Adventista

Teológiai Főiskola
2119 Pécel, Ráday utca 12.

HALLGATÓI
KÖVETELMÉNYRENDSZER

3.0

VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

Kiadás Kiadás dátuma Leírás

verziószáma

2.0 2015. szeptember 1. 2. kiadás, 0. módosítás

3.0 2017. október 10. 2. kiadás, 1. módosítás (Teológia MA – TVSZ)

2
 PRAEMBULUM

Az Adventista Teológiai Főiskola (a továbbiakban: ATF) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról

szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.
évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésről szóló 248/2012. (VIII.31.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet), a felsőoktatási alap- és mesterképzésről,
valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet, az alap- és
mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
(a továbbiakban: képzési és kimeneti követelmények), a felsőoktatási felvételi eljárásairól szóló
423/2012. (XII. 29.) Kormány- rendelet (a továbbiakban: felvételi kormányrendelet), a
felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről
szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: térítési és juttatási rendelet), a
hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet, valamint az idegennyelv-tudást
igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást
igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V.
16.) Korm. rendelet rendelkezései alapján az ATF Szervezeti és Működési Szabályzatának (a
továbbiakban: SZMSZ) részeként jelen Szabályzatot, mint Hallgatói Követelményrendszert (a
továbbiakban: HKR) határozza meg, az alábbiak szerint:

Tartalomjegyzék
PREAMBULUM .................................................................................................... Error! Bookmark not defined.

1. Rész: HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................... 7

A HKR hatálya ..................................................................................................................................................... 7

Értelmező rendelkezések ..................................................................................................................................... 8

2. Rész: A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE ........................................................................................................... 11

A felvételi meghirdetése ................................................................................................................................... 11

A felvételi eljárás ............................................................................................................................................... 11

A jelentkezés módja ..................................................................................................................................... 11
A felvételi vizsgabizottság ............................................................................................................................. 12
A pontszámítás általános elvei az alapképzés esetén ................................................................................... 12
A pontszámítás általános elvei a szakirányú továbbképzés esetén .............................................................. 13

A felvételi döntés .............................................................................................................................................. 13

A felvétel feltételei ....................................................................................................................................... 13
Értesítés a felvételi határozatról .................................................................................................................. 13

A pótfelvételi eljárás különös szabályai ............................................................................................................ 14

A felvételi vizsga ................................................................................................................................................ 14

Általános szabályok ...................................................................................................................................... 14
A felvételi vizsga külön szabályai .................................................................................................................. 14
A felvételi vizsgateljesítmények elbírálása ................................................................................................... 14
A vizsgaeredmények kihirdetése .................................................................................................................. 15
Jogorvoslati lehetőségek .............................................................................................................................. 15

3. Rész: A KÉPZÉSEK SZERKEZETI ÉS TARTALMI FELÉPÍTÉSE ............................................................................. 16

A képzések alapja .............................................................................................................................................. 16

A képzések szerkezeti keretei ............................................................................................................................ 16

A tantárgy ..................................................................................................................................................... 16
A kurzus ........................................................................................................................................................ 17
A szak ............................................................................................................................................................ 18
A szakmai program ....................................................................................................................................... 18
A tanterv ....................................................................................................................................................... 19
Az előfeltétel ................................................................................................................................................. 20
A mintatanterv ............................................................................................................................................. 20

A képzési formák, a képzés időtartama ............................................................................................................ 20

4. Rész: EGYSÉGES TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ............................................................................ 21

A Szabályzat hatálya ......................................................................................................................................... 21

A Tanulmányi Bizottság .................................................................................................................................... 21

I. A nappali és levelező tagozatos alapképzés ................................................................................................... 22

4
 A hallgatói jogviszony ....................................................................................................................................... 22

A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések ..................................................................................................... 23

A tanév időbeosztása .................................................................................................................................... 23
A hallgató beiratkozási, bejelentési kötelezettsége és tantárgyfelvétele .................................................... 23
Tantervi, tantárgyi követelmények, kreditbeszámítás ................................................................................. 24
Idegen nyelvi követelmények ....................................................................................................................... 25
Részvétel a foglalkozásokon ......................................................................................................................... 25

Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések ................................................................................... 25

A vizsgaidőszak ............................................................................................................................................. 25
A vizsgáztatás rendje .................................................................................................................................... 26
Az ismeretek értékelése ............................................................................................................................... 27
Javítóvizsga ................................................................................................................................................... 28

A képzés lezárása .............................................................................................................................................. 28

Az abszolutórium (végbizonyítvány) ............................................................................................................. 28
A szakdolgozat .............................................................................................................................................. 28
A záróvizsga .................................................................................................................................................. 29
Az oklevél ...................................................................................................................................................... 32
Az oklevélmelléklet ....................................................................................................................................... 32
Az oklevél minősítése ................................................................................................................................... 32
Díszoklevél .................................................................................................................................................... 33

II. A Teológia MA szakra (mesterképzésre) vonatkozó külön szabályok…………………………………………………………34

III. A szakirányú továbbképzésre vonatkozó külön szabályok ........................................................................... 38

IV. A pedagógus-továbbképzésre vonatkozó külön szabályok .......................................................................... 39

5. rész: TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT ................................................................................................. 40

Álatalános rendelkezések .................................................................................................................................. 40

A TJSZ hatálya ............................................................................................................................................... 40
Értelmező rendelkezések .............................................................................................................................. 40
Eljáró szervek és hatásköreik ........................................................................................................................ 40
Panasz, jogorvoslat ....................................................................................................................................... 41

A hallgató által fizetendő díjak és térítések ...................................................................................................... 41

A fizetési kötelezettségek teljesítése ............................................................................................................ 41
A hallgató finanszírozási státuszának megváltozása .................................................................................... 42
Kollégiumi díj, lakhatási díj ........................................................................................................................... 42
Térítési és szolgáltatási díjak ........................................................................................................................ 43

A hallgatói juttatások, támogatások ................................................................................................................ 43

A kollégiumi ellátás ....................................................................................................................................... 44
Tanulmányi ösztöndíj .................................................................................................................................... 44
A hallgató szociális helyzete ......................................................................................................................... 45
Alaptámogatás .............................................................................................................................................. 45
Rendszeres és rendkívüli szociális támogatás .............................................................................................. 46
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj ............................................................................ 46
A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei .................................................................. 48

A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat működésének támogatása ..................................................................... 49

A TJSZ-ben meghatározott kötelességek elmulasztásának jogkövetkezményei ............................................... 49

5
6. Rész: A HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE ....................................... 51

A fegyelmi és a kártérítési felelősség ................................................................................................................ 51

A fegyelmi és a kártérítési eljárás menete ........................................................................................................ 52

Határozathozatal a fegyelmi és kártérítési eljárásban ..................................................................................... 55

Mentesülés a fegyelmi büntetés alól ................................................................................................................ 55

A másodfokú eljárás szabályai .......................................................................................................................... 56

7. Rész: HÁZIREND ÉS KOLLÉGIUMI SZABÁLYZAT .......................................................................................... 57

Általános alapelvek ........................................................................................................................................... 57

A keresztény viselkedés az intézményekben ..................................................................................................... 57

Napirend ........................................................................................................................................................... 58

Étekezés ............................................................................................................................................................ 58

Állagmegőrzés ................................................................................................................................................... 59

Egyéb rendelkezések ......................................................................................................................................... 59

Fegyelmi eljárás ................................................................................................................................................ 59

Mellékletek: ................................................................................................................................................. 60

Hatályba léptető rendelkezések: ....................................................................................................................... 60

6
 1. Rész: HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
A HKR hatálya

1. § A HKR hatálya - az egyes részekben rögzített eltérésekkel - az Adventista Teológiai

Főiskolával hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló valamennyi személyre
kiterjed, függetlenül attól, hogy a hallgatói vagy képzési jogviszonya mikor keletkezett és
mely képzésben folytatja tanulmányait.
2. § A HKR Felvételi eljárási rendjének (a HKR 2 . rész) hatálya kiterjed továbbá azon felvételi
eljárásban részt vevő személyekre is, akik az ATF valamely képzésére adták be
jelentkezésüket.
3. § Jelen HKR hatálya kiterjed továbbá a képzésben részt vevő valamennyi oktatási
szervezeti egységre, oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen
jogviszonyban ellátó alkalmazottakra, kiterjed továbbá a megbízási jogviszonyban a
képzésben részt vevő oktatókra.
4. § Amennyiben a HKR rendelkezései a 2007. szeptember 1-je előtt beiratkozott hallgatók
egyedi tanulmányi ügyét a hallgató számára igazoltan hátrányosan kezeli, és a 2007.
június 13-án elfogadott Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: régi HKR) a
hallgató számára kedvezőbb szabályokat ír elő, a hallgató egyedi ügyében a régi HKR
szabályait is megfelelően alkalmazni lehet.

7
 Értelmező rendelkezések

Jelen HKR alkalmazásában:

1. § árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy
háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt
és nem fogadták örökbe;

2. § családfenntartó: az a hallgató,

(1) akinek legalább egy gyermeke van,

(2) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény alapján ápolási díjra jogosult;

3. § ETR: egységes, elektronikus hallgatói tanulmányi rendszer, amely a HKR-ban

meghatározott tanulmányi kötelezettségek teljesítését segíti elő;

4. § évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdem- jegy,

amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott
értékelési eljárás keretében szerezhető;

5. § felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított

tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a
bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően
kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi
és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel,

6. § felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint

felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói
- jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intéz- mény
alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfo- kú
szakképesítést ad;

7. § félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták
örökbe;

8. § félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak,

9. § fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató

(jelentkező), aki

(1) fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,

illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai
segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy

(2) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve

tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll;

8
10. § Főiskolán történő szokásos közzététel: az ETR-ben, vagy a Tanulmányi Hivatal
hirdetőtáblájára való kifüggesztés, valamint a honlapon való közzététel vagylagos
megvalósítása;

11. § hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: az a beiratkozás időpontjában

huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú
tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe
vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve
2
rendsze- res gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,

12. § halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: az a hátrányos helyzetű

hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában tör- vényes
felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazga- tásról szóló
törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat sze- rint –
legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós
3
nevelésbe vettek,

13. § honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhető

tartományban való közzététele;

14. § képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak,

készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás. amelyek
megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható,

15. § képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszer- zéséhez
szükséges, jogszabályban meghatározott idő,

16. § képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tar- tozó
vizsgaidőszakra,

17. § konzultáció: a Főiskola oktatója által a hallgató részére biztosított személyes

megbeszélés lehetősége,

18. § kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a

tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott
ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit
átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent.

19. § kreditgyűjtés: a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi idő- szakban
a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig,
amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelezően elsajátítandó
ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) előírt számú kreditet el nem éri,

20. § nagycsaládos: az a hallgató, akinek

(1) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy

(2) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz,
hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy

9
 (3) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;

21. § résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben

vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet,

22. § szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom

(ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés,

23. § szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a

szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a
szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gya-
korlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő el-
ismerése,

24. § tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak,

25. § tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató

személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gya- korlat,
konzultáció),

26. § tantárgytörlés: a hallgató által felvett tantárgy ETR-ből és a leckekönyvből (indexből)

történő hivatalos kivétele;

27. § vizsga (kollokvium): az ismeretek, készségek és képességek elsajátításá- nak,

megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája.

28. § végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét

és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésé- nek
kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozat- hoz
(diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti köve-
telményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értéke- lés
nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetel-
ménynek mindenben eleget tett.

10
 2. Rész: A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE

A felvételi meghirdetése

1. § A Főiskola adatokat szolgáltat a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban:

Tájékoztató) összeállításához, továbbá a felvételi kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és
ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához az Oktatási Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) számára. Az adatszolgáltatás határideje a februárban induló
képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év
szeptember 15. napja, a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények
tekintetében a képzés indítását megelőző év október 15. napja.

A felvételi eljárás

A jelentkezés módja

2. § Minden évben egy rendes felvételi eljárás (szeptemberi képzésre történő jelentkezéssel),
valamint - a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján -, egy pótfelvételi eljárás
hirdethető.

3. § A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. A kérelmet az ATF-hez:

(1) e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus

nyomtatványon azt kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve vagy

(2) az erre a célra rendszeresített, az ATF által előállíttatott, kitöltött, postai úton
beküldött nyomtatványon

lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket a felvételi kormányrendeletben meghatározott

kivétellel a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be.

4. § Alapképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.

5. § A jelentkezési lapokon meg kell jelölni különösen, hogy a jelentkező:

a. a Főiskola mely szakjára, szakirányú továbbképzésére – ha van mely képzési helyére,

illetve képzési nyelvére –, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend
szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre, továbbá milyen
finanszírozási formára jelentkezik, és

b. milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.

6. § A jelentkezési lapok benyújtásának határidejét az ATF a Felsőoktatási Felvételi

Tájékoztatóban, illetve hivatalos közleményben közzéteszi.

11
 7. § Ha a Főiskola a beiratkozáskor – a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti
példányának vizsgálatakor – megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását
befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a rektor a felvételről szóló döntést
megsemmisíti.

8. § Nem vehető fel a Főiskolára az, aki a felvételi jelentkezési lapot az érvényes Felsőoktatási
Felvételi Tájékoztatóban meghatározott határidőig nem adja be.

9. § A jelentkező adatainak kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

10. § Amennyiben a jelentkező a felvételi évében felsőoktatási intézmény hallgatója, úgy a

jelentkezési lap egyéb közlendő rovatában fel kell tüntetnie az intézmény nevét, szakot,
tagozatot és a finanszírozási formát.

11. § Külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító okirat külön jogszabály szerint, vagy
nemzetközi szerződésen alapuló elismerés, illetőleg honosítás után fogadható el.

A felvételi vizsgabizottság

12. § A felvételi bizottság az SZMSZ 6. § 3) pontja szerinti legalább négy oktatóból álló testület,
amely javaslatot tesz az ATF Szenátusának a felvételre ajánlott jelentkezők személyére.

13. § A felvételi bizottság tagjai maguk közül elnököt és jegyzőt választanak, munkájukról
jegyzőkönyv készül.

A pontszámítás általános elvei az alapképzés esetén

14. § Alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi

összpontszámmal kell értékelni a jelen Szabályzat (a továbbiakban: FER) 17. § és 20. §
szerint meghatározott módon.

15. § Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott

tanulmányokat követően jelentkezik az ATF-re és ezért a fent meghatározott módon
pontszáma nem állapítható meg, a Szenátus dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok
tanulmányi pontként történő figyelembevételéről a felvételi bizottság javaslata alapján.

16. § A Főiskola előnyben részesítési kötelezettségére a felvételi eljárás során a felvételi

kormányrendelet megfelelő rendelkezéseit alkalmazni kell.

17. § Az alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint

kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni:

(1) a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban:

szerzett pontok) és

(2) az érettségi jegyek átlagának 24-szeres összegének (hozott pontok),

összeadásával.

12
18. § A képzésre jelentkezők érettségi átlagát az érettségi bizonyítványában, illetve a
tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak eredménye alapján kell megállapítani.

19. § Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek a más jogcímen adható többletpontok
nélkül számított pontszáma eléri, vagy meghaladja a 144 pontot.

A pontszámítás általános elvei a szakirányú továbbképzés esetén

20. § Szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén felvételi vizsga nincs, ezen
rendelkezéseket ilyen eltérésekkel kell alkalmazni.

A felvételi döntés

A felvétel feltételei

21. § A felvételi követelményszint (a felvételi ponthatár) jóváhagyása az érvényes jogszabályi

rendelkezések alapján történik. A felvételhez szükséges minimális teljesítmény
meghatározása a megadott keretszámon belül ponthatár alkalmazásával történik. A
Főiskolán a magyar állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre meghatározott
ponthatárok eltérhetnek, azonban a meghatározott ponthatár fölött mindenkit – aki a
felvételin a jelen FER-ben szereplő egyéb körülményeknek is megfelelt - fel kell venni, a
ponthatár alatt viszont senki nem vehető fel.

22. § A Főiskolára nem vehető fel az a jelentkező:

(1) aki, jelen FER-ben meghatározottak szerint érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg

azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal vagy
alapképzettséget igazoló oklevéllel nem rendelkezik;

(2) akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző

felsőoktatási intézmény felvesz;

Értesítés a felvételi határozatról

23. § A Főiskola a felvételizőnek a Szenátus által meghozott döntésről szóló – a Főiskola felvételi
követelményszintje, ponthatára és az általa elért eredmény megjelölésével – határozatát
írásban megküldi.

24. § A hallgatói jogviszony keletkezésére vonatkozóan a TVSZ-ben meghatározott

rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

13


A pótfelvételi eljárás különös szabályai

25. § A pótfelvételi eljárásra a FER szabályait kell alkalmazni.

A felvételi vizsga

Általános szabályok

26. § A felvételi vizsgák pontos ütemezését a jelentkezések alapján a Tanulmányi Hivatal készíti
elő.

27. § A Főiskola a felvételi vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségeinek

fedezésére – a felvételi kormányrendelet által rögzített keretek között – külön eljárási díjat
állapíthat meg, amelynek mértékét a TJSZ a térítési díjakról szóló melléklete határozza meg.
A díjat a Főiskola részére kell befizetni legkésőbb az első vizsgaidőpontot megelőző 8.
munkanapon. A külön eljárási díj befizetését igazoló eredeti bizonylatot a vizsgán való
megjelenéskor be kell mutatni. A befizetést banki átutalással vagy banki készpénzes
befizetéssel kell teljesíteni a honlapon rögzített szabályok szerint, és az ott meghatározott
számlaszámra. A befizetés, illetve a befizetésről szóló igazolás bemutatásának elmulasztása
esetén a jelentkező nem vehet részt a mulasztással érintett szak felvételi eljárásában.

28. § A felvételi vizsgák képzési szakonkénti részletes követelményeit a felvételi tájékoztató levél
tartalmazza.

A felvételi vizsga külön szabályai

29. § A jelentkezőket a jelentkezések ismeretében, írásos formában tájékoztatják a vizsga pontos

időpontjáról és a részletes követelményekről, továbbá a külön eljárási díj befizetésének
módjáról.

30. § Az a jelentkező, aki a közölt időpontban a felvételi vizsgán nem jelenik meg, kizárja magát a
felvételi eljárásból, további vizsgaidőpontot nem kérhet, igazolási kérelmet nem terjeszthet
elő.

31. § A vizsgafeladatok meghatározását és értékelését Felvételi Bizottság végzi.

32. § A felvételi vizsga célja a jelentkezőnek az általa választott szakhoz szükséges

alapismereteinek felmérése.

A felvételi vizsgateljesítmények elbírálása

14
33. § A felvételi vizsgán az elbírálás a meghirdetett szakokon belül egységesen történik, és
pontokban fejeződik ki.

34. § A jelentkezőnek lehetősége van a Főiskola által tárolt, a felvételi eljárás során készített
dokumentumokat a felvételi eljárás végét követően megtekinteni.

A vizsgaeredmények kihirdetése

35. § A Szenátus határozatát valamennyi vizsgán részt vett jelentkező írásban kapja meg a 23. §
megfelelően. A határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást is.

Jogorvoslati lehetőségek

36. § A felvételi vizsgán az összesített pontszámok nyilvánosságra hozatalától számított nyolcadik

nap végéig, a jelentkező írásban panaszt tehet az Rektoránál abban az esetben, ha
jogszabálysértést, vagy a FER rendelkezéseinek megszegését tapasztalta. A határidő
jogvesztő, elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

37. § Az rektor a panaszt, három munkanapon belül kivizsgáltatja, és az általa hozott határozatról
a jelentkezőt értesíti.

38. § A felvételi vizsgabizottság besorolása, javaslata ellen a jelentkező az Szenátushoz nyújthat

be fellebbezést.

39. § A felvételi döntés ellen pedig a jelentkező a ATF Szenátusához felülbírálati kérelmet
nyújthat be, ha a határozat jogszabályt vagy a FER rendelkezéseit sérti.

40. § Értékelés (pontszám) miatt jogorvoslatnak helye nincs, kivéve, ha a pontszámításkor

megsértették FER-ben meghatározott elveket.

15
 3. Rész: A KÉPZÉSEK SZERKEZETI ÉS TARTALMI FELÉPÍTÉSE

A képzések alapja

1. § A Főiskolán a képzés képzési program alapján folyik.

2. § A képzési program részeként a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és

mesterképzésben a felsőoktatásért felelős miniszter által kiadott képzési és kimeneti
követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a Főiskola.

3. § A képzési programot a rektorhelyettes előterjesztése alapján a Szenátus fogadja el, az a

Szenátus általi elfogadást követően válik érvényessé.

4. § A képzési program részét képezik különösen:

(1) az egyes alap- és a szakirányú továbbképzési szakok részletes képzési és

tanulmányi követelményei,

(2) az egyes szakok jogszabályban rögzített képzési és kimeneti követelményei;

(3) a képzés részletes szabályai, különösen:

• a tanterv;

• oktatási és tantárgyi programok;

• értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások, szabályok;

• valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott tartalmi feltételek.

A képzések szerkezeti keretei

A tantárgy

5. § A tanulmányok képzési tartalma szakokhoz, és szakképzésekhez kapcsolódó tantárgyakból

épül fel.

6. § A tantárgy egy vagy több félévnyi, összetartozó ismeretanyagot tartalmazó, egymásra épülő
tantárgyi kurzusok rendszere.

7. § Ugyanaz a tantárgy több szak, vagy szakképzés tantervében is szerepelhet, de lehetnek

meghatározott szakhoz, szakképzésekhez kötött, valamint azoktól független tantárgyak is.

8. § Valamennyi tantárgyról leírást kell készíteni, amely tartalmazza különösen:

(1) a tantárgy magyar és angol nyelvű megnevezéseit (más idegen nyelvű tantárgy
esetén elegendő az idegen nyelvű megnevezés);

16
 (2) a tantárgy kódját;

(3) a tantárgyhoz rendelt kreditet;

(4) a tantárgy képzési célját;

(5) a tantárgy részletes témáinak címét és tematikai felépítését;

(6) felvételének és teljesítésének részletes feltételeit (előfeltételek, a teljesítés,

értékelés módja),

(7) a vizsgára bocsátás részletes feltételei,

(8) amennyiben ilyen tartozik hozzá, a teljesítés esetén kapott tanúsítvány leírását,

(9) a tantárgy gondozásáért felelős szervezeti egység és személy (tantárgyfelelős)

megnevezését.

9. § A tantárgyfelelős oktató összeállítja vagy frissíti az általa oktatott tantárgy félévi

tantárgyleírását, és azt elektronikus úton és nyomtatott formában aláírásával ellátva
eljuttatja a Tanulmányi Hivatalnak, amely a tantárgyi leírást a hallgatók számára a Főiskolán
szokásos módon közzéteszi legkésőbb a tárgy oktatási félévének tárgyfelvételi időszakára.

10. § A Főiskolán oktatott tantárgyak típusai:

(1) Kötelező tantárgyak: az a tantárgy melynek teljesítése a szakon mindenki

számára elő van írva.

(2) Vizsgatárgyak: azon tantárgyak, amelyekhez kizárólag vizsga tartozik, az oktatói

közreműködés mindössze konzultáció formájában valósul meg. Ilyen tantárgy nem
lehet a mintatanterv szerinti gyakorlati tárgy.

(3) Egyéb tárgyak (kritérium követelmények): Olyan kötelezően teljesítendő,

kiegészítő tárgyak, amelyek a tanulmányi értékelésbe nem számítanak be,
kreditpont a teljesítésükért nem adható.

(4) Szakmai gyakorlat: a képzési és kimeneti követelményekben előírt, és

szabályozott gyakorlat.

A kurzus

11. § A főiskolai tanulmányok alapegysége, amely valamely tantárgy követelményeinek féléves

teljesítését lehetővé tevő, az adott tantárgyhoz kapcsolódó egyéni hallgatói munkaóra
és/vagy kontaktóra keretében elsajátított tanulmányokkal, és az adott tantárgyhoz
kapcsolódó számonkérési követelmények teljesítésével alkotja a tantárgy adott féléves
szakmai követelményrendszerét.

12. § A kurzus típusa lehet:

(1) a teljesítésére alkalmas tevékenység típusa alapján

17
 • kontaktórás tantárgy, melyhez (átlagos) heti óraszámban meghatározott, fél- éves
időtartamú, oktató által tartott tanulmányi foglalkozás tartozik (előadás, gyakorlat,
tréning, szakdolgozati konzultáció);

• kontaktóra nélküli, órás tantárgy, melyhez összóraszámban meghatározott, de heti

óraszám nélküli időtartamú tanulmányi foglalkozás tartozik (szakmai gyakorlat
stb.);

• óra nélküli tantárgy, melyhez foglalkozás nem tartozik, teljesíteni egyszeri cse-
lekménnyel lehet (pl. szigorlat, záróvizsga, szakdolgozat, vizsgakurzus, nyelv- vizsga
stb.).

(2) az egyes szakokhoz tartozása alapján:

• szakos tantárgy, mely egy vagy több szak/szakképzés tantervi követelményét

képezi,

• nemszakos tantárgy, mely szakoktól/szakképzéstől függetlenül jelenik meg a

Főiskola fakultatív képzési kínálatában.

A szak

13. § A szak valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek,

jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés.

14. § A Főiskolán oktatott szakok típusai:

(1) alapképzési szak,

(2) szakirányú továbbképzési szak,

15. § A szak a Főiskola képzési programjának része, az alapítására tett javaslatról, indításáról,
tantervéről, a rektor javaslata alapján, az érdekeltek véleményének meghallgatása mellett a
Szenátus dönt.

16. § A szak tantervében történő változásokról, az érdekeltek véleményének meghallgatása

mellett a Szenátus dönt.

A szakmai program

17. § A szakmai programhoz tartozó tantárgyak olyan tantárgyak, szakokon kívüli együttese,
amelyek összességükben elősegítik a hallgatók egyes készségeinek (pl. nyelvi, informatikai
stb.) fejlesztését, és amelynek elvégzését a Főiskola rendszeresen vagy alkalomszerűen
lehetővé teszi.

18. § A szakmai program teljesítését tanúsító programtanúsítványt a szakmai programon

résztvevő, és azt teljesítő hallgató kaphatja meg.

18
19. § A szakmai program szakos vagy nemszakos kurzusokból egyaránt összeállítható. A program
elvégzése során megszerzett kreditek a hallgató szakos tanulmányaiba a szak tanterve
szerint számíthatók be.

20. § Szakmai program alapítására bárki javaslatot tehet. Az előterjesztésről az általános

rektorhelyettes véleményének meghallgatásával a rektor dönt, egyidejűleg kijelölve a
programvezetőt, aki a program megszervezéséről és szakmai színvonaláról gondoskodik.

21. § A szakmai program teljesül, amennyiben a hallgató valamennyi a szakmai program keretébe
tartozó tárgyat/kreditet teljesíti.

22. § A szakmai programokról, azok felépítéséről a hallgatókat külön tájékoztatni kell.

A tanterv

23. § A tanterv egy adott szaknak – a képesítési követelmények, illetőleg a képzési és kimeneti
követelmények keretei között – a Szenátus által elfogadott követelmény- rendszere, amely a
szak elvégzésének alapvető szakmai feltételeit, különösen

a) a tanulmányi- és vizsgakövetelményeket,

b) a tantárgyak felsorolását,

c) a tanulmányokban történő előrehaladás feltételeit,

d) a záróvizsgára bocsátás és az oklevél kiadásának feltételeit

e) a tantárgyak szakmai tartalmának rövid leírását,

f) a kontaktórák és az egyéni tanulmányi munkaidő óraszámát,

g) az abszolutórium megszerzésének egyéb feltételeit, a kritérium-követelményeket,

h) az oklevél (bizonyítvány) minősítésének számítási módját,

i) a tanterv hatályba léptetésének időpontját,

j) az elvégzendő tantárgyak rendszerét (az elvégzésükre vonatkozó szabályokkal)

k) tartalmazza.

24. § A szak tantervén történő változtatás leghamarabb a következő tanév kezdetével válhat
hatályossá, kizárólag felmenő rendszerben. A tanterv változtatásáról a döntést legkésőbb a
tervezett változtatás bevezetését megelőzően fél évvel meg kell hozni. E határidő után
hozott döntés csak a következő naptári évben kezdődő tanévtől alkalmazható.

25. § A szakok tanterveit a Tanulmányi Hivatal tartja nyílván.

19
 Az előfeltétel

26. § A szakos tanulmányokban történő előrehaladás feltételeit a tantervben rögzített előfeltételi

szabályok határozzák meg. A tantárgyak és a szakképzések felvételének vagy teljesítésének
előfeltétele lehet más tantárgyak előzetes teljesítése. Ugyanannak a tantárgynak több
előfeltétele is lehet.

27. § Előírható két (vagy több) tantárgy társfelvétele is. Tantárgyak társfelvételi kötelezettsége
esetén a hozzájuk tartozó kurzusokat egyidejűleg (ugyanazon szemeszterben) kell felvenni.
Ezen előírást a hallgatónak nem kell teljesítenie, amennyiben az egyik tantárgyat már
korábban teljesítette.

A mintatanterv

28. § A mintatanterv a tantárgyak félévekre történő elosztását tartalmazó, a Főiskola által a

tantárgyak elvégzésének sorrendjére, valamint az elvégzés időbeli ütemezésére ajánlott
tanulmányi rend.

29. § A mintatanterv szerinti tanulmányi előrehaladással a hallgató tanulmányait a képzési és

kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt, egyenletes terhelés mellett
fejezheti be úgy, hogy minden tantárgy felvételénél eleget tehet az előtanulmányi
követelményeknek.

30. § A mintatantervben előírt feltételeket a hallgató köteles teljesíteni, azonban joga van a
mintatantervben előírt ütemezéstől eltérni (egyéni tanrend).

A képzési formák, a képzés időtartama

31. § A Főiskolán a képzés megszervezhető

a) teljes idejű képzésként nappali munkarendben, és

b) levelező munkarendben.

20
 4. Rész: EGYSÉGES TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

NAPPALI -ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS ALAPKÉPZÉS

MESTERKÉPZÉS

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS

A Szabályzat hatálya

1. § A Szabályzat (a továbbiakban rövidítve: TVSZ) hatálya kiterjed a

a) főiskolai alapképzésben
b) szakirányú továbbképzésben
c) pedagógus továbbképzésben

valamennyi képzési formában és tagozaton, a Főiskola székhelyén és azon kívül

tanulmányokat folytató főiskolai hallgató tanulmányi- és vizsgaügyeire.

A Tanulmányi Bizottság

2. § A hallgatók tanulmányi – és vizsgaügyeiben, valamint kérelmeik elbírálásában első fokon a

Főiskola Tanulmányi Bizottsága dönt figyelembe véve jelen TVSZ rendelkezéseit.

3. § A Tanulmányi Bizottság tagjai az SZMSZ 6. § -ban meghatározott személyek. A Tanulmányi

Bizottság igény szerint alkalomszerűen, de legalább havonta egyszer ülésezik.

4. § A Tanulmányi Bizottság az SZMSZ 6. § 1) ponjtában felsorolt hatásköröket gyakorolja,

melynek keretén belül első fokon bírálja el az ott meghatározott ügyeket, valamint minden
egyéb, a hallgatók tanulmányi ügyeit érintő panaszt, kérelmet illetve bejelentéseket.

5. § A hallgató – az Nftv. rendelkezéseit is figyelembe véve – a döntés, intézkedés vagy mulasztás

ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozva
jogorvoslati kérelemmel élhet a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított
15 napon belül a Főiskola Szenátusánál. A jogorvoslati kérelmet az itt meghatározott
jogvesztő határidővel a Rektornak címezve kell benyújtani.

6. § A Tanulmányi Bizottság döntése jogerőssé válik, ha az érintett hallgató 15 napon belül nem
nyújtott be jogorvoslati kérelmet, vagy ha lemond a jogorvoslati kérelem benyújtásáról. A
másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.

21


I. A nappali és levelező tagozatos alapképzés

A hallgatói jogviszony

7. § A hallgatói jogviszony

a) a felvételt követő első beiratkozáskor,

b) további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítésekor,

c) más felsőoktatási intézményből történő átvételkor,

d) vendéghallgatói jogviszony létesítésekor,

e) részismeretek megszerzése céljából

jön létre, és annak megszűnéséig áll fenn.

8. § A jogviszony szüneteltetését a hallgató minden tanulmányi félév szorgalmi időszaka első

hetének végéig köteles bejelenteni a Tanulmányi Hivatal által előállított erre a célra
rendszeresített nyomtatványon. A szüneteltetés ideje alatt az adott félév passzívnak minősül.
A passzív tanulmányi időszakban a hallgatói jogviszony szünetel.

9. § A hallgatói jogviszony szüneteltetésére csak akkor kerülhet sor, amennyiben a hallgató az

első félévben legalább 15 kreditet teljesített.

10. § A hallgató képzési ideje alatt 4 félév időtartamban szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát,
melyből egybefüggően legfeljebb 2 félév vehető igénybe.

11. § A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a

magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két
olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az
ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát (átlagosan 30 kredit), továbbá azt,
aki az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés szerinti –a képzés feltételeinek vállalásáról szóló -
nyilatkozatát visszavonja.

12. § A hallgatói jogviszony megszűnik:

a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,

b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,

c) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési

időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján,

d) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a Tanulmányi Bizottság a

hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után

22
 megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének
napján,

e) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,

f) ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt jogszabályban meghatározott feltétel a

már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető döntés jogerőre
emelkedésének napján,

g) ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az Nftv.

48/D. § (2) bekezdés szerinti –a képzés feltételeinek vállalásáról szóló - nyilatkozatát
visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt.

A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések

A tanév időbeosztása

14. § (1) A tanév időbeosztását szemeszterenként a Szenátus határozza meg az SZMSZ 4.2 §
megfelelően, a 11. pontban meghatározott feladat szerint.

(2) A szorgalmi időszak meghatározásánál minden esetben figyelembe kell vennie, hogy a
vizsgaidőszak minden esetben rögzítetten 6 hetet jelent.

(3) A rektor tanévenként legfeljebb 6 nap tanítási szünetet rendelhet el saját hatáskörében.

(4) Egy tanóra időtartama 45 perc.

A hallgató beiratkozási, bejelentési kötelezettsége és tantárgyfelvétele

15. § (1) A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges képzési formára kell
besorolni.

(2) Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor

nyilatkozik a képzés feltételeinek vállalásáról a Tanulmányi Hivatal erre a célra rendszeresített
nyomtatvány szerint. A nyilatkozat tartalmazza a hallgató azon kötelezettségvállalását is, hogy
az Ftv. 48/A. § alapján a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – az Ftv. 48/B. §-ban
meghatározottakra figyelemmel – köteles az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal
támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, a hallgatót azonban az Ftv. 48/A.
§ b) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek nem terhelik. Az Ftv. 48/A. § c) pontjában
foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők.

23
(3) A felvételt nyert hallgató tanulmányai megkezdésekor köteles beiratkozni a Főiskolára a
Tanulmányi Hivatal által erre a célra rendszeresített nyomtatványon, valamint az adott félév
mintatanterv szerinti tantárgyait az ETN elekronikus felületén felvenni. A további félévekben a
tanulmányok folytatására vonatkozó szándék bejelentésének az minősül, ha a hallgató az adott
félévre felvette indexébe, valamint az ETN-ben a mintatantervben szereplő tárgyakat (aktív
félév).

(4) A költségtérítéses képzésben tanulmányokat folytató hallgató a beiratkozáskor köteles

szerződést köt a Főiskolával a Tanulmányi Hivatal által rendszeresített szerződésminta
alapján, amelyben a hallgatónak nyilatkozni kell az HKR tartalmának megismeréséről is.

(5) A beiratkozott hallgatóról a Tanulmányi Hivatal törzslapot állít ki.

(6) A hallgató az adataiban történt változást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon

köteles bejelenteni a szorgalmi időszak első hetének végéig.

(7) A hallgató a szorgalmi időszak legelején, vagyis a regisztrációs héten, illetve az első
konzultációs napon (a regisztrációs időszakot követő hét) köteles felvenni leckekönyvébe az
adott félév mintatantervben szereplő tárgyait, valamint azokat rögzíteni az ETN-ben. A
regisztrációs hét utolsó napját követő tantárgyfelvétel a TJSZ térítési díjakról szóló
mellékletében meghatározott díjfizetést von maga után. A regisztrációs hét első napjától
számított negyedik hetet követően tárgyat felvenni már nem lehet, az adott félév a hallgató
számára passzívnak minősül.

(8) A felvett tantárgy törlését a hallgató a szorgalmi időszak negyedik hetének végéig
kérvényezheti, melyet a Tanulmányi Hivatal mind a leckekönyvből, mind az ETN-ből töröl.

(9) A hallgató egy tárgyat háromszor vehet fel tanulmányai során és egy tárgyfelvétel
alkalmával háromszor tehet vizsgát.

(10) A költségtérítés mérséklésére, részletfizetésre vonatkozó kérelmek benyújtásának

határideje az adott félév regisztrációs hetének utolsó napja.

(11) A költségtérítés mérsékléséről, részletfizetés engedélyezéséről a hallgató tanulmányi

eredménye és szociális helyzetének mérlegelése után a Tanulmányi Bizottság dönt.

Tantervi, tantárgyi követelmények, kreditbeszámítás

16. § (1) Egy kredit 30 tanulmányi munkaórával egyenértékű, mely tartalmazza a hallgató
tanórai és egyéni tanulmányi munkáját is.

(2) Főiskolai alapképzésben a hallgatónak 6 félév alatt összesen 180 kreditet kell teljesítenie,
félévente átlagosan 30-at. A félév ütemezése tekintetében ettől az irányszámtól mind pozitív,
mind negatív irányban el lehet térni, de az abszolutórium megszerzése előtt a 180 kredit össze
kell gyűjteni, ellenkező esetben nem állítható ki az abszolutórium, és a hallgató nem bocsátható
záróvizsgára.

24
(3) Szakirányú továbbképzésben félévenként 30 kreditet, továbbá a 8 félév alatt a hallgató
összesen és minimálisan 240 kreditet teljesít.

(4) Más intézményekből jelentkező hallgatók korábban megszerzett kreditjei beszámíthatók a

képzésbe. Ebben az esetben a szak főiskolai mintatanterve az irányadó. A hallgatónak ilyen
esetben tanegység - befogadási kérelmet a Tanulmányi Hivatal erre a célra rendszeresített
formanyomtatványának kitöltésével kell előterjesztenie és azt ott leadnia. A beszámításról
szóló döntést az adott tárgy oktatója és a tanszék vezetője közösen hozza meg. A beszámítási
eljárásért fizetendő díj mértékét a TJSZ térítési díjakról szóló melléklete határozza meg.

Idegen nyelvi követelmények

17. § (1) Az oklevél megszerzésének feltétele – a képesítési és kimeneti követelményekben

foglaltaknak megfelelően – egy középfokú, „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsga egy élő
idegen nyelvből.

(2) A nyelvvizsga követelmények alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első
évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltötték.

(3) A nyelvvizsga követelmények alóli mentesség a 2015/2016. tanévben záróvizsgázók

esetében alkalmazható utoljára.

Részvétel a foglalkozásokon

18. § Az előadások a képzés részét képezik, így az előadásokon való részvétel a hallgatók
számára kötelező. Ha a hallgató a tanórák legalább 75%-ában nem volt jelen és több mint 3
tanórát hiányzott a félévben a tárgy oktatója a félév végi aláírást megtagadhatja.

Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések

19. § Vizsgakurzus felvételére és a tantárgyi követelmények teljesítésére kizárólag akkor van

lehetőség, ha a hallgató az adott tantárgy előadásain részt vett és ezt az oktató a
leckekönyvben aláírásával igazolta.

A vizsgaidőszak

20. § (1) A vizsgaidőpontoknak a vizsga előtt 4 héttel történő meghirdetéséért a tantárgy

oktatója felelős.

25
(2) A vizsgaidőszak a szorgalmi időszak utolsó tanítási napját követő héten veszi kezdetét,
időtartama pedig 6 hét.

A vizsgáztatás rendje

21. § (1) A vizsgák szervezésének lebonyolítása a Tanulmányi Hivatal feladata.

(2) A hallgatónak a szorgalmi időszak utolsó napjáig minden tárgyból egy-egy vizsganapra be
kell jelentkeznie.

(3) A hallgató szóban vagy írásban vizsgázhat, melyet a tantárgyfelelős a tantárgyleírásban

határoz meg.

(4) A hallgató köteles a leckekönyvét a vizsgáztató tanárnak átadni. Leckekönyv nélkül vizsgát
tenni nem lehet.

(5) A hallgató csak a vizsgaidőszakban vizsgázhat. Sikertelen vizsgaeredményének javítására

vizsgaidőszakon kívül sincs lehetőség.

(6) Az oktató a vizsgaidőszakon belül legalább két vizsganapot határoz meg a hallgatóknak.
Sikertelen vizsga esetén az oktató a vizsgaidőszakban a vizsganapok közötti három nap
különbséggel további két alkalmat biztosít.

(7) Az oktató a vizsgázó számára lehetővé teszi a szóbeli vizsga előtti rövid felkészülést.

(8) A vizsgák zavartalanságáért, a felkészüléshez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkör

biztosításáért az oktató felel.

(9) A vizsgaeredményt a hallgató leckekönyvébe minden esetben be kell vezetni, továbbá

rögzíteni kell az ETN-ben. A leckekönyvbe való beírás és az ETN-ben történő rögzítés a
vizsgáztató feladata. Szóbeli vizsga esetén a bejegyzést a vizsga napján, vagy legkésőbb az azt
követő napon, írásbeli vizsga esetén a vizsgát követő egy héten belül kell elvégezni.

(10) A hallgató által előzetesen megjelölt vizsgáról való indokolatlan távolmaradás nem jelent
elégtelen érdemjegyet, azonban az így elmulasztott vizsga miatt a vizsgalehetőségek száma az
adott vizsgaidőszakban eggyel csökken. A hallgató legkésőbb a vizsga előtti napon este 20.00
óráig a tantárgy oktatójánál (telefonon, vagy e-mailban) indokolt halasztási kérelemmel élhet.
Abban az esetben, ha az oktató a halasztási kérelmet elfogadja, a hallgató az oktató által
megjelölt másik vizsganapon is vizsgát tehet a vizsgalehetőségek számának csökkenése nélkül.

(11) Ha a tantárgy oktatója a hallgatótól vizsgazáró házi dolgozat elkészítését kéri, a dolgozat
leadási határideje legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napja előtti második hét első napján lehet.
Az ezt követően leadott dolgozatot az oktató nem köteles elfogadni, továbbá kötelezheti a
hallgatót az adott tárgy ismételt felvételére. A tantárgy ismételt felvételére kötelezett hallgató
akkor mentesül az előadások látogatásának kötelezettsége alól, ha a hallgató a félév során 18. §
-nak megfelelően látogatta az előadásokat, és ezt a tárgy oktatója írásban, vagy a

26
 leckekönyvben történő aláírásának megadásával engedélyezi. A hallgató a házidolgozat
leadásával kapcsolatos kötelezettsége azonban ebben az esetben is megmarad.

(12) A hallgató bármely tárgyból egy általa választott későbbi félév vizsgaidőszakában is vizsgát
tehet, ha a hallgató a tanórákon a 18. §-nak megfelelően jelen volt és ezt oktató a
leckekönyvben igazolta. A hallgató köteles ebben az esetben a tárgyat a 19. §-nak megfelelően
valamely későbbi félév során vizsgakurzus formájában felvenni.

(13) A (12) bekezdésben meghatározott esetben a hallgató egy tantárgyból olyan félévben is
vizsgázhat, amikor az adott tárgy nincs meghirdetve, köteles azonban a vizsgaidőszak
megkezdése előtt az oktatóval előzetesen egyeztetni. A vizsga letételének engedélyezése a
tantárgy oktatójának hatásköre. Amennyiben az oktató a vizsga letételét engedélyezi, a hallgató
a korábban teljesítetlen kreditek mennyisége alapján a vizsganapot megelőző napig költség-
hozzájárulást fizetni a TJSZ térítési díjakról szóló mellékletében meghatározott mértékben.

(14) Ha a oktató a hallgatótól az aláírást megtagadja, a tantárgy nem vehető fel
vizsgakurzusként, hanem új tárgyként, melynek tanóráit a hallgató a 18. § -nak megfelelően
köteles látogatni. A tárgy akkor vehető fel, amikor az ismételten meghirdetésre kerül. A
hallgató az általa ismét felvett tárgyak kreditmennyisége alapján szintén költség-hozzájárulást
köteles fizetni a TJSZ térítési díjakról szóló mellékletében meghatározott mértékben.

(15) A hallgató az utolsó vizsganapon köteles leadni a leckekönyvét a Tanulmányi Hivatalban.

Ennek elmulasztása esetén a hallgató köteles a TJSZ térítési díjakról szóló mellékletében
meghatározott mértékű pótdíjat fizetni.

Az ismeretek értékelése

22. § (1) A tantárgyak félévi lezárása ötfokozatú (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen)
értékeléssel történik. Az adott tantárgy kreditpontját a hallgató akkor szerzi meg, ha abból a
tárgyból elégtelennél jobb értékelést kapott.

(2) A tantárgyak számonkérésének módját (zárthelyi dolgozat, házi dolgozat, kollokvium) az

ETN-ben található ütemtervek is rögzítik.

(3) A tantárgyak számonkérésének formái – a mintatantervben rögzítetten – az alábbi

csoportokba sorolhatók:

a) évközi szóbeli és/vagy írásbeli munka alapján, vagy

b) vizsgaidőszakban szóbeli és/vagy írásbeli kollokviumi osztályzat.

(4) A vizsga valamely tantárgy egy félévet átfogó ismeretanyagának számonkérése szóbeli, vagy
írásbeli formában. A vizsgával záruló tantárgy előírt követelményeinek teljesítését a tantárgy
oktatója az érdemjegy leckekönyvbe történő bejegyzésével valamint saját kezű aláírásával
igazolja.

27
 Javítóvizsga

23. § (1) A hallgató egy tantárgyból egy vizsgaidőszakban legfeljebb háromszor kísérelheti meg
a vizsga teljesítését.

(2) A sikertelen vizsga megismétlése első esetben térítésmentes, ugyanabból a tárgyból a

harmadik vizsga azonban csak a TJSZ térítési díjakról szóló mellékletében meghatározott
pótvizsgadíj befizetését követően teljesíthető.

(3) A hallgató előzetesen írásban kérelmezheti, hogy az ismételt javítóvizsgát másik oktató előtt
tehesse le. Az erre irányuló kérelmet a Tanulmányi Hivatalnál kell benyújtani.

(4) A hallgató félévente egy alkalommal egy tantárgyból sikeres érdemjegyének javítására is
jelentkezhet. Ezen a vizsgán szerzett jegy azonban véglegesnek tekintendő, melyet az oktató
bejegyez a leckekönyv „megjegyzés” rovatába és aláírásával hitelesít. Ezt az érdemjegyet az
ETN rendszerben is fel kell tüntetni.

(5) A korábbi félévek során sikeresen teljesített tantárgyat érdemjegy javítás céljából ismételten
felvenni nem lehet.

A képzés lezárása

Az abszolutórium (végbizonyítvány)

24. § (1) Az abszolutórium a tantervben szereplő vizsgák eredményes letételét igazolja.

(2) Abszolutóriumot kiállítani csak abban az esetben lehetséges, ha a hallgató leckekönyvében

már minden félév lezárásra került.

(3) Az abszolutóriumot a rektor írja alá a hallgató leckekönyvében.

A szakdolgozat

25. § (1) A hallgatónak tanulmányai befejezéseként szakdolgozatot kell készítenie. Ennek

hiányában a jelölt nem bocsátható záróvizsgára akkor sem, ha egyébként abszolutóriummal
rendelkezik.

(2) A szakdolgozat készítését a témavezető (konzulens) irányítja. Témavezetőt a főiskola

főállású, vagy óraadó oktatói közül választhat a hallgató, de egyedi elbírálás alapján az illetékes
tanszékvezető engedélyével külső, tudományos fokozattal rendelkező szakember is
elfogadható témavezetőként.

28
(3) A hallgatónak rögzített ütemterv alapján kell elkészítenie a szakdolgozatát, haladásának
regisztrálása a Tanulmányi Hivatal által rendszeresített külön formanyomtatványon történik. A
hallgató köteles az illetékes tanszékvezetővel is közölni, milyen szakdolgozati témát választott,
azonban a szakdolgozat címét a konzulens tanár hagyja jóvá. A hallgató folyamatos kutatási
tevékenységét tanúsító ütemtervet a konzulens aláírásával hitelesíti.

(4) A hallgató szakdolgozat készítéssel kapcsolatos kutatási tevékenysége meghatározott

kreditértékkel bír, melyet jelen TVSZ alapképzésben 12 kreditben határoz meg. A
leckekönyvben az ötödik félévtől minden hallgató „diplomamunka” címmel köteles rögzíteni a
szakdolgozattal kapcsolatos tevékenységét (Diplomamunka I., Diplomamunka II.,) mely rovatot
a konzulens tanár az aláírásával látja el, a féléves munkára pedig osztályzatot ad.

(5) A szakdolgozat formai és tartalmi követelményeit, valamint az értékelés szempontjait a

Szakdolgozati útmutató határozza meg jelen bekezdések figyelembe vételével.

(6) A szakdolgozat leadásának határideje minden év május 30-a. A TJSZ térítési díjakról szóló
mellékletében meghatározott késedelmi díj megfizetése ellenében a szakdolgozat leadási
határideje minden év június 12-éig meghosszabbítható. Ezen határidő elmulasztása esetén
azonban a záróvizsga csak a következő tanév őszi félévében tehető.

(7) A szakdolgozatot a hallgató négy példányban, mely közül három példányt nyomtatva – egyet
bekötve, kettőt spirálozottan -, valamint egyet elekronikus formában CD adathordozón készít
el. A hallgató a szakdolgozat három nyomtatott példányát a CD lemezzel együtt a Tanulmányi
Hivatalban köteles leadni. A Tanulmányi Hivatal a bekötött példányt annak megvédéséig
megőrzi, majd átadja a könyvtár részére. A két spirálozott példányt a konzulens kapja meg, aki
ezt követően felkér egy opponenst és átadja neki a szakdolgozat egyik nála levő példányt.

(8) A szakdolgozatot két bíráló értékeli: a konzulens és egy általa felkért opponens.

(9) A bírálók a szakdolgozatot írásban értékelik. Amennyiben a szakdolgozatot valamelyik

bíráló elégtelennek minősíti, a dolgozatot harmadik bírálónak kell kiadni. Abban az esetben, ha
a szakdolgozatot egyik bíráló sem fogadta el, vagy a felkért harmadik bíráló is elégtelennek
minősítette, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Ebben az esetben a hallgatónak egy új
szakdolgozat kell elkészítenie, melynek védésére leghamarabb az egy évvel később tartott
záróvizsgán kerülhet sor. A hallgatót a Tanulmányi Hivatal legkésőbb a záróvizsga előtt két
héttel értesíti az elégtelen érdemjegyről.

(10) A szakdolgozat megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben az SZMSZ
6. § 4) pontja szerinti záróvizsga bizottság előtt történik.

(11) A hallgató kérheti tudományos diákköri dolgozatának, vagy más, de formai és tartalmi
követelmények tekintetében a szakdolgozattal szemben támasztott követelményeknek
megfelelő, díjazott pályamunkájának, esetleg lektorált tudományos kiadványának
szakdolgozatként történő elfogadását, melyet a tanszékvezető javaslata alapján a rektor
engedélyez.

A záróvizsga

29
26. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek
ellenőrzése és értékelése, melynek során a hallgató tanúságot tesz mindezek alkalmazásáról.

(2) A záróvizsgára a hallgatónak két hónappal a záróvizsga kitűzött időpontja előtt de -

amennyiben ez a tavaszi félévben megrendezésre kerülő záróvizsga akkor legkésőbb április
15.-ig - köteles jelentkezni a Tanulmányi Hivatal erre a célra rendszeresített nyomtatvány
kitöltésével, melyet a Tanulmányi Hivatalban kell benyújtani.

(3) A záróvizsga minden esetben a hatályos képesítési követelmények, valamint az aktuális

mintatantervben meghatározott követelmények alapján teljesíthető. A záróvizsga eredményét
az abban meghatározottakhoz képest kell megállapítani, és a vizsga napján kell kihirdetni.

(4) A hallgató a záróvizsgán komplex szóbeli vizsgát tesz a Tanulmányi Hivatal által előzetesen
kiadott tételsor alapján és megvédi szakdolgozatát. A záróvizsga eredményét a komplex szóbeli
felelet és a szakdolgozat-védés érdemjegyének egyszerű számtani átlaga adja, két tizedes
pontossággal.

(5) Záróvizsgát a hallgató kizárólag záróvizsga bizottság előtt tehet. A záróvizsga tervezett
időpontját a Tanulmányi Hivatal a regisztrációs héten közli a hallgatókkal, a záróvizsga
végleges időpontját a (2) bekezdés alapján záróvizsgára történő jelentkezések elbírálását
követően jelzi az érintett hallgatók számára.

(6) A záróvizsga bizottság elnökének és a bizottság tagjainak felkérése az SZMSZ 6. § 4)

pontjában meghatározott rend szerint történik. A Főtitkár helyett azoban a rektor-helyettes is
eljárhat továbbá a Tanulmányi Hivatal közreműködését is kérheti.

(7) A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább kettő tagja van. Az SZMSZ 6. § 4)
pontjában meghatározottakon túl az elnök a szakterület egy elismert szakembere, egyetemi,
főiskolai tanár, vagy docens lehet. További elvárás, hogy a bizottsági tagok a bibliai,
szisztematikus teológiai, gyakorlati teológiai és egyháztörténeti tudományokat képviseljék. A
bizottságban a hallgató témavezetőjének jelen kell lennie.

(8) Javító záróvizsga a záróvizsga-időszakban tehető a Tanulmányi Hivatalhoz benyújtott

írásbeli kérelem alapján.

(9) A hallgatói jogviszony megszűnését követően javító záróvizsga összesen legfeljebb két
alkalommal tehető.

(10) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a záróvizsga bizottság minden tagjának
alá kell írnia, és a jegyzőkönyvet a leckekönyvvel együtt a Tanulmányi Hivatalban leadni.

(11) A hallgató a záróvizsgán komplex szóbeli vizsgát tesz a Tanulmányi Hivatal által előzetesen
– a záróvizsgát megelőzően legalább 2 hónappal - kiadott tételsor alapján és megvédi
szakdolgozatát.
A tételsor összeállítása a főiskola tanszékvezetőinek jóváhagyása mellett a szakon tanított
súlyponti tárgyak figyelembevételével történik. A tételek átfogóak és lefedik a teológia
tudományának egészét.
(12) A záróvizsga részei:

30
1) Diplomamunka megvédése;
2) Tárgyi vizsga, amely több részből is állhat: szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsga.
(3) Záróvizsgát a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet tenni. Záróvizsga-időszak kizárólag a
vizsgaidőszakban jelölhető ki.
(4) Záróvizsgára írásban kell jelentkezni a Tanulmányi Hivatalban leadott kérelemmel.
(5) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki végbizonyítványát várhatóan a legkésőbb a záróvizsga-
időszak kezdetéig megszerzi.
(6) A Tanulmányi Hivatal ellenőrzi a záróvizsgára bocsátás (illetve diplomavédés) feltételeit, az
illetékes tanszék ezt követően jelöli ki a záróvizsga (diplomavédés) időpontját.
(7) Záróvizsgára az bocsátható, aki
- végbizonyítványt szerzett
- nincs tartozása a főiskola felé
- szakdolgozatát határidőben benyújtotta és megfelel a formai és a minimális tartalmi
követelményeknek (védésre bocsátható).

Értékelési módszerek:
(1) Ötfokozatú rendszerben:
a) Jeles (5) osztályzat adható, ha a hallgató bizonyságát adja, hogy az egész anyagot érti, azt
összefüggően, rákérdezések nélkül szabatosan és világosan adja vissza, az ellenőrző kérdésekre
is hibátlanul felel.
b) Jó (4) osztályzat adható, ha a hallgató az egész anyagot alaposan ismeri, lényegi hibát nem ejt
feleletében, de egy-két apró részletre nem terjed ki a figyelme, illetve a folyamatos számadásban
akadozik.
c) Közepes (3) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki az anyag egészét tekintve tájékozott,
de néhány kérdésben pontatlan vagy bizonytalan, részletkérdésekben többször hibázik, vagyis
általában az derül ki, hogy a tárgyat összefüggésében jól áttekinti, de felkészülése nem elég
alapos.
d) Elégséges (2) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki felkészültségéből kifolyólag a
követelményeket minimális szinten teljesítette. Az anyagot áttekinti ugyan, de lényegi
kérdéseket illetően is többször hibázik, az anyag súlypontozásában téved.
e) Elégtelen (1) osztályzat jár általában az igen súlyos szakmai tévedés vagy mulasztás
megnyilvánulása esetén is, ha abból akár a szaktárgy, akár az akadémiai kívánalom negligálása
állapítható meg.
Ebben az esetben újabb záróvizsga csak egy évvel később tehető.

31
 Az oklevél

27. § (1) Sikeres záróvizsgát követően – ha a jelölt a 17. § -ban foglalt követelményeket is
teljesítette – az ATF a végzős hallgató számára oklevelet állít ki.

(2) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza az Nftv. 51.
§ (5) bekezdésében meghatározott adatokat, és amelyet az ATF állít ki. Az oklevelet a
záróvizsga bizottság elnöke és a rektor írja alá.

(3) Az alapképzésben kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szint angol nyelvű jelölése:
alapfokozat „Bachelor” (rövidítve: BA).

(4) Amennyiben az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a jelölt a 17. § szerinti
nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudta bemutatni, a sikeres záróvizsga letételéről az ATF
igazolást ad ki, mely igazolás azonban végzettséget és szakképzettséget nem igazol.

Az oklevélmelléklet

28. § (1) Ha a hallgató kreditrendszerű képzésben folytatta tanulmányait, az ATF az

alapképzésben szerzett oklevél mellé magyar és angol nyelven kiállított oklevélmellékletet ad
ki.

(2) Az oklevélmellékletet az oklevél megszerzését követő 60 napon belül kell kiállítani, és a

kiadást az erre a célra rendszeresített nyilvántartó könyvben kell rögzíteni.

Az oklevél minősítése

29. § (1) Az oklevél minősítését a záróvizsgán tantárgycsoportonként szerzett osztályzatok,

valamint a szakdolgozat minősítésének egyszerű számtani átlagaként kell megállapítani két
tizedes jegy pontossággal.

(2) Az oklevelet az (1) bekezdés alapján kiszámított átlageredmény szerint az alábbi

minősítéssel kell kiállítani:

a) Kiváló 5,00
b) Jeles 4,51 – 4,99
c) Jó 3,51 – 4,50
d) Közepes 2,51 – 3,50
e) Elégséges 2,00 – 2,50

(3) Az ATF az oklevelet az arra jogosult hallgatóknak 30 napon belül állítja ki, majd
diplomaosztó ünnepség keretében a rektor adja át a hallgatónak.

(4) Diplomaosztó ünnepségre (alapszakon) évente egy alkalommal kerül sor, mely egyben az
ATF tanévnyitó ünnepsége is. Amennyiben októberben is záróvizsgáztatásra kerül sor, a
diploma átadása december első felében történik. Az a jelölt, aki a 17. § -ban foglalt idegen
nyelvi követelményeket később teljesíti, kérheti, hogy az ATF az oklevelét a szükséges
dokumentumok bemutatását követően 30 napon belül állítsa ki és adja át részére, de
nyilatkozhat úgy is, hogy oklevelét az adott évben végzős évfolyam tagjaival együtt a
diplomaosztó ünnepség során kívánja átvenni.

32


Díszoklevél

30. § (1) Az Adventista Teológiai Főiskola rektora arany, gyémánt, vas, illetve rubin
díszoklevelet adományozhat annak, aki ötven, hatvan, hatvanöt, vagy hetven éve szerezte
meg az oklevelét a felsőoktatási intézményben, és életpályája alapján közmegbecsülésre
méltó.

(2) A díszoklevelet ünnepélyes keretek (tanévnyitó, diplomakiosztó) között a rektor adja át.

33
 II. A Teológia MA szakra (mesterképzésre) vonatkozó külön szabályok

31§ (1) A Főiskola teológiai mesterképzésére kizárólag főiskolai (BA) vagy egyetemi (MA)
végzettséggel lehet jelentkezni.

(2) A Teológia (BA) végzettséggel – a felvételre került - jelentkezők teljes kreditbeszámítással

kezdhetik meg tanulmányaikat.

Nem teológus (BA) szakon szerzett – minimum – alapfokozat illetve szakképzettség alapján, a
jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben
meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 90 kredit a teológus BA képzés
törzsanyagának ismeretköreiből. A korábban teljesített tanulmányok összevetését a képzést
indító intézmény Kreditátviteli Bizottsága végzi. Amennyiben a fenti összevetés alapján 90
kreditnél kevesebb, de legalább 30 kredit megléte igazolható, úgy a hiányzó, krediteket a
felvételtől számított négy féléven belül meg kell szerezni. Az ATF Tanulmányi Hivatala a képzés
kezdetekor tantárgylistát biztosít ezen hallgatói számára, mely tartalmazza a hiányzó kreditek
pótlását szolgáló, felvehető tárgyak ütemezését.

Az Adventista Teológiai Főiskolán a kreditek pótlására a nappali és a levelező tagozatról

egyaránt lehetőség van a hallgató időbeosztásának függvényében.

(3) A mesterképzésre jelentkezők szóbeli felvételi vizsgát tesznek, melynek keretében az

általános teológiai tájékozottságon túl a személyes motivációt mérjük fel. A szóbeli
meghallgatást viszont minden esetben megelőzi egy írásbeli teszt kitöltetése és kiértékelése,
mely a Felvételi Bizottság számára kifejezetten a jelölt szakmai felkészültségéről nyújt
tájékoztatást. A számonkérés anyaga megtalálható az intézmény honlapján.

(4) Teológia MA szakon a tanulmányi idő 4 félév, a hallgató ennek során 120 kreditet szerezhet.
A tanulmányok szerves részét képezi a specializáció, melynek keretében „adventista
tanulmányok” vagy „keresztény művelődéstörténet” kurzusok felvételére van lehetőség. A
hallgatónak már a jelentkezéskor döntenie kell abban, hogy melyik specializációt választja.

(5) A mesterképzés harmadik félévének kezdetén a hallgató a tanulmányok folytatásával

egyidejűleg szakdolgozati témát és konzulens tanárt választ, szándékát pedig a megfelelő
formanyomtatvány kitöltésével jelzi a Tanulmányi Hivatal felé. Leckekönyvébe köteles felvenni a
Diplomamunka 1. majd a következő félév kezdetén a Diplomamunka 2. megnevezésű órátlan
tanegységeket a konzulens oktató nevével együtt. Mindkét tanegység 5-5 kreditponttal számít be
a hallgató tanulmányaiba. Konzulens tanár a szakon oktatók közül választható, viszont fontos
szempont, hogy a felkért oktató tudományos fokozattal (PhD) rendelkezzen. A konzulens tanár a
félév végén a hallgató egyéni kutatásainak bemutatása és értékelése alapján osztályzatot ad és
azt a leckekönyvben, valamint az ETN-ben is rögzíti.

(6) A szakdolgozatok leadási határideje mesterképzés esetén április 30-a, a TJSZ térítési díjakról
szóló mellékletében meghatározott késedelmi díj megfizetése esetén május 12. A határidők
elmulasztása esetén záróvizsga már csak a következő tanév tavaszi félévének vizsgaidőszakában
kérelmezhető. A szakdolgozatok terjedelme teológia mesterszakon 50-100 oldal (1 oldal – 1800
karakter). A szakdolgozat elkészítésével, példányszámával stb. kapcsolatos formai

34
követelményeket a TVSZ és a Szakdolgozati útmutató tartalmazza (lásd Egységes Tanulmányi-és
Vizsgaszabályzat – a Képzés lezárása / 25.§).

(7) A szakdolgozatokat a konzulens és az általa felkért – tudományos (PhD) fokozattal

rendelkező - opponens bírálja el. A bírálattal, valamint a szakdolgozat védésével kapcsolatban a
TVSZ általános iránymutatásai irányadóak (25.§).

(8) A záróvizsga eljárásrendjével, tételsorának összeállításával és értékelésével kapcsolatos

szabályozás minden tekintetben megegyezik a Teológia BA szak követelményeivel (26. §).

(9) A bírálók a szakdolgozatot írásban értékelik. Amennyiben a szakdolgozatot valamelyik bíráló

elégtelennek minősíti, a dolgozatot harmadik bírálónak kell kiadni. Abban az esetben, ha a
szakdolgozatot egyik bíráló sem fogadta el, vagy a felkért harmadik bíráló is elégtelennek
minősítette, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Ebben az esetben a hallgatónak egy új
szakdolgozat kell elkészítenie, melynek védésére leghamarabb az egy évvel később tartott
záróvizsgán kerülhet sor. A hallgatót a Tanulmányi Hivatal legkésőbb a záróvizsga előtt két
héttel értesíti az elégtelen érdemjegyről.

(10) A szakdolgozat megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben az SZMSZ
6. § 4) pontja szerinti záróvizsga bizottság előtt történik.

(11) A hallgató kérheti tudományos diákköri dolgozatának, vagy más, de formai és tartalmi
követelmények tekintetében a szakdolgozattal szemben támasztott követelményeknek
megfelelő, díjazott pályamunkájának, esetleg lektorált tudományos kiadványának
szakdolgozatként történő elfogadását, melyet a tanszékvezető javaslata alapján a rektor
engedélyez.

(12) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek

ellenőrzése és értékelése, melynek során a hallgató tanúságot tesz mindezek alkalmazásáról.

(13) A záróvizsgára a hallgatónak két hónappal a záróvizsga kitűzött időpontja előtt de -

amennyiben ez a tavaszi félévben megrendezésre kerülő záróvizsga akkor legkésőbb április 15.-
ig - köteles jelentkezni a Tanulmányi Hivatal erre a célra rendszeresített nyomtatvány
kitöltésével, melyet a Tanulmányi Hivatalban kell benyújtani.

(14) A záróvizsga minden esetben a hatályos képesítési követelmények, valamint az aktuális

mintatantervben meghatározott követelmények alapján teljesíthető. A záróvizsga eredményét az
abban meghatározottakhoz képest kell megállapítani, és a vizsga napján kell kihirdetni. A
hallgató a záróvizsgán komplex szóbeli vizsgát tesz a Tanulmányi Hivatal által előzetesen – a
záróvizsgát megelőzően legalább 2 hónappal - kiadott tételsor alapján és megvédi
szakdolgozatát.

A tételsor összeállítása a főiskola tanszékvezetőinek jóváhagyása mellett a szakon tanított

súlyponti tárgyak figyelembevételével történik. A tételek átfogóak és lefedik a teológia
tudományának egészét, figyelembe véve a képzés elején választott specializációt.

A záróvizsga részei:

(1) Diplomamunka megvédése;

(2) Tárgyi vizsga, komplex tételsor alapján

35
(15) Záróvizsgát a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet tenni. Záróvizsga-időszak kizárólag a
vizsgaidőszakban jelölhető ki.

(16) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki végbizonyítványát várhatóan a legkésőbb a záróvizsga-

időszak kezdetéig megszerzi.

(17) A Tanulmányi Hivatal ellenőrzi a záróvizsgára bocsátás (illetve diplomavédés) feltételeit.

(18) Védésre az a diplomamunka bocsátható, amelyet a témavezető elégségesre, azaz védésre

bocsáthatónak minősít. Az elégtelennél jobb diplomamunka javítására nincsen lehetőség.

(19) A hallgató a témavezetői és opponensi értékeléseket a kapcsolódó kérdéssekkel legkésőbb a

védés előtt öt munkanappal előzetesen megkapja. Az oktatók az értékeléseket egyidejűleg a
Tanulmányi Hivatalban is leadják.

(20) Diplomamunka védés menete: A hallgató összefoglalja a dolgozat témáját, a bizottsági tagok
ismertetik az értékelésüket, a hallgató válaszol a témavezető és az opponens által előre
megküldött kérdésekre, illetve felel a kritikai észrevételekre. A védés időtartama legfeljebb 30
perc.

(21) A diplomamunka-védésen a bizottság megállapítja a diplomamunka végső érdemjegyét.

(22) Az előzetes értékeléseket, valamint a végső értékelést csatolni kell a diplomamunkához.

(23) A diplomamunka védése nyilvános, amelyet államtitok, szolgálati titok, üzleti titok védelme
érdekében lehet korlátozni.

(24) A záróvizsga tárgyi vizsga részét – részenként külön-külön – a bizottság zárt ülésen
ötfokozatú jeggyel értékeli.

(25) A záróvizsgán minden jelenlevő oktató külön osztályozó-lapon önállóan értékel, majd a
vizsga legvégén az így született jegyek egyszerű számtani átlaga adja meg a szóbeli felelet
osztályzatát.

(26) A záróvizsga végső jegye a tárgyi vizsga(ák) és a diplomamunkára adott érdemjegy átlaga. A
záróvizsga jegy esetében az átlagszámítás szabályai szerint fölfelé kerekítünk.

(27) A záróvizsgának csak az elégtelenre minősített részét kell megismételni. Záróvizsgarészt

ismételni csak következő záróvizsga-időszakban lehet. A záróvizsga időpontjának az utolsó
vizsgarész időpontját kell megadni.

(28) Záróvizsga részt igen, lezárt záróvizsgát megismételni nem lehet.

(29) Záróvizsgára az bocsátható, aki

- végbizonyítványt szerzett

- nincs tartozása a főiskola felé

- szakdolgozatát határidőben benyújtotta és megfelel a formai és a minimális tartalmi

követelményeknek (védésre bocsátható).

36
Értékelési módszerek:

(1) Ötfokozatú rendszerben:

a) Jeles (5) osztályzat adható, ha a hallgató bizonyságát adja, hogy az egész anyagot érti, azt
összefüggően, rákérdezések nélkül szabatosan és világosan adja vissza, az ellenőrző kérdésekre
is hibátlanul felel.

b) Jó (4) osztályzat adható, ha a hallgató az egész anyagot alaposan ismeri, lényegi hibát nem ejt
feleletében, de egy-két apró részletre nem terjed ki a figyelme, illetve a folyamatos számadásban
akadozik.

c) Közepes (3) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki az anyag egészét tekintve tájékozott,
de néhány kérdésben pontatlan vagy bizonytalan, részletkérdésekben többször hibázik, vagyis
általában az derül ki, hogy a tárgyat összefüggésében jól áttekinti, de felkészülése nem elég
alapos.

d) Elégséges (2) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki felkészültségéből kifolyólag a

követelményeket minimális szinten teljesítette. Az anyagot áttekinti ugyan, de lényegi
kérdéseket illetően is többször hibázik, az anyag súlypontozásában téved.

e) Elégtelen (1) osztályzat jár általában az igen súlyos szakmai tévedés vagy mulasztás
megnyilvánulása esetén is, ha abból akár a szaktárgy, akár az akadémiai kívánalom negligálása
állapítható meg.

Ebben az esetben újabb záróvizsga csak egy évvel később tehető.

(30) Az oklevél minősítése a két tizedesjegyre számított átlageredmény alapján történik:

- 5,00 kiváló,

- 4,51 – 4,99 jeles,

- 3,51– 4,50 jó,

- 2,51 – 3,50 közepes,

- 2,00 – 2,50 elégséges.

(31) Az oklevéllel és annak kiállításával, minősítésével kapcsolatban a TVSZ 27. § 1-4., valamint
a TVSZ 29§ 1-4. pontjai meghatározók azzal a különbséggel, hogy a mesterképzésben kiadott
oklevelek által tanúsított végzettségi szint magyar/angol nyelvű jelölése: mesterfokozat / MA in
Theology. A hallgató az oklevele mellé magyar és angol nyelven kiállított oklevélmellékletet kap
a TVSZ 28. §-ban megfogalmazottak szerint. Az oklevél megszerzésének feltétele – a képesítési
és kimeneti követelményekben foglaltaknak megfelelően – egy középfokú, „C” típusú, államilag
elismert nyelvvizsga egy élő idegen nyelvből.

(32) Az oklevél minősítésére, valamint az átadás körülményeire vonatkozó intézményi

szabályozás megegyezik a teológia alapszakra vonatkozó leírással (TVSZ 29.§).

37
 III. A szakirányú továbbképzésre vonatkozó külön szabályok

32.§ (1) A Főiskola szakirányú továbbképzéseire kizárólag főiskolai (BA) vagy egyetemi (MA)
végzettséggel lehet jelentkezni.

(2) Szakirányú továbbképzéseknél felvételi vizsga nincs.

(3) Nem hitéleti képzésben szerzett oklevél esetén az életmód tanácsadó/lelkigondozó

szakirányú továbbképzés három féléves, a hallgató ennek során összesen 90 kreditet
szerezhet. A hallgató az első félévben a teológia szak első félévének tárgyait köteles felvenni. A
képzésbe beszámítható „A Biblia az európai kultúrában” pedagógus – továbbképzésen szerzett
tanúsítvány, mely tanúsítvány bemutatását követően a hallgató mentesül az Ószövetségi
bibliaismeret és az Újszövetségi bibliaismeret előadások hallgatásának kötelezettségétől,
továbbá 4+4=8 kreditet kap, mely a leckekönyvébe rögzítésre kerül.

(4) A tanulmányok befejeztével az alapdiplomához kapcsolódó életmód tanácsadó teológus

/lelkigondozó szakirányú továbbképzési oklevél szerezhető.

(5) Hitéleti képzésben szerzett oklevél esetén az életmód tanácsadó teológus szakirányú
továbbképzés két féléves, a hallgató ennek során összesen 60 kreditet szerezhet. A
tanulmányok befejeztével az alapdiplomához kapcsolódó életmód tanácsadó teológus
szakirányú továbbképzési oklevél szerezhető. A hallgató kérésére az ATF a hitéleti képzésben
oklevelet szerzett hallgatók részére is kiállíthat életmód tanácsadó/lelkigondozó oklevelet. A
hallgató erről írásban, formanyomtatványon nyilatkozik a képzés kezdetén a regisztráció
alkalmával.

(6) A Családi életre nevelés szakirányú továbbképzésre bármilyen főiskolai, illetve egyetemi
oklevél birtokában lehet jelentkezni. A képzési idő itt az oklevél jellegétől függetlenül
egységesen 2 félév. A hallgatónak a két szemeszter során 60 kreditet kell összegyűjtenie. A
félévek eredményes lezárása, valamint a szakdolgozat megírása és megvédése után a jelöltek
„Minősített családi életre nevelő” oklevelet szerezhetnek.

(7) A szakirányú továbbképzés második félévében a hallgató a tanulmányok folytatásával

egyidejűleg szakdolgozati témát és konzulens tanárt választ. A konzulens tanár a szakirányon
oktatók közül válaztható.

(8) A szakdolgozatot készítéséért az életmód tanácsadó képzés esetében 6 kreditponttal, míg a

CSÉN képzésen belül 4 kreditponttal számít be a tanulmányokba, mely a második félév tárgyai
között a „Diplomamunka” címmel ellátott tanegység bejegyzésnél kerül feltüntetésre a
választott konzulens nevével együtt. A konzulens tanár a félév végén a hallgató egyéni
kutatásainak bemutatása és értékelése alapján osztályzatot ad és azt a leckekönyvben, amely
az ETN-ben is rögzítésre kerül.

(9) A szakdolgozatok leadásának határideje szakirányú továbbképzés esetén április 30-a, a TJSZ
térítési díjakról szóló mellékletében meghatározott késedelmi díj megfizetése esetén május 12.
A határidők elmulasztása esetén szakvizsga már csak a következő tanév tavaszi félévének
vizsgaidőszakában kérelmezhető. A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos formai
követelményeket jelen TVSZ és a Szakdolgozati útmutató tartalmazza.

38
(10) A hallgatónak a szakdolgozatot három példányban kell elkészítenie, - valamint leadnia a
Tanulmányi Hivatalban - egyet kötött, egyet spirálozott formában, valamint további egyet CD
adathordozóra másolva elektronikusan. A Tanulmányi Hivatal a bekötött példányt annak
védéséig megőrzi, majd átadja a könyvtár számára. A spirálozott példány a Hivatal
közvetítésével a konzulenshez kerül.

(11) Szakirányon a szakdolgozatokat a konzulens bírálja el.

(12) Szakirányú továbbképzésben a tanulmányokat szakvizsga zárja le. Ennek pontos idejét a
Tanulmányi Hivatal legalább két hónappal a szakvizsga várható időpontját megelőzően közli a
hallgatókkal. A szakvizsgára a jelölteknek be kell jelentkezniük legalább két hónappal a
szakvizsga előtt. A szakvizsgát minimum három fős bizottság előtt kell letenni. A szakvizsga-
bizottság elnöke a Főiskola valamelyik főállású docense vagy tanára lehet. A bizottság egyik
tagja a jelölt konzulense, másik tagja pedig a szakirányon oktató tanárok közül lehetőleg egy
olyan személy, akinek oktatott tárgya jellegét tekintve közel áll a jelölt szakdolgozatának
témájához.

(13) A szakvizsga keretén belül a jelölt ismerteti szakdolgozatának főbb téziseit, illetve kutatási
eredményeit. Ezt követően a bizottság tagjai a szakdolgozat témájához kapcsolódó kérdéseket
tesznek fel, melyekre a jelölt válaszol.

(14) Az oklevél minősítésébe a két tanulmányi félév átlaga, valamint a szakdolgozatra és a

szakvizsgára adott osztályzatok számítanak bele. Ezek egyszerű számtani átlaga alapján a
következő minősítések szerepelhetnek az oklevélben:

a) Kiváló: 5,00
b) Jeles: 4,51-4,99
c) Jó: 3,51-4,50
d) Közepes: 2,51-3,50
e) Elégséges: 2,00-2,50

(15) A végzős hallgatók oklevelüket diplomaosztó ünnepség keretében veszik át. Amennyiben a
szakvizsgát tett hallgató a diplomaosztó ünnepség előtt szeretné átvenni az oklevelét, erre
akkor van lehetősége, amennyiben jelzi szándékát a Tanulmányi Hivatal felé. Ilyen esetekben a
Hivatal a záróvizsgától számított 30 napon belül köteles kiállítani és átadni az oklevelet. A
szakirányú továbbképzés esetén a hallgató nincs kötve nyelvvizsga-bizonyítvány
bemutatásához.

IV. A pedagógus-továbbképzésre vonatkozó külön szabályok

33.§ A Bibliai Szabadegyetem és pedagógus – továbbképzés programjaira pedagógus

diplomával lehet jelentkezni. A részletes programot az Alapítási engedély valamint az Indítási
engedély tartalmazza.

39
 5. rész: TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT

Álatalános rendelkezések

A TJSZ hatálya

1. § (1) A hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló jelen

Szabályzat (a továbbiakban: TJSZ) hatálya kiterjed valamennyi, az ATF-en hallgatói jogviszonyt
eredményező képzésre (alapképzés, szakirányú továbbképzés) állampolgárságra való tekintet
nélkül a képzésben részt vevő, az ATF-en hallgatói jogviszonyban álló személyekre (a
továbbiakban: hallgatókra).

(2) A hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő térítések, díjak

jogcímeit és mértékét e Szabályzat határozza meg.

(3) Amennyiben jelen TJSZ rendelkezései közül az egyes térítési kötelezettségekre és

juttatásokra a 2009/2010-es tanév megkezdése előtt beiratkozott hallgatók egyedi ügyében
hátrányos rendelkezést állapít meg, és az ATF-re beiratkozott hallgató esetében a 2007. június
13-án elfogadott és többször módosított Térítési és Juttatási Szabályzat (a továbbiakban: régi
TJSZ) a hallgató számára ugyanabban az egyedi ügyben kedvezőbb szabályokat ír elő, a hallgató
egyedi ügyében a régi TJSZ-ek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Jelen TJSZ-ben az államilag támogatott megjelölés alatt magyar állami ösztöndíjas és
költségtérítéses megjelölés alatt önköltséges hallgatót is érteni kell. Amennyiben jelen TJSZ
szövegében szerepel a magyar állami ösztöndíjas vagy önköltséges megjelölés, úgy azon
rendelkezés kizárólag a magyar állami ösztöndíjas vagy önköltséges hallgatókra vonatkozik.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) A HKR ezen része alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevő
hallgatónak minősül az Nftv. 114/D. § (3) bekezdésében meghatározott hallgató illetve az
51/2007. (III.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: TJSZ rendelet) alapján az államilag
finanszírozott képzésre felvett, és hallgatói jogviszonyt létesített személy.

(2) Egyéb fogalmak tekintetében a TJSZ rendelet értelmező rendelkezései az irányadóak,

valamint a Főiskola egyéb szabályzóiban meghatározottak.

Eljáró szervek és hatásköreik

3. § (1) A támogatások és juttatások mértékét, továbbá a fizetendő díjak és térítések jogcímét,

feltételeit a Szenátus az SzMSZ 4.2 § 14) pontja alapján egy tanévre (tíz hónapos oktatási
időszakra) kell megállapítani és azokat jelen TJSZ 2. számú melléklete szerint valamint az ATF
honlapján továbbá egyéb formában (levél, faliújság) közzé kell tenni.

(2) Jelen Szabályzatban meghatározott módon első fokon az alábbi szervek és személyek
rendelkeznek hatáskörrel a hallgatók juttatásait és térítéseit illető ügyekben:

a) a rektor első fokon jár el a TJSZ 6. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti ügyekben

40
 b) a Tanulmányi Bizottság első fokon jár el a TJSZ –ben meghatározott ügyekben
c) az ATF Szenátusa első és másodfokon jár el a TJSZ –ben meghatározott ügyekben,
továbbá a jelen Szabályzatban meghatározott, pályázat útján elnyerhető további
támogatások esetén a pályázatok rangsorolását, illetve meghatározott esetben az
ösztöndíj megállapítást végzi.

Panasz, jogorvoslat

4. § (1) Az első fokon eljáró személyek és szervek döntése, intézkedése vagy mulasztása vagy
határozataival szemben a hallgató a közléstől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet az ATF
Szenátusnál. Amennyiben elsőfokon az ügyben az ATF Szenátusa járt el, másodfokon
felülvizsgálati kérelemmel lehet élni, melyet a rektornál kell előterjeszteni.

(2) A másodfokon eljáró testület a fellebbezést 30 munkanapon belül, vagy az azt követő első
ülésen bírálja el.

A hallgató által fizetendő díjak és térítések

5. § (1) Ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a Nftv. 81. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározottakért önköltséget, az Nftv. 82. § (1)-(2) bekezdésben felsoroltakért térítési díjat
kell fizetnie.

(2) A hallgató által a mulasztás és késedelmes teljesítés miatt fizetendő díjak, a térítési díjak
jogcímeit, feltételeit és mértékét, valamint a kollégiumi díjat, és az Nftv. 46. § (3) és 83. §-a
alapján az önköltség, illetve a költségtérítés mértékét egy tanév időtartamára előre kell
megállapítani, azt a 3. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletben közzé kell tenni.

(3) Vissza kell fizetni a befizetett önköltség arányos részét, ha a hallgató a megkezdett félévet
követő 30. napig bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.

(4) Az ATF a Hetednapi Adventista Egyház által javasolt személyekkel hallgatói jogviszony
létesítése céljából megállapodást köthet. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal
létesíthető, aki egyébként a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A
megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a
szerződő fél – eltérő megállapodás hiányában a Hetednapi Adventista Egyház – fizeti ki.

A fizetési kötelezettségek teljesítése

6. § (1) A hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez

a) mentességet,
b) kedvezményt,
c) részletfizetési lehetőséget vagy
d) halasztást

41
 a jelen szabályzat 2. számú mellékletében szereplő kérelem benyújtása alapján, szociális
alapon kaphat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak az alábbi fizetési kötelezettségek esetén

kérelmezhetők

a) az önköltség
b) a kollégiumi díj
c) a térítési díjak
d) az ATF eszközeivel előállított segédletek ellenértéke.

(3) Az (2) bekezdésekben meghatározott díjak befizetésének kötelezettsége alól szociális

helyzete miatt az a hallgató mentesíthető, aki hátrányos helyzetű, aki árva, aki családfenntartó,
vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy kérelmében egyéb méltánylást
igazolható körülményre hivatkozik, és azt elfogadhatóan igazolni tudja.

(4) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség az
Nftv. 82. § (2) bekezdése alapján a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott mulasztási
és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való
részvétel alapján.

(5) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott önköltség és a kollégiumi díj megfizetési

kötelezettsége teljesítéséhez kapcsolódó kérelem tárgyában a Szenátus dönt.

(6) A tanulmányi bizottság dönt a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott térítési díjak
és segédletek ellenértékével kapcsolatban benyújtott kérelmekről. Jogorvoslati kérelmek a TJSZ
4. § szerint nyújthatók be.

(7) A fizetési kötelezettség teljesítése tárgyában hozott döntésről határozatot kell hozni. A
kedvezményt, részletfizetési lehetőséget, vagy halasztást biztosító határozatban rögzíteni kell a
teljesítés határidejét és ütemezését, valamint az elmaradás következményeit. A Szenátus
elutasító határozata esetén mindenképpen indokolni kell a döntést és tájékoztatást kell adni a
jogorvoslati lehetőségről.

(8) A Szenátus a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt,
mentességet biztosíthat jelen szabályzatban meghatározottak szerint.

A hallgató finanszírozási státuszának megváltozása

7. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai

befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses
képzésben folytatja tovább, helyére az ATF-en költségtérítéses formában tanulmányokat folytató
hallgató léphet.

Kollégiumi díj, lakhatási díj

8. § (1) A hallgatók a kollégiumi férőhely igénybevétele esetén térítési díjat fizetnek.

42
 (2) A kollégiumi térítési díjat a lakhatási feltételek biztosításáért és az ahhoz kapcsolódó, a
rendeltetésszerű használatot biztosító – az 51/2007. (III.26.) Kormányrendeletben
meghatározott – alapszolgáltatásokért kell megfizetni.

Térítési és szolgáltatási díjak

9. § (1) A hallgatók a tanulmányi és vizsgaszabályzatban illetve a HKR-ben meghatározott

kötelesség elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, amennyiben a mulasztás vagy a
késedelem nekik felróható, a 3. § (1) számú melléklete szerinti díjtételeket kötelesek fizetni.

(2) Egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a képzési és kimeneti

követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez – az
ATF Szenátus határozata szerint más díjak is megállapíthatók. E díjak megfizetésére a hallgató
csak a szolgáltatás igénybevétele esetén kötelezhető a 9. § (1) bekezdésben mehatározott
mértékben.

(3) Az ATF létesítményeinek (a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium,

számítástechnikai, sportlétesítmények) és eszközeinek használata ingyenes. Az ingyenes
szolgáltatásokon felül azonban az ATF Szenátusa által meghatározott mértékű díj szedhető a
hallgatótól a szolgáltatás igénybevételéért, mely díjtételek a 3. § (1) bekezdésben
meghatározottak szerint kerülnek rögzítésre.

A hallgatói juttatások, támogatások

10. § (1) A hallgató részére

a) teljesítmény alapú juttatás (a továbbiakban: ösztöndíj), és

b) szociális alapú támogatás

az ATF-nek az Nftv. 85/A. § szerint nyújtott költségvetési forrás, valamint az intézmény

bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújthatók.

(2) A teljesítmény alapú juttatások formái a következők:

a) a tanulmányi ösztöndíj
b) a köztársasági ösztöndíj
c) intézményi ösztöndíj

(3) A szociális alapú támogatások formái az alábbiak:

a) alaptámogatás
b) rendszeres szociális támogatás
c) rendkívüli szociális támogatás
d) Bursa Hungarica
e) jegyzettámogatás

(4) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jogcímeken nyújtott juttatások
kizárólag pénzbeli támogatásként bocsáthatók a jogosult hallgató rendelkezésére.

(5) Az ATF - a tanulmányi félév első hónapjának kivételével - legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig
köteles intézkedni e juttatások átutalásáról vagy kifizetéséről.

43
 (6) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogcímen az államilag támogatott teljes idejű
alapképzésben részt vevő hallgató részesülhet támogatásban.

(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben részt
vevő hallgató részesülhet.

(8) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott intézményi szakmai, tudományos és közéleti

ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgató részére pályázat
alapján, meghatározott időre, havonta vagy egyszeri alkalommal folyósított nem kötelező
juttatás.

(9) A (3) bekezdésben meghatározott jogcímeken a 6. § (3) bekezdése alapján szociális

juttatásokra jogosult hallgató részesülhet támogatásban.

(10) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott jogcímen a teljes idejű alapképzésben részt
vevő hallgató részesülhet.

(11) A jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény

jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá
fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A
támogatás felhasználását a hallgatói önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a
rektor évente tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.

(12) A hallgató (3) bekezdésben meghatározott jogcímeken egyidejűleg csak egy felsőoktatási
intézménytől kaphat támogatást. Ha a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is
hallgatói jogviszonyban áll, akkor abban a felsőoktatási intézményben részesülhet ezekben a
támogatásokban, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt.

(13) Az itt meghatározott juttatások és támogatások a Tanulmányi Hivatalban e célra

rendszeresített nyomtatványok kitöltésével és benyújtásával adhatók.

(14) A (2) bekezdés szerinti ösztöndíjak mértékének meghatározása, valamint a (3) bekezdés
szerinti támogatások megítélésében az ATF Szenátusa dönt első fokon.

A kollégiumi ellátás

11. § (1) A kollégiumi elhelyezés a Tanulmányi Hivatal e célra renszeresített űrlapon

benyújtott pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről az ott meghatározott pontozásos
rendszer alapján a Szenátus dönt.

(2) A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét,

tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét,
valamint ha a hallgatót az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál
előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés Nftv.-ben meghatározott feltételének
fennállását is.

(3) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

Tanulmányi ösztöndíj

44
 12. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi
ösztöndíjban az államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb
50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj
havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget.

(2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának

meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség
alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek
legyenek.

(3) Az első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban
tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet, részére alaptámogatás folyósítandó.

(4) A korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató csak a 10.§ (2) c)
pontja és a 10.§ (3) bekezdése szerinti juttatásokban részesülhet.

A hallgató szociális helyzete

13. § (1) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni

a) a hallgató lakcíme szerinti ingatlanban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett

vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét,
b) a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét,
c) amennyiben a hallgató tanulmányai során nem a közös háztartásban él, ennek
költségeit,
d) a fogyatékos hallgatónak mekkora összeget kell fordítania különleges eszközök
beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire,
e) a hallgató vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota
miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadásait,
f) a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele
együtt eltartott gyermekek számára,
g) az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költségeket.

(2) A jövedelemszámításkor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három

hónap átlagát, egyéb jövedelmeknél pedig az utolsó egy év tizenkettedét kell figyelembe venni. A
hallgató kérésére a bizonyított jövőbeni jövedelemváltozást is figyelembe kell venni.

(3) A hallgató szociális helyzetét - a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével -

tanulmányi félévente egyszer, egységesen vizsgálja meg az Tanulmányi Bizottság, majd ennek
eredményét használja fel döntéshozatala során az ATF Szenátusa mind a szociális ösztöndíj,
mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.

Alaptámogatás

14. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőoktatási szakképzésben,
alapképzésben, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése
alkalmával – kérelemre - a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra
jogosult, amennyiben a hallgató a 15. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

45
 (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói
jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre - a hallgatói
normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 15. §
(2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Rendszeres és rendkívüli szociális támogatás

15. § (1) A rendszeres szociális támogatás a hallgató szociális helyzete alapján egy képzési
időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.

(2) A rendszeres szociális támogatás havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az
éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres
szociális ösztöndíjra jogosult e Szabályzat 13. §-ában foglaltakat figyelembe véve és

a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy

b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy
c) családfenntartó, vagy
d) nagycsaládos, vagy
e) árva.

(3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az
éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres
szociális ösztöndíjra jogosult e Szabályzat 13. §-ában foglaltakat figyelembe véve és

a) hátrányos helyzetű, vagy

b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy
c) félárva.

(4) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának

enyhítésére folyósított egyszeri juttatás.

(2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett

hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést
követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

16. § (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (a továbbiakban: Bursa

Hungarica Ösztöndíj) olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási
Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához
csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális
ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj
alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális
ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll.

(2) Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó

lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban
részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy
felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.

46
 (3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt
elkülönített forrás.

(4) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével

megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az oktatásért felelős miniszter évente a tárca
hivatalos lapjában közzétett meghatározott összeghatárt.

(7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális

helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem
vehető figyelembe.

(8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben

folyósított támogatástól.

(9) Az intézményi ösztöndíjrészt az oktatásért felelős miniszter adományozza.

(10) Az ösztöndíjat a hallgatói juttatásokat kifizető intézmény folyósítja a hallgatónak. Az ATF

kötelessége a kifizetés megkezdése előtt megvizsgálni a jogosultságot.

(11) Az ösztöndíj folyósítása előtt felsőfokú tanulmányait megkezdett hallgató számára az

intézményi ösztöndíjrész folyósítása március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal
azonos rendben kell kifizetni. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése március hónapban, de
legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor
indul, amikor az addig esedékes ösztöndíjak kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az
ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az intézményi ösztöndíjrész kifizetésével együtt.

(12) Amennyiben a hallgató felsőfokú tanulmányait először az ösztöndíj folyósításának

félévében kezdte meg, akkor az intézményi ösztöndíjrész folyósítása az intézményi hallgatói
juttatások kifizetésével azonos rendben történik október (keresztféléves képzések esetében
március) hónaptól. Az önkormányzati ösztöndíjrész folyósítása október (keresztféléves
képzések esetében március) hónapban, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő
átutalást követő első ösztöndíj kifizetésekor kezdődik, amikor az addig esedékes ösztöndíjak
kifizetésére kerül sor, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik az
intézményi ösztöndíjrész fizetésével együtt.

(13) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az

ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében
szünetel.

(14) Amennyiben az ösztöndíjas az ösztöndíj folyósítása feltételeinek nem felel meg, a

felsőoktatási intézmény köteles az ösztöndíj folyósítását megszüntetni. A felsőoktatási
intézmény a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig
számol el a ki nem fizetett ösztöndíjakról a pályázatkezelő szervezettel. Az ösztöndíj
folyósításának megszüntetését az elszámolást követően a pályázatkezelő szervezet közli a
települési, illetve a megyei önkormányzatokkal.

(15) Amennyiben a hallgató nem jogosult az ösztöndíjra, a rá eső, már átutalt, de ki nem
fizetett önkormányzati ösztöndíjrészt a felsőoktatási intézmény a pályázatkezelő szervezet
számára 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázatkezelő szervezet az intézményektől

47
visszaérkezett összegeket az ösztöndíjat adó települési, illetve megyei önkormányzat részére a
tanulmányi félév lezárását követően visszautalja.

(16) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt

minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról a legrövidebb időn - de legfeljebb 15 napon -
belül írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a pályázatkezelő szervezetet. Az
értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok
változásakor:

a) a hallgató neve, lakóhelye, elektronikus levelezési címe,

b) a hallgató képzésének megnevezése, munkarendje, finanszírozási formája,
c) a tanulmányok halasztása.

(17) Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj

folyósításából és az Ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Az ösztöndíjas 30
napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény
részére visszafizetni. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik
el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően (június 30-ig, illetve január
31-ig) ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei

17. § (1) A köztársasági ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A
köztársasági ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen
megállapított összeg egy tizedével.

(2) A köztársasági ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i

állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű képzésben részt
vevő hallgatók számának 0,8%-a, de legalább egy fő. Az ATF Szenátusa a (4) bekezdés szerinti
javaslatát a köztársasági ösztöndíj folyósításának idején teszi meg.

(3) Köztársasági ösztöndíjban az a képzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy
korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet
megszerzett.

(4) A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást, a pályázati
határidőt 30 nappal megelőzően - a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – az ATF
Szenátusa a HKR 2. számú mellékleteinek felhasználásával teszi közzé. A pályázatokat a hallgató
az abban megfogalmazott rendszerint nyújtja be. A pályázatok alapján a Szenátus minden év
augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek a köztársasági ösztöndíj
adományozására.

(5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható.

(6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a
köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A képzési időnek megfelelően páratlan
tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság
nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja.

48
 (7) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében
jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági
ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek
és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán
nem kapta meg, az oktatásért felelős miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági
ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a
köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a
hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni.

(8) A köztársasági ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj

támogatásból.

A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat működésének támogatása

18. § (1) A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen

használhatja az ATF, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az ATF és a
kollégium működését.

(2) A Főiskolai Hallgatói Önkormányzat tevékenységét a költségvetés az intézmény részére

biztosított hallgatói normatív juttatás részeként normatív támogatással segíti. A normatíva
összege a hallgatói normatíva 1 %-a.

A TJSZ-ben meghatározott kötelességek elmulasztásának jogkövetkezményei

19. § (1) A Szabályzat rendelkezéseire tekintettel – az egyes jogcímeknél meghatározott további

kötelezettségek mellett – a hallgató köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást
haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezése utáni 8. napon bejelenteni. A hallgatóról
nyilvántartott, általa módosítható adatok helyességéért és teljességéért minden esetben a
hallgató felel.

(2) Az e Szabályzatban meghatározott feltételek hiányában vagy e Szabályzat megsértésével

nyújtott juttatást meg kell szüntetni, illetve kötelezni kell a hallgatót a jogosulatlanul felvett
juttatás 30 napon belül történő visszafizetésére. A juttatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen
igénybevevő hallgatóval szemben eljárást kell lefolytatni.

(3) Amennyiben a hallgató bármilyen a TJSZ-ben meghatározott díjfizetési kötelességét a 6. § -

ban meghatározott kedvezmény hiányában a vizsgaidőszak kezdetéig nem teljesíti, a hallgató
vizsgára nem bocsátható.

(4) A TJSZ hatálybalépésének napjától nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki az ATF-fel
szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy a könyvtárból kikölcsönzött
könyvet nem hozza vissza a megadott határidőre. A záróvizsgára bocsátás jelen pontban

49
meghatározott feltétel teljesítését a hallgató a Tanulmányi Hivatalben e célra rendszeresített
igazolással igazolja.

(5) Amennyiben a hallgató kollégiumi díjfizetési kötelességét a vonatkozó szabályzatokban és a

bentlakási szerződésben meghatározott határideig nem teljesíti, késedelmi díjat köteles
megfizetni. A 30 napon túl fennálló késedelmes teljesítés a bentlakási szerződés súlyos
megszegését és a kollégiumi jogviszony megszűnését vonja maga után és a mulasztást követő
tanulmányi félévben a hallgató kollégiumi elhelyezésre nem jogosult.

50
 6. Rész: A HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK
ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

A fegyelmi és a kártérítési felelősség

1. § Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
2. § Fegyelmi felelősséggel tartozik a hallgató
(1) a Főiskolán tanúsított olyan magatartásért, amellyel az Főiskola rendje ellen
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul vét, vagy amely cselekedet jogszabályt,
főiskolai szabályzatot vagy a Házirendet sért,
(2) a Főiskola területén és a Főiskola területén kívüli olyan magatartásért is, amely a
főiskolai hallgatói jogállásával összeegyeztethetetlen, a Főiskola jó hírnevét súlyosan
sérti vagy veszélyezteti, illetve amely szabálysértést vagy bűncselekményt valósít
meg,
(3) oktatás rendje valamint a kollégium rendje elleni vétség tanúsítása esetén,
3. § Az oktatás rendje elleni vétséget követ el az a hallgató, aki az oktatás rendjét, az
előadásokat, a szemináriumokat és egyéb oktatási formákat, illetve vizsgákat súlyos vagy
ismételt módon megzavarja, a tanulmányi és vizsgakötelezettség, illetve az oktatás rendje
szempontjából jelentős, de a HKR-ben nem rendezett előírást, szabályt súlyosan vagy
ismételten megsérti.
4. § Az oktatás rendje elleni vétségnek tekintendő továbbá a főiskola oktatójának vagy
ügykörében eljáró más dolgozójának a hallgató által a hallgató tanulmányi és
vizsgakötelezettsége szempontjából lényeges körülmény tekintetében történő megtévesztése
vagy tévedésben tartása.
5. § A főiskolai hallgató hallgatói jogállásával összeegyeztethetetlen magatartásból eredő
vétségnek minősül
(1) olyan bűncselekményt, illetve olyan szabálysértést megvalósító cselekmény
elkövetése, amely morálisan összeegyeztethetetlen az ATF szellemiségével illetve a
hivatásra történő felkészüléssel,
(2) a főiskola oktatójával, dolgozójával vagy hallgatójával szemben tanúsított sértő
magatartás, erőszak vagy erőszak alkalmazásának kilátásba helyezése,
(3) a hallgatói önkormányzati választások megzavarása, szándékos akadályozása, a
hallgatói önkormányzati tisztségviselő munkájának akadályozása,
(4) jogosulatlan file-manipuláció, számítógépes hálózat veszélyeztetése, password
kifürkészése és jogosulatlan felhasználása,
(5) a főiskola könyvtárának használatára vonatkozó szabályok megszegése,
(6) a plagizálás.
6. § Nem vonható felelősségre a hallgató olyan magatartásért, cselekményért vagy mulasztásért,
melyhez a HKR más részének valamelyik szabálya fűz egyéb – tanulmányi jellegű –
jogkövetkezményt.

51
7. § Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a Főiskolának,
illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, az FKR-ben meghatározott
eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
8. § A 7. §-ban meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem
haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér)
egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell
téríteni.
9. § A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási
kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési
felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja
vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
10. § A Főiskola, valamint a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal,
vendéghallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért
vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell
alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a Főiskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a
felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső
elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan
magatartása okozta.
11. § Amennyiben a kár okozása során nem valósult meg fegyelmi vétség, akkor a
rektorhelyettes, – kikérve a gazdasági vezető véleményét – indokolt határozatot hoz, és a
határozatban felszólítja a hallgatót a megállapított kártérítési kötelezettség elismerésére és
az okozott kár megtérítésére.
12. § Ha a kártérítésre kötelezett elzárkózik a kártérítési kötelezettségének elismerésétől, vagy a
kár okozása és a fegyelmi vétség ugyanabban a cselekményben valósult meg, akkor a
kártérítési ügyre a fegyelmi eljárás szabályait is kell alkalmazni.
13. § Ha a hallgató az általa szándékosan, vagy gondatlanul okozott kár jogerős határozattal
megállapított összegét nem fizeti meg
(1) a következő félévre nem jelentkezhet be,
(2) záróvizsgán nem vehet részt.

A fegyelmi és a kártérítési eljárás menete

14. § A hallgatók fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló eljárásban (a továbbiakban:

fegyelmi eljárás) első fokon az SZMSZ 6. § 2. pontja szerinti bizottság dönt jelen
Szabályzatban meghatározottakat is figyelembe véve.
15. § A fegyelmi eljárást a rektorhelyettes, tartós akadályoztatása esetén a rektor jogosult
elrendelni.
16. § A fegyelmi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai a rektorhelyettes, a Szenátus által
delegált Szenátusi tag, valamint a hallgatói önkormányzat elnöke.
17. § A bizottság ülésére a rektort tanácskozási joggal meg kell hívni.
18. § A bizottság elnöke a rektorhelyettes.
19. § Az tagok mandátuma a választásokig szól.
20. § A tag mandátuma megszűnik,
(1) a mandátum lejártakor,

52
 (2) a munkaviszony illetve hallgatói jogviszony megszűnésekor,
(3) a bizottságból történő visszahíváskor,
(4) lemondáskor.
21. § Ha az elnök megbízatása megszűnik, helyette új elnököt kell választani. Ha a tag
megbízatása szűnik meg, akkor helyére új tagot kell választani.
22. § A bizottság munkájában nem vehet részt az,
(1) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
(2) akit a fegyelmi eljárás során, mint tanút vagy szakértőt meghallgattak,
(3) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el (elfogultság).
23. § A fegyelmi eljárás alá vont hallgató, vagy képviselője elfogultsági kifogást jelenthet be.
24. § Az elfogultsági kifogásról a Szenátus – a fegyelmi bizottság tagjain kívüli tagjai - soron
kívül határoz. Ha a kifogásnak helyt ad, akkor kijelöli az új tagot vagy az új elnököt, ellenkező
esetben a kifogást végzéssel elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak a Főiskolán
belül helye nincs.
25. § A fegyelmi eljárás bejelentésre, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul meg.
26. § Tudomásszerzésen a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásszerzését
kell érteni.
27. § A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza fegyelmi eljárás alá vont hallgató
személyi adatait, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását.
28. § Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy
hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt.
29. § A fegyelmi eljárást egy hónapon belül be kell fejezni.
30. § A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját,
védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a hallgató vitatja a terhére rótt kötelességszegést,
vagy a tényállás tisztázása egyébként is indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a
hallgatót meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató, illetve
a meghatalmazott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Ha a hallgató
kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell indítani, és le kell folytatni. Ha a hallgató
bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni,
kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget.
31. § Az eljárás alá vont hallgató részére irat hirdetmény útján, vagy faxon nem kézbesíthető,
továbbá kézbesítési időszak alkalmazásának nincs helye.
32. § A fegyelmi tárgyalásra szóló idézés tartalmára és kézbesítésére a Tanulmányi Hivatal e
célra rendszeresített nyomtaványait kell felhasználni azzal, hogy szóban idézni csak a
személyesen megjelent felet és csak az újabb tárgyalásra lehet.
33. § Fegyelmi eljárásban távbeszélő útján történő idézésnek nincs helye.
34. § A szóbeli idézést a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
35. § Ha a félnek meghatalmazottja van, a személyes meghallgatásra szóló idézést neki és
meghatalmazottjának egyaránt kézbesíteni kell.
36. § A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben tájékoztatni kell arról, hogy jogában áll
védekezését írásban is benyújtani, valamint arra is, hogy távolmaradása a fegyelmi tárgyalás
megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
37. § A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót, a tanúkat és a szakértőket a tárgyalás előtt 8
nappal írásban kell megidézni.
38. § A fegyelmi tárgyalást a hallgatói fegyelmi bizottság elnöke vezeti.

53
39. § Az elnök ügyel a fegyelmi szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének
megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat
gyakorolhassák.
40. § A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
41. § A bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem
elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat
le.
42. § A bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
43. § A bizottsági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás
tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a hallgató nyilatkozata, az irat, a
tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hallgatói fegyelmi
bizottsági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.
44. § A hallgatói fegyelmi bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az
ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
45. § A bizottság a tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a
bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja.
46. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már
nem szükséges tárgyi bizonyítékot és iratot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt
lefoglalták.
47. § A lefoglalt iratról az eljárás alá vont hallgató vagy az irat birtokosának kérésére és
költségére az eljáró bizottság hitelesített másolatot ad ki.
48. § A bizottság a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen egyszerű szó- többséggel
hozza meg határozatát, melyet kihirdet.
49. § A bizottság a határozatot a kihirdetéstől számított 8 napon belül írásba foglalja s az
érintettekkel kézbesítéssel közli.
50. § A hallgatói fegyelmi bizottság kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy az eljárás alá vont
hallgató jogait és kötelezettségeit megfelelően gyakorolhassa.
51. § Az 50. §-ban foglaltak teljesülése érdekében a bizottság köteles az eljárás alá vont
hallgatót, ha nincs jogi képviselője – eljárási jogairól és kötelezettségeiről –, a szükséges
tájékoztatással ellátni.
52. § Az eljárás alá vont hallgató vagy a jogi képviselője betekinthet az eljárási iratokba.
53. § A hallgatói fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyet nyilvános tárgyaláson bírálja el.
54. § A hallgatói fegyelmi bizottság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész
tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok
vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges.
55. § A hallgatói fegyelmi bizottság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az
eljárás alá vont hallgató kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az az eljárás alá vont
hallgató személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
56. § Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntető- eljárás folyik,
annak jogerős befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatása,
tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges legfeljebb az akadály
megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

54
 Határozathozatal a fegyelmi és kártérítési eljárásban

57. § A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat
lehet.
58. § Hallgatói fegyelmi eljárásban iratminta alkalmazásának nincs helye.
59. § A fegyelmi büntetés lehet
(1) megrovás,
(2) szigorú megrovás,
(3) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások –
legfeljebb hat hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetőleg megvonása,
(4) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok
folytatásától (ebben az esetben a határozott idő alatt a hallgatói jogviszony
szünetel),
(5) kizárás a Főiskoláról.
60. § A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a felelősségre vont
hallgató:
(1) személyi adatait,
(2) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését,
(3) az alkalmazott fegyelmi büntetést,
(4) utalást a fellebbezés lehetőségére.
61. § A büntetést kiszabó határozat indokolásának tartalmaznia kell:
(1) a megállapított tényállást,
(2) a bizonyítékok megjelölését,
(3) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket,
(4) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául
szolgáltak.
62. § A bizottság megszüntető határozatot hoz ha
(1) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy nem az eljárás alá vont
hallgató követte el,
(2) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható,
(3) a fegyelmi vétség elévült,
(4) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták,
(5) a bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz.
63. § Az 62.§ (5) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazásának akkor van helye, ha az
eljárás alá vont hallgató által elkövetett cselekmény csekély súlyú és várható, hogy az elvárt
hatás szigorúbb büntetés nélkül is bekövetkezik.
64. § Az 59. §-ban meghatározott büntetéseket összevontan is ki lehet szabni.

Mentesülés a fegyelmi büntetés alól

65. § A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól – kérelem és

erre vonatkozó határozat nélkül – mentesül:
(1) megrovás esetén a jogerőre emelkedéstől számított három hónap elteltével,
(2) juttatások, illetve kedvezmények csökkentése, illetve megvonása esetén a
határozatban kiszabott határidő lejártával, legkésőbb a határozat jog- erőre
emelkedésétől számított öt hónap elteltével,

55
 (3) a tanulmányoktól való eltiltás esetén az eltiltás lejártával, legkésőbb négy
félévnek megfelelő oktatási időszak elteltével.
66. § Kizárás esetén a hallgatói fegyelmi bizottság a volt hallgató kérelmére mentesítő
határozatot hozhat, feltéve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év már
eltelt.
67. § Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell, és erről a (volt)
hallgatót írásban értesíteni kell.

A másodfokú eljárás szabályai

68. § Az első fokú fegyelmi határozat elleni jogorvoslati kérelemre és elbírálására a hallgatói
ügyekben történő másodfokú eljárás szabályait a jelen szakaszban meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a FKER ülésről, személyes meghallgatásról
rendelkezik, ott másodfokú hallgatói fegyelmi eljárásban tárgyalást kell érteni.
69. § A másodfokú hallgatói fegyelmi eljárásában a Szenátus jár el az első fokú határozatot hozó
hallgató fegyelmi bizottság által hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem
tárgyában. A másodfokú eljárásban az első fokon eljárt bizottság tagjainak tárgyalásra
történő meghívását mellőzni kell.
70. § A másodfokú hallgatói fegyelmi ügy előadója minden esetben a rektorhelyettes.
71. § A kézbesítésre, az idézésre, a jegyzőkönyvre, a védelem biztosítására, az eljárás
felfüggesztésére és megszüntetésére az első fokú fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
72. § Másodfokú hallgatói fegyelmi eljárásban döntéshozatalra utasításnak nincs helye. Ha a
Szenátus az első fokú döntést megváltoztatja, akkor csak az FKER-ben meghatározott
büntetések kiszabásáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet. Utóbbi esetben
írásbeli figyelmeztetés alkalmazásának is helye van.

56
 7. Rész: HÁZIREND ÉS KOLLÉGIUMI SZABÁLYZAT

Általános alapelvek

1. § Minden kollégiumban lakónak joga, hogy emberi méltóságát, személyiségi jogát és

cselekvési jogát tiszteletben tartsák; feltéve, ha e jogának érvényesítésében nem
veszélyezteti saját, illetve a Kollégiumban lakók egészségét és testi épségét.
2. § Minden kollégiumban lakónak joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti
vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák; feltéve, hogy e jogának
gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti, és nem korlátozza a bentlakók jogának
érvényesülését.
3. § Minden kollégiumban lakónak joga, hogy a Kollégiumban egészséges környezetben
tartózkodhasson, és tanulhasson, de kötelessége az együttélés szabályait betartani.

A keresztény viselkedés az intézményekben

4. § Minden hallgatónak tisztelettudóan kell viselkednie, ami magában foglalja a tanárai és

tanulótársai iránti magatartását, a megfelelő köszöntést és beszédmodort.
5. § A kollégium lakói ne csak a Kollégiumban és a Főiskolán viselkedjenek a keresztény
normák szerint, hanem minden társadalmi kapcsolatukban.
6. § A hallgatók, anyagi helyzetükhöz képest igyekezzenek erkölcsösen, szépen, tisztán és
ízlésesen öltözködni!
7. § A diákok kötelesek pontosan megjelenni az órákon és az áhítatokon!
8. § Ha valakinek problémája akad valamelyik társával, vagy tanárával, rendezze azt a Biblia
elvei szerint (Máté 18. fejezet alapján). Ezt a magatartást a hallgatók is elvárhatják
tanáraiktól, illetve a Főiskola alkalmazottaitól.
9. § Senki se beszéljen távollevőről negatívan! Mindenki figyelmeztesse társát, ha beszéde
nem felel meg a keresztény normáknak!
10. § A Főiskola és a Kollégium egész területén tilos a dohányzás, szeszesital és kábítószer
fogyasztása!

57
 Napirend

6.00 órától - Reggeli

8.30-9.15 - Minden hétfőn közös áhítat az imateremben

8.30-13.00 - Tanítás (Kedd, Szerda, Csütörtök)

9.25-13.00 - Tanítás (Hétfő)

13.00-14.00 - EBÉDSZÜNET

14.00-17.30 - Tanítás (Hétfőtől – Csütörtökig)

18.00-21.00 - Vacsora, tanulás

22.00 órától - Pihenés

11. § Kimaradni csak indokolt esetben lehet 22.00 óra után. Ezt a gondnokkal és a
diáktársakkal előre tudatni kell.
12. § 22.00 óra után az ebédlőben és a folyosón tilos a hangos beszéd! A kollégisták más
időszakban is csak halkan hallgathatnak rádiót, DVD-t, zenét, úgy, hogy az a
szobatársukat és az épületben lakókat ne zavarja. Mindenki ügyeljen arra, hogy
semmivel se zavarja tanulótársait, a szabadidő hasznos eltöltésében.
13. § A nők (C. épület) és a férfiak (A. épület) csak külön épületben lakhatnak. Ez azt is jelenti,
hogy együtt csak a közös használatra kialakított helységekben tartózkodhatnak. Az ettől
eltérő magatartás olyan etikai vétségnek minősül, ami a szenátusi vizsgálatot követően a
kollégiumi életből való kizárást vonhatja maga után.
14. § Vendéget csak a gondnok és a gazdasági igazgató előzetes beleegyezése után lehet
fogadni. Az elhelyezés költségét előre kell kiegyenlíteni a gondnoknál, vagy a Főiskola
pénztárosánál. A szállás, illetve a rezsi hozzájárulás költségét a Főiskola Gazdasági
Hivatalának Pénzügyi Szabályzója tartalmazza.
15. § Mindenkinek kötelessége, hogy szobájában rendet és tisztaságot tartson, a berendezései
tárgyakra vigyázzon.
16. § Az étkezőben nem lehet személyes tárgyakat tárolni, mert azok eltűnése esetén a
Főiskola nem tud felelősséget vállalni.
17. § Tanuló házaspárok és jegyesek nem lakhatnak a Kollégiumban.
18. § Hosszabb időre történő távozáskor a szoba kulcsát minden hallgató köteles leadni az
intézmény gondnokának.
19. § A Főiskola tulajdonában levő tárgyakat, bútorokat az egyik helyiségből (szobából) a
másikba átvinni a gondnok engedélye nélkül tilos.
20. § A kollégiumok bejárati ajtajának zárása a vagyonvédelem szabályainak megtartása
végett minden hallgató részéről kötelező.

Étekezés

21. § Étkezés után mindenki mosogassa el saját tányérját, edényeit és evőeszközeit, valamint
tisztítsa le az asztalt!
22. § Amennyiben valaki használja a közös konyhai edényeket és készülékeket, hagyjon maga
után rendet és tisztaságot! A készülékek nem rendeltetésszerű használata folytán
okozott kárért a használó felel.

58
 Állagmegőrzés

23. § Mindenki ügyeljen az épület, a bútorok és a berendezések épségére. Az elektromos

gépeket csak rendeltetésszerűen szabad használni.
24. §
25. § A fűtést csak a gondnok engedélyével lehet bekapcsolni, illetve szabályozni!
26. § A falba szöget verni, a falra ragasztani lehet, de ehhez a gazdasági igazgató engedélye
szükséges.
27. § A hűtőszekrényben csak egyértelmű megjelöléssel lehet élelmiszert elhelyezni, ennek
hiányában az élelmiszert megsemmisítjük.
28. § A mosógépet a használati utasításnak megfelelően szabad be-és kikapcsolni, aki nem
szabályszerűen kezeli, az okozott kárt köteles megfizetni.
29. § Abban az esetben, ha valaki a szobáját és a Kollégium épületét elhagyja, kötelessége
bezárni azt, mert a Főiskola nem tud felelősséget és kártérítést vállalni a
gondatlanságból nyitva hagyott szobákban levő személyes tárgyakért.

Egyéb rendelkezések

30. § Mindenki maga gondoskodik ágyneműről, aki nem hoz, az a gondnoktól kérjen!
31. § A szállás költségét a tárgyhó 15.-ig az ATF pénztárába kell befizetni.
32. § Mindenki ügyeljen a tisztaságra, és vegye ki részét a közös helységek takarításában!
33. § A Kollégiumban semmilyen háziállat nem tartható!
34. § A házirend a Kollégium minden ideiglenes és állandó lakójára értelemszerűen
vonatkozik.

Fegyelmi eljárás

35. § A házirend megsértése a Kollégiumból való elbocsátást vonhatja maga után.

36. § A házirend megsértése esetén a gondnok, a rektor vagy a rektor-helyettes, valamint a
gazdasági igazgató jogosult figyelmeztetést adni szóban, vagy írásban.
37. § Jelen Szabályzat megsértése esetén a fegyelmi eljárás szabályai alkalmazandók.

59
Mellékletek:

1. számú: Önköltség és térítési díjak

2. számú: Köztársasági ösztöndíj pályázat
3. számú: Kérelem a Tanulmányi Bizottsághoz

Hatályba léptető rendelkezések:

A Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus 2017. október 10.-én kelt 39/XVI/2017. számú

határozata értelmében 2017. október 15-én lép hatályba.

Pécel, 2017. október 10.

Dr. Szilvási József s.k.

rektor

60