Osztály PDF

HISZEM O. V., MARTINYUK O. O.
VILÁGTÖRTÉNELEM
Tankönyv
az általános oktatási rendszerű m agyar
tannyelvű középiskolák 9. osztálya szám ára
i e m r jr a jM ic r m a, o '
■ * |
Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma
Csernyivei
„Bukrek"
2017
У Д К [94(100)»05/... »:37.016](075.3)
Г51
П ерекл ад ен о за в и д ан н ям :
О. В. Гісем, О .О . Мартинюк. Всесвітня історія : підруч. для 9 класу
загальноосвіт. навч. закладів. - X. : Ранок, 20 1 7 .- 256 с. : іл.
Рекомендовано Міністерством освіти і науки України

(Наказ Міністерства освіти і науки України від 20.03.2017 №417)
В и д а н о з а р а х у н о к д е р ж а в н и х к о ш тів . П р о д а ж забо р о н ен о
Експерти, які здійснили експертизу даного підручника під час про

ведення конкурсного відбору проектів підручників для учнів 9 класу
загальноосвітніх навчальних закладів і зробили висновок про доцільність
надання підручнику грифа „Рекомендовано Міністерством освіти і науки
України”: ,
Т. Ю. Перга, кандидат історичних наук, старший науковий співро
бітник Д ержавної установи „Інститут всесвітньої історії Національної
академії наук України”;
О. А. Вардюк, методист районного методичного кабінету відділу освіти
Острозької районної державної адміністрації Рівненської області;
М. 77. Лукашенко, учитель-методист, учитель вищої категорії кому
нального закладу «Запорізька спеціалізована школа-інтернат II—III сту
пенів „Січовий колегіум”» Запорізької обласної ради, відмінник освіти
України
Г ісем О .В., М артиню к О.О.

Г51 В сесвітня історія : підруч. д л я 9 к л ас у загальн оосвіт. н авч.
з а к л а д ів з н авч. угор. мовою / О. В. Гісем, О. О. М артиню к; пер. з
укр. - Ч ер н івц і. : Б у кр ек, 2 0 1 7 .- 256 с. : іл.
IS B N 978-966-399-878-7
УДК [94(100)”0 5/...”:37.016](075.3)
© Гісем О. В., Мартинюк О. О., 2017

© ТО В Видавництво „Ранок”, оригінал- '
ISB N 978-617-093-368-3 (укр.) макет, 2017
ISB N 978-966-399-878-7 (угор.) © Видавничий дім „Букрек”, переклад. 2017
Kedves kilencedikes diákok!
M ielőtt elkezdenénk a világtörténelem új k o rszak án ak tan u lm án y o zá

sát, érdem es m egism erkedni a tankönyv ta rta lm á v a l és felépítésével. A ta n
könyv anyaga öt fejezetre és 28 té m á ra oszlik. A m egjegyzendő főbb ese
mények, fogalm ak, szakkifejezések, a tö rtén elm i tényezők m ás b etű típ u ssal
v an n a k kiem elve a szövegben. A legfontosabb fogalm ak m ag y aráza ta külön
betoldásokban ta lálh ató ak .
Az anyag e lsa já títá sá n a k szem pontjából nagy szerepük van a tö rté n e l
m i forrásm űveknek, illusztrációknak, sém ák n ak . A tém ával való ism erkedés
során fontos elolvasni a benne ta lá lh a tó doku m en tu m o k at és válaszolni a
kérdésekre. A sém ák fe ltá rjá k az összefüggést a tö rtén elm i jelenségek ösz-
szetevői között, m egm agyarázzák azok sajátosságait. A képek, á b rá k és n e
ves tö rtén elm i szem élyiségek p o rtréi pedig segítenek egységes képet alkot
ni a m ú lt esem ényeiről és azok szereplőiről.
A tém ák következtetésekkel végződnek, m elyek rá irá n y ítjá k a figyel
m et a szövegben feltáruló vezérgondolatokra.
E llen ő rizh etitek tu d á so to k a t a k érd ések segítségével, m elyeket m in
den tém a végén ta lá lh a tto k meg, a feladatok á lta l pedig összegezhetitek a
tém ák anyagát.
A tankönyv végén ta lá lh a tó a főbb fogalm ak szótára, m elyet a tém ák
kal való m u n k a so rán h asz n álh atto k . A tankönyv betoldásaiban helyezke
dik el az általán o s időrendi tá b lá z a t és a vázlatos terv e k m elyek segítenek
a könyvvel és a kiegészítő irodalom m al való önálló m unkában.
E llen b en a tankönyvben közölt anyag nem m indig elegendő ahhoz,
hogy felkészüljetek az ó rák ra, különösen, a gyakorlati foglalkozásokra való
felkészüléshez v an szükség további források h a s z n á la tá ra . L ehetséges, hogy
felm erül b en n etek az óhaj, hogy többet m egtudjatok, m in t am i a tankönyv
ben ta lá lh a tó és kiegészítsétek a tu d áso to k at.
E b b ő l a célból a sz e rz ő k lé tr e h o z ta k egy e le k tr o n ik u s a d a tb á
zist, m elyen to v ábbi érd e k e s inform áció, e re d e ti d o k u m en tu m o k ré s z le
tei, p ó tk érd ések és ellenőrző feladatok ta lá lh a tó a k , m elyeket online tu d
tok h a sz n á ln i. M indehhez h o zz áfé rh ettek az alábbi in te rn e te s oldalon:
interactive.ranok.com.ua.
_ m Ez a jel, m ely a tankönyv oldalain v an elhelyezve, m egsúgja nektek,
“ hogy m ikor fo rd u lh atto k az ite rn e te s pótirodalom hoz.
Hogy könnyebbé tegyük a m u n k á t az órán és otthon a tankönyvben
fellelhető inform áció különböző részek re v an osztva. E zek a részek speciá
lis jelekkel v an n a k megjelölve:
ma „Elevenítsd fel". A té m a elején felsorolt kérdések felelevenítik az előző
ó rán ta n u lta k a t és segítenek jobban m egérteni az új anyagot.
„A források mesélik". Itt ta lá lh a tó k a tö rtén elm i forrásm ű-részletek és a

hozzá fűzött kérdések.
„Fontos történelmi személyiség". Ez a rovat inform ációkat ta rta lm a z azon
h íres tö rtén elm i szem élyiségekről, ak ik nagyban befolyásolták az ese
m ények m enetét.
„Érdekes tények". I t t a tém a ta rta lm á v a l kapcsolatos érdekes tö rté n e l
mi tényekre b u k k an h a tto k .
„Következtetések". Ez a rovat ta rta lm a z z a a tém a következtetéseit.
„Kérdések és feladatok". I tt ism erk ed h ettek m eg a tém ához fűzött k ér

H désekkel és feladatokkal:
„E llenőrizd le, m ire em lékszel”. E zeknek a k érd ések n ek a segítségé

© vel leellen ő rizh etitek m ennyire sik e rü lt e lsa já títa n i az anyagot.
„Gondolkodj és válaszolj”. E n n ek a ro v a tn a k a kérdései segítenek ér

telm ezni, am it elolvastatok.
„Oldd m eg a feladatot”. Á feladatok m egoldása fejleszti ta n u lá si k é

pességeiteket (a tö rtén elm i térképpel dolgozni, terveket, tá b lá z a to k a t
készíteni, stb.).
„Alkotói fela d a to k”. I t t sok érdekes feladatot ta lálh atto k , am elyek a z é rt

k észültek, hogy ta n á r segítségével oldjátok meg, vagy azok szám ára,
ak ik szeretn ék a tu d á s u k a t bővíteni az in te rn e te s fo rráso k at vagy pó
tiro d alm at felhasználva.
Bevezetés
1. Az újkor második korszakának helye a világtörténelemben
1. A világtörténelem mely időszakait tanulmányoztátok az elmúlt év során? Nevezzétek

B meg időrendi határait! 2. Soroljátok fel a világtörténelem szerintetek legfontosabb ese
ményeit a XV. század végén - a XVIII. században! Válaszotokat indokoljátok meg! 3. Mi
lyen alapvető változásokra került sor a világban az adott időszakban? 4. Mutassátok
meg a térképen, mely országok eseményeivel ismerkedtetek meg az elmúlt év során!
_ _ Az újkor második korszakának helye a világtörténelemben. Ebben a tan-
Q évben tovább ism erk ed te k az újkor tö rtén etév el. Tavaly a XV. szá
zad végétől a XVIII. század végéig tan u lm án y o ztáto k a esem ényeket. Az
idén m eg tu d h atjáto k , m i tö rté n t a világban XVIII. század végén - a XX.
század elején. M int látjáto k , tan u lm án y aito k tá rg y a az újkor tö rté n e té n e k
XIX. századi esem ényei lesznek, m elyre néh án y k u tató a „hosszú" XIX. század
m egnevezést h aszn álja.
Az újkor tö rté n e té n e k m ásodik korszaka, mely a modernizáció idősza
k a lett, fontos válto zásokat hozott az em berek életében. Többek között Nyu-
gat-E u ró p a és A m erika országaiban, am elyet N y u g a tn a k neveztek, k ia la k u lt
az ipari társadalom. M egjelenése m inőségi változásokat eredm ényezett az em
berek életén ek különböző terü letein .
E bben az időben, a világtörténelem ben tá rsa d a lm i m odernizációs fo
lyam atok m en tek végbe. A k u ta tó k ezeknek néh án y típ u s á t különböztetik
meg. F o rm ája sze rin t a folyam at leh et békés, evolúciós, a felső h atalo m ál
ta l véghezvitt reform ok ú tjá n tö rtén ő és leh et erőszakos, forradalm i, am ikor
teljesen m egsem m isítik azt, am i gátolja a társa d alo m fejlődését. A tá r s a
dalm i m odernizációt ta rta lm a sze rin t is k ét csoportra osztják: m odernizá
ció, am ely a kor igényeit követi, illetve m odernizáció, m elyet a z é rt vezetnek
be, hogy uto lérjék a fejlettebb országokat.
A világtörténelem korszakai
A korszak megnevezése Időkeretek
Ókor története Az ember megjelenésétől a Földön - Kr.u. IV. sz.
Középkor története V. sz. - XV. sz. vége
I szakasz: XV. sz. vége - XVIII. sz. vége
Újkor története
II szakasz: a XVIII. sz. vége - XX sz. eleje
I szakasz: 1914 -1939
Legújabbkor története
II szakasz: 1939 - XXI sz. eleje
Az ipari társadalom gazdasági élete. Az ip a ri társa d alo m létre jö ttén e k

B kezdete a nyugati országokban összefüggött a N agy-B ritanniából k iin
duló és E u ró p áb an a nyugatról keleti irán y b a fokozatosan kibontakozó ip a
ri forradalom m al.
Bevezetés
Az új ip ari term elés a szabad verseny alap ján fejlődött, am ely az á ru

term elők versenyét jelen tette a piacokon a jobb term elési feltételekért és a
term ék ek m inél nyereségesebb forgalm azásáért. A szabad verseny a gazda
sági fejlődés m ozgatórugója lett, azonban
Modernizáció - a kor elvárásainak megfelelő a lá á sta an n a k életképességét is: a gazda
változások a társadalomban. sági fellendülések időszakát gazdasági vál-
Ipari (indusztriális) társadalom („indusztria" - ságok követték.
az „ipar" szó szinonimája) - olyan társadalom, A válságok következtében a vállala-
meíyben befejeződött a műszakilag fejlett tok tönkrem entek, százezrek váltak mun-
nagyipar kialakulásának folyamata, tehát ez lett kanélkülivé. A válság töm eges szociális til-
a gazdasági élet alapja és vezető szektora, illet- takozásokat eredményezett, am i felvetette a
ve megjelentek az ehhez kapcsolódó szociális fennálló gazdasági rendszer tökéletesítésé-
(társadalmi) rétegek. nek szükségességét, az ahhoz vezető ú t ke
resését. Az ipari társadalom létrejötte szer
kezeti változásokhoz vezetett a gazdaságban. Míg régebben a m ezőgazdaság
H képezte az alapját, addig m ostantól az első helyet az ip ar foglalta el. Nagy-Bri-
tan n ia és az USA északi állam ainak m ezőgazdasági term elésében, később pe
dig m ás állam okban is, m ezőgazdasági gépeket kezdenek alkalm azni.
Fejlődött a kereskedelem, melyben jelentős szerepet játszo ttak a tömeg-
fogyasztás szám ára előállított olcsó ipari term ékek. A világkereskedelem ben
résztvevő állam ok két nagy csoportra oszlottak. Az egyikhez a N yugat vezető
ipari állam ai tarto ztak, amelyek gyáripari term ékeket állítottak elő és az ol
csó nyersanyag felhasználói voltak, a m ásikhoz pedig ezeknek a term ékeknek
a felvevőpiacát alkotó és a N yugat nyersanyagbázisának szerepét betöltő orszá
gok, elsősorban a Kelet és Latin-A m erika állam ai. U gyanakkor még a N yugat
országaiban sem volt egységes a gazdasági fejlődés színvonala, sőt sok esetben
lényeges eltérést m utatott.
Változások a politikai és társadalmi életben. A nyugati országok politikai
B életére az újkor történetének m ásodik korszakában m eghatározó h atással
volt a XVIII. század végi nagy francia forradalom , am ely m eghirdette a sza
badság, egyenlőség és testvériség eszméit.
Az állampolgárok egyenjogúsága - az állam A nyugati állam okban fokozatosan megerő-
minden egyes polgárára egyforma jogok és södtek a jogállam iság alappillérei, olyanok,
kötelességek érvényesek. m in t a törvény fensőbbségének az elve, a
Parlamenti demokrácia - népképviseleti rend- politikai szabadságjogok és a vállalkozás
szer, mely a választójogon alapul és az állam- szab ad ság a. A h a ta lm i szervezetek vá-
ban a legfőbb törvényhozó szerepét a parla- laszthatóságával, általános választójoggal,
ment tölti be. a hatalom m egosztás (törvényhozói, végre
hajtói, bírói) elvével k ialak u ltak a demok
rácia alapjai. A vezető országokban folyam atosan alakulóban volt a társadalmi
egyenlőség és a parlamenti demokrácia m egterem tése,
n N yugat-E urópa és A m erika állam ain ak alapvető állam irán y ítási form ái
a k ö ztársaság (p a rlam en táris vagy elnöki) és a m onarchia (p a rlam en táris
6
A „Hercegnő" gőzös (USA), 1859 A londoni kristály palota.

Építész J. Packston
? A képek alapján milyen információt lehet kapni a XIX. század vezető országai fejlődésének
változásairól?
vagy alkotm ányos) voltak. A politikai fejlődés k ét úto n h a la d t - reform ok

vagy fo rrad alm ak ú tján .
Az állam ok politikai életében fontos szerephez ju to tta k a párto k . Bi
zonyos tá rsa d a lm i eszm ék képviselőinek önkéntes egyesületei voltak ezek,
m elyek a h a ta lm a t békésen, választások ú tjá n k ív á n tá k m egszerezni és te l
jesíten i a k itű zö tt pro g ram ju k at. A politikai p á rto k gondolataikat, elképze
léseiket a XIX. század következő nagy társa d alm i-p o litik ai eszm erendszere
iből m erítették :
► konzervatizmus - szellem i-p o litik ai irá n y z a to k összessége, m elynek
képviselői a trad íc ió k és az öröklődés eszm éire tá m a sz k o d ta k a t á r
sad a lm i fejlődésben, az állam és egyház h a ta lm á n a k m egőrzése m el
le tt á llta k ki, n em fo g a d tá k el a fo rra d a lm a k a t és a ra d ik á lis r e
form okat;
► liberalizmus (szabadelvűség) - politikai-eszm ei irán y zat, am ely a p a rla
m en ti rendszer, a szabad m agánvállalkozás és a tá rsa d a lm i élet de
m o k ratizá lá sán ak híveit egyesítette. .A liberálisok törvényes, reform ok
ú tjá n végbem enő tá rsa d a lm i változásokra törekedtek, felléptek a for
radalom , m in t a szociális ellen tétek m egoldásának m ódszere ellen;
► radikalizmus - politikai-eszm ei irán y zat, m elynek képviselői h atáro zo tt
és m ély változásokat a k a rta k a politikai és társad alm i-g azd aság i élet
ben. B ár a radikális irán y zat sokszínű volt (anarchizm us, szocializmus,
kom m unizm us stb.), egyben azonban m egegyeztek: e lu ta síto ttá k m ind
a régi, m ind az új, polgári (burzsoá) rendet;
► nacionalizmus - politikai-eszm ei irán y zat, am ely a XIX. században a la
k u lt ki, a tá rsa d a lm i fejlődés nem zeti tényezőjének elsőbbségét h ird e t
te és ezek h íveit egyesítette.
}
Bevezetés
A ny u g ati ip ari tá rsa d a lm a k szociális életében fontos szerepük volt a

vállalkozóknak és a bérm u n k áso k n ak . A gazdasági életben vezető szerepet
betöltő vállalkozók törvényes, p arla m en ti m ódszerekkel e lé rt befolyásra tö
re k ed tek az állam i politikában.
A XIX. század elejének nyugati b érm u n k á sai a társa d alo m jogfosztott-
ja i és szociálisan védtelen rétegei voltak. A bérm u n k áso k n ak a jo g aik ért foly
ta to tt h a rc a a ny ugati tá rs a d a lm a k m eg szilárd u lá sát jelen tette.
A XIX. században m egszűnik a társa d alo m re n d ek re való o sztásá n ak
hagyom ányos ren dszere. Az em ber helyét a tá rsa d alo m b an ez u tá n az h a tá
ro zta m eg, hogy m it é rt el sa já t erejéből.
A „h osszú” év sz áza d a nem zetek
Nemzet - emberek nagy csoportja, akiket a k ia la k u lá s á n a k id ő szak a is. F ra n c ia o r
tradíciók és szokások, a társadalmi összetar szág b an ezt a folyam atot az 1789-1799-
tozás, a közös érdekek tartanak együtt. Főbb
es fo rrad alo m g y o rsíto tta fel. N é m eto r
ismérvei: a közös nyelv, vallás, történelem,
szá g b an és O lasz o rszág b a n a n e m ze tté
hagyom ány és a többé-kevésbé egységes
v álás a század m áso d ik felében z á ru lt
lakóterület.
le a p o litik ai szé tta g o ltság felszám o lásá
Nemzeti újjászületés - a XIX. században v al és az ország egyesítésével. A legbo
m egindult folyamat, mely az Európában n y o lu lta b b a n ez a folyam at az O s z trá k
állammal nem rendelkező népek nemzeti B iro d alo m b an zajlo tt, ahol az o sztrá k o k
öntudatra való ébredését testesíti meg. Tar a nép esség m indössze negyedét a lk o ttá k
talmát és formáját tekintve nemzetalkotó és első so rb a n a z o k n a k a n é p e k n e k az
folyamat. e ln é m e te síté sé v e l fo g lalk o ztak , a k ik a
b iro d alo m te rü le té n é lte k , ezek le g n a
gyobb ré sze szláv nép volt. E zen esem é
nyek h a tá s á r a a n y u g a ti á lla m o k b a n e lte rje d t az a n éz et, hogy m in d en
n em zet jo g o su lt a s z a b a d s á g ra és s a já t p o litik a i élete leh et, az á lla m i
ság g al n em ren d elk ező n ép e k nemzeti újjászületési mozgalmai pedig a n y u
g a ti ország o k tá rs a d a lm i-p o litik a i é le té n e k fontos alkotóelem eivé v á ln a k
a XIX. szá zad b a n .
Az ember az ipari társadalom ban. A XIX. század b an a népesség szá
O m á n a k gyors növekedése in d u lt m eg E u ró p áb an . Az 1800-1900 évek
ben a n ép esség szám a 190 m illióról 420 m illió ra nőtt. Az ip a ri tá r s a d a
lom k ia la k u lá s a a n y u g ati országokban
Urbanizáció - a városok számának és azok m e g v á lto z ta tta az e m b erek életé t. M íg
lakosságának, valamint jelentőségüknek a nö k o rá b b an az em berek túlnyom ó többsége
vekedése a társadalom gazdasági és kulturális falun, és a földből élt, m o stan tó l növe
életében. kedni kezd azon városok lak o sság á n ak a
szám a, ahol g y á ra k és üzem ek m űköd
tek. Az ip a ri k ö rzetek et nagyfokú u rb a
nizáció jellem ezte. A városi lak o sság gyors növekedése a szociális problé
m ák kiéleződéséhez vezetett.
8
Az európai államok és az USA népessége

a XIX. században, millió ember
Állam j 1800 I! 1900
Németország 24,5 56,4

Nagy-Britannia 20,5 | 37,0
Franciaország
Olaszorszá
A Liverpool-Manchester vasútvonal
1. Melyik ország népességnövekedésé
megnyitója. Képeslap, 1830
nek üteme volt ekkor a legjelentősebb?
Mit gondoltok, mi volt ennek az oka? ? Milyen befolyása volt a vasúti közlekedés
megjelenésének az lakosság életére?
2. Melyik államnak volt a legnagyobb a
népessége a XIX. század elején és végén?
A n y u g ati állam o k XIX. századi sajá to ssá g a a je le n tő s n épesség

m ozgás, a migráció, am ikor em b erek n ag y töm egei e lh a g y tá k lakóhelyei
két, hogy vagy a nagyvárosokban, vagy m ás állam okban p ró b á lja n ak sze
rencsét. A m igrációs folyam atok emigráció
és immigráció fo rm ájában m en tek végbe.
A városok és a népesség szám án ak Migráció - lakóhely változtatás és tőkemc
gás az országon belül és annak határain t
növekedését elsősorban az ip ari fo rrad a
Emigráció (kivándorlás) - az emberek más <
lom és az ip a ro sítá s okozta. 1800-ban
szágokba való kényszerített vagy önkéntes k
E u ró p áb an m ég csak 17 olyan város volt, tözése gazdasági, politikai vagy vallási okokbó1
m elynek lakossága e lérte a 100 ezer főt, Immigráció (bevándorlás) - külföldiek betelep
összességében pedig a váro slak ó k szá lése az országba, hosszan tartó vagy állandó <
m a körülbelül 5 m illiót te tt ki. 1890-ben tartózkodás céljából.
m á r 103 ilyen nagyváros volt, a v áro sla
kók szám a pedig a h a tsz o ro sá ra em elkedétt. Négy város volt, m elynek la
kossága tú llé p te az 1 m illiót, ezek: London, P árizs, Bécs és B erlin.
Az városiasodás egyik oka az országon belüli, a külföldre, vagy m ás
k o n tin en sek re tö rtén ő m igráció volt. A m igránsok többsége elsősorban az
E gyesült Á llam ok nagy ip a ri központjait v ették célba. Először A nglia, N é
m etország és a S k an d in áv országok lakosai em igráltak. A XIX. sz. utolsó
h a rm a d á b a n az em igránsok többségét az olaszok és a K elet-E urópaiak te t
té k ki. Az E gyesült Állam okon kívül az eu ró p aiak L atin A m erikába és a
g y arm ato k ra is kivándoroltak.
A XVIII. század végének nagy fran cia fo rrad alm a N yugaton m ozgal
m a t in d íto tt el, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokhoz ju ssa n a k . A nők
Bevezetés
emancipációért folytatott h a rc a jellem ezte az egész XIX. századot. H árom te

rü le te n folyt: o k tatás, tulajdonjog, választójog. A leghosszabb ezek közül a
választójogokért folytatott h arc volt. A választójogokat követelő női m ozgal
m a t szüfrazsettnek nevezték. G yűléseket
Emancipáció - a függőség, elnyomás, jogkorláto- és tü n te té se k e t szerveztek, összetűzések-
zás, előítélet alóli felszabadulás. A női emancipáció be keveredtek a rendőrséggel. A XX. sz.
elsősorban a férfi és a nő közötti egyenlő jogokért elején a nőm ozgalom ren d eze tte b b lett.
küzdött a társadalmi életben és a munkavállalás A ngliában Em m eline P ú n k H o rst (1858-
terén. 1928) vezette. 1914-ben v álasz tási jogo-
Szüfrazsett mozgalom (női mozgalom) - a k á t b izto síto ttak a nőknek a sk an d in áv
nők egyenjogúságáért, különösen a választó- országokban, A u sztráliá b an és Új-Zélan-
jogért küzdő mozgalom. dón, 1918-ban A ngliában, 1919-ben Né-
Feminizmus - társadalmi mozgalom, amely a m etországban, 1920-ban az E gyesült Á l
nők egyenlő jogaiért küzd az élet minden te- lam okban.
rületén, a nők sajátos igényeinek védelméért, A szü frazse tt m ozgalom a feminiz-
melyek a férfiaktól való fiziológiai eltéréseken mus elődje volt - m ely a nők jo g a ié rt
alapulnak. küzdő sokkal szélesebb k iterjed é sű moz
galom volt XX. században.
Szociális fejlődés. A XIX. szá zad b a n a gazd aság i változások következ-
H O* té b e n m egváltozott a lak o sság tá rs a d a lm i ö sszetétele. Az ú jk o rb an
új lehető ség ek n y ílta k azok előtt, a k ik n ek ősei nem ta rto z ta k a n em es
séghez. É rtele m , tu d á s, szak m ai készség, k ita r tá s - ezek a tulajd o n ság o k
k e lle tte k ah h o z, hogy v alak i sik e re k e t tu d jo n e lé rn i az életb en . A régi
re n d e k fokozatosan összeom lottak, és .ezek ala p ja in új tá rs a d a lm i osztályok
és csoportok a la k u lta k .
A változásokhoz alkalm azkodniuk k ellett a régi réteg ek et képviselők
n ek is. Az ariszto k rácia a legtöbb európai o rszágban továbbra is m egőrizte
az örökletes k iv áltság ait, ők alk o tták a m agas ra n g ú hivatalnokok, diplo
m a tá k és tisztviselők alap ját. U gyanakkor az ip ari társa d alo m létrejöttével
az ariszto k rácia folyam atosan elveszítette befolyását.
A régi ariszto k rácia azon képviselői, ak ik re a g á lta k a v álto zásra ü z
leti vállalkozásokba fogtak, b an k i sza k m á t ta n u lta k vagy g y á ra k a t nyitot
tak . Hogy m egőrizzék a h a ta lm u k a t és a gazd ag ság u k at gyakran házaso d tak
olyanokkal, ak ik nem ta rto z ta k a köreikbe, de a csa lád ju k n ak volt tőkéje.
E n n ek eredm ényeként jö tt létre a társa d alo m felsőosztálya.
A felső ré te g h a ta lm á n a k ellenére, a XIX. század utolsó h a rm a d á
b an jelen tő s befolyásra k ezd ett sz e rt ten n i a középosztály: vállalkozók, á l
lam i tisztviselők, az úgy nevezett szellem i szabadfoglalkozásúak (m érnökök,
orvosok, tan áro k , jogászok, stb.). A tudósok több kulcsfontosságú jellem zőt
h a tá ro z n a k m eg, am elyek alap já n egy szem élyt a középosztályba leh et so
rolni: stab il anyagi helyzet, am ely azonban nem teszi lehetővé a dologtalan
életet, képzettség, h á z ta rtá s i alk alm azo tt fo glakoztatásának lehetősége stb.
Ügy vélik, hogy a középosztály biztosítja a társadalom stab ilitá st, mivel azok
10
nem tö rek ed n ek b irto k b a venni m ás tu lajd o n át,

m in t az t a szegények a k a rn á k , és nem v á lta n a k
ki irigységet, m in t a gazdagok.
Az új osztályok közül a m unkásosztálynak
volt a legnagyobb létszám a, am ely a század so
rá n változásokon m ent keresztül. Végbement a lét
számbeli növekedése (a XIX. század 70-es éveiben
20 milliót szám lált, 1900-ban m ár 40 milliót), va
lam in t a jövedelem és végzettség szerinti rétege-
ződése. A legjobb helyzetben a m ag asan képzett Parkettások. Gustave Caillebotte
m unkások voltak, m elyeket m u n k ásarisztokráciá festménye, 1875
n ak neveztek. Az m unkásosztály nagyobb részét az
egyszerű m unkások tették ki, akik nagyon alacso
nyan voltak bérezve. B árm ilyen gond - betegség,
baleset, öregség, stb. - a m unkavállalót és a csa
ládját nehéz helyzetbe sodorta. A társadalom bizto
sítási rendszer hiánya ezeket az em berek nyom orú
ságos helyzetre ítélte.
Az ipar fejlődése lehetővé tette a nők és gyer
mekek m unkájának alkalm azását a vállalatoknál. A
század végére a nők a dolgozók 15 %-át tették ki.
Azonban diszkrim inálták őket, alacsonyabb fizetést
kaptak és nem voltak törvények melyek védték volna
őket a term elés negatív hatásaitól. Sok nő dolgozott
h áztartási alkalm azottként és végzett házim unkát. Vasalónők.
Megjelentek a nőkkel azonosított szakmák: telefonos Edgar Degas festménye, 1884
kisasszony, gépírónő, titkárnő.
A XIX. században aktívan használták a gyer Milyen információt kapunk a
mek m unkaerőt is. C sak a század végére jelentek képek alapján a különböző
meg a gyerekek m unkáját korlátozó vagy tiltó tör szakmákban dolgozók
vények. munkakörülményeiről a XIX.
században?
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a század utolsó
harm adában a munkavállalók jövedelme Európában 30-50 %-kal nőtt. Ez lehető
vé tette az embereknek, hogy jobban étkezzének, öltözködjenek sőt, szórakozásra
költsenek. A m unkaidő 14—16 óráról 8-12 órára csökkent. Egyes országokban ezt
törvénybe rögzítették..
M| A Kelet állam ai. A K elet á lla m a in

Á zsia és A frik a azon o rsz á g a it é r t Tradicionális társadalom - olyan tá
jü k , ahol a XIX. szá zad b a n tovább fejlőd dalom, melyben az ember életét az
te k a m uzu lm án o k , az indiai- dél-ázsiai és százados hagyományok és szokások
a k ín ai- távol-keleti civilizációk tradicionális tározzák meg, ahol az ember képte
társadalmai. I t t élt a világ n ép ességének tú l elképzelni életét a természeten kívül,
nyomó többsége. ilyen társadalom elutasítja az újításol
Bevezetés
Jelentős sikereket m ondhattak m agukénak a gazdasági, társadalom-politikai

és kulturális fejlődés terén is. Azonban az európaiak okozta kihívások következ
tében változásra került sor az életükben - úgy pozitív, m int negatív értelemben.
A XIX. század ban a nyugati állam ok gazdasági tú lsú ly u k a t felhasznál
va fokozták a nyom ást a kelet országaira, ezáltal tovább rom bolták a t r a
dicionális tá rs a d a lm a k alap jait, a régiót gy arm ato k ra, függő állam o k ra és
„érd ek zó n ák ra” osztva. A legnagyobb g y a rm a tta rtó állam ok N agy-B ritannia,
F ran ciao rszág , H o llandia lettek. A keleti országok nem zeti-felszabadító m oz
g a lm a k a t in d íto tta k a gyarm atosítók ellen, am elyek a XIX. századi világtör
tén elem egyik fontos jelenségévé váltak.
Következtetések
►A 9. osztályban az újkor tö rté n e té n e k m ásodik korszakával fogtok
m egism erkedni m ely a XVIII. század végét - XX. század elejét öle
li fel.
► A ny u g ati állam okban ezt az időszakot a m odernizáció k o rá n ak n e
vezik. G azdasági té re n létre jö tt az ip ari társa d alo m mely az ip ari
fo rrad alo m n ak volt köszönhető.
► A n y u g ati országok tá rs a d a lo m p o litik a i é le té t olyan je le n tő s v ál
to záso k jellem ezté k , am elyek a „régi re n d ” lero m b o lásáv al és a
d e m o k ra tik u s alap g o n d o lato k m eghonosodásával v o ltak összefüg
gésben.
► A trad icio n ális tá rsa d a lm a k b a n élő keleti országok a XIX. század
b an a ny u gati gazdasági tú lsú ly és nyom ás a la tt fejlődtek, és fo
k o zatosan tu d ato so d o tt bennük, hogy ez ellen v alam it ten n i kell.
a
(V)
Kérdések és feladatok
1. A világtörténelem mely korszakát tanulmányozzuk a 9. osztályban? 2. Mi az ipa-
ri társadalom? 3. Mi az urbanizáció? 4. Nevezzétek meg a társadalom főbb rétegeit a
XIX. században! 5. Milyen változások mentek végbe a nők életében a XIX. században?
6. Melyek a tradicionális társadalom fő jellegzetességei?
7. Milyen változások történtek a nyugati országok gazdasági életében az ipari társada
lom kialakulásának időszakában? 8. Jellemezzétek a nyugati országok politikai és szoci
ális életének új jelenségeit a XIX. században! 9. Hogyan változott meg az emberek éle
te az ipari társadalom viszonyai között?
10. Töltsétek ki a „Változások a nyugati országok fejlődésében a XIX. században" táblázatot!
Az élet területei Milyen változások történtek
11. Mutassátok meg a térképen Európa és a világ vezető államait, melyekről ebben az
évben fogtok tanulni! Nevezzétek meg fővárosaikat! 12. Alkossatok kis csoportokat és be
széljétek meg, milyen szerepet játszott a „hosszú" XIX. század az emberiség fejlődésében!
13. Készítsetek egy esszét „Miért tanuljunk történelmet" témában!
|. FEJEZET. EURÓPA ÉS AM ERIKA A XVIII. SZÁ ZA D VÉGÉN -
A XIX. SZÁ ZA D ELEJÉN
2. A Nagy francia forradalom kezdete

1. Melyek voltak Franciaország szociális-politikai fejlődésének jellemvonásai a XVIII.
században? 2. Mi a felvilágosodás? 3. Milyenek voltak a felvilágosodás képviselőinek
az állammal és társadalommal kapcsolatos nézetei?
Franciaország a XVIII. század végén. A XVIII. század 80-as éveinek kez
D d etén F ran ciaország a g rá r ország volt 25 m illiós összlakossággal, akik
közül 22 m illió főt a p arasztság , 130 ezer főt a papság és 140 ezer főt a
nem esség te tt ki. A m ezőgazdaságot a régi tradicionális viszonyok jellem ez
ték. A p araszto k túlnyom ó többsége ugyan szem élyileg szabad volt, de az
álta lu k h a sz n á lt föld a nem esek tu lajd o n át képezte, a m ié rt pénzbeli vagy
term észetbeli adót fizettek. Az ip arb a n a m a n u fa k tu rá lis term elés volt tú l
súlyban. Az ip ari forradalom i t t m ég nem m e n t végbe, a vállalato k nagyon
kevés gépet h asz n áltak . A ktívan fejlődött a kereskedelem . Mivel h a ta lm a s
flo ttáv al re n d elk ezett, F ran c ia o rszá g sz á m á ra nagyon jövedelm ezőnek b i
zonyult az afrik ai és az újvilági g y arm atokkal folytatott kereskedelem . A
belkereskedelm et azonban nagyban korlátozták a tartom ányok közötti belső
v ám h atá ro k és az egységes súly- és m értékegység ren d szerén ek hiánya.
A XVIII. század 70-es éveiben az ország gazdasági helyzete m egrom
lott. F ran c ia o rszá g európai háb o rú i, teljesen k iü ríte tté k az állam k assz át.
F ran cia p araszto k töm egei szegényedtek el, v áltak koldusokká és földönfu
tókká. Időről-időre „kenyérlázadások” (kenyeres üzletek, kenyérszállító kocsik
elleni tám ad áso k , azok k irab lá sa ) m entek végbe, felkelések ro b b a n ta k ki az
ad óterhek fokozódása ellen.
A francia társadalom szerkezete
Első rend Második rend Harmadik rend
Előjogokkal rendelkeztek Nem voltak előjogaik
Parasztok Kézművesek
Papság Nemesség
Bérmunkások Polgárok
Nem fizettek adót. Adófizetők voltak.

Politikai jogokkal rendelkeztek Meg voltak fosztva a politikai jogoktól
F ran ciaország lakossága, ak árcsak korábban, továbbra is ren d ek re volt

osztva. Az első két ren d - a papság és nem esség - előjogokkal rendelke
zett, nem fizetett adót, joguk volt földet birtokolni és ré szt venni az állam
I. Fejezet. Európa és Amerika a XVIII. század végén - a XIX. század elején
irányításában. B ár a lakosság m indössze 4 % -át alkották, ők rendelkeztek a

földek 1/3-val. A h arm a d ik rendhez, mely nem rendelkezett előjogokkal - a
parasztok, kézm űvesek, polgárok, bérm unkások tarto z ta k . Ők voltak az adó
fizetők és nem rendelkeztek politikai jogokkal. A társa d alo m ren d ek re való
tagolódása azonban nem fedte a valóságot. Míg a papságon belül a főpap
ság óriási birtokokkal rendelkezett, addig az egyszerű falusi papok helyzete
szinte m egközelítette a h arm a d ik rendét.
Különbözött az udvari főnem esség helyzete is az egyszerű nem esség
től. A h arm ad ik rendből sz á rm a z ta k a polgárság (burzsuá) képviselői - b a n
károk, hajótulajdonosok, vállalkozók, kereskedők, ügyvédek stb. A zonban az
államügyekre nem volt befolyásuk.
Politikai berendezkedését tekintve F ranciaország m eg
m a ra d t abszolút m onarchiának. A fennálló állam i és tá r s a
dalm i felépítést „régi re n d szern e k ” nevezték, m elynek alap
j á t az abszolutizm us v alam in t a pap ság és nem esség rendi
előjogainak összekapcsolódása képezte. A XVI. Lajos (177 4-
1792) u ralk o d ása idején k ia la k u lt helyzet F ranciaországban
h atá ro z o tt lépéseket követelt a központi hatalom tól. Az új
pénzügyi főfelügyelő (m iniszter), Jacq u es T urgot reform ok
v é g reh ajtását aján lo tta a királynak, am ely m agába foglal
ta a pap ság és a nem esség m eg ad ó z tatását és m inden h ű
béri előjog m eg szü n tetését a p araszto k k al szem ben, a belső
vám ok és céhek felszám olását stb. A zonban a „régi re n d ”
híveinek nyom ása a la tt a reform ok nem teljesü lh ettek , a
m in isz te rt pedig leváltották.
A francia felvilágosodás. A „régi rend” kritikájával a francia felvilágosodás

H képviselői so kat tettek, hogy ráébresszék a társadalom különböző ré te
geit a változások elkerülhetetlenségének tu d a to sítá sá ra az országban. Voltaire
(Francois-Marie A rouet álneve, e: franszuá árué) (1694-1778) elítélte ugyan az
abszolutizmust, de a felvilágosult uralkodó h a ta lm á t hasznosnak ta rto tta az
állam szám ára. Véleménye szerint a legigazságosabb társa d alm i rendszer az,
amelyik biztosítja m indenki szám ára a három legfőbb eszm ényt — a szabad
ságot, a jogegyenlőséget és a m agántulajdon tiszteletben ta rtá s á t. A katolikus
egyházat h atáro zo ttan elítélte, de a vallás m egőrzését szükségesnek ta rto tta
a nép féken ta rtá s a érdekében.
Az abszolutizmus elszánt ellensége volt Charles-Louis Montesquieu (e.: sári
lui monteszkjő) (1689-1755). Franciaország ideális korm ányzati form ájának az
alkotmányos m onarchiát tekintette, melyben a hatalom három ágra oszlik: tör
vényhozóra, végrehajtóra és bíróira. A gondolkodó véleménye szerint, az állam
n ak biztosítania kell a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és a vallásszabadságot, a
törvény előtti egyenlőséget és a m agántulajdon sérthetetlenségét. Hangsúlyozta
az egyház és az állam különválásának szükségességét.
Denis Diderot (e.: doni didró) (1713-1784) a korlátozott m onarchia híve volt,
és szintén elítélte az abszolutizm ust. Fellépett a vagyoni egyenlőtlenség meg
szüntetése, a vallásszabadság, a m agántulajdon sérthetetlensége és a gazdasági
szabadság mellett. Diderot ugyan elism erte az Isten létezését, de b írálta a kora
beli vallást és egyházat, k itarto tt egy új „természetes vallás” létrehozása mellett.
M ás felvilágosult gondolkodókkal szemben Jean-Jacques Rousseau (e.: zsán
zsák russzó) (1712—1778) elvetette a monarchia megőrzésének lehetőségét és a
kistulajdonosok dem okratikus köztársaságának létrehozását szorgalmazta. Véle
ménye szerint m inden em bernek egyenlő jogokkal kell rendelkeznie, a m agántu
lajdon m éreteit pedig korlátozni kell. Rousseau nem fogadta el a katolikus egy
házat, de a vallás szükségességét, m int az emberi személyiség alapját elismerte.
K jl A forradalom kezdete. A XVIII. sz. 80-as éveinek végén Franciaországot
súlyos gazdasági, szociális és politikai válság sújtotta. Az élelm iszerárak
fokozatosan emelkedtek, növekedett a m unkanélküliség, az 1788-as rossz term és
éhínséghez vezetett. Az 1787-ben XVI. Lajos által összehívott notábilisek (előke
lők) gyűlése ugyan határozott az általános földadó bevezetéséről m inden rend
szám ára, de a párizsi parlam en t m egtagadta a n n a k jóváhagyását, javasolva
a királynak a rendi gyűlés összehívását (Franciaország legfőbb rendképviseleti,
tanácskozó testületé), am ely 1614 óta nem ülésezett.
1789. m ájus 5-én XVI. Lajos a versailles-i palotában m egnyitotta a re n
di gyűlést, felszólítva a képviselőket az új adók jóváhagyására. A harm adik
rend azonban m egtagadta a rendenként történő szavazást (egy rend - egy sza
vazat), m inden képviselő szám ára saját egyenlő szavazatot és közös szavazást
követelve. A h arm adik rend képviselőit a kedvezményezett rendek egyes tag
jai is tám ogatták.
A rendi gyűlés összetétele (1789. május 5. - június 17.)
1098 képviselő
▼ -w W
Első rend Második rend Harmadik rend
291 képviselő 250 képviselő 557 képviselő
▼ 'W ■ ▼
84-en a főpapság képviselői, a Közel 60-an a főnemesség Ügyvédek, kereskedők, jegy
többi a papság alsó rétegeiből képviselői, a többi a kö zők, kézművesek, és a pa
zép és kisnemességet kép rasztok egy kis csoportja
viselte
Egy szavazat a rend részéről
1789. jú n iu s 17-én a re n d i gyűlés m in d en fra n c ia é rd e k e it k ép v ise

lő n em z e tg y ű lé ssé n y ilv á n íto tta m a g á t. A n e m z e tg y ű lé s k ép v iselő i 1789.
jú n iu s 2 0 -á n a la b d a h á z b a n g y ű lte k össze és m e g e sk ü d te k , hogy ad d ig
n em o s z la n a k szét, m íg elő n em k é s z ítik az o rsz á g a lk o tm á n y á t. E z t az

e se m é n y t t a r t j á k a X V III. s z á z a d végi nagy francia forradalom k ez d etén ek .
1789. július 9-én a n em zetg y ű lés alkotm ányozó gy ű léssé n y ilv á n íto t
ta m a g á t, k ih an g sú ly o zv a, hogy fő fe la d a tá n a k az a lk o tm á n y ra épülő új
p o litik a i re n d s z e r lé tre h o z á s á t te k in ti.
■ P á riz s b a n olyan szó b e széd e k k e z d te k
Forradalom - gyökeres változás atermé- te rje d n i, hogy sz é tk e rg e tik az alkotm á-
szet, társadalom vagy. agondolkodás fejlő- nyozó g y ű lést, P á riz s k ö rü l c sa p a to k a t
désében. vo n n ak össze és a B a stille erőd ágyúi
. a város negyedei felé v a n n a k irán y ítv a.
Az u tc á k o n ek k o r m egm ozdulások kezdődtek. 1789. jú liu s 14-én a p á r i
z sia k felfeg y v erzett töm egéi elfo g la lták és lero m b o lták az ab sz o lu tizm u s
je lk é p é n e k t a r t o t t B astille-t.
Amikor de Liankour herceg, a királyi ruhatár főőre jelentette XVI. Lajosnak Bastille elfoglalá
Q sát, a király a következőképp reagált erre: „De hisz ez lázadás!" mire a herceg megjegyezte:
„Pontosabb lenne, ha úgy mondaná felség - forradalom." XVI. Lajos ezután kénytelen volt
engedményeket tenni a felkelőknek, visszavonta csapatait Párizs alól és elismerte az alkot
mányozó gyűlést. Felkereste Párizst, ahol új nemzeti színű (vörös és kék - a párizsi címer
színei, fehér - a Bourbonok színe) kokárdában jelent meg.
A következő két-három h étb en a forradalm i h u llám roham osan á tte r

je d t Párizsból az egész országra. A királyi h atalo m képviselőit leváltva az
állam ig azg a tást m in d e n ü tt az önkorm ányzatok v álasz to tt te stü letéi v ették
át. A ren d fe n n ta rtá s a érdekében városi m ilícia-osztagok jö tte k létre, am e
lyeket később N em zeti G árdává a la k íto tta k át.
A XVIII. századi nagy francia forradalom szakaszai.
Dátum Szakasz
1789. június 20. - 1792. augusztus 10. | A forradalom kezdete
1792. augusztus 10. - 1793. június 2. A monarchia megdöntése és a köztársaság kikiáltása
1793. június 2. - 1794. július 27. 1 Jakobinus diktatúra
1794. július 27. - 1799. november 9 Thermidori rendszer
Az alkotmányozó gyűlés törvényalkotói tevékenysége. 1789-1791 között az

O alkotmányozó gyűlés egy sor intézkedést te tt az állam hatalm i rendszer
m egváltoztatása érdekében. 1789. augusztus 4—11-e között parasztm egm ozdulá
sok nyom ására rendelet fogadtak el több hűbéri kötelezettség megszüntetéséről.
1789. au g u sztu s 26-án az alkotm ányozó gyűlés elfogadta az E m beri
és Polgári Jogok Nyilatkozatát, m elynek alap jáu l a francia felvilágosodás gon
dolkodóinak a term é sz etes és elidegeníthetetlen em beri jogokról szóló esz
m éi szolgáltak.
16
A rendi gyűlés megnyitása 1789. május 5-én. Auguste A Bastille ostroma (1789. július 14.). Jean-
Couder festménye, 1839 Pierre Houél festménye, 1789
A téma anyagát felhasználva mondjátok el milyen eseményeket ábrázolnak a képek.
RÉSZLETEK AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK NYILATKOZATÁBÓL

A francia nép képviselői... elhatározták, hogy ebben az ünnepélyes nyilatkozatban meg
fogalmazzák az emberek természetes elévülhetetlen és szent jogait...
I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik...
II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzé
se. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellen
állás.
III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben van...
IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt...
V. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit
a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, ar
ra senkit kényszeríteni nem lehet...
VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy
képviselői révén közreműködnie. A törvény mindenkire egyformán vonatkozik.
VII. Vád alá helyezni, letartóztatni vagy bárkit fogva tartani csak a törvény által meghatározott
esetekben s a törvény által előírt formák között lehet...
IX. ...Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlan.
X. Meggyőződése miatt senki sem háborgatható...
XVI. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, leg
feljebb olyan esetekben, amikor ezt a törvény által megállapított szükségesség követeli
meg...
1. Ki a legfőbb hatalom forrása a nyilatkozat szerint? 2. Milyen elévülhetetlen természe
tes emberi jogokat hirdet meg a nyilatkozat? 3. Kijelenthetjük-e, hogy a nyilatkozat lerakta
Franciaországban a jogállam alapjait? Miért?
p| A helyzet kiéleződése az országban. F ranciaország gazdasági helyzete to-

vábbra is bizonytalan m arad t. 1791. jú n iu s 20-ról 21-re virradó éjszaka
a király, XVI. Lajos m egpróbált átszökni a h atáro n , de elfogták és visszavitték
Párizsba. A városban m onarchiaellenes lázongások kezdődtek.
Nagyon ö ssze te tt volt a helyzet az ország észak k eleti részén , ahol
a királyhoz h ű csa p ato k és a P árizsból elm en e k ü lt e m ig rá n s n em esek
I. Fejezet. Európa és Amerika a XVIII, század végén - a XIX. század elején
összp o n to síto tták erőiket. 1791 a u g u sz tu sá n a k végén A u sztria és Poroszor

szág közös h arco t h ird e tte k a forradalm i F ran ciao rszág ellen. ,
1791. szeptem ber 3-án az alkotm ányozó gyűlés elfogadta F ran c ia o r
szág tö rté n e té n e k első alkotm ányát, m elynek értelm éb en F ran ciao rszág a l
kotm ányos m onarchiává vált.
1791. október 1-én m egkezdte m u n k á já t a törvényhozó gyűlés, m el
n ek tevékenységében a F ran ciao rszág te rü le té n addig m űködő politikai cso
p o rtosulások v ettek részt.
F ran ciao rszág társa d alm i-p o litik ai életében fontos szerepet já ts z o tta k
a „politikai klubok". 1789-től a S zen t J a k a b kolostor kön y v táráb an gyülekez
te k az A lkotm ány B a rá ta in a k T á rsa sá g a tagjai, ak ik et jako b in u so kn ak nevez
tek. A törvényhozó gyűlésben a klub képviselői m érsék elt k ö z tá rsa sá g p á rti
ak ra, girondistákra (e.: zsirondisták) (G ironde m egye neve u tá n , ah o n n an a
legtöbben szá rm aztak ) és m ontagnard-okra (e.: m ontányár) (szó sze rin t hegyi
ekre, m ivel a tere m felső k a rz a tá b a n foglaltak helyet) - ra d ik á lis k ö z tá rsa
s á g p á rtia k ra , ak ik h a táro zo tt változásokat a k a rta k . 1791-tól a fe u illan t (e:
lóján) szerzetesren d kolostorában gyülekeztek az alkotm ányos m onarchia h í
vei, ak ik létre h o zták a Feuillant klubot. A törvényhozó gyűlésben a girondis-
tá k és tám o g ató ik h á tté rb e szo ríto tták a feuillant-okat. A forradalom jelen
szak aszáb an fontos szerepet tö ltö ttek be a girondisták.
A törvényhozó gyűlés összetétele (1791. október 1. - 1792. szeptember 20.)
745 két évre megválasztott képviselő
Baloldal Centrum Jobboldal

136 jakobinus képviselő.
345 független képviselő 264 feuillant képviselő
Girondista. Montagnard
1792 fe b ru á rjá b a n A u s z tria és P o ro szo rszág lé tre h o z z a az első fra n
c ia e lle n e s ko a líció t (179 2 -1 7 9 7 ). V álaszu l e r re 1792. á p rilis 2 0 -án a tö r
vényhozó g y ű lés h a d a t ü z e n t A u s z tr iá n a k és P o ro sz o rsz á g n a k . F o rra
d alm i h á b o rú k ezd ő d ö tt F ra n c ia o rs z á g és az
Intervenció - egy vagy több állam be- e u ró p a i állam o k koalíciója között. A h á b o rú
avatkozása más ország belügyeibe. Az a fra n c iá k s z á m á ra s ik e rte le n ü l k ezdődött, a
intervenció lehet katonai, gazdasági és k a to n a tis z te k többsége á tá l l t az ellen sé g ol-
diplomáciai. d a lá ra . Az o sztrák -p o ro sz c sa p a to k in te rv e n c i
ót in d íto tta k F ra n c ia o rsz á g ellen. Ilyen k ö rü l
m én y ek k ö zö tt a törvényhozó gy ű lés fe lh ív á ssa l fo rd u lt a fra n c ia n ép h ez
„Veszélyben a h a z a !” A h a z a v éd e lm é re több ezer ö n k é n te s lé p e tt be a
fo rra d a lm i h ad se reg b e .
Az önkéntesek minden zászlóaljának volt saját zászlaja, harci indulója és egyenruhája. A

Q legnépszerűbb a marseillesi zászlóalj indulója a Marseillaise volt, melynek szövegét és
zenéjét egy hadimérnök Rouget de Lisle (e.: rozsé dö lil) szerezte. Később a Marseillaise
Franciaország nemzeti himnusza lett.
18
д XVIII. századi nagy francia forradalom

АМСТЕРДАМ ^ ^
A z államok В Е Л ИI K A Гаага0 ч
h a t á r a i 1789-ben М Ю НСТЕР
A A u s z t r ia fö ld je i
/ '—^ В к ж д о н
• 0 Бристоль \ J \ J J ' - " ' " ' ‘О іш
p P o r o s z o r s z á g fö ld je i
БРИТАНІЯ ДюТ "
^^оПортшуі^
F r a n c i a o r s z á g t e r ü le t e
F e lk e lé s e k
l^ * a v áro so kb a n
+ T e r ü le t e k , a h o l p a r a s z t i
+ + z a v a r g á s o k z a jlo t t a k ПАРИЖ
^^ПАНЬр і
A z ellenforradalmi О Тру а' і
E2| emigráció fő
központjai БРЕТАНЬ
A z első franciaellenes Діжон
1 koalíció tagállamai БУРГУНДІЯ
(1792-1794)
A jakobinus ellenes Бурбон
l \ J erők által elfoglalt О Пуатье
területek
Ліон Az ellenforradalmi erők tevékeny- Клермон
ségének központjai 1793-ban
I— —] Ellenforradalmi
I / ‘felkelés, 1793 márciusa -
decembere
A katonai akciók irányai:
a franciaellenes koalíció
hadserege és flottája Монтобан .. г Авіньйону
— *■ francia hadsereg
о- ^
Тулуза +
° і ^Н арбон
A francia forradalmi О Байонна
, QJ
^ hadsereg nagyobb ГАСКОНЬ
győzelmei
Franciaországhoz csatolt
■ területek 1791-1794-ben
АНДОРРА , І
ІС П А Н ІЯ У І^
■n Következtetések
►A XVIII. század végének fran cia fo rrad alm áh o z az ország szociális
ellen tétei és a „régi re n d ” á lta l tá m o g a to tt abszolutizm us vezettek.
► A fo rrad alo m első id ő sz a k á n a k legfőbb vívm ányai a h ű b é ri viszo
nyok felszám olása, az em b eri és szabadságjogok m eg h ird e té se az
E m b eri és P olgári Jogok N y ila tk o z a tá b a n , az 1791-es alk o tm án y
elfogadása, és a fra n c ia alkotm ányos m o n arc h ia m eg h ird e té se vol
tak .
| Kérdések és feladatok
1. A népesség mely rétegei alkották a harmadik rendet? 2. Mi alkotta a „régi rend" alap
éi? ját Franciaországban? 3. Mikor fogadták el az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát?
4. Milyen államigazgatási formát vezetett be az 1791-es francia alkotmány? 5. Mely ál
lamok hozták létre az első franciaellenes koalíciót?
6. Elemezzétek a Franciaországban uralkodó állapotokat a XVIII. sz. végén és a fran

cia forradalom kirobbanásának fő okait! 7. Flasonlítsátok össze a francia felvilágosodás
képviselőinek államformával, emberi jogokkal, magántulajdonnal, vallással és egyházzal
kapcsolatos nézeteit! 8. Jellemezzétek a forradalom első szakaszának főbb eseményeit!
9. Jellemezzétek az alkotmányozó gyűlés törvényalkotói tevékenységét!
10. Mutassátok meg a térképen (19 old.) a nagy francia forradalom eseményeit és jel
lemezzétek őket! 11. Vitassátok meg a kérdést: Elkerülhető lehetett volna-e a forrada
lom Franciaországban?! 12. Vezessetek be a füzetetekbe egy „A XVIII. század végi nagy
francia forradalom fő eseményei" című táblázatot!
Szakasz Események Eredmények
13. A forradalom előestéjén Mólé, a flotta főbiztosa így figyelmeztette Nec-

^ kert: „Ne várjuk meg a rendi országgyűlés követeléseit, magunk álljunk elő értel
mes, józan ember által elfogadható, a hatalom és a nemzet érdekeit figyelem
bevevő javaslatokkal." Mi a véleményetek ezekről a gondolatokról? Megelőzhető
volt-e a forradalom kirobbanása Franciaországban? Véleményeteket indokoljátok meg!
3. A forradalom kibontakozása
1. Mi a köztársaság? 2. Milyen fő vonásai vannak a köztársasági irányítási formának?

H 3. A Francia felvilágosodás képviselői közül ki lépett fel a köztársasági államforma mellett?
A monarchia megdöntése és a köztársaság létrehozása. Amikor a haza élet

D h alál harcot folytatott és a franciák többször is vereséget szenvedtek, m in
denkit felháborított az a hír, hogy M arie A ntoinette (e: m ari antoánett) titokban
áta d ta az osztrákoknak a girondisták haditerveit. 1792. augusztus 10-én P árizs
b an felkelés robbant ki. A felkelés és a kom m una (a főváros önkorm ányzata)
nyom ására a törvényhozó gyűlés határozatot fogadott el a király trónfosztásáról
és az új legfőbb állam hatalm i szerv, a Nemzeti konvent összehívásáról, am elynek
el kellett fogadnia Franciaország új alkotm ányát. XVI. Lajost letartó z ta ttá k és
bebörtönözték. Az 1792. augusztus 10-i felkelés következtében felszám olták a
■ i ...I —.............. .................. m onarchiát Franciaországban.
'error - a megfélemlítés, és a politikai ellen- E közben a fran ciaellen es koalíció
elek erőszakkal történő megsemmisítésének csap atai tá m a d á s t in d íto ttak P árizs ellen.
>olitikája. Bármilyen cél elérésének érdeké- A helyzet egyre k ritik u sab b lett. P árizs
ién felhasználhatják. b an m egkezdődött az önkéntesek töm eges
toborzása. E zekkel az esem ényekkel égy
időben a töm egek b etö rtek a börtönökbe és lem észárolták a „haza ellensége
it”. Ez a „forradalm i önvédelem” a terror kezdetét jelen tette F ranciaországban.
>0
1792. szeptem ber 20-án Valmy község közelében, nem m essze V erdim
től a fran ciák le a ra ttá k első győzelm üket a porosz h ad sereg felett. E zen a
napon P árizsb a n összeült a N em zeti konvent, am ely első o k ira tá b a n 1792.
szeptem ber 21-én k ik iá lto tta F ran ciao rszág b an a köztársaságot. Ezzel kez
d etét v ette az első F ran c ia K ö ztársaság időszaka.
1795. október 29.)
________________ 749 képviselő
▼ 'W 'W
Baloldal Centrum Jobboldal
Közel 113 montagnard Közel 500 független Közel 165 girondista
képviselő képviselő képviselő
A helyzet a konventben nagyon ingatag volt. A girondisták úgy gondol

ták, hogy a köztársaság kikiáltásával és a politikai szabadságjogok kiadásával
befejeződött a forradalom. A független képviselők 1793. m ájusáig a girondistá-
k at tám ogatták. A m ontagnard-ok (hegy-pártiak) azok érdekeit szólaltatták meg,
akik elégedetlenek voltak az eredményekkel és a forradalom folytatását akarták.
A m ontagnard-ok vezérei Georges Jacques Danton (e: zsorzs zsák danton) (1759-
1794) és Maximilien Robespierre (e: makszimilien robeszpier) (1758-1794) voltak.
Georges Jacques Danton a forradalom előtt a királyi bíróság

ügyvédje volt, ahol szónoki képessége miatt lett népszerű. A
forradalom idején jakobinus lett, a Párizsi Kommuna ügyész he
lyettese, a jakobinus terror egyik szervezője. Azonban a terror
méretei megijesztették és 1793-ban követelte annak beszünte
tését. Ezért a radikális jakobinusok, élükön Robespierre-rel áru
lónak nyilvánították.
A m o n tag n ard képviselők követelésére a konvent á r u

lással v ádolta m eg XVI. L ajost és h a lá lra ítélte. 1793. j a
George Jacques
n u á r 21- én a k irá ly t kivégezték, októberben pedig felesé
Danton
ge, M arie A n to in ette követte a vesztőhelyre. E zek a trag ik u s
esem ények az t eredm ényezték, hogy több európai ország is
csatlakozott a fran ciaellen es koalícióhoz. 1793. ta v a sz á n t á
m ad ásb a len d ü ltek és a fran ciák kénytelenek voltak visz-
szavonulni.
Maximilien Robespierre ügyvéd volt. A rendi gyűlés harmadik rend
jének képviselőjeként kezdte politikai karrierjét. Hallgatván szen
vedélyes felszólalásait a néphatalom megteremtéséről Mirabeau azt
mondta: „Még sokra viheti, mert el is hiszi, amit mond." Ő kapta a leg
több szavazatot Párizsban a konventbe történő választásokon, ahol a
montagnard-ok egyik vezére lett. A nép csodálta becsületességét és
Megvesztegethetetlennek nevezték el. Azonban a zsarnokság ellen foly
tatott harc kegyetlenné tette mindazokkal szemben, akikről úgy gon Maximilien
dolta, hogy az útjában állnak. Robespierre
21
A jakobinus diktatúra megteremtése. A jakobinusok politikája. A frontokon

H elszenvedett vereségek m ég jobban elm érgesítették az am úgy is k ilá tá s
ta la n belső állapotokat. A gazdasági kapcsolatok felborulása áruhiányhoz veze
tett. A párizsi sans-culotte-ok (e.: szankülött)
Sans-culotte (nadrágtalanok, rongyosak) - a kenyér á rá n a k csökkentését követelték. A
az arisztokrácia gúnyolta így a városi sze m ontagnard-ok, akiket m ost igazi jakobinu
gény népet. A jakobinus diktatúra idején ez soknak ta rto tta k , az „áruló” g irondistá-kat
az elnevezés átterjedt a forradalmi beállí vádolták a helyzet ro m lá sá é rt és a fejüket
tottságú polgárokra. követelték, illetve erős központi végrehajtó
Diktatúra - személyek vagy csoportok kor hatalom létrehozását. A feszültséget fokozta
látlan hatalma, amely valamilyen erőre és a Vendée környéki parasztok ellenforradalm i
az államstruktúrára támaszkodik. lázadása, am it az erőszakos katonatoborzás
v áltott ki.
1793. m ájus 31. - jú n iu s 2. között P árizsb an felkelés rob b an t ki, mely
n ek következtében a m ontagnard-jakobinusok ra g a d tá k m agukhoz a h a ta l
m a t és k iű zték a konventből a g iro n d isták at. Később a giro n d ista vezéreket
kivégezték. Az országban létrejö tt a jakobinus d ik ta tú ra .
F ranciaország korm ányának szerepét a közjóléti bizottság vette át, mely
n ek 11 tag ja volt és R obespierre állt az élén. Legfőbb céljának a forradalom
vívm ányainak m egm entését tek in tette bárm i áron. 1793. jú n iu s 24-én a kon-
vent elfogadta az új alkotm ányt, am ely m egerősítette a köztársasági állam for
m át, és bevezette az általános választójogot. Azonban a jakobinusok célszerűt
lennek ta rto ttá k em e változtatások bevezetését a háború körülm ényei között.
A jakobinusok úgy vélték, hogy a köztársaság kikiáltásával Franciaországban új korszak kö

Q szöntött be az emberiség történetében, ezért a Köztársaság évei alapján új időszámítást
vezetett be: 1789-1791 - a Szabadság I, II, III. éve, 1792 - a Köztársaság I. éve, 1793 - a
Köztársaság II. éve stb. Amikor az ezt megelőző időszak dátumait kellett megnevezni, akkor
ezt mondták: „az arab időszámítás szerinti dátum." Az új időszak 1792. szeptember 22-én kö
szöntött be és 12 hónapra oszlott, melyek 30 naposak voltak, a hónapok nevei megfeleltek a
természet jelenségeinek és az adott időszak jellemző mezőgazdasági munkálatainak. Az őszi
hónapok - Vendemaire (szüret hava), Brumaire (köd hava), Frimaire (dér hava); téli hónapok -
Nivőse (hó hava), Pluviőse (eső hava), Ventőse (szél hava); tavaszi hónapok - Germinal (sar-
jadás hava), Floréal (virágzás hava), Prairial (rét hava); nyári hónapok - Messidor (aratás hava),
Thermidor (hőség hava), Fructidor (gyümölcs hava). Csak minden tizedik nap volt a pihenés
napja. Hat ünnepnap volt: erkölcs napja, tehetség napja, munka napja, vélemény napja, ju
talmazások napja, forradalom napja. A forradalmi naptár 1806. január 1-ig volt érvényben.
A jak o b in u so k á tsz e rv e z té k a h a d se re g e t. E n n e k következtében a

fra n c ia h a d se re g e lle n tá m a d á sb a m e n t á t és 1793 őszére m e g tisz títo tta
F ra n c ia o rsz á g te rü le té t az ellenségtől és idegen országok te rü le té re lé
p ett. Toulon angoloktól való fe lsz a b a d ítá sá n á l k ü lönösen k itű n t egy' t ü
zérszázad o s, B o n a p a rte N apóleon. E z é rt a győzelem ért 24 évesen b rig á d
tá b o rn o k k á n ev ezték ki.
22
1793 jú liu sá b an C harlotte Cordey (e.: sárlott

kordé) nem es hölgy bosszúból két rokona meggyilko
lá sá é rt m eggyilkolta Jean -P au l M arat-t (e.: zsan pól
m ara). Ez ü rügyül szolgált a „forradalom ellenségei”
elleni te rro r fokozódására. R endeletet fogadtak el „a
gyanúsakról”, m elynek értelm ében m indenkit le le
h etett ta rtó z ta tn i, a k it azzal vádoltak, hogy együtt
érez a zsarnoksággal. E zreket végeztek ki ekkor.
A sans-culotte-ok nyom ására a konvent 1793.
szep tem b er 29-én re n d e le te t fogadott el az „ á lta lá
nos m ax im u m ró l” az á r a k v issz a sz o rítá sa érd ek é
ben. íg y k o rláto z tá k a h ú s, liszt, só, sza p p an stb.
á r á t és ezzel elő seg ítették a m u n k áso k m u n k a b é
ré n ek a növekedését. Az ü zlete k polcairól e ltű n
te k a term ék ek .
1794. jú n iu s 24-én a francia hadsereg Belgi
um ban döntő győzelmet a ra to tt az osztrákok felett a Charlotte Corday meggyilkolja
fleurusi csatában. Az első franciaellenes koalíció csú J.-P. Marat-t. Paul-Jacques-Aimé
fos vereséget szenvedett. Robespierre m ég aznap fel Baudry festménye,
szólalt a konventben és ígéretet te tt a köztársaság 1860
újabb ellenségeinek a leleplezésére. A külső veszély
m egszűnése u tá n a jakobinusok szembe ta lá ltá k m a ? Hogyan ábrázolta a festő a
g u kat a politikájukban csalódott néppel,, akik a te r jakobinusok egyik vezetője
ror beszüntetését kívánták. J.-P. Marat meggyilkolását? -
1794. jú liu s 27-én (a k ö ztársaság III. éve Véleményetek szerint mi a
th erm id o r h av án ak 9. napján) a konventben több festmény mondanivalója?
ségbe k erü ltek a jakobinus politika ellenzői. Robe-
spierre-t és tám o g atóit le ta rtó z ta ttá k , m ásn ap pe
dig kivégezték. A therm idori fordulat következtében
Franciaországban felszám olták a jakobinus d ik ta tú rá t.
P l A thermidori rendszer. A therm idoristák népszerűségük növelése érdekében
hatályon kívül helyezték a „gyanúsakról” szóló rendeletet. Az életben m a
rad t girondisták visszatérhettek a konventbe, és kegyelmet kap tak a vendée-i
felkelők. Üldözni kezdték a jakobinusokat, sokukat bebörtönözték és kivégezték.
B ezárták a Jakobinus klubot és m ás népi társulásokat.
Politikájukban a therm idoristák nem kívánták feléleszteni a forradalom
előtti régi rendet. E lutasították a társadalom m egváltoztatásának jakobinus mód
szereit, de m indent m egtettek a forradalom idején létrejött m érsékelt új előke
lőségek érdekeinek megóvásáért. A therm idoristák a köztársaság, a m agántulaj
don sérthetetlensége és a szabad vállalkozás hívei voltak. Az egyszerű Párizsiak
elégedetlenek voltak a politikájukkal.
1795 tav asz án k ét nagy sans-culotte felkelés zajlott „K enyeret és az
1795-ös alkotm ányt!” jelszó ala tt. M indkét felkelést kegyetlenül elfojtották,
résztvevőit pedig kivégezték.
1795. au g u sztu s 22-én a konvent elfogadta a k ö ztársaság III. évének

új alkotm ányát. B ár m eg m arad t a k ö ztársaság , de felszám olták az á lta lá
nos választójogot, felújították az 1791-es k étszin tes v álasztási re n d sz e rt és
a vagyoni cenzust. 1795. október 26-án a konvent berek esztette tevékenysé
gét és á ta d ta helyét a az új törvényhozó testü letn ek .
A hatalom megszervezése a thermidori rendszer

idején Franciaországban
(1795. október 27. - 1799. november 9.)
Törvényhozó testület (750 három évre két házba megválasztott képviselő)

▼ ▼ 'V
Ötszázak tanácsa (alsóház - Direktórium (5 negyven évnél Vének tanácsa
500 harminc évnél idősebb Ii idősebb személyből álló végre (fetsőház 250 negyven évnél
képviselő) hajtó kollégium) idősebb képviselő)
A d ire k tó riu m b a n a fő sz e re p e t Paul Barras (1 7 5 5 -1 8 2 9 ) já ts z o tta ,

a k i a th e rm id o ri fo rd u la t egyik szervezője volt. A d ire k tó riu m négy éves
u ra lm a id ején m eg erő sö d ö tt a b a n k á ro k és v állalk o zó k befolyása. Sok
fra n c ia e lég e d etlen volt a p o litik á ju k k a l, de a „régi re n d e t” ők sem s ír
tá k vissza.
A direktórium háborúi. A brumaire 18-ai fordulat. A direktórium idején

□ F ran ciaország döntő győzelm et a ra to tt az első franciaellenes koalíció
felett. Részéről a h áb o rú ebben az időben hódító jelleget öltött. Elfoglalták
a R ajna bal p a rtjá t és Belgiumot, H ollandiát pedig Franciaországtól függő
állam m á v á lto z ta ttá k B atáv K ö ztársaság néven. 1796 tav asz án az észak-
Itá liá t elfoglaló osztrákok elleni francia h a d já ra ta élére Bonaparte Napóleon
(1769-1821) tábornokot nevezték ki.
Bonaparte Napóleon egy elszegényedett korzikai nemes fia volt. Katonai tanulm á
nyai után alhadnagyként szolgált a francia hadseregben, nem volt távlata a gyors
előrelépésre, mivel nem voltak arisztokrata támogatói. A forradalom azonban le
hetőséget biztosított számára a felemelkedéshez a háborúkon és Robespierre öcs-
csével való barátságán keresztül. A thermidoriánusok hatalomra kerülése után ja
kobinus kapcsolatai miatt háttérbe szorították. Azonban sikerül neki jó időben, jó
helyen lenni. Az 1795-ös párizsi royalista zendülés elfojtása ismét főszerephez ju t
tatta. A hálás direktórium először a párizsi helyőrség, majd pedig az itáliai hadse
reg parancsnokává nevezte ki.
A h ad se reg h arci erejének m egerősítésével az ifjú táb o rn o k sikeres

h ad já ra to t h a jto tt végre, szétverve az osztrák o k at elfoglalta egész Itáliát.- Az
A ppennini-félsziget politikai térképén új, F ranciaországtól függő állam ok jö t
te k létre, ahol m eg szü n tették a feudális rendet, választójogot vezettek be stb.
Az 1796-1797-es olaszországi h a d já ra t következ

tében m egszűnt az első franciaellenes koalíció.
Franciaország legfőbb ellen sége Nagy-
Britannia maradt. Napóleon ezért elhatározta
először Egyiptom, majd India - a legnagyobb
brit gyarmat elfoglalását.
Az 1798-1799-es egyiptom i h a d já ra t ide
jé n Napóleon ugyan m egszerezte Egyiptom otok
de a H o ratio N elson a d m irá lis v ezette angol
flo tta elv ág ta a F ran c ia o rszá g b a visszavezető
u ta t, döntő vereséget m érve a fran cia flo ttá
ra A lexandria közelében, az ab u k iri csatában.
Eközben Párizsban összeesküvés készülő
dött a direktórium ellen. Szervezői a hatalmat
akarták megszerezni. Miután a tábornok tudo
mást szerzett a párizsi eseményekről, sorsára
hagyta Egyiptomban a hadseregét és visszatért Napóleon az 1799. brumaire 18-ai
Franciaországba. Neki is megvoltak a hatalom- fordulat idején Saint-CIoud-ban.
váltással kapcsolatos tervei Párizsban. 1799. no Francois Bouchot festménye
vember 9-én (brumaire 18-án) a fővárosban állam
csíny történt, amely a XVIII. század végi nagy
francia forradalom befejezését jelentette.
A nagy francia forradalom mérlege és tör

H ténelmi jelentősége. A XVIII. század végi
francia forradalom az újkor történelm e m á
sodik korszakának a legjelentősebb szociális
fordulata. Nagy h atással volt nem csak Fran
ciaországra, hanem az egész nyugati világra.
Az akkori szociális m egrázkódtatások nagyban
m eghatározták a XIX. század európai törté
nelmét.
A forradalom m egszü n tette a Francia-
ország szociális-gazdasági fejlődését gátló leg
főbb tényezőket - a „régi rendet”, az abszolu Csata a piramisoknál
tizm ust, a rendi társadalm at, a feudalizm us (Napóleon a francia hadsereg
csökevényeit a m ezőgazdaságban. A forrada egyiptomi hadjárata során).
lomnak köszönhetően létrejött a nem zet fogal Antoine-Jean Gros festménye, 1810
ma, mint a hatalom egyetlen forrása, m elynek ? Mit gondoltok, a festők miért épp
jogában áll önállóan rendezni sorsát. Ez előse ezeket a pillanatokat örökítették
gítette az állam m al nem rendelkező európai és meg a Napóleon életéből?
latin-amerikai népek nemzeti-felszabadító moz
galmának a kibontakozását. A történelem ben
25
Franciaország a Direktórium és a Konzulátus ideje alatt
Ш ВЕЦ ІЯ
Itáliai hadjáratok 1796 - 1797 és

1800-ban
КОПЕНГАГЕН
A francia hadsereg
ЛОНДОН Амсте
X jelentős győzelmei
^ Az angol flotta győzelme a francia
hajóhad felett 1798. szeptember 1-én
ПАРИЖ О
/ і ( j і Прага ~'j ''» « « и
^Орлеан
О Орлеан J „ д в с т р| йс ь к д
ФРАНЦІЯ /С А Щ І 0\ yb
і ВІДЕНЬ Одеса
О Бордо
МАДРИД
Q Флоренція
Барселона о .К о р с и ю
ІСПАНІЯ СТАМБУЛ
Неапольо Салоніки о
Гібралтар ия Н ЕА П О Л ІТА Н СЬК Е
(Брит.) КО Р.
КАЛЬЯРІ (до 1799)
ПАЛЕРМО
І А Р О К К О Туніс СИЦИЛІЯ
о . Мальті
| Franciaország területe 1795-ben о. Крит
á A második franciaellenes koalíció államai
1 7 9 8 - 1801-ben
м .А букір
1 A Direktórium és Konzulátus ideje alatt
in « 1 Franciaországhoz csatolt területek
~ | A Franciaországtól függő államalakulatok
| Kis német államok

Államhatárok 1804-ben
A Szent Római Birodalom határai
először ik ta ttá k törvénybe az em berek és állam polgárok term é sz etes elévül

h e te tle n jo g ait, am i elő seg ítette a jo g állam és a polgári tá rsa d a lo m lé tre
jö tté n e k folyam atát.
A fo rrad alo m nak voltak azonban nagyon kem ény üzenetei is. Többek
között m e g m u tatta a társad alo m erőszakos áta la k ítá sá n a k , a te rro rn ak , m int
a szociális problém a egyetem es m egoldásának veszélyeit.
A forradalom következtében F ran ciao rszág b an létre jö tt á köztársaság.
A folytonos h atalm i harcok ellenére m egerősödtek a hatalom képviseleti szer
vei. Idővel a p arla m en ti dem okrácia, leküzdve a visszahúzó erőket győzött,
az állam pedig a politikai, gazdasági és szociális változások v isszafordítha
ta tla n s á g á n a k biztosítékává vált.
26
4. Konzulátus és Bonaparte Napóleon császárságának a létrejötte
a Következtetések
►A forradalom elm élyülése F ran ciao rszág b an a kö ztársaság i állam
form a k ialak u lásáh o z vezetett.
►A nép elégedetlenségének nyom án létre jö tt a jakobinus d ik ta tú ra .
Mivel azonban politikájuk ellentm ondásba k e rü lt a többség érd ek e
ivel, végül m egbukott.
►A th e rm id o ri re n d sz e rn e k nem volt sok híve F ran c ia o rszá g b an .
B u k á sa a XVIII. század végi nag y fra n c ia fo rrad alo m végét je
le n te tte .
E l Kérdések és feladatok
1. Milyen esemény következtében jött létre a jakobinus diktatúra Franciaországban?
© 2. Mikor fogadták el az „általános maximumról" szóló rendeletet? 3. Mikor ment vég
be a thermidori fordulat? 4. Milyen intézmény kezében összpontosult a végrehajtó ha-
talpm az 1795-ös alkotmány értelmében? 5. Milyen eseménnyel fejeződött be a XVIII.
század végi nagy francia forradalom?
6. Flogyan döntötték meg Franciaországban a monarchiát és kiáltották ki a köztársasá
got? 7. Milyen változásokra került sor Franciaországban a jakobinus diktatúra idején?
8. Jellemezzétek a thermidori konvent és a direktórium politikáját!
9. Mutassátok meg a térképen a nagy francia forradalom befejezésével kapcsolatos ese
ményeket és írjátok körül őket! 10. Fejezzétek be „A XVIII. század végi nagy francia for
radalom fő eseményei" táblázatot (20 old)! 11. Alkossatok kis csoportokat és beszéljétek
meg milyen hatással volt a XVIII. század végi nagy francia forradalom a Nyugat államaira!
12. A XX. század elején Jacques Jaures francia történész „A francia forradalom szociá
lis története" c. művében írta a következőket: „A forradalom - a haladás barbár formá
ja. Megérjük-e valaha azt, hogy ez a haladás valóban emberi formát öltsön?" Mi a véle
ményetek erről a gondolkodásról, a nagy francia forradalom megismerésének tükrében?
Véleményeteket indokoljátok meg!
mmm 1. Milyen alapvető társadalmi-politikai változásokra került sor Franciaországban a for-

KA radalom következtében? 2. Melyek voltak Bonaparte Napóleon katonai és politikai
karrierjének fő állomásai? 3. Mi a birodalom?
H j Konzulátus. A b ru m aire 18-ai fordulat u tá n a h atalo m B o n ap arte Na-

póleon első konzul kezében összpontosult. B elpolitikája fő fe la d a tá t az
erős központi h atalo m m egterem tésében, az ip a r és m ezőgazdaság fejlődési
feltételeinek k ialak ításáb a n , a régi társa d alo m képviselőivel való m egbéké
lésben lá tta , am ennyiben azok elfogadták a forradalom következtében vég
bem ent v áltozásokat F ranciaországban.
A konzulátus időszakának állam hatalm i szerkezetét az új 1799-es alkotmány

határozta meg. M egm aradt a köztársasági államforma, a férfiak visszakapták az
általános választójogot, de bonyolult többlépcsős választási rendszert vezettek be. A
törvényhozó hatalom megoszlott az állam tanács, a tribunátus, a szenátus és a tör
vényhozó gyűlés között. A végrehajtó hatalom m al az első konzul rendelkezett, mely
tisztséget az alkotmány értelm ében 10 évre „Bonaparte polgártárs” kapta meg.
Á talakították a helyi közigazgatást - a megyéket a prefektusok irányítot
ták, a városokat pedig a polgárm esterek vezették. M ind a prefektusokat, m ind
a polgárm estereket a korm ány nevezte ki.
Az államhatalom rendszere Franciaországban a konzulátus ideje alatt
(1799. november 9, - 1804. május 18.)
Államtanács (tör Tribunátus (törvény- Törvényhozó gyűlés Szenátus
vénytervezetek ösz- tervezetek megvita (elfogadta a törvé (védelmezte
szeállítása) tása) nyeket) a törvényt)
▲ ▲
r ,r Jk . Jk .
y
Márodik konzul Első konzul Flarmadik konzul
(tanácsadói 4 (végrehajtói és részben törvényhozó hatalommal)
► (tanácsadói
yp M
k. 'V
▼ -w yr a a
A megyék
Követek Miniszterek Bírák Polgármesterek
prefektusai
K ülönösen bonyolult volt a g az d aság i helyzet. Az o rsz ág a csőd szé

lé n állt. N apóleon h a v o n ta szem élyesen e lle n ő riz te m in is z te re i k ia d á s a
it. J a v a s la tá r a 1800-ban a leg g az d ag ab b b a n k á ro k lé tre h o z tá k a F r a n
cia B ankot, am ely a d ó k a m a t ellen éb en kölcsönöket a d o tt az á lla m n a k . Az
in flá c ió t a ra n y fe d e z e tű p a p írp é n z e k (a ssig n á n so k ) k ib o c sá tá sá v a l s z ü n
te tté k m eg.
A pénzügyi sta b ilitá s gazdasági fellendüléshez vezetett. N őtt a mező-
gazdasági term elés m értéke. F ran ciao rszág b an elkezdődött az ip ari fo rrad a
lom. 1801-ben m eg rendezték az első párizsi ip ari k iá llítá st, ahol több m in t
150 g y ár és üzem állíto tta ki term ék eit. Az ip a r fejlődését nag y b an seg ítet
té k az állam k ato n ai m egrendelései. Új m unkahelyek jö tte k létre, ugyanak
kor törvényben tilto ttá k m eg a m unkásszövetségek létre h o zását és a sz trá j
kokat. A p ro b lém ákat a rendőrségnek k ellett m egoldania, a gyárosok pedig
nem csö k k en th ették a m u n kások bérét.
A n em ze ti m egbékélés érd ek éb e n N apóleon először engedélyezte az
em ig rá n so k tö b b ség én e k v iss z a té ré s é t, később pedig á lta lá n o s a m n e s z tiá t
h ird e te tt sz á m u k ra . K iv ételt c su p á n az e lle n fo rra d a lm á ro k vezérei k ép ez
tek . A tá rs a d a lm i b é k é t szo lg álta a VII. P iu s ró m ai p á p á v a l m egkötött
egyezm ény (konkordátum). A szerződés é rte lm é b e n

a k a to lik u s v a llá s t a fra n c iá k tö b b ség én ek v a llá
s a k é n t is m e rté k el, az első konzul v iszo n t jogot
k a p o tt a püspökök k in ev ezésére, a k ik e t később a
p áp a e rő s íte tt m eg h iv a ta lu k b a n .
Az első császárság létrejötte. G yőzelm eit N apó

B leon h a ta lm a m eg szilárd ításá ra h a s z n á lta fel
F ranciaországban. 1802 au g u sz tú sá b an a m ásodik
franciaellenes koalíció felett a ra to tt győzelem u tá n
népszavazást ta rto tta k , m elynek nyom án N apóleont
örökös konzullá választották.
1804 feb ru árjá b an -m árciu sáb an leleplezték a
Bourbonok híveinek összeesküvését, akik a m o n ar
ch iát sze rették volna v isszaá llítan i F ran ciao rszág
ban. Az o rszág b an k am p án y kezdődött N apóleon
c sá sz á rrá v á la s z tá s a érdekében, m ivel úgy gon
dolták, csak ő tu d ja m egm enteni a köztársaságot. Napóleon a császári trónon.
1804. m áju s 18-án B o n ap arte -t k ik iá lto ttá k a fra n Jean Auguste Dominique Ingres
ciák császárává I. Napóleon néven, decem berben pe festménye,! 806
dig ünnepélyesen m egkoronázták.
Jevhen Tarle történész Napóleon című könyvében így ír a megkoronázásáról: „1804.

Q december 2-án a párizsi Notre-Dame székesegyházban történt meg Napóleon koro
názása és az uralkodásra történő felszentelése. A tömeg ámultán szemlélte az ara
nyozott udvari hintók útját a palotától a székesegyházig. Azonban az éljenzések kö
zé az elégedetlenség szavai is keveredtek. Többek között gyakran felemlítődik egy
mondat, melyet a történelmi legenda szerint egy öreg republikánus katona vála
szolt Napóleonnak, amikor arról érdeklődött tőle, hogy tetszik-e neki az ünnepség.
Ő a következőképpen válaszolt: «Nagyon tetszett Felséged. Kár, hogy nem lehe
tett jelen az a 300 000 ember, aki életét adta azért, hogy többé ne legyenek ilyen
szertartások...»"
Az első császárság folytatta a konzulátus belpolitikáját. 1804 augusztusá

ban elfogadták a polgári törvénykönyvet, amely később Napóleon törvényköny
ve címen lett közism ert. Ez lett az ország első egységes törvénygyűjteménye.
A törvénykönyv rögzítette az állam polgárok törvény előtti egyenlőségének elvét,
a m agántulajdon sérthetetlenségét, a m agánvállalkozás szabadságát, a család
jog alapvető norm áit stb.
Később elfogadták a K ereskedelm i Törvénykönyvet (1807) és a B ü n
tető Törvénykönyvet (1811). Az 1804-1811 között elfogadott törvénykönyvek
h atásk ö rét k ite rje sz te tté k a francia g y arm atokra, a m eghódított te rü le te k
re es a napóleoni F ran ciao rszág szövetséges állam aira. A napóleoni hábo
rú k így rom bolták le E u ró p áb an a „régi re n d e t”.
Kivonat az 1804-es Polgári Törvénykönyvből

544. cikkely. Mindenki teljes mértékben úgy rendelkezik tulajdonával, ahogy akar,
mindaddig, míg azzal nem sért törvényt.
545. cikkely. Senkit sem lehet kényszeríteni á tulajdonáról való lemondásra, ki
véve akkor, ha ez a közjó érdekében történik, vagy pedig igazságosan és előzete
sen ki van fizetve. A tulajdon öröklés, ajándékozás vagy végrendelet útján szerezhe
tő meg vagy adható át...
1. Elmondhatjuk-e azt, hogy a Polgári Törvénykönyv által védett magántulajdon előse
gítette Franciaország forradalom utáni stabilitását? Miért? 2. Élete alkonyán Napóleon
a következőket mondta: „Életem legnagyobb sikerének nem a 40 csatában aratott győ
zelmeimet tartom... De a Polgári Törvénykönyvem sohasem fog feledésbe merülni." Mi
vel magyarázható Napóleon ezen meggyőződése?
A császárság válsága és bukása. Napóleon p o litik áját kezdetben a fra n

B ciák többsége tám o g atta. A gazdasági fellendülés a dolgozó népesség
többségénél bérem elkedéshez vezetett. A fran cia h ad se re g h arci szellem e
sokkal m agasabb volt, m in t E u ró p a m ás országaiban. Egy olyan országot
véd ett, am elyben a „régi re n d ” m á r a m ú lté volt és ahol e lism e rté k az
em beri és polgári jogokat. Egy idő u tá n azonban a fran ciák b elefárad tak a
háb o rú k b a. A 18 és 25 éves férfiak m eg-m egújuló behívása egyre nagyobb
elégedetlenséget v álto tt ki. A k o n tin en tális z á rla t m egszorításai következté
ben a fran cia ipar, pénzügy, kereskedelem egyre nehezebb helyzetbe k erü lt.
1810-ben gazdasági válság kezdődött.
A csá sz á rsá g és a m eg h ó d íto tt országok közötti viszony egyre jo b
b an rom lott. Azon állam okban, am elyek a csá szársá g részei vagy vazallusai
lettek , egy sor v á lto z á sra k e rü lt sor: m eg szű n tek a h ű b é ri kötelezettségek
és a ren d i előjogok, az állam polgárok egyenlőek lettek , bevezették N apóle
on törvénykönyvét, az egyházi földek állam i tu lajd o n b a k erü lte k . A zonban
a fran cia csa p ato k nagyon sokszor k irab o l
Nemzeti felszabadító mozgalom - a le- tá k a m eg h ó d íto tt te rü le te k e t, m ivel a „há
igázott népek harca az idegen m egszál ború e te ti a k a to n á it” elv a la p já n a h a d se
lás, a nemzeti és gyarmatosító elnyomás re g e llá tá s a az elfoglalt országok ro v á sára
ellen a nemzeti függetlenség kivívásának tö rté n t. Súlyos te h e r volt m ég ezen n épek
érdekében. sz á m á ra a hadisarc kifizetése és az élelm i
Fladisarc - pénzösszeg, melyet a győztes szer b iz to sítá sa a fran cia k a to n á k tízezrei
fél kárpótlásként kér a legyőzöttől a háború szá m á ra. E zek a sérelm ek összekapcsolód
alatti veszteségeiért. va a F ranciaországból terjed ő eszm ékkel, a
n apóleoni h a ta lo m ellen irán y u ló nem zeti
felszabadító mozgalom létre jö ttéh e z vezetett.
Itá liá b a n 1807-ben lé tre jö tt a c a rb o n arik (szénégetők) titk o s tá rs a sá g a . Po
ro szo rszág b an szin tén titk o s tá rs a s á g a la k u lt T u g en b u n d néven. Spanyol-
o rszág b an a fra n c iá k elleni p a rtiz á n h á b o rú következm ényeként 1810-ben
m egkezdte m ű k ö d ését az alkotm ányozó k o rtes, am ely 1812-ben elfogadta
30
az o rszág első alk o tm án y át, m elynek érte lm é b en S panyolország alk o tm á

nyos m o n arch iáv á a la k u lt át.
N apóleon valószínűleg nem érzékelte ezeket a v áltozásokat b irto k a
in, és úgy vélte, hogy a világbirodalom létrehozásához m eg kell h ó d ítan ia
Oroszországot. Az O roszország elleni h a d já ra t 1812 jú liu sá b a n kezdődött és
teljes kudarccal végződött.
M iu tán v is s z a té rt P árizsba, Napóleon újabb csapatok gyűjtésébe kezd.
Ezzel egy időben 1813 ta v a sz á n ellenségei lé tre h o z tá k a hatodik franciael
lenes koalíciót (1813-1814). 1813 őszén m illi
ós h a d se re g e t g y ű jtö ttek össze, am ely ellen
Napóleon csak 500 ezer fős h a d se re g e t t u
dott k iá llíta n i, am ely többségét ta p a s z ta la t
lan fiatalo k alk o tták . 1813. október 16-19. kö
zött Lipcsénél lezajlott a „népek csatája", ahogy
ezt ak k o r a k o rtá r s a k nevezték. N apóleon
v ereség et szen v ed ett és v isszav o n u lt F r a n
ciaország te rü le té re . N apóleon e lu ta s íto tta a
koalíció b ék e ja v aslatát, m isz e rin t F ra n c ia o r
szág m ondjon le az 1792. u tá n i h ó d ítá s a i
Napóleon partraszállása Elba
ról, m e rt úgy gondolta, hogy sik erü l legyőz szigetére (Napóleon száműzetése
nie ellenségeit. 1814-ben). XIX. századi karikatúra
1814. m árc iu s 31-én a szövetségesek
? Véleményetek szerint mit akart
harc n élk ü l v o n u ltak be P árizsb a. 1814. á p elmondani a festő ezzel a
rilis 6-án pedig N apóleon lem ond a trónról. képpel?
E lba szig etére szám ű zték , közel Itá lia p a r t
jaihoz. Restauráció - az eredeti állapot
A győztesek á régi fran cia a risz to k rá állítása.
ciával e g y ü tt v ég hezvitték a B ourbonok po
litik a i restaurációját. F ran c ia o rszá g k irály a XVI. Lajos 59 éves te stv é re lett,
XVIII. Lajos néven (1814-1824). Az állam i zászló kék-fehér-piros trik o ló r
já t a fo rradalom előtti feh ér liliom os B ourbon zászló v á lto tta . A szövet
ségesek tá m o g a ttá k a fo rrad alo m előtti állapotok v is sz a á llítá s á t, de kö
telezték XVIII. Lajost, hogy adjon alk o tm án y t a népnek. M inden h iv atali
tisztség et a B ourbonok híveivel tö ltö tte k be. A hadseregből 20 ezer N apó
leon idejében szolgáló tis z te t nyugdíjaztak. Az em ig rán so k nem is titk o l
ták , hogy vissza a k a rjá k szerezni a forradalom évei a la tt elveszett vagyo
n u k at. Az an g o l-francia kapcsolatok rendeződése u tá n olcsó á r u lep te el
a francia piacot, am i n eg a tív a n h a to tt a h az ai term elő k re. Az o rszágban
n ő tt az elégedetlenség, és a nép körében egyre erősödött a rokonszenv az
egykori csá szár irá n t.
A bécsi kongresszus m unkájának kezdete. Napóleon „száz napja".

B I. N apóleon le m o n d á sa u tá n B écsben k o n g re ssz u sra g y ű ln ek ösz-
sze E u ró p a á lla m a in a k képviselői, hogy m eg h atá ro zz ák F ran c ia o rszá g új
h ely zetét és m egegyezzenek a te rü le ti változásokról. A k o ngresszus dön-
té sin e k kidolgozásánál N agy-B iritannia,
.
Bécsikongresszus 1814. november1.-június A u sz tria , O roszország és P oroszország
9 .- az európai államok képviselőinek a kong- já t s z o t t á k a v e ze tő sz e re p e t.
resszusa (Törökország kivételével), mellyel vé- E u ró p a h á b o rú u tá n i b e re n d e zke .
get ért az európai országokkoahcojanak ha- ^ k ö y e tk e ző e ly e k a l já n b a tá ro z_
borúja I. Napóleon ellen.
1 ta k meg:
►korlát k ialak ítása F ranciaország körül, am elynek segítségével bonyodal
m ak esetén el lehet az országot szigetelni;
►kárp ó tlás fizetése a franciaellenes koalíciók országainak a Napóleon el
leni h áb o rú b an való részvételért;
►a h atáro k és állam form ák visszaállítása az 1792-es állapotok alapján;
►politikai egyensúly rendszerének k ialak u lása Európában: egyik ország
ereje kiegyenlítődik a m ásik ország erejével, így lehetetlenné válik egyes
állam ok erőfölényének a k ialakulása.
Ebben az időben Napóleon feszülten figyelte a franciaországi esem é
nyeket. Megbizonyosodva arról, hogy a franciák nem tám ogatják a Bourbono
k at, a császár (ezt a cím et m egőrizte) elhatározta, hogy visszatér a h atalo m
ba. 1815. m árcius 1-én Napóleon 1600 katonával p a rtra szállt a Juan-öbölnél
és m egindult P árizs felé, m indenkit csatlakozásra szólítva, aki őt tám ogatja.
1815. m árcius 21-én a p áriz sia k vállukon v itté k be N apóleont a Tuile-
riá k palotájába. XVIII. Lajos elm enekült. így kezdődött a „száz nap" - N apó
leon h atalo m b a való v isszatérésén ek az időszaka (1815.
Arthur Wellington m árcius 20. - 1815. jú n iu s 22.).
Az újjáalakuló napóleoni császárságtól való félelem
elfelejttette Bécsben az európai országok közötti ellenté
tek et és újabb szövetség létrehozására sark allta őket. A
császár elleni h arc céljából életre h ív ták a hetedik fran
ciaellenes koalíciót (1815). Míg Napóleon 120 ezres had se
reggel rendelkezett, addig a koalíció hadserege 850 ezer
főt szám lált. 1815. június 18-án B elgium ban Waterloo köze
lében az Arthur Wellington (1769-1852) vezette angol h a d
sereg és a Gebhard Blücher (1742-1819) parancsnoksága
a la tt álló porosz hadsereg vereséget m ért Napóleon csa
pataira. 1815. jú n iu s 22-én Napóleon m ásodszor is lemon
dott a trónról, m inek u tá n a az A tlanti-óceánon találh ató
S zent Ilona kis szigetére szám űzték. H árom ezer k atona
állandó őrizete a la tt 1821. m ájus 5-én h a lt m eg tito k za
tos körülm ények között.
A bécsi kongresszus határozatai. A Szent Szövetség létrejötte. 1815. jú n i

B u s 9-én k e rü lt sor a bécsi kongresszus záró n y ilatk o zatán ak a lá írá sá ra ,
m elyben összegezték döntéseiket. F ran c ia o rszá g v iss z a té rt az 1792. előtti
h atáraih o z, így sa já t te rü le te t nem veszített. 700 millió fra n k jó v á té te lt volt
köteles fizetni a győzteseknek.
F ran ciao rszág b a, S panyolországba és a Nápolyi K irályságba a tró n ra
v issz a té rte k a B ourbonok. N ag y -B rita n n ia m eg k ap ta F ra n c ia o rsz á g és H ol
lan d ia g y a rm a ta in a k egy ré sz é t - M á ltá t és Ceylont, a fokfóldi g y a rm a
to k a t D él-A frikában, jogot k a p o tt a Jó n -szig etek ellenőrzésére a Földközi
ten g eren . N a g y -B ritan n ia követelésére a szövetségesek m eg k ap tá k az egész
fran cia h a d iflo ttá t. O roszországé le tt az egykori varsói hercegség, m egőriz
te F in n o rszág o t és B essza ráb iát. V issza ad ta A u sz triá n a k T ernopilt, m elyet
Napóleon 1809-ben ajándékozott neki, cserébe viszont az o sz trá k c sá sz á r
tól m eg k ap ta H o lm scsin át és P id ljasc sin á t.
F e n n m a ra d t Itá lia politikai széttagoltsága. A u sztria felú jíto tta h a ta l
m át L o m b ard iáb an és övé le tt Velence. M egerősödött a S zárd K irályság,
am elyhez h o zzácsatolták Savoyát, N izzát és a Genovai K öztársaság te rü le
tét. V isszaállíto tták a P áp ai Á llam ot és a Nápolyi K irályságot.
A 350 n é m e t v ilág i és eg y h ázi á lla m a la k u la tb ó l álló, a n ap ó leo n i
h á b o rú k e lő tt m űködő S z e n t R óm ai B irodalom h ely én 39 jo g á lla m ré s z
vételével lé tre jö tt a N ém et S zövetség, m ely n ek é lén a közös szövetségi
gyűlés állt.
Részlet Friedrich von Gentz, a bécsi kongresszus egyik titkára, leveléből (1815. június 26.)
A közfigyelem valószínűleg még nem volt olyan izgatott, mint ennek a találkozónak az
ünnepélyes megnyitója előtt. Ettől a találkozótól várták Európa politikai rendszerének a re
formját, az örök béke garanciáját és az Aranykor visszatértét. A határozat kizárólag restaurá
ciót hozott, nagyhatalmak közötti, katonai erejük által előre meghatározott megállapodást,
mely aligha járult hozzá az egyensúly megteremtéséhez és a béke fenntartásához Európá
ban, meglehetősen önkényes változtatásokat a kevésbé hatalmas államok területeiben...
1. Hogyan értékeli F. Gentz a bécsi kongresszus munkáját? 2. Egyet értetek-e a véle
ményével? Miért?
M e g a la k u lt 19 k a n to n n a l a svájci konföderáció m ely m e g k a p ta a

stra té g ia ila g fontos alpesi h ág ó k a t és k ik iá lto tta örök sem legességét. B elgi
um és L uxem burg H ollandiához k e rü lt, N orvégiát Svédországhoz, Schleswi-
get és H o lste in t D án iáh o z c sa to ltá k . P oroszország u r a lh a tta É szak-S zász-
országot, a R ajn a bal p a r tjá t, W estfália nagy ré szét, a svéd P o m e rá n iá t
és R ügen szigetét.
A te r ü le ti v á lto z á so k re n d s z e ré n e k m eg v éd ése é rd e k é b e n és a
fran cia fo rra d a lm i m o zg alm ak ellen i h a rc céljából I. S á n d o r orosz cá r
ja v a s la tá r a 1815. szeptem ber 26-án P á riz s b a n A u sz tria , P o ro szo rsz ág és

O ro szo rszág részv ételév el m eg ala k u l a Szent Szövetség. K ésőbb c sa tla k o
zo tt hozzá F ra n c ia o rsz á g és az eu ró p ai országok többsége. A S zent Szövet
ség tev ék en y ség én ek jelleg e gyökeresen m eg v álto zo tt az 1820-as tro p p a u i
k o n g re ssz u s u tá n , am ik o r is k ih ird e tté k a k a to n a i b ea v atk o zás jo g o ssá
g á t m ás o rszág o k életébe, a m en n y ib e n o tt n em ze ti-felsza b ad ító m ozga
lom , fo rrad alo m kezdődik.
Következtetések
O ► A k o n zu látu s idején fokozatosan erősödött B o n ap arte N apóleon h a
talm a. M indeközben a konzul olyan p o litik át k ív án t folytatni, am ely
m egfelel m inden tá rsa d a lm i ré te g érdekének.
►A Napóleon á lta l létrehozott császárság rövid időn belül h a ta lm á
n a k csú csára ért. A zonban Napóleon azon próbálkozása, hogy te l
jesen ellenőrzése alá vonja a kon tin en st, a francia-orosz viszony k i
éleződéséhez vezetett.
►A hosszú, kim erítő h áborúk, a N apóleon á lta l leigázott országokban
végbem enő folyam atok, az oroszországi h a d já ra t az első francia csá
szá rság bukásához vezettek.
► N apóleon veresége a „régi re n d ” híveinek visszatéréséhez vezetett,
ak ik m eg a k a rtá k sem m isíteni m in d azo k at a változásokat, am elyek
a forradalom idején m en tek végbe.
► A bécsi k o n g re ssz u s először dolgozta ki a szerződések olyan re n d
szerét, am ely szabályozta a nem zetközi k ap c so la to k at és rö g zítette
az új h a tá r o k a t E u ró p a egész te rü le té n . A zonban ezek a v álto zá
sok k izáró lag a győztes h a ta lm a k u ra lk o d ó in a k érd e k e it szolgál
tá k .
H 1. Mi a konkordátum? 2. Mikor jött létre az első francia császárság? 3. Melyik ütközetet
® nevezték a „népek csatája"-nak? 4. Milyen ukrán területeket kapott meg Oroszország a
bécsi kongresszuson? 5. Mely államok hozták létre a Szent Szövetséget?
6. A konzulátusi korszak belpolitikai célkitűzéseként Napóleon a „nyugalom, rend, törvényesség"
megteremtését tűzte ki. Milyen módszerekkel valósultak meg ezek az akkori Franciaországban?
7. Flogyan jött létre az első császárság Franciaországban? 8. Jellemezzétek a napóleoni csá
szárság bukásának megmutatkozó jeleit! Flogyan ment végbe a napóleoni császárság bukása?
9. Miért sikerült Napóleonnak visszatérnie a hatalomra? Mivel végződött a „száz nap" időszaka?
10. Mutassátok meg a térképen azon területi változásokat, amelyek a bécsi kongresz-
szus következtében mentek végbe! 11. Alkossatok kis csoportokat és beszéljétek meg,
mennyire voltak valósak a Szent Szövetség alapító államainak céljai!
34
5. A napóleoni háborúk és a következményeik
12. Napóleon így vallott magáról: „Én hol róka, hol oroszlán vagyok. Az uralkodás tit
^ ka az, hogy kitaláljam, mikor mivé kell változnom." Jellemezzétek Napóleon tevékeny
ségét a konzulátus és a császárság ideje alatt és hozzatok fel olyan példákat, amelyek
alátámasztják a fent idézett szavait! 13. Készítsetek értekezést Napóleon szerepéről
Franciaország és Európa történetében!
5. A napóleoni háborúk és a következményeik*
1. Milyen sajátos vonásai voltak a forradalmi Franciaország által vezetett háborúknak?

Miért? 2. Egy nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozó amerikai történész J. Ray így fo
galmazott a XVIII. század végi nagy francia forradalom eszméivel kapcsolatban: „A for
radalom kiterjedt. A franciák meg voltak győződve arról, hogy eszméik túl jók és túl
fontosak ahhoz, hogy csupán egy állam határai közé szorítsák őket". Magyarázzátok
meg, hogyan nyilvánult ez meg Franciaoszág külpolitikájában, a forradalmi időszak
ban! 3. Milyen szerepe volt Bonaparte Napóleonnak Franciaország terjeszkedő politi
kájának megvalósításában a nemzetközi szintéren?
H áb o rú k a k o n z u lá tu s id ő s z a k á b a n . A k o n z u lá tu s ideje a la t t N ap ó le
O on k ü lp o litik á já b a n je le n tő s h ely et foglalt el a m ásodik franciaellenes
koalíció (1 7 98-1801) ellen i h arc, a fra n c ia te rü le te k bővítése és k ih a s z n á l
va azok n y e rsa n y a g fo rrá sa it leszá m o ln i legnagyobb ellenségével - Nagy-
B rita n n iá v a l. A m áso d ik koalíció elleni
h áb o rú N apóleon fényes győzelm ével é r t Napóleoni háborúk - Franciaország és sző
véget. M iu tá n g y orsan és v á r a tla n u l át- vetségesei által folytatott háborúk a konzulé
k eltek az A lpokon, 1800. jú n iu s 14-én tus (1799-1804) és a császárság (1804-18V
M aren g ó n ál a fra n c iá k s z é tv e rté k az időszakában az európai államok koalí
o sztrák o k at. Az 1801-ben a lá ír t lunévil- c'°' ellen'
le-i béke érte lm é b en A u sz tria lem ondott
E szak -Itáliáró l és e lism e rte F ra n c ia o rsz á g a R ajn a b al p a r tjá n húzódó h a
tá ra it. A N a g y -B ritan n iáv al k ö tö tt am iens-i (e.: am jen) béke következtében
F ra n c ia o rsz á g E gyiptom kivételével v is s z a k a p ta g y a rm a ta i többségét. A
béke 14 h ó n ap ig ta r to tt, e z u tá n a h arci esem ények fo ly tató d tak . N apóleon
szövetségeseként lé p e tt fel S panyolország, m elynek flo ttá ja segítségével az
első konzul N a g y -B rita n n iá t a k a r ta m eg h ó d ítan i. 1802-ben F ra n c ia o rsz á g
Itá liá b e n elfo g lalta P iem o n to t, 1803-ban pedig Svájcot.
A k o n zu látu s id ején kezdődött napóleoni háborúk E u ró p á b a n kronoló-
g iailag a XV III. sz á z a d végi n ag y fra n c ia fo rra d a lo m h á b o rú in a k fo ly ta
tá s á t je le n te tté k . H ódító je lle g ü k e lle n é re h a la d á s t is h o z ta k , m e r t t e r
jesztették a fo rra d a lm i e sz m é k et és ro m b o ltá k a „régi re n d e t”. A fra n c ia
P o lg árság é rd e k e it szo lg á ltá k , am ely m eg k ív á n ta s z ilá rd íta n i h a ta lm i
Tudáselmélyítő tém a .
3í
Jlm kapitulációja. A trafalgári csata. J. M. W. Turner festménye,

Ih. Thévenin festménye, 1815 1822
fölényét a k o n tin e n tá lis E u ró p á b a n . F ra n c ia o rs z á g fő ellen sé g ei a n a p ó

leo n i h á b o rú k b a n N a g y -B rita n n ia , A u s z tria és O ro szo rszág voltak.
Az első császárság háborúi. 1805 a u g u s z tu s á b a n lé tre jö tt a harmadik

franciaellenes koalíció. E lle n té tb e n az előző koalíciók á lta l k itű z ö tt
cé lo k k al, n e m a fo rra d a lm i F ra n c ia o rs z á g m e g s e m m is íté s é t h ird e tté k
m eg, h a n e m a N apóleon á lta l fo ly ta to tt hód ító p o litik á v a l szem beni el
le n á llá s t. A c s á s z á r a s a já t ré sz é rő l N a g y -B rita n n iá ra a k a r t a a fő c sa
p á s t m é rn i. E ze n cél e lé ré se egy n a g y lé tsz á m ú se re g e t sz á n t. A zonban
legelő szö r k i a k a r ta e jte n i a já ts z m á b ó l a gyengébb ellen felet, e z é rt fő
erőivel A u s z triá b a in d u lt. 1805. október 20-án az ulmi c s a tá b a n , am ely a
D u n a p a r tjá n zajlo tt, m e g a d á s ra k é n y s z e ríte tte az o s z trá k h a d s e re g fő
e rő it. A zo n b an ezzel a győzelem m el egy időben, a fra n c iá k v e re sé g e t is
szen v ed tek . A XIX. sz á z a d legnagyobb te n g e ri ü tk ö z e té b e n 1805. október
21-én n em m essze a g ib ra ltá ri-sz o ro stó l, a Trafalgar-foknál H o ra tio N elson
an gol a d m irá lis csa k n em te lje se n m e g s e m m is íte tte az e g y e s íte tt fra n c ia
spanyol flo ttá t.
1805 novem berében N apóleon d iad alm en e tb e n bevonult Bécsbe. Az
osztrákok m egsegítésére orosz csapatok érkeztek. 1805. december 2-án Auster
litz (a m ai C sehország te rü le te ) m ellett k erü l sor a „három császár csatájára".
I. Napóleonnak sik erü l m egsem m isíteni II. Ferenc o sztrák csá szár és I. Sándor
orosz cár, h ad sereg ét. E n n ek következtében a h a rm a d ik koalíció felbom lott.
1806-ban I. Napóleon lem o n d ásra k én y szerítette II. F erencet a ném et n em
zet S zent Róm ai B irodalm ának császári címéről.
1806 jú liu sá b an I. Napóleon 16 délném et állam ból létrehozza a R ajnai
Szövetséget saját p ro tektorátusa alatt. Ez felgyorsította a negyedik franciaellenes
koalíció létrejöttének folyam atát (1806-1807). Napóleon gyorsan és határozottan
16
5. A napóleoni, háborúk és a következményeik
cselekedett. 1806. október 14-én zajlott le két m eghatározó ütközet, a jén ai

és az au e rstad ti, m elynek során m egsem m isült a porosz hadsereg. Napóleon
1806. október 27-én ünnepélyesen bevonult Berlinbe.
1806. november 21-én a fran ciák csá sz á ra B erlinben a lá írja a kontinen
tális zárlatról szóló d ek rétu m o t, m ely a vele szövetséges és függő állam ok
n ak m eg tiltja az A ngliával való k ereskedelm et, p ostai és m ás kapcsolatot.
A re n d elet m egszegőit vagyonelkobzással fenyegették meg. A zonban ez a
tilalo m tö b b et á r to tt a fran ciák n a k , m in t az angoloknak.
Részlet a kontinentális zárlatról szóló berlini dekrétumból (1806. november 21.)

jy ^ l| 1. A Brit-szigetek zárlat alatt vannak.
2. Tiltott a kereskedelmi és bármilyen más célú kapcsolatfelvétel a Brit-szigetekkel.
3. Minden angol alattvalót, legyen az bármilyen származású és rangú, akit az álta
lunk, vagy szövetségeseink által elfoglalt térületeken találunk, hadifogolynak nyil
vánítunk...
4. Eme dekrétum közzététele után egyetlen kikötő sem fogadhat olyan hajót, amely
Angliából illetve gyarmataiból indult, vagy behajózott oda...
? 1. Mi volt a kontinentális zárlat lényege? 2. Mit gondoltok, hatásosak voltak-e a konti
nentális zárlat intézkedései?
K elet-Poroszország terü le té n Napóleon találkozott az orosz hadsereg

gel. A véres pulu tski (1806. decem ber 26.) és eylaui csaták b an (1807. febru
á r 7-8.) egyik ellenfél sem tu d o tt győzelmet aratn i. N apóleonnak csak a fri-
edlandi csatáb an (1807. jú n iu s 14.) sikerült m egvernie az orosz hadsereget.
1807. június 25-én I. Napóleon és I. Sándor találk o ztak egym ással Tilsitben.
A tilsiti béke értelm ében Oroszország kénytelen volt elism erni Napóleon euró
pai hódításait, szövetséget kötni vele és csatlakozni a kontinentális zárlathoz.
A Rzecz Pospolita felosztása következtében a Poroszországhoz k e rü lt lengyel
területeken Napóleon létrehozta a Franciaországtól függő Varsói Hercegséget.
1808-ban a napóleoni h ad sereg leigázta Spanyolországot. Új királya
Napóleon öccse, Joseph Bonaparte lett. A zonban a spanyolok nem a d tá k m eg
m ag u k at, és p a rtiz á n h á b o rú b a kezdtek F ran ciao rszág ellen. J . T arle N apó
leon cím ű könyvében így ír erről: „Sem ő, sem senki a világon nem sejt
h ette m ég akkor, hogy ezek a „rongyosok” (így nevezte N apóleon a spanyo
lokat) á s tá k m eg a z t a gödröt, am ely néhány év m úlva szak ad ék k én t nyeli
el az egész napóleoni biro d alm at.”
1809 tavaszán Anglia és Ausztria létrehozták az ötödik franciaellenes koalí
ciót, amely nem bizonyult tartósnak. A franciák az aspem i (1809. m ájus 22.)
es a wagram i (1809. július 5.) csatában legyőzték az osztrákokat és bevonultak
Bécsbe. A legyőzött Ausztria jóvátétel fizetésére kényszerült, és csatlakozott a
kontinentális zárlathoz. E zután a koalíció felbomlott.
1810 elejére E urópa jelentős része Napóleon h a ta lm a alá került. F ra n
ciaországot függő állam ok v ették körül, am elyek élén N apóleon rokonai
:ranciaország az első császárság ideje alatt
A Rajnai szövetség határai (1806-1813)
Az első császárság ideje alatt megszerzett területek

(1804-1814) A Franciaellenes'koalíciókban résztvevő
államok:
Államok, ahol Bonaparte Napóleon rokonai uralkodtak A kontinentális zárlat
harmadik koalíció (1805)

Franciaországtól függő államok
negyedik koalíció (1806-1807)
A legnagyobb csaták helyszínei:
I. Napóleon hadjárata Oroszországba 1812-ben
ötödik koalíció (1809)
I. Napóleon útvonala a „száz nap" időszakában,
1815-ben szárazföldi csata hatodik koalíció (1813-1814)
A Franciaellenes koalíciók hadseregeinek
útvonalai 1812-1815. iá - tengeri csata hetedik koalíció (1815)
Államhatárok 1812-ben
á lltak . E b b en az időben fokozatosan ro m lo tt a viszony F ran c ia o rszá g és

O roszország között. A császár sze rin t O roszország volt a fő akadálya a n
n ak, hogy teljes irá n y ítá sa a lá vonja E urópát.
Napóleon oroszországi hadjárata. Az O roszország elleni h a d já ra t 1812
H jú liu s á b a n sik e rte le n ü l kezdődött a csá szár szá m á ra. N em sik erü l
az orosz h ad se reg e k et külön-külön szétverni, ahogy terv ezte, e z é rt azok
38
5. A napóleoni háborúk és a következményeik
Napóleon az égő Moszkvában. Napóleon visszavonulása Moszkvából 1812 téléi

Albrecht Adam festménye, 1841 Adolph Northen festménye, 1863
? Hogyan mutatja be a kép 1812 telének

tragikusságát Oroszországban a francia
hadsereg számára?
Szm olenksznél egyesültek. Elkerülve az ütközeteket M ihail Kutuzov, az orosz

h ad sereg főparancsnoka b ecsalogatta a fran ciák a t az ország belsejébe.
1812. szeptember 7-én Borogyinónál c s a tá ra k e rü lt sor, m elyről Napóleon
úgy vélte, hogy m egnyerte, m ivel az oroszok visszavonultak és k iü ríte tté k
M oszkvát. A zonban a város csapdává v ált a fran ciák szám ára. H iáb a v á rta
Napóleon az orosz cárt, hogy b ék é ért esedezzen. B eköszöntöttek a fagyok és
B o n ap arte elhagyva a felégetett M oszkvát, lep u sztu lt u tak o n vonult h a z a
felé. Az orosz csap atok m eg-m egújuló tá m a d á sa i, a p artiz án o k rajta ü té sei,
a k ib írh a ta tla n fagy h a lá lm e n e tté v á lto z ta ttá k a franciák visszavonulását.
Napóleon m eg értette, hogy had sereg ét nem leh et m egm enteni, ezért
so rsára h ag y ta k ato n á it és v isszatért P árizsba. A francia had sereg veresége
O roszországban a napóleoni császárság b u k ásá n ak egyik fontos tényezője lett.
Az 1812-es oroszországi hadjáratot Napóleon „lengyel háborúdnak nevezte, mert

a legtöbb csatája az egykori lengyel területeken zajlott és a sikere elkerülhetetle
nül felélesztette volna a Rzecz Pospolita m egújításának ügyét. És valóban, a ha
tár, melyet a császár „nagy hadserege" (Grand Armée) átlépett, a helyi lakosok
számára nemrég még a Lengyelország és Litvánia közötti történelmi határ volt.
Napóleonnak két választása volt: m egszerezni a helyi lakosok tám ogatását, fel
szabadítani a jobbágyokat és feléleszteni a Rzecz Pospolitát vagy kizárólag ka
tonai célból átvonulni Oroszország felé. Napóleon az utóbbit választotta és óriá
si árat fizetett ezért.
Az oroszországi h a d já ra t b u k ása erő sítette a Napóleon elleni h a n g u la

tot E u ró p áb an és egy új franciaellenes koalíció létre jö ttét sark allta . A kon
tin en s jövőjéért fo jtatott h arc a tetőpontjához ért.
Oroszországból való v isszatérése során Napóleon m egszállt V ilniusban.

A k ü lü g y m in iszterén ek a r r a a kérdésére: „Mi van a hadsereggel?”, a z t felel
te: „A h ad se reg nincs többé.” A zu tán elgondolkozott és m egjegyezte: „A h a
ta lm a s t a nevetségestől csak egy lépés v álasztja el.”
Következtetések
►A hosszú napóleoni h áb o rú k , m elyek ebben az időben egész E u ró
p á t é rin te tté k , N apóleon vereségével végződtek. V iszont ez a kor
sza k nem m ú lt el következm ények n élk ü l a k o n tin en s szá m á ra.
E u ró p a tá rs a d a lm a gyökeresen m egváltozott. Je le n tő se n m eggyen
g ü ltek „régi re n d ” csökevényei Közép- és N y u g at-E urópában. N a
póleon próbálkozása, hogy teljes u ra lm a a lá vonja E u ró p át, m eg
bukott.
► A napóleoni háb o rú k m egindították a kontinensen a nem zeti eszm ék
fejlődését, különösen N ém etországban és O laszországban. A nagy
fran cia forradalom eszm éi, m elyek ebben az időszakban egész E u
ró p áb an terje d n i kezdtek, elősegítették a nem zeti polgári tá rs a d a
lom k ialak u lásá t.
01 Kérdések és feladatok
1. Melyik franciaellenes koalícióval harcolt Napóleon a konzulátus ideje alatt? 2. Mit je
li? lent a napóleoni háborúk kifejezés? 3. Ki volt az angol hadiflotta parancsnoka a trafalga-
ri csata idején? 4. Melyik ütközetet nevezték a „három császár csatájának"? 5. Mikor volt
Napóleon oroszországi hadjárata? 6. Mivel végződött Napóleon oroszországi hadjárata?
7. Milyen külpolitikai célokat akart elérni Napóleon az európai háborúkkal a konzulátus ide
jén? Elérte-e ezeket a célokat? Véleményeteket indokoljátok meg! 8. Állapítsátok meg, milyen
külpolitikai célokat akart elérni Napóleon a háborúival az első császárság idején! 9. Miért ve
zetett Napóleon hadjáratot Oroszországba? Később, mikor a császár vereségeire és győzel
meire emlékezett beismerte, hogy az 1812. oroszországi hadjárata volt a legnagyobb hibá
ja. Mit gondoltok, miért?
10. Az atlasz térképe alapján kísérjétek figyelemmel a napóleoni háborúk kibontakozá
sát a konzulátus és az első császárság időszakában, mondjátok el menetét! 11. Állítsa
tok össze a füzetetekben egy vázlatot „Az első császárság háborúi" témából és az alap
ján készítsetek egy beszámolót! 12. Készítsetek a füzetetekben egy időrendi táblázatot
a napóleoni háborúkról! 13. Alkossatok kis csoportokat és vitassátok meg a napóleoni
háborúk jellegét és eredményeit!
14. Napóleon valamikor ironikusan megjegyezte: „Minden birodalom a gőgtől pusz
tul el". Véleményetek szerint hogyan jellemezi ez az állítás a napóleoni háborúk ered
ményeit?
Gyakorlati foglalkozás
A társadalm i egyenlőség elvének m egszilárdulása
az Emberi és Polgári Jo g o k Nyilatkozata
és Napóleon Polgári Törvénykönyve m egjelenése közötti időszakban.
1. Mi az a polgári egyenjogúság? 2. Mikor és hogyan fogadták el az Emberi és Pol

gári Jogok Nyilatkozatát? 3. Hogyan nyilvánul meg az Emberi és Polgári Jogok Nyi
latkozatában a polgári egyenjogúság elve? 4. Mikor és milyen körülmények között
jelent meg Napóleon Polgári Törvénykönyve? 5. Hogyan nyilvánul meg Napóleon Pol
gári Törvénykönyvében a polgári egyenjogúság elve? 6. Soroljatok fel tényeket, ame
lyek bizonyítják, hogy az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata és Napóleon Polgári
Törvénykönyve megjelenése közötti időben a polgári egyenjogúság elve megszilár
dult Franciaországban!
Cél: a megszerzett tudás és az előkészített beszámolók alapján megállapítani, milyen m eg
nyilvánulásai voltak a polgári egyenjogúság elve megszilárdulásának Franciaországban
az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata és Napóleon Polgári Törvénykönyve megje
lenése közötti időben; megbizonyosodni arról, hogy milyen fontos szerepet játszott
a polgári egyenjogúság elve a társadalmi élet fejlődésében.
Előkészítő feladatok a gyakorlati foglalkozáshoz

O (a témákat a tanár osztja szét)
1. Készítsetek beszámolót az alábbi témában: a polgári egyenjogúság elvének meg
szilárdulása Franciaországban az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata és Napóle
on Polgári Törvénykönyve megjelenése közötti időben!
2. Készítsetek esszét a következő kérdés alapján: Miért fontos a polgári egyenjogú
ság elve a társadalmi élet fejlődésében?!
A munka menete
1. Alkossatok csoportokat aszerint, ho gy milyen té

májú beszám olót vagy esszét készítettetek és vi
tassátok meg a m unkátok során kapott eredm é
nyeket!
2. Mutassátok be az osztálynak a közös m unka so
rán kialakult következtetéseket!
3. Mutassátok be az osztálynak a legsikeresebben
összeállított beszám olókat és esszéket!
4. Foglaljátok össze a gyakorlat céljának m egfelelő
következtetéseket!
Napóleon törvénykönyve
i
II. FEJEZET. EURÓPA ÉS AMERIKA ÁLLAMAI A FORRADALMAK ÉS
A NEMZETI EGYESÜLÉS IDŐSZAKÁBAN (1815-1870)
6. Az ipari társadalom megalakulása
1. Mi az ipari forradalom? Milyen két összetevője van az ipari forradalomnak? 2. Mi a

konzervativizmus? 3. Kik a liberálisok és mire törekedtek? 4. Milyen nézeteket vallot
tak a radikalizmus képviselői? 5. Milyen elképzelései voltak a nacionalistáknak a nem
zet szerepéről a történelemben?
Az ipari forradalom és annak következményei Nyugat-Európában. Az ipari

1
társadalom megalakulása. Ahogy m á r tudjátok, az ip ari forradalom (for
d u lat) g azdasági és szociális politikai változások rendszere, m inek következ
m énye a kézi m u n k a h a sz n á la tá n alapuló m an u fa k tu rális iparról a nagyipari
gépi term e lé sre való á tté ré s. Ez az átm e n e t a m unkagépek feltalálásáv al és
alk alm azásáv al v ette kezdetét, a végén pedig a gépeket m á r gépekkel gyár
to ttá k , vagyis m egjelent a gépipar, am i
a gépek széleskörű h a s z n á la tá n alap u lt.
Proletariátus - a termelőeszközök tulajdo Az ip a ri forradalom a XVIII. szá
nától megfosztott bérmunkások (proletárok) zad utolsó h a rm a d á b a n kezdődött A ng
gyűjtőneve, akik abból éltek, hogy eladták a
liá b a n és a XIX. század 6 0 -8 0 éveiben
munkaerejüket a termelés eszközeivel rendel
kezőknek.
fejeződött be, am ikor is m á r E u ró p á t, az
U SA -t és J a p á n t is m eghódította. E n n ek
következtében m e g a la k u lt az a g rá r-ip a
ri g azd aság , az ip a ri tá rsa d a lo m m egerősödésének gazd aság i feltétele. Fő
jellem zői:
► a vállalkozók fontos szerephez ju to tta k a tá rsa d a lm i életben;
► m eg alak u lt egy új tá rsa d a lm i réteg a b érm u n k áso k (proletariátus);
► m egjelent az ip ari szakoktatás;
► m eg jelen tek az első tú lte rm elési válságok;
► végbem ent az urbanizáció;
► a korábbihoz képest m egnőtt az ip arb a n dolgozók arán y a (az ip arb an
dolgozók aránya, a nem iparban dolgozókhoz képest, több m int 50 %);
► m egváltozott az em berek érték ren d je: olyan é rté k e k le tte k fonto
sak, m in t az üzleti érzék, a szorgalom , az újdonságokhoz való al
k alm azk o d ás képessége.
42
Az ip ari forradalom fordulópontot je le n te tt a tö rtén elem b en , h a tá s s a l

volt a hétköznapi élet csaknem m inden terü le té re. U gyanakkor en n ek a fo
ly am atn ak m inden országban m egvoltak a m aga sajátosságai.
A konzervativizmus fejlődése. Az em berek m egpróbálták értelm ezn i az

új valóságot. E zeknek a próbálkozásoknak az eredm ényei folytán jö t
tek létre a főbb ideológiai koncepciók: a konzervativizm us, a liberalizm us,
a nacionalizm us és a szocializm us.
Nagyon eltelj edt volt az akkori nyu
gati országokban a konzervatív eszmerend- Koncepció - nézetek, bizonyos jelenségek,
szer. Képviselői előnyben részesítettek min- lyamatok megértésének rendszere,
dent, am it m ár igazolt az idő, óvatosan
viszonyultak a reformokhoz, kategorikusan Ideológia - politikai, jogi, etikai, művészi
elvetették a társadalom és állam átalakí- filozófiai és vallási nézetek rendszere,
tásán ak m inden radikális, forradalm i mód
szerét. Elismerve, hogy az em beri term észet nem tökéletes, a konzervatívak úgy
vélték a társadalom ban szükség van olyan erők működésére, melyek képesek h a
tárok között ta rta n i azt. A m agántulajdon és az em berek közötti egyenlőtlenség
term észetes volt a konzervatívok szám ára. Fontosabb volt szám ukra a stabilitás.
A k o n zervatívok e g y ü tté rz é sse l v iszo n y u ltak a szegényekhez és az
elese tte k h ez. A zonban életk ö rü lm én y eik ja v ítá s á t, g y ó g y ításu k at, o k ta tá
su k a t, la k ásk ö rü lm é n y eik ja v ítá s á t k izáró lag a gazd ag ab b e m b erek ad o
m ányai a la p já n m űködő egyházi és p olgári jóték o n y ság i sze rv ez etek tev é
kenységével k ap cso lták össze. A jótékonyságot ebben az időben, E u ró p á b an
az előkelőségek sajátság o s tá rs a d a lm i k ö telez ettsé g én ek ta rto ttá k .
A k o n z e rv a tiv iz m u s eg y ik k épviselője Thomas Carlyle (e: k a rlá jl)
(1795-1881) angol tö rté n é sz , A fra n c ia fo rrad alo m tö rté n e té n e k szerző
je volt. A „régi re n d e t” sokkal ig azsá g o sab b n ak ta r t o t t a az o k n ál a viszo
nyoknál, am elyek a ko rab eli eu ró p ai vállalkozók és b é rm u n k á so k között
léteztek. A svájci közgazdász és tö rtén é sz , Jean Charles Sismondi (1773-1842)
a k o n zerv ativ izm u s szellem ében e líté lte az ip a ri fo rra d a lm a t. Vélem énye
sz e rin t a gépek a lk a lm a z á sa növelte a m u n k a n é lk ü lie k sz á m á t, ro sszab b
le tt a vállalkozók és a b é rm u n k á so k közötti viszony, növelte a gyerm ek-
m u n k a a lk a lm a z á s á n a k m é re te it.
A liberalizmus fejlődése. A liberálisok az abszolutizm us következetes ellen

B felei voltak. Egyenesen elítélték a királynak azt a jogát, hogy kénye-kedve
szerint rendelkezhessen alattvalói vagyonával, illetve életével. Nem ism erték el
a rendi előjogokat és az állam polgárok egyenlőségéért léptek fel a törvény előtt.
A liberálisok elism erték a bérm unkások azon jogát, hogy egyenjogú tárgyalá
sokat folytassanak a vállalatok tulajdonosaival a m unkafeltételekről és hogy
saját szervezeteket (szakszervezeteket) hozhassanak létre. Fokozatosan bővíteni
kívánták a választók szám át és növelni a parlam ent szerepét az állam életében.
II. Fejezet. Európa és Amerika államai a forradalmak és a nemzeti egyesülés időszakában (1815-1870)
Jeremy Bentham (1748-1832) angol gondolkodó, a liberalizm us egyik le

g ism erteb b híve azon a vélem ényen volt, hogy a társa d alo m n em m ás, m in t
sa já t érdekekkel rendelkező em berek közössége. F elvirágoztatni ezt a közös
séget csak a szem élyiség jo g ain ak b izto sításáv al és a m agántulajdon s é rth e
tetlen ség én ek a m eghirdetésével lehet. B en th am az t állíto tta, hogy a szabad
vállalk o zást n em g á to lh a tja sem m i, kivéve, h a sé rti m ás em berek érdeke
it. F elism erte azt, hogy N agy-B ritannia politikai rendszere sok tek in tetb en
elavult, e z é rt a p a rla m e n t m eg refo rm álsát jav aso lta a választójog kiszéle
sítése alap ján .
J. Bentham filozófus a mai napig részt vesz a University College London vezetőségé
Q nek ülésein egy úgynevezett „ikon" formájában és hivatalosan jelenlévő személynek szá
mít, aki tartózkodik a szavazástól. „Az erkölcsi elvek és törvények legboldogabb rend
szerének megalapítója'' (így nevezte magát J. Bentham) művében úgy végrendelkezett,
hogy testét őrizzék meg az utókor számára. Földi maradványait felöltöztették, beültet
ték a kedvenc székébe, az arcáról mintázott viasz maszkot tettek rá.
A fra n c ia lib e ra liz m u s képviselője, Benjámin Constant

(1 7 6 7-1830) úgy gondolta, csak az a tá rs a d a lo m szabad,
m ely ben e lism e rik a szem élyiség s z a b a d s á g á t. A sz a b a d
v álla lk o z á so k a t tá m o g a tta , s z e rin te az á lla m n em k o rlá
to z h a tja sem m iben sem azt. P o litik ai eszm ényképe az a l
kotm ányos m o n arc h ia volt, C sak a k irály i h a ta lo m tu d ja
m egvédeni a vállalkozók jo g ait, e z é rt a negyedik h a ta lm i
ág g á kell váln ia.
A k la ss z ik u s eu ró p ai lib e ra liz m u s esz m é it leg in k áb b
Alexis de Tocqueville (1805—1859) fra n c ia állam fé rfi és poli
to ló g u s k é p v ise lte a k ö z is m e rt Az a m e rik a i d e m o k rá c ia
ilexis de Tocqueville cím ű könyv szerzője. M űvében elem ezte a sz a b a d s á g és
egyenlőség, illetve a p o litik a i h a ta lo m és tá rs a d a lo m kö
zö tti k ap c so la to t. Tocqueville a lib e rá liso k szellem éb en lé
p e tt fel az á lla m h a ta lo m m egerősödése ellen , m ivel az m in d ig a közigaz
g a tá s k ö z p o n to sítá sá v a l és b ü ro k ra tiz á ló d á s á v a l já r, m iá lta l k o rlá to z z a
a szem élyi sza b ad ság o t. E lu ta s íto tta a tá rs a d a lm i egyenlőség eszm éjét,
m o n d v án , c sa k a „ ra b sá g b a n le h e t egyenlőség”. Ezzel fü g g ö tt össze az
is, hogy Tocqueville ellen e volt az á lta lá n o s v álasztó jo g n ak , m e rt sz e rin
te így a h a ta lo m a csőcselék kezébe k e rü lh e t, a k ik á lta lá n o s egyenlőség
m e g v a ló s ítá s á t a k a rjá k .
□ Nacionalizmus. Egyes tö rtén észek vélem énye szerin t a XIX. század a

tö rtén elem b en a nacionalizm us korszaka, mely eszm erendszer az em be
riség egyik legm eghatározóbb és legéletképesebb ideológiája vált. K ezdetét a
XVIII. század végi nagy francia forradalom m al hozzák összefüggésbe, am ely
44
a nem zetet a szabad polgárok egyesülésének és a h atalo m

forrásának k iálto tta ki. A napóleoni háb o rú k n ak köszönhetően
kezdtek az új eszm ék terjedni E urópa-szerte.
A nacio n alizm us eszm éinek további fejlődését a n é
m et gondolkodók tevékenységével hozzák összefüggésbe. Jo
hann Gottlieb Fichte (1762-1814), m iu tá n Poroszország vereséget
szenvedett a Napóleon elleni háborúban, a B eszédek a ném et
nem zethez cím ű m űvében egyesülésre és nem zeti m egújulás
ra szólítja fel a ném eteket, m e rt csak így v á lh a tn a k E urópa
k u ltu rális h atalm áv á. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831)
tám o g atta a n em zetállam ok k ia la k u lá s á t E uró p áb an , m ivel Friedrich Hegel
úgy gondolta, hogy a nem zetállam az állam polgárok egyesü
lésének legoptim álisabb form ája a szabadság, a biztonság, a
boldogság m egvalósítása v alam in t az isten i eszm e te ste t öltése érdekében.
A tudósok között nincs egyetértés ab ban a kérdésben, hogy k it te k in t
hetü n k a nacionalizm us legfőbb ideológusának ebben az időszakban. Egyesek
Jean -Jacq u es R ou sseau t és E d m u n d B erket, m ások viszont F ried rich L istet
ta rtjá k an n ak . E zek a nézetkülönbségek azzal függhetnek össze, hogy a n a
cionalizm us a XIX. század univerzális jelensége volt.
Utópista szocializmus. A korabeli E u Utópia - képzeletbeli sziget Morus Tamás ango

B rópában sok híve volt a radikális gondolkodó azonos című művében, ahol állítólag
változásoknak és egy új társadalom fel egy ideális társadalmi rend létezik. Az utópia ki
építésének. Az európai radikálisok között fejezést akkor használjuk, amikor tudományosar
terjedni kezdtek a szocializmus eszméi. Jól meg nem alapozott elképzelések alapján akarnal
igazságos, mintaértékű társadalmat létrehozni.
lehet a szocializmus kifejezést a francia
Pierre Leroux (1797-1871) csak a XIX. szá Szocializmus - olyan tanítás, melynek célja ;
zad második felében kezdte alkalm azni, az szociális igazságosság, szabadság és egyenlő
igazságos társadalom ról, „aranykorról” szóló ség eszményeinek a megvalósítása.
elképzelések m ár az ókori mítoszokban is Utópista szocializmus - az ideális társadalomró
megjelentek, fejlődtek a különféle vallások szóló tanítás, amely a közös vagyonon, az általá
ban, de később alakot öltenek az utópista nos munkakötelezettségen és a megtermelt javai
szocializmus eszméiben is. Az európai ipari egyenlő elosztásán alapszik.
forradalom kibontakozásának időszakában
az utópista szocialisták elítélték a bérmunká
sok szociális kiszolgáltatottságát és kizsákmányolását, a kegyetlen konkurencát
stb. Ezekkel az ipari forradalomból adódó jelenségekkel az utópista szocialisták
egy általuk ideálisnak tartott társadalmat próbáltak szembeállítani.
Róbert Owen (1771-1858) angol utópista a rra a következtetésre jutott, hogy
a szociális problémák fő forrása a piacgazdaság, amely a szabad versenyek és
a termelőeszközök m agántulajdonán alapszik. Olyan társadalom létrehozását
javasolta, ahol a m unkások önkorm ányzati társaságokba egyesülnek és nincs
4!
m agántulajdon. Azért, hogy hozzájuthassanak a szám ukra szükséges alapvető

dolgokhoz, az egyes társaságok tagjai közvetlenül cserélnék ki a m ásik társaság
tagjaival a term ékeiket, megkerülve ezáltal a piacot. A társaságok - elképzelé
se szerint - fokozatosan ellepik az egész bolygót és beköszönt „a földi mennyor
szág, ahol béke és boldogság honol”.
A fran cia u tó p ista Claude-Henri Saint-Simon (176 0-18 25) „új ip a ri re n d
szer” lé tre h o z á s á n a k a híve volt, am ely m in d en po lg ár életm ó d ján ak fel
v irág zásáh o z vezet. F elfogása sz e rin t az új tá rsa d a lo m b a n
be kell vezetni az á lta lá n o s m u n k ak ö telez ettség et, a te rm e
lés te rv s z e rű szervezését, és a z t az elvet, hogy vezető b e
o sz tá st csak m egfelelő képességek ú tjá n leh essen szerezni.
A m ag án tu lajd o n azo n b an m eg m arad n a. Az állam fela d ata
a g az d aság irá n y ítá s a és a szociális e lle n té te k békés úto n
tö rté n ő feloldása.
A francia utó p ista Charles Fourier (1772-1827) általáb an
k ív án ta m egszüntetni a m agántulajdont: m ind a term előesz
közökét, m ind a lakásokat, és a személyes h asz n álati tárg y a
két. Kidolgozta az új „harm ónia tá rsa d a lm á n a k ” a tervezetét,
ahol az em berek képességei szabadon fejlődhetnek. Az új tár-
Charles Fourier sadalom a szocialista eszm ék népszerűsítése á lta l jöhet létre.
Részlet Fourier „A világ egységének elmélete" című munkájából

Mindaddig, amíg a világ nagy és kis emberei át vannak itatva kölcsönös gyű
lölettel, bármilyen szabadság csak új viták okozója lesz. A különböző osztályok kö
zötti összetartás megteremtésének természetes módja az, hogy egy közös céljuk le
gyen, más szóval társsakká kell tennünk őket a termelésben. Egy gazda vagy bérlő,
aki megkapja a saját részét a termésből, igyekezni fog, hogy a termés, mely a tulaj
donosé, még több legyen, mivel, ha a tulajdonos keveset kap, akkor a bérlő is ke
vesebbet kap.
így az egység titka a társulásban van. Az osztályok közötti társulás és a közös ér
dekek elfeledtetik velük a kölcsönös gyűlöletüket...
1. Miben vélte megtalálni a szerző a szociális harmóniához vezető utat? 2. Milyen a ti
véleményetek Fourier nézeteiről? Miért gondoljátok így?
Pierre Joseph Proudhon (1809-1865) francia u tó p ista a társa d alo m békés

á ta la k ítá s á n a k a híve volt, m elyet a h ite lre n d sz e r m eg reform álása á lta l le
h e t elérni. Ja v a so lta egy olyan „népi b a n k ” létreh o zását, am ely k a m a tm e n
tes h ite lt bizto sít az igazságos term ék csere m egszervezéséhez a kisterm elők
között. Ilyen körülm ények között az állam ra , m in t a szociális ig azsá g talan
ság fo rrá sá ra m á r nem lesz szükség. A kis tu lajd o n t a term elés szükséges
láncszem ének ta rto tta , a nagy tu lajd o n t viszont ra b lá sn ak . P roudhon-t az
euró p ai anarchizmus m egterem tőjének ta rtjá k .
A m arxizm us megjeienése. A szocialista elm életet k é t n é m e t gondolko

0 dó, Marx Károly (1818-1883) és Engels Frigyes (1820-1895) fe jlesztette
tovább, ak ik k id olgozták a marxizmus ta n ítá s á t. A tőkés tá rsa d a lo m sza
b ad sága, vélem ényük s z e rin t nem m ás,
m in t a dolgozó e m b e r e ln y o m á sá n a k Anarchizmus - olyan társadalmi-politikai irán
a szab ad ság a. Az á lla m a k a p ita lis tá k zat, amely kétségbe vonja az államhatalo
u ra lm á n a k az eszköze, e z é rt m eg kell szükségességét, a közösségek, munkakollek
vák teljes önkormányzatát hirdeti.
az t sem m isíten i. A szociális egyenlősé
get k é p tele n ség elé rn i, am íg lé te z ik a Marxizmus - Marx Károly és Engels Frígyi
által létrehozott filozófiai, szociális és politik
m ag án tu lajd o n
tanítás.
Az u tó p is ta szo cialisták k ritik á já
ból k iin d u lv a M arx k ije le n te tte : a szoci Kommunizmus (a latin közös szóból) - társ
dalmi, gazdasági és politikai rendszer, ame
alizm us n em a gondolkodók k ita lá lá s a ,
a m unkaeszközök és közszükségleti cikk«
hanem a k a p ita liz m u st követő re á lis t á r
kollektív tulajdonán alapszik. Osztálynélki
sadalm i rendszer. Ez a re n d sz e r t á r s a társadalom, ahol az állam megszűnik létezi
dalm i tulajd o n o n alap szik , és a m agán-
Osztály - emberek nagy csoportja (a társad
tu lajd o n felszám o lásáv al m e g sz ü n te tn é
lom részei), akiket a hasonló termelési kapcs
az em ber- em b er á lta li k izsák m á n y o lá latok és életkörülmények, oktatási és kulturá
sát, illetve a tá rsa d a lo m osztályokra v a hozzáférési lehetőségek kötnek össze.
ló tag o ló d ását. A tő k ések é rd ek eit védő
Manifesztum - egy párt vagy társadalmi sze
állam h e ly e tt lé tre jö n n e a p ro le tá rd ik vezet kiáltványa, nyilatkozata, amely tartalma
ta tú r a állam a, am ely véghezviszi a fen za programját és tevékenységének fő elveit.
tebb vázolt v álto záso k at. A szocializm us
a világ o rszág aib an végbem enő szocialis
t a fo rrad alo m győzelm e ered m én y ek é n t
tere m tő d ik m eg, a m it a p ro le ta riá tu s h a jt végre. E z é rt sz ü k sé g sz e rű a
p ro le ta riá tu s o sz tá ly h a rc á n a k szervezése, v a la m in t hogy a m u n k á s sá g fel
ism erje szerep ét a tá rs a d a lm i fejlődésben. A szocializm usra M arx és E n
gels nem , m in t végcélra, h an e m , m in t a kommunizmushoz vezető á tm e n e ti
id ő szak ra te k in te tt.
Tanításuk gyakorlati megvalósítása céljából Marx és Engels 1847-

ben Londonban megalakították a „Kommunisták Szövetségét" - a
történelem első nemzetközi kommunista szervezetét. Programját
az 1848-ban megjelent A „Kommunista Párt Kiáltványa" tartalmaz
ta. A kiáltvány azt állította, hogy az emberiség egész előző törté
nete nem más, mint az osztályok harca és a proletariátus hivatott
arra, hogy létrehozza a termelőeszközök társadalmi tulajdonán
alapuló osztály nélküli társadalmat. A kiáltvány feltárta a kapcso
latot a szocializmus és a kommunizmus között, meghatározta az Marx Károly
utóbbi elérésének útját. Azonban ez a dokumentum nem érte el és Engels Frigyes
a várt hatást, ezért Marx és Engels az 1848-49-es forradalom ve
resége után arra a következtetésre jutott, hogy a kiáltványban ki
tűzött feladatokat a közeljövőben teljesíteni nem lehet.
Következtetések
►Az ip ari forradalom egyik fontos következm énye, hogy k ia la k u lta k
az ip ari tá rsa d a lo m létrejö ttén ek előfeltételei, m in t az em beriség fe
jő d ésén ek új szakasza.
►Az ip ari társa d alo m k ia la k u lá s á t kísérő problém ák m egoldásában a
k on zerv atívak a legfontosabbnak a sta b ilitá st és a tradíciókhoz va
ló h ű ség et te k in te tté k . A liberálisok viszont a változások hívei vol
ta k , a z t a szem pontot követve, hogy a jövőnek szebbnek kell lennie
a jelen n él, m ivel a jelen is jobb a m ú ltn ál.
► Sok követője volt a n acionalizm usnak is, m elynek terjed ése elősegí
te tte a n em zetállam ok létre jö ttét N yugaton.
►Az ip ari társa d alo m kezdeti sza k aszá t jellem ző szörnyű valóság a
szocialista eszm ék terjedéséhez vezetett, az u tó p ista szocializm us
tól a m arxizm usig.
1. Mikor fejeződött be az ipari forradalom? 2. Nevezzétek meg a korszak konzervatív
gondolkodóit! 3. Kit neveznek a klasszikus európai liberalizmus szószólójának? 4. Me
lyik liberális gondolkodó tartotta azt, hogy a társadalomban csak a „rabságban lehet
egyenlőség"? 5. Nevezzétek meg a „Beszédek a német nemzethez című" mű szerzőjét!
6. Mit értünk utópista szocializmus alatt?
7. Véleményetek szerin az ipari társadalom mely jellemzői a legfontosabbak? Miért?
8. Milyen nézeteket vallottak a konzervatívok a társadalmi fejlődéssel kapcsolatban?
9. A francia liberalizmus teoretikusa B. Constant írta: „A szabadság alatt én az egyén
uralmát értem a hatalom felett." Mit javasoltak a liberálisok ennek az elvnek a megva
lósítása érdekében? 10. Melyek voltak a nacionalista eszmék megjelenésének és fejlő
désének sajátosságai? 11. Hogy gondoljátok, miért születtek meg a XIX. század első
felében az utópista elméletek? Milyen kapcsolatban volt az ipari forradalom kialakulá
sával? 12. Miben rejlik a marxista ideológia lényege?
13. Töltsétek ki a Társadalmom-politikai irányzatok a nyugati országokban a XIX. szá
zad első felében című táblázatot!
Elnevezés Jelentős képviselők Az állam és társadalom fejlődésével kapcsolatos nézetek
14. Készítsetek tanulói kutatási projektet! A hét folyamán a médiában (újság, tv, rádió)
közölt információk alapján gyűjtsetek példákat a témában taglalt társadalmi-politikai
irányzatok szerepéről a nyugati társadalmak életében. Azok alapján vonjátok le a kö
vetkeztetést, melyek vannak túlsúlyban napjainkban a nyugati országokban!
15. Wilhelm Christian Weitling német marxista, a Kommunista Egyesület tagja, úgy gon
dolta, hogy a régi társadalmi rendszer lerombolása és a „kizsákmányolok" megsemmi
sítése érdekében fel kell használni a bűnözőket - rablókat, tolvajokat, csavargókat, stb.
A hatalom megszerzése eme módjának erkölcsi ára nem érdekelte. Mi a véleményetek
a hatalom megváltoztatásának ilyen módszereiről a társadalomban?
Gyakorlati fo glalko zás

Az ipari forradalom társadalm i következm ényei.
Változások a lakosság különböző rétegeinek mindennapi életében.
1. Milyen volt Európa lakossága az ezt megelőző időszakban? 2. Milyen változásokon

B ment át Európa lakossága a XVIII. század végétől a XIX. század elejéig? 3. Jellem ez
zétek az ipari forradalom fő következményei! 4. Milyen változások történtek a váro
sok arculatában? 5. Mi jellemezte az európai otthonokat és a háztartási eszközöket
az újkor első időszakában? 6. Milyenek voltak a házassági és családi viszonyok és mi
lyen volt a nők helyzete a korábbi időszakban? 7. Hogyan fejlődött a divat az újkor
első időszakában?
Cél: az alábbi szöveg alapján megállapítani, hogy milyen változások történtek a korabeli
európai lakosság különböző rétegeinek mindennapi életében.
Előkészítő feladatok a gyakorlati foglalkozáshoz
B 1. Ismételjétek meg az 1. téma anyagát Európa XVIII. századi és XIX. század eleji la
kosságáról!
2. Fogalmazzátok meg a célnak megfelelő következtetéseket!
A munka menete
1. Olvassátok el a szöveget, válaszoljatok a kérdésekre és oldjátok meg a feladato
kat!
2. Fogalmazzatok meg a célnak megfelelő következtetéseket!
A városok arculatának változásai. A XIX. századot id ő n k én t „burzsoá”

század n ak nevezik, m ivel a „régi re n d ” m egdöntésének eredm ényeként
a burzsoák lettek a társad alo m vezető rétege, az ő ízlésük k a p ta a főszerepet.
Ez m eg m u tatk o zo tt a m in d en n ap i életben is. A legtöbb falu és telep ü lés
m egőrizte hagyom ányos kinézetét, de a városok jelentős része nagy v álto zá
sokon m en t keresztül.
Egy utazó leírása: Berlin a XIX. század elején.

A legtöbb utca széles és négy vagy több emeletes házak állnak rajtuk. Vannak
nagy terek is. Még lélegezni is könnyebb itt, mint Bécsben, Hamburgban vagy más
városban, ahol a házak és emberek kis területeken vannak összetömörülve. A szé
les utcák és a szép építészet olyan látványt kölcsönöznek Berlinnek, amivel nem sok
nagyváros dicsekedhet. A Wilhelmstrasse, mely csaknem teljesen kastélyokkal van te
le, a Leipziger Strasse, az Unter den Linden, az Operatér, a Vilmos tér stb. a külföl
diek csodálatát váltják ki...
1- Milyen hatással volt az íróra az akkori Berlin? 2. Az építészet milyen új vonásait is
meritek fel a leírásban?
Unter den Linden, Berlin. A párizsi Sainte-Geneviéve könyvtár olvasóterme.

Eduard Gaertner festménye, 1852 Épült Henri Labrouste tervei alapján.
Napjaink látképe
A XIX. században változások tö rté n te k a városok tervezésében. A v á

rosok központi részből és külvárosból álltak . A központi részben éltek a jó
m ódú polgárok és i t t m eg találh ató volt m inden, am i szükséges volt az élet
vitelükhöz. A k ü lv áro sb an a helyi szegények la k ta k , i t t á llta k a gyárak,
olcsó kocsm ák, p o sták stb. A központi ré sz t és a k ü lv áro st újo n n an é p íte tt
széles u tc á k k ö tötték össze.
E u ró p a csaknem m inden városa fokozatosan növekedett és olyan ép ü
letekkel bővült, am elyek m egfeleltek az akkori elvárásoknak. A régi épüle
te k egym ás u tá n tű n te k el, az ú ja k szépen sorakoztak a hosszú utcákon.
A városok növekedése, m ég a nagyvárosoké is, la s sa n h a la d t, de a század
közepére a legtöbbjük a rc u la ta teljesen
Rokokó - művészeti stílus, melyre jellemző m egváltozott.
volt az elvonulás a való világból a fantázia, A v árosok közp o n ti ré sz é b e n te r e
színjáték, mitológia világába. k et, p a rk o k a t, sé tá n y o k a t stb. a la k íto t
ta k ki. Az u tcák o n m e g jelen tek az első
Klasszicizmus - művészeti stílus, mely főként
töm egközlekedési eszközök. A fold á r á
az ókori görög-római alkotásokban megvalósu
n a k növekedésével eg y re több l e tt az
ló eseményeket, szabályokat, hagyományokat
em ele te s h áz. P á riz sb a n é p ü lte k olyan
tartja követendő példának.
h é te m e le te s h á z a k , m elyek la k á s a it b é r
Empire (e: ampír) - a napóleoni császársága
be a d tá k . A XIX. sz á z a d m áso d ik fe
alatt kifejlődött művészeti stílus, mely a klasszi
lé b e n m e g je le n te k az első v ízv ez eték
cizmus betetőződése volt. Elemeit a görög és a
re n d s z e re k , m ely ek gőz erejév el m ű
római művészet formakincséből meríti, jellem
k ö d tek . Az első v íz v e z e té k e t L o n d o n
zőek rá a monumentális építmények, gazdag
b a n r a k tá k le, és n e m so k k al e z u tá n
aranyozás és a díszes veretek.
P á riz sb a n .
A XIX. században egyre több h iva
tali, közigazgatási, kereskedelm i és term e lé si épületet h ú z ta k fel - m egje
len tek az üzletek, bankok, vasútállom ások, gyárak, kiállító term ek , könyv
tá ra k , stb.
50
Az épületek stílusára általában a rokokó, klasszicizmus és az empire stí

lus volt a jellemző.
A XIX. század ban a városi építészeknek új felad ato k at k ellett m egol
daniuk. P éldául, a k özhasznú ép ü letek n ek - vasútállom ások, bankok, k iá l
lítási és á ru s ítá s ra szolgáló pavilonok, stb. - tá g a s te rm e k re volt szüksége,
ahol a falak nem akadályozzák az em berek közlekedését. Ez új építészeti
m egoldások, ko n stru k ciók és anyagok m egjelenését eredm ényezte. Az é p íté
szetben elkezdik széleskörűen h a sz n á ln i a fém szerkezeteket, a b eto n t és az
üveget. A m u n k ás külvárosokra az építészeti ú jítások többsége nem ju to tt el.
1. Milyen változások történtek a városokban a XIX. században? 2. Véleményetek sze
rint mi volt a változások oka? 3. Mi az, ami az akkori újítások közül jellemző a mai vá
rosok építészetére is?
Lakhely és háztartási eszközök. A la k h e ly és az é le tk ö rü lm é n y e k a

2 tu la jd o n o s p é n z ü g y i h e ly z e té tő l fü g g te k . A le g g a z d a g a b b a k n a g y
m a g á n h á z a k b a n la k ta k , a k á r több tu c a tn y i szo b á k b an . A k ö zé p o sztály
beliek k is m a g á n h á z a k b a n la k ta k , vagy kén y elm es la k á s t b é re lte k . A
szegények k is h á z ik ó k b a n la k ta k a k ü lv á ro so k b a n , a p in cék b e n vagy a
p ad láso n .
A teh ető se k h á z a it ebben az időben m ag as négyszögű
k ály h ák k al, ú g y nevezett „hollandokkal” (a z é rt nevezték így,
m e rt H ollandiából ered tek ) fű tö tték . A b u rz so ák a k onyhá
ik b an alacsony k á ly h á k a t a la k ítta tta k ki, am ik en volt egy
fém lap, n éh á n y ly u k kal, hogy az é te lt kényelm es legyen el
készíteni. A szegények, m in t k o ráb b an , az é te lt a tű zh ely
fölött k ész íte tté k el.
A lak áso k m e g v ilá g ítá sá ra a g azd ag ab b ak először a
XVIII. század végén fe lta lá lt üveg o la jlá m p á k a t h a s z n á l
ták , a század közepétől p etró le u m lám p á k at, később gázvi
lág ítást, a 70-es évektől pedig m eg jelen t az elektrom osság.
A szegények la k á s u k a t fá k ly ák k al v ilá g íto ttá k meg. U gyan- Petróleumlámpa
akkor a gazdagok és a szegények la k á sa ib a n is gyakoriak
voltak a tű zesetek .
A teh ető se k á lta lá b a n porcelán vagy fajansz (kerám ia) edényből fo
g y asz to tták az é te lt, am ely szé le sk ö rű en e lte rje d t és je le n tő s e n olcsóbb
le tt (e lő á llítá su k ra sok g y ár lé te sü lt E u ró p áb an ). A szegények to v áb b ra is
agyagedényeket h a s z n á lta k . A g y á rip a rn a k köszönhetően m in d en k i sz á m á
ra elérh ető ek le tte k az üvegterm ékek. Az ételek elkészítéséhez á lta lá b a n
réz, fém és ö n tö ttv as edényeket h a sz n á lta k .
A burzso ázia igényei k ih a to tta k a b ú to rk észítés fejlődésére is. A bú-
orokat fa rag ták , fekete vagy vörös la k k a l vo n ták be és fém m el d íszítették .
A h á z ta rtá s i eszközök néh án y fajtája, m in t péld áu l a nagy díszes lá d á k

teljesen k im en tek a h asz n álatb ó l, m e rt nem feleltek m eg a m odern szük
ségleteknek. A szegényebbeknek nem volt lehetőségük követni a b ú to rstí
lusok v álto zásait.
A váro si lak h elyek elen g ed h etetlen részévé v á lta k a fali és asz ta li
órák. E zek m in th a a z t jelképezték volna, hogy az új XIX. „burzsoá” szá
zad b an - az idő pénz.
—— Kérdések és feladatok
«■ 1. hasonlítsátok össze az európaiak XIX. századi háztartási eszközeit a korábbi időszak
éval!. 2. Milyen változásokat hozott a lakhely és a háztartási eszközök terén a XIX. szá
zad? 3. Milyen tárgyakat „örököltek" meg a napjainkban élők azok közül, amelyeket a
XIX. században használtak?
H ázasság és család. Divat. A k o ra b eli eu ró p ai tá rs a d a lo m fő elem e

O a h á z a s s á g és a csa lá d m a ra d t. A tá rs a d a lm i v áltozások h a to tta k
rá ju k , de lén yegük nem változott. E b b en az időben a nag y család o k vol
ta k e lte rje d te k , m elyekben a gyerekek e g y ü tt é lte k a szüleikkel. A felső
ré te g n é l e z t á lta lá b a n a közös c sa lá d i v állalk o záso k k ö v etelték m eg, a
szegényeknél ped ig az öreg szü lő k rő l való
gondoskodás szükségessége és az, hogy nem
volt elegendő p é n z ü k önálló c sa lá d i é le te t
kezdeni. A gyerekek szá m a u g y an c sak attó l
függött, m en n y ire voltak te h e tő se k és m eny
nyi gy erek et tu d ta k e lta r ta n i.
A XVIII század végi nagy fran cia for
rad alo m jelen tő s v álto záso k at okozott az em
b erek életm ó d jáb an és a d iv atb an is. E ttő l
az időtől kezdve m inden polgár egyenlő volt,
am i az ak k o ri bu rzso á öltözékében is m eg
ny ilv án u lt fő - m eglehetősen egyhangú volt.
A b u rz so á öltözék A n g liáb an je le n t m eg a
Francia család esernyőkkel, empire forradalom sikere u tá n , később pedig á tte r
stílusba öltözve. je d t egész E u ró p á ra . A különböző ré te g e k
Louis-Leopold Boilly festménye, 1803
képviselőit m o st m á r nem le h e te tt m e g k ü
lö n b ö ztetn i az öltözékük sz e rin t. M indenki
a z t viselt, a m it csak a k a rt.
A d iv at nem zetközi jelleg et öltött, egyform án öltözködtek E u ró p á b an
és A m erik á b an . Az öltözködés a la p já n köv etk eztetn i le h e te tt: ahol m eg
m a ra d t a n em zeti öltözék o tt m ég n em m e n t végbe az ip a ri forradalom ,
m e g m a ra d t a te rm é sz e te s gazdálkodás és nem volt jellem ző a r u h á k g y á
ri elő állítása.
52
7. Nagy-Britannia
A férfiöltözék a k o ráb b an h a s z n á lt díszes helyett p ra k tik u sa b b vált,

viselője férfiasság át em elte ki.
A b u rz su á öltözék a z t su g allta, hogy ez egy olyan m u n k ásem b e r r u
hája, aki fá ra d h a ta tla n u l dolgozik és a tevékenység az életcélja. A burzsoá
öltözék viselői ak tív életm ódot folytattak, és m ivel gyorsan m ozogtak r u h á
ju k nem ak a d ály o zh atta őket tevékenységükben. E ltű n te k az élénk díszítő
elem ek, az ü n n ep i változatosság, a színek sem legesek lettek. Az új ru h á k
n ak vonalvezetése egyszerűvé vált.
A XIX. sz á z a d b a n , so k k al g y a k ra b b a n v á lto z ta k a stílu so k a d i
v a tb a n , m in t k o rá b b a n b á rm ik o r. C sa k F ra n c ia o rs z á g b a n k ü lö n s t í lu
sa volt a fo rrad alo m , a d ire k tó riu m , a k o n z u lá tu s és az első c s á s z á rs á g
id ő sz a k á n a k . Az ö ltözék r á m u ta to tt v iselő jén ek p o litik a i h o v a ta r to z á s á
ra. A tö m e g g y á rtá s n a k k ö szö n h e tő e n a d iv a ts tílu s o k g y o rsa n te rje d te k
és v álto z ta k .
A női divat, a férfiakéhoz hasonlóan, igyekezett viselőjének szem élyes
tu lajdonságait és term észetes szépségét kiem elni. A női öltözék nőiesebb lett.
A nők egyszerűbben a k a rta k kinézni és szab ad ab b an a k a rtá k érezni m ag u
k at, ez ért lem o n d tak a fűzők, alsószoknyák h a sz n á la tá ró l, a díszes m agas
sark ú cipőket kényelm es szan d álo k ra v áltották.
A korabeli E u ró p á b an a férfidivat központja London, a női divaté pe
dig P árizs volt.
Ka 1. Milyen jellem zői voltak a divat fejlődésének ebben az időszakban? 2. Hason
lítsátok össze a XIX. század divatját az előző korszakéval! 3. Állapítsátok meg mi
lyen azonos és eltérő jellegzetességei vannak a XIX századbeli és napjaink divatstí
lusa között?
7. Nagy-Britannia
1. Mit változtatott meg a XVIII. századi forradalom az ország életében? 2. Mik voltak
Anglia állami berendezkedésének sajátosságai a XVIII. század végén? 3. Mikor ment
végbe Angliában, az ipari forradalom? Nevezd meg a társadalmi következményeit!
4. Kik a luddisták és mi ellen harcoltak?
N agy-Britannia politikai és társadalm i élete. A n ap ó leo n i h á b o rú k b e

fejezése új k o rsz a k o t n y ito tt N a g y -B rita n n ia fejlő d éséb en . A n g lia a
világ vezető p o litik a i tényezőjévé, g a z d a s á g i és p én z ü g y i k ö zp o n tjáv á , a
lib e rá lis tá rs a d a lo m p é ld á já v á v á lt. A XIX. s z á z a d elejé n b efejező d ö tt
N a g y -B rita n n ia eg y e sü lt k irá ly sá g g á való v á lá sa , am ely A n g lia és S kócia
(1807), ille tv e Íro rs z á g (1808) eg y e sü lé se ú tjá n j ö t t lé tre . Á llam irám y í-
t á s á t te k in tv e ö rö k le te s k o rlá to z o tt m o n a rc h ia volt.
Nagy-Britannia állami berendezkedése

Uralkodó
Végrehajtó hatalom Ш4Ш Törvényhozó hatalom Bírói hatalom

Miniszterelnök J 4 _ P a rla m e n t j► Legfelső bíróság
Miniszteri kabinet Lordok háza Kiszálló bírók
Képviselőház Esküdt bíróságok
Békebírók
-J
A h a ta lo m ő sfo rrá sá n a k az u ra lk o d ó t te k in te tté k . De ez a h atalo m
törvényileg k o rláto zva volt: a tö rv én y h o zásb an a p a rla m e n t, a közigazga
tá s b a n a m in isz te rek , a k ik et a p a rla m e n t n ev ezett ki, az ig azságszolgál
ta tá s b a n pedig a független bíróságok íté le te á lta l. Az uralkodó re n d e lk e
z e tt a legfőbb vég rehajtói h a ta lo m m a l is. A törvényhozó h a ta lo m pedig a
k é tk a m a rá s p a rla m e n t kezében volt, am ely lordok házából és képviselő
házból állt. A lordok h á z á b a n öröklődtek a helyek, a képviselőházba p e
dig v álasz táso k ú tjá n le h e te tt b ek erü ln i. A v égrehajtó h a ta lm a t a király-
lyal m eg o szto tta a ko rm án y (m in iszteri k ab in et), am elyet a v álasztásokon
győztes p á r t a la k íth a to tt m eg. A p á r t vezetője le tt a m in isztereln ö k . Az
o rszág b an k é t p á r t m űködött: a tory és a whig, m elyek a XVII. század vé
gén a la k u lta k k i és állandó v ersen g ésb en á llta k egym ással. A to ry k a föld
b irtokos a risz to k rá c ia (landlordok) és az a n g lik á n papok érd ek eit védték,
a w higek p á r tja viszont a p én zügyi-ipari és a v elük összefonódó ú jn em es
ség é rd ek eit képviselte.
A „tory" és a „whig" elnevezések gúnynévként ragadtak rá az 1680-1781 közötti éles
Q parlamenti vitáik során képviselőikre. Az „ország pártja" képviselőit whigeknek (skó
tul bűnöző), az „udvar pártjának" a képviselőit pedig toryknak (írül rabló) nevezték.
Az o rszágban nem volt általán o s választójog, m agas vagyoni cenzus

(m inősítés) létezett. E z é rt 1830-ban a 24 milliónyi lakos közül csak 487 ezer
rendelkezett választójoggal. Ezenkívül az állam on belül m ég több tu c a t úgy
nevezett „rothadó helység” volt (így nevezték a településeket, ahol csak 10-
15 lakos élt), és m égis k ü ld h etett képviselőt a parlam entbe, ezzel szem ben
a nagyipari városok (B irm ingham , M anchester, Leeds stb.) nem rendelkeztek
képviselői hellyel.
1783-1830 között a toryk, 1830-tól 1841-ig pedig a whigek voltak h a ta l
mon. 1815-ben a toryk kezdeményezésére elfogadták az úgynevezett „gabonatör
vényt”, am elyben m egtiltották a gabonabehozatalt, az alacsony búzaár esetén.
Ez az intézkedés a gazdag földbirtokosok érdekeit védte, mivel megakadályoz
ta a kenyér árán ak csökkenését, és nyomorba döntötte az egyszerű embereket,
akik am úgy is szenvedtek a m agas árak m iatt. A gabonatörvényeket 1817-ben
7. Nagy-Britannia
A képviselőház ülése A lordok házának ülése

? A brit parlament mindkét háza tevékenységének milyen jellegzetes vonásait lehet felismerni a
képek alapján?
ideiglenesen hatályon kívül helyezték a tömeges ellenállás m iatt. Ugyanakkor

a zavargások beszüntetése érdekében a tory korm ány felfüggesztette a személy
sérthetetlenségéről szóló törvényt és megkezdte a tüntetések résztvevőinek le
tartóztatását. 1819-ben a toryk véghezvittek a parlam entben h a t olyan törvényt,
amelyek értelm ében a hatalom nak jogában állt betiltani az 50 személynél n a
gyobb gyűléseket és töm egm egm ozdulásokat, h ázk u tatáso k at ta rth a tta k vala
m int szigorították a cenzúrát.
1824-1825-ben a to ry korm ány eltörölte a tarad e-u n io n o k (szakszer
vezetek) m e g a la k ítá sá n a k b e tiltá s á t és a sztrájkok bűncselekm ényekkel v a
ló azonosítását. A zonban a m un k afeltételek ja v ítá sa érdekében, a m u nkások
szám ára to vábbra is tilos volt m u n k ab esz ü n tetés ú tjá n nyom ást gyakorol
ni a vállalkozókra. A to ry k úgy gondolták, hogy politikájuk á lta l m egóvják
az országot a bizonytalanságtól. A zonban a választók csalódtak b en n ü k és
1830-ban a w higeknek szavaznak bizalm at.
A w h ig ek eg y ik leg fo n to sab b b e lp o litik a i in té z k e d é s e az 1832-es
p a rla m e n ti re fo rm volt. E n n e k a re fo rm n a k k ö sz ö n h e tő e n , v é le k e d e tt
C h arles G ray, a w h ig ek vezére, N a g y -B rita n n ia e lk e rü lh e ti az 1830- as
fran ciao rszág i fo rrad alo m h o z h aso n ló m e g rá z k ó d ta tá s o k a t. Az első p a r
lam en ti refo rm k ö v etk ez téb en a „ ro th a d t h ely ség e k ” 143 k épviselői h e
lyet v e sz íte tte k , am ely e k et S kócia és Íro rs z á g s ű rű n la k o tt ip a ri v á ro sa i
es m ező g azd aság i v id ék ei k a p ta k m eg. A vagyoni cen zu s c sö k k e n té se kö
v etk eztéb en a v á la sz tó jo g ú a k sz á m a 814 e z e rre n ö v ek ed ett. Az 1832-es
P a rla m e n ti refo rm je le n tő s é g e a b b a n re jle tt, hogy m e g a la p o z ta a kom p
ro m isszu m o t a fö ld b irto k o s a r is z to k rá c ia és a p é n z ü g y i-ip a ri k örök k é p
viselői között, a k ik így nagyobb befolyáshoz j u to tta k az o rsz á g p o liti
kai életéb en .
1833-ban a w higek e lé rté k a rabszolgaság eltörléséről szóló törvény

elfogadását az angol gyarm atokon. U gyanebben az évben k e rü lt elfogadás
r a a g yári törvény, am ely először k o rláto zta a k isk o rú ak m u n k aid ejét a szö
vőgyárakban. N agy csalódást je le n te tt a kevésbé tehetős b rite k sz á m á ra az
1834-es „szegénytörvény” elfogadása. E n n e k értelm éb en eltörölték a v állal
kozóktól a szegények ja v á ra levont adót, a szociális tám o g atáso k a t, m elye
k et az egyházközösségektől k a p ta k és dologházakat h o ztak létre, ahol börtö
nökhöz hasonló életkörülm ények voltak. 1835-ben a w higek a p arla m en tb en
e lérték a helyhatósági törvény bevezetését, m iál
ta l m inden adófizető szavazati jogot k a p o tt hely-
h ató ság i szervezetek v álasz tásán .
1837-ben N a g y -B rita n n ia királynője Viktó
ria le tt (1837-1901), u ra lk o d á s á n a k ideje „vik
to riá n u s k o r” n éven k e r ü lt be a tö rtén e le m b e .
E rre az id ő szak ra esik a p a rla m e n ti k é tp á rtre n d -
szer k ia la k u lá sa . A 30-as évektől kezdik a tory-
k a t kon zerv atív o k n ak , a w higeket pedig lib e rá li
so k n ak nevezni.
Az 1841-es v á la sz tá so k a t a konzervatívok
n y erté k meg. B e tilto ttá k a női és gyerm ekm un
k á t a b ányákban, 12 ó rá ra csökkentették a nők
m u n k aid ejét a g y árak b an . Az 1846-ban véghez
v itt „gabonatörvény” eltörlése á lta l pedig a kon
zervatívok nagy tá rsa d a lm i tám o g a tá st é rte k el.
A b rit tö rté n e le m tra g ik u s oldala az 1 845-
1847-es íro rsz ág i éhinség. Ez a „burgonyabeteg
séggel” és az ebből eredő rossz te rm é ss e l volt
összefüggésben, m ivel a burgonya volt az egysze
Viktória királynő koronázási r ű íre k fő élelm iszere. Az éh ínségtől és töm eges
portréja.
járv án y o k tó l közel 1 m illió em b er v esz te tte éle
George Hayter festménye, 1838
tét. Több m in t 1,7 m illió ír, azaz a lak o sság 1/7-
e h a g y ta el a szig etet és költözött az USA-ba.
E b b en az időben zajlo tt a b r it g y a rm a tb iro d a lo m k ia la k u lá
sa. A nglia m e g sz ilá rd íto tta ellen ő rzését K a n a d a és a m e g m a ra d t észak
a m e rik a i g y a rm a to k felett. V égbem ent A u sz trá lia és Ú j-Z éland g y ar
m a to s ítá s a , k e z d e té t v e tte D él-A frika elfoglalása. B efejeződött In d ia
m eg h ó d ítása. A b rite k először p ró b á ltá k leig ázn i A fg a n isztán t, ellen
ő rz ésü k a lá k ív á n tá k vonni K ín át, J a p á n t és a K elet m ás országait.
1 8 3 9 -1 8 4 2 között zajlo tt a b rit-k ín a i „óp iu m h áb o rú ”. E n n e k oka a
k ín a i h a tó sá g o k á lta l elkobzott ópium volt, am elyet az angol keresk éd ő k
ille g á lisa n s z á llíto tta k be az országba. M iu tá n N a g y -B rita n n ia a h á b o rú
b a n legyőzte K ín á t, egyenlőtlen szerződés a lá ír á s á r a és több kikötő m eg
n y itá s á ra k é n y sz e ríte tte a külföldi k eresk ed ő k sz á m á ra . Az 1839-1842-es
7. Nagy-Britannia
Emlékmű az 1847-es „bugonyaéhinség Tengeri ütközet a brit-kínai „ópiumháború" idején

áldozataidnak emlékére Dublinban
? Mit gondoltok, milyen ? Milyen információkhoz juthatunk az

benyomást kelt nézőire az emlékmű? ópiumháború történéseiről a kép alapján?
h áb o rú idején a b rite k elfo g lalták S zian g an (Hongkong) szigetét, am ely k é

sőbb K ín a le ig á z á sá n a k egyik fő angol b á z isá v á v ált. A XIX. szá zad kö
zepére N a g y -B rita n n ia volt a legnagyobb g y arm atb iro d alo m , m ely n ek te
rü le te 11 m illió km 2, nép esség e pedig több m in t 120 m illió főt t e t t ki.
gg Nagy-Britannia gazdasági fejlődése. 1 8 1 5 -1 8 1 6 -b an N a g y -B rita n n ia

g azd aság i v álság o t é lt át. A h ely ze tet az is b onyolította, hogy 300
ezer lesze relt k a to n a és m atró z következtében m egnövekedett a m u n k a n é l
k ü liek létszám a. De je le n tő s e n k á ro s íto ttá k a g azd aság o t az 1825, 1836
és 1847-es tú lte rm e lé s i válság o k is.
A XIX. század 3 0 -4 0 -es éveiben N a g y -B rita n n iá b a n befejeződött az
ip ari forrad alo m , m elynek következtében az ip a ri te rm e lé s sz in tjé t te k in t
ve az ország világelső le tt. 1840-ben it t á llíto ttá k elő a v ilág ip a ri te r
m ékeinek 45 %-át. Vezető á g a z a ta a te x tilip a r volt, am ely m ajd 200 ezer
em b ert fo g lalk o ztatott. G yorsan fejlődött a nehéz- és a szénipar. 1834-ben
a vaso lv asztás m érté k e e lé rte a 700 ezer to n n á t. Új ip a ri k ö rzetek a la
k u ltak : a v ask o h á szaté — B irm in g h a m és Sheffield; a szé n ip a ré- W ales; a
gyapjú és p a m u tip a ré - Y orkshire és L an cash ire.
Az ip a ri fo rrad alo m befejezésével egy időben g y o rsü tem ü v a s ú té p íté s
yeszi k ez d etét. 1 835-1849 k ö zö tt a v a s u ta k h o ssz ú sá g a 540 k ilo m é te rrő l
9,5 ezer k ilo m é te rre n ő tt. G yors ü te m b e n n ö v ek e d ett a k ü lk e re sk e d e le m .
57
A le g k e re s e tte b b e x p o rt te rm é k e k a te x tíliá k és gépek voltak. 1830-1849

k ö zö tt a b r it á r ú k k iv ite le a n é g y sz e re sé re n övekedett.
“™ ” A vasutak „atyjának" egy angol mérnököt, George Stephensont, a gőzmozdony fel

a találóját tartják (1781-1842). Miután áttanulmányozta James Watt gőzgépének szer
kezetét, 1814-ben sikeresen tesztelte első gőzmozdonyát a Blüchert, mellyel szenet
szállítottak síneken. Egész életében vasútakat épített Angliában. Ő hívta fel a figyel
met az alagutak és a jelentős dőlésszögű területeken vasúti töltések építésének szük
ségességére. George Stephensonnak és utódainak köszönhetően a vasúti sínek gyor
san behálózták Angliát.
N a g y -B rita n n ia k o rm án y a tu d a to s u lt azzal, hogy a g az d aság ere d

m ényei lehetővé te sz ik a k irá ly sá g v ilág k eresk ed elm i elsőségének e lé ré
sét, és e z é rt az állam érd ek ét te k in tv e nem szólt bele a g azd aság fejlődé
sébe. E n n e k a felism erése a free tra d e
:ree trade - a gazdaságtudomány és politika
m ozgalm ához vezet a b rit politikusok kö
izon ágazata, melyet a szabadkereskedelem és
íz állam gazdaságába való be nem avatkozás
zött. E zek a n ézetek XIX. század 20-as
ellemez. éveitől kezdenek te rje d n i a w higek kö
zött, tető p o n tju k a t pedig a p arla m en tb en
fo ly tato tt „gabonatörvények” elleni h arc
a la tt é rté k el. A freetra d eizm u s e z u tá n a lib eráliso k g a z d aság p o litik á já
n a k az a la p já t képezte.
A gyors g azd aság i fejlődést a m u n k áso k h a rc á t eredm ényezte a m eg
felelő m u n k ak ö rü lm én y e k ért, az alacsony b érek és a m u n k an élk ü liség el
len. A h a rc m eglehetősen sajáto s form ája volt a szám o to k ra m á r ism e rt
lu d d izm u s (a géprom bolók m ozgalm a), am i a XVIII. század 60-as éveiben
je le n t m eg A ngliában. A lu d d ista m ozgalom 1811 vége és 1813 eleje kö
zö tt je le n tő se n m egerősödött a országban. Résztvevői nem csak gépeket, de
egész g y á ra k a t lero m boltak le. Ez a z t eredm ényezte, hogy 1812-ben enge
délyezték a h a lá lb ü n te té s t (1769 óta először) a gépek ro m b o lásáért. 1816
és 1820 között v o ltak a lu d d istá k utolsó nagy akciói, e z u tá n a m ozgalom
ab b a m a ra d t.
Az ip ari forradalom befejezése következtében E urópában N agy-B ritan
n ia v ált először a g rá r országból ipari országgá. 1841-ben a lakosság csupán
21 % -át alk o tták a parasztok. A társa d alm i szerkezetben a vezető helyet a
pénzügyi-ipari körök és a gyári m unkások veszik át.
_ _ A chartista mozgalom. Az 1832-es első p arla m en ti reform korlátoltsá-
E 1 g a a v álasztási re n d szer m eg v álto ztatá sáért vívott h arc folytatásához
vezetett, am ely össznem zeti jelleg et öltött. A k tiv an ré s z t v ettek b en n e a
b rit m u n k áso k is, a k ik olyan képviselőket k ív á n ta k p arla m en ti m a n d á tu m
hoz ju tta tn i, ak ik a dolgozók helyzetén javító reform okat h a jta n a k végre.
A m u n k áso k általán o s v álasztási jo g á é rt folytatott h arca, am ely chartizmus
néven k e rü lt be a tö rténelem be, 1836-ban bontakozott ki.
7. Nagy-Britannia
A c h a rtistá k vezetői, az egész ország á lta l ism ert közéleti szem élyisé
gek voltak - W illiam Lovett, F eargus O’C onnor és m ások. Az á lta lu k h a n
goztatott észm ék elsősorban politikai jellegűek voltak.
A chartisták követelményei (részlet a „Népi chartából", melyet egy polgári

gyűlésen fogadtak el 1837 februárjában)
...Az Egyesült Királyságot 200 választókörzetre kell felosztani, körülbelül azonos la
kosságszámmal...
Minden év június 24-én általános választásokat kell tartani... (Minden 21-ik élet
évét betöltött férfi szavazhat - a szerző.) A jelöltek számára el kell törölni minden va
gyoni cenzust...
A képviselőház tagjainak minden évben az államkasszából 400 font sterling fizetés
járjon.
1. Mik voltak a chartisták követelései? 2. Milyen változásokhoz vezethetett volna a char
tisták követeléseinek elfogadása Anglia politikai rendszerében?
A c h a rtistá k k izárólag békés, törvényes ú to n k ív á n tá k elérn i céljaikat,

parlam enthez. Ily módon a lá írá st gyűjtöttek össze a Népi c h a rta tá m o g a tá sa
céljából, és a p arla m en t elé terje sz tetté k . A képviselők azonban e lu ta síto t
tá k a m eg v itatását. 1842 m áju sáb a n 3,3 m illió a lá írá s t sik e rü lt összegyűj
ten i a m ásodik Népi c h a rta petíciói a la tt, azonban a képviselőház ism ét n e
m et m ondott. 1848 jú n iu sá b a n a p arla m en t h a rm a d sz o rra is e lu ta síto tta a
c h a rtistá k beadványát. E z u tá n m egindult a ch artizm u s h an y a tlá sa. A m oz
galom vereséggel é rt véget, több képviselője később ra d ik á lis politikus lett.
A ch artista mozgalom jelentősége abban rejlik, hogy rádöbbentette a b rit
m unkásságot arra , töm egm egm ozdulásokkal nyom ást tu d n ak gyakorolni a h a
talom ra reform ok véghezvitele céljából, el
kerülve így a társadalom forradalom okozta Chartizmus (az angol charta - a brit mun-
m egrázkódtatásait. A XIX. század m ásodik kások első tömeges politikai mozgalma a
felében a liberális és konzervatív kormányok XIX. század 30-50-es éveiben, amely a „Népi
végül is realizálták a Népi ch a rta fő köve- charta teljesítéséért folytatott harc jelszava
teléseit. alatt zaÍ|ott
Következtetések
D
► 1815-1847 között N agy-B ritannia társa d alm i-p o litik ai életében fel
ép ü ltek a dem okrácia és jo gállam iság alapjai.
► N ag y -B ritanniában fokozatosan k ia la k u lt a konfliktusok m egoldásá
n a k békés, erőszakm entes, kom prom isszum os ú tja.
►Az ip ari forradalom eredm ényeképpen a világon először N agy-B ri
ta n n iá b a n jön létre az ip a ri társadalom .
59
H I . Melyik brit párt képviselőinek kezdeményezésére fogadták el a „gabonatörvényt''?
® 2. Mikor volt Írországban éhínség? 3. Mi volt az 1839-1842-es angol-kínai háború oka?
4. Mi a freetradeizmus? 5. Mit akartak elérni a chartista mozgalom hívei?
6. Hasonlítsátok össze a tory és a whig kormányok politikáját! 7. Határozzátok
meg Franciaország és Nagy-Britannia gazdasági fejlődésének hasonló és eltérő
á vonásait! 8. Jellem ezzétek a chartista m ozgalom szerepét Nagy-Britannia társa
dalmi életében!
9. Készítsetek a füzetben egy vázlatot a téma első pontjához „Nagy-Britannia politikai
és társadalmi élete"! 10. Vitassátok meg a problémát: „Az ír kérdés szerepe Nagy-Bri-
® tannia politikai életében"!
I I . A második charta megvitatása során a parlamentben Thomas Macaulay politikus
és tudós kijelentette: „Én ellenzem az általános választójogot... Úgy vélem, hogy a
^ civilizáció a magántulajdon megvédésén alapul. Ezért óriási felelőség az állam irá
nyításának a jogát egy olyan osztálynak a kezébe adni, amely minden bizonnyal ar
ra fog törekedni, hogy a magántulajdon rendszerét aláássa. A petíció felső hatalmat
követel. A birodalom összes választókörzetében minden tőkét és összegyűjtött tu
lajdont a munkások lábai elé kell vetnünk. Hogyan is kételkedhetünk afelől, hogy
mi lesz ennek az eredménye?". Hasonlítsátok össze az általános választójogot támo
gatók és ellenzők érveit!
8. Franciaország. A Belgiumi szabadságharc
1. Mit értünk a politikai restauráció alatt? 2. Hogyan ment végbe a Bourbonok mo-
narchiájának restaurációja Franciaországban? 3. Mik voltak a bécsi kongresszus dön
tései Hollandiával kapcsolatban? Hogy gondoljátok, mik voltak az okai?
Franciaország politikai és társadalmi élete 1815-1830 között. A napóleoni
n h áb orúk befejezése u tá n 1815 és 1830 között a politikai reakció időszaka
vette kezdetét. Akik az előző időszakban elvesztették h a ta lm u k a t és vagyonu
kat, m ost m egpróbálták visszaszerezni azt.
Ezek a próbálkozások azonban ellenállásba
olitikai reakció - a régi, elavult rend meg- ütköztek és újabb forradalm akhoz vezettek
rzése érdekében kifejtett aktív ellenállás a 1830-1848 között. E urópában a társadalm i
ársadalmi-politikai életben megnyilvánuló ha-
fejlődés két modellje alak u lt ki: az evolúci
idással szemben.
ós (folyamatos, törvényszerű fejlődés) és a
forradalm i (ugrásszerű, gyökeres változás).
M indkét irán y zatn ak széleskörű tám ogatói tábora volt. A korabeli Nagy-Bri
ta n n ia m eg m u tatta a lehetőséget a társadalom forradalm i m egm ozdulásaitól
m entes fejlődésének, Franciaország viszont, ahol 60 év a la tt három forradalom
is végigsöpört, a fejlődés egy m ásik m odelljének m egtestesítője lett.
Napóleon m ásodik lem ondása u tá n véget é rt az első csá szársá g kor

szaka és a B ourbon-dinasztia v issz a té rt a h atalom ba. Az „1814-es K a rta ” ér
telm ében, így nevezték az új alkotm ányt, m elyet XVIII. Lajos ad o tt a fra n
ciáknak, az ország alkotm ányos m onarchia lett.
Részlet az 1814-es Karta-ból

^ I. Minden francia állampolgár egyenlő a törvény előtt...
IV. A személyi szabadságuk egyformán garantált: senkit nem üldözhetnek és tartóztat
hatnak le a törvény által leírt okokon kívül...
V. Mindenki szabadon gyakorolhatja vallását...
VI. Ennek ellenére, a katolikus vallás... az állami vallás...
XIII. A király személye szent és sérthetetlen, a végrehajtói hatalom a király kezében van,
akinek a miniszterek felelnek.
XIV. A király az állam feje...
XV. A törvényhozói hatalom közösen a király, a főnemesek kamarája és a megyei kép
viselőház kezében van. (Ez a két kamara alkotta a törvényhozói testületet. - a
szerző)
XVI. A törvénytervezeteket a király terjeszti elő...
XIX. A kamarák kérhetik a királyt, hogy egy bizonyos törvénytelőterjesszen...
XXVII. A főnemesek kamaráját a király válogatja össze...
XXXV. A megyei képviselőház képviselőkből áll, melyeket akollégiumok választanak...
XXXVIII. Nem lehet képviselő, aki nem töltötte be a 40. életévét és 1000 franknál kevesebb
adót fizet az államnak...
XL. A választásokon nem vehet részt az, aki nem fizet legalább 300 frank adót és nem
töltötte be a 30. életévét ...
1 LXXI. A régi nemesség visszakapja a címeit, az új pedig megtarthatja azokat...
1. Milyen tények igazolják, hogy 1814-ben az ország alkotmányos monarchiává alakult?
2. Állíthatjuk-e, hogy a Karta korlátozta a franciák jogait? Miért?
Az 1814-es K a rta kevésbé volt vonzó a nép szem ében, m in t a fo rra d a

lom és Napóleon idején k iad o tt hasonló dokum entum ok. A bevezetett k o rh a
tá ri és vagyoni cenzus következtében a választójoggal rendelkező szem élyek
szám a közel 72 ezer fő le tt, a m egválaszthatóké pedig 16-18 ezer.
XVIII. Lajos környezetében többségben voltak az u ltra ro y a listá k (szél
sőséges m onarchisták), a k ik a forradalom előtti „régi re n d et” és a király kor
látlan h a ta lm á t a k a rtá k .
V álaszul a politikai reakcióra, F ran ciao rszág b an is, h asonlóan Itáliá-
hoz, titkos m onarchiaellenes szervezetek jele n te k meg, m elyek célja a B our
bonok eltáv o lítása a hatalom ból. H ozzájuk ta rto z o tt például La F ayette m á r
ki is. 1822-ben felkelést ro b b a n to ttak ki, m elyet kegyetlenül levertek.
A helyzet m ég jobban kiéleződött, am ikor XVIII. Lajos öccse, A rtois
Károly le tt a király, X. Károly néven (1824-1830). Az országban F e h é rte rro r
ontakozott ki, m elynek so rán töm egesen gyilkolták le a volt fo rrad alm á
ro k at és Napóleon híveit. X. K árolynak az a döntése, hogy a vagyonukat
korábban elvesztett a risz to k ra tá k a t 1 m illiárd frank

jóvátétel kifizetésével kell kárpótolni, általán o s fel
háborodást váltott ki. A pénzt az állam i részvénytu
lajdonosok bevételének csökkentésével k ív á n tá k elő
terem ten i. E n n ek következtében a nagy b an k áro k
és vállalkozók 40 %-kal kevesebb jövedelem hez ju
to tta k volna, m in t am ennyit íg érte k nekik a rész
vények vásárlásakor.
1830 m á rc iu sá b a n a képviselőház követelte
az u ltra ro y a lis tá k k o rm á n y á n a k lem o n d ásá t. Vá
laszu l e rre X. K ároly fe lo sz la tta a k épviselőházat
és újab b v á la sz tá s o k a t í r t ki. A zonban az újo n n an
m eg v ála szto tt 428 képviselő közül csak 145 volt a
k irá ly híve. E bben a helyzetben 1830. jú liu s 25-én
X. K ároly négy k irály i re n d e le te t í r t alá, m elyek
b en g y ak o rlatilag h a tá ly o n kívül helyezte az 1814-
X. Károly koronázási portréja. es K a r tá t és állam csín y t h a jto tt végre. A re n d ele
Jean Auguste Dominique te k a la p já n szé to sz la ttá k az ú jo n n an m egválasztott
Ingres festménye, 1829 k ép v iselő testü letet, új k o rláto záso k at v ezettek be a
választójogban, eltö rö lték a sajtó szab ad ság o t, cen
z ú rá t v ez ettek be és k itű z té k az új v á la sz tá so k d á tu m á t.
A k irá ly n a k e lépései a p á riz sia k felh á b o ro d ásá t v á lto ttá k ki és a fő
v áro sb an a h a ta lo m m a l szem beni e lle n á llá s ra felszólító jelsza v ak kezdenek
te rje d n i. P árizs egyik n é p sz e rű la p já b a n , a N a tio n al cím ű ú jsá g b a n 1830.
jú liu s 26 -án tilta k o z á s je le n t m eg a k irá ly i re n d e le te k k e l szem ben, m ely
b en a következők v o ltak m egfogalm azva: „A jogon alap u ló re n d sz e r befe
jező d ö tt, az erő szak id ő szak a kezdődött el. A ko rm án y m e g sé rte tte a tö r
vényességet, felm entve így b e n n ü n k e t az a lá re n d e lts é g k ö telezettsége alól.”
Q j Az 1830.-as júliusi forradalom. A Júliusi monarchia Franciaországban. 1830.

július 27-én Párizs utcáit barikádok lepték el. A kormányerők tehetet
lenek voltak. A júliusi forradalomban m inden tizedik párizsi részt vett.
1830. július 28-án a fellázadt franciák elfoglalták a fegyverraktárakat, a
városházát és a párizsi Notre-Dame-ot. A nap végére, am ikor a korm ánycsapa
tok töm egesen kezdtek átállni a forradalom oldalára, világossá vált, hogy a for
radalom ban fordulat állt be.
1830. jú liu s 29-én m e g a la k u lt a N em zeti G á rd a L a F ayette táb o r
nok vezetésével, am ely este elfoglalta a T u ile riá k a t. L étre jö tt az ideigle
nes korm ány, m elynek élén L afitte b a n k á r és L a F ayette táb o rn o k álltak.
X. K ároly követeket k ü ld ö tt hozzájuk tárg y a lási ja v a sla tta l, de nem fogad
tá k őket. A júliusi forradalom, am ely „három dicsőséges nap ig ” ta rto tt, győ
zelem m el é r t véget.
62
A forradalom vezérei m egőrizték a m onarchiát, a királyi koro n át p e

dig orleans-i Lajos F ülöpnek aján lo tták fel, aki közel á llt a liberális ellen
zékhez. Ő a Bourbonok fiatalab b (orleans-i) á g á t képviselte. 1830. au g u sz
tu s 2-án X. Károly lem ondott. 1830. au g u sz tu s 7-én a törvényhozó te stü le t
új alkotm ányt fogadott el (1830-as K a rta ) és orleans-i Lajos Fülöpöt király-
lyá k iá lto tta ki. Lajos Fülöp u ra lk o d á sá n a k ideje (1830-1848) a júliusi monar
chia nevet k ap ta.
Az 1830-as K a r ta m e g e rő s íte tte a törvényhozó és a v é g re h a jtó h a
talo m sze rv eit, am elyek az 1814-es K a r ta id e jé n m ű k ö d te k és lé tre jö tté
n ek re n d jé t is. A zonban a vagyoni c e n z u s t 200 fr a n k ra , az é le tk o rt p e
dig 25 év re csö k k e n te tte . íg y a v álasz tó p o lg á ro k sz á m a 200 e z e rre n ő t
a 31 m illió s lak o sság b ó l. M e g h ird e tté k a n ép felség elv ét és m e g s z ü n
te tté k a k irá ly Is te n tő l sz á rm a z ó jo g á t az u ra lk o d á s ra . A k a to licizm u s
m e g sz ű n t á lla m v a llá s n a k le n n i. S z a v a to ltá k az e m b e ri és á lla m p o lg á
ri jo g o k at, b e s z ü n te tté k a re n d k ív ü li b író sá g o k a t. A k irá ly k o ro n á z á sá t
fe lv á lto tta a k irá ly e s k ü té te le a fra n c ia n é p n e k a törvényhozó te s tü le t
m in d k ét h á z a elő tt.
A jú liu s i fo rra d a lo m b e b izo n y íto tta a „régi re n d ” ú jjá s z ü le té s é n e k
k ilá tá s ta la n s á g á t, eg y sz e rsm in d b izo n y íték u l szo lg ált a r r a , hogy E u ró
p á b a n befejező d ö tt a p o litik a i re ak ció k o rsz a k a . U g y a n eb b en az évben
fo rrad alo m za jlo tt B elg iu m b a n is, m in e k k ö v etk eztéb en fü g g e tle n n é v á lt
H o llan d iátó l. A k tiv iz á lta h a r c á t az o rsz ág e g y e síté sé é rt N é m e to rszág és
Itá lia is.
Az 1830.-as jú liu s i fo rra d a lo m k ö v etk eztéb en a p én zü g y i a ris z to k
rá c ia k e r ü lt h a ta lo m ra : b a n k á ro k , n a g y tő zsdeügynökök, b á n y a tu la jd o n o
sok, fö ld b irto k o so k stb . M íg a jú liu s i fo rra d a lo m e lő tt a „régi re n d ” k é p
viselőitől v éd e lm e zték jo g a ik a t és v a g y o n u k a t, ad d ig a győzelem u tá n új
veszély je le n ik m eg s z á m u k ra a kis- és k ö zé p p o lg árság , ille tv e a m u n
k áso sz tá ly felől. N agyon h a m a r k id e rü lt, hogy a jú liu s i m o n a rc h ia nem
elég íti k i az érd ek eik et.
Az a k k o ri F ra n c ia o rs z á g b a n sok h íve volt a k ö z tá rs a s á g n a k . Vol
ta k k ö zö ttü k m érsékeltek és radikálisok. A m é rs é k e lt k ö z tá r s a s á g p á rtia k
fellép tek a k ö z tá rs a s á g v is s z a á llítá s a m e lle tt, de az o rsz á g d e m o k ra tiz á
ló d á s á ra és a m u n k á so k életk ö rü lm é n y e in e k a ja v ítá s á r a irá n y u ló szoci
ális á ta la k u lá s o k a t n em a k a r tá k . T u la jd o n k é p p e n c sa k a vagyoni cen zu s
c sö k k e n té sét és a k ép v iselő k s z á m á n a k nö v elését s z e re tté k vo ln a e lé rn i
olyan refo rm á lta l, m in t az 1832-es n a g y -b rita n n ia i. A ra d ik á lis k ö z tá r
s a s á g ia k a fen n álló re n d m e g s z ü n te té s é é rt és egy új tá rs a d a lo m lé tre h o
z á s á é rt k ü zd ö ttek , am ely m e n te s m in d en k izsák m á n y o lá stó l és a szociális
egyenlőségen a lap sz ik . A jú liu s i m o n a rc h iá v a l fo ly ta to tt h a rc s o rá n t i t
kos tá rs a s á g o k a t h o z ta k lé tre („A n ép b a r á ta i ”, „Az em b e r és az á lla m
po lg ár jo g a i”, „É vszakok”), ö ssze esk ü v ések e t és fe lk e lések et sze rv ez te k .
Sikertelen merénylet Lajos Fülöp ellen 1835 Lajos Fülöp Versailles-ban 1837-ben.
júliusában egy katonai díszszemle során Horace Vernet festménye
? Milyen információt kaphatunk a képek alapján a júliusi monarchiáról?
1832, 1834 és 1839-ben fegyveres fe lk e lést ro b b a n to tta k k i a k ö z tá rs a sá g

k ik iá ltá s a céljából, de a k o rm án y e rő k k eg y e tle n ü l le v e rté k őket.
A m o n a rc h ia hívei v o ltak ab b a n az időben az orleansiak, a k ik tá m o
g a ttá k L ajos F ü lö p öt, a legitim isták, a k ik csa k a m e g b u k ta to tt B ourbon-
d in a s z tiá t t a r t o t t á k tö rv én y e s (legitim ) u ra lk o d ó k n a k és a bonapartisták,
a k ik a n ap ó leo n i b iro d alo m ú jjá s z ü le té s é rő l á b rá n d o z ta k . Az o rle a n sia k
v é d té k a jú liu s i m o n a rc h iá t, a le g itim is tá k és a b o n a p a rtis tá k v iszo n t
m eg a k a r tá k d ö n ten i. Ú gy a le g itim is tá k , m in t a b o n a p a rtis tá k lá z a d á
s a it a h a ta lo m le v e rte , ré sztv ev ő it ped ig e lité lte és b eb ö rtö n ö zte. Az elé
g e d e tle n sé g rő l ta n ú s k o d ta k a Lajos F ü lö p ellen e lk ö v e te tt m e ré n y le tk í
s é rle te k (leg aláb b h é t) is.
A XIX. sz á z a d 40-es éveiben az á lla n d ó e rő fito g ta tá s és m eg to rlás
m ia tt a jú liu s i m o n a rc h ia eg y re in k á b b a B ou rb o n re s ta u rá c ió id ő sza
k á n a k p o litik a i re n d s z e ré re k e z d e tt e m lé k e z te tn i, k ia la k u ló fé lb e n v o ltak
egy ú jab b fo rra d a lo m elő feltételei. A jú liu s i m o n a rc h ia id e jé n F ra n c ia o r
sz á g b a n v is s z a té r te k a g y a rm a to sítá s p o litik ájá h o z. 1830-ban v éres h a r
m incéves h á b o rú v e tte k e z d e té t A lg éria m e g h ó d ítá sá é rt.
Franciaország ga zd a sági fejlődése. A fra n c ia g a z d a s á g b a n nag y fo rd u

H la ts z á m r a k a p c so lt az ip a ri fo rrad alo m , m ely a X V III. sz á z a d végén
k ezd ő d ö tt el az o rszág b an . A gőzgépek szá m a 1820-tól 1830-ig 65-ről 625>-re,
1848-ig p ed ig 4 8 5 3 -ra n ő tt. 1 8 1 8 -1 8 4 8 k ö zö tt a n y e rs v a s g y á rtá s 114 ezer
to n n á ró l 600 e z e rre , a sz é n b á n y á s z a t 1-ről 5 m illió to n n á r a e m elk e d ett. Az
ip a ri te rm e lé s m é rté k e eb b en az időben 6Q % -kal

nő tt. S e ly e m g y á rtá sb a n az o rsz á g világ első le tt,
in te n z ív e n fejlő d ö tt a gyapjú- és p a m u tip a r, a m e
lyek első so rb a n E lz á sz b a n v a la m in t N o rm a n d i-
á b a n v o ltak e lte rje d v e és olcsó s z a té n n a l lá ttá k
el a tö m eg fo g y asztó k at. A XIX. sz á z a d b a n P á riz s
a ru h a - és c ip ő g y á rtá s k ö zp o n tjáv á v álik . A 40-
es évek b en i t t ép ü l fel az első cipőgyár. A XIX.
század h a rm in c a s éveiben k é s z ü lte k el az első
Mezőgazdasági gőzgép
gőzhajók, 1831-től ped ig g y o rsü te m ű v a s ú té p íté s
v ette k ezd etét.
1848-ra az ip a ri fo rra d a lo m F ra n c ia o rs z á g
egészéb en befejeződött. A zo n b an m ég sok m a n u
fa k tú r a és k ism ű h ely m a ra d t fenn, k ü lö n ö sen a
fén yűzési cik k ek és d iv a tá r u k g y á r tá s á b a n , m e
lyekben F ra n c ia o rs z á g az első h ely et fo g la lta el
E u ró p á b a n . Az ip a r fejlődésével eg y id ejű leg n ő tt
a m u n k á so k sz á m a is. É le tk ö rü lm é n y e ik re n d k í
vül s ira lm a s a k v o ltak. A m u n k a n a p 1 2 -1 6 ó rás
volt. A k tív a n a lk a lm a z tá k a női- és gyerm ek-
m u n k á t. A fizetés alacsony volt, a s z trá jk o k a t és Gyermekmunka egy
szövőgyárban
a sz a k sz e rv e z e te k lé tre h o z á s á t ped ig b e tilto ttá k .
A k o n flik tu so k tö rv én y es ú to n való m e g o ld á sá ? A képek alapján állapítsátok
n a k h iá n y a m u n k á sfe lk e lé se k h e z v e z e te tt. 1831 meg, milyen változások
novem b eréb en és 1834 á p r ilis á b a n fe llá z a d ta k a történtek Franciaország
lyoni ta k á c so k . Több n a p r a elfo g la ltá k a v á ro st gazdaságban az ipari
forradalom következtében!
és csak a h a d s e re g elől h á t r á l ta k m eg. A felke
lés m in d k é t o ld alró l erő szak o s volt.
A m ezőgazdaság továbbra is a népgazdaság h ú zó ág azata m a ra d t. N őtt
a burgonya v etésterülete, több szőlőt telep ítettek , fejlődött az állattenyésztés.
1815—1848 között a m ezőgazdasági term elés m érték e összességében 50 %-kal
nőtt.
|p| Az 1830-as belga szabadságharc. Az 1814—1815 bécsi kongresszus ré s z t
vevői egyfajta „gátat” a k a rta k k iala k íta n i F ranciaország északi h a tá ra i
m entén, e z é rt a k atolikus B elgium ot hozzácsatolták a p ro testán s H ollandi
ához, létrehozva ezzel az E gyesült N ém etalföldi K irályságot, élén a holland
királlyal, I. Vilmossal.
A belgák az új állam ban azonnal elégedetlenek voltak. I. Vilmos egyed
uralkodó volt és m indig a h o n fitársa it, a hollan d o k at tám o g atta. Az állam -
uyelv a ho llan d volt, b á r a belgák nagy része csak fran ciáu l vagy flam a n d
nyelven beszélt. R áadásul a fiatal belga iparosok érdekei, m elyek az ip ari
65
fejlődést seg ítették elő, szöges ellen tétb en á llta k a holland földbirtokosok és
kereskedők érdekeivel, ak ik a szabad kereskedelm et követelték az állam tól.
1830-ban az ipari válságnak és an n ak következtében, hogy a holland ki
rály elutasíto tta a belgák nem zeti m ozgalm ának követeléseit, a helyzet az or
szágban kritikussá vált. 1830. augusztus 25-én, m iután értesültek a júliusi forra
dalom győzelméről Franciaországban, Brüsszelben felkelés tö rt ki, mely gyorsan
átterjed t m ás belga városokra és tartom ányokra. B rüsszelben a népi milícia á t
vette az irán y ítást a város felett.
A döntő csatákra 1830. szeptem ber 25-28 között került sor. A holland pró
bálkozások, hogy hadsereg segítségével veijék le a felkelést, sikertelenül végződ
tek. A szeptem beri csaták során Belgium legnagyobb része felszabadult a hol
land uralom alól.
1830. október 10-én megnyílt a belga Nemzeti Kongresszus, amely kiki
álto tta az ország függetlenségét és kidolgozta az alkotm ányt. Belgium alkotm á
nyos m onarchia lett. A szabadságharc győzött.
1830. december 20-án, a londoni konferencián Ausztria, Nagy-Britannia,
Poroszország, Oroszország és Franciaország beleegyeztek Belgium függetlenné
nyilvánításába, a történelem során először ism erve el törvényesnek egy forra
dalom eredményeit, és beleegyeztek, hogy átnézik a bécsi kongresszus döntése
it Belgiumm al kapcsolatban.
Q Következtetések
► Franciaország ebben az időben a fejlődés forradalmi útjának modelljét
testesítette meg. A „régi rend” képviselői 1815-ben visszatértek a h a
talom ba és helyre a k a rták állítani a korábbi állapotokat, de határozott
ellenállásba ütköztek, am i a júliusi forradalomhoz vezetett.
► A júliusi m onarchia képtelensége a kompromisszumokra ism ét kiélezte
az ellentéteket az országban.
►Az 1830-as belga szabadságharc történelm i jelentősége abban rejlik,
hogy eredm ényeként az ország felszabadult a holland uralom alól és
független állam lett.
H Kérdések és feladatok
1. Mi az a politikai reakció? 2. Milyen politikai nézetek képviselői vették körül XVIII. La-
© jós királyt? Mely afrikai ország elfoglalásáért kezdett háborút 1830-ban Franciaország?
4. Mikor fejeződött be Franciaországban az ipari forradalom? 5. Mivel fejeződött be az
1830-as belga szabadságharc?
6. Melyek voltak Franciaország társadalmi és politikai életének legjellemzőbb vonásai a
Bourbon-restauráció idején? 7. Flogyan fejlődött Franciaország a júliusi monarchia ide
jén? 8. Mi jellemezte a korabeli Franciaország gazdasági fejlődésére?
9. Állítsátok össze az 1830.-as júliusi forradalom és a belga szabadságharc összehason
lító jellemzését a következő vázlat alapján: 1) okok; 2) célok; 3) főbb események; 4)
eredmények; 5) történelmi jelentőségük! 10. Alkossatok kisebb csoportokat és vitássá-
9. Németország és Olaszország
tok meg, mivel segítette elő a restauráció politikája egy újabb forradalom kirobbaná
sát! Milyen körülmények között lehetett volna elkerülni a forradalmat?
11. A Tribuna franciá ellenzéki lap a júliusi monarchia idején a köztársaság kikiáltásáért
és az általános választójog bevezetéséért harcolt, amiért 4 év alatt 111-szer volt bírósá
gi tárgyalása. Főszerkesztőjét 200-szor állították bíróság elé, összesen 49 év börtönbün
tetésre ítélték és 157 ezer franknyi büntetést kapott. A tények alapján milyen következ
tetéseket lehet levonni a júliusi monarchia társadalom-politikai életéről?
1. Milyen formákat öltött Németország és Olaszország nemzeti-felszabadító harca a

B napóleoni uralom alól? 2. Milyen határozatokat hozott a bécsi kongresszus Német
országgal és Olaszországgal kapcsolatban? 3. Mit értünk nemzeti újjászületés alatt?
A Német Szövetség. Németország gazdasági fejlődése. A bécsi kongresz-

szu s rö g z íte tte N ém eto rszág és O laszo rszág p o litik ai s z é tta g o lts á g á t,
am i az o tt élő n ép ek elég e d etlen ség ét v á lto tta ki. N ém eto rszág és O laszor
szág tö rté n e té b e n 1815—1847 közötti id ő szak b an k ia la k u lta k a XIX. század
5 0 -6 0 -as években v égbem ent o rszág eg y esítések előfeltételei.
A n é m e t p o litik u so k és közéleti szem élyiségek többsége úgy gondol
ta , hogy N apóleon legyőzése u tá n a n ép végre eléri az o rsz ág egyesülését.
A zonban ezek a rem ények sze rtefo sz lo ttak . A bécsi k o n g re ssz u s á lta l lé t
reh o zo tt N ém et Szövetség csak p ap íro n lé te z e tt, nem volt közös tö rv én y
kezése, ko rm án y a, h a d se re g e stb. A vezető h a ta lo m ra törekvő A u sz tria és
P oroszország csak ré szb en le tt a n n a k ta g ja . K eleti ta rto m á n y a ik a szö
vetségi h a tá ro k o n tú lr a k e rü lte k . A F ra n k f u rt am M ain b an A u s z tria el
nöksége a la tt m úködő szövetségi gyűlés re á lis h a ta lo m m a l n em re n d e lk e
zett. T ek in tély ét az is c so rb íto tta, hogy a
g y ű lésb en a sza v aza to k tö b b ség ét A u sz t A Brandenburgi kapu Berlinben.
ria a d ta . M in d en szövetségi ta g á lla m n a k A XIX. század közepe
volt s a já t uralk o d ója, ko rm án y a, h a d s e re
ge, v á m ta rifá ja , pénze és b író ság i re n d sz e
re. A n é m e t állam o k többségében az u r a l
kodó a b sz o lú t h a ta lo m m a l re n d e lk e z e tt,
a la ttv a ló i p edig n em re n d e lk e z te k p o liti
k ai és p o lg ári jogokkal.
A napóleoni h á b o rú k a la tt a ném et
á lla m o k b a n olyan re fo rm o k a t h a jto tta k
végre, m elyek e lő seg ítették a „régi re n d ”
m egsem m isülését. P oroszországban például
Nagy vegyi gyár Ludwigshafenben, 1881 Baleset gyártás során, 1890
? Mit tudunk meg a korabeli német gazdaságról a képek alapján?
a p a ra s z to k h ű b é ri k ö telez ettsé g ein ek a m eg v áltásá v al felszám olták a h ű

b éri függőséget. F ejlődni k e z d e tt a városi önkorm ányzat. Az előkelőségek
elv esz tetté k előjo g aikat a k a to n a tis z ti á llá s betöltésére.
A m ező g azd aság b an m ég sok olyan h ű b é ri csökevény m a ra d t m eg,
am ely g á to lta a fejlődést. Az ip a ri fo rrad alo m N ém eto rszág b an a XIX. szá
zad 30-as éveiben in d u lt ú tjá ra . K ib o n ta k o z á sá ra n e g a tív h a tá s s a l volt az
egységes m u n k aerő p iac h iá n y a és a n é m e t állam o k között húzódó v ám
h a tá r o k fe n n m a ra d á sa . Az ip a ri fejlődés legnagyobb s ik e re it R ajna-V eszt-
fá liá b a n , S ziléziáb an és S zászo rszág b an é r te el. A fejlődést n ag y b a n elő
s e g íte tte a g épek a lk a lm a z á sa és a m ű sz a k i ta lá lm á n y o k fe lh a sz n á lá sa .
M íg 1822-ben egész N ém e to rszág b a n m indössze h é t gőzgép m űködött, a d
dig 1847-ben m á r közel ezer. Vezető ip a ri á g a z a t le tt a szé n b án y ász at, a
v a sk o h á sz a t és a tex tilip a r.
N ém eto rszág legnagyobb keresk ed elm i-ip ari központjává a XIX. szá
zad 40-es éveire Poroszország fővárosa - B erlin n ő tte ki m agát. I tt összpon
to su lt P oroszország g é p g y á rtá sá n a k és k a rto n k é sz íté sé n e k k é th a rm a d a . A
m a n u fa k tú rá k m ellett m á r m egjelentek az első gyárak. 1846-ban 400 ezer
berlin i lakos közül 70 ezren b é rm u n k á sk é n t nagy m a n u fa k tú rá k b a n és gyá
ra k b a n dolgozott. H elyzetük azonban nagyon nehéz volt: az alacsony fize
té s m elle tt n a p i 14-15 ó rá t dolgoztak.
Tíz évvel az angol, és öt évvel a fra n c ia v a s ú t m eg ép ítése u tá n ,
1835-ben N ém eto rszág b an is elk ész ü lt az első 6 k ilo m éter h o sszú ság ú v a s
ú tv o n al.
1818-tól kezdve Poroszország szerződéseket kötött m ás ném et állam ok
k al az egységes v á m h atá ro k m egterem téséről. 1834-ben 18 n ém et állam új
vám unióba egyesült, ez által eltörölték a vám ot m inden á ru ra , am ely ezen
országok h a tá ra in beérkezett. E bben a szövetségben Poroszország já ts z o tta
68
a vezető szerepet. A vám unió létreh o zása elősegítette az egységes nem ze
ti piac k ialak u lásá t.
Harc a demokratikus reformokért és Németország egységének a létrejöt-
E J téért. A N ém et Szövetség m eg ala k u lá sa a liberális alkotm ány és az
állam egység elérése rem ényének az elterje d ését eredm ényezte a n ém et ál
lam okban. Ám ez m égsem következett be.
Az egységes N ém etország álm a, melyben majd az alkotm ány biztosít
ja az em berek és állam polgárok elévülhetetlen jogait, elsősorban a diákkörök
ben terjedt. 1815-ben a jé n a i egyetem diákjai olyan szövetséget hoztak létre,
amely a ném et egység eszm éjét népszerűsítette. Ezeket a nézeteket a reakciós
rendszer ellen való fellépésekkel egyesítették. 1817 őszén Wartburg v árában a.
diákok a reformáció kezdete 300-ik évfordulójának ünneplésére gyűltek össze.
Az ünnepség során, sokak szám ára váratlanul, m áglyára vetették a reakció
ném et szim bólum ait. Ezek az esem ények ürügyül szolgáltak Klem ens M etter
nich osztrák kancellár szám ára ahhoz, hogy h ad járato t indítson a „rendkívü
li liberalizm us” és a „német diákság lázadó szelleme” ellen. Azonban ez nem
gátolta m eg a diákok N ém etország egyesüléséért és d em okratizálásáért foly
tato tt m ozgalm ának továbbterjedését.
A ném et uralkodók 1819 a u g u sz tu sá b an K arlsbadban (m a K arlovy Va-
ry) m e g ta rto tt k o ngresszusa intézkedéseket fogadott el az ellenzéki törek
vések v isszaszo rítása érdekében. Az egyetem i diákságot szigorú ellenőrzés
alá vonták, so k u k at ellenzéki tevékenység vádjával le ta rtó z ta ttá k , kezdetét
vette a ren d ő rterro r.
Az ellenzéki mozgalom aktivizálódása a XIX. század 30-40-es éveiben. Fri-
□ edrich List. Az 1830-as franciaországi jú liu si forradalom esem ényei az
ellenzéki h a n g u la t m egerősödéséhez v ezettek a n ém et állam okban. 1832.
m ájus 30-án P falzban 30 ezer fős (vállalkozók, kézm űvesek, m unkások, ér
telm iségiek) részvételével zajlott a „ham bachi ü n nepség”. A felszólalók de
m o k ratik u s reform ok bevezetését és N ém etország egyesítését követelték.
A politikai üldözések következtében sok ném et hazafi kényszerült elhagy
ni az országot. 1834-ben Svájcban létrejött az „Ifjú Németor
szág” társaság, m elynek tagjai Ném etország egyesítéséért és a Friedrich List
köztársaság k ik iáltásáért harcoltak. Program nyilatkozataikban
követelték a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a vállalkozói
és kereskedelmi tevékenység függetlenségének bevezetését, a
jobbágyság csökevényeinek m egszüntetését. C éljaikat forradal
mi fordulata útján a k a rtá k elérni. A ném et em igránsok 1836-
ban Svájcból való kiutasítása, az „Ifjú Németország” felbom
lását eredményezte.
A ném et nem zeti-felszabadító m ozgalom egyik legis
m ertebb képviselője a XIX. század 30-40-es éveiben Friedrich
List (1789-1846) közgazdász-professzor volt. A ném et állam ok
egyesítésének népszerűsítése során először tá r t a fel az összefüggést a gazda

sági fejlődés és N ém etország nem zeti egyesítése között.
Részletek Friedrich List „A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere" című

munkájából
A vasúti rendszer és a vámszövetség - sziámi ikrek, akik együtt születtek, fizikailag el
választhatatlanok, egy test, egy lélek és egy akarat. Kölcsönösen támogatva egymást egy
nagy célért küzdenek, a közös kultúrával rendelkező német nép, hatalmas, gazdag és szik
laszilárd nemzetté való egyesítésért. A vámszövetség létrehozása nélkül a német vasutakról
még beszélni sem érdemes, nem szólva a megépítésükről. Csak eme rendszer (vámszövet
ség - ford.) képes a németek egységes gazdaságát a nemzeti nagyság szintjére emelni, és a.
német vasutak csak ennek a fejlődésnek a következtében mutathatják meg igazi előnyeiket.
1. Milyen gazdasági tényezőket tart a szerző meghatározónak Németország egyesítése
szempontjából? 2. Egyetértetek-e a szerző nézetével? Véleményeteket indokoljátok meg!
F. L ist a gazdasági érdekeket a nem zeti szükségletek tükörkörződésé-

n ek ta rto tta . Az akkori világra a tudós úgy te k in tett, m in t a „nem zetek vilá
g ára”, m elynek saját érdekei vannak, és a z é rt tevékenykednek, hogy azokat a
legelőnyösebb módon érvényesítsék. A m ai k u tató k véleménye szerint F. List
a ném et gazdasági nacionalizm us egyik m egterem tője. A gazdasági egységben
lá tta a n em zetté válás és a nem zetállam kiépítésének m eghatározó erejét.
Olaszország a bécsi kongresszus után. A bécsi kongresszus h a táro zata i

□ n eg atív an h a to tta k O laszország fejlődésére. Ism ét nyolc k irály ság ra és
hercegségre osztották, északkeleti részén létreh o zták a Lombard-Velencei Ki
rályságot, m elyet az O sztrák Birodalom hoz csatoltak. Az 1815-1830 közötti
időszak, m ás európai régiókhoz hasonlóan, O laszországban is a „régi re n d ”
restau ráció ján ak és a politikai reakciónak időszaka volt. M inden olasz állam
ban újjászü lettek az abszolút m onarchiák, ú jra vezető pozíciókba k erü ltek a
nem esség és a p ap ság azon képviselői, akik elítélték a napóleoni h áb o rú k és
a francia forradalom a la tt végbem ent változásokat. Napóleon félreállítása nem
vezetett O laszország felszabadulásához, a francia elnyom ást osztrák v álto tta
fel, mivel a félsziget m inden állam a többé-kevésbé függött A usztriától. Olaszor
szág egyik legelm aradottabb állam a a P ápai te rü le t volt, am ely felett a róm ai
p áp a gyakorolt világi h a talm at. C supán a Szárd K irályság (Piem ont) próbált
m eg önálló p o litik át folytatni, kihasználva, hogy F ranciaország és A usztria
között helyezkedett el.
N agyon h a m a r m e g m u ta tk o z ta k az o s z trá k h a ta lo m n e g a tív kö
vetkezm ényei a Lom bard-V elencei K irály ság b an . N em k a p ta m eg a bécsi
k o n g re ssz u s h a tá ro z a ta ib a n m eg íg ért a u to n ó m iá t és az o sztrá k o k közvet
len irá n y ítá s a a la t t állt. Az o laszo k at m eg fo szto tták a ttó l a lehetőségtől,
hogy vezető á llá s o k a t tö ltse n e k be a k ö z ig az g atásb a n , h a d se re g b e n és a
bíróságokon.
Az országot m egszállása a la tt ta rto tta az osztrák hadsereg és az oszt

rá k rendőrség felügyelte a törvényességet. M inden sajtóterm éket cenzúráz
tak, üldözték a nem zeti-liberális gondolatokat. I. Ferenc, A usztria császára
így jellem ezte saját politikáját: „Elsősorban el kell érn ü n k , hogy a lombar-
dok felejtsék el olasz m ivoltukat.” De nem ez tö rtén t: Lom bardiában, sokkal
aktívabban, m in t bárhol a félsziget m ás régióiban, fejlődésnek indul a n em
zeti-felszabadító mozgalom.
A XVIII. század végétől az 1870-ig terjedő időszakot a Risorgimento (új
jászerveződés) korszakának nevezik az olasz történelem ben. Az olasz állam i
ság újjászületéséért folytatott nem zeti-felszabadító mozgalom kibontakozásának
ideje volt ez. 1818-ban Lom bardiában létrejött a Federico Confalonieri vezette
„Olasz föderáció” társaság. C éljának tek in tette az osztrák uralom alóli felsza
badulást, a függetlenség kivívását és az alkotmányos m onarchia m egterem tés
ét Észak-Itáliában.
Közép- és D é l-Itá liá b a n a k tív a n tev é
k en y k ed tek a carbonarik, a k ik a XIX. s z á Carbonarik (latinul - szén) - titkos pol
tikai szervezet tagjai, amely a XIX. száza
zad elején je le n te k meg. 1815 u tá n szigorú
elején létezett Olaszországban, a külföl«
a n titk o s v en tek (központok) jól sze rv ez ett elnyomás ellen és az ország egyesítéséé
h á ló z a tá t é p íte tté k ki. A c a rb o n a rik között harcoltak.
o tt h a rc o lta k a lib e rá lis nem esség, p o lg ár
ság és é rte lm isé g képviselői. Legfőbb cél
ju k n a k az O laszo rszág n em ze ti eg y esü lésé
é r t fo ly tato tt h a rc o t te k in te tté k .
O laszország politikai széttagoltsága az
ország gazdasági fejlődésének legfőbb gátló
tényezője lett. Az itália i állam ok között vám
h atáro k húzó d tak, m inden k irály ság n ak és
hercegségnek s a já t súly- és m érték eg y ség
ren d szere, pén znem e és törvényei voltak.
G azdasági fejlettségében O laszország elm a
ra d t N a g y -B rita n n iátó l, F ra n c ia o rsz á g tó l,
de m ég Poroszországtól is. Az ip a ri fo rra Egy carbonari letartóztatása
dalom i t t csak a XIX. század 30-40-es éve
iben kezdődött. A gyengén fejlett ip a r nem
tu d o tt m u n k á t b izto sítan i a falun m u n k a n élk ü l m a ra d t em bereknek. A m e
zőgazdaság fejlődése is nehézkes volt. A p araszto k kevés földdel rendelkez
tek és a földbirtokos nem ességtől b érelték azt, a te rm é sü k egy részén ek fej
ében. S okan csu pán élelm iszerért dolgozó béresek voltak. A szegénység, az
éhség és a m u n k an élk ü liség koldusokká és csavargókká te tte a p araszto k at.
J I A XIX. század 20-30-as éveinek forradalmai. Az olasz riso rg im en to fő
* ■ tényezőjévé v á lt az a fo rrad alm i m ozgalom , am ely a XIX. század 30-
as éveiben b o n takozott ki a félsziget ország aib an . 1820 jú liu s á b a n első k én t
7
a c a rb o n a rik ro b b a n to tta k ki felkelést O laszo rszág b an a Nápolyi K irály

ság te rü le té n . A felkelés egy h étig t a r t o t t és győzelem m el é r t véget. A
k irály k én y telen volt m eg erő síten i a felkelők á lta l ja v a so lt alk o tm án y t és
összeh ív n i a p a rla m e n te t. E közben az eu ró p ai u ra lk o d ó k m e g v ita ttá k a
nápolyi h ely zetet a S zen t Szövetség ü lé sé n és m eg b ízták A u sztriá t: verje
le a fo rra d a lm a t. Az o sz trá k c sa p a to k vérbe fo jto ttá k a fo rra d a lm a t és
v is s z a á llíto ttá k az ab szo lú t m o n arch iát. A forradalom m in d en résztvevőjére
kegyetlen m eg to rlás v á rt.
1821. m árc iu s 9-éről 10-ére v irra d ó éjsza k a fo rradalom kezdőött a
S zárd K irály ság b an (Piem ont). A c a rb o n a rik a t a szá rd h a d se re g e t tisztje i
v ezették. Egész É sz a k -Itá lia n em zeti fü g g etlen ség én ek a k iv ív á sá t tű z té k
k i céljukul. M eg h ird e tté k az alk o tm án y t, és ideiglenes k o rm án y t h o ztak
létre. Az o sz trá k h a d se re g I. V iktor E m án u e l szá rd k irá ly h ív ein ek tá m o
g a tá sá v a l lev erte a fo rra d a lm a t.
Az 1 8 2 0-1821-es nápolyi és piem onti fo rradalm ak u tá n m egkezdődött
a carb o n arik töm eges le ta rtó z ta tá sa egész O laszországban. Ez azonban nem
akadályozta m eg a ca rb o n arik a t abban, hogy az 1830-as francia jú liu si for
radalom h a tá s a a la tt P árm áb a n , M odenában és a P áp ai körzetben felkelé
seket ro b b a n tsa n ak ki. E leinte m in d e n ü tt győztek, de vé
gül az osztrákok m égis leverték ő k et.-
A carb o n arik vereségének egyik oka az volt, hogy
egym ástól elszigetelve, m ás-m ás állam okban külön-külön
h arcoltak. 1831-ben M arseille-ben egy volt carbonari, Gi
useppe Mazzini (1805—1872) létre h o zta az „Ifjú Itália" nevű
egységes nem zeti-forradalm i szervezetet. M egfogalm azta a
„m inden nem zetnek saját állam ot” elvet és harcot in d íto tt
az olasz nem zetállam m egterem téséért. G. M azzini ezt for
radalom ú tjá n k ív á n ta elérn i „a néppel a n é p é rt”. Az „Ifjú
Itá lia ” tag jai h a z á ju k jövőjét egységes független, dem okra-
Giuseppe Mazzini tik u s k ö ztársaság k é n t képzelték el.
Részlet az „Ifjú Itália" tagjainak készült titkos utasításokból

Az „Ifjú Itália" nevelés és felkelés útján akarja elérni célját... A nevelés - a saj
tó, a példamutatás, az elbeszélés... a nemzeti nevelés részévé kell, hogy váljon... A
felkelésnek tükröznie kell a jövőbeli olasz nemzet jellegzetességeit. Ahol kitör a fel
kelés jelen kell, hogy legyen az olasz zászló, az olasz gondolkodás, az olasz nyelv.
Ha a célja a nép újjászületése lesz, a nép nevében kezdődik majd el és a népre tá
maszkodik majd.
Az „Ifjú Itália" különbséget tesz a felkelés stádiuma és a forradalom stádiuma kö
zött. A forradalom akkor kezdődik majd, amikor a felkelés győz. A felkelés stádiumát,
vagyis amikor a felkelés elkezdődik, addig, amíg felszabadítjuk egész Itáliát, átmeneti
diktatóriumi hatalom kell, hogy irányítsa, kevés ember kezében összpontosulva. Amint
72
Itália területét felszabadítjuk, minden hatalom meg kell, hogy hajoljon a Nemzeti ta
nács előtt, ami az állam egyetlen hatósága lesz...
1 . Nevezhetjük-e a dokumentum íróit a nacionalizmus támogatóinak? Miért?
2. Milyen stratégiát ajánlottak a szerzők a nemzeti függetlenség elérése érdekében?
3. A zjfjú Itália" tagjai által ajánlott módszerek mennyire illenek egy demokratikus re
formokért folyó harchoz?
A félsziget m inden szegletében sorra alakultak az „If

jú Itália” alapszervezetei, melyek feladata az olasz forradalom
előkészítése volt. Azonban a felkelés kirobbantásának többszö
ri kísérletei - 1833-1834-ben és a XIX. század 40-es éveinek
elején - kudarcba fulladtak. Ebből G. Mazzini és hívei azt a
következtetést vonták le, hogy a közeljövőben elképzelhetetlen
az olasz forradalom kirobbantása.
Az „Ifjú Itália titkos" szervezet tagjai közül kitűnt Giuseppe

Garibaldi (1807-1882). 1834-ben a Mazzini által szervezett for
radalmi összeesküvésben való részvétel vádjával halálra ítélték,
de ő Dél-Amerikába menekült. Ott is maradt 1848-ig, azokkal
együtt, akik kiharcolták Dél-Amerika államainak függetlenségét.
1848-ban visszatért Olaszországba és az ország egyesítéséért foly
tatott harcnak szentelte életét, ezáltal az olasz Risorgimento hő
Giuseppe Garibaldi
sévé vált.
A mérsékelt liberálisok harca a XIX. század 30-40-es éveiben. Az ország

Ö fo rrad alm i ú to n tö rtén ő egyesítése sik erte le n n e k bizonyult. E z é rt a
XIX. század 30-as éveinek közepétől a nem zeti-felszabadító m ozgalom ban a
m érsék elt liberálisok tö rte k előre. K öztük voltak nagy földbirtokosok, b a n
károk, vállalkozók, jogászok stb. Az ország egyesítésének egyedüli lehetséges
m ódját a felülről jövő reform ok á lta l véghezvitt á ta la k ítá so k b a n lá ttá k .
Fő ideológusuk, V incenzo G ioberti (1801-1852) a leendő eg y esített
O laszországot az állam ok föderációjaként képzelte el, m elyet az uralkodók
egyesítésével hoznak létre „vér, n y u g talan ság és forradalom n élk ü l”.
A gyakorlatban a liberálisok az olaszok nem zeti ö n tu d atra ébresztésé
vel és an n ak folytonos erősítésével foglalkoztak. 1839-től 1847-ig évente ösz-
szehívták a tudósok összolasz kongresszusát. B ár politikai problém ákat nyíl
tan nem v ita tta k meg, de az eszm ecserének ez a form ája mégis elősegítette
a m érsékelt liberális eszm ék képviselőinek az egyesítését.
Idővel a liberálisok viszonya az osztrákokhoz és azok beavatkozásá
hoz az olasz ügyekbe m ind élesebbé vált. 1846-1847-ben a liberális ú jsá
gokban és folyóiratokban egyre több olyan írá s je le n t m eg, m elyben felszó
líto ttak az A u sztria elleni összitáliai h áb o rú ra.
Következtetések
►Az 1815-1847 közötti periódus azon erők összefogásának időszaka
N ém etországban, am elyek a n ém et állam ok egyesüléséért küzdöttek
és olyan alkotm ányos ren d létre h o zása érdekében lép tek fel, am ely
b izto sítja az alapvető em beri és szabadságjogokat.
► O laszország egyesítése az ország fejlődésének elsőrendű kérdésévé
vált. Az olasz riso rg im en tó n ak k ét ú tja volt: a forradalm i vagy a
reform ok általi.
B Kérdések és feladatok
1. Melyik város adott otthont a Német Szövetség gyűléseinek? 2. Mikor jött létre az „If
® jú Németország" társaság? 3. Mi F. List fő művének címe? 4. Olaszország mely állama
iban robbant ki a carbonarik forradalma a XIX. század 20-as éveiben? 5. Ki hozta lét
re az „Ifjú Itália" szervezetet?
6. Milyen tények igazolják azt, hogy a politikai széttagoltság gátolta Németország fej
lődését? 7. Hogyan zajlott a demokratikus reformokért és a német államok egyesíté
séért folytatott harc 1815-1847 között? 8. Jellemezzétek Olaszország helyzetét a bécsi
kongresszus után! 9. Vessétek össze Olaszország nemzeti-felszabadító mozgalmának fej
lődését a XIX. század 20-30-as és 30-40-es éveiben!
10. Hasonlítsátok össze Németország és Olaszország fejlődését a következő táblázat alapján!
Az összehasonlítás kritériumai Németország Olaszország
Politikai helyzet
Gazdasági élet
Ellenzéki, nemzeti-felszabadító mozgalmak
11. Alkossatok kis csoportokat és hasonlítsátok össze a németországi és olaszországi nem
zeti mozgalmakat az ukrán földek mozgalmaival!
12. 1831-ben Johann Wirt német író a következőket írta: „Németországot széttagolják,
■ kiontják a vérét, meggyalázzák, megsemmisítik, kiiktatják az európai országúk lajstro
mából, az idegenek nevetségének tárgyává teszik... Hazánk szerencsétlensége azonban
egész Európa átka is egyszersmind." Hogyan értelmezitek az írónak ezeket a szavait? Mi
ért volt Németország széttagoltsága Európa átka is?
10. Az Osztrák és az Orosz Birodalom
_ _ 1. Mit tudtok Mária Terézia és II. József reformjairól a Habsburg Birodalomban? 2. Mi
lyen ukrán földek tartoztak a Habsburg Birodalomhoz a XVIII. század végén? 3. Milyen
volt az Orosz Birodalom államrendszere a XVIII. század végén? 4. Milyen szerepe volt
Európa nemzetközi kapcsolataiban Ausztriának és Oroszországnak 1789-1815 között?
A H ab sbu rg Birodalom p o litika i, társadalm i és ga zd a sá g i életének

sajátosságai. Á lla m re n d sz e ré t te k in tv e a H a b sb u rg B irodalom a b
szo lú t m o n a rc h ia volt a c s á s z á r k o rlá tla n u ra lm á v a l. A ta n á c s a d ó i sze
re p e t az u d v a ri h a d ita n á c s , a H o fra t (p a lo ta ta n á c s ) és a T itk o s ta n á c s
tö ltö tte be. Az u ra lk o d ó je lö lte ki a k o rm án y ta g ja it

és v ezető jü k et, a k a n c e llá rt. I. Ferenc (1 8 0 6 -1 8 3 5 ) és
I. Fe rd in án d (1 8 3 5 -1 8 4 8 ) u ra lk o d á s a a l a t t a b iro d a
lo m b an fo n to s s z e re p e t j á t s z o t t Klemens Metternich
(1 7 7 3 -1 8 5 9 ), a k i 1809-től 1821-ig k ü lü g y m in is z te r
(de g y a k o rla tila g a k o rm á n y feje), 1 8 2 1 -1 8 4 8 k ö zö tt
pedig k a n c e llá r volt.
A b e lp o litik á já t te k in tv e K. M ette rn ic h azon
volt, hogy p o litik ai reakcióval m egőrizze az u ra lm a t
a birodalom nem o sz trá k népei felett, a k ik ebben az
időben a n em zeti felvilágosodás id ő szak á t élték. S okat
te tt a régi re n d sz e r és a nem esség előjogainak m eg
Klemens Metternich
ő rzéséért az o rszágban. U gy an ak k o r nem tu d ta lek ü z
deni a fo rrad alm i m ozgalm at A u sztriáb an .
Klemens Metternich grófot (később herceg) tekintik a XIX. század egyik legismertebb poli
tikusának. Az európai nemzetközi kapcsolatok új rendszerének megalkotója, melyet a Bécsi
kongresszuson (1814-1815) hoztak létre, Napóleon Bonaparte bukása után. K. Metternich
úgy gondolta, hogy az egymástól viszonylag elszigetelt államok kora lejárt, új közösség
jött létre, s tagjainak érdekei összefonódnak. Ő vezette be az akkori Európai diplomáciá
ba az „európai politikai egyensúly", „szövetségi politika" és az „európai biztonság politikája"
fogalmakat. Az egyensúly fenntartása érdekében Európában Metternich elkerülhetetlen
nek tartotta az „erő jogának" alkalmazását, vagyis más országok belügyeibe való beavat
kozást az általános rendnek való alárendelés céljából. Ezért lett ő a Szent Szövetség meg
alapítóinak egyike.
Az O s z trá k B irodalom te rü le te 576 e z e r k m 2 volt, n a g y s á g á t t e

k in tv e a m áso d ik hely en á llt O ro szo rszág u tá n . E u ró p á b a n „ö ssz eták o lt”
m o n a rc h iá n a k n ev ezték , m ivel tö b b n e m z e tisé g ű k ö zg a zd asá g i egységek
ből (k irály ság o k b ól, ta rto m á n y o k b ó l stb .) á llt. A XIX. sz á z a d közepén a
közel 37 m illió lakosból az o s z trá k n é m e te k sz á m a 7 m illió, a szláv l a
kosságé 18 m illió, a m ag y aro k é 5 m illió volt. H a ta lm u k a t az o sz trá k o k
az „oszd m eg és u ra lk o d j” elv a la p já n t a r t o t t á k fenn. M e tte rn ic h p o liti
k á já n a k k ö v etk eztéb en a so k n em ze tisé g ű O s z trá k B irodalom n ép ei poli
tik a i és v a llá si elnyom ás a l a t t éltek . Az o k ta tá s a k a to lik u s eg yház e l
len ő rzése a l a t t állt. M egszokott je len sé g g é v á lta k a titk o s b író ság o k , a
p o litik ai m egfigyelés, stb.
A u sztria politikai befolyásának növekedése E u ró p áb an nem j á r t a bi
rodalom gazdasági fellendülésével. 1815 és 1847 között továbbra is a g rá r
állam m ara d t, ahol a lakosság 2/3-a a m ezőgazdaságban dolgozott. E n n ek
fejlődését viszont g áto lták a m eg m arad t h ű b éri viszonyok. Á llam i beavatko
zások g áto lták az ip a r fejlődését is. Az ip ari forradalom csak a XIX. század
75
Vasútállomás.
A XIX. század közepe.
?
Vizsgáljátok meg a .
képet és állapítsátok
meg mi jellemezte az
adott kor életmódját
Ausztriában?
30-40-es éveiben kezdődött a birodalom legfejlettebb ta rto m án y a ib a n - Alsó

A u sztriáb an és C sehországban. Az első gőzgép 1816-ban je le n t m eg egy br-
nói gyárban. A XIX. század 20-as éveiben, A u sztriáb an m indössze 11 gőz
gép m űködött, a 40-es években 30, a század közepén pedig m á r 900. A bi
rodalm i v a s u ta k 1828-tól kezdtek épülni, de 1846-ban hosszuk m ég csak
148 k m -t é rt el. 1830-ban nyílt m eg az első gőzhajó útvonal, am ely Bécset
kötötte össze P esttel.
Jellem ző volt az O sztrák B irodalom ra a különböző országrészek egyen
lőtlen fejlettségi szintje: egyes tartom ányok (C sehország, a Lombard-Velen-
cei K irályság, A lsó-A usztria) áz ip ari term é k ek előállítói, m ások pedig (G a
lícia, Bukovina, D alm ácia) a birodalom ag rár- és nyersanyagbázisai, illetve
a kész term é k ek felvevőpiacai voltak.
A m árcius előtti id ő szak. A fra n c ia o rs z á g i jú liu s i fo rra d a lo m az

O e lle n té te k k iélez ő d éséh e z v e z e te tt a H a b sb u rg B iro d alo m b an . Az
1830 és 1 8 4 8 -4 9 k ö z ö tti id ő sz a k o t m á rc iu s elő tti id ő s z a k n a k nev ezik
(az 1848—4 9 -es fo rra d a lo m m á rc iu s b a n k ez d ő d ö tt),
zéchényi István A u s z tr iá t eb b en az id ő b en a tá rs a d a lm i- p o litik a i fel
le n d ü lé s je lle m e z te . Az o rsz á g la k o s s á g á n a k tö b b sé
ge, a vezető ré te g e k k iv ételév e l, azon a v élem én y en
volt, hogy az o rs z á g b a n szo c iá lis á t a la k ítá s o k r a és
az á lla m ig a z g a tá s re fo rm já ra v a n szü k sé g . A je le n tő s
n é z e tk ü lö n b sé g e k e lle n é re a b b a n n ag y jáb ó l m in d e n k i
e g y e té rte tt, hogy k o rlá to z o tt m o n a rc h iá ra v an szü k
ség és egy tö rv é n y a lk o tó i jo g o k k a l fe lr u h á z o tt k é p
v iselői h a ta lm i sze rv ö ss z e h ív á sá ra , am ely elfogadja
az a lk o tm á n y t és b ev ezeti az alap v e tő tá rs a d a lm i és
p o litik a i jo g o k at.
A XIX. sz á z a d 30-as év e in e k egyik le g je le n
tő seb b m a g y a r szem ély iség e, Széchényi István gróf,
refo rm p ro g ra m o t dolgozott ki, m elyben elő irá n y o zta a h ű b é ri m a ra d v á

nyok e ltö rlé sé t, a robot és a kézm űves céh ek fe lsz á m o lá sá t, a n e m z e
ti ip a r tá m o g a tá s á t, a N em zeti B an k és h ite lin té z m é n y e k lé tre h o z á sá t.
A zonban M ettern ic h k o rm án y a e lu ta s íto tta m ég a v á lto z ta tá s leh ető ség ét
is a birodalom ban.
A H absburg Birodalom szláv népeinek nem zeti újjászületése. A na-
E J póleoni h á b o rú k id ején E u ró p a -sz e rte e lte rje d t a n éz et, hogy m in
den n em ze tn ek jo g a v an az ö n re n d elk ezésh ez. A b irodalom népei ezen
fe lb u zd u lv a m in d k ö v etk ez etese b b en k e z d ik k ö v eteln i az á lla m p o lg á ri
sza b ad ság jo g o k at és a n em ze ti egyenlőség m e g te re m té sé t. A szlovénok,
h o rv áto k , szerb ek , csehek, szlovákok, lengyelek, u k rá n o k tö rté n e té b e n a
XVIII. szá zad vége és a XIX. szá zad első fele közötti id ő szak o t a n em zeti
ú jjá sz ü le té s k o ra k é n t em legetik.
N agy s z e re p ü k volt eb b e n a szláv fe lv ilá g o sító k n a k , a k ik e t „éb
resztő kn e k” n ev eztek . S o k a t t e t t a cseh ek n em ze ti ú jjá s z ü le té s é é rt Josef
Dobrowsky (1753—1829), a cseh nyelv és k u ltú r a tö rté n e té rő l szóló m ű
vek szerzője, Josef Jungm ann (177 3 -1 8 4 7 ), a k i m e g a lk o tta a cseh iro d a
lom tan k ö n y v et, cse h -n ém et s z ó tá r t á llíto tt össze. A szlovák ú jjá sz ü le té s
nag y a la k ja i Ján Kollár (1 7 9 3 -1 8 5 2 ) költő, szlovák n ép d a lo k g y ű jte m é n y é
nek* a szerzője, L'udovít Stúr (1 8 1 5 -1 8 5 6 ), a k i e lk ez d te a szlovák iro d a l
mi nyelv m e g a lk o tá sá t.
Jelen tő s eredm ényeik voltak a n y u g at-u k rán „ébresztőknek”, ak ik a
H absburgok u ra lm a a la tt éltek. Mihajlo Pop-Lucskaj (Lucskai M ihály) (1789-
1843) elsőként alk o tta m eg vidékünkön a „Szláv n y elv tan t” és a h atk ö tetes
„K árpáti-ruszinok tö rté n e té t”. Denisz Zubrickij (1777-1862) pedig „Az orosz
nép tö rtén e té n ek le írá sa ” cím ű m űvében tan u lm án y o zta a galíciai u k rá n o k
történ etét.
A szláv n ép ek n em zeti ö n tu d a tra éb red ésé re nagy h a tá s s a l voltak a
m agyarok á lta l e lé rt eredm ények a n ém ete sítés elleni h a rc b a n , és különö
sen az, hogy az ad dig h iv atalo s középkori la tin nyelvet a m ag y ar v á lto tta
fel a k irály ság te rü le té n . A zonban a m agyarok m ag u k is m agyarosító po
litik á t fo ly tattak . Ez erősen a k tiv iz á lta a szláv nép ek n em zeti tö rek v ése
it, különösképpen a k á rp á ta lja i ruszin o k ét, a k ik a M agyar K irályság te
rü le té n éltek.
Az Orosz birodalom politikai, társadalmi és gazdasági élete. 1815-1847
Q között az Orosz Birodalom a világ legnagyobb te rü le tű állam áv á vált.
H a tá rai K elet-Európától Észak-Á zsián á t Észak-A m erikáig (Alaszka) húzód
tak . Az euró p ai g y arm atb iro d alm ak tó l eltérően, m elyek anyaországból és
tengeren tú li birtokokból álltak , az Orosz B irodalom nak összefüggő volt a
területe. Lakossága a XIX. század első felében 37 millióról 69 m illióra növe
kedett, főleg az új, m eghódított terü le te k n ek - F innországnak, a Lengyel Ki
rályságnak, B esszaráb iának, É szak-K azahsztánnak köszönhetően. A lakosság
I. Fejezet. Európa és Amerika államai a forradalmak és a nemzeti egyesülés időszakában (1815-1870)
nagyobb része a központi és nyugati korm ányzóságokban élt,

m íg S zibéria h ata lm a s te rü le te in m indössze 3 m illió em ber
lakott. Az em berek átlagéletkora, a nagy gyerm ekhalandóság,
a fejletlen egészségügy és a gyakori járványok m ia tt alig érte
el a 27,3 évet (N agy-B ritanniában 31,5 év volt az átlag élet
kor). Az Orosz Birodalom soknem zetiségű ország volt. M in
den világvallásnak (kereszténység, iszlám buddhizm us) voltak
itt hívei, de állam vallásnak csak a pravoszláv szám ított.
Ö sszetételét tek in tv e az orosz társa d a lo m gyakorlati
lag h ű b éri volt, előjogokkal rendelkező (nem esek, papok, ke
Sándor reskedők, kozákok) és előjogokkal nem rendelkező (p arasz
to k és városlakók) re n d e k re osztva. Legtöbben a p araszto k
v oltak - több m in t 30 m illióan, ebből 20 m illiót a hű b éri
függőségben élő jo b b ág y p araszto k te tté k ki.
Politikai rendszerét tekintve az Orosz Birodalom abszolút
(önkényuralmi) m onarchia volt. Az orosz császár korlátlan h a
talom m al rendelkezett, de csak az Istennek tartozott elszámo
lással. Alkotmánnyal és parlam enttel nem rendelkezett. A bi
rodalm at ebben az időben I. Sándor (1801—1825) és I. Miklós cár
. vezette (1825-1855). Uralkodásának kezdetén I. Sándor tám ogat
ta Oroszország alkotmányos m onarchiává történő átalakításának
elképzeléseit, de Napóleon leverése u tá n megerősödött benne az
a meggyőződés, hogy az önkényuralom kovácsolta össze a népet
a franciák elleni háborúban, ezért azt nem kell megszüntetni.
Miklós I. M iklós u ra lk o d á sa a d e k a b ristá k fe
tá sá v a l kezdődöttk, ak ik az önkényuralom ellenzékéhez ta r
tozó nem esek et és tisztek et képviselték. I. M iklós ellen zett m inden v álto zta
tá s t a birodalom irá n y ítá sá b a n és m egpróbálta a b ü ro k rácia és a rendőrség
szerep én ek erősítésével „tökéletesíteni” azt.
A kortársak mesélték, hogy I. Miklós megkérdezte egyszer a 15 éves fiát, a későbbi II.
Sándort, hogy min alapszik a soknyelvű népek lakta birodalom irányítása. A trónörökös
erre azt felelte, hogy az „önkényuralmon és a törvényeken". Mire a cár felháborodva így
felelt: „A törvényeken nem! Csak az önkényuralmon."
A jo b b á g y re n d sz e r a birodalom b e lp o litik á já n a k egyik legfőbb p ro b

lém ájáv á le tt. A zonban a h a ta lo m nem s z á n ta el m a g á t h a tá ro z o tt lé
p é se k re a h ely zet o rv o slása érd ek éb en , m ivel legfőbb tá m a s z a i a n e m e
sek - a jobbágyok tu lajd o n o sai voltak. A m ás n épekkel szem ben az O rosz
B irodalom a n e m z e ti-k u ltu rá lis asszim iláció és oroszosítás p o litik á já t foly
ta tta . F ig y elm en k ív ü l h a g y ta n em ze ti e re d e tü k s a já to s sá g a it. A kisebb
n ép e k m in d e n p ró b á lk o z á s á t a n em ze tisé g i jogok k iv ív á s á é rt k eg y e tle
n ü l elfo jto tták .
G azd aság i fe jle ttség te k in te té b e n az O rosz B irodalom le m a ra d t a

kor vezető n y u g ati á lla m a i m ögött. Az ip a ri fo rrad alo m a XIX. szá zad
3 0 -4 0 -es éveiben kezdődött, és nagyon la s s a n te rje d t. E rő se n g á to lta fej
lő d ését a sza b ad m u n k aerő - és felvevőpiac h iá n y a a jo b b á g y re n d sz e r kö
rü lm én y ei között. Az első g y á ra k és ü zem ek a XIX. sz á z a d 30-as évei
b en je le n te k m eg a tex til- és b á n y a ip a rb a n .
Az Orosz B irodalom a g r á r ország volt. A m ezőgazdaság fejlődését
n agyban m eg h a tá ro z tá k a h ű b é ri viszonyok. A te rm é s alacsony volt, a m e
zőgazdaság fejlődése pedig te rm ő te rü le te k b ő v ítésének és p rim itív m u n
kaeszközök fe lh a sz n á lá sá n a k ú tjá n tö rté n t. Sok g azd aság m egőrizte te r
m észeti (n a tu rá lis ) jellegét. O roszország elsősorban nyersanyagot e x p o rtá lt
N y u g at-E u ró p áb a (gabonát, le n t, faanyagot és v asat), o n n an viszont kész
ip ari term ék ek et, lu x uscikkeket és „g y arm ati” á r u t (te á t, kávét, fű sz ere
ket) im p o rtált.
A dekabristák mozgalma. I. S ándor e lu ta s íto tta az Orosz B irodalom

B m eg refo rm álásának gondolatát, és ez nagy csalódással töltötte el e n
nek az ú tn a k a tám ogatóit. E ttő l kezdve ellen tét a la k u lt ki a politikai re
akció m ódszereivel m űködő h atalo m és
a társad alm i-p o litik ai változásokat áhító Dekabristák - titkos társaságok résztvevői az
h azafiak között. Később d e k a b ristá k n a k Orosz Birodalom területén, akik az önkény-
nevezték őket uralom és jobbágyrendszer ellen irányuló ál
Az első titkos szervezeteket azok a lamcsínyt készítettek elő. 1825 decemberében
g árdatisztek hozták létre, akik az 1814- (oroszul декабрь) lázadtak fel.
1815-ös külföldi h a d já ra to k résztvevői
voltak. 1816-ban jö tt létre a „Honmentő
Szövetség”, am ely két év m úlva „Közjó Szövetséggé” a lak u lt át. Résztvevői a
jobbágyrendszer eltörléséért és az önkényuralom alkotm ányos m onarchiává v a
ló á ta la k ítá s á é rt küzdöttek. Azonban a szervezet 1821-ben feloszlik, mivel a
tagok között feloldhatatlan ellentétek a la k u lta k ki a célok gyakorlati m egva
lósításának kérdéseiben. 1821-1822-ben az ukrajnai Tulcsino városában lét
rejön a Déli T ársaság Pavel Pesztyel vezetésével, P éterváron pedig az É szaki
T ársaság Mikita Muravjov és Kindrat Rilejev irányításával.
M indkét szervezet program ja előirányozta az önkényuralom , a jobbágy
rendszer, a társa d a lm i ren d ek m egszüntetését, alkotm ány bevezetését szé
leskörű állam polgári és szabadságjogokkal (szólásszabadság, sajtószabadság,
gyülekezési szabadság, vallásszabadság). A Déli T ársaság program ja javasol-
ta az egyenes és egyenlő választójog bevezetését m inden állam polgár szá
n k ra ; az É szaki T ársaság viszont m agas vagyoni küszöböt k ív án t állíta n i
a választók elé.
Az új szerv ezetek összeesküvést szerv eztek és k a to n a i h a ta lo m á tv é
te lt k ész íte ttek elő. 1825. decem ber 14-én I. S án d o r m eg h alt. Az É szaki
T á rs a s á g k iv itte a g á rd a e z re d e t a pé-
te rv á ri S zen á tu s té rre , hogy m eg ak a d á
lyozzák az I. M iklósnak ad o tt esk ü téte lt,
azo n b an elkéstek. 1825. decem ber 29-én
a D éli T á rsa sá g is felkelést ro b b a n to tt
k i U k ra jn á b a n a csernyihivi ezred k a
to n á i á lta l. M indkét lá z a d á st a h atalo m
lev erte, résztvevőivel pedig kegyetlenül
leszám olt.
Társadalmi m ozgalmak a XIX. század
dekabristák felkelése. Szenátus tér. F. V. O
30-40-es éveiben, az Orosz Biroda
fimm festménye, 1853 lomban. I. M iklós u ra lk o d á sa a politikai
? Milyen információt kaphatunk a kép reakció időszaka volt az Orosz B iroda
alapján arról, hogy mi történt 1825. lom ban. A h atalo m és k ritik u sa i á lta l is
december 14-én Péterváron, a Szenátus elism ert m ély szociális ellen tétek a XIX.
téren? század 30-40-es éveiben olyan tá rs a d a l
m i m ozgalm ak k ialak u lásá h o z vezettek,
am elyek O roszország fejlődésének különböző ú tja it javasolták.
A kormánytábort a konzervatívok képviselték. Őket „védőknek” nevezték, mi
vel változatlan formában kívánták megőrizni az Orosz Birodalom önkényuralmi
rendszerét. Hozzájuk Szergej Uvarov, Mihail Pogogyin, Nyikolaj Karamzin és mások tartoz
tak. A kormánytábor tagjainak ideológiai alapja a „hivatalos népiesség elmélete” volt,
amelyet először Szergej Uvarov gróf, oktatási m iniszter fogalmazott meg 1833-ban.
Szergej Uvarov jelentése I. Miklósnak „A főbb alapelvek változatai" címmel

...Az ősök hitének a szeretete nélkül mind a nép, mind az egyes ember elpusztul.
A hazájához hű orosz kevésbé egyezik bele a pravoszláv hit akár egyetlen dogmájának
is az elvesztésébe, mint a Monomah-sapka ékköveinek elrablásába.
Az önkényuralom Oroszország politikai létezésének alapja... Egész népoktatásun
kat ennek a megváltó meggyőződésnek kell áthatnia, hogy Oroszország az erős, em
berbarát és felvilágosult önkényuralom által él és fog megmaradni. Oktatásunknak ez
alapján kell fejlődnie.
A két fentebb tárgyalt nemzeti elv mellett van még egy nem kevésbé fontos és
erős harmadik: a népiesség elve. A népiesség elvének kérdésében nincs olyan egység,
mint az előzőnél, azonban mindkettő egy forrásból ered és összefonódik egymással az
Orosz Birodalom történetének lapjain.
? 1. Mi a lényege a Sz. Uvarov által megfogalmazott „hivatalos népiesség elméletének"?
2. Milyen következményei lehettek volna az elmélet megvalósításának a soknemzetisé
gű és sokvallású Oroszország viszonyai között?
Ellenzéki szerepben a liberálisok voltak, akik békés úton ak a rták m egre
formálni az orosz valóságot. A reformok kezdeményezését, véleményük szerint az
állam hatalom nak kellett m agára vállalnia. A XIX. század 30-as éveinek a végén
a liberálisok körében különböző nézetek alakultak ki Oroszország fejlődésével
80
kapcsolatban: megjelentek a szlavofilek és a nyugatosok. A szlavofilek (szlávba-

rátok) m inden nép, így az orosz nép fejlődésének saját, rá jellemző eredeti ú t
já t em elték ki. Az európai élet eredm ényeinek bevezetése során I. P éter meg
zavarta Oroszország fejlődésének term észetes útját. E zért Oroszország legfőbb
feladatának a „régi term észetes rendhez” való visszatérést tekintették. A rom
boló nyugati ú t elkerülésének lehetőségét a szlávbarátok a faluközösségben, a
pravoszláv hitben és az orosz nép lelki-vallási sajátosságaiban látták. Politikai
eszményképüknek a szlavofilek a P éter előtti önkényuralm at tekintették, am ikor
a cárok a nép tám ogatását élvezve uralkodtak, és időnként összehívták a ren
di gyűlést. A jobbágyrendszer azonnali felszám olása m ellett léptek fel a m érsé
kelt reformok által, elkerülvén így a forradalm at. A szlavofil ideológia létreho
zóiként Alekszej Homjakovot, Iván Kirejevszkijt és Jurij Szamarint, stb. tartjá k számon.
A nyugatosok úgy gondolták, hogy az európai civilizáció közös és b á r
mely nép m esterséges elkülönülése tőle, az ad o tt nép h an y atlásáh o z vezet.
Véleményük szerin t a N y u g a tn a k és O roszországnak közös gyökereik v an n ak
és fejlődésük ú tja is közös. A nyugatosok m a g a sz ta ltá k I. P é te rt és helyesel
ték az európai m in tá k ra v égrehajtott reform jait. O roszország fő célja, h ird e t
ték a nyugatosok, csatlakozni az európai N yugathoz. Döntő jelentőségűnek
ebben a folyam atban nem a h itet, h an em a jó zan észt ta rto ttá k , a falukö
zösséggel szem ben pedig a szabad egyéniségeket h o zták előtérbe. A nyugato
sok politikai eszm ényképe a korlátolt hatalo m m al bíró nyugat-európai típ u sú
alkotm ányos m o narchia p arla m en tte l, a szólás- és sajtószabadság szavato
lásával, a szem ély sérthetetlenségével és a bíróságok nyilvánosságával. E l
lenzékként viszonyulva a korm ány politikájához, a jobbágyrendszer felülről
történő m eg szü n tetését követelték, gondolván, hogy a h atalo m reform ok ú t
já n köteles m egváltoztatni az orosz valóságot. A nyugatosok eszm erendszerét
Tyimofej Granovszkij, Szergej Szolovjov, Konsztantyin Kavelin, stb. fogalm azta meg.
Az ellenzéki erők m ásfa jta képviselői a radik áliso k voltak, ak ik k i
álltak az orosz állam ren d szer forradalm i ú to n tö rtén ő m eg v álto ztatá sán ak
szükségessége m ellett. A legtöbb orosz ra d ik á lis az E u ró p á b an ekkor te rje
dő szocialista eszm ék híve volt. Mivel nem h itte k O roszország felülről tö r
ténő m egreform álásában, e z é rt úgy gondolták, hogy az önk én y u ralm at és a
job b ág y ren d szert csak forradalm i úto n leh et m egszüntetni. E z u tá n létre kell
hozni az új szocialista tá rsa d a lm a t, am ely m entes az em ber-em ber álta li k i
zsákm ányolásának m inden form ájától. A leghíresebb orosz radikális-szocialis
ták Mihail Butasevics-Petrasevszkij, Alekszander Herzen és Nyikolaj Ogarjov voltak.
Az asszimilációs (beolvasztó) és ruszifikációs (oroszosító) politika következ
tében az Orosz Birodalomban nemzeti felszabadító mozgalmak jöttek létre. Soraik
ban liberálisok és radikálisok is voltak, akiket egyesített a nem zeti-kulturális
tradíciók védelméért, az önkényuralom felszám olásáért, a m ás népek felszabadí
tásáé rt vívott közös harc szükségességének a felismerése. A nemzeti-felszabadító
mozgalmak jeles képviselői közé tartoztak: Mikola Kosztomarov, Tarasz Sevcsenko,
Nikoloz Baratasvili, Alekszander Csavcsavadze, Grigol Orbeliani, Simon Konarszkij, Adam
Mickiewicz, Valérián Lukaszinszkij és mások.
A krími háború. A XIX. század közepén - I. M iklós cá r elh atáro zta,

O hogy k ih aszn álv a az O szm án B irodalom h a n y a tlá sá t, m egerősíti befo
ly á sá t a Közel-K eleten és a B alkán-félszigeten.
A h áb o rú ürügyéül a k atolikus és
z 1 8 5 3 - 1 856-os krími háború - Oroszország a Pravoszláv egyház közötti v ita szolgált,
gzdte Törökország ellen a fekete-tengeri kikö- hoSy ki gondozza P alesztin áb an a keresz-
ik és a Balkán-félsziget feletti uralom céljából. tény szenthelyeket. I. M iklóst felháborí-
ésőbb átalakult az Oroszország és koalíciós ál- to tta , hogy a török sz u ltá n ezt a jogot a
írnok közötti háborúvá, melynek tagjai Nagy- k ato lik u so k n ak a d ta át. 1853 jú liu sá b a n
ritannia, Franciaország, az Oszmán Birodalom az orosz hadsereg had ü zen et nélkül elfog-
s a Szárd Királyság voltak la lta a török fennhatóság a la tt álló dunai
fejedelem ségeket: M oldvát és H avasalföl
det. V álaszul a N agy-B ritannia és F ran ciao rszág tá m o g a tá sá t élvező török
szu ltán h a d a t ü ze n t O roszországnak.
Az orosz tá m a d á st E u ró p áb an nem nézték jó szem m el, e z é rt az or
szág diplom áciailag elszigetelődött. A török had sereg kezdetben eredm ényte
len ü l harcolt. Az orosz hajóhad 1853. november 30-án a Sinopi-öbölben m eg
sem m isítette a k étszer nagyobb török flo ttát. E z u tá n a K auk ázu so n tú lo n is
szétv erték a török h adsereget.
Az esem én y ek a la k u lá s a n y u g ta la n s á g o t k e lte tt E u ró p á b a n . 1854
m á rc iu s á b a n N a g y -B rita n n ia és F ra n c ia o rs z á g u ltim á tu m b a n k ö v etelték
O ro szo rszág tó l a h a d s e re g ki vezénylését a d u n a i fejedelem ségekből, de
m ivel v á la s z t n em k a p ta k , h a d a t ü z e n te k . K ésőbb a S z á rd K irá ly sá g is
csa tla k o z o tt h o zzáju k . A u s z tria is h á b o rú v a l fenyegetőzött. A n em zetk ö zi
nyom ás k ö v etk eztéb en O ro szo rszág k iv o n ta c s a p a ta it M oldvából és H a
v asalföldről.
Ez a la tt a szövetséges angol-francia-szárd hadvezetés kidolgozta egy
lehetséges krím i p a rtra s z á llá s tervét. 1854 szeptem berében a szövetségesek
páncélozott hadihajókon érkezett egységei p a rtra szálltak a K rím en. A z orosz
h ad sereg faszerkezetű flo ttája nem tu d ta ezt m egakadályozni.
Egy szellemes francia, a krími háború időszakában, humorosan megjegyezte az orosz
Q hadseregről: „Az orosz hadseregben a katonáknak oroszlán feje van, a tiszteknek sza
már, a tábornokoknak pedig egyáltalán nincs fejük".
Az orosz h ad se reg m űszaki elm arad o ttsá g a leh etetlen n é te tte a győ
zelm et ebben a h áb orúban. A szövetségesek többször is vereséget m érte k
az oroszokra, és k ö rü lz á rtá k Szevasztopolt. Az ostrom 1854. szeptember 14-től
1855. augusztus 30-ig zajlott. Az oroszok végül kénytelenek voltak elhagyni a
várost. Szevasztopol elvesztése m eg h atá ro zta a h áb o rú további m enetét. Az
új orosz cár, II. Sándor (1855-1881) beism erte országa h áb o rú s tú lte rh e lts é
gét, és elh atá ro zta, hogy befejezi azt.
Az Orosz B irodalom vereségét a k rím i h á b o rú b a n a párizsi szer
ződés rö g z íte tte, am elyet 1856. március 30-án ír ta k alá. O roszország
Vékony piros vonal

(összecsapás Balaklavánál
1854-ben a krími
háborúban). Róbert Gibb
festménye, 1881
? Hogyan ábrázolta a festő

a csata résztvevőinek
bátorságát és hősiességét?
kénytelen volt v isszaadni T örökországnak K arsz erődjét, a török vazallus

M oldvának pedig D él-B esszarábiát. M egvonták tőle az egyszemélyes gyám
kodás jo g át Moldva, H avasalföld és S zerbia keresztényei felett. A szövet
ségesek elh ag y ták Szevasztopolt és a K rím -félszigetet. A F ek ete-ten g ert
sem legessé n y ilv án íto tták . O roszország nem ta r th a to tt i t t h ad iflo ttá t.
A krím i h áb o rú b an elszenvedett vereség meggyőzte az orosz korm ányt,
hogy az ország elm arad o ttsá g át m ih am arab b m eg kell szüntetni.
Következtetések
D ►Az Osztrák Birodalom társadalmi-politikai életét 1815-1847 között konzer
vatív tendenciák jellemezték, melyeket K M etternich személyesített meg.
►Az O sztrák B irodalom szlávok la k ta te rü le te in nem zeti újjászü le
tés kezdődött. .
►Az Orosz Birodalom ekkor a politikai reakció korszakát élte. A h a ta
lom és ellenzék szám ára egyaránt legfőbb problém a az ország életének
a m egreform álása volt. Azonban az uralkodó körök nem h atáro zták
el m ag u kat a változások végrehajtására, am i Oroszország fokozatos
lem arad ását eredm ényezte a vezető nyugati állam októl. A krím i h á
borúban elszenvedett vereség tisztán rávilágított erre az állapotra.
H 1. Mikor lett K. Metternich az Osztrák Birodalom k'ancellára? 2. Nevezzétek meg a szláv
© népek „ébresztőit"! 3. Ki volt az Orosz Birodalom uralkodója 1825-1855 között? 4. Ki a
szerzője a „hivatalos népiesség elméletének"? 5. Mikor volt a krimi háború? 6. Mely ál
lamok voltak Oroszország ellenfelei a krími háborúban?
7. Jellemezzétek az Osztrák Birodalom politikai, társadalmi és gazdasági életét 1815-
1847 között! 8. Mit tudtok Ausztria „március előtti" történetének időszakáról? 9. Hogyan
ment végbe a szláv népek nemzeti újjászületésének folyamata az Osztrák Birodalom
területén? 10. Határozzátok meg az Orosz Birodalom politikai, társadalmi és gazdasági
életének jellemző vonásait! 11. Miben különböztek egymástól az orosz társadalmi moz
galmak képviselőinek nézetei a XIX. század 30-40-es éveiben? 12. Jellemezzétek a krí
mi háború okait, menetét és eredményeit!
83
13. Állítsátok össze „Az Orosz és Osztrák Birodalom 1815-1847 közötti gazdasági,
® litikai és társadalmi életének összehasonlítása" táblázatot! 14. Pótirodalom felhasználá
sával készítsetek ismertetést az Osztrák és Orosz Birodalmak ukrán területein kibonta
kozó nemzeti-felszabadító mozgalmairól!.
15. Sz. Uvarov, az Orosz Birodalom népoktatási minisztere, „a hivatalos népiesség elmé
^ letének" szerzője, teóriáját „a honmentés utolsó horgonyának" mint „szellemi gátnak" ne
vezte a nyugatról betörő és Oroszországban terjedő „romboló eszmékkel" szemben. Vé
leményetek szerint milyen eszméktől kívánta megóvni Oroszországot Sz. Uvarov? Miért
éppen a „pravoszláv hitnek, önkényuralomnak és népiességnek" kellett „szellemi gáttá"
válnia az orosz társadalomban terjedő nyugat-európai eszmékkel szemben?
11. Az 1848-49-es forradalmak.

1. Milyen társadalmi rétegek kerültek hatalomra Franciaországban az 1830.-as júliu
si forradalom következtében? 2. Mik voltak Olaszország és Németország helyzetének
sajátosságai 1815-1847 között? 3. Milyen politikát folytatott K. Metternich kormánya
az Osztrák Birodalomban?
A francia forradalom. 1848-49-ben E urópán forradalm i v ihar söpört végig.

D F ranciaországban kezdődött, m ajd gyorsan terje d t az O sztrák Biroda
lom terü letén , a ném et és olasz állam okban. A „népek tavaszának" eseményei,
így nevezték ezeket a fo rrad alm ak at a k o rtársak , egyesítették a különböző
társa d alm i rétegek képviselőinek h a rc á t a „régi ren d ” m aradványai ellen, a
politikai ren d szer d em okratizálásáért, k iváltották a m unkások tiltak o zását a
vállalkozókkal szemben, valam int tám o g atták a különböző országegyesítési és
felszabadító nem zeti m ozgalm akat.
A XIX. század 40-es éveinek m ásodik felében kiéleződött F ran ciao r
szágban a tá rsa d a lm i gazdasági helyzet. A többéves gyenge term é s a kenyér
d rá g u lá sá t eredm ényezte. 1847-ben F ranciaországban, csakúgy, m in t E urópa
m ás országaiban, g azdasági válság kezdődött, m elynek következtében b ezár
ta k a bankok, gyárak, üzem ek, m űhelyek, elsza b ad u ltak az árak , jelen tő sen
n ő tt a m unkan élk ü liség. Á ltalános felháborodást k e lte tte k a m egvesztegetési
ügyek, v alam in t a királyi család ta g ja in a k visszaélési botrányai. Választójogi
reform ot követelt, a választójoggal nem rendelkező közép- és kispolgárság.
A zonban a korm ány k a teg o rik u sa n v issz a u ta síto tt m inden ilyen követelést.
E rre v álaszul a v álasztási reform hívei „reform b a n k e tte k e t” ren d ez
te k P árizsb an , m elyeken m e g v ita ttá k a v álasz tási re n d szer m egv álto ztatá
sá n a k különböző tervezeteit. Ezek a rendezvények k iv ív ták a h atalo m elé
gedetlenségét. Az 1848. fe b ru á r 22-re te rv e z e tt soron következő b a n k e tte t
b etilto tták . 1848. fe b ru ár 23-a reggelén a b e tilto tt b a n k e tt képviselői h a ta l
m as töm eg k íséretéb en a M arseillaise-t énekelve, „Éljen a reform !” szavakat
skandálva vonult a város központja felé.

M ik or a rendőrség a felvonulókra tám ad t,
a nép b a rik á d o k at em elt. A m eg rém ü lt
L a jo s Fülöp a felkelők m inden követelé
sét elfogadta, de m á r késő volt..
1848. február 24-én a felkelők bevo
n u ltak a T uileriákba és a király lem ondá
sát követelték. Lajos Fülöp lem ondott és
elm enekült. A felkelt párizsiak betörtek a
palotába és elégették a tró n t - a királyi
hatalom jelképét. E zután elfoglalták a kép
viselőház tanácskozó term ét és új korm ány
létrehozását követelték az ellenzék részvé
Barikád a Soufflot utcán.
telével. Ez a követelés teljesült. 1848. feb
H. Verne festménye.
ruár 25-én az ideiglenes korm ány kikiáltot
ta a m ásodik köztársaságot és jóváhagyta ? Milyen információt kapunk
a piros-fehér-kék színű nem zeti lobogót. A a kép alapján az 1848-as utcai
júliusi m onarchia m egdöntésével véget é rt harcokról Párizsban?
az 1848-as forradalom Franciaországban.
A második köztársaság Franciaországban. A m ásodik k öztársaság létrejöt

B te u tá n az ideiglenes korm ány m egszüntette a nem esi címeket, bevezet
te a szabad sajtót, a szabad gyülekezéshez való jogot és v álasz táso k at í r t ki
az általán o s választójog alap já n m inden 21. évét betö ltö tt férfi szá m á ra az
alkotmányozó gyűlésbe, am elynek felad ata az új alkotm ány kidolgozása volt.
A m unkanélküliek szám ára létrehozták a társad alm i m unka rendszerét.
Nemzeti műhelyeket alapítottak, ahol napi 1-2 fran k ért m u n k át biztosítottak az
em bereknek. Amikor a nem zeti m űhelyek fe n n ta rtási költsége m ár elérte a
14 millió frankot, a korm ány bezárta őket. E rre válaszul a m unkások 1848.
július 23—26-án P árizsban felkelést robbantottak ki, melyen 50 ezren vettek
részt. A felkelést m indkét részről rendkívüli kegyetlenkedés jellem ezte. Elfoj
tásához az alkotmányozó gyűlés korlátlan m eghatalm azással ru h á z ta fel Louis
Cavaignac tábornokot, a hadügym inisztert. Négy napig ta rtó elkeseredett harc
során a tüzérség bevetésével Saint-A ntoine elővárosában leverte a felkelőket.
Az elesettek szám a m eghaladta a 10 ezer főt. A jú n iu si felkelés elfojtása u tá n
betiltották a radikális újságokat, klubokat és társaságokat. A felkelések kö
zel 3,5 ezer résztvevőjét letartó z ta ttá k és bírósági tárgyalás nélkül szám űzték.
1848. novem ber 4-én az alkotmányozó gyűlés elfogadta a m ásodik köz
társaság alkotm ányát, am ely először vezette be F ranciaország történetében az
elnök intézm ényét, aki nagy felhatalm azással b írt a rend megőrzése érdekében
az országban. A törvényhozó hatalom a nem zetgyűlés kezébe került, a végre-
ajtó hatalom pedig a köztársasági elnökébe, aki a m inisztereket irányította.
Az alkotm ány m egerősítette az általános választó

jogot m inden 21-ik életévét betöltött férfi szám á
ra. 1848. decem ber 10-én először választottak köz-
társa ság i elnököt, melyen a győzelmet a 40 éves
Bonaparte Napóleon Lajos (1808—1873), I. Napóleon
unokaöccse szerezte meg, aki a szavazatok 3/4-ét
tu d h a tta m agáénak. Győzelmét an n a k köszönhet
te, hogy a nép em lékezett nagybátyjára és h itt ab
ban, hogy Napóleon Lajos visszaállítja a h aza egy
kori nagyságát és úgy fog gondoskodni az egyszerű
franciákról, ahogy azt a nagy előd tette. 1852. de
cember 2-án Franciaországban m egalakult a máso
dik császárság, B onaparte Lajost császárrá k iáltot
tá k ki III. Napóleon néven.
Forradalom Németországban 1848-ban. A fran-

ciaországi februári forradalom nagy h a tá s t
Bonaparte Napóleon Lajos gyakorolt a ném etekre. 1848. m árcius 1-5-e között
császár (III. Napóleon).
B adenben, W ürtenbergben, B ajországban és m ás
Franz Xavér Winterhalter
ném et állam okban töm egm egm ozdulásokra k erü lt
festménye, 1853
sor. Az ellenzék nyom ására a reakciós korm ányok
lem ondtak, helyüket új korm ány vette át, m elynek
a liberálisok is tag jai lettek. N ém etországban kezdetét vette a forradalom .
□ V iharos jelleget öltöttek az esem ények Poroszország fővárosában, B er
linben. 1848. m árcius 18-án a rendőrség erőszakot alk alm azo tt egy reform
p á rti felvonulás résztvevőivel szem ben. A várost barik ád o k lepték el. A harc
egész éjjel ta rto tt, reggelre a berliniek k iszo ríto tták a városból a korm ány
csapatokat. IV. Frigyes Vilmos p aran csá ra elhagyták a várost. A király alkot
m án y t íg é rt a népnek, m egígérte a szabad sajtó bevezetését és az alkotm á-
nyozó gyűlés összehívását. Az alkotm ányozó gyűlés első döntésével eltörölte
a p araszto k h ű b éri kötelezettségeinek a m aradványait.
1848. m áju s 18-án m egkezdte m u n k á já t F ra n k fu rt am M ainban az
egységes N ém etország alk o tm án y át kidolgozó első összném et parlam ent. A
ném et liberálisok ez u tá n a p arla m en t m u n k áján a k eredm ényére várva be
sz ü n te tte k m in d en ak tív tevékenységet. 1848 végén a h atalo m m inden n é
m et állam b an tá m a d á st in d ít az ellenzék ellen. 1848 decem berében a po
rosz k irály feloszlatta a nem zetgyűlést és alkotm ányt ajándékozott a népnek.
1848. m ájus 28-án a fra n k fu rti p arla m en t elfogadta az egységes N ém etor
szág alkotm ányát, am elynek értelm ében az akkori ném et állam ok föderá
cióvá a la k u ln a k á t birodalom form ájában. A császári k o ronát a p arla m en t
IV. Frigyes Vilmos porosz k irály n a k aján lo tta fel, aki nem fogadta a z t el.
Rövid időn belül A usztria visszahívta képviselőit a frankfurti parlam ent
ből, mivel nem neki ajánlották fel a császári koronát. P éldáját m ás ném et
86
állam ok is követték, így a parlam ent elvesz

tette tekintélyét. Az ülések színhelyét átvitték
a w ürtenbergi S tu ttg artb a. 1849 jú n iu sáb an
a w ürtenbergi király erőszakkal feloszlatta a
parlam entet. 1849 m ájusában pedig az újon
n an elfogadott választási törvény eltörölte az
általános választójogot és a választók szám á
ra vagyoni cenzust vezetett be.
N ém etország p arla m en ti úton történő
egyesítése a n é p a k a ra t á lta l az 1848-1849-
es forradalom idején kudarccal záru lt. A po
litikai szféra egyetlen vívm ánya a porosz al
kotm ány elfogadása volt. A ném et hazafiak Tüntetés Berlinben 1848-ban.
az ország egyesítésének rem ényeit Poroszor
szághoz fűzték, az egyetlen állam hoz, am ely ? A kép alapján vonjátok le a
képes erővel egyesíteni N ém etországot. következtetést, hogy milyen volt az
1848.-as márciusi események jellege?
Forradalom Ausztriában. A párizsi for
radalom felrázta Bécset. 1848. m árcius 13-án felvonulások kezdődtek
az o sztrák fővárosban „Alkotm ányt!”, „Szabadságot!”, „Le M etternich-
el!” jelszav ak k al. I. F erd in án d csá szár a bécsiek n y o m ására m eg íg érte a
p arla m en t összehívását és az alkotm ány kidolgozását.
Az O s z trá k B iro d alo m alk o tm án y a, m ely et 1848. április 25-én t e t
te k közzé, m e g h ird e tte a szó lássz ab ad sá g o t, a sza b ad sajtó t, a g y ü lek e
zési sza b ad ság o t és a k o rm án y felelősségét a p a rla m e n t (reich stag ) elő tt,
am ely k ét h ázból állt: sze n átu sb ó l és képviselőházból. Az u tóbbi ta g ja
it v á la s z to ttá k , de választójoggal csak az in g a tla n tu la jd o n o so k re n d e lk e z
tek . Az o s z trá k h a z a fia k tö b b ség ét ez n em e lé g íte tte ki, e z é rt a h a rc to
vább fo ly tató d o tt.
11848. m ájus 15-26 között a fővárosban újabb forradalm i m egm ozdu
lások zajlottak. I. F erd in án d kénytelen írá sb a n m egígérni az általán o s v á
lasztójog bevezetését. F o rrad alm i m egm ozdulások rázzák m eg a birodalom
szlávok la k ta te rü le te it is - C sehországot, G alíciát, B ukovinát, K á rp á ta ljá t,
Szlovákiát, a Vajdaságot, H orvátországot.
1848 jú n iu sá b a n F ra n k fu rt ellensúlyozására P rág á b an összehívták az
O sztrák B irodalom te rü le té n élő szláv népek kongresszusát. A többség a
H absburg B irodalom m egőrzése m ellett és az egyesített N ém etországba v a
ló belépés ellen lép ett fel. Úgy gondolták, hogy a kis független szláv á lla
mok N ém etország k eretein belül elveszítik nem zeti önazonosságukat. E llen
ségeik viszont a nem n ém et népek önrendelkezéséért és a birodalom ból való
kiválás m ellett léptek fel.
1848. jú liu s 10-én m eg k ezd te m u n k á já t az o s z trá k re ic h sta g , m ely
n ek tö b b ség ét a m é rs é k e lt lib e rá liso k a lk o ttá k , a helyek negyede ped ig a
8;
p a ra sz tk é p v ise lő k kezébe k e rü lt. Az egyik

első leg fo n to sab b d ö n té se az ú rb é ri viszo
nyok e ltö rlé se volt, m e g v á ltá si összeg k i
fiz e té se fe jé b en a fö ld e s u ra k n a k . A p a
ra s z ti k ép v iselő k tá m o g a tá s a seg ítség év el
a k o rm á n y k e r e s z tü lv itte a p a rla m e n te n
a b ü n te tő h a d já r a to k f in a n s z ír o z á s á n a k
h a tá r o z a tá t O lasz o rszág és M ag y a ro rszá g
ellen.
1848. október 6-án a bécsiek újabb
felkelést ro b b a n to tta k ki, m eg p ró b á ltá k
:orradalom Bécsben 1848-ban m egakadályozni a fővárosi helyőrség beve
té sé t a m agyarországi forradalom ellen. A
harcok a fővárosban 1848. novem ber 1-ig
? A kép alapján állapítsátok meg az
ta rto tta k , am ikor is Jellasics József h o rv á t
1848. márciusában Bécsben lezajlott
események jellegzetességeit.
csap atai elfoglalták a várost.
1848 novem berének végén I. Ferdi-
n á n d lem ondott a tró n ró l. Az új csá szár
a 18-éves unokaöccse, I. Ferenc József le tt
(1848-1916). M egtagadta m indazokat az en
gedm ényeket, m elyeket elődje a forradalm i
m egm ozdulások nyom ása a la tt te tt. 1849.
m árcius 7-én feloszlatta a reichstagot és be
szü n tette az alkotm ányt. A forradalom vere
séggel végződött. A u sztriá b an a reakció ve
szi á t az u ra lm a t.
Forradalom Magyarországon. A m agyar

Petőfi Sándor szól a néphez B forradalom 1848. m árcius 15-én vette
kezdetét a Petőfi Sándor á lta l vezetett ra d i
k ális ifjak felkelésével, ak ik dem okratikus
? Hogyan mutatja be a kép, miként szabadságjogokat követeltek a m agyaroknak
fogadják Petőfi Sándor szavait a és független, szabad, saját kormányt-. 1848.
magyarok? m árcius 17-én m eg alak u lt az első m agyar
nem zeti korm ány. Első intézkedései között
ag rárrefo rm o t h ajto tt végre, eltörölte az ú rb é rt, a p a ra sz to k a t pedig a m eg
m űvelt földterületek egyharm adának a tulajdonosává tette. M ialatt véghezvitt
egy sor fontos á ta la k ítá st, a korm ány nem volt hajlandó foglalkozni a nem
m agyar lakosság - k á rp á ta lja i ruszinok, szerbek, horvátok és m ás nem zetisé
gek jo g ain ak a kérdésével. Ez ahhoz vezetett, hogy a fentebb em lített népek
az o sztrák h atalo m oldalán m arad tak .
1848 sze p te m b eréb e n Je lla sic s h o rv á t b á n a c s á s z á r p a ra n c s á
r a h ad sereg év el tá m a d á s t in d íto tt M agyarország ellen. A következő év
ja n u á rjá b a n elfoglalták P estet. I. F erenc Jó z se f h atály o n kívül helyezte

a m ag y ar országgyűlés m in d en h a tá ro z a tá t és a M agyar K irályságot bi
rodalm i ta rto m á n n y á v á lto ztatta. E rre válaszul a m agyar h ad sereg ellen-
tá m a d á s b a m e n t á t és k iű zte M agyarország te rü le té rő l az o sztrák o k at.
1849. április 14-én a m ag y ar országgyűlés k ik iá lto tta M agyarország
függetlenségét és k im ondta a H absburgok trónfosztását. M agyarország kor
m ányzó-elnökévé a m agyarok nem zeti-felszabadító h a rc á n a k vezérét, Kossuth
Lajost (1802-1894) választo tták .
Ferenc Jó zsef az orosz cárhoz, I. Miklóshoz fordult segítségért a szabad
ságszerető m agyarok fo rradalm ának elfojtásához. Az orosz katonai intervenció
következtében a m agyar h ad se reg 1849. au g u sz tu s 13-án le te tte a fegyvert.
Kegyetlen m egtorlások kezdődtek a forradalom résztvevői ellen. A vereség
u tá n a forradalm i m ozgalom az O sztrák B irodalom te rü le té n elcsendesedik.
Q j Forradalom Olaszországban. Az olasz forradalom , am ely 1848. ja n u á r B
12-én kezdődött felkeléssel P alerm óban, Szicília szigetén, győzelem mel
végződött. A nápolyi király csa p atai elh ag y ták a szigetet. A győzelem h íre
ak tiv izálta az olasz h az afiak tevékenységét. 1848 fe b ru árjá b an és m árc iu
sában, a P áp ai Á llam ban, Toscanában, a S zárd K irályságban alkotm ányt
ajándékoztak a népnek, p a rla m e n te t v álaszto ttak , korm ányokat ala k íto tta k
m érsékelt liberálisok részvételével.
1848. m árcius 18-án a bécsi esem ények h írére osztrákellenes felkelés
robban ki Lom bardia központjában, M ilánóban. A 15 ezres osztrák hadsereg
gel vívott h arc a felkelők győzelmével é rt véget. O sztrákellenes felkelés győ
zött Velencében is, ahol k ik iálto tták a köztársaságot.
Az egész O laszországot áth ató hazafias lelkesedés a rra ösztönözte Ká
roly Albert szárd királyt, hogy 1848. m árcius 24-én h a d a t üzenjen az O sztrák
Birodalom nak. Azonban jú liu s végén az osztrákok ve
reséget m értek a szárd h adseregre és felújították h a
II. Viktor Emánuel
talm u k at Észak-O laszországban.
1848 novem berében népfelkelés ro b b an t ki Ró
m ában. IX. P iu s p áp a kénytelen volt beleegyezni az
alkotm ányozó gyűlés összehívásába. 1849. fe b ru ár 9-én
m egfosztották a p áp á t világi h atalm átó l és k ik iálto tták
a róm ai köztársaságot. 1849 m árc iu sá b an a szárd k i
rály felú jíto tta a h á b o rú t A u sztria ellen. 10 n ap m úl
va azonban vereséget szenvedett. E zu tá n Károly A lbert
fia ja v á ra lem ondott a trónról. A S zárd K irályság új
királya II. Viktor Emánuel lett, aki az osztrákokkal kö
tö tt szerződésben lem ondott L om bardiáról és Velencé
ről. E z u tá n az osztrákok a to szk án herceg k érésére
vérbe fojtották a firenzei forradalm at. Az osztrákok kö
rü lz á rtá k Velencét és m eg in d u ltak Róm a ellen. Róm a
89
Az 1848-49-es forradalmak Európában
a la tt egyesültek a p áp a á lta l behívott francia hadsereggel. Délről pedig m eg

in d u l Róm a ellen a nápolyi király. A város ostrom a k ét hónapig ta rto tt.
A védelm et a triu m v irátu s irán y íto tta — az 1849 ja n u á rjá b a n k ik iálto tt
Róm ai k ö ztársaság ró m aiak á lta l m egválasztott kollektív irányító szervezete.
1849. jú liu s 3-án az alkotm ányozó gyűlés R óm ában elfogadta az olasz
k ö ztársaság alk o tm án y át — m ely a risorgim ento legdem okratikusabb alkot
m ányává lett. A znap este a fran ciák elfoglalták a várost. A legtovább Ve
lence ta r to tta m ag át, m elyet az osztrákok k e ríte tte k körül. 1849. au g u sztu s
22- én a város védői le te tté k a fegyvert. A velencei k ö ztársaság bu k ásáv al
véget é r t a fo rradalom O laszországban, az országot e lá ra sz to tta a te rro r
90
hullám a. A forradalom fő fela d ata - O laszország felszab ad ítása és egyesíté

se - m egoldatlan m arad t.
Részlet a triumvirátus felhívásából, a Római köztársaság védelméről (1849. július 3.)

Rómaiak! Nem elég, hogy a köztársaságiak szégyenletesen támadást indítottak egy
békés köztársaság ellen, de Oudinot tábornok még el is árult minket. Megszegte az írá
sos megállapodást, amit aláírtunk vele, miszerint nem indít támadást hétfőnél korábban.
Harcra fel, rómaiak! A falakra, a kapukra, a barikádokra! Bizonyítsuk be az ellenség
nek, hogy még az árulás sem segít meghódítani Rómát. Mindenki fogjon fegyvert, és
menjen csatába, higgyetek a győzelemben. A törvény győz. Örökös szégyen árnyékol
ja be Ausztria szövetségeseit. Éljen a köztársaság!
1. Miért volt nehéz helyzetben az ostromolt város? 2. Mire szólították fel a köztársa
ság vezetői a rómaiakat?
Következtetések
►Az 1848-1849-es európai forradalm ak a fennálló irányítási form ák el
len, a hatalom ban való részvételéért, a lakosság életkörülm ényeinek
jav ításáé rt valam int a közép- és kelet-európai népek nem zeti ö ntudat
ra való ébredéséért folytak.
► 1849-ben az e llen fo rrad a lm i e rő k n ek s ik e rü lt lek ü zd en i a fo rra
dalm i hu llám o t. A zonban a „régi re n d ” alap ja ib a n jelen tő sen m eg
gyengült.
a ® \
1. Mikor jött létre a második köztársaság Franciaországban? 2. Milyen államformája kel
lett, hogy legyen az egyesített Németországnak a frankfurti parlament által kidolgozott
alkotmány szerint? 3. Mikor kezdődött a forradalom az Osztrák Birodalomban? 4. Kit
választottak Magyarország kormányzó-elnökévé a forradalom idejében? 5. Milyen ese
ményekkel ért véget a forradalom Olaszországban?
6. Hogyan zajlott a forradalom 1848-ban Franciaországban? 7. Jellemezzétek azokat a vál
tozásokat, amelyek a forradalom következtében mentek végbe Franciaországban! 8. Vé
leményetek szerint miért nem jött létre 1848-49-ben az egységes Németország? Indo
koljátok meg nézőpontotokat! 9. Jellemezzétek az 1848-1849-es forradalmat az Osztrák
Birodalomban! 10. Szerintetek miért szenvedett vereséget a magyar forradalom? 11. Ho
gyan bontakozott ki a nemzeti-felszabadító mozgalom Olaszországban 1848-1849-ben?
12. Alkossatok kis csoportokat és hasonlítsátok össze az 1848-49-es franciaországi, né
metországi, ausztriai, magyarországi és olaszországi forradalmakat céljuk és eredménye
ik alapján! Mi volt bennük a közös és miben különböztek? 13. Töltsétek ki a „Forradal
mak Európában 1848-1849 között" című táblázatot.
A forradalom Fő A forradalom Sajátosságai és
Ország
okai események eredménye következményei
14. Létezik egy szemlélet, miszerint az 1848-as események alatt Franciaországban a

^ köztársasági intézmények elvesztették a franciák rokonszenvét. Népszerűségük csök
kenését a gazdasági helyzet gyors romlása, az 1848-as év véres eseményei okozták,
melyek az országot egy polgárháború szélére sodorták és az, hogy a legtöbb párt
nak nem volt terve a feladatok megoldására, melyek a francia társadalom előtt áll
tak. Egyetértetek-e ezzel a gondolattal? Miért? Megállapíthatjuk-e, hogy Franciaor
szágban kedvező körülmények alakultak a császárság megújítására? Véleményeteket
indokoljátok meg!
12. Németország egyesítése. O laszország egyesítése
1. Flogyan fejlődött a Németország valamint Olaszország egyesítéséért folytatott harc 1815-

B 1847-ben? 2. Milyen események zajlottak Németországban az 1848-1849-es forradalom
idején? 3. Hogyan zajlott az Olaszország egyesítéséért folytatott harc 1848-1849-ben?
Németország egyesítésének előfeltételei. A XIX. század 50-60-as évei

D ben a n ém et g azd aság gyors ü tem b en fejlődött. Az ip ari forradalom
befejeződése u tá n az ország h a rm a d ik le tt N agy-B ritannia és USA m ögött a
világ ip a ri term eléséb en elfoglalt ré szará n y a alapján. A jelentős növekedés
ala p ja it a g ép g y ártás eredm ényei képezték. Az új gépek és m űszaki ered
m ények alk alm az ása elősegítették m ás ip ari ágazatok fejlődését. N agy ip ari
központok jö tte k létre, m in t például a R ajna vidéke, V esztfália, B erlin stb.
Gyökeres válto záso k ra k e rü lt sor a m ezőgazdaságban is, ahol az 50-es évek
végén k ia la k u lta k a piaci viszonyok. A gazdasági növekedést elősegítette
a v á m h atá ro k leküzdése - a vám szövetség tevékenységének köszönhetően,
ezáltal a n ém et állam ok k iju th a tta k a nem zetközi piacra.
Az ip ari forradalom következtében m egváltozott a ném et társad alo m
összetétele. M eghatározó szerephez ju to tta k a vállalkozók és a bankárok.
A m u n k áso k ré sz a rá n y á n a k növekedése az ő helyzetükön is változtatott. A
gyártulajdonosok tö k életesítették a term elés szervezését, am i a m unkaidő
csökkenéséhez v ezetett. A gépek a lk a lm a z á sa jól k ép z ett m u n k a e rő t igé
nyelt. A vállalkozók és a m unkások is érd ek eltek voltak a nem zet egyesítés
ében. C sak az egységes állam volt képes bizto sítan i a feltételeket a szabad
tőke, az á r u és m u n k aerő áram lásához, a jobb m unka- és életkörülm ények
k ialak ításáh o z.
A n ém et földek egyesülésének szükségességét felism erve a ném et tá r
sad alo m b an többféle nézet a la k u lt ki a n n a k m egvalósíthatóságával kapcso
latb an . A n ém et radik áliso k , elsősorban a m a rx istá k „alulról” jövő fo rra
dalom ra szó lítottak fel, am ely fé lre á llíth a tja m ajd a fejedelm i d in asztiák a t
és azok szövetségeseit. A m ásik ú t, am ely alap já n végül is m eg tö rtén t az
egyesülés, szin tén fo rrad alm it je le n te tt, csak „felülről” - a ném et állam ok
12. Németország egyesítése. Olaszország egyesítése
alárendelését a legerősebbnek. E n n ek képviselői két részre oszlottak: a nagy

ném et ú t tám ogatói N agy-N ém etországban gondolkodtak, am ely m agába fog
laln á az O sztrák B irodalm at is; m íg a kis n ém et ú t hívei a ném et állam ok
egyesülését Poroszország körül képzelték el, A u sztria k izárásáv al. A XIX.
század 5 0-60-as éveiben a vám szövetség, m elynek vezető állam a Poroszor
szág volt, és am elyben A u sztria nem v ett részt, a ném et földek kialakuló
közös gazdasági életének központjává vált.
N ém etország eg yesülése. Poroszország Ottó von Bismarck (1815-1898), a

B kiváló ném et politikus tevékenységének köszönhetően kezd h a táro zo tt
politikát folytatni N ém etország egyesítése érdekében.
Ottó von Bismarck gazdag brandenburgi nemesi család leszármazottja. Konzervatív

felfogású, a porosz királyok abszolút monarchiájának és Poroszország vezető szerepé
nek a híve volt Németországban. Bismarckról azt tartották, hogy nagyobb monarchis-
ta, mint a király, ő magáról azt híresztelte, hogy „elsősorban porosz és csak azután né
met". Politikusként a kompromisszumkészség hiánya és a kegyetlenség volt rá jellemző.
Az erős kéz politikájának híveként került be a történelembe. Poroszország kormányfő-
jeként Ottó von Bismarck, akit vaskancellárnak neveztek, „vérrel és vassal" egyesítette
Németországot, és Európa egyik legjelentősebb államává tette.
1862. szeptem ber 24-én I. Vilmos porosz király O ttó von B ism arckot
m iniszterelnökké (kormányfővé) nevezte ki. Fő céljául N ém etország „vérrel
és v assal” vagyis erővel történő egyesítését tű z te ki.
Részlet Ottó von Bismarck Poroszország tartományi gyűlésén (landtag) a

|§11| parlamenthez intézett beszédéből. 1862. szeptember 30.
Németország nem Poroszország liberalizmusára néz fel, hanem a hatalmasságára.
Bajorország, Würtenberg, Baden csak hadd játszadozzon a liberalizmussal, senki sem
ad nekik olyan szerepet, amilyet Poroszország játszik. A bécsi megegyezésekben meg
szabott határok nem segítik elő Poroszország egységes állami életét. Napjaink fő kér
déseit nem beszédekkel és határozatokkal lehet megoldani, ez volt a fő hibája 1848-
1849-nek, hanem vérrel és vassal...
1. Németország egyesítésének melyik útját támogatta Ottó von Bismarck? 2. Milyen
nek látta Poroszország szerepét az egyesítés folyamatában?
Tervei m egvalósítása so rán B ism arck átszerv ezte a hadsereget. E n n ek

köszönhetően a porosz h ad sereg E urópa egyik leg h atalm asab b hadseregévé
vált. M indem ellett a „vaskancellár” figyelemm el k ísé rte az európai folyam a
tokat, v á rta a megfelelő alk a lm a t a h a táro zo tt cselekvésre. H en ry P alm ers
ton, b rit m iniszterelnök szavaiból m egértette, hogy N agy-B ritannia pozitívan
viszonyul az egységes N ém etország kialak u lásáh o z, m ikor az kijelentette:
„Erős N ém etországra van szükségünk, hogy az k o rd á

b an tu d ja ta r ta n i a k ét h arcias és feltörekvő országot -
F ranciaországot és O roszországot.”
M iután elérkezettnek lá tta a pillanatot, B ism arck
a te tte k m ezejére lépett. A D án ia elleni rövid háború
u tá n 1864-ben Poroszország m egszerezte Schlesw iget,
A u sztria pedig H olsteint. B ism arck következő csapása
A u sztriá t érte. 1866. jú n iu s 8-án a porosz had sereg el
foglalta H olsteint. E rre válaszul A u sztria h a d a t üzent
P oroszországnak. Az osztrák-porosz h áb o rú döntő csa
tá já ra 1866. jú liu s 3-án k e rü lt sor nem m essze P rá g á
tól, Sadova a la tt. A porosz h ad sereg gyors döntő vere
séget m é rt az o sztrák hadseregre. A Bécsbe vezető ú t
nyitva állt. Vereséget szenvedtek azok a ném et állam ok
Ottó von Bismarck is , am elyek tá m o g a ttá k A u sztriát. 1866. augusztus 23-án
III. Napóleon k ö zb en járására Poroszország és A usztria
m egkötötte a bécsi békét.
A bécsi béke következtében Poroszország a legnagyobb ném et állam
m á vált, m elynek te rü le te a R ajnától a N yem anig húzódott. L étrejött az
É szak n ém et szövetség, m elynek előbb 17, m ajd később m ég 4 ném et állam
le tt része. A szövetség élén a porosz k irály állt. A R eichstagba (törvényho
zó szervezet) m in d en ném et állam v álasz to tt képviselőket a férfiak szám á
ra b izto síto tt általán o s választójog alapján. A korm ány élén a k an cellár állt,
a k it a k irály nevezett ki, a R eichstag egyetértésével. Az első k an cellár O t
tó von B ism arck lett.
Poroszország győzelme fontos jelentőséggel b írt E u ró p a szá m á ra is,
hisz középpontjában létre jö tt a nem zeti ném et állam - az É szakném et Szö
vetség. M iu tán A u sztria elvesztette vezető szerepét E urópában, m egnyílt az
ú t O laszország nem zeti egyesítése előtt, am ely éppen ekkor lép ett a döntő
fázisba. A m egváltozott helyzet veszélyeztette F ran ciao rszág vezető szerepét
a k o n tin en tális E urópában.
A XIX. század 60-as éveinek végén kiéleződött a viszony Poroszország
és F ran ciao rszág között. M indkét fél k észü lt a h á b o rú ra és ó h ajto tta azt.
III. N apóleon félt Poroszország további m egerősödésétől és egy szá m á ra rö
vid, győzelem mel végződő háborútól a m ásodik császárság m egerősödését re
m élte. B ism arck pedig így rem élte befejezni. N ém etország egyesítését és po
zícióinak m egerősödését E urópában.
Olaszország egyesítésének kezdete. A XIX. század közepén az O lasz
B ország egyesítéséért folyó h a rc n a k k ét irán y z ata volt: a rad ik ális de
m o k rata és a m érsék elt liberális. Az első irán y z at képviselői O laszország
„alulról” tö rtén ő egyesítésének voltak a hívei. A függetlenséget népi felkelés
ú tján , a k ö ztársaság k ik iáltá sáv al k ív á n tá k elérn i az országban. A m ásik
94
irányzathoz tartozó politikusok a nem zeti felszabadulást „felülről” folytatott

harcb an a k a rtá k m egszerezni, mely h a rc n a k az élén a S zárd K irályság (Pi-
em ont) álln a, akik az egyesült O laszországot m o n arch iak én t képzelték el.
Az 1848-1849-es forradalom ban elszenvedett vereség következtében sok
olasz hazafi csalódott a ra d ik á lis dem okratikus eszm ékben. E z é rt G iuseppe
G aribaldi és hívei is a r r a a következtetésre ju to tta k , hogy szükség van a
m érsékelt liberálisokkal és P iem o n ttal kötött szövetségre O laszország egye
sítése érdekében. 1852-ben P iem ont m iniszterelnöke a m érsék elt liberálisok
képviselője, Cam illo C avour (1820-1861) gróf lett.
A piemonti arisztokrata Camillo Cavour a XIX. századi Olaszország egyik legjelentősebb

B politikusa volt. 1847-től újságot adott ki „Risorgimento" címmel, melyben minden olasz
uralkodót szövetségre szólított az Ausztria elleni harc érdekében. Az 1848-1849-es forra
dalomban nem vett részt, de figyelemmel kísérte az eseményeket. Megfigyelései alapján
arra a következtetésre jutott, hogy csak Olaszország legerősebb állama, Piemont képes
az élére állni az ország egyesítésének. 1852-ben Cavour Piemont miniszterelnöke lett és
II. Viktor Emánuel támogatásával hozzákezdett tervei megvalósításához.
C avour nem fo g a d ta el a fo rra d a lm i ra d ik a liz m u s t,

és úgy t a r t o t t a , O la sz o rsz á g c sa k egy oly an n a g y á l
lam seg ítség év el k ép es eg y e sü ln i, am ely le tu d ja győz
ni A u s z triá t. A hhoz hogy P ie m o n t O la sz o rsz á g eg y esí
té sé n e k k ö zp o n tjáv á v á lh a sso n , refo rm o k ú tjá n m o d ern
á lla m m á k e lle tt v á lto z ta tn i, alk o tm án y o s ir á n y ítá s s a l,
fe jle tt g az d aság g a l. A C avour v ez ette k o rm án y tev ék en y
ségének k ö v etk eztéb en fe lle n d ü lt a S zárd K irá ly sá g g a z
d asá g a, m eg erő sö d ö tt védelm i kép esség e és s ik e rü lt fel
fegyverezni h a d s e re g é t is.
P iem ont részt vett a krím i h áb o rú b an O roszország el
len, 15 ezer k a to n á t k ü ld ö tt a K rím be. Szövetség jö tt létre Camillo Benső Cavour
a Szárd K irályság és F ran ciao rszág között. 1858 jú liu sá b a n
Cavour és III. Napóleon találkozott egym ással a francia P lom bier üdülővá
rosban és m egegyeztek abban, hogy a 200 ezres francia h ad se reg segítsé
get n yújt a 100 ezres piem onti had sereg n ek L om bardia és Velence o sztrák
uralom alóli felszabadításában, cserében az m egkapja N izzát és Savoyát.
1859 áp rilisáb an , m iu tá n ez az egyezség az osztrákok tu d o m á sá ra j u
to tt, A u sztria b etö rt P iem ont te rü le té re. A palestro-i, m agenta-i és solferi-
no-i csaták b an az egyesült francia-piem onti csapatok legyőzték az osztráko
kat, és ellen tám ad á ssal felszabadították L om bardiát.
P iem ont m iniszterelnökének csendes beleegyezésével T oscanában, P á r
m áb an és M odenában e ltáv o líto ttá k a hatalom ból a H ab sb u rg -d in asztiá-
ból szárm azó hercegeket. Az ú jo n n an m eg ala k u lt korm ányok 1860 elején
95
II. Fejezet Európa és Amerika államai a forradalmak és a nemzeti egyesülés időszakában (1815-1870)
b ejele n te tté k egyesülésüket a S zárd Ki

rálysággal. E zt C avour csak III. Napóleon
beleegyezésével é rte el, aki cserébe m eg
k a p ta N izzát és Savoyát.
1860 á p rilis á b a n népfelkelés ro b
b a n t ki S zicília szigetén. A helyi ra d i
k á liso k G. M azzini vezetésével G a rib a l
dihoz fo rd u lta k s e g íts é g é rt. G a rib a ld i
m egérkezése S zicíliáb a á lta lá n o s felke
lé s t ro b b a n to tt ki a nápolyi k irá ly el
len. A döntő c s a tá r a 1860 m á ju s á b a n
k e r ü lt so r C a la ta fim in é l. G a rib a ld i 10
A solferinói csata 1859-ben ez er v ö rö sin g ese é lén e lfo g la lta P aler-
m ót és á tk e lt az A p p e n n in -félszig etre.
1860. sze p te m b er 7-én G arib ald i d ia d a l
m a s a n b ev o n u lt N ápolyba. A k irá ly e lm e n e k ü lt, c s a p a ta i le te tté k a fegy
v e rt, G a rib a ld i p ed ig a k é t S zicília id eig len es d ik tá to rá v á k iá ltja ki m a
g á t a sz á rd k irá ly m egbízásából.
A D é l-O laszo rsz ág b an k ia la k u lt h e ly z e te t C avour a m a g a ja v á r a
h a s z n á lta fel. M eggyőzte III. N ap ó leo n t a rró l, hogy G a rib a ld i R óm a fe
lé m en ete l, ahol a fra n c iá k állo m áso ztak , és hogy a v elü k való ta lá lk o
zá s e lk e rü lh e te tle n , ő m a g a m e g p a ra n c so lta a s z a rd ín iá i h a d se re g n e k ,
hogy in d u lja n a k a P á p a i Á llam on k e re sz tü l G a rib a ld i felé. 1860 sze p te m
b eréb en legyőzte a p á p a i h a d s e re g e t és elfo g lalta b irto k a in a k többségét.
1860. o k tó b er 15-én a sz a rd ín iá i h a d se re g b ev o n u lt N ápolyba. N em sok
k a l később n é p sz a v a z á st ta r to tta k , am elyen a P á p a i Á llam sz a rd ín ia ia k
á lta l elfo g lalt ré sze és a n áp o ly iak k im o n d tá k a P iem o n th o z való c s a t
lak o zást. M azzini és a ra d ik á lis o k a k ö z tá rs a s á g k ik iá ltá s á t követelték,
de C avour m eggyőzte G a rib a ld it, hogy o sz la ssa fel h a d se re g é t, a h a ta l
m a t p edig a d ja á t II. V ik to r E m á n u e ln e k . 1860 végére O laszo rszág Ve
len cén és a P á p a i Á llam k is ré sz é n k ív ü l eg y e sü lt a s z á rd k o ro n a fe n n
h a tó s á g a a la tt.
Az Olasz Királyság létrejötte. Olaszország egyesítésének a befejezése.

1861. fe b ru á rjá b a n T orinóban összeült az első összolasz p
A tárg y a ló te rm et olasz zászlók és p lak áto k d íszítették ilyen szlogenekkel:
_ „Szükségetek van-e egy V iktor E m ánuel, alkotm ányos király, á lta l vezetett
egységes és o sz th a ta tla n O laszországra?”. 1861-ben erre a kérd ésre a S zar
díniái k irályság, m indkét Szicíliai királyság, L om bardia, P arm a, M odena,
a P á p a i Á llam egy része és T oscana szavazóinak többsége igennel Vála
szolt. 1861. m árcius 17-én V iktor E m á n u e lt az egyesített O laszország első
96
k irály án ak k iá lto tta ki. Az Olasz K irályság első m iniszterelnöke C avour lett.
Á llam rendszerét tek in tv e az O lasz K irályság alkotm ányos m onarchia volt,
k étk am a rás p arlam en ttel. A képviselőházat v álaszto tták , a sze n átu s ta g ja it
a k irály nevezte ki. A zonban a jelen tő s vagyoni cenzus m ia tt az ország
lakóinak m indössze 2,5 %-a k ap o tt választójogot.
III. Napóleon az O lasz K irályságot, m in t lehetséges ellenfél, m egjele
nését hűvösen fogadta. R óm ában francia helyőrséget ta rto tt, am ely g áto lta
O laszország egyesítésének a folyam atát.
A zonban a fran ciák képtelenek voltak m egakadályozni Velence - po
rosz segítséggel tö rtén ő - O laszországhoz csato lását. 1866 á p rilisáb a n a lá
írják a porosz-olasz szerződést az A u sztria elleni közös harcról. Jú n iu sb a n ,
am ikor elkezdődött az osztrák-porosz háború, az olasz csapatok m egközelí
te tté k a velencei tarto m án y t. A később a lá írt szerződésben A u sztria kényte
len volt elism erni Velence csatlak o zását az O lasz K irálysághoz. E kkor m á r
csak Róm a, a P áp ai Á llam egy kis részével m a ra d t az egyesített O laszor
szág h a tá ra in kívül.
O laszország egyesítése 1870-ben fejeződött be a francia vereséggel vég
ződött francia-porosz háb o rú és a m ásodik császárság b u k ása u tá n , am ikor
a francia helyőrség elh ag y ta R óm át. 1870. szeptem ber 20-án a g arib a ld isták
bevonultak R óm ába, am ely az Olasz K irályság fővárosa lett. A p áp a h a ta l
m a ez u tá n a V atikáni p alo tára korlátozódott.
Következtetések
►N ém etország egyesítése és O laszország egyesítése következtében
h ely reállt a tö rtén elm i igazság: E urópa két nagy népe létreh o zta
sa já t állam át. A politikai széttag o ltság felszám olása elősegítette az
olasz és ném et nép fejlődését.
► N ém etország egyesülése „felülről”, O laszországé pedig „felülről” és
„alulról” tö rtén ő közös h a rc következtében valósult meg.
►Az eg yesített N ém etország és O laszország harcot in d íto tt, hogy el
foglalja m éltó helyét E u ró p a vezető állam ai között.
H 1. Mi volt a lényege a kis német útnak? 2. Mikor jött létre az Északnémet Szövetség?
® 3. Milyen területek kerültek a Szárd Királyság kötelékébe 1860-ban? 4. Mikor alakult
meg az Olasz Királyság?
5. Hogyan kívánta Ottó von Bismarck egyesíteni Németországot? Ezzel összehasonlítva, hogyan
zajlott le végül a német földek egyesítése? 6. Jellemezzétek Bismarckot, a politikust! Milyen sze
repet játszott Németország történelmében? 7. Hogyan ment végbe Olaszország egyesítése?
8. Mutassátok meg a térképen a Németország egyesítésével és Olaszország egyesítésé
vel kapcsolatos főbb eseményeket! 9. Készítsetek a füzetbe egy „Németország egyesíté
se és Olaszország egyesítése" című táblázatot!
Az összehasonlítás pontjai Németország Olaszország

Előzmények
Az egyesülés útjai
Főbb események
Eredmények
Történelmi jelentőség
10. Garibaldi „ezrének" szicíliai hadjárata előestéjén 1860-ban Cavour a következőket ír
^ ta: „Mindent megteszek annak érdekében, hogy az olasz mozgalom ne változzon for
radalommá... Mindenre képes vagyok ezért..." Mivel magyarázható Cavour álláspontja
annak ismeretében, hogy ő Olaszország egyesítésének rendíthetetlen híve volt?
13. Amerikai Egyesült Államok

l . Mikor jött létre az USA? 2. Milyen volt az USA államigazgatása? 3. Milyen volt az
O USA társadalmi-gazdasági és politikai fejlődése a megalakulása után?
A z USA társadalmi és gazdasági élete a XIX. század első felében. A XIX.

D század elején az USA állam ok föderációja volt, te rü le te 2 ezer km -en
á t h úzódott az A tlanti-óceán észak-am erikai partvidékén. 1803-1867 között
2,1 ezer k m 2-ről 9,3 ezer k m 2-re n ő tt a terü le te . A gyors te rü le ti növekedés,
a szabad vállalkozás szellem e vonzóvá te tte az U SA-t az em igránsok szá
m ára. 1820-1856 között 4,2 m illió bevándorló érkezett ide.
A XVII. szá zad tó l kezdve n é g e r ra b sz o lg á k a t te le p íte tte k be É szak-
A m erik á b a. S zám u k 1800 és 1860 k ö zö tt 1 m illióról 4,4 m illió ra n ő tt.
Az U SA n ép e ssé g é n b elü l a ra b s z o lg a ta rtó g az d álk o d ási re n d s z e r az or
szág d éli ré s z é n volt elterje d v e. A n é g e r ra b sz o lg á k m u n k á já t a gyapot,
c u k o rn á d , riz s és d o h á n y ü ltetv én y e k en
a lk a lm a z tá k . 1 8 0 8 -b a n m e g tilto ttá k
Föderáció - szövetségi állam megnevezése, ú jab b ra b sz o lg á k b e h o z a ta lá t az USA-
több olyan államalakulatból áll, melyek megőriz ba. E z u tá n a ra b s z o lg á k a t i t t h á z iá lla
ve saját államhatalmi szerveiket az általános fö
to k m ó d já ra k e z d té k „ten y é sz te n i” k e
deratív államhatalomnak is alá vannak rendelve.
re sk e d é s céljából, vagy ped ig tito k b a n
Abolicionizmus - a néger rabszolgaság fel
c se m p é szték be őket az o rszág b a.
számolását követelő társadalmi mozgalom az
USA-ban a XVIII. század végén, a XIX. század
A ra b s z o lg a ta r tó k e r k ö lc s te le n
ban. sége az abolicionisták m ozgalm ához ve
z e te tt, a k ik a ra b s z o lg a ta r tá s e ltö rlé
s é t k ö v e te lté k , m ivel úgy g o n d o lták ,
hogy e m b e rt b irto k o ln i b ű n . 1816-ban földeket v á s á ro lta k A frik a p a r t
ja in á l, m e g a la p ítv a ez á lta l Libéria á lla m á t. Ú gy g o n d o ltá k , hogy az
98
ü lte tv é n y e se k tő l fe lv á sá ro lt ra b s z o lg á k a t m ajd ide te le p ítik . A zonban az

ö tlet n em v a ló su lt meg.
A „Az A m erikai R abszolgaság E lleni T ársaság ” m eg ala p ítása (1833) és
a „L iberator” (Felszabadító) (1831-1865) cím ű h etilap m egjelenését követően
az abolicionizm us jelen tő s tényezővé v ált a közéletben, am ely m integy 250
ezer követőt szám lált. 1840-ben az USA -ban m egjelent a „S zabadság P á r t”,
am ely elin d íto tta a h arco t a rabszolgaság ellen.
Az a b o licio n ista vezetők túlnyom ó többsége, W illiam H a rris o n n a l
a „ L ib e ra to r” h e tila p a la p ító já v a l és leen d ő eln ö k k el az é lén ú g y v él
te, hogy a ra b sz o lg a sá g e lle n csa k erkölcsi ú to n , erő a lk a lm a z á s a n é l
k ü l kell h arco ln i. A zonban egy ré sz ü k , F re d e ric k D ouglass-szel, az r a b
szolga fe lsz ab ad ító m ozgalom is m e rt a la k já v a l az élen, úgy vélte, hogy
a fegyveres h a rc az eg y etlen h a té k o n y eszköz a ra b sz o lg a sá g e ltö rlé s
ében. 1 838-ban É sz a k -K a ro lin á b a n m e g a la k u lt a „F ö ld a la tti v a s ú ti T á r
s a s á g ”, m ely seg ítség év el az ab o lic io n istá k egykori, n é g e r ra b s z o lg á k a t
s z á llíto tta k K a n a d á b a .
Aktívan segített az egykori rabszolgáknak Kanadába szökni egy abolicionista farmer

John Brown. 1854-1855-ben öt gyermekével együtt részt vett a rabszolgatartók elleni
harcokban Kansas államban. 1858-ban J. Brown elkészítette az Egyesült Államok ideig
lenes alkotmányának tervét, amely követelte a rabszolgaság teljes felszámolását az or
szágban. 1859-ben felkelést szított Virginiában, abban a reményben, hogy a rabszolgák
támogatni fogják. A felkelést elfojtották, J. Brown-t kivégezték. A polgárháború idején,
1861-1865 a „John Brown teste" című dal lett az északi csapatok himnusza.
A m erika őslakóit, az in d ián o k at különféle m ódszerekkel m egfosztot

tá k a földjüktől és e lle n á llá su k a t letörve, fokozatosan n y u g atra szo ríto tták
őket. A XIX. század 30-as éveiben a M ississippitől keletre lakó összes in
d ián t erőszakkal rezervátumokba kényszerítették, olyan te rü le tre , m elyet, t i
los volt elhagyniuk.
A XIX. század am erik ai életének jellem ző vonása volt a vadnyugat be
telepítése. V ég eláth atatlan , m egm űveletlen te rü le te in új gazdaságokat hoz
ta k létre az ide betelepülők és farmerek- ................,......., , -_____
ké váltak . Ezzel te s te t ö ltö tt sz á m u k ra Farmer - földtulajdonos vagy bérlő,aki maga
az „am erikai álom ”, m elynek során bár- vezeti gazdaságát, debérmunkásokat is alkal-
ki képes volt m egvalósítani sa já t céljait, mazhat.
h a elég h atáro zo tt, vállalkozó kedvű volt
és állh a ta to sa n dolgozott.
A N y u g a t nagyfokú b en ép esítése olyan telep ü lése k létre jö ttéh e z ve
z etett, am elyek később nag y váro so k k á a la k u lta k át. A n y u g ati ország
rész É szak ip a rá n a k felvevő piacává és nyersanyag-, illetve élelm iszerb á
zisává vált.
99
Néger rabszolgák a gyapotültetvényeken

? A képek alapján milyen információt kaphatunk a rabszolgák munkájáról az ültetvényeken?
E bben az id ő szakban az U SA -ban jelen tő s változások m en tek végbe a

társa d alm i-g azd a ság i életben, ezek az ip a ri forradalom m al voltak k apcsolat
b an , m ely az északi állam o k b an a XVIII. század utolsó évtizedében kezdő
dött. Az egyik fontos jellegzetessége a k ap italizm u s előtti re n d szer h iánya
volt, m elynek m arad v án y ai ak ad ály o zták az ip a r fejlődését N yugat-E urópá-
b an. Az ip a ri forradalom gyors lefolyásához az is h o zzájáru lt, hogy az or
szág n ak előnyös volt a földrajzi fekvése, am ely lehetővé te tte , hogy az am e
rik a ia k egy részt e lh a tá ro ljá k m a g u k a t a N ag y -B ritan n ia és F ran ciao rszág
között folyó h arctó l az elsőbbségért E u ró p áb an , a m ásré szt, hogy jövede
lem re teg y en ek sz e rt az E urópával való kereskedelem ből. Fontos szerepet
já ts z o tt a gazd aság i növekedésben a gyors népességnövekedés (főleg az eu
rópai bevándorlóknak köszönhető). A világon i t t növekedett a leggyorsabb
ü tem b en a lak o sság szám a.
Döntő jelentősége volt az ip ari forradalom ban a m unkaerőnek, a tech
nológiának, az in tellig e n cián ak és az E urópából hozott tőkének. Az első
gőzgépeket, m elyeket tex tilg y á rak b a n h a sz n á lta k , Angliából im p o rtá ltá k a
XVIII. század 80-as éveinek végén, a n n a k ellenére, hogy a b rit korm ány
szigorúan tilto tta ezt. A XIX. század közepére az A m erikai tex tilip a r a te r
m elés m érté k ét tek in tv e a m ásodik helyen á llt a világon A nglia u tá n . Míg
1808-ban csu p án 15 gyapotfeldolgozó üzem m űködött, addig az évszázad kö
zepére ez a szám m egsokszorozódott.
E n n ek ellenére az USA ebben az időben m ég többnyire a g rá r ország
volt, ahol a lakosság többsége a m ezőgazdaságban dolgozott. Az ip ari forra
dalom csak északon é r t véget. T erjedését akadályozták a déli állam ok, ahol
a rab szo lg am u n k án alapuló ültetvények voltak jellem zőek.
A te rü le te k elfoglalását elősegítette a közlekedés fejlődése. A XIX.
század elején sok folyami gőzhajó je le n t meg. Az A tlanti-óceán partvidékét
a folyókkal, a folyókat pedig egym ással szá m ta la n csa to rn a kötötte össze.
1 8 3 0 -ban m egnyílt az első vasút, m elynek hossza 64 km volt. 1830-tól 1850-

ig a v a su ta k hossza 300-szorosára nőtt, ennek következtében a XIX. század
50-es éveinek végére az USA világelsővé vált a v asu tak hosszúságát tekintve.
1807-ben egy Róbert Fulton nevű ír bevándorló mérnök megépítette az első ke
rekes gőzhajót, a „Clermont"-ot. Ez a James Watt-féle gőzgép segítségével mű
ködött és 43 méter hosszú volt. Az első útját, 270 km-t New York és Albany kö
zött a Hudson folyón (felfelé hajózva, erős széllel szemben) 32 óra alatt tette meg.
Az ip a ri forradalom következtében új tá rs a d a lm i ré te g ek je le n te k
meg - az ip ari b u rzsoázia és a bérm u n k ásság . Az ip ari m u n k a ab ban az
időben ideiglenes jellegú volt és pénzszerzési célt szolgált. Az am erik ai tá r
sadalom nagyon m obilis volt. Az am erik aiak könnyen v á lto z ta tta k m unka-
és lakhelyet, a m in t ab ban nyereségforrást lá tta k .
pv Politikai élet az USA-ban. A politik ai é le te t a k é tp á rtre n d s z e r k iala-

k u lá s a jellem ezte. A n n a k a p á r tn a k a képviselője g y a k o ro lh a tta a
h a ta lm a t, am ely ik m e g k a p ta a v álasz táso k o n a szav azato k viszonylagos
többségét. Az USA első p o litik ai p á rtja i a föderalisták v o ltak (George Wa
shington hívei, a k ik erős szövetségi h a ta lm a t a k a r ta k és a k ereskedők,
illetve b an k á ro k , részb en pedig a gazdag ültetv én y esek é rd e k e it védték)
és a d em o kra tiku s republikánusok (Thomas Jefferson hívei, a k ik az állam ok
h a ta lm á n a k a m eg erő sítéséért h a rc o lta k és a farm erek , m eg a középosztály
é rd ek eit védték).
1828-ban m e g a la k u lt a Demokrata Párt, am ely a John Qujncy Adams az
m ai n apig m úködik. A p á r t nem követte teljes m érték- Amerikai Egyesült Államok
ben a d em o k ratik u s rep u b lik án u so k p olitikáját, ugyan- 6.-ik elnöke, az USA 2. elnö-
akkor tám o g a tta a korm ány h atásk ö rén ek kiszélesítését kének, John Adamsnek, a fia
az állam okban. John Adams, elnöksége idején (1825-1829) ______________________
alak u lt m eg a N em zeti R ep u b liká n u s Párt, am ely osz
to tta az ekkor m á r nem m űködő fö d e ra listá k 'p á rtjá n a k
nézeteit.
1841-ben a n em zeti re p u b lik á n u so k p o litik á já t
folytatta a w higek újonnan a la k u lt p ártja . Ez idő a la tt
a dem o k rata p á rtb a n n ő tt a ra b szo lg atartó Dél képvise
lőinek a befolyása. A w higek hajlam osak voltak a velük
való kom prom isszum keresésére. Az É szak és Dél közöt
ti ellentétek kiéleződésének helyzetében szükség volt egy
olyan politikai erőre, am ely képes h a tá ro z o tta n ellensze
gülni a d em o k raták nak.
1854-ben C hicagóban m eg alak u lt a Republikánus Párt, am ely m a is m ű

ködik. Első elnöke Abraham Lincoln (1809-1865) lett. Sok egykori w hig lépett
be a R ep u b lik án u s P á rt soraiba. A re p u b lik á n u so k a t tá m o g a ttá k a farm e
rek, vállalkozók, É szak és N yugat bérm u n k ásai.
A k é t p á r t vélem énye a kor leg fo n to sab b p ro b lém á já ró l, a ra b s z o l
g asá g ró l lén y eg esen e lté r t egym ástól. A d e m o k ra tá k úgy g o n d o lták , m in
den á lla m n a k a s a já t jo g a, hogy engedélyezi vagy sem a ra b szo lg aság o t
a te rü le té n . A re p u b lik á n u so k u g y an n e m k ö v etelték a ra b s z o lg a ta rtá s
az o n n a li fe lsz á m o lá sá t, de azon v o ltak , hogy a n y u g a ti földek irá n y á b a
ne te rje d je n .
Az USA területi terjeszkedése. 1803-1867 között az am erikai korm ányok

II különféle m ódszerekkel valósították m eg expanziójukat Észak-Amerikában.
Az egyik legfontosabb oka az új termőfól-
■........... _ ;"m....... dek szükségessége volt, m ivel a világon
xpanzió (terjeszkedés) - a befolyási övezet gyorsan nőtt a kereslet a gyapjú iránt,
övelése (területi, gazdasági, politikai) újabb 1803-ban tö rté n t m eg az első terü -
ildek, felvevőpiacok, nyersanyagforrások meg- g y a r a p o d á s T h o m a s Je ffe r s o n e ln ö k _
:erzese más országok rovasara. _
sege idejen, am ikor is 15 m illió do llárért
m eg v ásáro lták F ranciaországtól Louisia-
n át. L ouisiana m egszerzésével az USA kétszeresére növelte te rü le té t és m eg
k a p ta New O rleans kikötővárosát.
1812-1814-ben az USA h áb o rú t in d íto tt N agy-B ritannia ellen, hogy el
sza k ítsa tőle K an ad át. M iu tán azonban a b rit d eszan t elfoglalta W ashing
to n t, a flo tta pedig lőtte a kikötővárosokat, az USA le te tt korábbi szán d ék á
ról és elism erte a létező h a tá ro k a t. 1818-ban a b rite k á ta d tá k az U SA -nak
R ed R iver g y arm a tu k at. Az USA e lh atá ro zta, hogy k ih aszn á lja Spanyolor
szág n ak a latin -am erik a i spanyol gyarm atok függetlenségi h áb o rú ja m ia t
ti m eggyengülését. 1813—1819 között fokozatosan elfoglalta F loridát, és m i
u tá n m egszerezte, 5 m illió d o llárt fizetett ki a félszigetért Spanyolországnak.
. M iu tán Mexikó kivívta függetlenségét Spanyolországtól, sok am erikai
telepes telep e d ett le az állam északi részén. 1836-ban pedig az am erik aiak
felkelése következtében k ik iá lto ttá k a M exikótól független Texas állam lét
rejöttét. A mexikói h atalo m kénytelen volt elism erni azt. Kilenc év m úlva
Texas új ta g á lla m k é n t b elépett az USA kötelékébe. Ez le tt a kiváltó oka az
1846-1848 között zajló am erikai-m exikói h áb o rú n ak . Mexikó vereséget szen
vedett és n em csak T exast veszítette el, h an e m északi földjeit is, az ország
te rü le té n e k 55 %-át, a m ié rt 15 m illió dolláros k á r té ríté s t kapott. Ezen a vi
déken jö tt létre A rizona, K alifornia, N evada, Új-Mexikó és U tah.
1846-ban az USA és N agy-Britannia szerződésben véglegesítette az angol
birtokok északi h atárv o n alát K anadában. Az USA-hoz kerültek az északnyuga
ti területek, ahol később létrejött Oregon, W ashington és Idaho állam. 1853-ban
az am erikaiak 10 millió dollárért m egvásárolták Mexikótól a Mesilla-völgyet.
02
Az USA utolsó komolyabb szerzeményei A laszka és az A leut-szigetek voltak,

melyeket 1867-ben vásároltak m eg az Orosz Birodalomtól 7,2 millió dollárért.
„A Monroe-elv". Az XIX. század első évtizedeiben L atin-A m erika n em
B zetei felszabadító harcok során kivívták függetlenségüket. Az akkori
am erik ai elnök, a fÖderalista James Monroe (1817-1825) elism erte az új füg
getlen állam okat.
U g y an ak k o r a S zen t Szövetség úgy d öntött, hogy
visszaszerzi a korábbi spanyol kolóniákat L atin-A m eriká-
ban. Ez nem volt összh an g b an N a g y -B ritan n ia terveivel
a kereskedelem fejlődésében. A rra készült, hogy flo ttá já
val m egvédje saját üzleti érd ek eit az am erik ai k o n tin en
sen. Az a m e rik a i k o rm án y zat viszont nem a k a rta , hogy
N agy-B ritannia növelje b irto k a it A m erikában. Az USA el
nöke úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza állásp o n tját,
1823. december 2-án a K ongresszushoz in té z e tt nyilatkozatot James Monroe az
te tt közzé, am ely később „Monroe-elv" néven v ált ism ertté. Amerikai Egyesült
Államok 5.-ik elnöke
Részlet a J. Monroe által közzétett nyilatkozatból (1823)
Mostantól az amerikai kontinensek nem minősülnek a gyarmatosítás lehetséges
helyszíneinek egyik európai állam számára sem. Bármilyen kísérlettet részükről arra,
hogy saját [politikai] rendszerüket elterjesszék a kontinensen, fenyegetésnek veszünk,
ami veszélyezteti a békénket és a biztonságunkat.
Az európai országok már meglévő gyarmatainak, és a függő államoknak az ügyeibe
nem avatkoztunk bele és nem is fogunk beleavatkozni, de ami azokat a kormányokat
érinti, amelyek kikiáltották a függetlenségüket, és megvédték azt, és melyeknek függet
lenségét elismertük, minden kísérletet, bármely európai állam által arra, hogy elnyom
ják, vagy más módon irányítsák őket, csak agresszió megnyilvánulásaként tekinthetünk
az Egyesült Államok felé.
1. Mi a lényege az elnök által kihirdetett „Monroe-elvnek"? 2. Miért foglalták össze rö
viden így: „Amerika az amerikaiaké"?
A konfliktus erősödése USA-ban. Az a m e rik a i tá rsa d a lo m legégetőbb

problém ája ekkor a rabszolgaság volt. Egy országon belül egyszerre
két ren d szer is m űködött - a ra b szo lg atartó és a szabad piac, a tőke és a
m unkaerő rendszere. A XIX. század 50-es éveiben az USA -ban kiéleződött
az É szak és Dél közötti viszony.
M iközben az ip ari forradalom következtében É szak gyorsan fejlődik,
addig az alacsony term elékenységű rab szo lg am u n k a g áto lta a m ezőgazda
sági Dél fejlődését. Az olcsó (m ajdnem ingyenes) rab szo lg am u n k a felhasz
n álásá v al az ü ltetv én y esek kis b efektetéssel n ag y h asz o n ra te tte k szert.
A b é rm u n k á t alkalm azó É szak vállalkozóiban ez irigységet és ellen érzése
ket v álto tt ki. M íg É szakon a rabszolgaságot b etilto tták , addig D élen úgy
103
gondolták, hogy „a nég er nem egyenlő a fehér em berrel,

a felső faj engedelm es szolgálata pedig a rabszolga te r
m észetes állap o ta”.
Az ellen tétek et tovább szíto tta az új te rü le te k USA-
hoz csato lása N yugaton. A déli ültetvényesek nagy föld
te rü le te k e t v ásá ro lta k fel itt. Ez felh áb o ríto tta az egysze
rű farm ereket, és a z t követelték a korm ánytól, hogy tilts a
m eg a rabszolgaság terje d ését N yugaton.
1861-ben az U SA elnökévé a R ep u b lik á n u s P á r t
vezetőjét, Abraham Lincolnt v á lá s z to ttá k . A re p u b lik á n u
Abraham Lincoln sok Dél te rü le té re a k a r tá k ko rláto zn i a rabszolgaságot,
az USA 16.-ik elnöke a z t rem élve, hogy ez k ésőbb-az ültetv én y es gazdálkodás
csődjéhez v ez etett. Az ü ltetv én y ese k v iszo n t veszélyez
tetv e é re z té k m a g u k a t, az USA-ból való k iv á lá st, és egy olyan k ü lö n á l
lam lé tre h o z á s á t tű z té k ki célul, ahol törvényesítve v an a rabszolgaság.
Lincoln győzelme az elnökválasztáson az t je le n te tte , hogy az ü ltetv é
nyesek teljesen elvesztették a h a ta lm a t és jelad á s volt a rra , hogy Dél kivál
jon az USA-ból. 1861 fe b ru árjá b an Dél 11 ra b szo lg atartó állam a bejelen tet
te kilép ését az USA kötelékéből és létrehozzák az A m erika i Konföderációs
Á lla m oka t. E lnökének Jefferson D avist v álaszto tták , fővárosa pedig a virgi
n iai R ichm ond lett.
mm Polgárháború USA-ban. 1861. április 12-én a konföderációsok elfoglalták a

S um ter erődöt, amely a szövetségiek kezén volt. Válaszként erre Lincoln
D 75 ezer önkéntest hívott be az USA hadseregébe és tengeri zárlat alá vette Délt.
Ezek az esem ények in d íto tták el az
Konföderáció - szuverén államok ideiglenes 1861-1865-ös polgárháborút az U SA-ban.
szövetsége, közös irányítás alatt, mely bizonyos É sza k tú lsú ly b a n volt a lakosság szá
konkrét cél elérése érdekében jön létre, többnyi m á t és gazdasági erejét tek in tv e Déllel
re külpolitikai vagy katonai érdekeket szolgálva.
szem ben. A zonban a h áb o rú kezdetén az
Polgárháború - egy országon belül különböző USA tisztje in ek és táb o rn o k a in ak közel
szociális csoportok között az államhatalomért ví
vott háború.
h arm a d a, ak ik délről szá rm aztak , á tá llt
a konföderációsok oldalára.
Polgárháború az USA-ban 1861-1865 között -
az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott
A polgárháború első szakaszában,
fegyveres konfliktus az Amerikai Konföderációs Ál 1861-1862-ben a déliek ra g ad ták kezükbe
lamokba tömörült 11 déli állam (konföderációsok) a kezdem ényezést. Az unionisták, akik az
és az USA szövetségi kormánya (unionisták) között. ország egységének a felú jításáért harcol
tak , m inden olyan lépést kerültek, am ely
később bonyolította volna a Délhez fűződő
viszonyukat. Ez lehetővé te tte a konföderációs hadsereg szám ára, élén egy te
hetséges tábornokkal, Róbert Lee-vel (1807-1870), hogy egy sor sik ert érjen el
és m ég az unió fővárosát, W ashingtont is veszélyeztethesse.
104
Fennállt a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia beavatkozik a háborúba a

konföderáció oldalán, mivel nem ak arta elveszíteni legfőbb gyapot exportőrét, illet
ve késztermékeinek felvevőpiacát Délen. Ilyen körülmények között Lincoln korm á
nya döntő lépésekre szánta el magát. 1862 m ájusában az USA kongresszusa elfo
gadta a Homestead Actot (családi farmok), melynek értelmében m inden amerikai
férfi, aki nem harcolt Észak ellen, földet kapott az állami alapból, olyan feltétel
lel, hogy ötévi megművelés után a föld a magántulajdonává válik. Ezzel a törvény
nyel a szövetségi kormány kivívta a nyugati mezőgazdasági államok támogatását.
1862. szeptem ber 22-én Lincoln bejelentette, hogy 1863 elejétől a dé
li állam o k b an m egszűnik a rab szo lg atartó rendszer, a rabszolgák pedig sza
b ad em b erk én t lép h etn ek be az uniós hadseregbe.
Részlet Lincoln elnök A rabszolgák felszabadításáról szóló kiáltványából (1863)

Én, Abraham Lincoln, mint hadsereg és flotta főparancsnok, hatalmammal élve meg
parancsolom és kihirdetem, hogy minden személy, aki rabszolga volt, mától kezdve sza
bad és az is marad. Az USA végrehajtó hatalma a katonai és tengerészeti hatalommal
egyetemben elismeri és védelmezni fogja e személyek szabadságát. Kihirdetem és min
denki tudtára hozom, hogy e személyek, a feltételek értelmében, be lesznek sorozva az
Egyesült Államok hadseregébe...
Mindent összegezve kijelentem, hogy az igazságnak ezt az okmányát a katonai szük
ségszerűség igazolja az alkotmány előtt. Az emberi gondolat méltóságához és a min
denható Isten kegyelméhez fordulok most.
? 1. Hogyan használta ki főparancsnoki hatalmát Lincoln a rabszolgák felszabadítása érdeké

ben? 2. Véleményetek szerint miért volt katonai szükségszerűség a rabszolgák felszabadítása.
A rab szo lg ák fe lsz ab ad ításá n ak és h adseregbe való belépésének kö

szönhetően a h áb o rú végére az uniós had sereg b en közel 200 ezer néger k a
tona harcolt. E ttő l kezdve a polgárháború m á r nem csak az ország egységé
nek a m egőrzéséért, h an em a rabszolgaság ellen is zajlott.
Az u n io n isták á lta l 1863—1865 között m egvalósí
to tt lépések lehetővé te tté k szám u k ra, hogy fordulat kö Ulysses S. Grant tábornok
vetkezzen be a h áb o rú m enetében, és m agukhoz ra g a d az USA 18.-ik elnöke
já k a kezdem ényezést.
1863. jú liu s 1 -3 között a gettysburgi- c sa tá b a n
(P en n sy lv an ia) Ulysses S. Grant (1822-1885) táb o rn o k
uniós h ad se reg e döntő v ereséget m é rt a konföderáció
sokra és m e g h á trá lá s ra k én y sz eritette őket. Ez a c sa ta
fordulópontot je le n te tt a h áb o rú m enetében. 1864-1865-
ben G ra n t négy egyidejű h ad m ű v elet so rá n sik eresen
m eg v aló síto tta a konföderációsok sz é tz ú z á sá n a k terv é t.
E n n e k eredm ényeképpen 1865. áp rilis 9-én Lee
tábornok Appom atox városka m ellett kénytelen volt a lá
írn i G ra n t táb o rn o k k al a konföderáció főhadseregének
kapitulációjáról szóló okm ányt. Ezzel gyakorlatilag vé
get é rt a háború.
105
t polgárháború egyik csatája: balra az uniósok A Flindman erőd bombázása 1863

i csillagos-csíkos zászlóval, jobbra januárjában, Arkansasban, páncélozott
i konföderációsok ágyúnaszádok segítségével
1 Milyen információkat kaphatunk a polgárháború hadi eseményeiről
a képek alapján?
A polgárháború legtragikusabb oldala 1865. április 14-e lett. A washing

toni Ford színházban a konfederáció híve, John Booths színész, halálos lövést
adott le Lincoln elnökre. Azonban ez nem változtatta meg a háború eredményeit.
A p o lg á rh á b o rú az USA tö rté n e té n e k leg v éreseb b h á b o rú ja volt. A
k o nföderációsok 258 ezer, az u n io n is tá k ped ig 360 ez er főt v e sz íte tte k . A
h á b o rú m e g e rő s íte tte É s z a k vezető sz e re p é t az o rsz ág g a z d a sá g i és poli
tik a i életé b en . Az U SA egységes m a ra d t, n em s z a k a d t szét. M egsem m i
sü lte k az ü lte tv é n y e s g az d álk o d ás a la p ja i, és az a m e rik a i m ező g azd aság
v ég érv én y esen a fa rm e rg a z d á lk o d á s ú tjá n k e z d e tt fejlődni.
Dél rekonstrukciója. A konföderáció legyőzése a ra b szo lg atartó k k al és a

O rabszo lg atartó m ezőgazdasági form ával való h arcb an csak az első lépés
volt. A m ásodik lépés a Déli földek elkobzása és á ta d á s a volt a helyi fekete
és a földnélküli fehér lakosságnak, a volt
rab szo lg atartó k politikai h a ta lm á tó l való
)él rekonstrukciója - a szövetségi kormány
m egfosztása és a fekete lakosság politikai
iltal foganatosított átalakítások a déli
illamokban, melynek célja az ültetvényesek és társad alm i-g azd aság i jo g ain ak a m eg
dején kialakult hatalmi szervek, intézmények, terem tése volt. A polgárháború befejezése
örvények és szokások megsemmisítése volt. u tá n , a k o ngresszus á lta l hozott tö rv é
nyek értelm ében, ahol a republikánusok
voltak többségben, á ta la k ítá so k kezdőd
te k a déli állam o k b an, m elyek a Dél rekonstrukciója néven k e rü lte k be a
történelem be. „A katonai rekonstrukció törvénye” értelm ében (1867) a lázongó
déli állam ok te rü le té t öt k ato n ai körzetre osztották, m elyek élén az uniós
h ad sereg táb o rn o k ai álltak . A parancsnokok felügyelete a la tt a körzetekben
06
v álasztáso k at ta rto tta k az általán o s választójog (beleértve a négereket is)

alap ján és m eg v álasztották a helyi törvényhozó gyűléseket, am elyek új de
m o k ratik u s alkotm ányt dolgoztak ki. N ekik k ellett jóváhagyni az alkotm ány
hoz fűzött 13. m ódosítást a rabszolgaság eltörléséről, v alam in t a 14. m ódosí
tá s t 1866 jú liu sá b an arról, hogy (az indiánok kivételével) m inden 21. életévét
betöltött férfi szavazati jogot kaphasson. E zt követően a déli lázongó állam o
k a t újból felvették az Unióba, a kato n ai közigazgatást pedig felszám olták.
M iu tán teljesü ltek „A k a to n a i rekonstrukció törvényében” foglaltak,
a kongresszus 1868-ban felújította az U nióban a következő állam ok ta g s á
gát: A rkansas, D él-K arolina, É szak-K arolina, L ouisiana, G eorgia, A labam a
és Florida, 1870-ben pedig M ississippiét, T exasét és V irginiáét.
M inden olyan ültetvényes földjét, aki ré sz t v ett a háb o rú b an , a re
konstrukció id ején á rv e ré sre bo csáto tták . E n n e k eredm ényeképpen D élen
nőtt a farm ergazdaságok szám a. Ezzel eg y ü tt rengeteg képzetlen, szak m á
val, földdel és a lé tfe n n ta rtá s u k a t biztosító eszközökkel nem rendelkező ra b
szolga eleve nyom orra és a fehérektől v a
ló gazdasági függésre volt ítélve. E n n ek Afroamerikai - az USA afrikai származású
eredm ényeképpen az afroamerikaiak, így állampolgára,
nevezték a régi n ég er-rab szo lg ák at, el
v esztették p olitikai a k tiv itá s u k a t és á l
landó szociális feszü ltségforrást je le n te tte k a régióban. 1866-ban D élen lé t
rejön a K u-K lux-K lan nevű titk o s szervezet, am elynek a rekonstrukcióval
szem beni ellen állás volt a célja, és a fehér em ber felsőbbrendűségének az
eszm éjét terje sz tette . A tá rs a s á g tag jai fehér pézsm ába burkolózva re tte g é s
ben ta rto ttá k az afro am erik aik at, g áto lták őket a választásokon való ré sz
vételben. 1 8 7 0-1871-ben törvényeket fogadtak el a négerekkel kegyetlenke-
dő Ku-K lux-K lan b etiltásáról.
1872-ben a szövetségi h atalo m úgy gondolta, hogy Dél re k o n stru k ci
ójának fő fe la d a ta it teljesítetté k , e z é rt lépéseket te tt az egykori ellenséggel
való m egbékélésre. A k o n gresszus tö rv én y t fogadott el az „általános am
nesztiáról”, am elyben - 500 fő kivételével - kegyelm et k ap o tt a konföderá
ció összes híve.
Az 1876-os elnökválasztásokon m ind a dem okrata, m ind a re p u b lik á
nus jelö lt egyenlő szavazatot kapott. A k ét p á r t m egegyezése értelm éb en az
elnök a rep u b lik án u s R utherford B. Hayes lett. A d em o k raták tám o g atása
m ellett kivonta Délről a szövetségi had sereg utolsó egységeit, és gyakorlati
lag lem ondott a központi h atalo m azon jogáról, hogy b iztosítsa az afroam e
rik aiak állam polgári jogait. A dem o k raták és a republikánusok közötti 1877-
es m egegyezést ta rtjá k Dél rekonstrukciója végső d átu m án a k .
II. Fejezet. Európa és Amerikaállamai a forradalmak és a nemzeti egyesülés időszakában (1815-1870)
Polgárháború az USA-ban (1861-1865).
Az államok területei, ahol:

megmaradt a a rabszolgaság
□ rabszolgaság be volt tiltva
Az 1861 februárjában létrejött Konföderáció határai

•уффало О
p r — -i Államok, amelyek a háború során csatlakozta ь ю - Й о p к
Konföderációhoz
A hadműveletek irányai:
О
Ю лвленд ; П е н с и л ь в а н 1
я / % Н ью -Й орк
♦ a Konföderáció seregei * ------ az Unió сI
186: ", 9
Győztes csaták helye és ideje О г а й о .Гопсбург rerric6.Br.
X konföderációsok X
1862
uniósok ; «Г1нд1анапол1с
О' :
- +ч ^ % ^ '? » ^ и н г т о н ^ \
0 A hely, ahol a konföderáció fő erői megadták magukat
Ч * 0*ре де р1 ксб ург
<9 ^ Ричмонд
V 4 (-.Норфолк
Аппом а тто кс
Következtetések
► G azdasági eredm ényei a la p já n az USA a XIX. század első felében
a világ egyik vezető állam áv á vált, N agy-B ritannia m ögött a m áso
dik helyet foglalva el a világ ip a ri term elésében.
► T erü leti terjeszkedése következtében az USA tra n sz k o n tin e n tá lis ál
lam m á vált, átfogva az észak-am erikai k o n tin en st az A tlanti-óceán
tól a Csendes-óceánig.
► A „M onroe-elv” m egjelenése a z t je le n te tte , hogy az USA ráeszm élt
a jog aira, kötelességeire és érdekeire és szán d ék áb an á llt m egvé
deni azokat.
►Az 1861-1865-ös p o lgárháború végérvényesen felszám olta a konf
lik tu s t É szak ja v á ra és m eg szilárd íto tta vezető szerepét az ország
gazdasági és politikai életében.
108
14. Független államok létrejötte Latin-Amerikában
I . Mi a föderáció? 2. Miért harcoltak az abolicionisták? 3. Melyek voltak USA első po
litikai pártjai? 4. Mi a „Monroe-elv"? 5. Nevezzétek meg a polgárháború főbb csatáit!
6. Mikor kezdődött dél rekonstrukciója?
7. Mik voltak az USA társadalmi és gazdasági életének sajátosságai ebben az időszakban?
8. Hogyan növekedett az USA területe 1803-1867 között? 9. Mi volt a „Monroe-elv" meg
jelenésének oka, lényege és következményei? 10. Hogyan tört ki a polgárháború az USA-
ban? Hogyan változott menet közben a háború jellege? Mik voltak a változások okai?
I I . Készítsetek a füzetetekbe egy táblázatot „Az USA fejlődésének jellegzetességei a XIX.
század első felében" címmel!
Az élet szférái
Gazdaság Szociális szféra Belpolitika Külpolitika
12. Mutassátok meg az atlasz térképén az USA főbb területi szerzeményeit 1803-1867
között! 13. Alkossatok kis csoportokat és beszéljétek meg, mi volt a közös és miben
különbözött az USA fejlődése az akkori európai államokétól!
14. Az új önálló latin-amerikai államok kihirdetése utáni helyzet súlyosbodása miatt,
miközben próbálta meggyőzni John G. Monroe elnököt, hogy nyilvánosságra hozza ál
láspontját, az államtitkár, George G. Adarrís azt mondta: „Jobb, ha őszintén és méltó
ságteljesen kijelentjük álláspontunkat, mintha egy angol hadihajó mögött kullogó men
tőcsónakká válnánk." Magyarázzátok el mire célzott ezzel James Adams! Véleményetek
szerint milyen szerepet játszott a Monroe-elv a nemzetközi kapcsolatokban?

1. Mely európai államok rendelkeztek a XVIII. század végén gyarmatokkal Dél-Ame-
rikában? 2. Mit nevezünk nemzeti-felszabadító harcnak? 3. Hozzatok fel példákat az
európai népek nemzeti-felszabadító harcára abból az időből!
Latin-Amerika a XVIII. század végén, a XIX. század elején. L atin -am erik ai
o rszágoknak a Dél- és K özép-A m erikában, v alam in t a K arib-szigetek
környékén ta lá lh a tó országokat nevezzük. A 300 évig i t t uralkodó európai
gyarm atosítók elterjesztették a régióban a spanyol, portugál v alam in t a fran
cia nyelvet, m elyek a régi la tin nyelvből fejlődtek ki, ez h a tá ro z ta m eg a
térség elnevezését.
A XVIII. század végén L atin-A m erika te rü le té n e k többsége Spanyol-
ország kezén volt. G y arm atai négy alkirályságba egyesültek - L a-P lata (a
m ai A rgentína, U ruguay, Paraguay, Bolívia), Ú j-G ranada (Kolum bia, P a n a
m a, Venezuela, Ecuador), Ú j-Spanyolország (Mexikó és K özép-Am erika egy
része), P eru (P eru és Chile). Spanyolországé volt m ég K uba, P u erto Rico
os H aiti. P o rtu g ália b irtokolta B razíliát, am ely D él-A m erika te rü le té n e k fe
lét foglalta el.
109
— * A nagy földrajzi felfedezések idején Pedro Cabral portugál tengerész felfedezte Dél-
Amerika keleti részét. A portugálok sokáig csak értékes fafajtákat szállítottak ki in
nen, amit „pau-brasil''-nak neveztek. Ez az elnevezés (Brazília) később ráragadt Latin-
Amerikának erre a részére.
S a n D om ingo g y a rm a t H a iti szig eté n fra n c ia (n y u g a ti) és spanyol

(k eleti) ré s z e k re o szlott, G u in e á t ped ig b rit, h o lla n d és fra n c ia g y a rm a
ti b irto k o k a lk o ttá k . L a tin -A m e rik a m in d e n e u ró p a ia k u r a lta g y a rm a
tá n a h a ta lm a t a g y a rm a ti k ö z ig a z g a tá s g y ak o ro lta, am ely et az a n y a o r
s zá g b an n ev e ztek ki.
L atin-A m erika lak o sság át az indiánok (a té r
ség őshonos népei), az európaiak, az Afrikából szár
m azók és a vegyes házasságok szülöttei alkották. A
spanyol gyarm atok 16 m illiós népességéből 7,5 millió
volt indián, 5,3 m illió m esztic (fehér és indián szülők
gyerm ekei), m u la tt (fehér és fekete szülők gyerm e
kei) és zambó (feketék és indiánok szülöttei), 3 millió
kreol (fehérek, akik a gyarm atokon születtek). Por-
Brazíliai indiánok tu g ál B razília népessége 3,2 m illió főt te tt ki, akik
közül 1,3 m illió n éger rabszolga volt. Az akkori La-
tin-A m erikában közel 2 m illió nég er rabszolga élt.
Az em berek helyzetét L atin-A m erikában az h a tá ro z ta meg, hogy hon
n a n sz á rm a z ta k és m ilyen volt a bőrük színe. Az első helyen a fehérek áll
tak , ak ik Európából szá rm aztak , őket a kreolok követték. A következő helyet
a m eszticek foglalták el, m ajd a m u latto k , zam bók és az indiánok következ
tek. A társa d alo m legalsó fokát a feketék foglalták el, ak ik az Afrikából be
hozott n ég er rabszolgák leszárm azo ttai voltak.
Az in d iá n o k tö b b ség e á lla m i tu la jd o n b a n volt a k ik fejad ó t fiz e t
te k , k é n y s z e rm u n k á t végeztek, in g y en d o lgoztak a b á n y á k b a n , az é p ít
k ez ések e n stb . L ak h e ly et csa k a g y a rm a ti k ö z ig a z g a tá s engedélyével v á l
to z ta th a tta k . A n a g y földb irto k o so k k is a já títo ttá k az in d iá n o k földjeit,
b é rm u n k á s s á v á lto z ta tv a őket. A la tin -a m e rik a ia k c su p á n je le n té k te le n
ré sze volt s z a b a d á lla tte n y é s z tő -p a ra s z t (a gau ch o k L a -P la tá n és a lian-
ero k Ú j-G ra n a d á b a n ). A dolgozó n ép e sség n ag y ré s z é t a lk o ttá k az ad ó s
ra b szo lg a peonok, a k ik n e k az ad ó ssá g a öröklődött c s a lá d ta g ró l c sa lá d ta g
ra . B ra z ília n ag y c u k o rn á d ü lte tv é n y e in n é g e r ra b sz o lg á k dolgoztak. Az
in d iá n o k , n é g e re k , m esztice k , m u la tto k , zam bók n em le h e tte k h iv a ta li
tisz tv ise lő k a g y a rm a ti k ö z ig a z g a tá sb a n és a helyi ö n k o rm án y z ato k b an .
A helyi ariszto k rácia (kreolok) többségét az eléggé gazdag ültetvény
tulajdonosok és kereskedők alkották.
Ő k egyre elégedetlenebbek lettek , m ivel csak az anyaországba szál
líth a ttá k á ru ik a t, m ag as ad ó k a t fizettek és el k e llett v iselniük az állam
110
só dohány és m ás term é k ek m onopólium i jogát. Mivel a kreolok nem k a p

ta k helyet a g y arm ati közigazgatásban, e z é rt önkorm ányzatot követeltek a
g y a rm a to k n a k .
Felkelés Haiti szigetén. Az első sikeres gyarm atellenes felkelés L atin-

rJ A m erikában H a iti nyugati, francia részén, S a n D om ingóban kezdődött.
I tt közel 500 ezer néger rabszolga és m u la tt élt, akik 4 -5 ezer ültetvényes
család tu lajdonai voltak. A cukorültetvényeken uralkodó szörnyű m unkakö
rülm ények g y ak ran v á lto tta k ki elégedetlenkedéseket. A F ranciaországból
érkező forradalm i h írek nagy h a tá s t gyakoroltak a gyarm atokon élőkre.
1791. augusztus 22-én, a szigeten felkelés tö r t ki, m ely
ben több m in t 100 ezer rabszolga v ett részt. H ozzájuk c s a t
lak o ztak a „m aronok” (feketebőrü rabszolgaszökevények) és * ■
a „kis fe h ére k ” (kisbirtokos fa rm ere k , b érm u n k á so k , k éz m & í i % ‘f

m űvesek). A felkelés élére a volt rabszolga, Frangois-Domi-
nique Toussaint (kb. 1743-1803) állt, a k it később Louverture- m
n ak (fran ciáu l m egnyitó) neveztek el, m ivel ő n y ito tta m eg f ,J
i i
m in d en k i elő tt a szab adsághoz vezető u ta t. A felkelők ve i-
zére kiváló h ad v ezéri és p o litik u si képességekkel re n d e lk e
zett. Ragyogó h a d já ra to k segítségével s ik e rü lt fe lszab ad í
^ I *
to tta a ra b szo lg ák at. M iu tá n a N em zeti konvent eltö rö lte
i*|
a ra b szo lg aság o t a fra n c ia g y a rm a to k o n és e lism e rte F.
T o u ssain t h a ta lm á t, ő e lé rte azt, hogy H a itirő l kivonják
a b rit és spanyol c s a p a to k a t, h a ta lm á t k ite rje s z te tte az
egész szig etre és a n ég e rek irá n y íto tta fra n c ia p ro te k to rá Francois-Dominique
tu s s á v á lto z ta tta . 1800-ban örökös főkorm ányzóvá nyilvá Toussaint Louverture
n íto tta m ag át.
1801-ben F. T o u ssain t k ih ird e tte H a iti alk o tm án y át, m ely m egerősí
te tte a rab szo lgák fe lsz a b a d ítá sá t, m eg h ird e tte az állam polgárok törvény
előtti egyenlőségét, a m ag án tu lajd o n sé rth e te tle n sé g é t. F ran c ia o rszá g csu
pán névleges h a ta lm á t őrizte m eg az ország felett. 1802-ben N apóleon első
konzul e lh a tá ro z ta fe lú jítan i a fran cia ellen ő rzést H a iti felett, azo n b an az
odaérkező h a d te s te t a h a itia k e lle n á llá sa fogadta. A kkor a fran ciák béke-
szerződés ürügyével csapdába csa ltá k T oussaint-t, és le ta rtó z ta ttá k . A h a iti
vezér fran cia b örtönben lelte a h a lá lá t. U gyanakkor a fran ciák k a l szem be
ni ellen állás nem s z ű n t m eg. K ét év m úlva a fran ciák v ereséget szenved
tek a h a iti felkelésben. 1804-ben k ih ird e tté k L atin -A m erik a első független
állam át - a H a iti K ö ztársaság.
A latin-amerikai népek harcának előzményei a spanyol uralom ellen. A spa

nyol gyarm atok nemzeti-felszabadító h arcának kibontakozását elősegítette
az anya°rszággal való gazdasági kapcsolatok meggyengülése a napóleoni hábo
rú k idején.
11
T
A la tin -a m e rik a i n em zeti-felszabadító

h arc kezdem ényezői a kreolok voltak. A XIX.
század elejére nem zeti ö n tu d atu k an n y ira m eg
erősödött, hogy m á r nem európai betelepültek-
nek, hanem latin -am erik aiak n ak kezdték m agu
k a t vallani, földjük őshonos lakosainak, akiknek
kizárólagos joga dönteni a vidékük sorsáról.
A h arc kezdetéhez az utolsó lökést az
1808-as spanyolországi esem ények adták, am i
kor a francia csapatok betörtek az országba és
a tró n ra I. Napóleon fivérét, B onaparte Józsefet
ültették. Ez a latin-am erikai spanyol gyarm ato
ián Domingói csata. J. Szuhodolszkij
k a t fontos elhatározás elé állította: elismerjék-e
estménye, 1845.
az új h a ta lm a t és a régi királynak engedelmes-
f Milyen információt szerezhetünk a kedjenek-e, vagy eljött az ideje, hogy saját kezük
csatáról a kép alapján? be vegyék a sorsuk irányítását. Mivel a francia
hódítók elleni harcot irányító spanyol J u n ta (e.:
hu n ta) nem kívánt engedményeket tenni a gyarm atoknak, elutasítva az önkor
m ányzat m egadásának lehetőségét, egyre nőtt azok száma, akik véglegesen sza
k ítan i a k a rta k az anyaországgal.
V I A spanyol gyarm atok függetlenségi háborúja Latin-Amerikában (1810-
a “ “ 1826 ). A g y arm ati elnyom ás elleni h arc szükségességének elerjedésében

L atin-A m erikában fontos szerepet já tsz o tt a szabadkőm űves m ozgalom, mely
n ek a venezuelai Francisco de Miranda (1754-
1816). volt a vezére A szabadkőm űvesek tit
abadkőművesség - nemzetek feletti kos páholyai az egész k o n tin en sre k iterjesz
llásetikai mozgalom, amelynek képviselői te tté k tevékenységüket. T itokban te rje sz tetté k
emberek erkölcsi tökéletesítése mellett a XVIII. század végi nagy fran cia forradalom
szabadság, egyenlőség, testvériség elveit okm ányait, az anyaországtól való függetlenség
dették.
elnyerésének eszm éit, és az USA p éld áját kö
vetve a sa já t állam iság létrehozását.
1810 nyarán a legnagyobb spanyol g y arm ati központokban (Buenos Ai
res, C aracas, Kito, Bogotá) felkelések ro b b a n ta k ki, m elyek következtében
m egdőlt az anyaország u ralm a. Ezekkel az esem ényeket ta rtjá k a spanyol
gyarmatok függetlenségi háborúja kezdetének Latin-Amerikában. Mivel a kontinens
egyes részeiben ezek a harcok m ás-m ás jelleggel b írta k , e z é rt 3 fő régiót
em elnek ki a tö rtén észek: V enezuela és Ú j-G ran ad a (m a K olum bia), L atin-
A m erika déli része, Mexikó.
A h arc helyszíne először V enezuela volt, ahol a nem zeti-felszabadító
m ozgalm at a kreolok a la p íto tta H azafias tá rs a sá g vezette. H a tá ro zo tt lépé
seket követeltek az új kreol ju n tá tó l, am ely a spanyolok legyőzése u tá n r a
g ad ta kezébe a h a ta lm a t C aracasban. A fiatal venezuelai h azafiak vezére
Simon Bolivár (1783-1830) volt.
112
Simon Bolivár - kiemelkedő latin-amerikai katona és államférfi, a spanyol gyarmatok füg

g j getlenségéért folytatott háború vezére Latin-Amerikában. Az európai felvilágosodás képvise
l i lőinek hatására Bolivár megfogadta, hogy felszabadítja Latin-Amerikát a spanyol uralom alól.
Venezuelába már meggyőződéses republikánusként tér vissza és harcot kezdett a gyarmato
sítók ellen. Kiapadhatatlan energiájának, hazájához való hűségének, magával ragadó képessé
gének köszönhetően meghatározó szerepet játszott a spanyol gyarmatok a függetlenségi há
borúban. Ezért kapta a hálás utókortól a megtisztelő Felszabadító címet.
1 8 1 1 . július 5-én C aracasb an a nem zeti kongresszus

k ik iálto tta a független Venezuelai K öztársaságot. A lkotm á
nya m eghirdette az alapvető állam polgári jogokat, m egsem
m isítette a nem esi ra n g o k a t és a h ű b éri kötelezettségeket.
Azonban az új h atalo m nem sz ü n te tte m eg a rab szo lg asá
got, és nem teljesítette a m eszticek és indiánok követelé
seit. E z t k ih aszn álv a a spanyolok, a p araszto k egy részét
a kreol földtulajdonosok ellen fordították, és a m ag u k ol
d a lá ra állíto tták .
A vereségek B olivárt h a tá ro z o tt lépésekre s a rk a ll
ták. M eghirdette, győzelme esetében a felszabadítja a ra b
szolgákat és földet ad a p araszto k n ak . E n n ek köszönhető
en sokan á lln ak be ö n k én tesk én t hadseregébe. 1816-ban Simon Bolivar
a háb o rú újabb szak asza kezdődött, am ely V enezuela és
Ú j-G ranada felszab ad ításával é r t véget 1821-ben. M ég ab b an az évben h a- Q
táro zato t fogadtak el a felszabadított te rü le te k egyesítéséről N agy-K olum bia
Föderatív K ö ztársaság néven. Első ideiglenes elnöke Sim on B olivár lett. A
változó sik erű h áb o rú 1812-1816 között zajlott.
E bben az időben felszabadító h áb o rú ro b b a n t ki L atin-A m erika dé
li részén. 1816. jú liu s 9-én k ik iá lto ttá k L a-P lata E gyesült T arto m á n y ain ak
(1826-tól A rg en tín a) függetlenségét. 1817 elején Jósé Francisco de San Martin
(1778-1850) kreol táb o rnok erős h ad sereg et hozott létre és nehéz kö rü lm é
nyek között á tk e lt az Andokon C hile felé. A felkelők legyőzték a spanyolo
k a t és 1818. április 5-én k ik iá lto ttá k Chile függetlenségét. 1820-1821-ben S an
M artin h a d já ra to t in d íto tt Peruba és a spanyolok felett a r a to tt győzelem
u tá n 1821. július 28-án ünnepélyesen k ik iá lto ttá k P e ru függetlenségét. Azon
ban a spanyolok nem te tté k le a fegyvert, és továbbra is kezükben ta rto ttá k
P eru m agashegyi részeit. C sak h árom év m úlva sik erü lt B olivar-nak m eg
tisz títa n ia az országot a spanyoloktól. Az itt létre jö tt állam ot a hős fo rra
d alm ár tiszteletére , B o líviának nevezték el. K ik iálto tta függetlenségét Para-
guay (1811) és Uruguay (1825) is.
A la tin -a m e r ik a ia k ered m én y es h a r c á t az is e lő s e g íte tte , hogy a
S zen t S zövetség n em tu d o tt S p an y o lo rszág se g ítsé g é re s ie tn i, m ivel az
USA m e g h ird e tte a M onroe-elvet, és N a g y -B rita n n ia is fe n y e g e té st j e
le n te tt..
113
1810 szeptem berében függetlenségi h áb o rú b o ríto tta el M exikót. Az el

nyom ás ellen eg y esítették erőiket a néger rabszolgák, az in d ián p araszto k
és városi szegények. K ezdetben a felkelést Miguel Hidalgo (1753-1811) falu
si p ap vezette, h a lá la u tá n pedig a szin tén pap Jósé María Morelos (1765-
1815). 1813-ban a felkelők k ik iá lto ttá k Mexikó függetlenségét, azonban két
év m úlva a spanyolok lev erték a felkelőket és visszavették a h ata lm u k a t.
A p o litik ai sta b ilitá s h ián y a az anyaországban és az örökös m egtorlások a
h arc fe lú jítá sá ra ösztönözték a helyi kreol felső réteget. Az új spanyolelle
nes felkelés vezetője Agustín de lturbide (1783-1824) kreol ezredes lett. 1821-
ben k ik iá lto ttá k M exikó függetlenségét, am ely k ét év m úlva k ö ztársaság lett.
1823-ban a leszakadó déli régiók is létre h o zták független á lla m u k a t Közép-
A m erika E gyesült Tartom ányok néven.
1826 januárjában m eg ad ta m a g á t az utolsó spanyol helyőrség. L atin-
A m erika spanyol g y a rm a ta in a k függetlenségi h a rc a ezzel véget ért. Spanyol
u ralo m a la tt csak K uba és P u erto Rico m a ra d t a K arib-tengeren.
A fü g g e tle n sé g kivívása B razíliában. A X V III. s z á z a d b a n B ra z ília

B s ik e re s e n fejlődött az i t t f e ltá r t a r a n y n a k és g y é m á n tn a k k ö szön
h ető en . N ép esség e tíz s z e re s é re n ö v ek e d ett és e lé rte az a n y a o rsz á g la k o s
s á g á n a k a s z á m á t. Az a ra n y lá z idejqn, 1 7 4 0 -1 7 6 0 k ö zö tt év e n te 50 ezer
n é g e r ra b s z o lg á t s z á llíto tta k ide. A b ra z ília i bán y ák b ó l 178 0 -1 8 2 0 között
524 to n n a a r a n y a t b á n y á s z ta k ki. B ra z ília fejlődése k ü lö n ö sen felgyorsult
az u tá n , hogy 1808-ban N apóleon elől ide m e n e k ü lt a p o rtu g á l k irály i
u d v ar. E z u tá n a g y a rm a ti r e n d s z e rt jellem ző k ere sk e d e lm i m onopólium ,
k o rlá to z á so k g y a k o rla tila g m e g s z ű n te k lé te z n i. 1815-ben B ra z ília új po
litik a i s tá tu s z t k a p o tt, g y a rm a tb ó l a P o rtu g á l K irá ly sá g e g y e n ra n g ú r é
szévé lé p e tt elő.
VI. János (1 8 16-1826) 1821-ben v is s z a té rt P o rtu g á liá b a é s az an y a
ország vezető erői m eg p ró b á ltá k B ra z íliá t ism ét g y a rm a ti sorba ta s z íta
ni. V á la szu l e rre egy m ozgalom k e z d e tt
Szabadság vagy halál! gyorsan te rje d n i az o rszág b an „S zabadság
Pedro. Américo festménye, 1888 vagy h a lá l!” jelszóval. A helyi előkelőségek
? Véleményetek szerint, mi a népfelkelő osztagok segítségével leküzdték
a festmény mondanivalója? a p o rtu g álo k e lle n á llá sá t, b razil ko rm án y t
h o z ta k lé tre és a r r a k é n y sz e ríte tté k a k i
rá ly á lta l k in ev ezett P edro herceg-régenst,
hogy k iá ltv á n y b a n h ird e sse m eg az ország
függetlenségét. 1822. szeptember 7-én k ierő
sz a k o ltá k a z t, hogy a h erceg h a g y ja jóvá
a P o rtu g á liá v a l való te lje s s z a k ítá s t. E zt
a n ap o t ta r tjá k h iv a ta lo sa n a függetlenség
114
n ap ján a k . B raz ília birodalom m á v á lt I. Pedro c s á sz á rra l az élén. Á llam for

m áját te k in tv e alkotm ányos m o n arc h ia lett. A n ég er ra b szo lg ák nem é r
k eztek fellázad n i és ré s z t venni a felszabadító h arcb an , e z é rt az elkövet
kezendő 66 év b en -B razíliáb an to v áb b ra is fe n n m a ra d t a rabszolgaság.
Következtetések
D ►A XIX. század 20-as éveiben L atin-A m erika gyakorlatilag felszaba
d u lt a g y arm ati elnyom ás alól. A régió első állam a, am ely a n em
zeti-felszabadító felkelés következtében le rá z ta a rabszolgaságot és
k ik iá lto tta a köztársaságot, H a iti lett.
►A függetlenségi h áb o rú b an a ra to tt győzelem nek köszönhetően L atin-
A m erik ában új állam ok jö tte k létre: Mexikó, K özép-A m erikai Egye
s ü lt T artom ányok, N agy-K olum bia, P eru , Bolívia, Chile, L a -P la ta
E gyesült T artom ányok, U ruguay, P araguay. B raz íliát a helyi előke
lőségek független birodalom m á v álto ztatták .
►A g y arm a ti re n d szer felszám olása és a politikai függetlenség kiví
v ása elősegítette a latin -am erik a i országok fe lsz ab ad u lásá t a kü lö n
féle korlátok alól, és h o zz ájáru lt ahhoz, hogy ezek az országok ön
álló fejlődésbe kezdjenek.
U Kérdések és feladatok
1. Mikor kezdődött a felkelés Haiti szigetén? 2. Milyen független állam jött létre 1804-
ben Latin-Amerikában? 3. Mikor hirdették meg a La-Plata Egyesült Tartományok füg
getlenségét? 4. Melyik új független latin-amerikai állam volt alkotmányos monarchia?
5. Milyen volt Latin-Amerika helyzete a XVIII. század végén és a XIX. század elején?
6. Hogyan zajlott, milyen eredményekkel zárult és mik voltak a következményei a fel
kelésnek Haiti szigetén? 7. Tárjátok fel Latin-Amerika lakói harcának az előfeltételeit a
spanyolok ellen. 8. Jellemezzétek a latin-amerikai spanyol gyarmatok szabadságharcá
nak menetét. 9. Hogyan nyerte el Brazília a függetlenségét?
10. Állítsátok össze a Független államok létrejötte Latin-Amerikában táblázatot.
Létrejöttének dátuma Az állam neve
11. Mutassátok meg a térképen a függetlenségi harcok menetét Latin-Amerikában!

12. Vitassátok meg az alábbi kérdést: Az európai események hatása a független álla
mokért folyó harc kibontakozására Latin-Amerikában!.
13. Miért épp a XIX. század 20-as éveiben tudott Latin-Amerika felszabadulni a gyar
mati függőség alól? A külső vagy a belső tényezők voltak a döntőbbek? Véleménye
teket fejtsétek ki! 14. Pótirodalom segítségével készítsetek történelmi portrét S. Bo
livárról!
ї ї..... г т п т - і........ігмиїм..................-mii"......мім........і............................... пїіігггїіпїіпіііш.мім............... '-ти'..... ГІ.........''......пті..... ......................... і,,
Az ismeretek összefoglalása az I. és II. fejezet alapján
1. Állítsátok össze Európa, és Am erika történelm ének szerintetek legfontosabb es

em ényeinek jegyzetét 1789-1870 között. Válaszotokat indokoljátok meg!
2. N evezzétek m eg a korszak kiem elkedő történelm i szem élyiségeit! M ilyennek
látjátok történelm i jelentőségüket?
3. Magyarázzátok meg a következő fogalmak és szakkifejezések jelentését: ipari társada
lom, polgári egyenlőség, parlamenti demokrácia, forradalom, nemzet, intervenció, terror,
diktatúra, thermidoristák, konzulátus, birodalom, polgári jogok, Napóleon törvénykönyve,
napóleoni háborúk, Napóleon száz napja, Szent Szövetség, ipari forradalom, urbanizáció,
migráció, konzervativizmus, liberalizmus, nacionalizmus, radikalizmus, szocializmus, ide
ológia, restauráció, chartista mozgalom, trade unión, carbonarik, nyugatosok, szlavofilek,
népek tavasza, krími háború, polgárháború, Dél rekonstrukciója.
4. Végezzétek el a következő feladatokat a történelm i térképen:
1) vizsgáljátok meg, hogyan változtak az európai határok a XVIII. század
végén - a XIX. század elején. H atározzátok meg, milyen események
következtében m entek végbe ezek a változások; 2) határozzátok meg, mi
lyen területi változásokra került sor Európában a bécsi kongresszus határo
zatai következtében; 3) m utassátok meg a térképen a forradalmi és nemze
ti-felszabadító mozgalmak helyszíneit 1815-1847 között; 4) m utassátok meg
a térképen az 1815-1847 között újonnan alakult államokat; 5) m utassátok
meg azokat az országokat, ahol nemzeti-felszabadító harc zajlott az 1848—49-
es forradalom idején Európában; 6) m utassátok meg a Német Birodalom
és az Olasz Királyság h atárait a XIX. század 70-es éveiben; 7) m utassátok
meg az 1861-1865-ös polgárháború eseményeinek főbb helyszíneit az USA-
ban; 8) m utassátok meg a Latin-Amerikában létrejött független államokat.
5. Határozzátok m eg a XVIII. század végi n agy francia forradalom helyét Franci
aország történetében és a világtörténelem ben!
6. Hasonlítsátok össze Európa és Amerika politikai és társadalm i-gazdasági fejlődését
a XIX. század első felében!
7. Á llapítsáto k m eg N ém etország egyesítésének, O laszország egyesítésének v a
lam int Dél reko nstrukció jának sa játo sságait és je le n tő sé g é t saját állam uk
történelm ében, m int a politikai m odernizáció formáját.
8. Alkossatok kis csoportokat, vitassátok m eg az alábbi témákat, következtetései
teket pedig m utassátok be az osztálynak:
1) a nagy francia forradalom és Napóleon politikájának hatása az európai
országok fejlődésére; 2) a korabeli eszmei elképzelések közötti legfontosa
bb különbségek és a ti véleményetek ezekről; 3) Európa és Amerika álla
mai politikai és társadalom-gazdasági fejlődésének jellegzetességei a XIX.
század első felében; 4) a parlam entáris demokrácia bevezetésének jellemzői
az Újkor adott szakaszában; 5) a szociális, politikai és nemzeti tényezők
szerepe a „Népek tavaszán”; 6) a Németország egyesítéséért és Olaszország
egyesítéséért folyó harc közös és eltérő jellemzői; 7) az 1861-65-ös ameri
kai polgárháború tanulságai.
III. FEJEZET. EURÓPA ÉS AM ERIKA A XIX. SZÁ ZA D
UTOLSÓ HARMADÁBAN - A XX. SZÁ ZA D ELEJÉN
15. A társadalm i-gazdasági

és politikai fejlődés fő irányvonalai Nyugat-Európa
és Amerika vezető országaiban
1. Mi az ipari forradalom (fordulat)? Mikor és hol kezdődött? 2. Mik voltak az ipari for
radalom eredményei és következményei? 3. Mutassátok meg a térképen a világ veze
tő országait a XIX. század első felében! 4. Soroljátok fel a társadalom-gazdasági és po
litikai fejlődés fő irányvonalait a XIX. század első felében!
KV Az ipar fejlődése. A XIX. század végét és a XX. század elejét az ipa-

ri társa d alo m további fejlődése jellem ezte a világ vezető országaiban.
E bben az id ő szak b a n m eghárom szorozódott az ip a ri term e lé s. K ülönösen
gyorsan fejlődött a nehézipar. Az acél- és ny ersv asg y ártás, a szénbányászat,
gépek és b erendezések g y á rtá s a egy-egy ország jelen tő ség ét m u ta ttá k .
Acélgyártás, nyersvasgyártás, szénbányászat, millió tonna
Mutatók Év Anglia Franciaország Németország USA m
Acélgyártás
1871 1 0,08 I ........ 0,25........J 0,07 i
1900 J _ _ 4,9 1 1,56 6,6 | 10,2 i
Nyersvas 1871 6,6 1 0,9 I 1,56 | 1,7 i
gyártás 1900 9,0 1 2,7 8,5 | 13,8 i
Szénbányá 1871 13,3
szat
J ..117'° 1 37,9 41,9 i
225,0
1 33,4 149,8 240,8 i
L egjelentősebben a k o hászat, a g ép g y ártás és a közlekedés fejlődött.
Új ip ará g ak (elektrotechnika, vegyipar stb.) létrejö tte alap ja ib a n v á lto z ta t
tá k m eg az em berek m in d en n ap i életét.
Az iparosítás kibontakozása a term elésszer Indusztrializáció (iparosítás) - na<
vezés új fo rm áinak a létre h o zását és a pénzügyi gépipar létrehozása, mely gépeket
berendezéseket gyárt s ezzel az ipar t
befektetések növekedésének szükségességét von
vábbi fejlődésének alapját képezi.
ta m aga u tá n (pénzbefektetés jövedelem szerzés
céljából). A nagy gazdasági feladatok m egoldása Részvényesítés - több tulajdonos tők
jének az egyesítése a nagyobb haszc
egyre több tőkebevonást igényelt, am it a részvé-
megszerzése érdekében, amelyet a b
oyesítés (részvénytársaságok létrehozása) kibon
fektetett tőkerész alapján osztanak el.
tak o zásán ak ú tjá n k ív á n tá k elérni.
11
II. Fejezet. Európa és Amerika a XIX. század utolsó harmadában - a XX. század elején
A felhalm ozódott je le n tő s p én z
ügyi források vezető szerephez ju tta ttá k
a b an k á ro k és ip arm á g n áso k szűk ré te
gét az ország gazdasági és politikai éle
tében. E z t a szűk k ö rt fináncoligarchiának
nevezik.
A n e h é z g é p ip a r lé tre jö tte a te r
m elés k o n c e n trá ló d á sá t és új te rm e lé
á monopóliumok befolyása az USA si egyesülések - kartellek, szin d iká tu so k,
Kongresszusának munkájára. XIX. századi trösztök, konszernek, vagyis monopóliumok
karikatúra lé tre jö tté t eredm ényezte. Ez a folyam at
először az U SA -ban kezdődött el. A mo
Monopólium - a termelés egy vagy több nopóliumok m egpróbálták létrehozni u ra l
ágazata felett egy vagy több vállalkozó által, m u k a t a vezető ip ari ágazatok piaca fe
a nyereségnövekedés és a verseny megszün lett. A tőkefelesleg m ia tt azonban egyre
tetése érdekében létrehozott ellenőrzés. szűkebb volt nek ik a hely a nem zeti h a
Szindikátus - monopolisztikus egyesület, mely tá ro k között. A gyengén fejlett országok
nek jellegzetessége a megrendelések elosztása, irá n y á b a tö rtén ő terjeszk ed és m agasabb
a nyersanyag-beszerzés és a késztermékek ér- nyereség elérését te tte lehetővé.
tékesítése^egy közös rendszeren keresztül. A Az ip a ri te rm e lé s m onopolizálása
szindikátus tagjai megtartják a termelési, de komoly pró b atétel elé állíto tta a piacgaz
elveszítik a kereskedelmi önállóságukat. d a sá g alapelvét, a szab ad versenyt. Ez
m eg v álto ztatta a vállalkozók üzleti k a p
Tröszt - monopolisztikus egyesület, amelyen csolatait. Egyes gazdasági ágazato k b an a
belül a résztvevők teljesen elveszítik termelési, m onopolhelyzetben lévők elkezdték korlá
kereskedelmi és jogi önállóságukat is. Az élén tozni a szabad versenyt, olykor g áto lták
egy irányító központ áll.
a haladó technológiák terjedését. A mo-
Kartel - monopolisztikus egyesület, melyben nopolosítás azonban nem szü n tette m eg a
a felek megállapodnak a termelési mennyiség, k o n kurenciát, h an e m m ás síkba helyezte
az értékesítés és munkaerő bérlés feltételeinek át: a m onopólium ok közötti h arc im m ár
szabályozásáról, nyereségnövekedés céljából. A a világpiacon folytatódott.
kartell tagja megőrzik a termelési és kereske Az ipari term elés gyors növekedése
delmi függetlenségüket. egyfelől bővítette a belső piacokat, m ásfe
lől elősegítette a külkereskedelem fejlődé
Konszern -.a monopóliumok egyik legfejlettebb sét. A nem zeti term előerőknek m á r szűk
formája, számos ipari, pénzügyi és kereskedelmi volt a belső piac (több volt a m egterm elt
vállalkozás egyesülése, amelyek formálisan fenn
áru , m in t a belföldi kereslet), ezért új pi
tartják az önállóságukat, de ténylegesen egy
acok m eghódítására törekedtek. Ez kiéle
anyavállalat irányítása alatt állnak.
zett harcot eredm ényezett a piacok fölötti
ellenőrzés m egszerzéséért. A küzdelem le
gelterjedtebb form ája volt a dömping, vagyis a piac csökkentett érté k ű term é
kekkel való ellátása a vetélytárs m egsem m isítése céljából. M iután ez m egtör
tén t, a m onopólium ok m á r b á tra n d ik tá ltá k a saját feltételeiket. A nem zeti
118
15. A társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés fő irányvonalai Nyugat-Európa és Amerika...
term elők védelm ét az állam biztosította úgy, hogy korlátozta a külföldi te r

m ékek b eh o zatalát az országba. E zt az állam i politikát, am ely felváltotta a
szabad kereskedelm et (free trade), protekcionizmusnak nevezzük.
A kereskedés korlátozása, az áru k iv itel és
a term elés önköltségének a növekedése új je le n Protekcionizmus - állami politik;
ségek m egjelenéséhez vezetett a gazdasági fejlő amely a nemzeti termelők érdekeit vt
désben. Az áru k iv itel h ely ett az ip arilag fejlett di a külföldi vetélytársakkal szember
országok a tő k eb ev itelt ré sz e s íte tté k előnyben,
olyan országokba, ahol lényegesen nagyobb bevé A világ vezető államainak
te lt rem élh ettek . A tőkekivitelben élen j á r t A ng részaránya az ipari termelésben
1900-ban
lia, F ranciaország, B elgium , USA, stb.
A világ vezető országai fejlődésének m á Részarány
sik fontos jelensége az volt, hogy az állam sze az ipari
Ország
repe növekedett a gazdasági folyam atokban. Az termelésben,
állam i segélyek, m eg rendelések, szabályozások, %
különösen azon országok g azd aság áb an já ts z o t USA | 23,6
ta k fontos szerepet, ahol az ip ari fejlődés később
Nagy-Britannia 18,5
kezdődött el. E zek közé ta rto z o tt N ém etország,
O roszország, O laszo rszág , az O sztrák -M ag y a r Németország 13,2
M onarchia és Ja p á n . Oroszország 8,8
Az állam szerepének növekedésével n ő tt az
Franciaország 6,8
állam i tisztviselők szám a is, ak ik az álla m a p p a
rá tu s kiszolgálásával (közhivatalnokok) foglalkoz Osztrák-Magyar Mon. 4,7.......
tak , vagy pedig az állam szociális szférájáb an Olaszorszáq 2,5
dolgoztak (tan ító k , jogászok, stb.). Más államok 21,9
Az ú jg azd aság lé tre jö tté n e k befejeződése
szociális változásokkal já r t. K ialak u ltak az ip a
ri társad alo m fő csoportjai: a vállalkozók és a bérm unkások. A társa d a lo m
ban létre jö tt egy új réteg, am elyet középosztálynak nevezünk - képviselői
bizonyos életszínvonallal, vagyonnal, képzettséggel és tá rsa d a lm i m egbecsült
séggel rendelkeztek. M inél szélesebb alapokon nyugszik a középosztály, a n B
nál biztosabb lábakon áll a társad alo m .
q A mezőgazdaság fejlődése. A mezőgazdaság fejlődésében a gazdálkodás két

iránya volt megfigyelhető: a farm ergazdálkodás, mely elsősorban az USA-
ban és K anadában volt elterjedt, illetve a porosz irány (a földesúri gazdaság
tökéletesítése). M indkét irány alapjában véve a mezőgazdálkodás áttérését jelen
tette a n atu rális (term észetbeni) gazdálkodásról az áruterm elő gazdálkodásra.
F arm erg azd álkodás a la tt a folyam at azonnali m eg v aló sítását érte tté k ,
mi£ a porosz ú t a meglévő viszonyok fokozatos á ta la k u lá s á t je le n te tte a pi-
acga zdaság igényeihez alkalm azkodva. E u ró p a sz á m á ra a két irán y kom bi
nációja volt a jellem ző. Ezzel volt m agyarázható, hogy a Közép- és Kelet-
u ró p áb an h atalm o n lévő földbirtokos arisz to k rácia ellenezte a szükséges
III. Fejezet. Európa és Amerika a XIX. század utolsó harmadában - a XX. század elején
változásokat. B árm ilyen irán y b a n is fejlődött a m ezőgazdaság, b árm ennyi

re is növekedett a term előkészsége, m égsem tu d o tt lép ést ta r ta n i az ipari
fejlődéssel és a városok növekedésével. E n n ek következtében az európai or
szágok a főbb m ezőgazdasági term é k ek et elsősorban A m erikából és Orosz
országból v o ltak kénytelenek im portálni.
A k is falusi gazdaságokon alapuló európai m ezőgazdaság a XIX. szá
zad 70-es éveitől kezdve hosszú ideig ta rtó válságot élt át. A közlekedés fej
lődése következtében olcsóbban le h e te tt élelm iszert im p o rtáln i az USA-ból,
K anadából, A rgentínából, A usztráliából. Az európai p a ra sz tsá g töm egei m en
te k tö n k re, e la d tá k h á z a ik a t, vagyonukat és városokban telep ed tek le ahol
a városi lak o sság legszegényebb ré teg én ek tá b o rá t g y arap íto tták . A ngliában
a p arasztság , m in t tá rsa d a lm i ré te g teljesen eltű n t. Azok b írtá k a versenyt
a konkurenciával, ak ik a g azd álk o d ásu k at az új piaci igényeknek m egfele
lően tu d tá k a la k íta n i és’ új technológiákat h a sz n áltak .
EV Gyarmati terjeszkedés. A n ag y földrajzi felfedezések ó ta a világgaz-
d a s á g a la k u lá s a az eu ró p ai tőke te rje sz k e d é sé n e k ú tjá n erőszakos
m ódszerekkel tö rté n t. Az eu ró p aiak A frika és Á zsia o rsz á g a in a k szám os
n ép é t ig á z tá k le, s a já t b irto k u k k á v álto z ta tv a azokat, ez a gyarmatosítás.
A XIX-XX. század fordulóján befejeződött a nagy gyarmatbirodalmak k ia la
k u lá s á n a k folyam ata. A g y arm a to k a nagy
állam o k - N a g y -B rita n n ia , F ran c ia o rszá g ,
iyarmatosítás - fejletlen országok politi- N ém etország, USA, O roszország, J a p á n - fő
ai, gazdasági és vallási függőségbe taszí- ism érveivé v áltak . A g y arm ato k b izto síto tták
ása a fejlettebb országok által,
a n y ersan y ag fo rrást és a m eg term e lt á ru fel
iyarmatbirodalom - olyan nagy állam
anyaország), amely tőle függő helyzet vevőpiacává v áltak .
ien lévő területekkel (gyarmatokkal) ren- T e h á t a XIX. szá zad végén N yugat-
lelkezik, azokat könyörtelenül kirabolja és és K ö zép-E urópa, illetv e É szak -A m erik a
^zsákmányolja.
ország aib an befejeződött az ip a ri társa d alo m
k ia la k u lá s á n a k folyam ata. E zek az országok
az „élenjáró fejlődés” övezetévé v áltak , m íg Dél-, D élkelet- és K elet-E urópa,
O roszország, illetve J a p á n k icsit később lép az ip a ri fejlődés ú tjá ra . A többi
o rszág le m a ra d t a g azd aság i versenyben. A rá ju k jellem ző trad icio n ális
(a g rá r) te rm e lé s i m ód n em b iz to s íto tta a fejlődés fe lté te le it. Ilyen
szem pontból v o ltak a g y a rm a to sítá sn a k pozitív oldalai is, hisz rom bolta a
régi trad ic io n á lis g az d álk o d ást és a g y a rm a to k a t bek ap cso lta egy sokkal
h aladóbb g azd aság i folyam atba. Később ez felgyorsította az elm arad o ttab b
régiók fejlődését is.
■ J Politikai fejlődés. A munkásmozgalom. H iába élt á t E urópa a XVIII-XIX.
században szám talan forradalm at, m égis a „régi re n d ” sok csökevénye
fen n m aradt. C su p án három k öztársaság jö tt itt létre: F ranciaország, Svájc,
San-M arino, a többi ország továbbra is m onarchia m arad t.
A politik ai életben fontos szerepet já ts z o tt az ariszto k rácia, am ely a
k ato n ai és állam i bürokrácia elitjét képezte és a b urzsoázia, m ely az ip á n
15. A társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés fő irányvonalai Nyugat-Európa és Amerika.
f o r r a d a l o m következtében jö tt létre. A népesség nagy része m eg volt foszt

va a politikai életben való részvételtől.
A m onopólium ok m egjelenése változásokat eredm ényezett a világ ve
zető állam ain ak p o litik ájában. Ez a XIX - XX század fordulóján az im peri
alizm us létrejö ttéh ez vezetett. Az imperializmus szak aszáb an a világ élenjáró
állam aib an vezető helyet foglalt el a fináncoligarchia, mely teljes ellenőrzé
se a la tt ta r to tta az ip ari és pénzügyi tőkét.
Az ip ari forradalom h a tá s á ra végbe
menő gazdasági változások következtében a Bürokrácia - irányítási rendszer, amely a lé
társad alo m legnépesebb osztályává a bér nyegi, tartalmi tevékenység helyett inkább a
m unkások váltak . A p arasztoktól és a kéz formaságokat helyezi előtérbe.
m űvesektől eltérően ők m eg voltak fosztva Imperializmus - a kapitalizmus fejlődésének
saját term előeszközeiktől, am elyek biztosít monopolisztikus szakasza.
h a ttá k volna létezésü k et. M u n k ae rejü k et Szociáldemokrácia - a szociáldemokrata és
e lad ták a gyárosoknak, m egélhetőségük ki szocialista pártok általános neve, amelyek a
volt téve a piacgazdaság bizonytalan fejlő XIX. század utolsó harmadában - a XX. szá
zad elején alakultak ki. Jelenleg a világon
désének, mivel a gazdasági fellendüléseket
több mint 80 ilyen párt van, melyeknek szé
gyakran követték gazdasági válságok.
les társadalmi támogatottsága van.
A m u n k áso k n ak a tá rsa d a lm i stab i
II. Internacionálé - a szocialista munkáspár
litáshoz való term észetes rag aszk o d ása (ál
tok nemzetközi szövetsége, amelyet 1889-
landó m unkahely, biztos m egélhetés) töm e ben Párizsban hoztak létre. A II. Internatio-
ges m u n k á s és szocialista m ozgalm akhoz nalé által a tagok számára elfogadott határo
vezetett, m elyek uralkodó eszm erendszere zatok nem voltak kötelezőek, csak ajánlottak.
a XIX. század m ásodik felében a marxizmus Az első világháború kezdetével feloszlott.
lett. 1868-ban az angol szakszervezetek a
b rit trade-unionok kongresszusába töm örül
tek. Az első szociáldem okrata p á r t N ém etországban jö tt létre 1875-ben. A
XIX. század 80-as éveiben ilyen p árto k ala k u ln a k B elgium ban, A ngliában,
H ollandiában, A u sztriáb an és több m ás állam ban. A szociáldemokraták cél
ja az volt, hogy m egóvják a m u n k áso k at és h arco ljan ak az igazságos tá r
sadalm i változásokért.
A vezető európai állam ok korm ányai elein te figyelm en kívül h ag y ták
a m u n k aad ó k és m unkavállalók között k ia la k u lt konfliktusokat. A zonban a
m unkásm ozgalom szervezettsége, lendülete és nagysága ezt a problém át a
XIX. század utolsó negyedének a legjelentősebb problém ájává tette. A korm á
nyokat egyre jo b b an kezdte foglalkoztatni az, hogyan b izto sítsák a szociális
stab ilitást, és m ik én t k erüljék el a társa d a lm i ro b b an ást vagy a forradalm at.
A XIX. század végére a m unkásm ozgalom egyre szervezettebb le tt és
egyre nagyobb sik erek et é r t el a m u n kások jo g ain ak védelm ében. M ajdnem
m inden o rszág b an szak szervezetek és szociáldem okrata p á rto k jö tte k lé t
re, am elyek a II. Internacionálé (1889-1914) k eretei között szabályozták tevé
kenységüket.
121
N yugaton a m unkásm ozgalom a dem o k ráciáért való küzdelem ben je

lentős erővé vált. Az európai országok többségének politikai rendszere m ég
távol volt ettől. A férfiak sz á m á ra b izto síto tt általán o s választójog csak n é
h án y o rszágban m űködött. V álasztójoggal a társa d a lo m n a k csak kis része
ren delkezett. A képviseleti szervek m indössze kisegítő szerepet já tszo ttak .
A m unkásm ozgalom nyom ása a la tt a „reform izm us ko rszak a” kezdő
dött a N y u g at országaiban. Ilyen irá n y u ltsá g ú a k voltak a nyugati országok
b an véghezvitt reform ok. Kezdem ényezői többnyire a liberális p árto k voltak.
A reform oknak köszönhetően 1870-1917 között viszonylagos szociális béke
honolt, m egerősödtek a dem o k ratik u s intézm ények, szociális törvények szü
lettek , m elyek b izto síto tták a néptöm egek életszínvonalának növekedését.
Következtetések
►A XIX. század utolsó negyedében a világ vezető országaiban komoly
ip arosítási hullám bontakozott ki. Az ip a r növekedése következtében
létrejöttek a monopóliumok, am i az im perializm us m egjelenését ered
ményezte.
► Egy ország erejének fő ism érvei a gazdasági és k ato n ai nagyság, a
gyarm atok lettek. L étrejött a nyugati állam ok u ra lm a a világ többi
része felett, harc bontakozott ki a gyarm atok újrafelosztásáért.
►A szabadság, dem okrácia, jogállam iság elveit a legtöbb politikai erő
elfogadta.
►A m unkásm ozgalm ak fő tényezőjévé v áltak a dem okratizálódás va
lam in t a szociális igazságosság ú tjá n haladó vezető állam ok politi
kai fejlődésének.
B 1. Kiket nevezünk fináncoligarcháknak? 2. Mi a monopólium? 3. Honnan importáltá
® mezőgazdasági termékeket az európai országok? 4. Mikor fejeződött be a gyarmatbi
rodalmak megalakulásának folyamata? 5. Mikor alakult meg a brit trade-unionok kong
resszusa?
6. Jellemezzétek az ipar fejlődésének változásait a világ vezető országaiban a XIX. szá
zad második felében - a XX. század elején! 7. Milyen változások történtek a korabeli
mezőgazdaság fejlődésében? 8. Mi jellemezte a világ élenjáró országainak politikai éle
tét ebben az időszakban? 9. Milyen új jelenségek jellemezték az akkori munkásmoz
galom fejlődését?
10. Mutassátok meg a térképen a világ vezető országait a XIX. század második felé
ben - a XX. század elején! 11. Készítsetek részletes vázlatot a „Nyugat-Európa és Ame
rika vezető országai társadalmi-gazdasági és politikai fejlődésének főbb irányai" témá
ból. 12. Vitassátok meg az alábbi témát: „A munkásmozgalom szerepe a világ élenjáró
államainak közéletében"!
13. Magyarázzátok el, hogyan értitek azt az állítást, hogy a vezető országok közötti küz
delem akkoriban új alapon zajlott! Emlékezzetek vissza, mi volt az alapja ennek a küz
delemnek az előző időszakban!
Gyakorlati foglalko zás

Az európai szociáldem okrácia fejlődése:
a m arxizm ustól a törvényes parlamenti tevékenységig
1. Mi a szocializmus? Mik voltak ideológiai elvei? 2. Mi a marxizmus? Mik voltak ide

B ológiai elvei? 3. Mi a szociáldemokrácia? 4. Mikor és hol alakultak meg Európában az
első szociáldemokrata pártok? Mi mellett léptek fel?
Cél: Az alábbi szöveg elemzése alapján határozzátok meg, milyen volt a korabeli európai
szociáldemokrácia fejlődése; vitassátok meg az európai szociáldemokrácia fejlődésé
nek fontosságát a polgári egyenlőség és a parlamentáris demokrácia megteremtése
érdekében a Nyugati országokban.
__ Előkészítő feladatok a gyakorlati foglalkozáshoz
Q 1. Készítsetek előadást a következő témákból:"A II. Internacionálé" „Szociális reformizmus"!
2. Készítsetek esszét a témából: „Miért váltak uralkodóvá a marxizmus eszméi a mun
kásmozgalomban a XIX. század második felében - a XX. század elején"?
A munka menete
1. Alakítsatok kis csoportokat az előkészített előadások és esszék témái szerint, és be
széljétek meg a munka során elért eredményeket!
2. Mutassátok be az osztálynak a csoportokban kialakult közös következtetéseket!
3. Mutassátok be az osztálynak a legjobb előadásokat és esszéket!
4. Ismerkedjetek meg az alábbi anyaggal, válaszoljatok a kérdésekre és oldjátok meg a
feladatokat!
5. Fogalmazzátok meg a lecke céljának megfelelő következtetéseket!
i A m unkásm ozgalom és a forradalm i h arc ta p a s z ta la ta a XIX.század

végén arró l tan ú sk o d o tt, hogy a m arxizm us nem m inden elképzelése
életképes, és elm életi h a g y a té k a tele v an jelen tő s ellentm ondásokkal. „A
K om m unista P á rt K iáltv án y án ak ” következtetéseit nem tá m a sz to tta a lá a
valóség, hisz a m u nkások helyzete nem rom lott és a k ap italizm u s sem om
lott össze.
Idővel világossá vált, hogy az élet bonyolultabb, m in t a m arxizm us te
o re tik u sain ak a sablonjai. H íveinek azon kísérletei, hogy az elm életet gya
k o rlattá v álto ztassá k és á ta la k íts á k a társa d alo m szerkezetét, azonnal sok
problém át okoztak. A m a rx istá k nem é rte tte k egyet többek között abban,
hogy m ik én t ép ítsék ki k ap c so la taik at m ás p árto k k al, hogyan viszonyulja
n ak a meglévő hatóságokhoz, m ilyen m ódon küzdjenek igényeik m egvalósí
tá s á é rt a jelenlegi körülm ények között, hogyan h a jtsá k végre pro g ram jaik at,
stb. M indez igazolja a n n a k szükségességét, hogy felülvizsgálják a m arx iz
m us alapelveit és á ta la k íts á k azokat a korszak igényeihez.
A XIX. század végén a II. In tern acio n álé p á rtja i között néhány irán y
zat alak u lt, am elyek m a rx istá k n a k te k in te tté k m ag u k at, de m ásképpen lá t
tá k a szocialista m ozgalom fe la d a tá t az akkori nyugati társad alo m b an .
A baloldali m a rx istá k tovább fo ly tatták „A K om m unista P árt K iá lt
ványában” képviselt nézetek h ird e té sé t és a ra d ik á lis irá n y t tám o g atták .
A jobboldaliak M arx és E ngels öregkori néze

te it védelm ezték, és a m arx izm u sn ak a társad alo m
új helyzetével összhangban tö rtén ő revízióját (a la
tin revisio - felülvizsgálás) a k a rtá k .
A cen tristá k p edig a m a rx iz m u s t ta r ta lm i
lag és az utolsó b etű ig be a k a rtá k ta rta n i. Eduard
Bernstein (1 8 5 0 -1 9 3 2 ) a z t p ró b á lta b eb izo n y ítan i,
hogy a k ap ita liz m u s fejlődésével a n n a k tá rsa d a lo m
gazd aság i re n d szere képes lesz alk alm azk o d n i az új
iuard Bernstein és Kari viszonyokhoz. Vélem énye sz e rin t ez elsősorban ab
lutsky 1910-ben b an nyilvánul m eg, hogy az időszaki válságok gyen
Egy-két mondattal g ü ln ek , a tá rs a d a lm i e lle n té te k en y h ü ln ek , a t á r
jellemezzétek a képen sadalom szociális szerkezete bonyolultabbá válik és
látható személyeket! jav u l a m u n k áso sztály g azd aság i és p o litik ai hely
zete stb. Ebből a z t a köv etk eztetést vo n ta le, hogy
a k a p ita liz m u s nem b u k ik meg.
B e rn ste in n éz etein ek k ritik u s a volt Kari Kautsky (1854-1938), aki re-
v izio n istá n ak nevezte őt. A zt á llíto tta , hogy csak a „szocialista tá rsa d a lo m
képes b izto síta n i ta g ja i sz á m á ra a jó lé te t és az anyagi b izto n ság o t... és
csak az ilyen tá rsa d a lo m tu d a sza b ad ság a lap já v á v áln i”. A zonban a szo
c ialista fo rra d a lm a t K a u tsk y a távoli jövő célján ak te k in te tte és a szociális
refo rm o k ért fo ly tato tt h arco t helyezte előtérbe. Vélem énye s z e rin t a szoci
á ld e m o k ra tá k n a k nem szab ad e g y ü ttm ű k ö d n iü k a b u rz so á korm ányokkal.
A szo cialista forrad alom nem m eh et végbe gyorsan, „évekig és évtizedekig
ta rtó p o litik ai és g azd aság i k üzdelem segítségével k észü l elő.” U gyanak
kor nem u ta s íto tta el a z t a lehetőséget, hogy a k a p ita lis ta re n d sz e r m eg
döntése forrad alo m n élk ü l tö rté n n e , h a az uralkodó osztályok ö n k én t en-
gednek a m u n k áso k n ak .
olsevikok - az OSZDMP politikai irányzatának A baloldali m a rx istá k tovább h ir
■akciójának) képviselői (1917-től önálló pártként d e tté k a szo c ia lista v ilág fo rrad alo m , a
lűködtek Lenin vezetésével). Maga a fogalom p ro le tá rd ik ta tú ra eszm éit, és h itte k a b
- OSZDMP II. kongresszusán jelent meg (1903), b an , hogy a k a p ita liz m u s elbukik.
liután Lenin követői több szavazatot (bolse -
A XIX. század végén a XX. szá
>bb) kaptak, mint ellenfeleik (mense - keve-
;bb), akiket ezért mensevikeknek hívtak. zad elején a nem zetközi szociáldem okra
t a m ozgalom ban h a rc b o ntakozott k i a
b e rn s te in is tá k (B ern ste in követői) és a
m arx izm u s fo rrad alm i (baloldali) szárn y a között. Ez a h a rc élesen je le n t
m eg a II. In tern acio n áléb an . A baloldaliak eszm éit tá m o g a tta az Orosz Szo
ciáld em o k rata M u n k á sp á rt (OSZDMP) bolsevik frakciója, m elynek Vlagyimir
lljics Uljanov (Lenin) (1870-1924) volt a vezetője. L enin a m arxizm us eszm é
jé t m eg p ró b álta az orosz valóságba á tü lte tn i és a a szocialista forradalom
eszm éit m egvalósítani gyakorlatban.
24
16. Franciaország
K érdések és felad atok

1. A szöveg alapján szerkesszetek vázlatot, és készítsetek választ az alábbi kérdésre:
miben mutatkozott meg a korabeli európai szociáldemokrácia fejlődése? 2. K. Kauts-
ky szerint „az állami rendszer felhasználása a kizsákmányoló osztály szükségleteinek
kielégítésére már nem alkotja az állam lényegét, és nem kapcsolódik hozzá elvá
laszthatatlanul. Éppen ellenkezőleg, a demokratikus államnak, nem a kisebbség, ha
nem a lakosság többségének, vagyis a munkásosztálynak a kiszolgálására kell töre
kednie". Miben rejlik Kautsky állammal kapcsolatos nézeteinek fejlődése a marxizmus
alapítóinak nézeteihez képest? 3. „A demokrácia - mondta K. Kautsky - lehetősé
get teremt arra, hogy demokratikus úton pusztítsa el... a kizsákmányolok politikai
hatalmának gyökereit. A kizsákmányoltak elnyomásának eszközéből, a szabadulásuk
eszközévé válik...". Mi a lényege a demokrácia új értelmezésének K. Kautsky által?
Mit változtathatott ez a szociáldemokraták taktikájában? 4. „Marx és Engels tanul
mányai - állította E. Bernstein - akkor képesek fenntartani hitelességüket, ha nem
tudják őket megcáfolni az új tudományos eredmények, mivel sem a marxizmus, sem
más nézetek nem rendelkeznek abszolút igazsággal. „ Mi a véleményetek erről az
állításról? Egyetértetek-e vele? Fejtsétek ki a nézőpontotokat! 5. Vitassátok meg a
kérdést: „Milyen jelentősége volt az európai szociáldemokrácia fejlődésének, a mar
xizmustól a törvényes parlamenti tevékenységig a nyugati országok parlamenti de
mokráciájának kialakulásában?"
16. Franciaország
1. Meddig állt fenn Franciaországban a m ásodik köztársaság és a m ásodik csá-

szárság? 2. Milyen külpolitikai irányvonalat folytatott III. Napóleon? 3. Melyik ál
lam állt Németország egyesítésének az élén? Milyen módszerekkel történt meg az
egyesítés?
A francia-német (francia-porosz) háború. A fran cia-n ém et (francia-po

D rosz) h á b o rú oka F ra n c ia o rsz á g és P oroszország v ersengése volt a
közép-európai erőfölényért. M ivel F ran c ia o rszá g félt P oroszország m egerő
södésétől, e z é rt akadályozni p ró b á lta a n ém et földek egyesítését. M indkét
ország h á b o rú ra tö re k e d e tt, hogy véglegesen m egoldódjanak a k ia la k u lt
ellentétek.
A történelmi irodalomban a Franciaország és Poroszország által vezetett német államok közötti

háborút francia-porosz vagy francia-német háborúnak nevezik. Abból adódik a különbség, hogy
mikor mire helyezik a hangsúlyt a történészek. A francia-porosz háború megnevezés azt jelen
ti, hogy a Franciaország elleni háborúban a főszerepet Poroszország játszotta. A francia-német
háború meghatározás pedig arra utal, hogy a háború döntő jelentőséggel bírt Németország
egyesítése szempontjából mivel más német államok hadseregei is részt vettek benne.
Ö sztönzőleg h a to tta k a h áb o rú k i
tö résére a spanyol tró n t övező d in aszti
k u s v iták . 1868-ban S panyolországban
forradalom volt és II. Izabellát letaszítot
tá k a trónról. A nép köztársaságot a k a rt,
az uralkodó körök m eg új k irály t k eres
tek. 1870 jú liu s á b a n a tró n t a porosz
k irály ro k o n án ak , H ohenzollern Lipót-
n a k a ján lo tták fel. M ivel F ranciaország
félt k ét tű z közé k erü ln i, e z é rt k ita rto tt
am ellett, hogy Lipót jelö lését a tró n ra
nem v ita ttá k m eg, és a jövőben sem fog-
Pánik a francia hadseregben já k m egvitatni. Míg Poroszország az első
á llítá ssa l egyetértett, a m ásodikkal nem
tu d o tt azonosulni. F ran ciao rszág további
sü rgetései azzal végződtek, hogy I. Vilmos porosz k irály elküldte az „Em-
si tá v ira to t” a fran cia követnek, O ttó von B ism arck kiegészítéseivel, am ely
ben volt egy ilyen m ondat: „Őfelsége, a k irály nem kívánja fogadni a fra n
cia követet.”
A fran cia korm ány ezt sé rté sn e k vette és 1870. jú liu s 19-én h a d a t
ü ze n t P oroszországnak. B ism arck m esteri provokációja sik errel já rt. A tá r
sadalom szem ében Poroszország az agresszió áld o zatak én t szerepelt.
A ugusztus elején három ném et h ad se reg b etö rt F ran ciao rszág te rü le
tére. 1870. au g u sz tu s 20-án M etz erődítm énye m ellett a ném etek k ö rü lzár
ta k a 80 ezres francia sereget, szeptem ber 1-én pedig P atrice de M ac-M ahon
m a rsa ll 100 ezer fős serege ese tt ném et fogságba S edan v áro sán ak környé
kén, ahol éppen o tt tartó z k o d o tt m aga a császár, III. N apóleon is. 1870.
szeptem ber 2-án III. Napóleon a lá írta a francia h ad sereg fegyverletételét.
■?*§ A második császárság megdöntése. A frankfurti béke. A hír, hogy a csá-

sz á r fogságban van fe lrázta P árizst. 1870. szeptem ber 4-én a nép az
u tc á k ra vonult. F ra n c ia o rsz á g b a n k ik iá lto ttá k a k ö z tá rsa sá g o t (harmadik
francia köztársaság). A h atalo m a nem zeti védelem ideiglenes k o rm án y án ak
a kezébe k e rü lt, m elynek tag jai az ellenzéki p olitikai erők lettek , a mo-
n a rc h istá k tó l a ra d ik á lis republikánusokig. A m in isztereln ö k Louis Trochu
táb o rn o k lett.
A h áb o rú befejezése érdekében az új korm ány fegyverszünetet ajánlott
fel Poroszországnak, a z t remélve, hogy később igazságos békét köthetnek. Po
roszország azonban n y ílta n hódító törekvéseket fogalm azott meg.
A h a ta lo m ra k e rü lt francia k ö z tá rsa sá g p á rtia k azonban m egalázónak
ta rto ttá k a feltételek elfogadását. F éltek, hogy az állam i érdekek e lá ru lá
sán a k árn y ék a esik a k ö ztársaság ra, hiszen az a nagy forradalom a la tt a
k ö ztársaság elnyerte a h azafias re n d szer hírnevét. 1870. szeptem ber 16-án
16. Franciaország
a porosz csapatok m egjelentek P árizs a latt.

A város teljesen körül volt zárva. 1870. ok
tóber 27-én a Metz a la tt fogságba esett fra n
cia h ad sereg m eg ad ta m agát.
C sak az 1870. év végi rendkívüli in
tézkedéseknek köszönhetően sik erü lt egy új
220 ezres h ad sereg et alak ítan i. Ez azonban
nem volt elég ahhoz, hogy m egm entse az or
szágot. C sak egy lehetőség m a ra d t, felszólí
tan i a fran cia n ép et a nem zeti szabadság-
h arcra. A zonban a félelem , hogy a nem zeti
felszabadító h áb o rú egy polgárháborúvá vál
hat, ahogyan ez 1792-1793-ban tö rtén t, visz-
szafogta a h ató ság o k at ettől.
A fran cia korm ány a r ra a következte
tésre ju to tt, hogy m ás m egoldás h íján kény
telen elfogadni Poroszország feltételeit. U gyanakkor egy ilyen lépés m eg téte
lével a korm ány saját h alálos ír ta volna alá. E z é rt egy ideig m ég színlelte
a nem zetvédelm et, a m ié rt a „nem zetárulás korm ánya” elnevezést kapta.
A fran cia h ad sereg h azafias h o zzáállását figyelembe véve a poroszok
nem ostrom olták m eg rögtön a fővárost, hanem inkább k ö rü lz á rtá k azt. 325
ezer fős ellenséges csa p at vette körül P árizst és 1870. decem ber végén a n e
h éztüzérség m egkezdte a tám ad á st.
Az állam polgárokat nem ag g aszto tták an n y ira a p usztító bom bázások
és a veszteségek, m in t az éhség és a téli hideg. 1871 ja n u á rjá b a n egy főre
300 g ram m kenyeret o sztottak ki naponta. A párizsi k ö rú t összes fá já t fel
vágták tüzelőnek. A h a ta lm a s csődök fenyegetése elleni küzdelem érdeké
ben a korm ány b etilto tta a tarto z áso k és bérleti díjak fizetésének követelé
sét a h áb o rú végéig. Ez azonban nem akadályozta m eg a város tá rsa d a lm i
feszültségének növekedését.
A p árizsiak elégedetlensége politikai jelleget kezdett ölteni. A hábo
rú s vereségekért, a visszaélésekért, az éhségért, és nem indokolatlanul, m in
den felelősséget a ko rm án y ra h á ríto tta k . Az elégedetlenség n é h a felkelés
be torkollt.
A korm ány e körülm ények között fő fe la d a tá n a k nem a főváros vé
delm ét, h an em a p árizsiak m egfékezését ta rto tta . 1871 elején a k ia la k u lt
helyzetet a korm ány rem énytelennek értékelte. M inden próbálkozás, hogy
á th ato ljan ak a blokádon, sik ertelen volt. Az előnyös béke m egkötése lehe
tetlen n é vált.
Ezzel egy időben a V ersailles-i palota tü k ö rterm é b en I. Vilmos porosz
k irály t a ném et uralkodók jelenlétében ném et c sá sz á rrá k iá lto ttá k ki. 1871.
ja n u á r 28-án F ran ciao rszág és az egyesített N ém etország között m egalázó
127
béke a lá írá s á ra k e rü lt sor. E n n ek értelm éb en a párizsi erő

dítm ényeket és h ad ian y a g -tarta lé k o k at á t k ellett adni a n é
m eteknek.
A nem zetgyűlésben ta r to tt választáso k o n azok az erők
győztek — a m o n a rc h istá k és a k ö z tá rs a s á g ia k egy része -,
ak ik azonnali békét a k a rta k . A m in isztereln ö k A dolphe Thiers
le tt. Ő n y ú jto tta be m e g v ita tá s ra a béke előzetes feltételeit:
F ra n c ia o rsz á g á ta d ja N é m e to rszág n a k E lz á sz t es L otarin-
g iát, és 5 m illiá rd fra n k h a d isa rc o t fizet neki. A nem zet-
gyűlés 146 sz a v a z a tta l (107 ellenében) jó v á h a g y ta ezeket a
Adolphe Thiers fe lté te le k et. A b ék e szerző d ést Frankfurtban ír t á k a lá 1871.
m ájus 10-én.
Miután a francia nemzetgyűlés jóváhagyta a frankfurti szerződést Elzász és Lotaringia

képviselői, miközben elhagyták a tárgyalótermet, így szóltak: „Kijelentjük, hogy az el
zásziak és a lotaringiaiak a franciá nemzethez tartoznak és a jövőben is hozzá fognak
tartozni. A mi magunk, a szavazóink, a gyermekeink és az ő gyermekeik nevében es
küszünk, hogy franciák vagyunk, bármilyen módon kiharcoljuk ezt."
A párizsi kom m ün. Az 1871-es párizsi kommün elnevezésű felkelés azoknak

B a d em o k ratik u s szellem ű m egm ozdulásoknak a befejezése, am elyek a
XIX. század folyam án lán g o ltak fel időről-időre F ranciaországban. Vezetőik
h itte k abban, hogy hősies erőfeszítésekkel
Párizsi kommün - a francia-porosz háború ál- sikerül a földön m egterem teni a szabad
ta! nyomorba döntött és végletekig elkeserített ság és igazság h a ta lm á t,
nép felkelése. A párizsi kom m una azzal különbö-
— ——— - zott az előző fo rrad alm ak tó l, hogy okai
n ag y részt az ip ari tá rsa d a lo m ellentm ondásai voltak. P é ld á tla n gazdasági
növekedés előzte m eg, am elynek voltak negatívum ai is - jelentős szám ú k is
tulajdonos szegényedett el. K énytelenek voltak g y árak b a és üzem ekbe elhe
lyezkedni m u n k ásk én t, ahol a m unkakörülm ények rendkívül nehezek voltak,
a b érek pedig kicsik. A gépi g y á rtá s é rté k te le n n é te tte az egykori kézm ű
vesek és m a n u fa k tú rá s dolgozók ta p a s z ta la ta it és szakképzettségét. A gyá
ra k b a n széles körben elterje d t a női- és gyerm ekm unka, ak ik n ek keveseb
bet fizettek, m in t a férfiaknak.
A T h iers p olitikájával való elégedetlenség felkelést v álto tt ki. A Né
m etországgal való békekötés felháborította a p áriz sia k at.
Sok d em o k rata a h atalo m decentralizációjától re m é lt védelm et attól,
hogy a reakció és a k irály ság visszaáll. A p áriz sia k követelték a főváros ön-
k o rm án y zatán ak a hely reállítását. A párizsiak érdekeit a N em zetőrség védte,
am ely a város legszervezettebb erejének szám ított. 1871. fe b ru á r 24-én m eg
ala k íto ttá k a N em zetőrség K öztársasági Szövetséget a Központi B izottsággal
128
f az élén. A korm ánnyal szem benálló ellenzéki erők központja gyakorlatilag
16. Franciaország
a N em zetőrség lett.
Az ostrom felszám olása u tá n b esz ü n te tté k a fizetés folyósítását a n em
zetőrség k ato n ái szám ára. A városban, m elyben a gazdaság m ég nem ép ü lt
újjá, ezrek m a ra d ta k lé tfe n n ta rtá si eszközök nélkül. M ikor a nem zetgyűlés
h a tá ly ta la n íto tta a tarto z áso k visszafizetésének h alad é k át, p á r n ap leforgá
sa a la tt 150 ezer adóskötelezettség volt b e h a jtá sra felhalm ozva.
1871. m árcius 18-án a korm ány p a ra n c sá ra m egpróbálták elfoglalni
a nem zetőrség tüzérségét, am ely a M ontm artre-i dom bon helyezkedett el.
A k en y érért sorban álló asszonyok fe lta rtó z ta ttá k őket, így a k a to n á k h arc
nélkül visszavonultak. A zonban Lecombe és Thom es tábornokok a n em zet
őrség k ato n á in a k fogságába k erü ltek , ak ik agyonlőtték őket.
E m ia tt T hiers p aran cso t ad o tt a korm ány ev a k u álására V ersailles-ba.
Az egyetlen komoly erő P árizsb a n a N em zetőrség K özponti B izottsága m a
rad t, am ely kezébe rag ad v a a h a ta lm a t a fővárosban 1871. m árcius 26-ra
v álasztáso k at í r t ki a p árizsi kom m ünba (a hagyom ány sze rin t F ran c ia o r
szágban így nevezték P árizs önkorm ányzatát.) A korm ány és a N em zetőrség
Központi B izottsága (KB) m egbékítésére te tt kísérletek k u d arcb a fulladtak.
Az 1871. m árcius 26-án ta r to tt választásokon 229 ezren v ettek részt,
a 485 ezer polgárból. A kom m unába 86 képviselőt v álaszto ttak , ebből 20
azonnal lem ondott. 1871. áp rilis 16-án egy ism ételt v á la sz tá st ta rto tta k . A
kom m ün tag jai különböző foglalkozású polgárok voltak: orvosok, újságírók,
m unkások, hivatalnokok. P olitikai szem pontból különböző irán y o k at képvi
seltek. A p olitikai különbségek bonyolították a kom m ün m u n k áját, veszé
lyeztették az egységét, sőt m ég a m űködését is.
A kom m ün b ejelen tette, hogy m élyreható változásokat kív án végre
h ajtan i, am elyekért a fo rrad alm áro k több nem zedéke harcolt. A re g u lá ris
hadsereg szerepét a felfegyverzett nép vette át, bevezették a tisztségviselők
v álaszth ató ság át és lev álth ató ság át, am ivel m ég dem ok ratik u sab b le tt az á l
lam ap p a rátu s, m egszűnt a h atalo m törvényhozó, végrehajtó és bírói ágak
ra való osztása.
A m u nkaszervezés új form áit vezették- be: például m u n k aellen ő rzést a
vállalatoknál. A vállalatok egy része m unkásszövetkezetek kezébe m en t át.
Bevezették az ingyenes kötelező világi o k tatást. A legégetőbbek azok a re
formok voltak, am elyek k ielég ítették a nép igényeit: eltörölték a la k b é rta r
tozásokat, 20 fran k érté k ig v isszaszo lg áltatták az elzálogosított tárg y a k at,
három évre e lh a la sz to ttá k a kölcsönök visszafizetését, m eg szü n te tték az éj
jeli m u n k át a pékségekben.
A kom m ün legfőbb gondja továbbra is a V ersailles-al vívott h áb o rú
tak. A kom m ün és ellenfele közötti április'i első összecsapásokból senki sem

k erü lt ki győztesen.
129
1871. m áju s 21-én az o n b an fo rd u la tra k e rü lt sor. T h ie rs korm ánya

tá m a d á s b a m e n t á t és b e tö rt P árizsb a . Az utolsó erődítm ény, m elyet a
k o m m ü n áro k v éd tek, m áju s 30-án a d ta m eg m ag át. A p á riz si kom m ün
72 n ap o s u ra lm a véres leszá m o lá ssal é r t véget. A p á riz si kom m ün elnyo
m á s a so rá n k ö rü lb elü l 880 v ersailles-i h a lt m eg és 2 0 -3 5 ezren a kom
m ü n o ld alán.
A kommün kiáltványa a franciákhoz 1871. április 19.

Mit akar ő [Párizs]?
A köztársaság elismerését és megerősítését...
A kommün teljes autonómiáját egész Franciaországban...
A kommün elidegeníthetetlen jogai...
A személyi szabadság, a lelkiismereti szabadság és a munka szabadság teljes mér
tékű biztosítása
Az állampolgárok állandó részvétele a kommün munkájában...
A városi védelem és a nemzetőrség megszervezése, amely saját feletteseit választja ki...
...olyan intézmények létrehozása, amelyek elősegítik az oktatás, a termelés, a cse
re és a hitel fejlődését...
Az ellenségeink... félrevezetik az országot, mondván, hogy Párizs szeretné elpusz
títani Franciaország egységét...
A Párizs által kívánt politikai egység, minden helyi kezdeményezés önkéntes társu
lása, mindenki szabad és önkéntes együttműködése... egy közös cél - mindenki jólé
te, szabadsága és biztonsága érdekében...
Ez a régi kormány, az egyház vége, a militarizmus, a bürokrácia, a kizsákmányolás, az agi
táció, a monopóliumok és a kiváltságok vége..., hivatásunk a modern forradalom, a legszéle
sebb és legtermékenyebb azok közül, melyek valaha is kitörtek az emberiség történelmében.
Kötelességünk a harc és a győzelem!
Miért és mi ellen állt ki a párizsi kommün?
□ A harm adik köztársaság létrejötte. Politikai válság. A h a rm a d ik köz

tá rs a s á g o t 1870-ben k iá lto ttá k ki, de csak 1875-ben fogad ták el a l
k o tm án y át. A törvényhozó h a ta lm a t a k é tk a m a rá s p a rla m e n t gyakorolta.
A n ő k n ek és k a to n á k n a k nem volt választójoguk. A s z e n á tu s t a helyi ön-
ko rm án y zato k v á lasz to tták . A végrehajtói h a ta lm a t a k ö z tá rsa sá g i elnök
gyakorolta. A tényleges végrehajtói h atalo m , a k orm ány vezetője a m in isz
tere ln ö k volt.
A k ö ztársaság első éveiben, a p arla m en tb en a m o n arc h istá k voltak
többségben. Az 1876-os választásokon a k ö z tá rsa sá g p á rtia k k a p tá k a szava
zatok nagyobb részét, és fokozatosan k iszo ríto ttá k a m o n arc h istá k at a h a
talom ból.
A m o n arc h istá k gyengesége az volt, hogy képviselőik különböző di
n a s z tiá k a t tám o g attak : Bourbon, B onaparte, O rleans.
A k ö z tá rsa sá g p á rti korm ány egy sor reform ot h a jto tt végre. 1880-ban
am n esz tiá t k a p ta k a párizsi kom m ün résztvevői, 1881-ben pedig elfogadták
a sajtó szab ad ság o t és a gyülekezési jogot, v a la m in t az o k ta tá s i törvényt,
16. Franciaország
m elynek értelm éb en 6 évestől 13 éves korig m in d en gyerek iskolaköteles.

Az 1884-es törvény pedig engedélyezte a szakszervezetek m űködését és a
sztrájkok szervezését.
A harmadik köztársaság vezetői a XVIII. század végi francia forradalom ügye foly-
CáJ tatóinak tartották magukat. Átvették az állami trikolor zászlót, a „Marseille" nem
zeti himnuszt, július 14-ét, a Bastille elfoglalásának napját, nemzeti ünneppé nyil
vánították.
F ü g g etlen ü l attó l, hogy a m o n arc h istá k h á tté rb e sz o ru lta k a h a ta

lom ban, F ran ciao rszág b an a k ö z tá rsa sá g ia k és m o n arc h istá k közötti h arc
továbbra is a politikai élet égjük fontos problém ája m ara d t. Az utóbbiak a
XIX. század 70-90-es éveiben m inden legális és illegális m ódon m egpróbál
tá k le já ra tn i a k ö ztársaság állam form áját. Rövid idő a la tt F ran ciao rszág h á
rom jelen tő s politikai válságot - a Boulanger-ügy, a panamabotrány és a Drey-
fus-ügy — is átélt.
A francia-porosz h áb o rú b an elszenvedett vereség növelte a soviniszta
érzelm eket és a revans h a n g u la tá t az országban. E zeket az érzelm eket a
m o n arch isták m eg próbálták a m ag u k céljaira felhasználni, és kijelen tették ,
hogy az ország n ak d ik tá to rra v an szüksége, aki képes egyesíteni a népet
és a h ad sereg et a N ém etország ellen folytatott győzedelm es h áb o rú érdeké
ben. Ilyen körülm ények között gyorsan te rje d t a Georges Ernest Boulanger t á
bornok nevével összefüggő mozgalom.
M iu tán B o u langer az ellenzéki E lle n á llá si B izottság vezetője lett,
am ely egyesítette a kö ztársaság i hatalo m m al elégedetleneket, politikai h a ta
lom átvételt k észített elő. A zonban az összeesküvést leleplezték, és bizonyítot
tá k a táb o rn o k v alam in t a m o n arch isták
közötti kapcsolatot. B oulanger, lejáratv a Korrupció - olyan bűntény, melynek során a
m ag át és a m ozgalm at, a le ta rtó z ta tá s köztisztviselő beosztásából adandó jogait és
elől B elgium ba m enekült. lehetőségeit felhasználja saját m eggazdago
1895-ben újabb korm ányválság kez dása érdekében. Korrupciónak nevezik még
dődött, am ely a P an a m a -c sa to rn a k ö rü a köztisztviselők m egvesztegethetőségét is.
li visszaélésekkel volt k ap csolatban. Az
építkezésbe m a g á n tő k é t v o n tak be. A
részv énytársaság vezetői elköltötték a részvények eladásából befolyt összeg
nagyobb részét és a csőd szélére k erü ltek . Hogy elkerüljék a felelősségre
vonást, m egvesztegettek egy sor képviselőt és korm ánytagot, azonban végül
leleplezték őket, am i a botrány k iro b b an á sát eredm ényezte.
A pénzügyi spekulációk a korm ánytagok lem ondásához vezettek, így
a h a ta lm a t kénytelenek voltak á ta d n i a radikálisoknak.
Azonban az ország fejlődésére a Dreyfus-ügy gyakorolta a legnagyobb
hatást. 1894-ben fény derült arra, hogy a francia vezérkartól titkos dokum en
tum ok ju to tta k a ném et felderítés kezére. A gyanú árnyéka Alfréd Dreyíus
századosra vetődött, aki gazdag zsidó ban k á

rok leszárm azottja volt. E lítélték és F rancia
G uineára szám űzték. Később azonban kide
rült, hogy az ügyben egy m agyar szárm azású
nem es E sterházy F erdinánd őrnagy a vétkes.
Azonban a Dreyfus-ügyet nem voltak hajlan
dóak újratárgyalni. E sterházyt a közvélemény
nyom ására bíróság elé állították, de a bíró
ság, hogy megőrizze „az egyenruha becsüle
té t”, felm entette.
A bírósági önkény és antiszem itizm us
(a zsidókkal szem beni ellenségeskedés) felráz
tá k a francia közvéleményt és politikai vál
ságot idéztek elő. A társad alo m két részre
oszlott (D reyfus-pártiak és Dreyfus-ellenesek). P árizsban és m ás városokban
tü n tetések re, felvonulásokra k e rü lt sor. A korm ány kénytelen volt lemondani.
Az új korm ány m egpróbálta stabilizálni a helyzetet az országban. 1899-ben a
hadbíróság ism ét bűnösnek ta lá lta Dreyfust, de a köztársasági elnök m egke
gyelm ezett neki, így szabadon bocsátották. Az ügy végérvényesen 1906-ban zá
ru lt le Dreyfus teljes rehabilitációjával.
A D reyfus-ügynek m esszem enő következm ényei le tte k F ranciaország
p olitikai fejlődését illetően. A D rey fu s-p ártiak győzelme a k ö ztársaság h í
veinek az ellenőrzése a lá helyezte a hadsereget. H iv atalo san k ik iálto tták ,
hogy az em beri és állam polgári jog sérth e te tle n ség e a k ö ztársaság legfőbb
elve. Mivel a D rey fu s-p á rtia k at baloldaliaknak, a D reyfus-elleneseket pedig
jo b b o ld aliak n ak ta rto ttá k , ez ért a k ö ztársaság o t a baloldali erőkkel kezdték
azonosítani. A valódi k ö z tá rsa sá g p á rtia k n a k pedig azokat kezdték nevezni,
ak ik védelm ezték az em beri és állam polgári jogokat.
Az 1902-es p arla m en ti v álasztáso k előestéjén az egykori D reyfus-par-
tia k - szocialisták, rad ik áliso k és baloldali rep u b lik án u so k - a K öztársaság
védelm e jelszó a la tt v álasztási m egállapodást kötöttek a baloldali blokk k i
alak ításáró l. E llen álltak a korábbi D reyfus-ellenesek - m onarchisták, nacio
n a lis tá k és klerik u sok (katolikus egyházfők). A választások a baloldali blokk
győzelmével z á ru ltak . E ttő l az időtől kezdve az első világháború kezdetéig
a baloldali p á r t k o rm ányzati koalíciókból állt. A koalíciók vezető szerepét a
rad ik áliso k já tsz o ttá k , ak ik n ek vezetője Georges Clemenceau volt (1841-1929).
Georges Clemenceau, szakmája szerint orvos, 1871-ben kezdte politikai pályafutását.

1881-ben ő vezette a radikális pártot, amely az ország vezető pártjává vált. 1887-
ben elmondott éles beszéde J. Grevy elnököt lemondásra kényszerítette. 1 8 9 1 -ben
elhangzott előválasztási beszédében, amely szenzáció lett, a forradalmat dicsőítet
te. Ez népszerűvé tette őt és a pártot. Programjában megfogalmazta a köztársa
ság, a magántulajdon védelmének alapelveit; a párt fellépett az egyház túlsúlyával
132
16. Franciaország
szemben, követelte a m onopólium ok államosítását, a prog

resszív jövedelem adó bevezetését. Továbbá, J. Clemenceau
volt a német reváns fő híve (megtorlás az 1870-1871-es há
borúban elszenvedett vereségért). A panamai botrány alatt
J. Clemenceau egyike volt azoknak, akik a kormánykörökben
felfedték a visszaéléseket. Dreyfus ügyben ő vezette a felül
vizsgálatáért folyó harcot. 1906-ban belügym iniszter lett, ahol
meglehetősen merev álláspontot képviselt a sztrájkm ozgalom
mal kapcsolatban.
Fontos volt F ran ciao rszág politikai életében, az ese Georges Clemenceau
mény, am ely a Millerand incidens néven k e rü lt be tö rté n e
lem be. 1899-ben A lexander M illerand, a fran cia szociál-reform isták veze
tője elfogadta a k ereskedelm i m in isz te r tisz tsé g é n e k b etö ltését, a világon
eddig m ég nem volt szocialista m iniszter. M illeran d te tte (casus) m egosz
to ttsá g o t v á lto tt ki a szo cialisták között. Végül k é t cso p o rtra oszlottak: mi-
n isz te riá n u so k ra , a k ik tá m o g a ttá k A. M illeran d -t, élükön J e a n Ja u ré s-e l,
a szo cialisták vezérével, v a la m in t m in isz te rián u sellen e sek re , a k ik e lítélték
te tté t. A m ikor azo n b an a baloldali p á rto k vezető szerep et kezd tek já ts z a n i
F ran c ia o rszá g p o litik ai életében, az ellen tm o n d áso k fokozatosan elap a d tak .
Végül F ran ciao rszág b an a viharos politikai élet eredm ényeképpen, for
rad alm i zavargások nélkül, m egerősödött a dem okrácia és az em beri jogok
elve, am ely ek ért a fran cia fo rrad alm áro k több nem zedéken á t küzdöttek.
A gazdasági fejlődés sajátosságai. A XIX. század utolsó negyedében

* ■ F ran c ia o rszá g to v áb b ra is a g rá r-ip a ri ország m a ra d t, a társa d a lo m
43 %-a a m ezőgazdasági ág a z a tb a n tevékenykedett. Az országban tovább
ra is fe n n m a rad tak a nem sok m u n k á st foglalkoztató (nem többet tíznél)
kis kézm űves típ u sú vállalatok. Ezek többsége á llíto tta elő a h íres francia
selymet, ru h á k a t, cipőt, bort, parfüm öt. Az ilyen vállalatok á lta lá b a n elm a
ra d ta k a ném et és am erik ai vállalatoktól m ind fejlődésükben, m ind m űszaki
felszereltségük tek in tetéb en . A zonban épp ezek a term ék ek voltak az ország
fő exportcikkei.
N egatívan befolyásolta az ip a r fejlődését a parasztok alacsony v ásá r
lóképessége. A p araszto k 85 %-a 1-től —. 10 h e k tá rig terjedő földbirtokkal
rendelkezett, ez ért képtelenek voltak m odern m ezőgazdasági gépeket és m ű
trág y á t vásárolni. E zé rt a term és rendkívül alacsony volt (E urópában a leg
alacsonyabb). Ez szű k ítette a belső piacot és visszavetette az ip a r fejlődését.
A zonban téves lenne a z t hinni, hogy F ran ciao rszág fejlődése, állandó
hanyatlások és pangások sorozata volt. G yorsan fejlődött a vaskohászat az új
előállítási technológiák (M artin-m ódszer) és a gazdag vasérctartalék o k révén.
Gyors ü tem b en fejlődött a vasútépítés. A francia vasú tv o n alak hossza m eg
h a la d ta az angol és ném et vasútvonalak hosszát. Új ip ará g ak jele n te k meg:
133
vegyipar, gépkocsigyártás, repülőgépgyártás, gépgyár

tá s. N egatív h a tá s s a l voltak ezen ágazatok fejlődé
sére a N ém etországhoz és A ngliához képest m agas
nyersanyagárak.
M ás országokhoz h aso n ló an a XIX. század
végén i t t is m onopólium ok jö tte k létre . A zonban
a te rm e lé s k o n cen tráció ján ak színvonalát tek in tv e
F ran ciao rszág le m a ra d t m ind az USA-tól, m ind Né
m etországtól és A ngliától is.
F ran ciao rszág gazdasági sik ereit volt h ivatott
jelk ép ezn i az 1889-ben m egnyílt és a B astille le
rom bolása százéves évfordulójának sz e n te lt párizsi
világkiállítás. A G ustav Eiffel á lta l vasszerkezetből
m eg ép ített v ilág h írű Eiffel-torony szolgált a kiállítás
b e járatán a k . A 90 ezer gázlám pa fényével m egvilá
g íto tt nem zeti zászlóval d íszített torony, a h arm a d ik
irikatúra Gustave Eiffelről és a k ö ztársaság forradalm i m últjához való hű ség ét volt
rnyáról (Párizs szimbóluma h iv a to tt igazolni, v alam in t a m odern tudom ány és
im örvendett azonnal technológia irá n ti elkötelezettségét.
ipszerűségnek) A gazdasági fejlődés m ásik negatív tényezője a
lassú népességnövekedés volt, am i m agas m unkaerő-
költséget eredm ényezett.
Az ország fejlődésében fontos tényező volt a tőke töm eges kivándor
lása, am ely a 200 leggazdagabb család kezében volt, ők fran cia b a n k ré sz
vényesei voltak, m ely az öt legnagyobb b an k o t v ezette (a tőke 73 %-a). A
tőke k iv ite le első so rb an m ás országok k o rm á n y a in a k n y ú jto tt kölcsönök
fo rm ájáb an v aló su lt meg. E z é rt F ran c ia o rszá g o t re n tie r-o rsz á g n a k nevez
té k (am ely a b efek tetési k am atokból él). A XIX. század végétől a legtöbb
fran cia tőke O roszországba irán y u lt.
Összegezve az ország gazdasági fejlődésének sajátosságait, el kell mon
dan u n k , hogy a népesség életszínvonala a század közepétől a század végé
ig terjedő időszakban ,1,5-2-szeresére nőtt.
Gyarmati- és külpolitika. A francia-ném et (francia-porosz) háb o rú u tá n
Ö a korm ányok k ü lp o litik áján ak k ét fő irán y a volt: a k o n tin en sen belüli
és a g y arm ati. A ko n tinentális po litika hívei sze rin t F ran ciao rszág legfőbb
feladata: elég tételt szerezni a francia-porosz h áb o rú b an elszenvedett vereség
m iatt, visszaszerezve E lzászt és L otaringiát. Fő ellenségüknek Ném etországot
te k in tették . A k o n tin e n ta listá k ebben a h arcb an potenciális szövetségesnek
O roszországot, am ely a legnagyobb szárazföldi hadseregével rendelkezett,
v alam in t A ngliát te k in te tté k , ak in ek a világ, leg h atalm asab b flo ttá ja volt..
A g yarm atpolitika hívei a gyarm atbirodalom te rü le té n e k a növelését
tű zték ki legfőbb célul. A francia hadsereg elsősorban az afrikai és indokí
n ai terü le te k m egszerzésére összpontosított. A gyarm atokért vívott harcban
16. Franciaország
legfőbb ellenfele A nglia volt, akivel nem egyszer ösz-

szetűzésbe keveredett. A zonban a H árm as Szövetség
(Németország, az O sztrák-M agyar M onarchia, O lasz
ország) 1882-es m egalakulása u tá n a francia politi
kusok többsége a r r a a következtetésre ju to tt, hogy
F ranciaországra a legfőbb veszélyt N ém etország je
lenti. A külpolitika kidolgozásánál a kezdem ényezést
a k o n tin en talisták ra g a d tá k a kezükbe.
1891-1893 között lé tre jö tt az orosz-francia
szövetség. Az 1904-ben A ngliával kötött szerződés
szabályozta a te rü le ti követeléseket Eszak-A friká-
b an és a Távol-K eleten, g á ta t szabott az angol-fran
cia versengésnek és m eg terem te tte az első lép ést a
két állam szövetségének létrehozásához. A „szívélyes
egyezmény” (E n ten te C ardiale) az Antant elnevezést
k ap ta. 1907-ben O roszország is csatlakozott hozzá.
Mivel a N ém etországgal való összeütközést el A fashodai válság: Nagy-Britannia,
k erü lh etetlen n ek ta rto ttá k , e z é rt a francia korm ány mint farkas, Piroska, mint
nagy h ad iflo tta és k ato n ai repülőgép építésbe kez Franciaország. Karikatúra
dett, v alam in t k o rsz erű sítette hadseregét. Folyam a
to san növelte a k ato n ai k iad áso k at, am i az ország
költségvetésének eg y h a rm ad át alkotta.
E. Etienne politikus Franciaország gyarmatosító politikájának céljairól (1894)

Hogy mi a célunk? Mi létrehoztuk, megvalósítottuk és tovább akarjuk fejleszte
ni gyarmatbirodalmunkat, így biztosítva államunk jövőjét más kontinenseken, új pi
acokra találva termékeink számára és ellátva hazánkat olcsó nyersanyaggal. Ez vi
tathatatlan.
Kénytelen vagyok bejelenteni, hogy a gyarmati birtokok létrehozása rengeteg em
beráldozatot követel, azonban ezeket az áldozatokat igazolja az a remény, hogy a fran
cia iparos és kereskedő el tudja juttatni a gyarmatokra a francia ipar többlettermékeit.
Gondolkodjatok el rajta, milyen célokat követett a francia kormány, a gyarmati terjesz
kedés megvalósításakor?
A XIX. század m ásodik felében. F ran ciao rszág új g y arm a to k at szer

zett D élkelet-Á zsiában: 1862-ben a K okhinkinai K ö ztársaság (Dél-Vietnam);
1863 - K am bodzsa; 1883-ban - A nnám (Közép-Vietnam); 1884-ben - Ton-
kin (Eszak-Vietnam ); 1893-ban - Laosz. M indezek a te rü le te k F ran c ia In
dokína néven egyesültek. E m ellett F ran ciao rszág szám os te rü le te t szerzett
Észak-, T ró p u si és K elet-A frikában (úgynevezett F ra n c ia N yugat-A frika,
F ran cia Egyenlítői A frika, F ra n c ia Szom ália), v alam in t M ad ag aszk ár szi
getét. Az 1870 és 1914 közötti időszakban a fran ciák tízszeresére növelték
birto k u k terü le té t.
1 35
Következtetések
D ► F ran ciao rszág szem pontjából m egalázóak voltak a Poroszországgal
kötött békeszerződés feltételei, m inek következtében elveszítette E l
zász és L otaringia tartom ányokat.
► A XIX. század utolsó negyedében a legfőbb állam i vezetésben k ia la
k u ln a k a lib erális-d em o k rata érték ek , visszaszorítva a korrupciót.
► G azdasági fejlettségét tekintve F ranciaország a h arm a d ik helyet fog
la lta el E u ró p áb an A nglia és N ém etország mögött.
► F ran ciao rszág ak tív gyarm atosító p o litik át folytatott. M éreteit te
k in tv e a fran cia g y arm a ti birodalom m ásodik helyet foglalt el a
b rit u tán .
n Kérdések és feladatok
1. Mik voltak a francia-porosz háború okai? Milyen okok vezettek a kirobbanásához?
© 2. Nevezd meg a harmadik Francia Köztársaság kikiáltásának a dátumát! 3. Mik vol
tak a Franciaország és Németország között megkötött békeszerződés feltételei? 4. Mi
az a párizsi kommün? 5. Milyen reformokat hajtottak végre a kommünárok? 6. Nevezd
meg azokat a fő erőket, amelyek harcot folytattak a hatalomért a harmadik köztársa
ság idején Franciaországban! 7. Milyen politikai botrány sokkolta a legjobban a fran-
n cia nyilvánosságot?
8. Miért veszítette el Franciaország a Poroszországi elleni háborút? 9. Milyen tényezők
játszottak meghatározó szerepet a párizsi kommünként ismert események kialakításá
ban? 10. Flatározzátok meg a kommünárok fő céljait! 11. Mi volt az oka a Harmadik
Köztársaság alkotmánya kései elfogadásának? 12. Mi volt a Millerand-incidens lényege?
(©) 13. Ismertessétek A. Thier kormányának belpolitikáját! 14. Készítsetek a füzetetekbe táb
lázatot a Franciaországban végbemenő főbb eseményekről 1870-1900 között! 15. Ha
tározzátok meg a francia gazdaság fejlődésének fő jellemzőit a XIX. század utolsó ne
gyedében! írjátok be ezeket tézisek (alapgondolatok) formájában!
16. Miért vannak történészeknek ellentétes véleményük a párizsi kommün eseményei
ről? Készítsetek egy kis fogalmazást erről a kérdésről!
17. Németország
1. Mikor fejeződött be Németország egyesítése? Milyen események segítették elő?
B 2. Hogyan függött össze az egységes állam létrejöttének folyamata Németországban
és Olaszországban?
A Német Birodalom kialakulása. A F ran ciao rszág elleni h áb o rú befejezé

D se u tá n a ném et földek egy egységes N ém et B irodalom ban egyesültek,
am elyet 22 m onarchia és 3 szabad város alkotott.
Az 1871-es birodalm i alkotm ány értelm éb en az állam feje a császár
lett. C sak a porosz k irály n a k volt joga betölteni ezt a tisztséget. A császár
volt a h ad sereg főparancsnoka, ő ü ze n h etett h a d a t, ő nevezte ki a k an cellárt
17. Németország
(kormányfő), h ív h a tta össze és o sz la th a tta fel a p arlam en tet. A p arla m en t

két házból állt: felsőházból (bundesrat) vagy szövetségi tanácsból, am elyben
képviselte m ag át m inden m onarchia és szabad város (összesen 58 képvise
lővel). Az alsóház (bundestag) ta g ja it általán o s választásokon választo tták .
Azonban a nők és a k ato n á k nem rendelkeztek választójoggal. A p arla m en t
(reichstag) korlátozva volt jogaiban, m ivel az á lta la elfogadott törvényeket a
császárn ak k ellett jóváhagynia.
A N ém et Birodalom m eg ala k u lá sán ak p illa n atáb an a K onzervatív P á rt
rend elk ezett többséggel a p arlam en tb en , am ely a ju n k ere k , nagyvállalkozók
és b an k áro k érd ek eit képviselte. A konzervatívok ellenfele a L iberális P á rt
volt, am ely az iparosok érd ek eit védte. M indkét p á r t tá m o g a tta a korm ányt.
1881-ben létre jö tt a K atolikus P á rt. Mivel védelm ezte a ném et kato lik u so
kat, ez ért szem b ek erü lt a korm ánnyal. E llenzékben volt a S zociáldem okra
ta P á rt is, am ely jelen tő s k épviselettel re n d elk ezett a p a rla m en tb en és a
m u n k áso sztály t képviselte.
Nagy h atalo m m al re n d elk ezett a kancellár. Nem befolyásolhatta hely
zetét egyetlen v álasztási vereség sem , hisz őt k izárólag a császár nevezhette
ki. A k an cellári h iv a ta lt B ism arck a m aga sz á m á ra h o zta létre, m egalkotva
eközben a birodalom ig a z g a tá sá n a k fő elvét - a császár-kancellár eg y ü ttm ű
ködését. E m ellett B ism arck m egőrizte Poroszország k ülügym iniszteri és m i
niszterelnöki tisztség ét is.
Az alkotm ány elfogadása csupán az első lépés volt a császári h a ta l
mi szervek és a közigazgatás ren d szerén ek a létreh o zása során. Ez a folya
m at 1878-ig ta r to tt és a liberális korszak néven k e rü lt be a történelem be.
Ebben az időben a la k u ln a k ki a birodalm i állam ig azg atási szervek, lé tre
jön az egységes h ad se reg (400 ezer fő békeidőben), az egységes belső piac,
a pénzügyi- és bank rendszer, a vasúthálózat.
mm A gazdasági fejlődés sajátosságai. N ém etország egyesülésének a befeje-
zése u tá n kedvező feltételek a la k u lta k ki a gazdaság fejlődése szem
pontjából. E n n ek kedvezett az ip ari forradalom befejezése, az egységes ném et
piac létrejötte, E lzász és L otaringia b án y áin ak gazdag nyersanyagforrása, az
5 m illiárd frankos h ad isarc, a tudom ány és tech n ik a vívm ányai.
N ém etország gazdasági fejlődésének 1871-1914 között több sajáto ssá
ga is volt.
►A n eh ézip ar létrejöttében nagy szerepet já tsz o tta k az állam i m eg
rendelések, befektetések, a g y árak és üzem ek állam költségen tö r
ténő felépítése.
►Az ip a r a legkorszerűbb technológiára épült. A vegyipar, elektrotech
n ik a, vasm eg m unkálás, gép g y ártás gyorsított ü tem ben m en t végbe.
►A term elésre jellem ző volt a nagyfokú koncentráció és több olyan
te rü le t gyors fejlődése, m in t a R ajna-, a R uhr-vidék, B erlin és Szi-
lézia.
A földesúri gazdálkodás fokozato

san , evolúciós ú to n a la k u lt á t k a p ita lis
táv á, áruterm elővé.
A jelen tő s sikerek ellenére N ém et
ország részesedése a világ ip ari term e lé s
ében 13 %-ot te tt ki, m íg N agy-B ritannia
része 32 % volt. Az olcsó, de m inőségi n é
m et á ru egyre inkább m eghódította a vi-
A. Krupp acélgyára lágpiacot és a XX. század elejére N ém et
ország m egelőzte N agy-B ritanniát.
A XIX. század végén N ém etországban is m egjelentek a m onopóliumok.
1914-ben szám u k m á r 600 volt. A b an k i ügyek 85 % -át 8 b an k ellenőriz
te. A leghíresebb m onopólium : a K rupp-m űvek, a Rajna-V esztfália vasöntő
k a rte ll, a h en g e relt vasgyártó v állalato k ném et szövetsége, a Rajna-Vesztfá-
lia szénbányák szin d ik átu sa volt.
__ Ottó von Bism arck kancellár politikája. N ém eto rszág első c sá sz á ra a

Süt porosz király, I. Vilmos volt. A gy ak o rlatb an azonban a^ országot 20
éven k eresztü l B ism arck k an c ellár irá n y íto tta , aki a csá szár teljes bizal
m á t élvezte. P o litik áján a k fő irányvonala a h atalo m központosítása volt a
m o n arch iák és a k ato lik u s egyház au to n ó m iáján ak m egsem m isítése révén.
1872-ben B ism arck ja v a s la tá ra törv én y t fogadtak el, am ely m egfosztotta a
pap ság o t az iskolák felügyeleti jogától. A pap o k n ak m eg tilto tták a politikai
agitációt is. Az egyházi esküvőt felv álto tta a polgári h áz asság , bevezették a
szü letések és az elhalálozások állam i n y ilv á n ta rtá sá t. A k ato lik u s egyház
befolyásának k o rláto z ására irányuló po litik a a „kultúrharc" („ k u ltu rk a m p f’)
elnevezést k ap ta.
B ism arck h arcot kezdett a szocialisták ellen. 1878-ban a csá szár ellen
elkövetett h áro m m erényletkísérlet u tá n a re ich stag b an elfogadták a „Rend
kívüli törvény a szocialisták ellen" ja v a sla tá t, am ely gyakorlatilag m eg tilto tta a
szocialista szervezetek tevékenységét és m unkásújságok k iad ásá t. A Szoci
áld em o k rata P á rt ez u tá n kénytelen volt féllegálisan folytatni további tevé
kenységét.
A m egtorló intézkedések m ellett B ism arck egy sor szociális reform ot
h ajto tt végre. 1881-ben m eghirdette a m unkástörvénykezés ko rszak án ak kez
detét. Az elkövetkező h áro m évben a re ic h sta g törvényeket fogadott el a
m unkások egészségbiztosításáról üzem i b alesetek és betegségek esetén. 1889-
ben bevezették az öregségi (70 éves kortól) és a ro k k an tság i nyugdíjról szóló
törvényt. 1891-ben törvény szü lete tt a 11 órás m u n k an ap ró l és a gyermek-
m u n k a b etiltásáró l 13 éves korig. Az 1890-es évek közepére N ém etország
ren d elk ezett a leghaladóbb szociális törvénykezéssel.
17. Németország
O Bismarck belpolitikájának fő irányzatai
Politikai irányzatok
A birodalom megerősítése | „Kultúrharc" (kulturkampf) | Szocializmus elleni harc
N ém etország k ü lp o litik áján a k legfőbb célja az eu

rópai országok olyan kato n ap o litik ai koalíciójának a lé t
reh o zása volt, am ely F ra n c ia o rsz á g ellen irá n y u lt és
m eg akadályozta közeledését O roszországhoz. A b erli
ni uralkodó körök az O sztrák M agyar M onarchiára t á
m aszkodtak, am ely a francia-porosz h áb o rú u tá n N ém et
országhoz és O laszországhoz közeledett - F ran ciao rszág
v etélytársaihoz a Földközi-tengeren és E szak-Á frikában.
A nnak érdekében, hogy m egakadályozzák az orosz sze
rep v állalást a koalícióban, m in t lehetséges francia szö
vetségesét, szo rgalm azták a közös orosz-ném et harcot a
szociáldem okráciával és á lta lá b a n a forradalm i m ozgal
m ak k al szem ben. 1873. m ájus 6-án O roszország és N é
m etország szövetségi szerződést ír t alá. Egy hónappal O. Bismarck a kutyájával,
később hasonló szerződést kötött O roszország és az O szt emlékmű Berlinben, 1897
rák-M agyar M onarchia. így szü lete tt m eg a h árom csá (felújítva 1996-ban)
szár szövetsége, am ely lehetőséget bizto síto tt N ém etor
szág szá m á ra ahhoz, hogy újabb háb o rú v al fenyegesse
F ranciaországot. A h áro m császár szövetsége 1887-ig m a ra d t fenn, m íg ki
nem éleződtek az orosz-ném et és az orosz-osztrák kapcsolatok.
1879. október 7-én Ném etország és az Osztrák-M agyar M onarchia szövet
ségi szerződést írta k alá, am ely Franciaország és Oroszország ellen irányult.
1882-ben csatlakozott hozzájuk Olaszország is, így jö tt létre a H árm as Szövet
ség, am i arról tanúskodott, hogy N ém etország vezető szerepre tör E urópában.
M iu tán rendbe te tte az ügyeit E urópában, az 1880-as évektől kezdve
Bism arck k ancellár figyelme a gyarm atok felé irányul. 1884-ben N ém etország
p ro tek to rátu st (védnökség) hoz létre D élnyugat-A frika egy része (N am íbia) és
Közép-Afrika (Togo és K am erun) felett. Az elkövetkezendő években kiszélesíti
ellenőrzését K elet-A frika nagy része felett (Tanganyik), így a la k u lt ki a n é
m et gyarm atbirodalom . N ém etország te h á t b elépett a nagy állam ok soraiba.
Q j A német szociáldemokrácia. A gyors gazdasági fejlődés a m unkásosztály

szám án ak növekedéséhez vezetett. A term elés n agyarányú k o n cen trá
l j a pedig elősegítette a m u n k ásság szervezettségét.
A „rendkívüli törvények” m ia tt a n ém et szociáldem okraták félig le
gális körülm ények között m ű k ö d h ettek csak. A p á r t gothai p ro g ram ja
(1875), am ely egy sor ra d ik á lis té zist ta rta lm a z o tt (a p ro letá rd ik ta tú ráró l,
13
a szocialista forradalom ról) m in tá já u l szolgált m ás európai szociáldem okra

ta p á rto k p ro g ram já n ak is. A „rendkívüli törvények” m egszüntetése u tá n a
N ém et S zociáldem okrata P á rt (NSZDP) elm életi alap ja a p á r t e rfu rti prog
ra m ja le tt (1891), am ely m egegyezett a m arxizm us alapvető téziseivel. A né
m et szociáldem okraták E u ró p a legnagyobb m u n k á s p á rtja volt. A XX. szá
zad elején a N SZD P-nak 1 m illió tag ja volt, ők ren d elk eztek a legnagyobb
frakcióval a p arla m en tb en (109 hely a 397-ből).
1899-ben E. B ernstein a szociáldem okraták egyik vezetője és teoretikusa
„A szocializm us előfeltételei és a szociáldem okrácia feladata” cím ű könyvében
k ritizálta a m arx ista elm élet alapvető rendelkezéseit. A m arxizm us felülvizsgá
la tá ra irányuló k ísérletet revizionista, jobboldali elm ozdulásnak nyilvánították
a szociáldem okráciában. A zonban E d u ard B ern stein könyvének m egjelenése
háro m részre szak íto tta a szociáldem okratákat: jobboldaliakra (E. B ernstein),
ce n tristá k ra (A. Bebel, R. K autsky) és baloldaliakra (K. Liebknecht, R. Lu
xemburg). Az I. V ilágháború u tá n a szakadás szervezeti form ákat is öltött.
ll. Vilmos császár uralkodásának a kezdete. Áttérés a „világpolitikára". 1888-
B b an N ém etország új császára II. Vilmos lett. Az ifjú uralkodó önálló poli
tik á t a k a rt folytatni, de ehhez m eg kellett szabadulnia O ttó von Bism arcktól,
akivel sok kérdésben nem egyeztek a nézeteik. Különösen a külpolitikai és a
szocialistákat érintő kérdésekben nem é rte tte k egyet. II. Vilmos úgy gondolta,
hogy sokkal aktívabb külpolitikát kell folytatni, nem kell visszariadni az erő
alk alm azásátó l sem, sőt azon a vélem ényen volt, hogy ki kell lépni a három
császár szövetségéből. N egatívan viszonyult a szocialisták elleni „rendkívüli
törvényekhez” és elérte azok m egszüntetését, 1890-ben pedig O ttó von Bis
m arck lem ondott a k ancellári posztról.
E z u tá n N ém etország g y arm ati te r
jeszkedése felgyorsult. „Helyet kívánunk
). Bismarck elhagyja a Reichstagot.
m ag u n k n ak a n ap a la tt!”, - je le n te tte ki
intőn von Werner festménye, 1892
az új k an cellár B ern h a rd von Bülow, m i
kor elő terjesztette a ném etek ipari, pénz
ügyi és k ato n ai érdekeit.
A császár új „világpolitikájának" ide
ológiai alap ja a pángermanizmus elve volt,
am ely kim ondta, hogy a ném etek m in
den m ás nép felett á lln ak és uralkodni
u k is kell m indenki felett. A pán g erm án
szövetség az erőszak politikájára szólított
fel a többi állam ellen, és egy h atalm as
h ad se re g v a la m in t flo tta k iép ítésére a
világ ú jra fe lo sz tá sa céljából. A ném et
terjeszkedés céljai közé ta rto z o tt az a n
gol és fran cia g y arm a to k m eghódítása,
40
17. Németország
F ranciaország h a tá r m en ti vidékeinek az elfoglalása (ter

jeszkedés N y u g at felé), illetve O roszország egyes részei
n k - a B altik u m n a k , U k ra jn á n a k , É sza k -K au k á zu sn ak
a m egszerzése, b eh atolás a Közel-Keletre.
A p á n g e rm a n is tá k terv e i m e g h a llg a tá sra leltek a
korm ányban is. Az állam legfőbb gondjává a hadsereg vált,
a m ilitarizm us, vagyis a k ato n ai h atalo m növelése pedig a
korm ány d o k trín ája lett.
1913-ban a k ato n ai kiadások a költségvetés 50 % -át
tették ki. A lfréd von T irpitz, a n ém et h ad iten g e része t flot
tá já n a k ad m irálisa, kezdem ényezésére N ém etország h a ta l
m as k ato n ai flo ttá t kezdett létrehozni, am ely m éretében és
erejében a m ásodik helyen á llt a b rit flo tta u tán .
■w K övetkeztetések
►A XIX. század utolsó negyede gyors gazdasági felem elkedést ered
m ényezett N ém etországban, különösen a legm odernebb ágazatokban:
a vegyiparban, az elek tro tech n ik áb an és a gépgyártásban.
►A N ém etország egyesítését követő húsz év fejlődésének irányvona
lá t B ism arck k an c ellár politikája h a tá ro z ta meg. E n n ek köszönhe
tően sik erü lt m eg szilárd ítan ia az országot, elfojtani a legfőbb belső
ellen tm o n d ásokat és problém ákat.
►A gazdasági sikerek következtében a porosz m ilita rista szellem fel
erősödött és N ém etország a világ újrafelo sztását kezdi követelni sa
j á t jav ára.
B K érdések és felad atok

1. Milyen volt Németország politikai rendszere a XIX. század második felében? 2. Ki
® határozta meg Németország politikáját az egyesülés első 20 évében? 3. Milyen saj
vonásai vbltak Németország gazdasági fejlődésének azegyesülés után? 4. Nevezzé
meg O. Bismarck kancellár politikájának fő irányelveit! 5. Milyen gyarmatokat szerzett
Németország a XIX. század végén? 6. Mik az alaptételei a pángermanizmus elvének?
8. Miért jutott Németország ipara vezető szerephez Európában a XIX. század végén?
9. Milyen célokat tűzött maga elé Ottó von Bismarck, mikor bevezette Németországban
a szociális törvényeket? 10. Elérte-e a célját Bismarck „kulturkampf" politikája? 11. Mi
okozta a németországi munkás és szociáldemokrata mozgalmak befolyását? 12. Mi volt
a célja II. Vilmos világpolitikájának?
13. Határozzátok meg a német gazdaság gyors fejlődésének az okait! A választ táblá
zat formájában szerkesszétek meg! 14. Állítsátok össze Ottó von Bismarck, Németország
kancellárjának a politikai portréját!
18. Nagy-Britannia
1. Mikor kezdődött Angliában a „viktoriánus kor"? 2. Milyen céllal hajtották végre Ang
B liában az 1832-es és 1867-es parlamenti reformokat?
Anglia elveszíti ipari elsőbbségét. A XIX. század elején A nglia továbbra

O is a világ egyik le g h a ta lm a sa b b és leggazdagabb országa volt. É len
j á r t a v ilág k eresk ed elem b en és a tőkek iv itelb en . A külföldi angol tőke-
b efek tetések fe lü lm ú lták az összes többi állam eg y ü ttes tőkebefektetését.
Az angol font s te rlin g a világ fő- pén zn em e volt, L ondon pedig a világ
legfontosabb keresk edelm i és pénzügyi központja volt. A ngliát a „tengerek
k irály n ő jén ek ” nevezték.
A zonban az angol g a z d a sá g b a n ek k o r m á r n e g a tív irá n y z a to k k ez
d en ek je le n tk e z n i. Az ip a ri te rm e lé s növekedése (2,1 %) alacsonyabb volt,
m in t m ás o rsz ág o k b an (USA - 4,2 %, N ém eto rszág - 4,1 %). A m ű sz a
ki b eren d ez ések sok g y á rb a n e la v u lta k és n éh á n y m u ta tó b a n A nglia le
m a ra d t az U SA -tól és N ém etországtól. A XX. szá zad elején N ém eto rszág
m e g h a la d ta őt az acélö n tésb en , az E g y esü lt Á llam ok pedig a nyersvas,
acél és szén te rm e lé sé b e n . A jobb tech n o ló g ián a k és a nagyobb te rm e
lék en y ség n ek k ö szö n hetően az a m e rik a i és a n ém et te rm é k e k olcsóbbak
le tte k , m in t az angol.
N a g y -B rita n n ia m ező g azd aság áb an tö b b ség et a lk o tta k a k isterm elő
g azdaságok. N agy g azd aság o k Íro rsz á g b a n m a ra d ta k fenn. A m ezőgazda-
sági te rm e lé s nem e lé g íte tte ki A nglia igényeit, e z é rt a r r a k én y szerü lt,
hogy élelm iszert és nyersanyagot vásároljon külföldről. A g a z d aság n a k eze
k e t a h iá n y o ssá g a it A nglia a g y arm a to k ró l pótolta, am elyek g a r a n tá lt fel
vevőpiacok és n y ersan y ag b áziso k voltak. A zonban a g y arm a to k egyszers
m in d k o n z e rv á ltá k is az angol g az d aság n e g a tív jelen sé g eit.
A birodalom m egóvása és bővítése A nglia legfontosabb
fe la d ata lett, hisz csak így őrizhette m eg sta b ilitá sá t és fel
ria királynő virág zását.
Anglia belpolitikája. Az ír kérdés. A ngliában a XIX. század

□ m ásodik felét, m in t m á r tudjátok, „viktoriánus k o rn ak ”
nevezik, V iktória királynő neve u tá n , aki 1873 és 1901 között
u ralk o d o tt. N ag y -B rita n n ia ekkor volt h a ta lm á n a k csúcsán:
gyorsan növekedtek gyarm ati birtokai, az angol ip a r m ég világ
első volt. Az országban fe n n m a rad t az alkotm ányos m onarchia,
a p arla m en t és a k étp ártren d szer.
A p arla m en ti választásokon k ét p á r t k ü zd ö tt egym ás el
len - a konzervatív és a liberális.
A konzervatívok a nagy földbirtokkal rendelkező főne
m esség és a n ag y polgárság egy ré szén e k (pénzem berek) az
18. Nagy-Britannia
érdekeit képviselték, a p á r t élén egy iro d alm ár fia, az író

és politikus Benjámin Disraeli állt.
A lib eráliso k at elsősorban a nagy- és középpolgárság,
valam int a szakképzett m unkások jelentős része tám ogatta.
A L iberális P á rt vezetője a gazdag vállalkozócsaládból szár
mazó kiem elkedő állam férfi, William Gladstone volt.
A liberálisok védelm ezték a szabad kereskedelem el
veit, ezzel ellensúlyozva a konzervatívokat, ak ik az angol
ip a rt a konkurenciától védelm ezték.
M indkét p á rt szükségesnek ta rto tta a v álasztási re n d
szer m eg refo rm álását és a szociális törvénykezést. Benjamin Disraeli
1867-ben B. D isra eli k o n ze rv atív k o rm án y a p a r la
m en ti reform ot h a jto tt végre, am ely m eg kétszerezte a v á
lasztópolgárok szám át. Az 1871-ben h a ta lo m ra k e rü lt li
b erális G lad sto n e-k o rm án y tö rv én y e sn ek is m e rte el a
szak szerv ezetek tevékenységét és a sztrájkot. A követke
ző évben a p a rla m e n ti v á la sz tá so k a t titk o s szavazás ú t
já n ta rto ttá k .
Válaszul a konzervatívok végérvényesen m eg szü n tet
ték a sztrá jk tila lm a t és engedélyezték a szövetkezetek m ű
ködését. 1875-ben a konzervatívok törvénybe ik ta ttá k az
54 órás m u n k a h e te t és a gyerm ekm unka-védelm et. C sak
10 évnél idősebb gyerekeket a lk a lm a z h a tta k a m u n k á lta
tók. 1884-ben viszont a liberálisok v ég reh ajto ttak m ég egy William Gladstone
választójogi reform ot. Választójoghoz ju to tt a m unkások és
p arasztok nagy többsége. ? Jellemezzétek
A m u n k á ss z e rv e z e te k jo g a in a k k iszéle se d ésév e l a röviden a képen
XIX. század végén m eg é lé n k ü lt a m u n k áso k h a rc a a szo ábrázolt történelmi
ciális és p o litik a i jo g o k ért. E z t a h a rc o t a sz a k sz e rv e személyiségeket!
zetek - trade-unionok v e z e tté k , a k ik e t
1886-ban a b rit trade-unionok kongresszu-
Home Rule (önrendelkezés) - a XIX. század
sa eg y esített. 1900-ban a m u n k av állaló k
végi ír nemzeti mozgalom egyik legfontosabb
képviselői a p a rla m e n ti v á la s z tá s o k ra követelése.
m e g a la p íto ttá k a M u n k áso k képviselői
Obstrukció (akadályozás) - a parlament
B izo ttsá g át, m elyet 1906-ban M u n k á s
munkájának törvényes megszakítása.
p á r tn a k (L a b o u rista ) nev eztek el.
A XIX. század végén töm egm ozga
lom bontakozott ki az írek között az ag rárrefo rm bevezetéséért és az önkor
m ányzat (Home Rule) kivívásáért. A m ozgalom élén Charles Parnell állt, a k it
1875-ben v álaszto ttak be az angol parlam entbe. M inden lehetséges p a rla
m enti m ódszert - obstrukciót, interpellációt, bírósági keresetet - felh aszn ált
ahhoz, hogy felhívja a közvélem ény figyelm ét Írország problém áira.
143
E zzel egy időben az ír p araszto k

- Charles Boycott százados ne-
lo jk o tt
éből származik, akivel szemben először
a „földligával” az élen h arco t kezdtek az
ilkalmazták a harcnak ezt a formáját, angol lan d lo rd o k ellen. E lp u sz títo ttá k
ímely egy személlyel vagy szervezettel való b irto k a ik a t, felg y ú jto tták a term é sü k e t,
ninden kapcsolat megtagadását jelenti. legyilkolták az á lla ta ik a t. A h a rc egyik
új form ája a bojkott lett.
1886-ban G ladstone korm ánya tör
vényjavaslatot nyújtott be a Home Rule-ról, azonban nem
fogadták el. Ez a liberálisok vereségéhez vezetett a választá
sokon. A hatalom 20 évig a konzervatívok kezében m aradt.
A XX. század elején végképp kiéleződött a helyzet
Íro rszág b an , az íre k m ozgalm a ra d ik á lis jelleg et öltött.
Az ír n em zeti felszabadító m ozgalom ra d ik á lis csoport
ja m eg alap íto tta a „Sinn F éin” (írül: Mi m agunk) nevű
p árto t. Egy önálló ír á lla m é rt h arco lt „Írország az íre
ké” jelszó a latt.
1914-ben az alsóház h a rm a d sz o r h a g y ta jóvá a
\rthur Griffith
H om e R ule-t, és törvényessé is v ált, de nem h a to tt ki
i „Sinn Féin" nevű párt
a h a t északi m egyére, ahol túlnyom órészt p ro testánsok
negalapítója
éltek. Ez a döntés okozta később az U lsteri problém át.
A m unkásm ozgalom jellegzetességei. A M unkáspárt m egalapítása. A
B XIX. század vége - XX. század eleje a b rit m unkásm ozgalom felem el
k ed ésén ek ideje volt. Az ip a ri m onopólium elvesztése, a világpiaci verseny
fokozódása, a vállalkozóknak a te rm e lé si költségek csö k k en tésére irányuló
vágya az angol m u n k áso sztály életsz ín v o n a lá n ak csökkenéséhez vezetett,
am i viszo n t növelte a jo g a ik é rt folytatott harcot. J e le n tő se n növekedett a
sztrájk o k szám a, növekedett a szakszervezeti tag o k szám a, 1913-ban elérte
a 4 m illiót.
A szak szervezetek szám áb an és szervezettségében A nglia akkoriban
az első helyen á llt a világon. A szakszervezeti vezetők egy része úgy vélte,
hogy szerv ezetü k n ek nem csak gazdasági, h an em politikai küzdelm et is foly
ta tn ia kell. M int m á r tu d játo k , 1900-1906-ban létre h o zták a M u n k ásp ár
tot, am ely ré sz t v ett az 1906-os választásokon és 29 képviselőt ju tta to tt be
a parlam en tb e. A k é tp á rtre n d sz e r m egingott. A konzervatívokkal és a libe
ráliso k k al eg y ü tt egy új erő a la k u lt ki - a m u n k ásp árti.
A p á rtn a k hosszú ideig nem volt saját program ja. Fő fela d atu k n ak azt
ta rto ttá k , hogy a képviselőiket b e ju tta ssá k a parlam entbe, ahol szavazni fog
n ak a m unkavállalók jogainak védelm ében, egységet alkotva a liberálisokkal.
E z a ta k tik a a sz o c ia lista ta n o k tá m o g a tó i között e lle n k e z é st v á l
to tt ki. 1911-ben lé tre h o z tá k a B rit S zo cialista P á rto t, am ely m eg p ró b ál
t a v ezetn i a m u n k á sm o z g a lm a t, de n em volt n a g y sikere.
144
18. Nagy-Britannia
A refo rm izm u s. A m u n k ásm o zg a lm ak fellen d ü

O lése és a m u n k á so k szociális jo g a ik é rt foly
ta to tt h a r c á n a k kiéleződése rá é b re s z te tte a lib e rá
lis p á r t elő re látó p o litik u s a it a szociális reform ok
szü k sé g esség ére, a m u n k á so k é letk ö rü lm én y e in ek
a ja v ítá s á r a és a gazdagok elő jo g ain ak a m eg n y ir
b á lá s á ra , az „o sztálybéke” m e g te re m té s é n e k és a
szociális ro b b a n á s m e g a k a d á ly o z á sá n a k fo n to ssá
g ára. A lib e rá lis refo rm izm u s egyik első ideológu
sa és g y a k o rla ti m eg v aló sító ja D ávid Llo yd G e o rge
(1 8 63-1945) volt. Девщ Ллойд-Джордж
Dávid Lloyd George tanító fia, ügyvéd, tehetséges szónok, előrelátó politikus, először
S 1890-ben jutott be a parlamentbe. A 27 éves ifjú hamarosan a liberális párt egyik
vezérévé válik. Széleskörű népszerűségre a gazdagokat ostromló felszólalásaival tett
szert. D. Lloyd George úgy tartotta, hogy intézkedések sorozatával kell megszüntet
ni a munkások „megalázóan koldus" helyzetét. Előbb Anglia kereskedelmi minisztere
ként, majd 1908-tól pénzügyminiszterként Dávid Lloyd George 1906-1911 között egy
sor törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe. Ezek a törvények a szociális törvény-
kezés alapjává váltak.
Az ő ja v a s la tá ra fo g ad ták el a tö rv én y t az ingyenes elem i o k ta tá s

ról, és a kisjövedelm ű családokból szárm azó gyerekek ingyenes é tk e z te té
séről az iskolai m enzán. Továbbá törvény sz ü le te tt m ég az éjszak ai m u n k a
szabályozásáról. A fé rfiak é jsza k ai m ű szak id e je csökkent, a nők s z á m á ra
tilos volt éjsza k a dolgozni. Az ip a ri b a le se te k á ld o z a ta i jo g o su lta k voltak
ingyenes k ó rh ázi e llá tá s r a vagy ese te k b en ro k k a n ts á g i nyugdíjra.
1908-ban a p a rla m e n t törvényeket fogadott el a 8 órás m u n k an ap ró l
a bányászok sz á m á ra és a m unkavállalók öregségi nyugdíjairól. E z u tá n t á
m o g atást vezettek be m u n k an élk ü liség és betegség esetére. Ezek a kifizeté
sek a m unkavállalók és vállalkozók hozzájárulásaiból, állam i tám ogatásokból
tö rtén tek . A vállalkozók m á r nem tu d tá k m egakadályozni a szakszerveze
tek agitációját, és a szakszervezeteket a r r a kérn i, hogy k á rta la n íts á k őket
a sztrájkok m iatt.
É lénk reakciót váltott ki D. Lloyd George előterjesztése az 1909-es költ
ségvetés-tervezetről. A pénzeszközök 1 % -át szociális reform okra külö n ítette
el és jelen tő sen em elte a költségeket a fegyverkezésre. A k iad áso k at a föld
tulajdoni adó, az örökségi adó, v alam in t a dohány, az alk o h o ltartalm ú italok
es a postai bélyegek adóbevételeinek d rasztik u s növelésével a k a rta fedezni.
Az alsóház, ahol a liberálisok, a M u n k á s p á rtta l eg y ü tt voltak több
ségben, jó v áh ag y ta a költségvetési tervezetet. A zonban a király á lta l k in e
vezett lordok háza, am ely a földet és a pénzügyi arisz to k ráciá t foglalta m a
gában, e lu ta s íto tta ezt a projektet.
145
E kkor D. Lloyd George harcot in d íto tt a lordok h á z a ellen, és a rra

törek ed ett, hogy csökkentse h a ta lm á t vagy teljesen m egszüntesse. 1911-ben
az alsóház törvényt fogadott el a lordok h áz a h atásk ö rén ek csökkentéséről.
E z u tá n csak vétójoggal rendelkezett, vagyis egy ideig le la s s íth a tta az alsó
h áz á lta l elfogadott törvények v ég reh ajtását, de nem tö rö lh ette el őket. H a
az alsóház h árom szor jó v áh ag y ta a törvényjavaslatot, a lordok h á z á n a k vé
tója ellenére h a tály b a lépett. Az ú jítások u tá n D. Lloyd George „forradal
m i” költségvetése törvényesítve lett.
A n g lia kül- és g ya rm a ti p o litik á ja . A k ü lp o litik á b a n A nglia uralkodó

■"* körei to v áb b ra is az „európai egyensúly” elvét követték, m elynek ér
telm éb en eg yetlen állam sem ju th a to tt vezető szerephez a k o n tin en tális
E u ró p áb an .
Az egyensúly m egőrzése érdekében N ag y -B ritan n ia ellensúlyozta az
erősebb állam ok tevékenységét, m egakadályozta u ra lm u k a t a tengeren.
Az an gol k ü lp o litik a m á sik fő elve a „ragyogó elszig e te lő d é s” elve
volt. Ez a z t je le n te tte , hogy A n g lia ta rtó z k o d o tt m in d e n h o ssza b b időre
k ö tö tt szövetségtől. Az u ra lk o d ó k és d ip lo m a tá k je ls z a v a így h an g zo tt:
„A n g lián ak n in c s e n e k á lla n d ó ellen sé g ei és á lla n d ó b a r á ta i, csa k á lla n
dó é rd e k e i v a n n a k ”. G y a k o rla tila g a XIX. sz á z a d végéig A n g lia F r a n
ciao rsz á g o t t a r t o t t a legfőbb e lle n s é g é n e k a g y a rm a to k m e g s z e rz é s é é rt
fo ly ta to tt h a rc b a n . A XX. sz á z a d elejé n az an g o l-n é m et ellen tm o n d áso k
k e r ü lte k elő térb e, m ivel N é m e to rszág g a z d a sá g i, k a to n a i és te n g e ré s z e
ti ereje to v áb b nő tt.
Az angol k ü lp o litik a egyik legfőbb irá n y a a XIX. század végén a
gyarm atbirodalom növelése volt. 1875-ben a D israeli-korm ány m egvásárolta
E gyiptom tól a fran ciák á lta l m eg ép ített S zuezi-csatorna részvényeinek el
lenőrző csom agját. Ez b izto síto tta A nglia szá m á ra az angol flo tta legfonto
sabb vízi ú tjá n a k ellenőrzési jogát, am i m egnyitotta a legrövidebb u ta t In
dia és m ás g y arm a to k felé. 1876-ban V ik tó ria királynő felvette az India
császárnője cím et. Az angol g y arm ati b irto k o k at h iv atalo san B rit B iroda
lom nak k ezdték nevezni.
A XIX. század 80-90-es éveiben N agy-B ritannia g y arm a ti terjeszkedé
se elérte tetőfokát. E k k o rra az angolok elfoglalták B u rm át, N igériát, Szom á
liát, K enyát, T an g anyikát, U g a n d át és D él-Afrika egy részét. A g y arm atb ir
tokok te rü le te 33 m illió km 2-re, a lakosság pedig 200 m illióról 370 millió
főre nőtt. N ag y -B ritannia te rü le te csupán 1 %-a volt a g y arm atok te rü le té
nek, lako sság a pedig kevesebb, m in t 12 %.
M ivel lé tre sz e re tté k volna hozni a b rit g y arm a to k összefüggő lá n
c o la tá t A frik á b a n K airótól-F okvárosig, m egszerezve ez á lta l D él-A frika
te rm é sz e ti g a z d a g sá g á t, 1899-ben h á b o rú t in d íto tta k k é t k is d él-afrik ai
18. Nagy-Britannia
k ö ztársaság , T ra n sv a a l és O ra n je ellen. E zek

a kis országok gazdagok v o ltak a ra n y és gyé
m á n t b án y á k b an . B úrok la k ta k itt, a h o lla n
dok le s z á rm a z o tta i, a k ik a v idék első g y a r
m atosítói v o ltak és ra b szo lg aso rb a ta s z íto ttá k
a helybeli ő slakosokat. 1902-ben T ra n sv a a l és
O ranje k ö ztársaság o k a B rit B irodalom ré sz e
^ J P r e s e n t U n io n J a c k C)
ivé v áltak , s a já t p a rla m e n tte l és k o rm ánnyal. /fk> \ k ik in o g f tfie f Ajp
A fehér lak o sság érd ek ein ek b iz to s ítá s a céljá
ból A nglia d o m ínium i s tá tu s z t ad o tt ezek n ek
a te rü le te k n e k , a B rit B irodalom önkorm ány
z a tta l ren d elk ező részeiv é v á lta k , s a já t p a r
la m e n tte l és k o rm án n y al. Ez lehetővé te tte a
b úrok s z á m á ra , hogy idővel do m in án s erőkké
v áljan a k a g y arm a to k p o litik ai életéb en , am e
lyek 1910-ben egyesültek a D él-A frikai U nióba Canad»
(PÁC). D om ínium i s tá tu s z t a fe h ér telep e sek
á lta l lak o tt g y arm a to k k a p ta k : K a n a d a (1867),
India
A u sztrália (1900), Ú j-Z éland (1907).
A dom ínium ok ré s z t v e tte k a birodalom
konferenciáin, ahol m e g v ita ttá k a honvédelem , A Brit Birodalom zászlói
k ü lk eresk ed elem és pénzügyi p o litik a fő k é r Igaz volt-e a mondás, hogy a Brit
déseit. Birodalomban sohasem nyugszik le
A g y arm ato sítás m ellett A nglia ré szt vett a nap?
m ég K ína, Irán , Sziám (Thaiföld), Törökország
érd ek szfé rák ra o sz tá sá b a n , h arco lt a piacok
m egszerzéséért L atin-A m erikában.
K övetkeztetések
►A XIX. század végén m á r m u ta tk o z ta k a n n a k a jelei, hogy A nglia

elvesztette világelsőségét az ip a r terü le té n . A zonban az angolok fő
gondja a gyarm atbirodalom bővítése volt, ezek voltak a legfőbb jö
vedelem forrásai, felvevőpiacai.
►A XIX. század m ásodik felében tovább ta r to tt az angol liberális de
m o k rata állam k ia la k u lá sa , fokozatos politikai és szociális reform o
k a t h a jto tta k végre. Az ország elk erü lte a forradalm i m egrázkód
ta tá so k a t.
►A XX. század elején D. Lloyd George refo rm ista p o litik áján ak kö
szönhetően A ngliában jelentős változások tö rtén tek : bővítették a d e
m o k ratik u s jogokat, bevezetésre k e rü lte k a szociális jogszabályok.
141
II. Fejezet. Európa és Amerika a XIX. század utolsó harmadában - a XX. század elején
H I . Melyek voltak Nagy-Britannia gazdasági fejlődésének sajátosságai a XIX. század má-
® sodik felében? 2. Beszéljetek a liberálisokról és konzervatívokról, vezetőikről és parla
menti küzdelmükről a XIX. század utolsó negyedében! 3. Hogyan alakult meg a Mun
káspárt? 4. Jellemezzétek Anglia gyarmati politikáját a XIX. század második felében!
Milyen gyarmatokat szerzett Anglia ebben az időszakban? 5. Milyen volt Írország hely
zete a Brit Birodalomban? 6. Mi volt a „homerule"harc? 7. Milyen elvhez tartotta ma
gát Nagy-Britannia a többi állammal való kapcsolatában? 8. Melyik angliai kolónia volt
az első, amely megkapta a domíniumi státuszt?
9. Miért kezdte elveszíteni Nagy-Britannia vezető pozícióját a világgazdaságban a XIX.
század végén? 10. Mi ösztönözte a brit uralkodó köröket, hogy parlamenti és társadal
mi reformokat vezessenek be?
I I . Készítsetek összehasonlító táblázatot az alábbi témában: „Az Egyesült Államok és
Nagy-Britannia gazdasági fejlődése a XIX. század utolsó negyedében"! 12. Készítsetek
a füzetetekbe vázlatot „A brit kül- és gyarmatpolitika" témából!
13. Határozzátok meg a „viktoriánus kor" fő eredményeit Anglia számára! Készítsetek
esszét a kérdésből!
19. Olaszország
1. Mikor és hogyan történt Olaszország egyesítése? 2. Ki G. Garibaldi? Milyen szere

H pet játszott Olaszország egyesülésének történetében?
Olaszország fejlődésének sajátosságai az egyesülés befejezése után. 1871.

október 3-án tö rtén elm i jelentőségű dolog tö rtén t: a népszavazás ered
m ényei alap ján Róm a v isszak e rü lt O laszországhoz, ezzel befejeződött az or
szág egyesítése. A zonban ez ért m agas á r a t k ellett fizetnie: a két A usztria
elleni háb o rú , a nagy h ad sereg és flo tta fe n n ta rtá sa , a volt olasz állam ok
a d ó ssá g án ak a felvállalása a lá á s ta az ország am úgy is gyenge pénzügyi
helyzetét. E z t tovább bonyolította az ip ari bázis hiánya, a m ezőgazdaság
fejletlensége, a lakosság nagyobb részének szegénysége és írá stu d a tla n sá g a .
A zonban a h a ta lm i elit tele volt olyan vágyakkal, hogy O laszországot nagy
h atalo m m á v áltoztassa.
Az új eg y esített ország állam fo rm á já t tek in tv e alkotm ányos m onar
chia volt. A törvényhozó h a ta lm a t a k irály és a p a rla m e n t gyakorolta. A
p a rla m e n t k ét házból állt: felsőházból - szenátusból, am elynek a ta g ja it
életü k végéig nevezték ki, és alsóházból - képviselőházból, am elynek ta g
ja it v álaszto tták . Választójoggal m inden 25. életévét betö ltö tt férfi rendel
kezett, aki tu d o tt írn i és olvasni, illetve volt valam ennyi vagyona. A tör
vényhozó h atalo m teljesen az uralkodó kezében összpontosult, aki egyben a
148
19. Olaszország
hadsereg főparancsnoka is volt, h a d a t

ü zen h etett, bék ét k ö th etett, ő nevezte
ki a m iniszterelnököt.
Az alk o tm ány érte lm é b en m in
den állam polgár egyenlőnek szám ított,
az állam biztosította szám u k ra az alap
vető em beri és szabadságjogokat.
Fontos helyet foglalt el az ország
politikai életében a k ato lik u s egyház.
1 8 7 1 -ben a k irály a lá ír ta a z t a tö r
vényt, am ely a róm ai p áp a szem élyét Falusiak a római
szentnek és sérth e te tle n n ek nyilvánítot Szent Péter-bazilikában, 1871
ta. A pápai u d v ar fe n n ta rtá s á ra folyó
síto tták a szükséges összeget, de te rü le té t a v atik án i p alo tára és m ég n é
hány épületre korlátozták. A p áp á n ak jogában á llt diplom áciai kapcsolatokat
létesíteni m ás országokkal.
Az egységes állam létrejötte u tá n két politikai p á r t (pontosabban po
litikai tömb) harcolt egym ással a h atalo m ért: a tö rtén elm i jobb, vagyis a
„jobboldal" és a tö rtén elm i bal, vagyis a „baloldal".
A jobboldal a földbirtokos főnem esség, bankárok, a baloldal pedig az
iparosok érd ek eit védte. E gym ást v álto ttá k a h atalo m b an , de ab ban m ind
két erő m egegyezett, hogy O laszországot naggyá kell ten n iü k . N ézeteik a
belpolitikával k ap csolatban m u tatk o ztak meg. A XIX. század végén - a XX.
század elején a v álasz tási jogok bővítésével a politikai p á rto k szám a nőtt.
1892-ben m egjelent az O lasz m u n k áso k szocialista p á rtja (1895-től Olasz
Szocialista P árt), 1895-ben az Olasz R epublikánus P á rt, am ely a re p u b lik á
nus eszm ék m ellett a dem o k ratik u s és szocialista jogokat ré szesítette előny
ben, v alam in t a R adikális P á rt, mely fo ly tatta G. M azzini és G. G arib al
di forradalm i hagyom ányait. X. P ius p áp a m egválasztása u tá n a k atolikus
egyház is ak tív an bekapcsolódott a politikai életbe, m ivel a fentebb em lí
te tt tiltá s t visszavonták. Ezek a p árto k azonban gyökeresen nem v á lto z ta t
ták m eg a baloldal és a jobboldal közötti erőviszonyokat.
Gazdasági fejlődés. Az ország egyesítése m e g te re m te tte a feltételek et

az ak tív gazd aság i fejlődéshez. U gy an ak k o r a k iin d u lá si lehetőségek
nagyon gyengének bizonyultak. A n em zeti piac szű k volt, az ip a r alig fej
lett, kivéve É szakon. A lak o sság többsége szegénységben élt, a földesúri
g azd aság o k b an dolgozott é h b é ré rt. Kevés ásványi kinccsel re n d elk ezte k .
Az egyesülés u tá n i első 20 évben az ország fejlődésének ü tem e nem volt
™agas, azo n b an ekkor a la k u lt á t a g azd aság és a szociális szféra szer-
ezete, am ely később XIX. század végén és a XX. század elején az ip ari
ellendülés a la p já t képezte.
14?
A m ező g azdaságban a nag y földesúri

gazdaságok piaci viszonyokra té rte k át, és ki
a la k u lt szakosodásuk h áro m fő ág azata: a b ú
zaterm esztés, a szőlő, olíva és citrusfélék te r
m esztése, v alam in t az állattenyésztés.
A XIX. sz á z a d végén az á lla m a k tí
v ab b a n kezd b eav atk o zn i a g az d aság i folya
m ato k b a. Á llam p én zen k ié p ü lt a v a s ú th á ló
z a t, h a ta lm a s összegeket u ta ln a k ki állam i
A „Pirelli" vállalat első gumigyára
m e g re n d e lé sk é n t az ip a rm á g n á s o k sz á m á ra .
A v á lla la to k egy része a h ad ü g y m in isztériu m
irá n y ítá s a a la t t m ű k ö d ö tt, egyes te rm é k e k
sz á m á ra á lla m i m onopólium ok á la k u lta k . Az
á llam i se g ítsé g n e k köszönhetően a XX. szá
zad elején m onopólium egyesületek jö tté k lé t
re, am elyek ellen ő rzésü k a lá v o n ták az ip a r
nagy részét. Az ország legnagyobb b an k jai - a
R óm ai B an k , az O lasz K ereskedelm i B an k -
a ré szv én y társaság o k rév én egész ip a rá g a k a t
irá n y íto tta k .
Az ország ip ari fejlődésének m ásik fon
Az első „Fiat" gépjármű, 1899-es tos sa játo sság a az egyenlőtlensége volt: míg
modell északon a viszonylagos ip a ri fejlettség, a m a
g as életszínvonal és foglalkoztatottság volt a
Munkásemigráció - a gazdasági élet je
jellem ző, addig dél továbbra is m ezőgazdasá
lensége, melyet az agárvidékek vagy a soroza gi vidék m a ra d t, alacsony életszínvonallal és
tos válságokkal sújtott körzetek lakosságának kényszerítő m ódszerek alk alm az ásáv a l, a p a
a kivándorlása jellemez más területekre vagy raszto k k al szem ben.
országokba, ideiglenes munkavállalás vagy 1900 és 1914 között az ip a ri term elés
állandó letelepedés céljából. teljesítm énye 90 %-kal n őtt. O laszország ag
rárországból ag rár-ip a ri országgá vált. A m a
gas gazdasági teljesítm ény ellenére azonban el
m a ra d t a vezető országok m ögött, az egy főre eső jövedelem pedig az utolsó
helyen volt az európai országok között.
A m u n k áse m ig rá ció . A piaci viszonyok k ia la k u lá s a és az ip a ro sítá s

B nag y h a tá s s a l volt az olasz tá rsa d a lo m fejlődésére. Az ip a r fejlődése
a b érm u n k á so k széles ré te g é n e k a k ia la k u lá sá h o z v ezetett, m elyet je le n tő
sen k izsák m á n y o ltak . A zonban az ip a r k ép tele n volt m in d en tö n k rem e n t,
fa lu já t elh ag y n i k é n y sz e rü lt p a ra s z tn a k és a népességnövekedés következ
téb en jelen tő sen gyarapodott lak o sság n ak m u n k á t bizto sítan i. A m u n k aerő
felesleg töm eges m u n kásem igrá ció h o z v e z e te tt az U SA -ba, N ém etországba,
150
19. Olaszország
F ran ciao rszág b a, Svájcba, B raz íliáb a , A rgen

tín áb a. Ö sszességében O laszországot 7,7 m il
lió em ber h a g y ta el. A zonban ez nem oldotta
m eg a lak o sság nagy ré sz é n e k a m u n k a n é l
küliségi, szegénységi p ro b lém á já t, különösen
délen és S zicília szigetén.
E g y részt a k iv án d o rlá s nem zeti tra g é
diává vált, m ivel az ország elv eszítette a la
kosság legaktívabb, m u n k ak ép es részét; m á s
részről — O laszország kiegészítő tőkéhez ju to tt
abból a pénzből, am elyet a kivándorlók k ü ld
te k h a z á ju k b a ro k o n a ik n a k . M in d a z o n á lta l
m indenki nem tu d o tt elm enni, vagy n em is
a k a rta elhagyni O laszországot. A nehéz élet-
körülm ények n y ílt ellen á llásh o z - m u n k ász- { Umberto
sztrájk o k h o z (M ilánó, 1898), p arasztfe lk e lé- kirá, meggyilkolása
sekhez (Szicília, 1893-1894) v ezettek . Bősz
m egnyilvánulása volt az olaszok nehéz é le té
nek otthon és a te n g e re n tú lo n I. Umberto (1878-1900) k irály m eggyilkolá
sa, egy em ig rá n s G aetan o B resci a n a rc h is ta á lta l, ak i az E g y esü lt Á lla
mokból t é r t vissza.
G. Giolitti liberális korszaka. A XIX. század
□ végén tö rté n t esem ények az uralkodó körö
ket reformok m egkezdésére kényszerítették. Ezek a
XX. század elején kibontakozó reform ok a liberális
korszak vagy „Giolitti-kora" néven ism ertek Giovanni
Giolitti politikájának nyomán, aki m eghatározó szere
pet töltött be az olasz történelem ezen időszakban.
M iután 1903-ban m iniszterelnök lett, G. Giolitti
nagyszabású reform okat kezdem ényezett, am elyek
az olasz közösséget új fejlettségi szintre em elték.
A gazdasági szférában hozzájárult a kereskedelem
es a vállalkozói szellem fejlesztéséhez, a hazai piac
bővítéséhez, az állam i szerepvállalás erősítéséhez a
gazdasági folyamatokban (állam osította a vasutakat,
állam i tám o g atáso k at és m egrendeléseket adott,
nyereséges hiteleket nyújtott), rendezte a pénzügye
ket és az ország adósságait. M indez gyors gazdasági Giolitti „kettős arca" -
növekedést biztosított, különösen az ország északi karikatúra
részén, ahol hatalm as ipari központok jelentek meg. ? G. Giolitti politikájának mely
A tá rsa d a lm i feszültségek m eg szüntetése és jellemvonását hangsúlyozza
a d em o k ratik u s ten d e n c iá k erő sítése érdekében ki a karikatúra?
15
G iolitti k ét v álasz tási reform ot h a jto tt végre, am elyek h o z z á já ru lta k a v á

la sz tá si jogok bővítéséhez: a lakosság 25 %-a le tt szav azásra jogosult. Fel
o ldották a m u n k av állalói szervezetek és szakszervezetek lé tre h o z á sá ra vo
natkozó k o rláto záso k at, e lism e rté k a sztrájk h o z való jogot. B evezették a
k ö z m u n k á t és azon m u n k aü g y i jogszabályokat, am elyek c sö k k e n te tté k a
m u n k an ap o t és m e g tilto ttá k á nők és serdülők éjszakai m u n k á lta tá sá t.
A refo rm o k a z o n b a n n em fe le lte k m eg az k o rsz a k igényeinek. A
p o litik a i s ta b ilitá s és a g a z d a sá g i n övekedés tú ls á g o s a n in g a ta g volt,
a m it u tó b b a lá tá m a s z to tt O la sz o rsz á g n a k az első v ilá g h á b o rú b a n való
részv étele.
|JSj Külpolitika. O laszország k ü lp o litik áját n ag y h atalm i törekvései határoz-

tá k meg: a g y arm ati hódítások - a nagyság fő ism erve. A g y arm at
szerzéshez azonban h a d se reg re és flo ttá ra volt szüksége.
Az 1880-as év ek b en a te rje sz k e d é s fő irá n y a D é lk elet-A frik a volt.
1885-ben az o lasz h a d s e re g elfo g la lta M a s s a u a v á ro s á t a V örös-tenger
p a r tjá n , am ely az első g y a rm a t, E r itr e a m e g h ó d ítá s á n a k a la p já u l szol
g ált. 1 888-ban O lasz o rszág b e je le n te tte p r o te k to r á tu s á t S zo m ália felett,
az o n b a n c sa k egy ré s z é t k a p ta m eg (a többi A n g lia és F ra n c ia o rsz á g
k ezén volt).
A következő g y arm ati törekvése E tiópia felé irán y u lt, ám nem sike
rü lt m eghódítania, m ivel A dua városa m ellett a 17 ezer fős olasz had se
reg et m egverte a 100 ezer fős abesszin (etióp) sereg. A vereséget nem zeti
szégyenként érték elték , a h ad sereg p a ran csn o k á t elítélték, a m iniszterelnök
lem ondott. O laszországnak ideiglenesen le k ellett m ondania a gyarm atbiro
dalom létre h o zásán a k álm áról.
Az eu ró p ai ügyek külpolitikai irán y v o n alán ak m eghatározó eseménye
volt az 1888-as szövetségi szerződés N ém etországgal és az O sztrák-M agyar
M onarchiával, am ely F ran ciao rszág ellen irányult.
Az olasz k ü lp o litik a franciaellenes irá n y z a ta azzal volt m agyarázható,
hogy m ég III. Napóleon idején F ranciaország elvette O laszországtól N izzát és
Savoyát, illetve g áto lta O laszország m egjelenését A frikában (mivel elfoglalta
T u n éziát és Szom ália egy részét), a B alkánon és a Közel-Keleten. C sak az
1911-es h áb o rú b an sik e rü lt O laszországnak m egszereznie az O szm án Biro
dalom tól L íb iát és a D odekanéz szigeteket az É gei-tengeren.
Q Következtetések
►Az egyesülést követően O laszország uralkodó körei nagy h atalo m ra
tö rekedtek. Az ország ip ari és pénzügyi lehetőségei azonban nem
feleltek m eg en n ek a célnak. Az erőforrások m ozgósítása a lakos
ság elszegényedése ro v ására tö rtén t.
►A szegénység az olaszok töm eges kivándorlásához vezetett a XIX-
század m ásodik felében.
►A m unkaerő-kivándorlás nem szü n te tte m eg a feszültségeket a tá r

sadalom ban. Végül ez egy tá rsa d a lm i ro b b a n ást eredm ényezett. A
forradalm i h a n g u la t v isszaszo rítása érdekében az uralkodó körök li
beralizációs reform okat in d íto ttak , azonban „G iolitti-kora” csak el
n ap o lta a tá rsa d a lm i k atasz tró fát.
►A XIX. század végétől O laszország csatlakozott az eu ró p aiak gyar
m ati hódításaihoz. A zonban jelentős elő re h alad á st nem sik e rü lt el
érn i ezen az úton. Az I. V ilágháború előtt O laszországé volt E rit
rea, az olasz Szom ália és Líbia.
K érdések és felad ato k
B I . Milyen eseménnyel zárult Olaszország egyesítése? 2. Milyen államirányítási formája volt
© az országnak az egyesülés után? 3. Milyen politikai erők harcoltak a hatalomért Olaszor
szágban az egyesítés után? 4. Ismertessétek Olaszország gazdasági fejlődésének jellem
zőit a XIX. század végén! 5. Mi volt a fő oka az olaszok tömeges kivándorlásának a XIX.
század második felében? 6. Milyen korszakot nevezünk Olaszországban Giolitti-kornak?
7. Milyen árat fizetett Olaszország az egyesülésért? Ismertessétek Olaszország egyesíté
sének következményeit! 8. Hogyan befolyásolta az olaszországi tömeges kivándorlás az
ország fejlődését? 9. Milyen reformokat hajtott végre G. Giolitti kormánya a XX. század
elején? 10. Mi ösztönözte Olaszországot gyarmatszerzésre? Határozzátok meg az olasz
gyarmati politika főbb eredményeit!
I I . Készítsetek összehasonlító táblázatot „Németország és Olaszország gazdasági fejlődé
se a XIX. század utolsó negyedében" címmel és azonosítsátok közös és eltérő jellemzőit!
12. Alkossatok kis csoportokat és vitassátok meg a kérdést: „A munkaerő-kivándorlás
pozitív és negatív hatásai Olaszország fejlődésére"!
20. Amerikai Egyesült Állam ok

1. Mik voltak a polgárháború és dél rekonstrukciójának legfontosabb eredményei az USA
H számára? 2. Milyen területeket csatoltak az Egyesült Államokhoz a XIX. század első felében?
Gyors gazd a sági fejlődés. Az USA g a z d a s á g a a XIX. sz á z a d végén

B és a XX. s z á z a d elejé n je le n tő s e n fe lle n d ü lt. Az e m ig rá n so k folya
m ato s é rk e z é se k ö v e tk e z té b e n gyors ü te m b e n n ő tt a la k o ss á g s z á m a ,
1871-1913 k ö zö tt 39,8 m illió ró l 96,5 m illió ra , m ely n ek 55 % -át a b e
ván d o rló k te tté k ki.
A XX. s z á z a d elejé n az E g y e sü lt Á llam o k az ip a ri te rm é k e k , a
m ű szak i b e re n d e z é se k és a m u n k a te rm e lé k e n y sé g é n e k m é rté k e te ré n
világelső le tt. Az ip a ri te rm é k e k ö ss z é rté k e az E g y e s ü lt Á lla m o k b a n
u p lá ja vo lt a n é m e t és m a jd n e m 2 ,5 -sz e re se az an g o l te rm é k e k
erték én ek .
John Davison Rockefeller J. Rockefeller vállalata a „Standard Oil" - karikatúra
Az a m e rik a i ip a rb a n vezető sz e re p e t já ts z o tta k a jól fe lsz ere lt v á lla

lato k . E zek a v á lla la to k az összes v á lla la tn a k csak a 2,2 % -át te tté k ki,
v iszo n t ők á llíto ttá k elő az ip a ri te rm é k e k felét. A n ag y v á lla la to k gyak
ra n trö sztö k b e tö m ö rü lte k , am elyek m on o p o lizálták az alapvető term é k ek
g y á rtá s á t. A XX. szá zad elejére a legbefolyásosabbak a R ockefeller tu
lajd o n áb a n lévő kő o lajtrö szt (a k ő o lajterm ék ek 90 % -át á llíto ttá k elő) és
M organ v a sk o h á sz a ti trö sztje (az acél 66 % -át á llíto tta elő) voltak. 1900-
b an ö sszességében 440 ip a ri és közlekedési trö sz t volt, ők á llíto ttá k elő
az USA te rm é k e in e k a 3/4-ét.
Az USA első nagy részvénytársasága a „Standard Oil" volt. D. Rockefeller alapította 1870-
ben. Tíz év leforgása alatt eljutott arra a szintre, hogy a kezében tartotta az ország kő
olaj-finomítását. Rockefellernek sikerült alacsony szállítási díjakban megegyezni a vas
utakkal a Standard Oil számára, ami előnyhöz juttatta őt a konkurensekkel szemben.
1882-ben a részvénytársaság trösztté alakult, amely 14 társaságot egyesített és közel 30
kőolajcéget tartott ellenőrzése alatt. Ha azok ellenszegültek, bandákat fogadott fel, me
lyek lerombolták a kőolaj-finomítókat, a vezetékeket, berendezéseket, és meggyilkolták
azokat, akik nem akartak egyezségre jutni.
A trö sztö k m ellett m ég sok kisebb és közepes v á lla la t is m űködött.

A kö ztü k lévő szabad verseny h a tá ro z ta m eg az am erik ai g azd aság fejlő
dését. Az am erik ai m ezőgazdaságban tú lsú ly b a n voltak a családi farm ok.
M űszaki e llá to ttsá g u k fölülm últa az E u ró p ait. A gabona, a h ú s és a gya
pot term eléséb en az USA az első helyen á llt a világon, és a m ezőgazdasá
gi term é k ek fő beszállítója le tt E u ró p a szám ára.
154
Politikai élet és társadalm i m ozgalm ak az USA-ban. A XIX. század utolsó

B negyedében az A m erikai Egyesült Á llam okban végérvényesen m egszilár
dult az elnöki köztársaság, és a kétpártrendszer. É szak politikusai alk o tták a
R epublikánus P á rt m agvát, Dél politikusai pedig a D em okrata P ártét. A 80-
as évekig szinte v áltozatlanul a republikánusok voltak hatalm on. E zu tá n egy
évtizedig felváltották őket a dem okraták. A XX. század elejéig a rep u b lik án u
sok és a dem o k raták közötti különbségek gyakorlatilag eltű n tek , m indkettő
az E gyesült Á llam ok korabeli állam i és tá rsa d a lm i rendszerét tám ogatta.
A gyors gazdasági fejlődés „nagy pénzeket” term elt, am i m agával von
ta a korrupció növekedését. Sok állam i hivatal nagyon jövedelm ezőnek bizo
nyult azok szám ára, akik odakerültek. Az állam ap p arátu s m unkája nem volt
hatékony. Az egyszerű em berek jogai állandóan sérültek, virágzott a k orrup
ció. Reformokat követelő társad alm i m ozgalm ak szerveződ
tek, melyek a dem okratizációra irányultak.
A XIX. század végén az am erikai farm erek között
tömegmozgalom jö tt létre a vasúti-, ipari- és kereskedelm i
trösztök ellen. E nnek m egnyilvánulása volt az 1890-ben el
fogadott trösztellenes Sherm an-törvény és a Populista (népi)
P árt létrehozása. A populisták követelései monopóliumelle
nesek voltak. A vasutak, a távíró- és telefonhálózat állam o
sítását követelték, a term ékfölösleg elkobzását, a gazdagok
adóinak a növelését. Később ennek a p á rtn a k az alapján
alakult m eg a progresszívista mozgalom, mely a választási
rendszer dem okratizálódását, az adók csökkentését, a trösz
tök korm ányzati ellenőrzésének k ialak ítását a k a rta elérni.
Néhány progresszív aktivista követelte az európai tá rsa d a
lombiztosítási rendszer bevezetését, valam int a 8 órás m un
kanap elfogadását az Egyesült Államokban.
40*
A progresszívek kiemelkedő vezetője a wisconsini kor
mányzó, Róbert La Follette volt, akit később szenátorrá válasz Róbert M. La Follette
tottak. Á llam ában dem okratikus adóreformot h ajtott vég ? Jellemezzétek egy-kéi
re, irányítása alá vonta a városi közlekedést és a vasutat. mondattal a képen
A XIX. század végétől a d em o k ra ta újságokban látható történelmi
számos kérdés m e rü lt fel a korm ányzati tisztviselők m eg személyiséget!
vesztegetéséről, a pénzügyi csalásokról, a nők és a gyer
mekek kizsákm ányolásáról. V alójában a sajtó „negyedik
hatalom m á” v ált az országban, am ely befolyásolta a politikai élete t és a
közvéleményt.
A ktív szerepet já tsz o tt az A ntiim perialista Liga, am ely közel 1 millió
tagot szám lált. N agyszabású tü n tetések et szervezett a gyarm ati politika ellen.
A p olgárháborúban és a rekonstrukció idején elszenvedett vereség elle-
nere a néhai konföderációsok, a D em okrata P á rt köré csoportosulva, továbbra
15
is m egőrizték h a ta lm u k a t az USA déli részén. S ik e rü lt olyan törvényeket

elfogadtatniuk, am elyek korláto zták a négerek állam polgári jogait. P éldául
a n éger v álasztó k at speciális adóval sú jto tták , az írá stu d a tla n o k tó l m egvon
tá k a választójogot. Fokozatosan létre jö tt D élen a faji diszkrimináció rendsze
re - az állam polgári jogok korlátozása faji alapon. Ez később kiegészült a
faji szegregáció rendszerével - a fehér és fekete bőrű lakosság különélésével,
fejlődésével. K ülön iskolákat, boltokat, étterm ek et, kávézókat m űködtettek
csak a fehérek szám ára, külön lakónegyedek jö tte k létre szám ukra. Ez a
politika k iv álto tta a fekete bőrű lakosság ellenérzését, és h arcot in d íto ttak
jo g aik ért. H arcu k a XX. század elején öltött szervezett form át.
A női szervezetek (szüfrazsettek) választójogot és a nők egyenjogúsá
g át követelték.
A legszervezettebb a m unkásm ozgalom volt, am ely ab b an különbö
zö tt az eu ró p ai m u n kásm ozgalm aktól, hogy elsősorban g azd aság i követe
lései v oltak (m u n kakörülm ények ja v ítá s a , fizetésem elés). A m u n k áso k a
szakszervezeteket ré sz e síte tté k előnyben. Az USA legnagyobb szakszerveze
te az A m erikai M unkafóderáció volt, m elynek élén S ám uel Gom pers állt. Ő
a m u n k áltató k k al való együttm űködés és az „üzleti unionizm us” híve volt.
Gom pers úgy vélte, hogy a szakszervezetek felad ata nem a politika, nem a
társa d alo m elleni harc, h an em az, hogy eg y ü tt m űködjenek a v állalattu laj
donosokkal a term elés szervezésében és védjék a szakszervezeti tagok gaz
dasági érdekeit.
1886. május 1-én az Egyesült Államok munkásai általános sztrájkba kezdtek 8 órás
a munkanapot követelve. 1886. május 3-án Chicagóban a rendőrség a tüntetők közé lö
vetett. Hat munkás életét vesztette. Másnap a munkások a Haymarket squer-en gyű
lést szerveztek a rendőri erőszak ellen. A megmozdulás alatt egy ismeretlen elköve
tő bombát dobott a rendőrök közé (egy rendőr életét vesztette). Válaszul a rendőrség
tüzet nyitott. A sztrájk szervezőit letartóztatták, és terrorizmussal vádolták meg őket.
A bíróság ezt nem tudta bizonyítani, de az esküdtek mégis a munkásokat találták bű
nösnek. Négy munkásvezért felakasztottak. Attól kezdve az amerikai munkások, 1889-
től pedig más országok proletariátusa is május 1-jét a munkások szolidaritásának nap
jaként ünnepli.
A k ita rtó h arc eredm ényeként, csupán a XX. század első évtizedében,
a dolgozók átlag k eresete 23 %-kal nőtt. N övekedett a m agas fizetésű m un
kavállalók szám a, különösen az a u tó ip arb an és a k ohászati ágazatban. Az
am erik ai m u n k áso k átlag b ére m eg h ala d ta a m ag asa n képzett európai m un
kavállalók fizetését, am ely új bevándorlókat vonzott E urópából, m ajd Ázsiá
ból és L atin-A m erikából. A tá rsa d a lm i m ozgalm ak nyom ására a republiká
nusok és a d em o k raták vezérei m eg értetté k a változások szükségességét az
országban. A XX. század elején reform ok kezdődtek, am elyek lépésről-lépésre
d em o k ratizálták az életet az E gyesült Ál

lam okban. Az első fontos lépés a monopó
liumok dom inanciája elleni küzdelem volt.
1 8 9 0 -ben a kongresszus elfogadta a John
S h e rm a n szen áto r á lta l jav aso lt trösztelle
nes törvényt. J. S h e rm a n törvénye előír
ta a vállalkozók b ü n tetésé t, h a egységes
á ra k a t p ró b áln ak m eg állap ítan i valam ely
term ékre. így az országban a szabadság
v alam int a dem okrácia szorosan összefüg
gött a szabad verseny m egőrzésével a gaz
daságban.
j, > T. Roosevelt és a „Becsületes játszma" Robbanás az összetűzések során a Haymarkel
E l (Square Deal program ford). Theodore squer-en Chicagóban 1886. május 3-án
Roosevelt (1858-1919) elnök a progresz-
szívek tám o g ató jának k iá lto tta ki m agát.
M iután 1901-ben h a ta lo m ra k erü lt, szám os reform ot h a jto tt
végre, am elyek a reform ista tevékenységének kezdetét je le n
tették (a „progresszív korszak”).
T. Roosevelt fő elgondolása az volt, hogy az á lla m
n ak a liberalizm ustól eltérően szabályoznia kell a g azd asá
gi és m u n k ak ap cso lato k fejlődését, nevezetesen: átv en n i a
trösztök irá n y ítá sá t és a negatív m egnyilván ulásait korlátoz
ni - a v ersen y társak felszám olására való h ajlam u k at, a m o
nopólium ok létre h o z á sá t a piacon, stb. A tá rs a d a lm i fo rra
d alm ak veszélyének kiküszöbölése érdekében szü k ség esn ek
ta rto tta a m u n k a és a tőke közötti kapcsolat szabályozását.
1902-ben egy kongresszusi közlem ényben T. Roosevelt
Theodore Roosevelt
kijelentette, hogy a korm ány készen áll a rra , hogy közvetítő
legyen a m u n k ások és a vállalkozók között, hogy „becsületes
(igazságos) játszmát" folytasson a m unkáskérdésben.
T. Roosevelt első progresszív intézkedése az 1901-es tárg y a lás volt a
J. M organ á lta l irán y íto tt v a s ú ttá rsa sá g ellen (m onopólium létesítésével v á II
dolták, am i m egakadályozta a szabad kereskedelm et). A bíróság m egállapí
to tta a cég bűnösségét, és elrendelte, hogy k ét részre osszák. E z t követően
25 további p e rt in d íto tta k a m onopólium ok ellen, am elyek T. R ooseveltnek
a „trösztök p u sztítója” sőt a „forradalm ár” hírneveket szerezték.
Folytatva az állam i beavatkozás kibővítésének politikáját, T. Roosevelt
1906-ban a kongresszuson keresztül olyan törvényt vezetett be, am ely lehetővé
tette a korm ány szám ára a vasúti tarifák ellenőrzését. U gyanakkor két nép
szerű törvényt fogadtak el a gyógyszerek és az élelm iszerterm ékek gyártásá-
nak állam i ellenőrzés alá vonása, valam int a m unkafeltételek ellenőrzése terén.
157
Az íg é re tü k n e k m egfelelően, hogy „becsületes p o litik á t” fo ly tatn ak

m ajd a m unk av állalókkal kapcsolatban, a korm ány többször is beavatkozott
a sztrájk o k b a a tü n te tő k jav ára.
T. Roosevelt kormányának egy másik tevékenységi területe, amely népszerűvé tette őt, a
Q természetvédelem volt. Az Egyesült Államok akkoriban kezdte felismerni, hogy Amerika
természeti kincsei nem korlátlanok, a mértéktelen erdőirtás, a szárazföld és a folyók ipa
ri hulladékkal való szennyezése károsak az ott élő emberekre. T. Roosevelt kezdeménye
zésére törvényt fogadtak el, amely majdnem ötszörösére növelte a védett földterületek
nagyságát. Különleges kormányzati bizottságoknak kellett figyelnie a folyók tisztaságát,
a földek gondozását, és gondoskodniuk kellett új erdők telepítéséről is.
Az 1908-as választásokon az E gyesült Á llam ok elnöke a liberális köz-

tá rsa sá g i elnök, W illiam T aft lett, aki fo ly tatta az állam i m onopólium ok el
lenőrzésének fokozására irányuló reform okat.
W. T aft korm ánya k ite rje sz te tte az állam i ellenőrzést a m ag án tu laj
donban lévő v a s u ta k ta rifá ira , oly módon, am i tiszteletb en ta r to tta a m a
gántu lajd o n sérth e te tle n ség ét is.
W. W ilson „új demokráciája". Az 1912-es v á la sz tá so k o n , az egykori

Q re p u b lik á n u s p á r t s z é ts z a k a d á s á n a k köszö n h ető en a d e m o k ra tik u s
Woodrow Wilson n y e rt, a k i 1920-ig h iv a ta lb a n m a ra d t. S zám os lib erá lis
tö rv é n y t („új demokrácia") fo g a d ta to tt el. E ln ö k ség e a l a t t m ag as jövede
le m ad ó t h a tá r o z ta k m eg, és m eg v álto zo tt a s z e n á tu s i v á
la s z tá so k ren d je. K o ráb b an a s z e n á to ro k a t az törvényhozó
te s tü le t n ev ezte ki, m o st n ép sz a v a z á s ú tjá n v á la s z to ttá k
őket.
W. W ilson elnökségének fontos politikai esem énye, az
I. V ilágháború előtt, az egész országra kiterjedő állam i nem
zeti b an k ren d sze r bevezetése volt. A F ederal R eserve Sys
tem (az A m erikai E gyesült Á llam ok központi b an k i ren d
szere) 1913-ban elfogadott törvénye alap ján a m agánbankok
m ellett állam i b an k o k at is létrehoztak, ezeknek átnyújtot
tá k a főbb ban k i funkciókat, beleértve a papírpénz kibocsá
tá s á t. 1914-ben törvényt fogadtak el, a tisztesség telen piaci
Thomas Woodrow
v ersenyt alkalm azó v állalato k tu lajd o n o sain ak jogi felelős
Wilson
ségre vonásáról.
Az USA külpolitikája. Az A m erikai E gyesült Á llam ok külpolitikájában
B k ét irán y z at érvényesült: az expanzionizmus (terjeszkedés) és az izola-
cionizmus (elszigetelődés). A gazdasági h atalo m növekedése külföldi területi
terjeszk ed ést vont m aga u tán .
Az expanzionizm us hívei kijelen tették , elérkezett az ideje, hogy aZ
USA beavatkozzon a tengeri u ralo m ért folytatott harcba. Az e x p a n z i o n i s t á k
158
fő ideológusa Alfréd Thayer Mahan ten g erésztiszt

volt. M ahan kijelentette, hogy a tengeri hatalom
a legfőbb tényező, am ely m eghatározza az orszá
gok sorsát, az életért és a létezés jo g áért folyta
tott harcban. Véleménye szerint an n ak érdekében,
hogy az Egyesült Állam ok győzedelmeskedjen a
többi nem zet felett, csak egyet lehet tenni: létre
kell hozni egy erős hadiflottát, új tám aszpontokat
építeni, kolóniákat elfoglalni, távoli földeket m eg
hódítani és m egszerezni az u ra lm a t a tengeren. ,. . „ . . . .
A XTX szá za d v é v é t ő l a z E f f v e s ü lt Á l l a Robbanás a „ÜSS Mame nevű pance-
A X IX . szazad vég étő l a z ü g y e s ü lt Á lla - lozott cirkálón 1898. február 15-én
mok vezetői hozzákezdtek M ahon eszm einek
m egvalósításához. 1898-ban az USA h á b o rú t in
dított Spanyolország ellen, am ely egy g y arm ato sítás elleni felkelést fojtott el
K ubában. Á h áb o rú ürü g y éü l az am erik ai „ÜSS M aine” nevű cirkálón tö r
té n t robbanás szolgált, H av an n a kikötőjében. Az am erik ai flo tta K uba és a
Fülöp-szigetek p artja in á l szétzúzta a spanyol hajórajt. Spanyolország kény
telen volt békét kötni.
A békeszerződés értelm ében K uba független lett. Az USA m egkapta
P uerto Ricót a K arib-tengeren, a C sendes-óceánon a Fülöp-szigeteket, Guam -
szigetét, később pedig S zam oát és H aw aiit.
T. Roosevelt elnök folytatta a „nagy bot ideológiának" (angolul Big stick)
nevezett expanzív politikát. G yakorlati form ája a K ubával és K olum biával
szembeni fellépés volt.
1902-ben az E gyesült Á llam ok alkotm ánym ódosítást te rje sz te tt ki K u
bára, m iszerint az E gyesült Á llam ok h ozzájárulása nélkül tilos m ás állam ok
kal szerződéseket kötnie. Lehetővé te tte , hogy az USA a szigeten am erikai
tám aszp o n to k at hozzon létre és k a to n á k a t állom ásoztasson ott.
1903-ban az E gyesült Á llam ok felajánlotta K olum biának a P a n a m a
csatorna m egépítésének projektjét, de az v isszau tasíto tta. E kkor az USA a
függetlenségükért harcoló p an a m a iak m ellé állt, akik k ih ird ették a P a n a
mai K öztársaságot. Egy speciálisan kijelölt terü le te n , am erikai k ato n á k vé
delme a la tt m egépült a 81 km hosszú csatorna. A „nagy bot” politika elé
gedetlenséget okozott L atin-A m erika országaiban.
W. T aft am erikai elnök bevezette a „dollárdiplomáciát" — egy álcázott
módja a gazdasági expanziónak. A jövőben a dollárdiplom ácia szorosan ösz-
szefonódott a „nagy bot” politikájával. A legjobban a latin -am erik a i orszá
gok érezték m eg ezek h a tá s á t.
Következtetések
►A XIX. század végén az E gyesült Á llam ok a világ vezető ip ari or
szágává vált, k ato n ai és gazdasági erejének a növekedése lehetővé
te tte szám ára, hogy ak tív k ü lp o litik át folytasson. Az E gyesült Ál
lam ok gyakorlatilag g y a rm a ttá v álto z ta tta K ubát, a Fülöp-szigete-
ket, P u erto Rico-t, stb.
159
111. Fejezet. Európa és Amerika a XIX. század utolsó harmadában - a XX. század elején
►Az am erik ai belp o litik a fő irán y a a XIX. század végén - a XX.

század elején a m onopólium ok és a korrupció ellen küzdelem ,
a lak o sság életszín v o n alán ak növelése és szociális védelm e lett.
T. Roosevelt, W. T aft és W. W ilson elnökök reform törekvéseinek
köszönhetően képesek voltak létrehozni a gazdasági és társa d alm i
folyam atok állam i szabályozását, anélkül, hogy m eg sérte tté k volna
a m ag án tu lajd o n jogát.
D 1. Melyek voltak az amerikai gazdasági fejlődés jellemzői a XIX. század utolsó negyed-
© évében - XX. század elején? 2. Mi volt J. Sherman törvénye? Mikor fogadták el? 3. Ne
vezzétek meg az Egyesült Államok kétpártrendszerének alapját képező pártokat! 4. Mi
lyen két fő irány jelent meg az amerikai külpolitikában? 5. Milyen területeket szerzett
meg USA a Spanyolország elleni háború következtében?
6. Melyek voltak az USA gyors gazdasági fejlődésének fő tényezői a XIX. század utol
só negyedében - a XX. század elején? 7. Határozzátok meg a közvélemény és az ame
rikai kormány küzdelmének okait a monopóliumok ellen! 8. Mi a „nagy bot" és a „dol
lárdiplomácia" politikája?
9. Készítsetek részletes vázlatot „Az amerikai külpolitika" címmel! 10. Készítsetek táb
lázatot a füzetetekbe „Az amerikai elnökök belpolitikája a XX. század elején" címmel!
Elnökök T. Roosevelt, W. Taft W. Wilson
Elnökségének ideje
Politikai hovatartozása (párt)
Belpolitikája
11. Miért nem számolták fel teljesen a monopóliumokat az ellenük való küzdelem so
rán? Készítsetek egy rövid összefoglalót erről a kérdésről!
21. Az Orosz Birodalom

1. Melyek voltak az Orosz Birodalom gazdasági, politikai és társadalmi életének fő jel
B lemzői a XIX. század első felében? 2. Milyen háborúkat folytatott Oroszország a XIX.
század első felében? 3. Miért hívták Oroszországot „Európa csendőrének"?
_ _ A XIX. század 60-70-es éveinek reformjai. A k rím i h áb o rú b an elszen-

U v ed e tt v ereség rá é b re sz te tte II. S á n d o rt a jo b b ág y ren d szer eltö rlésé
n ek szükségességére. Az akkori O roszország volt az egyetlen olyan euró
pai állam , ahol k én y sz erm u n k át a lk alm az ta k . A jo b b ág y ren d szer további
fe n n m a ra d á sa az O rosz B iro d alm at végérvényesen m á so d ra n g ú állam m a
v á lto z ta tta volna.
Az orosz társa d alo m fokozatosan rá é b re d t a jobbágyrendszer eltörlé

sének szükségességére, de en n ek m egvalósítása komoly v itá k a t v á lto tt ki a
társad alo m b an .
A jobb ág y ren dszert az Orosz Birodalom te rü le té n az 1861. február 19-ei
kiáltvány alap ján sz ü n te tté k meg, m elyet aznap í r t alá II. Sándor. U gyanek
kor a d ta ki a „Rendelkezéseket” is hozzá, m ely a reform gyakorlati m agvaló
sításáv al foglalkozott és 17 okm ányból állt. A kiáltvány alap já n a jobbágyok
szabadokká v á lta k és egy sor állam polgári joghoz ju to tta k : joguk le tt h áz as
ságot kötni, kereskedelm i és ip ari v állalato t nyitni, vagyoni szerződéseket
kötni, stb. A rendelkezések m eg h atá ro zták a
reform részletein ek kérdéseit: az osztásföld
nagyságát, a kötelezettségeket, az örökvált-
ság m eg v alósításának form áját stb. A föld-
k iv ásárlá s h a tá rid e jé t p o ntosan nem h a tá
ro zták m eg, feltételei viszont a következők
voltak: a p araszti b irtok á rá n a k 75-80 % -át
az állam fizette ki a fó ld esú rn ak pénzben
vagy érték p ap írb an , a többit m aga a paraszt.
Az állam á lta l k ifizetett pénzösszeget a p a
ra szto k n ak 49 év a la tt kellett visszafizetni,
évi 6 %-os k a m a tta l. Ö sszesen a p araszto k
1,5 m illiárd ru b e lt fizettek vissza (a föld pi Parasztmegmozdulás
aci érték e körülbelül 500 m illió rubel volt).
? Miért háborította fel a parasztokat az
A nnak ellenére, hogy az 1861-es reform
1861-es reform?
u tá n továbbra is m egm aradtak a nagy földes
úri birtokok, a reform eltü n tette az akadályo
k a t az ország gyors gazdasági fejlődése elől. A falvakban m egjelentek a gaz
dag p arasztok és a falusi szegények. E n n ek köszönhetően az orosz g y árak és
üzem ek olcsó m unkaerőforráshoz ju to ttak . A reform elősegítette a belső pi
ac növekedését, am i viszont ösztönzőleg h a to tt az ipari term elés fejlődésére.
A h atalo m á lta l vég reh ajto tt 1861-es jobbágyreform és a 60—70-es évek
reform jai elk ésett m odernizációs jelleg ű ek voltak, m elyeket a korm ány a tö r
ténelm i körülm ények m ia tt h a jto tt végre.
Az 1864-es önkormányzati reform értelm ében a korm ányzóságokban és
a járá so k b an v álaszto tt önkorm ányzati szervek (zem sztvók) jö tte k létre. A
zemsztvók rendelkező (járási és korm ányzósági gyűlések), illetve végrehajtó
szervekből (járási és korm ányzósági hivatalok) álltak. A zem sztvók képviselőit
a földbirtokosok és parasztok közül választották. A zem sztvók tevékenysége a
helyi jellegű gazdasági kérdésekre korlátozódott: u ta k jav ítása, kórházak, is
kolák építése, az állatorvosi és m ezőgazdasági szolgálatok m egszervezése stb.
E nnek ellenére létrejöttük h atalm as jelentőséggel bírt. Az Orosz Birodalom
b an önkorm ányzati szervezetek jö tte k létre, m elyek a helyi közösségek ügye
ivel foglalkoztak.
161
A zem sztvo p é ld á já ra 1870-ben városi

reformot h a jto tta k végre. A városokban lé tre
jö tte k a városi önkorm ányzat szervei, a d u
m ák, m elyek vagyoni cenzus alap já n a la k u l
tak . A dum ák végrehajtó testü letek et - városi
ö nkorm ányzatokat h o ztak létre. A városi ön-
k o rm án y z at v árosrendezéssel, egészségvéde
lem m el és a kö zo k tatással stb. foglalkozott.
Az 1864-ben v ég reh ajto tt bírósági reform
következtében m egszűntek a reform előtt m ű
ködő rendi (m inden re n d szá m á ra külön m ű
ködő), titkos (a bírósági tárg y aláso k z á rt aj
A kerületi bíróság folyosóján. Nyikolaj tók m ögött zajlottak, a vád lo ttak n ak nem volt
Kaszatkin festménye, 1897 ügyvédje) bíróságok. Az új bírósági szabály
zatok m eg h ird e tték a bíróságok függetlensé
gét a közigazgatástól. M inden re n d szá m á ra egységes nyilvános bíróságok
ala k u lta k . Az üléseken ré szt v eh ettek a nézők és a sajtó is. Versenyeztető
tá rg y a láso k at v ezettek be: a v á d a t az ügyész, a védelm et az ügyvéd képvi
selte. A b űnügyeket az esk ü d tek részvételével tá rg y a ltá k , ak ik (a b é rm u n
k ások és a szolgákon kívül) a társa d alo m valam ennyi ré te g ét képviselték.
Az esk ü d tek m eg állap íto tták a v ád lo ttak bűnösségét, a bíróság elnöke és
k ét b írá ja pedig m eghozta az ítéletet. A zonban ezzel eg y ü tt m eg m arad tak
a p araszto k sz á m á ra a járásb író ság o k , hadbíróságok és egyházi bíróságok.
A tisztv iselő k h a tá sk ö re korlátozva volt. A bírósági reform a birodalm i bí
rá sk o d ást az eu ró pai bíróságok szintjére k ív á n ta em elni.
1860-ban pénzügyi reformot h a jto tta k végre, m elynek alap ján létrejött az
Állam i B ank és a P énzügym inisztérium , am ely a bevételek és kiadások egyedüli
intézője lett. A reform pozitív h a tá s s a l volt az Orosz B irodalom pénzügyeire.
Az 1864-es közoktatási reform értelm ében bevezették az ingyenes ele
m i o k ta tá s egységes re n d sz e ré t. M inden re n d képviselője jogot k ap o tt
a gim n áziu m i, középiskolai o k tatásh o z. A zonban a középiskolák és fel
sőfokú in tézm én y ek fize tette k voltak. M egkezdődött a nők felsőfokú kép
zése a s z á m u k ra szerv ezett felsőfokú tanfolyam okon. A reform jelen tő sé
ge ab b a n n y ilv án u lt m eg, hogy m e g sz ü n te tte az o k ta tá s re n d i jellegét.
1865-ben cenzúra-reformot h a jto tta k végre, am ely m eg szü n te tte a ki
sebb terje d elm ű ered eti m űvek, fordítások, és tudom ányos kiadványok elő
zetes központi ellenőrzését.
1862-ben kezdetét vette a hadügyi reform. Az országot 16 k ato n ai kör
zetre o szto tták és átszerv ezték a központi k ato n ai irá n y ítá st. 1874-ben be
v ezették az álta lá n o s hadkötelezettséget. M egkezdődött az orosz h ad sereg
új fegyverekkel való felszerelése. A m egvalósított intézkedések következté
ben n ő tt az orosz h ad se reg harcképessége és a k ato n ai szolgálat is re n d
től független lett.
Oroszország fejlődésének sajátos

B ságai a reformok utáni időszak
ban. Az 1860-as évek reform jai m eg
te re m te tté k a feltételeket a k a p ita lista
viszonyok gyors fejlődéséhez O roszor
szágban, am i pedig az iparosodás elő
feltételeit te re m te tte meg.
Oroszország továbbra is agráror
szág maradt. A k apitalista viszonyok
fejlődése a m ezőgazdaságban porosz
úton haladt - a földesúri gazdaságok
áttértek a tőkés áru term elésre. Ez
biztosította a k apitalista viszonyok ki
alakulását az elegtelen eredeti tőke- Kusztogyijev festménye, 1909
felhalm ozás m ellett is. A paraszti re
form rablójellege egyrészt az eredeti
tőkefelhalm ozás sze rep é t já ts z o tta , m á s ré sz t pedig olcsó m u n k aerő v el lá t
t a el az ip a rt.
A zo n b an e n n e k a fo ly a m a tn a k tö b b ak ad ály o zó tényezője is volt.
T o v ábbra is m e g m a ra d t a faluközösség, am ely fék ezte a vagyoni ré te g z ő
dés fo ly a m a tá t. E m e lle tt O ro sz o rszá g a d em o g rá fiai ro b b a n á s id ő sz a k á t
élte, a XIX. s z á z a d végéig a n é p e ssé g sz á m a m eg d u p láz ó d o tt. Az ép p en
csak a la k u lg a tó ip a r k é p te le n volt a n ag y tö m eg ek e t m u n k á v a l e llá tn i.
A k a p ita liz m u s fejlődése a p a r a s z ti k iz sá k m á n y o lá s h ű b é r i m ó d sz e re i
n ek (ledolgozásos re n d sz e r, ré sz e s re n d s z e r) to v áb b élé se m e lle tt za jlo tt,
sőt to v áb b é lte k a g az d á lk o d á s p a tria rc h á lis m ódjai is. E n n e k e lle n é re
O ro szo rszág fo ly a m a to sa n n ö v elte a m ező g a zd asá g i te rm e lé s t és a t e r
m ék ek ex p o rtjá t.
A vezető n a g y h a ta lm a k közül O roszországban fejeződött be legkésőbb
az ip a ri fo rrad alo m a XIX. szá zad 80—90-es éveiben. E z a folyam at egy
idejűleg m e n t végbe az ip a ro sítá ss a l, am ely elő seg ítette a te rm e lé s nagyfo
k ú k o n ce n tráció ját és gyors ü te m ű fejlődését. A vállalkozók 5 % -ánál dol
gozott a b é rm u n k á so k 54 %-a. Az ip a ro s ítá s k ez d etén a közvetlen á lla m i
beav atk o zás jelle m e z te a g azd aság i folyam atokat. M indez a v a s ú té p ítk e
zések n él, és a n eh é zip ar, főleg a v a sk o h á sz a t és a g é p g y á rtá s á lla m i fi
n a n sz íro z á sá b a n n y ilv á n u lt m eg. N agy sz e re p e t já ts z o tt m ég az ip a ro sí
tá s b a n a külföldi tőke. E m e lle tt a c á ri k o rm án y n a g y lelk ű e n h a s z n á lta a
külföldi h ite le k e t is.
Az ip a r egyenlőtlenül fejlődött az ország különböző terü le te in . Legy-
gyorsabban az u k rá n földek (Donyec-medence, D él-U krajna), Lengyelország,
a B altik u m , P é te rv á r és M oszkva fejlődött.
1866 és 1903 között a v állalato k szám a 3-ról 9 ezerre nőtt. A nyers-

v a sg y á rtá s 1902-re 2,6 m illió to n n á ra n ő tt (1867-ben csupán 270 ezer to n
n a volt). A szén b án y ászat elérte a 16,4 m illió to n n á t (1867-ben 2,6 m illió
to n n a volt).
G yorsan fejlődött a vasú tép ítés. A v a su ta k hossza 1861-ben 1,5 ezer
k m . volt, a század végére 52 ezer kilo m éterre nőtt.
Az e lé rt sik erek ellenére az ip a ri te rm é k e k ré sz a rá n y a e lm a ra d t a
m ezőgazdasági term ékektől.
A kapitalizmus fejlődése következtében kiéleződött az ellentét a társadalomban az

új gazdasági viszonyok és a régi politikai rendszer között. Az összes új probléma
rárakódott a régiekre: a parasztok és földesurak közötti ellentétek, a leigázott né
pek nemzeti harca. Ez a helyzet nagy szociális feszültségekhez vezetett 1861 és
1917 között.
O roszország g az d aság i fejlődését n e g a tív a n

befolyásolta az 1899-1903 közötti pénzügyi és gaz
d a sá g i világ v álság . A külföldi b e fe k te té se k b e
á ra m lá sa azonnal csökkent. A tő kehiány a te rm e
lés koncentrációját és a m onopólium ok m egjelenését
ered m én y ezte O roszországban: P ro d am et, P rodva-
gon, Prodparovoz és m ások. 1899 és 1908 között a
vállalkozások szám a a negyedére csökkent, a te r
m elés pedig m egduplázódott. A m onopólium ok m eg
h atáro zó típ u s a i k a rte lle k és szin d ik átu so k voltak.
Az egyetlen teljesen m onopolizált ip a r az o lajter
m elés volt. A v álság idején nyilvánvalóvá v ált az
orosz ip a ri fejlődés m ásik jellem zője: az iparosodá-
si és a m onopólium i folyam atok m egjelenésének, a
felvirágzás id ő szak a in ak és a szab ad verseny kor
lá to z á sá n a k időbeli egybeesése.
A gyors m onopolizáció ellen ére az orosz ip a r
je le n tő s ré sze kézm űves te rm e lé s volt, am ely kö
zel 4 m illió e m b e rt foglalkoztatott. O roszország az
A Harkovi gőzmozdony és
mechanikai üzem reklám
ip a ri tá rsa d a lo m k ia la k u lá s á n a k kezdeti sz a k a sz á
plakátja b a n volt.
* Az új folyam atok az ip ari korszak tá rsa d a lm i
s tru k tú rá in a k k ia la k u lá sá t eredm ényezték. F orm á
lisan az orosz tá rsa d a lo m rendekből állt. A re n d ek adófizető (p araszt, vá
roslakó) és nem adózó csoportokra (nem es, pap) oszlottak. A k ap italizm u s
fejlődése új tá rsa d a lm i rétegek — vállalkozók (iparosok, b ankárok) és bér
m u n k áso k (p ro letariátu s) - létre jö ttét eredm ényezte.
Az orosz ü zleti körök sajáto sság a az állam i b ü rokráciával és a k ü l

földi tőkével való k ap cso latu k volt. Az ország lak o sság án ak 77 % -át a p a
raszto k te tté k ki.
Legnehezebb helyzetben a bérm unkások voltak (14 millió fő), akiknek
egyetlen létfenntartó eszközük az alacsony jövedelm ük volt. Nehéz körülm ények
között dolgoztak. C sak 1879-ben vezették be a 11,5 órás m unkanapot, b á r a
13-14 órás m unkanapok továbbra is megszokott jelenségnek szám ítottak. Sok
szor kellett a fizetések felét büntetésként befizetni. Tilos volt a szakszerveze
tek alapítása. A m unkavállalókat jelentősen kizsákm ányolták. A m unkások által
m egterm elt rubelből a gyártulajdonos 68-96 kopejkát vett el m agának. Szé
les körben elterjedt volt a gyerm ekm unka (8-10 éves kortól) és a női m unka,
am iért kétszer kevesebbet fizettek, m in t az azonos teljesítm ényű férfim unkáért.
Szociális mozgalmak. A narodnyikok. A h atalo m reform jait a társa d alo m
B nagyobb része pozitívan fogadta. A zonban a földkérdés m eg o ld atlan sá
ga és a d em o k ratik u s szabadságjogok h iánya az elégedetlenség növekedésé
hez v ezetett a társa d a lo m különböző réteg ein ek képviselői között.
Az ellenzék élén értelm iségiek és diákok voltak, akikhez ebben az idő
ben ak tív an csatlak o ztak a különböző tá rsa d a lm i csoportok képviselői. Az if
júság , elsősorban a diákok köreiben terje d n i k ezd ett az a rad ik ális-d em o k ra
ta nézet, hogy a társa d alm i-p o litik ai élet problém áit népfelkelés ú tjá n kell
m egoldani. E n n ek az irá n y z a tn a k volt az ideológusa Nyikolaj Csernyisevszkij,
Nyikolaj Dobroljubov és Alekszander Herzen.
Az 1860-as években a ra d ik á lis értelm iség titkos korm ányellenes szer
vezeteket hozott létre: „Föld és szabadság” (1862-1864), Nyikolaj Isu tin kö
re, „Népi bosszú” (1869) Szergej Nyecsajev irányításával. Az uralom m egtorló
p o litik ájára v álaszul D. K arakozov fo rra d a lm á r 1866-ban sik ertele n m erény
letet k ö vetett el a cár ellen.
A XIX. század 60-70-es éveinek fordulóján k ia la k u lt a forradalm i na-
rodnyik ideológia. R ad ik ális-d em o k rata m ozgalom volt, am ely a nyugat-euró
pai szocialista eszm ék a la p já n kidolgozta sa já t elm életét O roszország szoci
alizm u sra való áttérésérő l.
A p a ra sz tsá g ra úgy tek in tettek , m in t.a n n a k a forradalom nak a m ozga
tó rugójára, am ely végül elvezet a szocializm ushoz. E llenségesen viszonyultak
a kapitalizm u sh o z és ta g a d tá k a 60-70-es évek reform jainak pozitív jellegét.
1874-től felvilágosító m u n k á b a k ez d te k a p a ra sz to k között, m egszer
v ezték a „nép közé járás" m ozgalm át. A zonban a p a ra sz to k nem nagyon é r
te tté k a naro d n y ikok elm életi elgondolásait, és sokszor fe lje le n te tté k őket
a ren d ő rség en . A kkor a narodnyikok ille g a litá sb a v o nultak. 1876 végén t i t
kos, k o n sp ira tiv szerv ezetet h o z ta k lé tre „Föld és szabadság" néven, am ely
k ö v etelte a föld s z é to s z tá s á t a p a ra s z to k között, a m eg v á ltá si összegek
és ad ó k m e g sz ü n te té sé t. A p a ra s z ti fo rrad alo m eszm éjén ek a n é p s z e rű
sítése céljából a narodnyikok falu si ta n ító k k é n t, orvosokként letelep e d te k
«AVSIS13
Egy propagandista letartóztatása. II. Sándor orosz cár meggyilkolása narodnyik

Hja Repin festménye, 1892 terroristák által 1881. március 1-én
k özvetlenül a falvakban. A zonban a re n d ő rség ezt a n aro d n y ik m ozgalm at

is m eg h iú síto tta.
M ivel e lv esz tetté k h itü k e t, hogy a p a ra s z ts á g képes fellázadni az ön
kén y u ralo m ellen, a narodnyikok új ta k tik á h o z folyam odtak, a terro rh o z.
V era Z aszu lics F jodor T repov k o rm án y zó ra le a d o tt lövése 1878-ban m e
rén y letek h u llá m á t in d íto tta el a cá ri h iv ataln o k o k leg f első képviselői el
len, sőt a c á r ellen is. A zonban n em m in d en k i o sz to tta a te rr o ris ta m ód
sze rek szü k ség esség én ek a n ézeteit. 1879-ben a „Föld és sza b ad ság ” k ét
önálló szerv ezetre b om lott - „Népakarat" és „Általános földfelosztás" (C sornij
Peregyel) néven.
A N é p a k a ra t k a to n a i- te rro ris ta cso p o rto su lá ssá v á lt, am ely h a lá lr a
íté lte II. S á n d o r c á rt, az íté le te t 1881. m á rc iu s 1-én v ég re is h a jto ttá k .
Az Á lta lá n o s földfelosztás ta g ja i to v á b b ra is
a Föld és sz a b a d sá g elvei m e lle tt m a ra d ta k .
A c á r m eggyilkolása sem m in sem v álto z ta to tt,
csa k ro ssz a b b o d o tt a h ely ze t az o rsz ág b an .
A következő cár, III. S á n d o r e lle n re fo rm o
k a t h a jto tt v ég re, m ég a z o k a t a je le n té k te
len d e m o k ra tik u s in té z k e d é s e k e t is k o rlá to z
tá k , am elyeket II. S á n d o r b ev e zetett. Többek
között fe lsz ám o ltá k a b író ság o k ö n álló ság á t.
A narodnyikok te h á t nem é rté k el célja
III. Sándor fogadja ik at, de létre h o zták az a la p ja it a n n a k a fo rra
a faluközösségek vezetőit. dalm i h arcn ak , am ely később a cárizm us b u k á
Hja Repin festménye, 1884
sához vezetett O roszországban.
A m unkásm ozgalom . A m arxizm us elterjedése. A gazd aság i növekedés

O id ő szak áb an a narodnyik m ozgalom m ellett szükség volt a m u n kások
jo g ain ak védelm ére is. A h a rc legelterjedtebb m ódszere a sz trá jk volt.
166
Az XIX. század 70-90-es években azok a sztrájkok voltak a leg elter

jedtebbek, m elyek a m u n k áso k gazdasági helyzetének ro m lása következté
ben ro b b a n ta k ki. E n n ek tip ik u s példájául szolgált az 1885-ben szervezett
uiorozovi sztrájk . 1897-ben a m u n k áso k k ih arc o ltá k a gyári (üzem ei) tö r
vénykezések bevezetését. E bben az időszakban a la k u lta k m eg az első m u n
kásszervezetek O desszában, P éterv á ro n és m ás városokban.
A XX. század elején a m unkásm ozgalom új szakaszba lép ett - h a r
cot kezd ett a p olitikai jo g aiért. A m u n k áso k első szervezett politikai m eg
m ozdulása 1901. m ájus 1-én, a sze n tp é terv ári O bukhiv-üzem ben zajlott. A
dolgozók elfoglalták az üzem et, e llen á lltak a ren d ő rség n ek és a k ato n ák
nak. 1903 n y arán az Orosz B irodalom déli részén O desszától B akuig egy
politikai sz trá jk söpört végig, am elyben 200 ezer em ber v ett részt. T eh á t a
m unkásm ozgalom rövid idő a la tt befolyásos, független politikai erővé vált.
A n aro d n y ik m ozgalom krízise és a m unkásm ozgalom k ib ontakozá
sa a m arx izm u s m egjelenéséhez vezetett O roszországban. Az első m a rx ista
szervezetet „A m u n k a felszab ad ítása csoport” néven 1883-ban h o zták létre
Genfben orosz forradalm árok, ak ik e lu ta s íto ttá k a narodnyikok (G. P leha-
nov, P. Akszelrod, L. Dejcs, V. Zaszulics) ideológiáját. A csoport tagjai felada
tu k n a k te k in te tté k a szociáldem okrata m ozgalom fejlődési feltételeinek elő
k észítését O roszországban. L efordították és te rje sz te tté k a nép között M arx
és E ngels egyes m űveit.
A XIX. század 80-as éveiben a nagy ip ari és poli
tik ai központokban m a rx ista csoportok jö tte k létre. 1895
őszén közel 20 p éterv ári szociáldem okrata csoport egye
sü lt V. Uljanov (Lenin) vezetésével a „H arci szövetség a
m u n k áso sztály fe lsz a b a d ítá sá é rt” szervezetbe. 1897 m á r
ciusában hasonló szervezetet h o ztak létre a kijevi szoci
áld em okraták. 1898. m árcius elején a csoportok képvise
lői illeg álisan összegyűltek M inszkben és m eg ala p íto tták
az Orosz Szociáldemokrata Munkáspártot (OSZDMP).
A XX. század elején. V. L enin és Y. M artov m u n k á
já n a k köszönhetően újjáéledt az OSZDMP. 1903 jú liu sáb an
és au g u sztu sáb an k e rü lt sor az OSZDMP II-. K ongresszu
sára. M indazonáltal a kongresszuson folytatott m egbeszé- Vlagyimir Uljanov
lések so rán alapvető nézeti különbségek m u ta tk o z ta k a (Lenin)
p á rt szervezeti felépítésével és a program egyes elm éle
ti rendelkezéseivel kapcsolatban, am elyek az orosz fejlő
dés sajáto sság aira vonatkoztak. V. L enin ragaszkodott ahhoz, hogy „új típ u
sú ” p á rto t alak ítso n ki, „vasfegyelemmel”, am ely „hivatásos forradalm árokból”
áll. T ám ogatta a szocialista forradalom m egvalósításának terv é t O roszország
ban. Idővel a tám ogatóit bolsevikoknak kezdték nevezni. Velük szem ben álltak
a m ensevikek, ak ik a h arc p arlam en ti form áit tám o g atták , nem a fegyveres
felkelést. Úgy vélték, hogy a forradalom vezető ereje a liberális burzsoázia,
16)
nem pedig a p ro le ta riá tu s kell, hogy legyen. A m ensevikek a z t vallották,

hogy m ég nem érk ezett el a szocialista forradalom ideje és az oroszorszá
gi szocializm us m egépítése m ost m ég lehetetlen. Idővel a két frakció közöt
ti nézeteltérések olyan m érték b en elm élyültek, hogy két p á r t a la k u lt ki: az
OSZDMP(b) és az OSZDMP(m).
Kül- és gyarmati politika. A krím i h áb o rú b an elszenvedett vereség m ia tt
H O roszország elveszítette n ag y h a ta lm i s tá tu s z á t. E z é rt az orosz külpo
litik a legfőbb fe la d ata a XIX. század 60-as éveiben az 1856-os párizsi cik
kelyek érvény telen ítése volt. A lekszander Gorcsakov kü lü g y m in iszter óvatos
és okos p o litik áján ak köszönhetően, kih aszn álv a az európai országok közötti
ellen tétek et, sik e rü lt kivezetnie az országot a diplom áciai elszigetelődésből
és m egerősíteni befolyását a B alkánon.
Az orosz k ü lp o litik a m ásik fela d ata O roszország további te rü le ti te r
jeszk ed ésén ek b izto sítá sa és érd ek szféráján ak a kiszélesítése volt. A krím i
h áb o rú b an elszenvedett vereség egy rövid időre lefékezte az orosz te rje sz
k ed é st a B alk án o n , azo n b an lehetőséget b izto síto tt O roszország szá m á ra,
hogy figyelm ét Közép-Ázsia és a Távol-K elet m eg h ó d ítására összpontosítsa.
A Távol-K eleten való m egjelenés összeütközéshez vezetett K ínával. A
feszü ltség ek felo ld ására 1858-ban és 1860-ban m eg állap o d tak arró l, hogy
az A m ur-m ellék és a „Tengerm ellék” O roszországhoz kerül. 1875-ben J a p á n
szerződésben ism erte el O roszország jo g át a S zah alin szigetre, m íg O rosz
ország J a p á n é t a K urill-szigetekre.
Távol-K elet orosz m eg h ó d ításán a k új k o rszak a a XIX. század 90-es
éveiben kezdődött. 1891-ben m egkezdődött a T ran szszib ériai vasútvonal épí
tése. Ez lehetőséget ad o tt O roszország szám ára, hogy ak tív ab b a n beavatkoz
h asso n T uva, Külső-M ongólia, M an d zsú ria ügyeibe. O roszországnak sik erü lt
m egszereznie a K ínai keleti vasútvonal ép ítésén ek jo g á t C sitátó l M andzsú
riá n á t Vlagyivosztokig és 25 évre bérbe venni a L iaotung-félszigetet P o rt
A rth u rra l eg yütt. 1 899-1901-ben, m ás n ag y h a ta lm a k k al eg y ü tt O roszország
ak tív an ré sz t v ett a „boxer” lázad ás elfojtásában, K ínában.
A K ín áb a való beh ato lás J a p á n és A nglia n em tetszé sét v á lto tta ki,
am i végül az 1904-1905-ös orosz-japán háborúhoz vezetett. O roszországnak
azonban sik e rü lt m egőriznie befolyását a térségben: elérte Külső-M ongólia
K ínától való elsz a k a d á sá t és g y arm a to síto tta a z t (1912).
1864-1884 között O roszország h arco t folytatott K okandi és a H ivai
K án ság m eg szerzéséért, illetve a B u h ara i E m irá tu s é rt v a la m in t a k az ah sz
tá n i földekért. A zonban O roszország közép-ázsiai terjeszkedése k eresztezte
Anglia érdekeit. Az orosz terjeszkedés eredm ényeként a XIX. század m ásodik
felében O roszországhoz k e rü lte k Közép-Ázsia nagy te rü le te i a K aszpi-tenger-
től a T ien-S an hegységéig, az A rai-tótól A fganisztán h a tá rá ig . E zenkívül a
XIX. század végén — a XX. század elején O roszország irá n y ítá sa a lá vonta
E szak -Irán t, am elyet korábban érd ek szfé rák ra o szto ttak N agy-B ritanniával.
A XIX század 70-es éveiben az orosz

területi terjeszkedés új korszaka kezdődött a
Balkánon és a K aukázusban, am i az 1877-
1 8 7 8 -as orosz-török háborúhoz vezetett. Orosz
ország magához csatolta K aukázus jelentős ré
szét és m egerősítette befolyását a Balkánon.
Törökország elism erte Románia, Szerbia, Mon
tenegró függetlenségét és autonóm iát adott
Bulgáriának. Azonban Oroszország nem tu d ta
teljes m értékben felhasználni győzelme ered
ményeit az Osztrák-M agyar M onarchia és Né A háború apoteózisa. Vaszilij Verescsagin
m etország m iatt (berlini kongresszus, 1878). festménye, 1871
N agyhatalm i státuszát felújítva, a XIX.
? Mit akart megmutatni a festő ezzel a
század végén Oroszország nem m aradhatott képpel?
távol a többi nagyhatalom között kialaku
ló konfliktusoktól. A H árm as Szövetség - Né
metország, Ausztria-M agyarország, Itália szerette volna megnyerni Oroszország
tám ogatását vagy legalábbis semlegességét. Franciaország viszont Oroszországot
tarto tta az egyetlen olyan erőnek, amely képes megfékezni Németországot. Végül
is Oroszország Franciaországgal (1891-1893) és Angliával (1907) kötött szövetséget.
O roszország a z é rt d ö n tö tt az utóbbi országokkal kötendő szövetség
m ellett, m e rt nem a k a rta N ém etország tú lz o tt m egerősödését, azon te rü le
te k m egszerzésére vágyott, am elyeket a n ém etek n ek nem sik e rü lt elfoglal
nia és függött a francia, illetve angol kölcsönöktől és tőkétől.
Az 1 9 0 5 -1 907-es orosz forradalom előfeltételei és okai. A XX. s z á
B za d e le jé t az orosz ö n k é n y u ra lo m v á ls á g a je lle m e z te . Az e lh ú z ó
dó g a z d a sá g i v á lsá g (1 8 9 9 -1 9 0 3 ) és az o ro sz -jap án h á b o rú (1 9 0 4 -1 9 0 5 )
v ereség e a lá á s ta a h a ta lo m te k in té ly é t. A m e g o ld a tla n a g rá rk é rd é s , a
m u n k a v á lla ló k szö rn y ű m u n k a k ö rü lm é n y e i, a d e m o k ra tik u s sz a b a d sá g o k
h ián y a, az ü z le ti k örök v ág y a az á lla m i irá n y ítá s b a n való ré sz v é te lre ,
v a la m in t a n em orosz n é p e k n e m z e ti eln y o m ása a la p ja volt a n ép elé
g e d e tle n ség én e k . Az o rsz ág o t z a v a rg á so k le p té k el, am ely ek leg tö b b szö r
d em o n strác ió k , s z trá jk o t fo rm á já b a n n y ilv á n u lta k m eg és tö b b n y ire po
litik a i je lle g ű e k v o ltak.
A forradalom kezdete az 1905. ja n u á r 3-án m egkezdett Putilovszkij
gyár m u n k á sa in a k sztrá jk ja volt P éterváron. A város m u n k á sa in a k akkori
szakszervezete - „Az orosz gyári m u n k áso k gyűlése” (vezető - Georgij Ga-
pon pap) - e lh atá ro zta, hogy petíciót kü ld a cá rn ak , m elyet 150 ezer em
b er í r ta alá.
1905. ja n u á r 9-én, v a sá rn a p , P é te rv á r lakói, G. G apon vezetésével,
ü n n ep i öltözékben a Téli P alo ta elé v o n u ltak , ahol p u skákból lő tte k r á
juk. Több m in t ezer h a lo tt és 5 ezer seb esü lt — ez volt a „véres v a sá rn a p ”
169
eredm énye, am ely elp u sz títo tta a cá rb an va

ló h itet. A p éterv ári esem ények országos til
tak o záso k at v á lto tta k ki és végül fo rrad alm at
eredm ényeztek.
A forradalom nem zeti fe la d ata az volt,
hogy a lk o tm án y o s-d e m o k ratik u s re n d s z e rt
a la k ítso n ki O roszországban az ö n k én y u ra
lom m egszüntetésével, a közélet dem okratizá
lódásával, a n em zeti kérdés m egoldásával, a
népek n em zeti önrendelkezési jo g án ak m eg
valósításával. A zonban a legfontosabb dolog
az ag rárk é rd és volt - a földesúri birtokok fel
szám olása, az 1861-es földvásárlási kifizeté
sek eltörlése.
F o rrad alm i v álto záso k at a k a rt a tá r s a
dalom m in d en rétege. M in d azo n által m ind
egyiknek sa já t céljai voltak.
A forradalom eseményei. K ezdetben a tiltak o zás fő form ája a sztrájk
Q volt. 1905 nyarától kezdve a sztrájkolok a „Le az önkényuralom m al”
jelszóval tiltak o ztak .
A fo rrad alm i küzdelem a forradalom k o rm án y án ak - a munkás megbí
zottak tanácsának - létrehozásához vezetett. E zt követően a p araszto k is csat
lak o ztak a m unkássztrájkokhoz. A birodalom európai m egyéinek ötödét el
lepte a p araszto k felkelése.
A m u n k áso k és a p araszto k forradalm i cselekedeteinek h a tá s á ra a cár
utolsó tá m a sz a - h ad se reg is m egingott. A h ad se reg első felkelése a „Pa-
tyomkin Tavricseszkij herceg" páncélhajón tö rté n t.
A forradalom fejlődése és nagysága arra kényszerítette az uralkodót,
hogy engedményeket tegyen. I I . Miklós 1905. október 17-én m anifesztumot
(kiáltványt) irt alá, mellyel polgári szabadságjogokat adományozott a nép- |
n ek - a szem ély sérth e te tle n ség ét, a lelkiis
A „Patyomkin Tavricseszkij herceg" m eret-, a sajtó-, a gyülekezés- és szakszerve
páncélhajó zetek létreh o zásán ak szabadságát. K ihirdette
az Á llam i D um a (P arlam en t) összehívását.
A m anifesztum nak két pozitív eredm é
nye volt az önkényuralom ra nézve. Először is
m egnyerte a pénzügyi körök elkötelezettségét,
amelytől függtek a francia, a b rit és a ném et
korm ányok által nyújtott hitelek.
Ő k a m anifesztum ban g aran ciát vél
te k lá tn i a rra , hogy O roszország korm ánya
á t fog té rn i az alkotm ányos form ára és a
170
parlam entarizm usra. Másodszor, pedig a ma-

nifesztum következtében végleg befejeződött az
orosz ellenzék két részre szakadása. A m érsé
kelt szárny követői vagy nyíltan tám ogatták a
kiáltványt, vagy óvatosan álltak hozzá, de úgy
gondolták, hogy a forradalom fő kérdése m ár
megoldódott. A radikális szárny - a szocia
lista forradalm árok és a szociáldem okraták -
nem elégedtek m eg az önkényuralom m al. A
cár később kih aszn álta ezt a m egosztottságot,
és nem teljesítette ígéreteinek többségét. Barikádok a Presznyán 1905-ben. Ivan
A m anifesztum nem tu d ta lecsillapíta Vladimirov festménye, 1918
ni a társad alm i feszültséget, a töm egek for ? A képet felhasználva készítsetek el
radalm i h an g u lata tovább nőtt. H irtelen fel beszélést a munkások harcáról a cá
élénkültek a parasztm ozgalm ak is. A lázadók ri hadsereg és a rendőrség ellen a de
elleni küzdelem érdekében a cári korm ányzat cemberi felkelés során!
rendszeresen k atonai egységeket vetett be és
rendkívüli állapotot h ird ete tt ki.
A szab ad ság szellem e b eh a to lt a lak tan y á k b a is. 1905 őszén 195 tö
m eges k a to n a i és ten g erész fo rrad alm i tü n te té s volt; n é h á n y ezek közül
felkeléssé nőtt, p éldául K ro n sta d tb a n (október 26—27.) és Szevasztopolban
(november 11-16.). A forradalom kulcsfontosságú esem énye volt az 1905. de
cember 7-én M oszkvában kezdődött fegyveres felkelés. Szervezői a bolsevikok
voltak. A felkelés elfo jtására re g u lá ris k ato n ai egységeket irá n y íto tta k oda.
A k ato n ai csap ato k decem ber 15-18- között szétv erték a lázadókat. M oszk
ván kívül felkelés tö rt ki Jek a ty erin o szlav b an (m a Dnyipro városa), H arkov
ban, a Donyec-m edencében és N ovorosszijszkben, de o tt is elfojtották őket.
A decem beri fegyveres felkelés leverése u tá n a forradalom erői gyen
gültek, és a cári korm ány e llen tám ad á sb a m e n t á t, politikai reakció for
m ájában: k o rláto zták a szólásszabadságot, töm eges le ta rtó z ta tá so k folytak.
p| Az I. és a II. Állami Duma tevékenysége. A forradalom vége. A fo rrad a
lom esem ényei során elkezdődtek a v álasztáso k az Á llam i D um ába.
A v álasztási törvény értelm éb en 25 m illió polgár k a p o tt v álasz tási jogot. A
választások tö b b szin tü ek voltak, a szavazók jogai pedig korlátozottak.
A D u m án a k volt törvényhozói joga és jó v á h a g y h a tta a költségvetést.
Az I. Á llam i D um a 1906 á p rilisáb a n ü lt össze. A képviselők legtöbbje az al
kotmányos dem o k ratákhoz - a kadetokhoz (a liberálisok p á rtja ) tarto z o tt. A
Dum a létezésének m ásodik hetéb en feszült kapcsolat a la k u lt ki köztük és
a korm ány között, követelték a korm ány lem ondását, m ely egyszerűen boj-
k o ttálta a D um át. 1906. jú liu s 9-én a cá r feloszlatta a D um át, és új vá
lasztáso k at h ird e te tt ki. H a m a ro san m eg ala k u lt az új korm ány P. Sztoli-
Pin vezetésével.
171
A II. Á llam i D um a (1907. fe b ru á r 20. -

jú n iu s 3.) m ég rad ik á lisa b b lett, m in t az első.
K ét kérdés v á lto tt ki in ten zív v itá t a D um ában:
az ag rárk é rd és és a fo rrad alm áro k elleni intéz
kedések vég reh ajtása. A cá r ism ét elhatározta,
hogy feloszlatja az „engedetlen” D um át. Ennek
form ális oka az 55 szociáldem okrata képviselő
ellen, h am is vádak alap ján folytatott eljárás volt.
1907. jú n iu s 3-án puccs előkészítésének
vádjával le ta rtó z ta ttá k és őket, és k ik iálto tták
Az Állami Duma ülésezése a D um a feloszlatását, v alam in t a v álasz tási tör
vény m egváltoztatását. E zt a napot ta rtjá k az el
ső orosz forradalom végének.
A forradalom vereségének okai az egység és a szervezett dem okratikus
ellenzéki erők h ián y a volt. N em volt ak tív tá m o g a tá su k a h ad sereg részé
ről, a cári korm ány pedig fegyvereket és pénzbeli segítséget k a p o tt külföld
ről. A forradalom veresége bebizonyította az ellenzéknek, hogy m ilyen fontos
az egységes küzdelem a cári h atalo m ellen folytatott h arcb an . Az uralkodó
körök sz á m á ra nyilvánvaló lett, hogy széles körű gazdasági és politikai re
form okra és ellen forradalm i tevékenységre v an szükség.
Az 1 9 0 5 -1 9 0 7 -es orosz d e m o k ra tik u s fo rrad alo m n em o ld o tta meg
az o rsz ág fejlő d ésének fő e lle n tm o n d á s a it. A fo rrad alo m az ellen zék i erők
legyőzésével é r t véget, a z o n b a n a r r a ö sztö n ö zte a k o rm á n y t, hogy re
fo rm o k a t h a jts o n végre. O ro szo rszág tá rs a d a lm i-p o litik a i é le té n e k és az
O rosz B irodalom n é p e in e k n em ze ti fe lsz ab ad ító m o zg alm án a k fe lélén k ü
lé sé t okozta.
Politikai reakció Oroszországban. 1907. június 3-án I I . M iklós orosz cár
Q v álasz tási törvényt hozott, am ely eltörölte a forradalom á lta l kiharcolt
politikai változásokat. A törvény sze rin t a földesurak a lk o tták a választók
m ajdnem felét, a p araszto k pedig körülbelül a negyedét. Legjobban a m un
kások v álasz tási jo g ait n y irb álták meg. C sak néh án y ip a ro síto tt tarto m án y
b an h o ztak lé tre m u n k á s k ú riá k a t, m elyek m indegyikének joga volt, hogy
egy-egy képviselőjük legyen az Á llam i D um ában.
A III. Á llam i D um a v á la sz tá sa u tá n a legtöbb helyet a földtulajdono
sok és az iparosok foglalták el. A v álasztáso k azonban nem a d ta k abszolút
többséget egyik p olitikai p á rtn a k sem . Az 1907-1917-es oroszországi politi
k ai re n d szer a „Június harmadikai monarchia" nevet k ap ta.
A cárizm u s széles körben h a sz n á lta az elnyom ást, hogy felszám olja a
fo rrad alm i m egm ozdulásokat. A sztrájkolok elleni küzdelem ben a vállalko
zók „fekete lis tá k a t” h a sz n á lta k .
F e lszám o lták a szak szerv ezetek et. A p a ra sz tfe lk e lé se k s z e r v e z ő i t
tá rg y a lá s és ren d ő ri v izsg ála t n élk ü l o sto rra l agyonverték, vagy a távoli
172
tartom ányokba szám űzték. A felsőoktatási intézm ények a u to n ó m iáját eltö

rölték. A fo rrad alm i tevékenységek m ia tt sok diákot e ltan á cso lta k az egye
tem ektől, elv ittek k ato n án a k .
A reakció időszakában a politikai pártok tagjainak szám a jelentősen csök
kent. Az elnyomott népek nem zeti .mozgalmai is jelentős csapást szenvedtek.
pm P. Sztolipin reformjai. A cári korm ány m egértette, hogy csak elnyom ással
I m leh ete tlen m egakadályozni a fo rrad alm at. A m o n arc h ista rezsim n ek
szüksége volt a társa d alo m tá m o g a tá sá ra , am elyet elvesztett a forradalom
során. E n n ek a célnak az elérése érdekében a korm ány vezetője, Pjotr Szto
lipin ag rárrefo rm o t javasolt.
A k o rm ány elh ag y ta a k o rra jellem ző m ezőgazdasági viszonyok m eg
őrzését célzó politik át, és a faluközösségek m egsem m isítéséhez folyamodott.
P. Sztolipin érte lm e tle n n ek ta r to tta a p én zren d szer elterjed ésén ek m eg ak a
dályozását a m ezőgazdaságban. Egy sor törvény bevezetésével lehetővé te t
te, hogy a faluközösségek földjét, am elyet a p a ra sz to k közösen h a s z n á lta k
m ag án tu lajd o n n á n y ilváníthassák. A p a ra sz tn a k lehetősége volt a rra , hogy
egy nagy p arcelláb an kérje a földjeit (ezek voltak az úgynevezett „vidrub”-
ok), m a ra d h a to tt a régi lakhelyén, de sa já t földjére é p íth e te tt m ag án a k lak
helyet (tan y át) és k ik öltözhetett oda.
A reform ok so rá n fokozta tevékenységét a P a
raszti Földbank, m elyet m ég a XIX. század 80-as évei
ben alap íto ttak . A nagy földtulajdonosoktól m agas áron
m egvásárolta a földet, feld arab o lta és hitelbe e la d ta a
paraszto k n ak . U k ra jn áb an 1906 és 1910 között a b an k
480 ezer d esz ja tin a földet vásárolt.
A reform m ásik elem e a szibériai szabad te rü le
tek re való áttelep ed és volt. Közel 3 m illió em ber köl
tözött az U rálon tú lra . Igaz, hogy közülük később 500
ezer em ber v isszatért.
P. S zto lip in tév esen szá m o lta ki a reform t á r
sadalm i-gazdasági és politikai következm ényeit. E llen
állt a reform oknak m ind a jobboldal, ak ik nem voltak
érdekeltek a hagyom ányos vidéki re n d szer felszám olá
Pjotr Sztolipin
sában, m ind a szocialisták, ak ik a közelgő forradalom
előtt nem a k a rtá k csökkenteni a tá rsa d a lm i feszültsé
geket a vidéken. A p araszto k , a ttó l ta rtv a , hogy elveszítik egyetlen jöve
d elem fo rrásu k at, szin tén e lle n á llta k a reform nak. II. M iklós cá r a „kínos”
m iniszterelnököt lem o n d ásra kényszerítette. A reform v ég reh ajtása végül el
m arad t, m iu tá n P. S ztolipint Kijevben m eggyilkolták.
A reform lehetőségeit nem a k n á z tá k ki, célját nem sik erü lt m egvalósí
tan i. O tt volt sikeres, ahol in ten zív m a ra d t az m ezőgazdasági áru cik k ek el
ad á sra való term elése - az u k rá n földeken, a B alti országokban és a Volga
173
régióban. Ö sszességében „vidrubok” és ta n y á k a gazdaságok 26 %-át- tették

ki, am elyek a gabona, m in t áru cik k felét á llíto ttá k elő. A faluközösségekből
a föld terü let 22 % -át v á la sz to ttá k le. A reform nak köszönhetően Oroszország
növelte a gabona exportját, am i 1913-ban 10,6 m illió to n n a volt.
S ztolipin ag rárre fo rm ja m egkezdte legalizálni a jogi a la p ja it annak,
hogy a földek a kisgazdák m ag án tu lajd o n áb a k erülhessenek.
m | Következtetések
►A XIX. század 60-as és 70-es éveinek reform jai az Orosz B iroda
lom tö rtén e lm i fordulópontjává váltak . A zonban O roszország politi
k ai szférájában nem tö rté n t változás, a birodalom abszolút m onar
chia m ara d t.
► A p olitikai szab ad ság hián y a és az önkényuralom k iv álto tta a na-
rodnyikok m ozgalm át, ak ik m inden m ódon m egpróbálták m egdönte-
n i a h a ta lm a t. A zonban m ég a cár 1881-es m eggyilkolása sem vál
to z ta tta m eg a helyzetet.
►A XIX. század utolsó negyedévében gyors gazdasági fejlődés jelle
m ezte az országot, m eg tö rtek a hagyom ányos életm ód szokásai. Az
ip a ri fo rradalom vége egybeesett az iparosodás kezdetével, amely
a gazd asági élet legújabb és m á r elav u lt fo rm áin ak kom binációját
eredm ényezte.
► II. S án d o r lib erá lis reform jai u tá n , III. S án d o r u ra lk o d á sa a la tt
az önkényuralom a la p ja in a k m egerősítése következett. Ez azonban
nem a k a d á ly o z h a tta m eg a forradalm i m ozgalom fejlődését. A XX.
század elején a szociáldem okraták á llta k en n ek az élén, akiknek,
titk o s tevékenységük so rá n s ik e rü lt a tá rs a d a lm a t felszólítani a
h arcra .
► 1905-ben O roszországban k itö rt az első forradalom . A n n ak ellené
re, hogy vereséget szenvedett, a cárizm us kénytelen volt elfogadni
az Á llam i D um a létreh o zását, és néh án y v á lto z ta tá st végrehajtani,
am elyek közül a legjelentősebb a Sztolipin-féle a g rá rre fo rm volt.
A zonban ez nem oldotta m eg a fő feladatot — az önkényuralom új
tá rsa d a lm i a la p já n a k m egterem tését.
1. Mikor szűnt meg az oroszországi jobbágyrendszer? 2. A XIX. század 60-as és 70 -es
© éveinek mely reformját nevezik a legkövetkezetesebb és demokratikusabb reformnak?
3. Mikor fejeződött be az ipari forradalom Oroszországban? 4. Milyen jellemzői voltak
az orosz gazdasági fejlődésnek a XIX. század második felében - a XX. század elején?
5. ilyen új rétegek alakultak ki az orosz társadalomban a XIX. század második felében?
6 . Kik a narodnyikok? Miért harcoltak? 7. Mikor alakult meg Oroszországban a szociális'
ta (szociáldemokrata) mozgalom? 8. Mik voltak Oroszország fő terjeszkedési irányai? Me
22. Az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1877-78-as orosz-török háború.
lyik volt túlsúlyban közülük a XIX. század utolsó negyedében? 9. Milyen eseményekkel
kezdődött az .első demokratikus forradalom Oroszországban? 10. Mi volt a forradalom
célja Oroszországban? 11. Mikor hajtották végre P. Sztolipin reformjait?
12. Mi volt a jelentősége a XIX. század 60-as és 70-es éveiben végbement reformoknak
Oroszország fejlődése szempontjából? 13. Nevezzétek meg az 1905-1907 forradalom fő
okait! 14. Miért vezetett az 1905. október 17-i manifesztum a demokratikus tábor két
részre szakadásához a forradalom során? 15. Melyek az 1905-1907-es forradalom fő
eredményei? 16. Melyek a „Június harmadikai monarchia" főbb jellemzői? 17. Mik vol
tak Sztolipin agrárreformjának céljai és következményei?
18. Készítsetek táblázatot a füzetetekbe „A 60-as és 70-es évek reformjai, az Orosz Bi
rodalomban" címmel!
Megnevezés, bevezetésének dátuma A reform lényege Történelmi jelentősége
19. Elemezzétek a kapitalista viszonyok fejlődésének sajátosságait a városban és a vi

déken! 20. Készítsetek részletes vázlatot az alábbi témáról: „A narodnyikok harca az ön
kényuralom ellen Oroszországban"!
22. Az Osztrák-Magyar Monarchia.

Az 1877-78-as orosz-török háború.
Új független államok létrejötte a Balkánon
l . Mik voltak az 1848-1849-es forradalom sajátosságai az Osztrák Birodalomban?
H 2. Határozzátok meg az 1848-1849-es forradalom okait, fő eseményeit és eredmé
nyeit Magyarországon!
m Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte és sajátosságai. A XIX. század

■ ■ 50-6 0 -as éveit az O sztrák B irodalom nehéz k o rsz ak ak é n t jellem ezh et
jük. F okozatosan elvesztette a befolyásos európai állam szerepét. F ájdalm as
csapás volt A u sztria sz á m á ra a franciáktól és P iem onttól elszenvedett ve
reség 1859-ben, m inek következtében elveszítette egyik leggazdagabb ta r to
m ány át - L om bardiát.
F eszü lt m a ra d t a helyzet M agyarországon is, ahol újabb fo rrad alm at
terveztek. 1861 n y arán II. F erenc Jó zse f engedélyével m egkezdhette m űkö
dését az O rszággyűlés - a törvényhozás helyi szerve. A képviselők követelni
kezdték M agyarország függetlenségének v isszaá llítását. A csá szár kénytelen
volt tárg y a láso k b a bocsátkozni a m agyar ellenzékkel. 1866 n y arán kezdetét
vette az osztrák-porosz h áb o rú , és a tárg y aláso k m egszakadtak.
Az elszenvedett vereség következtében A u sztria végleg kivonult N é
m etországból és O laszországból és az u tó b b in ak á ta d ta Velencét. Ez a hely
zet a r ra k én y szerítette a bécsi korm ányt, hogy engedm ényeket tegyen M a
gyarországnak.
1867 fe b ru á rjá b a n m e g s z ü le te tt a k i
egyezés az o sztrá k o k és a m ag y aro k között,
am ely az O sz trá k B iro d alm at d u a lis ta O szt
rák -M ag y ar M o n arch iáv á a la k íto tta át. D u a
lista m o n arc h iak én t 1918-ig létezett.
A m o n arch ia k é t részből állt. Ciszlajtá-
nia (L a jtá n in n e n , O sz trá k B irodalom ) egyesí
te tte A u sz triá t, C sehországot, M orvaországot,
Az Osztrák-Magyar Monarchia címere S ziléziát, G rázot, Is z triá t, T riesz tet, D alm áci
jelmondatával „Feloszthatatlanul és át, B ukovinát, G alíciát és K ra jn át. Transzlaj-
elválaszthatatlanul" tá n ia (L a jtá n tú l, M agyar K irályság) M agyaror
szágot, E rd ély t, F iú m é t és H orvát-S zlavóniát
foglalta m agába.
A u sztria-M agyarország E u ró p a egyik legnagyobb állam a volt. Az O szt
rák-M agyar M o n arch iáb an sok nép élt, de egyik sem volt többségben. Leg
többen az o sztrák o k (23,5 %) és a m agyarok (19,1 %) voltak, őket követték
a csehek és szlovákok (16,5 %), szerbek és h o rv áto k (16,5 %), lengyelek
(10 %), u k rá n o k (8 %), rom ánok (6,5 %), szlovénok, olaszok, ném etek és
m ég sok m ás nép. T öbbségük töm bökben élt, am i elő seg ítette a nem zeti-fel
szab ad ító m ozgalm ak fejlődését és a d ecentralizációs tö rek v ések m egjelené
sét. A n em zetiségi e lle n té te k e t v allási e lle n té te k ta rk íto ttá k , hisz az ország
te rü le té n több egyház is m űködött: k ato lik u s, p ro te stá n s, pravoszláv, görög
k ato lik u s stb. K özigazgatásilag az országot úgy o szto tták fel, hogy m inden
kö zigazgatási egységhez k ét egym ással versengő n em zet kerüljön, ak ik kö
zül az eg yiknek p o litik ai tú lsú ly t b izto síto ttak (ném etek és csehek, u k rá
nok és lengyelek, m agyarok és horvátok).
Az o sztrá k csá szár egyszersm ind M agyarország királya, az egységes
császári és k irály i intézm ények - hadügy, belügy, pénzügy - vezetője is volt.
A u sztria és M agyarország sa já t p a rla m e n tte l és korm ánnyal rendelkezett,
m elynek ö sszetételét a csá szár h a g y ta jóvá.
Fontos szerep et já ts z o tt a b elpolitikai életben a h ad sereg , am ely a
tá rsa d a lm i elit ré szét alk o tta, és az állam i kiad áso k nagy ré szét költötték
a fe n n ta rtá s á ra . A birodalom ban az állam polgárok nem ren d elk eztek á lta
lános választójoggal. V álasztójoggal csak a valam ilyen vagyonnal rendelkező
tulajdonosok b írta k . Az egy töm bben élő nem zetiségek s a já t alkotm ánnyal,
helyi p a rla m e n tte l (szejm m el) és önkorm ányzati szervek k el rendelkeztek.
E zekben a körzetekben a hatályos törvények a la p já n az elem i iskolai
o k ta tá s és az ügyvitel a helyi önkorm ányzatoknál nem zetiségi nyelven folyt.
A zonban ezt a tö rv én y t g y ak ran nem ta r to ttá k be és m in d e n ü tt a ném et
nyelv tú lsú ly a érvényesült.
Az O sztrák-M agyar M onarchia közepesen fejlett a g rá rip a ri o r s z á g volt.
A lak o sság nagyobbik része a m ezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgo
zott (11 m illió fő). A földesúri földbirtokok alacsony színvonalúak voltak és a
22. Az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1877-78-as orosz-török hábo.rú. ...
term elésb en a zsellérek kétkezi m u n k á já t

alk alm azták . M agyarországon, H orvátor
szágban, G alíciáb an, E rdélyben a m eg
m űvelt te rü le te k n e k m ajdnem a h a rm a
da földesúri n ag y b irto k volt.
Az O sztrák -M agyar M o narchiában
is azok a folyam atok m e n te k végbe, m in t
a többi fejlett országban: a term e lé s és a
tőke koncentrációja, a b efektetések növe
lése. Egyes m u ta tó k alap ján (pl. acélgyár
tás) a m o n arch ia a XIX. század m ásodik
felében m egelőzte A ngliát és F ra n c ia o r Néhány nép nemzeti öltözéke, amelyek az
szágot. Ip a rila g A u sztria és a cseh föl Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak
dek voltak a legfejlettebbek. A h a t leg n a
gyobb m onopólium ta r to tta kezében csaknem az egész v asé rcterm e lést és az
acélg y ártás több m in t 90 %-át. A csehországi Skoda vask o h ászati k o nszern
E u ró p a egyik legjelentősebb h a d iip a ri v á lla la ta volt. A zonban egészében vé
ve A usztria-M agyarországon tú lsú ly b a n voltak a kis- és közepes vállalatok.
A birodalom g azdasági sajáto sság ai közé ta rto z o tt a technikai e lm a ra d o tt
ság, a legújabb m ű szak i berendezések és m odern ágazato k hiánya. A n é
m et és fran cia tőke ak tív szerepet já ts z o tt az alap ip a rág a k b an : kőolaj-fino
m ítás, v ask o h ászat, gépgyártás.
Az ip a r és a m ezőgazdaság elsősorban A lembergi főkatedrális. Képeslap az
saját p iacra term e lt. Az im port és export je Osztrák-Magyar Monarchia idejéből.
le n té k te le n sze rep e t já ts z o tt, alig é rte el az Odo Dobrowolski festménye, 1910
5 %-ot. A b ü ro k rá c ia soha nem lá to tt m é re te
k et öltött. A fővárosban és a vidéki városokban
élők életszínvonala jelen tő sen különbözött. Az
általános életszínvonal nagyon alacsony m aradt.
Az O sztrák-M agyar M onarchia a XX. szá
zad elején m ély válságot élt át, a m it a nem
zetiségi és m u n k ásm o zg a lm ak id éztek elő. A
d ecen tralizáció s tö rek v é sű és s a já t független
n em zetállam o t létrehozni kívánó nem zeti m oz
g alm ak a XIX. század m ásodik felében szü let
tek. Ez a folyam at a n em zeti é rte lm iség k i
alak u lásáv al volt kapcsolatban. Az értelm iség
volt a n em ze ti s z a b a d sá g sz e re te tn e k a szó
szólója, az ö n álló ság esz m é jén ek a hordozó
ja . É veken k e resztü l k e re sté k a n n a k a m ód
já t, hogyan leh et ezeket az eszm éket e lju tta tn i
a széles n éprétegekhez. Az első ilyen eszköz a
nem zeti nyelvért folytatott h arc volt, hogy az
iskolákban, egyetem eken, anyanyelven ta n u lh a ss a n a k és e lsa já títh a ssá k nem

zeti iro d alm u k at, hogy a nem zeti nyelv egyenrangúvá váljon a közigazga
tá sb a n , h ad seregben.
E ze k et a m o zg alm ak a t m űvelődési sze rv ez etek irá n y íto ttá k : „Nem
zeti lig a” (olasz földeken), „M atica skolska” (cseh földön), „M atica slovens-
k a ” (Szlovénia), „N arodnij dim ” (G alícia). N em zetiségi iskolát, irodalm i fo
ly ó irato k at h o z ta k létre. A legszervezettebb ez a m ozgalom C sehországban
volt. A m ozgalom h a tá s á r a 1880-ban Bécs kénytelen volt bevezetni a cseh
és n ém et nyelv egyenjogúságát a h iv atalo s közügyek intézésében. 1881-ben
a p rá g a i egyetem et k ét ré szre osztották: n ém et és cseh részre. 1887-ben a
c sá sz á r a lá ír ta nyelvi re n d eletéit, am elyekben v églegesítette a cseh és n é
m et nyelv egyenjogúságát. Egyes nem zetiségi te rü le te k e n ifjú ság i töm eg
szerv ezetek jö tte k létre. M indez nagy sze rep e t já ts z o tt a n em zeti ö n tu d at
k ia la k ítá s á b a n az első v ilág h áb o rú t követően létrejövő nem zetállam o k ál
lam p o lg árain ál.
Az orosz-török háború 1877-1878-ban. A berlini kongresszus. Az 1853-
H 1856-os k rím i h áb o rú b an elszenvedett vereség u tá n az orosz diplom á
cia legfőbb fela d ata a p árizsi békeszerződés feltételeinek az érvénytelenítése
volt. 1870-ben a francia-porosz h áb o rú következtében k ia la k u lt helyzetben
az oroszok m eg tag a d tá k a párizsi békeszerződés azon p o n tján ak a b e ta r tá
sá t, am ely m e g tilto tta szá m u k ra a h ad iflo tta ta r t á s á t a F ekete-tengeren. Az
1871-es londoni nem zetközi konferencia m eg erő sítette az oroszoknak ezt a
jogát. Az orosz diplom áciát ez a siker a r r a ösztönözte, hogy óvatosan bár,
de b iztosan ak tiv izálja po litik áját a B alkán-félszigeten az O szm án Birodalom
m eg sem m isítéséért küzdő nem zeti felszabadító m ozgalm ak tá m o g a tá sa által.
Oroszország m eg a k a rta vetni lá b á t R om ániában, visszaszerezve B esszarábia
egy részét, ellenőrzése a lá k ív á n ta vonni a B oszporuszt és a D a rd an ellák at.
1875-ben felkelés ro b b an t ki B osznia-H ercegovinában, am ely előidézte
a balkáni (keleti) válságot (1875-1878). Ez volt az oka a n n a k , hogy erősödtek
az európai h a ta lm a k közötti ellentm ondások D élkelet-E urópában, az O szm án
B irodalom belső politikai v álság á n ak és a B alk án elnyom ott n épeinek nem
zeti felszabadító h a rc a k ia la k u lá sá n a k (1876 áp rilisáb a n -B u lg á riáb an felke
lés tö r t ki, m ég ugyanebben az évben-S zerbiában v a la m in t M ontenegróban
is T örökország elleni h áb o rú kezdődött).
Az angolok á lta l tám o g ato tt Törökország e lu ta síto tta O roszország ja
v a s la tá t a szláv népekkel k ia la k u lt ko n flik tu s békés rendezéséről. A cári
korm ány 1877 áp rilisá b a n h a d a t üzent. M ájusban R om ánia is bekapcsoló
d o tt a törökök elleni háborúba.
H arci események bontakoztak ki a B alkánon és a K aukázusban. Az orosz
hadsereg 1877 jú n iu sán ak végén elfoglalta Bulgária fővárosát, Tirnovot, július
b an m egszerezte a Sipka-szorost, és visszaverte a török hadsereg ellentám adá
sát, novemberben pedig elfoglalta a plevnai erődöt is. Sikeresen zajlott az oroszok
szám ára a háború a K aukázusban is, ahol m egszerezték K arsz erődítményét.
Decemberben az orosz hadsereg Joszif Hur-

ko tábornokkal az élén felszabadította Szó
fiát. 1878 jan u árjáb an az orosz csapatok fő
erői átkeltek a Balkán-hegységen és megkez
dődött az általános tám adás. A törökök vere
séget szenvedtek Filipov (m a Plovdiv) mellett,
ezután harc nélkül feladták Drinápolyt. Az
oroszok győzelmet a ra tta k a K aukázusban is.
Törökországot a teljes vereség fenye
gette. Ez m e g re tte n te tte A ngliát és Auszt-
ria-M ag y aro rszág ot, m ivel ez O roszország
m egerősödéséhez v ez etett volna. O roszor Karikatúra Ferenc Józsefről és Ausztria-
szág korm ánykörei alkalm at lá tta k egy újabb Magyarország helyzetéről
nagy háb o rú k iro bbanására az európai álla ? Figyeljétek meg a karikatúrát, mit
mokkal, azonban erre nem voltak felkészülve. akart vele mondani a szerző?
A hadvezetés m egállította a csapatokat S an
Stefano városka m ellett (nem m essze Isztam
bultól) és 1878. február 19-én előzetes békeszerződést ír t alá a törökökkel.
A San Stefano-i béke a sok évszázados oszm án hatalo m végét jele n te t
te D élkelet-Európában. Törökország u ra lm a a la tt csak jelen ték tele n te rü le
tek m a ra d ta k és a közvetlen kapcsolat hiánya Boszniával és Hercegovinával
a gyakorlatban az utóbbiak autonóm iáját jelen tette.
A u sztria-M agyarország és A nglia elégedetlen volt a béke feltételeivel,
és egy európai kongresszuson k ív á n tá k á tte k in te n i azokat, háb o rú v al fenye
getve O roszországot. A cári korm ány kénytelen volt beleegyezni a kongresz-
szus összehívásába, am elyre végül 1878 n y a rá n k e rü lt sor Berlinben.
Az oroszok és balkáni népek szám ára előnyös S an Stefano-i békét á t
alakították. B ulgáriát három részre szakították, és csak Észak-B ulgária kapott
államiságot. M ontenegró és Szerbia terü letét csökkentették. B oszniát és H er
cegovinát m egszállta Ausztria-M agyarország. Anglia m egkapta C iprust, amely
később hídfőállás lett az egyiptomi angol terjeszkedés során. A K aukázusban
A lerohanás után.
Elsősegélynyújtás
Plevna mellett.
V. Verescsagin
festménye, 1881
O roszország m egőrzi K arszt, A rdagant,

B atum it.
A berlini kongresszus fontos szerepet
játszott a nemzetközi kapcsolatok fejlesztés
ében. Pozitív vonásaként azt lehet megemlí
teni, hogy sok európai ellentm ondást békés
úton oldott meg. Elm ozdult holtpontjáról a
keleti kérdés, amelyet nem tekintettek á t a
bécsi kongresszuson. A századvégéig E uró
A berlini kongresszus 1878-ban. pában gyakorlatilag m egszűnt a feszültség.
A nagyhatalm ak csupán a gyarm ati teijesz-
kedés kérdéseivel kezdtek foglalkozni.
Az új Balkán nem zetállam ok a nemzetközi kapcsolatok rendszerében.
Szerbia, B u lg ária és R om ánia függetlenségének a k ik iá ltá s a nem ol
d o tta meg. a B alk án problém áit. M ilán Obrenovic szerb fejedelem úgy vél
te, hogy a z é rt n em s ik e rü lt n eki egyesíteni az összes szerb földet, m e rt
O roszország a h á b o rú b a n B u lg á riá t tá m o g a tta . E z é rt k ü lp o litik ájáb a n az
O sztrák-M agyar M o n arch iára tám aszkodott. 1881-ben S zerbia szerződésben
m ond le A usztria-M agyarország előtt B oszniáról és H ercegovináról. A usztria-
M agyarország viszont tá m o g a tta S zerbia á ta la k ítá s á t királysággá Obrenovic
k o rlátlan h a talm áv a l. Az 1888-as alkotm ány értelm éb en azonban S zerbia
alkotm ányos m o n archia lett.
A következő évben király lem ondott a tró n ró l k isk o rú fia, A lekszan-
d er Obrenovic ja v á ra , de a tényleges h a ta lm a t m egőrizte. Milán Obrenovic,
később pedig fia, A lekszander politikájával szem ben, aki
gyakorlatilag érv én y telen ítette az alkotm ányt, n ő tt á szem
b enállás. Az ellenállás vezére Nikola Pasic volt. 1903. jú n i
u s 11-e éjjelén állam csínyt h a jto tta k végre. A k irály t és
környezetét m egölték, és S zerbia k irály áv á Karagyorgyevics
Pétert (1903-1921) k iá lto ttá k ki.
Az új k irály olyan p rotekcionista p o litik át kezdett
folytatni, am ely h o zz ájáru lt az ip a r és a nem zeti burzso
ázia kialak u lásáh o z. T ettei feszültséget okoztak az Auszt-
ria-M ag y aro rszág g al való k ap cso latb an . 1906-ban a két
o rszág között m egkezdődött a „vám háború”, am ely végül
S zerbia győzelm ét és egy m éltányos kereskedelm i m egál
I. Péter szerb király lap odás m egkötését eredm ényezte. 1908-ban S zerbia és az
(Karagyorgyevics Péter)
O sztrák-M agyar M onarchia a h áb o rú szélére k e rü lt Bosz
n ia és H ercegovina M onarchia álta li a n n e k tá lá s a (erősza
kos csatolás) m ia tt (boszniai válság). C sak az k én y szerítette S zerbiát, hogy
tartózkodjon az ellenségeskedésektől, hogy O roszország ebben az időben nem
tu d o tt segítséget n y ú jtan i neki.
180
H asonló folyam atok já tsz ó d ta k le Bulgáriában. A függetlenség k ik iá ltá sa

u tá n tró n já t Alekszander Battenberg foglalta el. A zonban A lekszander B a tte n
berg nem v á lto tta be a hozzá fűzött orosz rem ényeket és közeledni kezdett
N ém etországhoz és A usztria-M agyarországhoz. Ez azzal volt m a g y a rá z h a
tó hogy O roszország képtelen volt m egvédeni B u lg ária h a tá r a it, m elyeket
a S an Stefano-i békeszerződésben á lla p íto tta k meg.
1885-ben a Törökország u ra lm a a la tt lévő D él-B u lg áriáb an felkelés
ro b b an t ki. A felkelők k ih ird e tté k az ország k ét részén ek az egyesülését.
B atten b erg egész B u lg ária k irály a lett. 1886 m á rc iu sá b a n m e g tö rté n t az
ünnepélyes egyesülés.
1886 a u g u sz tu sá b an , B u lg áriáb an az o ro szb arát erők állam csínyt rob
b a n to tta k ki. A zonban az új korm ány élére ism ét osztrák érd ek eltség ű po
litik u so k k erü lte k , az új cá r pedig Szász-C oburg-G otha F e rd in á n d herceg
lett. B u lg ária to vábbra is N ém etország és A usztria-M agyarország befolyási
övezetében m ara d t. Az új uralkodót O roszország csak 1896-ban ism erte el.
1908-ban B u lg ária függetlenné v ált az O szm án B irodalom tól
és K irálysággá le tt kik iáltv a.
Montenegró volt a B alk án legkisebb és leg elm arad o t
tab b állam a. I t t I. M iklós Petrovié-N jegos herceg (1910-től k i
rály) u ralk o d o tt (1860-1918). Gyenge ip a ra olasz és o sztrák
kézen volt. Az állam i költségvetést orosz tám o g atáso k alap
já n a la k íto ttá k ki.
A h u sza d ik század elején a törzsi nem esség elégedet
lensége a r r a k én y szerítette a herceget, hogy reform okat ve
zessen be. 1905 végén összehívták a szk u p scsin át (országy-
gyűlés), am ely elfogadta az alkotm ányt, m elynek értelm éb en
M ontenegró örökletes m onarchia lett. M inden h atalo m a h e r
ceg kezében összpontosult. A szkupscsina tan ácsad ó te s tü le t I. Miklós
té vált. 1908-ban az ország m eg szü n te tte A usztria-M agyar Petrovic-Njegos királ
ország az A d riai-ten g er m ontenegrói p a rtjá n a k felügyeletére
vonatkozó berlin i ülés cikkelyét. 1910-ben M ontenegró király
sággá le tt nyilvánítva.
N em kevésbé volt bonyolult Románia külp o litik ai helyzete,
rály ság lett, a n ém et H ohenzollern-dinasztiával az élén. Az ország vezetői
N agyrom ánia létrehozásáról álm odoztak, am ely m agába foglalta volna a m eg
lévő birtokokon kívül E rdélyt, B essza ráb iát és B ukovinát is. A zonban ezek
hez a te rü le te k h e z csak úgy ju th a to tt volna hozzá, h a k o n flik tu sb a kevere
dik O roszországgal és az O sztrák-M agyar M onarchiával. R om ánia végül az
A usztria-M agyarország k ü lp o litik ai orientáció m ellett döntött, m ivel az t á
m o g atta őt a B e ssza ráb iáé rt folytatott harcban.
Az 1829-ben függetlenné v ált Görögország szin tén olyan te rü le te k e t
ak a rt, m elyeket sajátján a k ta rto tt. K ihasználva az 1877-1878-as orosz-török
h áb o rú n y ú jto tta lehetőségeket, követelni kezdte T hesszáliát, E p iru szt és az
égei-tengeri szigeteket, melyek az O szm án Birodalom fennhatósága alá ta rto z

tak . A berlini kongresszus részben teljesítette a görög követeléseket. 1881-ben
m eg k ap ta T h esszáb át és E piruszt. A zonban a görögök úgy gondolták, hogy
ezzel az ország egyesítése m ég nem fejeződött be. 1896-ban K ré tán törökelle
nes felkelés ro b b an t ki. A felkelők k ik iálto tták K ré ta csatlakozását Görögor
szághoz. Az országot nem zeti lelkesedés ra g a d ta m agával, görög-török háború
kezdődött. A zonban a görögök vereséget szenvedtek. Az 1897. decem ber 4-én
m egkötött konstantinápolyi béke értelm ében Görögország kénytelen volt Tö
rökországnak adni T hesszália egy részét és jelentős hadisarcot kellett fizetnie.
A B alk án o n nagyon nehéz helyzet a la k u lt ki. V alam ennyi állam elé
gedetlen volt a h a tá ra iv a l és a r r a tö rek ed ett, hogy m egszerezze a „saját”
földjeit. E z t bonyolította m ég a világ n ag y h a ta lm a i közötti ko n flik tu s a vi
lág u ralo m ért.
A Balkán-szövetség megalakulása. Az első Balkán-háború. A XX. század
elején a B alk ánon két k atonai-politikai blokk érdekei ütköztek. E té r
ség fő v ersen y társa i egyrészről O roszország, m ásrészről pedig az O sztrák-
M agyar M onarchia és N ém etország voltak. O roszország a r ra törekedett, hogy
m egalkossa a b alk án i állam ok szövetségét, m ivel úgy gondolta, ez g a ra n tá lja
h a rc á n a k sik erét az u ra lo m é rt a B alkánon.
S zerbia és B u lg ária között 1911 és 1912 között diplom áciai tá rg y a lá
sok folytak egy k ato n ai-p o litik ai szövetség létrehozásáról, am ely a befolyási
körök m eg o sztását eredm ényezte a B alkánon.
\ keleti kérdés megoldása, E zt követően G örögországgal és M ontenegró
(arikatúra a Balkán felosztásáról val kötött m egállapodással egészült ki. A bol
gár-görög m egbeszélések A nglia közrem űködé
Le Petit Journal sével tö rté n te k , és 1912 m áju sáb a n szerződés
a lá írá s á v a l végződtek. M acedónia h a tá r a it
azonban nem h a tá ro z tá k me.
1912 őszén befejeződött a B alkán-szövet
ség m egalakulása. C sak ürü g y et kellett ta láln i
a h áb o rú m egkezdéséhez. 1912 n y a rá n felke
lés tö r t ki A lbániában, am elyet a török csapa
to k kegyetlenül elnyom tak. Ez felgyorsította a
T örökország elleni h áb o rú k ik iá ltá s á t. A h a r
cok 1912 októberében kezdődtek. A bolgár h a d
sereg sikeres tá m a d á s t in d íto tt T rá k iá b a n és
Isztam b u l (K onstantinápoly) irányába.
A szerb h a d se re g b e lé p e tt Szkopjébe
(M akedónia legnagyobb v áro sa) és A lb án i
á n k eresztü l k iju to tt az A driai-tengerhez. Ez
aggodalom m al tö ltö tte el az O sztrák-M agyar
M onarchiát, am ely c sa p a ta it S zerbia h a tá rá n
82
Az e|ső Balkán-háború
\М П Е Р » я
С Одеса
ABCTPO-
Az Oszmán Birodalom határai
Európában a XX. század elején '
Az Osztrák-Magyar Monarchia által 1878- БУХАРЕСТ

ban elfoglalt, 1908-ban annektált Bosznia S T r í P w Констанца
és Hercegovina
A Növi Pazar-i Szandzsák, mely 1878-tól

osztrák-török uralom alatt álft, 1909-ben
visszakerült az Oszmán Birodalomhoz
ДУРРЕС
Az Olaszország által az olasz-török háború
(1911-1912) során elfoglalt dodekanéz
szigetek
A balkáni országok határai az

1912-1913-as első Balkán-háború
után (Bulgária, Szerbia, Montenegró és
Görögország az Oszmán Birodalom ellen)
АФІНИ
VO X
о. Н а к с о с ? Ъ
Albánia függetlenségének kikiáltása 1912.

december 20-án о. Крит *
(автономии!
М и Е від1891
A bolgár katonák rárontanak

összpontosította. G örögország elfoglalta Szaloni-
a török állásokra.
ki v árosát. A m ontenegrói csapatok körülvették
Jaroslav Vésín festménye, 1912
a Slikodra (Shkodér) erődöt.
T örökország 1912 novem berében fegyver-
szü n etet k ért, de F erd in án d bolgár k irály e lu ta
síto tta a jav aslato t. A bolgár h ad sereg elkezdte
a török erődítm ények ostrom át, de sikertelenül.
Ez a r ra k ész te tte a feleket, hogy tárg y a ló asztal
hoz ü ljen ek Londonban. A n a g y h a ta lm a k képvi
selői is ré sz t v ettek a tárg y aláso k b an , valójában
ők voltak, ak ik e lh a tá ro z tá k , hol lesznek a B al
k án o rszág ain ak h a tá ra i.
K özben 1913 ja n u á r já b a n , Tórokország-
b án állam csín y t h a jto tta k végre. Az új tö rö k
korm ány, N ém eto rszág és az O sztrák -M ag y ar
M onarchia ösztönzésére, úgy d ö n tö tt, folytatja
a h áb o rú t. 1913 m árc iu sá b an azonban a török
csap ato k at legyőzték. A bolgárok elfoglalták Dri-
nápoly erődjét.
18:
1913 á p rilisáb a n Törökország k érésére

fegyverszünetet kötöttek. A m egbeszélések so
rá n B ulgária, S zerbia és G örögország között
súlyos v ita tö rt ki. E n n e k oka a m acedón te
rü le te k felo sztásán ak problém ája volt.
Végül 1913 m á ju sá b a n a felek a lá írtá k
a londoni egyezményt, m elynek é rte lm é b e n
Törökország h a tá r á t az E n ez -M íd ia vonaltól
n y u g a tra to ltá k és lem ondott az Égei-tenge-
A londoni békeszerződés aláírása 1913
re n lévő n éh án y szigetéről. A m eg szerzett te
májusában
rü le te k m egosztása későbbre tolódott,
A m ásodik Balkán-háború. A londoni egyezm ény u tá n a B u lg ária, Szer

H b ia és G örögország közötti k o n flik tu so k súlyosbodtak. N ém etország és
az O sztrák -M ag y ar M onarchia je le n tő s erő feszítések et t e t t az ellen tm o n
d ások fokozására, hogy az o ro sz b arát b a lk á n i unió összeom oljon. Végül ez
m eg is tö rté n t. 1913 m á ju sá b a n a szerb ek és görögök titk o s szövetséget
A második Balkán-háború
э 1М ПЕР/Я
О деса
А В С Т Р О -У Г О Р Щ И Н А
4
Р у *Л ©
Б УХ А Р Е С Т PH Е
К онстан ца A Bulgária által megszerezni
С араєво
kivánt területek
МОРЕ
Д убровник0
A Bulgária által elveszített
területek a második Balkán
háború következtében (1913
júniusa-augusztusa, egyik
oldalon.Bulgária, a másikon az
ДУРРЕС® Oszmán Birodalom, Szerbia,
Románia, Montenegró és
Görögország)
о.Лесбос
o.XioC''
О С м ір іа у A balkáni államok határai
Р А Ф ІН И П а м ір ) ty 1914-ben
• У ® *-
\ о.Р о д о с '',
V y
:М[іс
184
A görög flotta deszantja Kavála kikötőjében A második Balkán-háború

1 9 1 3 . július 11-én. Ismeretlen festő
h o ztak lé tre B u lg ária ellen. S zerbia és G örögország m eg állap o d tak M ace

dónia felosztásáról.
1913 júniusában a bolgár csapatok m e g tá m a d tá k korábbi szövetségesei
ket. M egkezdődött a m ásodik B alkán-háború, am elyben B u lg ária ellen Szer
bia, G örögország, M ontenegró, R om ánia és T örökország harcolt. B u lg ária
nem tu d o tt legyőzni egy ilyen koalíciót.
A bolgár korm ány békét k ért, m elyet 1913. augusztus 10-én ír ta k a lá Bu
karestben. A szerződés értelm éb en M acedónia nyugati és középső része S zer
biához k e rü lt, a déli (É gei-tenger) Görögországhoz, D obrudzsa R om ániához
és K elet-T rákia Törökországhoz. B u lg árián ál m a ra d t M acedónia egy része.
A b alk án i h á b o rú k következtében a B alkán-félszigeten k ia la k u lt hely
zet gyökeresen m egváltozott. Törökország, m ivel szinte m in d en te rü le té t el
v esztette E u ró p áb an, m á r nem szá m íto tt európai állam n ak . S zerbia és M on
tenegró te rü le te v a la m in t lakossága m ajdnem m egduplázódott. M acedóniát
három ré szre osztották.
M eg alak u lt egy új állam , Albánia (1912), am ely m egfosztotta S zerb iát
attól, hogy kijusson az A driai-tengerig. Törökország m ellett B u lg ária vesz
te tte a legtöbbet. Ez a r r a k észtette, hogy szövetséget kössön N ém etország
gal. S zerbia viszont függeni k ezd ett az A n tan ttó l, am i ro n to tta k ap c so la tát
A usztria-M agyarországgal.
T eh á t a b alk án i h áb o rú k nem tu d tá k m egoldani a sürgető problém á
kat. Az ellenségeskedés és a rem énytelenség légköre új diplom áciai cselszö
vések oka volt, ezek B a lk á n t E u ró p a „lőporos hordójává” a la k íto ttá k , am i
1914-ben robbant.
| Következtetések
►A XIX. század 60-as éveinek végén az O sztrák B irodalom válsága
az O sztrák-M agyar M onarchia m egalakulásához vezetett, m ely d u
a lis ta m o narchia volt.
►Az O sztrák-M agyar M onarchia fejlődésének jellem zői: a te n g e re n

tú li g y arm ato k hiánya, m ivel az összes földje Közép- és K elet-Eu-
ró p áb an helyezkedett el; az állam i re n d szer m u ltinacionális jellege,
am ely eg y esítette a központosított és a föderális m onarchia elem eit;
a kisebb n épek nem zeti ö n tu d a tá n a k in ten zív fejlődése, am ely v á
g y at te re m te tt az önálló szuverén állam ok létreh o zására.
►Az 1877—1878-as orosz-török h á b o rú seg ített abban, hogy több bal
k á n i állam függetlenné váljon. A zonban a B alkán-félsziget népeinek
nem zeti felszabadító h a rc a az oszm án uralom ellen n em fejeződött
be. A XIX. század végén a világ vezető o rszág ain ak érdekei a B al
k án o n k eresztez té k egym ást.
► A b alk án i országok és a n a g y h a ta lm a k ellen tm o n d ásai eredm ényez
té k a boszniai válságot és a k ét b alk án i h áb o rú t. A n n ak ellenére,
hogy m egfosztották T örökországot európai földjeitől, nem oldották
m eg az összes problém át. E n n ek eredm ényeképpen a B alk án E uró
p a „lőporos hordójává” vált.
K érdések és felad ato k

H
1. Mikor alakult meg az Osztrák-Magyar Monarchia? 2. Mi az a Ciszlajtánia és a Tran-
© szlajtánia? 3. Mi volt a fő problémája az osztrák-magyar uralkodó köröknek? 4. Az Oszt
rák-Magyar Monarchia mely része volt gazdaságilag a legfejlettebb? 5. Melyik ország
szövetségére számítottak az osztrák-magyar uralkodói körök? 6 . Mely országok lettek
függetlenek a Balkán-félszigeten az 1877-1878-as orosz-török háború eredményeként?
7. Milyen megállapodás foglalta össze az orosz-török háború végeredményeit? 8. Mi
kor dlakult a Balkán-szövetség?
9. Hogyan alakult meg Ausztria-Magyarország? 10. Mi járult hozzá Oroszország győ

zelméhez a törökországi háborúban 1877-1878-ban? Miért nem használta ki Oroszor
szág teljes mértékben a háború győzelmét? 11. Hogyan fejlődött az Oszmán Birodalom
uralma alatt álló Balkán-félsziget népeinek nemzeti felszabadító harca? 12. Ismertessé
tek az osztrák-magyar politika sajátosságait a Balkánon! 13. Miért nem oldották meg a
balkáni háborúk a Balkán problémáit? 14. Milyen szerepet játszottak a nagyhatalmak
a balkáni konfliktus során?
15. Készítsetek egy összehasonlító táblázatot a füzetetekbe a balkáni háborúkról!
A résztvevők összetétele Cél Eredmény
[Mj 16. Ausztria-Magyarországot néha „összetákolt monarchiának" nevezik. Egyetértetek ez

zel az állítással? Készítsetek egy kis előadást ebből a kérdésből!
Az ismeretek összefoglalása a III. fejezet alapján
1. Készítsetek listát a XIX. század utolsó harm adában - XX. század elején történt
legfontosabb esem ényekről a világ vezető országaiban!
2. N evezzétek m eg a XIX. század utolsó harm adában - XX. század elején kie
m elkedő történelm i szem élyiségeket, akik m eghatározták a világ vezető országai
nak fejlődését!
3. Magyarázzátok m eg a fogalm ak és kifejezések jelentését: ipari társadalom, vállalat,

monopólium , kapitalizmus, beruházások, m unkaerő-kivándorlás, demokrácia, „világ-
politika", kétpártrendszer, a monopólium ellenes törvények, faji politika, szegregáció,
a nemzetközi m unkásm ozgalom , internacionálé, modernizáció, narodnyik m ozga
lom, terrorizmus, szociáldemokrácia, Párizsi kommün, Harmadik köztársaság, expan-
zionizm us, polgárháború, dualista monarchia, kormánypolitika, szociális reformok!
4. Hogyan zajlott a m odernizáció O roszországban a XIX. század m ásodik felében - a

XX. század elején? Miért nevezik ezt a folyam atot „felülről jövő forradalom"-nak?
5. Határozzátok meg a növekvő egyenlőtlenség fő okait az európai országok és az

Egyesült Államok gazdasági és politikai fejlődésében és a jelenség következményeit!
6 . Készítsetek a füzetetekbe összehasonlító táblázatot: „A vezető európai országok

és az USA fejlődése" címmel!
Az összehasonlítás kritériumai ■ ■ ■ Franciaország Németország Eqyes. Állam.
A politikai élet jellemzői
A gazdasági fejlődés jel

lemzői
Szociális folyamatok
Munkás- és társadalmi mozgalmak
A külpolitika alapelvei és
irányai
7. Ismertessétek az ipari társadalom kialakulásának befejeződését a vezető európai

országokban és az Egyesült Államokban. A fejlesztésnek milyen új jelenségei voltak
észlelhetőek a nagyhatalmakban a XIX. század utolsó negyedévében a - XX. század
elején?
IV. FEJEZET. Á ZSIA ÉBRED ÉSE. NEM ZETKÖZI VISZO N YO K (A XIX.
SZÁ ZA D M ÁSODIK FELE - A XX. SZÁ ZA D ELEJE)
r
23. Japán
1. Melyik európai ország jutott el először Japán partjaihoz? 2. Mi a gyarmatosítás?
Az elszigetelődés politikájának a vége. A XVII. század elején a h a ta lm a t

□ Ja p á n b a n Tokugava lejaszu sógun (hadvezér) szerezte meg. A ja p á n csá
szá r (m ikádó) elveszítette valós h a ta lm á t és családjával Kiotó városába lett
szám űzve, ahol m ég a fejedelm ekkel sem é rin tk e zh etett (a sógun nem sem
m isítette m eg a császárt, m ivel a ja p á n vallás, a sintoizm us szerin t ő isten
földi m egtestesítője). A sógun a h atalo m m egszerzése á lta l véget v etett az
ország egyik legnagyobb problém ájának - a fejedelm ek belháborújának. E zt
úgy é rte el, hogy időnként tú szu l ejtette a fejedelm eket, vagy családtagjaikat.
A XVII. század közepén Tokugava lemicu sógun h a táro zo tt az ország „el
szigeteléséről”, m ivel attó l félt, hogy az európaiak fokozatosan leigázzák J a
p án t. M inden eu ró p ait m egöltek vagy elküldték az országból, kivéve a hollan
dokat, ak ik előtt kereskedés céljából m egnyitottak egyetlen kikötőt, N agasakit.
Az izolációs p o litik a elsősorban az ősi hagyom ányok m egőrzése céljá
ból le tt bevezetve. A k ato lik u s m isszionáriusok (különösen a portugál) ál
ta l te rje sz te tt k ereszténység egyre veszélyesebb m éretek et öltött. Az ország
„b ezárásával” egyidőben b e tilto ttá k a kereszténységet és m egsem m isítették
m in d en ja p á n követőjét.
Matthew C. Perry amerikai tengerésztiszt és

Kiotói szamurájok. katonái partraszállása az Edo-öbölnél
A XIX. század második fele ? Milyen szerepet játszott M. Perry katonai küldöttsége
Japán történelmében?
88
23. Japán
A XIX. század közepén J a p á n az USA, O roszország és m ás európai

állam ok látószögébe k erü lt. Az USA J a p á n ra úgy te k in te tt, m in t a C sen
des-óceán északi vizein kereskedő hajók átrakodó állo m ására. Megfelelő h íd
főállásnak ta r to tta az am erik aiak távol-keleti, elsősorban k ín ai terjeszk ed é
se szám ára, ahol az angolok voltak túlsú ly b an . 1854-ben az am erik ai flo tta
kényszerítésére J a p á n kénytelen volt „m egnyitni” országa k ap u it.
1853-ban Matthew C. Perry sorhajókapitány parancsnoksága alatt Honshu szigetére ha-

L a I jóraj érkezett. Perry átadta a japánoknak az amerikai elnök levelét, amely javasolta a
diplomáciai kapcsolatok felvételét. A japánok gondolkodási időt kértek. A következő
évben M. Perry vezetésével tucatnyi hadihajó érkezett Japán partjaihoz. A parancsnok
arra kényszerítette a sógunt, hogy írja alá a a japán-amerikai szerződést és nyissa meg
két kikötőjét az amerikai kereskedelem előtt, az egyikben pedig amerikai konzulátust
létesítsenek. Nem sokkal ezután hasonló szerződéseket kötött japánnal Oroszország,
Anglia, Franciaország és Hollandia. Ezeknek az országoknak a polgárai sérthetetlensé
get élveztek Japán területén. Később ezek a szerződések igazságtalan, egyenlőtlen jel
leget öltöttek. Japánt a gyarmatosítás veszélye fenyegette.
Meidzsi-forradalom (fordulat). Az e u ró p aiak és az a m e rik a ia k m egje

O lenése J a p á n b a n a lá á s ta a sógunok tek in tély ét. Ez polgárháborúhoz
vezetett (1863—1868), am elyet m ég a külföldi országok b eavatkozása is bo
nyolított. 1866-ban m eg h alt Tokugava Iem ochi sógun, aki a világi h a ta lm a t,
1867-ben pedig a K om éi császár, a k i a v allási h a ta lm a t szem ély esítette
meg. Az új 14 esztendős Meidzsi (Mucuhito) c sá s z á rt D é l-Jap án sza m u rájai,
a v ároslakók és a p a ra sz to k is tá m o g atták .
1868 ja n u á r já b a n a c s á s z á r e u ró p a i fegyverekkel e llá to tt h a d s e re
ge leg y ő zték a só g u n c s a p a ta it, m á ju s b a n p ed ig b e v o n u lta k a fő v á ro sá
b a, Tokióba (E dóba). íg y e g y e s íte tte a c s á s z á r a v ilág i és v a llá s i h a t a l
m at. U ra lk o d á s á t (1912-ig) „M eidzsi-korszaknak" (felv ilá g o su lt k o rm á n y z a t)
nevezik.
A Meidzsi-forradalom (fordulat) ra d ik á lis tá rsa d a lm i, politikai és g azd a
sági v álto záso k at je le n te tt a ja p á n társa d alo m b an . E lkezdődött az ország, a
külföldi ta p a s z ta la to k a la p já n tö rté n ő , de a n em ze ti hagyom ányokat figye
lem be vevő m odernizációja, h a ta lm a s ip ari potenciál jö tt létre, az ezt szol
gáló politikai innovációkkal és jogi n o rm ák k a l együtt..
A 70-80-as évek reformjai. A gazdasági fejlődés sajátosságai. K ínától

B eltérő en , ahol a trad ic io n a liz m u s és a k o n zerv ativ izm u s g á to lta az
európai ú jítá so k bevezetését, a fia ta l ja p á n c sá sz á r M ucuhito h a tá ro z o tta n
lá to tt hozzá az eu ró p ai ta p a s z ta la to k elsajá tításáh o z .
J a p á n fejlődése a XIX. század utolsó h a rm a d á b a n felgyorsult. A csá
szári h atalo m re sta u rác ió ja azon fejedelm i családok fé lreállításáv al páro su lt,
am elyek ellen ezték a reform okat.
189
IV. Fejezet. Ázsia ébredése, nemzetközi viszonyok (a XIX. század második fele - a XX. század eleje)
F ontos s z e re p e t já ts z o tt a hagyom ányos fejedelm i k lá n o k befolyásá

n a k v is s z a s z o rítá sá b a n az agrárreform (1872-1873), am ely n ek érte lm é b en
a föld egy ré s z é t a p a ra s z to k k a p tá k m eg. A refo rm k ö vetkeztében a p a
ra s z to k tu la jd o n á b a k e r ü lt az á lta lu k m eg m ű v elt föld. A te rm é sz e tb e n i
ad ó k a t fe lv á lto tta az egységes földadó, am ely a föld á r á n a k 3 % -át te t
te ki, az o n b an m ég ez a je le n té k te le n adó is tú l so k n ak b izonyult a p a
ra s z to k sz á m á ra , m ivel a föld é rté k e nagyon m ag as volt J a p á n b a n . 1890-
ig a p a ra s z to k 67 %-a k én y tele n volt e lad n i b irto k á t. A zonban a reform
követk eztéb en a fa lv a k b an fejlődni k e z d e tt az á ru te rm e lé s . Az ip a r pedig
olcsó m u n k aerő h ö z ju to tt.
1868-ban pénzügyi reformot h a jto tta k végre, a régi érm ék et felváltot
ta az egységes pénz - a yen. E m ellett hadügyi reformot is végrehajtottak.
Az eu ró p ai m in tá ra felkészített és felfegyverzett ja
p án had sereg et az általán o s hadkötelezettség alapján
kezdték feltölteni k ato n ák k a l. K ato n ai ak a d ém iák at
létesítettek , és m á so k ta tá si intézm ényeket. A h ad se
regben a h arcias szam uráj-szellem érvényesült. J a
p án nagyarányú szárazföldi és csendes-óceáni terjesz
kedésre k ezd ett készülni.
A közigazgatási reform következtében (1 8 7 0 -
1872) m eg szű n tek a fejedelem ségek, h ely ettü k pre-
fe k tú rá k jö tte k létre, ez se g íte tt leküzdeni a szé tta
goltságot és létre h o zta az össznem zeti piacot.
1872-ben oktatási reform kezdődött. 5,5 ezer ele
m i iskola és 8 egyetem jö tt létre, európai m in tára.
Az o k ta tá s elérhető le tt a nők sz á m á ra is. 1879-től
Meidzsi (Mucuhito) császár az elem i o k ta tá s kötelezővé vált. 1890-ben császá
európai típusú katonai ri re n d elet je le n t m eg a c sá sz á rn a k kijáró feltétlen
egyenruhában, 1873 egyéni hűségről. Az o k ira t sz e n tírá sn a k szá m íto tt és
az ifjú ság nevelésének alap jáv á vált. Az iskolákban
kötelezővé t e tt s z e rta rtá s elősegítette a hazafias ne
v elést és a csá sz á rt m egillető feltétlen odaadás érzésének a m egterem tését.
A reform ok m eg szü n te tték J a p á n nem zetközi elszigeteltségét, bekap
csolták a világgazdaságba, elősegítették az ip a ri társa d alo m létreh o zását. A
gyenge vállalkozói tőke m ia tt az állam ju to tt vezető szerephez a nagyvál
lalato k és fegyvergyárak létreh o zásáb an . A szigetország állam i segélyekkel
ösztönözte ip a ra fejlődését, különösen olyan tá rs a sá g o k a t helyezett előtérbe,
am elyek a flo tta és h ad se reg sz á m á ra term eltek .
A XIX. század 80-90-es éveiben sok állam i g y á ra t és v állalato t ad tak
bérbe, vagy á ru s íto tta k ki m agánszem élyeknek előnyös feltételek alapján. A
v á lla la to k a t g y ak ran a d tá k á t nem esek és m agas ra n g ú állam i tisztségvise
lők kezébe. így szorosabbá v á lt a kapcsolat a császári udvar, a földesurak
190
23. Japán
és a nem zeti b u rzsoázia között. Á llam i költ

ségen jö n létre a közlekedési és hírközlési
rendszer. A zonban az ip a rb a n a k isv állala
tok voltak tú lsú ly b an. J a p á n a m űszaki fej
lettség te ré n is jelen tő sen e lm a ra d t az e u
rópai országoktól.
Az 187 0 -1 8 80-as években v ég reh aj
to tt reform ok ösztönzőleg h a to tta k az ország
gyors fejlődésére és a m odernizáció sa já ts á
gos ja p á n m odelljét h o zták létre.
F o rd u ló p o n to t j e l e n t e t t J a p á n fejlő
désében az 1894-1895-ös jap án -k ín ai hábo
rú. A h á b o rú J a p á n győzelm ével é r t véget,
és m eg k ap ta T ajvan szigetét. K ína h ad isar- A „ M i t s u b i s h r hajógyár Nagaszakiban,
cot fizetett neki. m elyet a n eh ézip ar létre- aho| megépü|t az e|ső japán gőzhajó
h o zásán ak 10 éves p ro g ram já ra fordítottak, 1885
a h a d se re g új fegyverekkel való e llá tá s a
céljából. A flo ttá t 4-szeresére, a h ad sereg et
2-szeresére k ív á n tá k fejleszteni. E zek az in
tézkedések m eghozták a gyüm ölcsüket. A XIX. század végén, a XX. század
elején J a p á n n ag y h atalo m le tt és fejlettségi szin tjét tek in tv e a g rá rip a ri or
szággá vált.
Az ip ari fejlődés érezhetően m eg v álto ztatta a ja p á n társa d alo m szer
kezetét. L étrejö tt a vállalkozók osztálya. A népesség egyre nagyobb része
vált b érm u n k ássá.
A császári udvar, a fóldesurak és iparosok érd ek ein ek az összefo
nódása, n éh án y feudális m arad v án y továbbélése a m ezőgazdaságban, a n é
pesség kegyetlen kizsák m án y o lásán ak a m ódszerei, a szárazföldi terje sz k e
d é s irányvonala jellem ezte a ja p á n ip a ri társa d a lo m egyediségét. A külföldi
terjeszkedés a ja p á n tá rsa d a lo m nem zeti m odernizációs s tra té g iá já n a k első
szám ú felad atáv á vált.
A Mitsui konszern egyik vezetője a japán terjeszkedésről

Bármilyen szorgalmasak is a japánok, bármennyire is tökéletes a termelés technoló
giája és szervezése, a japán kereskedelem bővítésének nincs jövője, ha nem támaszkod
hat a megfelelő erőre. A jelen legnagyobb ereje a hadsereg és a haditengerészet katonai
felkészültsége. Biztonságosan folytathatjuk külföldi terjeszkedésünket, és bátoríthatunk
mindenféle kezdeményezést, ha biztosak vagyunk benne, hogy védelem alatt állunk.
1. Mik voltak a japán terjeszkedés fő okai? 2. Hová irányult a terjeszkedése?
1
_ |
pán alkotmányának közzététele 1889-ben A Titkos tanács gyűlése
Politikai ren dszer. A reform ok sajátság o s összegzése volt az 1889-ben

□ elfogadott alkotmány, am ely n ém et m in tá ra készült. Az alkotm ány ér
telm éb en J a p á n alkotm ányos m onarchia lett, széles császári törvényalkotói
jogokkal. A csá szár szem élyét sz e n tn e k és s é rth e te tle n n e k nyilvánították.
Jo g a volt h a d a t üzenni, békét kötni, szerződést a lá írn i, összehívni és felosz
la tn i a p arla m en tet, kinevezni és lev áltan i m ind a polgári, m ind a k ato n ai
tisztségviselőket.
Az alkotm ány értelm éb en a p a rla m e n t k é tk a m a rá s volt: a p a ire k h á
zából (felsőház) és képviselőházból (alsóház) állt. A felsőházba a főnem esség
és a császári u d v ar tag jai ta rto z ta k , ak ik et h é t évre v álasz to ttak . Az alsó
házi képviselőket négy évre v álaszto tták . Választójogot csak azok a férfiak
k ap tak , ak ik b etö ltö tték 25. életévüket és legalább 15 yen adót fizettek. Ily
m ódon választójoghoz a népesség 1 %-a ju to tt. A p a rla m e n t h a g y ta jóvá a
költségvetést, de jogai korlátozva voltak. A korm ány n em a parlam en tn ek ,
h an e m a csá sz á rn a k ta rto z o tt felelősséggel. Az alkotm ány értelm éb en a csá
szá r legfőbb tan ácsad ó te stü le té - a Titkos ta n á c s volt.
Az 1889-es alkotm ány h iv atalo san m eg h ird ette az álta lá n o s em beri és
állam polgári d em o k ratik u s szabadságjogokat, v alam in t az állam polgárok tör
vény előtti egyenlőségét.
A XIX. század 80-as éveiben p olitikai p á rto k jö tte k létre. U gyanak
k or létszám u k csekély volt,nem volt pontos szervezeti felépítésük, és inkább
olyan politikai k lu b o k ra h a so n líto tta k , am elyek az iprosok és földbirtokosok
különféle csop o rtjaira tám aszk o d tak .
A XIX. század végén J a p á n b a n m egjelentek a szakszervezetek. 1896-
b an k e rü lt sor az első m u n k á ssz trá jk ra . A zonban a szakszervezetek és m un
kásm ozgalom lé tre jö tté t nag y b an bonyolították a ja p á n társa d a lo m szociális
szerkezetének sajátosságai. A folyam atot g á to lta a ren d ő ri te rro r és a m un
k áso k trad icio n ális viszonya a m unkaadókhoz: az idősek tisztelete, az u ra l
kodó irá n ti odaadás, a m u n k a irá n ti hűség, kollektív tulajdon.
92
23. Japán
„ Az 1 8 9 4 - 1 895-ös kínai-japán háború. Az 1902-es angol-japán szövetség.

El A ja p á n terjeszk ed és első szárazföldi célpontja K orea lett, am ely K ína
v az allu sálla m a volt. K ih aszn álv a az 1876-ban a lá ír t ig a z sá g ta la n ja p á n
koreai szerződést, ja p á n te rje sz k e d n i k e z d e tt K orea te rü le té n , a m it azzal
m ag y arázo tt, hogy elő a k a rja seg íten i a n em zeti-felszabadító m ozgalm at.
A m ikor az 1890-es évek elején K o re áb an felkelés k ezdődött és a k ín a i
h ad se re g m e g p ró b á lta lev ern i a z t, J a p á n c s a p a to k a t k ü ld ö tt a félsziget
déli részére.
A K oreai-félszigeten k ia la k u lt k o n flik tu s az 1894—1895-ös ja p á n -k í
nai háborúhoz vezetett, am ely K ína vereségével és békeszerződés a lá írá s á
val végződött. K ína elism erte K orea függetlenségét, á ta d ta J a p á n n a k Taj
vant, a P enghu-szigeteket és a Liaodong-félszigetet, m egnyitotta J a p á n előtt
kereskedelm i kikötőit, engedélyezte g y árak ép ítésé t és h a ta lm a s összegű h a
disarcot fizetett. A zonban O roszország, N ém etország és F ran ciao rszág nyo
m á sá ra J a p á n kénytelen volt lem ondani a Liaodong-félszigetről.
A ja p á n -k ín a i h áb o rú kiélezte a japán-orosz e lle n té te t a K oreai-fél
szigeten és D él-M andzsúriában. O roszország a K ínával kötött m egállapodás
sze rin t m egkezdte a K elet-K ínai vasútvonal ép ítését, és b érelte tőle P o rt
A rth u rt a Liaodong-félszigeten. É re tt az orosz-japán fegyveres konfliktus.
J a p á n tu d a to s a n k észü lt erre. E z é rt 1902-ben a lá ír ta az angol-japán szer
ződést, am ely nem csak O roszország, h an e m USA ellen is irán y u lt. T eh á t a
Távol-Keleten ü tk ö ztek a világ vezető o rszág ain ak érdekei.
Orosz-japán háború 1904-1905. A világháború előkészületei. A XX. század
Ö elején J a p á n éles ellen tétb en á llt a cári O roszországgal.
1904. fe b ru ár 8-ára virrad ó éjjel a ja p á n flotta, h ad ü zen et nélkül m eg
tá m a d ta az orosz flo ttá t, P o rt A rth u rb a n és a koreai C sem pulpoban (Incs-
hon). íly m ódon J a p á n á tv e tte a s tra té g ia i kezdem ényezést, és a ten g eri
erők egyensúlyát a sa já t ja v á ra v álto z ta tta . 1904. fe b ru á r 10-én J a p á n h i
v atalo san h a d a t ü z e n t O roszországnak. A leg d rám aiab b an C sem ulpo kikö
tőjében zajlo ttak az esém ények, ahol a „Várjág” nevű cirkáló és a „K oreai”
nevű ág y ú n aszád egyenlőtlen h arcb a k ezd ett a ja p á n hajórajjal. M indkét fél
jelentős veszteségeket szenvedett. A s é rü lt „Varjágot” és „K oreait” elsüllyesz
tették , hogy azok ne ju s s a n a k az ellenség kezére.
A szárazföldön is Oroszország k árára bontakoztak ki az események. Az első
és a második japán hadsereg szétszakította az orosz hadsereget, és Liaoyang (1904.
augusztus) valam int M ukden (1905. március) alatt megverték azokat. A harm a
dik hadsereg körülvette Port A rthurt, amely öt hónapos ellenállás u tán kapitulált.
, . A Port Arthur-erőd ostroma alatt a japán áldozatok száma meghaladta a 1 0 0 ezer kato-
nát és tisztet. Nogi Mareszuke tábornok, szégyenletesnek érezte a megalapozatlan, em
beri és anyagi veszteségeit és szeppukut (harakiri) akart végrehajtani magán. Azonban
Mucuhito császár megtiltotta ezt neki. A Császár halála után, feleségével együtt, végül
is végrehajtotta tervét.
193
Az 1894-1895-ös japán-kínai háború A „Varjág" orosz cirkáló elsüllyesztése
Az orosz flo tta m egsem m isülése 1905. május 28-án, a C suzim a-szoros-
b an, tra g ik u s m ódon v e te tt véget a h áb o rú n ak .
1905. m áju s 31-én a ja p á n korm ány T. Roosevelt am erik ai elnökhöz
fordult a béke m egkötésében való közvetítésért. 1905. augusztus 5-én Portsmou-
thban (USA) a lá ír tá k a békét, m elynek értelm éb en K orea J a p á n védnöksé
ge alá k erü lt. P o rt A rth u r, a d él-m andzsúriai v asú t, v alam in t a S zahalin-
sziget déli része J a p á n részévé vált.
1907-ben és 1910-ben titk o s m egállapodások szü lettek J a p á n és Orosz
ország között a befolyási körök elosztásáról K ínában. E n n ek eredm ényeként
az orosz-japán n ézeteltérések gyengültek. J a p á n fő ellenfelei akkor az Egye
sü lt Á llam ok és N ag y -B ritan n ia voltak.
Ez a h á b o rú élénk példája volt egy, a világ ú jrafelo sztásért folyó k ü z
delem nek. M indkét fél birodalm i érdekből (befolyási te rü le te k ) h arco lt Kí
n á b a n és K oreában.
A ja p á n -k ín a i és az orosz-japán h á b o rú k fontos szerepet já ts z o tta k J a
p án fejlődésében. A K ínától k ap o tt jelen tő s hadisarcot, a ja p á n korm ány a
h ad se reg és a flo tta fejlesztésére fordítot
japán csapatok ünnepelik
>rt Arthur elfoglalását ta. A következő k a to n a i konfliktusok elő
k ész íté se k én t az ország uralkodó körei el
fogadták a gazdasági fejlődés program ját,
am elyet tíz év a la tt a k a rta k végrehajtani.
E n n ek kulcsfontosságú szerepe volt a n e
h éz ip a r fejlesztése, v alam in t a h ad itec h n i
k a növelése és k o rsz erű sítése. Az ország
m egkezdte az ip ari terjeszkedést. N éhány
évvel az O roszország ellen vívott győztes
h áb o rú u tá n J a p á n b ejelen tette, hogy el
foglalja és g y arm ato sítja K oreát (1910).
23. Japán
japán, Korea és Kína 1904-1905-ben
ЯПО Н С Ь К Е
МОРЕ
Тзката
ТОКІО
о
Г " о
01.07.1904 ? “ Ка
Хі росімо
*
о. Сікоку
о. Кюсю
Következtetések
► J a p á n „felfedezése” a n ag y h a ta lm a k azon próbálkozásához vezetett,
hogy ugyanúgy leigázzák, m in t K ín át és Indiát. A zonban a M eidzsi
reform ok m eg szilárdították és elin d íto tták az országot a m odernizá
ció útján. J a p á n fejlődésében szerencsésen ötvöződött a ta p a s z ta la t és
a tradíció, v alam in t a K elet és N yugat vívm ányai. A zonban a gazda
ság m ilitarizációja az agresszió veszélyforrásává v á lto z ta tta Ja p á n t.
►A XX. század elején K ínával és O roszországgal folytatott h áb o rú k
győzelm ének köszönhetően J a p á n az ázsiai - csendes-óceáni térsé g
vezető állam a lett.
О Kérdések és feladatok
1. Melyik évben ment végbe a japán történelem Meidzsi-forradalomnak (fordulatnak)
® nevezett eseménye? 2. Nevezzétek meg az 1870-1880-as évek reformjait Japánban!
3. Mi a neve Japán nagy monopóliumainak? 4. Milyen volt Japán gazdasági és politi
kai helyzete a XIX. század végén? 5. Mikor volt a kínai-japán és az orosz-japán hábo
rú? 6 . Mely területeket szerezte meg Japán 1895-től 1910-ig?
7. Mi a jelentősége a Meidzsi-reformnak Japán történetében? 8 . Mi idézte elő Japán

belépését a nagyhatalmak sorába? 9. Milyen szerepet játszottak a Japán és Kína között
lezajlott háborúk Japán modernizációjában?
195
10. Figyeljétek meg a térképen Japán terjeszkedésének irányát! Mutassátok meg hol ke-
® resztezték egymást Japán és más államok területi érdekei! 11. Készítsetek a füzetetekbe
egy „Reformok Japánban a XIX. század 70-80-as éveiben" című táblázatot! 12. Ismertes
sétek Japán gazdasági és politikai helyzetét a XIX. század végén - a XX. század elején!
13. Az 1868-as eseményeket a történészek különböző módon nevezik: fordulatnak, for
E radalomnak, de még restaurációnak is. Ti melyiket tartjátok megfelelőnek? Indokoljátok
meg! 14. Miért bizonyultak, Kínától eltérően, a japán reformok sikeresnek?
24. Kína
1. Mikor léptek be az európaiak Kínába? 2. Miért történt meg a XVIII. század köze
pén Kína „elszigetelődése"?
Á zsia é b re d é se . A XIX. század m ásodik felében K ína, Irá n (Perzsia)

és T örökország az európai állam ok félgyarm ati függőségbe k erü lt. Ez
ahhoz vezetett, hogy erőszakosan belevonták őket a világkereskedelem be, és
ra d ik á lisa n m egváltozott az életük. A hagyom ányos gazdasági re n d szer és
politikai s tru k tú ra összeom lott.
Az állam ok uralkodói, figyelem m el kisérve országuk elm arad o ttsá g át
az európaiakhoz képest, igyekeztek reform okat végrehajtani, hogy kivezessék
o rszág aik at ebből a szo ru lt helyzetből. M űszaki eredm ényeket kölcsönöztek,
fejlesztették a had sereget, m eg v álto ztatták az állam rendszereket, m egpróbál
tá k eltörölni azo k at a hagyom ányokat, am elyek vélem ényük sze rin t vissza
ta rto ttá k az ország fejlődését, sa já t ip a rt h o ztak létre, stb.
Az O szm án B irodalom ban ezeket a reform okat Tanzimátoknak (á ta la k u
lás, reform ) nevezték el, és 1839-1870 között m en tek végbe, K ín áb an - po
litikai önmegerősítésnek, Irá n b a n pedig a - Taghi Khan reformjai nevet viselte.
A zonban ezek a reform ok nem é rté k el a k ív án t h a tá s t, és végül az orszá
gok teljes m érté k b en az európai állam októl függőségébe kerü ltek .
M ivel az uralkodó ré te g k ép telen volt ellenállni az eu ró p ai b eh ato lás
n a k és a hagyom ányos gazdasági kapcsolatok m egsem m isítése m ia tt rom
lo tt az életszínvonal, a gy arm atellen es küzdelem új szak aszb a lépett. E zú t
ta l ezt a fo rrad alm árok vezették.
Az áz sia i országok e lm a ra d o ttsá g á n a k lek ü zd ésére irán y u ló h a rc m á
sodik fázisa, az Ázsia ébredése m egnevezést k a p ta . Ez az id ő szak h árom
fo rrad alo m ra oszlik: az iráni forradalom (1905—1911), az ifjútörök mozgalom
(1908) és Vucsangi felkelés (1911-1912). B á r az utóbbi k ettő győzelm et a r a
to tt, az ir á n it elfo jto tták és p o n to san elle n té te s h a tá s t v á lto tt ki: az el
m ara d o ttsá g tó l n em m o zd u ltak el, a töm egek nem a k a r ta k eu ró p ai m in tá
ra v á lto z ta tn i az életükön. A tá rsa d a lo m k é t tá b o rra oszlott: a változások
24. Kína
tá m o g a tó ira és ellenzőire, am i további

éles k o n flik tu sokhoz és új fo rrad alm ak
hoz vezetett.
A világ vezető h atalm a in ak gyarm ati
B te rje szk e d é se K ín áb a n . A XIX. szá
zad elején K ín a n a g y h a ta lo m volt. H a
ta lm a k ite rje d t In d o k ín ára, M ongóliára,
T ibetre, K özép-Á zsia egy ré sz é re v a la
m in t K oreára. A zonban az 1757-ben m eg
h ird e te tt elszigetelődés p olitikája n eg a tí
van h a to tt az ország fejlődésére. A nglia Kínai ópiumfogyasztók. 1858
és F ran c ia o rszá g követelni k ezd te K ína
„m egnyitását”. Később az USA, O roszország, N ém etország és J a p á n is c sa t
lakozott hozzájuk.
Az 1840-1842-es angol-kínai h áb o rú (I. ópiumháború) és az 1856-1860-
as angol-francia- k ín a i h áb o rú (II. ópiumháború) következtében az eu ró p aiak
erőszakkal m eg szü n te tték K ína elszigetelődését.
Kína arra törekedett, hogy megszabaduljon az európaiak negatív hatásától. 1830-ig

a csak Kanton (Guangzhou) kikötője volt nyitva a külföldi hajók számára. Ráadásul az
európaiak csak ezüstért vehettek árut. Az angol kereskedők úgy döntöttek, hogy ópi
umot importálnak az országba a helyzet orvoslása érdekében. A kínai birodalom til
totta a kábítószerek használatát, kivéve gyógyászati célokból. Ennek ellenére a brit
Hongkong felvásárolta a Brit Kelet-indiai Társaság védnöksége alatt álló Bengália és
Malva (Zamora) tartományokban termelt ópiumot. Ennek eredményeként az ópium
áramlása Kínába több mint négyszeresére nőtt. 1833-ban a brit kormány eltörölte a
Brit Kelet-indiai Társaság monopóliumát, miután az ópium beáramlott a kínai piacra, az
ezüst pedig - Nyugatra. A 40 év alatti kínai férfiak közel 90 %-a nagyon gyorsan ópi
umfüggő lett. 1837-re Kína 4,5 millió ezüst dollárt fizetett az ópiumért, ami az ország
teljes behozatalának 57 %-át alkotta. A kínai kormány aggódni kezdett a helyzet mi
att és 1839-ben megkezdték a kereskedők tömeges letartóztatása, az ópium elkobzá
sát és megsemmisítését. Válaszul a brit flotta harcot indított. Az angol-kínai konfron
tációt „ópiumháborúnak" nevezzük.
Az in ten zív g y arm a to sítás időszakában a K ín áb an uralkodó m an d zsu

C sin g-dinasztia m eggyengült. A birodalom v álság a azzal kezdődött, hogy az
eu ró p aiak növelték az ópium szállítm ányokat K ínába, a . k ín ai rézpénz elér
ték telen e d ett, az ezüstöt pedig E u ró p áb a ex p o rtálták . A k rízis fő következ
ménye az lett, hogy tovább csökkent a csá szár hagyom ányos h a ta lm a , a nép
pedig egyre jo b b an elszegényedett. Ez a folyam at tá rsa d a lm i feszültségek
hez vezetett.
A XIX. század 40-es éveitől p ara sz tlá z a d á so k h u llá m a söpört végig
az országon. Az 50-es évek legjelentősebb m ozgalm a a tajping-felkelés volt.
Kína és India a XIX. században
Fő ideológusuk Hung Hsziü-csüan (1814-1864) a szociális egyenlőség esz

m éjét h ird e tte és szerette volna m eg terem ten i „Az egyenlőség, igazságosság,
jó lét b iro d alm át” - a „Tajping tjen k u o ”-t. A tajpingok eszm éi a hagyom á
nyos konfucionista erkölcs és a kereszténység ideológiájának ötvöződéséből
születtek. Az u tó b b iakkal H ung-H sziü-csüan a keresztény szerzeteseknél is
m erk ed ett meg.
1850-ben a Jan g ce völgyében a szórványos parasztm egm ozdulások h a
ta lm a s felkelő m ozgalom m á n ő tték ki m ag u k at. A felkelés fő erejét a ta j
pingok k ato n ai szervezete képezte. A korm ánycsapatok á tá llta k a felkelők
oldalára. 1853-ban elfoglalták K ína ősi fővárosát, N ankingot. A tajpingok
m e g a la p íto ttá k s a já t á lla m u k a t, am elyben az anyagi ja v a k e lo sz tá sá n a k
egyenlő elvét k ív á n tá k m egvalósítani, és el a k a rtá k törölni a föld m agán-
tu lajd o n át. A zonban a tajpingok törekvése, hogy m eg terem tsé k az általán o s
egyenlőséget, k u d arcb a fulladt.
Ezzel egy időben az európai országok a ttó l ta rtv a , hogy az uralk o
dó d in asztia kép telen elfojtani ezt a láza d ást, beav atk o ztak a konfliktusba.
24. Kína
1 8 5 6 -ban az angolok p a r tr a sz á llta k G uangzhouban (E u ró p áb an e lte rje d t

neve K anton). Később csatlak o ztak hozzájuk a franciák. Az eu ró p aiak több
csatáb an is győzelm et a ra tta k .
1864-ben a k ín a i csapatok k ö rü lz á rtá k N ankingot. Az európai m ér
nököknek köszönhetően á ttö rté k a város erődítm ényét és elfoglalták azt. A
csata idején 100 ezer fő, m ajdnem az egész lakosság életét vesztette. H ung
H sziü-csüan öngyilkos lett. A tajp in g m ozgalm at elfojtották.
A tajp in g o k elleni h a rc idején A ngliának, F ra n c ia o rsz á g n a k és az
U SA -nak sik e rü lt ú jabb szerződéseket rá k én y sze ríte n i a d in a sz tiá ra , m e
lyekben engedélyt k a p n a k a rra , hogy K ína m inden nagyobb kikötőjében k e
resk ed h essen ek és sa já t kereskedelm i k o n zu látu so k a t n y ith assan ak . A XIX.
század 90-es éveitől K ína g y a rm a to sításá b a bekapcsolódott J a p á n , O roszor
szág, N ém etország. Az országot érd ek szférák ra k ezdték osztani.
1894-ben J a p á n h á b o rú t in d íto tt K ína ellen és gyorsan legyőzte. J a
pánok döntő te tte i p éld ak én t szolgáltak az eu ró p aiak szám ára. F ran c ia o r
szág kizárólagos jo g o k at erőszakolt ki D él-K ínában. O roszország m eg k ap ta
a jogot, hogy v a s u ta t ép ítsen M an d z sú rián k eresztü l V ladivosztokig (K ínai
keleti vasútvonal), és 1898-ban kib érelte P o rt A rth u r és T alien kikötőket a
Liaodong-félszigeten. E zenkívül O roszország m egerősítette befolyását M ongó
liában és É szak n y u g at-K ínában. N ém etország elfoglalta a Shandong-félszige-
tet, és C singtao v áro sát pedig sa já t főhadiszállásává tette. A nglia befolyása
alá vonta a Jan g ce folyó m edencéjét.
A k ín ai állam gyorsan szétesett. A n a g y h a ta lm a k befolyási te rü le te k
re osztották. A császár h a ta lm a és a konfucionista erkölcs elveszítette te
kintélyét.
Kína a XIX. század végén. A boxerlázadás. A XIX.

század 90-es éveiben elterjedt a nézet, m iszerint A „boxerlázadás" egy szakasza
a kínai társadalom nak jelentős belső átalakulásra van az jihotuan osztag.
szüksége, amely nélkül lehetetlen megőrizni K ína egy
ségét és függetlenségét. Ezeknek a nézeteknek a meg
alkotója K ang Youwei volt, aki m egpróbálta meggyőzni
Kuang Hszü császárt, hogy vezessen be liberális refor
mokat, és Szun Jat-szen, aki egy monarchia megdöntése
utáni forradalm i átalakulási program ot terjesztett elő.
Kang Youwei kín ai gondolkodó alkotm ányos m o
n arch iát terv e zett bevezetni az országban, reform o
k a t végrehajtani a közigazgatásban, a gazdaságban,
az o k tatásb a n stb. Idővel K ang Youweit és néhány
tám ogatóját a császár tan ácsad ó in ak nevezték ki. A
»száz napos reform ok” során több m in t 60 rendelet
született, am elyek K ína m egújulását és hatalm as, füg
getlen állam m á a la k ítá sá t célozták meg. A zonban az
19'
1898. szeptem ber 21-i állam csíny következtében K uang H szü császárt m eg
fosztották a tróntól, helyébe Ce-hszi császárné került. N éhány reform ert ki
végeztek; K ang Youwei-nek sik erü lt elm enekülnie Hongkongba. így kudarcot
vallott a próbálkozás, hogy az országot a reform okkal kihúzzák a válságból.
U gy an ak k o r az országban k itö rt egy sp o n tán tiltak o z ás a külföldiek
K ínába való b e á ra m lá sa ellen. A legfontosabb esem ény az a felkelés volt,
am elyet a Jihotuan tá rs a s á g tag jai vezetettek („boxerlázadás”, 1899-1900).
_ A Jihotuan társaság tagjai úgy vélték, hogy az európai technológia semmit sem ér a kí-
Kj X, nai szellemiséggel szemben. Hitték, hogy a különleges amulettek megmentik őket a go
lyóktól. A Jihotuan társaság tagjai a hagyományos fegyvereket és a kézi harctechnikákat
részesítették előnyben. Ezért az európaiak „boxereknek" nevezték őket. Az jihotuanok cél
ja minden külföldi elpusztítása volt.
1897-ben S a n tu n g ta rto m á n y b a n a „boxe-

re k ” m egölték a n ém et m issz io n áriu so k at. A lá
zadók m eg tám ad ták a v asútépítőket, lerom bolták
vasútvonalakat, távíró vonalakat, stb. 1899-ben (ezt
a d átu m o t te k in tik a felkelés kezdetének, b á r v a
lójában az „boxerek” k orábban is tevékenykedtek),
a „boxerek” osztagai összegyűltek nem m essze Pe
kingiéi. Az aggódó európai dip lo m aták a császár
néhoz fordultak, felszólítva a lázadók m egfékezésé
re. A zonban Ce-hszi úgy döntött, hogy a jihotuanok
segítségével m egszabadul az eu ró p aiak befolyásá
tól. M egengedte a lázadók b e ju tá sá t Pekingbe, ahol
azok m észá rlást re n d eztek az európai diplom aták
között, ez u tá n a külföldiek elleni erőszakos hullám
végigsöpört egész K ínán.
V álaszul nyolc állam - N a g y -B ritan n ia, az
ina felosztása az európai E gyesült Állam ok, O roszország, J a p á n , F ran ciao r
llamok és Japán által.
szág, O laszország, N ém etország, A u sz tria - M a
IX. század végi karikatúra.
gyarország csa p ato k at k ü ld ö tt K ínába, leverték a
Mely államok vettek részt boxerlázadást és bevonultak Pekingbe. A császár
Kína felosztásában? né úgy te tt, m in th a nem le tt volna sem m i köze a
felkeléshez és elrendelte a korm ány csap atain ak ,
hogy végleg likvidálják a boxerlázadást.
A láza d ás m egfékezése u tá n K ína kénytelen volt új, egyenlőtlen m eg
állap o d áso k at a lá írn i az eu rópaiakkal. N agy k á r ta la n ítá s t k e lle tt fizetetnie,
külföldi csap ato k állo m áso zh attak a P eking nagykövetségi negyedében, és
egy európai, ja p á n vagy am erik ai m egöléséért h a lá lb ü n te té s já rt. A bokszer-
láza d ás volt az utolsó k ísérlet a „régi re n d ” m egőrzésére K ínában.
00
24. Kína
□ Kína a XX. század e le jé n . V u csan g i felkelés. A k ín ai

m o d ernizációért fo lytatott küzdelem ben olyan erők
kezdtek dom inálni, am elyek a forradalm i v álto záso k at t á
m o g atták az országban. Szun Jat-szen vezette őket. Megfo
g alm azta a „három népi elvet", am elyek m eg h a tá ro z tá k az
áta la k u lá s célját K ínában:
► nacionalizm us - a m an d zsu d in a sz tia m egdönté
se és a k ín ai u ralom h ely reállítása;
► dem okrácia - a m onarchia felszám olása és a köz
tá rs a s á g létrehozása;
► népjólét - a földtulajdon fokozatos állam o sítása
és egy progresszív földadó m eg állap ítása.
1905 n y arán , Tokióban (Ja p án ) S zun J a t-sz e n veze- Szun Jat-szen
tésével egyesültek a különböző d em o k ratik u s és naciona
lista k ín ai forradalm i csoportok a „Szövetséges Liga” nevű
forradalm i szervezetbe. 1907-ben több felkelést m eg k ísérelt a C sing-dinasz-
tia ellen, de nem j á r t sikerrel.
A „Szövetséges Liga" programdokumentumából

A jelenlegi forradalom célja egy köztársasági kormány létrehozása. A köztársa
ság minden polgárának egyenlőnek kell lennie; minden polgárnak részt kell vennie
a politikai hatalomban. Az elnököt a polgárok választják meg. A parlament olyan
népi testület, amelybe a képviselőket a köztársaság minden polgára választja meg.
Bevezetésre kerül a Kínai Köztársaság Alkotmánya, amelyet minden állampolgár kö
teles betartani.
? Milyen nézeteket vallott az „Szövetséges Liga", és miért?
Végül a fo rrad alo m fenyegetése m ia tt C e-hszi Ce-hszi császárné

csá sz á rn é b eleeg y ezett ab b a, hogy v é g re h a jt n éh á n y
reform ot, m elyeket m ég K u a n g H szü c sá s z á r k ezde
m ényezett. K ik iá lto ttá k : a ra b sz o lg a sá g eltö rlésé t; a
ren d i k ü lö n b ség ek m eg szü n te té sét; a n em esek k iv á lt
sá g a in a k m e g sz ü n te té sé t; egy h a d s e re g lé tre h o z á s á t
euró p ai m odell sze rin t; a k ín záso k eltö rlését; a t a r
tom án y o k b an ta n á c sa d ó te s tü le te k lé tre h o z á sá t; m o
n e tá ris és pénzügyi reform ok v é g re h a jtá sá t; az ópium
h a s z n á la tá n a k tila lm á t; a b a r b á r szokások tila lm á t;
p olitikai p á rto k létre h o zását; az o k ta tá s i re n d sz e r r e
form ját (eu ró p ai m in tá ra ).
M indezen v álto ztatáso k a z t m u ta ttá k , hogy Kí
n a m odernizálódni kezdett. A hagyom ányos társa d alo m
azonban nem fogadta el a v álto záso k at és e lle n á lá st
201
ta n u s íto ta k . C e-hszi c sá sz á rn é tito k z a to s h a lá lá v a l

1908-ban a reform ok leálltak.
A reform ok k u d arca terem tette, m eg a fo rrad a
lom előfeltételeit, am ely V uhan-ban (három város közös
neve - Vucsang, H ankou, H anjang) tö rt ki. Egy vélet
len g rá n átro b b an ás következtében H ankouban felfedték
a z t a forradalm árok bázisául szolgáló illegális lak ást,
ahol fegyvereket és a forradalm i szervezetek tag jain ak
listá já t ta lá ltá k . L eta rtó ztatási hullám söpört végig. Az
összeesküvők úgy döntöttek, hogy nem vesztegetik az
időt. 1911. október 10 -én V ucsangban felkelés tö rt ki.
A felkelés to v á b b te rje d t m ás v áro so k ra is. A
résztvevők b ejele n te tté k függetlenségüket Pekingtől és
Jüan Si-kaj a C sing-dinasztiától.
A m andzsu hatóságok J ü a n Si-kajhoz fordultak
(tábornok, a k it reform ista nézetei m ia tt külföldre szám űztek), és kérték, hogy
vezesse a fegyveres erők parancsnokságát. M iu tán beleegyezett, és ő lett a
császári tan ács vezetője és a m iniszterelnök, Eszak-K ína teljh atalm ú d ik tá
tora. E zenkívül k in yo m tatták a m onarchia á lta l elism ert alkotm ányterveze
tet. A zonban a felkelés terjed t. Önállóvá k iálto tta ki m ag át H angcsou, Sang
haj és S a n tu n g tartom ány, k ik iá lto tta au to n ó m iáját Külső-M ongólia. 1911.
decem ber 2-án a forradalm i csapatok beléptek N ankingba. A Csing-Biroda-
lom elkezdett szétesni.
M ikor h íre m ent, hogy elkezdődött a forradalom , Szun Ja t-sz e n visz-
s z a té rt az em igrációból és decem ber 24-én m egérkezett S anghajba. Decem
b er 29-én a N an k in g b an összegyűlt forradalm i tarto m án y o k k ü ld ö tte in e k a
konferenciája k ih ird e tte a K ínai K ö ztársaság létrejöt
Kína utolsó császára tét. S zun J a t-s z e n t eg y h a n g ú an ideiglenes elnöknek
Pu Ji
válasz to tták . Az új főváros, N an k in g ágyúdörgéssel és
általán o s öröm ujjongással fogadta az elnököt. 1912. ja
n u á r 1-én S zun Ja t-sz e n le te tte az esküt.
Az uralkodó elit azonban igyekezett m egőrizni a
h a ta lm a t. 1912. fe b ru á r 12-én J ü a n Si-kaj a r r a kény
sz e ríte tte a h a t éves P u J i császár anyját, hogy aláír
ja fia lem o n d ását a trónról. Ilyen körülm ények között
Szun Jat-sz en , „népi jó lét” p ro g ram jáv al feleslegessé
v ált az uralkodó elit szám ára. E zt felism erve lem on
d o tt az elnökségről J ü a n Si-kaj jav ára.
K ína n y u g talan évet élt át, am elyet a régi n ap
t á r s z e rin t „xinhai”-n a k neveztek. A X inghai fo rra
dalom vagy (m ás nevén V ucsangi. felkelés) véget ért-
1912 m árciu sában , N a n k in g b a n elfo g a d ták a K ínai
202
24. Kína
K ö z tá rsaság A lk o tm án y át, és úgy d ö n tö tte k ,

hogy áthelyezik a fővárost Pekingbe.
A k ö ztársaság k ik iá ltá s a u tá n folytatódott
a h a ta lo m é rt foly tatott harc. J ü a n Si-kaj nem
h ag y ta ab b a a tö rek v éseit, hogy ú jraé lessze a
m o n arch iát. U g y an ak k o r m e g a la k u lt a dem ok
ra tik u s ellenzék is.
1912 au g u sz tu sá b a n a Szun Ja t-s z e n á l
ta l létrehozott „Szövetséges Liga” és szám os m ás
Plakát a Kínai Köztársaság
szervezet m eg alak íto tták a Kuomintang-ot (nem ze
kihirdetésének tiszteletére Jüan Si-ka
ti pártot). Az ú jo n n an m eg v álaszto tt p a rla m e n t
és Szun Jat-szen portréival
ben, am ely 1913 á p rilisáb a n kezdte m eg m űkö
dését az új alk o tm ány alap já n , a K u o m in tan g
jelentős k ép v iseletet kapott. Képviselői J ü a n Si-
kaj ellenzéki erői voltak.
A feszültség fokozódott, m iu tán kiderült, hogy J ü a n Si-kaj részt vett a
kuom intang-i m iniszterelnök jelölt meggyilkolásában. Az országban lázongások
kezdődtek. H ét déli tartom ány, ahol a kuom intang-nak erős befolyása volt, beje
lentette, hogy elszakadnak Pekingtől. Polgárháború kezdődött a déli és az északi
tartom ányok között, ahol végül a déli csapatok vereséget szenvedtek. A Kuomin
tang kénytelen volt illegalitásba vonulni, Szun Jat-szen pedig ú jra kivándorolt.
A p a rla m e n t feloszlatásával és te ljh a ta lm ú d ik tá to rrá válásával, J ü
an Si-kaj m eg terem te tte a m onarchia h ely re á llítá sá n a k feltételeit. Az alkot
m ányt felülvizsgálták, és kiv o n ták belőle a d em o k ratik u s szabadságról szóló
cikkeket. Röviddel h a lá la elő tt (1916 jú n iu sá b a n ) a d ik tá to r elh ag y ta sz á n
d ékait, és fe n n m a rad t a k ö ztársaság . B ár a forradalom nem oldotta m eg Kí
n a főbb problém áit, m eg szü n te tte az ország m o d ern iz álásán a k egyik fő a k a
d ály át - a C sin g -dinasztiát.
K ö vetkeztetések
► A XIX. század elején K ína n ag y h atalm ú állam volt. A zonban az eu

rópai gyarm atosítók nyom ása a la tt az ország gyorsan elveszítette szu
verenitását. Az uralkodó elit reform elleni fellépései eredm ényeképpen
K ína gyorsan elm arad t a vezető hatalm ak tó l, és a nyugati állam ok
v alam in t O roszország és J a p á n befolyása alá került.
► A gyarm atosítók politikája és az állam összeom lása a lakosság ellen
á llá sá t okozta. A tajping felkelést és a boxerlázadást a gyarm atosítók
elnyom ták. A C sing-dinasztia képviselői által végrehajtott reform kí
sérletek nem voltak határozottak. Végül k itö rt a Vucsangi felkelés,
am ely m egdöntötte a császári h a talm at. K ína a m odernizáció ú tjá ra
lépett, am ely azonban nehéznek és véresnek bizonyult.
20 2
1. Melyik ország kezdeményezte az ópiumháborúkat? 2. Mikor volt a tajping-felke-
0 lés? 3. Mely országok vettek részt Kína befolyási övezetekre osztásában? 4. Kik ellen
tört ki a boxerlázadás? 5. Milyen esemény okozta a kínai Csing-dinasztia megdönté
sét? 6 . Ki lett a Kínai Köztársaság első elnöke?
7. Jellemezzétek Kína fejlődését a XIX. század végén - a XX. század elején! 8 . Tekint
hetünk-e a korabeli Kínára úgy, mint a nyugati országok félgyarmatára? 9. Mi volt a
lényege Kang Youwei reformjainak? Milyen eredményei voltak?
10. Beszéljetek a boxerlázadás eseményeiről! Miért szenvedett vereséget? 11. Ki volt
Szun Jat-szen? Milyen „három népi elve" volt? 12. Mondjátok el a Vucsangi felkelés
eseményeit és eredményeit! 13. Készítsetek egy összehasonlító táblázatot!
Vucsangi
Az összehasonlítás pontjai Tajping-felkelés Boxerlázadás
felkelés
Cél
Főbb események
Eredmény és következmények
14. Gondolkodjatok el azon, hogy miért volt sikertelen minden kínai reformintézkedés!
^ Készítek egy esszét erről a kérdésről!
25. Az Oszmán Birodalom modernizálására tett kísérletek.

Az ifjútörök m ozgalom .
Irán (Perzsia) modernizálására tett kísérletek.
A z 1905-1911-es forradalom
1. Milyen területek tartoztak az Oszmán Birodalomhoz a XIX. század elején? 2. Kik a

janicsárok? 3. Mik voltak az Oszmán Birodalom hanyatlásának okai?
Az O szm án Birodalom a XIX. század ban . A XIX. század elején az O szm án

D B irodalom h an y a tlá sb an volt. A rendszeres k ato n ai vereségek igazolták
a reform ok szükségességét. Az európai h a talm ak tó l való k ato n ai elm arad o tt
ság leküzdésére irányuló első reform okat III. Szelim szu ltán (1789-1807) vezet
te be. A zonban egy új állandó h ad se reg létreh o zása ellenszegülést v álto tt ki
a jan icsá ro k részéről, a k ik nem a k a rtá k elveszíteni kiváltságos helyzetüket.
L áz ad ást szíto tta k és m egölték a sz u ltá n t. M inden reform ot eltöröltek. Az
§25. Az Oszmán Birodalom modernizálására tett kísérletek. Az ifjútörök mozgalom.
új szu ltán II. M ah m ud (1808-1839) új k ísé rle te t t e tt a

had sereg refo rm jára, likvidálva a jan icsá ro k hadseregét.
II. M ahm ud átszerv ezte az állam i a p p a rá tu s t, létreh o zta
a m in isztériu m i re n d sz e rt és új közigazgatási felosztást
v ezetett be. Az egyik fontos reform ja az volt, hogy m eg
engedte a föld m ag án tu lajd o n b an vételét.
M inden pozitív kezdem ényezést sem m issé t e t t az
O roszországtól, A u sztriától, P erzsiától és m ásoktól elszen
vedett vereségek. A zonban a következő török sz u ltá n Ab-
dul-Medzsid (1839-1861), II. M ahm ud fia fo ly tatta ap ja re III. Szelim
form politikáját, am ely Tanzimát („átszervezés”) néven k e rü lt
be a tö rtén elem b e.
A T a n z im á t a la t t a következő in té z k e d é se k e t való
síto tták meg: földügyi, polgári és b ü n tető törvénykönyvet
fogadtak el; pénzreform ot h a jto tta k végre; létre h o zták a
világi o k ta tá si intézm ények h áló za tát; m eg in d u lt a v asú t,
a távíróvonalak, az ip ari vállalkozások építése; a külföldi
tőkének kedvező feltételeket te re m te tte k , stb. A legfonto
sabb á ta la k u lá s az volt, hogy 1856-ban k ih ird ették , hogy
az összes a la ttv a ló (m u zu lm án o k és nem m uzulm ánok,
törökök és m s n épek képviselői) egyenlő a törvény előtt.
A reform ok egy része m ia tt elkezdtek elégedetlenked
ni a m uzulm ánok, m indenekelőtt a törökök. Az új szultán
Abdul-Aziz (1861-1876) m egpróbálta eltörölni a v álto ztatá
sokat, ekkor az „új-törökök” - a reform ok fo lytatásának tá Abdul-Medzsid
mogatói, állam csínyt h ajto tta k végre. Az „új-törökök” a rra
kényszerítették a következő szu ltán t II. Abdul-Hamidot (1876-
1909), hogy olyan alkotm ányt fogadjon el, am ely korlátoz
ta a szu ltán h a ta lm á t, kim ondta a k étk am a rás parlam en t
létrehozását, k ih ird ette a polgárok jogait és szabadságát.
Az új reform ok tovább m ély íte tté k a tá rsa d a lo m
m eg o szto ttság át a régi, hagyom ányos rend- tám ogatói és
ellenfelei között. E z u tá n I I . A bdul-H am id eltáv o líto tta a
hatalom ból az „új-törököket”, feloszlatta a p a rla m e n te t, el
h ag y ta az egyenlőség elvét m uszlim ok és nem m uszlim ok
között. 1895-1896 között örm ény m észárláso k at h a jto tta k
végre. II. A bdul-H am id u ra lk o d á sá n a k idejét Zulumnak n e
vezték („elnyom ás”, „önkényesség”).
1878-ban II. A bdul-H am id sz u ltá n korm ánya beje
len tette az O szm án B irodalom csődjét, és h áro m éves t á r
gyalások u tá n a nyugati hitelezőkkel m egállapodtak abban,
hogy külföldi ellenőrzés a lá vonja az ország pénzügyeit. Abdul-Hamid
L étrejö tt az O tto m án állam adósság h iv a ta la , ahol a b rit és a francia kép

viselők széles k ö rű jogokat és k iv áltság o k at k ap tak .
A külföldi állam o k kedvező felté te le k et sze rez te k a v asú tép ítésh e z,
am ely m eg n y ito tta az u ta t a K özel-K eletre való terjeszkedéshez.
A dohánym onopólium 1883-tól F ranciaországhoz k erü lt. M indazonáltal
T örökországnak függő országként volt egy pozitív jellegzetessége is: a nagy
h a ta lm a k közötti ellentm ondások és h a rc m eg ad tá k az uralkodó köröknek a
lehetőséget a m anőverezéshez.
__ A z ifjútö rök fo rradalo m . E llen tétb en az ázsiai állam októl, am elyek fél-
£ 1 g y arm ato k lettek , az O szm án B irodalom h a rc ra kész, h azafias h a d se
reggel ren d elk ezett. 1889-ben az Isztam b u li K atonai O rvosi Iskola kadétjai
létreh o zták az „Egyesülés és H a la d ás” nevű titkos politikai társa ság o t, amely
elin d íto tta az ifjútörök mozgalmat. A m ozgalom Ahmed Riza vezetésével egye
s íte tte a k a to n á k a t, a fiata l értelm iség iek et és a politikai em igránsokat.
Az ifjútörökök e lh a tá ro z tá k , hogy felú jítják az 1876-os alkotm ányt,
v é g re h a jta n a k n éh án y reform ot, m odernizálják a tá rs a d a lm a t európai mo
dell szerint. Az egyetlen dolog, am i a m ozgalom ré sz t
vevői közötti n éz eteltéré sek et okozott, a nem zeti kérdés
volt. A hm ed R iza csoportja tá m o g a tta az „oszm ánizm us”
eszm éjét — a birodalom m egőrzését. A m ásik csoport r a
gaszkodott a birodalom decentralizálásához és a nem tö
rök népek au to n ó m iáján ak elism eréséhez.
1907-ben, P árizsb a n sor k e rü lt az ifjútörökök kon
g re ssz u sára , ahol ideiglenesen békét kötöttek, és döntés
sz ü le te tt a felkelés előkészítéséről. A felkelés 1908. jú
lius 3-án kezdődött, M acedónia k ato n ai egységeinek lá
zadásával.
Ahmed Riza j j A bdul-H am id sz u ltá n s ie te tt nyilv án o sság ra
hozni az 1876-os alkotm ány v isszaá llításáró l szóló dön
tését. A lázadó csap atok beléptek Isztam bulba. Az ifjútörökök új korm ányt
a la k íto tta k , de a s z u ltá n t a tró n o n h ag y ták . M iu tán h a ta lo m ra kerü ltek ,
p o litik áju k a t következetlenül és tú l óvatosan fo ly tatták . Ez lehetővé te tte
II. A bdul-H am id szá m á ra, hogy 1909. áp rilis 13-án lá z a d á st szítson, m eg
szü n tesse az alkotm ányt, és h ely re állítsa a h a ta lm á t. A lá z a d á st azonban
elnyom ták, és II. A bdul-H am id elvesztette a tró n t. Az új sz u ltá n V. Mehmed
B (1909-1918) lett.
Az ifjútörökök 1918-ig h a ta lo m b a n m a ra d ta k . U ra lm u k a la tt nem
telje síte tté k íg éreteik et az ország m odernizálásával kapcsolatban, valam int,
hogy felszab ad ítják az állam ot az európai gazdasági dom inancia és politi
k ai függőség alól.
A birodalom m egőrzésére te tt törekvések a reform ok konzervatív je l
legének k ialak u lásá h o z vezetett.
206
25. Az Oszmán Birodalom modernizálására tett kísérletek. Az ifjútörök mozgalom.
A belp o litik áb an k ia la k u lt a pántö

rök ideológia (az egyetlen tö rö k nem zet
létreh o zása és u ralkodása). Ez új törökel
lenes h an g u la to t id ézett elő az függő n é
peknél. A pántörök ideológia m egvalósítá
sá ra te tt k ísérletek előidézték az örm ény
és a görög népek ellen irányuló töm eges
erőszakot, az arab o k felkelését és a b a l
k án i h áb o rú k at.
A g azd aság i szféráb an az ifjútörö
kök csak az I. v ilág h áb o rú elő tt v ezettek
be kisebb refo rm o k at (a p a ra sz to k kizsák
m ányolásának nem gazdasági form áit kor- Képeslap az 1876-os alkotmány helyreál-
láto zták , pro tek cio n ista törvényeket vezet- lításának emlékére az Oszmán Birodalomban
te k be).
lrán (Perzsia) modernizációjára irányuló kísérletek a XIX. században. Rövid
H felem elkedés u tá n a XVIII. század közepén és az 1794-ben folytatott
hosszú h arc eredm ényeképp Irá n b a n (P erzsia) m egerősödött a Kádzsár dinasz
tia, am ely 1925-ig uralkodott. Az állam új fővárosa Teherán lett. V allása sze
rin t a legtöbb irá n i s íita m u zu lm án volt.
Az irá n i sah o k a hagyom ányos riv á lisa ik ellen h a rc o lta k - a törö
kök, az afgánok, a m ogulok, az oroszok ellen. A XIX. század első h a r m a
d áb an szám os v ereség et szenvedtek Törökország és O roszország részéről,
v alam in t elv esztették G rú ziát, Ö rm ényországot és A zerbajdzsán északi ré
szét. A k ísérlet, hogy F ran c ia o rszá g és A nglia segítsé
gével k o rsz erű sítsék a h ad se reg e t nem hozta m eg a kí
v án t eredm ényt. E h elyett létre h o zta az eu ró p aiak ak tív
b e h a to lá sá n a k előfeltételeit, a k ik elkezdtek egyenlőtlen
szerződéseket ráerőszakolni a sah ra. A szerződéses m eg
állapodások h o z z á já ru lta k az európai ip a ri term é k ek b e
hato lásáh o z az irá n i piacra, m elyek a kereskedelem és
a kézm űvesség ro m lá sá t okozták az országban, v alam in t
a p a ra sz tsá g k izsák m án y o lásán ak fokozódását. Irá n egy
társa d alm i rob b an ás szélén állt. A parasztok, a kézm űve
sek és a síita p ap ság a legendás M ehdi im ám m egjelené
sét v á rtá k , ak i m ajd v isszaá llítja az igazságos h a ta lm a t.
1844-ben m egjelent egy szejed (vezető) Ali Mohamed,
aki m ag át Bábnak n y ilvánította, vagyis a k a p u n a k , am in Ali Mohamed (Báb)
keresztül, M ehdi (jelentése M egígért) im ám leereszkedik ? Jellemezzétek egy-két
a földre. 1847-ben a h atóságok, ak ik et ag g aszto tt a Báb mondattal a képen áb
tám ogatóinak egyre nagyobb szám a, börtönbe v etették őt. rázolt történelmi sze
A bö rtö n b en B áb m eg írta a h íre s P erzsa „B ayánt”, ahol mélyiséget!
20)
a régóta v á r t M ehdinek h ird e tte m ag át, és m egha

tá ro z ta a ta n ítá s a alapelveit. A zt á llíto tta, hogy ő a
próféta, aki elhozza a világ igazságosságát, g a ra n tá l
j a a nép jo g ain ak és tu la jd o n á n a k védelm ét, ugyan
akkor fellép a h atalo m zsarn o k ság a és a külföldiek
elnyom ása ellen. E zek a ta n ítá so k a legtöbb tám o
g a tó ju k ra a városi lakosok között ta lá lta k .
Követői m essze eltávolodtak B áb tan ításaitó l,
követelték a tulajdon elosztását, az egyenlőséget, be
leértve a nők egyenlőségét is. E zek a jelszavak nagy
h a tá ss a l voltak a p arasztokra, am i a bábizm us köve
tői szám ának gyors növekedését eredm ényezte. 1848
őszén k itö rt a bábi felkelés. C sak 1852-ben sik erü lt el
nyomni, de ez nem állíto tta m eg a bábizm us terjedé
sét. Végül vezetőik kénytelenek voltak elm enekülni az
bahái kert, Báb aranykupolás O szm án Birodalom ba, ahol a m ozgalom a b ah ái hit
rszentélyével a közepén,
nevet k ap ta. Az új m ozgalom tám ogatói ellenezték a
aifa (Izrael)
h áb o rú t és tám o g atták a vallási toleranciát, az egyen
lőséget, a tulajdon ú jraelo sztását stb.
A h atalm as népi m ozgalm ak a reform ok szük
ségességét jelezték. Taghi Kán m iniszterelnök (vezír) vezetett be először refor
m okat az országban. F őként a hadseregben h ajto tt végre reform okat, de re n
deletéi h a tá s s a l voltak a kézm űvességre, a kereskedelem re és az o k tatásra
(első újság, első világi iskola) is. Végül N aser al-D in sa h lem o n d atta Am ir
K ab irt, am i a reform ok visszaszorításához vezetett.
Irá n egyre inkább függeni kezdett a külföldiektől. B ár a sah néhány
ú jítá st bevezetett az ország korm ányzati rendszerébe (különösen a síita pap
ság igazságszolgáltatási h a ta lm á t próbálta korlátozni és az európai igazgatá
si re n d szert bevezetni), ezek a késői reform próbálkozások m á r nem sok m in
d en t v álto ztattak meg.
Az O szm án B irodalom m al ellentétben, ahol a T an zim átn ak köszönhető
en a politikai függetlenség m egm aradt, az irán i sah gyorsan elvesztette függet
lenségét. A XIX. század végére O roszország és A nglia két h atásk ö rre osztot
tá k az országot. U gyanakkor ebben az időben az irá n i befolyásért való harcba
bekapcsolódott N ém etország és a XX. század elejétől az USA is.
■ fi Az 1905-1 911-es forradalom Iránban (Perzsia). A folyam atot, m ely során

I r á n t fé lg y a rm a ttá v á lto z ta ttá k , a hagyom ányos s tr u k tú r á k m egsem
m isítése és a lak o sság fokozott k izsák m á n y o lá sa k ísé rte . Az irá n ia k élet-
szín vonala csökkent. A XIX-XX. század fordulóján az élelm iszer-problém ák
súly o sb o d tak az o rszágban. Az éhezés zavargásokhoz v e z e te tt (1900, 1901,
1903). 1905 végén fo rrad alo m tö r t ki - egyike az első k n ek Á zsiáb an a
XX. század elején.
108
25. Az Oszmán Birodalom modernizálására tett kísérletek. Az ifjútörök mozgalom.
Az iráni forradalom 1905 végén kezdődött

töm eges tü n tetések k e l T eh erán b an , S irázban,
M eshedben és m ás városokban. A tiltakozók
rad ik ális reform okat követeltek, különösen a
m edzslisz (p arlam en t) összehívását és az a l
kotm ány elfo g ad ását. A legnagyobb sik ere
ket a forradalom 1906 jú n iu s á b a n és jú liu
sáb an é rte el. A ré m ü lt M ozaffar ad-D in sah
(2g96_1907) 1906. au g u sztu s 5-én k iad o tt egy
ren d eletet az alkotm ányos re n d szer bevezeté
Fedajin csoport
séről. O któber 7-én m egnyílt az első iráni m e
dzslisz, am ely elfogadta az alap tö rv én y t (az
irá n i alkotm ány első részét). A sa h h a ta lm á t korlátozták, a p a rla m e n t m eg
erő sítette a jo g át, hogy jóváhagyjon m in d en törv én y t és költségvetést, e n
gedm ényeket, külföldi kölcsönöket, m ás állam okkal kötött m egállapodásokat.
Egy évvel később, 1907. október 7-én a sa h elfogadta az alkotm ány m ódosí
tá s á t, am ely az állam polgárok egyenlőségét h ird e tte a törvény előtt, az egyé
n ek és a tu lajd o n sérth e te tle n ség ét, a szólásszabadságot, a sajtó szab ad sá
got, stb. A h atalo m h áro m ré szre oszlott, törvényhozói, végrehajtói és bírói
h atalo m ra. Végül az irá n i sa h csak a végrehajtó h atalo m vezetője m ara d t.
U gyanakkor országszerte forradalm i változások tö rté n te k . A városok
b an fo rrad alm i szervezetek - endzsum enek — jö tte k létre. A m udzsáhidok
m ozgolódása is m egerősödött (a h it és az igazságosság harcosai) a k ik közül
kiem elkedtek a ra d ik á lis fiatalo k - a fedajinok.
Az irá n i forradalom ellen közösen lép ett fel O roszország és A nglia.
1908 jú n iu s á b a n a forradalom gyengülését felhasználva a következő sa h Mo-
h am m ad Ali (1907-1909) puccsot szervezett és feloszlatta a m edzsliszt.
A forradalom azonban folytatódott, a h a rc központja áthelyeződött az
ország északi részére. 1908-1909 között az irán i A zerbajdzsánban fegyveres
felkelés zajlott (tebrizi felkelés). 1909-ben B a h tiá ri ta rto m á n y b a n és G ilány
tarto m án y b a n egy sah-ellenes láza d ás tö r t ki. A lázadók fegyveres sza k a
szai, a B a h tiá r k án o k á lta l tá m o g a to tt fedajinok, 1909 jú liu s á b a n belép
te k T eh erán b a. A sah o t m egfosztották h a ta lm á tó l és b ejele n te tté k az a l
kotm ány h ely re állítá sá t. Az új sah A hm ad (1909-1925) új m edzsliszt hívott
össze, am ely fo rrad alm i á ta la k ítá so k a t folytatott. E z t n em volt könnyű vég
hezvinni. Az o rszág pénzügyi rendszere, az egész gazdasághoz hasonlóan,
összeom lott a forradalom éveiben. Irá n felkérte az E gyesült Á llam ok pénz
ügyi tan ác sad ó ját, W. M. S h u ste rt, hogy segítsen helyrehozni a gazdaságot.
Sikeres tevékenysége viszont z a v a rta O roszországot és A ngliát, am i később
fegyveres beavatkozáshoz vezetett.
Az irá n i fo rra d a lm a t elnyom ták, a m edzsliszt feloszlatták, a fedaji-
Rek sza k asza it felszám olták. Irá n elism erte az angol-orosz m egállapodást.
209
A fo rrad alm i nyereségek egy része azonban m eg m arad t, többek között az

alkotm ány. Irá n alkotm ányos m onarchiává k ezd ett válni. A forradalom hoz
z á já ru lt az ázsiai nem zeti felszabadító m ozgalm ak felem elkedéséhez a XX.
század elején, vagyis Á zsia ébredésének kezdetét je len tette.
mm Következtetések
► A XIX. század reform jai, am elyek célja az O szm án B irodalom m eg
erősítése és k o rszerű sítése, sik ertele n ek voltak. Az európaizációra
való tö rek v ések n ek a konzervatív erők ellen álltak . Végül a refor
m ok többségét törölték.
►Az 1908-as ifjútörök m ozgalom nem te ljesítette fő fe la d atát, az Osz
m á n B irodalom korszerűsítését. Ez a török társa d alo m felépítésének
sajáto sság áv al m agyarázható, ahol a törökök dom ináns nem zet vol
ta k , és m in den m odernizáció a szerep ü k elvesztéséhez, v alam in t a
birodalom összeom lásához vezetett volna, am i végül m eg is tö rté n t.
► Irá n (Perzsia), m in t m ás ázsiai országok, a XIX. században, szin
té n fokozatosan az európai állam ok félg y arm atáv á vált. Ez a folya
m a t különösen felgyorsult a Báb-felkelés elnyom ása és a T aghi K án
reform ok m eg h iú su lása u tá n . A század végén Irá n O roszország és
A nglia félg y arm ata lett.
► 1905-ben forradalom tö rt ki Irá n b a n , am ely nem csak az országon
b elü li v álto záso k at kezdem ényezte, h an e m egész Á zsia ébredését is.
B 1. Az állam életének mely területeit próbálták először Törökország és Irán uralkodó
© megreformálni? 2. Melyik időszakot nevezik’Törökország történelmében Tanzimátnak?
3. Mikor került sor az ifjútörök forradalomra? Milyen reformokat hajtottak végre az if
jútörökök? 4. Mikor történt a Báb-felkelés? 5. Milyen reformokat próbált végrehajtani
Taghi Kán? 6. Mely államok félgyarmatává vált Irán a XIX. század végén? 7. Mikor volt
forradalom Iránban? Milyen eredményei voltak?
8. Miért nem sikerült végrehajtani azokat a reformokat, amelyek az Oszmán Birodalom
európaizációját tervezték a XIX. században? Ki volt a reformok ellenzője? 9. Miért nem
vezetett az ifjútörök forradalom az ország megreformálásához? 10. Mi volt az oka és a
következménye a bábi felkelésnek Iránban? 11. Ismertessétek Irán helyzetét a XIX-XX.
század fordulóján! 12. Mi okozta a forradalmat Iránban? Milyen szerepet játszott Orosz
ország és Anglia az iráni forradalom visszaszorításában?
13. Készítsetek táblázatot a füzetetekbe „Törökország politikai és társadalmi-gazdasági hely
zete a XIX. század végén" címmel. 14. Készítsetek vázlatot a téma 2. (Az ifjútörök mozga
lom) vagy 3. (Irán (Perzsia) modernizációjára irányuló kísérletek a XIX. században) pontjáról!
15. Csoportokban vitassátok meg, mely körülmények akadályozták Törökországot és
Iránt, hogy rálépjenek a modernizáció útjára! 16. Miért nem osztották fel a nagyha
talmak az Oszmán Birodalmat hanyatlásának ellenére? Készítsetek esszét a kérdésről!
Brit gyarm atok Indiában.
Afrika népei az európai gyarm atosítók uralma alatt
1. Mi vonzotta az európaiakat a Keletben? 2. Mikor kezdődött az európaiak behato

B lása Indiába? 3. Melyik európai ország alapította meg uralmát Indiában a XVIII. szá
zad végén?
Cél: a szöveg alapján meghatározni, hogy mik voltak a brit uralkodás sajátosságai Indiá
ban és hogyan történt Afrika gyarmatosítása; megbeszélni a gyarmatosítás India és
Afrika fejlődésére gyakorolt hatását.
__ Előkészítő feladatok a gyakorlati foglalkozáshoz
1. Készítsetek előadásokat a témákról; „Szipojlázadás", „Az indiai nemzeti kongresszus
(INK) megalakulása", „Afrika gyarmatosítása"!
2. Készítsetek esszét a témákból: „A gyarmatosítás szerepe a világ egységének megterem
tésében" „Terjesztette-e a gyarmatosítás a civilizációt az alárendelt népek körében?"
A munka menete
1. Alkossatok kis csoportokat az előkészített előadások és esszék témái szerint, és be
széljétek meg a munka közben kapott eredményeket!
2. Mutassátok be az osztálynak a kiscsoportokban elért közös eredményeket!
3. Mutassátok be az osztálynak az órára készített legjobb előadásokat és esszéket!
feladatokat!
5. Fogalmazzátok meg a foglalkozás céljának megfelelő következtetéseket!
india - a brit korona gyöngyszem e. In d ia régtől fogva vonzotta a k eres

D kedőket, az európai uralkodókat, a k ato lik u s p ap o k a t és a különféle
k alan d o ro k at. A portugálok, spanyolok, angolok, fra n c iá k sz e re tté k volna
m egvetni a lá b u k a t a H indusztáni-félszigeten. A legsikeresebb az angol K e
let-indiai T á rsa sá g volt, am ely kezébe k a p a rin to tta a legfőbb h a ta lm a t a
szigeteken. A K elet-indiai T á rsa sá g m e g te re m te tte a rabló jelleg ű adózás
ren d szerét a p araszto k , városlakók, helyi földbirtokosok, és fejedelm ek k i
zsák m án y o lásán ak a különféle m ódjait.
A XVIII. században az in d iai export legfőbb tétele a jó m inőségű p a
m u tan y ag volt. A zonban az ip a ri forradalom sokkal olcsóbbá te tte az ilyen
anyag g y á rtá s á t E urópában, m in t Indiában, sőt, sokkal kifizetődőbb le tt A ng
liából In d iáb a behozni. A felvásárló piac elvesztésével az in d iai tak ácso k az
éh h alál szélére k erü ltek . Az angol uralo m m al szem beni elégedetlenség egy
re nőtt. E lte rje d t a hír, hogy m inden in d ia it m eg a k a rn a k k eresztelni.
El A szipojlázadás. Az angolok nyílt kizsákm ányoló p o litik ája felháborí
to tta az in d iaiak at, am i nyílt lázadáshoz vezetett. A felkelés ürügye
az volt, hogy az in d iai (szipoj) h a d se re g új tö ltén y ek et k a p o tt a fegyve
rekhez. M inden ilyen golyó disznózsírral vagy b o rjú zsírral á tita to tt p ap írb a
volt becsom agolva. M inden fegyvertöltés elő tt a k a to n á n a k a fogával k ellett

k ib o n tan i azokat. A zonban a m u zu lm án o k n ak disznózsírt en n i tilos, az in
d ia ia k 's z á m á ra pedig a te h é n szen t állat.
Részlet K. Jung angol ezredes vallomásából

a szipojlázadás okairól
Az új töltények elutasítása csak ürügy volt a felkeléshez, hisz azt mind a hinduk,
mind a muzulmánok már rég kitervelték. Az elégedetlenség valódi okait James And
rew Dalhusy rossz irányítási módszereiben és a hódítások átláthatatlanságában kell ke
resni. Világos, hogy az audi király leváltása, területének az elfoglalása a szipojok elége
detlenségét váltotta ki, hisz többségük onnan származott.
Milyen okokra hívta fel a figyelmet K. Jung ezredes?
A felkelés 1857. május 10-én kezdődött Delhi közelében. A felkelők lem é

szárolták az angol tiszteket, kezükbe ra g ad ták a városban a h a ta lm a t és kihir
dették a nagym ogulok uralm án ak ú jjáalak ításá t II. B ah ád u r sah vezetésével.
Hegy megfékezzék a felkelőket, az angolok határozott és gyors lépéseket tettek.
1858-ban m egszüntették a K elet-indiai Társaságot. India közvetlenül a
b rit korona fennhatósága alá került. India főkorm ányzóját alkirálynak kezdték
el nevezni. A g y arm ati irányítás politikáját a korm ány vette a kezébe. 1876-
b a n V iktória királynő In d ia császárnője
zipoj - indiai zsoldosok. A brit gyarmati ha lett. Kegyelmet h ird ete tt m indazon felke
lsereg jelentős részét alkották. Részt vettek lők szám ára, akik nem gyilkoltak angolo
z Afganisztán elleni háborúkban és a felkelők k at. M egígérték, hogy tiszteletben fogják
“verésében a gyarmatosítók ellen. India ma- ta rta n i a helyi korm ányzók jogait. A szi-
lasabb kasztjaiból válogatták őket és ma- pojoknak engedélyezték, hogy tisztek le
|as fizetést kaptak. A szipoj hadsereg tisztjei hessenek.
zonban csak angolok lehettek. E zek az in tézkedések m egosztották
a felkelőket. Ezen kívül a lázadók több
h ib á t is elkövettek. M iu tá n erő sítés ér
k ezett A ngliából, tá m a d á s kezdődött a lázadók á lta l elfoglalt vidékek ellen.
D elhit és L a k h n a u t m egostrom olták és elfoglalták. A zonban a felkelés p ar
tizánm ódszerekkel folytatódott tovább. E bben a h áb o rú b an k itű n t Lakshmi-
bai, J h a n s i hercegnője, ak in ek a c sa p a ta sokáig tá m a d ta m ég a b rit gyar
m ato sító k at. A felkelés utolsó tű zfészkeit 1859-ben fojtották el.
R j India közgazdasági fejlődése. A szipojlázadás u tá n az angolok indiai

p o litik ája gyökeresen m egváltozott. V áltozások tö rté n te k a g y arm ati
közigazgatásban. H árom európai szellem iségű egyetem nyílt. Az angol h a
talo m tö rv én y t fogadott el az „állandó bérletről”. E n n e k a törvénynek az
értelm éb en m in d en bérlő p a ra sz t földje tulajdonosává v á lh a to tt, h a a bíró
ságon bizonyította, hogy ezt a fö ld terü letet m á r 13 éve bérli. Ez a törvény
Lakshmibai hercegnő emlékműve A szipojlázadás vezetőinek kivégzése az „Ördög szele" (angolul

Szolápur városban (India) Devil wind) nevű módszerrel. V. Verescsagin festménye, 1884
ugyan nem v á lto z ta tta m eg az agárviszonyoknak a z t a ren d szerét, am elyet

a gy arm ato sító k h o ztak létre a föld hagyom ányos állam i-m ag án tu lajd o n án ak
a m egőrzése alap ján , de le ra k ta az ala p ja it az európaihoz hasonló vagyoni
viszonyok m egalakulásához.
Az in d iai társa d alo m vallási k asz tren d sze rek , nem zeti-nyelvi ism érvek
a lap ján rétegeződött; ezeket a g y arm ato sító k a sa já t céljaikra h a sz n á ltá k
fel. P éld áu l az angol-indiai h ad se reg 1/3-a m uszlim ezredekből állt, 1/3 — a
szikhekből és 1/3-a - a hindukból, a k ik ellenségek voltak. Ez az egyik fél
k ato n ai felkelése esetén lehetőséget b izto síto tt a rra , hogy a fegyveres erők
m ásik k é th a rm a d á t bevethessék ellenük.
A XIX. század végén az angolok erőfeszítései ellenére a k asz tren d sze r
to vábbra is fen n m arad t.
A XIX. század m ásodik felében - a XX. század elején In d ia g az d asá
gi érték e gyorsan növekedett az angolok szám ára. In d ia tőkebefektetésék a
jövedelm ező helye lett. V asú tv o n alak at (a XX. század elején - 30 ezer km.),
feldolgozó v á lla la to k a t é p íte tte k (tea, kávé, ju ta , p am u t stb.) itt.
A XIX. század végén elkezdett m egjelenni a nem zeti ip a r és a nem ze
ti vállalkozói tőke. 1911-ben 200 tex tilip a ri vállalkozás volt In d iáb an , am ely
a nem zeti tőkéhez tarto z o tt.
Bizonyos sikerei ellenére az ip ari term e lé s gyenge volt. A m u n k áso k a
lak o sság n ak csupán 1 % -át te tté k ki, és a helyi burzsoázia n ag y részt kom p
rád o r volt, azaz külföldi tőkéhez kapcsolódott.
In d iáb a n fokozatosan á ta la k u lt a m ezőgazdasági term elés, hogy nyers
anyagot b izto sítson az angol ip a r szá m á ra. A XX. század első évtizedében
a m ezőgazdaságban fo glalkoztatottak szám a 66-rol 72 % -ra em elkedett. Ez
a n n a k köszönhető, hogy a n épesség elm en e k ü lt azokból a városokból, ahol
a hagyom ányos re n d szer m egsem m isült (a kézm űvesek tö n k rem en tek ), m e rt
az új ip a rá g n em tu d ta elnyelni m in d azo k at, ak ik elv esztették a m egélhe
tésü k et.
21
m\ Nemzeti-felszabadító mozgalom. A hagyományos életvitel m egváltozására

különféleképpen reagáltak az indiai társadalom rétegei. Az angol életmód
ellenzői azt javasolták, hogy térjenek vissza az ősi árják életelveihez. A m uzul
m ánok egy része a korai iszlám hagyományok újjáélesztése m ellett lépett fel.
Azonban a felvilágosult m diaiak zöme egyesítem a k a rta a szabadság, egyenlőség,
hum anizm us, racionalizm us európai értékeit a hinduizm ussal és az iszlámmal.
Az in d iai nem zeti burzsoázia (vállalkozók) létrejö tte le tt az alap ja a
nem zeti m ozgalom k ia la k u lá sá n a k . A XIX. század 7 0 -80-as éveiben az in
d iai é rte lm iség egy ré sz é t h az afias érzése k k e ríte tté k h a ta lm á b a . K ultu-
rális-felvilágosító szervezetekbe egyesültek. A régi h ith ez való v isszatérés
re szó líto ttak fel („Vissza a védőkhöz!”), e lu ta s íto ttá k az in d iai társa d alo m
k asz to k ra való felosztását, m eg h ird ették az em berek és n épek egyenlőségét,
célul tű z té k ki az in d iai k u ltú ra újjáélesztését. Ezzel egy időben követelték
egy európai o k ta tá si re n d szer létreh o zását, szociális reform ok v é g reh ajtását
és az in d iai ip a r fejlődésének a felgyorsítását. 1885-ben a nem zeti érzelm ű-
ek létre h o zták az Indiai Nemzeti Kongresszust (INK). Első alakuló kongresszusa
In d ia egységének jelképévé vált. Mivel In d ia különböző nép ein ek a képvise
lői v ettek részt, ez ért a kongresszus angol nyelven zajlott.
Az angolok eleinte tá m o g a ttá k az INK-t, de vélem ényük később m eg
változott. Vezetői a szervezet m érsék elt liberális sz á rn y á t képviselték és a
következő célokat tű z té k ki az IN K elé: a nem zeti ip a r vé
delm e, az adók csökkentése, a b an k i h ite lre n d sz e r létreh o
zása, helyi önk o rm án y zat bevezetése és a képviselők v á
laszhatósága.
Az INK radikális szárn y án ak az élén Bal Gangadhar f i
iak (1856-1920) állt, aki b ra h m a n családból szárm azott. Az
egyetem jogi k a rá n végzett, követelte az angol gyarm ati u ra
lom teljes felszám olását, de békés m ódszerekkel; kategoriku
san ellenezte a szociális reform okat, a hinduizm us nem zeti
forrásaihoz való visszatérésre szólított fel. A h arc egyik for
m áján ak az angol á ru k bojkottját ta rto tta . T ilak szigorúan
b e ta rto tta a kasztok törvényeit, vallási ünnepeket szervezett.
Tevékenysége m ia tt 1897-ben az angolok kényszerm unkára
al Gangadhar Tilak ítélték, azonban a világ és az indiai közvélemény nyom ására
a gyarm atosítók kénytelenek voltak szabadlábra helyezni őt.
A XX. század elején m egerősödött a nem zeti felszaba
dító mozgalom. E z t szám os tényező elősegítette: a m ozgalom szervezeti fel
építése; a nem zeti tőke m egerősödése; a m unkásm ozgalom , m in t önálló erő
létrejötte; a p araszto k felkelésének m egerősödése a g y arm a ti re n d ellen; a
gy arm ato sító k , különösen G. C urzon alkirály politikája. Az á lta la elfogadott
törvények len d ü letet a d ta k a lakosság tü n tetésein ek : feloszlatta a v álasz
to tt h ató ság o t K a lk u ttá b á n ; a felsőoktatási intézm ényekben m eg d u p lázta a
tan d íja k a t; elfogadta a B engália két közigazgatási egységre osztásáról szóló
14
törvényt. Ez volt az utolsó csepp a p o h árb an , am elyet az in d iai nép tü re l

me m á r n em b írt el, és am i fe lrázta az egész in d iai tá rs a d a lm a t.
A töm egm ozgalm ak fő központjai B engália, P andzsáb és Bom bay le t
tek. Az IN K ja v a sla ta a lap já n 1905. október 16-án B engáliban egy országos
g y ászn ap ra k e rü lt sor (valójában - országos sztrájk ) az egész ország tám o
gatásáv al, a B engália felosztása ellen irányuló tiltak o zás jeleként. Elkezdő
dött a „swadeshi" m ozgalom - a b rit á ru k bojkottja.
Az országos felem elkedés feltételei a la tt az IN K felem elte a „szverádzs"
jelszót — ö n ren delkezést In d ia korm ánya sz á m á ra az E gyesült K irályságon
belül, K a n a d a és A u sztrália m in tá ja alapján. 1907-ben a „sw adeshi” m ozga
lom elk ezd ett á ta la k u ln i „szverádzs” - m ozgalom m á. A nem zeti felszabadító
m ozgalom kulcsfontosságú esem énye volt az 1908 jú liu sá b a n B om bayban le
zajlott p olitikai sztrájk. A lakosság népes tilta k o z á sá n a k elfojtása érdekében
a gy arm ato sító korm ány agresszív in tézk ed ések et te tt. 1907-ben elfogadtak
egy tö rv én y t a lázadásokról, am ely tilto tta gyűléseket és tü n te té se k e t, 1908-
b an pedig egy olyan törvényt, am ely b e z á rta az újságokat, am elyek „lázadás
ra szíto tta k ”. E törvény a la p já n le ta rtó z ta ttá k B. T ilakot is, aki ellen poli
tik a i eljárás in d u lt, am i felkeltette az egész ország figyelm ét.
A bírók és a b rit esk ü d tek elfogultsága fe ld ü h ítette az országot. Bom-
bayben á ltalán o s politikai sz trá jk kezdődött: a vállalkozások, üzletek és ok
ta tá s i intézm ények m u n k ája leállt. A dem onstrációkon és a gyűléseken az
em berek összeütközésbe k e rü lte k a rendőrséggel. A bom bay-i sz trá jk és a
nem zeti felszabadító m ozgalom felem elkedése az országban a r ra kényszerí
te tte a g y arm a ti erőket, hogy engedm ényeket tegyenek: a v álasztáso k n ál az
alk irály ta n á c s á b a növelték a választó k szá m á t, a ta rto m á n y i törvényho
zó gyűléseken választói többséget h o ztak létre. U gyanakkor a g y arm ato sí
tók m eg p ró b álták a vallási és nem zeti m egosztottságot fe n n ta rta n i az indiai
társad alo m b an . A v á lasz táso k at k ú riá k sze rin t ta rto ttá k , m elyek a vallási
és a nem zetiségi h o v atarto zás a la p já n a la k u lta k meg.
1911-ben az alk irály eltörölte B engália felo sztásán ak törvényét, és á t
k öltöztette székhelyét K a lk u ttáb ó l Delhibe.
A n em zeti felszabadító m ozgalom felem elkedése n a p ire n d re tű z te a
m ozgalom m enetéről szóló kérdést. L ah n a u ' v áro sáb an 1916-ban m e g ta rto t
tá k a k ét legnagyobb n em zeti politikai szervezet (az IN K és a M uszlim Li
ga) k o n g resszu sát, am elyen kidolgozták a nem zeti felszabadítási m ozgalom
követelm ényeinek p ro g ram ját, többek között a következőket: széleskörű ön-
k o rm ányzati jogok azonnali bevezetése In d iáb an ; in d iaiak kinevezése a h a d
sereg paran csn okaivá; a vám unió au to n ó m iáján ak kiterjesztése; az in d iai el
lenőrzés m eg terem tése a pénzügyekben.
Az első v ilágháború a la tt az indiai nem zeti felszabadító m ozgalom k i
em elkedő alak já v á Mohandász Karamcsand Gandhi (1869-1948) vált. Az em be
rek Mahátmának h ív tá k őt, jelen tése: „Nagy lélek”. Dél-Afrikából érk ezett In
diába, ahol ta p a s z ta la to k a t sze rze tt a nem zeti felszabadítási küzdelem egy
bizonyos fo rm áján ak , az „erőszakm entes n em együttm űködések” a m egszer

vezésében. A h a rc n a k ez a form ája a h atalo m m al szem ben — „szatjágraha"
(„az igazsághoz való ragaszkodás”) - G andhi á lta l le tt kidolgozva a Dél-Af-
rik á b a n végzett m u n k a, az in d iai bevándorlókkal szem beni faji m egkülön
böztetés elleni küzdelem során.
Mahátma Gandhi tanításának alapja L. Tolsztoj erőszakmentesség

elmélete volt, a békés tömegtevékenység eszméje. A gondolkodó
ellene volt az erőszak és a fegyveres harc alkalmazásának. Rájött,
hogy Indiának nyelvi, nemzeti, vallási és a kasztok szempontjából
kerülnie kell a megosztottságot. A későbbiekben „az erőszakmen
tes ellenállás" (vagy a közösségi engedetlenség) elméletének hasz
nálata világszerte elterjedt.
A n em zeti felszabadító m ozgalom In d iá b a n a XX.

század elején nem é rte el célját. M ég n em a la k u lta k ki
a küzdelem sikeréhez szükséges feltételek: nem jö tt lét
re az a tá rsa d a lm i réteg, am ely az in d iai tá rsa d a lo m ösz-
lahátma Gandhi
szes ré te g é t vezette volna, a lakosság felől sem érkezett
elegendő tám o g atás.
1. Milyen eredménnyel járt az angol gyarmatosítás Indiában a XIX. század közepén?
2. Kik a szipojok? Mikor történt a szipojlázadás Indiában? 3. Milyen reformokat indítottak
el az angolok Indiában, miután leverték a szipojlázadást? 4. Milyen szervezet állt az indiai
nemzeti felszabadító mozgalom élére a XIX. század végén? Mikor jött létre ez a szerve
zet? 5. Határozzátok meg India gazdasági fejlődésének fő jellemzőit a XIX. század máso
dik felében! Miért emelkedett ebben az időszakban a vidéki lakosság száma az ország
ban? 6. Jellemezzétek az indiai nemzeti felszabadító mozgalmat a XIX. század végén - a
XX. század elején! 7. Állíthatjuk-e, hogy az angol uralom előmozdította India fejlődését?
Afrika népei az európai gyarmatosítók hatalma alatt. Az európai hatalom

m egjelenése elő tt A frika k ét történelm i-földrajzi régióból állt. Az első a
S zah a rátó l é sz ak ra kezdődött és a V örös-tengerig te rje d t, m ag áb a foglalta a
földközi-tengeri civilizációkat - az egyiptom it, a föníciait, a görög-róm ait. Az
a ra b hó d ításo k u tá n e lte rje d t az iszlám , a K alifátu s szétesése u tá n pedig
egy sor ara b állam jö tt létre. Később ez a té rsé g M arokkó kivételével az
O szm án B irodalom része lett.
E tió p iáb an fe n n m a ra d t a kereszténység és a XIX. század közepén lét
rejö tt az állam a c sá szárral (négussal) az élen. Egészében véve ez a régió,
az állam iság régi tradícióival és viszonylag fejlett g azdaságával a keresztény
és az iszlám k u ltú ra egyik központja volt.
16
Az e u ró p aiak h a ta lm a A frikában többféleképpen jö tt létre. Észak-Af-

rik á b a n a XVIII. század végén k ezdték m egvetni a lá b u k a t ez európaiak.
Az első valódi eredm ény 1830-ban szü letett, am ikor F ran ciao rszág m egsze
rezte A lgériát. A XX. század elejére m á r egész A frika fel volt osztva: Al
géria, T unézia, M arokkó F ran ciao rszág é lett, L íbia O laszországé, Egyiptom ,
S zudán A ngliáé, M arokkó egy része Spanyolországé. A m arokkói küzdelem
két éles nem zetközi válsághoz vezetett (1905-1906, 1911), am elyek v ilág h á
bo rúba to rk o llh a tta k volna.
T rópusi- és D él-A frika m egszerzése la ssa b b a n h a la d t, b á r az m á r a
XV-XVI. szá zad b a n m egkezdődött. E lőször az eu ró p aiak ellen ő rzésü k a lá
a k a rtá k vonni a rabszolga-kereskedelm et. 1807-ig, am ikor is a b rite k b e
tilto ttá k a rabszolga-kereskedelm et és elkezdték akadályozni azt, 12 m illió
rabszolgát h u rc o lta k el A frikából. M ár az első ta p a sz ta la to k is bizonyítot
ták , hogy A frik áb an leh et fejleszteni az ültetvényes gazdaságot, azonban a
beljebb h a la d á s t g áto lták a rossz u ta k , és a járványok, am elyeket az euró
p aiak n em tu d ta k gyógyítani.
A XIX. század végén a helyzet gyökeresen m egváltozott. Az európai
állam ok n ag y h a ta lm i törekvéseinek szim bólum ai voltak a gyarm atok, ez ért
m egkezdték A frika m eg h ó d ítását és ak tív felosztását. A XX. század elejére
A frik áb an csak k ét független állam m ara d t: E tiópia, am ely m egőrizte füg
getlenségét O laszországgal szem ben (a döntő c s a tá ra 1896-ban k e rü lt sor
A dua v áro sán ál) és L ibéria, am elyet am erik ai nég erek h o ztak létré a XIX.
században, ak ik vissza sze rettek volna té rn i tö rtén e lm i hazáju k b a.
A legnagyobb g y a rm a ti b irto k o k k al A nglia (30 %) és F ra n c ia o rsz á g
(34 %) re n d e lk e z te k . E m e lle tt az a frik a i k o n tin e n s e n g y a rm a ta i v o lta k
N é m e to rszág n a k (Togo, K a m e ru n , T an g a n y ik a, N am íbia), P o rtu g á liá n a k
(Angola, M ozam bik, B issa u -G u in ea ), S p an y o lo rszág n ak (N y u g a t-S z a h a ra ,
E g y en lítő i-G u in ea), B elg iu m n a k (Kongó), O la sz o rsz á g n a k (L íbia, S zo m á
lia, E ritre a ).
M ivel Trópusi- és D él-A frikában nem voltak stab il állam alak u la to k ,
ez ért a g y arm ato sító k szabadon m űködhettek, a g y arm ato k h a tá r a i nem es
te k egybe sem az etn ik ai, sem a földrajzi h a tá ro k k a l, am i ahhoz vezetett,
hogy teljes népcsoportok sz a k a d ta k el egym ástól.
A g y arm ato sításo k különbözősége a felszabadító m ozgalm ak jellegében
is m egm utatkozott. É szak-A frikában azon országok függetlenségéért h arcol
tak , am elyek m á r k o rábban is ren d elk eztek önálló állam isággal. N agy felke
lésekre k e rü lt sor A lgériában (1871-1872), T unéziában, E gyiptom ban (1881),
S zu d án b an (1885-ben m a h d ista állam jö tt lé tre M oham ed A hm ed vezetésé
vel, am ely 1898-ig m a ra d t fenn).
Közép- és D él-A frikában id őnként fegyveres m egm ozdulásukra k e rü lt
sor, m ely n ek élén helyi törzsfőnökök á llta k . A zonban ők az e u ró p a ia k ra
különösebb veszélyt n em je le n te tte k , hisz az utó b b i

a k jól fel voltak fegyverezve, a tö rzsek pedig egym ás
sal is folyton ellenségeskedtek.
M ásk én t fejlődött Dél-Afrika. A XVII. században
a kontinens legdélebbi részén a hollandok m egalapítot
tá k első telepüket, Fokvárost. A telep lak ó it búroknak
nevezték (hollandul farm er, p araszt). Vallásos kálvinis
tá k voltak. A b úrok sz á m á ra a rabszolgaság teljesen
b eleillett a keresztény erkölcsiség világába.
A XIX. század b an Foktőidet elfoglalták az a n
golok, a k ik m eg szü n te tték a rabszolgaságot, és önkor
m ányzatot k ív án tak bevezetni a faji egyenlőség alapján.
E kkor a b úrok egy része elvándorolt k eletre és észak
keletre. Ú jabb g y arm a to k at ho ztak létre, N a ta lt, O ran-
ngolok támadása a búrok
ge S zabadállam ot és T ra n sv aalt. E zeken a terü le te k en
llen
jelen tő s m ennyiségű ara n y a t és gyém ántot ta lá lta k . Az
angolok, m ivel g azd ag ság ra vágytak, h á b o rú t kezdtek
a b ú ro k ellen. Az angol-búr háború (1899-1902) u tá n ezek a te rü le te k A ng
lia kezébe k erü lte k . A h áb o rú Sajátossága az volt, hogy i t t h a sz n á lta k elő
ször koncentrációs táb o ro k a t a lázadó lakosság m egfékezésére. A zonban a
b ú ro k e llen á llása olyan erős volt, hogy az angolok engedm ényekre kénysze
rü lte k . 1910-ben ezek a birtokok a D él-A frikai U nióba (Szövetségbe) egye
sü ltek , am ely dom ínium i s tá tu s z t kapott. Az angol és az a frik a a n s (holland
nyelvjárás) h iv atalo s nyelv lett, a b ú r tarto m án y o k b an a nem fehér b ő rű e
k et k iz á rtá k a p o litikai életből.
A dom ínium létrejö tte a b ú ro k a t te tte a helyzet u raiv á, hisz a fehérek
között ők v oltak többségben. B efolyásuk különösen az I. világ h áb o rú u tá n
n ő tt meg, am ik o r is teljes hűségükről b izto síto tták A ngliát. E n n ek az le tt
a következm énye, hogy a faji diszkrim ináció ren d szere m egerősödött a Dél-
A frikai U nióban. Az afrik a ia k elvesztették m inden földjüket. C sak a kije
lölt te rü le te k e n élh ettek , és csak külön engedéllyel te lep e d h ette k m eg a fe
h é re k földjén.
1. Milyen történelmi-földrajzi régiókra lehet osztani Afrikát? Hol volt többségben az isz
lám? 2. Milyen országok osztoztak az afrikai gyarmatokon? 3. Soroljátok fel Afrika legje
lentősebb gyarmatosítás ellenes felkeléseit! 4. Mikor zajlott az angol-búr háború? 5. Mi
könnyítette, és mi nehezítette az európai hatalmak gyarmatosító politikáját Afrikában?
6. Tárjátok fel annak az okát, hogy Afrika gyarmatosításának folyamata miért pont a
XIX. században gyorsult fel, és nem korábban! 7. Készítsetek esszét arról, hogyan gyar
matosították Afrikát az európaiak!
26. Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század végén - a XX. század elején.
26. N em zetközi ka p cso la to k a XIX. szá zad v égé n - a XX. szá za d elején.
T. Mi volt a lényege a nemzetközi kapcsolatok bécsi rendezésének? Mikor jött létre?
B 2. Mikor fejeződött be Németország, illetve Olaszország egyesítése?
Erőviszonyok Európában a XIX. század 70-es éveiben. O roszország vere

ti sége az 1853-1856-os k rím i h áb o rú b an , N ém etország és O laszország
nem zeti egyesítése, F ran ciao rszág veresége az 1870-1871-es francia-ném et
(francia-porosz) h á b o rú b a n m eg v álto ztatta az erőviszonyokat E u ró p á b an és
kiélezte a nem zetközi k apcsolatokat. K ülönösen O roszország h a s z n á lta ki
ezt a helyzetet, m ivel v iss z a té rt a n ag y h a ta lm a k csoportjába és fo ly tatta a
külső terjeszk ed ést.
A h a ta lm a s, jól felfegyverzett, ag resszív N ém etország m egjelenése E u
ró p a közepén n y u g talan ság g al tö ltö tte el szom szédjait.
A bban az időben N ém etország külp o litik ai irányvonalát B ism arck k a n
cellár h a tá ro z ta meg, aki országa E u ró p á b an b etö ltö tt vezető, szerepének a
m eg terem tésére törekedett. A legyőzött F ran ciao rszág továbbra is ú tjá t á ll
ta ebben. A n ém et korm ány több alkalom m al is provokált újabb h á b o rú k a t
F ran ciao rszág ellen (francia-ném et „riadalom ”, 1874-1875), de sikertelenül.
N ém etország h a ta lm á n a k növekedése közeledésre ösztönözte az O szt
rák-M agyar M onarchiát, a n n a k ellenére, hogy A u sztria 1866-ban vereséget
szenvedett Poroszországtól. E rre a lépésre A usztria-M agyarországot a követ
kező körülm ények kényszerítették: az o sztrá k és n ém et nép közelsége, a d u
a lista m o n arch ia bizonytalan helyzete, a n ém et diplom ácia tá m o g a tá sá n a k
m egszerzése az o sztrák terjeszkedéshez a B alkánon, az osztrákok egyre n a
gyobb gazd aság i függése N ém etországtól.
O ttó von B ism arck el a k a r ta érn i O roszország sem legességét, am ely a
m aga részéről viszont az 1856-os p árizsi szerződés cikkelyeinek az érvény
telen ítésére vágyott. Ezzel kedvező feltételek jö tte k létre a ném et-orosz kö
zeledéshez.
1873-ban B ism arck erőfeszítései m eghozták eredm ényeiket. Az orosz
o sztrák egyezm ény a lá írá s a u tá n a B alkán-félsziget érd ek szfé rák ra o sztásá
val N ém etország, A usztria-M agyarország és O roszország létreh o zta a Három
császár szövetségét. A zonban B ism arck diplom áciai győzelm e láto m á sn a k bi
zonyult. A felek között komoly ellen tétek feszültek. Az 1875-1877-es fra n
cia-ném et „háborús riad alo m ” idején O roszország nem tá m o g a tta a ném e
tek et, a g y ak o rlatban F ran ciao rszág b izto n ság á n ak és függetlenségének az
érdekében lé p e tt fel. E z t észrevették P árizsb an , am i később a francia-orosz
közeledéshez vezetett.
N agy-B ritannia oroszellenes pozíciója azt a rem ényt k eltette a ném etek
ben, hogy az ő segítségével sem leges helyzetbe lehet kényszeríteni O roszorszá
got. A nglia ellensége volt az orosz terjeszkedésnek Közép- és Távol-Keleten,
illetve az orosz befolyás terjed ésén ek a B alkánon. E z é rt Oroszország, Anglia

és N ém etország p o litikájának következtében, nem tu d ta kih aszn áln i az 1877-
1878-as orosz-török h áb o rú b an kiharcolt győzelm ének előnyeit.
N ém etország nem ö rü lt O roszország protekcionista po litik áján ak sem ,
am ely k o rláto zta a ném et á r u b e ju tá sá t az orosz piacra. É rre válaszul a n é
m etek korlátozták az orosz búzaexportot, és 1887-ben e lu ta síto ttá k az oroszok
kölcsönkérelm ét. O roszország ekkor F ranciaországhoz fordult, am ely szívesen
kölcsönzött az oroszoknak. E z u tá n a h árom császár szövetsége felbomlott.
A XIX. század 70-es éveinek nem zetközi viszonyait az jellem ezte, hogy
egyik n ag y h atalo m sem engedte m eg a többinek, hogy erőfölényre tegyen
sze rt a világban.
Katonai-politikai töm bök létrejötte. A XIX. század

B 80-as éveinek elején gyökeres v álto zá so k ra k e rü lt
sor a nem zetközi kapcsolatokban. K ato n ap o litik ai szövet
ségek k ezdtek létrejönni. Az első lép ést ebben az irány
b an N ém etország te tte meg, am ikor is 1879. október 7-én
B écsben m eg ala k u lt a n ém et-o sztrák szövetség. O ttó von
B ism arck nem a d ta fel a rem ényt, hogy O roszországra
rá k é n y sz e rítse a sem legességet. 1881-ben fe lú jíto ttá k a
H áro m c sá sz á r szövetségét, 1887-ben pedig a lá ír tá k az
orosz-ném et „megelőző szerződést”. A zonban ez m ég nem
z á rta ki O roszországot N ém etország legfőbb ellenségei kö
zül. 1882-ben N ém etország, az O sztrák-M agyar M onarchia
(arikatúra a „Hármas
izövetségről"
és O laszország öt évre m egkötötte a Hármas szövetséget,
am ely ötévente k e rü lt m eg ú jításra és 1915-ig m a ra d t fenn.
Részlet az 1882. május 20-án, Bécsben, Németország, az Osztrák-Magyar

Monarchia és Olaszország által aláírt szövetségi szerződésből
...Őfelsége az osztrák császár... a német császár... az olasz király megállapodtak ab
ban, hogy szerződést kötnek, amely őrző és védekező jellegének célja, hogy megóvja őket
a fenyegetettségektől, és amely államuk biztonsága és Európa nyugalma miatt jött létre.
1. cikkely. A Méltóságos Szerződő Felek békét és barátságot ígérnek egymásnak, és
nem fognak szövetséget kötni valamely, a szerződésben szereplő fél ellen.
2. cikkely. Ha Olaszországot bármilyen okból (a provokáción kívül) megtámadná
Franciaország, mindkét Szerződő Fél minden erejével köteles a támadott félnek segít
séget nyújtani. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik Olaszországra abban az esetben,
ha Franciaország Németország ellen indítana, a megtámadott fél által nem kiprovokált
közvetlen támadást.
3. cikkely. Ha a Méltóságos Szerződő Felek közül egyet vagy kettőt, közvetlen fel
hívás nélkül megtámadott és háborúba kényszerített két vagy több nagyhatalom, ame
lyek nem vesznek részt ebben a szerződésben, akkor a casus foederis (eset, amely a
szerződés gyakorlati alkalmazását igényli - a szerz.), egyidejűleg történik meg mind
egyik Méltóságos Szerződő Féllel.
>20
4. cikkely. Abban az esetben, ha egy nagy állam, amely nem vesz részt ebben a
szerződésben veszélyeztetné az egyik Méltóságos Szerződő Fél területének biztonságát,
és a fenyegetett államnak háborút kellene indítania, a másik kettő kötelezettséget vál
lal arra, hogy semleges marad.
5. cikkely. Ha az előző cikkelyekben felsorolt körülmények lépnek fel, melyek fe
nyegetik az egyik Méltóságos Szerződő Fél békéjét, akkor a Méltóságos Szerződő Felek
a megfelelő pillanatban megegyeznek abban, hogy közös fellépés esetén, hogyan fog
ják folytatni a harcot a fenyegetés ellen.
? 1. Melyek voltak a szövetségi megállapodás feltételei? 2. Valóban „őrző és védekező jel
legű" volt e, ahogy a szövegben írták?
Az orosz-ném et kapcsolatok kiéleződése idején m e n t végbe a fran cia

orosz közeledés; 1887-ben F ran ciao rszág jelentős kölcsönt bizto síto tt Oroszor
szágnak. T árgyalások kezdődtek a szövetség m egkötéséről. 1892-ben a felek
szerződést kötöttek a k a to n a i együttm űködésről, am elyet 1893-ban ra tifik á l
tak . T eh á t E u ró p á b an k ét k ato n ai-p o litik ai szövetség jö tt létre.
Az orosz-francia közeledés nagyon n y u g talan íto tta N ém etországot, ezért
m eg szü n tetett m inden korlátozást az O roszországgal való kereskedésre és új
kereskedelm i szerződést kötött. A zonban m a ra d t m ég egy ország, Anglia, ak i
nek a részvételétől nagyban függött az, hogy m elyik töm b k erü lh e t túlsúlyba.
A XIX. század végén A nglia m ég m indig a „ragyogó elszigetelődés” po
litik á já t fo ly tatta (az európai ügyekbe való n em egyenes beavatkozás). To
váb b ra is fe n n m a ra d t a feszültség A nglia és F ran ciao rszág között az afrik ai
és ázsiai g y arm ato k felosztása kapcsán. 1902-ben létre jö tt egy angol-japán
szövetség O roszország ellen, am ely 1904-1905-ben lehetővé te tte Ja p á n n a k ,
hogy legyőzze a h áborúban.
Azonban az angol politikai körökben m egér
te tté k , hogy N ag y -B ritan n iára nézve a legfőbb fe Az Antant államainak
nyegetést N ém etország jelen ti, am ely a világ újrafel (Franciaország, Oroszország,
o sztásán ak az ú tjá ra lépett. Az angol-ném et verseny Anglia) szimbolikus ábrázolása
kiéleződése g azdasági és k ato n a i tére n , a külp o liti
k a áté rté k e lé sé re kén y szerítette a briteket.
1904. április 8-án Londonban titkos angol-fran
cia szerződést kötöttek Antant néven. Ebben a .szerző
désben A nglia és F ran ciao rszág felosztották egym ás
között A frikát. A nglia elism erte F ranciaország jogát
M arokkóra, a fran ciák pedig A ngliáét Egyiptom ra.
Az orosz-japán h á b o rú b a n bekövetkezett ve
resége u tá n , v alam in t az 1905-1907-es forradalom
esem ényei következtében, am elyek m eggyengítették
O roszországot, A nglia m á r n em te k in te tte veszé
lyes v ersen y társn ak . M ostantól oka volt a rra , hogy
Oroszországot szövetségesének te k in tse a N ém etor
szág elleni és az ázsiai n épek nem zeti felszabadí
tó m ozgalm ai elleni küzdelem ben. 1907. au g u sztu s
31-én angol-orosz egyezm ényt kötöttek a befolyási terü le te k felosztásáról Irá n

b an, A fg an isztán b an és Tibetben. így fejeződött be az A n ta n t m egalakulása.
Egységes szerződés a lá írá s á ra a töm b résztvevői között (Anglia, F ra n
ciaország, O roszország) nem k e rü lt sor, csak az I. v ilág h áb o rú elején.
Részlet a Sathurday Review című folyóirat egyik 1897-es cikkéből
Ottó von Bismarck számára már régen világossá vált, hogy Európában két egymás
sal kibékíthetetlen és egymás ellen irányuló erő létezik, két hatalmas nemzet, amely az
egész világot saját birtokává akarja változtatni. Anglia... és Németország... A német vi
lágjáró és az angol vándorkereskedő... a világ minden kis szegletében versengenek egy
mással. A kis összetűzések olyan háborúhoz vezetnek majd, amilyet a világ még nem
látott. Ha Németországot holnap a földdel tennék egyenlővé, nem lenne olyan angol
a világon, aki ettől ne válna gazdagabbá.
Melyik konfliktus volt meghatározó a nemzetközi viszonylatban a XIX. század végén?
Nemzetközi válságok és konfliktusok a XIX. század végén - a XX. század

□ elején. A világ vezető o rszág ain ak gyors ip a ri fejlődése a XIX. század
végén a versengés súlyosbodásához vezetett közöttük a nyersanyagok, a pi
acok és a n y ereséges b efek tetések m eg szerzéséért. Az állam o k elkezdték
korlátozni a versenyt a nem zetközi piacokon, és elkezdték m egosztani azokat.
A világ fék telen g y arm a ti m egosztása az em beriséget a k a to n a i k a ta sz tró fa
szélére sodorta. E z t bizonyították a nem zetközi válságok és a helyi háborúk,
am elyek a XIX. század vége óta gyakoribbá v áltak , és eddig E u ró p án kívül
vagy a n n a k k ü lte rü le te in tö rté n te k .
► 1894-1895-ben japán-kínai háború zajlott, m elynek következtében J a
p á n szám os k ín ai te rü le te t elfoglalt (Tajvan szigetét és a Penghu-
szigeteket).
► 1898-ban k itö rt az amerikai-spanyol háború - az első h áb o rú a világ
ú jra e lo sz tá sá é rt. Az E gyesült Állam ok, am ely győzedelm eskedett a
h áb o rú b an , m eg k ap ta az egykor Spanyolországhoz tarto z ó - Puer-
to Rico és G uam szigeteket. K u b á t függetlennek nyilvánították, de
valójában az E gyesült Á llam ok p ro te k to rá tu sa a lá k erü lt. Az am e
rik a ia k elfoglalták a F ülöp-szigeteket is (b ár fizettek é rte 20 m illió
d o llárt Spanyolországnak).
►Az 1899-1902-es években zajlott az angol-búr háború, am elyben Nagy-
B rita n n ia k ét b ú r állam o t foglalt el D él-A frikában (T ran sv aal és
O ranje).
► 1904-1905-ben zajlott az orosz-japán háború. E n n ek eredm ényeként
J a p á n m eg k ap ta az orosz S zahalin-sziget déli részét, v alam in t az
oroszok á lta l É szakkelet-K ínában b é re lt te r ü

letek et. 1905 őszén J a p á n p ro te k to rá tu st ho
zo tt lé tre K o reáb an (1910-ben K orea ja p á n
g y a rm a t lett).
► 1905-1906 között k itö rt az első marokkói vál

ság - éles ko n flik tu s N ém etország, Nagy-Bri-
ta n n ia és F ran ciao rszág között a M arokkó fe
letti u ralo m m ia tt. Az 1905-ös angol-francia
m egállapodás sze rin t F ran c ia o rszá g irán y íto t
ta M arokkó legnagyobb részét. Ez elégedetlen
séget v á lto tt ki N ém etországból, am ely m eg
a k a r ta erő síten i befolyását. A n ém et korm ány
rag aszk o d ott egy nem zetközi konferencia ösz-
szeh ívásához, és h áb o rú v al fenyegette A ng
liá t és F ranciaországot. 1906 ja n u á rjá b a n a
konferencia elism erte M arokkó függetlenségét,
A hátrahagyott.
de valójában F ran c ia o rszá g és Spanyolország Vaszilij Verescsagin festménye
tov áb b ra is befolyást gyakorolt fölötte. Végül 1887-1900
N ém etország nem é r t el sem m it.
► 1908-ban k itö rt a boszniai válság. A usztria-M agyarország m agához

csa to lta a hosszú ideje elfoglalt B oszniát és H ercegovinát. Ez ve
szélyeztette a független Szerb állam létezését. S zerbia a r r a készült,
hogy ellenálljon m in d en beavatkozásnak, orosz segítségre szám ítva.
O roszország azonban nem volt készen a h á b o rú ra A usztria-M agyar-
országgal szem ben, am elynek o ld alán N ém etország állt. E z é rt az
orosz korm ány, és e m ia tt a szerb is, kénytelen volt elism ern i A uszt
ria-M ag y arország h a ta lm á t B osznia és H ercegovina felett.
► 1911-ben k ia la k u lt a m ásodik marokkói válság. M arokkóban felkelés

tö r t k i a sz u ltá n ellen. N ém etország a r r a tö rek ed ett, hogy b ea v at
kozzon az ország belső helyzetébe.. N agy-B ritannia azonban ism ét
F ran ciao rszág o ld alára állt, am ely h áb o rú v al fenyegetve kényszerí
te tte N ém etországot a rra , hogy n e avatkozzon be a m arokkói k ér
désbe. A fő problém a m egoldását m á r F ran ciao rszág in tézte.
► 1911 és 1912 között olasz-török (tripoli) háború tö rt ki. Az O szm án

B irodalom gyengeségét k ih aszn álv a O laszország elfoglalta az u to l
só tö rö k földeket É szak-A frikában - T rip o litá n ia és C yrenaica ta r
tom ányokat. E zeken a te rü le te k e n lé tre jö tt egy olasz kolónia, Líbia.
► Az 1912-1913-as években két balkáni háború zajlott le, am elyeknek

nem sik erü lt m egoldani a B alk án problém áit.
22
A fegyverkezési verseny. A fe szü ltség et,

am ely a vezető h a ta lm a k közötti kapcso
lato k b an uralkodott, ő rü lt fegyverkezési verseny
k ísé rte . 1883 és 1903 között csak az eu ró p ai
o r s z á g o k b a n , a k a t o n a i k ia d á s o k m a jd n e m
m egduplázódtak, a h ad sereg ek szám a pedig 25
%-kal nőtt.
A legaktívabb folyam at a h a d iflo ttá k épí
tése volt. A XIX. század végén a n ém et k ato n ai
A HMS Dreadnought csatahajó flo tta E u ró p á b an az ötödik helyen állt, és csak
? Miért okozott az ilyen hadi a te n g e rp a rt védelm ére volt alk alm as. A zonban
hajók megjelenése a nem 1898-tól, m iu tá n elfogadták az első ten g erésze
zetközi kapcsolatokban feszül ti törvényt, N ém etország m egkezdte a te n g e ré
tségnövekedést és a fegyverkezési szeti fegyverkezési versenyt, am elynek célja az
verseny felgyorsulását? volt, hogy legyőzze A nglia felsőbbségét a te n
gereken.
Növelte k a to n a i h a ta lm á t N ag y -B ritan n ia is. 1905-ben ú jfajta c sa ta h a
jó t ép ítettek , HMS Dreadnought néven. Ami valójában egy n eh ézp án célzattal
felszerelt úszó p latform volt a n eh éztü zérség i fegyverek sz á m á ra (tíz nagy
k a lib e rű tü zérség i ágyú a korábbi négy helyett). A többi ilyen hajót ez u tá n
d read n o u g h t-o k n ak k ezdték nevezni. A korm ány úgy gondolta, hogy ezek
n ek a h a ta lm a s h ajó k n ak a felépítésével növeli az E gyesült K irályság te n
gerészeti fölényét. A zonban m á r 1907-ben N ém etország egyszerre öt dread-
nought-ot b o csájto tt vízre.
1912-ben a R eichstag elfogadta a h ad iten g e része tre vonatkozó törvény
m ó d o sítását, am ely sz e rin t a h a d iten g e része ti erőket je le n tő se n növelték,
nagy h ad ih ajó k ép ítése által. A nglia válaszul úgy döntött, hogy m inden n é
m et hajó u tá n k ét hajót ép ít a jövőben, („kettő egy ellen”). A szárazföldi
erők szám a is nőtt. F ran ciao rszág 1913-ban elfogadta a k a to n a i szolgála
ti idő m egnöveléséről szóló törv én y t (kétévesről
Hiram Stevens Maxim
h áro m év esre nőtt), am elynek 50 % -kal k ellett
és automata géppuskája
növelnie a fran cia k a to n á k sz á m á t békeidőben.
Növelte a szárazföldi h ad se reg sz á m á t Oroszor
szág és N ém etország is.
A hadsereget új fegyverekkel lá ttá k el. A
legújabb fegyverek létre h o zására széles körben
h a sz n á ltá k a tudom ány és technológia vívm ánya
it. A kohászat és a kém ia fejlődésének köszön
hetően lehetőség nyílt a lőfegyverek tökéletesíté
sére. A XIX. század végén m egjelentek: az első
a u to m ata géppuska, am elyet H. M axim ta lá lt fel,
gépfegyverek m elyek különböző gyorsaságú és
távolságú sorozatokat voltak képesek leadni, fü st nélküli lőpor stb. Az új tí

pusú fegyverek g y ártása és h asz n álata m ia tt a növekedtek a katonai kiadások.
Az 1901 és 1913 közötti időszakban a nagy állam ok több m in t 20 m il
liárd d o llárt k ö ltö ttek k a to n a i k iad áso k ra, és közel 30 % -kal növelték fegy
veres erőiket. A fegyverkezési verseny győztese N ém etország lett. G azd asá
gi lehetőségeire tám aszkodva N ém etországnak jo b b an és gyorsabban sik e rü lt
felkészülni a h áb o rú ra, m in t m ás országoknak.
m Következtetések
► A századfordulón E u ró p á b an k ét ellenséges k ato n ap o litik ai szövet
ség jö tt létre: a H á rm a s Szövetség és az A n tan t. A szövetségesek
hez tarto z ó n a g y h a ta lm a k p o litik ájá n ak célja a v ilág h áb o rú ra való
felkészülés volt a világ ú jrafelo sztásáért. Az első ilyen h á b o rú k m ég
a XIX. század végén zajlottak: a spanyol-am erikai (1898), az angol
b ú r (1899-1902) és az orosz-japán h á b o rú (1904-1905).
► A h á b o rú ra való felkészülés ő rü lt fegyverkezési versenyhez vezetett,
am elyben N ém etország á llt az élen.
H 1. Mely államok közötti ellentétek határozták meg az európai nemzetközi viszonyok lé-
@ nyegét a XIX. század 70-es éveiben? 2. Mikor jött létre a Három császár szövetsége?
Milyen államok alapították? 3. Mikor és hogyan jött létre a Hármas szövetség? Milyen
államok alapították? 4. Milyen szövetség alakult a Hármas szövetség ellensúlyozására?
5. Mi az a fegyverkezési verseny? 6 . Nevezzétek meg a világ újrafelosztásáért kialakult
legfőbb nemzetközi konfliktusokat!
7. Milyen események vezetett az európai politikában az erők újraelosztásához a XIX.
század utolsó harmadában? 8. Milyen céllal alakult meg a Három császár szövetsége?
9. Miért jöttek létre a katonapolitikai tömbök? 10. Törvényszerű folyamat volt-e a nem
zetközi kapcsolatok kiéleződése a XIX. század végén a - a XX. század elején? 11. Mi
lyen célokat tűztek maguk elé a Balkán-félsziget népei?
12. Készítsétek el a „Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század második felében - a XX. szá
zad elején" c. kérdés bővített vázlatát! 13. Állítsátok össze a nemzetközi kapcsolatok fő
eseményeit a XIX. század második felében - a XX. század elején!
14. Milyen államok között feszülő ellentétek határozták meg a nemzetközi kapcsola
tokat a XIX. század második felében - a XX. század elején? Készítsetek rövid esszét a
kérdésről!
225
V. FEJEZET. KULTÚRÁLIS FEJLŐDÉS
(A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN - A XX. SZÁZAD ELEJÉN)
27. Tudomány és technika

1. Ki és mikor találta fel a gőzgépet? 2. Mi az ipari forradalom? Melyik országban
kezdődött?
Az európaiak utazásai és a földrajztudomány fejlődése. A XIX. század ele

n jén , b á r a nagy földrajzi felfedezések k o ra lejárt, az eu ró p aiak csupán
a k o n tin en sek p artv id é k ét ism erték . Ázsia, A frika, Dél- A m erika, A u sztrá
lia belső te rü le te i gy akorlatilag ism eretlen ek voltak előttük. U gyanez volt a
helyzet a déli és az északi sarkvidékkel.
1820-ban egy orosz ten g eri expedíció Tadej Bellingshausen és Mihail La-
zarev vezetésével új k o n tin en st fedezett fel, az A n tark tiszt. A zonban a kon
tin e n s zord é g h a jla ta m eggátolta a további k u ta tá so k a t.
A XIX. század közepén egy angol m isszionárius és k u ta tó , Dávid Li
vingstone többször elláto g ato tt Közép- és D él-A frikába. Az angol Henry Stan
ley elsőként szelte á t A frik át k elet-nyugati irányban, felfedezte és ta n u lm á
nyozta a Kongó folyó m edencéjét.
1860—1861-ben Róbert Bürke és Wills O'Hara először u ta z tá k á t A u sztrá
liá t dél-északi irányban.
Ó ceánia term észetv ilág áv al és népességével az
Mikola Mikluho-Maklaj egy u k rá n sz á rm a z á sú Mikola Mikluho-Maklaj foglalkozott.
Dápua fiúval Több évet tö ltö tt el Ú j-G uinea őslakosai között és t a
nulm ányozta az életüket. T ag a d ta a rasszizm u s esz
m éjét, az egyes fajok felsőbbrendűségét a többi felett.
Pjotr Szemjonov-Tyan-Sanszkij és Nyikolaj Przsevalsz-
kij orosz k u ta tó k n a k köszönhetően lettek feltárva Szi
b éria és Közép-Ázsia belső terü le te i.
A fra n c ia k u ta tó k tö b b szö r e lju to tta k T ib et
fő v áro sáb a, L h á sz á b a . Angol k u ta tó k , George Eve
rest és J. G. Austin In d ia to p o g rá fia i fe lté rk ép ez ése
so rá n a XIX. sz á z a d 3 0 -4 0 -e s év eib en először té r
k é p e z té k fel a föld le g m a g a sa b b p o n tjá t, a Cso-
m o lu n g m á t.
A XIX. sz á z a d végére s ik e rü lt elk ész íte n i a
k o n tin en sek hozzávetőlegesen pontos térk ép ét. A vi
lág egyetlen fe ltá ra tla n vidéke az A n ta rk tis z m a
ra d t.
A tudomány fejlődése. A XIX. század első fele a te rm é

B szettudom ányok és a m a te m a tik a gyors fejlődésének az
időszaka volt. A m ű szak i fejlődés felgyorsulása m egkövetelte
a m ech an ik a törvényeinek m eg értését, az anyagok tulaj don-
ság ainak az ism eretét, m elyeket a term e lé sb en h a sz n á lta k ,
v alam in t a gyorsaság és nyom ás k isz á m ítá sá n a k a m ódját.
E zeket és m ás fela d a to k a t sok o rszá g tu dósain ak sikerü lt
m egoldani.
S okat te tt a kém ia fejlődéséért a francia Antoine-Laurent
de Lavoisier. Neki köszönhetően v ált a kém ia külön tudom ány
ággá. A P árizsi Tudom ányos A kadém ia m egbízásából Lavoisi
er részt v ett egy sor gyakorlati problém a - a repülés, a tá rs a Antoine-Laurent
dalm i egészségügy —tanulm ányozásában. Egy m ásik kém ikus, de Lavoisier
Claude-Louis Berthollet pedig bebizonyította, hogy a kém iai re
akciók sajátosságai függnek a reagensek töm egétől és tu laj
donságaiktól, illetve a reakciók feltételeitől. B erthollet m u n
k áit alk alm azták az ipari term elésben. A robbanóanyagok és
gyufák elő állításán ál gyakran felhasználják az á lta la felfede
zett bertholletsót. O dolgozta ki továbbá az anyagok kifehé
rítésén ek m ódszereit, am it a könnyűiparban h a sz n á lta k fel.
Gregor Mendel cseh tudós nevével hozzák összefüggés
be az öröklődésről szóló tudom ány létrejöttét. M endel bebi
zonyította az örökletes vonások á ta d á s á n a k törvényszerűsé
geit, ezzel m eg honosította a gen etik a tu dom ányát. M endel
eszm éi h a sz n o sítá sra ta lá lta k a növények, á llato k és m ikro Hja Mecsnyikov
organizm usok szelekciójában.
A XIX. század végén a term észettu d o m án y i ism eretek a m ikrobioló
giának, im m unológiának, em briológiának, b ak terio ló g ián ak köszönhetően to
vább bővültek. E zen tu d o m ányágak jeles k u ta tó ja volt a ném et Robert Koch,
az orosz Hja Mecsnyikov, a fran cia Louis Pasteur. P a s te u r kidolgozta az élelm i
szerek m eleg ta rtó s ítá s á n a k , a p asz tö riz álásn a k a m ódszerét, tanulm ányoz
ta az erjedés folyam atát. M indezek a k u ta tá so k elősegítették az élelm isze
rek ta rtó s ítá s i m ódszereinek a tökéletesítését.
A term észettu d ó so k tevékenységének sajátos összegzése volt a Dmitrij
Mengyelejev á lta l 1869-ben m egalkotott alapvető term é sz eti törvény, am ely
M engyelejev periódusos ren d szere néven k e rü lt be a történelem be.
A term észettu dom ányos k u ta tá so k közpo ntjaként a XIX. században a
berlini, a bécsi, a p árizsi és a sze n tp é terv ári egyetem eket ta r to ttá k szám on.
A XIX. század vége — a XX. század eleje a nag y tudom ányos felfedezések
kora volt, m ely a környező világról alkotott régi elképzelések felülvizsgála
tá t okozta és fo rra d a lm a síto tta a term észettudom ányokat.
A XIX. szá zad legjelentősebb felfedezése Charles Darwin, növény- B
á lla tv ilá g evolúciós elm élete volt. E z az elm élet fo rra d a lm a s íto tta a
227
V. Fejezet. Kultúrális fejlődés (a XVIII. század végén - a XX. század elején)
biológiatudom ányt. 1859-ban D arw in k ia d ta „A fajok erede

te a term é sz etes kiválasztódás ú tjá n ” cím ű könyvét. E lm é
letén ek köszönhetően sik e rü lt m egm agyarázni a fajok sok
féleségének o k át és ren d szerezn i az egész term észetvilágot.
E lőször vetődött fel tudom ányos szin ten az em ber e red eté
nek a kérdése. M aga a tudós felvetette a lehetőségét an nak,
hogy az em ber és a m ajom közös őstől szárm azik.
Jo sep h Thom son angol fizikus 1897-ben felfedezte az
első elem i részecskét, az elek tro n t, am i az atom részét k é
pezi. K iderült, hogy az atom , am elyet eddig az anyag legki
sebb o sz th a ta tla n részén ek h itte k , szin tén osztható. A ra d i
Charles Darwin oaktivitás jelenségét tanulm ányozva Antoine César, Alexanderé
Edmond Becquerel és Antoine Henri Becquerel, v alam in t Pierre és
Marié Curie fran cia tudósok a r r a a következtetésre ju to tta k ,
hogy egyes elem ek en e rg iát sugároznak. Ez m egkérdőjelezte
az en erg iam eg m arad ás törvényének korabeli értelm ezését.
1901-ben Max Planck n ém et fizikus m e g állap íto tta,
hogy az en erg ia nem folyam atosan szab ad u l fel, ahogy ko
rá b b a n gondolták, h an em h u llám szerű egységekben - k v an
tum okban.
1911-ben Ernest Rutherford angol fizikus vetette fel elő
ször a z t az elm életet, hogy az atom szerkezete a bolygók
elrendezéséhez hasonló, vagyis az atom olyan, m in t egy
naprendszer, a pozitív m ag körül forognak a negatív részecs
Marie Curie kék - elektronok. 1913-ban ezt az elm életet egészítette ki
a dán fizikus Niels Bohr, aki felvetette a n n a k a lehetőségét,
hogy egy elektron á t tu d u g ran i az egyik pályáról a m ásik
ra. E m ia tt az atom szerkezet m egváltozik: en erg iát k ap vagy
nyel el. M. Planck és N. B ohr elképzelései a m odern fizika
egyik részének, a kvantum m echanikának az alapjává váltak.
A térrő l, az időről és a m ozgásról alkotott elképzelé
sek gyökeresen m egváltoztak. 1905-ben a 26 éves ném et fi
zikus, Albert Einstein k ia d ta „A mozgó te s te k elek tro d in am i
k ájáró l” cím ű m u n k áját, am ely a re la tiv itáselm éle t alap ja it
foglalta össze. E in ste in bebizonyította, hogy a fénysebesség
v ák u u m b an állandó, független a fényforrás irányától és se
bességétől, és h a tá r é r té k b árm ilyen kö lcsö n h atás m eg h a
Ernest Rutherford táro z ásáb a n . A k v an tu m m ech an ik a és a re lativ itáselm élet
m eg in g atta a hagyom ányos fizika alap jait. Az anyag szer
k ezetére vonatkozó új inform ációk új tud o m án y ág ak k ia la
ku lásáh o z vezettek. A fizika és a kém ia közötti szoros k apcsolat a fizikai
kém ia k ialak u lásáh o z vezetett, am ely a kém iai reakciók során keletkezett
fizikai jelen ség ek et vizsgálja.
228
G yorsan fejlőd ött az elek trok ém ia , a fotokém ia, a

term észetes eredetű szerves anyagok k ém iá ja (b iok ém ia)
és a gyógyszertan .
A biológia eredm ényei (a szervezetek sejtszerkezeté
nek tan u lm án y ozása) és G regor M endel cseh n a tu ra lis ta
elm élete alap ján , az örökséget befolyásoló tényezőkről Au-
gust Weismann n ém et tudós és Thomas Morgan am erik ai tu
dós m eg alkotta a gen etik a alap ja it, az örökletes tulajdon
ságok á ta d á s á n a k tu d o m án y át a növény- és állatvilágban.
A szív- és érrendszer, illetve az em észtőszervek fizi
ológiájának k lasszik u s k u ta tá s á v a l foglalkozott Iván Pavlov
orosz tudós. M iu tán tan u lm án y o zása a felső idegrendsze
ri tevékenység h a tá s a it a fiziológiai folyam atokra m egal Albert Einstein
k o tta a feltételes reflexről szóló elm életét.
A biológia vívm ányai nag y b an elősegítették az or
vostudom ány fejlődését. P a s te u r k u ta tá s i eredm ényei alap já n a párizsi P a s
te u r In té z e t m u n k a tá rsa i először k ész íte ttek védőoltásokat a tyúkkolera, ve
szettség és a lépfene ellen. Róbert Koch n ém et m ikrobiológus és tan ítv án y ai
felfedezték a tüdőbaj, h astífu sz, vérhas, szifilisz kórokozóit és kidolgozták
ellenszerüket.
A kém iai sikereknek köszönhetően az orvostudom ány szám os új gyógy
szerrel eg észü lt ki. A világ különböző országaiból szárm azó orvosok kifej
lesztették a tudom ányos h ig ién ia alap jait, a járv án y o k m egelőzésére irá n y u
ló intézkedéseket.
Műszaki találmányok és gyakorlati alkalmazásuk. A m an u fa k tu rá lis ter-
m elésről való á tté ré s a gyári term e lé sre, v alam in t a gőzgép felhasz
n á lá sa a XVIII. század végén elősegítette a m űszaki h a la d á s t az ip arb an .
A XIX. század első felében kibontakozó m ű szak i h a la d á s új k o rsz ak án a k
a lényege ab b an rejlett, hogy gépek á llíto ttá k elő a gépeket. E z é rt az ip a r
egyik vezető ág a a g ép g y á rtás lett.
A g ép g y ártás nagyon nyersanyagigényes volt, am i a v ask o h ászat tö
k életesítését v onta m aga u tá n . Henry Bessemer angol m érnök m egalkotta a
nyersvas, vas és acél e lő á llítá sá ra szolgáló forgó kem encéjét - a k onvertert,
Pierre Martin francia m érnök pedig egy olyan kem encét alkotott, am elyben k i
tű n ő m inőségű acélt le h e te tt előállítani. M egjelent a vegyipar, m in t függet
len ip arág . A tex tilip a r is jelen tő s eredm ényeket é r t el. A n n ak köszönhető
en, hogy gépek segítségével m in tá t tu d ta k készíten i a szöveten, 50 m u n k ás
helyett, elég volt k ettő t alkalm azni.
A m ű szaki h a la d á s jó példái a XIX. század első felében a nyom da
ip arb a n végbem enő változások. A század elején a nyom dákban kézi m u n k á t
alk alm aztak . Később helyét a m echanikus nyom da vette át, am ely folyton
tökéletesedett. M íg 1816-ban L ondonban egy óra a la tt a

„Tim es” 1100 péld án y át tu d tá k k inyom tatni, addig 1850-
ben m á r 10 ezret.
Gyors ü tem b en fejlődött a közlekedés. A szárazföld
legfőbb közlekedési eszközévé a v a s ú t vált. A ten g erek en a
gőzhajók fokozatosan k iszo ríto ttá k a vitorlásokat. 1807-ben
Róbert Fulton elsőként bocsátotta vízre gőzhajóját. A század
elején az USA -ban és A ngliában m egjelentek az első gőz
m o torral rendelkező autom obilok. A ngliában a sebességkor
láto zás akk o rib an 4 km /h volt.
iamuel Morse A gőzgépek m egjelentek a m ezőgazdaságban is. Ang
liában, a XIX. század 40-es éveiben elkészültek az első gőz
cséplőgépek. N em sokára pedig alk alm azn i k ezdték a gőze
két. E z u tá n fokozatosan e lte rje d te k az egész világon.
T ökéletesedett a hírközlés is. G yorsan te rje d t a Sámuel Morse a m eri
k ai tudós á lta l 1836-ben m egalkotott távírószerkezet és a m orzekód (ábécé).
A v ilág k eresk edelem fejlődése szükségessé te tte a c s a to rn á k é p íté
sét. A leg jelen tő seb b k ö zö ttü k a S z u ez i-csato rn a volt, am elyet 1859-ben
k e z d e tt ép íten i Ferdinand de Lesseps fran cia m érnök. Tíz év a la tt ép ü lt m eg
a c sa to rn a.
Az új tech n ik a sik erét bizonyították a Vasúti alag u ta k . 1843-ban épült
m eg egy a la g ú t a Tem ze a la tt. T ökéletesedni k ezdtek a h id a k k o n stru k ci
ói is. 1818 és 1826 között Thomas Telford angol m érnök először é p íte tt füg
gő v ash id ak a t.
A XIX. század első fele te h á t a m ű szak i h a la d á s gyors k ib o ntakozásá
n a k idő szak a volt és je le n tő se n m e g v á lto z ta tta az em berek életét. E lőtérbe
k e rü lt a villam os en erg etik a, a gépipar, a k o h ászat, a b án y á szat, a vegy
ip a r és a közlekedés. Az ip a ri term e lé s növekvő en erg iaig én y ét a dinam ók
á lta l fe jlesztett villam os energ iáv al e lé g ítették ki, am elyek első p rototípu
sai a XIX. század 70-es éveiben je le n te k meg.
udolf Diesel N agy je le n tő sé g ű esem énnyé v á lt a m otorok új osz
tá ly á n a k a m egjelenése, am elyet Nicolaus Ottó (1876) és Ru
dolf Diesel (1897) n ém et fe lta lá ló k fe jle sz te tte k ki. E zeket
a h íg üzem anyagon m űködő m o to ro k at g y o rsan h asz n o sí
to ttá k G ottlieb D a im ler és K a ri B enz az első szem élygép
kocsik (1886, N ém etország), a W rig h t fiv érek az első re p ü
lőgép (1903, USA), és a „K lo se-S h u ltser” nev ű cég az első
dízelm ozdony (1912, N ém etország) ép ítésé n él.
A k o h á s z a tb a n fontos te c h n ik a i ta lá lm á n y o k vol
ta k a XX. szá zad elején: az acél k o n v e rte r (Thom as-m ód-
szer), lényege, hogy a k o n v e rte r tű z á lló b é lé sé t b á z ik u sra
v á lto z ta tta , a m i leh etővé te tte a foszfor e ls a la k o s ítá s á t; a m a g a s sz é n

ta r ta lm ú acél és a különböző v asö tv ö zetek o lv a sz tá sa elek tro m o s ívke-
m en cék b en , m ajd in d u k ció s k em en céb en ; az a lu m ín iu m és a ré z e le k tro
lízissel tö rté n ő e lő á llítá sa . 1891-ben N é m e to rsz á g b a n e lin d u lta k az első
elek tro m o to ro s já rm ű v e k . A fé m te rm é k e k feldolgozásakor elek tro m o s- és
g á z h e g e sz té st a lk a lm a z ta k . A b á n y á s z a ti ü z le tá g b a n széles k ö rb e n e lte r
je d te k az elek tro m o s m e g h a jtá sú fú ró b eren d ezések . A k ra k k o lá s i folyam at
bevezetése, a kőolaj különböző ré sz e k re való b o m lása a n ag y nyom ás és
h ő m é rsé k le t h a tá s á r a , lehetővé te tte , hogy je le n tő s m en n y iség ű könn y ű
folyékony tü zelő a n y ag o t, tö b b n y ire b e n z in t á llíts a n a k elő, am ely re az a u
tó ip a rb a n volt szü k ség.
Az am m ó n ia elő á llítá sá n a k új m ódszerei növelték a m ű trág y á k , fes
ték ek és robbanóanyagok elő állításához szükséges salétrom sav és m ás n it
rogénvegyületek term e lé sén ek m ennyiségét.
Az ip a ri és közlekedési k o n stru k ció k b an kiváló m inőségű acélt a l
k alm aztak . Széles körben h a sz n á ltá k a vasb eto n t is.
Acél- és vasb eto n szerkezetekből különböző épületek,
h id ak és n ag y m éretű a la g u ta k épültek.
A gőzkazánok, az au to m a tik u s fékek, stb. fel
ta lá lá s á n a k köszönhetően nagy változások tö rté n te k
a k ö zlek ed éstech n ik ában. 1904-ben e lin d u lt az első
elektrom os vonat.
Az új tech n o ló g iák bevezetése a v állalkozások
növekedéséhez és a sza b v án y o síto tt te rm é k e k töm eg-
te rm e lé s é re való á tté ré s h e z v ez etett. E n n e k fő m ód
szere a fu tó sz a la g a lk a lm a z á s a volt a g y á rtá sb a n .
Lényege ab b a n rejlik , hogy a technológiai folyam a
to k a t sz é to sz to ttá k szám os eg y szerű m ű v eletre, am e
lyet fo ly am a to sa n végeztek. E z a tech n o ló g ia első
alk alo m m al a Henry Ford a u tó g y á ra k b a n k e rü lt a lk a l A Lumiére fivérek
m a z á s ra az USA te rü le té n . Az em b erek é leté b en fo
? Miért volt forradalmi
k o za to sa n m eg jelen t a telefon (Alexander Graham Bell, a Lumiére fivérek
1876), a fo n o g ráf (Thomas Alva Edison, 1877), a rá d ió találmánya?
vevő (Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov, 1895), a
mozi (Auguste és Louis Lumiére, 1895), az u tc á k , ü ze
m ek, la k á so k v illam o s v ilá g ítá sa . 1881-ben ú tn a k in d u lt az első villam os,
nem so k k al később a fö ld a la tti v asú t.
N agy változásokon m e n t á t a h ad itec h n ik a . 1883-ban Hairem Maxim
am erik ai m érn ö k m egalkotta a géppuskát.
K ialak u lt a légierő, a flo ttá k n á l m egjelentek a páncélhajók nagy k a
lib erű ágyúikkal, és a te n g eralattjáró k .
23
V. Fejezet. Kulturális fejlődés (a XVIII. század végén - a XX. század elején)
■fa Fő filozófiai irányzatok. A filozófia fejlődésének legjelentősebb irán y zatai

a XVIII. század végén és a XIX. század elején a n ém et tudósok - Im
mánuel Kant (1724—1804), Georg Wilhelm Fiedrich Hegel (1770-1831) és Ludwig
Feuerbach (1804-1872) — m űveinek köszönhetően jelen tek meg. K a n t és Hegel
m u n k ái új szin tre em elték a filozófiát, m eg terem te tté k az előfeltételeit olyan
ta n o k fejlődéséhez, m in t a világm indenség felépítéséről szóló elm élet, az élő
te rm é sz e t m o zg ásán ak és p u sz tu lá s á n a k o k ait firta tó ta n ítá s . B eh ató an fog
lalk o ztak a m egism erés m ódszereivel és feladataival, az em beri tevékenység
funkciójával és korlátaival.
A n ém et k lasszik u s filozófia alap ító ja I. K a n t volt. A m a te ria lis ta t a
nításh o z, am ely nem ism eri el a legm agasabb lelki erőt, h o zzátette az em
b er tu d a tá b a n létező világ m egism erhetetlenségének teó riá já t. A legjobban
„két dolog nyűgözte le: ... a fe lettü n k lévő csillagos ég, és a b e n n ü n k lévő
erkölcsi törvények”. K a n t m űveiben k ét filozófiai nézet egyesül, a m a te ria
lizm us és az idealizm us.
K a n t id ealizm u sa H egel filozófiájában ta lá lt befejezésre. A term é sz et
és társa d alo m m in d en jelen ség én ek az a lap ja a kezdet, a m it „világésznek,
világszellem nek és abszolút szellem nek” nevezett. K ereste a kapcsolatot a
tö rtén elem és a logika között, iste n íte tte az állam ot. A tudós a r r a a követ
k eztetésre ju to tt, hogy N ém etország sz á m á ra k á ro sa k a fo rrad alm i á ta la k u
lások és az állam irán y ítás legjobb form ája sz á m á ra az alkotm ányos m onar
chia. H egel h a tá s a a la tt fejlődött F euerbach filozófiája. A zonban e lu ta sítv a
m estere id ealizm u sát, harcos a te istá v á vált. A term észettudom ányok fo rra
dalm a, az ip a ri társa d a lo m k ia la k u lá sa , a világnézet hagyom ányos ren d sze
ré n ek v álság a az életkörülm ények változásához vezetett, és felvetette az élet
értelm érő l szóló kérd és jelentőségét. Az értelm iség iek és tudósok körében
p esszim ista n ézetek te rje d te k el, v á rtá k az elk erü lh etetlen tá rs a d a lm i k rí
zist. U gyanakkor a lakosság többsége a legjobbakat rem élte. E n n ek fo rrá
sa E u ró p a viszonylag békés fejlődése 1871 és 1914 között és az em beri el
m e végtelen lehetőségeiben való h it volt.
A filozófusok egy része v isszatért Hegel (neohegeliánusok) és K a n t (neo-
kantiánusok) klasszikus filozófiájához. A korabeli filozófiai ú tkeresés része volt
az orosz vallási filozófiai gondolat (Dmitrij Merezskovszkij és Nyikolaj Bergyajev).
A filozófiai v itá k so rán nagyon sokszor ü tk ö ztek ellen tétes nézetek és
tan ításo k . Az am erik ai p ra g m a tik u so k a valós élet gyakorlati problém áinak
m eg o ld ására szó líto ttak fel. A filozófiai élet szószólói (Arthur Schopenhauer,
Friedrich Nietzsche) viszont a racionalizm us ellen lép tek fel. N ietzsche példá
ul a kereszténység és a racionalizm us elleni h a rc ra helyezte a fő hangsúlyt,
m ivel azok „elnyom ják az élni vág y ást”.
E z t az elfojtó h a tá s t úgy leh et m eg szü n tetn i N ietzsche szerin t, hogy
felszab ad ítju k az em ber életerőit, így kövezzük ki az u ta t az überm ensch-
hez (em berfeletti), a k i a jó és rossz felett áll. N ietzsche szavairól joggal
g o n d o lh atták azt, hogy tám o g atja az erőszakot és a lá á ssa

az em beri civilizáció pozitív erkölcsi érték eit.
N agy jelentőséggel b írt Henri Bergson fran cia filozófus
ta n ítá s a az intuícióról (m egérzésről), am elyet a m egism erés
in telle k tu ális m ódszereivel á llíto tt szem be, és egyfajta ösz
tö n n ek te k in te tt, am ellyel a dolgok m élyére h a to lh a tu n k .
U gyanilyen jelentős h a tá s a volt a pszichoanalízis elm é
letének, am ely a la p ja it az o sztrá k tudós Sigmund Freud alkot
ta meg. A pszichoanalízis fő elem e a tu d a ta la tti felfedezése.
A tu d a tta la n im pulzusok, m otivációk, vágyak tan u lm án y o zá
sa lehetővé te tte F re u d n a k , hogy pszichoterápiás kezelés se
gítségével gyógyítsa a neurózist és h ely reállítsa a betegek ér
zelm i egyensúlyát. Idővel a pszichoanalízis elm élete k ite rje d t
a filozófiára, a tö rtén e le m re, a k u ltú rá ra és a m űvészetre.
A XIX. század végén — a XX. század elején E u ró p áb an
és az E g y esü lt Á llam okban e lte rje d t a szociológia, a tá r s a
dalom fejlődését vizsgáló tudom ány. S zin tén n ép sz erű e k vol
ta k a különböző m isztik u s o k k u lt tan ításo k , a vallási filozó
fia és a k eleti vallások.
Az oktatás. A XIX. század m ű szak i h a la d á s a k ép zett

em b erek et igényelt. Az egyház á lta l kézben ta r to tt ok
ta tá s i re n d szer m á r nem elég ítette ki a társa d alo m szük Sigmund Freud
ségleteit. Az o k ta tá s fejlődése E u ró p á b an az ingyenes, világi
jelleg ű álta lá n o s elem i o k ta tá s b iz to sítá sá n a k az irán y á b a
h a la d t a XIX. században.
A XIX. század folyam án m ind E u ró p áb an , m ind az E gyesült Á llam ok
b an o k ta tá s i reform ok m en tek végbe. Irá n y á t és a kon k rét in tézk ed ések et a
k ia la k u lt szokások, az o k ta tá si színvonal h a tá ro z ta m eg és a liberális esz
m ék elfogadottsága a tá rsa d a lm o n belül.
A u sztriá b an a kötelező elem i iskolai o k ta tá s t m á r a XVIII. század
b an bevezették, e z é rt a reform inkább az o k ta tá s új ta rta lm á n a k és jelle
gének a kidolgozásával foglalkozott, illetve az egyház befolyásának a visz-
szaszorításával.
H a tá ro zo tt lépést az o k ta tá s m egreform álása érdekében A ngliában a
G ladstone-korm ány te tt 1870-ben, am ikor törv én y t fogadtak el az álta lá n o
san kötelező elem i iskolai o k tatásró l. Az 1880-as és 1891-es törvények ér
telm éb en az o k ta tá s ingyenessé vált. Az állam i iskolákban m eg szü n te tték
az egyház befolyását, de a h itta n t tovább o k ta ttá k .
F ran ciao rszág b an az ingyenes kötelező elem i iskolai o k ta tá s t a 6 -1 3
éves gyerekek sz á m á ra 1881—1882-ben vezették be. B eszü n tették a h itta n t
233
is. A zonban egy szab ad n ap o t h a g y ta k azoknak, ak ik vallási o k ta tá sb a n k í

v á n ta k részesü ln i, de nem az állam i iskola k eretei között.
In g y en es, de n em kötelező o k ta tá s folyt az U SA -ban. A XIX. szá
zad első negyedében polgári m ozgalom in d u lt az állam i középiskolai h áló
z a t m e g terem té séért. Az első ilyen iskola 1821-ben B ostonban n yílt meg. A
60-7 0 -es évek lib erá lis re fo rm jain ak köszönhetően O roszországban is lé tre
jö n az elem i iskolai o k ta tá s re n d szere , b á r nem kötelező jelleggel. Az e u
ró p ai állam o k között O roszországban volt a legalacsonyabb a lakosság m ű
veltségi szintje.
V áltozásokra k e rü lt sor a felső o k tatásb an is. M űszaki főiskolák jö tte k
létre, am elyek szak em bereket képeztek az ip a r szám ára. A nagy egyetem e
ken m ate m a tik a i, biológiai, kém iai és m ás tan szé k ek nyíltak. N őtt az egye
tem ek en a diákok szám a, de ez a lehetőség csak a gazdag szülők gyerekei
sz á m á ra volt elérhető.
jP | Következtetések
►A tudom ány a XIX. században és a XX. század elején teljesen új sze
re p e t kezd ett já tsz a n i a társad alo m b an . M egszűnt a világ m egism e
résén ek egyik eszköze lenni, a gazdaság és társa d alo m fejlődésének
gyakorlati igényeit kezdte kielégíteni. Az em berek tu d a tá b a n a val
lás helyét foglalta el, m ag y arázta a világ felépítését és m űködését.
►A tu d o m án y n ak köszönhetően a XIX. század végén ip ari á ta la k u
lás m e n t végbe, ez által a tudom ány is term előerővé k ezd ett válni.
B I . Melyik tudományágban születtek a legfontosabb eredmények a XIX. században - a
@ XX. század elején? 2. Milyen fontos tudományos felfedezések születtek ebben az idő
szakban? 3. Nevezzétek meg a legismertebb felfedezők és tudósok nevét, akik a XIX.
században - a XX. század elején kutattak! 4. Milyen földrajzi felfedezések voltak a XIX.
században - a XX. század elején? 5. Nevezzétek meg a főbb filozófiai irányzatokat! 6. Mi
lyen új iparágak jelentek meg a műszaki felfedezések alkalmazásának következtében?
7. Milyen változások mentek végbe az oktatásban?
8. A XIX. század - a XX. század eleje mely tudományos találmányait tartjátok a világ
fejlődése szempontjából a legjelentősebbnek? 9. Miért tartják Charles Darwin tanítását
a korabeli tudomány egyik legnagyobb vívmányának? 10. Hogyan ábrázolta a filozófia
fejlődése az akkori történelmi korszak valóságát?
I I . Jellemezzétek a tudomány és technika legfőbb vívmányait a XIX. században - a XX.
század elején! Mutassátok be gyakorlati jelentőségüket! 12. Töltsétek ki „A XIX. század
és a XX. század eleje tudományos felfedezései" című táblázatot!
Tudomány Tudós neve Tudományos felfedezés
13. Milyen hatással volt a társadalom különböző rétegeinek szellemi életére az ipari tár
^ sadalom kialakulása? Készítsetek esszét erről a kérdésről!
28. Irodalom és művészet
1. Milyen művészeti stílusok jellemezték a XVII— XVIII. századot? 2. Szerintetek a XIX.

század - a XX. század eleje mely eseményei lehettek a legnagyobb hatással az iro
dalom és a művészet fejlődésére?
Az irodalom fejlődésének irányai. Az irodalom fejlődése a XVIII. szá

llj z a d b an közvetlenül a felvilágosodás eszm éin ek h a tá s a a la tt zajlott.
Ebben az id ő szak b an érlelődtek a gazdasági, politikai és szellem i élet nagy
v álto zásain ak politikai és szociális előfeltételei. E z t érzék elték a m űvészet
képviselői is. A korszakot, am elyben az alkotók éltek m űvészeti eszközeik
és form áik segítségével p ró b á ltá k ábrázolni.
M élyreható k ö ltészetet h o ztak létre a Felvilágoso
dás k o rá n ak n ém etek képviselői- Johann Wolfgang Goethe
(1749-1832) és Friedrich Schiller (1759-1805). M indk etten
h u m a n is ta k é n t lép tek fel, h arco ltak a h a la d á s é rt és a
népek sza b ad ság á ért, azonban céljaik at csak könyveik
lap jain fejezték ki.
G oethe az em b ert egységes egésznek te k in te tte
és csak a tö rtén e lm i környezetbe elhelyezve érték elte,
a tá rsa d a lm i jelen ség eket pedig összekapcsolta az em
b erek lelki állapotával. E lu ta s íto tta a tá rs a d a lm i erő
szakot. A lé t é rte lm é t a szem élyiség szab ad ság áb an lá t
ta. A v ilág sik ert szá m á ra „Az ifjú W erther szenvedései”
levélben í r t regénye h o zta m eg. G oethe filozófiai gon
d o latait a „F au st” cím ű tra g é d iá b a n ábrázolta. Schiller Goethe és Schiller
gazdag örökséget h ag y o tt h á tr a az em beriség szám ára, emlékmű Weimarban
m in t költő, d rám aíró , tö rtén ész. M inden esem ény kö (Németország)
zéppontjába az em b ert helyezte, és a felbukkanó prob
lém ák fő fo rrá s á t az egyes szem élyiségek érd ek ein ek
az összeütközésében lá tta . M űveit S chiller az európai tö rtén e le m sorsfordító
idő szak ain ak szen telte. Ide sorolhatóak a tö rtén e lm i d rá m á i és tragédiái: a
„S tu a rt M ária”, „Az orléans-i szűz”, a „Teli V ilm os”, a „W allenstein” trilógia.
Az új és szo k atlan u tá n i vágy a romantika m egjelenéséhez vezetett. Az
irodalm i m űvek fő m űfajai a költészet, líra i d rá m a és a verses-epikus hős
költem ények lettek . A konzervatív ro m an tik a vonásai figyelhetőek m eg Walter
Scott angol író m u n k áib an (1771-1832), aki elítélte a fo rrad alm at és eszm é
n y ítette a m on arch iát. Ő a tá rs a d a lm i és tö rtén e lm i regény a ty ja („P u ritá
nok”, „Ivanhoe”, „Q uentin D u rw ard ”, stb.). A forradalm i ro m an tik a képviselői
voltak az angol George Gordon Byron, Percy Bysshe Shelley, a fran cia Victor Hugó
és George Sand, a lengyel Adam Mickiewicz és Juliusz Slowacki. Az am erik ai kon
tin en sen az epikus hősköltem ény m űvelője Henry Longfellow tudós, nyelvész
és m űfordító volt. Ő a szerzője az „H iaw ata” cím ű elbeszélő költem énynek.
O roszországban a ro m an tik a v o n ásait Vaszilij Zsukovszkij,

Alekszandr Puskin, Mihail Lermontov d ek a b rista költők m ű
vei viselték m agukon.
A romantikus világérzés egyik legkövetkezetesebb kifeje

zője George Gordon Byron angol költő (1788-1824) volt.
Arisztokrata születésű, sokat olvasott, verseket írt. 1816-ban
Byron Svájcban telepedett le. A száműzött költő nehéz sor
sa lett az alapja lírai drámájának, a „Manfrednak". Csakúgy,
mint Faust, Goethe irodalmi hőse, Manfred is csalódik kuta
tásaiban. Sokat szenved a lelkiismeret-furdalástól és a ma
gánytól, de az olvasó előtt erősnek és megingathatatlannak
George Gordon Byron látszik. Olaszországban kezdte írni verses regényét a „Don
görög katonai Jüant", amely befejezetlenül maradt.
kosztümben
A realizmus m in t új m űvészeti m ódszer a XIX. század b an te rje d el a

világirodalom ban. A term é sz ettu d o m á n y vívm ányai, a tá rs a d a lm i m ozgások
a r r a ösztönözték az író k a t és költőket, hogy á s sa n a k m élyebbre az em be
ri lélekben, k ritik u s a n viszonyuljanak a m últhoz és jelen h ez, igazságosan
és való ság h ű en áb rázo lják azt. Az új irán y z a
Realizmus - m űvészeti, irodalm i to t a nyugat-európai irodalom ban a n ém et köl
irányzat, m elynek lényege a valóság tő és pu b licista H einrich H eine (1797-1856), a
átfogó és hű ábrázolása és a jellem fran cia Honoré de Balzac (1799-1850) és Henri
ző vonások kiemelése. Szűkebb ér Stendhal (1783-1842), az angol Charles Dickens
telemben művészeti irányzat, amely (1812— 1870) és William Thackeray (1811—1863)
ellentétben állt a modernizmussal és képviseli.
avantgardizmussal. A realizm u s a XIX. század m ásodik n e
gyedétől az orosz irodalom vezető irán y zatáv á
vált. Az orosz realizm us m egalapítója Alekszandr
Puskin (1799-1837). V ersei és költem ényei á t v a n n a k h a tv a a h az asze retet
tel, az orosz nép szeretetével, m ag asz taljá k a jóságot és elítélik az igazság
talan sá g o t. T örténelm i tárg y ú a „Borisz Godunov” cím ű d rá m á ja és a „Ka
pitán y lán y a” cím ű kisregénye.
Az orosz valóság m ély lírai ábrázolásával m arad an d ó nyomot hagyott
O roszország k u ltú rá já n a k fejlődésében Mihail Lermontov (1814-1841). Nyikolaj
Gogol (1809-1852) a „Revizor” és „Holt lelkek” cím ű m űveivel m eg terem tet
te a k ritik a i re alizm u st az orosz irodalom ban.
Lev Tolsztoj (1828-1910) orosz író, m u n k áin keresztü l zseniálisan tú d o tt
b etek in té st n y ú jtan i az em ber belső világába. A XIX. század 90-es éveiben a
„F eltám adás” cím ű regényén dolgozott, am ely m egerősítette az író társad alm i
k ritik á já t, az uralkodó erkölcsi értékekkel való egyet nem ér

tését. A h u m an izm us eszm éi nem csak L. Tolsztoj m u n káiban
voltak jelen , h an e m jótékonykodásra is ösztönözték az írót.
Oscar Wilde (18 5 4 -1 9 0 0 ) k ritik u s a n á b rá z o lta a n n a k
a v ilág n ak a szokásait, am elyben élt. Az u k rá n szín h áz ak
szín p ad jain a m ai n ap ig já ts s z á k O scar W ilde sz ín d a ra b
jait: „Az id eális férj”, „B unbury - avagy jó, h a szilárd az
em ber”, stb.
Az eg y szerű em b erek b e m u ta tá s á n a k sz e n te lte m ű
veit Guy de Maupassant (185 0 -1 8 9 3 ). A fra n c ia író novel-
lisz tik á ja n ag y h a tá s s a l volt a m űfaj k ia la k u lá s á ra . A h u - Oscar Wilde
m an izm u s eszm éi világ o san n y ilv á n u lta k m eg M a u p a ssa n t
m űveiben. Emilé Zola (1840—1902) fran cia író m u n k á ss á g á n a k k o rai sz a k a
s z á ra a ro m a n tik a volt a jellem ző. Végül a re alizm u s egyik legjelentősebb
képviselőjévé v ált, és a fran cia tö rté n e le m legkiem elkedőbb esem ényeinek
széles k ö rű á b rá z o lá sá t h o zta létre. A különböző n ép réteg ek vagy hősök
v ilág szem léletén ek lencséjén á t m u ta tta be az akkori tá rsa d a lo m e lle n t
m o n d ásait, fe ltá rta egyesek lelki nyom orát és h aszo n lesését, m áso k nag y
lelkűségét.
Az irodalom és m űvészetek m űvelőit a századfordulón nem csak az
alkotói k érd ések érdekelték, h an e m az élet m inden bonyolult és ellentm on
dásos problém ája: a szociális ig azság talan ság , g y arm a to sítás, a h á b o rú k és
a m ilitarizm u s.
A festészet szerepe az emberek és a társadalom életében. A XIX. század

□ m űvészei különböző ágazatokhoz ta rto z ta k , de m aguk u tá n h a lh a ta tla n
alk o táso k at h ag y tak h á tra , am elyek b e m u ta tjá k az em ber és a társa d alo m
k ap cso latát, a term é sz et egyedülálló szépségét, a m in d en n ap o k at és a tö r
tén elm i jelen etek et, k o rtá rs p o rtré k a t, m itológiai m otívum okat stb. A világ-
k u ltú ra m eg határozó jelenségévé v ált a francia festőm űvészet. Dicsőségét a
barbizoni iskolához tarto z ó festőm űvészek öregbítették: E ugéne Delacroix,
H onoré D aum ier, G ustave C ourbet, Jea n -F ran co is M illet.
A francia festészet ro m an tik u s iskolájának vezére és képviselője Eugéne
Delacroix (1798-1863) festőm űvész és grafikus volt. Delacroix olyan festm énye
ket alkotott, am elyek telve voltak em beri érzésekkel, m egragadó tö rtén e te k
kel. Festm ényeinek egy részét Delacroix a francia forradalom nak szentelte.
Leghíresebb képei: a „D ante és Vergilius”, „Szabadság vezeti a n ép et”, „Po-
itiers-i c sa ta ”. Tehetsége sokoldalú volt. L élektani p o rtré k a t k észített, erdei
tájképeket, csendéleteket, p alo ták at, g alériák at, tem plom okat festett.
Á h iv atalo san e lism ert m űvészekkel ellentétben, a festők egy csoport
ja elh ag y ta m ű term ét, kivonult a term észetb e, hogy részese leh essen a szí
n ek és a fények g azdagságának. L étrejö tt a 30 -6 0 -as években a barbizoni
iskola, m elynek tag jai a következő fran cia tájképfestő m űvészek voltak: Thé-
odore Rousseau, Jules Dupré, Narcisse Virgilio Díaz de la Pena, stb.
1
Don Quijote. Honoré Dante bárkája.

Daumier festménye, 1868 Eugéne Delacroix festménye, 1822
A te rm é sz e t cso d á la tán ak sze n te lte m űvészetét a k ét n ém et festőm ű
vész, Caspar Dávid Friedrich és Hans Thoma. K épeik sajáto sság a az em ber lel
k iv ilág án ak egyesítése a term észettel.
A tájk ép festészet elism erését v ív ták ki a b rit m űvészek John Constab-
le és Joseph Turner. C onstable képes volt m eglátni a te rm é sz e t m egism étel
h etetlen szépségét és m egfesteni a színek gazd ag ság át a vásznain, m egőriz
ve eközben a tá j átszellem ültségét, h arm ó n iá já t és nag y ság át. A szárazföldi
tájk ép ek m ellett T u rn e r ten g eri tájk ép ek et is festett. E zeket a képeket á t
szőtték a vallási és m itológiai m otívum ok.
O roszországban m egjelent az ifjú tehetségek új nem zedéke. A klasszi
cizm us és ro m an tik a vonásai jellem ezték Kari Brjullov alkotásait. „Pompeji utol
só n ap jai” cím ű festm énye a trag ik u s m ú lt nagy jelen eteit ábrázolja. Egy m á
sik orosz m űvész, Alekszandr Ivanov a bibliai tém ák felé fordult. H íres képén,
Az élet lépcsőfokai. A londoni Parlament égése.
Caspar Dávid Friedrich festménye, 1834 William Turner festménye, 1835
238
A M essiás m egjelenésén” a festőnek sik erü lt ábrázolnia az em berek különbö

ző érzelm eit, érzéseit: az együvé ta rto z á s eszm éjét, a várakozást, a lelki éb
redést, h ité t a jó ság és igazságosság győzelmében. A re a lista festők, Alekszej
Venecianov és Pavel Fedotov vásznain a szociális m otívum ok és tém ák voltak
túlsúlyban, illetve életképek, am elyek pontosan ábrázolták az orosz valóságot.
Neoromantika. Modern stílus. A XIX-XX. század fordulóján je le n t m eg a
I ' J neo ro m an tik a, m elynek képviselői főleg az európai k u ltú ra m ú ltjá n a k
szin tézisét (összefoglalás) és átg o n d o lását tű z té k ki célul.
A n eo ro m an tik a ú tjá n jö tt létre az irodalm i szimbolizmus, am i F ra n
ciaországban je le n t meg. O tt a XIX. század 60-as és 70-es éveiben a m űvé
szet egyéb irá n y z a ta it is m ag áb a foglalta - a szín h ázat, a festészetet és a
zenét. A m űvészi m egism erés legfőbb eszközének a szim bólum szám ított. A
valóság és a tito k , a tá rs a d a lm i és a szem élyes egyesítése, a m itológia felé
fordulás, a m isztik u s n y íltság és újdonság keresése h a tá ro z ta m eg a szim
bolizm us esz té tik u m át. O roszországban a költők közül ezt az irán y z ato t Va-
lerij Brjuszov, Alekszander Biok, Andrej Bjelij, Leonyid Andre-
jev és Alekszandr Szkrjabin zeneszerző képviselte.
A k ép zőm űvészetben a szim bolizm us a modern
stílu s p lasztik u s eszközeinek segítségével v alósult meg,
am ely eg y esítette a k lasszik u s m űvészet több form áját,
az egyetem es, d em o k ratik u s nyelvezetet, és az á lta lá
nos szin tézis eszm éit, a lényegeset és a funkcionálist.
A tö k életes s z in te tik u s m odellek m eg te re m té sé
n ek a vágya élénken m egnyilvánult az építészetben is.
Az építész k észítette el az ép ítm én y t az elejétől a vé
géig: a terv rajzo k elkészítésétől az építkezés befejezésé
ig, így tu d tá k a stílu s egységét biztosítani. Fényes pél Modern stílusú ház
d ája en n ek a tö rek vésnek E. R jabusinszkij családi h áz a berendezése
M oszkvában, am elyet Fjodor Sehtel épített. A m odern stí
lus m ag áb a foglalt olyan ten d en c iák at, am ik az ép íté
szek vágyával m ag y arázh ató ak , hogy új anyagokat h a sz n á lja n a k fel - acél,
üveg, vasbeton, de ug y an ak k o r m egőrizzék, az építm ények pom páját, szép
ségét is. A m odern stílu s m ásik fontos vonása a m eg h atá ro zo tt tá rs a d a l
mi réteg ek igényeinek a kielégítése és a nem zeti elem ek felh aszn álása volt.
A színházi m űvészetben különös figyelm et fordítottak a kivitelezés leg
fontosabb eszközeire: a díszletek festésére, az egyedi jelm ezekre, a koreog
rá fiára , színpadi cselekm ényekre. Ezek szerves, egyenlő részekké váltak , a
színészek m u n k ájával. A színház a legteljesebb m érté k b en m egvalósította
a szin tetik u s m űvészet ötletét. A XX. század elején M oszkva, P árizs, M ün
chen, Velence le tt a nem zetközi m űvészcsere központja.
A zenem űvészetben a n eo ro m an tik át Richard Wagner (1813-1883) képvi
selte. A szin tetik u s m űvészet ú tja it k ereste Alekszandr Szkrjabin (1872-1915)
(fényzenei kísérletek, zenedrám ák, m isztérium - játékok).
A XX. század elején nagy népszerűsége le tt egy új típ u sú m űvészet

n ek - a m ozinak. Az akkori film sztárok - Max Linder, Charlie Chaplin - vi
lág szerte e lism ertek voltak.
Impresszionizmus és avantgárd. A képzőm űvészet m eghatározó irán y zata
□ a XIX. század utolsó h a rm a d á b a n az impresszionizmus volt, m ely a XX.
század elején m ély válságot élt á t, m in t a XIX. század m űvészetének m inden
irán y zata. Az irán y z at képviselői egyértelm űen m eg h atá ro zták az im presszio
nizm us alapelvét, m ódszerét: látn i, hinni, kifejezni - ebben rejlik a művészet;
az t fejezem ki, a m it m ost érzek. A színek elem eire való o sztásával és a
tá rg y a k élén k szín ű foltm ozaikjává való v álto ztatásá v al az im presszionisták
a festészetb en a tá rg y a k sa já t érzékelésének á ltalán o s kifejezését a k a rtá k
a létrehozni. A legism ertebb im p resszio n isták közül kiem elkedik: Édouard Ma
net, Claude Monet, Auguste Renoir, Edgár Degas, Camille Pissarro.
A század végén az im presszionizm ust új m űvészeti irán y zato k v álto t
ták . K épviselőik a m odern stílusból tá p lálk o ztak és b írá ltá k az érzéki m ű
vészetet. Paul Cézanne (1839-1906) fran cia festő először h a g y ta el az im presz-
szionizm ust és in d íto tta el a posztimpresszionizmust. Új m űvészi eszközöket
fedezett fel és képein tá g íto tta a tere t. T ájképein összefutottak, vagy szét
v á lta k a lejtők, m eghajlottak a völgyek, kiegyenesedett a víztükör. M íg az
im p re ssz io n istá k é le tre k e lte tté k a fényeket és a szín ek et, ad d ig C ézanne
en n él is tovább m en t. M egcáfolta a p ersp ek tív a szab ály ait és a z t á llíto tta,
hogy „nem v alam i k ita lá lta t ábrázol, csak az igazságot”.
A posztim presszionistákhoz ta rto z o tt m ég Vincent van Gogh (1853—1890),
Paul Gauguin (1848-1903) és m ások. A posztim presszionizm us új m űvészeti
irán y zato k m egjelenését in d íto tta el, m elyek képviselői a lá to tta k m élyére
a k a rta k ásn i, k i a k a rtá k tá r n i az em berek belső v ilág át és jellem ét, e lu ta
síto ttá k a tá rg y a k fényképszerű áb rázo lását.
npresszió, a felkelő nap. Bál a Moulin de la Galette-ben.

laude Monet festménye, 1872 Pierre-Auguste Renoir festménye, 1876
40
S í*
*
m
ok.
Csillagos éj. Arearea.

Vincent Willem van Gogh festménye, 1889 Paul Gauguin festménye, 1892
Új, átm en e ti időszak k eletk ezett a m űvészet, az építészet, az irodalom ,

a színház fejlődésében. Az új ágazato k képviselői m a g u k a t az avantgárd m ű
vészet tám o g ató in ak h ird e tté k , a m ié rt a v a n tg a rd istá k n a k nevezték őket. J e
lentős befolyást gyakorolt az a v a n tg á rd fejlődésére a kubizmus. E zen irán y z at
alap ító i Pablo Picasso, Marcel Duchamp és Georges Braque m űvészek. A ku b iz
m us képviselői a többdim enziós p ersp ek tív ák új form áit h o zták létre: az ob
je k tu m geom etriai fo rm ák ra való szétszedésével a m űvészek m in d en oldalról
á b rázo lták azt, lá th a ta tla n o ld alait is m eg m u tatv a. A kubizm us képviselői
m eg p ró b álták m eg találn i az objektum energiaközpontját, belső ta rta lm á t. A
spanyol-francia m űvész P. Picasso so k at k ísérletezett. A realizm u s m u n k á i
b an a kompozíció deform ációjával és rom bolásával tá rsu lt.
A ku b izm u s továbbfejlesztése az av a n tg á rd m űvészetben új m űvésze
ti ág létreh o zásáh o z vezetett, Kazimir Malevics á ltal, ez volt a szuprematizmus
(a la tin su p rem u s szóból, jelen tése: a legm agasabb). Festm ényei világa tú l
Csendélet: hét alma. Három muzsikus.

Paul Cézanne festménye, 1888 Pablo Picasso festménye, 1921
241
Fekete négyzet. A tánc. Henri Matisse képe, Kompozíció VIII.

Kazemir Malevics festménye, 1910 V. Kandinszkij
1915 festménye, 1923
v an a föld d im enziójának h a tá ra in . F eh ér h á tté re n , m in th a repülő geom et

ria i form ák len n ének, m egfosztva az értelm es elem ektől. K. M alevics leghí
resebb m űve a „Fekete négyzet”. A tá rg y ta la n festészet m ásik alapítója, Va-
szil Kandinszkij szim bólum ok alap já n te re m te tte m eg absztrakcióit.
Az avantgárd legm agasabb eredm ényei az absztrakció és a tárgytalan-
ság. A m űvészet képviselői m egpróbálták filozófiailag m egalapozni k re ativ itá
sukat. A filozófiai írásaik b an K. Malevics, V. K andinszkij és A. S zkrjabin m ű
vészek hangsúlyozták, hogy képtelenek a nézeteiket fizikailag kifejezni, mivel
ez a m űvészet filozófiája. Idővel az av antgardisták kreatív felfedezései a konst
ruktivizm usban, a funkcionalizm usban (építészetben) és a tervezésben ta lá l
ta k helyet.
E közben m ás m űvészek, többek között a fran cia m űvész, Flenri Matis
se a m o d ern elképzelésekre tám aszkodva m u n k á ju k a t a term észet, az em
b erek felé fordította. Az H. M atisse „A tá n c ” cím ű festm ényében b em u tatja
az ég, a Föld, az em ber, a színek (kék, zöld, n aran cs) h arm ó n iá já t, a p ihe
nés és a m ozgás kom binációit a gyors táncban.
T eh á t az av a n tg a rd izm u sb an k ét fő irán y figyelhető meg: az egyik a
jövőre irán y u l, a m ásik az em berre, a term észetre.
|*S Zeneművészet. A tevékenységnek és az em berek kom m unikációjának

egyik form ája a zenei m űvészet, am ely tükrözi a valóságot a m űvészi
hangképekben.
Zenei m ű v észet a XIX. század b an azzal foglalkozott, hogy új eszkö
zöket tá rjo n fel az em beri érzelm ek sokféleségének kifejezésére. Az új kor
zen éjén ek fo rm á ló d á sára nagy h a tá s s a l volt Ludwig von Beethoven (1 7 7 0 -
1827) n ém et zeneszerző. M űvei elő seg ítették m in d en zenei stílu s fellendü
lését, k isz é le síte tté k ta r ta lm u k a t és alkotói h a tá r a ik a t. A nagy zeneszerző
eg y esítette m ag áb a n a teh etsé g et, a zenei ism eretek et, a b áto rsá g o t és az
önfeláldozást. F ia ta lk o rá b a n í r ta m eg sz o n á tá it — „Hold-
fén y -szo n áta”, „K reu tzer-szo n áta”, „ P ath étiq u e-szo n áta”,
é re tt éveiben, pedig a h íre s kilencedik szim fóniát.
A XIX. század elején a ro m an tik u s eszm ék h a tá s á
ra E u ró p a o rszágaiban nem zeti zenei iskolák jö tte k lé t
re: az o sztrák (F ranz S chubert a „Szép m olnárlány” zenei
ciklus), a norvég (E dvard G rieg az „Em lékezés hegyek
ről és fjordokról” cím ű zenei ciklus), a lengyel (F rédéric
C hopin „M azurkák és polkák”), a cseh (B edrich Sm eta-
n a és A n tonín D vorák „Szláv tán co k ”), a m ag y ar (Liszt
Ferenc „M agyar rap szó d ia”), a finn (Je a n Sibelius) a n é
m et (C arl W eber „Felhívás keringőre” zongoradarab), a Ludwig van Beethoven.
fran cia (H ector Berlioz „F an tasz tik u s szim fónia”). A ro Joseph Kari Stieler
m a n tik u s zeneszerzők népzenei m otívum okat is felhasz festménye, 1820
n á lta k a m űvészetükben.
A XIX. században a legnépszerűbb zenei m űfaj a
keringő, az opera, és a h an g sz ere k re í r t dalok voltak. A világ zenei k u ltú
rá já n a k egyik központja a bécsi udvari opera volt. A u sztria a XVIII. század
tól h íre s volt operáiról. M íg elein te i t t csak olasz o p e rá k a t já tsz o tta k , a d
dig a XIX. század b an m egjelentek az osztrák , olasz, ném et, fran cia szerzők
d arab jai is.
A zenei ro m a n tik a egyik m egalapítója a h íre s olasz hegedűm űvész és
zeneszerző, Niccolo Paganini (1782-1840) volt. U tá n o z h a ta tla n tehetségével
lázba tu d ta hozni közönségét. P ag an in i 200 d arab o t ír t g itá rra és egy sor
h an g v ersen y t hegedűre és z e n e k a rra is.
Giuseppe Verdi (1813-1901) h íre s olasz zeneszerző. A k o rai o p erák ro
m a n tik u s te n d en c iája volt, hogy világos k é p e t alk o to tt a h étk ö zn ap i em
b erek rő l, ak ik n e k d rá m á i valam ilyen tá rsa d a lm i-p o litik a i nyu g talan ság b ó l
erednek. O p erái - „T ru b ad ú r”, „T raviata”, „A ida” - m é ltá n
Giuseppe Verdi.
v á lta k a v ilág o p eram ű v észetén ek kincseivé. Verdi, a ze
Giovanni Boldini
n em ű v észet m eg újítója m e g v á lto z ta tta az olasz o p erák fel festménye, 1886
é p íté sé t és jelleg ét, csodálatos énekekkel, d rá m a isá g g a l és
d allam o sság g al g az d a g íto tta azokat. Verdi, Gioacchino Ros-
sini („A sevillai borbély”), Richard Wagner („N ibelung gyű
rű je ”), Georges Bizet („C arm en), Pjotr Csajkovszkij („A pikk
d ám a”) erő feszítéseinek következtében fejlődtek E u ró p á b an
az o p era különböző m űfajai.
Hector Berlioz (1803-1869) fran cia zeneszerző és k a r
m e ste r alk o tása i sz in té n a ro m a n tik a irán y z atáh o z ta rto z
n ak . A ro m a n tik a e llen tm o n d ásai - az á lta lá n o s é rth e tő
ség, a n ép h ez való közelség, hősiesség, de egyszersm ind
a szélsőséges in d iv id u a liz m u s - jellem zőek v o ltak B erlioz
m ű v észetére. Az eu ró p ai országok fo rrad alm i esem ényeitől
fellelkesedve á tm e n t az ak adém ikusokhoz, v allási és az óko

ri tö rté n e le m m e l kap cso lato s m űveket írt.
A szláv népek, így az u k rá n o k zenéjének elem eit dol
gozta fel m űvében a zseniális lengyel zeneszerző és zongora-
m űvész Frédéric Chopin. Új stílusirányzatok, m űfajok m egala
pítója volt a zongoram űvészetben. M űveivel különleges helyet
foglal el a világ zenem űvészetében.
A költői áb rázo lás n ag y m este re volt az orosz zeneiro
d alom ban Mihail Glinka (1804—1857). M a is n é p sz e rű e k ro
m án cai, az „Iván S zu szan y in ” („Élet a cá r u ra lm a a la t t ”)
cím ű o p erája a „R uszlán és L u d m illa ” cím ű o p erája, d a
Frédéric Chopin
lai, m elyeket m ég m a is én e k eln ek az u k rá n m űvészek és
eg y ü ttesek .
Az operából k iv á lt az o p e re tt m űfaja (m usical) - vidám , zenei elő
a d á s szó rak o ztató zenével, am ely könnyen m egjegyezhető. M egjelentek az
első pop énekesek. H a az opera m eg h allg atásá h o z szü k ség volt a szín h áz
ra , a zenei d a ra b o k a t bárhol, a k á r az u tc á n is elő le h e t adni. A zongora,
a heg ed ű , a cselló, a fuvola, a g itá r le tt a zenészek kedvenc h an g sz ere .
Róbert Schumann „P illangó” és „G yerekbál” cím ű m űveit, és Camille Saint-
Saéns „Rondo capriccioso” és „H atty ú ” cím ű m ű v eit m o st is öröm m el m u
ta tjá k be kon certeken.
Építészet. Az ip ari forradalom fejlődése és a népességnövekedés követ

k eztében új ip ari és tá rsa d a lm i létesítm ények, gyárépületek, kiállító-
term ek , kereskedelm i központok, pályaudvarok, hidak, bankok lakónegyedek,
u ta k épültek. Egy város ú jjá a la k ítá sá n a k a példája P árizs újjáépítése volt
G. E. Osman prefektus és G. Alphan építészm érnök irá n y ítá sa a la tt 1853-1870
között. P árizs központjának keskeny u tcái helyett széles k ö ru ta k a t építettek,
p arkokat, zöld övezetekkel. A szegények negyedei eltű n te k a főváros központ
jából. A szegényebb m u nkások elsősorban P árizs k ü lvárosában telep ed tek le.
A v áro sb an vízellátó és szennyvízrendszerek jele n te k m eg. 1852-1872-ben
V. Baltart és F. E. Kalle m érnökök m egalkották a kor építészeti rem ekm űvét:
a város fedett v ásárcsarn o k át, am ely később a „Párizs gyom ra” elnevezést
k ap ta.
A XIX. század m ásodik felének építészei b á tra n alk alm az tá k m u n k á
ju k során á régi korok stílusait, a rom án stílustól a klasszicizm usig, n éh a
m ég csodálatos m ódon ötvözték is azokat. Ez a m ódszer az „eklektika” nevet
k ap ta. S ajátosságai közé ta rto z o tt az épületek ünnepélyességének a m axim á
lis m egőrzése, a klasszikus építőanyagok helyett az u tán za to k alkalm azása,
a form ázott díszítm ények túlsúlya. A P árizsi N em zeti O p erát eklektikus stí
lu sb an ép ítette m eg Charles Garnier 1861-1874 között.
28. Irodalom és művészét
F ontos szerephez ju to tta k ebben az időben

az új építőanyagok, a vas és az üveg. Az ép ü
le te k v as szerkezetei, a széles üvegablakok és
falak az ép ítészet új képét te re m te tté k m eg az
ip ari forradalom századában. Az első ilyen é p ü
let, a londoni k ristály p alo ta, m ely 1851-ben épül
a v ilág k iállítás alkalm ából Joseph Paxton terv e i
alapján. 1889-ben a párizsi v ilágkiállítás tisztele
té re Gustave Eiffel m egalkotta a 300 m é te r m agas
Eiffel-tornyot, am ely az idők folyam án P árizs je l
képévé vált. 1880-ban ép ü lt m eg az U SA -ban a
világ első felhőkarcolója. Az a la p já t egy kőhom
lokzatba re jte tt vasváz képezte. A XX. században
A Párizsi Nemzeti Operaház
a felhőkarcolók kezdik m eg h atáro zn i a városok
(„Opera Garnier") díszes eklektiku;
nagy többségének építészeti arc u la tá t.
lépcsője
A világ egyik legnagyobb szobra a Szabad
ság-szobor, m agassága 46 m éter. M aga a szobor
egy 47 m éteres talapzaton áll. A szobor ajándék volt a francia néptől az USA-
nak, függetlenségének 100. évfordulója alkalmából. Létrehozásának gondolatát
egy francia történész, E duard de Laboulaye fogalmazta meg. Franciaország és az
USA szövetségesek voltak a függetlenségi háború idején, ezért - véleménye sze
rin t - ennek az em lékm űnek szimbolikus jelentősége lenne. Ez a javaslat megih
lette a fiatal, de m ár ism ert szobrászt, Frédéric Auguste B artholdit (1834—1904).
Ő terv ezte m eg az óriási szobrot, m elyet d arabokban szá llíto ttak az
USA-ba. A m u n k á t 1884-ben fejezte be. S zétszedett állapotban 210 óriási lá
d áb an szállíto tták el az USA-ba. Ezenkívül F ranciaország 450 ezer dollárt
u ta lt ki a felállítási m unkálatokért. A szobrot a m ai Liberty-lslandon (Sza
b adság szigetén) helyezték el és 1886. október 28-án a v a ttá k fel.
Párizsi utca esős időben. Gustave Caillebotte Párizs vásárcsarnoka. Jacques Lieven festmény
festménye, 1877 a XIX. század 80-as évei
Következtetések
►A XIX. szá zad b a n és a XX. szá zad elején
so k a t te tte k a v ilá g k u ltú r a fe jlő d é sé ért.
Az iro d alo m b an és m ű v észe tek b en gyorsan
v á lto ttá k eg y m ást a stílu so k és irán y zato k .
Ez olyan g y o rsan tö rté n t, hogy egy időben
különböző stílu so k lé te z te k , am i ren d k ív ü l
sokoldalúvá te tte a m ű v észe tet és az iro
d a lm at. M egváltozik a k u ltú r a helye a t á r
sad alo m é leté b en — vív m án y ai ho zzáférh e
Szabadság-szobor feje, melyet tő ek leszn e k a széles ré te g e k sz á m á ra , nő
rizsban raktak össze 1877-ben, a tá rs a d a lm i é le tre gyakorolt h a tá s a .
;g az USA-ba való átszállítása
itt
B
I . Milyen irányzatok, stílusok, alkotói módszerek jellemezték az irodalmat és a művésze-
© tét a XIX. században és a XX. század elején? 2. Nevezzétek meg a korszak legjelentő
sebb íróit és költőit! 3. Mikor terjedt el a realizmus az irodalomban és a művészetben?
4. Kik képviselték a realizmust a festészetében a XIX. században és a XX. század elején?
5. Milyen új építőanyagokat kezdenek használni a korabeli építészetben?
6. Milyen szerepet játszott az irodalom, a művészetek és a zene a társadalomban?
7. ilyen humanista, általános emberi értékeket hagytak ránk a művészi kultúra műve
lői a XIX. századból és a XX. század elejéből? 8. Hogyan befolyásolta a műszaki hala
dás az építészet fejlődését? 9. Miért jelentek meg a nemzeti zenei iskolák? 10. Miért
váltották egymást a stílusok, irányzatok, módszerek a művészetekben?
I I . Irodalmi és zenei művek, művészeti és építészeti alkotások példái alapján mutas-
sátok be, milyen erkölcsi értékek mentén fejlődött a kultúra a XIX. században és a XX.
v§) század elején! 12. Töltsétek ki füzetetekbe „Az irodalom és művészet fejlődése a XIX.
században - a XX. század elején" című táblázatot!
Irányzatok, stílusok, Legismertebb

Időszak Jellegzetességei Képviselői
alkotói módszerek művek
Klasszicizmus
Romantika
6
A töm egkultúra m egjelenése
l . Mikor jelentek meg az első újságok? 2. Hogyan formálódott a közvélemény a XVIII.

H században?
Cél: meghatározni, mi a tömegkultúra, milyen jellegzetességei vannak; a szöveg alapján

meghatározni, hogy mi volt a tömegkultúra kialakulásának oka; megvitatni milyen ha
tást gyakorol a tömegkultúra a társadalomra.
A munka menete
feladatokat!
2. Fogalmazzátok meg a munka céljának megfelélő következtetéseket!
A XIX. század végére E u ró p a és USA la k o sa in a k többsége k ép zett,

felvilágosult em b er volt. Az ip a ri fo rrad alo m n ak köszönhetően n ő tt az élet-
színvonal. A m u n k aid ő csökkenésével az em b erek több szabadidőhöz ju to t
ta k . M ár n em csak a felvilágosult elit, h a n e m egyre több em b er k e z d e tt
érd ek lő d n i az iro dalom és m ű v észetek irá n t. Új tö rté n e lm i je le n sé g a la
k u lt ki, a tömegkultúra.
Angliában 1790-ben 370 könyv jelent meg, 1900-ban pedig már 6 ezer. A XIX. század
közepén a brit múzeumba, ahol a világművészet remekeit gyűjtötték, hétvégenként
több mint 30 ezer ember látogatott.
Az iro d alo m b an ez olyan m űvek m egjelenéséhez

vezetett, am elyek k ielé g íte tté k az átlag o sa n m űvelt em
b erek sz ü k sé g le te it is. A XIX. szá zad b a n olyan iro d a l
m i m űfajok je le n te k m eg, m in t a k alan d - és d etek tív re-
gények. K lassz ik u s k a lan d reg én y e k v o ltak az am erik ai
James Fenimor Cooper, az angol T hom as M ayne R eid és
Róbert Louis Stevenson, a fra n c ia Louis Jacolliot, Eugéne
Sue, Gustave Aimard, Loius Boussenard m űvei. Az a m e ri
k a i Edgár Allan Poe 1841-ben m e g írta az első igazi de-
tek tív n o v ellát, a „A M orgue-utcai gyilkosság” cím m el.
Az angol Arthur Conan Doyle 1887-ben nov ellájáb an é le t
re k elti S herlock H olm es a la k já t.
A XIX. század végén m eg szü le tik a később leg
töm egesebbé váló m űvészeti ág, a mozi. 1895. decem Arthur Conan Doyle
b er 28-án a Lumiére fivérek (A uguste és Louis Je a n ) P á
riz sb a n a k a p u c in u so k k ő rú tjá n lévő nag y k áv éh ázb an ,
Kép „A vonat megérkezése a La Ciotat Reklámplakát mely az első, 1895. december 28-
vasútállomáshoz" című első filmből, án, a Lumiére testvérek által megrendezett
melynek hossza 50 másodperc volt mozielőadást hirdette
? Véleményed szerint mi okozta a meglepetést az első filmnézőkben?
a „G rand C afé”-b an először m u ta tta k be k ln e m a to g rá fju k o n mozgó fény

képeket.
Az első film „A vonat m egérkezése...” volt. P á r h é tte l később a L um i
ére fivérek hasonló készülékekkel m u ta tta k be hasonló film eket R óm ában,
Bécsben, B erlinben, L ondonban és M oszkvában, m ajd pedig az U SA -ban, In
diáb an , A u sztráliáb an , E gyiptom ban. így a la k u lt m eg a mozi.
A tö m e g k u ltú ra a tá rsa d a lm i tu d a t fontos tényezőjévé válik. Egyes
újságcikkek, könyvek, film ek, szín d arab o k fontos tá rs a d a lm i esem ényekké
válnak.
A tö m eg k u ltú ra m egjelenésével az írók, m úvészek, színészek, újság
írók egyre függetlenebbekké v á lta k a gazdagok ízlésétől és pén ztárcájátó l,
mivel m u n k á ju k a t e z u tá n jól m egfizették. U gyanakkor jelen tő sen csökken
te k a m űvek m inőségére vonatkozó elvárások is.
B 1. Mi a tömegkultúra? 2. Mi okozta a tömegkultúra kialakulását? 3. Hozzatok fel
példákat a tömegkultúra megnyilvánulására a korabeli társadalomban, és határozzátok
meg az eseményekre gyakorolt hatását! 4. Alkossatok kis csoportokat és beszéljétek
meg: a tömegkultúra megjelenése pozitív vagy negatív jelenség? 5. Soroljátok fel a
tömegkultúra jellemzőit!
A z ismeretek összefoglalása a IV. és V. fejezet alapján
1. Soroljátok fel azokat a legfontosabb eseményeket, am elyek m eghatározták a ne

m zetközi kapcsolatokat a XIX. században - a XX. század elején!
2. Nevezzétek meg azokat a kiem elkedő szem élyiségeket, akik elősegítették a kultúra
fejlődését a XIX. században!
3. Miért váltották egym ást a stílusok a XIX. század folyam án (klasszicizm us, rom an
tika, realizmus, kritikai realizmus, im presszionizm us, Szim bolizm us, posztim press
zionizm us, modern)?
4. M agyarázzátok m eg a következő fogalm akat és a szakkifejezéseket: szipoj, Indi
ai Nemzeti Kongresszus, tajping, ópium háború, Ázsia ébredése, „három népi elv",
ifjútörökök, Hármas szövetség, Antant, katonai-politikai szövetség, fegyverkezési
verseny, rom antika, klasszicizm us, realizmus,
modern, tömegkultúra!
5. Mutassátok m eg a térképen:
1) a világ gyarm atai felosztását a XX.
század elején;
2) hol ütköztek a világ nagyhatalm ainak
gyarm ati érdekei?
6. Miért szenvedtek vereséget a szipojok, a
tajpingok, a bábok, a jihetuanok felkelései?
7. Je lle m e zzé te k és é rté ke ljé te k az európai
állam ok, az USA és Ja p án gyarm ati ter
jeszke d é sé n e k a következm ényeit a XIX.
század m ásodik felében és a XX. század Brit gyarmati hadsereg Szudánban
elején!
8. H atározzátok m eg a nem zetközi viszonyok
kiéleződésének fő okait a XX. század elején! Mi vezetett a katonapolitikai töm bök
kialakulásához? Bizonyítsátok be, hogy az angol-ném et ellentétek a XIX. század
végén - a XX. század elején m eghatározó jelentő ségűek voltak a nem zetközi
kapcsolatokban!
9. Állítsátok össze a XIX. század és XX. század elejének legjelentősebb m űszaki
újításainak és tudom ányos felfedezéseinek táblázatát!
10. Pótirodalom felhasználásával készítsetek összegzést a XIX. század és XX. század
eleje világkultúrájának egyik jelentős egyéniségéről!
2Í
A tananyag összegzése
A „hosszú" XIX. század fő elképzelései, eredményei, kihívásai
A „hosszú” XIX. század kifejezést egy kiem elkedő angol történész ve
zette be, Eric Hobsbawm (1917-2012). A korszak a nagy francia forradalom m al
kezdődik (1789), és az első világháború (1914) kezdetével fejeződik be. Ponto
san ezt az időszakok tanulm ányoztátok.
Ez idő a la tt jelentős változások tö rtén tek a világban. Az ipari forradalom
következtében E urópában, az USA-ban és Ja p á n b a n végbem ent az a g rá rtá r
sadalom tól az ip ari társa d alo m ra való áttérés. A gazdagodás fő forrásai a
gyárak, bányák és v asu tak lettek. A lakosság nagy része városokban telepe
dett le. M egváltozott a társadalom szerkezete is. Az iparosok és bérm unkások
m ellett ak tív an form álódott a középosztály. Az ipari forradalom győzelmével
végérvényesen m egerősödött a piacgazdaság.
A társa d alm i és gazdasági változásokkal új érték ek jelen tek m eg -
a szabadság és az egyenlőség. M egkezdődött a dem okrácia kialakulása. A
közvélemény uralkodó szemléletévé vált a liberalizm us.
A világ térképének átala k u lá sa, az irodalm i és a m űvészeti stílusok
gyors átala k u lá sa különösen élénké és telítetté válto ztatták a kulturális éle
tet. M egváltozott a k u ltú ra szerepe a közéletben. Létrejött a töm egkultúra, és
elkezdte kiszolgálni a társadalom m űvelt részének évről évre növekvő kulturális
igényeit. E nnek eredm ényeként új m űvészeti ágazatok jöttek létre. Azáltal, hogy
a gyorsan fejlődő töm egkommunikáción keresztül fejezték ki m agukat, a k ultúra
képviselői befolyást gyakoroltak a közvéleményre,
Az ip ari forradalom gazdasági és elsősorban katonai fölényt terem tett
a N yugat szám ára az egyéb civilizációkkal és népekkel szemben. Ez a nyu
gati civilizáció általi a világ gyarm atosításának és felosztásának példátlan ki-
terjedéséhez vezetett. A XIX. század végén gyakorlatilag véget é rt az egységes
világcivilizáció kialakulása, melynek középpontjában a N yugat volt, a világ többi
régiói pedig különböző m értékben függő állapotba kerültek.
Az új idők azonban új problém ákat terem tettek, amelyek a XX. század
b an m u tatk o ztak meg.
Az egyik legfontosabb kérdés a m unkáskérdés volt, amely huzam os ideig
központi problém ává vált nem csak a N yugati országok belpolitikai életében. A
m unkások életszínvonala alacsony volt, társad alm i helyzetük ingatag, am i a
m unkásokban a m unkaadóval szembeni egyenjogulatlanság érzetét keltette. A
XIX. század m ásodik felében két szemlélet alak u lt ki a problém a m egoldásával
kapcsolatban. A forradalm i szocialisták (m arxisták) úgy vélték, hogy a probléma
oka a m agántulajdonban van. A nnak m egsem m isítése és a társadalom közös tu
lajdon alapján történő átszervezése - a boldogság és a harm ónia felé vezető út.
A liberális szocialisták (reform isták), azonban a társad alm i reform okat
tám o g atták és a m éltányos m unkakörülm ények m egterem tését. Az ilyen á ta
lakítások nem já rta k radikális változásokkal a politikai rendszerben, hanem
A tananyag összegzése
m egerősítették az állam szerepét a gazdasági és társad alm i életben. Végül ez

a két m ódszer kísérletet eredm ényezett: a kom m unizm us felépítését az egykori
Orosz Birodalom, a kelet-európai és ázsiai országok területén, N yugaton pedig
az „általános jólét” állam i modell felállítását.
E rősen kiéleződött a nem zeti kérdés, am i a nagy nem zeti m ozgalm ak fe
lem elkedéséhez és a nem zeti állam ok m egalakulásához vezetett a nem zetbiro
dalm ak rom jai alapján. A h atáro k azonban nem m indig egyeztek m eg a nem ze
tek lakhelyével, am i a nem zeti kisebbségek problém áját váltotta ki. R áadásul a
nacionalizm us eszméi ellentétbe kerültek a liberalizm us „szabadság” eszméjével.
A XIX. században a nemzetközi kapcsolatok új fordulatot vettek. A fran
cia forradalom és a napóleoni h áb o rú k elp u sztíto tták az erőegyensúly re n
dszerét. M eghatározó tényezővé vált az erősebb igaza. Hogy szem beszállhassa
n ak egym ással, az országok fegyverkezési versenyt kezdtek és szövetségeseket
kerestek. Ez állandó katonai-politikai szövetségek létrejöttét eredményezte: H ár
m as szövetség és az A ntant. Az egym ás közötti ellentm ondások vezetettek az
első világháború kitöréséhez.
Az ip ari forradalom jelentős változásokat eredm ényezett a hadügyben.
Az állam ok h atalm a nem a hadsereg erejétől, h anem a gazdaság nagyságától
függött. Az új típ u sú fegyverek h asz n álata m ár az első katonai konfliktusoknál
bizonyította, hogy a háború pusztítóbb lett, a társadalom m inden rétegét érin
ti, egész állam ok és népek túlélését veszélyezteti.
A nyugati gyarm ati terjeszkedésnek katonai, politikai és gazdasági
m egnyilvánulásai voltak. Az idegen értékek ráerő ltetése az em berekre el
lenállást v álto tt ki. Az ázsiai és afrikai országok próbálkozásai, hogy átvegyék
az európai civilizáció bizonyos elem eit (elsősorban a katonai és közigazgatási
szférában) társa d alm u k korszerűsítése céljából, hogy ellen tu d jan ak állni az
európaiak behatolásának, nem voltak sikeresek. Ja p á n volt az egyetlen ázsiai
ország, amely képes volt kreatív módon á tala k ítan i az európai és am erikai ta
pasztalatokat. A reform oknak köszönhetően csatlakozott a nagyhatalm ak cso
portjához, és a gyarm ati terjeszkedéshez is.
A h atalm as népi felkelések, melyek védték a hagyományos értékeket (szi
polylázadás, tajping-felkelés, bokszerlázadás, stb.) elég könnyen el lettek nyomva
az európai k atonai fölénynek köszönhetően. Végül a XIX. század végén - a XX.
század elején Ázsia és A frika országaiban ném zeti m ozgalm ak jelentek meg,
amelyek m egpróbálták ötvözni a m odernizáció eszm éit a nem zeti értékekkel.
így a „hosszú” XIX. század a korábban nem ta p asz talt változásoknak és
új érték ek m egszilárdulásának kora lett a történelem ben, amelyek nélkül le
h etetlen elképzelni a m odern világot (szabadság, dem okrácia, piacgazdaság).
Sajnos a XX. század nem csak új lehetőségeket örökölt, melyeket a tudományos
felfedezések és az ip ar á lta l létrehozott gazdagság és jólét jelen tett, hanem
új nagyszabású problém ákat is: a m unkáskérdést, a nacionalizm us és a ne
m zeti felszabadító m ozgalm ak megerősödését, a m ilitarizm us és a nemzetközi
feszültség növekedését.
Szakkifejezések szótára
Anarchizmus - olyan társadalmi-politikai irányzat, amely tagadja az államhatalom szükséges
ségét (a közösségek, munkakollektívák teljes önkormányzatát hirdeti).
Bolsevikok - az OSZDMP politikai irányzatának (frakciójának) képviselői (1917-től önálló párt
ként működtek Lenin vezetésével). Maga a fogalom az OSZDMP II. kongresszusán jelent
meg (1903), miután Lenin követői több szavazatot (bolse - több) kaptak, mint ellenfeleik
(mense - kevesebb), akiket ezért mensevikeknek hívtak.
Búrok - a holland, francia és német telepesek megnevezése Dél-Afrikában.
Domínium - önálló államapparátussal rendelkező gyarmat.
Elit - olyan társadalmi réteg, amely vezető szerepet tölt be valamilyen tevékenységi szférában.
Ellenzék - olyan párt vagy csoport, amely ellentétes a többségi vagy uralkodó véleménnyel,
és alternatív politikát javasol, a problémák megoldásának másik módját.
Expanzió (terjeszkedés) - a befolyási övezet növelése (területi, gazdasági, politikai) újabb
földek, felvevőpiacok, nyersanyagforrások megszerzése más országok rovására.
Érdekszféra - az ország területének része (vagy régiónak, amely több országot is magában
foglal), amelyet egy másik állam (politikailag, gazdaságilag) befolyásol.
Forradalom - gyökeres változás a természet, társadalom vagy a gondolkodás fejlődésében.
Gyarmat - ország vagy terület, amely politikai, gazdasági függetlenségtől megfosztott és
egy külföldi állam irányítása alatt áll.
Home Rule („önkormányzat")- a XIX. század végi ír nemzeti mozgalom egyik legfontosabb
követelése.
Ideológia - politikai, jogi, etikai, művészeti, filozófiai és vallási nézetek rendszere.
Indusztrializáció (iparosítás) - a gépipar létrehozása, mely gépeket és berendezéseket gyárt
és az ipar további fejlődésének alapjait képezi.
Intervenció - egy vagy több állam beavatkozása más ország belügyeibe. Az intervenció lehet
katonai, gazdasági és diplomáciai.
Ipari (indusztriális) társadalom (indusztria - az ipar szó szinonimája) - olyan társadalom,
melyben befejeződött a műszakilag fejlett nagyipar kialakulásának folyamata, tehát ez
lett a gazdasági élet alapja és vezető szektora, illetve megjelentek az ehhez kapcsolódó
szociális (társadalmi) rétegek.
Klerikalizmus - politikai irányzat, amelynek célja az egyház politikai befolyásának növelése
a társadalomban.
Koncepció - bizonyos nézetek, folyamatok, jelenségek megértésének rendszere.
Konzervativizmus - szociális és politikai eszmerendszer, amely a hagyományon és a társa
dalmi és kulturális élét állandó formáján alapul. A konzervativizmust a meglévő és meg
alapozott társadalmi rendszerek és normák iránti elkötelezettség jellemzi, a forradalmak,
radikális reformok és az evolúciós fejlődés elutasítása. Szemben áll a liberalizmussal és
a szocializmussal.
Liberalizmus - olyan ideológiai és társadalmi-politikai eszmerendszer, amely az európai or
szágokban a XVII. és a XVIII. században jelent meg, és a személyes, politikai és gazdasági
szabadság elveit hirdette. A XIX. században - a XX. század elején megfogalmazták főbb
elveit: a civil társadalom, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság, a
demokrácia, a vállalkozási és a kereskedelmi szabadság.
Szakkifejezések szótára
Marxizmus - Marx Károly és Engels Frigyes által létrehozott filozófiai, szociális és politikai
tanítás.
Militarizmus - az állam katonai erejének növelésére irányuló politika.
Modernizáció - a kor elvárásainak megfelelő változások a társadalomban.
Nacionalizmus - ideológia és politika, amely a nemzet prioritására és a nemzeti fölényre
helyezi a hangsúlyt. A nemzetnek a társadalom legfőbb formájaként való értelmezése.
Nemzeti kérdés - politikai, gazdasági, jogi, ideológiai és egyéb kérdések összessége, amelyek
az országon belüli nemzetek közötti kommunikáció folyamatában merülnek fel.
Parlamentarizmus - a polgári társadalmi berendezkedés népképviseleti rendszere. Lényege
a törvényhozó és a végrehajtó hatalom kettéválasztása, s ezen belül - legalábbis forma
ilag - a törvényhozás feladatát ellátó parlament elsődlegessége.
Pángermanizmus - olyan politikai doktrína, amely állítja a német nemzet fölényét más
nemzetek fölött, és bizonyítja az uralmának szükségességét. Külpolitikai szlogen - „nyo
másgyakorlás Keletre".
Proletárdiktatúra - a marxizmusban: hatalom, amely forradalom következtében jön létre és
a proletariátus kezében van, melyet a proletárok pártja irányít.
Realizmus - művészeti, irodalmi irányzat, melynek lényege, hogy törekszik a valóságot átfo
góan, hűen ábrázolni és a jellemző vonásokat kiemelni. Szűkebb értelemben művészeti
irányzat, amely ellentétben állt a modernizmussal és avantgardizmussal.
Reformizmus - politikai irányzat, amely a XIX. században és a XX. század elején széles kör
ben elterjedt. Képviselői támogatták a társadalom fokozatos reformok általi átalakítását,
a társadalmi igazságosság elvének és a társadalmi kapcsolatok harmóniájának megvaló
sítása céljából.
Restauráció — az eredeti állapot visszaállítása.
Revizionizmus - a korábbi elképzelések kritikus felülvizsgálata újabb tények ismeretében,
vagy a korábbi tények újfajta értelmezése
Részvényesítés - több tulajdonos tőkéjének az egyesítése a nagyobb haszon megszerzése
érdekében, amelyet a bevitt tőkerész alapján osztottak el.
Sztrájk - a munkavállalók jogaikért való küzdelme; a munka megszüntetése a gazdasági
vagy politikai természetű követelmények teljesítéséért.
Szüfrazsett mozgalom (női mozgalom) - a nők egyenjogúságáért, különösen a választó
jogért küzdő mozgalom.
Szvadesi - a brit áruk bojkottja Indiában.
Terror - a megfélemlítés, a politikai ellenfél erőszakkal történő megsemmisítésének politikája.
Felhasználták bármilyen cél elérésének érdekében.
Tőke - pénz és anyagi javak, melyek nyereséget termelnek.
Urbanizáció - a városok számának és azok lakosságának, valamint jelentőségüknek a növe
kedése a társadalom gazdasági és kulturális életében.
Viktoriánus kor - korszak Anglia történetében (a XIX. század második fele), amikor elérte ha
talmának és belső stabilitásának csúcspontját. Viktória királynő uralkodásának idejére esett.
Tartalom
Kedves kilencedikes diákok!...................í ................................ 3
Bevezetés
1. Az újkor második korszakának helye a világtörténelem ben............................ 5
I. Fejezet EU RÓ PA ÉS A M ERIKA A XVIII. S Z Á Z A D V ÉG ÉN - A XIX. SZÁ ZA D

ELEJÉN
2. A Nagy francia forradalom kezdete............................... .1 3

3. A forradalom kibontakozása................................................................................... 20
4. Konzulátus és Bonaparte Napóleon császárságának alétrejötte ........... 27
5. A napóleoni háborúk és a következményeik......................................................35
Gyakorlati foglalkozás. A társadalmi egyenlőség elvének megszilárdulása
az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata és Napóleon Polgári
Törvénykönyve megjelenése közötti időszakban.......................................... . . . 4 1
II. Fejezet EU RÓ PA ÉS AM ERIKA Á LLA M A I A FO RRA D A LM A K

ÉS A N EM ZETI E G Y E S Ü LÉ S ID Ő SZA K Á BA N (1815-1870)
6. Az ipari társadalom megalakulása ........................................................42

Gyakorlati foglalkozás. Az ipari forradalom társadalmi következményei.
Változások a lakosság különböző rétegeinek mindennapiéletében 49
7. Nagy-Britannia .......................................... 53
8. Franciaország. A Belgiumi szabadságharc............................................................. 60
9. Németország és O laszország................................................................................... 67
10. Az Osztrák és az Orosz Birodalom............................................................. 74
11. Az 1848-49-es forradalmak. ................................................................................84
12. Németország egyesítése. Olaszország egyesítése............................ , ................ 92
13. Amerikai Egyesült Á llam ok....................................................................................... 98
14. Független államok létrejötte Latin-Amerikában................................................ 109
Az ismeretek összefoglalása az I. és II. fejezet alapján .........................................116
Tartalom
III. Fejezet EURÓPA ÉS AMERIKA A XIX. SZÁ ZA D UTOLSÓ HARMADÁBAN -

A XX. SZÁ ZA D ELEJÉN
15. A társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés fő irányvonalai Nyugat-
Európa és Amerika vezető országaiban^............................................................. 117
Gyakorlati foglalkozás. Az európai szociáldemokrácia fejlődése: a
marxizmustól a törvényes parlamentitevékenységig........................... 123
16. Franciaország..................................... 125
17. Ném etország............................................................................................................ 136
18. Nagy-Britannia................................................................................ ...142
19. Olaszország..................................... 148
20. Amerikai Egyesült Á llam ok................. 153
21. Az Orosz Birodalom ................................................................................................. 160
22. Az Osztrák-Magyar Monarchia.
Az 1877-78-as orosz-török háború.
Új független államok létrejötte a Balkánon........................................................175
Az ismeretek összefoglalása a III. fejezet alapján ................................................ 187
IV. Fejezet ÁZSIA ÉBREDÉSE. NEM ZETKÖZI VISZONYOK (A XIX. SZÁ ZA D

MÁSODIK FELE - A XX. SZÁ ZA D ELEJE)
23. Japán ............................................................................................................ . . . 1 8 8
24. K ín a............................................................................................................................... 196
25. Az Oszmán Birodalom modernizálására tett kísérletek.
Az ifjútörök mozgalom. Irán (Perzsia) modernizálására tett kísérletek.
Az 1905-1911-es forradalom.................................................................................. 204
Gyakorlati foglalkozás. Brit gyarmatok Indiában.
Afrika népei az európai gyarmatosítók uralma alatt.......................................211
26. Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század végén - a XX. század elején 219
V. Fejezet KULTÚRÁLIS FEJLŐ D ÉS (A XVIII. SZÁ ZA D VÉGÉN -

A XX. SZÁ ZA D ELEJÉN)
27. Tudomány és techn ika.......................................................................................... .226
28. Irodalom és m űvészet..............................................................................................235
Gyakorlati foglalkozás. A tömegkultúra megjelenése............................................ 247
Az ismeretek összefoglalása a IV. és V. fejezet alapján .......................................... 249
A tananyag összegzése. A „hosszú" XIX. század fő elképzelései, eredményei,

kihívásai............................. ,..250
Szakkifejezések szótára 252

В ід о м о сті про к о р и сту в а н н я п ід р уч н и ко м
С т а н п ід р у ч н и к а
№ ±±рі0Ш*іш,е т а іім лі і ;
з/п у ч н я /у ч е н и ц і і н и й р ік !н а п о ч а тк У у к ін ц і
року року
1
2
3
4
5
Н а вча льне видання

ГІСЕМ Олександр Володимирович
МАРТИНЮК Олександр Олександрович
ВСЕСВІТНЯ ІСТОРІЯ
П ідручник для 9 класу загальноосвітніх навчальних закладів
з навчанням угорською мовою
Рекомендовано М ініст ерст вом освіти і на ук и У кр а їни
В и д а н о з а р а х у н о к д е р ж а в н и х кош т ів.
П р о д а ж за б о р о н е н о
П ереклад з української
Перекладач Д іа н а А рпа
Угорською мовою
Редактор Й . Г а ла с
Технічний редактор С. М аксим ець
Коректор Й. Г а ла с
Верстка В. М оцкіна
При оформленні підручника використані джерела,
викладені у вільному доступі в мережі Інтернет.
Формат 70x90/16. Ум. друк. арк. 18,72. Обл.-вид. арк. 24,34. Наклад 1859 прим. Зам. № 1220.
Видавець і виготовлювач видавничий дім „Букрек", вул. Радищева, 10, м. Чернівці, .58000.
www.bukrek.net.
Свідоцтво про внесення до Державного реєстру суб'єкта видавничої справи ЧЦ № 1 від 10.07.2000 р.
Vázlat az önálló munka szervezéséhez
H ogyan do lgo zzato k a tan kön yv tém áival

1. Olvassátok el a témát, hogy általános képet kapjatok a tartalmáról!
2. Dolgozzátok fel a mellékelt történelmi dokumentumokat. Nézzetek utána a számotokra nem
érthető szavaknak és kifejezéseknek. Fordítsatok nagyobb figyelmet a kiemelt dátumokra, ne
vekre, kifejezésekre, következtetésekre, stb!
3. Készítsetek részletes vázlatot a témához, ez segít az órához való felkészülésben!
4. Kössétek össze a téma anyagát azzal az információval, melyet az órán tanultatok!
5. Ha a szövegben van hivatkozás a korábban tanult témákra, nézzétek át azokat!
6. Ha a téma anyagának feldolgozása után kérdésetek merül fel, vagy nem értetek egyet vala
mely fogalom, történés magyarázatával, értékelésével, forduljatok a pótirodalomhoz!
7. Azért, hogy megértsétek, elég jól sajátítottátok-e el a téma tartalmát, próbáljátok szóban el
mondani a lényegét, a tankönyv használata nélkül. Először használhatjátok a vázlatotokat, az
után próbáljátok meg összefoglalni anélkül!
8. Válaszoljatok a kérdésekre és oldjátok meg a feladatokat!
Hogyan készítsetek vázlatot

1. Olvassátok el figyelmesen a szöveget, amelyhez a vázlatot készítitek!
2. Válasszátok ki belőle azt az anyagot, amely a vázlat témájának megfelel!
3. Osszátok fel a szöveget egész, befejezett gondolatokra, találjátok meg mindegyikben a lé
nyeget, tömören fogalmazzátok meg, és írjátok le!
4. Adjatok megnevezést a szöveg részeinek!
5. Mielőtt beírnátok a vázlatot a füzetetekbe, ellenőrizzétek, hogy a szöveg minden lényeges
gondolata benne van-e!
Hogyan készítsetek összefoglalót

1. Olvassátok el a szöveget a könyvben!
2. Válasszátok ki a pótirodalmat, amire szükségetek lesz a munka során és dolgozzátok fel!
3. Szerkesszétek meg a beszámolótok vázlatát!
4. A vázlat alapján írjátok le az összefoglalót, vagy a főbb gondolatait!
5. Gondoljátok át, milyen szemléltető anyagot fogtok használni!
6. Az összefoglaló előadása közben igyekezzetek helyesen és érthetően kifejezni magatokat!
Követelmények az esszé elkészítéséhez

1. Az esszé szövege legyen egységes, lényege pedig érthető!
2. Az esszében semmi fölösleges ne legyen, csak az az információ, ami a nézőpontotok bemu
tatásához szükséges! /
3. Az esszé felépítése legyen logikus, szerkezetét tekintve világos!
4. Az esszé minden bekezdése egy lényeges gondolatot tartalmazzon!
5. Az esszében meggyőző érvek sorakozzanak a feldolgozott kérdésben foglalt állás mellett!
Hogyan dolgozzátok fel a történelmi forrásokat
1. Derítsétek ki a forrás eredetét!
1) Ki a szerzője?
2) Milyen történelmi körülmények között íródott?
3) Milyen a forrás tartalma és formája (leírás egy kortárs által, az esemény értékelése
egy kutató által, törvényhozói dokumentum, stb.)?
2. Derítsétek ki, milyen feladatokat kell megoldanotok és mire van szükségetek ehhez (ha a
forrás a már meglévő tudásotokat hivatott kiegészíteni valamely történelmi jelenségről, ese
ményről vagy személyről, elevenítsétek fel az eddig tanultakat a témáról)!
3. Olvassátok el a szöveget, nézzetek utána a számotokra ismeretlen fogalmaknak és kifejezéseknek!
4. Próbáljátok megoldani a feladatot, ha nem sikerül, lassan olvassátok el a szöveget még egy
szer úgy, hogy kiemelt figyelmet fordítotok külön-külön minden mondat tartalmára!
Hogyan hasonlítsátok össze a történelmi jelenségek értékeléseit

1. Állapítsátok meg a történelmi jelenségek értékeléseinek lényegét!
2. Próbáljátok kideríteni mire alapozta az író az értékelését, és állapítsátok meg a következte
téseinek objektivitását!
3. Elemezzétek a felsorolt érveket és a felsorolt bizonyítékok logikáját!
4. Válasszátok ki az értékelések közül a szerintetek hiteleset és fejtsétek ki, miért vagytok ilyen
véleményen!
Hogyan készítsetek történelmi portrét

1. (rjátok le, hogyan formálódott a történelmi személy személyisége!
1) Adjátok meg a történelmi személy vezetéknevét és keresztnevét. Hol és mikor szü
letett?
2) Hol és milyen körülmények között élt, nőtt fel?
3) Hogyan alakult ki a véleménye?
2. Ismertessétek a személyiségét és jellemének tulajdonságait!
1) Milyen hatással voltak a személyes tulajdonságai és jelleme a tevékenységére?
2) Mely személyes tulajdonságai szimpatikusak számotokra és melyek nem?
3. Ismertessétek a tevékenységét!
1) Melyek voltak a legfontosabb tevékenységek az életében?
2) Milyen sikerek és kudarcok kísérték?
3) A társadalom mely tagjai támogatták tevékenységét ésmelyek nem?Miért?
4) Kik voltak hasonló gondolkodásúak, és kik volt az ellenfelei? Miért?
5) Milyen következményei voltak tevékenységének: a) a kortársak számára; b) az utókor számára?
4. Fejezzétek ki a személyes hozzáállásotokat a történelmi személyiséghez!
1) Milyen érzéseket vált ki belőletek a tevékenysége?
2) Hogyan viszonyultok tevékenységének eszközeihez és módszereihez? Indokoljátok meg
álláspontotokat!
tó -
Általános időrendi táblázat
Dátum ■
________________ Esemény _____________
1789— 1799 A XVIII. század végi nagy francia forradalom
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának
1789. augusztus 26.
elfogadása Franciaországban
1799. november 9-10. A konzulátus létrejötte Franciaországban
Az első császárság létrejötte Franciaországban
1804
Napóleon törvénykönyvének elfogadása
A spanyol gyarmatok függetlenségi háborúja
1810— 1826
Latin-Amerikában
1814— 1815 A bécsi kongresszus tevékenysége
1814— 1830 Bourbon-restauráció Franciaországban
1815. március 20. -
Napóleon száz napja
június 22.
1815. szeptember 26. A Szent szövetség létrejötte
Forradalmak a Nápolyi és a Szárd
1820— 1821
Királyságban
1823. december 2. A Monroe-elv kihirdetése
1830. július 27-29 Júliusi forradalom Franciaországban
1830 Belga forradalom
1830— 1848 Júliusi monarchia Franciaországban
1831 Az Ifjú Itália társaság létrejötte
1832 Az első parlamenti reform Nagy-Britanniában
1834 Az Ifjú Németország társaság létrejötte
Viktória angol királynő uralkodása
1837— 1901
(viktoriánus kor)
1836— 1848 Chartista mozgalom Nagy-Britanniában
A népek tavasza: forradalmi események Nyugat-Európa
1848— 1849
országaiban
1848. február 25. A második köztársaság létrejötte Franciaországban
1850— 1864 Tajping-felkelés Kínában
1853— 1856 Krími háború
1857— 1858 Szipojlázadás Indiában
1861 Az Olasz Királyság kikiáltása
1861— 1865 Polgárháború az USA-ban
1861— 1874 A nagy reformok kora Oroszországban
1867 Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte
1868 Második angol parlamenti reform
1868— 1869 Meidzsi-forradalom Japánban
1869 A Szuezi-csatorna építésének befejezése
1870 Olaszország egyesülése
tó
Dátum Esemény
1870— 1871 Francia-német (francia-porosz) háború
1870. szeptember 4. A harmadik köztársaság kikiáltása Franciaországban
1870 Olaszország egyesülése
1871 A Német Birodalom létrejötte
1871
Felkelés Párizsban. A párizsi kommün
március-május
1871— 1890 Ottó von Bismarck kancellársága
1873, 1875 Francia-német háborús riadalom
1875 A harmadik francia köztársaság alkotmányának elfogadása)
Orosz-török háború.
1877— 1878
A balkáni népek függetlenségének megszerzése
1878 A berlini kongresszus
1882 Angol ellenőrzés létesítése Egyiptom felett
Németország, Olaszország és Ausztria-Magyarország
1882
létrehozzák a Hármas szövetséget
A népi képviseletről szóló törvény elfogadása
1884
Angliában (harmadik parlamenti reform)
Az Indiai Nemzeti Kongresszus (INK)
1885
megalakulása
1889 A II. Internacionálé létrejötte
1890 John Sherman trösztellenes törvénye az USA-ban
Az 1890-es évek Az ipari forradalom vége Oroszországban
1891— 1893 Francia-orosz szövetség *
1894— 1895 Japán-kínai háború
1895 A mozi születése
1896 Fasodai incidens
1898 Spanyol-amerikai háború
1899— 1902 Angol-búr háború
1903— 1914 Giolitti-kor Olaszországban
Angol-francia megállapodás
1904
(Antant)
1904— 1905 Orosz-japán háború
1905— 1907 Első forradalom Oroszországban
1906— 1910 Sztolipini reformok az Orosz Birodalomban
1907 Angol-orosz megállapodás
1908 Boszniai válság
1911 Második marokkói válság
1911— 1912 Olasz-török háború
1912— 1913 Balkáni háborúk

Osztály PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Osztály PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

HISZEM O. V., MARTINYUK O. O.

Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma

Рекомендовано Міністерством освіти і науки України

Експерти, які здійснили експертизу даного підручника під час про­

Г ісем О .В., М артиню к О.О.

© Гісем О. В., Мартинюк О. О., 2017

M ielőtt elkezdenénk a világtörténelem új k o rszak án ak tan u lm án y o zá­

„A források mesélik". Itt ta lá lh a tó k a tö rtén elm i forrásm ű-részletek és a

„Következtetések". Ez a rovat ta rta lm a z z a a tém a következtetéseit.

„Kérdések és feladatok". I tt ism erk ed h ettek m eg a tém ához fűzött k ér­

„E llenőrizd le, m ire em lékszel”. E zeknek a k érd ések n ek a segítségé­

„Gondolkodj és válaszolj”. E n n ek a ro v a tn a k a kérdései segítenek ér­

„Oldd m eg a feladatot”. Á feladatok m egoldása fejleszti ta n u lá si k é­

„Alkotói fela d a to k”. I t t sok érdekes feladatot ta lálh atto k , am elyek a z é rt

1. Az újkor második korszakának helye a világtörténelemben

1. A világtörténelem mely időszakait tanulmányoztátok az elmúlt év során? Nevezzétek

Az ipari társadalom gazdasági élete. Az ip a ri társa d alo m létre jö ttén e k

Az új ip ari term elés a szabad verseny alap ján fejlődött, am ely az á ru ­

A „Hercegnő" gőzös (USA), 1859 A londoni kristály palota.

vagy alkotm ányos) voltak. A politikai fejlődés k ét úto n h a la d t - reform ok

A ny u g ati ip ari tá rsa d a lm a k szociális életében fontos szerepük volt a

Az európai államok és az USA népessége

Németország 24,5 56,4

A n y u g ati állam o k XIX. századi sajá to ssá g a a je le n tő s n épesség

emancipációért folytatott h a rc a jellem ezte az egész XIX. századot. H árom te ­

nem tö rek ed n ek b irto k b a venni m ás tu lajd o n át,

M| A Kelet állam ai. A K elet á lla m a in

Jelentős sikereket m ondhattak m agukénak a gazdasági, társadalom-politikai

2. A Nagy francia forradalom kezdete

Nem fizettek adót. Adófizetők voltak.

F ran ciaország lakossága, ak árcsak korábban, továbbra is ren d ek re volt

irányításában. B ár a lakosság m indössze 4 % -át alkották, ők rendelkeztek a

A francia felvilágosodás. A „régi rend” kritikájával a francia felvilágosodás

Egy szavazat a rend részéről

1789. jú n iu s 17-én a re n d i gyűlés m in d en fra n c ia é rd e k e it k ép v ise­

n em o s z la n a k szét, m íg elő n em k é s z ítik az o rsz á g a lk o tm á n y á t. E z t az

A következő két-három h étb en a forradalm i h u llám roham osan á tte r ­

Az alkotmányozó gyűlés törvényalkotói tevékenysége. 1789-1791 között az

A téma anyagát felhasználva mondjátok el milyen eseményeket ábrázolnak a képek.

RÉSZLETEK AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK NYILATKOZATÁBÓL

p| A helyzet kiéleződése az országban. F ranciaország gazdasági helyzete to-

összp o n to síto tták erőiket. 1791 a u g u sz tu sá n a k végén A u sztria és Poroszor­

Baloldal Centrum Jobboldal

Az önkéntesek minden zászlóaljának volt saját zászlaja, harci indulója és egyenruhája. A

д XVIII. századi nagy francia forradalom

6. Elemezzétek a Franciaországban uralkodó állapotokat a XVIII. sz. végén és a fran­

13. A forradalom előestéjén Mólé, a flotta főbiztosa így figyelmeztette Nec-

1. Mi a köztársaság? 2. Milyen fő vonásai vannak a köztársasági irányítási formának?

A monarchia megdöntése és a köztársaság létrehozása. Amikor a haza élet­

A helyzet a konventben nagyon ingatag volt. A girondisták úgy gondol­

Georges Jacques Danton a forradalom előtt a királyi bíróság

A m o n tag n ard képviselők követelésére a konvent á r u ­

A jakobinus diktatúra megteremtése. A jakobinusok politikája. A frontokon

A jakobinusok úgy vélték, hogy a köztársaság kikiáltásával Franciaországban új korszak kö­

A jak o b in u so k á tsz e rv e z té k a h a d se re g e t. E n n e k következtében a

1793 jú liu sá b an C harlotte Cordey (e.: sárlott

1795. au g u sztu s 22-én a konvent elfogadta a k ö ztársaság III. évének

A hatalom megszervezése a thermidori rendszer

Törvényhozó testület (750 három évre két házba megválasztott képviselő)

A d ire k tó riu m b a n a fő sz e re p e t Paul Barras (1 7 5 5 -1 8 2 9 ) já ts z o tta ,

A direktórium háborúi. A brumaire 18-ai fordulat. A direktórium idején

A h ad se reg h arci erejének m egerősítésével az ifjú táb o rn o k sikeres

Az 1796-1797-es olaszországi h a d já ra t következ­

Експерти, які здійснили експертизу даного підручника під час про

M ielőtt elkezdenénk a világtörténelem új k o rszak án ak tan u lm án y o zá

„Kérdések és feladatok". I tt ism erk ed h ettek m eg a tém ához fűzött k ér

„E llenőrizd le, m ire em lékszel”. E zeknek a k érd ések n ek a segítségé

„Gondolkodj és válaszolj”. E n n ek a ro v a tn a k a kérdései segítenek ér

„Oldd m eg a feladatot”. Á feladatok m egoldása fejleszti ta n u lá si k é

Az új ip ari term elés a szabad verseny alap ján fejlődött, am ely az á ru

emancipációért folytatott h a rc a jellem ezte az egész XIX. századot. H árom te

1789. jú n iu s 17-én a re n d i gyűlés m in d en fra n c ia é rd e k e it k ép v ise

A következő két-három h étb en a forradalm i h u llám roham osan á tte r

összp o n to síto tták erőiket. 1791 a u g u sz tu sá n a k végén A u sztria és Poroszor

6. Elemezzétek a Franciaországban uralkodó állapotokat a XVIII. sz. végén és a fran

A monarchia megdöntése és a köztársaság létrehozása. Amikor a haza élet

A helyzet a konventben nagyon ingatag volt. A girondisták úgy gondol

A m o n tag n ard képviselők követelésére a konvent á r u

A jakobinusok úgy vélték, hogy a köztársaság kikiáltásával Franciaországban új korszak kö

Az 1796-1797-es olaszországi h a d já ra t következ

A nagy francia forradalom mérlege és tör

először ik ta ttá k törvénybe az em berek és állam polgárok term é sz etes elévül

K ülönösen bonyolult volt a g az d aság i helyzet. Az o rsz ág a csőd szé

Az első császárság létrejötte. G yőzelm eit N apó

Az első császárság folytatta a konzulátus belpolitikáját. 1804 augusztusá

A császárság válsága és bukása. Napóleon p o litik áját kezdetben a fra n

az o rszág első alk o tm án y át, m elynek érte lm é b en S panyolország alk o tm á

A bécsi kongresszus határozatai. A Szent Szövetség létrejötte. 1815. jú n i

fölényét a k o n tin e n tá lis E u ró p á b a n . F ra n c ia o rs z á g fő ellen sé g ei a n a p ó

K elet-Poroszország terü le té n Napóleon találkozott az orosz hadsereg

Az oroszországi h a d já ra t b u k ása erő sítette a Napóleon elleni h a n g u la

1. Mi az a polgári egyenjogúság? 2. Mikor és hogyan fogadták el az Emberi és Pol

1. Alkossatok csoportokat aszerint, ho gy milyen té

A liberalizmus fejlődése. A liberálisok az abszolutizm us következetes ellen

Jeremy Bentham (1748-1832) angol gondolkodó, a liberalizm us egyik le

Utópista szocializmus. A korabeli E u Utópia - képzeletbeli sziget Morus Tamás ango

A m arxizm us megjeienése. A szocialista elm életet k é t n é m e t gondolko

A XIX. században változások tö rté n te k a városok tervezésében. A v á

Az épületek stílusára általában a rokokó, klasszicizmus és az empire stí