DR.

BAGDY EMŐKE
A SEGÍTŐ KAPCSOLAT PSZICHOLÓGIÁJA

1. A segítés mint professzió

II. A segítő kapcsolat mint rendszer
III. Segítő kapcsolati rendszerek
IV. A klienssel való találkozás és információelemzés lehetőségei

Művészetpszichológiai szakirányú továbbképzés első félév tematikája a 2004-es tanévben

Tanár: Bagdy Emőke

Oktatási mód: Problem Based Learning (PBl)
A számonkérés módja: Írásbeli teszt, plusz egy önreflektív írásbeli munka, azzal a címmel:
Hogyan vezetett az életutam ehhez a stúdiumhoz? Az írásos beszámoló beadási határideje
2004. május 30.
Cím: Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Tanszék - 1037 Budapest, Bécsi út
324. 5. épület, fszt.

1
2
3
4
 I. RÉSZ
A SEGÍTÉS, MINT PROFESSZIÓ

1. A professzió a szocializáció szerint: szociális munkás - mentálhigiénikus -

pszichopedagógus - pszichológus - (klinikus), orvos; pszichoterapeuta - pszichiáter;
lelkipásztor, pasztorálpszichológus (-kompetenciakör, működési terület, feladatok,
lehetőségek és határok).
2. A segítő foglalkozásra való orientálódás, pálya(szakma) - és a hivatásválasztás
pszichikus indítékai, szocializációs előzmények. Segítő foglalkozás, mint hivatás.

3. A pálya művelésének előnyei, terhei veszélyei (pl. pályakezdési sokk), ártalmai (pl.

Bumout)

4. A pályára felkészülés és pályaművelés igényei, feltételei, műveletei és feladatai. A

segítő módszerek tanulása és a segítő lélektani ellátó rendszerekben (intézmények,

szervezetek, teamek) való munka. Az önkontroll, az önreflexió, a szupervízió,. a

kollegiális konzultáció, az esetmegbeszélés módjai és a "peer-csoport" munka.

5. A segítő pálya jellemzői (Schmibauer nyomán). Veszélyek. A kiégés. A kiégési

spirál.

6. Szakmaetikai szempontok. Az "értékközvetítés" kérdése. A segítő szakember

kapcsolati etikája.

Etika és felelősség (Ivey, 1990)

1. Nil nocere. (Semmi olyat nem tenni, ami árthatna a klienseknek)

2. Őrizd meg a titkot (titoktartási kötelmek)

3. Ismerd (fel) saját korlátaidat

4. Ne kérdezősködj irreleváns részletek felől (pl. Amit "érdekesnek" találsz...)
5. Úgy kérdezd a klienst, ahogy szeretnéd, hogy téged kezeljenek

5
 Pálya, foglalkozás, szakma, mesterség, hivatás
(Bagdy, 1996)

Pálya: az életút egészébe ágyazódó irány: mit dolgozni, mivégre?

Foglalkozás: időtöltő tevékenység / a szakértelem nem implikált benne / kereseti forrás /
mit kereshetünk benne vagy vele?
Szakma: megjelöli a speciális szakismeretet. Ért hozzá, kompetens / a személyes viszony
nem implikált benne /
Mesterség: - mint a középkori céheknél "mestermunka" szaktudás + az
egyediség beleadása;
- kompetencia és elkötelezettség, felelősség.
Hivatás: - "hivat"(al): elrendelt szolgálat
- "hivatásos": parancsolóan szükségszerű szolgálat (katona,
rendőr) hivatásos önkéntes;
,
- "hivat"(ás): "hivatott"-ság: archetípusa (Jung): elhívás, küldetés
Karácsony Sándor (1990): hajlam-'" hajt; hívás (vonzás, tetszés)-'"
húz, vonz.
Allport: 1960: -"hivatásszemélyiség"
- "szeretet" (kapcsolatképesség) "odaadás" (jelenlét)
- sszolgálat" (ő a fontos).

A CÉL, A TEVEKENYSEG ÉRTELME, "JELENTESE", mint alapvető fontosság

* Ideális esetben itt kezdődne a humán segítés
Önreflexió (átélési szinten): képzelj el egy embert, az embert

- Hol változtatnál rajta? Mit jelent ez a kép nekem

- Miben közös, hol, mi hiányzik? Mit jelent ez a kép nekem a
szakmai emberképem számára

-Ha módosítanám, hogyan rajzolnám át?

6
A humán segítő pályára képzés általános modellje

1. Személyes élményrészvételű módszertani felkészülés

2. Elméleti ismeretanyag beépítése a munkába
3. A megkezdett (művelt) szakmai tevékenység szupervíziója

- Legyen akkreditált képző /továbbképző rendszer

- Legyen képesítési feltételrendszer /fejleszthető nyitottság!
- Legyen törvény által védett / engedélyezett diploma, mely a képzettséget
biztosító eljárás nyomán adható ki

(American Psychological Association, 1984)

Professzionalizálódott (alkalmazott) altruizmus

önkéntesség önzetlenség szolgálat

Segítő hivatások és altruizmus: (genuin, reaktív altruizmus)

Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítésnyújtás hivatássá? (T -Twins kiadó, Bp.
1992)
XIX. század második feléig: - "klasszikus, tradicionális szegénygondozás"
(adni -"alamizsna”)
- Keresztény támogató segélyező, gyámolító

"lehajol" a szegényekhez (szegénygondozás,

árvanevelés, dologház)
1837: -Mary Richmond (Anglia) a szociális munka esetvezetési módszerét
kidolgozta
1883: - szociális segítő munka ("tanítsd meg halat fogni") minőségivé válása
végzője professzionális személy: szociális munkás

7
Allport (1981): a hivatás személyiség (a személyiség munkaeszköz) Schmidbauer

(1977): a segítő szindróma - közelség - távolság

sérülés
- függés- függetlenség

„erős bástya mögött elhagyott gyermek sír”

Pszichés dekompenzáció
• Rejtett nárcisztikus szükségletek
• Önértékelés labilis
• Kényszeres, depresszív
• Munkahajszolás

A segítő pálya felé terelő tényezők

James Guy (1987)

Diszfunkcionális indítékok:
.
- Érzelmi probléma
- Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon át élni az életet) - Magányosság,
elszigeteltség (kapcsolatvágy)
- Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa
a szeretet)
- Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus szükségletek
kiélése, "fölényben lenni" miközben "szolgál")

8
Jól funkcionáló készségek és indítékok:

- Érdeklődés a másik iránt

- Diskurzus - készség és kedvelés
- Empátiás készség, megértés
- Emocionális érzékenység
- Introspektív készség
- Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége
- Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása)
- Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal
- A nevetés képessége

In: A konzultáció pszichológiája 9-10, 1998.

Mit szólsz te mindehhez? Mit gondolsz erről, mi terel a pálya felé? Téged mi hozott ide?
És főleg: miért maradsz benne abba, amit csinálsz?

9
 Schmidbauer W: A segítés mint foglalkozás

(Helfen, als Beruf. Die ware Nachstenliebe. Reinbek, Rowohlt, 1992)

"A valódi felebaráti szeretet"

Nagy populációt vizsgált mélyinterjúval

A segítésre motiváló erők forrását vizsgálta

Szocializációs források:
o Szülői minta (modellkövető azonosulás)
o Szülők (de az egyik fél feltétlenül!) sérülten élnek (pszichés zavar, alkohol
stb.) a tehetetlen gyermek a segítés pályáját választja

Személyes szenvedésnyomok:

• Kamaszkori csendes krízis

• Nehéz identitás - alakulás

A segítés diszfunkcionális típusai:

1. A foglalkozás áldozata (minden intimitást kiszorít, egyben pótol a szakma)
2. "A hasító segítő": munkában perfekcionista, otthon igényes bébi
3. A perfekcionista: a teljességre törekszik, örök elégedetlen, depressziós
4. A kalóz: foglalkozási szerepeivel elszegényedett intim szféráját pótolja
5. A workalcoholic (munkaalkoholista): segítő szindróma potenciált,
kényszeres, depresszív személy

És Te? Mit csinálsz a saját életedben, pályádon, sorsodban?

10
A segítő személyisége és működéséhez szükséges tényezők

(Patterson, Eisenberg, 1983)

A hatékony segítő hat tulajdonsága:

1. Intellektuális kompetencia (jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés)

2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága)

3. Hajlékonyság, rugalmasság la kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a

segítő "mihez értése" (módszertani jártassága)

4. "Nem módszer specifikus" humán segítő tényezők nyújtani tudása (együttérzés,

támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, ,jelenlét", légkör,

biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.)

5. Jóindulatú alapattitűd

6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai

kompetencia egyensúlya / "személyesség" - személyiség és tudományosság -

felkészültség egyensúlya/

Holland (1977)

11
 Pszichopreventív teendők a segítő személyiség "kimerülése" kiégése ellen
Roehlke (1988), Watkins (1983)

Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk

1. Jól funkcionáló I "egészséges" / személyekkel való barátkozás

2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése
3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett
4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása
5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása
6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés
7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása
8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás út vállalása
9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása
10. A kliensekkel való kapcsolat (kontraktusban foglalt) szabályozása
11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!)
12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós
megsegítése

12
 II. RÉSZ

A segítő kapcsolat, mint rendszer (elmélet és módszer)

Történeti vonatkozások

Rendszer összetevők:

1.) Teória: (axiómák, tények, hipotézisek rendszere) .

• filozófiai keretek
• . emberkép
• . személyiség-felfogás
• . fejlődésre vonatkozó koncepciók
• . hibás fejlődés koncepciói

2.) Praxeológia: módszerek, eljárások, technikák rendszere

• nevelési "ajánlások"
• . korrekciós, újranevelési technikák
• terápiás segítség-(folyamat)
• a megismerés (személyiség-feltárás) eszközei és a lelki segítségnyújtás
hatékonysági (effektancia, folyamat, effektus) vizsgálat-lehetőségei

3.) Modellek

A modell, mint gondolkodási vezérfonal (Jaspers) .

a modell "a megismerés tárgyának belső megalkotása" (Piaget izomorf transzformáció)
Funkciója:
- reprezentatív, bizonyos nézőpontból világítja meg a valóságot
- szelektív
- illusztratív (nyelvezet és szemléltetés ábrázolás)
- heurisztikus (új fényben láttatni a dolgot)
- konstituáló (alakító) funkció
a modell mindig "kvázi" jellegű, a használata során változtatható, alakítás - alakíthatóság
nélkül nem élő és nem nyitott

13
A modell korlátai:

1.) értékhátteret tételez.

2.) körülhatárolt érvényességű (valamit, valahogyan, valakitől, valakinek (célirányulóan)
modellál).

A modell fejlődése: konkurencia, rivalizáció, ellenőrzés, korrekció Scherer 1983

• Mire képes az ember testileg-lelkileg, szellemileg és mire nem?

• Mit várhatunk el tőle anélkül, hogy emberi magvát, lényegét sértenénk?
• Mi az, ami bizonyosan segít az embernek és mi az, ami végképp nem neki való?
• Felelősség
• Szabadság
• Döntőképesség
• Akarat, tudatosság
• Célrendszer(ek) és értékek

Történeti vonatkozások
Emberkép, filozófiai (ontológiai és ismeretelméleti) szempontok

• triadikus, dualista és holisztikus koncepciók

• egészség-betegség, normalitás-abnormalitás, felfogások
• az "arisztoteliánus" szemlélet (osztályozó modell)
• a "galileánus" szemlélet (dinamikus modell)
• a medikalizáló szemlélet (orvosi modell)
• a pedagogizáló szemlélet (pszichagógiás modell)
• . a pasztorációs - spirituális szemlélet (teológiai modell)
• a technizáló szemlélet és viszonya a "miszticizmushoz"

A segítő kapcsolat történeti fejlődése

• A "nemes retorika" ( a filozófus, mint lélekgyógyász)

• A "gyógyító szó" (a platóni katarzisfogalom)
• A "bábáskodás" (Szokrates: "Jatrosz tész pszüchész")- Majeutika
• A lelki segítség, mint arsz (művészet) és logosz (tudomány). .
14
 • Ars muta és ars retorica
• az arisztotelészi katarzis
• az aszklepioszi gyógyítás: inkubáció, imagináció, kommunikáció
• A kereszténység felfogása: a lélek baja (betegsége) mint bűn. A gyógyító (segítő)=
pap
• orvosi metaforizáció (a lélek sebei, láza stb.) . titoktartás" bűnvallomás, feloldozás.
• A judaizmus felfogása: az ember autonómiája és belső lehetőségeinek feltárása. A
gyógyító (segítő) pap, próféta, bölcs (rabbi) °
• Protestantizmus: a Kálvini "tiszta élet" (pszichohigiéné) szeretet, másokon segítés,
fegyelmezettség, autonómia, munka, önerőből való bűnbevallás, "bűnbánat"
• Puritanizmus: önértékelés, öntökéletesítés, autonómia
• XVII századtól a lelki gyógyítás medikalizálódik
• Pszichiátria, mint logosz.

A természettudományos lelki gyógyítás:

1.) korszak: Freuddal induló "individuál terápiák" (1896-1936);

2.) korszak: Lewin nyomán a csoport -(dinamika-)
3.) korszak: Erikson, Haley, Watzlawick nyomán a pár, család (rendszerszemléletű)
terápiák 1950-től
4.) korszak: Integrációkeresés ("Psychoboom") konstruktivizmus
"új korszak" holisztikus rendszerek (napjainkban)

Hermann Imre: hogyan lehet gyógyító a beszéd?

Öt tézis teszi ezt magyarázhatóvá.

1.) A hang az élővilágban egyetemes indulat és emóciókifejező eszköz

2.) A szó - (ezt igazolja a gyermekek és a primitív népek vizsgálata) - hatalmas erő= a
mágikus világkép része (szavakkal ölni lehet!)
3.) A szó - objektiváló eszköz: a gondolatok, érzések, érzelmek szállítója,
konkretizálója:
1.) .A belső emóció, élmény időtlen. A tudattalan világra nem vonatkoznak a realitás
(tér-idő-okság) törvényei. Az élmény kimondásával az időtlenből az időbe helyezve
a dolog elveszti "örökkévalóságát". Beilleszkedik a múlt-jelen-jövő vonalába.

15
4.) A közölt érzés = szociálissá teszi az egyedit, domensztikál, szocializál, akkulturál,
"formákba önt"- szublimáció, elaboráció
5.) A ki nem mondott dolog feszít= a titok izolál. A kimondás felszabadít,
tehermentesít. .

16
 A "segítő kapcsolat" munkafeltételei és tényezői

Külső feltételek:

1.) A tágabb és szűkebb szociális környezet (szomszédság, lakosság, család)

pszichológiai kultúráltságának és szemléletének szerepe a lélektani munka
megkezdésében és vitelében (respektáló, elfogadó, tűrő, támogató, igénylő.
Szövetséges vagy negatív)
2.) A szervezeti keretek problémája intézmény, kollegiális team, szervezeti
illeszkedés, "segítő közösség". Kooperációs modellek (bifokális kooperációs
modell, müncheni miliőkultúra modell, stb.)
Belső feltételek

• önkéntesség, motiváltság, spontán igény, szocializáltság, ill. ennek hiánya esetén

szocializálás a lélektani munkára; mentális tényezők; rapportkészség;
együttműködési készség; "szenvedésnyomás"

Kapcsolati feltételek

Első találkozás: kapcsolatfelvétel, szcénikus információk; szimpátia és kiváltott érzések

kérdése, kölcsönösség, bizalmi tényezők, kapcsolati munkaszövetség.
A "lélektani tér"
Objektív tényezők
Keretek és szabályok
A segítő vállalásai
A "Szerződéskötés" kérdései (próbaidős, időhatáros, szakaszolt, elmarad, stb.)
A "munkaszövetség" (Greenson)
A "terápiás erőtér" (Strupp)
A " segítő kapcsolati alaphangulat" (Hermann J.)

17
Minden segítő kapcsolati rendszerben működő, közös jellemzők és törvényszerűségek
gyógyító szó (Hermann Imre)

• katarzis (Arisztotelész)
• inkubáció (várakozás, váratás, előkészület "bemosakodás")
• imagináció, álom (Asklepiosi orvoslás)
• szuggesztív hatások (éber és hipnoid)
• megváltozott tudatállapotok
• kommunikációs rítusok
• "ut aliquid fieri videtur" (lássák, hogy valami történik)
"néha gyógyítani, gyakran enyhíteni, mindig vigasztalni" (XVII. sz.
francia mondás)
• . "kapcsolati" törvényszerűségek- szociálpszichológiai fundamentum találkozás- "Hallo
effektus- promotív tényezők - szerepek - kapcsolat kontrolljáték folytatott harc,
ellenállás, stb..
• . szimpátia, empátia, érzelmek, érzelmi szintek kölcsönhatás, cirkularitás
• . kommunikációlélektani törvényszerűségek verbális szint - nem verbális szint
"metakommunikáció" stb... kommunikációs produktumok
• . tanuláslélektani összetevők
Mit tanul meg a kliens? (És mit tanul meg a segítő?)
Bateson: prototanulás, deuterotanulás, harmadik típusú tanulás
csúcsélmény (Maslow peak experience)
innovatív (másként gondolkodni "megújítás")
inventív (szemlélet-váltás) változási szintek
emergetív (másként élni, másként viselkedni)

Három I = introjekció, identifikáció, identitás - a fejlődésben (terápiában) is fontos hogyan

tanulja meg a kliens?
Utánzással - mintakövetéssel, azonosulással, "technikát tanul ("tréningek")
A lélektani munka kapcsolatszintjei:
• reális
• imaginárius
• "indulatáttételes"
• promotív üzenetek

18
• tudatos és tudattalan szerepek és akciók

Az időtényező a lélektani munkában (Schlien nyomán)

Specifikus és nem specifikus tényezők

A lélektani munka

1.) Általános "nem specifikus" (személyiségi, kapcsolati) tényezői

- Kiinduló és kapcsolati kontroll, önkontroll, feedback-lehetőségek
- A lélektani munka tudatélményszintjei (normál éberség, ASC=Alterad States
Consciousness) "Eltérő tudatállapotok") és a megváltozott tudatállapot hatása a
lélektani munkára
- Kapcsolati munkahelyzetek: diádikus, pár, család, csoport, nagycsoport, stb.
- A segítő és problémahozó kapcsolati relációja (viszonylatok és folyamati
változások), valamint dinamikája (kölcsönhatások, ellenállás, érzelmek,
visszahatások, stb.)

2.) Specifikus tényezők (módszer, technikák)

a.) Verbális, nem verbális, kinezikus, dramatikus, imaginatív, stb., (represszív, szupportív,
evokatív)

19
Pszichoterápiás (nem specifikus) hatások
megértés
meghallgatás
együttérzés
megnyugtatás
vigasztalás ősi kapcsolati jellemzők támogatás
tanácsadásmegerősítés-bátorítás .
várakozó türelmesség .' .
szeretetteli attitüd
segítő odafordulás
mély érdeklődés

20
 III. RÉSZ

SEGÍTŐ KAPCSOLATI RENDSZEREK

Individuállélektani rendszerek

1 )Pszichoanalízis Freud biologisztikus rendszere (szexualitás és tudattalan)

• emberkép
• struktúratan
• ego-funkcióban ("elhárító mechanizmusok") és tünetképzés
• ösztönfejlődési szakaszok orális-anális-fallikus-genitális "tárgykapcsolat elmélet -
nárcisztikus tárgymegszállás, primér nárcizmus - objekt katexis, secunder nárcizmus
• Neurózis -ösztönfixáció, regresszió, trauma, tünet: (kielégülés+büntetés) ellenállás
• diádikus kapcsolatszint
• trianguláris helyzet
• multipotens gyógyítás
• "Wo es war, soll ich werden"
• Szabad asszociáció - álom

2. Jung modcllje (céloksági)

képek -ősképek (kollektív tudattalan,. személyes tudattalan (árnyék)archetípusok
• polaritás, kompenzáció
• integráció
• gondoskodás az ego funkciói
• intuició
• érzés
individuáció (fejlődés) - Selbst
Segítő modellje: ősképek -álom-alanyi és tárgyi értelmezés, amplifikáció éber álom -
imaginació
feldolgozás: álomsorozat-jövőkép

3.) Adler modclljc: énközpontú, tudatos .

"individuál" - lélektani= mindenki külön világ. Fiktív finalizmus. Kreatív én, életstílus
("hatalomvágy" -felülkerekedési, leküzdési, megküzdési, legyűrési törekvés)
Egészség=szeretet-tevékenység, közösség .

21
• az élet célja a személyes célon túlmutató
• kisebbrendűségi (kevesebbértékűségi) érzés, kompenzáció
• segítő modell: legelső emlékek feltárása, az álmok láncolata, családhelyzet - testvérek
(korai minta- életstílus) .
• Kifejteni a kreatív ént: az emberben rejlő ,,lehetőséget" -akivé válhat. Célok
megfogalmazása

4.) Behaviorista modell

Tanuláselméleti megközelítés
• Pavlovi (Eysenck) - első típusú (feltételes) kondicionálás
• második típusú (próba-szerencse) operáns tanulás -instrumentális kondicionálás
(Skinner)'
• ami hiányzik, megtanítani
• ami negatív, kioltani, 'helyette újat tanítani "
• megerősítés (jutalom, büntetés)
• Shaping, gondolatstop
• deszenzitizációs (in vivo is) (Wolpe és Lazarus)
• elárasztási technika
• önmegfigyelés-önbüntetés
• Bandura, Mahoney - modellkövető tanulás
• önszabályzó tréningek (Kanfer)
• önirányítás-önigazgatás (self management)
• önreguláció pl. "leszoktatás" program "akaraterő" tréning

S O R K C
stimulus organizmus reakció kontingencia- viszony következmény

biológiai szervezeti feltételek

terápia:
1.) magatartás "diagnosztika" analízissel (Malloney)
2.) változtatástervezés (célanalízis)
3.) kivitelezés (kontrollal) a haladás regisztrálása
Önigazgatás= "meg akarom változtatni magam"
Önszabályozás megtanulom az önregulációt
stratégiai folyamat (folyamatos önbefolyásolás) pl. kövérségben, dohányzásban stb.

22
Önkontroll kísértéssel szembeni ellenálló erő kellemetlen szituáció elviselése egy
távolabbi kellemes következményért
Kanfer:
a.) konfliktushelyzetekben való "kívánatos" viselkedés elérése
b.) szorongással, fájdalommal összefüggő fiziológiai izgalom feletti kontroll
c.) kognitív vagy képzelet által kiváltott, nem kívánatos reakciók feletti kontroll

5.) Kognitív modell (Kelly)

"kognitív séma"= gondolkodási séma
ítéletek, vélekedések, attitüdmeghatározók helyzetértékelések /konstruktív alternativizmus/
,
valaki - valami olyan, mint, de különbözik egy harmadiktól ~ konstruktum ítéletek, hibás
gondolkodási módok
• önmagamról - pl. depressziós sémák
• másokról
• viszonyunkról
• hibás önértékelés
• "úgysem megy."
• "minden vagy semmi"
• Kognitív terápiák
rögzített szerepterápia (mássá lenni)
Szabályszerű lépésekben vezetett séma
1.) diffúz leírások pontosítása
pl. "depressziós vagyok"- Mit jelent ez?
Nem telefonálok senkinek, egyedül ülök otthon" - konkrétra fordítás

2.) a beszélgetést mindig a lehetséges megoldások felé terelni - (megtanítani, hogy a

változtatás lehetőségeire kell kilukadni minden gondolatfolyamatban!)
3.) "Pozitív gondolkodás" begyakoroltatása
4.) kritikus helyzetek előre elképzelése és végigjátszása minden kimenetnek
5.) A változtatás útjának szakaszolása, megtehető lépességekre szakaszolása ("Az elefánt"
feldarabolása)
A kognitív terápiában a kliens hatékony szolgálatának 5 lépése

23
1.) a kliens problémájának meghatározása
2.) a kliensi konstrukciós rendszer természetének megismerése, felderítése
3.) a kliens környezetében lévő kulcsfontosságú tényezők meghatározása
4.) a terapeuta önvizsgáló munkája arra nézve, hogy milyen, konstrukciókat visz bele ő a
kapcsolatba
5,) annak meghatározása, mi módon dolgozhatók fel a leghasznosabban a kliens és a
tanácsadó által "termelt" adatok.

Kelly "takarékossági törvénye"

Kérdezz, mert ez a legrövidebb út, de nyitottan kérdezz: Elmondaná? Ne zártan, mint pl.
van-volt-lesz-akar-szokott?

6.) Pár - és család (rendszer) szemléletű megközelítés

"Második nagy paradigma" A visszacsatolás.

(termosztát elv) pozitív és negatív feedback

"Homeosztatikus rendszer"
Cirkuláris kauzalitás: feedback körök működése
Bertalanffy (1968) rendszerelméleti modellje
• alrendszerek relatív autonómiája
• relatív alárendelődés
• rendszerhierarchia
• szupra vagy felettes rendszerek pl. a család
• család határok, szerepek
• adekvát szülői (gyermeki) határok
• optimális család jellemzők
• patológiás működés, dizorganizáció, diszfunkció, kommunikációs zavar, fragmentáció,
reakcióképzés
• hierarchia
• interakció a szupra és alrendszerek között
• szabályozás -kontroll-visszacsatolás-pozitív változásért felelős történések

24
 6.) A Rogers-féle személyközpontú beszélgetés
Célzott beszélgetés a segítő kapcsolatban
1. Mi a célzott beszélgetés a segítő kapcsolatban és mi nem az?
2. Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni?
3. Mik azok a személyiségvonások, attitűdök, amikkel rendelkeznie kell egy jó
kérdezőnek?
4. A célzott beszélgetés technikájáról.
5. A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, és alkalmazásának területei.

A segítő kapcsolat, a célzott beszélgetés az explorációban

A segítő kapcsolat - mely fogalom Carl Rogers munkásságából indult ki - fontos és

hatékony eszköze a célzott beszélgetés.
A különböző megbeszélésfajták; A célzott beszélgetés nem:
1. társalgás /bár lehet bevezetője a c.b.-nek/
2. nem vita /érvek, ellenélvek, magas indulati hőfok/
3. nem interjú /ahol a közönség jelen van láthatatlanul /
4. nem kihallgatás /amely alárendelt helyzet, védekezést vált ki, hogy a jó választ
Inegtalálja/
5, nem a kérdező szónoklata /amely saját beszéd hallgatás, hatalmi akaratmegnyilvánítás
vagy félelem attól, amit a másik mond/
6. nem gyónás /erkölcsileg nem értékel, felold, ítél/
7. nem diagnóziskeresés /orvosi interju/

A célzott beszélgetés /megértő meghallgatás, ügyfélre összpontosított megbeszélés/

fontosabb elemei:
• nyílt érdeklődés előítélet nélkül
• ne ítéljünk meg semmit, ne kritizáljunk
• ne mi irányítsuk a beszélgetést, hanem az ügyfél
• a másikat saját nyelvén értsük meg, az ő terminusaiban gondolkozzunk
• maradjunk objektívek, bár érzelmileg involválódunk, nálunk a kontroll/ empátia- -
kezelés/
A segítő kapcsolat nem csodaszer

Kontraindikációk:

25
 - ha a problémák megismerését információ-szükséglet vezérli vagy a
törvényes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos
- ha az ügyfélnek nincs lehetősége a meggondolásra (pszichotikus, debil, stb.)

- ha az ügyfél nem kooperál (bűnözők, prostituáltak, önmagukat elfogadó

homoszexuálisok)

Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni?

A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni,
ennek akadályai vannak:
• a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya
• szubjektivitás, elfogultságok .
• ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó
megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása
• Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés,
hangszín, nem verbális közlési csatornák)
Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens?
A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése
A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/

A célzott beszélgetés változói

• Nagy számú tényező hatása adja meg egy beszélgetési helyzet hangulatát. Ezek:
• az idő
• a térbeli feltételek
• a megbeszélés kerete
• a társadalmi helyzet és szerep
• az életkori és nemi változók
• az előzetes elvárások /amit behoz a páciens/
• a közvetlen érzelmi reakciók /szimpátia, antipátia/
• . a másiknak rólunk kialakított véleménye, ennek kifejezése

26
 A célzott beszélgetés technikája:

Az újrafogalmazás, mint alapvető technika

Lényege: újra elmondjuk más szavakkal, amit a partner kifejtett, úgy, hogy a kérdező és a
kérdezett ebben egyetél1sen. Rogers szerint az újrafogalmazás három egymást fokozó
hatású eljárás utján valósul meg:
1. visszatükröző újrafogalmazás /legegyszerűbb formája a visszhangválasz/
2. komplexebb módja az összefoglaló újrafogalmazás a figura-háttér hatás -/sokkoló lehet!/
3. a megvilágító újrafogalmazás - gyakori ellenvetések és az ezekre adott válaszok
Az újrafogalmazáshoz kapcsolódó kiegészítő módszerek, elemzési eljárások, amit
sajátélményben meg kell tanulni...
• a fogadtatás, az első beszélgetés kezdete
• a csendek
• a lejátszódó események elemzése
• a közvetlen kérdésekre adott válaszok pl. ne szólaljunk meg azonnal, vegyük észre, ami
a közlés mögött van

További lépéslehetőségek
- kifejtés
- memorizálás és egybevetés,
-megfogalmazás
- konklúzió

27
.
A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások

• a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása

• az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/
• magányérzetét áttöri a kapcsolat
• helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége
• megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/
• az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik

A célzott beszélgetés felhasználásának területei:

Munkalélektan, foglalkozási, pályakép, alkalmazási beszélgetés

Motiváció felmérés kapcsán. /pályaválasztás/.
Tanácsadás és diagnózisadási beszélgetés /pedagógia és klinikum/ Pszichoterápiás célzott
beszélgetés /pszichoterápia/

A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei

A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit

- irányítani tudja a beszélgetést.
Rossz attitűd, ha a kérdéssel vagy bármi mással a direkt választ indukáljuk (igen, nem,
stb.)

A rossz kérdező:
- ő maga reagál a beszélgetési helyzetre
- túl korán értelmezi magának a helyzetet és aszerint reagál
- visszatérő magatartásformáit "használja"

A partnere önkifejezését nehezíti a következő szóbeli közbelépésekkel:

• értékelő vagy erkölcsileg megítélő válasz
• értelmező válasz /egyéni magyarázat/
• támogató válasz /vigasztalás/
• felderítő válasz /kiegészítő információ kérése/ "és akkor hogy volt"
• problémát megoldó válasz, tanácsadás
28
A jó kérdező egyéni képességei:
• ne féljen a megbeszéléstől
• ne féljen a csendtől
• kezdeményezés nélkül is tudjon az ügyfélre összpontosítani
• a beszélgetést ne manipulációként fogja fel .
• legyen elkötelezett a megbeszélésben /empátiás, kongruens/
A jó kérdező öt tanácsa:
1. fogadás és nem kezdeményezés
2. ne a tényekre összpontosítsunk, hanem arra, amit a partner átélt
3. ne a probléma iránt érdeklődjünk, hanem az ügyfél egyénisége, személyisége iránt
4. tiszteljük az ügyfelet
5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a közlést könnyítsük meg

29
 IV. RÉSZ
A KLIENSSEL VALÓ TALÁLKOZÁS' ÉS INFORMÁCIÓ-ELEMZÉSI
LEHETŐSÉGEI

("Első interjú", "lélektani beszélgetés")

A találkozás és kommunikáció befolyásoló aspektusai:
• első benyomások és impresszióhatás (Goffmann)
• az "itt és most" érvénye (Perls) .
• "Hallo-effektus" (Guilford)
• a felkínált szerepek
• a segítő személy szkotómái (vakfoltjai)
• a segítő személy ellenállásai (tíz alapvető forma)
• - a problémahozó (kliens) ellenállásai (tíz féle)
• A kapcsolati helyzet proxemikai, nem verbális és metakommunikatív tényezői
• Az ideális "beszélgető helyzet"
• Távolsági és mozgásdinamika
• A "progresszív testhelyzet"
• A szemkontaktus, az arc és mimika szerepe

- A segítő attitűd jellemzői

• a bemutatkoztatástól a "figyelés" módján át az empátiás megértésig
• A segítő személy önmagához intézendő kérdései
• Az interakciós jellemzők felismerése és minősítése a segítő és a kliens
szempontjából

ELSŐ INTERJU-ARGELANDER NYOMÁN

Az első interjú eredménye az információk feldolgozásából jön létre:
1. Objektív információk: adatok. Megbízhatók, ellenőrizhetők.
2. Szubjektív információk: a jelentés a döntő, amit a beteg tulajdonít neki.
3. Szcénikus vagy szituatív információk: a szituáció élménye dominál, az adatok
másodlagosak.
"Szokatlan" beszélgetési helyzet - kijelölt keretei, szerepek vannak.
"Előtér" - elképzelések, előítéletek, bejelentkezés módja
Motiváció: tudatos ill. nem tudatos lehet, ezek együttesen adnak világos képet a
pszichoterápiás kezelésre való alkalmasságról.
30
Szenvedés + motiváció = legjobb előfeltételei a segítő kapcsolatnak
Típusok:
1. Előreküldött beteg/kliens
2. Követelőző beteg/kliens
3. Igénytelen vagy terméketlen páciens, kliens
4. Felvilágosult beteg/kliens .

A beszélgetési. helyzet kialakítása: olyan legyen, hogy a kliens be tudja mutatni mindazt,
amelyre az okok keresése során szükségünk van.

Szakaszok:
• Előmező technikája: aktivitást engedünk a kliensnek, amennyire realitásérzékünk
engedi.
• A játéktér átadása.
• Szituatív feltételek tervszerű előkészítése időpont, tér, stb.
• Meghatározott magatartás a segítőtől: nyugodt várakozás, odafordulás, szabadon
lebegő figyelem, érdeklődés.

Ellenállás leküzdésére két technika van:

1. A segítő minden vitát kerül a klienssel, mint informátort

kezeli. A kliens ugyan megkönnyebbül, de a rejtett
történésnek csak a széli jelenségeit ragadja meg.
2. 2. A segítő a klienssel együtt szerzi meg az információs
anyagot.

Akkor van súlya, ha: együttes élmény

magasfokú evidencia
Tudattalan konfliktusok szcénikus megjelenítésére való kreatív. képesség = az én
szcénikus funkciója.
Pszichologika: az adatok összefüggései magában a szituációban elevenednek meg, olyan
adatfeldolgozás válik lehetővé, amely a mélységi lényeget, a rejtett jelentést ragadja meg.
Az interjú mint határhelyzet: objektív, szubjektív és szituatív adatok a beszélgetés egy
meghatározott fázisában összegződnek- új információ.
Határhelyzetben dől el, hogy melyik információ-forrásig akarunk és tudunk előre nyomulni
és milyen szándékunk legyen az interjúval:
31
diagnosztikus
terápiás vagy
tudományos-kutató.

32
 EXPLORÁCIÓ-ELEMZÉSI SZEMPONTOK
(Bálint Mihály-féle közelítés)

• Megjelenés, összbenyomás, kiváltott hatások, indító fantáziák

• Ki, honnan, miért küldte a klienst?
• A kliens motivációi, szenvedésnyomása
• miért jött?
• mit kínál?
• mit kíván?

1. A felszíni /ajánlott/ betegség, tünetek, panaszok, problémák

- ezek indulási körülményei, az első panaszok fellépési körülményei
• a tünetek strukturáltsága - mennyi ideje tart?
• milyen szociális előjelet ad? .
• mennyire szervült?
• mivel magyarázza a kliens a problémáit?
• Miért éppen most jelentkezett?

2. A mélységi diagnózishoz szükséges szempontok

• a betegség, probléma helye és szerepe a beteg, kliens életutjában
• - lelki haszon (elsődleges betegséghaszon)

• a tünetek és a problematika összefüggései

• a lelki konfliktus és viszonya az élethelyzeti konfliktushoz
• .bennünk kiváltott hatások („ki vagyok a betegnek" - önbemutatás módja)
• a kliens önreprezentációs módja
• mit hangsúlyoz
• mit hallgat el
• mitől térül el folyton
• mivel akar megnyerni
• kik a szignifikáns személyek az életében

33
 A kliens viszonyulása hozzánk
• keveset beszél, "üres”
• túlbeszél
• felszínen marad
• gyanakvó
• közönyös
• szabadkozó
• dependens
• sajnáltató
• tanácskérő
• erőszakos
• gyámoltalan stb.

Az explorációt követően önmagunkhoz intézett, megválaszolandó kérdések

- Mit akar a kliens leginkább közölni velem?
- Miért éppen így fejezi ki?
- Hogyan tudja közölni, amit szeretne?
- Tudja-e a kliens, hogy mit akar tőlem? (manipulálás, impressziókeltés, promotív
tényezők)
- Hogyan viszonyul hozzám?
- Mit vált ki belőlem? (rokonszenv, ellenszenv, bosszúság, unalom, szeretet, részvét, düh,
érdeklődés, gyengédség, stb.)
- Mi a legszimpatikusabb benne?
- Mi az ellenszenves benne? (viselkedés, stílus, stb.)
- Képes vagyok-e elfogadni őt? Ha nem miért nem?
- Félek-e tőle? Miért?
- Mit érezhet a kliens irántam? Azonosak-e az emócióink?
-Hogyan beszélek (sokat, keveset, gyorsan, lassan, stb.) és miért?
- Gátoltnak érzem-e magam a klienssel? Miért? –
- Zavar-e valami a kliensben? Mi? Miért?
- Zavar -e valamely közlése? Miért? Melyik? És én hogy vagyok ezzel?
- Mozgásba hozza-e a kliens a fantáziámat? Hogyan? Milyen téren? (nárcisztikusan,
agresszíven, erotikusan, stb.) Miért?
- Szívesen foglalkoznék-e vele a jövőben is? Ha igen, miért, ha nem, miért?
34
 AZ EXPLORÁCIÓ SORÁN A KLIENS ELLENÁLLÁSAINAK FELISMERÉSE
(tízparancsolat)
1. Túl keveset beszél, hosszú, üres hallgatások
4. Túlbeszélés, szógörgeteg, tömeges mondanivaló, lehengerlés
3. Idillikus információadás: minden rendben mindenütt, csak...(ahol minden rendben, ott
legyünk figyelők)
4. Gyanakvó magatartás, túl megfontolt beszéd, tökéletes kronológia, stílus hézagmentes
5. Érzelmi involválódás hiánya, közöny, unalom (soká tart még? már mindent
elmondtam...) .
6. A kliens folyton szabadkozik, lekicsinyli amit mondott (mindez semmiség, ezt a sok
butaságot nem érdemes folytatni)
7. A kliens érvényteleníti, amit mondott (nem is úgy volt, másképp történt, pontosabban)
8. Tanácskérésre törekvő, sajnáltató lamentáció (én olyan szerencsétlen vagyok, mondja,
mit tegyek? tessék segíteni, tanács kéne nekem...)
9. Mentegetőzés, bocsánatkérés, alárendelődés (bocsánat, hogy fárasztom, ön olyan
elfoglalt, visszaélek az idejével, pardon, hogy igénybe veszem, stb.)
10. Hibás emlékezetre hivatkozás (már nem is tudom, hogy volt, rég volt, és én mindent
elfelejtek, stb.)

35
Az első beszélgetés folytatása, a második találkozás belső iránya

Az első találkozáson elhangzott zárómondatokra utalunk vissza...továbbvezetés: - egyéni

életnehézségek (valaha valami, ami nehéz volt, kudarccal járt)
a legkorábbi emlékek, jelentősebb események, kiemelkedő életepizódok - milyen helyzetek
váltottak ki általában szorongást?
visszatérő fantáziák, álmok, ábrándok
mit tenne a kliens, ha tünetmentes volna
- életének milyen szakaszában döntene másképp, ha tehetné? mit csinálna másképp?
- visszatérünk azokra a témákra, ahol az első beszélgetésben asszociációs törés vagy blokk
volt
- a kliens ellesett szavaival szólunk közbe azokon a pontokon, ahol meg akarjuk változtatni
a témaszövés fonalát
- ha csak lehetséges még nem konfrontálunk, de a hasonló tárgyi mozzanatokat közös
szálra fűzve visszatükröző válaszként adjuk meg

36
 A SEGÍTŐNEK AZ EXPLORATÍV HELYZETBEN JELENTKEZŐ
ELLENÁLLÁSAI
(Tízparancsolat)

1. Unjuk a klienst, unjuk, amit mond.

2. Elálmosodunk, ki-ki kapcsolunk, holott figyelni próbálunk.
3. Sokat kezdünk beszélni, netán tanácsokat osztogatunk.
4. Bagatellizálunk "ilyen mindenkivel előfordulhat", "legyen nyugodt"
5. Fontoskodunk ("majd intézkedem, szólok az érdekében" stb.)
6. Vigasztalni kezdünk, a részvéttel zavarba hozzuk a klienst ("szegény, de kijutott
magának, hát maga sokat átélt")
7. Racionalizálunk ("ez azért fordulhatott elő, mert...")
, 8. Okoskodunk, intellektualizálunk ("ha ezt és ezt tette volna, most...")
9. Kételkedünk a kliens igazában (alapszabály: A KLIENS NEK MINDIG IGAZA VAN)
10. Metanyelven elutasítunk (matatás, babrálás, mozgolódás, helyváltoztatás, sűrű
elfordulás, szemkontaktus elhagyása, telefonálás! kimenni közben!)

37
 V. AZ EXPLORÁCIÓ HELYZETI, PROXEMIKAI, NONVERBÁLIS ÉS
METAKOMMUNIKATÍV TÉNYEZŐI

DiMatteo nyomán ismert "ideális helyzet": két szék egymáshoz képest 45-os szögben
elhelyezve, és közte az asztal sarka, amely a 60 cm-es proxemikai távot teremti.
Ne üljünk szemben, ne forduljunk szembe (csak akkor, ha ennek van szerepe, ne legyen a
távolság nagyobb a 60-90 cm-nél), mert akkor a "szociális konzultatív" távolságba lépünk
és az távolító helyzet.

Az un. progresszív test-helyzet:

40 perces explorációban törvényszerűen zajlik: .
- félidőig egy proxemikus, testtartási, helyzeti, érdeklődés-kifejező poszturális és/vagy
mimikai közeledés épül ki, a 20 perc körül rapport csucs, aztán a feloldódási fázis:
hátradőlések, keresztbe tett lábak, kéz az ölben, esetleg kéz az asztalon, végül záráskor
törzzsel is távolodási mozdulatok, zárt és záró gesztusok.
A közeledést az előrehajlás, kéz közelítés, arc és mimika jelzi, intenzív szemkontaktussal.
A taktikázást fej és szemmozgások fejezik ki.
Egy akció kezdetét a kéz mozdulatainak szaporodása jelzi előre.
Testhelyzeti mozgási és tartási azonosság = megvalósított empátia
Teljesen eltérő testtartás = "nem éliek egyet és nem érdekel a kifejezése"
A testhelyzettel fejezzük ki: indítást, zárást, elválást, rosszallást, egyet nem értést,
befejezési igényt, azonosságot, megszabadulási vágyat.

Alapvető testhelyzeti típusok:

• bezáró-nem bezáró dimenzió
• vis a vis vagy párhuzamos.
• végtagokkal kongruens vagy inkongruens
Fejtartás= kapcsolati viszony kifejezője
Homlok= indulatok (kéz-homlok! Hoppá!)
szem-szemüveg - mosollyal= fölény; sötét üveg= rejtőzködés
Orr-füI-kéz (vakarás, dörzsölés)- valamit titkolok, "füllentés"
száj-kéz=eltakarás (nem mondom ki)
álterület = elhatározás (+kéz)= döntés
nyak= ellenszegülés, behódolás
váll= vonogatás (nem értem, közömbös)

38
kar-kéz (testfelé) – bezárás
nyitott tenyér= őszinteség
kézfogások: fölény, biztonság, hatalom
lábak= birtoklás, hatalom
lábfej=szex attitüd
bokakeresztezés= érzelem, titoktartás
boka= titok, elrejtés(lábbujtatás)
Ezek alapján értelmezzük leggyakrabban a testhelyzetet, mint viszonyulás kifejező
kommunikációt (a kapcsolat milyenségét, a viselkedési egységek tagolását, kezdetét és
végét, a program lépéseit a testhelyzet fejezi ki).

A szemkontaktus és a szemszerepe az explorációban

A szemkontaktus függ: a távolságtól és a kontaktus milyenségétől

A szemkapcsolat funkciói: információforrás /hogyan reagál a másik/ érdeklődés tükröző,
prestancia jel, hív, irányít, minősít, elrejt, megmutat, kapcsolatfelvevő és záró jelzés
Tapasztalatok: 3 perces ciklusa van
félidőben csökken, majd nő a szemkapcsolatszám
a hallgató ember szemkontaktus egysége hosszabb . egy pillantás 3-10 mp-ig nem zavaró
nőknél sűrűbb a szemkontaktus egységszám
egymást elfogadók közt több, feszültségben kevesebb a szemkontaktus
érzelmek megjelenése pupillatágulattal jár
zavart és érzelmi változást a fürgén reagáló szemek jelzik
az elfogadás legfőbb kifejezője
az intim személyes témáknál átmeneti szemkontaktus-kikapcsolás lép fel
ha jó a kapcsolat, a testhelyzet távolodásával szemkontaktus szaporodás jár, ez a
kiegyenlítő tényező

A szemkontaktus az intimitás-egyensúly fenntartója

intimitás-faktorok: szemkontaktus
téma intim jellege
mosoly mennyiség
hangminőség
testtartás

39
fizikai közelség
Az arc és a mimika szerepe a kapcsolatban
a kapcsolati aktivitást és erőt az egész testről, az empátiát, a testtartás, az őszinteséget,
melegséget, segítőkészséget és a másikat /a közlést/ értékelő megnyilvánulásokat az
arckódról olvashatjuk le.
A fej /tartása/ azt fejezi ki, melyik érzelem állapotáról van szó a test az érzelem
intenzitásáról, aktivációs energiákról informál.
Az arc az érzelem minőségét, jellegét emeli ki, tartósságát tükrözi.
Az arckód hiteles leolvashatóságát a kimondási hangsúly, hangszín biztosítja, különben
nem ítélhető meg a létező érzelem.

Arckomponensek analízise:
kellemes állapotot a száj vonások jelzik
irritáltságot, kellemetlenséget, meglepetést a szem
befogadást, elfogadást a szem
a többi arcvonás konstellative elemezhető, magában nem informatív

Megfigyelések az interaktív jellemzők kifejezőértékéről a kapcsolat minősítésében -

kölcsönös elégedettség esetén mindkettőnél több kézmozgás
a terapeuta kézkulcsolásainak száma nő
a páciens előre-hátrahajlásainak száma nő
az elégedett páciens kevesebb fej mozgást és több előrehajlást produkál
az elégedett kérdező: több kézmozdulatot, mosolyt, nevetést produkál

• Mi a fontos a kapcsolatban, amit minden paciens pozitíve minősít? visszatükröző

válaszok /Rogers, 1951/
• -verbális megerősítés /Greenspoon, 1955/
• -hallgatások adagolása /Cook, 1964/
• -modellezés, mintaadás /Bandura, Mc. Donald, 1963/
• -személyes közlés /mint „Intelvenciós" eszköz/ /Miller, 1949/
• -hallgatás-figyelés-empátia készségének kifejeződése /Colwell, 1968, Buda/

40
 Irodalom az exploráció, első beszélgetés, segítő kapcsolati kérdések c. tematikához

Alapirodalom:
Ivey, A.E.: és Downing, J. S.: Tanácsadás és pszichoterápia. OTE jegyzet. Ford. Karay
Lajos, Bp. 1990 .
Fonyó I., Pajor A. (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi
G. Gógy.ped. Főiskola kiadványa, Bp., 1998.

1.Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI
Pszichoterápiás Osztálya. Megrendelési cím: 1121 Bp. Szilassy u. 6.
2. Bagdy Emőke, Császár Gyula: Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben.
Orvosi Hetilap. 1979. 120, k. 2219-2223.
3. Bagdy Emőke: A pszichoterápia propedeutikája. OTE, 1982.
4. Bang, Ruth: A célzott beszélgetés a segítő kapcsolatban. Tal1könyvkiadó, BP. 1976.,
1987.
5. Bálint Mihály: Az OIVOS: a betege és a betegség. Akadémia Kiadó, Bp.'1969. Új. Kiad.
1990.
6. Buda Béla: Az orvos-beteg kapcsolat pszichológiája és a pszichoterápia alapjai. In:
Trencsényi Tibor (szerk.) A gyakorló orvos enciklopédiája (2. átdolgozott bővített kiadás)
I. -45-80 old. Mediciam K. Bp.
7. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára,
2. Kiad. Bp. 1979.
8. Buda Béla: Empátia, a beleélés pszichológiája Gondolat K. Bp. 1981. 2. Kiad. 9. Buda
Béla- László János: Beszéd szavak nélkül. Membrán K. Bp. 1981.
10. Jakab Zoltán: A mélyinterjúzás technikájáról. Tömegkomm. Kutatóközpont, Bp. 1986.
XVIII. 3. Sz.
ll. Levendel Ádám, Reihald Vera, Virág Attila: Kérdezők kézikönyve A szociológiai
interjú alapismeretei. MRT. Bp. 1974.
12. Mérei Ferenc: Az utalás. Az élményközösség szemiotikai többlete. In: Jel és közösség
(szerk. Szerdahelyi, Szépe,) Akad. K. Bp. 1975.
13. Paneth Gábor: A Bálint csoport, mint a pszichoterápiás képzés és kutatás eszköze.
Magyar pszich. Szemle, új sor. 22.3. sz. 231-246. old.
14. Hall, T. E.: Rejtett dimenziók. KjK. Bp. 1973.

41
15. Rogers, C. G.: On Becoming a Person. Boston, Houghton, Mifflin 1961. Magyarul:
ilyen vagyok (kéziratban) .
16. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B.
(Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.
16. Rogers, C.E.: A személyiség és viselkedés elmélete. In: Személyiséglélektani
szöveggyűjtemény (szerk.: Szakács Ferenc és Kulcsár zsuzsa) Tk. Kiadó Bp. 1980. 369-
404. Old.
17. Radics K. László J.: Dialógus és interakció. Tömegkomm. Kutatóközpont. 1980. Bp.
III. Fej. Kommunikáció és interakció
18. Süle Ferenc: Vallás vagy pszichoterápia? Küzdelem a vertikális labirintusban. Bp.
1990.
19. Tausch, G.: Verbális pszichoterápia. In: Pszichoterápia (szerk. Buda B.) Gondolat, Bp.
1981 197-210. Old.
20. Szakács Ferenc (szerk.): Pszichoterápiai vademecum 1. Elmélet OTE kiadv. 1991.
21. Szenes A.: "Igen". A személyközpontú szemlélet. Relaxa Kft. Bp. 1991.
22. Winkler, R.: Pedagógiai pszichiáu-ia. Ford. Erdélyi Pál. Tankönyvkiadó Bp. 1981.
23. Faber, .H- Schoot, E.: A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés
szemléletformáló füzetek. MPI Pszichohigiénés Munkacsoportjának kiadványa, Bp. 1987.
24. Csabai M. (Ford.): A.A. Wiens: Az elemző interjú. In. Pszichodiagnosztikai
Vademecum 7-35. (Szerk.: Szakács F.) Bp. Tankönyvkiadó 1988
25. Buda B. : Szempontok az első interjú készítéséhez (In: Pszichodiagnosztikai
Vademecum, Szerk.: Szakács F. 69-72. Tankönyvkiadó, Bp. 1988.
26. Sárvári Gy.: A segítő kapcsolat pszichológiájának ismeretelméleti háttere. Magyar
Pszichológiai Szemle, 1994.
27. Sárvári Gy.: Az interpretáció, mint művészi élmény és terápiás lehetőség- A segítő
kapcsolat pszichológiájának ismeretelméleti háttérelemzése. Pszichoterápia, július 235-
248. old. 1996.

42