
stb. kapcsolatos vizsgálatokat árufajtánként kell(ene) végezni.
Az árufajták esetenkénti nagy számamiatt (elosztóraktár esetében több ezer árufajta is
lehet) azonban a számítások bonyolulttá, áttekinthetetlenné válnának. Ennek elkerülé­
se, a tervezési, szervezési feladatok megkönnyítése érdekében rendszerint egyszerüsí­
teni kell, a jellemző (legnagyobb készletü és/vagy legnagyobb forgalmú) árufajtákat
kell kiválasztani. Az egyszerüsítés ABC-elemzéssei végezhető.
Az ABC-elemzés az árufajták készletnagyságának vagy forgalmának vizsgálatán
alapul.
Az általános raktározási gyakorlatban az árufajták 20...25 százaléka alkotja a készlet
75...80 százalékát (A jelü vagy jellemzőjü árucsoport), a B jelü árucsoportba a kisebb
(15...20 százalék) készletnagyságú, de számszerüen több árufajta, a C jelü árucsoportba
pedig a minimális készletnagyságú, de számszerüen a legtöbb árufajta tartozik.
A különböző csoportokba sorolt árufajták (készletezéssel, forgalommal, táro­
lási-mozgatási igénnyel kapcsolatos) jellemzőit eltérő módon kell meghatároz­
ni. Az A jelú árucsoport jellemzőit nagy pontossággal, a B és a C árufajtáinak jel­
lemző it az A jel ü csoporthoz viszonyított arányszámok alapján célszerü megál­
lapítani.
A további tervezési, szervezési feladatok esetében tehát mindig az A jelü
árucsoport képezi a részletes vizsgálatok tárgyát A raktár befogadóképességét
úgy kell megtervezni, hogy a tárolótérben - a be- és kiszállírási intenzitások
időbeni alakulását figyelembe véve - a biztonságos áruellátást szolgáló készlet
mindenkor elhelyezhető legyen. A készletnagyság tehát elsődlegesen az input­
output folyamatok törvényszerüségei ismeretében, készletezési modellek se­
gítségéve! határozható meg.
A raktárterület meghatározása. Az áru tényleges tárolásához szükséges (hasz­
nos) tárolóterület például egységrakományba foglalt darabárukat tároló raktá­
rak esetében a következő gondolatmenet szerint határozható meg.
A jellemző (az A csoportba sorolt) árufajrákból egyidejüleg tárolandó egy­
ségrakományok mennyisége:
ahol: Q; az í-edik árufajtából egyidejüleg tárolandó árumennyiség, t;
q; az i-edik árufajtából képzett egységrakomány tömege, t.
277
A jellemző árufajták tárolásához szükséges hasznos tároló terület: 5.6 táblázat. A 't szorzótényező kőzelítő értékei

ahol: N; az árufajtánként tárolandó egységrakományok száma;

z; az oszloponként egymásra helyezhető egységrakományok száma,
az i-edik árufajta esetében;
ae; az egységrakomány alapterülete az i-edik árufajta esetében, m •
2

A B és a C csoportba tartozó árufajták az egységrakományok mennyisége sze­

Az anyagmozgató és a tárolóeszközök tárolásához szükséges területet elsősorban állvá­
rinti pontos számítással vagy a készlet mennyisége alapján való százalékos te­ nyos tárolási rendszer esetén kell számításba venni. A megüresedett egységrakomány­
rületnöveléssel vehetők figyelembe. képző eszközök, esetenként a kézi szállítóeszközök elhelyezésére a manipulációs helyi­
A teljes hasznos tárolóterület: ségek közelében célszerű területet kijelölni.
Az igazgatási és aszociális helyiségek területszükséglete a raktári dolgozók létszáma
és az egyes helyiségek létesítésére vonatkozó területnormák alapján számítható.

ahol: y a teljes készlet és az A csoportba tartozó árufajták készletének A teljes raktárterület:

hányadosa.

A kiegészítő terület az alábbi részterületekből tevődik össze: A raktárterület kihasználhatósági tényezője a hasznos tárolóterület és a teljes
terület viszonyszáma:
Ar
lXr=-·100%
A
ahol: Aközl a fő és mellék közlekedőutak (folyosók) területszükséglete, m 2 ;
A kez az áruk átvételére, osztályozására és kiadására szükséges terület, m2; A területkihasználhatósági tényező mindig kisebb egynél: általában 0,2...0,7 kö­
Am az anyagmozgató és a tárolóeszközök (például kézi emelőtargon­ zött változik (5.7 táblázat).
cák, üres rakodólapok) átmeneti tárolásához szükséges terület, m 2 ;
Aig az igazgatási és szociális helyiségek területszükséglete, m 2.
5.7 táblázat. A raktárterület kihasználhatósági tényezőinek kiegészítő értékei

A közlekedőutak területszükségletének közelítő nagysága tapasztalati adatok alapján

határozható meg:

Kézi
ahol: r az anyagmozgatás és tárolás rendszerétől függő szorzótényező (5.6 táblázat). •Targoncás
A fő és mellék közlekedőutak területszükséglete a tárolótér kiszolgálását végző anyag­ Darus
mozgató géptípus által igényelt útszélesség ismeretében pontosítható, illetve az anyag­ Felrakógépes
mozgatási és a tárolási technológia tervezésével összefüggésben számítható.
Az áru átvételének, osztályozásának és kiadásának céljára k jelölendő terület nagy­
ságát az árukezelés napi volumene (a naponta bevételre és kiadásra kerülő áruk meny­
nyisége) és a helyiségekben végzendő műveletek emennyiségi és Illinőségi ellenőrzés, A raktár közelítő területszükséglete a kihasználási tényező és a hasznos alapte­
csomagolás, tétel-összeállítás stb.) száma befolyásolja. Az átvevő- és kiadóhelyiségek te­ rület ismeretében is számítható.
rületét célszerű úgy megválasztani, hogy a naponta kezelt árumennyiség 20...40 százalé­
ka ott elhelyezhető legyen. Ebben az esetben a ki- és berakással kapcsolatos rmJveletek
gyorsan elvégezhetők, és minimálisra csökkenthető a szállító járművek állásideje.

278 279
Az alapméret meghatározása. A raktár alapterülete egyszintes raktárak esetén Megoldás:
a teljes területtel azonos, többszintes raktárak esetén a teljes területet a szintek
Az egy szintenlevő egységrakományok száma:
számával kell osztani.
Nl = 60400 = 1500 ER.
Az adott alapterületü raktárak különböző geometriai alakúak lehetnek. Az egyszerü
- szabályos - geometriai alakú raktárépület azonban könnyebben építhető, és abban ../ A hasznos tárolóterület:
jobb terület-, illetve térkihasználás érhető el. Az egyszerü geometriai alakú épületek
közül - az adott alapterület mellett - a négyzet alakú épületnek legkisebb a falfelülete A 1 = 1500 · 1,1 = 1650 m 2 .
Ca kerülete).
../ A raktár (a tároló tér) teljes területe:
Az alapméret meghatározásakor figyelembe kell venni az anyagmozgatás i távol­ 1650
Aö =04 =412 5 m-.
7

ságok alakulását is. A tárolóterületek kiszolgálására ugyanis annál nagyobb '

anyagmozgatási munkával oldható meg, mínél nagyobb a távolság a belépés ../ A raktár alapméretének meghatározása:
helyétől (az áruátvevő helyiségtől) és a kilépés helyétől (az árukiadó helyiségtől). a· b= 4125,
Általános esetben tehát valamely tárolóterület vagy tárolótér annál kedve­ a/b= 1,8 a= 1,8b,
zőtlenebb helyzetű, mínél nagyobb a be- és a kilépés helyétőlmért távolságok 1,8 ·b2 =412 5m2 ,
b2 = 2292 m 2 ,
összege. Ebből a szempontból vizsgálva az a téglalap alak részesíthető előny­ b= 47,8=48 m,
ben, ahol a hossz- és a szélesség aránya: a= 1,8 ·48= 86 m.
a
b= 1,4... 1,8. Az összehasonlító értékelésre alkalmas mutatószámokat a meglevő raktárak
bövítése vagy átfogó technológiai korszerüsítése esetén célszerü meghatároz­
Természetesen az a/b viszony a raktár be- és kijárati kapuinak, az átvevő- és kiadó­ ni. Ezek elsősorban a raktárak kihasználhatóságát jellemzik.
helyiségeinek elhelyezésétől, továbbá a tárolótér belső kialakításától is függ.
A raktárterület kihasználhatósági tényezője:
Feladat. Egy televíziókészülékeket előállító gyár késztermékraktárában - figyelembe
véve a naponta gyártott mennyiséget, valamint az egyes elosztási csatornák igényeinek
mennyiségi és időbeni eloszlását - legfeljebb hatezer sík rakodólapos egységra­ a= A ·100%,
kományt (ER) kell egy időben tárolni.
A raktárban üzemelő emelőtargonca és a csomagolóeszköz (hullámpapír doboz) ahol: A 1 a raktár tervezett hasznos tároló területe, m 2 ;
nyomószilárdsága négyrétegű tárolást tesz lehetővé. A a raktár teljes területe, m 2 .
Határozzuk meg:

../ a raktár hasznos tárolóterületét, A magasság kihasználhatósági tényezője:

../ a raktár (a tárolótér) teljes területét,
../ a raktár alapméretét. ht
am= h ·100%,
m
Kiindulási adatok:
ahol: ht a tervezett átlagos tárolási magasság, m;
N= 6000 ER a tárolandó egységrakományok száma;
hm a raktár belmagassága (a raktár padlószintje és a födémtartók alsó
n=4 az egymásra helyezhető egységrakományok száma;
a,= 0,4 a raktár (a tárolótér) területkihasználhatósági tényezője; éle közötti távolság), m.
(=ll m 2 egy egységrakomány által igénybe vett terület;
·a/b 1,8 a: a raktár hosszabbik oldala;
b: a raktár rövidebbik oldala.

280 281
A raktártér kihasználhatósági tényezője: A tárolótér kihasználási tényezője:
Vo
a=- ·100% ö= vá ·100,
r Vö ' l

ahol: V0 a tárolásra használható raktártérfogat (a tároló tér), m3; ahol: a tárolótérben átlagosan tárolt áru térfogata, m 3;
Vö a teljes raktártérfogat, m3. v;.t a tárolótérben tárolható áru térfogata, m3.

A tárolótér kihasználhatósági tényezője: A befogadóképesség kihasználási tényezője:

vá ry= Qá ·100
a=- ·100%
t Vo ' Qmax '

ahol: Vá a tárolható áru térfogata, m3; ahol: Qá a raktárban (a tárolótérben) tárolt áruk átlagos mennyisége
V0 a tárolásra használható raktártérfogat (a hasznos tárolótér), m3. a vizsgált időszakban, t-ban vagy egységrakományban kifejezve;
Qmax a raktár befogadóképessége, az előbbivel azonos dimenzióban.
A tárolásra használható tárolótér egy m3-érejutó raktártéJ.fogat:
v Az áru (a készlet) cserélődésének közelítő mutatószáma (fzzikaí egységben
t= v;o m3jm3. kifejezve):
o
A tárolásra használható tárolótér egy m3-érejutó raktárterüle t:

ahol: Q1d a vizsgált időszakban (például egy év alatt) kiszállított áru

Az üzemeltetés színvonalát jellemző értékelő mutatószámokkal egyrészt a mú­
ködő raktárak jellemzőinek adott (bázis-) időszakra vonatkozó tényleges érté­
kei az elérhető legjobb értékekkel hasonlíthatók össze, másrészt a múködés
gazdaságassága jellemezhető. A mutatószámok az összehasonlító értékelésre
alkalmas mutatószámokat meghatározó összefüggésekkel számíthaták Ebben
az esetben az összefüggésekbe a tervezett értékek helyett a vizsgált időszak (ál­
talában egy év) tényleges adatait kell behelyettesíteni (például a tervezett hasz­
mennyiség (t-ban, m3-ben vagy egységrakományban kifejezve);
Q" a raktárban tárolt áruk átlagos mennyisége a vizsgált időszakban
az előbbivel azonos dimenzióban.
Az évi áruforgalom és a raktári dolgozók létszámának viszonyszáma:
ö= év t/év,fő,
e

nos tárolótér helyett a ténylegesen tárolásra használt területet). Ezek mellett ahol: Qév a raktár áruforgalma, t/év;
további - a raktár üzemeltetésével kapcsolatos - mutatószámok is számíthaták Lé a raktári dolgozók létszáma, fő.

A hasznos tárolóterület kihasználási tényezője: A raktározásfajlagos költsége:

K
ö= At ·100 k = Qév Ft/t, Ft/ER,
Al '
ahol: At az átlagosan tárolásra használt terület a vizsgált időszakban, m 2 ; ahol: K = Ká + Kv az állandó és a változó költségek összege, Ft/év;
A 1 a hasznos tárolóterület, m 2 . Qév a raktár áruforgalma, t/év, ER/év.

A raktárak havi bérleti díja például a felmerült költségek és a haszon figye­

lembevételével határozható meg. A raktár mínőségétől függően az európai
viszonylatban 2...7 euró/m 2/hónap.

282 283
Feladat. A már említett hútőgépgyár készáruraktárában a hullámpapír ládába csoma­ 6. FEJEZET
golt és EUR sík rakodólapokra helyezett hútőszekrényeket részben állvány nélküli

Az ellátás-elosztás,
soros, részben állvány nélküli tömbös tárolási rendszerben tárolják (5.28 ábra). A ra­
koclólapos rakományok egymás mellé helyezhetők és négy rétegben tárolhaták

l. Határozzuk meg a tárolóterület kihasználhatósági tényezőjét.

a hulladékkezelés fizikai
2. Határozzuk meg a tárolótér kihasználhatósági tényezőjét, ha a raktár belmagassága
(a födémmagasság) 6,4 m, az egységrakományok átlagos magassága pedig 1,4 m. folyamatainak menedzsmentje
Megoldás:

l. A tárolóterület kihasználhatósági tényezője:

= hasznos tárolóterület (Al) . 100o/c
6.1 Az ellátási-elosztási rendszerek
a összes tárolóterület (Aö) o. általános jellemzése
A 1 =(ll x 0,8 x 9,6) x 2+ 12 x 9,6 x 2= 169 ++230= 399m 2 •
Aö = 32,8 x 22,2 =728m 2 •
6.11 Az ellátási-elosztási rendszerek kapcsolatai,
a= ·100 =55%. főbb modelljei
2. A tárolótér kihasználhatósági tényezője:
= hasznos tárolótér o;;}) . 100%
A gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek, intézménye! input-output
összes tárolótér (lJ;;) o. kapcsolatban vannak környezetükkel; múködésük során alapanyagokat, fél­
V0 = hasznos tárolóterület (Ah) x tárolási magasság (mJ kész és késztermékeket (fogyasztási cikkeket) stb. vesznek fel környezetükből,
Vj, =399 x C4 x 1,4) = 2234m 3. majd a funkciójuk szerinti folyamatok elvégzése után átalakított formában oda
Vö =összes tárolóterület (Aö) x belmagasság (m 1). visszajuttatják. A bevitt tényezők azonban valamely konkrét kibocsátóhelyről
Vö =728 x 6,4 = 4659 m 3. származnak, illetve a rendszer által kibocsátott tényezőket újabb rendszerbe
2234 o
kell eljuttatni. A gazdasági rendszerek, szervezetek között tehát- az alapanyag­
= 4659 . 100 = 48Yo.
kitermeléstől a végső fogyasztóig, illetve felhasználáig terjedően - olyan lánc­
rendszer alakul ki, amelyben az egyik láncszem outputja a következő láncszem
inputját képezi (6.1 ábra).

6.1 ábra. A logisztikai lánc összetevőinek kapcsolata (részlet)

EL: ellátási logisztika DL: elosztási (djsztríbúcjós) logisztika

A tényezők optimális bevitelére és kibocsátására (a kapcsolatok optimális ki­

alakítására) való törekvés az egyes láncszemek belső folyamatához igazodó, az­
zal- technikai és szervezési szempontból is - egyenszilárdságú ellátási-elosztá­
si logisztikai rendszerek, illetve folyamatok megvalósítását igényli. Az egyes

285
láncszemek funkciója, így belső folyamata különbözik, ezért egyes esetekben
az ellátási, más esetekben az elosztási feladatok dominálnak.
Néhány jellegzetes gazdasági rendszer modelljét a 6.2 ábra szemlélteti. Ter­
melési rendszerek esetében a termelési folyamatok anyagokkal, alkatrészek­
kel, részegységekkel, esetenként csomagolóanyagokkal és eszközökkel való el­
látása képezi az ellátási, míg a késztermékek kereskedőkhöz, felhasználókhoz,
fogyasztókhoz való eljuttatása az elosztási feladatot.
6.2 ábra. A gazdasági rendszerek jellegzetes modelljei
(a) termelési rendszer; (b) elosztóközpont; (c) hipermarket; (d) sza Igáitatórendszer (például javítóbázis J
a) b)
d)
A forgalmi szférában levő elosztó központok, központi vagy regionális raktá­
rak esetében az adott értékesítési csatornában áramló termékekkel való ellátás
(készletezés), majd a fogyasztói igények szerinti elosztás (üzletek, áruházak el­
látása) képezi a feladatot.
Mindkét macleli esetében az ellátás és az elosztás általában azonos nagyság­
rendü problémák kezelését igényli.
A nagy forgalmú áruházak, szuper- és hipermarketek esetében (amelyek
30...60 ezer árucikket is forgalmazhatnak) az ellátás megszervezése jelent ki­
emelkedő feladatot, hiszen az elosztási oldalon az ügyfelek viszik el a megvásá­
rolt árut. Hasonló a helyzet a javítási, karbantartási, szervizelési szolgáltatást
nyújtó rendszerek esetében, azzal a különbséggel, hogy az egyes esetekben
nem a szolgáltatást igénybe vevő, hanem a szolgáltatást nyújtó szállítja el az
ismét üzembe állított gépet, készüléket, jármű vet.
286
6.12 Az ellátási logisztika főbb feladatai
Az ellátási logisztika - a beszerzéssei együttmüködve - azért felelős, hogy az
adott gazdasági rendszerben, szervezetben az alapfolyamatok müködéséhez
szükséges, külső forrásból eredő alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek,
részegységek, áruk (röviden inputok) rendelkezésre álljanak. Az ellátási logisz­
tika abeszállítóktól a (termelési, kereskedelmi stb.) rendszer kapcsolódási he­
lyéig terjedő anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást terve­
zi, szervezi, irányítja és ellenőrzi.
Az ellátási logisztikafőfeladata taktikai (tervezési) szinten a beszállítás
előkészítése, megtervezése. Ezen belül a legfontosabb feladatok
./ a szállítási mód (közút, vasút, vízi, légi) megválasztása;
./ közúti szállítás esetében a saját jármüvel való szállítás, vagy fuvarozó
bevonásamelletti döntés;
./ a fuvarozó vagy szállítmányozó megválasztása, a fuvarozási, szállítmá­
nyozási keretszerződések megkötése;
./ a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök és a szállí­
tási csomagolás megválasztása;
./ a jármürakodás megtervezése és előkészítése (a rakodási mód megvá­
lasztása, a rakodási tervek készítése).
Főbbfeladatok operatív (végrehajtási) szinten:
./ a beszállításokkal kapcsolatos megrendelések előkészítése, a rendelés
feladása, a teljesítés követése (a rendelési mennyiségek és a szállítási
határidők meghatározása, a beérkezések előrejelzése, a beérkezett meg­
rendelések adatainak nyilvántartása stb.);
./ a beszállítások megszervezése, az árufogadás (a jármükirakás, egységra­
komány-képzés vagy -bontás, kicsomagolás, üres egységrakomány-kép­
ző eszközök, csomagolóeszközök elszállítása);
./ az áruátvétel (mennyiségi, minőségi ellenőrzés, kísérőokmányok átvétele,
az átvétel igazolása, esetleges reklamáció előkészítése).
A beszállítások megszervezése, a beszállítással kapcsolatos feladatok a felhasz­
nálónál értelemszerüen elmaradnak, ha a beszállítá a vevő telephelyére való
szállítást is vállalja, vagy ha azt kiszerződéssel külön szaigáitató végzi.
A felsorolt feladatok - az adott gazdasági rendszer szervezeti felépítéséről, a munka­
megosztástól függően - különböző végrehajtó helyeken teljesíthetők, sőt közepes vál­
lalkozások esetében az ellátás körébe vont anyagok, áruk raktározását is gyakran az ellá­
tási logisztika részeként kezelik.
287
A]IT-elvíi ellátás esetében a felhasználó (a vevő) a saját rendszere, folyamata
igényeinek megfelelő ütemezésben hívja le a rendeléseket.
Ez azt jelenti, hogy az anyag- és áruáramlást az úgynevezett "elszállítási elv" szerint kell
megszervezní. A beszállítá nem "nyomja" (zúdítja) a logisztikai lánc következő
elemébe(re) (push-elv) az anyagokat, alkatrészeket, hanem az hozza (húzza) el igénye
szerint (pull-elv).
az ingolstadti központi autógyárban készül. Itt szerelík be az üzemanyagtartályt és
a padlószőnyeget a karosszériába, és hozzá kapcsolva (erre a célra kialakított tartály­
ban) szállítják az ajtó- és olelalkárpitot. Ezek az egységek vasúti szerelvényeken érkez­
nek Győrbe, míg a további beszállíták közúti szállítási kapcsolatot alakítottak ki.
6.4 ábra. Az AHM JIT-elv szerint müködö beszállítói kapcsolatrendszere

AJIT-elvü anyag-, alkatrészellátás nagyfokú szállítási fegyelmet, megbízhatósá­ Magna Pebra GmbH Leonische Drahtwerke
got kíván meg a részt vevő partnerektől, mert a felhasználó csak (minimális) Altbach
Keménytető
Eger
Mctorkábel
biztonsági készlettel rendelkezik. A szállítások lebonyolításával rendszerint er­
re a feladatra specializálódott logisztikai szolgáltatót (szállítmányozót) bíznak Meduleenter
Peguform
meg. Ezért a vállalkozók a szállítás mellett egyéb kapcsolódó feladatok megol­ Neustadt Győr
Lökhárító Logisztikai
dását (például gyüjtés, átmeneti tárolás, rendezés, csomagolás, egységrako­ szeIgáitatóegység
mány-képzés) is átvállalják. Ilyen jellegü ellátási kapcsolat leggyakoribb két vál­
tozatát a 6.3 ábra szemlélteti. Seeber Systemtechnik
Gernsbach
Ajtó- és oldalkárpit

6.3 ábra. A JIT-elvü ellátás szállítási kapcsolatai kialakításának (a logisztikai

áruszállítási rendszer megvalósításának) gyakori változatai Mannesmann VDO
(a) közvetlen szállítás vasúton, gyűjtőjáratok közúton; Dortmund
(b) gyűjtés ellátó központ ba, kiszolgálás ellátó központból közúti szállítással Front üzemanyagtartály
Walbro Automolive GmbH VW Bordnetze Profi Reifen Lear Co. Hungary
Etiling Nitra Graz Győr
Quattro üzemanyagtartály Fö- és ajtókábel Kerék Ülés

a) Beszállítói környezet Felhasználó

.............. Közúti kapcsolat _.. Vasúti kapcsolat

Az ellátó központok (6.3b ábra) gyakran úgynevezett konszignácíós raktárból szolgál­

ják ki a felhasználót. A raktárból a minclenkori igények szerinti ütemezésben lehet lehív­
ni a szükséges anyagokat, alkatrészeket, a beszállítá pedig vállalja a készlet megfelelő
szinten tartását. A tulajdonosváltás az áru fizikai kivételekor következik be, a számla fize­
tése ettől az időponttól kezelve esedékes.

b) Beszállítói környezet Felhasználó

6.13 Az elosztási logisztika főbb feladatai

Az elosztási logisztika azért felelős, hogy az adott vállalatnál előállított termé­

Az Audi Hungária Motor (AHM) Kft. (Győr) JIT-elv szerint múködő beszállítói kapcso­
latrendszerét szemlélteti a 6.4 ábra. Az Audi TT típusok karosszériája Németországban,
kek a kellő időben, a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és mi­
nőségben a felhasználók, a fogyaszták (a vevők) rendelkezésére álljanak. Az
a feladata, hogy megtervezze, irányítsa és ellenőrizze áruáramlást és a hozzá­
tartozó információáramlásta késztermékraktárból- a különböző kapcsolati és
értékesítési csatornákon át- a kereskedő ig, a felhasználó ig, a fogyasztóig.
Az elosztási logisztika fő feladata taktikai (tervezési) szinten a vállalat és
a megrendelők (vevők) közötti- az elosztási rendszerek típusától függően
gyakran többlépcsős- áruáramlás (azaz a kiszállítás) előkészítése, megtervezése.

288 289
Ezen belül a legfontosabbak megegyeznek az ellátási logisztika hasonló funk­
ciójú feladataivaL
Főbbfeladatok operatív (végrehajtási) szinten:
./ a kiszállírási (vevői) renelelések teljesítésének előkészítése (a rendelés
vétele, a szállítási határidők meghatározása, a rendelés visszaigazolása,
a szállítólevelek kiállítása, a szállítások előrejelzése a vevőkhöz, az esetle­
ges reklamációk kezelése);
./ a kiszállírások megszervezése (a kiszállírási egységek összeállítása,
egységrakomány-képzés, a kiszállírások megrendelése, járattervezés,
a szállító jármüvek megrakása, a rakomány rögzítése).
A kiszállírások előkészítésével, megszervezésével kapcsolatos feladatok egy
része vagy egésze értelemszerüen elmarad a terméket előállító vállalatnál, ha
a felhasználó vagy értékesítő (a fogyasztó) a termelő telephelyén veszi át az
árut, és annak elszállítását is vállalja.
Az ellátási-elosztási rendszerekben, azok kialakításától, az értékesítési
csatornák hosszától, szélességétől (vertikális és horizontális tagoltságától) füg­
gően számos egyéb feladat megoldásának igénye is felmerül. E feladatokat az
elosztási rendszerek kapcsolatain keresztül tekintjük át, hiszen minden elosz­
tási csatorna egyben ellátási kapcsolatot is teremt.
6.2 Elosztási rendszerek, áruáramlási
csatornák
6.21 Az értékesítési és az áruáramlási csatornák kapcsolata
A hagyományos értékesítési csatornák a termelők (gyártók), a kereskedők és a
fogyasztók/felhasználók vertikális kapcsolatrendszerére épülnek. A csatorná­
kat (utakat) többnyire egymástól független vállalatok alkotják, együttmüköclé­
sük a kölcsönös érdekek határáig terjed. Az utóbbi évtizedben a hagyományos
csatornák hazánkban is kiegészültek (vagy inkább megváltoztak) azáltal, hogy
ma már nagy számban müködnek - főleg nagy városok külső területein, és zö­
mében csak személygépkocsikkal elérhető helyen - hipermarketek (Tesco,
Cora, Auchan stb.), szakáruházak (Brico Store, Praktiker vagy az elektronikai
cikkek gigászai, mint például a Media Markt és az Electro World).
290
Ezek az üzletközpontok jellegükben átrendezték az értékesítésicsatorna-struktúrákat,
hiszen S0-60 ezer árucikket viszonylag kedvező áron forgalmazva magukhoz vonzot­
ták a napi és tartós fogyasztási cikkeket vásárlók nem jelentéktelen részét. Avevők itt zö­
mében személygépkocsikkal, személyforgalomban végzik el a szállítás befejező fázisát
(naponta több ezer személygépkocsi keres fel egy-egy üzletközpon tot).
Az így kialakult értékesítési csatornák főbb változatairól az 6.5 ábra nyújt átte­
kintést.
6.5 ábra. Az értékesítési csatornák főbb változatai
-,
L--...,.--....J :
l
l
l
l
l
l
l
l
<11---'
A termelő és afelhasználó vagyfogyasztó közötti közvetlen kapcsolat (l) in­
kább alkatrészek, részegységek beszállítói gyakorlatára jellemző, és csak sa­
játos esetekben (például éttermek pékáruval való közvetlen ellátásakor) része
a fogyaszták kiszolgálásának.
A kiskereskedő (2) a végső fogyasztó számára értékesít. Ekkor a teljes csator­
na a termelővel való közvetlen kapcsolattal, illetve a nagykereskedő közbeikta­
tásával épül fel.
A hipermarketek és a szaküzletek a kiskereskedőkhöz hasonló funkciót
látnak el (3), azonban áruválasztékuk nagysága, belső folyamatuk és ellátási
renclszerük bonyolultsága miatt önálló értékesítési csatornaként kezelendők
A hagyományos értékesítési csatornák mellett az utóbbi években egyre na­
gyobb teret kapnak az úgynevezett VMR szerint müködő csatornák
A vertikális marketingrendszer (VMR) szerint mííködő értékesítési csatornák
résztvevői gazdasági önállóságuk megtartásával müködnek egyiitt az értékesí­
tés szervezésében. Amíg a hagyományos csatornák esetében a funkciók hatá­
rozottan elkülönülnek (6.5 ábra), a VMR esetében a főfunkciók (termelés és ér­
tékesítés) átfedésbe kerülnek. Az együttmüköclés egyik alapformája például
a szerződéses VMR, amikor a felek megosztják az értékesítési út feladatait annak
érdekében, hogy a termék minél gyorsabban, minél kisebb ráfordítással jusson
el a fogyasztóhoz. Ilyen szerződéses VMR például a termelő-nagykereskedő
vagy a termelő-hipermarket együttmüködése az értékesítési csatorna közös
291
kiépítésére, illetve egy-egy szolgáltató vállalat-kiskereskedelem együttműkö­ 6.6 ábra. Az elosztási rendszerek vertikális struktúráiának alaptípusai

dése az előnyök kölcsönös kihasználása érdekében (például a McDonald's

étteremhálózat és a Hungararak Kft. együttműködése a hálózat éttermeinek
megbízható, gyors és pontos kiszolgálására). a)

Mind a hagyományos, mind a VMR szerinti értékesítési csatornák azon­

ban csak akkor működésképesek, ha a fizikai elosztás (elsősorban az áru­
áramlás) csatornáival összhangban vannak. Az áruáramlás csatornái te­
szik ugyanis lehetővé azáruk termelőhelyről fogyasztóhelyre, az értékesí­
tési végpontokra való eljuttatását, tehát az elvbenfelépített értékesítési
csatornák, utak gyakorlati megvalósírását

6.22 Az áruáramlási csatornák összetevői, alrendszerei

d)
Az áruáramlási (elosztási logisztikai) csatornák alaptípusai. A lakosság fogyasz­
tási igényeit kielégítő (food és non food) termékek esetét vizsgálva az áruáram­
lási csatornák vertikális kapcsolatának három alaptípusa különböztethetó
meg (6.6 ábra).
Közvetlen (O lépcsős) kapcsolat (6.6a, 6.6b ábra) esetében a termelő közvet­
lenül az idetet szolgálja ki; a beszállított terméket az üzleti térbe (polcra szállí­
tás) vagy átmeneti tárolás céljából az üzleti raktárba rakodják
Egylépcsős kapcsolat (6.6c ábra) esetében az elosztó központ (központi
elosztóraktár) kapcsolja össze a termelőhelyeket és az értékesítési végpon­
tokat
Kétlépcsős kapcsolat (6.6d ábra) akkor jön létre, ha a központi elosztó­
raktár regionális elosztóraktárakon keresztül szolgálja ki az értékesítési vég­
pontokat.

Az értékesítési végpontokhoz kapcsolódó áruáramláslcsatornák rend­

szerint nemegy-egy alaptípus mentén, hanem azok keverékeként (opti­
TH Termelőhely .v · Regionál.is elosztóraktár

mális elosztási logisztikai mix) szerveződnek, amikor a gyors árutovábbí­

tás, a gondos árukezelés, az optimális készletnagyság szinten. tartása, a ki­
.v.
elosztóközpont)
Központi elosztóraktár
(
(elosztóközpont)

Üzleti raktár
szolgálási színvonal növelése a cél.

Az egy-egy szinten levő központi vagy regionális elosztóraktárak, illetve az

azok által kiszolgált értékesítési végpontok képezik az elosztási rendszerek ho­
rizontális struktúráját. A vertikális és a horizontális struktúrák bonyolult rend-

292 293
szerében a különböző funkciójú, de együttmüködő alrendszerek valósítják 6.7 ábra. Vázlat abeszállítók és a fogadóhelyek közvetlen (a) és egylépcsős
(b) kapcsolati rendszerének szarniéltetésére
meg az áruáramlást.

Az áruáramlási (elosztási logisztikai) csatornák alrendszereL A 6.6 ábrán vázolt

csatornák, elosztási rendszerek a következő szervezetek, alrendszerek együtt­ Beszállíták Fogadóhelyek
müködésével valósíthaták meg:

./ a termelők (a gyártók);
./ a fuvarozók vagy szállítmányozók, illetve logisztikai szolgáltatók;
./ a központi és a regionális elosztóraktárak C elosztó közpon tok);
./ az értékesítési végpontok (kiskereskedők, hipermarketek, szakáru­
házak).

Az áruáramlási C elosztási) csatornák stabil, telepített alrendszerel a termelők

(mint források) és az értékesítési végpontok (mint nyelők). Közéjük ékelőd­
nek azok a fuvarozók, szállítmányozók, logisztikai szolgáltatók, elosztó köz­
pontok, amelyek a csatorna optimális müködését hivatottak megvalósítani.
Az alrendszerek kapcsolatait, illetve a csatornák müködését a termelők (ter­
mékalapon) és az értékesítési végpontok (értékesítési alapon) saját igényeik
szerint tervezhetik és szervezhetik, de VMR esetén együttesen alakítják
A csatornák kialakítása, az áruáramlás megvalósításában közremüködő
szervezetek megválasztása rendszerint közép és/vagy hosszú távú logisztikai
stratégiai döntést kíván.
A multinacionális kereskedelmi vállalkozások a kezdetben közvetlen kiszol­
gálás (üzleti raktárba szállítás) rendszeréről fokozatosan térnek át az áruáram­
lás egylépcsős C elosztó központból való kiszolgálás) rendszerére. Az elosztó
központok (központí elosztóraktárakJ rendszerbe állítása számos előnnyel jár
akkor, ha a kiszolgálandó értékesítési végpontok (áruházak, fogadóhelyek)
száma a "kritikus számot" meghaladja. Jól érzékelteti ezt a Tesco herceghalmi
elosztó központjának átadásakor készült riport: "Egy olyan hatalmas áruházba,
mint a budaörsi, a centralizáció nélkül korábban hetente 800 autó érkezett. Az
új rendszerben ez a szám 200-ra csökkent. Kevesebb teherautó gurul az uta­
kon, tehát tettünk valamit környezetünk épségének megőrzéséért. Mindez
a beszállítá szempontjából is hasznos, hiszen nem kell végigjárnia az országot,
hogy terítse az áruját, csupán egyetlen helyre kell eljuttatnia azt."
Az elosztó központok létesítésével a készletek nyilvántartása, kezelése egy­
szerübbé válik (a készletek és a készletezési költségek csökkenthetők), a ko­
rábbi diszperz (nehezen kezelhető) szállítási kapcsolatok áttekinthetők, a szál­
lítási feladatok pedig jól szervezhetők lesznek. A kapcsolatok bonyolultságát,
majd egyszerübbé válását jól érzékelteti a hat beszállítából és mindössze öt fo­
gadóhelyből álló hálózatot szemiéitető vázlat (6.7 ábra).
áruházak Ellátók Áruházak
Az elosztó Mzpontok és az egészelosztási mndszer 1ní{ködésér két irány­
zat vankiahrkulóban. Az egyik a saját.rendszer roegvalósításá, a másik pe­
dig a.szerZődőpartnef'ekkelvaló együttmüké.'>des, az úgynevezettnyitott
könyv(open book).megállapodás álapján. Ez utóbbi 'ftVMR szerinti lo­
gisztikai csato náként értelmezendő, ésközös szervezésbenvagy kiszer
ződéssel(logísztikaiszolgálta.tópartnerek bevonásával) működtethető.
A kereskedelmi vállalkozások egymás közötti versenyében - a termék minősége
Cquality) és költsége Ccost) mellett- kiemelkedő szerepet kap az előállítás, illetve
az értékesítési végpontokra való e/juttatás ideje Cdelivery), azaz a termelés és az
elosztás együttes átfutási ideje. Az átfutási idő Cés egyben a készletezési költsé­
gek) csökkentésére egyre gyakrabban alkalmazzák a Cross-Docking technikát.
6.23 Korszerű áruáramlási csatornák kialakítása
Cross-Docking technika alkalmazásával
A Cross-Docking technika alkalmazása lehetővé teszi - az adott áruáramlási
csatornában - a készletek és az áru eljutási idejének együttes csökkentését.
E technika a csatorna egyes szakaszain az áruk közvetlen átrakásával, átcsopor­
tosításával, kihelyezett komissiózásával minimálisra csökkenti a tárolási időket.
Alkalmazásának főbb feltételei:

294 295
 ../ jól kiépített információs kapcsolat az értékesítési végpontok (az áruhá­ 6.8 ábra. Vázlat a Cross-Docking technika alkalmazásának szemléltetésére
(a) elosztóraktárban létesített átrendezö terminál; (b) regionális elosztóraktárt kiváltó komissiózó terminál
zak), az elosztó központok és abeszállítók között;
../ sajátos szaftver alkalmazása a rendszer működtetésére (például az elosz­
tó központ folyamatosan rendelkezzen olyan információkkal, hogy me­
a)
lyik árunak mikor kell beérkeznie, és mikor kell azt a rendelési helyekre
Beszállítóktól Átrendezö Megrendelökhöz
továbbítani); terminál (áruházakba)
../ abeszállítók vállalják e technika által megkívánt áru-összeállítást;
../ az elosztó központ megfelelő fogadó- és átrakóhely (terminál) kialakítá­
sával felkészül a gyors átcsoportosításra; A

../ a fuvarszervezés lehetövé teszi az igényekhez igazodó "menetrendszerű"

áruszállítást
B
A Cross-Docking technika két területen alkalmazható előnyösen:

l. központi és vagy regionális elosztóraktárakban; c

2. regionális elosztóraktárak kiváltására kihelyezett komissiózás megvalósí­

tásávaL
Cross-Docking

A Cross-Docking technika elosztóraktárakban való alkalmazásakor a raktárte­

a)
riilet egy részét átrendező terminállá alakítják (6.8a ábra). Abeszállítók az
egyes áruházak rendelésének megfelelő mennyiségű és minőségű árut pél­ Elosztóközpontból Komíssiózó Megrendelőkhöz
terminál (áruházakbal
dául olyan kartondobozokba csomagolják, amelyek belső tartalmához - a cso­
magolás megsértése nélkül - nem lehet hozzáférni. A csomagalásan többek
--------------------------- --------------------,
között feltüntetik a b eszállító adatait, a célállomás címét, a kézbesítés kért ide­
jét; így különböző megrendelőkhöz címzett csomagokból álló egységrakomá­
l .6[ 1.
nyak érkeznek az elosztó központ átrendező termináljához. A megérkezést kö­ ..--------- 2.
.----->---3.
vetően az egységrakományokat megbontják, majd a csomagok irányok (meg­ 3.

rendelők) szerinti átcsoportosításával új egységrakományokat, kiszállítási egy­ @

ségeket képeznek. Az áru tehát elvben csak az átcsoportosításhoz szükséges ITTl 2.
ideig tartózkodik az elosztó központban. .h::::::::d.-1---+
A regionális elosztóraktárak kiváltásának lényege leginkább a 3. fejezet­
ben már tárgyalt ECR (Efficient Consurner Response = hatékony válasz a fo­
gyasztói igényekre) módszer alkalmazásával, illetve az úgynevezett integrált
készletezésí/raktározási-szállítási rendszerek megvalósításával összefüggés­
ben érzékelhető.
Az ECR-módszer lényege az áruáramlatok szervezését tekintve, hogy: Cross-Docking

../ regionális elosztóraktárak helyett komissiózó terminálokat működtet

(6.8b ábra);
../ az elosztó központban folyamatos készletfeltöltést alkalmaz;

296 297
 ../ csökkenti az elosztási folyamatban levő együttes készletet (mozgó
tárolás);
../ optimális szállítási (fuvarozási) struktúrákat mlíködtet (például külön­
böző teherbírású gépkocsik beállításával, igényekhez igazodó szállítási
intenzitásokkal).
Az ECR-módszer szerint kialakított elosztórendszer (6.9 ábra) hatékony mü­
ködtetéséhez közvetlen információs kapcsolatot kell kiépíteni az értékesítési
végpontok és a komissiózó terminálok, illetve a komissiózó terminálok és
a disztribúciós központ között, továbbá célirányos hardver- és szaftverösszete­
vőket kell rendszerbe állítani. Az értékesítési végpontok (Point of Sale) például
POS-terminálok, vonalkód-leolvasák alkalmazásával közvetlen információt
szolgáltatnak a vonalkóddal ellátott termékek értékesítési adatairól (az üzleti
készlet fogyásáról).
6.9 ábra. Az áruáramlás egy lehetséges struktúraja ECR-módszer alkalmazása esetében
o
o
o épülő rendszerek
o a hagyományosan kialakult struktúrákat - a gyártási mélység csökkentésével
o cepció figyelembe veszi, hogy a többkomponensü végtermékek előállításához
o az alkatrész-beszállítások mennyisége növekszik az ellátási oldalon (gyakran
Elláíóf környezet
DC (DisÍ;ibutfon Centre)keszfetez sí, elosztásí.csornópont
CD (Cross-Docking) átrehdezó csomóppnt(terminál)
Értekesitési végponták (üzletek, gyógyszertárák)
> :, '•,,'}'"'' '' ';
CRP(Continuóus: Repléníshrilént)folyamatos készletfeltöltés
Átrendezés! csomópontok (terminálok} ellátása
Értékesítési végpontok ellátása
298
Az elosztórendszer nzííködése- az áruáramlatok szervezése szempontjából - a követke­
zők szerint követhető nyomon. Az értékesítési végpontokról (például gyógyszertárak­
tól) a kiépített információs csatornán keresztülmindennap 17 óráig beérkeznek a meg­
rendelések a komissiózó terminálra (CD). A terminálon árucikkenként összesítik a ré­
gió igényeit, és azt együttesen (göngyölített adatként) 18 óráig továbbítják az elosztó
központba (DC). Itt a régió által igényelt árucikkenkénti mennyiségeket kiszállírási egy­
ségként összeállítják, majd az éjszakai órákban tehergépkocsival az átrendező terminál­
ra szállítják. A terminálon a reggeli órákban az értékesítési végpontok igényei szerint
rendezik a rakományt, majd az igényelt mennyiségeket kis teherbírású gépkocsikkal, te­
rítőjáratok szervezésével a reggeli órákban kiszállítják. A rendszer különösen gyorsan
cserélődő fogyasztási cikkek (FMCG = Fast Moving Consumer Goods) értékesítési,
elosztási csatornáin működtethető hatékonyan.
Az elosztórendszer müködési folyamata ebben az esetben a raktárak kétlép­
csős komissiózási stratégiájával azonosítható. A különbség az, hogy a raktárak
esetében egy-egy időszak együttes rendelési tételeit rendszerint emelőtargon­
cákkal, néhány tízméteres távolságon szállítják az osztályozó (diszponáló)
helyre, és itt (második lépcső) állítják össze a megrendelt tételeket, készítik elő
a kiszállírási egységeket. AZ ECR-módszer szerint ugyanezeket a tételeket
tehergépkocsik szállítják több tíz vagy több száz kilométeres távolságoko n.
A komissiózó terminálokat virtuális regionális raktárként is szokták emle­
getni, hiszen a korábban valós elosztóraktárként múködő központ csak látszó­
lag végez raktározást.
6.24 Az ellátási lánc (hálózat) koncepciójára
Az ellátásilánc-koncepció. A fejlett ipari országokban már a 1980-as évek elejétől
összhangban - az ellátásilánc-koncepcióra épülő kapcsolat váltotta fel. E kon­
20-30 első vonalbeli és 100-200 másodvonalbeli beszállítával kell számolni),
illetve a végterméket térben kiterjedt fogyasztói környezetbe (gyakran több
száz fogyasztói, felhasználói végpontra) kell eljuttatni (6.10 ábra).
A vállalatok közötti kapcsolatok fejlődése azonban nem állt meg ezen a szinten; kiegé­
szült a harmad-, a negyed- és a sokadik szintű beszállítókkal. Így alakultak ki azok az
ellátásilánc-hálózatok, ahol a lánc közepén a végtermék-előállító hely, a végén az értéke­
sítési végpontok állnak. Az ellátási láncok így már nemcsak néhány együttműködő vál­
lalat kapcsolatát ölelik fel, hanem a fogyasztó érdekeit előtérbe helyező, az anyag-, az in­
formáció- és a pénzáramlási folyamatok határok nélküli összhangjára törekvő vállalatok
egész sorát kapcsolják össze.
299
 6.1O ábra. Az ellátási lánc (hálózat) egyszerűsitett vázlata, a vezértermékek zésekor (az optimális struktúra kialakításakor) többek között olyan kérdésekre
szervezett pályájának feltüntetésével
kell választ adni, hogy

Alapanyag-, alkatrész- Részegységgyártók, Végtermék­ Végtermék­ Értékesítési ../ hollegyenek készletezési/raktározási csomópontok?
beszállítók -beszállítók gyártók értékesítők végpontok ../ milyen készletezési stratégiákat müködtessünk a csomópon tokban?
../ hogyan elégítsük ki a csomópontok közötti szállítási igényeket?
../ milyen rendszer szerint, milyen gyakorisággal szalgáljuk ki a fogyasztó­
kat/felhasználókat?

Az ellátásílánc- (a szervezett termékpálya) koncepció szerinti anyag-(áru)-áramlás

tényleges megtervezésekor a legrövidebb pályák, illetve a legrövidebb átfutási idők meg­
valósítása és/vagy a legkisebb halmozott logisztikai költségek melletti (ele minőségi) ki­
szolgálás tekinthető optimum kritériumnak. Ebből adódóan a többé-kevésbé azonos
használati értékü termékek pályája- az alkalmazott marketingmóclszerektől, az értéke­
sítési csatornáktól, a termékek pozicionálásától stb. függően - vállalatonként eltérhet.
Az előzőekkel összefüggésben - főleg tartós használatú termékek (háztartási gépek,
aucliovizuális és elektronikai eszközök stb.) esetében - kialakulnak azok a hálózatok,
amelyekbenabeszállítók és a gyártó- (szerelő-) üzemek között az ellátó központok,
a gyártó és a fogyasztó (vásárló) között az elosztó központok kapnak helyet (6.11 ábra).
Ellátási lánc - Ellátási hálózat

......,. Szarvezett termékpálya ......,. 6.11 ábra. Az ellátási láncra épülö hálózat nagyvonalú vázlata

Beszállítók
Ez azt is jelenti, hogy az egyes vállalatok hosszú ellátási láncok tagjaként müköclnek; (pl. alkatrész­
Ellátó Gyártó-és Elosztó Értékesítési
központok szerelóüzemek központok végpontok
a hatékony anyagáramhist térben kiterjedtebb hálózatban kell megvalósítani, több sze­ gyártók)
replő tevékenységétkell összehangolni. A lánc szereplői közötti koordináció hiánya
például az átfutási idők növekedéséhez vezet, vagy a láncba olyan tevékenységek épül­
nek be, amelyek nem járulnak hozzá az értékteremtéshez (például a tervezési pontat­
lanságból ereelő felesleges egyeztetések).

Az ellátási lánc termelékenysége javításának egyik lehetősége - a kiszolgálási

színvonal szinten tartása, illetve növelése mellett- a készletezési/raktározási
csomópontok optimális számának meghatározása és a szállítási kapcsolatok
célszerü kialakítása a lánc mentén.
Az információtechnika, informatika fejlődése ma már lehetővé teszi a ter­
mék összetevőinek és a végterméknek a teljes ellátási láncban való végigkí­
sérését, illetve az anyagáramlási folyamatok optimális megvalósítását, azaz
szervezett termékpályák kialakítását. Ilyen jellegü hálózat szerii1t müköclik például hazánkban az Elektrolux-Lehel Hü­
A szervezett temzékpálya (egy-egy cég azonos használati értékü termékei­ tőgépgyár Qászberény), vagy a Samsung televíziógyár Qászfényszaru). Minclkét gyár
esetében szinte egész Európára kiterjeelő hálózat épült ki (sőt a Samsung esetében az
nek menedzselése az ellátási láncban) koncepciója az utóbbi években kapott alkatrészek jelentős részét Dél-Koreából szállítják).
nagyobb teret nagy értékü ipari termékek (gépkocsik, orvosi müszerek, bo­ Fogyasztási cikkek esetében- az értékesítési csatornákkal, az értékesítési végpontok
nyoltlltabb háztartási gépek stb.) ellátási/gyártási/elosztási folyamatában. nagy számával, továbbá az áruk sokféleségével összefüggésben- a hálózat még bonyo­
lultabbá válik.
A szervezett termékpálya - a termelési folyamat központba helyezésével -
mind információ-, mind anyagáramlási szempontból összekapcsolja az ellátói
és a fogyasztói (felhasználói) környezetet. A termékpálya tervezések01·, szerve-

300 301

A termékpályák kialakztásatipikus logisztikai rendszertervezési feladat,
amikor is célkitűzéskén t, a költségek csökkentése mellett, a vevókkiszol­
gálási sZ.ínvonalánaknövelése·jelölhetó meg. A célkitt1zés megvalósításá­
valösszefüggésben számos ponton kell konfliktusokat oldani, kompro­
misszumokat kötni.
Adott termékpálya egyes csomópontjain levó készletek értéke, és így a készle­
tezés/raktározás költsége is jelentösen eltér: lehet alacsony (például termelési
anyagkészlet) és magas (például késztermékkészlet esetében). A vizsgált szállí­
tási távolságokon a különbözó szállítási tételek, gyakoriságok, a szállított áru
értéke, a szállítási mód miatt a szállítási költségek is jelentösen különböznek.
A logisztikai (így a készletezési/raktározási, szállítási) költségek csökkentése ál­
talános vállalati célkitüzésnek is tekinthető. A forgalmi szférában azonban
a költségek csökkentésének igénye természetesen ellentétbe kerül a vevók
minóségi kiszolgálására irányuló törekvésekkel.
Célkonfliktusok a rendszerben, a hatékony kapcsolatok megvalósításának
igénye. A vevók minóségi kiszolgálásával és a költségek csökkentésével kap­
csolatos kiemelt célok:
../ a rendelésteljesítési színvonal (a szállítási készség) növelése;
../ a rugalmasság és a megbízhatóság növelése (alkalmazkodás a vevó igé­
nyeihez, illetve a piaci követelményekhez);
../ a készletezési/raktározási és a szállítási költségek csökkentése.
E célok csak kompromisszumok árán valósíthaták meg, mert többek között
olyan célkonfliktusokkal kell számolni, mint:
../ a készletek csökkentése<:::> a kiszolgálási színvonal növelése;
../ a készletek csökkentése<:::> a rugalmasság növelése;
../ a szállítási költségek csökkentése <:::> a rugalmasság növelése;
../ a szállítási költségek csökkentése<:::> a készletek csökkentése.
A vevók elvárásaihoz való legteljesebb igazadást alapul véve tehát a készlete­
zés/raktározás és a szállítás összhangját kellmegteremteni.
A 6.12 ábra egyegyszerü-a minimális költségkoncepció alapján kialakított- modell
(Schary-Larsen-modell) összetevőinek alakulását szemlélteti. A matematikailag is fel­
épített n10dell segítségével meghatározható a készletezési/raktározási pontok száma.
Az ábrán látható költséggörbék jellege iparáganként és vállalatonként változhat; a gör­
bék csak tendenciákat mutatnak.
302
6.12 ábra. A hálózatba telepítendő készletezési csomópontok meghatározásának
egy lehetséges (költségszem pontúl modellje (Schary-Larsen-modell)
A terrnelóhély és a csornopb t közöttiszállítás költsége
A csomópont és a fogyasZtó közötti szállítás költsége
A készletezés/raktározás költsége
Az. elmaradt értékesítés költsége
Abban az esetben, ha például az elosztási hálózatban növeljük a készletezési csomó­
pontok számát, javul a kiszolgálási színvonal, a fogyasztókhoz gyakrabban szállítanak,
az elmaradt értékesítés költsége csökken. Ezzel szemben a készletezési/raktározási költ­
ségek emelkednek. A készletezési csomópontokból a fogyasztókhoz való kiszállítás
költsége is csökken a készletezési csomópontok számának növekedésével, mert a szál­
lítási távolság csökken, ezzel szemben a termelő és a készletezési csomópont közötti
szállítások költségei emelkednek.
Egy adott hálózati rendszer, termékpálya kialakításakor azonban a változók so­
kaságát kell vizsgálatba venni (például információs rendszer, meglevő infra­
struktúra, a piac stabilitása, versenytényezók). Itt ismételten érzékelhető a lo­
gisztikai rendszer tervezésének összetettsége, mert egy-egy befolyásoló té­
nyező figyelmen kívül hagyása átmenetileg vagy tartósan ronthatja a mííködés
hatékonyságát, kedvezőtlenül hat a termék piaci versenyképességére .
Az ellátási láncok koncepciójára épülö anyag-(áru-)áramlási (szállítási-kész­
letezési/raktározási) rendszerek- a korszeríí szervezési, technikai megoldások
adta lehetőségeket is figyelembe véve - az előzókben összefoglalt fóbb elvek
alapján formálódnak a gyakorlatban. Az ilyen bonyolult rendszerek azonban
csak számítógépes támogatássalmüködtethetók.
A komplex logisztikai szoftverek- a vállalati határokat túllépve - a teljes ellátási
láncot átfogják, az információk átvitele, feldolgozása, az ellátási/termelési/el­
osztási folyamatok területén. A különbözó cégek által kifejlesztett vállalatirá-
303
nyításí rendszerek (SAP, ORACLE, LIBRA4GA stb.) az ellátásí-elosztásifolyama­ 6.13 ábra. Vázlat az elosztási rendszerben levő készletek DRP-Iogikája
szerinti kezelésének szemléltetéséhez
tok míiködtetésére irányuló modu{jai, modulcsoportjai különböző módon
közelítik meg a feladatok kezelését és megoldását. Ezért egy-egy konkrét (kis-,
közepes vagy nagyvállalat) ellátási-elosztási feladatainak optimális kezelését Régió

elősegítő rendszer, szaftver kiválasztása nagy körültekintést kíván. D1 , o-(Okö+O,.l o-a,. o

r·-·-·- •-·-·- •- •- + ":: =-.-- =_-.:::.- -·-}-' := l------ -r :------..----:

Az elosztási rendszerek optimális működtetésének legfontosabb feladata

a készletek (központi és/vagy regionális elosztóraktárakban való) telepf­
tésének, valamint a szállítási feladatoknak együttes kezelése. A nagyválla­
/

l
{ > t' 9-:t ---L,

latok irányítására kifejlesztett számítógépes rendszerek (így az SAP R/3 is) ·-·-.-.-.- ·-.-·-·-·-·-. -·- ·-.-.- ·-·-.-·-· -·-·
az elosztási erőforrások tervezésére kialakított eljárást alkalmazzák a kész­ Késztermék- Központi Regionális Értékesftési
Termelési rendszer raktár elosztó raktár elosztó raktár körzet
letek elosztásának tervezésére.
D: prognosztizált független kereslet a tervezett idöszakban
o,.: regionális (elosztó) raktárkészlet
Az elosztási erőforrás-tervezési rendszer (Distribution Resource Planning,
Qk : központi (elosztó) raktárké zlet
DRP) az MRP II stratégiáját terjesztette ki az elosztási rendszerekre (az úgyne­ 6
oké: késztermék készlet a gyártónál
vezett termelési vezérprogramon keresztül kapcsolódási lehetőséget biztosít
késztermék iránti igény a tervezett idöszakban
az MRP-hez).
A DRP kiindulópontja a fogyasztóknál jelentkező (független) kereslet Az
adott régió kereslete alapján a regionális elosztóraktár készletét figyelembe vé­
ve határozható meg a nettó kereslet, amely a központi elosztóraktár szintjén A késztermék raktár tervezhető szükséglete:
mint bruttó kereslet jelenik meg. Így visszafelé haladva a késztermékraktárban,
illetve a gyártónál mint gyártási igény tervezhető, amely az MRP I termelési
vezérprogramjának kiinduló adatbázisa. ahol: Qkök a k-adik központi elosztó raktár készlete,
z a központi elosztó raktárak száma.
A gyártási (termelési) igény tehát a következő logikai gondolatmenet alapján tervez­ A késztermék iránti igény a tervezett időszakban:
hető (6.13 ábra).

A régiók (értékesítési körzetek) együttes szükséglete:

ahol: Qké a késztermékkészlet a gyártónáL

ahol: D i az i-edik körzet szükséglete a vizsgált időszakban,

n a körzetek száma. A DRP alkalmazásával hatékonyabb készlettervezés valósítható meg, ami javítja
a kiszolgálási színvonalat, illetve elősegíti a változó igényekhez való rugalmas
A k-adik központi elosztó raktár (elosztó központJ tervezhető szükséglete:
alkalmazkodást. Használata azonban megkívánja a pontos és kifinomult előre­
"
Dkök D,- LDrei> jelzési módszerek alkalmazását, a készletek pontos nyilvántartását és nem utol­
i J
sósorban a megfelelő informatikai és számítástechnikai hátteret.
ahol: Drei az i-edik regionális (elosztó) raktár készlete.

304 305
 6.25 A CEP (Courier, Express, Parcel) szolgáltatások
sajátos szerepe az elosztási logisztika területén
A CEP értelmezése, jelentősége, feladata. A decentralizált modell szerint mükö­
dő termelési rendszerek, valamint a térben kiterjedő értékesítési hálózatok
müködésével összefüggésben megnőtt azoknak a küldeményeknek (doku­
mentációknak, tervrajzoknak, árumintáknak, alkatrészeknek, nagy értéksú­
rúségú áruknak stb.) a mennyisége, melyeket nagy (több száz vagy több ezer
kilométeres) távolságok esetében is gyorsan és pontosan kell rendeltetési he­
lyükre juttatni. Ezeknek a viszonylag kisméretú és nem nagy tömegú küldemé­
nyeknek pontos, megbízható továbbítására sajátos ellátási logisztikai (áru­
áramlási) csatornákat alakítottak ki. Ezeket a csatornákat múködtetik a futár-, az
expressz és a csomag- (az úgynevezett CEP) szolgáltatók, melyek az utóbbi
években a szállítmányozási piac nélkülözhetetlen részévé váltak, és teljesítmé­
nyük évről évre növekszik.
A futár- (Courier) szolgáltatás jellemzője, hogy a küldeményeket azonos
személy kíséri (viszi) a teljes szállítási útvonalon. Nem végeznek átrakást, fel­
dolgozást, ugyanazon személy adja át a küldeményt a címzettnek, aki a feladó­
tól átvette. A futár kerékpárral, motorkerékpárral, személygépkocsival vagy kis­
teherautóval rövid idősávon belüli (vagy azonnali) szállítást és kézbesítést
végez. A különböző szolgáltató cégek (hazai viszonylatban például a Hajtás
Pajtás, a Ger-Go, a Kenguru Boy, a Mustang, a Postafutár) a küldemények mére­
tét, tömegét és jellegételtérő módon határolják be, de általában azok tömege
az egyszerú levéltől egészen 1500 kg tömegú szállítmányig terjedhet.
Az expressz (Express) szolgáltatás esetében a küldeményeket nem közvet­
lenül és nem kizárólagos kísérettel juttatják el a címzetthez. Ezeket a feladótól
begyújtik, a központi átrakóhelyen feldolgozzák, majd innen a címzetthez to­
vábbítják. A hagyományos gyüjtőszállítmányozástól a gyorsaság, a garantált
kézbesítési idő és a háztól házig szállítás különbözteti meg. Elvileg súlykorláto­
zás nélküli, de jellemzően kisebb tömegú darabáruk közúti és/vagy légi fuva­
rozásáról van szó. A szolgáltató mindvégig saját kontrollja alatt tartja a külde­
ményt, amelynek útjáról, helyzetéről és kézbesítéséről pontos információt tud
nyújtani. A nagy nemzetközi szolgáltatók (például DHL, TNT, UPS, FedEx)
jelentős gépjármú- és repülőgépparkkal rendelkeznek, és bonyolult hálózati
rendszert építettek ki, továbbá integrátor szervezetként is múködnek.
A csomagszállítási (Parce!) szolgáltatások nem választhaták el élesen az
expressz szolgáltatástól (gyakran, ugyanazok a szervezetek múködtetik). Kíná­
lói szigorúbban korlátozzák a küldemények méret- és tömeghatárát (kézzel
mozgatható és rakodható egységek lehetnek), ezáltal a kezelés egyszerúbb
technológiával valósítható meg, a szolgáltatások árszintje csökkenthető.
A szolgáltatások igénybevétele eseti vagy tartós (keretszerződéssel behatá­
rolt) jellegü lehet. Az igénybevétel, a szolgáltatóválasztás során pedig többek
306
között olyan jellemzőket kell mérlegelni, mint a kézbesítési idő (például azna­
pi, éjszakai), a küldemény( ek) jellege (méret, tömeg, érték), átfutási (teljesítési)
idő, a küldés gyakorisága, a feladó és a címzett viszonya (például B2B, B2C),
a szállítási (kézbesítési) szolgáltatásokon kívül milyen további szolgáltatást
kívánnak igénybe venni.
A CEP-szegmensek mindegyikére jellemző, hogy az elosztási logisztika te­
rületén időgarantált szolgáltatásokat nyújt, vagyis a szolgáltató a küldemény
feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt meghatározott idő­
tartamon belül vagy meghatározott időpontokban kézbesíti. Szolgáltatási telje­
sítményeit, összetevőit tekintve az expressz szegmens játszik kiemelkedő sze­
repet a logisztikai (áruáramlási) folyamatokban. Az expressz szolgáltatásokat
nyújtó nemzetközi szervezetek a küldeményeket kontinenseken belül általá­
ban 24-48 óra alatt, a Föld bármely pontjára 72 óra alatt kézbesítik.
A nagyszervezetek (szolgáltatók) mííködési hálózata többé-kevésbé azonos lo­
gikára (a hub & spoke elvre) épül. Nagytérségi (akár kontinensek közötti) légi
és közúti szállítást összekapcsoló expressz szegmens általános kiszolgálási mo­
delljét szemlélteti a 6.14 ábra.
A napi menetrend szerinti légi járatok régiónként, illetve kontinensenként kapcsolják
össze a fogadó repülőterek (Gateway) közelében levő gyújtő-elosztó központokat
(GDC =Grand Distribution Center). Érkezéskor a további központba szállírandó külde­
ményeket leválasztják, majd az adott régióba (országba) érkező külcleményeket két cso­
portba sorolják: az áruk (WPX) és dokumentumok (DOX) csoportjába. A megkülön­
böztetés vámkezelés és fuvardíj (fuvarköltség) szempontjából is szükséges.
Az elosztó központból - a címzett szerinti csoportosírások után- az úgynevezett
linehaul járatok vidéki irodákba (például Kelet- és Nyugat-Magyarország kijelölt váro­
saiba létesített iroclákba) szállítanak, majd onnan a helyi futárok terítenek A GDC körzeté­
ben (például Nagy-Buclapest területén) lévő címzettekhez a kerületi futárok szállítanak
A korszerú áru- és információáramlást és minőségi kiszolgálást megvalósító há­
lózatok szolgáltatásai természetesen költségeseb bek, mint a hagyományosnak
tekinthető szervezetek szolgáltatásai. A tőkeforgási sebesség növelésének igé­
nye miatt azonban a cégek ügyelnek arra, hogy készleteik a legalacsonyabb
szinten legyenek. Magyarországon is múködnek olyan elektronikai cégek, me­
lyeknek raktárhelyisége nem nagyobb, mint egy szaba.
A nagy nemzetközi cégek magyarországi képviseletét különböző szervezeti
felállásban múködő leányvállalatok, illetve képviseletek látják el. Ezek al­
kalmazkodnak az anyavállalatok struktúrájához, a helyi irányításban azonban
viszonylag szabad kezet kapnak.
A magyarországi expressz szállító piac mintegy 80-90 százalékát hat cég
birtokolja.
307
 6.14 ábra. Légi-közúti szállításra épülö expressz szaigáitató egy lehetséges
kiszolgálási modellje
A DHL-nél feladott küldemények a származási helyről nemzetközi elosztó központo­
kon-úgynevezett HUB-okon- keresztül jutnak el a címzettig.Magyarország számára az
európai HUB-ok közül a két legfontosabb a bergamói és a brüsszeli. Ezekben szartíroz­
zák a külcleményeket országokra osztva, majd az úgynevezett SubHUB-okba továbbít­
ják (ilyen SubHUB van Buclapesten is), és innen szalgálják ki a címzetteket.
A DHL stratégiai partnereinek különleges szolgáltatást is kínál, melynek alapköve az
úgynevezett ELC (Express Logistics Center). Ez nem más, mint a HUB-ok szomszéclsá­
gában vámszabadterületre telepített raktár(ak), ahol stratégiai nyilvántartást végeznek
és a gyors szállítást Cellátást) biztosítják.

A TNT a DHL Expresshez hasonló alapszolgáltatásokat nyújt, dokumentumo­

kat és árukat továbbít; a küldemények tömege legfeljebb 7000 kg lehet Euró­
pán belül és 500 kg azon kívül. 18 ezer jármüvet és közellOOO irodát müködtet
több mint 200 országban.

Az európai expressz elosztó központja a belgiumi Liege-ben található. Az európai kül­

clemények minclegyike a liege-i központon keresztül jut el reneleltetési helyére. Bucla­
pesten a Ferihegyi repülőtéren és kilenc vidéki nagyvárosban van helyi elosztó köz­
-------- -- ---- - --------------, pontja, illetve felvevőhelye. Magyarországon mintegy 70 közúti járművet üzemeltet, és
Helyi futárok Helyi futárok elsősorban a nehéz külcleményeket külclő B2B ügyfelekre koncentrál.

A UPS (United Parcel Service) a világ legnagyobb expressz futárszolgáltató és

csomagkézbesítő szolgálata; több mint 200 országban közel 1800 telephelye
van, földön és levegőben naponta közel14 millió küldeményt szállít. Mintegy
600 repülőgépes és 88 ezer közúti jármüves (gépkocsi, tehergépkocsi, motor­
kerékpár) flottát müködtet.

--------------------------
Nyugat-Magyarország BUDAPEST
Az UPS európai központja, a kölni telephely éjszakánként 150 ezer csomag szétváloga­
tásáról gondoskodik. Az UPS sajátos szolgáltatást is hirelet a nemzetközi csomagszállí­
tásban. Az ügyfelek számítógépükön, az internet segítségével vagy akár mobiltelefonju­
Kelet-Magyarország
kon követhetik küldeményük útját.
A cég - versenytársaitól eltérően - egy felvevőhelyet üzemeltet, amely a Ferihegyi
repülőtér közvetlen szomszéclságában épült Airport Business Parkban található.

oo
Elosztó közponí
Vidéki Irodák
+
•.
Légi szállítás
Közútí.szállítás A FedEx (Federal Express) a világ legnagyobb integrált hálózatát müködteti
a légi áruszállítás és a közúti expressz szállítás területén. Mintegy 640 teherszál­
Címzettek, ügyfelek Áru, kűldemény útja
lító repülőgéppel és több mint 40 ezer közúti jármüvel rendelkezik. A vállalat
szinte minden létező fajtájú és méretü csomagot és árut szállít a világ csaknem
minden országából (országába), export és importviszonylatban egyaránt. Ezt
Néhány nagy expressz szolgáltató szervezet müködésének jellemzői. A DHL a szállítást 1-3munkanap alatt háztól házig (vámkezelve) végzi, legyen szó do­
patinás nevet három alapítója nevének kezdőbetliiből alakították ki. A cég 230 kumentumokról vagy nagy saját tömegü, nagy értékü alkatrészrőL Az Airport
országban van jelen, 635 várost köt össze, 254 repülőgéppel és mintegy 14 ezer Business Parkban található hazai képviselet dokumentum- és csomagkülde­
gépjármiivel rendelkezik. 450 elosztóbázist müködtetve évente mintegy 150 mények, valamint teheráru szállítását kínálja a magyar üzleti élet szereplőinek.
millió küldeményt szállít. Három divíziója közül aDHLExpress nemzetközi Európában számos gyüjtő-elosztó központja van, a fő elosztó központja pedig
dokumentumokat és küldeményeket szállít. az Egyesült Államokban (Memphisben) van.

308 309
 Egy budapesti ügyfél által feladott, Ohióba címzett küldemény útja például az aláb­
biak szerint követhető nyomon:
l. 9 óra 17perc. (Bp. VII. kerület) Sürgős dokumentumküldemény felvételét rendeli
meg az ügyfél, melynek másnap reggel Ohióba (USA) kell érnie;
2. 9 óra 40 perc. (Bp. VII. kerület) A FedEx-futár átveszi a küldeményt az ügyfél től, és
értesíti a diszpécserközpontot a külclemény felvételéről;
3. 12 óra 15perc. (Bp. Airport Business Park FedEx Közpon t) A dokumentumkülde­
mény megérkezik a magyarországi FedEx-képviselet operációs központjába. Itt
szkennelik és rögzítik a külclemény adatait a FeclEx központi rendszerében, majd
előkészítik a légi szállításra;
4. 13 óra 40perc. (Bp. Airport Business Park FedEx Központ) A Fed Ex Next Day operá­
tora útnak indítja a külcleményt;
5. 23 óra 30perc. (Párizs, FedEx Roissy elosztóközpont, Charles de Gaulle
repülőtér) Kirakodáskor áthalad a külclemény egy szkennerkapun, majd bekerül a
szortírozó­ renclszerbe. Előkészítik, szkennelik és a többi - Európából az Egyesült
Államokba induló- külcleménnyel egyiitt felkerül a FeclEx Párizs-Memphis
között naponta in­ gázó repülőgépre;
6. 23 óra l perc (időeltolódás!). (A Fec!Ex párizsi járata leszáll Memphisben.) Kirako­
elás és újabb szkennelés következik, majd szortírozás a további járatok irányába.
7. 4 óra 7perc. (Memphis, FedEX SuperHub) A FedEx elevelaneli belföleli járata felszáll
a SuperHubról;
8. 6 óra 37perc. (Cleveland, repülőtér) A FeciEx-gép leszáll. Kirakodás, szkennelés, be­
szállítás a helyi központba;
9. 7 óra 55perc. (Brooklyn Heights, FedEx elosztó közpon t) Azonosítás, szortírozás,
furgonra rakodás. A futár elindul a külcleménnyel a címzetthez.
10. 10 óra 7perc. (Ohio, a címzett irodája) A FeclEx futárja megérkezik a buclapesti kül­
deménnyel. (A feladat teljesítve!)
A FedEx 121hektáros SuperHubjára (Memphis) gyakran másfél percenként ér­
keznek a járatok. Minden repülőgép tartalmát (konténeres egységrakomá­
nyok) 17 perc alatt kirakják. Éjszakánként kb. 1,3 millió küldeményt dolgoznak
fel. (Expresslnfo, 2005. szeptember 10.)
A GLS (General Logistics Systems) nemzetközileg strukturált, egységes és
szabványos hálózat. A hálózat (a rendszer) 16 ezer jármúből álló jármúflottát,
500 depót és 25 csomagfeldolgozó üzemet múködtet. A hazai GLS Kft. egész
országot lefedő hálózata egy feldolgozóüzemből és 17 depóból áll.
A cég levélnagyság feletti, ele belföldön legfeljebb 40 kg, nemzetközileg pedig 50 kg tö­
meghatárig terjedő, csomagszerü, egységméretü áruk belföldre, illetve a szomszéclos
régiókba 24 óra alatt történő eljuttatását biztosító szolgáltatóként határozza meg magát.
Minden esetben háztól házig teljesítést nyújtanak, és olyan kommunikációs eszközöket
310
és szervezetet müköcltetnek, hogy a megbízók a csomagszállítás során felmerülő min­
den információs igényiiket telefonon vagy internetes úton kielégíthessék.
A DPD (Direct Parcel Distribution) széles szolgáltatási palettát kínál a cso­
magszállítás területén. Kiemelkedő technológiai rendszere- egyébként GLS
technológiai rendszeréhez hasonlóan -lehetővé teszi a küldeményeknek a fel­
vételtől a kézbesítésig történő nyomon követését (track&trace).
A cég szolgáltatásai több mint 30 országban érhetők el, 420 depót müködtet, és az egyik
legnagyobb közúti szállítási hálózattal rendelkezik Európában. (Elsősorban a B2 B vi­
szonylatokra fókuszálja zárt logisztikai rendszerét. (Tranzit, 2005. március.)
A Magyar Posta Logisztikai Szolgáltatások Üzletága - a hagyományos postai
szolgáltatásokon túlmenően - futár-, expressz, csomag-, valamint komplex
szolgáltatásokat (például raktározás, csomagolás, kiszállírásra való előkészítés)
nyújt. Ezek keretében vállalja az időgarantált futárszolgáltatásoktól kezdve
a többtonnás egységrakományok háztól házig szállítását, továbbá disztribúdós
feladatok megoldását az ország akár 3200 településén.
Az MP-EMS (Express Mai! Service) gyorsszolgálata- két zónára osztva- 102
országgal áll kapcsolatban. A távolság és a küldemény saját tömege szerint 24,
de legfeljebb 72 órán belüli időgaranciával vállalják a fuvarokat
AZ EMS-szolgáltatás lényege, hogy minclen más küldeménytől elkülönítve kezelik és
kézbesítik (természetesen magasabb díj ellenében) az így feladott külcleményeket.
A belföleli külclemények legkisebb mérete 110 x 220 mm a legnagyobb saját tömege
20 kg, míg nemzetközi külclemények esetében ugyanez 185 x 140 mm, illetve 31,5 kg lehet.
6.26 Az elosztási rendszerek áruáramlási folyamatainak
korszerű irányítása, az áru nyomon követése
A termelőhelytől a felhasználó/fogyasztóhelyig terjedő áruáramlás folyamata
(az üzemi belső anyagmozgatást külön kezeive) a távolsági szállítás, a raktáro­
zás/készletezés és az ezekhez kapcsolódó rakodási részfolyamatokból tevődik
össze. E részfolyamatok (a mozgási és a nyugalmi állapotok) időszükséglete az
egész elosztási rendszer (ellátási lánc) múködésének hatékonyságát befolyá­
solja. Az egyes (közúti, vasúti, légi, vízi) szállítási módok kialakították a sajátos
irányítási rendszerüket; ezek azonban elsősorban a szállító jármúvek mozgásá­
nak irányítására (nyomon követésére) helyezik a hangsúlyt. A raktározási/
készletezési szal terület egyre korszerúbb információs és irányítási rendszere­
ket múködtet; itt már az áruk, a tárolási/mozgatási egységek (helyi, nyugvási,
mozgási, mennyiségi stb.) állapotának figyelemmel kísérése, illetve optimális
stratégiák megvalósítása a cél.
311
 Az elosztási (á(futási, eljutási) idők csökkentésére irányuló törekvések miatt
az áruk áramlási sebessége, az ellátási-elosztási láncokbanmár olyanmértéket
ér el, hogy a további növekedést az adatkezelés és a folyamatirányítás eszközei,
módszerei hátráltatják.
Az áruk (termékek) nyomon követésének (tracking&tracing) igénye is egy­
re több termék ellátási-elosztási láncában fogalmazódik meg (például a jöve­
déki termékeket már ma is az ellátástól a nagykereskedelmen, a raktáron át
a kiskereskedő ig kell követni).
Az áruáramlás sebességének további növeléséhez, az áruk nyomon követéséhez szük­
séges adatok (adatmennyiség) kódolására az egyébként széles körben elterjedt vonal­
kódtípusok már nem képesek, az optikai elvű automatikus azonosítási eszközök pedig
nem elég hatékonyak, mert az adatgyűjtéshez vizuális kapcsolatra van szükség.
A nyomon követés egyébként az ellátás/gyártás/elosztás teljes folyamatának átfogását
igényli. Az adat- és információs rendszernek itt lehetövé kell tenni a termék "előéletének"
visszakeresését, továbbá a folyamatban résztvevők számára az adatok, információk hoz­
záférhetőségét. A nyomon követésnek különös jelentősége van a gyógyszer- és az élelmi­
szeriparban, ele egyre gyakrabban igénylik - elsősorban minőségi követelmények növe­
kedésével összefüggésben - a tartós fogyasztási cikkek forgalmazási területén is.
A hagyományosnak tekinthető vonalkódtechnika és az optikai elvlí azonosítás
hátránya- a teljes áruáramlási folyamat irányításának megvalósítása szempont­
jából-, hogy nem, vagy csak körülményesen kezeillető a távolsági áruszállítás
rendszerében. Szükségessé vált tehát egy olyan adattároló, azonosító, az áru­
áramlás teljes folyamatában integrálható rendszer kifejlesztése, melynek segít­
ségével valós időben lehet nyomon követni a mozgásokat, minden termék bár­
mikor azonosítható, a termelőhelytől a felhasználáig terjedő útja irányítható és
követhető. Ezen igények kielégítését, a logisztikai folyamatok optimalizálási le­
hetőségének megteremtését elsősorban a rádiófrekvenciás technológiára épü­
lő adatgylíjtési, adathordozási, illetve azonosító rendszer teszi lehetövé.
A rádiófrekvenciás azonosítási és adatgyíijtési technológia az azonosító
bélyeggel ellátott tárgyról rádióhullámok segítségéve!, automatikusan adja át
az információkat az író/olvasó eszköznek. A müveletek során nem szükséges az
optikai rálátás vagy a fizikai érintkezés. A rádiófrekvenciás technológia forra­
dalmasírja az adatbevitel t és az árukövetést, ezzel a logisztikai informatika kor­
szerü megoldását alapozhatja meg.
A rádiófrekvenciás azonosítási rendszer felépítése, mliködése. A rádiófrekven­
ciás azonosítás (RFID =Radio Frequency Identification) technikáját három
egység képezi: a transponder, az olvasó(író) egység, továbbá az antenna az
olvasó(író) egységhez.
A transponder (gyakran "tag"-nak is nevezik) legfeljebb néhány kilobájt
kapacitású, emberi köröm nagyságú mikrochipből és a hozzákapcsolt anten­
nából áll (RFID-bélyeg vagy címke). Az adatokkal feltöltött bélyeg elhelyez-
312
hető termékeken, egységrakomány-képző eszközökön, lényegében bármely
tárgyon.
A transponderek passzív változatának nincs belső energiaforrása. A műköclésükhöz
szükséges energiát abból az elektromágneses mezőből veszik fel, amelyet az olvasó
egység hoz létre és antennája sugároz. Egy rezgőkör segítségével (a transponder anten­
náján) keresztül töltődik fel az energiatároló egysége.
Az aktív változataik saját tápellátással rendelkeznek, elemmel vagy akkumulátorral
vannak ellátva. Az aktív transponderek erősebb visszairányuló jeleket sugároznak, és tá­
volabbi leolvasást tesznek lehetövé.
A trransponclerek gyakorlatban alkalmazott változatai gyárilag programozott kivite­
lüek, részben feltöltött memóriájúak, és többször írható felülettel rendelkezők lehet­
nek Ez utóbbiak a logisztikai láncban újra használhaták
A transponderek a logisztikai (ellátási-elosztási) láncban mozgó csomagolási
egységre (egyedi, gyüjtő, szállítási csomagolásra) erősíthetök (hiszen lapos és
rugalmas, papír- vagy müanyag címkébe ágyazott elektronikáról van szó), a be­
táplált adatok móclosíthatók, kiegészíthetők (például a tárolás időtartalmával
és helyével). A leolvasáshoz nem kelllátni a transpondert, egyiclejüleg több
csomagolási egység adatai is leolvashaták (például egy rakodólapon levő kü­
lönböző termékek a rakomány megbontása nélkül azonosíthatók).
Az olvasóegységek (röviden olvasák) funkciója az érzékelés, a transpon­
clerek energiával való ellátása, valamint az antenna segítségével az adatátvitel
szabályozása.
Alkalmazástechnikai szempontból fontos paraméternek tekinthető az olvasási sebes­
ség, az hogy az olvasókészülék egy időegység alatt hány transpanelert tud azonosítani.
A jelenleg alkalmazott technika, technológia 600-1600 tag/s sebességgel képes kom­
munikálni.
Az "okos címkékkel" ellátott termékek adatai - az alkalmazott frekvenciáktól füg­
gően 1...10 m távolságból is lekérclezhetők, olyan esetekben is, amikor nincs közvetlen
rálátás a termékre (címkére). A rálátás nélküli olvasást befolyásolhatja a termék, a cso­
magolás, az állványok stb. árnyékoló hatása.
Az olvasó és a transponder közötti kommunikáció a rádióhullámok terjedésének
elvén alapul. Amikor a (passzív) transponder belép az olvasó által generált elekt­
romágneses térbe, elküleli egyedi azonosítóját, majd e szükséges információkat
tartalmazó jeleket. Ezeket az olvasó elekódolja további feldolgozás céljára.
Az RFID-rendszer alkalmazása, előnyei. Az elosztási rendszerek, ellátási láncokfo­
lyarnatai átfogó irányításának megvalósításához már az alapanyagokat (például
a ral<tárba való bevételezéskor) célszerü tag-ekkel ellátni. Ebben az esetben a gyártási
folyamat fázisai pontosan nyomon követhetők, a gyártott egységek típusa, mennyi­
sége, állapota folyamatosannyilvántard1ató. Az alapanyagok a termelési folyamat­
ban féll<ész vagy késztermékké alakulna!<. Itt a termék(ek) bonyolultsága alapján
lehet elönteni arról, hogy megmaradnak-e az eredeti azonosítók, esetleg azokat
313
újabb - a félkész vagy késztermékek jellen1Zőit tartalmazó - információkkallátják
el. A készterméknek a raktárba érkezésétől az elosztóral<:tárakba, majd az értékesí­
tési végpontokra való továbbításig (tehát az egész elosztási folyamatban) egyeelileg
irányítható, nyomon követhető a termék Automatizálható a raktári be- és kilépte­
tés, a raktáron belüli irányítás, a kilépétető rendszer real-time módon értesítheti
a megrendelőt a szállítmány indulásáról (megfelelő GPS- elemek alkalmazásával a
rakomány haladásárá l), továbbá automatizált azonosítással átvehető a szállítmány.
RFil)-technc:>lógia alkalmazásáyaltehát lehetővé válik a tefinékek érintés
n.élküli egyedi azonosítása, irányitása, nyomon követése az ellátási lánc
minden szakaszában, a termelőhelytől kiindulva a kereskedelmen át egé­
szen az értékesitésivégpontigterjedően. Az integráltváll latírányítás, va­
lamint .a kors erű raktárirányítási rendszerekmár e technológiaszerinti
működtetéssel járulnak hozzá az ellátási láne<;:>k folya11}atai átfogó irányí­
tásának optimális megvalósításához.
Az RFID-technológia szélesebb köni elterjedését éveidg még a viszonylag nagy beruhá­
zási költség nehezíti. De minél több területen alkalmazzák, annál nagyobb darabszám­
ban kell az egyes egységeket előállítani, és annál kisebb lesz azok fajlagos költsége.
A passzív transponderek ára például típustól fi.iggően 10 OOO db gyártásáig 0,5... 1euró,
míg ennél nagyobb darabszám esetében akár 10...20 eurócentre csökkenhet.
A bevezetésben élenjárnak a nagyáruházak, melyek fokozatosan kötelezővé teszik a
legnagyobb beszállítáiknak a termékek RFID-címkékkel való ellátását, illetve az ehhez
kapcsolódó adatszolgáltatást.
Az RFID-technológia alkalmazásánakfőbb előnyei a következőkben foglal­
hatók össze:
./ a transponclerben tárolt információk mennyisége elérheti a néhány ki­
lobájt nagyságrendet; az információk az ellátási lánc elvárásaihoz iga­
zíthatók;
./ egyenként megjelölhető és követhető a termék, illetve a csomagolási egy­
ség vagy rakomány, rakományegysé g;
./ az azonosításhoz, az információk átvételéhez nem kell megállítani
és/vagy szétbontani a rakományt, az olvasó érzékeli valamennyi, az adott
rakományban levő címke jeiét;
./ az adatok, az információk különböző csomagolóanyagokon (például
fa, papír) keresztül is olvashatók, és egy olvasóeszköz egyszerre több
transponder adatait képes gy(íjteni;
./ megrendelő szoftverek segítségével a címkében tárolt adatok integrálha­
ták különböző szaftverházak készletgazdálkoclási, vállalatirányítási stb.
programrendszereibe.
314
Az RFID-technológia széles körű alkalmazása egységes, szabványosított elel<:t­
ronikus termékkód alkalmazását igényli.
A GS I-rendszer, az elektronikus termékkód, a globál hálózat. A GS l globális
szervezet az EAN (European Artide Numbering Association) és az UCC (Uni­
form Code Council) egyesüléséből az azonosítási rendszerek további egysége­
sitése érclekében 2005-ben jött létre. A GSI olyan termékeket, szolgáltatásokat
és megoldásokat kínál, melyek elősegítik az ellátási láncok, elosztási rendsze­
rek hatékony müködtetését. Szabványaival, ajánlásaival ugyanis olyan egységes
termék- és szolgáltatásazonosító, valamint kommunikációs rendszereket kíván
megvalósítani, melyek lehetővé teszik az ellátási-elosztási csatornákban moz­
gó egységek (termékek, rakományok) irányítását, nyomon követését.
A GSI tevékenysége elsősorban a vonalkód, az eCom-a GDSN- és az EPe­
rendszerekre terjed ki.
A vonalkódok (jelképekkel megjelenített azonosító számok) - a megfelelő harelveresz­
közök alkalmazásával - lehetövé teszik az elektronikus leolvasást (például raktári átvé­
telnél, bolti pénztáraknál). Az általánosan használt termékazonosító vonalkódjelképek
a GTIN-8 és a GTIN-13.
Az eCom- az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabvány(ok)- ajánlásokat
fogalmaz meg az adatok egységes szerkesztésére. Ilyen például a GS1 EANCOM szab­
vány, melyben az üzenetek a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódnak
A GDSN (Global Data Synchronisation Network) internetalap ú, egymássalszoros
kapcsolatban álló adatbázisból felépülő hálózat, amely lehetövé teszi, hogy az egymás­
sal kapcsolatban levő vállalatok szabványos módon tárolt adatokat cserélhessenek ki.
Az Elektronikus Termékkód (EPC = Elektronic Product Code) eszközt kínál azok­
nak a cégeknek, amelyek rádiófrekvenciás megoldást keresnek a meglevő EAN
vagy UCC, illetve GSI típusú azonosítórendszer helyett. Az EPC-kód a GSl azono­
sító számai alapján képezhető, és egyediségét a számhoz kapcsolódó sorozat­
szám biztosítja. Akárminclen termék egyedileg azonosítható, ezáltal kihasználha­
tó a technológia egy& fontos előnye, a termékek nyomon követhetősége.
Az ellátási láncban, az ellátási rendszerekben alkalmazásra kerülő EPC akkor kedvező
a résztvevők számára, ha előnyeit az áruáramlás minden szakaszában kihasználják En­
nek egyik eszközeként kezdik kiépíteni az úgynevezett globál hálózatot
Az EPC global Hálózat (EPCglobál Network)- RFID-technológiát alkalmazva­
lehetővé teszi az elosztási rendszerben mozgó termékekkel kapcsolatos infor­
mációk gyors és pontos elérhetőségét. Az ellátási-elosztási láncban együttmü­
ködő szervezetek így gyorsabban reagálhatnak az ügyfelek, illetve a fogyaszták
igényeinek változására. A GSI általlétrehozott EPCglobal Inc. vegyesvállalat
feladata, hogy szabványok alkotásával támogassa az EPC global Hálózat létre­
hozását.
315
 6.3 A városi áruellátás, a city-logisztika
A városi áruellátás, áruszállítás sajátosságai, problémái. A lakosságfogyasztási
igényeinek növekedésével összefüggésben egyre nagyobb árufolyam terheli
a több tíz- vagy százezer, illetve milliós lakosú városokat, településeket Az áru­
folyamok a kereskedelem elosztócsatornáin keresztül több ágra szakadva és
keveredve jutnak el az értékesítési végpontokig, különböző funkciójú és teher­
bírású gépkocsik segítségéveL
A lakosság áruellátásával kapcsolatos szállítások mellett nem elhanyagolha­
ták a települési (kommunális) hulladékok eltávolításával, valamint- főleg a pe­
remkerületekben - a termeléssel, a szolgáltatásokkal kapcsolatos szállítások.
Ezek együttesen városi áruszállításként értelmezhetők.
A lakosság ellátásához szükséges áruk (fogyasztási cikkek) egy részét a város területén
állítják elő, nagyobb részük azonban közúti szállítással (terítőjáratokkal) érkezik a város
területére. A város területén előállított és felhasznált árukkal (fogyasztási cikkekkel)
kapcsolatban elsősorban az iparterületekről és vegyes övezetekből a városközpontba,
illetve a városrészközpon tokba irányuló áruáramlatokkal kell számolni.
A termeléshez szükséges alapanyagok, alkatrészek túlnyomó része távolsági szállítás­
sal érkezik a város területére vagy az áruelosztó helyekre, vagy közvetletTül az iparterüle­
tekre és a vegyes övezetekben levő felhasználóhelyekre. Az áruelosztó helyekről a helyi
szállítás jármüvei továbbítják a felhasználás ütemének megfelelően az ipari területekre és
a vegyes övezetekbe a termelési anyagokat, alkatrészeket. A termeléshez kapcsolódóan
azonban nemcsak a városba befelé, hanem onnan kifelé irányuló jelentős áruáramokkal
is számolni kell. A város területén megtermelt termékek jelentős részét ugyanis a város te­
rületén kívül eső felhasználó- vagy fogyasztóhelyekre kell eljuttatni közvetlen ül a terme­
lési helyekről vagy az áruelosztó helyekről induló távolsági szállítássaL A város területén
a különböző ipari területeken és a vegyes övezetekben levő termelővállalatok egymás kö­
zötti kapcsolatai is jelentős helyi szállítási feladatokat eredményezhetnek
A városi áruszállítás lebonyolításában fontos, meghatározó szerepük van az
áruelosztó, gyűjtő- és átrakóhelyeknek, amelyek lehetnek: logisztikai közpon­
tok (ellátó-elosztó központok, áruforgalmi központok, áruforgalmi alköz­
pontok, illetve city-terminálok), vasúti teherpályaudvarok, kombiterminálok,
postai csomagelosztók, vámudvarok, nagybani piacok, közraktártelepek stb.
A városi áruszállítással kapcsolatos problémák elsődlegesen a forgalmi in­
tenzitásokhoz és a rakodási igényekhez kapcsolódnak.
A városi áruszállítás, áruforgalom növeli az utak zsúfoltságát, leterheltségét,
lassítja a forgaimat Növeli továbbá a közlekedés balesetveszélyességét, nem­
csak a kedvezőtlen forgalmi helyzetek előidézése, hanem a helytelen jármü­
megrakás, rakományrögzítés miatt bekövetkező esetleges áruleszóródás, áru­
leesés miatt is. A nagy terhelésú áruszállító jármúvek növelik az útkarbantartási
igényt és szennyezik a környezetet (légszennyezés, zaj).
A rakadások forgalmi torlódásokat okozhatnak (különösen a belvárosi te­
rületeken végzett rakadások esetében), csökkentik a parkolásra használható
316
területeket, akadályozzák a járdák gyalogosforgalmát, és ezzel baleseti veszély­
helyzetet teremtenek, különösen akkor, ha a gyalogosoknak a rakodás miatt le
kelllépniük a járdáróL
Nyugat-európai városokban végzett felmérés szerint az összes városi forgalomnak kb.
10...13százalékát teszi ki a városi áruforgalom Ehhez a viszonylag csekély részarányhoz
képest azonban a városi áruforgalom mind optikailag, mind akusztikailag, mind az
emisszió révén erősebben reprezentált.
Az áruk átvételére (kezelésére) rendelkezésre álló egyreszükebb időintervallum
(időablak) miatt ugyanis a forgalom egyre kisebb időszakra, zömében a délelőtti órákra
koncentrálóclik Mivel a személy- és az áruforgalom ugyanazt a közlekedési infrastruk­
túrát veszi igénybe - ráadásul a személyforgalom szempontjából is a elélelőtt az egyik
csúcsidőszak- egymást akadályozhatják.
Freiburgban végzett felmérések szerit1t például a 9 százalék forgalmi részarányt ki­
tevő városi áruforgalom okozta a károsanyag-kibocsátás és a zajterhelés jelentős há­
nyadát (a N0 2 emisszió 47 százalékát, az S02 emisszió 58 százalékát és a poremisszió
82 százalékát). Ugyancsak német felmérések szerint a 100 ezer lakosnál nagyobb lélek­
számú városokban lakók 73 százaléka panaszkodik a tehergépkocsik okozta zajártalom
miatt.
A lakosság áruellátásához kapcsolódó belvárosi tehergépkocsilorgalmat érzé­
kelhetően csökkentik a külső peremterületekre telepített hipermarketek, szak­
áruházak, raktáráruházak Ez azonban nem jár együtt a városi forgalom egészé­
nek csökkenésével, csupán a tehergépkocsi-forgalom kevésbé tervezhető,
diszperz személygépkocsi forgalommá való átalakításával. Ezek az áruházak
mentesítik a kereskedelmet az áruszállítás végső és kellemetlen fázisától, és azt
átterhelik a vevőkre, akik a személyforgalomban végzik el az áruszállítás be­
fejező fázisát. Az áru utánpótlását végző tehergépkocsik ugyan nem közle­
kednek a városban, ezzel szemben naponta több ezer (forgalmas napokon 15-
20 ezer) személygépkocsi keres fel egy-egy hipermarketet, szakáruházat
áruszállítás céljából. Ez a tervezhetetlen, szórt (diszperz) forgalom növeli a városi
utak zsúfoltságát, forgalmi dugókat és kedvezőtlen környezeti hatásokat okoz.
Egyes szerzők véleményeszerint a mai városi lakos egy önkéntes, türelmes és alkalmaz­
kodó szállító rabszolga. Kocsival elmegy a bevásárlóközpontba, a polcróllevett árukat
elszállírja a pénztárhoz, a vásárolt árut berakja a sokszor erre alkalmatlan kocsiterekbe,
majd hazahajt és lakása bejáratához közel parkolóhelyet keres, s mindazt, amit vásárolt,
felcipeli a lakásába. Ebből indul ki a city-logisztika egyik koncepciója, amikor megálla­
pítja, hogy logisztikai szempontból mindez veszteséges (levágja az ellátási lánc utolsó
fázisát), teljesítmény szempontjából alacsony szintü, ellenőrizhetetlen és időnként kao­
tikus. Számos esetben a magánjármüvek teljesen felesleges mozgását hozza létre a váro­
sokban. Abban az esetben, ha az elektronikus üzlet tért hódít, az áruk egyre növekvő
arányát különböző házhoz szállító szolgáltatások fogják célba juttatni. Ez hangsúlyelto­
lódással jár az ellátási-elosztási (értékesítési) logisztika területén is.
A városi áruszállítás korszerüsítésének lehetőségei, a city-logisztikai koncep­
ciók és projektek A városi áruszállítás akkor tekintl1ető korszerünek, jól szerve-
317
zettnek, ha a felmerülő igényeket a legkisebb szállítási teljesítményekkel, kör­ 6.15 ábra. A city-terminál szerepe a városi áruforgalom szervezésében

nyezetbarát módon oldják meg. Ehhez olyan- az adott város, település sajátos­
ságait figyelembe vevő - projektek elkészítése szükséges, amelyek áttekintik
az áruszállítással kapcsolatos teljes problémakört és megoldásukra közép-és
hosszú távti terveket körvonalaznak A korszerűsítési terveknek a következő fő
területekre kell kiterjedniük

./ az átmenő távolsági forgalom leválasztása, települést elkerülő utak építése;

./ a kommunális hulladékok gyűjtésének, szelektálásának, újrahasznosítá­
sának és/vagy semlegesítésének megoldása;
./ az áruellátással és a termeléssei kapcsolatos áruszállítási feladatok
logisztikai (rendszer) szemléletű megoldása, a logisztikai lánc ésszerű
felépítése. l [iffi [iffi [iffi l
l

Az utóbbi feladatok megoldását szalgálják a fejlett ipari országokban a nagy,

a közepes és a kisvárosok (például Bázel, Bréma, Koblenz) áruellátásának kor­
szerűsítésére irányuló city-logisztikai koncepciók és projektek.
A city-logisztikai koncepciók általában az áruáramlatok összefogását és inverz
(visszafelé irányuló) megközelítését tekintik fő elvnek. Amíg a hagyományos lo­
gisztikai koncepciók az áruáramlatok feladó helyeiről (forrásaiból) indulnak ki,
addig a city-logisztika a rendeltetési, a leadási helyekre, az értékesítési végpon­
tokra (a nyelő helyekre) helyezi a hangsúlyt, a fogadási oldal felől fogja össze és
szervezi az áruáramlatokat A hagyományos járatszervezés alapelvét, amely sze­
rint az azonos árukat különböző rendeltetési helyekre szállítják, a city-logisztikai
koncepciók úgy módosítjál\:, hogy a különböző áruk azonos vagy egymás köze­
lében levő rendeltetési helyre kerüljenek (inverz megközelítés).
A city-logisztikában alkalmazott szállításszervezési koncepciók/ő jellemző­
je ezért az, hogy a különböző szállítási szolgáltatók (fuvarozók, szállítmányozó
vállalatok) közösen szervezett terítőjáratokkal szállítják ki -lehetőleg környe­
zetbarát, városi áruszállító gépkocsikkal - az árut a sürün lakott városi területe­
ken egymás közelében elhelyezkedő leadási, rendeltetési helyekre (például az
üzletekhez, áruházakhoz).
Az egyes terítőjáratok rakományait vagy oly módon állítják össze, hogy
a szállító jármü rendre felkeresi az egyes feladóhelyeket (például az egyes szál­
lítmányozók raktárait), vagy a küldeményeket egy átrakó-gyüjtő elosztóhelyre,
úgynevezett city-terminálba szállítják, és itt rakják meg a kiszállíró jármüveket
(6.15 ábra). Az utóbbi megoldás tekinthető gyakoribbnak, ugyanis ez illeszke­
dik a korszerü gateway-koncepciókba.
A gateway-koncepció lényege az, hogy a nagy városokba irányuló, illetve onnan ki­
menő áruforgaimat olyan kapu(ko)n (gyújtő-elosztó- és átrakóhelyeken) "vezetik át",
amelyek lehetőséget adnak a forgalom térbeli és időbeni összekapcsolására vagy szét­
választására.
A city-terminált a helyi adottságoktól függően az áruforgalmi/logisztikai köz­
pontba vagy alközpontba célszerü telepíteni, így a gyüjtési, elosztási, átrakási
funkciókon kívül egyéb szolgáltatásokat (például raktározás, átmeneti tárolás,
komissiózás, JIT-elvü áruutánpótlás, csomagolás, árazás, címkézés, üres egy­
ségrakomány-képző eszközök, többször felhasználható csomagolóeszközök
gyüjtése) is nyújthatnak.
A city-logisztikai projektek célja olyan együttmüködés kialakítása az érdekelt
felek között- a city-logisztikai koncepció megvalósítása érdekében-, amely
megfelel valamennyi résztvevő, illetve érintett érdekeinek. A projektek résztve­
vői általában: fuvarozó, szállítmányozó és egyéb szolgáltató (például csomagküldő)
vállalatok, kis- és nagykereskedők, iparvállalatok, önkormányzatok.
A city-logisztikai koncepciók és projektek megvalósításának kedvező hatá­
sai a következőkben jelölhetők meg
./ a városi lakosság számára:
- csökken a városi áruszállítási forgalom, nő a közlekedésbiztonság;
- csökken az áruszállítás környezetkárosíró hatása egyrészt az áruszállí-
tási forgalom csökkenése, másrészt a környezetbarát áruszállító jármü­
vek alkalmazása révén;

318 319
 ./ az üzemeltetők, együttmüködők számára:
- a szállító jármüvek kapacitásának jobb kihasználása következtében --
csökken a kiszállíró járatok száma, a létszámigény, és ezáltal a szállítási
költség;
- növelhető a vevőkiszolgálás színvonala (a szállítások gyakorisága,
pontossága, megbízhatósága, minősége stb.);
- csökkentheták a fajlagos logisztikai költségek, ezáltal az árak, javulhat­
nak a versenypozíciók;
- lehetőség nyílik a]IT-elvü áru-utánpótlási stratégiák megvalósítására
(megszüntethetők vagy csökkentl1etők az üzleti raktárterül etek);
- lehetőség nyílik az ECR-technika, a Cross-Docking-rendszer szélesebb
körü megvalósítására.

A kedvező hatások mellett meg kell említeni, hogy a koncepciók, projektek

megvalósítása viszonylag nagy szervezési munkaráfordítást kíván, az átmeneti
tárolási idők hosszabbodhatnak, és - a city-terminálok területi elhelyezésével
összefüggésben - a szállítási távolságok növekedhetnek

Az elmult két évtízeclben Németországban mintegy 60 city-logisztikai projektet valósí­

tottak meg. Brémában már 1990 június a óta miíköclik egyiitt több szállítmányozó cég és
a helyi Áruforgalmi Központ Fejlesztő és Üzemeltető Társaság a város áruellátását bizto­
sító szállítási feladatok megoldásában. Az egyes szállítmányozók nem külön-külön,
rosszul kihasznált jármiíveken végzik az áruk kiszállírását az ügyfelekhez, hanem az
azonos, illetve az egy útvonalon elérhető ügyfelek áruit összefogva környezetbarát szál­
lító jármiívekkel szállítják ki. Így nő a jármiívek kihasználtsága, kevesebb jármüre van
szükség, és nő az egy leadási helyre kiszállítancló átlagos árumennyiség (Brémában pél­
clául az utóbbi érték a kilencszeresére nőtt).
Kedvezőnek bizonyult az a berlini city-logisztikai projekt is, amelynek ereelménye­
ként- több fuvarozó- és szállítmányozócég egyiittmiíköclésével - sikerült a napi járatok
számát 58-ról 20-ra, a megtett jármükilométereket pedig 3000-ről 450-re csökkentenie.
A city-logisztikai projektek általában a szállítási feladatoknak csak egy szükebb körét
fogják át. A Nürnbergben megvalósított Isolele (Innerstacltischer Service mit opti­
mierten logistischen Dienstleistungen für elen Einzelhanclel) nevú city-logisztikai pro­
jekt viszont már úgynevezett második generációs projektnek tekinthető, mivel ennél
már a projektnek a teljes belvárosi áruszállítási forgalomra való kiterjesztését célozták
meg.
A projekt keretében egy kis belvárosi szaigáitató központot is kialakítottak Itt gyújtik
össze a nürnbergi áruforgalmi központból - a különböző szállítmányozók, szolgálta­
tók, csomagkülclő szolgáltatók és más fuvarozók által- beszállított árukat. De ez a belvá­
rosi üzletek közös áruátvevő helye a nem az áruforgalmi központon keresztül érkező
áruk szempontjából is.
Az Isolele keretében a hagyományos gépkacsikon kívül környezetbarát villamosma­
toros autók (Isolcle-Mobil) is üzemelnek, amelyek rövid táví1 körjáratokban közlekeclve
összesen 500 kiskereskedőt látnak el áruval. A villamos motoros gépkocsik zajszegény
és emissziómentes múköclésüek, ezért egész nap üzemelhetnek, akár a gyalogoszóná­
ban is. Bevásárlási szaigáitatás keretében a kívánt parkolóházakba vagy házhoz szállít­
ják a vásárolt árut.

320
A városközpontok áruellátása. A városközpontok hagyományos áruellátásával
kapcsolatos problémák a városközpont sajátos (kereskedelmi, idegenforgalmi,
kulturális, kormányzati, pénzintézeti stb.) funkcióival és az itt levő lakosság
mindennapos igényeinek kielégítésével függnek össze. A városközpontban
folyamatosan nagy a személyforgalom, ezért az általában szúk belvárosi
utcák­ ban forgalmi, parkolási és rakodási nehézségek adódnak A problémák,
felada­ tok operatív megoldásának lehetáségei a következő tennivalókban
körvona­ lazhaták

./ az áruszállítás korlátozása;
./ a közös rakodóhelyek kijelölése;
./ a gyalogos zónák áruellátásának sajátos megoldása;
./ az üzletek, áruházak árufogadási feltételeinek javítása.

Az áruszállítással kapcsolatosforgalom csökkentésének, illetve időbeni és térbeni

korlátozásának tehetőségei között elsősorban a belső városrészeket elkerülő te­
her forgalmi útvonalak kijelölését és a teherforgaimat szabályozó zónarendszer
bevezetését kell megemlíteni (például Budapesten a Duna és a Kiskörút által
hatá­ rolt területeken7-18 óra között 3,5 t össztömeg-korlátozás van érvényben).
A közös rakodóhelyek létesítésének célja a közcélú rakadások
elsőbbségé­ nek biztosítása az egyéb parkolási lehetőségek terhére. Ezek a
rakodóhelyek (20...30 m hosszú, rakadást jelző táblákkal védett útszakaszok)
2-5 üzlet kiszol­ gálására alkalmasak úgy, hogy minden üzletbe a gyalogjárdán
való 20...60 mé­ teres kézi vagy kézi eszközös anyagmozgatással eljuttathaták
az áruk

A gyalogos zónák áruellátása a következő lehetőségek szerint oldható

meg:

./ teljes behajtás i tilalom, árubeszállítás a zóna peremén levő közös

rakodó­ helyekről;
./ időszakos behajtási lehetőség megengedése korlátozott
össztömegű tehergép kocsikkal;
./ árufogadó zsilip létesítése, melyet az éjszakai órákban töltenek fel
áruk­ kal, az áruk terítését pedig nappal oldják meg kézi vagy villamos
motoros szállítóeszközökkel;
./ a gyalogos utcák alatt létesítenek behajtási lehetőséget az áruszállító
jár­ müvek számára.

Az üzletek, áruházak árufogadásifeltételei müszaki és szervezési feltételekkel

javíthatók Müszaki eszközök között említhető a sajátos kialakítású (például
emelőhátsófalas) gépkocsik fogadási lehetőségeinek megteremtése, a raka­
dást és a kézi anyagmozgatást megkönnyítő eszközök alkalmazása, az
egység­ rakományos szállítás és árufogadás.

321
 Szervezési eszközként értelmezhető például a programozott áruszállítási A vizsgált város területét - kiszolgálás szempontjából - több körzetre osztották. Az l. sz.
rendszer megvalósítása (beszállítási időpontok előre tervezése), a nagy forgal­ körzet üzleteinek területi elrendezési vázlatát, valamint a köztük kialakított körjárati
kapcsolatokat a 6.16 ábra szemlélteti.
mú üzletek, áruházak nyitva tartási időn kívüli (akár éjszakai) árufogadása sze­
mélyi feltételeinek megteremtése, illetve elegendő személyzet biztosítása Feladat.
a zökkenőmentes, gyors áruátvételhez. A kiindulási adatok ismeretében határozza meg:

A városközpontok felértékelődése miatt az áruszállításnak olyan új szempontjai jelen­
nek meg, mint a magas ingatlanárból vagy bérleti díjból következő magas szintü
területkihasználási követelmény. Ez együtt jár azzal, hogy az üzletek, éttermek, más szol­
gáltatást nyújtó egységek jelentősen csökkenteni próbálják az improduktív területek
arányát, elsősorban az üzleti raktárak méretét. A nyugat-európai nagyvárosok központ­
jaiban egyre több helyen lehet találkozni az úgynevezett "percre szállítás" követelmé­
nyével, ami azt jelenti, hogy egy-egy üzletnek szinte egyáltalán nincs raktára. Ez azon­
ban együtt jár az üzletek, áruházak fokozott mértékü, gyakoriságú ellátásának problé­
májával.
l. a kiszolgáló jármü egyes üzletekhez érkezésének legkorábbi és legkésőbbi idő­
pontját;
2. a körjárat legrövidebb és leghosszabb idejét;
3. az újonnan telepített iizletet (B) melyik meglevő üzlet után kapcsolná be a körjáratba,
ha az csak l 8 után tudja fogadni a szállítmányt, és a 2. üzlettől lO perces, a 3. üzlettől
pedig 8 perces átlagos meneticlővellehet számolni.
Kiindulási adatok:

A városok, főleg a városközpontok üzleteinek, gyógyszertárainak napi, esetleg ./ az azonos gyakorisággal mért legrövidebb és leghosszabb meneticlők az egyes üz­
naponta többszöri kiszolgálási igénye növeli ugyan a belvárosi forgalmat, de a letek között:
kiszolgálás kis teherbírású (célszerüen villamos motoros) gépkocsikkal meg­ KER -l.üzlet 25min 30min;
oldható, a rakadások pedig néhány perc alatt elvégezhetők, környezetkárosító, l. üzlet -2. üzlet 15min lSmin;
illetve befolyásoló szerepük tehát minimálisra csökkenthető. 2. üzlet -3. üzlet Smin 12min;
3. üzlet -4. üzlet 10min 13min;
4. üzlet -5. üzlet 14min 16 min;
6.16 ábra. Vázlat az 1. körzetben levö üzletek területi megoszlásának szemléltetésére
5. üzlet -KER 20min 26min;

./ az egyes üzletek rakodóhelyein azonos gyakorisággal mért legrövidebb és leg­

hosszabb rakodási idők (a leaelott konténerek és a felvett üres konténerek számát
is figyelembe véve):

l. üzlet 5min 7min;

2. üzlet 6min gmin;
3. üzlet Smin lOmin;
4. üzlet 9min llmin;
5. üzlet 5min 6min.

Megoldás.

ad l.
l. üzlet 2. üzlet 3. üzlet
Legkorábbi érkezési időpont 600+ 25= 625 625 + 5 + 15 = 6'i5 645+ 6+ 8= 659
Legkésőbbi érkezési időpont 600+ 30= 630 630 + 7 + lg = 655 655 + 8+ 12 =7 15

4. üzlet 5. üzlet KER

Legkorábbi érkezési időpont 659+8+10=717 717+9+14=740 74o + 5 + 20 = gos
Legkésőbbi érkezési időpont 715 + 10 + 13 = 738 738 + ll+ 16 = gos gos + 6 + 26 = 837
Példa. Az egyik áruházlánchoz tartozó üzleteket központi elosztóraktárból (KER) szal­
gálják ki napi rendszerességgel. A megrenelelt árukat gördíthető kereskedelmi kiskon­
ténerekbe összerakva szállítják az emelőhátsófalas gépkocsik.

322 323
ad 2.
gos _ 6oo 2os óra;
A körjárat legrövidebb ideje:
A körjárat leghosszabb ideje: 837 - 6oo 237 óra.
ad 3.
Érkezési idő a 2. üzlet után: a 2. üzletnél a legkorábbi befejezési idő + a 2. üzlet és a B
üzlet közötti átlagos menetidő: 645 + 6 + 10 7°1 óra;
Érkezési idő a 3. üzlet után: 659 + 8+ 8 715 óra.
A B idetet tehát a 3. üzlet kiszolgálásának befejezése után kell felkeresni.
6.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés
sajátos feladatai
6.41 A visszutas logisztika értelmezése, csatornái
A visszutas (inverz) logisztika (reverse logistics) az átmenetileg megüresedett
szállítási segédeszközök (például rakodólapok, konténerek, rekeszel<:), újra­
használható csomagolóeszközök (például palackol<:), továbbá a végleg haszná­
laton kívülre került áruk, termékek, hulladékok és az ezekhez kapcsolódó in­
formációk áramlásának tervezésével, szervezésével foglalkozik. Az előbbit
Return Managementként (RM), az utóbbit Waste Managementként (WM) is
szokás emlegetni.
A visszutas logisztika fogalmának bevezetésével, feladatainak behatárolá­
sával az ellátási lánc zárul (bővített, kiegészített ellátási lánc), mert ebben az
esetben a logisztika nemcsak a beszállító, a termelő és a felhasználó/fogyasztó
kapcsolatokat kezeli, hanem a láncba integrálja a fogyasztó/felhasználó, a ter­
melő és abeszállító irányú áramlatokat is. A visszutas tevékenységbe általában
beletartozik a sérült termékek, a szezonális készletek visszavétele, továbbá
a készletek megújításamiatti visszáru kezelése is.
A visszajelé irányuló anyagáramok RST-folyamatai - elsősorban a szórt fel­
adóhelyek, az erősen sztohasztikus időbeni megjelenés, valamint a sajátos
készletezés miatt - csak bonyolult eljárásokkal elemezhetőkés szervezhetők.
A feladóhelyek (a küldök, a források) a termelési (gyártási), az elosztási és
a fogyasztási (felhasználási) szférában egyaránt fellelhetők. A termelőhelyek
esetében a magmaradt alapanyagok, a selejtes termékek, a hulladékok stb., míg
az elosztási rendszerekben az értékesíthetetlen és/vagy hibás termékek, valamint
a csomagolási hulladékok visszafelé áramlásával kell számolni. A fogyasztási
324
szférában az elhasznált csomagolóeszközök és az elhasznált (további haszná­
latra alkalmatlan) termékek képezik a visszafelé áramlás tárgyát
A visszutas logisztikának kiemelkedő fontosságú szerepe van az erőforrás
kímélése és a környezetvédelem területén is. Az elosztás és a fogyasztás szférá­
jából visszaáramló anyagok újrafelhasználása egyrészt az elsődleges természe­
ti erőforrások kitermelését, másrészt a természeti környezet használt anyagok­
kal való terhelését csökkenti.
A visszutas logisztika fő csatornái: l. az újrahasználható eszközök, anyagok
csatornái; 2. a feldolgozásra kerülő termékek, hulladékok csatornái.
Az újrahasználható (többutas) eszközök, anyagok csatornáiban a körfor­
gásban lévő eszközök (például sík rakodólapok) vagy csomagalások (például
üdítőitalos palackok) akkor válnak hulladékká (kerülnek a második csatorná­
ba), amikor már azok nem használhaták tovább.
Az újrahasználat az adott eszköz, csomagolás elhasználódásáig tartó körforgás­
ban maradását jelenti. A körforgás (rotation) az a ciklus, melyben az eszköz a cso­
magolástól, a megrakástól, a töltéstől az újra rakodásig, illetve újra töltésig terjed.
Az újrahasználattal foglalkozó szabvány (MSZ EN 13429:2004) háromféle újrahasználati
rendszert különböztet meg:
../ zárt láncú rendszer, amelyben az újrahasználható csomagolást valamely társaság
vagy társaságok kooperáló csoportja tartja körforgásban (például coca-colás for­
mapalackok);
../ nyitott rendszer, amelyben az újrahasználható csomagolás nem meghatározott
társaságok között végez körforgást (például EUR rakodólapok, söröspalackok);
../ hibrid rendszer, amely két részből áll: a) az újra használható csomagolásból, amely
a végfelhasználónál marad, és nem kerül be a kereskedelmi újraelosztási rendszer­
be (például a mosószeres palackok újratöltése a fogyasztónál tasakos csomagolási
mosószerrel); b) az egyutas csomagolásból, amelyet a tartalom (a töltet) újrahasz­
nálható csomagolás ba való utántöltése céljából kiegészítő termékként használnak
(például az a)-nál említett tasak).
Az újrahasználható eszközöket, csomagolásokat ismételt használat előtt át kell
vizsgálni; szükség szerint javítani, mosni, tisztítani (azaz újrakondicionálni)
kell. Az eszközök (rakodólapok, szállítóládák stb. általában szállítási csomago­
lások) körforgalmának főleg az áruszállításban és a raktározásban van szere­
pük, míg a gyüjtő és a fogyasztói csomagolás körforgalma a kereskedelmet (az
elosztás-fogyasztás fázisait) érinti. Az újrahasználat (cserével, visszaváltással),
az érintett szervezetek bevonásával, viszonylag zárt körben megszervezhető.
Afeldolgozásra kerülő termékek, hulladékok csatornái szerteágazók, mert
azokban heterogén összetételű anyagok, termékek áramlanak. Az egyes csator­
nákban sajátos technológiai műveleteket végeznek, hogy azok végeredménye­
ként keletkező anyagok, termékek a hagyományos ellátási láncba visszaforgat­
haták legyenek.
325
 6.42 A hulladékkezelés és az újrahasznosítás feladatai
A hulladékok fajtái, megjelenési formái. Hulladékkezelés szempontjából a kö­
vetkező főbb hulladékfajták különbözted1etők meg:
./ technológiai (termelési) hulladékok;
./ gépek, eszközök és alkatrészek elhasználódásából, cseréjéből eredő hul-
ladékok;
./ elhasznált csomagolóanyagokból, -eszközökből eredő hulladékok;
./ kommunális hulladékok;
./ veszélyes hulladékok.
A termelésifázisban keletkező technológiai (primer) hulladékok kezelése, újra­
hasznosítási feladatainak megoldása általában aszóban forgó termelési rend­
szerek (üzemek, vállalatok) hatáskörébe tartozik.
A gépek, eszközök és alkatrészek elhasználódásából, valamint az elhasznált
csomagolóanyagokbó l, -eszközökből eredő (secunder) hulladékok kezelése,
újrahasznosítása jelenti a legnagyobb feladatot.
Becslések szerii1t hazánkban például évente mintegy 120-130 ezer tonna elektromos és
elektronikai berendezés válik használhatatlanná. A háztartásokban keletkező elektro­
mos hulladékok mintegy 50-60 százalékát a háztartási nagygépek (hűtőszekrények, hű­
tőládák, mosógépek stb.) teszik ki. A másik legnagyobb részt (növekvő tendenciával) az
elektronikai hulladékok (például számítógépek és tartozékaik), a szórakoztató elektro­
nikai cikkek (televíziók, DVD-k stb.) és a mobiltelefonok alkotják (Ezek egyes részegy­
ségei veszélyes hulladékként kezelendők)
A gépek, eszközök csoportjába sorolhatók a selejtezésre kerülő (használatba már
nem vonható) gépjárművek Hazánkban évente mii1tegy 120-140 ezer gépjármüvet
vonnak ki a forgalomból (az Európai Unió országaiban együttesen mintegy 8-10 millió
tonna selejtezen jármüből eredő hulladék keletkezik).
Hazai viszonylatban a csomagolási hulladékok mennyisége 840-850 ezer tonnára te­
hető. Ez amennyiség mintegy 150 ezer gazdálkodó szervezetnél és több mint három­
millió háztartásban keletkezik A csomagolási hulladékon belül meghatározó mennyi­
séget képvisel a papírhulladék (45-50 százalék) és a műanyag. Itt fontos szerepet játszik
a szelektív gyűjtés.
A kommunális hulladék mintegy 50-60 százaléka a háztartásokból, a maradék
a gazdálkodó szervezetektől, intézményektől származik. Ennek gyüjtése, fel­
dolgozása, semlegesítése stb. sajátos feladatok megoldását kívánja.
A veszélyes hulladékok az előző hulladékfajták szinte mindegyikében elő­
fordulliatnak. Például hütőgépek, elektronikai cikkek egyes részei, részegységei,
aeroszolos palackok a kommunális hulladékokban stb. Kifejezetten veszélyes
anyagok kategóriájába sorolhatók a robbanó anyagok, a gyúlékony anyagok,
a mérgező anyagok, a maró anyagok stb. Ezeket kezelés, csomagolás, szállítás szem­
pontjából osztályokba sorolják. (Az ADR Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállí­
tásáról szóló európai megállapodás például kilenc osztályt különböztet meg.)
326
Az újrahasznosítás feladatai elhasznált termékek esetében. Az elhasznált gé­
pek, eszközök, alkatrészek stb. újrahasznosításának következő fokozatai kü­
lönbözted1etők meg:
./ eredeti funkciójukban való felhasználás;
./ más funkcióban való újrafelhasználás;
./ alapanyagként való újrahasznosítás;
./ nyersanyagként való hasznosítás;
./ energianyerésre való hasznosítás .
A FIAT torinói gyárában kidolgozott és alkalmazott rendszer (FIAT Auto
Recycling System) akár modellként is jól érzékelteti az újrahasznosítás egyes
fokozatait
Az autógyár évente mintegy 2,4 millió tonna alapanyagat használ fel. Ebből a technoló­
giai hulladékok gyártásba visszavezetett részét és a szerves anyagokat leszámítva 1,8
millió tonna tömegü autó kerül forgalomba. A környezetvédelmi szempontok figyelem­
bevételével az autókba már nem építenek be olyan alkatrészeket, amelyek azbesztet
vagy kadmiumot tartalmaznak, és a légkondicionálókban sem használnak klórfluorkar­
bont, amely a légkör ózonpajzsát vékonyítja.
Mintegy 10-15 év elteltével (az elhasználódás t követően) egyedül a FIAT ugyanekko­
ra roncstömeggel számolhat (jelenleg ennek 60...70 százalékával). Az elhasznált autók­
ról a FIAT mint gyártó gondoskodik
A keletkező hulladékokközüla fémek újrafeldolgozása nem okoz problémát (fém­
hulladékként kohászatban). Az akkumulátorok elemeit erre szakosodott vállalkozók
dolgozzák fel környezetbarát módon. Az üveghulladékból italosüvegeket gyártanak,
míg a gumihulladékat jelenleg speciális kazánokban égetik el.
A míianyagok újrahasznosítása okozza a legnagyobb gondot (jelenleg az autók tö­
megének mintegy 10 százaléka műanyag). A koncepció szerint az 50 grammnál nehe­
zebb műanyag alkatrészeket már a gyártáskor anyagfajta szerint jelölik meg. A jelölés­
nek megfelelően szétválogatott homogén hulladék felhasználására - a műanyag tulaj­
donságaszerint - több technológiát dolgoztak ki. A 10-15 éves müanyag alkatrészből
például olyan új alkatrészek készülnek, amelyekkel szemben sem szilárclsági, sem eszté­
tikai elvárás nincs (példáullégcsatornák, légszűrőfeclelek), másokból például padló­
burkoló készül. A már többször használt műanyagokból végül granulátumot készíte­
nek, és kazánban elégetve energiatermelésre használják
Az elhasznált autókat szét kell szerelni (inverz szerelési technológiát kell al­
kalmazni, figyelembe véve a 10-15 évvel korábbi összeszerelési technológiát).
Erre a célra a FIAT Észak-Olaszországban 25 újrafeldolgozó központot (recyc­
ling centers) létesített, ahová az "öreg kocsikat" a tulajdonosok viszik be.
A szétszerelő központba kerülő autókból először az összes folyadékot le­
eresztik, majd újrafeldolgozásra előkészítik. Ezt követően az autókat szétsze­
relő szalagra helyezik, és megfelelő célszerszámok alkalmazásával megkezdik
a bontást, majd a szelektálást. Az anyagfajták szerint csoportosított rakományo­
kat a kooperációban dolgozó felhasználókhoz juttatják (zárt láncú folyamat).
327
 Hasonló (zárt láncú) rendszerbe célszerú szervezni a tartós fogyasztási esz­
közök (háztartási gépek, eszközök) gyártását, illetve az elhasználódott gyárt­
mányok újrahasznosítását (6.17 ábra).
6.17 ábra. A zárt láncú gyártás újrahasznosítási modellje
'
l
- -------------- -------------- ----- -.
:r·:-··-·'-··-··-··-··-·:- .._ ..
l:
:!
l.
'"
l.
:i
A rendszer megvalósítására már a termék tervezésekor gondolni kell. A ter­
vezetet nemcsak funkció- és szereléshelyesen, hanem szétszerelés-helyesen
(design for dismontling) és az újrafeldolgozásnak megfelelően (design for
recycling) kell elkészíteni.
Hazánkban 2005. január elsejétőllépett hatályba a 267/2004 (IX.23) Kormányren­
delet a hulladékká vált gépjármüvekről. A jogszabály kimondja a megosztott felelős­
ség elvét, mely szerint a gyártók és az importőrök a piac szereplőivel egyiitt felelősek.
Előírja a roncsautókból származó hulladékok hasznosítási arányát, a bontó és hasz­
nosító telephelyekkel kapcsolatban a kötelező müszaki és bontási feltételeket. A Kor­
mányrendelet előírásaszerint visszavevő és kezelő hálózatot kell kialakítani. Ennek
értelmében önállóan fejlesztve vagy szerződések megkötése útján biztosítani kell
azt a rendszert, melyben 50 kilométeres körzetben az utolsó tulajdonos le tudja adni az
autóját
A használhatatlanná vált elektromos és az elektronikai berendezések (HEEB)
és hulladékok C e-hulladékok) a lakosságnál, intézményeknél, vállalatoknál stb.
(általában decentralizált hulladékgazdáknál) keletkeznek. Ezeknek az új­
rahasznosításában sajátos feladatot jelent a veszélyes komponensek (például
higanytartalmú kapcsolók, kondenzátorok, elemek) és a speciális kezelést
igénylő alkatrészek (például képcsövek, monitorok) leválasztása és kezelése.
328
A leválasztást, szétszerelést rendszerint manuálisan végzik, majd a maradék ter­
mék, részegység, alkatrész törőbe kerül. Ezt követően mechanikai eljárással
szortírozzák a különböző anyagfajtákat, melyek másoellagos nyersanyagként
visszakerülnek a gyártási folyamatba.
Tekintettel az e-hulladékok veszélyességére és mennyiségének roha­
mos növekedésére, az Európai Parlament és Tanács által elfogadott irányelv
(2002/96/EK) és az azt móclosító jogszabály (2003/108/EK) értelmében
minclen tagországnak gondoskodnia kell ezeknek a begyüjtéséről és haszno­
l sításáróL
Hazánkban az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről
szóló 264/2004 (IX.23) Kor. rendelet alapján jött létre az Elektro-Waste Kht., amelynek
feladata a hulladékok begyüjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának szervezé­
se és koordinálása. Az említett rendelet a gyártók számára visszavételi, begyüjtési, hasz­
nosítási és ártalmatlanítási és esetenkénti termékdíj fizetési kötelezettséget ír elő. A Kht.
ezt a kötelezettséget díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett át­
vállalja; e feladatok megoldására több begyl.íjtéssel foglakozó és bontóüzemmel rendel­
kező céggel kötött szerződést.
Az Electro-Coord Magyarország Kht. (ECM) például kiépítette az országos gyüjtóhá­
lózatát, melyhez eddig több mint négyezer müszaki szaküzlet csatlakozott. Az ECM
2005-ben 13,5 ezer tonna, 2006-ban 18,5 ezer tonna hulladékat gyl.íjtött vissza és dolgo­
zott fel. 2007-re 18 ezer tonna háztartási gép, 7 ezer tonna IT és szórakoztató elektroni­
kai eszköz, továbbá 400 tonna világítástechnikai eszköz és mobiltelefon begyííjtése és
feldolgozása várható. (Logisztikai Hímdó, 2007. 5. sz.)
Az újrahasznosítás feladatai csomagolási hulladékok esetében. A csomagolás­
hoz felhasznált anyagok- fogyasztói, gyüjtő és szállítási csomagalások eseté­
ben egyaránt- előbb-utóbb hulladékká válnak. A lakossági és az intézményi fo­
gyasztás ok növekedésével összefüggésben a kommunális szilárd hulladékok
jelentős részét is elhasznált csomagolóanyagok és -eszközök alkotják. A csoma­
golási hulladékok nagy tömege (hazai viszonylatban mintegy 850 ezer ton­
na/év), heterogén összetétele (papír, üveg, fém, múanyag) egyrészt az újra­
hasznosítás különböző technikai megoldását (például anyagában hasznosító,
energetikai hasznosítás, szerves hasznosítás), másrészt az ezeket megelőző sa­
játos részfolyamatok összekapcsolásár (szelektív gyüjtés, válogatás, előkészítés
hasznosításra) igénylik.
A csomagolási hulladékok alapvető hasznosítási módja az anyagában való
hasznosítás (reciklálás), amely papír esetében a rostok feltárásával, majd be­
clolgozásával, üveg és fém esetében újraolvasztással, múanyagok esetében
többnyire regranulálással és újrafeldolgozással valósítható meg. A másocl­
nyersanyagként nem használható anyagok esetében az elégetéses hasznosítás
a leggyakoribb.
329
A csomagolási hulladékok hasznosítására vonatkozó előírásokat szigorította az EU új cso­
magolási direktívája. Magyarországon például201 2 év végére el kell érni, hogy a hulladék­
ká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60 százaléka hasznosításra kerüljön
(ezen belül az égetéssel való energetikai hasznosítás legfeljebb 5 százalék lehet). Emellett
Brüsszel az egyes anyagfajtákra külön-külön is kötelezettségeket ír elő az anyagában való
feldolgozásra. Az üveg 60 százalékát, a papír 60 százalékát, a fém 50 százalékát, a müanyag
22,5 százalékát, míg a facsomagolás 15 százalékát kell anyagában hasznosítani.
A csomagolási hulladékok hasznosításának egyre szigorúbb előírásait a cso­
magalások kibontói úgy igyekeznek teljesíteni, hogy olyan nem profitorientált
társaságokat hoznak létre, amelyek átvállalják tőlük hasznosítási kötelezett­
ségük végrehajtását. Az átvállalási szerződések értelmében a koordináló szer­
vezet a kibocsáták által fizetett hasznosítási díj ellenében megszervezi a kelet­
kező hulladékok feldolgozását.
3. mekkora legyen a telepek befogadóképessége, milyen legyen tárolási rendszere;
4. milyen gépkocsikkal és milyen időrenelben gyüjtsél( be az abroncsokat;
5. hogyan oldják meg a rakodási és válogatási feladatokat;
6. milyen gépkocsikkal és milyen időrenelben szalgálják ki a felhasználókat.
Az adott hulladékfajták visszutas logisztikai feladatainak megoldása az optimá­
lis müködtetés megszervezése - mint ahogyan az előző példa is érzékelteti -
legalább olyan, de gyakran bonyolultabb eljárások, módszerek alkalmazását kí­
vánja, mint a késztermékelosztás (disztribúció) szervezése.

Hazánkban például az ÖKO-Pannon Kht. 2003-ban kezdte meg müköclését koordináló

szervezetként. Kezeletben 168 partnerrel, majd rövielesen ezer fölé emelkedett a partne­
rek száma. A szerződött partnerek által fizetett úgynevezett hasznosítási díjat az ÖKO­
Pannon Kht. a csomagolási hulladékok begyújtésének és feldolgozásának finanszírozá­
sára fordítja. A szervezet 2006-ban már 342 ezer tonna csomagolási hulladék begy(íjté­
sét és feldolgozásátszervezte meg, 58 százalékos hasznosítási arányt elérve. A társaság
rendszeréhez csatlakozott kötelezettek száma 2007-ben már meghaladta a kétezret
(A+CS, Anyagmozgatás-csomagolás, 2007. 5. sz.)

A hulladékkezelés logisztikai feladatai a begyüjtés, a tárolás/válogatás és a hasz­

nosításra való elszállítás területén csúcsosodnak ki. E (logisztikai) részfolyama­
tok költségei a hasznosítási költségek 60-70 százalékát is kitehetik A koordiná­
ló szervezeteknek egyik fő feladata tehát a gyüjtés, a szállítás célszerü megszer­
vezése, az egyes csomópontokon jelentkező tárolási/készletezési igények
csökkentése, általánosságban az átfutási idők minimalizálása.
E részfolyamatok és a megoldandó feladatok jól követhetők például a vi­
szonylag homogénnek tekinthető hulladékok, használt gumiabroncsok keze­
lését koordináló szervezet esetében. A HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht.-t
a legnagyobb gumiabroncsgyártók, -forgalmazók alapították abból a célból,
hogy az erre specializált szervezet levegye a vállukról az elhasznált abronesok
hasznosításával kapcsolatos feladatokat. (Logisztikai Híradó, 2007. 3. sz.)

Hazai viszonylatban közel 3,5 millió C 40-45 ezer tonna) abroncshulladék keletkezik éven­
te, és mintegy 2000 olyan hely van, ahol ezeket szabályosan gy(íjtik. A szük értelemben
vett hasznosítás helyei adottak, a négy cementgyár (Beremend, Vác, Lábatlan, Hejőcsaba)
és néhány (az országban elszórtan elhelyezkedő) anyagában hasznosító üzem.
A logisztikai rendszer optimális múköclésének megszervezésekor a következő főbb
kéreléseket kellmegválaszolni:

l. hány begyújtőtelep kell az adott mennyiségú abroncs begyújtéséhez;

2. hollegyenek begyújtőtelepek, figyelembe véve a felhasználók földrajzi elhelyezke­

dését, illetve a közverlen szállítás lehetőségét;

330
 7. FEJEZET

A logisztika
és a vállalati szervezet

7.1 A logisztika helye a váHalati

szervezetben

Általános szempontok Amikor a logisztika stratégiai fontosságú vállalati funk­

cióvá válik, eredményessége nagymértékben befolyásolja a cég jövedelmező­
ségét, versenyképességét. Ez a súlypontáthelyezés viszont megköveteli, hogy
az egyes logisztikai alrendszerek (logisztikai szervezeti egységek) a helyükön
legyenek, azaz "logisztikakonform" legyen a szervezeti struktúra is.
A logisztikai alrendszerek a "klasszikus" vállalaton belül szétszórtan helyez­
kednek el. Előfordulhat, hogy az alapanyagraktár a termelési igazgató hatáskö­
rébe tartozik, a késztermékraktárat (és a -készleteket) a kereskedelmi igazgató
felügyeli, míg a szállításért a szolgáltatási igazgató felel. A különböző részlegek
a "fő" tevékenységeiknek megfelelő sajátos érdekeket képviselnek: ezek az ér­
dekek elsősorban a saját főtevékenység (és nem a teljes logisztikai rendszer)
optimalizálását szalgálják Ilyen parciális érdek lehet például, hogy a termelési
igazgató elsősorban a termelés folyamatosságának biztosítására törekszik, és
ennek megfelelően magas biztonsági készletszintet rendel el az alapanyagrak­
tárban. Az alapanyagraktárban lévő készletszintek csökkentése, és az ezzel járó
költségmegtakarítás azonban összvállalati logisztikai érdek Többek között ez
az érdekütközés is megnehezíti, hogy a költségek tekintetében tisztán lássunk:
ez az egyik ok, amely megteremti az igényt a szervezeti integráció ra.
Az elmúlt évtizedekben három tényező hatott a szervezetfejlesztésre:

./ A szervezési elvekben az az általános tendencia érvényesült, hogy a ko­

rábban külön-külön, elszórtan kezelt logisztikai tevékenységeket szer­
vezeti szinten is összevonták Emiatt a logisztikai szervezeti egységek
a hierarchia magasabb szintjein jelentek meg. (A vállalatok szervezetileg
is törekednek az anyagi folyamatok rendszerszerü, integrált kezelésére.)
./ Az 1.10 ábrán már bemutatott interface-tevékenységek érdekellentétei az
időalapú verseny fokozódásával növekednek Ezzel önmagában is fel­
gyorsul a logisztikai szervezetfejlesztés.

333
 ./ A folyamatot azonban egy harmadik terület robbanásszerű fejlődése is
elősegítette: nevezetesen az integrált vezetői információs rendszerek
megjelenése és elterjedése. Ha egy vállalatnál bevezetik például a hazai
piacon megtalálható tucatnyi színvonalas programok valamelyikét (ezek
mindegyike tartalmaz anyaggazdálkodási vagy logisztikai modult),
akkor azt meg kell hogy előzze a jelenlegi szervezet felülvizsgálata. A lo­
gisztikai modulok beillesztését/kihasználását gyakran az elavult szerve­
zeti struktúra nehezíti. (A folyamatok és a szervezetek összhangjának
megteremtésére gyakran használatos módszer a BPR [Business Process
Reengineering], az üzleti folyamatok újraszervezésének módszere.
A teljességre törekedve meg kell vizsgálnunk, hogy a jellemző szervezeti for­
mákban (funkcionális szervezet, divizionális szervezet, mátrixszervezet) mi­
lyen lehetőségek adódnak a logisztikai alrendszerek (újbóli) elhelyezésére.
[Ezen szervezeti formák a közép-és nagyvállalatokat érintik. A kisvállalatnál
azonban gyakran nem válnak szét szervezetileg a fő vállalati funkciók (például
értékesítés és logisztika). Ekkor az értékesítési vezető- akire a logisztikát is bíz­
ták - "skizofrén" állapotba kerülhet: értékesítőként ugyanis nagyobb kész­
letszintet szeretne fenntartani, logisztikusként pedig éppen alacsonyabbat
(Szegedi, 2007).]
Nem foglalkozunk azonban e helyütt a szervezeti átalakulás egyéb (például
stratégiai, marketing- vagy humán) szempontjaival, kifejezetten a logisztikai
szempontokra koncentrálunk
7.2 A logisztika helye
a funkcionális szervezetben
A szervezeti formák alapvetően az elsődleges munkamegosztás kialakításakor
alkalmazott elvekben különböznek. A munkamegosztás elsősorban a funkcio­
nális, a tárgyi vagy a regionális elv alkalmazásával alakítható ki.
Funkcionális munkamegosztásról beszélünk akkor, ha többé-kevésbé ho­
mogén szainnai tevékenységeket különítünk el egymástól (például termelés,
kutatás-fejlesztés, értékesítés stb.) Tárgyí munkamegosztás során a szervezet
termékei (termékcsoportjai) vagy vevői (vevőcsoportjai) jelentik a csoport­
képző ismérvet: ezek alapján rendeljük a feladatokat a szervezeti egységeld1ez
(például A termék, B termék, C termék). Regionális munkamegosztás esetén
a feladatokat földrajzilag különítjük el egymástól.
A hazai középvállalatokra jellemző funkcionális szervezetben a munkameg­
osztás a szervezeti funkciók szerint történik (például fejlesztés, termelés, érté-
334
kesítés stb.), (Dobák, 1996). Ebben a szervezeti formában, ha nincsen elkülö­
nült logisztikai funkció, a logisztikai alrendszerek a legkülönfélébb helyeken
jelenhetnek meg.
Nézzünk meg most egy konkrét példát - egy olyan tennelő (például tej­
ipari) vállalatot-, amelyik alapanyag-begyűjtést és késztermékterítést is végez.
Kíséreljük meg logisztikailag elemezni a meglévő szervezetét és (egyeden köz­
benső lépcsővel) fejlesszük tovább!
7.21 A fejlesztendő szervezet
A kiindulási esetben a logisztikai tevékenységek/alrendszerek szétszórtan he­
lyezkednek el az egyes szervezeti egységek között, és így ezek más-más érdekelt­
séggel tevékenykedő igazgató alá tartoznak. A logisztikai feladatok/alrendszerek
természetesen "megvannak", ám a hierarchia alacsonyabb (osztályvezetői) szint­
jén jelennek meg. Egy ilyen szervezet lehetséges példáját mutatja a 7.1 ábra.
7.1 ábra. Funkcionális szervezet önálló logisztikai szervezeti egység nélkül
Gazdasági Kereskedelmi Üzemegységek
igazgató igazgató
Esetünkben csak a témánkra koncentrálunk, és figyelmen kívül hagyjuk
az egyéb, nemlogisztikai jellegű funkciókat. A vizsgált esetben a logisztikai
típusú tevékenységek/alrendszerek helyét a 7.1 táblázat mutatja.
A probléma itt is a már említett eltérő érdekek ütközése. Célszerű lenne egy
integrált rendszer létrehozása, melyben egy, a többi funkcionális egységtől
független (logisztikai) igazgató alá vonjuk össze mindezeket a szervezeti egy­
ségeket, illetve funkciókat.
335
 7.1 táblázat. A logisztikai funkciók szarvezeti elhelyezkedése 7.2 ábra. Funkcionális szarvezet részlegesen centralizált logisztikával

Tli!RMELÉSH GAZDASÁGH IDlRESKlllDELMlf ÜZEMEGYSÉG-

IGAZGATÓ IGAZGATÓ IGAZGATÓ VEZETŐK
Beszerzés, illetve " . .
Számlaellenőrzés · ..· Megrendelések felvétele Alapanyagraktárak
anyaggazdálkodás
Termelésütemezés •. ERP:rendszer Késztermékraktárak :
(Értékesítési) Kereskedelmi ig.
.
Szállítás Számlázás logisztikai ig.
- termeléstervezés
és ütemezés
- megrendelések
-stb. kezelése
Ennek a logisztikai szervezetoptimalizálásnak a gyors megvalósírását éppen - késztermék­
készteíekkel való
az igazgatók eltérő logisztikai érdekeltsége nehezíti. Gondoljuk csak el, melyik
termelési igazgató engedné kiszívesen a kezéból az inputkészletekkel való
l gazdálkodás
- kiszállilás
Integrált
gazdálkodást. Hiszen az esetleges készletszüke kihatna a termelés folyamatos­ anyaggazdálkodás
-számlázás

ságárai Ugyanez a kereskedelmi igazgatónál az outputkészletekkel kapcsolat­

ban jelenik meg, ő is a magas készletek tartásában érdekelt, hogy az értékesítés - anyagszükséglet­
tervezés
zavartalan legyen. Emellett számolnunk kell a szervezetfejlesztéshez kapcso­ -beszerzés
lódó hagyományos hátráltató tényezőkkel (szervezeti tagok "bebábozódása", - alapanyag-
készlétekkel való
félelem az újtól és ismeretlentől, hatalmi-politikai játszmák stb.). gazdálkodás
A megoldást tehát vállalati szinten kell megtalálni, és jó megoldás esetén
létrejön a logisztikai funkció és a többi funkció mellérendeltségi kapcsolata.
Ez a logisztika magasabb (igazgatói) hierarchikus szintre kerülését jelenti. Következő integrációs lépcsőnk az input- és az outputoldallogisztikai "össze­
Ennek első lépcsője lehet az értékesítési logisztikai funkciók centralizálása, vonása", vagyis együttes kezelése. Az itt kialakítandó szervezeti egységben
míg az ellátási logisztikai funkciók továbbra is a termelési igazgatónál marad­ jelentkezik majd az összvállalati logisztikai érdek: vagyis a teljes logisztikai
nak [A fokozatos szervezetváltoztatással általában a szervezeti ellenállást is rendszer, illetve a kapcsolódó erőforrások költség- és minőségoptimalizálása
könnyebb legyőzni (a szervezet tagjai jobban alkalmazkodnak, ha a változtatás (például a kimen ó és bejövő szállítások összehangolása, az alapanyag- és kész­
mindig csak egy "apró lépést" jelent).] A már centralizált logisztikai funkciók termékraktárak kapacitásának közös kezelése stb.).
integrálása egy magasabb szintü szervezeti egység ("főosztály") létrehozásával
biztosítandó. Ezt nevezhetnénk sokféleképpen, például integrált anyaggazdál­
kodási főosztálynak is (7.2 ábra). 7.23 Az integrált logisztikai szervezet

A továbbfejlesztett integrált logisztikai szervezet egy lehetséges példáját nm­

7.22 A közbenső szervezeti forma
A logisztikai tevékenységek integrálását tekintve a kiindulási helyzetnél jóval
kedvezőbb szintet képvisel a 7.2 ábrán látható szervezet, amelyet a fokozatos­
ság elvének betartása- a belső feszültségek tompítása- végett hoznak létre.
A 7.2 ábra szerinti szervezetben a logisztikai tevékenységek integráltsága
jelentősen megnőtt. Példánkban az értékesítési logisztika önálló szervezeti
egységként jelenik meg, ezáltal az idetartozó tevékenységek a hierarchia maga­
sabb szintjére kerültek Az (értékesítési) logisztikai igazgatónak most már meg­
van a lehetősége, hogy a logisztikai alrendszerek között erőforrás- vagy költ­
ségátváltásokat hajtson végre, optimalizáljon.
tatja a 7.3 ábra.
Ez már a "végleges" szervezet. Ebben az esetben az összes logisztikai tevé­
kenység egyetlen, önálló igazgatói szintú szervezeti egységben, így a hierar­
chia magasabb szintjén jelenik meg.
A teljes logisztikai rendszer optimumát egyetlen szervezeti egységnek
kell biztosítania. A szervezeti struktúra önmagában is müködésjavulást ered­
ményez.
A logisztikai igazgató mindamellett egyenrangú partnerként lép fel az
összvállalati logisztikai érdekek érvényesítésében más területek igazgatóival
való tárgyalásai során.

336 337
 7.3 ábra. Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval
7.3 A divizionális szervezet
A divizionális szervezet a hazai nagyvállalatok és a globális cégek egy részére
jellemző. A divizionális szervezetben a munkamegosztás lehet tárgyi vagy re­
gionális elvü, azaz általában
./ termékek,
./ vevők vagy
./ földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint tagolják a szervezetet.
Divizionális szervezet akkor alakítható ki eredményesen, ha a vállalat széles ter­
mékskálával, heterogén termékcsaládokkal rendelkezik: ekkor célszerü külön­
böző módon kezelni az egyes termékeket, vevőket vagy régiókat.
Divizionális szervezet esetében is elképzelhető olyan megoldás, amikor a válla­
lat nem emeli ki a logisztikai tevékenységeket, tehát nem alakít ki logisztikai
szervezeti egységeket. Ebben az esetben a logisztikai tevékenységek a vállala­
ton (és a divíziókon) belül szétszórtan helyezkednek el. Ez a megoldás ma már
megszűnőben van. A továbbiakban azt az esetet vizsgáljuk, amikor a logisztikai
tevékenységeket a divizionális szervezeten belül már integráltan kezelik, jólle­
het egy adott nagyvállalaton belül több önálló logisztikai szervezetet működ­
tetnek. (Ezt a megoldást alkalmazza több hazai nagyvállalat.)
Az önálló logisztikai egység elhelyezésére több lehetőség is adódik, mivel
divizionális szervezet esetében az elvégzendő feladatokat kétféle módon ke­
zelhetjük. Léteznek úgynevezett központi feladatok (centralizált funkciók),
33
amelyek ellátása az egész vállalat szintjén indokolt. Vannak olyan feladatok is
(decentralizált funkciók), amelyek a divíziók hatáskörébe tartoznak. A decent­
ralizált funkciók kezelése divíziónként eltérő lehet, ezért minden divízióban
külön-külön látják el azokat (így elképzelhető, hogy a divíziókegymással pár­
huzamosan végeznek például marketing-, pénzügyi stb. tevékenységet). En­
nek megfelelően a logisztika megjelenhet centralizált funkcióként, illetve az
egyes divíziók szintjén, mint decentralizált funkció. A 7.4 ábra egy élelmiszer­
ipari vállalat példáját mutatja.
7.4 ábra. Divizionális szervezet divíziónként kialakított logisztikai egységgel
A logisztikai funkciótakkor célszerű divíziónként külön telepíteni, amikor
a vállalat logisztikai szempontból erősen heterogén termékskálával rendelke­
zik, illetve az egyes termékcsoportok piaci feltételei lényegesen eltérőek. Előző
példánkból kiindulva: a konzervek és a gyümölcsök beszerzése, raktározása,
szállítása stb. olyan mértékben különbözik egymástól, hogy indokolt teljesen
eltérő szervezeti keretek között kezelni logisztikájukat. További feltétel a de­
centralizált logisztikai funkciók kialakításához, hogy a divízióknak el kell ér­
niük egy kritikus tömeget, azaz elég jövedelmet kell termelniük egy önálló
logisztikai rendszer fenntartásához.
339
 Ebből a példából is kitünik: ennek a szervezeti megoldásnak az az előnye,
hogy megfelelően lehet kezelni a különböző divíziók eltérő specialitásait
Ezenkívül egy divízió logisztikai rendszerének zavarai elszigetelten jelentkez­
nek, hatásuk lényegesen kisebb mértékben érződik összvállalati szinten.
A megoldás hátránya: mivel párhuzamosan több helyen végeznek logisztikai
tevékenységet, feltehetőleg több erőforrásra van szükség összvállalati szinten.
A logisztikai funkció kialakítható vállalati szinten is (centralizált/központi
funkció), mint azt az alábbi példa (7.5 ábra) is mutatja.
7.5 ábra. Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval
7.4 A mátrixszervezet
A mátrixszervezet kialakítása a kezeletekben forraclalmian új ötletnek szá­
mított, ugyanis az elsődleges munkamegosztás szintjén két elvet alkalmaz­
nak egymással párhuzamosan. Fontos, hogy a mátrixszervezetben a két dimen­
zió rangja azonos, a döntéseket a két felelős közösen hozza meg. A 7.6 ábra
egy multinacionális vállalat lehetséges szervezeti felépítését nmtatja (funkcio­
nális-regionális munkamegosztás).
7.6 ábra. A mátrixszervezet

Központi
Központi
személy-
Központi Központi Szolgál-
vállalatvezetés
l
Központi
zeti és
igazgatás, Központi pénz- Központi tat ó
jog. Ellen- K+F ügyek, logisztika marketing
szociális szerve-
őrzés kontrolling zetek
irányítás
Termelés-
Fejlesztés Kereskedelem Logisztika
irányítás

l
-l A ország-

csoport
l

l
- B ország-

csoport
l .··

Gyáregységek
vagy üzemek l
C ország- l
Abban az esetben érdemes a logisztikát központi funkcióként kialakítani, ha csoport
l
a vállalat termékei (vevői, régiói) logisztikai szempontból kevésbé különböz­
nek egymástól, illetve ha relatíve alacsonyabb a divíziók jövedelmezősége.
Ennek a módszernek az a fő előnye, hogy elkerüli a redundanciákat, ezáltal A fenti szervezetben a logisztikai elöntéseket a logisztikai funkció vezetője és
jelentős költségmegtakarítást eredményez. Ezzel szemben kevésbé veszi figye­ a elöntésben érintett régió vezetője közösen hozza meg, és a felelősséget is kö­
lembe az egyes divíziók logisztikai sajátosságait. zösen vállalják. Az, hogy a logisztika külön funkcióként jelenik meg, ebben az
esetben azt jelenti, hogy minclen egyes régió kialakít egy logisztikai szerveze­
tet. Például a magyarországi leányvállalat logisztikai vezetője egyszerre tartozik
beszámolni az anyavállalati logisztikai központnak és a kelet-európai régió ve-
34 341
zetőjének. E megoldás előnye a magas fokú rugalmasság, mivel a elöntésekben
nemcsak egyoldalú (funkcionális vagy regionális) érclekeket vesznek figyelem­
be, hanem feloldják a döntésekből adódó természetes konfliktusokat is.
A mátrixszervezet esetében azonban van olyan megoldás is, hogy a logiszti­
kai tevékenységeket integrálják (ilyenkor az egyes régiók nem alakítanak ki sa­
ját logisztikai szervezeteket). Az is előfordulhat, hogy egyes régiók kialakítanak
logisztikai szervezetet, mások viszont nem.
A mátrixszervezetben általában alacsony a szabályozottság, a vezetőknek
nincs a "szájukba rágva", hogy mit kell tenniük: a megoldások a közös viták és
megbeszélések során alakulnak ki. A mátrixszervezet elsősorban dinamikusan
változó környezetben alkalmazható hatékonyan. Stabil piaci környezet esetén
legtöbbször nincs szükség a különböző érdekek ütköztetésére, és fontos
a elöntés gyorsasága (a mátrixszervezetben az egyeztetés miatt megnő a elön­
téshozatalhoz szükséges időtartam). A mátrixszervezet kialakításakor figye­
lembe kell vennünk a szervezet tagjainak együttmüködési képességeit is: ilyen
szervezeti formában csak jól kommunikáló, kooperáló és konfliktustürő dol­
gozók tudnak eredményesen müköclni.
7.5 Logisztikai szervezet a globális
vállalatoknál
A globális vállalatok logisztikai renelszerei több szempontból is eltérő jellegze­
tességeket mutatnak a kisebb méretü vállalatokhoz viszonyítva.
A globális cégek teljesítőképes logisztikai szervezettel rendelkeznek: ez ért­
hető, mivellogisztikai rendszereiknek igen szigorú, standardizált logisztikai
követelményeknek kell megfelelniük Sok esetben találkozunk koncentrált
gyártással és globális terítéssel. (Például a Heinz ketchupot Európában három
helyen gyártják, de a világ minclen szegletében kapható.)
A globális/multinacionális vállalatok jellegzetessége, hogy logisztikai tevé­
kenységeiket általában két szinten alakítják ki. Bizonyos tevékenységeket glo­
bális szinten kell megszervezni, míg a tevékenységek más csoportját a piachoz
közel, helyi szinten kell ellátni.
A globális vállalatok logisztikai rendszereiglobális szinten általában a követ­
kező feladatokat látják el:
./ a termelési és szállítási hálózat kialakítása;
./ az információs rendszer kifejlesztése és irányítása;
./ készletezési pontok meghatározása;
./ beszerzési döntések;
342
./ szállítási ágakról döntés, illetve
./ költségátváltási döntések és a teljesítmény költségeinek ellenőrzése.
A helyi szinten ellátandó feladatok általában a következők lehetnek:
./ rendelésmenedzsment, vevőkiszolgálás menedzsmentje;
./ raktárgazdálkodás és helyi szállítás megszervezése;
./ jövedelmezőségi elemzések és csatornaköltségek ellenőrzése;
./ kapcsolat kialakítása a helyi értékesítés és marketing között, illetve
./ humánerőforrás-menedzsment.
Az ilyen logisztikai rendszer - mivel mind a globális célok, mind a helyi szinten
történő gazdálkodás tekintetében optimalizálható - megfelelő módon alkal­
mazva nagyon hatékony lehet. Az optimalizálás feltétele természetesen a jogo­
sultságok megfelelő elosztása (például mennyire adnak szabad teret egy helyi
vezetőnek, mennyire kötik a kezét a "mutatószámok" stb.). A multinacionális
vállalatok logisztikai vezetőinek sikerét gyakran nemcsak a saját vállalatuk lo­
gisztikai tevékenysége, hanem az egész ellátási lánc tevékenysége határozza
meg. Az úgynevezett ellátásilánc-menedzser funkciót - a szükséges helyi ismere­
tek miatt- legtöbbször már a cég megjelenésének kezdetétől hazai szakemberek
töltik be. E vezetők új, innováciős megoldásai gyakran szalgálnak viszonyítási
pontként (benchmark) más régiók menedzserei számára is.
7.6 A szervezetfejlesztés tehetőségei
Általános szempontok. Számos iparági felmérésben fogalmaznak úgy a vállalatveze­
tők, hogy a termelési folyamatokban már nagyrészt kiaknázták a hatékonysági lehe­
tőségeket, de a logisztika és az ellátási lánc még jelentős tartalékokat kínál. Ezt arra
alapozzák, hogy amíg a termék eljut a nyersanyagforrástól a kiskereskedelmi (vég­
ső) értékesítésig, hosszú idő telil( el. (Egy európai uniós felmérés szerint átlagosan
ennek az időtartamnal( 2 százaléka volt maga a tényleges gyártás, 5 százaléka a szál­
lítás, a fennmaradó 93 százaléknyi időben a termék a raktárban volt a gyártási, illetve
az ellátási láncbeli folyamat valamelyik stádiumában.) A cégek felismerték, hogy az
eddig elkülönülten kezelt termékfeldolgozást, -raktározást, -szállítást és az infor­
mációáramlást összehangolt -lehetőleg vállala&özi - tervezéssei kell optimalizálni
(8. fejezet). Csak így tárhaták fel a korszerü készletgazdálkodási koncepciókban és
adattovábbírási technológiákban rejlő racionalizálási lehetőségek. Új, rugalmas
stratégiájukban figyelmüket egyre inkább a készletek csökkentésére fordítják. Ezt
a szervezeti és müködési funkciók logisztikai integrálásával érik el (7.7 ábra).
343
 7.7 ábra. A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása ció sikeres alakításának legfontosabb feltétele - bármely vállalat esetében -
a felső vezetői elkötelezettség, illetve a megfelelő kapcsolat kialakítása más
LOGISZTIKA funkciókkaL ügyeini kell arra, hogy ne legyenek átfedések a logisztikai funkció
és más funkciók feladatkörében, de a funkciók hatékonyan tudjanak együtt­
működni. Az ellátásilánc-koncepció érvényesülésével a többi lánctagra is figye­
lemmel kell lenni.
Fontos, hogy a logisztikai és az ellátásilánc-szemléletmódot összvállalati
szinten is általánosan elfogadják, és ne csak egy szúk, a témával közvetlenül
Működési
funkciók foglalkozó vezetői réteg értse és szorgalmazza azt. A vállalatok legfelső vezetői­
nek a felelőssége, hogy megfelelő stratégiai előrelátással ezeket a feltételeket
Szaigáitatás megteremtsék.

Szállítás

Készletek
Anyagi tervezés
és ellenőrzés
Információ és
kommunikációs
rendszer
Adminisztráció
és irányítás
Anyagáramlás
A fejlett gazdaságok szervezetfejlesztési gyakorlatához viszonyítva Magyaror­
szágon az 1950-es évektől kezdve lemaradás volt megfigyelhető. A hazai vállala­
tok fő szervezeti formája a tervgazdálkodás céljait legjobban segítő lineáris és
funkcionális szervezet maradt, egészen az 1980-as évek elejéig, miközben a vi­
lágban a fejlődés a divizionális és a mátrixstruktúrák irányába mozdult el. Az
1990-es években Magyarországon is egyre jobban előtérbe kerültek a nyugat­
európai vállalatokra jellemző szervezeti formák. A külföldi cégek magukkal
hozták az integrált logisztikai rendszer működtetésének koncepcióját és nem­
zetközileg sikeres gyakorlatát, ami ezeknél a cégeknél több évtizedes fejlődés
eredményeként alakult ki.
A hazai (elsősorban közép-) vállalatok szervezetfejlesztésében ma is nagy gaz­
dasági tartalékok rejlenek. Az integrált logisztikai funkció kialakítását vagy
a meglévő finomírását azonban igen nagy körültekintéssel kell végezni. A funk-
7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai
koncepciók kialakítása és továbbfejlesztése
A logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok stratégiáinak kialakítása­
kor ma már elengedhetetlen a témával való kiemeit foglalkozás, hiszen egyre
inkább bizonyítható, hogy ma az optimális hely- és időhasznosság megterem­
tése a siker kulcsa, a vevők megszerzésének és megtartásának záloga.
A gazdálkodó szervezetek "hagyományos" stratégiai céljait a profit vagy
a piaci részarány növekedése (vagy általában a "növekedés") jelentette. Ma az a
vállalat, amelyik csak ezenútjelzők alapján halad előre, könnyen tévútra térhet.
Új útjelzők jelentek meg, s ezek gyakran "láthatatlanok", mivelnem rendelke­
zünk olyan mérőszámokkal, amelyek ezeket megbízhatóan mérnék. Ilyen stra­
tégiai útjelzők lehetnek (a teljesség igénye nélkül):
..í a rugalmasság (agility),
..í a gyorsaság (emellett a gyakoriság és a pontosság),
..í aminőség (például folyamatminőség),
..í a partnerkapcsolatok (SCM),
..í a vállalatikultúra vagy akár
..í a vállalati folyamatok gazdasági tartalmának ismerete (controlling), befo­
lyásolási képessége is.
Ezek mindegyike a vevői igényekre adható minél hatásosabb válasz miatt
került előtérbe. Mindemellett a klasszikus hatékonysági szempontok is meg­
tartják stratégiai jelentőségüket, tehát a költségcsökkentés szempontja
továbbra is érvényesül. Feltétel, hogy a költségcsökkenés a kitúzött vevőkiszol­
gálási irányelveket ne sértse.

344 345
 A fejlett piacgazdaságok vállalatainak napjainkban egyre kevésbé vannak
gyártás-, illetve termelésracionalizálási tartalékaik: ha a verseny költségeik
csökkentésére ösztönzi őket, azt sokkal inkább csak a logisztikai és ellátási
láncbeli rendszereik tökéletesítése révén érhetik el. Ez a megállapítás hazai vál­
lalatainkra is egyre inkább érvényes mégis - vizsgálataink szerint - a költség­
csökkentéssei sem minden cég foglalkozik súlyának megfelelően. Ennek okai
feltételezhetően a következők:
../ a vállalati stratégia nem ösztönöz költségcsökkentésre, logisztikai rend­
szerek bevezetésére (vagy legalábbis a főbb logisztikai funkciók egy kéz­
ben való összpontosítására a termelő-, a kereskedővállalatoknál);
../ még nem alakult ki a vállalat ez irányú "felvevőigénye": a logisztika
hiányának költségkihatásait (illetve az elmaradt hasznot) gyakrannem is­
merik fel, figyelmen kívül hagyjákvagy rosszul becslik meg (alulbecslés).
Ebben sokat segíthet majd a logisztikai kontrolling előtérbe kerülése;
../ a szükséges beruházások erőforráskorlátai: a logisztikai rendszerek be­
vezetéséhez a rakodási/szállítási/tárolási, készletezési stb. folyamatok
szabványosítására van szükség;
../ az információs rendszereket is jelentős mértékben kellene fejleszteni. Az
informatikai beruházás - bizonyítottan- átlagon felüli megtérülést bizto­
sít a logisztikai (készlet-, szállítás- stb.) megtakarításokban.
A vevői igények, az erőforrások, a vállalati környezet alapján meghatározott
stratégia "lebontásakor" több eszköz is rendelkezésre áll; a stratégia kialakításá­
hoz a vállalatnak különböző alternatívái vannak. Ezek vitái gyakran elhúzód­
nak, hiszen különböző érdekek csapnak össze, az út kijelölése erőviszonyok,
törésvonalak mentén halad. Ha a logisztikai szemléletmód egyes (felső) veze­
tők körében megvan, s azok megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendel­
keznek, elindulhat egy folyamat, amely jelentősen megváltoztatl1atja az eddigi
müködést. Itt lép be a logisztikai gondolkodásmód: ennek a követelménynek
a kielégítéséhez át kell gondolni a vállalat logisztikai stratégiáját, a logisztikai
reálfolyamatokat a szervezetet, a müködés feltételeit. Ha szükséges, el kell vé­
gezni a folyamatok újraszervezését (BPR) - kezdve ezt a beszerzési rendszertől
a készletgazdálkodáson át a szállítási-disztribúciós rendszerek újragondolásáig.
Gyakran más módon kell kialakítani a belső vállalati kapcsolatokat is. (A logisz­
tikai érdekellentéteket megfelelően szabályozni kell.)
Hasznos, ha mindezeket megelőzően a cég logisztikai auditot végez. Ez
a részletes felmérés és helyzetelemzés adja meg az alapot a cselekvési progra­
mok, fejlesztések kijelöléséhez.
Napjainkban a vállalatokra általában igaz, hogy az erőforrások szükössége
miatt az erők koncentrálására kell törekedniük. A fejlesztés egyik leghatéko­
nyabb területe lehet a komplex vállalati/logisztikai információs rendszerek fej-
346
lesztése. Az új informatikai technológia és a szoftverek lehetáségei nagymérték­
ben adottak, logisztikai all\:almazásukra a komplex vállalatirányítási szoftverek gaz­
dag arzenálja áll rencle&ezésünkre. A vállalatl\:özi logisztikai (SCM) információs há­
lózat bővítésére igen nagy szükség van, hogy közvetlen ül összekapcsolódhasson
a vevő és az eladó, a stratégiai partnerek, vagy a feladó, a fuvarozó, a szállítmányozó
és a fogadóvállalatok adatáramlása. Ezzellehetővé váll1at a vállalad<:özi ellátási lánc­
beli áruáramlási folyamatok optimális diszpozíciójéL Ez az a terület, ahol a legki­
sebb tőkebefektetéssellehet eredményeket felmutatni: például a kapcsolódási
pontok (terminálok, logisztikai központok, egyéb ralmclóhelyek) gyors "átl1idalá­
sa", az úton lévő árukészletek csökkentése, a tőke forgási sebességének növelése.
Részben a vállalati hatáskörbe tartozó akcióként kell említenünk azt is, hogy
szükség van a nemzetgazdaság logisztikai infrastruktúráiának fejlesztésére is.
Az ösztönző-támogató rendszer kialakítása - az elmúlt időszakkal ellentétben
-már nem csak a gazdaságpolitika (jogszabályalkotás, költségvetés) feladata.
A logisztikai szaigáitató közpon tok, a vertikális stratégiai szövetségek ma már
jórészt vállalati kezdeményezésre és vállalati erőforrásokból jönnek létre (ter­
mészetesen szükség van beruházási támogatásokra, hitelekre is). [A logisztikai
országstratégia kérdése időről időre napirendre kerül ("Magyarország mint
a kelet-közép-európai régió fordítókorongja"). Ezt, nagyon helyesen, több szer­
vezet (LEF, MLE, MLBKT, MKTLSZ stb.) is forszírozza. A témának komoly szak­
irodalma van. E könyv keretein belül azonban ezzelnem foglalkozunk.]
A jövőben új szervezeti formák kialakulását is megfigyelhetjük majd (példá­
ul szakértői szervezetek, holdingok, dinamikus szervezetek). Új trend a vállala­
ti határok elmosódása is (szövetségek, hálózatok, virtuális vállalatok). Ezekhez
ajánlott szakirodalom a világháló (illetve Barabásné, 2008 és Anderson, 2006).
7.8 A logisztikai tevékenységek
kihelyezési tehetőségei
A mai változó gazdasági környezetben a vállalatoknak új gondolkodásra, új
típusú üzleti kapcsolatokra van szükségük. Ez jó partneri viszonyt, őszinte,
nyílt kapcsolatokat feltételez, ahol nincs helye a bizalmatlanságnak Ezek meg­
léte teremti meg a kiszervezésen alapuló logisztikai optimalizálás alapját.
7.81 Akihelyezés (outsourcing) koncepciója
Outsourcing alatt általánosan elfogadott definíció szerint azt a folyamatot ért­
jük, mikor egy hagyományosan a vállalat által végzett tevékenységet a cég ki-
347
szervez, kihelyez, és azt a jövőben más, az adott tevékenységre szakosodott vál­
lalat látja el.
Az outsomeing klasszikus értelemben személy- és eszközátadással is jár,
ugyanakkor abban különbözik az egyszerű adásvételtől, hogyvan egyvállalko­
zási szerződés része is, mely szerint az erőforrás-kihelyezést végző szolgáltatást
vesz igénybe az átvevőtőL A kiszervező cég számára létfontosságú, hogy a kihe­
lyezett tevékenységek és a szolgáltató felett kellő kontrollal rendelkezzen, ezért
az együttműködés főbb paramétereit többnyire "Szolgáltatási szint szerződés"­
ben (Service Level Agreement = SLA) rögzítik
Az outsomeing révén a vállalatok valamilyen üzleti céljukat kívánják elérni,
melyek vállalattól függően különbözők lehetnek: például működési költségek
csökkentése, szolgáltatási szint növelése, fő tevékenységre fókuszálás, létszám­
csökkentés, nagyobb rugalmasság elérése stb.
7.8 ábra. A kihelyezési modell
...... - ------------ -,.,..,.
''
'' Szolgáltatóvállalat
J
l (partner)
l
core-közeli tevékenységek
A kiszervezés gondolata az 1990-es évek egyik legdominánsabb szervezetelméleti kon­
cepciójára épül. Ez az alapvető képességek (care competencíes) elmélete (Praha­ lad-
Hamel, 1990).Eszerint a vállalatok tevékenysége több rétegből áll: legbelül helyezkednek el
az alapvető képességek, amelyek a vállalat hosszú távú versenyképességének forrásai.
Ezek azok a "mag"tevékenységek, amelyekhez a vállalat a legjobban ért, ehhez kapcsoló­
dóan van a szervezetben a legtöbb felhalmozódott tudás (know-how).
Az alapvető tevékenységek "körül" helyezkednek el a kiegészítő tevékenységek,
amelyek nem jelentenek hosszú távú versenyelőnyt ugyan, mégis fontosak a vállalati fo­
lyamatok elvégzése szempontjábóL A logisztíkának gyakran van ilyen kiegészítő jellege
(például termelővállalatoknál). Azokat a tevékenységeket érdemes kihelyezni, amelyek
nem tartoznak az alapvető képességek közé, és kiszervezésükből előnyök származnak
(7.8 ábra). [Megjegyezzük, hogy a gyakorlat időközben részben rácáfolt a fentíekre.
A vállalatok egyre inkább hagyományos core-tevékenységeket - például termelést - is
kiszerveznek.]
348
Az outsomeing a vállalatoknál többnyire a kiszolgáló funkciók, például a köny­
velés, a bérszámfejtés, az informatika, a karbantartás, az irodamenedzsment és
a gondnokság, valamint a logisztika területén terjedt el.
Ismert például, hogy az EDS ma már több száz világcég, illetve intézmény (köztük több
hazai cég és bank) teljes számítástechnikai arzenálját müködtetí. Ez akihelyező számára
is hasznos, mert olcsóbb, mint a saját eszközpark üzemeltetése és a szakértői gárda fog­
lalkoztatása. Emellett egyéb előnyöket is biztosíthat: például a tőkemenedzsment szem­
pontj ából, hiszen saját számítógépes rendszert üzemeltetve a vásárolt hardver mindig
komoly beruházást jelentene. Outsomeing esetén a díjak folyó üzleti kiadásként jelen­
nek meg, így kevesebb a vállalat "holt tőkéje".
7.82 Insourcing, cosourcing, nearshoring, offshoring
Az outsourcinggal ellentétes folyamat az insourcing (visszaszervezés, tevé­
kenység-visszavétel), mikor a már kiszervezett tevékenységet veszi vissza a vál­
lalat saját szervezeti keretei közé. Az insomcingra többnyire akkor kerül sor,
mikor a vállalat elégedetlen a kiszervezés eredményeivel és visszatér a korábbi
működési modellhez. Tágabb értelemben insourcingnak nevezzük azt a folya­
matot is, amikor a cég nem visszaszervezi a korábban kihelyezett tevékenysé­
gét, hanem vállalaton belül hoz létre kompetenciákat valamely új tevékenység
végzésére (például szállítmányozási csoport létrehozása).
Ha egy vállalkozás valamely tevékenységet mind belső, mind külső erőfor­
rásokkal végez (például a szaftverfejlesztés bizonyos részét kiszervezte, de bi­
zonyos fejlesztéseket házon belüllát el), akkor azt co-sourcingnak (cosourc­
ing) nevezzük A cosourcingra példa lehet, amikor egy vállalat rendelkezik
ugyan belső auditrészleggel, de számosbelső auditfeladatot (például projek­
tek auditja, telephelyi auditok) külső szolgáltatóval végeztet el.
Az üzleti működés globalizálódásával egyre több cég kezdte alacsonyabb
bérszínvonalú országokbólmegvásárolni a kiszervezett tevékenységeket (pél­
dául call center szolgáltatásokat indiai szolgáltatóktól). Ezt a fajta outsaurein­
gat nevezzük offshare outsourcingnak, offsourcingnak vagy offsharingnak
Amennyiben ezen szolgáltatásokat egy földrajzilag közelebb fekvő országból
szerzik be, azt nearshore outsourcingnak (nearshoring, nearsourcing) hívjuk
(Például ha egy angol cég a kiszervezett könyvelését Írországba vagy Man
szigetére viszi, az nearsourcing, ha viszont Indiába, az offsourcing).
7.83 3 PL/4 PL
A3PL (Third Party Logistics) kifejezés az 1990-es évek elején-közepén vált álta­
lánosan elterjedtté. Ettől az időtől kezdték 3PL szolgáltatóként (Third Party
349
Logistics Provider) nevezni azokat a cégeket, amelyek a hagyományos fuvaro­
záson, raktározáson túlmenően egyre komplexebb, sokrétübb szolgáltatást
nyújtottak ügyfeleiknek (például beszállítás, raktározás, készletgazdálkodás,
komissiózás, disztribúció, átcsomagolás, komplettírozás, vevőszolgálat) több­
nyire hosszabb távú, partneri kapcsolat formájában.
Ezek a logisztikai szolgáltatók - harmadik félként - sok esetben beéke­
lődtek a tradicionális vevő-szállító kapcsolatba, lehetővé és szükségessé téve
a vevő-szállító viszony újraértelmezését és új - immár a 3PL szolgáltatókat is
magába integráló - folyamatok kialakítását.
A 4PL (Fourth Party Logistics) elnevezés az Accenture-től (volt Andersen
Consulting) származik: egy 1996-ból származó tanulmányukban használták
először a 4PL kifejezést, sőt azt védjegyeztették is. Ekkorra már közismertté és
divatossá váltak a Supply Chain Management elméletek, melyek szerint "nap­
jainkban nem az egyes cégek, hanem az ellátási láncok versenyeznek egymás­
sal", és "a legnagyobb hatékonyságjavulást és költségcsökkenést akkor tudjuk
elérni, ha a folyamatokat az ellátási lánc egészére optimalizáljuk".
Ezt az ellátásilánc-koordinátor, -integrátor szerepet látják el a 4PL szolgálta­
tók, melyek saját és az ellátási láncban müködő többi cég erőforrásait és képes­
ségeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az ellátási lánc
folyamatait. A 4PL szolgáltatóknak olyan gyakorlattal, know-how-val és IT­
támogatással kell rendelkezniük, mely ezt az integrátor funkciót lehetővé teszi.
7.9 ábra. Logisztikai szolgáltató fejlödése
Külső szolgáltatóellátási lánc.integrátorként
· rnenedzseli, kontrollálja az ellátási láncfolyamatait
_., Külső szolgáltatók komplex logisztikai funkciókat
, végeznek partneri vagy outsourcing kapcsolatban
. Bizonyos lqgisztikai alapfunkCiókat külső
szolgáltatók végeznek tranzakciós jélleggel
A logisztikai fÚnkciókellátása házon bélül,
' saját eszközökkel történik
Forrás: KPMG felmérés 2009 alapján.
Mivel ebben az üzleti modellben igen nagy az ellátási lánc résztvevőinek egy­
másra utaltsága és a 4PL szolgáltatótól való függése, elengedhetetlen, hogy a
4PL, a lánc kulcsszereplői (termelők, vevők) és a logisztikai funkciókat végző
3PL cégek között hosszabb távú, partneri viszony legyen. Bár a 4PL cégek elvi­
leg lehetnek eszközök nélküli, virtuális cégek is, a gyakorlatban azonban legin-
350
kább a 3PL szolgáltatók pozícionálják magukat ebbe a supply chain integrátor
szerepbe.
Miután mind a 3PL, mind a 4PL kifejezések meghonosodtak, a szakiroda­
lomban- utólag- napvilágot látott az lPL és 2PL definíciója is.
Eszerint 1PL-nek (First Party Logistics) nevezzük azt az üzleti modellt, mely­
ben a gyártó a logisztikai funkciókat egyedül, saját eszközökkellátja el.
2PL (Second Party Logistics) pedig az a konstrukció, amelyben bizonyos
logisztikai alapfunkciókat (raktározás, szállítás) logisztikai szolgáltatók végez­
nek, de ezen múveletek komplexitása nem éri el a 3PL szintet, és a szolgáltató­
val nincs kialakult partneri viszony.
7.84 A kiszervezés előnyei és kockázatai
Akihelyezésnek akkor van értelme, ha az mindkét fél részére - sőt lehetőleg az
ellátási lánc összes résztvevője számára- előnyös. Az előny lehet költségmegta­
karítás, de bármilyen más társadalmi-gazdasági előny is, például piaci helyzet­
javulás, magasabb kiszolgálási színvonal, ellátási biztonság növekedése stb.
Akihelyezés főbb előnyei a következők:
l. Költségcsökkentés: a specializálódott szolgáltatók általában hatékonyabban
tudják ellátni a logisztikai feladatokat, mint a kiszervezést végrehajtó cégek.
Ennek okai:
./ méretgazdaságosság Cegy szolgáltató akár több, hasonló profilú megbízó t
is kiszolgál, így konszolidálni tudja azok raktározási és szállítási igényeit);
./ szakértelem (a fejlett know-how hatékonyságnövelést tesz lehetővé);
./ technológiai háttér (a szolgáltatók többnyire korszerú raktár- és szállítási
technológiával rendelkeznek, mely költséghatékonyabb múködést ered­
ményez);
./ jobb kapacitáskihasználás (a kapacitásigény több cég eltérő időbeli
igényei között oszlik meg).
Az alacsonyabb költségszint mellett hasonlóan fontos tényező, hogy a meg­
bízó a teljesített szolgáltatásért fizet, mely gazdálkodási és cash flow szem­
pontból igen előnyös. Hasonlóan előnyt jelent, hogy a saját logisztikai szer­
vezet fix költségei (dolgozók bére, rezsi, eszközök amortizációja) helyett
változó költségekkel számolhat a kiszervező cég, és pénzügyi erőforrásait
nem kell beruházásigényes szállító- és rakodóeszközök beszerzésére, vala­
mint raktárak építésére fordítania.
2. Magasabb kiszolgálási szint: a logisztikai szolgáltatók speciális szaktudású
munkatársaik, kidolgozott folyamataik és korszerü technológiai eszközeik
351
 révén magasabb kiszolgálási szint elérését teszik lehetővé (például időben
történő szállítások aránya, rendelésteljesítési ráta).
3. Nagyobb múködési rugalmasság: a kihelyezéssel az eddig rugalmatlan rend­
szer flexibilissé válik, rugalmasan alkalmazkodik a szezonális igényekhez.
Kielégíti a csúcsidőszakok igényeit, de nem köt le fölösleges erőforrásokat
a szezonális mélypontokban. Emellett általában a logisztikai partner mint
szállító sokkal nyitottabban, rugalmasabban reagál a megbízó ad hoc elvárá­
saira, mint egy belső logisztikai részleg. A megbízó ugyanis vevő pozícióból
tárgyal a logisztikai szolgáltatóval, míg egy vállalat esetében a belső logiszti­
kai részleggel mint társosztállyai kerül kapcsolatba.
4. Fő tevékenységrefókuszálás: a vállalat a legnagyobb hozzáadott értéket
adó kulcs kompetenciáira tud összpontosítani, nem vonnak el sem humán-,
sem pénzügyi erőforrásokat a támogató tevékenységek.
A logisztikai outsomeing előnyei között nem csupán a fentebb felsorolt közvet­
len előnyök említendők, de sok esetben a közvetett előnyök is számottevőek és
hozzájárulnak a kiszervezést végző szervezet hatékonyságának növeléséhez.
Ilyen közvetett előny, hogy mérhetővé válnak a logisztikai költségek és a lo­
gisztikai teijesítménynzutatók. Sok cégnél a logisztikai outsomeing teremti meg
az átláthatóságo t, hiszen ezeket a mutatókat a szolgáltatási szint szerződésben
(SLA Agreement) rögzíteni kell, és ezek teljesülése képezi az elszámolás alapját.
Nyilvánvaló, hogy egy mutató javulásának előfeltétele, hogy az mérhető legyen,
ezáltal megteremtődik a teljesítménymutató javításának lehetősége.
További előnyt jelent, hogy a megbízó üzleti kockázatai egy részét a logisz­
tikai szolgáltatóra háríthatja át. Emellett karcsúsodik a szervezet, alacsonyabb
központi személyzetre van szüksége, mivel a logisztikai folyamatok szabályo­
zására, logisztikai munkatársak HR-tevékenységeire kevesebb energiát kell for­
dítani.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy az outsourcing stratégiai céljait
tekintve szinte valamennyi hazai és nemzetközi logisztikai outsomeing­
felmérésben a költségcsökkentés, a kiszolgálásiszint-növelés, a nagyobb rugal­
masság, a fő tevékenységre fókuszálás szerepelaz első négy helyen.
Az Internationaljournal of Physical Distribution & Logistics Management szaklapban
megjelent tanulmány (2004, vol 34) öt logisztikai outsomeing-felmérés eredményét
összesíti és értékeli. Ennek alapján a logisztikai outsomeing fő céljai: költségcsökkentés
(40 pont), kiszolgálásiszint-javítás (27 pont), müködési rugalmasság növelése (26 pont),
üzleti fókuszálás (17 pont).
Hasonló eredményre jutott a KPMG 2009. évi felmérése, a magyarországi logisztikai
outsomeing céljait illetően is.
352
Az outsomeing nyújtotta potenciális előnyök mellett a kiszervezést végrehajtó­
nak a lehetséges kockázatakat is mérlegelnie kell. A főbb kockázatok:
l. Aki valamilyen funkciót kihelyez, bizonyos mértékben ki lesz szolgáltatva
a beszállítá cég megbízhatóságának, gyorsaságának, termékei, szolgáltatásai
minőségének. A kiszervezést végzők legnagyobb kockázatnak a logisztikai
szaigáitató nem megfelelő teljesítését és az ebből fakadó károkat (például
kilistázás, kötbérek, piacvesztés) tekintik. Természetesenakihelyező meg­
osztva, több partnerhez is kihelyezhet, ez azonban gyakran költséges eljárás.
Abeszállítók versenyeztetése ugyanakkor csökkenti a kockázatot.
2. További jelentős kockázatnak tartják a megbízók (hilönösen recesszió ide­
jén) a szolgáltató esetleges csődjét és a lopásokat, valamint az intellektuális
javak eltulajdonításának lehetőségét.
3. A szolgáltatófeletti kontroll hiánya és a rejtett költségek szintén gyakran em­
lített kockázati tényezők. Előbbitől elsősorban azok a kisebb megbízók tar­
tanak, akik egy nagy logisztikai szolgáltató vevői, és úgy vélik, nincsenek
kellően erős vevői pozícióban a szolgáltatóval szemben. A rejtett költségek
elkerülését is a részletesen szabályozott szolgáltatási szerződések teszik
lehetővé, ugyanakkor a túlszabályozott szerződések csökkentik az együtt­
müködés rugalmasságát.
Bár sok cégnél nem kellően ismerik fel, vagy alábecsülik annak jelentőségét,
de igen nagy kockázatot jelent a felek közötti kulturális eltérés és a nem megfe­
lelő kommunikáció. Fontos, hogy a logisztikai kiválasztás során ne csak a szal­
gáltató technológiai képességeit, hanem kultmális beállítóelását is mérlegeljék.
(Magyarországon például néhány alapvetően fuvarozó profilú cég komplex
logisztikai szolgáltatásokat kezdett nyújtani, de a kezdeti években súlyos prob­
lémát jelentett, hogy a vezetőkből és dolgozókból egyaránt hiányzott a vevő­
központúság.)
Akihelyezés előnyeit és kockázatait stratégiai, pénzügyi és technológiai
szempontból a 7.2 táblázat rendszerezi.
353
 7.2 táblázat. A kihelyezés előnyei és kockázatai A logisztikai folyamatok kiszervezése a vállalatoknál stratégiai döntés, mely­
JEIőny Kockázat
nek során a vezetés mérlegeli az outsomeing nyújtotta előnyöket és kockázata­
Az e[őny(kockázátjellege
kat. A kiszervezésről szóló döntést többnyire hosszas vívódás előzi meg, hiszen
Kockázatok megósztása Stratégiai sebezhetőség ·
vagyáthárítása aszolgáltatókra a vállalat egy üzleti modellváltás előtt áll, melynek során sok esetben dolgozók­
Vállalati szervezet intégritásának tól is meg kell válni. Ugyanakkor számos vállalat esetében az outsomcingnak
megbomlása nincs igazi alternatívája, mert vagy az anyacég írja elő a kiszervezést, vagy az
STRATÉGIAI Aszolgáltató és a folyamatok feletti adott iparágban/ágazatban szinte minden versenytárs kiszervezett logisztiká­
kontroll elvesztése val müködik.
Működési biztonság A stratégiai elvárásokkal összhangban kell meghatározni a logisztikai célo­
Kulturális eltérés a felekközölt kat, melyek többnyire aminőségi mutatók (például időben történő szállítások
Tranzakciós költségek megugrása, aránya, mennyiségileg pontos szállítások aránya) javítása és/vagy a logisztikai
r jtett költségek költségek (például szállítási költség, raktározás i költség) csökkentése. Sok eset­
Szglgáltató nem )Jlegfelelő telje­ ben a kiszervezők egyszerre várnak el az outsomcingtól szolgáltatásiszint­
sítéséből fakadókárok (pl. kötbér)
javulást és költségcsökkenést, ami gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja
Szolgáltató csődjeés ebből adódó
veszteségek a szolgáltatókat, de nem lehetetlen a kettős cél elérése, különösen ha a kiszer­
vező vállalat korábban nem kellően hatékonyan és nem jó minőségben végez­
te a logisztikai tevékenységeket.
A kiszervezendő tevékenységek meghatározása általában nem túl bonyolult
Jövőbeni növekedés alapjául feladat. Magyarországon a leggyakoribb kiszervezett tevékenységek a KPMG
szolgáló tevékenységeket 2009-es felmérése szerint: "Belföldi fuvarozás" és "Nemzetközi fuvarozás" (84%,
helyez(kki
Rugalmasság az új technológiák A szervezet nem lesz képes illetve 81%), "Raktározás" (69%), "Belföldi szállítmányozás" (69%), ",mport/ex­
alkalmazására tanulásra · port vámkezelés" (63%). Ezen tevékenységek kiszervezettségi foka gyakorlatilag
megfelel a nemzetközi átlagnak. Emellett a termelővállalatok egyre nagyobb
mértékben szervezik ki az úgynevezett értéknövelő logisztikai folyamatokat pél­
dául összecsomagolás, kitting, címkézés, vonalkódozás, komplettírozás.
7.85 A kiszervezés gyakorlata A szolgáltatókkal szembeni elvárások közül a megbízhatóság, a rugalmas­
ság és a magas szintü vevőkiszolgálás az elsődleges, és napjainkra a kiválasztási
A logisztikai outsomeing megtervezése és megvalósítása jól egymásra épülő szempontok közül az ajánlott kiszolgálási színvonal a legfontosabb, megelőzve
lépések sorozatán keresztül történik, melyek: az árat. Fontos, hogy a technológiai elvárások mellett a kiszervező cég a kultu­
rális preferenciákat is meghatározza .
./ Vállalati stratégia megalkotása és stratégiai célok kijelölése; A szolgáltató kiválasztása - illetve annak megítélése, hogy a szolgáltató al­
./ A stratégiai célok lebontása logisztikai célokra; kalmas-e a feladatra - az outsomeing egyik legkritikusabb lépése. Általában
./ Kiszervezendő tevékenységek meghatározása; többlépcsős versenyeztetés eredményeként választják ki a szolgáltatót. Fontos,
./ Szolgáltató kiválasztás szempontjainak összeállítása; hogy a kiszervező cég pontosan meghatározza a kiírásban a partnerrel és
./ Szolgáltató kiválasztása; a szolgáltatással kapcsolatos elvárásait (logisztikai teljesítménymutatók), to­
./ Szerződéskötés (Outsomcing- és Szolgáltatási Szint Szerződés); vábbá árufajtánként kellően pontos statisztikákat és előrejelzéseket tudjon
./ Müködési folyamatok és IT-támogatás megtervezése; adni a potenciális szolgáltatóknak a raktározás i és szállítási volumenekrőL A ki­
./ Implementálás; írásban kell azt is rögzíteni, hogy milyen eszközök, ingatlanok, munkaerők
./ Müködtetés; átvételét várja el a kiszervező. A szolgáltató logisztikai auditját érdemes szakér­
./ Teljesítménymérés és visszacsatolás. tővel elvégezterni a szerződéskötés előtt, hiszen ekkor van a megbízó a legerő­
sebb tárgyalási pozícióban, és a feltárt hiányosságokat a szolgáltató igyekszik
mielőbb kiküszöbölni.

354 355
 A szerződéskötés (Outsourcing- és Szolgáltatási Szint Szerződés) során rög­ Mára a kiszervezettség foka Magyarországon a legtöbb logisztikai tevékeny­
zítik a felek a tevékenység-kihelyezéssei kapcsolatos jogokat, kötelmeket és fel­ ség esetében megfelel a nemzetközi átlagnak, melyet a KPMG 2009-es logiszti­
adatokat (például hány dolgozó t kell átvenni, azokat minimum hány hónapig kai felmérése is alátámasztott (7.10. ábra).
kell foglalkoztatni, eszközök, ingatlanok átadása vagy bérlésemilyen feltételek­
kel történik stb.). A Szolgáltatási Szint Szerződésben rögzítik aminőségi muta­
7.10 ábra. Kiszervezett logisztikai tevékenységek Magyarországon (2009) és a világban (2008)
tókat, árakat, kötbéreket, a szerződés időtartamát, az együttmüködés és a kom­
munikáció folyamatait. Míg korábban a hosszabb távú 5-10 éves outsomeing
szerződések voltak jellemzők, napjainkra a szerződések többnyire 1-5 évre
szálnak és folyamatosan rövidülnek (2009-ben az átlag 2,4 év volt). Az árképzés
az esetek túlnyomó többségében tevékenység alapú, viszonylag kevés az open­
book-alapú árelszámolás.
A szerződéskötést követően történik a míiködési folyamatok és IT-támogatás Nemzetközi fuvarozás
megtervezése, majd implementálása. Igen kritikus lépések, de sok esetben
a megbízók nem fordítanak elég figyelmet a folyamatok kidolgozására, azt szinte
teljes egészében a szolgáltatóra hagyják. Emiatt a kezdeti időkben gyakran van­ Raktározás
nak működési nehézségek, és a problémák kiküszöbölése az éles müködés
során történik. Ennek tudható be, hogy a megbízók az outsomeing folyamat leg­
nehezebb szakaszának ennek az átmeneti időszaknak a kezelését tekintik. Import/export vámkezelés

A kiszervezett logisztika míiködtetése során fontos, hogy a megbízó és

a szolgáltató között igazi partneri - egymás hosszú távú érdekeit figyelembe
vevő -viszony alakuljon ki. A szolgáltató ugyanis ennek fényében tud és haj­
landó olyan beruházásokat végezni, mely a megbízó érdekeit is szolgálja (például
raktári bővítés, csomagológépek vásárlása). A müködés során kiemelt fontos­
ságú a teljesítménymérés, hiszen a pénzügyi elszámolás is a logisztikai teljesít­
ményekhez és a minőségi mutatókhoz van kötve. Emellett a visszacsatolás te­
remti meg annak feltételét, hogy a szolgáltató folyamatosan javíthassa működé­
sét. Fontos, hogy a teljesítménymutatók mérése során a megbízó ne csupán
a logisztikai partner adataira támaszkodjon, hanem saját nyilvántartására is.
7.86 Logisztikai outsourcing Magyarországon
A logisztikai outsomeing feltételei az 1990-es évek közepétől kezdtek megte­
remtőcini Magyarországo n, mikor az első nagy nemzetközi szolgáltatók meg­
jelentek a hazai piacon. Kezdetben csak néhány multinacionális termelőcég élt
a tevékenység-kihelyezés nyújtotta előnyökkel, azonban az ezredfordulót kö­
vetően az outsomeing széles körben elterjedtté vált, jelentős igényt támasztva
a logisztikai cégek ilyen jellegű szolgáltatásai iránt.
A 2000-200 5 közötti időszakot a szolgáltatók jelentős beruházásai és az out­
someing-piacért folyatatott éles küzdelem (elsősorban árverseny) jellemezték
Az ezt követő öt évben megtörtént az outsourcing-piac konszolidálódása, me­
lyet a piac tisztulása és jelentős koncentrálódása is elősegített.
356
Szállítmányozás
Világ liil Észak-Amerika liil Európa
Ázsia, Ausztrália Látin-Amerika a Magyarország
Forrás: KPMG felmérés 2009 alapján.
A logisztikai szolgáltatások tekintetében kialakult a kínálati piac. A kiszervezést
végzők 57 százaléka szerint sok logisztikai vállalkozás kínál magas színvonalú
szolgáltatásokat, a kínálati verseny már létezik. 2003-ban akihelyezést végző
cégek 38 százaléka vélekedett így.
A logisztikai outsomeing-piacon is érzékelhető az a globalizáció, mely az el­
múlt évtizedekben markánsan meghatározta a világgazdasági folyamatokat. Ez
a hazai logisztikai környezetre is jellemző, folyamatosan csökken a Magyar­
országra korlátozott outsourcing-szerződések száma, ezzel párhuzamosan nő
a regionális, európai vagy globális együttműködések száma (7.11 ábra).
A logisztikai outsomeing Magyarországon is sikeres üzleti koncepció. A ki­
szervezést végzők háromnegyede elégedett az outsomeing nyújtotta eredmé­
nyekkeL Hazánkban a 2009-es felmérésszerint 80% felettimértékben teljesültek
a legfontosabb stratégiai és logisztikai célok, valamint a logisztikai szolgál­
tatókkal szembeni elvárások. Bár előfordul, hogy egy-egy kihelyezett tevékeny-
357
séget visszaszerveznek (insomcing), ez nem gyakori. A logisztikai outsomeing 7.12 ábra. A kiszervezés szintjei

tartós tendenciának tünik, akik egyszer a logisztika kiszervezése mellett dön­

töttek, nem akarják házon belülre visszavenni a kihelyezett tevékenységeket.

7.11 ábra. Outsourcing-kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége (2003, 2009 és jövőbeli elvárások)

o
lill

o
o
Hagyományos Moduláris Gyáron belüli Dematerializált
beszerzés beszerzés beszerzés vállalat t,
------------- ------------- ------------- ------------- - '
alacsony A beszállítá által végzett tevékenységek száma magas >
" :,I JJ J n IC' _
Forrás: KPMG felmérés 2009 alapján.

f sz. Beszállítá
Magyarországon a piac további jelentős bővülésére nem lehet számítani, csak
2: sz: beszállítá
olyan mértékben, ahogy a kiszervezést végrehajtó cégek növekednek Ennek
oka, hogy a legtöbb cég esetében az elmúlt években megtörtént az üzleti mo­ ::L.sz. bes állítá

dellváltás, és a működésükhöz szükséges logisztikai szolgáltatásokat a piacról

szerzik be, nem pedig saját erőforrásokkal oldják meg.
Forrás: Arnold, 2002 alapján.

7.87 A termeléskiszervezés szintjei A különböző szinteket a személygépkocsi-összeszerelő iparágon keresztülmutatjuk

A kulcsfontosságú termelési folyamatok részleges vagy teljes kiszervezését ál­
talában nem tekintjük logisztikai outsomcingnak, bár sok esetben egyes lépé­
seit logisztikai szolgáltatók végzik Ugyanakkor a termelési lépések kihelyezése
az outsomeing egyik legnagyobb területe, ezért külön alfejezetben szemiéitet­
jük annak szintjeit.
Arnold (2002) egy termelési (illetve beszerzési) példán mutatja be, hogy
a kiszervezés bonyolultsága attól függ, hogy a tevékenység mekkora részét
szervezi ki a (termelő)vállalat. A különböző bonyolultsági fokozatokat a kiszer­
vezés szintjeinek nevezzük, és alapvetően négy szintet különböztetünk meg.
Ezt mutatja be a 7.12 ábra.
be. A hagyományos beszerzés azt jelenti, hogy az összeszerelő vállalat csak alapanya­
gokat vásárol beszállítóitól és maga "termeli" a gépkocsikat: vagyis minden összesze­
relő müveletet maga végez. Ebben az esetben a vállalatnak igen magas az úgyneve­
zett termelésipenetrációja, tehát a termelési folyamatokban való közvetlen részvétele.
A hagyományos beszerzést lehet fejleszteni azzal, hogy standardizálják a beszerzen­
dő alapanyagat (erősen szabályozzák a termék paran1étereit, minőségét stb.). Ezzel
ugyan megmarad a termelési penetráció (tehát a kiszervezés szintje sem változik),
szükség esetén azonban könnyebbé válik a szállítók közötti váltás. Ki.üönösen igaz ez
akkor, ha ugyanazt az alkatrészt vagy alapanyagat több szállítótól is vásárolják.
A moduláris beszerzés nagy előrelépést jelent az előbbi rendszerhez képest.
Ennek lényege, hogy a termelési folyamatok egy részét kiszervezik a beszállítá-

358 359
nak Az a szállító például, aki idáig az ajtónyitó szerkezetet és a kilincset szállí­
totta, mostantól a teljes C összeszerelt) ajtó szállításáért lesz felelős. Ennek a szál­
lítónak kell ezentúl megszerveznie az összeszerelést, tehát koordinálnia kell az
ellátási láncnak azt a részét, ami amodul C ebben az esetben ajtó) összeszerelé­
séig tart. Az összeszerelt ajtókat legtöbbször ]IT-rendszerben szállítják a végső
összeszerelő üzembe, ahol a kiszervező vállalat szereli készre a gépkocsikat.
(Megjegyezzük, hogy a késztermék-összeszerelő cégek általában rendszerin­
tegrátari szerepet töltenek be az ellátási lánc "upstream" és "downstream" irá­
nyában egyaránt (vö. 8.17 ábra). Az ellátási láncban betöltött kulcsfontosságú
szerepüket az is bizonyítja, hogy ha egy autógyár dolgozókat bocsát el, az az el­
látási lánc más tagjainál három-négyszeres elbocsátást okoz. (Ezen cégek angol
rövidítése a szakirodalomban OEM- Original Equipment Manufacturer.)
A kiszervezés kapcsán az összeszerelő vállalatnak el kell gondolkoznia
azon, melyek az alapvető (care) képességei. Az autógyártó esetében ezek leg­
inkább a bitatás-fejlesztéshez és a marketingtevékenységhez kapcsolódnak
A legtöbb fizikai Ctermelési) folyamatot már kiszervezték
Egyre inkább terjed gyár-a-gyárban koncepció is. Ennek lényege, hogy a kü­
lönböző modulokat a szállítóvállalatok a kiszervező vállalat területén (vagy
akár üzemében) szerelik össze. Tehát a szállító az összeszerelő üzem területén
alakít ki saját termelőeszközöket (például szerelőszalag). Ezáltal a kiszervező
vállalat még több termelési folyamatot tud a szállítóira bízni, és a just in time
megvalósítása is gördülékenyebb a kis távolságok miatt.
A gyár-a-gyárban egyik alfaja a gyáron belüli beszerzés, ahol a végső össze­
szerelő gyártósort a kiszervező vállalat irányítja. Az ő tulajdonában vannak
a termelési eszközök, és ő fizeti a végső összeszerelés t végző alkalmazottakat is.
Gyáron belüli beszerzési rendszert valósított meg a Smart kiskocsit gyártó Micro Car
Campany (MCC), amelyik a DaimlerChrysler leányvállalata. A franciaországi üzemük­
ben csak a végső összeszerelésért felelősek A sajtolást, a festést, a motorgyártást, a ka­
rosszéria, az ajtók és az ülések gyártását, az utastér kialakítását a szállítók végzik kis "elő­
gyárakban", de szintén az üzem területén.
A gyár-a-gyárban koncepció másik alfaja a dematerializált vállalat koncepciója,
ahol a kiszervező vállalat még a végső összeszerelést is kiadja beszállítóinak
Ebben az esetben a kiszervező csak azokat a tevékenységeket tartja meg ma­
gának, amelyekben a legfontosabb számára a know-how (például kutatás-fej­
lesztés, marketing vagy értékesítés) ..
A Volkswagen brazíliai teherautó-gyártó üzemében a cég alkalmazottai egyáltalán nem
vesznek részt a termelés fizikai folyamataiban. Hét beszállítá bonyolítja a termelési és
összeszerelési folyamatokat (minden beszállítá felelős az általa szállított vagy gyártott
termék beszereléséért). Az üzemben dolgozó 1500 alkalmazott közül csak 200 tartozik
a VW-hez. Feladatuk a minőségbiztosítás, a marketing és az értékesítés.
360
7.9 A váUalatJi szervezet és az ellátási lánc
kapcsolata
A nagyobb cégek logisztikai vezetőinek kettős feladata van. Egyrészt felelnek
a vállalati logisztikai feladatok integrálásáért, és ezen keresztül a vállalati lo­
gisztikai optinzum megtalálásáért Másrészt van egy ellátásilánc-menedzser
funkciójuk is: ebben a minőségben a teljes ellátási láncon belüli integráció és
az ellátási lánc szintíi (logisztikai) optimum megtalálása a feladatuk
A vállalatok továbbra is önálló egységek maradnak, ám ellátási láncokba
szerveződnek Manapság egyre szarosabb kapcsolatok alakulnak ki az ellátási
láncokon belül (stratégiai partnerkapcsolat, vertikális integráció). A "hagyomá­
nyos" egydimenziós ellátási lánccal szemben a jövő ellátási lánca egy szene­
ágazó kapcsolati háló (7.13 ábra).
7.13 ábra. Az ellátási lánc rendszere (kapcsolati háló)
Egyszerű kapcsolat
Rendszer­
"Upstream" integrátor cég "Oownstream"
A kapcsolati háló koncepció egy-egy vállalat döntéshozóit arra ösztönzi, hogy
ne csak a saját vállalatuk, hanem a teljes ellátási lánc versenyképességének nö­
velését tüzzék ki célul.
Hosszú távon az igazi piaci verseny nem vállalat és vállalat között fog lezajla­
ni, hanem ellátási lánc és ellátási lánc között. Ebben a versenyben kiemelt sze­
repet kap az ellátásilánc-menedzsment, mert az a versenyelőny egyik legfőbb
forrása lehet.
A felvázolt koncepciónak komoly következményei lesznek az ellátási láncbeli
vállalatok logisztikai szervezetére és annak vezetőire nézve. Aszoros partner­
kapcsolatokban müködő ellátási láncoknak rendszerszinten kell optimalizálni­
uk a logisztikai folyamatokat. Ez csak rendszeres megbeszélések, egyeztetések
361
útján lehetséges, ahol a szereplők nyitottak, figyelnek egymás problémáira és
jó a konfliktuskezelő képességük. Ilyen értelemben a jövő vállalataiban a lo­
gisztikai vezetőt célszerű ellátásilánc-koordinátornak nevezni, hiszen ez lesz
a legfontosabb funkciója.
Az ellátásilánc-koordinátorok számára a legfőbb kihívás, hogy ne csak saját
vállalatuk érdekeit képviseljék. Nem szabad n1indenáron előnyös pozíciót
kiharcolni vállalatuk számára, ha az a többi vállalat számára aránytalan hátrány­
nyal járna. Néha kénytelenek lesznek bizonyos előnyöket átengedni má­
soknak, ha ezzel például javul a teljes ellátási lánc vevőkiszolgálási színvonala
(azonos költségek mellett). A nagy kihívást majd a nyereség "igazságos" (az
egyes csatornatagok (költség)hozzájárulásának arányában való) redisztribú­
ciója jelenti. Erre a 8. fejezetben részletesen kitérünk
8. FEJEZET
Az ellátásilánc=menedzsment
A vállalatok versenyképességét az 1980-as években még az határozta meg, hogy ki
milyen minőségű áruval tudott megjelenni a piacon. Az 1990-es évekre jól megfi­
gyelhető átalakulás ment végbe a termék- és szolgáltatás piacon egyaránt. A piac
telítődött, aminőség és a vevőkiszolgálás "képesítő kritériummá" vált (azaz olyan
versenyelőnnyé, amely a piacra lépés vagy a versenyben maradás feltételét jelent­
heti). A tömegtermelés helyett egyre inkább a személyre szabott termelés, az egye­
di fogyasztói igények kielégítése került előtérbe. Ennek hatására a szervezetek és
a folyamatok rugalmasságára, a folyamatok irányítására helyeződött a hangsúly.
A 21. század első évtizede a nemzetközi verseny erősödésének, a termék­
életciklus rövidülésének, a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb árakon
történő fogyasztói igénykielégítésnek a jegyében telt el. Az új trendekre
a vállalatok rugalmasan reagálnak: karcsúsítanak, összpontosítanak az alap­
vető képességeikre, kiszerveznek. Olyan beszállítókat keresnek, akik kiváló
minőségben, ugyanakkor alacsony költségen képesek ellátni az adott felada­
tot. Erősödik a hálózatosodás, a vállalatközi kapcsolatok jelentősége.
A 7. fejezetben láthattuk, hogy a szervezetek felismerték a tevékenységek
kombinálásából adódó megtakarítások jelentőségét. Nagy fontosságot tulajdo­
nítanak a specializáció azon előnyének, hogy szűkebb területre, kevesebb fel­
adatra koncentrálva nagyobb felkészültség, több szakismeret és teljesebb,
biztosabb háttér teremthető. A kiszervezési döntések során előtérbe kerül az
értéklánc elemzése, mivel a kiszervezés megváltoztatja a vállalatok közötti kap­
csol<, -tokat. Ebben a fejezetben az ellátási láncon belüli kapcsolatokat tanulmá­
nyozzuk Kiindulási pontként az értékláncot használjuk (8.1 ábra).
Az értéklánc eredetileg az értéktermelő folyamat modellezésére készült, ám
gondolkodási keretet adhat a logisztikai területek kiszervezéséhez, sőt a válla­
lathatárokon átnyúló logisztikai tevékenységek integrálásához is.
Amikor ugyanis a vállalatok az alapvető képességeikre (azaz olyan szakis­
meretekre, technológiákra és egyéb know-how-képességekre, amelyekre ver­
senystratégiájukat építik) koncentrálnak, a kapcsolódó tevékenységeiket, ame­
lyeket mások náluk jobban el tudnak végezni, vállalaton kívülre helyezik, és ez­
által megnövekszik a beszerzendő anyagféleségek száma, az ellátási lánc össze­
tettebbé, bonyolultabbá válik.
363
 8.1 ábra. A Porter-féle értéklánc ./ a termékéletciklus rövidül, melynek hatására a szervezeteknek a folya­
matos innováció érdekében gyorsabban és hatékonyabban kell az új ter­
mékeket kifejleszteniük és piacra vinniük;
Irányítás és adminisztráció ./ nő a "tudásintenzív" tevékenységek szerepe, és az információ is egyre
fontosabb termelési tényezővé válik A legmodernebb termékek és szal­
Emberi erőforrások
gáitatások nyújtásához szükséges tudás meglehetősen szétszórtan van
Technológia fejlesztése jelen, ami felértékeli a vállalatok közötti tudástranszfer szerepét;
./ az új információs és kommunikációs technológiák lehetőséget nyújta­
Beszerzés
nak a földrajzi távolságok áthidalására, egyre bonyolultabb rendszerek
irányítás ára, valamint a gyors és pontos információáramlásra.
Befelé Kifelé Marketing Szerviz,
irányuló Termelés irányuló és érté- utógon- A fenti okok miatt jelentősen változott (és napjainkban is dinamikusan válto­
logisztika logisz- kesítés dozás
tika zik) a gazdaság szereplőinek értékrendszere.

8.11 Az értékrendszer
Forrás: Porter, 1991 alapján.
A végső fogyasztó számára előállított érték általában több vállalat összekapcsoló­
Ennek következtében a vállalatok egyre nagyobb mértékben függnek a beszál­ dó tevékenységeinek eredménye. Az értéklánc így nemcsak egy vállala tra, ha­
lítóiktól, ezért szükség van a partnereikkel való szaros kapcsolat kialakítására, nem egy-egy, néhány céget magában foglaló vállalati láncolatra is értelmezhető.
teljesítményük folyamatos értékelésére és fejlesztésére, hogy minél tökéle­
tesebben elégíthessék ki a partnereik ellátási igényeit. Gyakran csökkentik 8.2 ábra. A Porter-féle értékrendszer
beszállíróik számát, hogy a megtartott beszállítáikra nagyobb figyelmet fordít­
hassanak és hosszabb távú kapcsolatokat építhessenek ki.

Szállító Termelő Csatorna Fogyasztó

értéklánca értéklánca értéklánca értéklánca

8.1 A váUalati környezet változása

és következményei Forrás: Porte r, M., 1991 alapján.

Az utóbbi évtizedben a fejlett gazdaságok vállalatainak (mint egy adott ellátási
lánc tagjainak) a müködésében egyre fontosabb szerepetkapott a teljes ellátási
hálózat menedzselése és teljesítményének optimalizálása. Az ellátási lánc tér­
hódításának magyarázatát a korábban indokként felhozott fő ok - az értéklánc
elemeinek fokozott kiszervezése - mellett a vállalatok környezetének változá­
sában is kereshetjük A jelentősebb környezeti változások a következők:
./ a beszerzési és értékesítési piacok a globalizáció következtében bővül­
nek (jóllehet a verseny egyre intenzívebbé válik);
./ a kereslet egyre változékonyabb, kifinomultabb, avevőkegyre szigorúbb
követelményeket támasztanak minőségben, árban és szállítási határidőben;
Porter a vállalati értékláncok összekapcsolóelását értékrendszernek nevezte el,
amellyellerakta az ellátásilánc-koncepció elméletének az alapjait. Az érték­
rendszer magában foglalja a beszállítá, a gyártó vállalatok, az értékesítési csa­
torna és a végső fogyasztó értékláncát (8.2 ábra).
A szállítók a késztermék-előállítáknak továbbítják a nyersanyagokat és al­
katrészeket, akik az értéket tovább növelik, majd a következő lépcsőben a ke­
reskedők járulnak hozzá a termék vagy szolgáltatás értékének gyarapo­
dásához, míg végül az a végső felhasználóhoz kerül. A 8.3 ábra az értékláncot
továbbgondolva a kapcsolódó folyamatokat is ábrázolja.

364 365
 8.3 ábra. Az értéklánc kapcsolódó folyamatai Az elméleti keretek ezzel megteremtődtek Ugyanakkor számos elemző (pél­
dául Bőgel-Salamonné Huszty, 1998) arra hívja fel a figyelmet, hogy napjaink­
ban a versenyelőny megszerzése egyre inkább attól függ, hogyan sikerül ezt
a teljes rendszert irányítani, koordinálni. Az értékteremtő folyamatok integrált

i\<=ooM<?.
ll1::;::=l'"\ . •. ll=C i oo
müködése ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha a vállalaton belül mind az
egyes funkcionális területek között, mind a lánc szereplői között szoros, haté­
kony és összehangolt együttmüködés jön létre.

$$ on 8.12 Az ellátási lánc értelmezése

Az előzőekben láttuk, hogy az értékláncelmélet alapján a vállalatoknak teljesen

A rendszer eredményessége attól függ, hogy a teljes lánc outputjamilyen mérték­
ben képes megfelelni a végső fogyasztó igényeinek Emiatt a vállalatnak a piaci
partnereket ezentúl nem szabad ellenfélként kezelnie, akivel szemben a hagyo­
mányos zérusösszegü játékot kell játszania, sokkal inkább olyan partnernek, aki­
vel egyiitt kell törekednie aminél nagyobb végső fogyasztói érték elöállítására.
(8.4ábra).
8.4 ábra. Versenyelőnyök elérésének módjai az értékláncban
újfajta kapcsolatokat kell kialakítaniuk egymással ahhoz, hogyvezető piaci po­
zíciótérhessenek el. Ebből az egyre intenzívebb piaci versenyből azok a válla­
latok kerülhetnek ki győztesen, amelyek felismerik a vevő és szállírószerveze­
tek közötti kölcsönös függőségi viszonyt, és egyiittmüködnek annak érdeké­
ben, hogy az adott láncolat a vevőnek a legnagyobb értéket kínálhassa.
A vállalati értékláncok ilyetén összekapcsolódása az értékrendszer, s ez
alkotja a logisztika "kibővítésének", az ellátásilánc-koncepció elméletének
az alapjait.
Ebből az elméletből kiindulva, annak szellemét követve ugyanis a logisztiká­
hoz kapcsolódó tudományterületeknek ilyen kiterjesztését a szakirodalom
ellátásilánc-menedzsmentnek nevezte el. Az elméleti kialakítás s a gyakorlati
megvalósítás első példái az Egyesült Államokhoz kötődnek A Supply Chain
Council1997-ben az ellátási lánc fogalmát a következőképpen határozta meg:
"Azellát<lsiláncmi11denolyantevéke ységet magába foglál, anielya ter­
mék előállítás val és.kiszállításávál kaJ?csolatos, a beszá1lftó b szállitójá­
tólkezdve a végső fogyasztói be árólag.A négyfő foly mat - a tervezés,
a beszerz .sí ..agy tás,,a ldszállítás -, amelyaz:ell<ltási láncot meghatá­
rozza, magában foglaljaa kereslet-kínálat menedzselését, az alapanyagok
és alkatrészek beszerzését, a gyártás t, az összeszerelés t,. a készletezést,
a rendelésfeldolgozást, a disztríbúciót.és á végső fogyasztóhoz való ki­
szállítást."

A Supply Chain Council nonprofit szervezet, amelyet 1996-ban 69 vállalat alapított Pitts­
burghben. Jelenleg több mint 700 tagja van, melyek között vállalatok, kutatóintézetek,
egyetemek, tanácsadó cégek, szaftverházak képviseltetik magukat.
A szakirodalomban megtalálható clefiníciók, jóllehet megfogalmazásukban külön­
bözőek, általában egyetértenek abban, hogy a folyamati komplexirást hangsúlyozzák.
Szemléltetésképpen álljon itt még két másik meghatározás is.

366 367
1. "Az ellátási lánc a szervezetek olyan hálózata, amely azokat a folyamatokat és tevé­ 8.5 ábra. A cégek logisztikai "rálátásának" a kiterjedési köre
kenységeket foglalja magában, melyek termék és szaigáitatás formájában értéket te­
remtenek a fogyasztónak." (Christopher, 1999).
A "tradicionális" ellátási lánc
2. "Az ellátási lánc berendezések, eszközök, elosztási alternatívák hálózata, amelyben
megvalósul az anyagbeszerzés, az anyagok félkész- és késztermékké alakítása és
a késztermék fogyasztóhoz juttatása" (Ganeshan-Harrison, 1995). Anyage
(Ellátási logisztika)
EI . "l . "k
osztas1 og1szt1 a

Beszerzési Gyárak/
A definíciók azt "sugallják", hogy az egymással kapcsolatban lévő és egymástól forrás tevékenységek
kölcsönösen függő szervezetek láncolatának úgy kell működnie, hogy az kielé­
gítse a végső fogyasztó igényeit. Ez a cél határozza meg az eszközt, azaz az o Szállítás o Szállítás
o Készletkarbantartás Készletkarbantartás
anyag- és információáramlással kapcsolatos összes tevékenység és folyamat in­
o

o Rendelésfeldolgozás o Rendelésfeldolgozás
tegrált működtetését. o Akvizíció o Termékek ütemezése
Védőcsomagolás o Védőcsomagolás
Egyes szakemberek - köztük Martin Christopher professzor - az ellátási o
o Raktározás • Raktározás
lánc komplexitásamiatt jobbnak találják az "ellátási hálózat" kifejezést: a sok o Anyagmozgatás • Anyagmozgatás
Információk karbantartása • Információk karbantartása
tag ugyanis mintegy pókhálószerűen kapcsolódik össze, hiszen egy-egy ter­ o

mék előállításához a tevékenységek bonyolult hálózatát kell kiépíteniük A há­

lózatból aztán mindig kiválasztható egy-egy olyan "lánc", amelynek mentén
egy termék útját végigkövethetjük Az ellátási láncot ezáltal a hálózat egy-egy
"kritikus útjaként" foghatjuk fel.
Az előbbi meghatározások alapján az ellátási lánclényegéta 8.1 táblázat fog­
lalja össze.
8.1 táblázat. Az ellátási lánc főbb jellemzöi
az elsődleges él fogyasztói igények kiszolgálása; ezt kellegyensúlyba hozni
a költségekkelés az eszközök megtérülésével
ateljes folyamatot átfogj a termék vagy szolgáltatás előállításától avégső
fogyi!Sztóho történó eljuttatásig
szervezeti h tárgkór1fvelát; ]hinda szervezeten belüli, mind l1szemzetek közötti
kap olatgkiqemelk:edő" nfontpsak · · ·
.ako pert'lciót és koordinációf olyá):l info rnációs rendszeren kéresztülvalósítja
rrieg;runelyben atl1gok addig titkosan kezelt infol1tlációíkatosztjákmeg,
Az ellátásilánc-koncepció általában horizontálisan hatja át a gazdaságot,
amelyet korábban vertikálisan szerveztek A koncepció lényege éppen az,
hogy elmossa a hagyományosan meglevő funkcionális és szervezeti határokat.
Az anyag-, az információ- és a pénzáramlási folyamatok mintegy vállalatha­
tárok nélküli összehangolása az elkülönült vállalati érdekek miatt bonyolult fel­
adat. A tradicionális vállalatok fogalomtárában meghonosodott "ellátási lánc"
kiterjedési köre emiatt gyakran meglehetősen szűk, napjaink átlagvállalatánál
főként csak a megelőző és a követő csatornatagra korlátozódik (8.5 ábra).
A vállalatnak a defenzív autóvezető példáját követve nemcsak a megelőző autó
féklámpáját kell figyelnie, hanem az előtte lévő, több kocsiból álló forgalmi
helyzetet is látnia kell. Sőt, ha a távoli forgalmi lámpa pirosra vált, időben le kell
vennie a lábát a gázpedálróL Ha tehát az előttünk lévő valamelyik - például
a második - csatornatagnál magasak a készletek, jobban tesszük, ha nem túl­
óráztatjuk a gyártósorokat
A defenzív vezetés elve a visszapillantó tükörreis érvényes: ha látjuk, hogy­
netán csak harmadikként- egy erőszakos kamion repeszt utánunk, mi is job­
ban járunk, ha nem vészfékezünk
Látnunk kell tehát, hogy mi történik a termékcsatornában mind előttünk,
mind mögöttünk (8.6 ábra).
Az integrációnak természetesen buktatói, nehézségei is vannak, hiszen az
integráció egyben a vállalati önállóság egy részének feladásával jár. Mértéke
egyenesen arányos az önállóság feladásának mértékével (utalunk itt a kiszer­
vezési dilemmákra). A szakirodalom gyakran a vállalatok határainak elmosódá­
sáról is beszél. (A határ elméletileg addig tart, ameddig a tulajdonosok "teljes
körű ellenőrzése" kiterjed. Ezen a határon túl már más tulajdonosok más válla­
latokat tartanak ellenőrzésük alatt). A jó együttműködéshez a tulajdonosi ha­
tárok elmosódása is szükséges lehet. Ez a probléma egy-egy szoros (például
]IT-rendszerű) integráció esetén gyakran felmerül.
Találkoztunk már hazai "gyár a gyárban" rendszerrel (lásd 7.8 alfejezet), ahol a könyv­
vizsgáló nem volt hajlandózáradékolnia mérleget. A multinacionális cég termelőegysé­
gének beszállító hazai középvállalat készleteinek egy része ugyanis folyamatosan "ka­
pun kívül", a vevő cég telephelyén volt, holott még nem volt átadási bizonylat. Az ellátási
lánc racionális (pufferkiegyenlítő) lépését a számviteli racionalitás nem tudta követni.

368 369
 8.6 ábra. A logisztikai "rálátás" kiterjedési körének bövítése
(Az ellátási lánc több vállalatot fog(jon) át)
Termék- és információáramlás
8.13 A folyamatok az ellátási láncban
Az értékteremtő tevékenységek hosszabb összefüggő láncolatot képeznek,
amelyeket folyamatoknak nevezünk Mivel az ellátási lánc egy adott főfolya­
matra szerveződik, amely az alapanyagforrástól indul ki és a végső fogyasztóig
tart, a lánc ténylegesen több párhuzamos vagy fordított irányban futó tevé­
kenység és folyamat integrációját jelenti.
Az anyagi folyamatokhoz tartozik a termék vagy a szolgáltatás áramlása
a beszállítától a végső fogyasztóig, valamint a fordított irányú termékáramlás
(például javítás, újrahasznosítás, hullaclékfeldolgozás), az információs fo­
lyamathoz pedig többek között a renclelésfelaclás, -továbbítás, -feldolgozás,
míg a pénzügyi folyamatokhoz a számlakiegyenlítés, a számlaforgalom inté­
zése, a hitelnyújtási és fizetési feltételek stb.
Láttuk, hogy a folyamatok túlnyúlnak a vállalat határain, sőt gyakran az ipar­
ág határait is átlépik. Avevők és a szállítók is a folyamat szerves részei. Mivel
a folyamat nem áll meg a szállítók és a vevők vállalatainak határainál sem,
tovább kelllépni a szállítók szállítóihoz, illetve a vevők vevőihez. Az ellátási
lánc a természet biológiai körforgásához hasonlítl1ató (8.7 ábra).
370
8.7 ábra. Áramlások az ellátási láncban
Forrás: Lee-Tang, 2000 alapján.
Az ellátásilánc-menedzsment megközelítés azt hangsúlyozza, hogy elméleti
szempontból a vállalathatárok csupán mesterséges bukkanák az ellátási lánc
menti anyag- és információáramlásban, és a végső cél a teljes lánc teljesít­
ményének fokozása. Ezért lényeges feladat a tevékenységek, folyamatok vállala­
ton belüli és vállalatok közötti oly móclon történő integrációja és koordinációja,
hogy a folyamatok a vállalatok határain minél simábban lépjenek át.
A menedzsmenttudományok a folyamatok vállalatok közötti integráció­
jának és koordinációjának egyre nagyobb teret szentelnek. Esetünkben erre
példaként az ostorcsapás-effektus elméletét mutatjuk be.
8.2 Az ostorcsapás-effektus
8.21 Az ostorcsapás-effektus értelmezése, okai
Az ostorcsapás-effektus értelmezése. Az előző fejezetek a logisztikával mint
"kapun belüli" tevékenységgel foglalkoztak. Napjaink logisztikája azonban
már nem a cégkapun belüli készletek és a szállítás optimalizálása, netán a cég
371
saját raktárainak földrajzi elhelyezése körül forog, a nagy kihívást egyre inkább 8.8 ábra. A megrendelések (és a vásárlás) alakulása az idő függvényében
az jelenti, hogy
45,----------------- ---------------------- ------------
a) mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételek­
kel érkezik a szükséges input, illetve
b) mi történik a kapun kikerül ő outputtal: a termékek mely közvetítőkön ke­ 40 t-------------------ll ==============
Fogyasztó
resztül jutnak el a végső felhasználó hoz. Kiskereskedő
354----------------------- --Hr Nagykereskedő
Nem mindegy például, hogy a termék szívásos vagy nyomásos csatornába ke­ Gyártó a beszállítához

rül, vagy hogy a csatorna tagjai közül melyik szereplő dominál, azaz ki szabja
a feltételeket. A logisztikai vezető például nem tisztán "készlethatékonysági"
so+----------------;-- ==================
szempontból dönt a készlet nagyságáról, hanem abba a partnerek is "bele­ Q) 25 4--------------------­
cn
szálnak", s gyakran az optimumnál magasabb készlettartásra "kényszerítik" Q)

a partnert. (Egy nagy áruházlánc beszállítójaként például a készletek rugalmas 204--- ---------••-••7"7.-
.. •Jn
"lehívásakor" is a tőlük kapott feltételekhez kell igazodni.) l Az ostorcsapas­
effektus
Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövőben már nem annyira az egyes tenné­ l

kek versenyeznek majd más hasonló termékekkel, hanem az egyik elosztási

csatorna a másik elosztási csatornával. Az a termék lesz a nyertes, amelyiknek
az elosztási csatamája gyorsabban és megbízhatóbban juttatja el az adott ter­
méket a fogyasztóhoz, illetve amelyik csatorna kisebb költséggel képes mind­
ezt realizálni. (Általában igaz, hogy a termék gyártási önköltsége a fogyasztói
árnak legfeljebb a fele, a maradék hányad a csatornában rakódik rá.) Ezért egy­
re fontosabbá válik a csatornatagok közötti információs kapcsolat, az úgyneve­ o
1 2 3 4 5 6 7 8 g 10 1112 13 14 15 16 17 18 19 20 21 2223 24 25 26 27 28 29
zett elosztási informatika. 1ctü
Az elosztási informatika legfőbb mérőszáma az információáramlás gyorsa­
sága és pontossága, valamint a készletek alakulásának megfigyelési lehetősége
a teljes ellátási vagy elosztási csatornában. Az információ a csatornában felhal­ Az ostorcsapás-effektusnak szinte minclen iparágban tanúi lehetünk. Ez nem más, mint
mozódott készleteket helyettesítheti. Ha az adott (például gyártó-nagy­ a piaci szereplők racionális viselkedésének a következménye, amit egy egyszerü mócl­
szerrel könnyen be is lehet bizonyítani. A móclszer neve a logisztikai tréningekről is­
kereskedő-kiskereskedő) csatornában az egyes tagok nem teszik lehetővé mert úgynevezett sörösjáték.
egymás számára a készletinformációik terítését, akkor egyes tagoknál jelentős A játék lényege, hogy a tréning résztvevőit 3-4 fős csoportokra osztják. Ezek egy-egy
hiány, más tagoknál jelentős többlet merülhet fel egyidejüle g. csoportja képviseli aztán

A készletek ilyetén "bumeránghatására" éppen az elektronikus információáramlás hívta
fel a figyelmet. Az 1990-es évek elején a Praeter & Gamble elemzői érdekes dolgot ész­
leltek ellátási láncuk vizsgálata közben. Vezető termékük, a Pampers papírpelenka vég­
ső fogyasztási igénye viszonylag állandónak volt mondható, ám a kiskereskedők meg­
rendelései nem mutattak ilyen stabil képet. Amikor a nagykereskedőknek a gyártó felé
leaelott megrendeléseit elemezték, az eltérések még nagyobb hullámzást mutattak (8.8
ábra). Megállapították, hogy az ellátási láncbanfe{felé haladva a kereslet egyrejelentő­
sebb kilengéseket mutat. A jelenséget ostorcsapás-effektusnak (bullwhip effect) nevez­
ték el, hiszen a korábbi bizonytalanságok a lánc végén lévő partnernél kumulálóclnak,
azaz a sor végén "csattan az ostor".
372
a) a sörfogyasztókat,
b) a kiskereskedőket (italboltokat),
c) a nagykereskedőket (clepókat), valamint
cl) a gyártókat (sörgyárakat vagy importőröket).
A szereplőknek úgy kell a megrendeléseikről döntést hozniuk, hogy csak az ellátási
láncban közvetlenül alattuk elhelyezkedő játékosok elöntéseit ismerik meg (amikor
azok feladják rencleléseiket). Más információ nem áll renclelkezésükre.
Ezután a tréning vezetője minclen rendelési ciklus után számba veszi az egyes cso­
portoknál meglévő készleteket A játék bünteti a túl magas készletet felhalmozott
csoportokat, duplán bünteti azonban a készlethiánnyal rendelkezőket. Az ereelmény
6-8 ciklus után magáért beszél: a csoportok nem tudnak "jó" döntést hozni. Az viszont
jóllátható, hogy a magasabban elhelyezkedő szereplők megrendeléseinek szórása min­
clig nagyobb, mint a fogyasztóhoz közelebb esőké.
373
Az ostorcsapás-effektus okai. Az ostorcsapás-effektus káros következményei­
nek elkerüléséhez a kiváltó okokat kell azonosítani. A kereslet egyre torzabb
becslésének fő okai a szakemberek szerint a következők
l. a keresJeti előrejelzések pontatlansága,
2. a megrendelések periodikus feladása,
3. az áringadozás, illetve
4. a hiánytól való félelem.
A keresleti előrejelzések pontatlansága abból adódik, hogy a kereskedő meg­
rendeléseit általában a hozzá beérkezett múltbeli megrendelések statisztikáira
alapozza. Ha új megrendelés fut be, akkor saját becsléseibe ezt is belekalkulál­
ja, majd kiegészíti azt egy biztonsági készlettel, és az így megnövelt mennyiség­
gel igazítja ki becsléseit Ha két megrendelés között sok idő telik el, akkor a biz­
tonsági készlet nagysága akár több ciklusidőnyi szükséglet felhalmozódásához
is elvezetl1et.
Az így született becslés alapján a kereskedő elkészíti a saját megrendelését,
amit továbbít szállítójának A szállító a biztonsági készlettel növelt megrende­
lést kiegészíti az általa szükségesnek vélt pótlólagos mennyiséggel, és ezt to­
vábbítja a gyártónak Minél hosszabb az ellátási lánc, annálnagyobb biztonsági
készletek halmozódnak fel a raktárakban. A gyártók, a kereskedőkhöz hason­
lóan, szintén előre felbecsülik a keresletet, és ehhez gyakran bonyolult madel­
leket állítanak fel. Minél bonyolultabb módszereket használnak, annál erőseb­
ben jelentkezhet a biztonsági készlettelnövelt becslések okozta torzítás, annál
nagyobb az ostorcsapás-effektus.
A megrendelések periodicitása is az ostorcsapás-effektus okozója lehet. Ha
a közbenső és a végső felhasználők - jelen esetben tehát ideértve az ellátási
láncba tartozó kereskedőket is - nem folyamatosan, hanem adott időszakon­
ként adják fel megrendeléseiket, akkor nagyobb tételt rendelnek egyszerre, és
raktárkészletet halmoznak fel. A gyártó felkészül az időszakonkénti nagyobb
tételes megrendelésre, és ennek megfelelő árukészletet tart raktáron, illetve
ennek megfelelő ciklikussággal szerzi be a megfelelő alapanyag-mennyiséget.
Minél nagyobb a két rendelésfeladás közötteltelt idő, annál nagyobb készletre
van szükség, annál kevésbé lehet pontosan megbecsülni a "valóban" szükséges
rendelési mennyiséget
A megrendelés összegyüjtésének egyik fő oka, hogy a rendelések meglehe­
tősen költségesek A kereskedők természetesen költségeik minimalizálására
törekednek és inkább ritkábban, de nagyobb tételeket rendelnek a folyamatos
készletfeltöltés helyett.
374
A gyártók időszakos megrendelései mögött a költséghatékonyságon túl egy másik ok is
rejlik: megrendeléseiket akkor adják fel, amikor a beszerző éppen úgy gondolja, vagy
amikor egy-egy nagyobb cég például az anyagigény-tervezési (MRP - Material Require­
ment Planning) rendszerét futtatja. Ha ez, moncljuk, havonta történik, akkor a havi ren­
delésekre szorítkoznak. A periodikus megrendelések mögött emellett a szállítók saját
értékesítési renelszere is állhat: ha az értékesítési osztály tervét (annak teljesítését) ne­
gyedéves vagy éves bontásban mérik, akkor a határielőhöz közeleelve az eladók- bizal­
mas piaci kapcsolataikat kihasználva- gyorsan előre eladják a terméket, csak hogy meg­
legyen a rájuk szabott "kvóta", s felvehessék a kitúzött prémiumot. A következő perió­
dus elején az értékesítés emiatt természetesen visszaesik.
Az árak változása szintén befolyásolja a keresletet Ha az árak stabilak, a fogyaszták
nem halmoznak fel felesleges készleteket, de ha árváltozásra számítanak, akkor
megváltozik a kereslet is. Áremelés előtt megnő a kereslet, áremelés után pedig
visszaesik egészen addig, amíg be nem áll az egyensúlyi helyzet. Az ingadozást az
árváltozás miatti várakozások még jobban felerősítik, mert mindenki még a régi
áron szeretne hozzájutni a termékhez, s ezért jelentős készletet halmoz fel.
Alnikor az áremelés ténylegesen bekövetkezik, akkor a fogyasztők/kereskedők
ezeket a már meglévő készleteiket használjál<: fel, és amíg van készletük nem ren­
delnek újat, azaz a fogyasztás -látszólag- jelentősen visszaesik.
Ugyanez a pszichológiai hatás érvényesül az akciós árak alkalmazásakor is.
Mind a közbenső, mind a végső fogyaszták igyekeznek kihasználni a mennyi­
ségi kedvezmények, kuponok, árcsökkentések jelentette előnyt, és valós igé­
nyeiknél jóval több terméket vásárolnak, azaz megnövelik raktárkészleteiket
Amikor az akció véget ér, a kereslet visszaesik, egészen addig, amíg a tartalékok
el nem fogynak.
Gyakori probléma a vállalkozásoknál, hogy egy-egy akciót csak marketing­
szempontból gondolnak végig. Az előbbiekből azonban látható: ha nem fektet­
nek kellő súlyt ennek logisztikai átgondolására, a fegyver visszafelé sülhet el!
A hiánytól való félelem régi keletű, hiszen mindenki fél attól, hogy nem tudja
kielégíteni már megszakott szükségleteit (a hiánygazdálkodás évtizedei ré­
giónkban ezt a félelmet csak fokozták). A szállítói láncban felfelé haladva a hiány­
tól való félelmet felváltja avevőkelvesztésétől való aggódás: a gyártók és a ke­
reskedők is jól tudják, hogy csak úgy tudnak megmaradni a piaci versenyben,
ha vevőik igényeit kielégítik Ennek érdekében a "valósnál" nagyobb inputren­
deléseket adnak fel, hogy a szükséges termékeket biztosítani tudják a kereslet
esetleges meglendülésekor is. Ez történik például a karácsonyi "divat"-termé­
kekl<:el (olcsó, lapos TFT-monitor, akciós mobiltelefon stb.), amikor a gyártó cé­
gek - a karácsonyi akciójuk beharangozása után - hatalmas megrendeléseket
kapnak a viszonteladóiktól, vagy háborús várakozás esetén. Ezek a viszont­
eladók még korántsem biztosak abban, hogy az adott termék slágereikké válik
(nem is volt még idejük piackutatást végezni), ám attól félnek, hogyha például
nem jut elég Harry Potter-könyv az üzleteikbe, az presztízsveszteséget jelent
375
majd számukra. A fenti okok együttes hatása eredményezi a vásárlási igények­
hez viszonyított nagy amplitudójú kilengéseket (8.9 ábra). Korábban már tár­
gyaltuk, hogy a kilengés azoknál a csatornatagoknál nagyobb, amelyek a lánc­
ban hátrább helyezkednek el.
8.9 ábra. Az ellátási lánc dinamikája
Forrás: Ballou, 1998 alapján.
8.22 Az ostorcsapás-effektus következményei, hatásai
A kereslet pontatlan ismeretének számos káros következménye van. Az ostorcsa­
pás-effektus, ezt a pontatlanságot felerősítve, az ebből eredő problémákat az ellátá­
si lánc kezdő- és végpontjaközött nagyságrendekkel megnövel11eti (8.10 ábra).
Vizsgáljuk meg a következményeket részletesebben.
l. A túl nagy készletszint negatív gazdasági kihatásait már elemeztük Az ostor­
csapás-effektus miatt a kereskedők nem tudják egyértelműen megbecsülni
a termékekből szükséges mennyiséget, ezért inkább felülbecsülik azt. A meg­
rendelések nagyobbak lesznek a valós keresletnél, és minél feljebb haladunk
az ellátási láncban, annál nagyobb egységekről beszélünk.
Több iparági tanulmányban kimutatták, hogy a láncban-például a gyártótól a kiskeres­
keelőig terjeelő csatornaszakaszon - gyaluan akár 100 napnál nagyobb raktárkészlet is
felhalmozóelhat Minclez azért, mert a lánc minclen tagja fel akar készülni a kereslet inga­
dozásaira, és biztosítani akarja magát az információhiányból származó bizonytalanság
ellen.
376
8.10 ábra. Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ostorcsapás-effektus
Idő
A kereslet nem megfelelő előrebecslése abból is adódhat, hogy a termelők,
illetve a nagykereskedők előrejelzéseiket vevőik, fogyasztóik megrendeléseire
alapozzák. Minél magasabbra jutunk az ellátási láncban, annál kevésbé lehet
pontos előrejelzéseket készíteni, mert az ostorcsapás-effektus miatt megnő
a bizonytalanság a megrendelésekben. Az az információ, ami a gyártóknál
megjelenik, már nem a valós végső fogyasztói keresletet tükrözi.
2. Az erőforrás-kihasználás hatékonysága csökken, mert az egyre nagyobb mér­
tékben ingadozó kereslet miatt a gyártók nem tudják egyenletesen kihasználni
erőforrásaikat Amikor a kereslet megnő, akkor kapacitáshiánnyal küzdenek (ke­
vés a gép, a munkás, a jármü és a raktár), a visszaesés időszakában pedig kmasz­
nálatlanul maradnak ugyanezen erőforrásaik Minél nagyobb ingadozásoknak
vannak kitéve, annál nagyobb veszteségeket szenvednek el emiatt.
A külföldi szakirodalom a gyártó cégekre vonatkoztatva ezt gyaluan "hokiütő"-effektus­
nak is hívja. Azt érti alatta, hogy a hónap folyamán alapjáraton müköcltetett gépsorokat
a hónap utolsó napjaiban fel kell turbósítani, hogy az utolsó pillanatban beérkező ren­
eleléseket a hónap utolsó napjára legyártsák. Az egyenletes termelési görbe tehát az
utolsó héten felfut, s a termelési grafikon egy hokiütő formáját veszi fel. A periodicitás
tehát nemcsak a készletekre igaz, hanem minclen más erőforrásra, a gépekre vagy a clol­
gozókra is, mivel a periódus végén gyakran tiHórázniuk kell.
3. Növekednek a szállítási, a raktározási és egyéb logisztikai költségek A szaká­
sosnál nagyobb tételek raktározásának, kezelésének, szállításának és a károk
valószínűsége növekedésének következményeit a költségek növekedése jelzi.
Abban az esetben, ha a készletváltozás hirtelen követl<:ezik be, akkor a raktárak
377
 gyors utántöltésemiatt a szállítási időt le kell rövidíteni. A rendkívüli esetekben
felmerülő gyorsasági szükséglet általában extra felárat von maga után.
4. Csökken a kiszolgálási színvonal, mert a termelők nem tudják j ől megtervez­
ni gyártási müveleteiket, csak lassabban tudnak szállítani. A hosszú átfutási idő,
ami a megrenelelés feladásától a termék leszállításáig eltelik- ismert móclon -,
nem vevőbarát Az ügyfelek inkább átpártolnak azokhoz a cégekhez, amelyek­
nél nem kell annyit várniuk a termékekre. A karbantartási, javítási munkákat is
ugyanígy lelassítja a hosszú átfutási idő. Ezt ismerte fel például több, nagy érté­
kü berendezéseket gyártó és forgalmazó cég (például repülőgépek, felvonák
vagy egy adott hőerőmüvet ellátó bánya egyetlen óriási markolája esetében),
amikor úgy biztosítja piacvezető helyét, hogy garantálja a 24 órán belüli alkat­
részellátást a világ bármely pontján.
8.23 Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentése
Az ellátási lánc tagjai leginkább a birtokukban lévő információ egymás közötti
kölcsönös megosztásával hiszöbölhetik ki vagy csökkenthetik ezeket a nega­
tív hatásokat. Ez azonban nem egyszerü. A lánc tagjai ugyanis önálló cégek, ki­
sebb vagy nagyobb vállalatok, amelyek piaci-gazdasági érdekei egymással el­
lentétesek is lehetnek. Egy-egy jelenleg partnernek tekintett cég gyakran kon­
klu·ens cégekkel is kapcsolatban áll (vagy állhat a jövőben). Ennek ellenére fel
kell ismerni és el kell fogadni azt a tényt, hogy egy többé vagy kevésbé "integ­
rált" ellátási lánc tagjaként versenyelőnyre lehet szert tenni. A vezetői dilemma,
amit meg kell oldani, az, hogy ez a stratégiai szövetség több eredményt hoz-e
a cég számára, mint az ismertpiaci, üzleti információ megtartása a saját válla­
lat számára.
Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentéséhez felhasználhatjuk az
alább felsorolt lehetőségeket.
l. Az információmegosztás. Az informatikai technológia fejlődésével ez ma
már költséghatékonyan megoldható. Mindkét irányú információ megosztása
fontos. Elsődleges szerepe van a végső fogyasztói információnak. Az értékesí­
tési pontnál kapott adatok fontos információkat tartalmaznak minden csator­
natag számára. A POS-terminálok alkalmazása nemcsak a kereskedők informá­
cióáramlását gyorsíd1atja meg. Amikor a pénztáros leolvassa a vonalkódo t, az
eladott áru adatai automatikusan a számítógépes nyilvántartó rendszerbe ke­
rülnek. Minden pillanatban tudni lehet az aktuális raktárkészletet, és pontosan
fellehet mérni a kereslet változásait. A POS-adatok terítése más csatornatagok
számára is pontosabb trend ek, statisztikák készítését teszi lehetővé.
378
Az online adatátvitelnek több előnye van:
a) mivel az adatok elektronikus úton jutnak át az egyik rendszerből a másikba, ezért
nincs szükség ismételt rögzítésre. Ez egyrészt csökkenti a rögzítési költségeket,
másrészt kikliszöböli a téves rögzítésből ereelő hibákat is. A rendszer megbízható:
nincs esély arra, hogy a bizonylatok elkeverednek a továbbítás során;
b) az elektronikus adatcsere bevezetésével párhuzamosan pontosabb cash.flow­
meneclzsment is megvalósítható. A számlák azonnali kiküldésével az adósoknak
is gyorsabban kell kiegyenlíteniük tartozásaikat, leröviclül a termék forgási ideje;
c) a változó kereslethez való felkészülésben nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé.
Vezetői dilemmát jelent a magas belépési költség is. Nehéz felbecsülni, mikor éri meg
beruházni, mikor fedezi a folyamatos használat miatti költségmegtakarítás a kezdeti ma­
gas kiadásokat. A szakirodalom erre azt a választ adja, hogy "navigare necesse est",
parafrazálva: az elektronikába beruházni szükséges. Szükséges még akkor is, ha a fel­
gyorsult technológiai fejlődés miatt az avulási idő drasztikusan lecsökken, a fejlődés fo­
lyamatosan igényli a számítástechnikai fejlesztést. Ha az információcsere interneten
valósul meg, akkor előtérbe kerül az adatbiztonság kérdése is.
Az információáramlás felgyorsítására több móclszert is ismerünk. Hazai szakmai kö­
rökben is elfogadottá vált például a már tárgyalt VMI. Ennek a vevő/beszállító mene­
dzselte készletezésnek- mint folyamatos készletfeltöltési programnak- jellegzetessége,
hogy a kereskedő a beszállítá számára rendelkezésre bocsátja az üres áruházi polcokat,
valamint a POS segítségével azonnal eljuttatja a valós ic\ejü értékesítési adatokat az adott
beszállítának Ezek alapján a beszállítá határozza meg, hogy mikor, mennyi utánpótlást
hoz és rak fel a rendelkezésre álló polcra. A leglényegesebb azon optimum megtalálás a,
hogy terméke soha ne váljon hiánycikké, ugyanakkor csak akkora utánpótlást hozzon,
hogy az elférjen az adott polcon. Tehát a beszállítá saját maga kontrolláll1atja saját ter­
méke készletének nagyságát a kereskedőpartnerének a területén. Ez által nem csupán
pontosabban tud tervezni, hanem a két partnernél összességében meglévő készletek
nagysága is jelentős mértékben csökkenthető.
2. Az ellátási lánc karcsúsítását célzó prograrnak Ha a gyártó közvetlen ül vagy
legalábbis kevés közvetítőn át juttatja eláruita fogyasztóhoz, akkor nagymér­
tékben lecsökkenti a biztonsági tartalékok miatt felhalmozott felesleges készle­
teket, mivel pontosan érzékeli a végső keresletet A karcsú keresletilánc azon­
ban üzleti szempontból ennél többet jelent: ha az ellátási láncot integráljuk,
az így elért szinergiahatás nem csupán a tranzakciós költségeket csökkenti, ele
a vevőkiszolgálás színvonalát is megnöveli.
Mivel a megrendelések periodicitásának döntő oka a magas rendelési költség, ennek le­
szorításával sokat lehet javítani a kereslet folyamatossá tételén. Az elektronikus adatcse­
re alkalmazásával a költségek lényegesen csökkenthető!<, a megrendelési folyamatok
egyszerüsítésével és automatizálásával a renelelések sokkal gyakoribbá tehetők. (Meg­
oldás lehet a dinamikus hálózatokon alapuló renelszerek alkalmazása, azaz az elektroni­
kus kereskedelem.)
A másik tényező - a fentiekkel ellentétes méretnagyság kérdése - szintén a költség­
hatékonysághoz kapcsolódik: a termékek ára általában kedvezőbb, ha a megrendelő
nagyobb tétel (például egész konténer/kamion) árut rendel. Ezzel a vevő gyakran egész
hónapra elegenelő raktárkészletet halmoz fel, és csak nagyon hosszú idő múlva fog új
rendelést feladni. A szállítónak fel kell mérnie, hogy ez mennyiben befolyásolja saját
nyereségességét, és esetleg móclosítania kell az ilyenfajta árképzésen, vagy egy külső lo­
gisztikai cégre kell bíznia az áru szállítását. A külső logisztikai cég alkalmazása segíthet:
379
a cég összegyüjti a környezetében található kisebb cégek igényeit, és ezeket összegezve
kedvezőbb áron tudja szállítani a kívánt termékeket.
8.24 Az ostorcsapás-effektus hatása a logisztikai rendszerre
Korábban már tárgyaltuk, hogy a készletek gyors mozgása felfedi a feleslege­
ket, láthatóvá válik a szükségesnél magasabb készletszint, amelynek a rend­
szerből történő kivonása csökkenti a készlettartási költségeket Nem véletlenül
állítják a folyamatszervezők, hogy: "Ha háromszor-négyszer gyorsabban szál­
lítod az árut, mint versenytársaid, akkor háromszor gyorsabban fogsz növe­
kedni, kétszer nagyobb haszonra teszel szert és a költségeid is csökkenni fognak!"
Tekintettel arra, hogy a kereskedők is optimalizálni szeretnék logisztikai
rendszerüket ahhoz, hogy széles termékválasztékot nyújtsanak, kisebb tételek­
ben, de nagyobb gyakorisággal, gyors és pontos szállítást igényelnek. Ehhez
megfelelő logisztikai eszközökre van szükség: megfelelő disztribúciós háló­
zatra, megfelelő kapacitású jármüvekre és megfelelő méretü, megfelelően fel­
szerelt raktár(ak)ra a megfelelő hely(ek)en.
Ha a készleteket csökkenteni akarják, azonos vevőkiszolgálási színvona­
lat feltételezve, akkor előre jelezni kell a vevők által később megrendelendő
cikkek mennyiségét és összetételét, illetve szarosabban kell együttmüköclni
a vevőkkel. Ehhez nagy segítség, ha a vevő megengedi, hogy "belelássunk" a kész­
letnyilvántartásába és az értékesítési adataiba.
gáltatások igénybevételével is megvalósulhat A szolgáltatást végezheti az ellá­
tási lánc valamelyik szereplője, ele ny(1jtl1atják azt jogilag elkülönült szervezeti
egységek, amelyek logisztikára specializálódtak. Magyarországon ma a logisz­
tikai tevékenységek (elsősorban az elosztás) külső szolgáltatóhoz történő ki­
szervezése a jellemző trend (8.11 ábra).
Ha nyílt, stratégiai partnerkapcsolatok alakulnak ki a lánc tagjai között, ak­
kor a lánc egy-egy tagjánál a készlet akár meg is szüntethető. Optimális esetben
a végső fogyasztó által a kiskereskedésben megvásárolt árucikk vonalkódjának
beolvasásakor (POS-információ) a termelő közvetlenül kap jelzést a fogyásróL
Korábban láttuk, hogy a POS-információ a végső fogyasztóhoz eljuttatott ter­
mék mennyiségi, minőségi, időbeli és térbeli adatait online móclon akár az el­
látási lánc összes megelőző tagjához visszajuttathatja. Az ostorcsapás-hatást
ezzel jelentősen mérsékelhetjük (8.12 ábra).
8.12 ábra. Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ideális állapot

8.11 ábra. Az ellátási lánc egy lehetséges modellje

------------- -1 ;-------------- ;------------ -- ;--------------1

l l l l
' ' ' '
Idő

=:> =:> =:> =:>

Az ellátási lánc információáramlásának jó szervezésével a láncból egy-egy tag
1
Logisztikai
1
Logisztikai
1
Logisztikai
1
Logisztikai
akár ki is iktatható, így csökken a lánc hossza, felgyorsulnak a folyamatok és
csökkennek a költségek. (Lásd még 9. fejezet.)
szaigáitatás szaigáitatás szaigáitatás szaigáitatás
Felmerül a kérdés, hogy melyik szereplő válik dominánssá az ellátási láncon belül. A fo­
gyasztási cikkek (FMCG) területén Magyarországon az a jellemző, hogy a multinacioná­
---·
=:>
Információáramlás

Anyagáramlás
A hagyományos értékesítési csatornában az ellátási lánc minden tagjánál fel­
halmozódnak készletek Az egyes tagok között az áruáramlás logisztikai szol-
lis nagykereskedelmi csoportok diktálnak Ez abból is látható, hogy számukra nagyon
kedvező, a szállítástól számított 30-90 napos fizetési halasztást kérnek (és kapnak) a be­
szállítóktól. Mi lehet ennek az oka? Hajlamosak vagyunk ezt a kérdést a láncolatok mére­
tével, óriási tőkeerejével magyarázni. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy a mé­
retükben a nagykereskedelmi láncolatokkal nemcsak vetekedő, hanem azokat túlszár­
nyaló vasúttársaságok, logisztikai szolgáltatók, multinacionális termelőcégele miért
kénytelenek meghajolni a kereskedelmi cégek akarata előtt. A válasz abban keresendő,

380 381
hogy a nagykereskedelmi vállalatok információs csomópontokként müködnek, ők
játsszák az ellátási láncon belül a rendszerintegráto rak szerepét. A klasszikus, erőt je­
lentő értékek (tőke, méret, létszám) az elektronikus kereskedelem révén inflálódnak,
míg az információ felértékelődik Beszállító-gyártó viszonylatban a dominancia elté­
rően alakul (lásd 8.5 alfejezet).
A logisztikai informatika kikényszeríti a partnerkapcsolatok fejlesztését. Az in­
formatika fejlődése persze visszahat a logisztikai szolgáltatók tevékenységére
is, mintegy "megtermékenyíti" azt. Az árukövetési rendszerek segítségével pél­
dául a feladó folyamatosan figyelemmel kísérheti küldeménye útját és bár­
mikor megváltoztathatja annak útvonalát is: átirányíthatj a, visszaküldheti, kés­
leltetheti a kiszolgálást stb. A felgyorsult üzleti kapcsolatokban ezek az eddig
mellékesnek számító tényezők felértékelődnek
Az árukövetési rendszereknek két alapvető fajtája van. Az egyszerübb megoldás eseté­
ben az áru útjának állomásain feljegyzik azt, hogy az áru az adott ellenőrzési ponton át­
haladt. Az információ valamilyen úton eljut a logisztikai szaigáitató információs rend­
szerébe, így az érdekeltek mindig tudják, hogy az áru éppen mely állomások között ha­
lad. A fejlettebb megoldás müholdas (GPS) árukövetést jelent: az árun elhelyeznek egy
olyan mikrochipet, amely müholdon keresztül folyamatosan tartja a kapcsolatot a lo­
gisztikai szaigáitató információs rendszerével, így az áru pontos helye is ismert minden
időpillanatban. Az áru ütvanalát és aktuális helyzetét a feladó (esetleg a címzett) a meg­
felelő jelszó ismeretében a logisztikai szaigáitató honlapján vagy a saját telephelyén el­
helyezett terminálo n ellenőrizheti (lásd 9. fejezet).
8.3 Az eUátási lánc tagjainak
együttműködése
Az ellátási lánc versenyképessége annak függvénye, hogyan képesek a lánc
tagjai érdekellentéteiket feloldani. Változatlanul figyelni kell a vállalaton belüli
tevékenységekre, emellé azonban belép a vállalatok beszállítói és vevői közötti
partnerkapcsolatok, illetve a lánc (hálózat) egészének a menedzselésési igé­
nye is. A vállalathatárok "elmosódásával", az anyag-, az információ- és a pénz­
áramlás zökkenőmentesebbé, áramvonalasabbá tételével a partnerek is köze­
lebb kerülhetnek mind fogyasztóikhoz, mind szállítóikhoz. A legnagyobb
problémát a szervezetek közötti kapcsolatok szervezeti-müködtetési rendsze­
rének hatékony kialakítása és müködtetése jelenti.
Az egyes láncok müködési hatékonyságának mérése igen bonyolult. Ehhez
megfelelő mérőszámok, illetve hosszabb időszakon átnyúló méréssorok kelle­
nek A hatékonyan müködő ellátási láncok egyes vállalatai müködésének elem­
zésére a következő mérőszámokat alkalmazhatjuk:
382
l. abeszállítók és a vevők között mennyit változott az információ megosztás;
2. a horizontális üzleti folyamatok milyen mértékben váltják fel a vertikális
funkciókat;
3. a szállítók számának csökkentése növekvő bizalmat jelent-e a vásárolt anya­
gok és alkatrészek iránt;
4. a szervezeteknek és a folyamatoknak mekkora a rugalmassága (nehéz
objektíven mérni);
5. a folyamatok koordinálása hány szinten valósul meg;
6. változott-e az új termékek piaci bevezetésének időtartama stb.
A mutatók objektív mérése nagy szakmai kihívást jelent. A mérés azért is ne­
héz, mert a láncok ugyanakkor nem statikusak, hanem folyamatosan változ­
nak, a piaci igényekhez igazodva fejlődnek. Ha a partnerek hosszabb távon
tudnak sikeresen együttmüködni, az egyes tagok olyan gazdasági előnyöket
érhetnek el, mint például
./ az alacsonyabb készletbefektetés,
./ a rövidebb átfutási és rendelésteljesítési idő,
./ a gyorsabb megtérülés,
./ az alacsonyabb beszerzési és müködési költségek,
./ a magasabb munkahatékonyság,
./ az alacsonyabb logisztikai költségek,
./ a fogyasztói igények gyorsabb kielégítése stb.
Gyakran előfordul azonban, hogy az egyik lánctag befektetésének gazdasági
eredménye egy másik lánctagnál jelenik meg. A haszon "újraelosztása" - pon­
tos mérőszámok híján- az együttmüködésben rejlő bizalom kérdése.
Asiker lé!gfőbh atog azons erve;r;etfképess g, amelyafolyatiÚltok, az esz­
özök éq a nm.llk:aerő ko1U1JI x h:mnbináláqáf1 és int grációján alapul, s. így
hoz l tre.plyan rték t(a ersenytársak általnehezenutánozható know­ how-
t), amely a láfl;Céqaz e.zt alkotőszervezetekversenyelónyforráSalehet ·
383
Ez a szervezeti képesség csak hosszabb időszak távlatában alakulhat ki, s ez globalizációjára, a kutatási-fejlesztési költségek növekedésére vagy a technikai­
előnyt és hátrányt egyaránt jelent: technológiai haladás felgyorsulására.)

a) előny, hogy más vállalatok ilyen integrált ellátási láncot nem tudnak egyik
napról a másikra kialakítani;
b) hátrány, hogy az adott vállalat számára is hosszú évek szükségesek, míg sike­
rül felhalmozni azt a tudást, kapcsolatrendszert, képességeket és a bizalmat,
amit egy ilyen komplex rendszer megvalósítása/müködtetése feltételez.
A láncok létrehozásának feltétele az áttérés a versenyeztetői/versenyzői mo­
dellről az együttmüködési modellre (8.13 ábra).
A modell tehát bizalmon alapuló, hosszú távú, integrált, kölcsönösen elő­
nyös müködést feltételez. Ezt a tekintjük át a következőkben.
A stratégiai szövetség fő típusai. A stratégiai szövetség kialakulására a tranzak­
ciósköltség-elmélet ad magyarázatot. Ez azt vizsgálja, hogy ha a vállalat gazda­
sági tevékenységeit tranzakciók sorozatának fogjuk fel, akkor milyen koordiná­
ció teszi lehetővé, hogy a tranzakciók a legkisebb költséggel valósuljanak meg.
A tranzakciósköltség-elmélet az ügyletek lebonyolításának két alapvető
területét, a piacot és a hierarchiát különbözteti meg. A piac olyan nyílt versenyt je­
lent, ahol az ügyletek alkalmanként kötött, rövid távra szóló szerződések révén
mennek végbe az egyének, illetve a vállalatok között. A hierarchia ezzel szem­
ben a tökéletes tevékenységi integrációval azonosítható, ahol a tranzakciók le­
bonyolítására ugyanazon szervezeti, tulajdonosi struktúrán belül kerül sor.

A két szélsőséges eset között az egyes szervezetek együttmüködhetnek. Ilyen közbenső

8.13 ábra. Az ellátási láncok létrehozásának szemléletmódbeli modellje
együttmüködési forma a stratégiai szövetség (8.14 ábra). A szövetségben résztvevők
megegyeznek, hogy ügyleteiket részben egymás között, és nem a piac közvetítésével
végzik. Ilyen megegyezés akkor jöhet létre, ha aszövetség keretein belül alacsonyabb
költséggel tudják a tranzakciókat végrehajtani, mint akár a piac, akár a felvásárlás koor­
dinációja mellett. Az együttmúköclés révén lehetővé válik a piaci és a hierarchikus ele­
mek arányának rendszerszintü optimalizálása, a verseny és a kooperáció előnyeinek
kihasználása, valamint a tagok különféle kompetenciáinak integrálása.

8.14 ábra. A vállalatközi kapcsolatok fő típusai

A beszállítá partner
(bizalom)
egy vagy kevés
közép- v. hosszú távú
rugalmas, keretet ad
lényeges területeken
integrált, összekapcsolt
gyakori, kis tételben
kölcsönösen előnyös
tárgyalás
kétoldalú, kapcsolatértékelés

8.31 Partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek

Alacsony A vertikális integráció foka Magas

Az ellátási láncok elemzésének egyik lehetséges módja, hogy a partneri viszo­

nyokat elemezzük. Ennek fő kérdése, hogyan viselkednek a vállalatok az el­ Alacsony Kölcsönös függőség, egymásrautaltság foka Magas

adó-vevő kapcsolataikban.
Az ellátási láncok csak stratégiai szövetségben képzelhetők el. (A stratégiai
szövetségek az utóbbi két évtizedben terjedtek el a fejlett ipari országokban,
ami akár válasznak is tekinthető a verseny világméretüvé válására, a piacok

384 385
A stratégiai szövetség a következőképp definiálható (Tari, 1998):
,1A stratégiai szövetségek olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szó­
ló vállalati összefogásoknak adnak intézményes formát, amelyben az
együttmüködés során a partnerek megőrzik stratégiai önállóságukat,
ugyanakkor kialakítják-,; aszövetség rendelkezésére bocsátott erőfor­
rások egyesítése vagy kiegészítése révén- szarosabb tevékenységi integ­
rációjukat"
A stratégiai célú vállalati együttmúködéseknek - a partnerek egymáshoz való
viszonya alapján- három típusát különböztetjük meg:
l. horizontális szövetség: az azonos tevékenységi szektorban múködő ver­
senytársak vagy potenciális versenytársak közötti stratégiai együttmúködés.
Az ilyen cégek közötti megállapodás leggyakrabban a termelést megelőző
kutatás-fejlesztésre vagy az ennek eredményeképpen előállított termék kö­
zös piacra vitelére vonatkozik;
2. vertikális szövetség: azok a nem versenytárs vállalatok kötnek szövetséget
hosszú távon, melyek szállító-vevő kapcsolatban állnak egymással. A leglé­
nyegesebb motivációs tényezők között szerepel, hogy az együttmúködéssel
csökkenthetök vagy elkerülhetők az információs aszimmetria hátrányai, az
erőforrás-függőségből adódó problémák, valamint kiküszöbölhetők az in­
putokhoz való hozzájutás bizonytalanságai;
3. diagonális szövetség: azok az eltérő tevékenységi szektorhoz tartozó vállala­
tok alakítanak ki stratégiai együttmúködést, melyek között nincs szállító-ve­
vő kapcsolat. Ennek mozgatórugói vegyesek, a horizontális és vertikális stra­
tégiai szövetségek motivációi a megállapodás céljai szerint ötvöződhetnek
A vállalatok közötti stratégiai szövetségek kialakításában meghatározó szerepe van
a bizalomnak A bizalom azt a meggyőződést jelenti, hogy a partner tisztességesen fog
viselkedni és elkötelezettségének megfelelően cselekszik Gazdasági szempontból abi­
zalomnak háromféle típusát különböztetjük meg:
l. a "szerződési bizalom" feltételezi, hogy a szerződéses partner olyan etikai szinten áll,
hogy szándékában áll a szerződésben megfogalmazott ígéreteket betartani;
2. a "kompetenciabizalom" alapján a szerződéses partner képes az általa vállalt felada­
tot megvalósítani, a szállítási és minőségi előírásokat teljesíteni (a minőségbiztosítási
rendszerek ezt a fajta bizalmat erősítik);
386
3. a "nyitott elkötelezettségbevetett bizalom" esetében azt feltételezzük, hogy a partner
többre is hajlandó, mü1t amire a szerződés formálisan kötelezi.
A nyitottelkötelezettségbevetett bizalom kialakításához szükséges a legtöbb meneclzs­
menticlő. A vállalatok az egymás iránti bizalmat folyamatos kommunikációval, müszaki,
technológiai erőforrások és információk megosztásával, közös stratégiatervezéssel,
hosszú távú előrejelzésekkel vagy pénzügyi információk kicserélésével alakíthatják ki.
Szervezeti jogi szempontból informális és formális stratégiai szövetségeket kü­
lönböztethetünk meg. Az informális szövetségek esetében a partnerek úgy
folytatják a kooperáció t, hogy a felek írásos dokumentumban nem rögzítik az
együttmüködés tényét. Ahhoz, hogy az informális kapcsolat hosszabb távon
életképes legyen, a már tárgyalt bizalomra van szükség.
A formális stratégiai szövetségek tagjai ugyanakkor aláírásukkal ellátott do­
kumentumban rögzítik a hosszabb távú együttmúköclés szándékát és jövőbeli
elképzeléseiket. Ezzel igyekeznek kivédeni a jövőbeni üzleti kockázatot.
A dokumentumban a következő szempontokra érdemes kitérni:
../ aszövetség célja, jellege,
../ aszövetség jogi, szervezeti formája,
../ a partnerek által rendelkezésre bocsátott eszközök és ismeretek, felaclatmegosz-
tás, felelősség és hatáskör a szövetségben,
../ az együttmüköclés iclőhorizontja,
../ a kommunikációs csatornák,
../ a vitás kérelések rendezésének mechanizmusa,
../ aszövetség müköclésének ellenőrzése.
A kooperáció jellege és szarossága azonban itt sem csupán az együttmúködés
formalizáltságától függ. Ez esetben az úgynevezett harmaclik típusú (nyitott el­
kötelezettség be vetett) bizalom kiépítése kell ahhoz, hogy a partnerek maxi­
maiizálhassák az együttmúköclésből ereelő előnyöket. "A stratégiai szövetség
olyan házasságlevéllel megpecsételt vagy házasság nélküli együttéléshez ha­
sonlítható, amelynek sikerességében a felek kölcsönös jóakarata és kockázat­
vállalási hajlandósága játssza a főszerepet" (Tari, 1998).
A stratégiai szövetség fenti formái közül szempontunkból azok a leglé­
nyegesebbek, amelyek az ellátási lánc különböző szintjein a lánc hatékony
müköclése végett jönnek létre. A továbbiakban ezeket tárgyaljuk
8.32 Az ellátási lánc tagjai közötti kapcsolatok
alapvető formái
A távolságtartó és az elkötelezett viszony jellemző i. A kapcsolat tartóssága és si­
keressége az egymással kapcsolatban álló cégek közötti viszonyban fellelhető
387
bizalom fokának függvénye. A bizalom értékkel bír, hiszen a jövővel kapcso­
latos bizonytalanság csökkentésének üzleti értéke van. A vállalatok közötti
viszonyoknak két (szélsőséges) formája a "távolságtartó" és az "elkötelezett"
viszony.
A távolságtartó viszonyban a megrendelő és a beszállítá közötti hagyomá­
nyos kapcsolat ellenséges. Nincs bizalom. A megrendelőnek és a beszállítának
különbözőek a céljai és az érdekei. A kapcsolatot zérusösszegü játéknak tekin­
tik, ami azt jelenti, hogy csak egymás rovására érhetnek el hasznot: amit az
egyik megnyer, azt a másik elveszíti. Ennek a kapcsolatnak a középpontjában
általában egy-egy adott, tartalmában és időbeli terjedelmében korlátozott gaz­
dasági tranzakció áll. A felek feladatait és kötelezettségeit világos és részletes
szerződés határozza meg. Ha váratlan esemény követl<:ezik be, a vitát jogi vagy
etikai szabályok alapján döntik el. A tranzakciókat "tisztes távolságból" bonyo­
lítják le, hogy elkerülhessék az összefonódásokat A beszállítókat csak minimá­
lis információvallátják el.
Ha a kapcsolat egyes pontjai rosszul definiáltak, akkor koordinálatlan áru- és/
vagy adatáramlás alalml ki. A szerződés lejártával a másil<: fél könnyen lecseréll1ető.
../ a szerzőclésben inkább eljárási szabályokat, mint konkrét kötelezettségeket rögzí­
tenek;
../ a termék és a termelési eljárás korszerüsítését, fejlesztését a felek közös ércleknek
tekintik;
../ a váratlan külső események folytán előálló problémákra méltányos megoldást ke­
resnek.
A 8.15 ábra a távolságtartó és az elkötelezett viszonyra épülő kapcsolatot szem­
lélteti. A távolságtartó modellben a két fél közötti egyetlen kapcsolódási pont
az "A'' vállalat beszerzési és a "B" vállalat értékesítési részlege között alakul ki.
A hangsúly a tranzakció teljesítésén van. Az információáramlás csak ezeken
a funkciókon keresztül valósul meg. Ez törékeny kapcsolatot jelent, mely köny­
nyen megszakadhat, ha egy másik "B" típusú cég jobb ajánlattal áll elő, vagy
a másik "N típusú cég többet hajlandó fizetni az adott jószágért
8.15 ábra. Vállalatközi kapcsolatok
Aeég Beég Aeég Beég

A távolságtartó szerzőcléses viszony jellen1Zői a következők lehetnek:

../ a kapcsolat általában rövid távú; K+F K+F

../ a felek arra törekszenek, hogy minél kevésbé függjenek egymástól;
../ a megrendeléseket erős árverseny kíséri;
../ a felek között minimális a kommunikáció;
Logisztika
../ a vevő több beszállítótól szerzi be ugyanazt a term éket, szolgáltatást;
../ abeszállító csak írásos megrendelésre kezeli el a termelést;
../ a beszállított termékeket a vevő részletesen ellenőrzi;
Inform. Inform.
../ a szerzőclés "minclen" részletre kiterjed. rendsz. rendsz. rendsz.

Az elkötelezett viszony a kölcsönös bizalmon alapul. Az egyes tranzal<:ciók előtt

a felek nem állapodnak meg részletesen minden egyes feltételben, a szerződés
inkább csak az együttmüködés keretéül szolgál. Még ha van is részletes szerző­
dés, a felek akkor is érdekeltek abban, hogy többet tegyenek annál, mint ami kö­
telező, mivel azt feltételezik, hogy a többletteljesítmény hasonló reakció t vált ki
a partnerbőL Belép tehát a nyitott elkötelezettségen alapuló bizalom. Ez lehetővé
teszi, hogy a vállalatok megosszál<: egymással bizalmas információikat is.
Az elkötelezett kapcsolatot a következőképpen jellemezhetjük:
../ a kapcsolatok hosszú távúak;
../ egyik fél sem törekszik arra, hogy elkerülje a másik féltől való függést;
../ aminőség és a megbízhatóság fontosabb, mint az ár;
../ folyamatos és részletes az információáramlás a partnerek között;
../ a vevő általában kevés (vagy egyetlen) beszállítótól szerzi be ugyanazt a terméket,
szolgáltatást;
../ a kapcsolat több ágon fut, folyamatos együttműködés jellemző;
Szállító Vevő Szállító Vevő
Forrás: Christopher-Jüttner, 2000 alapján.
Az elkötelezett, "gyémántmodellben" a hasonló funkciójú egységek között ala­
kulhat ki közvetlen kapcsolat. Ez azután az intenzív öszefonódások miatt tartó­
sabb viszonyt eredményez.
A távolságtartó és az elkötelezett viszony előnyei és hátrányai. A távolságtartó
kapcsolat előnye, hogy kialakítása viszonylag kevés erőforrást igényel. A válla­
lat könnyen, alacsony költséggel le tudja cserélni beszállítóit, ha az árak és
a költségek szükségessé teszik. Hátránya, hogy a minimális kommunikáció át­
tételes csatornákon halad, s félreértésekhez vezethet, így a kapcsolat nem nő
fel a lehetőségekhez .

388 389
Az elkötelezett partneri viszony mind a beszállítót, mind a vevőt előnyökhöz juttathatj a:
v' a vevő és szállítója kölcsönösen megérthetik, tisztelhetik egymást;
v' hatékonyabban használhatják ki közös erőforrásaikat;
v' optimalizálhatják kapcsolódó folyamataikat;
v' minclketten növelhetik nyereségüket (az egyik partnernél keletkezett nyereséget
megoszd1atják);
v' az együttmüködés révén lehetőségük van a folyamatos javításra, fejlődésre.
A fenti előnyök csak akkor érhetők el, ha a beszállítá és vevő magatartása a "mi
és ők" szembenállásból a "mi és mi" együttmüködéssel nyerő-nyerő pozícióra
változik.
A partnerkapcsolatok lehetséges előnyeit müködtetési, technológiai és gaz­
dasági szempontból is vizsgálhatjuk
Míiködtetési szempontból a kisebb beszállítói bázist könnyebb menedzsel­
ni. A kölcsönös függőség nagyobb beszerzési stabilitást biztosíthat. Magasabb
kiszolgálási színvonal, megbízhatóbb és rövidebb átfutási idő érhető el, problé­
mák felmerülése esetén pedig a felek fokozottabb figyelmet fordíthatnak egy­
másra. Csökken az új ajánlatok összegyüjtésére és a beszállítók kiválasztására
fordított idő. Abeszállítók nagyobb szerepet vállalhatnak a vállalati stratégia
kialakításában. A folyamatos kommunikáció segítségével a partnerek folyama­
taikat jobban összehangolhatják
Technológiai szempontból a partnerek hajlandók részt venni a termékterve­
zési és -fejlesztési folyamatokban. Ha a beszállítá t bevonják a termékfejlesztésbe,
javulhataminőség és csökkenhet az új termék fejlesztési és bevezetési ideje.
Pénzügyi szempontból csökkenthető, illetve megosztható a kockázat a kö­
zös beruházásokon és a kutatás-fejlesztésen keresztül. Az információmeg­
osztással alacsonyabb készletszint érhető el, ami csökkenti a költségeket
A hosszú távú együttmüködés stabilabb árakat eredményezhet. Távolságtartó
kapcsolat esetén a vállalat a beszállítókat versenyeztetve alacsonyabb beszerzé­
si árat érhet el, ugyanakkor tranzakciós költségei (például a partnervállalat
megkeresése, az áralku lebonyolítása, a szerződés megfogalmazása, a szer­
ződés betartásának folyamatos ellenőrzése, a piaci események hatására szük­
séges szerződésmódosítás, a szállítás és a raktározás folyamatos szervezése,
aminőség folyamatos ellenőrzése stb.) magasabbak lesznek, mint a bizalmon
alapuló viszonynáL
A tranzakciós költségek kezdeti (beruházás jellegü) részéhez a vállalatok
közötti ismerkedési időszakban felmerült, a kapcsolat kiépítésével összefüggő
költségek tartoznak. (A szerződéses megállapodás létrehozásával, az informá­
ciószerzéssel, valamint a tárgyalás és a szerződés kidolgozásával kapcsolatos
költségek.)
A folyó tranzakciós költség a kapcsolat fenntartásából, a piaci változásokra
történő reagálásból származik. Az elkötelezett viszony esetében a kezdeti (be-
390
ruházási) tranzakciós költségrész magasabb ugyan, viszont alacsonyabb a fo­
lyó tranzakciós költség. Költségoldalról szemlélve hosszú távon itt jelentkezik
az elkötelezett viszony előnye.
A hosszú távú partnerkapcsolatban is adódhatnak azonban problémák.
Egyrészt a partnerkapcsolatok életciklusa nehezen tervezhető, másrészt az is
előfordul, hogy nem a legalkalmasabb partnert sikerül kiválasztani, s kényszer­
egyi.Htmüködés szükséges. Az elválás sokszor nem csupán az elhatározástól
függ, ugyanis gyakran jelentős költséggel jár a kapcsolat megszüntetése és új
partneri viszony kialakítása (partnerváltási költség). Harmadszor, a szervezet
ellenállhat, ami meghiúsíthatja a váltást.
Az ellátási láncbeli kapcsolat kialakítását befolyásoló tényezők. A 8.3 alfejezet
elején már bemutattunk egy mérőszámsor-rendszert, amely a láncok egyes vál­
lalatainak müködési hatékonyságát mérte. E helyütt a lánctagok közötti kap­
csolatok milyenségét vizsgáljuk. A szállítókkal való együttmüködés szarossága
a következő mérőszámokkal mérhető:
a) a lánctól valóji"iggőség mértéke azt mutatja, hogy a szállító
erőforrásai­ nak mekkora hányada van lekötve az ellátási láncban (ez
aszint befolyá­ solni fogja hozzáállását és elkötelezettségét az
együttmúködéses fejlesz­ tési programokban);
b) a kapcsolatok tartóssága az együttmüködés idejével mérhető (az idő
múlásával a bizalom foka is nő);
c) a technológiai vagy gyártási kapcsolatok szarossága a közös tervezés és
fejlesztés mértékével, azok kölcsönös függőségével mérhető;
d) a jogi kapcsolatok szintje is lehet mérőszám: megvizsgálható, hogy mi­
lyen típusú szerződések, közös szabadaltnak vagy más jogilag kötő meg­
oldások vannak a szervezetek kapcsolatában;
e) a lánc hossza és összetettsége itt is fontos mérőszám lehet.
E tényezők közül e helyütt csak a közvetlen ül kapcsolódó csatornataghoz való
függőség mértékére téri.ink ki. (A más csatornatagok közötti viszony - például
az OEM-TIER-kapcsolat (lásd 8.17 ábra- tudományos elemzése még várat ma­
gára.) Minden vevő-szállító kapcsolatnak két viszonylagos fontossága van:
a) a vevő viszonylagos fontossága a szállító számára, illetve
b) a szállító viszonylagos fontossága a vevő számára.
A lehetséges helyzeteket a vevő-szállító függőségi rács mutatja be (8.16 ábra). Míg
a távolságtartó szállító-vevő kapcsolatokban az egymástól való függetlenség
fenntartására törekednek a vállalatok, az elkötelezett partnerkapcsolat a szaros
együttmüködésre épít, melyben a felek kölcsönösen függnek egymástól.
391
 8.16 ábra. Vevö-szállító függőségi rács 8.2 táblázat. Szállítók és vevök közötti stratégiai szövetségek alakulása

Hagyományos Alvállalkozói
100%
alvállallmzói- kiválasztás beszerzési ,JóHdőzített" Verilluilis partnerség
IJeszállitói rendszerek termelésikooperáció konszellZIJS alapján
marketing alapján

A szállító Kölcsönös Nagyszámú alvállalkozó 13. beszállítói

árajánlat Just in time rendszer Hosszú távra
meghatározó függőség versenyeztetése nem egyedüli kritérium érvényesítése kiválasztott beszállítók,
(fogoly vevő) akiválasztásnál a beszállítónál, önálló múszaki
Rövid távú szerzódéses alkalmazkodás fejlesztéssel
A szállítótól érkezett kapcsolatok Alvállalkozók
áru a vevő beszerzé­ a megrendelő
átvilágítása, Koncepciomí.lis
sének száZalékában Végtermékgyártók átláthatósága
folyamataihoz
együttműködés a közös
megrendeléseinek ' Alkatrészek, célok, akölcsönös
A partnerek
A vevő végrehajtása Közös célok részegységek műszaki bizalom éselőnyök
megőrzik kiaiakulatlansága
meghatározó dokumentációita vevő alapjáh
függetlenségüket
(fogoly beszállítá)
Kölcsönös bizalom
hiánya, ellen()rzési A megrendelő domináns készíti el; a. beszállítók
Önálló lllÚSZaki Feladatok
mechanizmusok pozícióból dih.iál és felelósségek
működtetése fejlesztése nélkűl
O%. 100% Éeszállítóktól való meg sztástl, folyamatos
A vevőnek szállított áru a szállító az alárendeltségi Beszállítókegyoldalú kommunikáció
bevételének százalékában viszonyban fe1használói
fűggetlenség nem ralctárózási
kockázatvállalása Felhasználói fűggőség
"Zémsösszegű" játék módosul a kevésszámú.
beszállítától
A vevő és a beszállítá között annál nagyobb valószínüséggel alakul ki elkötelezett
viszony minél,
Tömegtermelés (mass production) Karcsúsított termelés
./ specializáltabb technika és tudás jellemzi a vevő vállalatot;
./ nagyobb piaci érdekek füzőclnek a termékéletciklus leröviclítéséhez, az új termék Forrás: Tari, 1998 alapján.
gyorsabb piacra viteléhez;
./ ügyfélspecifikusabb terméket szállít a beszállítá, illetve minélnagyobb részvételt
biztosítanak a beszállítának a tervezési és kutatásfejlesztési folyamatban; Az igazi jelentős változást a japán autóiparban kidolgozott termelési elvek el­
./ gyorsabban nő a termékek iránti igény, illetve terjedése hozta meg: fejlődésnek indult az alvállalkozói viszony és megjelen­
./ elterjedtebb a termékek differenciáltságán alapuló minőségverseny. tek a szállító és a vevő közötti stratégiai szövetségek. A Toyota által elsőként al­
kalmazott karcsúsított termelési rendszer - (lean production) melynek célja az
A szállítók és a vevők közötti stratégiai szövetség fejlődése. A stratégiai partner­ anyag-, a bér- és az egyéb költségek szisztematikus csökkentése, az átfutási
kapcsolatok alakulása jól megfigyelhető az autógyártás területén az alvállalko­ idők lerövidítése, az átfogó minőségbiztosítás és a készletek nélkül megvaló­
zói-beszállító rendszerek fejlődésén keresztül. A 8.2 táblázat a vevő-szállító suló gyártás - a részegységszállítók piramisszerúen kialakított hierarchikus
kapcsolatok fejlődési periódusait mutatja be a hagyományos alvállalkozói-be­ beszállítói hálózatára épül. Az az elve, hogy a hierarchiábanmagasan lévő el­
szállítói rendszerektől az elkötelezett partnerkapcsolatig. sődleges beszállítók (TIERl Suppliers) komplett részegységekkellátják el az
A táblázatban nyomon követhető, hogy a hagyományos alvállalkozói kap­ autógyárat A második szinten elhelyezkedő partnerek az elsődleges szállítók­
csolatokat távolságtartó viszony jellemezte, a domináns pozícióban lévő meg­ nak gyártanak alkatrészeket és így tovább (8.17 ábra, vö. 6.4 ábra). Az összesze­
rendelő nagyszámú alvállalkozóval kötött szerződéseket, és a legalacsonyabb relést végző késztermék-kibocsátó cég (OEM) jelentős jogosultságokkal ren­
árat ajánló szállító kapta a megrendeléseket (lásd 3. fejezet). A következő fázis­ delkezik a teljes láncot illetően. (Bármikor ellenőrizheti például a TIER3 beszál­
ban abeszállítók kiválasztási eljárása finomodott, az áron kívülmás értékelési lító gyártási folyamatainak minőségét.)
szempontokat is figyelembe vettek. Abeszállítók átvilágításával, auditálásával A beszállítói struktúra összetétele megváltoztatja a szállítótól elvárt szolgálta­
a megrendelő információkat szerezhetett az alvállalkozóróL Kölcsönös bizal­ tásokat és hozzájárulásokat A folyamat az ellátási láncon visszafelé halad. A felső
mon alapulóegyüttmüködés azonban még nem alakult ki, a vevő még mindig szinteken a végösszeszerelő közelében a döntő tényező a minőség, a szolgáltatás
az erő pozíciójából diktált. szintje és kiterjedtsége, a technológiai tartalom és a szállító integrációs képessé­
ge. Az alsóbb szinteken azonban a költségé a nagyobb prioritás. A japán vállala-

392 393
 tok sikereit jelentős részben ennek a partneri viszonynak tulajdonítják (Megje­
gyezzük, hogy aszoros együttműködéstjapánban a keiretsu is támogatja azáltal,
hogy az összeszerelő vállalatok a főbeszállítók tőkéjének egy részét birtokolják)
Az 1980-as években a japán tapasztalatok hatására kezdtek kialakulni és el­
terjedni az amerikai és nyugat-európai vállalatok szállítói és vevői közti straté­
giai szövetségek is.
A tranzakció-orientált üzleti tevékenységeket felváltotta a kapcsolatalapú integrált
ellátásilánc-koncepció, amely az egyes folyamatokat integrálja a láncban felfelé és lefelé
egyaránt. A folyamatok integrációján a beszállítók, a termelők és a fogyaszták közötti
olyan együttműködéseket értjük, mint például a közös terméktervezés, termékfej­
lesztés, munkavégzés, információmegosztás. A kapcsolat a fejlesztéstől a kiszállírásig át­
fogja a teljes értéldát1Cot. Ezek a vállalatok a kiterjesztett szervezet filozófiáját alkalmaz­
va a tevékenységeket egy zökkenőmentes folyamatba szervezik, együttesen keresik
a termelékenység növelésének és az összköltség csökkentésének lehetőségeit.

8.17 ábra. Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati rendszere

Az 1980-as években a japán autógyárak (Toyota, Nissan, Honda) 300-340, az
amerikaiak (General Motors, Ford, Chrysler) 1800-2500 első vonalbeli beszállí­
3. szintű 2. szintű 1. színtú 1. szintű Z. ·színtll 3. szlntú vevök/ tóval dolgoztak, az európai gyárak nagy szóródással közbenső értékeket mu­
beszállíták beszállílók baszállíták vevök vevök végfogyaszlók
tattak (A japán cégek emellett ismerték partnereik gyártási költségeit, közös
célokat dolgoztak ki és megosztották a kockázatot)
Az utóbbi évtizedekben jelentős változás ment végbe az autóiparban. A cé­
gek nagyságrendekkel csökkentették beszállítóik számát. Ezekabeszállítók
egyre inkább részegységeket, komplettebb modulokat szolgáltatnak A fejlő­
dés iránya mindinkább a specializált gyártóegységekből álló hálózatok, a "gyár
a gyárban" rendszerek, valamint a dematerializált vállalat kialakítása felé nmtat
(lásd 3. fejezet).

8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok

gyakorlata

Alapesetben a vállalat és a beszállítá szorosan együttműködve tevékenykedik.

Amennyiben problémák merülnek fel, azok megoldása közös érdek Ezeket
a problémákat, kérdéseket gyakran közös problémamegoldó teamek kezelik,
amelyek azonosítják az okokat, kikísérletezik a megoldásokat és végre is hajtat­
Irányított folyamali kapósolaták Központi cég (OEM) ják a szükséges feladatokat.
Monilmizált folyamali kapcs.
Irányítás néJkűlí. folyamati kapcs.
---- •"'.- Külsö.tagok folyamati kapcs..
D AAközpbnli cég ellátási láncának tagjai
központi cég ellátási .láncának nem tagjai
8.41 Abeszállító bevonása a fejlesztésekbe

Az autóiparban számos innováció abeszállítóktól származik (például az ABS

A jól időzített termelési kooperáció aJIT-elveit érvényesíti az alvállalkozónál,
a megrendelő azonban még maga készíti el a részegységek műszaki dokumen­
tációit, abeszállítók pusztán végrehajtják a technológiai utasításokat.
A vertikális partnerség a közös célok, a kölcsönös kockázat- és felelősségvál­
lalás jegyében folytatott szállító és vevő közötti stratégiai távlatú kooperációt
jelenti. Erre a kapcsolatra az elkötelezett bizalmon alapuló viszony jellemző.
vagy amotorvezérlési rendszerek). A beszállítá járatosabb a saját szakterületén
alkalmazott eljárásokban, ezért ha megkapja a lehetőséget, hogy közreműköd­
jön a termék tervezésében és fejlesztésében, bővíthető a fejlesztési ötletforrá­
sok száma. A központi cég elláthatja beszállítáját pusztán teljesítményspecifi­
kációkkal, jelezve, hogy a terméknek mit kell tudnia, sőt a teljes tervezést is
átadhatja. Ha azonban a beszállítót bevonják a fejlesztésbe is, csökkentheták

394 395
a fejlesztési költségek, rövidülhet a fejlesztéshez szükséges idő, ami egyben az
új termékek piacra jutási idejét is csökkenti.
A technológia-intenzív számítógép-chipipar szaigáitatta példák azt is mutatják, hogy
gyakran érdemes beruházni egy kapcsolatba. Az OEM-gyártók bizonyos beszállítókat,
értékes mlíszaki tapasztalataik miatt annak ellenére megtartottak, hogy minőségi és
szállítási gondok voltak velük A gyártók inkább segítettek ezen rövid távú hiányossá­
gak leküzdésében, mivel úgy látták, hogy a szállítófejlesztési költségek - amelyek ugyan
rövid távon magasabbak, mint az egyszerlí szállítócsere - alacsonyabbak azokhoz az
előnyökhöz képest, amelyek a kapcsolatok fenntartásában rejlenek Amint megszüntet­
ték a problémákat, a vevők profitálni tudtak abeszállítók technológiai képességeibőL
Fontos, hogy a beszállítói fejlesztési programokat olyan tapasztalt vezetők irá­
nyítsák, akik segítséget tudnak nyújtani a beszállítának a kitüzött célok elérésé­
ben, ismerik a beszállítá gyártási folyamatait és cégkultúráját.
8.42 A partnerkapcsolatok dilemmái
A hosszú távú partnerkapcsolatot sem szabad azonban egyetemes megoldás­
nak tekinteni. Ahhoz, hogy egy vállalat a beszállítóinak az erőforrásait és ké­
pességeit a leghatékonyabban kihasználhassa, a beszállítókat stratégiai céljai
szerint csoportosítania kell. A kooperáció nem lehet azonos mértékü minden
beszállítá esetében. Különbséget kell tenni azok között a partnerek között,
akik valóban stratégiai jelentőségüek, és e szállítók fejlesztésére kiemel t figyel­
met kell fordítani. Külön kell kezelni azokat, akiket leginkább a költségcsök­
kentéshez lehet használni, és nem érdemes hosszú távú stratégiai kapcsolatot
kialakítani velük. Ha egy vállalat arra törekszik, hogy minden partnerével stra­
tégiai szövetségre lépjen, a tranzakciós költségek jelentősen megnövekednek
Ha a szállítói kapcsolatokat a különböző stratégiai célok szerint osztályozzuk
(például ABC-elemzés segítségéve!), elegendő lehet, ha szállítóinknak csak
kisebb hányadával létesítünk stratégiai szövetséget.
8.43 Az erőviszonyok alakulása
Már tárgyaltuk, hogy az integrált ellátási lánc kialakításához hosszabb időre van
szükség. A bizalom mellett ennek másik oka, hogy a partnerek közötti piaci
erőviszonyok gyakran eltérőek. Az integrációs folyamat az utóbbi ok miatt
különböző szinteken mehet végbe.
./ Az úgynevezett páronkénti menedzsment esetében az integrációs folya­
mat első lépéseként a figyelem azokra a partnerekre irányul, akik a válla­
lattal a legközvetlenebb kapcsolatban vannak. Ezek általában a legfonto-
396
sabb vevőkés szállítók, akikkel először kezdeményez a vállalat hosszabb
távú kapcsolatot. Amint ezek a partnerek megtapasztalják az együttmü­
ködésben rejlő előnyöket, ők is kialakíthatnak szarosabb kapcsolatot sa­
játvevőikkel, illetve szállítóikkaL A partnerkapcsolatok így a lánc mentén
páronként alakulhatnak ki az egymással szállító-vevő kapcsolatban álló
vállalatok között. (A külfölcli szakirodalomban erre az úgynevezett
dyaclic management kifejezés honosodott meg.)
./ A csatornaintegrátor által kezdeményezett kapcsolatoknál a láncban irá­
nyító szerepet betöltő vállalat szervezi a folyamatot és alakítja ki az ellátá­
si lánc stratégiáját, s a tagokat a kapcsolatba bevonva gondoskodik az
együttmüköclés folyamatos fenntartásáról. A csatorna- (vagy rendszer-)
integrátornak közvetlen kapcsolata van a lánc kulcsszereplőivel. (Láttuk,
hogy az amerikai és európai autóiparra napjainkban ez a szerveződés jel­
lemző. Itt az összeszerelést végző autógyárak (OEM-ek) játsszák a csator­
naintegrátor szerepét.)
./ A keiretsu japán integrációs forma, amely az együttmüköclésen, koüt·cli­
náción és kereszttulajdonláson alapul. A csatorna vezető vállalatának
a többi tagvállalatban lévő részleges tulajdoniása biztosítja a koordiná­
ciót és a felügyeletet.
A hálózatosadás központi mozgatója a szervezeti tanulás. Az információszerző
és tudásgeneráló kapcsolatok akkor bontakozhatnak csak ki igazán a vállalat­
közi térben, ha a kapcsolat nem csupán "alkalmi". Ismétlődő együttmüködés
esetén az információszerzés (a tanulás) sokkal hatékonyabb lehet, mint az eset­
leges kapcsolatokban. Ugyanakkor az ismétlőelő vállalatközi érintkezésben ki­
sebb a kockázata annak is, hogy a cégek téves vagy szándékosan meghami­
sított információkat adnának át egymásnak. A hosszú időn át fennálló kap­
csolatokban radikálisan csökkennek a tudás megszerzésének költségei, mert
- a partnerek közötti bizalom alapján - elmaradhat a megszerzett tudás minő­
ségének meglehetősen körülményes vizsgálata.
A hagyományos vállalatlogisztika jóllehet igen bonyolult rendszer, a rend­
szerelméleti besorolást alapul véve mégis csak egy "gépezethez" hasonlítl1ató.
Az ellátási láncok hálózatára már inkább az "élő rendszerek" analógiái illenek.
Ezek a rendszerelmélet egy magasabb szintjén, mintegy "vállalatpopulációk
ökológiai rendszereként", kisebb és nagyobb vállalatok szerves együttélése­
ként, szimbiózisaként foghatók fel.
397

8.5 Az ellátási lánc sikertényezői
a gyakorlatban
Gyakorlati tanulságok, tapasztalatok is megerősítik azt az alaptételt, amely sze­
rint az ellátási lánc hatékonyságát a tagok közötti együttmúködés foka határoz­
za meg. Az együttmúködés fokát elemezvén tehát kiemelhetők olyan sikerté­
nyezők, amelyek szem előtt tartása jelentős mértékben befolyásolja az adott
csatorna múködésének eredményességét.
A láncbeli folyamatok szervezése során a következőket kell szem előtt tartani:
./ el kell ismerni az információs rendszer elsődleges szerepét;
./ állandóan ellenőrizni kell a folyamatok tervszerinti múködését, és szük­
ség esetén azonnal be kell avatkozni;
./ hangsúlyt kell fektetni a munkatársak motiválására, képzésére, és nem szabad
elfelejteni, hogy csapatmunka néll<:i.il nem lehet sikeres láncot múködtetni;
./ hosszú távú, nyílt, bizalmon alapuló stratégiai partnerkapcsolatokat kell
kiépíteni;
./ a stratégiai partnerekkel kötött szerződésekben szabályozni kell az
együttmúködés módját, jogilag be kell biztosítani saját bizalmas informá­
cióink "kiadását", és lehetőleg mérhető elemeket kell rögzíteni, hogy
a helyes teljesítés ellenőrzése a későbbiekben ne okozzon nehézséget
Mindezeket csak úgy lehetséges megvalósítani, ha
a) a tagok egyéni érdekeiket képesek alárendelni egy általános ellátási lánc­
beli érdeknek, illetve
b) lehetőség szerint egy "rendszer-integrátori" funkciót alakítanak ki a láncban.
8.51 Az értéklánc és az ellátási lánc
gyakorlati megközelítésben
Kevés olyan jellemző van, amely - mérettől, tevékenységtől függetlenül - szin­
te kivétel nélkül minden vállalatnál megfigyelhető, de a vezetők növekedés
iránti csillapíthatatlan vágya biztosan ezek közé tartozik. A következőkben sor­
ra vesszük, hogy ennek jegyében milyen tipikus stratégiai játszmák folynak
a vállalatokon kívül és belül, majd rátérünk arra, hogyan próbálják meg a cégek
az irányítói lánc nyújtotta lehetőségeket kezelni.
A stratégiában gondolkodó vezető a környezetre úgy tekint, mínt olyan kö­
zegre, amely információkat nyújt számára a változtatásokhoz, ameZyből ötle-
398
teket meríthet sajátjövőjénelJ megalapozásához. Az elmúlt években a vállalatok
tágabb és szúkebb környezetét vizsgálva a legizgalmasabb és legtanulságosabb
játszmák az egyes iparágakon (üzletágakon) belül folytak, ezért a sokféle kör­
nyezeti "hadmúvelet" közül e helyütt ezekre összpontosítunk Az egyes ipar­
ágakban jellemző mozgások és azok mozgatórugóinak megismerése ötleteket,
támpontokat adhatmind a kisebb, mind a nagyobb vállalatok számára, hogy fel­
mérjék, hol vannak esélyeik a térnyerésre, a növekedésre, kikkel érdemes verse­
nyezniük és mely üzleti partnerekkellehet előnyös az együttmúködés.
Már volt szó róla, hogy kik az egyes üzletágak szereplői, miképpen állítják elő azt a ter­
méket, szolgáltatást (azaz azt az értéket), amit az üzletág végső felhasználója megfizet.
Más megközelítésben kik, milyen tevékenységek egymáshoz kapcsolőcló láncolatában
látják el a végső felhasználót. Az előbbi megközelítés az iparági értéklánc szemszögé­
ből, az utóbbi pedig az ellátási lánc szemszögébőllátja ugyanazt a folyamatot.
Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy az adott vállalatmilyen "hely"-pozíciót
foglal el a folyamatban.
Láttuk, hogy a beszállítóké az első láncszem, akik a nyersanyagokat és az alkatrészeket
állítják elő, majd továbbadják a gyártóknak, szolgáltatást végzőknek A gyártók az érté­
ket a saját tevékenységükkel tovább növelik, majd a következő lépcsőben a közvetítők
(például kereskedők, logisztikai szolgáltatók stb.) járulnak hozzá a termék vagy szaigái­
tatás értékének gyarapodásához, amely az ő tevékenységük révén végül a végső felhasz­
nálóhoz kerül. Minclen szereplő legtöbbször csak egy láncszemben tevékenykedik, az
értékteremtés során hozzáilleszti a tevékenységét az előző láncszemben képződött ér­
tékhez.
A növekedni szándékozó vállalatok célja azonos: minél kedvezőbb pozíciót ki­
vívni az ellátási láncban, ezzel minél nagyobb részesedésre szert tenni az ipar­
ág által előállított C és a végső felhasználó által megfizetett) értékből. A terjesz­
kedés irányát tekintve a megvalósításnak két típusát különböztethetjük meg:
./ a horizontális te1jeszkedést, amikor az adott vállalat a "saját láncszemén"
belül próbál meg növekedni (a gyártó a gyártók láncszemében tör ura­
lomra, a szállító a szállítók láncszemében) és
./ a vertikális tetjeszkedést, amikor az adott cég más láncszemek szereplői­
nek rovására próbálja megvalósítani a célját (a gyártó a szállítók vagy
a kereskedők részesedését akarja megszerezni).
Minclkét típusnál elterjedt, sőt a nagyvállalatok körében uralkodó trend az összeolvaelás
és a felvásárlás. Különösen a horizontális terjeszkedést választólmái jelenhet meg a fú­
ziós láz. Néhány üzletágban (például az autóiparban, a gyógyszeriparban, az élelmiszer­
iparban és még folytathatnánk a sort) a gyártók az elmúlt években olyan étvággyal
kebelezték be versenytársaikat, hogy már világméretekben is csak néhány vállalat ural­
kodik az érintett üzletágak gyártói láncszemében. A távközlési üzletágban a szállítói
láncszemben (a készülékek előállítóinál) lehet felfedezni hasonló tendenciákat. A vertikális
399
irányban terjeszkedőiméi feltúnik, ele még kevésbé jellemző ez a móclszer. Ilyen volt
például a Time Warner és az America Online - AOL - egybekelése, aminek külön ércle­
kessége, hogy a kisebb, internetszolgáltató cég vásároita meg az óriási mécliabiroclal­
mat, s ilyen móclon növelte részesedését az üzletágban.
A fúziók mellett a terjeszkedésnek van egy másik, kevésbé látványos - ennek
következtében kevésbé publikált - módja, amikor az egyes vállalatok megvál­
toztatják az ellátási láncban kialakított kapcsolatrendszert és egészen más össz­
játékot alakítanak ki. Tekintsük át közülük a legjellegzetesebbeket
8.52 Az ellátási lánc nyújtotta üzleti lehetőségek
Valamelyik szereplő kiszorítása az ellátási láncbóL Ez a törekvés főleg a gyártó
(termékeket, szolgáltatásokat előállító) vállalatok stratégiájában figyelhető
meg, akik a közvetítőket próbálják meg kiiktatni a láncolatból, részben azért,
hogy megszerezzék azok részesedését, részben pedig azért, mert ily módon
közvetlen kapcsolatokra tehetnek szert a termékeiket, szolgáltatásaikat felhasz­
nálókkaL
A szakértők prognózisai szerint a jövőbenszámos iparágban a gyorsaság és a testresz­
abottság lesz a legfontosabb versenytényező. Azok a gyártók, akiknek sikerül közvetlen
kapcsolatot kiépíteni a felhasználókkal, lekörözhetik a többieket, mivel gyorsabban és
pontosabban értesülhetnek a felhasznáJók igényeinek változásairóL Az ellátási lánc ha­
gyományos formájában a gyártók csak a kereskedők közvetítésével szerezhetnek tudo­
mást a vevőik igényeiről, ami meghosszabbítja a reakció idejüket, és kiszolgáltatottá is
teheti őket, hiszen a számukra fontos információkat a kereskedők birtokolják A ter­
melők közül ezért egyre többen próbálkoznak azzal, hogy átvegyék a kereskedelmi
funkciót, kiiktassák a folyamatból a közvetítő ket.
E stratégia alkalmazásában élenjárnak az informatikai cégek. Amíg a PC-gyártók
többsége közvetítökön keresztül juttatja el a terméket a vevőkhöz, a Dell már
1996-ban - az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva- közvetlen kapcsola­
tokat épített ki a végső felhasználókkal. Ez komolyversenyelőnyöket hozott szá­
mára (lásd 9. fejezet). Vannak azonban kevésbé radikális megoldások is.
Más ellátási láncbeli szereplő(k) támogatása. A gyakorlatban erre is több példát tah'í­
lunk Az ázsiai TAL inggyár a kereskedők kiiktatása helyett azok támogatását választotta.
Felvállalta a kereskedő Penney cég ingkészleteinek meneclzselését, rácsatlakozva annak
aclatbázisára. Ilyen móclon a TAL minclen amerikai áruházban nyomon követi az eladá­
sok alakulását. Hongkongi raktárából ma közvetlen ül szállít minclen amerikai Penney
bázisra. Ha egy áruházból valamelyik méret vagy szín kifogy, a TAL négy órán belül gon­
doskodik az utánpótlásróL
A jövőben több vállalat számára az egyik legnagyobb dilemma az lesz, hogy ér­
demes-e a közvetítőiket kikapcsalni a folyamatból, ezzel felszámolni a régi, jól
bevált üzleti kapcsolatokat, s csak elektronikus kereskedelem révén értékesíte-
400
ni vagy inkább mindkét formát alkalmazzák (ekkor viszont a vállalaton belül
lesz verseny, a két párhuzamos csatorna egymás konkurensévé válik, s kanni­
balizálhatja egymást). Valószín ü, hogy a választásban nagy szerepet fognak ját­
szani a versenytársak és az üzleti partnerek (például ha versenyben mara­
dáshoz korlátozni kell az elektronikus kereskedelem használatár, mert csak így
lehet elnyerni a fontosabb ügyfelek megrendelését).
8.53 Új partnerkapcsolatok létesítése
Azokban az üzletágakban, ahol a gyorsaság és az alacsony költségek állnak az
élen a versenytényezők között, a termelővállalatok - annak érdekében, hogy
a végső felhasználó igényeit versenytársaiknál gyorsabban és alacsonyabb költ­
ségszint mellett elégítsék ki - a versenyeztetés helyett partnerkapcsolatokat
építenek ki a beszállítóikkal és ebbe a kapcsolatba gyakran bevonják a kereske­
dőket is. A kapcsolatok kiépítését az internet használata könnyíti meg.
Az iparág más szereplőivel való szaros együttmúköclés kialakítása többek között a gép­
iparban és a textiliparban volt megfigyelhető. Minclegyik gyártó jelentősen lecsökken­
tette abeszállítók számát: a Chryslernél öt év alatt 36 százalékkal csökkentabeszállítók
száma (akiket költségcsökkentési javaslataik révén rangsorol tak), a Levi's-nél a korábbi
12 helyett négy-öt cég szállítja a vásznat. A megmaradókkal igyekeztek a lehető legszo­
rosabbra fúzni a kapcsolatokat. Egyes autógyártók, repülőgépgyártók a tervezési,
a tesztetési folyamatba is bevonták a partnereiket, ennek révén rengeteg javaslatot kap­
tak tőlük a technikai újításokhoz, a költségek csökkentéséhez. A Levi's a szállítókan ld­
vül a kiskereskedőkkel is szoros kapcsolatot épített ki, hogy minél gyorsabban megis­
merje és kielégíthesse a vevői igényeket.
Megfigyelhető, hogy a partneri együttmüködést favorizáló cégek legtöbbször
csatornaintegrátori szerepre törekednek, azaz hogy az egész ellátási lánc me­
nedzselését átvegyék, és így előzzék meg konkurenseiket
"Ma másképp látjuk az üzletágunkat- monclja a Levi's elnök-vezérigazgatója -, először is
inkább értékesítőnek tekintjük magunkat, mint termelőnek Másoelszor pedig egy kölcsö­
nös felelősségi és együttmúköclési hálózat közponljának. A végső felhasználóval csak úgy
lehet javítani a kapcsolatot, ha valaki a teljes együttmüköclési lánccal foglalkozik"
Ez a stratégia azonban rengeteg veszélyt is rejt magában, ahogyan ezt az ameri­
kai autógyártók az 1990-es években megtapasztalták Abeszállítók csökkenté­
sére tett kísérletük integrálódási folyamatot indított el azok körében. A beszállí­
ták láncszemében létrejött fúziók hatására ezért ma már mindössze néhány
cég szállítja a világ fékrendszereinek, ablaktörlő-rendszereinek, lengéscsillapí­
tóinak stb. jelentős részét. Az OEM-cégek azért már attól kezdtek tartani, hogy
alkuerejük csökkeni fog, az értékláncban: megnő a hatalma a beszállítóknak,
s ezáltal a pozíciók és a térhódírási esélyek átrendeződhetnek. Így a három nagy
401
autógyártó - a GM, a Ford és a DaimlerChrysler - stratégiát váltott: alkatrészbe­
szerzéseik összehangolására internetes börzét hoztak létre, amelyen beszállí­
tóik a megadott feltételek alapján versenyezhetnek a megrendelésekért Mind­
ez bizonyítja azt a korábban tárgyalt tételt, hogy az egy-egy üzletágat jellemző
ellátási láncok időben változhatnak, az erőviszonyok idővel átrendezőclhet­
nek. Az egyes iparágakban ezért is igyekeznek többféle kapcsolatrendszert is
alkalmazni (lásd 8.3 fejezet).
8.54 Az ellátási lánc feletti ellenőrzés eltolódása
A termelők és kereskedők lehetőségei, összefonódásai. Az OEM-gyártók felis­
merték jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, ha megszerzik az egész ellátási
lánc menedzselését. A közvetítők azonbannéhány iparágban gyorsan reagál­
tak. Az előzőekben láttuk, hogy több üzletágban fenyegetett helyzetbe kerül­
tek, hiszen őket szorították ki, illetve akarják kiszorítani az ellátási láncbóL Az
elektronikus kereskedelem terjedésével pedig fenyegetettséglik egyre nő. (Bill
Gates szerint könnyen bekövetkezhet a "közvetítők halála", ha azok csak "bo­
nyolítók" maradnak, és nem lesznek képesek változtatni.) A kereskedők közül
néhányan még időben felismerték a fenyegető tendenciákat, sa többieknél ha­
marabb váltottak Sikerült olyan módon átalakítani együttmüködésüket a part­
nereikkel, hogy uralják ezt a kapcsolatrendszert. E stratégia jól ismert megvaló­
sítója az IKEA. A cég olyan móclon tett szert hatalomra, hogy teljes mértékben
átalakította a bútorgyártási üzletágat, megváltoztatta a szerepeket és az együtt­
működési módokat, alapvető en új üzleti szisztémát alakított ki.
Az IKEA mint bútorkereskedő cég tehát nem úgy pozícionálta magát, mint­
ha egy adott ponton értéket adna az előzőkhöz, hanem inkább az egész bútor­
üzlet irányítására koncentrált. Arra késztette a beszállítóit és a vevőit, hogy ki­
lépjenek a megszakott szerepből: a vevők "vállalják fel" a szállítást és a gyártás
utolsó fázisát, az összeszerelést, abeszállítók gyártsanak alkatrészeket, ám
emellett legyenek a cég üzleti, technikai szolgáltatásainak a vevői. (A beszállí­
ták lízingelhetik a gyártóeszközöket az IKEA-tól, s technikai tanácsokat kaphat­
nak.) Az IKEA pedig nem egyszerüen kereskedő, hanem a szolgáltatások rend­
szerének központi, vezérlő alakja. Az ellátási lánc ily módon történő rendszer­
integrátod müködtetése tehát sikert hozott, nemcsak az IKEA-nak, hanem
a lánc többi szereplőjének is.
Kevésbé ismert Hongkong egyik legnagyobb exportkereskedelmi vállalatának, a Li­
Fungnak a példája, amely az ellátási lánc menedzselésében szintén az újítók közé tarto­
zik. Mivel ázsiai példában nem bővelkedik a szakírodalom, nézzük ezt egy kicsit részle­
tesebben. Kövessük nyomon, hogyan vált a Li-Fung egyszerü ügynökből ellátási láncot
uraló szereplővé.
402
Kezeletben klasszikus közvetítő cég volt, ügynöki jutalékot számított fel azért, hogy
a vásárlókat és az eladókat összehozza. Közvetítőként azonban mindinkább szaronga­
tott helyzetbe került a vásárlók és a gyárak növekvő hatalma miatt. (Számos nagy- és kis­
kereskedő cég érezheti ezt napjainkban.) Először úgy próbálták megtartani megbízói­
kat, hogy földrajzilag kiterjesztették a vállalkozást, így pótlólagos információk birtoká­
ba jutottak. A világkereskedelmi kvóták ismeretében és szaktudásuk alapján tudták, hol
milyen anyagokat érdemes vásárolni. Forrásügynökökké váltak, ele még minclig csak
ügynökök voltak.
A második lépésben teljesen új tevékenységbe kezdtek: felvállalták a gyártási progra­
mok meneclzselését. A vevőnek csak a következő szezonban kért készáru jellen1Zőit
(a színt, amennyiséget stb.) kellett megadnia, és a Li-Fung felkutatta a beszerzési piaco­
kat, megalkotta a termelési programot, lekötötte az erőforrásokat, felügyelte a termelést
és időben leszállította a kért árut.
Az 1990-es években ismét váltottak Felbontották az ellátási láncgyártási lánc:,-zemét,
a különböző fázisokat különböző telephelyekre helyezték ki. Például a termelés mun­
kaigényes részét Dél-Kínába telepítették Miután ott a munkaigényes müveletekkel
végeztek, a készterméket visszaszállították Hongkongba, ahol a végellenőrzés történt.
Később elkezdtek Dél-Kínán túlra is terjeszkeclni, újabb és újabb beszállítói-gyártói kör
után kutatva. A határok nélküli gyártásnak ez a hongkongi moclellje a térség új paraelig­
mája lett. A vállalatok körbeutaztatják Ázsián a nyersanyagokat és félkészárukat (Min­
dent a legkedvezőbb helyen vásárolnak és gyártatnak, minden egyes lépéshez a legjobb
megoldást keresik meg. Arra törekszenek, hogy az a legjobban illeszkedjen a vevő elvá­
rásaihoz). A kereskedők nem bonyolítók, akik irodáikban ülnek s mintákat mutogatva
ügynökökkel tárgyalnak, hanem irányítók, részeire bontják az ellátási láncot és lépésen­
ként optimalizálnak A Li-Fung vezetője szerint minclen, időre érzékeny iparágban azok
tesznek majd szert versenyelőnyre (s ez nem csak a kereskeclőkre vonatkozik), akik ké­
pesek lesznek saját ellátási láncuk irányítás ára.
A közvetítői tevékenység megújítása. Az előzőekben bemutatott példa már je­
lezte, hogy korai még a "közvetítők halálával" számolni, sőt ez a szerep még
vonzóvá is válthat azon kereskedők számára, akik a közvetítésnél többet kíván­
nak és tudnak nyújtani a vevőknek. Óriási változások történtek afogyasztási
cikkeket előállító iparágakba n, a nagy bevásárlóközpontok, illetve a cash &
carry és a szupermarket-hálózatok belépéséveL Ezek kétfélemódon próbálnak
meg pozíciót szerezni az iparágakban: egyrészt igyekeznek kiszorítani a ha­
gyományos módon kereskedőket a láncolatból, másrészt a gyártók kárára pró­
bálnak meg - gyakran sikerrel- terjeszkedni.
A végső felhasználők számára új érték hozzáadásával teszik vonzóvá ma­
gukat: a városokba települt központokban a vevők egy helyen, a minőséget és
az árat tekintve egyaránt viszonylag széles választékból, kényelmes körülmé­
nyek között (az időjárás viszontagságaitól védett területen, légkondicionált üz­
letekben) vásárolhatnak. A plazák előnyei még, hogy nemcsak vásárlási lehető­
séget nyújtanal<:, hanem egyre inkább úgy épülnek, hogy a szabadielő eitöltésének,
a szórakozásnak is színterei legyenek. A városok szélére telepített központok
"hozzáadott értéke", hogy termékcsoportokra szakosodva, óriási választékot
kínálnak magas színvonalú infrastruktúrával.
Egyes központok [elismerték, hogy az ellátási lánc feletti uralom verseny­
előnyt jelenthet, ezért nem elégednek meg a gyártók alkupozíciójának csök-
403
kentésével, hanem megszervezik (mondhatnánk azt is, az IKEA mintájára) a sa­
ját termékek gyártását, saját márkanéven történő forgalmazását.
A közvetítői szerep ugyanakkor a kicsik számára is vonzó lehetőséget jelent.
Számos iparágban előfordul, hogy a végső felhasználó támogatásra szarul,
mert például olyan komplex szolgáltatást kíván megvásárolni, amihez nem ért,
vagy annak időigényes volta miatt nem akar a beszerzéssel, a megvalósítással
foglalkozni. Itt juthatnak szerephez azok a szaktudással rendelkező kisebb cé­
gek, amelyek segítik a vevőt a választásban és a vásárlásban. Múködésük a gyár­
tók számára is előnyös: "telefonközpontként" múködve összeköthetik őket az
ügyféllel, átvállalva a kapcsolatteremtés idő- és energiaigényes feladatát. Mind­
két fél nyer, a kommunikációs és a tranzakciós költségek mindkét oldalon
csökkennek, a személyes terhelés és a kockázat is mérséklődik.
8.55 Döntési dilemmák
Az adott iparágban folyó "játszmákat", illetve a csatornában uralkodó erőviszo­
nyokat bizonyos döntések meghozatala előtt alaposan tanulmányozni kell.
Az ehhez kapcsolódó lépések a következők:
l. azonosítsuk üzletágunk ellátási láncának szereplőit;
2. derítsük fel, hogy iparágunkban a szereplők milyen összjátékai révén
valósul meg a végső felhasználők kielégítése, milyen játszmák (kapcsolat­
rendszerek) tipikusak, kik a nyertesek és kik a vesztesek;
3. ismerjük meg, hol, mekkora nyereség csapódik le;
4. gondolkozzunk el azon, milyen "játszmák", erőeltolódások várhatók a jövő­
ben, kik és miért lehetnek a nyertes ek;
5. fontoljuk meg, milyen lehetőségünk van az üzletágban cégünk erőviszo­
nyainak növekedéséhez:
./ érdemes-e (és ha igen, milyen módon) a jelenlegitől eltérő együttmúkö­
dést kiépítenünk az üzleti partnereinkkel,
./ inkább más partnerekhez és együttmúködési láncolathoz lenne-e
előnyös csatlakoznunk;
6. ne feledkezzünk meg felmérni, hogy jelenlegi pozíciónkat nem fenyegeti-e
veszély, nem akarja-e másik játékos éppen ezt a pozíciótelhódítani vagy ép­
pen ki akar-e szorítani bennünket a láncbóL
A környezeti "hadmúveletek" nem hoznak tartós sikert, ha nem hangoljuk ösz­
sze azokat a vállalaton belüli folyamatokkal, és ha nem tudjuk ehhez megsze­
rezni a legfontosabb munkatársaink támogatását. Az ellátási lánc müködtetése
nem C csak) vezetői feladat. A vállalati alrendszereknek, a belső folyamatok
szervezőinek, az alkalmazottaknak is tisztában kelllenniük azzal, hogy a piac
404
vállalatunk termékét vagy szolgáltatását egyre áttételesebben - az adott ellátási
lánc minősítésén keresztül - értékeli.
A 2009-2010-es évek pénzügyi és gazdasági világválsága az ellátási láncok
kapcsolatrendszerét is jelentősen megtépázta. Ez jól mutatja, hogy a döntési
dilemmákat egy eddig ismeretlen, új aspektusból is tanulmányoznunk kell.
8.6 A nyomon követhetőség
mint az eUátási láncok versenytényezője
A folyamatellenőrzés iránt megnövekedett igény, a lehető legrészletesebb visz­
szakereshetőség (főként az autóiparban és a repülőgépiparban), a lopásgátlás,
az elmúlt évtizedek élelmiszerbotrányai, a nagyobb biztonság, az elszámoltatha­
tóság (felelősség megállapítása) mind olyan tényezők, amelyek következtében
a nyomon követhetőség az ellátási láncok egyik legnagyobb kihívásává vált nap­
jainkra. Jelentőségének felértékelődésében fontos szerepet játszik, hogy a ter­
melésorientált kínálati piacok (push-rendszer) folyamatosan alakulnak át keres­
letorientált keresleü piaccá (puli-rendszer), ahol a vevői igények, illetve az azok­
nak történő megfelelés egyre meghatározóbbá válnak. Az ISO 8402:1994
szerint a nyomon követhetőség egy bizonyos termék életútjának, a rajta végre­
hajtott müveleteknek és térbeli elhelyezkedésének követési képessége rögzített
információk alapján. Fontos különbséget tenni a tracking (követés - előrefelé)
és a tracing (nyomon követés- visszafelé) fogalmai között. A követés lényege,
hogy egy adott dolgot (tételt, terméket vagy információt) a termelési folyama­
ton, illetve az ellátási láncon keresztül követünk az értékesítési vagy a szolgáltatási
pont felé. A nyomon követés esetében a megtett út állomásainak ismeretében le­
hetőségünk van az adott dolog származását meghatározni. Egy jól müködő nyo­
mon követési rendszer a két funkciót egyidej"(íleg betölti.
A nyomon követhetőségnek a repülőgépiparban óriási a jelentősége, hi­
szen kiemeit szerepet játszik az utasok biztonsága, egy esetleges katasztrófa
esetén az okok (hibás alkatrészek) megállapítása, valamint a rendkívül sokféle
alkatrész hatékony azonosítása. Ebben az iparágban a nyomon követési rend­
szereknek nagyon pontos és részletes információt kell szolgáltatniuk a leg­
kisebbtől a legnagyobb alkatrészekre vonatkozóan. Az amerikai Boeing
2005-ben vezette be az RFID-rendszert, és azóta számos beszállítáját győzte
meg arról, hogy a rendszer bevezetése kölcsönösen előnyöket hordoz magá­
ban (gyorsabb és pontosabb információcsere a lánctagok között, a költségek
csökkenése, a karbantartási és javítási feladatok hatékonyabb elvégzése stb.).
Az ellátási láncbeli információ menedzselésének alapvetően két változata
lehetséges a nyomon követhetőséggel kapcsolatosan. Az első esetben a külön-
405
böző információkat az ellátási lánc egyes pontjain tárolják, és a termék csak a A nyomon követés által a teljes ellátási lánc számára biztosított előnyök
termék azonosítására szolgáló információkat "hordozza". Ezáltal a termék lé­
pésrőllépésre nyomon követhetővé válik visszafelé a lánc mentén. A második Számszerilsíthető előnyök
esetben minden információ követi a terméket a lánc elejétől a végéig. Ez utóbbi
akkor fontos, ha a lánc kezdeti szakaszaira vonatkozó információkra van szük­ ../ felgyorsítja a lánc folyamatait;
ség a végtermék-értékesítési pontokon, a fogyasztóknál (például "genetikailag ../ alacsonyabbak a lopásokból és egyéb veszteségekből adódó veszte­
módosított anyagokat nem tartalmaz"). Ide sorolható egyes logisztikai szolgál­ ségek;
tatók (DHL, UPS) által kínált nyomon követési lehetőség is, melynek során a fel­ ../ kedvezőbb erőforrás-kihasználás;
adó az interneten a fuvarlevélszám megadásával azonnal megtudhatja külde­ ../ minimalizálja a visszahívandó termék mennyiségét és az ebből adódó
ménye aktuális helyét és a szállítás részleteit. A gyakorlatban a legtöbb informá­ veszteségeket.
ciót helyileg tárolják, és csak kevés követi a terméket a lánc teljes hosszában.
A napjainkat jellemző egyre komplexebbé váló hálózati gazdaságban jól Nem számszeríisíthető előnyök
müködő nyomon követési rendszerek nélkül elképzelhetetlen a termékek ha­
tékony azonosítása és visszahívása, amelyre az információs technológia jelen­ ../ a vállalatba fektetett bizalom, amely a hosszú távú partnerkapcsolatok ki-
legi fejlettségi szintje számos lehetőséget kínál (vonalkód, RFID). Egy szal<:sze­ alakulását segíti;
rüen kialakított és müködtetett nyomon követési rendszer nemcsak a fogyasz­ ../ a folyamat szarosabb ellenőrzésének lehetősége;
ták bizalmát növeli, de hozzájárulhat az érintett ellátási lánc versenyképességé­ ../ nagyobb rugalmasság a termékválaszték terén;
nek növeléséhez. A nyomon követhetőség által biztosított előnyök az ellátási ../ lehetőséget teremt a termékek haladéktalan visszahívására;
lánc valamennyi pontján megjelenhetnek, melyeket a 8.18 ábra szemléltet. ../ hozzájárul a márka/lánc jó hírnevének megőrzéséhez;
../ egyszerübb a felelősség megállapítása;
8.18 ábra. A nyomon követhetőség előnyei
../ visszakereshetőség közlekedési balesetek, élelmiszereredetíí megbete­
gedések stb. esetén.
• A vevői
- "' elégedett,ség,. a Számos vállalat promóciós eszközként használja nyomon követési rendszerét
·•O·
2 • Hatéi<öhyabb bizalom növekszik. úgy, hogy azzal "igazolják" élelmiszer-feldolgozási folyamataik megbízhatósá­
•o beszállító-kiválasztási • Biztosítja a káros
Ql rendszer: alapanyagok gát. Egy jó nyomon követési rendszer a megfelelő mennyiségü és minőségü in­
•o • A beszállítók elkerülését (allergia,
w
.c
integrálása a vallalat élelmiszer
formációt szalgáltatja a vállalati hierarchia megfelelő szintjén, viszonylag ala­
"""''
•::> stratégiájába. intolerancia). csony költségek mellett. A termékek nyomon követése a megkülönböztetés
• Lehetővéteszi • Válásztési lehetőséget
El a terinék-előállítási biztosít a különbözö eszközeként is számos előnyt hordoz magában: a nyomon követhetőség előse­
• Biztos felvevópiac. folyamatban meglévő módon elŐállított
• Hozzáadolt értéket problémák elemzését. • Kevesebb, egyszerűbb élelmiszerek között
gíti a disztribúciós rendszer müködésének megértését, pozitív hatást gyakorol
'képét; ellenőrzés. a termelővállalatok és a fogyaszták kapcsolatára, hosszabb távon hozzájárulhat
kedvezőbb tulajdonságú termékek kifejlesztéséhez, azaz a termékfejlesztés­
Beszállítá hez, végül pedig megerősíti az ellátási lánc tagjai közötti együttmüködés fokát.
A nyomon követési renelszerek bevezetése és fejlesztése a fenti előnyök
• Termklékenysé • Kevesebb kártérítés. • Nővékszik mellett költségekkel jár. Egy nyomon követési rendszer bevezetésének költ­
g javulása. . , . ·Akészlethiány az értékesítés: ségei jelentősen eltérhetnek az egyes vállalatok, illetveszektorok között, az
• Kevesebb álapanyag kockázata alacsonyabb,
visszaszállítás ••.Alacsonyabb. ellátási lánc komplexitásától, a tárolandó információ mennyiségétől és a tech­
{minóségi probléma). f?iztonsági készlelszint
·.;: Hatékonyabb termelési nológiai követelményektől függően. A nyomon követés költségeit Lehota et al.
• folyárn'!L (2008) alapján a következő három csoportba sorolhatjuk:
• Aké$zlethi?nil •
kockázata'alacsonyabb. ··
• AlaGsonyabb
biztonsági késilelszint ../ az adatnyilvántartás költségei: az adatok mérésének, rögzítésének, tárolásá­
nak, feldolgozásának, továbbításának és visszakeresésének a költségei;

406 407
 ,/ a termékdifferenciálás költségei: minőség szerinti eltérések (fajta, mi­
nőségi osztályok), kiszerelési egységek (fogyasztói, kereskedelmi és lo­
gisztikai) költségei;
./ a termékelkülönítés költségei: a termékszegregáció (fajta, minőségi osz­
tály stb.) és a termékazonosság megőrzésének költségei.
A nyomon követési renelszerek megfelelő műköclésének alapvető feltétele az
úgynevezett szemléltetési egység meghatározása (TRU: Traceable Resom·ce
Unit), amelyet a lánc mentén nyomon kívánunk követni. Folyamatos feldolgo­
zás esetén a szemléltetési egység meghatározása nehéz lehet. Ha például az
ereeletileg nyomon követett egységet több, különálló egységre bontják az ellá­
tási lánc mentén, akkor a "szétbontási ponton" új TRU-t kell meghatározni,
amelyet új, az ereeletitől eltérő azonosítóval kell ellátni (kivéve ha az új szemiéi­
tetési egységek ugyanazon tevékenységlánc mentén haladnak végig). Szem­
léltetési egységek lehetnek például szállítási egységek (raklap, cikk stb.), vágó­
állatok, ele akár állatcsorclák is.
l
i l
l
9. FEJEZET
Az e=logisztika
az ellátási láncban
Manapság sokan figyelik az elektronikus gazdaság fejlődését üzletemberek,
politikai döntéshozók, oktatók, kutatók tanulmányozzák, hogy az elektroni­
kus eszközök alkalmazása milyen változásokat hoz az üzleti életben, azok ho­
gyan befolyásolják egy-egy gazdálkodó egység, egy ágazat vagy (netán az
egész világgazdaság) jövőjét. Az elmúlt éveknek az elektronikus technológia
alkalmazásából adódó egyik legszembeötlőbb változása bizonyára az ellátási
lánc területén következett be. Emiatt tárgyaljuk önálló fejezetben az e-logiszti­
ka kérdéseit.
9.l A hatékony információáramlás igénye
9.11 A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének
informatikai igényei
A jelenlegi "ipari" megközelítés szerint, ha egy cég növeini akarja hatékonyságát
és meg akar felelni a növekvő versenynek, fejlesztenie kell alaptevékenységeit
Igen ám, ele folyamatosan újabb és újabb megközelítési móclok formálóclnak.
Ezek kapcsolódhatnak a technológiához (például automatizálás), a szervezés­
hez (például szervezeti egységek, profitcenterek), a különböző móclszerekhez
(pélclául]IT, ECR, VMI, késleltetés, Cross-Docking stb.) vagy a termékekhez (pél­
dául értékelemzés). Néhány megközelítés a társadalmi változások függvénye,
mások a gazdasági feltételektől függenek, ugyanakkor a technológiai fejleszté­
sek (például az információs rendszerek) más megközelítési móclot igényelnek
Míg az 1980-as években a főllangsúly a tevékenységek koorclinálásán volt,
ma a magasabbszintű ellátási láncok inkább a vállalatok közötti együttmükö­
clésen alapulnak Ez az együttműködés a specializációra ösztönöz.
A koordinációs megközelítés elsősorban a cégen belüli átszervezést érin­
tette, melynek megvalósítása viszonylag könnyü volt. A kooperációs megköze­
lítés azonban gyökeresebb változtatást követel.
409
....J.
 A szervezetek közötti kooperáció minden szinten közös tervezést, adat- és
információcserét igényel. Ez a különbözó kultúrájú, filozófiájú, vezetési elvű
cégek együttműködésében gyakran okoz problémát.
A folyamatorientált megközelítés az ellátási láncban - ahol a kooperáció
a siker előfeltétele - mégis csak akkor sikeres, hogy ha hosszú távon minden
szerepiőnek nyereséget hoz.
9.12 A2 információmegosztás
Korábban már tárgyaltuk, hogy az ellátási lánc tagjai leginkább a birtokukban
lévő információ megosztásávallehetnek sikeresek. A lánc tagjai közvetlenül
nem kapcsolódó partner számára is kell hogy információt juttassanak, sőt
gyakran konkurens vállalatokkal is kapcsolatban állnak. Fel kell ismerniük és el
kell fogadniuk azt a tényt, hogy integrált ellátási lánc tagjaként "láncbeli" ver­
senyelőnyre tesznek szert, és ez több eredményt hoz számukra, mint az általuk
ismert információ megtartása.
Az információmegosztás legsikeresebben elektronikus úton történhet A POS­
terminálok alkalmazása a kiskereskedők által szerzett primer információk áramlá­
sár gyorsítja meg. Ainikor a vevő a kasszál1oz lép és fizet, az eladó leolvassa a vonal­
kódot, és ezzel az eladott áru adatait a számítógépes nyilvántartórendszer auto­
matikusan leolvassa, és "visszaküldi" azt a nagykereskedő nek, sőt a gyártónak
A gyártó ezáltal minden pillanatban tudja, mit adtak el, pontosan online módon
értékeli a kereslet változásait, s ennek megfelelően alaldtja a gyártásütemezést
Az információ gyorsabb áramlása lehetővé teszi új logisztikai módszerek alkalmazását.
Ezek közül kiemeljük a vevő/beszállító menedzselte készletezést (VMI). A módszer jel­
legzetessége, hogy a vevő/beszállító határozza meg a készletek nagyságát, és ezáltal
nem csupán pontosabban lehet tervezni, hanem a készletek nagyságát is jelentős mér­
tékben lehet csökkenteni. Ezt szemlélteti az ADS példája is, melyet a 3. fejezetben részle­
tesen ismertettünk
A 8. fejezetben részletezett, az ellátási lánc egyes tagjai által kezdeményezett
karcsúsítást célzóprogramokegy-egy lánctag kiiktatására irányultak. Ott a kiik­
tatott tag nyereségének a megszerzése volt a cél. A kiiktatás révén elért infor­
mációmegosztás azonban költségcsökkenés t is eredményez. Ha a gyártó köz­
vetlen ül vagy kevesebb közvetítőn át juttatja el áruit a fogyasztóhoz, akkor
lecsökkenti a készleteket (megszűnnek akiiktatott csatornatag készletei), sőt
pontosabban érzékeli a végső keresletet (hiszen "közelebb" kerül a fogyasztó­
hoz). Mérséklődik az ostorcsapás-effektus.
A karcsú keresleü lánc más előnyökkel is jár. Az így elért szinergiahatás nem
csupán a tranzakciós költségeket csökkenti, de a vevőkiszolgálás színvonalát is
növelheti.
410
A hagyományos renelszerekben a megrendelések perioclikusak, egyszerre
nagyobb tételeket rendelnek. Ennek oka a magas rendelési költség Az informá­
ciómegosztás révén sokat lehet javítani a kereslet folyamatossá tételén. Az elekt­
ronikus adatcsere alkalmazásával, a megrendelési folyamatok egyszerűsítésével
és automatizálásával ezeket a költségeket is jelentősen lecsökkenthetjük.
9.13 A2 e-gazdaság hatása a logisztikai rendszerre
Elektronikus üzletvitel és kereskedelem alkalmazásakor a vállalati logisztikai
rendszert is az elektronikus beszerzési, illetve értékesítési folyamatok szolgála­
tába kell állítani, ezen területek igényeihez alkalmazkodva kell felépíteni.
Az elektronikus kereskedelemnek egy megfelelő logisztikai rendszerrel
összekapcsolt alkalmazása önmagában is növeli a vevőkiszolgálási szintet, és
csökkenti a költségeket a következők miatt:
../ az interneten vagy az online rendszeren keresztül könnyen hozzáférhe­
tővé válik a vevő számára a vevőkiszolgálási politika;
../ a vevő gyorsabban értesül az őt érdeklő vásárlói akciókról, változásokról,
eseményekről;
../ növekszik a megrendelési kényelem;
../ a számítógépes feldolgozás segítségével kiszűrhetők a megrendeléskor
vétett hibák;
../ az elektronikus formában kapott ajánlatkérések és megrendelések egysze­
rüsítik az adatfeldolgozást, így rövidebb lesz a megrendelési ciklusidő;
../ a vevő gyorsan és pontosan tájékozódhat arról, hogy mit tudnak neki azon­
nal szállítani, esetleg milyen helyettesítő termékeket tudnak ajánlani;
../ a vevő követheti az általa megrendelt árucikkek útját, értesülhet a várható
kézbesítési időpontról;
../ az elektronikus adatfeldolgozás és ellenőrzés segítségével a rendszerben
elkövetett hibák a nullára csökkentl1etők;
../ egyszerübb lesz a vásárlói panaszok kezelése;
../ a panaszok elektronikus beérkezése által természetes móclon létrejön
a vásárlói követelések, panaszok, visszatérítések adatbázisa;
../ a vevőkiszolgálási mutatók egy részét az elektronikus kereskedelmi
rendszer is rögzíti stb.
Ahogy az a fenti felsorolásból kitünik, az elektronikus kereskedelem és a lo­
gisztika egymáshoz illesztésévellehetővé válik a vevők gyorsabb kiszolgálása.
A gyorsaságnak köszönhetően a vállalat pótlólagos előnyöket realizálhat. Ko­
rábban láttuk, hogy a gyors és pontos szállítót a vevők megbecsülik, magasabb
árat is hajlandók fizetni, és stratégiai szövetségben hosszú távon is együttmű-
411
 ködnek vele. Mivel a vevőt könnyebb megtartani, mint megszerezni, a tranzak­
ciós költségek csökkennek. A készletek gyors mozgása felfedi a feleslegeket
lád1atóvá válik a szükségesnél magasabb készletszint, amelynek a rendszerből
történő kivonása csökkenti a készlettartási költségeket
Magyarországon az a tapasztalat, hogy Budapest közelében kell kialakítani
egy központi raktárat, és innen kell 24 vagy 48 órán belül kiszolgálni az egész
országot. Ez azt jelenti, hogy a korábban jellemző, 10-28 tonnás kapacitású te­
hergépjármü-parkot le kell cserélni kisebb, 1-5 tonnás kapacitású jármüvekre.
A kisebb, de gyakoribb szállítások bevezetésével tehát az elektronikus kereske­
delem átalakítja a gépjármúparkot is (SZIE-ÁVF felmérés, 2003).
A fentiekben az elektronikus kereskedelem és a logisztika összehangolásá­
nak mérhető eredményeivel, a költségekkel, a vevőkiszolgálási mutatókkal és
az idővel foglalkoztunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a folyamatok ja­
vítása mérőszámokkal kevésbé mérhető pozitív eredményeket is hoz: javulnak
a kapcsolatok az ellátási láncon belül, megváltozik az egyes résztvevők hozzá­
állása a közös munkához és növekszik a szervezetek rugalmassága, adaptációs
készsége. Végső soron ezek a pozitív tényezők is növekvő nyereséggé konver­
tálóelhatnak
Látható, hogy az elektronikus kereskedelem kikényszeríti a logisztil ai in­
jonnatil a fejlesztését, ez pedig visszahat az elektronikus kereskedelemre,
mintegy "megtermékenyíti" azt. Ha az árukövetési rendszerek segítségével pél­
dául a feladó folyamatosan figyelemmel kísérheti az áru útját, bármikor meg­
változtathatja az áru útvonalát is: átirányíthatj a, visszaküldheti, késlelted1eti a ki­
szolgálást stb. A felgyorsult üzleti kapcsolatokban ezek az eddig gyakran mellé­
kesnek számítő tényezők felértékelődnek
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan sikertényezők,
amelyek szem előtt tartása döntően befolyásolja az elektronikus kereskedelem
bevezetésének sikerét a logisztikai folyamatok kialakítása révén, nevezetesen:
l. az elektronikus kereskedelem múködtetését szolgáló informatikai rendszer
mellett el kell ismerni a logisztikai információs rendszer elsődleges szerepét
a folyamatok szervezése során;
2. a logisztikai alrendszer számára elérhető (és nem eltúlzott) célokat kell ki­
tüzni;
3. állandóan ellenőrizni kell a folyamatok terv szerinti müködését, és szükség
esetén azonnal be kell avatkozni;
4. az e-kereskedelem és a logisztikai részleg között nyílt, bizalmon alapuló
partnerkapcsolatot kell kiépíteni;
5. részletesen szabályozni kell az együttmúködés módját, és mérhető elemeket
kell rögzíteni, hogy a helyes teljesítést később egyszerübben tudjuk ellen­
őrizni.
412
9.2 Az e-business logisztikai kihívása
Külföldi felmérések szerint az internet lehetőségeit kihasználó vállalatoknak ke­
vesebb mint a fele mondta azt, hogy az interneten értékesített minden terméken
nyereséget realizált volna. A probléma az, hogy számos vállalat"túlságosan kevés
figyelmet fordít a háttérkiszolgáló eljárások állapotára, amikor kimegy a webre".
A fő különbség a hagyományos és az internetes ellátási láncokban a gyártó és
a végfelhasználó közötti távolság. Kiindulásként gondoljuk át újra a hagyo­
mányos lánc struktúráját (9.1 ábra).
9.1 ábra. A klasszikus ellátásilánc-struktúra
Beszállítá Gyártó Nagyker. Kisket Fogyasztó
Ezzel szemben az elektronikus kereskedelem bevezetésével kiiktatható
egy-egy láncszem, esetünkben a hagyományos kiskereskedő (9.2 ábra). (A 8.
fejezetben láttuk, hogy az ellátási lánc tagjai közötti "játszmák" során e-keres­
kedelem nélkül is kiiktathatók egyes szereplők. Itt azonban ennek nagyobb
a valószínúsége.)
Az előbbi logika továbbgondolásával a csatornából a hagyományos nagyke­
reskedő is kiiktatható (9.3 ábra). Megjegyezzük azonban, hogy a kiskereske­
dők az e-kereskedelmi láncokban is megtarthatják erőpozícióikat, különösen
értéknövelt logisztikai szolgáltatások nyújtásával.
Amikor a fenti ábrákat tanulmányozzuk, figyelembe kell vennünk a csator­
natagok közötti játszmák elméletét A gyártó az internetes kereskedelem felvál­
lalásával közelebb kerül a vásárlóhoz, és több olyan tevékenységet kell ellátnia,
melyeket korábban a disztribútorok, a nagy- és kiskereskedők végeztek.
A 9.1 táblázat összefoglalja, hogy a hagyományos logisztika miben különbö­
zik az e-kereskedelem logisztikájától. A hálón kereskedő cégek nem gondolják
át, nem tervezik meg a különbségek miatt eltérő múködést, gyakran észre sem
veszik, hogy az e-business kudarcának oka az e-logisztika gyengeségében ke­
resendő.
413
 9.2 ábra. A kiskereskedelmi lépcső kiiktatása az elektronikus kereskedelem révén szükség. Az e-logisztika lényegében nem más, mint az "e-végrehajtáshoz" szük­
séges három alapvető háttérkiszolgáló eljárás:

Nagyker. Fogyasztó
l. a raktározás,
2. a kézbesítés és szállítás, és
3. a vásárlói interakció

müködtetése. Tartalmi vonatkozásaiban ugyanazon logisztikai alrendszereket

kezeli, mint a hagyományos logisztika. A különbség az ellátási lánc hosszában,
amindenkor puH-rendszerben való múködésben, a gyorsabb, pontosabb ve­
vőkiszolgálásban, a partnerekkel való más stílusú kapcsolatrendszerben, azaz
összefoglalva: az eltérő szemléletmódban van.
A piacon már megjelentek az e-logisztikai szolgáltatóvállalatok is. Az ilyen tí­
pusú vállalatok tevékenységét az Electron Economy példáján keresztül mutat­
9.3 ábra. A nagykereskedő és a kiskereskedő kiiktatása az elektronikus kereskedelem révén
jukbe.

Szállító Gyártó Fogyasztó Példa: komplex e-logisztikai megoldás az Electron Economynál.

Az Electron Economy az e-kereskedelmi logisztika teljes háttérkiszolgáló eljárásának
szállítójaként pozícionálja magát- a "megrenclelem" gombtól a legutolsó lépésig. Ez
megszabadítja a vállalatokat attól, hogy komplex múköclési kérelésekkel kelljen törődni­
ük, és helyette az ügyfélkapcsolatok erősítésére, az értékesítés növelésére és egyéb stra­
tégiai kérelésekre összpontosíthatnak
Az Electron Economy "megoldása" öt alapkomponensből, valamint számos értéknö­
velt szolgáltatásból áll:

Alapkomponensek Kiegészítő szolgáltatások

tanácsadói szolgáltatások szükségletek összegzése és tervezése
tranzakciók irányítása globális partnerkiválasztás
irányító központ partnerek felké zítése az internetre
9.1 táblázat. Összevetés: a hagyományos logisztika és az e-kereskedelem logisztikája stratégiai partnerek adatbányászat
ügyfélműveletek e-marketing
Sajátosságok Hagyományos logisztika E-logisztika
e-üzlet elemzése
Tipikus arunerií ömlesztett és darabáru darabáru··
Vevő stratégiai ·...... ...· ··· gyakran ismeretlen
Csatorlia típúsa ··· nyomásos Cimsh) és szívásos(pull) szívásos (puli) Integrációs jellemzők
Az Electron Economy számos kulcsfontosságú technológiai és teljesítményfeltételt azo­
Készletek/rendelési folyamat egyirányú •·.·· kétírányú
Átlagos tehdefési tételnagysái • · alacsony . nosított be, melyeket megolclásaild<:allefeelnek:

Szállítás iránya· •· · .. kŐncétitrált, illetVe kerékagy-ldilló szétszórt, körjárát jelleg l. A legszükségesebb minimumként az alapszolgáltatókat össze kell kapcsolni, és a te­
vékenységben részt vevő összes fél számára ki kell alakítani a renelelések teljesítésére
Vevői igények
.
Termékelérhetőség
.. viszonylag stabilak, állandók
egyadótthely n; rneghatátoioft
szezonális jelle ek
teriileti lefedettséi.bárme!y ··
és a készletgazdálkodásra szolgáló üzleti folyamatokat:

időszakban·· időszakban • · a) összekapcsolandó egységek:

../ e-kereskedelmi alkalmazás,

../ ERP (vállalati erőforrás-tervezési program) pénzügyi szoftvercsomag,
Ahogyan a vállalati online értékesítések mértani arányban növekednek, a lo­ ../ raktárak, személyre szabás, komissiózás/csomagolás és kiszállítás,
gisztika (a teljes ellátási láncbeli logisztika!) egészen új megközelítésére van

414 415
 ./ pénzügyi szolgáltatók,
./ kézbesítő fuvarozók,
./vevőszolgálatotellátók
b) integrálandó folyamatok:
./ renelelésirányítás és pénzügyi feldolgozás,
./ készletgazdálkodás és szinkronizálás,
./ visszárukezelés,
./ szállításirányítás,
./ vásárlói interakció és kommunikáció,
./ kivételek kezelése.
2. Az üzleti követelmények és a piaci kereslet változásának függvényében a vállalatok­
nak szükségük van arra, hogy tevékenységüket több lényeges szempont figyelembe­
vételével méretezzék és növeljék- új egységeket és résztvevőket adva ezekhez az üz­
leti folyamatokhoz:
c) a kommunikációban (integrálva az új partnereket és azok kommunikációs keres­
kedelmi alkalmazásait),
cl) a munkafolyamat-irányítási szinten (üzleti folyamatok javítása, az üzleti folyama­
tokat kiterjesztése, új üzleti folyamatok hozzáadása, a kivételkezelési folyamatok
megváltoztatása, a funkcionalitás hozzáadása),
e) a háttérben (új beszállítók és háttér-raktárgazdálkodási rendszereik és/vagy érték­
növelt szolgáltatási alkalmazásaik integrálása).
Technológiai jellemzők
Az Electron Economy által teljesített technológiai kihívások a következők:
./ arányos méretezés az egyre magasabb munkaterheléshez mind a rendszer, mincl
a tevékenység szintjén,
./ biztonság és megbízhatóság biztosítása a felek közötti üzenetkezelésben,
./ komplex, vállalatok közötti munkafolyamat-irányítás alkalmazása, melyet új keres­
kedelmi partnerek integrálására különféle technológiai bonyolultsági szinten
könnyen ki lehet bővíteni,
./ vevők és az egyes vezetők pontos informáltságának fenntartása a rendelések álla­
potáról és a készletek rendelkezésre állásáról,
./ a tranzakciós szintü részletek összegzése és "kommunikálása" a vevők felé több
csatornán keresztül - az információknak a vevőszolgálati megbízotthoz, illetve
avevőkhöz e-mailen vagy vezeték nélküli eszközön keresztül való eljuttatása,
./ hozzáférés biztosítása a valós iclejü adatokhoz a megaelott jogosultak számára, és
annak lehetővé tétele, hogy üzleti folyamataikat egy központi helyről javítsák
és újakat adjanak hozzá,
./ a szolgáltatási hibák és rendszerkivételek proaktív és automatizált beazonosítása,
és olyan alkalmazott megoldási útvonalak kezdeményezése, melyek biztosítják,
hogy vevők elvárásait mindig teljesítik
Funkcionális áttekintés
Egy hatékony e-logisztikai megoldásnak le kell fednie a jelzett összes folyamatot (a be­
szerzést, a részt vevő feleket, az ellátási láncbeli alfolyamatot egy e-kereskedelmi web­
helyről) mincl a kommunikációs felületen, mincl a háttérkiszolgálásban. Az irányító köz­
pontnak információs fejállomásként kell müköclnie, mely az ellátási lánc minden részé-
416
től összegyújti az információt, és azt minclen jogosult fél számára azonnal elérhetővé te­
szi. Az irányító központ koordinálja a feltöltési folyamatokat, gyújti avevőktől a vissza­
jelzést, integrált számlázást biztosít, megbecsli a jövedelmezőséget és egy sor más tevé­
kenységet végez, és így egy teljes csapatnyi munkaerőt helyettesít.
Gazdasági előnyök
Az Electron Economy kiszervezett e-logisztikai szolgáltatásainak kínálatából számos
konkrét előny származhat:
./ magasabb bevételi potenciál
};;- jobb vevőkapcsolatok/nagyobb vevőelégedettség és húség a termékek rendel­
kezésre állásáról, kézhezvételi idejéről és a szolgáltatásokról alkotott reális elvá­
rások miatt; nagyobb vevőmegtartás és vonzás,
};;- új termékek és partnerek online kínálatha történő integrálásának kényelme,
};;- potenciál a valóban kiegyensúlyozott e-marketingre, az üzlet növelésére.
./ alacsonyabb költségek
};;- csökkentett infrastrukturális költségek (nem kell kiépíteni és múköcltetni egy
azonos IT-infrastruktúrát),
};;- átláthatóság a jobb döntéshozatalhoz az olyan tranzakciós költségek esetében,
mint a kiszállítás, a pénzügyi feldolgozás stb.,
};;- az eladók teljesítményének nyomon követése a fogyasztóvezérelt/piacra te­
kintő kritériumok alapján,
};;- kisebb igény a vezetőség figyelmére, mivel a kivételek kezelésének automati­
kus javítása idővel kiküszöböli a problémákat és optimalizálja a rendszer telje­
sítményét.
./ alacsonyabb tőkeberuházás
};;- hozzáférés az üzleti folyamatok programkönyvtáraihoz,
};;- csökkentett készletszint a kulcsfontosságú ellátásilánc-tevékenységek folya­
matban lévő optimalizálásán és automatizálásán keresztül,
};;- gyorsabb piacra jutás- bizonyított megolclás, tapasztalt csapat.
./ nagyobb méretezhetőség, rugalmasság és alkalmazkodási képesség - a partner­
cég nincs bezárva egy adott disztribúciós csatornába, mely nem képes az üzleti
igényeivel együtt növekedni vagy fejlődni
};;- átláthatóság és jobb adatok a clöntéshozatalhoz.
./ összességében nagyobb befektetési hozam.
Ebben az áttekintésben az az izgalmas, hogy az Electron Economy-féle megolclásra vo­
natkozó minden előny, költség és egyéb hajtóerő nagyjából ugyanaz minden kiszerve­
zett e-logisztikai megoldás esetében. Ezért úgy véljük, hogy ez az internetrőllevett pél­
ela viszonyítási pontként bármely e-logisztikai fejlesztésre felhasználható.
417
 9.3 Az e-logisztika szervezése l. szakasz: Elektronikus jelenlét. Ez már internettechnológia, de ez esetben
a honlapok még kizárólag marketingcélokat szalgálnak Az alkalmazott
megoldások nem mutatnak túl egy új kommunikációs csatorna lehető­
9.31 Az e-technológiák fejlődési szakaszai, hatásai ségein. A vállalatok az új csatornán egyirányú kommunikáció! folytatnak
Ennek tipikus megjelenési formája az elektronikus katalógus, kiegészítve
A vállalati e-technológia fejlődésének egyes fokozatai részben "történelmi" elérhetőségi információkkal és reklámokkaL
sorrendiséget jelentenek, részben stratégiai megközelítéseket is tükröznek
(9.4 ábra). 2. szakasz: Elektronikus együttm(íködés. Lényege a kétirányú kommunikáció,
de a vállalat szélesebb körben a vevőivel, a beszállítóival és a partnereivellé­
tesít együttmúködést, kihasználva az internet adta lehetőségeket és eszkö­
9.4 ábra. Az e-technológiák fejlődési szakaszai
zöket. Jellegzetessége az interakció és a párbeszéd. A vállalat beszállítói hoz­
záférnek a készletinformációkhoz, a vevők termékkatalógushoz jutnak és
5. Partnerhálózatok elmondhatják észrevételeiket, visszajelzéseiket stb. Az elektronikus együtt­
@ Business - vállalati szereplö, termelő l müködés elengedhetetlenül szükséges alapja az olyan korszerü logisztikai
4. Elektronikus piactér'
© Customer - (vég)fogyasztó szerepi ó l rendszereknek, mint a just in time vagy a nullakészletelvü termelés és ki­
szolgálás.
l
l

@ Supplier - beszállítá 3.'l Elektronikus tranzakció

2. Elektronikus: együttműködés 3. szakasz: Elektronikus tranzakció. Ebben a szakaszban a piaci szereplők az

elektronikus csatornák lehetőségeit kiterjesztik a kereskedelmi tranzak­
:1. Elektronikus jelenlét
ciókra is. Az interneten online felkínált árukat és szolgáltatásokat elektroni­
O. Bilaterális EDifkapcsolatok, Extranel kus formában is meg lehet rendelni, tehát az üzlet elektronikus formában
jön létre.
(8)
l
Fejlettebb eseteiben a megrendelést követő szakaszok is megvalósulhatnak elektroni­
"Integritás" kus formában. A megrendelést követő online és offline formában is megvalósítható
(8) szakaszok a következők lehetnek: rendelés-visszaigazolás, szerződéskötés,jlzetés vagy
átutalá termél ek utágondozása, kiegészítő szolgáltatások nyújtása, beüzemelés kar­
bantartás, ellenőrzés, termékszállítási közremíiködés, termék nyomon követés. Digitá­
lis termék esetében a termék "szállítás" maga is történhet onlineformában.

Ebben a szakaszban a logisztika számára az anyagáramlási rendszerek szer­

Forrás: Kápolnai-Nemeslaki-Pataki-Suri 2002 alapján. vezésében már meghatározák az e-technológia adta speciális igények
(A korábbi szakaszokban elsősorban még csak információszervezési meg­
Tekintsük át ezen szakaszok jellemzőit: oldásokra volt szükség.)

O. (megelőző) szakasz: Bilaterális extranetes EDI-kapcsolatok. Az 1990-es éve­
ket megelőzően is voltak - főként nagyvállalatok - között elektronikus kap­
csolatok. A tőkeerős nagyvállalatok saját, illetve bérelt, interneten kívüli há­
lózatokon az EDI-szabvány alkalmazásával kétoldalú kommunikációs és
standardizált tranzakciókból álló információs kapcsolatot tartottak fenn. A
kapcsolat mindig két stratégiai partner, vagy szoros kereskedelmi kapcso­
latban álló vállalatpáros között jött létre.
418
4. szakasz: Elektronikus piactér. Az e-technológiák negyedik szakasza napja­
inkban is alakulófélben van; egyrészt az egységes elektronikus piactér meg­
teremtésével áll összefüggésben, másrészt az jellemzi, hogy harmad- és ne­
gyedszintü elektronikus partnerszolgáltatók Cúgynevezett kiberközvetítők)
is megjelennek a folyamatban. Az elektronikus piactér a valódi piacterektől
eltérően mind földrajzilag, mind időben szétszórt résztvevőket is egyesíteni
tud. Sajátossága a nagyfokú automatizáció, ami a logisztikai rendszerekre is
komoly hatással van.
419
5. szakasz: Elektronikus partnerhálózatok Ez a hálózati gazdaság jelenleg is­ 9.5 ábra. Az e-logisztika folyamatának szerkezete

mert legmagasabb állomása, amelynek a csírái már megjelentek A minősé­

gi fejlődés a különböző hálózatok, piacterek, platformok összetett partneri
:·---r IE!id;-nj;g-··-·:
együttmüködésével és összekapcsolódásával jön létre. A lokális és a regio­ - .:-::.:::-.::::.::.:-.::.:.::_- .::.=-1

Promóció
nális hálózati elemek összekapcsolódásával a kereskedelmi partnerek szá­
1
- ---------------------------------------------- - .
Fizikai áru, anyag
ma ugrásszerüen nő, és egy kritikus méret után a résztvevők mennyisége
' Terméket kísérö információk !
többletelőnyöket nyújt. (A hálózatok ereje a tagok számának növekedésé­ L ---------------- -----J

vel mértani arányban nő.) Előnyös iparági együttmüködést tesz lehetővé

a különböző hálózattípusok összekapcsolódása, melyek között egyaránt
UG eSC'> uocSZ":'::> noc&z.c:>
megtaláljuk a B2B, B2C, B2A, C2C és C2A kapcsolatokat. A logisztika számá­ B. Szállítás,..----- Szállítás-,:··· ·N:·'\ Szállítás,..------- H.
ra az automatizált partnerkapcsolatok és a logisztikai szolgáltatók össze­ (Be­ '"'_r-;ir ",.?@ · ',(Nagyker',, .. . (Hulladék­
szállí­ '·'L:J !:J-v' / nagyfo- / ·"'L-:1 .:_r-v· újrahasz­
hangolása jelent minőségileg új szintet. tók)
''l_ @ . ·
u- nosítók)
Kiber- , _ J Kib r- ,jy_a_ t?_k)" Ki r- gyasztók
ű
Természetesen a fenti szakaszok nem jelentenek igazi történelmi határvonala t, közvetítök
og közvetítök közvetítök közvetítők

az egyes szakaszok a leváltás helyett átfedik egymást, és pusztán a meghatározó Raktározás Raktározás Raktározás
c:RJ
Raktározás
hangsúlyokat fejezik ki.
HHBHMMMil Logisztikai funkciókat aktivizáló információk MHHHMMMMi1
-Elektronikus megrendelés
-Elektronikus igényfelmérés
-Elektronikusan aggregált kereslet
9.32 Az e-technológia kihatása -Azonnali visszacsatolási információ
a logisztikai folyamat szerkezetére

Az e-business kapcsán gyakran hangoztatják, hogy az értékesítési csatorna je­

lentősen megváltozik Újabb irodalmak szélesebb összefüggésben a teljes ér­
téklánc átalakulásáról beszélnek Láttuk, hogy az elektronikus folyamatok ki­
szélesedése a logisztikai folyamatokra is jelentős hatást gyakorol mind annak
szerkezetét, mind résztvevőit vizsgálva. Az egyes folyamatok hálózatokat alkot­
nak A cél ezen hálózatok "átlátása" az elektronikai technológia segítségéveL
A 9.5 ábrán megfigyelhetjük, miként módosul a hagyományos logisztikai fo­
lyamatok láncolata az e-logisztikai megoldások alkalmazásával.
Az e-logisztikai folyamatok szerkezeti ábráján látható, hogy az infonnáció
áramlási irányajellemzően inkább kétirányú. Új információs jelenség, hogy
a termékkel szinkronban megjelenik a "virtuális termék" is, amely a termék
internetes vetülete.
A virtuális termék összefoglalja mindazokat a digitális információkat,
amelyek az interneten a termék digitalizált formájaként jutnak el a fo­
gyasztóhoz vagy a potenciális fogyasztóhoz.
A virtuális termék tartalmazza a termék:
if digitális leírását (adat, szöveg, kép, animáció);
if müszaki jellemzőit (digitális leírás, bemutatás,
például 3D megjelenítés);
if a felhasználó számára megkülönböztetett fon­
tosságú jellemzőket ("elvárt termék" ígérete);
if marketinginformációkat (termékkialakítás, de­
sign, reklám-jelleg); Virtuális termék
if a terméket kiegészítő digitális szolgáltatásokat
(installáció, up-grade, termék-utógondozás,
fejlesztési hírek, "vevőbehálózás", kedvezmé­
nyek stb.);
if a termék testreszabását elősegítő internet­
funkciókat (egyedi jelleget kölcsönző lehetősé­
gek, kiszerelés, sajátos összetétel stb.).

A kísérő (szekunder) információk továbbra is együtt mozognak a termékkel

(például a termék csomagolásán szereplő információk, vonalkód, szállítólevél
stb.), de a virtuális termék mint információ többre képes ennél. Egyrészt a ter-

420 421
méktől elkülönülten is tud mozogni, valamint "messzebbre" is eljut, globális in­
formációt hordoz. A elektronikus marketingben és logisztikában a termékek
lokális jellege egyre inkább megszűnik C egyre nehezebb a különbséget észre­
vennünk).
A visszafelé irányuló információk az e-logisztika esetében szintén megvál­
toznak Visszafelé olyan információk mozognak, amelyek haladásuk közben
különböző logisztikai funkciók "beindulását" eredményezik. Ezeket primer
vagy aktivizáló információknak is nevezzük. Az aktivizáló il jormációk jelen­
tik a szívásos (puli) rendszer vezérlő jeleit. Ezek hatására egész logisztikai lán­
colat indul be, és juttatja el a terméket a fogyasztóha z, pótolja a készletetvagy
indítja be a gyártást.
Az e-logisztika segítségével az elektronikus megrendelési információn
túl - a statisztikák, felmérések és becslések helyett - valós keresteti informá­
ciókhoz juthatunk a végső eladás pontjánál keletkező POS-információk köz­
ponti aggregálásával.
Az e-logisztikai eszközök alkalmazásának további nagy lehetősége az igé­
nyek elektronikus regisztrálása, melynek segítségével a termelés előre felké­
szíthető a szükségletekre. A regisztrált igények azonban nemcsak mennyiségi
jellegűek lehetnek, hanem részt vehetnek a termékkialakítás folyamatában is,
vagyis a vevői igényeknek jobban megfelelő "termék-designban" és a szarosan
kapcsolódó termelésirányításban. A vevői igények egyre erőteljesebben integ­
rálódnak a szállító (gyártó) tevékenységébe (9.6 ábra).
9.6 ábra. Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést
befolyásoló szintjei
készletre gyártás
1.
®-: ·. =========3sfét=:
összeállitás rendelésre
g
-
q:
· . ·.
,. c==:
gyártás rendelésre
(/J 3.
panyapC_· -:--:---'---:--:--"'>'
tervezés.rendelésre
422
A 9.6 ábra l. folyamata tisztán push-rendszert takar: a vevő rendelését a szállító
késztermékkészletről teljesíti, azaz előre legyártja azokat a tételeket, amelyeket
később értékesít. Mivel a push-rendszer jelentős tőkeigénnyel jár, és a szállító
jóvalnagyobb kockázatot vállal, mint ha a logisztikai folyamat csak a vevő ren­
delésének ismeretében indulna el, érclekében áll a folyamatot átalakítani. A ter­
mék jellege és a piaci helyzet határozza meg, hogy milyen mértékben tud
a gyártó puli-rendszerben működni. A 2. folyamat esetében a gyártó félkészter­
mék-készletet tart, és a vevő rendelésének ismeretében állítja össze a készter­
méket, a 3. folyamatnál csupán alapanyagkészlete van, amelyből a beérkezett
renelelés alapján gyártja le a készterméket A 4. folyamat esetében a push-puli­
határ már annyira eltolódik hátra, hogy a csatornatagok egyike sem tart készle­
tet, s a termék tervezése is csak a vevő rendelésére indul meg. Ebben az eset­
ben a tőkeigény és a gyártó kockázata a minimálisra csökken.
Az elektronikus csatorna lehetőséget teremt a tranzakciót követő (tercier)
információ visszajuttatására is. Ezek az információk fontos szerepet kapnak
a vásárlói elégedettség mérésében, vagy felhasználhatók a termék vagy szaigál­
tatás továbbfejlesztésében is. Előnyük, hogy azonnali és közvetlen visszacsato­
lást adnak. A poszttranzakciós információk további előnye, hogy a piaci folya­
matokba is bevonhatók egyfajta promóciós eszközként. Egyes elektronikus
áruházakban a vásárlói vélemények, tapasztalatok, értékelési pontszámok az
egyes termékekkel kapcsolatban megtekinthetők, ezzel is erősítve a "szájpro­
paganda" szerepét.
Vonalkód és RFID. A vonalkódos áruazonosítás napjainkban már általánosan
elterjedt módszer az ellátási láncban mozgó készletekkel kapcsolatos admi­
nisztratív műveletek hatékonyságának javítására (lásd 5.83 fejezet). Úgy tűnik
azonban, hogy a jóval sokrétűbb felhasználást lehetővé tevő új technológia, az
RFID (Radio Frequency Identification) előbb-utóbb felváltja a vonalkód-rend­
szereket A rádiófrekvenciás azonosítási technológia úgy műköclik, hogy a ter­
mékeken, egységrakomány-képző eszközökön elhelyezik az RFID-chipet, ami
elektronikus formában tárolja az azonosításhoz szükséges adatokat. A vonal­
kód-rendszerekhez képest a jelentős változás abban áll, hogy a chipen tárolt
adatokat távolról is "el lehet olvasni" egy antennával összekapcsolt RFID­
olvasó segítségéve!, nincs szükség fizikai rálátásra vagy emberi beavatkozásra.
További előnye, hogy az olvasó környezetében sok címke egyidejű és azonnali
leolvasásátteszi lehetővé, valamint az, hogy a chip nagyobb mennyiségű infor­
mációt tartalmazhat, mint egyvonalkód.
Az RFID-címkéknek több fajtája van, közös jellemzőjük, hogy van antennájuk A címké­
ket elsősorban energiaellátásuk alapján különböztethetjük meg.
Passzív RFID: a passzív címkéknek nincs saját energiaforrásuk Az olvasó által kibo­
csátott rádiófrekvenciás jel elegendő áramot indukál az antennában. Az antenna tehát
speciális tervezést igényel: nem elég, hogy összegyüjti a szükséges energiát, a válaszjelet
423
is közvetítenie kell. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám, de előfordul, hogy
a címke egy kisméretü memóriát is tartalmaz, és lekérdezéskor ennek tartalmát is továb­
bítja az olvasónak. A passzív lapkák rendkívül aprók, jelenleg a 0,4 x 0,4 milliméteres
felületü, papírnál is vékonyabb címke a kereskedelemben kapható legkisebb darab.
A passzív lapok hatótávolsága 2 millimétertől néhány méterig terjed, azaz ekkora távol­
ságból olvasható ki a tartalmuk a használt frekvenciától függően. A passzív RFID fel­
használásának célja ugyanaz, mint a vonalkódé.
Félpasszív RFID: a fél-passzív azonosítók annyiban térnek el a passzív társaiktól, hogy
tartalmaznak egy apró, beépített elemet. Nincs szükség az antenna energiagyüjtő kialakí­
tására, ezért azt adásra optimalizálják Ennek köszönhető, hogy az ilyen típusú azonosítók
válaszideje jobb, és az olvasási hibák aránya kisebb, mint passzív társaik esetén.
Aktív RFID: az aktív RFID-címkéknek vagy jeladóknak beépített energiaforrásuk van,
amely elegendő energiát biztosít. Nagyobb hatótávolságot (akár 10 métert) és memória­
kapacitást adnak passzív változatuknál, némelyik még a vevő által küldött adatok rögzí­
tésére is képes. Néhány aktív címke impulzusszerüen üzemel, hogy takarékoskodjon az
energiával, így akár 10 évig is képes üzemelni. A jelenleg kapható legkisebb aktív RFID­
jelző nagyjából fémpénz méretü.
Az RFID-technológia egyik legkézenfekvőbb előnye a kiskereskedelemben példá­
ul a pénztáraknál történő fizetéskor jelentkezne. Ahelyett hogy a vevő először kipa­
kolná, majd a vonalkódos azonosítást követően visszapakolná a bevásárlókocsi tel­
jes tartalmát, elegendő lenne csupán áttolni a kocsit a pénztár mellett elhelyezett
RFID-olvasó "látóterén", így néhány másodperc alatt ell(észülhetne a számla.
Az RFID-technológia bevezetése azonban nemcsak a logisztikai folyamatok
hatékonyságát javíthatja, hanem más területeken is jelentős előnyöket hozhat
(különleges felhasználási területek például egy szórakozóhelyi belépő beülte­
tett RFID-chippel, atlétikai események időmérése, sajtgurigák követése a gyár­
tási folyamaton keresztül, útlevelek követése, vakok közlekedésének támogatá­
sa, "okos" tárgyak (például a női kézitáska, ami szól, ha a rúzs otthon maradna).
Az ábrán példaként a gyógyszeriparban várható előnyöket foglaltuk össze.
9.7 ábra. Az RFID néhány lehetséges előnye a gyógyszeripari cégek számára
Gyűjtócsomag/
Raklap szinten
Fogyasztói
egység szinten
Forrás: RFID Journal Live! Europe, 2005 alapján.
424
Strukturális változások Az e-logisztika hatására a hagyományos sokszerep­
lős értékláncok, disztribúciós csatornák szerkezete jelentősen átalakul. A válto­
zások háromféle irányban történhetnek.
Dezintermediációnak azt a jelenséget nevezzük, amikor az értéklánc egyes
tagjai kiiktatódnak vagy teljesen megszúnnek.
A reintermediáció fogalma azt fejezi ki, hogy már meglévő szereplők a ko­
rább inál erősebb vagy gyengébb központosító szerepet töltenek be: például
ha a termelő, a kiskereskedő vagy a szállító átvállalja a nagykereskedő szerepét,
illetve amikor eltolódik a rendszerintegrátori funkció.
Az intermediáció azt fejezi ki, hogy teljesen új közvetítő típusok is megje­
lenhetnek: például az úgynevezett kiberközvetítők. A kiberközvetítők a logisz­
tikai lánc több pontján is megjelenhetnek és interface-ként kapcsolják össze az
egyes tagokat.
A kiberközvetítők a logisztikai lánc szerves részét képzik, hol az információ­
áramlásban, hol az anyagáramlásban vesznek részt mint harmad- vagy negyed­
szintú szolgáltatók.
A kiberközvetítők mindazok a szolgáltatók, akik az elektronikus termék­
csere megvalósításán közremííködnek.
Attól függően, hogy az adott kiberközvetítő a logisztikai szolgáltatóhoz kap­
csolódik-e vagy fordítva, a logisztikai szállító kapcsolódik az informatikai szol­
gáltatóhoz - beszélhetünk harmad- vagy negyedszintú szolgáltatóról.
A megváltozott ellátási lánc ellentmondásai. Az e-technológia terjedésével kap­
csolatban számos tendencia megítélése ellentmondásos. Az ellátási láncok
átstrukturálódása következtében több, egymással ellentétesnek látszó jelenség
is megjelent. A legmarkánsabb ellentmondások a következők:
./ az ellátási láncok dezintermecliációja (a hagyományos közvetítők megke­
rülése) mellett a reintermediáció is folyamatban van, valamint teljesen új
közvetítőkis megjelenhetnek;
./ az elektronikus beszerzés szabadabb lehetőséget teremtabeszállítók
megválasztására és váltogatására (szabadabb üzleti partnerváltás), ele
a logisztikai folyamatok hatékonyságának növelése érdekében a stra­
tégiai hosszú távú kapcsolatok jelentősége növekszik;
./ a kiszervezési törekvésekkel szemben - melyek a vállalati tevékenység
leegyszerúsöclésére, specializálására fokuszálnak - az ellátási lánc stra­
tégiai integrálóelása szükségessé teszi a vállalati határok elmosódását,
a menedzsment külső összehangolását és komplexitásának növelését;
425
 ./ a virtuális piac sokkal szélesebb (globalizáltabb) értékesítési lehetőséget 9.8 ábra. Vállalati funkciók az e-logisztikában
nyújt, amí uniformizált tömegtermelésí, méretgazdaságossági és standar­
dizált minőségí megfontolásokat helyez előtérbe, ugyanakkor az egyedi
vásárlói igények, a lokalizált és regionalizált érdekek egyre nagyobb fokú
testreszabást igényelnek stb.

A termékek tekintetében a tartalom és a forma párharcából az e-logisztika hatá­

sára egyre inkább a tartalom kerül előtérbe. Az emocionális és vizuális megol­
dások az internet fejlődésével újra előtérbe kerülhetnek (impulzusvásárló),
a tudatos vásárló számára azonban a virtuális környezet információbősége
ideális közeget jelent.
A termékek értéke (ára) még jobban eltávolodik az előállítási értékétőL Ko­
rábban láttuk, hogy a termék gyártási költsége a termék árának legfeljebb öt­
ven százalékát teszi ki. Ez még tovább csökken, ami nemcsak a marketingkölt­
ségek növekedésének köszönhető, hanem a termék "kiszélesedésének" is.
A termék kiszélesedése a formahasznosságra ráépülő szolgáltatások révén jön
létre, amely így "megfelelőbb" lesz a fogyasztó számára. (A beépülő szolgáltatá­
si érték kapcsán jelentős versenyelőny is keletkezik.) Az e logisztika további
"értékrétegeket" hoz létre, és lehetővé teszi a termék fogalmának újabb kibőví­
tett értelmezését. A hagyományos értékeket e-logisztikával bővítve a fogyasztó
további két hasznosságtípushoz is jut: egyrészt magasabb termékbiztonságot
kap (stabilitás, minőségi szabványok, hitelesség, bizalom stb.), másrészt a ter­
mék egyeeli jellegével-a virtuális termékhez kötőelő szolgáltatások révén- sa­ ../ csak digitális formában létező termékeket. Ezek olyan szolgáltatásí tevékeny­
ségek, melyek tipikusan az internethez kötődnek. Ezek a többnyire online szol­
játos individuális személyiségi igényét is kielégítheti. Ez a testreszabási vagy gáltatások a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, mínt például a bank online,
egyediséghasznosság. a ranelivonal vagy az on-line termékkövető rendszer a FeclEx esetében.
A termékre épülő szolgáltatások és az e-szolgáltatások új dimenziói előse­
gítik, hogy a marketing és a logisztika együttesen, fokozottabban járuljon hozzá A termékek kapcsán az e-technológiák további lényeges hatása, hogy a ter­
a vevőorientált vállalati funkciók kiépiHéséhez (9.8 ábra). mékek átlagos életciklusa is jelentősen lecsökken. Minél rövidebb a termék­
életciklus, annál gyorsabbá kell válnia a termékfejlesztési ciklusnak is, ami
Láttuk, hogy a termékeket kísérő szolgáltatások lehetnek elektronikus szolgáltatások is, iclőalapú versenyhelyzetet is teremt. Az e-technológiák alkalmazása tovább fo­
illetve bízonyos esetekben maga a termék is lehet digitális. Míndezek alapján megkü­
lönböztethetünk kozza az időalapú versenyt.

../ valós vagy kemény termékeket, melyek nem dígítalizálhatók. Ilyen termék például
a számítógép, melynek értékesítése történhet elektronikus katalógusokból, sőt vir­
tuális számítógép-összeállító szolgáltatás segítségével is, ahol a készletínformációk,
9.33 Az ellátási folyamat megváltozott helyzete
a beszerzés és az összeállítás nyomon követése is elektronikus (például a Compaq
esetében). A logisztika feladata itt a szükséges anyagáramlás automatizált biztosítása; A bemutatott változások általános hatásaimellett a vállalatok közötti logisztikai
../ digitalizálható termékeket vagy szolgáltatásokat (puha termékeket). Idetartoznak rendszer egyes szereplőinek sajátos új kihívásokkal is szembe kell nézniük
azok a termékek melyek jól clígitalizálhatók, például a különböző információk,
adatok, adatbázisok, kutatásí eredmények, szövegek, programok, filmek, hangál­ (Minclezek a hatások megmutatkoznak a hagyományos logisztikai funkciók
lományok, zenék, de azok a termékként forgalmazott szolgáltatások is, melyek szervezésében is, az e-jelleg azonban erőteljesebben kiclomborítja ezeket.)
nem személyrevagy tárgyakra irányulnak, és ereclményük digitalizálható. Ezek­
ben az esetben az internet nemcsak információs csatornaként funkcionál, hanem
érékesítésí csatornaként is. A csatorna jellegzetessége, hogy nincs földrajzi korlát, Az e-beszerzés. Régebben az elektronikus kereskedelem jelentőségét abban
ele hagyományos értelemben vett logisztikai probléma sincs; látták, hogy a partnerváltás és -keresés, valamint a beszerzés költségeit jelentő-

426 427
sen csökkenteni lehet az elektronikus eszközök segítségével (elektronikus­
aukció, -tendereztetés, -tőzsde). Ma ez a szempont elsősorban a partnerek meg­
találásakor kívánatos, majd a stratégiai partnerség kiépítése válik elsőcllegessé.
Egyes iparágak és termékek esetében csak az egyik vagy csak a másik stratégia
is megfelelő lehet, például alapnyersanyagok beszerzése esetén.
Az elektronikus partner kiválasztásávallehetővé válik:
v a világméretü piacok és kínálat elérése, a földrajzi távolságok áthidalása,
v a szállítói lánc egyszerübbé válása, lépcsőinek csökkenése,
v a kínálataggregálás a nagyfogyasztók számára,
./ az árak és a szolgáltatások elektronikus összehasonlítása, konkurens
ajánlatok igazi versenyeztetése, illetve
v az elektronikus döntéstámogató eszközök bevonása a beszerzési dönté­
sekbe.
Az elektronikus partnerek kiválasztása alapvető en az elektronikus piactereken
történik. A semleges piactéren mincl a szállítói oldalon, mind a vevői oldalon
sok résztvevő van. Ebben az esetben a piacteret jellegzetesen egy harmadik fél,
azaz egy informatikai szolgáltató biztosítja. A vevőcentrikus piactéren a vevők
száma relatíve alacsony. Ezekben az esetekben az elektronikus piacteret egy­
egy kitüntetett beszerző alakítja ki. A szállítócentrikus piactereket viszont a ve­
vők relatív magas számamiatt egy bizonyos domináns nagy szállító uralja. A ki­
egyensú(yozott piactéren mincl a szállítói, mind a vevői oldalon kevés szereplő
van, mint például a hadi vagy kormányzati szállítások esetén, és ennek megfe­
lelően a piactér is többnyire központi kialakítású.
Az elektronikus eszközök alkalmazásának hatására csökken az összes be­
szerzési költség, amely az első esetben elsősorban az elektronikus módszerek­
nek, például a fordított aukciónak vagy az információs aszimmetria csökkené­
séből ereelő vevői alkupozíció növekedésének köszönhető, míg a második
esetben inkább a rendszeres automatizált kapcsolatból fakadó újrarendelési
költség csökkenése az ok Az elektronikus beszerzés további előnyei közé tarto­
zik, hogy lehetővé teszi a non-stop automatizált 24 órás beszerzést.
A bemutatott elvi lehetőségek nagymértékben függnek attól, hogy milyen
konkrét termékről van szó. A kis értékü és nagy mennyiségben szükséges
alapanyagok beszerzése esetén inkább az első típus (elektronizált beszerzési
móclszerek) jellemző, míg a nagy értékü és kisebb mennyiségben szükséges
anyagok esetében a második (elektronizált stratégiai kapcsolatok). Itt is jól al­
kalmazható az ABC-elemzés és a beszállító-minősítés.
Az e-disztribúció. A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetünő jelensé­
ge a csatornaintegráció folyamata. Az új típusú csatornaintegráció során a tu­
lajdonosi integráció t egyre inkább felváltja az információs integráció. Az egyes
428
csatornatagok, a tulajdonosi viszonyok változása nélkül, megosztják egymás
között irányítási rendszereiket
Az információs rendszer koordinációja vevői oldalról és szállítói oldalról
egyaránt megvalósítható. Ha például a beszállítá felügyeli a vevő raktárkészle­
tét is (VMI), a vevő/eladó csak üzemelteti a rendszert, a rendszer automatiku­
san regisztrálja a készleteinek fogyásait, és az így keletkezett információkat
azonnal átadja a beszállítónak, aki előkészíti a pótlást.
Az új disztribúciós láncokban nemcsak az információk, hanem az erőforrás­
ok megosztása is jellen12ővé válik A"vevőifelhatalmazás" fogalma azt a fo­
lyamatot fejezi ki, hogy szállítók is egyre több hatáskört adnak át vevőiknek
a vásárlási ponttól a leszállításon keresztül egészen a termelésig és a tervezésig .
E logisztikai eszközök segítségével például a Fec!Ex lehetővé teszi, hogy vevői az inter­
neten keresztül ne csak figyelemmel kísérhessék szállítmányaikat, hanem bizonyos
szállítókapacitásokat is átcsoportosíthassanak (rendelkezzenek az erőforrásokkal).
A Compaq viszont még termékeinek egyeeli összeállítását is lehetővé teszi internetes
szolgáltatásai révén.
A clisztribúciós hálózatok további lehetősége a közvetlen (gyártói) értékesítés.
A vevő számára ez alacsonyabb árat, a gyártó számára magasabb profitot ered­
ményez.
A clisztribúciós csatorna e-logisztikájának kialakítása során figyelemmel kell
lenni az úgynevezett csatornakonfliktus-jelenségre is, amely akkor jelentkezik,
ha egy csatornatag azonos piacottöbb csatornán keresztül is kiszolgál, például
a hagyományos disztribúciós hálózatmellett az interneten is. Az ebben az eset­
ben felléphető "önkannibalizmusra" a tapasztalatok szerint a cégek kevés
figyelmet fordítanak.
Az új típusú clisztribúciós hálózatok megváltozott logisztikai igényei a kö­
vetkezők:
v online 24 órás müköclés,
./ a megrendelések valós idejü feldolgozása és visszaigazolása,
./ magas fokú automatizálás, termék nyomon követése, rencleléskövetés,
v a kiszolgálási idő jelentős csökkentése.
9.34 Az e-ellátási lánc szereplői
Az e-logisztika eszközeinek köszönhetően a vállalatok belső renelszere is nagy­
mértékben átalakul, alkalmazkodik az új igényekhez. Az elektronikus eszközö­
ket jelentős mértékben igénybe vevő vállalatokat "e-vállalatnak" nevezi a szak­
irodalom.
429
Az e-vállalat. Az e-vállalatok esetében is igaz, hogy a verseny a hatékonyságról
fokozatosan áthelyeződik előbb a szolgáltatásokkal kibővített termékmegkü­
lönböztetésre, majd a tényleges testreszabásra. A termelési technológia terén
egyre nehezebb jelentős versenyelőnyre szert tenni, ezért különösen fontossá
válik az a tétel, amely szerint a megkülönböztetés egyre inkább a vevőkiszol­
gálási szintben kereshető.
Egy elektronikus eszközöket használó vállalat számára például két lehetőség kínálkozik.
Az egyik lehetőség, hogy tudatosan felhasználja az interneteszközök adta egyeeli kész­
ségeket és egyeeli erőforrásokat valóeli versenyelőnyök eléréséhez. Versenyelőnyét eb­
ben az esetben felhasználhatja arra, hogy mesterségesen lassítani tur{ja az üzleti ciklust,
ami lehetővéteszi a hagyományos méret- és volumengazdaságossági elvek érvényesíté­
sét mincl a termelésszervezésben, mincl a logisztikában (piac- és iparág- vezető cégek­
nél gyakran megfigyelhetjük ezt a magatartást, például Intel, Nokia stb.).
A másik lehetőség, hogy az elektronikus és interneteszközöket elsősorban arra hasz­
nálja, hogy alkalmazkor{jon afelgyorsult iizleti ciklushoz, illetve versenytársaihoz azzal,
hogy saját üzleti ciklusát is felgyorsítjét Ez utóbbi stratégiávalminclen téren alkalmazkodik
az egyre rövidülő termékéletciklusokhoz (tervezés, termelés, értékesítés és logisztika).
Hasonlóképpen a termékdefiniálás is "kiszélesedik", kevésbé marad vállalaton
belül. Ez a folyamat globális termékfelelősségként jelenik meg a világszerte szétszórt
termékfejlesztő csapatok között. Mivel a terméket személyre szabottan, a végfogyasztók
egyéni igényeinek megfelelően gyártják (állítják össze), ezért a vevőkis egyre fonto­
sabb szerepet töltenek be a fenti folyamatban. A vevőt is egyre szarosabban bev01 ják az
értéklánc és a termelés folyamatába is, sőt bizonyos esetekben még irányítási jogosult­
ságokat is kaphat.
Az elektronikus eszközök alkalmazása lehetővé teszi, hogy a gyártók megfeleljenek
a kis termelési szérianagyság, a mocluláris tervezés és gyártás, a rendelésre gyártás és
rendelésre tervezés támasztotta igényeknek Ehhez az irányító és a kommunikációs
rendszerek hatékony összekapcsolására van szükség. Ezek az online internettech­
nikákat is integráló e-ERP rendszerek. Az online kapcsolat hangsúlyozására az alábbi fo­
galmak terjedtek el: OLTP - On-line Transaction Processing és OLAP - On-line
Analytical Processing, mely már a folyamatok optimalizációjára is lehetőséget nyújt. Az
on-line ERP-renclszerek főbb előnyei a következők:
../ egyszeri adatbevitel (az információ végigfut a vállalati információs rendszeren,
illetve a teljes logisztikai és ellátási láncon egyaránt);
../ könnyedén és olcsón megoszthatják az információkat, tudásukat;
../ a különböző meneclzsmentterületek szükségszerúen integrálóclnak;
../ automatizált irányító és beavatkozási lehetőségek növelik a rugalmasságot és a ha­
tékonyságot;
../ online folyamati és hálózati múköclés jön létre.
A moduláris felépítés megvalósítása kulcsszerepet kap az új típusú termelés­
ben, hiszen úgy teremti meg a különbözőség, az egyediség és a komplexitás le­
hetőségét a végtennék esetében, hogy közben az azt felépítő elemeket, alkatré­
szeket továbbra is a tömegtermelés előnyeivel állíthatja elő.
A készletek a vállalaton belül is egyre hátrébb tolódnak. A rendelésre gyár­
tás során a készárukészletek szünnek meg legelőször. A halogató stratégia [en­
nek értelmében a végterméket a lehető legtovább részeiben tartják meg és
csak az utolsó pillanatban állítják össze a rendelő igényei szerint; ez a stratégia,
430
a spekulatív stratégiával szemben, nem raktárra termel, hanem sokkal inkább
a rendelésre termeléssei van szoros összefüggésben] jegyében a késztermék­
készletek helyett a félkésztermék-készletek vagy- még hátrább - az alapanyag­
készletek kerülnek fókuszpontba. Elsődleges cél a készárukészletek megszün­
tetése, majd ha ez sikerült, akkor léphetünk hátrább a félkésztermék-készletek
és az alapanyagkészletek minimalizálása felé.
Az eddig főként minőségi rugalmasságot eredményező elvek mellett nagy­
fokú mennyiségi rugalmasságra is fel kell készülni. A kis termelési szérianagyság
lehetővé teszi a logisztika számára amennyiségek széles skálán történő vál­
toztatását.
Az e-fogyasztó. Az e-értékesítés alapvetően két szinten valósulhat meg:
értékesítéstámogatással vagy teljesen elektronikus értékesítéssel.
Az első eset tipikus eszköze az online katalógus, mely az interneten keresz­
tül, elektronikus formában megjelenő kategorizált termékinformációkat je­
lent. Az elektronikus környezet lehetővé teszi a gyors árösszehasonlításokat és
az elektronikus licitálást. Az eljuttatásta hagyományos logisztika végzi.
A második eset főleg abban különbözik az elsőtől, hogy az online kataló­
gusrendszer mellett maga az értékesítés és a fizetés is elektronikus formában
jön létre további kiberközvetítők bevonásávaL
Az online katalógusok alapvetően értékesítő oldalúak, mégis három fő for­
mában jelennek meg aszerint, hogy (l) az értékesítő, (2) a vásárló vagy (3) egy
köztes harmaclik fél hozza létre őket.
Az értékesítő általlétrehozott online katatágusok informatívak, interaktívak, általában
teljes körúek és minclig aktuális árakat közölnek
Vevő általlétrehozott online katalógust nagy beszerzők alakítanak ki (például a Ge­
neral Motors, amely saját katalógust fejlesztett ki nagy mennyiségú beszerzéseinek biz­
tosítására).
A harmadikfél (közvetítő) általlétrehozott online katalógus révén a közvetítők olyan
internetes találkozóhelyet üzemeltetnek, ahol a vevőkés az eladók találkozhatnak.
Az e-értékesítés során a vevőszerep jelentős átalakulása miatt kell a hagyomá­
nyos értékesítési móclszereknek megváltozniuk A vevőszerep átalakulásával
kapcsolatban emlegetett legfőbb változás a vevő alkupozíciójának emelkedése
és a szállító számára kedvező információs aszimmetria csökkenése. Az alkupo­
zíció erősödése az egyeeli vásárlók tömegszerü (aggregált) megjelenésével,
a piaci korlátok csökkenésével (belépés, kilépés) és a figyelemmegkötés új
elektronikus móclszereivel (az internetes vásárló könnyen "odébb áll") ma­
gyarázható. Az információs aszimmetria csökkenése annak köszönhető, hogy
a vevő informáltsága az internetes eszközök használatával mincl a termékről
(virtuális termék), mincl a piacról (kereső gépek, tartalomszolgáltatók) jelentő­
sen megnövekszik, így nem forelulhat elő, hogy a piaci szereplő saját előnyére
kihasználja azt, hogy ő ismeri a piaco t.
431
Az úgynevezett begubódzási effektus (cocooning) kapcsán a végfogyasztó otthona
nemcsak a pihenés, a szórakozás, hanem a munka és a vásárlás színterévé is válik. Eb­
ben az új helyzetben a vevő lakása lesz az eladótér (POS), és magánszférájában zajlik le
a vásárlás. Ez a marketing számára új, jól érzékelhető kihívásokat jelent. Mindehhez
azonban szükség van a B2C e-logisztikájára, amely egyénre szabott szolgáltatásokkal
képes biztosítani a szükséges "láthatatlan hátteret", vagyis az elektronikusan irányított
fizikai árumozgatást, "finomterítést".
Az értékesítő vállalat oldaláról az elektronikus értékesítés és a vevők elektroni­
kus kezelése jól integrálható. A vevőkezelés a CRM-rendszer elektronikus irá­
nyítási alrendszere, amely lehetőséget teremt a dinamikus és a testreszabott
árazásra. Informatikailag még az egységes katalógusrendszeren belül sem
jelent különösebb problémát avevőkmegkülönböztetett kezelése, illetve a vá­
sárlás jellegétől vagy a vásárlás mennyiségétől függő dinamikusan változó ára­
zási rendszer kialakítása. Láttuk, hogy a felhatalmazás révén a vevő figyelem­
mel kísérheti a termelési folyamatot vagy a szállítást, beavatkozhat az összesze­
relésbe, esetleg a tervezésbe is.
A végfogyasztók esetében az elektronikus értékesítés során különösen nagy jelentősége
van annak, hogy bizonyos mértékú áruvisszavételi garanciákat is biztosítsunk. A sikeres
elektronikus kereskedelemben kulcskérclésnek számít a bizalom, ezért a megszakott­
nál nagyobb figyelmet kell fordítani az áruvisszatérítési garanciákra, ami logisztikai
többletkapacitásokat követel meg. Az elmúlt időszakban sok elektronikus kereskedel­
mi vállalkozás éppen amiatt bukott meg, hogy a vártnál nagyobb arányban jelentkezett
a visszáruigé ny. A bevétel elmaraelása mellett visszlogisztikai (hulladékkezelési logiszti­
kai) többletköltségek tették gazdaságtalanná a tevékenységet. Tanulságos tapasztalat,
hogy a probléma kezelése elsősorban nem a termékminőség változtatásával, hanem bi­
zonyos informatikai fejlesztésekkel (virtuális termék), valamint elektronikus fizetési és
visszaigazolási megoldások továbbfejlesztésével (e-bankok, e-hitelesítők) érhető el.
Az elektronikus értékesítés során a fontossági preferencia áthelyeződik a vevő
megszerzéséről a vevő megtartására, melyet az értéknövelt logisztika analógiá­
jára értéknövelt elektronikus szolgáltatások segítenek elő. A személyre szabott
elektronikus szolgáltatáscsomag a termékkel szarosan összekapcsolódva
olyan komplex egységet hoz létre, amely tartósan a vállalathoz köti a partnert
vagy a végfogyasztót (ez a tartós kötődési kényszer az úgynevezett "bezáró­
dás", vagy "foglyul ejtés"). Ilyen bezáródást elősegítő, személyre szabott szol­
gáltatások például az elektronikus regisztráció és információs szolgáltatás, az
elektronikus karbantartási rendszer, a tanácsadói és elektronikus szakértői
rendszerek biztosítása, a regisztrált termék-utógondozás stb. Mindezek az
elektronikus vevőkezelést és -kiszolgálást támogató eszközök egyben speciális
érdekhordozák is, amelyek az alacsony piaci kilépési korlát ellenére biztosítják
a vásárlói lojalitást. Ennek pótlólagos logisztikai vonzatai vannak.
Az e-logisztikai szolgáltatók. A lánc egyik legköltségesebb szakasza az áru ki­
szállítása. Az e-logisztikai szolgáltatók olyan logisztikai szolgáltatók, melyek
432
nemcsak alkalmazzák, de üzletmenetükben központi, stratégiai eszköznek is
tekintik az elektronikus megoldásokat. Az ilyen logisztikai szolgáltatások sza­
rosan integrálódnak az elektronikus kereskedelmi tevékenységhez.
Az ao:azon.com óriási raktáraiban például az interneten leaelott "klikkelés" hatására egy
lampacska gyullad fel az adott termék tárolóhelyén, és egy dolgozó érkezik, aki szállító­
szalagra helyezi a kiválasztott termékegységet Innentől a folyamat automatikus komis­
siázó rendszené változik, és a termék szállítószalagról-szállítószalagra halad, majd egy
csúszdára jut, ahol találkozik az ugyanazon vásárló által rendelt többi termékkeL Ezután
közös csomagba kerül, ha egy másik lámpa jelzi, hogy a rendelési tétel összeáll t.
A fenti példában testreszabott logisztikai (rendelési) egységek jönnek létre, míg más
esetben (például a megrenelelés alapján összeállított Compaq számítógépek) maga
a termék is egyeeli összeállítást kap. Ez a termékkonfiguráció azonban nem csak fizikai
értelemben teljesülhet, hiszen az internet nagy előnye, hogy az elektronikus szolgáltatá­
sok és a digitalizálható termékek közvetlen ül is eljuttathaták a felhasználókhoz.
Ebben az értelemben beszélhetünk egyedi igényekre szabott szolgáltatáscso­
magról is. Az E-trade nevű internetes szolgáltató például egyedi igények szerint
csoportosított információkat, adatokat kínál vásárlóinak. Vevői így ténylege­
sen csak azokért az információkért fizetnek, melyekre valóban szükségük van.
A testreszabott rendelési egységek, az egyedi igény szerint összeállított termé­
kek és az egyedi szolgáltatáscsomagok egyaránt újrakonfigurálást, vagyis a már
meglévő elemekből egyéni igények szerinti összeállítást jelentenek (re­
bundling). Ez jelenthet egyszerü újracsomagolást vagy változást a termékkonfi­
gurációban. A korszerü raktárakban a hagyományos tározási és komissiózási
feladatok gyakran kiegészülnek termelési jellegü feladatokkal is. Például a rak­
tár lehet a helyszíne annak is, ahol a számítógép-konfigurációkat véglegesen
összeállítják vagy elvégzik a szükséges installációkat, esetleg a szükséges javítá­
sokat. Ezekben az esetekben a termelővállalat az adott logisztikai tevékenység­
gel együtt gyártási feladatokat is kiszervez (késleltetés).
A logisztikai és az e-logisztikai szolgáltatók a következő kapcsolati formákat
alakíthatják ki:
l. a logisztikai szolgáltató szerződéses kapcsolatba lép az e-szolgáltatást folyta­
tó vállalkozással, és logisztikai szolgáltatásávallehetővé teszi, hogy a fizikai
termékek eljussanak a fogyasztókhoz. (Ebben a kapcsolatban az e-szolgálta­
tó az áruk fizikai kezelését és a teljes értékesítési tevékenységet kiszervezi
a logisztikai szolgáltatóhoz);
2. az e-szolgáltató cég csak szelektíven helyez ki néhány logisztikai funkciót,
mert maga is rendelkezik a fizikai világban bizonyos értékesítési infrastruk­
túrával;
3. az e-szolgáltató cég teljes egészében maga rendelkezik a szükséges logiszti­
kai infrastruktúrával. (Előfordulhat az is, hogy a logisztikai szolgáltató cég
maga hozza létre az elektronikus értékesítési rendszert.)
433
Az e-logisztikai szolgáltatók révén a logisztikai lánc mentén a többszintú rak­
tárhierarchia leépül és nagyobb raktárakban központosoclik, melyet rugalmas,
kis mennyiségekre tervezett, ám teljesítőképes szállítási kapacitás egészít ki.
A logisztikai szolgáltatók tevékenysége során egyre gyakrabban merül fel az az igény,
hogy az elektronikus azonosító- és nyilvántartórend zerü kiterjeszt s v:l. folyam_at. ­
sá tegyék a szállítmányok vagy raktári tételek helyzete 1ek es 1:x:m os lGser mfo_rmactm­
nak nyilvántartását. A katonai eredetü alkalmazásokbolyolg tr; celok:a n!ocl?s1 ?tt G )
(Global Positioning System) lehetővé teszi az egesz vllagra loteqedo folclraJZl
helyzetmeghatározást A helyzetmeghatározás és az nlin_e informatika_i renelszerek
kombinációjávallehetővé válik a folyamatos nyomon kovetes, amely egyreszt a m mka­
folyamatok jobb, rugalmasabb szervezését teszi lehetővé, másrészt azzal, hogy az mf?r­
mációkat megosztja a vevőkkel, értéknövekedés is létrejön, hiszen 1 1agasabb v v:ok­
iszolgálási szint érhető el. Ma már az is lehetővé vált, hogy a GSM (mob!ltelefon) halozat
segítségével végezzünk hasonló helymegh31tároz st_ és köve és , hason}ó hat_ékonys_á-?­
gal. A nyomon követő renelszerek alkalmazasa a hatterben mmcltg legalabb barom halo­
attípus (GPS vagy GSM hálózat, vállalati kommunikációs hálózat, internet hálózat)
szoros együttmüköclését kívánja meg, melyben a különböző informatikai megoldások
jelentik a kapcsoló interface elemeket. Egy f v roz_óv llal t a_gy tlmr ltban e l et
a komplex hálózatokat további rendszerekkelts klegesztthetl, peldaul kozle.k e:"1 t_n­
formációs rendszerrel, járat- és szállítmányoptimalizációs renclszerekkel, chgttallster­
kép-renclszerekkel stb. Minclezen eszközök hatására a lényegesen jobb járatkihasználás
és a rugalmasság a fuvarozóvállalat jutalma.
Összefoglalva tehát az e-logisztikai szolgáltatókkal szemben támasztott általá­
nos követelmények a következők:
./ a logisztikai feladatok és az online irányítási renelszerek integrálása;
./ az egyeeli konfigurációk kezelése (méret, mennyiség, kiszolgálás);
./ a hagyományos logisztikai feladatok (komissiózás, szállítás stb.) informa­
tikai támogatása;
./ a raktározási és a termelési funkció átlapolásának meneclzselése (késlel­
tetett gyártási folyamatok, "mozgó tárolás" stb.);
./ a szállítás, a konlissiózás és a tárolás automatikus azonosító- és nyomkö­
vető rendszereinek kialakítása és múköcltetése (GPS, GSM).
9.35 Raktározás, szállítás és készletezés az e-logisztikában
A raktárak. Az e-logisztikában a raktárakat jellemzőennem a termelő, hanem a lo­
gisztikai szolgáltató üzemelteti. Miközben egyrészt arra törekszünk, hogy olyan
kis egységeket tároljunk és olyan rövid ideig, amilyen rövid ideig csak lehet, más­
részt azt is elvárjuk raktáraktá l, hogy igazoeljanak a megrenelelő igényeillez.
AJIT-típusú renelszerek esetében már nem is hagyományos raktárra van
szükség, hanem egyfajta felvevő- és továbbadó helyre (Cross-Docking); ilyen­
kor a rendelési tételek szinte közvetlen ül a "folyamatba" érkeznek.
434
A hagyományos raktári funkciók mellett nő a jelentősége a komissiózásnak
és a kiegészítő felaclatoknak, például az átcsamagolásoknak (rebundling).
Minclezeket a feladatokat egyre gyakrabban éjszaka, illetve non-stop üzemben
kell végezni.
A szállítás. Az e-logisztikában a szállítókapacitást szintén a logisztikai szalgálta­
ták biztosítják. A szállított tételek kicsik és változóak. AJIT-típusú renelszerek­
ben a túl korai szállítás épp úgy elfogadhatatlan, mint a késedelmes.
Az online árukövető renelszerek miatt a szállítások során az elektronikus tétel­
azonosítás, valamint a nyomon követés megkívánja az informatikai renelszerek
és az elektronikus kommunikációs renelszerek (GSM, GPS) összehangolását.
A nyilvántartási rendszer fejlesztésével és a szállítások pontosabb összehan­
golásávallehetövé válik a mozgó tárolás.
A készletezés. Ahogy ebben fejezetben láttuk, az e-logisztikában a legjelentő­
sebb változások a készletezés területén következnek be. A digitális és a digitali­
zálható termékek esetében a fizikai készlet megszúnik, helyét az elektronikus
formában tárolt adatok, információk veszik át, amelyek készlettartási költsége
a nullához közelít. A szállító gyakorlatilag "végtelen" választékot tarthat ala­
csony készlettartási költséggel. "A végtelen választék átírja az üzlet szabályait...,
megváltoztatja a jövő piacát... A sikertermékek már nem képviselnek akkora
hatalmat. De hovamennek akkor a bútlen fogyasztók? Nem mincl egy helyre"
(Anclerson, 2006). A "hosszú farok" általleírt új üzleti moclell hatalmát csak
most kezeljük megtapasztalni, amikor szembetúnővé válik, hogy "a világ összes
terméke és szolgáltatása elérhetővé válik minclenki számára... a játékpiactól
kezelve a reklámozáson keresztül a konyhai kisgépekig." A könyv nem tárgyalja
ezen "hosszú farok" logisztikáját, ám a szükséges logisztikai-informatikai
eszközök ma már rendelkezésre állnak. Az adott vállalaton múlik, hogy ezen
új igényeket felismeri-e és beépíti-e stratégiájába. A fizikai termékek esetében
a gyors információáramlás lehetövé teszi, hogy a push-pull határ az ellátási
láncban egyre előrébb tolócljon, vagyis azonos -vagy akár rövidebb - renele­
lésteljesítési idő mellett egyre kevésbé feldolgozott formában kelljen készle­
teket tartani.
 FÜGGELÉK

logisztikai központok
a hálózati gazdaságban
(A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok
menedzsmentje)

A termék-előállítás és a piacglobalizációjaa valós áruáramlási (anyagmoz­

gatási, szállítási, raktározásO rendszerek korábbi évtizedekben kialakult
gyakorlatát is megváltoztatta. A termelési folyamatok alapanyago kkal, al­
katrészekkel, részegységekkel való ellátása (a térben kiterjedt ellátási kör­
nyezettelvaló kapcsolat megteremtése), továbbá a késztermékek ugyan­
csak térben kiterjedt felhasználói, fogyasztói környezetbe való eljuttatása
bonyolult hálózati rendszerek keretében valósul meg. Az előzőekkel ösz­
szefüggésben fokozatosan alakultak ki (és formálódnak, bővülnek ma is)
az ellátási láncok és hálózatok, összefoglaló néven a hálózati gazdaságok.
E hálózatokban sajátos (gyűjtő, elosztó, rendszerező, különböző értéknö­
velő szolgáltatásokat nyújtó) szerepet töltenek be a logisztikai (ellátó-el­
osztó, szolgáltató) központok

l.A logisztikai központok kialakulásának

háttere

A fejlett ipari országokban már az 1970-es évek elején felvetődött a logisztikai

központok létesítésének igénye. Kezdetben a termelési, majd a forgalmi (érté­
kesítési) folyamatok integrációja váltotta ki, az abban az időben még külön­
legesnek tekintett szervezetek, objektumok létrehozását. Az 1980-as évektől
pedig a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások iránti igé­
nyek, és azok hatékony kielégítésére irányuló törekvések gyorsították fel e sajá­
tos központok további mennyiségi és minőségi fejlesztését.

437

A logisztikai központok kialakulását tehát - az előzőekkel összefüggés­
ben- fólega következőterületeken bekövetkezett változások, illetve telve­
tődő igények segítették eló:
../ az anyag és áruáramlások strúktúrájánakmégváltozása;
../ újs:;-;erű ért kes tési, disztribúciós csat?rnák létrejötte, a termékek ér­
tékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások iránti igények növekedése;
../ a profilidegen feladatok megoldása kihelyezésének, kiszervezésé­
nek igénye.
Az anyag- és áruáramlás területén - a gyártási mélység csökkenésével párhuza­
mosan- az ellátási (input) oldalakon a korábbi többé-kevésbé lineáris kapcso­
latok fokozatosan kanfúziós kapcsolatokká alakultak. Ilyen kapcsolati rend­
szerekben az ellátási csatornák optimális müködtetése (aJIT-elv szerinti ellátás
megszervezése, a revalving stock módszer alkalmazása stb.) csak akkor lehet­
séges, ha a csatornák egy központba csatlakoznak, és ezek a központok az in­
put igényekhez igazodva a készletezési, a raktározási és a szállítási költségeket
együttesen kezelve szalgálják ki a felhasználókat.
Ugyanakkor- a termelési volumenek növekedésével összefüggésben­
egyre több és egyre nagyobb távolságra levő értékesítési végpontokra kellett
(kell) a végterméket eljuttatni. Ez azzal járt, hogy az elosztási (output) oldalon
diffúziós kapcsolati rendszerek váltak meghatározóvá. Ezekben a kapcso­
lati rendszerekben az értékesítési csatornák készleteinek minimalizálása, a ve­
vők színvonalas kiszolgálása, a szállítások egyszerü megszervezése stb.
az áru -és információáramlást együttesen kezelő, irányító központból valósít­
ható meg.
Az egyébként decentralizált termelési modell szerint müködő terme­
lési rendszerek telephelyeinek jól áttekinthető és kezelhető anyag (alkatrész,
részegység) áramlási kapcsolatai mellett tehát egyre bonyolultabbá váltak az
ellátási és az elosztási csatornák, illetve azokon belüli áramlatok. Az áramlatok
ésszerü kezelése az ellátási láncokba, hálózatokba sajátos csomópontok be­
illesztését igényelte, amely végül is a logisztikai központok kialakulását segí­
tette elő.
Az újszerü értékesítési, disztribúciós csatornák a forgalmi/értékesítési fo­
lyamatok integrációjának következményei. A hagyományosnak tekinthető
(termelő nagykereskedő kiskereskedő fogyasztó) értékesítési csator­
nák a nyugat-európai országokban az elmúlt negyedszázadban, hazánkban
pedig az elmúlt tíz-tizenöt évben fokozatosan kiegészültek, illetve megvál­
toztak azáltal, hogy egyre nagyobb számban épültek hipermarketek (például
438
Tesco, Cora, Auchan), illetve szakáruházak (például Brico Store, Praktiker,
Media Markt). Ezek az üzletközpontok jellegükben átrendezték az érté­
kesítési csatornastruktúrákat, hiszen 50-60 ezer árucikket viszonylag ked­
vező áron forgalmazva magukhoz vonzották a vásárlók nem jelentéktelen
részét.
A nagyforgalmú hipermarketek, szakáruházak a közvetlen kiszolgálás
(üzleti raktárba szállítás) rendszeréről folyamatosan tértek át az elosztó köz­
pontból való kiszolgálás rendszerére. Ez lehetővé tette a beszállítók és az
áruházak között korábban kialakult diszperz (nehezen áttekinthető és kezel­
hető) kapcsolatok ésszerü, a készletezés/raktározás és a szállítás egységes ke­
zelésen alapuló átszervezését, és egyben avevőkkiszolgálási színvonalának
növelését.
Az elektronikus ! ereskedem fokozatos térnyerése is újszerü értékesítési és
elosztási csatornák kialakítását igényli. Az e-kereskedelem (például business­
to-consumer kapcsolat esetében) elektronikus úton összeköttetést hoz létre
a kereskedő és a vásárló között. A termékek bemutatása és az árukkal kapcsola­
tos tájékoztatás, a megrendelés és a fizetés elektronikus úton mehet végbe, de
a megrendelt áru vásárlóhoz való eljuttatása már valós kapcsolat megvalósítá­
sár kívánja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az esetben is elke­
rülhetetlen a sajátos szolgáltatásokat is nyújtó logisztikai elosztó központok há­
lózatba kapcsolása.
A profilidegen feladatok megoldásának kihelyezését (outsourcing) egyrészt
azok gazdaságosabb végzésére irányuló törekvések, másrészt a szolgáltatási
színvonalnövelésével kapcsolatos további igények indokolják A profilidegen
feladatok (például raktározás, csomagolás, szállítás) költségkímélő megoldá­
sát, a jobb minőségü szolgáltatást az erre szakosodott szolgáltatók tudják vi­
szonylag olcsóbban kínálni, mert több megbízóval állnak kapcsolatban, és az
igények összegyüjtésével kapacitásuk jobb kihasználását tudják elérni, majd
továbbfejleszteni.
A profilidegen feladatok kihelyezésének növekvő igénye felgyorsította
a különböző szolgáltatásokat végző szervezetek megalakítását, és ezek együtt­
müködését elősegítő koncentrált telepítését. Ez nyitotta meg a későbbiekben
a sokfunkciós logisztikai szaigáitató központok telepítésének lehetőségét és a
szolgáltatási paletták szélesítését.
Az ellátási láncokban, hálózatokban ma már több logisztikai szaigáitató is
közremüködik, gyakran átvéve az ellátási lánc egyes részterületeinek irányítá­
sát is, így a rendszerszolgáltatókká vagy más néven harmadik szektorbeli lo­
gisztikai szolgáltatókká (3PL =Third Party Logistics Provider) válnak.
439
A logisztikai központok kialakulásának lépcsői. A logisztikai szolgáltatások szé­
les skáláját nyújtó központok kialakulásának hosszú folyamatában négy sza­
kasz különböztethető meg. Ezek:
./ .kihelyezett raktárak létesítése, működtetése;
../ ellátó-elosztó központok létesítése;
./ logisztikai szolgáltató központok kialakítása;
./ logisztikai parkok létesítése.
A kihelyezett raktárak kezeletben a felhasználó, majd az ellátó raktározás i feladatait is át­
vették; megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy egy-egy ilyen kihelyezett raktár
idővel önálló szervezeti keretben múköcljön, ellátó-elosztó központtá fejlődjön. A kihe­
lyezett raktár, illetve azt múköcltető szervezet tehát mincl az ellátótól, mincl a felhasználó­
tól olyan (termelés- idegen) feladatokat vett át, amelyek centralizált megoldása mindkét
fél szempontjából hatékony.
Az ellátó-elosztó központokat több ellátó és felhasználó összekapcsolásával, az ipari és
kereskedelmi vállalatok térben kiterjedt egységeinek kiszolgálására, a megtermelt tenné­
kek térbeli elosztására létesítették, illetve létesítik. A dm-drogerie markt európai elosztó
központja például Felső Ausztriában, Ennsben van. Ez a központ közvetlen áru- és infor­
mációáramlási kapcsolatban van többek között a Törökbálinton levő hazai elosztó köz­
ponttal, amely viszont több mint 120 üzletet szolgál ki renelszeres terítő járatokkaL
A logisztikai szolgáltató !?.özpontok kialakulását - a termelési és a forgalmi folyama­
tok integrációjával összefüggésben- a szolgáltatások iránti növek"Vő igények sokfélesé­
ge és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, vállalkozások hatékony múköclésére irányuló
törekvések segítették elő. A termelési és az értékesítési folyamatokhoz kapcsolódó szal­
gáltatási igények kielégítésére egyre több szervezet alakult, hatékony együttmúködé­
sük azonban csak az igények felmerülésének körzetébe telepített (a szolgáltatási folya­
matokat is integráló) központokban valósítható meg.
A logisztikai parkok?- az ipari parkold1oz hasonló kialaldtásban- a logisztikai szalgálta­
tó központok olyan továbbfejlesztett (esetenként több mint 100 hektár területre telepített)
változatai, amelyek- gyártási analógiával élve - szolgáltató kombinátokként múköclnek.
A négy változat mindegyikével találkozunk az európai gyakorlatban. A logiszti­
kai központok igazi szerepe azonban az utóbbi három esetben domborodik
ki, annak ellenére, hogy esetenként a termelő vagy forgalmazó vállalatok kihe­
lyezett raktáraikat is logisztikai központként említik.
2. A logisztikai központok funkciói,
szolgáltatásai
A logisztikai ellátó központok a decentralizált termelési modell szerint műkö­
dő vállalatok gyártó- és szerelőegységeinek alapanyagokkal, alkatrészekkel,
440
részegységekkel való ellátását szervezik, és az adott gyártási, szerelési fázisok
által megkívánt szolgáltatásokat nyújtják. A térben kiterjedt gyártóhelyekről,
a beszállíróktól az alkatrészeket, részegységeket begyűjtik, a megkívánt sor­
rendbe csoportosítják, egységrakományokba összeállítják, szükség szerint
csomagolják, címkézik stb. A logisztikai ellátó központok nem közhasználatú­
ak, önálló vállalatként, leányvállalatként stb. vagy logisztikai szolgáltató bevo­
násával működtethetők.
A BMW személygépkocsigyár például Dingolfingben Dynamikzentrum néven műköcl­
tetett ellátó közpon tot. Az idetelepített 125 ezer m 2 alapterületú, 18m belmagasságú rak­
tárban 240 ezer fajta alkatrészt, részegységet kezelnek A mil1tegy 1800 beszállítával
kapcsolatban levő központból naponta átlagosan 150 rakott kamion távozik, és mint­
egy 40 rakott konténert vasúton továbbítanak a tengeri kikötők felé. A németországi ke­
reskedőket és az Európán belüli elosztó központokat is innen látják el alkatrészekkeL
A logisztikai elosztó központok (disztribúciós központok) a késztermék( ek)
fogyasztóhoz való eljuttatási (áruáramlási) csatornáinak gyűjtő és elosztó cso­
mópontjai. Általában szervezik a gyártóhelyekről való beszállítást, a készlete­
zést/raktározást és az értékesítési végpontokra való kiszállítást. E folyamatban
mindazokat a szolgáltatásokat elvégzik, amelyeket az adott elosztási csatorna
megkíván. Ilyen szolgáltatások az árufogadás (mennyiségi, minőségi ellenőr­
zés), biztonságos tárolás, komissiózás, csomagolás, kiszállírási egységek össze­
állítása, címkézés, kiszállítás, rakodólap (göngyöleg) visszagyűjtés, elszámolá­
sok bonyolítása stb.
Az elosztó központok viszonylag egyszerűbb feladatokat oldanak meg homogén ter­
mékstruktúrák (például gépkocsik, hútőszekrények) elosztási csatornáiban, és lényegesen
bonyolultabb feladatokat kell megoldaniuk üzletközpontok, áruházak, hipermarketek
kiszolgáló renclszereiben. A Spar hálózat magyarországi szuper- és hipermarket áruhá­
.ait korábban például aBicskén létesített elosztó központ szolgálta ki (időközben már
Ullőn is létesült Spar logisztikai központ). A több tízezer árucikket forgalmazó hálózat
e központon keresztül szerezte be és terítette az áruk mintegy 90 százalékát. Az elosztó
központ jelenleg is közvetlen kapcsolatban van a beszállítókkal, koordinálja
a szállítási időpontokat, szervezi a komissiózást és a kiszállítást.
A logisztikai elosztó központok szintén nem közhasználatúak; konkrét elosz­
tási csatornákban konkrét értékesítési végpontok kiszolgálói. Az adott há­
lózat saját létesítményeiként vagy logisztikai szolgáltató bevonásával mű­
ködtedletők.
A logisztikai szolgáltató központok a szolgáltatási szférához tartozó vállalatok,
vállalkozások, szervezetek közös infrastrukturális bázisra épülő telephelyei.
Szolgáltatásaik egy-egy nagyobb földrajzi régió ipari parkjainak, termelőinek,
kereskedőinek, felhasználóinak, fogyasztóinak és további szolgáltatóknak az
igényeit elégítik ki.
441
Az intermadális logisztikai szolgáltató központok (országos jelentőségü központok) gáltatók vertikális együttmüködésén alapuló nagy forgalmú szolgáltató köz­
egy-egy országrész, nagyobb ípari- kereskedelmi régióinak igényeit elégítik ki. Közvet­ pontok ma már logisztikai parkként kezelhetők.
len kapcsolatban vannak más országok hasonló központjaival és koordinálják a közeli
regionális központok tevékenységéL A Buclapesti Intermadális Logisztikai Szolgált<ltó
Központot (BILK) például ilyen céllallétesítették. A konkrét logisztikai központok általnyújtott szolgáltatások palettája mindig a kör­
A regionális logisztikai szolgáltató központokat kisebb ipari-kereskedelmi régiók, nyezet Cellátási lánc, régió, ipari park stb.) igényeihez igazodik. Az ellátási láncok­
ipari parkok kiszolgálására létesítik. Ezek rendszerint közvetlen kapcsolatban vannak
az országos jelentőségü központokkaL
hoz, hálózatákhoz kapcsolódó főbb logisztikai szolgáltatásokról az l.táblázat nyújt
Az áruforgalmi l<.özpontok a köztekedési alágazatok, a helyi, a regionális és a távol­ áttekintést.
sági áruszállítás forclítókorong szerepét betöltő nagy forgalmú kapcsolódási helyei,
amelyek lehetővé teszik a konvencionális és/vagy a kombinált szállításhoz kapcsolódó
rakodási, átmeneti tárolási és a kiegészítő feladatok megoldását. A BILK áruforgalmi
központként kezelhető része például a Saroksár Terminál-pályaudvar és a Kombiter­ 3. A logisztikai szolgáható
mináL Ezek elsősorban az áruszállításhoz kapcsolódó igényeket oldják meg, míg a Lo­
gisztikai Terminál a további szolgáltatási igényeket hívatott kielégíteni. Az áruforgalmi központok létesítésének fehételei, a hálózati
központok általában a logisztikai szaigáitató központok részét képezik, ele önállóan is
müköcltethetők.
szemlélet megvalósítása
A logisztikai ellátó és/vagy elosztó központok is gyakran részei a logisztikai
szolgáltató központoknak (oda telepítik azokat, vagy erre a célra ott bérelnek A logisztikai szolgáltatások területén - főleg a disztribúciós rendszerek fejlesz­
létesítményt), ezzel elősegítve a szolgáltatások koncentrációját. tésével összefüggésben - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból új­
szerü igények, elvárások fogalmazódtak meg az elmúlt években. Az újszerü
igények elsősorban az ellátási-termelési, az értékesítési-forgalmi és az áruszállí­
1. táblázat. Az ellátási láncokhoz, hálózatokhoz kapcsolódó főbb logisztikai
szolgáltatások csoportosítása tási folyamatokhoz kapcsolódnak (lásd l. táblázat). Amennyiségi és minőségi
igények növekedése vezetett (vezet) egyrészt a logisztikai parkok, kombinátok
Az értékesítési, kialakulásához, másrészt a harmadik (3 PL= Third Party Logisztics Provider) és
Az ellátási, termdési Az áruszállitási Akisegítő
forgalmi a negyedik (4PL=Fourth Party Logisztics Provide) szektorbeli szolgáltató szer­
folyamatokhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások vezetek létrejöttéhez. Az utóbbiak már olyan integrátorok, amelyek IT-szolgál­
• anyagbeszerzés • árubeszerzés • ER-képzés • informatikai tatást is biztosítva az ellátási-elosztási folyamatok teljes menec!zselését végzile
• aikatrész-beszerzés • készletezés • szállítási mód • banki
• készletezés • raktározás megválasztás • postai
• raktározás • komissiózás • fuvarozó kiválasztás • szállodai Mind a klasszikusnak tekinthető alap, kiegészítő és egyéb szolgáltatást
• csoportosítás • csoportosítás • jármű megválasztás • biztosítási nyújtó szervezetek, mind az újszerű integrációs szolgáltatók (megoldás­
• konfekcionálás • cross'docking • járműrendelés • vámkezelési
• csomagolás • megrakási terv • vámudvari
szállítók, disztribúciós szolgáltatók stb.) célszerű telephelyei a logisztikai
• csomagolás
• címkézés • címkézés • megrakás • ÁFA raktározás szolgáltató központok
• ER-képzés • ER-képzés • fuvarszervezés • szervizelés,
• ]IT-kiszolgálás • terítés •.]IT-szállítás szerelés
• ]IS-kiszolgálás • polera szállítás • konténerkezelés • bérbeadás A logisztikai szolgáltató központok létesítésének természetes feltétele az adott
• göngyölegkezelés • göngyölegkezelés • kombinált • konténer-tárolás
• elszámolások • elszámolások fuvarszervezés • konténer-javítás környezet (régió) logisztikai szolgáltatások iránti kereslete. A kereslet nagysága
• információkezelés • információkezelés • szerződéskötések • tanácsadás és szerkezete pedig a következő főbb jellemzőkkel hozható összefüggésbe:
• elszámolások • SC menedzselés
• információkezelés • üzemanyag-ellátás
./ a vizsgált régió ipari fejlettsége, az ipar struktúrája;
A logisztikai parkok a szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalatok, vállalkozá­ ./ a vizsgáltrégió kereskedelmi forgalma, fogyasztása, felhasználása;
sok, fuvarozók, szállítmányozók, vámkezelők stb. logisztikai kombinátként ./ a vizsgált régió helyi, helyközi, nemzetí és nemzetközi áruforgal ma.
működő koncentrált telephelyei. A szolgáltatások széles skáláját nyújtó, a szal-

442 443
 1. ábra. Vázlat a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szaigáitató központ kapcsolati
Az adott régió, körzet szolgáltatások (szolgáltatáscsomagok) iránti keresle­ rendszerének szemléltetéséhez
tét, szerkezetét, nagyságát, növekedési ütemét tehát a gazdaság fejlettsége,
koncentrációja és az általa generált anyag- és áruáramlás intenzitása hatá­
rozza meg.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az utóbbi két évtizedben új gazdasági tér
van kialakulóban; egymással kapcsolatban álló termel ők, felhasznáJók slírú térbeli kon­
centrációi jönnek létre. Számos közgazdasági iskola tette vizsgálat tárgyává a gazdaság
eme úgynevezett "csomósodási" jelenségeit. P. Krugman (1991) például agglom­
erálódásnak nevezte el ezt a folyamatot, megállapítva, hogy különböző - egymással
piaci vagy ellátási kapcsolatban álló - termelők szívesen települnek egymás közelébe
(hólabda-effektus), ezáltal síírúsödési pontokat hoznak létre a térben.
M. Porter (1990) a ldasztereket (a fürtösödést) értelmezi úgy, mint egymással összekap­
csolódó szervezetek, intézmények földrajzi koncentrációját. A térbeli klasztereket olyan
szerveződéseknek tekinti, melyek alkalmasak arra, hogy kisebb térségeken belül - sok
szállal kapcsolódva egymáshoz- sajátos termelési, szolgáltatási profil t hozzanak létre.

Ha az ipari termelés, a kereskedelem és ezzel összefüggésben az áruszállítás

(a jól behatárolható, de az adott viszonyoknak megfelelően bizonyos határig
bővíthető vagy szükíthető régión belül) jelentős szolgáltatási keresletet invol­
vál, akkor fennállhat a logisztikai szolgáltatások szempontjából "síiríisödési
ponttá '; centrummá válás lehetősége, azaz logisztikai szolgáltató központ léte­ A, B, C. 8L:olgáltatóválla,lkozások; alközpontok
sítésének feltétele. Vk Virtuális (irányító) központ
Az így kialakuló centrum ok méretgazdaságossági előnyöket, nagyobb haté­ O küiső válialkotó (például fuvarozó)
konyságot, az információhoz való jobb hozzáférést, a szakismeretek koncent­ + -- -ll>- Információáramlás
rált jelenlétét, a szolgáltatási kínálat bővülését, színvonalának növelését bizto­ Áruáramlás
síthatják.

A koncentrált telepítésü (valós) logisztikai szolgáltató központok feladatait a fejlesztés

első szakaszában gyakran a virtuális, a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szolgál­ A logisztikai szolgáltató központok hálózati rendszerbe való szervezését már
tató központok oldják meg. A virtuális központok az adott régióban már korábban bete­ az 1990-es évek elején kezdeményezték az Európai Unió illetékes bizottságaL
lepült szolgáltatókat fogják össze (1. ábra). Ez a megoldás tehát nem jelenti az erőforrás­
ok térbeli koncentrációját, ele a piacon képesek olyan komplex logisztikai szolgáltatáso­ Ezt az elgondolást az európai (termelési, forgalmi) integrációs folyamatok áru­
kat nyújtani, amelyeket egyébként csak például multinacionális szolgáltatók tudnak szállítási rendszerekre gyakorolt hatásai is erősítették Ezek a hatások a követ­
megvalósítani. A szolgáltatások igénybevevője komplex logisztikai szolgáltatással kezőkben nyilvánultak meg:
- mint termékkel - találkozik, amit a logisztikai közpon t, mint virtuális vállalat állít elő.
../ az áruszállítás fel- és leadóhelyei zömében nagy forgalmú csomópontok­
Az igényeket meghatározó tényezők közvetve vagy közvetlen ül az infrastruk­
ra (gazdasági centrumokra, nagy vállalatok telephelyeire stb.) kezdtek
túra fejlettségével is összefüggésbe hozhatók Hiszen nagy volumenü ipari és
koncentrálódni;
kereskedelmi teljesítmények, valamint az azok által involvált szolgáltatási igé­
../ a diszperz (nehezen áttekinthető és szervezhető) szállítási struktúrák he­
nyek (egyéb szükséges feltételek mellett) csak jól kiépített (elsősorban kor­
lyett jól tervezhető, áttekinthető kapcsolatok formálódtak a csomópon­
szerü közlekedési) infrastruktúra esetén realizálhatók, illetve elégíthetők ki.
tokközött;
A logisztikai szolgáltató központok létesítésével összefüggésben is szá­
../ a csomópontok közöttí áruszállítási feladatok megoldására - a nagy szál­
mítani kell a telepítés szívóhatásaival. A "hólabda-effektus" (mely szerint egy­
lítási intenzitások miatt- környezetbarát közlekedési alágazatok (vasút,
egy központ létesítése odavonzza a további szolgáltatókat, illetve igénylőket)
vízi út) bekapcsolása vált (válik) lehetővé.
eredményeként jelentek meg a nagy logisztikai szolgáltató kombinátok, logisz­
tikai parkok
445
444
Célszerünek bizonyult tehát azoknak a gazdasági (termelő, felhasználó, fo­
gyasztó) centrumoknak a megvizsgálása, kijelölése, amelyek logisztíkai szal­
gáltató központok (azon belülívagy önállóan telepítendő áruforgalmi közpon­
tok) létesítése szempontjából számításba vehetők.
A németországi Bundesforschungsanstalt für Landeskunde und Raumordnung által
1994-ben ilyen célból készült tanulmány már 194 olyan gazdasági centrumot jelölt meg
Európa-szerte, amelyek között a jövőben is kiemelkedő áruforgalommal, tehát akár lo­
gisztikai szolgáltató központok létesítésévellehet számolni.
A tervszerü telepítés, a hálózatba szervezés, a központok együttmüködésének
szükségességére ráerősített az Európai Unió bővítése, és ezzel összefüggésben
a nagy európai disztribúciós hálózatok kialakulásának felgyorsulása, a növek­
vő áruszállítási szükségletek logisztíkai elvárásoknak (például a 7M-elvnek)
megfelelő, környezetkímélő és energiatakarékos megoldási igénye.
4. A logisztikai szolgáltató központok
szerepe az áruszállítási feladatok hatékony,
környezetkímélő és energiatakarékos
megoldásában
A fenntartható fejlődés, a fenntartható közlekedés (mobilitás). Afenntartható
j jlődés fogalmát a közgazdasági iskolák közel azonos tartalommal értelmezik.
A fogalom ugyanis olyan fejlődést fejez ki, amelynek lényege, hogy a müszaki
fejlesztés ütemét, a növekvő fogyasztói igények kielégítését, a Föld nyersanyag
készleteinek és erőforrásainak felhasználását, továbbá a természeti környezet
rísztaságát úgy kell egyensúlyban tartani, hogy közben ne akadályozzuk a jö­
vendő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében (intergenerációs
szolídaritás).
A közlekedés, ezen belül az áruszállítás a gazdasági fejlődés katalízátora
(az EU GDP-jénekmintegy 4 százalékát adja, és töbq mint 6 inillió ember
számára biztosít munkát), de egyben a körhyezettöbbtényezős kárasitája
is. Ezért kiemelten kell foglalkozni az áruszállítási feladatok ésszerü,
a fenntartható fejh)dést elősegítő megoldásával.
446
A közlekedés környezetkárosító hatásait részletes vizsgála tok, adatok támaszt­
ják alá. Ezek közül néhány jellemzőt kiemelve a következők állapíthaták meg:
./ a közlekedési ágazat energiafelhasználásának tulajdonítható az üvegház­
hatást okozó gázok kibocsátásának 28-35 százaléka, melynek jelentős
része (80-90%) közúti eredetü. A közútí közlekedés a levegő egyik legna­
gyobb szennyezője, a települések és a nagy forgalmú csomópontok élet­
minőségének egyik meghatározója;
./ az európai térség teljes energia-felhasználásának mintegy 30 százaléka
a közlekedéssel függ össze, és a felhasználás - a többi szektor 6-7 százalékos
növekedésével szemben - 21 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben;
./ az áruszállítás veszi fel az össz-közlekedési energiafogyasztás mintegy
43 százalékát, és ez további negatív hatásokkal jár együtt;
./ a zajterhelés helyzete sokban hasonló a légszennyeződéshez. A szállítási
volumenek növekedése (hazai viszonylatban a ma még mindig korsze­
rütlen jármüállomány, valamint az utak állapota), illetve a közlekedési du­
gók miatt európai viszonylatban a megengedettnél (65 dB egyenérték
24 órára) 10-20 százalékkalnagyobb a zajterhelés. Hazaimérések szerint
a főforgalmi utak mentén, illetve az autópályák bevezető szakaszain pél­
dául75-80 dB értéket is elérheti;
./ a közlekedési infrastruktúra (elsősorban a közútí infrastruktúra) egyre
több aktív zöldterületet vesz igénybe, miközben a természeti környeze­
tet, az ökoszisztémát károsítja, elarabolja a tájat;
./ közlekedési balesetekben évente százezrek vesztik életüket (csak közúti
balesetben mintegy félmillió ember halmeg évente), és a WHO jelentése
szerint Európában 19 éves koráig minclen harmaclik gyermek megbeteg­
szik a közlekedés által is okozott egészségtelen környezet miatt.
A fenntartható fejlődés a közlekedés, az áruszállítás területén az előzőekben
említett tényezők negatív hatásainak közép- és hosszútávon való csökkentésé­
re fókuszálva valósítható meg.
Az európai áruszállítási volumenek és te[jesítmények mintegy 60-70 százaléka
jelenleg a közúti, míg 10-15 százaléka a vasúti közlekedés teljesítéseihez kap­
csolható. E két kiemeit fontosságú közlekedési alágazat néhány- a fenntart­
ható mobilitás követelményeinek teljesítését is értékelő - becsült mutató­
számai, illetve jellen1Zői a következők:
./ a közúti áruszállítás fajlagos (l tkm-re jutó) energiafelhasználásamintegy
6-8-szorosa a vasútí áruszállítás fajlagos energiafelhasználásának;
./ a vasúti áruszállítás fajlagos (l tkm-re vetített) károsanyag-kibocsátása
a közúti áruszállítás fajlagos értékének 30-35 százaléka;
447
 ../ zajhatás szempontjából 8-12 tehergépkocsi egyenértékú egy vasúti sze­ A közlekedési csomópontokban létesített áruforgalmi központok, a fejlett régi­
relvénnyel; ókban telepített interrnodális logisztikai szolgáltató központok és a hozzájuk
../ az áruszállítás szempontjából kétvágányú vasútvonal kapacitásának (át­ kapcsolódó alközpontok hálózati rendszerben való múködtetése (2. ábra),
bocsátóképességének) 2-4 nyomsávú autópálya kapacitása felel meg (az költség- és környezetldmélő megoldások mellett, jelentősen rövidítik a szállítá­
autópálya igénybe vett területe ugyanakkor többszöröse a vasúti pálya si (eljuttatási) időket is.
által igényelt területnek);
../ a közúti közlekedés torlódásaiból eredő szállítási zavarok kedvezőtlenül
2. ábra. Logisztikai szeigáitató központok/áruforgalmi központok elvi hálózati kapcsolati rendszere
hatnak a termelési QIT-elv,JIS-elv) és a forgalmi (puli típusú ellátás) folya­
matokra, azokat a gazdasági előnyöket veszélyeztetik, amelyeket a rugal­
n1asnak tartott közúti szállítás és a legkisebbre csökkentett raktárkészlet
kombinációjától reméltek (röviden: a zsúfoltság rontja az ellátási láncok
hatékonyságát);
../ a közúti áruszállítással összefüggő balesetek és árukárok többszörösei a vas­
úti áruszállítás tetiiietén bekövetkezett baleseteknek, illetve árukároknal<:.

A felsorolt jellemzőknek a közúti áruszállítás területén való egyre hátrányosabb alakulá­

sát, valamint a két alágazat (szállítási mód) közötti kiegyensúlyozatlanságát felismerve,
az Európai Tanács göteborgi határozata az egyensúly kialakítását, a kapcsolódó Marco
Polo program a közúti áruszállítás visszaszorítását, a "vasutak újjáélesztését" jelölte meg
a fenntartható fejlődés stratégiai elemeként. Ennek a stratégiának megvalósításában
kiemelkedő szerepet töltenek be a logisztikai szolgáltató közpon tok, illetve az árufor­
galmi központok

A logisztikai szolgáltató központok mint a kiegyensúlyozott (konszolidált)

áruáramlatok megvalósítói. Napjaink anyag- és áruáramlási folyamatait a rövi­
debb rendelési ciklusok, ezzel összefüggésben a kisebb volumen ú és nagyobb
gyakoriságú szállítások jellemzik. A szállítások száma tehát gyorsabban nő,
mint a szállítások volumene, ez pedig a szállítási költségek (ezzel egyl.itt a lo­
gisztikai költségek) és a környezetterhelés növekedését vonja maga után.
Ugyanakkor- a beszerzés és az értékesítés térbeli kiterjedése, valamint
a termelés és a készletezés koncentrációja következtében- az átlagos szállítási
távolságok növekednek, a több napig vagy több hétig úton lévő (mozgó) kész­
letek időarányos költségei pedig a termékeket terhelik.
•. b.át: iszá1lítdsi ig ,w kzo trztíkatélvrtr soknak megfelelő ki Mgt ésea
.fyladatQkkömye tkínr lő ésenergiat karéJ.<? nteg<;>l<iásp. . z .elé)zőek7
·benfoglaltak fi yd(3111Q yétel yel .az áru"l,'a.1Jtl tok Qnszolidálásá:vat
összevqnásával, CS()111Ópoij(okra.ren ézéséyei, azazlogisztikai sz;olgálta­
t<) k_ö pgntok, a öZR()htol<, árliforgahni központok létesítésévd és háló­
zati.tt:!nd zerbepvalqmúködtetéséyel.Yalósítl:latő.meg,.·
Az előző elvek alapján létesített, hdlózati rendszerben míiködő logisztikai szal­
gáltató központok- amellett hogy a szolgáltatások széles skáláját nyújtják - az
áruáramlatok és a szállítási módok csatlakozási, illesztési pontjai, továbbá
az alábbi kedvező hatásokat fejtik ki az áruszállítási rendszerekre:
../ elősegítik a közlekedési alágazatok közötti optimális munkamegosztás
kialakulását, a környezetbarát közlekedési alágazatok és a kombinált szál­
lítás forgalmának növelését, és ezáltal a közutak tehermentesítését;
../ a kisebb küldemények nagyobb egységekké való összefogása révén egy­
séges szállítási láncok kialakítására nyílik lehetőség;
../ jobban kihasználhaták a szállítási kapacitások (optimális gyújtő-terítőjá­
ratok szervezésével, a hub&spoke = kerékagy-küllő és a hub-satellite=
központ-alközpont elvek megvalósításával), a szállítási feladatok kisebb
teljesítménnyel és ezáltal kisebb költséggel oldhatók meg.

448 449
 5. Nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakítása
logisztikai/ áruforgalmi központok létesítésével
5.1 Az áruáramlatok átrendeződése Európában
Az áruszállítás, a tárolás és az egyes részfolyamatokat összekapcsoló rakodás az
áruk (alapanyagok, alkatrészek, részegységek, késztermékek) hely- és időko­
ordinátáinak változását, azoknak a "forráshelyekről" a "nyelőhelyekre" való
eljuttatását teszi lehetővé. Ezeknek a többlépcsős, térben kiterjedt helyváltozta­
tásifolyamatoknak a lebonyolítása tekinthető logisztikai szolgáltatásnak, de
megvalósító ik szempontjából kiemelten is vizsgálhatók. Ezért szokás például
szállítási vagy raktározási logisztikáról beszélni.
Az áruszállítás, az áruforgalom jelleg ét, volumenét, irányát - ezzel összefüggés­
ben a logisztikai szolgáltatások iránti igények szerkezetét - jelentősen átfor­
málta a korábbi 15 EU-taghoz csatlakozott tíz (majd újabb két) ország. Az utób­
biak jelentős termelő beruházások színterévé váltak, kibővítették az értékesítési
piaci teret, és adaptálták (illetve folyamatosan telepítik) az új ellátási-elosztási
technikákat. A vámhatárok megszüntetésével a cégek méretgazdaság alapján
igyekeznek a piaci igényeket kielégíteni, az ellátási láncokat, elosztási csatorná­
kat ehhez igazítva kialakítani. Ez azt is jelenti, hogy a globális vállalatok C cégek)
a térségben eltérő konjunktúrához és piaci kereslethez igazodva több telephe­
lyen fejtik ki tevékenységüket, sőt a beszerzési C ellátási) és az értékesítési háló­
zatok kontinenseket is átívelő kiterjedésűekké kezdenek válni.
A termelővállalatok és az ellátási láncok (hálózatok) mint az áruszállítási
igények indukálói folyamatosan alakítják az európai szállítási rendszereket Ha­
tásukra például olyan szervezeteket hoztak (hoznak) létre, melyek a szolgálta­
tási színvonal növelése mellett a költségek csökkentését hívatottak elősegíteni.
A rakományegységek (elsősorban a cserefelépítmények) további szabványosítása, az
áruszállítási koordinátorok és az intermadális fuvarintegrátorok megjelenése a szállítá­
si piacon például már az ilyen jellegű hatások eredménye. A koordinátorok, integráto­
rok tevékenysége kiterjed a szállítási módok ésszeríi kombiná/ására is. E szervezetek­
nek (melyeket szokás rakományintegrátoroknak is nevezni) tehát képeseknek kell len-
450
niük európai és további kontinensekre kiterjedő szinten minden szállítási mód sajátos­
ságainak, előnyeinek összehasonlítására úgy, hogy az ügyfeleknek az elvárások szeri11t
legjobb szolgáltatást nyújtsák
A fordítókorong szerepét is betöltő logisztikai/áruforgalmi központokban-az
említett szervezetek közremüködésével - meg lehet növeini a küldemények
nagyságát, a nagy tételek, illetve a kezdhetőbbé tett (konszolidált) áruáramla­
tok pedig alkalmasabbak a vasúti és a kombinált szállítás megvalósítására.
Az áruszállítási teljesítmények, az áruszállítási munkamegosztás. Az áruszállí­
tási igények, illetve teljesítmények az EU -15 országaiban (átlagértékként) mint­
egy 35 százalékkal nőttek 1990-2000 között, miközben a GDP kb. 25 százalék­
kal volt nagyobb. Egyes elemzések azt mutatják, hogy az áruszállítási igények­
a nemzeti össztermék növekedésével összefüggésben- 2000-2020 között
mintegy 68-70 százalékkal növekedhetnek a korábbi tizenöt tagállamban, és
közel 90 százalékkal az újonnan csatlakozott tagállam okban.
Az áruszállítási teljesítmények köztekedési alágazatolJ (szállítási móclok)
közötti megoszlását (az áruszállítási munkamegosztást) vizsgálva megállapít­
ható, hogy ugyanebben az időszakban (1990-2000 között) a szárazföleli szállí­
tási móclok esetében folyamatosan (bár a korábbinállassúbb ütemben) csök­
kent a vasúti alágazat, és növekedett a közúti alágazat részaránya. Az EU -15 or­
szágainak átlagában például2000-ben 14 százalékot képviselt a vasúti és 74 szá­
zalékot a közúti áruszállítás, az új tagállamokban (akkor még tagjelöltekben)
pedig 28-30% a vasút és 58-60% a közút részaránya. (Itt érdemes megjegyezni,
hogy az Egyesült Államokban 1970 és 2000 között a vasúti áruszállítás részará­
nya közel 40% volt.)
Az utóbbi évtized tendenciáját figyelve kijelenthető, hogy az árttszállítást
munkamegosztás kedvezőtlenül alakult a térségben; Miközben a közúti
áruszállítás teljesítmény kqzel60 százalékkal nőtt, .a vasúti áruszállítás
részaránya l6 százalékkal csökkent.
Elsősorban a közúti szállítási mód logisztikai elvárásokhoz való rugalmas alkalmazko­
dása vezetett a szállítási teljesítmények alágazatok közötti aránytalan eltolódásához.
A transz-európai közúthálózat több ezer kilométeres szakaszain naponta kialakult torló­
dások, közúti közlekedési clugók azonban már az EU gazdaságának versenyképességét
veszélyeztetik. Az EU Bizottság megállapítása szerint"a köztekedési dugók nemcsak
elkeserítőek, de Európa a termelékenységét tekintve is drágá nfizet értük". Röviden
megfogalmazva: a közúti közlekeclés torlóelásaiból ereelő szállítási zavarok azokat a gaz­
dasági előnyöket veszélyeztetik, amelyeket a rugalmasnak tartott közúti szállítás és a leg
kisebbre csökkentett raktárkészlet kombinációjától reméltek.
451
Mincl gazdaságossági (ellátási lánc hatékonysági), mincl a fenntartható mobili­
tási szempontból inclokolt tehát új megoldások, alternatívák keresése.
Az EU fontosabb irányelvei, ajánlásai az áruforgalom konszolidálására. Európa
áruszállítási rendszerének egyre fokozódó problémáit felismerve az Európai
Bizottság a 2001-ben kiadott- 2. Fehér Könyv néven ismert (az első 1992-ben
jelent meg) -Európai Köz/ekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni címü
kiadványában foglalta össze a közösségi közlekecléspolitika legfontosabb
stratégiai elemeit és ajánlásait Az "itt az idő dönteni" címkiegészítés különös
figyelemfelhívás arra, hogy elönteni kell a jelenlegi állapotok konzervá­
lása és a változtatás elkerülhetetlenségének elfogadása között; hangsú­
lyozva, hogy az első lehetőség veszélybe sodorhatja Európa versenyké­
pességét.
Az alágazatok (a szállítási módok) közötti egyensúly megteremtése a vál­
toztatások egyik stratégiai eleme. Ennek a stratégiának a célja - az Európai
Tanács göteborgi határozatával összefüggésben - a közúti áruforgalom­
nak erőteljes visszaszorítása, és annak 2010-ig az 1998. évi szintre való vissza­
állítása. Itt tehát a közlekecléspolitika - a közösségi gazdaságpolitikával
összhangban - a környezetbarát szállítási móclok elsőbbségének érvényesülé­
sét tüzte ki célul.
Az interoperabilitás gyakorlati megvalósítása (a közlekedési alágazatok összehangolt
együttmüködésének megteremtése, a kombinált árufuvarozás továbbfejlesztése) az
előbbi stratégiához kapcsolódó kiemeit cselekvési program, amelynek megvalósírását
jelenleg két támogatási forma segíti elő.
A Marco Polo közösségi támogatási program (1382/2003/Ek sz. rendelet) egyik célja
a közúti áruforgalom közvetlenül és azonnali átterelése vasútra, folyami vízi útra, rövid
távolságú tengeri vízi útra, illetve azok interrnodális kombinációjára (forgalomátterelésí
akció). A 2004-ben indult Marco Polo II. sz. program pedig elsősorban a közúti-vasúti
kombinált szállítás megvalósírását támogatja. Mindkét program jelentős pénzügyi tá­
mogatást nyújt a megvalósítóinak
A vasutak újjáélesztése az áruszállítási munkamegosztás ésszerü átrendezésé­
nek egyik feltétele. A vasútüzem - az eljuttatási idők csökkentése céljából- szá­
mos technikai, technológiai, szervezési beavatkozással fejleszthető. Ilyenek
pélcláulnagysebességü tehervonatok intermadális logisztikai központok vagy
áruforgalmi központok közötti renelszeres (menetrenclszerü) közlekecltetése,
a több országon áthaladó nemzetközi szállítási útvonalakból származó elő­
nyök kihasználása, a megállás nélküli határtechnológiák alkalmazása (azaz
a vonatok müszaki-kereskeclelmi átvételének célállomásokra, áruforgalmi köz­
pontokra helyezése).
A transzeurópai köz/ekedési hálózatfelépítése, illetve fejlesztése a korszerü
áruszállítás megvalósításának egyik feltétele, ezért az Európai Közlekecléspoli­
tika egyik fő célkitüzése is.
452
Az EU Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága 2007-ben megvizsgálta a Fehér Könyv­
ben megfogalmazott célkitüzések teljesítésének helyzetét A megállapítások alapján
Bizottság cselekvési terv elkészítését javasolta, többek között az igazgatás, az intelli­
gens közlekedés, az infrastruktúra, a szabványosítás és a képzés-oktatás fejlesztésének
területére.
5.2 Áruszállítási hálózatok, áruáramlási infrastruktúra
kialakítása, fejlesztése Európában
A közlekedési l áruszállítási hálózatok átvitt értelemben az európai gazdaság
áruáramlását lehetövé tevő olyan "érhálózataként" kezelhetők, melynek szer­
kezete, állapota, jósága a gazdaság müköclőképességének, életereje növelésé­
nek egyik feltétele. Ebben a hálózatban az áruáramlás fő csatornáinak, a góc­
pontoknak és a mellékcsatornáknak jól behatárolható feladatai vannak.
Ennek a fontosságát ismerte fel az EU illetékes bizottsága, amikor a hálózat fő
csatornáinak és részben a csomópontok helyének (régióinak) kijelölését ké­
szítette elő.
Az európai köz/ekedési hálózatok és csomópontok összehangoltfejlesztése
érclekében a 2. Páneurópai Közlekeclési Konferencia (Kréta, 1994) jóváhagyta
a transzeurópai közlekeclési folyosók, illetve hálózat (Trans-European Net­
work, TEN) jövőbeni fejlesztésének irányelveiről szóló helyzetjelentést.
A kl·étai helyzetjelentés kilenc intermadális szállítási folyosó t (korriclort)
jelölt ki a jövőbeni infrastruktúra fejlesztési munka bázisául, a közép- és kelet­
európai, továbbá a Független Államok Közössége országaiban.
A 3. Páneurópai Közlekeclési Konferencia (Helsinki, 1997) megerősítette
a krétai elhatározást, és az elágazások kiterjesztése révén kialakította a 10. fo­
lyosót Salzburgból indulva, az akkori]ugoszlávián keresztül, egészen Thesza­
loníkiig (3. ábra).
Ezekhez a korridorokhoz kapcsolható - a környezetkímélő és energiataka­
rékos áruszállítás megvalósírását lehetövé tevő - áruáramlási infrastruktúra
(hálózatok és csomópontok) fejlesztése, a 2. ábrán szemléltetett koncepció
megvalósítása.
A hálózatifejlesztés első lépéseként - az EU Bizottság 1996-os Fehér Köny­
vében foglaltak szerint- Transzeurópai Gyorsforgalmi Áruszállítási Vasútvo­
nalakat kell létesíteni. Ezeken a megerősített vagy épített vonalakon nagy se­
bességü, minőségi tehervona ti közlekeclés valósítható meg, a fejlesztésre szintén
kijelölt csomópontok között.
453
:........
 3. ábra. Transzeurópai (kretai, illetve helsinki) közlekedési folyosók
Folyosók
liiiik&i§#% & • . 5ttfh
Duna
---íillll>
Forrás: www.kti.hu
Aminőségi nemzetközi tehervonatok (mint a már egyes vonalakon működő Europ Unit
Cargo) a kocsirakomány(1 áruk csomópontok közötti menetrendszerű szállítását, illetve
(mint például a Trans-Europ-Combiné vonatok) kombinált forgalmi külclemények kom­
biterminálok közötti gyors, pontos és megbízható eljuttatását valósítják meg. A LIM­
egyezmény (áruszállítási menetrendkönyv) az európai tehervonati összeköttetések
mellett megnevezi a határállomásokat és a csomópontokat, a kombiterminálokat is.
A fejlesztési koncepciókra,. valamint a prognosztizált áruforgalomra
alapozva körvonalazódnakaz európai országok, illetve régiók közötti
riagytéí:ségi logísztikai mndszedaapcsolatok megvalósításának elvei. Cél­
kitűzés-;, á hub & spokejellegű.átváltásoklegmesszebbtnenő. figyelembe­
vételével.'- az áruszállitások,a logisttikaiszolgáltatások hatékony, környe
zetkíméló, energiatakarékos megvalósításának elősegítése.
Főbb logisztikaijáruforgalmi központok, csomópontok Európában. Az EU-15
országaiban a nyolcvanas évek második felében indult meg a központok fej-
454
lesztése. Ekkor azonban a telepítés, a fejlesztés még nem vagy csak részben iga­
zodott az 1990-es évek elején megfogalmazott elvekhez. A csomóponti hálóza­
tot az egyes országok részben eltérően, egymással nem mindig összehangol­
tan, a helyi érdekeknek alárendelve alakították (Ezeknek a hibának az elkerü­
lésére hívja fel a figyelmet több tanulmány is az újonnan csatlakozott országok
1.
esetében).
2.
Németországban, a Szövetségi Közlekedési-infrastruktúra Fejlesztési Tervbe illesztve,
már az 1980-as évek végén elkészítették az áruforgalmi/logisztikai központok hálózatá­
3. nak koncepcióját. Ennek lényege, hogy a fontosabb gazdasági és szállítási csomópont­
okba logisztikai szolgáltató központokat kell telepíteni, amelyek között az áruáramlást
4.
vasúti kapcsolattal kell megvalósítani. 1995-ben már 22 áruforgalmi, illetve logisztikai
szolgáltató központot, ebből hetet a volt NDK területén (Drezda, Glauchau, Lipcse, Ber­
lin, Erfurt, Magdeburg, Rostock) működtettek.
Franciaországban az első jelentősebb logisztikai szolgáltató központ a Párizstól elél­
re fekvő Sogaris és az észak-keleti Garaner volt. A jelenleg érvényes koncepció szeril1t
kilenc intermoclális és 16 regionális központ létesítését tervezik; ezek például Lyon és a
7. nagyobb kikötővárosok körzetében már meg is valósultak.
Olaszországban eddig mintegy 40 áruforgalmi központot (centro merci) telepítet­
tek, amelyek elsősorban a kombinált fuvarozással kapcsolatos feladatokat oldják meg.
8.
Hollandiában- az ország közlekeclés-fölclrajzi adottságai, területi kapcsolataimiatt­
a logisztikai szolgáltató központok fő feladataként a tengerikikötőkbeérkező áruk kon­
9. tinentális elosztását, illetve a tengeri hajózással továbbításra kerülő áruk gyűjtését,
rendezését, a rakodási feladatok gyors megoldását jelölték meg. Ilyen szempontból ki­
10. emelkedő a rotterelami kikötő, illetve áruforgalmi központ, továbbá a nijmegeni és
a groningeni-veenclami központ szerepe.
Az Egyesült Királyságban aszigetet a kontinenssei összekötő - a La Manche csatorna
alatti- vasúti alagút megnyitását követően (1994-től) indult meg az intenzív fejlesztés.
A "Freight Village" koncepció szeri11t a vasúti infrastruktúrára telepített többfunkciós
áruforgalmi központokat és logisztikai szolgáltató központokat létesítenek (például
Liverpool Freeport, Manchester Trafforcl Park).
Mediterrán logisztikai szolgáltató központokként szokás emlegetni a Spanyolország­
ban, Portugáliában és Görögországban létesített (létesítendő) központokat
A spanyolországi húsz központ közül három Madridban van (Baraj as, Coslada, Valle­
eas központ). Kiemelkedő még a sevillai, a malagai, a barcelonai, a zaragozai és a bilbaói
központok szerepe.
Portugália egyetlen központját (Zona de Activiclade Logistica elo Vela ele Tejo) Lissza­
bontólllO km távolságban létesítették, és 22 hektár területen nyújt szolgáltatásokat.
A tíz hektár területű konténerterminál mellett három hektár átrakó- és tárolóterület van.
Egyébként a logisztikai szolgáltatások szinte teljes skáláját ny(Ijtja.
Görögország csak a volt szacialista országokon keresztül tud szárazföleli kapcsolatot
létesíteni az EU többi államával, ezért a fejlesztés is később indult meg. Az 1998-ban ké­
szült koncepció szerint tíz központot létesítenek. Ezekközüla legjelentősebb lesz a pi­
reuszi kikötőhöz kapcsolódó logisztikai szolgáltató közpon t.
Távol-keleti és ázsiai kapcsolatok. A globalízácíós folyamatok hatásaként szá­
mos multinacionális cég keletre (például Oroszországba, Kínába) telepíti gyá­
raitJellemző példa erre az Electrolux Csoportnak a következő évekre tervezett
stratégiája (gyáráttelepítése).Jelenleg a Csoport 43 gyáregységében gyártanak
fehérárukat, valamint porszívókat, és a vizsgálatok szerint ezen gyáregységek
455
közül csak 16 termel alacsony költségü országban. Az új stratégiai koncepció
szerint a közeljövőben az Electrolux-gyárak felének áttelepítésére kerülhet sor.
Számításba vett célországok többek között Oroszország és Kína is.
Hasonló stratégiát valósított meg számos textil- és divatárugyártással foglal­
kozó multinacionális cég is. Ugyanakkor a keletre telepített gyárak termékei­
nek 30-50 százalékát továbbra is Európában értékesítik. Fokozatosanfelérté­
kelődnek tehát a keletí, ázsiai szárazföldi áruszállítási/logisztikai kapcsolatok.
Amíg tengeri, majd szárazföldi szállítással30-40 nap alatt érkezik a küldemény
Európa országaiba a Távol-Keletről, addig vasúton 15-18 napra csökkenthető
a szállítási idő.
Az európai szállítási folyosók Távol-Kelettel, Ázsiával való kapcsolódásait a 4. ábra szem­
lélteti. A távol-keleti szállítási folyosók közül már a köze(jövőben kiemelkedő szerepe
lesz a Vlagyivosztokig húzódó transz-szibériai vasútvonal nak, amely lehetővé teszi Kí­
na keleti tartományainak és Korea északi részének Európával való vasúti összekötteté­
sét is. Ezen a vasúti szállítási folyosón jelenleg]ekatyerinburg (amely Oroszország har­
maclik legnagyobb városaként jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik) és Moszkva
bázissal terveznek intermadális logisztikai szolgáltató központot
4. ábra. Az európai szállítási folyosók távol-keleti és az ázsiai kapcsolatai
-Északi nemzetközi vasúti fővonal
További vonalak -Középsé nemzetközi vasúti fővonal
· Déli nemzetközi vasúti fővonal
ii1. Nyomtáwáltási helyek
-Európa-Kaukázus-Ázsia szállítási folyosó
Forrás: www.kti.hu
456
6. Magyarország a logisztikai
hálózati kapcsolatokban
6.1 Magyarország helye az európai hálózatban
Magyarország geopolitikai helyzete Közép-Európában. Magyarországnak
a Kárpát-medence központi részén való fekvése kiváló lehetőséget nyújt arra,
hogy a medence peremrészeit körülölelő hegyvidéken átvezető szarosokon
érkező forgaimat fogadja, értéknövelő logisztikai szolgáltatások nyújtásával
rendezze és a célrégiókba továbbítsa. A fordított irányú forgaimat pedig kon­
szolidálja, kezelje, majd a szállítási csatornákon továbbítsa. (Egyes szerzők ezt
a potenciális lehetőséget úgy emlegetik, hogy hazánk "tölcsér szerepet" tölthet
be Nyugat és Kelet, valamint Észak és Dél között).
Magyarország jelenleg négyEU-tagországgal (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Ro­
mánia), valamint három nem EU-tagországgal (Ukrajna, Szerbia és Horvátország)
szomszédos, és az újonnan csatlakozó országok közül csak Lengyelországon halad
át több közlekedési folyosó, mint hazánkon. Magyarországot a 4-es, az 5-ös, a 7-es és
a 10-es közlekedési folyosók metszik, összeköttetést teremtve Nyugat-Európa, vala­
mint a Balkán, Ukrajna és Oroszország, illetve a Közel- és a Távol-Kelet között
(3. ábra). Nemzetközi (közúti és vasúti) folyosók keresztezil< egymást az ország terü­
letén, és a vasúti vona111álózat 28 százaléka része a páneurópai korridornak.
Ezek a közlekedési folyosók megteremtik annak a lehetőségét, hogy nyom­
vonaluk mentén, illetve az EU-s határok ki- és belépési pontjain olyan közpal1-
tok müködjenek, melyek belföldi és határokon átnyúló régiók logisztikai igé­
nyeit nemcsak tranzit jellegü, hanem értéknövelő szolgáltatások nyújtásával is
ki tudják elégíteni. A határok mentén tervezett, illetve formálódó gazdasági
eurorégiók is kedvező lehetőséget nyújtanak erre. A közlekedési folyosókhoz
kapcsolódva így egyfajta logisztikai szolgáltató hálózat is kialakítható.
Magyarország Európa térképén elfoglalt helye, stratégiai földrajzi helyze
te potenciális lehetőség arra, .hogy hazánk a logisztikai szolgáltatások te­
rületén központi szerepet töltsön be Közép-Kelet-Európában. Ezt a meg­
állapítást- az ország központifekvésén kívül- az európai áruáramlatok
fő irányai, továbbá az áruáramlatokés logisztikai ígényekdél, délkelet és
kelet irányába való fokozott eltoládásai is alátámasztják
A Magyarországot érintő áruáramlások fő irányai. A nemzetközi szervezetek
adatai szerint a következő évtizedben a világkereskedelem nagyobb mértékben
457
nő, rnint a világterrnelés. Ebből, valamint a decentralizált modell szerint mükö­
dő termelési rendszerek sajátosságaiból adódóan a szállítási igények és a szállí­
tási távolságok (összességében a szállítási teljesítmények) jelentős növekedé­
sével kell számolni. Ez igaz akkor is, ha - egyes megállapítások szerint- a transz­
nacionális társaságok vállalaton belüli és vállalatok közötti forgalma már nem
fog olyan gyorsan növekedni, mint az elmúlt másfél-két évtizedben.
Hazánk - geopolitikai helyzetéből adódóan - az Európai Unió és a Közel­
Kelet közötti áruforgalomban szinte megkerülhetetlen. Európa középső és dél­
nyugati részéből Ukrajna, Oroszország és a Távol-Kelet felé irányuló forgalom
egyik természetes útvonala szintén hazánkon vezet keresztül, mint ahogyan
- az adriai kikötők bővítésével összefüggésben- az észak-déli irányú forga­
lom egy része is érintheti a hazai hálózatot
6.2 Logisztikai központok Magyarországon
Több éves kutatási munka eredményeként 1995-ben készült el a magyar­
országi logisztikai szolgáltató központok hálózatának koncepciója. Ezt követően
a közlekedési szaktárca (1998-ban) határozatot fogadott el az európai hálózat­
hoz kapcsolódó országos jelentőség-ü logisztikai központok létesítésérőL
A koncepció, illetve a határozat megnevezte azt a tizenegy körzetet, amelyek
ilyen központok létesítésére számításba jöhetnek (5. ábra).
5. ábra. Országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok létesítésére
számításba vehető körzetek (a szaktárca 1998-as határozata alapján), azok hálózati kapcsolatai,
a fejlesztési fázisban levő központok megjelölésével
Hol:>inlllfolyo11ók
v.utit
Vizfűt
=
- A TINA hóldUlt
ldllgl1: zit6olcmol
Kő:zút::::::.::==
tocndö TEN
klcghzJMeolt
Lo!]t;;ztrMti
Kótlit:.:::::::=:=:::
'tln.zö::;hóaeló!lt VJ1HII
V/C, FOLYOSÓ
Forrás: www.ktí.lzu
458
A fejlesztés, a létesítés azonban - anyagi források hiányában - nehézkesen in­
dult, így a multinacionális kereskedelmi és szolgáltató cégek betelepülése
megelőzte a logisztikai szolgáltató központok, illetve parkok fogadókészségé­
nek megteremtését. A korábbi koncepció t némileg módosítva néhány kiemelt
fontosságú körzetre kellett (kell) koncentrálni, és nagyobb teret kellett (kell)
adni a magánvállalkozások fejlesztésben való közreműködésének.
Az elmúlt években létesített, fejlesztett, illetve fejlesztés alatt álló logisztikai
központoknak (a hálózati kapcsolatuk, szerepük alapján) három csoportja kü­
lönböztethető meg:
l. kiemelt fontosságú logisztikai szolgáltató közpon tok;
2. körzeti logisztikai szolgáltató központok;
3. regionális ellátó-elosztó és egyéb szolgáltató központole
Kiemeit fontosságú logisztikai szolgáltató központoknak azok tekinthetők,
amelyek elsősorban a nemzetközi és az export-import áruáramlás természetes
szakadási pontjainál, továbbá a "külső körgyürü" mentén töltenek be átrende­
ző, illetve ki- és beléptető szerepet. Az országos jelentőség-ü logisztikai szolgál­
tató központok (OLSZK) közül így Budapest és térsége, valamint Záhony,
Szeged, Baja, Nagykanizsa és Sopron emelhető ki.
A Budapest körzetében telepített logisztikai szolgáltató központok (BILK, Csepeli Szabad
Kikötő, Harbor Park) a szolgáltatások szinte teljes skáláját tudják nyúj taní. Amintegy 100
hektáron elterülő Budapesti Intermadális Logisztikai Központ (BILK) a SaroksárTerminál­
pályaudvarral, a Kombiterminállal és a Logisztikai terminállal például Közép-Euró pa egyik
legnagyobb logisztikai parkjal<ént kezelhető.J elenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai)
kapcsolataiszinte egész Európára és Távol-Keletre is kiterjednek (6. ábra).
6. ábra. A BILK jelenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai) kapcsolatai
Forrás: www.mavkombi.hu
459
Záhony a Kárpátok Eurórégió szervezeti keretein belül központi szerepet tölt be, továb­
bá az Európai Unió egyik keleti kapuja, a széles és a normál nyomtávú vasutak (vasúti
szállítások) csatlakozási helye.
A Szegeden fejlesztés alatt álló központ és a kiskundorozsmai Ro-La terminál egy egy­
séget képezve a IV. TEN-folyosó áruáramlatait hívatott kezelni és az ezzel kapcsolatos
szolgáltatási igényeket kielégíteni.
Baján található a DMR víziút-rendszer második legjelentősebb országos közforgal­
mú kikötője. Elsődleges szerepe az Al-Duna, illetve a Duna, torkolati átrakással a tá­
volkeleti irányú forgalomban nyilvánul meg. A logisztikai szolgáltató közpon t, amely el­
sődlegesen mezőgazdasági centrum szerepet tölt be, a kikötő területéhez kapcsolódik
(trimodális kiépítésü).
Nagykanizsa - az V. sz. TEN-folyosó mentén - természetes kapocs a Balkán és az
észak-olasz térségek felé, de 50-70 kilométeres körzeten belül elérhetők Horvátország,
Szlovénia és Ausztria jelentékeny ipari-kereskedelmi területei is.
Sopron a West-Pannon Eurórégió központjaként tölt be fontos szerepet, annak el­
lenére, hogy TEN-folyosók közvetlenül nem érintik A GYSEV Rt. által üzemeltetett
központ a régió számára teljes kön:í logisztikai, kombitermináli szolgáltatást végez, és
közvetlen vasúti összeköttetése van az észak-német kikötőkkeL
Körzeti logisztikai szolgáltató központként kezdhető az országos jelentőségű
logisztikai központok közül a további öt (már működő, illetve fejlesztés alatt
álló) csomópont.
A Székesfehérvári Logiszti/Jai Szolgáltató Központ a SóstóIpari Parkhoz kapcsolódik,
ahol ismintegy 21 cég (ebbőliO multinacionális nagyvállalat) tevékenykedik A kom­
biterminálja, a vasúti rakoclóvágányai, a közúti rakaelói lehetővéteszik a közlekeclési
alágazatok közötti gyors váltást, a raktárak, a szabadtéri tárolók és más létesítmények pe­
dig a további szolgáltatások nyúj tását.
A DELOG Debreceni Logisztikai szolgáltató Központ főleg közúti-vasúti szállítmá­
nyozási, raktározás i, vámügyintézési szolgáltatásokat kínál.
A Szolnokí Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ az ipari és szolgáltatási
igényekhez alakítja profilját, együttmüköclve az ÁTI DEPO Rt. szajoli telepével, a MÁV
Rt.-vel és a Tisza Kikötővel.
Az észak-keleti körzetekben a miskolci ÁTI DEPO telepe az országos jelentőségü köz­
pontok sorába került. Egyelőre informatikai fejlesztéssel kívánják megteremteni a kör­
zet településein elszórtan müködő kisebb központok összefogását, szolgáltatásaik
koordinálását (virtuális központ kialakítását).
Az észak-dunántúli körzeten keresztül (Győrt érintve) halad a IV. TEN-folyosó. A kör­
zet ipara rendkívül fejlett és sokrétü, azonban az egyescégek korábban kiépítették a sa­
já tos logisztikai kapcsolatrendszerüket Ezzel magyarázható a fejlesztés viszonylagos
lassúsága.
A regionális ellátó-elosztó és egyéb szolgáltató központok egy-egy multinacio­
nális vállalat termékeinek közép- és nagytérségi elosztását szervezik, illetve
azokat - az ország gazdasági fejlődésében bízva - a szolgáltatási szférában jár­
tas nemzetközi, esetenként hazai társaságok létesítették Ezek közül csak né­
hány nemzetközi elismertségü céget említünk meg.
A National Instruments Corporation tennékeit többek között a gyártási folyamatok pa­
ramétereinek mérésére, a gyártmányok fejlesztésére használják A cég egyik gyáregysé-
460
ge az Egyesült Államokban, a másik Magyarországon található, a regionális disztribúci­
ós központja pedig Amszterdamban müködött. A társaságnak több mint 30 országban
van értékesítési irodája. Az elosztó központot 2004-ben Magyarországra (Debrecenbe)
telepítették, ahonnan naponta 250-300 csomagot külclenek az európai országokba.
A saját müköcltetésü központban a clisztribúción kívül a hibás, sérült termékek javítását
is elvégzik, a külcleményeket a vevő igényei szerint állítják össze és címkézik, a megfe­
lelő szaftverrel felinstallálják stb.
A Philips CE (Consumer Electronics) európai szórakoztató üzletágának regionális
clisztribúciós központja a székesfehérvári Sóstói Ipari Parkban müköclik. A 25 OOO m 2
alapterületü raktárbázis logisztikai szolgáltatója a DHL. Az elosztó központból évente
700 ezer köbméter árut szállítanak ki az európai és a helyi körzeti központokba, illetve
az értékesítési végpontokra. Az elosztó központokban elvégzik minclazokat a müvelete­
ket (csomagolás, címkézés, egységrakomány-képzés stb.), amelyeket az ellátási láncba
érin tett szervezetek igényelnek
A Renault és a Nissan Győrbe telepítette a új Európai Disztribúciós Központját
A központ 19 OOO m 2 alapterületen biztosítja a tároló és szolgáltató tevékenységet, a kö­
zép-európai értékesítők alkatrész-ellátását. Európa egyik legnagyobb kapacitású alkat­
részközpontjában 47 ezer Renault, 20 ezer Nissan és 2300 Dacia alkatrészt kezelnek.
A Ceadis francia cégcsoportnak Magyarországon már hét telephelye van. A Geoclis
Magyarország Logisztikai Kft. budaörsi logisztikai központja több ügyfél esetében is az
európai elosztó központ szerepét tölti be. Az Indesit számára például biztosítja az olasz­
országi, a portugáliai, a lengyelországi és a törökországi gyárakból érkező és a piacokra
szánt termékek raktározását, továbbá a megrendelések előkészítését és lebonyolítását
a magyar, a cseh, aszlovákés a román bevásárlóközpontok, valamint szakáruházak
számára.
A Giraud Logistics Hungary Kft. - a francia GIRAUD Csoport tagjaként- Szigetszent­
miklóson, az MO körgyürü mellett müköcltet logisztikai központot Szolgáltatási ajánlá­
sai: szállítmányozás, raktározás, disztribúció, csomagolás, címkézés, vámügyintézés és
banki szolgáltatás, valamint egyéb "érték-hozzáadott" szolgáltatás.
A New Wawe Logistics Hungmy Kft. - a világ legnagyobb szolgáltatójaként ismert
NYK cégcsoport tagjaként- Gyálon, az M5-ös autópályamellett létesített logisztikai
szolgáltató központot (majd a további fejleszrések eredményeként a BILK-ben is). Hazai
viszonylatban a Sony, az Alpin e, a Clarion és a Shinwa számítanak főbb megbízóinak, ele
a közel 500 partner között megtalálható a TESCO, a Whirlpool, valamint további kis- és
közepes vállalkozás is.
A hazai logisztikai központok címelnyerési feltételeit a Magyarországi Logiszti­
kai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) határozta meg. A szigorú fel­
tételek alapján elnyerhető címek: intermadális logisztikai szolgáltató központ,
regionális logisztikai szolgáltató közpon t, helyi logisztikai szolgáltató központ
és vállalati logisztikai közpon t.
Aminősítő eljárás első fázisában például a következő logisztikai szolgáltató központok
kaptak tanúsító oklevelet (A +CS, Anyagmozgatás-Csomagolás, 2007. 4. sz.).
-/ Intermadális logisztikai szolgáltató központ kategóriában:
- Bajai Országos Közforgalmú Kikötőmüködtető Kft. (Baja),
- BILK Logisztikai Zrt. BILK Kombiterminál Zrt. (Budapest),
- Buclapest Szabaclk:_ikötő Logisztikai Zrt. (Budapest),
- GlobalLog Kft., MAV Kombiterminál Kft. (Szeged),
- DELOG Kft. (Debrecen),
461
 - GYSEV Zrt. (Sopron),
- LOGISZTÁR (Székesfehérvár).
../ Regionális logisztikai szaigáitató központ kategóriában:
- ATI Depo Zrt. (Miskolc),
- Bertrans Zrt. (Kecskemét),
- Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft. (Budapest),
-Győr-Gönyü Kikötő Zrt. (Győr),
-Trans-Spec! Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. (Tiszaújváros),
- TÉKISZ Zrt. (Tuzsér).
../ Helyi logisztikai szaigáitató központ kategóriában:
- Rakspeci Kft. (Tata),
-Real-Amon Kft. (Sormás),
-R. Quebenberger Speclition Kft. (Győr).
A fejlesztések várható irányai. Egyre gyakrabban vetődik fel az a kérdés, hogy
Magyarországon fejleszthető-e tovább, és ha igen, milyen irányba a szolgáltatá­
si szféra, illetve fejlődhet-e a következő évtizedben olyan mértékben, hogy a lo­
gisztikai/szállítási tevékenység (a jelenlegi mintegy 6% helyett) a GDP 12-15
százalékát tegye ki. A kérdés felvetése jogos, hiszen az EU bővítésével össz­
hangban számos nyugat-európai gyártó létesít új telephelyeket és szervezi át
logisztikai hálózatát. A korábbi években például az európai elosztó központok
elsősorban a Benelux államokban, Németországban és Franciaország keleti ré­
szében voltak, ma már - a geopolitikai helyzetből adódóan - Magyarország
vagy Lengyelország kedvezőbb lehetőséget nyújt mind a logisztikai költségek,
mind a helyi piacok növekvő felvevő képessége szempontjábóL
Magyarország azonban (a földrajzi elhelyezkedéséből és a TEN-folyosókból
adódóan), célirányos koncepció megvalósításának elmaradása esetében egy­
szerú tranzitországgá is válhat. A tranzitcsatornák nagyipari létesítményekként
értelmezhetők, és káros hatásai dominálnak. A tranzitcsatornákban rejlő po­
tenciális lehetőségek, pozitív térségi hatások csak a csomópontokban használ­
hatókki.
Magyar Közlekedéspolitika, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) doku­
mentumaiban követhetők nyomon .
A köz/ekedéspolitikai dokumentum (amely a Közlekedéspolitika és a Közle­
kedésfejlesztés programja címú fejezetekből áll) távlati fejlesztési programokat
tartalmaz, míg a prograrnak megvalósírását célzó intézkedési terv - a rendel­
kezésre álló anyagi források figyelembevételével - a szükséges tennivalókat
fogalmazza meg.
A vonali és a csomóponti infrastruktúra fejlesztését célzó főbb programok,
illetve intézkedési tervek a következők:
./ a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem
előtt tartásával;
./ a páneurópai hálózat magyarországi bővítése, a gyorsforgalmú úthálózat
fejlesztése;
./ a magyar vasúd1álózat bekapcsolása az európai nagy sebességú hálózatba;
./ a környezetkímélő kombinált áruszállítási módok arányának növelése;
./ az interrnodális logisztikai szolgáltató központok hálózatának bővítése.
A köztekedési és a logisztikai fejlesztés azonban gyengén érvényesült a NFT
eddigi szakaszaiban. Ezért is fontos, hogy a következő (2010-2015 közötti)
években kiemelten kezeljék a termékáramlások és a logisztikai szolgáltatások
korszerú, versenyképes megvalósírását elősegítő fejlesztéseket.

Az ország számára igazielőnyt a tranzitcsatornákmentén a csomópont­

okban és további .körzetekben létesített logisztikai központok .értéknöve­
lő szolgáltatásai jelentenek. A cél tehát olyan állapot elérése, melyben ha­
zánk az üzleti szféra lokális, regionális és globális logisztikai igényeinek,
keresletének kielégítésére versenyképes szolgáltatásokatkínál. Ehhez
azonban (vonali és csomópönti) infrastruktúra fejlesztés, célirányos sza­
bályozás (vámszabályozás, adórendszer stb.) és .szfnvonalas logisztikai
kultúra (oktatás) szükséges.

A vonali és a csomóponti infrastruktúra-fejlesztés koncepciói a 2003-2015 kö­

zötti időszalua szóló - az Országgy{ílés határozatával 2004-ben jóváhagyott -

462
 Irodalom

Ackermann Zoltán - Szalay Zsolt- Zölc y Máté (2006): Flottmameneclzsment rendszerek

felépítése és funkciói. Log!J?lo, l.sz.
Anderson. C (2006): Hosszú farok. HVG Könyvek, Budapest.
Arnold, D. - Isermann, H - Kuhn, A. - Tempelmeie1; H (2002): Handbuch Logistik. Springer
Verlag, Berlin.
Arnold, U. (2002): New Dimensions of outsourcing: A Combination ofTransaction Cost
Economics and the Core Competendes concept. (Kézirat, UniversWir Stuttgart).
Ba ily, P - Farme1; D. (1994): Beszerzés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Ballou, R. H (1998): Business Logistics Management. 4!1' Edition, Prentice Hall.
Barabási Albert-László (2008): Behálózva. Helikon, Budapest.
Bárány Ildikó (2005): Szolgáltatási szegmens vagy életforma? Suppl)' Chain Monito1;
november.
BenkőJános-H usti István (2001): A mezőgazdasági logisztika sajátos feladatai:
a növénytermelési ráfordítások racionális tervezése és nyomon követésre. In MLE Logisztikai
évkönyv, Budapest.
Bodnár Péter (2006): RID: egy biztonságosabb gyógyszerellátás alapja. TDK-dolgozat-tanulmány.
BGF Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Kar.
Bokor Zoltán (2006): Intermodális áruszállítási lánc meneclzsment. Közlekedéstudományi
Szem/e, 5. sz.
Bána Krisztián- Molnár László (2002): Darabárus raktárak áruforgalmi jellemzőinek
meghatározása szimulációval. Tmnspack, 3., 4., 5. sz.
Bőget CJ:J!ÖI:g)i- Salamon né Huszty Anna (1998): Vállalatvezetés felsőfokon. Kossuth Kiadó,
Budapest.
Bőget Györg)' (2000): Verseny az elektronikus üzletben. Melyik békábóllesz herceg?
Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Cap Gemini (2008) Third-party Logistics - results and finclings of the 13'h anmwl stucly,
Cap Gemini.
CEMS (2000): Council of European Management Schools: Global Supply Chain Management
(Commonly Defined Advanced Course). (Kézirat, szerzők: Delfmann, W., Grando, A., Hertz, S.,
Inkalain en, A.,Jörnsten, K., Kerbache, L., de Koster, R., Ro ig, C., Rutkowski, K., Sabater,]. H.,
Sema!, P., Skjott-Larsen, T., Szegedi Z., van ele Velde, S.)
Chikán Attila- Demeter Krisztina (szerk.) (1999): Értékteremtő folyamatok meneclzsmentje
(termelés, szolgáltatás, logisztika). Aula Kiadó, Budapest.
Chikán Attila (1983): Készletezési moclellek. Közgazdasági ésJogi Könyvkiadó, Budapest.
Chikán Attila (2006): A magyar gazdaság, azon belül a logisztika jövője. Tranzit, május.
Christophe!; M. -Jüttne1; U. et al. (2000): The Determinants of Relationship Manager
Performance: Customer, Peer an SelfPerceptions. University College, Dublin.
Christophe!; M. (1999): Logistics and Supply Chain Management. Financial Times­
Prentice Hall.
CselényiJózsef-Kovács László (2003): A gördíthető állványostárolás változatai és alkalmazási
lehetőségeL Transpack, l., 2. sz.
CselényiJózsef-Illés Béla (2004): Logisztikai renelszerek I.Miskolci Egyetemi Kiadó,
Miskolc.
Dobák iviiklós (1996): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági ésJogi Könyvkiadó,
Budapest.
Duleba Szabolcs (2008): A magyar FMCG szektor logisztikai trendjei. In MLE Logisztikai évkönyv,
Budapest.

465
Duma László (2008): A logisztikai teljesítménymérés kérdései a hálózatosodó gazdaságban.
In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest.
Egri Imre (2010): Logisztikai, kereskedelmi és értékfolyamatok az élelmiszergazdaságban
(Egy komprehenzív megközelítés). In MLE Logisztikai évkönyv, Budapest.
Ei/er Olga (2004): A transzponder-technika növek-vő szerepe az ellátási láncban.
A +CSAnyagmozgatás. Csomagolás, 3. sz.
Eszes István- Bányai Edit (2002): Online m@rketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Fe{foldi László (1982): Rakodástechnika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Fleischer Tibor(20l0): Logisztika- trendek és mítoszok. In MLE Logisztikai évkönyv, Budapest.
Fodor Zita - Gábriel Mónika (2008): Kettő az egyben - Bellona Rt. In Logisztikai
esettanulmányok Kossuth Kiadó, Budapest.
Fodor Zita (2000): Győri Extra- avagy az értékesítés és a logisztika átszervezése a Győri KeksznéL
In Szegedi Zoltán- Marer P. (szerk.): Vállalati esettanulmányok Aula Kiadó, Budapest.
Földesi László (1982): Rakodástechnika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Földesi Péter- Kóczy T.László- Batzheimjános (2008): Fuzzy solution for non-linear quality
models. Proceedings of the 12th International Conference on Intelligent Engineering
Systems. Miami, Florida.
Ganes/zan, R. -Harrison, T.P (1995): Introduction to Supply Chain Management.
Pennsylvania State University.
Gelei Andrea (1997): A logisztikai menedzserment szerepe a vállalati versenyképesség biztosítá­
sában: A logisztika alprojekt zárótanulmánya. BKE Vállalati gazdaságtan Tanszék, Budapest.
GeleíAndrea (2005): Magyarország mint logisztikai közpon t. Logisztikai Híradó, 2. sz.
Gilmow; P (1992): Customer Service: Differentiating by Market Segment. International
journal ofPhysical Distribution andMaterials Management, No. 3.
Gudehus, T.- Kotzab, H (2010): Comprehensive Logistics. Springer, Heidelberg-London- New
York.
Gyenge Balázs (szerk.) (2002): Logisztikai alapismeretek Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem
Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar (KVA), Gödöllő.
Halászné Sipos Erzsébet(l998): Logisztika (szolgáltatások, versenyképesség). LFK és Magyar
Világ Kiadó, Budapest.
1-leizet;] -Rendet; B. (2001): Operations Management. Prentice Hall, Upper Saddle River,
New jersey.
Honti Péter- Tóth Lajos (2002): Fehér Könyv. Az EU közlekedéspolitikája 2010-re.
Közlekedéstudományi Szemle, 10. sz.
Hustí István (2008): Új kihívások az agrárlogisztikában. In MLE Logisztikai Évkönyv,
Budapest.
Illés B. Csaba- Garcia, M. - Lehotajózsef- Poole, N - Skimw1; C. (2003): Az értéklánc
és az ellátási lánc benchmarkingja az Egyesült Királyság és Magyarország friss
zöldség-gyömölcs import piacán. Gazdálkodás, Nr. l.
Illés Béla (2010): Érzékenységi vizsgálat használata komplex logisztikai rendszerekre.
In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest.
Inkalainen, A. (2000):- CEMS (1998-2003): Global Supply Chain Management.
Internationaljournal of Physical Distribution & Logistics Management (2004): "Customer
Perceptions on Logistics Outsomeing in the European Consum er Goods Industry".
Vol. 34. No.8.
Iván Péter (2004): GPS alapú járműkövető-és irányítórendszer az elosztási logisztika területén.
Logisztikai Híradó, 2. sz.
Kápolnai András- Nemeslaki András- Pataki Róbert (2002): e-business stratégia vállalati
felsővezetőknek Aula Könyvkiadó, Budapest.
Kertész Béla (2006): A csomagolás és a csomagolási hulladékkezelés szabályozása.
Logisztíl<ai Híradó, l. sz.
Kertész Béla (2006): A csomagolás környezetvédelmi követelményei. Transpack, 6. sz.
Király Éva (2010): Vállalati kapcsolati hálók- hatékony szállító-vevő kapcsolatok.
In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest.
466
Klaus P - Krieget; W (szerlc) (2000): Gabler Lexikon Logistile 2 Auflage, Gab!er Verlag.
Wiesbaden.
Komáromi Nándor- Sánta Sándor (2002): Az ellátási lánc menedzsment elvei.
In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest.
Komáromi Nándor (2006): Marketinglogisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kortschak, B. (1983): Logistik, Materialmanagement oder Strategie-Element. Harvard Business
Manager III.
Kovács Á1pád László (2005): Elektrohulladék visszagyűjtésének szervezése. Logisztikai
Híradó, l. sz.
Kovács Ferenc (2007): Közlekedéspolitika és közigazgatás. Közlekedéstudományi Szemle, 4. sz.
Kovács Zoltán (2004): Logisztika. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.
Lambert, D. M- StockJ R. (1993): Strategic Logistics Management. Irwin, Homewood-Boston.
Lee, H L. - Tang. C. S. (2000): The Valu e ofinformation Sharing in a Two-Level Supply Chain.
Management Science, Nr. 5.
Lehotajózsef(2001): Élelmiszer-gazdasági marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Lehotajózsef- Komáromi Nándor- Lehota Zsuzsanna (2008): Elektronikus adatrögzítéserr
és adatkezelésen alapuló élelmiszer nyomon követési és élelmiszerbiztonsági rendszer
kifejlesztése. Gödöllő.
lVIagyar intermadális logisztikaifejlesztési koncepció (2006): Tranzit, február-július.
Magyarország mint logisztikai központ (2005). Qavaslat a II. Nemzeti Fejlesztési Terv egy kiemelt
programjára.) Készítette az MLBKT Munkacsoportja, Budapest.
Martin, H (1995): Transport-und Lagerlogistik. Viewag & Sohn Verlagsgesellschaft mbH.,
Wiesbaden.
Mészáros Péter (2004): Fenntartható közlekedésfejlesztés a globalizáció világában.
Közlekedéstudományi Szem/e, 2. sz.
Módly Zoltán (2005): RFID termékazonosítás: technológiai és informatikai háttár.
A +CS Anyagmozgatás. Csomagolá.1 l.sz.
Mondovicsjános (2004): Az európai disztribúciós központok problémája, stratégiai esélyek.
Logisztikai Híradó, 2. sz.
Néma n Zoltán (2002): Raktárirányí tás. Transpack, 4. sz.
Oláh Ferenc (2002):Járműazonosító rendszerek. Köz/ekedéstudományt Szem/e, 7. sz.
Outsourcing Logistics (2000): The transitiorr to 4•11 party partnership in Europe.
KPMG- Financial Times.
Outsourcing Logistics (2001): Status, issues and trends in partnership. KPMG­
Financial Times.
Pakw·ár Míklós- Méhesné Berek Szilvia (2010): A logisztikai funkció helye a vállalati
szervezetben. In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest.
Pfohl H-Ch. (2001): Supply Chain management- Logistik Plus? Erich Schmidt Verlag,
Darmstadt.
Porter M. (1991): Strategy: Seeking and Securing Competitíve Advantage. HBR Book Series,
Boston.
Pozsonyiné BátYlos Krisztina (1999): Eurologisztika. FőiskolaiJegyzet Külkereskec!elmi
Főiskola, Budapest.
Pralahar:l, C. K -Hamel, G. (1990): The Core Competences of the Corporation.
Harvard Business Review, May- June, Boston.
Prezenszki józsef(2001): Nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere,
a megvalósításának gyakorlata. Közlekedéstudományi Szem/e, 8. sz.
Prezenszkíjózse.f(2004): Logisztikai rendszerkapcsolatok az ellátási láncok, hálózatok mentén.
A +CSAnyagmozgatás. Csomagolás, 6. sz.
Prezenszkíjózsef(2004): Raktározástechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest.
Prezenszkijózsef(2005): Áruáramlási csatornák az elosztási logisztikai rendszerekben.
A +CS Anyagmozgatás. Csomagolás 2., 3. sz.
Prezenszki]ózse.f(szerk.) (2005): Logisztika I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest.
Prezenszki]ózsef(szerk.) (2005): Logisztika II. Logisztikai Fejlesztési Közpon t, Budapest.
467
Prezenszkijózsef(2005, 2006): A logisztikai ellátó-elosztó és szolgáltató központok helye Vánd01j'(y István (2005): Elektrohulladékok begyűjtése, újrahasznosítása.
és szerepe a hálózati gazdaságban. I-IV. A +CSAnyagmozgatás. Csornagolá 2005. 5., 6.; Logisztikai Híradó, l.sz.
2006. 1., 2. sz. Verbóczky]ános (2006): Magyarország és a kombinált árufuvarozás. Ti·anzit, március.
Ruppert László (2001): A közlekedési igény és a gazdaság kapcsolata. In Logisztikai Viszkei GyÖIIDJ (2006): Csomagoló anyagok inverz logisztikája. Logisztikai Híradó, l. sz.
Tudományos Füzetek l.MTA Logisztikai Albizottsága, Budapest. Vörösmarty Gyöngvi (2008): Szállítóértékelés, mire is jó ez? In MLE Logisztikai Évkönyv,
Sebestyén László (2003). Minőségbiztosítás. Felsőoktatási tananyag. Logisztikai Fejlesztési Budapest.
Közpon t, Budapest. Wagner Z. (2003): Az Európai Unió törekvései a környezetbarát közlekeclés érdekében.
Simei-Levi, D. - Kaminsky, P. - Simchi-Levi, E. (2000): Designing and Managing Közlekedéstudományi Szemle, 7. sz.
the Supply Chain. Irwin, McGraw-Hill. White Paper-European transport policy for 2010. Time to elecicie.
Skjott-Larsen, T.- Schary, P. -MikkolaJ fL - Kotzab, H (2007): Managing the Global Supply Zsirai István (2004): Magyarország célszerű fejlesztési stratégiája (kombinált szállítás
Chain. Handelshojskolens Forlag, Copenhagen. és a logisztikai szolgáltató központok területén). Közle/;wdéstudományi Szemle, 6. sz.
Stalk, G. -Hout, T. (1996): Competing Against time: How Time Based Competition
Is Reshaping Global Markets. Boston. www.ameropa.hzt www.nyfhu
Straube F.- Pfohl, H-Ch. (2008): Trends and Strategies in Logistics (BVL-Stucly), www.bilk.hu www.optasoji:hu
Berlin Institute of Technology, Berlin. www.electroeconomy.com www.praelog.hu
Surijózsef(2002): Exact Vállalatirányítási Rendszerek, Exact Globe, E-synergy. www.ghibli.hzt www.ssi-schaeje1:hu
Exact Hungary Kft. Budapest. www.l ti.hu www.szie.hu
Szegedi Zoltán (1998): Logisztika meneclzsereknek (2. kiadás, 1999). Kossuth Kiadó, www.logisztikameJzedzsment.hu www.tranzitonline.hu
Budapest. www.mkt.hu www. webtan.hu
Szegedi Zoltán -Fodor Zita (2002): Az ostorcsapás-effektus az ellátási láncban.
CEO Magazin, 3. sz.
Szegedi Zoltán- Illés B. Csaba (2002): Neecls ofLogistics Services of the Foocl Supply Chain.
Buletinul USAMV:CJv; AcaclemicPres, Cluj-Napoca.
Szegedi Zoltán -juhászné Áb1y Ilona (2002): Készletgazclálkoclás. Egyetemi jegyzet.
Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi kar, Gödöllő.
Szegedi Zoltán (2007): Logisztikai évkönyv: 2007-2008. Magyar Logisztikai Egyesület,
Budapest.
Szegedi Zoltán (szerk) (2008): Logisztika-meneclzsment esettanulmányok l Case Stuclies
to Logistics Management. Kossuth Kiadó, Budapest.
Szép Krisztina (2005): A kiselejtezett gépjárművek visszagyű j tése és kezelése. Logisztikai
Híradó, l.sz.
SZIE ÁVF(2003): A vállalatok ellátási láncokhoz való kapcsolóclásai. A Szent István Egyetem
és az Általános Vállalkozási Főiskola Logisztika szakirányos hallgatóinak kérelőíves felmérése.
(Kézirat.) Gödöllő-Budapest.
Szucsákné ónodi Ágnes (szerk) (2002): Kereskeclelemszervezés és technológia (fuvarozás,
szállítmányozás). BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai kar,
Budapest.
Tánczos Lászlóné (2002): A logisztikai központok szerepe az európai integrációban.
Csomagolástechnika, 5. sz.
Tari Emő (1998): Szervezetvezetés stratégia. Stratégiai szövetségek az üzleti világban.
Közgazdasági ésJogi Könyvkiadó, Budapest.
TarnaiJúlia (2005): A városi áruszállítás fejlesztésének időszerű kérdései.
VárosiKözlekedés, 3. sz.
Tamaijúlía (2004): Globalizáció és logisztika. Pack+Log., l.sz.
Tátrai Anna- Torma Imm (szerlc) (1997-2003): Gyakori szállítmányozási és fuvarozási
kézikönyv. Verlag Dashöfer, Budapest.
Teleki Károly (szerk) (1997-2003): Logisztikai Outsourcing Magyarországo n. KPMG, Budapest.
Teunter, R. H (2001): Economic Ordering Quantities for Recoverable Item Inventory Systems.
Naval Research Logistics. Vol. 48.
Tomcsányi Pál (1997): A haszonelv vagy hasznosságelv dilemmája a piacon. Marketing
& ivienedzsment, 2. sz.
Tostman, St. (2004): Kihívások és lehetőségek az ellátási láncok meneclzselésében. Pack+Log., 4. sz.
Tóth Lajos (2004): Fenntartható fejlődés - fenntartható mobilitás. Közlekedéstudományi
Szemle, 12. sz.

468
 Tárgymutató
A beszerzési információs rendszer 102-103
ABC-elemzés 248-249, 264, 276-277
adat- és információtovábbírási móclszerek
266-271
ADR-áruk fuvarozása 188-189
aktivizáló információk 422
alapvető képességek (core competencies)
348,360
állványok nélküli tárolás 225-226
állványos, dinamikus tárolási renelszerek
229-233
állványos, statikus tárolási renelszerek
227-229
anyagmozgató renelszerek 233-238
áruáramlás irányítása 311-345, 453-457
áruáramlási csatornák 290-295
áruelhelyezési stratégiák 245-250
árufuvarozás 179-181
árukövetés 311-315
áruszállítás 117-192
áruszállítás szervezése 166-168
áruszállítási munkamegosztás 385
áruszállítási renelszerek 117-125, 131, 139
áruszállítási teljesítmény 121
átlagos készlet 204
B ellátási lánc értelmezése 367-370
B2B- Business to Business 307, 309,
420
B2C- Business to Customer 307, 311,
420
begubóclzási effektus (cocooning) 432
belső szállítás 119
berakási terv 168-170
beszállítási aclatlapminta 95
beszállítói meneclzsment 90-99
beszállítók által meneclzselt raktárak
219-220
beszállítók komplex minősítése
(értékelővezető) 97
beszállítók minősítése 93-98
beszerzés 85-90, 100-103, 359
beszerzésgazela rendszer 87
beszerzési igények kezelése 87
470
beszerzési koordináció 86-87
beszerzési piackutatás 90-91
beszerzési politika 91-92
bimoclális szállítási rendszer 150
BPR- Business Process Reengineering
334,346
c ECR- Efficient Consumer Response
C2A- Custom er to Aclministration 420
C2C - Customer to Custom er 420
centralizált beszerzés 87
CEP- Courier, Express, Parcel167, 306-311
CÍM Egyezmény 184-185, 188
CÍM fuvarlevél185-188
city-logisztika 316-324
CMl- Co-Managecl Inventory 114
CMR Egyezmény 188
CMR fuvarlevél 188
co-sourcing 349
CR- Continuous Replenishment 113-115
CRF- Cost and freigl1t 192
CRM- Customer Relationship Management
432
Cross-Docking 103, 112-113,295-297,
320, 409, 434
cs
csatornakonfliktus 429
csereszekrényes rendszer 147-148,158
csomagolás 153-166, 330, 461
csomagolás szerepe és jelentősége 153-166
csomagolástechnológia 165
csomagolóeszköz újrahasználata 163-166
csővezetékes áruszállítás 136-137
D e-logisztika 409, 418-435
darabáruraktárak műköclési folyamatai
241-245
darabáruraktározás 186,224-225,271
darus anyagmozgatás 237-238
elecentralizált beszerzés 87
dematerializált vállalat 360
determinisztikus moclellek 200-203
clezintermecliáció 425
eliagonális szövetség 386
clisztribúciós központok 441
elivizionális szervezet 334,338-340
clownstream 360
döntési dilemmák 404-405
DRP- Distribution Requirement
Planning 304-305
E expresszáru 184,305,306-310
e-beszerzés 427-428
e-business 413-417, 420
296,298-299
EDI- Electronic Data Interchange 115,418
e-disztribúció 428-429
e-e llátási lánc szereplői
429-434 e-fogyasztó 431-432
egységrakományok az áruszállításban
153-159
egyszerű kategorikus móclszer 94-95
egyutas csomagolás 163-165
elektronikus adatcsere (EDI) 115, 418
elektronikus együttműködés 410, 416-419
elektronikus jelenlét 419
elektronikus partnerhálózatok 420
elektronikus piactér 419
elektronikus tranzakció 419
elkötelezett viszony 387-391
ellátás 103-107
ellátás korszerű megoldásai 103-104
ellátási lánc folyamatai 370-371
ellátási lánc koncepciója 299-305
ellátási lánc sikertényezői 398-404
ellátási lánc szereplői 429-434
ellátási logisztika 287-289, 317-318, 334-335,
360-361,414,442,449
ellátási-elosztási renelszerek 285-290
ellátásilánc-koordináció 300, 371, 397,
409
ellátásilánc-koorclinátor 350
ellátásilánc-meneclzsment 350, 363-364,
350, 401-402
e-logisztikai szolgáltatók 414,432-434
elosztási erőforrás-tervezési rendszer
(DRP) 304-305
elosztási logisztika főbb feladatai 289-290
471
elosztási renelszerek 290-315
EOQ - Economic Order Quantity 200
e-raktározás, szállítás és készletezés
434-435
ERP- Enterprise Resource Planning 415,
429-430
értékesítési csatornák 115, 286, 289-301,
420, 426, 438-439
értékrendszer 365-370
értéktermelő folyamat 363
e-technológiák hatásai 418-427
EUTELTRACS-rendszer 178
e-vállalat 429-430
F
FAS- Free alongsicle ship 192
fejlesztendő szervezet 334-337
félpótkocsis rendszer 147-150
felrakógép 272-273
felrakótargonca 272-273
fenntartható fejlődés 446-447, 463
fenntartható közlekeclés 446-447
flottameneclzselés 176-178, 309-310
FMCG- Fast Moving Consumer Goocls
32,299,381
FOB - Free on Boarcl192
folyamatos készletfigyelés 49
Fourth Party Logistics Service Provider
(4PL) 349-351
funkcionális szervezet 334-335, 338
fuvardíj 167-168, 179, 184,187-188
fuvarintegrátor 168, 450
fuvarokmányok 187-190
fuvarozás és szállítmányozás 179-192
fuvarozási szerzőclések 178-190
G
gateway-koncepció 318
gazdasági renelszerek moclelljei 286
gazdaságos (optimális) rendelési
tételnagyság 200-206
gépjármű fuvarlevél186-187
globalizáció 34,356-358,363,437,
455-456
GPS- Global Positioning System
177-178
GSM - Global System forMobil
Communication 177,434-435
GY kapcsolatorientált moclell90, 98-99
KÁSZ 187
gyár"a"gyárban koncepció 360 keiretsu integrációs forma 394
gyáron belüli beszerzés 360 késleltetés 116, 409
készletek csoportosítása 196-197
készletek értelmezése 193-196
H készletezési költségek 86-88, 104, 196-197,
214,294-295,302-303,435
hagyományos áruszállítási rendszerek készletezési mechanizmusok 197-200,
125-138 211-212
hagyományos beszerzés 359 készletezési maclellek 194, 197-198,
halmazolási tényező 244 200-214,277
hasznosság 42, 50, 55-57, 344, 425-426, készletezési rendszer 197-200, 210-213,
261 219
helynyilvántartás 248-249,260 készlethiányköltségek 197
hokiütő"effektus 377 készletnyilvántartás 261, 264, 294, 305,
hólabda"effektus 444 380
horizontális szövetség 386 készlettartási költségek, 40, 45-48, 51, 75,
horizontális terjeszkedés 399 83, 105, 167, 197,200-201, 208,214,380,
hulladékkezelés és újrahasznosítás 411-412, 434, 435
324-331 kiberközvetítők 425
hulladékok fajtái 326 kihelyezés (outsourcing) koncepciója
347-349
kiszervezés 52,88-89,218,347,348-351,
I 354-356,363-364
kiszervezés előnyei és kockázatai
INCOTERMS 191 351-354
információmegosztás 378-379,383,389, kiszervezés gyakorlata 354-356
394, 410-411 kocsiraimmányú áru 125, 454
informatikai technológia 347,378-380 kombinált áruszállítási rendszerek
INMARSAT"rendszer 178 139-142,422,449,452
insourcing 89, 218,345,349 kombinált szállítás termináljai 152-153
integrált járattervező rendszer 174-180 komissiózás 217,225,234,242,295-298,
integrált logisztikai szervezet 43, 336-338 350,415,432-434,441
integrált tároló"komissiózó rendszerek komissiózási renelszerek és stratégiák
256,270-271 250-258,298
integrált vezetői információs renelszerek komissiózó eszközök 28, 79, 233
214, 217, 334 komissiózó targonca 234
intelligens csomagolás 165 kommunikációs funkció 83-84
intermecliáció 425 konszignációs raktár 289
intermodalitás 141 kanténeres áruszállítás 132,139, 142-145
interoperabilitás 123 költségigény móclszer 95-96
körjárattervezés 35
közbenső szervezeti forma 336-337
J közlekeclés és áruszállítás 117-119
közlekeclés operatív program 122
JIT- Just In Time 32, 49, 52, 104-108, köz!ekedési kapcsolatok 225, 240
122-128,166,288,409,434,438,448 köz!ekedéspolitika 121-123, 451-452,
462-463
közúti áruszállítás 123, 127-131, 144, 174,
K 188,287-289,307-308,311,326,448,451
közúti áruszállítás szervezése 171-177
kanban"termelésirányítás 103, 108-109 közúti"vasúti kombinált áruszállítás
kapcsolatmenedzsment 98-101 146-150
472
közúti"vízi kombinált áruszállítás 150-152
közvetítők halála 93, 402, 403
KPI - Key Performance Indicator 78
Kraljic"mátrix 99-100
kritikus út 368
L MLBKT- Magyar Logisztikai Beszerzési
LEF - Logisztikai Egyeztető Fórum 347
légi áruszállítás 134-136
létesítményrendszer 238-240
lineáris vonalkódos azonosítás 266
logisztika céljainak változása 26
logisztika elvének érvényesülése 52-53
logisztika értelmezése 27-30
logisztika felértékelőclése 49-52
logisztika helye a funkcionális
szervezetben 334-335
logisztika helye a vállalati szervezetben
333-334
logisztika külcletése 31-36
logisztika rövid története 25-27
logisztikai áruszállítási renelszerek
123-125,288
logisztikai célfüggvény 43
logisztikai célok elérésének eszközei 27
logisztikai és marketingfunkciók
kölcsönhatásai 37-40
logisztikai költségek integrálása41-43
logisztikai központok 141-143, 152-153,
217,316,319,341,347,437-443
logisztikai központok Magyarországon
458-463
logisztikai mix 292
logisztikai outsomeing Magyarországon
356-358
logisztikai park 440-444
logisztikai szervezetfejlesztés 333
logisztikai szolgáltatások 26, 50-58,
63-64, 69, 72, 84, 116, 182, 311, 345,
353,357-358,381,413,417,433,440,
443,444,450,454-457,463
logisztikai szaigáitató központok 443-
449
logisztikai termék 55-58
logisztikai vevőkiszolgálás 55-84
M p
7M"elv 31-32
9M"elv32
magasraktározási renelszerek 271-276
473
Magyarország a logisztikai kapcsolatokban
457-463
make or buy 88
mátrLxszervezet 334, 341-342
maximális készlet 196, 204, 208
minőség megítélésének összetevői 34
MKT- Magyar Közgazdasági Társaság 347
és Készletezés i Társaság 347
MLE - Magyar Logisztikai Egyesület 347
mocluláris beszerzés 359-360
mozgó tárolás 298, 434-435
MRP - Material Requirement Planning
103,110-112,304,375
N
nagytérségi irányítórendszerek 177-179
nagytérségi rendszerkapcsolatok
kialakítása 450-456
naturális szolgáltatási színvonalmutatók
74
nearshoring 345,348-349
nyomon követés 165-168, 177, 197, 213,
266, 299, 311-315, 392, 405-408, 416,
419, 426, 429, 434- 435, 463
o
OEM- Original Equipment
Manufacturer 360,391-397,401-402
offsharing 349
OLAP- On"line Analytical Processing
430
OLAP- On"line Transaction Processing
430
online 82-84, 108, 115-116, 264, 379, 381,
400,410-419,427,429-435
ostorcsapás"effektus 219,371-382,410
ostorcsapás"effektus következményei
376-378
ostorcsapás"effektus okai 374
outsomeing 88, 182, 218, 345-349,
352-358,439
összeolvaelás és felvásárlás 399
3PL/4PL 349-351
paritás 180, 190-192
páronkénti meneclzsment 396-397
partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek
384-397
Pick to Light 267
Porter-féle értéklánc 363
Porter-féle értékrendszer 365
postponemen t 104, 116
prioritási elvek 250
proaktív beszerzés 90, 101-102
puli-rendszer 58-60, 112, 405, 415, 423
push-puli határ 423, 435
push-rendszer 58-60
Q 392-396,411
QR- Quick Response 115
R szállítás 117-139, 139-153, 159-161,
rácliófrekvenciás azonosítási technika
266-267
rakadók 240-242,245-247
rakodólapos tárolás 227
raktár átbocsátóképessége 223-224
raktár befogadóképessége 223-224,
247-248,277-278,282-284
raktári folyamatok irányítása 258-261
raktári szolgáltatások minőségi mutatói
220-222
raktározás 214-222,434-435,439-441
raktárterület meghatározása 278-284
reintermecliáció 425
renelelésfeldolgozás 28, 43-47, 52, 68,
81-84,367
rendelési ciklus 62, 69, 71, 75, 79-83,
107-108, 373, 448
rendelési készlet 196, 199-206,212-214
rendelési költségek 197,200-204,379,
411
rendelési tételnagyság 195-196, 201-206,
208
rendszerintegráto r 360, 382, 398, 402,
425
RFID - Raclio Frequency Identification
312-315,266-267,405-406,423-424
Ro-La - RoUenele Lanclstrasse 146, 148 Ro-
Ro - Roll on - Roll off 150-151
RST- rakodási-szállítási-tárolási
folyamatok 119-120, 156,264,324
rugalmasság (agility) (mennyiségi, minőségi)
53, 75, 127, 167, 222, 302, 342,
345,352-353,363,383,417,430,
431-434
474
s tranzakció-orientált moclell98-99 vertikális marketingrendszer 291-292
tranzakciósköltség-elmélet 385 vertikális szövetség 347,386
SAP - Systems Applications Products Tranzit Egyezmény 189-190 vertikális terjeszkedés 399
214, 264,270,304 TRU - Traceable Resource Unit 408 vevői felhatalmazás 429
SCM- Supply Chain Mamagement vevőkiszolgálás 60-61
30-31,345,347 vevőkiszolgálás elemei 64-67, 69
SLA- Service Level Agreement u vevőkiszolgálás értelmezése 62-64
348,352 vevőkiszolgálási normák 67-68
soros tárolás 245-248 újrahasznosítás 59, 164, 318, 326-330, vevőkiszolgálási stratégia 69-73
stratégiai partnerkapcsolatok 98-102, 370 vevőkiszolgálási szintek 60, 61, 67-69, 72
113, 309, 347, 361, 381, 392, 395-398, upstream 360 vevőkiszolgálási teljesítménymutatók
418 üzleti folyamatok újraszervezése (BPR) 74-78,411-412
stratégiai szövetség 347,378,384-387, 334,346 vevő-szállító függőségi rács 392
virtuális termék 420-421, 426, 431-432
visszutas logisztika 324-325
v vízi áruszállítás 131-134, 144, 150, 311
sz VMI- Vendor Manageci Inventory 114
vállalati funkciók az e-logisztikában 427 vonalkód 312-315,423-424
vállalati környezet változása 364-365
166-177,316-324 városi áruszállítás 316-324
szállítási készlet 196-197, 303 vasúti áruszállítás 121, 125-127, 141-142, z
szállítási láncok 123-125, 139, 154, 216 150,166-168,447-448,451
szállítmányozási megbízás 182 vegyes tárolás 245-247 zérusösszegű játék 366, 388
szállítmányozási szerzőclések 181-182
számítógépes irányítás 262-265
számítógépes készletgazdálkodás
211-214
szervezetésszervezés345-347
szervezetfejlesztés lehetáségei
343-345
sztochasztikus moclellek 198,203-208
T
targoncás anyagmozgató rendszer 233
tárolási renelszerek 225-233
tárolótéri alapfolyamatok irányítása
262-265
távol-keleti és ázsiai kapcsolatok 455-
456
távolságtartó viszony 387-391
teljesköltség-koncepció 40-41
termékpálya 300-303
termelési penetráció 359
termeléskiszervezés szintjei 358-360
terminál152-153, 176, 319, 459-461
Thirel Party Logistics Service Provider (3PL)
349-351, 439
TIR- Transports Internationaux Routiers
189
többutas csomagolás 163-164
tömbtárolás 163-164,245-247
transponder 266-267,312-313
 Megbízhatóság- Gyorsaság- Elérhető áron
A Ghibli Kft 1996-ban alakult, teljes körű logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalat. Telephelyünk Bu­
dapesten, a csepeli Szabad kikötőben, egy vízi, vasúti és közúti csatlakozással is rendelkező lo­
gisztikai központban helyezkedik el. Specialitásunk az olaszországi szállítmányozás, amellyel
gyorsan, megbízhatóan és elérhető áron szalgáljuk ki ügyfelei nket. Ezen kívül pontos és rugalmas
szolgáltatást nyújtunk egész Európa területén. Folyamatosan mérjük szolgáltatásunk színvonalát,
amely lehetövé teszi az állandó minőségi fejlődést és a magas színvonalú kiszolgálást.
2009 elején a cégünk egy 21. századi igényeknek tökéletesen megfelelő, új raktár- és iroda­ A nyilvántartó táblázatokból
épületbe költözött a Szabadkikötőben, így még hatékonyabban és professzionális szinten tudjuk nem derm ki, mit és mikor lenne érdemes rendelni?
ügyfeleink logisztikai megbízásait teljesíteni.

A Ghibli Kft. szolgáltatásai

• Olaszországi szállítmányozás • Raktározás
• Belföldi szállítmányozás és disztribúció • Környezetvédelmi termékdíj Optimalizáló szaftver segítségével ideálisan
• Vámügyintézés és Intrastat • Logisztikai tanácsadás ütemezhető: .. a gyártás,
• Szállítmányok biztosítása • Szállítmányozás Európában
.. a készletezés
.. az alkalmazottak terheltsége
IRaktárlogisztikai szolgáltatások
Aruja gondos kezekben van - mintha a saját raktára lenne

• 5 km-re az MO-s autópályától • Korszerű raktár technológia .izaiással elérhető ere«:imérnyek:

• Behajtási engedély nélkül Budapest város­ • Raktári értéknövelő szolgáltatások
központjához legközelebbi raktárbázis • On-line készletfigyelési lehetőség .. átlagos profitnövekedés: 30-50%
• 7500 m2 alapterületű, 12m belmagas raktár • Kedvező árak .. átlagos befektetés: az árbevétel 2-3%-a
.. átlagos megtérülési idő: 6 hónap
Nagyvállalatok logisztikai Vezetőinek Klubja
A Ghibli Kft. kezdeményezésére 2009-ben alakult meg a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Ha kívánesi rá, hogyan tudja az Ön cége optimalizálni folyamatait, keressen minket:
Klubja. A szakmai összefogás ma már több mint 60 tagot számlál, nagyvállalatok logisztikai, raktá­
rozási, supply chain vezetői alkotják. A Klub alapvető célja, hogy a tagok gyakorlati segítséget kap­
hassanak egymástól, megosszák tudásukat, tapasztalatukat, és bővítsék szakmai ismeretségei­
Optasoft Kft.
ket Az aktív klubéletet rendszeres rendezvények, találkozók és egy saját honlap, fórum biztosítja. 1117 Budapest, Bölcső u. 5... Tel.: 06 1 209 7652
info@optasoft.hu .. www.optasoft.hu

Ha hatékonyabban működtetné vállalatát, iratkozzon fel

Ghibli Kft.
H-1211 Budapest, Petróleum u. 2.
Tel: +36-1-801-8600 1 Fax: +36-1-801-8601
E-mail: info@ghibli.hu
Ingyenes minitréningünkre
Web: www.ghibli.hu
A minitréning hat e-mailből álló oktatóanyag, amelyből
megismerkedhet az optimalizálás alapjaival
Az ingyenes minitréningre itt jelentkezhet: WWW. optasoft h U