Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és

Egységes Óvoda - Bölcsőde
Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com
Kitöltő neve: Pap Jánosné

1. Jó gyakorlat megnevezése:
Lurkó iskola előkészítő program
2. Tulajdonos neve:
Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes
Óvoda – Bölcsőde
Képviselője: Szabóné Nagy Erzsébet

3. Megvalósítás helyszíne:
Intézmény: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és
Egységes Óvoda – Bölcsőde
OM azonosító: 037612
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye:Zala
Település: Sümegcsehi
Irányítószám: 8357
Utca, házszám: Kossuth Lajos utca 1.

4. Alkalmazási terület:
Pedagógiai, módszertani, szervezetfejlesztés
Intézmény típus: óvoda
Korosztály: 5-7
5. Tartalmi leírás:
5.1. Bemutatott jó gyakorlat céljai:
o Kidolgozott jó gyakorlat célja, hogy minél nagyobb
esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes
iskolakezdéshez
o A fejlesztésnek köszönhetően a gyermekek hat-hét
éves korra elérik az iskolai élet megkezdéséhez
szükséges fejlettségi szintet. A gyermekek testileg,
lelkileg és szociálisan is éretté válnak.
o A gyermekek folyamatos megismerése, fejlődésük
nyomonkövetése lehetővé teszi a tudatos fejlesztést
o A feladatok során előtérbe helyeztük a játékosságot
o Célunk a különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása
 o A gyermekek egészséges körülmények között,
szeretetben, biztonságban, egyéni érési ütemükben
fejlődhessenek
o Egyéni képességek a gyermeki játékszabadság
figyelembevételével, tiszteletben tartásával,
környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő
képességekkel rendelkező az iskolai életre alkalmassá
váló gyermekek nevelése.
5.2. Hogyan szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról
a gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására
o Lehetőség nyílik önálló tanulást elősegítő
tevékenységközpontú foglalkozásokra, differenciált
feladat megoldásokra, tanulásszervezésre, kooperatív
tanulási technikák alkalmazására.
o Új tanulástechnikai módszerek alkalmazásával
lehetővé tesszük a hatékony ismeretszerzést
o A fejlődésben mutatkozó egyéni eltéréseket
hatékonyabban figyelembe vevő fejlesztőprogramot
valósítunk meg
o A frontális és az egyéni feladatok váltakozása a
foglalkozásokon lehetővé teszi a differenciált
fejlesztést.

5.3. A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes

alkalmazása:
o A program jól kapcsolódik a kompetencia alapú
oktatáshoz
o A többszintű differenciálás lehetővé teszi kognitív
képességek tudatos fejlesztését
o A közös programok fejlesztik a szociális
kompetenciákat: Kapcsolatteremtés, kapcsolat tartás,
empátia, tolerancia, siker-és kudarc feldolgozó
képesség, másság elfogadása
o A projekt pedagógia alkalmazása segíti az
együttműködést
o A program biztosítja az SNI-s, HH, és HHH-s
gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását is
o Fejlődik verbális kompetenciájuk, hiszen fejlesztjük
szókincsüket, szóbeli kifejezőképességüket.
 5.4. A jó gyakorlat kiemelten szolgálja a gyerekek, szülők egyenlő
hozzáférését a minőségi neveléshez:
o A program kiemelten foglalkozik azzal a ténnyel,
hogy a gyerekek eltérő szociális háttérrel érkeznek az
óvodába
o Igyekeztünk olyan programokat szervezni, amely nem
költség igényes viszont nagyon változatos, és sok
fejlesztő feladatot foglal magába
o A szülők folyamatos tájékoztatást kapnak a
gyermekük fejlődéséről, feladatmegoldásáról, majd az
iskolaérettségi vizsgálat eredményét részletesen
ismertetjük velük.
o Az óvodában szervezett vetélkedőkön, különböző
rendezvényeinken a szülők is részt vesznek, a
csapatok tagjaivá válhatnak, így személyesen is
megbizonyosodhatnak a gyermekük feladatmegoldó
képességéről.
5.5. Milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától:
o A gyermekek szorongásmentesen várják az iskola
kezdést
o A gyermekek magas százalékban elérik az év végére
az iskolaérettségi szintet.
o Csökken azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek
még egy évig óvodai fejlesztésben kell maradnia
o A differenciált fejlesztésnek köszönhetően minden
gyerek a saját egyéni ütemében fejlődhet, nem éri
kudarcélmény.
o A gyerekek feladattudata kialakul, ez a feladat
megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre
eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Nő a
kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk és
önfegyelmük.
5.6. Jó gyakorlat kifejlesztésének fázisai.
o Gyermekek fejlettségének felmérése, hiányok feltárása
o Éves program kidolgozása, a fejlettségi szintek
figyelembe vételével
o Kutatómunka, amely során az egyes képességek
fejlesztéséhez a megfelelő fejlesztő játékokat
összegyűjtöttük
o Program kipróbálása, szükséges módosítások
elvégzése
o Végleges program végrehajtása, értékelése
 o Szülői elégedettség mérése az iskola-előkészítő
programunkról, melynek eredményét beépítettük a
programba.
o Program hatékonyságának mérése, értékelése

5.7. Milyen jellemző körülmények esetén működőképes a jó gyakorlat:

o Elsősorban olyan településen ajánlott, ahol van óvoda
és iskola is.
o Előnyös a kislétszámú csoport (15-20)
o Differenciált fejlesztést támogató óvodapedagógus.
o Különösebb személyi és eszközigénye nincs.
o A kipróbálás vegyes életkorú csoportban történt, de
homogén összetételű csoportban is megvalósítható
o Hatékonyan alkalmazható olyan csoportokban, ahol
magas a HH-s, HHH-s gyermekek száma.

5.8. Mitől egyedi a jó gyakorlat:

o Éves tervben kidolgozott, hetekre lebontott
foglalkozás tervezet teszi lehetővé a folyamatos,
sokirányú fejlesztést
o A foglalkozások egymásra épülnek és nagyon
játékosak.
o Az óvodában található eszközökkel megvalósíthatóak
a feladatok
o A frontális és egyéni feladatok váltakozása lehetőséget
biztosít a gyermekek differenciált fejlesztésére
o
5.9. hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a működés eredményességét
o Szülői elégedettség mérése kérdőívvel
o A gyermekek iskolaérettségi felmérésén elért
eredmények
o Nevelési Tanácsadói szakvélemények
o Nevelési Tanácsadóba irányított gyermekek száma
csökkenő tendenciát mutat

6. Referenciák
o Az óvoda, éves tervei, beszámolói
o Szülői elégedettségmérés eredményessége
o Az első osztályosok eredményes iskolai teljesítménye
o Tanítónők elégedettsége a gyermekek felkészültségéről
7. Humán erőforrás igény
o Csoportonként két óvoda pedagógus, egy dajka, tehát
programunk erőforrás igénye nem haladja meg az óvodai
létszámkeretet
o Megvalósításhoz fontos, hogy a pedagógusok jó
együttműködési-, innovációs készséggel rendelkezzenek és
elkötelezettek legyenek a hátrányos helyzetű gyerekek
integrációjával kapcsolatban
o Szükség van az óvodapedagógusok, szülők és az általános
iskolai alsó tagozatos pedagógusok együttműködésére
o Lényeges, hogy jól működő-egymást támogató- kapcsolat
rendszer alakuljon ki a partnerek között

8. A fenntartáshoz szükséges igény

o Eszköz igényében nem tér el túlságosan a hagyományosan
működő óvodáktól, de megkönnyíti a munkát, ha vannak
képesség fejlesztő játékok.
9. Átvitelhez szükséges költségek típusai
o Know how ára
o Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés
o Utazás
o Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés