ee REJTELY1. EGYEDUL VAGYUNK? Magyar-szlév-német genetikai rokonsig ..... 8 2. INGOVANYON A CSODASZARVAS. Egy makacs legenda a magyarok eredetérél__ 10 3. A KINAI NAGY FALTOL ROMAIG. A hunok tiinddklése és bukisa .. 12 4. VANDOR NEPEK, VANDOR NEVEK. Tiirknek hit magyarok eee 14 s. ANYOLCADIK TORZS. Hogyan lett magyar a kabar? . sees 16 6. FEHER ES FEKETE MAGYAROK. Bérszin vagy vallas? 18 CSABA NEPE. Kik voltak a székelyek? ....0.002.000005 20 $. HALAL A SZOROSBAN. Mi tirtént Almossal, Arpad apjaval? 22 9. A VERESEG NYERESEGE. Mit vesztettiink Augsburgnal? 24 10. FULEBE FORRO OLMOT ONTSETEK! Merényletek Szent Istvan ellen 26 11. EGY VADKAN VAGY EGY VAD KAN? Scent Imre herceg titokzatos haldla 28 12. TILTOTT MESEK A MISEN. Saménok Szent Istvan templomaiban ... 30 13. ERDON TULI GYULAK. Erdély hajnala a 32 14. AKETSZER HALT KIRALY. Polai szent Salamon titka , 34 15, BARLANGKOLOSTOROK. Keletrél jatt remeték Tihanyban 36 16. NEW YORK A BALKANON. Szent Laszlo, Uj-Anglia kirdlya 3 38 ; 17, KAKUKKFIOKA AZ ARPAD-HAZBAN? A rit Kinyves Kalman esete a Szépasszonyokkal 40 | 1s. ARMANY A TRONERT. II. Istvan utodlésa . : cone 42 19, A KRONIKAS BETUREJTVENYE. Az Anonymus-titok oss 4 20. A MERANI BOSZORKA. Gertnid kirdlyné meggyilkolésa neexae 46 KERESZTESEK TURISTAUTON. II. Endre a SzentfSldin 22.6... eee eee 48 JOTTEK, DE MIERT MENTEK? A tatérok kiruccandsa Magyarorszégra. 50 23. ISTENTELEN EGY KIRALY. IV. (Kun) Laszlo kicsapongé élete ..... 52 24. HAMIS ARANYAGACSKA. Fattyai volt-e az utolsé Arpad-hazi kirdly? ........ 54 A HAROMSZOR KORONAZOTT KIRALY. Karoly Robert, a kitarté kamasz 56 26. A KIRALY KET MARIAJA. Kiroly Robert ismeretlen felesége .... 58 AZ ORJONGO FELICIAN. Merénylet a visegradi palotéban 60 KARDCSORTETESEK KORA. Nagy Lajos, a haborik kirdlya 62 A VILAGPOLGAR KIRALY. Zsigmond és a hélatlan utékor . . 64 30. A ROSZKEI SZULTAN. A térdk zsoldos és a fékincstarté esete . 66 . ANAGYRAVAGYO HUNYADI. Varnai vereségre cserélt varadi béke 68 BALJOS EGI JEL. Miért sz6l délben a harang? . 70 | MEGHALT A CSELSZOVO. Cillei és a Hunyadiak rit viszdlya xin 12 HUSZEZER KARO. Matyas kapitanya, Drakula, akirél minden legenda i igaz ... 74 35. AMATYAS-KOMMANDO, Hova tiint a fekete sereg? ............ wesesne 16 36. KIRALYCSINALOK. Miért nem Matyds fidé lett a tron? ...... cecereeees 78. PENZT VAGY ELETET? Tétova diplomacia Mohécs elétt . ARATASKOR ARAT A TOROK. Miért nem vett részt Szapolyai a mohacsi . A HALAL CSELE. Mi tértént Mohacsnal II. Lajonsal? |. NEM ER A NEVEM. II, Janos, Janos Zsigmond vagy Istvai " . AKINEK ISTEN CSAK HIVATALT ADOTT. Werbdczy Istvan, EGY GYILKOSSAG ANATOMIAJA. Frater Gy6rgy igaztalan haléla . A BEBORTONZOTT EGRI HOS. Felségérulé volt-e Dobé Istvan? . BATHORI NAGY JATSZMAJA. Vajdavalasztas Erdélyben . 5. HABORUS BEKEEVEK. Hany évig tartott a tizendt éves habor? . MERGEZO PRAKTIKAK. Biinds volt-e a kancellir Bocskai Istvan haléléban? . A CSEJTEI REM. Szadista volt-e Bathori Erzsébet? . MAGYARNAK KONTYOS - TOROKNEK GYAUR. Bethlen Gabor politikai . 102 csataban? a kudarepolitikus . kétéltanca EGY VADDISZNO ATVALTOZASAI. Zrinyi Miklés haldlénak legendja . A KOMPROMISSZUMOK FEJEDELME. Apafi Mihily harapéfogdban . APORTA PORAZAN. Thokély Imre, a kuruckodé kuruckirdly . . KIVOLT AZ ELSO AZ EGYENLOK KOZOTT? Buda visszafoglalésa, 1686 . UGRAS A SOTETBE. Miért allt Rakoczi a kuruc felkelés élére? .............. . NOE ELFOGOTT GALAMBJA. Bethlen Miklés, a nagy dllamférfi nagy bukisa |. VEZERALDOZAT? Rakoczi 1711-es emigracidja vagy menekiilése ............ . OLTOTT MAGYAROK. Kik a csing6k? . TILTOTT PAHOLYOK. A szabadkémiivesség titkai . METTERNICH ONGOLJA. Miért kapott lapot Kossuth Lajos? ..........0.05 . A DEMAGOG ES A NAGYUR. Kossuth és Széchenyi sajtoparbaja . SZEPSEGHIBAS FORRADALOM. Kossuth és a szerb kiildéttség . . PETOFI, A MUSZKA SPION. A kélté megkergetése a kivetvilasztison ...... . LINCSELES A HIDON, Népharag Lamberg ellen . “a8 | LEMESZAROLT VAROSOK. Romin felkel6k terrorhadjérata . LOVES A FOGADOBAN. Gyilkossagi kisérlet Bem ellen .. .KIVIGYE EL A BALHET A GYOZELEMERT? Buda visszavétele . CSAK AZT A VOROSET! Merénylet Girgei ellen? . VILAGOSROL - SOTETBEN. Gérgei fegyverletétele . . MENEKULES A HALALBA. Széchenyi Istvan dngyilkossiga ...... . LOVES A MAJUSTEJSZAKABAN. Ki fogta a gyilkos fegyvert Teleki Laszléra? 80 82 84 86 88 90 a2 9o4 96 98 100 104 106 . 108 110 112 114 116 118 120 122 cee 124 - 126 128 130 +» 132 we 134 -. 136 138 . 140 142 14470. AZ ALKOTO MEGPIHEN, Miért nem lett Deak Ferenc miniszter? ... 71. VERFOLTOS MELLENY. Istvan nador talinyos helila . 72. ADUNABA DOBOTT HULLA. Ki tette el lab al6l a pesti honvédegylet elndkée 73. KI FIZESSE A REVESZT? Miért nem Allamkéltségen temették el Kossuth Lajost? ....... 74, FEDONEVE: LOSOROZAS. Miértnem szillta meg g Magyarorszégot Ferenc Jozsef? 75, AVAD, GESZTIBOLOND, Felindulasbél vagy megbizasbolélékmeg Tiszalstvént? 76. A BUNBAK. Kérolyi Mihily, avagy a térténelmi Magyarorszég végnapjai ........ 77. BUNBE ESETT TABORNOKOK, Horthy-tisztekakommiin Virds Hadseregében 78. VERVOROS ES VERFEHER. Forradalmi erdszak utin a rend terrorja ........ 79. A SZETMARCANGOLT ORSZAG. A trianoni drama egy felvondsa .......... 80. VOROS KERDOJEL TRIANONEGEN. Magyar ésszovjet-orosz titkos targyalésok 81. KOHOLT VADAK KOMEDIAJA. A ,,bombis” Marfly dsszetékolt biintetépere 82. NEM FRANKOK A BANKOK. Frankhamisités kormanygarancidval ........... 83a CSONKA MAGYARORSZAG NEM ORSZAG... Revizids vagyak vesztett Habord utan ooo. eee ceeseeeeeseeecceeeeeeececettestetettteeeeeeee -EGESZ MAGYARORSZAG MENNYORSZAG. Reviziés remények vesztett habord eldtt ...... so . KIHUZTA MEG A RAVASZT? A Teleki-drima ... . MEGIS KINEK AZ ERDEKE? Kassa bombizisa ... . DELIBAB A LATHATARON. A balkini partraszillisba vetett hii remények 87. BRONZBA ONTOTT LEGENDAK. Hogyan végezték a szovjet parlamenterek? 88. ORDOGI SZINJATEK. A Rajk-per alkotégardaja . 89. KET DUDAS EGY CSARDABAN. Ki volt a fondk, Rakosi vagy Gers? 90. NEM KELL MOSZKVANAK ,,ZSIDOKIRALY”. Kreml, 1953. jinius 13-16. 91, RAKOSI BOSSZUHADJARATA. Egységfront Nagy Imre ellen 92. SEGITSEG?! Kérés a Kreml paranesara ..... 93. TORVENYTELENSEGBE IKTATVA. Kadir Jinos talanyos négy napja - 94, ATUDOS ELKESETT FORRADALMA. Miértkapott életfogytiglant Bibé Istvén? TEESZ-CSALOGATO, Hogyan lett a parasztbél éllami nyugdijas? . . FELELEM A SZABADSAGTOL. Miért nem engedte kivonulni Kédar a szovjet csapatokat? 97. SUG A VOLGA. Kik déntéttek a Nagy Imre perrél? .. 98. A PARTRA VETETT CAPA, Rikosi a szimiizerésben 99. KADARALLOMANY. A part parlamentje 5 100. AKIT A MEDVE TANCOLTATOTT. Brezsnyev megbekiilése Kadérral ....... 8. 8. 8 RE BSR 8 8 9 - 146 150 152 154 156 158 160 162 164 166 168 170 172 174 176 178 180 182 184 186 188 190 192 194 196 198 200 202 204pase 8 MAGYAR-SZLAV-NEMET GENETIKAI ROKONSAG Egyediil vagyunk? z alébbi dbra a magyar és a nemzetkizi népességek vizs- galt mintéi koz6tti genetikai tivol- sigot mutatja be. A tavolsdg I alatti €rtéke Iényegében genetikai_az0- nossagot jelent, Az I és 2 kézitti 4 139 +. Kelet nagyrasse Tark 32. Spanyol 28 1 kink 23 + Finn Német saiv + Magyar |—> Kiskun ise Vesyes Székely Paléc ‘A kilénb 626 etnikal csoportok ‘genotikal tavolsiga (GT) ‘a toles anyag ériekéhez képest DNy-4 cighnyok BK. cgtnyok Teves anyag 0.00 005 019, GT genetikai tavolsigot nevezziik rd- vidnek, és ez kozeli genetikai kap- csolatra utal. A magyar, a sald és a német érté- kek az azonossag és a kézelség hata ran vannak, szoros genetikai kap- csolatot jelentenek, A magyar tirté- neler ismeretében ezen nem is cs0- dalkozhatunk, mivel a Karpat-me- dencében ezzel a két néppel Stink a legszorosabb kapcsolatban. A mai magyar népesség genetikai éllomé- nyat elsdsorban az clmilt ezer év, ezen belil is a mohacsi vész utini események hatérozzik meg, A mintak kéziil még két népesség, esik révid genetikai tavolsigra, a finnek és az irdniak. Mindkettét tOrténelmi adatok tamasztjik ald A finnek kapesan érdemes arra is ‘A kilénbé26 etnikal esoportok ‘genetikal tavolsdga utalni, hogy ez azt_bizonyitja nemesak nyelvi rokonsdg ail fent € két nemzetet alkoté népesség kb- zatt. A magyar & irini kozelség is Ssszhangban van a térténettudo- many allaspontjaval. Eszerint. az irdni hatds nemesak egyes etniku- mok, elsésorban a jészok eredeté- ben, hanem az egész magyarsig esetében fontos, A tiirk kapcsolat a mai magyar sig szempontjabél mar elég tavoli- nak itélhetd. Az dsmagyarok rész~ leges tiirk eredetét tények tamaszt- jik ald. De ez a kapesolat a honfog- Talis utin lényegében megsztint, vagy csak nagyon kismértékben, a besenydk, az tzok, a kunok befo- gadasa réven maradt meg. Az azota cltelt 1100 év clvileg megfelelé hosszisigi: idétartamot jelenthe- tett volna a meglevé tiirk gének ki- vilogatédasdra, Ez ellen sz6l azon- ban egy fontos érv. A finn rokonsagjoval korabbi térténelmi idészakra esik, az irani kapesolat pedig idé- ben egybeesik a tirk hatdssal. Még- is, genctikai tivolsigunk a finn, va- lamint az iréni népességeel egy nagysdgrenddel révidebb, mint a tirk népesség esetében, A probléma megoldéséra mai tudisunk szerint legalébb hérom magyarizat johet szoba. Az egyik: a titre gének kénnyebben kivalog; tOdtak a magyar génillomanybol, mint a fien és trai gének. A masik: a jelenkori généllomany, nélunk is, naluk is jelentésen kildnbézhet honfoglalas eléttitdl. De ez viszont mindegyik népességre igaz Ieher. Sota finnek esetében a fOldrajzi el- szigeteltség (Skandinavia) miatt Kialakul6 beltenyészet a népesség génallomanyat jelentésen médosi- totta, mégis alatamasztja a kézés szirmazist a genetikai tivolsig. A harmadik: lehetséges, hogy rokonsigunka fin- nekkel és a7 iriniakkal tudomény néhiny olyan génjelet, amely specidlisan a keleti nagy- rasszra jellemz6, és ennek elafor- dulisa a magyar mintaban felti- néen magas. Ez tehit egy misik el: lentmondas, rejtély, ami megte}. tésre var, A mi a magyar? kérdésre geneti- kai szempontbél tehat ujszerdi va- lesz adhaté. Génjeinkben még hordjuk miltunkat, de dontéen mit az jab kor hatasa érvényesill. Igy a2 eurépai nagyrasseb6) szét- mazé magyarség az Urdl térségebol visszatért Europiba, és az elmilt 1100 év sordn nagymértékben ha- sonult Kézép-Europa népességei- nek géndllomanyahoz. A magyar- sag Korunkban tehat egy Kézép- eurépai_népességnek tekintheté. ‘A magyarsig genetikailag eleve kevert volt. A magyarsigon beltil az ‘egyes etnikai csoportok kézétti ge- 9 2 4 6 8 10 netikai tavolség (lésd a grafikont) nemegyszer nagyobb, mint a ma- gyarsig és a tobi nemzet képvise- T6i_kézstt. Ez kiilOndsen igaz a selivsigra és a németségre, A ma- gyarsig tehat harmonikusan illesz~ Kedik be a maga genetikai allom nyaval Kézép-Europaba. Kimutat- hatok a {Oldrajzi kornyezettel ds2- szefiiggésben bizonyos trendek, de ezek nem tisztelik az orszighatiro- kat. Nem jirunk messze az. iga séigtol, ha azt dllitiuk, hogy Kézép- Eurépin beliil a Karpat-medence térségében jelenleg genetikailag n: gyon KSzeli rokonsigban allo né- ességegyittes él. Bioldgiailag-gene- tikailag is kézel vagyunk tehit szom- szédainkhoz, Emiatt nem vagyunk idegenek, é éppen ezért mi, ma- gyarok, genetikai szempontbdl sem- miképpen sem vagyunk egyediil Kézép-Eurépdban. 12 14 16 18 20 sokkal erdsebb, mint a millié tiirkOkkel. Ez” utobbi lakos kétségtelenill _ ellent- Honfoglalés 895 | ] 08 03) mond nemesak a his- toriai_hagyomanynak, Nagy Lajos kore 1370 3,0 (0,6) de a torténettudomény mai _dllaspontjinak is. en Kalén emlitést.ér- Matyas kora 1470 4208) demel a magyarsdgnak a keleti _(korabban: ‘TS "Ca 45 (2,0) mongoloid) nagyrass goal Jozset teal valo rokonsaga, A népseitaldlésa 1787 82.6) magyarsig dstorténeré- Fényes Elek ben az € rasszhoz tar- seamitasa 113 65) toz6 népekkel val6 kap- Osztrsk csolatok erdsek voltak. népszdmllas 13268) A népvindorlés soran SS ayn szdmos ilyen népesség nepacsrlas 13,6 GA) hatalmi erdterében ko2- lekedtek dseink, mas- Népscimlélés 1890 1517) részt adatok szinak ar- r6l, hogy tbb ilyen Népszimlélés 1910 13263) népesoport csatlakozort hozaink. Ezzel szem- ben a jelenkori minta Népscfmlélés 80 0,8) és a keleti nagyrassz “ Kézéuti genetikar tavol- Népsramlalés 1950 8707 sig irdatlanul nagy (az 1. Abra szokésos mér- Népseimlalés 1948 92 (02) tékegységei meliett nem is abrazolhat6). Ezazért Népsedmllés 1960 10.0 02) is érdekes, mert ismera Yornis 97) | 103.02 Népességszim alskulésa Népszdmlalés 1980 107 a) Magyarorszégon 895-1980 kéz5tt EE10 EGY MAKACS LEGENDA A MAGYAROK EREDETEROL Ingovanyon a csodaszarvas ég.a 19. szzad masodik fe- eben is kézelebb étezte magahoz a kézvélemény a regebeli testverparnak és a hunok nagykira- Iyanak, Attilanak a historiajat, mint a tud6sok altal megrajzolt ~ de ke- vésbé szines — finnugor-magyar dstorténeter. Mai ismereteink szerint a hun- magyar_azonositas_meglehetésen tétova formaban a 10, szazad ki- zepi bizanci és nyugat-europai tor- ténetiroknal bukkant fel eldszr. Ex a tandestalansig érthetd, hiszen € Csodaszarvas a Képes Kronikaban (ir) 68 az eredet-mitosz modern abrazolasa (jobbra) ‘.Nadat Gzni feljévének Hos fiai szép Enéhnek: Hunor Magyar, két dalia, Két eaytestvér, Ménrdt fia. Ge) Hunor ga hun fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; ‘Szaporasag lén temérde} A szigetben nem is fértek. Stittya fldet el6zinlék, Dil Kirdlynak dus orokjet; Es azéta, nosok parjel tek szall szdjrul szdjra.” Anany JANos: REGE A CSODASZARVASROL. Korszak krdnikisainak nem sok biztos tampontja volt az Eurépat dulé magyarok torténetének, Kilé- tének a felderitéséhez, A kezdeti bizonytalansigot azutén felvaltotta a a felismerés, hogy a kalandozik nem misok, mint a hunok utédai, akik korabban, a magyarokhoz ha- sonléan, rettegésben tartottak az egész Kontinenst, lakhelyik pedig ugyanott volt, ahol az apokalipszis lovasainak tekintett_ hun jéveve- nyek is megtelepedtek. Ezek utin nem csodalhaté, hogy az 1070-es évek végén ind’ Hersfeldi Lampert mir tigy vélekedett, hogy az a fegy- ver, amit Salamon magyar kiraly anyja ajindékozott Ow bajor her- cegnek, egyenesen Attila kardja volt. A hazai krénikis irodalomban a 13. szizad elején allkotd Anony- msn jelentkezett eldszir a hun— magyar kapcsolat gondolata, iga7, még sak olyan formaban, hogy Jifet fianak, Magégnak az foadé- habél sarjadt.... Attila” kindly... Hosszit idé midoa pedig ugyanacon Magoe kindly ivadéhabal eredt Ugyek, ‘Anos vezér apja, kinek Magvaro- ig Rirdlyai és vecérei a lessérma- zottai”. A honfoglalékhoz csatla- kkozo székelyek is yeldbb Attila ki- raly népe voltak”. Késai Simon 1283 kériil kelet- kezett kronikaja viszont mar egy kerek trténetet tartalmaz, amely a magyarok (azaz a hunok) bibliai szérmaztatisa, a csodaszarvas mon- da és a nérablés motivuma mellett magaban foglalta Attila mesés, anakronisztikus elemekkel telettiz~ delt térténetét is, valamint allitéla- gos fidnak, Csabdnak és népének (a székelyeknek) a historiajat, Egy 14. szizadi kronikakompozicidban_né- mi eltéréssel és bévebb formaban ugyanesak megtaldlhaté ez a tort net, Thurdczy Janos — a Maty: kordban alkoté hhumanista tort netiré ~ innen merit, amikor meg- irja A magyarok krénikdjat. A 10. szazadi, elszértan jelent- kez6 azonositisbél tehat az évszii- zadok sorén, az egymast kévetd krOnikasok tollin részletesen ki- dolgozott, kézépkori értelemben vert tudés teoria lett, mely hosszit idére szitérdan beépiilt a magyar kéztudatba. Erthets, hogy a ké- zonség, de a szakemberek egy je- ents része is csak lassan, vona~ kodva vette tudomasul a hun- magyar rokonsig hitelét felmor- 25016, egyre megayozdbb kutatasi eredményeket. A finnugor eredeté magyar és a tordkés jellegiinek tartott_ hun1 nyelvek kézétti kilinbséget, haszndlati tirgyak, fegyverek, élet- méd kisebb-nagyobb eltéréseit, va- lamint a sztyeppi vandorlas’ re- konstrudlhaté utvonalanak és idé- rendjének a kilénbozdségét. Legféképp pedig a hun-magyar rokonsig hagyominyértékének je- lentoséger. Egyfelél meggyéz6 filo- logiai és térténeti érvekkel sikerilt bizonyitani, hogy a kronikakban talilhats hun trténet eredeti for- majdban a 13. szazad vege fele ké. saiit el, a szerzdje pedig Kézai Si- ‘mon. Vagyis nem bizonyultak iga- zaknak azok a feltételezések, ame~ lyek 2 11-12. szdzadra vezerték vissza a teoria Keletkezését, és dsi magyar mondakbél probaltak azt levezetni, Ma mar nagyjabol vilagosan lit ato, hogy a gyér, 10. szizadi kiil- honi kezdemények csak mint két évszizad elmiiltaval jelentk tek a magyar kronikés anyagban, elsoként Anonymusnal. A vékony szil azonban, amely révén Sssze~ kététte a hun uralkodot és az Ar pid-dinasztidt, mala csak jogbizto- sitekként szolgilt 2 magyar hon- foglalés tdreényes mivoltanak ala timasztisihoz. Hogy az Arpidok kézétt nem élt az Attilival val6 ro- konsgnak a hagyominya, arra ép- pen 6 szolgaltatott bizonyitékot az uralkoddhaz totemisztikus eredet- mondajinak, a turulmondanak a lejegyzésével, amely nem Atilatel, hanem egy sélyomszerit madar és egy (Emese néven megszemélyesi- tett) ndstény nészibél szarmaztatja a dinasztia alapitdjat, Almost. E kezdeményeket kévetéen Késai Simon volt az, aki a hun-magyar azonossigot terebélyes tedriava duz- zasztotta. Egyfeldl célja ~ mint ma~ ga itja—az volt, hogy ye nép tarténe- tet, amely hélidban, Pranciaorsade- ban, Neémetorszégban a hiilbubéizé irawkban sedtszértan és dsszefiigg. telenitl taléthaté, egy kétetbo szer hesszem”. Masrészt aktwalpolitikai célkitiizések is vezették: a tilsigo- san is erdre kapé tartominyari be- rendezkedéssel szemben ideoldgiai tamaszban kivinta részesiteni a ki- ralyi_hatalmat viligh6dité Attila alakjénak a megrajzolasival, egy- littal sajat térsadalmi rétegének, a frissiben kialakult koznemességnek is torténelmi tavlator biztositott egy ma mar mesésnek haté, de akkor korszeri eredetrajz segitségével tila »Ménrét... két ft nemzett a feleségével, Enethtel, nevezetesen Hunort és Magort, akikt6l a hunok, vagyis a hungarusok erednek... Tértént pedig, hogy egy nap vadaszni igyekeztek Mestisz ingovanyaiba, amikor is a pusztasdgban egy gimszarvas jelent meg eléttuk; dk Uldézébe vették, az meg menekillt eldldk. Ott azutan végérvényesen elttint a szemilk eldl, s noha sokdig keresték, képtelenek voltak barmiképp is rataldini. Végiil, lutan bebarangoltak az emiltett ingovanyokal, dgy talalték, hogy azok kalmasak barmok taplaléséra... Mérmost a Mectisz ingovanyal kézé kOl- t6zve, dt éven at egyfolytaban ott maradtak. A hatodik évben azutan, ami- kor kimozdultak onnan, a pusztaségban véletleniil Belarfiainak feleségei- +e 6 gyermekeire akadtak, akik férjuk nélkill maradtak sétraikban. Ezeket minden ingésdgukkal egyatt, gyors vagtéban a Mectisz ingovanyaiba hurcolték. Marmost véletlendl a gyerekek koz0tt fogtak el az alanok foje- ddelmének, Duldnak ket lanyat is; egyikuket Hunor, a masikukat Magor vet- te feleségil. Az sszes hun ezektol veszi eredetét. S az tértént, hogy mi- Uutén hosszabb ideig maradtak ezek k6z6tt az ingovanyok kéz5tt, kezdtck hatalmas néppé noni, 68 az a 61d sem betogac, sem tapaininem birta ‘Kitzal Simon: A acranox viseLr DOLeat[iz A HUNOK TUNDOKLESE BS BUKASA A kinai nagy falt6l Romaig Kinai nagy faltél egészen a mai Magyarorszég tertiletéig hit- 26d6 hatalmas, sok ezer kilométer hossziségi sztyeppévezetben az idészémitisunkat megeléz6 évszi- zadokban irini és trdk-mongol nyelveket_beszélé népek laktak Mig a mai Dél-Oroszorszig terii- leten és Nyugat-Szibéridban a szkitak és szarmatik vindoroltak, hajtotték nyajaikat, és a szkita mesterek készitették csodalatos, kiizd6 allatok motivumaival ékesi- tett arany disztirgyaikat és haszni- lati eszkOzeiket, amelyek ma is a muizeumok legféltettebb kinesei, addig Szibéria keleti részén, a nagy fal szomszédsagiban — hatalmas erejii, a kinaiak altal joggal barbar- nak tartott birodalom sziiletett, amelyet a kinai dinaszrik tOrténet- irdi hiungnw néwvel illettek. A bi- ungnuk foleg allattartassal foglal- koztak, mathacsordaik és méneseik ellepték a pusztakat, legfobb tipla- lekuk a juhhis volt, de a birkik gyapjit és bérét is hasznositottak, Allamszervezetiik torzsszivetség: a minden bizonnyal kiilonbéz6 nyel- ven beszéld trzsek torzsfik ver tése alatt egvesiltek, A birodalom legfSbb ura, a legmagasabb mélts- sag a sanyit volt. A hatalmas kiterje- désii orszag_adminisztrativ szem- pontbol két részre oszlott: ajabb és bal oldali részre, amelyet a sanjii al rendelt két bles verer, a két tuk iranyitot, Az cls, a kinai évkényvekben néy szerint is megemlitett sanja Touman volt, akinek harcosai ellen emelték a nagy falat. A hiungnuk hosszi évszizadokon at nyugtala- nitottik a hatirvidéket, fosztogat- tak a kinai falvakat és varosokat A haborik rividebb-hosszabb szi- neteiben viszont élénk cserekeres- kedelmet folytatrak velik, t6bb- nyire lovakat é dllati termékeket cseréltek Iuxuscikkekre: selyemre, porcelanra, séra. Tdészimitésunk Kezdete eldtt 46-ban a hiungnu birodalom tébb suiz éves viragzas utin dsszeomlott a Kinai seregek csapasai alatt. Ki- sebb-nagyobb toredékeik azonban még a Kr. u. mésodik évszazad ki- zepépig nyugtalanitottik a hatar- vidékeket. ‘Az els6 hun lovasok a Kr. szazad_vége felé érketek Europa fBldjére, Arrél, hogy honnan jéttek, hol éltek azeléct, mieléct atkeltek volna a Volgin és a Donon, csak hézagos ismereteink vannak. A ku- tatok nagy része azon az. dlléspon- ton van, hogy a hunok az dzsiai hi- ungnuk kézvetlen lescérmazottai, a birodalom nyugati részének mene- iit, akiket a kinai fenyegetés szoritott az évszizadok alatt Eurd- aba. ‘Az Eurdpaban felbukkané no- madok heves harcokban diadal- maskodtak a keleti g6tok és a szar- matik felett, mig a nyugati gotok eloliik menekilve tortek be a R6- mai Birodalom terilletére. A gy6- zelmet gyézclemre halmoz6 lova- sok 405-ben kiterjesztettek hatal- mukat egészen a Kirpatokig, maid a szorosokon At leereszkedtek a medencébe. A betelepiilt hunok harom nagy csoportra ~ hordara — A hiungnuk alacsony termetiiek, fejuk nagy 6s gémbélyd, arcuk széles, ‘arcesonljuk elGreugr6, orruk lapos, vékony bajuszt viselnek, arcborik si- ma, kivéve az luk végén lengedez6 ritkas szakallt. Fullkhoss26, amelyet legtdbben atfdrnak, 65 karikat viseinek benne. Fejuk borotvalt, a forg6 té- jékén azonban meghagynak egy tincset, s ez olyan hosszi1islehet, hogy a hatukat veri. Szemuk mandulavagast, tekintetak éles és kényérielen. ‘Tobbnyire kaftanszerd ruhaban jérnak, amely kéruilbelul a labszar koze- péig ér, oldatan két hasitékkal. A ruhat derékban selyemowel szorijak ‘6ssze, s ha hideg van, a ruha uljatzsinér sogitségével legmentesen elzér- Jk. Vallukat prémgaliér, tejOket prémsapka védi a fagytol. Labukat bor- ‘esizmaba bujtatjék, és zsindrral derékban osszefizott bémadragot hor- anak. iitartojuk Svakhéz van erdsitve, és bal combjuk mellett log lefelé, mig a vessz6ket tarté tegez a hatukon keresztul hizzodik dgy, hogy a ny hegyek jobbra mutatnak.” ‘RORABELL KINAL KRONTEA. oszlottak, vezetdik: Oktar, Ruga és Mundzsuk. Az 5. seézad els6 fel ben Mundzsuk keét fia, Bleda és Ar- zila lett @ fOparancsnok. Egy évti- zeddel késébb, amikor a hunok megkezdték timadisaikat a mai Magyarorszigtél nyugatra elteril6 vilig ellen, a hun csapatok élén mar esak Attilat talaljuk. Attilr6] Fordanes gor wreenetird festett eliszir szemléletes képet. Szerinte alacsony termeti, széles valli, nagy fejd, vagott szemi, Ia- pos orri, jellegzetesen hun kiilseji férfi volt. Ritkés bajuszt és szakallt viselt, arcszine s6tét, majdhogy- nem ‘fekete. Akkor is megérizte puritan egyszertiséget, hun elokelok a legy6zitt és kirabolt idegen vilig hatisira addig isme- retlen luxussal kezdték kortlvenni magukat. Amikor a kérnyezete zsakmanyolt aranytilakbol falato- zott, & aranyserlegekbol itta_a nyugat-eurdpai kolostorok pincé nek borat, 6 egyszerti fatanyérb6l evett, és fakupabol ivott. Kegyetlen volt a szembeszegiilikkel, de nagy- Ielk és megbocsaté, ha valaki elis- merte uranak, é a védelme ala he- lyezte magat. 44 .-ben vette kezdetét Attila ti- madasa a Keletromai Birodalom Nom fejecelemtila, Isten ostora ellen, majd tiz-évvel késbb, keleten clért sikerei utan a nyugatrémai len fordult. A rémaiak ekkor éb- redtek csak tudatira annak 2 ha- talmas veszélynek, amit ster ostora jelentett szdmukra. Az Aetius r6- mai hadvezér irdnyitotta romai ¢3 Teodorik got Kirily vezette got rémai csapatok Campus Mauria- cusnél 451. junius vegén megiit kéztek Attila seregeivel. A esata — amely a torténelemben a cazalau- muni never viseli—egyik fe szamara sem hozta_meg a gyozelmet. A megeyengillt és kedviiket vesztett nunok szivés nomadok lévén, vi- szonylag rOvid id alate dsszeszed- ték magukat, ismét Roma ellen vo- nultak (452-ben), a varost azonban most sem sikerilt bevennitik, A torténeti hagyomény szerint Leo papa kézbenjéraséra Attila elte- a elpusatitisitél. Soke {niibb azonban, hogy a hun birodalom belss problemai késtették meghétrdlisra az ural- odor. 153-ban Attila meghalt - s ahogy az mar a nomad Allamok esetében trténni szokott ~, birodalma_ is darabokra hullow. 454-ben korib- bi vazallusaik — a Keleti g6tok és a gepidak ~ fellizadtak volt uraik ellen, a sikerrel megvivott csatéban még llék, Attila fia is clesett Nak halala utin mar nem be- seélhetiink hun birodalomrsl. Bayes esoportok a rémaiakhor folyamod- tak letelepedési engedélyért, a hu- nok kézponti torzsei_viszont Den- gidzik, Attila mésik flénak a vez tésével visszafordultak keletre, s orosz. pusztakra vonultak, ahol a tin eltiintek az utokor szeme eldl A.térténelem még két masik hun hordat is ismer: az ururguerok a Don oS) torkolatvidékén, a kutrigurok pedig az Azovi-tenger északi partjain no- madiziltak. Velk vagy tredékeik- kel a_magyarok, a honfoglaldst megelézé évszizadban, kapcsolat- ba keriihettek, Ennél azonban sokkal fonto- sabb, hogy a magyarség Azsia pusctasigairél érkezett Burépaba, és ugyamigy a lovasnoméd tarsa~ dalom gyermeke volt, mint a hu- nok. A megkézelitéen azonos gaz- dasigi-tirsadalmi feltételek kézott azonos médon fejlédétt_mindkét nép kultiraja, mindennapi élete. Ha a rémai trténetirdk hunokrdi s2619 leirasait olvassuk, mintha honfoglald oseink tekintenének rank a tégi pergamenek lapjairél. Ebben az értelemben viszont nemesak a hunok, hanem vala- mennyi eurdzsiai lovasnomad nép mélé érdkésének tarthatjuk ma- gunk= 14 TURKNEK HITT MAGYAROK Vandor népek, vandor nevek honfogialist megclénd & a2 eat koveto idk idegen kroni- kiisai gvakorta_riirk névvel illetik a magyarokat. Nemesak a tud6s bi- zinci uralkodé, hanem més orszi- gokbél, s6t mas fSldrészekr6l szar- maz6 utazikés trténetirok is veliik azonositjak a magyar torzseket Példéul az arabul fro Dzsajhdni az Urak és birodaimak kényve cimi, 920 kériil késziilt miivében a ma- gyarokat a tlirkOk egyik csoportja- ként mutatja be. De Kik is voltak ezek a tarkdk, akikkel a magyarokat azonositottal? Kabtegin felrata ‘Az orhoni feliratok részlete ane REmAIAPBUEE NDC Belsb-Azsia vegehithatatlan pusz- tasdgain a térténelem hajnala éta gyors egymasuténisighan valtogat- tak egymast a semmibél feltind nomad népek. Alighogy eltiint a hunok keltette riadalom a nagy fal kémyékén, maris ujabb, soha nem Tatott trzssedverség bukkant fel a mai Mongélia teruileté a zsuan, melyet ézsiai avarként ‘g lOrténelem. A zsuanzsuanok his- Grigja nem mis, mint a kinai Ve} dinasztia ellen inditott haborak végelathatatlan sora, melyeket a Kinaiak javaiért — selymekért, por- celdnokert, szép kinai rabndkert — folytattak. A zsuanzsuan tirzssz8 vetség vezetdjét kagannak hivtak, 6 uralkodott azon a hatalmas teriile- ten, amely Koreatél egészen a Baj- kal-t6ig terjedt. A zsuanzsuan trzsszivetsegbe bb leigazott nép tartozott: tébbek kozbtt_ az Altaj hegységben él6 aiirkdkc is, ail a kinai kronikak sze- int mesterei voltak 2 fémmiives- ségnek. A nagy fal mogotti irdstu- dk nemes egyszeriiséggel csak a zsuanzsuanok kovicsaikent emle- getik Oket. A tlirkdk, jambor kova~ csokhoz illéen hossai évtizedekig békésen verték a vasat az Alta) hegység vidékén, mignem a 6. szé- zad kézepe tajan elérkezettnek lat- tak az idot, hogy a Kina ellen siker- telen haborikat vezet6 &5 a soroza~ tos vereségek kovetkeztében jelen- tosen meggyengiilt azsiai avar bi- rodalom — uruk és parancsoléjuk — ellen forduljanak. A lazad6_tiirk t6rzsek Kivonultak az Altaj héval boritott hegyei kOzil, twrzssziver- ségbe tmoriltek, s lassan fel6rél- ték a mir amugy is roskadoz6 zsuan- zsuan birodalom crejét. Az utols6 dzsiai avar uralkod6 Kr. u, 552-ben onkezével vetett véget dletének, majd 555-ben a tirkOk leverték a még hatalommal bird utolsé zsuan~ ets OPE RAN iu OsBEIpiCU LSA ZaD ie NEED) Seonscitout anaemic A tlrkdk népe régen Kazérié- hoz kézel szerzett magénak la- kchelyet, azon a helyen, amel els6 vajdsjuk nevérs! Leved nak neveznek, amely vaidét tu- laidonnevén Levedinek, mélte- ‘sagénal fogva pedig, miként az utdna valé tobbit Is, vajdénak hivnak... Eayiitt laktak a kazé~ rokkal harom esztendeig, s min- den hébordjukban egyutt har- coltak a kazérokkel. Kazéria fe- jedeime, a kagén, vitézségikért és szivetségikért nemes kazat Ot adott feleségUl a tUrkOk eles vajdéjénak, akit Levedinek ne- * veztek, vitézségének nagy hire és nemzetségének fénye miatt, hogy tale gyermeket szuljén, de ‘asofs gy akarta, hogy az a Le- vedi nem nemzett azzal a kazér nével gyermoket.” Binoraanszouerers Kowstanris: ‘A BIRODALOM KORMANYZASA. zsuan csoportokat is, s birtokba vették elddeik dridsi legeldreriletét A tiirk birodalmat megalapité Titmen, az egyik, Altaj hegységben 16 torzs vezetdje zsuanzsuan min- tira felvette a kagani cimet. Nem sokaig élvezhette azonban uralko- dasinak Srmeit, roviddel a kivi- vort gyozelem utan még 552-ben meghalt. Utédjaul fiat, Muhant vélasatotik. Ez az év azonban nemesak az uralkod6 tronra 1é- pésének, hanem a birodalom fel- osztisinak az éve is volt. Ugyan- csak zsuanzsuan minut kévetve ‘Tiimen Secse, Istemi jabgu, azaz hercegi cimmel felruhizva igazgat- ta a hatalmas birodalom nyugati részét, mig a keleti rész megmaradt Mubhan irinyitisa alatt Eldeikhez hasonléan a tirkok is szemet vetettek hatalmas, lerom- bothatatlan falaik mogétt rejtéz6 svomszédaik gazdagsigira, a7 ezy- were15 massal rivalizélé kinai_dinasztiik pedig kénytelenek voltak elismerni a félelmetes nomadok fennhatésé- gat, sot adot is fizettek a tiirk ka- gannak. Az északi Csou-dinasztia példiul évente 100 000 végselymet Kkiildéet homadok jurtaiba. Segit- ségiikkel kerilt hatalomra a Csout megdénté Tang-dinasztia is, amely azonban nem bizonyult hilés 12- mogatotinak: 630-ban tamadast inditott a keleti tirk birodalom el- len, s olyan silyos vereséget mért ri, hogy az elveszitette filggetlen- ségét, 5 a kinaiak vazallusiva vale Kutlug & Tonjukuk vezéreknek ri- vid idére sikeriilt ugyan ismét ki- vivni az Onillésagot, de uteduk, Kill-iegin uralkodasa idején, a 7 szdzad kézepén a vazallus’ ujgur torzsek lézadasa elsdpérte a keleti ttirk birodalmat. KGriilbelil ugyanebben az idd- ben omlott dssze a Kinai seregek csapasai alatt a nyugati orsziigrész is. A lakossag egy része a vereség unin nyugatra vindorolt, s 2 ko- rabban ugyancsak nyugatra hiizé- dott hunok maradékival keveredve 4 nomad birodalmat alapitott a mai Dél-Oroszorszg teriletén: Aasdrvk birodalmat. A tiirk volt az elsé olyan nép az azsiai faves pusztak tOrtenetében, amely sajit irissal rendelkezett. A_ Jarl rovdsirds emlékei ma is meg talilhatok szerte Belso-Azsisban. Legkiemelkedbbek kézillik az Othon folyéhoz Kozel taldlt felira- tok ~ kobe vésett eposzok -, ame~ lyek Kiil-tegin és Bilge kagin d cesbséget hirdetike A feliratok nemesak az irasbeliség meglétét, hanem a tirk irodalom igen magas szinvonalit is bizonyi ‘Jak, Megtaldlhatjuk benne a Belsi ‘Azsia kéltészetére annyira jellemz6 sot ele alliterdcids format (akiresak a korai magyar irodalomban), az erds gondolatritmust és a kéepalkoris igen magas miivészi svingjét. ‘A tirkdk legfSbb isteniiknek a megszemélyesitett eget (tengeri) tartottak, s tisetelettel viseltettek a hegyek-vizek szellemei irint. A nyugati tirkdk a tiizet is istenkent tiszelték, ami felteheten indo- curdpai hatisra utal, Mivel feltételezhetd, hogy a 7. sedzad folyaman Dél-Oroszorszag- ban és Dagesztanban kialakult ka- zar birodalomban jelentds szerepet jitszortak a nyugati tirk torzssz6- vetség még nyugatabbra menektilt Hatrafelé nyilez6 tovas tSredékei (ezt hitszik bizonyitani, hogy a keleti forrasok idén- ként a kazirokat is tiirkoknek nevezik), joggal feltételezheto, hogy 2 kazir biro- dalom keretei kéztt 416 korai magyarsig, legalabbis egy része kapesolatban éllha- tott a tirkokkel, A Korai_magyarség a kazar birodalomban formalédott azzé a katonai-politikai egyséagé, amely ké- s6bb tj hazét talalt maginak a Karpat- medencében, ‘A honfoglalds utin a magyar nép még sokiig Grizte a ‘irk kultira_emlé- kkeit — példaul a ro- vasirast -, amely el- sésorban a székely- ség kérében maradt fenn. Nem dllithatjuk ugyan, hogy a magyarsig a tark birodalom egye- nes agi leszdrmazottja lenne, de a nyugatra menekiilt irk tredékek kulturaja hatassal lehetett_ a _ma- gyarsigra, s ezért nem véletlen, hogy a pusztai viszonyokat kiti- nden ismerd bizénciak tirkbknek nevezik dscinket. Attételesen tehat, egy Kicsit elfelejtett si miltunk emlékeiként tisztelherjak az Orhon foly6 partjan all6, kobe vésett epo- szokat. én, a boles Tonjukuk, én ma- {gam, a Kinai birodalom alattva- Tojaként jottom a via nép ekkor a kin: volt, @ turk népnek akkor nem volt kanja. Utobb elszakadt a ki- ‘aiaitél, és sajat kant vélasztott. De kanjat letéve, Gira a kinalak alattvaldja ltt. AkKor az Eg fay szélott: Ként adtam neked, de kkénodat elhagyva alativald let- 18). Se behédolés miatt az Eg ek pusziitotta éket. A. tirk nép meghat, elpuszut, semmivé no ‘ToNIUKUK TORK HADVEZER FBLIRATAa 16 HOGYAN LETT MAGYAR A KABAR? hét magyar trzshéz csatla- koz6 kabarokrél_meglehet6- sen eveset tudunk, mivel esak ket forras ll rendelkezésiinkre veliik kapesolatban. Az egyik a Salzburgi Evkinyvek 881. évi bejegyzése, amely a kabarok és a magyarok ka- landozasar6| szamol be. Eszerint naz els6 habori a magyarokkal volt Bécsnél, a mésodit a kabarokkal Culmite-nél”. A mésik forrés Bi- borbansziiletett Konstantin bizénci esdszir 10. saizad kézepén ssze~ Allitott nagy munkéja, E mi 39. fe- jezete kizardlag a kabarokr6l szol; ismerteti szérmazisukat, magya- rokhoz val6 csatlakozésuk térténe- tét és kapesolatukat a hét t6rzzsel. ‘A kabarok tWrténetének szinte minden lényeges mozzanata tar- talmaz rejtélyes clemeket. Kons- tantin mtvébél_azt_ bizonyosen tudjuk, hogy 4.2 kazdrok nemzetsé- gébél valék®. A kazir birodalom a Volga, a Don és a Kaukizus kézti terileten a 7. szazad kézepe tijd jort létre, és a 10. szizad 60-as éveiben bukott el. Nagyhatalom- nak szamitott, befolyésa a bizinci és az arab birodalmakéval veteke- dett, A kazir vezets réteg elutasi- totta az iszlimot és abizénci kerese~ énységet egyarant, s a jobbara ii doz6tt vallisnak szim{té judaiz must vette fel. E kazir birodalom- él szakadtak ki a kabarok. A fel- kkelés lefolyasarél Konstantin azt ira, hogy ,valami partités témade Adebinik a korményzas ellen, é bel- abort atvén ki, feitlkerekedent az Honfoglalés kori [A gyéztes verér elébbi korményzatuk, és RBzillitk cegyeseket lemészdroliak, masok pedig elmenckiiltek, és elmenvén, letele- pediek a tiirkikkel (magyarokkal) egyitt”. A felkelés okatilletoen ki- Tonbdzb feltevések sziilettek. Fel-tchetd, hogy a zsidé hit felvérele, vagy annak szigoriibb valvozaténak Obadiah kagan idejében valé beve- zetése valtotta ki a poginy vagy esetleg mohamedén hit kabarok megmozdulasat. Az is lehet, hogy a hettés fejedelemsig uralmi rendsze- renek zavarai vezettck a belhibo- riihoz; a kabarok @ kagint vagy he- lycttesét, a beget tamogattak a areban, amelyben alulmaradtak. Am az is el6fordulhar, hogy a ka- ganatushoz hasonlé nomad biro- dalmakban torvényszeriiek a kbz- ponti hatalom elleni lizadasok, amelyek célja @ hatalom megszer~ zése. Az viszont tény, hogy a kazir fel- keldK vereséget szenvedtek, és hagyni_kényszeriiltek a Kagandtus teriiletét, Pontosan a_belhabora id®pontja sem ismert. Az egyik potézis szerint a khorezmi-kabar- kkélizazonositis gondolatéra ta- maszkodva a 8. szizad 70-es, 80-a8 éveire tették, Mis vélemény szerint a 830-as években tort ki a felkelés, amikor a magyarok is ellenséges viszonyba keriitek a kagandtussal, és fiigectleniiltek tle, s ekkor csat- lakoztak hozzdjuk a kabarok. Ma- sokszerint a 850-es években tortént a kabarok csatlakozisa, amikor a besenydk eldsz6r timadtik meg a magyarokat, akik elhagyték szil- lasteriletket, és a kaganitusbél menekiilé kabarokkal egyiitt tele- pedtek le Etelkézben. Olvan dllis- pont is van, amely a 860-as évekre helyezi a kabarok tivozsét Kaz riabél. EB nézet. szerint wi 86l-te tehetd a kazrok attérése a zsidé hitre, ami kivalthatra a felke- Iést. Nem tudjuk tehat bizonyosan, hogy mikor csatlakoztak a kabarok a magyarokhor. Csupan azt, hogy ennek még 881 elétt kellett meg- trténnie, mert_akkor mar bizo- nyithatéan egytitt kalandoztak, Ki in rejtély a kabarok elnevezés is, Konstantin tudésitésa szerint a magyarokkal val letelepedésiik utan kaptik neviiket, Sokiig elfo- gadott alléspont szerint e s26 tard- Kal Jdsadét jelent, tchat neviik fel- kelésiik emlékét idézi, Mas feltevés szerint keverék jelentésti e népnev. A korabeli forma kooér, kavar le- hetett, a bizanci forrs kabar valto- zata megtéveszté, de ez terjedt el a térténeti kéztudatban. ‘Meglehetésen bonyolult a kaba- rok beilleszkedése a magyar torzsek szervezetébe. A kabarok elsdként szerepelnck a bizinci csiszir nyol- ‘cat felsorol6 trzsnévlistijan (Ka- bar, Nyék, Megyer, Kiirgyarmat, Tarjin, Jend, Kér, Keszi). Feje- delmak egy van, ugyanakkor hi- rom t6rzstiket emliti Konstantin, Az egy trzs vagy hérom tres fel- oldhatatlannak tind ellentmondé- sdval kapcsolatban is tobb hipotézis smiiletett. Az egyik nézet szerint a kabarok aldrendelt katonai segéd- Biborbansziletett Konstantin népként kapesolédtak a _magya- rokhoz, akik ezért egy torasként vették dket szimitasba, holott hé- rom térzzsel_rendelkeztek. Mas felfogis szerint egyesiiltek a kabar rrzsek vagy cgyesitették Oket. De az is felmeriilt, hogy a kabarok tOrzsszéverségi jellegu szervezetet alkottak, amely azonban nem tu- dott teljesen kifejlddni. Kifelé tOrzsként, egymissal valé _viszo- nyukban, befelé pedig elkilOndlt tOrzsekként miikédtek, Rendkival jellemz6, hogy a kabar torzsek ne- veit_ sem ismerjik. Feltérelezett névként szerepelnek a hipotézisek- ben a Berény, az Ors, az Eszlar (Oszlér), a Varsany, a Tarkény, a Ladany, a Sag stb. Vannak, akik az Arpad-kori irott forrisokban a 12. szazadtél eléforduld székelyekkel vagy kalizokkal azonositjék, azok elddeinek tekintik dket Nyelviket nem ismerjiik, bar Konstantin hiradisa szerint « ka- zarok nyeloéi beszélték, és erre megtanitotték a magyarokatis, akik viszont dket tanitottak sajée nyel- viikre, Feltételezheté, hogy 2 ka- barok kéztérdk vagy bolgar-torok jellegit nyelvet haszndltak, de a7 is lehet, hogy részben vagy teljesen irini eredetiiek (alinok) és nyel- viiek lehettek. Vitatott még a kabarok helye és seerepe a torzsszivetségben. Kons- tantin szerint ,mivel haborikban legerisebbeknek & logbdtrabbaknak mutatkosiak a nyole tres kézill, és haboriban ell jérak, az elsé tBrasek rangiara emelték éket”. & magyarok & kabarok haboris egytitmik6- dését taniisitja a mér emlitett 881, évi Kalandozis, nem egyértelmii viszont, hogy a trzsszvetségi hie- rarchidban hol_helyezkedtek el. ‘Van olyan feltevés, amely az idézett tudésités szé szerinti értelmezésé- hhez_ ragaszkodva_vezértorzseknek tekinti a kabarokat, é torzsszovet- ségi fejedelmet (kiindii vagy gyula vagy karkhasz) helyez az éliikre. Az Altalénosan elfogadott Alléspont szerint viszont a nomadokndl a csatlakozott nép a hadrendben elé] foglal helyet, élen jar, és ezért na- gyobb veszteségeket szenved. Esze- Tinta kabarok nem azelsé, hanem a nyolcadik helyet kaptak mint kato- nai segédnép. A Karpat-medencébe a magya- rokkal egyitt bekéltéz6 kabarok szAllsteriiletét feltételezték Erdély- ben, a Temeskézben, a Duna- ‘Tisza kézén, Bibar és Nyitra me- gyék teriiletén, a Dél-Dundntalon stb. Valészini, hogy az Arpid-kor folyaman fokozatosan beolvadtak a magyarsigba. Hontoglalis kori ornamentika,BORSZIN VAGY VALLAS? Fehér és fekete magyarok from régi kuti ot szdveg részlete is emliti a fekete ma- gyarokat. Altaléban Gscink egy meghatirozott csoportjara vonat- koztattik, ami feltételezi, hogy nemesal fekete, hanem fehér ma- gyarok is voltak. A forrisok kiztil Kett6 is megemlékezik ezekrdl a fe- hérekeol ‘Az orosz Sskrénika keltezetlen, korai részében olvashatjuk: ,jottek a besenyik, maid fekete ugorok (ma- gyarok) mentek Kijeo mellett, Résibb Oleg idejében”. Az cgyik vélemény szerint a besenydk és Oleg kijevi uralkodé (kb. 879-912) emlitése miatt a lejegyzés a honfogiakis idé- szakéra és mind a het magyar tOrzsre vonatkozik. Egy misik Al- Uj haza hataran léspont szerint az orosz Oskrénika fekete ugorjai a het magyar torzshiz csatlakoz6 kabarok leheitek. A fekewe jelzé utal eayrésat a kazaroktol el- szakadt néprész sOtétebb borszinére, miisrészt a jeer magyarokkkal (hét torzs) szemben alavetett, alarendelt segédnépi stétusukra ‘A heitds honfoglalds elmélete gy értelmezte az orosz dskrénika hit~ adisait, hogy a 7. szizad folyamin telepediek le a Karpat-medeneében a fehér ugorok (finnugor nyelvit népesség), a9. szizad végen pediga jeketo ugorok, az Arpad vezette hét tOrzs (tOrdk nyelvia népesség). A {fohér ugorok kapesin azt is feltéte- lezték, hogy ezek valoban azonosak Iehetnek a magyarokkal, de meg nem a Kirpat-medence felé, esak a délorosz sztyeppre hizidtak ekkor. Az is felmeriilt, hogy a fehér ugor név a kazdrokra vagy a bolgirokra vonatkozik. A fenti, 9. szazadra vonatkozs vitathaté hiradés utan csak 2 11 szizad elején talilkozunk a fevere magyarokat emlité Gjabb forrisok- kal. A kortiirs Adonearus Cabbanen- sis miivében ket helyen is irt réluk. Az egyik helyen megemliti, hogy Bruno pispok eben Magyaror- ssdg tartoményaba, amelyet Feher Magyarorscdgnak "(Ungria Alba) mondanak, meghilonboxietésiil egy misik, a Fekete Magyarorszdgté!(Ungria Nigra), azért, mert a nép s6tét szinti, mint az etiopok”, A masik helyen azt olvashatjuk, hogy wbtodn, Magyarorsadg kirdlva hie boniwal témadea Fekete Magyaror ssdgot, mélté walt arra, hogy tigy eré- vel, mint megfélemlitéssel és scerotettel az igas hitre térite azt az egésc teni- erat,” Egy szintén kortérs, aki jaet és teritett is Magyarorszigon, 1008 krill irt miiveben megemlékezett arrol, hogy wa keletirészek felé hajéra sedllodn a’ fekete magyaroknak” (nigris Ungris) hirdecte az evangé- liumot. Ugyané egy levelében azt ita, hogy hallott a fekere magya- rokrsl ~ akikhex Szerit Péter els6 le- _pacidja jort, amely sohasem megy hid- ba, amibér a mieink, amit Isten bo~ sisson meg, nagyor vétkezve néme- Jyeker megoakirortak ~ aki megtérve mindannyian keresztényekkeé leek.” A fentiek értelmezése koréntsem egyszerii. A fekete magyarok sOtét borsziniick és poganyok voltak, t= ritettek kézbttik, s végill részint erdszakkal, részint pedig meggy6- zéssel keresztényekké tették Oket. A felsorolt kevés adat_alapjan csak feltevések szilethettek a 11. suizad elején €6 fekete magyarok kilétét és kérpat-medencei lakhe- lyeit illetéen, Egy feltevés szerint a kabarokkal azonosithats fekete magyarok a 11. szizadi hercegség (dukitus) terdiletein: a Temes-vi- déken, Biharban és Nyitrdban lak- tak. Mas hipotézis szerint a fekete magyarok az erdélyi Gyula territé- riuman éltek, Tstwin 1003-ban hadjératban gyézte le nagybatyjat, Gyulit és terdletét orszigthoz csa- tolta. E hébort leirisa parhuzamot mutat azzal a tudésftassal, amely a Fekete Magyarorssdg_ meghédit sirél szamol be. Van olyan véle- mény, amely szerinta keleti magyar trasekre, tehét Gyula és Ajtony territériuméra egyarant vonatkozik a Fekete Magyarorszag megjelolés. Arra is gondoltak, hogy a 997-ben Istvan altal leavéztt Koppany te- riiletén Kell Keresnia_kabarokkal azonosithaté fekete_magyarokat. Ezzel a névettel rokon, de némi- éppen eltérd feltevés szerint Kop pany territériuma kozelében, tle fiiggetlen teriletik volt a fekete magyaroknak (Ka- barok), akiket Tst- van 1009 elétt le- vert, Itt szervez~ ték meg a pécsi piispokséget 1009- ben a papai kévet~ ség_kozremikbdé- sével. AU fekete jelzi kapesin nemesak bérszinre _gondol- tak, hanem arra is, hogy szinszimbo- likai jelentése is le- het. Feltételezték azt, hogy a fekete magyarok alavetett Lovoles hajfonatkorong helyzetét tikrézi a szinnév. Az is felmeriilt, hogy talan a nomad né- pekre jellemz6 szinnevekkel kifeje- zeit égtiji orientacié rejlik az elne- veats ‘mégott. Eszerint a fekete északot, a fehér nyugatot, a virds dit, s a kék keletet jel6li, Ebben az esetben az, elnevezés arta utalhat, hogy a fekete magyarok szallasterii- lete a Kérpat-medencében észa- kkon, esetleg észak-keleten lehetett. Felvetették azt a lehetdséget is, hogy talan pogany voltukkal allt Ssszefiiggésben fekete jelz6jak, mig a keresztényeket jel6l6 szin a fehér lehetett. Arra is rimutattak, hogy esetleg nemesak a kabarokrél fel- tetelezhetd béruk sététebb szine, hanem a hét trzsrol is. A magyar kronikak Szkitiét tudték a magya~ rok si lakhelyének. Szkitia lakcbirdl pedig azt allitortak, hogy bérak szine s6tét Valdszinti, hogy a forrisok csak egy-egy — alan egyébként egybeesé = terlilet poginy lakossdgéra utal- tak akik ellen Istvan kirdly hadja- ratot inditott és legyézésik urén keresztény hitre téritette dket. Bz a tertilet egyarint leherett a Dél- Dunanvil és Erdély. Kevésbé va- Iszinit Ajtony Marostél az Al- Dundig hizéd6 territériuma, mert itt csak 1030-ban tudvik megszer- vezni a csanidi pispokséget. Mind- azoniltal a fekete magyarok lakhelye és kilére tovabbra is vitatott, meg- fejtésre vard titka a magyar éstér- ténetnek,20 KIK VOLTAK A SZEKELYEK? seékelyek hun szdrmaziisival kapesolatos elképzelés eloszir Anonymusnil, Béla kirily jegyz5- jéné] meri fel, Eat veszi at Kézai Simon és majd késobb a humanista torténetird, Thurdczy Janos is mii- vébe, hogy hatésukra hossai év- szizadokra gydkeret verjen ez a gondolat a t6rténeti kéztudatban. Igaz, mér a kordbbi évszizadokban is sziilettek ettil eltérd eredezteté~ sek, Ilyen példéul a sziciliai szile- tésti, 15. szdzadban élt Petrus Ran- sanusé, aki tigy vélte, hogy e nép eredete'a siculusokhal hoshats kap- esolatba, akik az Inélia legssélsé vi- dékén fokvs Szicitia scigetét lakjak”. ‘Tudniillik, a siculusok egy légioja yegyhor Attilénak, Panndnia leigé- Zéjénak paranesnoksiga alate har- colt, ahogy ugvanis a fldkerokség mas widékérél, tigy Szicitidbol is érkestek sokan Attila scregébo”. A hun kiraly haléla utin Erdélyben telepediek meg, s dsszehazasodva a szomszé- dokkal, anyanyelviiket is megval- toztattak, ., Vad nép ~ teszi hozza a humanista wrénetind -, hasdjukat megvéltostarva és feluéve mis népek ssokdsait igy vadudtak el azok, akik Csaba népe Szicilidbé! ssérmaztak.” EB tedria azonban, amelynek alapja az. volt, hogy a székelyeket és Szicilia 6s lakosait latinul egyforman siculus névvel illették, nem Iehetett v teélytarsa a hun, saittya szirmazt tasnak. Ez utobbi annyira elfoga- dota valt, hogy a 16. szizad elején Werbéczy Istoan a magyarorszigi szokisjogot rendszerezs Harmas- kényvében igy fogalmazott: a szé- Kelyek ,,kivdltsagos nemesek, akile a ita néprdl, ennek Pannénidba valé lsd bejdverele alkalmabil szdrmastak al, akiket mii romlott néven ssiculu- soknake nezectink; akik telisen Atl- 16m tiroényekkel és ssokdsokkal chneks @ hadi dolgokban legiértasabbak” A magyar krénikakban olvashatd masik trténetrdl, a Csaba-mondarét pedig elmondhats, hogy az nem Attila (akinek egyébként ilyen nevi fia nem is volt) korhoz, hanem minden valdsziniiség szerint a ka- landozisok iddszakahoz. fiizédiks a 10. szazadra vonatkozéan_ wb fords is utal ilyen nevii magyar ve~ zér meglétére. A modem kutatasban két irdny- zat valt mérvadiva a magyar, iletve a csatlakosott segédnépi szaiemazast vallé felfogis. Az els6 koncepcio hive altalaban nyelvészeti és rege szeti megfontolisokra timaszkod- nak. Véleményiik szerint a székely és a magyar nyely kéz6tt nines é soha nem is volt kilénbség, mint ahogy nemigen lehet szétvalasztani aketnépesseg régészeti emlékanya~ git sem. A segédnépi stétusszal Kapesolatos elméletek viszont ab- él indulnak ki, hogy a kézépkori székelység helyzete és kiviltsdgai nagyon hasonlitanak az etnikai privilégiumokkal rendelkez8 nép- elemekéhez, Legfdbb tevékeny: folirat (bra) s2ékely cimer giik a katoniskodas volt, melynek fejében lényegében adémentessé- get élveztek: esak bizonyos megha- tarozott alkalmakkor Kellett bé- Iyeggel ellatott dkroket killdenitik a Kirilyi udvarba (ez, volt az tigyne- vezett dkérsiiés). Elkin a kindly Altal kinevezett fotisztvisel6, a szé- ely ispdn Allott; Eletilket sajétos kasaik szabdlvoztak, Tarsa- riiket_az agakra és nemekre valé tagolédas hetarozta meg, $a sxiszokhor, kunolkho,ji- szokhoz hasonléan a varmegyekt6l flggetlen, terileti, kézigazgatisi, biraskodasi autonémidt biztosito seékekben laktak. (A szék, latinul sedes elneverss feltehetdleg a sza~ bad birdvilasztisra, 2 biraskodési forumot megtestesitd birdi székre utal,) Népnevitket a mai napig nem sikertilt semmilyen foglatkozésnév- vel sem rokonitani, igy ez ugyan- olyan etnikumjeldlé elnevezés, mint a besenyé, Ruan st. nevek. Ha figye-