Hangyasuli – Környezeti Nevelési Hálózat

EZ A FÖLD A TIED IS!

Útmutató óvodáskorú gyermekek környezetvédelmi neveléséhez

„A rohanó 21. század elején segítsünk megmenteni az élő természetet, annak varázsát.
A fogékony gyermeken keresztül talán a szülők is jobban odafigyelnek a közös célra,
a természet megbecsülésére, megóvására, ápolására.”

Forrai Katalin

Kiscimborák Óvodai Egyesülete

Zöld SzékelyFöld Egyesület

2011
Összeállították a Cimbora Napköziotthon óvónői:
Vezető óvónő: Székedy Judit
Óvónők:
Debreceni Dana
Czáka Éva
Csonta Mária
Sipos Gizella
Papp Júlia
Molnár Margit
Molnár Éva
Czikó Erzsébet
Fodor Ibolya
Anton Erzsébet
Burján Boglárka

Szerkesztés: Csonta Ildikó

Korrektúra: Kovács Noémi
Illusztráció: Györgyi Mária
 Bevezetés

„Vendég vagy a világban, és ez a világ szép

vendégfogadó. Van napsugara, vize,
pillangója, madara.
Van virágja, rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz
többet törődni azzal, ami még a világ
szépségeiből csodálatosképpen
megmaradt, az emberiség minden
pusztításai mellett is.”

Wass Albert

A természet univerzális erő.

Remek alkotásai nem sorozatban, futószalagon készülnek. Egyediek,
megismételhetetlenek. Némelyikük a megtestesült csoda, s mint ilyen,
utánozhatatlan, de pont ilyen sebezhető, védelemre szorul. A védelem olyan szó,
amelynek nem szabad üresnek lennie. Érzékelhető formára van szükség.
Aggasztó az a tény, hogy szerte a világon – az emberiség közvetlen vagy közvetett
beavatkozása révén – évről évre, lassan, de biztosan komoly károk keletkeznek.
Világszerte mind nagyobb erőforrásokat mozgósítanak a környezeti nevelés érdekében,
ami alapjaiban komoly erkölcsi kihívás.
Nagyon fontos, hogy gyerekeinknek ne csak problémáinkat adjuk át, hanem
tudásunkat, hitünket és az értelmes cselekvés művészetét.
A környezeti nevelés jelentősége mára már világszerte ismerté vált. Egyre nő
környezetvédelemmel kapcsolatos megmozdulások gyakorisága: Föld Napja, Víz
Világnapja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, stb. A környezeti nevelés
lehetőség arra, hogy minden ember olyan tudást, értékrendet, személyes
magatartásformát, képességet sajátítson el, amely alkalmassá teszi a környezet
védelmére és állapotának javítására.
A környezet megismerésére való nevelés elősegíti azt, hogy a gyermekek az őket
közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan
tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő, biztonságos
eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat kialakításához
nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak
feldolgozását, fejleszti értelmi képességeit. Az óvodás gyerekek nagyon reális képet

1
alakítanak ki arról, hogy az ember tevékenységével miként szennyezi a környezetét.
Nevelésünk tartalma tehát minden, a gyermek környezetéből származó élményre,
tapasztalatra, ismeretre kiterjed. Megfigyelhetik a természet körforgását, az évszakok,
az időjárás, a napszakok változásait, a növény- és állatvilág sokrétűségét, az óvoda
közvetlen és tágabb környékét, a világ sokszínűségét. A gyermeket körülvevő valós
természeti és társadalmi környezetből megismertetjük mindazt, ami érthető és
hasznosítható az óvodás gyerek számára.
A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növény- és állatfajok
megismerése, tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az
óvoda, az iskola és a hozzájuk kapcsolódó személyek, az itt élő
emberek megismerése és tisztelete vezet oda, hogy megtegye az
első lépéseket a tolerancia, a szülőhelyhez való ragaszkodás,
hazaszeretet iránt.
Ha mindenki védi és óvja a természet értékeit, akkor lesz még
kuruttyoló béka, éneklő madár, árnyékos fa, és az emberek is boldogabban,
egészségesebben élhetnek.
A környezet, a természet romlása, pusztulása „nem természetes”. Mi emberek
tehetünk róla, és mi emberek vagyunk azok, akik meg is változtathatják ezeket a
folyamatokat.
Hisszük, hogy a felnövő nemzedékek megszerzett tudásukat, ismereteiket
elővigyázatosan, megfontoltan fogják használni.
Szeretnénk, ha ez a gyűjtemény ezt a célt szolgálná, és gyermekeink, unokáink
nem csupán anyagiakban, hanem gondolkodásban, életmódváltozásban is
felülmúlnának minket.
Ezt a programot feladataink ismeretében állítottuk össze, saját használatra, ezért
eltekintünk attól, hogy részletes megoldásokról tárgyaljunk, inkább ötletek szintjén
összegezünk.

2
 Kedves óvónénik, szülők és természetbarátok

„A környező világ iránti érdeklődésünk

velünk születik. Születésünk pillanatától
egy bonyolult és elkápráztató világ
felfedezői vagyunk.
Vannak emberek, akikben
ez a szenvedély az idők múlásával,
vagy az élet megpróbáltatásai
közepette kihűl,
de vannak szerencsések,
akiket életük végéig hevít."

Gerald Durell

„Csíkszeredai vagyok” – jelenti ki a helyi ember, és ez a kijelentés büszkeséggel tölti

el.
Utazásaink során számtalanszor dicsérjük, leírjuk városunkat és környékét,
idehívjuk vendégként más vidékek embereit. Mert igenis, Csíkszeredát érdemes látni,
környékeit érdemes bejárni, szépségeit kitárni az ide látogatóknak. De mi, helyi
emberek, gondolkodjunk el, hogy milyen mértékben értékeljük ezt a
megismételhetetlenül szép helyet, amely egy parányi részecskéje a Földanyának,
hogyan óvjuk természeti kincseit és ősi tisztaságát, képeseknek tartjuk-e magunkat
arra, hogy átadjuk az általunk kapott adottságait teljes értékrendszerével a bennünket
követő nemzedéknek.
Tennünk kell érte! A mi felelősségünk, hogy már kisgyermekkorban átadjuk a
szülőföld szeretetének fáklyáját, érzékeltessük gyermekeinkkel az idetartozás
fontosságát, és azt a tényt, hogy nem mindegy, milyen a hely, ahol élünk, mert azt
folyamatosan, apró és néha jelentéktelennek tűnő cselekedetekkel védeni, szépíteni és
ápolni kell... és lehet. Csak érzékelni és érzékeltetni kell a segítségkérő jeleket.
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – írta egykor
Tamási Áron, és szavai mélyen beágyazódtak az őt követő nemzedékek tudatába.
Igen, az „otthon” sok jelentőséggel bír. E szó kifejezi azt a meghitt helyet, ahol a
család tagjai nyugalomra, békességre és szeretetre találnak, amelyben minden
családtagnak korától függetlenül megvan a maga kis szerepe a harmónia
megteremtésében és megőrzésében. De „otthon” az a hely is, ahol élünk, dolgozunk,

3
gyermekeinket neveljük, családtagjai vagyunk, és ugyanazzal a szerepvállalással
teremthetjük meg a harmóniát a közvetlen és tágabb környezetünkkel.
A természet az, ami a legközelebb áll az emberhez, s megfelelő alapot teremt a
fejlődéshez, nevelésünk alapvető színtere, táptalaja. Naponta változó csodái,
gazdagsága változatos lehetőséget biztosít a játékhoz, munkához, a tanuláshoz
egyaránt.
Elvünk, hogy amilyen egy adott kor kultúrája, kultúráltsága, olyan maga az
ember és környezete. Jóllehet, az elveszett természeti értékeket nem tudjuk pótolni, de
gyermekeinket arra neveljük, hogy ismerjék, szeressék, óvják a még meglévő
természeti kincseket.
Az érzelmek iskolázottsága épp olyan fontos, mint az
értelemé. Ez a szemléletmód elvezet a természet megbecsüléséhez,
ugyanakkor mások munkájának elismeréséhez.
Látjuk, tapasztaljuk szűkebb és tágabb környezetünkben is,
hogy a mindennapjaik létfontosságú elemei a föld, a víz, a levegő
mindenikét nem kis veszély fenyegeti, ezért úgy érezzük, hogy
döntő fontosságú a környezet védelmére való odafigyelés. Ahhoz,
hogy valóban tenni tudjunk, valamint védelmük érdekében először meg kell
ismernünk, majd jól átgondolt tevékenységekkel, játékokkal a mindennapjaink
részévé kell tennünk.
Levél Lenke és Levél Lehel elkalauzolja a gyerekeket városunk azon területeire,
amelyek a tiszta levegőt, a kikapcsolódást, a természetben való tartózkodás örömét
nyújtják számunkra, és kihívnak egy igazi környezetbarát kalandra.
Nem véletlen, hogy a legérzékenyebb korosztály számára készült ez az útmutató,
hiszen ebben az időszakban az érzelmek dominálnak, a kíváncsiság vezényel minden
tettet. Az óvodás gyermek mindent figyel, élményként él át, és játszva sajátítja el a
környezetvédelem alapvető szokásait, viselkedésformáit, amelyek egész életére
kihatnak. Valljuk, hogy természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben
nevelődhet.
Környezeti nevelésünk több, mint a környezet megismerése:
{ a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozása,
{ olyan szokások, magatartásformák alakítása, amelyek a környezettel
való harmonikus együttélést biztosítják a gyermek későbbi életvitelében.

4
 A hely, ahol élünk

Csíkszereda, az egykori
Csíkszék és Csík vármegye
központja, ma Hargita megye
székvárosa, Erdély keleti részén
665 m a tenger szintje fölött
fekszik, a Középcsíki-medence
kijáratánál. A környék tájképét
nyugati oldalon a Hargita-
hegység változó vulkáni
vonulata és keleten a Csíki-
havasok szelídebb vonulata
uralja. Az Olt kanyargó vonala
szorosan igazodik a Hargita-
hegység vonulatához, ezért a medence igen szabálytalan alakú, keleti részén nagyobb
térrel bírva. Ezért helyezkedik el itt a térség legtöbb települése. A város az Olt folyó
baloldali teraszain, a Nagy-Somlyó hegy nyugati lábánál fekszik, neve a homályos
eredetű Csík (határ) és a szláv „szreda” (közép) szavak összetételéből származik.
A város és a vidék éghajlata mérsékelt, enyhén kontinentális jellegű, Csíkszereda
lévén a Kárpátmedence egyik hidegpólusa. Télen gyakran előfordul a medence
zártsága miatt, hogy felcserélődnek a hőmérsékleti értékek, sűrű köd képződik a vidék
fölé, amely főleg ősszel napokig nem oszlik fel, és alacsonyabb a hőmérséklet a
medence településeiben és a városban, mint a hegytetőkön. Csíkszereda fekvésének
talán kedvező hatásai közé sorolhatjuk az általában csendes szelet. Ritkán van kitéve a
város extrém időjárási jelenségeknek, mert a hegygerincek kivédik és elvezetik
megnyilvánulásaikat.
A város határában különböző földtörténeti korszakok kőzetei találhatóak:
üledékes kőzetek, vulkáni kőzetek (főként andezitfélék) és folyami-tavi
medenceüledékek. Az aktív vulkanikus időszak lejárta után következő korszakban
keletkeztek a vidéken a szénsavas ásványvizek, amelyeket a helyiek „borvizek”-nek
neveznek és a mofetták, amelyek széndioxidos és kénhidrogénes gázkiömlések.

5
 Célok, feladatok

„Mindenkire, minden lényre a világon

rábíztak valamit vagy valakit.
A világ a mi örökségünk, mindenki
felel valamiért. (...) Lehet, hogy elég,
ha mindenki arra gondol, mi is
bízatott rá ebben az életben. Mit kell
megőriznie, kire kell vigyáznia, mi a
dolga kerek e világon.”

Shöffer Erzsébet

A környezeti nevelés célja nem csupán annyi, hogy a környezetszennyezés és a

környezeti ártalmak veszélyeit láthatóvá tegye, hanem örömet és csodálatot kell
ébresztenie e környezet még mindig létező szépsége és sokszínűsége iránt.

Céljaink:
{ hogy a gyermekek élménygazdag környezetben, az egyéni fejlődési ütemük
tiszteletben tartásával, önálló gondolkodású személyiséggé váljanak
{ olyan képességek kialakulásának elősegítése, melyek szükségesek az ember
kultúrája és környezete közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez,
környezetorientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és
felelősségteljes cselekvési készség kifejeződéséhez
{ megtanítani a gyermekeket rácsodálkozni, megismerni, megszeretni,
megvédeni a természetet, a környezetüket
{ formálni a környezetben éléshez szükséges helyes magatartást és pozitív
érzelmi viszonyt
{ a környezettudat ébresztése, a környezetvédelmi ismeretek bővítése, az erre
vonatkozó értékrendszer elsajátítása, a környezettudatos magatartás
kifejlesztése, a környezet érdekeit szolgáló cselekvések és ehhez szükséges
készségek kialakítása
{ megismertetni az élő, élettelen környezeti tényezők összefüggését, és az
évszakokhoz kapcsolódó természeti jelenségek hatását az élővilágra.

6
 { az egészséges, civilizációs ártalmakat megelőző életmód és gondolkodásmód
alapjainak megteremtése

Feladataink:
{ a felnövekvő generációk szemléletét úgy alakítani, hogy a környezetüket, önnön
létalapjukat pusztító magatartást elítéljék, és igényükké váljék a természet
gondozása, védése, megújulásának segítése
{ a nevelés folyamatosságának biztosítása, amely távlatilag az iskolával való
szoros együttműködésben valósul meg biztosítanunk kell, hogy a gyermekek a
környező világot érzékszervekkel, tapasztalás útján ismerjék meg
{ udvarunkat úgy alakítsuk, hogy lehetőséget biztosítsunk ezekre a megismerő
jellegű folyamatokra
{ tudatosítanunk kell a gyermekekben, hogy a természetben nincs
elhanyagolható, „felesleges" elem, hogy a „természet részei vagyunk, nem
tulajdonosai" (Ne árts, vigyázz rá! )
{ kiemelt feladat a környezet megismertetésére való nevelésben az ökológiai
szemlélet alapjainak lerakása, az óvodába járó gyermek egészséges életmódra
való felkészítése
{ ki kell alakítsuk a természet szeretetét, tisztasága, szépsége védelmére irányuló
igényt, az élet szeretetét.

7
 I. Zöldövezetek

I.1. Az óvoda udvara

„A természet varázsát ontja bőven.

A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz.”

William Shakespeare

Az óvoda udvara az a tágas és közvetlen közeli szabadtér, amely helyet ad az

óvodás gyermek mindennapos találkozásának a természettel, így lehetővé válik
számára az élő környezet észlelése és a benne történő változások folyamatának
megtapasztalása. Az udvar kialakítása a környezetvédelem nevelésének olyan fontos
része, amely elengedhetetlen feltétele a természetben való létezésnek.
A kisgyermek szükségleteinek megfelelő napirend magába foglalja, hogy az, az
óvodában tartózkodás ideje 25-30%-át a szabadban töltse. Ezért kifejezetten fontos egy
ingergazdag környezetet biztosítani számára a kint töltött időre. Ekkor fokozottabb
figyelmet szánhatunk megfigyelésekre, mozgásra, művészeti és gyakorlati
tevékenységek levezetésére, ünnepélyek megszervezésére.

Célunk, az udvar megfelelő kialakításával biztosítani:

{ a gyermekek aktív és nem minden esetben irányított örömszerzését, a közvetlen
természet megtapasztalását
{ a szabadtéri tevékenységekben és rájuk szabott feladatokban való aktív
részvételt
{ az empatikus viszonyulásukat az élővilághoz
{ a pozitív szociális magatartás, a gyermek-környezet interakciójának
serkentését
{ a gyermekek ösztönzését környezetük kreatív felhasználására

8
 Az óvodai udvar zöldövezeteinek és játszóterének ilyen irányú kialakítása egy
vonzó, a gyermekek kezdeményező készségét valamint aktív részvételét serkentő
környezet kifejezésével a környezetvédelmi nevelés céljait oldhatjuk meg, amely
sorsdöntő lehet a következő nemzedék számára.

Megoldási lehetőségek:
{ évszakonként megfigyeljük az udvar változásait, és ezen változások hatását az
itteni növény és állatvilágra
{ a négy évszakban készített fényképeket és felvételeket összehasonlítjuk
érzékeltetve a gyermekekkel a változásokat
{ megfigyeljük, hogy milyen élőlényeknek ad otthont az óvoda udvara: a fák, a
bokrok, a talaj
{ hallgatjuk a hangokat, zörejeket és megkülönböztetjük ezeket: a természet
hangjai, a város zaja
{ csoportonként kiválasztunk egy udvarrészt, amelyet
gondozunk egész év során: kialakítunk virág-, esetleg
zöldségágyásokat, és facsemetéket, cserjéket ültetünk
közösen biztosítva ezek életfeltételeit egyénenként
megszabott feladatokkal
{ hulladékanyagot gyűjtünk, és újrahasznosítjuk nagyméretű
mesevár vagy madáretetők készítésére
{ különböző természetes anyagokból, termésekből ,,gyártunk” játéktárgyakat
vagy játékkiegészítőket
{ meséket hallgatunk nyáron a nagy fák árnyéka alatt
{ eső után pocsolyák vizével, sárral „festünk” aszfaltra
{ kincskereső, ügyességi és dalos-mozgásos játékokat szervezünk
{ ősszel részt veszünk az udvartakarításban, az összegyűjtött avart
komposztáljuk
{ télen hóra festünk természetes színezőkkel, kísérletezünk hóval és jéggel,
szánkózunk az udvar dombos részén, és hóembert, hóvárat építünk
{ napos időben játszunk a saját árnyékunkkal és a fák árnyékával:
„Árnyékkergető”, „Kinek az árnyéka?”
{ feküdjünk le a földre, és figyeljük a felhők mozgását: „Merre megy a felhő?”, „Adj
nevet a felhőnek!”
{ feladatlapok:
 Mit cselekszenek a képen látható gyerekek? Húzd át a helytelenül
viselkedő gyerekeket! Színezd ki a rajzot!
‚ Milyennek képzeled el óvodád udvarát? Egészítsd ki a rajzot!
ƒ Öltöztesd fel az óvodád fáját az évszaknak megfelelően!

Érdekességek:
{ „óvodánk legidősebb fája” vajon ki és mikor ültette?
{ az óvoda épületének elkészülése után nagyon sok időnek kellett eltelni, hogy itt
fű, fa vagy bokor zöldelljen

9
{ vannak anyukák, apukák, akik óvodáskorukban itt játszottak, és az öreg
jegenye meg a nyírfák akkor még törékeny csemeték voltak

Mit tehetsz?
{ A fiatal csemeték törzsét csak simogasd, anélkül, hogy rángatnád!
{ A fák vagy bokrok ágait ne törd le, mert a nyári hőségben árnyékot tartanak, és
otthont adnak a madaraknak!
{ Az ágyások növényeit folyamatosan gondozd!
{ Papírzsebkendőt, szemetet csak a szemetes kukába dobj!
{ Etesd télen a madarakat a számukra megfelelő eledellel! Kérdezd az óvónénit
vagy a szüleidet!
{ Folyamatosan vegyél részt a csoportod udvarrészének ápolásában,
szépítésében!
{ A homokot nem minden növény szereti. Hagyd a homokozóban!
{ A havat ne edd meg, nem csak azért, mert nagyon hideg, és torokfájást okozhat,
hanem azért is, hogy bármilyen tisztának látszik, sok parányi szennyező anyag
van benne!

10
 Mit cselekszenek a képen látható gyerekek? Húzd át a helytelenül viselkedőket, színezd ki a képet!

11
 Milyennek képzeled el óvodád udvarát? Egészítsd ki a rajzot!

12
Öltöztesd fel az óvoda fáját az évszaknak megfelelően!

13
I.2. A park

„Aki szereti a szépet, az életet

szereti. Aki gyermekkorában
megtanult látni…az sok-sok év
múlva, ha rosszkedvűen vagy
bánattal sújtottan jár az úton,
meglátja a zöld fűben a sárga
kankalin ragyogását, vagy a fecske
röptének eleganciáját. És máris
szebbnek látja a világot!”

Hermann Alice

Csíkszeredában nagy számban vannak zöldövezetek is.

A város egyik látogatott helye a központi park, mely a város legnagyobb parkja.
Régen mocsaras terület volt, Vizellő-rétnek hívták, és vadkacsák is éltek benne. 1935-
ben parkká nyilvánították. Számos madár- és fafaj él a parkban.
A dendrológiai parkban sok érdekes kétéltű található, mivel egy patak is elfolyik
ott, gyékényekkel övezve. Az egész park eléggé nedves terület.

Célunk, hogy megalapozzuk a természettudatos (környezetre figyelő-óvó)

életszemlélethez szükséges kompetenciák fejlődését:
{ a gyermekek váljanak alkalmassá saját élményű megtapasztalás útján,
közvetlen és tágabb természeti környezetük felfedezésére, tiszteletére, annak
megóvására
{ a gyermekek kirándulásokon, kísérletekkel, megfigyelésekkel, mérésekkel,
vizsgálatokkal „faggassák” a természetet, és csak ezt kövesse az elméletépítés
{ olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több
tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben
{ a gyermekek a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg
a valóságot a maga egészében
{ a természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak
értékeinek, szépségeinek megláttatásával

Megoldási lehetőségek:
{ séta a város központjában lévő parkban, a Mikó-vár előtti parkban
{ madarak, fák megfigyelése a séták során (összehasonlítások, faölelés, törzsek
átmérése, a fák kéregmintázatának megtapogatása, faodúk, madárfészkek)
{ városunk ritka fáinak meglátogatása
{ gyűjtögetés: gyűjtünk kavicsokat, csigaházakat, ágakat, terméseket. De az a

14
 szabály: „Csak azt vihetem haza, amit a természet már nem használ, tehát
elenged magától”
{ Fogadj örökbe egy fát! Kiválasztunk egy fát, és azt megfigyeljük minden
évszakban
{ vizsgálódunk mindenre figyelve - a zörejekre, hangokra
{ nem hagyjuk szó nélkül az eldobált hulladékokat, a letört ágakat
{ a park talajának megfigyelése (kavicsos, homokos, agyagos), talajlakó rovarok
(bogarak, giliszták, férgek, csigák stb.) színe, formája, mozgása
{ képek, könyvek, folyóiratok gyűjtése a témával
kapcsolatban
{ madarakkal, fákkal, rovarokkal kapcsolatos
mesék, mondókák, versek, dalok hallgatása
{ CD-ről madárhangok felismerése
{ barkácsolás: a fák, bokrok terméseiből
(gesztenye, toboz, makk, dióhéj) ötletes bábuk,
állatok, madarak, rovarok készítése
{ a lepréselt, megszáradt falevelekből érdekes
formák ragasztása, ablakdísz falevelek fűzése
vékony cérnára
{ vizuális tevékenység: élményrajzok, festés, falevél nyomatok készítése
festékkel, gyurmába, nagyobb kövek kifestése, kéreglenyomat rajzlapra
zsírkrétával
{ feladatlapok:
 Miért szomorú a park? Karikázd be a hulladékot! Színezd ki azt, ami
nem hulladék, szemét!
‚ Így helyes – így helytelen! Színezd ki azt a képet, amelyiket helyesnek
tartod!
ƒ Keress azonos formájú leveleket, színezd ugyanolyan színűre!
Számold meg, melyikből mennyit találtál, és rajzolj a megfelelő
levélformába ugyanannyi pontot!

Érdekességek:
Tudtad, hogy városunkban milyen ritka fafajták fordulnak elő?
{ a központi parkban sétálva a sok fenyőfélén kívül láthatunk még japán akácot,
meggyfát, magas kőrist, díszalmafát, mogyorófát, valamint eperfát is
{ szintén a központi parkban a Hargita Megyei Kulturális Központ épülete felőli
bejáratánál látható négy amerikai duglászfenyő
{ a Csíki Színház melletti parknak a megmaradt részében áll a város egyetlen
tiszafája
{ a Mikó-vár és a Polgármesteri Hivatal székháza között látható egy több
évszázados szilfa
{ a szilfa körül találhatóak még gesztenyefák, valamint díszalmafák is. A
polgármesteri hivatal előtt is találhatóak különös alakú szilfák

15
{ a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán él a város egyetlen magnóliafája
{ a csíksomlyói járványkórház épületével szemben található két nagyon magas
életkorú kanadai nyár, amelyek életkoruk miatt megyei szinten is védettséget
élveznek
{ a Márton Áron utca sarkán, a Venczel József utcában, a Hirsch-ház udvarán
található Csíkszereda egyik keskenylevelű ezüstfája

Mit tehetsz?
{ Járj gyalog , vagy kerékpárral!
{ A szemetet a hulladékgyűjtőbe dobd!
{ Ne törd le a fák ágát!
{ Ne járj a zöld gyepen!
{ Ne szakítsd le a parkból a virágokat!
{ Ha van rá lehetőséged, ültess facsemetéket, bokrokat és gondozd, hogy sokáig
megmaradjanak! Menedéket és otthont szolgálnak madaraknak és más
élőlényeknek.
{ Készíts madáretetőt, gondoskodj róluk!

16
Miért szomorú a park? Karikázd be a hulladékot!
Színezd ki azt, ami nem hulladék, szemét!

17
Így helyes – így helytelen! Színezd ki azt a képet, amelyiket helyesnek tartod!

18
Keress azonos formájú leveleket, színezd ugyanolyan színűre!
Számold meg, melyikből mennyit találtál, és rajzolj a megfelelő levélformákba
ugyanannyi pontot!

19
I.3. Erdők, mezők, rétek

Amikor az erdőn jársz, és

rábukkansz valahol egy forrásra, ülj
le melléje csöndesen, és figyelj.
Nagyon csöndes légy, és akkor
hallani fogod a zöld ruhás tündérke
hangját a surranó vízből. Ha pedig jó
füled van, és érted az erdő nyelvét,
akkor meghallhatod azokat a
csodaszép meséket, amiket a forrás,
a csermely, a patak tündére elmond
ilyenkor a fáknak.

Csíkszereda túlnyomó részben fenyőerdők ölelésében fekszik. A Csíki-medence

pereméről az idő múlásával a lombhullató fák majdnem teljesen kiszorultak. Itt már
csak a Nagy-Somlyó hegy képez kivételt. A város keleti határából is látható bükkerdő és
fenyőerdő keveredése a hegy csúcsán már győzedelmeskedik az utóbbi. Délkeleten,
mint néhai kistestvér, a Suta erdő magaslik szerényebben. Itt néhány éve vihar
döntötte ki a fenyőerdő, szívét, azóta is a természetre lett bízva, hogy gyógyítsa magát.
Nyugaton a Szécseny Patak mentén, az Olt jobb partján, Csíkszereda nyugati peremén
található a Szeredai-fürdőtől továbbhaladva csodálatos fenyveserdő tárult elénk a
patak mindkét oldalán. Ma már gyermekkorunk élményei őrzik a képet, ez az ideális
természetrész sajnos megszűnt létezni. Az emberek annyira betolakodóan építkeztek
itt, hogy néhol a patak medre sem látható. Senki nem sajnálta az itteni élővilágot, hadd
húzódjon félre ez ember útjából, hisz ő az úr!
Említésre talán a legérdemesebb a Zsögödfürdőhöz tartozó erdő, rét és az Olt
partja. Itt is nagymértékben észlelhető az ember tolakodása, de nagyobb terjedelmű az
erdős és legelős terület. Számos védett növényfaj fordul itt elő. Az itt élő állatvilág is igen
sokszínű többféle ritka és védett nagyvad, madárfaj, hüllő és kétéltű otthonának adva
helyet az erdők, a legelők és az Olt partján honos növényvilág. Nagyon sok nyúl, egér,
pele, mókus, nyest, róka, farkas, medve, szarvas, őz él itt. Külön említést érdemel a
környéken kizárólag a Szécsenyi-tóban élő pézsmapocok populáció, valamint
megemlítendő, hogy az Olt mentén 1998-tól bukkanhatunk már a hód nyomaira is, és
örömmel csodálhatjuk, hogy e nemes, őshonos faj a Holtágban is otthonra talált.

Célunk, hogy gyermekeinkkel megismertessük e természeti kincset amely

nekünk, itt lakóknak adatott:
{ tudatosítsuk a gyermekekben, hogy az erdő Földünk, s a rajta élő emberek egyik
nélkülözhetetlen életforrása, a természeti tényezőktől és emberi

20
 beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely
{ érzékeltessük velük, hogy az erdő a földünk legfejlettebb életközössége, amely
otthont ad földje felszínén és talajában a moháknak, gombáknak, puha szárú
növényeknek és fáknak, így biztosítva megfelelő élőhelyet a rovarvilágnak,
sokféle általuk is ismert madárnak és a vadállatnak
{ ismerkedjenek meg az erdők, mezők növény és állatvilágával
{ tudatosodjon bennük a szennyezettség káros hatása az élőlényekre, ennek
megelőzési lehetőségei, a városkörnyéki zöldövezetek védelmének érdekében
{ váljanak érzékennyé, és vállaljanak rájuk szabott feladatokat a védett növények
és állatok óvásának érdekében

Megoldási lehetőségek:
{ tanulmányi és felfedezési kirándulások évszakonként erdész,
vadőr, esetleg ornitológus kíséretében
{ megfigyeljük a különböző fák, bokrok és cserjék leveleit és
terméseit, kérgét, összehasonlítjuk, fatörzseket mérünk
öleléssel
{ „A tájegységek élővilága” – talajlakók az erdőben, mezőn,
mocsárban, fakéreglakók, lomblakók, odulakók
{ „Óvd a természetet!” – védett területek bemutatása, óvatos bebarangolása:
ismeretszerzés védett állatfajtákról, madarakról, hüllőkről
{ „Leszakítsam? Ne szakítsam?” – ismerkedés védett növényekkel és
gyógynövényekkel, gyógynövénygyűjtés
{ „Ki lakik itt?” – erdei és mezei élőlények rejtekhelyének megfigyelése és
megnevezése: odú, barlang, fészek, kotorék, boly
{ készítsünk avarból, gallyakból és száraz növényekből lakhelyet az állatoknak
{ beszélgetés – „Miért támadnak az állatok, rovarok?”
{ szimulációs játék – „Tűz az erdőben”
{ piknik a maradékok eltakarítása: „Mi maradhat, és mit viszünk haza?”
{ játékok: „Nyomkeresők”, „Találj ki az erdőből!”, „Ki ér ide hamarabb?”
{ hangok érzékelése és differenciálása: „Minek a hangját hallod? Utánozd!”
{ közös munkák: – gyűjtött növények préselése, kollázskészítés préselt
növényekből
– plakátkészítés (papír újrahasznosítása): „Védd az erdőt!”
{ élményrajzok, festmények készítése: „Én és az erdő (mező) lakói”, „Az erdő
nyáron (ősszel, télen, tavasszal)
{ teafőzés, teázás a közösen gyűjtött és szárított gyógynövényekből
{ feladatlapok:
 Mondd el, mi nem helyes! Húzd a zsákba a gyerekek által eldobált
szemetet! Rajzolj annyi virágot, ahány fát látsz! Színezd ki a képet!
‚ Karikázd be azokat a tárgyakat, amelyekre szükség van az erdei
kiránduláshoz! Színezdki a képet!
ƒ Vágd el a képeket, tedd megfelelő sorrendbe, és alkoss mesét róluk!

21
 Érdekességek:
{ A legokosabb madarak a hollók és a varjúk. A bagoly nem tartozik közéjük.
{ A rókáknak nem csak az orrukon van „bajszuk”, hanem a lábukon is, amely a
tájékozódásban segít nekik.
{ Egy vakond egyetlen éjszaka leforgása alatt akár 80 méter alagutat is tud ásni
{ A bolyban a hangyák rengetegen élnek, mégis mindeniküknek megvan a saját
feladata: van, aki élelmet gyűjt, van, aki védi a bolyt, van, aki figyelmeztet a
veszélyre, van, aki a lárvákat gondozza, de egy királynő van, ő utódokat hoz
világra.
{ Az erdő számos gyümölcsöt, magot, gombát ad nekünk, amik kimondottan
egészségesek, de mielőtt bármit szakítanál, mutasd meg a téged kísérő
felnőttnek.
{ A földigiliszták puhítják a talajt, így a növények gyökerei oxigénhez jutnak, és
jobban fejlődnek.
{ A katicabogarak levéltetvekkel táplálkoznak, ezért nagyon fontos szerepük van
a növények fejlődésében.
{ A fák élnek: táplálkoznak, pihennek, lélegeznek, és „vérkeringésük van” –
éppúgy, mint nekünk.
{ A növényekre szükségük van az állatoknak és az embereknek egyaránt, hiszen
fotoszintézisük során szerves anyagokat állítanak elő számukra.
{ A növényeknek fontos szerepük van a levegő tisztításában: leveleikkel,
tűleveleikkel kiszűrik a levegőből a port és a káros anyagokat és oxigént
termelnek szén-dioxidból.
{ A fa gyökerei elraktározzák a vizet, fellazítják, porhanyóssá teszik a földet.
{ A tiszta levegő nagyon fontos az egészségünk szempontjából: Tudod, hogy a fa
gondoskodik rólad, hogy friss levegőt lélegezz be?
{ Egy nagy fa 10 embernek elegendő tiszta levegőt ad.
{ A fák árnyékukkal segítenek elviselhetőbbé tenni a nyári forróságot.
.

22
Mit tehetsz?
{ Természetjárás közben ne hangoskodj túlságosan, mert megijeszted az
állatokat, madarakat!
{ Csak a kijelölt útvonalon járj, így nem okozol kárt
az itt lakóknak, és nem is tévedsz el!
{ Piknik végén gyűjts össze minden hulladékot, mert
vannak állatok, amelyek megbetegedhetnek az
alma csutkájától vagy a banán héjától, akár a
kenyérmaradéktól is!
{ Ne szakíts le minden virágot, ami tetszik neked!
Lehet, hogy nagyon ritka és védett, leszakítása
miatt az egész növény elhal, virága nem szórja el
magvait, hogy új nőhessen a helyébe.
{ Nézd meg az óvónénivel vagy szüleiddel a következő
természetismereti filmeket, ill. rajzfilmeket (kérd,
hogy „szinkronizálják” számodra, így sokmindent
te magad is megértesz): „A madarak vándorlása”, „Microcosmos”, „A Föld éltető
erői”, „Z, a hangya”, „Egy bogár élete”!
{ Figyelj minden kis élőlényre, ne bántsd, hagyd élni! Nem tudhatod, hogy milyen
fontos ő a természetnek.

23
Mondd, mi nem jó! Húzd a zsákba a gyerekek által eldobott szemetet!
Rajzolj annyi virágot, ahány fát látsz! Színezd ki a képet!

24
Karikázd be azokat a tárgyakat, amelyekre szükség van az erdei kiránduláshoz!
Színezd ki a képet!

25
Vágd el a képeket, tedd megfelelő sorrendbe, és alkoss mesét róluk!

26
27
28
 II. Városunk vizei

„Víz! Se ízed nincs, se zamatod,

nem lehet meghatározni téged,
megízlelnek, anélkül, hogy
megismernének. Nem szükséges
vagy az életben: maga az élet vagy.”

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Egyetlen élőlény, így az ember sem képes víz nélkül élni. Nem meglepő, hiszen mi
is jó részt abból állunk. A Föld vizei gyakorlatilag „sós vizek”, az összmennyiség
kevesebb mint 3%-a szárazföldi élethez szükséges édesvíz. Túlnyomó része a sarki
jégbe fagyott, elenyésző része felszín alatti és csupán néhány ezrelék a felszín feletti,
tavakban és folyókban lévő édesvíz. E két utóbbi biztosítja az életet a Földön.
Minden csepp víz egy nagy körforgás része. Elpárolog, aztán csapadék
formájában visszahull a szárazföldre vagy vizekbe, beszivárog a talajba. A csapadék
formái: eső, köd, dér, zúzmara, ónos eső, jégeső, harmat, hó.
Habár az élet víz nélkül nem létezik, a víz hordozza az élővilágra veszélyes, káros,
ártalmas anyagokat is. A levegő és a talaj szennyező anyagai a vízen keresztül
mindenhová el tudnak jutni. Az ember nagyon sok mindenre használ vizet. Az
ivóvíznek tisztának kell lennie, hogy ne betegedjünk meg, ám a víz számtalan módon
szennyeződhet. Mindenki szeretne olyan környezetben élni, ahol nem kell félni az
elszennyeződött víztől, a fertőzésektől, hogy öröm legyen a tavakban, folyókban
fürdeni. Ha nem óvjuk környezetünket, a vízhiány egyre fokozódik.

Borvízforrások, természetes vízforrások (Csíksomlyó, Zsögödfürdő)

A város határain három fontosabb borvízlelőhelyet találunk. Csíksomlyón a Nagy

Somlyó hegy lábánál, melynek vizét előszeretettel használják asztali vízként az itt
lakók, de az idelátogatók nagy többsége is kihasználja az alkalmat, hogy megkóstolja.

29
Ivóvízként számos betegségre alkalmazzák.
Az Olt jobb partján, Csíkszereda nyugati
peremén találhatóak a Szeredai-fürdő
borvízforrásai, melynek vize nem annyira
szomjoltónak, mind inkább strandolásra,
fürdőzésre alkalmas kellemes hőmérsékletük
miatt (21-23 °C). A város déli kijáratánál,
ugyancsak az Olt jobb partján lelhetünk rá a
zsögödfürdői borvízforrásokra. A telepen,
födött helyiségben 17 kádas melegfürdő,
melegített vizű úszómedence és mofetta, a nyári hónapokban két medencés hideg vizes
(17 °C) strand működik. Az Olt hídjával szemben szabadtéri forrásból akad lehetőség a
szomjoltásra.

A Suta-tó

A sutai mesterséges tó a 80-as évek elején közmunkával épült anélkül, hogy az

árvízvédelmi szempontokat figyelembe vették volna. Azóta semmiféle karbantartási
munkálatot nem végeztek, a gyenge földgát pedig állandó veszélyt jelentett a városra,
mivel egy gátszakadás bármikor bekövetkezhetett volna. A csíkszeredai Suta-tónál
történt beavatkozást követően, a víz leengedése után derült ki, hogy nem volt eléggé
ismert a tó élővilága. Felmérések hiányában azt sem lehetett tudni, hogy a tóban népes
rák-populáció található, így a víz lecsapolásával ezek jelentős része elpusztult.
Éltek ebben a tóban nagy számban amurok, naphalak és folyami rákok is. A vidék
legfontosabb kétéltű élőlényei: barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka, gyepi béka
és a tarajos gőte.
A tavat, amely a környékbeliek kedvenc horgászóhelye volt 2007-ben csapolták
le, mivel egy 2006-os tavaszi árvíz után hibákat fedeztek fel az építményben. Azóta a
medret benőtte a gaz és a bozót, de a tervek szerint van lehetőség arra, hogy a Suta-tó
visszakapja eredeti rendeltetését. Jelentős beruházásról van szó, hisz a nagy tavat és a
három kicsi tavat is rendbe hoznák.

Városunk ivóvize, eredetének megismerése

Csíkszépvizet elhagyva a Gyimesek felé vezető úton a Szépvíz-patak völgyének

középső szakaszán található a város ivóvizét biztosító víztározó. A földgátat 1986-ban
építették. A mesterséges tóba ömlenek a környék patakai.

Folyóvíz: az Olt

Az Olt Románia egyik legfontosabb folyója. A Gyergyói-havasokban ered, a

Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A következő romániai megyéken folyik át:
Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben, Vâlcea, Olt és Teleorman. Turnu Mãgurele mellett

30
ömlik a Dunába. Legnagyobb városok az Olt mentén: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy,
Fogaras, Râmnicu Vâlcea, Slatina.

Célunk, hogy a gyerekek:

{ megismerjék a víz létfontosságát (emberek, állatok, növények életfeltétele), a víz
fontosságát egészségünk megőrzése érdekében
{ szerezzenek tapasztalatokat a víz halmazállapotaival kapcsolatosan
{ legyenek képesek felsorolni a városban található fontosabb vízforrásokat
{ megismerkedjenek a víz hasznos és káros tulajdonságaival, a globális
felmelegedés és környezetszennyezés következményeivel
{ takarékoskodási lehetőségeket sajátítsanak el
{ szerezzenek ismereteket a víz szennyezettségéről, valamint ennek a
problémának a kiküszöböléséről, aktívan járuljanak hozzá, segítsenek
megőrizni vizeink tisztaságát a következő nemzedék számára

Megoldási lehetőségek:
{ tanulmányi és felfedező kirándulások
évszakonként:
- borvízforrások meglátogatása: vízkóstolás, ízlelés; miért egészségesebb a
csapvíznél?; hogyan keletkeztek?; mi rakódik le a víztározó edénybe?; melyek
a gyógyhatásai? (kezelés borvízzel), látogatás a borvíztöltődébe;
- séta az Olt partján: a folyó partján élő növényzet megfigyelése, a folyóvíz
összehasonlítása a forrással, patakkal, a folyó élővilága, a víz tisztaságára
káros anyagok (tényezők), part és víztisztítás (szükségességének felismerése)
- kirándulás a szülőkkel a szépvízi gyűjtőgáthoz: a mesterséges víztároló
körbejárása; szakemberek bevonása (Hogyan gyűlt be a víz?
Hogyan kerül a vízcsapba? Veszélyezteti a környezetet? A gyűjtőgát vizének
és környékének védelme); látogatás a vízszűrő laborba;
A Szépvízi-patak megfigyelése, legendája; játékok a pataknál: kis hajók,
csónakok úsztatása, kavicsgyűjtés, horgásszunk botokkal, mezítláb
lépegetés a vízben, kavicsokon; megfigyeljük az élővilágot (halakat, békákat,
rovarokat, madarakat), „lefényképezzük” azt, amit látunk;
Nem hagyjuk szó nélkül az eldobált hulladékokat a vízlelőhelyek környékén,
magunk után összegyűjtjük a keletkezett szemetet!
{ megfigyelések a kertben, udvaron, utcán:
- Tegyünk az udvarra itatót a madaraknak: nézzük, hogyan isznak és
fürdenek benne!
- Állítsunk fel az esővíznek egy hordót az ereszek alá, amiből a vizet aztán
locsoláshoz, palántáláshoz használjuk fel!
- Szárazság idején figyeljük meg, ahogy a repedezett föld elissza a vizet!

31
 - Nyári záporban álljunk ki az esőbe, és élvezzük a forró levegőben a
felfrissülést!
- Figyeljük a felhőket, hátha esik az eső: énekeljünk eső csalogató énekeket!
{ kísérletek:
- hozzunk borvizet, megfigyeljük hogyan rakódik le a tárolóedénybe
- az Olt vizét megszűrjük, nagyítóval megfigyeljük a szennyeződéseket
- tárgyakkal kísérletezünk mi úszik, mi
süllyed el (fa, műanyag, fém)
- a víz és különböző természetes anyagok
egymásra hatása (homok, fa, kő, papír,
termések)
- a víz fagyasztása, forralása, oldódása,
keveredése
- két vázába vágott virágot helyezünk, az
egyikbe tiszta vizet a másikba mosószeres
vizet öntünk. Vegyék észre a különbséget a két virág között! Keressük az okot
(tiszta – szennyezett víz)!
- csíráztatás, hajtatás természetes, tiszta vízben
- különböző méretű üvegekbe vizet töltögetünk, és megfigyeljük, hogy
melyikbe hány pohár vizet tudunk tölteni
- a vizet színezzük különböző színű festékekkel
- egy vízzel teli pohárba óvatosan tegyünk aprópénzt vagy gombokat,
egyenként. Mennyit tudunk így berakni, hogy ne folyjon ki a víz?
- nagyító alatt figyeljük meg a vízcseppet
- szivaccsal itassunk fel kiömlött vizet
{ munkálkodjunk: – Készítsünk szörpöt, jégkockát, öntözzünk növényeket,
mossuk ki a babaruhákat, mossuk le a homokozó játékokat!
{ vizuális tevékenység: festés vizes alapra különböző technikákkal; mandala kép
készítése; eső gyertyacsepegtetéssel; élményrajzok, festmények készítése a
látottak alapján: az Olt vize ma, örülnek a kishalak témákkal; albumkészítés
különböző folyóiratokból kivágott képekből, amelyeken a természetben lévő víz
megjelenési formáit látod (felhő, vízesés, tó, hó...); vízi állatok ragasztása
dekopázs technikával kövekre; halak készítése többféle technikával
(ragasztással, felfűzve, nyomdázással, hajtogatva, agyagból, só-liszt
gyurmából...), akváriumkészítés; fonalkép – folyó; hajó – dióhéjból, tökből
{ természetismereti film: az Olt élővilága (folyóvizek), A víz romboló munkája, Az
értől az óceánig
{ megismerkedhetnek szakemberekkel, akiknek munkája a vízzel kapcsolatos:
vízszerelő, tűzoltó, halász
{ vízzel kapcsolatos irodalmi alkotások hallgatása: mesék, legendák,versek,
mondókák, dalok, gyermekek által alkotott mesék, találós kérdések a vízzel
kapcsolatosan

32
 { feladatlapok:
 Figyeld meg a képet, majd színezd ki azokat, amelyen vizet
használnak!
‚ Figyeld meg a képet, és karikázd be azokat, amelyek nem tartoznak
az alábbi környezethez!
ƒ Színezd ki azokat a rajzokat, amelyeken vizet látsz!
Rakd sorrendbe a képeket és alkoss mesét róluk!

Érdekességek:
{ a tengerekbe dobott műanyag zacskók és más műanyagtartalmú hulladékok
évente egymillió élőlényt ölnek meg
{ egy átlagos felnőtt teste 70%-a vízből áll
{ születéskor, a kisbabák teste 80%-ban vízből áll
{ a tusolásnál átlagosan feleannyi vizet használunk el, mint a fürdővel

Mit tehetsz?
{ Ne hagyd fogmosás közben folyni a vizet!
{ Ügyeljetek a csapok elzárására!
{ Az étkezések során megmaradt vizet gyűjtsd össze! Hasznosítható növények
locsolására, házimunka során valófelhasználására!
{ Vigyázzatok ruháitok tisztaságára, hogy ne kelljen a kelleténél gyakrabban
mosni
{ Helyezzünk el kertünkben esővízgyűjtőt, melynek az összegyűlt vizét növények
öntözésére használhatjuk!
{ Őrizd meg a patakok, folyók vizének tisztaságát!
{ Figyelj arra, hogy mindig legyen víz a madáritatókban!

33
Figyeld meg a képet, majd színezd ki azokat, amelyen vizet használnak!

34
Figyeld meg a képet, és karikázd be azokat, amelyek nem tartoznak az
alábbi környezethez!

35
Színezd ki azokat a rajzokat, amelyeken vizet látsz!
Rakd sorrendbe a képeket és alkoss mesét róluk!

36
 III. Levegő

„Látszólag semmi, pedig nélküle

nem lenne Élet. Láthatatlan,
könnyed, szabadon áramló,
közvetlen, megfoghatatlan.
Mindennel kapcsolatba kerül,
mindent átjár, mindenütt jelen van.
Felkap és továbbvisz minden
információt ennek köszönhetően
érezzük a virágok illatát is…”

(ismeretlen szerző)

A levegő azon gázok keveréke, amelyek körülveszik a Földet. Minden élőlénynek

levegőre (oxigénre) van szüksége ahhoz, hogy a táplálékot energiává alakítsa, azaz hogy
éljen. A levegő csupán mozgásával is kedvező hatást gyakorol a növényekre.
Továbbhordja, terjeszti magvaikat, a virágport, de akár a termésüket is. A szél ezen
kívül szárít, és hűti a testfelületet. Hasznos energiává alakíthatjuk (szélerőművek), de
a nagyon erős szél fákat törhet ki, és egyéb károkat okozhat.
A szél környékünkön egy érdekes sportág, a siklóernyő-repülés meghonosodását
tette lehetővé. Gyakran láthatjuk a Somlyó hegye fölött lebegő színes siklóernyőket.
A levegőbe sok szennyező anyag kerül emberi tevékenység következtében:
járműhasználat, gyárak, különböző anyagok égetése stb.
Földrajzi elhelyezkedésének, a várost övező nagy kiterjedésű fenyőerdőinek és
zöldövezeteinek köszönhetően Csíkszereda levegője tisztának és „ózondúsnak”
mondható.
Hiányoznak a légszennyezést okozó iparágak. A legszennyezőbb gázak kis
mennyiségben találhatók meg a levegő összetételében, nem haladják meg a
megengedett határt. A levegő szennyezettséget rendszeresen figyelemmel kísérik.

Célunk:
{ a környezettudatos magatartás megalapozása, annak hangsúlyozása, hogy a
tiszta levegő mennyire fontos az élethez
{ az összehasonlítás képességének fejlesztése: a tiszta és a szennyezett levegő
közötti különbségek, hatása a környezetre, az emberekre és állatvilágra

37
 { problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a tisztább levegő érdekében
végzendő feladataink
{ a levegőszennyezés káros hatásaira történő figyelem felhívása
{ a levegő szennyezésével kapcsolatos jelenségek megfigyelése, az emberek
negatív magatartása ezzel kapcsolatosan
{ a szabad levegőn való tartózkodás fontosságának megértése és megszerettetése

Megoldási lehetőségek:
{ séták a város legforgalmasabb részeiben
{ összehasonlítás: a városi levegő és a park, az erdő levegője: Pl. Mit hallasz?
(városi zajok); Szívj levegőt a tüdődbe!( megállapítások: friss levegő, szennyezett
levegő: autók által kibocsátott gázak, füstök, zajok, szennygödrök, gyárak
füstje, házak kéményének füstje, mérgező anyagok, hulladék nem megfelelő
gyűjtése, tárolása, hulladék égetés, nem megfelelő takarítás, por – csendes,
nyugodt környezet, a növények oxigént bocsátanak ki, a lombozat elnyeli a
széndioxidot, szennyeződéseket, nincs kártevő, szennyező tényező); Figyeld a
szelet!; Mi történik az út szélén? („szállítja” a hulladékot, port);
{ mi okozza a levegő szennyezését? – beszélgetés a levegő szennyeződésének
mérsékléséről természetes és mesterséges levegőszűrők
{ kísérletek, játékok levegővel:
Hideg-meleg levegő, Van-e súlya, melyik könnyebb? (légmozgások
megfigyeltetése); Kísérlet gyertyával (ha egy égő gyertyát lefedünk egy
pohárral pár perc múlva kialszik); Párologtatás, illóolajkura; Mi van a
pohárban?; Töltsük át a levegőt!; El tud e merülni a vízben 2 gumimaci
anélkül, hogy nedves lenne?; Kirándulás csattanóval; Szólj síp!,
Visszhangmikrofon; Széllabda; Levegőfújás szívószállal pohár vízbe;
Szappanbuborék fújás; Festékfújás szívószállal papírra; Szélforgó; Szalagos
pálca röptetése; Papírhajó úsztatása fújással; Lufifújás; Pingponglabda-
fújás; Tollpihefújás; Meddig bírjuk levegő nélkül?
{ a levegő tulajdonságainak megfigyelése segédeszközökkel: színe (áttetsző),
szaga (szagtalan), áramlása (ventilátor, szélforgó, szalagos bot), szagok elfedése
(illatosítók)
{ gyűjtőmunka: képek gyűjtése a levegőszennyezésről és annak formáiról, a
szülők bevonásával, figyelemfelhívó plakát készítése

38
 { vizuális tevékenységek: szélforgó; papírsárkány; szalagos bot készítése; rajz: mi
szennyezi a levegőt?; rajzold le egy családi kirándulásotokat!; vegyes technika:
füstölgő gyárkémény; Meseillusztráció festése (tenyérnyomattal, festékbe
mártott ujjak lapon történő végighúzásával); barkácsolás: Pillangó falevélből
hurkapálcára, Legyező hajtogatás;
{ a levegővel kapcsolatos irodalmi alkotások hallgatása
{ feladatlapok:
 Színezd ki a rajzot, és próbáld ki a valóságban is a játékokat!
‚ Színezd ki azt, ami nem szennyezi a levegőt! Ha megtaláltad
melyek szennyezik, húzd át egy vonallal!
ƒ Alkoss mesét a szél hasznáról a képek alapján!

Érdekességek:
{ 24 óra alatt egy ember 15 kg levegőt lélegzik be
{ a levegő csupán mozgásával is kedvező hatást gyakorol a növényekre,
továbbhordja a virágport, magvaikat

Mit tehetsz?
{ Tartózkodj minél többet a szabad levegőn, kirándulj, sétálj sokat!
{ Ha közel laksz, lehetőleg sétálj az óvodáig!
{ Nagyobb távolság megtételére használd a tömegközlekedést!
{ Szellőztesd naponta többször szobádat!
{ Használj minél kevesebb levegőszennyező terméket!
{ Vegyél részt facsemete ültetésében!

39
 Színezd ki a rajzot, és próbáld ki a valóságban is a játékokat!

40
 Színezd ki azt, ami nem szennyezi a levegőt! Ha megtaláltad, melyik szennyező, húzd át egy vonallal!

41
 Alkoss mesét a szél hasznáról a képek alapján!

42
 IV. Hulladék

„A szemét gond, de a
hulladék érték lehet.”

„Sohase kételkedj abban,

hogy egy kis csoport meggondolt
és elkötelezett polgár
megváltoztathatja a világot.
Tulajdonképpen ez
az egyetlen mód rá.”

Margaret Mead

Óriási mennyiségű szemét keletkezik nap mint nap; hatalmas iramban

használódnak el a bolygónk véges nyersanyagkészletei és energiahordozói. Ez a
tendencia pillanatnyilag nem csökkenő, hanem növekvő irányt mutat.
A hulladék és szemét között azonban különbséget kell tennünk:
Szemét: azok az anyagok, amelyek nem hasznosíthatók újra, vagy éppen
vegyesen tárolódnak, és ezért nem lehet hasznosítani őket.
Hulladék: olyan külön, fajtánként gyűjtött, számunkra értéktelen anyag, amely,
ha elkerül a megfelelő helyre, újrahasznosítható.

Hulladékmegelőzés
A hulladékgazdálkodási prioritási sorrend első lépcsőfokán a megelőzés áll. Minél
kevesebb szemét termelődik, annál kevesebb erőforrást vonunk el a környezettől,
annál kevesebb hulladékról kell majd gondoskodjunk az elkövetkezőkben. Minden
lehetőséget ragadjunk meg a hulladéktermelés visszaszorítására, ismertessük,
értessük meg a gyerekekkel is.
Néhány ötlet, hogy hogyan tudunk kevesebb hulladékot termelni a hétköznapokon:
{ Gondoljuk át vásárlási szokásainkat. Csak azt vegyük meg, amire valóban
szükségünk van. Bevásárlás előtt még otthon készítsünk listát a számunkra
fontos termékekről!
{ Kerüljük az agyoncsomagolt termékeket, de ugyanakkor a csomagolóanyag
típusa is fontos kell legyen döntésünk során!
{ Mielőtt megvásárolunk egy terméket, nézzük meg, hogy hol gyártották (minél

43
 közelebb, annál kevesebbet szállították, tehát kevesebbn a károsanyag-
kibocsátás), nézzük meg az összetételét stb.!
{ Vigyünk magunkkal vászontáskát, fonott kosarat, ne fogadjunk el műanyag
zacskót!
{ Kerüljük nehezen lebomló anyagok használatát, pl. tetrapack, alumíniumdoboz
stb.!
Tehát ne termeljünk fölösleges hulladékot, próbáljuk megelőzni létrejöttét.

Hulladék-megelőzés komposztálással
A komposztálás során nagyon könnyen átalakíthatjuk a kerti
hulladéknövényzetet, ételmaradékokat hasznos tápanyagokká. Típusukat tekintve
két típusról beszélhetünk: hideg- és melegkomposztálásról.
A melegkomposztálás során az anyagokat zárt begyűjtőbe kell helyezni
(komposztláda), a szigetelésnek köszönhetően nő a keletkezett hőmérséklet, mely
elősegíti, felgyorsítja a lebomlási folyamatot (50-70 Celsius-fok).
A hidegkomposztálást főként nagyobb mennyiségű kerti
hulladékoknál használják, itt vagy komposztkeretbe, vagy egyszerű
rakásba rakják. Habár itt is keletkezik hő a komposztálás során, de
nem annyira jelentős, mint a melegkomposztálásnál, ugyanakkor
jelentős szerephez jutnak a földigiliszták is a lebomlási folyamatban.
A kész komposztot talajjavítóként, virágföldként lehet majd használni.
Komposztba kerülhet: lomb, avar, kaszált fű, zöldség és gyümölcs, tojáshéj,
kávézacc, teafű, kis mennyiségben apró csont, fűrészpor, gyaluforgács
stb.

Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás

A hulladék-kibocsátásunkat nem tudjuk teljes mértékben
visszaszorítani, azonban ha odafigyelünk vásárlási szokásainkra, jelentősen tudjuk
csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A második lépés az, amikor a termelt
hulladékkal akarunk kezdeni valamit, ezért különválogatjuk azokat az anyagokat,
amelyek újrahasznosíthatóak, és rábízzuk a cégre, amely a begyűjtésükkel
foglalkozik.
Két ok, amiért érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot:
- kevesebb elsődleges nyersanyagra lesz szükség, ezáltal óvjuk a környezetünket
(kevesebb fát kell kivágni, kevesebb kőolajat felhasználni)
- kevesebb lesz az a hulladékmennyiség, amely a lerakóra kerül, ezáltal jóval
hosszabb ideig üzemelhet, később telik meg.

A csíkszeredai lakosságnak 2010 november elsejétől lehetősége van a város 11

pontján elhelyezett hulladékgyűjtő sziget segítségével szelektíven eldobni a
háztartásban keletkezett hulladékot. Minden hulladékgyűjtő sziget három színes
gyűjtőedényből áll: kék, sárga és zöld.
A sárga gyűjtőedény a műanyag és fémhulladék begyűjtésére alkalmas. Ide
dobhatóak el az ásványvizes, üdítős és más italos palackok (PET) lapítva, PE, HDPE

44
jelzésű csomagolóanyagok: fólia, zacskó, samponos, öblítős palack, joghurtos, vajas,
margarinos, tejfölös doboz kimosva, hypós és mosogatószeres palack kimosva, üdítős,
sörös, konzerves doboz, alumíniumtubus stb. Nem gyűjthető a szennyezett palack,
gyermekjáték, mikrohullámú tálca, CD-lemez stb.
A kék gyűjtőedény a papírhulladék kihelyezésére alkalmas. Ide dobhatók:
csomagolódoboz, kartondoboz, hullámpapír, papírzacskó, reklámújság, folyóiratok
stb. Nem gyűjthető: szennyeződéseket tartalmazó (olaj, élelmiszer, zsír) papír, használt
papír zsebkendő, szalvéta.
A zöld gyűjtőedény az üveghulladék számra lett kihelyezve. Ide dobható az italos,
illetve ásványvizes üveg, üdítős, alkoholos, befőttes, parfümös, bébiételes, mustáros
üveg stb. Nem gyűjthető az ablaküveg, jénai, tükör, TV-képcső, szélvédő, kerámia,
villanykörte, szemüveg stb.

Célunk, hogy a gyerekek:

{ tanulják meg, hogy a hulladékok ártalmasak az emberek, állatok és növények
életére
{ azonosítsák a szennyeződésforrásokat és ezek kiiktatásának lehetőségeit
{ ismerjék meg a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit, és gyakorolják helyesen
az óvodában, otthon
{ ismerjék meg, mi készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékokból, kapjanak
képet a hasznosítás lehetőségeiről is
{ szókincsébe épüljön be, hogy használják az ökológiai szakkifejezéseket
(konténer, gyűjtőedény, hulladék, hulladékszelektálás, komposzt, újrapapír,
újrafelhasználás, gyűjtősziget...)
{ különböző termékek előállítása érdekben dolgozzák fel a természetben talált
anyagokat, fejlődjön kreativitásuk
{ különböztessék meg a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált
környezetet, nyilvánítsák ki az ezzel kapcsolatos véleményüket
{ alkalmazzák valós élethelyzetekben az elsajátított, a környezetvédelemre
vonatkozó szabályokat

Megoldási lehetőségek:
{ séta alkalmával figyeljünk meg egy gyűjtőszigetet.
Keressünk máshol is ilyet a városban. Figyeljük meg,
beszéljük meg, mi a hulladék, mit kezdhetünk vele?
Melyik konténerbe mit lehet tenni? (A gyűjtőedényekben
elhelyezhető hulladékokról az edények színe, az
edényeken levő képek adnak tájékoztatást.) Szemét vagy
hulladék? Tisztázzuk az alapfogalmakat: konténer,
gyűjtőedény, hulladék, hulladékszelektálás, komposzt, szemét és hulladék
közti különbség stb. Melyik utca tiszta, melyik szemetes?
{ folyamatos tevékenység: – Biztosítsuk a szelektív hulladékgyűjtést az óvoda
egész épületében (pl. papír, műanyag stb.), kivéve a veszélyes hulladékokat. Az
óvodában keletkező hulladékokat csoportosítsuk anyaguk szerint.

45
 Beszélgessünk róla, melyiket hová kell tenni. Magyarázzuk meg, hogy miért is
gyűjtjük külön ezeket az anyagokat. Kerüljenek külön tárolóba az elrontott
(használt) papírok, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék onnan
rajzolni, hajtogatni)
{ otthon kidobásra ítélt tárgyak begyűjtése, felhasználása művészeti és gyakorlati
tevékenységeken
{ hulladékgyűjtési heteket szervezünk, amely nemcsak a szemléletformálás miatt
hasznos: a gyerekek megtanulhatják, hogyan lehet újrahasznosítani a különféle
hulladék anyagokat, és hogyan lehet ezekből tartós játékeszközöket készíteni.
Miből mit és hogyan lehet készíteni? (ajándékok, álarcok, bábfigurák, játékok és
dísztárgyak…)
{ több közös családi programot szervezünk: barkácsoló délutánokat (pl.
karácsonyi ajándékkészítés, madáretető, mesevár stb.), kertészkedések
(komposztkészítés, csemeteültetés), hulladékgyűjtések. A családok
környezettudatos szemléletformálását ezzel is alakítjuk. Készíthetünk
tájékoztató táblát, amellyel felhívjuk a gyerekek és a szülők figyelmét az éppen
időszerű tevékenységekre.
{ Kísérleti lehetőség: Az ősszel földbe ásott hulladék felfedezése:
- Mi történt a földben a különféle anyagokkal? Mi bomlott fel és mi nem? Hová
tegyük a fel nem bomlott hulladékot?
- Kakukktojás játék: pl. újságpapír, telefonkönyv, írólap, tejfölös pohár
stb.
- Anyanyelvi játék: Folytasd a mondatot! pl. Azért gyűjtjük szelektíven a
hulladékot, hogy…………
{ készíthetünk társasjátékokat is:
- okos doboz: Beszerzünk egy nagyobb méretű kartondobozt,
amelynek közepére egy nagyobb, téglalap alakú ablakot, alája pedig két
kisebb ablakot vágunk. A felsőbe kihelyezzük a válaszokat ábrázoló képeket,
majd a kérdés feltevése után a gyerekeknek választaniuk kell, hogy melyik kép
a helyes, és annak megfelelő ablakba dugják be a kezüket. Ha helyes a válasz,
kézfogással jutalmazzák, ha nem, akkor pacsit kap a kezére.
- képes dominó: A csatolt minta alapján készítsük el a dominókat. (margarinos
doboz, sárga, kék, zöld kuka, műanyag palack, tejesdoboz, ceruzaelem,
tejfölös doboz, újság, csomagolópapír, almacsutka, rossz tv, dugó, gyógyszer,
alumíniumdoboz)
- memória játék: A párkereső játékban a képes dominó elemeit használjuk fel
nagyobb méretben.
- halászjáték: Három hulladéktípus körvonalait kivágjuk kartonból
(típusonként 4-5 db), ezekre egy kis fület ragasztunk, majd egy általunk
készített pecabottal kifogjuk, és a megfelelő színű dobozba helyezzük.
- tárgyak felismerése csukott szemmel a begyűjtött, tisztára mosott
hulladékot nevezzék meg behunyt szemmel.
- kiállítás újrahasznosítható hulladékból készült tárgyakból
- album készítése a tevékenységek során készült fényképekből

46
{ gyermekek által alkotott mese, kitalált történetek képek segítségével, – óvónő
mesék
{ gyakorlati tevékenységek: újrapapír készítése, kartonlabirintus, festékkészítés
természetes anyagokból, újságpapír összegyűrése különböző gyümölcs- és
zöldségformákká, újraszappan készítése maradék szappanból
{ feladatlapok:
 Színezd ki a tárgyak körüli ábrát a megfelelő színnel!
Papír – kék, üveg – zöld, műanyag – sárga.
‚ Kösd össze a pontokat! Vezesd a hulladékokat a megfelelő kukába!
ƒ Keress utat a hulladéknak a szemeteskosárig!

Érdekességek:
{ az újrapapír gyártásához feleannyi energiára és negyedannyi vízre van szükség,
mint a fából készült új papírhoz. Ugyanakkor minden tonna újrahasznosított
papír: megment 17 fát a kivágástól; 30.000 liter víz megtakarítását
eredményezi; a levegőszennyeződést 95% -al csökkenti.
{ minél hosszabb a bomlási idő, annál nagyobb veszélyt jelent a hulladék a
környezetre és közvetve az emberi életre is.
Íme néhány lebomlási idő: almacsutka – 3 hónap; papír – 3-12 hónap; gyufa – 6
hónap; cigaretta füstszűrő – 1-2 év; alumínium doboz – 10-100 év; műanyag
csomagolás: 100 - 1000 év; üveg – 4000 év.
Mit tehetsz?
{ A szemetet ne a földre, hanem a hulladékgyűjtőbe tedd!

{ Próbáld különválogatni a hulladékokat!

{ Őrizd környezeted tisztaságát a csoportteremben, az utcán és otthon!
{ Készíts díszeket, maketteket a szelektíven gyűjtött hulladékból, majd szervezz
kiállítást belőlük!
{ Találj ki mesét a szelektív hulladékgyűjtésről!
{ A papírlap mindkét oldalát használd fel rajzolásra!
{ A legkevesebb csomagolással rendelkező terméket kérd ajándékba a szüleidtől!

47
Színezd ki a tárgyak körüli ábrát a megfelelõ színnel!
Papír – kék, üveg – zöld, műanyag – sárga.

48
Kösd össze a pontokat! Vezesd a hulladékokat a megfelelő kukába!

49
Keress utat a hulladéknak a szemeteskosárig!

50
 Tudástár

Az emberiség a tűz felfedezése óta

energiát fogyaszt. Kezdetben fát
használt az energiatermeléshez, az
ipari forradalom idején szenet, a XX.
században pedig már olajat és
földgázat is. A jelenlegi mennyiségben
fogyasztva az olajat és a földgázat a 21.
század közepére felélünk minden
tartalékot. Ez nem azt jelenti, hogy
elfogy az olaj, illetve a földgáz, hanem
hogy nem lesz már gazdaságosan
kitermelhető. Az energiafelhasználás mértékének csökkentésével hozzajárulhatunk
környezetünk állapotának javulásához.
Az emberiség már a történelmi időkben is használta a víz és a szél energiáját.
Napjainkban a megújuló energiák lassan előtérbe kerülnek. Sokkal több energiát
hozhatnánk létre a zöld, környezetbarát forrásokból. A NAP a földi élet elsődleges
energiaforrása. A napenergiát kétféle módon tudjuk hasznosítani. Passzív
hasznosítással, amely az épületek tájolásával, kialakításával érhető el, kiegészítő
berendezés nélkül, és aktív hasznosítással, az erre a célra szolgáló eszközökkel, vagyis
napkollektorral vagy napelemmel. A napelem a napfényt közvetlenül elektromos
energiává alakítja át.
Egyre több vízierőmű kezdi meg ismét a villamosenergia-termelést, amelyek a
turbinák meghajtásához a rajtuk keresztüláramló vizet használják fel. Ehhez
hatalmas gátakat kell építeni a víz tárolása miatt, aminek hátrányai is vannak az ott élő
emberek, állatok és növények számára. A kisebb vizierőművek környezeti hatása
sokkal gyengébb, mivel ezek gyűjtőtó nélkül működnek.
A szél ereje szintén felhasználható áram termelésre. A szélerőművek működését a
szélsebesség határozza meg. A szélturbinák leginkább a magaslatokon és a
tengereknél a leghatékonyabbak, ahol erős szél fúj. Előnyük, hogy nem szennyezik a
környezetet az energia előállítása során. Hátrányuk, hogy esztétikailag rontják a tájat,
zajosak, valamint madarakat pusztíthatnak el.

Energiatakarékossági ötletek:
{ Feleslegesen ne égessük a fényforrásokat, használjunk takarékos égőket,
használjuk ki maximális ideig a természetes fényt!

51
{ Célravezető megoldás az, ha mindenhol, így az óvodában is
élhetnénk a fűtésszabályozással!
{ Alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érzünk, ha eléggé párás
a levegő: használjunk párologtatót a lakásban!
{ Az ablakokba ne tegyünk túl sok és túl magas növényeket, hogy
akadálytalanul tudjon a napfény bejutni a helyiségekbe!
{ A hűtő- és fagyasztógépeket hűvös helyen tartsuk. Az ajtaját ne
nyitogassuk gyakran, mert akkor meleg levegőt engedünk be,
amit a berendezés energiafelhasználással kell lehűtsön!
{ Mosás után gondosan teregessük ki a ruhát, így kevesebbet kell
vasalnunk!
{ Használjuk ki a nap hőerejét!
{ Az elektromos berendezések jelentős része készenléti üzemmódban is sok
energiát fogyaszt, így érdemes kikapcsolni őket, amikor nincsenek
használatban!

Ne feledd!
{ március 22. a Víz Világnapja
{ március utolsó szombatján, 20.30 és 21.30 között van a Föld Órája
{ április 22.-én tartjuk a Föld Napját
{ május 10.-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját
{ május 24.-én van az Európai Nemzeti Parkok Napja
{ június 5. a Környezetvédelmi Világnap
{ június 8.-án tartjuk az Óceánok Világnapját
{ szeptember 16. az Ózon Világnapja
{ szeptember 22.-én van az Európai Autómentes Nap
{ szeptember harmadik szombatján tartjuk a Takarítási (vagy Szemétszedési)
Világnapot
{ október 4.-én ünnepeljük az Állatok Világnapját

Versek:
{ Benedek Elek - Madárfiókák
{ Egri György - Nõnek a fák
{ Gyulai Pál - Fiúcska és madárka
{ Gyurcsó István - Pici patak mondókája
{ Jókai Mór - Ültess fát!
{ Kányádi Sándor - A halak bosszúja
{ Kányádi Sándor - Csukástó
{ Kányádi Sándor - Elnémult a kis patak
{ Kányádi Sándor Sétálgat a szellő
{ Kovács Borbála - Levél a szélben
{ Lehoczky János - A vizek fohásza
{ Orbán Ottó - Zivatar

52
 { Osváth Erzsébet - Falevelek
{ Szabó Lőrinc - A szél meg a nap
{ Szilágyi Domokos - Eső
{ Tamkó Sirató Károly - Dal a tóról
{ Weöres Sándor - A cinke és a vadrózsabokor
{ Weöres Sándor - A galagonya
{ Weöres Sándor - Eső
{ Weöres Sándor - Kis versek a szélrõl
{ Weöres Sándor- Tekereg a szél
{ Weöres Sándor - Tó vize
{ Zelk Zoltán - Téli fák

Mesék, legendák:
{ A gomba alatt (szovjet mese)
{ Az öreg halász és a nagyravágyó felesége (népmese)
{ B. Radó Lili - Esőcseppecskék (vers formában)
{ Benedek Elek - A világszép nádszálkisasszony
{ Benedek Elek - Az aranyhal
{ Benedek Elek - Mese a fákról
{ Benedek Elek - Ne bántsd a fát
{ Csukás István - Csiszta mókus négy élete
{ Juhász Edit - Patak Apó története
{ Kóró és a kismadár
{ Maros és Olt legendája
{ Megitatják a fűzfát (népmese)
{ Mikola Klára - Házavató
{ Mikola Klára - Kuka manó
{ Péterfi Emilia - Ki is az a füttyös „Senki”?
{ Szépvíz legendája
{ V. Szuhomlinszkij - A nyulacska és a szél
{ Zelk Zoltán - A patak meséje
{ Zelk Zoltán - Őszi mese
{ Zelk Zoltán - Párácska
{ Zelk Zoltán - Őszi mese

53