Távoktatás 11.

évfolyam Biológia

BIOLÓGIA

11. évfolyam
Távoktatási segédanyag

Tankönyv:
Dr. Molnár Katalin – Mándics Dezső
Biológia-egészségtan 12.
OFI, 2016 (FI-505031201)

Összeállította:
Árvai Balázs
 11. évfolyam
Biológia vizsgakérdések
1. Fehérjeszintézis
1. beszámoló

2. DNS
3. A kromoszómák
4. A sejtosztódás

5. Genetikai alapfogalmak
6. Öröklésmenetek
2. beszámoló

7. Nemhez kötött öröklődés

8. Független és kapcsolt öröklődés
9. Genetikai betegségek

10. Az evolúció genetikai alapjai

3. beszámoló

11. Az élet és az élővilág kialakulása, fejlődése

12. Az ember kialakulása
13. Az ember viselkedése

14. Talajszennyezés, talajvédelem

15. Vízszennyezés, vízvédelem
4. beszámoló

16. Légszennyezés
17. Egyéb globális problémák: energia, hulladék, népességnövekedés
18. Fenntartható fejlődés

A segédanyag vázlata a tankönyv alapján készült. Az egyes témáknál megtalálhatók a tankönyvi

oldalszámok, melyek alapján részletesen tanulmányozható és elsajátítható az adott tananyag.

A tankönyv pdf. formátumban letölthető az alábbi linkről: https://player.nkp.hu/play/196793

1. A gyakorláshoz ajánlott a tankönyvben lévő leckék végén található MEGTANULTAM? című

szövegkiegészítéses feladatok megoldása. Ez összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat!
2. Gyakorlásra használhatók a segédanyag egyes egységei végén megadott feladatok is. Ezek a
tankönyvből kikereshetők, megoldhatók.
3. Önellenőrzéshez és a vizsgára történő készüléshez 4 feladatsor készült, melyek a segédanyag végén
találhatók. Ezek közül kell legalább három feladatsort kidolgozni és leadni!
A feladatsorokban szereplő feladatok a tankönyvhöz készült munkafüzetben találhatók, mely szintén
letölthető pdf. formátumban az alábbi helyről: https://player.nkp.hu/play/196796
4. A tankönyv 136 – 143. oldalán található egy fogalomtár, mely tartalmazza a legfontosabb fogalmak
meghatározását.

2
I.rész:

1. A fehérjeszintézis tk. 10-15. old.

A DNS a sejtek információtároló vegyülete. A benne levő szerves bázisok sorrendje meghatározza a
sejtekben levő fehérjék, enzimek felépítését és így az élő szervezetek tulajdonságait is. Fontos, hogy ezek a
DNS-ben levő információk sejtosztódáskor az utódsejtekbe is bekerüljenek. Ehhez szükségesek az RNS
molekulák.

Az RNS molekuláknak 3 típusa van: - rRNS (riboszómális RNS): fehérjékkel kapcsolódva a riboszómákat
építi fel, melyeken zajlik a fehérjeszintézis
- tRNS (transzfer RNS): a fehérjét felépítő aminosavakat szállítja a
riboszómákhoz
- mRNS (messenger RNS): a DNS-ről képződik és a sejtmagból
szállítja az információt a riboszómákhoz.

Az mRNS kialakulásának, szintézisének folyamata: tk. 11.old.

Genetikai kód: A DNS-ben egymás mellett levő három bázis határoz meg egy aminosavat. Összesen 20
féle aminosav van, így egy aminosavat többféle bázishármas is meghatározhat. Hogy melyik bázishármas
melyik aminosavat határozza meg, a kódszótár tartalmazza. (tk. 12.old.)

A fehérjeszintézis a riboszómákon történik. A folyamat leírása a tankönyv 12. oldalán olvasható!

Feladat: tk. 15. old./3,5,7

2. DNS tk. 16-18. old.

A DNS szerkezete kettős-hélix, azaz egy két szálból álló molekula, spirálisan csavarodott molekula. A két
szál egymáshoz kapcsolódása a szervez bázisok közötti hidrogénkötések segítségével történik és
stabilizálódik. Adott bázis csak megfelelő bázissal kapcsolódhat. Vagyis ha az egyik szálon adenin van, a
másikon vele szemben csak timin lehet. Ha az egyik szálon citozin található, a másik szálon csak guanin
lehet vele szemben. Sejtosztódáskor a DNS megkettőződik (DNS szintézis), így az új sejtben is teljesen
hasonló genetikai információ lesz. A megkettőződés folyamata a tankönyv 16. oldalán található.

Génmutáció: Ha a DNS szintéziskor az új szálon hiba történik ezt egy javító mechanizmus kijavítja. Így
lehet, hogy osztódáskor az új sejt ugyanolyan, mint a régi. Ha a javítás valamilyen ok miatt nem történik
meg mutáció jelenik meg és az új sejt eltérő lesz a régihez képest. Ha a DNS bázissorrendje egy ponton
megváltozik génmutációról (pontmutációról) beszélünk. Egy génnek így többféle változata jöhet létre. Adott
gén különböző bázissorrendű változatai az allélok.

Génmutáció külső hatások miatt is létrejöhetnek. Ilyen mutagén hatás pl. az erős ultraibolya sugárzás, a
röntgensugárzás, bizonyos vegyi anyagok.

Feladat: tk. 18. old./4,6,7,8

3. A kromoszómák tk. 19-22. old.

Prokarióta sejt: Körülhatárolt sejtszervecskékkel nem rendelkező élőlények. Ezek a baktériumok.

Eukarióta sejt: Membránnal határolt sejtszervecskékkel rendelkező élőlények.
Eukarióta sejtek, így az emberi sejtek genetikai állománya is a sejtmagban található. A sejtmagban a DNS
molekulák fehérjékre csavarodva találhatók meg. Ezek a testek a kromoszómák. A kromoszómák két
kromatidából állnak, melyek egy befűződésben kapcsolódnak össze. (Lásd tk. 20. old.)

3
A sejtben levő kromoszómák száma fajra jellemző. Az ember testi sejtjeiben 23 pár, azaz 46 kromoszóma
van, melyek különböző szakaszai (gének) különböző tulajdonságaink kialakításáért felelősek. A 23. pár
kromoszóma az ivari kromoszóma. Nőkben ez XX „alakú”, férfiakban XY alakú. Ezért is tapasztalható
különbség férfi és nő között.
Az ivarsejtekben csak feleannyi, azaz 23 db kromoszóma van, hiszen csak így lehetséges, hogy a hímivarsejt
és a petesejt találkozásakor testi sejt alakuljon ki, amely apai és anyai kromoszómákat és így
tulajdonságokat is tartalmaz. (tk. 20. old.)
Kromoszómaszámuk alapján a testi sejtek diploidok, míg az ivarsejtek haploid sejtek. (tk. 21. old.)

A sejtek élete, a sejtciklus két fő szakaszra osztható. Az egyik a nyugalmi szakasz, a másik az osztódás. A
folyamat részletes ismertetése: tk. 20. old.

Feladat: tk. 22. old./1.

4. A sejtosztódás tk. 23-27. old.

Mitózis: (számtartó osztódás) Az utódsejtek ugyanannyi kromoszómát tartalmaznak, mint a kiindulási sejt.
Ilyen osztódással keletkeznek a testi sejtek. A folyamat leírása: tk. 23. old.

Meiózis: (számfelező osztódás) Az utódsejtek feleannyi kromoszómát tartalmaznak, mint a kiindulási sejt.
Így jönnek létre az ivarsejtek. A folyamat leírása: tk. 24. old.

A meiózis esetében fontos kiemelni az allélkicserélődés lehetőségét, melynek következménye a

rekombináció. A rekombináció = Újrakombinálódás = Génkicserélődés a meiózis /számfelező osztódás /
során, amikor a homológ kromoszómák egymás mellé kerülnek, 4 kromatidából álló egységet képeznek. A
kromatidák áthajolnak egymáson, így 1-1darabjuk leválhat, és a másikkal kicserélődhet= rekombináció.
Az élőlények genetikai változékonyságának az egyik forrása a rekombináció. Tk. 25. old.

Az allélkicserélődés során hibák is adódhatnak. A DNS szerkezetében történő változások a génmutációk, a

kromoszómákat érintő mutáció a kromoszómamutációk. A kromoszómamutáció során a kromoszómák
eltörhetnek (kromoszómatörés egyik következménye fehérvérűség, leukémia kialakulása lehet), így egyes
darabok elveszhetnek, vagy megfordulhatnak v., megduplázódhatnak v., áthelyeződhetnek más
kromoszómára…stb. Az osztódás alatt a kromoszómapárok szétválásakor is történhet hiba. Ekkor
kromoszómaszám változás alakulhat ki. Ilyen probléma okozza a Down-kórt és más genetikai betegségeket.
Tk. 26. old.

Feladat: tk. 28. old./1,3,7,9

II.rész:

5. Genetikai alapfogalmak tk. 34-35. old.

Gén: DNS szakasz, amely meghatározza 1 fehérjének az aminosavsorrendjét.

Allél: Génváltozat
Homozigóta: A homológ kromoszómák adott helyein azonos allélek vannak.
Heterozigóta: A homológ kromoszómák adott helyein különböző allélek vannak.
Haploid: Egyszeres kromoszómaszerelvénnyel rendelkező sejtek. Pl. ivarsejtek
Diploid: Kétszeres kromoszómaszerelvénnyel rendelkező sejtek. Pl. testi sejtek
Genotípus: A gének összessége. /Az örökítő anyag/
Fenotípus: A megjelenő /látható / tulajdonságok összessége.

Feladat: tk. 35. old./1

4
6. Öröklésmenetek tk. 36-39. old.

I. Domináns-recesszív öröklésmenet /=uralkodó-lappangó/ tk. 36. old.

Domináns allél: Heterozigóta formában is kialakítja a rá jellemző fenotípust.

Recesszív allél: Csak homozigóta formában alakítja ki a rá jellemző fenotípust.

Mendel kísérletei alapján törvényekbe foglalta tapasztalatait, melyek a domináns-recesszív öröklésmenetre

is igazak:
Mendel I. törvénye: Az UNIFORMITÁS törvénye; Homozigóta szülők esetén az első utódnemzedék
minden egyede egyforma.

Ún. Punett-tábla felrajzolásával ez bizonyítható:

Homozigóta sima / AA /és homozigóta ráncos/ aa / héjú borsót keresztezünk, ez a tulajdonság domináns-
recesszív módon öröklődik. Domináns tulajdonság a sima héj. Oldalra az egyik szülő ivarsejtjeit írjuk,
felülre a másik szülő lehetséges ivarsejtjeit. A táblázatban a találkozási variációk láthatók.

A A
a Aa Aa
a Aa Aa

Eredmény: minden egyed egyforma mind genotípusát, mind fenotípusát tekintve. /simák lesznek a borsók/

Mendel II. törvénye: A HASADÁS törvénye; A második utódnemzedékben a szülői tulajdonságok

szétválnak (megjelennekújra).

Az előbb kapott F1 nemzedék egyedeit keresztezzük.

A a
A AA Aa
a Aa aa
Eredmény: A genotípus arány 1: 2: 1 és a fenotípus arány 3: 1 / 3 sima és 1 ráncos /

II. Intermedier öröklésmenet /köztes/

Lényege: Az allélok heterozigóta egyedben nem képesek elnyomni a másik allélt, így egy köztes fenotípust
alakítanak ki. Így öröklődik például bizonyos virágok színe.

Keresztezzük a homozigóta fehér és a homozigóta piros csodatölcsért.

F F
P PF PF
P PF PF

Eredmény: Az F1 nemzedék minden tagja egyforma, azaz rózsaszín.

Keresztezzük tovább az F1 nemzedék egyedeit:

F P
P PF PP
F FF PF

Az F2 nemzedék feno- és genotípus aránya 1: 2: 1 / 1 fehér, 2 rózsaszín, 1 piros /

Megállapítás: az Intermedier öröklésmenetre is érvényes Mendel I. és II. törvénye.

5
 III. Kodomináns öröklésmenet
Lényege: Olyan öröklődés, amelyben 2 domináns allél egymástól függetlenül alakítja ki a rá jellemző
fenotípust.
Így öröklődik az ember ABO és MN vércsoportrendszere. A tankönyv 38. oldalán az MN vércsoport
öröklődéséről olvashatunk, az AB0 rendszerről pedig a tankönyv 48. oldalán található részletes leírás. Ez
utóbbit 3 allél alakítja ki, az A,B,O. Az egyedek ebből 2-t tartalmaznak. Az A és a B allél kodomináns,
„egyforma erősségű” egymással szemben, de a O-val szemben mindegyik domináns.

Milyen utódai lehetnek egy homozigóta A és egy O-s vércsoportú emberpárnak?

A A
O AO AO
O AO AO
Eredmény: csak A /heterozigóta/ vércsoportú utódok lehetnek.

Lehet-e egy B vércsoportú és egy A vércsoportú emberpárnak 0-s gyermeke?

A O
B AB BO
O AO OO (0-s lesz!)
IGEN, ha a szülők heterozigóták.

Feladat: tk. 39. old./1

7. Nemhez kötött öröklődés tk. 40-42. old.

Az ember 23 pár kromoszómájának 23. párjánál a nagyobbik az X, a kisebbik az Y. A nőkben a 23.pár két
egyforma XX –ből áll, a férfiakban XY van. Ezek az ivari kromoszómák, mert döntő szerepük van a NEM
meghatározásában.
Az X kromoszómához kötődő betegségek: például a vérzékenység és a színtévesztés

Vérzékenység / hemofília/
Lappangó allélja az X-kromoszómán helyezkedik el, ezért elsősorban a férfiakat sújtja.

Milyen utódai lehetnek egy egészséges hordozó nőnek és egy egészséges férfinak?

X Y
X XX XY
Xv XXv XvY
Eredmény: Csak a fiúk fele beteg.

Piros-zöld színtévesztés
Lappangó allélja az X-kromoszómán helyezkedik el, ezért elsősorban a férfiakat sújtja.
Milyen utódai lehetnek egy egészséges/ nem hordozó/ nőnek és egy beteg férfinak?

Xsz Y
X XXsz XY
X XXsz XY
Eredmény: minden utód egészséges

Feladat: tk. 42. old./1,2,4,

6
8. Független és kapcsolt öröklődés tk. 43-47. old.

Ha két tulajdonság együttes öröklődését vizsgáljuk két eset lehet. Ha a tulajdonságok két külön
kromoszómán vannak, akkor egymástól függetlenül öröklődnek. Ez jelenik meg Mendel III.
törvényében: A független öröklődés törvénye: A tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek és
szabadon kombinálódnak. A szülői formáktól eltérő kombinációk is megjelennek az F2 nemzedékben.

Homozigóta sima és sárga borsót /AB / keresztezzük a homozigóta ráncos héjú zöld borsóval /ab/

AB AB
ab AaBb AaBb
ab AaBb AaBb

Eredmény: Az F1 nemzedék minden tagja egyforma, sima és sárga.

Tovább keresztezzük az F1 nemzedék egyedeit. Az ivarsejtekben lehetnek: AB, Ab, aB, ab, allélok
AB Ab aB ab
AB Sima sárga Sima sárga Sima sárga Sima sárga
Ab Sima sárga Sima zöld Sima sárga Sima zöld
aB Sima sárga Sima sárga Ráncos sárga Ráncos sárga
ab Sima sárga Sima zöld Ráncos sárga Ráncos zöld
Eredmény: fenotípusarány: 9:3:3.1 azaz 9 sima sárga 3 sima zöld /új/ 3ráncos sárga / új / és 1 ráncos zöld

Ha a két tulajdonságért felelős gén ugyanazon a kromoszómán van kapcsoltan öröklődik.

Pl. Egyes kukorica fajtákban a kukoricamagok színét és zsugorodottságát meghatározó gének egymás
közelében helyezkednek el és kapcsoltan /együtt/ öröklődnek. (tk.43. old.)

Mennyiségi jellegek öröklődése: (tk. 45.old.)

Mennyiségi jellegek valamilyen mérőszámmal jellemezhetők. Pl. testmagasság testsúly,
Ezen tulajdonságok kialakítását több gén együttesen határozzák meg a környezettel együtt.

Feladat: tk. 47. old./1

9. Genetikai betegségek, géntechnológia tk. 49-55. old.

A leggyakoribb genetikai betegségeket és ezek következményeit foglalja össze a tk. 49. oldalán levő
táblázat!
Géntechnológia lényege, hogy az élő szervezetek működését vezérlő genetikai programot megváltoztatják.
Génsebészeti beavatkozás: olyan módszer, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és
átülteti egy másik sejtbe, és ez által a természetes génállomány vagy annak bármely része megváltozik.
Transzgenikus növény: olyan idegen eredetű DNS-részletet tartalmaz, amit génsebészeti technikával vittek
be.
A géntechnológia alkalmazása az iparban és a mezőgazdaságban: Pl. a gyógyszeriparban fehérjéket,
oltóanyagokat, inzulint állítanak elő így. Olyan baktériumok létrehozásán is dolgoznak, amelyek
műanyagfalók v. nehézfém felhalmozók.
Mezőgazdaságban: A növények genetikai információjának módosításával új, gazdaságilag értékes fajtákat,
hibrideket állítanak elő. Pl. bőtermők, v. kártevőknek ellenálló fajták (burgonya, dohány)

Géntechnológiai eljárással folyik az állatok KLÓNOZÁSA, azaz genetikailag azonos utódok létrehozása,
pl. Dolly juh: (6 évet élt és sokféle betegséggel küzdött).

Őssejtkutatás: (az őssejtek olyan sejtek, amelyekből bármilyen szövet létrehozható). Feladata például az
őssejteket , idegsejtet képző állapotba hozni és majd ezeket beültetni az agyba azok helyébe, amelyek pl. az
Alzheimer kórt (elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel járó kórt) okozzák.
7
III. rész:

10. Az evolúció genetikai alapjai tk. 62-67. old.

A szelekció fogalma: Kiválasztódás. Környezeti hatásokra egyes egyedek elpusztulnak, mások ugyanezeket
elviselik, így "kiválasztódnak".
Természetes szelekció: - az a folyamat, amelynek révén azon géneknek a gyakorisága, amelyek képessé
teszik a szervezetet a lehető legtöbb utód létrehozására, megnő, (ezek a sikeres gének) - míg a kevésbé
sikeres gének gyakorisága csökken.

A természetes szelekció típusai:

I. Irányító szelekció: A populáció fennmaradása szempontjából, valamilyen lényeges tulajdonságban a

populáció átlaga egyik vagy másik szélső érték irányába eltolódik. Pl. Anglia ipari vidékein, ahol idővel a
fák a lerakódó szennyezőanyagok miatt sötét színűek lettek, a kezdetben, többségben lévő világos színű
nyírfaaraszoló lepke sötét színű egyedei kerültek túlsúlyba. / a környezeti tényező megváltozása irányító
hatással bírt az allélgyakoriság megváltozására. /világos-sötét/

II. Stabilizáló szelekció: A populációban egy adott tulajdonságra átlagértéket mutató egyedek sikeresebben
szaporodnak, mint a fenotípus szélső értékeit képviselők. Pl. egy pázsitfűfajnak azon egyedei szaporodtak el,
amelyek leveleinek nagysága átlagos volt/ a keskeny levél szárazság idején kedvező, de a széles
fotoszintézis miatt kedvező, szárazság idején nem/

III. Szétválasztó szelekció: Ha egy eredetileg, egységes környezeti tényezők között élő faj populációját
olyan szelekciós hatások érik, amelyek az egyedek eltérő igényeinek megfelelőbb életfeltételeket
teremtenek, akkor a szétválasztó szelekció érvényesülhet. Pl. egy kőtörmelékes dombos helyen
megtelepedett populációban a szárazságot jobban tűrő egyedek a domb tetején a többiek a kevésbé száraz
mélyedésekben fordulnak elő.

Adaptáció folyamata = Alkalmazkodás. Egy élőlénycsoport elterjedése a környezeti feltételekhez

alkalmazkodva. Természetes kiválasztódással valósul meg, amihez a választékot a mutáció teremti meg. (Pl.
egy észak-amerikai cickafark növényfajnak különböző méretű egyedei vannak, a hegyen élők
alacsonyabbak a tengerpartiak magasabbak - ezt a tulajdonságot akkor is megtartották, amikor mindegyiket
a tengerparton ültették el. Az eltérő fenotípusok öröklődtek, pontosan illeszkedő adaptációval kialakították a
maguk jellemző génösszetételét.

Feladat: tk. 67. old./6

11. Az élet és az élővilág kialakulása, fejlődése tk. 72-81. old.

A Föld 4,6 milliárd éve alakulhatott ki a tudomány mai állása szerint. A légkör és az ősóceán anyagaiból
szerves vegyületek képződhettek, melyek átalakulásával létrejöhettek az első élő sejtek. Az idáig vezető utat
kémiai evolúciónak nevezzük. (tk. 73. old.) Az első sejtek a baktériumok voltak. Fotoszintetizáló
típusaiknak köszönhetően először a vízben, majd a légkörben is megjelent az oxigén. (tk. 74. old.)
A szárazföldek meghódítása: tk. 76-77. old.
Az óidő végén az éghajlat hűvösebbé és szárazabbá vált. Az ősrákok, őshalak egy része kihalt, a hüllők
viszont elterjedtek. A középidő az őshüllők, dinoszauruszok kora volt. A középidő végén történt
meteoritbecsapódás miatt az őshüllők kihaltak, megjelentek az emlősök. (tk. 79. old.)
A főemlősők evolúciója kb. 60-70 millió éve kezdődött.

Feladat: tk. 81. old./1,2

8
12. Az ember kialakulása tk. 82-87. old.

Az ember az ősi főemlősökből fejlődött ki. A harmadidőszak vége fele (kb. 10millió éve) alakultak ki az
emberszabású majmok (orángután, gorilla, csimpánz) és az emberfélék. Az első emberfélék a
majomemberek voltak: Kelet-Afrikában éltek (Australopithecusok).
A negyedidőszak elején, kb. 2millió évvel ezelőtt jelentek meg az előemberek (Kelet-Afrikában éltek, pl.
Homo habilis).
A negyedidőszak közepe táján (1 millió éve) jelent meg a Homo erectus, ami nagyobb fejlettséget mutatott
a habilisnál. Magyarországi előember-maradványt Vértesszőlősnél találtak.
Alig 300.000 éve jelentek meg az ősemberek. Az első leletek a németországi Neander-völgyből került elő.
Magyarországi lelet, a Suba-lyuk-i barlangból került elő.
Kb. 200.000 éve jelent meg a mai ember képviselője a Homo sapiens = bölcs ember. A ma élő ember a
Homo sapiens evolúciója során 10.000 évvel ezelőtt lépett be a történelembe.
A legfontosabb fejlődési vonatkozások: az agy fejlődése, a felegyenesedés és a két lábon járás, a kéz
használata a szerszámkészítésre, a mindenevő táplálkozás és a szociális viselkedés. A Földön található
minden emberi lény az egyetlen emberi fajnak a tagja. A fajon belül azonban környezeti hatásra alfajok
(nagyrassz) alakultak ki. Ezek: europid, negrid, mongolid, veddo-ausztralid.

Feladat: tk. 87. old./1,2

13. Az ember viselkedése tk. 94-96. old.

A világ megismerése és a társas kapcsolatrendszer kialakulása bonyolult folyamat. Alapvetőek a tanulási

folymatok.

Belátásos tanulás: Egy cél eléréséhez eszközt, módszert találunk gondolatainkban. Később ezeket új
helyzetekben is alkalmazni tudjuk.

Szociális tanulás: A csoportba illeszkedés tanulása. Pl. utánzás, modellkövetés, belsővé tétel (tk.94.old.)

Feladat: tk. 96. old./1,2,3.

IV. rész:

14. Talajszennyezés, talajvédelem tk. 110-112. old.

A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az ember létfeltételeiben (saját maga által) okozott
károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.

A termőtalajt a talajszennyeződés és talajpusztulás egyaránt károsítja.

A talajpusztulást a víz és a szél idézi elő. Az emberi beavatkozás segítheti, pl. erdőirtással.
A talajszennyeződést főleg a helytelen műtrágyázás és helytelen növényvédelem okozza. Következménye
lehet a talajban lakó lebontó és humuszképződésben fontos szerepet játszó baktériumok, gyűrűsférgek,
ízeltlábúak stb. pusztulása.

Feladat: tk. 112. old./1

9
15. Vízszennyezés, vízvédelem tk. 113-115. old.

Vízszennyezés: következménye, hogy megszűnhet benne az élet. Szennyezők: pl. a sok beáramló, nitrogént,
v. foszfort tartalmazó szennyvíz (ami megnöveli a tápanyagtartalmat), ami megzavarja az öntisztulási
folyamatot. A végeredmény pl. egy tó esetében, hogy lassan feltöltődik iszappal, majd mocsaras lápos
területté alakul át = EUTROFIZÁLÓDIK!

Vízszennyező anyagok: műtrágyák, növényvédő szerek, kőolaj - ami úszik a víz felszínén, ott összefüggő
hártyát képez, s ezzel elzárja a vizet a levegőtől, lehetetlenné téve annak "lélegzését", oxigénfelvételét.
Gátolja a fény bejutását, ami a fotoszintézist akadályozza. Az olajszármazékok a víz ízét és szagát is
ronthatják.

Vízminőség-védelem: pl. a szennyvíztisztító telep létesítése, vagy a nagy szervesanyag terhelés miatti
oxigénhiány pótlása levegőztetéssel. A biológiai szennyvíztisztítás során a szerves anyagok lebontását
mikroorganizmusok végzik. Kémiai tisztítás = vegyszeres tisztítás, amivel általában a víz vas- és
mangántartalmát, illetve keménységét szokás csökkenteni. A víz természetes körülmények között olyan
anyagokkal lehet szennyezett (pl. arzén), amely miatt ivóvízként nem használható. Ez esetben szintén
kémiai beavatkozással teszik a vizet ihatóvá.

Feladat: tk. 115. old./4

16. Légszennyezés tk. 116-121. old.

Levegőszennyezés: Egyik legsúlyosabb szennyező a kén-dioxid. Főként tüzelőanyagok elégetéséből

származik. Károsító hatásai: a növények gázcserenyílásain bejutva, savat képez és így roncsol, vagy a zöld
színtestek színanyagaival is reakcióba léphet - megakadályozva a fotoszintézist, vagy a légkör
vízgőztartalmával reakcióba lépve - mint savas eső - károsít. Tk. 117. old.!
Egyéb szennyezők: CO, CO2, korom, por, ólomvegyületek stb.

A szén-dioxid koncentrációjának növekedése erősíti az üvegházhatást, melynek következménye a globális

felmelegedés. Ez utóbbi folyamatnak köszönhetően csökken a gleccserek és a sarkvidéki jégsapkák
kiterjedése, várható a tengerszint emelkedése, és jellemzőbbé vált a szélsőséges időjárás.

A freontartalmú gázok (pl. régen a dezodorok hajtógáza) magaslégkörbe kerülése segíti az ózon
szétesését. Ennek következtében a káros ultraibolya sugarak nagyobb mennyiségben kerülnek a
felszínközelbe. Az UV sugarak károsítják az élőlények sejtjeit és a bennük levő DNS-t. Következmény lehet
például bőrrák. A freonok kibocsátása mára erősen lecsökkent, de fontos erős napsütésben a napkrémek
használata illetve UV szűrővel ellátott napszemüveg használata. Nyáron nem szabad 11 és 15 óra között a
tűző napon tartózkodni.

Feladat: tk. 121. old./1,3

17. Egyéb globális problémák: energia, hulladék, népességnövekedés tk. 122-126. old.

Energia:

Atomenergia előnyei: tiszta-nem bocsát ki káros gázokat, a környezetet nem szennyezi, hozzájárulhat a
CO2 probléma megoldásához, bárhol telpíthető, energiaszolgáltatása az időjárástól nem függ.
Atomenergia hátrányai: radioaktív hulladék kezelése, baleset esetén természeti katasztrófa lehet.

Alternatív energiaforrások: Napenergia, Szélenergia, Vízenergia, Ár-apály energia, Geotermikus energia -

a földi hő felhasználása, Biomassza energia - fotoszintetizáló növények által „megkötött” napenergia.
Forrásai: mezőgazdasági, faipari melléktermékek, hulladékok; energiafű. Felhasználás: közvetlen elégetés
vagy üzemanyaggá alakítás (biodízel, -etanol, -gáz, stb.).
10
Szelektív hulladékgyűjtés a háztartásban keletkező, de még hasznosítható anyagok külön gyűjtése. A
szelektíven gyűjtött háztartási szilárd hulladék értékes, hiszen újrahasznosítható.

A szelektív hulladékgyűjtés célja: újra fel lehet használni termékgyártáshoz (pl. papírból újra papír). Ezen
másodnyersanyagok felhasználása ugyanakkor jelentős energia- és nyersanyag-takarékossággal is jár, mivel
ezek a folyamatok már kevesebb technológiai lépést igényelnek.
Környezetünk védelme, annak terhelésének és szennyezettségének csökkentése miatt lényeges.

Népességrobbanás és következményei: tk. 122. old.

Feladat: tk. 127. old./3

18. Fenntartható fejlődés tk. 126. old.

A globális problémák egy részének megoldását jelentheti a fenntartható fejlődés. Ez azt jelenti, hogy a
jelen szükségletek kielégítését anélkül kell biztosítani, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékek
szükségleteinek kielégítését.

Feladat: tk. 127. old./5

11