Mindennapjaink elképzelhetetlenek a pénz használata, jelenléte nélkül. Sokszor nem is tudjuk
pontosan, hogy milyen „feladatai” vannak, hogyan kerül hozzánk, és hogyan fizethetünk vele, stb. Egy azonban biztos, rendszeresen használjuk. Már csak ezért sem árt, ha egy kicsit többet tudunk mibenlétéről, „működéséről”. Mai világunkban a pénz központi szerepet játszik. A pénzhasználat kikerülhetetlen számunkra, mivel mindannyian így, vagy úgy, de szükségszerűen gazdasági értelemben is kapcsolatba kerülünk egymással. A PÉNZT MÁR KEZDETBEN IS VERÉSSEL VAGY ÖNTÉSSEL KÉSZÍTETTÉK. A RÉGI RÓMAIAK ÖNTÖTTÉK, DE KÉSŐBB ŐK IS A CÉLSZERŰBB VERÉSHEZ FORDULTAK. A PÉNZVERÉS ELSŐ KORÁBAN, AMIKOR A DARABOKAT MÉG VALÓSÁGOS KALAPÁCSVERÉSSEL KÉSZÍTETTÉK, A PÉNZ TÖBBNYIRE IDOMTALAN ÉS EGYENETLENÜL VASTAG VOLT; SZÉLÉNEK NEM VOLT SZABÁLYOS KÖR ALAKJA. A LEGRÉGIBB PÉNZ GOLYÓ VAGY HASONLÓ ALAKÚ VOLT, KÉSŐBB VASTAG, TOJÁSDAD FORMÁT KAPOTT, KÜLSEJÉN BIZONYOS ÉRTÉKJELZÉSSEL ÉS DÍSZÍTŐ RAJZZAL. A PERZSÁK LAPOS ARANY- ÉS EZÜSTPÉNZÉBŐL- Mit értünk pénz alatt? Mi lehet a pénz? • Pénz minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos. • Az az eszköz amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni illetve adósságokat törleszteni. • A pénz szükségszerűen egy csereeszköz. • Pénz az, amit a piac annak fogad el. Mi a pénz fogalma? A pénz az a jószág, amely – mivel általánosan elfogadják – azonnal felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, és fizetési kötelezettség teljesítésére. A pénz a gazdaságban számos feladatot, funkciót tölt be: 1) csereeszköz: azaz mindenki által elfogadott, bármikor továbbcserélhető eszköz(szinonimája: „forgalmi eszköz”), 2) elszámolási egység: azaz alkalmas az árak kifejezésére (szinonimája:„értékegység”), 3) fizetési eszköz: azaz alkalmas halasztott fizetésre, adósságtörlesztésre, 4) értékőrző: azaz alkalmas a vagyon tartására (szinonimái: felhalmozási eszköz, „kincsképző”), 5) nemzetközi pénz.
A pénz története, fejlődése, kialakulása
0. szakasz: Önellátó gazdálkodás folyt. A családok már azért termeltek, hogy az előállított javakat elcserélhessék. Kialakult a munkamegosztás az árutermelés és a cserekereskedelem. 1. szakasz: Árupénz: A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére kialakultak az általánosan elfogadott közbenső csereeszközök. Ezek a csere eszközök szintén áruk voltak, viszont olyan áruk amik a legalkalmasabbak voltak más árukra történő cserékre. Példák az árupénzre: só, szarvasmarha, szőrme, bőr, sivatagos területek pedig gyakran teve, trópusi társadalmakban kagyló, bálnafog, kövek. Az árupénz szükséges tulajdonságai: • értékállóság • oszthatóság • egyneműség • szállítható legyen • mindenki által elfogadott legyen Érdekesség: A történelemben használatos árupénzek: Etiópia –sórúdNyugat-Afrika – rézgyűrűNomád népek –állat, állatbőrKína –kauri kagylóKözép-Amerika –wampun-öv.
2. szakasz: aranypénz (fém pénz) és a pénzhelyettesítők egyidejű jelenléte: Az árucsere
bővülésével a nemesfémek (arany, ezüst) váltak a pénz anyagává. Azt a pénzrendszert, amelyben az arany és az aranyra váltható pénzhelyettesítők töltötték be a pénz funkcióit, aranypénz- rendszernek nevezzük. Típusai: - Bimetalizmus: kétféle fémből lévő pénz van forgalomban (például arany, ezüst ilyenkor az egyik kisebb értékű váltásra szolgált) -Monometalizmus: egyféle fémből lévő pénz van forgalomban 3. modern pénz:
A pénz megjelenési formái:
• Készpénz, amely bankjegy és érme formájában van jelen a gazdaságban. • Számlapénz, amelynek nincs fizikai megjelenési formája, gyakorlatilag csak számlákon nyilvántartott adat (manapság leginkább számítógépes adat).