Professional Documents
Culture Documents
A papír egy olyan mesterséges anyag, amelyre írnak, rajzolnak, nyomtatnak, színeznek – vagy
amelyet csomagolásra és formák megjelenítésére használnak. Természetes vagy mesterséges
növényi anyagokból képzett rostok „nemezelésével”, majd összepréselésével készül, melyet a
rendezetlen fizikai állapotban lévő elemi szálak súrlódási ereje és egy kémiai kötés, a
hidrogénkötés tart össze.
A papír tehát nem összetévesztendő a pergamennel, mely állati
eredetű, pontosabban bőr anyagból készült, vékony hártya.
Alapanyaguk szerint két fajtát
különböztetünk meg:
természetes papír,
szintetikus papír.
Egy papírtömb
Különböző papírok, amiket naponta használunk
A név eredete
A papír szó egy ókori egyiptomi, írásra használt anyag görög elnevezéséből, a papiruszból
származik, mely az alapanyagául szolgáló növényről kapta a nevét.
A papír története
Megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt már készítettek papiruszt, a főleg a Nílus deltájánál termő
papiruszsásból. A növény különböző részeit számos dologra felhasználták, az étkezéstől a
ruhakészítésig. A papiruszlapot a szár puhább, belső részéből állították elő. A hosszabb írásokat
csíkszerűen egymáshoz ragasztották, a két végére fapálcákat ragasztottak, és tekercs
formájában tárolták, a fontosabb iratokat pedig fahengerbe tették, vagy bőrbe tekerték. Az
egyiptomiak később iparszerűen űzték a papirusz gyártását, és több száz évig ellátták a
környező államokat is. Ám a később kialakuló politikai helyzet miatt Egyiptom beszüntette a
papirusz kivitelét, ezért a környező országok más anyag után kényszerültek nézni.
A pergament a kis-ázsiai Pergamon városában állították elő. Állati bőrből készítették, amit
finomítottak és fehérítettek. A pergamen hamarosan kiszorította a papiruszt, de azokban az
országokban, ahol gyártották, a papirusz még pár száz évig használatos volt. A pergament
hajtogatni is lehetett, és így alkalmas volt könyvtest készítésére. A 3–4. században kialakuló
kódexek is pergamenre íródtak, egészen a papír megjelenéséig.
Kínában valószínűleg már időszámításunk előtt ismerték a papírt. Megjelenéséig Kínában főleg
selyemre vagy bambusz-szeletekre rajzoltak vagy írtak. A papír feltalálója nem ismert, az viszont
bizonyos, hogy Caj Lun, a császári udvar egyik minisztere 105-ben egy rendeletében megállapítja
a papírra írt beadványok érvényességét. Főleg a selyemhernyó tenyésztéséhez is fontos
eperfából és bambusznádból készítették a rostanyagot. A gyártás titkát sokáig őrizték Kínában,
és hosszú idő kellett az ismeretek elterjedéséhez. Az első gyárat viszont a Kínába vezető
kereskedelmi út egyik fontos állomását jelentő Szamarkand városában alapították, miután a
kínaiak 751-ben vereséget szenvednek az araboktól a Talasz folyónál, és az arab mesterek
eltanulták a papírkészítést a fogságba került kínai papírkészítő foglyoktól. Tehát az arab
papírkészítés története Szamarkandban kezdődött el. A papírgyártás tudománya azután innen
terjedt el a muszlim országokban: a következő századokban papírkészítő műhelyek alakultak
Szíria, Palesztina, Perzsia és India arab uralom alatt lévő városaiban is. Majd a hódító arabokat
követve a 10. században Kairóban, 1100 körül már a marokkói Fezben is dolgoztak papírmerítők.
A papírkészítés tudománya a 9. században, Észak-Afrikán keresztül eljutott Európába is. Az
arabok elsősorban rongyot használtak alapanyagnak, ez így terjedt el Európában is.[1]
A gyártás
Bővebben: Papírgyártás
Gyártásszükségletek
Ha a papírt fából gyártják, 1 tonna fehér papír előállításához a szükséges anyag és energia:
417 m³ víz,
181 kg mészkő,
87 kg kén,
6 t gőz,
60 kg klór.
A gyártás menete
vegyszerekkel vagy gépi darálókban leválasztják a cellulóz rostokat, ennek eredménye egy
sűrű pép;
a pépből egy szitaszalag kirázza a vizet, a maradék széles papírlappá áll össze;
Hogy milyen fajta lesz a papír, az a pépesítésnél dől el. Vegyszeres pépesítéssel erős papírt
állítanak elő – ilyen például a nyomó- és az írólap, az élelmiszeres zacskó és a hullámkarton
doboz. Ez az eljárás nem túl hatékony, mert a fának csak egy részéből lesz papír. A folyamat
„iszapos” hulladékát (a fa vegyszerekkel kevert maradékát) rendszerint elégetik. A gépi
pépesítés nagyjából kétszer több energiát fogyaszt, de a fa 95%-át papírrá alakítja. Az ilyen papír
általában gyengébb minőségű, könnyebben sárgul: főként újságokat, telefonkönyveket
nyomtatnak rá.
Újrahasznosítás
Bővebben: Papír-újrahasznosítás
A papírok csoportosítása
Összetétel szerint:
fatartalmú,
félfamentes,
famentes.
lágypapír,
lemez,
karton.
A természetes papír
Szintetikus papírok
Felhasználás
Papír dekorációk
Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts (https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pap%C3%ADr&action=
edit) te is a kibővítésében!
A papírt elsődlegesen nyomdákban használják fel, és nyomdai úton, elsősorban ofszet nyomdai
eljárással készítenek belőle különböző nyomatokat. Az ofszet nyomdai eljárást egyre újabb,
festéktakarékos technológiák kezdik kiszorítani. A papírra való hagyományos, ólombetűs
szedési eljárással történő nyomtatást Johannes Gutenberg találta fel. A papírból továbbá
füzeteket és könyveket is készítenek.
Kreatív és hobbi célokra is használják, mint a rajzolás vagy festés. A papír az alapanyaga például
az origaminak is, amely magyarul papírhajtogatást jelent.
Érdekességek
A papír vastagsága minden félbehajtással megduplázódik, így ha egy átlagosnak vehető, 0,1 mm
vastag másolópapírt 42-szer félbe tudnánk hajtani, vastagsága elérné a
-t,[5] ami meghaladja a Föld-Hold távolságot. A valóságban
azonban a papír a minőségétől és a hajtogatások irányától függően csak véges számban
hajtható félbe. Britney Gallivan 2011-ben állította fel rekordját, amikor egy 1200 méter hosszú
WC-papírt 12-szer hajtott félbe.[6][7]
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Paper című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a
megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk
forrásmegjelöléseként.
Források
A papír újrahasznosítás, recycling (http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulla
dekfajtak/papirhulladek/) Archiválva (https://web.archive.org/web/20140725032314/http://
kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/hulladek/hulladekfajtak/papirhulladek/)
2014. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Bibliapapír
Papírgyártás
Papírfonal