Keszsegfejleszto Gyakorlatok A Borderline Szemelyisegzavar Kezelesehez 43940

Marsha M.
Linehan
Készségfejlesztõ gyakorlatok
a borderline személyiségzavar
kezeléséhez
Ambrózi Kata Semmelweis Kiadó

1146 Budapest, XIV., Abonyi Utca, 6. 1/2. / ambrozi.kata@gmail.com /
Marsha M. Linehan - Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez
www.semmelweiskiado.hu ( trid:43940 )
Ambrózi Kata
Marsha M. Linehan:
Készségfejlesztő gyakorlatok
a borderline személyiségzavar
kezeléséhez
Munkafüzet
„A borderline személyiségzavar
kognitív viselkedésterápiája”
című kézikönyvhöz
Semmelweis Kiadó
www.semmelweiskiado.hu
B u d a p e s t , 2 0 1 1
Ambrózi Kata
A könyvet a Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE)
megbízásából a Semmelweis Kiadó adta ki.
Eredeti kiadás:
Skills Training Manual for Treating Borderline Personality Disorder
by Marsha M. Linehan, Ph.D. (University of Washington)
The Guilford Press, New York, 1993
Fordította:
Milák Piroska
A fordítást az eredeti szöveggel egybevetette:

Fogd Dóra
Szakmailag és nyelvileg lektorálta:

Perczel-Forintos Dóra
© 1993 The Guilford Press

A Division of Guilford Publications, Inc.
72 Spring Street, New York, NY, 10012
© Hungarian translation by Milák Piroska, 2011, 2020
© Semmelweis Kiadó, 2011, 2020
e-ISBN 978-963-331-045-8
Az e-könyv alapja: Marsha M. Linehan: Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyi-

ségzavar kezeléséhez (ISBN 978 963 331 144 8) 2011-es kiadása
A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzői

jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Bármely részének vagy egészé-
nek mindennemű többszörözése kizárólag a szerző, a fordító és a kiadó előzetes írásbeli
engedélye alapján jogszerű.
Felelős kiadó: dr. Táncos László, igazgató

Tördelőszerkesztő: Békésy János
Borító: Táncos László
Ambrózi Kata
SKD 318
TarTalom 5
Tartalom
A borderline személyiségzavar Linehan- Amikor a kliens egyáltalán nem gyakorolja a házi felada-
tot / 32
féle dialektikus viselkedésterápiája
Szünet / 33
Előszó a magyar kiadáshoz / 7 Az új anyag ismertetése / 33
Előszó az első kiadáshoz / 9 „Levezetés” / 33
1. A borderline betegek pszichoszociális A készségfejlesztő tréning megkezdése / 34
készségfejlesztésének elméleti alapja / 11 Kapcsolatépítés / 34
A készségfejlesztés szabályai / 35
Világnézet és alapelvek / 11 1. A kimaradó kliensek később nem léphetnek vissza a te-
A borderline személyiségzavar bioszociális rápiába / 35
elmélete / 12 2. Minden kliensnek egyidejűleg egyéni terápiában is részt
Az „érvénytelenítő” környezet szerepe az érzelem- kell vennie / 36
szabályozási zavar kialakulásában / 13 3. Drog vagy alkohol hatása alatt álló személy nem vehet
Az érzelemszabályozás zavarának patogenezise / 14 részt az üléseken / 36
A kezelési program / 15 4. A kliensek az ülésen kívül nem beszélhetnek a többi kli-
A kognitív viselkedésterápia módosítása borderline enssel korábbi – vagy akár a közelmúltban elkövetett
paraszuicidális cselekedeteikről / 37
személyiségzavarban szenvedők számára / 16
5. Ha öngyilkossági késztetés esetén egy kliens felhív egy
Az egyéni pszichoterápia és a készségfejlesztés
másikat, hogy segítséget kérjen, el kell fogadnia a hívott
kapcsolata / 16 fél segítségét / 37
A borderline viselkedésminták és a készségfejlesztő 6. Az ülések során szerzett információkat és a kliensek ne-
tréning kapcsolata / 17 vét bizalmasan kell kezelni / 37
Előretekintés / 17 7. Ha egy kliens késni fog az ülésről, vagy nem tud részt
Megjegyzések / 18 venni azon, telefonon előre be kell jelentenie / 38
8. A kliensek nem teremthetnek személyes kapcsolatot az
2. A pszichoszociális készségfejlesztő tréning üléseken kívül / 38
gyakorlati kérdései / 19 9. Szexuális partnerek nem vehetnek részt ugyanazon a
Egyéni vagy csoportos készségfejlesztés? / 19 készségfejlesztő tréningen / 38
Egyéni készségfejlesztő tréning / 20
4. Strukturális stratégiák és készségfejlesztő
Csoportos készségfejlesztés / 21
Nyitott vagy zárt csoport? / 22 módszerek alkalmazása a pszichoszociális
Kezelési egységek / 22 tréningen / 39
Összevont vagy időben elosztott gyakorlás / 23 Strukturális stratégiák / 40
A kezelési egységek sorrendje / 24 Stratégiák a szerződéskötéshez / 40
Heterogén vagy homogén csoportok? / 24 A kezelés előtti személyes találkozás / 40
Érvek a homogén csoport ellen / 24 Az első készségfejlesztő ülés / 40
Érvek a homogén csoport mellett / 25 Üléskezdő és ülészáró stratégiák / 40
Az egyéni pszichoterápia szerepe a pszichoszociális Terápiát lezáró stratégiák / 41
készségfejlesztésben / 25 Ülésszervezési stratégiák / 41
Amikor az egyéni terapeuta nem építi be a készsé- A terápiásan destruktív magatartás leállítása / 42
A készségek elsajátítása, megerősítése és generalizáció
gek alkalmazását a pszichoterápiába / 26
ja / 43
Amikor az egyéni terapeuta feltételezi, hogy a
A terápia folyamatát zavaró, akadályozó viselkedések / 43
készségfejlesztő terapeuta segít az öngyilkossági A készségfejlesztés céljai és a naplókártyák / 43
krízisekben / 27 Magatartási normák telefonhívások esetén / 45
Konzultáció az egyéni terapeuta és a készségfejlesz- A készségfejlesztés módszerei / 45
tő szakember között / 28 A készségfejlesztésről való tájékoztatás és az elköte-
Csoportvezetők / 29 leződés kialakítása: a feladat áttekintése / 45
3. Az ülések felépítése és a készségfejlesztő A készségek elsajátítása / 46
tréning megkezdése / 30 Megjegyzések a készségek felméréséhez / 46
Instrukciók / 47
Az ülések felépítése és menete / 30 Modellnyújtás / 47
Az ülés kezdete / 30 A készségek megerősítése / 47
Az otthoni gyakorlás / házi feladat Viselkedéspróbák / 48
megbeszélése / 31 Válaszmegerősítés / 48
Amikor a készségek nem segítenek / 31 Visszajelzés és tanácsadás / 49
Amikor a kliensnek nehézségei vannak a házi feladat- A készségek elmélyítése, generalizálása / 49
Ambrózi Kata tal / 32 Ülések közti konzultáció / 49
6 marsha m. linehan: KészségfejleszTő gyaKorlaToK a borderline személyiségzavar Kezeléséhez
Az ülésekről készült videofelvételek megtekintése / 49 6. A pszichoszociális készségfejlesztő tréning

In vivo viselkedésgyakorlási feladatok / 50
A hatékony viselkedést megerősítő környezet kialakí
vázlata ülésenként / 76
tása / 50 1. ülés: Tájékoztató a készségfejlesztő
tréningről / 76
5. Egyéb stratégiák és eljárások 2. ülés: Tudatos jelenlét meditáció:
alkalmazása a pszichoszociális alapkészségek / 78
készségfejlesztő tréning során / 52 3–7. ülés: Az egyes modulokhoz tartozó
Dialektikus stratégiák / 52 készségek / 79
Tipikus dialektikus feszültségek / 53 8. ülés: Az utolsó ülés / 80
Követelődzés helyett követés / 53
7. Alapvető meditációs készségek / 81
A „jó fiú“ és „rossz fiú“ dialektikája / 54
Tartalom és forma dialektikája / 54 Tudatos jelenlét meditáció: „Mit” készségek / 81
A szabályok követésének és az asszertivitás megerősítésének Tudatos jelenlét meditáció: „Hogyan”
dialektikája / 55 készségek / 82
Specifikus dialektikus stratégiák / 56 A házi feladat gyakorlása / 83
Problémamegoldó stratégiák / 56 A modul tartalmi vázlata / 83
Viselkedéselemzés / 56
8. Interperszonális hatékonyság
Belátáson alapuló (interpretációs) stratégiák / 58
Megoldáselemzés / 58 készségek / 89
Didaktikus stratégiák / 58 Célkitűzések / 89
Orientációs stratégiák / 59 A modul tartalmi vázlata / 90
Elköteleződést segítő stratégiák / 59 9. Érzelemszabályozási készségek / 105
Hitelesítő stratégiák / 59
Specifikus érzelemszabályozási készségek / 105
Változást elősegítő eljárások / 60
Az érzelmek felismerése és megnevezése / 105
Kontingencia eljárások / 60
Kontingenciamenedzsment, azaz a következmények meg- Az érzelmek megváltoztatását akadályozó tényezők
erősítése / 60 felismerése / 106
A határok megállapítása / 62 Az „érzelemvezérelt gondolkodás” miatt kialakuló
Ingerexpozíción alapuló eljárások / 63 sérülékenység csökkentése / 106
A kognitív átstrukturálás módszerei / 64 Pozitív érzelmi állapothoz vezető események gyako-
Kognitív átstrukturálás / 64 riságának fokozása / 106
Kontingenciák tisztázása / 64 Az érzelmek tudatosabb megélése / 106
Stilisztikai stratégiák / 64 Ellentétesen cselekedni / 106
Reciprok kommunikációs stratégiák / 64 A feszültségtűrési készségek alkalmazása / 107
Tiszteletlen kommunikációs stratégiák / 65 A modul tartalmi vázlata / 107
Esetkezelési stratégiák / 66
Környezeti intervenciós stratégiák / 66
10. Feszültségtűrési készségek / 118
Konzultáció a klienssel / kliens – stratégiák / 66 Célkitűzések / 118
Különleges kezelési stratégiák / 67 A modul tartalmi vázlata / 119
Krízis stratégiák / 67 Hivatkozások / 127
Öngyilkos magatartás esetén alkalmazandó straté- 11. Munkalapok és feladatlapok / 129
giák / 68
Terápiát romboló és a terápia folyamatát zavaró
viselkedés esetén alkalmazandó stratégiák / 69
Kapcsolati stratégiák / 69
A kapcsolat elfogadása / 69
Kapcsolaterősítés / 70
Kapcsolati problémamegoldás / 71
A kapcsolati minták generalizációja / 74
Ambrózi Kata
előszó a magyar Kiadáshoz 7
A borderline személyiségzavar
Linehan-féle dialektikus
viselkedésterápiája
Előszó a magyar kiadáshoz
Nagy örömmel adjuk át a tisztelt szakmai közösségnek tikus viselkedésterápia speciális készségfejlesztő gya-
és az olvasóknak Marsha Linehan világhírű könyvét, korlatai pontosan ezekre a kategóriákra irányulnak.
amelynek hazai megjelenését hosszú várakozás előz- Rendkívűl átgondolt és szisztematikusan felépített
te meg. A „Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline módon a dialektikus viselkedésterápia négy kezelési
személyiségzavar kezeléséhez” című munkafüzet el- egységből áll: érzelemszabályozási készségek, inter-
engedhetetlen kísérője „A borderline személyiségza- perszonális hatékonyság készségek, feszültségtűrési
var kognitív viselkedésterápiája” című kézikönyvnek készségek és „tudatos jelenlét” (meditációs) készsé-
(Medicina Kiadó, Budapest, 2010). Halaszthatatlan gek.
kötelességünknek teszünk eleget a magyar kiadás- A tudatos jelenlét meditáció (mindfulness) mun-
sal, hiszen az eredeti mű 1993-ban született és azóta kadefiníciója a témában legtöbbet idézett szerző,
változatlan formában számos kiadást ért meg; már a Kabat-Zinn szerint „ítéletmentes tudatosság, a figye-
környező országokban is lefordították. lem gyakorlásának specifikus módja, mely a jelen pil-
A pszichoterápia fejlődésében és ezen belül is a sze- lanatra vonatkozik; annyira mentes a reaktivitástól
mélyiségzavarok kezelésében áttörést hozott Linehan és az ítélkezéstől, valamint annyira nyitott, ameny-
dialektikus viselkedésterápiája, mert egy rendkívül nyire csak lehetséges.” (Kabat-Zinn, 1990, 2009).
összetett és eddig nehezen hozzáférhető problemati- A „mindfulness” vagy tudatos jelenlét, éberségme-
kát tett megérthetővé és hozzáférhetővé. A standard ditáció, belső figyelem kifejezésekkel lefordítható je-
kognitív pszichoterápiás módszerek mellett világos- lenség a legutóbbi időkben került a kognitív terápia
sá vált, hogy a személyiségzavarok komplex kezelése eszköztárába és a kognitív terápiák harmadik hul-
hosszabb időt és új módszereket igényel. A kognitív lámának markáns képviselője. A tudatos jelenlét a
terápia második hullámához tartozó dialektikus vi- buddhista hagyományokban gyökerezik, ahol erede-
selkedésterápia (dialectical behaviour therapy, DBT) tileg központi szerepet játszott a személyes szenvedés
széles alapokon nyugvó kognitív viselkedésterápia, megszüntetéséhez vezető út elérésében, kiváltásához
melyet speciálisan borderline betegek számára dol- pedig buddhista spirituális gyakorlaton alapuló medi-
gozott ki Marsha Linehan. tációs technikák szolgáltak. Ezzel szemben a kortárs
A pszichoterápia területén csak nagyon ritkán ve- pszichológiában a „mindfulness” olyan tudati beállí-
zetnek be olyan klinikai újításokat, amelyek alapjai- tódásként jelenik meg, amely növeli a mentális tuda-
ban és mélyrehatóan változtatják meg a betegellátást. tosságot az emocionális distresszt keltő és maladaptív
Marsha Linehan dialektikus viselkedésterápiája ilyen viselkedéshez vezető mentális folyamatokkal kapcso-
ritka újítás a borderline személyiségzavar kezelésé- latban illetve az ezekre való megfelelő reagálás ké-
ben. A klinikusok számára komoly szakmai kihívást pességét (Kabat-Zinn, 1990, 2009; Perczel Forintos,
és gyakran megoldhatatlan feladatot jelent ezeknek 2011). Lényege, hogy a kognitív megközelítésekhez
a bonyolult problematikájú klienseknek (ahogy képest radikálisan új viszonyt létesít a személy gon-
Linehan nevezi a borderline személyiségzavarban dolataival és érzéseivel: ahelyett, hogy meg akarná
szenvedő személyeket) a kezelése. változtatni a negatív tudati tartalmakat, inkább ezek
Marsha Linehan tankönyve összefoglaló terápiás kíváncsi szemlélését és elfogadását bátorítja. A sze-
megközelítést nyújt, amelyben kreatívan integrálja a mély a légzésére figyelve nyitott belső figyelemmel
tanuláselmélet, a kognitív terápia, a viselkedésterá- fordul ezek felé, nem ellenségnek és problémának ke-
pia, a pszichoanalitikus módszer és a rendszerszemlé- zeli ezeket, hanem tudatosan háttérbe vonulva nem
let leghatékonyabb elemeit. Igazi újító klinikus, aki a reagál, a nem-cselekvést választja a cselekvéssel
borderline személyiségzavar jellemzőit elemezve rá- szemben, a nem-reagálást választja a problémameg-
mutatott, hogy a diagnosztikai kritériumok viselke- oldással szemben.
dési, kognitív, érzelemszabályozási, feszültségtűrési A tudatos jelenlét meditációt olyannyira lényeges-
Ambrózi Kata
valamint indulatkezelési zavart tükröznek. A dialek-
nek tartja Marsha Linehan, hogy mindegyik kész-
ségfejlesztő részbe beépíti annak érdekében, hogy vegszerkesztői munkáját. Hálásak vagyunk a Magyar
a kliens ennek segítségével képes legyen megfelelő Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesü-
távolságot tartani intenzív önpusztító érzelmi és in- let (VIKOTE) elnökének, Dr. Simon Lajosnak a kötet
dulati állapotaitól. megjelenéséhez nyújtott támogatásáért valamint Dr.
A borderline személyiségzavar kezelésében to- Ratkóczi Évának a speciális, magyarra nehezen for-
vábbi fontos újítás, hogy a páciensnek két terapeu- dítható kifejezésekkel kapcsolatban az együttgondol-
tája van: a pszichoszociális készségfejlesztést egyé- kozásért és hasznos tanácsaiért. Végül, de nem utol-
ni terápia kíséri. Ez a személyiség működésére oly sósorban szeretnék köszönetet mondani férjemnek és
nagymértékben jellemző dichotóm gondolkodás gyermekeimnek türelmükért és megértésükért, ami-
(hasítás) kezelése miatt is fontos, valamint mintát kor otthon a lektorálással bíbelődtem.
nyújt a páciensnek arra, hogy a különbségek integ-
rálhatók, együttműködés lehetséges. Linehan modell- Perczel Forintos Dóra
jének alapvető humanisztikus vonása, hogy a páciens
megnyilvánulásait nem mint manipulatív viselkedést
kezeli, hanem végig a személy fejlődési szándékába Felhasznált irodalom:
és változási képességébe vetett hitre támaszkodik. Az
egész kezelés arról szól, hogy a kliens és a terapeu- Kabat-Zinn, J.(1990): Full Catastrophe Living: using
ta team pozitív, együttműködő kapcsolatot tart fenn, the wisdom of your body and mind to face stress,
a terápiás kapcsolat fontos vonása, hogy a terapeuta pain and illness. New York, Delacorte.
következetesen a kliens oldalán áll. Kabat-Zinn, J. (2009) Bárhová mész, ott vagy: éber-
A „Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline sze- ségmeditáció a mindennapi életben. Ursus Libris,
mélyiségzavar kezeléséhez” című munkafüzet nélkü- Budapest.
lözhetetlen a kézikönyv használatához, mert precízen Linehan, M., (1993): CognitiveBehavioral Treatment
bemutatja, hogyan lehet a borderline személyiségzavar of Borderline Personality Disorder, The Guilford
kezelésében a dialektikus készségfejlesztő gyakorla- Press, New York.
tokat alkalmazni. Linehan vérbeli tanár, aki érthetően Linehan, M; Comtois, KA; Murray, AM, Brown,
és világosan írja le a terápia menetét, pontosan meg- MZ; Gallop, RJ; Heard, HL; Korslund, KE; Tutek,
fogalmazza az egyes gyakorlatok célját és lényegét, DA; Reynolds, SK; Lindenboim, N (2006): Two-
ezáltal az egész kezelés könnyen érthető mind a tera- Year Randomized Controlled Trial and Follow-up
peuta, mind a kliens számára. A csoportos készség- of Dialectical Behavior Therapy vs Therapy by
fejlesztő gyakorlatok leírását három tucat munkalap Experts for Suicidal Behaviors and Borderline
és feladatlap egészíti ki, amelyek felbecsülhetetlen Personality Disorder. Archives of General Psy-
segítséget nyújtanak a terápia kivitelezéséhez. chiatry. 63:757-766.
Őszintén reméljük, hogy a „Készségfejlesztő gya- Linehan, M., (2010): A borderline személyiségzavar
korlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez” kognitív viselkedésterápiája. Medicina, Budapest
című munkafüzet a tavaly kiadott „A borderline Perczel Forintos D. és Mórotz K. (2010): Kognitív
személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája” című viselkedésterápia, Medicina, Budapest.
könyvhöz hasonlóan nagymértékben hozzájárul e Perczel Forintos, D. (2010): Linehan kognitív visel-
kliensek szenvedésének, nehézségeinek jobb megér- kedésterápiája a borderline személyiségzavar ke-
téséhez és hatékonyabb kezeléséhez hazánkban is. zelésében. Orvosképzés, LXXXV. évfolyam, 4.,
Itt szeretnénk ismételten megköszönni a Sem- 358-364.
melweis Kiadó igazgatójának és munkatársainak a Perczel Forintos D. (2011): A kognitív terápia fény-
„Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyi- kora: a második és harmadik hullám. Magyar
ségzavar kezeléséhez” című munkafüzet megjelente- Pszichológiai Szemle, tematikus kiskönyvtár: A
tésében nyújtott elkötelezettségét és rugalmasságát. kognitív terápia fejlődése (megjelenés alatt)
valamint Ruzicska Rozália állhatatos és alapos szö-
Ambrózi Kata
előszó az első Kiadáshoz 9
Előszó az első kiadáshoz
Jelen munkafüzet anyaga az elmúlt mintegy húsz év körül. Tulajdonképpen számos akut pszichiátriai osz-
során alakult ki. A mostani kiadás az elmúlt évek tály már most ilyen formában alkalmazza a progra-
során készült megannyi kézirat legutolsó változata (és mot, hogy az illeszkedjen a saját szükségletiekhez.
valószínűleg az első azoknak a sorában, amelyeket a Átnézve a különféle rövidített verziókat, elcsodál-
további tapasztalatok alapján a jövőben dolgozunk ki koztam azon, hogy a különböző intézmények meny-
majd). Az egyes, specifikus készségfejlesztő gyakor- nyire változatos módon oldják meg ezt a feladatot.
latokat és feladatlapokat a legkülönfélébb közegek- Néhány csak a feszültségtűrési és a meditációs kész-
ben legalább száz kliensen teszteltük. Úgy tűnik, ségekkel dolgozik, nyolc-tíz egynapos alkalom során.
valamennyi klienspopuláció talál valami kivetnivalót Mások minden egyes készségfejlesztő modulból két
a készségfejlesztő program valamely részében, ami vagy három feladatlapot választanak ki és ezekkel
tovább fejleszthető, tovább javítható. Ezért aztán a dolgoznak. Megint mások kiemelnek néhányat az
program anyaga folyamatosan módosul, újabb és érzelemszabályozási és a feszültségtűrési modulok-
újabb átdolgozásokra került sor. A munkafüzet fel- hoz tartozó munkalapok közül s ezeket más kezelési
használója hasonlóképpen szabadon módosíthatja, programokból származó feladatlapokkal egészítik ki.
rövidítheti, kiegészítheti az itt bemutatott modulokat Úgy vélem, nem létezik egyetlen, „legjobb” megol-
és/vagy megváltoztathatja azok sorrendjét. dás tíz alkalomra. Ezért inkább arra bíztatom a jelen
A készségfejlesztő tréning egy rövidített (pl. tíz munkafüzet felhasználóit, hogy bátran kísérletezze-
leckéből álló), akut osztályos körülmények között al- nek különféle rövidített változatokkal.
kalmazható anyagának a kidolgozását is fontolgatjuk,
ahol minden egyes alkalom egy vagy több munka- Marsha M. Linehan
lapot és a hozzájuk kapcsolódó feladatlapokat járná 1993, University of Washington
Ambrózi Kata
Ambrózi Kata
1. a borderline beTegeK pszichoszociális KészségfejleszTéséneK elméleTi alapja 11
1.
A borderline betegek pszichoszociális
készségfejlesztésének elméleti alapja
A borderline személyiségzavarban szenvedő (BPD) és álláspontom tudományos alátámasztása illetve a

betegek elárasztják a pszichiátriai rendeléseket és kór- hivatkozások a kézikönyv 1. és 3. fejezetében sze-
házi osztályokat. Általánosan elfogadott, hogy még a repelnek, így itt nem fogom újra megismételni vagy
potenciálisan hatékony gyógyszeres kezelés mellett is idézni őket.
szükség van valamilyen pszichoszociális terápiára. Az
ebben a munkafüzetben ismertetett pszichoszociális
készségfejlesztés a Dialektikus Behavior Terápia Világnézet és alapelvek
(DBT) elnevezésű kezelési programon alapul. A DBT
széles alapokon nyugvó kognitív viselkedésterápia, Ahogy a neve is mutatja, a DBT dialektikus világ-
melyet speciálisan borderline betegek számára dol- szemléleten alapul. A dialektikus megközelítés a vi-
goztak ki. Ez volt az első, klinikai próbákkal is iga- selkedésterápiával összefüggésben két dolgot jelent:
zoltan hatékony terápiás modalitás ebben a személyi- vonatkozik egyfelől a bennünket körülvevő realitás
ségzavarban (Linehan, Armstrong, Suarez, Allmon és értelmezésére, másfelől a klienssel folytatott dialógus
Heard, 1991; Linehan és Heard, 1993; Linehan, Heard érvrendszerére. Mint világlátás és filozófia, a dialek-
és Armstrong, 1993). A pszichoszociális készségfej- tikus megközelítés képezi a DBT alapját. Másrészt a
lesztés a kezelésnek csak egy része; a DBT, amely klienssel folytatott dialógusban a terapeuta a dialek-
hatékonynak bizonyult borderline betegekben, kom- tikus érvrendszert használja a kívánt változások el-
binálja az egyéni pszichoterápiát és a készségfejlesztő érésére. Ezeket a stratégiákat részletesen a kézikönyv
tréninget. hetedik fejezetében ismertetem és a munkafüzet ötö-
Az egyéni pszichoterápiát és készségfejlesztést is dik fejezetében található összefoglalásuk.
magában foglaló DBT a borderline személyiségzavar A dialektikus megközelítésnek – legyen szó a
dialektikus és bioszociális megközelítésén alapul. külső realitásról vagy az emberi viselkedésről – há-
A fejezet elején röviden ismertetjük, hogy mit értünk rom alapelve van, melyek mindegyike fontos a DBT
dialektikus világlátáson illetve melyek azok alapfel- megértéséhez. Először is, mint általában a dinamikus
tevések, amelyek ebben a nézőpontban benne foglal- rendszerszemléletek, a dialektikus megközelítés is
tatnak. Ezt követően ismertetjük a borderline sze- hangsúlyozza, hogy a valóságot csak mint egymás-
mélyiségzavarnak illetve kialakulásának bioszociális sal összefüggő részekből felépülő egységes egészet
elméletét valamint az elméletből következő jellemző lehet szemlélni. Ez azt jelenti, hogy a dialektikus
magatartásmódokat és dialektikus dilemmákat. megközelítés számára egy rendszer részjelenségei-
A kezelés filozófiájának illetve elméleti alapjainak nek a vizsgálata önmagában csak korlátozott jelentő-
megértése döntő jelentőségű a munkafüzet helyes séggel bír, hacsak az elemzés nem veszi figyelembe
használata szempontjából, mert ez határozza meg a a résznek az egészhez való viszonyát. A dialektikus
terapeuta attitűdjét a klienssel illetve a kezeléssel kap- megközelítés tehát a viselkedés közvetlen és tágabb
csolatban. Ez az attitűd pedig fontos része a terápiás összefüggésekbe való beágyazottságára, valamint
kapcsolatnak, amely viszont központi jelentőségű a az egyes viselkedésminták kölcsönös összefüggésé-
borderline és az öndestruktív kliensek eredményes re irányítja a figyelmet. Ami a készségfejlesztő tré-
kezelésében. Ez a munkafüzet kiegészítés egy jóval ninget illeti, a terapeutának legelőször is tekintettel
részletesebb műhöz, a „Kognitív viselkedésterápia kell lennie arra, hogy a készség-hiányok egymással
borderline személyiségzavarban” c. kézikönyvhöz, szoros kölcsönkapcsolatban állnak. Rendkívül ne-
amelyben a fenti elvek teljes részletességgel ki van- héz egy új készségfajtát megtanulni anélkül, hogy
nak fejtve. (Amikor a munkafüzetben a fenti műre ne fejlesztenénk ezzel párhuzamosan a többi, azzal
utalunk, akkor az egyszerűség kedvéért csak mint kapcsolatos készséget is – amely feladat önmagában
Ambrózi Kata
„kézikönyv”-et fogjuk említeni.). Számos állításom
is bonyolult.
A dialektikus megközelítés jól illeszkedik a kon- el kell sajátítania olyan új készségeket, amelyekkel
textuális és a feminista szemléletű pszichopatológiai csökkentheti szenvedését. Ha a kliens az új készsé-
irányzatokhoz. A pszichoszociális készségek elsajátí- gek elsajátításával párhuzamosan javulni kezd, ez
tása különösen nehéz, ha az egyén közvetlen környe- megerősíti őt abban, hogy a probléma korábban ab-
zete és a tágabb kulturális miliő nem támogatja az ból fakadt, hogy nem volt képes önmagán segíteni;
ilyesfajta tanulást. Így az egyes egyénnek nem csak nem igaz az, amivel a környezete gyanúsította, hogy
az önszabályozási stratégiákat kell megtanulnia, de a csak manipulálni akarta őket és szándékosan bántott
környezete befolyásolására alkalmas készségeket is. ( meg másokat vagy hogy hiányzott belőle a kellő mo-
Az eredeti angol szövegben egyébként a szerző min- tiváció a gyógyuláshoz. A kliens környezetében élők
denütt női személyes névmást használ, részben mert azonban úgy is felfoghatják a javulást, hogy kezdettől
a borderline kliensek többsége nő, részben pedig mert fogva nekik volt igazuk (és nem a kliensnek) azaz a
a klinikai vizsgálatok során nőbetegekkel dolgoztak. klienssel volt probléma és nem a környezettel. A di-
Ugyanakkor nincs okunk feltételezni, hogy a kezelés alektikus megközelítés nemcsak felhívja a kliens fi-
ne volna alkalmazható férfi pácinesek esetében.) gyelmét ezekre az ellentmondásokra, hanem megmu-
A második alapelv, hogy a valóság nem statikus, tatja a lehetőséget feloldásukra is. (A kivezető utakról
hanem egymással ellentétes irányú belső erők eredő- bővebben a kézikönyv 7. fejezete ír.)
jeként jön létre. Ezek a tézis és az antitézis, melyek Visszatérve a dialektikus alapelvekre, a harma-
szintézisre lépve újabb erőpárokat szülnek. Fontos di- dik alapelv az első kettőből következő feltételezés,
alektikus gondolat, hogy minden állítás magában hor- miszerint a valóság sokkal inkább változásként és
dozza önnön ellentétét. Amint Goldberg írja: (1980., folyamatként írható le, semmint tartalom és struk-
295.-296. oldal) „úgy vélem, hogy az igazság para- túra. Az ebből adódó legfontosabb következtetés az,
dox, hogy a bölcsesség minden paragrafusa magában hogy mind a kliens, mind a környezete állandó vál-
hordozza önnön ellentétét, hogy az igazságok párban tozik. Így tehát a terápiának nem az a célja, hogy
állnak“ (kiemelés Godbergtől). Ebben a formában a stabil, állandó környezetet alakítson ki, hanem sok-
dialektikus megközelítés kompatibilis a pszichopato- kal inkább az, hogy a kliens számára a változás ne
lógia pszichodinamikus konfliktus-modelljével. jelentsen fenyegetést. A készségfejlesztésen belül is
A borderline kliensekre oly jellemző szélsőséges fontos, hogy a terapeuta ne csak a kliensében létre-
illetve dichotóm gondolkodás, magatartás és érzelmi jövő változásokra figyeljen, hanem arra is, hogy ők
állapot úgy fogható fel, mint képtelenség a dialekti- ketten hogyan változnak az idő előrehaladtával, illet-
kus megközelítésre. Ezek a kliensek mindig valamely ve hogyan változik az alkalmazott kezelés a terápia
véglet rabjai, nem képesek azok szintézisére. Ennek előrehaladásával.
a végletességnek három olyan megnyilvánulása van,
amely különösen nehézzé teszi a pszichoszociális
tréning kivitelezését. Fontos, hogy a terapeuta szem A borderline személyiségzavar
előtt tartsa ezeket és hozzásegítse valamennyi klien- bioszociális elmélete
sét működőképes szintézis kialakításához.
Először is fontos, hogy a beteg elfogadja magát A bioszociális elmélet legfontosabb alapelve, hogy a
olyannak, amilyen, ugyanakkor elfogadja a változás borderline személyiség központi problémája az érze-
szükségességét is. Ez tulajdonképpen minden pszi- lemszabályozás zavara. Az érzelemszabályozási za-
choterápia alapvető ellentmondása és a terapeutának vart úgy tekintjük, mint aminek a létrejöttében egy-
nagyon ügyesen kell kezelnie ezt a kérdést, ha azt aránt szerepe van a biológiai hajlamnak, a környezeti
akarja, hogy változás következzen be. A második tényezőknek és annak, ahogy ez a kettő a gyermek
feszültség ott keletkezik, hogy a kliens megkapja fejlődése során egymásra hat.
azt, amire vágyik, azonban ha kompetensebb lesz, Az elmélet szerint a borderline személyeknek ne-
azáltal esetleg elesik attól, amihez addig hozzájutott. hézséget jelent számos, ha nem az összes érzelem
Egy kliensem például hat hónapon keresztül minden szabályozása. Ez a szabályozási zavar az érzelmi
alkalommal azzal jött a tréningre, hogy nem végez- sérülékenységből illetve a maladaptív illetve elég-
te el a kiszabott házi feladatot és kitartott amellett, telen érzelmi modulációs stratégiák alkalmazásából
hogy a kezelés nem hat. Mikor felvetettem, hogy ta- fakad.
lán nem ez a számára megfelelő kezelési mód, beval- Az érzelmi sérülékenység a következőképp defini-
lotta, hogy valójában minden új készséget gyakorolt álható: (1) érzelmi ingerekre való nagyfokú érzékeny-
és azok segítettek is. Mégsem számolt be a sikerekről, ség, (2) érzelmi ingerekre adott igen intenzív reakció,
mert attól félt, ha javulást mutat, akkor be fogom vele és (3) az érzelmi inger által létrehozott izgalmi álla-
fejezni a terápiát. pot lassú lecsengése.
A harmadik nagyon fontos ellentét ahhoz kap- Az érzelmi moduláció az a képesség, amely lehe-
csolódik, hogy a betegnek egyrészt meg kell őriz- tővé teszi, hogy az egyén
nie személyes integritását, fenn kell tartania a sa- (1) legátolja az erős pozitív vagy negatív érzelmek
Ambrózi Kata
ját, problémáiról alkotott elképzelését, ugyanakkor
hatására fellépő nem megfelelő viselkedést,
(2) egy külső cél elérése érdekében koordinált vi- a gyermek azt mondja, hogy szomjas, a szülők inni
selkedést tudjon kivitelezni – például amikor arra van adnak neki (ahelyett, hogy azt mondanák: „Nem,
szükség, ne az érzelmeitől vezéreltetve cselekedjen, nem vagy az. Épp most ittál.”). Ha a gyermek sír,
(3) lecsillapítsa az érzelmek következtében benne a szülők vigasztalják és megpróbálják kitalálni, mi
fiziológiásan létrejött izgalmi állapotot és a baj, (ahelyett, hogy azt mondanák: „Ne legyél már
(4) képes legyen a feladatra összpontosítani a fi- bőgőmasina!”). Ha a gyermek dühös vagy fruszt-
gyelmét erős érzelmek jelenlétében is. rált, a családtagok komolyan veszik (ahelyett, hogy
Mindebből következik, hogy a borderline szemé- figyelmen kívül hagynák). Ha a gyermek azt mondja
lyekre jellemző érzelemszabályozási zavar egyrészt „nagyon igyekeztem”, a szülők elfogadják, (ahelyett,
az érzelmi válaszrendszer túlérzékenysége és túlzott hogy azt mondanák, „nem, nem igyekeztél”). És így
reaktivitása következtében jön létre, másrészt annak tovább. Az optimális családban figyelembe veszik a
következményeként, hogy a beteg képtelen az emiatt gyermek preferenciáit (például szobája színe, a sza-
létrejövő erős érzelmek és az azokat kísérő reakciók badidő eltöltésének módja vagy a ruhája kiválasztá-
modulálására. Az érzelemszabályozási zavarra való sakor). A gyermek hiedelmei és elgondolásai meg-
hajlam mint olyan, biológiailag megalapozott (noha hallgattatnak és azokra komoly választ kap, érzelmeit
nem szükségszerűen örökletes). Az érzelemszabályo- pedig fontos közlésnek tartják. Egy ilyen családban,
zásért felelős rendkívül összetett rendszer bármely ha a gyermek sikeresen kommunikálja az érzéseit,
elemének a működési zavara szolgálhat a kezdeti ér- akkor a család többi tagjának úgy és olyan módon
zelmi sérülékenység és az érzelmi moduláció ennek változik meg a viselkedése, hogy igényei jó eséllyel
következtében létrejövő gyengeségének a biológiai kielégülnek, illetve csökken a negatív következmé-
alapjául. Vagyis személyenként eltérő lehet a bioló- nyek valószínűsége. A gyermekre ráhangolódott és
giai diszpozíció, ezért nem valószínű, hogy valaha nem-érvénytelenítő szülői válasz hatására a gyermek
is felfedezünk olyan biológiai eltérést, amely minden képessé válik saját maga és mások érzéseinek elkü-
borderline eset hátterét egyetlen biológiai abnormi- lönítésére.
tással magyarázza. Ezzel ellentétben az illetve érvénytelenítő család
tagjai inadekvát módon reagálnak az egyén szem-
pontjainak, hiedelmeinek, gondolatainak és érzelme-
Az „érvénytelenítő” környezet szerepe inek kommunikálására, azaz vagy egyáltalán nem,
az érzelemszabályozási zavar vagy éppen sokkal intenzívebben, mint ahogyan azt
kialakulásában egy érzékenyebb, elfogadó társas közeg tenné. Ennek
következtében egyre nő a távolság a gyermek saját
A fentebb leírt érzelemszabályozási zavar kialakulá- tapasztalásai illetve az olyan megnyilvánulások közt,
sában központi szerepet játszó környezeti tényező az amit a közösség elismer és támogat. Ha tartósan fenn-
ún. „érvénytelenítő környezet”. Az ilyen környezet áll a különbség a gyermek saját tapasztalásai, illetve
különösen ártalmas az olyan gyermek számára, aki a környezet által neki tulajdonított vagy tőle elvárt
érzelmileg nagymértékben sérülékeny. Fordítva, az reakciók közt, akkor előáll az az alapvető tanulási
érzelmileg sérülékeny, túlreagáló egyén elutasítást környezet, amelyben a BPD-re jellemző számos vi-
válthat ki egy máskülönben támogatónak mondható selkedési zavar kialakul.
környezetből is. Az optimális környezeti reakciók korai hiánya
Az érvénytelenítő környezet meghatározó jellem- mellett, az érvénytelenítő környezet hajlamos arra,
zője az, hogy következetlen és inadekvát módon reagál hogy túlzott hangsúlyt helyezzen az érzelmek, első-
a személyes élményekre (pl. hiedelmek, gondolatok, sorban a negatív érzelmek, kifejezésének kontrollálá-
érzések, érzelmek) és különösen kevéssé fogékony sára. A fájdalmas élményeket bagatellizálják és olyan
ezekre, ha a belső élménynek nincs nyílt, viselkedé- negatív vonásoknak tulajdonítják, mint a motiváció
ses megfelelője. Az érvénytelenítő környezet akkor is és az önfegyelem illetve a pozitív hozzáállás hiánya.
szélsőséges (túlzott vagy érzéketlen) módon reagál a Az erős pozitív érzelmek illetve preferenciák kinyil-
személyes tapasztalásokra, ha azok a viselkedésben vánítását olyan vonásoknak tulajdonítják, mint az
nyilvánulnak meg. Az érzelmek fenomenológiai, fizi- ítélőképesség hiánya illetve az impulzivitás vagy az
ológiai és kognitív komponensei mintegy prototípu- érzékenység. Az érvénytelenítő környezet sajátossága
sai azoknak a személyes élményeknek, melyeket az még ezeken kívül, hogy korlátozza a gyermeket ab-
ilyen környezet elutasít, érvénytelenít. Ahhoz, hogy ban, hogy milyen igényeket támaszthat a környezeté-
megértsük, hogyan járul hozzá az érvénytelenítő kör- vel szemben, diszkriminálja a gyermeket neme vagy
nyezet a borderline személyiségzavar kialakulásához, más önkényesen kiválasztott tulajdonsága alapján és
állítsuk szembe egy olyan környezettel, amely jóval büntetéssel szabályozza a viselkedését (amely a szó-
adaptívabb érzelemszabályozási képességek kialaku- beli kritikától a fizikai vagy szexuális bántalmazásig
lását segíti elő a gyermekben. terjedhet).
Az optimális családban gyakran kerül sor a sze- Az érvénytelenítő környezet azzal járul az érze-
Ambrózi Kata
mélyes élmények nyilvános elismerésére. Például, ha
lemszabályozási zavar kialakulásához, hogy nem
tanítja meg a gyermeket az izgalmi állapot beazono- csoportoktól. Ez a kutatási vonulat erősen hangsú-
sítására és modulálására, a feszültségtűrésre illetve lyozza a szexuális bántalmazás jelentőségét a BPD
arra, hogy a saját érzelmi reakcióiban megbízzon, és kialakulásában. Nem világos azonban, hogy önma-
azokat az események helyes értelmezésének tekintse. gában a szexuális trauma önmagában váltja ki a
Az ilyen környezet a saját tapasztalások érvénytele- borderline viselkedésminták kialakulását, vagy az
nítésére tanítja a gyermeket azzal is, hogy arra kény- bántalmazás és a személyiségzavar egyaránt a nagy-
szeríti, hogy folyamatosan jelzésekért monitorozza a mértékben diszfunkcionális és érvénytelenítő családi
környezetét, hogyan cselekedjen és érezzen. Emellett, környezet hatására jön létre.
azáltal, hogy túlzottan leegyszerűsíti a problémás Másképp fogalmazva, lehetséges, hogy a visszaélés
helyzetek megoldását, nem tanítja meg a gyermeket és a borderline személyek érzelemszabályozás zava-
realisztikus célokat megválasztani. Mindezeken túl, ra ugyanazon környezeti faktorok eredményeként jön
mivel a környezet egyfelől bünteti a negatív érzések létre. Mindazonáltal a szexuális bántalmazás gyako-
kifejezését, másfelől következetlen módon csak akkor ri előfordulása a BPD előzményében felveti annak
reagál a gyermek érzelmei közléseire, ha azok felfo- a lehetőségét, hogy ez a tényező megkülönböztetett
kozottak, a család egy olyan érzelmi kommunikációs szerepet játszik a zavar kialakulásában specifikusan
stílust alakít ki, amely az extrém gátlás és az extrém megelőző faktornak kell tekinteni.
gátlástalanság között ingadozik. Más szavakkal, a
család érzelmekre adott reakciói megfosztják a min-
dennapi érzelmeket a kommunikációs funkciójuktól. Az érzelemszabályozás zavarának
Az érzelmek elutasítása, különösen, ami a negatív patogenezise
érzelmeket illeti, nagyon jellegzetes azokban a tár-
sadalmakban, amelyek díjazzák az individualizmust, Maccoby (1980) állítása szerint valamennyi viselke-
ideértve az önfegyelmet és az egyéni teljesítményt. dés szerveződésének alapja a cselekvés gátlása. Az
Különösen jellemző tehát általában véve a nyugati önszabályozási készségek fejlődése, különösen az
kultúrákra. A személyes élmények bizonyos mérté- érzelemszabályozás és gátlás képessége a gyermek
kű érvénytelenítésére természetesen szükség van a fejlődésének egyik legfontosabb aspektusa. Az ér-
gyermek neveléséhez és önfegyelemre tanításához. zelmek megélésének és kifejezésének szabályozása
Nem minden érzelmi megnyilvánulásra, választásra döntő fontosságú, ennek hiányában ugyanis a visel-
vagy hiedelemre lehet pozitív módon reagálni. Egy kedés, különösen a cél-orientált illetve proszociális
fokozottan emocionális gyermek, akinek nehézséget viselkedés kivitelezhetetlenné válik: erős érzelmek
jelent az, hogy érzelmi reakcióit kontrollálja, arra hatására átszerveződik illetve irányultsága megvál-
készteti a környezetét (főleg a szülőkből, de a ba- tozik, s olyan viselkedésformák számára nyílik tér,
rátokból, tanárokból is), hogy amennyire csak lehet, melyek kiszorítják a nem-emocionális vagy kevésbé
megpróbálja ezeket az érzelmeket kívülről szabályoz- emocionális viselkedési formákat.
ni. Az érvénytelenítés átmenetileg nagyon hatékony A borderline betegek viselkedését úgy modellez-
lehet az érzelmek kifejezésének legátlásában. Az ér- hetjük, mint amely az érzelmek szabályozási zavara
vénytelenítő környezet hatása ugyanakkor eltérő le- vagy maladaptív érzelemszabályozási stratégiák al-
het a különböző gyermekekre. Az ilyen környezetben kalmazása következtében jön létre. Az impulzív és
használt érzelem-szabályozási stratégiák csak csekély különösen a paraszuicidális viselkedést felfoghatjuk
negatív hatást gyakorolhatnak vagy akár hasznosak is úgy, mint maladaptív, de nagyon hatékony szabá-
lehetnek egy olyan gyermek számára, aki fiziológiai lyozási stratégiát. A gyógyszertúladagolás például
adottságainál fogva képes jól szabályozni az érzel- rendszerint hosszú alváshoz vezet, ami átmenetileg
meit. Ugyanakkor az ilyen környezetnek katasztrofá- csökkenti az érzelemszabályozás zavarának valószí-
lis hatása lehet az érzelmileg sérülékeny gyermekre. nűségét. Noha az önkárosítás („falcolás”) érzelem-
A biológiai és környezeti tényezőknek ez az inter- szabályozó hatásának a mechanizmusa nem ismert,
akciója az, amelyről feltételezhető, hogy borderline a borderline betegek nagyon gyakran számolnak be
személyiségzavar kialakulásához vezet. arról, hogy ilyen jellegű cselekményeket követően je-
A BPD-nek ez a tranzakcionális modellje azon- lentősen csökken a szorongásuk, illetve egyéb negatív
ban semmiképp sem jelenti a gyermekkori szexu- érzelmeik intenzitása. Az öngyilkos magatartás (ön-
ális bántalmazás szerepének leértékelését a BPD gyilkossági kísérletek ill. öngyilkossággal való fenye-
etiológiájában. Az egyik legtraumatikusabb elutasí- getőzés – ford.) ugyancsak nagyon hatékony módszer
tást, érvénytelenítést éppen a gyermekkori szexuá- arra, hogy a beteg a környezetéből segítő magatartást
lis bántalmazás jelenti. A kutatók becslése szerint a váltson ki és ezáltal elkerüljön vagy megváltoztasson
BPD-ben szenvedő betegeknek kb. 75%-a élt át va- egy érzelmileg fájdalmas szituációt. Az öngyilkos
lamilyen szexuális bántalmazást gyermekkora során. magatartás nagy általánosságban a leghatékonyabb
Úgy tűnik, hogy az anamnézisben szereplő szexuá- módja annak, hogy egy nem-pszichotikus egyén pszi-
lis bántalmazás elkülöníti a borderline betegeket az chiátriai osztályra kerüljön. Végül a paraszuicidális
Ambrózi Kata
egyéb, kórházi elhelyezést nem igénylő diagnosztikai
cselekedet (és a kitudódása utáni reakciók), csökkent-
hetik a fájdalmas érzelmeket, azáltal, hogy szükség- nense – pl. a problémamegoldás, az ingerexpozíció, a
szerűen másfelé terelik a figyelmet. készségfejlesztés, a viselkedési kontingenciák elem-
Az érzelmi arousal szabályozásának zavara a szelf- zése és a kognitív átstrukturálás – régóta használatos
élmény kialakulását és fenntartását is akadályozza. módszerek a kognitív-viselkedésterápiákban.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szelf-élmény Ami a terápiás stílust illeti, a DBT-ben keveredik
azáltal alakul ki, hogy megfigyeljük saját magunkat a tárgyilagos, kissé „tiszteletlen”, olykor indulatos
illetve másoknak a cselekedeteinkre adott reakció- hozzáállás az aktuális és a korábbi paraszuicidális
it. Az önazonosság kialakulásához elengedhetetlen, magatartás illetve egyéb diszfunkcionális viselke-
hogy az érzelmek ellentmondás-mentesen és időben désformákkal kapcsolatban, valamint a terapeuta
illetve a hasonló helyzetekben bejósolható módon meleg, rugalmas, érzékeny reagálása és stratégiai
jelenjenek meg. Az érzelmi labilitás a viselkedés be- céllal alkalmazott önfeltárása. Miközben a DBT so-
jósolhatatlanságához és kognitív inkonzisztenciához rán folyamatosan arra törekszünk, hogy az öngyilkos
vezet, és ilyen módon akadályozza az önazonosság és egyéb diszfunkcionális magatartást mint a beteg
kialakulását. A borderline személyeknek az a saját- tanult problémamegoldó módszereit értelmezzük, és
sága, hogy meggátolják vagy igyekeznek legátolni az hogy az aktív problémamegoldás elsajátítására kon-
érzelmi reakciókat ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, centráljunk, ezt azzal ellensúlyozzuk, hogy ezzel
hogy nem alakul ki stabil identitás-élményük. Az ér- párhuzamosan elfogadjuk a beteg mindenkori ér-
zelmek gátlása következtében kialakuló tompaságot zelmi, kognitív és viselkedéses válaszait olyannak,
gyakran, mint ürességet élik meg ami tovább fokozza amilyenek. A problémamegoldásra való koncentrálás
a szelf-élmény elégtelenségét vagy olykor teljes hiá- megkívánja, hogy a terapeuta rendszeresen értékel-
nyát. Hasonlóképpen, ha valakinek a helyzetmegíté- je az összes (az ülésen vagy azon kívül előforduló)
lését mindig tévesnek minősítik, vagy kiszámíthatat- problémás viselkedést és helyzetet, a klienssel közö-
lan, hogy mikor fogadják el, akkor az illető várhatóan sen elemezze azokat, hipotéziseket alakítsanak ki a
túlzott mértékben függeni fog a környezetétől. helyzetet befolyásoló lehetséges változókról, továbbá
Az interperszonális kapcsolatok megfelelő műkö- megoldásokat dolgozzanak ki, kipróbálják, végül ér-
déséhez mind stabil szelf-élményre, mind az érzelem tékeljék azokat.
kifejezés spontaneitására szükség van. Ahhoz, hogy A terápiás környezetben működő viselkedési kon-
egy kapcsolat sikeres legyen, fontos az is, hogy a tingenciákat vizsgálva fontos, hogy a terapeuta min-
személy képes legyen az érzelmeit megfelelő módon denkor fordítson figyelmet a közte és a kliens közt
szabályozni, illetve bizonyos mennyiségű érzelmi fáj- fennálló kölcsönhatásra. Bár a természetes módon
dalmat elviselni. Az érzelemszabályozás zavara meg- bekövetkező következmények szerepe kiemelt jelen-
nehezíti a stabil szelf-élmény és a normális érzelmi tőségű a kliens viselkedésének befolyásolása szem-
kifejezőkészség kialakulását. E képességek hiányá- pontjából, a terapeutának nincs megtiltva, hogy ön-
ban érthető, hogy a borderline kliensek kaotikus kap- kényes vagy averzív megerősítést alkalmazzon, ha a
csolatokat alakítanak ki. Ezek a személyek nehezen kérdéses viselkedés életveszélyes vagy ha a klienstől
tudják kontrollálni impulzív viselkedésüket valamint elvárt viselkedés várhatóan nem következne be a
az erős negatív érzelmek kifejezését, ami számtalan szokványos terápiás feltételek mellett. A borderline
úton-módon rombolja a kapcsolataikat; különösen az kliensek hajlama arra, hogy aktívan kerüljék a fe-
teszi lehetetlenné számukra stabil kapcsolatok kiala- nyegető helyzeteket a DBT egyik központi témája.
kítását, hogy nehézségeik vannak a haraggal és an- A kliens szorongást keltő helyzetekkel való szembe-
nak kinyilvánításával. sítése mind a terápiás üléseken belül, mind in vivo
ingerexpozíciós formájában szükséges és kívánatos.
A kognitív átstrukturálásra helyezett hangsúly kevés-
A kezelési program bé szisztematikus, mint a tisztán kognitív terápiáknál,
mindazonáltal fontos része a mindenkori viselkedés-
A DBT a kognitív viselkedésterápiás módszerek szé- elemzésnek valamint a változás előmozdításának.
les skáláját alkalmazza a borderline személyiségza- A kliens gondolatainak, érzéseinek és cselekede-
var és ezen belül az öngyilkossági hajlam kezelésére. teinek elfogadása szükségessé teszi, hogy a terapeuta
A standard kognitív viselkedésterápiákhoz hasonlóan megkeresse az inherensen bennük rejlő „igazságmor-
a DBT nagy hangsúlyt fektet az aktuális viselkedés zsát” és azt megfogalmazza a kliens számára. A kli-
folyamatos értékelésére, illetve az arról való infor- ens fejlődési szándékába és változási képességébe
mációk gyűjtésére, a kezelés céljának egyértelmű vetett hit az, ami alátámasztja a terápiát. Az elfo-
és pontos meghatározására, a beteg és a terapeuta gadás magában foglalja annak elismerését is, hogy
közti megfelelő munkakapcsolat kialakítására, amely a kliens érzelmileg igen nehéz helyzetben van. Az
magába foglalja a kezelési terv klienssel történő egész kezelés arról szól, hogy a kliens és a terapeuta
megismertetését és a terápiás célokkal kapcsolatos pozitív, személyes jellegű, együttműködő kapcsolatot
kölcsönös elkötelezettséget. A DBT számos kompo- tart fenn. A terápiás kapcsolat fontos vonása, hogy a
Ambrózi Kata
terapeuta elsősorban a kliens, nem pedig a kliens kör- szenteltek a terápiás folyamatot zavaró viselkedések-
nyezetében lévő személyek tanácsadója. A terapeuta nek (kivételt képez a kezeléssel való együttműködés-
következetesen a kliens oldalán áll. sel foglalkozó bőséges irodalom és azok a különböző
technikák, amelyeket általában a „shaping” címszó
alatt szokás tárgyalni és amelyek jelentős figyelmet
A kognitív viselkedésterápia módosítása kaptak a gyermekek, krónikus pszichiátriai betegek
borderline személyiségzavarban és szellemi fogyatékosok kezelése kapcsán). Azt per-
szenvedők számára sze nem állíthatjuk, hogy a kérdéssel egyáltalán nem
foglalkoztak, sőt Patterson és mtsai még egy mérési
A standard kognitív viselkedésterápiákat eredetileg módszert is kidolgoztak a terápiás ellenállás méré-
olyan személyek számára dolgozták ki, akik nem sére a viselkedésterápiás módszerek családterápiás
szenvednek súlyos személyiségzavarban. Az évek alkalmazása kapcsán (Chamberlain, Patterson, Reid,
során azonban egyre inkább alkalmazni kezdték sze- Kavanagh, & Forgatch, 1984; Patterson & Forgatch,
mélyiségzavarban szenvedők esetében is, ideértve a 1985). Noha a helyzet változóban van, mindeddig alig
borderline személyiségzavarral élőket. Mindez szük- foglalkoztak a terapeuták azon magatartásformáinak
ségessé tette a hangsúlyok módosítását és az elméleti a megértésével, amelyek csökkentik a kognitív visel-
alap kiszélesítését. A DBT esetén négy olyan prob- kedésterápia hatékonyságát.
lémakör kapott hangsúlyt, melyek ugyan nem voltak Az általam a DBT-ben a terápiás kapcsolat jelentő-
újak, de a tradicionális kognitív viselkedésterápiában ségére fektetett hangsúly elsősorban az öngyilkosság-
kevesebb figyelmet fordítottak rájuk. megelőzés területén folytatott munkámból ered. Az
1. A DBT hangsúlyozza az elfogadást és a viselke- ilyen betegeket néha csak a kapcsolat tartja életben.
dés hitelességét olyannak, amilyen az adott pilla- A pszichoszociális készségfejlesztés során a kliens és
natban. a terapeuta kapcsolata (csoportterápia esetén a klien-
2. Hangsúlyozza a terápia folyamatát zavaró, akadá- sek közti kapcsolat) ugyancsak hatalmas terápiában
lyozó viselkedés kezelését, legyen az akár a bete- tartó erő. A borderline személyek híresek arról, hogy
gé, akár a terapeutáé. hajlamosak hamar kilépni a terápiából, így figyelni
3. Hangsúlyozza a terápiás kapcsolat kulcsfontossá- kell minden olyan tényezőre, amely erősíti a terápiá-
gú voltát a kezelés szempontjából és hoz és egyáltalán az élethez való kötődésüket. Végül
4. végül hangsúlyozza a dialektikus szemlélet fon- elkülöníti a DBT-t a kognitív viselkedésterápiáktól a
tosságát. dialektikus megközelítés hangsúlyozása is, bár ko-
Először is a DBT sokkal inkább hangsúlyozza a min- rántsem olyan mértékben, mint ahogy azt első pillan-
denkori viselkedés és a realitás elfogadását, mint a tásra gondolnánk. A kontextuális elméletek például
legtöbb kognitív viselkedésterápia. Valójában a klasz- nagyon közel állnak a dialektikus gondolkozáshoz.
szikus kognitív viselkedésterápia nagyrészt felfogható A kognitív terápiának az a vonása, hogy hangsúlyozza
úgy, mint a változás „technológiája”. Az alkalmazott a különböző viselkedések személyen belüli egymásra
technikák nagyrésze a tanuláselméletből származik, hatását (pl. a kognitív viselkedésnek az emocionális
ami voltaképpen a tapasztalatokon keresztül történő viselkedésre gyakorolt hatását) ugyancsak illeszthető
viselkedésváltozás tudománya. Ezzel szemben a DBT a dialektikus nézőponthoz.
nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy egyensúlyt Természetesen az, hogy a DBT és a standard kog-
teremtsen a változtatás és az elfogadás „hogyanja” nitív viselkedésterápiák közti különbségek alapve-
közt. Noha a kliens feltétel nélküli elfogadása alap- tő jelentőségűek-e, empirikusan eldönthető kérdés.
vető eleme valamennyi jó terápiának, a DBT egy lé- Végülis, meglehet, hogy a standard kognitív viselke-
péssel tovább megy a standard kognitív viselkedéste- déses elemek felelősek a DBT hatékonyságáért. Az
rápiánál és hangsúlyozza, hogy a kliensnek meg kell is lehet, hogy ahogy a kognitív viselkedésterápiák
tanulnia teljesen elfogadnia önmagát és az őt körül- kiterjesztik hatáskörüket, kiderül, hogy a különbség
vevő világot olyannak, amilyen. A terapeuta által nem is olyan éles, mint ahogy én sugalltam.
képviselt elfogadásnak valóban teljesnek kell lennie,
nem pusztán arról van szó, hogy a változás elérésé-
hez először el kell fogadni az aktuális helyzetet. Az Az egyéni pszichoterápia
elfogadás lényege a DBT-ben a keleti pszichológiai és és a készségfejlesztés kapcsolata
spirituális gyakorlatnak (elsősorban a Zen) a nyugati
terápiás megközelítésbe történő integrálása. A DBT a borderline személyiségzavarnak egy olyan
A terápia folyamatát zavaró, akadályozó viselke- modelljéből fejlődött ki, amely a személyiségzavart
dések hangsúlyozása DBT-ben sokkal inkább hason- részben mint motivációs problémát, részben mint ké-
lít a pszichodinamikus terápiában nagyfontosságú át- pességdeficitet fogja fel. Először is, ahogy a fent vá-
tétel és viszontáttétel jelenségére, mint bármi másra zolt érvekből kitűnik, a borderline betegeknél fontos
a standard kognitív viselkedésterápiákban. A viselke- önszabályozási, interperszonális és feszültségtűrési
Ambrózi Kata
désterápiákban általában kevés empirikus figyelmet
képességek hiányoznak. Különösen arra képtelenek,
hogy legátolják a maladaptív, hangulatfüggő viselke- stabil kapcsolatokban érzik jól magukat és szenved-
désformák megjelenését, illetve aktuális hangulatuk- nek az instabil kapcsolatokban. Így tehát egy másik
tól független magatartást kezdeményezzenek, amely DBT kezelési modul az interperszonális hatékonysá-
hosszú távú céljaik eléréséhez szükséges. Másod- got tanítja.
szor, az erős érzelmek és az eredeti érvénytelenítő Harmadszor, a borderline kliensekre jellemző,
környezetben elsajátított diszfunkcionális feltevések hogy viselkedésszabályozási zavaraik vannak, amit
és hiedelmek az aktuális érvénytelenítő környezet szélsőséges és problematikus impulzív viselkedésük
hatásával összeadódva olyan motivációs kontextust valamint a gyakori önkárosítás, öncsonkítás és ön-
alkotnak, amely meggátolja, hogy a személy hasz- gyilkossági kísérlet tanúsít. A DBT úgy tekinti az im-
nálja a rendelkezésére álló viselkedéses készségeket pulzív viselkedést és az öngyilkos magatartást, mint
és ez gyakran erősíti az inadekvát borderline visel- maladaptív problémamegoldást, ami azért jött létre,
kedésmintákat. Ugyanakkor, miközben kollégáimmal mert a beteg nem képes az emocionális feszültséget
kidolgoztuk ezt a terápiás megközelítést, hamar vilá- elég hosszan tolerálni ahhoz, hogy egy potenciálisan
gossá vált, hogy 1. az olyan szintű pszichoszociális hatékonyabb megoldást dolgozhasson ki. Ezért az
készségfejlesztést, amit szükségesnek tartunk, nagyon egyik DBT kezelési modul az egyén feszültségtűrő
nehéz, ha ugyan nem lehetetlen egy olyan terápiás képességének a fejlesztésére irányul.
kontextusban kivitelezni, ahol a cél az öngyilkossági Negyedszer a szelf-élmény zavara is gyakori. Nem
késztetés és a borderline viselkedésre való motiváció ritka, hogy a borderline személyek arról számolnak
csökkentése. 2. a készségfejlesztéshez szükséges me- be, hogy úgy érzik, mintha nem lenne énjük, üresnek
rev terápiás terv keretein belül nem fordítható kellő érzik önmagukat, és nem tudják, kik is ők valójá-
figyelem a motivációs kérdésekre. Ebből született ban. És ötödszörre, rövid, nem-pszichotikus kognitív
az az ötlet, hogy a terápiát két részre kell bontani, zavarok (ideértve a deperszonalizációt, derealizációt
az egyikben elsősorban a pszichoszociális készség- és a téveseszméket) alakulhatnak ki stressz hatására,
fejlesztésre kell koncentrálni, míg a másikban főleg melyek aztán rendszerint eltűnnek, amint csökken a
a motivációs problémákra, ideértve a motivációt az stressz. Ennek a két szabályozási zavarnak az enyhí-
életben maradásra: arra, hogy a borderline viselkedés tésére az egyik DBT modul alapvető meditációs, ún.
tanult készségekkel felcserélhető és élhető életmód „tudatos jelenlét meditációs” készségeket tanít, kész-
alakítható ki. ségeket, amelyek képessé teszik a klienst arra, hogy
tudatosan megtapasztalja és megfigyelje önmagát és
a környezete történéseit.
A borderline viselkedésminták
és a készségfejlesztő tréning kapcsolata
Előretekintés
A borderline személyiségzavar jelenlegi diagnoszti-
kai kritériumai, amint azt korábban kifejtettük (lásd A következő négy fejezetben a készségfejlesztő tréning
bővebben a kézikönyv 1. fejezetét) viselkedéses, kog- gyakorlati vonatkozásait fogom tárgyalni; az ülések
nitív, érzelmi labilitási valamint szabályozási zavart felépítését, a készségfejlesztő tréning elkezdését; a
tükröznek. Ezek a zavarok öt kategóriába sorolhatók; DBT strukturális stratégiáinak és a készségfejleszté-
a DBT-ben négy speciális készségfejlesztő tréning si módszereinek formális készségfejlesztés keretében
modul (kezelési egység) pontosan erre az öt kategóri- történő alkalmazását, valamint egyéb DBT stratégiák
ára irányul. Először is, ahogy korábban szó volt róla, és módszerek használatát. Ezek a fejezetek együtte-
a borderline személyek általában érzelmi labilitással sen keretet nyújtanak annak eldöntéséhez, hogyan
és érzelemszabályozási zavarral küzdenek. Érzelmi történjék a készségfejlesztő tréning megvalósítása
válaszaik reaktívak és általában problémát jelent szá- egy adott kórházban vagy rendelésen. Az ezt követő
mukra a harag és a harag kifejezése, csakúgy, mint az öt fejezetben konkrét irányelveket adunk a viselke-
időnként fellépő szorongás, depresszió és irritabilitás. déses készségek tanításához, amelyek együttesen a
Az egyik DBT készségfejlesztési modul célja éppen DBT szabályos készségfejlesztési részét alkotják. Itt
az érzelemszabályozás megtanítása. meg kell jegyeznem, hogy bár vezetünk egyéni kész-
Másodszor, a borderline személyeknél gyakori ségfejlesztő tréningeket is, a klinikai vizsgálatok so-
az interperszonális viselkedés zavara. Kapcsolataik rán csak csoportos tréningeket folytattunk. Számos,
rendszerint kaotikusak, intenzívek és nehézségekkel a jelen munkafüzetben szereplő irányelv csoportos
terheltek. Ennek dacára a borderline kliensek gyakran foglalkozásra vonatkozik, főleg azért, mert a csopor-
rendkívül nehéznek érzik egy kapcsolat megszakítá- tos készségfejlesztő technikákat könnyebb egyénileg
sát, ehelyett kétségbeesett és túlzott erőfeszítéseket alkalmazni, mint fordítva. (A csoportos versus egyé-
tesznek arra, hogy a számukra fontos személyek ne ni készségfejlesztő tréning kérdéskörét röviden a kö-
hagyják el őket. Másoknál is inkább igaz rájuk, hogy vetkező fejezetben tárgyaljuk.)
Ambrózi Kata
Megjegyzések A hangsúly itt a kapcsolat és a nyújtott szolgál-

tatás (készségfejlesztés) professzionális jellegén
1. A pszichoterapeuták rendszerint a kliens vagy a van, nem pedig a szolgáltatást igénybevevő sze-
páciens szót használják a pszichoterápiában részt- mély feltételezett „betegségén”. A kifejezés egyéb,
vevő személy megjelölésére. Ebben a munkafü- ritkábban használt jelentései, mint például „olyas-
zetben következetesen a „kliens” szót használom, valaki, aki egy másik személy védelmét, támoga-
míg a kézikönyvben a „páciens” szót. Mindkét tását élvezi, alárendelt”, vagy „egy mester követő-
kifejezés használatát meg lehet indokolni. A „kli- je, tanítványa”, nem illenek a helyzetre, mert nem
ens” szó alkalmazásának indokai megtalálhatók tükrözik a kliens független státuszát a DBT-ben.
abban a definícióban, amit az „Original Oxford 2. Az első fejezetben ismertetett gondolatok nem
English Dictionary on Compact Disc 1987” ad csak a kézikönyvből származnak, hanem Linehan
meg: „olyan személy, aki bármely szakember és Koerner 1992-es cikkéből is, amely a borderline
vagy banki szakértő szolgáltatását igénybe veszi személyiségzavar bioszociális elméletének tömör
bármilyen üzletágban, vagy akivel kapcsolatban leírását adja.
az utóbbi szakértelmét használja, fogyasztó”.
Ambrózi Kata
2. a pszichoszociális KészségfejleszTő Tréning gyaKorlaTi Kérdései 19
2.
A pszichoszociális készségfejlesztő
tréning gyakorlati kérdései
Pszichoszociális készségfejlesztésre akkor van szük- Egyéni vagy csoportos

ség, ha egy egyén problémáinak megoldása és az
általa elérni kívánt célok megvalósítása olyan visel-
készségfejlesztés?
kedéses készségeket igényel, amelyeknek az egyén
aktuálisan nincs birtokában. Vagyis, amikor ideális A sikeres készségfejlesztő tréning fegyelmet követel
esetben (ha az egyén viselkedését nem befolyásolják úgy a kliens, mint a terapeuta részéről. A készség-
félelmek, ellenmotivációk és irreális hiedelmek), az fejlesztő tréningben a terápiás tervet az elsajátítandó
illető nem képes kiváltani vagy létrehozni a kívánatos készségek határozzák meg. A szokásos terápiában és
viselkedést. A „készség” szót a DBT-ben a „képes- a DBT egyéni terápiájában ezzel szemben a napiren-
ség” szinonimájaként használjuk, és tágabb értelem- det a kliens aktuális problémái alakítják. Amikor az
ben beleértjük a kognitív, emocionális és nyílt visel- aktuális problémák nagyon nyomasztják a klienst,
kedéses készségeket, valamint ezek integrálásának a a terapeutának nagyon aktív szerepet kell vállalnia,
képességét is, ami a hatékony teljesítményhez szük- hogy a készségfejlesztés az előre rögzített ütemtervet
séges. A hatékonyságot a viselkedés direkt és indirekt kövesse és, hogy kézben tartsa az ülés menetét és
hatásaival egyaránt mérjük. A hatékony kivitelezést fókuszát. A legtöbb terapeuta nincs kiképezve effé-
úgy lehet definiálni, mint olyan viselkedést, amely le irányító szerepre, így legjobb szándékuk dacára a
maximális pozitív következményhez vezet, minimá- készségfejlesztő tréning többnyire kisiklik, ahogy a
lis negatív hatás mellett. Így a „készség” jelentése kliens problémái fokozódnak.
részben „hatékony eszközök használata”, részben ha- Még direktív terápiás stratégiákban jól képzett
tékony vagy adaptív válasz egy helyzetre. terapeuta számára is komoly nehézséget jelent a
Fontos hangsúlyozni a viselkedés integrálásának terápiás ütemterv betartása borderline kliensekkel.
jelentőségét a hatékony válasz létrehozásában: az Az ilyen klienseknél elkerülhetetlen krízisek és az
egyén rendelkezik az egyes készségekkel, de szük- alacsony fájdalomtűrési képesség komoly és állandó
ség esetén nem tudja őket a magatartásába integrálni problémákat okoz.
(valójában az általánosan jellemző). Például ahhoz, Nehéz a kliensek és így a terapeuták számára
hogy egy interperszonális helyzetben hatékony válasz is az éppen esedékes kríziseken kívül bármi más-
szülessen, az egyénnek olyan szavakat kell mondat- sal foglalkozni az üléseken. Vannak olyan kliensek,
tá formálnia, amelyeket már ismer, s ezzel együtt a akik számára a naponkénti ülések sem jelentenének
megfelelő test-nyelvet, intonációt és szemkontaktust megoldást, mivel úgy tűnik, szünet nélkül krízishely-
stb. kell alkalmaznia. Noha a részek ritkán jelente- zetben vannak. Különösen megnehezíti azt, hogy a
nek újdonságot, az egész gyakran mégis valami új. készségfejlesztésre összpontosítsunk, ha a kliens
A DBT terminológiájában minden kívánatos viselke- öngyilkossággal fenyegetőzik, amennyiben aktuális
dés leírható készségként. Így a problémákkal való ak- szenvedését nem veszik komolyan. Komolyan venni
tív és hatékony megküzdés ugyanúgy egyéni készség, általában egyet jelent azzal, hogy a terapeuta lemond
mint a maladaptív vagy célra nem vezető válaszok az aznapi ütemterv teljesítéséről az éppen zajló krízis
elkerülése. Egészében véve a DBT a központi célki- megoldásának javára.
tűzése az eredménytelen, maladaptív vagy inadekvát Más kliensek esetleg kevésbé veszik igénybe a
válaszok felcserélése hatékony válaszokkal. A DBT terapeuta idejét és energiáját, de passzivitásuk, re-
készségfejlesztő tréning célja az, hogy elősegítse a ményvesztettségük és/vagy érdektelenségük mégis
szükséges készségek megszerzését. komolyan gátolja a haladást.
Ambrózi Kata
Az ilyen esetekben könnyen bekövetkezhet, hogy A fent részletezett okok miatt a standard DBT-ben
a terapeuta kifárad és egyszerűen feladja, különösen, a készségfejlesztő tréning csoportos formában zajlik.
ha amúgy sincs szilárdan meggyőződve a készségfej- Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor a
lesztés fontosságáról. Maga a készségfejlesztő tréning készségfejlesztést kedvezőbb egyénileg végezni, mert
meglehetősen unalmas is lehet, főleg az olyan terape- valamiért erre van szükség. Egy kis kórházban vagy
uták számára, aki számos alkalommal csinálták már egyéni praxisban lehetséges, hogy egyszerre csak
végig azt más kliensekkel. Olyan ez, mintha valaki egy olyan kliens van, akinek készségfejlesztésre van
újra és újra ugyanazt a műtétet végezné el. A kliensek szüksége, esetleg a terapeuta egy bizonyos időpontra
hétről hétre, sőt egy ülésen belül is hullámzó hangu- nem tud egynél több klienst szervezni. Néhány kli-
lata (ami borderline klienseknél tipikus), a terapeuta ens nem alkalmas csoportterápiára. Bár tapasztala-
ingadozó érdeklődése mellett még a legjobb kezelési tom szerint nagyon ritka, hogy egy kliens képtelen
terv mellett is zűrzavarhoz vezethet. uralkodni a csoporttagokkal szembeni nyílt agresz-
Az, hogy éppen a tanítandó készségekre nem szív magatartásán, s addig nem lehet őt csoportba
fordul elegendő figyelem és emiatt „elúszik” a terá- helyezni, amíg viselkedését nem tudja kontrollálni.
pia, gyakoribb az egyéni, mint a csoportterápiában. Néhány kliens esetleg korábban egy vagy több évig
Először is az egyéni terápiás ülésen senki nincs a járt csoportos készségfejlesztő tréningre, de szüksége
kliensen és a terapeután kívül, aki a megszabott vá- van egyik vagy másik kategóriába tartozó készség
gányon tartaná a folyamatot. Ha mindketten szeretné- további célzott fejlesztésére. Végül előfordulhat, hogy
nek valami mással foglalkozni, könnyedén megtehe- a kliens nem tud részt venni a felkínált csoportterá-
tik. Ezzel szemben a csoportülésen a többi kliens, de piás ülésen.
legalábbis a terapeutának a többi klienssel szembeni
elkötelezettsége a helyes mederben tartja a folyama-
tot akkor is, ha azt az egyik kliens szeretné eltéríte- Egyéni készségfejlesztő tréning
ni. Másodszor, ha a csoportülésen az egyik kliensnek
éppen nincs kedve készségeket tanulni, attól a többi- Megismétlem: az egyéni készségfejlesztő tréning ha-
eknek még lehet. Az általuk a tréning folytatásáért a talmas önfegyelmet és állhatatosságot követel a te-
terapeutának nyújtott támogatás jóval erősebb lehet, rapeuta részéről. A kliens részéről a haladás legfőbb
mint egy rossz hangulatú klienstől kapott büntetés. akadályát azok a kísérletek jelentik, amelyekkel meg-
A probléma lényege a következő: a borderline kli- próbálja az ülést valamely számára sokkal sürgetőbb
ensekkel folytatott készségfejlesztő tréning gyakran kérdés felé terelni, illetve az, ha elutasítja vagy képte-
nem hoz azonnali megerősítést sem a terapeutának, len rá, hogy részt vegyen a terapeuta által biztosítani
sem a kliensnek. Ritka az, hogy a kliens azonnal kívánt készségfejlesztő tréningen. A terapeuta részé-
megkönnyebbülést érez. Emellett a készségfejlesztés ről főként az gátolhatja a haladást, ha kényelmetlen-
nem olyan érdekes, mint egy meghitt terápiás be- nek érzi az irányító, aktív szerepet, ha unalmasnak,
szélgetés – ezt a témát a kézikönyv 12. fejezetében érdektelennek találja a terápiát illetve, ha képtelen a
taglalom bővebben. A készségfejlesztés sokkal több kliens által igényelt készségfejlesztést megvalósítani,
aktív munkát igényel mind a kliens, mind a terapeuta útmutatást nyújtani. Ezekben az esetekben a terá-
részéről. Épp ezért ahhoz, hogy egyéni terápia for- pia könnyen a kliens és a terapeuta közötti hatalmi
májában is működjön, speciális óvintézkedésekre van harccá alakulhat. Ha a terapeuta képes arra, hogy
szükség, amelyek biztosítják a dolgok olyan elrende- kitartson és továbbra is a kliens hosszú távú érdekeit
zését, hogy mind a terapeuta mind a kliens elegendő tartsa szem előtt a rövid távúak helyett, miközben a
megerősítést kapjon a folytatáshoz. kliens felborítja a készségfejlesztés menetét, úgy vé-
A DBT számos elemének a kidolgozását az a kettős lem, az egyéni készségfejlesztés működhet. A fókusz
cél motiválta, hogy egyrészt olyan kezelést alakítsunk megtartása azonban igen nehéz, amikor ténylegesen
ki, ami hatékonyan segíti a borderline személyiség- krízishelyzet áll fenn. Ami a terapeuta elakadásait
zavarban szenvedőket és ugyanakkor alkalmas arra, illeti, jelen munkafüzet azért íródott, hogy némi ér-
hogy a terapeuták nap-mint-nap dolgozzanak vele. deklődést (sőt akár lelkesedést) ébresszen a kevésbé
Ahogy a munkafüzet első fejezetében említettem, az érdeklődő terapeutákban és hogy irányelveket, taná-
egyéni pszichoterápia keretein belül végzett készség- csokat nyújtson azok számára, akik úgy érzik, nem
fejlesztés okozta nehézségek vezettek ahhoz, hogy a képesek készségfejlesztő terápiát vezetni. Borderline
terápiát két részre osszuk, egy olyanra, ahol a cél a kliensekkel készségfejlesztő tréninget folytatni mind-
készségek elsajátítása és egy olyanra, ahol a cél az, azonáltal még az érdeklődő és képzett terapeuták szá-
hogy a kliens felváltsa a maladaptív viselkedést az el- mára is bonyolult feladat. Ahogyan a kézikönyvben
sajátított készségekre épülő magatartással (pl. egyéni fogalmaztam, borderline betegeknek készségfejlesztő
pszichoterápia). Hétköznapi nyelven fogalmazva azt tréninget tartani olyan, mintha a sátorverést hurrikán
mondhatjuk, hogy a készségfejlesztéssel megpróbál- közepette akarnánk megtanítani.
juk „beleverni” a kliensbe a készségeket, az egyéni Ugyanakkor az is igaz, hogyha a kliens viselke-
Ambrózi Kata
pszichoterápiával pedig „kicsalogatni” belőle.
désrepertoárjában több hatékony készség szerepel-
ne, sokkal inkább képes lenne a krízishelyzetekkel között); az, hogy egy asztalt helyeznek kettejük közé
megküzdeni. Ez az, ami dilemmát okozza: hogyan vagy közelükben, amelyre rárakják a készségfejlesz-
tanítson a terapeuta a megküzdéshez szükséges kész- téshez szükséges eszközöket; a tábla használata; az,
ségeket, ha a kliens aktuális megküzdő képessége ha erősebb fénynél dolgoznak; ha más napszakban
annyira gyenge, hogy új viselkedésminták elsajátítá- tartják a készségfejlesztő tréninget mint a pszicho-
sára nem képes. Az egyik lehetőség, hogy a terapeuta terápiás ülést; ha az rövidebb vagy hosszabb ideig
folyamatosan arra törekszik, hogy az üléseknek része tart; ha magnó- vagy videofelvételt készítenek a
legyen a készségfejlesztés is. Ezzel a megközelítéssel készségfejlesztő tréningről – amennyiben az egyéni
az a gond, hogy az egyéni terápiában részesülő kliens terápiában nem kerül sor erre – vagy fordítva, illet-
számára gyakran nem világos, hogy az ülés egy adott ve esetleg más tiszteletdíjban állapodnak meg. Ha a
pontján mi történik éppen; a szabályok nem egyértel- kliens különösen nehéz eset, fontos, hogy a terapeu-
műek. A kliens nem tudja, mikor helyes az, hogy ra- ta szupervíziós vagy konzultációs csoporton vegyen
gaszkodik ahhoz a vágyához, hogy a fennálló krízisre részt, hogy képes legyen megőrizni motivációját és
azonnali megoldást találjon; mikor talál ebben meg- megtartani a fókuszt.
erősítésre és mikor nem. A terapeuta számára pedig
rendkívüli nehézséget jelenthet az, hogy a kitűzött
irányt tartsa. Ami engem illet, én képtelen voltam Csoportos készségfejlesztés
erre, éppenséggel ez volt az egyik fontos tényező, ami
a DBT mai formájának a kidolgozásához vezetett. Az egyéni készségfejlesztés számos hátrányát em-
A másik lehetőség, hogy legyen egy második tera- lítettem már. A legfontosabb hátrány, amiről eddig
peuta vagy „viselkedés-technikus”, aki a készségfej- nem volt szó, hogy nem hatékony. Noha tapasztalata-
lesztést vezeti. Ebben az esetben a kliens és a terape- ink szerint a borderline kliensek eleinte szinte soha-
uta viselkedésére vonatkozó szabályok egyértelműek: sem akarnak csoporthoz csatlakozni, a csoportterápia
a készségeket a készségfejlesztő terapeutával tanulja sokmindent tud nyújtani túl azon, amire az egyéni
a kliens, a krízisek (beleértve a tanult készségek vala- terápia képes. Először is a terapeutának lehetősége
mely konkrét krízishelyzetben történő alkalmazását) van megfigyelni az interperszonális viselkedésmintá-
pedig az egyéni terápia hatáskörébe tartoznak. kat és dolgozni is tud velük, hiszen a csoporttársak-
Ez a megközelítés bizonyos esetekben különösen kal való kapcsolatokban rendszeresen megnyilvánul-
hasznos. Példának okáért a mi egyetemi klinikánkon nak, szemben az egyéni ülésekkel, ahol csak ritkán
számos diák nagyon szeretne borderline kliensekkel fordulnak elő. Másodszor, a klienseknek lehetőségük
tapasztalatokat gyűjteni, de nem tudják vállalni az van más, hozzájuk hasonló emberekkel interakcióba
egyéni terápiához szükséges hosszú távú elkötelezett- lépni és az ebből eredő elfogadás illetve az a tény,
séget. A célzott készségfejlesztő tréningek vezetése jó hogy kialakul egy támogató csoport, véleményem
lehetőség számukra és tapasztalataim szerint eddig jól szerint komoly terápiás hatással bír. Harmadszor, a
bevált a kliensek szempontjából is. Ugyanígy könnyű klienseknek alkalmuk van tanulni egymástól így a
lenne ezt megvalósítani képzésben lévő pszichiátriai terápiás hatás egy újabb útja nyílik meg. Negyedszer,
rezidensekkel, szociális munkásokkal vagy pszichi- a csoport általában csökkenti a terapeuta és az egyes
átriai szakápolókkal is. A csoportterápiás kiképzés kliens közötti személyes kapcsolat intenzitását, dina-
során a terapeuták tarthatnának egymásnak készség- mikus műszóval élve az áttétel fellazul. Ez nagyon
fejlesztő tréninget; a széleskörű gyakorlat lehetővé fontos lehet, mert borderline kliensek esetében a terá-
tenné, hogy a kiváló adottságokkal bíró terapeuták piás kapcsolat intenzitása olykor több problémát szül,
kiválasztódjanak. Ebben a felállásban a kezelési mo- mint ahányat megold. Végül, a készségfejlesztő cso-
dell hasonlít ahhoz, mint amikor egy általános orvos port az egyes kliensek számára viszonylag kevéssé
specialistához küld egy beteget, valamely speciális fenyegető terepet kínál arra, hogy a csoporthelyzet-
kezelés céljából. A DBT esetében az a különbség, ben való létezést gyakorolják. Ez két okból is nagyon
hogy az egyéni terapeuta és a készségfejlesztő tera- fontos. Egyrészt, általában véve minden ember, így
peuta között rendszeres (lehetőleg hetenkénti) talál- a borderline személyiségzavarban szenvedők számára
kozókra van szükség ahhoz, hogy a borderline kliens is nagyon fontos az, hogy képesek legyenek csoport-
pszichoszociális készségfejlesztése sikeres lehessen. ban jól működni. Másrészt a mi kezelési programunk
Ehhez a kérdéshez később még visszatérek. támogató csoportot is kínál a későbbiekben, amelyek
Ha az egyéni terapeuta nem tudja kihez küldeni a egyéni terápiával kombinálva nemcsak nagyon ha-
kliensét készségfejlesztő tréningre, vagy ha ő maga tékonyak, de olyan hosszútávú kezelési lehetőséget
akarja azt vezetni, akkor is el kell különíteni a kétféle nyújtanak, amely sokkal megbízhatóbb és gazdaságo-
terápiás ülést. sabb, mint a hosszútávú egyéni pszichoterápia.
Ki lehet jelölni például a hét valamely napját a Pszichoterápiás kutatási programunkban minden
készségfejlesztés számára. Ha lehetséges, másik he- egyéni terápiában résztvevő kliens csoportos kész-
lyiségben kell az ülést tartani. Az egyéb lehetőségek ségfejlesztő tréningben is részesül. Ezt a feltételt az
Ambrózi Kata
közé tartozik, a székcsere (a kliens és a terapeuta
első, szűrőjellegű találkozáson világossá tesszük. Sa-
ját klinikai gyakorlatomban előfordul, hogy a csopor- szándékosan rendeztem így, hogy gyakorolhassa a
tos készségfejlesztést elutasító klienssel nem vagyok frusztrációtűrés képességét. Miután egy évig dolgoz-
hajlandó egyénileg foglalkozni, amennyiben úgy íté- tunk egy zárt csoporttal, ahol igyekeztünk állandó-
lem meg, hogy készség-deficitje olyan mértékű, hogy ságot és stabilitást biztosítani, megdöbbentett, hogy
komolyan hátráltathatja az egyéni pszichoterápia a második évben még minimális változtatásokat sem
haladását a készségfejlesztéssel történő kiegészítés kezdeményezhettünk a csoporttagok intenzív ellenál-
nélkül. Valójában (sok egyéb mellett) az egyik oka lása nélkül. Például megpróbáltuk elfordítani az asz-
annak, hogy a DBT-ben a terapeuta igyekszik erős, talt, ami körül a tagok ültek, ami három hetes hatalmi
pozitív személyes kapcsolatot kiépíteni a klienssel, harchoz vezetett (míg végül feladtam és az asztal a
éppen az, hogy rá tudja venni őt a csoportban való helyén maradt).
részvételre akkor is, ha a kliens nem nagyon akarja. Másodszor, egy zárt csoportban fokozatosan egy-
Kutatási programunkban a csoportterápiával szembe- re könnyebb eltérni a készségfejlesztés ütemtervé-
ni kezdeti ellenérzés inkább tipikus, mint kivétel. től. Ahogy a csoporttagok egyre jobban megismerik
A csoport állhat akár két főből is. Klinikánkon egymást, úgy kerülnek egyre inkább előtérbe a belső
nagyon diszfunkcionális kliensek esetében hat-nyolc történések, s a csoport, mint egész fókusza elkezd
fős csoportokat igyekszünk kialakítani. Számos kér- elmozdulni a viselkedéses készségek tanulásától ezek
dést fontos tisztázni a csoportterápiával kapcsolat- elemzése felé. Noha a belső élmények és folyama-
ban, jó néhányat ezek közül a kézikönyvben tárgya- tok nyilvánvalóan nagyon fontosak és nem hagyha-
lok. (Természetesen, ha valaki egyéni terápiát vezet, tók figyelmen kívül, egyértelmű különbség van egy
egyszerűen eltekinthet ezektől.) készségfejlesztő és egy interperszonális folyamatokra
fókuszáló csoport között. A szupportív csoportok a
DBT-ben követik a készségfejlesztő csoportot, s csak
Nyitott vagy zárt csoport? az vehet részt a munkájukban, aki már valamennyi
készségfejlesztő kezelési modult teljesítette. A cso-
Nyitott csoport esetében folyamatosan léphetnek be port ütemtervének betartását megkönnyíti, ha idő-
új tagok. Zárt csoportok esetében a csoport megala- ről-időre olyan új tagok csatlakoznak, akik valóban
kul és egy bizonyos ideig együtt marad, új tagok a viselkedéses készségeket akarnak elsajátítani.
csoport megalakulása után nem csatlakozhatnak. Azt,
hogy egy csoport nyitott vagy zárt legyen-e, gyakran
gyakorlati szempontok döntik el. Egy kórházi osztá- Kezelési egységek
lyon, bentfekvő betegeknél szükségszerű lehet a nyílt
csoport működtetése. Ambuláns körülmények között A DBT számára négy kezelési egységet dolgoztunk
viszont lehetőség van arra, hogy összegyűjtsünk egy ki:
bizonyos számú embert, akik készségfejlesztésen 1. tudatos jelenlét készségek,
szeretnének résztvenni, és akik megegyeznek abban, 2. interperszonális hatékonyság készségek,
hogy egy időre együtt maradnak. Ha van lehetőség a 3. érzelemszabályozási készségek és
választásra, melyik típus működik jobban? 4. feszültségtűrési készségek.
Mindkét típusú csoportot kipróbáltam és úgy gon-
dolom, hogy a nyitott csoportok jobban beválnak a Azt, hogy miért éppen ezeket a készségeket fejleszt-
készségfejlesztés céljából, bár a zárt csoportok leg- jük, röviden a jelen munkafüzet 1. fejezetében és bő-
alább olyan jók vagy jobbak, ha későbbi szupportív vebben a kézikönyv 5. fejezetében indokoljuk meg.
csoport kialakítása a cél. Miért jobb a nyílt csoport? A csoportok kialakításának általános szabályairól, a
Két okból kifolyólag. terápiás módszerekről és stratégiákról, valamint az
Először is, egy nyitott csoportban a klienseknek egyes kezelési egységek tartalmáról a további feje-
alkalmuk van arra, hogy egy viszonylag stabil kör- zetekben lesz szó.
nyezetben tanulják meg a változással való szembené- Az interperszonális hatékonyság, az érzelemsza-
zést. A borderline kliensek számára gyakran rendkí- bályozási és a feszültségtűrési készségek oktatása be-
vüli nehézséget jelent a változás, emellett problémáik lefér nyolc hétbe (ha sikerül tartani a fókuszt). A bel-
lehetnek a bizalommal is. Győzködhetik a terapeutát, ső figyelmi készségek két-három hetet igényelnek,
hogy tartsa a csoportot stabil, változatlan formában. aztán minden kezelési modul elején felelevenítjük
Ugyanakkor, ha a csoportot nyíltan tartjuk, az ál- és elmélyítjük őket. Klinikánkon a kliensek legalább
landó, bár bizonyos mértékben ellenőrzött változás egy évet töltenek a pszichoszociális készségfejlesztő
lehetőséget teremt a változással való terápiás hatású csoportban. Ez azt jelenti, hogy minden nyolc hetes
szembenézésre egy olyan közegben, amelyben a kli- modulon kétszer vesznek részt. Minthogy a belső fi-
ens segítséget kaphat a hatékony magatartási válasz gyelmi készségeket mindhárom másik kezelési modul
kialakításához. Egyszer megkérdeztem egy klienst, előtt átvesszük és mindhárom másikba mintegy bele
hogyan érzett az új tagok belépésével és a régiek kilé- vannak szőve, ezeket a készségeket az egy év során
Ambrózi Kata
pésével kapcsolatban. Azt felelte, hogy arra gondolt,
sokszor átismételjük. Néhány kliens több mint egy
évig jár a készségfejlesztő csoportokba, bár a legtöb- szükségleteik vannak, ezért az egyes kezelési egysé-
ben haladó csoportba léphetnek, ha már kétszer vé- gek eltérő mértékben lesznek relevánsak illetve ked-
gigmentek minden kezelési egységen. Jól funkcionáló veltek az egyes résztvevők számára. Nagyon nehéz
klienseknek elég hat hónap. 16 héten keresztül végigülni egy olyan egységet, ami
Számos pszichiátriai osztályon alkalmazzák je- nem érdekli a személyt. Nyolc héten keresztül sem
lenleg a DBT-t. Egy krónikus osztály hat hónapos könnyű, de azért valamivel kevésbé megterhelő.
strukturált kezelési programra vesz fel betegeket. Harmadszor, a 16 hetes formánál a másodszor
A kliensek minden kezelési egységen egyszer men- illetve harmadszor sorra kerülő készségre kevesebb
nek végig, emellett módjuk van tetszőleges számú gyakorlási idő marad. Ha valamelyik kezelési egy-
alkalommal megnézni az ülésekről készült video- ségről teljes bizonyossággal ki lehetne mondani, hogy
felvételeket. A kezelési egységeket ezután szükség az a legfontosabb és az igényli a legtöbb gyakorlást,
esetén ambuláns formában megismételhetik. Nappali akkor ez nem jelentene gondot. Nem állnak azonban
kórházak párhuzamosan több kezelési egységet is kí- rendelkezésünkre kontrollált vizsgálatokból szárma-
nálhatnak, így egy kliens egyidejűleg többhöz is csat- zó empirikus adatok arról, hogy melyik is lehetne az.
lakozhat. Akut osztályoknak ugyanakkor többnyire Emellett erősen kétlem, hogy minden kliens számára
egyszerre csak egy vagy két modul megtartására van ugyanaz lenne a legfontosabb. A készségfejlesztő vi-
lehetőségük. Sok helyen például összevonva tartják a selkedésterápia alapelve az, hogy a készségek elsajá-
belső figyelmi és a feszültségtűrési készségek fejlesz- tításához nagy mennyiségű gyakorlásra van szükség.
tését. Máshol minden kezelési egységből kiemelnek Bár nyolc hetes forma esetében a kliensek elsőre
néhány készséget és a DBT egy rövidített változa- gyakran érzik úgy, hogy túl sok a tananyag, mégis
tát alkalmazzák. Mindezek a példák azt mutatják, úgy tűnik, képesek gyakorolni a készségeket minden-
hogy az egyes kezelési egységek kombinálhatók és napi életükben. Így ha az első hat hónapban minden
összeilleszthetők a speciális kezelési igényeknek és kezelési egységet végigveszünk egyszer, legalább hat
a kezelési elveknek megfelelően. Mindazonáltal azt hónap gyakorlási idő jut mindenre a tréning végéig.
javaslom, hogy először néhány alkalommal vegyük Negyedszer, több hónapos gyakorlás után kifeje-
végig a programot pontról-pontra a kézikönyv alap- zetten jótékony hatású az anyag átismétlése – az sok-
ján, s csak utána módosítsunk rajta. kal érthetőbbé válik. Emellett a klienseknek módjuk
nyílik annak a megtapasztalására, hogy az eleinte na-
gyon nehéznek tűnő problémák nem is olyan bonyo-
Összevont vagy időben elosztott lultak, ha kitartóan próbálkoznak a megoldásukkal.
gyakorlás Végül, az a tapasztalatom, hogy ha 16 hét jut
egy kezelési egységre, sokkal könnyebb eltérni az
Noha valamennyi kezelési modul eredetileg nyolc ütemtervtől, és az egyes kliensek kríziseivel illetve
hétre van tervezve, akár egy évet is rá lehet szánni csoportfolyamatokkal foglalkozni. Noha valamennyi
mindegyikre. Mennyiségét és komplexitását tekintve időt kell ezekre a kérdésekre szánni, könnyebb letér-
mindegyik kezelési egység tananyaga megfelel ennek ni a kijelölt útról és egy szupportív csoport irányá-
a rövid időtartamnak – valamennyi készség átadása ba elmozdulni, ha az idő nem feszít. Tapasztalatom
tehát kielégítően és teljes mértékben megvalósulhat szerint, ha ez egyszer megtörténik, rendkívül nehéz
nyolc hét alatt. Ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt befe- visszaszerezni a terápia menete felett a kontrollt.
jezzünk egy kezelési egységet, nagyon szigorú ütem- Noha én a magam részéről számos előnyét látom
tervre van szükség. A terapeutának akkor is tovább a nyolc hetes formának, tulajdonképpen semmiféle a
kell lépnie, ha néhány kliens még nem sajátította el priori oka nincs annak, hogy ezt válasszuk. Minden-
az éppen tanított készséget. A kliensek gyakran ér- esetre ahhoz, hogy ilyen gyors ütemben haladjunk,
zik úgy, hogy elborítja őket a sok információ, amikor nagyon szoros kooperációra van szükség az egyéni
első ízben vesznek egy egységet. Akkor hát miért ne terapeutával (amennyiben az egyéni terapeuta nem
tartsunk 16 hétig egy kezelési egységet (összevont azonos a készségfejlesztő trénerrel). Még egyszer
gyakorlás), kétszer nyolc hét helyett? Több érv szól a hangsúlyozom, a DBT-ben az egyéni pszichoterápia
tréning jelenlegi formja mellett. szerepe az, hogy segítse a klienst az általa tanult
Először, a borderline kliensek teljesítménye és készségek kipróbálására és átültetésére a mindennap-
hangulata nagyon változékony. Gyakran hetekig nem okban, amikor erre szüksége van, beleértve a krízis-
jelennek meg a találkozókon, vagy ha ott vannak is, helyzeteket is. Az egyéni terápia feladata az is, hogy
alig vagy egyáltalán nem figyelnek. Ha egy fázisra elemezze azokat a motivációs problémákat, amelyek
kétszer kerül sor, akkor nagyobb a valószínűsége, megakadályozzák a klienst abban, hogy a DBT-ben
hogy minden kliens legalább egyszer fizikailag és tanult készségekkel helyettesítse maladaptív viselke-
lelkileg is jelen lesz az adott készség gyakorlásánál. désmintáit.
Másodszor, különböző klienseknek különböző
Ambrózi Kata
A kezelési egységek sorrendje gondokkal küzdő emberekkel találkozzanak. Noha a

homogén csoportok szerintem ennél a populációnál a
Jelen pillanatban nincsen elegendő tapasztalatunk csoportterápia szempontjából kifejezetten előnyösek,
ahhoz, hogy eldöntsük, milyen sorrendben kövessék a döntésnek nyilván megvannak a maga előnyei és
egymást a kezelési egységek. Minthogy az alapvető hátrányai.
tudatos jelenlét készségek mintegy beleszövődnek a
másik három kezelési egységbe, értelemszerűen en-
nek az egységnek kell az elsőnek lennie. A mi prog- Érvek a homogén csoport ellen
ramunkban jelenleg az interperszonális hatékonyság
modul az első, ezt követi az érzelemszabályozási, Számos, meglehetősen nyomós érv szól az ellen,
majd a feszültségtűrési modul. Ennek az a magya- hogy öngyilkosságra hajlamos, borderline kliensek-
rázata, hogy ilyen elrendezés esetén az egymást kö- ből homogén csoportot hozzunk létre. Először, egy
vető fázisok során mind a készségek, mind pedig az ilyen csoport vezetése ambuláns keretek között igen
alapelvek egyre absztraktabbá válnak. Emellett ha ez sok kockázatos lehet. A borderline kliensek számára
a sorrend, az egymás után következő kezelési egy- bármilyen terápia, legyen az egyéni vagy csoportos,
ségek egyre csökkenő mértékben hitelesítik a kliens nagyon megterhelő lehet. Nagyfokú érzelmi reaktivi-
lelki szenvedését (ti. ismerik el azt elviselhetetlennek tásuk miatt biztosra vehető, hogy intenzív érzelmek
– ford.). aktiválódnak bennük, amelyek kezeléséhez a terápia
Az interperszonális hatékonyság modul lényege, ügyes irányítására van szükség. A terapeutának ki-
hogy megtanítjuk a klienst a szenvedést okozó kör- válóan kell tudni dekódolni a nonverbális jelzéseket
nyezet megváltoztatására. A szituáció annyira fájdal- illetve az indirekt verbális közléseket és kell, hogy
mas, hogy meg kell változtatni. Az érzelemszabályo- jól tudjon reagálni ezekre – ami még ideális körül-
zási modul központi gondolata, hogy noha a szituáció mények között is nehéz feladat. A terapeuta megjegy-
szenvedést okoz, a kliens helyzetre adott válasza zéseit gyakran félre-, vagy szándékaival ellentétesen
maga is annyi fájdalmat kelt, hogy azt is meg kell értelmezik – s a figyelmetlen megjegyzések erős
és meg is lehet változtatni. A feszültségtűrési modul hatást váltanak ki. Még a legéberebb és legérzéke-
azon alapul, hogy, bár lehet, hogy a fájdalom sok, nyebb terapeutával is előfordulhat, hogy kliense zak-
azt el lehet viselni és az élet elfogadható, illetve lehet latottabban hagyja el az ülést, mint ahogy érkezett.
élni a fájdalom ellenére. Ez minden bizonnyal nehéz Gyakran sűrű telefonhívásokkal lehet csak megoldani
lecke mindenkinek, különösen a mi klienseinknek. a helyzetet.
Persze, bármilyen más sorrendet is meg lehetne indo- Ezek a problémák csoportterápia esetén egysze-
kolni. Klinikánkon jelenleg (néhány más központhoz rűen összeadódnak. Lehetetlen, hogy egy vagy két
hasonlóan) már az első találkozáskor adunk egy pél- terapeuta nyomon kövesse és megválaszolja az összes
dányt a kliensnek a „Krízis túlélési útmutató” c. pros- kliensnek az üléssel kapcsolatos érzelmi reakcióit.
pektusból (ez a feszültségtűrési egység része). Ezek Több kliens és feszítettebb tempó esetén az egyéni
a készségek többé-kevésbé maguktól értetődőek és terápiával összehasonlítva gyakrabban fordul elő,
számos kliensünk rendkívül hasznosnak találja őket. hogy a terapeuta hibázik vagy figyelmetlenül fogal-
Később a feszültségtűrési modul során részletesen maz, a kliensek pedig gyakrabban fogják félreérteni
meg is beszéljük ezeket. azt, ami történik. A kliens számára ráadásul a többi
csoporttag jelenlétében sokkal nehezebb kifejezni a
terapeutával kapcsolatos érzelmi reakcióit. Így annak
Heterogén vagy homogén a valószínűsége, hogy egy kliens érzelmi zűrzavar-
csoportok? ban, számára kezelhetetlen érzelmi állapotban hagyja
el az ülést, jóval nagyobb a csoportos, mint az egyéni
Klinikánkon a DBT készségfejlesztő tréningjét diag- terápia esetében.
nosztikailag homogén csoportokkal végezzük. Olya- A homogén csoport egy második, ezzel össze-
nok számára tarjuk fenn ezeket a csoportokat, akik függő hátránya, hogy a tagok hajlamosak érzelmi-
kimerítik a borderline személyiségzavar diagnosztikai leg bevonódni egymás problémáiba és tragédiáiba.
kritériumait és akik a közelmúltban paraszuicidális A kliensek gyakran nem csak a saját problémáik
cselekményt (szándékos önkárosító magatartás, a ki- miatt éreznek haragot, szorongást, depressziót vagy
fejezés bővebb magyarázatát lásd a kézikönyv 1. feje- reményvesztettséget, hanem a hozzájuk közelállók
zetében) követtek el. Egyéb szempontból a csoporttag- problémái miatt is. Pusztán az is intenzív, fájdalmas
ok összetétele nem igazán homogén. A tagok életkora érzéseket vált ki belőlük, ha csak hallgatják a többi-
16 és 48 év között változik, néhány csoportban férfiak ek élettörténetét. Ez még nekünk, a kezelőszemély-
és nők is vannak; a szocioökonómiai státusz, a csa- zet tagjainak is komoly gondot jelentett, hiszen mi
ládi állapot vagy szülők helyzete ugyancsak változó. is egymás után hallgatjuk klienseinktől a fájdalmas
A mi klienseink számára ezek a csoportok jelentik történeteket. Képzeljük el, mennyivel nehezebb ez
Ambrózi Kata
az első alkalmat arra, hogy a sajátjukhoz hasonló
olyanok számára, akiknek gyengébb az érzelmileg
töltött információra adott válasz modulálásának a A másik érv a homogén csoport mellett az, hogy
képessége. lehetőséget teremt a klienseknek, hogy az övékhez
Egy másik érv a homogén csoportok ellen az, hogy hasonló problémákkal és gondokkal küzdő emberek-
egy olyan csoportban, ahol csak borderline kliensek kel találkozzanak. Tapasztalataink szerint ez nagyha-
vannak, senki nincs, aki mintát tudna nyújtani a tású „hitelesítő” élmény a kliensek számára. Sokan
megfelelő, adaptív viselkedésre – vagy fordítva, túl- korábban résztvettek már más csoportokon. Mégis,
ságosan is erős az inadekvát viselkedésminta. Én ma- amint már említettem, ekkor tapasztalhatják meg
gam egyszerűen nem tapasztaltam, hogy ez történne. először azt, hogy olyanok veszik körül őket, akik
Ellenkezőleg, gyakran megdöbbenek, mennyire ké- valóban megértik a gyakran megmagyarázhatatlan
pesek a kliensek egymásnak segítséget nyújtani az késztetést az önsértésre, a halálvágyat, azt a fruszt-
élet nehézségeivel való megküzdésben. Az egyetlen rációt, hogy képtelenek kontrollálni érzelmeiket és
terület, ahol valóban érződik a megfelelő modell hiá- viselkedésüket vagy az érzelmi elutasítás fájdalmát.
nya, az a szélsőséges negatív érzelmekkel való meg- Mindannyiuk számára ismerős probléma, hogy a lel-
küzdés. Különösen a terápia kezdeti szakaszában, a ki fájdalommal csak és kizárólag maladaptív módon
csoportvezetőnek gyakran egyedül kell felelősséget tudnak megküzdeni.
vállalnia azért, hogy valaki megfelelő mintát nyújt- A helyzetet bonyolítja és az öngyilkosság szem-
son arra, hogyan lehet nem-önkárosító módon meg- pontjából veszélyeztetett kliensekből álló homogén
küzdeni a negatív érzésekkel. csoport előnyeit némileg mérsékli az, hogy a hala-
A negyedik érv a homogén csoportok ellen a dás mértéke eltér a különböző csoporttagok eseté-
borderline kliensek aktív-passzivitásával függ össze ben. Amikor egy kliensnél gyakori az önsértés illet-
(lásd a kézikönyv 3. fejezetét ennek a viselkedésminta ve gyakran követ el öngyilkossági kísérleteket, nagy
értelmezésére), azzal a képességükkel, hogy átvegyék támogatást jelent számára az, ha vannak mások is a
mások hangulatát és viselkedésmintáit, valamint az- csoportban, akik ugyanezzel a problémával küzde-
zal, hogy képtelenek arra, hogy ne hangulatfüggő nek. Ugyanakkor, onnantól fogva, hogy felhagy ezzel
módon viselkedjenek. Az öngyilkos magatartás „fer- a magatartással, komoly nehézséget okozhat számára,
tőző” volta különösen nehéz probléma lehet. Nem- ha a többiek továbbra is folytatják az ilyen jellegű
egyszer előfordul, hogy egy csoporttag depressziós viselkedéseket. Úgy tűnik, hogy önmagában az, ha
vagy csüggedt hangulatban jön az ülésre, s rövid időn egy borderline kliens mások által elkövetett önsértő
belül minden tag így érzi magát. Ha a csoportvezető cselekedetekről vagy gyógyszer-túladagolásról hall,
nem elővigyázatos, még ő is belesüppedhet ebbe a fokozza a késztetését arra, hogy ugyanezt tegye – ami
hangulatba. Épp ezért van minden csoportnak két ve- természetesen fenyegető élmény azok számára, akik
zetője (részleteket lásd később), hogyha ez megtörté- keményen dolgoznak azért, hogy ne csináljon ilyet.
nik, mindig legyen valaki, aki segíti a csoportvezetőt Mindezeken túl azt tapasztaltuk, hogy ahogy egy
a szükséges aktivitási szinten maradni. Ez nagyon kliens halad előre a terápiában, gyakran kezd meg-
nehéz lehet. változni a benne kialakult énkép: borderline kliensről
Végül, időnként elhangzik, hogy a borderline kli- nem borderline személyre. Nagyon nehéznek érezhe-
ensek más klienseknél sokkal inkább hajlamosak ti, hogy egy olyan csoport tagja maradjon, amelyet
arra, hogy kiköveteljék az odafigyelést és hogy ez kimondottan borderline kliensek számára hoztak lét-
romboló hatással lehet a csoportra. Erre is azt tudom re, különösen, ha még mindig erős benne az ítélke-
mondani, hogy nekem nem ez a tapasztalatom. zésre való hajlam. Ez két olyan kérdés – mármint az
önkárosító magatartás utánzására érzett kényszer és
az énkép megváltoztatásának igénye – amit a cso-
Érvek a homogén csoport mellett portvezetőnek ügyesen kell kezelnie, ha az érintett
klienst a csoportban akarja tartani.
Meglátásom szerint két hathatós érv szól a homogén
csoportok mellett. Egyrészt a homogenitás lehetővé
teszi a csoportvezető számára, hogy a készségeket Az egyéni pszichoterápia szerepe
és az elméletet specifikusan az öngyilkos magatar- a pszichoszociális
tást mutató illetve borderline kliensek problémáihoz
igazítsa. A tanított készségek többsége más kliens- készségfejlesztésben
populációk által is hasznosítható. Mindazonáltal
egy heterogén csoport a készségek sokkal átfogóbb Ahogy korábban leszögeztem, öngyilkosságra hajla-
ismertetését tenné szükségessé és minden egyes kli- mos borderline klienseknél a készségfejlesztő tréning
ens esetében egyénileg kellene kidolgozni, hogyan az egyéni terápia kiegészítője. Része a DBT-nek, nem
alkalmazhatók a készségek az adott kliens központi maga „a” kezelés. A DBT készségfejlesztő tréning
problémájára. Nehéz lenne közös, hacsak nem valami kulcsgondolata az, hogy a készségfejlesztés, hogy
túlságosan általános elméleti alapra helyezni a kész- úgy mondjam, az egyéni terápia „szolgája”. Ez biz-
Ambrózi Kata
ségfejlesztést,
tosítja az „agyagot”, amelyből az egyéni terapeuta és
a kliens együtt működőképes „figurát” gyúrhat. Sú- A „probléma” többnyire azért válik problémává,
lyosan diszfunkcionális borderline kliensek esetében mert az eseményt averzív érzelmi reakció kíséri, az
a készségfejlesztés önmagában nem elegendő. Döntő egyik megoldás tehát az lehet a kliens számára, ha
fontosságú, hogy ezt az elvet szem előtt tartsuk. megváltoztatja a helyzetre adott érzelmi válaszát.
Milyen jellegű egyéni terápiával érdemes a kész- A hatékony választ a belső figyelmi készségekre ala-
ségfejlesztő tréninget kombinálni? Kutatási eredmé- pozva is ki lehet dolgozni.
nyeink szerint a DBT egyéni terápia és a készségfej- A viselkedéses készségek problémás helyzetek-
lesztés együtt hatékonyabb, mint a nem-DBT egyéni ben történő rugalmas alkalmazása egyszerre fontos,
terápia és a készségfejlesztés. A készségfejlesztést ugyanakkor nagyon nehezen elsajátítható képesség.
végző terapeutának azonban nem mindig van befo- Az egyéni terapeutának magának is pontosan kell
lyása arra, hogy a kliense milyen jellegű egyéni terá- ismernie a készségeket, és gyorsan végig kell tudnia
piában részesül. Különösen igaz ez a közösségi pszi- gondolni, hogyan használhatók ezek egy ülés során
chiátriai gondozókban és a pszichiátriai osztályokon. vagy egy krízishelyzetben. Ha az egyéni terapeuta
Olyan intézményekben, ahol még épp csak bevezet- nem ismeri jól a tanítandó készségeket, akkor min-
ték a DBT-t, lehet, hogy egyszerűen nincsen elegendő dent el kell követni annak érdekében, hogy kielégí-
egyéni DBT-terapeuta. Az is elképzelhető, hogy az tően tájékoztassuk őt ezekről. Ennek módozatairól
intézmény megpróbálja a kezelésben integrálni a kü- később lesz szó.
lönböző megközelítéseket. Számos krónikus pszichi- Lehetséges, hogy a szükséges aktív beavatkozás és
átriai osztály próbálkozott például a készségfejlesztő tanácsadás nem illeszkedik az adott egyéni terapeuta
tréning és az egyéni pszichodinamikus terápia integ- által alkalmazni kívánt terápiás módszerhez. Néhány
rációjával. Akut osztályokon sokszor a gyógyszeres terapeuta például úgy vélekedik, hogy a készségfej-
kezelés jelenti az egyéni terápiát, a pszichoszociális lesztés vagyis az, ha egy kliensnek segítenek hasznos
kezelés pedig elsődlegesen a szociális munkások viselkedésformákat elsajátítani, pusztán a tünetek és
nyújtotta segítségből és készségfejlesztő tréningből nem a betegség kezelését jelenti. Egy intézményben,
épül fel. ahol be akarták vezetni a DBT-t, az egyéni terapeu-
Ha a készségfejlesztő terápia nem a standard ták (akik orvosok voltak) azt mondták a klienseik-
DBT keretein belül valósul meg, akkor szükség lenek, hogy a nővérektől kell tanácsot kérniük arról,
het a készségfejlesztő tréning vezetésének bizonyos hogy miként válthatják fel a tanult készségekkel a
mértékű módosítására. Hogy pontosan milyen mó- maladaptív viselkedéssémákat. Tapasztalatom sze-
dosításokra, az függ valamennyire az egyéni terápia rint, az ilyen klienseknek külön segítségre van szük-
jellegétől és attól, hogy milyen a kapcsolat az egyéni ségük a tanult készségek alkalmazásához. Abban is
és a készségfejlesztést végző terapeuta között. segítségre szorulnak, hogy elfogadják a készség-ta-
nulás fontos voltát, hiszen az egyéni terapeutájuk azt
sugallja, hogy az „igazi” kezelést ő végzi.
Amikor az egyéni terapeuta nem építi be A készségfejlesztő trénerek számos lehetséges vál-
a készségek alkalmazását a toztatást eszközölhetnek ezeknek a problémáknak a
pszichoterápiába kezelésére. Beiktathatnak egy külön ülést a héten,
amelyen célzottan azzal foglalkozhatnak, miként
Noha történnek erőfeszítések arra nézve, hogy a kész- lehet a készségeket nehéz helyzetekben alkalmazni.
ségfejlesztő tréningen is foglalkozzanak azzal, ho- Csakhogy az emberek többnyire akkor igénylik a se-
gyan lehet a megtanult készségeket beépíteni a min- gítséget, amikor éppen krízisben vannak. A készség-
dennapi életbe, az időhiány és az ilyesfajta integráció fejlesztés olyan, mint a kosárlabdázás. Az edzők nem
megvalósításának a bonyolult volta miatt szükséges, csak hét közben vezetik az edzést, de a hétvégi mecs-
hogy az egyéni terapeuta aktívan segítséget nyújtson cseken is ott vannak, hogy segítsék a játékosokat a
klienseinek abban, hogyan alkalmazhatják a készsé- tanultak alkalmazásában. Ambuláns betegeknél ezt a
geket. Mindennapi dolgokban az egyéni terapeuta a legegyszerűbben telefonon keresztül lehet megoldani.
kliens tanácsadója. A standard DBT-ben a készségfejlesztő terapeuta felé
A DBT egyéni terapeuta egyik feladata az, hogy irányuló hívásokra szigorú szabályok vonatkoznak:
amikor segíti a klienst abban, hogy megoldást találjon gyakorlatilag minden segélykérő hívást az egyéni te-
aktuális problémáira, azokat viselkedéses készségek rapeutához irányítanak.
terminusaiban fogalmazza meg. Vagyis, amikor a fe- Ha az egyéni terapeuta nem hajlandó fogadni a te-
szültségtűrés az éppen aktuális kezelési modul (vagy lefonhívásokat vagy tanácsot adni, a készségfejlesztő
ez az a készség, amit a terapeuta gyakoroltatni akar), tréner dönthet úgy, hogy fogadja azokat, legalábbis
akkor a problémákat úgy kell megfogalmazni, hogy azokban az esetekben, amikor tanácskérés a cél.
a feszültségtűrésen legyen a hangsúly. Ha az inter- Bentfekvő kórházi osztályokon a szociális segí-
perszonális hatékonyság van napirenden, akkor az a tőknek a kliensekkel együtt meg kell tanulniuk a
kérdés, hogyan lehet a problémát (vagy a megoldást) készségeket. Későbbiekben aztán a személyzet tagjai
Ambrózi Kata
az interperszonális viselkedésekhez kapcsolni.
tanácsadóként segíthetik a klienseket. Van olyan kór-
házi osztály, ahol hetenkénti konzultációkat tartanak fokozatosság („shaping”) alapelvével. A terápia fo-
a készségekkel kapcsolatban. A konzultációk úgy lyamatát akadályozó viselkedések, beleértve a kész-
működnek, mint hivatalos fogadóórák, a kliensek a ségfejlesztéssel kapcsolatos súlyos ellenérzéseket,
megadott időn belül akkor jönnek tanácsért, amikor túlnyomórészt az egyéni terapeuta hatáskörébe tar-
akarnak. (Ezt a változatot Charles Swenson dolgozta toznak, elsősorban a készségfejlesztő tréning szűkös
ki a new york-i Cornell Egészségügyi Központban.) időkeretei miatt.
Ideális esetben a kliensek egymást is hívhatják ta- Ez az alapállás akkor jelent problémát, ha az egyé-
nácsért. ni terapeuta figyelmen kívül akarja hagyni a kliens
Egy másik kórházban egy terapeuta tanítja az aktuális maladaptív viselkedését, hogy helyette in-
új készségeket, a nővérek a házi feladatot ellenőr- kább tartósan fennálló konfliktusokkal illetve kora
ző üléseket vezetik, ahol a kliensek találkoznak és gyermekkori tapasztalatokkal foglalkozzon. Egy
megbeszélik a készségek alkalmazásával kapcsolatos ilyen hangsúlyú egyéni terápia, amennyiben a tera-
tapasztalataikat, míg az egyéni terapeuta megerősíti a peuta ezzel egy időben nem foglalkozik kiemelten a
készségek használatát (Barley et. al., in press). megküzdési stratégiákkal, a diszfunkcionális visel-
kedésminták súlyosbodásához vezethet. A problémák
különösen kiélezettek lehetnek, ha az egyéni terape-
Amikor az egyéni terapeuta feltételezi, uta, félreértve a DBT készségfejlesztő tréningjének
hogy a készségfejlesztő terapeuta segít célkitűzéseit, úgy gondolja, hogy annak célja az
az öngyilkossági krízisekben aktuális, súlyosan diszfunkcionális viselkedés és az
öngyilkossági késztetés befolyásolása.
Az egyik legfontosabb különbség a DBT és más egyé- Tapasztalatom szerint számos nem-DBT-t folytató
ni terápiás módszerek között az, hogy a DBT-ben a egyéni terapeuta nem akarja direkt módon befolyá-
hangsúly az aktuális maladaptív viselkedésformák solni az aktuális viselkedést – ami érthető, ha nem
módosításán van és csak ezután kerülhet sor a tartós képzett viselkedésterápiásan –, abban bízik, hogy a
interperszonális konfliktusok vagy a korai trauma il- viselkedésterápiásan képzett készségfejlesztő terape-
letve bántalmazás következményeinek korrekciójára. uta majd elvégzi ezt a munkát. Sajnos a DBT kész-
Valójában a DBT alapelve az, hogy először az aktuális ségfejlesztő terapeuta ugyanígy az egyéni terapeutára
magas kockázatú öngyilkos magatartáson kell változ- számít ebben a kérdésben. És itt kezdődnek a problé-
tatni (ideértve a paraszuicid cselekedeteket is), illetve mák, mert ilyenformán senki sem segít a kliensnek,
a terápia folyamatát zavaró, akadályozó valamint az módosítani azokat a megküzdési stratégiáit, amelyek-
életminőséget nagymértékben rontó viselkedéseket kel a számára súlyosan megterhelő élményeket (pl. a
kell módosítani, mielőtt bármiféle kísérletet is ten- poszttraumás stresszt, az intrapszichés és interper-
nénk az intenzív, felkavaró interperszonális konflik- szonális konfliktusokat vagy más nehéz életesemé-
tusok megoldására illetve a korábbi bántalmazások és nyeket) kezeli.
traumák feltárására és feldolgozására. Ahhoz, hogy A problémát súlyosbítja, ha az egyéni terapeuta,
a terápiával együtt járó feszültségnek kitehessük a abban bízva, hogy a készségfejlesztő tréning hatásá-
klienst, arra van szükség, hogy legalább olyan mér- ra kialakulnak a kliensben a mindennapokban szük-
tékben legyen képes tolerálni a stresszt, hogy szuicid séges megküzdési stratégiák, az egyéni terápiában
vagy paraszuicid késztetései, komoly öngyilkossági fokozottan feszültségkeltő témákkal kezd el foglal-
gondolatai támadnának illetve szélsőséges, a terápiá- kozni miközben párhuzamosan egyre kevesebb ener-
val interferáló vagy más diszfunkcionális viselkedést giát fektet a megküzdési kézségek tanításába. Ebben
produkálna. a helyzetben nem túlzás azt állítani, hogy a DBT
Csakhogy – és ez a legfontosabb – a maladaptív készségfejlesztés kombinálása a nem-DBT egyéni
viselkedések mérséklése nem a DBT készségfejlesz- terápiával inkább iatrogén, semmint terápiás hatású.
tő tréning feladata. Ellenkezőleg, a készségfejlesztő Ilyen esetekben szükségesnek tűnik, hogy nem-DBT
tréning célja, hogy olyan általános készségeket tanít- egyéni terápiában részesülő kliensek készségfejlesz-
son, amelyeket a kliens életének konkrét problémá- tése elkülönítve folyjon a standard DBT-ben része-
ira tud alkalmazni. A készségfejlesztő terapeuta az sülő kliensekétől. Ez esetben jelentősen mérsékelni
első évben nem feltétlenül törekszik arra, hogy eze- kell a tempót és ki kell dolgozni egy módszert arra,
ket a készségeket a kliens az öngyilkos magatartás, hogyan lehet az öngyilkos magatartással a készség-
a terápia folyamatát akadályozó vagy más, súlyosan fejlesztő tréning keretein belül foglalkozni. Az egyik
diszfunkcionális viselkedésekre is alkalmazza. lehetőség az, hogy beiktatnak még egy alkalmat a
Valójában, ahogyan erről később még lesz szó, az héten, speciálisan erre a célra. Mivel az ilyen beszél-
aktuális paraszuicidális cselekedetek megbeszélése a getések gyakran nagyon megterhelőek a többi kliens
készségfejlesztő tréningen kifejezetten ellenjavallt. számára, ügyelni kell arra, hogy az ülés elsősorban
A készségfejlesztés korai szakaszában nem tanácsos a pozitív megküzdési stratégiákra fókuszáljon; fog-
a készségek nagyon feszült helyzetekben történő al- lalkozzunk azokkal a kliensekkel, akik nem szólnak
Ambrózi Kata
kalmazásával próbálkozni, ez ugyanis ellenkezik a
hozzá, mert lehet, hogy fokozódott az öngyilkossá-
gi késztetésük, anélkül, hogy képesek lennének be- amit aztán számításba tudnak venni az egyéni terápia
számolni róla; törekedjünk arra, hogy a kliensek a tervezésénél.
készségfejlesztő ülések után külön is dolgozzanak az Az egyéni terapeuta és a készségfejlesztő tréner
egyéni megküzdési stratégiákon, és hogy azon klien- közötti találkozások fontosságának a hangsúlyozása,
sek számára, akiknek az ülések alatt fokozódott az látszólag ellentmond annak az alapelvnek, ami pedig
öngyilkossági késztetése, elérhető legyen az ülések ugyancsak központi szerepet játszik a DBT-ben, ti. a
után a segítség. „konzultálj-a-klienssel” alapelvnek (ld. a kézikönyv
Minderre azért van szükség, mert tapasztalatom 13. fejezetét és a munkafüzet 5. fejezetét). Hangsú-
szerint, az öngyilkosságra hajlamos személyek kész- lyoznom kell, a konzultáció kényes egyensúlyozást
tetése a paraszuicidális cselekményekre megnövek- igényel a DBT terapeuták részéről. A helyzet megle-
szik, ha a megbeszélés témáját a korábbi öngyilkos- hetősen komplex.
ság (vagy akár a korábbi öngyilkossági késztetések) Ha a terápiás team-et úgy definiáljuk, mint olyan
képezi. Persze éppen ez a kockázat az, ami sok egyé- embereket, akik egy csoportban dolgoznak (ideértve
ni terapeutát visszatart attól, hogy a kérdéssel közvet- az egyéni terapeutát és a készségfejlesztő terapeutát)
lenül foglalkozzon. Sajnos, ha a felelősséget áttolják a egy klinikán, egy kórházi osztályon vagy más hason-
készségfejlesztő terapeutára, a trauma valószínűsége ló intézményben, ahol több szakember lép interak-
sokszorosára nő. cióba ugyanazzal a klienssel valamely összehangolt
kezelési program szerint, akkor szükségszerű a kon-
zultáció, feltéve persze, hogy a klienst tájékoztatják
Konzultáció az egyéni terapeuta az együttműködésről és ő beleegyezik abba. A kon-
és a készségfejlesztő szakember között zultációs stratégiák alkalmazása ebben az esetben
csak annyit jelent, hogy a terapeuta tartózkodik at-
A fentebb részletezett problémák időnként abból fa- tól, hogy a másiknál a kliens nevében járjon közbe.
kadnak, hogy az egyéni terapeuta és a készségfejlesz- Vagyis a terapeutának óvakodni kell attól a hibától,
tő tréner között nem megfelelő a kommunikáció. Ha hogy a kliens közvetítőjeként lépjen fel.
a két szakember nem fogalmazza meg és vizsgálja Különösen nehéz helyzet áll elő, ha az egyéni te-
felül a másik felé irányuló elvárásait kellő gyakori- rapeuta nem a készségfejlesztő trénerekkel együtt
sággal, akkor nem csoda, hogy a két kezelési forma dolgozik, és nem akar vagy nincs ideje velük kon-
nem erősíti egymást. A DBT legfontosabb sajátossá- zultálni. Lehet-e így haladást elérni? A válasz attól
gainak egyikét az ún. szupervíziós és konzultációs függ, hogy az egyéni terapeuta ilyen körülmények
stratégiák (részletesen lásd a kézikönyv 13. fejezetét) között akar-e és tud-e a kliensnek segíteni abban,
jelentik. Ezek a stratégiák minden DBT terapeuta hogy az át tudja ültetni a készségeket a mindennapi
számára szükségessé teszik a rendszeres találkozást. életbe. Ha a terapeuta megfelelő viselkedésterápiás
A találkozók célja az információk megosztása és a készségekkel rendelkezik, akkor bizonyos feltételek
terapeuta DBT keretein belül tartása. teljesülése esetén nagy valószínűséggel értékes mun-
Klinikámon heti két órában tartunk szupervíziós/ kát tud végezni. Először is, az egyéni terapeutának
konzultációs üléseket. Ezeken egyenként megbeszél- elegendő információt kell szereznie a klienstől a
jük a klienseket. A készségfejlesztő terapeuta ösz- készségfejlesztő tréningen tanított készségekről, hogy
szefoglalja az egyéni terapeuta számára, hogy mely segíthesse őt abban, hogy a készségeket a problémás
készségekkel foglalkoznak éppen a csoportos trénin- helyzetekben alkalmazza. Másodszor a terapeutának
gen. Ha szükséges, a készségfejlesztő tréner megta- ismernie kell a készségeket és neki magának is tud-
nítja kollégájának a készségeket. Ebben a helyzetben, nia kell alkalmazni azokat. Ez nem olyan egyszerű,
a kliensek szempontjából hasznos a félreértések való- mint első hallásra gondolhatnánk. Harmadszor, a te-
színűségét pedig csökkenti, ha a két terapeuta közös rapeutának ellent kell tudni állni a kísértésnek, hogy
nyelvezetet használ, amikor átbeszéli a viselkedéses a készségfejlesztő trénerre hárítsa az öngyilkossági
készségek alkalmazását. Noha a különböző terápiás késztetés és a súlyosan diszfunkcionális magatartás
elemek összehangolásának és egybecsengésének álta- mérséklését célzó intervenciók megvalósítását. Kli-
lában véve nincsen túl nagy jelentősége a DBT-ben, nikánkon, ha az egyéni terápia nem a DBT standard
ebben az esetben hasznos lehet az összhang, lévén szerint folyik, tájékoztatjuk az egyéni terapeutát,
az elsajátítandó készségek száma igen nagy. A he- hogy nem tudjuk vállalni a kliensét, ha ő nem vállal-
tenkénti találkozások elősegítik ezt az összehango- ja a készségek használatával kapcsolatos tanácsadást.
lódást. Emellett kiderülhet, ha valamelyik kliensnek Ezután elküldjük a terapeutának a készségfejlesztés
problémát jelent a tanult készségek alkalmazása és/ anyagát. Az öngyilkossági késztetés és a krízishely-
vagy a készségfejlesztő tréningben való részvétel. Az zetek kezelésének irányelveit később részletesebben
egyéni terapeuták a készségfejlesztő trénerrel folyta- tárgyalom.
tott konzultációból erre nézve is kapnak információt,
Ambrózi Kata
Csoportvezetők és a vezető között feszültség lép fel, megteremtve

azt az egyensúlyt, ami lehetővé teszi a szempontok
Tapasztalataim szerint egy készségfejlesztő csoport szintézisét. Másodszor, míg a vezető a csoportot,
vezetéséhez mindenképpen két vezető szükséges. mint egészet nézi, a koterapeuta külön-külön figyel
Ennek elsődleges oka a terapeuta kiégése, ami igen minden egyes tagra és ha észreveszi azt, hogy va-
gyorsan bekövetkezhet, ha valaki megpróbál egyedül lakinek egyéni odafigyelésre van szüksége, akkor
vezetni egy csoportot. Szinte lehetetlen, hogy egy te- vagy rögtön, az ülés alatt közbelép, vagy a szünet-
rapeuta egyedül képes legyen elviselni azt az állandó ben konzultál a vezetővel. Harmadszor, a koterapeuta
passzivitást, reménytelenséget, érzelmi sérülékenysé- segédtanárként vagy tutorként is működik, vagyis
get és elutasítást, ami az első hónapokban a csoportot további magyarázatokkal, példákkal segíti az anyag
jellemzi. A csoporttagoknak az a tipikus reakciója, megértését.
hogy érzelmileg visszahúzódnak, ha a csoportban Általában, ha van egy „rossz fiú”, akkor az a ve-
konfliktus vagy feszültség alakul ki – például annak zető, aki a szabályok betartását követeli a csoporttól,
következtében, hogy a csoportvezető megkísérli be- míg a helyettes a „jó fiú”, aki mindig lentről, a „kis-
vonni őket a munkába. Ez könnyen arra ösztönözheti ember” szemszögéből nézi a dolgokat. Az üléseken
a vezetőt, hogy ő maga is visszavonuljon, az áldoza- többnyire, bár nem mindig, a csoporttag az, aki „alul
tokat hibáztassa, végül a klienseken verje le a port. van”, így a „jó fiú” szerepkör a koterapeutára száll.
Hosszútávon gyakorlatilag lehetetlen egyedül ellen- Mindaddig, amíg mindkét vezető dialektikus szem-
állni ennek a mechanizmusnak. A második csoport- szögből szemléli a folyamatot, addig ez a munka-,
vezető szerepe, hogy biztosítsa a dialektikus egyen- és szerepmegosztás kifejezetten terápiás hatású. Ter-
súlyt, a személyes támogatást, ami segít tovább tolni mészetesen ez mindkét terapeuta részéről bizonyos
a szekeret a következő hétig (elfogadás és változtatás, mértékű énerőt feltételez.
lásd a kézikönyv 2. és 7. fejezetét). A DBT terapeuták szupervíziós/konzultációs stra-
A mi csoportjainkban egy vezető terapeuta és egy tégiái ebben a helyzetben különösen fontosak. A szu-
koterapeuta van. A két vezető funkciója egy tipikus pervíziós csoport szolgál mintegy harmadik néző-
ülésen kissé eltérő. A vezető nyitja meg az ülést, ő pontként, amely biztosítja a dialektikus egyensúlyt
végzi a házi feladatok kezdeti elemzését, és ő ismer- a két vezető között, ugyanúgy, ahogy a koterapeuta
teti az új tananyagot. A vezető terapeuta felelős az biztosítja az egyensúlyt az ülés során a csoporttagok
időbeosztásért is és ő az, aki a rendelkezésre álló és a vezető között. A DBT szupervíziós/konzultációs
időnek megfelelően megszabja az egy kliensre jutó csoport funkciója tehát az, hogy feszült helyzetekben
időt. Vagyis a vezető terapeutáé a teljes felelősség a rámutasson a mindkét álláspontban benne rejlő igaz-
készségek elsajátítását illetően. ságra és elősegítse a megbékélést valamint az állás-
A koterapeuta szerepe jóval szerteágazóbb. Elő- pontok szintézisét.
ször is, ő az, aki közvetítő szerepet lát el, ha a tagok
Ambrózi Kata
3.
Az ülések felépítése
és a készségfejlesztő tréning
megkezdése
Az ülések felépítése és menete a feladatlapot. Az egyéni készségfejlesztés végezhető

heti egyszer 45-50 perces ülésekben.
A készségfejlesztő ülések számos különböző módon Amikor egy kezelési egység elkezdődik, (emlé-
épülhetnek fel. Klinikámon az ülések 2,5 óráig tar- kezzünk: négy ilyen van), az első 30-60 percet arra
tanak és általában félidőben van egy szünet. Ez több- szánjuk, hogy megvitassuk, miért is van szükség az
nyire az egész év folyamán ugyanígy marad. Az első adott kezelési egységre. (Folyamatban levő csopor-
óra a bevezető rituálékkal kezdődik, ezt követően a toknál a soron következő modul első ülésén a házi
csoporttagok megosztják egymással az elmúlt hét feladatokra szánt idő lerövidül.) Ekkor a vezetők fel-
során a készségek gyakorlásával kapcsolatos tapasz- adata, hogy elmagyarázzák a csoporttagoknak, miért
talataikat (esetleg azt, hogy miért nem gyakoroltak). fontosak az adott készségek az életük szempontjá-
Ezt követi a szünet. A második óra az új készségek ból és ha fejlesztik őket, akkor könnyebben fognak
ismertetésével és megvitatásával telik. Az utolsó 15 boldogulni az életben és legfőképpen, hogy képesek
percben történik a „levezetés” (az érzelmek, indula- megtanulni magukat a készségeket.
tok lecsendesítése). A vezetőknek gyakran minden kreativitásukra
Néhány kórházi osztályon megfelezik ezt az idő- szükségük van, hogy demonstrálni tudják, egy adott
tartamot és heti két ülést tartanak – az egyiken a készség hogyan alkalmazható bizonyos fajta problé-
házi feladatot beszélik meg, a másikon az új készsé- mák kezelésére. Az egyes modulok szükségessége
geket. Kórházi osztályokon és nappali kórházakban mellett szóló specifikus érveket bővebben a 7-10. fe-
ez működőképes, hiszen itt a személyzetnek módja jezet tárgyalja.
van meggyőzni a klienseket, hogy mindkét ülésen ve-
gyenek részt. Ambuláns körülmények között azonban
fennáll a veszélye annak, hogy a kliensek nem vesz- Az ülés kezdete
nek részt a házi feladat megbeszélésére szánt ülésen,
ha az előző héten nem gyakorolták a készségeket. Az ülés kezdetén koffeinmentes kávét és teát szolgá-
A készségfejlesztő trénerek igyekeznek megelőzni lunk fel (rendszerint valami rágcsálnivalóval együtt);
ennek bekövetkeztét. az ülés kezdete azzal telik, hogy minden tag megissza
Más intézményekben megkísérelték lerövidíteni az a kávéját/teáját és elhelyezkedik. Az első feladat az,
üléseket, rendszerint 2,5 óráról 1,5 órára. Tapasztala- hogy a kliensek kitöltsék az éppen aktuális kutatás-
taink szerint 1,5 óra egyszerűen nem elég egy ülés- hoz vagy a terápia értékeléséhez szükséges kérdőívet,
re. Még ha az ülés 2,5 óráig tart is, és 50-60 percet ha van ilyen. Ha valamelyik csoporttag hiányzott az
szánunk a házi feladatok megbeszélésére, nyolc fős előző egy vagy két ülésről, lehetősége van arra, hogy
csoport esetén ez azt jelenti, hogy egy kliensre hat- elmondja a csoportnak, mi történt vele. Ha a hiány-
nyolc perc jut – nem túl sok, ahogy az új anyagra jutó zás a szóban forgó tagnak problémát jelent, némi időt
50-60 perc sem az. Noha a csoportvezető terapeuta (legfeljebb öt percet) lehet szánni arra, hogy megbe-
nagy mennyiségű anyagot tud leadni ennyi idő alatt, széljék, mi akadályozta meg abban, hogy eljöjjön, és
hagynia kell időt az új készségek gyakorlására is, va- hogyan lehet megoldani a problémát, ami miatt nem
lamint arra, hogy át tudják beszélni az új ismereteket, tudott eljönni. Ha vannak az egész csoportot érintő
hogy ellenőrizni tudja, mindenki megértette-e a kész- kérdések (bejelenteni való, késés, vagy ha valaki nem
ség lényegét. Továbbá időt kell szánni arra is, hogy telefonált hiányzása miatt), azt is az ülés elején kell
átfussák a házi feladat munkalapokat, hogy biztosan megbeszélni. Nagyon fontos, hogy röviden bár, de
Ambrózi Kata
mindenki értse, mi a feladat és hogyan kell kitölteni
foglalkozzunk ezekkel a terápia folyamatát zavaró,
3. az üléseK felépíTése és a KészségfejleszTő Tréning megKezdése 31
akadályozó viselkedésekkel – semmiképpen sem sza- súlyozniuk az otthoni gyakorlás és az arról az ülésen
bad ezt elmulasztani. folytatott leíró, elemző munka illetve a probléma
megoldására irányuló kísérletek értékelése, elemzése
között. Gyakran megakadályozza a megbeszélésben
Az otthoni gyakorlás / házi feladat való részvételt és azt, hogy abból profitálni tudjanak
megbeszélése a kliensek, az, hogy félnek a kritikától, vagy attól,
hogy butának tűnhetnek; szégyen, megaláztatás, za-
Az ülés következő szakaszában átbeszéljük az elő- var, öngyűlölet és düh érzése is megjelenhet ezzel
zőleg tanított viselkedéses készség (belső figyelem, kapcsolatban. Ezeknek az érzelmeknek a kifinomult
interperszonális hatékonyság, érzelemszabályozási kezelése, vagyis az elfogadás és a problémamegol-
vagy feszültségtűrési készség) otthoni gyakorlásával dás összeegyeztetése, illetve az egymást kölcsönösen
kapcsolatos tapasztalatokat. A mi csoportjainkon a tiszteletben tartó, ugyanakkor fesztelen kommuniká-
vezető terapeuta körben haladva minden egyes kli- ciós stílus a kulcsa annak, hogy a gyakorlás megbe-
enst egyenként megkér arra, hogy ossza meg a ta- szélése valóban terápiás hatású lehessen.
pasztalatait a csoporttal. (Tapasztalataim szerint ön- Ha a kliens gyakorolt és a készségek működtek, a
kéntes jelentkezőkre várni túl sok időt vesz igénybe. vezetőknek támogatni és bátorítani kell őt. Más kli-
A csoport persze eldöntheti, hogy ki kezdi a kört.) ensektől meg kell kérdezni, hogy az ő életükben vagy
A szóhasználat ebben az esetben nagyon fontos lehet. a gyakorlás során adódott-e hasonló helyzet. Bátorí-
A viselkedésterapeuták házi feladatnak szokták hívni tani kell a klienseket arra, hogy pozitívan értékel-
a gyakorlatokat, ezért a házi feladatok gyakorlásáról jék egymás munkáját. Nagyon fontos, hogy minden
beszélnek. Néhány kliensünk kedveli ezt a kifejezést, kliens részletesen leírja, hogyan használta a készsé-
és szívesen gondol a készségfejlesztő tréningre úgy, get az elmúlt hét problémahelyzeteiben. Ugyanany-
mint valami tanfolyamra, vagy továbbképzésre. Má- nyi és ugyanolyan alapos odafigyelést kell kapnia az
sok lealacsonyítónak érzik, úgy érzik ettől, mintha előző hét sikereinek is, mint a nehézségeknek. Az
megint iskolás gyerekek lennének, akiktől egy fel- idő előrehaladtával ezeknek az információknak az
nőtt számon kéri a leckét. A tréning legelején hasznos alapján a vezetők arról is képet alkothatnak, hogy a
megbeszélni és eldönteni ezt a terminológiai kérdést, kliensek milyen jellegzetes megoszlásban használ-
hogy később ne okozzon problémát. ják a készségeket. Ez különösen fontos akkor, ha a
A házi feladatok átnézése a heti ülések kulcs- kliens csak egy stratégiát használ. Például volt egy
fontosságú része. Az a bizonyosság, hogy nemcsak kliensem, aki minden esetben elsősorban a proble-
megkérdezik mindenkitől, hogy miként gyakorolt, matikus helyzetet próbálta megváltoztatni, hogy így
de a gyakorlás elmulasztásának okait is részletesen szabályozza az érzelmeit. Noha kiváló és példaértékű
elemzik, motiváló erővel bír arra nézve, hogy a klien- problémamegoldó készségekkel rendelkezett, fontos
sek legalább megpróbáljanak gyakorolni hét közben. volt, hogy a többi készséget is elsajátítsa (vagyis a
A „terepen” (in vivo) történő gyakorlás követelmé- kognitív átstrukturálást, a helyzet elviselését, figyel-
nye éppen a kikérdezés által rögzül, s válik normává. mének elterelését stb.)
Minden kliensnek be kell számolnia a tapasztalatai- Nem minden nehéz helyzetet lehet megváltoztatni.
ról, még azoknak is, akiknek kifejezett ellenérzéseik Az a tapasztalatom, hogyha korlátozott idő áll rendel-
vannak a feladattal kapcsolatban. Az ülésnek ez a kezésre, a borderline kliensek hajlamosak kizárólag
része annyira fontos, hogy előnyt élvez minden egyéb a sikereikről beszámolni, és csak elvétve említik a
teendővel szemben. Ahhoz, hogy a feladatot a rendel- kudarcokat vagy a nehézségeket. Az ő esetükben te-
kezésre álló 50-60 perc alatt befejezzük, a vezetőnek hát még fontosabb, hogy figyeljünk a sikerekre, mint
nagyon jól kell gazdálkodnia az idővel, ahogy azt már más betegpopulációknál.
korábban is említettük. Többnyire persze egy vagy
több kliens hiányzik, és mindig van egy-kettő, aki
csak nagyon röviden hajlandó beszámolni a gyakor- Amikor a készségek nem segítenek
lásról, így egy fejenként kicsivel több idő marad a
többiekre. Ha a kliens arról számol be, hogy nem tudta használni
Az otthoni gyakorlás megbeszélésének irányítása a tanított készségeket, vagy használta őket, de semmi
rendkívüli érzékenységet követel a vezetők részéről. hasznukat nem látta, akkor a vezetőknek probléma-
A feladatuk az, hogy finoman arra ösztökéljenek megoldó stratégiák alkalmazásával kell segíteniük a
minden egyes klienst, hogy elemezze saját viselke- klienst abban, hogy elemezzék, mi történt, mi műkö-
dését, elismerje a nehézségeit, hogy ellensúlyozzák a dött rosszul és hogyan tudná a készségeket a követke-
kliensnek azt a hajlamát, hogy túlságosan kritikusan ző alkalommal jobban hasznosítani. Ez arra is kiváló
ítéli meg magát és teljesíthetetlen elvárásokat támaszt lehetőséget teremt, hogy a vezetők mintát nyújtsanak
önmagával szemben, s, ha szükséges, segítsék őt ab- a helyzetek és viselkedésminták elemzésére és arra,
ban, hogy a következő héten hatékonyabban tudja al- hogyan tudja alkalmazni a kliens az önmenedzse-
Ambrózi Kata
kalmazni a készségeit. Ráadásul ügyesen kell egyen-
léssel (saját életének, magatartásának irányításával,
kézbentartásával – ford.) kapcsolatban tanultakat. Tapasztalatlan vezetők általában túl könnyen feladják
Fontos, hogy idővel bátorítsuk a klienseket, hogy se- a próbálkozást egy készséggel, hogy másik készséget
gítsék egymást a bonyolult problémák elemzésében kell használni. Hajlamosak azt feltételezni, hogy az
és erősítsük meg az ilyesfajta viselkedést. adott készség nem megfelelő az adott csoporttag szá-
mára, pedig valójában arról van szó, hogy a kliens
Amikor a kliensnek nehézségei vannak a házi nem megfelelően használta azt..
feladattal
Amikor a kliens egyáltalán nem gyakorolja
A megbeszélés fázisában mindig lesz olyan kliens,
a házi feladatot
aki arról fog beszámolni, hogy egyáltalán nem gya-
korolt az előző héten. Hiba ezeket a közléseket kész- Amikor a kliens egyáltalán nem gyakorolt és meg
pénznek venni. Részletesebb kikérdezésnél gyakran sem kísérelte, a mulasztást elemezni kell. A leggya-
kiderül, hogy a kliens valójában gyakorolt, csak nem koribb kifogások a gyakorlás elmulasztására, hogy a
tudta magát a problémát megoldani. Ez esetben a kliens nem akart gyakorolni, elfelejtette, vagy nem
megbeszélésnek arról kell szólnia, hogy megfelelő volt rá alkalma. Ugyanakkor ritkán tudják megnevez-
elvárásokat alakítsunk ki benne. Sokszor az derül ni azokat a környezeti tényezőket, ami miatt nem volt
ki, hogy a kliens nem értette meg pontosan, hogyan kedvük a gyakorláshoz, nem jutott eszükbe vagy nem
kell gyakorolnia a szóban forgó készséget. Az is kide- találtak rá megfelelő alkalmat. Megoldandó problé-
rülhet, hogy már számos korábban tárgyalt készséget maként kezelve a helyzetet, az elemzés többnyire a
sem értett, de nem mert kérdéseket feltenni. Ebben az viselkedés (vagy a viselkedéshiány) -elemző képesség
esetben nemcsak a házi feladattal kapcsolatos prob- átfogó zavarát tárja fel, ami a tanuláselméleti isme-
lémákról, de az „öncenzúrázásról” is beszélni kell. retek alkalmazásához vezet. A borderline személyek
Amikor csak lehet, érdemes a klienseket arra bátorí- gyakran használják az önbüntetést saját viselkedésük
tani, hogy segítsenek egymásnak a problémák meg- kontrollálására, például úgy, hogy megrágalmazzák
oldásában. Az interperszonális hatékonyság tárgyalá- magukat (valamilyen hátsó szándékot feltételeznek a
sánál helyes, ha megkérünk egy másik csoporttagot, magatartásuk mögött). „Ha nem csináltam meg, ak-
hogy szerepjáték formájában mutassa be, ő hogyan kor nyilván nem is akartam!” – hangzik a tipikus
oldaná meg a helyzetet. Az érzelemszabályozás és a magyarázat. Ezeket a magyarázatokat azonban fenn-
feszültségtűrés esetén nem lehet ezt a módszert al- tartással kell fogadni. A motivációalapú értelmezést a
kalmazni, de ebben az esetben is elmondhatják a töb- kliens gyakran korábbi terápiákban tanulta, és hasz-
biek, hogyan oldottak vagy oldanának meg hasonló nálja, akkor is, ha semmi köze nincs a valósághoz.
helyzeteket. Végül, kiderülhet, hogy az a kliens, aki Még ha valóban a motivációval van probléma,
azt állítja, hogy nem gyakorolt, valójában időnként akkor is kérdés, mi törte le azt. A motiváció vagy
megtette, csak nem volt tudatában, vagy olyan kész- a memória hiányosságai kiváló apropót teremtenek
ségeket használt, amelyeket nem a készségfejlesztő a vezetőnek arra, hogy elmagyarázza a tanuláselmé-
tréning során tanult. Ezek az információk teljesen let és a viselkedés-szervezés alapelveit. Hosszútávon
elveszhetnek, ha a hét eseményeit nem elemezzük az a cél, hogy ezek váltsák fel azokat az akaraterő
kellő mélységben. hiányát és a betegséget hangsúlyozó elítélő, negatív
Mindegyik készségfejlesztő modul nagyszámú vi- felhangú elméleteket, amelyek a borderline kliensek
selkedéses készséget tartalmaz. Általában nem túl jó magyarázataira annyira jellemzőek. A gyakorlás el-
ötlet a készségfejlesztő tréning során túl sok kész- mulasztása egyszerűen egy probléma, amit meg kell
séget tanítani; a tapasztalat az, hogy jobb néhány oldani.
készséget alaposan elsajátítani, mint sokat felüle- Csoporthelyzetben, ha egy kliens nem gyakorolt,
tesen megtanulni. Ugyanakkor, a borderline klien- gyakran nem akarja megosztani a többiekkel, hogy
sekkel szerzett tapasztalataim szerint azzal, ha sok mi volt ennek az oka, és arra kéri a vezetőt, hogy
készséget ismertetünk, két problémát is kivédhetünk. „lépjen tovább” a következő személyre. Tapasztala-
Egyrészt, elkerülhetjük, hogy úgy tűnjön, a terapeu- taim szerint nagyon fontos, hogy a vezető ne hagyja
ta nagyon leegyszerűsíti a megoldandó problémákat. magát meggyőzni erről. A házi feladat elmulasztásá-
Másrészt, ha sok viselkedéses készséget tanítunk, nak elemzése nagyon fontos. Ha például valaki azért
akkor a kliensnek nehezebb arra hivatkoznia, hogy szeretné elkerülni a témát, mert fél a megszégyenü-
semmi sem működik. Ha az egyik nem válik be, a léstől, akkor ez jó alkalom az „ellentétes reakció”
terapeuta mindig javasolhat egy másikat kipróbálás- technika gyakorlására, amit az érzelemszabályozási
ra. Ha számos megoldás közül választhat, a kliens készségnél tanítunk. Ez a helyzet arra is lehetőséget
rendszerint hamarabb fogy ki a kifogásokból, mint teremt, hogy a csoport többi tagja gyakorolja visel-
a terapeuta a javaslatokból. Emellett nagyon egyéni kedésszervezési és problémamegoldó készségeit. Ter-
az, hogy kinél mi működik. A vezetőknek azonban mészetesen nagyon fontos, hogy a vezető ellenálljon
óvatosan kell bánni azzal az érvvel, hogy a gond az, annak a kísértésnek, hogy csatlakozzon a klienshez
Ambrózi Kata
hogy a kliens nem a megfelelő készséget használta.
és megbüntesse őt a gyakorlás elmulasztásáért.
Szünet az interperszonális hatékonyság modult és bejelen-

tettem, hogy az egyik elsajátítandó készség az lesz,
A legtöbb kliens kb. egy óra elteltével nyugtalan lesz. hogy hogyan kell hatékonyan nemet mondani. Abban
Rendszerint az ülés felénél tartunk egy 10-15 perces az időben keveredett bele egy drog-dealer bandába,
szünetet. A csoporttagok teát vagy kávét isznak és amelynek tagjai rendszeresen megerőszakolták. Azért
rágcsálnivalót fogyasztanak, ha van. Sok kliens ki- nem mondott nekik nemet, mert ők tartották el.
megy dohányozni vagy friss levegőt szívni. Ez fontos Sokféle módszert használtam már a levezetéshez.
része az ülésnek, mert alkalmat nyújt a csoporttagok- A mi csoporttagjaink körében a legnépszerűbb mód-
nak arra, hogy strukturált kereteken kívül is együtt szer a folyamatelemzés. Ez azt jelenti, hogy kb. 15
lehessenek. A vezető általában a közelben marad, de percet szánunk arra, hogy megbeszéljük az ülésen
a csoporttagoktól kissé elkülönülten. Ilyen módon a történteket. A tagok elmondhatják észrevételeiket
vezetőktől független csoportkohézió kialakulását is saját magukkal, a vezetőkkel, egymással vagy a cso-
elősegítjük. Ha valamelyik kliens külön figyelmet porttal, mint egésszel kapcsolatban. Noha az év elején
igényel, akkor a szünetben ennek biztosítására is a csoportvezetőknek esetleg be kell mutatniuk, hogy
mód van. Az egyik komoly problémánk, hogy azok milyen észrevételekre gondolnak, a csoporttagok
a kliensek, akik számára az ülés komoly megterhelést rendszerint hamar beletanulnak a módszerbe. Az idő
jelent, a szünetben gyakran elmennek. Úgy találtuk, múlásával általában azt látjuk, hogy a csoporttagok
hogy tanácsos odafigyelni mindenkire, aki esetleg tá- egymás viselkedésének, fejlődésének, hangulatvál-
vozni akar, hogy megkísérelhessünk közbelépni. tozásainak és kézzelfogható problémáinak többnyire
nagyon éles szemű megfigyelőivé és leíróivá válnak.
Általános, a megállapításaikra vonatkozó kérdések
Az új anyag ismertetése segítségével (pl. „mit értett ez alatt?”) a vezetők
időnként elmélyültebb megfigyelésre valamint mély-
A szünet utáni órát az új készség ismertetésére és rehatóbb észrevételek megfogalmazására késztethetik
megvitatására fordítjuk (illetve ha szükséges, a ko- a klienseket. Bátoríthatják a tagokat arra is, hogy
rábban már átvett anyagot nézzük át). Az egyes ke- ellenőrizzék az észrevételeiket, különösen akkor, ha
zelési egységek ismertetésének tartalmi és stiláris az a másik tag érzéseire, hangulatára vagy vélemé-
kérdéseit a 7-10. fejezetben ismertetjük. nyére vonatkozó következtetést tartalmaz. A vezető
egy másik fontos feladata, hogy szóra bírja azokat a
csoporttagokat, akik maguktól nem szívesen tesznek
„Levezetés” észrevételeket. A levezetés szakaszában minden tagot
bátorítani kell, hogy legalább egy észrevételét ossza
Borderline klienseknél különösen fontos, hogy a meg a többiekkel, akkor is, ha ez a megfigyelés nem
készségfejlesztő tréning végén időt szánjunk a leve- több annál, mint hogy mennyire nehezére esik ezt
zetésre, más szóval az érzelmek, indulatok lecsillapí- megtenni.
tására. Ezek az ülések érzelmileg majdnem mindig Noha a folyamatelemző levezetés a legnépszerűbb,
megterhelőek és egyesek számára szinte mindig fáj- ez a módszer az, amely a legtöbb problémát okoz-
dalmasak. A borderline személyek élesen tudatában hatja. Ezek a problémák majdnem mindig abból fa-
vannak a készséghiányuk által okozott negatív hatá- kadnak, hogy a vezetők kezéből kicsúszik a helyzet
soknak. Érzelemszabályozási képességek hiányában feletti kontroll, aminek eredményeképpen túlságosan
az ülések végén a kliensek komoly érzelmi nehéz- kritikus észrevételek születnek, a kritikus visszajel-
ségekkel küszködhetnek különösen, ha nem kapnak zésekre válaszul pedig egyre élesebb reakciók, ami
segítséget affektusaik szabályozására és arra, hogy esetenként oda vezethet, hogy valamely csoporttag
magukban le tudják zárni az üléseket. A levezetés sértetten elviharzik, és soha nem tér vissza. Ennek
szakasza arra is lehetőséget teremt, hogy azok a kli- a valószínűsége különösen akkor nagy, ha gyakor-
ensek, akik az ülés alatt disszociatív tüneteket mu- lottabb vagy haladó kliensek (akik már több trénin-
tatnak- rendszerint fájdalmas emlékek hatására –, a gen résztvettek), keverednek a csoportban kezdőkkel.
távozás előtt kikerüljenek az őket ért élmények hatá- A régiek hajlamosak mélyebbre menni annál, mint
sa alól. Az első DBT készségfejlesztő tréning idején amit az újak el tudnak viselni. A folyamatelemzés
ébredtem rá ennek szükségességére. Néhány hónap szakasza megfelelő terep számukra, hogy kipróbál-
elteltével egy csoportmegbeszélésen derült ki, hogy ják, milyen hatása van a keményebb, konfrontatívabb
az ülések után majdnem minden kliens inni megy, észrevételeknek. Az 5. fejezetben részletesen foglal-
hogy képes legyen úrrá lenni az érzelmein. A kész- kozom a folyamatelemzéssel kapcsolatos hibákkal.
ségfejlesztő trénerek gyakran fogják tapasztalni, hogy Az indulatok lecsillapításának másik lehetséges
egy látszólag ártatlan téma milyen nagy feszültséget módja, hogy a kliensekkel relaxációs, vizualizáci-
válthat ki a borderline személyekből. Egyszer példá- ós, meditációs és légzési gyakorlatokat végeztetünk.
ul egy kliensem rendkívül erős érzelmeket kezdett A dolog lényege, hogy megfigyelik a belső történé-
Ambrózi Kata
mutatni és dezorganizálttá vált, amikor megkezdtük
seket (testi érzéseket, légzést, gondolatokat, érzéseket
stb.) A gyakorlat úgy kezdődik, hogy megkérjük a leníteni a képet. Az emberek vizualizációs képessége
klienseket, helyezkedjenek el kényelmesen a székü- különböző. A feladat csak az, hogy figyeljék meg és
kön, egyenes háttal ülve. A saját tapasztalatom az, fogadják el, bármi is történik. Amint a 7. fejezetben,
hogy a borderline kliensek számára annyira fontos a tudatos jelenlét meditációs készségek tárgyalásánál
a testük felett gyakorolt kontroll, hogy az első né- szó lesz róla, ezek a levezető gyakorlatok egyúttal
hány hónapban nem veszik fel az egyenes testtartást a megfigyelő, ítélkezésmentes hozzáállás gyakorlását
a székükön. Idővel és türelemmel azonban a legtöbb is szolgálják. A folyamatelemzés során a helyzetek
kliensnél végül elérhető, hogy beleengedje magát a leírásában is gyakorlatot szereznek. A relaxáció és a
gyakorlatba. A következő utasítás, hogy csukják be meditáció végül arra is jó, hogy megtanuljanak egy-
a szemüket, vagy csak résnyire hagyják nyitva. Itt szerre csak egy dologra figyelni.
megint csak azt tapasztalhatjuk, hogy számos kliens-
nek nehezére esik az ülésen becsukni a szemét, de
nem is fontos ezt erőltetni. Azokat, akik nyitva sze- A készségfejlesztő tréning
retnék tartani a szemüket, arra kérjük, hogy nézzenek
a tér egy olyan pontjára, ami nem vonja el túlságosan
megkezdése
a figyelmüket. Harmadszorra, arra kérjük a kliense-
ket, hogy koncentráljanak a légzésükre, miközben
háromszor mélyet lélegeznek, egy-két másodpercig Kapcsolatépítés
benntartják a levegőt, majd egy hosszú sóhaj formá-
jában kiengedik azt. A három légvétel arra való, hogy A terápiás kapcsolatépítési stratégiák (lásd kézikönyv
megnyugodjanak és a figyelmüket a belső történések- 15. fejezetét) különösen fontosak a készségfejlesztő
re összpontosítsák. tréning kezdetén. Csoporthelyzetben a vezetők első
Ezután a készségfejlesztő tréner valamely önmeg- feladatainak egyike az, hogy erősítsék a csoport és a
figyelést célzó gyakorlatot hajtat végre. Ennek szám- vezetők közti kötődést, valamint elkezdjék a csoport-
talan formája van, lehetetlen lenne itt valamennyit kohézió kiépítését. Hasznos stratégiának bizonyult az,
felsorolni. Lehet egy rövidített relaxáció, amely a kü- ha néhány nappal az első találkozás előtt a vezetők
lönböző izomcsoportok megfeszítéséből és ellazításá- telefonon felhívták a résztvevőket és emlékeztették
ból áll. Annyi módosítást szoktunk alkalmazni, hogy őket az ülésre, tisztázták a helyszínt és jelezték, hogy
közben a kliensek figyelmét a tréner folyamatosan a várakozással tekintenek a találkozás elé. Ez arra is
belső történésekre irányítja. A gyakorlat állhat fóku- jó lehetőséget teremt, hogy pár szót ejtsünk a kezdés
szálásból, amikor arra szólítjuk fel a klienseket, hogy előtti félelmekről és arról, hogy esetleg tervezte-e a
összpontosítsák figyelmüket testük különböző terüle- kliens azt, hogy el sem jön (ami nem ritka borderline
teire, s regisztrálják az ott keletkező érzéseket. Magam klienseknél).
részéről egy olyan gyakorlatot találtam hasznosnak, A vezetőknek mindig néhány perccel a kezdés előtt
ami kombinálja a fókuszálást („Érzi, ahogy a karja a kell érkezniük, már az első ülés alkalmával is, hogy
karfán nyugszik?”) a vizualizációval („Lelki szemei üdvözölhessék a klienseket és röviden, de személyre
előtt megjelenik egy nyíló rózsa”). Az imaginációs szólóan mindenkivel válthassanak néhány mondatot.
gyakorlat során a kliensek elképzelhetik azt, hogy A vonakodó vagy félénk kliensek számára ez meg-
egy meleg tengerparton hevernek, egy felhőn sik- nyugtatóan hathat és arra is alkalmat nyújt, hogy
lanak, vagy lassan lesüllyednek az óceán fenekére, meghallgathassák az aggodalmakat és megvitathas-
mint egy kis kavics, vagy más hasonlóan megnyug- sák az idő előtti távozásra vonatkozó kéréseket. Eze-
tató jelenetet. A meditáció állhat egy egyszerű szó is- ket az egyéni beszélgetéseket próbáljuk minél inkább
mételgetéséből (ez lehet pl. az „egy” szó), vagy abból, a csoport gyülekezésének idejére korlátozni, hogy a
hogy számolgatják az agyukon átfutó gondolatokat csoportfolyamatot és ne az egyéni terápiás jelleget
illetve a lélegzetvételeiket. Ennél a technikánál külö- hangsúlyozzuk. Erről később még lesz szó.
nösen fontos a kliensek számára hangsúlyozni, hogy Ahogy az várható, a csoporttagok félénkek és
egyszerűen térjenek vissza a gyakorlat folytatásához megilletődöttek az első találkozáskor. Nem világos
és ne kezdjék el bírálni önmagukat, valahányszor a számukra, hogy mi is a megfelelő viselkedés és hogy
figyelmük elkalandozik. mennyire lehet megbízni a többiekben. Rendszerint
Tapasztalataim szerint ezeknek a gyakorlatoknak úgy kezdjük, hogy megkérjük a csoporttagokat, hogy
kezdetben nagyon rövid ideig kell tartaniuk, legfel- sorban mutatkozzanak be, mondják el, hogyan sze-
jebb öt percig. Emellett arra is oda kell figyelni, hogy reztek tudomást a csoportról és meséljenek magukról
a klienseknek ne legyenek túlzó elvárásaik a saját annyit, amennyit úgy érzik, szívesen megosztanának.
teljesítményükkel szemben. Például a meditáció so- A vezetők is beszélnek magukról és arról, hogyan
rán a figyelem elkalandozása várható és elfogadható lettek csoportvezetők.
történés, nem pedig olyasvalami, amit le kell küzde- A készségfejlesztő trénerek következő feladata,
ni. Egyszerűen csak vissza kell térni a gyakorlathoz. hogy segítsenek a klienseknek elfogadni a készség-
Ambrózi Kata
A vizualizáció során lehet, hogy nem sikerül megje-
fejlesztés jelentőségét az egyéni életük szempontjá-
ból. Röviden áttekintjük az egyéves tréning temati- 1. A kimaradó kliensek később nem léphetnek
káját, ismertetjük a borderline személyiségzavar és vissza a terápiába
az öngyilkos magatartás elégtelen készségek szere-
pét hangsúlyozó elméleti modelljét, valamint elma- Azok a kliensek, akik egymást követő négy ülésről
gyarázzuk a soron következő ülések rendjét. Minden hiányoznak, automatikusan kiesnek és bizonyos, a
témakörnél megvitatjuk, hogyan függ össze a klien- szerződésükben rögzített ideig nem térhetnek vissza
sek tapasztalataival. Kiosztunk egy munkalapot, ami a terápiába. Például, ha valaki egy évre szerződött és
a borderline személyiségzavar jellemző tünetei és a négy alkalommal nem jelenik meg, akkor csak hat
készségfejlesztő tréning közötti összefüggést ismer- hónap múlva kezdheti újra a terápiát. A rögzített idő
teti és megbeszéljük az abban foglaltakat (lásd 6. fe- elteltével megegyezhet a csoportvezetővel az újrakez-
jezet); a munkalap szövegét általában egy táblára is désről (és, ha a csoport még működik, a csoporttag-
fel szoktam írni. okkal). Ez alól a szabály alól nincs kivétel.
Igen fontos, hogy a vezetők hangsúlyozzák, hogy Ugyanaz a szabály érvényes tehát a csoportos
bíznak abban, a kezelés során tanultak valóban ha- készségfejlesztő tréningre, mint az egyéni DBT te-
tékony eszközök, amelyek segítségével ténylegesen rápiára. Meg szoktuk említeni, hogy noha technikai-
javulni fog a kliensek életminősége. A kezelést „el lag lehetséges egymás után három ülésről hiányozni,
kell adni” a klienseknek (lásd a kézikönyv 9. és 14. majd megjelenni a negyediken, ez a szabály szelle-
fejezetét az „eladás”-ról és arról, hogyan kell elérni a mének megsértését jelenti. Haladó csoportjainkban a
kliensek elköteleződését.) Ezen a ponton azt is hang- kiesésre vonatkozó szabályokról a csoport határoz,
súlyozni szoktam, hogy a DBT célja nem az öngyil- így azok csoportonként különbözőek lehetnek. Az
kosság megelőzése, hanem az életminőség javítása. egyik csoportban például három „igazolatlan” hiány-
Nem az a célunk, hogy rávegyük az embereket, hogy zás négy hónap alatt egyenértékű a kimaradással.
olyan életet éljenek, amit nem érdemes, hanem, hogy Valamennyi csoportban a kezdet kezdetén kristály-
segítsünk nekik olyan életet kialakítani, amit min- tisztán megfogalmazzuk a kiesésre vonatkozó szabá-
dig is akartak. Ennek elsődleges terápiás eszközei a lyokat, akár úgy, hogy a csoportvezető ismerteti őket,
„validálás” (a kliens reakcióit hitelesnek tekintjük) és mint a teljesen kezdő csoportokban, akár úgy, hogy a
a dialektikus stratégiák. csoporttagok együttesen határozzák meg őket, mint a
haladó csoportokban. Ezzel azt adjuk a csoporttagok
értésére, hogy mindenkitől elvárjuk, hogy minden
A készségfejlesztés szabályai
héten megjelenjen a tréningen. A szabály ismertetése
kapcsán azt is meg lehet vitatni, hogy mi tekinthető
Nagyon fontos, hogy mindjárt az elején tisztázzuk elfogadható oknak a hiányzásnál. Olyan kifogásokat,
a készségfejlesztő tréning szabályait és eloszlassuk mint hogy valaki nem volt megfelelő hangulatban,
a szabályok megkerülésével kapcsolatos téves elkép- nem érezte jól magát, más dolga volt vagy úgy érezte,
zeléseket. A szabályok ismertetése alkalmat teremt hogy „őt senki sem szereti a csoportban”, nem lehet
arra, hogy a készségfejlesztő trénerek minden kliens- elfogadni. Súlyos betegség, nagyon fontos elfoglalt-
sel pontosítsák és megerősítsék a terápiás szerződést. ság vagy halaszthatatlan utazás elfogadható.
Csoporthelyzetben hasznos lehet, ha a szabályok is- Az első vizsgálatunkban a standard DBT kész-
mertetése után a vezetők körbemennek, és minden ségfejlesztő csoporton valamint egyéni DBT terápi-
klienstől egyenként kérik a beleegyezést. Tapaszta- ában részesülő 24 személy 16,4%-a maradt ki egy
lataim szerint a szabályok ismertetésére és megvi- év alatt, ami lényegesen alatta maradt az 50-80%-os
tatására elegendő az első ülés. Nyitottan működő kiesési aránynak, amire számítottunk. Egy másik
csoportnál minden új tag belépésekor újból meg kell vizsgálatunkban 12 kliens vett részt a standard DBT
vitatni a szabályokat. Ilyenkor hasznos lehet, ha a készségfejlesztő tréningen és nem-DBT szemléletű
régi tagokkal magyaráztatjuk el azokat. egyéni terápián, és itt 27%-os volt a kiesési arány,
A csoportvezetőknek nem szabad elfelejteniük, ami megint csak jóval alacsonyabb volt, mint a várt
hogy a szabályok ismertetése és megvitatása a ke- 50%-os kiesés. Véleményem szerint a terápia időkor-
zelés fontos része, nem csupán a tréning bevezető látos jellege és a kiesési szabályok rögzítése döntő
szakasza. Ennélfogva újra és újra át kell ismételni a szerepet játszik ebben. A szabályok világos lefekte-
későbbiekben is, ahogy a tréning előrehalad. A szabá- tése két okból fontos. Egyfelől, a kliensek tudhatják,
lyoknak autoriter stílusban történő ismertetése való- hogy ha egymásután egyszer, kétszer vagy háromszor
színűleg elriasztja azokat a klienseket, akik számára hiányoznak, még mindig visszavárják őket, akkor is,
a kontroll kérdése különösen fontos. Az alábbiakban ha közben nem jelentkeznek telefonon. Számíthatnak
ismertetem az általam hasznosnak talált szabályokat. rá, hogy ez a fajta viselkedés nem fogja teljesen vá-
(A kliensek számára létezik ezeknek egy rövidített ratlanul érni a csoportvezetőket és nem zárják ki a
összefoglalása; munkalap formájában, lásd a munka- terápiából emiatt. Másfelől, sokkal nehezebbé teszi,
füzet 6. fejezetét). hogy valaki csak úgy lemorzsolódjon a képzésről,
Ambrózi Kata
anélkül, hogy tisztában volna vele, valójában mit is a szükségletét, hogy valakivel megbeszéljék ezeket a
csinál. Minden egyes héten tudatában van annak, problémákat. Ezek fontosak és komolyak, és éppen
hogy hol tart: bent tudhatja-e még magát a csoport- ez az egyik oka annak, hogy szükség van egyéni te-
ban, vagy már kiesett. rápiára.
A csoporttal kapcsolatban nagyon fontos, hogy
2. Minden kliensnek egyidejűleg egyéni ebben a fázisban tisztázzák a vezetők, hogy mi a
különbség a készségfejlesztő tréning és az egyéb
terápiában is részt kell vennie csoportterápiák között. Sok kliens azzal az elvárással
Az a tény, hogy a csoportos készségfejlesztés a DBT- készül a tréningre, hogy itt majd hozzájuk hasonló
ben az egyéni terápia kiegészítésére szolgál borderline emberekkel oszthatják meg a problémáikat. Bár a cso-
kliensek esetén, világosan kimondásra kerül a terápia portban számos alkalom kínálkozik ilyesmire, ennek
kezdetén. A készségfejlesztés ideje alatt a kliensek- vannak korlátai, s a tréning elsősorban a készségek
nek módjában áll egyéni terapeutát váltani, de senki gyakorlására fókuszál, nem pedig azokra a krízisek-
nem maradhat négy egymást követő héten át egyéni re, amelyek a hét folyamán történtek. Sok résztvevő
terapeuta nélkül. Ha valaki négy egymást követő hé- soha nem vett részt semmiféle viselkedésterápián,
ten át nem vesz rész egyéni terápiás ülésen, kiesik a még kevésbé készségorientált csoportterápián.
készségfejlesztő csoportból. Ha a mi standard DBT Tapasztalatom szerint a különbséget nem lehet
programunkon résztvevő kliensek közül (akik egyéni elégszer hangsúlyozni. A kliensek, gyakran elképesz-
terápiába és csoportos készségfejlesztő tréningre is tő mennyiségű nem – behaviorista terápián vettek
járnak) kimarad valaki az egyéni terápiás ülésről (és részt, ahol megtanították őket olyan különböző „szük-
nem találunk nekik másik egyéni terapeutát, vagy ő séges összetevőkre”, amelyek a terápiás változáshoz
nem talál magának másvalakit), akkor nem vehet részt elengedhetetlenek – olyan összetevőkre, amelyekre a
a továbbiakban a készségfejlesztő tréningen sem, va- készségfejlesztő terápiában nem fordítunk túl nagy
gyis be kell fejeznie a teljes kezelési programot. figyelmet. Valamennyi eddig tartott csoportunkban
Az egyéni terápiára több okból kifolyólag is volt egy vagy két kliens, akit feldühített, hogy nem
szükség van. Először is, nyolc komoly öngyilkossági tudott beszélni a csoportülésen arról, „ami igazán lé-
késztetéssel küzdő klienssel a készségfejlesztő tréne- nyeges”. Volt olyan kliensünk, akinek a terápiáról al-
reknek rendkívül nehéz feladatot jelentene a krízis- kotott elképzelésébe olyan mélyen belevésődött, hogy
helyzetekben gyakori segélykérő hívások kezelése. bármiről beszélhet, ami csak eszébe jut, hogy még a
Egyszerűen túl nagy lenne a rájuk nehezedő nyomás. gondolatát visszautasította annak, hogy a készségfej-
Másodszor, egy készség-orientált programban a heti lesztés terápiás módszer lehet. Mondanom sem kell,
egyszeri találkozókon nem túl sok idő jut az esetle- hogy ez mennyi súrlódáshoz vezetett a csoportban.
gesen feltörő személyes élmények folyamatos megbe- Az egyéni terápiába járás követelménye egyesek-
szélésére. Arra sincs elég idő, hogy minden egyes kli- ben időnként komoly félelmeket is kelthet. Tapasz-
ensnek elegendő segítséget nyújtsunk az elsajátított talataink szerint az egyéni terapeuták gyakran any-
készségek mindennapi életbe történő beépítéséhez. nyira túlterheltek, hogy már csak emiatt is gyakran
Néhányuknak sokkal több idő lehet szükséges egy- idő előtt befejezik a terápiát a borderline kliensek-
egy készség elsajátításához, mint a többieknek, és ha kel. Ezekben az esetekben azután hihetetlenül nehéz
a tempót az átlagos igényekhez igazítjuk, akkor külső másik terapeutát találni, aki hajlandó felvállalni egy
segítség nélkül nagyon valószínű, hogy mindenkinek ilyen klienst, különösen, ha az még az előző tera-
ki fog maradni legalább néhány készség, amit nem peutát gyászolja. Ez főleg akkor okoz gondot, ha a
fog megtanulni. kliens nem tud megfizetni olyan szakembert, aki elég
Az, hogy már az elején hangsúlyozzuk, hogy min- képzett ahhoz, hogy segítsen. Sajnos a kórházakban
denkinek szüksége van külső segítségre a készségek általában nincsen elég szakember ahhoz, hogy egyé-
elsajátításához, nagyon fontos szerepet kap a későb- ni pszichoterápiát lehessen nyújtani, nem is beszélve
biekben, amikor a kliens nehézségekkel szembesül. arról, hogy ezek a kliensek gyakran már minden esé-
A készségfejlesztő trénerek hajlamosak alábecsülni a lyüket eljátszották a helyi intézményekben. Ilyenkor
készségek megtanulásával kapcsolatos problémákat, a készségfejlesztő terapeutának átmenetileg gyakran
ez pedig azt eredményezi, hogy a kliensek később fel kell vállalnia a krízisintervenciós terapeuta sze-
csalódottakká és reményvesztettekké válnak. repét, és segítenie kell a klienst a megfelelő egyéni
Mindez arra is jó lehetőséget teremt, hogy el- terapeuta felkutatásában.
mondjuk, hogy a megbeszélések során általában a
tanulandó készségekre fogunk koncentrálni és arra, 3. Drog vagy alkohol hatása alatt álló személy
hogy miként tudják azokat a kliensek saját életükben
nem vehet részt az üléseken
alkalmazni. Vagyis, ritka kivételektől eltekintve, az
aktuális problémák és krízishelyzetek megbeszélését Ahogy az információk bizalmas kezelésére vonatko-
nem támogatjuk. Kulcsfontosságú azonban, hogy a zó szabály, ez is eléggé magától értetődő, nem szo-
Ambrózi Kata
készségfejlesztő trénerek elismerjék klienseiknek azt
rul bővebb magyarázatra. Mindazonáltal a szabály jó
alkalmat kínál arra, hogy beszéljünk arról az érzel- lépés afelé, hogy a készségfejlesztés keretein belül
mi megterhelésről, amit az ülésen való részvétel az megtanítsuk őket arra, hogy hogyan kell a társaiktól
esetek többségében jelent. Fontos, hogy az elvárások segítséget kérni. Ahogyan a negyedik szabály, ez is
reálisak legyenek a későbbi csalódások megelőzése rendszerint megkönnyebbülést vált ki a kliensekből.
érdekében. Itt a vezetők ismét azzal bíztathatják a kli- A szabály bevezetése előtt időről-időre előfordult,
enseket, hogy ha elsajátítják az érzelemszabályozási hogy a kliensek rendkívül feldúlt állapotban felhívták
készségeket, akkor könnyebben fognak megbirkózni egymást, burkoltan öngyilkossággal fenyegetőztek,
az üléseken átélt stresszel is. Mivel e betegpopuláci- titoktartási ígéretet csikartak ki a hívott félből, majd
ónak a kezelésénél ez a kérdés nagy jelentőséggel bír, letették a telefont, anélkül, hogy valami látványos ja-
a későbbiekben részletesen tárgyalni fogjuk. vulás következett volna be állapotukban. A hívott fél
ennek következtében nehezen feloldható dilemmával
szembesült. Ha valóban érdekli a másik sorsa, tennie
4. A kliensek az ülésen kívül nem beszélhetnek kell valamit azért, hogy megmentse az életét. Egy-
a többi klienssel korábbi – vagy akár magában azonban nyilván nem tud segíteni, ha pedig
a közelmúltban elkövetett paraszuicidális külső segítséget kér, megszegi titoktartási ígéretét.
cselekedeteikről Emiatt a kliensek rendkívül erős kétségbeesést és el-
hagyatottságot éltek át. Ugyanakkor, amikor megvi-
A negyedik szabálynak számos oka van. Az első, hogy tattuk ezt a problémát, a kliensek nyilvánvalóvá tették
a DBT során végig az egyik legfőbb törekvés az, hogy számomra, ha nem ígérhetnének egymásnak titoktar-
minimalizáljuk az öngyilkos magatartást megerősítő tást, akkor egyszerűen nem hívnák többet egymást
hatásokat. Amikor egy kliens paraszuicidális csele- ilyen helyzetben. A csoportos készségfejlesztés egyik
kedetekről számol be, az a többiekből általában – de előnye ugyanakkor éppen az, hogy a kliensek erős
nem mindig – szánalmat, érdeklődést és aggodalmat támogató közösséget építenek ki. Vannak pillanatok,
vált ki. Épp ezért, ahogyan az egyéni terápiában a amikor csak egymástól várhatják, hogy valaki való-
kliens nem telefonálhat a paraszuicidális cselekedet ban megértse, mit is éreznek. Minthogy a csoportban
után, a klienseknek a készségfejlesztő tréningen is mindenkiről köztudott, hogy öngyilkossági és önsér-
bele kell egyezniük, hogy nem telefonálnak egymás- tő késztetésekkel küzd, nem kell attól félniük, hogy
nak vagy nem lépnek kapcsolatba egymással hasonló megszégyenülnek egymás előtt. Nemcsak a hívó fél
helyzetben. számára nyílik lehetőség arra, hogy egy nehéz hely-
Ráadásul, tapasztalataim szerint borderline sze- zet megoldásához segítséget kapjon, de a hívott sze-
mélyeknél az öngyilkos magatartásról való beszéd mély is gyakorolhatja, miként lehet megoldásokat és
erős mintakövető magatartást vált ki. Ha arról halla- érveket találni az életben maradásra.
nak, hogy valaki megvagdosta, túlgyógyszerezte ma- Emellett – és ez szintén nem elhanyagolható terá-
gát, vagy valami hasonlót csinált, azonnal késztetést piás nyereség –, a kliensek megtapasztalhatják, hogy
éreznek arra, hogy utánozzák az illetőt, s ennek a hol húzódnak a saját határaik abból a szempontból,
késztetésnek csak nagyon nehezen tudnak ellenállni. hogy milyen mértékű segítség nyújtására hajlandók.
A mi csoportjainkban a tagok rendszerint örömmel
fogadják ezt a szabályt. Mielőtt ezt a szabályt beve-
6. Az ülések során szerzett információkat
zettük volna, a kliensek gyakran panaszkodtak, hogy
onnantól fogva, hogy ők maguk felhagytak ezzel a és a kliensek nevét bizalmasan kell kezelni
magatartással, nagyon ijesztő volt másoktól ilyesmi- A titoktartási szabály jelentősége magától értetődő.
ről hallani. Az ülések alatt elfogadjuk, de nem báto- Ami esetleg nem nyilvánvaló, hogy ez a szabály
rítjuk őket, ha beszélni akarnak a témáról, mert ez az ülésen kívüli „pletykálásra” is vonatkozik. Az
lehetőséget teremt arra, hogy végiggondolják, milyen emögött húzódó alapelv az, hogy a kliensek között
más megoldást lehetne találni az öngyilkossági kész- fellépő interperszonális problémákat az érintett be-
tetést kiváltó helyzetekben. vonásával kell megoldani úgy az ülésen, mint azon
kívül. Ez alól a szabály alól két kivétel van. Egyrészt
a kliensek megbeszélhetik a csoportban történteket
5. Ha öngyilkossági késztetés esetén egy kliens egyéni terapeutájukkal, amit azért lényeges hangsú-
felhív egy másikat, hogy segítséget kérjen, lyozni, mert ez szükséges ahhoz, hogy maximálisan
el kell fogadnia a hívott fél segítségét ki tudják aknázni terápia nyújtotta előnyöket s az tel-
jes hatékonysággal működhessen. Azonban ilyenkor
Elfogadhatatlan az, hogy egy kliens felhívjon valakit, is arra intjük a klienseket, hogy egymás vezetéknevét
közölje, hogy „meg fogom ölni magam”, majd vissza- ne vagy csak akkor említsék, ha az elengedhetetlen.
utasítsa a hívott személy segítségét. Ahogy a munka- A másik kivételt az öngyilkossági veszély jelenti. Ha
füzet 8. fejezetében tárgyaljuk, a borderline kliensek egy kliens úgy gondolja, hogy egy csoporttársa való-
számára speciális problémát jelent az, hogy megfelelő színűleg öngyilkosságot fog megkísérelni, kérhet, sőt,
Ambrózi Kata
módon kérjenek segítséget. Így ez a szabály az első
helyes dolog, ha segítséget kér.
7. Ha egy kliens késni fog az ülésről, vagy nem programokat szerveznek és kölcsönösen segítik egy-
tud részt venni azon, telefonon előre be kell mást. Ez persze interperszonális konfliktusokhoz is
jelentenie vezethet, ami minden kapcsolatban előfordulhat. Egy
olyan csoport esetében, ahol a csoporttagok kiválasz-
A hetedik szabály több célt is szolgál. Először is, tásának szempontjaiból adódóan az interperszonális
udvariassági gesztus a készségfejlesztő trénerek felé, konfliktusok tipikusak, ez egyaránt lehet előny és hát-
ha a kliens tudatja velük, hogy ne várjanak rá. Noha rány. Az, hogy melyik, azon múlik, hogy a csoport-
úgy szoktunk megállapodni, hogy az ülést időben el- tagok között az ülésen kívül felmerülő problémákat
kezdjük, nehéz nem várni a későn jövőkre egy fontos meg lehet-e beszélni az ülésen (vagy ha ez túl nehéz,
bejelenteni valóval vagy egy lényeges anyagrésszel. a vezetővel). A kapcsolat addig és olyan mértékig jár-
Ez különösen akkor jelent problémát, ha egy ülés kez- hat előnyökkel, amíg és amilyen mértékben meg lehet
detén csak egy vagy két kliens van jelen. Másodszor, beszélni és a megfelelő készségek alkalmazását meg
a kliens számára ez a kötelezettség mintegy negatív lehet vitatni ezzel összefüggésben. A bajok ott kez-
megerősítőként szolgál, s kiemeli a pontosság fontos- dődnek, amikor egy kapcsolatról nem lehet beszélni
ságát. Végül, ezáltal kiderül, hogy miért nincs jelen és a feszültségek odáig fokozódnak, hogy emiatt az
a kliens. egyik csoporttag nehéznek vagy akár lehetetlennek
A csoportterápiában, ha egy csoporttag nincs je- érzi azt, hogy a továbbiakban részt vegyen az ülése-
len és nem jelzi előre, hogy hiányozni fog, a többiek ken s fizikailag vagy érzelmileg kivonul abból.
(ideértve a vezetőket is) rögtön aggódni kezdenek Ennek a szabálynak a megbeszélése arra figyel-
érte. Az első gondolat mindig az, hogy öngyilkos- mezteti a csoporttagokat, hogy a vezetők minden tag
ságot követett el (bár eddig még soha nem volt rá jogait és igényeit egyformán figyelembe veszik és
példa, hogy valaki emiatt hiányzott volna), a máso- tiszteletben tartják. Ez valamiféle biztonságos egyen-
dik, hogy kiborult, a harmadik pedig, hogy kórház- súlyt teremt, s megerősíti azt a szabályt, hogy egy
ba került. Néha azonban a kliensek olyan okok miatt csoporttag sem követelhet teljes titoktartást a másik-
hiányoznak, amelyeknek semmi közük nincs a fenti tól a problémáival kapcsolatban. Ez különösen fontos,
problémákhoz. Így, ha egy kliens nem telefonál, fe- amikor önkárosító magatartásról van szó, ha valaki
lesleges aggodalmat okoz a többieknek. Sok kliens fontos dolgokban hazudik vagy más módon hozza
számára pusztán az a tény, hogy a többiek aggódnak kellemetlen helyzetbe a páros egyik tagját.
értük, újdonságot jelent, mások viszont érzelmi tá-
mogatásként élik meg és ez megerősíti őket abban,
hogy ne telefonáljanak. Bármelyik is legyen igaz, ez 9. Szexuális partnerek nem vehetnek részt
a szabály mindenképpen eszközt jelent ennek a visel- ugyanazon a készségfejlesztő tréningen
kedésformának a kezelésére. A szabály ismertetése
lehetőséget nyújt annak a hangsúlyozására, hogy a A csoport beindulásakor természetesen a csoportve-
tagoknak tekintettel kell lenniük egymás érzéseire, zetők felelőssége, hogy az aktuális szexuális partne-
tisztelettel kell viseltetniük egymás iránt s felelősség- reket külön csoportba osszák be. Így a szabály arra
gel tartoznak a csoportkohézióért. figyelmezteti a tagokat, ha szexuális kapcsolatot lé-
tesítenek egy másik csoporttaggal, akkor egyiküknek
ki kell maradni a csoportból. Ez idáig két alkalommal
8. A kliensek nem teremthetnek személyes
jött létre a csoportjainkban tagok között szexuális
kapcsolatot az üléseken kívül kapcsolat, ez mindkét esetben rendkívüli problémá-
kat jelentett az érintett személyek számára. Az egyik
A 8. szabály kulcsszava a „személyes”. Ennek a sza- esetben a kezdeményező fél felbontotta a kapcsolatot
bálynak tehát az az értelme, hogy a kliensek nem te- a másik féllel annak akarata ellenére, ami a visszauta-
remthetnek az ülésen kívül olyan kapcsolatot, amiről sított tag számára a továbbiakban nagyon megnehe-
az ülésen nem lehet beszélni. A DBT szorgalmazza zítette a csoportüléseken való részvételt. A második
azt, hogy a csoporttagok az üléseken kívül is teremt- esetben egy csoporttagot vonakodása ellenére végül
senek kapcsolatot. Valójában a csoportos DBT egyik elcsábított egy másik kliens, ami számára traumát,
erőssége éppen abban a támogatásban rejlik, amit a a csoport számára pedig feszültséget jelentett. Ezt a
csoporttagok tudnak nyújtani egymásnak a hétközna- szabályt általában mindenki megérti. Ha viszont nem
pi problémákkal kapcsolatban. Ennek a mintája ha- állítjuk fel, nagyon bonyolult a kibontakozó szexuális
sonlít az Anonim Alkoholistákhoz vagy más önsegítő kapcsolatokat kezelni, borderline klienseknél ugyanis
csoportokhoz, ahol terápiás hatásúnak tekintik, ha a nem lehet utólag bevezetni megkötéseket.
kliensek az ülések között felhívják egymást, közös
Ambrózi Kata
4. sTruKTurális sTraTégiáK és KészségfejleszTő módszereK alKalmazása a pszichoszociális Tréningen 39
4.
Strukturális stratégiák
és készségfejlesztő módszerek
alkalmazása a pszichoszociális tréningen
A DBT terápiás stratégiák öt fő kategóriába sorol- gyobb különbség, ami a DBT készségfejlesztő tré-
hatók: ninget megkülönbözteti az egyéni pszichoterápiától.
1. dialektikus stratégiák, A készségfejlesztés során a terápiás ülés napirendjét
2. alapstratégiák, a megtanulandó készségekhez igazítjuk és kliensek
3. stilisztikai stratégiák, megérkezése előtt már kész a napirend. Az egyéni
4. esetkezelési stratégiák és terápiában a napirendet a kliensnek az ülésen illetve
5. integratív stratégiák az előző ülés óta tanúsított viselkedése szabja meg,
A „stratégia” itt olyan összehangolt tevékenységeket, és a napirend nyitott a kliens megérkezéséig. Bár az
taktikákat és eljárásokat jelent, amelyeket a terape- én klinikámon a készségfejlesztés csoportos formá-
uta a kezelési célok elérése – vagyis jelen esetben a ban zajlik, ahogy korábban említettem, elképzelhető
pszichoszociális készségek megtanítása – érdekében egyéni készségfejlesztés is. (Abban is biztos vagyok,
alkalmaz. A „stratégia” kifejezés alatt értendő emel- hogy a pszichoterápiát is lehetne csoportos formában
lett a terapeuta által képviselt szerep illetve az általa végezni, bár ehhez még nem írtam kézikönyvet.).
tartott fókusz is, valamint utal azokra a válaszokra is, Ebben a fejezetben először arról lesz szó, hogy mi-
amelyeket a terapeutának valamely kliens által hozott ként kell használni a DBT strukturális stratégiáit a
problémára adnia kell. készségfejlesztés során. (A többi stratégiát röviden a
Az alapstratégia a problémamegoldást és a hitele- következő fejezet tárgyalja.) Ezután a fejezet áttekinti
sítést jelenti, ami a dialektikus stratégiákkal együtt a a kézikönyv 11. fejezetében tárgyalt készségfejlesztő
DBT lényegét adja. A stilisztikai stratégiák szabják módszereket. A DBT-ben magában a változásra irá-
meg a terápiával összeegyeztethető személyközi és nyuló eljárásoknak négy csoportja van – a készség-
kommunikációs stílust. Az esetkezelési stratégiák sza- fejlesztő módszerek alkotják ezek egyikét. A másik
bályozzák, hogyan reagál a terapeuta a klienst körül- három csoportot a kontingencia módszerek, az inger-
vevő szociális hálózatra és hogy milyen kapcsolatban expozíció és a kognitív átstrukturálás alkotják. Amint
van velük. Az integratív stratégiák arra vonatkoznak, azt a nevük is mutatja, a készségfejlesztő módszerek
hogy miként kell kezelni azokat a specifikus problé- képezik a készségfejlesztő pszichoszociális tréning
mahelyzeteket, amelyek a borderline személyek ke- gerincét. Ugyanakkor – és ez lényeges – a készség-
zelésénél tipikusan adódnak, mint például a terápiás fejlesztés terén nem lehetséges megfelelő munkát vé-
kapcsolatban felmerülő problémák, az öngyilkos ma- gezni, ha a terapeuta nincs tisztában azzal, hogyan
gatartás, a terápia folyamatát zavaró, akadályozó vi- kell dolgozni a pszichoterápiában a kliens viselke-
selkedés problémája és a kiegészítő kezelések problé- dése által kiváltott következményekkel (viselkedés-
mája. A strukturális stratégiák, amelyek az integratív kontingencia módszere), hogyan kell szembenézni
stratégiák speciális alcsoportját alkotják, a terápiás a fenyegető helyzetekkel illetve témákkal (inger-
idő beosztását segítik. Vannak stratégiák, amelyeket expozíció), vagy hogy mit kell kezdeni a maladaptív
a többinél gyakrabban használnak és elképzelhető az elvárásokkal, feltevésekkel és hiedelmekkel (kognitív
is, hogy némelyikre csak nagyon ritkán lesz szükség. átstrukturálás). Sok szempontból lehetetlen ezeket a
Lehet, hogy némely stratégia nem alkalmazható egy módszereket különválasztani a készségfejlesztő
adott készségfejlesztő ülésen, és előfordulhat, hogy a módszerektől, itt és a könyvben csak a könnyebb
stratégiák helyes kombinálásának módja idővel vál- érthetőség kedvéért tesszük ezt. (A következő feje-
tozik. zetben röviden áttekintjük a fenti módszerek alkal-
A kezelési idő strukturálása (ideértve a kezelé- mazását a pszichoszociális készségfejlesztő tréning
Ambrózi Kata
si céljának és irányának megválasztását) a legna-
keretében.)
Strukturális stratégiák ta 2. pontja), amit röviden a jelen munkafüzet első

fejezete, részletesen a kézikönyv 2. fejezete tárgyal.
A strukturális stratégiák azt írják elő, hogyan kell A standard DBT kezelési program esetén ez a há-
a dialektikus viselkedésterápia folyamatát illetve az rom lépés már a kezelési programba történő felvétel
egyes üléseket elkezdeni és lezárni. Tartalmaznak fázisában megtörténik, így itt nem szükséges őket
irányelveket arról is, hogyan kell az idővel gazdál- megismételni. A következő három lépést azonban
kodni a kezelés egésze illetve az egyes ülések során. mindenképpen át kell venni, akkor is, ha azokra ko-
A strukturális stratégiáknak öt csoportjuk van: rábban már sor került a kezelés kezdetén vagy a stáb
1. szerződéskötési stratégiák, egy másik tagja már átvette őket.
2. üléskezdő stratégiák, A kezelés előtti személyes találkozó alkalmával
3. ülésszervezési stratégiák, tájékoztatni kell a klienst a készségfejlesztő tréning
4. ülészáró stratégiák és részleteiről: hogyan működik a csoport (ha csopor-
5. terápiát befejező stratégiák. tos kezelés fog zajlani), s hogy mi lesz a kliens és a
Ezeket a kézikönyv 14. fejezetében részletesen tár- terapeuta szerepe a folyamatban (a fenti lista 3. pont-
gyalom. ja). A fejezetben erről még részletesebben lesz szó.
A készségfejlesztő terapeutának azt is el kell dönte-
nie, hogy a készségfejlesztő tréning – akár egyéni,
Stratégiák a szerződéskötéshez akár csoportos – megfelelő kezelési forma-e az adott
kliens számára és ha igen, állást kell foglalnia, hogy
A szerződési stratégiák hat pontban foglalhatók ösz- vállalja a klienst (a fenti lista 4. pontja). Ami még
sze: fontosabb, a terapeutának, pontosan követve a DBT
1. kezelés előtti állapotfelmérés; irányelveit, el kell érni, hogy a kliens hivatalosan
2. a borderline viselkedésminták bioszociális elmé- is elköteleződjön a terápia mellett – ezek az irány-
letének és a készségek ezekben játszott szerepé- elvek a kézikönyv 9. és 14. fejezetében olvashatók.
nek ismertetése; Ennek fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni! Nem
3. a kliens(ek) tájékoztatása a készségfejlesztő tré- létezik olyan, hogy túl sok elkötelezettség! A kész-
ning részleteiről; ségfejlesztő terapeuta nem támaszkodhat arra, hogy
4. a terapeuta és a kliens együttes elköteleződésének valaki más (pl. az egyéni terapeuta, vagy a terápiába
kialakítása a tréning irányában; vételkor közreműködő kolléga) már megszerezte ezt
5. a készséghiányok pontos felmérése és a nyilatkozatot. A kezelést megelőző személyes talál-
6. a terápiás kapcsolat kialakításának megkezdése. kozó arra is jó alkalom, hogy a terapeuta megkezdje a
Ezeket a lépéseket két alkalommal kell végigvenni: személyes terápiás kapcsolat kialakítását (a fenti lista
a készségfejlesztő tréning előtti személyes interjú 6. pontja, részletesebben lásd a kézikönyv 14. és 15.
alkalmával és az egyes készségfejlesztő modulokat fejezetét).
bevezető üléseken. Emellett, ahogy az egyéni DBT
terápiában is, a terapeutának valószínűleg újra és Az első készségfejlesztő ülés
újra el kell ismételnie ezeket a lépéseket a kezelés
során.. Az első készségfejlesztő ülésről már volt szó ennek
a munkafüzetnek a 3. fejezetében, a 6. fejezetben is
A kezelés előtti személyes találkozás visszatérünk rá (mit kell mondani stb.) Ahogy ezek-
ben a fejezetekben is olvasható, az első ülésen újfent
A készségfejlesztő program valamennyi potenciá- végig kell venni a szerződéskötési stratégiák 3., 4.
lis résztvevőjének – függetlenül attól, hogy egyéni és 6. lépését. Ezen túl, a csoportvezetőknek el kell
vagy csoportos formában fog-e zajlani – részt kell érniük azt, hogy a csoport, mint egész nyilatkozzon
vennie egy vagy két találkozón a készségfejlesztő tré- az elköteleződéséről, ahogyan azt is, hogy minden
nerrel (és csoportos képzésnél a helyettesével), hogy egyes tag a csoport nyilvánossága előtt is tegyen ha-
eldöntsék, a készségfejlesztő tréning-e a megfelelő sonló nyilatkozatot. Erre azért van szükség, mert a
választás és ha igen, megbeszéljék, milyen formában nyilvánosan tett nyilatkozat ereje jóval nagyobb, mint
is történjen ez. A találkozó lehetőleg egy alapos vizs- az, amit négy szemközt tettek. Mindazokat az elköte-
gálattal kezdődjön, (a fenti lista első pontja), amely leződést erősítő stratégiákat használni kell, amelyeket
ha szükséges, magában foglalhat egy diagnosztikus a kézikönyv 9. fejezetében tárgyalunk.
interjút is a borderline személyiségzavar diagnózisá-
nak felállítása céljából. Az ülésen a pszichoszociális
készségeket is fel kell mérni (a fenti lista 5. pontja), Üléskezdő és ülészáró stratégiák
ami történhet informálisan, vagy formálisan, vala-
mely strukturált interjú segítségével. Ezt követően Az ülések elkezdésének és befejezésének módját a 3.
a terapeutának röviden ismertetnie kell a borderline fejezetben már tárgyaltuk és a 6. fejezetben is lesz
Ambrózi Kata
személyiségzavar bioszociális elméletét (a fenti lis-
szó még róla. Ugyanazok az elvek érvényesek, mint
az egyéni DBT terápiában, bár az ülés megfelelő zá- készségfejlesztéssel. A terápiás folyamaton dolgozni,
rására a csoportos készségfejlesztés esetén nagyobb meghitt beszélgetéseket folytatni, megoldani a való
figyelmet fordítunk, mint az egyéni terápiában. Az élet kríziseit stb., mind sokkal több megerősítést je-
egyéni formában folytatott készségfejlesztésnél a te- lent (mind a kliens mind a terapeuta számára), mint
rapeutának a kézikönyv 14. fejezetében részletezett a pszichoszociális tréning időnként földhözragadt fel-
üléskezdési és ülészáró stratégiákat kell követnie, adatait végrehajtani.
kivéve azt az esetet, amikor az ülés elején aktuális Az ülésszervezési stratégiák szükségességét, az
kapcsolati problémák megoldásával kell foglakozni. azokkal kapcsolatos nehézségeket és ellenvetése-
Fontos azonban, hogy erre csak korlátozott mennyi- ket kimerítő részletességgel tárgyaljuk a kézikönyv
ségű időt lehet fordítani. A terapeutának lehetőség 5. és 6. fejezetében. Mindazonáltal érdemes itt is
szerint arra kell ösztönöznie a klienst, hogy használja hangsúlyozni, hogy az a terapeuta, aki nem tartja
a feszültségtűrési készségek közül a krízis túlélési be az ülésszervezési stratégiákat, nem DBT kész-
stratégiákat (lásd a munkafüzet 10. fejezetét), hogy el ségfejlesztő tréninget végez. Ez azt jelenti, hogy a
tudjon szakadni attól az igényétől, hogy továbbra is a DBT-ben az hogy mit beszélünk meg, ugyanolyan
megoldáson dolgozzanak, és képes legyen a készsé- fontos, mint az, hogy hogyan beszéljük azt meg. Az
gek tanulásával foglalkozni. A kapcsolati problémák- ülésszervezési stratégiák elfogadtatásával és betarta-
ra az egyéni terápiás ülésen lehet visszatérni. tásával kapcsolatos nehézségeket, megoldandó prob-
lémaként kell kezelni (lásd a kézikönyv 15. fejezetét
a terápia folyamatát akadályozó viselkedésekre vo-
Terápiát lezáró stratégiák natkozó protokollról). Ha a terapeutának nehézséget
jelent az ülésszervezési stratégiák betartása (ami nem
Nem szabad elfelejteni, hogy egy évig tartó pszi- számít ritkaságnak), ezt fel kell vetnie a következő
choszociális készségfejlesztő tréninget lezárni, leg- szupervíziós/konzultációs ülésen (lásd a kézikönyv
alább olyan nehéz feladat, úgy a terapeuta, mint a 13. fejezetét az ilyen ülések jelentőségéről). Minthogy
kliensek számára, mint egy intenzív, egyéni terápiás a kézikönyvben már meglehetősen hosszan tárgyal-
kapcsolatot lezárása, még akkor is, ha csoportos for- tam az ülésszervezés fontosságát, itt nem részletezem
mában zajlik. Könnyű erről megfeledkezni. Felülete- még egyszer.
sen nézve legalábbis, nem olyan szembetűnő, hogy A készségfejlesztő tréning céljai fontossági sor-
egy készségfejlesztő csoportban is nagyon erős lehet rendben: 1. a terápiát nagy valószínűséggel romboló
a kötődés. Tapasztalataim szerint azok, akik gyakor- viselkedések leállítása, 2. a készségek megtanítása,
lottabbak az egyéni, mint a csoportterápiában, haj- megerősítése és generalizálása, 3. a terápia folyama-
lamosak alábecsülni a kötődés erősségét, ami kiala- tát zavaró, akadályozó viselkedések számának csök-
kul az egyes kliensek és a csoport egésze valamint kentése. A célok prioritása jelzi azt is, hogy melyek a
a vezetők között. A terapeutáknak szem előtt kell legfontosabb témák az ülés során, valójában ez szab-
tartaniuk, hogy a csoportos készségfejlesztő tréning ja meg az ülés rendjét. A készségek megtanításának,
lezárása legalább annyi odafigyelést igényel, mint megerősítésének és generalizálásának forgatókönyvét
más terápiás módszerben, mondjuk egyéni pszicho- a munkafüzet 6.-10. fejezetében vázoljuk. Bár ez a
terápiában. A kézikönyv 14. fejezetében részletezett forgatókönyv a készségfejlesztés hajtómotorja, félre
záró stratégiák mindegyikét használni kell. Az egyes kell tenni, ha valaki olyan viselkedést tanúsít, ami a
kezelési egységek befejező lépéseit a munkafüzet 6. kezelésre romboló hatást gyakorolhat, akár egy adott
fejezetében vázoljuk. kliens, akár a csoport, mint egész szempontjából.
Ugyanakkor, szemben a DBT egyéni terápiával, azo-
kat a magatartásformákat, amelyek lassítják a terápia
Ülésszervezési stratégiák menetét (de nem fenyegetnek annak teljes ellehetet-
lenítésével) inkább az utolsó, nem pedig a második
A DBT ülésszervezési stratégiái azzal kapcsola- helyen állnak a hierarchiában.
tosak, hogy miként kell az időt az egyes üléseken Ennek a hierarchiának az egybevetése a DBT egé-
beosztani és hogy mely témák kapjanak figyelmet. szének illetve az egyéni terápiának a hierarchiájával
A stratégiák úgy lettek kidolgozva, hogy tükrözzék a (lásd a kézikönyv 5. és 6. fejezetét), jelzi a készség-
DBT terápiás céljainak hierarchikus szerveződését és fejlesztés szerepét az egész rendszerben. Annak a te-
biztosítsák, hogy a terapeuta betartsa ezt a DBT-ben rapeutának, aki egyazon kliens számára egyéni terá-
szükségszerű hierarchikus rendet. Az ülésszervezési piát és készségfejlesztést is vezet, pontosan tisztában
stratégiák alkalmazásához szinte az összes kezelési kell lennie azzal, hogy mely célok élveznek előnyt
stratégiát integrálni kell. Ez a DBT első szakaszá- a különböző kezelési módozatok esetén. A kétféle
ban rendkívül nehéz lehet (lásd a kézikönyv 6. fe- módszer közötti különbség fenntartása a sikeres DBT
jezetét a terápiás stratégiákról), mert gyakran sem a egyik kulcsa.
kliens, sem a terapeuta nem szívesen foglalkozik a
Ambrózi Kata
A terápiásan destruktív magatartás leállítása meditációs készségek megtanítása is csökkentheti a

destruktív viselkedés valószínűségét, számos más te-
A legfontosabb ülésszervezési terápia azoknak a rápiás stratégia használatára (pl. averzív következmé-
magatartásformák leállítása, amelyek, ha és amikor nyek alkalmazása) is szükség lehet, ha gyorsan az el-
előfordulnak, komolyan veszélyeztetik a terápia foly- lenőrzésünk alá akarjuk vonni az ilyen helyzeteket.
tatását. A cselekedetnek nagyon súlyosnak kell lennie Ha öngyilkossági krízishelyzet alakul ki (ami,
ahhoz, hogy ilyen kiemelt helyet kapjon a rangsorban. per definitionem öngyilkosságba torkollhat), akkor a
Mindez pusztán logikai okból kifolyólag kap ekkora készségfejlesztő terapeuta a legszükségesebb krízis-
hangsúlyt: ha a terápia ellehetetlenül, a célokat nem intervenciós lépések megtétele után, amilyen gyorsan
lehet megvalósítani. A fő szempont az, hogy a kész- csak lehet, az egyéni terapeuta hatáskörébe kell, hogy
ségfejlesztő üléseket meg lehessen tartani. A stratégia utalja a problémát.
által megcélzott viselkedések közé olyan erőszakos Eltekintve annak eldöntésétől, hogy szükség van-e
cselekedetek tartoznak, mint például tárgyak haji- azonnali orvosi beavatkozásra, a paraszuicidális cse-
gálása, tárgyak ütögetése hangosan vagy úgy, hogy lekedetekről szóló beszámolókkal a készségfejlesztő
azokban kár essék, más kliens(ek) megtámadása szó- tréner gyakorlatilag nem foglalkozik. „Ne felejtse el
ban vagy tettlegesen az ülés ideje alatt. (A terapeutát ezt megbeszélni az egyéni terapeutájával” –hangzik
érő verbális támadás nem minősül terápiát veszélyez- a szokványos reakció. Ez alól csak az jelent kivételt,
tető magatartásnak.) Az öngyilkos magatartás (pl. a ha ezek a cselekedetek megakadályozzák, hogy a
csukló megvágása vagy megkarcolása, hegek vérzést többi kliens folytassa a tréninget, ahogy azt fent em-
okozó lekaparása, nagy mennyiségű gyógyszer bevé- lítettük. Ebben az esetben magán a készségfejlesztő
tele) s az, hogyha valaki öngyilkossági krízishelyzet ülésen foglalkozunk velük. Az általános alapelv az,
hoz létre (pl. öngyilkossággal fenyegetőzik, majd el- hogyha a terapeuta nem a kliens egyéni terapeutája
hagyja az ülést) a csoportülés folyamán (beleértve a is egyben, akkor úgy kell, hogy kezelje az öngyilkos-
szünetet is), ugyancsak megengedhetetlen. Ilyen ma- sági krízisben lévő klienst, mint a pedagógusnak azt
gatartásnak minősül az is, ha valaki olyasmit tesz, a diákot, akin az iskolában súlyos betegség tünetei
ami meggátolja a többieket abban, hogy figyeljenek, mutatkoznak.: felhívja a kliens legközelebbi hozzá-
koncentráljanak, vagy egyáltalán hallják, hogy miről tartozóját (ebben az esetben az egyéni terapeutát).
van szó (pl. üvöltözés, hisztérikus sírás, hangos mor- Ha a készségfejlesztő tréner egyben a kliens egyéni
gás vagy állandó, soron kívüli közbeszólás). Időnként, terapeutája is, saját magához kell utalnia a problé-
a kliensek között vagy a kliensek és a vezetők között mát, úgymond, a készségfejlesztő ülés után. Ha csak
kialakuló interperszonális problémák, vagy valamely lehet, a készségfejlesztő tréninget ne szakítsuk félbe
nézeteltérés a készségek tanításának mikéntjét illető- öngyilkossági krízis miatt.
en olyan komollyá válhat, hogy az a készségfejlesztő Öngyilkossági gondolatok, illetve ezek hangoz-
csoport széteséséhez vezethet, ha nem törődnek vele, tatása esetén a készségfejlesztő tréningen csupán
Előfordulhat, hogy egy kliens nem képes megjelenni annyi történik, hogy a kliens segítséget kap ahhoz,
az ülésen személyes konfliktus, őt ért sérelem, nyo- hogyan tudja az éppen tanított készséget az öngyil-
masztó reménytelenség vagy valamilyen hasonló ok kossági gondolatokra és késztetésekre alkalmazni – a
miatt. Ezekkel az esetekkel feltétlenül foglalkozni kell kliensre fordított figyelem erre korlátozódik. Ha ép-
akár az ülések előtt vagy után vagy magán az ülésen. pen a tudatos jelenlét meditációs készség van soron,
A terapeuta az ülések között telefonon is beszélhet akkor lehet az a feladat, hogy a kliens megfigyelje
a klienssel. Amikor az egyik csoportunkban öngyil- és leírja, ahogyan a paraszuicidális cselekedetre való
kosság történt, jó néhány hétre felfüggesztettük a te- késztetés vagy az öngyilkossági gondolat erősödik
rápiás ütemtervet, hogy a kliensekben az öngyilkos- majd enyhül. Ha a feszültségtűrési készségnél tar-
sággal kapcsolatos érzésekkel foglalkozzunk. Végül, tunk, akkor a kliens összpontosíthat arra, hogy el-
a kliensek összehangolt lázadása a terapeuták ellen, viselje a lelki fájdalmat, vagy a krízis-intervenciós
szintén kiemelt fontosságú helyzet (csakúgy, mint a készségeket alkalmazza a helyzet megoldására. Az
terapeuták lázadása a kliensek ellen.) érzelemszabályozási tréning idején a kliensnek arra
A készségfejlesztő tréner célja, hogy leállítsa a fókuszálhat, hogy megfigyelje, leírja és megpróbálja
terápiát ellehetetlenítő viselkedést és befoltozza a megváltoztatni az öngyilkossági késztetéssel kap-
terápia szövetén keletkezett hasadást olyan gyorsan csolatos érzéseit. Az interperszonális hatékonyság
és olyan hatékonyan, amennyire csak lehet. A terá- keretében a hangsúly azon van, hogyan lehet nemet
piát veszélyeztető magatartással való minden további mondani vagy hatékonyan segítséget kérni. Ugyanezt
munka az egyéni vagy elsődleges terapeuta feladata. a stratégiát alkalmazzuk, ha a kliens életvezetési krí-
(Az egyéni terapeuta szemszögéből a DBT bármely zisekről, az életminőséget rontó problémákról vagy
részét veszélyeztető magatartás a terápia folyamatát az életében korábban előforduló traumatikus esemé-
akadályozó magatartásnak minősül.) Bár már önma- nyekről számol be. Nincs olyan, ami ne hajthatná a
gában az interperszonális hatékonyság, az érzelem- készségfejlesztés malmára a vizet, hogy költőien fo-
Ambrózi Kata
szabályozási, a feszültségtűrés vagy a tudatos jelenlét
galmazzunk.
A készségek elsajátítása, megerősítése hét kríziseinek megbeszélésére tett kísérleteket, a kri-

és generalizációja tikákra való túlzott érzékenységet vagy a többi kliens
felé irányuló haragot időnként figyelmen kívül hagy-
A készségfejlesztő ülések idejét, kevés kivétellel, a di- juk. A klienst úgy kezeljük, mintha nem folytatná a
alektikus viselkedésterápiában pszichoszociális kész- diszfunkcionális viselkedést (ami sokszor nem kevés
ségek elsajátítására, megerősítésére és generalizálá- találékonyságot igényel).
sára fordítjuk. Ezek a következők: a tudatos jelenlét Máskor a készségfejlesztő tréner felszólíthatja,
meditációs (mindfulness) készsége, a feszültségtűrés vagy ösztönözheti a klienst, hogy próbálja meg alkal-
készsége, az érzelemszabályozás készsége és az in- mazni az adott problémánál viselkedéses készségeit.
terperszonális hatékonyság. Még akkor is, amikor az Például azt a klienst, aki feldühödik és távozással
egyik kliens destruktív magatartást tanúsít a terápi- fenyegetőzik, fel lehet szólítani, hogy alkalmazza fe-
ában, sokszor az a legjobb megoldás, ha a terapeuta szültségtűrési vagy haragkezelési készségeit. Ha egy
nem vesz róla tudomást, hanem eltökélten folytatja kliens visszahúzódik, disszociatív tüneteket mutat,
az aktuális készség tanítását, mintha mi sem történt vagy túlságosan aktív, megkérjük, hogy használ-
volna. Azoknál a terápia folyamatát zavaró viselke- ja tudatos jelenlét meditációs készségeit: „figyeljen
déseknél, amelyek kevésbé súlyosak, szinte mindig az adott pillanatban éppen Önben zajló történésre!”
ez a követendő stratégia. Az aktív gyakorlás és a vi- A lényeg az, hogy ha a terapeuta megengedi, hogy
selkedéses készségek használata rendkívül nehéz a a készségfejlesztő ülés a terápiás folyamatra, vagy
borderline személyek számára, ehhez ugyanis ki kell az életvezetési krízisekre – ideértve az öngyilkos
mozdulniuk az őket jellemző „aktív passzivitás”-ból. magatartást és az életminőséget rontó viselkedéseket
Ezért, ha a passzivitásra a csoportvezető akár úgy -, koncentráljon, akkor a készségek fejlesztése elsik-
reagál, hogy figyelmét a következő kliensre irányítja, kad.
akár úgy, hogy megbeszélik, hogyan is érzi magát a Ahogyan a munkafüzet 3. fejezetében tárgyaltuk,
kliens és miért nem akar résztvenni a gyakorlásban, minden ülés végén 15 perces levezető szakaszt tar-
tulajdonképpen épp azt a (a passzív) magatartást erő- tunk. Ez az idő alkalmas arra, hogy a terápia folya-
síti meg, amelynek mérséklése a tréning célja lenne. matát viselkedéseket átbeszéljük, vagy még inkább,
Esetenként a trénerek egyszerűen „átlökdöshetik” a hogy az ilyen viselkedésben elért javulást értékeljük.
klienst a készségfejlesztő tréning nehéz pillanatain, Ha mindenki lehetőséget kap, hogy észrevételeket te-
ehhez azonban biztosnak kell lenniük abban, hogy jól gyen, akkor ez az idő alkalmas a terápiás folyamat
mérték fel a viselkedést. A lényeg, hogy ez a hozzáál- megbeszélésére. A folyamatelemző levezetés egyik
lás stratégiai célt kell, hogy szolgáljon, és ne pusztán előnye, hogy időt és helyet biztosít a terápia folyama-
érzéketlenségből fakadjon. tát zavaró, akadályozó viselkedések megbeszélésére.
(Az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket szintén a 3.
fejezetben tárgyaljuk.)
A terápia folyamatát zavaró, akadályozó
viselkedések
A készségfejlesztés céljai és a naplókártyák
Azok a magatartásformák, amelyek megzavarják a
terápia folyamatát, de nem teszik lehetetlenné, álta- Mint ahogyan az egyéni terapeutának, a csoportte-
lában nem igényelnek szisztematikus beavatkozást. rapeutának is tisztában kell lennie, hogyan fejlődött
Ez a hozzáállás azon a meggondoláson alapul, hogy (vagy nem fejlődött) a kliens viselkedése a két ülés
ha a terápiát zavaró viselkedések kiemelt figyelmet közt eltelt hét folyamán. Különböző adatgyűjtési
kapnának, a trénerek sohasem érnének a készség- módszerek használatosak. Először is, a naplókár-
fejlesztő program végére. A készségfejlesztés nem tyák hátulján (lásd a 4.1-es ábrát ill a kézikönyv 6.
foglalkozik magával a terápiás folyamattal, kivéve, fejezetét a naplókártyák használatáról) fel vannak
ha a folyamat vizsgálata módot ad az éppen tanított sorolva a készségfejlesztés során tanított készségek
készségek gyakorlására. A terápiát zavaró viselkedé- közül a legfontosabbak. Minden készség mellett van
seket rendszerint figyelmen kívül hagyjuk, hacsak hely, ahová a kliens feljegyezheti, hogy gyakorolta-e
nem fenyegetnek a terápia teljes szétrombolásával az adott készséget azon a héten. Ezeket a kártyákat
vagy nem nyújtanak különösen jó alkalmat az éppen minden héten el kell vinni a készségfejlesztő ülésre.
tanított készségek gyakorlására. Ezeket a magatartás- Emellett minden készségfejlesztési modulnak meg-
formákat többnyire úgy kommentáljuk, hogy egyfelől van a maga naplókártya készlete, amit a megfelelő
kívánatosnak tartjuk a változtatást, másfelől érzékel- időpontban kiosztanak.
tetjük, hogy nagyon kevés időt tudunk szánni azokra Valamennyi készségfejlesztő ülés elejét arra szán-
a problémákra, amelyek nem kapcsolódnak a tanított juk, hogy minden egyes klienssel egyénileg átnézzük
készséghez. Így az aktuális hangulat okozta passzi- az előző heti gyakorlást. Ha a kliens nem hozza el
vitást, nyugtalanságot, fel-alá járkálást a szobában, a kártyát, vagy arról számol be, hogy nem próbál-
Ambrózi Kata
dúdolást, furcsa testhelyzetben való ülést, az elmúlt
ta gyakorolni a készségeket, azt úgy tekintjük, mint
Név A terápia kezdetének időpontja:

Dialektikus Viselkedésterápia
NAPLÓKÁRTYA
Receptre felírt Használt

Túlgyógy- Utcai / illegális Szuicid
Alkohol gyógyszerek Szenvedés Önsértő magatartás készségek
szerezés drogok használata fantáziák
használata (0-7)*
Dátum
Tett
Késztetés
Részletek Részletek Részletek Részletek (0-5) (0-5) Igen/
(0-5)
Nem
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
0 = nem gondoltam rá, nem alkalmaztam 4 = megpróbáltam, sikerült, de nem segített

1 = gondoltam rá, nem alkalmaztam, nem akartam 5 = megpróbáltam, sikerült, segített
2 = gondoltam rá, nem alkalmaztam, de akartam 6 = nem próbáltam, használtam, de nem segített
3 = próbáltam, nem sikerült 7 = nem próbáltam, használtam és segített
1. Bölcs gondolkodás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

2. Megfigyelés: vedd észre! Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
3. Leírás: nevezd meg! Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
4. Nem ítélkezve: tények, nem értékek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
Osztatlan figyelemmel: itt és most,
5. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
az adott pillanatban
6. Hatékonyan: ami működik Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
7. Céltudatosság Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
8. Kapcsolati hatékonyság Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
9. Önbecsülés Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
10. Az érzelmi sérülékenység csökkentése Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
11. Szerezz jártasságot! Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
12. Szerezzünk pozitív tapasztalatot! Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
13. Cselekedjünk ellentétesen! Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
14. Figyelem elterelése Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
15. Önmegnyugtatás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
16. A pillanat jobbá tétele Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
17. Érvek és ellenérvek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
18. Radikális elfogadás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
4.1. ábra:
A DBT naplókártya eleje (fent) és hátulja (lent).
A hátsó oldalt a készségfejlesztő tréningeken használjuk, az elsőt az egyéni terápiában kivéve az utolsó
oszlopot („Alkalmazott készségek”), amit szintén a készségfejlesztő tréning során használunk.
Ambrózi Kata
az önmenedzselés (önirányítottság) problémáját és generalizálásánál a terapeuta egyrészt elvégzi a szük-

ennek megfelelően elemezzük és beszéljük meg. séges finomításokat, másrészt igyekszik növelni an-
A problémát úgy kell megközelíteni, hogy az éppen nak valószínűségét, hogy a kliens a számára jelentős
gyakorolt készséget lehessen rá alkalmazni – bármi pillanatokban használja a már elsajátított készséget.
legyen is az. A készségek megerősítése és generalizálása másfelől
megkívánja a viselkedés-kontingencia, az ingerexpo-
zíció és/vagy a kognitív átstrukturálás alkalmazását.
Magatartási normák telefonhívások esetén Vagyis, ha a terapeuta meggyőződött róla, hogy a
kérdéses viselkedésmintázat már részét képezi a kli-
A standard DBT-ben a klienseket a kezelés elején ens viselkedésrepertoárjának, más módszereket is
tájékoztatjuk arról, hogy a kliens és a terapeuta köz- elkezd használni, hogy növelje kliens viselkedésének
ti telefonbeszélgetések egyetlen célja az lehet, hogy a hatékonyságát a mindennapi életben.
olyan információkat közöljenek vagy szerezzenek Az aktív, tudatos tanításnak ez a kognitív visel-
meg, amelyek nem várhatnak (pl. a kliens értesíti a kedésterápiákra annyira jellemző hangsúlyozása az,
terapeutát, hogy hiányozni fog a következő ülésről). ami megkülönbözteti a DBT-t a borderline személyi-
Az olyan hívások is megengedhetőek, amelyeknek az ségzavarban használatos pszichodinamikus szemléle-
a célja, hogy a kliens meg tudja oldani valamely olyan tű terápiás módszertől. Ugyanakkor néhány, a kész-
személyes konfliktusát, amelyről úgy érzi, olyan sú- ségfejlesztésben szereplő eljárás lényegében azonos
lyú, hogy nem tud az üléseken résztvenni, amíg az a szupportív pszichoterápiákból ismertekkel. A kész-
meg nem oldódik. Ennek a megszorításnak az az oka, ségfejlesztés céljait a DBT paraméterei határozzák
hogy amikor a készségfejlesztést csoportban végzik meg: azt, hogy melyik készség élvez előnyt másokkal
(mint a mi), a trénereket egyszerűen túlterhelnék szemben, azt minden egyes esetben az egyénileg el-
a hívások, ha minden csoporttag felhívhatná őket. végzett viselkedéselemzés alapján határozzuk meg.
Emellett, mivel a csoportvezetőnek az egyes cso-
porttagokra, mint a csoport részeire kell fókuszálnia,
nehéz lenne ebből a szemléleti keretből átváltania, A készségfejlesztésről való tájékoztatás
különösen, ha egy váratlan telefonhívás gyors vál- és az elköteleződés kialakítása:
tást tenne szükségessé. A magyarázat tehát azon az a feladat áttekintése
egyszerű megfigyelésen alapul, hogy a csoportvezető
kapacitása véges. A tájékoztatás a legfontosabb eszköz a terapeuta ke-
zében, amivel az új viselkedésformákat, mint meg-
tanulásra érdemeseket „el tudja adni”, illetve amivel
A készségfejlesztés módszerei a DBT-módszerek működőképességéről meg tudja
győzni a klienst. A készségfejlesztést csak akkor le-
A készségfejlesztés és általában az egész DBT során, het megvalósítani, ha a kliens aktívan közreműködik
a terapeutáknak meg kell ragadniuk minden alkalmat, a kezelési programban. Némely kliens egyszerre szen-
hogy a klienst rávegyék azoknak a készségekeknek az ved készséghiányban, ugyanakkor fél az új készségek
aktív elsajátítására és gyakorlására, amelyekre szük- megszerzésétől. Hasznos lehet, ha rámutatunk, hogy
ségük van ahhoz, hogy képesek legyenek elfogadni az új készségek megszerzése nem jelenti feltétlenül
az életet, olyannak, amilyen. Másként fogalmazva, azt, hogy rögtön használni is kell őket. Vagyis, ha
közvetlen és erőteljes módon újból és újból meg kell valaki elsajátítja a készségeket, utána minden egyes
próbálniuk kibillenteni a borderline személyeket abból helyzetben eldöntheti, hogy használja-e őket. Olykor
a passzív problémamegoldó stílusból, ami általában a kliensek nem akarnak új készségeket megtanulni,
jellemzi őket. Az alább ismertetett készségfejlesztő mert reménytelennek érzik, hogy bármi segítsen raj-
módszereket minden egyes DBT-terapeuta használja tuk. Úgy találtam, hogy ilyenkor hasznos, ha meg-
a kezelés valamennyi pontján, amikor megfelelő al- említjük, hogy a készségek, amelyeket tanítunk, már
kalom adódik erre – az egyes készségfejlesztési egy- segítettek nekem vagy más, általam ismert emberek-
ségek során előírt módon. nek is. Persze a készségfejlesztő tréner sosem tudhat-
A készségfejlesztő módszereknek három csoportja előre biztosan, hogy ez vagy az a készség egy adott
juk van: személynek valóban segíteni fog-e.
1. a készségtanulás (pl. instrukciók, modellezés); Bármely új készség tanítása előtt a tréner általá-
2. a készségek megerősítése (pl. viselkedési próbák nosságban meg kell, hogy indokolja (vagy Szókra-
vagy helyzetgyakorlatok, visszajelzés) és tészt követve, a klienssel kell, hogy megindokoltas-
3. a készségek generalizálása (pl. házi feladatok, sa), hogy miért van szükség az adott készségre vagy
helyzetek közti hasonlóságok és különbségek készségekre. Néha ehhez elég egy-két érv is, néha
megbeszélése). viszont kimerítő magyarázatra van szükség. Bizo-
A készségek tanulásakor a terapeuta megtanítja az új nyos esetekben a készségfejlesztő trénernek azt is el
Ambrózi Kata
viselkedésformákat. A készségek megerősítésénél és
kell magyaráznia, hogy hogyan tanítja a készségeket,
vagyis a DBT készségfejlesztési módszereit is meg hogy képtelen bármire is, egy hasonlóan sarkított
kell indokolni. A legfontosabb, hogy itt is – és később állítással reagál, hogy tudniillik biztosan meg tud-
is, ahányszor csak kell – hangsúlyozzuk, hogy az új ná tenni, csak akarnia kellene. Ha a kliens kudarcot
készségek elsajátításában a legfontosabb: gyakorolni, vall valamely készség alkalmazásában, és azt állítja,
gyakorolni, gyakorolni. Ugyanennyire fontos, hogy a hogy nem tudja, hogyan is kellene másképp visel-
gyakorlást olyan helyzetekben kell kivitelezni, ame- kednie, azt ellenállásként kezelik (vagy jobb esetben
lyekben az adott készségre szükség van. Ha ezeket az azt mondják, hogy a háttérben tudattalan motiváci-
elveket a kliens nem teszi magáévá, nem valószínű, ók húzódnak). Hasonlóképp, tanácsot adni, segíteni
hogy sikerülni fog bármi újat megtanulnia. egy probléma megoldásában, javaslatokat tenni vagy
más módon új viselkedésmódokat tanítani függőséget
fokozó magatartásnak és szükségletkielégítésnek mi-
A készségek elsajátítása nősül szerintük, ami akadályozza a „valódi” terápiát.
Más terapeuták viszont az ellenkező véglet csapdájá-
A készségek elsajátítását célzó eljárások a készség- ba esnek, és azt gondolják, a kliens semmire sem ké-
hiányok orvoslását szolgálják. A DBT nem abból a pes, időnként egyenesen azt hiszik, hogy új, hatéko-
feltételezésből indul ki, hogy a borderline szemé- nyabb viselkedésmódok elsajátítására sem. Ezeknek a
lyek problémái motivációs természetűek. Ehelyett az terapeutáknak a fegyvertárában csupán az elfogadás,
alapállás az, hogy fel kell mérni, egy adott területen a támogatás és a környezeti tényezők befolyásolása
milyen képességekkel rendelkezik a személy, majd, szerepe. Nem meglepő, hogy amikor ez a két nézet
ha vannak hiányosságai, akkor készségfejlesztő mód- egymás mellett létezik egy terápiás team-ben, az
szereket alkalmazunk. Olykor, a készségek felméré- gyakran konfliktusokhoz és a team két táborra sza-
se helyett a terapeuta megtanítja az adott készséget, kadásához vezethet. A dialektikus szemlélet inkább
azután megfigyeli, hogy van-e változás a kliens vi- a két megközelítés szintézisét tanácsolja, amint azt a
selkedésében. kézikönyv 13. fejezetében tárgyalom.
Hogy eldönthesse, birtokában van-e a kliens vala-
mely készségnek, a trénernek ki kell találnia, miként
Megjegyzések a készségek felméréséhez teremthet olyan a körülményeket, amelyek közepette
a kliens képes a megfelelő viselkedés megvalósítá-
A borderline személyiségzavarban szenvedő szemé- sára. Interperszonális viselkedéseknél hozzávetőleges
lyeknél nagyon nehéz megítélni, hogy valóban kép- becslést tesz lehetővé a tréning során játszott szerep-
telenek megtenni valamit, vagy képesek lennének rá, játék, vagy ha elmondja, hogy mit tenne egy bizonyos
de érzelmileg túlságosan gátoltak ahhoz, hogy meg- helyzetben (amennyiben a kliens visszautasítja azt,
tegyék, esetleg környezeti tényezők korlátozzák őket. hogy „szerepeljen”). Az is egy lehetőség, hogy egy
Bár a képességek komplex felmérése nehéz feladat, kliens szerepjáték során egy másik kliens „tanács-
bármely betegcsoportról legyen is szó, a borderline adójaként” működjön közre. Gyakran meglepődöm,
klienseknél különösen megnehezíti a helyzetet, hogy hogy olyanok, akikről úgy tűnik, hogy interperszoná-
nem képesek a saját magatartásuk és készségeik lis helyzetekben kifejezetten jól boldogulnak, képte-
elemzésére. Például, gyakran összekeverik azt, ha lenek arra, hogy szerepjátékban egy épkézláb választ
félnek megtenni valamit azzal, hogy valamire nem összehozzanak, míg mások, akik passzívnak, félénk-
képesek. Ráadásul, nyomós okok szólnak az ellen, nek és gátoltnak tűnnek, képesek egészen ügyesen
hogy elismerjék bármely képességüket (az okok nagy reagálni, ha a szerepjátékot úgy alakítjuk, hogy nem
részét a kézikönyv 10. fejezetében tekintem át). érzik kényelmetlennek azt.
A kliensek azt is állíthatják, hogy nem tudják, A feszültségtűrési készségek elemzésekor megkér-
mit gondolnak, éreznek, esetleg azt, hogy nem tud- dezhetjük a klienst, hogy milyen technikákat használ,
ják megfogalmazni, holott valójában félnek kimon- vagy tart megfelelőnek arra, hogy el tudjon viselni
dani az érzéseiket és gondolataikat. Ahogy gyakran számára nehéz, vagy fájdalmas helyzeteket. Az érze-
hallhatjuk tőlük, nem akarnak sebezhetővé válni. Sok lemszabályozás képességét felmérhetjük úgy is, hogy
kliens azt tanulta a családjától vagy a terapeutájától, félbeszakítunk egy beszélgetést és megkérdezzük a
hogy a problémáik oka a motiváció hiányából fakad. klienst, hogy meg tudja-e változtatni az érzelmi ál-
Gyakran teljesen azonosulnak ezzel a nézettel, (és lapotát. Az önmenedzselési (önirányítottsággal kap-
azt hiszik, hogy bármire képesek lennének, csak az csolatos) és a tudatos jelenlét meditációs készséget
akarat hiányzik belőlük), vagy ellenkezőleg, telje- pedig úgy lehet elemezni, hogy megfigyeljük, milyen
sen elvetetik azt (így fel sem merül bennük, hogy a viselkedést mutat a kliens az üléseken, különösen, ha
motiváció hiánya ugyanúgy szerepet játszhat a ku- nem ő van a figyelem középpontjában, valamint ha
darcban, mint a készségek hiánya). Ezeket a terápiás kikérdezzük hétköznapi viselkedéséről. Amennyiben
szempontból nehéz helyzeteket a következő fejezet- a kliens produkálja a kívánt viselkedést, akkor a te-
ben részletesebben is tárgyaljuk. rapeuta tudja, hogy birtokában van az adott magatar-
Ambrózi Kata
Néhány terapeuta a kliensnek azon kijelentésére,
tásmintának. Ha nem, akkor viszont nem lehet biztos
a dolgában, mert ahogyan a statisztikában, itt sincs ön-instrukciókat vagy átstrukturálni a hibás hiedel-
megfelelő módszer annak mérésére, hogy valamely meket és elvárásokat. Például, a tréner a következő-
tényező nincs jelen. Ha a trénernek kétségei vannak, ket mondhatja: „OK, tehát azt mondom magamnak
helyesebb, ha megtanítja a viselkedést, biztos, ami – teljesen kivagyok a fáradtságtól. Mit kell csinálni
biztos alapon. Nagy általánosságban ebből nem szár- legelőször is, ha túlterhelt vagyok? Részfeladatokra
mazhat probléma, és különben is, a legtöbb módszer bontani a teendőket és készíteni egy listát. Megcsi-
más, a hatékony viselkedéshez szükséges tényezőt nálni azt, ami a legelső a listán.”
is érint. Például az instrukciók és a magatartás mo- Történeteket mesélni, történelmi vagy allegori-
dellezése (alapvető viselkedésbemutatási módszerek; kus példákat hozni (lásd a kézikönyv 7. fejezetét a
lásd lejjebb) nemcsak azáltal hatnak, hogy a kliens példabeszédekről) ugyancsak hasznos módja lehet
repertoárja új viselkedéssel bővül, hanem azáltal is, az alternatív stratégiák illusztrálásának. Végül, saját
hogy mintegy engedélyt adnak a viselkedésre, ezáltal életünkből vett példákkal is modellezhetjük a meg-
csökkentve a gátlásokat. felelő viselkedést, főleg, ha magunk is szembenéz-
tünk olyan problémákkal, amelyekkel a kliens küzd.
Erről a taktikáról a kézikönyv 12. fejezetében írok
Instrukciók részletesen, és nyomatékosan javaslom valamennyi
szakembernek, hogy tartsák szem előtt az ott felso-
Az instrukciók a tanulandó válasz elemeinek verbális rolt irányelveket.
meghatározásai. Mélységükben az általános irányel- Valamennyi, az előzőkben tárgyalt modellnyújtási
vektől (pl. „Amikor átstrukturálja a gondolkodását, technika csoporthelyzetben természetesen úgy is al-
vizsgálja meg annak a valószínűségét, hogy valóban a kalmazható, hogy a csoporttagok szolgáltatnak egy-
legrosszabb dolog fog-e bekövetkezni” vagy „Gondo- más számára mintát. Az ideális az, ha egy csoport-
lati megerősítés”) a nagyon részletes javaslatokig ter- tag az egész csoport előtt demonstrálja hogyan lehet
jedhetnek (pl. „Amikor valamilyen késztetés jelent- egy helyzetet hatékonyan kezelni. Minél oldottabb a
kezik, fogjon egy jégkockát és szorítsa a kezében tíz hangulat a csoportban illetve a csoport és a vezetők
percig” vagy „Ismételgesse újra és újra önmagának: között, annál könnyebb rávenni a tagokat, hogy mo-
meg tudom csinálni”). Csoporthelyzetben ezeket elő- dellként szerepeljenek. A humor és a „hízelgés” sokat
adás formájában is lehet ismertetni, akár úgy, hogy segíthet ilyen esetekben.
szemléltetésképpen egy táblára felírjuk őket. Az ülések során történő modellezés mellett, hasz-
Az instrukciókat lehet megfontolandó hipotézisek- nos lehet, ha a kliensek megfigyelik, a környezetük
ként tálalni, tézis és antitézis formájában bemutatni, kompetens tagjainak viselkedéses válaszait. A megfi-
vagy szókratészi módszerrel egy vitából levezetni. gyelt magatartást azután az üléseken meg lehet vitat-
A munkafüzet végén szereplő készségfejlesztő mun- ni, és mindenki gyakorolhatja is. A kiosztott munka-
kalapok írásbeli instrukciókat tartalmaznak. lapok példákkal szolgálnak arról, hogy miként lehet
az egyes készségeket alkalmazni.
Életrajzok, önéletrajzok és hasonló helyzetekkel
Modellnyújtás sikeresen megküzdő emberekről írt irodalmi művek
is adhatnak új ötleteket. Fontos, hogy akár a cso-
A viselkedést modellezheti a terapeuta, egy kliens portvezetőtől, akár egy csoporttagtól, akár valamely
vagy bárki a kliens környezetében, de film, mag- külső forrásból származik a modellként bemutatott
nókazetta vagy nyomtatott anyag is megfelelő lehet. viselkedés, vitassuk azt meg a kliensekkel, hogy biz-
Bármi lehet a modellálás eszköze, ami a kliens szá- tosak lehessünk abban, hogy észrevették a viselkedés
mára megfelelő, alternatív válaszokat mutat be. Azért lényeges vonásait.
előnyös, ha a készségfejlesztő tréner mutatja be a vi-
selkedést, mert így a helyzetet és az anyagot a kliens
mindenkori igényeihez lehet igazítani. A készségek megerősítése
A hatékony viselkedés bemutatásának számos
módja van. Az ülések során a szerepjáték – amelyeken Ha a kliens elsajátította a hatékony viselkedést, a
a tréner az egyik szereplő – szolgálhat a helyes vi- készség megerősítése következik, aminek az a cél-
selkedés bemutatására. Ha a kliens és a tréner között ja, hogy csiszolja, finomítsa a készséget és növelje
valami olyasmi játszódik le, ami a kliens elmondása alkalmazásának valószínűségét. Kitartó gyakorlás
szerint a való életben is meg szokott történni vele, nélkül nem lehet egy készséget elsajátítani, ezt nem
akkor a tréner modellezheti, hogyan lehet az ilyen lehet elégszer hangsúlyozni, már csak azért is, mert
helyzeteket hatékonyan kezelni. A készségfejlesztő a gyakorlás erőfeszítést követel, ami éppen az ellen-
tréner használhatja a monológ (fennhangon gondol- kezője a borderline kliensekre jellemző passzív ma-
kodás) módszerét is, hogy bemutassa, hogyan lehet gatartásnak.
kezelni az önmagunkról megfogalmazott állításokat,
Ambrózi Kata
Viselkedéspróbák nekik is részt kell venniük a szerepjátékban. Azok

a terapeuták, akik szégyenlősek, vagy kényelmet-
Viselkedéspróbának minősül minden olyan helyzet, lenül érzik magukat ilyen helyzetekben, legjobban
amelyben a kliens gyakorolja az elsajátítandó viselke- teszik, ha gyakorolják a szerepjátékot saját szuperví-
dést. Erre sor kerülhet a terapeutával vagy egy másik ziós / konzultációs csoportjukban. Máskor a terape-
klienssel, szimulált vagy in vivo helyzetben. Elvben uták azért idegenkednek a szerepjátéktól, mert nem
bármely hatékony viselkedést lehet gyakorolni – le- akarják a kliensekre ráerőltetni a gyakorlást. Ezek a
gyen az egy szóbeli megnyilvánulás, nem-verbális terapeuták lehetséges, hogy nem ismerik a viselke-
cselekedet, gondolkodásmód vagy kognitív problé- désgyakorlás terápiás eredményességét alátámasztó
mamegoldás valamint fiziológiai vagy emocionális nagyszámú irodalmi adatot (pl. Linehan, Goldfried
reakciók bizonyos komponensei. & Goldfried 1979).
A gyakorlás lehet nyílt vagy rejtett. A „nyílt”
gyakorlásnak sokféle formája van: például, csoport-
helyzetben a csoporttagok szerepjátékban (egymással Válasz-megerősítés
vagy a csoportvezetővel) elpróbálhatják problemati-
kus helyzeteket, úgy, hogy mindenki gyakorolhassa A hatékony viselkedés kialakításának és elmélyíté-
a megfelelő reakciót. A fiziológiai reakciók kontrollá- sének egyik leghatásosabb módja borderline és ön-
lásának megtanulására a kliensek gyakorolhatják az gyilkosságra hajlamos személyeknél a terapeuta ál-
üléseken a relaxációt. A kognitív készségek tanulása- tal nyújtott megerősítés. Ezek a személyek általában
kor minden egyes klienst felkérhetünk, hogy fogal- olyan környezetben éltek, amely túl sokszor használt
mazzon meg hatékony állításokat önmagáról. A kog- büntetést. Gyakran negatív, büntető visszajelzésekre
nitív átstrukturálás esetében a klienseket felkérhetjük, számítanak az egész világ és különösen a terapeu-
hogy vizsgálják meg és verbalizálják a problematikus ta részéről, s szinte kizárólag önbüntető stratégiákat
helyzetekben felmerülő diszfunkcionális hiedelme- használnak saját viselkedésük befolyásolására is.
ket, szabályokat vagy önmagukkal szemben támasz- Hosszú távon a terapeuta pozitív megerősítő reak-
tott elvárásokat, majd próbálják meg átstrukturálni ciója pozitív irányban befolyásolhatja az ilyen klien-
ezeket a hiedelmeket. hatékonyabb megküzdést se- sek énképét, növelheti a hatékony viselkedésmódok
gítő állítások, szabályok stb. megfogalmazásával. használatát és erősítheti azt az érzésüket, hogy mód-
Csoporthelyzetben ezt megtehetik írásban (esetleg jukban áll pozitív irányban befolyásolni a dolgok ki-
e célból készített feladatlapokon), majd együttesen menetelét a saját életükben is. A csoportterápia egyik
megbeszélhetik, hogy mit írtak. előnye az egyéni terápiával szemben, hogy amikor a
A rejtett („belső”) gyakorlás – vagyis a kívánt csoportvezető aktívan és mindenki számára nyilván-
válasz képzeletbeli gyakorlása – szintén hatékony valóan megerősít egy hatékony viselkedést az egyik
módja lehet a készségek megerősítésének. Komplex csoporttag esetében, akkor mintegy mellékhatásként,
kognitív készségek tanítása esetében valójában jóval az összes (legalábbis az összes odafigyelő) csoport-
hatékonyabb lehet, mint a „nyílt” gyakorlás – akkor tagnál megerősíti a kérdéses viselkedést. Mondhat-
is hasznosnak bizonyulhat, ha a kliens elzárkózik nánk, hogy „több legyet üt egy csapásra”. Ráadásul,
a „nyílt” gyakorlástól. A klienseket megkérhetjük, a csoportterápia még hatásosabbá válik, amikor a
hogy gyakorolják az érzelemszabályozást, az emoci- csoporttagok megtanulják egymás megfelelő visel-
onális viselkedést azonban általában nem lehet direkt kedését megerősíteni.
módon gyakorolni: a kliens nem gyakorolhatja azt, A megerősítés megfelelő technikáit a kézikönyv
hogy dühbe gurul, elszomorodik vagy örömöt érez. 10. fejezete tárgyalja részletesen. Az ott ismertetett
Ehelyett gyakorolhatják az érzelmek bizonyos kom- alapelvek nagyon fontosak, érdemes őket alaposan át-
ponenseit (megváltoztathatják az arckifejezésüket, tanulmányozni. Azt azonban itt is kiemelném, hogy
az izomtónusukat, felidézhetnek olyan gondolatokat, a készségfejlesztő trénereknek észre kell venni és
amelyek érzéseket váltanak ki vagy gátolnak meg stb.) jelezni a kliens felé, ha fejlődést tapasztalnak, még
Tapasztalatom szerint a borderline személyek ritkán akkor is, ha ez a viselkedés számukra esetleg kényel-
kedvelik a viselkedéspróbákat, különösen ha azok metlenséget okoz. Nem kifejezetten terápiás hatású
mások előtt történnek. Így aztán jó adag hízelgésre például, ha megtanítjuk a kliensnek hogyan használja
és bíztatásra van szükség. Ha egy kliens húzódzko- interperszonális készségeit a szüleivel, azután figyel-
dik a szerepjátéktól, a tréner megpróbálhatja párbe- men kívül hagyjuk vagy büntetjük ugyanezt a visel-
széd formájában bevonni („Na, és akkor maga mit kedést, ha ő azt az ülésen is alkalmazza.. Ugyanígy
mondana?”), vagy gyakoroltathatja vele a készségnek nem terápiás hatású az sem, hogy arra bíztatjuk a
csak egy részét, hogy ne terhelje túl. A dolog lényege klienst, hogy gondoljon magára is, aztán megbün-
azonban mégiscsak az, hogy ahhoz, hogy más em- tetjük vagy nem foglalkozunk vele, amikor nem ért
berré váljunk, gyakorolnunk kell azt, hogy másképp egyet a terapeutával. Ha azt hangsúlyozzuk, hogy
cselekedjünk. Vannak terapeuták, akik maguk sem nem kell mindenáron beilleszkedni és a kellemetlen,
Ambrózi Kata
szeretik a viselkedésgyakorlást, különösen, ha ehhez
feszültségkeltő helyzeteket el lehet viselni, majd ezt
követően elutasítjuk, ha a kliens nem alkalmazko- akkor, ezzel egy időben, roppant érzékenyen rea-
dik minden tekintetben a terapeuta terveihez, akkor gálnak a negatív feedback-re. A megoldás az lehet,
ez terápiás szempontból inadekvát magatartás, mint hogy a negatív észrevételeket pozitív észrevételekbe
ahogy az is, ha ezt azzal a közhellyel magyarázzuk, csomagoljuk. Nem tesz jót a klienseknek, ha úgy ke-
hogy „a borderline betegek ilyenek”. zeljük őket mint akik túlságosan „törékenyek” ahhoz,
hogy képesek legyenek elviselni a negatív kritikát.
A visszajelzés fontos része, hogy informáljuk a kli-
Visszajelzés és tanácsadás enst arról, hogy miként hat a viselkedése a terapeu-
tára, ezt a kézikönyv 12. fejezetében részletesebben
A visszajelzés azt jelenti, hogy információt szolgálta- is kifejtettem.
tunk a kliensnek a teljesítményéről. A visszajelzésnek A tanácsadás a visszajelzés és az instrukciók kom-
a kliens teljesítményére kell vonatkoznia, nem pedig binálása. Arról tájékoztatjuk ilyenkor a klienst, hogy
a teljesítmény hátterében feltételezett motivációkra. magatartása mennyiben tér el a hatékony viselkedés
Ez a szempont rendkívül fontos. A borderline kli- kritériumaitól és hogyan javíthatna ezen. A klinikai
ensek életét megkeserítő egyik körülmény az, hogy gyakorlat azt mutatja, hogy a viselkedésváltozás el-
a környezetüktől ritkán kapnak olyan visszajelzést a éréséhez sokszor egyszerűen elég a tanácsadásban
viselkedésükre vonatkozóan, ami ne tartalmazna ér- rejtetten bennefoglalt „engedély”, hogy a kliens az
telmezést a feltételezett, háttérben húzódó szándéka- adott módon viselkedjen.
ikról és motivációikról. Amikor aztán a feltételezett
motiváció nem egyezik a tényleges motivációval, ezek
a személyek hajlamosak figyelmen kívül hagyni vagy A készségek elmélyítése, generalizálása
meg sem hallani az egyébként esetleg valóban értékes
visszajelzést, ami a viselkedésükről szól. A visszajel- A DBT nem feltételezi, hogy a terápiában tanult
zésnek a viselkedésre nézve specifikusnak kell lennie, készségek szükségszerűen generalizálódni fognak
vagyis a terapeutának pontosan meg kell mondania, a terápián kívüli mindennapi élethelyzetekre. Ezért
hogy a kliens mely cselekedetéből következtet arra, nagyon fontos, hogy a készségfejlesztő trénerek ak-
hogy a problémák továbbra is fennállnak, vagy hogy tívan bátorítsák a készségek valós helyzetekre való
javulás következett be. Ha csak annyit mondunk a átültetését. Bár a készségek elmélyítése elsősorban
kliensnek, hogy manipulatív, kontrollálni akarja a az egyéni, avagy elsődleges terapeuta felelőssége (a
helyzetet, túlreagál valamit, viselkedése tapadó vagy készségfejlesztő tréning időkorlátai miatt), számos
acting out-ot produkál, de nem jelöljük meg ponto- olyan eljárás létezik, ami a készségfejlesztő trénerek
san, hogy magatartása mely mozzanatára gondolunk, is használhatnak.
azzal egyszerűen nem segítünk. Ez különösen igaz
akkor, amikor a terapeuta helyesen mutat rá egy prob-
lematikus viselkedésre, de téves következtetést von le Ülések közti konzultáció
a motivációról. A terapeuták és a kliensek közti viták
gyakran ilyen tévedésből fakadnak. Az interpretáció A klienseket arra bátorítjuk, hogyha nem képesek a
alkalmazásáról és szerepéről részletesen írok a kézi- tanult készségeket természetes környezetükben al-
könyv 9. fejezetében. kalmazni, konzultáljanak az egyéni terapeutájukkal,
A készségfejlesztő trénereknek alaposan oda kell vagy egymással két ülés között. A készségfejlesztő
figyelniük a kliens viselkedésére – legyen szó az ülés trénerek egyénileg felkészíthetik ezeket a szemé-
folyamán mutatott viselkedésről vagy az arról való lyeket, hogyan adhatnak megfelelő módon tanácsot.
beszámolókról -, hogy ki tudják választani magatar- Kórházi osztályokon vagy nappali kórházakban a
tásának azokat az elemeit, amire visszajelzést adnak. klienseknek javasolhatjuk, hogy forduljanak a sze-
A tréning kezdetén a kliens kevés dologban tűnhet mélyzet tagjaihoz, ha nehézségeik adódnak. Egy le-
kompetensnek, ilyenkor az a helyes, ha a tréner in- hetséges technika az is, amit C. Swenson dolgozott
kább kevés viselkedésről ad visszajelzést, még akkor ki a new-york-i Cornell Egészségügyi Központban,
is, hogyha alkalma nyílna rámutatni más készségde- és amiről a munkafüzet 2. fejezetében már volt szó,
ficitekre. Ennél több visszajelzés túlstimuláláshoz és/ vagyis hogy biztosítanak egy viselkedés-konzulenst,
vagy a kliens elkeseredéséhez, haladásba vetett hi- hivatalos fogadóórákkal. A konzulens feladata, hogy
tének az elvesztéséhez vezethetne. A fokozatos vá- segítsen a klienseknek alkalmazni az új készségeket
laszformálás (shaping) paradigmáját kell alkalmazni a mindennapi életben.
(lásd kézikönyv 10. fejezete) s úgy alakítani a vissza-
jelzéseket, a tanácsadást és a megerősítéseket, hogy
azzal fokozatosan egyre hatékonyabb teljesítményre Az ülésekről készült videofelvételek megtekintése
bátorítsuk a klienst.
A borderline személyek gyakran fokozottan igény- Ha lehetséges, a készségfejlesztő üléseket érdemes
Ambrózi Kata
lik a viselkedésükre vonatkozó visszajelzést, ugyan-
videofelvételen rögzíteni. Az ülések között, ha van
erre alkalmas helyiség, a kliensek megnézhetik eze- lusa jellemző. Azon a kontinuumon, amelynek egyik
ket a felvételeket. Az ülések videofelvételen történő vége a belső önszabályozás, a másik vége pedig a
követése számos okból kifolyólag hasznos stratégia. külsődleges, környezet által történő szabályozottság,
Először is a kliensek gyakran képtelenek követni az ők csaknem mindig ez utóbbi póluson helyezkednek
ülés során történteket, mert az ülések előtt gyógy- el. Sok terapeuta úgy véli, hogy az önszabályozás ele-
szert, alkoholt fogyasztanak vagy az ülések magas ve jobb, vagy érettebb megoldást jelent és tekintélyes
érzelmi hőfoka illetve a depresszió és szorongás miatt mennyiségű időt töltenek azzal, hogy a borderline
megjelenő disszociatív tünetek, esetleg más koncent- klienseket ebbe az irányba mozdítsák el. Bár a DBT
rációs nehézségek miatt. Így a kliensek a videofelvé- nem állítja az ellenkezőjét – vagyis, hogy a környe-
telek megtekintésével az átadott anyag nagyobb há- zet általi szabályozottságot kellene preferálni – azt
nyadát sajátíthatják el. Másodszor, a kliensek fontos sugallja, hogy hosszútávon kifizetődőbb (könnyebb
belátásokra juthatnak, ha kívülről látják magukat és és több előnnyel jár) a kliens adottságaiból kiindulni.
interakcióikat másokkal. Ezek a belátások segíthetik Ez alatt azt értjük, hogy ha egyszer már a helyük-
őket saját interperszonális viselkedésük megértésé- re kerültek a viselkedéses készségek, a klienseket
ben és készségeik javításában. Harmadszor, a klien- arra is meg kell tanítani, hogy miként vehetik rá a
sek gyakran beszámolnak arról, hogy a videofelvé- természetes környezetüket arra, hogy a hatékony és
telek megtekintése nagy segítséget jelent számukra, ne a maladaptív viselkedést erősítsék meg. Ez ma-
amikor két ülés között túlterheltnek érzik magukat, gában foglalhatja annak megtanítását, hogy miként
pánikba esnek vagy úgy érzik, képtelenek megbir- strukturálhatják a környezetüket, hogyan vállalják
kózni a felmerülő helyzetekkel. Egy videofelvétel nyíltan elkötelezettségeiket, hogyan találjanak olyan
megtekintése, különösen, ha találnak olyat, amelyen közösségeket és olyan életstílust maguknak, amely
az alkalmazandó készségről van szó, felér egy „rá- támogatja az új viselkedésmintákat és hogy miként
adás” üléssel. A készségfejlesztő trénernek bátorít- bírják rá környezetüket, hogy a hatékony viselke-
nia kell a videofelvételek ilyen célú használatát, noha dést erősítse meg a korábbival szemben. Ez nem azt
nem várhatja el és nem követelheti meg. jelenti, hogy ne kellene a klienseket önszabályozási
készségekre tanítani, csupán azt, hogy tanított kész-
ségeket az erősségeikhez kell igazítani. Vagyis példá-
In vivo viselkedésgyakorlási feladatok ul célszerűbb előre-nyomtatott naplókártyákra íratni
az önmegfigyelés eredményét, mint arra bíztatni a
A strukturált készségfejlesztés során az éppen taní- klienseket, hogy minden nap próbálják megfigyelni
tott viselkedés-készségekhez mindig házi feladatok a viselkedéseket és fejben tartani, mikor mi történt.
kapcsolódnak. Előnyös, ha a kliens vagy a készség- Hatásosabb, ha a kliens nem tart otthon alkoholt,
fejlesztő tréner rá tudja beszélni az egyéni terapeutát, mintha azzal próbálkozik, hogy lebeszélje magát az
hogy ő is használja a házi feladatokat és az ezekhez ivásról.
kapcsolódó anyagokat a terápia alatt mindvégig vagy Még egy megjegyzést kell itt tennem. Olykor az
ahogy a szükség megkívánja. A standard DBT-ben újonnan tanult készségek azért nem generalizálód-
mindig így teszünk. Például, az egyik előre elkészí- nak, mert odakinnt a való világban a kliensek bünte-
tett házi feladat munkalap az érzelmek azonosítására tik saját viselkedésüket. Ez többnyire azért van, mert
és megnevezésére összpontosít és számos lépésen ke- a magukkal szemben támasztott elvárásaik olyan
resztülvezetve a klienst, abban nyújt segítséget, hogy magasak, hogy sohasem érik el azt a szintet, ami a
felismerje az érzéseit. Az egyéni terapeuta javasol- megerősítéshez kellene. Ahhoz, hogy megerősítést és
hatja a kliensnek, hogy csinálja végig ezt a gyakor- fejlődést érjünk el, meg kell változtatni ezt a sémát.
latot minden alkalommal, amikor zavarodottnak érzi Az önmegerősítés és az önbüntetés kérdését bőveb-
magát, vagy túlságosan elborítják az érzések. Jelen ben tárgyalom a kézikönyv 3., 8. és 10. fejezetében.
munkafüzet végén számos házi feladat munkalap A viselkedés hitelesítésének a 8. fejezetben ismerte-
található, amelyek minden, a DBT-ben oktatott vi- tett stratégiáját is alkalmazni kell a készségfejlesztés
selkedési készséget lefednek. Természetesen semmi során. Ezeket a témákat az egyes kezelési egységek
akadálya nincsen annak, hogy a készségfejlesztő tré- kapcsán még érintem (munkafüzet 7. és 10. fejezet).
ner és az egyéni terapeuta együtt átnézzék ezeket a
feladatlapokat és a kliens szükségleteihez vagy saját Családtagok és partnerek az ülésen
igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák azokat. A készségek generalizálásának egyik módja az, hogy
a kliens környezetében lévő embereket meghívjuk az
ülésre. Általában a kliens családtagjairól vagy há-
A hatékony viselkedést megerősítő környezet zastársáról/partneréről van szó. Perry Hoffman, a
kialakítása Cornell Egészségügyi Központban kidolgozott egy
családterápiás módszert, amelyben borderline sze-
Amint azt a kézikönyv 3. fejezetében kifejtem, a mélyiségzavarban szenvedő emberek és családtagjaik
Ambrózi Kata
borderline kliensekre az önszabályozás passzív stí-
alkotnak egy csoportot. Azokat a készségeket, ame-
lyeket először a családtagok távollétében tanítanak nácsokat ad a kliensnek arról, hogy miként használja
meg a borderline személyeknek, később újratanítják a a készségeket a terápiás ülésen és a saját környezeté-
családtagok jelenlétében. Így minden családtag elsa- ben. Ahhoz azonban, hogy a hatékony viselkedés a
játítja ugyanazokat a készségeket. Mivel a borderline kliens mindennapi környezetében önállóan jelenjen
kliensek a családjuknál általában egy-két leckével meg, kívánatos, hogy a terapeuta fokozatosan háttér-
előbbre tartanak, segíthetnek a családtagoknak megbe húzódjon és csökkentse az előírásokat, megerősí-
tanítani a DBT viselkedéses készségeket, akik nagy téseket. A cél az, hogy a készségfejlesztő módszerek
fogékonyságot mutattak az ilyen típusú terápia iránt. alkalmazását fokozatosan csökkentsük addig, amíg
rendszertelenné válnak, amikoris a kliens már saját
A háttérbe húzódás elve magát instruálja és beépíti környezete visszajelzéseit.
A készségfejlesztő tréning kezdetén a csoportvezető Ezzel egyidejűleg a terapeuta egyre ritkábban nyújt
modellt nyújt, instruál, megerősít, visszajelez és ta- mintát, jelez vissza és egyre kevesebb tanácsot ad.
Ambrózi Kata
5.
Egyéb stratégiák és eljárások
alkalmazása a pszichoszociális
készségfejlesztő tréning során
A fontosabb DBT stratégiákat és eljárásokat a je- az egyes tagok identitása változik az egy év alatt, a
len munkafüzethez tartozó kézikönyvben tárgyaljuk tagok azonosulása a csoporttal és az ezzel kapcsola-
részletesen. Ennek a fejezetnek a mottója az lehetne: tos küzdelmek olyan dialektikus feszültséget terem-
„Rendben, ha ezt már mind tudod, akkor itt van még tenek, amelyet a terápia szolgálatába lehet állítani.
néhány dolog, amire érdemes odafigyelni a készség- Másodsorban feszültség keletkezhet a csoport bár-
fejlesztő tréning kapcsán, különösen, ha csoporttal mely két tagja között – ilyenfajta feszültség bármikor
dolgozol.” A kézikönyvben megtalálható az összes felléphet, amikor két csoporttag interakcióba lép. An-
alkalmazott stratégia és eljárás indoklása, a mögöt- nak, hogy a csoporttagok a csoporton kívül is kap-
tük meghúzódó okok leírása, ezek elméleti alapja és csolatba léphetnek egymással, az egyik a hátulütője
buktatói: a készségfejlesztő trénereknek ismerni kell az, hogy a tagok közötti kapcsolat nem csak a csoport
ezeket, hogy rugalmasan reagálhassanak a felmerü- nyilvánossága előtt alakulhat ki. Így az egyes cso-
lő problémákra. Ez a fejezet azokkal a problémákkal porttagok közti dialektikus feszültség gyakran sem a
foglalkozik, amelyek specifikusan a készségfejlesz- csoportvezetők, sem a többi tag számára nem érzékel-
tés kapcsán merülhetnek fel, valamint a stratégiák hető. E két szint fölött és egyben azokkal átfedésben
és eljárások némely módosításával, amit hasznosnak is, létezik egy harmadik szint: dialektikus feszültség
találtam, különösen csoporthelyzetben. áll fenn minden résztvevő és saját, egyedi környezete
között – ezt a viszonyrendszert minden csoporttag
hosszú távú memóriájában hordozza magával.
Dialektikus stratégiák A csoportvezetők tudatában kell, hogy legyenek
annak, hogy a készségfejlesztő ülés minden pillanatát
Amint a kézikönyv 7. fejezetében ismertettük, a sokféle feszültség hatja át. A terapeuták feladata az,
DBT-ben a dialektikus fókusz a terápiás viselkedés hogy fenntartsák a terápiás egyensúlyt és hogy ezt az
két szintjén jelenik meg. Először is, a terapeutának összhang és növekedés irányába mozdítsák. Nagyon
figyelnie kell a dialektikus egyensúlyra a terápiás fontos, hogy ne tévesszék szem elől, hogy ők maguk
környezetben. Csoportok esetében a csoport minden is a csoport tagjai, így ők is dialektikus feszültségben
tagja között (beleértve a csoportvezetőket is) több állhatnak a csoport egészével, a másik vezetővel és
szinten és több irányban is állandó dialektikus fe- minden egyes taggal.
szültség áll fenn. Nyilvánvaló, hogy itt a dinamikus, nyílt rend-
A feszültségek először is az egyes csoporttagok szerekre jellemző dialektikus keretre van szükség.
és a csoport, mint egész között lépnek fel. Ebből a A rendszer nem csak azokat foglalja magába, akik
szemszögből nézve, a csoportnak van egy saját iden- jelen vannak, de minden olyan külső hatást is, ami a
titása és minden csoporttag reagál a csoportra, mint hosszútávú memória és a beépült viselkedésmintáza-
egészre. Így például egy csoporttag cselekedetei di- tok révén kerül be a csoportülésekre. Ez a szemléleti
alektikus feszültségben állhatnak a csoport normá- keret segít a vezetőknek elkerülni azt a hibát, hogy
ival, hiedelmeivel vagy attitűdjével, vagy a csoport a résztvevők viselkedését minden esetben egy zárt
„személyiségével”. Ráadásul, amennyiben a csoport rendszer nézőpontjából értelmezzék. A zárt rendszer
identitása egyszerre összege is az őt alkotó egses cso- perspektívájából feltételezhető, hogy minden válasz
porttagokénak miközben meg is haladja azt, minden közvetlen reakció az ülésen történtekre. Sokkal gya-
egyes csoporttag identitását a csoportban bizonyos koribb azonban, hogy a csoport működése vagy va-
értelemben meghatározza a csoporthoz fűződő vi- lamely esemény csoporton kívüli történésekre em-
Ambrózi Kata
szonya. Minthogy mind a csoport identitása, mind
lékeztet. A borderline kliensek nem igazán képesek
5. egyéb sTraTégiáK és eljárásoK alKalmazása a pszichoszociális KészségfejleszTő Tréning során 53
félretenni vagy leállítani a megterhelő események 10. fejezetében tárgyalom, röviden összefoglalva: az
kognitív feldolgozását vagy az azon való rágódást és alapvető feszültség ott lép fel, hogy egy szituáció-
ahelyett nem képesek a jelenre koncentrálni. Másfelől ra annak megfelelően reagálunk, hogy mit kíván az
az is hiba, ha a vezetők soha nem kapcsolják össze a adott helyzet (követés), vagy ellenállva annak, saját
kliensek viselkedését az ülésen történtekkel. A jelen- szükségleteinknek s nem a helyzet követelményeinek
tős események közötti ilyen dialektikus feszültség az, megfelelően reagálunk (követelődzés). Vagyis a köve-
amire a vezetőknek rá kell hangolódniuk. telődzés jelentheti azt, hogy a személy megpróbálja
A dialektikus megközelítés második szintje a dia- rendbehozni a helyzetet, de azt is, hogy passzívan „ül
lektikus gondolkodás megtanítására és modellezésére a babérjain”, elutasítva azt, hogy bármilyen módon
fókuszál, abból a célból, hogy felváltsa a dichotóm reagáljon.
jellegű fekete-fehér gondolkodást. A kézikönyv 7. Ez a feszültség sokféle formában léphet fel border-
fejezetében részletesen szerepelnek és jól alkal- line kliensek készségfejlesztő tréningjén. Az egyik
mazhatók a készségfejlesztő tréningen a következő ilyen alaphelyzet az, amikor a vezetők egy csoport-
technikák: paradox gondolkodás, történetmesélés, taggal vagy a csoport egészével foglalkoznak, és egy
metaforák alkalmazása, a gondolat próbára tétele, csoporttag vagy a csoport egésze visszahúzódik, el-
az ördög ügyvédje-szerep, a „bölcs gondolkodás” utasítva a közreműködést. A feszültség aközött hú-
használata, a „készítsünk citromból limonádét” mód- zódik, hogy megkíséreljük-e befolyásolni a csoportot
szere, dialektikus értékelés és kivárni a természetes vagy a csoporttagot illetve hagyjuk-e magunkat be-
változás bekövetkeztét. (Ezek közül néhánynak a folyásoltatni a csoport vagy a csoporttag által., Kicsit
specifikus alkalmazási módját a későbbiekben rész- direktebben megfogalmazva az alapvető kérdés az,
letesen ismertetem.) A csoportos forma a lehetősé- hogy milyen mértékben legyenek a vezetők erősza-
gek különösen gazdag tárházát kínálja arra, hogy de- kosak és mennyire állhat ellen egy csoporttag vagy
monstráljuk a „helyes versus helytelen” megközelítés az egész csoport. A „követelődzés” és a „követés” fo-
értelmetlenségét a problémák megoldásában. Nem galmának bevezetése nagy segítséget nyújthat ebben
számít, mennyire tökéletes egy megoldás valamely a dilemmában. Én gyakran találtam magam abban a
problémára, mindig lehetséges, hogy egy másik cso- helyzetben, hogy azon vitatkozom egy klienssel, ki
porttag, vagy akár a problémát felvető egyén olyan az, aki követelőzik – én, ő vagy mindketten? Ter-
megoldással áll elő, ami ugyanolyan mértékben haté- mészetesen a kérdésre adható válasz attól függ, mire
kony. És minden problémamegoldásnak megvannak a van szükség az adott szituációban, és ez az a pont,
korlátai, vagyis a történetnek mindig van „egy másik ahol a készségek fontossá válnak. Persze ez nézőpont
olvasata”. Rendkívül fontos, hogy a csoportvezetők kérdése is, vagyis dialektikus megközelítést igényel.
ne menjenek bele abba a vitába, hogy megpróbálják A csoportvezetőknek szem előtt kell tartani a csoport
bebizonyítani: a tanított készségek az egyetlen helyes és a csoporttag pillanatnyi és hosszútávú szükséglete-
útját jelentik valemennyi helyzet vagy akár egy adott it, a pillanatnyi kényelmet, a jövőbeli nyereségeket és
helyzet kezelésének. Noha a készségek nagyon ha- egyensúlyozni kell ezek között. Ha ezt az egyensúlyt
tékony eszközei lehetnek bizonyos célok elérésének, figyelmen kívül hagyjuk, akkor a csoportvezetők a
nem „helyesebbek” más módszereknél. Így a vezetők követelődzés hibájába eshetnek. Nagyon könnyen
feladata, hogy újból és újból feltegyék azt a kérdést: hatalmi harc alakulhat ki a csoporttagokkal, ahol
„Hogyan lehet mindannyiunknak igaza és hogyan a vezetők igénye, hogy haladjanak és hatékonynak
tesztelhetjük stratégiánk hatékonyságát?” érezzék magukat (vagy kellemes légkört teremtsenek)
Egy csoport ugyancsak egyedülálló lehetőséget konfliktusba kerülhet a tagok igényeivel.
teremt arra, hogy megfigyeljük a változás és a fejlő- A követelődzés vagy követés seholsem olyan
dés folyamatát. Nagyon nehéz önmagunkban észre- nyilvánvaló, mint amikor a terapeuta kötéltáncos-
venni ezeket; gyakran könnyebb másokban meglátni ként egyensúlyoz az egyes csoporttagok és a csoport
mindkettőt. A vezetők feladata itt, hogy visszajelzést egészének igényei között. Ez leggyakrabban akkor
nyújtsanak úgy a csoport egészének, mint az egyes lép fel, amikor egy csoporttag visszautasítja a köz-
személyeknek a fejlődésről és hogy bátorítsák a cso- reműködést, ellenséges vagy valami más módon úgy
porttagokat ennek a megfigyelésére. viselkedik, hogy azzal befolyásolja az egész csoport
hangulatát közérzetét vagy haladását. Tapasztalataim
szerint a csoportérdek ilyen veszélyeztetése követelő-
Tipikus dialektikus feszültségek dzést válthat ki a csoportvezetőből. Általánosságban
a feszültség a kétféle követelődzés között húzódik.
Egyfelől a terapeuta lehet követelődző úgy, hogy
Követelődzés helyett követés megpróbálja aktívan kontrollálni és támadni a vét-
kes csoporttagot vagy annak viselkedését. Mivel a
A követelődzés és a követés közötti feszültség kiemelt csoporttagok különösen kevéssé képesek megküzde-
fontossággal bír a borderline kliensek kezelésében. ni a negatív érzelmekkel, amikor egyikük konfliktust
Ambrózi Kata
Noha a témát a maga teljességében a munkafüzet
idéz elő, a többiek visszahúzódnak. Ahogy a csoport
hangulata egyre feszültebbé vagy reményteleneb- a készségfejlesztő üléseket családi ebédekhez. Sok
bé válik, a csoportvezető természetesen meg akarja csoporttagnak vannak tapaszatalatai a családi ebé-
fordítani a folyamatot – ebből következően törekszik deken kialakuló megoldatlan konfliktusokról és csa-
arra, hogy kontrollálja a konfliktust előidéző cso- tákról. A csoportos készségfejlesztő ülés lehetőséget
porttagot. Ezzel ellentétes módon, a csoportvezető nyújt a tagoknak, hogy megtapasztalják az egységet a
lehet követelő úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja a konfliktus megoldásában. A vezetők azon képessége,
feszültséget és passzívan reagál. A passzivitás ilyen hogy fenntartsák a kapcsolatukban rejlő dialektikus
esetekben álcázható aktivitással, mert a feszültség feszültséget – hogy együtt és egységként dolgozza-
figyelmen kívül hagyása rendszerint úgy nyilvánul nak, akkor is, ha a szerepük különböző – nélkülöz-
meg, hogy a terapeuta erőlteti a folytatást és fokozza hetetlen ehhez a tanulási folyamathoz. Persze „jó
a feszültséget. fiúnak” lenni nagyon kellemes, „rossz fiúnak” lenni
A követelődző magatartás szintézise a követés pedig nagyon kellemetlen. Vagyis, némi szakmai jár-
mindkét részről. A követés olyan reakció, amely tasságot és személyes biztonságérzetet (énerőt) igé-
egyensúlyoz az egyén és az egész csoport igényei, nyel, hogy a vezető terapeuta vállalja a „rossz fiú”
valamint a csoport pillanatnyi illetve hosszútávú szerepet. (Meg kell jegyeznem, hogy nem mindig a
szükségletei között. Sajnos, egyetlen kézikönyv sem vezető terapeuta a „rossz fiú”. Bármelyik terapeuta
mondhatja meg, hogy az egyes esetekben pontosan kerülhet időnként ebbe a szerepbe.)
hol van ez a határ. Dialektikus feszültség léphet fel a készségfejlesztő
terapeuta és a kliens egyéni terapeutája között is. Itt
a készségfejlesztő terapeuta lehet bármelyik („jó fiú”
A „jó fiú” és „rossz fiú” dialektikája vagy „rossz fiú”) és az egyéni terapeuta pedig meg-
kapja a másik szerepet. Tapasztalataim szerint a DBT
Csoportos forma esetén a vezetők számára gyakran első évében a készségfejlesztő terapeuták inkább
nagyon nehéz feladat a csoporttagokat együttes mun- „rossz fiúk”, az egyéni terapeuták pedig a „jó fiúk”;
kára bírni. A tagok hangulata nagyon különböző le- de olykor a szerepek fordítottak. Tulajdonképpen a
het érkezéskor, csakúgy, mint az ülésen történtekre készségfejlesztés és az egyéni terápia szétválasztá-
adott reakciójuk, és mindez óriási hatással lehet arra, sának a DBT-ben ez az egyik nagy előnye: lehetővé
hogy milyen mértékben akar egy adott csoporttag va- teszi, hogy a kliens találjon „jó fiút” és „rossz fiút”
lamely ülésen a többiekkel együttműködni. Nem rit- egyidőben, így könnyebben marad benn a terápiá-
ka, hogy egy adott ülésen az egész csoport úgymond ban.
„nincs abban a hangulatban” hogy dolgozzon. Ilyen A „jó fiú” szerepe az, hogy benntartsa a klienst a
helyzetben a vezetőknek továbbra is meg kell kísé- terápiában, amíg az megoldja a konfliktusait a „rossz
relniük, hogy együttes munkára bírják a csoporttago- fiúval”. A legtöbb borderline személy nem ismeri,
kat. Azonban ezt a kísérletet a csoporttagok gyakran hogy mit jelent benne maradni egy fájdalmas kap-
kényszerítésnek érzik és azt a vezetőt, aki ezzel pró- csolatban, feldolgozni egy konfliktust és aztán meg-
bálkozik, (aki rendszerint a vezető terapeuta), „rossz tapasztalni a konfliktusmegoldás megerősítő hatását.
fiú”-nak tekintik. Ebben a helyzetben gyakran segít- A DBT ezért talán egyedülálló kontextust teremt
séget jelent, ha a koterapeuta „hitelesíti”, elfogadja arra, ahol ezt a kliens megtapasztalhatja. Bizonyos
a csoporttagok élményét. Ahogyan az első terapeuta értelemben a kliensnek mindig van egy jóindulatú
„kényszeríti” a csoporttagokat, ők nem egyszerűen tanácsadója, aki segíthet neki a másik terapeutával
hátrálnak, hanem még merevebben utasítják el az kapcsolatos konfliktusokat megoldani. Ami kulcsfon-
együttműködést. A koterapeuta elfogadó-hitelesítő tosságú és nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy bár-
hozzáállása csökkenti a negatív érzelmeket és fo- ki is a „jó fiú”, mindig a terápiás kapcsolat egészét
kozza a munkakedvet. Amikor erre kerül sor, akkor kell szem előtt tartania, s a terapeuta nem engedheti
viszont a koterapeuta lesz a „jó fiú”. Így dialektikus meg magának, hogy belecsússzon a „helyes versus
feszültség alakul ki a terapeuták között. Ez a jelenség helytelen” valamint a „jó fiú a rossz fiú ellen” típusú
közeli kapcsolatban áll a „hasítás” pszichodinamikus gondolkodásba. Ha a terapeuták képesek arra, hogy
fogalmával. egészben lássk ezt a folyamatot és a kapcsolatokat,
A veszély itt az, hogy a vezetők is úgymond meg- akkor végül a kliensek számára is lehetővé teszik,
engedik a „hasítást”, azt, hogy megosszák őket, vagyis hogy elsajátítsák ezt az egészleges látásmódot. Ahogy
független egységként, nem pedig egységes egészként a terapeuták mintát nyújtanak az egyensúlyozásra, a
kezdenek működni. Ez leginkább akkor következhet kliensek is megtanulnak kiegyensúlyozottak lenni.
be, ha az egyik terapeuta elkezdi a saját álláspontját
„helyesnek”, a másikét „helytelennek” látni. Ha ez
bekövetkezik, a vezetők távolodni fognak egymástól Tartalom és forma dialektikája
és megzavarják az egyensúly kialakulásának esélyét.
Ez nem marad észrevétlen, mivel a csoporttagok ébe- Amint azt korábban jeleztük, a csoportos készségfej-
Ambrózi Kata
ren figyelik a vezetők viszonyát. Gyakran hasonlítom
lesztő tréning során nem foglalkozunk rendszeresen
a csoportfolyamatokkal, kivéve, ha a negatív folya- a csoporttagok együttműködnének, akkor is, ha ez

matok szétzilálással fenyegetik a csoportot. De még nincs így. Ez egy nagyon kényes egyensúly, amit csak
amikor ez a fenyegetés felmerül, akkor is elképzelhe- nagy tapasztalattal lehet megteremteni.
tő, hogy a borderline kliensek egyszerűen képtelenek
feldolgozni a csoporton belül fellépő konfliktusokat.
(Még egyéni készségfejlesztő tréning során is, ha a A szabályok követésének és az asszertivitás
kapcsolat intenzív, a készségfejlesző tréner képtelen megerősítésének dialektikája
lehet azonnal megoldani az interperszonális konflik-
tusokat. Különösen, amikor a készségfejlesztő tréner Amint e munkafüzet 3. fejezetében jeleztük, a DBT
egyben az egyéni terapeuta is, az egyéni ülésen fel- készségfejlesztő tréningnek számos szabálya van. E
merülő kérdések átfolyhatnak a készségfejlesztő tré- szabályok egyáltalán nem mellékesek és némelyikük
ning ülésre.) A feszültség ott lép fel, hogy vajon a megkérdőjelezhetetlen és megszeghetetlen. Másrész-
csoportvezetők folytassák-e az anyag tanítását akkor ről a DBT elsődleges célja az interperszonális kész-
is, ha a csoporttagok passzívak, ellenségesek, nem ségek megtanítása, ideértve azt, hogy az illető képes
akarnak tanulni, dühösek egymásra vagy elutasított- legyen kiállni magáért. Ha a készségfejlesztő tréne-
nak érzik magukat, avagy álljanak meg, vitassák meg rek jól végzik a munkájukat, akkor idővel feszültség
a konfliktusokat, az elégedetlenség okát és foglalkoz- lép fel aközött, hogy betartassák a szabályokat (fi-
zanak a csoportban zajló folyamatokkal. gyelmen kívül hagyva a kliensek kérését illetve kö-
A csoportfolyamatokkal való foglalkozás az első vetelődzését hogy az ellenkezőjét tegyék) vagy meg-
évben tele van nehézségekkel. A mi klinikánkon a erősítsék a kliensek növekvő asszertivitását azáltal,
csoportterápia többéves program; a tapasztalatunk hogy, amennyiben megfelelő módon kérik őket erre,
az, hogy a terápia második éve előtt a borderline kli- engednek a szabályokból. Lényeges, hogy a tréner ké-
ensek nem képesek megbirkózni a csoportfolyama- pes legyen egyensúlyozni e két véglet között („beadja
tokkal. Az első évben a csoportülést záró „levezetés” a derekát” vagy keményen ellenáll). Ez az a pont,
jelenti a gyakorló terepet a csoportfolyamatokkal való ahol a terapeuta alapvetően együttérző, rugalmas atti-
foglalkozás számára. Néhány percnél hosszabb ideig tűdje és rendíthetetlenül célratörő magatartása között
a csoporttagok nem tudják kezelni a csoportfolya- egyensúlyt kell teremteni (ezekről a tulajdonságokról
matokat. Ennek az a veszélye, hogy a csoportülésen bővebben a kézikönyv 4. fejezetében van szó.)
keletkező konfliktusokat nem lehet feloldani, mert Amire itt szükség van, az, hogy a készségfejlesztő
a csoporttagok az ülés végén távoznak. Amikor ez trénerek tisztán lássanak. Ha öncélúan engedünk, az
bekövetkezik és komoly konfliktusról van szó, a cso- éppen olyan merev viselkedés, mint amikor öncélúan
portvezetőnek jelentős mennyiségű időt kell fordítani ragaszkodunk a szabályokhoz. Az az egyszerű tény
arra, hogy külön-külön beszéljen az egyes csoport- ugyanakkor, hogy egy kliens megfelelő módon kéri
tagokkal és segítse a történtek feldolgozását. Ez azt egy szabály figyelmen kívül hagyását vagy áthágását,
jelenti, hogy amikor a csoportfolyamatokkal foglal- önmagában nem elegendő ok, hogy azt meg is tegyük.
kozunk, a tartalommal való foglalkozást ideiglenesen A megfelelő módon előadott kérést a valóságban sem
félre kell tennünk. Másrészről, ha csak a tartalom- követi mindig kedvező válasz. Valójában a borderline
mal foglalkozunk és nem figyelünk a folyamatokra, személyek egyik alapvető tévedése, hogy ha megfele-
a csoport végül szét fog esni. Ezért elengedhetetlen lő módon kérik azt, amire szükségük van vagy amit
az, hogy, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a kettő kö- akarnak, akkor azt a világ megadja vagy meg kellene
zött. hogy adja. Annak elfogadása, hogy ez nincs mindig
Tapasztalatom szerint egyes csoportvezetők szá- így, alapvető fontosságú a fejlődés szempontjából és
mára könnyebb a tartalommal foglalkozni és szíve- egyik célja a feszültségtűrési készségek tanításának
sen figyelmen kívül hagyják a folyamatokat, míg más (lásd a munkafüzet 10. fejezetét). Másfelől, az, hogy
vezetők jól boldogulnak a folyamatokkal és szívesen megpróbáljuk elérni, hogy a kliensek mintegy meg-
figyelmen kívül hagyják a tartalmat. Ritka az, hogy tanulják ezt az alapvető leckét, nem keverendő össze
egy vezető könnyű feladatnak találja ennek a kriti- azzal, hogy önkényesen visszautasítjuk vagy kivételt
kus egyensúlynak a kialakítását. Ennek kulcsa talán tegyünk, ha a helyzet úgy kívánja. Tehát a követés
az, ha felismerjük a borderline kliensek felől érkező fogalmát úgy tekinthetjük, mint szintézist, s a a tera-
nyomást arra, hogy minden pillanat számukra kelle- peuta számára követendő utat.
mesen teljen. Komoly akadályt jelent a tartalommal A követés ugyanakkor szükségessé teszi, hogy
való foglalkozás útjában, hogy képtelenek félretenni a terapeuta mások számára átláthatóan cselekedjen.
diszkomfort érzésüket és a feladatra összpontosíta- Az átláthatóság a terápia végső céljának elérése és
ni, amikor a csoportfolyamatok felszínre kerülnek. az ehhez vezető út megválasztása miatt szükséges,
Időről-időre úgy találtuk azonban, hogy szükséges legyen szó akár egyénről, akár a csoport egészéről.
erőltetni a továbblépést. Ez általában úgy lehetséges, A feszültség leggyakrabban a pillanatnyi jó hangulat
hogy a csoportvezető figyelmen kívül hagyja a cso- és a diszkomfort elviselésének megtanulása között
Ambrózi Kata
portfolyamatok egy részét és úgy viselkedik, mintha
lép fel. A terapeutának ütköztetnie kell ezt a két célt,
amikor el akarja dönteni, hogy miképp reagálhat a igazság?” A dialektikus feszültség itt aközött feszül,
leghatékonyabban a kliens asszertív viselkedésére. amit a kliens igaznak érez (emocionális gondolkodás)
A feladat persze sokkal egyszerűbb, ha a kész- és amit igaznak gondol (racionális gondolkodás); a
ségfejlesztő terapeuták a kliensek kibontakozó kettő szintézise az, amiről tudja, hogy igaz. Persze a
asszertivitását képesek haladásként és nem fenyege- „bölcs gondolkodás” erőltetése könnyen vezethet tév-
tésként megélni. Ez gyakran nem túl kellemes, mert útra, különösen, ha a terapeuta összekeveri a „bölcs
az élet sokkal bonyolultabbá válik a terapeuták szá- gondolkodást” azzal, amit ő igaznak tart. Ez különö-
mára, amikor a kliensek egyenrangú félként és nem sen nehéz, ha a terapeuta bízik a saját tudásának vagy
páciensekként kezdenek el viselkedni. A terápiákban véleményének az igazában. A terápiás alázat értékét
olyan gyakori alá-fölérendeltségi viszony veszélybe nem lehet túlbecsülni. A DBT-ben a szupervíziós /
kerül, amikor a kliensek fejlődni kezdenek. Amilyen konzultációs csoport legfőbb feladata, hogy ellensú-
mértékben a terapeuta örömét tudja lelni abban, hogy lyozza azt az arroganciát, ami könnyen megjelenhet
a kliensek egyre inkább képesek érvekkel, logikával abban a hatalmi pozícióban, amit a terapeuta szerep
és manőverezéssel föléje kerekedni, olyan mértékben jelent.
fog a terápiás folyamat felgyorsulni és nem gátlódni. Csaknem minden csapás vagy krízis lehetőséget
Csoportos készségfejlesztés esetén persze tisztelet- nyújt a készségek gyakorlására; ez az, amikor kipré-
ben kell tartani a többi csoporttag szempontjait. Az selünk a semmiből valamit (vagyis megtaláljuk a po-
is nagyon fontos, hogy a csoportvezetők felismerjék, zitívumot egy negatív helyzetben). Amint a munka-
mikor ütköznek falba és mikor lehetetlen meggyőzni füzet 2. fejezetében leírtam, a nyílt csoport (a zárttal
a klienseket a maguk igazáról, s győztesen kikerül- szemben) lehetőséget kínál a természetes változások
ni a helyzetből. Az ilyen helyzetekben a szabályok beengedésére, ami egy újabb dialektikus stratégia.
figyelmen kívül hagyása és a kliensek asszertív ké- Végül, a terapeutának készen kell állni arra, hogy
réseinek való engedés a terápiás kapcsolat radikális szükség esetén történetek, mesék és példázatok al-
változásához vezethet. kalmazásával értesse meg mondanivalóját a komplex
Amint azt korábban jeleztük, két csoportvezető készségek tanításakor. A tudatos jelenlét meditációs
alkalmazása további dialektikus működést tesz le- készségek esetében a lényeg átadásának gyakran nin-
hetővé. Lényegében mindegyik csoportvezető stílusa csen más módja.
a dialektikus ellentét egy-egy elemeként működhet.
Alkalmazható például, a „jó rendőr, rossz rendőr”
stratégia, amikor is az egyik vezető a tartalomra, a Problémamegoldó stratégiák
másik a folyamatokra összpontosít. Vagy, az egyik
vezető segíthet abban, hogy a másik vezető és vala- A problémamegoldó stratégiák (melyeket részletesen
mely csoporttag közötti feszültség, konfliktus szin- a kézikönyv 9. fejezetében tárgyalunk) a gyakorlást
tézis formájában oldódjon meg. Miküzben az egyik követő megbeszélés gerincét képezik. Az általunk
csoportvezető az egész egyik oldalát képviseli, a má- alkalmazott modellben a csoportos készségfejlesz-
sik csoportvezető annak az ellenkező oldalát. tés esetén minden ülés első 50-60 percét ez teszi
ki. A problémamegoldó startégiák központi szerepet
töltenek be az ismétlődő mintázatok leírásában, az
Specifikus dialektikus stratégiák egyes problémás helyzetek elemzésében és a hatéko-
nyabb megküzdési stratégiák kialakításában. A cél itt
Noha a terapeuták a dialektikus stratégiák mindegyi- az, hogy a kliensek elkezdjék alkalmazni a probléma-
két alkalmazzák egyszer vagy – másszor a terápia megoldó stratégiákat egymás között, és természete-
folyamán, némelyik különösen fontos. A tudatos sen önmagukkal kapcsolatban.
jelenlét meditációs készségek tanításakor (lásd a
munkafüzet 7. fejezetét) az első feladat, hogy meg-
ismertessük a kliensekkel a „bölcs gondolkodás” Viselkedéselemzés
fogalmát. A „bölcs gondolkodás” stratégiájának az
alkalmazására későbbiekben az egész készségfej- Csoporthelyzetben a gyakorlás megbeszélésének első
lesztő tréning során szükség lesz. Amikor egy kliens lépése az, hogy a kliens megosztja a többiekkel, mi-
olyan kijelentést tesz, amely egy érzelmi állapotra lyen készséget alkalmazott az elmúlt héten (és azt,
vagy önmagával kapcsolatos érzésre (pl. „kövérnek hogy sikerrel vagy sikertelenül), és azt is, hogy mi-
vagy szerethetetlennek érzem magam”) oly módon lyen helyzetben. (Egyéni készségfejlesztés esetén a
utal, mintha az érzelmi állapot szolgáltatna az empi- kliens az előző héten alkalmazott készségekről számol
rikus valóságról információt („kövér vagy szerethe- be készségfejlesztő trénerének.) Eleinte elkerülhetet-
tetlen vagyok”), időnként hatásos, ha egyszerűen azt len, hogy a kliensek nagyon általános és bizonyta-
mondjuk a kliensnek: „Nem érdekel, hogy mit hisz lan módon fogalmazzanak. A készségfejlesztő tréner
vagy mit érez. Az érdekel, hogy mi az, amiről tudja, első feladata, hogy rávegye a klienst, lépésről lépésre
Ambrózi Kata
hogy igaz (legbelül, a józan eszét használva). Mi az
írja le azokat a környezeti és magatartásbeli ténye-
zőket, amelyek a problémás helyzet kialakulásához hogy bevonja mind az egyént, mind a csoportot ebbe
és a készségek sikeres vagy sikertelen alkalmazásá- a folyamatba úgy, hogy ugyanazokat a készségeket
hoz vezettek. A készségfejlesztő trénernek végig kell más és más helyzetekben is alkalmazni tudják.
vezetnie a klienst a probléma kimerítő, lépésenkénti Szinte minden olyan esetet, amikor a kliens nem
elemzésén. (A kézikönyv 9. fejezetében részletesen működik együtt a házi feladatok megoldásában (pl.
leírjuk, hogyan tegye ezt, hol kezdje el, hol fejezze elutasítja vagy elfelejti gyakorolni a készségeket),
be és milyen buktatókat kerüljön el.) vagy amikor visszautasítja a készségek gyakorlását
Nyilvánvalóan ahhoz, hogy ilyen leírást tudjon illetve kudarcot vall, azonnal viselkedéselemzésnek
adni, arra van szükség, hogy a kliens képes legyen kell alávetni az érintett kliens bevonásával. Ellensú-
megfigyelni, ami hét közben történik. A kliensek szá- lyozni kell a kliens azon törekvését, hogy egyszerű
mára gyakran azért nagyon nehéz leírni, mi történt megoldásokat vagy válaszokat adjon. Amikor a kli-
velük, mert nem jó megfigyelők; mindazonáltal, is- ens arról számol be, hogy egyáltalán nem csinált házi
mételt gyakorlással és megerősítéssel a megfigyelő- feladatot, az első lépés, hogy precízen defíniáljuk a
képesség és a helyzetelemző készségek javulni szok- hiányzó viselkedést. Amikor erről tájékozódom, négy
tak. Az aprólékos leírás lehetővé teszi, hogy a tréner lehetőséget veszek számításba: 1. gondolt-e a kliens a
megállapítsa, jól alkalmazta-e a kliens a készséget. gyakorlásra; 2. motivált volt-e a gyakorlásra; 3. meg-
Ha a kliens sikeres volt, ez a leírás mintát nyújt a cso- kísérelte-e valamely készség vagy problémamegoldó
portban a többi kliens számára arról, hasonló prob- viselkedés gyakorlását; és 4. működött-e a válasz
lémák esetén miként alkalmazhatják ugyanazokat a (azaz javított-e a dolgokon)? Elképzelhető, hogy a
készségeket. Ezért fontos, hogy a vezetők szánjanak kliensnek eszébe sem jutott a készség gyakorlása,
némi időt arra, hogy a többi csoporttag is beszámol- miután az ülésről távozott; lehetséges, hogy eszébe
hasson hasonló problémákról vagy a készség hasonló jutott a gyakorlás, de nem akart gyakorolni; lehet,
alkalmazásáról, ezáltal elősegítve a készség szélesebb hogy eszébe jutott a gyakorlás, akart is gyakorolni,
körű alkalmazását (generalizálódását). de nem tudta, hogyan, vagy elfelejtette megtenni stb.
Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a kliens nem A viselkedés ilyen leírása rávilágíthat azokra a ténye-
tudta sikeresen használni a készséget: vagy nem tudta zőkre, melyek jelentősen befolyásolják a nem-együtt-
alkalmazni, vagy nem működött, amikor alkalmazta. működő viselkedést.
Rendkívül fontos, hogy ilyenkor a klienssel együtt Ha egy kliens arról számol be, hogy nem is gon-
nagyon részletesen megvizsgáljuk, mi is történt va- dolt az otthoni gyakorlásra, akkor az a feladat, hogy
lójában. Ez nagyon megterhelő lehet, mert a kliensek elemezzük, milyen tényezők járultak hozzá ahhoz,
szinte mindig (különösen a terápia első néhány hó- hogy nem emlékezett (ez a megoldandó probléma).
napjában) tartanak a készségfejlesztő tréner (és cso- Általában, az első néhány alkalommal, amikor fel-
portos tréning esetén a többi csoporttag) ítéletétől és merül ez az indok, beszélek a rövid-, és hosszútávú
önmagukat is nagyon negatívan ítélik meg. Így arra memória működéséről. Ezután segítek a kliensnek
lehet számítani, hogy komoly gátlásaik lesznek. elemezni, hogy az volt-e a probléma, hogy a gyakor-
Olykor egy kliens rögtön megmagyarázza, hogy lás gondolata egyszerűen nem jutott át a rövidtávú-
miért nem működött egy készség, vagy miért nem ból a hosszútávú memóriába, vagy inkább az, hogy
tudta alkalmazni, anélkül, hogy megvizsgálná a tény- azután, hogy a hosszútávú memóriába jutott, semmi
leges eseményeket. Ezek a magyarázatok gyakran pe- nem hívta elő onnan. Gyakran azt tapasztalom, hogy
joratívak és az önmaguk negatív minősítését foglalják a gyakorlás gondolata azért nem jut be a hosszútávú
magukba (pl. „egyszerűen hülye vagyok”). Az is elő- memóriába, mert a kliens nem figyel az ülésen, ami-
fordul, hogy egy kliens kételkedés nélkül elfogadja kor a gyakorlásról van szó. Ha a probléma nem a
azt a feltevést, hogy a helyzete reménytelen és a kész- memóriával kapcsolatos, hanem a motiváció hiányá-
ségek nem fognak segíteni. A borderline személyek val, akkor ezt kell elemezni. Itt az a legfontosabb
különösen nehezen képesek nyugodtan és tárgyilago- dolog, hogy nem-pejoratív hipotéziseket nyújtsunk
san elemezni a helyzetet és hogy mi vezetett egy bi- a kliens számára és ítélkezésmentes attitűdöt közve-
zonyos problémához, különösen akkor, ha a probléma títsünk irányába; a kliens rendszerint éppen eléggé
a saját viselkedésük. Nyilvánvaló, ha képtelenek ilyen ítélkező. Különösen fontos megvizsgálni a követke-
elemzésre, a probléma megoldásának a kísérlete va- ző hipotéziseket: reménytelenség arra vonatkozóan,
lószínűleg kudarcra van ítélve. Sokuk képtelen felis- hogy a készségek bármiben is segíteni fognak, s hogy
merni a környezeti hatások kritikus szerepét a visel- a kliens valaha képes lesz elsajátítani őket; az a hi-
kedés alakulásában és minden viselkedést továbbra edelem, hogy nincs szüksége ezekre a készségekre
is a belső motivációk, szükségletek stb. eredményé- és már birtokában van azoknak; valamint az a hi-
nek tekintenek. (Természetesen nagyon fontos, hogy edelem, hogy korábban el kellett volna sajátítania a
a készségfejlesztő trénerek ne osszák ezt a nézetet.) készségeket, ezért nem helyénvaló vagy butaság most
Így a készségfejlesztő tréner feladata, hogy bevonja a tanulni őket. Ezek a hiedelmek nagy valószínűséggel
klienst a viselkedéselemzésbe, hogy mintát nyújtson negatív érzésekhez vezetnek, amelyek elől a kliens
Ambrózi Kata
a viselkedés ítéletmentes értékelésére valamint arra,
menekülni fog. Itt nagyon fontos kinyilvánítani, hogy
érthető, ha a kliens reménytelenséget érez és a kész- arról, hogyan kellene értékelni és értelmezni a saját
ségfejlesztő tréner nem fogja elutasításnak érezni, ha viselkedésüket.
a kliens nem bízik meg benne teljesen. Noha ezek- Az ülés végén a levezetés újabb alkalom arra, hogy
nek a hiedelmeknek mindegyike teljesen érthető (és csoporthelyzetben alkalmazzuk a belátáson alapuló
el kell fogadnunk őket), a hozzájuk való ragaszkodás stratégiákat. Ezen a ponton különösen hasznos, ha
valószínűleg nem hasznos, és így a bátorítás (lásd a a csoportvezetők megteszik észrevételeiket a csoport
kézikönyv 8. fejezetét), kognitív átstrukturálás (lásd a interakciós mintázataival illetve a csoportban zajló
kézikönyv 11. fejezetét) és a megoldás elemzés (lásd változásokkal kapcsolatban. Az ilyenkor létrejövő
lejjebb) alkalmazása szükséges. belátások kiemelik és elősegítik a dialektikus gon-
Időnként egy-egy kliens arról számol be, hogy dolkodásmódot.
megpróbálta alkalmazni a gyakorlandó készsége-
ket, de nem tudta végrehajtani azokat. Például lehet,
hogy egy kliensnek egy interperszonális helyzetben Megoldáselemzés
az a terve, hogy alkalmazza valamely korábban ta-
nult interperszonális készségét, de összezavarodik és A készségfejlesztő tréning elég sok szempontból a
elfelejti, mit kellene mondania vagy hogyan kellene megoldáselemzés általános esete. A készségeket úgy
reagálnia a másik személy valamely megjegyzésére. ismertetjük, mint praktikus megoldásokat az élet
Máskor a kliensek arról számolnak be, hogy megfe- problémáira, és minden ülésen megvitatjuk a külön-
lelő módon alkalmazták a készséget, s az mégsem féle készségek potenciális hatékonyságát bizonyos
működött. Még a legjobb tárgyalópartner sem mindig helyzetekben. A megoldáselemzés talán minden más
kapja meg azt, amit akar; még a helyesen végrehajtott stratégiánál nagyobb mértékben támaszkodik a cso-
relaxációs gyakorlatok sem csökkentik mindig a szo- porthelyzet adta lehetőségekre. Minden csoporttagot
rongást és a feszültséget. Ezekben az esetekben lénye- arra bíztatunk, hogy javasoljon megoldásokat a többi
ges, hogy pontosan ismerjük meg, mi történt. Mind a csoporttagnak és segítsen megoldásokat kidolgozni
kliens, mind a terapeuta kísértést érezhet arra, hogy a felvázolt probléma megoldására. Például, ha egy
figyelmen kívül hagyja ezt és úgy döntsön, hogy az csoporttagnak nehézséget jelent az, hogy figyeljen
adott készség nem hasznos az illetőnek. Noha lehet, az üléseken és hogy elraktározza a házi feladatokat
hogy ez igaz, de az is lehetséges, hogy a kliens nem a rövidtávú emlékezetében, segítséget kaphat abban,
megfelelő módon alkalmazza a készséget. hogyan figyelhet jobban. A csoportra, mint egészre,
szinte mindig lehet számítani abban, hogy ötleteket
adjon a probléma megoldásához, ti. miként lehet emlé-
Belátáson alapuló (interpretációs) kezni a házi feladatra. A megfelelő készség kiválasz-
stratégiák tásával vagy egy készség adott szituációban történő
alkalmazásával kapcsolatos nehézségek egy adott szi-
A belátáson alapuló stratégiákat elsődlegesen a házi tuációban további lehetőséget nyújtanak a csoportos
feladat megbeszélésénél illetve az ülés végén a leve- megoldáselemzésre. Szinte mindig akad valaki, aki
zetésnél használjuk. A házi feladat megbeszélésénél a kérdéses problémára megtalálta már a megoldást;
nagyon fontos, hogy alaposan megfigyeljük a problé- a csoportvezetőknek ezért figyelni kell arra, hogy a
más helyzetekben a jellemző viselkedésmintázatokat megoldáselmzés fázisában ne álljanak elő kész meg-
és az erre adott tipikus reakciókat. oldásokkal azelőtt, mielőtt megkérdeznék a csoport-
Az idioszinkratikus mintázatok kimutatása kü- tagokat a lehetséges megoldásokról. Ugyanakkor ne
lönösen hasznos lehet a jövőbeli viselkedéselemzés habozzanak megoldást javasolni vagy egy készség
szempontjából. Ahogy korábban említettük, nagyon speciális alkalmazási lehetőségéről beszélni, akkor
fontos, hogy a kliensek a problematikus helyzetek- sem, ha a csoporttagok elmondták a saját ötleteiket.
kel és érzelmekkel való megküzdés során sokféle
stratégiát tudjanak alkalmazni. A készségfejlesztő
trénereknek rá kell mutatniuk minden általuk felis- Didaktikus stratégiák
mert rigid mintázatra, csakúgy, mint a kliens által
alkalmazott hatékony viselkedésmintákra vagy kész- Minden készségfejlesztő ülés második fele elsősorban
ségekre. Természetesen figyelni kell azokra az észre- didaktikus; ebben a részben a terapeuták új anyagot
vételekre is, amelyeket a kliensek tesznek saját vagy tanítanak, elsősorban magyarázatokon és beszélgeté-
egymás megfelelő megoldásmódjaival kapcsolatban seken keresztül. Ez a direkt tanítás az, ami didakti-
és meg kell erősíteni ezeket. Alapvető jelentőségű, kus elemeket tartalmaz. Amikor ezeket a készségeket
hogy kövessük a kézikönyv 9. fejezetének belátásról tanítjuk, nagyon fontos, hogy mindegyiket megpró-
szóló részében közölt irányelveket. Csoportterápiában báljuk összekapcsolni a szándékolt kimenetellel. Pél-
egy személy viselkedésével kapcsolatos észrevételek dául, amikor relaxációt tanítunk, a készségfejlesztő
nem csak az adott személynek szólnak, hanem a cso- trénereknek nem csak azt kell megtanítaniuk, hogyan
Ambrózi Kata
port valamennyi tagjának információt szolgáltatnak
működik a relaxáció, hanem azt is, mikor, miért mű-
ködik és hogy mi a célja. Azt is célszerű megvitat- történő kombinálásának. A DBT-ben, a készségfej-
ni, mikor nem működik, mi lehet ennek az oka és lesztő tréningen éppúgy, mint az egyéni terápiában,
mit kell tenni, hogy működjön, ha úgy tűnik, nem minden ülésen alkalmazzuk a hitelesítő stratégiákat.
működik. Minél több nehézséget tudnak a trénerek Ezek a terapeuta ítélkezésmentes attitűdjét foglalják
előre megjósolni, annál valószínűbb, hogy a kliensek magukba és azt, hogy minden egyes kliens minden
megtanulják a készséget. egyes reakciójában folyamatosan keressük a lényegi
Különösen fontos észben tartani, hogy: a DBT-ben igazságtartalmat (s ugyanígy, a csoport reakcióiban
tanított készségek nem mindegyikének célja a kliens is). Csoporthelyzetben mind a csoportvezetők, mind a
azonnali megkönnyebbülése. Ezt a szempontot a csoport egésze a borderline személyek által jellemző
kliensek gyakran nem szokták érteni. Ami azt ille- módon megtapasztalt érvénytelenítő környezet ellen-
ti, gyakran, amikor azt mondják, hogy egy készség pólusaként működik.
nem működött, azt úgy értik, hogy nem érezték job- A hitelesítés kapcsán az első általános feladat,
ban magukat tőle azonnal. Ezért újra meg újra át kell hogy segítsük a klienseket saját érzelmeik, gondola-
venni, mi a készségek viszonya a hosszú távú illetve taik és nyílt viselkedésük megfigyelésében és pontos
rövid távú célokhoz és a hosszú távú valamint rövid leírásában. A DBT készségfejlesztő tréning jelentős
távú megkönnyebbüléshez. Különösen fontos, hogy része – főleg a tudatos jelenlét meditációs készségek
ne hagyjuk magunkat belerángatni annak az igazo- tréning – éppen erről szól. Másrészt, a készségfej-
lásába, hogy a megfelelő viselkedés eredményeképp lesztő trénerek empátiásan reagálnak a kliens érzel-
azonnal jobban fogja magát érezni a személy. Először mi állapotára, jelezve, hogy megértik hiedelmeiket és
is ez általában nem igaz, de még ha igaz volna is, elvárásaikat (még ha nem is szükségszerűen értenek
akkor sem feltétlenül tenne jót és segítené a valódi egyet azokkal) és/vagy pontosan megfigyelik a kli-
cél elérését. ensek viselkedésmintázatait. Harmadrészt, – és ez a
legfontosabb – a trénerek azt kommunikálják, hogy
Orientációs stratégiák a kliensek érzelmi reakciói, hiedelmei és elvárásai
illetve nyílt viselkedésük érthető és megvan a maga
A tájékoztatás szükségessége főleg a pszichoterápia és értelme életük és az aktuális helyzet kontextusában.
más strukturált tanulási feladatok közötti hasonlóság- A trénerek minden pillanatban keresik az aranyszem-
ból fakad. Az, hogyha tudjuk, hogy mi a feladat, mi csét a homokban – az igazságot egy egyébként nagyon
a szerepünk és mit várhatunk a másiktól, rendkívüli diszfunkcionális reakcióban. Ez pontosan az ellentéte
mértékben megkönnyíti a tanulást. Az előző fejezet- az érvénytelenítő környezet hozzáállásának.
ben tárgyaltam, melyek a kliensek tájékoztatásának Mind a csoportos, mind az egyéni készségfejlesztő
általános alapelvei a készségfejlesztő tréningen és az tréning során szinte állandó bátorításra van szükség.
egyes, specifikus kezelési egységekre nézve. Fontos A készségfejlesztő trénerek legnagyobb problémája
észben tartani, hogy minden készség és minden házi itt valószínűleg az lesz, hogyan győzzék energiával
feladat esetében szükség van a tájékoztatásra. azt hízelgést, ösztökélést, édesgetést és bátorítást,
ami ahhoz az igen lassú haladáshoz szükséges, amíg
Elköteleződést segítő stratégiák a kliensek eljutnak egy új, adaptívabb viselkedés
elsajátításáig. A „nem tudom/nem csinálom” típusú
Nem győzöm ebben a munkafüzetben, valamint a ké- kijelentések és a „képes rá/meg kell tennie” jellegű
zikönyvben elégszer hansúlyozni, hogy a DBT-ben bíztatások közötti feszültség még a legenergikusabb
alapvető jelentőségű, hogy elérjük a kliens elkötele- terapeutát is felőrölheti. Csoporthelyzetben mindkét
ződését a terápia, a tanulás és viselkedésének meg- csoportvezetőnek a másikra kell támaszkodni, hogy
változtatása iránt. Az előző fejezetben tárgyaltam, fel tudjon töltődni, amikor kifárad illetve lélegzethez
hogy miért fontos elnyerni a kliens elköteleződését tudjon jutni, amikor a csoporttagok nagyon követe-
a terápia iránt általában. A készségfejlesztő tréning lődzni kezdenek.
során a kliensnek minden kezelési egység iránt el kell A készségfejlesztő tréning esetén ugyanennyi-
köteleződnie, ahogyan minden héten aziránt is, hogy re fontos az is, hogy elérjük, a csoporttagok meg-
az ülések között gyakorolni fogja a készségeket. erősítsék és hitelesítsék egymást. Az a képessség,
hogy elfogadjunk másokat, egyike az interperszo-
nális hatékonyság modulban tanított készségeknek.
Hitelesítő stratégiák A borderline személyek, noha a másokkal való
együttérzés illetve mások elfogadása terén figyelem-
A hitelesítő stratégiák (melyeket részleteiben a kézi- reméltó képeségekkel bírnak, képesek rendkívül ítél-
könyv 8. fejezetében tárgyalunk) képezik a DBT lé- kező reakciókra is.
nyegét. Éppen az késztetett először egy „új” kognitív (Néhány csoportban ez komoly problémává válhat
viselkedésterápia kidolgozására, hogy szükségét érez- az ülések levezetésénél.) A kliensek számára nehéz-
tem a hitelesítő stratégiák problémamegoldó stratégi- séget jelent, hogy megértsenek és elfogadjanak olyan
Ambrózi Kata
ákkal és az egyéb változtatásra irányuló eljárásokkal
érzelmi mintázatokat, amiket sohasem tapasztaltak,
olyan gondolkodásmódokat, amiket nem szoktak meg kliens adaptív, funkcionális viselkedését megerősítés
és olyan viselkedésformákat, melyeket nem gyakorol- kell, hogy kövesse, míg a negatív, maladaptív visel-
tak. Tapasztalatom szerint ugyanakkor a csoporttag- kedés averzív következményekkel kell, hogy járjon,
ok kezüket-lábukat törik igyekezetükben, hogy elfo- vagy nem vezethet olyan kimenetelhez, ami meg-
gadják, hitelesítsék egymást és a vezetőknek nagyobb erősítené a viselkedést. Amikor a viselkedés meg-
problémát jelent, hogy a többiekre vonatkozó negatív erősítését alkalmazzuk, a legfontosabb, hogy szem
észrevételek, megfigyelések közlésére rábírják őket. előtt tartsuk: 1. az adaptív viselkedés (vagyis min-
Ezeket a negatív reakciókat is el kell fogadni a cso- den olyan viselkedés, amit fokozni akarunk) követ-
portban. A „mindenáron való béke”, ami tipikus cél kezménye csakugyan jelentsen megerősítést az adott
néhány borderline családban, nem követendő norma a kliens számára, 2. a „shaping” alapelveit alkalmaz-
csoportos készségfejlesztés során. Más kliensek per- zuk. A készségfejlesztő tréning során a terapeuták-
sze olyan családban nőttek fel, ahol az volt a norma, nak foglalkoziuk kell az ülések alatti és az üléseken
hogy a békét mindenáron elkerüljék; itt ismét meg- kívül megjelenő viselkedésmódokkal is.
jelenik a dialektika.
Csoportos készségfejlesztés esetén az elfogadás Megerősítő kontingenciák alkalmazása
vagy hitelesítés azt jelenti, hogy a csoportvezetők- A legfontosabb dolog, amit itt szem előtt kell tarta-
nek minden esetben rá kell mutatni a kliensek ész- nunk, hogy a pozitív megerősítést alaposan át kell
revételeiben rejlő igazságra, még akkor is, ha köz- gondolni. Ez azt jelenti, hogy a készségfejlesztő tré-
ben egyidejűleg az ellentétes nézőpontot ismertetik nereknek nem szabad azt feltételezniük, hogy vala-
is. A csoporton belüli vagy valamely csoporttag és mely reakciójuk pozitív megerősítésként hat, anélkül,
egy vezető között zajló konfliktusokat úgy kell ke- hogy ellenőriznék ezt a feltevést. A legnagyobb hi-
zelni, hogy mindkét résztvevő álláspontját elfogadjuk bák egyike, amit a terapeuták gyakran elkövetnek,
és olyan megoldást keresünk, amely mindkét szem- hogy azt feltételezik, a nyilvános dícséret megerősíti
pontot integrálja, ahelyett, hogy elutasítaná az egyik a kliens viselkedését. Valójában a nyilvános dícséret
vagy a másik oldalt. a megerősíteni kívánt viselkedés büntetéseként is mű-
ködhet. Ha valakinek az élettörténetében sok olyan
helyzet volt, amikor a készségek, erősségek dícsérete,
Változást elősegítő eljárások elismerése ahhoz vezetett, hogy a továbbiakban nem
kapott segítséget, akkor a dícséret arra figyelmeztet-
heti az illetőt, hogy büntetés vagy kioltás következik.
Kontingencia eljárások Tapasztalatom szerint ez a kérdés újra meg újra előke-
Ahogy a munkafüzet 3. fejezetében jeleztük, a te- rül a készségfejlesztő tréning során. Ugyanakkor az
rápiás keretek megszegésének legfontosabb követ- sem jó, ha nem dícsérjük meg a megerősíteni kívánt
kezményeit az első ülésen beszéljük meg, amikor a viselkedést, mert a kliens a dícséret hiányát úgy ér-
DBT készségfejlesztő tréning szabályait ismertetjük. telmezheti, hogy ő soha semmit nem képes jól meg-
Ugyanakkor, e szabályok közül csak kettőhöz kapcso- csinálni – vagyis burkolt kritikaként értelmezheti.
lódnak egyértelmű következmények: ha valaki négy Akkor tehát hogyan lehet megteremteni a szintézist?
egymást követő alkalommal hiányzik a készségfej- A legjobb stratégia, hogy megfelelő módon dícsérünk
lesztő tréningről, vagy négy egymást követő héten (pl. azt mondjuk, hogy a viselkedés ügyes, amennyi-
át nem vesz részt egyéni terápián, akkor a terápiája ben az, fejlődést jelent, ha így van) de rögtön ezután
véget ér. A többi szabály megszegéséhez nem kö- azzal folytatjuk, hogy rámutatunk: ez nem jelenti azt,
tődnek egyértelmű következmények. Tapasztalataim hogy a kliens minden problémáját meg tudja oldani
szerint nem jó ötlet azt mondani a klienseknek, hogy és nincs több megoldandó problémája. Ilyen módon
a terápia lezárul, ha nem tartják be a szabályokat. a dícséret nem kelti azt a várakozást, hogy a kompe-
Akkor tehát melyek a szabályok megszegésének a tencia minden további segítség elmaradásához vezet.
következményei? Elsősorban a terapeuták és/vagy a A dícséret helyes (és helytelen) alkalmazását részlete-
csoporttagok rosszallása, a szabályszegésre irányuló sebben is tárgyaljuk a kézikönyv 10. fejezetében.
figyelem, nagyobb interperszonális távolság másoktól Amennyire csak lehet, a készségfejlesztő trénerek-
és a többiek részéről megnyilvánuló magasabb elvá- nek meg kell próbálniuk természetes megerősítőket
rások valamint a terápiás hatékonyság csökkenése a alkalmazni a kliensek adaptív viselkedésének a jutal-
következmény. mazására. A „természetes megerősítők” azok, ame-
lyekkel a kliens a mindennapi életben is találkozhat.
Így, ha asszertív készségeket tanítunk a kliensnek,
Kontingencia-menedzsment, aztán a trénrek sohasem jutalmazzák az asszertív vi-
azaz a következmények megerősítése selkedést azzal, hogy megadják, amit a kliens kér, ak-
kor nem túl ésszerű azt várni, hogy a kliens folytatni
Ahogy a kézikönyv 10. fejezetében tárgyaljuk, a fogja ezt a viselkedést. Ugyanígy, ha a kliens meg-
Ambrózi Kata
kontingencia-menedzsment alapgondolata az, hogy a
kísérli szabályozni az intenzív érzelmi reakciót, amit
az vált ki, hogy beszélnie kell a készségfejlesztő tré- kell elemeznie, miért nem akar beszélni. A lényeg,
ningen, a tréner pedig erőlteti, hogy még hosszabban hogy az elkerülést ne jutalmazzuk. Ha végigvisszük,
beszéljen, akkor nem ésszerű azt várnia a klienstől, akkor az ellenállás elemzése a legtöbb kliens számára
hogy próbáljon meg továbbra is uralkodni érzelmein. averzív technika.
Ha a kliensnek fejlődik az a képessége, hogy el tudja A pozitív maladaptív viselkedésformákat (pl.
viselni az ülés során történő, számára averzív esemé- kísérletek a figyelem felkeltésére, zokogás, ellen-
nyeket, majd ezt követően a készségfejlesztő trénerek séges viselkedés, kísérletek az elmúlt héten történt
nem figyelnek arra, hogy az ülések ne legyenek any- krízishelyzetek megvitatására) tervszerűen ki kell
nyira feszültségteliek, akkor ésszerűtlen a klienstől oltani.A készségfejlesztő tréner nem vesz tudomást
további feszültségtűrést várni. A lényeg, hogy amikor a kliens maladaptív viselkedéséről és továbbra is
a kliens elkezdi alkalmazni a tanult készségeket, a úgy kommunikál a klienssel, mintha nem viselkedne
készségfejlesztő trénernek figyelnie kell, hogy olyan ilyen módon. Vagy ha a viselkedést nem lehet figyel-
módon reagáljon, amivel megerősíti a javulást. Noha men kívül hagyni, a vezető röviden kommentálja, azt
a „shaping” alapelvei azt kívánják, hogy a trénerek sugallva, hogy a kliens küzdjön meg a maladaptív
idővel úgymond „emeljék a tétet” és még adaptívabb viselkedéssel alkalmazva valamely készséget, amit az
viselkedést kívánjanak meg, az elvárásokat csak fo- éppen aktuális vagy korábbi kezelési egység során
kozatosan lehet növelni. Máskülönben a kliensek úgy tanult. Így azt a klienst, aki sírni kezd, arra bíztathat-
érezhetik, hogy nem tudnak eleget tenni ahhoz, hogy juk, hogy gyakorolja a feszültségtűrés vagy tudatos
elnyerjék a vezetők tetszését, vagy hogy eleget te- jelenlét meditációs készségeit. Ha egy kliens kivi-
gyenek az elvárásaiknak. Az is hasznos lehet, ha a harzik a szobából, a tréner nyugodtan javasolhatja,
természetes megerősítőket kombináljuk a dícsérettel. hogy próbálja meg alkalmazni az érzelemszabályozás
készségeit, és ha megnyugodott, próbáljon meg visz-
Kioltási és büntetési technikák szajönni a szobába.
Noha a kontingencia-menedzsment során szíveseb- Amennyiben a készségfejlesztő trénernek nincs
ben alkalmazunk pozitív megerősítést, néha azért komoly oka azt gondolni, hogy a kliens azért távozik
averzív (büntető) és kioltási technikákra is szükség az ülésről, hogy megölje magát, rendszerint nem kell
van. Általánosságban az averzív technikákat akkor követni, ha hirtelen elmegy. (Még ha ez nem is jelen-
alkalmazzuk, ha egy kliens megpróbálja elkerülni tene megerősítést a távozó kliensnek, vikariáló meg-
a megterhelő feladatokat, pl. nem jön el a készség- erősítésként szolgálhat a többiek távozása számára.)
fejlesztő ülésre, nem végzi el a házi feladatot vagy Ugyanakkor a távozást (és ezzel a készségfejlesztés
az ülésen a gyakorlatot illetve nem alkalmaz aktív elkerülését) azzal se erősítsük, hogy figyelmen kívül
problémamegoldási készségeket. Ezekben az esetek- hagyjuk. Ilyenkor a készségfejlesztő vezetőnek érte-
ben lényeges, hogy azonnal közbelépjünk és ösztö- sítenie kell az egyéni terapeutát, hogy ezzel a viselke-
nözzük a klienst, ahelyett, hogy nem veszünk róla déssel foglalkozzon a következő találkozáskor, mint
tudomást és hagyjuk, hogy továbbra is elkerülje eze- a terápia folyamatát akadályozó viselkedésformával,
ket a helyzeteket. Más szavakkal, rövidre kell zárni vagy a következő készségfejlesztő ülésen meg lehet
az elkerülő viselkedést. Az alapgondolat az, hogy az beszélni a hirtelen távozást.
elkerülés azonnali következményeit tegyük sokkal Nagyon fontos, hogy megnyugtassuk mind azo-
averzívebbé, mint az el nem kerülését. kat a klienseket, akiknek viselkedését kioltással,
Például, amikor egy kliens nem jön el az ülésre, mind pedig azokat, akikét averzív következmények
akkor azonnal fel kell hívni és megpróbálni rávenni, bevezetésével akarjuk megváltoztatni. (Tapasztala-
hogy mégis jöjjön el. A terapeuta a „törött lemez” tom szerint annak elsajátítása, hogy egy kliens vi-
technikát alkalmazza, amelyet az interperszonális selkedését kioltással módosítsuk s ezzel egyidőben
készségek között tanítunk a klienseknek. (Amikor meg is nyugtassuk őt, az egyik legnehezebb feladat
telefonálok, rendszerint van nálam egy buszmenet- az új terapeuták számára.) Mindkét esetben a viselke-
rend.) A kivételt ez alól az jelenti, amint arról később dést büntetjük, nem a személyt. Különösen csoportos
még lesz szó, ha a telefonhívás megerősíti a hiány- készségfejlesztés esetén, a vezetőknek ki kell fejlesz-
zást, mint viselkedést. teni azt a készséget, hogy sok viselkedésformáról ne
Egy másik tipikus elkerülési technika a csoportos vegyenek tudomást és amikor a viselkedés abbama-
készségfejlesztés során, amikor egy csoporttag, aki radt, akkor valamilyen megnyugtató megjegyzéssel
nem csinálta meg a házi feladatot, igyekszik elkerül- újból az adott kliens felé forduljanak. Vagy, akár a
ni, hogy erről az ülésen beszélnie kelljen. Ha a cso- diszfunkcionális viselkedéssel egyidejűleg, a vezetők
portvezetők átugorják ezt a klienst és a következővel nyugtathatják a klienst, miközben kitartanak amel-
foglalkoznak, akkor az elkerülés működött. A leg- lett, hogy mindenképpen gyakorolnia kellene a kész-
jobb stratégia, hogy ítélkezésmentes, meleg tónus- ségeket. Egy olyan csoporttagnak, aki a szakítása
ban, azonnal megpróbáljuk elemezni a házi feladat miatt sír, ebben a szellemben valami olyasmit lehet
elmulasztásának okait. Ha a kliens, némi ösztökélés mondani: „ Tudom, hogy mennyire nehéz most Ön-
Ambrózi Kata
után még mindig visszautasító, akkor a vezetőnek azt
nek, de mindent meg kellene próbálnia, hogy elterelje
a figyelmét a problémáról. Összpontosítson tudato- során kialakuló interperszonális viszonyok kezelésé-

san a feladatokra, és mondja el, hogyan gyakorolta re korlátozódik. A készségfejlesztő tréner olyan, mint
a készségeket ezen a héten.” Miután meghallgatott egy egyetemi előadó vagy egy középiskolai tanár.
néhányat a csoporttagok közül, a vezető visszatérhet „Személyes jellegű” telefonhívásokra csak bizonyos
ehhez a csoporttaghoz és röviden, de meleg hangon körülmények között van lehetőség. A kliensek akkor
megkérdezheti: „Hogy boldogul azzal, hogy próbál telefonálhatnak, ha valamilyen okból nem tudnak
tudatosan a csoportra figyelni?...Ne adja fel!” résztvenni a csoportülésen, illetve, ha olyan szemé-
lyes problémájuk van a trénerrel, amit nem tudnak
Shaping (fokozatos viselkedésformálás) megoldani az ülés során.
A shaping a készségfejlesztés gerince; enélkül mind A telefonálásra vonatkozó szabályok alól felmen-
a terapeuta, mind a kliens annyira frusztrálttá vál- tést jelent, ha a kliens ugyanazon intézmény egy má-
na, annyira kimerülne, hogy a készségfejlesztés nem sik terapeutájához jár egyéni DBT terápiába. Ilyenkor
működhetne. A borderline személyeknek hiányoznak a készségfejlesztő tréner az egyéni terapeuta helyette-
azok a készségeik, amelyekkel a saját viselkedésüket seként működhet. Vagyis, amikor az egyéni terapeuta
alakíthatják. Túlzott elvárásaik azzal kapcsolatban, elutazik, a kliens ugyanúgy hívhatja a készségfejlsztő
hogy azonnal és tökéletesen teljesítsenek, folyama- trénert, ahogyan az egyéni terapeutát hívná. Ha a te-
tosan ütköznek azzal, hogy a készségeket csak foko- lefonhívás célja a készségfejlesztő tréning során ki-
zatosan lehet elsajátítani. Ezért nagyon fontos, hogy alakuló interperszonális kapcsolatok megbeszélése,
a készségfejlesztő vezetők folyamatosan nyújtsanak akkor bizonyos korlátozások lépnek életbe. Ezek a
mintát a shaping alapelveire. Ez nem csak azt jelenti, korlátok a készségfejlesztő tréner személyes határai,
hogy nyíltan beszélni kell ezekről, el kell őket ma- így a határok megállapításának az egyéni terápiában
gyarázni, hanem azt is, hogy a trénerek kliensekkel szokásos stratégiáit kell követni. Nagyon fontos, hogy
kapcsolatos elvárásainak ugyancsak követniük kell a a készségfejlesztő tréner ebben a helyzetben megértse
shaping alapelveit. Az alapelvek ugyanazok az egyéni ezeket a korlátokat és világosan kommunikálja azo-
illetve a csoportos készségfejlesztés során. kat.
Amit időnként a csoportvezetők azonban szem elől Tapasztalatom szerint a telefonálás határainak
tévesztenek, az az, hogy ezek az alapelvek a csoport- kommunikálására az a legjobb módszer, ha megbe-
ra, mint egészre is igazak. Tapasztalatom szerint, az széljük, milyen fontos szerepe van az egyéni tera-
egyik legnagyobb probléma, ami a csoportos kész- peutának a DBT program egészében, és kiemeljük,
ségfejlesztő tréning vezetése során adódni szokott, hogy a csoportterapeuta nem azt a munkát végzi, ami
hogy a terapeutáknak az egész csoporttal szembeni az egyéni terapeutára tartozik. A mi tapasztalatunk
elvárásai jóval magasabbak, mint amit a csoport tel- az, hogy a kliensek nagyon gyorsan megértik ezt a
jesíteni tud. Klinikánkon a borderline kliensek csak szabályt és ritkán szegik meg. A legtöbb telefonhívás,
a terápia harmadik évében képesek úgy működni, ami nem az ülés lemondásáról szól, azzal foglalko-
ahogy az átlagos tagok egy csoportterápián. zik, hogy milyen a kliens viszonya a készségfejlesztő
trénerrel vagy a többi csoporttaggal. Olykor a kliens
csak azt akarja kideríteni, utálja-e őt a készségfejlesz-
A határok megállapítása tő tréner, vagy szeretné-e kirakni a csoportból. Más-
kor a kliens azért telefonál, hogy elmondja, képtelen
Amint azt a kézikönyv 10. fejezetében kifejtettem, folytatni a készségfejlesztő tréninget, mivel az ülések
a DBT nem hisz a határok felállításában, ehelyett annyira fájdalmasak. Az ilyen jellegű telefonhívások
jobban szereti megfigyelni a természetes módon ki- esetén a készségfejlesztő trénernek az interperszoná-
alakuló határokat. A készségfejlesztő tréning során lis problémanegoldó készségeket kell alkalmaznia.
ugyanakkor maga a terápiás forma is megszab bi- Ezeket a kézikönyv 15. fejezetében illetve ennek a
zonyos korlátokat. Ezek a korlátok önkényesek, any- fejezetnek a végén tárgyaljuk részletesen.
nyiban legalábbis, hogy elvben elképzelhető volna Egy második korlátozás a DBT készségfejlesztő
másféle szabályok felállítása is. Más határok, amiket tréning első éve alatt, hogy a személyes kríziseket ál-
meg kell figyelni: a trénereknek, mint személyeknek, talában nem beszéljük meg a készségfejlesztő ülésen.
illetve (csoportos készségfejlesztés esetén) a csoport- Ezt a határvonalat kristálytisztán kijelöljük az első
nak, mint egésznek a korlátai. készségfejlesztő ülésen és aztán újra tisztázzuk min-
den alkalommal, amikor egy kliens meg akarja be-
A készségfejlesztés korlátai szélni aktuális krízisét. Persze, ha egy krízis extrém
A készségfejlesztő tréningen a legfontosabb határ- mértékű, akkor a készségfejlesztő tréner dönthet úgy,
vonal az, hogy a vezetők nem egyéni terapeutaként hogy megszegi ezt a szabályt. Hogy egy nagyon szél-
működnek a készségfejlesztő ülések idején. A kész- sőséges példát említsek, amikor a klinikánkon egy
ségfejlesztő tréner szerepe pontosan körvonalazott, és csoporttagot megerőszakoltak az ülésre jövet, akkor
a pszichoszociális készségek átadására illetve az ülés természetesen megbeszéltük. Haláleset a családban,
Ambrózi Kata
válás, szakítás vagy ha az egyéni terapeuta vissza- akkor, minden csoporban, amit eddig vezettem, akadt
utasítja a klienst – ezekről az eseményekről a kliens néhány ember, aki nagyon elégedetlen volt ezzel a
röviden beszámolhat és röviden megbeszélhetők az megközelítéssel és sokkal szívesebben vitatta volna
ülés elején. meg az interperszonális problémákat és a csoportfo-
Annak, hogy a borderline személyeket rá tudjuk lyamatokat. Ezek a kliensek szükségszerűen azt fog-
venni ennek a szabálynak a betartására, a kulcsa az, ják állítani, hogy a készségfejlesztés nem „igazi te-
ahogy ezeket a kríziseket kezeljük. Általánosságban rápia”, ha ezekkel a problémákkal nem foglalkozunk.
minden témáról lehet beszélni, ha az kerül a közép- Ezen a ponton a csoportvezetőknek részletesen ki
pontba, hogy miként alkalmazta a kliens a tanult kell fejteniük a készségfejlesztés és a pszichoterápia
készségeket, amikor megküzd a krízissel. Vagyis, közötti különbséget. (Amint azt korábban jeleztem,
noha első megközelítésben úgy tűnik, hogy a „hét egyéni készségfejlesztés esetén sokkal hangsúlyosabb
kríziséről” nem lehet beszélni, valójában lehet, ha a az a törekvés, hogy inkább a személyközi folyama-
DBT készségekkel összefüggésben tesszük ezt. Ez az tokkal és a személyes krízisekkel foglalkozzanak; és
irányvonal azonban sokszor nem az, amire a kliens ez a legfontosabb oka annak, hogy a készségfejlesztő
vágyik. Ahelyett, hogy szabadon engednénk a kli- tréninget csoportos formában tartjuk.)
enseket, hogy megbeszéljék a problémáikat és meg-
osszák az összes részletet, a csoportvezetők gyorsan A készségfejlesztő csoport vezetőinek személyes
közbelépnek, hogy rávilágítsanak, miként kapcsolód- határai
nak ezek a problémák az aktuális modulban tárgyalt Az a szemléletmód, hogy határokat kell megállapíta-
készségekhez. ni, ugyanúgy érvényes a készségfejlesztő csoport ve-
Például, ha egy kliens egyéni terapeutája lezárta zetőire, mint a DBT más komponenseire. Alapvetően
a klienssel a terápiát, akkor erről lehet beszélni az a csoportvezetők feladata, hogy megállapítsák saját
interperszonális készségek kontextusában: miként határaikat a csoportvezetés kapcsán. Tapasztalatom
használhatja ezt a történést a kliens a dolog megérté- szerint a legfontosabb határvonal a telefonhívásokkal
sére és arra, hogy új egyéni terapeutát találjon (vagy kapcsolatos. A terapeutáknak tudatában kell lenni-
visszaszerezze a régit). Onnan is meg lehet közelí- ük a saját korlátaiknak arra vonatkozóan, mennyire
teni a kérdést, hogy mennyire érzi a kliens fájónak képesek kezelni az interperszonális kérdésekkel fog-
az elutasítást és miként érezhetné jobban magát. Ha lalkozó hosszú telefonbeszélgetéseket és kommuni-
a tudatos jelenlét meditációs készségekről van szó, kálniuk kell azokat a kliensek számára.
bátoríthatjuk a klienst, hogy figyelje meg és írja le az
eseményt és saját reakcióit. Segíthetünk a kliensnek Határok a csoport, mint egész szempontjából
abban, hogy észrevegye, ítélkezik-e és hogy miként A DBT készségfejlesztő tréning első évében a legfon-
összpontosíthat arra, ami működik, ahelyett, hogy a tosabb korlátozás, hogy az ülés során nem toleráljuk
bosszún töprengene. Végül, a problémát megközelít- az ellenséges támadásokat. A kollégáim és én nagyon
hetjük abból a szempontból, hogyan fogja a kliens határozottan kijelentjük, hogy az olyan viselkedés-
túlélni vagy elviselni a dolgot, anélkül, hogy im- formák, mint tárgyak dobálása, tönkretétele, a többi
pulzív, destruktív viselkedésformákba menekülne. csoporttag megtámadása vagy durva kritizálása, egy-
A legtöbb probléma elemezhető valamennyi kész- szerűen tiltottak. Amikor ellenséges viselkedés fordul
ségfejlesztési kezelési egység szempontjából. A nem elő, arra kell bíztatni a csoporttagokat, hogy dolgoz-
interperszonális szituációk, amelyek első látásra al- zanak a problémán az egyéni terápiában. Ugyanakkor
kalmatlannak tűnnek arra, hogy az interperszonális helyesebb, ha a kliens elhagyja a csoportülést (esetleg
hatékonyság modul szemszögéből vizsgáljuk meg csak egy időre), mint hogy a fenti viselkedésformá-
őket, tekinthetők úgy, mint olyan helyzetek, amelyek kat produkálja. A csoportvezetőknek természetesen
lehetőséget adnak arra, hogy a kliens barátokat talál- óvatosnak kell lenni ebben a helyzetben, hogy ne
jon, akikkel megoszthatja az élményeit és olyan tár- büntessék a csoporttagot azért is, ha elmegy, s azért
sas támogatást, amire a megküzdéshez szüksége van. is, ha ottmarad. A dialektikus egyensúly itt nagyon
A készségfejlesztő trénereknek éberen kell figyelniük fontos, mert a csoportvezetők egyszerre akarják bá-
arra, hogy mindig visszatereljék a krízis megbeszélé- torítani a csoporttagot, hogy maradjon és meggátolni
sét a készségekhez. Ha úgy tűnik, hogy a készségek a maladaptív viselkedést, ameddig csak lehet.
nem hatékonyak vagy nem elégségesek a probléma
megoldására, akkor a klienst arra kell bíztatni, hogy
beszéljen az egyéni terapeutájával. Ingerexpozíción alapuló eljárások
Végül a strukturált készségfejlesztő tréning hatá-
rait meg kell állapítani abban a tekintetben is, hogy Strukturált, ingerexpozíción alapuló eljárásokat rend-
mi történjen a csoportfolyamatokkal. Néhány kli- szerint nem alkalmazunk a DBT készségfejlesztő tré-
ens nagyonis elégedett azzal, hogy a csoportülések ning során, noha lehetséges, hogy a DBT-t hatékonyan
pszichoedukáció formájában zajlanak és nem az in- lehetne kombinálni expozíción alapuló kiegészítő te-
Ambrózi Kata
terperszonális folyamatokkal foglalkoznak. Ugyan-
rápiákkal (pl. szexuális bántalmazás áldozataival).
Kevésbé strukturált formában azonban kétfélekép- amelyek miatt korábban a diszfunkcionális magatar-
pen is használunk ilyen eljárásokat a készségfejlesztő tást részesítették előnyben, már nem érvényesülnek.
tréning során. Egyrészt, szinte mindig meggátoljuk, Tehát, noha korábban igaz lehetett, hogy amikor egy
ha a kliensek el akarnak kerülni valamilyen témát, kliens hatékony módon viselkedett, akkor elveszítette
eljárást vagy a folyamatok megbeszélését (amikor a a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban segítséget ka-
folyamatokkal foglalkozunk). Másrészt, újra meg újra pjon, ez a szabály nem érvényesül a készségfejlesztő
elmagyarázzuk a klienseknek, hogy mi az értéke az tréningen. A fejezet végén még lesz szó a terápiás
ingerexpozíciónak. Egy jól működő DBT csoportban kontingenciák tisztázásáról.
néhány hónap elteltével minden kliensnek világosan Az interperszonális hatékonyság modul során
el kell tudnia magyarázni, hogy miért és mikor ront fontos hangsúlyozni, a személyes találkozások során
a dolgokon az elkerülés és miért és mikor javít az érvényesülő kontingenciák megfigyelésének a jelen-
ingerexpozíció. Ezért, amikor a kliensek az otthoni tőségét. Tehát a házi feladatban szereplő feladatok
gyakorlás során az ingerexpozíció módszerét alkal- mindig magukba foglalják egy új készség kipróbá-
mazzák a bonyolult feladatok vagy félelmetes hely- lását és a hatás megfigyelését. Az alapgondolat nem
zetek megoldására, azt észre kell venni és meg kell az, hogy bebizonyítsuk a terapeuta vagy a kliens fe-
erősíteni. jében előzetesen meglévő elképzeléseket a kontingens
összefüggésekről, hanem hogy megfigyeljük a kliens
mindennapi életében ténylegesen érvényesülő visel-
A kognitív átstrukturálás módszerei kedési kontingenciákat. Továbbá, azok a szabályok,
amelyek bizonyos körülmények között igaznak tűn-
nek, nem biztos, hogy igazak más kontextusban is,
Kognitív átstrukturálás még ugyanazon személy esetében sem.
A készségfejlesztő program számos strukturált A játékszabályok megfejtése, ha fogalmazhatunk
gyakorlatot tartalmaz, ami segíti a klienseket a így, szorosan összefügg a hatékonyság készségével,
diszfunkcionális gondolatok és hiedelmek megfigye- vagyis azzal, hogy arra koncentrálunk, ami működik
lésében és módosításában. Ugyanakkor, a formális – ami egyike a tudatos jelenlét meditációs készségek-
kognitív átstrukturálás sokkal kisebb szerepet játszik nek. Arra koncentrálni, hogy mi működik, azt jelenti,
a DBT-ben, mint a többi kognitív viselkedésterápiá- hogy arra koncentrálunk, melyik viselkedés az, ahol
ban vagy éppen a borderline személyiségzavar kog- a kontingens kimenetel azonos a kívánt kimenetel-
nitív terápiájában. Ezt a témát a kézikönyv 8. és 11. lel. Ez a megközelítés gyakran új a borderline kli-
fejezetében tárgyaljuk kimerítően. ensek számára, akik sokkal gyakorlottabbak abban,
hogy a viselkedést a jó-rossz kontextusában, morális
Kontingenciák tisztázása szempontból vizsgálják, mint hogy kimenetel vagy
következmény szempontjából. A kontingenciák tisz-
A kontingenciák tisztázásának szerepe, hogy segítsen tázásának stratégiája egy lépést afelé, hogy elmoz-
a kliensnek világossá tenni a „ha-akkor” összefüg- dítsuk ezeket az embereket a hatékonyabb viselkedés
géseket az életben és a terápiában. A kontingenciák irányába.
tisztázása különválasztható a didaktikus stratégi- Amikor egy viselkedés kimenetelét vizsgáljuk, a
áktól. A didaktikus stratégiák azokat az általános készségfejlesztő trénereknek nem szabad elfelejteni,
kontingencia szabályokat hangsúlyozzák, amelyek hogy a kedvezőtlen kimenetel nem feltétlenül bizo-
általában igazak a legtöbb emberre. A kontingenciák nyítja azt, hogy az adott készség nem működik és
tisztázása mindig az adott egyén életében ható kon- alaposan meg kell vizsgálni, vajon az kliens valóban
tingens összefüggésekkel foglalkozik. helyesen alkalmazta-e a készséget. Időnként a klien-
Az egyik oka annak, hogy a viselkedéselemzés so- sek azt mondják, hogy egy bizonyos viselkedés nem
rán pillanatról-pillanatra, pontról-pontra megvizsgál- segített, de valójában az a probléma, hogy nem tud-
juk a történteket, az, hogy segítsünk a kliensnek meg- ták helyesen alkalmazni a készséget. Nagyon nehéz
tanulni, miként figyelheti meg jobban a mindennapi felismerni a különbséget és türelemre, tapintatra van
életében érvényesülő kontingens összefüggéseket. szükség a viselkedéselemzés során.
A borderline klienseknek gyakran komoly nehéz-
séget jelent, hogy megfigyeljék ezeket a természetes
kontingenciákat. Amikor arról van szó, hogy megfi- Stilisztikai stratégiák
gyeljék az új viselkedéses készségek alkalmazásá-
nak hatását, abban motiváltak, hogy figyelmen kívül
hagyják az előnyöket. Itt az a dialektika érvényesül, Reciprok kommunikációs stratégiák
hogy kompetensek legyenek-e, vagy segítségre szo-
rulók – amint azt az előző fejezetben tárgyaltuk. A reciprok kommunikáció a készségfejlesztés kon-
A készségfejlesztő trénerek egyik feladata itt, hogy textusában azt teszi szükségessé, hogy a csoportve-
Ambrózi Kata
demonstrálják a klienseknek: azok a következmények,
zetők tegyék „sebezhetővé” (vulnerábilissá) magukat
és fejezzék ki sebezhetőségüket a kliensek számára mélyes helyzettel. Olyan érzés lehet, mintha többen
hallható és érthető módon. Ahogyan mindig, itt is volnának egy ellen. Ez a nehézség persze fokozhatja
fontos az egyesúly kérdése és ennek az egyensúly- a vezetők empátiáját a csoporttagokkal kapcsolatban,
nak a kliensek terápiás jóllétén kell nyugodnia. Ez akik rendszerint ugyanezzel a problémával szembe-
a kölcsönösség tehát a kliensek hasznát és nem a sülnek. Mindazonáltal a nehézségek megosztása nem
készségfejlesztő trénerek jó közérzetét szolgálja. mulasztja el azokat. Az is nagyon nehéz lehet, hogy
Az, hogy a vezetők kifejezik sebezhetőségüket, nem minden csoporttagra megfelelő módon reagáljunk,
csak azt a hatalmi egyenlőtlenséget érinti, amit min- mikor a tagok (pszichológiai értelemben) nagyon
den kliens érzékel, hanem fontos lehetőség modell- különböző helyzetben vannak. Az az idő, ami ahhoz
nyújtásra: arra taníthatja a klienseket, miként lehet kell, hogy megállapítsuk az egyik csoporttag hely-
megtalálni a határt a magánszféra és a problémák zetét, megakadályozhatja, hogy felmérjük a többiek
megosztása között, miként lehet átélni sebezhetősé- pszichés állapotát. Továbbá, amilyen mértékben oda-
günket szégyen nélkül és hogyan lehet megküzdeni figyelnek a csoportvezetők az ülés alatti csoportfolya-
a saját korlátainkkal. Emellett, betekintést enged az matokra, olyan mértékben távolodnak el a készségfej-
úgynevezett „normális” emberek világába, ezáltal a lesztés céljától. Ezzel szemben, egyéni terápiában a
normalitás körébe vonva a sebezhetőséget és a korlá- terapeuta eltervezheti, milyen módon reagál a kliens-
tokkal való együttélést. re; a különböző témák időzítése és az azokra fordított
Az egyik legegyszerűbb módja a reciprok kom- figyelem mértéke a kliens igényeihez igazítható.
munikáció alkalmazásának a készségfejlesztő tréning Csoportos készségfejlesztés esetén nagyon nehéz
során, hogy a trénerek megosztják saját tapasztala- olyan reakciót találni, ami minden kliens igényének
taikat a házi feladatok elvégzésével kapcsolatban. megfelel. Így gyakran nagyon nehéz a csoportot elő-
Tapasztalataim szerint a készségfejlesztő csoportok re mozdítani (vagy bármerre, leszámítva a visszafe-
vezetésének egyik haszna, hogy nekem magamnak is le mozdulást, legalábbis gyakran így érezzük). Ez a
alkalmat teremt készségeim javítására. Ha a csoport- frusztráció arra késztetheti a csoportvezetőket, hogy
vezetők képesek megosztani saját próbálkozásaikat (és eltávolodjanak a csoporttól és összezárjanak, vagy
főleg a kudarcaikat) úgy, hogy humorral fűszerezik ellenkezőleg, hogy összetartsanak és támadjanak.
azokat, az sokat segít. Időnként a csoportvezetők azt Bárhogy alakul is, a frusztráció csökkenti a meleg-
a fogást is alkalmazhatják, hogy saját tapasztalataikat ség és elköteleződés érzését és ilyen légkörben nehéz
úgy címkézik, mint a csoport által tanult készségek ellazulni. A vezetőknek pedig nehéz feladat az, hogy
szempontjából fontosat. Például, amikor azt tanítom, érzékenyen reagáljanak, amikor feszültek.
hogy miként lehet nemet mondani nemkívánatos ké- Nagyon figyelni kell arra, hogy az önfeltárás mi-
résekre, szinte mindig mesélek saját nehézségeimről, lyen hatással van a csoporttagokra: nagymértékben
melyekkel akkor szembesülök, amikor a csoporttag- különbözhetnek abban, hogy mennyire képesek ezt
ok nyomást gyakorolnak rám, hogy olyasmit tegyek, elfogadni. Az egyéni különbségeket csoporthelyzet-
amit nem tartok terápiás hatásúnak, épp ezért arra ben nehezebb felfedezni, mint egyéni terápiában,
nemet kell mondanom. Minthogy rendszerint minden ahol a kliens mindig középpontban van. A nehézsé-
készségemet be kell vetnem, hogy ellenálljak a meg- geket könnyű elrejteni és könnyű elnézni. Ugyanak-
győzési kísérleteknek, ez a példa a készségfejlesztés kor elég nagy biztonsággal kijelenthető, hogy minden
során tanított anyag jelentős részét lefedi. Mostanra csoporttag számára nehézséget jelent, ha a csoportve-
valamennyi készségfejlesztő csoportom tud azokról zetők frusztrációt vagy haragot fejeznek ki a csoport-
az erőfeszítésekről, amelyeket azért teszek, hogy tal kapcsolatban; így rendkívül óvatosan kell eljárni,
hegymászás közben legyőzzem indokolatlan félel- amikor erre kerül sor.
meimet a magasságtól (egyszerre egy dologra fóku-
szálás, figyelem elterelése, bátorítás), megküzdjek a
hátfájással meditáció közben (egyszerre egy dologra Tiszteletlen kommunikációs stratégiák
fókuszálás, radikális elfogadás) és más, válogatott
nehézségemmel, amelyekkel hétről hétre találkozom. A tiszteletlenséget nagyon óvatosan kell használni
A koterapeutáim pedig meséltek elakadásaikról a me- csoportos készségfejlesző tréning esetén, de egészen
ditáció elsajátításában, a kéréssel illetve a főnökök és szabadon lehet alkalmazni egyéni terápiában. Ennek
professzorok kezelésével kapcsolatos problémáikről, az az oka, hogy a tiszteletlenség azt kívánja, hogy
gyászuk feldolgozásának nehézségeiről és így to- a terapeuta nagyon alaposan megfigyelje reakciójá-
vább. A lényeg az, hogy ha megosztjuk saját sikerte- nak az azonnali hatását és ha kedvezőtlen, azonnal
len kísérleteinket a tanított készségek alkalmazásá- korrigálja azt. Csoporthelyzetben nagyon nehéz ilyen
ra, azzal értékes mintát nyújtunk mind a készségek ügyesen és figyelmesen eljárni. Lehet, hogy az a sze-
alkalmazásáról, mind arról, hogyan reagáljunk saját mély, akihez a csoportvezető beszél, nagyon fogékony
esékenységünkre ítélkezés nélkül. a tiszteletlen kijelentésre, ugyanakkor egy másik cso-
A reciprok kommunikációt különösen nehéz kivi- porttag, aki hallja, elborzadhat. Ha a csoportvezetők
Ambrózi Kata
telezni terápiás csoportban, összehasonlítva a kétsze-
már elég jól ismerik a csoporttagokat, sokkal bát-
rabban használhatják tiszteletlenséget, mint eljárást. elmondjam nekik: valóban elvárom, hogy a kórházi
A tiszteletlen kijelentések alkalmazásának alapjait és kezelés alatt álló betegek megkaphassák az engedélyt
típusos példáit kézikönyv 12. fejezetében tárgyaljuk. arra, hogy eljöhessenek a készségfejlesztő ülésekre.
A tiszeteletlen kijelentéseknek leginkább az ülés Ugyanakkor nem próbálom meggyőzni őket, hogy
első órájában van helye, amikor egyénileg dolgozunk engedjenek el egy adott klienst. A készségfejlesztő
a kliensekkel (a gyakorlás megbeszélésének fázisá- csoport vezetőinek újra meg újra hangsúlyozniuk kell,
ban). A tiszteletlenség azt jelenti, hogy a problémás hogy az ő feladatuk az, hogy megtanítsák a kliense-
viselkedésre úgy reagálunk, mint ha az normális vol- ket a környezeti intervenciókhoz szükséges készsé-
na és a funkcionális, adaptív viselkedésre pedig lelke- gekre, hogy utána ők maguk alkalmazzák ezeket. Az
sen, élénken és pozitív érzelmekkel. Ide tartozhat, ha új kliensek számára eleinte sokkoló lehet ez a beléjük
a diszfunkcionális terveket, cselekedeteket humoros vetett bizalom, a teljes bizonyosság, hogy végül majd
stílusban túlreagáljuk vagy a kliens viselkedésére, sikerülni fog megtanulniuk ezeket a készségeket. Ezt
kommunikációjára nyers, konfrontatív stílusban vá- a sokkot azonban ellensúlyozza az a fokozódó öröm,
laszolunk. A tiszteletlenség célja, hogy kizökkentse hogy olyan felnőttként kezelik őket, akik képesek
a klienst vagy a csoportot a szokásos kerékvágás- működtetni a saját életüket.
ból, hogy új, sokkal tudatosabb nézőpontból lássák
a dolgokat. A tiszteletlen kommunikáció segíthet a
klienseknek kilépni abból a gondolkodási keretből, Konzultáció a klienssel / kliens – stratégiák
amelyben saját diszfunkcionális viselkedésüket szé-
gyenteljesnek és megvetendőnek látják, és elősegíti, A DBT általában azt kívánja a készségfejlesztő te-
hogy elmozduljanak abba az irányba, hogy követ- rapeutától, hogy a kliens, ne pedig a kliens környe-
kezetlennek, sőt mulatságosnak, humorosnak tudják zetében lévő emberek, így például a kliens többi
látni azt. Ahhoz, hogy ez működjön, a terapeuta csak terapeutájának a tanácsadója legyen. A DBT felté-
egy fél lépéssel lehet a kliensek előtt; az időzítés a telezi, hogy a kliens képes közvetíteni a különböző
lényeg. A tiszteletlen attitűd nem azonos az érzéket- terapeuták között. Így a készségfejlesztő tréner nem
lenséggel és nem jelent felmentést az ellenséges vagy játszik szülői szerepet, mert feltételezi, hogy a kliens
lekicsinylő viselkedésre. A csoportvezető mindig ko- képes nyíltan beszélni a kezelésében résztvevő szak-
molyan veszi a szenvedést, ugyanakkor tárgyilago- emberekkel. Amikor a kliens aktuális biztonsága van
san, nyugodtan és néha humorral kezeli azt. veszélyben vagy amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a
kliens nem tud önmaga érdekében fellépni, a terapeu-
tának a klienssel történő konzultációs (vagy „kliens”)
Esetkezelési stratégiák stratégiákról át kell váltania a környezeti intervenciós
stratégiákra. Annak szabályai, hogy mikor melyiket
alkalmazzuk, világosan le vannak fektetve a könyv
Környezeti intervenciós stratégiák 13. fejezetében. A konzultációs stratégiák nagyon
különböznek attól, amit a terapeuták tanulhattak ar-
Környezeti intervenciós stratégiákat szinte sosem al- ról, hogyan viszonyuljanak a klienseiket kezelő más
kalmazunk a készségfejlesztő tréning során. Ugyan- szakemberekhez. A kézikönyv világosan kifejti a
akkor arra bátorítjuk a csoport tagjait, hogy egymás stratégiák alkalmazása mögött húzódó okokat is.
között alkalmazzák ezeket. Például, arra bíztatjuk a Az egyetlen kivétel ez alól a szabály alól, ami-
klienseket, hogy telefonáljanak egymásnak, ha baj- kor a DBT készségfejlesztésen résztvevő kliens egy
ban vannak, kérjenek szívességeket egymástól, vi- teljes DBT programban vesz részt, ami egyéni DBT
gyék el egymást autóval az ülésre vagy kórházba ha terápiát is magába foglal. Ilyen esetekben a kliens
kell, és így tovább. A kliensek gyakran sokkal több készségfejlesztő és egyéni terapeutája hetente kon-
környezeti intervenciót várnak el a vezetőktől, mint zultálnak. A készségfejlesztő terapeuta szerepe eze-
amennyit ők adni akarnak. Egy jellegzetes helyzet ken a konzultációkon, hogy információt nyújtson az
(ami gyakran előfordul), amikor a kórházi osztálytól egyéni terapeutának arról, hogyan teljesít a kliens a
engedélyt kell kérni, hogy a kliens részt vehessen az készségfejlesztő tréningen; felhívja a figyelmét azok-
ülésen. A kliensnek gyakran nehéz meggyőzni a kór- ra a problémákra, amelyekkel érdemes foglalkozni az
házi személyzetet, hogy adjon engedélyt erre. Ilyen egyéni terápiában és megossza a felismeréseit, ame-
esetben a kliens kérheti a készségfejlesztő csoportve- lyekre a készségfejlesztő ülések során jutott.
zetőt, hogy hívja fel az ő nevében a kórházat. Ezek a konzultációk arra korlátozódnak, hogy
A készségfejlesztő tréner válasza először azt kell, információkat osszanak meg egymással és közösen
hogy hangsúlyozza, hogy a kliens felelőssége, hogy megtervezzék a terápiát. Természetesen a kliens
olyan módon viselkedjen, hogy a kórház személyzete számára kezdettől fogva világos kell, hogy legyen,
elengedje őt a készségfejlesztő tréningre. Az egyet- hogy egy team kezeli, amelynek tagjai minden adan-
len engedmény, amit tenni szoktam, ha feltétlenül dó alkalommal igyekeznek koordinálni a terápiát.
Ambrózi Kata
szükségesnek tűnik, hogy felhívom az osztályt és
Mind az egyéni terapeuta, mind a készségfejlesztő
tréner hangsúlyozza a két terápiás modalitás közötti ok, kiegészítő terápiák valamint problémák a terápiás
kölcsönhatást. Ugyanakkor a DBT készségfejlesztő kapcsolattal. A telefonhívások kezeléséről ebben a fe-
tréner nem működik közvetítőként a kliens és annak jezetben már volt szó. A standard DBT programban
egyéni terapeutája között. Ha a kliensnek problémája (lásd a kézikönyv 15. fejezetét) valójában az egyéni
van az egyéni terapeutájával, akkor a legjobb, ha a terapeuta és nem a készségfejlesztő tréner felelőssége
készségfejlesztő tréner konzultál vele arról, miként annak a megtanítása, hogy a kliens miként használ-
kezelheti ezt az egyéni terápiában. Általában a kész- hatja hatékonyan a kiegészítő terápiákat (gyógysze-
ségfejlesztő tréner feladata itt az, hogy segítse a kli- res-, illetve osztályos kezelés, stb.)
enst abban, hogy alkalmazni tudja a tanult készsége- A fejezet hátralévő részében áttekintem a krízis,
ket a problémájában. öngyilkos magatartás és terápiát zavaró viselkedés
Ha a kliens egyéni terápiája független a DBT prog- esetén alkalmazható stratégiák készségfejlesztő tré-
ramtól (egy másik terapeutával, egy másik terápiás ningre vonatkozó részét. A kézikönyvben ugyanak-
intézményben), a klienssel történő konzultáció stra- kor annyira részletesen ismertettem mindegyiket,
tégiája magában foglal némi kapcsolatot az egyéni hogy itt csak röviden érintem őket. Mivel a kap-
terapeutával. Ezeket a konzultációkat rendszerint csolati stratégiák sokkal több munkát igényelnek a
nem helyes a kliens távollétében folytatni. A kész- készségfejlesztő tréning során, így ezeket hosszabban
ségfejlesztés során tanított anyagot rendszerint meg tárgyalom.
lehet osztani és érdemes is megosztani az egyéni
pszichoterapeutával. A készségfejlesztő tréner szere-
pe ebben az esetben, hogy segítsen a kliensnek haté- Krízis stratégiák
konyan megoldani ezt a feladatot.
Azokkal a nehézségekkel, amelyek a kliens más te- A kliens segítése krízishelyzetben az elsődleges vagy
rapeutákkal illetve kórházi dolgozókkal kapcsolatban egyéni terapeuta felelőssége. Amikor a készségfej-
tapasztal, lehet foglalkozni a készségfejlesztő ülésen, lesztő tréning csoport egyik tagja krízisben van, a
amennyiben ezek a nehézségek összekapcsolhatók készségfejlesztő tréner dolga az, hogy (1) az egyé-
az éppen tanult készségekkel. Így, az interperszoná- ni terapeutához küldje, illetve segítse neki felvenni
lis hatékonyság modul során segíteni lehet a klienst vele a kapcsolatot, amennyiben szükséges, valamint
abban, hogyan kommunikálhat hatékonyabban az őt (2) segítsen a kliensnek alkalmazni a feszültségtű-
kezelő szakemberekkel. Ha az érzelemszabályozási rési stratégiákat, amíg kapcsolatba nem tud lépni az
modul van soron, segíteni lehet neki, hogyan szabá- egyéni kezelőjével. A kézikönyv 15. fejezetében leírt
lyozza érzelmi reakcióit ezekkel a szakemberekkel krízis stratégiák egy módosított változatát kell alkal-
kapcsolatban. A feszültségtűrési modul során abban mazni.
támogathatjuk őt, hogy elfogadja és tolerálja a szak- Ahogyan a borderline kliensek gyakran élnek át
emberek azon viselkedését, amit problematikusnak egyéni krízist, úgy a csoport is kerülhet a krízis álla-
érez. Általánosságban, ha a készségfejlesztő trénin- potába. A krízisben lévő csoport érzelmileg túlfűtött
gen szóba kerülnek a kliensnek azok a problémái, állapotban működik. Ez rendszerint valamely közös
amelyek az, őt kezelő szakemberekkel kapcsolatosak, trauma hatására jön létre, például, amikor egy cso-
ugyanúgy járunk el, mint bármely más interperszo- porttag öngyilkosságot követ el vagy valaki a csoport
nális probléma esetén. egészét támadja esetleg egy terapeuta elhagyja a cso-
portot és így tovább. Ezekben a helyzetekben a cso-
portvezetőnek minden olyan stratégiát alkalmaznia
Különleges kezelési stratégiák kell, amit egyéni krízis intervencióban alkalmazunk;
egyszerűen nem egy személyre, hanem a csoport
A DBT hat integratív stratégiát tartalmaz, amelyek az egészére kell alkalmazni ezeket. A lépéseket az 5.1.
alábbi, a kezelés során felmerülő speciális kérdésre és táblázat foglalja össze.
problémára válaszul alkalmazhatók: krízis, öngyilkos
magatartás, terápiát zavaró viselkedés, telefonhívás-
Ambrózi Kata
5.1. táblázat. felvenni a kapcsolatot. Általánosságban, a készségfej-

Kríziskezelési stratégiák listája lesztő tréner sokkal konzervatívabb módon kell, hogy
(csoporthelyzetben) kezelje az öngyilkossági krízist, mint az egyéni tera-
peuta. Ugyanakkor, nagyon fontos, hogy a készség-
T az érzelmekkel és nem a tartalommal foglalko- fejlesztő trénernek birtokában legyen egy példány az
zik egyéni terapeuta krízis forgatókézikönyvéből (lásd a
kézikönyv 15.1 ábráját).
T itt és most tárja fel a problémát
A közvetlen öngyilkossági vagy paraszuicidális
T az aktuális időkeretre fókuszál fenyegetés, a találkozás idején vagy azt közvetlenül
T azonosítja a kulcsfontosságú eseményeket, megelőzően végrehajtott paraszuicidális cselekedetek
amelyek az aktuális érzelmi állapot és a krí- esetén alkalmazandó lépéseket az 5.2 táblázat sorolja
zis kialakulásához vezettek fel. Részletesen a kézikönyv ismerteti ezeket.
T megfogalmazza és összefoglalja a problé- 5.2. táblázat.
mát Öngyilkos magatartás esetén alkalmazható
T a problémamegoldásra összpontosít stratégiák listája
T tanácsot ad és javaslatokat tesz
Amikor öngyilkosság vagy önsértő magatartás köz-
T a lehetséges megoldásokat a csoport által ta- vetlen veszélye áll fenn és a T nem hagyhatja rá a
nult készségek keretében vázolja probléma megoldását az egyéni terapeutára
T ismerteti a cselekvési tervek lehetséges jö- T felméri az öngyilkossági vagy paraszuicidális
vőbeli következményeit magatartás veszélyét
T szembesíti a csoportot a maladaptív hie- T az öngyilkos magatartással köztudottan
delmekkel vagy viselkedéssel kapcsolatban álló tényezőknet figyelembe
T tisztázza és megerősíti a csoport adaptív véve, felméri a közvetlen veszély mértékét
válaszait T krízistervet készít
T azonosítja a hatékony cselekvési tervek T ismeri mekkora a halálozás esélye a külön-
végrehajtását akadályozó tényezőket böző öngyilkossági / paraszuicidális mód-
T az érzelmek elviselésének fontosságát hangsú- szerek esetében
lyozza T konzultál a mentőkkel vagy egy orvossal a
T segíti a csoportot elköteleződni egy cselekvési tervezett és rendelkezésre álló öngyilkos-
terv mellett sági módszerek veszélyéről.
T felméri a csoporttagok öngyilkossági veszélyez- T konzervatívabb, mint egyéni terápia ese-
tetettségét (ha szükséges) tén
T felkészül a krízisreakció ismételt előfordulására. T elveszi vagy elveteti a halál okozására alkalmas
eszközöket a K-től
Megjegyzés. Ebben, valamint az 5.2. és 5.3. táblázatban T a készség-
fejlesztő trénerre utal T empatikusan arra bíztatja K-t, hogy ne kövessen
el öngyilkosságot vagy önkárosító magatartást
T ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy az ön-
Öngyilkos magatartás esetén gyilkosság nem jó megoldás
alkalmazandó stratégiák
T reményt keltő állításokat és megoldásokat kínál,
Ha közvetlen öngyilkossági veszély áll fenn (ennek amíg az egyéni terapeuta elérhetővé nem válik
megítéléséhez szükséges információk a kézikönyv ha az öngyilkossági veszély fenyegető illetve
15. fejezetében, a 15.3 és a 15.4 táblázatban találha- magas, T fenntartja a kapcsolatot a K-sel mind-
tók), akkor a készségfejlesztő trénernek azonnal fel addig, amíg K át nem adható az egyéni terape-
kell hívnia az egyéni pszichoerapeutát, hogy megbe- utának
széljék a teendőket. Krízisek, fokozott öngyilkossági
T felkészül a cselekmény megismétlődésére, amíg
veszély esetén célszerű arra kérni az egyéni terape-
kapcsolatba nem tud lépni az egyéni terapeu-
utát, hogy legyen telefonközelben a csoportüléseket
tával
követően. Ha az egyéni terapeuta nem elérhető, a
készségfejlesztő trénernek kell végrehajtania a krízis- T a lehető leghamarabb tájékoztatja az egyéni te-
intervenciót, amíg az egyéni terapeutával nem sikerül rapeutát az öngyilkossági veszélyről
Ambrózi Kata
Amikor az öngyilkos magatartásra a kapcsolatfelvé- Amikor a terápiával interferáló viselkedés azt jelenti,
tel ideje alatt vagy közvetlenül azt megelőzően kerül hogy a kliens nem végzi el a házi feladatát, akkor
sor a házi feladatok megbeszélése kapcsán reagálunk
erre. Erről a fejezet korábbi részében már volt szó.
T felméri a viselkedés lehetséges egészségügyi
A legtöbb, a terápia folyamatát zavaró viselkedésnél
következményeit, konzultál a mentőkkel vagy
a készségfejlesztő trénernek az 5.3 táblázatban ol-
más orvossal, hogy meghatározza a veszélyt,
amennyiben szükséges vasható stratégiákat kell használnia, jóval szelídebb
formában, vagy az alábbakban ismertetett, kapcsolati
T értékeli, hogy K képes-e önállóan orvosi problémamegoldó stratégiákat.
segítséget kérni
Ha egészségügyi veszély áll fenn, T riasztja
K környezetét és értesíti a mentőket Kapcsolati stratégiák
T kapcsolatban marad K-sel, amíg a segítség
meg nem érkezik
A kapcsolat elfogadása
T felhívja az egyéni terapeutát
Ha a kockázat alacsony, T javasolja K-nek, hogy
A kapcsolat elfogadása a csoportos készségfejlesz-
kérjen orvosi segítséget, ha szükséges, és hívja
fel az egyéni terapeutáját. tés esetén azt igényli, hogy a csoportvezetők számos
különböző területen elfogadják a csoporttagokat és
Megjegyzés. Ebben és az 5.3. táblázatban K a klienst jelenti kommunikálják ezt az elfogadást. Először is, aho-
gyan az egyéni terápiában is, minden egyes kliens
egyéni fejlődését olyannak kell elfogadni, amilyen.
Terápiát romboló és a terápia folyamatát Ugyancsak el kell fogadni a vezetők és a csoport-
zavaró viselkedés esetén alkalmazandó tagok, a csoporttagok és más terapeuták, az egyes
stratégiák tagok és általában a tagok, a csoportvezetők illetve
a csoportvezetők és a csoport egésze közötti kap-
Amikor egy kliens egyértelműen destruktív módon csolatokat. A helyzet komplexitása már önmagában
viselkedik a készségfejlesztő tréning során, a csoport- megnehezítheti ezt az elfogadást, lévén könnyen
vezetőnek azonnal és erőteljesen közbe kell lépnie. túlterhelheti a csoportvezetőket, ami rigiditáshoz és
Ebben az esetben a kézikönyv 15. fejezetében leírt te- elutasításhoz vezethet. Nagyon fontos, hogy ne akar-
rápiát zavaró viselkedésekre vonatkozó protokoll egy juk túlságosan becsomagolni és azonnal elsimítani
módosított változata alkalmazható; a készségfejlesztő a csoportban megjelenő konfliktusokat és bonyolult
tréningben történő használathoz igazított stratégiákat érzelmeket. Számos borderline kliensnek komoly ne-
az 5.3 táblázatban soroljuk fel. hézségeket okoz a csoportos készségfejlesztő tréning.
Néhányan csak azért járnak, mert ezt várják el tőlük
5.3. táblázat. és kényelmetlenül érzik magukat, képtelenek hatéko-
Terápiát romboló magatartásmódok esetén nyan működni ebben az légkörben. Mások számára
alkalmazható stratégiák listája a készségek feleslegesnek tűnnek, gyerekesnek, osto-
bának érzik azokat. Ismét mások hamar elcsügged-
T meghatározza, hogy milyen viselkedésformával nek a készségek elsajátítására tett hiábavaló kísérle-
rombolja K a terápiát tek hatására.
T röviden elemzi a destruktív viselkedést A borderline kliensekkel folytatott csoportos kész-
ségfejlesztés során hiányoznak azok a természetes je-
T javasolja K-nek, hogy az egyéni terapeutával lenségek, amelyek más csoportok esetén megerősítést
elemezzék mélyebben a destruktív viselkedést jelentenek a csoportvezetők számára. A csoportveze-
T egyértelműen meghatározza a destruktív visel- tőknek halálos csenddel, az együttműködés hiányával
kedés folytatásának következményeit kell szembenéznük, valamint a helyzetnek nem meg-
T a K-sel közösen problémamegoldási tervet ké- felelő inadekvát és olykor extrém reakciókkal, ha a
szít K számára kliensekre egy kicsit is kevésbé érzékenyen reagálnak
a – illetve olykor elzárkózó, ellenséges, nem-támo-
Ha K visszautasítja, hogy változtasson a viselke-
gató és nem-elismerő csoporthangulattal. A hibá-
désén:
zás lehetősége egy ilyen csoport vezetésekor óriási.
T megvitatja a K-sel a terápia céljait. A csoportvezetőknek nem csak arra kell felkészülni-
T elkerüli a felesleges hatalmi harcokat. ük, hogy sok hibát fognak elkövetni, hanem arra is,
hogy fájóan tudatában lesznek a másik csoportvezető
T fontolóra veszi a terápia szüneteltetését által elkövetett hibáknak. Nagyon fontosak a valóság
addig, amíg a viselkedés kontrollálhatóvá elfogadását lehetővé tévő készségek, ha nem akarunk
Ambrózi Kata nem válik destruktív módon reagálni a hibákra.
A csoporttagok megtámadása vagy fenyegetése A csoportvezetők feladata, hogy úgy meséljék el ezt
csaknem mindig a valóság elfogadásának kudarcából a történetet, ahogyan az eredetileg lejátszódott.
ered. Az elfogadáshoz ítélkezésmentes attitűd szüksé- A szakértelem, hitelesség és hatékonyság sokfé-
ges, ami minden problémát a terápiás folyamat részé- le módon közvetíthető. A terapeuták talpraesettsége,
nek tekint: mondván mindenből lehet valamit tanulni. professzionalizmusa, odafigyelése, könnyedsége, ön-
A csoportvezetőknek azt kell felismerniük, hogy a bizalma, beszédstílusa és az ülésekre való felkészült-
legtöbb problematikus válasz, amit a csoport pro- ségük ugyanannyira fontos a készségfejlesztésben,
dukál, a borderline válaszmintázatokat tükrözi. Más mint az egyéni terápiában. A csoport vezetésekor
szavakkal, ha a borderline kliensek nem rendelkezné- különösen fontos, hogy a csoportszobát előkészítsék
nek éppen azokkal a problémákkal, amik megőrjítik a mire a csoporttagok megérkeznek: a munkalapokat
csoportvezetőket, nem volna szükségük a készségfej- kiosszák, a székek a helyükön legyenek és a frissítőket
lesztő csoportra. Minél inkább figyelmen kívül hagy- kikészítsék. A hitelesség kérdésének kulcsproblémája
ják a vezetők ezt a tényt, annál valószínűbb, hogy tapasztalatom szerint az, hogy a kliensek egyszerűen
megjelenik az elutasítás és a bűnbakképzés a viselke- nem hiszik el, hogy a bemutatott készségek segíteni
désükben, ami, bár lehet, hogy alig észlelhető, mégis fognak. Ez a téves vélekedés csökkenti a készségek
iatrogén ártalmakat okozhat. Másképp fogalmazva: megtanulására irányuló pozitív motivációt, és hacsak
a csoportvezető stílusának – akár veleszületett, akár a kliens meg nem tanulja a készségeket és nem jut
tanult, tudatosan kialakított módon – „könnyednek” pozitív megerősítéshez, nehéz megváltoztatni ezt az
és alkalmazkodónak kell lennie. attitűdöt. Vagyis, ez egy ördögi kör.
Ha a vezetők változást akarnak elérni, ki kell ta-
lálniuk valamit, ami megtöri ezt a kört. A legjobb
Kapcsolaterősítés megközelítés, ha a csoportvezetők elmondják, hogy
tapasztalataik szerint ezek a készségek néhány em-
A kapcsolaterősítési stratégiák (melyeket röviden bernek az esetek egy részében segítettek. Ezt per-
érintünk a kézikönyv 14. fejezetében a szerződési sze csak akkor mondhatják, ha csakugyan van ilyen
stratégiák kapcsán), a terapeutának azon magatartása tapaszatalatuk; azoknak vezetőknek, akik sosem ta-
szempontjából fontosak, amelyek a kapcsolat terápiás nították ezeket a készségeket, mások tapasztalataira
értékét növelik. Ezek azok a viselkedésformák, ame- kell támaszkodni. Tapasztalatlan vezetők számára a
lyek a kapcsolatot az egyszerű baráti segítség szint- mi eredményeink szolgálhatnak kiindulópontként.
je fölé emelik. A pozitív, együttműködésen alapuló Emellett, a vezetők megoszthatják a saját, készsé-
interperszonális kapcsolat a készségfejlesztésben is gekkel kapcsolatos tapasztalataikat is. Néhány kliens
éppolyan fontos, mint az egyéni pszichoterápiában. számára az a leghatásosabb érv, ha a vezetők hasz-
Ugyanakkor, a kapcsolatban résztvevő személyek nosnak találták a készségeket önmaguk számára.
számának növekedése miatt, egy ilyen kapcsolat A hitelesség sérül, ha a vezetők azt ígérik, hogy
kialakítása csoportos készségfejlsztő tréning esetén egy adott készség megoldást fog jelenteni egy adott
jelentősen bonyolultabb, mint egyéni pszichoterápi- problémára. Valójában a DBT úgy működik, mint a
ában. A csoportvezetők szempontjából az a kérdés, vadászpuska: némely készség, időnként működik a
hogyan lehetne kialakítani ilyen pozitív kapcsolatot kliensek egy részénél. Soha nem találkoztam olyan
a csoportvezetők és a tagok, valamint az egyes cso- klienssel, aki ne tudott volna valamit hasznosítani, de
porttagok között. olyan sincs, aki minden készséget tudna. Létfontossá-
Így vagy úgy, minden DBT stratégia úgy van ki- gú, hogy megosszuk ezt az információt, különben a
alakítva, hogy erősítse az együttműködésen alapuló vezetők hitelessége azonnal veszélybe kerülhet.
munkakapcsolatot. Az itt tárgyalt stratégiák célja Ugyancsak érinteni kell a bizalom és az informá-
elsődlegesen, hogy a csoportvezetők szakértelmét, ciók bizalmasan kezelésének kérdését. A megbíz-
hitelességét és hatékonyságát alátámassza. Vagyis, hatóság éreztetésére jó alkalmat teremt az, amikor
ezeknek a stratégiáknak célja, hogy azt kommuni- egy csoporttag hiányzik az ülésről. Az információk
kálja a csoporttagok felé: a csoportvezetők valóban bizalmas jellegét mindig meg kell őrizni és szükség-
tudják mit csinálnak és tudnak valamit nyújtani a telenül nem szabad információkat közölni a hiányzó
csoporttagoknak, ami hasznos lesz számukra. Ez csoporttagról. Ugyanakkor, egy csoporttag távolléte
nem egyszerű feladat, amit tovább nehezíti az, hogy a jó alkalom arra, hogy fokozzuk a többi csoporttagban
csoporttagok gyakran megosztják egymással korábbi, a vezetők felé irányuló bizalmat. Az a mód, ahogy
kudarcba fulladt egyéni és csoportterápiáik tapaszta- a távollévő tagról beszélnek, információt szolgáltat
latait, és kifejtik, mennyire reménytelen a helyzetük a többi csoporttagnak arról, miként fognak beszélni
és mennyire hiábavaló minden segítség, amit kaphat- róla, ha hiányzni fog. Általánosságban azt a vezér-
nak. A csoporttagok gyakran úgy állítják be, mintha elvet követjük, hogy megvédjük a csoporttagokat a
az ő problémájuk lenne Góliát, a terápia pedig Dá- negatív ítéletektől. Például, ha egy csoporttag kiborul
vid, kivéve, hogy az ő történetük nem úgy végződik, és kimegy az ülésről, a csoportvezetők reagálhatnak
Ambrózi Kata
mint az Ótestamentum-beli, hanem Dávid bukásával.
úgy, hogy együttérző magyarázatot fűznek a visel-
kedéséhez ahelyett, hogy kritikus megjegyzésekkel szégyent érezhetnek, ami teljesen ellehetetlenítheti
illetnék a klienst. számukra az adekvát problémamegoldást. A csoport-
Természetesen ugyanezt az irányelvet követhetjük, vezetőknek ennek megfelelően érzékenyen kell bán-
amikor minden csoporttag jelen van. Nem ritka, hogy ni a kapcsolati problémákkal a DBT készségfejlesztő
egy csoporttag olyasmit tesz, amiről sejthető, hogy csoportok első évében. Az egyéb, belső élményekkel
negatív ítéleteket fog kiváltani a többi csoporttagból. foglalkozó csoportokban szokásos kapcsolati prob-
Az is előfordulhat, hogy egyes csoporttagok nagyon lémamegoldó módszerek itt eleinte egyszerűen nem
kritikusan viszonyulhatnak a többiekhez. A vezető kivitelezhetők. Ezért olykor a problémamegoldásnak
szerepe ilyenkor, hogy a megvádolt, elítélt csoporttag egyénileg, a csoportülésen kívül kell történnie. Más-
védelmére keljen. A vezetőknek ezt a feladatát nem különben a problémákat nem lehet megoldani és azok
lehet túlhangsúlyozni, különösen a kliensek kész- olyan mértékűvé válnak, hogy a csoporttagok számá-
ségfejlesztésének első évében. Ez nem csak modellt ra lehetetlenné válik a folytatás.
nyújt a kliensek számára, hogyan lehet egy egy prob-
lematikus vislekedést ítélkezésmentes módon megfi- Csoporttagok versus csoportvezetők
gyelni és leírni, de azt is közvetíti minden csoport- Nagyon fontos, hogy a borderline kliens legalább
tag számára, hogy ha támadás érné őket, ugyanígy az egyik csoportvezetővel szorosabb kapcsolatot
védelmet fognak kapni.A szakértelem és a hitelesség alakítson ki, ha azt akarjuk, hogy benne maradjon
közvetítésének legbiztosabb módja természetesen az, a készségfejlesztő csoportban. Ilyen kötődés híján
ha segítőkészek vagyunk. Ezért a vezetőknek át kell a készségfejlsztő tréning során gyakran előforduló
gondolniuk, hogy egy adott csoporttag számára me- megpróbáltatások, gyötrelmek és traumák egyszerű-
lyik készség lehet valóban hasznos. Olyan módon kell en túlterhelik a klienst, és végül ki fog maradni a te-
ezt a készséget ismertetnünk, hogy a csoporttag is rápiából. Ezt az egyéni kapcsolatot, ami nem azonos
megértse a hasznát. a csoportvezető és a csoport egésze közötti kapcsolat-
A terapeuták hitelességét a standard DBT kész- tal, erősítik azok a helyzetek, amikor a csoportvezető
ségfejlesztő tréning esetében tovább bonyolítja az, a csoportülések előtt, után vagy a szünetben egyéni-
hogy két csoportvezető van. A mi klinikánkon a leg foglalkozik a csoporttaggal.
koterapeuta rendszerint egy képzésben lévő személy, Ha a készségfejleszetés első évében interperszo-
aki valóban nem rendelkezik a vezető terapeuta nális problémák merülnek fel a csoportvezetővel
tapaszatalataival. Nagyon fontos, hogy a vezető te- kapcsolatban, azokat csaknem mindig a csoportülé-
rapeuta ne kérdőjelezze meg a koterapeuta szakér- sen kívül kell megoldani. A probléma súlyosságától
telmét és hitelességét. Fontos, hogy a tapasztalatlan függően vagy telefonon kell megbeszélni a problémát
koterapeuta megtalálja saját érzelmi középpontját és vagy kell sort keríteni egy egyéni problémamegoldó
arra támaszkodjon. A belső biztonság megtalálása ülésre a készégfejlesztő ülés előtt vagy után. Az ilyen
fontosabb, mint bármely speciális terápiás készség egyéni találkozókat lehetőség szerint a csoportülés-
elsajátítása. Nem szükséges, hogy a vezető terape- hez közeli időpontban kell tartani, hogy ne legyen
uta és a koterapeuta ugyanazokkal a készségekkel egyéni terápia jellege a dolognak. Az a legjobb, ha
rendelkezzen vagy hogy ugyanazokon a területeken a csoportszoba egyik sarkában tartjuk. Ugyanezen
legyen a szakmailag jártas. Csak az számít, hogy ösz- okból kifolyólag a fókusz a csoporttag és a csoport,
szességében dialektikus legyen a szemléletmódjuk. illetve a csoportvezető konfliktusa kell, hogy legyen.
Az ilyen egyéni találkozókon ugyanazokat a kapcso-
lati problémamegoldó stratégiákat alkalmazzuk, mint
Kapcsolati problémamegoldás az egyéni pszichoterápiában.
Első lépésként a vezetőnek segítenie kell a cso-
A kapcsolati problémamegoldás az általános problé- porttagot abban, hogy pontosan meg tudja figyelni
mamegoldó stratégiák alkalmazása a terápiás kapcso- és el tudja mondani, kivel és milyen problémája van.
latra. Az egyéni készségfejlesztés során a kliens és az Olykor egyik vagy másik csoportvezetővel van prob-
egyéni terapeuta között van ilyen kapcsolat. A cso- léma. A csoportülés nyilvánossága fokozza a tagok
portos készségfejlesztés esetén ugyanakkor legalább érzékenységét a legapróbb visszautasításra vagy a
négyféle kapcsolatban lehet szükség problémamegol- csoportvezetők legkisebb mértékben is érzéketlen
dásra: a csoporttag és a csoportvezető közti, a csoport megjegyzéseire is. Olyan megjegyzések, amelyek
és a vezető közti, a tagok közötti és a vezetők közötti nem okoznak gondot egyéni terápiában, komoly
kapcsolatban. Nem egyszerűen több kapcsolatot kell nehézséghez vezethetnek a csoportban. Tehát, ha
egyensúlyban tartani, hanem sokkal több kérdés me- a problémát a csoportvezető viselkedése okozza, a
rül fel. Különösen fontos, hogy a kapcsolatok nyilvá- problémamegoldásnak erre kell összpontosítania.
nosak. A borderline személyek rendkívül érzékenyen Máskor viszont a problémát nem a csoportvezető
reagálnak, ha visszautasítás és a kritika fenyegeti viselkedése okozza, hanem maga a csoportban való
őket; ha ez a visszautasítás és kritika nyilvánosan részvétel, a csoportos munka. Noha ezekkel a prob-
Ambrózi Kata
hangzik el, akkor olyan intenzív, mindent elsöprő
lémákkal rendszerint foglalkoznak a DBT egyéni te-
rápiában (ne felejtsük el, hogy az egyéni terapauta je a csoportülést. Az átlag borderline kliens azt hiszi,
segít a kliensnek abban, hogy megoldja azokat a hogy ha nem megy csoportülésre, nem kell foglalkoz-
viselkedésproblémákat, amelyek zavarják vagy aka- nia a csoporttal; az azonnali telefonhívás megakadá-
dályozzák a terápia folyamatát, ideértve azokat is, lyozza az elkerülő magatartást. A telefonbeszélgetés-
amelyek a kiegészítő vagy párhuzamos terápiák során nek szigorúan arra kell korlátozódnia, hogy miként
jelentkeznek), olykor a kliens profitálhat abból is, ha tudna a csoporttag eljönni az ülésre, akár úgy is,
a csoportvezetőtől is kap némi személyes figyelmet. hogy csak az ülés utolsó fél órájára ér oda. Korábban
Ezeken a találkozókon stratégiákat lehet kidolgozni időnként még azt is felajánlottuk, hogy valamelyik
arra, hogy csökkentsük az adott csoporttagra nehe- vezető autóval elmegy a csoporttagért, ha arra hivat-
zedő nyomást. Például, voltak olyan csoporttagjaink, kozott, hogy tömegközlekedési okok miatt nem tud
akik egyszerűen nem voltak képesek végigülni egy eljutni az ülésre. Röviden, a telefonhívás célja ebben a
csoportülést anélkül, hogy ne váljanak ellenségessé helyzetben, hogy megakadályozza az elkerülő maga-
vagy ne alakuljon ki pánikrohamuk. Ezekben az ese- tartás megerősítését, nem pedig az, hogy megerősítse
tekben tervet dolgoztunk ki, amelynek megfelelően az elkerülést.
amikor a kliensek érzékelték, hogy kezdik elveszíteni Ha azonban a csoportvezető csak néhány nap múl-
a kontrollt, felkeltek és néhány percre kimentek az va hívja fel a csoporttagot, vagy a telefonbeszélgetés
ülésről. Ilyen tervet az egyéni terapeuta is kidolgoz- során a kliens problémáival foglalkoznak, akkor a hí-
hat. vás megerősítheti a kliens hajlamát arra, hogy vissza-
A shaping (fokozatos viselkedésformálás) alap- vonuljon, ahelyett, hogy szembenézne a problémák-
elvét gondosan szem előtt kell tartani. A borderline kal. Ebben az esetben a visszahúzódás a terapeuta
kliensek hajlamosak az indirekt kommunikációra, pozitív reakcióját, pozitív interakciót és olykor po-
amihez időnként a terapeutának gondolatolvasásra is zitív megoldást eredményez. A dialektikus dilemma
vállakoznia kell. Milyen mértékben kell a készségfej- az, hogy elkerüljük a visszahúzódás megerősítését
lesztő trénernek gondolatolvasóvá válnia és milyen vagy hagyjuk a csoporttagot lemorzsolódni? A cso-
mértékig kell egy visszahúzódó kliensnek utánanyúl- portvezetőnek egyszerűen szembe kell néznie azzal,
nia? Ahogyan az egyéni pszichoterápiában is, itt is az hogy számos borderline kliens egyszerűen nem képes
a cél, hogy rábírjuk a klienst, aknázza ki a képessé- az önálló problémamegoldásra. Vagyis a shaping je-
geit, s ha lehet, haladja is meg azokat, anélkül, hogy gyében, a csoportvezetőnek telefonálnia kell, át kell
olyan sokat követelnénk tőle, hogy kudarcot valljon. vállalnia a probléma megoldását, aztán rámutatni,
Az év elején a csoportvezetőknek gyakran kell fel- hogy a probléma közvetlen átbeszélése a megoldás
hívni az ülésről hiányzó vagy az onnan kiviharzó megtalálásához vezet. Ha ez a mintázat stabilizá-
csoporttagokat. lódott, a vezető fokozatosan csökkentheti az utána-
Lényeges azonban, hogy ez a magatartás ne vál- nyúlások számát, miközben arra bíztatja a személyt,
jon annyira kiszámíthatóvá, hogy a kliensek elkezd- hogy ő maga keressen kapcsolatot a vezetőkkel és
jék elvárni, számítsanak rá és kiboruljanak attól, ha a készségfejlesztő csoporttal. Vagyis, míg kezdetben
a terapeuta nem nyúl utánuk és nem hívja fel őket. a vezető teszi meg egyedül a klienshez vezető utat,
Itt az a legjobb megközelítés, ha a terapeuta nyíl- később rá kell bírnia a klienst, hogy mozduljon meg
tan felvállalja, mit fog megtenni és mi az, amit nem. ő is, és tegye meg az út felét. Enélkül az a probléma,
Amint ennek a fejezetnek az elején kifejtettük, a amit a vezető az utánanyúlással meg akar oldani, fo-
DBT vezérelve az, hogy a terapeuta nyúljon utána a kozódni fog.
csoporttagnak és hívja fel addig, amíg ez nem erő- Az első hat hónapban a vezetők számíthatnak
síti meg a maladaptív viselkedést, de tartózkodjon arra, hogy a készségfejlesztő tréninggel kapcsolatos
mindettől, ha ezzel megerősíti azt. Ennek megítélése krízisek megoldása rengeteg időt vesz el. Az alapelv
nyilvánvalóan bonyolult. Különösen bonyolult a kész- ugyanakkor az, hogy az intervencióknak a kliens és
ségfejlesztő tréning elején, amikor a csoportvezetők a csoport egésze vagy a kliens és a csoportvezetők
keveset tudnak a csoporttagok adottságairól; ilyenkor közötti kapcsolatra kell szorítkozniuk. Egyéb krízis-
fontos, hogy világossá tegyük az irányelveket. Min- helyzetekben a vezetőknek azt kell tanácsolniuk a
denképpen fontos azonban, hogy ne feltételezzük a kliensnek, hogy forduljon az egyéni terapeutájához.
priori módon, hogy a csoportvezető valamely reakci- Ha a vezető arra gyanakszik, hogy a telefonhívás-
ója megerősítőként hat. Semmi sem helyettesítheti a ok megerősíthetik a kliens problémáját, alaposan
terapeuta magatartása által kiváltott következmények elemeznie kell a telefonhívás következményeit és a
megfigyelését. megerősítő hatás lehetőségét, mint megoldandó prob-
Általánosságban a következő irányelvet követjük. lémát, nyíltan meg kell beszélni a klienssel.
Ha egy csoporttag nem jelenik meg a csoportülésen, Minthogy a készségfejlesztő csoportnak két veze-
az egyik csoportvezető azonnal felhívja és arra bíz- tője van, mindkettőjüknek nagyon ügyelni kell arra,
tatja, hogy mindent hagyjon félbe és induljon el a hogy betartsák a „konzultáció-a-klienssel” alapelvét,
csoportülésre. Ennek a telefonhívásnak az a célja, vagyis, hogy egyik vezető se vállalja a közvetítő sze-
Ambrózi Kata
hogy meggátolja a csoporttagot abban, hogy elkerül-
repét a kliens és a másik vezető között. Ugyanakkor
egy vezető dolgozhat a klienssel azon, miként oldja jük nyíltan megvitatni, az gyakran visszafelé sül el.
meg a problémáját a másik vezetővel. Tapasztalatom Ha a csoporttagok egyszer visszahúzódtak, vagy el-
szerint ritkán fordul elő, hogy egy csoporttagnak kezdtek ellenségesen viselkedni, gyakran képtelenek
egyszerre mindkét vezetővel komoly problémája le- felhagyni ezzel a viselkedésformával és megvizsgálni
gyen. Ha mégis előfordul, az egyéni DBT terapeuta a problémát. A vezető minden arra irányuló kísérle-
feladata a „konzultáció-a- klienssel”. tét, hogy a problémával foglalkozzon, kritizálásnak
A legfontosabb gondolat itt az, hogy a csoporttag- vagy a konfliktus kiélezésének veszik és a csoport
ok és a csoportvezetők közti kapcsolati problémákat csak még jobban visszavonul.
nem szabad figyelmen kívül hagyni. Amikor ezek Általában helyesebb vagy figyelmen kívül hagyni
a problémák súlyosak és hosszantartók, rendszerint a csoport visszahúzódását vagy ellenséges viselke-
nem lehet megoldani őket a készségfejlesztő tréning dését, vagy csak röviden reagálni rá – anélkül, hogy
ülés ideje alatt. Valójában ez a leglényegesebb kü- túlságosan feszegetnénk a kérdést, aztán pedig az
lönbség a készségfejlesztő tréning első éve és a máso- egyes csoporttagok bevonására összpontosítani. Ezen
dik-harmadik évben működő folyamat-orientált cso- a ponton fontos, hogy a csoportvezető képes legyen
portok között. A második-harmadik évben működő hízelegni, elterelni a figyelmet vagy más, viszonylag
folyamat-orientált csoportok célja, hogy a kliensek indirekt módon reagálni a problémára. Ha a vezetők
kialakítsák azt a készséget, ami lehetővé teszi szá- ellenségesen, hidegen vagy visszavonulással vála-
mukra, hogy a csoportülésen oldják meg a kapcsolati szolnak, akkor a probléma csak tovább fokozódik.
problémákat. Vagyis a csoportvezetők számíthatnak Ez valószínűleg az egyik legnehezebb helyzet,
arra, hogy az első néhány hónapban jelentős meny- amivel a készségfejlesztő csoport vezetőinek szembe
nyiségű időt kell szánniuk a csoportülés előtt és után, kell nézni. Ugyanakkor sajnos, viszonylag gyakran
illetve a szünetben a problémák egyéni megbeszélé- fordul elő éppen a készségfejlesztő csoport első hó-
sére. Tapasztalatom szerint, ha eltaláljuk a megfelelő napjaiban. Kicsit olyan ez, mint futóhomokon járni
arányt az „utánanyúlás” és a kliens bevonása között, – minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az egyik lá-
a legtöbb probléma megoldható. A problémák figyel- bunkat kihúzzuk, aztán letegyük a másik elé. Noha
men kívül hagyása szinte sosem vezet a megoldódá- ez kimerítő és frusztráló, ha a vezetők nem hajlandók
sukhoz. feladni, meghátrálni vagy ellenségesen illetve nyílt
A legnehezebben megoldható és a legkönnyeb- frusztrációval reagálni, azzal azt jelzik, hogy bármit
ben figyelmen kívül hagyható problémát azok a kli- tesznek a csoporttagok, bármennyire is visszavonul-
ensek jelentik, akik minden ülésre eljönnek, végig nak, a csoport tovább halad és folytatódik.
ottmaradnak, de vagy ellenségesek vagy visszahú- Másrészt a csoportvezetők nem tehetnek túl sokat,
zódnak. Egyszer volt egy kliensem, aki a legtöbb ha a csoporttagok visszavonulnak és nem beszélnek.
ülésen elaludt. Én is vissza akartam húzódom a kli- Az ilyen helyzetekben hasznos, ha a vezetők képesek
enstől. Csakhogy amikor egy vezető visszahúzódik megfejteni a kliensek gondolatmenetét. Néha beválik,
a csoporttagtól, akkor arra lehet számítani, hogy a ha a csoportvezetők fennhangon beszélgetnek arról,
csoporttag méginkább távolodni fog és végül kiesik a hogy mi lehet a probléma. Bár idővel a csoporttagok-
csoportból. A csoportülésen nyíltan megbeszélni eze- ban kialakul a képesség arra, hogy problémamegoldó
ket a kérdéseket, annyira fenyegető lehet, hogy az módszereket alkalmazzanak a csoport és a vezetők
első évben szinte soha nem válik be, legalábbis nem közti elakadás megoldására, kezdetben a haladás
első körben. Mivel a csoporttag nem fejezi ki nyíltan gyakran nem észrevehető. Nagyon fontos, hogy ezek-
a problémáját és nem követel figyelmet, a vezető fele- ben a helyzetekben a vezetők ne engedjenek szabad
lőssége, hogy megkeresse őt és egyéni konzultációba folyást saját ítélkező vagy ellenséges észrevételeik-
vonja be az ülés előtt, után vagy a szünetben. nek. Az empátia és az együttérzés nélkülözhetetlen.
Az, hogyha a vezető elmulasztja megtenni a kez-
dő lépést, rendszerint annak a jele, hogy valamitől Csoporttag versus csoporttag
frusztrálódott és talán nem motivált a csoporttag Nem ritka az, hogy a csoporttagok között konflik-
benntartására. Ilyen helyzetekben a másik vezető tus alakul ki a készségfejlesztő csoportban. Tapasz-
jelenléte óriási segítség lehet. A másik vezető ösztö- talatom szerint, ha arra bíztatjuk a csoporttagokat,
nözheti, hogy kollégája foglalkozzon a kérdéssel. hogy a csoportülés során nyíltan vitassák meg egy-
mással a problémáikat, annak mindig katasztrofális
Csoport versus csoportvezetők vége van. Ismétlem, a borderline kliensek, legalábbis
Amikor nemcsak egy személy, hanem az egész cso- amikor rossz állapotban vannak, csoporthelyzetben
port viselkedik úgy a csoportvezetőkkel szemben, egyszerűen képtelenek elviselni a kritikát; ennélfog-
hogy az zavarja, akadályozza a terápia folyamatát, va a csoporttagok közti problémákat célszerű privát
akkor a problémát természetesen nem lehet egyéni körülmények között megvitatni mindaddig, amíg a
szinten kezelni; csoportproblémáról van szó. Mikor csoporttagok nem lesznek képesek arra, hogy nyilvá-
kell az ilyen problémával nyíltan foglalkozni és mi- nosan, együtt oldjanak meg problémákat. A privát be-
Ambrózi Kata
kor célszerű figyelmen kívül hagyni? Ha megkísérel-
szélgetés során (az ülés előtt, után vagy a szünetben)
a csoportvezető elsődleges szerepe, hogy megnyug- eljárni, mint amikor egy hiányzó csoporttagról hang-
tassa a szenvedő csoporttagot és együttérző magya- zik el kritika. Vagyis a vezető együttérzéssel kell,
rázatát nyújtsa a támadó csoporttag viselkedésének. hogy beszéljen a hiányzó csoportvezetőről, s ezzel
Ha kritikus észrevételre vagy a csoporttagok közti párhuzamosan meg kell hallgatnia és el kell fogadnia
konfliktusra kerül sor a csoportülésen, a vezetőnek a jelenlévő csoporttagok szempontjait. Noha nehéz
leginkább arra kell törekednie, hogy biztosítsa az ezen a a keskeny mesgyén egyensúlyozni, alapvető
egyensúly fennmaradását. Ahelyett, hogy arra biz- fontosságú, hogy ne térjünk le róla.
tatná a csoporttagokat, hogy beszéljék meg egymás-
sal nézeteltérésüket és így oldják fel az egymásnak
okozott fájdalmat, a vezető nyíltan védelmébe kell, A kapcsolati minták generalizációja
hogy vegye a bírálatot megfogalmazó csoporttagot,
miközben, ezzel párhuzamosan ki kell, hogy fejezze A kapcsolati minták generalizációjának az alapelvei
együttérzését a bírált csoporttag iránt. a DBT készségfejlesztő csoportban ugyanazok, mint
Ha a konfliktus a csoportülés szabályai körül az egyéni DBT terápiában. A vezetőknek éberen kell
alakul ki, akkor a problémamegoldás helyet kap- figyelni arra, mikor jelennek meg a csoportban azok
hat a csoportülésen. Például, egyik készségfejlesztő az interperszonális problémák, amilyenek a csoport-
csoportunkban konfliktus alakult ki két csoporttag üléseken kívül is nehézséget okoznak a csoporttag-
között annak kapcsán, hogy behúzzuk vagy szét- oknak. A készségfejlesztő csoportban számos jel-
nyissuk a függönyöket. Ilyen konfliktusok esetén a legzetes probléma jelentkezik. A borderline kliensek
csoportvezetőnek kell közvetítenie, de megvitathatók nagyfokú érzékenysége a kritikával kapcsolatban és
a csoportülésen. Sok hasonló konfliktus keletkezik az az extrém mértékű szégyenérzet gyors kialakulása
első év során. A vezető szerepe ilyenkor kicsit olyan, szinte mindig problémákhoz vezet; a csoportülések
mint egy szülő vagy tanár szerepe egy csapat problé- nyilvánossága csak fokozza ezeket a problémákat.
más gyerek esetén. Minden csoporttag érzékenységét Ráadásul a csoportos forma gyakran emlékeztet a
tiszteletben kell tartani: a csoportvezető fontos, hogy családi interakciókra. Azok a problémák, amelyek-
képes legyen ellenállni annak a kísértésnek, hogy kel a tagok a családjukban küzdenek, valószínűleg
egyvalaki érdekeit feláldozza a közjó oltárán. megjelennek a csoportban. Sok csoporttagnak okoz
problémát a tekintélyszemélyekkel való együttműkö-
Csoportvezető versus csoportvezető dés, különösen amikor ez a személy megmondja ne-
A DBT csoportok vezetésekor kialakuló konfliktusok kik, hogy mit kellene tenniük. Ennélfogva, legalább
közül talán az a legártalmasabb, ami a vezetők között néhány csoporttagnak problémája lesz a házi feladat
alakul ki. Különösen nehéz lehet zökkenőmentesen elvégzésével. Máskor a problémák azzal kapcsola-
összehangolni a két vezető működését, ha eltérő el- tosak, hogy a csoporttag elismeri-e, hogy fejlődik.
méleti megközelítés alapján dolgoznak, ha különböző A borderline személyeknek a kompetenciával illetve
nézeteket vallanak arról, hogyan kell egy pszicho- a kompetencia látszatával kapcsolatos problémáiról
terápiás csoportot vezetni vagy a kiosztottól eltérő bővebben lásd a kézikönyv 3. és 9. fejezetét.
szerepre vágynak a csoport vezetésében. Ezeket a A borderline személyeknek az a problémája, hogy
problémákat a csoportülésen kívül, lehetőleg az első nem képesek félretenni személyes problémáikat és
ülés előtt kell megoldani. Ha a csoportülésen kelet- résztvenni a készségfejlesztő tréningen, nagyon ha-
kezik konfliktus, akkor a szokásos eljárás az, hogy a sonló azokhoz a nehézségekhez, amelyek a csoport-
koterapeuta az ülés idejére enged a vezető terapeutá- ülésen kívül, a munkahelyükön vagy az iskolában
nak és később vitatják meg az ügyet. lépnek fel. Az, hogy képtelenek arra, hogy emléke-
Problémát okozhat, ha a koterapeuta jobban rá van zetben tartsák a gyakorlásra vonatkozó házi feladatot
hangolódva mind a csoporttagokra, mind az aktuális (vagy hogy rávegyék magukat a gyakorlásra, még ha
csoportfolyamatra, mint a vezető terapeuta. Ez egy eszükbe is jut), aztán megbüntetik vagy elítélő hang-
olyan helyzet, amikor a DBT szupervíziós / konzul- nemben szidalmazzák magukat, jelzi az önkontrollal
tációs csoport nagyon hasznos lehet. Függetlenül at- kapcsolatos általános nehézségeiket. Az, hogy hajla-
tól, hogy mekkora különbség van a két vezető között mosak érzelmileg visszahúzódni és elnémulni, ami-
tapasztalat terén, fontos, hogy ne essenek bele abba kor konfliktus alakul ki a csoportülésen, jellegzetes
a csapdába, hogy megpróbálják eldönteni, kinek van a konfliktuskezelésükre csoportüléseken kívül is. Sok
igaza. Ez a megközelítés nem csak hogy nem dialek- csoporttag számára különösen nehéz, gyakran nem
tikus, de ritkán segíti a konfliktus megoldását. említett probléma az, hogy a borderline személyek
Ide kapcsolódik az az időnként előálló helyzet, képtelenek érzelmileg függetlenedni más csoport-
amikor az egyik csoportvezető hiányzik, s a csoporttagok lelki szenvedésétől. Ennek következtében saját
tagok panaszkodnak rá a másik csoportvezetőnek. fájdalmuk felerősödhet és pánikrohamhoz, ellenséges
Hogyan kell a jelenlévő csoportvezetőnek reagálni viselkedéshez és / vagy érzelmi visszahúzódáshoz
erre? A legfontosabb, hogy ne „hasítson” önmaga vezethet. Amint ebből a teljesnek nem mondható lis-
Ambrózi Kata
és a hiányzó vezető között. Pontosan ugyanúgy kell
tából is látható, számítani lehet arra, hogy a csoportos
készségfejlesztő tréning előhozza azokat a minden- csolati problémákat az olyan általános problémákkal,
napi problémákat, amelyekkel a borderline kliensek amelyeken mind a készségfejlesztő csoporton belül,
küzdenek. mind azon kívül dolgozni kell. Már önmagában en-
A kapcsolati minták generalizációjára irányuló nek a kapcsolatnak a megteremtése is olykor terápiás
stratégiák alkalmazása a csoportos készségfejlesztő hatású lehet (belátási stratégia, lásd a kézikönyv 9. fe-
tréningen meglehetősen bonyolult. Az alapgondolat jezetét). A következő lépés a problémamegoldó straté-
az, hogy segítsük a csoporttagokot felismerni, hogyan giák alkalmazása alternatív válaszminták kidolgozá-
jelennek meg a mindennapi problémák a készségfej- sára, melyeket aztán a csoporttagok kipróbálhatnak.
lesztő csoportban anélkül, hogy közben érvénytele- A készségfejlesztés során csakúgy, mint a pszichote-
nítenénk a csoporttal vagy bizonyos csoporttagokkal rápiában, a kapcsolati minták generalizációjának az
kapcsolatos valódi problémáit. Fontos, hogy a veze- a kulcsa, hogy inkább megtervezzük, semmint felté-
tők ne akarjanak minden, az ülések alatt jelentkező telezzük a generalizációt. A tervezés mindenképpen
nehézséget korábbi problémák számlájára írni, ahe- magában foglalja a csoporttagokkal folytatott meg-
lyett, hogy a tréning csoportos jellegéből fakadó vagy beszélést. A megbeszéléshez hozzátartozik a házi
a terápia alkalmazásával kapcsolatos problémáknak feladat megtervezése, melynek kapcsán a kliensek
tulajdonítanák azokat. mindennapi helyzetekben gyakorolhatják az új kész-
A borderline klienseknek a negatív visszajelzé- ségeket. Minthogy eleve ez jelenti a készségfejlesztő
sekkel vagy burkolt kritikával kapcsolatos nehéz- tréning és a házi feladatok mögött meghúzódó elmé-
ségei miatt a vezetőknek rendkívül óvatosan kell leti megfontolást, a kapcsolati minták generalizációja
alkalmazniuk a kapcsolati minták generalizációjára különösen jól illeszkedik a DBT készségfejlesztés
irányuló stratégiákat. Tapasztalataim szerint ennek programjába.
legjobb módja, ha egy egyéni problémát először álta-
lános problémaként fogalmazunk meg és így beszél- A következő öt fejezetben ismertetjük a négy
jük meg. Az élesszemű csoporttag rájöhet, hogy róla készségfejlesztő kezelési egység menetét (6. fejezet)
van szó, de mégsem nyilvános megszégyenítésként és tartalmát (7.-10. fejezet). A klienseknek kiosztan-
éli meg a helyzetet. dó munkalapok és feladatlapok a kézikönyv végén
A kapcsolati minták generalizációjának első lépése találhatók a könnyebb fénymásolás elősegítése érde-
az, hogy összekapcsoljuk az ülés során fellépő kap- kében.
Ambrózi Kata
6.
A pszichoszociális készségfejlesztő
tréning vázlata ülésenként
A készségfejlesztő tréning során, különösen csoportos dési stratégiákról. Egy másik, ugyanennyire fontos
forma esetén, a tananyag átadásának ütemét a veze- cél, hogy felszínre hozzuk mindazokat a hatékony
tőknek ahhoz kell igazítaniuk, hogy milyen mélységű megküzdést segítő szabályokat és stratégiákat, ame-
annak a megértése. Bizonyos időközönként minden lyeket a résztvevők az egyes szituációkban korábban
készségfejlesztő ülésen kérdéseket kell feltenni a már megtanultak. Éppen ezért a készségfejlesztő tré-
résztvevőknek, hogy teszteljük, vajon értik-e az át- ninget úgy kell tartani, hogy az oktatott anyag min-
adni kívánt anyag lényegét. Azokat az anyagészeket, den egyes megbeszélés során tovább mélyülhessen.
melyek nem világosak, újból át kell nézni. Minthogy A résztvevőket arra kell biztatni, hogy jegyzeteljenek
minden egyes ülés üteme eltérő, mint ahogy az egész és egészítsék ki az ülés során kiosztott munkalapokat
tréning ritmusa egyénenként illetve csoportonként saját javaslataikkal illetve a többi résztvevő ötleteivel.
is, az anyag nincs ülésekre lebontva. Mindazonál- Amikor különösen jó stratégia merül fel egy ülésen,
tal, annak érdekében, hogy az adott kezelési egység mindenkit arra kell biztatni, hogy írja le a munkalap
számára rendelkezésre álló idő alatt az egész anyag megfelelő részére (beleértve a tréning vezetőit is.) Ezt
leadható legyen, a készségfejlesztő trénereknek érde- a stratégiát azután ugyanúgy be kell venni a gyakor-
mes minden ülésre óravázlatot készíteni és arra kell lásba és ugyanúgy át kell ismételni, mint az eredeti-
törekedniük, hogy az adott idő alatt befejezzék a ter- leg a vezetők által bemutatott stratégiákat.
vezett anyagot. Amikor a terapeuták először használják ezeket az
Tapasztalatom szerint, amikor a terapeuták első irányelveket, sokat segíthet, ha először végignézik és
alkalommal oktatják ezeket a készségfejlesztő mo- kiemelik a legfontosabb részeket. Én is megpróbáltam
dulokat, az anyag mennyisége valósággal letaglózza ezt tenni oly módon, hogy vastag betűvel és bekere-
őket és hajlamosak túlságosan sok időt tölteni a mo- tezéssel kiemeltem a legfontosabb pontokat. Minden
dul elején lévő anyaggal. Emiatt aztán nem marad kezelési egység első ülésén, amikor a terapeuták be-
elég idő a többi anyagrészre, ami esetleg sokkal fon- mutatják vagy átismétlik a készségfejlesztés általá-
tosabb. Ugyanakkor, egyénenként és csoportonként nos alapelveit és céljait, útmutatóként használhatják
szükségszerűen eltér, hogy mi az, ami igazán fontos, az ebben a fejezetben ismertetett vázlatpontokat az
a kliensek tapasztalataitól illetve készségeik szintjétől ülés levezetéséhez.. A többi üléshez a 7-10. fejezetben
függően. Éppen ezért az első alkalommal a legjobb olvasható tartalmi vázlatok szükségesek.
stratégia önkényesen felosztani minden kezelési egy-
séget a rendelkezésre álló hetek számának megfele-
lően, és arra törekedni, hogy minden részből a lehető 1. ülés: Tájékoztató
legtöbbet átvegyük. Ez a tapasztalat aztán irányt fog a készségfejlesztő tréningről
mutatni abban, hogyan ütemezzük a modulok anyagát
a második alkalommal, és így tovább. Amikor terape- Csoportos készségfejlesztés esetén az első ülés célja
utákat oktatok arra, miként tartsanak DBT tréninget, az, hogy bemutassa a tagokat egymásnak és a kész-
rendszerint azt tanácsolom, hogy először tanítsák az ségfejlesztő tréning veztőinek, tájékoztassa őket a
anyagot abban a sorrendben, ahogy a munkafüzetben terápia kereteiről (pl. ülések rendje, szabályok, idő-
szerepel. Az első tréninget követően azután módo- pontok) valamint, hogy ismertesse velük a terapeu-
síthatják a tananyag tartalmát és sorrendjét, hogy az táknak a borderline személyiségzavarral kapcsolatos
minél inkább megfeleljen az adott helyzet követel- elméleti felfogását és a tréning céljait. Ezt az ülést
ményeinek. minden nyolc hetes kezelési egység elején megismé-
A készségfejlesztő tréning egyik célja, hogy infor- teljük. Természetesen, amennyiben nem csatlakoznak
Ambrózi Kata
mációval lássuk el a résztvevőket az egyes megküz-
új csoporttagok, az első tájékoztató ülést követően
6. a pszichoszociális KészségfejleszTő Tréning vázlaTa ülésenKénT 77
az újbóli tájékoztatókat már rövidebbre foghatjuk. 1. Interperszonális káosz: beszéljünk az

Ha vannak új csoporttagok, a vezetőknek meg kell intenzív, instabil kapcsolatokról, a kap-
próbálniuk rávenni a régi tagokat arra, hogy vállalja- csolatok megőrzésének nehézségéről, a
nak át a tájékoztatásból annyit, amennyit csak lehet. kapcsolatok lezárulásával kapcsolatos
Mindkét esetben, ha a tájékoztatás nem tölti ki az pánikról, szorongásról és rettegésről, az
ülés teljes időtartamát, a vezetőknek rá kell térni a elhagyatás elkerülésére tett kétségbe-
második ülés anyagára (tudatos jelenlét meditáció). esett kísérletekről.
Ennek az ülésnek az anyagát, ami az ülések me- Az interperszonális hatékonyság tré-
netéről, idejéről, a díjazásról, szabályokról, a telefon ning a borderline személyiségzavarnak
használatáról stb. szól, az adott körülményeknk meg- erre a jellemzőjére összpontosít. Egé-
felelően kell módosítani. Vagyis, ennek a fejezetnek szen pontosan arra, hogy megtanítsa,
az anyaga ad egyfajta vázat, hogy milyen témákat hogyan lehet kezelni a konfliktushely-
kell érinteni, de néhány témakör tartalma könnyen zeteket, miként lehet megszerezni, amit
módosítható. (Ha a terapeuta egyéni formában oktatja akarunk és amire szükségünk van és
a készségeket, a tájékoztató nagyjából hasonló lesz. hogyan mondjunk nemet nemkívánatos
Ugyanakkor sok szerkezeti kérdés jelentősen külön- kérésekre, illetve követelésekre. Kifeje-
bözni fog, hiszen ezek közül számos a csoporttagok- zetten arra összpontosít, hogy ezt olyan
nak egymással illetve a csoportvezetőkkel kialakítan- módon tegyük, hogy megőrizhessük
dó kapcsolatával foglalkozik.) önbecsülésünket és mások rokonszenvét
és/vagy tiszteletét. Vagyis nem foglal-
I. Nézzük át a beleegyező nyilatkozatokat. Győ- kozik a kapcsolatok minden aspektusá-
ződjünk meg róla, hogy mindenki aláírta eze- val.
ket. Töltessük ki az esetleges kutatási és/vagy 2. Labilis érzelmek, hangulatok, érzések:
diagnosztikai célt szolgáló teszteket. beszéljünk a szélsőséges érzelmi érzé-
kenységről, hullámhegyekről és hullám-
II. Kérjük meg a résztvevőket, hogy mutatkoz- völgyekről, szeszélyességről, intenzív
zanak be, mondják meg a nevüket és röviden érzelmi reakciókról, krónikus depresz-
beszéljenek arról, miért (és mióta) vesznek szióról; a haraggal kapcsolatos problé-
részt a tréningen. Vezetők: mutatkozzanak be, mákról (akár a túlkontrollálásról akár az
beszéljenek magukról, mondják el, hogy miért alulkontrollálásról).
vezetik a tréninget. Az érzelemszabályozási tréning arra
fókuszál, hogy fokozza az érzelmek
III. Nevezzük meg a főbb célokat. feletti kontrollt, habár a teljes kontroll
A. Terápia / készségfejlesztés a kliensek szá- elérése ezen a téren nem lehetséges.
mára. Magyarázzuk el: „bizonyos mértékig
B. Bevétel, egyéb célok a terapeuták számá- vagyunk, akik vagyunk, és az érzel-
ra. mek hozzánk tartoznak. De képesek le-
C. Terapeuták (koterapeuták) képzése (ha ez hetünk jobban kontrollálni őket és talán
történik). megtanulhatjuk hogyan módosíthatjuk
D. Kutatás (ha van ilyen cél). némelyiket úgy, hogy egy kicsit éret-
tebbek tudjunk lenni.”
3. Impulzivitás: beszéljük meg az alko-
IV. Tekintsük át az I. Bevezető munkala- hollal, drogokkal, evéssel, költekezés-
pot: A készségfejlesztő tréning céljai sel, szexszel, veszélyes vezetéssel stb.
kapcsolatos problémákat. Beszéljünk a
A. Általános célok: az életvezetésben prob- paraszuicidális viselkedésről is (lásd a
lémát jelentő, és ezáltal szenvedést okozó kézikönyv 1. fejezetét ennek meghatá-
viselkedéses, érzelmi és gondolkodási min- rozásáról), és az öngyilkossági fenyege-
ták megváltoztatására alkalmas készségek tésekről.
elsajátítása és finomítása. A feszültségtűrési tréning arra össz-
B. Speciális célok: Beszéljük át a borderline pontosít, hogy a kliensek megtanulják
személyiségzavar jellemzőinek és az egyes elviselni a feszültséget, vagy lelki szen-
készségfejlesztő moduloknak a kapcsolatát. vedést. Beszéljünk a szenvedés elvise-
(A kérdésről lásd bővebben a kézikönyv 5. lésének képtelensége és az impulzív
fejezetét illetve a jelen munkafüzet 1. fe- viselkedés közötti összefüggésről, ami
jezetét.) Kérjünk a résztvevőktől visszajel- nagyon gyakran arra szolgál, hogy mér-
zést arról, hogy mennyire jellemzők rájuk sékelje az elviselhetetlen feszültséget.
Ambrózi Kata
az egyes viselkedésminták.
4. Zavarodottság a szelffel kapcsolatban,
kognitív szabályozási zavar: beszél- C. Beszéljük meg, mi számít „igazolt” hiány-

jünk az önazonosság megtalálásával és zásnak (pl. testi betegség, sürgős családi ok,
megélésével kapcsolatos problémákról, vidékre történő utazás, esküvő, temetés) és
az üresség átható érzéséről, a saját érzé- mi számít „igazolatlannak” (pl. fáradtság,
sek, vélemények, elhatározások fenntar- rosszkedv, pszichiátriai kezelés, megoldha-
tásával kapcsolatos nehézségekről, ami tó probléma ).
mások jelenlétében lép fel. Továbbá be-
széljünk a rövid, nempszichotikus kog-
nitív zavarokról is (deperszonalizáció, 2. ülés: Tudatos jelenlét meditáció:
disszociáció, téveseszmék). alapkészségek
A tudatos jelenlét meditáció arra össz-
pontosít, hogy megtanítsa, miként lehet I. Beszéljük meg az előző héttel kapcsolatos kér-
belépni önmagunkba és megfigyelni ön- déseket.
magunkat.
C. Kérjünk visszajelzést. II. Mutassuk be az új résztvevőket.
A. Nézzük át a DBT szabályokat. Kérjük meg
V. Beszéljük meg a készségfejlesztő tréning mene- a csoporttagokat, hogy magyarázzák el a sza-
tét. bályokat az új résztvevőknek.
A. Ismertessük a kezelési egységek sorrendjét III. Tekintsük át a naplókártyákat és be-

és hosszát. széljük meg a kitöltésüket
B. Ismertessük az ülések időbeosztását (az
első részben a házi feladatok megbeszélése, A. A naplókártya első oldaláról csak az utolsó
a második részben az új anyag ismerteté- oszlopot beszéljük meg az üléseken (a kész-
se). ségek alkalmazásának értékelése). Az első
C. Tisztázzuk, hogy sem az idő, sem a terápia oldal többi részét az egyéni ülésen nézik át
jellege nem teszi lehetővé a viselkedéses a kliensek. Biztassuk azokat a résztvevőket,
készségek alkalmazásához nem kapcsolódó akiknek nem DBT egyéni terapeutához jár-
egyéni problémák megbeszélését. A szemé- nak, hogy beszéljék meg vele a naplókártyát
lyes problémákat az egyéni terapeutával és annak tartalmát az egyéni terápiás ülé-
kell megbeszélni. Emeljük ki, hogy ennek sen.
oka nem az érdeklődés hiánya, csupán az A naplókártya teljes hátsó oldalát (ami
ülés idejét a készségek tanítására kell hasz- a készségekre vonatkozik) a heti üléseken
nálni. beszéljük meg. Mondjuk meg a résztve-
D. Beszéljük meg a készségfejlesztő trénerek vőknek, hogy minden héten hozzák el a
telefonon történő hívásának a lehető- naplókártyájukat!
ségeit. A telefonhívásoknak az ülésekkel B. A viselkedéses készségek alkalmazásának
kapcsolatos kérdésekre kell korlátozódni (ti. a gyakorlás) értékelése (az első oldalon)
(például hiányzás vagy más, az üléssel ösz- a lap alján szereplő skála alapján történik.
szefüggő téma). A személyes kríziseket (be- Minden adaptív, aktív problémamegoldást
leértve az öngyilkossági krízist) az egyéni készségnek tekintünk. A résztvevőknek te-
terapeutával, krízis osztályon, sürgősségi hát értékelniük kell valamennyi készségük
ellátóhelyen, rokonokkal, barátokkal kell alkalmazását, ideértve minden olyan meg-
megbeszélni. Adjuk meg a telefonszámun- küzdési stratégiát is, amit nem a tréningen
kat, hogy a tagok elérhessék a csoportveze- tanultak. Hangsúlyozzuk, hogy a nem adap-
tőket. tív problémamegoldást (ivás, önvagdosás
stb.) nem tekintjük készségnek.
VI. Tekintsük át a 2. Bevezető munkala- C. A naplókártya hátoldalán a résztvevőknek
pot: A készségfejlesztő tréning szabá- meg kell jelölniük minden nap minden egyes
lyai készséget, aminek gyakorlására aznap bár-
milyen kísérletet is tettek. Ezt az alkalmat
A. Beszéljük meg a szabályokat és valamennyi használjuk fel arra, hogy megbeszéljük az
résztvevőtől szerezzük meg a beleegyezést önmegfigyelés, visszajelzés és megerősítés
azok betartására vonatkozóan. (A szabá- szerepét a viselkedésváltozás elérésében.
lyokról részletesen lásd a munkafüzet 3. (Lásd a kézikönyv 9. fejezetét ezen pontok
fejezetét.) részleteit illetően.)
B. Beszéljünk meg minden a listán nem sze- D. Beszéljük meg a gyakorlás fontosságát a
Ambrózi Kata
replő szabályt.
tanulásban és a változásban.
6. a pszichoszociális KészségfejleszTő Tréning vázlaTa ülésenKénT 79
E. Kezeljük a naplókártya kitöltése kapcsán

felmerülő problémákat. Próbáljuk megol-
3–7. ülés: Az egyes modulokhoz
dani a felmerülő nehézségeket. tartozó készségek
F. Beszéljünk a kártyák bizalmas jellegéről,
arról, hogy miként lehet őket bizalmasan I. Beszéljük meg az előző héttel kapcsolatos kér-
kezelni. Ha szükséges, osszunk ki rövidí- déseket.
téseket, betűszókat tartalmazó kártyákat.*
Javasoljuk, hogy a kliensek ne írják a saját II. Foglalkozzunk azokkal, akik előző alkalom-
nevüket a naplókártyákra. mal hiányoztak.
A. Beszéljük meg a hiányzás okát.
IV. Mutassuk be, beszéljük meg és gyakoroljuk a B. Röviden vegyük át az előző alkalom tartal-
tudatos jelenlét meditációt (lásd a munkafüzet mát. Kérjük meg a többi résztvevőt, hogy
7. fejezetét). röviden magyarázzák el az előző anyag-
részt a hiányzóknak
V. Foglaljuk össze az ülésen megbeszéltek lénye-
gét. III. Nézzük át az otthoni gyakorlást.
A. Vegyük sorra a résztvevőket, s kérdezzünk
VI. Alakítsunk ki a résztvevőkben elköteleződést a meg mindenkit, gyakorolta-e valamelyik új
gyakorlás iránt. (vagy régi) készséget az elmúlt héten. Hasz-
A. Vegyük sorra a résztvevőket és beszéljük náljuk a terápia folyamatát akadályozó visel-
meg mindenkivel, hogy mit fog gyakorolni kedések kezelésére kialakított stratégiákat,
a következő héten. A résztvevők választhat- ha valaki nem gyakorolt (lásd a kézikönyv
nak egy adott készséget, amit aztán a leg- 15. fejezetét és a munkafüzet 5. fejezetét),
különbözőbb problémahelyzetekben gyako- illetve a problémamegoldó stratégiákat, ha
rolnak, vagy választhatnak egy ismétlődő gyakorolt, de nem tudta megfelelően alkal-
problémahelyzetet, amelyben gyakorolják a mazni a készségeket, vagy alkalmazta őket,
készségeket. Utóbbi esetben a cél az, hogy de nem váltak be (lásd a kézikönyv 9. feje-
a szituációban a készségek széles skáláját zetét és a munkafüzet 5. fejezetét). Vegyít-
alkalmazzák. sük a konfrontációt, a „shaping” módszerét
B. Igyekezzünk elérni, hogy minden résztvevő és az elfogadást. Emeljük ki és erősítsük
beleegyezzen abba, hogy gyakorolja a meg- meg a sikereket.
figyelést és a leírást az első néhány hétben. B. Figyeljünk azokra a résztvevőkre, akik min-
A további kezelési egységek során valami- dig ugyanazt a készségt használják és nem
lyen mértékben mindenkinek gyakorolnia gyakorolják egyik új készséget sem. Az a
kell mind a hat meditációs készséget. cél, hogy mindenki képes legyen minden
C. Foglalkozzunk a gyakorlás közben felme- készséget alkalmazni. Ha egy személy szert
rülő problémákkal. tesz egy adott készségre, aztán úgy dönt,
hogy soha életében nem alkalmazza azt, az
VII. Folytassuk le az ülés levezető szakaszát. teljesen rendben van.
A. Válasszuk ki a levezető gyakorlatok egyikét
a munkafüzet 3. fejezetéből. Ezen az ülésen IV. Tartsunk szünetet félidőben (nagyjából az első
még irányítsuk a levezetést – magyarázzuk óra után).
el a résztvevőknek, hogy is történjen az.
Indokoljuk meg a levezető szakasz jelentő- V. Mutassuk be, beszéljük meg és gyakoroljuk
ségét. az egyes modulokhoz (kezelési egységekhez)
B. Javasoljuk, hogy a résztvevők hozzák el tartozó készségeket (lásd a munkafüzet 7. – 10.
kedvenc zenéik felvételét a levezető sza- fejezetét)
kaszhoz. Osszuk be, ki mikor kerül sorra.
VI. Foglaljuk össze a bemutatott anyagot.
VII. Alakítsunk ki a résztvevőkben elköteleződést a

gyakorlás iránt.
A. Vegyük sorra a résztvevőket és beszéljük
* Néhány kliens nem akar olyan naplókártyát használni, meg mindenkivel, hogy mit fog gyakorolni
amit bárki megérthet, aki megtalálja. Ilyen esetekben hasz-
a következő héten. A résztvevők választhat-
nálhatunk olyan, átalakított naplókártyát, amin a készségek
neve és a többi kifejezés helyett rövidítések szerepelnek. Al- nak egy adott készséget, amit aztán a leg-
ternatív megoldásként a kliensek használhatnak számot vagy különbözőbb problémahelyzetekben gyako-
Ambrózi Kata
álnevet a saját nevük helyett.
rolnak, vagy választhatnak egy ismétlődő
problémahelyzetet, amelyben gyakorolják a cél, hogy mindenki képes legyen minden

készségeket. Utóbbi esetben a cél az, hogy készséget alkalmazni. Ha egy személy szert
a szituációban a készségek széles skáláját tesz egy adott készségre, aztán úgy dönt,
alkalmazzák. hogy soha életében nem alkalmazza azt, az
B. Ellenőrizzük, hogy a gyakorlásra vonatkozó teljesen rendben van.
tervek és vállalások egybevágnak-e az adott
ülésen kiadott házi feladat munkalapokkal. IV. Tartsunk szünetet félidőben
C. Foglalkozzunk a gyakorlás közben felme-
rülő problémákkal. V. Nézzük át azokat a készségeket, amelyekről
ebben a modulban szó volt.
VIII. Folytassuk le az ülés levezető szakaszát.
VI. Nézzük át az előző modulokban szereplő
készségeket.
8. ülés: Az utolsó ülés A. Röviden nézzük át az előző modulokban
(Az I-III. lépés ugyanaz, mint a szereplő legfontosabb készségeket, ha van-
nak olyan csoporttagok, akik résztvettek
3 -7. ülésnél) azokon a modulokon.
B. Kérjük meg a résztvevőket, hogy egészítsék
I. Beszéljük meg az előző héttel kapcsolatos kér- ki a felsorolást bármely olyan készséggel,
déseket. amit különösen hasznosnak találtak, vagy
amiben további gyakorlásra van szüksé-
II. Foglalkozzunk azokkal, akik előző alkalom- gük.
mal hiányoztak.
A. Beszéljük meg a hiányzás okát. VII. Beszéljük meg az előző modulokban szereplő
B. Röviden vegyük át az előző alkalom tartal- különböző készségek mellett vagy ellen szóló
mát. Kérjük meg a többi résztvevőt, hogy érveket, ezek helyes vagy helytelen alkalma-
röviden magyarázzák el az előző anyag- zását, hasznos vagy haszontalan voltát. Hason-
részt a hiányzóknak lítsuk össze a résztvevőknek a készségek alkal-
mazhatóságával kapcsolatos észrevételeit.
III. Nézzük át az otthoni gyakorlást.
A. Vegyük sorra a résztvevőket, s kérdezzünk VIII. Beszéljük meg, hogyan terjeszthetők ki (gene-
meg mindenkit, gyakorolta-e valamelyik új ralizálhatók) a készségek a résztvevők életé-
(vagy régi) készséget az elmúlt héten. Hasz- nek különböző helyzeteire és tereire.
náljuk a terápia folyamatát akadályozó visel-
kedések kezelésére kialakított stratégiákat, IX. Búcsúzzunk el azoktól, akik befejezik a kész-
ha valaki nem gyakorolt (lásd a kézikönyv ségfejlesztő tréninget. Beszéljük meg a lezá-
15. fejezetét és a munkafüzet 5. fejzetét), rással kapcsolatos kérdéseket. (A lezárással
illetve a problémamegoldó stratégiákat, ha kapcsolatos kérdésekről lásd a kézikönyv 4.
gyakorolt, de nem tudta megfelelően alkal- fejezetét és a munkafüzet14. fejezetét).
mazni a készségeket, vagy alkalmazta őket,
de nem váltak be (lásd a kézikönyv 9. feje- X. Folytassuk le az ülés és a modul levezető sza-
zetét és a munkafüzet 5. fejezetét). Vegyít- kaszát. Minden modul utolsó ülésén ezen a
sük a konfrontációt, a „shaping” módszerét ponton a nyolc hét minden egyes alkalmával
és az elfogadást. Emeljük ki és erősítsük kapcsolatban kérjünk észrevételeket és vissza-
meg a sikereket. jelzést. Összpontosítsunk azokra az észrevéte-
B. Figyeljünk azokra a résztvevőkre, akik min- lekre, amelyek arról szólnak, hogyan sikerült a
dig ugyanazt a készségt használják és nem nyolc hét és milyen érzések keletkeztek a részt-
gyakorolják egyik új készséget sem. Az a vevőkben a modullal kapcsolatban.
Ambrózi Kata
7. alapveTő mediTációs KészségeK 81
7.
Alapvető meditációs készségek
A tudatos jelenlét (mindfulness) meditációs kész- Tudatos jelenlét meditáció:

ségek központi szerepet játszanak a DBT-ben (erre
utal az alapvető kifejezés). Ezeket tanítjuk először
„Mit” készségek
és szerepelnek valamennyi naplókártyán, amit a kli-
ensek hetente kitöltenek. Egyedül a tudatos jelenlét A „mit” tesz készségek közé tartozik a megfigyelés,
meditációs készségek azok, melyeket az egész év so- a leírás és a részvétel. A cél az, hogy olyan életstílust
rán végig hangsúlyozunk; mindhárom másik modul alakítsunk ki, amelyre a tudatos részvétel jellemző;
megkezdése előtt átnézzük őket. Ezek a készségek a DBT egyik feltételezése, hogy a tudatosság nélküli
a távol-keleti spirituális tréningekben szereplő medi- részvétel az impulzív és hangulatfüggő viselkedés
tációs gyakorlatoknak a pszichológiai és visekedéses egyik jellemzője. Saját viselkedésünk megfigyelé-
változatai. Legnagyobbrészt a Zen gyakorlatából me- sére és leírására általában csak akkor van szükség,
rítettem őket, de összeegyeztethetők a legtöbb nyuga- ha új viselkedést tanulunk, ha valami probléma van,
ti szemlélődő és keleti meditációs gyakorlattal. vagy változtatásra van szükség. Kezdő zongoristák
A DBT-ben három alapvető lelkiállapotot külön- peldául nagyon figyelnek a kezük és az ujjaik hely-
böztetünk meg: racionális lelkiállapot, érzelemve- zetére, esetleg hangosan számolják a taktust vagy
zérelt vagy emocionális lelkiállapot és a bölcsesség mondják a leütött billentyűk, hangok nevét. Ahogyan
állapotát. Egy személy racionális lelkiállapotban van, azonban egy készség fejlődik, lassan megszűnik az
ha intellektuális nézőpontból közelít valamihez, ra- ilyen megfigyelés és leírás. Ám ha a zongorista egy
cionálisan és logikusan gondolkozik, a tapasztalati darab megtanulását követően újból és újból elköveti
tényekre figyel, viselkedése tervszerű és a problé- ugyanazt a hibát, vissza kell térnie a megfigyeléshez
mához „hűvösen” közelít. A személy érzelemvezérelt és leíráshoz, amíg az új minta beépül. Hasonló ez
lelkiállapotban van, ha gondolkodását és viselkedé- ahhoz, mint amikor biciklizni, autót vezetni, táncolni
sét alapvetően az aktuális érzelmi állapota határozza vagy gépelni tanulunk.
meg. Az érzelemtelített, „forrófejű” lelkiállapotban a Az első „mit” tesz készség a megfigyelés – vagy-
személy nehezen képes racionálisan, logikusan gon- is figyelni az eseményekre, érzelmekre vagy más
dolkodni, a tényeket felnagyítva vagy torzítva észleli, vielkedéses válaszokra anélkül, hogy szükségképpen
hogy megfeleljenek az aktuális érzelmi állapotnak; leállítanánk azokat, ha fájdalmasak, vagy meghosz-
a viselkedés energiakomponense ennek megfelelően szabbítanánk, ha kellemesek. Amit a kliens itt meg-
alakul. A „bölcs gondolkodás”, amint azt a munka- tanul, az az, hogy megengedje magának az adott
füzet 5. fejezetében leírtam az érzelemvezérelt és a pillanat tudatos megtapasztalását, bármi is történik,
racionális lelkiállapot integrációja, sőt, meg is haladja ahelyett, hogy kilépne a helyzetből vagy megpróbál-
ezeket az állapotokat: intuitív tudást ad az érzelmi ná leállítani az érzelmeit. Általában véve az a képes-
tapasztalathoz és a logikus elemzéshez. ség, hogy meg tudjuk figyelni az eseményeket, azt az
A tudatos jelenlét meditáció arra szolgál, hogy ezzel összefüggő képességet igényli, hogy bizonyos
egyensúlyozni tudjunk az érzelemtelített és a racio- távolságból tudjuk szemlélni azokat. Egy esemény
nális lelkiállapot között és így el tudjuk érni a bölcs megfigyelése elkülönül vagy különbözik magától az
gondolkodás állapotát. Három „mit” (megfigyelés, eseménytől. A járást megfigyelni és járni, két külön-
leírás és részvétel) és három „hogyan” készség van böző dolog; a gondolkodást megfigyelni vagy gon-
(ítélkezésmentes hozzáállás, egyszerre-egy-dologra dolkodni szintén, mint ahogy megfigyelni a szívve-
figyelve az adott pillanatban és hatékonyan). rést és maga a szívverés is különbözik egymástól. Ez
a „pillanat megtapasztalásá”-ra való összpontosítás
Ambrózi Kata
egyrészt a távol-keleti pszichológiai megközelítésen
alapul, másrészt azon a nyugati elgondoláson, misze- ítélkezésmentesek, összpontosítsunk egyszerre egy
rint az az ingerexpozíció, amit nem követ semmilyen dologra és legyünk hatékonyak (csináljuk azt, ami
megerősítés, alkalmas az automatikus elkerülő és fé- működik).
lelmi válaszok kioltására. A DBT-ben az ítélkezésmentes hozzáállás ponto-
A második „mit” tesz készség a tudatos jelenlét san azt jelenti, amit a kifejezés takar – értékelésmen-
meditációban az események és a személyes válaszok tes megközelítést, amelynek során nem ítélkezünk a
szavakkal történő leírása. Az a képesség, hogy szóban dolgok felett, hogy jók-e vagy rosszak. Nem jelenti
megfogalmazzuk a viselkedésünket és a környezeti azt, hogy a negatív ítéletet pozitív ítéletté alakítjuk
eseményeket, alapvető jelentőségű mind a kommuni- át. Noha a borderline személyiségek hajlamosak arra,
káció, mind az önkontroll szempontjából. A leírás ké- hogy mind magukat, mind másokat szélsőségesen po-
pességének az elsajátításához arra van szükség, hogy zitív (idealizálás) vagy negatív (leértékelés) módon
a személy megtanulja nem szószerint értelmezni az értékeljék. Itt nem az a cél, hogy ítéleteik sokkal ki-
érzelmeit és a gondolatait – vagyis nem úgy tekinteni egyensúlyozottabbak legyenek, hanem az, hogy egy-
azokat, mint amelyek egy az egyben, hűen tükrözik általán ne ítélkezzenek. Ez árnyalatnyi, de nagyon
a környezeti eseményeket. Például az, hogyha valaki fontos különbség. Az ítélkezéssel az a probléma, hogy
fél egy adott helyzetben, nem jelent szükségszerű- az az ember, aki például „értékes”, bármikor válhat
en fenyegetést az életére vagy a jóllétére nézve. Sok „értéktelenné”. Ehelyett a DBT azt hangsúlyozza,
ember, így a borderline személyiségzavarban szenve- hogy összpontosítsunk a viselkedés és az események
dők is, összekeverik az érzelmeket az azokat kiváltó következményeire. Például valakinek a viselkedése
eseményekkel. A félelem fiziológiai komponenseit fájdalmas következményekkel járhat önmagára és a
(„úgy érzem, görcsöl a gyomrom, szorít a torkom”), többiekre nézve, vagy az események kimenetele le-
összemoshatják a környezetre vonatkozó megfigye- het káros. Az ítélkezésmentes megközelítés ezeket a
lésekkel („vizsgám lesz”), ami diszfunkcionális gon- következményeket vizsgálja és előfordulhat, hogy a
dolatokhoz vezet („meg fogok bukni”). A gondola- viselkedés vagy az események megváltoztatását ja-
tokat gyakran a valósággal egyenértékűnek kezelik, vasolja, de nem feltétlenül akasztja rájuk a „rossz”
vagyis a gondolatot („úgy érzem, nem szeretnek”), címkét.
összekeverik a ténnyel („nem szeretnek”). A kogni- A tudatos jelenlét meditáció egészében véve azzal
tív terápia egyik alapvető célja, hogy megvizsgáljuk kapcsolatos, hogy milyen minőségű az a tudatosság,
a gondolatok és a megfelelő környezeti események amellyel a személy résztvesz a tevékenységeiben.
közötti összefüggését. A második „hogyan” készség elsajátításával azt ta-
A harmadik „mit” tesz készség a meditációban nuljuk meg, hogy miként tudjuk az adott pillanatban
az önreflexió nélküli részvétel Az a személy, aki végzett tevékenységre fókuszálni a figyelmünket és
résztvesz, teljességgel belemerül az adott pillanatban az elménket ahelyett, hogy szétforgácsolnánk azt
folyó tevékenységbe anélkül, hogy elkülönülne az számtalan tevékenység között, vagy megosztanánk
éppen zajló eseményektől és interakcióktól. A tevé- azáltal, hogy csinálunnk valamit miközben egy má-
kenység spontán, az egyén és környezete közötti inter- sik dolgon gondolkozunk. Ennek elérésehez a figye-
akció zavartalan és bizonyos mértékig a szokásokon lem irányítására van szükség, egy olyan készségre,
alapul. A jelenlét természetesen lehet nem-tudatos amellyel a borderline személyiségek többsége nem
(figyelmi erőfeszítést nélkülöző). Mindannyiunkkal rendelkezik. A borderline személyek figyelmét gyak-
megesett már, hogy hazavezettünk egy komplikált ran elterelik a múltra vonatkozó képek, gondolatok, a
úton, miközben valami másra koncentráltunk, és úgy jövővel kapcsolatos aggodalmak, a problémákon való
érkeztünk meg, hogy fogalmunk se volt róla, hogyan rágódás vagy a negatív hangulat. Időnként képtele-
jutottunk haza. De a jelenlét lehet tudatos is. A tu- nek félretenni a problémáikat és az éppen végzendő
datos jelenlét jó példája az a tehetséges atléta, aki feladatra koncentrálni. Ha be is vonódnak a feladat-
rugalmasan, de könnyedén reagál a feladat nyújtotta ba, gyakran megoszlik a figyelmük. Ez a probléma
kihívásokra, éberen és tudatosan, de önreflexió nél- könnyen tettenérhető annak kapcsán, milyen komoly
kül. A tudatosság hiánya az, hogy úgy vagyunk jelen, nehézséget jelent számukra a készségfejlesztő tré-
hogy nem figyelünk a feladatra. A tudatosság pedig ning üléseire való odafigyelés. A klienseknek meg
az, hogy odafigyelve tesszük ugyanazt. kell tanulni, hogyan összpontosítsanak egyszerre egy
feladatra vagy tevékenységre oly módon, hogy odafi-
gyelve, tudatosan és éberen vesznek részt benne.
Tudatos jelenlét meditáció: A harmadik „hogyan” készség a hatékonyság. Ez
„Hogyan” készségek arra irányul, hogy csökkentse a klienseknek a „he-
lyes” cselekvés iránti hajlamát annak érdekében,
A másik három készség a tudatos jelenlét meditáci- hogy azt tegyék, amire valójában szükség van illet-
óban arra vonatkozik, hogyan figyeljük meg, írjuk ve amit a helyzet követel. A hatékonyság éppen az
le a tapasztalatainkat, illetve miként vagyunk benne ellentéte annak, mint amikor „magunk alatt vágjuk
Ambrózi Kata
jelen; ide tartozik, hogy hozzáállásunkban legyünk
a fát”. Ahogy a klienseink gyakran mondják: „a sza-
bályok szerint kell játszani”, vagy „azt csinálni, ami lom); vagy nehézséget okozott számukra, hogy egy
működik”. A távolkeleti meditációk szemszögéből, a fontos feladatra koncentráljanak; esetleg szórakozott-
hatékonyságra összpontosítás azt jelenti, hogy „alkal- ság miatt képtelenek voltak odafigyelni egy másik
mazzuk készségeinket”. A borderline személyiségza- személyre vagy egy feladatra.
varban szenvedőknek jellemzője, hogy nem képesek
lemondani arról, hogy az adott helyzetben „igazuk B. A tudatos jelenlét meditáció sok gyakorlást
legyen” azért, hogy elérjék céljaikat. Ez természete- igényel: gyakorlást, gyakorlást, gyakor-
sen összefügg az érvénytelenítő környezettel kapcso- lást.
latos tapasztalataikkal. Sok kliens számára központi
kérdés, hogy vajon tényleg megbízhatnak-e érzékle- Elméleti kérdés: Kapcsoljuk össze a lelkiálla-
teikben, ítéleteikben és döntéseikben – vagyis szá- pot kontrollálásának megtanulását az évezredek alatt
míthatnak-e arra, hogy cselekedeteik helyesek vagy kialakult nyugati és keleti meditációs technikákkal.
„jók”. Ugyanakkor, ha túlzásba viszik ennek az elv- Ezek mind gyakorláson alapulnak. Kapcsoljuk össze
nek az alkalmazását ahelyett, hogy a végeredményt a jóga mesterek azon képességével, hogy elviseljék a
tartanák „szem előtt”, az gyakran csalódáshoz vagy fájdalmat, izzó parázson járjanak stb.
ahhoz vezet, hogy elidegenítik maguktól a többieket. Megjegyzés a vezetőknek. Néha a résztvevő-
Végülis, néha mindenkinek kell kompromisszumot ket zavarja a keleti meditációs gyakorlatokra való
kötnie. A borderline személyek időnként könnyeb- utalás. Ezen a ponton legyünk nagyon tapintatosak.
ben tesznek le arról, hogy „igazuk legyen”, ha ezt Megtehetjük, hogy a meditációt leválasztjuk minden
a „kompromisszum-kötés” készség gyakorlásának vallásról vagy éppenhogy összekapcsoljuk minden
tudják tekinteni. vallással (1). A tudatos jelenlét meditációt ma széles-
körűen alkalmazzák a krónikus fizikai fájdalom ke-
zelésében és a stressz-menedzsment programokban,
A házi feladat gyakorlása és egyre inkább teret nyer az érzelmi zavarok keze-
lésében is. Vagyis, a meditáció gyakorolható minden
A másik három modultól eltérően a tudatos jelenlét spirituális vagy vallási kontextustól függetlenül is. (2)
meditációhez nem tartoznak házi feladat munkalap- A keleti meditációs technikák nagyon hasonlítanak a
ok. Egyszerűen megkérjük a klienseket, hogy gyako- keresztény elmélkedő imádkozásra, a zsidó misztikus
rolják minden héten az addig megtanult készségeket. tradícióra és más vallásokban tanított imaformákra.
Ahogyan korábban jeleztük, valamennyi tudatos je- Beszéljük meg! Beszéljük meg a résztvevőkkel
lenlét meditációs készség szerepel a naplókártyák hát- a viselkedés gyakorlásának jelentőségét bármely új
oldalán; a részvevőknek azt javasoljuk, hogy minden készség megtanulásában. A viselkedés gyakorlásába
nap jelöljenek meg minden egyes készséget, aminek beletartozik az, hogy gyakoroljuk a gondolkozásunk,
gyakorlására bármilyen kísérletet is tettek. Aki úgy a figyelmünk, a magatartásunk, a testünk és az ér-
gondolja, vezethet írásos naplót a próbálkozásairól és zelmeink irányítását. Kérjük meg a résztvevőket,
elhozhatja az ülésre. mondják el, miként vélekednek a gyakorlás szüksé-
gességéről a tanulásban: „lehet-e tanulni gyakorlás
nélkül?”
A modul tartalmi vázlata
I. Tájékoztatás: magyarázzuk el az ebben a mo- II. Tekintsük át az 1. Tudatos jelenlét
dulban tanított készségeket, és indokoljuk meg, meditációs munkalapot! A gondolko-
miért fontosak ezek a készségek. zás irányítása: gondolkodásmódok
A. Magyarázzuk el mi a modul lényege! „Ta-
nuljuk meg, milyen az, hogy mi irányítjuk A. Racionális gondolkodás. Magyarázzuk el:
a gondolkodásmódunkat ahelyett, hogy az „Ez a lelkünk racionális, logikus, gondol-
irányítana minket.” kodó része. Ez az, amelyik tervez és logi-
kusan, hideg fejjel kiértékeli a dolgokat.
Beszéljük meg! A lelkiállapot irányítása bizo-
nyos mértékig valójában azt jelenti, hogy megtanul- Elméleti kérdés: a racionális gondolkodás
juk kontrollálni a figyelmi folyamatainkat – vagyis nagyon hasznos lehet. Enélkül az emberek nem
azt, hogy mire és milyen hosszan figyelünk. Kérjünk tudnának házakat, utakat, városokat tervezni, nem
példákat a résztvevőktől arról, milyen problémákat tudnának utasításokat követni, logikai problémákat
okoz számukra az, hogy nem tudják irányítani a fi- megoldani, tudományos munkát végezni vagy tár-
gyelmüket. A példák vonatkozhatnak olyan helyze- gyalásokat folytatni.
tekre, amikor képtelenek voltak arra, hogy bizonyos Elméleti kérdés: lelkünknek ezt a részét köny-
dolgokkal ne foglalkozzanak gondolatban (pl. a múlt, nyebb működtetni, ha jól vagyunk, és nehezebb, ha
Ambrózi Kata
a jövő, aktuális lelki fájdalom, sérülés, fizikai fájda-
nem vagyunk jól.
Vitassuk meg! Amikor más emberek azt mond- teni.Valahol középen van az igazság, a ket-
ják nekünk, hogy „ha képes lennél világosan gondol- tőt egyesíteni kell.”
kozni, minden egyszerűbb lenne” ez alatt azt értik:
„ha a racionálisan gondolkoznál, rendben volnál”. Vezetőknek: nem kell minden alkalommal min-
Kérjünk példákat a résztvevőktől arra, amikor azt den lépést megbeszélni; annyit foglakozzunk velük,
mondták nekik, hogy ha nem torzítanák, túloznák el amennyi a mondanivalónk átadásához szükséges. Ezt
vagy értenék félre a dolgokat, kevesebb bajuk lenne. a részt sokszor fogjuk érinteni, minden alkalommal
Hányszor mondták ezt saját maguknak? Nincsen eb- meséljünk egy kicsit többet a kérdésről. (A bölcs
ben némi igazság? gondolkozás részletesebb tárgyalása a kézikönyv 7.
fejezetében szerepel.)
B. Emocionális (érzelemvezérelt) gondolko- Elméleti kérdés: a bölcsesség az embernek az
dás. Magyarázzuk el: „Emocionális lelki- a része, amelyik tudja és megtapasztalja az igazságot.
állapotban vagyunk, amikor az érzelmeink Ez az a részünk, amelyik tudja, hogy valami igaz
irányítanak bennünket - ezek irányítják és és értékes-e. Csaknem mindig nyugodt: sajátos béke
befolyásolják a gondolkodásunkat és a vi- jellemzi. Ez az, ahol egyfajta bizonyosság kialakul.
selkedésünket.” Elméleti kérdés: a bölcsesség, bölcs gondolko-
dás vagy bölcs tudás a valamiről való tudás különféle
Elméleti kérdés: az emocionális gondolkodás formáinak integrálásán alapul: a megfigyelésen, a lo-
nagyon hasznos lehet. Ha végignézzük a történelem- gikai elemzésen, a testérzések tapasztalatain alapuló
könyveket, láthatjuk, hogy tele vannak erős szeretet tudás valamint a cselekvéseink megfigyelése és az
motiválta kapcsolatokkal. Erős szerelem vagy erős intuíció révén szerzett tudás (May, 1982).
gyűlölet vezetett háborúkhoz. Erős vágy és komoly Elméleti kérdés: a bölcsesség sokban hasonlít
elkötelezettség kell ahhoz, hogy nehéz feladatokat az intuícióhoz (de az is lehet, hogy az intuíció a böl-
végrehajtsunk, feláldozzuk magunkat másokért (gon- csesség része). Ez a fajta tudás több, mint ami racio-
doljunk az anyára, aki az égő házba megy a gyer- nális gondolkodás vagy tapasztalati megfigyelés által
mekéért). nyerhető. Részét képezi a közvetlen megtapasztalás,
Elméleti kérdés: bizonyos mennyiségű emoci- az azonnali tudás, az a képesség, hogy megértsük
onális gondolkodásra szükség van. A borderline sze- valaminek a jelentését, lényegét vagy igazságtartal-
mélyekre ez sokkal inkább jellemző, mint másokra. mát anélkül, hogy intellektuálisan elemeznénk azt
Ők a világ drámai figurái és mindig is azok marad- (Deikman, 1982); és a koherencia fokozódásának ér-
nak. Olyan emberek, akik érzelemtelítettek, szenve- zése (Polanyi, 1958.)
délyesen viszonyulnak emberekhez, ügyekhez, véle- Elméleti kérdés: mindenkiben megvan ez a
kedésekhez stb. képesség, csupán lehet, hogy van, aki sohasem ta-
Elméleti kérdés: a bajok akkor kezdődnek, pasztalta meg. Azonban senki sincs mindig ebben az
amikor az érzelemvezérelt gondolkodás következ- állapotban.
ményei rövidtávon hasznosak, hosszútávon viszont Beszéljük meg! Kérjünk visszajelzést a részt-
károsak, vagy amikor az élmény maga fájdalmas vevőktől saját tapaszatlataikról a bölcsességre vonat-
illetve fájdalmas eseményekhez és lelkiállapotokhoz kozóan.
vezet (pl. a szorongás és a depresszió önmagában is Megjegyzés a vezetők számára. A kliensek
fájdalmas). időnként azt mondják, hogy ők nem rendelkeznek
Elméleti kérdés: az érzelemvezérelt gondol- a bölcsesség képességével. Ekkor biztatni kell őket.
kodást számos dolog fokozza. 1. a betegség 2. a fá- Higgyünk a kliensekben, hogy képesek felfedezni
radtság, alvásmegvonás; 3. az alkohol, drogok; 4. az önmagukban a bölcsességet. A bölcsesség olyan,
éhség, túlevés, hiányos táplálkozás; 5. a környezeti mint a szív, mindenki rendelkezik vele, akár érzé-
stressz (túl sok elvárás); 6. a környezeti fenyegetés. keli, akár nem. Használjuk az alábbiakban ismeretett
Kérjünk a résztvevőktől egyéb példákat. kút analógiát.
Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogy melyik Elméleti kérdés: magyarázzuk el: „Úgy lehet
lelkiállapotnak mi az előnye és mi a hátránya. Kérjük elképzelni, mintha egy mély kútból kellene vizet fe-
meg a résztvevőket, hogy beszéljenek saját tapaszta- lhozni. A kút alján lévő víz, az egész földalatti víz-
lataikról a racionális és az emocionális gondolkodás készlet, maga a bölcsesség. Csakhogy ez egy olyan
kapcsán. kút, amiben rejtekajtók nehezítik a haladást. Néha
ezek a rejtekajtók olyan ügyesen vannak megépítve,
C. Bölcs gondolkodás. Magyarázzuk el: hogy úgy néz ki, mintha a kút aljára értünk volna és
„A bölcsesség az érzelemvezérelt és a ra- ott nem lenne víz. Lehet, hogy be van zárva és kell
cionális gondolkodás intergrálása. Nem hozzá egy kulcs. Lehet, hogy le van szögelve és kell
lehet az érzelmeket legyőzni logikával, és hozzá egy kalapács. Lehet, hogy le van ragasztva és
nem lehet logikai alapon érzelmeket terem- kell hozzá egy véső.”
Ambrózi Kata
Beszéljük meg! Kérjünk példákat a résztvevők- A. Mutassuk be tudatos jelenlét meditációs

től. Például, lehet, hogy valaki csak akkor éri el a a készségek két csoportját: 1) „mit” készsé-
bölcsesség állapotát, amikor valaki szembesíti vele, gek (mit csinálj) és 2) „hogyan” készsé-
vagy valaki olyasmit mond, ami hirtelen belátáshoz gek” (hogyan csináld).
vezet, s megnyit egy belső ajtót. B., Fontos rámutatni a „mit” készségeknél,
Elméleti kérdés: sokszor bizonyos testérzések hogy egyszerre csak egyet lehet alkalmazni
kísérik ezt a fajta gondolkodást – van aki a teste kö- – a személy vagy megfigyel, vagy leír vala-
zepében (a gyomrában), van aki a fejében érzi, vagy mit vagy részt vesz valamiben, de egyszerre
a két szeme között. Olykor a légzésünk követése segít nem lehet mind a hármat. A „hogyan” kész-
a megtalálásában.. ségeket ellenben lehet egyidejűleg gyako-
Gyakorlás. Ösztönözzük a résztvevőket, hogy rolni.
lépjenek be önmagukba és tapasztalják meg a bölcse- C., Megfigyelés. Magyarázzuk el: „Megfigyel-
sség érzését. Magyarázzuk el: „A bölcsesség megta- ni annyit jelent, mint megtapasztalni vagy
lálása önmagunkban olyan készség, mint a biciklizés érzékelni valamit, anélkül, hogy leírnánk
– gyakorlással lehet csak elsajátítani”. Próbáljanak vagy megneveznénk a tapasztalatot. Csak
meg néhányszor mélyen, nyugodtan ki-, és beléle- megfigyeljük, észrevételezzük a dolgokat.”
gezni, majd egy idő után figyelmüket összpontosítsák
a belégzés mélypontjára, saját középpontjukra. Ez a Gyakorlás: a résztvevők próbáljanak ki néhá-
középpont maga a bölcsesség. Vegyük rá a résztvevő- nyat a következők közül.
ket, hogy osszák meg egymással a tapazstalataikat. 1. Érzékelje a fenekét, ahogy a székhez ér.
Beszéljük meg! A bölcsesség olyan, mint a 2. Érzékelje a kezét egy hideg (pl. a széken
vihar utáni csend, a krízist vagy rendkívüli káoszt vagy az asztalon), vagy egy meleg felületen
követő letisztult állapot. Olyan, mint amikor hirtelen (pl. a másik kezén).
feltárul valaminek a lényege, mikor valamit tisztán 3. Próbálja meg érzékelni a hasát, a vállait.
látunk. Olyan, mint amikor tisztán látjuk az egész 4. Simítson többször végig a felső ajka fölött,
képet, aminek addig csak a részleteit értettük. Ez aztán hagyja abba és figyelje meg, mennyi
az, amikor egy dilemmát mérlegelve megérezzük, idő telik el, amíg újra nem érzékeli a felső
mi a helyes döntés, amely érzés mélyről jön, nem ajkát.
pedig egy pillanatnyi érzelemi állapot. Kérjük meg 5. Figyelje meg, mi az első két gondolat, ami
a résztvevőket, hogy mondják el, milyen hasonló ta- az eszébe ötlik.
pasztalataik vannak. 6. Képzelje el, hogy az elméje egy futószalag,
amelyen gondolatok és/vagy érzések halad-
D. Emocionális gondolkodás versus bölcs gon- nak. Tegyen minden egyes gondolatot és/
dolkodás: hogyan ismerjük fel a különbsé- vagy érzést a futószalag mellett található
get? dobozokba.
7. Képzelje el, hogy az elméje az égbolt, és
Elméleti kérdés: mindkét állapotban „megér- a gondolatok, érzések vagy érzetek a fel-
zünk” valamit. Az erős érzelmek is kelthetik a bizo- hők. finoman „nyugtázzon” minden felhőt,
nyosság érzését, ami hasonlít a bölcsességet kísérő ahogy elúszik vagy elsuhan az égbolton.
nyugodt, hűvös bizonyosságra. A kút hasonlatot foly- 8. Ha észreveszi, hogy leírja a gondolatokat,
tatva, azt mondhatjuk: „Heves esőzés után víz állhat érzéseket vagy érzeteket, gondolatban lép-
a rejtekajtón. Ezt az álló vizet összekeverhetjük a kút jen egyet hátra és figyelje meg magát, aho-
fenekén lévő vízzel, ami a föld alatti vízkészletből gyan leírja a dolgokat.
fakad”. 9. Ha azt veszi észre, hogy elkalandozik a
Beszéljük meg! Nincs egyszerű megoldás. figyelme, figyelje meg ezt. Figyelje meg
Támpontot jelenthet: „ha erős érzelmeket tapaszta- önmagát, ahogy ráébred arra, hogy elka-
lunk – valószínűleg emocionális gondolkodásról van landozott.
szó. Adjunk időt magunknak, ha a bizonyosság ér- Megjegyzés a vezetők számára. Nagyon fon-
zése megmarad, különösen, amikor nyugodtnak és tos, hogy segítsünk a klienseknek abban, hogy képe-
biztosnak érezzük magunkat, akkor a bölcsesség mű- sek legyenek „szabadon” megfigyelni. Vagyis, bármi
ködik.” Kérjünk a résztvevőktől más ötleteket a két is történik a fejükben, az alkalmas arra, hogy meg-
állapot megkülönböztetéséhez. figyeljék. Mindegy, hogy mit csinálnak, hátraléphet-
nek egyet és megfigyelhetik. Kérjünk visszajelzést.
Addig dolgozzunk a kliensekkel, amíg meg nem értik
III. Tekintsük át a 2. Tudatos jelenlét a megfigyelés lényegét. Próbáljuk ki, hogy az egyes
meditációs munkalapot: A gondolko- csoporttagok milyen hosszú ideig képesek megfigyel-
dás irányítása: „mit” készségek ni. Általában az a jellemző, hogy 1-2 perc alatt több-
Ambrózi Kata
ször is újra kell kezdeni.
Elméleti kérdés: emlékeztessük a résztvevőket, Beszéljük meg! Emeljük ki, hogy a részvétel
hogy belülről figyeljék meg magukat, ne kívülről. a végső cél. A megfigyelés és leírás egyetlen cél-
A megfigyelés nem jelent disszociációt! Ha valaki- ja, hogy megértsük a dolgokat és javítsunk rajtuk.
nek nehézséget jelent önmagán belül maradni, s ahe- Mondjunk példákat „részvétel”-re (pl. autóvezetés):
lyett kívülről figyeli magát, javasoljuk a következőt: „Ha egy új autót vezetünk, amelyik kissé különbözik
„Képzelje el, hogy a hely, ahová kilép önmagából, s az eddigitől, vagy Angliába megyünk, ahol a közle-
ahonnan megfigyeli magát, az egy virág. A virágot kedés iránya fordított, akkor meg kell állnunk, hogy
hosszú szár köti össze az Ön középpontjával. A vi- megfigyeljük és leírjuk a tevékenységünket.” Kérjünk
rág az Ön középpontjában gyökeredzik. Képzelje el, további példákat a résztvevőktől.
hogy a virág szárán eljut a gyökerekig. Képzelje el
ezt minden alkalommal.” F. Beszéljük meg a három készség közötti
kapcsolatot! Beszéljük meg a kliensekkel,
D. Leírás. Magyarázzuk el: „A leírás annyit hogy a három „mit” készség (megfigyelés,
jelent, mint szavakat használni a megfigyelt leírás, részvétel) közül melyik az erősségük,
dolgok reprezentálására.” és melyikről érzik úgy, hogy nehezen megy.
Azt a készséget kell a legtöbbet gyakorolni,
Elméleti kérdés: megfigyelni olyan, mint érez- amellyel a legtöbb problémájuk van.
ni; itt nincsenek szavak. Megfigyelni annyi, mint
észrevenni, figyelemmel követni. Amikor leírunk
IV. Tekintsük át a 3. Tudatos jelenlét me-
valamit, reagálunk a megfigyelésre: ilyenkor felcím-
ditációs munkalapot! A gondolkodás
kézzük, amit megfigyeltünk.
irányítása: „hogyan” készségek
Beszéljük meg! Vitassuk meg a különbséget a
megfigyelés és a leírás között. Még egyszer: a megfi-
gyelés olyan, mint az érzékelés, szavak nélkül. A le- Nem ítélkezve. A cél itt az, hogy ítélkezésmentes
írás azt jelenti, hogy szavakkal vagy gondolatokkal hozzáállást vegyünk fel, amikor megfigyelünk, le-
felcímkézzük, amit megfigyeltünk. írunk valamit vagy részt veszünk egy tevékenység-
Beszéljük meg! Vitassuk meg, hogy ahhoz, ben. Az ítélkezés az, amikor úgy címkézünk vagy
hogy egy gondolatot gondolatként írhassunk le, az értékelünk valamit, mint ami jó vagy rossz, értékes
kell, hogy megállapítsuk: ez egy gondolat, nem pedig vagy értéktelen, érdemleges vagy érdemtelen. A lé-
tény. Mondjunk példákat arra, hogy mi a különbség nyege, hogy a dolgokat többé-kevésbé „jó” és „rossz”
aközött, hogy azt gondoljuk „szerencsétlen flótás va- kategóriákban értékeljük. Fontos „tudatos jelenlét
gyok” és aközött, hogy valaki tényleg szerencsétlen meditációs” készség, hogy ne ítélkezzünk ilyen mó-
flótás. Kérjünk visszajelzést és sok példát. Nagyon don a dolgok felett.
fontos, hogy a kliensek megértsék a különbség lé- Elméleti kérdés: mutassunk rá, hogy mi a
nyegét! különbség aközött, ha ítélkezünk egy személy tettei
Gyakorlat: a résztvevők gyakorolják a gondo- fölött vagy ha megfogalmazzuk tettei következmé-
latok megfigyelését és gondolatként való „címkézé- nyét. Az első esetben „jó” vagy „rossz” kategóriák-
sét”. Javasoljuk, hogy sorolják őket kategóriákba (pl. ban minősítjük, a második esetben a következmények
gondolatok önmagamról, gondolatok másokról stb.). lehetnek fájdalmasak, károsak, ártalmasak. Az, aki
Használjuk ismét a futószalag hasonlatot, de ezúttal nem ítélkezik, még mindig láthatja és bejósolhatja a
a futószalagon haladó gondolatokat és érzéseket cso- következményeket. Olykor az ítélkezés a következ-
portosítva szedjék le a szalagról: „mondjuk lehetne mények leírásának rövidített formája. Például, ami-
egy doboz a gondolatoknak (mindenféle gondolat- kor azt mondjuk, hogy „ez a hús rossz”, ez annak a
nak), egy a testi érzéseknek, egy a késztetéseknek rövidítése, hogy „tele van baktériumokkal, ha meg-
(például annak a késztetésnek, hogy hagyjuk abba a eszed, beteg leszel tőle”.
gyakorlatot)”. Beszéljük meg! Kérjünk példákat arra, mi a
Beszéljük meg! Vitassuk meg a különbséget különbség az ítélkezés és a következményekre való
a leírás és az ítélkezés között. Az ítélkezés értéke- rámutatás között. Mi a különbség aközött, hogy „a
lő hangsúlyú címkézés. A leírás „csak a tényekről” viselkedésed szörnyű”, „a viselkedésed bánt engem”,
szól. esetleg „a viselkedésed miatt meg fogok bántódni”
megfogalmazások illetve „én egy hülye/rossz va-
E. Részvétel. Magyarázat: résztvenni annyit gyok” vagy „harmadszor késem el a találkozónkról,
jelent, mint teljes mértékben bevonódni ha nem változtatok ezen, akkor a barátaim haragudni
abba, amit csinálunk, eggyé válni a tevé- fognak”.
kenységgel. Annyit tesz, mint belevetni ma- Elméleti kérdés: mutassunk rá arra, hogy az
gunkat valamibe. Ez bizonyos fokig spontán ítélkezés gyakran annak a rövidítése, hogy valamit
viselkedés, de lehet tudatosan is csinálni. egy „standard”-hoz hasonlítunk – ebben az esetben
Ambrózi Kata
az ítélet információt hordoz. Például, ha azt mondjuk, hogy gyermekek vagy felnőttek viselkedését minősít-
hogy ez a paradicsom „rossz”, az azt jelenti, hogy sük vele, így jelezve, hogy mi az, amit tehetnek és mi
nem olyan, mint egy friss paradicsom. Az ítélke- az, amit nem. Tehát ne felejtsük el: „ne ítélkezzünk az
zés lehet annak a tömör kinyilvánítása is, hogy egy ítélkezés felett.” Néha ez elkerülhetetlen. A legtöbb
adott a dolog mennyire kedvünkre való. Ha pl. azt ember azonban túlzásba viszi, különösen, amikor az
mondjuk, hogy „ez a szoba rémesen néz ki”, vagy önmaguk feletti ítélkezésről van szó.
„ez a kézikönyv csapnivaló”, akkor abból indulunk Beszéljük meg! Vitassuk meg, hogy mi a kü-
ki, hogy milyen szobadekorációt vagy kézikönyvet lönbség az ítélkezés és a tények megállapítása között.
szeretünk (vagy olykor abból, hogy szerintünk vagy Egy tény megállapítása is lehet ítélet, ha a kimondott
a közmegegyezés szerint milyennek kell lennie egy tényt – a kimondással egyidőben – megítéljük. Ha pl.
szobának). A baj az, hogy egy idő után az emberek azt mondom, „kövér vagyok”, ezzel lehet, hogy egy-
elfelejtik, hogy rövidítésről van szó és az ítéletet úgy szerűen csak egy tényt közlök. Ha azonban (gondo-
kezelik, mintha az tényeket állapítana meg. latban, intonációnkban, hallgatólagosan) hozzáadódik
Beszéljük meg! A résztvevők azt hihetik, ha az az elképzelés vagy burkolt célzás, hogy kövérnek
valamire vagy valakire azt mondják, hogy nem rossz, lenni rossz, vagy nem vonzó, akkor a tény egyben
az ugyanazt jelenti, mintha azt mondanák, hogy jó (és ítéletet is jelent. A kliensek kedvenc ítélkező szava a
megfordítva). Ez csak akkor igaz, ha valaki kizárólag „buta”, pl. „butaságot csináltam”, vagy „buta vagyok”
jó/rossz dichotómiában tud gondolkodni és ebbe a két és „ez butaság”. Az ítélkezés gyakran ölti a tények
szélsőséges kategóriába tudja csak elhelyezni a dol- álarcát, így nehéz tetten érni. A pszichiáterek, pszi-
gokat. Ez a fajta gondolkodás azonban nagyon káros chológusok gyakran nagyon jók ebben. Egyszer egy
lehet, ráadásul nincs is erre szükség. A résztvevők terapeuta megpróbált meggyőzni arról, hogy amikor
meséljenek el minden olyan esetet, amikor mások nárcisztikusnak nevez egy pácienst (mert az illető azt
megítélték őket, bár ők úgy érezték, hogy amit tettek, mondta, sokkal valóságosabbnak érzi magát, amikor
gondoltak vagy éreztek nem volt sem rossz, sem jó. a közelemben van), az nem ítélkezés. Kérjünk más
Beszéljük meg! Az ítélkezés gyakran arra szol- példákat.
gál, hogy elkerüljük a véleményalkotás felelősségét. Osztatlan figyelemmel. Itt az a cél, hogy egy-
Magyarázat: „Ha nem szeretem azt, amit mások csi- szerre egy dologra koncentráljunk. Magyarázzuk el,
nálnak és azt akarom, hogy hagyják abba, mondha- mit jelent, amikor egyszerre egy dolgot csinálunk –
tom azt: „ez rossz”. Így nem kell elismernem, hogy a tudatosan. Hangsúlyozzuk, hogy egyszerre csak egy
fő oka annak, hogy azt akarom, ne tegyék azt, amit dologra vagy tevékenységre fókuszáljunk, teljes lé-
tesznek, az az, hogy én nem szeretem, nem hiszek nyünkkel fordulva feladat vagy a tevékenység felé.
benne vagy nem akarom a következményeit (és talán Elméleti kérdés: ez éppen az ellentéte annak,
mások is így vannak ezzel)”.A résztvevők mondjanak ahogy az emberek általában működnek. Magyarázat:
példákat, amikor mások úgy akarták kontrollálni a „A legtöbb ember azt hiszi, hogy ha egyszerre több
viselkedésüket, hogy ítéletüket tényként állították be. dolgot csinál, akkor többre jut. Ez nem igaz. Ugyan-
Mondjanak olyan eseteket, amikor ők tették ugyanezt akkor ez nem jelenti azt, hogy nem váltogathatjuk a
másokkal. Vezetők: ők is mondjanak saját példákat. figyelmünket több dolog között. A lényeg az, hogy a
Vezetőknek: a borderline személyek gyakran figyelmünk teljesen arra irányuljon, amit épp csiná-
hiszik azt, hogy csakugyan van olyan, hogy „jó” és lunk. Ez egyaránt igaz a fizikai és a mentális tevé-
„rossz”. Ezen a ponton alkalmazzuk dialektikus gon- kenységre.”
dolkodást és próbáljuk megteremteni az eltérő néző- Beszéljük meg! Vitassuk meg, hogy mi törté-
pontok szintézisét. Ne várjuk, hogy a kliensek harc nik, ha egyszerre két dolgot csinálunk, pl. a kész-
nélkül feladják álláspontjukat. Számítsunk rá, hogy a ségfejlesztő tréningen ülünk és közben a múlton
kliensek felhozzák Hitler (vagy ritkábban a szexuá- gondolkozunk, vagy a jövő miatt aggódunk. Magya-
lis erőszak) példáját, mint a nagybetűs Rosszt. Ezért rázzuk el: „A tudatos, józan hozzáállás annyit jelent,
fontos a következő pont: az ítélkezésnek megvan a hogy ha a múlton gondolkozunk, szenteljük ennek
maga helye. Az a gondolat, hogy ítélkezés nélkül is teljes figyelmünket. Ha a jövő miatt aggódunk, ak-
lehet létezni, csak idővel alakul ki, eleinte ezt ne eről- kor figyeljünk mindenestül erre. Ha pedig a készség-
tessük. Általában többre megyünk azzal, ha először fejlesztő tréningen veszünk részt, forduljunk teljes
arra koncentrálunk, hogy a kliensek mérsékeljék az figyelmünkkel efelé.” Kérjünk a résztvevőktől más
önmaguk feletti ítélkezést. (Ezt a kérdést sokkal bő- példákat (pl. vacsora közben TV-t nézünk vagy ol-
vebben tárgyaljuk a kézikönyv 7. fejezetében). vasunk).
Elméleti kérdés: vannak emberek, akiknek az Elméleti kérdés: az a gondolat, hogy „ha aggó-
a munkájuk, hogy bizonyos dolgokat egy standarddal dunk, hát aggódjunk”, nagyon hasonlít arra a terápiás
hasonlítsanak össze vagy megbecsüljék a következ- eljárásra, amit Thomas Borkovec dolgozott ki króni-
ményeket – vagyis hogy ítélkezzenek. A tanárok je- kus szorongók számára (Borkovec& Inz, 1990). En-
gyeket adnak, a zöldségesek kiválogatják a rossz árut nek lényege, hogy minden nap vonuljunk el 30 percre
Ambrózi Kata
és csak a jót adják el. A „jó” szót arra is használjuk,
aggódni. Magyarázzuk el: „Minden nap vonuljon el
ugyanarra a helyre és próbáljon meg az egész erre sa különösen fontos olyan helyzetekben, amikor egy
fordítható időben aggódni, idegeskedni. A nap többi alárendelt helyzetben lévő ember akar elérni valamit,
részében száműzzük agyunkból az idegesítő gondo- ami nagyon fontos számára. Jó példa egy állami kór-
latokat, s emlékeztessük magunkat arra, hogy a kér- házban fekvő beteg. Ebben a helyzetben az ápolók
déses aggodalommal az idegeskedésre szánt időben határozzák meg, hogy melyik beteg kerül kiváltságos
fogunk foglalkozni. Létezik egy hasonló technika az helyzetbe. Helyes vagy helytelen, ők és nem a bete-
álmatlanság kezelésére: lefekvés előtt írjunk le min- gek vannak hatalmi pozícióban.
dent, amire a következő nap emlékezni kell, s úgy Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél-
kell felébredni, hogy a teendőinken töprengjünk.” dákat arra, amikor „keresztbe tettek” maguknak. Ve-
Elméleti kérdés: az, hogy egyszerre egy dolog- zetők: mondjunk saját példákat - minél humorosabb
ra koncentrálunk, nem jelenti azt, hogy ne végezhet- és felháborítóbb, annál jobb.
nénk komplex feladatokat, amelyek során párhuza- Elméleti kérdés: a hatékonyság gyakran azt je-
mosan egyszerre többféle dologgal kell foglalkozni. lenti, hogy „diplomatikusan „, vagy „bölcs megértés-
Azt viszont jelenti, hogy bármit is csinálunk, legyünk sel” viszonyulunk az emberekhez. Azt jelenti, hogy
jelen benne teljes valónkkal. Vagyis a gondolat lénye- olyannak fogadjuk el az embereket, amilyenek és eb-
ge, hogy osztatalan figyelemmel cselekedjünk. Ennek ből indulunk ki, (ahelyett, hogy abból indulnánk ki,
ellentéte a figyelem-mentesség (azaz az automatikus, amilyennek lenniük kellene). Az emberek olyanok,
nem tudatos cselekvések) és a szórakozottság (azaz mint a különböző kultúrák. Ami működik az egyik
amikor valamit csinálunk, de másra gondolunk vagy kultúrában, az esetleg nem működik a másikban. Ha
másra figyelünk közben). abból akarunk kiindulni, hogy mi „helyes”, ahelyett,
Hatékonyan. Itt az a cél, hogy a hatékonyság- hogy abból indulnánk ki, ami működik, az olyan,
ra összpontosítsunk – vagyis csináljuk azt, ami mű- mintha az egyik ország kultúráját rá akarnánk eről-
ködik, ahelyett, hogy azt csinálnánk, ami „helyes”, tetni a másikra, amikor látogatóba megyünk oda.
szemben a helytelennel vagy azt, ami „igazságos”, Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pé-
szemben az igazságtalannal. Általánosságban ez azt dákat, amikor rákényszerítették a kultúrájukat vagy
jelenti, hogy „nem vágjuk a fát magunk alatt” azaz a nézőpontjukat valaki másra. Mikor erőltette valaki
nem teszünk olyasmit, amivel saját helyzetünket más rájuk a nézőpontját?
lehetetlenítjük el. Elméleti kérdés: a hatékonyság néha azt kí-
Elméleti kérdés: ahhoz, hogy azt tegyük, ami vánja, hogy adjuk fel az elveinket annak érdekében,
működik (vagy ami hatékony), arra van szükség, hogy elérjük céljainkat. Szélsőséges helyzetekben (pl.
hogy tisztában legyünk a saját céljainkkal. Például, egy koncentrációs táborban, ahol a szabályok be nem
ha valaki fizetésemelést szeretne, de azt gondolja, tartása egyenlő a halállal), a legtöbb ember hajlandó
hogy a főnökének magától tudnia kellene, hogy ő a szabályok szerint játszani, akkor is, ha a szabályok
több pénzt érdemel és ezért nem kér emelést, akkor nem „igazságosak” A való életben ez néha nagyon
az illető számára fontosabb az igazságosság, mint a nehéz. Különösen akkor lehet nehéz, amikor a legin-
fizetésemelés, vagyis a célja elérése. kább szükség van rá: olyan emberekkel, akik hatalmi
Elméleti kérdés: ahhoz, hogy hatékonyak le- helyzetben vannak.
gyünk, tisztában kell lennünk a tényleges helyzettel, Beszéljük meg a résztvevőkkel, hogy melyik
ahelyett hogy azt vennénk figyelembe, milyennek „hogyan” készség (ítélkezésmentesen, osztatlan
kellene lennie a helyzetnek. Például, az autópályán figyelemmel, hatékonyan) az erősségük és melyik a
az a szabály, hogy azok, akik lassabban mennek, ha- gyengéjük. Azt a készséget kell a legtöbbet gyakorol-
ladjanak a külső sávban. Azok, akik egy lassabban ni, amelyikkel a legtöbb problémájuk van.
haladó autó mögött sorjáznak a belső sávban, (ahe-
lyett, hogy egyszerűen megelőznék a külső sávban) VI. Összefoglalás. Foglaljuk össze a tudatos je-
úgy viselkednek, mintha mindenki betartaná ezeket lenlét meditációt: a „mit” (megfigyelés, leírás,
a szabályokat. Nos, nem mindenki! részvétel), és a „hogyan” (nem ítélkezve, osz-
Elméleti kérdés: a hatékonyság azt jelenti, „be- tatlan figyelemmel, hatékonyan) készségeket.
tartjuk a játékszabályokat”. A játékszabályok betartá-
Ambrózi Kata
8. inTerperszonális haTéKonyság KészségeK 89
8.
Interperszonális hatékonyság készségek
Célkitűzések tapasztalatok szülessenek. Mivel nem igazán tudnak

ítéletmentes módon résztvenni egy helyzetben (va-
A DBT készségfejlesztő tréningen tanított inter- gyis problémáik vannak a tudatos jelenlét meditáci-
perszonális válaszmintázatok nagyon hasonlók az óval), a borderline személyek számára nehéz megítél-
asszertivitás és interperszonális problémamegoldó ni személyes vágyaikat és céljaikat, illetve felmérni,
kurzusokon tanítottakhoz. Ezek hatékony stratégiák mit kellene tenni a helyzet javítása érdekében. Az
a kérés és nemet mondás megfogalmazására illet- interperszonális hatékonyság készségeket nehéz lég-
ve az interperszonális konfliktusok megoldásához. üres térben kialakítani; talán bármely más készségnél
A „hatékonyság” itt azt jelenti, hogy elérjük a kívánt jobban függenek a többi készség terén elért egyidejű
változást, fenntartjuk a kapcsolatot és megőrizzük az javulástól.
önbecsülésünket. A társas hatékonysághoz szükséges A borderline személyek gyakran ingadoznak a
viselkedésmintázatok szinte teljes mértékben a sze- konfliktus elkerülése és az intenzív konfrontálódás
mélynek az adott szituációs kontextusban elérendő között. Sajnálatos módon az elkerülés és a konfron-
céljaitól függenek. Vagyis az interperszonális haté- táció közötti választás a személy érzelmi állapotán,
konysághoz elengedhetetlen a helyzet elemzésének és nem pedig a helyzet értékelésén alapul. Általánosság-
a célok meghatározásának képessége. Az interperszo- ban, a készségfejlesztő tréning megkérdőjelezi a kli-
nális hatékonyság modul első része ezzel a problémá- ens negatív elvárásait környezetével, kapcsolataival
val foglalkozik. és önmagával kapcsolatban. Ennek a modulnak az a
A borderline személyek általánosságban gyak- célja, hogy megtanítsuk a klienseknek, hogyan alkal-
ran jó interperszonális készségekkel rendelkeznek. mazzák az egyes interperszonális problémamegoldó,
A problémák akkor kezdődnek, amikor ezeket a kész- szociális és asszertív készségeket az elutasító környe-
ségeket specifikus helyzetekben kell alkalmazni. Egy zet megváltoztatása és interperszonális céljuk elérése
személy képes lehet a hatékony viselkedés lépéseinek érdekében. A kezelési egység olyan helyzetekre fóku-
leírására, amikor egy másik személyről van szó, de szál, ahol az a cél, hogy megváltoztassunk valamit
teljes mértékben képtelen lehet hasonló viselkedéses (pl. megkérjünk valakit valamire), vagy ellenálljunk
lépések elképzelésére vagy kivitelezésére saját hely- a másik kísérletének, hogy megváltoztasson valamit
zetének elemzésekor. Általában az a probléma, hogy (pl. nemet mondjunk). Vagyis, a modul leginkább
a hiedelmek rendszere és a kontrollálhatatlan érzelmi asszertív kurzusnak fogható fel, ahol a cél, hogy a
reakciók meggátolják a személyt készségei alkalma- személyek olyan módon legyenek képesek kinyil-
zásában. vánítani vágyaikat, céljaikat és véleményüket, hogy
Az egyik legfőbb viselkedési hiba, amit a bor- mások komolyan vegyék őket. A modul során tanított
derline személyek elkövetnek, a kapcsolatok túl ko- készségek azt a célt szolgálják, hogy a személy vala-
rai lezárása. Ennek hátterében nagy valószínűséggel mely helyzetben a lehető legnagyobb valószínűséggel
komplex, az összes készséget érintő zavar áll. A fe- elérje a célját, úgy, hogy közben nem rombolja (sőt,
szültségtűréssel kapcsolatos problémák megnehezítik ideális esetben építi is) magát a kapcsolatot és saját
a konfliktushelyzetekben jellegzetesen fellépő félel- önbecsülését.
mek, szorongások és frusztrációk elviselését. Az ér- A tanított anyag több részre oszlik. Az első rész
zelemszabályozás nehézségei meggátolják a személyt az alapvető interperszonális készségekkel foglalko-
abban, hogy képes legyen csökkenteni a krónikus dü- zik, amelyek a naplókártya hátoldalán szerepelnek
höt vagy frusztrációt; az interperszonális probléma- és amelyeket a terápiás időszak hátralévő részében
megoldó készségek elégtelensége pedig megnehezíti, végig gyakorolni kell. A második részben azonosít-
Ambrózi Kata
hogy a potenciális kapcsolati konfliktusokból pozitív
juk azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az
interperszonális hatékonysághoz, valamint azokat, Megjegyzés a vezetők számára: ennek a mun-

amelyek akadályozzák azt. A harmadik részben tár- kalapnak az a célja, hogy rámutasson a kliensek szá-
gyaljuk azokat a tényezőket, amelyeket számba kell mára, melyek azok a helyzetek, ahol a modulban ta-
venni, mielőtt kérünk valamit, nemet mondunk vala- nított készségek nagyon hasznosak lehetnek. Röviden
mire vagy kifejtjük a véleményünket. Végül a modul beszéljük át és térjünk rá a következő munkalapra.
magukkal az egyes készségekkel is foglalkozik: kész- Ha szükséges, később visszatérhetünk rá.
ségek, amelyek segítenek, hogy jókedvűek legyünk
vagy elérjük azt, amit akarunk, illetve olyan kész- 1. A kapcsolatok ápolása
ségek, amelyek abban segítenek, hogy megőrizzük a a) Magyarázzuk el: „A kapcsolatot ápolni
kapcsolatot és önbecsülésünket. kell, hogy egyensúlyban tartsuk őket.”
Ezt a modult talán a legnehezebb végigvenni a ren- b) Magyarázzuk el: „A kapcsolatot ápolni
delkezésre álló nyolc hét alatt, én magam gyakran kell, hogy ne menjen tönkre vagy ne érjen
meghosszabítottam egy-két héttel, amikor először ta- más módon véget.”
nítottam. Különösen könnyen megtörténik, hogy túl
sok időt töltünk az első résszel, és így túl kevés idő Elméleti kérdés: ha egy kapcsolatot nem ápol-
marad a tényleges viselkedéses készségek (hatékony nak, az komoly feszültséget okozhat. Ez a stressz azu-
céltudatos viselkedés, kapcsolati hatékonyság és ha- tán fokozza az érzelmi sérülékenységet és az egyén
tékony önbecsülés) tanítására. A modulnak legalább elindul a lejtőn. A nem ápolt kapcsolat gyakran éppen
a felét e három készség-csoport tanítására kell fordí- akkor robban vagy ér akár véget, amikor az ember
tani. Ez nagyon lényeges, mert az egész interperszo- folytatni akarja. Minél hosszabb ideig nem figyelünk
nális készség modul legfontosabb része az új viselke- egy kapcsolatra, annál nehezebb rendbehozni. A kap-
désformák üléseken történő gyakorlása. Ugyanakkor csolat rendbe hozása sokkal fontosabb, mint az, hogy
az új viselkedésformák gyakorlásának beépítése az mindenáron megóvjuk a problémáktól.
ülésekbe az egyik legnehezebb feladat lehet az új te-
rapeuták és azok számára, akik nem képzettek a vi- 2. Egyensúlyozni a fontossági sorrend és az el-
selkedésterápiában. Vagyis nagyon könnyű elcsúszni várások között az életben és a kapcsolatok-
ebben a modulban. ban.
A modul első része sok, inkább kognitív jellegű a) Magyarázzuk el: „A fontossági sorrend az
információt és készséget tartalamaz. Ezeket a része- Ön számára fontos dolgokra vonatkozik,
ket azért illesztettem be, mert némelyik téma valóban amiket meg akar tenni, vagy azt szeretné,
nehézséget okoz néhány borderline személynek, és hogy mások tegyék meg.”
vezettem olyan csoportokat, ahol a tagok egyszerűen b) Magyarázzuk el: „Az elvárás az, amikor
nem voltak hajlandók továbblépni, amíg ezeket a té- más emberek akarják, hogy Ön vagy mások
mákat alaposan át nem beszéltük. Tehát, ha szükség megtegyenek valamit.”
van rájuk, ott vannak. A készségfejlesztő trénernek c) Magyarázzuk el: „A legtöbb probléma a
egyesekre lehet, hogy több időt kell fordítania mint fontossági sorrend és az elvárások kapcsán
a másokra és nem kell feltétlenül mindegyiket teljes abból adódik, hogy az Ön fontossági sor-
mélységében átbeszélni. A kliensek elolvashatják eze- rendje ütközhet mások fontossági sorrendjé-
ket két ülés közötti időben, vagy ki lehet térni rájuk, vel. Ezért megfelelő interperszonális kész-
amikor a modul újból sorra kerül. Ha egy adott kliens ségekre van szüksége, hogy megőrizhesse
esetében szükséges, az egyéni terapeuta ugyancsak saját fontossági sorrendjét és /vagy tárgyal-
szentelhet több időt ezeknek, különösen a célok és ni tudjon a kompromisszumról.”
fontossági sorrend megállapítása illetve a hatékony- Elméleti kérdés: a fontossági sorrend és elvá-
ságot segítő és gátló tényezők kérdéskörének. rások kiegyensúlyozása elengedhetetlen ahhoz, hogy
úgy alakíthassuk az életünket, hogy az sem túl zsú-
folt, sem túl üres ne legyen. Noha ez mindenkinek
A modul tartalmi vázlata nehéz, a borderline személyek számára különösen
az, főleg, mert a fontossági sorrend és igények közti
I. Tájékoztatás: magyarázzuk el az ebben a mo- egyensúlyozás kellően fejlett interperszonális kész-
dulban tanított készségeket, és indokoljuk meg, ségeket igényel, amelyeket jól kell tudni használni a
miért fontosak. megfelelő helyzetekben.
Elméleti kérdés: mondjuk el, mit jelent egyen-
súlyozni a fontossági sorrend és az elvárások között
A. Tekintsük át az 1. Interperszonális ha-
az életben. Általánosságban, ha egy személy túlter-
tékonyság munkalapot! Milyen hely-
helt, túl sokfelé elkötelezett és túl sok mindent csinál,
zetekben fontos az interperszonális
azt jelenti, hogy először is meg kell válogatnia, hogy
hatékonyság?
mit tart fontosnak és mit kevésbé, azután nemet kell
Ambrózi Kata
mondania néhány kevésbé fontos feladatra és köve- piedesztált ők maguk állították, a másik személy va-
telésre. lójában ott áll mellettük. Kérjünk példákat.
Beszéljük meg! Magyarázzuk el: persze, a fon-
tosság mindig viszonylagos. Különösen akkor nehéz 3. Egyensúlyozni a „kell” és az „akarom” kö-
dönteni, ha egy dolog nem jelentős az Önnek, de zött, a kapcsolatokban és az életben*
fontos az Ön környezetében élők számára. Mindazo- a) Magyarázzuk el: „Az „akarom” azokat a
náltal, ha Ön túlságosan elkötelezi magát annak érde- dolgokat jelenti, amiket azért csinál, mert
kében, hogy valakitől elismerést kapjon, akkor végül meg akarja csinálni, mert örömet okoznak
maga a kapcsolat fog sérülni. Kérjünk visszajelzést Önnek, vagy mert egyszerűen úgy érzi,
és észrevételeket, hogy felmérjük, milyen mértékben hogy kedve van megtenni.
jelent ez problémát a résztvevőknek. b) Magyarázzuk el: „A „kell” azokat a dolgo-
Beszéljük meg! Ugyanúgy, ahogy egy kap- kat jelenti, amelyeket azért csinál meg, mert
csolat megszakadhat, ha nem ápolják, egy egyén is illik, vagy mert muszáj megcsinálni valami
„kettészakadhat” időnként, ha nem figyel a fontossági okból.
sorrendre és az elvárásokra illetve nem próbálja meg Elméleti kérdés: itt az a lényeg, hogy az em-
egyensúlyban tartani azokat. Kérjünk példákat erre berek gyakran impulzív vagy diszfunkcionális visel-
voatkozóan kedésekre váltanak, amikor az „akarom” és a „kell”
Beszéljük meg! Időnként felmerül, hogy a aránya felborul az életükben. Az egészséges életvi-
problémát nem a túl sok, hanem a túl kevés elvárás telhez szükség van arra, hogy kettő egyensúlyban
és azok fontossági sorrendje okozza. Ez különösen legyen. Ha valakinek az életében az „akarom” kate-
akkor igaz, ha valaki egyedülálló, egyedül él és nem gória dominál, akkor előbb-utóbb bajba kerül, mert
dolgozik. Ezekben az esetekben a feladat egyfajta nem vállal felelősséget azokért a dolgokért, amikért
struktúra megteremtése, az elvárások fokozása, nem kellene és nem teljesíti a kötelezettségeit. Ugyanak-
pedig a csökkentésük. Ilyenkor is szükség van in- kor, ha valakinek az életét a „kell”-ek uralják, az
terperszonális készségekre. Kérjünk visszajelzést és haraghoz, depresszióhoz és frusztrációhoz vezethet.
észrevételeket. Hosszútávon tehát nélkülözhetetlen az egyensúly.
Elméleti kérdés: rajzoljunk egy vonalat a táb- Ezeket a kérdéseket részletesen meg kell tárgyalni,
lára. A vonal bal oldali végpontja jelenti egy idő- mert tapasztalatom szerint a borderline klienseknek
szak kezdetét és a jobb oldal felé előre haladunk az gyakran nehezükre esik megérteni ezt a gondolatot.
időben. Általánosságban, ha egy személy túlterhelt, Elméleti kérdés: rajzoljunk egy mérleget a
akkor előbb-utóbb „robban” vagy felvetődik benne, táblára, hogy vizuálisan is érzékeltessük, miről be-
hogy véget vessen az életének. Gyakran ilyenkor kö- szélünk. Noha olykor az egyensúly fenntartható in-
vetkezik be, hogy az illető felmond, öngyilkosságot terperszonális készségek alkalmazása nélkül is, több-
kísérel meg, megszakítja a kapcsolatait vagy hirtelen nyire szükség van ezekre. Ez időről időre azt kívánja,
lakhelyet vált. hogy elérjük, hogy komolyan vegyék a véleményün-
Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél- ket, hogy mások megtegyenek valamit vagy hogy
dákat, amikor annyira túlterheltek voltak, hogy „rob- nemet mondjunk a kellemetlen kívánságokra.
bantak”. Vezetők: osszunk meg példákat saját éle- Beszéljük meg! Kérdezzük ki a résztvevőket,
tünkből, ha van ilyen. milyen a kettő egyensúlya jelen pillanatban az éle-
Elméleti kérdés: az, hogy ki mennyi elvárást tükben és hogy mit kellene tenni, hogy helyreálljon
bír el időről időre és személyenként változhat. Ez az. Nagyon fontos itt, hogy amellett, hogy megértet-
bizonyos fokig függ a személy általános, (vagy pil- jük az elméletet, összekapcsoljuk az egyensúlyozást
lanatnyi) erőnlététől, a környezettől kapott segítség a „kell” és az „akarom” között az interperszonális
és támogatás mértékétől, és a személy érzelmi álla- készségek alkalmazásával.
potától. Vagyis, az emberek nem egyformák, és ezt Kérjünk példákat a résztvevőktől, hogyan kri-
nem kell elítélni. tizálják mások a kell/akarom arány megtartására tett
Beszéljük meg! A borderline személyek – csak- erőfeszítéseiket.
úgy, mint mások – hajlamosak arra, hogy összeha-
sonlítsák magukat másokkal és azt higgyék, hogy 4. Jártasság és önbecsülés kialakítása
ugyanannyit kell teljesíteniük, mint „másoknak”. Ez a) Magyarázzuk el: „Jártasságra úgy tehe-
az összehasonlítás gyakran elfogult és fontos szem- tünk szert, hogy olyasmivel foglalkozunk,
pontokat nem vesz figyelembe. Emellett, a borderline amihez értünk és amiben hatékonyak va-
személyeknek, akárcsak másoknak, gyakran nagyon gyunk.”
naiv elképzelésük van arról, hogy mások mire képe-
sek– épp ezért túlbecsülik azt, hogy mások mennyit
vállalnak. Piedesztálra helyezik a többieket, aztán
kudarcként élik meg, ha nem tudnak feljutni erre a * A „kell” és „akarom” közti arány fontosságát először
Ambrózi Kata
piedesztálra. Amiről megfeledkeznek, az az, hogy a
Marlatt és Gordon tárgyalták (1985).
b) Magyarázzuk el: „Az önbecsülést úgy épít- 2. Nemet mondás, nyomásnak való ellen-
hetjük ki, hogy kiállunk magunkért, kife- állás és perzisztencia (kitartás álláspon-
jezzük kívánságainkat és a véleményünket, tunk, véleményünk mellett).
hallgatunk a „bölcs gondolkodásunkra” és
azt tesszük, amit helyesnek és erkölcsösnek Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogy a részt-
tartunk.” vevők hogyan látják saját interperszonális készségei-
ket. Vannak, akik abban jók, hogy kérjenek valamit,
Elméleti kérdés: a jártasság az aktív passzi- de nagyon nehezen mondanak nemet. Mások viszont
vitás ellentéte. (Lásd a kézikönyv 3. fejezetében az tudnak nemet mondani, de nem tudnak kérni. Van-
aktív passzivitás leírását.) A jártasság kiépítéséhez az nak, akiknek minden téren nehézségeik vannak.
kell, hogy olyan dolgokat csináljunk, amik bonyolul- Tegyük világossá: előfordulhat, hogy az emberek
tak, kihívást jelentenek. A reménytelenség a jártasság bizonyos helyzeti körülmények között jók valamely
ellensége; az akadályok legyőzése pedig az egyik le- készség terén, más helyzetekben azonban nem tudják
hetséges út az eléréséhez. A sikeres embereknek nem használni ugyanezt. Például vannak, akik megfelelő
kell kevesebb akadállyal szembenézni, éppen csak módon tudnak nemet mondani idegeneknek, de a ba-
arról van szó, hogy ők többször képesek újrakezde- rátaiknak nem, mások tudnak kérni a barátaiktól, de
ni, mint a kevésbé sikeresek. A jártasság éppen azt nem tudnak a főnöküktől. Kérjünk meg mindenkit,
jelenti, hogy ha elesünk, felállunk. Maga az elesés hogy mondja el, mely készségek terén, milyen hely-
nem számít, nem ez jelenti a kudarcot. A jártasság zetekben jó és mely téren van szüksége fejlődésre.
elérésének vágya valószínűleg velünk született kész- Vezetők: osszuk meg bátran saját erősségeinket és
tetés. A kisgyermekek is úgy tanulnak járni, hogy gyengeségeinket a résztvevőkkel! A lényeg, hogy a
elesnek, felkelnek, elesnek, felkelnek. kliensek lássák, a saját életükben hol játszanak sze-
Beszéljük meg! Beszéljük meg a résztvevőkkel, repet az interperszonális készségek, mely területeken
hogy kudarc után mennyire képesek felállni s újra- kell fejlődniük. A megbeszélés azt a célt is szolgálja,
kezdeni, hogy állnak a jártasság érzésével. Természe- hogy rávilágítsunk, mit is jelent a készséghiány: ti.
tesen, ha valaki egy feladatban sosem ér el sikereket, mindenkinek vannak olyan készségei, amiken javí-
nem fog jártasságra szert tenni. A kisgyermekek sem tani kell vagy lehet.
kezdenek járni tanulni, mielőtt másznának. Nem pró- Tapasztalatom szerint a borderline személyek szá-
bálkoznak olyan dolgokkal, amit egész egyszerűen mos interperszonális helyzetben olykor rendkívül
nem tudnak megcsinálni. Ha mégis, akkor hamarosan ügyesek, és úgy tűnhet, hogy nincs szükség inter-
abbahagyják, és valami másba kezdenek. perszonális készségeik fejlesztésére. Ugyanakkor,
Beszéljük meg! Magyarázzuk el: „Ha valaki alaposabban megvizsgálva a kérdést, különösen a
olyan családban nő fel, ahol büntetéssel nevelnek, különböző helyzeteket, többnyire kiderül, hogy csak-
ahol az egyéni nehézségeket érvénytelenítik, akkor nem mindenkire ráfér valamilyen készségfejlesztés.
az illető nehezen tesz szert jártasság érzésére.” A leg- Éppen ezért, még egy igen jó készségekkel rendel-
több borderline személy nehezen építi ki magában kező személy esetén is tegyünk meg minden lehet-
ezt az érzést. Mindig másokhoz mérik magukat és séges erőfeszítést, hogy kiderüljön, mely területeket
alulmaradnak. Ez olyan, mintha valaki, akinek nincs érdemes fejleszteni.
lába, összehasonlítaná magát egy atlétával: de az ösz-
szehasonlítás hamis. A lábak esetén persze a hátrány
egyértelmű, míg az érzelmi nehézségek esetén nem II. Tekintsük át a 2. Interperszonális ha-
nyilvánvaló. Kérjünk visszajelzést. tékonyság munkalapot! Az interper-
Elméleti kérdés: gyakran az interperszonális szonális hatékonyság fejlesztésének
helyzetekben a legnehezebb a jártasságot elérni. Ha céljai
valaki szégyenlős, nem akar sehová se menni. Nehéz-
nek találja, hogy kérjen valamit, hogy nemet mond-
jon, hogy szilárdan kiálljon a véleménye mellett és
hogy ápolja a kapcsolatait. Az interperszonális kész- Megjegyzés a vezetők számára: Az ezekhez a
ségek gyakorlása fokozza a jártasság érzését. készségekhez tartozó házi feladat az 1. Interper-
Beszéljük meg! Kérjük meg a résztvevőket szonális hatékonyság munkalap: célok és fontossá-
arra, hogy mondjanak példákat, mikor tettek olyas- gi sorrend az interperszonális helyzetekben.
mit, ami csökkentette a jártasságukat? Mikor tettek
olyat, ami fokozta azt? Hogyan akarják fokozni?
A. Hatékony céltudatos viselkedés: Magya-
B. Ismertessük a tanítandó interperszonális rázzuk el: „A hatékonyság a célok tekin-
készségek két típusát: tetében azt jelenti, hogy valamely helyzet-
1. Kérések és igények megfogalmazása, ben kitartunk céljaink vagy szándékunk
Ambrózi Kata
beszélgetés kezdeményezése.
mellett. Ezek a készségek arra szolgálnak,
hogy valamely interakcióban elérjük, amit ne kritizáljon vagy utasítson el minket, hanem ma-
akarunk, komolyan vegyék a kívánságain- radjon velünk, vagy valami ehhez hasonló, akkor a
kat. Ez a következőket foglalja magába: kapcsolat erősítése a cél és ez hatékony céltudatos
1. Álljunk ki a jogainkért úgy, hogy komo- viselkedés használatát igényli. Ebben az esetben a
lyan vegyék azokat. kapcsolati hatékonyság arra vonatkozik, hogy olyan
2. Fogalmazzuk meg az elvárásainkat úgy, módon javítjuk vagy tartjuk meg a kapcsolatot, hogy
hogy mások megtegyék, amit kérünk tő- ez hosszútávon egyidejűleg ne vezessen a kapcsolat
lük. sérüléséhez.”
3. Utasítsuk vissza, ha olyasmit kérnek Beszéljük meg! Kérdezzük meg a résztvevőket,
tőlünk, ami kellemetlen, vagy indoko- mikor veszélyeztettek egy kapcsolatot hosszútávon
latlan és tartsunk ki a visszautasítás valamely rövidtávú cél érdekében. Pl. ilyen az, ha va-
mellett. laki öngyilkossággal fenyegetőzik annak érdekében,
4. Oldjuk meg az interperszonális konflik- hogy meggátolja, hogy a másik elhagyja, elmenjen,
tusokat. vagy amikor azért támadunk valakit, mert kritikával
5. Érjük el, hogy a véleményünket, az ál- illetett bennünket.
láspontunkat komolyan vegyék.” Elméleti kérdés: természetesen a borderline
személyek nagyon félnek a kapcsolat elvesztésétől,
Elméleti kérdés: a borderline személyek gyak- illetve attól, hogy elveszítik a másik ember elisme-
ran azt gondolják, ha nem tudnak elérni valamit, az rését, szeretetét. Gyakran képesek feláldozni a saját
minden esetben azért van, mert hiányoznak a szüksé- céljaikat a kapcsolataik kedvéért. Az a téves hiedelem
ges készségeik. Nem látják, hogy a környezet olykor vezeti őket, hogy ha saját igényeiket és szükséglete-
egyszerűen nem befolyásolható még a legjobb kész- iket feladják a másikért, akkor a kapcsolat simábban
ségekkel rendelkező ember számára sem. Emiatt, ha fog működni, mindig el fogják nyerni a másik fél
az interperszonális készségek használatával nem tud- elismerését és soha nem lesznek problémák. Ezzel az
nak elérni valamit, akkor reménytelenségbe zuhan- életszemlélettel az a probléma, hogy nem igaz és nem
nak, agresszíven reagálnak vagy fenyegetni kezdik hatékony. Ezt különösen fontos hangsúlyozni!
a másik embert (pl. zsarolják), ha az nem adja meg Elméleti kérdés: rajzoljunk ismét egy vonalat a
nekik amit akarnak. Vagyis, az interperszonális kész- táblára, aminek a bal oldala jelenti a kapcsolat kezde-
ségek fejlesztése növeli annak valószínűségét, hogy tét. Azután mozgassuk a krétát jobbra, az idő múlását
elérjük céljainkat, de nem jelent abszolút garanciát jelezve és beszéljük meg, mi történik a kapcsolattal,
arra. A feszültségtűrés és a realitás elfogadásának ha valaki folyton alárendeli az igényeit a kapcsolat
képessége nélkülözhetetlen az interperszonális kész- kedvéért. Noha egy ideig lehet élni egy ilyen kap-
ségek alkalmazásához. csolatban, egy ponton túl a felgyülemlett frusztrációt
Beszéljük meg! Kérjünk visszajelzést. Mikor kezelni kell - ez rendszerint akkor jön el, amikor a
fordult elő a résztvevőkkel, hogy jól használták a frusztráció már túl hosszú ideje áll fenn, a kielégí-
készségeiket, de nem érték el, amit akartak? Hogy tetlen igények nagyok és az egyenlőtlenség extrém
érezték magukat akkor? mértékű. Ekkor két dolog történhet: (1) a frusztrált
személy „robban”, ezáltal kockáztatva, hogy a másik
B. Kapcsolati hatékonyság: Magyarázzuk el: esetleg visszautasítja őt és elmegy, (2) maga a fruszt-
„A kapcsolati hatékonyság azt jelenti, hogy rált személy lép ki a kapcsolatból. Mindkét esetben
megtartjuk vagy javítjuk a kapcsolatainkat, veszélybe kerül a kapcsolat, vagy akár véget is ér.
miközben igyekszünk elérni azt, amit aka- Beszéljük meg! Vonjuk be a résztvevőket an-
runk, vagyis igyekszünk elérni a céljainkat. nak megbeszélésébe, hogyan működött ez a mintázat
Ha ez igazán jól működik, akkor elérjük eddig az ő életükben. Rendszerint valaki tud hozni
amit akarunk és a másik ember még jobban példát arra, amikor „robbant” a kapcsolataiban. Va-
fog szeretni vagy tisztelni bennünket, mint lójában a borderline személyek számára az öngyilkos
előtte. Az ide tartozó készségek a követke- magatartás, mint módszer gyakran arra szolgál, hogy
zők: elérjék, hogy a környezetük komolyan vegye őket
1. Úgy viselkedni, hogy a másik személy vagy hogy más emberek megváltoztassák a viselke-
meg akarja tenni, amit kérünk tőle, il- désüket. Ez éppen az a fajta viselkedés, ami annak
letve rendben lévőnek érezze, ha nemet a bizonyos vonalnak a jobb oldali végpontján van.
mondtunk a kérésére. Más diszfunkcionális viselkedésminták is jó példák
2. Egyensúlyt teremteni a rövidtávú célok lehetnek. Fontos, hogy a résztvevők belássák, hogy
és a kapcsolat hosszú távú érdekei kö- a kapcsolat „felrobbantása”, vagy megszakítása ho-
zött”. gyan veszélyezteti őket szándékuk ellenére a céljaik
elérésében. A kliensek gyakran nehezen ismerik fel
Elméleti kérdés: „Ha az a célunk egy inter- ezt. Tapasztalatom szerint a borderline személyek
Ambrózi Kata
akcióban, hogy a másik személy jobban elfogadjon,
gyakran azt hiszik, hogy ezek a szélsőséges viselke-
désformák nemcsak hogy hatékonyak, de ezek jelen- az önbecsülésük. Mikor növelték az önbecsülésüket?
tik az egyetlen lehetséges viselkedésmódot az adott Mely téren van szükségük készségeik javítására?
körülmények között. Alapvető fontosságú, hogy a
kliensek belássák, hogy ezek a stratégiák mennyire III. Magyarázzuk el a kapcsolatot a háromfajta
önkárosítóak hosszútávon. hatékonyság között.
Beszéljük meg! A lényeg az, hogy amikor a A. Mindhárom megjelenik és használandó
borderline személy korábban nem használta az em- valamennyi interperszonális problémahely-
lített interperszonális készségeket, akkor valójában zetben és konfliktusban.
nem megóvta a kapcsolatot, hanem veszélyeztet- B, Bizonyos helyzetekben egyik vagy másik
te azt. Az elgondolás az, hogy ha valaki használja fajta hatékonyság fontosabb lehet.
ezeket a készségeket, azzal nem csak megerősíti a C. Az, hogy mennyire érezzük hatékonynak a
kapcsolatait, de fokozza annak az esélyét is, hogy el- viselkedést egy adott helyzetben, a személy
fogadják, elismerjék mind a kapcsolaton belül, mind fontossági sorrendjétől függ.
általában véve a környezetében. Ezen a ponton, és sok
más alkalommal is, hasznos lehet az a stratégia, ha IV. Mondjunk példát konkrét helyzetekre és cé-
arra kérjük a résztvevőket, hogy képzeljék el, hogyan lokra.
éreznék magukat, ha valaki velük szemben alkalmaz- A. A háziúr igazságtalanul vissza akarja tarta-
ná módszerként a kiborulást vagy a paraszuicidális ni a foglalót. (Itt a cél a legfontosabb).
cselekedeteket. Hogy érezné magát? Ebből a néző- 1. Cél: a foglaló visszaszerzése.
pontból a résztvevőknek könnyebb megérteni, meny- 2. Kapcsolat: őrizzük meg a háziúr jóin-
nyire diszfunkcionálisak ezek a viselkedési minták. dulatát és jóakaratát, vagy legalábbis ne
Itt a fő cél az elköteleződés kialakítása az interper- keltse rossz hírünket.
szonális készségek tanulása és gyakorlása mellett. 3. Önbecsülés: ne veszítsük el az önbecsü-
Természetesen ez az elkötelezettség eltűnhet, amikor lésünket azáltal, hogy nagyon „mellre
a készségeket valamely konkrét helyzetben kell alkal- szívjuk” a dolgot, piszkos eszközöket
mazni, mindazonáltal az elköteleződés az első lépés vetünk be, vagy feladjuk.
az interperszonális készségek kialakítása felé. B. A legjobb barátunk át akar jönni, hogy el-
mondja egy problémáját, mikor mi le aka-
C. Hatékonyság az önbecsülés terén. Magya- runk feküdni. (Itt a kapcsolat a legfonto-
rázzuk el: „Az önbecsüléssel kapcsolatos sabb).
hatékonyság azt jelenti, hogy megőrizzük 1. Cél: aludni menni
és fokozzuk önmagunkkal kapcsolatos jó 2. Kapcsolat: fenntartani a jó kapcsolatot a
érzéseinket, tiszteletben tartjuk az értéke- barátunkkal.
inket és a meggyőződéseinket, amikor a 3. Önbecsülés: egyensúlyozni a barátunkra
céljainkért dolgozunk. Ez a következőket és a magunkra való odafigyelés között.
foglalja magában: C. Fizetésemelést kérünk, a főnök ezért cseré-
1. Cselekedjünk úgy, hogy az illeszkedjen be azt kéri, feküdjünk le vele. (Itt az ön-
az erkölcsi értékeinkhez. becsülés a legfontosabb)
2. Cselekedjünk úgy, hogy kompetensnek 1. Cél: fizetésemelés, anélkül, hogy ágyba
érezzük magunkat.” bújnánk a főnökkel.
2. Kapcsolat: őrizzük meg a főnök tiszte-
Elméleti kérdés: ha behódolunk, feladjuk ma- letét és jóindulatát.
gunkat vagy hazudunk azért, hogy elfogadjanak min- 3. Önbecsülés: ne szegjük meg saját erköl-
ket illetve kedvére tegyünk másoknak, az hosszútá- csi normáinkat.
von rombolja az önbecsülést. Ha úgy viselkedünk,
mint aki teljesen tehetetlen és folyamatosan segítség- Beszéljük meg! Kérjük meg a résztvevőket,
re szorul, az is. Még akkor is, ha ez a viselkedés hogy próbáljanak hasonló példákat hozni és mond-
tudatos, vagyis arra szolgál, hogy a másikat rábírjuk ják meg, hogy az adott helyzetben, mi a cél, mi a
valamire, ha túl sokat használjuk mint stratégiát, az kapcsolati kérdés és mi tartozik az önbecsüléshez.
hosszútávon elkerülhetetlenül csökkenti a jártasság Folytassuk ezt addig, amíg nyilvánvalóvá nem válik,
érzését. Ez nagyon fontos kérdés. Ha időnként tuda- hogy a résztvevők értik a lényeget.
tos stratégiaként alkalmazzuk és működik, az kom-
petencia érzést kelthet – de a túl gyakori használat
problémákhoz vezet. V. Tekintsük át a 3. Interperszonális ha-
Beszéljük meg! Kérjük meg a résztvevőket, tékonyság munkalapot! Az interper-
hogy mondjanak példát olyan helyzetekre, amikor úgy szonális hatékonyságot csökkentő té-
viselkedtek vagy olyasmit tettek, ami által csökkent nyezők
Ambrózi Kata
a cselekvést, vagy lehetnek olyan erősek,

Megjegyzés a vezetők számára: Ezekhez a kész- hogy az automatikusan megjelenő érzelmi
ségekhez tartozó házi feladat a 2. Interperszonális megnyilvánulások, szavak, arckifejezések
hatékonyság feladatlap: Interperszonális helyzetek vagy testbeszéd elnyomják a készségeket.”
megfigyelése és leírása.
Elméleti kérdés: az érzelmi reakciók lehetnek
Készséghiány Magyarázzuk el: „Ha valakinek olyan automatikus válaszok egy adott helyzetben,
készséghiánya van, akkor nem tudja, hogy mit tegyen amelyek korábbi tapasztalatokon alapulnak. Kiala-
vagy mit mondjon egy helyzetben. Nem tudja, hogy kulhatnak annak következményeként is, hogy valaki
hogyan viselkedjen ahhoz, hogy a céljait elérje.” hisz a későbbiekben tárgyalandó (vagy más) míto-
Elméleti kérdés: tisztázzuk a készséghiány szokban.
szerepét abban, hogy adott módon viselkedjünk; ez
nagyon különbözik attól, mint amikor valakinek a D. Határozatlanság Magyarázzuk el: „El-
motivációja hiányzik. Hangsúlyozzuk, hogy a társas képzelhető, hogy a probléma az, hogy nem
készségeket úgy sajátítjuk el, hogy először megfigyel- tudja eldönteni, mit tegyen. Lehet, hogy bir-
jük, amikor valaki más alkalmazza őket, utánozzuk, tokában van a képességnek, de a határozat-
majd gyakoroljuk, míg eredményesen nem tudjuk lanság útját állja a hatékony cselekvésnek.
őket használni. Lehetséges, hogy valaki azért nem 1. Ambivalencia a fontossági sorrenddel
tanulja meg őket, mert nincs alkalma megfigyelni a kapcsolatban
viselkedést. Az is lehet, hogy nem tudja gyakorolni a 2. Képtelenség arra, hogy eldöntsük, ho-
megfigyelt viselkedésformákat. Végül az is előfordul- gyan egyensúlyozzunk a „nem” és az
hat, hogy valaki képes alkalmazni a készségeket bizo- „igen” mondása között.”
nyos típusú helyzetekben, de más típusú helyzetekben
nem, képes alkalmazni bizonyos hangulatban, de más Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogyan in-
hangulatban nem, vagy képes alkalmazni őket bizo- gadoznak a kliensek a kérés (nemet mondás) és a
nyos lelkiállapotban, de más lelkiállapotban nem. nem-kérés (beleegyezés) két szélsőséges álláspontja
Beszéljük meg! Kérjünk visszajelzést arról, között. Azt is beszéljük meg, hogyan ingadozik az
hogy a helyzettől vagy a hangulattól függően hogyan önmagukról alkotott képük aközött, hogy teljesen
változnak a résztvevők készségei. másokra szorulnak (és ezért kapaszkodva, könyö-
rögve, kétségbeesve és/vagy hisztérikusan kérnek
B. Idegesítő gondolatok. Magyarázzuk el: „Az mindent) és aközött, hogy teljesen önállóak (és ezért
idegeskedés és az aggodalmak útját állhat- sosem kérnek, minden kérésre igent mondanak), il-
ják a viselkedés kivitelezésének. Lehet, letve aközött, hogy értékesek (és ezért számonkérő
hogy birtokában van a képességnek, de az módon viselkednek, és bántóan utasítanak el kéré-
aggasztó gondolatok megakadályozzák ab- seket) és aközött, hogy értéktelenek (és ezért sosem
ban, hogy hatékonyan cselekedjen.” kérnek vagy utasítanak el kérést). Kérjünk példákat
1. Aggódás a kellemetlen következmények a résztvevőktől.
miatt. (pl. „Nem fognak kedvelni”, „Azt
fogja gondolni, hogy buta vagyok”). E. Környezet. Magyarázzuk el: „A környezeti
2. Aggódás amiatt, hogy megérdemeljük-e tényezők útját állhatják a hatékonyságnak.
azt, amit akarunk. (pl. „Annyira rossz Vannak helyzetek, amikor még a legügye-
ember vagyok, hogy nem érdemlem sebb ember sem tud hatékonyan viselkedni,
meg ezt”). elérni a célját vagy megőrizni mások szere-
3. Aggódás amiatt, hogy nem leszünk ha- tetét és megbecsülését.”
tékonyak és különböző jelzők használa- 1. Ha a környezet túlságosan erős, a többi
ta önmagunkra vonatkozóan. (pl. „Nem ember egyszerűen megtagadhatja a ké-
fogom jól csinálni”, „Valószínűleg szét résünket vagy hatalmukban áll akaratu-
fogok esni”, „Olyan hülye vagyok.”) kat ránk kényszeríteni. Ilyen helyzetben
C. Érzelmi reakciók. Magyarázzuk el: „Az nagyon negatív következményekkel jár-
érzelmek útját állhatják a viselkedés kivi- hat. A nemet mondás vagy a jogainkért
telezésének. Lehet, hogy valaki birtokában való kiállás.
van a készségnek, de az érzelmek meggá- 2. Néha egyszerűen lehetetlen, hogy meg-
tolják abban, hogy hatékonyan cselekedjen. kapjuk, amit akarunk vagy hogy nemet
Dühössé, idegessé válhat, vagy tehetetlen- mondjunk úgy, hogy megőrizzük mások
nek, bűnösnek érezheti magát azért, amit a megbecsülését és szeretetét. Az embe-
helyzetről gondol, vagy amiatt, hogy nem rek félhetnek, féltékenyek vagy irigyek
tudja, hogyan kellene cselekednie. Az érzel- lehetnek, és számos más okuk lehet
Ambrózi Kata
mi reakciók teljes egészében legátolhatják
arra, hogy ne szeressenek valakit.
3. Ha valakinek egy konfliktussal kell mas arra, hogy az interperszonális készségek kipró-
szembenéznie, és nagyon fontos szá- bálását akadályozó félelmeket enyhítsük.
mára hogy megszerezzen valamit (pl. Beszéljük meg! Használjuk az ördög ügyvéd-
ennivalót a gyermekének, orvosi ellá- jének módszerét az interperszonális hatékonysággal
tást, amikor beteg), lehet, hogy olyan kapcsolatos mítoszok megvitatására. A résztvevők
módon kénytelen viselkedni, ami árt a feladata az, hogy érveket keressenek a mítoszok el-
büszkeségének vagy rontja az önbecsü- len illetve megkérdőjelezzék azokat. Ezeket az érve-
lését. ket később, mint biztatásokat lehet használni, olyan
eszközökként, amelyekkel a kliensek önmaguk ha-
Megjegyzés a vezetőknek: a borderline szemé- tékonyságát segíthetik. Mindenki írja le a kitalált
lyek meglehetősen irreális módon látják a világot és ellenérveket.
azt, hogy a készségekkel bíró emberek mire képesek. Megjegyzés a vezetők számára: az ördög ügy-
Először is, azt hiszik, hogy bármit megszerezhetné- védje technika lényege, hogy a terapeuta elmondja
nek vagy megkaphatnának, ha megfelelő módon kér- a mítoszokat, majd szélsőségesen pozitív állításokat
nék, vagy ha elég ügyesek lennének. Az, hogy az em- hangoztatva érvel mellettük, ezáltal ösztönözve a
berek gyakran nem kapják meg, amit akarnak, nem résztvevőket, hogy ellenérveket keressenek. Vala-
világos számukra. Így szinte mindig magukat hibáz- mennyi állítás megvitatását a szélsőségek megha-
tatják, ha nem tudnak valamit elérni. Önmaguk hi- ladásával kell feloldani, oly módon, hogy megte-
báztatása aztán haragot és frusztrációt kelt. Az a hit, remtjük a szintézist vagy megtaláljuk az egyensúlyi
hogy az emberek mindig megkapják, amire vágynak, helyzetet közöttük. Nem kell minden mítoszt az ülé-
amire szükségük van, azt az érzést kelti, hogy nem sen megvitatni. A résztvevőket be kell vonni annak
kell elviselni a feszültséget. Feszültségtűrési készség az eldöntésébe, hogy, hogy melyek kerüljenek sorra.
hiányában a frusztráció gyakran haragot szül. Ezen (Lásd a kézikönyv 7. fejezetét ennek a technikának
a ponton legyünk nagyon óvatosak, különösen a házi a részletesebb ismertetéséről). Az egyik házi feladat
feladatok megbeszélésénél. lehet, hogy a kliensek átgondolják és megkérdőjele-
zik a listán szereplő többi mítoszt. Egy másik otthon
F. A fenti tényezők együttes hatása illetve elvégezhető feladat lehet az, hogy a hét folyamán fi-
egymásra hatása. Magyarázzuk el: „Minél gyeljék meg magukat és jegyezzék fel, milyen egyéb
kevesebb készséggel rendelkezünk, annál mítoszok irányítják a magatartásukat. Ezek kapcsán
valószínűbb, hogy aggódni fogunk, rosszul is gondolkozzanak a lehetséges ellenérvekről.
fogjuk érezni magunkat, nem fogunk tudni Beszéljük meg! Sokféle módon meg lehet vi-
dönteni, emiatt nem leszünk hatékonyak, tatni az interperszonális hatékonysággal kapcsolatos
ezért aggódni fogunk stb. Vagy, minél in- mítoszokat. Az egyik módszer az, hogy minden mí-
kább elutasító és autoriter a környezet, an- toszt felolvasunk és a résztvevők megjelölik, hogy
nál inkább aggódni fogunk, annál kevésbé mennyire értenek egyet vele. Általában először meg
fogjuk gyakorolni a készségeket, annál ke- kell beszélni, hogy mi a különbség az intellektuális
vésbé leszünk birtokában azoknak, annál és az érzelmi egyetértés között. Hozzátehetjük még
rosszabbul fogjuk érezni magunkat, annál a „bölcs gondolkodás” alapján történő egyetértést.
kevésbé fogunk tudni dönteni stb.” Magyarázzuk el: „Intellektuális egyetértés esetén azt
gondoljuk, hogy valami igaz, mert racionális énünk
VI. Tekintsük át a 4. Interperszonális ha- ezt mondja. Ugyanakkor lehet, hogy úgy érezzük,
tékonyság munkalapot! Mítoszok az hogy nem igaz és tudjuk, hogy nem az. Érzelmi
interperszonális hatékonyságról egyetértésnél érezzük, hogy valami igaz, illetve ér-
zelmileg úgy reagálunk, mintha igaz volna. Ugyan-
akkor lehet, hogy azt gondoljuk és/vagy azt hisszük,
Elméleti kérdés: bizonyos mértékig mindenki- hogy nem az. Ha a „bölcs gondolkodás” mondja,
nek nehézséget jelent az, hogy kiálljon magáért, ki- hogy igaz, akkor a szívünk legmélyén tudjuk, hogy
fejtse a véleményét, nemet mondjon stb. Néha ezek az valami úgy van-e vagy sem.” Miután a csoporttagok
aggodalmak az interperszonális viselkedésről szóló eldöntötték a mítoszokról, hogy igaznak vagy hamis-
„mítoszokon” alapulnak. A mítoszok és aggodalmak nak tartják őket, olvassák fel még egyszer a listát és
legyőzésének egyik módja, hogy logikus módon ér- minden egyes mítosznál kérdezzük meg a résztvevő-
velünk ellenük. A másik módja, hogy kipróbáljuk, ket, ki ért vele egyet. A többiek, akik nem érezték
hogy a való életben mennyire igazak. Az aggasztó igaznak az adott mítoszt, megpróbálhatják érvekkel
gondolatok és a mítoszok legyőzése a kognitív terápia meggyőzni őket.
illetve a kognitív átstrukturálás egyik mintapéldája.
Olykor hasznos lehet abból a szempontból, hogy rá- VII. Tekintsük át az 5. Interperszonális ha-
bírjunk embereket, tegyék meg azt, amit szeretnének, tékonyság munkalapot! Bátorítások
Ambrózi Kata
de nem mernek. A mítoszok megkérdőjelezése alkal- az interperszonális hatékonysághoz
A. A bátorítások olyan állítások, amelyeket helyzetet. Megkérhetjük a résztvevőket,

az emberek önmaguk számára fogalmaznak hogy csukják be a szemüket és képzel-
meg, hogy engedélyezzék önmaguk számá- jenek el egy helyzetet, mint az előbb, de
ra, hogy kérjék, amire szükségük van illet- el is hagyhatjuk ezt a részt.
ve amit akarnak, hogy nemet mondjanak, és 2. Gyorsan járjuk körbe a szobát és kér-
hogy hatékonyan cselekedjenek. Több fajta jünk meg minden egyes a résztvevőt,
bátorítás létezik: hogy mondjon hangosan egy bátorítást.
1. Olyanok, amelyek bátorságot adnak, (Több résztvevő is mondhatja ugyan-
hogy hatékonyan cselekedjünk. azt.)
2. Olyanok, amelyek segítenek felkészülni 3. A későbbiekben a szerepjátékoknál leírt
egy helyzetre – hogy hatékonyak lehes- szituációk bármelyikét lehet használni a
sünk, és hogy arra összpontosítsunk, fennhangon történő gyakorláshoz.
ami működik.
3. Olyanok, amelyek az interperszonális Beszéljük meg! Néhány bátorítással kapcso-
viselkedéssel kapcsolatos mítoszokra latban használhatjuk az „ördög ügyvédje” technikát,
vonatkoznak – vagyis az interperszoná- különösen akkor, ha újak is elhangzanak.
lis hatékonyság ellen ható irreális hie-
delmekre és feltételezésekre.
VIII. Tekintsük át a 6. Interperszonális ha-
Elméleti kérdés: emlékeztessük a résztvevőket, tékonyság munkalapot! A kérés és el-
hogy azoknak az ellenérveknek némelyike, amelyeket utasítás (nemet mondás) erősségének
korábban a mítoszokkal kapcsolatban megfogalmaz- fokozatai. Mit vegyünk figyelembe a
tak, használható bátorításként is. Biztassuk a részt- fokozat kiválasztásakor?
vevőket, hogy válasszák ki a számukra „testhez álló”
bátorításokat - azokat, amelyek az ő saját mítoszaikat Elméleti kérdés: ha interperszonálisan ha-
és irreális hiedelmeiket cáfolják. tékonyak akarunk lenni, át kell gondolnunk, hogy
Megjegyzés a vezetők számára: Mint minden helyénvaló-e az adott helyzetben valamit kérni vagy
új készség esetében, itt is elengedhetetlen, hogy a egy kérést elutasítani. Például ha valaki beteg, akkor
résztvevők gyakorolják a megtanult készséget. A bá- megkérheti egészséges szobatársát, hogy hozzon neki
torításoknál ennek két útja van: a képzeletbeli és a egy pohár narancslevet. Ha az, aki kér, egészséges,
fennhangon történő gyakorlás. és a szobatársa beteg, akkor a kérés nyilvánvalóan
nem helyénvaló. Mindazonáltal a helyzet többnyire
B. Képzeletbeli gyakorlás. nem ennyire egyszerű – fehér vagy fekete -, szemben
1. Kérjük meg a résztvevőket, hogy csuk- azzal, ahogy a borderline személyek általában hiszik.
ják be a szemüket és képzeljék el azt Valójában a kérésnek és az elutasításnak különböző
a helyzetet, amit le fogunk írni. Kérjük fokozatai vannak.
meg őket, hogy úgy képzeljék el a szi-
tuációt, mintha benne lennének, nem A. Erősségi fokozatok kéréskor illetve eluta-
pedig mintha kívülről figyelnék. sításkor. Magyarázzuk el:
2. Írjunk le egy interperszonális konflik- 6. Kérés: Kérjen határozottan, tartson ki.
tushelyzetet (ld. 7.munkalap gyakorló Elutasítás: Utasítsa el határozottan a
helyzeteit, vagy használhatjuk a klien- kérést, ne engedjen.
sek által kitalált helyzetet is.) Adjunk 5. Kérés: Kérjen határozottan, akkor is, ha
a résztvevőknek elég időt, hogy bele- újra nemet mondanak. Elutasítás: Uta-
képzelhessék magukat a helyzetbe. (Az sítsa el határozottan, akkor is ha újra
első néhány alkalommal ellenőrizzük, kérnek.
mennyire tudnak belehelyezkedni a szi- 4. Kérés: Kérjen határozottan, de fogadja
tuációba, hogy lássuk, hogyan kell azt el a nemet. Elutasítás: Utasítsa el a ké-
leírni.) rést határozottan, de gondolja át, hogy
3. Miközben a résztvevők beleélik magu- mondhat-e igent.
kat a jelenetbe, utasítsuk őket arra, hogy 3. Kérés: Próbálkozzon a kéréssel, fogadja
képzeletben mondjanak maguknak egy el a nemet. Elutasítás: Fejezze ki nem-
biztatást: „Képzeletben mondja úgy, tetszését.
mintha hinne benne.” 2. Kérés: Célozzon egyértelműen arra,
4. A résztvevők osszák meg egymással, amit akar, de fogadja el a nemet.
hogy milyen biztatást használtak. Elutasítás: Fejezze ki nemtetszését,
C. Gyakorlás fennhangon. mondjon igent.
Ambrózi Kata
1. Ahogyan az előbb is, írjunk le egy
1. Kérés: Célozzon burkoltan arra, amit
akar, de fogadja el a nemet. Elutasítás: megadjuk, amit a másik ember kér tő-
Fejezze ki vonakodását, mondjon igent. lünk, (ha az elutasítás nem sérti az ő
0. Kérés: Ne kérjen, ne célozzon rá. Eluta- jogait), akkor az elutasítás lehet intenzí-
sítás: Csinálja azt, amit elvárnak Öntől, vebb.
kérés nélkül is. 7. Kapcsolat. Ha a kérésünk beleillik az
B. Mit vegyünk figyelembe, amikor kiválaszt- aktuális kapcsolatba, akkor a kérés lehet
juk a válasz intenzitását: intenzívebb. Ha a kérés nem illik bele az
1. Fontossági sorrend: Célok? Ha a cél aktuális kapcsolatba, akkor az elutasítás
nagyon fontos, a válasz intenzitása le- intenzitása lehet nagyobb.
gyen nagyobb. 8. Kölcsönösség. Ha legalább annyit tet-
Kapcsolat? Gyakran a kapcsolat érde- tünk a másik emberért, mint amennyit
kében hajlandók vagyunk engedni a cél- kérünk, és mi is megtennénk azt, ha ő
jainkból, hogy a másik ember kedvében kérné tőlünk, akkor a kérés lehet inten-
járjunk. Ilyenkor a válasz intenzitása zívebb. Ha semmivel nem tartozunk a
legyen alacsonyabb. másiknak, vagy ha ő rendszerint nem
Önbecsülés? Ha önbecsülésünket tart- viszonozza, amit teszünk érte, akkor az
juk szem előtt, elképzelhető mind a elutasítás lehet intenzívebb.
válasz intenzitásának a fokozása mind 9. Hosszútáv vagy rövidtáv. Ha a meghát-
annak csökkentése, attól függően, hogy rálásunk rövid távon békével kecsegtet,
mi az elvárásunk a saját viselkedésünket de hosszú távon biztosan problémákhoz
és a másik reakcióját illetően. vezet, akkor a kérés lehet erőteljesebb.
2. Képesség. Ha a másik rendelkezik az- Ha beadni a derekunkat és ezzel rövid-
zal, amit kérünk tőle, a kérés lehet in- távon biztosítani a békét, nem fontosabb,
tenzívebb. Ha nem áll rendelkezésemre mint a kapcsolat hosszú távú stabilitása,
az, amit kérnek tőlem, vagy nem tudom akkor az elutasítás lehet intenzívebb.
megtenni, az elutasítás lehet intenzí- 10. Önbecsülés. ha valaki általában meg-
vebb.* oldja a problémáit és nem másoktól vár
3. Időzítés. Ha a pillanat megfelelő a ké- folyton segítséget, akkor a kérése lehet
réshez (a másik ember hangulata meg- intenzívebb. Ha nem fogjuk magunkat
felelő ahhoz, hogy odafigyeljen ránk és rosszul érezni, ha nemet mondunk, és
meghallgasson minket; s valószínűleg ha a józan eszünk nemet mond, akkor
igent fog mondani), a kérés lehet erőtel- az elutasítás lehet intenzívebb.
jesebb. Ha a pillanat nem kedvezőtlen C. Feladatlapok segíthetnek annak eldöntésé-
arra, hogy nemet mondj, az elutasítás ben, hogy kérjünk-e valamit vagy elutasít-
intenzitása lehet erősebb. sunk egy kérést.
4. Körülmények. Ha megfelelően meg 1. A lap bal oldali részén a résztvevőknek
tudjuk indokolni a kérésünket és mind meg kell számolni az „igen” válaszo-
a cél, mind maga a kérés világos, akkor kat. Ha több „igen” van, mint ahány
a kérés intenzitása lehet erősebb. Ha a „nem”, akkor kérjenek! Minél nagyobb
másik ember kérése nem világos, akkor az „igen” válaszok aránya, annál inten-
az elutasítás lehet intenzívebb. zívebben kérhetnek.
5. Alá- és fölérendeltség. Ha mi vagyunk 2. A lap jobb oldali részén a meg kell szá-
felelősek a másik ember irányításáért, molniuk a „nem” válaszokat. Ha több
azért, hogy megmondjuk neki, mit te- „nem” van, mint ahány „igen”, utasít-
gyen és mit ne, akkor a kérés lehet sák el a kérést. Minél nagyobb a „nem”-
erőteljesebb. Ha a másik ember nincs válaszok aránya, annál intenzívebben
fölénk rendelve, illetve nincs felhatal- utasíthatják el.
mazva arra, amit kér, elutasításunk in-
tenzitása lehet nagyobb. IX. Készítsük elő az interperszonális hatékony-
6. Jogok. Ha a másik embernek jogi vagy ság készségek bemutatását
erkölcsi kötelessége megadni nekünk A. Mondjuk el, hogy a készségeket azért tanít-
azt, amit kérünk, akkor a kérés lehet juk, hogy mindhárom fajta hatékonyságot
erőteljesebb. Ha nem elvárható, hogy erősítsük (célok, kapcsolat, önbecsülés).
Megjegyzés a vezetők számára: a készségek a

* Amikor ezekre a kérdésekre a feladatlapon válaszolunk, hatékonyságot célozzák és nem feltétlenül azonosak
ne feledjük, hogy ha a válasz „nem”, az azt jelenti: mondj azokkal a szabályokkal, amelyeket a kliensek esetleg
Ambrózi Kata
nemet.
korábbi asszertív tréningeken tanultak. Valószínűleg
sok más készség is legalább ilyen hatékony volna. A. Ismételjük át a hatékony céltudatos viselke-
Bátorítsuk a klienseket, hogy ajánljanak a többiek- dés definícióját.
nek olyan készségeket, amiket ők maguk hasznosnak B. A hatékony céltudatos viselkedés lépéseinek
találtak. megjegyzését segíti a következő versike*:
Megjegyzés a vezetők számára: az interper- A helyzetet leírom, Koncentrálok,
szonális készségek tanításának nélkülözhetetlen ele- Az érzést közlöm, Magabiztosnak látszom,
me a viselkedés gyakorlása, úgy az üléseken, mint az Világosan kérek, Az egyezséget megkötöm.
ülések között házi feladatként. Az első ülés kivételével S a választ köszönöm.
minden alkalommal fenn kell tartanunk valamennyi
időt a gyakorlásra. Olyan légkört kell teremteni, ami- 1. A helyzet pontos leírása. Magyarázzuk
ben az elvárás és bátorítás hatására mindenki részt el: „Ha szükséges, röviden írjuk le a
vesz a gyakorlásban. helyzetet, amire reagálunk. Maradjunk
B. Hangsúlyozzuk a viselkedéspróbák fontos- a tényeknél. Ne használjunk ítélkező
ságát az üléseken (szerepjáték formájában). kijelentéseket. Legyünk tárgyilagosak.”
C. Hangsúlyozzuk az otthoni gyakorlás fon- Például: „Két éve dolgozom itt és még
tosságát abban, hogy megtanuljuk alkal- nem kaptam fizetésemelést, pedig a tel-
mazni az új készségeket, amikor szüksége- jesítményértékeléseim igen jók voltak.”
sek. „Ezen a héten harmadszor kéred, hogy
vigyelek haza a munkából.”
Osszuk ki a 7. Interperszonális hatékonyság 2. Érzéseink és véleményünk kifejezése
munkalapot! Javaslatok az interperszonális a helyzettel kapcsolatban. Fejezzük ki,
hatékonyság gyakorlására mit érzünk a helyzettel kapcsolatban il-
letve, hogy miként vélekedünk a szitu-
1. Hangsúlyozzuk: „ha két ülés között al- ációról. Ne várjuk el a másiktól, hogy
kalom adódik arra, hogy kérjen vala- olvasson a gondolatainkban vagy tudja,
mit, vagy nemet mondjon, tegye meg, hogy mit érzünk. Vagyis, adjunk rö-
és közben próbálja meg gyakorolni a vid indoklást arról, hogy miért kérünk,
készségeit.” vagy miért mondunk nemet. Például:
2. Magyarázzuk el: ha a mindennapi élet- „Úgy érzem, megérdemlem a fizetés-
ben nem adódik alkalom arra, hogy emelést” vagy „Olyan későn érek haza,
gyakoroljon, találjon ki alkalmakat és ez rossz nekem is, meg a családom-
arra, hogy megtehesse. Vagyis, ne csak nak is. Közben meg tényleg szívesen
várjon arra, hogy eljöjjön a megfelelő viszlek haza és nehezemre esik nemet
alkalom, aktívan keressen ilyen mondani.”
helyzetet.
3. Ez a lista ötleteket adhat a gyakorláshoz, Elméleti kérdés: erre a két készségre nem min-
de a résztvevők saját maguknak is kita- dig van szükség. Például egyszerűen megkérhetünk
lálhatnak helyzeteteket. egy családtagot arra, hogy ugorjon le a közértbe te-
jért (anélkül, hogy azt mondanánk: elfogyott a tej és
Beszéljük meg! Kérjünk visszajelzést. Vitas- kellene hozni.) Egy meleg, zsúfolt szobában megkér-
suk meg az ellenvetéseket azzal kapcsolatban, hogy hetünk valakit, hogy nyissa ki az ablakot, (anélkül,
a kliensek megtegyék azokat a dolgokat, amik a lis- hogy azt mondanánk: ez a szoba meleg és zsúfolt, na-
tán szerepelnek. Legyünk rugalmasak! A borderline gyon melegem van.) Ha nemet mondunk egy kérésre,
kliensek elképzelhető, hogy nem képesek számos, a egyszerűen mondhatjuk azt: nem, nem tudom meg-
listán szereplő dolgot megtételére. Tartsuk szem előtt tenni. Ugyanakkor a résztvevőknek minden készséget
a „shaping” alapelvét! (Lásd a kézikönyv 10. fejeze- gyakorolni kell.
tét.)
3. Világos kérés. Magyarázzuk el: „fo-
X. Tekintsük át a 8. Interperszonális ha- galmazzuk meg tisztán, világosan hogy
tékonyság munkalapot! Irányelvek a mit kérünk. Tisztán, világosan mond-
hatékony céltudatos viselkedéshez: junk nemet. Ne várjuk el az emberek-
érje el, amit akar! től, hogy maguktól tudják, mit akarunk
Megjegyzés a vezetők számára: ezekhez a kész-

ségekhez tartozó házi feladat a 3. interperszonális * Ezeknek a készségeknek az ötlete Bower és Bower
hatékonyság feladatlap. Az interperszonális haté- (1980) elképzelésén alapul. Az ő kitűnő önsegítő kézikönyvük
jól illeszkedik a DBT-hez és mind a trénerek, mind a kliensek
Ambrózi konyság
Kata készségek alkalmazása
számára hasznos lehet.
tőlük, anélkül hogy megmondanánk ne- sanak el valamit, fejezzék ki köszönetüket a

kik. Arról beszéljünk, hogy mi mit aka- pozitív reakció miatt. Gyakorolhatunk úgy,
runk, ne arról, hogy nekik mit kellene hogy mindenki ugyanarra a (vezetők vagy
tenniük. Ne kerülgessük a forró kását, a résztvevők által kitalált) szituációra reagál
soha nem mondva sem igent, sem ne- vagy úgy, hogy mindenki a saját életéből
met. Például: „Szeretnék fizetésemelést. hoz egy példát. Ha szorít az idő, az előbbi
Megkaphatnám?” vagy „Ma este nemet megoldás mindenképpen gyorsabb. Minden
kell mondanom, nem tudlak minden egyes készség ismertetését követően alkal-
este hazavinni.” mazzuk ezt az eljárást.
2. A résztvevők szerepjáték formájában el-
Elméleti kérdés: Ezek a készségek elsősorban próbálhatnak egy helyzetet, felváltva játsz-
abban segítenek, hogyan fogalmazzunk világosan, va a kérést vagy elutasítást megfogalmazó
tömören és asszertíven. A lényeg az, hogy ne kerül- személyt illetve a másik felet. A másik fél
gessük a forró kását vagy várjuk a többi embertől, eljátszása különösen fontos, mert ezáltal a
hogy olvassanak a gondolatainkban. Azt kell megér- résztvevőkben kialakulhat egy elképzelés
tetnünk, hogy az embernek muszáj belevágni a köze- arról, hogy milyen érzés, amikor valaki ve-
pébe és kérni, amit akar, vagy nemet mondani, akkor lük szemben használja a különböző készsé-
is ha kellemetlen. geket.
3. Egy résztvevő az ülés során elpróbálhat
4. Megerősítés. „ne felejtsük el megjutal- egy szerepjátékot a vezetővel. Erre többnyi-
mazni azokat, akik pozitívan reagálnak, re akkor kerül sor, amikor a házi felada-
amikor kérünk valamit, nemet mondunk, tok megbeszélése kapcsán felmerül, hogy
vagy elmondjuk a véleményüket. Néha hasznos lenne számára egy másfajta reakció
hasznos előre kifejezni, hogy értékeljük kipróbálása. A technika akkor is alkalmaz-
a pozitív választ s ezáltal megerősíteni ható, amikor egy résztvevőnek segítségre
azt, olyan módon, hogy megfogalmaz- van szüksége bizonyos típusú helyzetek
zuk, milyen előnyt jelentene számunkra, megoldása kapcsán.
ha megkapnánk, amit szeretnénk vagy 4. Ha egy szereplő nem akar vagy nem tud
amire szükségünk van. Például: „Sokkal résztvenni a szerepjátékban, ismertessük a
jobban érezném magam és valószínűleg helyzetet úgy, mintha egy történetet mon-
jobban teljesítenék, ha a fizetésem tük- danánk. Eközben kérdezzük meg, „és mit
rözné azt, hogy mennyit érek a cégnek.” mondana erre Ön?”, várjuk meg a választ,
Vagy: „Köszönöm, hogy ilyen megértő majd folytassuk: „OK, erre a másik azt
vagy, tényleg nagyra értékelem.” mondja..., és Ön mit felel?”
5. Ha egy résztvevő még az ilyen jellegű gya-
Beszéljük meg! Az alapgondolat itt az, hogy ha korlástól is elzárkózik, kérjük meg, hogy
a másik nem nyer legalább időnként valamit azáltal, „fejben” játssza le a párbeszédet, elképzel-
hogy teljesíti a kérésünket, vagy tudomásul veszi az ve, hogy alkalmazza a készségeket. Adjunk
elutasító válaszunkat, egy idő után el fog maradni ötleteket, hogy irányítani tudjuk a kliens fó-
a pozitív válasz. Néhány kliens számára különösen kuszát és figyelmét.
nehezen érthető az az elképzelés, hogy mások visel-
kedését a következményekre való rámutatással s nem Megjegyzés a vezetők számára: a kevés ta-
azzal lehet kontrollálni, hogy azt „rossz”-nak vagy pasztalattal rendelkező vezetők a módszerek közül
„jó”-nak, „helyes”-nek vagy „helytelen”-nek minősít- gyakran a szerepjátékot érzik a legnehezebbnek,
jük. Vitassuk meg a kérdést a résztvevőkkel. ugyanakkor nélkülözhetetlen, központi jelentősége
Gyakorlás: Ha egy anyagrészt ismertettünk van. (Hogy némi gyakorlatra tehessünk szert, kipró-
és megbeszéltünk, térjünk át a viselkedéspróbákra, bálhatjuk a módszert például egy barátunkkal.) Sose
amikor is az éppen leadott anyagot gyakorolhatjuk. áldozzuk fel a viselkedéspróbát, azért, hogy több
A következő technikákat használjuk. anyagot tudjunk leadni! A szerepjáték eleinte a
1. Gyors viselkedéspróba oly módon végezhe- résztvevők számára is nehéz lehet, de a gyakorlással
tő, hogy körbemegyünk a szobában és min- idővel könnyebbé válhat. Kezdetben gyakran „húz-
denkit megkérünk, hogy röviden próbálja ki ni-lökdösni” kell a résztvevőket, hogy gyakoroljanak.
valamelyik készséget, közvetlenül azután, A vonakodó kliensekkel kapcsolatban a legfontosabb,
hogy ismertettük vagy megvitattuk. Például hogy mi magunk ne essünk ki a szerepünkből, ak-
megkérhetjük a résztvevőket, hogy írjanak kor sem, ha ő ezt teszi. Válaszolgassunk csak, mintha
le egy helyzetet, fogalmazzák meg érzései- mindketten benne lennénk a szituációban. Ez rend-
ket vagy véleményüket a helyzettel kapcso- szerint meghozza a kívánt hatást, és a kliens folytatja
Ambrózi Kata
latban, direkt módon kérjenek vagy utasít-
a szerepjátékot.
5. Jelen lenni. Magyarázzuk el: „Amikor ben- lényege, hogy a hangvétel ne legyen ellenséges, de
ne vagyunk a helyzetben, összpontosítsunk ne térjünk el a tárgytól.
a céljainkra. Ragaszkodjunk a számunkra
fontos kérdések megbeszéléséhez, ne hagy- 6. Magabiztosnak látszani. Magyarázzuk el:
juk eltéríteni magunkat. Ebben két hasznos „Használjon magabiztos hangot és testtar-
technika segíthet:” tása, fellépése is legyen magabiztos; ve-
a) „Törött lemez” technika: ez alatt azt gyen fel megfelelő szemkontaktust. Ez a
értjük, hogy kitartóan újra és újra ké- fajta magatartás azt közvetíti Önnek és a
rünk, nemet mondunk vagy kifejtjük a másiknak is, hogy Ön hatékony és megér-
véleményünket. demli a tiszteletet a kérésével kapcsolatban.
Elméleti kérdés: ez talán a legfontosabb meg- Ne hebegjen, suttogjon, bámulja a földet,
tanítandó készség ebben a szakaszban. Ugyanakkor vagy visszakozzon, ne mondja, hogy nem
ezt sajátíthatják el a legkönnyebben a kliensek, mi- biztos benne és hasonlók.”
vel könnyen megjegyezhető és könnyen kivitelezhe- Beszéljük meg! Az, hogy egy adott helyzetben
tő. Azt kell elmagyaráznunk, hogy nem kell minden mennyire viselkedjünk magabiztosan, megítélés ké-
egyes alkalommal valami új dolgot mondanunk, rése. El kell találni azt a pontot, amikor is beszédünk-
megismételhetjük szó szerint ugyanazt. A dolog kul- ben sem arrogánsak, sem túl mentegetőzőek nem va-
csa, hogy „behízelgő” hangon tegyük, „kedvességbe gyunk. Kérjünk a résztvevőktől példákat!
csomagolva”. Az eljárás ereje abban áll, hogy nem
adjuk fel az álláspontunkat. Menjünk körbe és gya- 7. Megkötni a szükséges kompromisszumo-
koroltassuk ezt minden egyes klienssel. kat. Magyarázzuk el: „Legyen rugalmas!
Legyen hajlandó adni valamit ahhoz, hogy
b) „Rá se ránts”: ez alatt azt értjük, hogy cserébe kaphasson. Ajánljon fel és kérjen
ha a másik támad, fenyeget vagy meg- alternatív megoldásokat a problémájára.
próbál témát váltani, hagyjuk figyelmen Csökkentse az elvárásait. Ragaszkodjon
kívül a támadást, fenyegetést és a figye- a „nem”-hez, de ajánljon fel valami mást
lemelterelési manővereket. Csak ragasz- vagy azt, hogy más módon segít a probléma
kodjunk az álláspontunkhoz és ismétel- megoldásában. Egy alternatív technika, ha
jük el a mondandónkat! „visszadobjuk a kérdést”.
Beszéljük meg! Itt azt kell megértetnünk, a) Visszadobni a kérdést. Magyarázzuk
hogyha odafigyelünk és reagálunk a támadásokra el: „Tolja át a problémát a másik „térfelé-
vagy hagyjuk, hogy eltereljék a figyelmünket, ak- re”. Kérje meg, hogy mondjon alternatív
kor ezzel átadjuk a helyzet feletti kontrollt a másik megoldásokat. Például: „Ön szerint mit
félnek. Ha az ember válaszolni akar a támadásokra, kellene csinálnunk?” vagy „Nem tudok
az lehet egy másik beszélgetés témája, és egy más igent mondani, de Ön nagyon szeretné.
alkalommal keríthetünk rá sort vagy ha ezt az ügyet Mit tehetünk?” vagy „Hogyan oldhatjuk
lezártuk. Ha a kliensek ráéreznek erre a készségre, meg ezt a problémát?”
kifejezetten szórakoztató lehet a használata. Kérjünk Beszéljük meg! Az egyezkedés, vagy a kér-
visszajelzést erre a kérdésre vonatkozóan, különös dés visszadobása akkor lehet hasznos, ha a kéréssel
figyelmet fordítva azokra a vélekedésekre miszerint vagy az elutasítással nem jutunk előbbre. Vannak
minden kritikára vagy támadásra reagálni kell. más tárgyalási stratégiák is. A résztvevők mesélje-
Megjegyzés a vezetők számára: ez a készség a nek el minden olyan alkalmat, amikor alkalmazták
„törött lemez” technikával kombinálva nagyon haté- ezt a módszert.
kony módszer arra, hogy kitartsunk a „nem” mellett
vagy hogy érvényt szerezzünk egy kérésünknek. Ha C. Hatékony céltudatos viselkedés igazán ne-
a másik fél támad, egyszerűen csak újra kell játszani héz helyzetekben.
a „törött lemezt”. Rendkívül nehéz folytatni a táma- 1. Magyarázzuk el: „Néha a másik félnek
dásokat vagy a kritikákat olyasvalakivel szemben, nagyon jó készségei vannak és folyama-
aki nem reagál, nem száll be a játékba. Csakhogy ez tosan visszautasítja az Ön jogos kéréseit
sokkal nehezebb annál, mint amilyennek első látásra vagy újra és újra kér valamit Öntől, amit
tűnik. A kliensek csak úgy érthetik meg, hogyan mű- Ön nem akar megtenni.”
ködik a dolog, ha gyakorolnak. Fontos, hogy minden 2. Ebben az esetben a fenti technikákat
résztvevővel gyakoroljuk mindkét készséget. Az is alkalmazhatjuk (vagyis azokat, ami-
hasznos, ha a résztvevők egymással gyakorolnak, ez- ket a versike magában foglal), azzal a
által ugyanis ízelítőt kaphatnak abból, hogy milyen különbséggel, hogy a módszereket az
érzés, ha valaki figyelmen kívül hagyja az általuk éppen zajló interakcióra (vagy a másik
végrehajtott támadásokat illetve elterelő manővere- aktuális viselkedésére) alkalmazzuk.
Ambrózi Kata
ket. A „törött lemez” és a „rá se ránts” technikák
Elsősorban az első versszak módosul.
(a helyzetet leírom, az érzést közlöm, vagy nyersen. Különösen a támadást, a

világosan kérek, s a választ köszönöm), fenyegetést és az ítélkezést kerüljük.”
a következőképpen. a) Ne támadj. Magyarázzuk el: „Ez
a) A helyzet leírása. Magyarázzuk teljesen egyértelmű. Az emberek
el: „Ha a „törött lemez” és a „rá se nem szeretik, ha megtámadják, fe-
ránts” technikák nem működnek, fo- nyegetik őket vagy ha valaki nyíltan
galmazza meg, hogy mi is történik kifejezi a dühét irántuk.”
éppen most Önök között, anélkül, b) Ne fenyegess. Magyarázzuk el: „Ne
hogy a másiknak mindenféle szán- tegyünk manipulatív kijelentése-
dékot tulajdonítana. „Például: „Egy- ket vagy rejtett fenyegetéseket. Ne
folytában ugyanazt kéri, pedig már mondjuk azt, hogy: „Megölöm ma-
nemet mondtam”, de nem mondja gam, ha te...” Viseljük el, ha elutasít-
azt, hogy „Egyszerűen nem akarja ják a kérésünket. Maradjunk benne
meghallani amit mondok”. a beszélgetésben, akkor is, ha fájdal-
b) Érzések, vélemények kifejezése az mas. Fejezzük be elegánsan.”
interakcióval kapcsolatban. Megjegyzés a vezetőknek: Néhány kliens szá-
Magyarázzuk el: „Például ha egy mára ez különösen kényes kérdés. Én úgy szoktam
olyan interakcióban vesz részt, ami előadni, mintha nem volna az, azután megkérdezem,
nem jól működik, megfogalmazhat- van-e valakinek problémája a fenyegetésekkel kap-
ja, hogy kényelmetlenül érzi magát csolatban. A lényeg, hogy normalizáljuk az interper-
benne.” Példa: „Attól félek, nem érti, szonális viselkedést (a fenyegetéseket, a manipulatív
amit kérek.”, vagy „Kezdek ingerült magatartást), amely miatt gyakran támadni szokták
lenni ettől az egésztől.” a borderline személyeket. Fogalmazzuk meg, hogy
c. Világos kérés. Ha valaki konzek- tudjuk, milyen nehéz felhagyni az ilyen magatartás-
vensen elutasítja az Ön kérését, na- formákkal.
polja el a megbeszélést egy későbbi Vitassuk meg: Általában felmerül a kérdés,
alkalomra. Adjon időt a másiknak, hogy miként lehet úgy kommunikálni az öngyilkos-
hogy átgondolja a kérést. Ha valaki sági gondolatokat, hogy az ne legyen fenyegető és a
folyamatosan kérésekkel nyaggatja, többiek ne érezzék fenyegetésnek. Ez jó kérdés. Ál-
kérje meg, hogy hagyja abba. talában a legjobb módszer erre az, hogyha a személy,
d. Köszönetnyilvánítás (megerősítés). hozzáteszi azt, hogy szeretné leküzdeni a kényszerítő
A megerősítés itt azt jelenti, hogyha érzést, hogy kárt tegyen magában vagy hogy öngyil-
valaki folyamatosan kér valamit Ön- kosságot kíséreljen meg. Magyarázzuk el: „A lényeg
től, vagy nem veszi komolyan az Ön az, hogy egyértelműen kiderüljön a másik számára,
kérését, javasolja, hogy fejezzék be a hogy mi vállaljuk a felelősséget azért, hogy ne te-
beszélgetést, mert Ön semmiképpen gyünk kárt magunkban, és nem akarjuk ezt áttolni
nem fogja megváltoztatni a vélemé- rá. Ha mások úgy érzik, hogy rájuk hárítjuk a felelős-
nyét. séget, akkor azt fogják mondani, hogy manipuláljuk
őket, akkor is, ha nem ez a szándékunk. Általában,
ha azt mondjuk, hogy úgy érezzük, kárt fogunk ten-
XI. Tekintsük át a 9. Interperszonális ha-
ni magunkban, de ugyanakkor hozzátesszük, hogy
tékonyság munkalapot! Irányelvek a
segítségre van szükségünk, vagy hogy tudjuk, hogy
kapcsolati hatékonysághoz – a kap-
képesek vagyok úrrá lenni ezen a késztetésen, akkor
csolat megőrzése
ez nem tűnik fenyegetésnek. Ezzel szemben csak ront
a helyzeten és fenyegetés az, ha azt mondjuk vagy
A. Elevenítsük fel a kapcsolati hatékonyság arra célozgatunk, hogy kárt teszünk magunkban, ha
definícióját. valaki nem jön oda és nem teszi meg, amit kérünk
B. A kapcsolati hatékonysággal összefüggő vagy nem segít most azonnal ”
készségek megjegyzésében segít a követ- c) Ne ítélj. Magyarázzuk el: Ne hasz-
kező versike: náljunk negatív jelzőket, ne mond-
Lágyan, érdeklődve juk, hogy „annyit te is megtehetnél,
figyelek, hogy...” („kell”-eket), ne minősítsük
Elfogadóan, könnyed stílusban le a másikat azzal, amilyen hangon
viccelek. vagy stílusban beszélünk vele. Ne
1. Lágyan, finoman. Magyarázzuk el: akarjunk bűntudatot kelteni.”
„Legyünk udvariasak és visszafogottak. Vitassuk meg: Ez a hozzáállás az összes kész-
Az emberek szívesebben reagálnak, ha séget átszövi. A jelentősége miatt azonban külön
Ambrózi Kata
finoman fogalmazunk, mint ha durván
készségként is megfogalmazzuk. Kérjük meg a részt-
vevőket arra, hogy meséljenek helyzeteket, amikor C. Kapcsolati hatékonyság a fontos kapcsola-
mások által megítélve érezték magukat. Próbáljunk tokban
szerepjátékot játszatni, hogy kiderüljön, milyen érzés 1. Magyarázzuk el: „Néha a kapcsolatot
„megítéltetni”. rövidtávon fel kell áldozni a kapcsolat
2. Érdeklődően odafigyelni. Magyaráz- hosszú távú érdekeiért. Ki kell állnunk
zuk el: „Legyünk kíváncsiak a másik magunkért és meg kell engedni, hogy
emberre. Hallgassuk meg az ő néző- a másik dühös, szomorú vagy csalódott
pontját, a véleményét, az okokat, ami- legyen.”
ért nemet mond vagy kér valamit. Ne 2. Fontos kapcsolatok esetén a hatékony
szakítsuk félbe, ne próbáljuk meg túl- céltudatos viselkedésnél tárgyalt kész-
beszélni vagy más ehhez hasonlót. Fo- ségek egyben kapcsolati hatékonyság
gadjuk megértéssel, ha a másiknak az a készségek is. Magyarázat: amikor hasz-
kívánsága, hogy halasszuk a vitát más- náljuk ezeket a készségeket, levesszük a
korra. Legyünk türelmesek.” másik emberről azt a terhet, hogy min-
Elméleti kérdés: Magyarázzuk el: „Az embe- dig gondoskodnia kelljen rólunk.
rek jobban kedvelik azt, aki érdeklődést mutat irán-
tuk és időt, teret ad arra, hogy reagáljanak.” XII. Tekintsük át a 10. Interperszonális ha-
3. Elfogadóan. Magyarázzuk el: „Fogad- tékonyság munkalapot! Irányelvek a
juk el, vegyük tudomásul (azaz tekint- hatékony önbecsüléshez: őrizzük meg
sük érvényesnek) a másik ember érzé- az önbecsülésünket!
seit, vágyait, nehézségeit és véleményét
a helyzetről. Megnyilvánulásaink legye- A. Elevenítsük fel a hatékony önbecsülés defi-
nek ítélkezéstől mentesek. nícióját!
Elméleti kérdés: Magyarázzuk el: „Ahhoz, B. Ezeknek a készségeknek a megjegyzésében
hogy el tudjuk fogadni a másikat, gyakran az kell, a következő versike segít:
hogy „olvassunk a gondolataiban”. Próbáljuk meg ki- A játék tiszta,
találni, milyen problémát jelenthet a másiknak a ké- a bocsánatkérés ritka,
résünk vagy az, ha nemet mondunk. Majd ismerjük értékeim megőrzésének
el az ő érzéseit, problémáit. Például: „Tudom, hogy becsületesség a titka.
nagyon elfoglalt vagy, de...”, „Látom, hogy ez nagyon 1. A játék tiszta. Magyarázzuk el: „Játsz-
fontos neked...” vagy „Tudom, hogy ehhez egy kis szunk tisztán, legyünk korrektek ma-
kitérőt kell tenned...” gunkkal és a másikkal szemben, amikor
Megjegyzés a vezetők számára: A kliensek meg akarunk oldani egy problémát.”
gyakorolhatják a másik elfogadását akkor is, ha ép- Elméleti kérdés: Magyarázzuk el: „Hosszú tá-
pen nincs konfliktushelyzet, vagyis ha senki nem von nehéz megőrizni az önbecsülésünket, ha mindig
kér vagy nem utasít el semmit. Az elfogadás minden kihasználunk másokat. Lehet, hogy megkapjuk, amit
helyzetben hasznos készség. Ez az, amelyik a legin- akarunk, de cserébe nem fogjuk tudni tisztelni ma-
kább alkalmas a kapcsolatok javítására. gunkat.”
4. Könnyed stílusban, viccelődve. Magya- 2. A bocsánatkérés ritka. Magyarázzuk
rázzuk el: „Próbáljunk meg könnyedek el: „Amikor a bocsánatkérés indokolt,
lenni. Használjunk egy kis humort. akkor természetesen helyes, ha élünk
Mosolyogjunk. Könnyítsük meg a má- vele. De ne kérjünk állandóan bocsána-
sik helyzetét. Győzzük meg. Lágyítsuk tot. Ne szabadkozzunk, hogy egyáltalán
meg. Ez a különbség a „rábeszélés” és élünk, vagy kérünk valamit. Ne szabad-
a „ráerőszakolás” között – ahogy egy jó kozzunk, hogy véleményünk van, vagy
és egy rossz ügynök csinálja. Legyünk hogy nem értünk egyet. A bocsánat-
diplomatikusak.” kérés arra enged következtetni, hogy
Elméleti kérdés: Az emberek nem szeretik, ha nincs igazunk - mi vagyunk a hibásak.
erőszakoskodnak velük, túlzott nyomást gyakorol- Ez idővel csökkentheti a hatékonyság
nak rájuk vagy bűntudatot keltenek bennük. Noha a érzését bennünk.”
borderline személyeket gyakran vádolják azzal, hogy Elméleti kérdés: Akárcsak a tisztesség, a bo-
manipulatívak, ha valaki tényleg ügyes a társas hely- csánatkérés is javíthat a kapcsolaton. A kapcsolat
zetekben, akkor mások örömmel engedelmesednek javításának szempontja azonban egyensúlyban kell
neki. Az alapelv a DBT-ben az, hogy tanítsuk meg a hogy legyen az önbecsülés fokozásának a szempont-
borderline személyeket arra, hogy jobban „kezeljék” jával. A túlzásba vitt bocsánatkérés azonban gyakran
(manipulálják) a társas helyzeteket – azaz el tudják a másik ember idegeire megy és egyaránt árt a kap-
érni, hogy mások megtegyék, amit ők szeretnének. csolati hatékonyságnak és az önbecsülésnek.
Ambrózi Kata
3. Értékek megőrzése. Magyarázzuk el: Elméleti kérdés. Magyarázzuk el: „Ne felejt-
„Ne adjuk fel az értékeinket és az integ- sük el, senki nem veheti el az önbecsülésünket, ha
ritásunkat, csak azért, hogy megőrizzük mi nem adjuk fel. A hatékony céltudatos viselkedés
a másik ember rokonszenvét. Tisztázzuk készségei javíthatják az önbecsülésünket, azáltal,
magunkban, hogy véleményünk szerint hogy használatuk révén fokozódik az az élményünk,
hogyan kell erkölcsös vagy értékes mó- hogy magabiztosan mozgunk egy területen. Érdemes
don gondolkodni vagy cselekedni, és tehát gyakorolni ezeket a készségeket. De azáltal is
tartsunk ki az álláspontunk mellett.” növelhetjük az önbecsülésünket, hogy lemondunk
Beszéljük meg! Ha egy helyzet nagyon szo- dolgokról a másik ember érdekében. Ha ugyanis ha-
rongató vagy életek forognak kockán, akkor feladhat- tékonyan használjuk a hatékony céltudatos viselkedés
juk az elveinket. A gond ott van, hogy a borderline készségeit, az esetenként csökkentheti a másik ember
személyek gyakran látják fekete-fehérben a helyzetet: önbecsülését. A legjobb útja az önbecsülés megőrzé-
vagy teljesen feladják az elveiket, hogy elfogadást és sének, ha egyensúlyozunk aközött, amit mi akarunk
szeretetet nyerjenek (mintegy feladják a teljes önma- és amit a másik ember akar illetve amire szüksége
gukat), vagy mindent morális kérdésként kezelnek van.”
és a legkisebb kompromisszumra is úgy tekintenek,
mint az integritás feladására. Kérjünk példákat a D. Hatékony önbecsülés és kapcsolati haté-
résztvevőktől hasonló helyzetekre. konyság
4. Becsületesség. Magyarázzuk el: „Ne ha- Elméleti kérdés. Magyarázzuk el: „A legtöbb
zudjunk, ne viselkedjünk gyámoltalanul, ember önbecsülése nagymértékben kapcsolatai minő-
ha nem vagyunk azok, ne túlozzunk. ségétől függ. Ezért ha jól használjuk a kapcsolati ha-
Az őszintétlenség egy idő után kikezdi tékonyságnál tárgyalt készségeket, valószínűleg növe-
az önbecsülésünket. Még ha átmeneti- kedni fog az önbecsülésünk. Ugyanakkor, ha csak mi
leg nem is tűnik károsnak, hosszútávon használjuk ezeket a készségeket (mindig elfogadóak
biztosan ártalmas, ha folyamatosan úgy vagyunk, figyelünk rá, könnyed stílust használunk és
próbáljuk elérni a céljainkat, hogy hazu- sohasem lépünk fel fenyegetően vele szemben, bármit
dunk vagy becsapunk másokat. Ha úgy tesz is) egy olyan személlyel kapcsolatban, aki nem
viselkedünk, mintha gyámoltalanok és törődik velünk, bántalmaz vagy kihasznál minket -
tehetetlenek volnánk, az megakadályoz- ez előbb-utóbb aláássa az önbecsülésünket.
za a jártasság kiépítését. A legjobb módszer az önbecsülés fokozására
Beszéljük meg! Néha a becsületesség valójá- az, ha akkor alkalmazzuk a kapcsolati hatékonyság
ban rontja a kapcsolati hatékonyságot. Ilyenkor alkal- készségeket, amikor szükség van rájuk és félretesz-
mazzuk a „kegyes hazugságot”. Ha megpróbálnánk szük őket, amikor kemény fellépésre és határozott-
meggyőzni a klienseket arról, hogy a becsületesség ságra van szükség.
mindig a legjobb politika, valószínűleg kudarcot val-
lanánk. Vitassuk meg ezt a kérdést a résztvevőkkel. XII. Foglaljuk össze az interperszonális célokat, a
A lényeg az, hogyha nem mondjuk el a teljes igazsá- hatékonyságot csökkentő tényezőket, a bátorí-
got, akkor azt tudatosan, s ne megszokásból tegyük. tásokat, valamint a hatékony céltudatos visel-
kedés, a kapcsolati hatékonyság és a hatékony
C. Hatékony önbecsülés és hatékony céltuda- önbecsülés készségeit.
tos viselkedés
Ambrózi Kata
9. érzelemszabályozási KészségeK 105
9.
Érzelemszabályozási készségek
A borderline és öngyilkosságra hajlamos személyek ahogyan éreztek. Ezért az érzelemszabályozási kész-

érzelmei intenzívek és labilisak – gyakran dühösek, ségeket csak a saját érzelmek elfogadásával együtt
intenzív frusztrációt, depressziót, szorongást élnek lehet megtanítani.
át. A DBT szemszögéből nézve a fájdalmas érzelmek Ahogyan az interperszonális hatékonyság és a
szabályozásának nehézsége központi szerepet játszik feszültségtűrés, az érzelemszabályozás is a tudatos
a borderline személyek viselkedéses problémáiban. jelenlét meditáció alkalmazását igényli, mégpedig az
A kliensek szempontjából leggyakrabban a fájdal- aktuális érzelmi reakciók nem ítélkező megfigyelé-
mas érzelmek jelentik a „megoldandó problémát”. sét és leírását. Az elméleti kiindulópont az, hogy a
Az öngyilkos magatartás és más diszfunkcionális borderline kliensek lelki szenvedésének nagy része
viselkedések, ideértve a szerhasználatot, gyakran az az elsődleges érzelmekre adott másodlagos reakciók-
elviselhetetlenül fájdalmas érzelmek kezelésére tett ból (pl. intenzív szégyen, szorongás vagy düh) fakad.
kísérletek. Maguk az elsődleges érzelmek gyakran adaptívak és
A borderline kliensek érzelmeinek intenzív és la- megfelelnek a helyzetnek. A másodlagos feszültség
bilis volta azt sugallja, hogy komoly segítséget jelent- csökkentéséhez az kell, hogy az elsődleges érzel-
het számukra, ha megtanulják szabályozni az érzel- meket ítélkezésmentes hozzáállással tudja a kliens
meiket. Tapasztalataim szerint a legtöbb borderline megélni. Ebben az összefüggésben a tudatos jelenlét
személy úgy próbálja meg szabályozni az érzelmeit, meditációt felfoghatjuk úgy is, mint inger-expozíci-
hogy azt az instrukciót adja magának, hogy ne éljen ós (deszenzitizációs) technikát. (A deszenzitizációs
meg semmiféle érzést. Ez a túlegyszerűsítő módszer technikák részletesebb leírása a kézikönyv 11. feje-
tulajdonképpen egyenes következménye az érzelmi- zetében található.) A DBT számos speciális érzelem-
leg elutasító környezetnek, amelyik arra bíztatja az szabályozási technikát használ.
egyént, hogy mosolyogjon, amikor boldogtalan, le-
gyen kedves és ne okozzon kellemetlenséget senki-
nek indulatai kifejezésével, amikor dühös, továbbá, Specifikus érzelemszabályozási
hogy ismertje be, ha bűntudata van és fogadja el a készségek
megbocsátást.
Az érzelemszabályozási készségek megtanítása
rendkívül nehéz feladat, a borderline kliensek ugyan- Az érzelmek felismerése és megnevezése
is túlságosan is gyakran hallanak olyan tanácsokat,
hogy csak a „hozzáállásukon” kellene változtatni és Az érzelmek szabályozásában az első lépés az aktuális
mindjárt másképp éreznék magukat. Sok borderline érzelmek felismerése és megnevezése. Az érzelmek
személy jön olyan környezetből, ahol mindenki más azonban komplex viselkedéses válaszok, amelyek
szinte tökéletes kognitív kontrollról tesz tanúbizony- felismeréséhez gyakran nem elég az, hogy képesek
ságot, ha az érzelmeiről van szó. Ráadásul, ezek a legyünk megfigyelni saját reakcióinkat, hanem pon-
hozzájuk nagymértékben hasonló mások intoleránsak tosan le kell tudnunk írni a helyzetet is, amelyben
voltak és erős ellenérzésekkel viseltettek a klienssel az érzelem keletkezett. Vagyis az érzelmi válasz
szemben, amiért ő képtelen volt hasonló kontrollt azonosításának elsajátításában hatalmas segítséget
gyakorolni érzelmei felett. Gyakran a borderline kli- jelent, ha képesek vagyunk megfigyelni és leírni: (1)
ensek azért nem hajlandóak még csak megkísérelni az érzelmet kiváltó eseményt, (2) az érzelmet kiváltó
sem érzelmeik szabályozását, mert ez azt bizonyítaná, esemény értelmezését, (3) az érzelemmel járó feno-
Ambrózi Kata
hogy a többieknek volt igazuk és ők hibásak amiatt,
menológiai élményt, ideértve a fiziológiai reakciókat,
(4) az érzelmet kifejező viselkedést és (5) az érzelem Pozitív érzelmi állapothoz vezető
egyéb funkciókra utólagosan gyakorolt hatásait. események gyakoriságának fokozása
A DBT abból a feltételezésből indul ki, hogy a legtöbb
Az érzelmek megváltoztatását akadályozó embernek, ideértve a borderline személyeket is, oka
tényezők felismerése van arra, hogy rosszul érezze magát. Noha érzelem-
vezérelt állapotban minden ember percepciója torzul,
Az érzelmi viselkedésnek megvan a maga adaptív ez nem jelenti azt, hogy maguk az érzelmek torzult
funkciója az egyén számára. Az érzelmi viselkedés percepció eredményeként jönnének létre. Ezért az
megváltoztatása rendkívül nehéz lehet, ha a viselke- érzelmek szabályozásának fontos módja, hogy kont-
dést megerősítés követi, ezért hasznos lehet, ha azo- rolláljuk az őket kiváltó eseményeket. A kellemes,
nosítjuk a viselkedés funkcióit és a megerősítéseket. élvezetes dolgok számának növelésével fokozhatjuk
Általánosságban az érzelmek funkciója valaminek a a pozitív érzelmeket. Rövid távon ez azt jelenti, hogy
kommunikálása a többiek számára és az egyén saját növeljük a mindennapi pozitív élmények számát.
viselkedésének motiválása. Az érzelmi viselkedés- Hosszútávon pedig azt, hogy úgy változtatjuk meg az
nek emellett két további fontos funkciója lehet. Az életünket, hogy gyakrabban forduljanak elő kellemes
első, a kommunikációs funkcióval összefüggésben események. Emellett az is hasznos, ha megtanulunk
mások viselkedésének befolyásolása és kontrollálása, jobban odafigyelni a kellemes tapasztalatokra, tuda-
a második saját észleléseinknek és az eseményekhez tosítjuk őket, amikor találkozunk velük, illetve nem
fűződő értelmezéseinknek az értékelése. Noha ez a aggodalmaskodunk amiatt, hogy véget fognak érni.
második funkció nem teljesen logikus (pl. ha vala-
kit utálunk, az nem feltétlenül jeleneti, hogy az illető
rászolgált az utálatra), de nagyon fontos a borderline Az érzelmek tudatosabb megélése
kliensek számára. Ezeknek a funkcióknak az felisme-
rése, különösen a negatív érzelmek kapcsán, fontos Az érzelmek tudatos megélése azt jelenti, hogy meg-
kezdő lépés az érzelmek megváltoztatása felé tapasztaljuk az érzelmeket anélkül, hogy megítélnénk
őket, véleményt formálnánk róluk, megpróbálnánk
legátolni, elfojtani őket, illetve elterelni a figyel-
Az „érzelemvezérelt gondolkodás” miatt münket. Az alapgondolat itt az, hogy ha kitesszük
kialakuló sérülékenység csökkentése magunkat a fájdalmas vagy szenvedést okozó érzel-
meknek, anélkül, hogy azok negatív következménye-
Fizikai vagy környezeti stressz hatása alatt mindenki ire asszociálnánk, akkor kioltódik az a képességük,
hajlamosabb emocionálisan reagálni. Ennek megfele- hogy másodlagos negatív érzéseket indítsanak be.
lően az itt megcélzott viselkedések magukban foglal- Ha valaki a negatív érzéseket „rossz”-nak minősíti,
ják a kiegyensúlyozott táplálkozást, az elegendő, de akkor természetesen bűntudatot és/vagy szorongást
nem túl sok alvást (ideértve az álmatlanság kezelését, fog érezni, valahányszor negatív érzései támadnak.
ha szükséges), a megfelelő testmozgást, a testi megbe- Ezeknek a másodlagos érzéseknek a rárakódása egy
tegedések kezelését, a nem előírt, hangulatmódosító eleve negatív helyzetre a szenvedést még intenzíveb-
gyógyszerek használatának abbahagyását és a „jár- bé és még nehezebben elviselhetővé teszi. Gyakran
tasság” érzésének fokozását, vagyis olyan tevékeny- a személy képes volna elviselni egy feszült helyzetet
ségek gyakorlását, amelyek fokozzák a hatékonyság vagy egy fájdalmas érzést, ha nem kellene megküz-
és a kompetencia érzését. A „jártasság” kiépítésére denie egyidejűleg a szorongással vagy a bűntudattal,
való összpontosítás nagyon hasonlít a tevékenységek amit a fájdalmas érzések váltanak ki belőle.
előírásának a depresszió kognitív terápiájában hasz-
nálatos módszerére. (Beck, Rush, Shaw & Emery,
2000). Bár ezeknek a céloknak az elérése egyszerű- Ellentétesen cselekedni
nek tűnik, az előrelépés bennük mind a beteg, mind
a terapeuta számára nagyon fárasztó lehet. Ami az Az érzelmeknek fontos részét képezi az, hogy ho-
álmatlanságot illeti, sok borderline kliensünk vége- gyan fejeződnek ki a személy magatartásában. Az
érhetetlen csatát vív ezzel, amiben a gyógyszerek érzelmek megváltoztatásának vagy szabályozásá-
gyakran kis segítséget jelentenek. Az anyagi problé- nak egyik módja tehát, hogy a viselkedéses-kifeje-
mák mind a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, mind ző komponenst változtatjuk meg oly módon, hogy
a megfelelő orvosi kezelésnek akadályát képezhetik. az érzelemmel ellentétes vagy inkonzisztens módon
A fenti célok elérése a kliens részéről aktív hozzáál- cselekszünk. Ennek ki kell terjednie mind a nyílt
lást és kitartást.igényel a pozitív hatások megjelenése cselekvésre (pl. teszünk valami kedveset azért, akire
után is. A borderline kliensek tipikus passzivitása a haragszunk, vagy megközelítjük azt, amitől félünk),
problémamegoldással kapcsolatban alapvető nehézsé- mind a testtartásra és az arckifejezésre. Ami ez utób-
Ambrózi Kata
get jelenthet.
bit illeti, fontos, hogy a kliensek megértsék, nem az a
feladat, hogy gátolják egy érzelem kifejezését, hanem B. Az érzelmi sérülékenység csökkentése
az, hogy egy másikat fejezzenek ki. Nagy különbség 1. Megtanulni azt, hogyan csökkentsük a
van aközött, ha megkeményítjük a vonásainkat, hogy negatív érzelmi állapotokkal szembeni
ne jelenjen meg a harag az arcunkon, illetve ha ella- sérülékenységet – megelőzni a negatív
zítjuk az arcizmaikat, hogy azt fejezzük ki, kedveljük érzelmi állapotok kialakulását azáltal,
a másikat. hogy csökkentjük annak a valószínű-
ségét, hogy túlságosan kiszolgáltatottá
váljunk az érzelmeknek (érzelemvezérelt
A feszültségtűrési készségek alkalmazása gondolkodásnak) és növeljük az érzel-
mekkel szembeni ellenállóképességet.
Hasonlóképp, az érzések intenzitását és időtartamát 2. Megtanulni fokozni a pozitív érzelmek
lecsökkentheti, ha képesek vagyunk elviselni a nega- gyakoriságát és ezáltal csökkenteni a
tív érzéseket anélkül, hogy impulzív cselekedeteket negatív érzelmekre való fogékonyságot.
hajtanánk végre, amelyek csak rontanak a helyze- C. Az érzelmek által okozott szenvedés
ten. A következő fejezetben tárgyalt feszültségtűrési csökkentése
készségek bármelyikének vagy akár az összesnek az 1. A fájdalmas érzések „elengedése” azál-
alkalmazása segíthet, ezért most nem tárgyaljuk őket. tal, hogy tudatosan átéljük őket ahe-
Ennek a modulnak a tananyaga a következő részekre lyett, hogy megpróbálnánk leküzdeni
oszlik. Az első rész az érzelmek természetével fog- vagy „a szőnyeg alá söpörni” őket.
lalkozik; ismertetünk és megvitatunk egy lehetsé- 2. Megtanulni, hogy időnként azáltal sza-
ges modellt az érzelmekre vonatkozóan. A második bályozzuk vagy változtassuk meg az
részben arról van szó, hogy hogyan lehet felismerni érzéseinket, hogy velük ellentétesen
és megnevezni az érzelmeket a mindennapi életben. cselekszünk.
A harmadik részben tárgyaljuk az érzelmek funkci-
óját és azt, hogyan függenek össze e funkciók az ér- II. Kétféle érzelmi tapasztalat
zelmek megváltoztatásának bonyolult folyamatával. A. Némely érzelmi élmény a környezetünkben
A negyedik rész a negatív érzelmekkel szembeni zajló eseményekre adott elsődleges reakció
sérülékenység csökkentésének módjaival foglalkozik (pl. dühösek vagyunk valakire, amiért kri-
(érzelemvezérelt gondolkodás kezelése). Az ötödik tizál minket, örülünk, ha egy szeretett sze-
rész arról szól, hogy miként lehet fokozni a pozitív mély látogatóba jön, meglepődünk, hogy jó
érzelmi állapottal járó események gyakoriságát. A ha- idő van, pedig esőt jósoltak stb.)
todik és egyben utolsó részben azzal foglalkozunk, B. Más érzelmi élmények saját gondolatainkra,
hogyan csökkentsük a negatív érzelmi állapottal járó cselekedeteinkre, érzéseinkre adott elsődle-
szenvedést az érzelmek tudatosabb megélése révén és ges reakciók (pl. bűntudatot érzünk, amiért
annak segítségével, hogy ellentétesen cselekszünk. dühösek vagyunk, dühöt érzünk, amiért
nem jut eszünkbe valami, szégyent érzünk,
amiért nem sikerül egy feladat, büszkesé-
A modul tartalmi vázlata get, amiért győztünk egy versenyben stb.).
C. Ebben a modulban mindkét fajta érzelem-
I. Tájékoztassuk a klienst a modulban tanított mel foglalkozunk.
készségekről, és indokoljuk meg, miért fontosak
ezek a készségek. III. Beszéljünk az érzelmek szerepéről az ember
életében.
Tekintsük át az 1. Érzelemszabályozási munka- A. Az érzelmek lehetnek hasznosak, destruk-
lapot! Az érzelemszabályozási tréning céljai tívak vagy (ritkábban) semlegesek.
A. Saját érzelmeink megértése Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél-

1. Az érzelmek felismerésének megtanu- dákat arra, amikor érzelmeik hasznosak illetve ami-
lása úgy, ahogyan megtapasztaljuk őket, kor destruktívak voltak. Vitassák meg, mely érzel-
a „tudatos jelenlét” készségek alkalma- mek jelentik számukra a legtöbb problémát. Melyiken
zása az érzelmek megfigyelésére és le- szeretnének leginkább változtatni?
írására. Megjegyzés a vezetők számára: nagyon fontos
2. Megtanulni felismerni, hogy mi gátolja annak megértetése, hogy az érzelemszabályozás cél-
az intenzív negatív érzelmek csökkenté- ja nem az, hogy megszabaduljunk az érzelmektől és
sét azáltal, hogy elemezzük az érzelmek zombikká váljunk. A borderline kliensek mindig ér-
funkcióját. Milyen célokat szolgálnak, zelemvezéreltek lesznek. Az a cél, hogy csökkentsük
vagy milyen szükségleteket elégítenek a szenvedést. Azonosítsuk, hogy kik azok a kliensek,
Ambrózi Kata
ki?
akik attól félnek, hogy elveszítik az érzelmeiket, és
kik azok, akik szeretnének megszabadulni az érzel- C. Az érzelmek jönnek és mennek. Olyanok,
meiktől. mint a hullámok a tengeren. A legtöbb ér-
zelem néhány másodperctől néhány percig
B. Az érzelmekről alkotott vélemény – vagyis tart.
az, ahogyan az emberek interpretálják ma- D. Az érzelmek képesek önmaguk fenntar-
guknak érzelmeiket – befolyásolja azt, ho- tására. Ha egyszer egy érzelem beindult,
gyan tudunk velük együtt élni. képes újraindítani magát. Ha egy érzelem
Elméleti kérdés: a borderline személyek köz- tartóssá válik, „hangulatnak” hívjuk.
ponti problémája, hogy a legtöbb negatív érzelemre
másodlagos érzésekkel reagálnak, pl. bűntudattal,
E. Tekintsük át A 3. Érzelemszabályozási
szégyennel vagy dühvel. Ezek a másodlagos érzé-
munkalapot! Az érzelmek egy lehetsé-
sek aztán mindenféle problémát okoznak. Először
ges modellje
is összezavarják a képet és nagyon megnehezítik az
elsődleges érzelmek felismerését és megnevezését.
A másodlagos érzelmek átszínezik az elsődleges ér-
Megjegyzés a vezetők számára: Otthoni gya-
zelmeket, ami megnehezíti az elsődleges érzelmekkel
korláshoz osszuk ki az 1. Érzelemszabályozási
kapcsolatos problémák megoldását. Erről a későbbiek
feladatlapot. Az érzelmek megfigyelése és leírása
során még sokszor lesz szó.
(A funkciókra vonatkozó részt később tárgyaljuk,
Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél-
csak helytakarékossági okból kifolyólag került erre
dákat arra, amikor egy elsődleges érzelemre egy
a lapra.)
másodlagos érzelemmel reagáltak (pl. lehangoltak
lettek a depresszió érzésétől, dühösek lettek vagy
szégyellték magukat, amiért dühösek voltak). Kér- 1. Kiváltó esemény (külső vagy belső):
dezzük meg, hogy általában mi okoz számukra több Az érzelmet kiváltó esemény lehet külső
problémát és fájdalmat – az elsődleges vagy a má- környezeti, vagy belső. Saját gondolata-
sodlagos érzelem? ink, viselkedésünk vagy fizikai reak-
cióink is kiválthatnak érzelmeket. Egy
IV. Tekintsük át a 2. Érzelemszabályozási érzelem kiválthat egy másikat. Néhány
munkalapot! Az érzelmekkel kapcso- esemény automatikusan érzelmet vált-
latos mítoszok hat ki, vagyis anélkül is reagálhatunk
rá, hogy tudatában lennénk. Például a
magasság kiváltotta félelem ilyen. Eh-
Beszéljük meg! Használjuk az „ördög ügyvéd- hez hasonló a gyönyörű naplemente lát-
je” technikát az érzelmekről szóló mítoszok megvi- ványa okozta öröm.
tatásánál. A résztvevők feladata, hogy ellenérveket Beszéljük meg! Kérjünk a résztvevőktől más
vagy kételyeket fogalmazzanak meg a mítoszokkal példákat.
szemben. Ezek a kételyeket a kliensek később „bá- 2. Az események értelmezése. A legtöbb
torításként” is használhatják közérzetük javítására. esemény nem vált ki automatikusan ér-
Mindenki írja le a résztvevők által megfogalmazott zelmet. Ilyenkor az érzelem az esemény
ellenérveket. értelmezéséhez kapcsolódik vagyis ah-
Megjegyzés a vezetők számára: Lásd a 4. hoz, ahogyan a személy megítéli a hely-
Interperszonális hatékonyság munkalapot a 8. feje- zetet, amit gondol róla.
zetben (a modul tartalmának VI. pontja) az „ördög a) Például: a legtöbb félelem tanult.
ügyvédje” technikával kapcsolatban. Az emberek nem félnének a fegy-
verektől, ha nem tudnák, hogy azok
V. Az érzelmek egy lehetséges modelljének be- képesek ölni.
mutatása. b) Például: Mari nem szereti Zsuzsát
A. Feltehetően körülbelül nyolc alapérzelem lé- vagy Zsófit. Zsuzsa emiatt nagyon
tezik (düh, szomorúság, öröm, meglepődés, dühös, Zsófi nagyon megijed. Miért?
félelem, undor, bűntudat / szégyen, kíván- Zsuzsa azt gondolja, hogy Marinak
csiság). Az emberek az ezekre való képes- hálásnak kellene lennie mindazért,
séggel vagy biológiai előhuzalozottsággal amit érte tett és kedvelnie kellene
születnek. A többi érzelem tanult és rend- őt. Zsófi azt gondolja, hogyha Mari
szerint az alapérzelmek valamilyen kombi- nem szereti mindazok után, amit
nációja. érte tett, akkor talán senki sem fogja
B. Az érzelmek az eseményekre adott speciá- szeretni őt.
lis válaszmintázatok. Mint ilyenek, bonyo- Gyakoroljunk: A résztvevők találjanak ki
Ambrózi Kata
lultak és sok elemből tevődnek össze.
helyzeteket és azok különféle magyarázatát, ame-
lyek különböző érzelmeket váltanak ki. Ennek egyik b) Az érzelmeket agyi változások is kí-
módja, hogy valaki kitalál egy helyzetet vagy ese- sérik. Az agyban zajló neurokémiai
ményt, egy másvalaki értelmezi azt és egy harmadik változások az érzelmek fontos részét
személy egy érzelmet kapcsol hozzá. Ezután egy ne- képezik. Az agy bizonyos részei (pl.
gyedik résztvevő ugyanehhez a helyzethez egy másik a limbikus rendszer) igen fontosnak
értelmezést, egy ötödik pedig ennek megfelelően egy tűnnek az érzelmek szabályozásá-
másik érzelmet köt. Ezt többször meg lehet ismételni ban. Az agyi változások hatással
ugyanazzal a helyzettel vagy eseménnyel. Játsszuk el lehetnek a test többi részére.
ezt több helyzet kapcsán is. Amit fontos kiemelni, az i. Néhány kutató úgy véli, hogy a
az, hogy az emberek gyakran a saját értelmezéseikre borderline személyeknek azért
reagálnak, nem pedig magára az eseményre. jelent problémát az érzelmeik
3. Érzelmek. Az érzelmek nagyon komp- szabályozása, mert esetükben
lexek, de általában több részre vagy az agyban zajló neurokémiai fo-
különböző, egy időben zajló reakcióra lyamatok valamilyen zavara áll
bonthatók. fenn.
a) Az érzelmeket testi változások kísé- ii. A pszichoaktív szerek úgy sza-
rik, például az izmok megfeszülése bályozzák az érzelmeket, hogy
vagy elernyedése, változások az ér- megváltoztatják az agy kémiáját.
falak állapotában, a szívritmusban, a A probléma az, hogy amint az
bőrhőmérsékletben stb. agy ”megtanulja”, hogy ott van
i. A legfontosabb változás az arciz- a gyógyszer gyakran úgy módo-
mokat érinti. A kutatók jelenleg sítja a kémiai folyamatokat, hogy
úgy gondolják, hogy az arciz- kompenzálja a hatásukat.
mokban végbemenő változások- c) Az érzelmek magukba foglalnak
nak az érzelmek kiváltásában is érzéseket. Amikor az emberek ér-
igen fontos szerepe van. zelmeket élnek át, akkor tulajdon-
ii. A legtöbb ember megtanulja képpen a testükben és az agyukban
legátolni vagy elrejteni a testi zajló változásokat érzékelik. Ezt
változásokat, legalábbis az ese- értjük általában „érzelmi élmény”
tek egy részében. Mindazonál- alatt.
tal, bár a változások esetleg nem Beszéljük meg! Magyarázzuk el: „Vagyis, ami-
szembetűnőek, érzékeny műsze- kor az emberek azt mondják nekünk, hogy ne érezz
rekkel valószínűleg kimutatha- így, az ostobaság. Ez olyan, mintha azt mondanák,
tók. hogy ne érezd, ahogy az eső csorog le az arcodon. Az
Beszéljük meg! A borderline kliensek minden- egyetlen módja annak, hogy ne érezzünk valamit, az
ki másnál jobban megtanulják elrejteni az érzelmei- az, hogy eltereljük a figyelmünket. Bár ez időnként
ket az azokat kifejező arcizmok kontrollálása által. könnyű, néha szinte lehetetlen. Azt mondani valaki-
Ez az elutasító környezetben történő társas tanulás nek, akinek a tűzbe lóg a lába, hogy ne figyeljen oda,
természetes következménye. Az érzelmek elrejtése ostobaság”. Vitassuk meg ezt a gondolatot.
általában automatikus, vagyis nem szándékos, illetve Gyakoroljunk: a résztvevők végezzenek gya-
a személy nincs tudatában annak, hogy ezt teszi. Ez korlatokat, amelyekben először megpróbálnak érzé-
az egyik fő oka annak, hogy a többiek általában nem kelni valamit (pl. a karjukat a szék karfáján), azután
tudják, hogy az illető mennyire feldúlt, mert nem megpróbálják elterelni a figyelmüket. Magyarázat:
látszik rajta! Vitassuk meg, hogyan tanulták meg a „Olykor az érzelmekkel az a probléma, hogy nem
résztvevők elrejteni érzelmeiket. érzékeljük a testünket, a testi változásokat. Ahhoz,
Beszéljük meg! Az is lehetséges, hogy a hogy szabályozni tudjuk az érzelmeinket nagyon
borderline kliensek érzelmi rendszere születésüknél pontosan kell érzékelnünk a testünket. Ha éveken át
fogva kevésbé kifejező, mint másoké. Lehetséges, gyakoroltuk az érzések elfojtását, ez nehéz lehet.”
hogy ez a kezdeti tendencia az érzelmek kevésbé in- Beszéljük meg! Tudakoljuk meg, hogy a részt-
tenzív vagy nyilvánvaló megjelenítésére (pl. az arcki- vevők közül kinek jelent nehézséget a teste érzékelé-
fejezésen keresztül), olyan helyzetet teremt, amelyben se illetve kinek jelent nehézséget az, hogy pontosan
a környezetük tagjai nem kapják meg a szükséges behatárolja, testének mely pontját érzékeli. Vitassuk
visszajelzést személlyel folytatott interakciójuk meg- meg azt az állítást, hogy néhány ember számára az
felelő monitorozásához. Emiatt a környezet kevésbé érzelem olyanok, mint a köd, nem érzékelik ponto-
élénken reagál a borderline személy érzelmi megnyil- san, hogy mi az.
vánulásaira, ezáltal létrehozva az elutasítás mintáza- d) Az érzelmek cselekvésre is kész-
tát. Ezt a hipotézist nagyon óvatosan ismertessük, tetnek. Egyik fontos funkciójuk,
Ambrózi Kata
figyelve a résztvevők reakcióját.
hogy cselekvést váltanak ki (pl. a
düh harcot, a félelem menekvést.) a) Testbeszéd (testtartás, arckifejezés)

Bár magát a cselekvést nem tartjuk b) Szavak (pl. „szeretlek”, „utállak”,
az érzelem részének, az arra való „szomorú vagyok”, „sajnálom”)
késztetést igen. c) Cselekvés (csók, ütés, futás valaki
Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogy a különböző felé, passzív visszavonulás, elkerü-
érzelmek milyen cselekvésre késztetnek. A résztve- lés stb.)
vők mondjanak példákat. 6. Az érzelmek megnevezése. Minden
e) Nagyon komplex érzelmek gondo- kultúrában nevet adnak az érzelmek-
latokat, hiedelmeket és feltétele- nek. Vannak bizonyítékok arra, hogy ha
zéseket is magukba foglalhatnak. valaki nevet tud adni egy érzelemnek,
Például a reménytelenség nem más, akkor jobban tudja kontrollálni azt. Az
mint szomorúság, azzal a meggyő- érzelmek megnevezése tanult készség.
ződéssel kombinálva, hogy a dolgok Nyilvánvaló, hogy az egyszerű érzel-
szörnyűek, és nem fognak jobbra meket könnyebb megnevezni, mint ösz-
fordulni. szetetteket.
.
4. Kifejezés. Az érzelmek egyik legfonto- VI. Ismertessük az érzelmek felismerésének, leírá-
sabb funkciója a kommunikáció. Ha ez a sának és megnevezésének a koncepcióját.
cél, ahhoz arra van szükség, hogy kifeje- A. Egy érzelem leírása a következők leírását
zésre juttassuk őket. foglalja magában:
a) Az elsődleges vagy alapérzelmek 1. A kiváltó események és helyzet
az emberben genetikailag előhu- 2. Az események vagy a helyzet értelme-
zalozottak. A kutatások azt mutat- zése (pl. gondolatok, ítélet, feltételezés,
ják, hogy ugyanahhoz az érzelem- hiedelem)
hez minden kultúrában ugyanaz 3. Észlelt testi reakciók, amelyeket át-
az arckifejezés kapcsolódik. Sok élünk (vagy átélhetünk, ha odafigye-
cselekvés, ami érzelmet fejez ki, lünk, például elpirulás)
ugyancsak előhuzalozott. 4. Testbeszéd (pl. testtartás, arckifejezés)
b) Az emberek képesek megtanulni 5. Az érzelmek szóbeli megfogalmazása
az érzelmeik kifejezésének gátlását, 6. Cselekvésre késztetés és tényleges cse-
vagy kifejezésük megváltoztatását. lekvés.
A komplex érzelmek esetében – Elméleti kérdés: azáltal, hogy megtanuljuk
amelyek tanultak- a hozzájuk társuló megfigyelni az érzelmeinket, elsajátítjuk, hogy távol-
arckifejezés is tanult. ságot vegyünk tőlük (azaz nem azonosulunk) és eggyé
c) Különböző arckifejezések és visel- is válunk velük. Ahhoz, hogy uralkodni tudjunk az
kedésmódok eltérő érzelmi álla- érzelmeink fölött, először el kell tőlük különülnünk,
potokat fejezhetnek ki kulturális, hogy gondolkozhassunk róluk és megküzdési straté-
regionális, családi iskolai hovatarto- giákat vethessünk be ellenük. Ugyanakkor eggyé is
zástól illetve egyéni különbségektől kell válnunk velük, abban az értelemben, hogy mint
függően. saját részünket ismerjük el, nem pedig valami rajtunk
Beszéljük meg! Vitassuk meg azt a tényt, hogy kívülálló dologként kezeljük őket. A helyzet hasonló
minden család, város, állam stb. egy kisebb kultúra. a ló és lovas kapcsolatához. A lovas abban a mérték-
Az érzelmek kifejezése, amelyik az egyik kultúrá- ben tudja irányítani a lovat, amilyen mértékben „egy”
ban teljesen rendjén való, a másikban lehet nem az. vele. Ha a lovas szembenáll a lóval és küzd vele, a ló
A résztvevők mondjanak példákat saját tapasztalata- is küzdeni fog és a lovas nem fogja tudni „simán” irá-
ikra. nyítani. Ugyanakkor, ha a lovas „nem tudatos”, hogy
Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogy egy-egy úgy mondjuk, és nincs önálló identitása, akkor csak
arckifejezés időről időre illetve személyenként mást kapaszkodni fog, hogy a bőrét mentse, és a ló kedve
és mást jelenthet. Az érzelmek olvasása ennélfog- szerint bármerre viheti.
va néha könnyű, máskor viszont nagyon nehéz. Az
emberek gyakran téves érzelmeket tulajdonítanak B. Az érzelmeknek utóhatásuk is van.
egymás. Egy és ugyanaz a viselkedés számos kü- Elméleti kérdés: az intenzív érzelmek erős
lönböző érzelmet kifejezhet. Ugyanígy, ugyanazt az hatást gyakorolnak az emlékezetre, a gondolatokra,
érzelmet nagyon különféle viselkedéssel lehet kife- sőt a gondolkodási készségre, a testi funkciókra és a
jezni. A résztvevők mondjanak példát arra, amikor viselkedésre. Bizonyos értelemben azt mondhatjuk:
tévesen tulajdonítottak másnak valamilyen érzelmet „az érzelmek szeretik önmagukat”. Úgy irányítják a
vagy más tette velük ugyanezt. személyt, hogy fennmaradhassanak (vagy újrakez-
Ambrózi Kata
5. A kifejezés módozatai
dődhessenek).
B. Tekintsük át a 4. Érzelemszabályozási Megjegyzés a vezetők számára: ezeket a ré-

munkalapot! Hogyan írjuk le az érzel- szeket legjobb a házi feladat megbeszélésébe beik-
meket? tatni. A résztvevők töltsenek ki annyi feladatlapot
(Érzelemszabályozás 1. feladatlap), ahány kiváltó
Elméleti kérdés: Magyarázzuk meg: „Ezek eseményt tartalmaz a helyzet. Vagyis, ha a személy-
tipikus szavak, amelyeket az érzelmek illetve az ben az eredeti érzelem (vagy érzelmek kombinációja)
érzelmek jellemző vonásainak vagy megnyilvánu- egy másodlagos érzelmet váltott ki, egy második fel-
lási formáinak leírására használunk. A munkalapok adatlapot is ki kell töltenie. Erre a feladatra különö-
nagy része átlagembereknek az érzelmi tapasztala- sen oda kell figyelni, mivel időnként nagyon nehéz ez
taikra vonatkozó kérdésekre adott válaszai alapján utóbbiakat kiválasztani.
készült.”
Megjegyzés a vezetők számára: ennek a mun- VIII. Tekintsük át az 5. Érzelemszabályozási
kalapnak az elsődleges célja, hogy támpontokat adjon munkalapot! Mire jók az érzelmek?
a klienseknek, amikor nehézségeik vannak az érzel-
meik leírásában. Nem kell teljes részletességében is-
Megjegyzés a vezetők számára: az ezekhez a
mertetni. Elegendő csak átlapozni, aztán odaadni a
készségekhez tartozó házi feladat a 2. Érzelem-
klienseknek, hogy tanulmányozzák az ülések között.
szabályozási feladatlap: Érzelmi Napló
Lesznek, akik nagyon hasznosnak fogják találni, má-
sok kevésbé. Nagyon fontos, hogy ne sugalljuk azt,
hogy a munkalapon felsorolt jellemzők mindegyiké- A. Miért vannak az embereknek érzelmeik?
nek minden egyes érzelem esetében jelen kell len- Sok állatnak van érzelmi viselkedése. Az
nie. Ezek az adott érzelmekre nézve tipikus kiváltó érzelmi viselkedés nagyon gyors és haté-
események, értelmezések, hatások és élmények, de kony. Valójában feltehetően a túléléshez
a kulturális és egyéni tapasztalatok különbözősége szükséges.
miatt személyenként változó, hogy az adott érzelemre B. Ha az érzelmeknek nem volna funkciójuk,
közülük éppen melyik jellemző. ha nem volnának fontosak, könnyen meg
Beszéljük meg! A résztvevők mondják el a sa- lehetne változtatni őket. De minthogy van
ját elképzeléseiket arról, mik az érzelmek jellemző céljuk, (valamilyen szükségletet elégítenek
vonásai. ki, stb.), sokszor nagyon nehéz megváltoz-
Gyakoroljunk! Játsszunk szerepjátékot a kli- tatni őket.
ensekkel! C. Az érzelmek által kommunikálunk (és
1. Mindenki találjon ki egy érzelemtelített befolyásolunk másokat).
helyzetet, amit szívesen eljátszana. 1. Az arckifejezések az érzelmek „előhu-
2. Magyarázzuk el hogyan zajlik a szerepjá- zalozott” részei. A természeti népek és
ték! Két kliens vagy a vezető az egyik kli- az állatok úgy használják őket, mint
enssel játsszon el egy helyzetet. Mindenki a szavakat. Az arckifejezések még a
figyelje meg a megjelenített szituációt és modern társadalmakban is gyorsabban
írja le a résztvevők nonverbális viselkedé- közvetítenek, mint a szavak.
sét. Kérjük meg a klienseket, hogy fordítsa- a) Minthogy az érzelmeket szavak-
nak fokozott figyelmet az arckifejezésekre. ban és szavak nélkül (verbálisan és
3. A szerepjátékban részt vevő személyek non-verbálisan) is ki tudjuk fejezni,
mondják el, mit éreztek és mit fejeztek ki fontos helyzetekben a kommuniká-
az érzéseikből. ciónak két csatornája is van.
Megjegyzés a vezetők számára: további ja- b) Bizonyos érzelemkifejezések auto-
vaslatok a szerepjáték vezetésére vonatkozóan, lásd matikus hatást váltanak ki mások-
a munkafüzet 8. fejezetét (X. pont, az ülések tartalmi ból, vagyis a hatás nem tanult.
vázlatának leírásában). i. Például egy gyermek spontán
módon reagál egy felnőtt mo-
VII. Írjuk le, melyek azok a faktorok, amelyek solyára, vagy ijedt tekintetére.
megnehezítik az érzelmek megfigyelését és Ez az automatikus reakció „jó
felismerését. szolgálatot” tesz a gyermeknek,
A. Másodlagos érzelmek (érzelmekre adott amíg meg nem tanul beszélni.
érzelmi reakciók) Ahogyan korábban szó Az arckifejezések még akkor is
volt róla, amikor megjelenik egy másodla- hasznosak, amikor tud már be-
gos érzelem, ez elfedheti vagy megzavar- szélni.
hatja az elsődleges érzelmi reakciót. ii. Amikor az érzelmek testi kifeje-
B. Ambivalencia (egynél több érzelmi reakció ződése (arckifejezés, testtartás,
Ambrózi Kata
ugyanarra az eseményre).
hanghordozás) és a szóbeli üze-
net nem vág egybe, az emberek Beszéljük meg! Beszéljük meg, mi az előnye
jobban bíznak a non-verbális jel- annak, ha a bűntudat, szégyen, meglepődés, szeretet
zésekben, mint a szavakban. vagy szomorúság érzését illetve a fenti példákban
Beszéljük meg! Ez nagyon fontos téma. A DBT említett érzéseket kommunikáljuk.
egyik alapvető feltevése szerint a borderline szemé-
lyek egyik problémája az, hogy non-verbális kom- D. Az érzelmek szervezik és előkészítik a
munikációjuk gyakran nem pontosan jelzi a személy cselekvést.
által megélt érzéseket, így mások gyakran félreértik 1. Az érzelmek felkészítenek a cselekvésre
azokat. Kérjünk példákat résztvevőktől, amikor fél- és motiválják azt. Az érzelemhez kap-
reértették őket, vagy ők félreértettek másokat azért, csolódó késztetés gyakran „előhuzalo-
mert a non-verbális kommunikáció nem tükrözte zott”.
pontosan azt, amit átéltek. 2. Ezzel időt nyerünk fontos helyzetekben,
2. Amikor fontos számunkra, hogy kom- amikor gyorsan kell reagálnunk, mert
munikáljunk másokkal, vagy „üzenetet nem kell mindent átgondolnunk.
küldjünk nekik”, nagyon nehéz lehet a) Példa: Ha egy ember elvesztése egy
megváltoztatni az érzelmeinket. közösségben nem okozna fájdalmat,
a) Például, ha Juli azt akarja tudat- miért indulna bárki is az eltűnt em-
ni Katival, hogy helytelenül visel- berek keresésére vagy miért segíte-
kedik, akkor mérges marad, amíg nénk a szenvedőkön? Szomorúság
Kati „nem veszi az adást”. Ha nem nélkül a közösségek kihalnának.
maradna mérges, Kati esetleg nem b) Példa: A vizsgára készülő diákok
jönne rá, hogy probléma van a vi- gyakran nem akarják csökkenteni
selkedésével. a szorongásukat, mert attól félnek,
b) Ha Gina azt akarja, hogy Emmi hogy akkor nem készülnének olyan
megértse, milyen veszélyes helyzet- keményen és megbuknának.
ben vannak, nem palástolja ijedtsé- c) Példa: Az emberek félnek mérsékel-
gét. Máskülönben Emmi azt hihet- ni a bűntudatukat, mert attól félnek,
né, hogy a helyzet biztonságos. hogy akkor ártalmas dolgokat követ-
c) Ha Mari azt akarja, hogy Jóska tud- hetnének el.
ja, minek örül, akkor vidám marad. Beszéljük meg! Kérjünk a résztvevőktől más
3. Az érzelmek kifejezése hatással van példákat és vitassuk meg ezeket, különösen a harag-
másokra, akár akarjuk, akár nem. gal függőket.
a) Példa: Ha barátságosan, szívélyesen
viselkedünk egy ismerőssel, akkor E. Az emberben az érzelmeknek jelzőfunkci-
ezt ő később szívességgel viszonoz- ójuk van önmaguk számára. Az érzelmek
hatja; ha a főnök kifejezi a csaló- segítik az önigazolást.
dottságát beosztottja teljesítménye 1. Másokra vagy az eseményekre adott
miatt, akkor a személy feltehetően érzelmi reakcióink információt szolgál-
jobban fog igyekezni; ha kimutat- tatnak számunkra a helyzetről. Az ér-
juk a haragunkat, esetleg könnyeb- zelmek jelezhetik, hogy valami történik,
ben megkapjuk, ami jogosan jár ne- illetve „figyelmeztetnek” bennünket.
künk. a) Ezt fejezi ki a mondás is: „hallgass
b) Példa: Ha értéktelennek, remény- a szívedre”.
vesztettnek érezzük magunkat, vagy b) Ugyanígy, amikor valakire azt
ha el vagyunk keseredve és ezt ki- mondjuk, hogy jó megérzései van-
mutatjuk, akkor ez arra ösztönözheti nak, erre gondolunk.
a terapeutát vagy valaki mást, hogy c) Gyakran a helyzet bizonyos eleme-
segítsen és csökkentse a szenvedé- it nem tudatos (vagy automatikus)
sünket. ( Legalábbis ebben szoktunk szinten regisztráljuk és dolgozzuk
bízni.) fel. Az így feldolgozott elemek jel-
c) Példa: Ha kifejezzük a haragunkat, zésként szolgálva érzelmeket válta-
akkor ezzel esetleg leállíthatjuk má- nak ki úgy, hogy közben nem tudjuk
sok nemkívánatos a viselkedését. pontosan, a szituáció melyik elemére
Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél- reagálunk. Próba-szerencse tanulás-
dákat, amikor érzelmeik befolyásolták mások visel- sal – vagyis tapasztalati alapon – le-
kedését, vagy mások érzelmei az ő viselkedésüket. het elsajátítnai, hogy az egyén mikor
Arra is kérjünk példát, amikor a dolog visszafelé sült bízzon meg érzelmi reakcióiban és
Ambrózi Kata
el: valami olyan hatást értek el, amit nem akartak.
tekintse azokat a helyzetről szóló
tájékoztatásnak és mikor kezelje ér- tatása az élmény érvénytelenítését jelenti. A vezetők

zelmi reakcióját inkább önmagáról mondjanak saját példát, ha tudnak.
szóló információnak.
Beszéljük meg! Kérjünk a résztvevőktől pél- IX. Készüljünk fel az érzelmi sérülékenység csök-
dákat arra, amikor egy helyzettel kapcsolatos megér- kentését célzó módszerek ismertetésére. Ezek-
zéseik igaznak bizonyultak és amikor tévesnek. Be- nek a készségeknek a memorizálásában segít az
széljünk arról, hogy az emberek gyakran egyszerűen alábbi versike:
azért nem hallgatnak a saját megérzéseikre, mert nem
tudják megfogalmazni őket, vagy mert mások lebe- TEST és AGY / ÜGYES VAGY
szélik erről őket.
Megjegyzés a vezetők számára: Gondoljunk Testi betegségek kezelése
arra, hogy az érzelmek ily módon való használata Evés, kiegyensúlyozott
jelenik meg a viszontáttétel értelmezésében, amikor Sporttevékenység
ezáltal próbáljuk megérteni a klienst. Vagyis a tera- és Alvás, elegendő
peutákat gyakran éppen arra tanítják, hogy az érzé- Gyógyszerek, alkohol – olyan elfoglaltság, ami-
seikre ilyen módon. támaszkodjanak. ben
2. Az érzelmekre és a megérzésekre való ÜGYES VAGY
túlzott támaszkodás esetén előfordulhat,
hogy az egyén az érzelmeket tényként X. Tekintsük át a 6. Érzelemszabályozási
kezeli: „Inkompetensnek érzem magam, munkalapot! Az érzelmi sérülékenység
tehát az vagyok”, „Ha depressziósnak ér- csökkentése: hogyan kerüljük el az érze-
zem magam, amikor egyedül hagynak, lemvezérelt lelkiállapotot?
nem volna szabad egyedül hagyniuk”.
„Ha valamit igaznak érzek, akkor az igaz Megjegyzés a vezetők számára: Az ehhez a rész-
is”. Ilyenko a személyek úgy használják hez tartozó házi feladata a 3. Érzelemszabályozási
az érzelmeiket, hogy igazolják a hiedel- feladatlap: lépések a fájdalmas érzések csökkenté-
meiket. sére. Emellett a naplókártyán is találhatók ehhez
Megjegyzés a vezetők számára: ez nagyon kapcsolódó készségek
fontos s egyúttal igen érzékeny téma a borderline kli-
ensek számára, mert elsősorban a negatív érzelmek A. Testi betegségek kezelése. Magyarázzuk
által hitelesítik (igazolják) önmagukat. Ez érthető, el: a betegségek csökkentik a negatív érzé-
ha arra gondolunk, hogy többségük érvénytelenítő sekkel szembeni ellenállást.
környzetben nőtt fel. A dolog a következőképpen Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogy milyen
működik: amikor valakinek az érzéseit bagatellizál- betegségeik voltak a résztvevőknek. Mi akadályozza
ják, érvénytelenítik, akkor nehéz lehet számára, hogy meg azt, hogy kezeltessék a betegségeket? Leggyako-
problémáit, szükségleteit érvényre juttassa. Emellett ribb akadályok: szégyenérzet (különösen a szexuális
lehet, hogy túl sokat kérnek és várnak el tőle. Ezzel úton terjedő betegségek miatt), az asszertivitás hiá-
a személy úgy szállhat szembe, hogy fokozza az ér- nya és a pénztelenség.
zelmek kifejezését, így előbb-utóbb megkapja a várt
odafigyelést. Ha aztán a következő alkalommal ha- B. Kiegyensúlyozott táplálkozás. Magyaráz-
sonló körülmények között az illető kevésbé felfoko- zuk el: ”próbáljunk meg annyit és olyasmit
zottan reagál, akkor környezete azt fogja hinni, hogy enni, amitől jól érezzük magunkat – sem túl
neki volt igaza s már az első alkalommal sem voltak keveset, sem túl sokat!”
valódiak a kliens érzelmei. Ha ez sokszor ismétlődik, Beszéljük meg! Beszéljük meg, hogy milyen
végül a személy hitelessége érzelmeinek hitelességé- negatív hatásai vannak annak, ha keveset eszünk.
vel válik azonossá. Ha a helyzet nem annyira rossz, Emellett az is fontos, hogy ne együnk olyasmit, ami-
mint amennyire ő mondja, szégyent érez, amiért annyi től rosszul érezzük magunkat. Fontos ezeket az éte-
problémát okozott másoknak. Vagyis a negatív érzel- leket elkerülni. Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy
mek fokozatosan önmaguk hitelesítésének eszközévé melyek azok az ételek, amelyektől jól érzik magukat
válnak. Ezt nagyon nehéz megértetni a borderline /csokoládé/, megnyugszanak /tej/ vagy erőre kapnak
személyekkel, mert már magát a gondolatot is eluta- /cukor, hús/. Hangsúlyozzuk, hogy fontos ilyen étele-
sításként élik meg – sok odafigyelés, rengeteg türelem ket fogyasztani, természetesen kellő mértékletesség-
és nagy tapasztalat szükséges hozzá. gel, mértékletesen fogyasztva.
Beszéljük meg! Kérjünk a résztvevőktől példá-
kat és vitassuk meg ezeket. Emeljük ki azokat az ese- C. Sporttevékenység. Magyarázzuk el: „Az
teket, amikor az érzelmek önigazolásként szolgálnak aerobik gyakorlatok rendszeresen végezve
illetve azokat, amikor a negatív érzelmek megváltoz- antidepresszáns hatásúak. Ráadásul a rend-
Ambrózi Kata
szeres sporttevékenység fokozza a jártasság A. Pozitív tapasztalatok szerzése. Magyaráz-

érzését.” zuk el: „Fokozzuk azoknak az események-
Beszéljük meg! Kérdezzük meg, hogy a részt- nek a számát, amelyek pozitív érzelmeket
vevők milyen sporttevékenységet folytatnak. A prob- váltanak ki, például szeretet, öröm, büsz-
léma itt az, hogy a rendszeres sportoláshoz önmene- keség, magabiztosság és nyugalom.”
dzselési készségek (önirányítottság, magatartásunk Megjegyzés a vezetők számára: Ahogyan
megszervezésének a képessége) szükségesek és a korábban említettük, a DBT egyik alapelve, hogy
borderline személyek többnyire kevés ilyennel ren- a borderline páciensek a többi emberhez hasonlóan,
delkeznek. Ez a téma alkalmat kínál az ön-menedzse- jó okkal élnek át fájdalmas érzéseket. Feltételezésük
lés és a megerősítés alapelveinek megbeszéléséhez. szerint az élet különböző eseményei okozzák a bol-
dogtalanságot, nem pedig az események téves érté-
D. Alvás – elegendő. Magyarázzuk el: „Pró- kelése. Ez épp az ellentéte annak, amit a legtöbb te-
báljunk meg annyit aludni, amennyitől jól rapeuta gondol. Mindazonáltal össze lehet egyeztetni
érezzük magunkat, vagyis nem túl sokat, a két nézőpontot.
nem túl keveset.” Amikor valaki az érzelmek hatása alá kerül, akkor
Beszéljük meg! Kérdezzük meg, hogy milyen torzítja az eseményeket, így hasznos, ha odafigyelünk
alvási problémáik vannak a résztvevőknek. Ez több- a torzításokra és segíthet az újraértelmezés. Ugyan-
nyire fontos kérdés a borderline páciensek számára. akkor a kognitív torzításokra, mint a nehézségek
A túl kevés alvás nagyon kiszolgáltatottá teszi őket forrására való fókuszálás csak tovább érvényteleníti
a negatív érzelmekkel szemben; sőt, előfordulhat, a borderline személyek viselkedési, érzelmi és gon-
hogy a depresszív tünetegyüttes része. Mi javítja és dolkodási folyamatait. Ehelyett az a cél, hogy hitele-
mi rontja az alvás minőségét? sítsük a személy válaszát.
1. Rövidtáv. Magyarázzuk el: „Csináljunk
E. Gyógyszerek, alkohol. Magyarázzuk el: kellemes dolgokat, olyasmit, amire az
„A központi idegrendszerre ható gyógysze- adott pillanatban éppen lehetőségünk
rek és az alkohol ugyanúgy mint bizonyos van. Növeljük az egy napra eső pozitív
táplálékok, csökkenthetik a negatív érzel- események számát.”
mekkel szembeni ellenállást.”
Beszéljük meg! Ennek apropóján beszéljük
Megjegyzés a vezetők számára: Osszuk ki a 8.
meg,, hogy milyen alkohol-, esetleg drog-problémáik
Érzelemszabályozási munkalapot! Örömteli tevé-
vannak a résztvevőknek. Beszéljük meg, milyen ha-
kenységek listája felnőttek számára. Bíztassuk a kli-
tással vannak a drogok az érzelmi állapotra, valamint
enseket, hogy minél több olyan dolgot csináljanak
azt, hogy milyen nehézséget jelenthet a róluk való
meg a listán szereplő dolgok közül, amelyek örömet
leszokás.
szereznek nekik, vagy vidámmá teszik őket.
F. Ügyes vagy. Magyarázzuk el: „Csináljunk
olyan dolgokat, amelyekben kompetensnek Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak apró
és magabiztosnak érezzük magunkat, ame- dolgokat, amelyek kellemes érzéseket váltanak ki.
lyek a kontroll érzését adják és amelyekben Legyünk kreatívak! Merítsünk ötleteket a „Krízis
meg tudjuk élni, hogy képesek vagyunk túlélési stratégiák” munkalapból. (1. Feszültségtűrési
ügyesen és jól végezni a dolgunkat.” munkalap, munkafüzet 10. fejezet).
Elméleti kérdés: A különböző tevékenységek
végzése s ezáltal a „jártasság” megszerzése fontos 2. Hosszútávú. Változtassuk meg az éle-
része a depresszió kognitív terápiájának, ami egy tünket oly módon, hogy gyakrabban
igen hatékony terápia. A lényeg az, hogy a maga- forduljanak elő pozitív események!
biztosság és a kompetencia érzését alakítsuk ki. Ez a) Magyarázzuk el: „Készítsen egy lis-
sokkal ellenállóbbá teszi a személyt a depresszióval tát azokról a pozitív eseményekről,
és más negatív érzelmekkel szemben. A jártasság ki- amelyeket el szeretne érni az életé-
alakításához valami olyasmivel kell foglalkozni, ami ben. Ezek az Ön céljai. Dolgozzon
legalább némi kihívást jelent. azon, hogy elérje ezeket!”
Beszéljük meg! A résztvevők mondják el, me- Elméleti kérdés: Senki sem lehet túl boldog,
lyek azok a tevékenységek, amelyek a jártasság érzé- ha nem történik sok pozitív esemény az életében. Ez
sét nyújtják számukra. Ez feltehetően minden részt- a DBT egyik alapfeltevése. Nehéz boldognak lenni,
vevőnél más lesz. ha az életünk nem olyan, amit érdemes élni. Kialakí-
tani egy olyan életet, amit érdemes élni – olyat, ami
XI. Tekintsük át a 7. Érzelemszabályozási kielégítő, olyat, ami boldogságot ad – olyan, mintha
munkalapot! Lépések a pozitív érzelmek forintokat gyűjtögetnénk egy malacperselyben. Az
gyakoriságának fokozására.
Ambrózi Kata
embernek gyűjtenie kell a pozitívumokat.
b) Magyarázzuk el: „Ápold a kapcso- ra, hogy eltávolodjunk az érzelmeinktől.

lataidat! Javítsd meg a régi kapcso- A távolság az érzelmek esetében nagyon
latokat! Létesíts új kapcsolatokat!” fontos ahhoz, hogy megértsük a dolgo-
Elméleti kérdés: a legtöbb embernek jó kap- kat és képesek legyünk a problémameg-
csolatokra van szüksége ahhoz, hogy boldog lehes- oldásra.”
sen. Sok ember nem igazán boldog, ha nincs egy– 2. Az érzelmek megfigyelése az ingerexpo-
két szoros kapcsolata. Fontos: A dolognak az a titka, zíció egy formája. Ugyanazon az elven
hogy ne tegyünk fel mindent egy lapra! Ne hagyjuk, működik, mint amikor terápiás célzattal
hogy a teljes boldogságunk egy embertől, vagy egy kitesszük magunkat a félelemnek és a
csoporttól függjön (pl. egy párkapcsolattól vagy a pániknak. Magyarázzuk el: „Ha kitesz-
családunktól). szük magunkat egy érzelem hatásának
c) Magyarázzuk el: „Kerüld el az elke- anélkül, hogy bármit kezdenénk vele,
rülést! Ne add fel!.” akkor rájöhetünk, hogy nem is annyira
Elméleti kérdés: senki sem alakíthat ki pozitív katasztrofális. Nem fogunk annyira fél-
életet, ha kikerüli a problémák megoldását, vagy nem ni tőle és ahogy kevésbé félünk, mindaz
teszi meg azt, amit meg kell tenni. a félelem, pánik, düh stb., amit maga az
érzelem kivált, el fog illanni.”
B. Tudatosítsuk a pozitív tapasztalatokat! B. A legjobb módja annak, hogy megszabadul-
Magyarázzuk el: „Tudatosítsuk a velünk junk a negatív és fájdalmas érzelmektől, az,
történő pozitív eseményeket!” Csináljuk a hogy elengedjük őket. Csakhogy ezt meg-
következőket: tanulni rendkívül nehéz.
1. Összpontosítsuk figyelmünket a bekö- C. Elengedni az érzelmeket nem ugyanaz, mint
vetkező pozitív eseményekre. ellökni őket. Ha harcolunk a fájdalom ellen,
2. Ha az esemény negatív oldalára terelő- akkor rendszerint még rosszabb lesz.
dik a figyelmünk, összpontosítsunk újra Elméleti kérdés: a fájdalom természetes része
azok pozitív vonatkozásaira.” az emberi létnek. A DBT feltételezi, hogy a negatív
C. Ne aggodalmaskodjunk! Magyarázzuk el: érzelmek jó okkal keletkeznek. Tekintve, hogy az em-
„Ne tegyük tönkre a pozitív élményeket. ber nem tudja alapvetően megváltoztatni az életét, a
Ne csináljuk a következőket: negatív érzelmek nagy részétől feltehetően nem tud
1. Töprengés azon, hogy mikor fog véget megszabadulni. Még ha meg is változtathatná az éle-
érni. tét, negatív érzelmek akkor is lennének. Tehát a dolog
2. Töprengés azon, hogy megérdemel- nyitja, hogy megtanuljunk új módon viszonyulni a
jük-e. negatív érzelmekhez, hogy ne okozhassanak annyi
3. Töprengés azon, hogy mennyit várnak szenvedést. Ehhez az út az elfogadáson keresztül ve-
el most tőlünk.” zet. Ha elfogadjuk a fájdalmas érzelmeket, akkor a
Elméleti kérdés: ezek rendkívül fontos készsé- szenvedés eltűnik és csak a fájdalom marad. Időnként
gek. Sok borderline személy képes pozitív érzelmeket az elfogadás a fájdalmat is enyhíti. Az érzelmek elleni
átélni, csakhogy ezek egy pillanat alatt szertefoszla- harc biztosítja, hogy fennmaradjanak. Ez az elv tulaj-
nak: nem tartósak. Vagyis a klienseknek keményen donképpen a tudatos jelenlét meditáció (lásd jegyzet
kell dolgozniuk azért, hogy megtanulják, hogyan kell 7. fejezet) és a feszültségtűrési (lásd jegyzet 10. fe-
a pozitív érzéseket „tartósítani”. Gyakran attól fél- jezet) készségek elvének újrafogalmazása, de nagyon
nek, ha jól érzik magukat, akkor valami rossz fog fontos, hogy ezeket a kérdéseket megbeszéljük.
történni – vagyis fóbiájuk van a pozitív események- Beszéljük meg! Vitassuk meg az érzelmek
kel kapcsolatban. Vagy arról van szó, hogy a negatív okozta szenvedés és az elfogadás szerepét. Rendsze-
gondolatok gyorsan betörnek a tudatukba. Ezeket a rint a borderline személyek megértik ezeket a dolog
gondolatokat hangsúlyozni kell! lényegét. Kérjünk visszajelzést!
D. Magyarázzuk el: „Az elengedés alapvető
XII. Tekintsük át a 9. Érzelemszabályozási lépései a következők:
munkalapot! Engedjük el az érzelmek 1. Figyeljük meg az érzelmeinket. Vegyük
okozta szenvedést: tudatosítsuk aktuális tudomásul a jelenlétüket. Vegyük őket
érzelmeinket! szemügyre kicsit távolabbról.Szakad-
junk el az érzelemtől.
2. Próbáljuk meg az érzelmet úgy elképzel-
A. Az érzelmek tudatosítása azt jelenti, hogy ni, mint egy hullámot, ami jön és megy.
megfigyeljük és leírjuk az érzelmeket, úgy (Itt nagyon hasznos lehet, ha vagy csak
ahogy vannak. az érzelem testi-fiziológiai összetevőjé-
1. Magyarázzuk el: „Ez a stratégia azért re koncentrálunk, vagy csak az élmény-
Ambrózi Kata
hasznos, mert lehetővé teszi számunk-
minőségére, stb.) Próbáljuk meg nem
meggátolni vagy elnyomni az érzelmet. netesen izgatott lett. Végre, itt a segítség! Kibontotta
Adjuk át magunkat az érzelem áramlá- ki a borítékot, amiben ez állt:
sának. Ne próbáljunk megszabadulni az „Tisztelt Uram! Tanulmányoztuk a problémát.
érzelemtől. Ne lökjük el. Ne ítélkezzünk Megkérdeztük a legjobb szakértőket. Alapos meg-
felette, ne utasítsuk el. Ne próbáljuk az fontolás után úgy véjük, hogy megvan a megfelelő
érzelmet fenntartani. Ne csimpaszkod- tanács. Tisztelt Uram, tanácsunk a következő: tanulja
junk bele. Ne próbálgassuk. Ne szorít- meg szeretni a pitypangokat!”
suk magunkhoz. Ne erősítsük fel. Ezt a történetet olyan gyakran mondjuk el, ami-
3. Gondoljunk arra, hogy nem vagyunk lyen gyakran szükséges. Az a cél, hogy a kliensek
azonosak az érzelemmel. Nem szük- végül azt mondják: „Tudom, ez egy pitypang.”
ségszerű, hogy annak megfelelően cse- Beszéljük meg! A résztvevők osszák meg egy-
lekedjünk. mással azokat a tapasztalataikat, amikor az érzelmek
4. Ha megpróbálunk egy falat építeni teljes elfogadása csökkentette a szenvedést. Osszuk
önmagunk és az érzelem közé, akkor meg saját tapasztalatainkat. Vitassuk meg az érzel-
mindig az történik, hogy összezárjuk mek „szeretetének” az elképzelését.
magunkat vele. Ehelyett próbáljuk meg- Gyakorlat: A résztvevők töltsék ki az 1. vagy a
szeretni az érzelmeinket. Akarjuk, hogy 2. feladatlapot (Az érzelmek megfigyelése és leírása
legyenek érzelmeink.” vagy Érzelmi napló). Vitassuk meg az érzelmet, amit
Elméleti pont: ez az utolsó rész is elég nehéz. választottak és azt, hogy milyen esemény váltotta azt
„Szeretni” ebben az összefüggésben annyit tesz, mint ki.
elfogadni. Az érzelmek ellen folytatott harc nem „űzi E. Magyarázzuk el: „Tiszteljük az érzelmein-
el” őket. Ha elfogadjuk az érzelmeket, akkor lehetővé ket. Ne feltételezzük, hogy irracionálisak,
válik, hogy kezdjünk vele valamit. Itt ismét utalunk a vagy hogy téves észlelésen, az észleléseink
ló és lovas hasonlatra (lásd VI. pont fent). Az érzel- torzításán alapulnak.”
mek elfogadása és „szeretete” nem jelenti azt, hogy
fokozzuk, vagy felerősítjük őket.
XIII. Tekintsük át a 10. Érzelemszabályozási
Tanmese. Az itt következő történet egy Zen-
munkalapot! Az érzelmek megváltoz-
mestertől származik, aki egy spirituális tanító,
tatása úgy, hogy az adott érzelemmel
Anthony de Mello S.J. könyvében olvasta (1983).
ellentétesen cselekszünk.
A történet hasznos segítséget nyújt a saját érzelmeink
szeretetére vonatkozó elképzelés megtanításában.
Egy férfi vásárolt egy új házat és nagyon szép Elméleti kérdés: Néhány kutató úgy véli, hogy
zöld gyepszőnyeget szeretett volna kertjében. Hete- amikor az érzelmi zavarok kezelésére alkalmazott te-
kig dolgozott rajta, mindent megtett, amit a kertészeti rápiák működnek, annak az az alapja, hogy ellentété-
könyvek írtak. Legnagyobb gondja az volt, hogy min- be fordítják az érzelmek kifejező és cselekvéses kom-
denütt pitypangok nőttek ott, ahol nem szerette volna. ponenseit. Például számos kutató megfigyelte, hogy
Amikor először észrevette őket, mindet kihúzgálta. a depresszió hatékony terápiái megegyeznek abban,
Azonban sajnos visszanőttek. Elment a helyi kerté- hogy aktivizálják a viselkedést. Ugyanígy, a szoron-
szeti szaküzletbe és vásárolt gyomirtót. Ez egy ideig gásos zavarok hatékony terápiáinak közös pontja az,
hatott, de a következő nyári zápor után sajnos, ismét hogy nem megerősített ingerexpozíciót alkalmaznak
pitypangokat talált. Gyomlált egész nyáron. A követ- a szorongást kiváltó helyzettel kapcsolatban. A ha-
kező nyáron azt hitte, hogy nem lesz több pitypang, rag kontrollálásának hatékony terápiás formáiban
mert egész nyáron nem nőttek. Csakhogy hirtelen azt hangsúlyozzák, hogy miként lehet felismerni a
megint minden tele lett pitypangokkal. Ezúttal arra frusztráció és/vagy harag jeleit és (időben) elhagyni a
gondolt, hogy a fű minőségével van baj. Így aztán egy szituációt. Nagyon fontos, hogy a résztvevők megért-
vagyont költött el és új gyepszőnyeget rakatott le. Egy sék ennek a technikának a lényegét és hogy rávegyük
darabig minden rendben ment és emberünk nagyon őket arra, hogy alkalmazzák azt. Az ingerexpozíción
örült. Amikor már éppen megnyugodott, feltűnt egy alapuló technikák részletesebb tárgyalását lásd a ké-
pitypang. Egy barátja azt mondta neki, hogy a szom- zikönyv 11. fejezetében.
szédok kertjében nyíló pitypang az oka. Rábeszélte A. Félelem. Magyarázzuk el: „Amikor félünk
a szomszédait, hogy ők is irtsák saját kertjükben a valamitől, közelítsük meg félelmünk tárgyát,
pitypangot – mindhiába. A harmadik évre elvesztette ahelyett, hogy elkerülnénk azt. Tegyük meg
a reményt. A pitypangok pedig még mindig nyíltak. azt, amit félünk megtenni, ahelyett, hogy
Miután minden helyi szakértővel beszélt és minden elkerülnénk.”
kertészeti könyvet elolvasott, elhatározta, hogy le- B. Szégyen. Magyarázzuk el: „Ha bűntuda-
velet ír a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy tot vagy szégyent érzünk (feltéve, hogy a
tanácsot kérjen. Nagy sokára válasz érkezett. Rette- bűntudat indokolatlan), csináljuk továbbra
Ambrózi Kata
is azt, ami miatt bűntudatot vagy szégyent
éreztünk. Ismét csak, közelítsünk, ne távo- Ezután, miközben továbbra is a helyzetre gondol-
lodjunk. Ha bűntudatot vagy szégyent ér- nak, kérjük meg őket, hogy próbálják meg elrejteni
zünk és a viselkedésünk okot adott ezekre az érzéseiket, olyan módon hogy a szobában senki ne
az érzésekre, korrigáljuk a helyzetet, kér- ismerje fel azt, illetve azt se tudja, hogy az érzelem
jünk elnézést, aztán lépjünk tovább. egyáltalán létezik. Most újra figyeljenek az arcukra,
C. Szomorúság vagy depresszió. Magyaráz- figyeljenek arra, hogy mi történik az érzelmeikkel.
zuk el: „Ha lehangoltak vagyunk, legyünk Ezután kérjük meg a résztvevőket, hogy lazítsák el
aktívak. Csináljunk olyasmit, amitől kom- az arcizmaikat, annyira kisimítva őket, amennyire
petensnek érezzük magunkat és ami növeli csak tudják. Figyeljék meg, hogyan változnak (vagy
az önbizalmunkat, ahelyett, hogy passzívak nem változnak) az érzelmeik, figyeljék meg, mennyi-
lennénk. Ismét csak, közelítsünk, ne távo- re másként érzékelik az arcukat. A kliensek gyakran
lodjunk.” arról számolnak be, hogy amikor ellazítják az arcu-
D. Harag. Magyarázzuk el: „Ha dühösek va- kat, sebezhetőbbnek érzik magukat. Magyarázzuk el:
gyunk, finoman távolodjunk el attól a sze- „Ez azt jelenti, hogy engedjük az érzelmeinket jönni
mélytől, akire dühösek vagyunk, ahelyett, és menni. Nem szorítjuk őket magunkhoz és nem
hogy támadnánk az illetőt. (Ez azt is jelenti, lökjük el magunktól.”
hogy nem gondolunk rá, ahelyett, hogy rá- Gyakoroljunk! A legjobb gyakorlatok azok,
gódnánk rajta.) Tereljük el a figyelmünket: amikor a résztvevőket arra kérjük, hogy cselekedje-
tegyünk valami kedveset, ahelyett, hogy nek másképp, mint ahogy érzik magukat „akkor és
bosszút állnánk rajta. Próbáljunk meg ott” a csoportban. A különböző kezelési egységek
együttérzők lenni, ahelyett, hogy hibáztat- során újra meg újra keressünk alkalmakat arra, hogy
nánk a másikat.” megkérhessük a résztvevőket, hogy amennyire csak
lehet, próbáljanak meg az érzelmeikkel ellentétesen
Elméleti kérdés: nagyon fontos megjegyezni, cselekedni. Például, amikor a résztvevők el akarnak
hogy a lényeg itt az, hogy az érzelemmel ellentéte- menni az ülésről, mert dühösek, szoronganak, pánik-
sen cselekedjünk, nem az, hogy álcázzuk vagy elrejt- rohamuk van vagy megbántva érzik magukat, kérjük
sük azt. Magyarázzuk el: „Teljesen be kell vetnünk meg őket, hogy maradjanak, ezáltal gyakorolva az ér-
magunkat az érzelemmel ellentétes cselekvésbe, de zelmeikkel ellentétes cselekvést. Időről-időre kérdez-
nem kell elnyomni az érzéseinket. A viselkedésünk- zük meg: ”Mit teszünk, ha félünk?”, „Mit teszünk,
ről vagy cselekedeteinkről visszajelzés érkezik az ha levertek vagyunk?”, Mit teszünk, ha bűntudatot
agyunkba, és az eredmény egy lassú, de stabil érzel- érzünk?” és kérjük meg a résztvevőket, hogy vála-
mi változás. Ez akkor van így, amikor az érzelmeink szolják kórusban: „Azt tesszük, amitől félünk”, „Ak-
nem reálisak azaz nem felelnek meg a valóságos hely- tivizáljuk magunkat”, „Átgondoljuk, hogy indokolt-e,
zetnek. Például, ha a félelem a probléma, csak akkor aztán korrigálunk, vagy újra meg újra megtesszük,
szabad belépni a félelmetes helyzetbe, ha nincsen va- amitől bűntudatunk van” – mindaddig, amíg minden
lódi veszély. Ha a bűntudat vagy szégyen a probléma, esetben ezt nem mondják. És így tovább. Gyakorol-
semmiképp sem szabad megismételni a cselekvést, tassuk a résztvevőkkel ezt addig, amíg álmukból fel-
ha józan eszünk szerint az erkölcstelen.” keltve is tudják a választ.
Gyakorlás: kérjük meg a résztvevőket, hogy
fordítsák figyelmüket az arcizmaikból érkező érze- XIV. Összefoglalás. Foglaljuk össze az érzelemsza-
tekre. Kérjük meg őket, hogy jegyezzenek meg min- bályozás céljait, az érzelmekkel kapcsolatos
den területet, ahol feszültséget érzékelnek. Ezután mítoszokat, az érzelmek funkcióját és célját, a
kérjük meg, hogy idézzenek fel egy olyan helyzetet negatív érzelmekkel kapcsolatos sérülékenység
az elmúlt hétből, amikor dühösek vagy szomorúak csökkentését, a pozitív érzelmek gyakoriságá-
voltak, vagy aggódtak. Miközben erre gondolnak, nak fokozását, az aktuális érzelmek tudatosítá-
ismét figyeljenek az arcizmaikból jövő érzetekre. sát és az aktuális érzelemmel ellentétes cselek-
Kérjük meg a résztvevőket, hogy kissé emeljék fel vés technikáját.
a kezüket, amikor sikerült felidézniük a szituációt.
Ambrózi Kata
10.
Feszültségtűrési készségek
Célkitűzések A DBT készségfejleszés során elsajátítatandó fe-

szültségkezelő viselkedésformák a krízishelyzetek
A pszichés betegségek kezelésének legtöbb irányzata elviselését és túlélését célozzák, valamint azt, hogy
a szenvedést okozó események és körülmények meg- elfogadjuk az életet olyannak, amilyen az adott pil-
változtatására fókuszál. Kevés figyelmet fordítanak a lanatban. A krízistúlélési stratégiák négy csoportba
szenvedés elfogadására, értelmének keresésére vagy sorolhatók: figyelemelterelés, önmagunk megnyug-
elviselésére. Bár a különbség nem annyira éles, mint tatása, a pillanat jobbá tétele, az érvek és ellenérvek
amennyire soraimból kitűnhet, de ezekkel a megkö- átgondolása. Az elfogadás készségei magukban fog-
zelítésekkel elsősorban a vallási és spirituális közös- lalják a radikális elfogadást (tehát a mélyen belülről
ségek illetve azok vezetői foglalkoznak. A DBT a jövő teljes elfogadást), az elfogadás útjára lépést (azt
fájdalom elviseléséhez szükséges készségek megta- választjuk, hogy elfogadjuk a valóságot olyannak,
nulására helyezi a hangsúlyt. A szenvedés eltűrésé- amilyen), és a követelődzés helyett a követés kész-
nek és elfogadásának képessége legalább két okból ségét. Gerald May (1982) a következőképpen írja le
fontos mentálhigiénés cél. Először is a fájdalom és a követést:
a szenvedés az élet része: nem lehet teljesen elkerül-
ni vagy kiiktatni őket. E megváltoztathatlan tények A követés azt jelenti, hogy alárendeljük elkülö-
elfogadására való képtelenség önmagában a fájda- nültségünket, belépünk, alámerülünk az életnek
lom és a szenvedés fokozódásához vezet. Másrészt magának a legmélyebb folyamataiba. Ez annak
a szenvedés elviselése, legalábbis rövidtávon, része felismerése, hogy mindenki része valamilyen
és összetevője kell legyen önmagunk megváltoztatá- végső, kozmikus folyamatnak és elköteleződés a
sára irányuló bármilyen igyekezetnek; máskülönben folyamatban való részvétel mellett. Ezzel ellentét-
az impulzív cselekedetek megakadályozzák a kívánt ben, a követelődzés önmagunk elkülönítése az élet
változásra irányuló erőfeszítéseket. alapvető lényegétől, abból a célból, hogy uraljuk,
A feszültségtűrési készségek a „tudatos jelenlét” irányítsuk, kontrolláljuk, vagy más módon mani-
készségek természetes továbbfejlesztését jelentik. puláljuk a létezést. Még egyszerűbben, a követés
Szorosan kapcsolódnak ahhoz a képességhez, hogy azt jelenti, hogy minden pillanatban igent mon-
nem-értékelő, ítélkezésmentes módon tudjuk elfo- dunk az élet misztériumára. A követelődzés pedig
gadni mind önmagunkat, mind a jelen helyzetet. A azt, hogy nemet mondunk, vagy méginkább, hogy
szenvedés elviselése lényegében nem más, mint az azt mondjuk: „igen, de…..” (6. oldal)
a képesség, hogy érzékelni tudjuk a környezetünket
anélkül, hogy azt várnánk tőle, hogy megváltozzon; Noha a borderline kliensek és terapeutáik va-
meg tudjuk tapasztalni pillanatnyi érzelmi állapo- lószínűleg készségesen elfogadják a krízistúlélési
tunkat anélkül, hogy megpróbálnánk megváltoztatni; készségek fontosságát, a DBT-nek az elfogadásra és
meg tudjuk figyelni gondolatainkat és magatartásun- a követésre irányuló törekvéseit gyakran alapvetően
kat anélkül, hogy kísérletet tennénk a leállításukra hibásnak tekintik. Ez a nézet azon a téves vélemé-
vagy kontrollálásukra. Bár ez esetben a kívánatos nyen alapul, hogy az elfogadás és a követés magában
hozzáállás egyfajta ítélkező attitűd, lényeges, hogy foglalja a helyeslést. May nem erről beszél, hanem
ez nem azonos a helyesléssel. Különösen fontos, hogy arra mutat rá, hogy követésnél a destruktív erőkkel
ezt a különbséget világossá tegyük a kliensek szá- történő szembefordulásra van szükség, de hozzáteszi,
mára: a valóság elfogadása nem azonos annak he- hogy szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy ez a szem-
Ambrózi Kata
lyeslésével.
befordulás gyakran követelődzésbe forduljon át:
10. feszülTségTűrési KészségeK 119
Csakhogy a követést és a követelődzést nem al- fájdalommal élő emberek számára kidolgozott egyik
kalmazhatjuk specifikus dolgokra vagy helyzetek- leghatásosabb és legsikeresebb program például csak-
re. Inkább azt az alapvető viszonyulást tükrözik, nem teljes mértékben a tudatos jelenlét meditáción
amellyel az élet csodája felé fordulunk. A köve- alapul., amely Jon Kabat-Zinn: Együttélés a kataszt-
tés felismeri ezt a csodát és egyfajta tisztelettel rófával című könyvében olvasható (Full Catastrophe
hajol meg előtte. A követelődzés megfeledkezik Living, 1990). A szenvedés mérséklésének a lelki
erről, figyelmen kívül hagyja, vagy, ami a leg- fájdalom megtapasztalása, elviselése és elfogadása a
rosszabb, olykor megpróbálja aktívan lerombolni módja. (Az ingerexpozíción alapuló kezelésekről lásd
azt. Ennélfogva a követés olykor nagyon aktívnak, még a kézikönyv 11. fejezetét.)
asszertívnek, vagy akár agresszívnek tűnhet. A Elméleti kérdés: vannak azonban olyan hely-
követelődzés pedig feltűnhet a passzivitás álarcá- zetek, amikor az embernek el kell terelnie a figyel-
ban. A politikai forradalom jó példája ennek. (6. mét a fájdalomról. A fájdalmas helyzeteket nem lehet
oldal) mindig azonnal feldolgozni. Gyakran az időpont nem
megfelelő a fájdalmas érzésekkel, helyzetekkel való
foglalkozásra. Munka közben, az iskolában vagy egy
A modul tartalmi vázlata tárgyaláson előfordulhat, hogy valaki lelki fájdalmat
érez, kiborul vagy elidegenedettnek érzi magát. Elő-
I. Ismertessük a modul során elsajátítandó kész- fordulhat, hogy egyszerűen „csak” el kell viselnünk
ségeket és indokoljuk meg, miért fontosak ezek az érzéseinket. Ez a modul nem arról szól, hogy
a készségek. hogyan oldjuk meg és változtassuk meg a dolgokat,
A. A krízis elviseléséhez és túléléséhez szük- hanem arról, hogy miként fogadjuk el és viseljük el
séges készségek. őket.
B. Készségek, amelyek ahhoz szükségesek, Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél-
hogy elfogadjuk az életet olyannak, ami- dákat arra, amikor a fájdalom intenzív, de az időpont
lyen. nem alkalmas arra, hogy helyzetet megváltoztassuk
vagy hogy a fájdalmas érzéseket megértsük, és azon
Elméleti kérdés: a modulban tanított készsé- változtassunk. Vitassuk meg, hogy ennek a modul-
gek segítik, hogy az ember túljusson olyan élethely- nak a tartalma hogyan függ össze azzal a ténnyel,
zeteken, amikor nem tud a helyzetén javítani, vagy hogy a készségfejlesztő tréning során nem sok időt
bármilyen okból kifolyólag nem tudja az érzéseit úgy fordítunk az érzelmek feldolgozására.
szabályozni, hogy azok megváltozzanak. Alapvetően
ezek a készségek azt szolgálják, hogy képesek le-
II. Tekintsük át az 1. Feszültségtűrési munka-
gyünk túlélni a szörnyű helyzeteket és elviselni őket
lapot – Stratégiák a krízisek túléléséhez
anélkül, hogy olyan viselkedésformákat alkalmaz-
nánk, amelyek rontják a helyzetet.
Beszéljük meg! Bizonyos mennyiségű fájdal-
Megjegyzés a vezetők számára: Az ezekhez a
mat és nehézséget mindenkinek el kell viselnie éle-
készségekhez tartozó házi feladat az 1. Feszült-
tében. Az élet egyszerűen nem fájdalommentes. Ha
ségtűrési feladatlap feladatlap: Stratégiák a krízi-
mindig megpróbáljuk elkerülni a fájdalmat, az több
sek túléléséhez
problémát szül, mint amennyit megold. A résztvevők
mondjanak ezzel a kérdéssel kapcsolatos példákat.
Elméleti kérdés: ismertessük az elkerülésre A. Tekintsük át a készségeket.*
vonatkozó kutatási eredményeket! A poszttraumás 1. Az itt megtanulandó készségek konkrét
stresszbetegség elsősorban annak eredménye, hogy készségek, amelyek abban segítenek,
valaki megpróbálja elkerülni a kapcsolatot min- hogyan viselhetünk el és élhetünk túl
den olyan jelenséggel, amely kellemetlen emlékeket egy krízishelyzetet, amikor nem tudjuk
ébreszt. A patológiás gyász – vagyis az olyan gyász, az adott pillanatban megváltoztatni azt.
ami soha nem ér véget - egy ugyanilyen elkerülés 2. Az alapgondolat az, hogy megtanuljunk
eredménye. Ha elkerülünk minden, a fájdalomra em- úgy túljutni a nehéz helyzeteken, hogy
lékeztető jelet, akkor biztos, hogy a fájdalom folyta- nem tesszük őket még nehezebbé.
tódni fog. Minél inkább el akarja valaki kerülni és
ki akarja zárni a lelki (és a testi) fájdalmat, az annál
inkább üldözni fogja. Ha megpróbáljuk elnyomni a
lelki fájdalmat vagy elkerülni a fájdalommal össze-
függő vagy arra utaló helyzeteket, akkor a fájdalmas
eseményen fogunk rágódni. Paradox módon, ha meg- * R. Matthew Kamins, Cornell Egészségügyi Központ
próbáljuk elűzni a fájdalmas gondolatokat, az a fáj- (New York Hospital at White Plains), nagyon hasznos tanácso-
Ambrózi Kata
dalmas gondolatok visszatéréséhez vezet. A krónikus kat adott ezeknek a készségeknek az újraszervezésére.
Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél- Elfoglaltságok

dákat olyan krízishelyzetekre, amelyeket túl kell(ett) Lehet másra gondolni
élniük. Viszonyítás
Beszéljük meg! A krízis túlélése része a haté- Intenzív testi érzések
kony létezésnek és a ”csináljuk azt, ami működik” Segíteni másoknak
készségeknek (alapvető tudatos jelenlét készség). Ellentétes érzelmek
Csakhogy az embereket időnként jobban érdekli az, KiLépni a helyzetből
hogy bebizonyítsák másoknak, mennyire rossz a he- a. Elfoglaltságok. Az elfoglaltságok
lyzet, mint az, hogy túléljék azt. Ezzel az a probléma, többféle módon járulnak hozzá a
hogy többnyire nem működik. Vagyis, noha rövidtá- negatív érzelmi állapotok módosítá-
von működhet (pl. az ember kórházba kerülhet vagy sához. Elterelik a figyelmet és meg-
a szerelme visszatérhet hozzá), hosszútávon rend- töltik a rövidtávú memóriát gondo-
szerint csődöt mond a dolog. A kliensek meséljenek latokkal, képekkel és érzésekkel,
olyan helyzeteket, amikor ez történt velük. Vezetők: amelyek a negatív érzéseket kiváltó
nagyon jó, ha tudnak személyes példát mondani. és újraaktiváló gondolatok, képek és
3. A krízisek túléléséhez szükséges érzések ellen hatnak. Közvetlen mó-
stratégiáknak négy csoportja van: a don hatnak az élettani válaszokra és
figyelem elterelése, önmagunk meg- az érzelemkifejező viselkedésre.
nyugtatása, a pillanat jobbá tétele és b. Lehet másra gondolni! A figye-
az érvek-ellenérvek módszere. Ezek lem elterelésére használt gondolatok
mindegyike olyan technikák gyűjtemé- megtöltik a rövidtávú memóriát más
nye, amelyek segítenek rövidre zárni gondolatokkal, így a negatív érzel-
vagy leküzdeni a túlzottan erős negatív mek által generált gondolatok hát-
érzéseket és megbirkózni az elviselhe- térbe szorulnak.
tetlen helyzetekkel. c. Viszonyítás. Ez átirányítja a figyel-
4. Ezek a stratégiák arra lettek kitalálva, münket önmagunkról másokra, de
hogy segítségükkel túl tudjunk jutni más módon, mint a segítségnyújtás.
krízishelyzeteken és meg tudjunk küz- Ebben az esetben összehasonlítva
deni a túlságosan megterhelő érzel- saját helyzetünket másokéval – akik
mekkel. Nem jelentenek megoldást a hasonlóan, rosszabbul vagy kevésbé
személy vagy az élet minden problémá- szerencsésen oldották meg a prob-
jára. Jótékony hatásuk sok esetben csak lémáikat, mint mi – a viszonyítást
átmeneti (ami mindazonáltal nem jelenti segít abban, hogy saját helyzetünket
azt, hogy ennek a hatásnak az elérése jobb színben lássuk.
nem komoly teljesítmény). Fontos em- d. Intenzív testérzések. Ezek ki tudják
lékeztetni a résztvevőket, hogy ezek a oltani az aktuális negatív érzések ve-
módszerek nem érzelemszabályozási getatív komponenseit. Emellett azért
stratégiák (vagyis nem a fájdalmas ér- is hasznosak lehetnek, mert elterel-
zések csökkentése a céljuk), noha se- hetik a figyelmet a negatív érzelmet
gíthetnek az érzelmek szabályozásában. kiváltó ingerekről valami másra.
Ezek a módszerek inkább arra jók, hogy Például egy jégkocka szorongatása
túléljük a fájdalmas érzéseket. a kezünkben nagyon hasznos le-
Beszéljük meg! A résztvevők vitassák meg, het*. Egy kollégám készségfejlesztő
mikor és miért lehetnek hasznosak ezek a készsé- ülésén az egyik kliens mindenkinek
gek. Vagyis miért jó túlélni a krízist? Próbáljuk meg hozott újrafagyasztható jégzacskót.
elérni, hogy a résztvevők belássák, hogy az átmeneti Sok kliens ezután elhozta ezeket az
megoldások időnként elfogadhatók. ülésekre (lefagyasztva) és amikor
B. Nézzük át az egyes készségeket! nagyon fájdalmas témáról volt szó,
1. A figyelem elterelésére szolgáló mód- kézbe vették (pl. egy olyan szexu-
szerek arra valók, hogy csökkentsük az ális abúzusról, amiről egy kliens
érzelmi ingerekkel (vagyis az érzelmet korábban képtelen volt beszélni). Ez
kiváltó eseményekkel) a kapcsolatot. a technika, miközben olykor nagyon
Néha arra is alkalmasak, hogy az ér- hasznos, ellenőrzést igényel, hogy
zelemvezérelt válasz bizonyos részeit használata ne akadályozza meg azt,
módosítsák. Hét ilyen figyelemelterelő
módszer van. A készségeknek a me-
gjegyzésében segíthet az „ELVISEL” * Steve Hollon, a Vanderbilt Egyetem munkatársa adta ezt
Ambrózi Kata
betűszó:
az ötletet.
hogy a személy alkalomadtán szem- Ízlelés

benézzen fontos megoldandó hely- Tapintás
zetekkel, lényeges érzésekkel. Vezetőknek: ezeknek a módszereknek a jelen-
e. Segíts másoknak! Ez segít a figyel- tése és a haszna kézenfekvő, elegendő csak néhányat
münket átirányítani önmagunkról átbeszélni az ülésen. Inkább a következő pontra szán-
arra, hogy mit tehetünk másokért. junk több időt.
Az emberek egy része számára a Beszéljük meg! A borderline személyeknek
segítségnyújtás növeli az élet értel- gyakran problémáik vannak önmaguk nyugtatásával
mességének az érzését és ily módon vagy érzelmi állapotuk lecsillapításával kapcsolat-
jobbá teszi a pillanatot (lásd alább). ban. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nem érdem-
Másoknak fokozza az önbecsülését. lik meg a megnyugtatást, a kedvességet, a lágyságot;
f. Ellentétes érzelmek kiváltása he- az is előfordul, hogy bűnösnek érzik vagy szégyellik
lyettesíti a negatív érzelmeket más, magukat, amikor önmaguk megnyugtatásával pró-
kevésbé negatívokkal. Ez a stratégia bálkoznak. Egyesek úgy vélik, hogy másoknak kel-
az aktuális hangulat ellen hat. Eh- lene megnyugtatni őket, így elvből nem nyugtatják
hez a stratégiához arra van szükség, meg magukat és haragszanak azokra, akik ezt teszik.
hogy a személy először felismerje A részvevők mondjanak példákat a fentiekre.
aktuális érzelmeit, hogy aztán tuda- Megjegyzés a vezetők számára: fontos, hogy
tosan olyan elfoglaltságot kereshes- minden résztvevő megtanulja megnyugtatni magát.
sen, ami ellentétes érzelmeket kelt. Még ha eleinte haragot vagy bűntudatot vált is ki, újra
g. KiLépni a helyzetből. Ezt megte- és újra meg kell próbálni. Idővel könnyebb lesz. Né-
hetjük úgy, hogy fizikailag kilépünk hány kliens kifejezetten ellenáll az önmegnyugtatás
a helyzetből, de úgy is, ha megpró- gyakorlásának. Figyeljünk oda a házi feladatok ellen-
báljuk elnyomni rá vonatkozó gon- őrzésére, hogy minden kliens biztosan próbálkozzon
dolatokat. Ha fizikailag távolodunk önmaga megnyugtatásának gyakorlásával. Mérjük fel
el, akkor csökkentjük a találkozás és oldjuk meg a felmerülő nehézségeket.
lehetőségét a helyzetben rejlő, ér- 3. A pillanat jobbá tétele azt jelenti, hogy
zelmeket kiváltó momentumokkal. az aktuális, negatív eseményeket pozití-
A gondolat elnyomása egy többé-ke- vabbakkal cseréljük fel. A pillanat meg-
vésbé tudatos erőfeszítés azzal a cél- javítására használt stratégiák egy része
lal, hogy legátoljuk a negatív érzel- olyan kognitív technika, amely az ön-
mekkel kapcsolatos belső ingereket. értékelés megváltoztatását (bátorítások),
Olyan, mint a biciklizés; csak akkor avagy a helyzet átértékelését (pozitív
értjük meg, ha csináljuk. (Úgy tűnik, gondolkodás, képzelet, értelemkeresés)
hogy a legtöbb borderline kliens ké- célozza. Más stratégiák az események-
pes ezt végrehajtani és tudják, hogy re adott testi válaszok megváltoztatását
miről van szó, amikor ezt a technikát segítik. Az ima és az egy dologra való
tanítjuk.) Ez valószínűleg összefügg összpontosítás az érzelmek elfogadásá-
a disszociáció és deperszonalizáció val és elengedésével függ össze. Ezeknek
képességével. Ne ez legyen az első a technikáknak a megjegyzését segíti a
technika, amit kipróbálunk, de krí- következő betűszó: „KIBEKKEL”
zishelyzetben hasznos lehet. A titok Képzelet
nyitja az, hogy ne használjuk túl Ima
gyakran. Bátorítás
Beszéljük meg! A résztvevők mondják el, ha Egyszerre egy dolog
ellenérzéseik, kifogásaik vannak a figyelemelterelő KiKapcsolni
technikákkal kapcsolatban és vitassuk meg ezeket. Ellazulás
„Bátorításokra” is szükség lehet. MegLátni az értelmét
2. Önmagunk megnyugtatása alatt olyan a) Képzelet. A képzeletet használhat-
módszereket értünk, amelyekkel vigasz- juk arra, hogy eltereljük a figyelmet,
taljuk, babusgatjuk magunkat, kedvesek, megnyugtassuk magunkat, fokoz-
gyengédek vagyunk önmagunkhoz. Úgy zuk a bátorságot és az önbizalmat
lehet megjegyezni őket, ha arra gondo- illetve jobban tudjunk összpontosí-
lunk, hogy mind az öt érzékszervhez tani a jelen helyzet jövőbeli pozitív
kapcsolódik egy-egy stratégia: következményeire. Magyarázzuk el:
Látás „A képzelet segítségével az aktuális-
Hallás tól eltérő, másik szituációt teremthe-
Ambrózi Kata
Szaglás
tünk – ebben az értelemben olyan,
mintha kilépnénk a helyzetből. So- hetünk vele, hogy megnyugodjunk.

kat segíthet a fájdalmas emlékekkel Ennek a készségnek az a titka, hogy
és a bevillanásokkal (flashbacks) ne felejtsük el, mindig csak egy fáj-
való szembenézésben, ha képzelet- dalmas pillanatot kell túlélnünk: azt,
ben biztonságos helyre vagy szobá- amiben éppen vagyunk. Mindannyi-
ba megyünk. Ahhoz azonban, hogy an hajlamosak vagyunk a kelleténél
ez a módszer használható legyen jóval többet szenvedni, azáltal, hogy
és készséggé váljon, gyakorolni felidézzük a múltbeli fájdalmas pil-
kell, mégpedig olyan helyzetekben, lanatokat és rágódunk azon, hogy a
amikor nem vagyunk krízisben.” jövőben mennyi szenvedést kell még
A képzeletet arra is használhatjuk, kiállnunk. Valójában azonban min-
hogy hatékonyabban megküzdjünk dig csak egy pillanatban vagyunk
a krízissel. Ha képzeletben gyako- benne. Mivel ennek a készségnek
roljuk a krízishelyzettel való szem- igen nagy szerepe van a valóság
benézést, akkor növekszik az esélye elfogadásában, a modul következő
annak, hogy a valódi krízishelyze- részében számos gyakorlatot ismer-
tekkel könnyebben megküzdjünk. tetünk, amelyeknek specifikus célja
b) Ima. Az ima lényege, hogy teljesen az összpontosítás és a tudatosság
átadjuk magunkat a pillanatnak. Ez javítása.
a gyakorlat nagyon hasonló a teljes Gyakoroljunk! Ezen az ülésen kérjünk meg
elfogadás koncepciójához, melyet minden résztvevőt, hogy hunyja be a szemét és kép-
az alábbiakban fogunk ismertetni. zeljen el vagy idézzen fel valamely kellemetlenséget
Fontos, hogy az ima nem arról szól, idegességet vagy szorongást, amely itt és most, a
hogy „múljék el tőlem a keserű po- készségfejlesztő ülésnek ebben a pillanatában bennük
hár” és szűnjön meg a szenvedés. van. Kérjük meg a résztvevőket, hogy kissé emeljék
Nem is arról szól, hogy „miért ép- fel a kezüket, ha sikerült. Kérjük meg, hogy figyel-
pen én?”. jék meg, milyen mértékű az átélt diszkomfort-érzés.
Gyakoroljunk! A készségfejlesztő ülésen kér- Ezután kérjük meg őket, hogy idézzenek fel minden
jük meg a résztvevőket, hogy hunyják be a szemüket, múltbéli pillanatot, amikor az ülésen hasonló érzéssel
képzeljenek el vagy idézzenek fel valamely kellemet- kellett megbirkózniuk és kezdjenek el rágódni eze-
len, idegesítő vagy félelmet keltő érzést, majd némán ken. Azt is képzeljék el és azon is töprengjenek, hogy
próbálják ki mindegyik típusú imát (a teljes elfoga- a jövőben hányszor kell még ezeket az érzéseket az
dást, a „távozzon tőlem...” és a „miért pont én” típu- ülések során elviselniük. Kérjük meg, hogy figyeljék
sút). Kérjük meg a résztvevőket, hogy (egy pillanatra) meg, milyen mértékű most a diszkomfort-érzésük!
összpontosítsák a figyelmüket a szenvedésre mielőtt Ezután szólítsuk fel a résztvevőket, hogy összpon-
kipróbálják az egyes imatípusokat. Ezután vitassuk tosítsák újra a figyelmüket a „jelen pillanatra”. Az
meg, hogy mi történt. Azoknak, akik gyakorlottak instrukció szólhat így: „Mondja azt magának: most
az imádkozás terén, javasoljuk, hogy a legközelebbi ez a pillanat van. Engedje el a múlttal és a jövővel
krízishelyzetben próbálják ki mindhárom típusú imát kapcsolatos gondolatokat.” Ezután ismét figyeljék
és figyeljék meg, melyik segít ténylegesen. meg milyen mértékű a diszkomfort-érzés bennük.
c) Bátorítások. Ezek arra valók, hogy Beszéljük meg a gyakorlatot.
bíztassuk önmagunkat. Magyarázat: e) Kikapcsolni. Szabadságra menni a
A lényeg az, hogy úgy beszéljünk felnőtt életből azt jelenti, hogy át-
önmagunkhoz, mintha olyasvalaki- menetileg abbahagyjuk, hogy ak-
hez beszélnénk, aki fontos nekünk tív módon küzdjünk meg a prob-
és krízishelyzetben van. Vagy úgy, lémákkal és vagy visszahúzódunk
ahogy mi szeretnénk, hogy más be- önmagunkba, vagy megengedjük,
széljen hozzánk. hogy gondoskodjanak rólunk. Ma-
Megjegyzés a vezetők számára: itt szükség gyarázzuk el: „Időnként mindenki-
lehet jó adag példamutatásra és bíztatásra. nek szüksége van arra, hogy „sza-
d) Egyszerre egy dolog. Ez a máso- badságolja magát” a felnőttlétből.
dik a „hogyan” készségek közül a A lényeg az, hogy ezt úgy tegyük
tudatos jelenlét meditációban, ame- meg, hogy ne okozzunk kárt ma-
lyekről a munkafüzet 7. fejezetében gunknak, és biztosítsuk, hogy a
volt szó. Noha sokszor nehéz lehet vakáció tényleg rövid ideig tartson.
megvalósítani, nagyon hasznos, ha Ez azt jelenti, hogy a szabadságolás
krízishelyzetben egyszerre csak egy időtartama néhány perctől legfeljebb
Ambrózi Kata
dologra összpontosítunk; időt nyer-
egy napig terjedhet. Ha felelősség-
gel tartozunk másoknak, akkor biz- elviselésében. Victor Frankl írt egy
tosítanunk kell, hogy erre az időre fontos könyvet arról, hogy hogyan
valaki átvállalja a kötelességeinket.” volt lehetséges túlélni a náci halál-
Hasonló módszert alkalmaz Alan táborokat. A könyv címe: „És még-
Marlatt az addikciók kezelésében is mondj igent az életre” (1984),
(Marlatt&Gordon, 1985), amikor a és azon az előfeltételezésen alapul,
„tervezett visszaesések” techniká- hogy az embernek értelmet, jelen-
ját használja (aminek itt a „terve- tést kell találnia az életében annak
zett szabadságolás” felel meg). A érdekében, hogy túlélje a szörnyű
hangsúly a dolog tervezett jellegén helyzeteket. Ha értelmet, jelentést
van. Az elgondolás hasonló ahhoz, találunk a szenvedésben, az olyan,
amikor szünetet tartunk, hogy egy mint amikor „limonádét készítünk a
csoport újjászerveződjön. citromból” (lásd a kézikönyv 7. feje-
Vitassuk meg! A borderline személyek rend- zetét).
szerint profik a „szabadságra menés”-ben. A baj az- Beszéljük meg! Fontos megértenünk, hogy az
zal van, hogy nem tudják irányítani a szabadságolást: élet időnként igazságtalan, mégpedig olyan okok mi-
vagy nem a megfelelő pillanatban vagy túl hosszan att, melyekre nincs magyarázat. Nem kell feltételez-
szabadságolják magukat. Ha a szabadságolást elsajá- nünk, hogy a szenvedésnek célja van, bár a vallásos
títandó készségnek tekintjük, az lehetővé teszik, hogy emberek vagy azok, akik egy magasabbrendű értelem
megtanuljunk kontrollt gyakorolni a dolog felett. A létezésében hisznek, láthatják így a dolgokat. Azon-
résztvevők mondjanak példákat arra, amikor kontroll ban akik nem hisznek egy magasabb értelem léte-
nélkül „mentek szabadságra”. Vitassuk meg, hogyan zésében, ugyancsak találhatnak értelmet vagy célt.
lehet tudatosan szabadságolni magunkat és hatéko- A résztvevők mondják el véleményüket a szenvedés
nyan alkalmazni a készséget. értelméről és jelentéséről.
f) Ellazulás. A lazítás arra jó, hogy 4. Érvek és ellenérvek. Ez abból áll, hogy
megváltoztassuk testünk reagálását átgondoljuk azt, milyen pozitív és ne-
a stresszre illetve a krízishelyzetek- gatív következményei vannak a feszült-
re. Az emberek gyakran „megfeszí- ség elviselésének illetve annak, ha nem
tik” magukat és a testüket, mintha viseljük el. A végső cél itt az, hogy a
ezáltal meg tudnák változtatni a személy szembenézzen azzal a ténnyel,
helyzetet. Úgy akarják ellenőrzésük hogy a valóság elfogadása és a feszült-
alá vonni a helyzetet, hogy a testü- ség elviselése jobb eredményhez vezet,
ket kontrollálják. A cél itt az, hogy mint ezek elutasítása.
fogadjuk el a valóságot a testünkkel Gyakorlás: sok borderline személy önkáro-
is. Az alapelv az, hogy mivel a test sító cselekedetekkel reagál a stresszre és a krízis-
kapcsolatban van az elmével, ha a re (paraszuicidium, szerhasználat, dühroham stb.).
testünkkel elfogadjuk a valóságot, Rajzoljunk egy-egy oszlopot a táblára a érveknek
az segít abban, hogy az elménkkel és ellenérveknek. Kérjük meg a résztvevőket, hogy
is elfogadjuk. sorolják fel milyen érvek szólnak amellett, hogy ön-
Megjegyzés a vezetők számára: a legtöbb kli- károsító és/vagy impulzív cselekedetek nélkül visel-
ens, aki valaha feküdt pszichiátriai osztályon, tanult jünk el a krízist, illetve mi szól ez ellen. Azután íras-
izom-relaxációt. Beszéljük meg, hogy mi volt a vé- sunk egy listát arról, milyen érvek szólnak amellett,
leményük erről, és hogy hasznosnak találták-e. Az hogy ne viseljük el a krízist (vagyis az önkárosítás,
is lehet, hogy ezen a ponton megtanítunk valamiféle a szerhasználat vagy bármely más olyan a feszültség
relaxációs gyakorlatot; bármely kapható relaxációs elviselése helyett végzett cselekedet mellett, amit a
kazetta, vagy elérhető módszer megfelel a célnak. résztvevők meg akarnak beszélni) és mi szól ez ellen.
Fontos, hogy rámutassunk: a relaxáció egy olyan Legyünk biztosak abban, hogy figyelembe vesszük
készség, amely nagyon sok gyakorlást igényel. A ké- mind a rövid-, mind a hosszú távú következményeket.
sőbbiekben tárgyalandó légzési és félmosoly gyakor- Hasonlítsuk össze a két listát!
latok voltaképpen relaxációs gyakorlatok, amelyek 5. Jegyzetek/egyéb ötletek. Az 1. feladat-
elősegítik az elfogadást és a toleranciát. Ezek konkrét lap végén van egy üres rész arra, hogy
és specifikus gyakorlatok, amelyek mindegyike vé- leírjuk mindazokat az ötleteket, amiket
gezhető krízishelyzetben. Napi szinten történő gya- a résztvevők találnak ki a feszültségek
korlásuk felkészítheti a klienst a krízishelyzetekre. elviselésére. A kliensek csaknem min-
g) Meglátni az értelmet benne. Ha dig számos kreatív stratégiát említenek,
értelmet találunk a krízisben vagy amelyek nem szerepelnek a listán. Ír-
értelmet adunk annak, az igen ko- juk le ezeket az ötleteket és bíztassuk a
Ambrózi Kata
moly segítséget jelenthet a helyzet
résztvevőket is erre!
Beszéljük meg! Vitassuk meg a résztvevőkkel, 2. Minden résztvevő válasszon ki egy légzés-
hogyan lehet a fenti készségeket elutasító környezet- gyakorlatot, amelyet az elkövetkezendő hé-
ben. túlságosan gyakran használni. Mutassunk rá, ten gyakorolni szeretne.
hogy az a tény, hogy ez valóban előfordulhat, nem
jelenti azt, hogy ne lehetne használni őket. A résztve-
B. Tekintsük át a 3. Feszültségtűrési munka-
vők mondják el, hogy van-e valamilyen ellenérzésük
lapot! Irányelvek a valóság elfogadásához:
a készségek alkalmazásával kapcsolatban és próbál-
félmosoly gyakorlatok
juk meg kezelni az esetleges ellenállást.
III. Térjünk át a légzés, félmosoly és tudatosság 1. Magyarázzuk el: „A félmosoly elfogadás

gyakorlatokra. és elviselés a testünkkel. Ahhoz, hogy ezt
megvalósítsuk, el kell lazítani az arcunk,
Megjegyzés a vezetők számára: ha kevés a nyakunk és a vállunk izmait, aztán az
időnk van, akkor megtehetjük, hogy általánosságban ajkunkkal félmosolyt kell formálnunk.
beszélünk ezekről a gyakorlatokról és a résztvevők Próbáljunk derűs arckifejezést ölteni. Ne
otthon, önállóan olvassák el és gyakorolják őket. felejtsük el az arcizmainkat ellazítani!” (A
Akik hasznosnak találják ezt a gyakorlatot, azoknak kérdésről bővebben lásd a kézikönyv 11. fe-
javasoljuk, hogy olvassák el Thich Nhat Hanh: A jezetét és a munkafüzet 9. fejezetét.)
belső figyelem csodája című könyvét (The Miracle Elméleti kérdés: Az érzelmeket részben az
of Mindfulness, 1976). Az alábbi gyakorlatok ebből a arcizmok irányítják. Ha félmosolyt öltünk – vagyis
könyvből származnak*•. Nagyon fontos, hogy a ve- derűs, elfogadó arckifejezést – bizonyos fokig kont-
zetők is gyakorolják ezeket a készségeket. rollálhatjuk az érzelmeinket. Sokkal könnyebb elfo-
gadást érezni, ha elfogadó arcot öltünk.
A. Tekintsük át a 2. Feszültségtűrési munkala- 2. Végezzünk egy vagy több félmosoly gya-
pot! Irányelvek a valóság elfogadásához: a korlatot (az irányelvek szerint):
légzés megfigyelése a) Félmosoly reggel felkeléskor.
b) Félmosoly szabad pillanatainkban.
c) Félmosoly zenehallgatás közben.
Elméleti kérdés: Minden nagy vallásnak és d) Félmosoly, amikor idegesek vagyunk.
spirituális tanításnak fontos részét képezik azok a e) Félmosoly fekvő helyzetben.
kontemplatív és/vagy meditációs gyakorlatok, ame- f) Félmosoly ülő helyzetben.
lyek a légzés követését használják fel az elmélyülés e) Félmosoly, miközben arra a személyre
vagy a relaxáció elősegítésére. Ennek az a célja, hogy gondolunk, akit a legjobban utálunk,
segítse az egyént abban, hogy elfogadja és elviselje vagy megvetünk.
önmagát, a világot, a valóságot olyannak, amilyen. Gyakoroljunk! A résztvevők üljenek nagyon
A légzésre való odafigyelés fontos része a relaxációs nyugodtan. Kérjük meg őket, hogy először öltsenek
tréningeknek és a pánik-rohamok kezelésének is. teljesen üres, kifejezéstelen arcot és figyeljék meg,
milyen érzés. Ezt követően valóban lazítsák el az ar-
1. Végezzünk egy vagy több légzés-gyakorla- cukat – a homloktól kezdve, a szemeken és az orcá-
tot (az irányelvek szerint): kon át egészen a szájig és az állig és ezt figyeljék meg,
a) Mély légzés. hogy milyen érzés. Végül öltsenek fel félmosolyt az
b) Igazítsuk a légzésünket a lépéseinkhez. arcukra és figyeljék meg, hogy ez milyen érzés. Vi-
c) Számoljuk a légzésünket. tassuk meg a különbséget.
d) Figyeljünk a légzésünkre, miközben ze- 3. Minden résztvevő válasszon ki egy félmo-
nét hallgatunk. soly-gyakorlatot, amelyet az elkövetkezen-
e) Figyeljünk a légzésünkre, miközben be- dő héten szeretne gyakorolni.
szélgetünk.
f) Figyeljünk a légzésünkre.
C. Tekintsük át a 4. Feszültségtűrési munka-
g) Lélegezzünk, hogy megnyugtassuk a
lapot! Irányelvek a valóság elfogadásához:
testünket és a lelkünket.
tudatosság gyakorlatok
Elméleti kérdés: Ezek a gyakorlatok nagyon

hasznosak lehetnek krízishelyzetben. Ha mindennap
gyakoroljuk őket, segíthetnek egy jóval elfogadóbb
* A 2., 3. és 4. Feszültségtűrési munkalap „A belső figye-
lem csodája” című meditációs kézikönyv (Thich Nhat Hanh: lelkiállapot kialakításában.
The Miracle of Mindfulness, 1976, 79 – 87., 93. oldal; Boston: 1. Végezzünk egy vagy több tudatosság gya-
Ambrózi Kata
Beacon Press.) alapján készült, a szerző engedélyével.
korlatot (az irányelvek szerint)
a) Tudatosítsuk a testhelyzetünket. 4. A düh okozta fájdalom segíti az embe-

b) Tudatosítsuk, a mindenséggel való kap- reket az akadályok leküzdésében.
csolatunkat. Beszéljük meg! Mi szól amellett, hogy soha
c) Tudatosan készítsünk teát vagy kávét. ne érezzünk fájdalmas érzéseket és mi szól ellene?
d) Tudatosan mosogassunk. A résztvevők szeretnék-e azokat az embereket, akik
e) Tudatosan mossunk ruhákat kézzel. sohasem éreztek fájdalmat?
f) Tudatosan takarítsunk. Elméleti kérdés: a szenvedés a fájdalomból és
g) Tudatosan és lassan vegyünk egy für- a fájdalom el nem fogadásából áll. A szenvedés ak-
dőt. kor lép fel, ha valaki nem képes vagy nem hajlandó
Gyakoroljuk a tudatosságot meditációval. elfogadni a fájdalmat. A szenvedés akkor lép fel, ha
2. Minden résztvevő válasszon ki egy tudatos- az emberek görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy
ság gyakorlatot, amelyet az elkövetkezendő megkapják, amit akarnak, és elutasítják azt, ami a
héten szeretne gyakorolni. rendelkezésükre áll. A szenvedés akkor lép fel, ha
Megjegyzés a vezetők számára: ne becsüljük az emberek ellenállnak a mindenkori valóságnak. A
alá ezeknek a tudatosság gyakorlatoknak az értékét fájdalmat olykor nagyon nehéz, csaknem lehetetlen
a nehéz helyzeteken való túljutásban. Igazán re- elviselni, de a szenvedést még nehezebb. A valóság
ménytelen helyzetekben ezek hihetetlenül értékesek elfogadásának elutasítása és az ezzel járó szenvedés
lehetnek. Tapasztalatom szerint csaknem minden meggátolhatja azt, hogy csökkenteni lehessen fájda-
borderline személy szereti és alkalmazza ezeket a lom mértékét. Olyan ez, mintha köd borítaná a fáj-
gyakorlatokat – legalábbis akkor, ha sikerül rávenni dalmat, emiatt nem láthatnánk azt tisztán. A radikális
őket, hogy próbálják ki. Jelezzük, hogy bármennyi elfogadás a szenvedést fájdalommá alakítja.
variációt ki lehet találni. Beszéljük meg! Ha az elfogadást úgy használ-
juk, mint eszközt a változtatásra – vagyis mintha al-
kudoznánk Istennel, akkor az nem valódi elfogadás
IV. Tekintsük át az 5. Feszültségtűrési munka-
(„elfogadom, Te meg cserébe ígérd meg, hogy jobb
lapot! A valóság elfogadásának alapelvei
lesz”). A résztvevők mondjanak példát ilyen alkudo-
zásra.
Megjegyzés a vezetők számára: az ezekhez a gya- Megjegyzés a vezetők számára: a radikális el-
korlatokhoz tartozó házi feladat a 2. Feszültségtű- fogadás lényege nagyon nehezen érthető a borderline
rési feladatlap: Elfogadás és Követés kliensek (és néhány vezető) számára. Nehezen értik
meg, hogy elfogadhatnak valamit anélkül, hogy he-
A. A radikális elfogadás annyit jelent, hogy lyeselnék azt. Úgy vélik, hogy ha elfogadnak vala-
nem harcolunk a valóság ellen. A „radi- mit, akkor nem tudnak változtatni rajta. Az elfogadás
kális” kifejezés arra utal, hogy az elfo- gondolatának elfogadása hatalmi harchoz vezethet. A
gadásnak belülről kell jönnie és teljesnek „shaping” szellemében javasolhatjuk először az „el-
kell lennie. Az elfogadás az egyetlen út, ismerés”, „felismerés” és „elviselés” fogalmak alkal-
amely kivezet a pokolból. Az elfogadás az mazását. Vitassuk meg ezeket a lehetőségeket. Való-
egyetlen lehetőség arra, hogy az elfogad- színűleg újra meg újra szükség lesz erre, amihez nagy
hatatlan szenvedést elviselhető fájdalommá türelem kell, de ne adjuk fel a radikális elfogadás elvi
alakítsuk. A fájdalom az élet része: lehet lehetőségét.
lelki vagy testi. A fájdalom az az eszköz, Beszéljük meg! Elterjedt legenda, hogy ha nem
amivel a természet felhívja a figyelmünket fogadunk el valamit, ha egyszerűen elutasítjuk, hogy
arra, hogy valami nincs rendben, valamin elfogadjuk, akkor az varázslatos módon meg fog
változtatni kell. változni. Mintha az ellenállás és az akaraterő önma-
1. Ha a kezünk a forró tűzhelyhez ér és fáj- gában megváltoztatná a dolgokat. Kérjünk példákat
dalmat érzünk, akkor gyorsan elkapjuk. erre! Vitassuk meg, hogy miért is hisznek benne a
Azok az emberek, akik nem éreznek fáj- résztvevők. Kérjünk példákat arra is, amikor a düh-
dalmat, komoly bajban vannak. roham és a szóbeli elutasítás megerősítést nyert.
2. A gyász okozta fájdalom arra ösztönzi Beszéljük meg! Az emberek időnként attól
az embereket, hogy a bajban lévők segít- félnek, hogy ha elfogadják a fájdalmas érzéseket
ségére siessenek. Enélkül valószínűleg vagy helyzeteket, akkor passzívvá válnak, feladják
nem léteznének közösségek, társadal- (vagy beadják a derekukat). A résztvevők mondják
mak. Senki nem törődne a betegekkel, el és vitassák meg ilyen félelmeiket. Magyarázzuk
nem indulna eltűnt szerettei keresésére el: „Képzeljük el, hogy utáljuk a bíbor színt. Azután
vagy tartana ki olyan emberek mellett, képzeljük el, hogy a szobánkat bíborszínűre festik.
akikkel néha nehéz. Ha nem ismerjük el, hogy a szoba bíborszínű, akkor
3. A félelem okozta fájdalom miatt az em- sosem fogjuk átfesteni egy általunk kedvelt színre.”
Ambrózi Kata
berek elkerülik a veszélyes dolgokat.
A résztvevők mondjanak példákat, amikor a dolgok
elfogadása segített a szenvedés csökkentésében és világításához. Ilyen hasonlat lehet az, hogy az élet
fokozta a személynek azt a képességét, hogy a meg- olyan, mint amikor egy gép teniszlabdákat lődöz a
szüntetesse fájdalom okát. (Erről még lesz szó a kö- gyakorláshoz. Az embernek csak annyi dolga van,
vetelődzés és a követés kapcsán.) hogy igyekezzen minden labdát a legjobban fogadni.
Beszéljük meg! Az elfogadás gondolata min- Ha nem fogadjuk el, hogy jönnek a labdák, attól még
den nagy vallásban – Keleten és Nyugaton – köz- nem fognak megállni. Akaraterő, ellenkezés, sírás
ponti jelentőségű. A résztvevők mondják el erről a vagy nyöszörgés nem állítja meg a gépet, a labdák
véleményüket illetve esetleges tapasztalataikat. Az csak jönnek, jönnek. Odaállhatunk a labda útjába,
elgondolás hasonlít arra az Anonim Alkoholisták ál- akkor meg fog ütni, állhatunk úgy ott, hogy nem
tal vallott elvre, miszerint alárendelik magukat egy teszünk semmit és hagyhatjuk elrepülni vagy bele-
felsőbb akaratnak és elfogadják azt, amin nem tud- üthetünk. Egy másik hasonlat, hogy az élet olyan,
nak változtatni. mint egy kártyajáték. A jó játékosnak nem számít,
B. A gondolkodásmód megváltoztatása hogy milyen lapokat kap. A cél az, hogy a lehető
azt jelenti, hogy az elfogadást választjuk. legjobban játsszunk, azokkal a lapokkal, amiket kap-
Az elfogadás egyfajta választást igényel. tunk. Amint egy leosztásnak vége, jön a következő.
Mondhatjuk, hogy az embernek át kell ál- Az előző körnek vége, most ez a kör megy. A lényeg,
lítani a gondolkodását. Az elfogadás olykor hogy összpontosítsunk a jelen leosztásra, játsszunk,
csak egy-két percig tart, ezért az embernek amilyen ügyesen csak tudunk, aztán ha vége, össz-
újra és újra el kell végeznie ezt az áthan- pontosítsunk a következőre. Sok más hasonlatot (pl.
golást. Minden nap választanunk kell, néha az élet olyan, mint egy számítógépes játék) is hasz-
egy nap nagyon sokszor, néha egy óra vagy nálhatunk.
egy perc alatt többször is. Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél-
Beszéljük meg! Mi szól amellett, hogy ne fo- dákat a követelődzésre és a követésre. Vezetők: még
gadjuk el a dolgokat, hogy ne változtassuk meg a jobb, ha a közelmúltból tudunk példát hozni saját
gondolkodásunkat? Miért olyan nehéz megtenni az magunk vagy a résztvevők követelődző vagy követő
első lépést? magatartására. De csak óvatosan! Vitassuk meg May
C. A „Követelődzés helyett követés” gondo- definícióit. Kérjük meg a résztvevőket, hogy mondja-
lata Gerald May-nek a témáról írott köny- nak véleményt ezekről.
véből származik (1982). Gyakorlás: a legjobb módja, hogy élővé tegyük
1. A követés azt jelenti, hogy elfogadjuk a követés és követelődzés gondolatát, az, ha a vezetők
azt, ami van és arra hatékony vagy vagy a résztvevők üléseken tanúsított viselkedéséből
megfelelő módon reagálunk. Azt je- hozunk példát egyikre vagy másikra. Fogalmazzuk
lenti, hogy azt tesszük, ami működik. meg kérdésként: „Gondolják, hogy követelődztem?
Egyszerűen azt tesszük, amire az adott Hmmm, gondoljuk át”. Vagy: „Ugye még véletlenül
helyzetben, az adott pillanatban szükség sem viselkedik követelődző módon most?” (A kli-
van. ensek rendszerint nagyon élvezik, ha követelődzé-
2. A követelődzés azt jelenti, hogy az sen érhetik a vezetőket.) Vagy, ha egy nehéz helyzet
akaratunkat megpróbáljuk ráerőltetni vagy konfliktus alakul ki egy ülésen, azt mondhat-
a valóságra – megpróbálunk mindent juk: „OK. Próbáljunk meg követő módon viselkedni
irányítani, elutasítjuk, hogy azt tegyük, öt percig.”
amire szükség van. Ez éppen az ellen-
kezője annak, mintha azt tennénk, ami V. Foglaljuk össze, miért fontosak a feszültségtű-
működik. rési, krízis-túlélési stratégiák, a teljes elfogadás
Elméleti kérdés: Használjunk hasonlatokat a valamint a követés és a követelődzés fogalmai.
„követelődzés helyett követés” gondolatának meg-
Ambrózi Kata
Hivatkozások
Barley, W.D., Buie, S.E., Peterson, E. W., Hollings- Linehan, M. M., Goldfried, M. R., & Goldfried, A.
worth, A. S., Griva, M., Hickerson,S. C., Lawson, P. (19799. Assertion: Skill training or cognitive re-
J.E. & Bailey, B. J. (in press). The development structuring. Behavior Therapy, 10, 372-388.
of an inpatient cognitive-behavioral treatment pro- Linehan, M. M., & Heard, H.L. (1993). Impact of
gram for borderline personality disorder. Journal treatment accessibility on clinical course of par-
of Personality Disorders. asuicidal patients. In reply to R. E. Hoffman [Let-
Beck, A. T., Rush, A. J., Shaw, B. F.,& Emery, G. ter to the editor]. Archives of General Psychiatry,
(2000). A depresszió kognitív terápiája. Animula, 50, 157-158.
Budapest. Linehan, m. M., Heard, h.L., & Armstrong, H.E. (in
Borkovec, t. D., & Inz, J. (1990). The nature of worry press). Naturalistic follow-up of a behavioral treat-
in generalized anxiety disorder: A predominance ment for chronically suicidal borderline patients.
of thought activity. Behaviour Research and Ther- Archives of General Psychiatry.
apy, 28, 153-158. Linehan, M. M., & Koerner, K. (1992). Behavioral
Bower,G., & Bower, S. (1980). Asserting yourself: A theory of borderline personality disorder. In J.
practical guide for positive change. Reading, MA: Paris (Ed.), Handbook of borderline personality
Addison-Wesley. disorder. Washington, DC: American Psychiatric
Chamberlain, P., Patterson,G., Reid, J. Kavanagh, K., Press.
& Forgatch, M. (1984). Observation of client re- Linehan, M.M., Sharp, E., Ivanoff, A. M. (1980). The
sistance. Behavior Therapy, 15, 144-155. Adult Pleasant Events Schedule. Paper presented
De Mello, A. S. J. (1993). The song of the bird. Anand, at the meeting of the Association for Advancement
India: Gujarat Sahitya Prakakash. of Behavior therapy, New York.
Deikman, A.J. (1982). The observing self: Mysticism Maccoby, E.E. (1980). Social development. New
and psychotherapy. Boston: Beacon Press. York: Harcourt Brace & Jovich.
Frankl, V.E. (1984). Man’s search for meaning: An Marlatt, G. A., & Gordon, J. R. (eds.). (1985). Relapse
introduction to logotherapy (3rd ed.). New York: prevention: Maintenance strategies in the treat-
Simon & Schuster. ment of addictive behaviors. New York: Guilford
Goldberg, C. (1980). The utilisation and limitations of Press.
paradoxical intervention in group psychotherapy. May, G. (1982). Will and spirit. San Francisco: Harper
International Journal of Group Psychotherapy, & Row.
30, 287-297. The original Oxford dictionary on computer disc
Hahn, t. N. (1976). The miracle of mindfulness: A (Version 4.10) [Computer file]. (1987). Fort Wash-
manual on mediatation. ington, PA: Tri Star.
Kabat-Zinn, J. (1990). Full catastrophe living: Using Patterson, G. R., & Forgatch, M. S. 81985). Thera-
the wisdom of your body and mind to face stress, pist behavior as a determinant for clinet non-
pain, and illness. New York: Dell. complience: A paradox for the behavior modifier.
Linehan, M. M. (1993). Cognitive behavioral treat- Journal of Consulting and Clinical Psychology,
ment for borderline personality disorder. New 53, 846-851.
York: Guilford Press. Polanyi, M. (1958). Personal knowledge. Chicago:
Linehan, M. M., Armstrong, H.E., Suarez, A., Allm- University of Chicago Press.
on, D., & Heard, H. L. (1991). Cognitive behavio- Shaver, P., Schwartz, J., Kirson, D., & O’Connor, C.
ral treatment of chronically parasuicidal border- (1987). Emotion knowledge: Further exploration of
line patients. Archives of General Psychiatry, 48, a prototype approach. Journal of Personality and
Ambrózi Kata
1060-1064.
Social Psychology, 52, 1061-1086.
Ambrózi Kata
Munkalapok és feladatlapok
Bevezető munkalapok / 131 Érzelemszabályozási munkalapok / 153

A készségfejlesztő tréning céljai / 131 1. Az érzelemszabályozási tréning céljai / 153
DBT: A készségfejlesztő tréning 2. Mítoszok az érzelmekkel
szabályai / 132 kapcsolatban / 154
Tudatos Jelenlét Meditáció munkalapok / 3. Az érzelmek leírásának egy lehetséges
1. Gondolkozásmódok / 133 modellje / 155
2. A gondolkodás irányítása: „Mit” 4. Hogyan nevezzük az érzelmeket? / 156
készségek / 134 5. Mire jók az érzelmek? / 170
3. A gondolkodás irányítása: „Hogyan” 6. Az érzelmi sérülékenység
készségek / 135 csökkentése / 171
Interperszonális hatékonyság munkalapok / 136 7. Lépések a pozitív érzelmek gyakoriságának
1. Milyen helyzetekben fontosak az fokozására / 172
interperszonális készségek? / 136 8. Örömteli tevékenységek listája felnőttek
2. Az interperszonális hatékonyság számára / 173
fejlesztésének céljai / 137 9. A szenvedést okozó érzelmek elengedése:
3. Az interperszonális hatékonyságot az aktuális érzelmek tudatosítása / 176
csökkentő tényezők / 138 10. Az aktuális érzelemmel ellentétes
4. Mítoszok az interperszonális cselekvés / 177
hatékonyságról / 139 Érzelemszabályozási feladatlapok / 178
5. Bátorítások az interperszonális 1. Az érzelemek megfigyelése és leírása / 178
hatékonysághoz / 139 2. Érzelmi napló / 179
6. A kérés és az elutasítás erősségének a 3. Lépések a fájdalmas érzések
fokozatai; tényezők, amiket célszerű csökkentéséhez / 180
figyelembe venni, amikor fokozatot Feszültségtűrési munkalapok / 181
váltunk / 141 1. Stratégiák a krízisek túléléséhez / 181
7. Javaslatok az interperszonális hatékonyság 2. Irányelvek a valóság elfogadásához: a
gyakorlására / 143 légzés megfigyelése / 186
8. Irányelvek a céltudatos viselkedéshez: érje 3. Irányelvek a valóság elfogadásához:
el, amit akar! / 145 félmosoly-gyakorlatok / 188
9. Irányelvek a kapcsolati hatékonysághoz: a 4. Irányelvek a valóság elfogadásához:
kapcsolat megőrzése / 146 tudatosság gyakorlatok / 190
10. Irányelvek a hatékony önbecsüléshez: 5. A valóság elfogadásának alapelvei / 192
őrizzük meg az önbecsülésünket! / 147 Feszültségtűrési feladatlapok / 194
Interperszonális hatékonyság feladatlapok / 148 1. Stratégiák a krízisek túléléséhez / 194
1. Célok és fontossági sorrend interperszonális 2. Elfogadás és követés / 196
helyzetekben / 148
2. Interperszonális helyzetek megfigyelése és
leírása / 149
3. Az interperszonális hatékonyság készségek
alkalmazása / 151
Ambrózi Kata
Ambrózi Kata
BEVEZETŐ MUNKALAPOK
131
A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNING CÉLJAI
ÁLTALÁNOS CÉLOK
Olyan készségek elsajátítása és finomítása, amelyekkel megváltoztathatók az

életminőséget rontó viselkedésbeli, érzelmi és gondolkodási mintázatok,
amelyek nehézséget és szenvedést okoznak.
KONKRÉT CÉLOK
Mérséklendő viselkedésformák
1. Interperszonális káosz
2. Labilis érzelmek, hangulatok
3. Impulzivitás
4. Zavar önmagunk megélésében, (stresszhez kapcsolódó) gondolko-
dási zavarok
Fejlesztendő viselkedésformák
1. Interperszonális hatékonyság készségek
2. Érzelemszabályozási készségek
3. Feszültségtűrési készségek
4. Tudatos jelenlét meditációs készségek
Ambrózi Kata
BEVEZETŐ MUNKALAPOK
132
DBT
A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNING SZABÁLYAI
1. Az a kliens, aki kilép a terápiából, nem léphet vissza.
2. A készségfejlesztő tréning ideje alatt minden kliensnek egyéni terápiában is részt

kell venni.
3. Drog vagy alkohol hatása alatt álló személy nem vehet részt az üléseken.
4. A kliensek az üléseken kívül nem beszélhetik meg egymással korábbi paraszuicidális

cselekedeteiket – ideértve azt is, amin éppen túl vannak.
5. Ha egy kliens felhív egy másik klienst, mert öngyilkossági késztetést érez, el kell
fogadnia a felhívott személy által felajánlott segítséget.
6. Az üléseken a kliensekkel kapcsolatban elhangzó információkat és a kliensek nevét

bizalmasan kell kezelni.
7. Ha egy kliens elkésik vagy kihagy egy ülést, ezt időben jelezze telefonon.
8. A kliensek nem létesíthetnek az üléseken kívül személyes jellegű kapcsolatot.
9. Szexuális partnerek nem vehetnek közösen részt a készségfejlesztő tréningen.
Egyéb szabályok ebben a csoportban / Megjegyzések
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
________________________________________________________________________
TUDATOS JELENLÉT MEDITÁCIÓ
133
1. M U N K A L A P
Irányítsuk a gondolkodásmódunkat
– ne az irányítson minket!
GONDOLKODÁSMÓDOK
Racionális gondolkodás Bölcs gondolkodás Érzelemvezérelt gondolkodás
Ambrózi Kata
134
2. MUNKALAP
A GONDOLKODÁS IRÁNYÍTÁSA:
„MIT” KÉSZSÉGEK
MEGFIGYELÉS
! Csak VEGYE ÉSZRE a tapasztalatot. Figyelje meg pontosan, mi történik. Figyelje meg, anélkül,
hogy az élmény magával ragadná. Tapasztaljon, anélkül, hogy reagálna.
! Legyen „TEFLON AGYA”, engedje, hogy a tapasztalatok, érzések és gondolatok belépjenek az
elméjébe, aztán engedje őket kisiklani onnan.
! KONTROLLÁLJA a figyelmét, de ne kontrollálja azt, amit lát. Ne lökjön el semmit magától. Ne
kapaszkodjon semmibe.
! Legyen olyan, mint az őr a palota kapujában, FIGYELJEN FEL minden gondolatra, érzésre és cse-
lekvésre, amely elméje kapuján áthalad.
! Lépjen be önmagába és figyeljen. FIGYELJE a gondolatait jönni és menni, mint a felhőket az
égen. Figyelje az érzéseket, ahogy feltámadnak és elülnek, mint az óceán hullámai. Figyelje meg
pontosan, mit csinál.
! Figyelje meg, mi jut el Önhöz az ÉRZÉKSZERVEIN – a szemén, a fülén, az orrán, a bőrén és a
nyelvén keresztül. Mintha a parkban egy padon ülne és csak nézelődne. Figyelje meg mások
cselekedeteit és arckifejezéseit. „Szagolja meg a rózsát.”
LEÍRÁS
! KAPCSOLJA SZAVAKAT A TAPASZTALATOKHOZ. Amikor egy érzés vagy gondolat ébred, vagy
csinál valamit, tudatosítsa. Pl. mondja azt magában: „Szomorúság fogott el ”, „Összeszorult a gyom-
rom” vagy: „Eszembe jutott az a gondolat, hogy „Nem tudom megtenni”, vagy: „sétálok, lépésről
lépésre haladok.”
! A TAPASZTALATOKAT FORDÍTSUK SZAVAKBA. Írja le magának, mi történik. Adjon nevet az ér-
zéseinek. A gondolatot egyszerűen hívja gondolatnak, az érzést érzésnek. Ne mélyedjen el a
tartalmában.
JELENLÉT - RÉSZVÉTEL
! Vonódjon be a tapasztalatba. Lépjen be a tapasztalatba. Engedje, hogy hasson Önre a pilla-
nat, ne rágódjon rajta. VÁLJON EGGYÉ A TAPASZTALATTAL, ÚGY HOGY TELJESEN ELFELEJTSE
ÖNMAGÁT.
! Cselekedjen INTUITÍVAN, hallgasson a józan eszére. Cselekedjen minden helyzetben úgy, ahogy
szükséges – mint egy jó táncos a parketten, mozogjon a zenével és a partnerével összhangban,
ne akarja irányítani és ne vonszoltassa magát.
! Aktívan GYAKOROLJA a készségeit, amikor tanulja őket, egészen addig, amíg a részévé nem
válnak, amíg nem tudja őket automatikusan használni. Gyakorolja:
1. Az ártalmas helyzetek megváltoztatását.

2. A helyzetekre adott ártalmas reakciói megváltoztatását.
3. Önmaga és a helyzet elfogadását, úgy ahogy van.
Ambrózi Kata
135
3. MUNK ALAP
A GONDOLKODÁS IRÁNYÍTÁSA:
„HOGYAN” KÉSZSÉGEK
ÍTÉLKEZÉS NÉLKÜL
! Lásson, de NE ÉRTÉKELJEN. Hozzáállása legyen ítélkezésmentes. Ne tegyen hozzá hozzá és ne
vegyen el semmit. Koncentráljon a tényekre, ne arra, hogy jó vagy rossz, szörnyű vagy csodá-
latos, kellene vagy nem kellene.
! VÁLASSZA EL A VÉLEMÉNYÉT a tényektől, attól, hogy ki, mit, mikor és hol.
! FOGADJON EL minden pillanatot, minden eseményt, ahogy a gyepre terített takaró felfogja az
esőt és a napfényt, minden lehulló levelet.
! ISMERJE EL azt, ami hasznos vagy teljes, de ne ítélje meg. Fogadja el, ami káros, ami hiányos,
de ne ítélje meg.
! Ha azon kapja magát, hogy ítélkezik, ne ítélje el az ítélkezést.
OSZTATLAN FIGYELEMMEL
! EGYSZERRE CSAK EGY DOLOGRA FIGYELJEN. Ha eszik, egyen. Ha sétál, sétáljon. Ha fürdik, füröd-
jön. Ha dolgozik, dolgozzon. Ha csoportban van vagy beszélget másokkal, figyeljen az együtt
töltött pillanatra. Ha gondolkozik, gondolkozzon. Ha aggódik, aggódjon. Ha emlékezik, emlé-
kezzen. Csináljon mindent teljes figyelemmel.
! Ha más tennivalók, gondolatok, erős érzések elvonják a figyelmét, ENGEDJE EL ŐKET és térjen
vissza ahhoz, amit csinál – újra, meg újra, meg újra.
! KONCENTRÁLJON. Ha észreveszi, hogy egyszerre két dolgot csinál, álljon meg, és koncentráljon
csak az egyikre.
HATÉKONYAN
! ARRA FIGYELJEN, HOGY MI MŰKÖDIK. EGYSZERRE CSAK EGY DOLOGRA FIGYELJEN. Minden
helyzetben tegye azt, amit akkor és ott tenni kell. Tegye félre azt, hogy mi helyes vagy helytelen,
igazságos vagy igazságtalan, kellene vagy nem kellene.
! JÁTSSZON A SZABÁLYOK SZERINT. Legyen annyira ügyes, amennyire csak Öntől telik, cseleked-
jen úgy, ahogy a helyzet diktálja. Ne abból induljon ki, hogy milyennek kellene lennie a hely-
zetnek, hogy mikor lenne igazságos vagy kellemes, hanem abból, hogy milyen valójában.
! Összpontosítson a céljaira, és cselekedjen úgy, hogy elérje őket. Hagyja a bosszút, a haszontalan
mérgelődést, az igazságkeresést. Ezek fájdalmat okoznak és nem segítenek.
Ambrózi Kata
INTERPERSZONÁLIS HATÉKONYSÁG
136
1. M U N K A L A P
MILYEN HELYZETEKBEN FONTOSAK

AZ INTERPERSZONÁLIS KÉSZSÉGEK?
A KAPCSOLATOKAT ÁPOLNI KELL
! Ne hagyja, hogy a sérelmek és a problémák felhalmozódjanak.

! Használja a kapcsolati készségeket, hogy megelőzze a problémák kialakulását.
! Vessen véget a reménytelen kapcsolatoknak.
! Oldja meg a konfliktusokat, mielőtt túlnőnek Önön.
Egyensúlyozzunk a fontossági sorrend és az elvárások között

a kapcsolatokban és az életben
! Ha túlterhelt, csökkentse a kevésbé fontos elvárásokat vagy halassza későbbre azok teljesíté-
sét.
! Kérjen segítséget másoktól, mondjon nemet, ha szükséges.
! Ha túl kevés a feladata, alakítson ki struktúrát és elkötelezettségeket az életében, segítsen má-
soknak.
Egyensúlyozzunk a „kell” és az „akarom” között

a kapcsolatokban és az életben
! Vizsgálja meg, hogy mi az, amit azért csinál, mert élvezi és akarja csinálni, és mi az amit azért,
mert „kell”. Próbálja meg a kétféle dolgot egyensúlyban tartani, akkor is, ha ehhez az kell,
hogy:
! rávegyen másokat, hogy vegyék komolyan a véleményét;
! rávegyen másokat, hogy megtegyenek bizonyos dolgokat;
! nemet mondjon a nem kívánt kérésekre.
Szerezzünk jártasságot és fokozzuk az önbecsülésünket
! Viselkedjünk oly módon, hogy kompetensnek és hatékonynak érezhessük magunkat, ne pedig

mindenben mások segítségre szorulónak, és másoktól túlságosan függőnek.
! Álljunk ki magunkért, a meggyőződésünkért és a véleményünkért, hallgassunk a „bölcs gon-
dolkodásunkra”!
Ambrózi Kata
137
2. MUNKALAP
AZ INTERPERSZONÁLIS HATÉKONYSÁG
FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI
HATÉKONY CÉLTUDATOS VISELKEDÉS

Érje el a céljait, valósítsa meg a terveit az adott helyzetben!
! Érvényesítse a jogait
! Érje el, hogy mások is tegyenek valamit
! Utasítsa vissza a nem kívánatos vagy indokolatlan elvárásokat
! Oldja meg az interperszonális konfliktusokat
! Érje el, hogy a véleményét, nézőpontját mások komolyan vegyék
Kérdések
1. Mi az, amit konkrétan el akarok érni ebben az interperszonális helyzetben, mi az a változás, ami
szeretném, ha bekövetkezne?
2. Mit kell tennem, hogy ezt elérjem? Mi működne?
KAPCSOLATI HATÉKONYSÁG
Érjen el, vagy őrizzen meg jó kapcsolatot másokkal!
! Viselkedjen úgy, hogy a másik továbbra is kedvelje és tisztelje Önt
! Egyensúlyozzon a rövid távú célok és a kapcsolat hosszútávú céljai között
Kérdések
1. Mit szeretnék, milyen érzésekkel viseltessen a másik irántam, mikor elválunk?
2. Mit kell tennem, hogy megteremtsem vagy megtartsam kettőnk jó kapcsolatát?
HATÉKONY ÖNBECSÜLÉS
Őrizze meg vagy fokozza önbecsülését és az önmaga iránt érzett
szeretetet!
! Tartsa tiszteletben saját értékeit és meggyőződését, viselkedjen úgy, hogy erkölcsösnek érez-
hesse magát
! Viselkedjen úgy, hogy hatékonynak érezhesse magát
Kérdések
1. Hogyan akarok érezni saját magammal kapcsolatban, ha ennek vége?
2. Mit kell tennem, hogy így érezhessek önmagammal kapcsolatb?
Ambrózi Kata
Mi az, ami működik?
138
3. MUNK ALAP
AZ INTERPERSZONÁLIS HATÉKONYSÁGOT
CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK
Készséghiány
Ha valaki híján van a készségnek, akkor nem tudja, hogy mit tegyen vagy mit mondjon. Nem tudja,
hogy viselkedjen, hogy elérje a célját. Nem tudja, mi az, ami működni fog.
Aggasztó gondolatok
Az aggasztó gondolatok útját állhatják a hatékony cselekvésnek. Lehet, hogy valaki birtokában van
a képességnek, de aggasztó gondolatai az ellen hatnak
! AGGÓDÁS A NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEK MIATT. „Nem fognak kedvelni” „Azt fogja gondolni,
hogy hülye vagyok”
! AGGÓDÁS AMIATT, HOGY MEGÉRDEMELJÜK-E, HOGY MEGKAPJUK, AMIT AKARUNK. „Én olyan
rossz ember vagyok, nem érdemlem meg ezt.”
! AGGÓDÁS AMIATT, HOGY KUDARCOT VALLUNK,ÉS KÜLÖNBÖZŐ JELZŐK HASZNÁLATA ÖN-
MAGUNKRA VONMATKOZÓAN. „Nem fogom jól csinálni” „Biztosan teljesen szét fogok esni”, „Én
olyan hülye vagyok”.
Érzelmek
Az érzelmeink (HARAG, FRUSZTRÁCIÓ, FÉLELEM, BŰNTUDAT) útját állhatják a hatékony cselekvés-
nek. Lehet, hogy valaki birtokában van a képességnek, de az érzelmei meggátolják abban, hogy
megtegye vagy kimondja, amit akar.
Határozatlanság
Nem tudjuk eldönteni, mit tegyünk, vagy mi az, amit igazán akarunk. Lehet, hogy valaki birtokában
van a képességnek, de a határozatlanság útját állja annak, hogy azt tegye vagy mondja, amit akar.
Ambivalens a prioritásait illetően. Nem tudja eldönteni, hogyan egyensúlyozzon
! A túl sok kérés és aközött, hogy semmit sem kér.
! A mindenre nemet mondás és mindenbe beleegyezés között
Környezet
A környezeti tényezők még a legügyesebb ember számára is lehetetlenné tehetik, hogy hatékony
legyen – A MEGFELELŐ VISELKEDÉS NEM MŰKÖDIK, mert:
! A többiek túl erősek
! A többiek félnek, vagy valami más okuk van arra, hogy ne szeressenek minket, ha megkapjuk
amit akarunk
! A többiek nem adják meg amire szükségünk van és nem engedik, hogy büntetés nélkül nemet
mondjunk, hacsak fel nem áldozzuk, legalább részben, az önbecsülésünket
Ambrózi Kata
139
4. MUNK ALAP
MÍTOSZOK AZ INTERPERSZONÁLIS
HATÉKONYSÁGRÓL
1. Nem bírom elviselni, ha valaki ingerülten viselkedik velem.
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
2. Ha nemet mondanak, abba belehalok.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
3. Nem érdemlem meg, hogy megkapjam amit szeretnék, vagy amire szükségem van.
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
4. Ha kérek valamit, az azt mutatja, hogy nagyon gyenge ember vagyok.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
5. Ha ezt a helyzetet nem tudom magam megoldani, teljesen „béna” vagyok.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
6. Mielőtt kérek valamit, tudnom kell, hogy az illető igent fog-e mondani.
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
7. A kérés nagyon tolakodó (rossz, egoista, önző, nem-keresztényi) dolog.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
8. Nem számít a dolog, tulajdonképpen nem is érdekel.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
9. Nyilvánvaló, hogy az egész probléma belőlem fakad. Ha képes volnék máshogy gondolkodni, nem
kellene zavarnom másokat.
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
10. Ez egy katasztrófa (igazán rossz, szörnyű, megőrjít, tönkretesz, ez egy borzasztó csapás).
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
11. Nemet mondani egy kérésre, minden esetben önző dolog.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
12. Fel kellene áldoznom saját igényeimet másokért.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
13. _________________________________________________________________________________
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
14. _________________________________________________________________________________
Ambrózi KataELLENÉRV: ________________________________________________________________________
140
5. MUNK AL AP
BÁTORÍTÁSOK AZ INTERPERSZONÁLIS
HATÉKONYSÁGHOZ
1. Valamit kérni vagy kívánni valakitől teljesen rendjén való dolog.
2. Megvan a lehetőségem, hogy megkérjek valakit, ha valamire szükségem van, vagy valamit aka-
rok.
3. El tudom viselni, ha nem kapom meg azt, amit akarok vagy amire szükségem van.
4. Ha valaki nemet mond a kérésemre, abból nem következik, hogy meg sem kellett volna kér-
nem.
5. Ha nem érem el a célomat, az nem jelenti, hogy rosszul csináltam.
6. Számomra apró dolgokban legalább olyan fontos, hogy elérjem a célom, mint másoknak „nagy”
dolgokban..
7. Attól, hogy kiállok a jogaimért még lehetek jó ember.
8. Időnként jogom van ahhoz, hogy asszertív legyek, akkor is, ha ezzel másoknak kellemetlenséget
okozok.
9. Attól, hogy mások nem magabiztosak, én még lehetek az.
10. Attól, hogy megértek és tiszteletben tartok egy másik embert, még kérhetek tőle olyat, ami ne-
kem fontos.
11. Nincsen olyan szabály, hogy mások véleménye értékesebb, mint az enyém.
12. Törekedhetek arra, hogy elnyerjem a számomra fontos emberek tetszését, de nem kell mindig a
kedvükre tennem.
13. Adni, adni, adni – nem csak ebből áll az élet....Én is fontos vagyok.
14. Ha visszautasítom, hogy szívességet tegyek valakinek, nem jelenti azt, hogy nem szeretem. Ezt
valószínűleg ők is meg fogják érteni.
15. Nem vagyok köteles igent mondani másoknak csak azért, mert kérnek tőlem valamit.
16. Ha nemet mondok valakinek, attól még nem vagyok önző.
17. Ha nemet mondok valakinek és ő mérges lesz, az nem azt jelenti, hogy igent kellett volna mon-
danom.
18. Akkor is szerethetem magam, ha valaki dühös rám.
EGYÉB:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
141
6. MUNKALAP
A KÉRÉS ÉS AZ ELUTASÍTÁS ERŐSSÉGÉNEK

FOKOZATAI:
tényezők, amelyeket célszerű figyelembe venni, amikor
„fokozatot váltunk”
FOKOZATOK
MAGAS INTENZITÁS: PRÓBÁLJON MEG VÁLTOZTATNI
Kérés: Kérjen határozottan, tartson ki …6… Elutasítás: Utasítsa el határozottan, ne en-
gedjen
Kérés: Kérjen határozottan, akkor is, ha …5… Elutasítás: Utasítsa el szilárdan, akkor is, ha
ismételten nemet mondanak újra kérik
Kérés: Kérjen határozottan, de fogadja …4… Elutasítás: Utasítsa el határozottan, de gon-
el a nemet dolja át, hogy mondhat-e igent
Kérés: Próbálkozzon a kéréssel, de fo- …3… Elutasítás: Fejezze ki nemtetszését
gadja el a nemet.
Kérés: Célozzon rá egyértelműen, fo- …2… Elutasítás: Fejezze ki nemtetszését, de
gadja el a nemet mondjon igent
Kérés: Célozzon rá burkoltan, fogadja el …1… Elutasítás: Fejezze ki vonakodását, de
a nemet mondjon igent
Kérés: Ne kérjen, ne célozzon rá …0… Elutasítás: Tegye azt, amit elvárnak Öntől,
kérés nélkül is
ALACSONY INTENZITÁS: FOGADJA EL A HELYZETET, ÚGY AHOGY VAN
SZEMPONTOK, AMIKET ÉRDEMES FIGYELEMBE VENNI:
1. FONTOSSÁGI SORREND A CÉLOK nagyon fontosak? Kérjen intenzívebben!

Feszült a KAPCSOLAT? Fontolja meg, hogy kevésbé intenzíven kér
Az ÖNBECSÜLÉSen van a hangsúly? Az intenzitás illeszkedjen a normái-
hoz.
2. KÉPESSÉGEK Meg tudja adni a másik azt, amire szüksége van? Ha IGEN, kérjen inten-
zívebben.
Birtokában vagyok annak, amit a másik kér? Ha NEM, utasítsa el intenzí-
vebben.
3. IDŐZÍTÉS Ez a megfelelő pillanat a kéréshez? A másik megfelelő a hangulatban van
ahhoz, hogy meg tudjon hallgatni és oda tudjon figyelni rám? Olyan a
pillanat, hogy valószínűleg igent fog mondani? Ha IGEN, kérjen intenzí-
vebben.
Alkalmatlan pillanat ez, arra, hogy nemet mondjak? Halasszam a választ
későbbre? Ha NEM, utasítsa el intenzívebben a kérést.
Ambrózi Kata
142
6 . M U N K A L A P ( F O LY TATÁ S )
4. KÖRÜLMÉNYEK Megtettem, amit lehetett? Megfelelően alá tudom támasztani a kérése-

met? Tudom pontosan, hogy mit akarok? Ha IGEN, kérhet intenzíveb-
ben.
Világos, hogy a másik mit akar? Tudom, hogy mibe egyezek bele? Ha NEM,
az elutasítás intenzitása lehet erőteljesebb.
5. ALÁ-, Én vagyok a felelős a másik személy irányításáért, vagy azért, hogy meg-
FÖLÉRENDELTSÉG mondjam, mit tegyen? Ha igen, a kérés intenzitása lehet erőteljesebb.
A másik személy feljebbvalóm-e (pl. a tanárom, a főnököm stb.)? Ha IGEN,
felhatalmazása van arra, hogy azt kérje, amit kér? Ha NEM, fokozhatom az
elutasítás intenzitását.
6. JOGOK Jogilag vagy erkölcsileg kötelessége-e a másik embernek, hogy megad-
ja-e, amit kérek? Ha IGEN, kérhetek intenzívebben.
Köteles vagyok-e megadni, amit a másik ember kér tőlem? Ha NEM, fo-
kozhatom az elutasítás intenzitását.
7. KAPCSOLAT Az, amit kérni akarok, beleillik-e az aktuális kapcsolatba? Ha IGEN, kérhe-
tek intenzívebben.
Az, amit a másik ember kér tőlem, beleillik az aktuális kapcsolatba? Ha
NEM, fokozhatom az elutasítás intenzitását.
8. KÖLCSÖNÖSSÉG Mit tettem a másik emberért? Adok-e legalább annyit,mint amennyit ké-
rek? Ha a másik ember igent mond, fogok én is adni neki? Ha IGEN, kér-
hetek intenzívebben.
Tartozom a másik embernek szívességekkel? Sokmindent tesz értem? Ha
NEM, fokozhatom az elutasítás intenzitását.
9. HOSSZÚTÁV VAGY Ha meghátrálok, az amellett, hogy most elsimítja a helyzetet, hosszú tá-
RÖVIDTÁV von problémákhoz vezet? Ha IGEN, kérhetek intenzívebben.
Az, hogy beadjam a derekam és ezzel rövid távon békét teremtsek, fon-
tosabb-e, mint a kapcsolat jövője? Bánni fogom vagy neheztelni fogok
végül, ha nemet mondok? Ha NEM, fokozhatja az elutasítás intenzitását.
10. ÖNBECSÜLÉS Általában megoldom a problémáimat? Nem teszek úgy, mintha segítség-
re szorulnék, olyankor, amikor ez nincs így? Ha IGEN, ez esetben fokozhatja
a KÉRÉS intenzitását.
Rosszul fogjuk érezni magunkat, ha nemet mondunk még akkor is ha a
józan eszünk azt mondja, hogy helyesen tesszük? Ha NEM, akkor fokozza
a NEM intenzitását.
Egyéb szempontok:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
143
7. M U N K A L A P
JAVASLATOK AZ INTERPERSZONÁLIS
HATÉKONYSÁG GYAKORLÁSÁRA
Az interperszonális készségeket csak úgy lehet elsajátítani, ha az ember gyakorolja, gyakorolja és gya-
korolja őket. Minden lehetőséget meg kell ragadni a gyakorlásra. Ha a mindennapi életben nem adódik
rá alkalom, akkor az embernek magának kell keresnie vagy teremtenie olyan helyzeteket, amelyekben
gyakorolhat. Az alábbi szituációk közül néhány arra mutat példát, hogy milyen helyzeteket teremthet
az ember magáért a gyakorlásért. A többi helyzet olyan, amilyen a mindennapi életben adódhat.
1. Menjen el egy könyvtárba és kérje meg a könyvtárost, hogy segítsen megtalálni egy könyvet.
Vagy: kérjen meg egy eladót, hogy segítsen az üzletben megtalálni valamit.
2. Miközben valakivel beszél, váltson témát.
3. Hívjon meg egy barátot ebédre (Önhöz vagy egy étterembe.)
4. Hívjon fel egy biztosítót és érdeklődjön a díjszabásokról.
5. Menjen el egy antikváriumba néhány régi könyvvel és tudja meg, hogy mennyit érnek. Ha meg-
tudta, távozzon.
6. Fizessen egy csomag rágógumiért, újságért vagy bármiért, ami 100 Ft-nál olcsóbb, ezer forintos-
sal.
7. Egy patikában vagy trafikban kérje meg, hogy váltsanak fel egy 500-ast, anélkül, hogy bármit
vásárolna.
8. Menjen be egy önkiszolgáló étterembe vagy büfébe ebédidőben, kérjen egy pohár vizet, köszön-
je meg, majd távozzon.
9. Menjen be egy étterembe, kérdezze meg, hogy merre van a WC, használja, majd távozzon, anél-
kül hogy fogyasztana.
10. Hívja fel a Köztisztasági Vállalatot, kérje az igazgatót vagy más, olyan magas beosztású hivatalno-
kot, akit csak el tud érni, és tegyen panaszt a lakóhelyén végzett szemétgyűjtéssel kapcsolatban.
(A variációk száma végtelen, panaszkodhat a MATÁVnál, az újság kézbesítés miatt, a buszjáratok-
kal vagy a rossz TV programokkal kapcsolatban, stb.)
11. Menjen el egy benzinkúthoz, kérje meg a kutast, hogy ellenőrizze, mennyi víz van a hűtőjében,
esetleg a nyomást a kerekekben, majd távozzon tankolás nélkül. (Variáció: fújassa fel a kerékpárja
kerekeit.)
12. Szálljon fel a buszra és kérjen meg valakit, hogy váltson fel Önnek pénzt. (Számos variáció lehet-
séges: váltson az újságvásárláshoz, a parkoláshoz stb.)
13. Kérjen egy időpontot a fodrászától, majd hívja fel és mondja le. (Variációk: Foglaljon asztalt egy
vendéglőben, majd mondja le, foglaljon repülőjegyet, majd mondja le stb.)
14. Kérjen a gyógyszertárban felvilágosítást egy recept nélkül kapható gyógyszerről.
15. Kérjen egy gyorsétteremben valami speciális változtatást a szendvicsén (McDonald’s, Burger King
stb.)– valamit hagyjanak ki, vagy tegyenek bele). (Variáció: kérjen egy menüt és kérjen hozzá
valami extrát.)
16. Kérjen meg egy eladót egy önkiszolgáló boltban, hogy segítsen megtalálni valamit.
17. Kérje meg egy szupermarketben a boltvezetőt, hogy rendeljen meg valamit, amit Ön meg sze-
retne vásárolni, de jelenleg az üzletben nem kapható.
18. Kérdezze meg egy élelmiszerboltban az eladót, hogy van-e raktáron friss saláta( vagy más friss
gyümölcs, vagy zöldség). (Variáció: kérje meg az eladót, hogy nézzen meg egy árucikket a rak-
Ambrózi Kata tárban, amit Ön nem talál a polcokon.)
144
7. M U N K A L A P ( F O L Y T A T Á S )
19. Menjen be egy csemegeboltba és kérjen 1o dkg felvágottat vagy sajtot. Távozzon, anélkül, hogy
mást venne.
20. Menjen be egy boltba, vagy egy ajándéküzletbe és kérje meg az eladót, hogy segítsen Önnek
ajándékot választani. (Variáció: kérdezze meg az eladó véleményét arról a ruhadarabról, amit meg
akar venni.)
21. Jelentkezzen telefonon álláshirdetésekre és kérjen felvilágosítást róluk. (Variációk: Hívjon fel egy
hirdetőt az eladásra kínált áruval kapcsolatban, vagy hívjon fel egy egyetemet és érdeklődjön a
meghirdetett kurzusokról.)
22. Kérje meg a munkatársait vagy osztálytársait valamilyen szívességre (pl. készítsenek Önnek egy
csésze kávét, amikor maguknak is készítsenek, vagy adjanak tanácsot a munkájával kapcsolatban
stb.)
23. Kérjen meg valakit, hogy vigye el autóval valahová.
24. Szálljon vitába valakivel valamely kérdésben.
25. Fejezze ki egyet nem értését szüleinek, partnerének vagy közeli barátjának valamivel kapcsolat-
ban (pl. teendők fontossági sorrendje, szexuális viselkedés, együtt töltött idő stb.)
26. Fejezze ki egyet nem értését valamely összejövetellel kapcsolatban amit a szülei, partnere vagy
közeli barátja tervez.
27. Kérje meg a szüleit, partnerét vagy gyermekeit, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget valamely
területen.
28. Kérjen meg egy barátot, hogy segítsen megjavítani valamit.
29. Kérjen meg valakit, aki túl nagy zajt csap, hogy egy kicsit legyen halkabb (pl. egy moziban be-
szélgető nézőt, a szomszédot, aki túl hangosan hallgat zenét stb.).
30. Kérje meg a terapeutáját egy szívességre.
31. Kérjen segítséget egy bútor elmozdításához.
32. Kérje meg a főbérlőt, hogy javíttassa meg a lyukas tetőt (egy törött szerkezetet, a csapot, a nyi-
korgó ajtót stb.).
33. Menjen el egy fogorvoshoz vagy egy orvoshoz és mondja meg világosan, hogy mi a baja.
34. Kérjen alkoholmentes italt egy bárban vagy egy sörözőben.
35. Kérje meg egy tanfolyam vezetőjét vagy a főnökét, hogy hiányozhasson vagy valamivel korábban
elmehessen az óráról vagy a munkából.
36. Kérjen meg valakit, hogy hagyja abba azt a tevékenységet, ami zavarja Önt.
37. Kérje meg a készségfejlesztő trénert, aki túllépte az időkeretet, hogy fejezze be az órát, mert
lejárt az idő.
38. Kérjen egy tanártól időpontot és fejezze ki tetszését vagy nemtetszését az órákkal kapcsolat-
ban.
Egyéb ötletek:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
145
8. MUNKALAP
IRÁNYELVEK A CÉLTUDATOS VISELKEDÉSHEZ:

ÉRJE EL, AMIT AKAR!
E készségek megjegyzésében segít a következő versike:
A helyzetet leírom Koncentrálok
Az érzést közlöm Magabiztosnak tűnök
Világosan kérek Az egyezséget megkötöm.
S a választ köszönöm.
Helyzet Írja le a jelenlegi HELYZETET (amennyiben szükséges). Mondja el a másiknak

pontosan, mire reagál. Ragaszkodjon a tényekhez.
Az érzések kifejezése Fejezze ki az ÉRZÉSEIT, vagy a VÉLEMÉNYÉT a helyzetről. Gondoljon arra,
hogy érzései és a véleménye nem magától értetődők. Adjon rövid in-
doklást. Mondatai kezdődjenek úgy, hogy „Azt akarom...” vagy „Nem aka-
rom....”, ne pedig úgy, hogy „Nekem kellene...”, „Jó lenne, ha Ön...” vagy
„Nem tudok...”
Világos kérés Álljon ki magáért azzal, hogy világosan megfogalmazza a LÉPÉSÉT vagy az
elutasítást. Gondoljon arra, hogy mások nem fogják kitalálni vagy megtenni
amit Ön akar, ha nem mondja meg nekik. Gondoljon arra, hogy a többiek
nem gondolatolvasók. Ne várja a többiektől, hogy tudják, milyen nehéz
Önnek egyértelműen kérni vagy elutasítani
Megerősítés Előre adjon MEGERŐSÍTÉST. Mondja meg, hogy milyen pozitív hatása lenne
Önre nézve, ha megkapná, amit akar vagy amire szüksége van. Mondja el
a negatív hatását annak, ha nem kapja meg (amennyiben szükséges). Se-
gítsen a másiknak, hogy jól érezhesse magát amiatt, amit meg fog tenni
Önnek. Utólag is fejezze ki köszönetét.
Koncentrálok ÖSSZPONTOSÍTSON a CÉLJAIRA! Ragaszkodjon az Ön számára fontos kérdés
megbeszéléséhez, ne hagyja eltéríteni magát. „Törött lemez”: újra és újra
kérjen, mondjon nemet vagy ismételje meg a véleményét. „Rá se ránts”: ha
a másik támad, fenyeget vagy megpróbál témát váltani, hagyja figyelmen
kívül a támadást, fenyegetést és a figyelemelterelési manővereket. Ragasz-
kodjon a mondandójához.
Magabiztosnak tűnni Tűnjön HATÉKONYNAK és kompetensnek. Használjon magabiztos hangot
és testtartása, fellépése is legyen magabiztos – vegyen fel megfelelő szem-
kontaktust. Ne hebegjen, suttogjon, ne bámulja a földet, ne visszakozzon,
ne mondja, hogy nem biztos benne és hasonlók.
Megkötni a szükséges kompromisszumokat. Legyen hajlandó adni valamit, hogy cse-
rébe kaphasson! Ajánljon fel és kérjen alternatív megoldásokat a problé-
májára. Csökkentse az elvárásait. Ragaszkodjon a „nem”-hez, de ajánlja fel,
hogy más módon segít a probléma megoldásában. Fókuszáljon arra, hogy
mi az, ami működik.
„Visszadobni a kérdést” Tolja át a problémát a másik fél „térfelére”. Kérje meg, hogy mondjon alter-
natív megoldásokat. Például: „Ön szerint mit kellene csinálnunk?” vagy „Nem
tudok igent mondani, de Ön nagyon szeretné. Mit tehetünk?” vagy „Hogyan
oldhatjuk meg ezt a problémát?”
Ambrózi Kata
146
9. MU N K AL AP
IRÁNYELVEK A KAPCSOLATI HATÉKONYSÁGHOZ

– A KAPCSOLAT MEGŐRZÉSE
Ezeket a készségeket ezzel a versikével jegyezhetjük meg:
Lágyan, érdeklődve
Figyelek
Elfogadóan, könnyed stílusban
Viccelek
Lágyan, finoman Legyünk a másikkal udvariasak és visszafogottak.

Ne támadj! Sem verbális, sem fizikai támadás! Ne csapkodjunk és ne szoruljon ökölbe a
kezünk. Ne mutassunk dühöt.
Ne fenyegess! Se „manipulatív” kijelentéseket, se rejtett fenyegetéseket ne tegyünk. Ne
mondjuk, hogy „megölöm magam, ha te...” Fogadjuk el, ha a válasz: nem.
Maradjunk a beszélgetésben, akkor is, ha fájdalmas. Távozzunk elegánsan.
Ne ítélkezz! Nem moralizálunk. Nem mondjuk, hogy „Ha lenne benned egy csepp jóér-
zés...”, sem azt hogy „Annyit azért te is megtehetnél...”, vagy „Nem teheted
meg, hogy...”
Figyeljünk oda! Figyeljünk a másikra, legyünk kíváncsiak rá. HALLGASSUK MEG a másik né-
zőpontját, az okokat, amiért nemet mond vagy kér valamit. Ne szakítsuk
félbe, ne próbáljuk meg túlbeszélni vagy bármi ehhez hasonlót. Fogadjuk
megértéssel, ha a másiknak az a kívánsága, hogy halasszuk a vitát máskorra.
Legyünk türelmesek.
Elfogadóan Fogadjuk el, vagy ISMERJÜK EL a másik ember érzéseit, vágyait, nehézségeit és
véleményét a helyzetről. Megnyilvánulásaink legyenek ítélkezésmentesek.
„Tudom, hogy nagyon elfoglalt vagy, de...”, „Látom, hogy ez nagyon fontos ne-
ked...” vagy „ Tudom, hogy ehhez kitérőt kell tenned...” Figyeljünk a másikra.
Könnyed stílusban, Használjunk egy kis humort. Mosolyogjunk. Könnyítsük meg a másik hely-
viccelődve zetét. Győzzük meg. Lágyítsuk meg. Ez a különbség a „rábeszélés” és a „rá-
erőszakolás” között – ahogy egy jó és egy rossz ügynök csinálja. Legyünk
diplomatikusak.
Egyéb ötletek:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
147
10. M U N K A L A P
IRÁNYELVEK A HATÉKONY ÖNBECSÜLÉSHEZ:

ŐRIZZÜK MEG ÖNBECSÜLÉSÜNKET
Ezeket a készségeket megjegyezhetjük ezzel a versikével:
A játék tiszta
A bocsánatkérés ritka
Értékeim megőrzésének
Becsületesség a titka
A játék tiszta Játsszunk tisztán, legyünk korrektek MAGUNKKAL ÉS A MÁSIKKAL

szemben.
A bocsánatkérés ritka Ne kérjünk ÁLLANDÓAN bocsánatot. Ne szabadkozzunk, hogy egyáltalán
élünk, hogy kérünk valamit. Ne szabadkozzunk, hogy véleményünk van,
hogy nem értünk egyet.
Értékek megőrzése Ragaszkodjunk a SAJÁT ÉRTÉKEINKhez. Ne adjuk fel az értékeinket és
az integritásunkat, csak azért, hogy megőrizzük a másik ember rokon-
szenvét. Tisztázzuk magunkban, hogy véleményünk szerint hogyan kell
erkölcsös vagy értékes módon gondolkodni vagy cselekedni, és tartsunk
ki az álláspontunk mellett.
Becsületesség NE HAZUDJUNK, ne VISELKEDJÜNK GYÁMOLTALANUL, ha nem vagyunk
azok, ne TÚLOZZUNK. Ne keressünk kifogásokat.
Egyéb ötletek:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
148
1. F E L A DAT L A P
CÉLOK ÉS FONTOSSÁGI SORREND

AZ INTERPERSZONÁLIS HELYZETEKBEN
Név: Dátum:
Használja ezt a feladatlapot arra, hogy eldöntse mik a céljai és a prioritásai, bármely olyan helyzetben,
amely problémát okoz az Ön számára – olyan szituációkban tehát, amelyekben (1) nem tartják tisztelet-
ben a kéréseit vagy a jogait; (2) azt szeretné, ha valaki megtenne valamit, változtatna valamin vagy adna
Önnek valamit; (3) nemet akar vagy nemet kell mondania vagy ellen kell állnia a külső kényszerítésnek,
hogy megtegyen valamit; (4) azt szeretné, ha komolyan vennék az álláspontját vagy a véleményét; (5)
konfliktusa van egy másik személlyel. Figyelje meg a helyzetet és írja le erre a lapra a lehető legrövidebb
időn belül. Ha több helyre van szüksége, írjon a lap hátsó oldalára is.
PROBLÉMÁT OKOZÓ ESEMÉNY LEÍRÁSA: írja le minél pontosabban a helyzetet!

Ki mit tett, kivel? Mi mihez vezetett? Mi az, ami ebben a helyzetben „problémát jelentett a számom-
ra”?
Figyelje meg és írja le mik a VÁGYAI ÉS CÉLJAI az adott szituációban.

Cél: Pontosan mit akarok elérni? Mit akarok megváltoztatni a másik viselkedésében?
Kapcsolat: Mit szeretnék, hogyan érezzen a másik irántam az interakciót követően?
Önbecsülés: Hogyan szeretném magam érezni az interakciót követően?
Figyelje meg és írja le, mi a rangsor az adott helyzetben! Írjon 1-est, 2-est ill. 3-ast, a fontossági sor-
rendnek megfelelően!
____ CÉL ____ KAPCSOLAT ____ ÖNBECSÜLÉS
Figyelje meg és írja le a fontossági sorrrendek közti konfliktust! Van-e valamilyen konfliktus a
prioritások között, ami miatt nehezére esik hatékonyan viselkedni az adott helyzetben?
Ambrózi Kata
149
2 . F E L A DAT L A P
INTERPERSZONÁLIS HELYZETEK MEGFIGYELÉSE

ÉS LEÍRÁSA
Név: Dátum:
Használja ezt a feladatlapot arra, hogy eldöntse mik a céljai és a prioritásai, bármely olyan helyzetben,
amely problémát okoz az Ön számára – olyan szituációkban tehát, amelyekben (1) nem tartják tisztelet-
ben a kéréseit vagy a jogait; (2) azt szeretné, ha valaki megtenne valamit, változtatna valamin vagy adna
Önnek valamit; (3) nemet akar vagy nemet kell mondania vagy ellen kell állnia a külső kényszerítésnek,
hogy megtegyen valamit; (4) azt szeretné, ha komolyan vennék az álláspontját vagy a véleményét; (5)
konfliktusa van egy másik személlyel. Figyelje meg a helyzetet és írja le erre a lapra a lehető legrövidebb
időn belül. Ha több helyre van szüksége, a lap hátsó oldalán folytassa.
KIVÁLTÓ ESEMÉNY leírása. Ki mit tett, kivel? Mi mihez vezetett? Mi az, ami ebben a helyzetben „prob-
lémát” jelentett a számomra”?
Mit MONDTAM VAGY TETTEM az adott helyzetben? (Legyen PONTOS.) Értékelje a válasz INTENZI-
TÁSÁT.
A VÁLASZ INTENZITÁSA (0-6): _______
A HATÉKONYSÁGOT CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK az adott helyzetben.

HIÁNYZÓ KÉSZSÉGEK (Mi az, amit nem tudok, hogy hogyan kellene mondani vagy tenni):
AGGASZTÓ GONDOLATOK:
(A viselkedés kivitelezését) AKADÁLYOZÓ ÉRZELMEK:
HATÁROZATLANSÁG (vagy egymással ellentétes célok), ami a hatékonyság útjában áll:

CÉLOK: Mit akarok elérni? Mit akarok megváltoztatni a másik viselkedésben?
KAPCSOLAT: Mit szeretnék, hogyan érezzen a másik irántam az interakciót követően?
ÖNBECSÜLÉS: Hogyan szeretnék érezni önmagammal kapcsolatban az interakciót követően?
KONFLIKTUS vagy HATÁROZATLANSÁG?
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK, amelyek a hatékony cselekvés útjában állnak:
Ambrózi Kata
150
2 . F E L A D AT L A P ( F O LY T. )
Kérjek? Mondjak nemet?

(Ha több az igen, kérjen!) (Ha több a nem, mondjon nemet!)
Meg tudom adni, amit a másik
I N A másik meg tudja adni, amit kérek? I N
kér?
I N Megfelelő pillanat ez a kérésre? Rossz pillanat a „nem”-hez? I N
I N Alá tudom támasztani a kérésemet? Világos, hogy a másik mit akar? I N
A másik ember ügyeiért felelős va-
I N A másik ember feljebbvalóm? I N
gyok?
Sérti a másik jogait, ha nemet
I N Jogom van ahhoz, amit kérek? I N
mondok?
A kérés megfelelő kettőnk kapcsola-
I N Jogos, amit másik kér? I N
tában?
Kevesebbet kérek, mint amennyit Sokat tett értem a másik? Tarto-
I N I N
adok? zom neki?
Ha nemet mondok, az ütközik a
I N Hosszú távon fontos a kérés? I N
távolabbi céljaimmal?
I N Felnőtt módon viselkedem? A józan eszem igent mond? I N
_____ Az IGEN válaszok összege _____ A NEM válaszok összege

Kérjen határozottan, tartson ki. 6 Utasítsa el határozottan a kérést, ne engedjen.
Kérjen határozottan, akkor is, ha ismételten
5 Utasítsa el határozottan akkor is, ha újra kérik.
nemet mondanak.
Kérjen határozottan, de fogadja el a ne- Utasítsa el határozottan, de gondolja át, hogy
4
met. mondhat-e igent.
Próbálkozzon a kéréssel, de fogadja el a
3 Fejezze ki nemtetszését.
nemet.
Célozzon egyértelműen, fogadja el a ne-
2 Fejezze ki nemtetszését, de mondjon igent.
met.
Célozzon burkoltan, fogadja el a nemet. 1 Fejezze ki vonakodását, de mondjon igent.
Ne kérjen, ne célozzon rá. 0 Tegye azt, amit elvárnak Öntől, kérés nélkül is.
Jegyzetek:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
151
AZ INTERPERSZONÁLIS HATÉKONYSÁG
KÉSZSÉGEK ALKALMAZÁSA
Név: A gyakorlás kezdete (hányadik hét): ___ _
Töltse ki ezt a lapot minden alkalommal, amikor gyakorolja az interperszonális készségeit illetve amikor
megvan a lehetősége arra, hogy gyakorolja őket, még ha nem is tesz semmit a gyakorlás érdekében.
Ha több helyre van szüksége a lap hátsó oldalára is írhat.
KIVÁLTÓ (PROBLÉMÁT OKOZÓ) ESEMÉNY: Ki mit tett, kivel? Mi mihez vezetett?
CÉLOK A HELYZETBEN (Mit akarok elérni?)
KAPCSOLATI SZEMPONTOK (Mit szeretnék, hogyan érezzen a másik irántam?)
ÖNBECSÜLÉSI SZEMPONTOK (Hogy akarok érezni magammal kapcsolatban?)
Mit mondtam vagy mit tettem? (Írja le és jelölje be lent)
Kívánt dolgok megszerzése, elérése

____ Helyzet leírása ____ Célokra koncentrálás (perzisztencia)
____ Érzések, vélemények megfogalmazása? ____ „Törött” lemez technika
____ Világos kérés vagy egyértelmű elutasítás ____ Támadások figyelmen kívül hagyása
____ Köszönetnyilvánítás, megerősítés ____ Magabiztosnak látszani
____ Kompromisszumok megkötése
A kapcsolat megőrzése
____ Lágyan ____ Oda figyelve
____ Ne fenyegess ____ Elfogadás
____ Ne támadj ____ Könnyed stílus, viccelődés
____ Ne ítélkezz
Megőrizni az önmagam iránti tiszteletet

____ Tiszta, korrekt játék ____ Ragaszkodás az értékekhez
____ Bocsánatkérés hiánya ____ Becsületesség
A válaszom intenzitása (0-6): _____ A kívánt intenzitás (0-6): _____
Ambrózi Kata
152
3 . F E L A D AT L A P ( F O LY T. )
A HATÉKONYSÁGOT CSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK (Jelölje be és írja le mik ezek):
_____ HIÁNYZÓ KÉSZSÉGEK :
_____ AGGASZTÓ GONDOLATOK:
_____ (A hatékony cselekvést) AKADÁLYOZÓ ÉRZELMEK:
_____ HATÁROZATLANSÁG:
_____ KÖRNYEZET:
Kérjek? Mondjak nemet?

(Ha több az igen, kérjen!) (Ha több a nem, mondjon nemet!)
Meg tudom adni, amit a másik
I N A másik meg tudja adni, amit kérek? I N
kér?
I N Megfelelő pillanat ez a kérésre? Rossz pillanat a „nem”-hez? I N
I N Alá tudom támasztani a kérésemet? Világos, hogy a másik mit akar? I N
I N A másik ember ügyeiért felelős vagyok? A másik ember feljebbvalóm? I N
Sérti a másik jogait, ha nemet
I N Jogom van ahhoz, amit kérek? I N
mondok?
A kérés megfelelő kettőnk kapcsolatá-
I N Jogos amit másik kér? I N
ban?
Sokat tett értem a másik? Tarto-
I N Kevesebbet kérek, mint amennyit adok? I N
zom neki?
Ha nemet mondok az ütközik a tá-
I N Hosszú távon a kérés fontos? I N
volabbi céljaimmal?
I N Felnőtt módon viselkedem? A józan eszem igent mond? I N
____ Az IGEN válaszok összege ____ A NEM válaszok összege

Kérjen határozottan, tartson ki. 6 Utasítsa el határozottan a kérést, ne engedjen.
Kérjen határozottan, akkor is, ha ismételten ne-
5 Utasítsa el határozottan akkor is, ha újra kérik.
met mondanak.
Utasítsa el határozottan, de gondolja át, hogy
Kérjen határozottan, de fogadja el a nemet. 4
mondhat-e igent.
Próbálkozzon a kéréssel, de fogadja el a nemet. 3 Fejezze ki nemtetszését.
Célozzon egyértelműen, fogadja el a nemet. 2 Fejezze ki nemtetszését, de mondjon igent.
Célozzon burkoltan, fogadja el a nemet. 1 Fejezze ki vonakodását, de mondjon igent.
Ne kérjen, ne célozzon rá. 0 Tegye azt, amit elvárnak Öntől, kérés nélkül is.
Ambrózi Kata
ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS
153
1. M U N K A L A P
AZ ÉRZELEMSZABÁLYOZÁSI TRÉNING CÉLJAI
ÉRTSÜK MEG AZ ÁTÉLT ÉRZELMEKET
! Ismerjük fel és nevezzük meg az érzelmeket

! Értsük meg, mi az érzelmek szerepe az életünkben
CSÖKKENTSÜK AZ ÉRZELMI SÉRÜLÉKENYSÉGET

! Csökkentsük a negatív érzelmeknek való kiszolgáltatottságot (az érzelemvezérelt gondolkodás
által okozott sebezhetőséget)
! Fokozzuk a pozitív érzelmek gyakoriságát
CSÖKKENTSÜK AZ ÉRZELMEK ÁLTAL OKOZOTT SZENVEDÉST

! Engedjük el a fájdalmas érzelmeket, azáltal, hogy TUDATOSAN átéljük őket
! Változtassuk meg a fájdalmas érzelmeket azáltal, hogy az érzelemmel
ELLENTÉTESEN CSELEKSZÜNK
Ambrózi Kata
154
2. MUNKALAP
MÍTOSZOK AZ ÉRZELMEKKEL KAPCSOLATBAN
1. Minden helyzetben megvan a megfelelő módja annak, hogy hogyan kell éreznünk magunkat.
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
2. Gyengeség mások tudomására hozni, ha rosszul érzem magam.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
3. A negatív érzelmek rosszak és romboló hatásúak.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
4. Az érzelmek hatása alatt az ember elveszti az uralmat önmaga fölött.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
5. Az érzelmek minden ok nélkül, maguktól is kialakulhatnak.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
6. Vannak nagyon ostoba érzések.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
7. Minden fájdalmas érzés a rossz hozzáállásból ered.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
8. Ha környezetem nem osztja az érzéseimet, akkor azok nyilván nem helyénvalóak.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
9. Mások pontosabban meg tudják ítélni, hogy mit kellene éreznem.

ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
10. A fájdalmas érzések nem igazán fontosak, legjobb figyelmen kívül hagyni őket.
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
11. ___________________________________________________________________________
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
12. __________________________________________________________________________
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
13. __________________________________________________________________________
ELLENÉRV: ________________________________________________________________________
14. _________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
ELLENÉRV : ________________________________________________________________________
Az érzelmek leírásának egy lehetséges mode
Az esemény értelmezése
Kiváltó esemény 1.
(belső v. külső) Agyi (neurokémiai) változások
Testi változások Arc és testbeszéd (pl. arcki

(pl.: izmok, erek, szívritmus, zés, testtartás, arcszín)
hőmérséklet) és az arcizmok
változásai
Kiváltó esemény 2.
Érzések (élmény)
Szóbeli megfogalmazá
Következmények Cselekvés
Cselekvésre késztetés
Ambrózi Kata
156
4. MUNK ALAP
Hogyan NEVEZZÜK az érzelmeket?

A SZERETET SZAVAI
Szerelem Együttérzés Vágyakozás

Csodálat Vágy Gerjedelem
Rokonszenv Megbabonázás Szenvedély
Izgalom Elvakultság Érzelgősség
Vonzalom Imádat Szimpátia
Törődés Kedvesség Gyengédség
Elbűvölés Szeretet Melegség
Egyéb
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szeretet érzését kiváltó események
! Valaki felajánl vagy ad valamit, amit akarunk, amire szükségünk van vagy amire vágyunk.
! Valaki azt csinálja, amit akarunk, vagy szeretnénk, hogy megtegyen.
! Valakivel sok időt töltünk.
! Valakivel megosztunk egy különleges élményt.
! Valakivel kivételesen jól megértjük egymást.
Egyéb
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szeretet érzését kiváltó értelmezések
! Úgy véljük, hogy valaki szeret, megbecsül minket vagy szüksége van ránk.
! Valakit testileg vonzónak találunk.
! Valakit csodálatos, vonzó vagy kellemes személyiségnek ítélünk.
! Ha azt gondoljuk, hogy valakire számíthatunk, mindig ott lesz nekünk.
Egyéb
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
_____________________________________________________________________________________
157
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A szeretet érzésének megtapasztalása
Amikor együtt vagyunk valakivel, vagy rá gondolunk:

! Izgatottnak érezzük magunkat tele energiával.
! Szaporán ver a szívünk.
! Magabiztosnak érezzük magunkat, és így is viselkedünk.
! Sebezhetetlennek érezzük magunkat.
! Boldognak, örömtelinek és felhangoltnak érezzük magunkat.
! Melegséget, bizalmat és biztonságot érzünk.
! Ellazultnak és nyugodtnak érezzük magunkat.
A legjobbat akarjuk neki.

Adni akarunk neki.
Találkozni akarunk vele és vele együtt akarjuk eltölteni az időt.
Az életünket vele akarjuk eltölteni.
Fizikai közelséget vagy szexuális kapcsolatot akarunk vele.
Közel akarunk lenni hozzá.
A szeretet kimutatása
Azt mondani, hogy „szeretlek”.
Pozitív érzések kifejezése a személy iránt.
Szemkontaktus és „szemezés”.
Érintés, simogatás, ölelés, átkarolás, összebújás.
Mosolygás.
Idő és élmények megosztása valakivel.
Olyasmit tenni, amit a másik akar, vagy szeretne.
Egyéb
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szeretet következményei
A személynek csak a pozitív tulajdonságait látjuk meg.
Feledékenyek és szórakozottak vagyunk; álmodozunk.
Nyíltságot és bizalmat érzünk.
Eszünkbe jutnak más emberek, akiket szerettünk.
Eszünkbe jutnak más emberek, akik szerettek minket.
Eszünkbe jutnak más pozitív események vagy elképzelünk ilyeneket.
Egyéb
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
158
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
AZ ÖRÖM SZAVAI
öröm gyönyörűség vigasság büszkeség
jókedv elbűvöltség boldogság elragadtatás
üdvözültség lelkesedés reményteliség megkönnyebbülés
vidámság eufória derű kielégülés
elégedettség izgatottság jovialitás borzongás
élvezet lelkesültség ünneplés ujjongás
buzgalom mulatozás optimizmus bolondozás
extázis örvendezés megelégedettség lendület
diadalmámor buzgóság
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Az öröm érzését kiváltó események

Egy feladat sikeres végrehajtása.
Egy vágyott cél elérése.
Megkapni, amit akarunk.
Megbecsülést, elismerést vagy dicséretet kapni.
Elérni azt, amiért keményen dolgoztunk, vagy ami miatt aggódtunk.
Csodálatos meglepetésben részesülni.
A dolgok jobban végződnek, mint ahogy vártuk.
A valóság meghaladja elvárásainkat.
Kellemes testi érzések.
Olyasmit csinálni, ami kellemes érzéseket okoz.
Mások elfogadása.
Tartozni valahová (olyan emberekkel kapcsolatban lenni, akik elfogadnak).
Olyan emberekkel időt tölteni, akik szeretnek.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
159
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
Az öröm érzését kiváltó értelmezések
Olyannak látni az örömteli eseményeket, amilyenek (nem többnek és nem kevesebbnek).
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Az öröm érzésének megtapasztalása

Izgatottság érzése.
Fizikailag erősnek, aktívnak és feldobottnak érezni magunkat.
Kedvet érezni a nevetéshez, kacagáshoz.
Az arc kipirultságának érzése.
Az öröm kimutatása
Mosolygás.
Ragyogó arc.
Pezsgés és vibrálás.
Hangot adni a jókedvünknek.
Az érzés megosztása.
Megölelni az embereket.
Ugrándozás.
Pozitív kijelentéseket tenni.
Lelkes, izgatott hangon beszélni.
Beszédesség, csacsogás.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Az öröm következményei
Udvariasak és kedvesek vagyunk másokkal.
Mások kedvében járunk.
Kedvező fényben látjuk a világot; a dolgoknak a jó oldalát látjuk.
Ritkábban érzünk aggodalmat vagy bosszúságot.
Eszünkbe jutnak más vagy elképzelünk más örömteli eseményeket.
Bízunk benne, hogy a jövőben is lesz alkalmunk örülni.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
160
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A HARAG SZAVAI
harag undor kedvetlenség tombolás
neheztelés idegenkedés gyűlölet neheztelés
feldúltság irigység ellenségesség ellenérzés
bosszankodás elkeseredés ingerlékenység gúnyolódás
keserűség vadság féltékenység rosszindulat
megvetés frusztráció utálat gyötrődés
kegyetlenség düh undokság bosszúszomj
rombolási vágy mogorvaság felháborodás méreg
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A harag érzését kiváltó események

A hatalom elvesztése.
A státusz elvesztése.
A tisztelet elvesztése.
Megtámadva lenni.
A dolgok másképp alakulnak, mint ahogy terveztük.
Fizikai fájdalom átélése.
Lelki fájdalom átélése.
Fizikai vagy lelki fájdalommal való fenyegetettség.
Kellemes vagy fontos tevékenység félbeszakítása, meggátolása vagy elhalasztása.
Nem jutunk hozzá valamihez, amit akarunk (és amivel más rendelkezik).
Egyéb
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A harag érzését kiváltó értelmezések

Fájdalomra számítunk.
Úgy érezzük, hogy igazságtalanul bántak velünk.
Úgy véljük, hogy a dolgoknak másképp kellene alakulni.
Mereven ragaszkodunk a saját igazunkhoz.
Törvénytelennek, helytelennek, igazságtalannak ítéljük a helyzetet.
Egy korábbi, haragot kiváltó helyzeten való rágódás.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
_____________________________________________________________________________________
161
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A harag érzésének megtapasztalása

Összezavarodottság érzése.
Az önuralom elvesztésének érzése.
Az az érzés, hogy érzelmek eluralkodnak rajtunk.
Feszültnek és merevnek érezzük a testünket.
Az arcunkat vörösnek és forrónak érezzük.
Ideges feszültséget, szorongást vagy rossz közérzetet élünk át.
Úgy érezzük, hogy mindjárt felrobbanunk.
Megfeszülnek az izmaink.
A szájunk megfeszül, a fogaink összeszorulnak.
Sírunk, nem tudjuk visszatartani a könnyeinket.
Ütni akarunk, belevágni a falba, földhöz vágni valamit.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A harag érzésének kimutatása

A homlok ráncolása; a mosoly hiánya, kelletlen arckifejezés.
Összeszorított fogak, barátságtalan vicsor.
Vigyorgás.
Kipirult arc.
A haragot kiváltó személy szóbeli megtámadása, kritizálása.
A haragot kiváltó személy fizikai megtámadása.
Obszcén szavak használata, káromkodás.
Hangos beszéd, kiabálás, sikítozás, üvöltözés.
Panaszkodás vagy szitkozódás. Arról beszélni mennyire pocsék minden.
A kéz ökölbe szorítása.
Agresszív vagy fenyegető mozdulatok.
Tárgyak ütögetése, elhajítása eltörése.
Nagy, dübörgő léptek, dobogás, ajtó csapkodása, kirohanás.
Duzzogás vagy elvonulás.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
162
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A harag következményei
A figyelem beszűkül.
Csak a haragot kiváltó eseményre tudunk gondolni.
A gondolatok kizárólag a haragot kiváltó esemény körül forognak, nem vagyunk képesek gondolatban
mással foglalkozni.
Eszünkbe jutnak korábbi haragot kiváltó események és ezeken töprengünk.
Elképzelünk jövőbeli helyzeteket, amikor haragudni fogunk.
Valószerűtlennek érezzük a helyzetet, tompának, elidegenedettnek érezzük magunkat.
Intenzív szégyen, félelem vagy más negatív érzelem átélése.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A SZOMORÚSÁG SZAVAI
szomorúság reménytelenség gyász nyomorultság
agónia csalódottság honvágy elhanyagoltság
elidegenedettség elégedetlenség reménytelenség sajnálat
kín kétségbeesés fájdalom elutasítottság
nyomottság rossz közérzet bizonytalanság bánat
legyőzöttség kiborulás izoláció szenvedés
rossz hangulat borongás magány boldogtalanság
depresszió busongás melankólia búbánat
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szomorúság érzését kiváltó események

A dolgok rosszra fordulnak.
Azt kapjuk, amit nem akartunk.
Nem kapjuk meg azt, ami kell nekünk, és amire úgy gondoljuk, hogy szükségünk van az életben.
Arra gondolunk, amit nem kaptunk meg, pedig akartuk vagy szükségünk volt rá.
Nem kapjuk meg, amiért dolgoztunk.
A dolgok rosszabbul alakulnak, mint ahogy vártuk.
Szeretett személy elvesztése, szeretett személy halálának gondolata.
Egy kapcsolat elvesztése, veszteségeink gondolata.
Egy fontos személy távol van tőlünk; arra gondolunk, hogy mennyire hiányzik.
Elutasítás vagy kizárás élménye.
Ambrózi Kata
163
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
Mások nem fogadnak el, vagy nem kedvelnek; a számunkra fontos emberek nem becsülnek meg.
Annak felfedezése, hogy erőtlenek vagyunk, vagy helyzetünk kilátástalan.
Együtt lenni valakivel, aki szomorú, megbántott vagy szenved.
Olvasni más emberek gondjairól, bajairól.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szomorúság érzését kiváltó értelmezések

Az a gondolat, hogy egy szeretett személy sokáig vagy örökre távol lesz tőlünk.
Az a gondolat, hogy értéktelenek, haszontalanok vagyunk.
Az a gondolat, hogy nem fogjuk megkapni azt, amire szükségünk lesz az életben.
A reménytelenség gondolata.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szomorúság érzésének megtapasztalása

Fáradtnak, erőtlennek, elgyötörtnek érezzük magunkat.
Kedvetlennek, apatikusnak érezzük magunkat; egész nap ágyban szeretnénk maradni.
Úgy érezzük, hogy többé semminek sem tudunk örülni.
Fájdalmat vagy ürességet érzünk a mellkasunkban, a gyomrunkban.
Üresnek érezzük magunkat.
Sírunk, nyöszörgünk.
Úgy érezzük, hogy nem tudjuk abbahagyni a sírást, vagy ha elkezdenénk sírni, sohasem tudnánk ab-
bahagyni.
Nehezen nyelünk, „gombócérzés”.
Nem kapunk levegőt.
Szédülünk.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
164
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A szomorúság érzésének kimutatása
A homlok ráncolása; mosolytalan arckifejezés.

Lecsukódó szemek.
Üldögélés vagy fekvés, kevés mozgás.
Lassú, csoszogó mozgás.
Görnyedt testtartás.
Mások társaságának kerülése.
Kevés beszéd vagy a beszéd hiánya.
Halk, lassú, monoton beszédhang.
Szomorú dolgokról beszélünk.
Feladjuk, és meg sem próbálunk változtatni.
Levertség, hangulatváltozások.
Valakivel a szomorúságról beszélünk.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szomorúság következményei
Ingerlékenyek, sértődékenyek vagyunk, morgunk.

Pesszimizmus; a dolgoknak csak a negatív oldalát látjuk.
Hibáztatjuk, kritizáljuk magunkat.
Szomorúságot okozó alkalmak vagy veszteségek jutnak az eszünkbe, vagy ilyeneket képzelünk el.
Reménytelenség érzése.
Képtelenek vagyunk vidám dolgokra gondolni.
Gyengeség érzése.
Rémálmok.
Álmatlanság.
Étvágytalanság, emésztési zavarok.
Sóvárgunk az elvesztett dolgok után.
Tompának, sokkoltnak érezzük magunkat, úgy tűnik, hogy nem vagyunk valóságosak, vagy mintha nem
velünk történnének a dolgok.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
165
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A FÉLELEM SZAVAI
félelem rettegés pánik
aggódás horror sokk
szorongás hisztéria feszültség
szenvedés ugrásra kész állapot terror
rémület idegesség kényelmetlenség
irritáltság elárasztottság érzése zavarodottság
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A félelem érzését kiváltó események
Új, ismeretlen helyzetben lenni.

Egyedül lenni (egyedül sétálni, egyedül lenni otthon, egyedül élni).
Sötétben lenni.
Olyan helyzetbe kerülni, ami a múltban fenyegetést jelentett, sérelmet vagy fájdalmat okozott.
A múltban fenyegető, sérelmet vagy fájdalmat okozó helyzethez hasonló szituációba kerülni.
Olyan helyzetbe kerülni, amely korábban más emberek számára fenyegetést jelentett, sérelmet vagy
fájdalmat okozott.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A félelem érzését kiváltó értelmezések
Az a gondolat, hogy valaki elutasíthat, kritizálhat, nem kedvel vagy nem értékel minket.
Az a gondolat, hogy lehetséges vagy valószínű, hogy kudarcot fogunk vallani.
Az a gondolat, hogy nem fogjuk megkapni azt a segítséget, amire szükségünk van.
Az a gondolt, hogy elveszítjük a rendelkezésünkre álló segítséget.
Az a gondolt, hogy elveszítünk valakit vagy valamit, amire szükségünk van.
A kontroll érzésének elveszítése; a reménytelenség gondolata.
A jártasság, a kompetencia érzésének elvesztése.
Az a tudat, hogy megsérülhetünk, bajunk eshet, vagy elveszíthetünk valami értékeset.
Az a tudat, hogy meghalhatunk vagy meg fogunk halni.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
166
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A félelem érzésének megtapasztalása

Izzadás, verejtékezés.
Idegesség, zaklatottság érzése.
Reszketés, remegés, vacogás.
Állandó, nyugtalan szemmozgás, a tekintet gyorsan ide-oda vándorol.
Fulladás érzés, „gombóc a torokban”.
Légszomj, szapora légvétel.
Feszült, görcsös izmok.
Hasmenés, hányinger, hányás.
„Kő” érzése a gyomorban.
Fázás.
Libabőr.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A félelem kimutatása
Ideges, félelemmel teli beszéd.
Remegő, reszkető beszédhang.
Sírás, nyöszörgés.
Sikoltozás vagy kiabálás.
Könyörgés vagy segítségért kiáltás.
Elmenekülés, elfutás.
Sietős, futó léptek.
A félelem tárgyának elkerülése, vagy elbújás az elől.
Megpróbálunk mozdulatlanok maradni.
Keveset beszélünk vagy elakad a szavunk.
Dermedt, bámuló tekintet.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
167
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A félelem következményei
Nem tudunk koncentrálni, zavarodottá válunk.
Kábult állapot.
Elvesztjük az önuralmunkat.
Eszünkbe jutnak korábbi fenyegető helyzetek, olyan alkalmak, amikor a dolgok nem jól alakultak.
Arra gondolunk, hogy a jövőben milyen veszteségek, kudarcok érhetnek bennünket.
Tompának, sokkoltnak érezzük magunkat, az az érzésünk, hogy nem vagyunk valóságosak, vagy nem
velünk történnek a dolgok.
Intenzív dühöt, szégyent vagy más negatív érzést élünk át.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A SZÉGYEN SZAVAI
szégyenkezés felindultság megalázottság megsemmisültség érzése
megbánás zavar sértettség megbánás
vétkességérzése bűntudat értéktelenség érzése lelkifurdalás
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szégyen érzését kiváltó események

Olyan dolgok elkövetése vagy (gondolata vagy érzése), amit saját magunk vagy az általunk megbe-
csült emberek rossznak vagy erkölcstelennek tartanak. Emlékeztetnek valami rossz, erkölcstelen vagy
szégyenteli cselekedetünkre.
Saját magunk vagy életünk nagyon személyes vonatkozásának felfedése mások előtt.
Mások tudomást szereznek valamely helytelen cselekedetünkről.
Kinevetnek, kigúnyolnak
Nyilvánosan, mások előtt kritizálnak; eszünkbe jut egy nyilvános kritika.
Kérdőre vonják becsületességünket.
Elárul valaki, akit szeretünk.
Fontos személyek elutasítanak.
Kudarcot vallunk olyan téren, ahol kompetensnek véljük magunkat úgy érezzük, hogy kompetensnek
kellene lennünk.
Az elvárt dicséret helyett elutasítanak vagy kritizálnak.
Érzéseinket mások nem fogadják el, elutasítják.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
168
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A szégyen érzését kiváltó értelmezések

Az a gondolat, hogy testünk valamely része túl nagy, túl kicsi, nem megfelelő méretű.
Az a gondolat, hogy rosszak, erkölcstelenek vagyunk, nincs igazunk.
Az a gondolat, hogy nem felelünk meg saját elvárásainknak.
Az a gondolat, hogy nem felelünk meg mások velünk kapcsolatos elvárásainak.
Az a gondolat, hogy a viselkedésünk, gondolataink, érzéseink buták, ostobák.
Az, ha alacsonyabb rendűnek, nem elég jónak, másoknál kevésbé jónak ítéljük magunkat.
Másokkal összehasonlítva „vesztesnek” látjuk önmagunkat.
Azt gondoljuk, hogy minket nem lehet szeretni.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szégyen érzésének megtapasztalása

Fájdalom a gyomorszájnál.
Rettegés érzése.
Sírás, könnyezés, zokogás.
Kipirult, forró, vörös arc.
El akarunk bújni, el akarjuk takarni az arcunkat.
Idegesség, izgatottság.
Fojtogató, fullasztó érzés.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
A szégyen kimutatása
Visszavonulás, elrejtőzés, arc eltakarása.
Meghajlás, fejhajtás, letérdelés a másik ember előtt.
Lesütött szemek, gyors szemmozgás.
A megbántott, megkárosított személy elkerülése.
Görnyedt testtartás.
Sajnálat kifejezése, mentegetőzünk.
Bocsánatkérés; mentegetőzés.
Ajándékokat adunk, megpróbáljuk jóvátenni a „vétkünket”.
Megpróbáljuk helyrehozni, amit elrontottunk; kijavítani a hibát, megváltoztatni a végeredményt.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
169
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
A szégyen következményei
Igyekszünk nem gondolni arra, amit tettünk, leblokkoljuk az érzelmeinket, „lezárunk”.
A gondolatainkat figyelemelterelő, impulzív viselkedéssel kötjük le.
Azt gondoljuk, hogy csökkent értékűek vagyunk.
Megfogadjuk, hogy megváltozunk.
Tompának, sokkoltnak érezzük magunkat, az az érzésünk, hogy nem vagyunk valóságosak, vagy hogy
nem velünk történnek a dolgok.
Intenzív dühöt, szomorúságot, félelmet, vagy más negatív érzést élünk át.
Izoláció, elidegenedés érzése.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
MÁS FONTOS ÉRZELMEK

Érdeklődés, izgalom, kíváncsiság, sértettség, áskálódás.
Kimerültség, elégedetlenség, kelletlenség.
Szégyenlősség, törékenység, visszafogottság, szemérmesség, félénkség.
Óvatosság, vonakodás, gyanakvás, tartózkodás, zárkózottság, körültekintés.
Meglepődés, csodálkozás, megdöbbenés, csodálat, elképedés, elbűvöltség.
Kalandvágy, bátorság, elszántság, határozottság.
Erősség, a kompetencia érzése, adottság, jártasság.
Kételkedés, szkepticizmus, bizonytalanság.
Apátia, unalom, tompaság, unottság, nyugtalanság, türelmetlenség, közönyösség, fásultság.
Egyéb _______________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
170
5. MUNK AL AP
MIRE JÓK AZ ÉRZELMEK?
AZ ÉRZELMEKNEK FONTOS SZEREPÜK VAN A KOMMUNIKÁCIÓBAN

(ÉS MÁSOK BEFOLYÁSOLÁSÁBAN)
! Az arckifejezések az érzelmek előhuzalozott részei. A természeti népek és állatok úgy kommu-
nikálnak az arckifejezések olyan szerepet töltenek be a kommunikációban, mint a szavak. Az
arckifejezések még a modern társadalmakban is gyorsabban közvetítenek mint a szavak.
! Amikor fontos számunkra a kommunikáció, az üzenetek átadása, akkor sokszor nehezünkre esik
megváltoztatni az érzelmeinket.
! Akarjuk vagy sem, érzelmeink kifejezése hatással van másokra.
AZ ÉRZELMEK SZERVEZIK ÉS MOTIVÁLJÁK A CSELEKVÉST

! Az érzelmek motiválják a viselkedésünket. Az érzelemhez kapcsolódó késztetések és cselekvé-
sek gyakran előhuzalozottak. Az érzelmek felkészítenek a cselekvésre.
! Az érzelmek gyors reakciót tesznek lehetővé fontos helyzetekben. Nem kell mindent átgondol-
nunk.
! Az erős érzelmek segítenek túljutni a – vélt vagy valós – nehézségeken.
AZ ÉRZELMEK SEGÍTIK ÖNMAGUNK MEGÉRTÉSÉT

! Másokkal kapcsolatos érzelmi reakcióink információt szolgáltatnak számunkra a helyzetről. Az
érzelmek jelezhetik, hogy valami történik, illetve „riadóztathatnak” bennünket.
! Szélsőséges helyzetben az érzelmeket tényként kezeljük: „Ügyetlennek érzem magam, tehát az
vagyok.”, „Ha depressziósnak érzem magam, amikor egyedül hagynak, akkor nem volna szabad
egyedül hagyniuk.” „Ha valamit helyesnek érzek, akkor az valóban helyes.”, „Ha félek, akkor a helyzet
fenyegető.”, „Én szeretem őt, tehát ő jó.”
Ambrózi Kata
171
6. MUNKALAP
AZ ÉRZELMI SÉRÜLÉKENYSÉG CSÖKKENTÉSE:

HOGYAN KERÜLJÜK EL AZ ÉRZELEMVEZÉRELT
GONDOLKODÁST?
Ezeknek a készségeknek a memorizálásában segít az alábbi versike:
TEST és AGY / ÜGYES VAGY
A Testi betegségek karbantartása, kezelése

B Evés, kiegyensúlyozott
C SportTevékenység
D és Alvás, elegendő
E Gyógyszerek, alkohol - olyan elfoglaltság, amiben
F ÜGYES VAGY
1. Testi betegségek kezelése Foglalkozzon a testével. Menjen orvoshoz, ha kell. Szedje az előírt
gyógyszereket.
2. Kiegyensúlyozott Evés Ne egyen se túl sokat, se túl keveset.
Tartózkodjon az olyan ételektől, amelyek túlzottan hatnak az érzel-
meire.
3. Sporttevékenység Minden nap sportoljon. Törekedjen naponta 20 percnyi intenzív
mozgásra.
4. Elegendő Alvás Próbáljon meg annyit aludni, amennyitől jól érzi magát. Ha problé-
mája van az alvással, akkor tervezze előre az alvás idejét és meny-
nyiségét.
5. Gyógyszerek, alkohol Csak orvosa által előírt gyógyszereket szedjen. Ne használjon dro-
gokat, ne fogyasszon alkoholt!
6. Hatékonyan Minden nap végezzen legalább egy olyan tevékenységet, ami fokoz-
za az önbecsülését, valamint a hatékonyság és a kontroll érzését.
Ambrózi Kata
172
7. M U N K A L A P
LÉPÉSEK A POZITÍV ÉRZELMEK

GYAKORISÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA
POZITÍV TAPASZTALATOK SZERZÉSE

RÖVID TÁVON: Válasszon kellemes elfoglaltságokat, olyasmit, amire az adott pilla-
natban éppen lehetősége van.
! NÖVELJE a pozitív érzelmeket kiváltó események gyakoriságát.
! Minden nap hajtson végre legalább EGY TEVÉKENYSÉGET az „örömteli tevékenységek felnőttek
számára” c. listáról (ld. Érzelemszabályozás 8. munkalap)
HOSSZÚ TÁVON: Változtassa meg az életét oly módon, hogy gyakrabban következze-
nek be pozitív események.
! Dolgozzon azon, hogy elérje a céljait: GYŰJTSE A POZITÍVUMOKAT.

Készítsen egy listát a megvalósítandó pozitív célokról (tevékenységekről).
Sorolja fel a céljaihoz vezető kis lépéseket. Tegye meg az első lépést.
! ÁPOLJA A KAPCSOLATAIT.
Hozza helyre régi kapcsolatait.
Létesítsen új kapcsolatokat.
Törődjön jelenlegi kapcsolataival.
! HAGYJA ABBA AZ ELKERÜLÉST.
TUDATOSÍTSA POZITÍV TAPASZTALATAIT

! Összpontosítsa figyelmét a bekövetkező pozitív eseményekre.
! ÖSSZPONTOSÍTSON ÚJRA az események pozitív vonatkozásaira, ha a negatívumokra terelődik
a figyelme.
NE AGGODALMASKODJON
NE GONDOLJON ARRA, hogy:
mikor fog a pozitív élmény VÉGET ÉRNI,
MEGÉRDEMLI-E a pozitív élményt,
mennyivel többet VÁRHATNAK EL most öntől.
Ambrózi Kata
173
8. MUNKALAP
ÖRÖMTELI TEVÉKENYSÉGEK LISTÁJA FELNŐTTEK SZÁMÁRA
1 Üldögélni egy kád meleg vízben 41 Dúdolni

2 Tervezgetni a karrieremet 42 Tornázni
3 Megadni az adósságomat 43 Régi holmikat gyűjteni
4 Gyűjteni dolgokat (érmét, kavicsokat stb.) 44 Buliba menni
5 Elutazni üdülni 45 Eltervezni, hogy mit fogok venni
6 Elképzelni, hogy mi lesz, ha befejeztem a 46 Golfozni
tanulmányaimat 47 Focizni
7 Régi dolgokat megjavítani 48 Sárkányt eregetni
8 Randevúzni 49 Beszélgetni barátokkal
9 Relaxálni 50 Motorozni
10 A hét közepén moziba menni 51 Családi összejövetelre menni
11 Sétálni, kocogni 52 Szex
12 Arra gondolni, hogy ma mennyit dolgoztam 53 Atlétika pályán futni
13 Zenét hallgatni 54 Sátorozni
14 Felidézni régi bulikat 55 Hangosan énekelni
15 Háztartási cikkeket vásárolni 56 Virágokat rendezgetni
16 Napozni 57 Vallásunkat gyakorolni (templomba menni,
17 Eltervezni, hogy új foglakozásba kezdek imádkozni stb.)
18 Nevetni – vicceket olvasni 58 Fogyókúrázni
19 Régi utazásokra gondolni 59 Strandra menni
20 Másokat hallgatni 60 Arra gondolni, hogy rendes ember vagyok
21 Újságokat, folyóiratokat olvasni 61 Egy nap, amikor semmit sem csinálunk
22 Hobbik (barkácsolás, modell építés) 62 Osztálytalálkozóra menni
23 Jóbarátokkal tölteni egy estét 63 Korcsolyázni
24 Megtervezni a napot 64 Vitorlázni
25 Új emberekkel találkozni 65 Utazgatni külföldön, itthon
26 Szép pillanatokra gondolni 66 Festeni
27 Takarékoskodni 67 Csinálni valamit, ami épp eszünkbe jut
28 Szerencsejátékot játszani 68 Hímezni, horgolni
29 Hazamenni a munkából 69 Aludni
30 Enni 70 Vezetni
31 Karatézni, judozni, jógázni 71 Vendégeket hívni
32 Eltervezni nyugdíjas éveinket 72 Klubba, szakkörbe menni
33 Megjavítani dolgokat a ház körül 73 Elképzelni az esküvőmet
34 Megszerelni az autómat (biciklit) 74 Vadászni
35 Felidézni szeretett emberek szavait és tetteit 75 Másokkal együtt énekelni
36 Csinos ruhákat felvenni 76 Flörtölni
37 Eltölteni egy nyugodt estét 77 Hangszeren játszani
38 Gondozni a növényeimet 78 Kézműveskedni
39 Részvényt venni, eladni 79 Ajándékot készíteni
40KataÚszni
Ambrózi 80 Lemezeket venni
174
81 Boxmeccset, birkózást nézni 123 Regényt olvasni

82 Bulit tervezni 124 Színdarabban játszani
83 Főzni 125 Egyedül lenni
84 Túrázni 126 Naplót vagy levelet írni
85 Könyvet (verset, novellát) írni 127 Takarítani
86 Varrogatni 128 Jelentéseket olvasni
87 Ruhákat venni 129 Elvinni valahová a gyerekeket
88 Vacsorázni menni 130 Táncolni
89 Dolgozni 131 Elmenni piknikezni
90 Könyvekről beszélgetni 132 Arra gondolni, hogy „ügyes voltam”, miután
91 Várost nézni elvégezetem valamit
92 Kertészkedni 133 Meditálni
93 Fodrászhoz, kozmetikushoz menni 134 Röplabdázni
94 Reggel kávézni, újságot olvasni 135 Együtt ebédelni egy baráttal
95 Teniszezni 136 Elmenni a hegyekbe
96 Csókolózni 137 Elképzelni, hogy családom van
97 Nézni, ahogy a gyermekeim játszanak 138 Gyermekkorom boldog pillanataira
gondolni
98 Arra gondolni, hogy több dologra lehetek
büszke, mint mások 139 Venni valami „felesleges” dolgot
99 Színházba, koncertre menni 140 Kártyázni
100 Álmodozni 141 Fejtörőket megoldani
101 Eltervezni, hogy iskolába fogok járni 142 Vitatkozni politikáról
102 Szexre gondolni 143 Labdajátékot játszani
103 Elmenni autózni 144 Diákat, fényképeket nézegetni
104 CD-t hallgatni 145 Gitározni
105 Bútort fényezni 146 Kötögetni
106 TV-t nézni 147 Biliárdozni
107 Listát készíteni a teendőkről 148 Keresztrejtvényt fejteni
108 Biciklizni 149 Szépen felöltözni
109 Erdőben vagy vízparton sétálni 150 Azon gondolkozni, amiben javultam
110 Ajándékot venni 151 Venni magamnak valamit (parfümöt,
golflabdákat)
111 Elmenni egy nemzeti parkba
152 Felhívni valakit
112 Befejezni egy feladatot
153 Múzeumot látogatni
113 Kagylókat, leveleket gyűjteni
154 Vallásos témákkal foglalkozni
114 Látványos sportot nézni (autóverseny,
lóverseny) 155 Gyertyát gyújtani
115 Hízlaló, édes ételt enni 156 Rádiót hallgatni
121 Állatokkal játszani 157 Megmasszíroztatni magamat
Ambrózi
122KataModellrepülőt röptetni 158 Azt mondani: ”Szeretlek”
175
159 Jó tulajdonságaimra gondolni 169. Beülni egy presszóba, kávéházba

160 Könyveket venni 170 Gondozni egy akváriumot
171 Erotika (könyv, film)
161 Szaunába vagy gőzfürdőbe menni
172 Lovagolni
162 Síelni
173 Közösségi munkát végezni, eltervezni
163 Kenuzni, evezni
174 Valami újat csinálni
164 Bowlingozni
175 Kirakós játékot összerakni
165 Fával dolgozni
176 Arra gondolni, hogy képes vagyok a problé-
166 Fantáziálni a jövőről
máimmal megküzdeni
167 Balettozni, dzsiggelni
168 Vitatkozni
Egyéb: __________________________________ _________________________________________
_________________________________________ _________________________________________
_________________________________________ _________________________________________
_________________________________________ _________________________________________
_________________________________________ _________________________________________
_________________________________________
Ambrózi Kata
176
9. MU N K AL AP
A SZENVEDÉST OKOZÓ ÉRZELMEK ELENGEDÉSE:

AZ AKTUÁLIS ÉRZELEM TUDATOSÍTÁSA
AZ ÉRZELMEK MEGFIGYELÉSE
! VEGYE TUDOMÁSUL a jelenlétüket.
! Vegye szemügyre őket egy lépéssel TÁVOLABBRÓL.
! SZAKADJON EL az érzelemtől.
AZ ÉRZELMEK ÁTÉLÉSE
! Mint egy HULLÁM, jön és megy.
! Próbálja meg nem LEGÁTOLNI az érzelmeit.
! Próbálja meg ÁTÉLNI az érzelmeit. Ne próbáljon MEGSZABADULNI az érzelmeitől.
! Ne TASZÍTSA el magától. Ne próbálja FENNTARTANI az érzelmi állapotot.
! Ne RAGASZKODJON hozzá.
! Ne ERŐSÍTSE FEL.
NE FELEJTSE: NEM AZONOS AZ ÉRZELMEIVEL

! Nem szükségszerű, hogy az érzelmeinek megfelelően CSELEKEDJEN.
! Idézzen fel olyan alkalmakat, amikor MÁSHOGY érezte magát.
GYAKOROLJA ÉRZELMEI ELFOGADÁSÁT

! Ne ÍTÉLJE MEG az érzelmeit.
! Gyakorolja a KÖVETÉS képességét.
! FOGADJA EL az érzelmeit, teljes mértékben, úgy ahogy vannak.
Ambrózi Kata
177
10. M U N K A L A P
AZ ÉRZELMEK MEGVÁLTOZTATÁSA
AZ AKTUÁLIS ÉRZELEMMEL ELLENTÉTES CSELEKVÉS ÁLTAL
FÉLELEM
! Tegye azt, amit fél megtenni. ÚJRA ÉS ÚJRA.
! KÖZELÍTSEN azokhoz az eseményekhez, helyekhez, feladatokhoz, cselekedetekhez, emberekhez,
amelyektől fél.
! Cselekedjen úgy, hogy a KONTROLL és HATÉKONYSÁG érzését élje át.
! Amikor túlterhelt, akkor írjon listát azokról a kis lépésekről vagy feladatokról, amelyeket meg tud
tenni. HAJTSA VÉGRE AZ ELSŐ LÉPÉST a listáról.
BŰNTUDAT VAGY SZÉGYEN

Amikor a bűntudat/szégyen érzése indokolt
(Az érzelmet igazolja a személy legbelsőbb értékrendje)
! HOZZA HELYRE az elkövetett hibát.
! Fejezze ki sajnálatát. KÉRJEN BOCSÁNATOT.
! JAVÍTSON A HELYZETÉN: kedveskedjen annak, akit megbántott (vagy ha ez nem lehetséges,
valaki másnak)
! FOGADJA MEG, hogy a jövőben elkerüli ezt a hibát.
! VISELJE a következményeket méltósággal.
! Aztán LÉPJEN TOVÁBB.
Amikor a bűntudat/szégyen nem indokolt

(Az érzelmet nem igazolja a személy legbelsőbb értékrendje)
! Tegye azt, amitől bűntudatot vagy szégyent érez..ÚJRA ÉS ÚJRA
! KÖZELÍTSEN, ne távolodjon.
SZOMORÚSÁG VAGY DEPRESSZIÓ

! Legyen AKTÍV. KÖZELÍTSE meg a helyzetet, ne kerülje el.
! Cselekedjen úgy, hogy HATÉKONYNAK és KOMPETENSNEK élje meg magát.
HARAG
! Óvatosan KERÜLJE EL azt a személyt, akire mérges, ne támadja meg. (Ne is rágódjon rajta, ne
gondoljon rá.)
! Tegyen valami KEDVESET, ahelyett, hogy támadna vagy bosszút állna.
! Próbáljon meg EGYÜTTÉRZŐ és EMPATIKUS lenni, ne hibáztassa a másikat.
Ambrózi Kata
178
AZ ÉRZELMEK MEGFIGYELÉSE ÉS LEÍRÁSA

Név: Dátum: ___ _
Válasszon ki egy gyakori vagy a közelmúltban megjelent érzelmet, majd töltse ki a feladatlapot. Ameny-
nyiben az érzelmet egy másik érzelem megjelenése váltotta ki (például: a félelem érzése miatt megha-
ragudott önmagára), akkor töltsön ki egy feladatlapot arra az érzelemre vonatkozóan is. Ha több helyre
van szüksége, a lap hátuljára is írhat.
Az érzelem megnevezése: Intenzitás (o-1oo):
Az érzelmet KIVÁLTÓ ESEMÉNY (ki, mit, mikor, hol): Mi vezetett az érzelem megjelenéséhez?
Mi az Ön ÉRTELMEZÉSE (vélekedése, feltételezése, értékelése) a helyzetről?
TESTI VÁLTOZÁSOK és ÉRZETEK: Mit érez a testében?
TESTBESZÉD: Milyen az arckifejezése, testtartása, gesztusai?
CSELEKVÉSI KÉSZTETÉSEK: Mit szeretne tenni? Mit szeretne mondani?
Mit MONDOTT VAGY TETT az adott helyzetben? (Térjen ki a részletekre is.)
Milyen KÖVETKEZMÉNYEKKEL jár(t) az érzelem Önre nézve (lelkiállapot, egyéb érzések, viselkedések,
gondolatok, emlékek, testi hatások stb.)?
Az érzelem funkciói: ________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
179
ÉRZELMI NAPLÓ
Név: Dátum: ___ _
Jegyezze fel érzelmeit (akár a nap legerősebb érzelmét, akár a leghosszabban tartót, a legfájdalmasab-
bat vagy a legproblematikusabbat). Elemezze az érzelmet. Ha szükséges, töltsön ki egy „Az érzelmek
megfigyelése és leírása” c. feladatlapot ezzel a naplóval párhuzamosan.
Nap __________ Esemény Mi volt az érzelem célja, feladata?

Érzelem
______________
______________
______________

Érzelem
______________
______________
______________

Érzelem
______________
______________
______________

Érzelem
______________
______________
______________

Érzelem
______________
______________
______________
Ambrózi Kata
180
LÉPÉSEK A FÁJDALMAS ÉRZÉSEK CSÖKKENTÉSÉHEZ

Név: Dátum: ___ _
Jelöljön meg minden egyes érzelemszabályozási készséget, amelyet használt a hét során és írja le mit
tett. Ha több helyre van szüksége, írjon a lap hátsó oldalára.
Az érzelmi sérülékenység csökkentése

_____ testi betegségek kezelése
_____ kiegyensúlyozott táplálkozás
_____ elő nem írt gyógyszerek kerülése
_____ alkohol elhagyása
_____ elegendő alvás
_____ sporttevékenység
_____ olyan tevékenység végzése, amiben jó vagyok
A pozitív érzelmeket kiváltó események gyakoriságának fokozása

Az egy napra eső pozitív események gyakoriságának növelése (karikázza be a napot):
H K Sz Cs P Sz V Mit tettem ezeken a napokon?
Hosszútávú célok, amiken dolgoztam (írja le):
Ápoltam a kapcsolataimat? (írja le):
Abbahagytam az elkerülést (írja le):
A pozitív élmények tudatosítása

_____ Pozitív élményekre való ÖSSZPONTOSÍTÁS?
_____ Figyelem elterelése a pozitív élményekkel kapcsolatos aggodalmakról?
Az aktuális érzelmek tudatosítása

_____ Érzelem megfigyelése EMLÉKEZTEM
_____ Érzelem átélése _____ arra, hogy ne cselekedjek az érzelemnek megfelelően
_____ esetekre, amikor másképp éreztem magam
Ellentétes cselekvés:
Milyen, az aktuális érzelemmel ellentétes cselekvést hajtottam végre?
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
181
1. M U N K A L A P
STRATÉGIÁK A KRÍZISEK TÚLÉLÉSÉHEZ

Olyan készségek, amelyek segítenek a fájdalmas esemé-
nyek és érzések elviselésében, amikor nem tudunk azon-
nal változtatni a dolgokon.
FIGYELEMELTERELÉS – „ELVISEL”
Elfoglaltságok
Lehet másra gondolni
Viszonyítás
Intenzív testi érzések
Segíteni másoknak
Ellentétes cselekvés
Lépj ki a helyzetből
ÖNMEGNYUGTATÁS – AZ ÖT ÉRZÉKSZERV
Látás
Hallás
Szaglás
Ízlelés
Tapintás
A PILLANAT JOBBÁ TÉTELE
Bátorítás
Egyszerre egy dolog
Szabadságra menni
Értelem keresése
Lazítás
Ima
Képzelet
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
182
1. M U N K A L A P ( F O LY T. )

FIGYELEMELTERELÉS
Elfoglaltságokkal
Végezzen testgyakorlást vagy hódoljon a hobbijának, takarítson, vegyen részt rendez-
vényeken, hívja fel vagy látogassa meg egy barátját, játsszon számítógépes játékot,
sétáljon, dolgozzon, sportoljon, vacsorázzon vendéglőben, igyon koffeinmentes kávét
vagy teát, horgásszon, vágjon fát, kertészkedjen.
Segítségnyújtással
Segítsen valakinek, végezzen önkéntes munkát, adjon valamit valakinek, készítsen va-
lami szépet valakinek, tegyen meglepő, figyelmes gesztust valaki felé.
Összehasonlítással
Hasonlítsa össze magát másokkal, akik ugyanúgy vagy rosszabbul birkóznak meg egy
hasonló helyzettel, mint Ön. Hasonlítsa magát a kevésbé szerencsésekhez. Nézzen
szappanoperát, olvasson katasztrófákról, mások szenvedéséről.
Ellentétes cselekvéssel
Olvasson érzelmes könyveket, történeteket, régi leveleket, nézzen érzelmes filmet,
hallgasson romantikus zenét. Fontos, hogy az élmény más érzelmet váltson ki, mint amit
pillanatnyilag átél. Ötletek: horrorfilmek, viccgyűjtemény, vígjáték, vidám zene, vallásos
zene, indulók. Keressen fel egy ajándékboltot és nézegessen humoros üdvözlőkártyá-
kat.
Félretéve a problémát
Tegye félre a problémát egy időre. Ne is gondoljon a helyzetre. Építsen képzeletbeli
falat önmaga és a probléma közé.
Vagy ne engedje az elméjébe furakodni. Ne rágódjon rajta. Tiltsa le a fájdalmas gondo-
latokat. Tegye a fájdalmat az ablakba. Zárja egy dobozba és tegye félre egy időre.
Gondolatai elterelésével
Számoljon el tízig, számolja meg a színeket egy fán vagy egy festményen, rakjon össze
egy kirakós játékot, nézzen TV-t, olvasson.
Intenzív élményekkel
Fogjon egy jégkockát a kezébe, szorítson nagyon erősen egy gumilabdát, álljon forró
és zuhany alá, hallgasson nagyon hangos zenét, szexeljen, tegyen egy gumigyűrűt a
csuklójára – húzza ki és engedje el.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
183
STRATÉGÁK A KRÍZISEK TÚLÉLÉSÉHEZ

ÖNMEGNYUGTATÁS
Nyugtassa meg mind az ÖT ÉRZÉKSZERVÉT
Látás
Vegyen egy szál gyönyörű virágot, csinosítsa ki a szobája egy sarkát, gyújtson gyertyát
és figyelje a lángot. Terítse meg ízlésesen az asztalt, használja a legjobb étkészletét.
Látogasson meg egy képzőművészeti múzeumot. Térjen be egy szép helyre – például
egy régi épület előcsarnokába. Gyönyörködjön a természet szépségeiben. Nézze éjjel
a csillagokat. Sétáljon a város egy szép részében. Ápolja a körmeit. Nézegessen képes-
könyveket. Menjen el balett vagy táncelőadásra. Nézzen igényes TV műsort. Figyeljen
meg minden látnivalót, de ne ragadjon le egyiknél sem.
Hallás
Hallgasson szép, megnyugtató vagy élénk, izgalmas zenét. Figyeljen a természet hang-
jaira (hullámok hangja, madárcsicsergés, esőkopogás, falevelek zizegése). Énekelje a
kedvenc dalait. Dúdoljon megnyugtató dallamot. Tanuljon hangszeren játszani. Hívja
fel a különleges tudakozót és kérdezzen meg valamit, hogy beszélgethessen a telefon-
kezelővel. Figyeljen minden hangra, ami körülveszi; egyik fülén engedje be, a másikon
ki.
Szaglás
Használja a kedvenc parfümjét vagy testápolóját, vagy egy üzletben próbáljon ki illat-
szereket. Fújjon légfrissítőt a levegőbe, gyújtson meg egy füstölőt vagy egy illatos gyer-
tyát. Ápolja citromolajjal a bútorait. Tegyen parfümkeveréket egy edénybe és helyezze
el a szobájában. Forraljon fahéjas vizet, süssön süteményt vagy kenyeret. Szagoljon
rózsákat. Sétáljon az erdőben és szívja be a friss erdei illatokat.
Ízlelés
Egyen finomat, igya kedvenc italát pl. gyümölcsteát vagy kakaót (nem alkoholt), egyen
édességet. Tegyen tejszínhabot a kávéjára. Egy fagylaltozóban kóstoljon meg sokféle
fagyit. Szopogasson mentolos cukrot. Rágjon rágógumit. Vegyen egy kevés különleges
ételt, amire máskor nem költene, mondjuk frissen csavart narancslevet. Figyeljen oda
az étel ízére, tudatosítsa az ízeket.
Tapintás
Vegyen pezsgőfürdőt, tegyen frissen vasalt lepedőt az ágyra. Simogassa a cicáját vagy
a kutyáját. Masszíroztassa meg magát, áztassa a lábát. Kenje be magát testápolóval.
Tegyen hideg borogatást a homlokára. Keressen egy igazán kényelmes fotelt és süp-
pedjen bele. Vegyen fel egy selyemblúzt, ruhát vagy sálat. Alaposan, sokáig fésülje a
haját. Öleljen meg valakit. Figyeljen oda, amikor megérint valamit. Vegye észre a meg-
nyugtató érintéseket.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
184

JAVÍTSA MEG A PILLANATOT: K I B E K-KE L
Képzelet
Képzeljen el megnyugtató jeleneteket. Képzeljen el egy titkos szobát önmagában, idéz-
ze fel a berendezését. Menjen be ebbe a szobába, ha fenyegetve érzi magát. Zárja rá
az ajtót arra, ami fájdalmat okozhat. Képzelje el, hogy minden rendben van. Képzelje
el, hogy hatékonyan meg tud küzdeni a problémákkal. Hozzon létre egy megnyugtató
és gyönyörű fantáziavilágot, és hagyja a lelkét elmerülni benne. Képzelje el, amint a
fájdalmas érzések kicsepegnek a testéből, ahogy a víz az ereszcsatornából.
Imádkozzon
Nyissa meg a szívét a felsőbb létező, a nagyobb bölcsesség, Isten vagy a saját bölcses-
sége előtt. Kérjen erőt, hogy el tudja viselni az átélt fájdalmat. Engedje át a dolgokat
Istennek vagy egy felsőbb létezőnek.
Bátorítsa magát
Bíztassa magát. Ismételgesse: „Kibírom”, vagy „Nem tart örökké”, „Ki fogok mászni be-
lőle” vagy „Megteszem, ami tőlem telik”.
Egyszerre egy dolog

Összpontosítsa teljes figyelmét arra, amit éppen csinál. Legyen benne a pillanatban, a
jelenre gondoljon. Fordítsa minden figyelmét azokra a testi érzésekre, amelyek a nem-
szellemi tevékenységeket kísérik (pl. sétálás, mosás, mosogatás, takarítás, javítás). Tu-
datosítsa magában hogyan mozog a teste a különböző feladatok végrehajtása közben.
Végezzen „tudatossági” gyakorlatokat.
Kapcsoljon ki
Tartson egy kis szünetet. Bújjon ágyba és húzza a fejére a takarót 2o percre. Utazzon
el egy-két napra a tengerpartra vagy a hegyekbe, dobja a használt törölközőt a földre.
Kérjen meg valakit, hogy hozza ágyba a kávéját, vagy csináljon Önnek ebédet (ígérje
meg, hogy alkalom adtán viszonozni fogja). Vegyen egy magazint vagy egy bulvárlapot,
és egy bögre kakaót kortyolgatva olvasgasson az ágyban. Készítsen magának valami
finomságot, kucorodjon egy karosszékbe és lassan majszolja el. Menjen el egy parkba,
és egész délután ücsörögjön egy pokrócon. Kapcsolja ki a telefonját egy napra vagy
kapcsolja üzenetrögzítőre. Tartson egy órás szünetet, ha keményen dolgozik.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
185
Ellazulni
Lazítsa el az izmait úgy, hogy megfeszít majd ellazít minden nagyobb izomcsoportot:
kezdje a kezével és a karjaival, haladjon a feje búbjáig, aztán lefelé. Hallgasson relaxációs
zenét és szöveget, végezzen nehéz tornagyakorlatokat, vegyen egy forró fürdőt, igyon
meleg tejet, masszírozza meg a nyakát és a fejbőrét, a vádliját és a lábfejét. Üljön be
egy kád nagyon meleg vagy nagyon hideg vízbe és addig maradjon benne, amíg a víz
langyos nem lesz. Lélegezzen mélyen, mosolyogjon, váltogassa az arckifejezéseit.
Meglátni az értelmét
Próbáljon meg célt, értelmet vagy értéket találni a fájdalomban. Idézzen fel spirituális
értékeket, olvasson ezekről vagy beszélgessen másokkal a hitről. Keresse meg a fájdal-
mas helyzet minden pozitív vonatkozását. Újra és újra ismételgesse magában ezeket.
Próbáljon meg valami jót kipréselni a helyzetből.
Gondolja végig a feszültségtűrés MELLETT

és az ELLENE SZÓLÓ ÉRVEKET
Írjon egy listát a feszültség elviselése mellett és ellen szóló érvekről. Írjon egy másik listát
a feszültség el nem viselése – önsértés, alkohol vagy drog fogyasztás vagy más impulzív
cselekedet - mellett és ellen szóló érvekről.
Koncentráljon a hosszútávú célokra, a fényre az alagút végén. Gondoljon azokra az

alkalmakra, amikor a fájdalom elmúlt.
Gondoljon a feszültség elviselésével járó pozitív következményekre. Képzelje el, hogy

milyen jól fogja magát érezni, ha eléri a céljait, ha nem cselekszik impulzív módon.
Gondoljon arra, milyen negatív következményei lesznek, ha nem tudja elviselni az aktu-
ális feszültséget. Idézze fel, hogy mi történt, amikor a múltban impulzívan viselkedett,
hogy elkerülje az érzéseit.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
186
2. MUNKALAP
IRÁNYELVEK A VALÓSÁG ELFOGADÁSÁHOZ:

GYAKORLATOK A LÉGZÉS MEGFIGYELÉSÉHEZ
FIGYELJEN A LÉGZÉSÉRE:
Figyeljen a légzésére, ahogy ki- és beáramlik a levegő. Figyelje meg, hogy a légzése által eljuthat
a bölcsességhez. Figyeljen a légzésére, hogy ezáltal irányítani tudja önnön lelkiállapotát, el tudja
vetni el az elutasítást, és képes nem harcolni a valóság ellen.
1. MÉLYLÉGZÉS
Feküdjön a hátára. Lélegezzen nyugodtan és egyenletesen, a figyelmét összpontosítsa a has

mozgására. Amikor belélegzik, hagyja a hasát felemelkedni, hogy a tüdeje alsó része is megtel-
jen levegővel. Amikor a tüdeje felső része is kezd megtelni levegővel, a mellkasa felemelkedik
és a hasa elkezd süllyedni. Ne fárassza ki magát. Folytassa tíz légvételen keresztül. A kilégzés
hosszabb ideig tart, mint a belégzés.
2. IGAZÍTSA A LÉGZÉSÉT A LÉPTEIHEZ
Sétáljon lassan egy kertben, a járdán vagy egy ösvényen. Lélegezzen normálisan. Figyelje meg,
hogy hány lépés jut egy kilégzésre és egy belégzésre. Folytassa néhány percig. Hosszabbítsa
meg a kilégzést egy lépésnyi idővel. Ne erőltessen hosszabb belégzést. Legyen természetes.
Figyelje meg, hogy a belégzéseket jólesne-e megnyújtani. Folytassa tíz légvételen keresztül.
Most nyújtsa meg a kilégzés hosszát még egy lépésnyi idővel. Figyelje meg, vajon a belégzés is
hosszabbodik-e, vagy sem. Csak akkor hosszabbítsa meg a belégzéseit, ha igazán jólesik. Húsz
légvétel után térjen vissza a normál légzésritmusához. Körülbelül öt perc elteltével megismétel-
heti a gyakorlatot. Ha egy kicsit is fáradtnak érzi magát, térjen vissza a normál ritmushoz. Né-
hány sorozatnyi gyakorlás után a be- és kilégzések egyforma hosszúak lesznek. Tíz-húsz hosszú,
egyenletes légvétel után térjen vissza a normál légzésritmusához.
3. A LÉGVÉTELEK SZÁMOLÁSA
Üljön keresztbe tett lábbal a földön (ha tud, üljön fél- vagy teljes lótuszülésben), vagy üljön
egy széken talpait a földön megtámasztva, vagy térdeljen, vagy feküdjön a hátára, vagy sétál-
jon. Amikor belélegzik, tudatosítsa: „Most belélegzem, egy”. Amikor kilélegzik, tudatosítsa: „Most
kilélegzem, egy”. Ne feledkezzen meg a hasi légzésről. Amikor megkezdi a második belégzést,
tudatosítsa: „Most belélegzem, kettő”. Aztán lassan lélegezzen ki, tudatosítsa „Kilélegzem, kettő”.
Folytassa tíz légvételen keresztül. Amikor elérte a tizet, kezdje újra az egynél. Ha elvéti a szá-
Ambrózi Kata
molást, kezdje újra az egynél.
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
187
2 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
4. FIGYELJE A LÉGZÉSÉT ZENEHALLGATÁS KÖZBEN
Hallgasson zenét. Lélegezzen lassan, nyugodtan, egyenletesen. Kövesse a légzését, kísérje fi-
gyelemmel, miközben megfigyeli a zene áramlását és hangulatát. Ne merüljön el a zenében,
mindvégig uralja a lélegzését és önmagát.
5. FIGYELJE A LÉGZÉSÉT BESZÉLGETÉS KÖZBEN
Lélegezzen lassan, nyugodtan, egyenletesen. Kövesse a légzését, miközben figyeli a barátja

szavait és a saját válaszait. Folytassa, ugyanúgy, mint zenehallgatáskor.
6. KÖVESSE A LÉGZÉSÉT
Üljön keresztbe tett lábbal a földön (ha tud, üljön fél- vagy teljes lótuszülésben), vagy üljön
egy széken talpait a földön megtámasztva, vagy térdeljen, vagy feküdjön a hátára, vagy sé-
táljon. Nyugodtan, normál ritmusban kezdjen belélegezni, hasi légzést végezzen. Tudatosítsa:
„Nyugodtan belélegzem”. A kilégzéskor ugyanígy tudatosítsa: „Nyugodtan kilélegzem”. A negyedik
belégzésnél nyújtsa meg a belégzést, tudatosítsa: „Hosszan belélegzem”. Kilégzésnél hasonló-
képpen, tudatosítsa. „Hosszan kilélegzem.” Folytassa ezt három légvételen keresztül.
Most gondosan figyelje a légzését, tudatosítva a mellkasa és hasfala mozgását. Figyelje, ahogy
a levegő be- és kifelé áramlik. Tudatosítsa: „Belélegzem és figyelem a belégzést az elejétől a végéig.
Kilélegzem és figyelem a kilégzést az elejétől a végéig.”
Folytassa ezt húsz légvételen keresztül. Térjen vissza a normál légvételhez. Öt perc elteltével
ismételje meg a gyakorlatot. Közben mosolyogjon. Ha ez a gyakorlat már jól megy, térjen át a
következőre.
7. LÉLEGEZZEN, HOGY TESTE ÉS LELKE MEGNYUGODJON
Üljön keresztbe tett lábbal a földön (ha tud, üljön fél- vagy teljes lótuszülésben), vagy üljön egy
széken talpait a földön megtámasztva, vagy térdeljen, vagy feküdjön a hátára, vagy sétáljon.
Közben próbáljon meg mosolyogni. Kövesse a légzését. Amikor a teste és a lelke megnyugo-
dott, folytassa könnyedén a ki- és belégzést, és tudatosítsa: „Belélegzem, a légzésem és a testem
könnyű és békés. Kilélegzem, a légzésem és a testem könnyű és békés.” Folytassa ezt három légvé-
telen át, s eközben gondoljon arra: „Belélegzem a légzésem és a testem nyugodt. Kilélegzem, a
légzésem és a testem nyugodt.”
Összpontosítson erre a gondolatra öt – harminc percen át, idejétől és kedvétől függően. A
gyakorlat megkezdése és befejezése legyen laza, könnyed. Befejezéskor, mielőtt felülne, gyen-
géden masszírozza meg a lábszárát. Várjon néhány pillanatot mielőtt feláll.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
188
3. MUNK ALAP

FÉLMOSOLY-GYAKORLATOK
FÉLMOSOLY
Fogadja el a testével a valóságot. Lazítsa el (engedje el, vagy feszítse meg, aztán engedje el) az
arcát, a nyakát, a vállizmait és az ajkával formáljon félmosolyt.
A feszes mosoly tulajdonképpen egy grimasz (és azt üzeni az agyának, hogy elrejt vagy elfed
valamit). A félmosolynál egy kissé felfelé húzzuk az ajkainkat és ellazítjuk az arcizmainkat. Pró-
báljon meg derűs arckifejezést ölteni. Ne feledje, hogy a teste kommunikál az agyával.
1. FÉLMOSOLY REGGEL, ÉBREDÉSKOR
Akasszon a falra vagy a plafonra egy faágat, valami egyéb jelet, vagy akár a „mosoly” szót, úgy,
hogy amint kinyitja a szemét, erre essen a pillantása. A jel arra szolgál, hogy emlékeztesse.
Mielőtt felkel az ágyból, tartsa vissza a lélegzetét. Lélegezzen be és ki háromszor, félmosollyal
az arcán. Figyeljen a légzésére.
2. FÉLMOSOLY, A SZABAD PERCEI ALATT
Bárhol álldogál vagy üldögél, legyen az arcán félmosoly. Nézzen egy gyerekre, egy falevélre,
vagy egy képre a falon, bármire, ami nyugalmat áraszt és mosolyogjon. Nyugodtan lélegezzen
be és ki háromszor.
3. FÉLMOSOLY ZENEHALLGATÁS KÖZBEN

Hallgasson meg egy két-három perces zeneszámot. Figyeljen a szövegre, a dallamra, a ritmusra
és a zene hangulatára (ne más alkalmakról álmodozzon). Miközben megfigyeli a légzését, mo-
solyogjon.
4. FÉLMOSOLY, AMIKOR INGERÜLT
Ha tudatosul Önben, hogy ingerült, azonnal öltsön az arcára félmosolyt.

Lélegezzen nyugodtan be és ki háromszor, és közben mosolyogjon.
5. FÉLMOSOLY ÜLŐ TESTHELYZETBEN
Üljön le a földre egyenes háttal, vagy egy székre, a két talpát a padlóra helyezve. Az arcán le-
Ambrózi Kata
gyen félmosoly. Lélegezzen be és ki, mosolyogjon. Engedje el magát.
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
189
3. MUNK ALAP ( F O LY T. )
6. FÉLMOSOLY FEKVŐ TESTHELYZETBEN
Feküdjön a hátára egy lapos felületen, matrac vagy párna nélkül. A két karja legyen lazán a
törzse mellett és a két lába kinyújtva, kis terpeszben. Az arcán legyen félmosoly. Lélegezzen
könnyedén ki és be, összpontosítson a légzésére. Testének minden izmát engedje el. Lazítsa el
az izmait, mintha belesüllyedne a padlóba, vagy mintha az izmai olyan lágyak és hajlékonyak
volnának, mint egy darab, száradni kiakasztott selyem, amelyet könnyű szellő lenget. Engedje
el magát teljesen, csak a légzésére figyelve, az arcán félmosollyal. Képzelje el magát, mintha egy
macska volna, amely a kandalló meleg lángja előtt fekszik; az izmai lazák, engedi megérinteni
magát. Folytassa ezt legalább tizenöt légvételen keresztül.
7. FÉLMOSOLY, MIKÖZBEN ARRA AZ EMBERRE GONDOL,

AKIT A LEGJOBBAN UTÁL VAGY MEGVET
Üljön nyugodtan. Lélegezzen és az arcán legyen félmosoly. Képzelje maga elé azt az embert,
aki a legtöbb szenvedést okozta Önnek. Tanulmányozza azokat a vonásait, amelyeket a legin-
kább utál vagy megvet, vagy amit a legvisszataszítóbbnak talál. Próbálja meg kitalálni, hogy
mi teszi ezt az embert boldoggá vagy hogy mi okoz neki szenvedést a mindennapi életében.
Gondolkozzon az ő fejével, próbálja meg kitalálni, hogy milyen rugóra jár az agya. Találja ki,
hogy mi ad neki reményt, mi ösztönzi a cselekedeteit. Végül, próbálja megérteni, hogyan látja
a világot. Vizsgálja meg, hogy vajon az elképzelései és nézetei nyíltak és szabadok vagy sem,
befolyásolják-e előítéletek, szűklátókörűség, gyűlölet vagy harag. Vizsgálja meg, hogy ura-e
önmagának. Folytassa ezt, amíg együttérzés nem születik a szívében és fel nem buzog, mint
friss víz a kútban, a harag és megbántottság érzése pedig szertefoszlik. Ismételje meg ezt a
gyakorlatot ugyanazzal a személlyel többször.
Jegyzetek/Egyéb alkalmak a félmosolyra:
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
190
4. MUNK ALAP

TUDATOSSÁG GYAKORLATOK
1. A TESTHELYZET TUDATOSÍTÁSA
Bárhol és bármikor gyakorolhatja. Először összpontosítson a légzésére. Lélegezzen nyugodtan

és a szokottnál mélyebben. Tudatosítsa a testhelyzetét, akár jár, akár áll, ül vagy fekszik éppen.
Tudatosítsa hol van éppen. Ismerje fel, hogy miért éppen ezt a testhelyzetet választotta. Példá-
ul, egy zöld domboldalon áll azért, hogy felfrissüljön, hogy légzőgyakorlatokat végezzen, vagy
csak az álldogálás kedvéért. Ha nincsen célja, akkor ezt tudatosítsa.
2. A VILÁGEGYETEMMEL VALÓ KAPCSOLATUNK TUDATOSÍTÁSA
Bárhol és bármikor gyakorolhatja. Összpontosítson arra a pontra, ahol a teste érintkezik egy
tárggyal (a padlóval vagy a talajjal, a levegővel, a szék karfájával, a lepedővel és a takaróval, a
ruhájával, stb.). Gondoljon arra, hogy milyen kapcsolata van ezzel a tárggyal. Gondoljon arra is,
hogy mi ennek a tárgynak a funkciója az Ön számára, azaz mit tesz ez a tárgy Önért. Ismerje
el a tárgy kedvességét. Élje át a tárgy megérintésének élményét, és minden figyelmét fordítsa
a tárgy kedvességére. Folytassa a gyakorlatot mindaddig, amíg a kapcsolódás, a szeretet, és a
törődés érzése meg nem születik a szívében.
Példák: Összpontosítsa figyelmét arra, hogy a padló érinti a talpát. Gondoljon arra, milyen jó,
hogy a talaj megtartja Önt, lehetővé teszi, hogy haladjon, nem engedi, hogy leessen. Össz-
pontosítson a székre, amin ül. Gondoljon arra, milyen jó, hogy a szék elfogadja Önt, támasztja
a hátát, nem engedi, hogy a padlóra essen. Összpontosítson a lepedő és a takaró érintésére.
Gondoljon arra, hogy a lepedő és a takaró megtartják Önt, meleget és kényelmet biztosítanak.
Gondoljon a szobája falaira. Ezek távol tartják az esőt, a szelet és a hideget. Tudatosítsa, hogy a
levegő és a padló kapcsolatot teremtenek Ön és a falak között. Tapasztalja meg a kapcsolatot a
falakkal, amelyek biztonságos helyet teremtenek az Ön számára. Öleljen meg egy fát. Gondolja
át, hogy Ön és a fa között létezik egy kapcsolat. Mindketten élőlények. Mindkettejüket a Nap
melegíti, levegő veszi körül, és a Föld tartja. Próbáljon meg arra gondolni, hogy kap valamit a
fától: rátámaszkodhat és az árnyékába húzódhat – a fa szereti Önt.
3. TUDATOSSÁG TEA- VAGY KÁVÉKÉSZÍTÉS KÖZBEN
Készítsen egy csésze teát vagy kávét saját magának, vagy vendégeljen meg valakit. Minden
mozdulatot lassan, tudatosan hajtson végre. Egyetlen részletet se hagyjon figyelmen kívül. Tu-
datosítsa, hogy a keze felemeli a kannát a fülénél fogva. Tudatosítsa, ahogy az illatos, forró
teát vagy a kávét a csészébe önti. Minden lépést tudatosan kövessen figyelemmel. Lélegezzen
könnyedén, a szokásosnál mélyebben. Tartsa vissza a lélegzetét, ha a figyelme elkalandozik.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
191
4 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
4. TUDATOSSÁG MOSOGATÁS KÖZBEN
Mosogassa el a tányérokat odafigyelve, mintha minden egyes tányér az elmélkedést szolgálná.

Képzelje el, hogy a tányérok szakrális tárgyak. Kövesse a lélegzetét, hogy ne kalandozzon el a
figyelme. Ne siessen csak azért, hogy minél gyorsabban végezzen. Képzelje azt, hogy a moso-
gatás a világon a legfontosabb dolog.
5. TUDATOSSÁG KÉZI MOSÁS KÖZBEN
Ne mosson egyszerre túl sok ruhát. Válasszon ki három vagy négy ruhadarabot. Helyezkedjen
el kényelmesen ülve vagy állva, hogy ne fájduljon meg a háta. Dörgölje a ruhákat tudatosan.
Figyeljen a karja és a keze minden mozdulatára. Figyeljen a mosószerre és a vízre. Mire befejezi
a mosást és az öblítést, a testét és a lelkét éppen olyan tisztának fogja érezni, mint a ruháit. Ne
felejtse el a félmosolyt, és ha a figyelme elkalandozna, tartsa vissza a lélegzetét.
6. TUDATOSSÁG TAKARÍTÁS KÖZBEN
Ossza fel a munkát: rendrakás, a könyvek elrendezése, a WC kitisztítása, a fürdőszoba kitakarí-

tása, portörlés, a padló felmosása. Szánjon elegendő időt minden feladatra. Dolgozzon lassan,
háromszor lassabban, mint máskor. Forduljon teljes figyelmével minden egyes feladat felé. Pél-
dául, amikor egy könyvet tesz a polcra, legyen tudatában annak, hogy milyen könyv az, legyen
tudatában annak, hogy éppen a polcra teszi és hogy a polcon éppen arra a helyre akarja tenni.
Tudatosítsa, hogy a keze a könyvért nyúl és megfogja. Kerüljön minden hirtelen vagy durva
mozdulatot. Figyeljen a légzésére, különösen, amikor a figyelme elkalandozik.
7. TUDATOSSÁG EGY LASSÚ FÜRDŐ KÖZBEN
Engedélyezzen magának egy harminc-negyvenöt perces fürdést. Egy pillanatig se siessen. Attól
kezdve, hogy megengedi a fürdővizet, egészen odáig, hogy tiszta ruhát vesz fel, minden moz-
dulata legyen könnyed és lassú. Figyeljen oda minden pillanatra. Figyeljen oda a teste minden
porcikájára, félelem vagy megkülönböztetés nélkül. Tudatosítsa, ahogy a vízsugár a testét éri.
Mire végez, a lelke olyan békés és könnyű lesz, mint a teste. Kövesse a lélegzetét. Képzelje el,
hogy egy tiszta és illatos erdei tóban fürdik egy meleg nyári napon.
8. A TUDATOSSÁG GYAKORLÁSA MEDITÁCIÓVAL
Üljön le kényelmesen a padlóra vagy egy székbe, egyenes háttal, úgy, hogy mindkét talpa érinti
a padlót. A szemét tartsa lehunyva, vagy tartsa félig nyitva és nézzen egy közeli pontra. Min-
den légvételnél nyugodtan, lágyan mondja maga elé az „egy” szót. Amikor belélegzik, mondja:
„egy”. Amikor kilélegzik, nyugodtan és lassan mondja: „egy”. Próbálja meg minden figyelmét,
minden gondolatát erre az egy szóra összpontosítani. Amikor elkalandozik a figyelme, ismét
mondja szelíden: „egy”. Ha úgy érzi, hogy szeretne megmozdulni, próbáljon meg nem mozogni.
Csak könnyedén vegye tudomásul, hogy mozogni szeretne. Gyakoroljon egy kicsit tovább, amikor
már
Ambrózi Kata szeretné abbahagyni. Csak gyengéden vegye tudomásul, hogy szeretné abbahagyni.
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
192
5. MUNK AL AP
A VALÓSÁG ELFOGADÁSÁNAK ALAPELVEI
RADIKÁLIS ELFOGADÁS
! Ahhoz, hogy meg tudjunk szabadulni a szenvedéstől, legbelül, mélyen el kell fogadni a
dolgokat, teljes egészében, úgy ahogy vannak. Adja át magát annak, ami van, ne küzdjön
a valóság ellen.
! Az ELFOGADÁS az egyetlen kivezető út a pokolból.
! A fájdalom csak akkor okoz szenvedést, ha nem FOGADJUK EL.
! Az ELFOGADÁS az, amikor elhatározzuk, hogy elviseljük a pillanatot.
! Az ELFOGADÁS a dolgok tudomásulvétele.
! Az ELFOGADNI valamit nem jelenti azt, hogy jónak tartjuk.
A GONDOLKODÁS MEGVÁLTOZTATÁSA - ELHATÁROZÁS

! Ahhoz, hogy elfogadjuk a valóságot olyannak, amilyen, VÁLASZTANUNK kell. Olyan ez,
mintha egy útelágazáshoz érnénk. Az elfogadás útja felé kell fordulnunk, és el kell hagy-
nunk a valóság elutasításának útját.
! EL KELL KÖTELEZNÜNK MAGUNKAT az elfogadás mellett.
Az elfogadás melletti ELKÖTELEZŐDÉS még nem azonos az elfogadással. Csak annyit jelent,
hogy kiválasztottuk ezt az ösvényt. Azonban ez az első lépés.
ÚJRA MEG ÚJRA el kell köteleznünk magunkat az elfogadás mellett. Néha egyetlen perc
alatt többször is.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
193
5 . M U N K A L A P ( F O LY T. )
KÖVETÉS
Gyakorolja a KÖVETÉST minden helyzetben.
! Követni a helyzetet, annyit jelent, hogy minden helyzetben szerényen azt tesszük, AMI
SZÜKSÉGES. Egyet jelent azzal, hogy a hatékonyságra koncentrálunk.
! Annyit jelent, hogy hallgatunk a JÓZAN ESZÜNKRE, azt tesszük, amit a belső hang dik-
tál.
! Követni a helyzetet, nem más, mint TUDATOSÍTANI a világegyetemmel való kapcsola-
tunkat, azt, hogy kapcsolatban állunk a földdel, a padlóval, amin állunk, a székkel, amin
ülünk, a személlyel, akivel beszélünk.
KÖVETELŐDZÉS (helyett)
Cserélje fel a KÖVETELŐDZÉST KÖVETÉSSEL
! Követelődzni annyit jelent, mint ZSEBRETETT KÉZZEL ÁLLNI, amikor tenni kellene valamit,
visszautasítani a szükséges változtatást.
! Követelődzni annyit jelent, mint FELADNI.
! Követelődzni éppen az ELLENKEZŐJE annak, amikor AZT TESSZÜK, AMI MŰKÖDIK.
! Követelődzni annyit jelent, mint megpróbálni MEGJAVÍTANI minden helyzetet.
! Követelődzni annyit jelent, mint ELUTASÍTANI a pillanat ELFOGADÁSÁT.
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
194

Név: A gyakorlás kezdete (hét): ___ _
Minden krízistúlélési stratégia esetén jelölje meg, hogy használta-e a héten, valamint írja be a feszült-
ségtűrés mértékét, az adott stratégia használata előtt és után, a következőképpen:
0 = „Nem tudom elviselni, rémálom” 100 = „Könnyedén elviselem, sima ügy” A lap hátoldalán sorolja fel,
hogy pontosan mi az amivel próbálkozott.
H K Sze Cs P Szo V
Alkalmazott stratégia Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/
Után Után Után Után Után Után Után
FIGYELEMELTERELÉS – „ELVISEL”
Elfoglaltságok / / / / / / /
(Lehet) Másra gondolni / / / / / / /
Viszonyítás / / / / / / /
Intenzív testi érzések / / / / / / /
Segíteni másoknak / / / / / / /
Ellentétes cselekvés / / / / / / /
KiLépni a helyzetből / / / / / / /
ÖNMEGNYUGTATÁS: az öt érzékszerv
Látás / / / / / / /
Hallás / / / / / / /
Szaglás / / / / / / /
Ízlelés / / / / / / /
Tapintás / / / / / / /
A PILLANAT JOBBÁ TÉTELE
Képzelet / / / / / / /
Imádság / / / / / / /
Bátorítás / / / / / / /
Ellazulás / / / / / / /
KiKapcsolni / / / / / / /
Egyszerre egy dologra koncentrálni / / / / / / /
MegLátni a dolgok értelmét / / / / / / /
VÉGIGGONDOLNI AZ ÉRVEKET
/ / / / / / /
ÉS AZ ELLENÉRVEKET
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
195
1. F E L A D AT L A P ( F O LY T. )
A HÉTEN ALKALMAZOTT SPECIFIKUS STRATÉGIÁK

A KRÍZISEK TÚLÉLÉSÉHEZ
Alkalmazott stratégia A hét mely napja Alkalmazott stratégia A hét mely napja
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK. Válasszon ki egy krízishelyzetet, amikor VALÓBAN nagyon nehéznek érezte
azt, hogy elviselje a feszültséget, elkerülje a destruktív magatartást és ne viselkedjen impulzívan.
(DESTRUKTÍV viselkedés, amit el akartam követni: __________________________________________ )
A FESZÜLTSÉG EL NEM VISELÉSE: ÉRVEK A FESZÜLTSÉG ELVISELÉSE: ELLENÉRVEK

(a feszültségtűrés elutasításának előnyei) (a feszültségtűrés hátrányai)
A FESZÜLTSÉG ELVISELÉSE: ÉRVEK A FESZÜLTSÉG EL NEM VISELÉSE: ELLENÉRVEK

(a feszültségtűrés előnyei) (a feszültségtűrés elutasításának hátrányai)
Ambrózi Kata
FESZÜLTSÉGTŰRÉS
196
ELFOGADÁS ÉS KÖVETÉS
Név: Dátum: ___ _
A következő gyakorlatok végzése után minden esetben töltse ki ezt a feladatlapot: KRÍZISTÚLÉLÉSI
STRATÉGIÁK, VALÓSÁG ELFOGADÁSA, RADIKÁLIS ELFOGADÁS, A GONDOLKODÁS MEGVÁLTOZTATÁSA
(ELHATÁROZÁS), és KÖVETÉS. Minden krízistúlélési stratégia esetén jelölje meg, hogy használta-e a hé-
ten, valamint írja be a feszültségtűrés mértékét, az adott stratégia használata előtt és után, a követ-
kezőképpen: 0 = „Nem tudom elviselni, rémálom” 100 = „Könnyedén elviselem, sima ügy” Jelölje meg a
feszültségtűrés mértékét akkor is, ha KÖVETELŐDZŐ módon viselkedett.
H K Sze Cs P Szo V
Alkalmazott stratégia Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/ Előtt/
Után Után Után Után Után Után Után
KRÍZISEK TÚLÉLÉSE
Figyelemelterelés / / / / / / /
Önmegnyugtatás / / / / / / /
A pillanat jobbá tétele / / / / / / /
Érvek és ellenérvek / / / / / / /
A VALÓSÁG ELFOGADÁSA
Légzés figyelése / / / / / / /
Félmosoly / / / / / / /
Tudatosság / / / / / / /
RADIKÁLIS ELFOGADÁS / / / / / / /
A GONDOLKODÁS
/ / / / / / /
MEGVÁLTOZTATÁSA
Követés / / / / / / /
KÖVETELŐDZÉS / / / / / / /
Jegyzet: Mi könnyítette és mi nehezítette a feszültség elviselését? Pontosan mit tettem?
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
Ambrózi Kata
Nagy örömmel adjuk közre Linehan világhírű könyvét, amelynek hazai megjelenését hosszú
várakozás előzte meg. A „Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez”
című munkafüzet elengedhetetlen kísérője „A borderline személyiségzavar kognitív viselke-
désterápiája” című kézikönyvnek. Halaszthatatlan kötelességünknek teszünk eleget a magyar
kiadással, hiszen az eredeti mű 1993-ban született, és azóta változatlan formában számos nyelvre
lefordították.
A pszichoterápia területén csak nagyon ritkán vezetnek be olyan klinikai újításokat, amelyek
alapjaiban és mélyrehatóan változtatják meg a betegellátást. Marsha Linehan dialektikus
viselkedésterápiája ilyen ritka újítás a borderline személyiségzavar kezelésében, amely igazi
áttörést hozott ennek a rendkívül összetett pszichés problematikának a megértésében és
terápiájában. A borderline személyiségzavarban szenvedő személyek súlyos hiányosságokat
mutatnak számos területen, s komoly szakmai kihívást, gyakran megoldhatatlan feladatot jelent
pszichoterápiás ellátásuk.
Marsha Linehan tankönyve összefoglaló terápiás megközelítést nyújt, amelyben kreatívan

integrálja a tanuláselmélet, a kognitív terápia, a viselkedésterápia, a pszichoanalitikus módszer és a
rendszerszemlélet leghatékonyabb elemeit. Igazi újító klinikus, aki rámutatott, hogy a borderline
személyiségzavar diagnosztikai kritériumai viselkedésbeli, kognitív, érzelemszabályozási,
feszültségtűrési, valamint indulatkezelési zavarokat tükröznek. A dialektikus viselkedésterápia
speciális készségfejlesztő gyakorlatai pontosan ezekre a területekre irányulnak.
A „Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez” című munkafüzet

nélkülözhetetlen a kézikönyv használatához, precízen, lépésről lépésre vezeti a szakembert. A
dialektikus viselkedésterápia természetesen nagymértékben épít a kognitív és viselkedésterápiás
ismeretekre, feltételezi az azokban való jártasságot. Linehan megosztja szinte fél emberöltőre
visszanyúló tapasztalatait, rámutat a nehézségekre, de mindenkor a megoldást, a kliens meg-
értését és szenvedésének csökkentését tartja szem előtt. Vérbeli tanár, aki érthetően és világosan
írja le a terápia menetét, pontosan megfogalmazza az egyes gyakorlatok célját és lényegét, ezáltal
az egész kezelés könnyen érthető mind a terapeuta, mind a kliens számára. A munkafüzet hallatlan
előnye, hogy a csoportos készségfejlesztő gyakorlatok leírását számos munkalap és feladatlap
egészíti ki, amelyek felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a terápia kivitelezéséhez.
Őszintén reméljük, hogy a „Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyiségzavar kezeléséhez”

nagymértékben hozzájárul e kliensek szenvedésének, nehézségeinek jobb megértéséhez és
hatékonyabb kezeléséhez hazánkban is.
Dr. Perczel-Forintos Dóra
Ambrózi Kata

Keszsegfejleszto Gyakorlatok A Borderline Szemelyisegzavar Kezelesehez 43940

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Keszsegfejleszto Gyakorlatok A Borderline Szemelyisegzavar Kezelesehez 43940

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Marsha M.

Ambrózi Kata Semmelweis Kiadó

A fordítást az eredeti szöveggel egybevetette:

Szakmailag és nyelvileg lektorálta:

© 1993 The Guilford Press

© Hungarian translation by Milák Piroska, 2011, 2020

© Semmelweis Kiadó, 2011, 2020

Az e-könyv alapja: Marsha M. Linehan: Készségfejlesztő gyakorlatok a borderline személyi-

A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzői

Felelős kiadó: dr. Táncos László, igazgató

Az ülésekről készült videofelvételek megtekintése / 49 6. A pszichoszociális készségfejlesztő tréning

Előszó az első kiadáshoz

A borderline személyiségzavarban szenvedő (BPD) és álláspontom tudományos alátámasztása illetve a

Megjegyzések A hangsúly itt a kapcsolat és a nyújtott szolgál-

Pszichoszociális készségfejlesztésre akkor van szük- Egyéni vagy csoportos

A kezelési egységek sorrendje gondokkal küzdő emberekkel találkozzanak. Noha a

Csoportvezetők és a vezető között feszültség lép fel, megteremtve

Az ülések felépítése és menete a feladatlapot. Az egyéni készségfejlesztés végezhető

Szünet az interperszonális hatékonyság modult és bejelen-

Strukturális stratégiák ta 2. pontja), amit röviden a jelen munkafüzet első

A terápiásan destruktív magatartás leállítása meditációs készségek megtanítása is csökkentheti a

A készségek elsajátítása, megerősítése hét kríziseinek megbeszélésére tett kísérleteket, a kri-

Név A terápia kezdetének időpontja:

Receptre felírt Használt

0 = nem gondoltam rá, nem alkalmaztam 4 = megpróbáltam, sikerült, de nem segített

1. Bölcs gondolkodás Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

az önmenedzselés (önirányítottság) problémáját és generalizálásánál a terapeuta egyrészt elvégzi a szük-

Viselkedéspróbák nekik is részt kell venniük a szerepjátékban. Azok

a csoportfolyamatokkal, kivéve, ha a negatív folya- a csoporttagok együttműködnének, akkor is, ha ez

a figyelmét a problémáról. Összpontosítson tudato- során kialakuló interperszonális viszonyok kezelésé-

5.1. táblázat. felvenni a kapcsolatot. Általánosságban, a készségfej-

az újbóli tájékoztatókat már rövidebbre foghatjuk. 1. Interperszonális káosz: beszéljünk az

kognitív szabályozási zavar: beszél- C. Beszéljük meg, mi számít „igazolt” hiány-

A. Ismertessük a kezelési egységek sorrendjét III. Tekintsük át a naplókártyákat és be-

E. Kezeljük a naplókártya kitöltése kapcsán

VII. Alakítsunk ki a résztvevőkben elköteleződést a

problémahelyzetet, amelyben gyakorolják a cél, hogy mindenki képes legyen minden

A tudatos jelenlét (mindfulness) meditációs kész- Tudatos jelenlét meditáció:

Beszéljük meg! Kérjünk példákat a résztvevők- A. Mutassuk be tudatos jelenlét meditációs

Célkitűzések tapasztalatok szülessenek. Mivel nem igazán tudnak

interperszonális hatékonysághoz, valamint azokat, Megjegyzés a vezetők számára: ennek a mun-

a cselekvést, vagy lehetnek olyan erősek,

A. A bátorítások olyan állítások, amelyeket helyzetet. Megkérhetjük a résztvevőket,

Megjegyzés a vezetők számára: a készségek a

Megjegyzés a vezetők számára: ezekhez a kész-

tőlük, anélkül hogy megmondanánk ne- sanak el valamit, fejezzék ki köszönetüket a

(a helyzetet leírom, az érzést közlöm, vagy nyersen. Különösen a támadást, a

A borderline és öngyilkosságra hajlamos személyek ahogyan éreztek. Ezért az érzelemszabályozási kész-

A. Saját érzelmeink megértése Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél-

düh harcot, a félelem menekvést.) a) Testbeszéd (testtartás, arckifejezés)

B. Tekintsük át a 4. Érzelemszabályozási Megjegyzés a vezetők számára: ezeket a ré-

tájékoztatásnak és mikor kezelje ér- tatása az élmény érvénytelenítését jelenti. A vezetők

szeres sporttevékenység fokozza a jártasság A. Pozitív tapasztalatok szerzése. Magyaráz-

b) Magyarázzuk el: „Ápold a kapcso- ra, hogy eltávolodjunk az érzelmeinktől.

Célkitűzések A DBT készségfejleszés során elsajátítatandó fe-

Beszéljük meg! A résztvevők mondjanak pél- Elfoglaltságok

hogy a személy alkalomadtán szem- Ízlelés

mintha kilépnénk a helyzetből. So- hetünk vele, hogy megnyugodjunk.

III. Térjünk át a légzés, félmosoly és tudatosság 1. Magyarázzuk el: „A félmosoly elfogadás

Elméleti kérdés: Ezek a gyakorlatok nagyon

a) Tudatosítsuk a testhelyzetünket. 4. A düh okozta fájdalom segíti az embe-

Bevezető munkalapok / 131 Érzelemszabályozási munkalapok / 153

A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNING CÉLJAI

CÉL KAPCSOLAT ÖNBECSÜLÉS

_ Az IGEN válaszok összege _ A NEM válaszok összege

A válaszom intenzitása (0-6): _ A kívánt intenzitás (0-6): _

Az IGEN válaszok összege A NEM válaszok összege