DEBRECENI EGYETEM

GYERMEKNEVELÉSI
ÉS GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR

H-4220 Hajdúböszörmény, Désány István u. 1-9., 4221 Pf.: 49.

Tel.: 52/229-559, e-mail: titkarsag@ped.unideb.hu

Tájékoztató a 4 hetes komplex egyéni gyakorlatról

óvodapedagógus szak, levelező tagozat
2021 - 2022. II. félév

Egyéni óvodai gyakorlat VI. LEVELEZŐ TAGOZATON

Kötelező óraszám: 5 óra

A félévzárás módja: gyakorlati jegy
A gyakorlat helye: a hallgató által választott óvoda
Gyakorlati feladatok:
A hallgató felkészül a négy hetes komplex egyéni gyakorlatára.
Feladat:
Ismerkedik a választott óvodai gyakorlóhely feltételeivel, az óvoda és a csoport
dokumentációjával.
 Amennyiben korábbi gyakorló helyétől eltérően más óvodában tölti a gyakorlatot,
kijegyzeteli az óvoda pedagógiai programját. Ezen túl ismerkedik az óvodai
csoport dokumentációjával, és azokat kijegyzeteli a gyakorlati naplóba (nevelési
terv, éves terv aktuális időszaka)
 Amennyiben a gyakorlatát ugyanabban az óvodában tölti, mint korábban és az
óvoda pedagógiai programját korábban kijegyzetelte, ebben az esetben az óvodai
csoport dokumentációjával ismerkedik, és azokat jegyzeteli ki a gyakorlati
naplóba (nevelési terv, éves terv aktuális időszaka)

Az „Egyéni gyakorlat VI” letöltésének időtartama megelőzi a négyhetes komplex

egyéni gyakorlatot.
Az „Egyéni gyakorlat VI” teljesítése előfeltétele a komplex egyéni gyakorlatnak.

1
 KOMPLEX EGYÉNI GYAKORLAT

Az óvodai gyakorlat letöltésének ideje: 2022. március 7. – április 15. közötti

időszakban
Szupervízió időpontja. 2022. április 1.

A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának III.

évfolyamos óvodapedagógus szakos hallgatói tanulmányaik hatodik félévében komplex
egyéni gyakorlaton vesznek részt. A szakmai gyakorlatuk ideje alatt is a DE GYGYK
teljes jogú hallgatói, rájuk a kar Tanulmányi- és vizsgaszabályzatának előírásai
érvényesek.

A komplex egyéni gyakorlatról a hallgatók tájékoztatást kapnak a konzultáció ideje

alatt, melyen a részvétel kötelező!

1.) A komplex egyéni gyakorlat célja:

A GYERMEKKÖZPONTÚ ÓVODAI SZEMLÉLET GYAKORLATÁHOZ

IGAZODÓ FOLYAMATOS NEVELŐ MUNKA

Az óvodapedagógusi pályához szükséges kompetenciák, elsősorban a szakmai

ismeretek, a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges általános és speciális képességek és
attitűd fejlesztése.
- A folyamatos nevelőmunka során a képzés időtartama alatt elsajátított ismeretek
alkalmazása, a mélyebb érzelmi kapcsolatra épülő együttműködés kialakítása a
gyermekekkel.
- A szakmai ismeretek komplex, integrált fokozott önállósággal történő
alkalmazása.
- A konstruktív pedagógia alkalmazása, a konstruktív, felfedező tanulás, a
problémahelyzetek megoldása, kreativitás fejlesztése.
- A gyerekek egyéni fejlettségéhez, fejlődési üteméhez igazodó differenciált
tevékenységszervezés, és képességfejlesztés gyakorlása.
- A napi tevékenységek szervezésével, vezetésével a hallgató játszóképességének,
és szervezőképességének tökéletesítése.
- A családokkal való együttműködés sokszínű lehetőségeinek megismerése,
kapcsolattartás gyakorlása.
- A kommunikációs készség tökéletesítése, a gyermekekkel, a szülőkkel, illetve a
kollégákkal való kapcsolatteremtés, és együttműködés során.
- Az önelemzés, önértékelés gyakorlásával az önismeret fejlesztése.

A KOMPLEX EGYÉNI GYAKORLAT MINDEN ELEMÉNEK

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT A FENNÁLÓ JÁRVÁNYVESZÉLYRE ÉS A
HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE TEKINTETTEL OLDJA MEG A HALLGATÓ,
AZ ÓVODA HELYI LEHETŐSÉGEINEK A FIGYELEMBEVÉTELÉVEL!

2.) A komplex egyéni gyakorlat időpontja, beosztás

2
A levelező tagozatos hallgatók 4 hetes összefüggő (20 munkanap, 1 munkanap = 5 óra,
összesen 100 óra) komplex egyéni óvodai gyakorlaton vesznek részt.

A négy hét, 20 munkanap folyamatában letöltendő. A hallgató javasolt munkaidő

beosztása: heti három nap délelőtt, két nap délután.

Az összefüggő négy hetes gyakorlat alatt kötelezően meg kell jelennie a Kar székhelyén
megszervezett szupervízión, ahol bemutatja a hallgató a gyakorlati naplóját a DE
Gyakorló óvoda mentor óvodapedagógusának (az addigi állapotnak megfelelően),
beszámol a gyakorlata menetéről, illetve kérdéseire választ kaphat!

A JÁRVÁNYVESZÉLYRE TEKINTETTEL A SZUPERVÍZIÓ ONLINE KERÜL

MEGSZERVEZÉSRE webinarium felületen, a DE Gyakorló óvoda mentor
óvodapedagógusával, amin a részvétel kötelező. Lásd konzultációs rendben.

A gyakorlat színhelye:

A hallgató által választott óvodában, az óvodavezetővel egyeztetve, aki kijelöli a

fogadott hallgató számára a mentor óvodapedagógust és a gyermekcsoportot. Azok a
hallgatók, akik tanulmányaik ideje alatt óvodában dolgoznak, a gyakorlatukat letölthetik
saját munkahelyükön a gyakorlatvezető óvodapedagógus jelenlétével.

Minden hallgató számára szükséges letölteni a „Tárhelyről”:

(HALLGATÓI MEGÁLLAPODÁS Felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai
gyakorlat elvégzéséről), és azt kitöltve legkésőbb a komplex egyéni gyakorlat
megkezdése előtt postai úton el kell juttatni az alábbi címre:

Lévai Istvánné, tanszéki adminisztrátor

Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar

4220 Hajdúböszörmény, Désány István út 1-9.
A borítékra írják rá „Komplex egyéni gyakorlat”

(Az „Együttműködési megállapodást, mely a Kar és a Szakmai gyakorlóhely között

jön létre, csak abban az esetben szükséges, ha ilyen magállapodást korábban nem
kötött a Kar az adott gyakorlóhellyel.

3.) A hallgató feladatai a komplex egyéni gyakorlat során:

A hallgató a korábbi félévekben gyakorolt minden óvodai tevékenységet

folyamatosan végez az óvodában.

- Az első napokban ismerkedjen a gyermekekkel, kapcsolódjon be minél

aktívabban a nevelő-gondozó munkába. A továbbiakban ezeket a tevékenységeket
nagy önállósággal szervezze, irányítsa, és rögzítse folyamatosan a gyakorlati
naplójába.
- Ismerje meg a gyermekcsoport szokásait. Fokozatosan igyekezzen átvenni az
óvodapedagógus gyermekcsoportban végzett feladatait (szervezés, tervezés,
irányítás terén).
- Folyamatosan vegyen részt a gyermekek játékában, ismerje meg, rögzítse a
gyermekek játékszükségleteit, tervezze azok kielégítését. Törekedjen a feltételek
megteremtésére, (pl. élményszerző séta szervezése, eszközök, kiegészítők
készítése stb.), újragondolására.

3
- Tervezze és irányítsa az óvodai csoport tevékenységeit és programjait (szokások,
hagyományok, aktualitások szerint).
- Lehetőség szerint vegyen részt szülővel történő beszélgetésben, családlátogatáson,
szülő tájékoztatásán a gyermek fejlődéséről, vagy az óvodapedagógusok által
szervezett szülői értekezleten és azt jegyzetelje le a szülői értekezlet jegyzőkönyv
vezetésének módja szerint.
- Szervezzen képességfejlesztő játékokat.
- Délutáni pihenőt megelőzően olvasson, vagy mondjon memoriter, mesét a
gyermekek számára (legalább heti három alkalommal). Rendszeresen szervezze és
vezesse a mindennapi mozgás tevékenységet.
- A négy hét során, napi rendszerességgel készüljön, illetve írjon feljegyzéseket
a gyakorlati naplóba, melyeket a gyakorlatvezetővel véleményeztessen.
- Minden óvodai tevékenységről készítsen legalább egy darab kéthasábos (az
adott módszertanból tanult módon) vázlatot, melyet a naplóba beilleszt.
- A gyakorlati napló módszeres, átgondolt vezetése tartalmi és formai tekintetben is
a gyakorlati jegy részét képezi. Megfigyelései, elemző megjegyzései során a
szaknyelv alkalmazása alapkövetelmény, mint ahogyan az önelemzés, és az
önértékelés során is.
A gyakorlati (hospitálási) napló (az első félév kezdetén megkezdett füzet)
vezetésének követelményei:

- Alapvetően megegyezik az előző félévek követelményével, amiben más, az az

összefüggő gyakorlat hosszabb időtartamából, és az összetettebb gyakorlati
feladatokból adódik.
o rendezettség, a folyamatosan, naponta készített írásbeli felkészülés
(nevelési feladatok sora, a játéktervezés, a vázlatok, képességfejlesztő
játékok, stb.), melyben tükröződnie kell a szakszerűségnek, és az elméleti
tárgyak ismeretanyagának
o napi megfigyelések, rögzítése az első két napban (8.00 – 10.00, a mentor
óvodapedagógus és gyermek tevékenységeire vonatkozólag pl.
tevékenység szervezési módok, szokások) a korábban tanult
négyhasábos formában (Lásd Mellékletben példa), amelyben az
elemzéseket megfelelő szaknyelvhasználattal, stílussal és nyelvi
igényességgel fogalmazza meg:

o helyi nevelési folyamat, napirend főbb sajátosságai

o gyűjtse össze, melyek az adott gyermekcsoport tevékenységserkentő
tényezői
o készítse el a gyermekek saját életvezetése érdekében végzett
munkatevékenységek fejlettségi szintjét, melyet a heti terv
készítésekor vegyen figyelembe (Önkiszolgáló munka, a szokások
egyéni fejlettségének regisztrációja. (Lásd Mellékletben példa)
o a sikeres feladatmegvalósítás érdekében, tervezze meg a mentorral
közösen hosszabb távra (négy hétre) munkáját, mely során vegye
figyelembe:
 az adott óvoda Pedagógiai programjának tartalmi elvárásait
 a csoport szokás és szabályrendszerét
 az óvodapedagógus adott időre eső képességfejlesztési és
tevékenységszervezési terveit,
 saját (az óvodapedagógussal előzetesen egyeztetett) elképzeléseit

4
 o A SZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEKET EGY-EGY HÉTRE
ELŐRE TERVEZZE MEG
o a gyermekekkel, a szülőkkel, az óvoda dolgozóival kapcsolatban a
füzetvezetés során is, figyeljen az alapvető etikai szempontok betartására.
(mint, pl. személyiségi jogok, őszinteség-tapintat kérdése, kategorikus
kijelentések, megállapítások kerülése, stb.)
o hetente rögzítse füzetében önelemzését, önértékelését. (Az értékelési
szempontok a már jól ismert szempontokkal azonosak.)

A komplex egyéni gyakorlat ideje alatt a hallgató MINDEN HÉTEN, MINDEN

TEVÉKENYSÉGET SZERVEZZEN, amit a gyakorlati naplóban rögzít, dátummal
ellátva
- heti tervet készít az összes tevékenységre (a sablon a mellékletben található)
- a négy hetes gyakorlat folyamán minden tevékenységből egy darab vázlatot készítsen,
amit a gyakorlati naplóban rögzítsen (gépelve is lehet): Szabad játék; gyermeki munka;
rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; mozgás; verselés-mesélés; ének-zene, énekes
játék, gyermektánc; külső világ tevékeny megismerése, mindennapos mozgás.

(Megjegyzés: A szupervízió alkalmával így lehetőség adódik az esetleges megvalósítási

alternatívák felvázolására, további segítség és útmutatás kérésére a Gyakorló Óvoda
mentor óvodapedagógusától.)

4.) A gyakorlati záróvizsga értékelésének rendje

A GYAKORLATI ZÁRÓVIZSGA jegye a négyhetes gyakorlat alatt végzett hallgatói

munka összesített értékeléséből ered. Ennek elemei:
1. gyakorlati napló vezetése

2. a felsorolt tevékenységek szervezése, tevékenységvázlatok rögzítése a gyakorlati

naplóban: (Szabad játék; gyermeki munka; rajzolás, festés, mintázás,
kézimunka; mozgás; verselés-mesélés; ének-zene, énekes játék, gyermektánc;
külső világ tevékeny megismerése; mindennapos mozgás)

3. a mentor óvodapedagógus a hallgatóról készített gyakorlati értékelése

(Értékelési szempontsor, Jegyzőkönyv)

4. a hallgató összegző önértékelése a négyhetes gyakorlati tevékenységéről,

önfejlődéséről (Gyakorlati naplóban rögzítse írásban)

- az óvoda vezetője a gyakorlat során két alkalommal tekintse meg a hallgató

tevékenységét és erről feljegyzés készüljön a hallgató gyakorlati naplójában

- a hallgatói gyakorlat utolsó munkanapján 13.00-tól a hallgató szóban összegző

értékelést adjon az elmúlt négy hétben végzett munkájáról az óvodavezető és a mentora
részére, tehát az önértékelés tárgya: a komplex egyéni gyakorlat négyheti munkája
- a hallgató töltse ki az önértékelési dokumentumot
- a mentor értékelje a hallgatót és töltse ki a dokumentumokat, (Értékelési szempontsor,
Jegyzőkönyv) és tegye meg a javaslatát a komplex egyéni gyakorlat jegyére (a gyakorlat
végső érdemjegyét a DE Gyakorló Óvoda mentor óvodapedagógusa határozza meg).

A komplex egyéni gyakorlat végeztével kérjük az óvodavezetőket, hogy postafordultával

(legkésőbb egy héten belül!) juttassák el az alábbi dokumentumokat szkennelve
emailben a hallgató Gyakorló óvodai mentorának:
5
- a hallgató által választott sikeres nap tevékenységi vázlatait (1 db játéktámogató terv; 2
db tevékenység vázlat vagy 1 db komplex vázlat; 1 db mindennapos mozgás vázlat, és 1
db gyermeki munkát tervező terv)
- a kitöltött értékelési szempontsor
- a komplex gyakorlatról készült jegyzőkönyv, aláírt, pecsételt formában
- a hallgató összegző önértékelése, reflexiói
(Az email-ben a tárgyba írják oda: „Komplex egyéni gyakorlat”)

Az önértékelésre előzetesen felkészülhet a hallgató az alábbi kérdésekben:

- Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
- az adott óvoda Pedagógiai programja, a csoport dokumentumai
- a gyermekcsoport sajátosságai,
- a szokások figyelemmel kísérése az egyes gyermeki tevékenységek szervezése,
vezetése során (napirendi, tevékenység szervezési szokások)
- a pszichológiai, módszertani elvek érvényesülése munkájában (személyes
bánásmód elve, differenciálási lehetőségek, a gyermeki megismerési módok és
alkalmak)
- az előzetes tervezés és a megvalósítás/megvalósulás viszonyának mérlegelése,
illetve a teljes pedagógiai folyamat szakszerű elemzése (segítség: a vázlat jobb
oldala).

5.) Néhány általános szempont a gyakorlati munka elemzéséhez, értékeléséhez:

Szabad játék:
- A szabad játék objektív és szubjektív feltételeinek megteremtéséről hogyan
gondoskodott?
- Hogyan fejleszti a gyermek játszóképességeit, mennyire segíti a gyermekek
önálló kezdeményezéseit, játékterveinek valóra váltását?
- Mennyire figyel a játékban egy-egy gyermek pillanatnyi igényére, játék fejlettségi
szintjére?
- A játékszervezés során biztosítja-e a szabad játék lehetőségét?
- Hogyan alakítja a gyermekcsoport légkörét, mennyire ad az lehetőséget az
elmélyült játékra?
- Milyen szervezési feladatokat lát el a játékidőben, és azok mennyire indokoltak?
- Hogyan biztosítja a párhuzamos tevékenységek elvét, a szabad játék mellett?
- Mennyire érzékeli, és milyen mértékben tesz eleget a játékidőben a gondozási
feladatok megoldására?
- Új játékeszközök gyerekekkel, vagy nélkülük való elkészítése;
- A szabadjáték során hogyan segíti elő a spontán lehetőségek kibontakozását?

- Milyen a felkészültséget tükröznek vázlatai (pedagógiai, pszichológiai és

módszertani ismeretek, kreativitás, helyi sajátosságok stb.)?
- Milyen a jelölt stílusa, attitűdje a képességfejlesztés, és az ismeretátadás során?
- Hogyan valósítja meg a differenciálást az óvodapedagógus (a felzárkóztatás, SNI
gyerekekkel, illetve a tehetséges, különleges képességű gyerekkel, valamint a
különböző fejlettségi szintű gyerekkel való bánásmód)?
- Megfelelően alkalmazta-e a módszereket?
- Az eszközök minősége megfelelő-e?
- Megvalósítja-e, és hogyan az óvodapedagógus a cselekvő gondolkodtatás
lehetőségét?

6
 - Elegendő volt a szervezett tevékenység időtartama (gyermekek egyéni képességei,
fejlettségi szint figyelembe vétele, a témakör feldolgozására szánt elegendő
idő−projektmunka tervezése stb.)?

Munka:
- Mutatott-e példát a munkatevékenységek elvégzéséhez?
- Feltárta-e az önkiszolgáló munka egyéni fejlettségi szintjét?
- Hogyan valósította meg a gyermeki munka önállóságának örömteli megélését?
- Az óvodapedagógus segítő/gondozó tevékenysége hogyan igazodott a gyermekek
eltérő képességszintjéhez?
- A másokért végzett munka szervezésében figyelembe vette-e az önkéntesség
elvét, de képes volt új közösség javára végzett munkák kialakítására a
gyermekekkel közösen?
- Szervezett-e a kertben/udvaron gyermekek számára vonzó munka lehetőséget?
- Alkalmi jellegű állatgondozásra volt-e lehetősége a gyermekeknek?

Mozgás:
- Milyen módon valósította meg a képességfejlesztést?
- Mennyire tervezett változatos módszereket, eszközöket, mozgásformákat?
- Milyen kézi szereket, tornaszereket alkalmazott a mozgás tevékenység
feladatainak megoldása érdekében?
- Törekedett-e a tevékenységek változatos szervezésére?
- Hogyan alkalmazta a foglalkoztatási formákat?
- Mennyire épített a mozgásos játékok képességfejlesztő hatására?
- Alkalmazta-e a hibajavítás változatos módszereit?
- Megfelelő és differenciált terhelést biztosított-e a gyermekek számára?

Verselés-mesélés
- A pedagógus attitűdje, a csoport légköre hogyan biztosítja a gyermeki
kommunikációs
szükségletek kielégítését?
- Milyen módon valósította meg az érdeklődés felkeltését, és annak megtartását?
- Hogyan biztosította a mesehallgatás feltételeit?
- Milyen eszközöket alkalmazott az irodalmi élmény fokozására?
- Hogyan valósultak meg az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a
tevékenység során?
- A tevékenység során megvalósult-e a spontán lehetőségek alkalmazása?
- Hogyan történt a tevékenység lezárásának módja: hangulati lezárás, élmény-
feldolgozás komplex formáinak felajánlása, biztosítása stb.?

Ének-zene, énekes játék, gyermektánc:

- Hogy valósult meg a kitűzött zenei feladat és a dalanyag összhangja?
- A feladat megfelelt-e a gyermekek életkori sajátosságainak?
- A zenei tevékenység megfelelt-e a gyermekek egyéni képességeinek?
- Milyen formában biztosította az érdeklődés felkeltését és fenntartását?
- A tevékenységek során biztosított volt-e az élményszerűség, megfelelő volt-e a
gyerekek aktivitása?
- Milyen módszerrel vezette be az új dal- és a dalos játékot?
- Kellő számban gyakorolták-e a gyerekek a dalokat és az énekes játékokat?
- Teremtett-e lehetőséget a gyermektáncra?
- Hogyan érvényesül az énekes játékok során a közösségi nevelés?
- Milyen hallás- és ritmusfejlesztési játékokat alkalmazott?
- Megfelelőek-e az eszközök?

7
 - Hogyan történik a pozitív zenei példa adása?
- Megfelelő volt-e a hangmagasság és a tempó?
- Kihasználta-e az adódó improvizálási lehetőségeket?
- Milyen logika szerint építette egymásra a zenei tevékenységeket?
- Megfelelőek voltak-e a szervezési feladatok? (hely, idő, módszer,
eszközválasztás, spontán helyzetekhez való alkalmazkodás stb.)
- Tudta-e használni a saját maga által készített vázlatot, kellett-e változtatni a
megvalósítás során, ha igen, miért?
- A zenei gyakorlatban alkalmazta-e a differenciált bánásmód elvét?

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka:

- Mennyire törekszik az óvodapedagógus a vizuális kultúra változatos formáinak
megismertetésére, alkalmazására?
- A gyermek egyéni képességeinek, fejlettségének megfelelő ösztönzéseket és
technikákat választott-e az óvodapedagógus?
- A tevékenység során mennyire tudta az óvodapedagógus a differenciált
odafigyelést az egyéni kép/tárgyalkotást megvalósítani?
- A gyerekek egyéni elképzeléseinek, kreativitásának lehetőségét támogatta-e a
tevékenység során?
- Az önkifejezés öröme hogyan valósult meg?
- A tevékenységek során hogyan alakítja az óvodapedagógus a gyerekek igényét az
esztétikai élmények befogadására, környezetük esztétikus alakítására? stb.

Külső világ tevékeny megismerése:

- Mennyire törekszik a gyerekek meglévő tapasztalatait feltárni és feldolgozni, a

megszerzett emlékekere hogyan épített a gyakorlat során?
- Biztosította-e a gyermek tapasztalatra épülő tanulási lehetőségét, a gyermeki
felfedező én kibontakozását, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését?
- A gyermeki tapasztalatszerzés biztosítására vonatkozó terve megfelelt-e a
gyermekek egyéni képességeinek?
- A tevékenység célképzése, kellően motiváló volt-e, hogyan kapcsolódott a
gyermekcsoport érdeklődési köréhez és aktuális érzelmi állapotához?
- A problémafelvetés, helyzetteremtés megfelelő számú és mélységű volt-e,
figyelembe vette a gyermekek egyéni sajátosságait?
- A tevékenységekben lévő matematikai gondolkodást igénylő helyzeteket
megteremtett-e?
- Milyen módon biztosította a gyermekek gondolkodási módját, a cselekvő
gondolkodás feltételeit?
- Megfelelő időkeretet hagyott-e a megoldásra, azt differenciáltan kezelte az egyes
gyermek tevékenységének időszükségletét?
- Sikerült-e megfelelő kérdésekkel segíteni és motiválni a gyermekek tevékenységét
(gondolkodtató kérdéseket megfogalmaznia, figyelembe véve a gyermekek egyéni
fejlettségét)?
- Mennyire alkalmaz változatos módszereket?

A szempontokat szükséges még kiegészíteni az előző félévek, illetve a módszertanok

során megismert és alkalmazott megfigyelési, értékelési szempontokkal.

Hajdúböszörmény, 2022. január

Eredményes munkát kívánunk:

8
Dr. Pálfi Sándor Vargáné dr. Nagy Anikó
Óvodapedagógus szakfelelős Gyakorlati képzési koordinátora
palfis@ped.unideb.hu vnaniko@ped.unideb.hu

9
 MELLÉKLET

Időpont Gyermeki tevékenység Felnőttek Megjegyzések,

tevékenységei elemzés
(óvodapedagógus)
Konkrét  pontos, részletes - gyermek fogadása
Időpontok rögzítés - gyermeki önállóság
PÉLDA:  tények bátorítása
(pl. 8:23.  Pl. - egy kiválasztott
8.35.  gyermek játékának tevékenység feltétel
8.50.) megfigyelése teremtése

 gyermek technikáját - derűs légkör

megteremtése
 egy gyermek
(hogyan történt)
önkiszolgáló
munkájának
megfigyelése
 egy gyermek másokért
végzett
munkatevékenységének
megfigyelése

10
 HETI TERVEZÉS KERETE
A téma, probléma megnevezése
A hét nevelési feladatai A szabad játék támogatása, eljárása
Az egyes gyermekek:

Játszó csoportok:

Tapasztalatok, élményszerzés Külső világ tevékeny megismerése,

megfigyelések, kísérletek, stb.

Munka jellegű tevékenységek Mozgásos tevékenységek

Önkiszolgáló munka Szabad mozgás:

Másokért végzett munka

Szervezett mozgás:

Belső-külső környezet fenntartása érdekében

végzett munka

Komplex művészeti tevékenységek

Rajzolás, festés, mintázás, Verselés, mesélés Ének-zene, énekes játék,
kézimunka gyermektánc

11
 Önkiszolgáló munka, a szokások egyéni fejlettségének regisztrációja
(Minta)

Fejlettségi szintek (a gyermek nevének sorába adott tevékenység fejlettségi szintjének számát
kell beírni)
1= csak felnőtt tevőleges segítéségével
2= kis felnőtt segítséggel, részben önállóan
3= önállóan

vetkőzés öltözés kézmosás terítés evés saját szekrény

törlés rendrakása

1.gyermek
2.
3.
4.
5.
6.
7.

12
 A VÉGZŐS HALLGATÓK (NAPPALI ÉS LEVELEZŐ) KOMPLEX EGYÉNI
GYAKORLATÁNAK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI

Az értékelés szakmai alapját az óvodapedagógus BA alapképzési szak Képzési és

Kimeneti Követelmény képezi, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, és azok
szempontjai alapján.

A szempontok alapján a hallgató és a mentor is a gyakorlati idő befejezése után

elkészíti az értékelést (százalékos arányban kifejezve), amely a közös értékelő
megbeszélés alapját képezi. A mentor ez alapján fogalmazza meg a numerikus (5-ös
skálás) jegyajánlást, melyet a DE Gyakorló óvoda mentor óvodapedagógusa véglegesít.
A mentor saját értékelését összesíti, a hallgató önértékelése reflektív és
tájékozódó funkciót tölt be.
51-60% - elégséges; 61-70% - közepes; 71-80% - jó, 81-100% - jeles

Az óvodapedagógus hallgató tudása Hallgató Mentor értékelése

önértékelése
Rendelkezik a 3-7 éves gyermek 100
harmonikus és komplex személyiség
kibontakoztatását, teljes körű
egészségfejlesztését megalapozó és
elősegítő szaktudományos és módszertani
ismeretekkel.
Ismeri az óvodai nevelés szakterületének 100
alapvető dokumentumait, tisztában van az
óvodai nevelés általános céljaival,
feladataival, a tevékenységi formák
tartalmaival és ezek összefüggéseivel.
Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható 100
tervezés különböző szintjeit, a tervezés
elméletét és módszertanát, az egyes szintek
összefüggéseit, sajátosságait.
Ismeri az óvodás gyermek megismerésének 100
módszereit.
Tisztában van a játéktevékenység gyermeki 100
fejlődésben betöltött meghatározó
szerepével.
Tisztában van a művészeteknek az óvodás 100
gyermek személyiségfejlődésében betöltött
szerepével és hatásrendszerével.
3-7 éves gyermek személyiségének 100
kibontakoztatásához, az életkori
sajátosságoknak és az egyéni fejlődési
ütemnek megfelelő differenciált
stratégiákat és módszereket, ezek
kiválasztásának és alkalmazásának
szempontjait, lehetőségeit.
Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés 100
szociokulturális beágyazottságát és annak

13
hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában
van a hátrányos helyzet komponenseivel és
determinánsaival.
Ismeri az óvodapedagógusi hivatás 100
szakmai, etikai szabályait, társadalmilag
elfogadott normáit, az óvodapedagógus
szerepkörhöz tartozó kommunikáció
sajátoságait és hatásrendszerét.

Az óvodapedagógus hallgató képességei Hallgató Mentor értékelése

önértékelése
A 3-7 éves gyermek és a gyermekcsoport 100
életkori jellemzőinek és egyéni
sajátosságainak ismeretében meghatározza
és kiválasztja a megfelelő nevelési,
fejlesztési célokat, feladatokat és
tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat
differenciált irányítására-facilitálására,
elemzésére és értékelésére.
Megfigyeli, feltérképezi és rögzíti a 3-7 100
éves gyermek személyiségének,
képességstruktúrájának sajátosságait, és a
gyermeket körülvevő családi közeg
szociokulturális meghatározóit, képes az
óvodás gyermek fejlődésének nyomon
követésére.
A gyermeki önkifejezést, a művészeti 100
ágakhoz kapcsolódó befogadó és alkotó
tevékenységeket szakszerűen támogatja.
Képes legalább egy egyszerű 100
dallamhangszeren (pl. furulyán) való
élményszerű hangszerjátékra.

Az óvodapedagógus hallgató attitűdje Hallgató Mentor értékelése

önértékelése
Személyiségét előítélet-mentesség, 100
tolerancia, szociális érzékenység, segítő
attitűd jellemzi, inkluzív és multikulturális
szemlélettel rendelkezik, törekszik a
kulturális önazonosság megőrzésének,
ápolásának elősegítésére és a
gyermekközösségbe történő beilleszkedés
támogatására.
Elfogadja, hogy az óvodai nevelés 100
gyermek,- játék- és tevékenységközpontú,
befogadó, az óvodai nevelésben
alkalmazott pedagógiai hatásoknak a
gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák 100
irányába, művészeti tevékenységekben

14
szívesen vesz részt, örömét leli benne.
Igénye van az óvodai nevelési folyamat 100
több szempontú elemzésére-értékelésére, és
az eredmények tükrében a jövőbeni tervek
és tevékenységek átgondolására,
módosítására, önreflektív.

Az óvodapedagógus hallgató Hallgató Mentor értékelése

autonómiája és felelőssége önértékelése

Felelősséget vállal a rábízott 3-7 éves 100

gyermekekért, a gyermekcsoportért, a
nevelési intézményben végzett
tevékenységéért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési 100
folyamat tervezése során hozott döntéseiért
és pedagógiai tevékenységének
következményeiért.
Reflektív óvodapedagógusként, autonóm 100
személyiségként szakmai fejlődésének
tudatos irányítója.
A mentor összesített értékelése százalékban

100%

Az összesített értékelés elkészítése után a mentor, a javasolt jegyet írja a Záróértékelés

jegyzőkönyv megfelelő rovatába, hozzáillesztve a szöveges véleményt, indoklást is.

…………………………………………………………….

Mentor óvodapedagógus aláírása

Gyakorlóhely adatai:
Az intézmény pontos neve:

Címe:

Dátum:

15
 ZÁRÓÉRTÉKELÉS JEGYZŐKÖNYVE

Ráczné Pipó Erika…...III. évf. levelező tagozatos óvodapedagógus hallgató komplex

egyéni gyakorlatáról.
A gyakorlati tevékenység időtartama:…………………………………………………….
Helye: …………………………………………………………………………………….
Csoport összetétele:……………………………………………………………………….

A hallgató komplex egyéni négyhetes gyakorlatának rövid véleményezése (melynek része a

hallgató szóbeli önértékelés):
1. Szakmai feladatok
Átfogó és korszerű szaktárgyi tudással rendelkezik, szakmódszertani tudása naprakész.
Jellemző hogy fogalomhasználata pontos, rendelkezésére álló anyagokat, eszközöket – a
digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően
használja. Tevékenységek során felismeri és használja az adott szituáció kínálta belső és
külső kapcsolódási lehetőségeket. Ismeri a gyerekcsoport ismereteit, azokra épít és épít
meglévő, akár más forrásból származó ismereteire. Az ismereteket több szempontú,
gyakorlati lehetőségekkel adja át és gyakoroltatja a már meglévőket.
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó
önreflexiók
Ismeri az intézmény pedagógiai programját. A csoport adottságának megfelelően tűzi ki
célokat és ahhoz kapcsolódó módszereket is helyesen választja meg. A menet közben
kialakult esetleges felmerülő nehézségekre még nem minden esetben reagál helyesen, de
az ehhez szükséges rugalmasság a szakmai tapasztalat bővülése korrigálja majd.
Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a
tartalmat, a gyerekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait. Célszerűen
használja a digitális, online eszközöket. Tevekénység közbeni tanulás lehetőségét helyezi
előtérbe, több motivációs lehetőséget kínál fel, módszerei változatosak, törekszik a
tudatos aktivizálásra és motiválásra. Önmagával szigorú, nem mindig reális.
3. A tanulás támogatása
Igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket Igyekszik változtatni előzetes
ismeretet nyújtó tervein . A gyerekek fejlődését támogató környezetet teremt például a
csoportszoba elrendezésével, az eszközök használatával, a gyerekek bevonásával. Pozitív
visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki. Alkalmazza a pozitív megerősítést,
időnként elmulasztja a mondat befejezését, de ez is idővel teljesen automatikussá válik
majd nála. Felismeri a gyerekek tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai
segítséget kínál számukra, keresi a fejlődésükhöz szükséges megoldásokat.
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a
hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt
történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani
felkészültség
Ismeri a csoportba járó gyerekek személyiségét, képességeit, az ehhez szükséges
diagnosztikai módszereket. Figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni
igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A gyerekek teljes személyiségének
fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Jellemző, hogy figyel az
egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák

16
 alkalmazására. Megfelelően elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód
megvalósítását.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs
tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
Jellemzően figyelembe veszi a gyerekek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből
adódó sajátosságait napjait a harmóniát, biztonságot, elfogadó légkör jellemzi.
Együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a tevékenységek
keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. A csoportjában felmerülő
konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Jellemzően ösztönzi a
gyerekek közötti kommunikációt, véleménycserét .

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,

elemzése
Jellemzően a tanulás támogatása érdekében törekszik a folyamatos visszajelzésre.
Értékelése nem minden esetben egyénre szabott de ez a szakmai tapasztalat bővülése
idővel meghozza. Jellemzően olyan munkaformák és módszerek alkalmazására
törekszik, amelyek elősegítik a gyerekek önértékelési képességének kialakulását,
fejlesztését. Jellemzően képes a gyerek munkáját értékelni, értékeléséből kapott adatokat
elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Többnyire jellemző, hogy nyitott a szülő , az intézményvezető, a kollégák, a
szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. A kapott
feladatott jellemzően önállóan oldja meg. A kapcsolattartás, és együttműködés érdekében
jellemzően használja infokommunikációs eszközöket, online felülületet. Kimagasló a
technikai tudása hozzá. Jellemző, hogy hatékony és nyugodt kommunikációs teret,
feltételeket alakít ki, munkája során érthetően és pedagógiai céljainak megfelelően
kommunikál

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Többnyire jellemzően tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének
sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Jellemzően ismeri saját
pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti azt.

Jeles A záró tevékenység végleges

Javasolt érdemjegy érdemjegye (a DE Gyakorló
(kitöltendő a gyakorló óvoda óvodapedagógusa tölti
helyen) ki)

…………………………….... ….....................................................
a gyakorlóhely óvodavezetője mentor óvodapedagógus

P.h.
Dátum:

17