Magyar Ráolvasások

MAGYAR RÁOLVASÁSOK
A RÁOLVASÁSOK HASZNA
AZ EMBERI ÉLET
Aggot fozök, éfiat várok
SZÉPSÉG, EGÉSZSÉG, SZERENCSE1
1. Amikor megpillantották az újholdat, ugrálva ezt mondták:
Ebbe a hónapba ilyen pirosak legyünk!
(Szeged környéke)
2. Keresztet vetettek, és a Holddal szemben állva mondták:

Új hód, új király,
neked legyen fényesség,
nekem öröm s egészség!
(Klézse, Moldva)
3.
Nó áldott hód, megjöttél!
Én köszöntlek tégedet.
Dicsírtessék, tiszteltessék,
áldoztassék új hód király.
Adjon Isten jó hónapot,
jó hónapba jó heteket,
jó hetekbe jó napokat,
jó napokba jó órákat,
jó órákba jó perceket,
jó percekbe jó szentpillanatokat.
Dicsírtessék, tiszteltessék,
áldoztassék az úr Jézus Krisztus neve. Ámen.
(Csík m.)
4. Ha valaki lópatkót talált az úton, bal kézzel hátrahajította, és ezt mondta:

A patkót elhajítom,
a szerencsét magammal hozom.
(Zagyvarékas, Pest m.)
5. A lányok gólyát megpillantva, kezükkel mosdást utánoztak, s közben így szóltak:

Gólyát látok,
szeplot mosok,
phü, phü, phü,
arra ragadjon,
aki nem mondja.
(Tápé, Csongrád m.)
6. Elso fecske megérkezésekor:
Fecskét látok,
szeplot mosok,
két vállamra hányom.
Ide hányom, meg ide,
a két vállam hegyire.
Közben mosták az arcukat, és a mutatóujjukkal felváltva két vállukra mutattak.
(Furta, Bihar m.)
7. Amikor eloször ettek az új évben valamilyen ételt, ezt mondták, hogy egészségesek maradj
k:
Újság hasamba,
hideglelés az urakba!
(Tiszanána, Heves m.)
8. Hasonló alkalomból:
Újság hasamba,
hideglelés pokolba,
fejfájás a csipkebokorba!
(Galgahévíz, Pest m.)
SZERELEM, HÁZASSÁG2
1. Szent György napja (április 24.) elott a lányok görög inya nevu futónövényt szedtek a
közben ezt mondogatták:
Ahogyan én szedlek,
úgy jöjjenek utánam a legények.
(Domoszló, Heves m.)
2. A lány ásóval felszedte a legény lábnyomát, viaszba burkolta és bevetette a kemencébe, e

ndva:
Úgy égjen a te szíved értem,
ahogy elolvad ez a viaszk itten.
(Torda, Aranyosszék és Torockó)
3. A lány a legény lábnyomát beletapasztotta a kemencébe, és így szólt:

Ezt a nyomot én veszem, a kemencébe tapasztom,
de nem azért vettem, hogy azt odatapasszam,
hanem hogy az, akinek a nyomát felvettem,
úgy égjen, mint az a nyom, amíg hozzám el nem jön.
(Borsa völgye, Kolozs m.)
4. Szent Márton (november 11.) hajnalán a hajadon lányok trágyát vittek a kertbe, ott lebo
rították és ráálltak, miközben ezt kiabálták:
Alulról is, felülrol is,
keletrol is, nyugatról is
jöjjenek a kérok!
(Bucsuta, Zala m.)
5. A lány újév szombatján az erdobe ment. Amelyik nyírfagallyra a legutolsó napsugár esett,
t levágta, hazavitte és koszorúba gömbölyítve a dunnába dugta, majd ezt mondta:
Hozd el az én volegényemet,
mert amíg el nem hozod, itt száradsz!
(Mátészalka, Szatmár m.)
6. Éjfélkor meztelenre vetkozve átöleltek egy fát, és háromszor mondták a lányok:

Én rázom a fát,
fa rázza a földet,
föld rázza a vizet,
víz rázza az ördögöt,
az ördög meg a Kovács Jánost,
de rögtön hozza is!
(Bácska)
7. Amikor a lakodalom napján az új pár a konyhába ért, a gazdasszony mézbe mártott kézzel k
be a menyasszony száját, így szólva hozzájuk:
Amino édes ez a méz,
olyan édes legyen a ti páros életetek is.
Szaporodjatok, mint a csicsóka!
8. Akit nem szeret az ura, sót, paprikát, vöröshagymát ásson a küszöb alá. Öt Miatyánk, öt
gy elimádkozása után mondja ezt:
Olyan életöm lögyön,
hogy amint a ház nem löhet kinyér nélkül, só nélkül,
paprika nélkül, vöröshajma nélkül,
az én uram ne löhessön nálam nélkül.
(Szeged)
9. Férj megrontására:
Ahogy ez a kutya nem lát,
ne lásson az uram se!
Ahogy ez a kutya nem hall,
ne halljon az uram se!
(Kiszombor, Torontál m.)
10. Ha fiatal férfi felesége halt meg, az a lány, aki férjhez akart hozzá menni, a halotta
s ágy lábát rúgta, s halkan mondta:
Happ, engem vegyen el az özvegy!
(Göcsej, Zala m.)
SZÜLETÉS, CSECSEMO3
1. Amikor az ifjú pár látogatóba ment, a menyecskét a háziak kenyérrel kínálták, miközben c
mondtak:
Farából adok, hogy gyerek legyen,
meg is hámozom, hogy piros legyen,
meg is vagdalom, hogy bodor legyen.
(Hódmezovásárhely)
2. Ha a viselos asszony nagyon bámult valamit, így kellett szólnia, nehogy jel legyen a
gyerekén:
Ketten nízzük,
ketten csodáljuk.
(Nagyszalonta, Bihar m.)
3. Az újszülött látogatói a pólyába pénzt csúsztattak, arcát pedig friss tojással dörzsölté
:
Ilyen kerek, ilyen szép,
ilyen egészséges légy.
(Mezokeresztes, Borsod m.)
4. A szülés után hat hétre, a templomi avatóból hazatérve az anya tele vödör víz fölé haj
a vizet, így szólt:
Úgy iszom, mind a tehén,
annyi tejem legyen, mind a tehénnek.
(Háromfa, Somogy m.)
5. A koraszülött, sovány, szorös gyerekrol azt hitték, hogy kicserélték , nem az igazi gye
anyának. Meg kellett sütni : a lapátra tett gyereket háromszor benyújtották a hideg kemen
ezt kiáltották:
Ördög, amit hoztál, vidd el.
Ezután éjjel az anya a kicsivel háromszor megkerülte a házat. Mindannyiszor megállt a ház s
, ezt mondva:
Boszorkányok, amit hoztatok, azt én kicserélem.
(Istensegíts, Bukovina)
6. A váltott ( elcserélt ) gyereket a lapátra ültették, és úgy tettek, mintha háromszor b
a tüzes kemencébe:
Széip asszon, add vissza az enyimet,
mert ha nem, eléigetöm a tiedet!
(Somogy m.)
7. A fejletlen, szorös, öreg -nek mondott csecsemot megfozték : kilenc kukoricaszár-darab

ttek az üst alá. Anélkül, hogy meggyújtották volna, az üst fölé tartották a gyereket. Az ab
or beszólt valaki, akinek az anya felelt:
Mit fossz?
Öreg húst, vén húst.
Hát fozzed, fozzed, hogy éfiadjék.
Háromszor csinálták, utána megfürdették a gyereket.
(Somoska, Moldva)
8. Az agg -nak, agos -nak nevezett, rosszul fejlodo csecsemot üstben megfozték , a követ
eszéd kíséretében:
Mit foz komámasszony?
Aggot komámasszony.
Piros legyen, mint a rózsa,
kövér legyen, mint a háj.
(Andrásfalva, Bukovina)
9. A rosszul alvó csecsemo anyja elment kilenc kapuba, vigyázva, hogy ne vegyék észre. M
indegyik kapuból letört egy körömnyit, így szólva:
Álmot szödök a kislányomnak!
(Csongrád vagy Torontál m.)
10. A vézna gyereket a temeton kellett körülhordozni háromszor, napkelte elott. Minden k
erülonél három Hiszekegy után ezt mondták:
Ahogy a nap erosödik,
úgy erosödjön a gyermek.
(Hódság, Bács-Bodrog m.)
KISGYEREK4
1. Ha egy kisgyereken anyajegy volt, háromszor ráköszöntöttek az újholdra, hogy eltüntess
ajegyet:
Új hold, új király,
te engem a lakodalmadba hívtál,
de én nem mehetek el,
mert Mári nevezetu gyermekemen anyajel van,
azt küldöm el.
(Dióskál, Zala m.)
2. Az anya, karján az anyajegyes gyerekkel ilyen párbeszédet folytat egy szövoszékben ülo l
yal:
Mit szosz?
Kelengyét.
Szodd be a gyerek jegyét!
3. Ha a gyerek nem kezdett el idejében beszélni, a nagyanyja hátára vette, és minden házhoz
beszólt:
Szóbeszédet vegyenek!
Szóbeszédet vegyenek!
Harmadnapra megszólalt a gyerek.
4. A nem beszélo kisgyereket zsákba kötve vitték hátukon, közben beszéltek a járókelokkel:
Mit viszel?
Szót, beszédet.
(Hajdúszoboszló)
5. Ha a gyerek nem akart elindulni, ezt mondták, miközben nagykéssel keresztet vágtak a
lába közt a levegoben:
Békót vágok,
gyerököt szabadítok.
6. A nehezen járó kisgyerek lábát három pénteken sulyokkal megverik, és ezt mondják neki:
Ma van péntök,
hónap szombat,
szaladjá vasárnap!
(Szoreg, Torontál m.)
7. Az elso tejfog kihullásakor ezt mondja a gyerek, miközben a fogat egérlyukba dobja:
Egérke,
adok neked csontfogat,
hozzál nekem vasfogat.
(Ond, Zemplén m.)
8. A gyerek kihullott csikófogát (tejfogát) kancsóba dobja, és háromszor mondja:

Cin-cin-cinegér,
adjál nekem vasfogat,
én is adok csontfogat.
(Pécsarányos, Baranya m.)
HALÁL5
Haragosukra ráböjtöltek : meghatározott napokon nem ettek, nem ittak; ezzel halálát okoztá
napján, szúette deszkán két égo gyertya között térdelve kellett mondani:
Úgy száradjon ki a világból,
mint ahogy e deszka kiszáradt.
Vagy:
Úgy apadjon ki a világból,
mint ahogy apad ez a gyertya.
BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSA
Kék szem látá, megigézé
ÁRPA6
1. Az árpás beteg olyan kútba néz, amibe azelott nem nézett. Háromszor beleköp, és ezt mond
Árpa, múlj el a szememrol.
(Furta, Bihar m.)
2. A beteg többször ismétli magában:

Legyen ez az árpa a tied!
Így más kapja meg tole az árpát.
(Bács-Bodrog m.)
3. Kilenc szem árpát a kútba dobva mondják:

Árpa a vízbe
s a víz a szemembe!
(Magyarfalu, Moldva)
4. A beteg, árpával a kezében, titokban egy kút mellé áll, és így szól:
Akkor lögyön árpa az én szömömön,
amikó én eztet innen kivöszöm.
Az árpát bedobja a kútba.
(Kunszentmiklós, Pest m.)
5. Kilenc szem árpát olyan kútba kell dobni, amibe még nem néztek bele, közben ez mondandó:
Akkor keljen ki a szememen az árpa,
majd ha ez a kilenc szem árpa kikel a kútból.
(Kotelek, Szolnok m.)
6. Köpdöstek rá:
Kurva anyád árpája,
pthü, pthü, pthü.
Háromszor kellett mondani.
(Csitár, Nógrád m.)
7. Párbeszéd a beteg és egy másik személy között:

Mi van a szemeden?
Árpa.
Szar az, nem árpa.
8. Hasonlóképpen:
Árpa van a szemödön.
Nem igaz, hazudsz.
(Sükösd, Pest m.)
9. A gyógyító begörbített ujját háromszor elhúzta a beteg szem elott, mintha aratna. Hároms
dta:
Árpát aratok!
(Kölked, Baranya m.)
10. Kinyitott bicskával a szem elott köröznek, így beszélve a beteggel:

Árpát aratok!
Szart aratsz!
(Csákánydoroszló, Vas m.)
11. Ha egy idegen látja meg a beteget, a szeme elott háromszor kést húz el, és így szól:
Árpa, árpa látjuk,
késsel learatjuk.
(Vasegerszeg, Vas m.)
12. Az árpás szem elott kanál megmelegített végét húzták el háromszor:

Árpát aratok,
árpát vetek,
árpát aratok,
árpát vetek,
árpát aratok,
árpát vetek.
(Gajcsána, Moldva)
13. Olyan személy, aki akkor látta eloször a beteget, szalmaszálat vett fel és háromszor ke
ette vele a szemét, ezt mondva:
Árpát aratok,
kévét nem kötök!
Ezután a feje fölött hátradobta a szalmaszálat.
(Drávaszentes, Baranya m.)
14.
Árpát aratok,
markot nem rakok!
(Koszegszerdahely, Vas m.)
15. Aki eloször meglátta árpáját, ollóval nyomkodta, és magában mondta:

Szaladj árpa, mert learatlak.
Utána a feje fölött, hátrafelé tette le a földre az ollót.
(Fokto, Pest m.)
16. A beteg kilenc szem árpával a kezében kilencszer megkerülte a kutat. Minden menetnél b
al kézzel kilencszer megkerítette a szemét, majd bedobott egy árpaszemet, és közben ezt mon
ta:
Árpa, árpa lekaszállak,
fehír lú seggibe hánylak.
(Tiszaszöllos, Heves m.)
17. Bal kézzel hétszer vagy kilencszer hessentettek a beteg szeme elott, így szólva:
Árpa, árpa lekaszállak,
hazaviszlek,
elnyomtatlak,
búbos tyúkomnak adlak.
(Tiszaderzs, Szolnok m.)
18. Az árpás szem elott sarlóval húzogatnak:

Árpa, árpa,
learatlak,
kévébe kötlek,
kalangyába raklak,
szekérre teszlek,
hazaviszlek,
kicsépellek,
felszórlak,
megrostállak,
zsákba töltlek,
malomba viszlek,
megoröllek,
megszitállak,
megdagasztlak,
kemencébe vetlek,
megsütlek
és megeszlek.
Harmadnapra eltakarodj a szemrol!
(Vajasd, Alsó-Fehér m.)
19.
Na te árpa, én felszántom ezt a fodet.
Én téged belévetlek ide,
elboronállak,
kinossz,
learatlak,
megszárosztlak,
kévébe kötlek,
összekalongyállak,
onnét a gépre viszlek,
kicsépeltetlek,
megrostállak,
a malomba viszlek,
megorletlek,
hazahozlak,
megszitállak,
megdagasztlak,
megsütlek,
megeszlek
s kiemésztlek.
Földbol lettél,
földdé vállassz.
(Gyimesfelsolok, Csík m.)
20.
Béfogom az ökröket,
eléveszem az ekét,
elmenyek a fodre,
leszántom,
akkor az árpát kiveszem,
elboronálom,
elvetem.
Beboronálom
s ha megno, learatom.
Kévébe rakom,
kalangyába rakom,
akkor a szekervel béviszem a csurbe
s kicsépelem,
kiszórom,
elviszem a malomba,
ott megorletem
s hazaviszem,
megsütöm
s megegyük.
Semmivé válik,
kiszarjuk,
s a tyúkok megeszik, elvájják.
21. Arató mozdulatokat végezve mondták:

Ha itt érlek, leszarlak!
(Bolhás, Somogy m.)
22. Ujjal kerítették a szemet, majd az árpát megnyomták:

Árpát aratok,
ha mégegyszer itt érlek,
akkor rád szarok.
(Cun, Baranya m.)
23. Háromszor kellett mondani:

Kaszálom, kaszálom,
holnap itt találom,
lecsinálom.
(Som, Somogy m.)
BÁRMILYEN BETEGSÉG7
1. A gyógyító megmérte a beteget: a földön hasára fektetett személynek a feje tetejétol a
amint a két szétterpesztett keze közé madzagot feszített. (Ha beteg volt az illeto, a két t
lság nem egyezett.) Közben ezt suttogta:
Fájdalmas szuzanyám, Máriám,
hegyen-völgyön jártál,
kezeidben arany könyvet hordtál,
írtál-olvastál.
Én is úgy olvasok
ezt a fájdalmakat,
ezt a betegséget,
ezt a nyavalyákat,
mindent széthajtok.
Nem az én erombol,
Krisztus Jézus erejével.
Segíts Atyaisten,
segíts Fiúisten,
segíts Szentlélek Úristen.
Oszlassa szét a teljes Szentháromság Egyisten ezt a betegséget.
(Pest-környék)
2. A beteg saját maga mondja:

Errül is gyüttem,
arrul is gyüttem,
de sehol föl nem találtalak.
Addig mentem,
míg a gecsemánéi kertbe föl nem értem.
Láttam a napot felkelni, lemenni,
láttam a holdat újulni, elmúlni,
de hiába mentem akárhová,
míg téged föl nem kerestelek,
nem tudtam tole megszabadulni.
Azért kérlek drága jó Jézuskám,
ahogy te megszabadultál a magos keresztfáról,
engem is úgy szabadíjj meg az én kínjaimtól.
CSECSFÁJÁS8
1.
Mikor Krisztus Urunk Szent Péterrel a fodön járt,
bemöntek egy szögén embörhön, szállást kértek.
A gazda ajánlta, hogy ad, de az asszony ajánlta is, nem is.
Az asszon gyékényt terítött, és küvet tött a feje alá.
Jézus azé szépen nyugodott, Szent Pétör is.
Ezután éjszaka elkezdött az asszonynak a mejje fájni.
Fokeltek korán, Jézus Pétörrel elmöntek.
Mikó möntek egy darabon, aszonta Pétör:
Uram, teremtom! Gyógyítsd mög annak az asszonnak a mejjit!
Látod, hogy egész éjszaka jajgatott!
Nem Pétör, hogy szenvedjön!
Mögén elmöntek egy darabon aszongya Pétör:
Uram teremtom! Gyógyítsd mög annak az asszonynak a mejjit!
Látod, hogy egész éjszaka jajgatott!
Akkor aszonta Jézus:
Pétör, eredj vissza. Mondjad néki:
Engödelmes gazda,
engedetlen gazdasszon.
Gyékénágy,
kupárna,
Isten mondta szó.
Azonnal mögtért a fájdalom.
Utána el kellett imádkozni három Miatyánkot és három Üdvözlégyet.
(Egyházaskér, Torontál m.)
2. Az asszony jobb kezével fájós mellét simogatja, miközben háromszor mondja:

Eros asszony,
engödelmes embör,
a Jézusnak gyékény ágya,
ku párnája,
ez a csöcsfájóknak
legnagyobb orvossága!
DAGANAT9
A gyógyító a tenyere élével keresztezte a dagadt kezet:
Megdagad,
elszakad,
ha a fene megeszi,
mégis meg kell neki gyógyulni.
(Sarkad, Bihar m.)
EBFING, FINKO, PINTYO, FALAT10
1. Mutatóujját húzogatva szája elott háromszor mondta a beteg:
Ebfing nyott a nyelvemen,
ma kelt,
hónap elvesszen.
(Csempeszkopács, Vas m.)
2. Párbeszéd a beteg és anyja közt:

Pintyo nott a nyelvemen,
Ha kott?
Ma kott.
Ma elvesszen,
holnap olyan legyen,
mint a Burdán segge.
Egy kövér ember nevét mondták.
(Alattyán, Szolnok m.)
3.
Finko nott a nyelvemen,
ha kott, ma kott,
holnapra olyan legyen, mint a te feneked.
ha kott, ma kott,
holnapra olyan legyen, mint egy dézsa.
ha kott, ma kott,
holnapra olyan legyen, mint a szülészno feneke.
(Szöllosardó, Abaúj m.)
4. A beteg nyelvet a falhoz érinti, majd mondja:

Falat lett a nyelvemre
s ragadjon a papné seggire.
Phü, phü, phü.
(Vargyas, Udvarhely m.)
FÁJDALOM, FEJFÁJÁS11
1. A fájós helyet nyálas ujjával dörzsölve ezt mondja a gyógyító:
Krisztus Jézus földön jártában,
gyékény ágya,
ko párnája
sótalan, fotelen kásája,
avvót este vacsorája.
Egy rossz asszon
s egy jó ember adta vót.
Fu, fu, fu!
A végén fújja és újra nyálazza. Háromszor mondja el.
(Gyimesközéplok, Csík m.)
2.
Elindula boldogságos szép Szuz Mária,
az o áldott szent fiával,
bémene szent templomába,
béüle arany karszékébe.
Mondja az úr Jézus:
Erejsz ki, erejsz ki boldogságos szent anyám,
szent pókámból szent kezemet,
vegyek le három szál gyertyát,
olvassak ennek az Erzsinek
a fejére és az egész testjire,
hetvenhét fajta szentantaltüzitol,
hetvenhétféle pokol eredettol,
hetvenhétféle tüzes orbáncoktól.
Eszi nagy fájdalma szálkás húsát,
issza piros vérit.
Merre mész, merre mész,
te hetvenhétféle szentantaltuz,
hetvenhétféle pokol eredet,
hetvenhétféle tüzes orbáncok?
Menyek, mennék ennek az Erzsinek szépsége látogatására,
csontja hasogatására.
Térj vissza, térj vissza,
hetvenhétféle szentantaltuz,
hetvenhétféle pokol eredet,
hetvenhétféle tüzes orbáncok!
Kérlek a Mária hét fájdalmáért,
kérlek a Jézus öt mélységes sebeiért,
menj el, menj el
hegyeknek, völgyeknek,
koszikláknak háta mellé!
Hol fekete kutyák nem ugatnak,
hol kovászos kenyérvel nem élnek,
hol fekete kakasszó nem hallszik.
Esti harangszókor meg ne találtassál,
vagy déli harangszókor,
abba a csontba,
azokba az ízekbe,
ahova leszálltál,
mert ha megtaláltatlak,
elvágom késvel a nyakadot,
s agyonütlek a Jézus feszületjével, ámen.
(Gyimesbükk, Csík m.)
FOGFÁJÁS12
1. A fogfájósnak újholdkor a Hold felé kell huhukolni és ezt mondania:
Isten hozott új királyunk,
adjad, hogy az én fogaim oly erosek legyenek
s oly egészségesek,
mint te vagy, amíg élek.
(Zemplén vagy Borsod m.)
2. Újholdkor mondták:
látom két szép szarvadot.
Akkor fájjék az én fogam,
mikor a harmadikat meglátom!
HÁLYOG13
1.
Uram Jézus, segíts meg!
Naca ement napkeletnek a Paradicsomba,
az aranyamafáro fötekintett,
a galamb a fáro szállott,
nyálo a szemibe szakadt.
Asszonyom, szuz Máriám,
nem látok ién szemeimekke!
Ne fiéll fiam, ne fiéll,
meguódom ién kezemme,
megiélem én lölkömmel!
Ugy oszlik,
mint Krisztus napján az iégen a fölhü,
ami muódon oszlik.
A szöveg elmondása után a gyógyító belefúj a szembe. Többször ismétlik.
(Szilvágy, Zala m.)
2. A beteg nevetlen (negyedik) ujjával keresztet vet magára, majd a fájós szemre, s ezt m
ndja:
Mikor a Jézus Krisztus Szent Pétörre a fodön járt,
möntek egy erdoségbe,
mögcsapta a fenyu ága az u szent szömit,
Aszongya Pétörnek:
Pétör, eridj el Ágnis doktorhon,
kérjé tule háromféle virágot:
Vérru vöröset,
hályogrú fehéret,
termésru termöttet!
Valamint ahogy Krisztus urunk szöminek használt a háromféle virág,
úgy használjon a te szömödnek az én imádságom!
Nevetlen ujjával körülkeríti a beteg szemét. Az egészet háromszor ismétli, majd elmond eg
t.
(Szeged)
HIDEGLELÉS, LÁZ14
1. A betegen lévo fehérnemut, e szavakkal kísérve a tettet, a Dunába dobták:
Isten veled, hideglelés!
(Pest m.)
2. Bekiáltották a szomszéd ablakon:

Nincs itthon, akit a hideg lel.
Így a szomszédra ragadt a láz.
(Nagyiván, Heves m.)
3. Mikor újult a Hold, kimentek az udvarra, és a Holdra nézve mondták:

Új hód, új király!
A hód újuljon,
a hideglelés elmúljon!
(Hódegyháza, Torontál m.)
4. A beteg kilenc levágott körmét és néhány hajszálát elvágott hagymába dugva rongyba kötöt
rtbe futott s a kis batyut parlagrózsafára akasztotta, így szólva:
Róuzsafa, róuzsafa!
Éngem híjnak az ördögök a lakodalomba.
De én nem megyek,
hanem a hidegemet kudöm helyettem.
A kert másik szélén futott vissza.
(Szamoshát)
5. Újholdkor a beteget az utcára vezették, és kiabáltak:

Szégyeljétek magatokat, alsó-felso szomszédok,
hogy a fiam hideglelos!
Ha ez nem használt, következo újholdkor a beteg így kiáltott a Holdhoz:
ne vígy a lakodalmadba,
vidd el a rázó hidegemet!
Ezt három holdújuláskor kellett ismételni.
(Balaton-mellék)
6. Háromszor egy héten mondta el a beteg:

Ég földem,
ég az ingem,
ég a szemfödelem.
Krisztus Jézus fegyverem,
semmiféle ellenségem
ne árthasson énnekem!
Jézus, Mária, Szent József, légy velem!
Ne hagyj el engem,
mer van, aki bunömet,
vígasztalja lelkemet.
Három bíztat engemet,
az Atyának érdeme,
Fiúnak kegyelme,
Szentléleknek ereje.
Jézus áment mondott erre.
(Mindszent, Csongrád m.)
7. Hosszú cédulára írták:

AKADA U DALFE
Betunként letépték; amikor csak az A maradt, összegyurve a beteg nyakába akasztották.
(Apátfalva, Csongrád m.)
IJEDTSÉG, RETTEGÉS15
1. Pohárba vizet öntenek, és háromszor számolnak:
9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1.
Közben tojást törnek, és a beteg feje fölött vízbe eresztik. Megitatják a tojásos vízbol, m
et az eresz csepegojébe öntik.
(Szöllosgyula, Ugocsa m.)
2.
Ne félj, ne rettegj,
Jézus Krisztus sem rettegett a kereszt alatt.
(Porcsalma, Szatmár m.)
3. Ónt öntöttek : olvasztott ólmot csurgattak hideg vízbe. Míg az ólom olvadt, a Miatyánk
zt is elmondták:
Vígasztaló Szentlélek Úristen
s a boldogságos Szuz Mária
vígasztalja meg ezt a beteget,
vegye ki a szüvibol,
a karjaiból,
a bábuiból,
az egész csontocskábul,
adjon neki egészséget,
vígasztalja meg Júzsit.
(Pusztina, Moldva)
4. Az ólomöntéssel foglalkozó gyógyítóasszony egy tányér vízbe öntötte a forró ólmot, amire
prucirkot tett keresztbe. Háromszor imádkozott rá, miközben háromszor öntött:
Istenem, atyám,
uram Jézus Krisztuskám,
boldogságos Szuz Mária
adjatok szerencsés órát kezdeni,
szerencsésebbet végezni,
ennek, aki meg van szentelve, Bözsinek
jó hasznára lenni.
Nem csinálom ezt a magam erejébol,
hanem az uram Jézus Krisztusom segítségével,
kihajtom ennek, aki meg van szentelve és keresztelve, Bözsinek
fejébol, szívébol, lábából
hetven ijedtséget,
hetven nyovolyát,
hetven fenét,
hetven nehézséget
szent Szalvatorral és szent Valentéval.
Fölajánlom ezen imádságot
szent Szalvatornak, szent Valenténak hét fájdalma,
megijedt anyának, boldogságos Szuz Máriának,
hatodik szent sebére uram Jézus Krisztusnak,
melyek az o drága vállain voltak.
Több napon át ismételheto, mialatt más-más testrészek fölött végzik az öntést.
(Galgamácsa, Pest m.)
5. Valaki a megijedt gyerek fejére tette a kezét, hogy magára vegye a bajt. Utána mondta
:
Elindulván Krisztus urunk
megyen maltikumokkal,
ötven angyalával,
megtalált egy zsidó lányt,
tole megijede,
tole megrettene.
Eridj Keresztelo János a Jordán vizére,
hozz tüzet,
hozz vizet,
hogy öntsünk ónját erre a Lajos fiúra,
hogy ennek a szivibe,
sem szive gyökerébe
semmiféle ijedtség
meg ne találtassék.
Ezután ónt öntöttek a gyerek arcát beterítve, szíve fölé egy szitát téve, abba tányér viz
forró ólmot. Az ólom kihult alakja megmutatta, mitol ijedt meg a gyerek.
(Hajdúnánás, Hajdú m.)
6. A beteg feje alatt fokhagymával háromszor mondta el este:
Eindult e nagy Sátán hetvenhét fiával,
hetvenhét lányával.
hetvenhét onokájával.
S akkó menyen bé ennek a fejin
s menyen ki talpán
a csontja-bontját issza,
piros vérit hervassza.
Tér meg, tér meg te nagy Sátán,
hetvenhét fiadval,
hetvenhét leányodval,
hetvenhét onokádval,
menj el kusziklákba,
kusziklába vannak tündérlányok,
menj bé fejiken,
s menj ki talpikon,
a csontja-bontját hányjad,
piros vérit igyad,
színyit hervaszd.
S ezt a Rózsát hagyjad tisztán,
mind az anyja szülte e világra,
boldogságos Szuz Mária hagyta.
(Moldva)
KÍGYÓMARÁS16
1. Halkan mormolták a javasasszonyok:
Eszteredi, ostoródi, teremora,
alje, ámen.
(Szárazberek, Szatmár)
2. Hétszer elmondták, közben vízbe mártott csalánszárral kerítették a marás helyét:

Kibútt a kégyó a földbül.
A földbül a fube,
a fubül a szorbe,
a szorbol a borbe,
a borbol a húsba,
a húsból a csontba.
Ulyan semmivé váljon,
mind a só a vízbe,
s a viasz a tuzbe.
3.
Elindula szíp Szuz Mária
az u áldott szent fiával.
Meggyule kilenc fekete ökörvel.
Kérdé boldogságos asszonyunk Mária:
Merre mensz kilenc fekete ökör?
Elindultam nagy fehír kövek közí só-nyalni.
Ne menj te nagy fehír kövek közí só-nyalni,
menjetek el,
nyaljátok ki Antinak a marását
és maradjon tisztán,
mint Krisztus urunk adta
anyaszült ez világra!
(Klézse, Moldva)
MÉHERESZKEDÉS17
Virágos kenderbol készült madzagra hátratett kézzel, a hátuk mögött három bogot csomóztak,
ogatták:
Elmentem virágos kendert vetni,
a virágos kendert elvettem,
virágos kender kinott, megért.
Akkó kiszedtük a virágos kendert,
megszáradott,
kirágtottuk,
leszépítettük,
lehéheltük,
megfontuk,
megszottük,
a vásznat megvarrtuk,
mind egy szálig elszaggattuk.
Még kétszer elmondták, mindig három-három csomót kötve. Ezután vizet vetettek : a tuzhelyr
et vetettek, majd arra a helyre tették a csiprot (bögrét), vízzel, arra is keresztet vete
tek, s közben ezt mondták:
Elindula Krisztus urunk Szent Péterrel,
megtalálkoztak három fehér asszonval.
Három fehér asszon megnezte,
szubül megszerette.
Vígasztaló Szentlélek Úristen
vígasztald meg Jánost.
Háromszor ismételték, a vízbol három cseppet a tuzhelyre cseppentettek, majd kendermadzago
t és kilenc szem parazsat tettek a vízbe, közben mondták:
Úgy használjon az én vízvetésem,
mint a Szent Péter vízvetése
Krisztus urunknak.
Térjetek meg,
s menjetek el
fekete tengernek fenekibe,
magas koszikláknak tetejibe,
ott legyen helyik, nyugodalma
annak a betegségnek.
Keresztvetés.
Én ajánlom ezt a kedves imádságomat
páduai Szent Antal tiszteletire,
és a boldogságos Szuz Máriának,
hogy ok vígasztalják meg a beteget.
A beteg kilencszer ivott a vízbol, a madzagot pedig a nyakába akasztotta. Minden tes
trészét megmosta a vízbol.
(Lábnik, Moldva)
NÁTHA18
1. Ha valakinek egy náthás ember náthája felol panaszkodik, ezt kell felelnie, nehogy me
gkapja:
A mi kemencénk is attól repedezett meg!
(Kiskunfélegyháza)
2. A náthás ember hogy másra menjen át a nátha írja a falra:

Nátha van eladó,
ingyen kapható.
(Gáttája, Temes m.)
3. Vagy:
Három nátha eladó,
öt nátha eladó!
(Jászjákóhalma, Szolnok m.)
4. Egymásnak mondták:
Náthám Pali, náthám Pál,
ragadjon rád a náthám!
(Méra, Abaúj m.)
ÓTVAR19
A vizet, amiben a sebeket lemosták, napkelte elott kellett kiönteni, miközben így szóltak:
Ahogy jön a nap felfelé,
úgy múljék az ótvar lefelé.
(Szakoly, Szabolcs m.)
POKOLVAR, POKOLKELET, POKOLSZÖKÉS, KELÉS, FEKÉLY20
1. A beteg pénzdarabbal húzogatta meg a beteg helyet, majd éjfélkor a keresztúton az érmé
vakkal visszakézbol hátradobta:
Akkor legyen rajtam ilyen fekély,
ha én ezt a pénzdarabot felveszem!
2. Fokhagymával kerítették :
Pokolbú gyüttél,
pokolba küldelek.
A fokhagymát utána elásták az ereszcsurgásba .
(Sándorfalva, Csongrád m.)
3. A gyógyítóasszony ráolvasott, keresztezgetve a sebet:

Mária szaggassa,
Szent József meg oszlassa.
(Nagykörü, Szolnok m.)
4. Elmondták a Miatyánkot; az azonképpen itt a földön is résznél leguggolva a földre böktek

oda távozzék a betegség. Utána:
Atyaisten oszlassa,
Fiúisten oszlassa,
Szentlélek semmivé tegye.
Szent asszonynak szent gyereke
a nagy fájást vegye ki belüle.
5. A gyógyító eloször három ízben kancsóval kerítette a gancsót (kelést), majd külön-kü
indig a Miatyánkot mondta, ámen nélkül, valamint az Üdvözlégyet; majd:
Az Atya teremtsön!
A Fiúisten gyulöljön!
A Szentlélök Úristen tisztítson,
hogy sömmi tetemödbe sömmi fájdalom ne maradjon mög!
Minden sor végén keresztet vetett a kancsóra, ezután bekente sárral kereszt alakban, közben
pedig ezt mondta:
Az Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek neviben múljon el!
Kezét a földhöz dörzsölte, hogy a fájdalom a föld alá menjen.
6. Háromszor olvastak rá a betegre:

Oszlasson el az Atya,
oszlasson el a Fiú,
oszlasson el a Szentlélek.
Környékezzen meg az Atya,
környékezzen meg a Fiú,
környékezzen meg a Szentlélek.
A Jézusnak vót egy fája,
annak vót hetvenhét ága,
egynek se vót nyugodalma.
Ennek a nyavalyának
se legyen nyugodalma,
menjen le a fodnek
a hét csínjára.
7. Háromszor mondták, közben korommal kerekítve a beteg testrészt, majd keresztet húztak
földre is rajzoltak egy keresztet a jobb kéz élével:
Sílejjen el az Atya,
sílejjen el a Fiú,
sílejjen el a Szentháromság Egyisten
a fod hét csínjába.
8. A kelést a kéz hátával és tenyérrel érintették, utána ezt mondták:

Tenger szögegyibe zod fa szutte ágot,
ága szutte levelit,
levele szutte virágját,
virágja szutte szent Annát,
szent Anna szutte Máriát,
Mária szutte szent fiát,
az o szent fia Jánosnak és Zakariásnak neveztessen.
Szája kúcsolódjon,
körme kapcsolódjon,
hogy ez a fájdalom se testyinek, se lelkinek ne ártson.
Oszlassa el az Atya,
oszlassa el a Fiú,
oszlassa el a Szentlélek.
Az utolsó három sornál háromszor keresztet vetettek.
(Erk, Heves m.)
9. A gyógyító fokhagymát vagy pénzérmét forgatott a beteg szeme elott, miközben kilencszer
dta:
Úristen, én Istenem!
Kérlek tégedet, hogy használjon ennek a betegnek
az én szám s nyelvem után,
hogy az a pokolvar,
ha rájött fáradtságból, vagy szomjúságból, vagy étlenségbol,
arra kérlek Úristen, menjen ki belole.
Azt mondom neked pokolvar,
hogy menj ki a fejbol, a feje velejébol,
s a karjaiból s a lábaiból s a fogaiból,
mert ha ki nem mégy, megfoglak,
s éppeg a havasba viszlek.
Ott vannak a pakulárok a juhokkal,
a kutyák ugatnak,
a farkasok ordítnak,
tégedet szerte-széjjel tépnek.
Ott van egy lány,
aki soha a haját bé nem fonta,
soha kenyeret nem kezdett,
piros bort nem ivott.
Olyan tisztán maradjon toled ez a beteg
és mint az ezüst s az arany.
A gyógyító a betegre ráfújt, majd hagymát dugott az orra alá és a fülébe. A beteg háromszor
(Alsó-Fehér m.)
10.
Mikor Krisztus a földön járt,
szállást sehol nem talált,
talált egy kopárnát és azon nem találta nyugtát,
ez a kelés is úgy ne találja nyugtát a te szolgádba.
(Csorvás, Békés m.)
11.
A király csinála egy nagy asztalt,
mindegyiket meghívta,
csak a pokolszökést nem hívta meg.
A pokolszökés bánatos lett,
reament erre az emberre.
Térj meg, térj meg,
menj bé a pokolba,
ahol harangszó nem hallik,
s ott legyen nyugodalmad!
(Lábnik, Moldva)
RÁNDULÁS, FICAM21
1. A gyógyító keresztet vet magára és a kificamodott testrészre. Ezután zsíros és szappanos
ogatja azt, és ötször elimádkozza:
Mikor Krisztus urunk a földön járt,
szamár hátán foment a kuhídra.
Szamara lába kificamodott,
szent Fice Máté odafutamodott.
Szent kezeivel megnyomkodta,
szent szájával megfútta,
ín az ínnel,
vér a vérrel,
csont csontjához forrjon.
Oly ép legyön ez a test,
mint azelott vót.
2.
Uton mén a szent asszony,
szent asszonnak szent gyermök a kezibe,
szent gyeröknek szent köröszt a kezibe.
Icemödés, ficemödés,
inaknak, csontoknak
hellyibu kimönetele.
Kudöm Máriáhon,
Mária kudi szent Fiáhon,
kudi hellyire.
(Szeged)
3. Bal kézzel a kificamodott végtagot fogta a gyógyító, közben jobb keze élével keresztezge
Ér helyre,
bor helyre,
Jézus, Mária, húzd helyre.
SÁRGASÁG22
1. Bodzafánál mondják:
Eljöttem tehozzád bodzafa,
rádhagyom a sápadtságom, sárgaságom.
(Doroszló, Bács-Bodrog m.)
2. Kilenc napon át mindig éjjel tizenkét órakor kell egy bodzafánál elmondani:
Üdvözöllek és tisztöllek, bodzafa!
az eeso madár, aki rajtad keresztülröpül,
vigye magával Anna sárgaságát!
Segíts Atyaisten!
Segíts Atyaisten!
Segíts Atyaisten!
Utána kilenc Miatyánk, kilenc Üdvözlégy és egy Hiszekegy, majd a szent asszony tiszteleté
Miatyánk és három Üdvözlégy mondandó el.
(Szebény, Baranya m.)
SÖMÖR23
A beteg ráköp a sömörre és nevetlen (negyedik) ujjával a porban visszafelé kanyargat:
Sohase láttalak,
sohase lássalak,
mert ha mégegyszer meglátlak,
akkor végig leszarlak.
Nyálat ken a sebekre, azokat is visszafelé keríti, majd köpköd.
(Lészped, Moldva)
SÜLY, SÜ, SÚLY24
1. A gyógyító háromszor mondja, az elso három sornál a fekélyt, a végén pedig a földet kere
vetlen (negyedik) ujjával:
Atya elrontson,
Fiú szétbontson,
Szentlélök Isten semmivé teremtsön!
Hetvenhétféle su,
fodbu gyütt,
fodbe mönjön!
(Hosszúhát, Csongrád m.)
2. Holdfogytán kell imádkozni:

Suly, suly, suly,
ágas-bogas suly!
Hetvenhétféle suly,
nyavaláknak sulya!
Nem én gyógyítlak,
hanem a Szentlélek Úristen gyógyítson tégedet, nem én,
az által teszem kezemet rád.
Én tégödet gyógyítlak
öt ujjamma,
öt angyalla,
a Szentlélek az Úrjézussa.
A teljes Szentháromság Egyisten eloszlasson,
hetvenhétféle fuszál gyógyítson,
a Szentlélek Isten itt többet ne találhasson!
(Szebény, Baranya m.)
SZÁRAZSÁG25
1. Kilenc napig vagy kilenc hétig jártak ki egy bodzafához. A fát háromszor megrázván mondt
Neked ajánlom a betegségem,
te száradj ki, ne én.
2. Kocsiúton vitték át a beteget, majd visszahozták, út közben az alábbi szöveget és a Miat

ndták:
Ezen az úton vitték el az én kisfiamnak a húsát, vérit, egészségit.
Ezen az úton hozzák vissza az én kisfiamnak a húsát, vérit, egészségit!
3. A beteg gyereket három egymás utáni este a templomhoz vitték, és bekiáltottak:

Istenem, hoztam neked száraz csontot,
adjál nekem nedves húst!
(Abaújszántó, Abaúj m.)
SZEMBE ESETT TÁRGY26
A szempillát fogva háromszor mondták:
Giz-gaz, giz-gaz esött a szemömbe,
Boldogasszony teje
mossa ki belole.
SZEMGYULLADÁS27
A beteg szemet naponta háromszor mosták három-három marék, folyóból merített vízzel és szen
jobbról bal felé, ezt mondva:
Napfelkeltével kaptam,
Napnyugtával küldöm.
(Hódság, Bács-Bodrog m.)
SZEMÖLCS28
1. Akinek szemölcs volt a kezén, újhold péntekjén keresztútra ment, és a Hold felé fordulva
uvel kerítette körbe a szemölcsöt, s ezt mondta:
Amit nízek, nojjík,
amit kerekítek, muljík.
A seprut ezután a feje fölött hátradobta, hogy aki felveszi, arra ragadjon a szemölcs.
2. Az eloször megjeleno újholdra nézve mondták:

engem hívnak vendégségbe,
én nem mehetek el,
elküldöm a szömölcsömet.
Még két este el kellett mondani. Ha a szemölcs nem múlt el, következo újholdkor megismételt
ráolvasást.
(Dunaszentbenedek, Pest m.)
3. Újholdkor mondták az udvaron:

Dicsértessék a Jézus Krisztus.
szép Szuz Mária
hívnak engem vendégségbe,
de én nem mögyök,
ekudöm a szemocsömet.
Én kudöm Máriának,
Mária kudje szent fiának,
szent fia kudje Jeruzsálem kapujába.
Mer boldog az a nap,
az az óra,
akibe Krisztus Jézus születik.
4. Ahány szemölcsük volt, annyit számoltak visszafelé:

Sem tíz,
sem kilenc,
sem nyolc
és így tovább, egyig.
(Viss, Szabolcs m.)
SZEMVERÉS, IGÉZET29
1. Újszülött látogatásakor hogy ne ártsanak neki így szóltak:
Csúnya, ronda vagy,
meg ne verjelek szemmel.
(Szentes környéke)
2. Köpködtek az újszülöttre:
Seggibe a szemed,
meg a két elso fogad.
(Szakoly, Szabolcs m.)
3. Ha kivitték a házból a csecsemot, nyálas ujjukra port vettek talpukról. Ezt a gyerek ho
mlokára kenték, mondva:
Akkor igízzík meg,
mikor a talpamat.
Vagy üst fenekérol vett piszokkal:
Akkor igízzík meg,
mikor az üst fenekít.
(Lészped, Moldva)
4. A szemmel vert, sírós csecsemonek szenesvizet készítettek: kilenc parazsat dobtak a ví

, számolva:
Se nem egy,
se nem ketto,
se nem három
és így tovább kilencig. Ha a parázs leszállt a víz fenekére, valóban szemverés volt a baj.
emot háromszor mosdatták ebben a vízben, majd megtörülték az ing fonákjával.
(Viss, Szabolcs m.)
5.
Egy igen,
ketto nem,
három igen,
négy nem,
öt igen,
hat nem,
hét igen,
nyolc nem,
kilenc igen,
tíz nem.
Az igízet honnan jött
oda menjen.
Senkinek se ártson,
csak a kutyáknak.
6. Seprubol vett kilenc ág égo darabkáit vízbe tették, miután mindegyiket valakirol elnevez
. Közben ezt mondták:
Szent Péter, Szent Pál,
mondd meg, ki igézte meg a gyereket!
Az volt az okozó, akinek a szene lesüllyedt. Megmosdatták a vízbol a gyereket, majd a vi
zet az ajtó sarkára öntötték.
(Verpelét, Heves m.)
7. Vízbe parazsakat tettek, ilyen szöveg kíséretében:
Férfi,
no,
gyerek,
lány.
Amelyiknek a parazsa leült , az verte meg szemmel. A vízzel megmosdatták a beteget.
(Karancskeszi, Nógrád m.)
8. Szemvizet készítettek a fenti módon, így szólva:

Ha fekete szem igézte,
szálljon a feketére,
ha kék,
szálljon a kékre,
ha sárga,
szálljon a sárgára.
(Bárdudvarnok, Somogy m.)
9. Hasonló cselekmény, a következo szöveggel:

Ha lány igézte,
szálljon a varkocsa alá,
ha ember igézte,
szálljon a kalapja alá,
ha asszony igézte,
szálljon a kontya alá.
Járatlan út,
keresztút.
(Hatvan, Heves m.)
10. Szenesvizet készítettek kilenc szem parázzsal, közben ezt mondták:

Kalap alól jöttél,
kalap alá menj vissza.
Kendo alól jöttél,
kendo alá menj vissza.
Arra szálljon a nehézség,
aki téged megvert.
A beteget a vízzel kereszt alakban kenték:
Atyának, Fiúnak, Szentléleknek.
A maradék vizet az ajtó sarkára öntötték.
(Badacsonytördemic, Zala m.)
11. Három szem parázzsal szenesvizet készítettek. A beteget megitatták a vízbol, majd hom
keresztet rajzoltak vele, és megmosták az arcát. Közben magukban ismételgették:
Ember verte, kalap alá,
asszony verte, kontya alá,
lány verte, párta alá.
Ha kalap alól jött,
menjen kalap alá,
konty alól jött,
menjen konty alá,
párta alól jött,
menjen párta alá,
menjen el a fekete zúgás alá,
ott forogjon,
s mindörökre ott maradjon.
(Beleg, Somogy m.)
12. Az elobbi cselekmény kíséretében:

Szem meglátta,
szív megverte,
annak ártson,
aki megverte.
(Vanyola, Veszprém m.)
13.
Ha férfi nézte meg,
ko alá menjen,
ha no nézte meg,
víz alá merüljön.
(Méra, Abaúj m.)
14. Szenesvízzel próbálják ki, hogy igézet volt-e a baj. Ha igen, háromszor mondják:
Ha lány igézett meg,
hasadjon meg a csicse,
ha fiú,
hasadjon meg a töke.
15.
Szív szeretett,
szem megvert,
Jézus Krisztus
töröld el.
(Zebecke, Zala m.)
16. A vízbe parazsat vetnek, és közben ezt mondják:

Szem látta,
szív verte,
Isten vedd le rúla.
Ha lesüllyedtek a szénszemek, megitatják a beteget, majd vízzel kenik arcát, talpát, feje l
, hasát. A maradékot az ajtófélfára öntik.
(Salánk, Ugocsa m.)
17.
Szív szerette,
szem megverte.
Nagyobb az Úrjézus ereje,
mint az ember szeretete.
oszlassa el a Fiúisten,
oszlassa el a Szentlélek Isten.
Semmibu lett,
semmivé váljon.
(Apátfalva, Csongrád m.)
18. A beteg fejét fogva, keresztvetések kíséretében háromszor mondják:

Szem megnézte,
szu megszerette,
vígasztaló Szentlélek
vígasztald meg Pétert.
Utána fújnak és félreköpnek.
(Lészped, Moldva)
19.
Szem megnezte,
megigízte.
Valahányszor megigízte,
annyi ezer angyal megorijze.
20. Háromszor fújtak a beteg fejére, majd háromszor megköpködték, így szólva:
Szem megnezte,
szu megszereti,
bódogságos Szuz Mária
vígasztalja meg ezt a Katalint.
Kék szem,
zod szem,
fekete szem megnezte,
Bódogságos Szuz Mária
vígasztalja meg Katalint.
(Pusztina, Moldva)
21. Háromszor mondták el, miközben keresztet vetettek, és a betegre fújtak:
Szem megnezte,
szu megszerette,
vígasztaló Szentlélek Úristen
vígasztald meg ezt az Ilonát.
Mosd le a testjirül,
fejirül
a betegséget
Jordán vizibül.
Olyan szép tisztán maradjon az o teste,
az o feje,
mint a tiszta ezüst.
(Pusztina, Moldva)
22. Háromszor mondták, fújva és köpködve:

Kék szem,
zod szem,
tarka szem,
mindenfajta szem igízte.
Szem megtekinté,
szu megszereté,
pokolszem aki átaljárta.
Mennyi erdonek ága-boga,
annyifelé oszoljék el.
23. Három vagy öt szem parázzsal vizet vetettek . Ha mindegyik fennmaradt, vagy minden da
rab leszállt, a beteg meg volt igézve . A parázs vízbedobása közben ezt mondták:
Rossz szem nézte,
megigézte,
Jézus szeme lássa,
gyógyítsa meg!
Kiloccsantottak a vízbol, majd itatták és mosdatták vele a beteget.
24. Vízvetés kíséretében mondták:

Erdo látá,
mezo látá,
ember látá,
megigézé,
Mária látá,
meggyógyítá.
S Kati maradjon tisztán,
mind Krisztus urunk az anyja méhébe,
az anyja szülte erre a világra.
(Klézse, Moldva)
25.
Kék szem látá,
megigézé,
zöld szem látá,
megigézé,
sárga szem látá,
megigézé,
fekete szem látá
megigézé,
kecskeszemu látá,
megigézé,
Mária látá,
meggyógyítá.
Úgy gyógyítsa mint az anyja szülte a világra,
s boldogságos Szuz Mária hagyta.
(Lészped, Moldva)
26. Háromszor mondták el, eközben háromszor vetettek vizet parázzsal:

Oz nyalja fiát szeplotol,
s én Jánoskát az igízettol.
Kék szem megnezte,
zod szem megnezte,
szu megszerette.
Jöjj el Mária, vígasztald meg!
A maradék vizet napnyugat felé öntötték a kertbe, így szólva:
Akkor igézzenek meg,
mikor ezt a kertet.
27. Kezdetlen vízbe három szem parazsat dobtak, háromszor ismételve:

Szem megnezte,
szu megszerette,
boldogságos Szuz Mária,
vigasztald meg!
A vízre keresztet vetettek:
Boldogságos Szuz Mária,
hozd meg Margit fejit.
Vidd el ezt a fájdalmat
a kosziklák hegyibe,
ahol kutyák ugatása nincs,
madárcsirikolás,
emberszózat nincs,
semmi a világon.
Olyan szép tiszta legyen a feje,
mint a szép tiszta víz!
Három cseppet itattak a beteggel, majd megmosták vele szemét, szívét, fülét. A vizet tiszta
lyre kellett kiönteni.
(Pusztina, Moldva)
28. Az öntoasszony keresztbe tett cirokszálakon keresztül melegített viaszt öntött vízbe.
z alakjából állapították meg, hogy igézet okozta-e a bajt. Ha igen, elmondta:
Úton megy az Igézet,
szembe találi az Úristent.
Azt kérdi tule:
Hová mész te Igézet?
Elmegyek ehhez a Pistához,
a testit marcingolni,
a szivét hervasztani.
Menj vissza, te Igézet,
a fa tetejére,
a nád tüjére,
madarak tollára,
és tenger vizibe.
Boldogságos Szuz Mária, édesanyám,
gyere, segíts, hogy meggyógyítsuk ezt a nagy
beteget.
(Somogyudvarhely, Somogy m.)
29. A szenesvíz készítése közben így beszélt a gyógyító:

Elindult az Atyaisten az igaz úton,
elotalálta az Igézetet.
Kérdi tule:
Há mész, te Igézet?
Elmenek az István fiadat meglátogatni.
Ne menj el te az én István fiamat meglátogatni,
gyere te énvelem!
Hetvenhét szekérút,
hetvenhét gyalogút,
menj el te azon!
Szedd össze vadaknak
szoreit-szálait,
nyomának porait!
Vidd föl a vadon-vad erdobe,
vidd föl a fa tetejébe,
hintsd el a sík mezore,
hogy ne árthasson a te igézeted
ennek a kisfiúnak,
miként a zsidók,
legények és lányok
szive szeretete
nem árthatott a Jézus Krisztusnak.
Kalap alól jött,
kalap alá menjen!
Keszkeno alól jött,
Keszkeno alá menjen!
Tünjék el a homlokába,
menjen oda vissza,
ahonnan jött!
(Balatonszentgyörgy, Zala m.)
30. Vízvetés kíséretében; az ehhez való vizet folyóvízbol folyásiránnyal szemben kell mer
Elindult a boldogságos Szuz Mária,
az o áldott szent fiával.
Találkozott hetvenhétféle gonosz Igízetvel.
Hová méssz, te gonosz Igízet?
Én menyek ennek az Erzsinek
piross vérit megiszom,
szálkás husát hasogatni.
Nem engedem, hogy a piross vérit megigyad,
szálkás husát hasogajjad,
hanem menj el oda,
ahol a fekete kutyák nem ugatnak,
a fekete lovak nem nyerítnek,
a szent harangok nem szollnak,
kovászos kenyérvel nem élnek.
Menj el fekete fodnek szinnyire,
kosziklák gyomrába.
Én ezt a szenet azzal vetem belé,
ezer angyal járjon vígasztalására.
31. Vízvetés: a gyógyító háromszor három szenet tesz egy kanna vízbe. Háromszor keresztet v
ondja:
Elindula bódogságos Szuz Mária
elindula z o áldott szent fiával
az aranyos templomba.
Megtalálkozék a zsidó legényvel s a zsidó leányval,
s megcsudálák az o áldott szent fiát.
Onnét visszatére bódogságos Szuz Mária,
elmene Jordán vizihez.
Három szikrát beleszikrála,
nevetlen ujjával három cseppet béereszte
az o áldott szent fiának szájába,
s az o áldott szent fia megvígasztalódék.
Kérlek bódogságos Szuz Mária,
adj vigasztalást ennek Erzsinek
igézetbol kapott betegsége miatt,
hátfájástul, mindenféle fájdalmainak.
A beteg iszik a vízbol, majd a gyógyító megdörgöli vele. A maradék vizet tuzbe öntik.
(Lészped, Moldva)
32. Vizet vetnek ; mind a három szem parázs bedobásakor mondják:

Elindult a boldogságos Szuz Mária
szerelmes fiával a Gecemáni kertbe.
Út közben találkozott az Igízettel,
hetvenhét fiával és leányával.
Kitakarták, megnézték
és halálra igézték.
Mondá: Menj el, menj el szent Ilona asszony a Jordán vizébe,
és vess három szenet a vízbe
és hozd az én szerelmes fiamnak
és én is vetek Ilonának az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.
Három cseppet iszik a beteg; a maradék vizet az ajtó sarkára öntik.
(Korond, Udvarhely m.)
33. A beteget fújva és köpködve így olvastak rá:

Kék szem,
zod szem,
tarka szem,
sárga szem megnezte,
szu megszerette.
Azokval az igékvel vetek vizet,
kivel Jézusnak vettek vót,
mikor Jézust megnezték vót.
Elküldte Mária édesanyánk szent Ilona asszont,
a Jordán vizibol hozzon három csepp vizet.
Elment szent Ilona asszon,
hozott három csepp vizet.
Jézust avval megmosták,
abba a helybe jobban leve.
Úgy használjon Annának es,
mint Jézuskának ahogy használt vót.
34. Vízvetés kíséretében ezt mondták:

Úgy használjon az én vízvetésem,
mind bódogságos Szuz Mária vetett vót szent Marcellának.
Belévetek három szenet,
a bódogságos Szuz Mária tiszteletésire.
Kék szem nezte,
zod szem nezte,
férfiú nezte,
fehérnép nezte,
ezernyi angyal, jertek vígasztalására, ámen.
35. A anya mondja a beteg gyerekére:

Elindult az Úrjézus Krisztus
szuz anyjával, Máriával.
Elotanátak az útba három zsidó lányt.
A három zsidó lány a kis Jézuskát megigízte.
Az elso azt mondja:
De szép a szép Jézus, mint a szép csillag!
A másik azt mondja:
De szép a szép Jézus, mint a szép nap!
A harmadik azt mondja:
De szép a szép Jézus, mint a szép teli holdvilág!
A kis Jézuskának a lányok szeme megártott.
Ennek a kislánynak is szem ártott.
De a boldogságos szép Szuz Mária hazatérvén
a kis Jézuskát szótalan vízbe megfürösztötte,
vizit piros márványkure öntötte.
A piros márványkurül lefolyt a fürdovíz a fodbe,
hét mély fodre.
Úgy menjen le errül a kislányrul is a fájdalom,
a fodnek hét mélységibe,
hogy a fájdalom ne hasigassa
se eszit,
se fejit,
se csontját,
se húsát,
semminemu porcikájának ne ártson!
Ezután még elmondott három Miatyánkot és három Üdvözlégyet.
(Apátfalva, Csanád m.)
36. A gyógyító eloször így szólt:

Atyának, Fiúnak, Szentlélöknek.
Ezután a Miatyánkot mondja el, majd a következo szöveget:
Ahol jön a szuzanyám, Máriám
sötét zöld erdobol.
Elotalál három szép zsidó lányt.
Kérdezik tole:
Hol voltál, szuzanyám, Máriám?
A Jordán vizénél,
ott körösztölték az Úrjézust a Jordán vizébe.
Ennek a kis Józsikának
se a szíve gyükerének
az átkozottak ne ártsanak.
Keresztvetéssel:
Atyaisten múlaszd el,
Fiúisten oszlasd el,
Szentlélök Úristen semmivé tögye.
SZENTANTALTÜZE30
1.
oszlassa el a Fiú,
oszlassa el a teljes Szentháromság.
Vigye a szerencsétlenrül
a földnek a hét csínjába.
2.
Elindult Szent Antal
hét fiával,
hét leányával,
fene farkasával,
vad oroszlánjával,
hetvenhétféle tüzes orbáncos sebeivel.
Megtalálkozott boldogságos Szuz Mária.
Hová ménsz, Szent Antal
hét fiadval,
hét leányodval,
fene farkasával,
vad oroszlánjával,
hetvenhétféle tüzes orbáncos sebeidvel?
Megyek Máriához,
piros vérit kiszívom,
gyenge szivit elszorítom.
Térj meg, szent Antal,
menj el az erdore,
Ott vannak a vad leányok,
piros vérüket szívd ki,
gyenge szívüket szorítsd el!
Térj meg szent Antal.
Közben elmondanak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet, majd egy Hiszekegyet Szent Ilona tiszt
letére. Utána:
Szent Ilona, térítsd meg ezt a sebet!
Ezután egy Hiszekegy a Szentlélek tiszteletére, utána:
Vigasztaló Szentlélek Úristen, vígasztald meg,
vedd le ezt a fájdalmat,
gyógyítsd meg. Ámen.
(Istensegíts, Bukovina)
3. Hétszer mondták el, közben szentelt gyertyával füstölték a beteget:

Elindula szép Szuz Márja Gecemáné kertbe imádkozni.
Megtalála hetvenhétféle futkosó, szökdöso Szentantaltüzit.
Hová méssz, hová méssz,
te hetvenhétféle futkosó, szökdöso Szentantaltüze?
Megyek Annának piros vére italára,
csontjai és húsai hasogatására.
te hetvenhétféle futkosó, szökdöso Szentantaltüze!
Eredj a kosziklákra,
ahol a vad leányok laknak,
ahol a fekete kutyák nem ugatnak,
ahol a fekete lovak nem nyerítnek,
a fekete kókisok nem szollnak.
te hetvenhétféle futkosó, szökdöso Szentantaltüze,
azoknak csontjikat, húsikat hasogasd,
s Annából térítlek a boldogságos szép Szuz Mária erejével.
SZÉLTÁLYOG31
Háromszor mondták a nevetlen (negyedik) ujjal visszafelé kerítve a hasat:
Tályogos asszonyok hetvenheten járnak.
A hétbol maradjon hatra,
a hatból ötre,
az ötbol négyre,
a négybol háromra,
a háromból kettore,
a kettobol egyre,
s az egybol semmire.
SZÚRÁS, NYILALLÁS32
A gyógyító keresztet vet magára és a betegre, majd váltogatva elmond három Miatyánkot és há
. Az utóbbi szövegébe mindig beszúrja (a gyümölcse, Jézus rész után):
Hová mész te szúrás, nyilamlás?
Elmögyök egy asszonyba.
Ne menj te asszonyba,
hanem eredj a tüsökbokorba.
Magára és a földre keresztet vet:
Kísérd ki Jézus ezt a nyavalyát belule.
(Szaján, Torontál m.)
TOROKFÁJÁS, TOROKGYÍK, GELKA, GILKA33
1. Aki Szent György napja (április 24.) elott gyíkot talál, két nevetlen (negyedik) ujja
yét megköpködve megdörgöli a gyík torkát, beleköp a gyík szájába, és ezt mondja neki hároms
Édös kis gyíkocskám,
vidd el a torokfájást.
A fentieket elvégzo személy két ujja jó lesz fájós torkúak gyógyítására.
(Szeged környéke)
2. A Szent György-nap elott fogott gyík torkát az emberi torokhoz kell dörzsölni, így szólv
Az én torkom akkor fájjon,
amikor a kis gyíké.
(Atkár, Heves m.)
3. A torokfájós háromszor megcsókolta a kemencét, és háromszor mondta:

Fodédesanyám,
torkom fáj,
senkinek se mondom,
csak neked panaszolom,
gyógyítsd meg.
4. A gyógyító nevetlen ujjával kívülrol simogatta a mandulákat, közben mondta:

Egy nem egy,
ketto nem ketto,
három nem három
És így tovább, kilencig. Majd háromszor köpve hozzátette:
Menjen a pusztákra!
(Gajcsána, Moldva)
5.
Krisztus Jézus teremtötte,
Szuz Mária oszlassa,
megváltó Isten segítse!
Torokgyógyító Szent Balázs,
könyörögj érette!
(Kiskundorozsma, Pest m.)
6. Ezzel a szöveggel az anya olvasott rá gyermekére:

Én elolvasom Annának a nyakátó
hetvenhétféle gilkát,
hetvenhétféle torokgyéket,
brenkát,
szokát,
csumát,
hollerát,
dagadást,
ángyinát.
Tik hetvenheten vattok,
hétrol maradjon hatra,
hatról ötre,
ötrol négyre,
négyrol háromra,
háromról kettore,
kettorol, egyrol semmire.
Mer Krisztus urunk mikor a féden járt,
talát egy jó emberre s egy rossz asszonra.
Az asszon nekik vetett gyékén ágyat,
tett ko párnát,
adott fotelen kását,
sítelen pogácsát.
Krisztustól mondáso,
legyen gelka elmuláso.
(Lészped, Moldva)
7.
Krisztusnak kopárnája,
sutelen pogácsája,
fotelen galuskája,
Legyen a gilkának elmúlása,
met a Krisztus hagyománya.
(Lészped, Moldva)
TYÚKSZEM, TYÚKSEGG34
1. Újholdkor levizelték a tyúkszemet, s ezt mondták:
Tyúksegg, most újholdkor lepisállak,
de ha még a másik újholdkor itt talállak,
leszarlak.
(Mogyoróska, Abaúj m.)
2. Holdtöltekor titokban kimentek az udvarra, és a tyúkszem érintése közben háromszor mondt
Ahogy te fogysz, holdacska,
úgy múljon el a tyúkszem rajta.
(Csávoly, Bács-Bodrog m.)
3. Hasonló cselekmény kíséretében:

Újság, új világ!
Amit látok, megteljék,
amit nem látok, elfogyjék.
(Tard, Borsod m.)
4. A Holdnak mondták újholdkor:

engem hívnak lakodalmadba,
hanem a tyúkszememet küldöm el.
(Somlóvásárhely, Veszprém m.)
ZSÉBRE35
1 A gyógyító asszony napkelte elott a ganéjdombhoz vitte a gyereket. Sarlóval keresztet ra
jzolt a földre, majd a sarlót a ganéjba szúrva a gyerek szájához érintette. Napkelet felé t
meghajtotta magát, és mondta:
Mire a nap felkel,
és mire a nap lenyugszik,
addigra gyógyuljon meg a szád.
Három nap egymás után csinálták.
(Felsozsolca, Borsod m.)
2. A szilvafa kérgét napnyugtakor megvagdosták, és kilencszer mondták:

Napocska nyugodóba,
zsébre szilvafába!
(Csitár, Nógrád m.)
3. Kis vesszokre rongyot tekertek. Tizenkét így készített babát forgattak meg a gyerek sz
estefelé, amikor jött a legelorol haza a csürhe. Utána egyenként hátrafelé dobták a babáka
mondva:
Zsébre múljon,
csürhe gyüjjön,
zsébre múljon,
csürhe gyüjjön!
(Ferencszállás, Torontál m.)
ÁLLATTENYÉSZTÉS, FÖLDMUVELÉS
Jégzápor, távozzál el határainkról
HÁZIÁLLATOK36
1. Ha új jószág került a házhoz, szenteltvízzel hintették meg, és ezt mondták:
Az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.
Tartson meg az Atyaisten,
tartson meg a Fiúisten,
tartson meg a Szentlélek Úristen,
Orizzen meg az Atyaisten, aki megtartott,
orizzen meg a Fiúisten, aki megváltott,
orizzen meg a Szentlélek Isten, aki idevezetett a házhoz.
2. Megsántult állat gyógyítására:

Mikor az úr Jézus a földön járt,
ment a szamarával,
szamarának lába megficamodott,
az Úr Jézus szamara megsántult.
Akkor azt mondta:
Bur burhön álljon,
csont csonthon álljon,
mint ahogy az úr Jézus megterömtötte.
3. Nehezen vizelo, vagy székrekedésben szenvedo állat hasa alatt eleven bütök nevu, egy h
kibomló csomót kötnek meg és oldanak ki többször egymás után. Ugyanennyiszer mondják:
Uram Jézus, segíts meg!
Orbán vize mellett három szuz lány vala.
Egyik ódi,
másik köti,
a harmadik hugyát (szarát) eregeti
ennek a lónak (tehénnek).
(Ocsény, Tolna m.)
4. Ha nyu esett az állat sebébe, a gazdája földi bodza egyik ágát hajnalban a földre hajlít
így szólva:
Én téged földi bodza addig fel nem engedlek,
míg a jószágomból a féreg ki nem hull.
(Nyírbátor, Szabolcs m.)
5. Elveszett állatot úgy lehetett hazacsalogatni, hogy pénteken vagy kedden a kéménybe kiál
ottak:
Se ne igyék,
se ne szarjék,
se ne aludjék,
amíg ide nem jön!
(Szucsák, Kolozs m.)
SZARVASMARHA37
1. Ha új tehenet hoztak a házhoz, az istállóban vízzel öntözték, és ezt mondták:
Amit eddig ettél feledd,
nálunk jobb lesz ám a helyed!
(Nyitra m.)
2. Tavasszal, amikor eloször hajtotta legelore a gazda állatait, a kapuban láncot kötött k
eresztben a földre, és ezt mondta a marháknak:
Egész nyáron úgy összetartsatok,
mint ennek a láncnak a szemei. Értitek?
3. Ugyanezen alkalomból minden gazda tojást tett a kapuba, e szavakkal:

Illen tele és gömbölüen jöjjenek haza az állatok,
mint ez a tojás!
A tojásokat a csordás szedte össze saját magának.
(Pécsarányos, Baranya m.)
4. A beteg tehéntogyre így olvastak rá hétszer, miközben vizes ujjal húzogatták:

Tályognak van hét lyánya,
hét lyányának hat lánya,
hat lyányának öt lyánya,
öt lyányának négy lyánya,
négy lyányának három lyánya.
három lyányának két lyánya,
két lyányának egy lyánya,
egy lyányának egy se legyen
s Cifra maradjon tisztán,
mint az anyja szülte erre a világra.
(Klézse, Moldva)
5. Ha nehezen eresztett a tehén, az alsószoknya fonákjával e szavak kíséretében törölték me

a togyét:
Nem egy,
nem ketto,
nem három.
(Szirénfalva, Ung m.)
6. Ha véres tejet fejtek, bodzabokorról törtek egy kis gallyat. Kelet felé fordulva beást
y kis gödörbe, és ezt mondták:
Te bodzafagally, addig innen ki ne jer,
míg az én Záli tehenem véres tejet ád.
(Rakamaz, Szabolcs m.)
TEJHASZON BIZTOSÍTÁSA38
1. Ellés után az elso tejet felforralva fösztejet foztek. Vittek belole a szomszédoknak,
kik e szavakkal vették át:
Annyi teje legyen a tehénnek,
mint a kútban amennyi víz van.
(Rétfalu, Veroce m.)
2. Hasonló alkalomból itattak gyerekekkel gurásztát (felforralt, összetúrósodott tejet).

kek fejére vizet öntve így szóltak:
Úgy csurogjon a tehénbol a tej,
ahogy csorog a gyerek fejérol a víz.
3. Ugyanilyen alkalomból a szomszéd ezt mondta:

Többet tejet, mint vajat,
Többet tejet, mint vajat!
(Tiszaszöllos, Heves m.)
4. Szent György-nap (április 24.) hajnalban az asszonyok lepedot húzogattak a búzaföldön és

lenc marok harmatos búzát szedtek össze, közben ezt mondogatva:
Komámasszony, hagyok is, viszek is.
Otthon a búzát megetették a tehénnel, a harmatos lepedot pedig tiszta edénybe csavarták. Fe
kor egy-egy cseppet csöppentettek a harmatból a markukba.
(Szentistván, Borsod m.)
5. Szent György napján ilyen mondókával szedték a harmatot:

Vaját viszem, tejét nem,
vaját viszem, tejét nem.
6. Csordahajtáskor a boszorkány kiállt a kapuba, és vesszovel ütött az elotte elhaladó tehe

re, így szólva:
Ettol egy litert,
ettol két litert,
ettol három litert
Ezzel saját magának szerezte meg mindegyiknek a tejét.
(Kide, Kolozs m.)
7. Aki meg akarta szerezni mások tehenének a hasznát, köpüléskor a köpülo oldalát veregette
miközben mondta:
A vaj Bálványosról,
a vaj Barátosról,
a vaj Bükkhavasról
mind ide jöjjön,
s a vajat nekem,
s az írót neked.
Százszínu vajjal lett tele a köpüloje: ahány anyaállat csak volt, mindegyiknek benne volt a
vaja.
TEHÉN ÓVÁSA RONTÁSTÓL; RONTÁS GYÓGYÍTÁSA39
1. Szent György-nap (április 24.) hajnalán kölest szórtak a ház elé, s hogy be ne jöjjön a
y, ezt mondogatták:
Addig ezen a kapun senki be ne gyüjjík,
míg ezt a kását össze nem szedi.
(Kunmadaras, Szolnok m.)
2. Ha a tehén nem adott tejet, két vasvillával szurkálták a vályúba öntött tejet, és ezt mo
Addig szúrom, vágom,
míg ide nem jön, aki a tehenemet megrontotta.
(Tiszajeno, Szolnok m.)
3. Hasonló alkalomból tömjénnel füstölték a tehén togyét, majd kést szúrtak a köpülo abronc
Na te gonosz lélek, most megszúrlak!
(Tiszapolgár, Szolnok m.)
4. A rontással gyanúsított boszorkány tehenének trágyájából a saját kéményükbe akasztottak

y szóltak:
Így füstölodjön meg,
aki a tehenemet megrontotta.
5. A megigézett tehénnek parázs vízbe dobásával vizet vetettek, ezzel a szöveggel kísér
Vetem ezt a vizet, Manci nevu piross és fehér szoru tehénnek.
Szent Ilona vizet vetett az úr Jézusnak a Jordán vizibol.
Úgy használjon ennek az állatnak es, mind az úr Jézusnak.
Menj el te gonosz Igízet a tehen fejének vérontásáról,
csontja hasogatásáról,
a tengeren is túl,
kosziklákról-kosziklákra,
hol a vad leányok laknak,
szentséget nem használnak,
kovászos kenyérvel nem élnek,
fekete kutyák nem ugatnak,
fekete lovak nem nyerítnek,
fekete disznyók nem vicsognak.
Kék szem,
zod szem,
fekete szem,
sárig szem,
farkas szem,
férfiú szem,
fehérnép szem, ami megnezte.
A vígasztaló Isten vígasztalja meg,
hogy harangszó itt ne érje,
kakasszó itt ne találja.
6. Vízvetéssel gyógyítják a megrontott tehenet: keresztet vetnek a tuzhelyre, és a vízzel

sészére. A vízbe három szem parazsat dobnak, ezt mondva:
Kék szem látta,
barna szem látta,
mindenféle szem látta.
Boldogságos Szuz Mária, jöjj el vígasztalásul.
Vedd ki ezen igízeteket,
és mindenféle szellemet, ördögöt,
ezen tehén fejébol,
testébol,
minden íze, csontjai közül.
Vidd el a magas hegyekre,
fáknak ága-bogaira,
taszítsd az örök kárhozatra.
Dicsoség az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek.
A vízzel megmossák a tehenet, majd a kialudt parazsat visszadobják a tuzbe.
(Kászonaltíz, Csík m.)
7. Vízvetés kíséretében:
Hetvenhétféle boszorkányos asszonyok,
hetvenheten vagytok.
Úgy elfogyjatok,
mint ahogy elfogy az árvízben a szárazság,
kiapajsza az árvizet.
Úgy elfogyjatok,
mint ahogy elfogy a nagy hópehely,
mely omlik, s a legnagyobb hegyeket letakarja,
és egyszer hát sohut semmi nincs belole.
Ne lásson meg tégedet es se az ájer,
se az orzoangyal,
se a szellem.
Úgy eltakarodjál,
mint az ég és a föld amilyen tiszta,
mindenféle burjántul.
Olyan tiszta legyen az az ártatlan (a tehén neve)
Olyan tiszta legyen ez az ártatlan es tolled,
s az a forrás,
az a gyöngyforrás,
az a tejforrás szálljon vissza,
áradjon meg neki az a forrás,
ami megáradott ennek az állatnak,
s elrabolta ez a boszorkány.
Úgy eltakarodjál!
Mert ha el nem takarodol,
agyonütlek a Jézus keresztjével,
elváglak késvel,
s agyonütlek a szent feszületvel!
(Gyimesbükk, Csík m.)
LÓ40
1. Hogy a szépasszonyok össze ne bogozhassák Szent György (április 24.) éjszakáján a lova
zo este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:
Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit,
ha ezt a mákot megolvastad!
(Déva, Hunyad m.)
2. Volt egy ember, aki ezt énekelte egy lónak, hogy az megdögöljön:
Pemetefu, folyondár, maradhatsz már ettu,
fakószekér, kendörhám, pihenhetsz mán ettu,
kilenc nagy juhászkutya, jóllakhatsz mán ebbu,
ördög nevibe ajállak, dögöljé mög mingyá!
(Torontáltorda, Torontál m.)
3. Ló gyógyítására:
Sárkerék, pörjefu, emaradhatsz ettu,
száraz malom kerületje, mögállhatsz mán ettu!
Négy kutya négy lábára, derekára mönnyi ráfér
4. Ló ficamának gyógyítására:
Midon Márja Szent Józseppel szamárháton járt,
a szamarának lecsúszott a lába a hídrú,
osztán kificamodott.
Józsep mondta Márjának,
Márja mondta szent fiának,
szent fia mondta ficamodásnak,
mönjön helyre.
Kimönést kutte szent Anna Márjának,
Márja kutte szent fiának,
szent fia kutte helyre.
Ezután elmondták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet; utána:
Uram Jézus, vödd fo az én imádságomat a te szentségös szent atyád elébe,
hogy lögyön hasznos, valamint hasznos vót a te anyád Máriának keresése.
(Szeged)
JUH41
1. Ha pondrós volt a juh sebe, a juhász napkelte elott háromszor visszafelé számolt, mind
lvasás végeztekor egy marék port szórva a nyüves jószág után:
9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1.
(Békés m.)
2. Hasonló céllal:
Kilenc nem kilenc, de nyolc,
nem nyolc, de hét,
nem hét, de hat,
nem hat, de öt
és így tovább; a végén:
nem egy, de semmi.
(Hadház, Hajdú m.)
DISZNÓ42
1. A gazdasszony etetéskor ráköpdös a malacra, így szólva:
Mindig ilyen jó étvággyal egyetek!
(Jászladány, Szolnok m.)
2. A beteg disznóra ha azt hitték, hogy szemmel verték így olvastak rá:
Megindult a gonosz Igízet
hetvenhétféle szárnyával.
Rászállott ennek a malacnak a testjére,
száraz húsát hasogatni,
piross vérit szárasztani.
Menj el gonosz Igízet,
Ki a kosziklák tetejire,
ahol a fekete lovak nem nyerítnek,
a fekete kutyák nem ugatnak,
s a fekete kókis nem kikiril.
BAROMFI43
1. Tyúkültetés alkalmával, a tojások eligazításakor mondta a gazdaasszony:
Mind kakas legyen!
(Kuncsorda, Szolnok m.)
2. Tyúkültetéskor e szavakkal rakták a fészekbe a tojásokat:

Keljen, mint a rozs,
pattogjon, mint a kukorica!
(Tiszainoka, Szolnok m.)
3. A kiscsirkéket kikelés után rostára tették, majd megfüstölték és egyenként fejszére rakt
t mondták:
Ilyen erosek legyetek, mint a vas!
(Vasas, Baranya m.)
4. Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az elso ízben kieresztett csibéket, húshagyókor

disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták:
Csóka, kánya, varjú, szarka
mind vakok legyetek,
csak az én csibéim
legyenek szemesek.
(Nagylengyel, Zala m.)
5. Ha döglött valahol a baromfi, és errol panaszkodtak egymásnak, felelni kellett rá, neho
gy tovább terjedjen a baj:
Nálunk úgy döglenek a baromfiak!
Nálunk is az egerek!
(Bács-Bodrog m.)
GABONA44
1. Búzavetés végeztével e szavakkal dobták magasra az üres vetozsákot:
Ilyen magasra nojjön!
2. Vetés bevégezésekor:
Nagyra nojjön, bokrosodjon,
ezerszerte többet hozzon!
(Csanádpalota, Csanád m.)
3. Hogy ki ne egyék a madarak a vetést, a veto eloször jobb lábbal lép a barázdába és e sza
etében vet el három marékkal:
Ezt vetem a madaraknak,
ezt vetem az állatoknak,
ezt vetem a rossz esonek,
s a többit magamnak.
(Klézse, Moldva)
4. Hogy ne legyen gazos a búza, a veto így szólva félredob egy marék földet:
Itt nojjön a burján!
(Székkutas, Csongrád m.)
5. A vetés kártevoi ellen a gazda húshagyókeddi vacsora elott gúzst kötött fuzfavesszobol,
ben a fia kérdezgette a kamrából. O kintrol felelt:
Mit kötsz, mit kötsz?
Kígyunak, békának a száját,
verebekét, egerekét, patkányokét,
minden kártevoét.
(Szalafo, Vas m.)
6. Hogy a veréb ne egye a búzát, napkelte elott csóréra vetkozve háromszor megkerülték a bú
folyvást mondogatva:
Egy nem egy,
ketto nem ketto,
három nem három
és így tovább, kilencig.
ZÖLDSÉG, KENDER, KUKORICA45
1. Tökvetés után az asszonyok lekuporodtak, és így szóltak:
Ilyen nagyok legyenek e!
(Azaz, mint a hátsó felük.)
2. Kukoricavetés után egymáshoz tették a kapákat:

Akkora csövek legyenek,
mint a kapa nyele!
(Pokolpatak, Moldva)
3. Kendervetés után nagyot ugrottak, és ezt mondták:

Nagy legyen a kenderem,
lábát féreg ne pusztítsa,
fejét madár meg ne tépje!
(Bánokszentgyörgy, Zala m.)
4. Ha valaki azt akarja, hogy vetés nélkül is sok kaporja teremjen, Szent György-nap (ápri
lis 24.) elott rázza meg a kerítést, és mondja:
Kapor ide,
kapor oda,
kapor az én kertembe!
(Bakony-vidék)
GYÜMÖLCS46
1. Zöldcsütörtökön, azaz a húsvét elotti nagycsütörtök -ön a gazdák kimentek a kertbe, és
teremjenek abban az évben. A kiszáradni kezdo fát baltával fenyegették:
Vagy teremj, vagy kiváglak!
(Németpróna, Nyitra m.)
2. A rosszul termo fát karácsonykor fenyegették:

Rád szánok még egy nyarat,
ha nem termessz, kiváglak!
3. A nem termo gyümölcsfa kérgét három helyen behasították, közben így beszéltek hozzá:
Fa, te eddig meddo voltál, nem termettél.
Itt az ideje, hogy bo termést adjál!
7. Hajnalban míg a madár át nem szállta a vizet kimentek a fához. Törzsét balta fokával
:
Adjon Isten jaó regvelt, te hutelen fa,
aki nekönk a gyümocsödet még soha meg nem mutattad.
Mos még csak megkopogtatlak evvel az éles szerszámval,
de ha most egy esztendore nem termesz,
Isten bizony, kiváglak!
(Sáta, Borsod m.)
VIHAR, JÉGVERÉS ELHÁRÍTÁSA47
1. A közelgo jégfelhore mindig más irányba fordulva háromszor keresztet vetettek, s így
k:
Oszlasson el tégedet az Atya,
oszlasson el tégedet a Fiú,
oszlasson el tégedet a Szentlélek Isten.
Környékezzen meg tégedet az Atya,
környékezzen meg tégedet a Fiú,
környékezzen meg tégedet a Szentlélek Isten.
Rontson meg tégedet az Atya,
rontson meg tégedet a Fiú,
rontson meg tégedet a Szentlélek Isten.
2. Ha nagyon villámlott, ezt mondták:

Énok és Illés!
Lassan zörgessétek az egeket,
mer nálunk van a boldogságos Szuz Mária
az o egyszülött szent fiával szállásul.
Énok és Illés, hozzátok el azon kenetet,
mellyel az úr Jézus szent testét kentétök mög.
Kenjétek meg szivünket, lelkünket,
házunk belsejét,
kapufélfánkat,
hogy semmi veszödelöm ne ártson!
(Tiszasziget, Csongrád m.)
3. Jégfelho közeledtekor mogyorófapálcával intettek a felho felé, háromszor mondva:

Boldogságos Szuz Mária
elindult az o szent fiával
egy nagy hosszas úton.
Megtalálkozott egy nagy záporesovel.
Merre mensz te nagy jégeso?
Megyek az éloknek kovászrontásikra.
te nagy jégeso,
te nagy záporeso,
ne menj éloknek kovászrontásikra.
Menj el nagy kosziklákba,
ott es oszolj el,
hogy ne ronts az éloknek!
(Gajcsána, Moldva)
4. A jégeso-felhovel szemben állva keresztet vetettek és háromszor mondták:

Elindula a boldogságos Szuz Mária az o áldott szent fiával.
Találá a záporesot.
Kérdé: Hová mész, te záporeso?
Én élo földbe, élo kenyér rontani!
Térj meg, te záporeso,
szakadozzál el hetvenhétfelé,
hetvenhét kosziklába rejtozzél belé,
hol vakaru kalácsot nem sütnek,
s a kakasszó sem hallatódik!
Utána egy Dicsoséget, egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet imádkoztak el.
(Csíkszentdomokos, Csík m.)
HÉTKÖZNAPOK, HÁZIMUNKÁK
Csúcs kerekedj, lapos domborodj
VAJKÖPÜLÉS48
1. A köpülo asszony hogy jobban összeálljon a vaj ezt mondogatta:
Kelj, kelj tejföl,
falu végén hasas lány,
írós vajat kíván.
(Hédervár, Gyor m.)
2.
Menj össze, vessz össze,
falu végén hasas lány,
írós vajat kíván,
fazekat árul,
írós vajért adná.
(Mezonagymihály, Borsod m.)
3. Ha nehezen állt össze a vaj, ezt mondták:

Szuz lány, szuz asszony, húzd össze,
Szent Péter, Szent Pál, verd össze!
(Erk, Heves m.)
4.
Szuz lány, szent Margit,
vidd össze a tejfölünket,
falu végin hasas jány
írós vajat kíván.
5.
Tej, túró tejfel,
Csamper Miska, kelj fel!
Menj össze, menj össze,
mingyár vaj lesz belole.
Falu végén egy kislány
tejet-vajat kíván.
Menj össze, menj össze,
mingyán vaj lesz belole.
Szent Fülöp, Szent Pál,
gyöjjetek ide,
tegyetek bele ötöt-hatot olyat,
mint a kis Tibike feje!
(A ráolvasó a mellette álló gyerek nevét mondta.)
KENYÉRSÜTÉS49
1. A kenyér bevetése elott lapáttal keresztet rajzoltak a kemence szájára, és ezt mondták:
Süljetek!
(Kám, Vas m.)
2. Ugyanakkor cuppantottak, így szólva:

Nyojjél, keljél, szaporodjál,
sose fogyjál!
3. Bevetéskor pedig ezt mondják:

Csúcs kerekedj,
lapos domborodj!
4. A kovász megkeverése után tenyérrel keresztet vetettek rá:

Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében keljetek meg!
Bevetéskor pedig:
Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében süljetek meg!
(Dunapentele, Fejér m.)
5. Bevetés után a sütolapáttal keresztet vetettek a kemence szájára:

Áldjon meg az Atyaisten,
áldjon meg a Fiúisten,
áldjon meg a Szentlélek Úristen.
Süttessen meg az Atyaisten,
süttessen meg a Fiúisten,
süttessen meg a Szentlélek Úristen,
hogy szép dombos legyél.
LEPÉNYSÜTÉS50
1. Lepénysütés közben ezt kell mondani, nehogy túlkeljen a lepény:
Ciha lepi, lepi, lepi,
Ciha lepi, lepi, lepi!
(Rábagyarmat, Gyor m.)
2. Málé (kukoricalepény) keverése közben mondták:

Málé, málé, édes légy,
mint a cukor, olyan légy!
(Piskó, Baranya m.)
3. Ugyanakkor:
Málé, málé, ides lígy,
mint a kokasok szerelme, olyan lígy.
4. Görhe (kukoricalepény) keverésekor:
Olyan édes legyen a görhe,
mint a Bözsi meg a János szerelmi.
(Ismeros lányok és legények nevét mondták.)
5. Görhesütéskor:
Olyan édes legyen,
mint a Jézus és Mária szerelme!
(Rimóc, Nógrád m.)
6. Málé keverésekor:
Barna Péter szerelmire,
Kiss Boriska szerelmire!
KUKORICAPATTOGTATÁS51
1. Közben a gyerekek ugráltak és kiabáltak:
Pattanj Péter, pattanj Pál,
olyan legyél, mint egy tál.
(Sárrétudvari, Bihar m.)
2. A fonóban kukoricapattogtatás közben, hogy hamarébb kipattogjon, ezt mondták a lányok:

Csittegj-csattogj, kukorica, fehér lovat látok,
csittegj-csattogj, kukorica, mint a bába seggi.
Phi, phü, phá.
A végén úgy tesznek, mintha félreköpnének, hogy jövore sok fehér libájuk legyen: minél több
attog ki, annál több lesz a liba.
(Domaháza, Borsod m.)
KENDERMUNKA, RUHÁZKODÁS, MOSÁS52
1. Kenderáztatás közben mondogatták az asszonyok:
Sárvárrá sárgodjál,
Fehérvárrá fehéredjél,
szíjj a kendere,
szar a pozdorjája.
(Nyárád, Veszprém m.)
2. Fonni tanuló kislány rosszul sikerült fonalát anyja felgombolyítva a vízimalomhoz vitte
ott a malom kerekébe dobva így szólt:
Ilyen gyorsan pörögjön a Bözsike kezibe az orsó,
mint a malom kereke ahogy forog.
(Pálháza, Abaúj m.)
3. Ha szövés közben lép valaki a házba, ezt kell mondania:

Ilyen nyílása legyék, ni!
és jó nagyot lépnie, hogy a szövo a vetélot jól át tudja dobni.
(Bélapátfalva, Borsod m.)
4. Ha valaki új ruhát kapott, ezt mondták neki, hogy szerencséje legyen vele:
Az új ruha szakadjon,
a gazdája maradjon.
(Nyírbátor, Szabolcs m.)
5. Új kalap vásárlásakor belsejébe köpködtek, és mondták:

Ez a kalap elszakadjon,
s aki hordja, megmaradjon.
6. Szapulás közben, amikor az elso üst forróvizet a ruhára öntik, mondják:

A faluban szapulnak,
nálunk szappanoznak,
olyan fehér légy, mint a hó!
(Patóháza, Szatmár m.)
7. Minden bogot könnyen ki tud oldani az, aki az elso fecskét tavasszal megpillantva
ujjait összesúrolgatja, és így szól:
Úgy oldjon el az én kezem minden cérnabogozást,
mint ahogy ennek a fecskének szárnyai el vannak oldva.
(Kohalom, Nagyküllo m.)
FÉRJ HAZATÉRTE53
Kukoricaszemekkel való jóslás ( bobolás ) után a jósló asszony ezen szavak kíséretében szór
a tyúkoknak:
Amilyen hamar felszedik a tyúkok,
olyan hamar jöjjön a férjem.
(Hasonló módon más, éppen aktuális kívánságokat is mondhattak.)
(Gajcsána, Moldva)
KUTYA54
1. Hazajön az elkóborolt kutya, ha a kemencébe háromszor bekiáltanak:
Pücsök, gyere haza!
(Szentmárton és Sasvár-puszták, Baranya m.)
2. Aki harapós kutyát látott, így szólt, hogy a kutya ne bántsa:

Fogd meg ördög, fülit-farkát,
boszorkány a két ódalát!
3. Ha veszettségre gyanús kutyával találkoztak, ezt mondták:

Gáspár, Menyhért, Boldizsár,
ez a három szent király
orizz meg engem,
hogy ez a kutya meg ne lásson.
(Besenyszög, Szolnok m.)
MACSKA55
Ha új macska került a házhoz, háromszor megforgatták váltogatott kézzel a kemence körül, ho
e menjen a háztól, ezt mondva:
Akkó menj el,
mikó ez a kemence magától megmozdul.
(Dés, Szolnok-Doboka m.)
TUZ LECSILLAPÍTÁSA56
1. Ha a tuz pörrög , háromszor sót hintenek rá, ezzel a szöveggel:
A gonosz szájába!
A gonosz szájába!
A gonosz szájába!
(Klézse, Moldva)
2. Ha a tuzhelyen morog a láng, ráköpködnek:

Pfü, pfü, eredj a szomszédba!
(Besenyotelek, Heves m.)
3. Ha a tuzbol szikra pattan ki, háromszor köpnek és mondják:

Phüj, phüj, phüj,
szökjön annak a szemibe,
aki haragosan jön ide.
SZÉLVARÁZSLÁS57
Ha meleg volt, és nem fújt a szél, ezt szokták mondani:
Szél anyánk, küldj ránk huvös szelet,
küldd el a legkisebb lányodat!
(Karácsond, Heves m.)
KÁRTEVOK TÁVOLTARTÁSA A HÁZTÓL58
1. Kázmér-napkor (március 4.) írták ajtókra, kapukra:
Ma Kázmér vagyon,
minden poc takarodjon!
(Doboz, Békés m.)
2. Patkányküldo szöveg:
Kölyköstül, macskástul
takarodjatok a háztól!
(Jászfelsoszentgyörgy, Szolnok m.)
3. Pálcika végére kendert kötöttek. Ezt a kis guzsalyt a patkánylyukba dugták, és így fen
tkányokat:
No idehallgassatok!
Ezt a kendert fonjátok le,
ha pedig nem fonjátok le,
takarodjatok a portárul!
(Jászdózsa, Szolnok m.)
4. Kendermadzagra kilenc bogot kötve mondták a gulánok -nak (patkányoknak):

Hejtek gulánok utánam,
mert ennél annyival több van,
ennél az embernél van mit egyetek,
van hol táncoljatok,
van mit oröljenek,
pincébe van pityóka, mit egyetek.
(Klézse, Moldva)
5. Hogy elküldjék a patkányokat a háztól, seprubol három ágat törtek, virágos kenderbol mad
odortak, és kilenc bogot kötöttek rá. Minden bogra ezt mondták:
Gulánok, ha ti innét el nem mentek,
én nektek békötöm a seggeteket,
hogy ne szarjatok,
és a szájatokat,
hogy ne egyetek,
s béhánylak a tuzbe,
elégetlek,
vagy béhánylak a malomba,
megoröllek,
mert itt nincsen mit egyetek.
De adok nektek egy házat,
hol van csur, pince,
ki emeletes ház, tele eleségvel,
húsval, sok jóságval.
Nyíljatok, kapuk,
fussatok, gulánok!
Ne úgy menjetek, mint a szél,
hanem mint a gondolat!
Mert esszevegyítlek hamuval.
Úgy menjetek el,
mint a szitált hamu!
(Klézse, Moldva)
6. Nagyszombaton, mikor a harangok megszólaltak, a gyerekek kolompokkal szaladozta

k és kiabálták:
Megszólaltak a harangok,
kígyók-békák pusztuljatok!
7. Március elsején keresztet vetettek, majd háromszor mondták:

Be március,
ki bolha!
(Balástya, Csongrád m.)
8. Mikor eloször kuruttyoltak a békák abban az évben, az ablakon be kellett szólni, bentro
l pedig így felelni:
Édesanyám, szól a béka!
Édes lányom, nincsen balha!
Az ilyen háznál abban az évben nem lesz bolha.
(Sámod, Baranya m.)
9. Tavasszal a békabrekegést meghallva bekiáltottak az ablakon, a házban lévo pedig ráfelel

:
Itthon vannak-e még a kis feketék?
Nincsenek.
Hol vannak?
Elmentek a felso szomszédhoz.
Erre, a hit szerint, elmentek a bolhák a háztól.
(Pusztaszer, Csongrád m.)
10. Ha a tojást menyét hordta, a tyúkól több helyére kis vesszore kötött szöszt tuztek, és
ondták a menyétnek:
Szajha, kurva, lefond ezt!
(Nagylengyel, Zala m.)
11. Hasonló cselekménnyel:
Ne kujtorogj se ide, se oda, hanem csak fonj!
(Göcsej)
12. A ház körül futkosó menyétnek így kiabáltak:

Menyédasszony, gyere, férjhez adlak!
(Göcsej)
13.
Menyétasszony, szép asszony,
csücsülj az ölembe!
(Gyorvár, Vas m.)
14.
Menyétasszony, csúnya asszony,
nem pörög a rokkája!
(Göcsej)
PÉNZSZERZÉS, KINCSORZÉS59
1. Újholdkor zsebre tett kézzel ezt mondták a Holdnak:
Új hold, új világ,
adjál nekem pénzecskét!
Utána hirtelen kirántják a kezet a zsebbol.
(Tószeg, Pest m.)
2. A kapott pénzt jobbról, majd balról átemelték a térd alatt, és így szólva háromszor megk
Babona, babona, bab, löncse,
lögyön benne szöröncse!
3. Az elásott pénzt lepecsételték , hogy senki ki ne vehesse: feneküket háromszor a földhö

pénz fölött, ezt mondva:
Akkor vegyétek ki a pénzt,
mikor faromat háromszor hozzáveritek.
(Nógrád m.)
TOLVAJ ELLEN60
Pálmafa szülte ágát,
ága szülte bimbaját,
bimbaja szülte virágját,
virágja szülte szent Annát,
szent Anna szülte szuz Máriát,
szuz Mária szülte szerelmes szent fiát.
Aki engem meg akar csalni, lopni, rontani,
az elobb mönjön és hozzon abbú a szénábú,
akin a kisded Jézus feküdt.
(Ordas, Pest m.)
KÁRTYÁN NYERNI61
A kártyázó írja cédulára és kösse az ujjára:
Emanuelx, Emanuelx.
(Szeged vidéke)
VÉDEKEZÉS A ROSSZAKTÓL
Te rontó lélek, nesze neked
ELHÁRÍTÁS62
1. Ha boszorkány ment el a háztól, e szavakkal dobtak seprut utána:
Távozz boszorkány,
a böjti szél vigyen el a pokol fenekére,
és onnét többet ne térj vissza.
(Nagyberki, Somogy m.)
2. Ha valakinek ördög jelent meg, az rákiáltott:

Ó, hogy verjen meg a kereszt meg a pokol,
hogy legyél messzi ettül a helytül!
3. Ha macska ment át valaki elott nehogy rontás érje , ezt kell mondania:
A Szent Benedek körösztje verjen meg!
4. Ha boszorkány ment el a háztól:

Te rontó lélek, a szent kereszt törjön meg!
Mennyko, kaszako vágjon fenekedbe!
5. Mielott boszorkányról beszél valaki, mondja ezt, nehogy meghallja ot a boszorkány:

Kaszako a fülibe!
(Kisbodak, Moson m.)
6. Csütörtökön nem volt szabad boszorkányt emlegetni. Ha mégis megtörtént, ezt kellett mond
Tu a fülibe,
vasnyárs a seggibe!
7. Aki pénteken boszorkányt emlegetett, ezt kellett mondania:

Ko füliben,
só szemiben,
szurkot egyék,
szart okádjék,
piros patkószeget szarjék!
(Siklód, Udvarhely m.)
8. Aki útközben boszorkányt vett észre, az ujjával keresztet rajzolt a porba, majd felvett
egy marék port és a kereszt fölött átöntve így szólt:
Ko fülibe,
só markába,
tüsketövis a derekába,
csípos csihán a likába,
távozz!
9. Semmilyen bajt nem jó emlegetni. Ha mégis megtették, ezt kellett mondani:

Neki legyen mondva.
10. Ha bubájosokról beszéltek, hogy baj ne essék, hozzá kellett tenniük:

Ma van Szent János estéje,
távozzon tolünk minden gonosz!
(Szeged környéke)
11. Az éjjel nyomó boszorkányt ezzel a szöveggel lehetett eluzni:

Körösztöt vetek öt ujjammal,
ötvenöt angyalommal,
Mária tejével,
Krisztus erejével,
Szent Benedek körösztjével.
A Szent Benedek körösztje verjen meg!
12. Ha ludvérc járt a házhoz, néhány eros ember elrejtozött, majd botokkal csapkodott, mi
a ludvércet vernék, s így számoltak:
1, 3, 5, 7, 9
Így folytatták páratlan számokkal. Nem volt szabad elhibázni.
(Csákánydoroszló, Vas m.)
13. A rossz szellem által gyötört lány anyja minden harmadik pénteken kiment a kapuba, és e
t mondva kést szúrt a földbe:
Szúrom a kéist a foüdbe,
de nem a foüdbe,
hanem annak a szellemnek a szivibe,
aki az éin leányomat látogatja.
(Ketesd, Kolozs m.)
BOSZORKÁNY MEGIDÉZÉSE63
1. Ha valakit nyomott a boszorkány, sós kenyeret tettek az asztalra. Reggel korán pedig
ezt mondták:
Gyere reggel, sós kenyérre várlak!
Aki eloször odajött a házhoz, azt vélték a rontó boszorkánynak.
(Jászapáti, Szolnok m.)
3. Hasonló alkalomból így szóltak:

Gyere, kurva, reggel egy kanál sóért!
(Szentkirályszabadja, Veszprém m.)
4. Az éjjel nyomó boszorkánytól csak úgy szabadultak meg, ha ezt kiáltották:

Fokhagymás pirítósra gyere!
Kezdolap Elore
A RÁOLVASÁSOK RENDSZERE
KÍVÁNSÁGOK, PARANCSOK
EGYSZERU KÍVÁNSÁG1
1. Árpa gyógyítása: A beteg szemet jobb keze nevetlen (negyedik) ujjával háromszor keres
gy hetedik gyerek, utána köpködött és mondta:
Ptü, ptü, múljon el!
2. Kendervetés bevégeztekor mondták:
Az én kenderem nagyra nojön!
(Nagykapos, Ung. m.)
3. Búzavetés megkezdése elott:

Búza bokrosodjék!
4. Aki legeloször látta meg az árpás beteget, szembeköpte, így szólva:

Phü, phü,
múljék el az árpa a szemedrol!
5. Ha a tehén szemén hályog volt, füvet tekertek fehér rongyocskába, amit hosszú madzaggal
avartak. Csavarás közben kilenc Miatyánkot kellett elimádkozni, és mindegyik után ezt monda
i:
Ennek a tehénnek a bal szemérol essen le a hályog!
Utána a zacskót kilenc napra a tehén szeme fölé kötötték.
(Magyarbod, Abaúj-Torna m.)
6. A tehén ellés utáni elso fejés tejét felmelegítették. Az összecsomósodott tejbol megkíná
gyerekeket. A gazdasszony vizet öntött a földön ülo gyerekek fejére, s közben így szólt:
Sok tej, túró, vaj legyen!
7. A kenyértészta bevetésekor ezt mondta a gazdasszony:

Sülj áldott!
Pirulj áldott!
(Kiskunhalas)
KIKÜLDÉS, ELKÜLDÉS2
1. Ha hideg rázta a gyereket, anyja ruhával vagy üres zsákkal ütögette, s közben mondogatta
Ki hideg a gyerekbül!
(Szigetszentmiklós, Pest m.)
2. A köszvénytol szenvedore egymás után három pénteken harisnyaszárba kötött meleg korpát t
harmadik pénteken eresztik szélnek a korpát e szavak kíséretében:
Vigyen a szél szerteszéjjel!
(Ipolyszög, Nógrád m.)
3. A patkányt bíbájos emberek küldték el a háztól. A hajnali harangszó elott megetették o

jd a misére hívó elso harangszókor így szóltak hozzájuk:
Keljetek fel, készüljetek híveim!
Mikor harmadikat harangoztak, ezt mondták:
Beharangoztak, lehet indulni!
Erre a patkányok sírva rohantak el a háztól.
(Jászapáti, Szolnok m.)
4. A ház körül talált patkányokat megszámolták, majd ezt mondták nekik:

Patkány urak, hányan vagytok?
Ahányan vagyok, annyi felé szaladjatok!
(Tura, Pest m.)
FENYEGETÉS3
1. Akinek zsébrés (aphthás) a szája, három egymást követo hajnalban menjen a tyúkülo alá,
háromszor:
Szaladj zsébre,
mert rád fosik a jérce.
(Öcsöd, Békés m.)
2. Az árpás beteg hét szem árpával sorban megkeríti a szemét, miközben mondja:
Árpa, tunj el a szememrol!
Tuz égessen, víz elmosson,
soha többé ne lássalak!
Ezután az árpaszemeket égo kemencébe dobja.
3. Ha a gyerek elvágta a kezét, anyja jobb keze élével keresztezgette a vágást, és mondta:
Gyógyulj, gyógyulj,
ha ma meg nem gyógyul,
akkor holnap is fáj;
ha akkor meg nem gyógyul,
harapja meg a Kispéék kutyájuk,
ha akkor sem gyógyul,
harapja meg a Gomolya Marcié.
4. Akinek tyúksegge (tyúkszeme vagy szemölcse) volt, újholdkor kiment az udvarra, és így
Te tyúksegg,
mire mégegyszer újhold lesz,
akkorára el nem múlsz,
fehér ló seggibe duglak!
(Kenézlo, Szabolcs m.)
5. A rosszul termo gyümölcsfákat fejszével fenyegették:

Kiváglak, ha nem termessz!
(Kisbodak, Moson m.)
6. Ha nem termett a gyümölcsfa, karácsony estéjén, tésztagyúrás közben, tésztás kezében kés
zdasszony megfenyegetni:
Csinálsz gyümölcsöt vagy nem?
Csinálsz gyümölcsöt vagy nem?
Ha nem csinálsz gyümölcsöt,
itt a kés, váglak le!
(Lábnik, Moldva)
MÁSRA KÜLDÉS4
1. A náthás ember valakinek észrevétlenül a vállába harap, és magában mondja:
Náthám ragadjon rád!
(Nyíri, Abaúj m.)
2. A falatkát (nyelven nott pattanást) kenyérdarabbal nyomkodták. A kenyeret utána e szav

al a kutyának dobták:
Ragadjon a kutya szájára vaj a seggire!
3. Ha a tuz nagyon morgott, így szólva beleköptek:

Pü, pü, pü,
eredj a szomszédba!
4. A bolha ellen a gazdának március elsején háromszor meg kellett meztelenül kerülnie a ház
Minden kerülésnél ezt kiáltotta:
Harmadik szomszédba menjen minden balha!
(Torda, Aranyosszék, Torockó)
5. Ha patkány volt a háznál, a gazda éjfélkor vetkozött meztelenre, úgy ment körül a házon.
ta a patkányoknak:
Nem szégyellitek magatokat, ilyen szegény
emberhez jöttök?
Vannak itt gazdag emberek, menjetek a
Volfingerhez,
van ott gabona elég;
én ami keveset a csurbe takarítok, ne vigyétek el!
MÁSHOVA KÜLDÉS5
1. Az árpás szemu háromszor megkerítette a szemét a kisujjával, majd dobó mozdulatot téve h
szólt:
Tövesedjél máshova!
2. Igézet gyógyítására (vízbe dobott parázzsal) szenes vizet készítettek. A vízbol a gyer
tettek, s közben ezt mondták:
Vesszen el a kövek közé ez az igézet!
(Beregrákos, Bereg m.)
3. A kelevény -t a tudós asszony kerekítette bicskával csípett földdel. A földet, amivel

, vagy eltemetik a végén, vagy fejük fölött hátrahajítják, ezt mondva:
Menj a fekete föld gyomrába!
4. Udma (nyirokmirigy-duzzanat) gyógyításakor a gyógyító háromszor kerítette a fájós ny

Menj el a kosziklákba,
hol a kakasok nem szólnak,
a kutyák nem ugatnak,
a tündérlyányok jáccodnak.
A fejiken menj bé,
a talpikon menj ki,
és ez a lyány olyan tisztán maradjon,
mint az anyja szülte erre a világra.
(Somoska, Moldva)
5. Hurutos gyerekre így olvastak rá:

Katikának hetvenhétféle betegsége,
s hetvenhétféle nyilalásai,
menjetek ki az egéjsz testjibol.
Vigasztaló Szentlélek Úristen vígasztalja meg.
Te betegség oda menj,
hol kakasszót nem hallacc
s Isten nevébe nem adakoznak,
kopárnából vetett ágyat adnak,
sutelen pogácsát
s fotelen galuskát adnak.
(Lészped, Moldva)
KÍVÁNSÁG HASONLATTAL6
1. Sárgaság gyógyítására a beteg egy fott tojást ás el egy hangyabolyba, és közben ezt mond
Amint téged a hangyák megesznek,
úgy múljon el az én betegségem!
Odamenet és jövet nem szabad hátranéznie.
(Feketekörös völgye, Bihar m.)
2. Fejfájós beteg szenteltvizet locsol a földre, miközben így szól:

Úgy múljék el a fájásom,
ahogy a vizet a föld elissza.
(Nyíri, Abaúj m.)
3. Tyúkültetéskor a tojást bundasapkából rakták a fészekbe, és ezt mondták:

Ilyen búbosak legyenek a csirkék!
4. Ha a csecsemot új helyre vitték, a házigazda tojást dugott a gyerek párnája alá. Elotte
zavakkal simogatta meg a gyerek inait :
Ilyen fehér fogad lögyön!
(Ordas, Pest m.)
5. Ugyanez a cselekmény az alábbi szöveggel:

Olyan egészséges legyél,
mint a frissen tojt tojás!
6. Tyúkültetéskor karácsonykor fogott, nádszálba dugott legyet tettek a kotló alá, ezt mond
Olyan szapora legyen, mint a légy!
7. Luca napján a gazdasszony mákot szórt a tyúkólba, közben piszkafával bökdöste a tyúkokat
ndotta:
Annyi tojást tojjatok,
amennyi mákot hullajtok!
(Dobos, Békés m.)
8. Mikor a kisgyerek eloször ment idegen helyre, ott tojást adtak a kezébe, és ezt mondták
:
Úgy tudj beszélni,
mint a tyúk kárálni!
(Cigánd, Zemplén m.)
9. A megrontott tehenet úgy gyógyították, hogy láng fölött tüzesített csuporba szurték a
zzel a rontó -nak ártsanak. Közben így beszéltek:
Úgy süsse ki a láng a szemit,
ahogy ez a láng égeti a tejet!
(Kraszna, Szilágy m.)
10. Tyúkültetés elott a kotlót a kemencéhez dörzsölték, és mondták:

Úgy ülj, mint a só,
úgy költs, mint a hangya!
(Paszab, Szabolcs m.)
11. A tojást csürhehajtáskor tették a tyúk alá, így szólva:

Úgy gyüjjön a csirke,
amint gyün a csürhe!
12. Ha a kisgyerek nem akart megszólalni, a kenyérmosóvízbol itatták, ezt mondván:

Sutelen kenyerek, sülletek,
szótalan gyerökök szóllatok!
(Somogy m.)
13. Tehénrontás megelozésére Luca napján (december 13.) kötött pemet madzagjával viaszg
. A tehenet tömjénnel füstölték, miközben a kapuban, ahol átjárt a tehén, az így készített
Közben ezt mondta a gazda:
Az miképpen az kemence tüzének erejét senki el nem vöheti,
így az marhámnak tejét senki el nem vöhesse,
hanem haszonnal hozza haza az mezorol az o javát.
(17. században feljegyzett kéziratból)
14. A csomót , kelést szekér tengelyérol leszedett sárral kenegették körül, s hozzá hároms
Eredetök, eredetök,
távozzatok, oszoljatok,
ízzé-porrá szakadjatok,
mint Krisztus tanítványaival a gecsemáni kerttol.
Ámen.
(Udvarhely m.)
15. Ha a méhraj el akart repülni, ezt mondták:

Méheknek raja, ti megszálljatok Áron vesszejére és megfiggjetek,
miképpen megfiggede urunk Isten az szent keresztfán.
Atyának és Fiúnak és az Szentlélek Istennek nevében. Ámen.
(1614-ben feljegyzett kéziratból)
16. Ha a ló egyik lábának inát megütötte, a fájó inat dörgölve háromszor rá kellett olvasni
Nem csodálkozom én azon, te fekete ló,
hogy te az utolsó láboddal az elso lábodnak inát megütenéd,
de csudálkozom azon,
hogy asszonyunk Szuz Mária az o szentfiát, úr Jézus Krisztusunkat e világra szuzen
szülte.
De miképpen Krisztus Jézus urunkat, szuzen születését,
azonképpen hiszem a te elso beteg lábodnak gyógyulását.
Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.
(1666-ban feljegyzett kézirat)
KÍVÁNSÁG ELLENTÉTTEL7
1. Tyúksegget (szemölcsöt) úgy gyógyítottak, hogy a beteg újholdkor kiment a házból, úgy
port seperne a szemölcseire, és ezt mondta:
Amit látok, újuljon,
amit nem látok, a kezemrol a tyúksegg elmúljon!
Új hold, új király
amit látok újuljon,
amit nem látok, elmúljon!
(Pusztamérges, Csongrád m.)
3. Árpát, kelést, tyúkszemet száraz békával dörzsöltek újholdkor. A holdra nézve mondták:
Mit látok, teljen,
mit fogok, fogyjon!
(Mezokövesd, Borsod m.)
4. Szemölcsre:
A hold újuljon,
amit mosok, elmúljon!
(Tiszasas, Szolnok m.)
5. Árpára:
Az árpa elmúljon,
az újhold újuljon.
(Rimóc, Nógrád m.)
6. A fejfájós beteg patakban mosta a fejét, és kilencszer mondta:

Ami a patakba,
legyen a fejembe,
ami a fejembe,
legyen a patakba!
7. A zsébrés (szájpenészes) gyereket napkelte elott a szilvafa alá vitte ki a gyógyító. O

eket a nap felé fordítva a beteg helyet szalonnadarabbal kenegette, majd a szalonnát f
eje fölött hátradobva így szólt:
Zsébre kéregbe,
napocska égbe.
(Terbeléd, Nógrád m.)
8. Szemölcs gyógyítására:
A hold jöjjék,
a szemölcs menjék!
(Berettyóújfalu, Bihar m.)
9. Akin sömör volt, szalmaszállal kerítgette háromszor, és hozzá ezt mondta:

A sömör elment hadba,
a had visszagyujjön,
a sömör ottmaradjon.
(Lovászpatona, Veszprém m.)
10. Március elsején a háziasszony végighúzta a kötényét a szoba földjén, és kiszólt az abla
g kintrol felelt:
Ki bolha, ki bolha!
Be március, be március!
Abban az évben nem volt bolhájuk.
(Orosháza környéke)
11. Bármilyen ember- vagy állatbetegség gyógyítása után a gyógyító falhoz dörzsölte a kezét
A falnak fájjon,
annak használjon,
akit én gyógyítok!
12. Tyúkültetéskor lopott forgácsot tettek a fészekbe, így szólva:

Az én tikom tojjon, kotoljon,
a másé meg se ne tojjon, se ne kotoljon!
(Balaton-mellék)
13. Szent György napján (április 24.) ezzel a mondókával szedtek a búzaföldrol harmatot a b
orkányok:
Buvösök, az én sajtáromba tej, vaj,
szarom a ti sajtárotokba!
(1568-as boszorkányper, Kolozsvár)

Teje, vaja idegyujjön,
szara a gazdájáé!
15. Mikor sütéskor a kenyeret a lapátra tették, keresztet vetettek a kenyérre, közben szólt
Pirulj áldott,
ne terülj!
16. Kelést holdfogytán kellett késsel nyomkodni, ezt mondva:

Semmi voltál,
semmi légy!
17. A szemen nott árpát nevetlen (negyedik) ujjal kellett megkeresztelni és ezt mondani
mszor:
Semmi vótá,
semmi legyé,
máma nyotté,
hónap má ne legyé!
A szöveget nem szabad eltéveszteni.
(Istenmezeje, Heves m.)
18. Az árpát késsel aratták le (a szem elott késsel hessegettek):
Földbol jöttél,
földbe menj!
(Ordas, Pest m.)
19. Pokolkelet (kelés) gyógyítására:

Tuzbu gyüttél,
tuzbe mönjél.
Pokolbú gyüttél,
pokolba mönjé.
Fodbu gyüttél,
fodbe mönjé!
(Klárafalva, Torontál m.)
KÍVÁNSÁG LEHETETLEN FELTÉTELLEL8
1. Akinek szemölcs volt a kezén, az evés közben a szájából véletlenül kiesett morzsával kil
gkerekítette , majd a morzsát háta mögé dobta, ezt mondva:
Akkor nojjön szemölcs a kezemen,
ha én ezt megkeresem!
(Mezotúr, Szolnok m.)
2. A tyúkvar nevu borbetegség gyógyítására keresetlen lófejjel dörgölték meg a beteg he

ponyát) visszatették oda, ahol találták, majd ezt mondták háromszor:
Akkor legyen az én kezemen tyúkvar,
ha én ezt felveszem.
(Kiskunhalas, Bács m.)
3. A sokat betegeskedo kisgyereket szülei éjfélkor kivitték a határba. Közben szó nem eshet
. Az erdoben az apa egy élofa törzsét kettéhasította. Az így keletkezett nyíláson így szólv
keresztülhúzták a gyereket:
Akkor legyen az én gyerekemen a betegség,
ha az ingecskét kiveszem innen.
Közben a gyerekrol lesodródott az inge, és fennakadt a fában. Az inget örökre ott hagyták.
(Gagybátor, Abaúj m.)
4. A derékfájós három hajnalban elment a templomba. Odamenet öt Miatyánkot és öt Üdvözlégye

el, majd ott a templom négy sarkához dörgölozött, és ezt mondta:
Akkor fájjon az én derekam,
mikor másszor ide dörgölöm!
5. A fejfájós napkelte elott szótlanul kiment a folyóvízhez. A folyással szemközt állva hár
szórt vizet magán túlra, ezt mondva:
Akkor fájjon a fejem,
mikor a vízcseppeket ismét látom.
Sohasem fog fájni a feje.
(Parnó, Zemplén m.)
6. A fogfájós egy szál zsályát leszakított, és azt mondta, miközben szagolta:

Zsálya, zsálya!
Akkó fájjon a fogam,
mikor a tied!
7. A sárgaságban szenvedo kilenc pókot hordott dióhéjba kötve a nyakában kilenc napig. A ki
cedik nap hajnalán úgy, hogy ne tudjon róla senki a Tiszához ment, és a folyónak háttal
l kézzel a Tiszába dobta a pókokat, így szólva:
Na, ez a pók akkor gyüjjön ki a Tiszából,
mikor énrajtam másszor sárgaság lesz!
(Tiszainoka, Szolnok m.)
8. A kurvaköszvényes (szifilisztol származó kiütések) olyan helyrol, ahol három kontyos a

van, ellop egy ruhadarabot. Ezzel dörzsöli magát bal kézzel, majd kútba nézve mondja:
Akkor lássam meg ezt a szökést,
mikor a kút fenekit!
9. Az árpás szemu árpaszemet dobott a kútba, miután visszájáról keresztet vetett vele a s
szólt:
Bevetettelek a kútba,
ott nem kélsz ki soha,
hát ez se jöjjön vissza soha!
(Regéc, Abaúj m.)

Boldogasszony anyám!
Az én szememen akkor legyen árpa,
majd ha ebbe a kútba kikel.
11. A hideglelos lyukat fúrt egy kiszáradt fába, majd háromszor belelehelt, és ezt mondta
Ha ez a fa ismét zöldül,
akkor gyere hideglelés hozzám!
(Székelyföld)
12. A sárgaságos beteg négy hétig fekete tyúk tojását hordta a nyakában, zacskóba kötve. Ez
folyóvízbe hajította a tojást:
Akkor gyüjjön vissza a betegség,
amikor a folyó fordítva folyik!
Hátranézés nélkül ment haza.
(Erdocsokonya, Somogy m.)
13. Hogy a méhraj el ne menjen, a méhek alól kevéske földet vettek. Valamibe belekötve a ka
sonyi ünnepek alatt azt magukkal hurcolták, az ünnep után pedig behintették vele a méheket,
y szólva:
Miképpen ez az föld el nem mehet innen,
tik is, az én míheim és rajaim, úgy el ne mehessetek innen
és lígyen meg Atyaisten, Fiúisten, Szent-
lélek Istennek nevében, Ámen.
(17. század második felébol származó kéziratból)
14. A fogfájós újhold péntekén a holdra nézve mondta háromszor:

Isten jó napot, új hold, új péntek!
Akkor fájjon az én fogam,
mikor háromféle húst én eszem:
gyíkhúst,
kígyóhúst,
békahúst.
(17 18. század fordulójáról származó kéziratból)
15. Hogy a tehenet megóvják a rontástól , a köpülobe karácsonyi kölest szórtak, így szólva
Szendi ördögök s kocsi ördögök,
szarom az köpütökben,
hogy ne árthassatok az én teheneimnek,
míg ezt az kölest fel nem szeditek.
(1703-as boszorkányper, Kocs, Komárom m.)
16. A tehén ellésekor hogy a rontó boszorkánytól óvják bal kézzel kölest szórtak az áll
ogatták:
Addig ide be ne mehessen senki,
míg ezt innen fel nem szedegeti.
(Csobaj, Szabolcs m.)
17. Hasonló alkalomból mákot szórtak a tehén köré:

Az vigye el tehenem tejét,
akinek e mákszem szúrja ki a szemét!
18. Az árpás beteg keresztet vetett árpájára, miközben így szólt:

A körmömön nincsen köröszt,
ennek az árpának itt hele nincs!
19. Igézet megelozésére:

Az az ember igézzen meg,
aki vénebb a Jézuskánál.
(Korlát, Abaúj m.)
20. Ha féltek, hogy a rosszak az újszülöttet el akarják venni az anyától, ezt mondták a k
felett:
Az árthasson, az véthessen,
aki a boldogságos Szuznél szebb fiat szült.
(Tura, Pest m.)
21. Csata vagy más veszedelem elott háromszor kellett mondani, de nem volt szabad elhi
bázni:
Úr Istennek mondom tízparancsolatját,
Bódogasszonynak hét szent ige mondásával.
Valaki az mi urunk Jézus Krisztusnál nagyobb urat uralhat,
asszonyunk Szuz Máriánál nagyobb asszonyt asszonyolhat,
az magas egeknél magasabbat ismélhet,
az fekete földnél nehezebbet nyomhat,
az árthasson, vétkezzen
az mai nap énnekem.
Utána még egy imádság következett.
(1613-ból származó kéziratból)
22. Ha azt akarod, hogy az raj méhed el ne menjen :

Ti méheim, szálljatok meg,
ha penig ugyan elmentek,
sehun meg ne szálljatok,
hanem oda menjetek,
az hová az prókátorok lelke megyen.
(1614-bol származó kéziratból)
23. Ha a disznó megnyüvesedett, fácskával piszkálták, így szólva:
Annyi nyu maradjon a disznóban,
valahány prókátornak mennybe megy a lelke.
(Udvarhely m.)
KIJELENTO FORMÁK
ÁLLÍTÁS9
1. A hideglelos gyerek anyja napkelte elott háromszor a kéménybe kiáltott, hogy a füst elv
gye a betegséget:
Az én Icukámat hideglelés járja!
2. A beteg egyik családtagja kilencszer kiabálta a kandalló kürtojébe:

Jakab Jánost a forró hideg leli, leli!
3. A beteg gyerek anyja hajnalban a kémény alatt kiáltotta háromszor:

Külso-belso szomszédok,
az én gyermekemet a hideg rázza!
(Nagytárkány, Heves m.)
4. Hideglelos kislány szülei az eresz alá álltak, és onnan kiáltották:

Halljátok-e, alsó-fölso szomszédok,
az én kislányomat borsós hideg leli!
(Iregszemcse, Tolna m.)
5. Ha sok bolha volt a háznál, két személy összebeszélt, és karácsony éjfélkor, a misére hí
zó idején miközben egyikük az ablak alatt kívül, másikuk belül állt a következo párbesz
Adjon Isten jóestét!
Itthon vannak-e a kend feketéi?
Elmentek a pap ágyába!
Reggelre a hit szerint minden bolha a pap ágyába ment.
(Felsoszentiván, Bács-Bodrog m.)
6. Hasonló cselekmény tavasszal, béka eltávolítására:

Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Itthon vannak-e a feketék?
Nincsenek.
Hát hun vannak?
Szanaszét a szomszédba.
(Balástya, Csongrád m.)
LETAGADÁS, MEGHAZUDTOLÁS10
1. Ha a háznál lázas beteg volt, hogy a hideglelés rá ne találjon, kiírták az ajtóra:
Nincs itthon Misák Teruska.
(Uszód, Pest m.)
2. A gyógyító felhúzta a beteg gyerek ingét és hasát köpdöste:

Ebszar, kutyaszar, semmisem, meggyógyul.
(1633 34-es boszorkányper, Kolozsvár)
3. Az árpás szemu egyént késsel legyezték, így szólva:

Bizsem, bázsom, semmisem.
(Rábapaty, Vas m.)
4. Valaki háromszor hessentett az árpás beteg szeme elott:

Szar van a szemeden.
(Szentkirályszabadja, Veszprém m.)
5: Párbeszéd a keléses személy és a gyógyító asszony között:

Kellés van a testeden!
Nem igaz, csak mondod.
6. Hasonlóképpen, árpa gyógyítására:

Árpa van a szemeden!
Hazudsz, hazudsz, hazudsz!
(Jászjákóhalma, Szolnok m.)
7.
Mi van a szemeden?
Árpa.
Nem igaz, mert szar!
(Vajta, Fejér m.)
KIJELENTÉS PARANCCSAL11
1. Ha hideglelos volt a háznál, felírták az ajtófélfára:
Menj el hideg,
István nincs itthon!
2. Felirat, hasonló céllal:

Hideglelés ne jöjj mára,
mert nem leszek idehaza.
(Újkerék, Szabolcs m.)
3. A hideglelos beteg valamelyik családtagja este meztelenül felmászott a kapura és onna

n kiáltotta háromszor:
Halljátok ti két fél szomszédságok,
az én anyám a forró hideg rázza,
tudtotokra adom,
vegyétek el róla!
(Kalotaszeg)
4. Akinek falatka (kis pattanás) volt a nyelvén, a következo párbeszédet folytatta valaki
:
Falatka lett nyelvemre.
Ma kele.
Holnap szökjék a disznópásztorné seggire!
(Zajzon, Brassó m.)
5. Hasonló baj esetén:

Ekele,
mekele,
falat lett a nyelvemre,
ragadjon a papné seggire!
6. Az árpás beteg három árpaszemmel a kezében háromszor körülsétálta a kutat. Az árpát a kú

:
Árpa nott a szememen,
inkább nojjön a seggemen!
(Szank, Pest m.)
KIJELENTÉS FENYEGETÉSSEL12
1. Akinek lisa nevu folt volt az arcán, háromszor körülkerítették ujjal vagy tuvel, így s
Lisa, lisa, ma kelti,
holnap elvesszí,
ha holnapután itt érlek,
lefoslak!
(Szentgyörgyvölgy, Zala m.)
2. Ha hályog volt valakinek a nyelvén, kútba hajolt, és háromszor belekiáltott:
Ebfing kott a nyelvemen,
ha kott, ma kott,
ha holnap ott érem,
nagyot szarok rá.
(Szeremle, Pest m.)
3. Háromszor mondja a beteg:

Efüny nott a nyelvemen,
ma kott,
holnapra múljon el, mint a tiszta víz,
pfü, pfü, múljon el, múljon el!
4. Nyelven nott hólyagra:

Fin kott a nyelvemre,
ha kott, ma kott,
holnap olyan legyen,
mint a tehén segge,
pfö, pfö,
inkább vesszen el!
(Ajak, Szabolcs m.)
CSELEKMÉNYRE UTALÓ KIJELENTÉS ÁLLÍTÓ13
1. A sömört szalmaszállal kerítették, ezt mondva:
Ién tiégedet, te sömör, megkerítelek!
(Páka, Zala m.)
2. Az árpás beteg a kútba hajolva miközben három szalmaszáldarabkával érintette a szemét

a:
Árpát aratok a kútba.
A szalmaszálakat utána bedobta a vízbe.
3. Valaki ezen szavakkal szaladt az árpás szemu egyénnek:

Lekaszálom az árpádat!
(Nagybarca, Borsod m.)
4. A beteg háromszor bekiáltott a kútba:

Kútba nézek,
árpát aratok.
(Milejszeg, Zala m.)
5. A szem elott végzett arató mozdulatokkal:

Árpát aratok,
kepébe nem rakom.
(Rábakovácsi, Vas m.)
6. Hasonlóképpen:
Árpát aratok,
markot nem szedek.
(Varga, Baranya m.)
7. Háromszor mondták, miközben begörbített ujjal legyezték az árpás szemet:

Árpát nem vetettem,
mégis aratok.
(Kenyeri, Vas m.)
8. Párbeszéd a beteg és egy másik személy között:

Mi van a szemeden?
Árpa.
Levágom!
Suhint elotte a kezével, mintha kaszálna.
9. Szent György (április 24.) éjszakáján 12 órakor harmatot szedni mentek. A fuszálak te
össze, ezt mondogatva:
Szedem a hasznot,
szedem a hasznot.
Szó nélkül kellett a mezore menni is, jönni is. Otthon a tehénnel etették meg a harmatos fü
: ezzel más tehenek hasznát szerezték meg a maguk számára.
10. Hasonló cselekmény nagypénteken, az alábbi mondókával:

Felit szedem,
felit nem.
A nagypénteki harmattal bodagot is sütöttek a tehénnek.
11. Szent György-napi harmatszedés mondókája:

Viszek is,
hagyok is.
(Tiszaigar, Heves m.)
12. Szótlan gyerek szülei a templomba mentek. Áldozás után szó nélkül mentek haza, majd a
zájába leheltek, és ezt mondták neki:
Szózatot hoztam a kis Jézustól.
13. Nem beszélo kisgyereket apja vagy anyja zsákba kötve hátára vette, körbejárta vele a há
a négy házsarokhoz háromszor hozzáütötte, és ezt mondta:
Mit viszök?
Zsákba gyerököt viszök.
Mit keresök?
Szót keresök.
(Csánytelek, Csongrád m.)
14. Ha a kisgyerek nem aludt jól éjjel, anyja a szomszédba ment álmot szedni : úgy csinált
tha a szoba négy sarkából markolna valamit és azt a kötényébe rakná. Valaki kérdezte, és o
Mit szedeo?
Álmot.
Hazatérve az összeszedett semmit a gyerek feje alá öntötte.
(Terpes, Heves m.)
15. Amikor a szövo asszony befejezte a szövést, és a szottest le kellett vágni, a beteg gy
ereket a szövoszék lábitójára ültették, és így beszéltek:
Öreganyám, mit vág?
Fájdalmat, betegséget, torokfájást.
(Cserkút, Baranya m.)
16. Anyajegyes gyereket kézben kellett tartani az ablakban és beszólni a szobában szövo as
szonyhoz:
Mit csinálsz?
Szövök.
Mit szosz?
Szövöm a Szoke Julcsa jegyét.
(Az anyajegyes gyerek nevét mondták.)
17. Az agos (koraszülött, satnya, szorös) gyereket három Anna nevu nohöz vitték el. Ezt k
az anyától:
Mit hozott, komámasszony, vénasszony agot?
Az elso Anna sütolapátra tette a gyereket, és úgy csinált, mintha belökné a kemencébe. A má
a üstbe tette a gyereket, a harmadik pedig lapáton a szemét fölé tartotta. Ezenközben az A
t a következo párbeszéd zajlott:
Mit süt komámasszony?
Vénasszony agot.
Mit foz, komámasszony?
Vénasszony agot.
Mit dob ki, komámasszony?
Vénasszony agot.
Ha a gyerek hazatérés után elaludt, úgy számították, életben marad.
(Bukovina)
18. A koraszülött, rosszul fejlett kisgyerekrol azt hitték, hogy nem az igazi, hanem a
rosszak elcserélték. Kilenc Annát hívtak hozzá. Kilenc orsóból tüzet raktak az udvaron,
t pedig a tuzre tett üst fölé tartották. A gyereket tartó Anna nevu not a többi körül járta
szélt:
Mit foz, komámasszony?
Kifozöm a kilenc ördögöt belole.
Mit foz komámasszony?
Életet fozök beléje.
19. A sovány, rosszul fejlett gyerek anyja tüzet rakott a katlanban, és a gyereket fazék
ba állítva a tuzhöz közel tette. Egy férfi háromszor körüljárta a házat és mindannyiszor be
anya felelt:
Mit fozöl asszony?
Csontot.
Legyen rajta hús!
(Erk, Heves m.)
CSELEKMÉNYRE UTALÓ KIJELENTÉS TAGADÓ14
1. Aki tejhasznot akart szerezni, napkelte elott egy sajtárral kiment harmatot szedni ,
s közben ezt mondogatta:
Nem harmatot szedek,
hanem a tehen zsírját szedem.
(Pusztina, Moldva)
2. A hideglelos beteg a fejének különbözo helyirol hajtincseket vág le, továbbá körmöt kezé
gébol hasított rongyba köti az egészet, kilenc bogot csomózva rá. Vadrózsabokorra köti, ame
felso ágát lehajlítja a földre. Minden bogozásnál mondja:
Nem a körmöt s a hajat,
s nem a vadrózsabokrot kötöm le,
hanem a hideget!
(Klézse, Moldva)
3. A lopással gyanúsítottól elcsenik egy ruhadarabját, és ezt a keresztúton elégetve így sz

Én nem ezt a ruhát gyújtom,
gyújtom a te lelked-csontod,
ne legyen tenéked nyugtod,
míg a kapát vissza nem adod.
(Az ellopott tárgy nevét mondja.)
(Hely nélkül)
CSELEKMÉNYRE UTALÓ KIJELENTÉS FENYEGETÉSSEL15
1. Az árpás szemu egyén háromszor megkerüli a kutat, mindannyiszor beledob egy árpaszemet,
y szól:
Szaladj árpa, lekaszállak!
2. Az árpát háromszor hessegetve, learatják a szemrol, közben ezt mondják:

Szaladj árpa, learatlak,
kévébe se kötlek!
(Nagypáli, Baranya m.)
3. Az árpás szemet kilencszer kerekítik egy árpaszemmel, majd keresztezik , és az árpát

rekítés közben:
Árpa, árpa, lekaszállak,
fehér lú seggibe váglak!
(Vészto, Békés m.)
4. Az árpás beteg szeme elott arató mozdulatokat végeztek, és azt mondták:

Árpát aratok,
árpát aratok,
ha mégegyszer itt érem,
learatom!
(Zalakoppány Zala m.)
5. Akinek szemölcse van, újhold estéjén kimegy, rávizel a szemölcsre, és így szól hozzá:
Most még csak lepisillek,
de ha mégegyszer itt talállak,
le is szarlak.
(Baskó, Abaúj m.)
Na te hód,
míg mégegyszer meglátlak,
az én szemölcsöm múljon el,
mert ha nem, istenugyse rádszarok!
(Hete, Bereg m.)
SZÁMLÁLÁS16
1. Ha az állat sebébe nyu esett, gazdája a Szamos partján egy bodzafa ágát a földre hajto
en pedig így számolt:
Se nem egy,
se nem ketto,
se nem három
egészen kilencig. A lehajtott ágakra földet tett; mire az ágak fölegyenesedtek, a féreg kim
nt a jószágból.
(Gyortelek, Szatmár m.)
2. Hasonló céllal a következoképpen számoltak:

1, 3,
1, 3, 5,
1, 3, 5, 7
így egészen 99-ig, páratlan számokkal. Nem szabad elhibázni.

(Békés m.)
3. A hályog gyógyítására készített kenocsöt üvegbe zárják, és kenyérbe sütik bele. Az üveg
lvasnak
9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1.
Majd ezt mondják:
Ollan hama gyuógyullon,
mind a millen hama elmondom!
A kenyér megsülte után használható a kenocs.
(Kissziget, Zala m.)
4. Kelésre így számoltak háromszor, nevetlen (negyedik) ujjal dörgölve:

Kilenc,
nyóc,
hét,
ketto,
egy
egy sem.
Menjen a pusztára,
s maradjon semmi.
(Lészped, Moldva)
5. A nyüves állatra napkelte elott olvastak rá:

Kilenc nem kilenc,
nyolc nem nyolc,
egy nem egy.
Holnap illenkorra
egy se legyen bennetek!
(Csonkahegyhát, Zala m.)
6. Hasmenésre kilenc szál mácsikot (metélt tésztát) foztek. Kifozéskor megolvasták a fazé
Ez sem kilenc, hanem nyolc,
ez sem nyolc, hanem hét,
ez sem hét, hanem hat,
ez sem egy, hanem egy se!
A beteg megette a kilenc szál tésztát.
(Balaton-mellék)
7. Pattanásra háromszor mondták:

Kilencrol nyócra,
nyócról hétre,
hétrol hatra,
egyrol egyre se,
maradjon semmire.
(Lészped, Moldva)
8. A patkányokat így küldték el a háztól:

Patkányunk van egy,
patkányunk van ketto,
patkányunk van három,
patkányunk van nyolc,
patkányunk van kilenc,
patkányunk van nyolc,
patkányunk van hét,
patkányunk van ketto,
patkányunk van egy,
kánisz, patkánisz,
takarodjatok el!
(Kunhegyes, Szolnok m.)
9. Gilka (torokfájás, torokgyík) gyógyítására háromszor mondták és köpködtek:

Gilka, én tégedet elolvaslak.
Hétrol maradjál el hatra,
hatról ötre,
egyrol semmire,
s gilka elpusztulj!
(Gerlén, Moldva
10. Megnyüvesedett bikára így olvastak rá:

Szabó István gazduram bikájának
a sódarában van harmincöt féreg,
pedig nincsen benne csak harmincnégy,
nincsen benne csak harminchárom,
nincsen benn csak harmincketto,
nincsen benn csak egy,
nincsen benne egy se.
(Hajdú m.)
11. Ha kukacos volt a disznó sebe, reggel napkeltekor mondták:

Hány kukac van a sertésbe? Húsz.
Nincs az tizenöt sem.
Hány van? Tíz.
Nincs az nyolc sem.
Hány van? Öt.
Nincs az négy sem.
Hány van? Három.
Nincs az ketto sem.
No, ha nincs ketto sem,
akkor három nap múlva egy sem legyen.
(Mónosbél, Borsod m.)
12. Hasonló céllal:

Az esti piros hajnalnak,
Szent Jóbnak, a pondrék patrónusának.
Beszéljétek ki a Szoke János disznójábú,
a tarka disznó seggibu a pondrót!
Mert van benne kilenc,
kilenc nincs benne, van benne nyolc,
nyolc nincs benne, van benne hét,
ketto nincs benne, van benne egy.
Egy nincs benne, nincs benne egy csepp se.
Ó dicsoséges Szent Jób,
beszéljétek ki ennek a tarka disznónak a seggibu a pondrét!
Dicsértessék a Jézus!
A szép esti piros hajnalnak,
Szent Jóbnak, a pondréti patrónusának!
Dicsoség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek neviben. Ámen.
Utána három Miatyánkot és három Üdvözlégyet mondtak el háromszor, majd még kétszer az egész
13. Kelés gyógyítására:

Elindula hét tályogos asszony,
hét leányával.
Hét maradt hatra,
hatból ötre,
ötbol négyre,
egybol semmire.
Úgy elmúljék,
mind a füst a szélbe,
s a só a vízbe.
14. A fejfájós napkelte elott három Úrangyalát imádkozott, majd ezt mondta el:
Jákóbnak volt tizenkét burikája,
egy elveszett, maradt tizenegy,
Jákóbnak volt tizenegy burikája,
egy elveszett, maradt tíz,
Jákobnak volt egy burikája,
egyik elveszett, nem maradt egy sem.
(Varsány, Nógrád m.)
15. Ha féreg volt a marhában, ezt imádkozták, mielott enni adtak volna neki:
Uram Jézus Krisztuskám,
Jákóbnak vót hét fia,
nem maradt belole csak hat.
nem maradt belole, csak öt.
nem maradt belole, csak egy.
nem maradt belole egy se.
Uram Jézus Krisztuskám,
szabadítsd meg a marhácskám ettol a csúnya férgektol.
(Szécsényfelfalu, Nógrád m.)
16. A tyúksegget (szemölcsöt) nevetlen (negyedik) ujjal kerítették, majd keresztezték,

dták:
Szent Antal elment katonának kilencedmagával,
visszajött nyolcadmagával.
Szent Antal elment katonának nyolcadmagával,
visszajött hetedmagával.
Szent Antal elment katonának másodmagával,
visszajött egyedül
Ahogy a nyolc elmúlt,
úgy múljék el ez az idegen testrész rólad Szent Antal nevében,
az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Ámen.
17. A fejfájásban szenvedore újholdkor olvastak rá:

Kilenc tábor megy nyolc táborra,
nyolc tábor megy hét táborra,
hét tábor megy hat táborra,
két tábor megy egy táborra.
Utána a Miatyánkot, Üdvözlégyet és Hiszekegyet imádkozták.
(Lendvahosszúfalu, Zala m.)
18. Ha az állatokon súly (kelés) vagy golyva volt, a javasasszony sóval bökdöste, dörgölt
lábbi szöveget mondta egy reggel és két este. Mikor végzett, a sót a tuzbe dobta:
Kilenc súly, kilenc golyva hadra akar menni.
Nem kilenc, hanem nyolc.
Nyolc súly, nyolc golyva hadra akar menni.
Nem nyolc, hanem hét.
Egy súly, egy golyva hadra akar menni.
Nem egy, hanem egy se.
(Koppányszántó, Tolna m.)
19. Köpülés közben mondogatták:

Segíts Isten köpülni!
Eloször legyen, mint a mák,
aztán, mint a borsó,
akkor, mint a dió,
akkor, mint a fejem.
(Szápár, Veszprém m.)
20. Gelkát (dagadt mandulát) éhájt nyállal (reggel, evés elotti nyállal) kenegetett a g
va:
Gelka akkora, mind egy lú,
gelka akkora, mind egy búb,
gelka akkora, mind egy bab,
gelka akkora, mind egy borsó,
gelka akkora, mind egy lencse,
gelka akkora, mind egy lenmag,
s akkó semmi ne maradjon.
(Moldva)
KÉRÉS, PARANCS KÖZBENJÁRÓKHOZ
NÖVÉNYEK FENYEGETÉSE17
1. Akinek a marhája megnyüvösödik , a határba megy, ott két keresetlen kovel lenyomtat e
ezt mondva:
Ha harmadnapra meg nem takarodik a marhám,
akkor kiszakítlak.
2. Hasonló cselekmény disznónyu kihajtására:

Te bodza
ha az én portámon levo Boris nevu, szürke szoru ártán malacomból
a nyuvet egy huszonnégy óra alatt ki nem kergeted,
te is így jársz!
(Szilágyság)
3. Akinek megrontották a tehenét, korán reggel kimegy a legelore, útközben senkihez sem s
Ott egy bogáncsra lép, majd egy kapa földet tesz rá, és ezt mondja:
Jó reggelt!
Ne bújj ki a föld alól addig,
míg meg nem gyógyul a jószágom!
(Hajdúnánás)
4. Marha sebébe esett nyu kihajlítása céljából napkelte elott nyugati irányban lehajtotta
udafa nevu gazt, a következo szöveggel:
Se nem egy, se nem ketto, se nem három se nem kilenc.
Addig innen fel ne állj,
míg az én Csákó nevu tehenembol a féreg ki nem megy.
(Záhony, Ung m.)
5. Disznóféreg kihajtására két egymás mellett nott földibodzát felül összefontak, és ezt
ek:
Hallod-e te bodza!
Nekem van egy fejér szoru disznóm,
amelyeknek a fülibe fíreg esett.
Ha harmadnapok alatt onnan ki nem hull,
akkó nem úgy jársz, mind az a másik,
hanem idejövök,
akkor én tégedet kilenc kapával kiváglak,
kilenc baltafokkal összetörlek,
megszárasztalak,
s a porodat a szélnek eresztem.
Megértetted jól?
Amelyiknek nem mondott semmit, tobol kivágta, a fején keresztüldobta, és hátranézés nélkül
onnan.
FOHÁSZ TERMÉSZETI JELENSÉGEKHEZ18
1. A hideglelos egy bodzafát átölelve megrázott, így szólva hozzá:
Jó napot, bodzafa,
vendéget hoztam,
a harmadnapi hideglelést.
Akkor leljen ki a hideg,
mikor másszor meglátlak.
(Kecskemét)
2. A hideglelos a bodzafának mondta:

Jó napot bodzafa!
vendéget hoztam neked,
negyednapos hideglelést,
itt egyen meg a fene, vele együtt,
tereád hagyom,
többé vissza se nézek.
(Kisújszállás, Szolnok m.)
3. A hideglelos megrázott egy fuzfát:

Fuzfa, én neked vendéget hoztam.
Istenugyse énnekem nem kell, itthagyom!
(Bükkszék, Heves m.)
4. Amikor föltetszik a hajnal, a fejfájós kimegy a szabadba, és így szól:

Jó reggelt adjon Isten,
te szép piros hajnal.
A fejem fáj, meg a torkom,
neked panaszolom.
(Furta, Bihar m.)
5. A beteg keresztet vetett saját torkára, ezt mondva:

Fodanyám,
torkom fáj,
neköd panaszolom,
gyógyítsd mög,
maj nem fáj!
(Csóka, Torontál m.)
6. Torokfájás ellen a kemencét csókolták háromszor, és így szóltak:
Fodanyám, fodanyám!
Én is fod vagyok,
torkom fáj,
neked panaszolom.
(Sápújfalu, Csongrád m.)
7. Azkinek az torkába ereszkedett (torokbajok ellen):

Föld, édesanya,
teneked mondom eloszer:
ennek e torkában
eros porös torok ereszködett,
torokgyíkja, béka levelegje, nyakfoga:
oszoljon, romoljon,
benne meg ne maradhasson,
eros porös torokgyíkja,
béka levelegje, nyakfoga,
disznó szakája, kelevénye,
oszoljon, romoljon,
Istennek hatalmából,
bódog anya parancsolatjával.
(1578)
8. Újholdkor, a Holdat megpillantván keresztet vetettek és mondták:

Áldott szép hódom,
segéts meg ebben a hónapban,
esedezzél Krisztus urunknál érettünk,
hogy adjon erot,
adjon egészséget,
szerencsével tölthessük el ezt a hónapot!
(Lészped, Moldva)
9. Újholdkor háromszor mondták kint az udvaron:

Dicsértessék a Jézus,
új hold, új király,
add tele a bukszámat!
(Kistelek, Csongrád m.)
10. Kezüket köpdösve mondták a Holdnak:

Új hód asszonya,
rendölj nekem pénzt!
Phü, phü, phü!
11. A beteg újholdkor a keresztútra ment, és háromszor mondta:
vidd el az én nyavalyám!
(Gyuró, Fejér m.)
12. Holdújuláskor az udvaron letérdelve ezt mondták:

fodön, vizen nem jár,
edd meg az én testemnek fájdalmait.
13. Újholdkor mondták a Holdnak:

neked fényesség,
s nekem egészség!
(Klézse, Moldva)
14.
neked legyen fényesség,
nekem legyen egészség.
Ha valami betegség jo rivám,
azt küldd el a kígyóknak,
a sárkányoknak,
s nekem adj eros egészséget!
(Klézse, Moldva)
15. Ha valakinek hályog van a szemén, az anyja vagy ángya letérdelve mondja újholdkor, a H
old megpillantásakor:
hínak engöm vendégségbe,
de én nem möhetök,
elküldöm az én világtalan cselédömet,
küldjé helyötte
világos ép szömut!
16. Rángógörcsben szenvedo csecsemo anyja így szólt a Holdhoz fordulva:

Új hód, új király!
Az én gyerökömet
a nehézség töri.
Te vagy a ráadó,
te vagy az eevövo,
vödd le rúla!
Utána három-három Miatyánkot és Üdvözlégyet, valamint hét Hiszekegyet imádkozott. Három hét
t így.
17. Tyúkszem gyógyítására keresztúton, a Hold felé fordulva mondták:

hívnak engem vendégségbe,
elküldöm a tyúkszememet örökre!
(Nagybaracska, Bács-Bodrog m.)
18. Szemölcsre: az eresz alatt mondták újholdkor:

Új hold, fényes hold,
engem vendégségre vársz,
de én oda nem megyek,
elküldöm a tyúksegget!
(Viss, Szabolcs m.)
19.
engöm hínak vendégségbe,
ekudöm minden ügyemet, bajomat,
szomorúságomat, bánatomat,
elkudöm a te tiszteletödre,
a te legnagyobb dicsoségedre.
(Röszke, Csongrád m.)
20. Akinek a kezén szemölcs volt, újholdkor lehajolt a földre, onnan felvett valamit (köve
t, csontot stb.) és azzal kerítette háromszor a szemölcsét, ezt mondva:
hozzád hívtak engem vacsorára,
de én nem eszem sem halat, sem rákot,
vedd le rólam ezt a csúnyaságot.
(Ormánság)
21. Újholdkor meg kell fogni a szemölcsöt és mondani:

hívnak engem lakodalomba,
de addig el nem megyek,
míg szemölcsömet el nem veszed!
(Szekszárd)
házasítja a fiát,
férjhez adja a lányát.
Hínak engem a lakodalomba,
nem megyek el,
hanem elküldöm a szocsingemet.
(Szakcs, Tolna m.)
23. A szemölcsöt simogatták, miközben mondták:

fiad házasítod,
lányod férhezadod,
engem hiol násznagyodnak,
szömocsömet kudöm!
24. Bármilyen betegségre:

szép Szuz Mária
engem hív koszorúslánynak,
eekudöm minden nyavalyámat.
25. Szembetegség gyógyítására:

Eleven ostya,
úr Jézuska,
téged imádlak.
A király a fiát házasította,
a lányát férjhez adta.
Hivatalos vagyok a lakodalomba,
el is mennék,
mer a bal szememen
itt vannak ezek a kásák,
eekudöm ezt a kásákat.
26. Ha rosszul aludt a gyerek, sós kenyeret vittek ki az udvarra. Ahol legeloször vi
lágosságot láttak, arrafelé dobták a kenyeret. Közben mondták:
Én adok neked sóskenyeret, világosság,
és te adjál Antikának álmot.
(Gajcsána, Moldva)
FOHÁSZ HIEDELEMLÉNYEKHEZ19
1. A beteg gyerek napkelet felé fordulva három hajnalban mondta:
Boldogasszony!
hozzád küldjük a hidegünket,
neköd ajánljuk el,
hogy Pistát hagyja el a harmadnapos hideg!
(Algyo, Csongrád m.)
2. Ha a szépasszonyok valakire hideglelést bocsátottak, a beteget lepedobe csavarva a ka

ndalló kürtoje alá tartották, és ott hétszer vagy kilencszer kiáltották:
Jertök elé, szépasszonyok,
mert az én kicsi leányomat másodnapus hideg leli, leli, leli,
tük adtátok,
vegyétök el róla!
(Udvarhely m.)
3. Akinek a testét kihánta a seb , olyan vízzel mosták le, amiben háromszor kezet mosott a
nyeret süto háziasszony. A vizet visszakézbol a kemencébe öntötték, e szavakkal:
Szépasszony, te adtad, te vödd el!
Három kenyérsütés alkalmából ismételték meg.
(Egyházaskér, Torontál m.)
4. A hideglelos gyerek anyja hajnalban háromszor meztelenül körbefutotta a házat, háromszo

r kiáltva:
Éjasszonyok, éjurak,
vigyétek el a hideget a gyerekemrol!
(Háromszék m.)
5. Rosszul alvó csecsemo anyja késo este fa alá állt, és háromszor mondta:
Éj urak! asszonyok halljátok!
adjátok meg az én gyermekemnek álmát, nyugodalmát,
én is megadom a tieteknek nyughatatlanságát.
Utána gyorsan az eresz alá kell futni, nehogy szerencsétlenség érje az anyát. Ezután kinéz,
gyertyavilágot lát, ezt mondja:
Úgy tudjon az én gyermekem sírni,
amint tudja, hol gyújtották ez gyertyát.
(1584-es boszorkányper, Kolozsvár)
VALLÁSOS FOHÁSZ ÉS ÁLDÁS20
1. Az árpás szemet párna csúcsával nyomkodták háromszor, e szavakkal kísérve a muveletet:
Ó Istenem,
vedd el a szememrol ezt az árpát!
(Ócsárd, Baranya m.)
2. A búzavetés végeztével keresztet vetettek a tábla felé:

Jézus nevében nojj nagyra!
(Sur, Veszprém m.)
3. A kelést a gyógyító háromszor keresztezte késsel, s így szólt:

Jézus, Mária nevibe
semmi ne legyen belülle!
(Szegvár, Csongrád m.)
4. Orrvérzés gyógyítására:
Atyaisten, állítsd el,
Fiúisten, mulaszd el,
Szentlélek Isten töröld el a verést róla!
(Mezokövesd, Borsod m.)
5. Csecsemo szárazságának gyógyítására három este templomba vitték a beteg gyereket, és b

Jézuskám, hoztunk neked csontocskát,
adjál nekünk húsocskát!
6. Méhek kieresztésekor:
Ó uram Jézus Krisztus,
az mint szaporítod az igaz áldott kenyeret,
úgy szaporodjanak az én míheim,
rajokat buven bocsássanak,
erosek legyenek, gazdagok, buvek,
és hordjanak buvségesen magoknak,
mindenfelol, kilenc határokrul,
napkeletrül, napnyugotrul,
éjszakrul és délfélrül,
hogy mind nékik lígyen
és mind énnekem is jusson buven,
és semmiféle míh hatalmot rajtok ne vehessen.
Azért, ti míhek, menjetek el ki a kasokbul,
az nagy Istennek ereje és hatalma által
és ez lígyen Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek neviben. Ámen.
(17. század második felébol származó kéziratból)
7. Szemverés gyógyítására szenesvizet készítettek négy parázs vízbe dobásával. Közben ezt
Uram, ha akaratod is úgy akarja,
úgy múljék el a gyermekemrol a rossz szeme általi ártalom,
mind ahogy ez a parázs megsemmisült a vízben,
Uram, add segétségedet,
uram, siess segétségemre.
8. Szótlan, késon beszélo gyereket egy madárdalos helyre vittek és ott háromszor ráimádko
Az Úr Jézus megadta a madaraknak a beszédet,
adja meg ennek a némának a beszédet.
(Nagyberki, Somogy m.)
9. Ellenségtol a szabadulásért:
Mint a te szolgáló leányodtul Sárátul az Asmadaeus ördög az Raphael angyal által el
ette,
szabadíts meg engemet is azonképpen minden ellenségemtol,
mint Dávidot az Góliáttal és Sautul, (!)
Dánielt az oroszlányok szájából,
Jónást az cethalnak gyomrából,
az három ifjakat az égo kemencébol,
Zsuzsannát az hamis bíráktul,
Judithot az Holofernestül,
Manasest és Józsefet az tömlöcbol,
Igy tégy én velem szegény szolgáddal én mennyei szerelmes szent atyám.
(1651 1671 között feljegyzett kéziratból)
10. Ludvérc elhárítására:

Keresztelo Szent János,
keresztelj meg egészen!
Úrszínu Szent Benedek,
fedj be a te palástoddal egészen!
Körösztöt vetek magamra
öt ujjal,
öt angyallal,
száz szenttel,
Krisztus körösztjeivel,
Atyának, Fiúnak és Szentlélek nevében, Ámen.
(Koppányszántó, Tolna m.)
11. Kisgyerek óvására mondták:

Szent János vérre folyja körül e háznak
minden részét, lukát,
még a legkisebb hasadását is.
Az Úristen takarjon be az u palástjával.
Az emberi alkotmány árthasson nekünk,
aki szebb fiat szült, mint a boldogságos Szuz szült.
(Csengod, Pest m.)
PARANCS EGYHÁZI ÁLDÁS ÉS ÁTOK FORMÁBAN21
1. Nyíllövés ellen:
Mi urunk Jézus Krisztusnak békessége legyen énvelem. Ámen.
Ó nyíl, állj meg
Szent Illés prófétának hatalmának miatta,
ne járolj énhozzám.
Ó nyíl, állj meg
Máriának szuzességének miatta
és Szent János baptistának fejének miatta
és Istennek szent apostolinak, mártirominak,
szuzeinek, özvegyinek, angyalinak miatta.
Ó nyíl, állj meg
mi uronk Jézus Krisztusnak nevének miatta.
Ó nyíl, állj meg
a három vasszegeknek miatta,
mellyek mi uronk Krisztusnak lábát általszegezék.
Ó nyíl, állj meg
az töviskoronának miatta,
mely mi uronk Jézus Krisztusnak erossen
fejében vonattaték.
Ó nyíl, állj meg
mi uronk Jézus Krisztusnak sebeinek miatta.
Ó nyíl, állj meg
mi uronk Jézus Krisztusnak feltámadásának
és mennybe menésének miatta.
Ó nyíl, állj meg
mi uronk Jézus Krisztusnak kínszenvedésének miatta,
mennynek és földnek és csillagoknak miatta
és mendazoknak miatta, kik mennyen és földön vadnak,
az rettenetes itéletnek napjának miatta,
mi uronk jézus Krisztusnak szentséges szízességes testének miatta,
Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében,
Ámen.
(1526-ból származó kéziratból)
2. Súly ellen mindennap kétszer olvastak rá: napkelte elott és napnyugta tájban. A gyógyí
ette a kezét:
Fekete súly,
barna súly,
tök súlya,
hetvenhétféle súly,
titeket az Úristen vezessen,
az Fiú Úristen meggyalázzon,
az Szentlélek Isten az ti száz gyüköreteket százzá szaggassa,
mondom Atyaistennek parancsolatjával,
az Szentlélek Isten szent hatalmával,
az Jézus Krisztusnak szent áldozatjával,
hogy ti súlyok ebben az emberben (nevén kell az embert nevezni) meg ne marad
hassatok,
hanem megszáradjatok,
megázzatok
és semmié legyetek.
Minden alkalommal háromszor kell mondani, kelet felé fordulva; utána Miatyánkot.
(1614-bol való kéziratból)
3. Sülyre mondták, miközben keresztezték a fekélyeket:

Uram Jézus Krisztus, mondom a te szent nevedbe!
Tök su,
makk su,
hályog su,
hetvenhétféle su!
Körösztöllek tégödet a Jézus Krisztusnak,
Atyaisten teremtsön,
Fiúisten gyulöljön!
Az egész tetemödbe su, köszvény mög ne maradhasson!
Az u szent vérivel,
halálával,
mönnyei harangnak hangjával,
szuz Margit asszony szuzességivel,
Körösztölo Szent János arany gyurujivel! Ámen.
4. A pokolvart (kelést) a gyógyító nevetlen (negyedik) ujjával háromszor megkerítette,

:
Én tégöd mögkerekítelek az Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe!
Jobb keze öt ujjával megfogja a pokolvart, és folytatja:
Én tégöd mögfoglak az öt ujjammal!
Az Atya törjön,
a Fiú rontson,
a teljes Szentháromság eloszoltasson!
Nevetlen ujjával keresztet vet rá:
Én tégöd mögkörösztöllek
az Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe,
valamint Krisztus Urunkat Szent János a Jordán vizibe mögkörösztölte.
5. Hogy az farkasok valaki marháját meg ne szaggassák, mondd ezeket az igéket háromszor és
m Miatyánkot :
Én teneked parancsolok szent Péter apostol,
Istennek szent igéjével,
Bódogasszonnak szent igéjével,
kössed nyakon az szent Balázs agarait,
kapcsold öszve az o körmeit,
kócsol (!) öszve fenevadaknak szájait,
hogy ezeknek az én marháimnak ne árthassanak
és békességgel mellole elmenjenek,
mondom az élo Istennek szent parancsolatjával,
Bódogasszonnak szent igéjével,
Szentháromság Istennek hatalmával. Ámen.
(1635-ös kéziratból)
6. Lidérc ellen:
Parancsolok teneked Lidérc, Istennek ostora,
Atyának, Fiúnak és Szentlélek Úristennek hatalmasságával.
Parancsolok teneked Atya úr mindenható Istennek
igaz Isten voltával és hatalmasságával.
Parancsolok a názáretbeli Jézusnak hatalmasságával.
Parancsolok az megfeszült Jézus Krisztusnak vére hullásával és hatalmasságával.
Parancsolok szent töviskoronájának méltóságával és hatalmasságával.
Parancsolok szent keresztfájának méltóságával és hatalmasságával.
Parancsolok én teneked az nemes asszonyonk szuz Máriának hatalmasságával és méltósá
Parancsolok szuz szent koronájának méltóságával és hatalmasságával.
Parancsolok az nemes asszonyonk Szuz Máriának szent tejével,
kivel ez világnak urát, Jézus Krisztust feltartá.
Parancsolok mind az mennyországbeli szenteknek dicsoség és hatalmasságával.
Parancsolok én teneked az utolsó ítéletnek rettenetességével és hatalmasságával,
hogy ez szent néven való embernek G. Petro ne árthass,
hatalmat rajta ne vehess. Ámen.
(1545 utáni évekbol származó kéziratból)
7. Táléra való imádság

Fejér tálé,
kík tálé,
szederges tálé,
zod tálé,
kan tálé,
csúz tálé,
hetvenhétféle tálé,
Jas fias tálé,
foló tálé,
mindenféle tálé,
hetvenhétféle fájdalom
adjon lapfának,
lapfa adjon szelemennek,
szelemen adjon szarufának,
szarufa adjon lécnek,
léc adjon léc-szegnek,
léc-szeg adjon szómának,
szóma adjon póznának,
pózna adjon szélnek.
Úristen, mondom az te szent parancsolatoddal.
Boldogasszon, a te szent igíddel,
valahol szél meg ne maradhasson
ez a hetvenhétféle tálé.
Szent Illés próféta
fejszível vágta,
fúróival fúrta,
ezer angyalával megoszlata.
Oszollík, romollík,
termo tetemiben meg ne maradhasson,
íziben, csontjában,
termo tetemiben meg ne maradhasson
Nagy Péternek ez a hetvenhét féle fájdalom
íziben, csontjában,
termo tetemiben meg ne maradhasson
szuhul ez a hetvenhét féle tálé. Ámen.
(1656-os kéziratból)
8. Szólítás (szemverés) gyógyítására szólító vizet csináltak: kilenc darab parazsat, há

m sót tettek a vízbe. A gyereket ölbe véve mosogatták, ezt mondva:
Atya, Fiú, Szentlélek nevében, ámen.
Szent angyalok hírivel,
Krisztus hatalmával,
Szuz Mária erejével.
Hogy én lemoshassam Józsikámnak igézetit, szólítását,
kántorba lett asszonyra,
kántorba lett férfire,
mindenféle személyekre.
Úgy oszoljanak igézetyi, szólítási,
mint ahogy édesanyja világra hozta.
Vegye ki az Isten a fejibül,
feje kopátájábul,
szemibol,
szeme kupájából,
fülébol,
füle töveibol,
orrából,
orra cimpájából,
állából,
álla kaptáiból,
nyakából,
nyaka csigájából,
kezibol,
kezeszára csontjából,
lábából,
lábaszára csontjából,
minden ízu borcikájából.
Háromszor mondták el, majd kicsit ráfújtak a gyerekre, és hozzá tették:
Phu, semmi voltál,
semmi légy.
(Zsére, Nyitra m.)
9. Torokfájás, torokgyík gyógyítására háromszor mondták:

Én olvasok, te Anna neked,
hetvenhétféle gilkától,
hetvenhétféle torokgyéktol.
Vegye ki az Isten fájdalmát
a csontjából a húsába,
húsából a boribe,
s a boribol vigye el a nagy magoss havasoknak a tetejire,
hol kakasszót nem hallnak,
s lovak nem nyeríteznek.
Közben a nevetlen (negyedik) ujjal simogatták a nyakat.
(Gerlén, Moldva)
10. Igézet gyógyítására vizet vetették kilenc szem parázzsal. A parazsak betételekor mo
Az Atyának, a Fiúnak s Szentlélek Istennek
nevében, ámmen.
Ez a betegség menjen a pokolba,
jöjjön vissza az egészsége.
Bódogságos szuz Mária hozza vissza a hosszú
egészségit,
s vigye el a betegségit
a sátányokhoz a pokolba,
a kígyókra, békákra,
erdokre, mezokre,
s ettol a betegtol menjen el.
Ehhez a beteghez jöjjön el
az o orzo angyalkája,
s gyógyuljon meg!
(Klézse, Moldva)
11. Szárazság (tüdobaj) ellen:

Én Örzse terád olvasok szárazságról, sárgaságról,
hetvenféle nyavalyáról,
hidegrol mint melegrol,
Atyaisten, Fiúisten, Szentlélek Úristen nevében.
Én leszek az olvasó,
mennyei Atya legyen a gyógyító.
Ha segít, én is segítek.
Ezután két Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondtak el; majd:
Távoztassa mindenféle betegséget,
hideglelést, nyavalyát,
adja vissza húsát, vérit,
ereit, egészségét,
holta után üdvösségét.
12. Hályog ellen:

Hasadj hályog a Jézus Krisztus haláláért,
oszolj termés a Jézus Krisztus mönnybe-
möneteliér,
vér a vízre mönjön,
sütétség a sárba mönjön,
velágosság ezen vaknak szömébe gyüjjön!
Isten igéjibül,
boldogságos Szuz Márja, Isten anyja
azon téjjel mosogassa,
kivel szent fiát táplálta.
(Szeged, Csongrád m.)
13. Nyilallás gyógyításakor a gyógyító asszony rátette a fájós helyre a kezét, és úgy mon
Nyilallás, nyilallás,
gyilkos nyilallás,
szálkás, bunös testit ne szítogasd,
ne sanyargasd!
Mönj el, mönj el a Jeruzsálem kapujába,
boldogságos Szuz Mária elébe!
Mint a szántóvas a fodbe mög nem gyökeredzik,
úgy a nyavalya is mög ne gyökeredzzön!
Atyaisten gyógyítsa!
Fiúisten oszlassa!
Szentháromság Egyisten semmivé terömtse!
14. Süly gyógyítására a Nap felé fordulva kellett mondani:

Süly, én teneked mondom,
Atya viseljen,
Fiú gyúlasszon,
Szentlélek malasztja
száz gyökeredet százzá szakassza,
Szent Illés próféta itt ne leljen!
(16. század közepérol való kéziratból)
15. Árpás beteg háromszor körülkerülte a kutat egy árpaszemmel a kezében, majd behajította
szavakkal:
Téged az Atyaisten eloszlasson,
Fiúisten megalázzon,
Szentlélek Úristen gyökerestül kiszakajtson!
16. Pokolvar (kelés), köszvény vagy süly gyógyításakor a gyógyító megfogta a beteg hely
a:
Pokóvar, köszvény és su!
Az Atyaisten teremtett,
a Fiúisten növesztett,
a teljes Szentháromság
oszlasson szét hetvenhét felé,
még a legkisebb porcikádat is!
17. Vihar eloszlatására a felhot keresztelték :

Az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Úristen neviben.
Oszlassa el az Atyaisten,
oszlassa el a Fiúisten,
oszlassa el a Szentlélök Úristen!
Környéközzön mög az Atyaisten,
környéközzön mög a Fiúisten,
környéközzön mög a Szentlélök Úristen!
Rontson mög az Atyaisten,
rontson mög a Fiúisten,
rontson mög a Szentlélök Úristen!
Tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy,
három, ketto, egy, semmi!
Múlassza el az Úr Jézus Krisztus
ezen ártalmas felhoket,
hogy nekünk ne árthasson,
a mi urunk Jézus Krisztus által, ámen.
Ó Szent János, Szent Péter és Szent Pál apostolok,
Illés próféta, Szent Mihály foangyal,
legyetek az úr Jézus Krisztus elott kegyes
közbenjárónk és szószólóink,
hogy a mostan támadt égiháborúnak méltóztasson
az úr Jézus Krisztus parancsolni,
hogy megcsendesedjék és elszéjjeledjék.
Ó Szentlélök Úristen, ki Pünkösd napján
nagy zúgással,
tüzes lánggal szálltál alá,
sem házban, sem erdoben, sem mezoben kárt nem tevél,
kérlek téged, tarts meg a te istenségednek jósága által.
Mi magunkat, jószágainkat,
házainkat, gabonáinkat,
szoleinket, kertjeinket,
mindennemu vetéseinket,
hogy a káros záportól, koessotol
tüzes mennykoütéstol
háborgó förgetegnek veszedelmétol
csöndes békességben szabadon,
szüntelenül mögmaradhassunk!
(Zákányszék, Csongrád m.)
18. Szentantaltüze (orbánc) gyógyítására:

Környékezzen meg az Atya,
környékezzen meg a Fiú,
környékezzen meg a Szentlélek Úristen.
Oszlasson el az Atya,
oszlasson el a Fiú,
oszlasson el a Szentlélek Úristen.
Az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevibe kezdem el.
19. Pokolkelet (kelés) gyógyítására keresztezték , és mondták:

Oszlasson el az Atyaisten,
oszlasson el a Fiúisten,
oszlasson el a teljes Szentháromság Egyisten!
Mönj el,
múlj el
a pokol mélységös fenekire.
(Tömörkény, Csongrád m.)
20. Vihar eloszlatására:

Atyaisten oszlassa,
Fiúisten oszlassa,
a Szentlélök Úristen
izzül-porrá szaggassa a vihart!
TUDAKOZÓ FELSOROLÁS ÉS PARANCS, ÁLDÁS, ÁTOK22
1. Igézés gyógyítására szenesvizet készítettek: egy pohár kútvízbe kis szentelt vizet c
bol vett kilenc szál cirkot gyújtottak meg, a nevetlen (negyedik) ujjal a vízbe beütötték
razsakat, ezt mondva:
Kék szöm,
zod szöm,
sárga szöm,
fekete szöm,
cifra szöm,
mindenféle szöm.
Ebbol a vízbol mosták le és itatták a beteget.
(Miske, Pest m.)
2. Igézet gyógyítására:
Kék szem nezte,
zod szem nezte,
sárga szem nezte.
Szem megnezte,
szu megszerette.
Férfi nezte,
fehérnép nezte.
Szálljon a szivibe,
aki megigízte.
3. Szemverésre:
Ha férfitól jött,
kalap alá menjen,
ha asszonytól jött,
konty alá menjen!
4. Igézetre:
Ha kék szem látta meg,
szakadjon le a csicse,
ha barna igézte meg,
szökjék ki a szeme!
5. Szemverésre: kilenc kanál vizet kimértek, azzal mosdatták a beteget, miközben mondták:
Ember látta, kalap alá,
leány látta, párta alá,
asszony látta, konty alá.
A jó Isten vegye le rúla!
Újra mérték a vizet. Ha úgy találták, hogy megszaporodott, biztosan szemverés volt a baj.
6. Igézet gyógyítására háromszor mondták el, mindannyiszor köpve:

Szem meglátta,
szu megszerette,
hét angyal megvígasztalja!
(Klézse, Moldva)
7. Ugyane célból szenesvizet készítettek három szem parázzsal. Miközben a beteget nevetlen
edik) ujjal mosták, háromszor mondták:
Szem meglátott,
szív megvert,
Jézus vígasztaljon!
(Érsekcsanád, Pest m.)
8. Igézetre vizet vetettek parazsak vízbe dobásával A Miatyánk után így olvastak rá:
Megigézte férfiállat,
megigézte fehérnépállat,
kékszemu,
feketeszemu.
Kérem a bódogságos Szuz Máriát,
tiltsa el az én fejembol,
az én vérembol,
tagjaimból.
Menjenek ki a határba,
azokat a nagy fákat,
azokat hasogassák,
azokat nyilaltassák!
Az én testem maradjon tisztán,
mint ahogy az Isten adta világra.
(Lábnik, Moldva)
9. Igézésre:
Kék szem megnézte,
zöld szem megnézte,
fekete szem megnézte.
Boldogságos szép Szuz Mária
S Páduai Szent Antal
hozza meg az erejit, az egészségit,
nyújtsa meg az élo napját.
Kecskeszemu megnézte,
macskaszemu megnézte,
kutyaszemu megnézte.
Boldogságos szép Szuz Mária
Páduai Szent Antal
hozza meg az erejét, az egészségét,
Egy szem megnézte,
szív megszerette,
boldogságos szép Szuz Mária,
Páduai Szent Antal
hozza meg az erejét, az egészségét,
(Moldva)
EPIKUS RÁOLVASÁSOK
MEGBOTLÓ LÓ VAGY SZAMÁR: MÁSODIK MERSEBURGI RÁOLVASÁS23
1. Rándulás vagy ficam gyógyításakor háromszor mondja a gyógyító, miközben ugyanannyiszor k
vet a fájós helyre:
Mikor urunk Jézus elindult Jeruzsálembe,
Jeruzsálembol Jerichó városába,
mikor ment volna által a kohídon,
az o szamarának kificamodott a lába.
Urunk Jézus szent szavával mondá:
semmi ízben, semmi tekintetben
a ficamodás meg ne maradjon,
hanem ín ínhez,
csont csonthoz,
hús húshoz,
ér érhez,
vér vérhez,
ero erohöz,
vero verohöz.
A mi urunk Jézus Krisztus szent nevében úgy ne maradjon
ennek az embernek, lónak testében ficamodás, rándítás,
valamint az urunk Jézus szamarának. Ámen.
2. Az menyelésrol (ló ficamának gyógyítására):

Urunk Úristen felüle az o szent szamarának
nyergetlen hátára,
elindula Paradicsomba,
be nem mehete Paradicsom kapuján,
lába megbotlék,
lába megcsökék,
csont mene ki helyérol,
velo mene ki helyérol,
vér mene ki helyérol,
ér mene ki helyérol.
Urunk Isten lefüggeszté az o áldott szent fejét,
színe szomorodék,
kedve könyörödék.
Azt meglátá az o szent anyja,
mondá az o szent anyja:
Ó én szent fiam, mire a te szent fejed függeszted,
szent kedved könyörödék?
Hogy hallá áldott urunk Isten, mondá:
Ó én szent anyám, Mária,
hogyne függesszem szent fejemet,
hogyne szomorodjék szent szívem,
hogyne könyörödjék szent kedvem.
Im én felültem szent szamaramnak hátára,
be akarnék menni Paradicsomba,
be nem meheték Paradicsomnak kapuján,
szent szamaromnak lába megbotlék,
lába kicsökék,
csont mene ki helyérol,
velo mene ki helyérol,
ér mene ki helyérol,
vér mene ki helyérol.
Hogy ezt hallá az o szent anyja, Mária:
Ne ijedj én áldott szent fiam.
Én az én szent kezemmel megfogom szent
szamarodnak lábát,
szent szájamból szent igét reá mondom,
szent lehelletemet reá lehellem,
csont megyen csonthoz,
velo megyen velohöz,
ér megyen érhöz,
ín megyen ínhöz,
vér megyen vérhöz.
Én is e mai napon megfogtam az én bunös kezemmel,
ez oktalannak (avagy embernek) lábát (avagy kezét).
Én is szent igét reá mondom,
bunös szájamból lehelletemet reá fuom,
hogy helyekre menjenek.
(1578-as szövegbol)
3. Ficam ellen:
Uram Jézus Krisztus mikor a földen járt,
lába kimenyülvén,
csont mene helébol,
csont, csont esszemene,
az o drágalátott szent, szent székibe üle,
nagy bánatnak hajtotta az o szent fejét.
Azon méne asszonyunk szép, szép Szuz Mária,
kérdezé tölle:
Min bánkódol édes fiam, édes Jézusom?
Hogyne bánkódnám asszonyunk, szép, szép Szuz Mária,
mikor a földen járék, lábom kimenyülék,
csont kimene helyébol,
csont, csont esszemene.
Küldi vissza a boldogságos szép, szép Szuz Máriának,
boldogságos Szuz Mária Keresztelo Szent Jánosnak,
Keresztelo Szent János ugyan Jézus Krisztusnak,
uram Jézus Krisztus, könyerülj a kiment
csontokon. Ámen.
Utána: Miatyánk.
(17. századi kéziratból)
A SZENT ÉS A GONOSZ TALÁLKOZÁSA (TALÁLKOZÁS A GONOSSZAL A)24
1. Csúzról való báj :
Uram, mindenható Isten,
múlék regös nagy út,
rajta megyen vala áldott urunk Isten,
eloltalála hetvenhétféle veres csúzt.
Monda áldott urunk Úristen:
Hova indultatok ez regös régi nagy úton?
Megszólala hetvenhétféle veres Csúz:
Ha minket azon kérdesz urunk Úristen,
hova megyünk úgy mond,
mink is elmegyünk úgy mond,
ez fekete föld színére,
áldott ez testbe,
teremtett ez lélekbe:
szálas húsát szaggatjuk,
piros vérét megisszuk,
száz tetemét tördeljük,
száz ízit, száz forcikáját.
Hogy azt hallá áldott urunk Isten:
Tük se mehessetek ugy mond
ez fekete föld színire,
ez én adottam testbe,
teremtettem lélekbe,
tük is siessetek
az tenger szigetibe,
kegyetlen óriásoknak
szálas húsát szaggassátok,
piros vérét megigyátok.
Azt meghallák, elsietének,
menének tenger szigetiben.
Ez embernek szemébol, szájából,
fejébol, orcájából,
piros vérébol, szálas husából,
száz tetemibol,
kisiessen és eloszoljon,
hetvenhétféle csúz:
folyó csúz, veres csúz,
kék csúz, fejér csúz,
szöderjes csúz, köszvény,
fájdalom, kelevény,
kioszoljon, kiromoljon,
hetvenhétféle nyavalya ez emberbol.
Nevét meg kell nevezni.
(1578)
2. Szentantaltüze (orbánc) gyógyítására háromszor kellett elmondani:

Elindult az áldott Jézus a Gecemáné kertbe imádkozni.
Megtalálta a hetvenhétféle szökdöso, futkosó,
rusnya fekete Szentantaltüzit,
kidolt-bédolt ódalával,
fagyott szakállával,
fekete hermáncával.
Kérdi az áldott Jézus:
Hová mész, hová mész,
te hetvenhétféle szökdöso, futkosó, rusnya,
fekete Szentantaltüze,
kidolt-bédolt oldaladval,
fagyott szakállodval
fekete hermáncodval?
Én megyek ennek a Borbálnak csontja, húsa
szállongolására,
piross vére italára.
Tér meg, tér meg
te hetvenhétféle szökdöso, futkosó, rusnya
fekete Szentantaltüze,
kidolt-bédolt oldaladval,
fagyott szakállodval,
fekete hermáncodval!
Térítlek azokval a szent igékvel,
melyekvel az áldott Jézus megtérített.
Menj el kemény kosziklákba,
ahol oroszlány leányok, legények laknak.
Fejiken bujj be,
talpikon bujj ki!
Azoknak szállangold csontjikot,
hasogald húsikot!
Menj el fekete tenger közepibe,
ahol kakasszó nem hallatszik,
s a Jóisten igéje sohasem tartatik.
Elso harangszó ne találjon,
második itt ne érjen,
harmadikcor úgy elmúljál,
mint a füst s a pára,
semmijé válj!
3. Marha igézetének gyógyítására kilencszer mondták el, vízvetés kíséretében, azaz kilenc
vízbe:
Megindult az úr Jézus Krisztus
az o áldott szent anyjával,
a Gecsemáni hegyeken át.
Megtalálkozott a gonosz Igízetvel.
Kék szem,
zod szem,
fekete szem,
kutyaszem,
macskaszem,
mindenféle gonosz szem.
Azt kérdezte az úr Jézus Krisztus:
Hová mész te gonosz Igízet?
Menek ennek a marhának
csontja hasogatására,
vére szípására.
Térj meg, térj meg
te gonosz Igízet,
menj a kosziklák hátára,
hol a fekete lovak nem nyerítnek,
fekete kakasok nem kikirilnek,
fekete kutyák nem ugatnak,
köttes kenyeret nem sütnek!
(Gyímesközéplok, Csík m.)
4. Igézet gyógyítására szenesvizet készítettek, parazsak vízbe dobásával. Ezzel mosták a
mondták:
Elindult az úr Jézus Krisztus az igaz úton,
elültalálto az Igézetet.
kiérdi tülö:
Hová miész te Igézet?
Én emenek Csehibe,
Jóska gyereknek szorö-szálát szaggatnyi,
erejét fogyasztanyi,
sziniét hervasztanyi.
Ne menj e, te Igiézet,
menj az erdüobe,
madaraknak szüorüket-szálukat szaggatnyi,
erejiét fogyasztanyi.
Kalap alu gyüttié,
kalap alá mönj,
párta alu gyüttié,
párta alá mönj!
Szem meglátto,
szuv megverte,
Isten lásso,
vigasztalla!
(Csehi, Somogy m.)
5. Jégeso elhárítására:
Elindula boldogságos Szuzanya az
o áldott szent fiával Jézusval.
Megtalálta ezt a zápor jeges esot.
Kérdé: Hová méssz te zápor jeges eso?
Elmenyek éloknek, élok kenyerének megrontására.
Menj el, menj el te zápor jeges eso a kosziklákra,
ahol a fekete kókisok nem kikirilnek,
a fekete kutyák nem ugatnak,
a fekete lovak nem nyerítnek,
és ahol kovászos kenyérvel nem élnek és nem fognak élni.
(Gyímesfelsolok, Csík m.)
Megindult a hetvenhétféle Igízet,
Ilona csontja hasogatására,
piros vére kiontására és megivására.
Tér meg, tér meg hetvenhétféle Igízet
Ilonának csontja hasogatásából,
piros vére kiontásából és megivásából!
Menj el oda,
hol a fekete kókisok nem szollnak,
fekete johók nem bognek,
fekete lovak nem nyerítnek,
s fekete kutyák nem ugatnak.
Szem megnezte,
szu megszerette és megigízte.
Kék szem,
zod szem,
sárga szem,
s mindenféle tarka szem megigízte,
jöjj el boldogságos Szuz Mária, vigasztald meg.
z oz nyalja a fiát szeplotol,
én es Ilonát az igízettol.
A KIS JÉZUST MEGIGÉZIK ÉS MEGGYÓGYÍTJÁK (TALÁLKOZÁS A GONOSSZAL B)25
1. Igézet gyógyítására, vízvetés kíséretében:
Elindult a boldogságos szép Szuz Mária
Jézuskával az ölibe.
Megtalálkozott a zsidó leánnyal,
megölelte, megcsókolta,
az igézet rajta maradt.
Boldogságos szép Szuz Mária visszatért,
kosziklából szikrát vetett,
Jordán vizébol vizet vetett,
én is vetek a maradékjából Katinak.
(Moldva)
2. Gyerek vagy állat szemverésének gyógyítására:

Elindult asszonyunk, Mária Jeruzsálem kertjébe,
vevé kisdedét az ölébe.
Talált három aprószentet,
öleli, csókolja.
Vitte a Jordán vizére,
megmosogatta,
öntötte piros márványkore.
Úgy használjon neked Erzsi a ráolvasás,
mint az úr Jézusnak
a Jordán vizében való megmosogatás.
Férfinak sisakjába,
asszonynak kontyába,
lánynak pártájába.
(Vámosoroszi, Szatmár m.)
3. Fejfájás gyógyítására:
Szömtol megverettetett,
háromféle szömtol megcsodáltatott.
Menj el, asszonyunk Mária,
Szent Simon földjére,
szedd föl a földnek zsírját,
az égnek harmatját.
Füröszd meg a te áldott szent fiadat.
Amint az megkönnyebedik,
úgy könnyebbedjen meg a Katica leány is.
Származzon ki csontjából, vérébol,
mindenféle teteményeibol
hetvenhétféle rontás,
hetvenhétféle fájdalom.
Mondom Istennek igéjét,
Boldogasszony parancsolatját,
szent Isten, Szentháromság Egyisten,
vedd ki az eros hatalmaddal. Ámen.
(Dunaszekcso, Baranya m.)
4. Igézés gyógyítására szenesvíz -készítés kíséretében:

Asszonyunk, Mária, szuztü fogantá,
szuz miéhedbe hordoztá kilenc huónapig,
kilenc huónap betellett,
tizedikbe született.
Evüttik keresztsigre,
elütaláto három zsidu csapat.
Tizenöt ekerütö,
tizenöt megigézte,
nem másit,
kiék szemijit,
piros kiét orcáit
iés kis vizslaságait.
Krisztus urunk szószullotta:
Menjünk a Jordán vizibe,
onnaj hozzunk szuótalan vizet Pistának,
abba vessünk három eleven tüzet,
fujítsuk meg háromszor,
ne maradjon se fejibe,
se lábábo,
se keresztcsontjábo,
kitakarodjon belülö.
A ráolvasás végeztével a gyógyító asszony háromszor a vízre fúj, és lemossa a beteget.
(Valkonya, Zala m.)
Elküldé boldogságos Szuz Mária
áldott szent fiát
Jordán vizibe.
Jordán vízbu Jordánvizet hozott,
hogy megmosogatá
az o áldott szent fiának
kezit, lábát.
Kékszemu látta,
megigízte,
Mária hallja,
meggyógyítja.
Zodszemu látta,
megigízte,
Mária hallja,
meggyógyítja.
Sárigszemu látta,
megigízte,
Mária hallja,
meggyógyítja.
Úgy múljon el ennek a betegnek az a betegsége,
kezibol, lábából,
amint boldogságos Szuz Máriának
a fiának elmúlott!
(Pokolpatak, Moldva)
6. Igézés gyógyítására vizet vetettek kilenc szem parázzsal. Minden darab parázsnál keres
ek, és kézzel leborítva a vizesedényt, mondták a szöveget:
A boldogságos Szuz Mária elindult hosszú útra,
út közbe találkozott egy zsidó lánnyal,
s az o kicsi fiát megigézte.
Menj el, szent Lukács evangélista a Jordán folyóhoz,
hozzál vizet a Jordán folyóból,
hogy vessek vizet a kicsi fiamnak.
Elmentedért kapsz egy fekete bárányt,
a visszajöttödért kapsz egy raj méhet.
Utána három keresztvetés és három Üdvözlégy. Ha a szén leszállt a vízbe, meg van igézve ;
et vetettek. A vízzel megmossák a beteget, majd a háztetore vagy az udvarra öntik keresz
t alakban. A víz kiöntésekor:
Phö, phö, phö,
ha valaki megigézte,
menjen a papné seggébe.
(Vágás, Udvarhely m.)
7. Igézet gyógyítására, hasonló cselekmény kíséretében:

Boldogságos Szuz Mária elindula avatni.
Találkozék pogány zsidó leánnyal.
Fölemelte fehér fátyolát,
halálra igézte Szent fiát
Monda Szent Lukács evangélistának:
Menj el a Jordán vizéhez,
vess vizet az én szent fiamnak, Jézusnak.
Én is vetek ennek a kis ártatlannak.
A szent kereszt nevében,
az Atya, Fiú, és Szentlélek nevében. Ámen.
(Atyha, Udvarhely m.)
8. Igézet gyógyítására, hasonló cselekménnyel:

Elindula asszonyunk Szuz Mária z o álldott szent fiával.
Elétalálá nad szemu szent Lukács.
Megemelíté fejér fátyolát,
megigízé z o szent fiát.
Szóval szollá szuz Mária szent Ilana asszonnak.
Szent Ilana asszon gyorsan fordula,
Jordokán kútjából hideg vizet hoza.
Szenes vizet vetett.
Azt akinek veti, maradjon tisztán,
mind anyja szülte.
(Klézse, Moldva)
A KIS JÉZUST MEGIGÉZIK + A BETEG PANASZA (TALÁLKOZÁS A GONOSSZAL C)26
Igézés gyógyítására vizet vetettek : kezdetlen vizet tettek pohárba, a pohár alá keres
t vagy ollót tettek. Parazsat dobtak a vízbe, közben háromszor mondták:
A boldogságos Szuz Márja
elindula a szent áldott fiával az ölibe.
Megtalálta kigyúszemu Ábránt.
A kigyúszemu Ábrán
az o áldott szent fiát kitakarta,
megölelte, megcsókolta
és halálra igízte.
Elobb mene, megtalálkozék
Keresztelo Szent Jánosval.
Keresztelo Szent János
az o szent fiát kitakarta,
és boldogságos Szuz Márját kérdezte:
Mé sírsz Mária, mé sírsz?
Hojne sírjak, hojne sírjak,
mikor elétaláltam kigyúszemu Ábránt,
melyik az én szent fiamat kitakarta,
megölelte, megcsókolta
és halálra igízte.
Ne sírj Mária, ne keseregj,
menj el a Jordán vizéhez,
hol a vizek megáradnak,
hol a szemek megalusznak.
Hogy mi urunk Jézus Krisztusnak használt a vízvetése,
úgy használjon Péternek a vízvetése.
A vízbol a beteg három cseppet ivott, utána homlokát és fülét megmosták vele. A vizet fára
re öntötték.
(Pusztina, Moldva)
HÁROM NO DICSÉRETE (TALÁLKOZÁS A GONOSSZAL D)27
1. Szemverés gyógyítására összesen három alkalommal kilencszer mondja el a gyógyítóasszony
ttel jelölt helyeken keresztezi az említett testrészeket):
Elindult a boldogságos Szuz,
karjára vötte az áldott Jézust;
három zsidó lány tanákozott véle a kuhídon.
Az egyik azt mondta:
Ó, asszonyunk, Szuz Mária,
de szép az áldott Jézus, mint a szép fényös nap!
A másik azt mondta:
Ó asszonyunk Szuz Márja,
de szép az áldott Jézus, mint a teljes hód!
A harmadik azt mondta:
Ó asszonyunk, Szuz Márja,
de szép az áldott Jézus, mint a szép piros hajnal!
Mögverték, mögigézték az áldott Jézust.
Asszonyunk Szuz Mária elvitte Jordán vizibe az áldott Jézust;
mögmosogatta, mögfürösztötte az áldott Jézust,
öntvén fürdovizit piros márvánkure,
de ott se maradhatott mög.
Úgy ezen + Rozál nevü leányon se maradhasson mög
sömminému szömverés vagy igézés
sem fejibe +
sem fejevelejibe +
sem oldalába +
sem oldalbordájába +
sem sömminému porcikájába, ámen!
(Szeged)
2. Hasonló céllal három kanál vizet kimér a gyógyító, közben keresztet vett saját magára és
Az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében. Ámen.
Embör verte, kalap alá,
asszon verte, konty alá,
lán, legén verte, párta alá.
Az ajtó négy sarkát keresztben megkeni a vízzel, közben mondja a Miatyánkot és az Üdvözlégy
az asztal négy sarkát és a beteg gyerek bölcsojét keni, majd elmondja a szömverésrül való i
Ó kisded Jézusom,
midon te kisgyermek vótál,
szuzanyád a templomba elvitt,
ott három zsidó lán möglátott.
Az egyik azt mondta:
Ez a kisgyermek olyan, mint a fényes nap.
A másik azt mondta:
Ez a kisgyermek olyan, mint a fényös csillag.
A harmadik azt mondta:
Ez a kisgyermek olyan, mint a szép szelíd holdvilág.
Ezek igék, szavak
a te szépségödnek megártottak.
Szuzanyád füveköt szedött,
abba megföröszgetött,
annak levét elöntötte márvánkore,
onnan elfolyt a fekete földre.
Úgy múljék el ezen Józsikának is
szemverése, szúrása, ijedése,
vagy bárakármilyön betegség legyön benne,
az Atya, Fiú, Szentlélekisten nevében mondom,
múljék el benned.
Ezt háromszor ismétlik. Utána:
Fölajánlom ezen kis imádságomat
édes Jézusom a te szen gyermekségödé,
szen gyermekségedben való titkaidé,
fájdalmaidé és örömeidé,
szuzanyánknak, boldogságos Szuz Máriánknak fájdalmáé,
szuzi anyaságáé, szuz tejié,
szuz tejivel tisztítsd meg,
szuz tejeddel mosogasd meg,
hogy meggyógyulhasson a mi urunk Jézus
Krisztus által. Ámen.
3. Igézés gyógyítására kezdetlen vízbe három szem parazsat dobtak, közben háromszor ráo
Mü megváltó Jézus Krisztus urunk
kimene Paradicsom kertibe,
szent színyivel meghirdetve,
arangy haja leeresztve.
Meglátá három asszony.
Az elso mondá:
Olyan szép a Jézus, mint az áldott nap.
Második azt mondá:
Olyan szép a Jézus, mint az áldott hód.
Harmadik azt mondá:
Olyan szép a Jézus, mint az áldott csillag.
Az a három asszony
Jézust halálra megigézé.
Mondá Jézus Péternek:
Menj el a jó sován
Jordován vizibe,
végy vizet háromszor föl,
meg háromszor le,
s vess belé kilenc szenet.
Az a kilenc szenek leszállnak a fenekibe,
öntsd az ajtó sarkára.
Maradjon olyan szép tisztán
mint az édesanyja szülte
a világra.
Mert öpszem megnézte,
pokolszem megtalálta.
Fájjon annak a feje,
aki megnezte
s megigézte.
Újra dobtak a vízbe három parazsat, megint elolvasták háromszor, majd még egyszer az egés
(Lábnik, Moldva)
HÁROM FEHÉR ASSZONY (TALÁLKOZÁS A GONOSSZAL E)28
1. Ijedtség gyógyítására a gyógyítóasszony ónt öntött : olvasztott ólmot tett vízbe, és
tében:
Elindula a Krisztus urunk Szent Pétervel,
megtalálkoztak három fehér asszonnyval.
Három fehér asszon megnézte,
szubül megszerette,
vígasztaló Szentlélek Úristen
vígasztald meg.
Térj meg, térj meg
hetvenhétféle betegség,
fejibül,
füleibül,
hátából,
mejjibol,
szüvibol,
derekából,
hasából,
lábujjiból,
minden hét ízig való csontjából,
menjen el a fekete tenger fenekibe,
magos koszikla tetejibe,
ott legyen helyik,
nyugalmik,
betegségnek.
(Lábnik, Moldva)
2. Szentantaltüze (orbánc) gyógyítására:

Elindult három fehér asszony,
fehér szentantaltüzivel,
csattogó szentantaltüzivel,
hólyagos szentantaltüzivel,
hetvenhét szentantaltüzivel.
Megtalálkozának
boldogságos szép Szuz Máriával.
Kérdette:
Hová mentek tük,
három fehér asszony?
Megyünk Rózsinak
a piros vérit megigyuk!
Térjetek meg,
térjetek meg,
te három fehér asszony.
Menjetek ki a határba,
az odvas fába,
az odvát egyétek,
az ágit hasogassátok,
s az életjit elfogyasszátok.
Ott sem lesz nyugodalmatok.
Menjetek be a Veres-tengerbe,
ko legyen párnátok,
ott legyen a nyugodalmatok.
(Lábnik, Moldva)
SZENT ÉS GYÓGYÍTÓ TALÁLKOZÁSA29
1. Hályog gyógyítására háromszor mondták:
Elindult az úton kilenc leány,
kilenc ásó a kezibe,
az ingujjaik felturve,
s a pendelyik felhúzva.
Megtalálkoztak boldogságos Szuz Máriával.
Megkérdette boldogságos Szuz Mária:
Mere mentek tük, kilenc leány,
kilenc ásóval,
felturt ingujjakval,
s felhúzott pendelyvel?
Mi mejünk,
hogy egy kutat kitakarítsunk a humától.
Térjetek meg vissza a kúttól,
s menjetek el Katinak a szemihez,
s takarítsátok meg a szemit,
minden rossz szortol,
minden rossz vértol,
s minden rossz hályogtól.
(Gerlén, Moldva)
2. A szárazbetegségben (tüdobajban) szenvedot a gyógyítóasszony megmérte a feje tetejét

kiterjesztett kezekkel egyik középso ujjától a másikig madzaggal. A beteg ebben a hely
ben maradt, míg o elmondta a következo szöveget:
Az én áldott uram, Jézus Krisztus,
mely órában asszonyunk, Szuz Mária
elindula az o szülo szent fiával,
elotalálja a zsidó asszonyt a borostyáni fa alatt.
Hová mégy, te zsidó asszony?
Én emegyek hegyet-vögyet rontanyi.
Ne menj e te hegyet-vögyet rontanyi,
eridj ee ennek a Jóskának
aszaványát szaggassad,
szemibo,
szeme gyökeribu,
piros víribo,
szákás husábú,
mindenféle testi-lelki tagjaibú.
Úgy szakadozzanak,
úgy romoljanak,
mint az áldott vizek tajtéki, habjai,
íjjee-nappaa eemúnak.
Miután ezt ötször elvégezte, mondja:
Sem kilenc,
sem nyolc,
sem ketto,
sem egy.
Ezután még kilenc napig imádkozott a betegért.
(Kolon, Nyitra m.)
SZENT ÉS BETEG TALÁLKOZÁSA (A BETEG PANASZA)30
1. Hogy az nyívek lóbul vagy marhábul kihulljanak. Olvassa rá háromszor az igéket :
Mikoron urunk Krisztus ez földön jár vala,
tanálá elo szent Jóbot.
Kérdé szent Jób:
Nyíves vagy te?
Az vagyok uram.
Tegnap három vót,
ma egy se maradjon.
Kérdé szent Jób:
Nyíves vagy te?
Az vagyok uram.
Tegnap ketto vót,
ma egy se maradjon.
Ámen.
Kérdé szent Jób:
Nyíves vagy te?
Az vagyok uram.
Tegnap egy vót,
ma egy se maradjon.
Ámen.
(1635-bol való kéziratból)
2. Hályog gyógyítására:
Ó, atyám, teremtom!
Elmentem én újvasárnap napkeltekor
szentmise hallgatására a Paradicsomkertbe.
Feltekintek arany almafára,
beleesett én szemembe galamboknak nyála.
Ó asszonyunk szép Szuz Mária,
termés esett én szememre,
hályog esett rája.
Ne félj fiam, ne félj,
megfogom én szent kezemmel,
elfuhítom szent lelkemmel,
úgy használjon, mint Krisztus urunk reménysége.
(Zebecke, Zala m.)
HÁROM GYÓGYÍTÓ ASSZONY31
1. Az gelesztáról (giliszta kihajtására):
Fekszik vala az egy gelesztás ember az tengernek partján,
odamene három szép szent asszony,
egyik szent Borbálya,
másik szent Ilona asszony,
harmadik, kinek nevét nem tudom:
Szent Ilona asszony szedé ki az gelesztás asszonnak
az gelesztát az o belibol, gyomrából,
az szent Borbálya asszony apróra vagdalá,
akinek nevét nem tudom, az, az tenger fenekébe hányá,
az tenger fenekén meg nem maradhata,
ott eloszla, elromla.
Ez embernek az o beliben,
gyomrában, hasában
ugyan eloszoljon.
Istennek hatalmával,
boldog anya parancsolatjával.
(1578-as szövegbol)
2. Hályog gyógyítására a beteg imádkozta el mindennap:

Van egy rúzsakert,
abban van egy rúzsafa,
alatta ül három szuzleány,
egyik a vért mossa,
a másik a hályogot hasíjja,
a harmadik maga gyógyíjja.
(Nagybaracska, Bács-Bodrog m.)
3. Szemverés gyógyítására szenesvizet készítenek, majd a Hiszekegy elmondása után így fol
Dülo mellett három szuz lány,
az egyik viszi az aranytüzet,
a másik az aranyvizet,
a harmadik az aranysöprut.
Boldogságos Szuz Mária söpörje le ennek a fiúnak a lelkét.
(Osztopán, Somogy m.)
HÁROM GYÓGYÍTÓ VIRÁG32
1. Hályog gyógyítására:
Názáreti Jézus, zsidóknak királya,
Juda nemzetségébol való oroszlány
gyozedelmet vett;
szaladjatok ellenkezo részek!
Dicsértessék az úr Jézus Krisztusnak drága szent neve,
szent Jánosnak szép tiszta, aranyos vize.
Anna elindult,
ág megcsapta szemit,
ág után vér,
vér után termés,
termés után hályog,
hályog után sötétség.
Az úr Jézus Paradicsomában vagyon három szép virág,
az alatt ül három szuz leány:
egyik a vért mossa,
másik a termést bontja,
harmadik a hályogot hasítja.
Vér oszoljon Krisztus Jézus sebeibol kifolyó vérért,
a termés romoljon a Krisztus Jézus öt mélységes sebéért,
a hályog hasadjon Krisztus Jézus szent haláláért,
boldogságos Szuz Mária hét fájdalmáért.
Vér vízre!
Sötétség sárra!
Világosság a szeme világára!
Az vér, az termés, az hályog,
úgy múljon, siessen elmenni,
mint a boldogságos szuz sietett a Kálvária hegyére. Ámen.
(Hely nélkül)
2. Szemfájás gyógyítására maga a beteg mondta:

Elment a kis Jézus Gecimáne kertbe,
megvágta szöllovesszo szentséges szent szemét.
Vér ráereszkedett,
termés megtermett,
hályog elborította.
Arra ment a Szuzanya,
kérdés mért sírsz, szerelmes szülöttem?
Hogyne sírnék, hogyne sírnék,
mikor a szöllovesszo megvágta szentséges szent szememet,
vér ráereszkedett,
termés megtermett,
hályog elborította.
Ne sírj, ne ríjj szerelmes szülöttem,
tudok én a Gecimáne kertben három szál virágot,
vérrul vöröset,
termésrol termettet,
hályogról fehéret.
(Tura, Pest m.)
3. Szemfájás gyógyításakor a gyógyító eloször magára vet keresztet, majd a beteg szemre, és
Hiszök egy Istenbe,
Jézus, Mária, Szent József,
a te szen nevedbe kezdöm az én imádságomat,
lögyön a te szen neved dicséretire és szömnek
a möggyógyulására!
Uram Jézus Krisztus
mikor a fekete fodön járt,
méne u a fenyufák árnyai alatt
és sujtá az u szent fejit,
lefüggesztötte az u szent szöme fényit.
Hozzája mén a boldogságos szuz Mária:
"Uram, Jézus Krisztus,
mit szomorkodol, mit bánkódol?
Mert van a mi Urunknál három szál virágom.
Az egyiket szakajtotta vérru,
másikat szakajtotta termésru,
harmadikat szakajtotta hályogrú,
Vér, termés és hályog,
szakadozzatok és csattogózzatok le ennek a szömirül!
(Szeged)
JÓ EMBER GONOSZ ASSZONY( GYÉKÉNYÁGY, KOPÁRNA )33
1. Gerka (torokgyík, mandulagyulladás) gyógyítására:
Mikor Krisztus urunk vót a fodön,
bekéredzett egy asszonyhoz.
Az vetett ágyat páporból,
vánkos helyett tett követ.
S reggel, mikor felkelt Krisztus urunk,
mondta neki:
Mekkora követ tettél a fejem alá,
akkora kövek legyenek a nyakadon.
S akkor, hogy elment,
az asszonynak akkorára dagadott a nyaka,
hogy nem tudott szólani.
Az asszony szaladott utána,
hogy tanítsa meg, hogy mit csináljon,
hogy az elteljék.
Azt felelte Krisztus urunk:
Mondd így:
Páporból terített ágy,
kobol rakott párna,
koszikla az ágyon.
Hogy Krisztus urunknak
úgy nem volt nyugodalma,
úgy ne legyen
a te gerkádnak nyugalma
a te nyakadon.
(Lábnik, Moldva)
2. Gilka (torokbetegség) gyógyítására a hüvelykujjukat köpködték, és azzal dörzsölték a n

Krisztus urunk mikor a fodön járt,
talált jó emberre,
rossz asszonra.
Az asszon vetett nekik gyékényágyat,
tett kopárnát,
adott fotelen kását,
sutelen pogácsát.
Krisztus szava mondása,
gilka elmúlása!
(Lészped, Moldva)
3. Támadás (kelés) gyógyítására:

Mikor az úr Jézus a fodön járt,
tanált jámbor gazdára,
jámbortalan gazdasszonra,
fozött néki sajtalan kását,
adott néki nádkést,
vetett néki gyékényágyat,
adott néki kupárnát.
Az úr Jézus a gyékényágyon, kupárnán nem
maradhatott,
ez a pokolbéli fájdalom se maradhasson énrajtam,
csak menjen hetedhét ország ellen,
ott es menjen a fod alá,
ott se tegyön sömmi kárt!
4. Kelés gyógyítására:
Az Atyának, Fiúnak, Szentlélök Úristen nevibe
körösztöllek semminek.
Gyékénykáka,
kopárnája,
Krisztusnak tüskös lepedoje,
sajtalan kásája.
Krisztus mondása:
múljon el a támadása!
Atyaisten, oszlasd el,
Fiúisten, múlaszd el,
Szentlélek Úristen, vidd el!
ASZTALTERÍTÉS A HEGYEN34
Pokolszekés (kelés) gyógyítására a beteg ingének egy darabját meggyújtották, azzal füstöl
mondva:
Boldogságos Szuz Mária felült egy nagy lóra,
s kiment egy nagy hegyre.
Egy szép asztalt terített a nagy hegyen,
s egy nagy lovat elvágott.
Az egész csomókat melléje hítta,
csak a pokolszekést nem fogták meghínni az asztalhoz.
Pokolszekés mérgibe
hasadott hetvenhétbe.
Gyükere szerte szakadjon,
nagy kosziklákra maradjon,
s Ilonát soha meg ne találja.
Dagadjon,
lohadjon,
csak a helye maradjon.
(Lészped, Moldva)
SZENT ASSZONY KARJÁN SZENT GYERMEK35
Szemverés ellen a beteg gyereket bal kézben kell tartani, a jobb kéz nevetlen (negyedik)
ujját pedig a feje lágyára tenni. Egyszer így, egyszer-egyszer pedig az ujjat a kéz ütoeré
a gyerek szívére helyezve kell elmondani a szöveget. Háromszor kell elmenni a beteg gye
rekhez, és mindezt háromszor elvégezni.
Elindult az úr Jézus Krisztus a szent úton,
szent asszonynak szent gyermek a karján,
szent gyermeknek szent pohár a kezében,
kívül aranyos, belül szent,
igyál Pistikám belule,
gyógyulást veszel tole.
Uram, az én könyörgésem
hasson fel szent színed elejébe.
Uram Jézus, hallgasd meg az én könyörgésem,
és gyógyítsd meg. Ámen.
(Csorvás, Békés m.)
NEM GYÖKEREDZO KO36
1. Torokfájás ellen
Ezékiás püspök elment szántani,
béka ekéjével,
gyík üstökével,
kígyó ostorával.
Addig szántotta a földet,
hogy az oszlott, bomlott,
ugy oszlódjon, bomlódjon a te torokfájásod is.
(Mernye, Somogy m.)
2. Zsébre (szájpenész) gyógyítására háromszor mondták napkelte elott és háromszor napszál

trágyadombba dugott sarlóval érintve a beteg ajkát:
Elindult szent Antal szántani,
követ ment szántani,
de úgy ment,
hogy ne nojjön a gyerek szájába a zsébre,
mint szent János köve közt nem nott meg a gyöngyszem.
(Abaújdevecser, Abaúj m.)
KOASSZONY ÉS KOGYERMEK37
Ló vagy marha vérzésének elállítására háromszor kell mondani:
Az Sinai hegynek tetején egy ku asztal,
az ku asztal megett egy ku asszony ember,
az ku asszony embernek ku karján egy ku gyermek,
az ku asszony ember az ku gyermeknek kivetette az o ku mellyét.
Valamint abbul az ku mellybül se nem csördül, se nem cseppen,
szintén úgy se ne csördüljön se ne cseppenjen
az én kék lovamnak az vére.
(1614-ben lejegyzett kéziratból)
FÁTYOLKÖTÉS38
Hogy a mezoben maradó marhát a vadállatok ne bántsák, háromszor kellett a marhákra elmondan
Ül vala Sinai hegynek tetején Ábrahám, Izsák,
kötnek vala fejér fátyolt,
hím farkasnak, nostén farkasnak,
az én marhámra (szorin kell nevezni az marhát)
az o száját fel ne táthassa,
az o szemét meg ne nyithassa,
az o négy lábát meg ne mozdíthassa,
mondom Istennek parancsolatjával,
Bódogasszonnak hét szent igéjével.
A FONÓ MÁRIA39
A per sikere érdekében a törvényszékre menet a székház elott el kell mondani az alábbi sz
d utána három Miatyánkot:
Künn ül vala asszonyunk szép szuz Mária
fekete földnek szinén,
Veres-tengernek közepén,
ölében vala guzsalya,
guzsalyán fon vala,
ölében az o áldott szent fiát rengeti vala.
Odajöve törvénytevo harminc zsidó leány,
otöt idézé törvényszékben,
törvénytevo harminc zsidóknak eleiben,
hogy szuznek mondotta o magát,
maga fiát rengeti.
Kezde érette asszonyunk szép szuz Mária keservesen sírnia.
Megszólala urunk Jézus Krisztus negyven napi kis korában:
Mit sírsz, szuzességes szent anyám?
Mit ne sírjak, áldott szent fiam, Jézus,
ha idejött vala törvénytevo harminc zsidóknak egyik leánya,
engemet idéze törvényszékben harminc zsidóknak eleibe,
hogy szuznek mondottam magamat,
maga fiamot rengetem.
Megszólala urunk Jézus Krisztus:
Végy fel engemet,
szuzességes, vess karodra,
vígy be engemet törvénytevo harminc zsidóknak eleiben,
megfelelek éretted.
Utána: Miatyánk
(Kézirat 1653-ból)
KERESZTELO A JORDÁNBAN40
Sülyrül való szép imádság : mindennap háromszor napkelte elott kell a sülyös embernek tis
dania:
Azt mondá urunk Szent Jánosnak:
Menj el te János a Jordán vizéhez,
mondd meg az Jordán vizének, tisztuljon meg,
mert eljo az o ura, teremtoje,
obenne megkeresztelkedik istenségének hatalmának általa.
Elmene Szent János az Jordán vizéhez,
megmondá Szent János az Jordán vizének:
Tisztulj meg Jordán vize,
mert eljo az én uram teremtom,
tebenned megkeresztelkedik istenségének hatalmának általa.
Az Jordán vize megszólala és ezt mondá:
Jöjjön el az én uram, teremtom, én megtisztultam.
Énbennem megkeresztelkedhetik istenségének hatalmának általa
Elmene Szent János az Jordán vizétol urunkhoz,
azt mondá Szent János urunknak:
Én elmentem vala, én uram, teremtom az Jordán vizéhez,
megmondám az Jordán vizének, hogy megtisztuljon,
mert eljo az én uram, teremtom,
obenne megkeresztelkedik istenségének hatalmának általa,
Az víz megszólala és azt mondá:
Jöjjön el az én uram teremtom, én megtisztultam,
énbennem megkeresztelkedhetik istenségének
hatalmának általa.
Elmene urunk Szent Jánossal az Jordán vizéhez.
Azt mondá urunk Szent Jánosnak az Jordán vizénél:
János, keresztelj meg engemet,
s megkeresztelé urunkat Szent János az Jordán vizében,
s azt mondá urunk Szent Jánosnak:
János, bizony mondom,
valamely emberek ez igíket el tudják szíbol mondani gyakorta,
avagy szülyös (!) lészen,
avagy bélifekélyes lészen,
igaz úgy megtisztuljon,
mint a Jordán vize. Ámmen.
(A 17. század elso harmadából való kézirat)
JÁROMSZEG KIVONÁSA41
Igen szép imádság nyilvasnak kivonásárul
Nikodém az jámbor és szent életo ember
királyunknak kezébül, lábábul a járomszeget kivonja,
kik ollyan könnyen kimenének,
ollyan könnyen kimenjen a nyíl beloled,
ehhez segéljen az az ember,
aki az magas keresztfán érettünk meghala.
Háromszor kell elmondani; a nyilat a két nevetlen (negyedik) ujjal kell kihúzni. Utána eg
Miatyánk és egy Üdvözlégy.
HAMIS BÍRÓ42
Fekélyes lóra háromszor kell elmondani, a lovat napkelet felé fordítva:
Holott beült két hamis bíró székiben,
látnak vala igazat,
itílnek vala hamisat.
Valamint az a két hamis bíró urunk Úristennek
szent színét nem láthatják,
igaz ugyanúgy ne maradhasson meg ebben az
szálkék avagy pej lóban
sárga fekély,
fehér fekély,
szád fekély,
apró fekély
mind az hetvenhétféle fekélyek közül
egy se maradhasson meg
ebben az szálkék avagy pej lóban,
én mondom Boldogasszonynak igéjébül,
Jézus Krisztusnak parancsolatjábul
Utána: Miatyánk.
AMULETTSZÖVEGEK, SZÖVEGAMULETTEK43
1. A patkányt úgy küldte el az ehhez érto ember, hogy szénnel ráírta a falra:
Bagaméri
(Tiszaszentimre, Szolnok m.)
2. Hasonló célból visszafelé kellett leírni:

Kala Bala Nikodémus
(Csaroda, Bereg m.)
3. Ha az lónak vizelleti megáll : négy körmére négy folyóvíznek a nevét írták:

Fizon, Chrison, Tygris, Euphrates
4. Aki elrejtett kincset akart kiásni, pünkösdkor vásárolt tükörre írta:

Oh Holon + Taller + Ihatal + Thaler Theja + ganelei +
A tükröt következo éjjel a keresztút közelében ásták el, és megjegyezték, hány óra van. Ett
k napon ugyanakkor tudták a kincset kiásni.
(19. század elejérol valókéziratból)
5. Ki tud nyitni minden lakatot, aki vérrel írja egy darab papírra:
X.x.anigx. anogx. velmex.
(Szeged környéke)
6. Hideglelés ellen fokhagymagerezdre kell írni:

Arex. Arex. Artifex.
Ruhába kötve hordják a fokhagymát.
(1614-es kézirat)
7. Hasonló céllal éhgyomorra és szó nélkül kell papírra írni:

Abracadabra X.
Abracadabr x.
Abracadab x.
Abracada x.
Abracad x.
Abraca x.
Abrac x.
Abra x.
Abr x.
Ab x.
A x.
Férfi jobb, no bal hóna alá kötve hordja.
(17-18. század fordulójáról való kéziratból)
8. Hideglelés ellen kilenc papírdarabra az alábbiakat kell írni, majd a papírdarabokat meg
enni:
A.AB.ABC.ABCD
ABCDE.ABCDEF
ABCDEFG.ABCDEFGH
ABCDFGHI
(17-18. század fordulójáról kéziratból)
9. Kórság ellen cédulára kell írni, és összetett kézzel a kórságos fülébe kell olvasni há
Atyától+ige+Szuz Máriának+méhébe testté+változék.
Utána el kell mondani a Miatyánkot, és a cédulát a beteg nyakába kötni.
(Kézirat a 17. század végérol)
10. Zabált ló gyógyítására itatáskor háromszor kell mondani:

Soha nem vót boldogb óra,
mind az melyben Urunk született.
Hátra Kezdolap Elore
RÉGI RÁOLVASÁSOK
EGYHÁZI FORRÁSOK
BAGONYAI RÁOLVASÁSOK, 14881
1. Menyelés (ló ficamának) gyógyítására:
Uronk Krisztus szamár hátán Jeruzsálemba ha ment,
o szamara megsántult vala.
Azt meglátá Bódogasszon,
az szót mondta vala:
Fiam, Jézus Krisztus,
nám megsántolt lovad.
Krisztus hallá, az szót mondá:
Én édes szilém anyám, megsántolt, mert lába kimenyelt.
Én édes fiam Jézus Krisztus,
poroncsolok te szent híreddel és te szent akaratodval,
hogy az te lovad megvígassék.
Karddal háromszor fenyofára kell suhintani, közben ezt mondva:
Fenyé, váglok, mire?
Arra, hogy elvesszen Jánosrul az szemelcso.
A SZELESTEI-FÉLE RÁOLVASÁS, 1516 15182
Contra thargy equorum (lótályog ellen):
Erdon jár vala lebeke tárgy,
béka vala ekéje,
kígyó vala ostora,
szánt vala kevet,
vet vala kevecset.
Parancsolok én teneked,
hogy miképpen a ko nem gyökerezhetik és nem levelezhetik,
azonképpen te itt a lovon ne gyökerezhessél és erekedhessél.
GYÖNGYÖSI RÁOLVASÁSOK 1529 15413
Kincskereso varázsvesszo készítésekor (részlet):
Én kerösztöllek tégedet szentelt vesszé,
Atyának, Fiunak és Szentlélek nevében,
urunk Krisztusnak szent testével, szent vérével,
Bódogasszonynak tisztaságos szent szuz tejével,
hogy amit én teneked parancsolok,
abban te csavargó ne légy,
hanem énnekem igazán megmutassad.
Kíszerittlek az élo Istenre,
ki személébe három, állatjában egy,
Atya, Fiú és Szentlélek Isten,
és kísziretlek az mennyországbeli szentökre,
szent apostolokra, prófétákra, pátriárkákra,
mártiromokra és szuzekre,
és kísziretlek az négy evangélistára,
Szent Mátéra, Szent Lukácsra, Szent Márkra és Szent Jánosra,
kérlek és parancsolok teneked,
hogy te elétted semminému igaz dolog,
kiváltképpen ez elrejtött kincs
el ne enyészhessék,
miképpen az Szent Elona asszony elott
Krisztus Jézus uronknak keresztfája
el nem enyészheték,
és miképpen az Jerikó várossában
az akantul lopott palást
el nem enyészheték és eltitkoltathaték,
kit az Józsué, Istennek akaratjából meglele,
azonképpen teelotted ez földbeli elrejtett kincs
el ne titkoltathassék.
+Atyának, +Fiunak+és Szentlélök Istennek
nevében.
És készerittlek az három szent királokra,
meleket az csillag igazán az mi nemes idvezöjteknek születésére vezérle,
mely igen ütet az csillag vezérlé,
olyan igazán vezérelj és vigy te engemet az elrejtett kincsre,
de ne mütass (!) vasra, se rézre, se ónra, se bátokra,
hanem bizonnyal aranyra, ezüstre és tiszta kincsre.
+Atyának, +Fiunak+és Szentlélök Istennek nevében.
PEER-KÓDEX, 15264
1. Nyíllövés ellen
Ó nyíl, parancsolok teneked, állj meg
mi uronk Jézus Krisztusnak gyozedelmének miatta
és az szent evangélistáknak miatta.
Ó nyíl, állj meg
szent mártiromoknak és confessoroknak érdemének miatta,
ó nyíl, állj meg
szent szuzeknek és ögyvezeknek
és mend mennyországbeli szenteknek érdemének miatta.
Parancsolok teneked hatalmas nyíl
mi uronk Jézusnak születésének miatta
és mi uronk Jézus Krisztusnak öt mély sebének érdemének miatta
és mend mennyei szent udvarlóknak miatta
és bódog Szuz Máriának tejének miatta,
mellyel emlété mi uronk Jézus Krisztust
és Istennek menden szent titokjának miatta.
Miképpen Istennek bódog szüléje
szülé mi uronkat Jézus Krisztust
nem érezvén szerelmet,
azonképpen te es állj lassan,
hogy meg ne sérthessed Istennek szolgáló fiát, Simont,
mi uronk Jézus Krisztusnak miatta. Ámen.
2. Contra febres (hideglelés ellen)

Krisztus országol,
Krisztus parancsol,
Krisztus gyoz,
oroszlán Juda nemzetébol,
szabadojtsad meg Simont
mendennemo gonosztul,
és ez hidegleléstol,
Atyának és Fiunak
és Szentléleknek nevébe.
BORNEMISZA PÉTER BÁJOLÓ IMÁDSÁGAI , 15785
1. Az kinek fejét megmenté, hogy ne fájjon (fejfájás ellen):
Nemes asszonyom, bódog anya,
beméne szent templomba,
leüleplék az o áldott aranyas szent székibe.
Az o áldott szent fejét megesé fenye füst csúz,
fenye füst kelevény,
lefüggeszté az o áldott szent fejét rajta,
szent kedve könyörödék,
szent színe szomorodék.
Azt látá az o áldott szent fia, mondá:
Ó én szent anyám,
mire szent fejed lefüggesztöd,
szent kedved megkönyörödett,
szent színöd megszomorodott?
Hogy azt hallá asszonyunk, Mária, mondá:
Ó én áldott szent fiam,
hogyne szomorodjék az én áldott szent színem,
hogyne függesszem az én áldott szent fejemet,
hogyne könyörödjem meg az én áldott szent színemben.
Az én áldott szent fejemet megesé fenye füst csúz,
hetvenhét fájdalom befogta száz tetememet.
Hogy azt hallá áldott urunk Isten:
Ne ijedj én szent anyám, Mária.
Im én megszorítom az én aranyos kendetlen keszkenommel
az te áldott szent fejedet,
belole kifusson fenye füst csúz,
benne meg nem maradhasson hetvenhét fájdalom
az te száz tetemedben.
Áldott urunk Isten hatalmából
meg nem maradhatának hetvenhétféle fenye füst csúz.
Ez mai dicsoséges napon
én is megszorítottam ez embernek fejét,
ez kendetlen keszkenovel,
bunös szájamból szent igéket reá mondottam:
Ne ijedjél, szent anyám, Mária,
én vagyok mindennél nagyobb orvos,
te vagy mindennél nagyobb bájos.
2. Az ökleletrol :
Kergetik vala mi urunkat az gonosz zsidók,
megfogák,
felfeszíték magas keresztfára,
töviskoronával koronázák,
hegyes csúcsával öklelék,
vasszegvel szegezék,
az áldott szent szivébol felindíták az o ökleletit,
az o meredökét,
az o kelevényét.
Azt meglátá az o szent anyja:
Ó én áldott szent fiam,
nem csudálom, hogy teneked felindult a te kelevényed,
nám téged megfogtak az gonosz zsidók,
felfeszítettek magas keresztfára,
töviskoronával koronáztak,
hegyes csúcsával ökleltek,
vasszeggel szegeztek.
Im én megnyomom az te áldott öt mély sebeddel,
az én szent hét epeségemmel,
szent Jánosnak o aranygyorojével.
Amint megnyomá Szuz Mária az o áldott szent fiának,
én is ez embernek ugyan megnyomom,
Úristennek öt mély sebével,
asszonyunk Máriának szent hét epeségével,
szent Jánosnak o arany gyuröjével.
Az embert megneveztem.
3. Hasfájásról :
Uram, mindenható Isten,
múlék egy regös nagy út,
rajta megyen az mindenható urunk Úristen,
az o szereto szentivel,
keresztelo Szent Jánossal.
Elotalálának hetvenhétféle erotelen Hasfájást.
Monda ez szót urunk Isten:
Hová indultatok ti ez regös nagy úton,
hetvenhétféle erotelen Hasfájás?
Ha engemet ezen kérdesz urunk Úristen, hová indultunk,
mink is elmegyünk ez fekete földnek színére,
áldott ez testbe,
teremtett lélekbe,
húrát, gyomrát öszveháborgatom,
piros vérét megiszom,
szálas húsát megszaggatom.
Azt meghallá áldott urunk Isten:
Parancsolok én teneked hetvenhét erotelen Hasfájás,
tük se mehessetek el ez fekete föld színére,
szálas húsát meg ne szaggassátok,
az én adottam testnek,
teremtett léleknek,
húrát, gyomrát öszve ne háborgassátok,
piros vérét meg ne igyátok,
tük is menjetek az tengerbe,
tenger fövenyét felforgassátok,
habját háborgassátok,
kövét hasogassátok.
Azt meghallák, elsietének
hetvenhét erotelen Hasfájás,
tenger fövenyét felforgaták,
kövét hasogatták.
Ez embernek az o hasából,
gyomrából, belibol,
ugyan ki oszoljon, romoljon
az o hasfájása.
4. Az igézetrol
Nemes asszonyom Mária,
ölébe takará az o áldott szent fiát,
bémene vele szent timpoliomba,
leüleplék az o áldott szent aranyas szent székibe,
eleibe tevé aranyas bölcsejét,
belefekteti Jézust.
Azt megláták szent asszonyok, szent leányok,
szent apostolok, mártélyok,
Jézust megigézék.
Azt meglátá az o szent anyja,
mondá ez szót az o szereto szentinek, Szent Nestirid asszonnak:
Menj el én szereto szentem
hozzad Jardovánnak vizét,
hadd firesszem meg benne az én áldott szent fiamat.
Elmene Szent Nestirid asszony,
elhozá Jardovánnak szent vizét,
benne Jézust megfireszték.
Mondá ez szót Szent Nestirid asszonnak:
Vidd el úgy mond Jézusnak az o igézetit
piros márvánkore .
Hogy azt hallá az o szereté szenti, Szent Nestirid asszony,
elönté piros márványkövön,
ott eloszla, meg nem maradhata
Jézusnak az o igézeti.
Ez mai dicsoséges napon
ez s ez emberen ugyan ne maradhasson meg
fírfi igézeti,
leány igézeti,
asszonyi állat igézeti,
Istennek hatalmából,
Bódogasszony parancsolatjából.
EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZOKÖNYV, 1651, NAGYSZEBEN6
Rossz ido elküldése:
Hol elindula urunk Jézus Krisztus
szereto szolgáival,
Szent Péterrel,
elotalála fekete felhot,
felheteget.
Az szót mondván az úr Jézus Krisztus:
Te hová mégy, fekete felho?
Az szót mondván fekete felho:
Én elmegyek mindeneket elvenni,
elszaggatni,
embereket megszegényíteni.
Parancsolja úrnak szent fia, az úr Jézus Krisztus,
szent atyjának szent szavábul szent igével:
Menj el hideg havassakra,
szaggassad hideg havassaknak ágát-bogát,
és tengernek kövecsét, fövenyét.
Ne mehess te fekete földnek szényire,
és embereket megszegényíteni.
NEMESI LEVÉLTÁRAK, KÉZIRATOS RECEPTKÖNYVEK
ZÁPOLYA JÁNOS IMÁDSÁGA, 1511 1526 között7
Contra de fistula seu soly ( soly ellen):
Soly! Itt teneked nem kellett volna kelned.
Uramisten! Én téged átkozlak,
Atyának, Fiunak és Szentléleknek átkával,
Atyának haragjával.
Soly! én téged átkozlak
Atyának és Fiunak és Szentléleknek átkával,
és haragjával Szentháromságnak.
Innét elvesszél,
szent Gracias pispek itt ne leljen.
Hetvenhétféle soly!
Sem fovel ( )
sem szívellek, sem bájollak,
de idvezlek Istennek szent keresztfájával,
Boldogasszonynak szent szuz tejével,
Szentháromság innét elvezessen,
szent Illés próféta itt ne találjon. Ámen.
A RADVÁNSZKY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBÓL, 16358
1. Fekélyes ló gyógyítására:
Háromszor kell elmondani a lóra, mindannyiszor egy Miatyánkkal kísérve:
Ül vala székibe az hamis bíró,
ki az igazat hamisra fordítja vala.
Miképpen urunk Krisztus Jézus elott meg nem maradhata az hamis bíró,
ugy ennek az fekete lónak ez az undok rút fekély meg ne maradhasson,
se buriben, se tetemében,
se csontjában, se ezeiben,
se semminému tagjai között,
miképpen urunk Jézus Krisztus széki elott
meg nem maradhat az hamis bíró.
2. Hogy az nyuvek akármiféle marhábul kihulljon :

Szent János túrjában kilenc nyu féreg esék,
az kilenc lén nyóccá,
az nyóc lén hétté,
az hét lén hattá,
az hat lén ötté,
az öt lén néggyé,
az négy lén hármá,
az hárma lén kettoé,
az ketto lén eggyé.
Én teneked parancsolok nyu féreg
Istennek szent igíjével,
az miképpen Szent János túrjában meg ne maradhata nyu féreg,
azon szerint ezen szoru marhában (nevezni kell az marhát)
meg ne maradhass nyu féreg.
Ezeket háromszor kell reá olvasni, kihull, bár ne is lássad az marhát, bár más faluban leg
z marha is, csak nevezd az marhit szorin, kihull belole. Terebesi Török Ferenc próbált o
rvossága és bizonyos.
3. Az mely lovat megigéznék :

Végy tiszta vizet, az markodban és az füle között az homlokára tölts alá háromszor, de min
mondjad ezt :
Atyának az o szent nevében,
hogy teneked gonosz ember szemei ne ártsanak,
és az Fiúnak szent nevében,
hogy teneked gonosz ember szemei ne árthassanak,
és az Szentlélek Istennek nevében,
hogy teneked gonosz ember szemei ne árthassanak.
A ZICHY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBÓL; 17. SZÁZAD ELSO HARMADA9
1. Torokgyíkról :
Krisztusnak szent vére megszállá emberi állatnak testét, tetemét,
szent atyjának szentséges teje megmosogatá.
Hol szánt vala Szent Szeries,
szánt vala követ,
vet vala követ,
ekéje vala gyík,
barma vala béka,
ostorosa vala kígyó.
Szólala uronk, azt mondá:
Szent Szeries, Atyaistennek szereto szenti
az te szent szántásod, vetésed
egy cseppe se lehessen,
magva ne lehessen,
magot ne teremthessen.
Ezért mondom én áldott szent fiam Jézus,
kit szent véreddel, haláloddal megváltál,
hetvenhétféle torokgyíkja,
hetvenhétféle békája kinek lenne,
egy csepp se lehessen,
mint Szent Szeriesnek az o szántásába, vetésében
magva nem lehete.
Tégedet én azért írtalak meg,
hetvenhétféle torokgyík,
hetvenhétféle béka,
az Istennek akaratjával, parancsolatjával,
hogy semminemo halála, fulladása
vele ne legyen testében, tetemében,
inakban, vérekben,
ugyan szakadozzon testébol, tetemébol,
mint az ártatlan Jézusnak szent kínja
husvét napján harminchat órán.
Keresztellek Krisztus urunknak öt ujjával,
öt mért sebével,
ötezer angyalával,
egészségre, üdvességre, jó szerencsére,
ez világi teljes életére, ámen.
2. Kelevényrol :
Hol elindola az ártatlan Jézus
szentekkel, prófétákkal, mártíromokkal,
szólala az mennyégbol az o szent atyja:
Meg kell én áldott szent fiam
az én akaratomnak teljesedni.
Azontól fogságra adá magát az ártatlan Jézus
az zsidóság kezében.
Bevivé Pilátos pitvarában,
ko oszlophoz kötözék,
vas ostorval ostorozák,
vas kesztyövel arcol csapdossák,
szent fogait tördelék,
szent szakállát szaggaták,
vérben fertéztetett test vala az ártatlan Jézus.
Szólala, azt mondá:
Mennyei szent atyám,
elégeld meg kínomat.
Azontól az áldott hajnal reá hasada
az o mennyei szent atyja akaratjából.
Szólala, azt mondá:
Áldott légy, áldott hajnal,
hogy reám hasadál,
áldott légy misekor,
hogy én megérélek.
Vállára adák az magas szent keresztfát,
kihozák Pilátos pitvarában,
a zsidóság elvivék az felfeszíto helyre az ártatlan Jézust.
Ott felfeszíték,
három vasszeggel megszegezék,
töviskoronával koronázák az ártatlan Jézust.
Nyitott oldallal lon az ártatlan Jézus,
mert mérges nyíllal meglövöldék az zsidóság,
hegyes csúcsával megöklelék az o szent szívét az zsidóság,
vérben fertézett vala ártatlan Jézus.
Szóla, azt mondá:
Mennyei szent atyám,
szent véremmel, halálommal kit megváltok,
fekete földnek színére bonös Ádám fiát
hetvenhétféle kelevény testét, tetemét ki meg érnéje,
ne emészthesse meg,
halála vele ne legyen.
Testébol, tetemébol ugyan szakadozzon az gonosz kelevény emberi állatnak,
mint az názáretbeli Jézusnak szent kínja szakadoza
az dücsoséges husvét napján harminchat óráiglan mindörökké, ámen.
VARÁZSKÖNYVEK10
Kincskereso varázsvesszo készítésekor (részlet):
Kényszerítlek én titeket tü vesszok
az élo Istenre, az igaz Istenre és a szent Istenre,
és arra, aki mennyet és földet teremtette a semmibol
és minket is egy szóval teremtett,
és kényszerítlek az ítéletnek napjára is,
hogy ti se rézre, se ónra, se vasra, se bolondságra,
hanem csak aranyra, ezüstre és drágakövekre
mutassatok,
és minden jóra mozduljatok.
Ó ti vesszok, vesszok, mik állotok,
mozduljatok és álljatok az elrejtett kincsen,
kényszerítlek titeket a tövises koszorúra,
mely a mi urunk Jézus Krisztusnak fejébe szegezteték,
hogy megmutassátok az elrejtett kincset,
az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek
nevében, ámen.
(19. század eleje)
BOSZORKÁNYPEREK11
1. Az marhája úgy kél hamar el, ha kölessel meghinti, és azt mondja :
Valamint ezen köles esik a marhámra,
úgy gyöjjön reá az kereskedo!
(1730, Hódmezovásárhely)
2. Tolvaj kézre kerítésére ekevasat tüzesítettek, majd kölest hintettek rá, így szólva:
Valamint az köles,
ugy ki fog fokadozni az orcája annak,
aki elvitte a pénzt.
(1734 Szeged)
3. Formulája Varga Istvánnénak szívfájás ellen, melyet maga diktált le a nemes tanács elot
Hatalmas édes Úristen, igaz Isten, édes Úristen.
Kérlek tégedet, orizz meg, oltalmazz meg minden veszedelemtül,
kiváltképpen az ördögtül, ártalmasságátul.
Kötöm az élo Istennek,
szent erejének,
szent hatalmának,
szent ujjabeli arany gyurujének:
pecsételje el ezt a gonosz lidércet,
ezt a gonosz ördögöt,
aki ennek szívét kinozza,
elméjét ( ) testében gyötri,
lelkében háborgatja.
A Jézus Krisztus megfogattatásáért,
megcsúfoltatásáért,
megpökdöstetéséért,
három vasszeg közül való véromlásáért;
Kelj fel, igyál szent vért
a Jézus Krisztusnak megkínoztatásáért,
megfogattatásáért,
megpökdöstetéséért.
Soha nem volt jobb óra,
melyben Krisztus urunk született.
(1735, Debrecen)
4. Nagyhéten látta a tanú, hogy Pápai Katalin kívül állván az ablak alatt és az ablakon be
omszor bekiáltott a gazdasszonynak ilyen szókat:
Kinn vagy-e, vagy bent vagy?
melyre felelt a gazdasszony háromszor:
Kint vagyok.
Akkoron megdombolta magát Pápai Katalin, két szomszéd háza felé pökdösvén és mondván, hogy
Ezen esztendoben nem lészen béka nálunk,
amint hogy tapasztaltatik is.
(1736, Szeged)
5. Ha titkot akarnak elmondani, ezt kell elotte mondani, hogy az ördög meg ne tudja:
Szent János napja vagyon ma.
(1744-1750, Csongrád)
6. Ismeretlen célú ráolvasás:

Elindul Krisztus urunk Szent Jánossal,
érkezett a Fene asszonyhoz,
szállást kért,
adott szállást,
csinált kobül párnát,
vasbul lepedot,
elméne onnat az eros aranyos oroszlánval
(1744-1750, Csongrád)
7. Száraz fájdalom gyógyítása: hideg vízzel mosták és hájjal kenték a beteget, és ezt mon
Jézus nevében megmosom ezen testet,
nem azért, hogy szép legyen,
hanem hogy a rossz nyavalya a testébül kiköltözzék,
az Isten, Szent Kozma és Szent Damján nevében!
(1751, Körmend)
8. Ismeretlen célú ráolvasás:

Istennek mondom parancsolatjábú,
a te szent hatalmaddal, Szentháromság Úristen!
Elindula urunk Jézus egy zsidó városban,
vete onéki egy zsidó leány kovánkost, gyékény lepedot.
Mint urunk Jézus Krisztus nem maradhatott ko vánkoson, gyékény lepedon,
úgy ne maradhasson keserves fájdalmad a csontjaid vagy más tagjaidban.
Utána három Miatyánkot kell elmondani.
(1752, Kiskunhalas)
Hátra Kezdolap

Magyar Ráolvasások

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Magyar Ráolvasások

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR RÁOLVASÁSOK

2. Keresztet vetettek, és a Holddal szemben állva mondták:

4. Ha valaki lópatkót talált az úton, bal kézzel hátrahajította, és ezt mondta:

5. A lányok gólyát megpillantva, kezükkel mosdást utánoztak, s közben így szóltak:

2. A lány ásóval felszedte a legény lábnyomát, viaszba burkolta és bevetette a kemencébe, e

3. A lány a legény lábnyomát beletapasztotta a kemencébe, és így szólt:

6. Éjfélkor meztelenre vetkozve átöleltek egy fát, és háromszor mondták a lányok:

7. A fejletlen, szorös, öreg -nek mondott csecsemot megfozték : kilenc kukoricaszár-darab

8. A gyerek kihullott csikófogát (tejfogát) kancsóba dobja, és háromszor mondja:

2. A beteg többször ismétli magában:

3. Kilenc szem árpát a kútba dobva mondják:

7. Párbeszéd a beteg és egy másik személy között:

10. Kinyitott bicskával a szem elott köröznek, így beszélve a beteggel:

12. Az árpás szem elott kanál megmelegített végét húzták el háromszor:

15. Aki eloször meglátta árpáját, ollóval nyomkodta, és magában mondta:

18. Az árpás szem elott sarlóval húzogatnak:

21. Arató mozdulatokat végezve mondták:

22. Ujjal kerítették a szemet, majd az árpát megnyomták:

23. Háromszor kellett mondani:

2. A beteg saját maga mondja:

2. Az asszony jobb kezével fájós mellét simogatja, miközben háromszor mondja:

2. Párbeszéd a beteg és anyja közt:

4. A beteg nyelvet a falhoz érinti, majd mondja:

2. Bekiáltották a szomszéd ablakon:

3. Mikor újult a Hold, kimentek az udvarra, és a Holdra nézve mondták:

5. Újholdkor a beteget az utcára vezették, és kiabáltak:

6. Háromszor egy héten mondta el a beteg:

7. Hosszú cédulára írták:

2. Hétszer elmondták, közben vízbe mártott csalánszárral kerítették a marás helyét:

2. A náthás ember hogy másra menjen át a nátha írja a falra:

3. A gyógyítóasszony ráolvasott, keresztezgetve a sebet:

4. Elmondták a Miatyánkot; az azonképpen itt a földön is résznél leguggolva a földre böktek

6. Háromszor olvastak rá a betegre:

8. A kelést a kéz hátával és tenyérrel érintették, utána ezt mondták:

2. Holdfogytán kell imádkozni:

2. Kocsiúton vitték át a beteget, majd visszahozták, út közben az alábbi szöveget és a Miat

3. A beteg gyereket három egymás utáni este a templomhoz vitték, és bekiáltottak:

2. Az eloször megjeleno újholdra nézve mondták:

3. Újholdkor mondták az udvaron:

4. Ahány szemölcsük volt, annyit számoltak visszafelé:

4. A szemmel vert, sírós csecsemonek szenesvizet készítettek: kilenc parazsat dobtak a ví

8. Szemvizet készítettek a fenti módon, így szólva:

9. Hasonló cselekmény, a következo szöveggel:

10. Szenesvizet készítettek kilenc szem parázzsal, közben ezt mondták:

12. Az elobbi cselekmény kíséretében:

16. A vízbe parazsat vetnek, és közben ezt mondják:

18. A beteg fejét fogva, keresztvetések kíséretében háromszor mondják:

22. Háromszor mondták, fújva és köpködve:

24. Vízvetés kíséretében mondták:

26. Háromszor mondták el, eközben háromszor vetettek vizet parázzsal:

27. Kezdetlen vízbe három szem parazsat dobtak, háromszor ismételve:

29. A szenesvíz készítése közben így beszélt a gyógyító:

32. Vizet vetnek ; mind a három szem parázs bedobásakor mondják:

33. A beteget fújva és köpködve így olvastak rá:

34. Vízvetés kíséretében ezt mondták:

35. A anya mondja a beteg gyerekére:

36. A gyógyító eloször így szólt:

3. Hétszer mondták el, közben szentelt gyertyával füstölték a beteget:

3. A torokfájós háromszor megcsókolta a kemencét, és háromszor mondta:

4. A gyógyító nevetlen ujjával kívülrol simogatta a mandulákat, közben mondta:

6. Ezzel a szöveggel az anya olvasott rá gyermekére:

3. Hasonló cselekmény kíséretében:

4. A Holdnak mondták újholdkor: