Professional Documents
Culture Documents
Roenkter 04
Roenkter 04
Gerencsér Kinga
FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA
RÖNKTÉR
egyetemi jegyzet
SOPRON 2008
BEVEZETÉS
Szerző
A RÖNKTÉR
A RÖNK BESZÁLLÍTÁSA
A fűrészüzem tevékenysége a rönknek a vásárlás helyétől (erdei tárolóhely, faraktár, tengeri
kikötő, stb.) a fűrészüzem rönkteréig történő szállításával kezdődik. Ezt a szállítási folyamatot
már össze kell kapcsolni a fafajok, minőség és méret szerinti osztályozással, ahogy az a fű-
részüzem számára a megbízói feladatok határidő szerinti ellátása miatt szükséges.
Az odaszállítási költségek a rönk költségének részét képezik, mivel minden üzem számára a
rönkök ára a fűrészüzem rönkterére szállítva érvényesek.
Idegen járművek
Előnyök: szilárd költségalap, különösen nem teljes foglalkoztatottságnál nincs pénzügyi
kockázat, nincs tőkelekötés,
Hátrányok: nem mindig megbízható.
A RÖNK ÁTVÉTELE
- bütüre festés
- bütüre jelölés beütéssel
- bütüre helyezett vonalkóddal
6. ábra Rönkök megjelölése festéssel, beütéssel és vonalkóddal
Ha a rönköt az erdőben még nem mérték meg úgy minden törzset vagy törzsszakaszt az
üzembe érkezéskor a kereskedelmi szokásoknak megfelelően meg kell mérni, minőségileg
meg kell határozni és be kell vezetni a rönktéri nyilvántartásba.
Sorszámellenőrzés
Darabszám ellenőrzés
Térfogati ellenőrzés
A térfogat szerinti ellenőrzést kis átmérőjű rönköknél és közel azonos törzshosszaknál lehet
alkalmazni. Előfeltétele egy bizonyos gyakorlati méréstapasztalat.
A fatérfogat meghatározása céljából még szükség van a fa részarány számra, f, (a fa
köbtartalmának aránya a teljes térfogathoz viszonyítva). Ezt ismételt próbamérésekkel kell
meghatározni. (10. ábra). Például egy rakomány lucfenyő hosszúfának következők a méretei:
9. ábra Térfogati ellenőrzés rönkátvételnél
13,92m 3
f 0,6
8,00m 2,00m 1,45m
m3 = DL B Hm f
G3 = G2 - G1
u = fa nedvesség %-ban
mu = a próba tömege nedves állapotban g-ban
mo = a próba tömege kiszárított állapotban g-ban.
Megoldás :
266g 169g
Fanedvesség u: 100 57,4%
169g
Rönkszállítmány:
G3
V u
1 100 0
25,72
38,91m 3
1 57100, 4 0,42
13. ábra Rönkátmérő mérés fényfüggönnyel a fényforrásból (Sender) érkező fényt veszi a
fogadó egység (Empfanger) a rönk által eltakart rész a rönkátmérőt adja
Átmérő mérése
Az átmérő mérése ugyancsak a fényfüggönnyel történik. A mérési sebesség l00 mérés
másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy 60 m/min szállítási sebességnél a törzset 1 cm-es
közönként tapogatja le. Emellett a törzsnek teljes lemérése és kiértékelése lehetséges.
14. ábra Átmérő meghatározás hosszanti szállításnál. 1 soffitaégők, 2 keret haránt nyilással,
3 rönk, 4 fotocella
15. ábra Átmérő meghatározás keresztirányú szállításnál. 1 láncos keresztszállító, 2 rönk, 3
fényforrás, 4 fotocella
A rönk lerakása
A rönk tárolása
Minden fűrészüzemben fontos, hogy legyen egy bizonyos tartalékkészlet rönkből, hogy olyan
beszállítási zavarokkal, mint időjárási viszontagságok, beszerzési nehézségek, stb. szembe
lehessen nézni. Ezzel biztosítják az üzem zavartalan működését.
Szárazföldi rönktárolók
Technológiai és költség okok következtében a szárazföldi berendezéseket a vízi tárolókkal
szemben előnyben részesítik. A fűrészrönk tárolására szárazföldön ún. máglyákat használnak.
Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a fő szállítóberendezésekkel (daru, rakodó) könnyen
lehessen azokat megrakni és kiüríteni.
A tárolt rönk lehetőleg ne érintkezzen a talajjal. Ennek érdekében a humuszréteget el kell
távolítani, egy tükröt kell létesíteni, ha szükséges drain csövekkel talaj víztelenítést kell
végezni és egy kb. 40 cm magas tömörített kavicsréteget kell felhordani.
Alátétek a máglya számára
A rönk számára a következő alátéteket lehet ajánlani:
- rönktörzseket közvetlenül a kavicsalapra fektetve, ezeket kb. 6 hónaponként kell cserélni és
felfűrészelni.
- betontuskóra fektetett alátétfa
- kiszolgált impregnált vasúti talpfákat, amelyek ácskapcsokkal vannak összekapcsolva,
ugyancsak közvetlenül a földre fektetni. Ezeknek élettartama mintegy 14-15 év.
- kiselejtezett vasúti vasbeton aljak,
- kiszolgált vasúti sínek alacsony betonzsámolyra csavarozva. Ezek az alátétek drágák és
célszerűségi okokból sem ajánlhatók mindig.
Máglyatámok
A máglya rönkrakományok, oldalsó támasztására és a befogadóképesség megnövelésére a
következőket alkalmazzák:
Kis átmérőjű rönköket (kb 1-20 cm) amelyeket a talajba betonozott alapokba kell bedugni.
Ezeket is, mint minden rönköt időről időre ki kell cserélni, amit a daruval nagyon gyorsan és
problémamentesen lehet elvégezni. Az alapot kellően súlyosra és mélyre (1,0 - 1,20 m) kell
elkészíteni. A bedugó nyíláson egy víztelenítő lyuknak kell lennie.
Gyakran alkalmaznak idomvasakat (I-tartó), amelyeket vagy a talajba bebetonoznak, vagy
betonozott nyílásokba dugnak. Gyengébb idomkeresztmetszeteket még oldalsó támokkal
erősítenek meg (. ábra). Az idomkeresztmetszet a támasztási magassághoz, ill. a rakomány
magassághoz igazodik (2-6 m).
Szállítható máglya támok. Erősen változó vágási készletmennyiségek esetén szállítható vas
máglya támok célszerűek, miközben mindig két támot kell egymáshoz szögben merevíteni.
Ezeket daruval vagy rakodóval helyezik át.
25. ábra Szállítható máglyatám. A „B” méret tetszés szerint választható, kivitelezés I-
tartókkal 120/120 mm, balra oldaltám látható, jobbra elválasztó tám
Máglyafajták
Gyűjtőmáglyák
Gyűjtőmáglyák osztályozatlan törzsek tárolására szolgálnak. Ezeket rendszerint a
rönkbeszállítási út mellett és a daru hatókörében helyezik jel. A gyűjtőmáglyák befogadó
térfogatuk növelése érdekében feltétlenül oldal támokkal kell ellátni. Oldaltámasz nélküli
máglyarakások rézsűszöge biztonsági okokból ne haladja meg a 35o-ot. (7. ábra) A máglya
tartalmát oldalirányú szétcsúszás ellen speciális horgokkal kell lebiztosítani..
V = L. B. H. f
L = rönkhossz m-ben
B = máglyaszélesség m-ben
H = máglyamagasság m-ben
f = fa részarány szám
b1 b2
V L H f
2
Osztályozott máglya
A fűrészrönkök átmérőtartomány szerinti tárolására szolgáló osztályozott máglyákat az
előzőekben leírt gyűjtőmáglyákhoz hasonlóan alakítják ki. Az egyes máglyák
befogadóképességét úgy kell megválasztani, hogy legalább egy vágássorozat rönkszámát azon
tárolni lehessen. Üzemnagyság, vágásprogram és az alapgép teljesítőképessége függvényében
az osztályozott máglyát 6-12 m szélesre veszik. Túl széles máglyákat kerülni kell, mivel a
fűrészrönkök akkor túl sokáig lesznek védtelenül a napsütésnek kitéve és a rönkökön jelentős
repedésekkel lehet számolni. Lezárt keskeny és magas méretezésű máglyákat kell előnyben
részesíteni. Tám nélküli osztályozott máglyáknál a rakatokat csúszáselleni biztosítással kell
ellátni. (lásd .7. ábra).
Szűkös helyviszonyoknál az osztályozott máglyák a befogadóképességének növelése
érdekében okvetlenül oldal támokkal kell ellátni.
d a2 0,785 s1 60t
V
f
'2
da = közepes átmérő m-ben
s' = közepes előtolási sebesség m-ben
t = a fűrészek állásideje órában
f = fa részarány
Példa:
közepes átmérő 25 cm, rönkhossz 4,5 m, közepes nettó előtolási sebesség 7,0 m/min, A
fűrészek állásideje 3,0 h, fa részarány szám osztályozatlan luc/jegenye esetén 0,75:
82 ,43m 3
2,29 m -nek kell lennie.
4,5m 8,0m
Itt 2,5 m-es tám magasságot fognak választani.
Értékmegőrző óvintézkedések
Technikai-szervezési- intézkedések, mint pl. a tárolási idő csökkentése és a tárolt készletek
csökkentése a beszerzés folyamatosabbá tétele révén. Színeződésre fülledésre hajlamos
fafajtákat a meleg évszakban késedelem nélkül fel kell fűrészelni.
Károk
Palástrepedések különösen tűlevelűeknél és bütürepedések főképp bélsugarakban gazdag
lombfáknál keletkeznek. A repedések kihozatali és minőségi csökkenésekben nyilvánulnak
meg, nagyon száraz nyári hónapokban a 7 % is lehet.
30. ábra Palástrepedések és bütürepedések
Okok
A repedések keletkezésének fő oka, hogy a fa három fő anatómiai irányában a zsugorodás
értéke különböző, ezenkívül a növekedési feszültségek is vezethetnek a fatestben
repedésekhez.
Ha rönköt hosszabb ideig kitesszük intenzív napsugárzásnak, vagy szárító szélnek, amelyek a
törzs felületéről a nedvességet gyorsan vonják el, akkor a fa belsejében nedvességesés lép fel.
A rosttelítettségi tartomány alá kerülve (kb. 30 % fanedvesség) a törzs felületén ez
feszültségeket okoz, ami a fának a bélsugár irányában történő felrepedéséhez vezet. A
lombfák bütüfelületén levő pórusnyílások ugyancsak ezt a folyamatot segítik elő.
Óvintézkedések
Vízi tárolás
A vízi tárolás a rönk számára egy természetes és bevált hosszú időre szóló (kb. 10 évig)
konzerválás. Előfeltétel, hogy a rönk a kitermelés után mihamarabb vízbe kerüljön, különösen
a meleg évszak idején. A vízi tárolást különféleképpen lehet végezni:
Lapos tárolás (egy rétegű tárolás)
Felületszükséglet kb. 5 m2 vízfelület /m3, ebben az esetben a törzs átmérőjének kb
65 %-a a vízben van.
Tutajtárolás
Ha a rönköt kétréteges tutajtáblákból álló egységekben tároljuk, akkor a
felületszükséglet kb. 3 m2 /m3, a törzsátmérőknek 70-75 %-a van víz alatt.
Kötegtárolás
Ehhez egy kötegelő berendezésre van szükség. A törzseket, vagy kötegeket horganyzott
kötővasakkal vagy láncokkal tartják össze. Felületszükséglet 1,5-2,0 m2/ m3, a törzsátmérők
mintegy 80 %-a van víz alatt.
Gyakorlati tapasztalat szerint azok a törzsrészek, amelyek a vízből kiállnak, hosszabb tárolási
idő után repedezettek és vörös csíkozottak lesznek. A lemerült fa gesztjében rövid idő múlva
80-100 % nedvességet vesz fel, a szíjácsban elérik a 200 %-ot. A vízszint felett levő fában a
nedvességtartalom a gesztben 30-60 %, a szíjácsban 50-120 %.
Emiatt a kötegelt tárolást kell előnyben részesíteni. Skandináv fűrészüzemekben gyakran
alkalmazzák. Hosszabb vízi tárolás alatt a fából bizonyos anyagok (kolloidok) kilúgozódnak.
Ezáltal a vízben tárolt fa, mint fűrészelt fa sokkal gyorsabban szárad. Különös gondosságra
van a száradásnál szükség, hogy ez ne menjen túl gyorsan végbe és ne keletkezzen erős
repedés.
Rönk vízi tárolásának előfeltétele egy természetes, árvízveszélytől mentes vízfelület, mint pl.
mesterséges tó, vagy folyami holtág. Különleges esetekben betonmedencét is lehet létesíteni.
A vízi tárolónak folyamatos frissvíz cserélődésűnek kell lennie, hozzáfolyás és elfolyás révén,
mivel máskülönben hamarosan algák telepednek meg a rönkökön. Világos színű fafajták a
belsejükben megszürkülnek.
A víznek egyrétegű tárolásnál 0,8-1,0 m, kétréteges töltésnél kb. 1,5 m-nek, köteges tárolásnál
2,0 m mélynek kell lennie. Egyes tömböknek teleszívódása és lesűllyedése miatt a vízmélység
lehetőleg 3 m fölötti ne legyen, lesüllyedt rönköknek nagyobb mélységből történő kimentése
nehézkes.
A vízzel való permetezés teljes értékű pótlása a vízi tárolásnak, feltéve, hogy helyesen hajtják
végre. Ez az 1972 évi Alsó-Szászországi nagy viharkároknál, amikor 3 órán belül 17 millió
tömör köbmétert döntött ki a vihar, kitűnő konzerválószernek mutatkozott egészen nyolc éves
tárolási időtartamig.
Előfeltétel egy díjtalan, vagy olcsó vízforrás, mint kút, tó, folyó. Technikai berendezésként
szükség van egy 3-4 bar nyomású vezetékre. A fővezetéket állandó berendezéseknél fagytól
védve, az elosztó vezetékeket föld felett flexibilisen helyezik el. Hozzávezető tömlőként 1"-
2"-os tömlőket használnak a máglyára állított szórókig. A máglyafelület permetezéséhez kör
alakú szórókat használnak, a bütüfelületekre, különösen lombfáknál szektorszórót, amelyeket
a máglya elé állítanak.
Évi permetezési időtartam mintegy 8-9 hónap, hacsak a felfűrészelés nem következik be
hamarabb.
Ennek a konzerválási módnak a költségei elsősorban a permetezési időtartamtól, a víz- és
energiaköltségektől, továbbá a máglya kialakítási és lerakási költségtől függnek, ezenkívül a
szerszámok élettartamára is kedvező hatással vannak, a többi költség alárendelt jelentőségű.
Máglyaletakarás
Hosszabb tárolási idejű máglyákat a túl gyors kiszáradás ellen le lehet takarni pl. vastag
szalma- vagy nádréteggel. A máglyákat ilyen esetben a lehetséges legmagasabbra kell rakni,
hogy lehetőleg relatív kis felülettel sok rönköt lehessen letakarni. A meleg nyári időszakban a
gyékények vízzel való ismételt öntözése (tűzoltótömlőkkel) előnyös.
Sokhelyütt a letakarást olymódon oldják meg, hogy legfelső tároló rétegként alacsony
minőségű kis átmérőjű törzseket raknak (maximum 15 cm-nél keskenyebb keresztmetszettel)
amelyeknél a repedésképződés nem jelent túl nagy értékveszteséget.
Különleges bütüfelület védelem lombos fáknál
Bütüvégeknél a nyitott pórusok elősegítik a kiszáradást és ezzel repedés képződését a
törzsvégeken, ezt elősegíti a nagy bélsugár részarány és a növekedési feszültségek az egyes
fafajtáknál. Minél mélyebbre mennek a repedések, annál nagyobb a kihozatali veszteség.
Azért, hogy ezt a veszélyt megelőzzük, a pórusvégeket el kell zárni azért, hogy ne lépjen fel
idő előtti kiszáradás és ez által repedésképződés.
A következő védő intézkedéseket alkalmazzák értékes fafajoknál.
1. A bütüfelület permetezése
Feltéve, hogy a törzsek némileg tömören fekszenek, a máglyavégek (bütüfelületek) előtt
szektorpermetezőket állítanak fel és helyeznek üzembe, ezeknek locsolási szöge
beállítható. Amíg a külső farétegek nedvességtartalma magasabb, mint a belsőké, nem kell
repedésveszélytől tartani.
2. A bütüfelületek bekenése
A kiszáradt bütüfelületeket bekenik, hogy a pórusokat eltömjék. Kenőanyagként
szolgál:
- Paraffin. Ehhez a bütüfelületeknek lehetőleg simára vágottaknak és száraznak
kell lenniük, máskülönben a kenés levelesen leesik. A paraffint kenhetőségig kell
hevíteni. Előnye ennek a kenőanyagnak, hogy átlátszó és az évgyűrűszerkezet látható
marad, ez különösen tölgyfánál fontos.
- Olajfesték. Itt olcsó és világos festéket kell használni, amely kevés hősugárzást
köt. A festésnek telítőnek kell lennie.
- Mésztej vagy iszapolt kréta. Ezek a kenőanyagok olcsók és tapadó képességüket
enyv hozzáadásával meg lehet növelni.
- Diszperziós festékek. A festékben levő víz elpárolgása után a bütüfelületeken egy
ellenállóképes védőfilm keletkezik, felhordás durva ecsettel.
- Festéskombinációk. Vannak szuroktartalmú póruselzáró kenőanyagok, amelyek
ugyanakkor gombafertőzés és a repedések mellett az elszíneződéseket is
megakadályozzák.
3. Bütüfelületek letakarása
Rétegelt lemez- vagy deszkadarabok felszegelése a bütüfelületekre nem mindig
hatékony párolgást gátló védelem. Tölgynél a szegeknek a fában való rozsdásodása miatt
egyébként sem tanácsos. Ezzel szemben jobb a bütüfelületeknek letakarása - különösen a déli
oldalon - fatáblákkal vagy gyékénnyel.
4. Kis máglyatávolság
Mint azt már az előzőekben kiemeltük, a máglyák sűrű egymás mellé helyezése
külön védelmet biztosít, mivel kölcsönös árnyékképződés létesül, amire okvetlenül törekedni
kell.
5. S-kapocs
Ezt a bütürepedés gátlót sokszor megfontolás nélkül alkalmazzák. Elsődlegesen
és megelőzés céljából előnyben kell részesíteni a párolgást gátló kenést. Csak, ha ez nem
elegendő, vagy már meglevő nagyobb repedéseket kell felfogni, lehet az S-kapocshoz nyúlni.
Újabban kínálnak belőhető plasztik horgokat is, amelyek a fát nem színezik el.
35. ábra S kapocs fémből és I kapocs műanyagból
6. Feszültséggyűrűk
Elvétve található, hogy különösen értékes fűrészrönköket a végükön
meggyűrűznek. A gyűrűket csavarmenettel többször után lehet feszíteni (14. ábra).
Majdnem valamennyi lombos fánál tanácsolható, hogy azt csak röviddel a
felfűrészelés előtt hossztolják méretre. Csak így lehet a bütürepedést messzemenően
megelőzni. A nedvnyugalmi időben történő kitermelés előnyös. Nyári kitermelésnél a fát kb.
3-4 hétig a koronával együtt kell fekve hagyni, ezáltal gyors és egyenletes nedvességelvonás
lép fel, úgyhogy a feszültségek alacsonyan tarthatók.
GOMBAKÁROK ÉS OVÓINTÉZKEDÉSEK
Gombásodás ellen csak akkor lehet küzdeni, ha a fapusztító gombák (kékülés, rozsdagomba,
fakórothadás) növekedési feltételeit ismerjük. Ezeket a feltételeket a lehető
legkedvezőtlenebbé kell alakítanunk.
A gombák növekedésének legfontosabb feltételei:
meleg hőmérséklet (4-33 °C, optimum mintegy 25 °C),
nedvesség (20-80 % fanedvesség, optimum a rost-telítettségi tartományban, mintegy 30 %-
nál),
csekély légmozgás,
oxigén.
A kitermelés utáni rövid időn belül történő felfűrészelés. Itt ugyanaz érvényes, mint az
időjáráskároknál.
Vízi tárolás
Előfeltétel, hogy a rönk gombamentesen kerüljön a vízbe és teljesen lemerüljön. Amennyiben
a vízből kiálló törzsrészek - az átmérőnek kb. 25 %-a - kevesebb, mint 80 %-os fanedvességet
érnek el, meggombásodhatnak, elszíneződhetnek és elkorhadhatnak.
Permetezés
A rönknek éppúgy, mint a vízi tárolásnál, gombamentesen kell a vízpermetező alá kerülnie -
ez különösen áll a tavasszal és nyáron kivágott rönkre. Különösen fontos hogy mindenegyes
törzset állandóan egy vízfilm vonjon be, hogy a törzs felülete ne száradjon le kb. 80 %-os
fanedvesség alá.
Veszély akkor áll fenn, ha a tároló közepén levő törzseket a meleg nyárban nem vagy csak
kevéssé permetezik. Ilyenkor egyfajta "tropikus" mikroklíma keletkezik, ami különösen
elősegíti a gombanövekedést, ezáltal érzékeny fafajoknál, pl. erdei fenyőnél pont az
ellenkezőjét érjük el annak, amire törekszünk, mert a gombanövekedésnek ideális feltételeket
teremtünk.
Kéregben tárolni
A kéregben történő tárolást a meleg évszakban csak nagyon rövid ideig szabad alkalmazni és
ugyanaz áll fenn, mint amit már az időjárás okozta károknál és óvintézkedéseknél leírtunk.
Kémiai védőkezelés
A kémiai ipar számos fungicidet fejlesztett ki, ezek helyes alkalmazása mellett a frissen
kitermelt fánál a rönkök gombásodását megakadályozzák. Védőhatásuk rendszerint csak
felületi. Ehhez szívesen hagyják a rönköket a kéregben, ami egy természetes védőköpenyt
képez és csak a kéregmentes helyeket, mint bütüfelületek, ágcsonkok, mérőgyűrű szórják be a
gombavédőszerrel.
A kéregben történő tárolás a rovarfertőzés miatt problematikus és ezért csak rövid ideig
alkalmazandó. Amint azonban a kezelt felületen száradási repedések keletkeznek, a gomba
spórák különösen a permetvíz segítségével nagyon gyorsan a törzs belsejébe kerülhetnek és az
elértéktelenedési folyamatot megindíthatják. Kémiai védőszerek alkalmazása további
többletköltségeket okoz, mint: bérköltségek, berendezési költségek, anyagköltségek. Továbbá
nem szabad azokat vizek közvetlen közelében (pl. a parttól 5-10 m-en belül) alkalmazni, ezen
túlmenően is a gyártó előírásait a legpontosabban be kell tartani.
ROVARKÁROK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK
Életfeltételek
Óvintézkedések
Kérgezés
A kéreg számos fapusztító rovarnak petelerakó- és költőhelyéül szolgál. Azért, hogy tőlük ezt
a szaporodási feltételt elvonjuk, a rönköt a kitermelés után mielőbb kéregteleníteni kell.
Támpontként:
a tavasszal és nyáron kitermelt rönköt lehetőleg a kitermelés után mindjárt kéregteleníteni,
ősszel és télen kivágott rönköt legkésőbb április 1-ig kell kéregteleníteni.
Különösen veszélyeztetett a hótörte, vagy vihartörte fa, mert ezt nem lehet időben
feldolgozni.
Ha a kéregben levő törzseket rovarok támadták meg, a kérget eltávolítása után el
kell égetni.
Kémiai védőkezelés
A kéregben levő fatörzsekre kontaktmérgeket permeteznek, vagy szórnak poralakban. Viszont
ezeket az időjárás bizonyos idő múlva kilúgozza és ezáltal elvesztik hatékonyságukat.
Ezenkívül szennyezik a talajvizet és ezért nem lehet őket mindenütt alkalmazni. A kémiai
védőkezelést csak ott kell alkalmazni, ahol hathatós okokból a kérgezés, vagy a kellő időben
történő felfűrészelés nem végezhető el. Ennél a védekezési módnál csakúgy, mint a gomba
elleni védekezésnél többletköltség keletkezik.
Nem szabad alkalmazni olyan rönktárolóknál, amelyek vizek közvetlen közelében vannak
(vízszintes irányban minimum 10 m távolság).
A rönk előosztályozása
A rönk választékolása
Törzsszakaszok
A tőrönk
Felismerhető a gyökérkezdetekről, ágmentes, vagy ágszegény, rostlefutás a gyökérkezdetnél
sokszor összefonódott, idősebb törzsek bél körüli része a tőnél gyakran beteg, hengeres
növésű.
Az első középszakasz
Minőségileg hasonló a tőrönkhöz, csúcs felöli vége táján gyakran különálló nagy ágak,
hengeres növésű.
A második középszakasz
Durva ágas (egészséges és beteg ágak), sudarlós
A csúcsrönk
Sok és egészséges ággal bíró, erősen sudarlós.
1 2 3 4
A rönk értékelése
A rönkérték a fa fajból, a minőségből, a középső és a csúcsátmérőből és a
hosszból tevődik össze.
A minőségi osztályok szerinti értékelésnél különösen a növekedési jellegeket és a
betegségeket az egyes minőségi osztályokban szem előtt kell tartani:
A: (EWG) Egészséges fa kitűnő fajtatulajdonságokkal, hibátlan, vagy csak jelentéktelen
hibája van, ami alkalmazását nem befolyásolja. Megfelel a hazai furnér rönknek.
B: (EWG) Normál minőségű fa beleértve törzsszáraz fát az alábbi hibák közül eggyel vagy
többel: gyenge görbülés és gyengén csavart növés, csekély sudarlósság, néhány kis- vagy
közepes átmérőjű egészséges ág - de nem durva ágas - csekély számú beteg ág kis átmérővel,
enyhén excentrikus, a kerület némi szabálytalansága, vagy néhány más esetenkénti, de jó
átlagos minőséggel. Megfelel a hazai I. osztályú rönknek.
C: (EWG) Olyan fa, amelyet hibái miatt az A (EWG) vagy B (EWG) osztályba nem lehet
besorolni, de iparilag felhasználható. Ide tartoznak, pl. erősen ágas, erősen sudarlós, vagy
erősen csavart növésű darabok, továbbá sudarlós vagy ágas csúcsdarabok és beteg darabok,
mélyen korhadt ágakkal, vörös, vagy szürke korhadás (de nem kis korhadási foltok) vagy más
lényeges gomba- vagy rovarkárosodás. Megfelel a hazai II. osztályú rönknek.
Az európai lombos rönkök minősége elsősorban felhasználásukhoz igazodik. Ehhez hozzá
kell tenni, hogy majdnem mindegyik vevő, ill. felhasználó a fát máshogy értékeli.
Az alábbi szempontok adnak egy durva minőség szerinti osztályozást:
Furnéráru (hasított furnér)
Asztalosáru (masszív bútor, lépcső, stb. számára)
Épületfa áru (gerenda, tőkefa és más)
Tűzifa (ami az 1-3 pontokra már nem használható)
A zárójeles utalás azt jelenti, hogy különösen ezekre a szempontokra kell ügyelni.
A rönk választékolóján múlik, hogy optimális mennyiségű eladható fűrészelt fát állít-e elő a
törzsből.
Növekedési hiba:
Görbületek (kihozatal)
Rövid görbületeket kivágni, hosszú görbületeket lehetőleg rövid szakaszokra vágni.
Sudarlósság (kihozatal és minőség)
Hirtelen beálló durva ágasság sudarlóssággal összekötve. Az erősen sudarlós törzseket
lehetőleg rövid rönkökre felvágni (hengeres törzseket hosszú méretekre vágni).
Hullámos növés nem kívánatos.
Erősen csavart növés (tartószilárdság) a rostnak a törzs hossztengelyétől több, mint 5 %-nyi
eltérése. Teherhordó szerkezetrészek, mint pl. gerendák, állványpallók, lécek, stb. számára
nem engedhető meg.
Más hibák
Repedések: gyűrűsrepedés, bélrepedés, fagylécnél lévő repedés, végrepedés, kivágási repedés.
Korhadás külső korhadási hely, korhadt ág, harkály-lyuk, bélkorhadás, ezeket a törzseket
rendszerint egészséges részig kell vágni.
Egyéb: villásnövés, üregesség, kéregzárvány, nagyobb rákos seb.
Ágzónák
Az összes törzsnek kor és végső alak függvényében majdnem azonos az ágstruktúrája. A
törzseket - itt különösen tűlevelű fákról van szó - három zónára lehet beosztani:
a: Ágtiszta zónára: csak a tőrönkben, részben még az első középrönkben.
c: Elhalt ágzóna: elhalt ágak a fa természetes ágtisztulásánál keletkeznek. Míg az ág-
csonkokat elnövi, azok megbetegednek, megfeketednek, és korhadttá válnak. Így keletkeznek
a fában áteső-, fekete és korhadt ággöcsök. Ezek főleg a középső rönkben találhatók,
esetenként a tőrönkben. A fa beosztásánál az ágzónákra különösen kell ügyelni.
A választékoló
Hosszlépcsők
A következő hosszlépcsők szokásosak: lombos fánál 0,10 m, tűlevelű fa 0,25 m
és 0,30 m, más áru 0,25 m, 0,50 m, 1,00 m.
Túl nagy hossz szerinti felaprózást el kell kerülni. Kereskedelmi árunál
rendszerint elég egy 0,50 m-enkénti hosszbeosztás.
Hossztöbbletek
Kihatás a kihozatalra
Sajnos az üzemi gyakorlatban nagyon kis súlyt helyeznek a hossz méretpontosságára.
Rendszerint a ráhagyást túlzottan felfelé kerekítik.
Tudni kell, hogy minden centiméter fölösleges ráhagyás az összkihozatalt csökkenti, ahogy az
a 19. táblázatból kitűnik.
Az optimalizálás
Az "optimalizálás" szót a rönk beosztásával kapcsolatban nagyon sokat
használják - gyakran jelszóként -, de tulajdonképpeni értelmét rosszul értelmezik. Az
optimum az általános szóhasználatban "a legjobbat" jelenti. A rönk beosztásánál különböző
optimum értékekre lehet törekedni.
Optimális mennyiségi kihozatal
Az optimális mennyiségi kihozatal alatt azt értjük, hogy egy törzsből vagy
rönkből maximális mennyiségű fűrészárut hozzunk ki a minőségtől, a dimenzióktól, a
költségtől és az áraktól függetlenül. Egyedül a fűrészáru kihozatal százalékos aránya a döntő
(pl. 72 %), miközben a beosztásnál a hosszveszteségeket messzemenően kerülni kell. (53.
ábra)
1. Előosztályozott készletek
Minél jobban előre válogatták a rönköt hossz és átmérő szerint, annál gyorsabban és
racionálisabban lehet a megbízásokat lebonyolítani, de a főtermék kihozatal szempontjából is
előnyösebben lehet a rönköt kihasználni. Minden esetben mérlegelni kell költség
szempontjából, mert a többszöri osztályozás viszont költségigényesebb.
Szabad terület
A klasszikus rönk választékoló hely egy szabad terület, ahol bizonyos számú
törzset szétgurítanak, ott a választékoló azt minden tekintetben (átmérő, hosszúság, minőség)
megvizsgálhatja és beoszthatja, ezt követően láncfűrésszel a megfelelő hosszméretekre vágja.
Elegendő egy jól víztelenített és felkavicsozott talaj és alátétfák.
A választékoló szerszámai
A választékoló a következő szerszámokat használja:
átlaló,
mérőléc derékszöggel vagy mérőkörzővel 1,0 m szúrómértékkel,
fakijelölő szerszám védőkengyellel, vagy jelölőkrétával,
métermérce,
kis kézi balta a korhadási helyek vizsgálatára és szükséges megírási felületek létesítésére,
bütüző fűrész (láncfűrész, legtöbbször belső égésű motorral, ritkábban elektromotorral),
írótábla rátűzött megrendelési listákkal.
Technikai leírás
Darus kocsi
A darus kocsi egy nehéz és széles keretkonstrukcióból áll hidraulikus helyváltoztató
meghajtással, ami közvetlenül a kardántengely fölött hat a meghajtott kerekekre. Az ehhez
tartozó olajszivattyút ugyancsak a daru meghajtómotorja hajtja meg. A menetsebességet
folyamatosan lehet egészen 120 m/min-ig szabályozni. A darus kocsihoz elől és hátul egy-egy
rakodó kocsit lehet akasztani. Ez ajánlatos, ha hosszabb utakat kell megtenni. A nagy
rakodótér szélesség lehetővé teszi nagyobb számú rönknek a felrakását, hogy lehetőleg kevés
útfordulóra kerüljön sor.
Forgó daru
A telepített hidraulikus forgó darunak 12-15 m a haszonteher nyomaték karja. Biztonsági
okokból fel van szerelve egy elektro-hidraulikus tehernyomaték korlátozóval. Kartávolsága
11,0 – 13,0 m, ami 22 – 26 m-es munkaszélességet tesz lehetővé a rönktéren. A lendítési
tartomány 410°.
44. ábra A daru elhelyezése
A teherbíró-képesség, megállapítása
Ezt a daru beszerzésénél általában jól meg kell gondolni. Alapvetően a teherbírást a daruval a
legnagyobb kinyúlásnál emelendő legnehezebb teherre kell méretezni. Rönknél a legnagyobb
méretet és a nedves tömeget kell figyelembe venni. Minél nagyobb az egyedi teher, annál
nehézkesebb és lassúbb lesz mozgásában a daru. Ha a daruval főleg rönk hosszúfát kell a
hossztoló padra helyezni és azután a levágott rönköket osztályozni, akkor az egyedi tehersúly
nem haladja meg a 2 t-át. Azonban különbséget kell tenni fenyő- és lombos fa között.
46. ábra Teherbíró képesség meghatározása
47.ábra A választékoló pad első eleme bordás kúpgörgő a rönk felhúzásának könnyítésére
Hossztoló fűrész
Hossztoló fűrészként láncfűrészt alkalmaznak, amelynek müködtetését a kabinból vezérlik.
Egy masszívan konstruált hidraulikus törzsrögzítő berendezéssel erősen görbült törzseket is
gyorsan és problémamentesen lehet rögzíteni. Egyes tipusoknál az asztalt (vagy pályát )
emelni is lehet a fűrészelés alatt, hogy a fűrész szorulását megakadályozzuk.
Egy beépített sebes menet a fa gyors elérésére szolgál és a fűrészelés után a fűrészkard gyors
visszatérésére a kiinduló helyzetbe. A fűrészelés befejeztével minden mozgás önműködően
kikapcsolódik.
A rogzítő berendezéssel a méretre levágott rönköt a leszabó helyről le lehet emelni és a
továbbító út mentén osztályozó bokszokba lehet dobni. A választékoló berendezésen az
optikai átmérő meghatározás céljából egy mérőléc van felszerelve. A választékolópofák
egyúttal a mérőpofák, egy tolómércéhez hasonlóan. A választékoló berendezés minden
mozgása egy kezelő emeltyű révén következik be, amely mágnes szelepek által vezérli a
hidraulikát.
49. ábra A befogó pofákon levő méretskála egyben az átmérő mérésére is szolgál
Vezérlőkabin
Az olyan munkaeszközök, amelyek a kiszolgáló személyzettől nagy teljesítményt követelnek
meg, egy tökéletesen berendezett, az időjárás viszontagságaitól védett munkahelyet
igényelnek. Hideg évszakra elektromos fűtést, forró nyári hónapokra ventillációs
légkeringetést kell tervezni. Az ablakok biztonsági üvegezésűek legyenek.
A szerelvényfalat az összes kezelőelemmel és mértékkijelzővel, beleértve a mértéklistát tartó
pultot is, áttekinthetően és praktikusan kell elrendezni. A forgóülést úgy kell elhelyezni, hogy
a kezelő kényelmes testhelyzetben az oldalsó tolóajtót kinyitva a rönkvégeket a bevágási
adatokkal megírhassa. A daru oszlop elhelyezése a kabin mögött legyen, így a kezelőnek
szabad áttekintési és munkateret biztosítson.
Darupálya
A daru nagy stabilítása érdekében, de azért is, hogy széles rakodófelületet kapjunk, a pálya
nyomszélessége eléri a 3.000 mm-t. A darupályának, mint minden sínhez kötött
daruberendezésnél, teljesen síknak kell lennie. A pályát, ha a helyi viszonyok ezt
megkövetelik, ívesen is lehet vezetni. A síneket fagybiztos és vízmentesített
betonalépítményhez kell csavarozni. Általában elegendő 1,00 m mély és 40 cm széles
alapozás.
10. A darukezelő
Egy olyan szállítóeszköz, amely ugyanakkor munkagép is, intelligens, felelősségteljes,
körültekintő és gyors reagálású, fürge kezelőt követel meg, aki képes a rábízott szállító- és
munkagépet az üzem számára maximálisan kihasználni.
A beépített levágó fűrésszel ellátott darus kocsinál a darus kocsi vezetőjének még
egy rönkválasztékoló képességeivel és tulajdonságaival is rendelkeznie kell.
Végrehajtható munkák
Teljesítmény
A készülék működése
Kalkulációs bizonylatok
Állandó költség
Tőkekamat
Adó és biztosítás
Összesen:
Változó költség
Karbantartási és javítási költségek pótalkatrészekkel együtt
Energiaköltségek
Kenőanyag, hidraulika és apró anyag
Bérköltség
Összesen:
51. ábra Rönktéri elrendezés önjáró osztályozó kocsi alkalmazásakor
Forgó daru
Rendező és zavarelhárító feladatra különösen széles lerakó keresztszállítóknál szükség van
egy álló forgó darura. Gyakran kell törzseket egyenesbe hozni, vagy hossztengelyük irányába
fordítani, ha azok a kérgező géphez (csúcssal előre) vagy a választékoló állomáshoz (tővéggel
előre) hátrányosan fekszenek. Ennek a darunak a teherbírását a következőképpen kell
megválasztani:
Fenyő kis átmérőjűrönk, kb. 10 m-es kinyúlásnál 1,0 t
Fenyő nagy átmérőjűrönk, kb. 12 m-es kinyúlásnál 2,0 t-ig,
Lombos rönk, 12 m-es kinyúlásnál 3,0 t-ig.
Egy beépített forgó daru látható a 55. ábrán.
55. ábra Forgódaru törzsek rendezésére
Egyenkéntező keresztszállító
Az egyenkéntező keresztszállítóval számolják a törzseket egyenként és a hossztovábbítóhoz
adagolják. Az emelkedő egyenkéntező keresztszállító előtt legtöbbször egy ejtő lépcső van. A
szállítási sebesség irányítható és a szállítás iránya megfordítható.
A mérőtovábbító
A mérőtovábbító, amely egy széles láncpálya, azért, hogy a rönköt nyugodt helyzetben tudja a
mérőállomáson keresztülvezetni. A szükséges átmérő- és hosszméretek mellett a növekedési
hibákat, különösen a görbültséget is mérni lehessen. A továbbító kapcsolását elektromágneses
tengelykapcsolóval végzik. A továbbítónak játékmentesen kell futnia. A mérőtovábbítóra
dobott törzs a mérőállomás előtti fénysorompóig megy. Ha a rönktovábbító a mérőállomás
felé szabad, akkor a mérési folyamat végrehajtható. Mindkét szállítópálya ennél a
megoldásnál egybe van kapcsolva.
Hossz ütköztetők
Ha egy berendezésen túlnyomórészt szabvány hosszat alkalmaznak, mint pl. kereskedelmi
hosszak 0,5 m-es lépcsőkben, úgy a leszabó továbbítóra a fűrész után távirányított
befordítható ütközők előnyösek, amelyek egy centiméter pontosságú hosszméretet
garantálnak (57.ábra).
Hosszirányú törzsszállító a kérgezőgép előtt
A hosszirányú törzsszállítóval a törzseket legtöbbször a beépített kérgező géphez továbbítják.
Sebességét a kérgező gép sebességéhez kell hozzáigazítani. A következő sebességekre van
szükség:
Redukáló sebesség (főleg tőterpeszek körredukálására) mintegy 6-8 m/min,
Kérgező sebesség a kis átmérőjű rönktartomány számára 40-50 m/min,
Kérgező sebesség nagy átmérőjű rönkök tartományára, kb. 15-25 m/min,
Utolérési sebegesség, hogy a munkafolyamatban elkerüljék az üresjárást, kb. 80 m/min.
Kérgező gép
A kérgező gép rendszerint egy gyűrűs kérgező (lásd a rönk kérgezése szakaszt).
Ha már kérgezett rönköt szállítanak be, akkor a kérgezőt a szállító pályáról oldalt ki kell
fordítani. A szállítópályán előálló hézagot kúpgörgősorral kell kiegyenlíteni.
a, b,
57. ábra a, Törzstartó berendezés és leszabó láncfűrész b, Választékoló továbbító
hiraulikusan működtetett hosszütközőkkel
Mérőállomás
A mérőállomáson megállapított értékeket a rönkválasztékoló a vezérlőkabinban egy kijelző
berendezésen leolvassa, és eldönti, hogy az osztályozóba kerüljön-e, vagy a hosszlevágó
állomáshoz továbbítsák a rönköt. A lemért törzset megnövelt sebességgel a méretrevágó
továbbítóhoz vezetik és ennek kidobó karokkal átadják.
Törzstartó berendezés
A törzset a láncfűrésszel történő vágásnál be kell szorítani és keveset meg kell emelni, hogy a
fűrész ne szoruljon. Ebből a célból hidraulikus törzstartó berendezéseket konstruáltak. A
levágó állomásra továbbított törzset két alsó emelő és két felső nyomó görgő, ill. emelő által
megfogják. Vezérlés a kapcsolópultról.
Előnyös, ha a két emelőgörgő függetlenül emelhető vagy süllyeszthető, ami görbe törzsek
levágásánál - különösen lombos fáknál - pozitív kihatású.
A levágott korongokat és maradékdarabokat szállítószalagon vagy kaparóelemes szállítóval a
törzstartó berendezés hatóterületéről eltávolítják.
A nyomógörgők, ill. a nyomóemeltyűk egyikét elektromos átmérőmérésre is fel lehet
használni (nagyon alkalmas kis választékoló állomásokra).
Leszabó fűrész
Kis átmérőjű rönkök méretre vágására egy hidraulikus motorról vezérelt láncfűrészt 360°-os
lendítőtartománnyal (körbefutó), 1.000 mm vezető lemez hosszal és 9 vágás/min-ig lehet
alkalmazni. A leszabófűrész vezérlése a törzstartó berendezéssel van összekötve.
Rönkátadó továbbító
A rönkátadó továbbító rendszerint egy rövid láncos kereszttovábbító, amely a rönköket
adagolva adja át az osztályozó továbbító központosító berendezésre. A láncos
kereszttovábbítót azonban el is lehet hagyni.
60. ábra Ferde helyzetbe hozható pálya két oldali ledobó boxokkal és túldobó boxokkal
átmérőjű rönkök, amelyek nagy szállítási sebességgel érkeznek, zárt bokszokba célszerű,
A bokszok oldal támjai készülhetnek - ahogy a képeken látható - fából, profilvasból vagy
betonból. A támokat úgy kell méretezni, hogy stabilak legyenek. Legjobban a fatámok váltak
be. Ezeket eltörés esetén gyorsan és könnyen lehet kicserélni.
Hulladék kezelés
Egy választékoló állomáson tekintélyes mennyiségben keletkezik hulladék, mint pl.
fűrészpor, kb. 0,25-0,40 %
hulladékdarabok, kb. 1,0-2,0 %
Mindkét hulladékot a legracionálisabban 1,0 m széles kaparóelemes vagy 0,8 m széles
halszálkás gumiszalaggal a keletkezési helyről egy nagy konténerbe lehet szállítani (lásd 74.
ábra). Elszállításuk történhet elkülönítve vagy együtt egy gyűjtőszállítóval. A kaparónál a
szállítóútba be lehet építeni egy szitarostélyt, amelyik a fűrészport az alatta álló konténerbe
különíti el.
Vezérlőkabin
A vezérlőkabin védi a kiszolgálót a rossz időtől és a zajtól. A belső teret egyenletesen kell
temperálni a benne elhelyezett kényes elektronikus számító berendezések miatt is. A
munkahelyet, amelynek meg kell felelnie a legújabb ergonómiai ismereteknek, úgy kell
beüvegezni, hogy a kiszolgáló személy az egész teret áttekinthesse. Kommunikációs
eszköznek, mint telefon és/vagy UH összeköttetésnek nem szabad hiányoznia.
A RÖNK ELŐKÉSZÍTÉSE
A rönkelőkészítés előnyei:
Kevesebb üzemzavar
Könnyebb automatizálás
Kisebb keretfűrészek
A rönkelőkészítés műveletei:
Ágcsonkok és tőterpeszek
eltávolítása
Idegen anyagok eltávolítása
Kérgezés
Rönkfordítás
Redukálási technikák
Rönkmosó berendezések
Szennyezett köpenyfelületek
A következő zavarokat okozza: a szerszám élek gyors kopása, gyakori szerelés.
Kiküszöbölés: a szállítással elszennyeződött felületeket le kell mosni, vagy el kell távolítani
mielőtt osztályozzák, vagy még jobb, ha közvetlenül a fűrészelés előtt.
Kisüzemekben gyakran elég kézi tömlővel való lelocsolás. A szennyeződésnek
kézi söprűvel való lesöprése nem nagyon hatásos. Nagyobb fenyő fűrészüzemek használnak
gyűrűs átfutó mosóberendezést 10 bar víznyomással (kb. 10 kW meghajtással). (lásd a 19.
ábrát). Lombos üzemeknek 15 bar víznyomásra van szükségük. A beállítható lapossugarú
fúvófejet a közép rönkátmérőre kell beállítani. A vízfelhasználás 300 l/min. Vízhiány esetén
egy 5-10 m3 nagy gyűjtőmedencét derítőmedencével lehet hozzákapcsolni. Előnyös a
locsolási gyűrűre egy 2-3 m hosszú védőburkot (bádogcső) tenni ami a vizet felfogja.
Meglepő, hogy egy hónap alatt mennyi piszok ülepedik le egy derítő medencében, ami
egyébként áthaladna a munkagépeken és így a vágószerszámokon is.
Technikai adatok
Gyűrű Ø = 1350 mm
szórófejek száma 20
víznyomás = 10 bar
szivattyúteljesítmény F = 300 l/min
elektromotor teljesítmény N = 15 kW
Metszet A-B: lapos sugarú szórófejek, védőfedél nyomózár, ürítő szelep normál centrifugál
szivattyú, homokszűrő, lábszűrő, rönktároló vagy, vízmedence
Kövek a bütükön
A következő zavarokat okozza: a fűrészfogak forgácsoló éleinek gyors tompulását egészen a
használhatatlanságig.
Kiküszöbölés: különösen a hegyvidéki szállításnál fordul elő gyakran, hogy a törzsek bütü
felületébe kövek és föld préselődik. Itt csak hossztolási túlméret és a törzsvégek levágása
segít. Minden olyan fűrészüzem, amelyik hegyi fát vág fel, kellene, hogy rendelkezzék bütüző
berendezéssel.
Fémrészek a fában
A következő zavarokat okozza: a szerszám élek tompulását illetve a fogak kitörését okozza..
Kiküszöbölés: gránátokból, bombákból és más lövedékekből származó fémszilánkok
majdnem kizárólag nagyon kemény acélból készülnek és azért az olyan famegmunkáló
szerszámok, mint keret-, kör-, szalagfűrész és marókések által nem vághatók át.
Más vasrészek hasonló károkat okoznak. Repeszek, amennyiben azokat időben nem veszik
észre és nem távolítják el, sérülést okoznak a fűrészlapban.
Fémkereső berendezések
Működési mód: A tekerccsel körülvett áteresztési térben egy váltóáram által átjárt adótekercs
segítségével váltakozó mágnesteret hoznak létre. Ebben a térben a vevőtekercs úgy van
elhelyezve, hogy az adótérrel nincs csatlakozásban. Ha a kereső tekercsen egy fémdarabot
vezetnek keresztül, akkor a mágnesen váltakozó tér következtében örvényáramok
keletkeznek, amelyek a fémes idegen test körül egy másodlagos váltakozó teret létesítenek, ez
az adó terét torzítja.
Rönkfordító berendezések
A rönk kérgezése
Míg a rönk kérgezése a korábbi években a kitermelési munka tartozéka volt,
addig az erdei munka teljes mechanizációja révén ez mindinkább egy központi helyre
helyeződött át, mint pl. a gyűjtőhely, rakodó, a fűrészüzem, ahol azt nagyon jól bele lehet
építeni a rönktér munkafolyamatába. Ezen kívül a kéreg energia- és hő nyerés szempontjából
is egyre inkább keresett. Ezért számos országban a kérgezés a fűrészüzemnek már szilárd
részévé vált, noha a rönk szállítása kéreggel drága, mivel a kéreg a törzstérfogatnak kerek 10
%-át teszi ki és a törzsek az erdőből történő elszállításukig csak jelentéktelenül száradnak.
Viszont a kéregköpeny védi a rönköt az elszennyeződéstől és a korai kiszáradástól és ezzel
együtt a repedésképződéstől és az elszíneződéstől. Ezzel szemben a fában kikelő rovaroktól
való megfertőzés veszélye nagyobb, ha a fa a kérgében, az erdőben fekve marad.
A kérgezés erőkifejtéssel jár, a fa a kérgezéssel szemben ellenállást tanúsít, a
kéreg és a fa közötti tapadás ellenállását. Ez nagyszámú tényezőtől függ, amelyek alapján kell
a kérgező kések vágóalakját és szögét, de a késnyomást is megállapítani.
A kérgezést befolyásoló tényezők:
Fafaj: Vannak fafajok, amelyeknek a kérge lényegesen nehezebben távolítható el, eltekintve a
növekedési szabálytalanságoktól.
A fa kora: A fa előrehaladó korával növekszik a kérgezési ellenállás.
Törzsrész: Sima tő- és középrészek könnyebben és így tisztábban kérgezhetők, mint a durva
ágas felső tömbök.
Évszak: Február közepétől kezdődően csökken a kérgezési ellenállás és legkisebb értékét
május-augusztusban éri el, azután ismét növekszik.
Időjárás: -15 °C alatti fagy, de a nyári kánikula is növeli a kérgezési ellenállást.
A kérgezési ellenállást csökkenteni lehet:
hosszabb vízben történő tárolással és hosszabban tartó permetezéssel,
a fűrészrönköknek rövid idő alatt forró vízfürdőn vagy telített gőzfürdőn (60-85 °C, nem forró
gőz) történő keresztülvezetésével.
A kérgezés jóságát azok a háncs- és kéregmaradványok jellemzik, amelyek a
törzs felületén a kérgezés után még fellelhetők. Ezeket a törzs köpenyfelületével százalékos
arányba lehet hozni. Általában a következő kérgezési fokokat ismerjük:
Tisztára (fehérre) kérgezett: A törzs köpenyfelületének háncs- és kéregmaradványoktól
teljesen tisztának kell maradnia. A tisztára kérgezésnél a fatömeg veszteségek nagyon
magasak lehetnek, ezek elsődlegesen a rönk átmérőtől és a forgácsvastagságtól függnek. Ezek
egészen 5-7 %-ig terjednek.
Vörösre kérgezett A háncs mint repedésvédő a törzsön marad (kézi kérgezésnél és
nedvkeringési szünet alatt lehetséges valamint fenyőnél gépi úton is elérhető kis rotor
fesz0téssel).
Helyenként kérgezett A kérget csak helyenként távolítják el, hogy a kiszáradás lassabb legyen
kézi kérgezésnél és nedvkeringési nyugalomnál lehetséges valamint surlodó késes vagy tompa
késes kérgezőgépeknél megfelelő beállítással egyes fafajoknál szintén elérhető).
Az alkalmazandó kérgezési fokot a vevő, ill. a széldeszka és forgács alkalmazási
célja szabja meg. Így a cellulóz és papíripar különösen a szulfit-eljáráshoz abszolút fehérre
kérgezett fát kér, mivel háncs- és kéregmaradványok a termékben hibaként jelentkeznek (sötét
helyek = a fehérségi fok lecsökkenése). Itt különösen az ághónaljakra és a törzskezdetekre
kell ügyelni, ahonnan a kérget csak nagyon nehezen lehet eltávolítani.
A lemezipar általában nem állít ilyen magas követelményeket az apríték iránt,
különösen, ha azt forgácslemezeknél középrétegforgácsként használják. Fedőréteg forgácsnál
azonban háncs- és kéregmaradékot nem fogadnak el.
A rönk kérgezésének számos problémája van, és ezeket meg kell oldani, mielőtt
egy kérgező gépet szerzünk be:
Legfontosabb követelményként kell említeni, hogy a széldeszka és forgács, ill.
apríték további értékesítése esetén, ha papírgyár a vevő háncsmenteseknek kell lenniük.
A kérgezésre hatást gyakorol:
A fa állapota
A rönk - és ezzel együtt a kéreg is - lehet nedves, száraz vagy fagyott. Ismeretes,
hogy egy teljes nedvében álló rönköt lehet a legkönnyebben kérgezni. Problematikussá válik a
kérgezés az erdei száraz és -15 °C alatt megfagyott fánál, ezt a nehézséget nagyobb kérgező
nyomással és más vágás-szöggel ellensúlyozzuk. A száraz fát kérgezés előtt lehet áztatni, a
fagyott fát pedig fáradt gőzzel felhevített medencében felengedni és a kérgezés ugyanúgy
lehetséges, mint az erdei friss fánál.
Szennyezettség
Egy a szállítás által földdel, kövekkel és homokkal erősen szennyezett
kéregköpenyt a kérgezés előtt egy mosóberendezésen, pl. egy permetezőgyűrűn kellene
keresztülvezetni, mert a szennyezettség nagyon hamar megrongálja a késeket és a kérgezés
tisztátalan lesz.
Ágcsonkok
Az erősen ágcsonkos törzs a gépi forgó kérgezést nehézségek elé állítja. Itt a
kérgező gép elé egy ágmarót kell beiktatni.
Szabálytalan alakú rönkkeresztmetszetek
Eltérő formájú törzseket is hibátlanul kell kérgezni, amit nem lehet mindig
minden kérgező géppel vagy minden kérgező eljárással megoldani. Egy kiegészítő
körredukáló gép, amelyet a kérgező gép elé vagy mögé iktatnak, legtöbbször megoldja ezt a
problémát.
Fafajok
A fa tömege és keménysége, továbbá a kéreg állapota lényegesen befolyásolja a
kérgezési munkát. Évgyűrű torzulással járó magas sűrűség erősen megnehezíti a kérgezési
munkát. Ilyen esetben pl. csak marófejes, ill. vízsugárral történő kérgezés jön számításba.
Rönk hossza
Különösen az adagoló és központosító berendezéseknél nagyon fontos, hogy
hosszúfát, vagy már méretre vágott fűrészrönköket kell-e kérgezni. Az utóbbiaknál a kérgezés
lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, ezért lehetőleg fűrészrönköt kell kérgezni.
Mindig felmerül a kérdés, hogy vajon a rönköt a választékolás és osztályozás
előtt vagy csak röviddel a felfűrészelés előtt kérgezzék-e?
Hosszúfa: Azok a fűrészüzemek, amelyek túlnyomórészt méretre és megrendelésre
fűrészelnek, előnyben részesítik a választékolás előtti kérgezést azzal az indokkal, hogy a
hossztolási munka lényegesen könnyebb és pontosabb, ha az egész törzs kéregmentes.
Különösen az ágak mérete és száma, de más a minőséget befolyásoló növekedési ismérvek
határozottabban és gyorsabban felismerhetők és megítélhetők a választékolást végző részéről.
A hosszúfa kérgezése nehezebb és ezáltal drágább központosító és szállító berendezéseket
igényel a kérgező gép előtt és mögött.
Rönk: Azok a kereskedelmi fűrészüzemek, amelyek már méretre vágott fűrészrönköket
kapnak az erdőből, gyakran állnak azelőtt a kérdés előtt, hogy a rönköket mindjárt a
fűrészüzembe való belépésnél kéregtelenítsék-e, vagy röviddel a fűrészelés előtt, ahogy azt a
skandinávok végzik.
Egy azonnali kérgezés pontosabb rönkfelmérést tesz lehetővé a rönkátvételnél,
ugyanakkor precízebb minőségi megítélést is. Hátrányos, hogy a rönkök repedezettekké
válnak, ha azokat rövidesen nem fűrészelik fel.
Másrészt a rovarfertőzés elkerülhetetlen a meleg évszakban, ha a fa a kérgében
marad fekve. A közép-európai területeken a repedési veszélyt a rovarveszéllyel szemben
előnyben kell részesíteni.
Kérgezési eljárások
Minden kérgezési eljárásnál arra kell ügyelni, hogy csak a kérget és a háncsot távolítsák el és
a fatest ne sérüljön meg.
Kézi kérgezés
Kérgező vas (sepszer)
A megemelkedett bérköltségek, továbbá számos kérgező gép kifejlesztése a kézi
kérgezést majdnem teljesen kiszorította. Ennek ellenére költség okokból ez a legkisebb
mennyiségeknél mindig keresett lesz.
A kézi kérgező vasnak, amit neveznek vonókésnek is, a teljesítménye korlátozott
és függ:
a fafajtól (pl. erdei fenyőt nehezebb kérgezni, mint lucfenyőt),
az évszaktól (a nedvkeringésben álló fát nehézség nélkül lehet fehérre kérgezni, ezzel
szemben a nedvnyugalom időszakában csak vörösre lehet lekérgezni - a háncs nagyrészt a
törzsön marad, a fagy is gátlóan hat),
Az átmérőtől (növekvő átmérővel csökken a kérgezési idő) 25 cm közepes
átlagkeresztmetszetnél az irányértékek:
lucfenyő nedvkeringésnél 23 perc/m3
lucfenyő nedvnyugalomnál 35 perc/m3
erdei fenyő nedvkeringésnél 40 perc/m3
erdei fenyő nedvnyugalomnál 50 perc/m3.
78. ábra: Kézi kérgező vasak a.) kéregvágó hajlított éllel, b.) kéregvágó ferde éllel
Kézi maró
A kézi kérgező gépeknél nem következett be az a siker, amelyet vártak tőlük.
Ennek oka az, hogy egy 10-13 kg súlyú és vibráló gépnek órák hosszat tartó kézi vezetése a
munkást túlzottan igénybe veszi, komoly egészségi károsodást okoz.
A maró egy olyan készülék, amelyet esetenként alkalmaznak, ezt minden 1,1 kW
fölötti motorfűrész motorjához hozzá lehet építeni (lásd 28. ábra) A marókéseket minden
rönkátmérőhöz hozzá lehet igazítani azáltal, hogy a két külső kést a két belsőhöz viszonyítva
előre, vagy hátra eltoljuk. Megfelelő késbeállítás és a készülék megfelelő vezetése révén
minden kérgezési minőséget el lehet érni a "fehérre kérgezéstől" a "csíkozásig".
Működési szélesség 120 mm, a maróelőtét súlya 2,5 kg.
Nem kellően kérgezett rönkök után tisztítására, különösen furnérrönknél, de
fűrészrönknél és széldeszkánál is egyfajta kézi gyalut alkalmaznak hajlékony tengellyel (lásd
29,30. ábrákat). Az összsúly 43 kg, a kézi darab 7,3 kg. Meghajtás 1,1 kW, kés szélesség 100
mm, vágásmélység 0-6 mm között állítható.
79. ábra Kérgező gép meghajtó motorja hajlékony tengellyel, és futósínnel, teljesítmény-
felvétel 1,1 kW
80. ábra A kérgező gép kézben tartandó része 0-6 mm közötti folyamatos vágásmélység
állítással, fent felülnézet, lent alulnézet, késszélesség 120 mm súly 7,3 kg
Újabban vannak a piacon olyan elektromosan vagy sűrített levegővel közvetlenül
meghajtott gépek, amelyeknek a kezelése könnyebb. Ötletes megoldás a láncfűrészre
szerelhető marófej (81. ábra).
Gépi kérgezés
A gépi kérgező berendezések nem olcsók, ezért bizonyos követelményeket kell
velük szemben állítani, hogy gazdaságos üzemeltetésűek legyenek:
csekély faveszteség, különösen a fehérre hántolásnál,
tiszta kérgezés utólagos utántisztítás szükségessége nélkül,
ne legyen forgácsképződés,
nagy átmérőtartomány,
alaktalan rönkök kérgezhetősége,
száraz és fagyott rönkök kérgezhetősége,
lehetőleg folyamatos működés,
egyszerű és balesetmentes kiszolgálás (lehetőleg felügyelet nélkül).
82. ábra Kérgező berendezés, 1000 mm-es rönkforgató kerekek; alkalmas trópusi fára 1,6 m
Ø-ig.
A gépre történő adagolás
A marófejes és kalapácsos kérgező gépeknél az adagolás a következőképpen
történhet:
100 cm Ø-ig a rönkök adagolása lánc keresztszállító segítségével.
100 cm -nél nagyobb átmérőjű rönköket és a nagy tömegűeket kúpgörgőkkel.
A mozgó kivitelűeket vontatásra alkalmas módon képezték ki. A kérgező kar a
szállítás idejére behajlítható. Marófejes kérgező gépeknél beépített kúpgörgős szállítóval egy
teljesen automatizált elektronikus vezérlés is alkalmazható. Ezeket a gépeket legtöbbször a
kérgező és méretrevágó állomás kiszolgálója ügyeli, aki csak akkor avatkozik be a
munkafolyamatba, ha nagyon szabálytalan törzsszakaszok zavart idéznek elő.
A kérget és a fűrészport (maróforgácsot) egy tölcsér alakú tartályban fogják fel és
szállító- vagy kaparószalaggal szállítják el.
83. ábra Univerzális kérgező szerszám. A munkaszélesség itt 400 mm. Meghajtás itt 22 kW.
Szerszámozás:8 ütőléc és 20 keményfém betéttel ellátott ütőkés. Jobbra, a kés és az
ékszíjtárcsa között van az excentrikusan állítható felfutó gyűrű. Fent, a meghajtómotor előtt
látható a szerszámfej lengőmozgását fixáló henger, a motor alatt a szerszámkar fel-,
lemozgását végző pneumatikus henger.
84. ábra Marófejes kérgező gép. Az alsó tüskés hengerek a rönkök forgatását végzik, a
marófejfelűről dolgozik.
85. ábra Marófejes kérgezőgép.
87. ábra Kérgezési folyamat. A körbe futó szerszámokat rugalmasan szorítják a törzsnek . Az
ebből eredő tolóerők a puha réteget (kambium) felhasítják és a kéreget lehámozza. Mivel a
törzset egyidejűleg előretolják, a szerszám hámozási pályái spirális alakúak lesznek.
Felépítés és működés
A gyűrűs-kérgezőknél a marófejes gépekkel ellentétben a maximális törzsátmérő
behatárolt. Két duplafalú állvány egyenként két előtoló hengersorral van egy állványzathoz
rögzítve. Az állványzat a rotorral fel van osztva egy elülső belépő térre és egy hátsó vezérlő
térre.
A törzseket, ill. fűrészrönköket tüskés hengerekkel vagy a bordázott kettős
kúpgörgőkkel maximum110 m/min előtolási sebességgel szállítják a késgyűrűn keresztül. Az
első és a negyedik hengersor alacsony nyomással dolgozik, hogy a hengerek könnyebben
nyíljanak. A második és harmadik sor közvetlenül a rotor közelében dolgozik és biztosítja
nagy nyomásnál a fatörzs vezetését. A törzstengelynek a rotor középre történő központosítását
vagy egy a gép elé kapcsolt központosító vályúval végzik, amelyik a törzs tengelyét a helyes
magassági helyzetbe hozza, vagy foto elektromos vezérléssel.
A kérgezés alatt a törzs a zárt, előfeszített forgó kérgező szerszámokkal szemben
halad. Hajlított élük révén ezek a szerszámok önmaguktól felvágódnak a törzs homlokoldalán,
és elkezdenek csavarmenetben kérgezni. A törzs végénél ismét összeugranak eredeti
helyzetükbe. A késnyomást folyamatosan olyan értékre lehet szabályozni, hogy csak a kéreget
és a háncsot lehessen eltávolítani.
Azért, hogy túl nagy átmérőjű rönkök a kérgezési folyamatot ne zavarják, egy
fénysorompót kell beiktatni. Az ilyen rönk egy billenthető vályuba esik és vagy oldalirányban
kibillentik, ill. kidobják, vagy egyenes vonalban továbbfut.
Munkavédelem
Mivel a kérgező gépeknél súlyos balesetek fordulhatnak elő, különösen szigorúan
kell ügyelni a kielégítő munkavédelemre. A géphez a közvetlen hozzáférés csak úgy legyen
lehetséges, ha a meghajtás áramkörét előtte megszakítják.
Kiegészítő berendezések
88. ábra Nem előírásszerűen kérgezett rönkök. A rönk felülete szálas, ok: rosszul kezelt kések
89. ábra Kicserélhető szerszámhegy keményfém betéttel
2. Ha rönknek nagy a tőterpesze kérgezés előtt a gép átmérőjére lehet redukálni. A redukáló
folyamat alatt automatikusan kapcsol át a kérgező előtolásról a redukáló előtolásra (kb. 8
m/min). A redukáláshoz egy megerősített rotor meghajtó motor szükséges (lásd még a
"körredukálás" fejezetet).
3. A gépek oldalirányú elmozdíthatósága: Ha nagyobb mennyiségű már lekérgezett rönk jön a
megmunkálási vonalba, úgy a gépet a szállító útból oldalt eltolják és egy betolható kúpgörgős
továbbító hidalja át az így keletkező hézagot a be- és kihúzó berendezés között.
Egy másik megoldás, hogy a rotort a szállító pályáról ki lehet lendíteni.
4. Marófej rotor: Elvileg a marófejes rotor képezi az ideális kérgező gépet. Ennél a kérgező
gépnél a kaparó szerszámok helyére marófejek lépnek, mint ahogy azt az előző fejezetben
leírtuk. Ezek a berendezések azonban nagyon drágák és komplikált vezérlőberendezést
igényelnek, ha nagy teljesítmény mellett jó minőségű kérgezést akarunk elérni.
5. Vezérlőmű rövid hosszakra: Olyan fűrészrönköket, amelyek rövidebbek, mint a gép
gyártói által megadott minimális hosszak, ugyancsak fel lehet dolgozni egy speciális
vezérlőmű beépítése után, a rönkhosszakat akkor lényegesen lehet rövidíteni, pl. 2,0 m-ről 0,7
m-re.
6. Utótisztító rotor: Ha nagyon magas fokú kérgezést követelnek meg, mint pl. szulfitcellulóz
termeléséhez, akkor a különböző kérgező gépeknél egy második rotor építhető be ellentétes
forgással. Ennél az eljárásnál a spirálnyomok egymást keresztezik, miközben az utolsó
kéregmaradványokat eltávolítják. Faveszteség ezzel szinte egyáltalán nincs mindössze, 0,5 %.
Erősen kiszáradt és fagyott kérget is problémamentesen lehet eltávolítani.
91. ábra A munkamenetből kilendíthető kérgezőgép felül- és oldalnézete
Nagyfrekvenciás kérgezés
A fa mint nedves anyag a nagyfrekvenciás tartományban nagymérvű
elektromágneses energia felvételére képes. Kérgezésnél a kambiumrétegben a sejtek
elpusztítását idézik elő. A víznek megvan az a képessége, hogy bizonyos hullámtartományban
a rezgő elektromágneses térből magas energiát vegyen fel. Amikor tehát az NF-hullámok egy
többréteges nedves testet átjárnak, akkor azokat a rétegeket melegítik fel a legjobban,
amelyek a legnedvesebbek. A kambiumréteg magas (600-700 %-ig) abszolút
nedvességtartalmú felülmúlja a határos háncs- és farétegek nedvességtartalmát: így sokkal
erősebben reagál az NF energiára, vagyis a kambiumba lévő víz felforr és elpárolog. Ez
túlnyomást hoz létre ami a kéreg levetését vonja maga után.
Ennek az eljárásnak az előnyei:
a kérget faveszteség nélkül lehet lefejteni,
a fa alakjának és hibáinak nincs befolyása a kérgezés minőségére,
a módszer 0 °C alatti hőmérsékletnél is alkalmazható.
A fa kérgezésére legalkalmasabb frekvenciát a kéregben bekövetkező
teljesítményveszteség és a kambiumréteg energia felvételének ismeretében kell
megválasztani.
Az ipari alkalmazásra engedélyezett UHF frekvencia-tartományokból leginkább a
0,915; 2,2 és 5,8 Ghz alkalmas, ennek kiválasztásánál a kéregvastagság döntő jelentőségű. 50
%-os fanedvesség olyan határként tekintendő, ameddig az UHF eljárást alkalmazni lehet.
Az eljárás eddig még nem terjedt el a gyakorlatban.
A kéreg eltakarítása és felhasználása
Régebben a kéreget terhes hulladéknak tekintették, az utóbbi években egyre
inkább felismerték, hogy a kéreg egy sokoldalúan felhasználható nyersanyag.
Ezt egy példán szeretnénk szemléltetni:
Ha egy fűrészüzem pl. 20.000 köbméter évi felfűrészeléssel a teljes luc/jegenye
rönkszükségletét kéreggel szerzi be és a kéreg részaránya 10 %, úgy 2.000 köbméter kérget is
beszállítanak. Amikor a kérget a törzsekről lehántolták, az mintegy 3,5-szeres fellazulás
mellett 7.000 m3 térfogatot foglal el. Ez évi 230 munkanapot véve mintegy 30 m3/nap, amit
valahogyan el kell távolítani.
A kéreg vastagsága függ a fafajtól, az átmérőtől, a fa korától, magasságától és
növekedési helyétől.
A kéreg részaránya a fa korával növekszik.
1
3. táblázat A kéreg részaránya a fafajtától függően
Fafajta % Közepes %
Vörös fenyő 16-22 18
Erdei fenyő 10-20 13
Tölgy 8-18 13
Lucfenyő 7-15 10
Bükk 6-9 9
A kéreg felaprítása
Majdnem mindenfajta kéregértékesítés feltételezi a kéreg többé-kevésbé finom
felaprítását (1-6 mm részecskenagyság). Erre a munkafolyamatra többnyire kalapácsos
őrlőmalmot vagy dobos tépőmalmot alkalmaznak. Problémát jelent eközben a kéreganyagban
levő idegen test, mint fémrészek, kövek, szennyezettség. A fémrészeket a szállítószalagba
beépített elektromágnesekkel lehet kiszedni. Nincs viszont kielégítően megoldva a kőnek és
homoknak az elkülönítése, ezeket részben ejtő aknákban választják le a kéregtől. Az aprító
szerszámok élettartama eléggé lecsökken, ha a kéreg szennyezett.
A kéreg felaprítása energiaigényes és függ a forgácsnagyságtól. Irányértékként
jegenyefenyő kéregre 7 kWh/m3-t, lucfenyőre 14 kWh/m3-t lehet megadni, ezek az értékeket
bármilyen lehetséges felhasználási mód kalkulálásánál semmiképpen sem szabad
elhanyagolni, néha még termelés-eldöntők is lehetnek. Tüzelési célra azonban csak gyenge
aprítás szükséges.
A kéreg elégetése
1.diagramm
A fűtőérték függése az uR kéregnedvességtől
1. luc/jegenye, 2. vörös fenyő, 3. nyír
abszcissza: fűtőérték kcal/kg
ordináta: kéregnedvesség %
2. diagramm
Fűtőolaj és kéreg összehasonlítása
abszcissza: fűtőolaj
ordináta: kéreg
Kéreg pirolizise
A kéreg komposztálása
3. diagramm
Hőmérsékletváltozás tűlevelű kéreg komposztállásakor (Bulgária)
1. környezeti hőmérséklet, 2. a komposztált kéreg hőmérséklete
abszcissza: hőmérséklet °C
ordináta: idő napokban
A kéreg alkalmazása takarásra
Lemezanyag termelése
Jegenye és vörös fenyő kéregből készített lemezeknek általában alacsonyabb a
szilárdsága, mint a faforgácslemezeknek, viszont nagyobb a dagadása. Magyarországon
lombosfák kérgéből is készítettek rostosító eljárással lapokat, azonban ezekkel alig említésre
méltó mennyiségben lehet a piacon találkozni, ritkán az építőiparban szigetelési célokra
alkalmazzák.
Cserzőanyag nyerése
A kelet-európai országokban sok cserzőanyagot nyernek kéregből. Erre
legalkalmasabbak az 50-80 éves kocsányos és kocsánytalan tölgy valamint a lucfenyő. A
kéreg 10 %-ig tartalmaz cserzőanyagokat. A tavaszi és nyári vágásnál a törzsekről méter
hosszúságban lefejtett kérget levegőn szárítják, ezt követően megőrlik és a különleges cégek
cserzőanyag nyerése céljából felvásárolják.
100 m3 fa kéreggel együtt kiad 2,5 m3 vagy 7,5 m3 kérget.
Alkalmazás a téglaiparban
Erre a célra a kérget fűrészporszerű granulátummá őrlik és az anyaghoz fűrészpor
helyett adagolják. Az égetési folyamat során a kéreg elég az anyagban és üregeket hagy hátra
ami javítja a hőszigetelő képességet.
Olajat felitató közeg
Az őrölt luc- és erdeifenyő kéregnek nagyon jó olajadszorbeáló tulajdonsága van.
Olajkatasztrófák esetén tengeren, folyókon, stb. a vízre szórják és ez a felszívott olajjal
csomókat képez, amelyeket könnyű felfogni és elégetni.
Fagyszigetelés
Különböző országokban, mint Finnország, Kanada és Norvégia alkalmazzák az
őrölt kérget mint fagyvédő anyagot az út- és vasútépítésnél.
A kéreg deponálása
SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK A RÖNKTÉREN
Rönkosztályozásra, ahol rönköket kell egyenként szétválogatni túl lassú, ezzel szemben
rönkkötegek továbbítására kiválóan alkalmas, továbbá szűk területen fekvő fűrészüzemeknél
ez egy gazdaságos szállítóeszköz. A villás targoncával szemben a daru nyugodt futásával
tűnik ki. Kevésbé javításigényes.
Forgó toronydaru
Portáldaru
Portáldaru alkalmazása:
Portáldaru munkaterülete:
A fesztávolság méretezése:
A fesztávolságot ne válasszuk túl nagyra, mert különben a daru drága és lassú lesz.
Ajánlott fesztávolságként
kisüzemben 25-30 m
középüzemben 32-40 m
nagyüzemben max 60 m
A hasznos szélességet még konzolos kinyúlással meg lehet növelni, csak azonban egy oldalon
ne érjék el a fesztávolság negyedét.
Előnyös, ha a beszállító út 3-5 m szélességben a daru alá kerül, ilyenkor a daru a kirakást is el
tudja végezni.
Egy daru beszerzésénél a teherbíró-képességet jól meg kell gondolni. Elvileg a daruval
emelendő legnehezebb teherhez kell méretezni. A fát mindig a megfelelő fafaj nedves
tömegének alapulvételével kell tekinteni. Meg kell jegyezni, hogy minél nagyobbak az egyedi
terhek, annál nehézkesebb, azaz mozgásában lassúbb lesz a daru, ugyanakkor annál magasabb
a beszerzési költsége. A daru semmi szín alatt se legyen alulméretezett, mert ez a motor és a
vonókötél gyors kopásához vezet (balesetveszély), miáltal az üzemi költségek feleslegesen
nőnek.
A daruhíd alapszerkezetére vonatkozóan megkülönböztetünk a DIN 15018 alapján egysínű és
két sínű darukat (106. ábra ).
96. ábra Egy- és kétsínű portál- vagy bakdaruk
Munka- és mozgássebesség
Macskamenet
Emelés
Normál osztályozási munkánál az emelési sebesség 18 m/min ( maximum 40m/min ). Ha a
darunak teljes teherautó-rakományt is ki kell raknia, azaz nagyon nagy terhet kell emelnie,
úgy egy további 1,5 m/min finom emelés nagyon előnyös. Legtöbbször úgy dolgoznak,hogy
már akkor elkezdődik egy horizontális szállítómozgás, amikor a terhet még csak kevéssé
emelték meg és az emelőmunka maradékát a macska és a daru mozgása alatt végzik el.Ha a
daru túl van terhelve, úgy egy sín nélküli talajon mozgó szállítóberendezést lehet
tehermentesítésként bevonni.
A munkamenet időszükséglete nagymértékben függ a darukezelő tudásától, különösen attól,
hogy mennyire érti, hogy a három mozgást egymással összhangba hozza.
A portáldaru jó karbantartásánál az üzemidő 80 %-kában történő hasznosítással lehet
számolni.
Energia odavezetése
Dőlés: a daru pályájának teljesen vízszintesnek kell lenni. Gondoljuk meg, hogy egy darut,
melynek sajáttömege építési mérete szerint 15-50 t, ferde síkon csak nagyon nehezen lehet
megfogni, ez áll fenn erős szélnél is. Ilyen esetekben az örvényáram fék elengedhetetlen.
Vonalvezetés: darukat rendszerint egyenesen vezetik, különleges esetekben enyhe ívhajlatot is
meg lehet valósítani. Ilyenkor azoknak a kerekeknek, amelyek a külső íven futnak és nagyobb
ívet kell megtenniük, nagyobb átmérőre kell tervezni, amit pontosan ki kell számítani.
Alépítmény: alapkövetelményként kell említeni, hogy a darupályának oldalirányban és
horizontálisan nem szabad megváltoznia, csekély változtatásokat, amelyek
hőmérsékletingadozás vagy mechanikai behatás által jöhetnek létre, lengő alátámasztásokkal
egyenlítik ki. Rossz teherbírású talajnál és erősen igénybevett berendezéseknél előnyben
részesítendő a betonozott alépítmény sávos alapozás formájában, a talpfa ágyazattal szemben,
ahol a betonsávot a fagymélységig kell levinni. Az alépítményt B160 minőségi csoportba
tartozó betonból kell készíteni és megfelelő távolságban elhelyezett hézagokról kell
gondoskodni. Kisebb daruknál és szilárd altalajnál elég a síneket talpfákra helyezeni,
melyeket kavicságyba kell fektetni. Mivel a daruk sínpályáját sokszor járművekkel kell
keresztezni, az áthaladási helyeket úgy kell kiképezni, hogy a sínek megsérülése ne legyen
lehetséges. Ezt az áthaladási helyeknek sínmagasságú kiképzésével érik el. Gyakran előfordul,
hogy a teljes darupályán mindenütt keresztül lehessen haladni, pl rakodó helyeken, rönklerakó
utakon, stb, ilyenkor a sínt teljes hosszában kis csatornába kell fektetni.
Tehermarkoló
Minden darut fel kell szerelni a teher gyors és biztos megragadására alkalmas markolóval,
csak ennek birtokában képes kielégítő sebességgel és megbízhatósággal az iránta támasztott
követelményeket teljesíteni. A szállítandó áru alakjának és a daru teherbírásának figyelembe
vételével kell kiválasztani a megfelelő tehertartó és markoló berendezést. Mivel a fűrészüzem
szállítandó terhei is nagyon sokfélék (rönkkötegek, egyedi rönkök, különböző hulladékok) a
portáldarut minden olyan eszközzel fel kell szerelni, amivel a gyors megfogást és a biztos
szállítást meg lehet valósítani.
Ügyelni kell a képletre:
Törzsmarkoló
Háromujjú markoló, ezzel az egyedi törzseket és több vékony törzset egyszerre lehet emelni.
Döntő a markoló szorítóhatása. Ezeket a markolókat többujjal is építik.
Négyujjú markoló, laza rönkkötegek szállításánál, pl. osztályozó boxból vagy osztályozott
máglyából túlnyomórészt un. éles markolókat alkalmaznak. Ezeket úgy szerkesztették, hogy
az élek a felrakott rönkbe beássák magukat és a markoló keresztmetszet felületének megfelelő
köteget meg tudnak markolni, és ki tudnak emelni.
távolság 2,0 m.
Egy markolási töltet vágásideje átlagban legalább 10 % –kal hosszabb legyen mint egy
darumenet, hogy a fűrészgépek sohase legyenek anyag nélkül. Szűk keresztmetszetek
kialakulása esetén nagyobb befogadóképességű markolót kell választani.
Forgatómű
Minden rönkmarkolót fel kell szerelni távirányított forgató berendezéssel, hogy a rönk
lerakásánál egy egész rakományt vagy csak egyes törzseket a helyes megmunkálási irányba
(tő vagy csúcs felől ) lehessen helyezni.
A forgatómű alkalmazásának előfeltétele egy két sínű daruhíd és vagy két emelőmű,
amelyeknek a kötelei nincsenek egymással összekötve, hanem külön vezetik a markolófejhez.
A hasznos teherből a forgatómű súlyát is le kell vonni.
A teher stabilizálása
Azért, hogy a felemelt teher a szállítás közben ne lengjen és azt gyorsan és pontosan lehessen
lerakni, vannak különböző markoló stabilizáló rendszerek.
Biztonsági berendezések
Darukezelő
Híddaru
A híddaruk építési módjuk következtében drágák és ezért a fűrésziparban csak ritkán
alkalmazzák. Viszont nagyon gyakoriak rétegelt lemez és furnérüzemek rönkterein. A híddaru
menetsebessége a portáldaruéhoz képest lényegesen magasabb, egy híddaru nagyon
megfelelne a válogató munkára. Különösen előnyösek a rövid odaviteli és fékezési idők.
A rakodók fajtái
Specálisan rönktéri alkalmazásnál megkülönböztetnek:
normál homlokvillás rakodókat (82. ábra),
kerekes rakodókat csuklós irányítással (83. ábra),
fejfeletti rakodókat (84. ábra).
A villás rakodókhoz tartozik a terepjáró üzemmódú rakodógép is. Ezt elsősorban egyenetlen
terepen való alkalmazásra fejlesztették ki és kitűnik robusztusságával, terepjáró képességével,
átlagon felüli vonóerejével és emelkedési képességével, a talajtól való erős függetlenségével,
továbbá nagy stabilitásával.
Főfeladatok:
rönk leterhelés szállító járműről,
hosszúfának, rönknek máglyákba rakása,
hosszúfának választékoláshoz való helyezése,
a rönkök szállítása osztályozással egybekötve gyűjtőmáglyák és osztályozott máglyák között
rönkök szállítása az osztályozott máglyákból és az osztályozó rekeszekből a fűrészcsarnokba.
Mellékfeladatok:
kéregnek, bütüzött végeknek, fűrészpornak, aprítéknak eltávolítása és felrakása,
üzemzavar esetén segítség a hossztovábbítónak,
hóeltakarítás.
23. táblázat Kerekes rakodók technikai adatai csuklós vezetéssel (Volvo BM)
Hasznos
súly Rönkfa Max.
Motor Lendítési
Típus Gépsúly (teljes markoló menetseb Emelés
sugár
kilendítés nyílása esség
nél)
Kg kg m2 kW km/óra Mm mm
4200 5900 1470 0,6 49 36 3570 4650
4300 8960 2200 0,9 71 37 3720 5480
4400 11450 3275 1,2 94 39 3825 5690
4500 14190 4240 1,7 131 39 2980 6030
1641 17250 5800 2,0 151 45 4000 7170
A teherbírás méretezése
Meghajtási mód
A rönktéren, ahol egy rakodó szinte szünet nélkül munkában áll és magas évi üzemidőt ér el,
meghajtóerőként kizárólag dieselmotor jön számításba. Ritka esetekben tisztán költség
okokból gázüzemű motorral is üzemeltetnek gépeket.
Munka- és szállítási sebesség
Menetsebesség
Pálya
Az emelőállványzat koncepciója
Ha a villás rakodóval vagy a kerekes rakodóval kizárólag rönköt akarunk átrakni akkor azt
egy olyan speciális markoló fogóval kell felszerelni (85. á.), amellyel képes nagyobb számú
rönköt biztosan megfogni és szállítani. Ezáltal a munkamenetek számát lényegesen lehet
korlátozni. Míg a villás rakodó a terhet csak előröl tudja felvenni, addig a kerekes rakodó
speciális rönkfogójával egy bizonyos mélységből is tud felvenni és ezáltal alkalmas törzsek
vagy rönkök egyedi válogató munkájára is.
A vezetőfülkét különösen szemügyre kell venni, mert a villás rakodó illetve a kerekes rakodó
teljesítménye nagymértékben attól függ, hogy a rakodó kezelőjének milyen
munkaatmoszférában kell tartózkodnia.
Alapkövetelmény, hogy a kabinteret ne méretezzék túl kicsire, ami régebben gyakran
előfordult. A vezetőnek a kabinban mindenfajta rossz idővel szemben védettnek kell lennie,
különösen télen a hideg ellen. A helyes klimatizálásra nagy súlyt kell fektetni.
A vezetőülést, egy párnázott és télen fűthető kagylóülést állíthatóra, és minden lökés ellen
biztosítottra kell készíteni.
A hidraulikus kormányzás lehetővé teszi a könnyű és biztos kormányzást. A lábpedálokat úgy
kell elhelyezni, hogy az idő előtti fáradási tüneteket el lehessen kerülni.
A látási viszonyok a villás homlokrakodóknál az emelőmű következtében elől nem ideálisak,
viszont a kerekes rakodóknál jók. Nagyfelületű hátsó és oldalsó ablakok, elől egy
panorámaablak biztonsági üvegből, ablaktörlő mosóberendezéssel elől és hátul a látási
viszonyok megjavítására szolgálnak.
Különös hangsúlyt kell helyezni a zajszintre is. A vezető védelmét szolgálja a tető
túlgördíthető kengyellel. További biztonsági berendezés egy ütésbiztos, teljesen acélból
készült vezetőkabin, vészkijárat a hátsó ablakon át, és a tetőnyíláson át, továbbá két
egymástól független fékkör.
Járulékos berendezések
A teher keresztirányú eltolása, ez olyan követelmény, ami a rönktereken nem olyan jelentős,
mint a fűrészáru mozgatásánál. Ha fűrészáru mozgatására is fel akarom a gépet használni,
akkor ilyan géptipust kell választani.
Hólapát, hóban gazdag vidékeken a villás homlokrakodót feltétlen fel kell szerelni vagy egy
lapátos hó eltakarítóval, vagy egy hóekével.
A berendezés vezetőjére éppúgy nagy üzemi érték van bízva, mint a darukezelőre.
Rendszerint számítani kell a villásrakodó árát, plusz ugyanazt az összeget az útépítésre. Mivel
azonban a villás rakodó nem fut merev sínpályán, mint a daru, a vezetőtől még nagyobb
körültekintést óvatosságot kell megkövetelni. Első helyen áll az ügyesség, a gyors
reakcióképesség és a berendezés állandó üzemkész állapotáért való felelősség.
A kapcsolatteremtési eszközök és szervezeti segédletek tekintetében ugyanaz áll, mint a
darukezelőkre.
Rakodó közutat csak külön engedéllyel használhat.
Kihasználtsági tényező
Egy rakodó beszerzése előtt meg kell vizsgálni, hogy a számára szánt munkafolyamatokra és
rönkmennyiségre kielégítően van-e méretezve és ha igen, milyen üzemidő alatt tudja a
számára kijelölt munkafeladatot elvégezni, mert ettől függnek a költségek.
A költségek kiszámítására példa:
Meghatározandó az átfutási mennyiség egy 5 tonnás villás homlokrakodónál, ha a rönktéren
évente 20 000 m3 luc- és jegenyefenyőt mozgatnak vele. Az évi üzemidő 1830 óra. A rönktér
rendelkezik egy választékoló állomással és 36 osztályozó rekesszel, továbbá egy kérgező
berendezéssel.
Hossz-szállító
Láncos továbbító
Görgős továbbító
A görgős továbbítónál a kettős kúpgörgők egy merev keretre vannak szerelve és legtöbbször
gördülő csapágyon futnak. A görgők acélöntvények és meghajtottak, így egyúttal szállítóele-
mek is. Meghajtás meghajtóláncon keresztül peremes motorról (87.ábra.)
3. Szalagos továbbító
Keresztszállító pályák
A keresztszállítót használják, mint törzs le- és felrakó keresztszállítót, mint puffer tárolót,
mint rönk szétválasztó és adagoló szállítót (összekötő tag két hossz-szállító között). A teher
mozgatása céljából a láncokra adott távolságokban vonszoló elemek ún. vonóelemek vannak
erősítve. Így a teher súlyát a vonóelemeken és a vezetősínen keresztül a pálya veszi fel.
Speciális eset egy a láncra pusztán ráfekvő lánc vízmedencében (89.ábra.)
RÖNKTEREK TERVEZÉSE
Tervezési okmányok
A tervezőnek kérdőív segítségével kell a tervezéshez szükséges információkat és adatokat
megszereznie. Tervezési alapokhoz szükségesek: a terep adatai, a tervezett termelés és a
termelő berendezések megadása.
Terepadatok a tervezéshez
Hivatalos kataszteri térkép, helyszínrajz, lehetőleg 1:500 léptékben, a méreteket le kell
ellenőrizni.
Hossz- és keresztszelvények a terepről magassági adatokkal.
Adatok a talaj minőségéről, a talajvíz szintjéről különösen teherbírás szempontjából.
Már meglévő létesítmények tervei a méretek és a teljesség felülvizsgálatával.
Talajban lévő vezetékek pontos nyomvonala
A tervezőnek a terepet meg kell szemlélnie.
Meg kell vizsgálnia, hogy a terep nagyság, forma, fekvés és a közúti hálózathoz való
csatlakozás tekintetében alkalmas-e rönktérnek.
Meg kell nézni, hogy milyen környezetvédelmi előírásokat kell figyelembe venni.
Termelési adatok a tervezéshez
Évi felfűrészelendő mennyiség fafaj szerinti bontásban.
A rönk beszállítása: Idő, rendszeres, rendszertelen, periodikus.
Hossz, átlagos, minimális és maximális.
Tömeg, rönkönkénti vagy rakományonkénti átlagtömeg, törzsenkénti maximális tömeg.
Szállítóeszköz, vasúti, közúti, vagy vízi.
Tárolás módja, van-e puffer tárolás, vagy azonnali feldolgozás van.
Fűrészelési program a következők szerinti felosztásban: átmérőcsoportok (pl. 2 cm-ként)
vágáshosszak (átl., min., max.)
vágásmód (prizmav., élesv., stb.)
Technikai berendezések
A szükséges munkamenetek meghatározása: a szükséges munkagépek és szállítóberendezések
megválasztása (pl. álló szállítóeszköz vagy darus kocsi, villás rakodó ill. kerekes rakodó, vagy
portáldaru), az osztályozó boxok és máglyák száma, a vágási sorozatok nagysága.
Kiegészítő berendezések, mint pl. kérgezőgép, redukáló berendezés, vagy fémkereső esetleg
rönkmosó, vagy rönkfordító berendezés.
Berendezés eltávolítandó kéregre, hulladékra, maradék hosszakra, fűrészporra.
Mérőberendezések a beszállított rönk ellenőrzésére és választékolási segédeszközök.
Energiaellátás: meg kell vizsgálni, hogy milyen energiamennyiség áll rendelkezésre.
Terv felállítása
Ha minden fent említett adat birtokában vagyunk, akkor egy vázlatos úgynevezett
tanulmánytervet kell felállítani a megbízó és a tervező cég közötti vitaalapként. Az összes
nem világos dolgok tísztázása és a technikai részletek megvitatása után készítik el a részletes
tervet.
Gazdaságosság ellenőrzése
Egyetlen tervet sem szabad megvalósítani, legyen az technikailag mégoly tökéletes is, mielőtt
annak gazdaságosságáról nem bizonyosodtunk meg. Ehhez a következő adatokra van
szükség:
A létesítmény előzetes költségvetése: ez összetevődik a telekárból, a telek feltárásából
(planírozás, megerősítés, stb), csatlakozási ill. elviteli költségek (energia, víz, csatornázás) az
üzemi épületek részére.
Technikai berendezések (gépek, szállító berendezések, mérőberendezések, stb, alapozás,
szerelés költségei.
A szükséges munkaerő költsége: a munkahelyek meghatározása, pl. rönk választékoló, daru
vagy rakodó kezelő, kötetlen helyen dolgozó, a bérek megadása.
Üzemidő: meg kell határozni az évi üzemidőt (pl. 1880 óra), a műszakok számát.
Energiaszükséglet: itt adatokat kell adni a bevezetett energiáról és a tényleges fogyasztásról
pl. kWh/m3 –ben, Ft/kWh –ban adott költségek mellett.
Gazdasági adatok: a létesítmény élettartamának meghatározása, esetleg bizonyos szakaszokra
felbontva, tőke kamata, adó és biztosítás.
Üzemviteli eszközök: a szerszám elhasználódás adatairól információk, a szerszámok üzemben
tartásának költségei, kenőanyagköltségek, stb.
Finanszírozás: milyen eszközök állnak rendelkezésre (saját eszközök, idegen eszközök kamat
nagysága és visszafizetési határideje.
A fent említett értékekből gazdaságossági számítást kell végezni, ami a vállalkozót
döntésében segíti abban, hogy pénzügyi túlköveteléseket megelőzzön. A gazdaságossági
számításnak információt kell adni a következőkről:
Új létesítményeknél a költségekről Ft/m3-ben a rönk beszállításától a fűrészelésre kész rönk
beszállításáig a fűrészcsarnok költséghelyre.
Felújításnál költség-összehasonlítás a meglévő és a leendő létesítmény között Ft/m3-ben.
A tervezőnek, a legnehezebb feladata, az hogy megtalálja azt a megoldást, ami az üzemi
követelményeknek megfelel és melynél a legelőnyösebb költséggel lehet termelni. Ezt
részletes tervekkel és pontos számítással kell alátámasztania.
Előtolási sebességek:
keretfűrésznél: 8-16 m/min, közepes 12 m/min,
szalagfűrésznél: 20-30 m/min, közepes 25 m/min,
síkforgácsoló+keretfűrésznél: 12-20 m/min, közepes 16m/min.
Kérgezőgép 750 mm ámérőig, redukáló berendezéssel.
Választékoláshoz gazdaságosan lehet alkalmazni egy optimalízáló berendezést.
Szükséges boxszám 50 db.
Energiafogyasztás: 250-300 kW.
Rönkterek helyszükséglete
A komplett rönktér helyszükséglete szorosan korrelál az évi feldolgozott rönkmennyiséggel.
Kis üzemeknél 0,30-0,35 m2/m3.
Közép- és nagyüzemeknél 0,20-0,250 m2/m3.
IRODALOM