" !

Orvosoktól betegeknek, hitelesen

Főoldal / Cikkek / Depresszió

A bipoláris zavar kezelési lehetőségei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán pszichiáter

Ma már korszerű gyógyszeres és

pszichoterápiás lehetőségek állnak
rendelkezésre, melyek akár teljes értékű
életvezetést is lehetővé tehetnek,
nélkülözhetetlen azonban a beteg
együttműködésének megnyerése, valamint
fontos szerep jut a hozzátartozóknak is.

Hirdetés

-59% -59%

Matt kék monitor szemüveg BL… Matt fekete monitor szemüveg …

-59% -59%

Matt bordó monitor szemüveg … Matt fekete monitor szemüveg …

A TÉMA CIKKEI

1/3 Bipoláris zavar: az érzelmi hullámvasút

2/3 A bipoláris zavar kezelési lehetőségei
3/3 Bipoláris zavar gyermek- és serdülőkorban

Mint már a témát tárgyaló első cikkben is írtuk, az első

betegségepizód általában a fiatal felnőttkor éveiben
jelentkezik. Az esetek kétharmadában ez depressziós
epizód, és ezután akár évek is eltelnek ez első
felhangolt időszak jelentkezéséig, azaz a tényleges
diagnózis felállításáig. Így az első időszakban gyakran
csak az aktuális tünettan kezelése zajlik, de ez nem
orvosi hiba, hanem a betegség jellegének és aktuális
lehetőségeinknek a tényszerű következménye.

Ma főként gyógyszeres terápiás lehetőségek állnak

rendelkezésre, melyek kedvező esetben akár teljes
értékű életet is lehetővé tehetnek. Az eredményes
kezeléshez azonban nélkülözhetetlen, és az egyik
legnehezebb feladat, az önmagát nem egyszer
egészségesnek érző beteg együttműködésének
megnyerése, hiszen a legjobb gyógyszer sem tud hatni,
ha azt nem veszik be.

A depressziós időszakokat a betegek jobban elfogadják

kezelendő problémaként, de a felhangolt, mániás
állapotú betegek belátása többnyire hiányzik, így őket
nagyon nehéz, akár lehetetlen megnyerni a
kezeléshez. Ez pedig napi akár többszöri pontos
gyógyszerszedést jelent, hasonlóan a
vérnyomásproblémák vagy a cukorbetegség
kezeléséhez, és a gyógyszerek visszaesést megelőző
célú szedését akkor is folytatni kell, amikor a beteg
éppen valóban jól és stabilan van.

A bipoláris zavarok, különösen a mániás, és

pszichotikus állapotok esetén igaz, hogy a gyógyszeres
kezelésnek jelenleg nincs igazán alternatívája, minden
beteg tartózkodjon az öngyógyszereléstől, és kerülje a
csodanövényekkel (jó pénzért) mindent gyógyító
„varázslókat”.

Az idejében elkezdett terápia jelentősen fokozza a

sikeres kezelés esélyét! A bipoláris zavarokhoz kötődő
például alkohol- vagy újabban egyre gyakrabban
drogproblémák, a személyiség torzulása nagyon
rontják a terápia esélyeit.

LINKAJÁNLÓ

> Magyar Pszichiátriai Társaság

> Alapítványok, egyesületek keresője

A gyógyszeres kezelésről
A bipoláris zavarok gyógyszeres terápiájának elemei,
amiből az adott tüneteknek megfelelő egyéni
kombináció kialakítható, a pszichiátria szinte teljes
eszköztárát felölelik:

• hangulatstabilizáló gyógyszerek
• antidepresszívumok
• antipszichotikumok
• szorongásoldók
• altatók

Az idő múlásával azonban a betegség képe is jelentős

változásokon megy át, sok esetben a gyógyszeres
kombinációt is folyamatosan finomhangolni, átalakítani
kell, követve a betegség fázisait, aktuális tüneteit. A
terápia ma döntően gyógyszeres, illetve úgy
mondanám, valódi bipoláris zavar kezelése
gyógyszerek nélkül ma nehezen képzelhető el.

Hangulatstabilizálók

A gyakorlatban a litium, carbamazepin, valproat,

lamotrigin hatóanyagok vannak leginkább elterjedve, a
patikában számos különféle néven kaphatók. A litium
régi (1949 óta), de igen hatásos gyógyszere a
pszichiátriának, sokszor ma is a legjobb választás, ám
használata odafigyelést, rendszeres vérvételekkel
gyógyszerszint-ellenőrzést igényel. A terápiás
tartomány viszonylag szűk, ha a szint alacsony, a szer
hatástalan, ellenkező esetben túladagolásos, sőt
mérgezéses állapot alakulhat ki.

A carbamazepin, valproat, lamotrigin a neurológusok is

használt antiepileptikumok, amik azonban jelentős
hangulatstabilizáló hatással bírnak, az első kettő főleg
felhangolt tüneteknél, a lamotrigin pedig inkább a
depressziós időszakokban segít stabilizálni a
hangulatot. Ezek használata egyszerűbb, a litiumhoz
hasonló kontroll vérvételeket ugyan nem igényel, de
hosszabb alkalmazásuk esetén időnként a máj- és
vesefunkciókat azért nem árt ellenőrizni. Érdemes
tudni, hogy például a carbamazepin befolyásolhatja,
rontja a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát, védő
hatását.

Nairam
Különleges rendezványhelyszín:
konferencia, csapatépítés,
táborok, esküvők.

Fontos megjegyezni, hogy minden gyógyszer esetén

számolni kell mellékhatások elvi lehetőségével (!),
tapasztalatokon alapuló biztonsági előírásokkal, akár
még vitaminoknál is. A régi professzorok úgy mondták,
aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs.

Hangulatjavítók (antidepresszívumok)

Az évek óta alapnak tekinthető szerotonin (SSRI)

készítmények (pl. citalopram, sertralin, paroxetin,
fluoxetin) mellett az elmúlt két évtizedben számos
újabb hatóanyagú (pl. venlafaxin, mirtazapin,
duloxetin) is megjelent. A napi betegellátó munka
alapján azt kell, hogy mondjam, a nagyszámú
antidepresszívum közül nehéz biztosan megjósolni,
hogy egy konkrét betegnél melyik fog beválni, bizony
néha több készítményt is ki kell próbálni a
legeredményesebb gyógyszer megtalálásáig, ami az
egyik betegnél kiválóan működik, azt egy másik beteg
rossz hatásúnak jelzi, abbahagyja.

Általánosságban elmondható viszont az a gyanú is,

hogy aki már sorban a tizedik különféle gyógyszerrel
elégedetlen (látunk ilyen betegeket!), érez különféle
szubjektív mellékhatásokat, ott a diagnózis ismét
átgondolandó, és valamilyen személyiségzavar vagy
magánéleti háttérproblémák irányában érdemes
továbbgondolkozni, ami árnyalja a képet és az terápia
esélyeit.

A hangulatjavítókat rendszeresen, naponta kell szedni,

hatásuk bizony csak hetek, akár 1-2 hónap folyamatos
szedés után jelentkezik. Így alkalmazásukhoz
türelemre van szükség, egy-egy tabletta bevétele
önmagában nem hozhat pozitív változást, aki az első 1-
2 tabletta után látványosan jobban lesz, ott placebo-
hatásra („hit ereje”) kell gyanakodni, ami önmagában
kedvező, ám a placebo-hatás sose tartós, mint a
mondás is tartja, minden csoda három napig tart. Azok
a betegek, akik azt jelzik többször egy-egy új
gyógyszerváltás kapcsán, hogy eleinte jól működött, de
azután „valahogy visszaestem”, „elment a hatása”, ott
jó eséllyel gyanakodhatunk átmeneti placebo
javulásra.

A hangulatjavítók hosszabb távon szedendők, többedik

depressziós visszaesés után pedig akár tartós szedésre
szoktunk javaslatot tenni. Kedvező viszont, hogy ezek
az évtizedek óta forgalomban lévő szerek nem okoznak
függőséget, és a gyakorlatban nem látjuk káros hatását
a tartós szedésüknek.

A hangulatjavítókat többnyire reggel szokás bevenni,

magasabb dózisok esetleg oszthatók két részre. Vannak
olyan esti szedésre javasolt hangulatjavítók (pl.
mirtazapin), amik jelentős alvásjavító hatással bírnak,
ez valójában egy „hasznos mellékhatásuk”, amit ki is
használunk, ez a szer jó önálló választás vagy
kiegészítő kezelés alvászavarokkal társuló depressziós
állapotok esetén.

Antipszichotikumok

Mind a depressziós, mind a felhangolt, mániás

időszakok társulhatnak súlyos esetben pszichoticus
tünetekkel, melyeket a köznyelv idegösszeomlásnak is
nevez. Furcsa gondolatok (téveszmék), nem valós
észlelések (hallucinációk), zaklatott, szétesett
viselkedés jellemzi az ilyen állapotot. Számos betegség
része lehet a pszichózis, pl. a schizophreniára is
jellemző, az ellenük adott gyógyszerek komoly
készítmények, szedésük tapasztalt pszichiáter szakmai
felügyeletével történhet. A régi szerek ma már főleg
csak sürgősségi esetekben kapnak szerepet, tartós
szedésre például a modern olanzapin, quetiapin,
risperidon az általánosan elterjedt. Hozzászokást nem
okoznak ezek sem, hatásuk teljesen csak néhány hét
szedés után épül fel. Általában napi 1-2 alkalommal
szokás szedni őket, igen fontos a rendszeresség
betartása. Mivel a dopamin idegi ingerületátvivő
rendszert befolyásolják, egyes erre érzékeny
betegeknél az izomműködéseket, mozgáskészséget
befolyásolhatják vagy izomremegés okozhatnak.

Egyes antipszichotikumok az újabb kutatások alapján

hangulatstabilizáló hatással is bírnak, így a
hangulatstabilizáló alapterápiában is szerepet kapnak.

Szorongásoldók

A magyar gyakorlatban a benzodiazepinek (pl.:

alprazolam, clonazepam, diazepam) jelentik a
szorongásoldó terápia fő fegyverét. Hatékony, jó
gyógyszerek, a bevétel után lényegében azonnal hatva
gyors tünetenyhítést hoznak, ami fontos előny, ha a
beteg orvosba és kezelésbe való bizalmát kell
megszerezni, szemben a hetekig-hónapokig kivárós
hangulatjavítókkal, amikhez kialakultabb bizalmi
viszony szükséges eleinte a beteg részéről.

A szorongásoldóknál különösebb mellékhatást sem

látok a gyakorlatban, allergiás reakciót pedig a
szakmában töltött lassan 20 évem alatt nem láttam
ezekkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden csak
pozitív. Magas dózis vagy túl gyakori szedés fáradt,
bódult állapotot okozhat, ilyen gyógyszer mellett
figyelni kell a reflexek lassulására, pl. autóvezetéskor,
és alkalmazásuk esetén tilos az alkoholfogyasztás. Ezek
átmeneti és jobbára csak odafigyelést igénylő dolgok,
a nagyobb gondot a benzodiazepinek hosszabb távú
(kb. fél év tartós szedés után) szedésekor a
hozzászokás kockázata jelenti, ami kombinált, részben
biológiai következmény, részben pedig pszichológiai
reakció. Utóbbinál a gyógyszer túl látványos hatása a
probléma oka, hasonlóan az alkoholhoz, a beteg
szembekerül valami szorongást okozó élethelyzettel,
bevesz egy gyógyszert, ettől (átmenetileg!) sokkal
jobban érzi magát, a gond máris nem olyan szorongást
keltő, noha valójában semmi sem változott körülötte.
Ettől kialakulhat az a káros gyakorlat, hogy a beteg
nem szembenéz és megoldja a problémáit, hanem Pató
Pál módjára gyógyszerrel halogatja a dolgokat. A
biológiai hozzászokás miatt idővel egyre nagyobb dózis
kell azonos hatás eléréséhez, és a beteg máris az
öngyógyszerezés és a függőség sötét sikátorába került.
Az ilyen típusú gyógyszerek hosszabb idő után ezért
csak fokozatos csökkentési terv szerint állíthatók le.

Sponsored by
Open
womensecret.com

Fontos megjegyezni, mielőtt megijednének ezen

szerektől, hogy rövid távú, „kúraszerű” szedésük
kifejezett tünetek esetén mindenképpen javasolt,
mert a tartós kezeletlen szorongás pusztító erejű tud
lenni, testi betegségek potenciális forrása
(gyomorfekély, szívinfarktus, stb.), rendezése
mindenképpen fontos. A betegeimnek ilyen esetekben
azt szoktam mondani, és ez az összes létező
gyógyszerre igaz, hogy gyógyszert szedni mindig
kompromisszum, de ha a betegség tünetei jelentette
baj a nagyobb, akkor a kompromisszumot vállalni
érdemes, ennek mérlegelése orvosi feladat.

Külföldi gyakorlatban, például Svédországban a

benzodiazepinek alkalmazása jóval korlátozottabb,
helyettük nagyobb szerepet kapnak egyes hisztamin
készítmények, melyek az allergiaellenes szerekhez
hasonló, ám jó szorongásoldó hatással bírnak.
Szorongásoldó hatása enyhébb, mint a
benzodiazepineké, így komolyabb szorongásos tünetek,
pszichózis esetén nem használjuk, viszont enyhébb
tünetek első terápiás próbálkozásaként lehet szerepe a
gyakorlatban.

Milyen módszer jöhet szóba a gyógyszeres

kezelésen túl?
Nem gyógyszeres lehetőség a bipoláris zavarok
bizonyos eseteiben az ECT, elektrokonvulzív kezelés is,
köznyelvben az „elektrosokk”, mely a magyar
gyakorlatban háttérbe szorult, de Svédországban
például kifejezetten népszerű, a betegek gyakran saját
maguk kérik ezt a fajta kezelést. Rövid altatásban
történik, így fájdalmatlan, a kockázata főleg az altatás
kockázata, bár egyesek átmeneti memóriazavarról
beszámolnak. A gyógyszerekhez képes előnye, hogy
gyorsabban érhető el vele terápiás hatás, és bár
látványos beavatkozás, de valójában biztonságos, akár
a gyógyszeres kezelésnél biztonságosabb, bevált
módszer. Pszichotikus állapotok, mély depressziók
kezelésében lehet akár igen fontos szerepe.

A fő kezelési módszert jelentő gyógyszeres terápiák

mellett természetesen nagyon fontos a megfelelő
pszichés vezetés, amennyiben lehetőség van rá akár
pszichoterápiás támogatás, amibe a beteg családja is
bevonható. Ezek segítik a beteget és környezetét a
kórkép jobb megértésében, az állapotrosszabbodás, új
epizód indulásának időbeli felismerésében, illetve a
családtagokat a jobb elfogadásban, a hatékony
segítség megadásában.

A család szerepe döntő, a gondoskodó környezetben

élő betegek kilátásai érdemben jobbak, másrészt a
beteg néha önmaga képtelen objektíven megítélni
állapotát, ekkor a „külső nézőpont” sokat segít. A
hozzátartozók segíthetnek a betegnek a szakemberhez
való eljutásban is. Bővebben az életmód és a család
szerepéről:

• Életmódtanácsok bipoláris zavarral küzdőknek

• Bipoláris személy a családban

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán,
pszichiáter

|
2/1 Bipoláris zavar: az
2/2 Következő oldal
érzelmi hullámvasút
|

Módosítva: 2020.05.26 13:03, Megjelenés: 2017.03.19 14:55

Címkék: Bipoláris zavar, Depresszió, Pszichiátria, Hipománia

HOZZÁSZÓLÁSOK (7)

Hirdetés

Cikkajánló
Koronavírus - Magyar kutatás
A beteg felső légútjaiból származó vírusok
okozhatják a tüdőgyulladást.

Dr. Győrfi Gyula - Portré

Az ortopédia a járvány által egyik
legjobban befolyásolt szakterület.

A magány és az ünnepek - Hogyan...

Az ünnepekre általánosságban úgy tekintünk, hogy ez az
öröm és a szeretet időszaka, de sok ember van, aki
magányosnak érzi magát ebben az...

A major depresszióval együtt járó...

Pszichiátriai betegségek - így a major depresszió is -
gyakran járnak együtt más, akár testi (szomatikus), akár
pszichiátriai kórképekkel. Ez a...

Bipoláris személy a családban

Megfelelő tájékozódással, ismeretekkel és kezeléssel a
bipoláris zavarban szenvedő betegek gyakorlatilag teljes
életet élhetnek, melyben az illető...

Életmódtanácsok bipoláris zavarral...

A legtöbb, amit a bipoláris zavarral élő tehet állapota
javításáért, az a megfelelő életmód, ami azonban az
egyik legfontosabb tényező is egyben....

Pajzsmirigy-túlműködés is állhat a...

A pajzsmirigy bár egy parányi szerv, ennek ellenére
szinte az egész szervezet működésére hatással van.
Túlműködése - akárcsak alulműködése -...

Bipoláris zavar: az érzelmi...

A bipoláris zavart a köznyelv mániás depressziónak
nevezi, és rengeteg tévhit, félreértés kapcsolódik hozzá.
Egyesek bűnözőkkel azonosítják a...

Sztárok betegségei 2011-ben

A sztárok betegségei nem csak arra emlékeztetnek
bennünket, hogy ők is csak emberek, de gyakran
segítenek felhívni a figyelmet bizonyos egészségügyi...

Terhesség és mániás depresszió

Mindössze 10 évvel ezelőtt is az orvosok még azt
javasolták a mániás depresszióban - más néven bipoláris
zavar - szenvedő nőknek, hogy ne...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!

Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a

témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét.
A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Elfogadom az adatvédelmi tájékoztatót

Az Ön neve

Az Ön e-mail címe

FELIRATKOZOM

PARTNEREINK HÍREI

C-vitamin, D-vitamin, cink

Ütős hármas lehet a Covid-19 megelőzésére
és kezelésére.

COVID-19 kisokos
Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A
legfontosabb ismeretek egy helyen.

ORVOS VÁLASZOL

Dr. Pálvölgyi Rita

pszichiáter, pszichoterapeuta

> Ödvözlöm az édes apám már lassan...

> Depresszió
> Hogyan legyek túl ezen az állapoton?...

INFOGRAFIKA ÉS VIDEÓ

Mi utalhat arra, hogy depresszióban szenved?

Tovább a Médiatárhoz >

TESZT AJÁNLÓ

Ízületi gyulladás kérdőív

További tesztek >

Friss cikkek
Betegségek
Életmód
Médiatár
Egészség tesztek
Orvosmeteorológia

Médiaajánlat
Impresszum, kapcsolat
Szakértőink
Orvos válaszol
Adatvédelem és felhasználási feltételek

Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató

jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi
véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa
el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát,
gyógyszerészét!

© 2008-2021 Webbeteg Kft.

A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott Rendben
hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen
látogatottsági információkat. A sütikről, engedélyezésükről és tiltásukról itt olvashat
bővebben. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor
beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információ